zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

A srga csszr

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

dr. Stephen T. Csang

AZ NG"YGYTS TELJES RENDSZERE

Bels taoista gyakorlatok

Lao-Ce

FOP TRADING HUNGARY KERESKEDELMI KFT. III

1. kp A srga csszr 2. kp Lao-Ce

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ri

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

zi u
Ajnls

Kevs olyan knyv van, amelyre a gy kiad bszke lehet. Csang doktor m ve ezek kz tartozik. Az egszsggy terletn kevs olyan mdszer van, amely ilyen egyszer gyakorlatokkal ilyen meglep eredmnyekhez vezet. ppen ezrt, krem, prbljk ki! Tegyk flre a ktelyeiket, mg akkor is, ha a knai filozfia idegen nkt l. Vgezzk el a gyakorlatokat! Rendszeresen. Hrom hten keresztl. Higgyk el, az eredmny, a legjobb remnyeiket is fellmlja majd. Bizonytk erre, hogy ezrvel kapom a dicsr , hlval teli leveleket mindazoktl, akik megel ztk nket ebben a ksrletben. S ha mr rzik a gyakorlatok jtkony hatst, msokkal is ismertessk meg ezt a knyvet! Ugye, nk is tudjk, hogy az egszsgnl nincs drgbb kincs a vilgon? Ha szeretteiket megajndkozzk ezzel az egszsggel, szeretetkr l tesznek bizonysgot. Nagyon j egszsget kvnok! Christian H. Godefroy r es kiad

A kiadvny francia neve: LE SYSTi ME COMPLET D' AUTOGURISON

Felel s vezet : Blint Csaba igazgat Munkaszm: 92-0061

IV

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
A szerzrl
Stephen Thomas Csang nemzetkzi hrnvnek rvend tuds. Nagyanyja hres orvos, akinek apja Ce Hszi csszrn szemlyes orvosa es az Egyeslt Kirlysg els knai nagykvete volt. Csang doktor knai es nyugati orvos udomnyt tanult. Az orvosi diplomn kvl jogi, filozfiai es teolgiai doktortussal rendelkezik. A vilg minden tjn tart el adsokat a taoizmus klnbz aspektusairl. Egyben a Tao Alaptvny alaptja. A kvetkez knyveket rta: Az akupunktra nagy knyve A nagy tao A szexolgia tao-ja A management tao-ja A gygyt dita taja, a karcs test titka. Mvei kzl tbbet tz nyelvre is lefordtottak.

VII

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
Elsz

Kihasznlom a felknlt alkalmat, es ksznetet mondok minden egyes tisztelt olvasmnak, aki 1978 ta megvsrolta knyveimet. Nagyra rtkelem ezt a tmogatst, amelyet tbb ezer dicsr levl es krds is igazol. Elnzst krek azoktl, akiknek mg nem volt idm vlaszolni. De mr most tjkoztatom nket, es mindazokat, akik m veim irnt rdekldnek, hogy rtam egy j knyvet, amelyben a feltett krdsek nagy rszre vlaszt adok, remlve, hogy tudsszomjukat sikerl kielgteni. Hogy az olvas teljesen a tudatra bredjen, hogy mennyi rszlettel, milyen tekintlyes szm gygytsi technikval es jabb elgondolssal egszlt most ki knyvem, s hogy rtkelni tudja a rgi szvegben tett javtsokat, elhatroztam, hogy m vem cmt A taoista
bels gyakorlatok knyvr l Az ngygyts teljes rendszer-

re vltoztatom. gy aztn ezzel a knyvvel nemcsak a hz kapujt trtam ki, hanem kinyitottam minden ablakot. Negyven v aprlkos kutatsnak eredmnye ez a m . Gondosan feljegyeztem minden tapasztalatot es minden rszletet, hogy ez a knyv

IX

A valdi taoista tantsok (mint a test es a szellem egyeslsnek elve) h tkre legyen teljes mrtkben tudomnyos legyen hres es bizonytott gygyhatssal rendelkezzen

legyen teljesen termszetes (nem kell hozz semmifle segdeszkz, hiszen az csak felbortan a szervezet egyenslyt)

teljes mrtkben biztonsgos legyen (a legkisebb mellkhats nlkl) es ne fggjn a tr es az id knyszert l.

szintn bzom benne, hogy rtkelni fogjk ezt a knyvet

es tkletesen lvezni tudjk majd azt a jtkony hatst, ame-

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

lyet egszsgkre fejthet ki. Remlem, gazdagtja majd a tudni vgykat es enyhti a szenved k knjait.

sc

ri

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
Tartalom

Ajnls

V A szerz r l VII I?lsz IX

Bevezet XV

I. Rsz - alapelvek
I. A TAOIZMUS 3

Stephen T. Cseng

A filozfia tao-ja 5 Az ltets tao-ja 6 A kiegyenslyozott tpllkozs tao-ja 7 Az elfejtett tpllkok tao-ja 8 A gygyts m vszetnek tao-ja 11 A szexulis blcsessg tao-ja 12 A tkletes nuralom tao-ja 13 A siker tao-ja 15

2. AZ ENERGIA ELMLETE 17
Az energia termszete 19 Az emberi test es az energia 20

XI

II. Rsz ha A test minden rszvel lni kell t r

6. A BELS TAOISTA GYAKORLATOK

3. AZ ENGERGIA KERINGSNEK ELMLETE 4. A HT MIRIGY ELMLETE 33 5. AZ IDEGEK ELMLETE 41

27

zi u

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Az t elem elmlete 49 Az llatok ihlette t gyakorlat51 A nyolc irny gyakorlat 54 Az llatv tizenkt gyakorlata 70 Tizenkt gyakorlat az idegek szmra 82 A szarvas gyakorlata frfiak szmra 90 Utastsok a frfiak szarvasgyakorlathoz 93 A szarvas gyakorlata n k szmra 98 Utastsok a n k szarvasgyakorlathoz 101 A szarvasgyakorlat fekve 104 A daru gyakorlata 105 Utastsok a daru gyakorlathoz 109 A darugyakorlat ll helyzetben 112 A plexus solaris gyakorlata 114 A tekn sbka-gyakorlata 120 Utastsok a tekn sbka-gyakorlathoz 122 A szarvas-, a daru- es a tekn sbka-gyakorlatok kombinlsa 123 l helyzet 125 l1 helyzet 127 A jrs 128 Alv helyzet 128 A fejmasszzs gyakorlata 129

s .

ri c

d. b

ka 45 m/ co

A szemgyakorlat 130 Az orrgyakorlat 135 A flgyakorlat vagy az gi dobols" 137 A szjgyakorlat 139 Az arcdrzsls gyakorlata 142 A pajzsmirigy gyakorlata 143 A fjdalomcsillapts mdszerei 143 A kz, kar es a trzs gyakorlata 145 A tdgyakorlat 148 A szvgyakorlatok 151 Az altest gyakorlata 154 A testsly cskkentsnek gyakorlata 156 Gyakorlat a gyomor gygytsra 159 A mjgyakorlat 160 A vesegyakorlat 162 A ht als rsznek gyakorlata 163 A napimdat gyakorlata 165 Az altest es a nemi mirigyek gyakorlata 166 A test nyjtsa es a lbujjak csavarsa 168 A bels szervek relaxlsa 169 A kar es a lbszr drzslse; a meridinok masszrozsa 171

III. Rsz Egy magasabbrend letmd

7. MEDITCIS KONTEMPLCIS S LGZSI TAOISTA GYAKORLATOK 181

A meridinok feletti meditci 183 Kontemplcis es meditcis gyakorlatok 195 Lgzgyakorlatok 201
XIII

XII

A fordtott daru I. 202 A fordtott daru II. 204 A csontok lgzse 205 Er t ad es relaxl llegz gyakorlatok 207 Az agytiszttsi gyakorlatok 208 Agytisztt gyakorlat I. 209 Agytisztt gyakorlat II. 212 S. A HALHATATLAN LLEGZS 215 A kis es nagy giciklusok 216 A kis giciklus 218 A nagy giciklus 220

co IV. Rsz - Egy j indts d. Ismerje es oldja b g i meg t r c 9. A TAOISTA EL s 10. BEFEJEZSL 239 i w.RSOK 225 uz ww ha // rt p: Ka tt h
XIV

m/

ar k

ha t

zi u
Bevezet
letnk azzal telik, hogy kt alapvet szksgletet elgtnk ki, amelyek letben tartanak bennnket, tpllnak, j ert adnak es a hosszabb letet biztostjk. Ezek: 1. A fogyaszts (ital, tel stb.) 2. A mozgs a. a szellem mozgsa" (a gondolat) b. a test mozgsa" (a llegzs, valamint szerveink es vgtajinkeybfuc) c. a nemi let Az let akkor r vget, ha valamelyik emltett szksgletet mr egyltaln nem vagy csak rszben elgtjk ki. Ha nem kapunk tpllkot, szervezetnk csupn tz napig kpes lni. Ha nem adjuk meg a szervezetnek a megfelel mennyisg tpanyagot, rvidebb ideig lnk. Ha pedig testnket megfosztjuk a mozgstl, elsorvad, ha az alapvet mozgsokat nem vgezzk el, legyengl. Ez utbbi premisszbl kiindulva hoztk ltre a rgi taoistk a revitalizci (j letre kelts) tajt, vagyis a gondolat, a llegzs es a mozgs j filozfijt es mdszert. XV

A revitalizls taja olyan rendszer, amelynek alapja a klnbz szellemi es fizikai gyakorlatok sszessge, ezeket bels taoista gyakorlatok"-nak nevezzk. Ezek a gygyhats gyakorlatok, melyek bels szerveinket kpesek energival elltni az ifjsg, az egszsg, es a betegsgekkel szembeni vdettsg titkai. Jtkony hatsa a szervezet m kdsnek lasstsbl, a harmnibl, a nyugalombl, a pontossgbl, az egyszer sgb l addik es abbl, hogy a hangslyt a bels dolgokra helyezi. A bels taoista gyakorlatok teljesen eltrnek a hagyomnyos testi gyakorlattl. A hagyomnyos gyakorlatok, mint a labdargs, az klvvs, a torna, a slyemels, a jga es a harci jtkok taln el segtik a test szpsgt, de mindez gyakran a bels szervek energiatartalknak a terhre trtnik, ez pedig fogkonny teszi a szervezetnket a betegsgekkel szemben es a szervezet korai elregedst idzi el . A fradtsg, a stressz, az er kifejts, a fjdalom es a hagyomnyos testi gyakorlatok ltal megkvetelt termszetellenes pzok megzavarjk a bels szervek finom m kdst. Pedig ppen ezek a bels szervek biztostjk a szervezet regenerldst es egyben a harcolnak mindennel, ami betegsget idzhet el . Teht ha brmiben is gtoljuk megfelel m kdsket, a szervezet kptelen lesz az elhalt, megkopott sejteket ptolni, nem tud harcolni a mikrbk, vrusok ellen. Vagyis elmondhat, hogy a bels szervek elvgzik mindazt, tamit a kifejlett izmok kptelenek megtenni: vdelmet nyjtanak a szervezetnek az regeds es a betegsg ellen. A bels taoista gyakorlatok vdenek, gygytanak es j energit adnak a bels szerveknek. Mrpedig ha ezek egszsgesek, a test visszakapja termszetes szpsgt.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

zi u

A hagyomny szerint a bels taoista gyakorlatok Srga 'szrtl erednek, volt az egyik alaptja az let es a hoszsz letkor tudomnynak es filozfijnak, amelyet taoizinusnak neveznk. Knai nyelven a revitalizci taja: Jang ti c'ng Su. Ez a kifejezs a hossz, egszsges es boldog letet iolenti, melyet olyan szellemi es testi gyakorlatok rvn rheI iln k el, amelyek megelzik a betegsget es meggygytanak, sszafordtjk az regeds folyamatt, es serkentik a szerve/et minden m kdst. Az ltet tao jtkony hatst mr hatezer ve ismerik es elismrk.AoaSgcszrjt,hoyaevilc

I :ijnak milyen rendkvli gygyhatsa van, azt valamennyi gygymd legfontosabbj"-nak nevezte. Blcs Lao Ce a Tao te king -ben gy beszl az ltet tarl, m int a legjobb gygymdrl, amely el segti es meghosszabbtja az egszsges letet. Az ltet tao, mely mr abban az tdlben is hatkony volt, amikor a rla szl tants mg csak tredkes es rendszerezettlen volt, mindig sok hvet gy jttt nagnak.
Az ltet tanak, nagyon sok vltozata van, s mindegyik vltozatnak kln neve, mghozz igen kifejez . De egyik vltozat neve sem fejezi ki pontosan az ltet tao igazi jelentst es funkcijt. Itt van pldul a cao-jin, amelynek neve a gondolat es bizonyos eszkzk hasznlatt rja le, valamint ;a zokat a testi gyakorlatokat, amelyek az energia ramlst szablyozzk a szervezetben, s ily mdon minden fjdalmat enyhtenek. Ez a fajta ltet tao nagyon npszer Japnban, ;ihol do - in - nak hvjk. A do - in - nek minden nagyvrosban, minden vrosban, minden faluban van oktatsi kzpontja. Tgjai hetenknt tbbszr is tallkoznak, hogy segtsk es biztaskegymdrhasznlt,meybgs

XVI

XVII

megel zst illetve gygytst segti el . Knban revitalizcis tanak az a formja a legnpszer bb, amelyet csi-kungnak vagy nei-kung-nak hvnak. A csi-kung lgzsi gyakorlatok"-at vagy ltet gyakorlatok"-at, a nei-kung pedig bels gyakorlatok"-at jelent. Pao Ling doktor Knban tudomnyos kutatst vgzett a
csi-kung-rl. Eredmnyeit a Guolin Research Report-ban je-

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

lentette meg. Beszmol arrl, hogy 2 873 rkbeteggel foglalkozott, akik mr a betegsg utols fzisban voltak. Ezek a betegek hajlandak voltak rszt venni a csi-kun terpia szerinti rkkezelsben. Hat hnap utn a betegeknek krlbell 12 szzalka meggygyult, 47 szzalknl pedig jelent s javuls volt tapasztalhat. A tbbieknl semmilyen vltozs nem mutatkozott. Egy msik ksrletet is folytatott dikokkal, hogy kiprblja a csi-kung szemgyakorlatok hatkonysgt. Ebben a ksrletben a gyakorlatokat zenvel es hangosbemondval adott utastsok segtsgvel vgeztk. Brmilyen furcsnak t nik is, az eredmny az volt, hogy a rvidlts, a tvollts es az egyb szembetegsgek szinte teljesen megsz ntek. A csi-kung terpival vgzett egyb klnbz ksrletek azt mutattk, hogy ez a terpia gyors es hatkony a homlokreg allergik, az aranyr es a prosztata bntalmak gygytsban, es cskkenti az regsg terheit. Knban minden krhzban vagy klinikn, s t mg az egszsgii yi kzpontokban is a csi-kung terpia nagyobb slyt kap, mint akr a kemoterpia, a sebszet vagy az akupunktra. Hatkonysga abban ll, hogy nemcsak gygyt, hanem meg is el zi a betegsget.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

egszsgi llapota jelent sen javult. Elhatrozta, hogy a beegeinek is el rja ket. Elmondta, hogy mi a teend , s alig egy ht mlva betegeinek 80 szzalka azt lltotta, hogy hat;isos volt a kezels. Ekkor nyolc j poln t vett fel, akik nemcsak ismertk es alkalmaztk a taoista mdszert, hanem it betegeket is meg tudtk tantani r, hogy mit kell tennik, rs menetkzben ellen rizni tudtk a javulst. A doktorn , miutn megvizsglta betegeit es el rta nekik a klnbz heIs taoista gyakorlatokat, az poln kre bzta ket. A plensek tbbsge arrl szmolt be, hogy szinte azonnal javulast szlelt, elmltak a fjdalmak. Az poln k pedig azt AIltottk, hogy ha egy nap a gyakorlatok bemutatsval telik el, estre tele vannak energival. Egyikk azt mondta: Azeltt egy poln lete nem volt valami vidm. Napjainkat betegsg, a szenveds a fjdalom es a hall kzelben tlttt k . Csak a panaszokat hallgattuk. Egyik beteg sem mondta oha: de szp napunk van ma." Es a napi nyolc rs llmunka teljesen kimertett bennnket. De amita elkezdtk ;i taoista gyakorlatokat, melyeket naponta szzszor is elvgi. iink, tele vagyunk tettvggyal, mg a munkanap vgn is! Annyi lendlet, annyi leter van bennnk, hogy azt mr nem lehet kibrni!" A bels taoista gyakorlatok rendkvli eredmnyeit ltva, ;igy egyetemeken, az orvosi karon, a krhzakban, de mg nagykznsg krben is sokan kezdtek foglalkozni a t mval. Hogyan magyarzhat ez a csodlatos eredmny? Azt mondjk, hogy a revitalizci tajnak elve a megel r.s, amely egyben a bels taoista gyakorlatok hatkonysgnak egyik kulcsa is; ha kisebb rosszulltek nem alakulnak XIX

zi u

Az Egyeslt llamokban Cecilia Rosenfeld doktorn tudomnyosan tanulmnyozta a bels taoista gyakorlatokat. Miutn sajt maga is elvgezte ezeket, megllaptotta, hogy XVIII

ki, a nagyobbak sem jnnek majd, es gy nem hal el korn a szervezet. A revitalizci tajnak els dleges clja teht az emberek segtse letk meghosszabbtsban.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt es h

Az ltet tao nem sport. Nem azrt szletett, hogy valamifle versengsbe hajszoljon es arra knyszertsen bennnket, hogy fraszt, kimert gyakorlatokat vgezznk, melyek szksgszer en stresszt, feszltsget es energiavesztesget okoznak, vagyis megrvidtik az letket. Nem mondhat harci sportnak sem. Ellenttben a karatval a kung fu-val vagy ms hasonl gyakorlatokkal, itt nincs feszltsg, es mozgst nem kell vgezni. Ha lassnak semiflkrt t nik is a t'ai-csi-csuan mozdulatsorozat, mgis feszltsgeket kelt, mert eredetileg harci technika volt. Van azonban valami ami a t'ai-csi-csuan-t az ltet taohoz kzelti: a test es a szellem egyestse. Az ltet tao nem a sz szoros rtelmben vett jga, mert nem kvnja a test kicsavarst, nyjtst, hajltst. Nem is a meditci egyik formja, mert ennek leggyakoribb vltozatai a gondolatok kirtst" vagyis a szellem dezaktivlst" szolgljk.

sc .

ri

d b

co .

m/

ar k

ha t

cgdeszkzre szksge lenne. Ha megfelel en hasznljuk, ltet tao mdszere talakthatja az anyagcsere alapvet tendszert, a lgzst rendkvl hatkony gygyt eljrss alakthatja t. S t, az, hogy az ember szellemi llapotnak teste mozgsnak teljes tudatban van, maga is a gygyts egyik lehet sgt jelenti. ilk zhet fel bennnk, hogy j mdon fogjuk a vilgot megrtriui, letnk hossz es boldogabb, szellemi kpessgeink pedig megsokszorozdnak. Ne feledjk, ha kls gyakorlatot vgeznek, i; it t al kell prostani.
bels

zi u

A rendszer szinte es nzetlen alkalmazsa olyan llapotot

gyakor-

De amikor csak bels gyakorlatok kerlnek sorra, elhagyIhatjk a kls gyakorlatokat.

Az ltet tao esetben a hangsly nem a kls fejldsre helyez dik, hanem valban a bels re. A tao gyakorlsnak kezdetn els sorban a testi mozgsra kell figyelni, de ahogy haladunk, gy cskken ez a mozgs, hogy csak a bels rbzgsra sszpontostsunk. gy egy mr halad taoista a gyakorlatok kzben ugyan testileg mozdulatlan, de leter tlti el bens leg nagyon aktv lesz. Olyan gyakorlat, amely nem alapul a mozgs bels erejn, nem tartozhat az ltet tao-hoz. Az ltet tao ereje nagy rugalmassgban rejlik. Brki, kortl, egszsgi llapottl fggetlenl, tetszs szerint vgezhet bels taoista gyakorlatokat anlkl, hogy brmilyen XX
XX[

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
I. RSZ
ALAPELVEK

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
1.

A taoizmus
Az ngygyts teljes rendszere: bels taoista gyakorlatok olyan m , amely a mg mindig l taoista filozfia egy sajtos arculatt mutatja be. A taoizmus a vilg egyik legrgebbi ^;^llsa. Alaptja Lao-Ce ktsgkvl a legismertebb es legI, i vlbb taoista blcs, egy rtekezst rt a Tao-te-king cmme l, amelyben lefekteti azokat az alapokat, melyeken a taoizinus nyolc pillre nyugszik. (Magyarul is megjelent Kartson c tbor fordtsban, 1990-ben a Cserpfalvi Kiadnl.) Ez it m mindenek eltt politikai dokumentum es a taoizmus rlmleti bemutatsa, gy ahogyan azt egy isteni sugallattl ncgszllott elme megfogalmazta. A gyakorlati es funkcionI is vonatkozsok bemutatsa mr ms blcsekre maradt, pl, kiul a Srga csszrra. A taoizmus alapvet szellemi doktrimlin kvl a rgi taoista mesterek mg szmos mdszert k idolgoztak, amelyek clja a test talaktsi es halhatatlann irtele. gy jelent meg vglis a taoizmus nyolc alapkve. 3

A nyolc alapk a gondolat nyolc gt fejezi ki, a taoizmus gyakorlatt pedig a Pa-kua", vagyis a taoizmus -szimbluma nyolc trigrammja jelenti. A bels taoista gyakorlatok egyik alapkvt kpezik.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

I A filozfia tao-ja Az ltets tao-ja (Bels taoista gyakorlatok) A kiegyenslyozott tpllkozs tao-ja I 4 Az elfelejtett tpllkozs tao-ja A gygyts m vszetnek tao-ja A szexulis blcsessg tao-ja I, Az nuralom tao-ja H , A siker tao-ja

zi u

A FILOZFIA TAO JA
-

1. bra. Pa-kua (a taoizmus szimbluma). A nyolc trigramma a jin-jan szimbluma krl nyolc irnyba mutat es a taoizmus nyolc alapkvt jelkpezi

filozfia tao-ja feltrja el ttnk az let folyamata mn lappang logikt es a sors cljt. Olyan irnyvonalak ozatt brzolj a, amelyeket kln-kln vagy egyttesen I:er megismersben es szellemi felemelkedsnk sorn hasznlhatunk. A filozfia tao-ja, a rejtett, de llandan megnyilvnul es abszolt megbzhat trvnyszer sgek ^rllemi feltrsn alapul, rszletes lerst ad azokrl a md./erckr l, amelyekkel irnytani es serkenteni lehet a trsaI;ilini fejl dst ltalban, es egyni jltnket is.

A taoizmus sok tantsa vszzadokon keresztl titok maradt. Ezrt, miel tt rtrnnk a bels taoista gyakorlatokra, fontosnak tartjuk, hogy felsoroljuk s rviden ismertessk e nyolc alapk lnyegt:

AZ LTETS TAO -JA

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ez a tao kpezi knyvnk trgyt. Clunk, hogy vilgosan kifejtsk az ltet tao elmlett es gyakorlatt. A bels taoista gyakorlatok termszetesen gygyt kpessgeinket a mirigyek es bizonyos, bels szervek irnyba vezetik; ez serkenti a szervezetet, egyenslyba hozza az energiaszintet es javtja a bels szervek m kdst. Mindezt annak rdekben teszi, hogy a betegsgeket meggygytsa, de f knt, hogy megel zze. Rviden, a bels taoista gyakorlatok clja az lettartam meghosszabbtsa. A bels taoista gyakorlatok hrom fajtjt ismerjk. A bels gyakorlatok els tpusa tartalmazza azokat a gyakorlatokat, amelyekkel megtanuljuk, hogyan kell klnbz testhelyzeteket elfoglalni, pldul lelni, lefekdni, jrni, dolgozni annak rdekben, hogy el segtsk a gygyulst. Ezeket a gyakorlatokat - melyekb l t van - az llatok ihlettk, ezeket kvetik az irnygyakorlatok (nyolc), az llatv tizenkt gyakorlata es az idegeket rint , szintn tizenkt gyakorlat. Mindehhez jrulnak mg az alapgyakorlatok: a szarvas-, a daru- es a tekn sbka-gyakorlat. A msodik kategriba tartoznak a meridinnal kapcsolatos meditcis gyakorlatok, es a taoista kontemplcis gyakorlatok. Csodlatos gygyt m vszettel llunk szemben: a meridin feletti meditci clja a szervezet energia szintjnek szablyozsa, kiegyenslyozsa es szintjnek emelse. A szervezetet tfog energetikai csatornkon meditlva (eze-

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

ki.t hvjk meridinnak), kvethetjk az ezeken thalad licIgia tjt, es arnyosan oszthatjuk el szervezetnkben. cme, a test es a szellem ekkor teljesen integrldnak, ,.y rezzk, fellnkltnk, visszatrt minden er nk. Az akupunktra es az akupresszra mdszerei szintn a iiiei idint rint meditcibl szrmaznak, de arra szolgl11,i1,, hogy msokon segtsenek, mg maga a meridin feletti Icd itci az ngygyts technikja. A bels gyakorlatok harmadik kategrijnak alapjai a I , csi technikk, amelyek teltik a szervezetet energival. I . .ck a technikk lehetv teszik, hogy a szervezet az akui i i i i i k trs pontokon keresztl, melyek a testet behlz me1,li;inokon tallhatk, magba szvja az energit. Az energi.id llegzs letfontossg lloms az ngygyts tjn, egsz vilgmindensget titat energival kialakul lt11.11 a t Ian kapcsolat megteremtsben.
A KIEGYENSLYOZOTT TPLLKOZS TAO-JA

zi u

Minden tpllkozsi re &szerben rendkvl fontos az egyen t i l y a savassg es a lugossg kztt, mert azok az lemiszeuuk, amelyek kiegyenslyozott pH-val rendelkeznek sokkal kevsb romlanak, s gy fogyasztjuk inkbb fel tudja haszii;lni a benne rejl tpanyagokat. Teht, az ltalunk elfogya,ott lelem nem kiegyenslyozott pH-ja azonnal megvlto-

zik, amint elri az emszt szerveket. Ennek kvetkeztben nem tpanyagot, hanem mrget vesznk magunkhoz. (Csak meg kell nzni egy vendgl szemtldjt, mennyire romlik az oda kidobott lelmiszer. Mivel ez az lelem annak maradka, amit nem olyan rgen a vendgeknek felszolgltak, a szemt es az lelem klnbsge csak nhny ra. Ugye nem ennnk ebb l az telb l, mert tudjuk, hogy mrgez es megbetegednnk t le. Pedig bizony szmtalanszor fogyasztunk ilyen telt, amikor ennivalnk pH-jval nem tr dnk. (A szj rossz szaga gyakran a gyomrunkban roml telt l szrmazik.)

AZ ELFELEJTETT TPLLKOK TAO4A

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

Szeretjk lvezni az elfogyasztott teleket; rtkeljk a tlalst, az illatot, az telek zt mindennapi tkezseink sorn is. Azonban rendszeresen fogyasztott teleink nem nyjtanak elegend tpanyagot ahhoz, hogy egszsgesek maradjunk. Hozzjuk kell mg olyanokat is tennnk, amelyek sokkal hatkonyabbak, mint pldul fveket, az tkezs msodlagos anyagait, s ez az elfelejtett tpllkok tao-ja. A taoistk vszzadokon keresztl tanulmnyoztk a fvek gygyhatst, s igen jrtasak lettek a leghatkonyabb felhasznlsukban. Pldul sikerlt az orvosoknak akr hat rra is elaltatniuk minden mellkhats nlkl betegeiket. (Abban az id ben rendkvl npszer volt a sebszet. Az orvosok a szervezetb l kivettek egy-egy beteg szervet, egy f -

t Igen megtiszttottk es visszahelyeztk. Ez a gyakorlat intban hamarosan megsz nt, mert rjttek, hogy nem jei. etette valban a betegsgek hatsos kezelst es jobb a megItst a megel zsben keresni. Id vel megllaptottk, hogy ^^len betegsg eredete, a daganatok is, az adott letmdlelhet meg, s arra kvetkeztettek, hogy az ismtelt seb1 i beavatkozs nem kpes meglltani a daganatok jrat 1 ii dst, mg az letmd megvltoztatsa kit n eredmtttyeket hozhat.) A fvek tbb olyan tulajdonsggal rendelkrv.nek, amelyeket mg ma sem trt fel teljes egszben a modern tudomny. A Tudomnyos Akadmia szerint a vilto o ii legalbb egy milli klnbz nvny ltezik. Es ennek t k egy elenysz rszt vizsgltk meg modern mdszek kel. az az lelem, amit a piacon vagy zletekben vsrolunk :tljban a lehet leggyengbbek kz tartozik. Ezeken a Melyeken nincs igazn vlasztk, ha figyelembe vesszk, hogy itt i minden terem szerte a vilgon. Br Isten azrt teremtette it leveleket, gakat, fatrzseket es gykereket, hogy fogyaszvttk, mi teljesen kizrjuk ezeket a tpllkozsunkbl. A taoist;k a fveket elfelejtett tpllk"-nak nevezik, mert bizonyos szelekcis folyamat kvetkeztben fokozatosan kikerltk eldeink trendjb l. Az vszzadok sorn ezeket az ;anyagokat teljesen elhagytuk, mivel vagy a klsejk vagy az tiiik, illatuk nem volt elg tvgygerjeszt . Amikor az ember attegtanult sajt szksgletre lelmiszert termelni, termszetesen csak olyanokat vlasztott, amelyek rzkeinek megfeIrltek. De ahogy a monds tartja: az vagyunk, amit megi.vnk. Teht, ha tpllbb lelmet fogyasztunk, er sebbek Irsznk. Msszval: ha jobban esznk, egszsgi llapotunk 11 javul.

zi u

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Msrszt, ha csak gyenge tprtk anyagot vesznk magunkhoz, sokkal fogkonyabbakk vlunk a betegsgge szemben. Ha egy magnolit es egy zellertvet sszehasonltunk, megllapthatjuk, hogy a fa sokkal er sebb, mint zeller. s ha tovbb folytatjuk a vizsglatot ltni fogjuk, hogy ez a fa sokkal tbb gygyt anyagot tartalmaz, mint a zeller. A magnolia rendelkezik azzal a tulajdonsggal, hogy meger sti a gyomorszvetet es a n i nemi szerveket. A ginseng a msik kit n plda a hatkony lelmiszerekre. Hideg, szraz, hegyes vidkeken n , de akr ezer vig is ell. Kpzeljk el, hogy ez az leter mit jelenthet szervezetnknek! (A ginseng fogyasztsa azonban vatossgot kvn. Igyekezni kell ms nvnnyel ellenslyozni, mert brmennyire hasznos, hatrozott mellkhatsai is mutatkoznak.) Vele szemben a srgarpa csak a mrskelt ghajlat terleteken n , lettartama krlbell hrom hnap. Ha nem ssuk ki ebben a hrom hnapban, elrothad es vgl elt nik. A fvek lland, mg a szoksos nvnyek csak ideiglenes er t biztostanak. Azok a tpllkok, melyeket rendszeresen fogyasztunk zk es lvezeti rtkk miatt, a bennnket elraszt mikrobknak is kedvencei. A mikrobk ezeket a (szerves vagy nem szerves) lelmiszereket hasznljk fel letben maradsuk rdekben, ppen gy, ahogy mi. A fvek ezzel szemben nem tplljk egyarnt a mikrobkat es az embereket. Neknk, miutn nmi akarater vel is rendelkeznk, mdunkban ll olyan fveket is elfogyasztani, aminek nincs kellemes ze. De a mikrobk nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsggal, s ezeket egyszer en visszautastjk. gy ha vrnket az e fvekb l ered tpanyagokkal teltjk, a mikrobk a sz szoros rtelmben henhalnak. Ez a mdja, hogy szervezetnket termszetes ton megtiszttsuk. ppen e tisztt es purifikl tulajdonsguknak ksznhet en ezek a fvek pen es frissen megrizhet k veken keresztl, s ez legnagyobb el nyk.

ioitdoljunk r, hogy milyen hasznosak es igyekezznk fk hen gazdag trendet kialaktani.

A GYGYTS M VSZETNEK TAO JA
-

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

A gygyts m vszetnek tao-ja ugyanolyan tulajdonstao: szablyozza, kiegyenI, kal rendelkezik, mint az ltet tao-val I vozza, nveli az let energijt. Azonban az ltet Unttben, mely az ngygyts mdszere, a gygyt tao ;tsok gygytst szolglja. A gygyts m vszetnek tao-jt tui-na"-nak is nevezik. I van masszrozsi technikrl van sz, amelynek alkalma- i niaa sorn kvetni tudjuk szervezetnkben a meridinokat aof az energia keringsnek vonalait, s ezzel szablyozhatF k a szervezet ltet funkciit. Ha alkalmazzuk a tui-na iienhat-fle masszrozsi mdszert, brmilyen, esetleg el1 iozdult bels szervet helyre tehetnk. A testnk klnbz jaira hat technikk kiegsztseknt segtsgl hvhaI IInnk ms, erre alkalmas mdiumokat, az t alapelemet, meIvek: a fld, a fm, a vz, a fa es a t z. Az akupunktrban I1,i N lt t k (a szervezet energijnak irnytsra hasznl) s a moxa (b rget kp) ma mr nyugaton is ismert Irm s t z mdiumok. Az akupunktra es a moxibuci a -na elveib l es gyakorlatbl szrmazik. Err l a tmrl ^ cvletesebben az 5., a Nagy tao-nak szentelt fejezetben ol^shatnak. 11

10

A SZEXULIS BLCSESSG TAO -JA

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A taoizmus az els filozfia volt, amely teljes mrtkben figyelembe vette a szexualitst es energijt az egyn talaktsa rdekben felhasznlta. A taoista szexolgia arra tantja hveit, hogyan lvezzk a szexulis aktusokat anlkl, hogy kimerlnnek; elmagyarzza, hogyan er stsk nemi szerveiket, hogy szexulis energijukat bizonyos betegsgek gygytsra es szorosabb szerelmi kapcsolatok kialaktsra hasznlhassk fel. Vgl pedig bemutatja azokat a poziturkat, amelyek rvn a szexulis kapcsolatok gygyt hatsait is lvezhetik. Termszetes mdszereket ajnl a szletsszablyozsra, az eugenetikra, s t azokrl az eszkzkr l is szl, amelyekkel el re megvlaszhat a jvend gyermek neme. Rszletesebben minderr l a The Tao of Sexology (A szexolgia tao-ja) cm knyvben olvashatnak.

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u

A TKLETES NURALOM TAO-JA

A tokletes nuralom tao-ja olyan eszkzket knl, ameh rk l e mind nmagunk mind msok jobb megismershez t t k cgk van. Megtant, hogyan alkalmazzuk a krlti link Tv energit sajt termszetnk es szndkaink szerint. \ t gi taoistk a stressz cskkentsre mdszereket dolgozhik ki: I. I',gy arc tanulmnyozsa feltrja az illet kpessgeit, 11, Egy,;aIartst, egyni karaktert es egszsgi llapott. Pl,t,iul a jv esemnyeinek sztns el jeleit az arc 108 pont, 111 lehet leolvasni, melyek knnyen felismerthet jelek rendt alkotjk minden beavatott ember szmra. ' Az ujjlenyomatok rendszere feltrja a szemlyisg rklt es nhny, az egszsgi llapott jellemz dolgot. Az t t Irnyomatok egyben a szemlyes es szakmai kpessgek terw ./etcs fejl dsnek jeleit is tartalmazzk. Ezek rvn az her felismeri rklt gyengesgb l kvetkez , az egsz,, vet fenyeget veszlyeket, s kell en le tudja kzdeni. I. a taoista numerolgia tjkoztatja az egynt helyzetr l a,. lett irnyt szablyokrl. I. A sarkcsillag asztrolgiai rendszere sokkal teljesebb s I0mnyosan megalapozottabb a nyugati asztrolginl, I, Iietv teszi, hogy az illet megismerje sorst es pnzgyei 1 , jt; elrulja tovbb lettrsa es gyermekei testi, szellemi lelki tulajdonsgait es bemutatja az let tbb ms vetI, tet is.

12

13

5. Az irnyok rendszere a termszet klnbz fizikai tr vnyeinek a tanulmnyozst jelenti, els sorban az elektro mgnesessgt. Ezen er alapos ismerete lehet v teszi, hogy magunkat es javainkat olymdon irnytsuk, hogy ez ssze egyeztethet legyen a vilgegyetem elektromgneses hatsaival. gy teljesen harmniban lhetnk a termszettel es cljainkat knnyebben elrhetjk. Kzssgi tren pedig ezt a rendszert arra hasznljk, hogy enyhtse a kon fliktusokat es terngdjakmi"vysdolgzkemztti egyttm kdsnek. Felhasznljk pldul Japnban munkacsapatok sszelltsakor vagy amikor koordinljk az egy vllalaton belli munkkat. Err l nyugaton csak gy beszlnek, mint munkahelyi lgkr"-r l vagy a dolgozk morl"-jrl. 6. A szimblumok tanulmnyozsa azokhoz a formkhoz szimblumokhoz kapcsoldik, melyek a termszetes esemnyek htterben rejl trvnyekkel llnak sszefggsben. Arra szolgl, hogy uralni tudjuk a meteorolgiai vltozsokat, az zleti trendeket, a rombol szoksokat stb.

es

zi ww A SIKER TAO,TA au /w h / MI MN t : ar tp K t h
14

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

A siker tao-ja leleplezi az let nagy esemnyeit irnyt nagyon precz machanizmusokat es a minden esemnyt alakt er ket. A rgi taoistk elemz rendszereket dolgoztak ki, hogy tanulmnyozzk ezeket, s olyan modellre tegyenek

t, amellyel felismerhet k a vltozsok es rendszerbe fogInlr;1t jk a siker e modellekhez szorosan kapcsold stratI;1 t . A siker tao-ja segt az embereknek, hogy mindennapi + kenysgket az egyetemes trvnyek szerint szablyozik, s gy letk minden vonatkozsban kellemesebb vljk. A siker tao-ja, mely a taoista blcsessg hatalmas erejt 11 k edzi, hrom rszre oszlik: I . A vilgegyetemben zajl vget nem r vltozsok szimI ,, +rimainak es jeleinek tanulmnyozsa. Ezeket a jelensgei , t , pontos, a fizika, a kmia, a biolgia, a mrtan, az algebra dis matematikai terletek ltal meghatrozott trvnyek .Inytjk. '. A vltozs tao-ja, vagyis a trsadalom filozfija es egyeztetett pszicholgia, ahogyan ez a hatvanngy hexap i a in jelkpezi. Mindegyik hexagram hat vonalbl ll, ezek idegyike az egyni vagy kollektv tevkenysg egy-egy szaI . i tt kpviseli. Ha felismeri azt a klnleges szablyt, icly letben kirajzoldik, brki kpes pontos stratgit +dolgozni, amelyben legyzi a balsors okt. A vltozsok 1.1( )-ja teht felbecslhetetlen eszkz mindenki szmra, aki 1..1 adagsgra, hatalomra, harmnikus csaldi kapcsolatokra, + I rylsremlt trsadalmi helyzetre es a jv titkainak felfeII(/csre vgyik. 1. Az esemnyek el reltsnak gyakorlata, amelyet a tr id gi-king rendszere nven ismernk, a ciklus elvn alai'+il, vagyis abbl indul ki, hogy ami megtrtnt, jra meg i 'I ,. trtnni, minden, ami megtrtnik majd, egyszer mr ^+o fordult. Ahogy Albert Einstein, a rgi taoistk is megr1 , I tk, hogy az id illuzrikus, mivel k is a tr-id rendszer icIcnsgeit tanulmnyoztk. Ez lehet v tette, hogy kitallja11.1k egy mdszert, amellyel a mi elkpzelsnk szerinti id h, t rban trtn esemnyeket kommentljk. Megtalltk a i +nbelts kulcst: kpesek a jvt megjsolni.
a/+

zi u

15

A taoizmus nyolc pillre mindennapi letnk valamennyi jelensgt lefedi. gy alaktottk ezeket, hogy teljes mrtkben kitltsk alapvet fizikai szksgleteinket gy, hogy mint emberi lnyek minden er nkkel valra vltsuk vgyainkat s feladatainkat es ezzel legy zzk az id erodl szerept, s gy ljnk a tao-val, vagyis Istennel.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
2.
Az energia elmlete

letmdnak, szletsnek es vltozsnak a gykere /energia/; az gben es a fldn megszmllhatatlan mind ennek a trvnynek veti al magt. gy, kls olog %'i hurkolja az eget es a fldet, es a bels cs'i ezeket aktivi,l %a. Mindennek a gykere a cs'i; a cs'i a mennydrgs, az l ,(), a felh k szl je, a cs'i a vilgossg forrsa, amib f,i,v;l a nap, a hold es a csillagok mertik; itt szletnek az iivsrakok, neki ksznhet mindazon megszmllhatatlan dolog, amely a vilgunkat kpezi, fejl dsk, felhalmozsuk, v'i' rzsk. Az Ember lete pedig teljes egszben a cs'i-nek ti,,.s:nhet. Nei Csing.
l inden

16

17

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

E rgi taoista szveget mely azt az alapvet elmletet ismerteti, amely szerint minden let es a vilgmindensg minden anyaga az energitl fgg, klnleges stlusban fogalmaztk.' Clja, hogy sajtos mdon magyarzza, els sorban olyanok szmra, akik nem rendelkeznek tudomnyos ismeretekkel, az alapvet tudomnyos elveket. El kell ismerni azonban, hogy abban az id ben nem hzdott oly hatrozott vonal az let m vszeti, tudomnyos es gyakorlati aspektusa kztt, mint a mai modern vilgban. Az integrlt ember a rgi Knban arra trekedett, hogy egyenslyban tartsa az let minden vetlett, legyen az m vszi, tudomnyos vagy gyakorlati. Abban az id ben a tudsnak nem jelentett nehzsget felfedezseinek klt i kifejezse: ez volt szmra a termszetes. Az a tny, hogy a knaiak a tudomnyos elveket klt i nyelven magyarztk bizonytja, milyen szoros volt a knai kultra aranykora idejben a tudomny es a kultra kapcsolata. De taln ppen mivel tlsgosan klt ien fejeztk ki megllaptsait, a jelenkor szmos tudsa elveti a taoizmus alapelveit. A nyelvezet a szemkben nem elgg tudomnyoss", tisztn filozfiai"-v vagy akr misztikus"-s, s t primitv"-v teszi ezeket. Pedig ppen maga a tny, hogy emiatt vetik el a hagyomnyos tanokat nem az objektivits irnti elktelezettsgket bizonytja, hanem inkbb jelzi azt a manapsg nvekv tvolsgot, amely a tudomnyt a valdi lett l"elvlasztja. A taoista elvek es a bels taoista gyakorlatok rendszere gy, ahogyan azt az vszzadok sorn genercirl genercira tadtk, ma is pp oly helytll mint rgen. De, hogy megrtsk es hasznunkra legyenek, megfelel en rtelmezni kell a klt i nyelvet, amely szzadokon magba zrta.

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u energia a

dinamikus er , amely megllthatatlanul rami III( szervezetben. Egyesek szerint az let" sz helyetteiIIIwi lenne az energival", miutn a kt fogalom kztt i Irnvsz a klnbsg, es kizrlag a nyelvszeknek t nhet I d Am elengedhetetlen a kt fogalom rtelmezse, csak gy riiitetjk meg pontosan a szervezetre vonatkoz energiahnIetet. Gyakorlatilag maga az let bizonytja az energia I Irnltt a szervezetben. Energia nlkl minden olyan tevi. i ivsg, amelyet ltalban az lethez kapcsolnak: a beszd, evs, gondolkods, olvass es halls nem volna lehets^^ o. Azonkvl a szervezet mindegyik funkcijhoz - akr . i /kelhet k akr nem - szksg van energira. Pldul az pyes sejtekben zajl anyagcsere-folyamatok nem jtszdhmtii nak le a szksges energia nlkl. Az energia a test i n Iiidlen anyagi struktrjnak alapja. Mit jelent egy szilrd hliiiktra, pldul a csont, ha nem l sejtek sszessgt? let es az lethez kapcsold tevkenysgek minden forIli A ja - legyen anatmiai vagy fiziolgiai - egyszerre szv fel hucst ki energit. I tar a mozdulatlan anyag szilrdnak t nik, maga az ener,. tartja ssze a protonokat, elektronokat es neutronokat nmon bell. Teht az energia az abszolt alapja a vilgemen bell az let minden formjnak. A tpllk es a leveg fontos energiaforrsokk vlnak, ,,,iellyel nemcsak ptoljuk mindazt, amit egy nap folyamn i i,., ,;r.nltunk, hanem letnk felttelei. Az energia nem egyiien a tpllk es a leveg molekulris rendszerben rejI, , hanem abban amit vibrcis" lnyegnek neveznek ^, vis az elektromgnesessgben. Egy tpllkot el lehet I I, 1.1 ni laboratriumi krlmnyek kztt, de ennek kizr61,1Eiu; fogyasztsa nem alkalmas arra, hogy hosszabb ideig

zi

AZ ENERGIA TERMSZETE

18

19

ziAZ EMBERI TEST S AZ ENERGIA ww au /w h / rt p: es es Ka tt h

20

biztostsa az letet. Mindenfle vitamint, vegyi vagy svnyi anyagot el lehet lltani, amit egy tojs tartalmaz. De mgsem hasonlthat a valdi tojshoz. Egy l lny nem kpes sokig lni laboratriumban el lltott oxign segtsgvel, vagy klimatizlt helyisgben. Valami hinyzik az lethez es pedig ez a dolog" nem ms, mint az leter a maga elektromgnesessgvel vagy azzal a lthatatlan energival, amely letet lehel minden trgyba. Az elektromgnesessg olyan er , melyet kevesen ismernk. A nyugati tudsok mutattk ki ltezst, megknnytve szmunkra, hogy logikai magyarzatt adhassuk a bels taoista gyakorlatok jtkony hatsnak. Az elektromgnesessg igen intenzv er , amely tjrja valamennyi trgy atomjainak szerkezett, az atmoszfrt, amelyben lnk. Miutn termszetes er r l van sz, szoros kapcsolatban ll a szervezetben kering energival. A bels taoista gyakorlatok olyan mdiumokat kpeznek, amelyek rvn az atmoszfra energija behatol a szervezetbe, hogy azt serkentse es segtsen ptolni az letben maradshoz felhasznlt energit.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

i n z elektromos terhels - ez vgzi a szervezetnek es struk1 a k aktivizlst. Ezt az energit leter " nek, ltet "-nak vagy szellemnek"nevezzk vagy akr elektro, vnrsessgnek is hvhatjuk. A taoistk ezt az er t hvjk
-

Az emberi testet olyannak tekinthetjk, mint egy hrom alapvet rszb l ll elemet, mely rkk jratlt dik. A hrom rsz a kvetkez : 1. A struktra - a sejtek a szervek, a csontok izmok, a b r fellete, a b r rtegei, a vrkerings, az idegek es az egyb testi struktrk alkotjk. 2. A folyadk - a sejtkzi es a sejten belli folyadkok, amelyek rendkvl nagy szerepet jtszanak az elektromos energia termelsben.

-nek. I Krom rszb l az elektromos terhels rthet a legkevsi , egyszer en mert jelenlte szabad szemmel nem lthat. elektromos energit csak kzvetve lehet megismerni, mi. I I i;nya sokkal knnyebben megllapthat, mint jelenlte. i i i i t rszleges energia hiny lp fel, a szervezet azonnal I413vengl, teret ad a betegsgnek. Ha teljesen megsz nik a I I Al is energia, a szervezet meghal. (A hall nem akkor ll he, amikor megll a szvm kdse, ahogyan ezt a jgik is I z.onytottk, amikor szvversket lelltottk mgis letI w it Inaradtak, mert szervezetk meg rizte vitlis energijt.) i merltsg a tl alacsony energiaszint tnete. A szellem tigy a test hasznlata, m kdtetse elkerlhetetlenl eneriiuwesztesggel jr. Tudomnyos kutatsokkal bizonytottk, higgy annak, aki egy teljes percen t mereven figyel egy ponti t, lisz percnyi pihensre van szksge ahhoz, hogy az ekzhen elvesztett energit ptolja. Haldokl emberek megfigyeI^ ,e sorn kimutattk, hogy a hall pillanatban az ember ..ti 101361 akr 175 grammot is veszthet; ez a slyvesztesg Ipedig a vitlis energia konkrtan mrhet slya. I ,tezik egy mdszer, amivel szlelhet a testb l rad es energia. Ezt az leter t ltjuk,t/egszilapoj ,1 M inden embert vez aurban vagyis energia-mez ben. Az ,1111 a jelensgt mr tbbezer ve ismerik, de csak a KirlianI cle fottechnika felfedezse utn vlt kimutathatv. Ezzel .i technikval reproduklni lehet az aurt, vagyis fnykpeken I,1i hatv vlik a testnkb l raml energia kis sznes lngok onmjban. Az aura sznb l llapthat meg egy szemly et'.szsgi llapota es energiaszintje. gy a halvny es vilgos

21

sznek egszsgt es magas szint energit, a stt illetve t ltszatlan sznek betegsget jeleznek. A fekete nem ms min a hall. rrl, rra, naprl napra folytonosan bocstunk ki energit; akkor is felhasznljuk, ha valamilyen trgyat vagy tevkenysget figyelnk, amikor testnkkel alig mozgunk vagy szellemi munkt vgznk. Id vel ez a folyamatos energia felhasznls annyira legyengti szervezetnket, hogy kptelenn vlik arra, hogy a behatol mikrobk vagy ms betegsghordozk ellen harcoljon. Maga a betegsg pedig gyorstja az energia fogyasztst. Elegend energia hinyban a sejtek es szvetek kptelenek regenerldni, elsorvadnak es lassan elhalnak. Ahogy cskken energiaszintnk, azonnal jelentkezik a betegsg. Ezzel szemben, ha szervezetunk energija nem cskken, nem tud sem enyhe, sem slyos betegsg kialakulni. Termszetesen letenergihoz a tpllkkal, a leveg vel es a kozmikus sugrzsokkal is hozzjuthatunk. De ahogy regsznk, ltalban sokkal tbb energit vesztnk, mint amennyit befogadunk, s ezzel cskken energiatartalkunk. Teljes kimerlse okozza a hallt. Az energiavesztesgen kvl problmt jelent mg az energia egyenslynak hinya, mely hasonl kvetkezmnyekkel jrhat. A szervek energijnak kiegyenslyozatlansga (olyan szervek, amelyek funkcijukban fggetlenek egymstl) gyakran idzik el betegsg kialakulst. Minden szerv energiaszintjt annak rendszeres mozgsa hatrozza meg. A szv normlis ritmusa percenknt 72 es 78 szvvers kztt mozog. Lz vagy magasabb energiaszint esetben elri vagy meghaladja a percenknti 80 szvverst. A vese normlis ritmusa 36 lktets percenknt; mivel kt vesnk van, ez 72-t jelent minden percben. A szv es a vesk teht egymshoz viszonytva kiegyenslyozottan m kdnek. Teht, ha valaki vizelethajtt vesz be, meggyorstja a vesk lktetst, s ez

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

k , ^ ml lyzavart okoz a szv es a vese kztt. Mi trtnik ek4 n szvvel? Hogy jbl megtallja az egyenslyi llapotot, i I v vers szaporodik, emelkedik az erekben a nyoms es+ i++I+I, vr jut a vesbe. Mivel a vese a vrbe sz ri a vizeletet, R+ nupyobb mennyisg vr sokkal tbb munkra knyszerti gy a vizelethajt gygyszert szed szemly a szv es vrse kztt rdgi krt alakt ki, holott addig e kt szerv +++i^k(klse kiegyenslyozott volt. Hogyan hat mindez a tbbi 9 f r i v re? A szervezet m kdse hasonlt az ram ere: ha az v v i k fogaskerk gyorsabban m kdik, a tbbi is knytelen ++sa bban forogni, nehogy a rug vagy ms kerk megakadi m i 's ezzel a mozgs lelljon. Vilgos teht, hogy ha szerveitket egyenslybl kizkkentjk, slyos veszlyeknek i+ tiztik ki. M;'isrszt pedig, ha valaki soha nem beteg nem jelenti azt, .irv rkk fog lni, mert a halhatatlansghoz mg tbb !, H . I )'it kellene a szervezetbe juttatni, mely teljesen talak11.+, s olyan szintre emeln, ami mr trt l es idtl fggeti s 1 I I ugyan tudjuk elkerlni az energia vesztesget vagy az nxly felborulst es ezek mellkhatsait, es mgis elrni 1.11 n k talakulst? Vizsgljunk meg nhny mdszert, II I I ve I energiakszleteinket feltlthetjk. A i. els a jtkony alvs. Normlis krlmnyek kztt +r emberi akkumultor" jjel, alvs kzben tlt dik fel. i kor egsznapos tevkenysg, szellemi vagy fizikai munka I , .. I+en elhasznltuk energink legnagyobb rszt, fradtnak zti k magunkat. Azrt alszunk, hogy szervezetnk a leI , )t I energit visszanyerje. Az alvs ellaztja a meridin ponI . t , ahol az energia bejut es tvozik, s gy a vilgmindensg ngija behatolhat a test akupunktrs pontjain, vgigvoI I+at a meridinokon (err l majd ksbb is runk) es elI irt i es jratltheti testnk valamennyi sejtjt. Amikor i.i, t ap reggel felbrednk, szervezetnk jratlt dtt, j-

22

23

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

b1 tele vagyunk energival. ppen gy mint egy aut akkumultora, az emberi akkumultor is automatikusan m kdik, ha minden rendben van. Ebben az esetben szervezetnk is tkletesen megy anlkl, hogy beavatkozsra szksg volna. De ha rosszul alszunk, a folyamat nem gy jtszdik le, mint kellene. Mit tehetnk? Vizsgljuk meg most az akupunktrt. Miutn az energia a szervezethez kapcsold minden letfunkci fenntartja, az akupunktrval szablyozott energia kpes arra, hogy az energia ltal tmogatott funkcikat szablyozza. Az akupunktra kivl eredmnyeket r el, mivel a vkony t k, mint a kis antennk visszavezetik a szervezetbe az energit. (Ltezik az akupunktra egy msik fajtja is, mely azonos eredmnnyel jr: az akupresszra, itt a t t a kz helyettesti.) m az akupunktrnak vannak korltai. Csak akkor hatkony, ha a problma energiahinybl ered; de teljesen felesleges ha a panasz struktrlis vagy a szervezet folyadkhztartsval kapcsolatos. Egybknt a hagyomnyos testmozgs nem kpes az energit ptolni. Ezek a gyakorlatok csak gyorstjk az regeds folyamatt es az energia felhasznlst, es egyltaln nem ptoljk az energiavesztesget. Csupn a bels taoista gyakorlatok hrmas rendszere, amirl korbban rtunk, kpes elltni az energia meg rzsnek es talaktsnak ketts feladatt. A hrom bels taoista gyakorlat megszabadtja szervezetnket a betegsgt l, jra egyenslyba hozza energinkat, gy ha valami olyan rendellenessg lp fel, amelynek rejtett oka az energia kiegyenslyozatlansga, a szban forg gyakorlatokat alkalmaz ngygyts mindig kitn eredmnnyel jr. Az elkvetkez nhny fejezetben ltni fogjuk, hogyan vdik a bels taoista gyakorlatok a bels szerveket, rzik a szervezet egszsgt es fiatalsgt. Megvizsgljuk, hogyan teremtik el es hasznljk fel

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t
,

zi u
1

nergia egy magasabb formjt arra, hogy lnktsk a taoisrr.et szellemi kzpontjait. Ha megtanuljuk a bels v korlatok vgzst, azt is megtanuljuk, hogyan gazdlen az lethez szksges rengeteg energiiink megfelel es ,il Ezt az energit azutn felhasznlhatjuk magunk es llekben egszs-

,;.kgytsra,hoebn

,, ,rk maradjunk.

24

25

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
3.
Az energia keringsnek

elmlete

emberi test keringsi rendszere sok tekintetben hasonlt i:igyon hatkony szlltsi rendszerre. A td ben kpzi On megragad a vrs vrsejteken, melyeket a vr a vet valamennyi sejtjbe eljuttat. A mr felhasznlt es hegsvltjk,zinaregsv,bklszervezet kirt rendszerbe, amely ezeket kilki de ,ejteket megtartja, hogy ks bb felhasznlhassa. A vr1) ,,cs tpll szubsztancikat is ramoltat a belekb l a fel. 27

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Amikor valami gtolja a vrkeringst, a szervezetnek sok fle problmval kell szembenznie. Pldul, ha nem rkezi idejben az oxign es a tpanyagok a sejtekhez, ezek tpllk nlkl elpusztulhatnak. Ha a vrkeringst valami akadlyozza, sokkal nehezebben szntethet meg a sejthulladk. Az sszegy lt sejthulladk pedig megzavarja a sejtek m kdst es hatatlanul betegsgek kialakulsval jr. Egyesek ebb l azt a kvetkeztetst vonnk le, hogy a vrkerings fokozsval cskkenhetnek a rizikk a szervezeten bell. s gy t nik szmukra, hogy a legmegfelel bbek erre a clra a testi gyakorlatok, vagyis a hagyomnyos torna. Tulajdonkppen a dolog logikusnak is t nik: a hagyomnyos torna meggyorstja a szv m kdst, s ezzel egytt a vrkeringst. Mindez kt ismert tnyen alapul: a vrerek a szvhez kapcsoldnak, a vr keringsnek szintje pedig szinkronban van a szv ritmusval. Megllaptottk, hogy milyen a szv idelis ritmusa letkoronknt, a gyakorlatok vgzse kzben. gy brki knnyedn kiszmthatja a kvetkez kplet segtsgvel, hogy milyen az idelis szvritmusa.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

ziKOR u
20 30 40 50 60 70 80

SZVVERS/PERC
160 156 144 136 128 120 112

1. tblzat. A gyakorlat alatti maximlis szvritmus

220 szvvers/perc kor = maximlis szvritmus.

Egy negyvenves ember maximlis szvritmusa teht 180 percenknt, ennyi teht az idelis ritmusa. Azonban, ha sikerl neki futs kzben szvritmust az idelis szm nyolcvan szzalkval megnvelni, ez mg normlisnak tekinthet . me az egszsges emberek tbbsge ltal elrhet leggyorsabb szvritmus, letkor szerint:

I . tblzat szerint a korral cskken a szv kapacitsa cskkens addig tart, amg a szv meg nem ll. :iinos knyv azt javasolja, hogy a gyakorlatokat vgz ti Iy, egszsge meg rzse rdekben, trekedjk bizoideig, mondjuk hetente 1-2 rn t, a fenti tblzatban kornak megfelel , maximlis szvritmus elrsre. I I )t. milyen kvetkezmnyekkel jrhat, ha a szvnket azrt I i et j k hogy a ritmust gyorstsa? Valban javtja a vrke1 1 irest es hasznl szvnknek? N(in szksgkppen. Gyakran tallkozunk krhzakban .111 betegekkel, akik vrkeringsi zavarokban szenvednek, i t szvritmusuk nagyon magas. Kezk es lbuk hideg, I i l i , a szvversk 160 percenknt. Ez az ellentmonds ab1 .1 ,s&Idik, hogy a vrkerings nem kizrlag a szvritmustl , hanem az erekt l is. Egy artria-rendellenessg, egy h sitls, a stressz, az er feszts es a feszltsgek elzrhatI l ;1 vrereket, mikzben gyorstjk a szvverst. Ugyanakt. vrellts az elzrds kvetkeztben gyenge marad. I \ ;t keringsi problmhoz a szv kimerlse is hozzadI I. Felmerl a krds: Ha a szv tbbletmunkja ritmus. I, fokozsra nem kpes javtani a vrkeringst, hogyan 29

28

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

lehet akkor eredmnyes a gyakorlatok alatti szvmunka nvekedse?" Msrszt nem szabad megfeledkeznnk arrl, hogy a szvben el fordulnak az idegi stimulls tern keletkez egyenslyi hibk. A szvet a kborideg ellen rzi, amely cskkenti a szvritmust es a szimpatikus idegrendszer, amely fokozza. A kborideg az agy hts rszb l indul, mg a szimpatikus rendszer eredete a gerincagyban tallhat. Az idegek kontrollja folytn a szv nkntelenl es szntelenl pumpl, attl kezdve, hogy az anyamhben, a fogamzs utni msodik htben megjelenik, addig amg a hall le nem lltja. Egsz lete sorn a szvet a szimpatikus idegrendszer inkbb stimullja, mint a kborideg. Megdhdnk, dohnyzunk, kvt iszunk, sportkzvettst nznk vagy horror filmet, szerelmeskednk vagy felsietnk a lpcs n, - e tevkenysgek igen gyakran kifrasztjk a szvet, mert mindegyik a szvritmus nvekedsvel jr, ami a szimpatikus idegrendszer m kdsnek eredmnye. Ha a szvet mg tovbb terheljk a tornagyakorlatokkal is, alig marad ideje, hogy pihenjen es ahhoz a tpllkhoz jusson, amelyre szveteinek szksge van. Ekkor trtnhet a baj. Ezrt szksges tallni egy olyan mdszert, amely kpes anlkl javtani a vrkeringst, hogy tovbb terheln a szvet. A bels taoista gyakorlatok jelentik az idelis megoldst: nemcsak minden tekintetben kpesek javtani a vrkeringsen a szv terhelse nlkl, hanem minden olyan tnyez t is figyelembe vesznek, amelyek szerepet jtszanak a betegsgek kialakulsban es llandsulsban. A bels taoista gyakorlatok clja teljes egszben eltr a hagyomnyos gyakorlatoktl: legf bb feladatuk a szervezet laztsa gy, hogy a beteg rsz megkaphassa mindazokat a tpanyagokat, amelyekre gygyulshoz szksge van. Bizonyos bels taoista gyakorlatokkal md van arra, hogy a szv kifradst meg-

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

,uk. E gyakorlatok rvn az agy ingerei a kborideget az agybl ered), es ezzel lasstja a szvritmust. Ms gyakorlatokkal szablyozni lehet a helyi keringst anl1 i I , hogy a szvet terhelnnk, ilyen pldul a darugyakorlat. tgl a stressz, a feszltsg es a magas vrnyoms hatst , kcnthetjk a meridinok feletti meditcival es a daruiI,orlattal (a daru blcsessge), de ms gyakorlatokkal is. elmlt tbb mint msfl vtizedben el adsokon 863 fordult hozzm, hogy tancsot krjen szv- es kering i .Inaszainak megszntetsre. Koruk 35 es 93 v kztt .Ii csupn kett volt 20 v krli. Mindegyik elkezdte az i, ) ao-gyakorlatait ahelyett, hogy korbbi szv- es rgya1 I,, i aikat folytattk volna. Ezeket az eredmnyeket figyellink meg: 761 szemly visszatrhetett letnek normlis ritnn s ;hoz; 72 nagyon kielgt eredmnyt rt el oly mdon, hi ip..v a tao-gyakorlatokat es az orvos ltal el rt enyhe gygyi/riek szedst kombinlta; egy 93 ves hlgy hirtelen megtttek t I1,111, inert elesett; egy 56 ves frfit ktszer megm l i i m p alatt, a msodikat mr nem brta ki; egy 72 ves frfi egy csaldi perpatvar kzben szvrohamban meghalt. N;igyon sok ember van a vilgon, aki szintn hisz a taois1,1 F'.vakorlatok gygyt hatsban es gy gondoljk, hogy ., L ! ingsi- es szvbetegsgeket ez gygytja a legbiztosabban.

zi u

30

31

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

4.
A HT MIRIGY ELMLETE

,A rgi taoistk mr tisztban voltak azzal, hogy az emberi (vet csak akkor lhet, ha szveteit es szerveit llandan ) , ia tpllja. Tudtk, hogy egy ember csak akkor egszsha a szervezetben kering energia egyenslyban van, .1111 int ez az energia cskken, vagy kimerl, azonnal sebez (".. vlik. Az energia zme a tpllkbl, amit elfogyasz1 i k , s a levegbl, amit beszvunk, szrmazik. Mint egy pisautt, szervezetnket is tkletesen be kell lltani, hogy i mergit a legnagyobb hatsfokon hasznostsa. Az vsz33

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

zadok sorn rjttek, hogy a szervezet ht mirigye az az energiakzpont, melynek m kdse szablyozza az energiaramlst. Ezek a mirigyek fontossgi sorrendben a kvetkez k: 1. A nemi mirigyek - a frfiaknl a prosztata es a here a petefszek, a mh, a hvely es a mell a n knl. Ezek a mirigyek vlasztjk ki a hormonokat, felel sek a szexulis energirt, a nemi reakcikrt es a szaporodsrt. Gyakran a nemi mirigyet kemencnek" is nevezik, mert ott rejlik a t z" vagyis az energiatermel , amely a tbbi mirigyet tpllja. E mirigyek egyttest A lnyeg hznak" nevezzk. 2. A mellkvesk - ezek a vesk cscsn helyezkednek el. A vese, a csont, a csontvel es a gerincvel m kdst biztostjk. (A kortizon rombolja a mellkvesket, vrszegnysget es csontritkulst okoz.) E mirigyeket egyttesen A vz hznak" nevezzk. 3. A hasnylmirigy, amelyet A magasabbrend sg hznak" hvunk, rendkvl fontos szerepet jtszik a teljes emszt rendszer m kdsnek, tbbek kztt a test h mrskletnek es a vrcukor tartalmnak ellen rzsben. Ha pldul gyenge a hasnylmirigy, vladka (vagyis az inzulin) a vrkeringsbe kerl, semlegesti a vrben lv cukrot es hipoglikmia - vagyis alacsony vrcukorszint lp fel. A hipoglikmiban szenved emberek folyton hesek es cukrot kvnnak, s mikor ez bekerl a vrkeringsbe, serkenti a hasnylmirigyet, ami jbl cukorhinyt termel a vrben. Ez a betegsg els stdiuma, s azzal fenyeget, hogy cukorbaj (diabetesz) alakul ki. Ebben az esetben pedig tnkremegy a hasnylmirigy. Tudjuk jl, hogy minden cukorbeteg lete az inzulintl fgg: az injekcik a vrben lv glukzt semlegestik ugyan, de nem serkentik az emszt rendszert. A hipoglikmia s rbb es nehezebb teszi a vrt es ez nagyon kihat a vrkeringsre. A szvre nagyobb munka hrul, olyannyira, hogy a cukorbetegek nagy rsznek szvpanaszai

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

.1 i n ak. Mivel a ht mirigy egymssal sszefgg, a hasnylI l E'y rossz m kdse a mellkvesk kiegyenslyozatlansus%li oi. vezet. Ez pedig a nemi mirigyekre es a vesre is kihat. 4. A csecsem mirigy irnytja a szvet es a keringsi rend4/elI. Ennek llapota gy ellen rizhet , ha kt mellbimb tiliill t egy pontot megnyomunk. Ha ez a pont lgy, ez azt 14 I^ illi hogy a csecsem mirigy nem m kdik megfelel en r nein normlis a kerings sem. Ezt a mirigyet A szv kzI uil j nak" hvjk. A pajzsmirigy a sejtek anyagcserjr l gondoskodik es
,

zi u

1\itjanvekds.EzmirgytAnvekdshzI " nevezik. agyalapi mirigy (hipofzis) vagyis Az intelligencia (, .i ' irnytja az emlkezst, az intelligencit es a gondolkoA koponya alapjn kzpen helyezkedik el, ahol egy I l i i: i k tn bemlyeds van. A tobozmirigy A szellem hza". Vladkain keresztl t. et lenl hat a tbbi mirigyre. A fej kzpen helyezkedik I pontosan a harmadik szem helyn, s a test pszichikai s 11..411i kzpontjt jelenti. Csak az ember rendelkezik ezzel nin iggyel, mert kizrlag az ember hisz Istenben es erre 4,, ' 411.,. yi k. Az elrzetet es lelkiismeretet is ennek a mirigynek i., ehetjk. I fr v kpzeljk el, hogy a ht mirigy ht sszekapcsolt n, melyeket csvek, vagyis erek ktnek ssze. Mindegyik I \ ( mirigy) folyadkelltsa (energija) a tbbiekt l fgg. A edny (a nemi mirigyek) feltlt dik a folyadkkal, creken keresztl lassan elri a msik hatot is. Ha pedig i 1 .nylmirigy) edny tl sok folyadkot veszt (valamilyen i llenessg miatt), a tbbi edny t kell hogy adja sajt I nak egy rszt, hogy a rendszer visszanyerje egyeni . A mirigyek kztti kerings nagyon hasonlt a szerve1. belli energia keringsre.

34

35

i
tobozmirigy
agyalapi mirigy pajzsmirigy

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h
A

sc

ri

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

csecsem mirigy

hasnylmirigy

mellkvesk

nemi mirigyek

2. a, es 2. b, bra. A ht mirigy rendszere

(Az anatmiban e ht mirigyet endokrin - bels elvlaszts mirigynek nevezik. Az endokrinolgia az orvostudomny viszonylag j ga, es a kutatknak mg sok mindent

11 fel fedeznik. De ne felejtsk el, a rgi korok tudsai o n sok tudst hagytak rnk, az endokrin valamint az rendszer struktrjval, termszetvel es cljval kap, , I. ilban.) i vengesg vagy betegsgre val hajlam akkor lp fel, amikor i endszer, vagy a mi esetnkben egy mirigy, nem rendelkezik 1, energival valamilyen okbl. Ekkor nemcsak helyre I I .1 I l tanunk az energiaramls egyenslyt, hogy ezzel leI I i i k a gyengesget, de egyttal stimullni kell az energiafo1. tot annak rdekben, hogy elrje a maximlis szintet. \ energia egyenslyba hozsa es megfelel szintre emel.1 ht mirigy segtsgvel, s ehhez a bels taoista gyakorla.I .1( alkalmazni, ezt jelenti az immunrendszer taoista er s?nnek ksznheten meg tudjuk szntetni a gyenge, I es meggygytani sajt magunkat, mikzben fels bbenergit hasznlunk szellemi kzpontjaik megnyits\ i l mondjk, ha valaki er s nemi mirigyekkel rendelkeI , ,,oha nem regedhet meg. \ h xis Carrel, orvos Nobel-djas, kijelentette, hogy a mii el dszer valban az let kereke" es ha simn forog, . i fle akadly nem zavarja meg a sejtekben zajl folyaii.)kat, rkk m kdhetnek. Kutatsai sorn, Carrel dr. I( it t r, hogy eredend en minden sejt rk. rk, ha. 1 .t szennyez ds, az oxignhiny, a romlott telek vagy vezetbe jut tl nagy mennyisg sav meg nem mrgezi. 1,111a n a sav mg a rozsdamentes aclt is ronglja, knnyen . i 'elhet, milyen szerepet jtszik a szervezetben. A savak (i.etnkben felhalmozdnak, amikor dessget esznk, ciek savv alakulnak. Magunk is termelnk nagy meny1'I)en savat, eleget ahhoz, hogy t rn keresztl kpesek i k i ntenzven emszteni a nehezebb teleket.) Az igazhogy az emberek azrt halnak meg, mert nem tudnak 1 I, ra vigyzni es megmrgezik magukat.

zi u

36

37

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A hossz let titka pedig az, hogy mregtelentsk a szervzetet. A bels taoista gyakorlatok tartalmazzk az egszsge es ers mirigymkds titkt, ami el segti a mregtelentst A nemi mirigyek kpviselik a mirigykomplexum alapj es ennek a komplexumnak minden egyes rendszere egy maga sabb fok msik rendszert tmogat. Ezrt, ha az els ha mirigy nem mkdik teljes kapacitssal, a hetedik, A szel lem hza" sem m kdhet megfelel en. Ha eltvoltannk a egyik mirigyet, a szervezet lland hinyban, es kiegyens lyozatlansgban szenvedne. Ez az oka annak, hogy a taoist: betegsgmegel z feladata megvizsglni minden ms lehet sges mdszert, miel tt sebszeti beavatkozsra kerlne sor klnsen a nemi mirigyek (mheltvolts vagy prosztatael tvolts) esetben, mert ppen ezek a mirigyek kpviseli a tbbi m kdsnek az alapjt. (A nyugati orvostudomny ban a ht mirigyet egymstl fggetlennek es nllnak, teht sztvlaszthatnak tekintik. A taoista filozfia szerint pedig brmely mirigy eltvoltsa b n, mert teljesen felbortja a szervezet egyenslyt s megnyitja Pandora szelencjt, ahonnan a betegsg lehet sgeinek vgtelen sora rajzik el . St a taoistk gy vlik, hogy a szervezet egy gyulladsban lv rsznek eltvoltsa, sem tbb sem kevesebb, mint egy nlklzhetetlen vszjelzs kiiktatsa. Pldnak hozzuk fel a mandult, amely a szervezet els vdrendszernek rsze brmilyen betegsg esetn. Miutn a mikrobkra nagyon rzkenyen reaglnak es elsknt fert zdnek, gy sebszeti ton eltvoltjk ket es ezzel elvsz a jelz rendszerben betlttt szerepk.) De akkor is, ha egy mirigyet eltvoltanak, a bels taoista gyakorlatok fontos szerepet jtszhatnak a szervezet energiaelltsnak, hormonelltsnak tern es megakadlyozzk, hogy a szervezet legyenglse folyta tdjk.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

I hhen az esetben ajnlatos a bels taoista gyakorlatok knl ,i szarvas, a srkny es az llatv gyakorlatt vgezni. .,iarvasgyakorlat el segti a szexulis energia (a t z) feltl, ,,'t amely a tbbi mirigyet is energival ltja el (h sg). u knygyakorlat cskkenti e mirigyek kiegyenslyozatlan will, M st. Vgl az llatv clja, hogy a mirigyeket az uninun elektromos energijval vagy az elektromgnesessg-

zi u

v , I iOnse fel.

38

39

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

5.
,AZ IDEGEK ELMLETE

;igy, a gerincagy es az idegek egyttesen az idegrendszer 1 cIemei. A taoista elmlet szerint nagyon sok ember ideg, ,,i ,./ere gyenge, mivel krnyezetk es tpllkuk mrgeket i1Imaz. Ezek az anyagok a mjban felhalmozdnak es
,

icadszervokt,lmingybeszavrokt, 111k6lit vagy depresszit is okozhatnak. A taoistk nem i l n iaznak pszichitriai vagy pszicholgiai kezelst, mert Irgrendszeri kiegyenslyozatlansgot az idegrendszeri 11 vr.tigek, s az ezzel egyttjr fizikai-testi gyengesgnek 1 I, luntjk. Hisznek abban, hogy ha az idegrendszert sike,,,i uenkt, az idegekre hat gyakorlattal vagyis a daru, .1 vas es a teknsbka-gyakorlatokkal es a mjra hat )1latokkal megersteni, a pszicholgiai zavarok cskt k , vgl eltnnek majd.

41

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
II. RSZ A TEST MINDEN RSZVEL LNI KELL

1. kp. A szarvas
42 43

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

6.
A BELS I'AOISTA GYAKORLATOK

2. kp. A tekn sbka

i taoistk, miutn gondosan tanulmnyoztk es alkali, k a termszet fizikai trvnyeit es a gygyts termszetes kialaktottk a bels gyakorlatokat. Ezek egyik legfonto,i ,1 tiajtossga, hogy a test beteg rszeit visszahozzk termteht az egszsges llapotba. Megfelel en kombi1, ezek a bels gyakorlatok az ngygyts csodlatos ./rrt alkotjk s a beteg ember szmra a gygyuls min, , Ichetsgt biztostjk. S t, aki ezeket a gyakorlatokat 1i I(11 nap elvgzi, nemcsak mentesl a betegsgt l es a fjdai ( )1, hanem a szvb l rad bels jrzsnek is rlhet.

44

45

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ezek a gyakorlatok a tudatos ember szmra tvezetst jelente nek testnek a materilis llapotbl a halhatatlansgba vezet tjn. Tudtk a rgi taoistk is, hogy nem mindenki szmra vlik lehet v letben egy ilyen talakuls, de abban biztosak voltak, mindenki szmra fontos, hogy ezeket a gyakorlatokat naponta elvgezze, s lett fjdalom nlkl es boldogan lje le, menteslve minden testi vagy lelki szenvedst l. Azoknak az embereknek szmra is, akik egyszer en csak szeretnnek nyugodtan megregedni, a bels taoista gyakorlatok rendkvli fordulatot jelentenek letk sorn. A stressz, legyen ennek oka a krnyezet vagy bels indttats, flelmet, betegsget idz el . Ha az regedsre gondolunk, azonnal a magas vrnyoms, az agyrelmeszeseds, a rk es ttnk. A nyugati gy- sokmbetgpjlnikme gyszat eddig csak nagyon kevs olyan eszkzzel rendelkezett, amellyel felvehette a harcot a stressz ilyen megnyilvnulsai ellen. Ennek kvetkeztben a testet es a szellemet gyenglni hagytk, de egyttal meg riztk az elg flsleges remnyt, hogy az regeds folyamatt lasstani tudjk es a betegsget bizonyos ideig meg tudjk el zni. Pedig van erre jobb mdszer is: a bels taoista gyakorlatok lnyege, hogy meger stsk testnket es lelknket. Azt clozzk, hogy er stsk bels rzelmi es szellemi rendszereinket. Ha minden nap elvgezzk e gyakorlatokat, gond nlkl, s t bizonyos rmmel lesznk kpesek megregedni, me rt tudjuk, hogy bennnk vr l vre megjul az leter es a tisztnlts, s ez a betegsgekt l val flelem nlkli letet biztost. S ha a bels szabadsg es leter rzse kialakul bennnk, e termkeny kzegben szellemnk is kibontakozhat. Csak ez utn az id szak utn tekinthetnk messzebbre, es tehetjk testnket is rkkvalv. A harmnia azt az rzst sugallja szmunkra, hogy nincs sem rossz sem j, sem pozitv, sem negatv, teht sem jin sem jang. Amikor egy seb begygyul, gyakran emlkeztetni kell r,

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

I rv mennyit szenvedtnk t le. Ilyenkor mr nem ltjuk rtel.inak, hogy folytassuk a bels gyakorlatokat es abbahagy,.,1 I'edig ppen ilyenkor kellene leginkbb folytatni, mert ki. , ,11en jra rr lesz rajtunk a betegsg, a gyengesg. Ezrt I , .eges, hogy eleinte egy kvlr l jv fegyelem hatsra toi it i folytassuk a gyakorlatokat. gy gondolom, hogy aki koI \ : n veszi e gyakorlatokat, eljut arra a fokra, hogy - megrt.1 bels jrzst, es az egyni fejl dst felismerve - kialakul i nne az a fegyelem, amely a gyakorlatok rendszeres vgzstiri siksges. Ezek a bels gyakorlatok igen knny ek, sem i. I1 )I sem er fesztst nem ignyelnek. A taoistk rtkes rksw ei, s ha jl hasznljuk, es megfelel en rtkeljk, megtrl i n i nn l en id es minden energia, amit rfordtottunk. Mivel a .')g,vszat termszetes trvnyeib l szrmaznak, nem kell siett,I t.Isajttsukkal. Prbljk meg lassan kifejleszteni mind.oik gyakorlatot, megltjk meg lesz a jutalma. Ne fljenek fantzijukat is felhasznlni. Mr rgen isme rt I. Ill ig az, hogy a gondolat ppoly valsgos, mint egy vals 1.11i-w, a kett egy es ugyanazon dolog. Egymstl csak annyikin ktilnbz energik, hogy ms a frekvencijuk, a hullmIu.tivuk. A kpzel er pedig ahhoz kell, hogy kzel hozza egy111,nhor a testet es a szellemet, hogy egyetlen egysgknt ,, I Ikikljenek. Ez segt, hogy szellemket es testket egyszerre w rrjk meg, es felfedezzk, hogy az egszsg es a jrzs 1 I ven sok szintje rejlik nkben. I I,hcn a mben ragaszkodni fogunk a bels taoista gyakorla14 vszzadok sorn kialaktott szigor sorrendjhez. El szr .1I1atoktl ihletett gyakorlatokat kell elvgezni, majd a nyolc v,gyakorlatot es az llatv tizenkt gyakorlatt miel tt azok11 ; gyakorlatokkal foglalkoznnak, melyek a test bels es I akt gygyulst szolgljk. Amikor az alapgyakorlatokat eli, i l l ottk, rtrhetnek a meditls es a lgzs gyakorlataira. g vgyt gyakorlatokat olyan gyakran vgezzk, ahogy szk-

zi u

46

47

sgesnek tlik. ltalban hrom es hat hnap kztti id t kell sznni az alapgyakorlatok megfelel elsajttsra, akkor tudjk a szervezetkb l el zni a betegsget es a gyengesget. A meditcis technika s a lgzs elsajttsa valamivel tbb idt vesz ignybe. De ahogy el rehaladnak, maguk is felismerik a javuls jeleit. Remljk, hogy nvekv leterejk es j kzrzetk meggy zi majd nket arrl, hogy tovbb folytassk az adott gyakorlatokat es rtrjenek a fizikai es szellemi gazdagods tjra.

2. tblzat. Az elemek kapcsolata a bels szervekkel es a zsigerekkel.

T z - szv vkonybl Hrmas melegts (bels elvlaszts)

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
()

A szv birodalma (vrednyek)

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

Fm - td vastagbl br

Vz - vese hlyag csont mj epehlyag idegek

Fld - hasnylmirigy-lp gyomor izom

\ termszet m kdsnek megfigyelse, kontemplcija alaktottk ki a rgi taoistk azt az elmletet, amely ct'ymst kiegszt s egymssal ellenttes entitsok egyenI v i tllapott magyarzza. E dinamikus entitsokat es kapcsoI . kat az t elem elmletben fejtettk ki. \ i. elmlet szerint a vitalits szmtalan megnyilvnulsa t . It ii egymsra hat jtkbl szletik es mlik el, ezek: a t z, .1 h ld, a fm, a vz es a fa. Ez a modell a taoizmus sajtossga; A iel',i nyugati es indiai filozfia olyan modellen alapult, amely u k ngy elemet tartalmazott: a fldet, a leveg t, a vizet es benne van a t z fogalmban, ,1tuic.Aaosknlevg nni t leveg nlkl nincs tz. Ket ciklus illusztrlja az elemek egymsra hatst. Az egyikI11ii, amelyet a keletkezs ciklusnak" hvnak, mindegyik Ieiii kitermeli vagy megteremti a kvetkez t: a fa a tzet, a i fldet, a fld a fmet, a fm a vizet, a vz pedig a ft ivy termszetesen jra kezd dik a ciklus. A msik a megi i i i n i sts ciklusa". Ebben minden elem megsemmisti, illetve .,..1.N'tba olvasztja az t kvet elemet. gy a t z megsemmisti l m et, a fm a ft, a fa felszvja a vizet, a vz eloltja a tzet, III/ megolvasztja a fmet, es a ciklus is jra kezd dik. \ 'rogy az t elem egymsra hatsa nyomn egyenslyban t vilgmindensg, az emberi sze rvezet, mely az univerzum I I I k rokozmosza, ugyangy ezeknek ksznhet en tartja egyen.nlvban szellemi es testi harmnijt. A szervezetben kering Hr. gia a meridinok, es a kapcsold szervek tjt kveti. ick a ciklusok jl meghatrozhatk, az emberi szervezetben NiThernen energiakeringst vgzik es egyben tkrkpei az t egymsra hatst mutat fentebb brzolt kt ciklusnak. I toistk szmra minden bels szerv valamelyik elemhez ipcsoldik:

zi

AZ OT ELEM ELMLETE

48

49

3. bra. A keletkezs ciklusa

4. bra. A megsemmists ciklusa

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

Az els ciklusban a szv (t z) tmogatja a lpet es a hasnylmirigyet (fld), a lp-hasnylmirigy kett se tmogatja a td t (fm), amely a vest segti (vz) a vese pedig a mjat. A mj (fa) tmogatja a szvet (t z). A belekben is ugyanez a ciklus kvethet nyomon: a vkonybl (t z) tmogatja a gyomrot (fld), ami a vastagbelet (fm) ez a hlyagot segti (vz) es a hlyag pedig az epehlyagot (fa). Ha egy szerven bell energiaegyensly-hiny lp fel, nem kpes tmogatni a ciklusban a kvetkez t, hanem negatv hatst fejt ki s arra kszteti a tbbit, hogy r is negatv hatst gyakoroljon. Egybknt ez jelentkezik az elemek ciklusnak msodik rszben is, amikor mindegyik elem felfalja, illetve elpuszttja a megel z t. Amikor felborul a szv (t z) egyenslya, negatvan hat a td re (fm); a td (fm) negatv hatst gyakorol a mjra (fa); a mj (fa) a lp-hasnylmirigyre es a

cr s

ib

.c d

m/ o

ar k

ha t

(vz); s megint a vese kedvez tlenl hat a szvre (t z). .11 iez vonatkozik a blrendszerre is. A szervek s bels rendk ciklikus egymsra hatsa azonos az elemek kztti egyhatssal. A taoistk ezt az albbi mondsokkal magya, I, : ami alul van azonos azzal, ami fll" es a miki )zmosz a makrokozmosz tkrkpe". S ez lehet v tette I i nkra, hogy a szervek es zsigerek kztt mkd energia kcijt konkrt tnyknt fogadhassk el, mivel bizonytva ik, hogy ugyanazon a logikn alapul, mint az t elem inI ,akcija, amelyet vitathatatlan jelensgnek tekintettek.

zi u

AZ LLATOK IHLETTE T GYAKORLAT

A taoistk t, az llatoktl inspirlt gyakorlatot dolgoztak srkny, a tigris, a medve, a sas es a majom gyakorlatokat, i ii.m megllaptottk, hogy ezek bizonyos mozdulatai kpeI, gygytani az embe rt . Gyakorlatilag arra jttek r, hogy .illatok jellegzetes mozdulatait utnozva cskkenthet bizo)s, az emberi szervek m kdsben kialakult egyenslyzavar. intk ez azrt lehetsges, me rt egyes llatok mozgsa bizo)s, az t elemmel sszefgg szerveket, lnkteni, stimullni II. s. valsgban teht minden ember az llatoktl ihletett t 1 korlat brmelyikt elvgezheti akkor, amikor ezt szksgesI, tartja, hogy ezzel biztostsa szervezetnek egyenslyt es Ilcmipsgt.Vayenjoprblmaztsecifku )zgst vlasztja ki, amely a beteg szervre hat vagy alkalmazi t . i ja azt, amit a taoistk az anya es gyermeke trvnynek c i..nek. Ez a trvny az emberi testen bell rvnyes es az ,1 clem egymsra hatsn alapul. Abban a ciklusban, ami az ^rrgia keringst jelenti, mindegyik elem anya" az t kvetszemben, es egyben gyermeke" az t megel z elemnek.

50

51

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Teht a fld egyszerre anyja a fmnek es gyermeke a t znek. A szervezetben keringve az energia egy meghatrozott ciklus nak megfelel en jut el a szervekhez. Mindegyik szerv a ciklusban kvetkez anyja, a folyamat az t elem elmlete szerint jtszdik le. Pldul a td a vest tmogatja, gy a td a vesnek anyja. E trvny szerint ha a vese (gyermek) energija nem elegend, teht ha ez a ciklus magtl nem m kdik, szksg van arra, hogy a td (anya) energijt a sasgyakorlattal fokozzuk, s gy n az energia a vesben is. gy kt szervet kezeltnk egy gyakorlattal. Ha tanulmnyozzk a hatsok tblzatt (3. es 4. bra) es a 2. tblzatot, maguk vlaszthatjk ki a gygyulsuknak megfelel gyakorlatot, vagy gyakorlatcsoportot. Ezek a gyakorlatok nemcsak gygytanak es egyenslyba hozzk a szerveket, hanem cskkentik a feszltsget, a stresszt, a haragot es a szorongst is. Ezek a taoista elmlet szerint az egszsg legnagyobb ellensgei. Szerintk a feszltsg es a stressz valamennyi betegsg eredete, amit sem jobb tpllkozssal, sem ms mdon nem lehet gygytani. A megfelelen alkalmazott kpzel er fontos szerepet jtszik az llatok ihlette t gyakorlatban. vszzadok ta tudjuk, hogy egy gondolat ppoly valsgos mint egy trgy. Dr. Karl Priban, idegsebsz es pszicholgus, a Stanford University tanra igazolta e rgi elmletet. A kpzel er szerepe, hogy egysgknt mkdtesse a szellemit es a fizikait. Teht ha az llat kpt sszekapcsoljuk magval az llattal, mind pszicholgiai mind fizikai tren er stst jelenthet. Amikor majd a gyakorlatokat vgzik, gondolataikat mindig az llatokra kell sszpontostani. Ha figyelmk elkalandozik, abba kell hagyni a gyakorlatot. Az llat mozgst pedig igyekezzenek a lehet legtermszetesebben utnozni. De ne id zzenek sokig egy gyakorlatnl. Ha tlsgosan

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

3 . kp. A srkny
53

52

sokat koncentrlnak pldul a sas (fm) gyakorlatra, cskkenthetik a mj m kdst (fa). De ha tlsgosan laztanak, idegeik eltompulhatnak. Ha tlsgosan aktivizldik a mj, mert n tt az energia, a sasgyakorlattal lecsillapthatjk. Es ne felejtsk el, mindennek a titka a megfelel egyensly.

A SRKNY GYAKORLATA

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A rgi knaiaknl a srkny mitikus lny volt, amely a teremt elem jang-jt, vagyis a dinamikus energijt, es az elektromossgot, mely a vihar sorn jelentkezik szimbolizlta. Figyeljk meg, hogy a repl srknyt brzolsain mindig es es villmok veszik krl. Kpt egyedl a csszr hasznlhatta, mert az g fia volt, a srkny pedig a vgtelen blcsessget, az nuralmat es a trsadalmi eredmnyessget jelkpezte. A srknygyakorlat clja, hogy tadja a gyakorlatot vgz nek a srknyt jellemz tulajdonsgokat. Ez a gyakorlata g llekre hat, segt a cs ggedst, a haragot es az ellenszenvet legyzni, es megszabadulni mindenfle flelemt l, amit brmilyen kedvez tlen kls krlmny okozhat. S mindezt azrt, mert a srkny magasan az gben szll, felette van minden fldi gondnak.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

1 1 1. Vegyenek mly llegzeteket es kzben kpzeljk magukat ilodi srknynak, lngol szemmel, nagy fogakat villogat % it ott szjjal, smaragd szn pikkelyekkel, hossz farokkal ;1 lbakon hossz karmokkal. Emeljk fel egyik lbukat utnozzk a srkny szemlyisgt es llst. Emeljk fel v karjukat es gondoljk, hogy kezk vgn behzott kavan, szortsk klbe, a msik kart hagyjk maguk meli i i es engedjk ki a karmokat. Miutn ez a figura nem tlsNan merev, rendelkeznek nmi szabadsggal, hogyan fe,/.k ki ezt a kpet. Addig maradjanak gy, amg koncentkpre zt mihelyt ezIt clhetik ezt a pzt, de mihelyt kny elmetlenn vlik,^fejezj Y .. k be. I gy gyakorlat legfontosabb oldala, mint minden tovbbi hogy egyesljn a test es a szellem. Amikor a kp halvs ill vagy msra terel dik a figyelme, hagyjk abba es kezdiek jra a gyakorlatot. Csak ennek a harmninak a biztosi sval vlik hasznoss.

zi u

A TIGRIS GYAKORLATA I la a srkny a csszrt jelkpezi, a tigris a tbornokot, igyis egy minden ambcival, ismerettel, hatalommal es ha k onysggal br katonai vezet t. Feladata a trnus vdelme rkdni afltt, hogy a csszr minden kvnsgt tiszteIci hen tartsk. Miutn a tigris megfelel a fa elemnek, a tigris gyakorlata .1 mjra es az idegekre hat. A taoistk gy hiszik, hogy az idegrendszer egy nvnyre hasonlt, amelyek gykerei a mj1)61 erednek. A tigrisgyakorlat javtja a rossz szellemi llapos 01, amelyet szorongs vagy ellensgeskeds, eredmnytelen55

A srkny gyakorlata ms nven is szerepelhet rgi taoista szvegekben. Eredetileg inkbb vintzkedst jelentett politikai zavarok idejn. A csszrok megtiltottk a npnek, hogy srknynak kpzeljk magukat, flve attl, hogy felbtortja ket egy esetleges lzadsra es arra, hogy megdntsk a fennll rendet. Mivel a srkny a tzet kpviseli, a gyakorlat fizikai hatsa kiegyenslyozza a szvet, a vrednyeket s a vkonybl felszvkpessgt. A gyakorlat kezdetn lljanak egyenesen es mozdulatia-

54

5. bra. A srkny gyakorlata

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

Kezdje gy a gyakorlatot, hogy mozdulatlanul ll. Llegez' li mlyeket es kpzelje magt tigrisnek. Amikor ez megvan, 11 t sa be kiss a trdt, lljon lbujjhegyre es mindkt kar1.1i emelje fel, vzszintesen. Karma legyen visszahzva a te, 1 % c rcbe, mintha most kszlne valamit megragadni. Marad feszts nlkl i, a gy mindaddig mg mg minden er yl isnek tudja kpzelni magt. Addig ismtelje a gyakorla1 )1, amg nem knyelmetlen.

zi u

sg vagy nbizalomhiny okozott. gy tartjk, hogy kivlasztsi zavarokbl szrmazik, amelynek eredete a mj. Teht azoknak ajnlott, akik a mjat kvnjk gygytani, megszabadtani minden zavar anyagtl. Ezzel megnyugtatjk a tlfesztett idegeket, kiegyenslyozzk az epehlyag m kdst, tiszttjk az agyat es a szervezet sejtjeit. A tigris hatalma abban nyilvnul meg, hogy kpes ldozatra rugorva megragadni azt. gy a tigris pozcija egyfajta ugrst utnoz, azt amit a tigris tesz, amikor elkapja ldozatt.

6. bra. A tigris gyakorlata

56

57

A MEDVE GYAKORLATA
Ahogyan a srkny es a tigris, a medve is nagyon er s llat, de szrakozni is szeret. A kedve j, jl alszik, sokat pihen es sietsg nlkl csavarog; inkbb lustnak mondhat es semmikppen sem agresszv. A medvt ltalban bkn hagyjk es igyekeznek nem felizgatni, mert ezek az llatok ersek, btrak, es minden lehetsges ellenflt l megszabadulnak. A medve olyan embert jelkpez, aki a testi es anyagi knyelem magas fokt rte el, mint pldul egy rasztal mgtt dolgoz jelent s zletember. A medvegyakorlatot azoknak ajnljuk, akik serkenteni kvnjk gondolataikat, tallkonysgukat es dntsi kpessgket. A medve a fld elemhez kapcsoldik, ezrt ez a gyakorlat az enzimek el lltsra, a lpre es a hasnylmirigyre, valamint a gyomorizom m kdsre hat. Alkalmas a rossz emszts, az alacsony vrcukorszint es a cukorbetegsg megelzsre. Mr amikor felll es hts kt lbn elindul, ltni a medve erejt. Ebben a helyzetben fizikai lnyege azonnal lthat: ez pedig a gyomra, ami miatt nem is tud teljes egszben kiegyenesedni. lljon fel es maradjon mozdulatlan. Vegyen nhny mly llegzetet es kpzelje, hogy medve. Nyjtott lbbal nyomja el re hast, karja a test el tt lazn lgjon es lassan induljon el. rezni fogja a has mozgst es ugyanakkor a lphasnylmirigy tjknak stimullst. Jrkljon tovbb amg a medve kpe n el tt van. Majd annyiszor ismtelje ezt a gyakorlatot, amg ezt jnak ltja.

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

sc

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

7. bra. A medve gyakorlata

A SAS GYAKORLATA
rgi taoistk szmra a sas replse a szellemet jelentetA ir, mivel sok isteni tulajdonsgot kpviselt: a csendet, a der t lthatatlansgot. De a sas egyben tkletes vadsz. I., a es a tj minden ^i inden er feszts nlkl igen magasra szll cszlett megfigyeli. Amikor vadszik, ltni mennyire intellirrns, ber es mindezt milyen knnyen hasznlja fel. t, a b rfelleA sas eleme a fm, gy a sas gyakorlata a td ict es a vastagbelet stimullja. Ezzel a gyakorlattal fell lehet kerekedni a melanklin, ktsgbeessen es a depresszis, amelynek eredete td

58

59

problmkra vezethet vissza. Ezt a gyakorlatot td tguls az asztma es mindenfle b rproblma kezelsre ajnljuk. (A taoistk szerint a b r a harmadik td "). A sas jellemz je a sztterpesztett szrny, ez tartja a leveg ben. Ne feledjk, hogy repls kzben a sas szeme nyitva van es mindent lt.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

cr

ib

.c d

m/ o

ar k

ha t

kicsit tvol tartva testt l, vagy knnyedn sszefogva a hta 1 ogtt. Jrs kzben tovbbra is kpzelje magt sasnak, iiiiint siklreplsben lebeg az gen, elrhetetlenl, istenien. \ test legyen rendkvl laza, de a szellem es a szem teljesen I per, hogy mindent szrevegyen anlkl, hogy brmire is I , )ncentrlna. folytassa a gyakorlatot, amg nem frad el a figyelme. Ha megtrtnik, hagyja abba es kezdje jra. Br a nap brmelyi k id szakban lehetne ezt a gyakorlatot vgezni, mgis azt ,it;inljuk vlassza a vacsora utni id t.

zi u

A MAJOM GYAKORLATA A rgi taoistk szmra, az emberszabs majom a vgtelem aktivitst, a kvncsisgot es a mozgsszabadsgot jelkpezte. A majom llandan mozog, akr a fldn akr a fkun van, vagy amikor ide-oda ugrl. Semmifle kulturlis konvenci nem gtolja mozgst. A majom a vzhez kapcsoldik, ezrt a majomgyakorlat cst es a hlyagot stimullja. Olyan embereknek ajnljuk, I, i k a szabadsguk korltozsa miatt bizonyos keretek koi t kpesek csak mozogni. A taoistk szmra a cselekvs '.ibadsga a vesben rejlik. Ezrt ajnljuk a majomgyakor1. 1 i o ot a vese, hlyag vagy egyb, a vizeletkivlasztsi rendszer1 , I kapcsolatos nehzsgekben szenved knek. A majom a 1 ofgsszabadsg megszemlyest je, ezrt egy, a sz legszI, tiebb rtelmben szabad stlus gyakorlatot ihletett. Jobb ezt a gyakorlatot egyedl vgezni, mert msok jelenlte ..etleg a kifejezs szabadsgt gtolhatja. A gyakorlatot l vagy ll helyzetben is elkezdheti. Veven nhnyszor mly llegzetet es kpzelje kzben majomnak magt. Amikor mr teljes az illzi, vegye le a cip t,

8. bra. A sas gyakorlata

lljon egyenesen, mozdulatlanul. Vegyen nhny mly llegzetet s kpzelje sasnak magt. Amikor mr valban gy rez, lassan induljon el karjait

60

61

ruht es utna mozogjon akr egy kis majom. ljn a fldre, vagy kuporodjon egy karosszkbe, ugrljon, lgassa a fejt, vagyis minden olyan mozdulatot megtehet, amely nem fraszt.

9. bra. A majom gyakorlata

zi ww au /w es h / es t : ar tp K t A NYOLC IRNYGYAKORLAT h
62

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

Ez a gyakorlat teljesen szabad stlusban zajlik: minden mozdulat legyen impulzv a mozdulatok vltozatossgt sajt kpzel erejk segtsgvel teremtsk meg. A majmok gyakran drgl znek vakargatjk magukat. Ne szgyeljk, tegyk meg nk is, de els sorban a vese tjkn.

k, ami azt is jelenti, hogy irnyuk is van. Az irnyultsg I van jelensg, amely elektromos er k jelenltben nyilvnul meg, s ezek mindentt jelen vannak, hiszen az atomok egyik ^iiI;ijdonsgt kpezik. Hatsukat megfigyelhetjk pldul 4i ignesek vonz-taszt tulajdonsga esetben. Ha egy r s enge mgnest er ss tesznk, akkor is az elektromos er ket 11.1sznljuk fel. A szervezet mgneses erejnek jratltst u ," megfelel en kell orientlr, vagyis a feltltend elemet igy' irnyban elhelyezni. Pldul egy mgnes szaki plust e 'v msik mgnes dli plushoz kell illeszteni, hogy a mglic es indukci.megtrtnjen. A mgnesek esetben ppgy, ms szubsztanciknl, az jratlts az atomok vagy ,nonncsoportok trendezst jelenti, s ez fokozza az elektroinns energit. Miutn az irnyozhatsg energiaptl szerepvel kapcsoI.1ins ksrleteket tbbszr is megismteltk, a taoistk kidolrov..tk azt a nyolc irnygyakorlatot, amellyel az emberi testet cl lehet ltni energival. Ezeket a gyakorlatokat megfelel mozgssal, megfelel irnyban kell elvgezni, miutn ezt a I,;i-kua nyolc trigrmjnak mintjra alaktottk ki. A taoi , ,tak ezt a nyolc alap darabnak hvjk. (Az alap" szt ,1icrt hasznltk, hogy a kvetkez genercik megrtsk, mennyire rtkesek ezek a gyakorlatok). Ezt a gyakorlatsonzatot gy is nevezzk, hogy az energit ad nyolc gyakorlat". Miel tt mg a gyakorlatokra rtrnnk, vegyk el az 1 nytt es llaptsk meg a helyhez kpest a mgneses szaki ,irk helyt (ez az nk irnyt jn szakon van, es semmikeppen sem a fld szaki sarkn). Tartsk ezt az irnyt kiin^Inilpontnak, amikor majd a gyakorlatokat vgzik. A gyakorlatok a kvetkez k:

zi u

Mivel minden, a vilgegyetemben tallhat elem teret foglal el, szksgkppen irnyuk is van. Es miutn mindannyian rszei vagyunk a vilgegyetembek, a tr befolysa alatt l-

63

szaknyugat

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Az szaknyugati irnyban vgzett gyakorlathoz lljanak szembe az szaknyugati irnnyal. Terpesztett lbbal lljanak gy, hogy lbaik vllukhoz kpest mer legesek legyenek. A lbujjakat befel irnytsk. Ezzel cskkentik a sarokidegekre nehezed nyomst es elkerlik minden nyoms egyenslynak cskkentst. Kpzeljk azt, hogy felemelnek egy kzepesen nehz slyzt (hogy nehogy tlsgosan nagy legyen az er feszts). Tartsk egyenesen lbukat es mellette hajoljanak el re, mintha a kpzeletbeli slyzt emelnk fel. Emeljk a kpzelt slyt derkmagassgig, majd utna a fejk fl. A gyakorlatot annyiszor ismteljk, ahnyszor ezt fizika erejk megengedi. Ez a gyakorlat nveli fizikai erejket es jt tesz a tdnek es a vastagblnek.

OwIla

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

Az szaki gyakorlathoz fordtsk trzsket szak fel. Tegyk lbukat szles terpeszbe. Tegyenek gy, mintha jat fesztennek meg. El szr jobbra majd balra clozzanak. Csak a fejet, a kart es a trzset mozgassk, a lbat ne. Kpzeljk el, hogy megfesztik az j hrjt es kilvik a nyilat. Annyiszor ismteljk a gyakorlatot, ahnyszor kvnjk. Jt tesz a td nek, a vesnek, a vastagblnek, a hlyagnak, a csontoknak es a b rnek.

11. bra. szaki irnygyakorlat

I .../ , 1kk c ict

10. bra. szaknyugati gyakorlat

Forduljanak szakkelet fel, hajoljanak le es kezkkel rintsk lbujjukat. Mikzben lbuk egyenes marad, minl jobban hajlt65

64

sk a trzsket. Kpzeljk magukat hegy nek. Addig maradhatnak gy, amg jlesik. Ez a gyakorlat jt tesz a hasnylmirigynek es a lpnek, az izmoknak es az emsztsnek,

12. bra. szakkeleti irnygyakorlat

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
Kelet

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

az epehlyagnak es azoknak is, akik fogyni szeretnnek.

Reggel lljanak a napfnyre, keleti irnyban. lljanak nagy terpeszbe, lbuk mer leges legyen vllukkal. A lbujjaikat befel fordtsk es csukjk be a szemket. Karjukat tartsk a testk mellett, mikzben trzsk fels rszt fordtsk jobbra majd balra. Fejket a trzzsel egytt fordtsk el, mg szemkkel kvessk a nap fnyt. Lbukat ne mozgassk. Gondolataikat mindig mozdulataikra sszpontostsk. Annyiszor ismteljk a gyakorlatot, ahnyszor jlesik. Jt tesz az idegeknek, a mjnak, a szemnek

13. bra. Keleti irnygyakorlat I) '.L,I,i

14. bra. Dlkeleti irnygyakorlat

lljanak fel, dlkelet fel fordulva, terpeszben ll lbuk a vllal mer leges legyen. A lbujjak befel hajoljanak. lljanak lbujjhegyre, majd a sarkat tegyk le. Ezt a gyakorlatot htszer ismteljk egyms utn, majd tartsanak kis sznetet. Tbb ilyen sorozatot vgezhetnek egyms utn. Vigyzzanak arra, hogy gondolataik ne kalandozzanak el. A gyakorlat j tesz a mjnak, az idegeknek, az epehlyagnak es a szvnek.

66

67

Dl Forduljanak dl fel, forgassk csp jket gy, mintha karika lenne krltte. Vltoztassk meg a karika" irnyt. Figyelmk ne kalandozzk el. Addig folytassk a gyakorlatot, amg jlesik. Ez a gyakorlat jt tesz a nemi szerveknek.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
I)iln\ ngat

sc .

ib r

.c d

m/ o

ka

th r

u a

zi

remtsk meg e kett egysgt. Addig maradjanak ebben a pzban amg jlesik. Ez a gyakorlat jt tesz az emszt rendszernek, a td nek es az idegeknek.

tiviizat

Nyugat fel fordulva, terpeszllsban a lbuk legyen mer leges a vllukra. A lbujjakat enyhn fordtsk befel. Emeljk fel egyik karjukat. Engedjk le,

15. bra. Dli irnygyakorlat

16. bra. Dlnyugati irnygyakorlat

_ =

Arcukat dlnyugati irnyba fordtsk es lljanak tmad helyzetbe. Hajltsk be kises szortsk klbe satrdke,ju a kezket. Szemk a dht l kitgul. Miutn a szelleminek egyeslnie kell a testivel, te-

17. bra. Nyugati irnygyakorlat

68

69

.c AZ LLATV TIZENKT GYAKORLATA d b Az let lnyege nem ms, mint maga az let, az let pedig itaoista kpletben rhatm kds, funkci. Ezt a kvetkez juk le: cr s . Felttelezzk, hogy a m kds = m i wszerv = sz uz ww energia = e m sz-e ha // m : kds szerv halott van A tiszta enerrtAhhoz, hogy nlklilegyen,-szksgszerv.szervre esenergira. Egy energia a gia szerv nlkl pedig fantom. Az letnek csak akkor van tpsge vagy funkcija, ha a szerv es energia egyttesen K t jelent Sok mdszerrel hozzk e kett h avan jelen. kialaktottk sajt mdszerket.t egyenslyba, de taoistk Ennek lnyege
a bioritmus ltal mrt id felhasznlsn alapszik, s ezzel md nylik arra, hogy az egyenslyhinyt az energia sztszrdsval (gyengtsvel) vagy meger stsvel lltsk helyre. 70

majd emeljk a msikat. Ne mozgassk ar altestet. Szellemk kvesse a mozdulatokat. Addig csinljk a gyakorlatot amg jlesik. Cskkenti a ht als rsze es a vll fjdalmt, a vese es a htgerincbntalmakat. E gyakorlatok nem tl szigorak es brhol es brmikor vgezhet k. Brki, legyen hziasszony, katona vagy hivatalnok, kt perc alatt feltltheti velk testt energival. Es ha a test tele van energival, sokkal ellenllbb, es minden hirtelen egyszer nek t nik.

m/ o

ar k

ha t

A bioritmus, amit gyakran biolgiai rnak is neveznek, szervezeten belli energiaramls id (napid es holdid) ,icrinti szablyozsa. A bioritmus" kifejezs minden olyan Il)galmat magban foglal, amelyet az letfunkcikban termrietes lktets jellemez. Valamilyen mdon adottnak kell te1 l ntennk, anlkl, hogy erre kln figyelnnk, mert ha tuI, t oss tennnk, letnket megzavarn. Mivel a bioritmus I i i inszete igen kifinomult es tnkeny, lnyegt jobban meg.1 adhatjuk, ha inkbb zavarait vizsgljuk. Tkletes plda lehet arra, hogy a szervezet termszetes inusban zavar keletkezik az, amikor valaki hirtelen egyik it es el kell viselnie az id eltolds itlrnbamskel, kvetkezmnyeit. Nem is vesszk szre, szervezetnk milyen szigor idbeoszts szerint m kdik, csak akkor, amikor rtiy, a megszokottl klnbz rendhez kell alkalmazkodnia. a stressz, amit az j id rendhez val alkalmazkods kivlt lennnk, breszt tudatra, hogy letfunkciink milyen szip nr idbeoszts szerint m kdnek. A taoistk megfigyeltk a szervezeten belli energiaramkist, bioritmikus ciklusokat dolgoztak ki, amelyekben nagyon pontosan meghatroztk az energiaramlst es a meritIin kr hosszt a nap minden msodpercben. gy felfedezt A , hogy a fbb meridinok mindegyike ktrs peridusok i.erint kerl sorra, ilyenkor ri el az energiafolyamat a maxiiiiumt. Pldul 9 es 11 ra kztt az energia a lpben es .1hasnylmirgbecvan,kordlgziet 13 ra kztt az energia a szv s/cry a leger sebben. 11 es iiicridinjt aktivizlja es ezzel prhuzamosan a legalacsoliyabb szintet ri el a lp-hasnylmirigy kett sben. Teht tiienkt energia peridus" van egy napban, ami megfelel az ,1I1atv 12 jelnek. Az albbi tblzat tartalmazza e peridus,nk felsorolst es azt is, hogy melyik rban mennyi a wervek es kapcsold meridinok maximlis teljestmnye.
,

zi u

71

3. tblzat. A bioritmikus ciklusok 1 es 3 ra kztt 3 es 5 ra kztt 5 es 7 ra kztt 7 es 9 ra kztt 9 es 11 ra kztt 11 es 13 ra kztt 13 es 15 ra kztt 15 es 17 ra kztt 17 es 19 ra kztt 19 es 21 ra kztt 21 es 23 ra kztt 23 es 1 ra kztt mj', td s NI vastagbl 2 No gyomor A.. hasnylmirigy es lp :: g szv p,, / vkonybl hlyag vese szv es rsszehz ideg hromszoros melegt epehlyag

A) peridus (1-t l 3-ig)

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A bioritmus tblzat akkor vlik hasznoss, amikor meg kell llaptani a rosszulltek organikus okt es ki kell egyenslyozni e szerv energiaszintjt a megfelel gyakorlatok segtsgvel. Pldul lmatlansga rendszeresen bren tartja 1 es es megllapthatja, 3rakzt,elgmnibzato hogy ennek oka valamilyen, a mj vagy az idegrendszer m kdsben mutatkoz rendellenessg. Az lmatlansg msodlagos kvetkezmnye lehet a gyengbb munkateljestmny, a fradtsg, vagy a b ntudat. Ezek a tnetek akkor szntethetk meg, ha az 1 es 3 ra kztti peridusra el rt gyakorlatokat elvgzi. Szkrekeds oka lehet a rosszul kialakult ritmus. Megfelel, a bioritmus indokolta id pontjt az 5 es 7 ra kztti id szakra tehetjk. Ha tartja magt ehhez a beosztshoz, tbb nem kell azokat a kellemetlen tapasztalatokat elszenvednie, amit a gygyszerek vagy a bents okozhatnak. Az ezekre es mg sok ms problmra ajnlott gyakorlatok az llatv 12 gyakorlata. Aszerint mutatjuk be ket, hogy melyik id szaknak felelnek meg.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ka

th r
l

u a

zi

Ha ebben a peridusban felbredne, ljn le trklsbe, es prbljaohegytnzi.Ehez szemt hunyja le flig. Nhny prblkozs utn megltja, sikerlni fog. Szortsa kezt klbe gy, hogy a hvelykujj bell legyen, es utna tmassza a trdre. (Az klbe szortssal meg rizheti az ujjak energijt). Llegezzen mlyen es utna laztson.

18. bra. A) peridus

72

73

B) peridus (3-tl 5-ig)

Ismtelje a gyakorlatot 5-0l 30 percig, aszerint ahogy a leg jobban megfelel. Ha ebben a peridusban felbredne, ljn le vagy trklsbe vagy ms, esetleg knyelmesebb helyzetbe. Flig hunyja le szemt es nzze az orra hegyt. Ezutn a tarkjn kulcsolja ssze kezt gy, hogy a feje tenyerben pihenjen. Csattogtassa a fogakat. Kilencszer vegyen mly llegzetet 5-t l 30 percig ismtelje a gyakorlatot.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

dobversszer en a fejt. Ennek neve: a mennyei dobot verni". Szmolja a llegzetet. Belgzsnl szmoljon egyet", kilgzsnl kett t". jabb belgzs hrom" es gy tovbb. A gyakorlatot lassan vgezze addig amg kilenchez nem r. (Erre a gyakorlatra ks bb visszatrnk.)

20. bra. C) peridus

I)) peridus (7-tl 9-ig)

19. bra. B) peridus

C) peridus (5-t l 7-ig)

Tenyervel fedje le a flt. Mutatujjal vagy nagyujjal tgesse

ljn trklsbe. Kezvel fogja t a spcsontot es a test fels rszvel vgezzen krmozgst. Lehet leg minl nagyobb krket rajzoljon. Mozogjon szabadon, es nha vltoztasson a krzs irnyn, nehogy elszdljn.

74

75

Ismtelje tbbszr a gyakoi latot.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

21. bra. D) peridus

s .

ri c

d. b

om c

k /

rt a

ha

zi u

4""`h

^^^\
\.;
(

41111.1s1+

22. bra. E) peridus

I s peridus (11-t l 13-ig)

Vetk zzn le. ljn le knyelmesen. Szvja be es tartsa vissza a levegt. Er sen drzslje ssze a kezt gy, hogy meleg legyen, es azonnal szortsa kezt a htra, a vese tjkn. Masszrozza mindaddig, amg mr nem brja visszatartani a llegzetet. Llegezzen es laztson. Ismtelje meg a gyakorlatot.

E) peridus (9-t l 11-ig)

Nyelvvel psztzzon vgig fo gain. Ett l megindul a nylkp z ds. Tartsa a szjban a nylas amg az meg nem telik. bltse ki a szjt sajt nylval, mint ha valamilyen blt szer volna. Hrom rszletben nyelje le tt nylat. Ismtelje tbbszr a gya korlatot. (Erre a gyakorlatra ksbb visszatrnk.)
23. bra. F) peridus

76

G) peridus (13-01 15-ig) E gyakorlathoz ljn le knye) mesen. Llegezzen be olyan m. lyen, ahogy csak br. rzi art, amikor a leveg betr a plexus solarib,vgyzhtjk ra. A kldk legyen a koncenl rcis pont. Tartsa magban leveg t. Prblja rezni ezen a tjkon az get tzet. Llegez zen ki. Ez a gyakorlat rendkv(II nehz, de tbbszri prblkozs utn sikerlni fog.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

gyen fnt, majd a msik. Vgezzen mindkt kezvel tizennyolc fordulatot. Ha kvnja, ismtelje meg a gyakorlatot.

25. bra. H) peridus

i i peridus (17-t l 19-ig)

24. bra. G) peridus

H) peridus (15-t l 17-ig) Tegyen gy, mintha mindkt kezben egy-egy biciklipedlt tartana (klbe szortott kzzel). Kezdje a pedlokat forgatni gy, hogy el szr az egyik keze le78

ljn a fldre vagy az gyra es re a lbt. Kezt a fe- nyjtsael je fltt kulcsolja ssze, tenyrrel kifel es nyjtsa a karjait a mennyezet fel. Erezni fogja mennyire megnylnak a htizmok. Amikor elfrad, tegye vissza a kezt a fejre. Szablyosan llegezzen. Annyiszor ismtelheti a gyakorlatot, ahnyszor akarja.

79

26. bra. I) peridus

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

J) peridus (19-t l 21-ig) ljn le a fldre, es nyjtsa el re a lbt. Kinyjtott karral prblja elrni a lbujjakat de ne er lkdjn. Pihenjen. Induljon ki az eredeti l helyzetb l. Paskolja a fels lbszrt majd a comb als rszt. Pihens. Annyiszor ismtelje ahnyszor brja. A lbujjt a gyakorlat sorn elri majd. Maradjon ebben a helyzetben amg br, majd laztson.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
27. bra. J) peridus

k) peridus (21-tl 23-ig) Ugyangy cselekedjen, mint az E. peridus esetben.

28. bra. K) peridus

29. bra. L) peridus

1,1 peridus (23-tl 1-ig)

A G. peridus el rsai szerint cselekedjen azzal a kiegsztssel, hogy amikor a lgzst viszszatartja, szortsa ssze a vgbl izmait amilyen sokig brja. Kpzelje el, hogy csiklands rzs fut vgig a htgerincn. Laztson es lassan llegezzen ki. Tbbszr ismtelje meg a gya-

80

81

korlatot. Ezt is nagyon neh& megcsinlni, de ha kitartan gyakorol, sikerlni fog.

TIZENKT GYAKORLAT AZ IDEGEK SZMRA

Ktezer vvel ezel tt, a Han dinasztia idejben Knban jrt egy nyugati ember, aki lett a taoizmus gyakorlata s a buddhizmus egy bizonyos formja tanulmnyozsnak szentelte. Ennek az embernek a neve Dharma, lett a birodalom fvrosban, a Fehr L templomban tlttte. rt egy knyvet az idegekr l, amelyben egsz letnek munkjt sszefoglalta. Ez a m csupn nhny oldalnyi titokzatos verssort tartalmazott, amelyek elg homlyosan a hossz lettel es annak tovbbi hosszabbtsval foglalkoztak. (Abban az id ben azrt tartottk majdhogy titokban ezeket a tteleket, mert fltek attl, hogy egyesek visszalnek vele). Ebben a m ben Dharma azt lltotta, hogy az emberek minden problmja az idegrendszerb l ered, es hogy sokkal tovbb lhetnnek, ha az idegrendszert kpesek lennnek mdostani" (megjtani). Ennek az elmletnek a felvetsvel Dharma hozzjrult azzal, hogy az ember idegrendszervel kapcsolatos ismeretek kzre szlesedjk. Az idegek egyfajta komplex es nagyon aprlkos tjkoztat rendszert" alkotnak, amely hlzatszer en kti ssze az agyat az egyes szervekkel es valamennyi szervet egymssal. Ha egy adott kbel" megszakad, ez az emberi szervezet traumjhoz vezet. Pldul ha nagy feszltsg sebesti meg az egyik ujjunk idegeit az egsz ujj elhal, es el kell tvoltani. Az idegsejteknek szksgk van vegyi anyagokra, amelyek ms sejtekkel val egymsra hatsukbl addnak, e sejtek m kdse pedig az idegekt l fgg. Sajnos amint elrjk a

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

koszves kort, idegeink sorvadni, kemnyedni kezdenek. Amikor pedig az idegek tnkremennek, sokkal lassabban in u kdnek az impulzusok. Ahogy az idegi impulzusok lassttlnak, gy lassul le a testi es szellemi folyamatok m kdse. V i. jelenti az regedst. A hsz v alatti fiatalembereknek ti, idegei puhk, rugalmasak es nyjthatk. Ahhoz, hogy fiatalok maradjunk ideggyakorlatokat kell cgcznnk, hogy meglltsuk romlsukat es megtartsuk ru}.:amassgukat es nyjthatsgukat. Dharma tizenkt gyaI,orlatot dolgozott ki. Az ezzel jr mozdulatok hozzjrul11:1k az idegrendszer rugalinassgnak meg rzshez, es etnlkzaT'i-csuntlkora,bemipk klnbzik. Ez a rendszer, amelyet egy taoista mester sau-San-Fun alaptott 1700 vvel az el z utn, az idegekre I t ; I t gyakorlatokra pl, m f leg a harcok vgn alkalmazi .tk, mg az idegi gyakorlatok clja a stressz megszntetse, Feszltsgek cskkentse es a j idegrendszer meg rzse. A tizenkt idegekre hat gyakorlat egyesti a testet es a wcllemet a lazts, relaxls rdekben. Ha mr valaha haszn; Itak szellemi lazt rendszert testk teljes laztsra, plI;"iul a biofeedback gpek rendszert, nyilvn megllaptott ; k, hogy a test relaxlsa nehezen rhet el. Ahhoz, hogy ;i testet a szellem segtsgvel lazthassuk el, a szellemb l teltesen ki kell rteni minden gondolatot. Ez az els feladat rony nagyon nehz, mert agyunkat nagyon sok dolog fogkoztatja. Miutn felismerte, hogy a szellem mindig nagyon aktv, Dharma gy dnttt, hogy rknyszerti a testet egy sor testi mozgs vgzsre, melyek kvetkeztben mind a test, mind a szellem a teljes relaxci llapotba kerl. A relaxci ;i / els lps a meg rzs fel. Ha idegrendszernket gy rizzk meg, hogy megjtsuk miel tt mg leromlana, tovbb cl hetnk es meg rizhetjk fiatalsgunkat. Miutn mindegyik gyakorlat egyben a kvetkez beveze-

zi u

82

83

tse, be kell tartani a sorrendet. A gyakorlatok a kvet kezk: 1. lljon terpeszllsba, gy, hogy lbak es vllak merle gesen legyenek. A lbujjak befel irnyuljanak. (Ne for duljon dl fel ez alatt a gyakorlat alatt). Tenyert laposan fektesse a mellre gy, hogy a csecsem mirigynl a mutat t es kzps ujjak sszerjenek. Hallgassa szve dobo gst. Mosolyogjon s kpzelje el, hogy udvarias es sze rny ember. (Ezzel laztja a testet es elt nik a tiltakozs szelleme).

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

kos, akinek nincs nismerete es teljesen laza). Majd emelje maga el kezt, tenyrrel lefel es ujjait tartsa lazn egyms mellett. Maradjon gy. 1. Folytassa az el bbi pozcit, lljon lbujjhegyre. Fogait szortsa ssze. Kulcsolja egymsba ujjait, kifel fordtott tenyrrel nyjtsa ki a karjt a feje fl. Lassan eressze le a sarkt, hogy talpa laposan tapadjon a fldre. a. Az el z helyzetet meg rizve tegye egyik kezt a fejre, hogy ne mozogjon, mg a msik a leveg ben marad. Erlyesen mozgassa a szemt. Ismtelje a gyakorlatot, most a msik kz kerl a fejre.

zi u

30. bra. Els pozci

31. bra. Msodik pozci

2. Az els pozcibl kiindulva prblja meg lbujjait a fldbe mlyeszteni, mintha karmok lennnek. Ttott szjjal vessen res tekintetet maga el (mint egy fogyat-

32. bra. Harmadik pozci sv 33. bra. Negyedik pozci

84

5. Ha a kinyjtott keze a jobb, lpjen jobb lbbal el re; ha a bal, akkor a bal lbbal. Lassan eressze le a leveg ben lv kart es szortsa kezt klbe (amikor klben van a kz gyeljen arra, hogy a hvelykujj mindig bell legyen). A fejet tart kezet lassan eressze le, mikzben a kz klbe zrul. Szemvel kvesse az kl tjt, majd vltson, es a msik karral vgezze a gyakorlatot. Tbbszr cserlje gy a karokat. A karjainak mozgsa hasonltson a karatzshoz. 6. lljon fel az els gyakorlatnak megfelel en, de kezt teste mellett, klbe szortva tartsa. Nyissa nagyra a szemt, mintha dhs volna. Emelje az klt, hogy elre kerljn, majd tegyen gy, mintha valamit eltolna. Trekedjen arra, hogy bal szemvel mereven nzze a bal csukl-

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

jt, jobb szemvel pedig a jobb csukljt. Majd gyors mozdulattal lendtse vissza karjt erlyesen, gy, hogy kle ismt lefel legyen. Htszer ismtelje a gyakorlatot. Utna laztsa egsz testt, a szemt is. 7. Helyezze egyik kezt az lla al, a msikat pedig a feje forgassa a fejt jobbra-balra. Kzmg, a tarkjra, es csere utn ismtelje a mozdulatot. Egyms utn hromszor-ngyszer vgezze ezt a gyakorlatot.

zi u

36. bra. Hetedik pozci

34. bra. tdik pozci

35. bra. Hatodik pozci

pozcira. Hajoljon le es tegyen gy, 8. Trjen vissza az els mintha kezvel valamit a fld fel nyomna. Lehajls kznmagt is a fld ben gondoljon arra, hogy valamit es kezdje jra a gyakorlatot, htszer fel nyom. lljon fel es egyms utn. pozcibl, majd kvesse az tdik 9. Induljon ki az els gyakorlat utastst. De ne zrja klbe a kezt, csak karjai egyms mellett maradjanak. hajltsa be ujjait, es Mozgassa karjait be- es kifel gy, hogy rezze a mozduhtizmokra gyakorolt hatst. Laztlatoknak a kar- es son majd kezdje jbl.

86

87

37. bra. Nyolcadik pozci

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

10. Ismt lljon az els pozci szerint. Laztson es hajoljon le gy, hogy a kz ujjain menjen el re amg lbujjhegyre

sc

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

nem ll. Maradjon gy, amg tud. Ks bb, amikor mr van gyakorlata, gy is haladhat, hogy csak a mutatujjra tmaszkodik, majd a kvetkez re es gy tovbb. II. Elszr is vegye fel az els pozcit. Ujjait fzze ssze, tegye a feje mg es hajoljon elre. Csukott szemmel vgezze a mozdulatot. Egyenesedjk ki es vegye fel a kiindul pozcit.

38. bra. Kilencedik pozci 40. bra. Tizenegyedik pozci

12. Tartsa sszekulcsolva ujjait a fej mgtt, hajoljon el re es az egyik lbt lkje htra. A msik ell hajltott. Ez

39. bra. Tizedik pozci

88

41. bra. Tizenket edik pozci

utbbin tmaszkodva lljon fel. Majd ismtelje, most a msik lbbal. Vgl lljon fel az els gyakorlat poz:cij:i ba. Amikor a kezt a szvre teszi, vge van a gyakorlatso rozatnak.

A SZARVAS GYAKORLATA FRFIAK SZMRA

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Az llatok ltal ihletett t gyakorlat, a nyolc irnyaz llatv tizenkt gyakorlata valamint az idegi tizenkett ltalban gygyt hats gyakorlatok. Ezeken kvl, az ltet tao mg krlbell ezer olyan gyakorlatot javasol, amelyek a test bizonyos rszeit energival tltik fel es er stik, es specifikus egszsgi krdsekre trnek ki. Az albbiak ezeket a gyakorlatokat mutatjk be. Tbbezer vvel ezel tt a taoista blcsek az llatok kzl kivlasztottak hrmat, amelyek hossz letkr l voltak hresek. Ezek a szarvas, a daru es a tekn sbka. Az els , a szarvas szexulis es szaporodsi kpessgr l is hres volt. A blcsek gondosan tanulmnyoztk a szarvas viselkedst. Megllaptottk, hogy ez az llat azzal stimullja magt, hogy a farkt mozgatja. Miutn megvizsgltk e mozgs eredmnyt, a taoistk elfogadtk annak elvt s az emberre alkalmaztk. gy szletett meg a szarvas gyakorlata. A szarvasgyakorlattal hat fontos clt rnk el. El szr is er stjk a nemi szervek szveteit. Msodszor: energijt a szervezet legalbb hat vagy ht mirigyb l merti, s ezt az energit a tobozmirigyhez tovbbtja, hogy a szellemi er t fokozza. (Van egy olyan hormonlis csatorna, mely a prosztatbl indul, rinti a mellkvesket es tovbb vezet a tbbi mirigy irnyba.) Ugyanakkor a test vrkeringse fokozdik. Ez pedig megknnyti a spermkban rejl tpanyagok es leter " (energia) eljutst a test ms rszeibe is.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k es

ha t

Amikor az energia elri a tobozmirigyet, az ember remegest vagy t szer szurklst rez vgig a gerincben, egszen lejig. Ez nem ms, mint az orgazmus rzse. De ha nem irljes gerinck mentn, csak a tobozmirigy tjn rzik ezt szurklst, ne ijedjenek meg. Gyakorlattal n majd rzkenysgk. Bizonyos id utn ha mg mindig nem rzik az rliergia ramlst, ez azt jelenti, hogy itt ms problma is Ielinerl, amivel foglalkozni kell. A szarvasgyakorlat esetben jelentkez harmadik el ny az oiirendelkezs. Ha a ht mirigy kzl egyik nem m kdik ieljes energival, a gerincen felfel halad energia ennl a irigynl megll. Jelzi, hogy itt valami problma van, amire Irt kell figyelni. Pldul, ha a csecsem mirigy rosszul m kik, az energia ramlsa - ezt a szervet elrve - megll, es sak a mirigy gygyulsa utn ll helyre. Ekkor az energia megint vgig tud haladni a htgerincen es el tudja rni a )bozmirigyet. Ha a szarvasgyakorlatot vgezve rzi, ahogy 1i energia vgigfut a htgerincn, ez azt jelenti, hogy mind ht mirigy jl m kdik, a szervezetben semmi sem lltja meg az energit. De ha nem rez semmit gyakorlat kzben, a k kor valahol valami nincs rendben. Nincs akadlya annak, liogy az energia ramlst a szervezeten bell rezni, kvetni udjuk, de ehhez szksg van arra, hogy az ramlst ne aka- t d:ilyozza semmifle m kdsi zavar. A szarvas gyakorlatnak negyedik el nye, hogy er sti a l r1'i szexulis kpessgt es meghosszabbtja a szexulis rrintkezst. A normlis rintkezs sorn a prosztata ejakulii() eltt feltlt dik spermval, mg el nem ri maximlis mtt. Az ejakulci alatt a prosztata, kisebb sszehzdNokkal, kirl. Ezutn a szexulis rintkezs befejez dik, mivel az ejakulci sorn a frfi megszabadult a sperm^ I es az energitl. De ha a szarvas gyakorlatt folytatja es a sperma tjt megvltoztatja, adagolja, (ms miri-

zi u

90

91

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

gyekbe es vrednyekbe) meghosszabbthatja a szexulis aktust. Normlis krlmnyek kztt, amikor a szexulis rintke zs sorn nem hasznljk a szarvasgyakorlatot, veszlyes a szoksos mdon az orgazmust megszaktani vagy elnyjtani. Ekkor ugyanis a prosztata mindaddig duzzadt marad amg a spermk el nem tntek a vrerekben. Vagyis a prosztata a gumihoz hasonlt: mdot kell adni arra, hogy visszanyerje eredeti formjt, klnben deformldik es vgl megsznik a rugalmassga. A szarvasgyakorlat nemcsak az orgazmust hosszabbtja meg, hanem lehet v teszi a spermk kirlsl is, s ezzel vdi ezt a mirigyet. A szarvasgyakorlat tdik el nye, hogy sszpontostja a szexulis energit. Ezt a hatst els sorban a mellkvesk es kdsnek biztostsval es kivlaszts- anemirgyk nak kiegyenslyozott ttelvel ri el. Gyakran el fordul, hogy amikor valakinl nvekszik a szexulis energia, megprblja fokozni nemi tevkenysgt. Erre lehet sget biztost a taoizmus, de a taoistk a promiszkuitst a termszetes gygyts trvnyei elleni er szaknak tekintik. Teht minden tlzs gyengesghez, az energia elvesztshez vezet. De akkor is, ha aktv, normlis szexulis letet lnk, m nem igyeksznk az elvesztett energit visszaszerezni, vgl is a gyertyt mindkt vgnl getjk. Az rk fiatalsg titka egyszer : meg kell rizni egy bizonyos energiatartalkot gy, hogy karbantartjuk a szexulis szerveket. Ez a szarvasgyakorlat egyik eredmnye lehet. A gyakorlat hatodik eredmnye a vgblnyls es a vgbl izmainak er stse. Az regedssel ezek az izmok gyenglnek es lazv vlnak. Ez magyarzza pldul, hogy id s emberek bnuls miatt vagy ms okbl gyakran elvesztik a vgblnylst ellenrz idegek feletti uralmukat, es kptelenek magukat visszatartani. Ha a vgblnyls izmai elsorvadnak vagy

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

iiieggyenglnek, az aranyr vagy a prosztata rk veszlye is Illegnhet, es e betegsgek gyorsabban kifejl dhetnek. Teht, iivak titka, hogy sokig fiatal maradjon az ember, nem ms mint az izmok tornztatsa, hogy erejket sokig meg rizzk. A frfiaknl a prosztata a vgblnyls izmai mgtt helyezkedik el. Megfelel rugalmassg esetn el lehet a prosztatival kapcsolatos betegsgeket (mint pl. a tlsgos hasznlathoi ered diszfunkci vagy hipertrfia, amib l akr rk is keletkezhet) kerlni. lds teht ez a gyakorlat a frfiaknak negyven eves kor utn, amikor gyakran jelentkeznek prosztai a problmk. A szarvasgyakorlat egyszerre testi, szellemi es rtelmi gyakorlat. Javtja a frfi szexulis kapacitst, mivel el segti .1 szervezet energiafelhalmozst. E gyakorlat rendszeres vg'ese nveli, illetve er sti a nemz kpessget. Id vel maguk .1 szellemi folyamatok is stimulldnak, fokozdnak a psziliikus kpessgek, n a bels nyugalom, ami a legfonto..abb el felttele egy ember szellemi kzpontjai kibontakonsnak.

zi u

UTASTSOK A FRFIAK SZARVASGYAKORLATHOZ

Ezt a gyakorlatot llva, lve vagy fekve is lehet vgezni. I ,egmegfelel bb id pontja: reggel, felkels utn vagy este lefekvs eltt. Els szakasz: (clja: a spermk termelsnek serkentse) I. Er sen drzslje egymshoz a kt tenyert. Mindkt kz felmelegszik, mert a test energija ide helyez dik t.

92

93

2. Jobb kezvel fogja t a hert gy, hogy teljesen elfedje. (Ajnlatos ehhez a gyakorlathoz levetk zni.) Vigyzzon, ne alkalmazzon nagy er t. Csak a kz melegt es knny nyo mst kell reznie. 3. Bal tenyert helyezze a szemremcsontra, illetve krnyk re, kb. 2 centimterrel a kldk alatt. 4. Enyhe nyomssal gy jtse a meleget erre a pontra, a bal kezvel vgezzen krz mozdulatot az ramutat jrsval megegyez vagy ellenttes irnyban, nyolcvanegyszer egyms utn.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

Ismt drzslje a kt kezt egymshoz. Vltsa a kezeit, gy, hogy bal kzzel fogja a herket es

lobadrzsiemcont.Vgzeluyaokt irnykrz mozdulatokat nyolcvanegyszer, de ellenkez I ion, mint elbb. Koncentrljon arra, amit vgez es rezni og ja, hogy emelkedik a h mrsklet. Amikor taoista gyakorlatokat vgez, nagyon fontos, s t elengedhetetlen, hogy mozdulatokra koncentrljon, gy sokkal jobb eredmnyt ei cl. Csak a test es a szellem harmnija teszi hatkonny o vgzett gyakorlatot. Ne prbljanak g tjakra gondolni, kzben a kldk alatti rszt simogatjk. Ebben a gyakorI;iiban nincs helye a kpzeletnek. Msodik szakasz: I . A vgblnyls krli izmokat szortsa ssze es tolja felfel valamint befel. Ha pontosan vgzi a gyakorlatokat, az az rrzse tmad, mintha a vgblen t llegezne vagy, hogy a Ii ts rsze befel es felfel szvdna. Addig maradjon gy, aiing knyelmes. 2. Hagyja abba es laztson egy kicsit. t. Kezdje ellr l az izmok sszehzst. Ezt a gyakorlatot is annyiszor vgezze, amg mg jlesik. Eleinte csak nagyon rvid ideig kpes a zr izmokat sszehzva tartani, de gyakorlattal az id meghosszabbodik. Nhny ht mlva kpes Icsz a zrizmait elg hossz ideig sszehzva tartani minden nehzsg vagy fradtsg nlkl. A) MEGJEGYZS: Amikor ennek a gyakorlatnak a msod i k rszt vgzi, az ramtshez hasonl csp rzs futhat vgig a ht mirigyen. Ez azonban a msodperc egy tredkig part es termszetes dolog. Ne prblja ezt az rzst kpek Iclidzsvel megteremteni.

42. bra. A szarvasgyakorlat frfiak szmra

94

95

i
Egyes tantsok azt sugalljk, hogy a gondolat el segtheiI az energia keringst. m azok, akik ilyen dolgokat sugal. maznak, rosszul fogjk fel az energia termszett. a h energia, a hangenergia, a sugrz energia, az atomener gia es az elektromos energia. Mi elektromos energit bocs' tunk ki, de ez teljesen eltr attl, amit pl. a hztartsban hasznlunk. A hztartsi ram ltalban 60 ciklus kztt mozog msodpercenknt, az ember pedig 49 000 000 ciklus per msodperc. Ez utbbi fele annyi, mint amilyen a 180 00I t ezer per msodperces fnysebessg. Amikor az ember gon dolkodik, llegzik vagy kpeket idz fel magban, hogy el se gtse az energia haladst, az elektromos energia mr rgen a helyn van. Gondolataink, lgzsnk tlsgosan lassak ahhoz, hogy az elektromos energit irnytsk. A tudattalan szintjn trtntek nem arra valk, hogy alvessk a tudat ellen rzsnek. Amikor a szellem olyanba szl bele, amit nem hivatott ellen rizni, az elektromos energia serkentsvel vagy irnytsval gy, hogy kpeket vagy gondolatot idr el, sok testi es szellemi krt okozhat. Az energia termszetes haladsba val szellemi beavatkozs skizofrnit, agyi sriilst es mg ms krosodst is okozhat. A taoistk ezt gy hvjk, hogy a rossz fel val bomls". Hasonl bomlsnak magam is tanja voltam nyugaton es keleten is. A szarvas gyakorlata nagyon biztonsgos akkor, ha neni tesznk hozz ms tantsokhoz kapcsold mdszereket. Ne kombinljuk ms techikkkal, amelyek ltszlag mutatsak, de az eredmnyek sokszor katasztrfkba torkollnak, Lao-ce mondja: Az utam egyszer es knny." Es a valdi taoista mdszer is egyszer es knny .
Az energinak hat formja van: a mechanikus energia,

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

Iuosztatra a gyakorlat, ajnljuk a kvetkez tesztet: vizels kzben prbljk meglltani a vizelet tvozst gy, hogy ,i vgblnyls zrizmt sszehzzk. Ha sikerl, a gyakorInt hatsos volt.
(') MEGJEGYZS: Ha a gyakorlat folytatsa kzben mere-

zi u

vedsk lenne, annak a kznek a hvelykujjt, amivel a hert korlveszik, pontosan a szemremcsont mellett nyomjk er .en, mikzben a szemremcsont tjkt a msik kzzel to;1hb masszrozzk. Ezzel lasstjk a vrramlst a pnisz iritvban es fokozzk a nemi mirigyek energia elltst.
I)) MEGJEGYZS: Mindig arra koncentrljk, amit ppen

B) MEGJEGYZS: Ahhoz, hogy megllaptsk hat-e a

csinlnak. A gyakorlattal egyid ben a higinira is gyelni kell. Naponta tisztlkodjunk mindenhol, testnk nylsainl i s. A trsadalmi szoksok megtantanak arra, hogy mossunk arcot, szjat es fogat. Ezzel szemben gyakran megfeledkeitink vgblnyls krnyknek a tisztntartsrl, mert test(ink ezen rszei a trsadalmi tabuk al esnek. Fordtsanak id t arra, hogy minden testrszket megmossk, belertve ;1 hert is, mert gy elkerlhetik a fert zst, a rkot, az aranycm vagy ms betegsgeket. Ebben a tmban forduljanak a nap imdatnak gyakorlathoz is. Enyhn nyomjuk meg a prosztatt amikor a zrizmok osszehzsval knnyedn masszrozzuk. (gy kpzeljk el vgblnyls zrizmt, mint egy kis motort, ami a prosztati^t pumplja.) gy ingerelve a prosztata hormont vlaszt ki, kldul endorfint, s ez termszetes euforikus hatst kelt. Amikor a prosztata grcssen sszehzdik keletkezik az orgazmus. Megfesztve es ellaztva a szarvasgyakorlat kzben a vgblnyls zrizmait, termszetes rmet rznk, olyant, mint hsz kilomter futs kelthetne bennnk, de anl97

96

zi ww au /w A h SZARVASGYAKORLAT N K SZMRA tA n:/ ebb l a gyakorlatbl nagyon sok el nyk knek rszrmazik. a A taoizmus knlta eszkzk lehet v teszik, hogy megtp a menstrucival kapcsolatos problmk, mint K sznjenek t hpldul a hangulatvltozsok, a vz visszatrs, a hormonlis
gondok, a fjdalom vagy a tlzott vrzs. (A gyenge vrzs is valamilyen rendellenessg, illetve mrgezs jele lehet.) Ha hirtelen abbamarad a menstruci, anlkl, hogy a szarvasgyakorlatot alkalmaztuk volna, akkor is betegsgr l lehet sz.

kl, hogy a futs msodlagos hatsaival szembe kellene nznnk. Ms betegsgek mellett ez a gyakorlat kpes megel zni .r gygytani az aranyeret, valamint megszntetni a prosztaui problmt. Er sti a szemremcsont es pnisz krli idegvg zdseket, es hasznlhat impotencia vagy korai magmls esetn. A vgblnyls zrizmnak sszehzdsa nveli a makk mrett s ennek kvetkeztben a frfi a szexulis rintkezs sorn mg kellemesebb lmnyeket szerezhet. Nagyon fontos, hogy megtanuljunk uralkodni ezeknek ar izmoknak a m kdsn, ha ks bb uralni akarjuk a bels meditcis es lgzsi gyakorlatokat. Kpzeljk el, hogy ezek az izmok gy m kdnek mint egy ajt! A test fels rszt elszigetelik annak rdekben, hogy az energia a hasi tjra menjen s ott felhalmozdjk. E felhalmozott energia nlkl nem volna lehetsges a szexulis szervek vagy a tbbi mirigy megfelel stimullsa. Tudunk kell az izomzattal bnni, ha meg akarjuk er steni azok rendszert es utna a szellemi kzpontjainkat energival akarjuk elltni.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

A gyakorlat er sti a vgbl izmait, megel zi illetve gyt, vt ja az aranyeret, megel zi vagy meggygytja a hvelyi .1\ a rokat, a fert zseket, a fehr folyst, a kolitiszt. Vgl .d ig nveli a szexulis szervekben a vrkeringst es a szemcl nesont tjkt is energival tlt meg. A szarvasgyakorlat nagyon jt tesz a hvelynek. Ez a szerv ..ikkal szorosabb, tartalmasabb es rugalmasabb vlik. I y,y az az asszony is, akinek mr vannak gyerekei, a szarvasgyakorlatnak ksznhet en szexulis partnernek nagyobb ilezetet tud nyjtani. (A szls kvetkeztben kitgulhat a Ittively s ez a partner szmra kisebb lvezetet nyjt.) A szarvasgyakorlat rvn a n meger stheti es energiadss teheti hvelyt. Azonkvl, a szarvas serkenti a termszetes sztrogn hortiiontermelst, es eljuttatja azt a hvelybe, a mhbe, a mellbe ersen rti a petefszekbe. E hormonok fokozott termel dse fiatalt hats lehet. cskkentheti a klimaxos tneteket es Ibbbezer ve ismerik a szarvasgyakorlat jtkony hatst. I'iirtnelmi dokumentumokbl kiderl, hogy a rgi id kben vgeztk ezt a gyakorlatot. Tovbbi el nys hatsa hogy az sztrogn tbblet termszetes ton keletkezik es gy a szervecet egyenslya fennmarad. Nagyon fontos az a tny, hogy az sztrogn hormonok termelse teljesen termszetes. A szervezet jl tudja, hogy tuikor milyen mennyisgre van szksge. Egy orvos sem kpes mestersges ton megfelel mennyisget adagolni, mivel nem ismeri a vr hormonmennyisgt. Ez a hormonmennyis g rnknt vltozik. A mestersges hormon a nem megfelel adagols miatt el bb vagy utbb problmt jelenthet. ('sak a test a maga igen rzkeny jelz rendszere rvn tudja megfelel en megtlni, hogy a nap adott id szakban mennyi psztrogn felszabadtsra van szksge. Ez a gyakorlat a termkeny fiatalasszonynak lehet sget

zi u

98

99

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

nyjt arra, hogy szablyozza a menstrucijt. Ha a szarvas gyakorlat mindkt rszt elvgzi, meghatrozott id n belfll el is t ntetheti a menstrucijt, mikzben lvezi e gyakorta tok minden ms el nyt. ltalban, minden hnapban az anyamh vrereinek klsil burka megduzzad, vrva a megtermkenytett pett. Ha a sperma megtermkenytette a pett, az megtapad a vrtl megduzzadt es tpanyagoktl gazdag mhfalon. Magba szvja a vrben rejl tpanyagokat, egszen addig, amg a gyermek tkletesen ki nem fejl dik. Ha a pete nem termke nyl meg es nem tapad a mhfalra, az megszabadul a feleslc gess vlt vrt l. gy a menstruci sorn minden hnapban nagyon sok vr es tpanyag vsz krba. A szarvasgyakorlat meglltja a vrvesztesget. Sok n(S nem akarja, hogy elmaradjon a havi vrzse, mert gy gondolja, hogy ez nem termszetes. Pedig_ nem szabad nyugtalankodni. A menstruci abbamaradsa egyltaln nem furcsa: akkor marad abba, amikor megkezd dik a klimax vagy a terhessg es szoptats alatt. Amikor egy n terhes, a szervezet sztnsen felszv minden tpllkot a vrbe, s a magzathoz irnytja. Azt a vrt es energit amely a menstruci alatt elveszett volna, most a szexulis mirigyek a magzat fel irnytjk. A szls utn, amikor az anya maga tpllja a gyermekt, sincs menstruci, mivel a vrt a mell fel inynytja a szervezet, ebb l lesz a tej. FIGYELMEZETS! Amikor a n nl megszakad a menstruci, kevs esly van arra, hogy teherbe essen. Azonban a tapasztalat szerint mihelyt abbahagyja a szarvasgyakorlatot ismt menstrucni kezd, es egy egszsgesebb terhessg bekvetkezse vrhat. A menstruls megszaktsnak nincs kvetkezmnye. A n k ne vgezzk a szarvasgyakorlatot terhessg alatt, mert ez esetleg koraszlst eredmnyezhet.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

th

u a

UTASTSOK i NK SZARVASGYAKORLATHOZ zA

koncentrldik szexulis mirigyeikben az energia, es rzik iih gy a t z", a htgerincen vgigtartva elr a mellig majd a Iejbe. (Ne prbljk ezt kpek felidzsvel gondolataikkal ,erkenteni. Hogy mirt, err l olvassk el azt, amit a frfiak siimra rtunk.) A szellem es a test egyeslse alapvet feltuk annak, hogy az ltet energia harmonikus es hatkony legyen. Az isteni cl, hogy ezt az energit a tobozmirigybe, Fejbe juttassuk. A gyakorlatot reggel felkelskor es este lefekvs el tt vgez'el:. Ha erre nincs mdjuk, elg, ha egyszer egy nap elvgzik.
LIsii szakasz:

A gyakorlat kt szakaszt elvgezve, reznik kell, hogyan

I. ljn le gy, hogy az egyik sarkt a hvely nylshoz nyomja. Elg er sen nehezedjk r, hogy lland nyomst t'rczzen a csikln. Ha nem sikerl a lbt gy elhelyezni, ter ven egy kerek es elg kemny trgyat, pldul egy teniszlabI; i t , a hvely nylshoz. (Kellemes nyomst rez majd, s etniek kvetkeztben a nemi szerv tjkn az energia megn .) Er sen drzslje egymshoz a kt tenyert. Ezltal keze Ielmelegszik, mert a test energija a tenyernkbe helyez (Ilk t. t. Helyezze a kezt a melleire es rezze a kz melegt a b rn ^tradni. L Lassan drzslje a melleit krmozgsokkal kifel. A jobb kz az ramutat jrsval szemben mozog, mg a bal ezzel egy irnyban. S. Ezt a mozgst legalbb harminchatszor vgezze el, tbb:zr is lehet, de naponta ne legyen tbb hromszzhatvannl,

100

101

naponta ktszer. (Megjegyezzk, hogy ha egy n nek mr kerlt megszntetni a menstrucit, nincs szksge a hro m szzhatvan krzsre. Egybknt maga dntheti el, hogy ni i kor akarja abbahagyni vagy jra elkezdeni a menstruciOl . Amint abbahagyja ezt a gyakorlatot, ismt megindul a menstruci).
44. bra. Diszperzi es stimull, s

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h
Msodik szakasz:

cr s

ib

.c d

m/ o

ar k

ha t

I. I?I szr szortsa ssze a hvelyizmait, valamint a vgblmyIlst is, mintha mindkett t le akarn zrni. Prblja a s i'hlt a testbe hzni, gy, hogy a vgblnyls zrizmt iii 1 jobban szortja. Ha ezt jl csinlja gy rezheti, mintha vgblen es a hvelyen t leveg ramolna a szervezetbe. 1ddlig tartsa feszesen az izmokat, ameddig tudja, es amg ^cnyelmes. :. I .azItson, majd kezdje jra. Annyiszor csinlja, ahnyszor Kilesik. Lehet, hogy eleinte nehznek t nik, de ks bb a szois sokkal knnyebben megy es tbbszr es hosszabb ideig id ja a gyakorlatot vgezni. \) MEGJEGYZS: Ujjval ellen rizheti a hvely sszehi fisnak er ssgt a gyakorlat kzben. II) MEGJEGYZS: A szemremajkak nagyon rzkenyek, irrt a szarvasgyakorlat alatt enyhn masszrozni, izgatni Kell. Ezrt is kell a sarkukra vagy a labdra lni. Az ujjak nyomsval is serkenthetjk a szemremajkakat. l') MEGJEGYZS: Ha a melldrzslst egyszerre kt kzidl tlsgosan frasztnak tartja, megteheti kln-kln, agy hogy ellenkez kezt hasznlja. A pihen kezvel a hilelynyilst is izgathatja, a sarka helyett. Van egy msik m dver is: engedni, hogy a frfi simogassa a mellet mg a n a hvelyt drzsli vagy nyomogatja. Amint lthat, ez a gyakorlat nagyon rugalmas, mindenki kedve szerint alkalmazhat ja.

zi u

a) diszperzi

43. bra. A szarvasgyakorlat nknek b) stimulls

MEGJEGYZS: A kifel trtn krzst diszperzinak hvjuk, megel zheti vagy gygythatja a mimt illetve a mellrkot. Meg is lehet fordtani a kz mozgst ellenkez irnyba, vagyis befel. Ezt stimullsnak hvjuk, clja, hogy fokozza a mell mreteit.

I)) MEGJEGYZS: A gyakorlat kzben ne nyljon mellbim-

Ez a gyakorlatot lve vagy fekve kell vgezni. 102

Iuhoz, mert rendkvl rzkeny es gyakran tlsgosan stimuI.ilhat. Gyakorlat kzben megfigyelhet , hogy a mellbimb sokkal rzkenyebb. Ii;) MEGJEGYZS: Mindig arra sszpontostson, amit pPen csinl. Ugyanazok a higiniai el rsok vonatkoznak a n kre mint a korbbi fejezetben lertak. Teht minden szervet gon-

dosan poljanak, hogy rendkvl tiszta es fert zsmentes Ir gyen. Figyelmkbe ajnljuk a napimdat cm gyakorlatot vagy ms bels taoista gyakorlatokat is, melyek clja, hops energival lssk el a test anlis es nemz szervekeit. Ha a gyakorlatot pontosan vgzik, gerinckn a fejkig lil fut kellemes rzst tapasztalhatnak. Ez a nemi mirigyekbctt lejtszd energiafelhalmozs eredmnye es jelzi, hogy a szer vezet a gyakorlat hatsra fiatalabbnak rzi magt es lesz k Rendvl fontos megtanulni azt, hogyan kell vgbl izmait irnytani, szksg lesz r, amikor majd ks bb a meditci . illetve lgzsi gyakorlatokat vgezzk. Ezek az izmok ajtn hasonltanak. A test fels rszt levlasztjk, es lehetv te. szik, hogy az energia az alhasi csatornba jusson es ott sszpontosuljon. gy vlik lehet v a nemi szervek es ms mirigyek megfelel serkentse.

SZARVASGYAKORLAT FEKVE

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ha a szarvasgyakorlatot nem tudjk lve, fekve is elvgezhetik. 1. Fekdjn a bal oldalra (miutn a gyakorlat, rvid brmikor brmelyik oldalra fekhet anlkl, hogy megterheln a szvt). 2. Nyjtsa ki bal lbt egyenesen. A jobbat hajltsa be, hogy a msikon pihenjen. Ez a helyzet laztja a medenct es knynyebb lesz a vgblnyls es a vgbl sszehzs. 3. Bal karja pihenjen a padln, tenyrrel lefel a test mellett. Fejt egy kis prnra tegye, nehogy meger ltesse a nyakt. 4. Vgezze el a szarvasgyakorlatot, ahogyan ezt el zekben lertuk (ha knyelmetlen, nem fontos a szemremcsontot drzslni). A szarvasgyakorlat lnyege els sorban a vgblnyls izmainak sszehzsa.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
45. bra. A szarvasgyakorlat fekve

A helyzet kiegsztseknt, hasznlja a daru esetben tan i t I t lgzsi gyakorlatot. Tizenktszer ismtelje meg a lgzst mtg a vgblnylst sszeszortja. MEGJEGYZS: Ezt a gyakorlatot kint, a napon is vgezit , t i k. Mivel a nap energiatermel , felmelegti a vgblnylst ;ti egsz testet. Ehhez nzzk meg ks bb a napimdat ni gyakorlatot, amely a napfny energit ad es baktrnunl szerept hasznlja fel.

A DARU GYAKORLATA
Knban ltezik a daru egy klnleges fajtja. Akr n steny, akr hm, piros mrgez tarajrl lehet felismerni. Az rietk sorn a tarajukban sszegy jttt mrgek nagyon vewclyesek. A rgi id kben a magas rang tisztek azzal akartk Inisgket bizonytani, hogy megmutattk, kpesek e tarajt a nyakuk vagy a karjuk krl viselni. Akinek sikerlt, oly nagy I iszteletet vvott ki, hogy minden b nt megbocstottk es nem kerlt brsg el. m ha ks bb valami bnt kvetett ei, gy lett ngyilkos, hogy a mrgez tarjt megnyalta. Olyan er s ;t mreg, hogy brmilyen er s embert is nhny perc alatt megl. Pedig ez a mreg thaladt a daru testn, es nem rtott neki. St a vrs tarajos daru hossz letr l volt hres. A daru tkezsi szoksainak ismeretben, mely sok m rge/6 anyagot, dnt en ktlt eket es bogarakat tartalmazott,

104

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

a fentiek legalbbis meglep ek. Pedig tbb vizsglat biz.() nytja ez magyarzza a daru hossz lett. Eleinte gy goii doltk, hogy emsztsi rendszerk nagyon er s lvn a mrce semmilyen bels szervet nem rintett, ks bb azonban mep llaptottk, hogy emszt rendszerk nagyon hasonlt a^ olyan madarak emsztshez, amelyek nem viselik el a mi get. Ms okot kerestek ht a rgi taoistk es rjttek, hopp a daru llsnak, annak, hogy az egyik lbt sszehajtva a gyomrhoz szortja mg a msik egyenes marad, ksznhet klnleges kpessgt, s kidolgoztk a darugyakorlatot. Azzal, hogy a daru az egyik lbt gyomrhoz es az emsr t szervekhez nyomja, serkenti az emsztst, a lgzst es a keringst. Amikor az ember ugyanezt a helyzetet felveszi, at erdmnyazos.Miutembrzvnaled szer nknytelen szerv, amelyet kls gyakorlattal nem lehet elrni, az llat utnzsval a lehet legjobbat tesszk ai emsztsnek. Az emberek utnozzk a darut gy, hogy llva maradnak es egyben masszrozzk az emszt szerveket es a blrendszert.

cr s

ib

.c d

m/ o

ar k

ha t

befel, az alhasi izmok fel feszlnek gy, hogy egy kis ounbcot alkotnak. Ez a mozdulat megsznteti a szorulst 0, el segti a tpanyagok feldolgozst, mikzben serkenti tild es a keringsi rendszer m kdst. Ennek kvetkeztben a szervezetbe bejutott mikrobknak nincs megfelel heIvtlk, ahol letelepedjenek es szaporodjanak, mivel az rtsi i il vamat tlsgosan er s es rendszeres. Emellett a darugyat., rl at fokozza a szervek es a hasizmok fel irnyul vrkeringest, aminek kvetekeztben cskkenhet a koleszterin es a s r felhalmozs. A td re gyakorolt jtkony hats kvetkezI e hen cskken az asztma. Miutn pedig a td es a br egytt dolgoznak, a daru lls megoldhatja a b rproblmkat, a gyulladsokat, kitseket. A rossz lgzsi szoksok is okai lehetnek a gyengesgnek a betegsgeknek. Az emberek ltalban csak a tdejk Iels felvel vesznek leveg t es csak nagyon ritkn hasznljk als rszt. (El fordult mr, hogy boncolsnl megllapiottk, valaki tdejnek kzps es fels lebenyeit sohasem hasznlta, s azok korn elsorvadtak. (A td als rszben I tu a radt elhasznlt leveg es a langyos g zk olyan krlmtiveket teremtenek, amelyben knnyen kifejez dnek a mikroIk. Ne feledjk, hogy a beszvott leveg az energin kvl oxignt, nitrognt, karbont es ms anyagokat tartalmaz. lei itnk az ltalunk beszvott leveg t l is fgg, amelyre nemcsak ^ uyagcsernk miatt van szksgnk, hanem az energia, az elektromos feltlt ds miatt is, mely nlkl a szervezet gyorslik legyengl es elhal. Nem csak keveset, de tl gyorsan lleg/0nk, aminek kvetkeztben krosodnak a finom hrtyk, felgyorsul a szvvers. A gyors lgzs miatt nem jutnak is he azok az anyagok, amelyek a testet tplljk. Ez betegsget, fejfjst, gyomorrontst, szdlst, rossz vrkeringst es korai regedst okozhat. (Az regeds felgyorsul, amikor siaporodik a szvvers. Ahogy n a stressz, feszltsg, gy

zi u

Az ember mindig sokat szenvedett az alhasi akut vagy krnikus fjdalomtl; szorulstl, hasmenst l, ulkusztl, blgyulladsi fjdalmaktl, vastagbl bajoktl, csak hogy nhnyat emltsnk. Mindegyik betegsgnek egyetlen oka volt: az emszt szervek gyengesge. Amikor egy szvet vagy szerv gyengbb, sokkal fogkonyabb a betegsgre es minl gyengbb annl er sebb a fjdalom. Mivel az emszt rendszer az nknytelen izmok m kdsnek van alvetve, s azok ellen rzse alatt ll, meg kell tallni a mdjt, hogy az izmokat es a szerveket uraljk. Knyszerteni kell a gyomrot, a belet es a vastagbelet, arra, hogy gy m kdjk, hogy er sbdjn. Amikor llegzetet vesznk, a td kifel duzzad, teht a mellkas fel. De a darugyakorlat arra knyszerti a td t, hogy lefel terjeszkedjen, s gy a belek sszenyomdnak

106

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

sc

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

;1 szvversek szma is. Az regeds nyoma ks bb megltIk majd az arcon, mert a stressz fojtogatja a sejteket es

+'akdlyoz tpfevl.) acht fontos a rossz lgzsi szoksokon javtani. A rekesz)Inlgzs gy, ahogyan azt a darugyakorlat tantja, a td 1, Ites terjedelmvel es a bels szervek knnyed masszrozsI t rtnik. A darugyakorlat javtja a vrkeringst, mivel k kenti a szvverst. (Az idelis ritmus 45 percenknt, ez ;alv ember szvritmusa.) )sszefoglalva, a darugyakorlat meger sti a trzs szerveit. i ezeket az autonm vagy nknytelen idegrendszer elle1,, 'I A, a darugyakorlat lehet v teszi, hogy egyenslyba hoz/ i i k az energia keringst, mellyel a szervek rendszeresebb m k dest segtjk el .

UTASTSOK A DARUGYAKORLATHOZ
Ezt a gyakorlatot llva, lve vagy hton fekve folytathatjuk. I. 1.rsen drzslje kt tenyert egymshoz. Ez kezt felmelerit i s a szervezet energijt a tenyrbe es a kz ujjaiba gyjti. ' (Helyezze kt tenyert a has als rszre, gy, hogy a kldk Let oldaln helyezkedjenek el. t. Csukott szjjal orrn keresztl llegezzen be.
1. Kezdjen lassan killegezni, mialatt kezvel finoman nyomI;1 alhast. Ez a mozdulat gyengden kiszortja a td als I eszbe szorult leveg t. (Jelen esetben a kz ugyanazt a szerepet tlti be, mint a daru lba.) Ennl a rsznl gondolja azt, liogy minden leveg kiszorul tdejb l, magval hozva azo-

4. kp. A daru 108

kat az apr mikroorganizmusokat, amelyek a td be sic)

rultak.

5. Amikor mr teljesen kifjta a leveg t a td b l, vegyen ismt mly llegzetet. Ez alatt fjja fel a has als rszt, mint egy lggmbt, de ehhez csak az alhas izmait hasznlja fel,

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

b.

46. a, es 46. b, bra. A darugyakorlat

(1I illetve engedje ki, annyira lassan, hogy egy az orra el lirlyczett hajszl mindvgig rezzenetlen maradjon. III MEGJEGYZS: Amikor mr megtanulta a darugyakorla1 . .i , szreveszi, hogy kombinlhatja a szarvasgyakorlattal ili , I c a vgblnyls izmainak mozgatsval. E kt technika vvcstse hatkonyabb teszi a gyakorlatot. 1 ' 1 MEGJEGYZS: Mindig arra sszpontostson, amit csinl. 111 MEGJEGYZS: Terhes n k ne vgezzk a darugyakorlat l a , mert a megfeszts s elernyeszts kellemetlen rzst kelt alhas tjkn. A darugyakorlat vgzsre legjobb id pont a reggel, a nappal szemben, ha erre md van. Belgzskor rzi a nap enerpi;ijt a szervezetbe ramlani; killegzskor rzi a mrgek medd anyagok tvozst. I la gy dnt, hogy este vgzi a darugyakorlatot - mivel t'vongden masszrozza a bels szerveket -, megnyugtatja a wervezetet es csendes, gygyt alvst biztost. A td merti ebb l a gyakorlatbl a legtbb hasznot. td a szervezet sz r rendszereinek az egyike. Eltvoltja kros gzokat, a szndioxidot, ezrt m kdse szksgszetien tkletes kell hogy legyen, hogy a szervezet is egszsges waradjon. Ahhoz, hogy lgz es keringsi rendszernket j tt'szsgben rizzk meg, a legfontosabb, hogy gyeljnk, megfelel en legyen tpanyaggal elltva, eleget pihenjen es I.isrjkfgyelmazst.Adrugykolahzset I ( )zz, hogy jra megtanuljk azt a lgzsi mdot, melyet wcsem korukban oly jl vgeztek. Eljutnak majd arra a In)ntra, hogy a darugyakorlat lgzsi technikjt oly lassan I djk vgezni, hogy egy teljes lgzs tz percig tart majd. ',,,kak szmra sokkal nehezebb a belgzs, mint a kilgzs, I, tilnsen amikor el akarjk hzni. De ne csggedjenek, vakorlattal elrhetik, hogy mindkett egyformn hossz ;lig tartson. A j lgzst megtanulva a szervezet m kdst

6. Teljes kilgzs, melyet egy jabb kvet, ez a teljes lgzs kre. Eleinte ezt a gyakorlatot csak ktszer tudja ismtelni, idvel azonban akr 12-szer is. A) MEGJEGYZS: Semmikppen nem kell sem a belgzsi sem a kilgzst er ltetni. Ha rendszeresen vgzi a gyakorlatot, knnyen sikerl az alhast es izmait megfeszteni es elernyeszteni. Eleinte segtsen a kezvel, ks bb mr nem lesz, r szksg. Arra gyeljen, hogy rendkvl lassan vegyen leve-

110

is megtanuljk ellen rizni, es agyukkal kvetik a legjtszdti folyamatokat. Ha megtanuljk a gyakorlat els rszt, gym san fognak majd a msodik elsajttsval haladni, miken a szellemi mozgs az Isten tjt kveti. Meg kell tanulniuk a gyakorlatot tkletesen vgezni, mei I ez alkotja a meditci es a lgzs halad technikinak alai) jt, melyek majd ks bb kvetkeznek.

A DARUGYAKORLAT LL HELYZETBEN
Azonos az l gyakorlattal, csak llva vgezzk. Az egyem slyrzs fejlesztsn kvl lnkti az idegrendszert, er sti a bels szerveket, a trd, a boka, a forgk, es a medenc hajlkonysgt. Fokozza a lb vrkeringst, cskkenti a gr cslsre val hajlamot, a visszereket es a hideg lbat. 1. lljon fel, a lbai legyenek olyan szorosan egyms mellett, hogy sarkai es nagyujjai rintsk egymst. 2. Emelje az egyik lbt es drzslje vele a msik lbikrjt. 3. Fokozatosan emelje egyik lbt a msik mentn. t tr centimterenknt pihenjen, de folytassa a drzslst addig, amg nem jut el a lb a msik comb kls rszig, gy, hogy a sarok a medence fel irnyul, a lbujjaik pedig a csp forgjra nznek. 4. Ezutn masszrozza a talpt a kezvel. Majd kln-kln masszrozza meg mindegyik lbujjt, hogy gyorstsa a keringst. 5. Lassan emelje karjait a feje fl es vegyen leveg t. rintse ssze a tenyereit, amilyen szorosan csak lehetsges. 6. Normlis llegzs kzben egyenslyozzon ebben a helyzetben amilyen hosszan brja kellemetlen rzs nlkl. 7. Kilgzs kzben eressze le a lbt es a karjt, majd a msik lbbal ismtelje a gyakorlatot.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

47. a, es 47. b, bra.. A darugyakorlat llva

S. Mg egyszer vgezze el ezt a gyakorlatot, mindkt lbbal. Bizonyos, hogy eleinte nehz lesz megtartani az egyenBilyt, de lassan megszokja ezt a pozcit s sokkal egyszer bbli ek t nik majd. Egyenslyrzknek javtsa sok haszonnal

t;r majd a mindennapi letben.

112

113

A PLEXUS SOLARIS GYAKORLATA

A rgi taoistk gy gondoltk, hogy az emberi test nem egy hanem kt agy ellen rzse alatt ll. Az ismert, fejben szkek) agyon kvl ltezik mg egy, spedig az alhasban. Tulajdon kppen itt arrl az idegrendszerr l van sz, amely az egr, test aktivitst szablyozza. Amikor az idegekr l beszlnk , mindig az agy jut esznkbe. De a rgi taoistk a msik agyat ppen olyan fontosnak tartottk. Ma ezt az alhasi idegk, pontot gy hvjuk, hogy plexus solaris". Ez egy fontos ideg sejt hlzatbl ll, a mellkasban, a szv alatt es a gyonit mgtt helyezkedik el. Mivel kzelebb ll az alhasi rszhez, mint az agy, az alte m szervek es a plexus solaris idegei kztti kapcsolat sok I szorosabb, mint az aggyal. Ezrt hvtk a plexus solaris) :1 rgi taoistk altesti agynak". Ez utbbi m kdteti s egyenslyban tartja a bels szervek funkciit. Csak akkor vesszk szre jelenltt, amikor harag, rm, bnat, szerelem, gy llet vagy ms er s rzelem tolt el, ami a bels szervekb l ered. Az rzelmek akkor szletnek, amikor valami megzavarja a bels szerveket, de rezni a plexus solarisban rezzk, es fiziolgiai reakcikban nyilvnulnak meg. A taoista elmletben az rzelmek szletse es szlelse inkbb az altest tjknak feladata, mint az agy. Az agy inkbb egy knyvtrfle, ahol minden adat (lettapasztalat, nevels, ismeretek stb.) elraktrozdik. Modern szavakkal gy mondannk, hogy egy kzponti szmtgpre emlkeztet. A plexus solaris m kdse minden altesti szervet rint. A taoistk szerint az izgalom a szvvel ll kapcsolatban; a harag a mjjal; a nyugtalansg a lppel es a hasnylmiriggyel, a bnat a td vel; a flelem a vesvel. Az t elem elmlete szerint a tlzott izgalom rt a vkonyblnek, a nemi szervek-

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

iuek, a szvnek s a vrednyeknek; a harag megzavarja az

Idegrendszert, a mjat es az ept; a nyugtalansg vagy a tli tt lelkiismeretessg az izmokat, a gyomrot, a lpet es a lia itylmirigyet; a tl sok bnat a td re hat, a vastagblre, hrre es a hajra; a nagy flelem a csontrendszerre, a vesre A, a hlyagra. De ez termszetesen nem jelenti azt, hogy az indulatok krosak a szervezetre. A plexus solaris az els litiieszem, amely a szerveken keresztl befolyst gyakorol. Ha riek a szervek egszsgesek es rendesen m kdnek, az indulatok is termszetesen azz vlnak. A bels bkt nem tudja Iufolysolni a gondolat vagy a logika. Ezt csupn egy olyan kpes irnytani, ami fggetlen a gondolattl. Amikor jl m kdik a plexus solaris, a bels szervek ha',1.1rosan tlteszik magukat az izgalmakon s tovbbra is jl i kcionlnak. De ha felborul az egyensly, akkor lmatlan. 1 io , magas vrnyoms, rbetegsgek, szvgyengesg vagy kr1.,, infarktus kvetkezik be; bronchitis ami krnikuss vlik, omblfert zs, szoruls, hasmens, impotencia, menstur1,)5 fjdalmak es ms egyb ehhez kapcsold bajok lphetli rk fel. I logyan zavarhat meg a plexus solaris egyenslya? A fistk szerint az jszlttnl, az altesti msodik agy"- i.^ 11.1k sokkal nagyobb szerepe van, mint a fejben lv nek. Az agyuk mg rintetlen, mentes minden informcitl amit I i' dig a feln ttek rendkvl fontosnak es kvetend nek tallitak; es nem szenvednek olyan betegsgben, ami a feln tteket akr meg is lheti. A mestersges nevels es az lettapasztalaii k rvn az agy fejl dse lassan megindul. Egyes kultrk i,bban rtkelik az adatgy jtst, a memria fejlesztst, a 1.tcionlis agym kdst mint a bels (rzelmi) fejlesztst. Ez ocla vezet, hogy visszaszorul az altesti agy, majd feledsbe merl. Ekkor vlik az agy nagy knyvtrr, ahol minden ^.s iformci lerakdik (az agy trfogata mind nagyobb is lesz). 115

114

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ezzel testi es szellemi betegsgek sorozata jrhat egy it, azok, melyeket fent mr felsoroltunk, melyeket a modem k betegsgeinek neveznek. Valdi rzelmeik tagadsval id az emberek a plexus solaris m kdsnek ltezst tagadjk, s ez egytt jr a szervek m kdsnek zavarval es az lci megrvidlsvel. A plexus solaris sorvadsnak legegyrtrl m bb jele a has tlfesztettsge, melynek oka, hogy ott haloi sejtek gy lnek ssze, s egyb selejtanyag is sszpontosul Mindez azt jelzi, hogy a plexus solaris elsorvadsa el rehal;i dott llapotban van. A nagy has s az ezzel jr egyb pana szok nem az egszsges gyereket jellemzik. A valdi indulatok inkbb a plexus solarisban tallhatk , mint az agyban. Ez utbbi csak az emlkeket rgzti. Gyak ran arra tantanak, hogyan fojtsuk el indulatainkat sszel, vagyis gondolkodssal. Pedig ezzel megakadlyozzuk a plc xus solaris m kdst. A fizika trvnye szerint, minl na gyobb a nyoms, annl tbb eslye van a robbansnak. Ezrt az elfojtssal el segtjk a testi es pszicholgiai problmk megjelenst, s a tiszta agy emelte szp plet sszeomlik. Amikor a szervezetet fenntart szervek mr nem m kdnek normlisan, zavaross vlnak az agyban trolt adatok es cl kdstik a vals blcsessget s az intelligencit. Ha megvizsgljuk jelenlegi trsadalmunkat, megllapthatjuk, hogy az sz felhasznlsa az indulatok visszaszortsra milyeit rendkvl kros. Ennek nyomn alakult ki nagyon sok egyn testi es pszicholgiai betegsge. A taoizmus szerint nem ez a megolds. A Tao-te-king 55. fejezete azt mondja: ahhoz, hogy hossz ideig egszsges maradjon es boldogan ljen, az embernek vissza kell trnie a legfiatalabb gyermekkorhoz. Teht fedezze fel az altesti agyt. Mindkt agy fejl dst egyenslyba kell hozni. A kvetkez ennek az tja.

I A z t elem elvnek megfelel en egyenslyba kell hozni

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

,, szerveket. K i kell fejleszteni az altesti agyat, hogy nagyobb rzelmi Ik kot is elviseljen. Ez pedig teljesen eltr a legtbb pedagteolgiai tantl, de ez a taoizmus valdi es legnagyobb , i li k;i. A legtbb felekezet es vilgi szervezet megtant arra, hogy Ihijtsuk vissza rzelmeinket az rtelem segtsgvel. Els ltsra ez logikusnak, objetktvnek es racionlisnak t nik, es k o I nyen lehet az agyat erre beprogramozni. De bonyolult oblma esetben ez a gondolatmenet nem kpes alkalmazkodv tenni, a szubjektv helyzetek megoldhatalann vlii;ik Ekkor az agy frusztrltt vlik, zavaros lesz. Ezrt vank emberek, akik azt mondjk, hogy szvk nemrt egyet i/ agyukkal. Ezrt kell megtanulnunk mlyen nmagunkba u r.ni, hogy kpess vljunk sajt rzelmeinket felfedni. A taoizmus szerint a valdi - teht bks - rzelmek a l Fels szervek egszsges es kiegyenslyozott m kdsb erednek. De ha valamelyik szerv tlm kdteti magt, nehz e/t a bkt meg rizni. Tbb gyakorlatot is ajnlunk ebben a knyvben, melyek hozzsegtenek a bels szervek s kvetkezskppen a kt agy egyenslynak a megteremtshez. De a darugyakorlat es an.

zi u

I ak vltozatai rvn rjk el a legkzvetlenebbl ezt a clt. Sok, a meditcit oktat tanr azt javasolja, hogy a stressz is a feszltsgek cskkentsre lasstjk agyi m kdsket. A meditci tmenetileg sznetelteti a gondolkodsi folyamatot. A kzelmltban tbb szervezet tagjainak azt tancsolta, hogy a legf bb ellensg, a stressz ellen a meditci jelenti a tlls lehet sgt. De nagyon sok ember, letmdja termszetb l kifolylag, kptelen lasstani agya m kdst. I la erre a meditci rvn rknyszerl, az nagy krokat is okozhat. Azzal, hogy az agyat msfle gondolkodsra kny-

116

117

szertik, ptllagos feszltsg es stressz keletkezhet es vgtlI, legrosszabb esetben, szkizofrnihoz vezethet. A stressz es feszltsg cskkentsre irnyul megfelelll mdon trtn meditci azonban nem er sti a plexn. solaris-t. gy sohasem rhet el a kt agy kztti egyensly, Tulajdonkppen csak magnak a plexus solaris-nak a gyakor latai kpesek azt msodlagos hatsok nlkl er steni, a stresszt s a feszltsgeket termszetes mdon cskkenteni, mikzben az agy m kdse nem lassul le. Ezzel a kt agy egyenslyban marad. A taoistk a kvetkez nevet adtk a plexus solaris gyakorlatnak: A t z geti a kereket". A t z" az indulatot, a kerk" pedig a plexus solaris-t jelenti. Anmi kor ezt a tzet sztjuk elgetjk" az ezzel a tjjal kapcsolatos betegsgeket, belertve a hasmenst es a szorulst, a fel fjtsgot, a gyulladsokat, a rkot es mg sok mst.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

48. bra. A plexus solaris

49. bra. A plexus solaris gyakorlat i

Az agy tlterhelsnek elkerlse vgett tanuljk meg a baj eljeleinek felismerst: fejfjs, nyakmereveds, a vllak merevsge, zavarossg, tveszmk, feledkenysg vagy szt-

,iirtsg. A fejfjs az agy tlterhelsnek a jele, a kt agy iiitti egyensly hinya. A nyak es vll feszltsge annyit hogy az agyhoz legkzelebb es idegeket elraszja ez lent, Itilierhels. Ha a fenti tneteket szlelik, a kvetkez gyaI ,,rlatot folytassk, s megszabadulnak mind az tmenti mind k rnikus panaszoktl, melyeknek oka a kt agy egyenslynak felbomlsa: A gyakorlatot brhol es brmikor folytathatjk. I. lllve vagy llva helyezzk mindkt kezket a gyomrukra. Ickintsenek el re es vegyenek mly llegzetet. rezzk a N. vomrukban a leveg t. '. Kilgzs. Kzben kezkkel, nyomjk a gyomrot be- es flI c i :. . Kzben lassan fordtsk fels testket, fejket balra es legmesszebbre tekintsenek. Ugyanakkor a medenct .1Ichet It)bbra fordtsk. Belgzs, es trjenek vissza a kiindul helyzetbe. Lassan cskkentsk a kz nyomst, mg pihen helyzetbe nem kerl. .1. Ismtelten llegezzenek ki. Ekkor jobbra fordtsk a fejket es fels testket. Ismt nyomjk a gyomortjat, mikzben a medenct balra fordtjk. S. Belgzssel trjenek vissza eredeti helyeztkbe. A gyakorlatot 4-t l 36-szor ismteljk. A) MEGJEGYZS: A nyak es a vll helyzete hatrozta meg ; t it, hogy hnyszor ismtlik meg a gyakorlatot. Ha fjdalmat ircznek, csak ngy vagy t ismtlst ajnlunk, mg el nem iiilik a fjdalom. Majd id vel fokozzk a gyakorlatok szmt. B) MEGJEGYZS: A gyakorlat kzben koncentrljunk a plexus solaris-ra, amely a gyomor tjn van. A koncentrci foka hatrozza meg a gyakorlat eredmnyessgt. A kezek helyzete segti a koncentrlst, a fej forgatst

118

119

zi ww au /w h / rt p: A TEKNSBKA GYAKORLATA Ka ttRgi taoista kziratokban olvashat egy csald trtnete, h amely hbor idejn a hegyekbe meneklt. Bekltztek egy,
120

az agyidegek laztst. Tapasztalni fogjd k, hogy a gyakorlat mindkt agy egyenslyt biztostja. Egy szp napon az egyik ismert egyetem alelnke jelentkc zett rendel mbe. Tnetei jeleztk, hogy tlterhelte az agyI mivel valamennyi, mr korbban emltett betegsgben szer vedett. Tbbszr m tttk altesti problmkkal, mjnak csak fele m kdtt. Ez az ember csak nyugtatk, magas vr nyoms, szvinfarktus es lmatlansg elleni gygyszerek szed svel maradt letben. Valsgos tablettaev gpp vlt. A plex u.s solaris gyakorlatot ajnlottam. Egy httel ks bb ismt eljoi es bevallotta, hogy eleinte nem nagyon bzott a gyakorlat egyszer sgben. De miutn llapota vek ta rossz volt, es htr l htre slyosbodott, ez maradt a vgs remnye. Amikor a tnetek 50 %-a mr megsz nt, meggyz dtt a gyakorlat eredmnyessgr l, orvosa pedig nem hitt a szemnek. Ez utbbi nhny nappal ks bb felhvott es megkrdezte, hogy milyen gygyszert vagy injekcit alkalmaztam. Amikor elrultam a kezels titkt, csak udvariasan annyit mondott: Elnzst krek, ... de n ezt sohasem fogom elhinni". Kt hnappal ks bb megtudtam, hogy pciensem visszanyerte fiatalsgt es hallgatival mg futballozott is. j letnek megnneplsre szervezett egy kis fogadst, ahol gy mutatott be: me a megment m!" Ht vvel ks bb mg mindig nagyon egszsges volt, anlkl, hogy brmilyen tablettt" szedett volna.

es a nyak, a vll es

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

a hegybe vjt barlangba. Egyszer a hegy egy rsze beomlott es bezrta a csald tagjait. Kptelenek voltak sajt erejkb l kiszabadulni. Csak arra vrhattak, hogy valaki felfigyel t-

w lt kre, es megmenti ket. Hnapok mltak, es az lelem v v re fogyott, a csald pedig a hallt vrta. Egyszer aztn i I I cdeztek egy tekn sbkt. Annyira mozdulatlan volt, hogy h s .tr knek nztk. Elb vlve bmultk, hogyan volt kennyi ideig lni. Rjttek arra, hogy egyetlen mozdulata: A Iejt ki- es behzza pncljbl. Nha megllt hogy a Illennyezetrl hull vz egy cseppjt a nyelvvel elrje. Ez volt vet len tpllka. A csald hamarosan lelem nlkl ma,, ( I i . Akkor gy dnttt, azt teszi amit a tekn sbka, reml. bogy az egyszer gyakorlat kpess teszi a tllsre. Tbb mlt el, amg rjuk talltak es elvettk a barl ang bejratt I zr kveket. A levltri adatokat megvizsglva megllapthai volt, hogy tbb, mint 800 vet ltek. Elterjedt a hre, hogy nhny csepp vzzel ltek es olyan gyakorlatot folytattak, mint a teknsbka, ez tartotta ket letben vszzadokon t. Nyilvn azt gondoljk, ezt a trtnetet csak ezrt meslem cl, hogy btortsam az embereket a tekn sbka-gyakorlat elvgzsre. A tekn sbkahelyzet serkenti az idegeket. Nyjt, serkent es energival lt el minden olyan ideget, amely a nyakbl ered es az agy fel, valamint a test als rszeire irnyul. A nyak olyan tvonal, amely kzponti helyen van, gy az idegek thaladnak rajta, amikor az kzponti idegrendszerbe illetve az agyba irnyulnak. Ha az idegrendszert ellen rizni tudjuk, kpesek vagyunk a teljes szervezet m kdst irnytani. Egy kar elvesztse utn tovbb lhetnk, de ez fej nlkl elkpzelhetetlen. Teht gondozni kell a nyak tjt, serkenteni a keringst es elvezetni onnan az idegek, a sejtek es az erek normlis mkdst gtl hordalkokat. A teknsbka elsegti a htgerinc kinyjtst, energival ltja el a nyakat, meger sti a vllizmokat es eltnteti a fradsgot, a merevsget es a nyak- es vllizmok fjdalmt. Javtja az anyagcsert, mivel serkenti a pajzsmirigy es a mellkpajzsinirigy mkdst. Mindennapos tekn sbka-gyakorlat fia;

121

taltja a szervezetet es bels szpsggel rasztja el, mely tl bels energiarendszerek harmonikus m kdsb l ered.

UTASTSOK A TEKN SBKA GYAKORLATHOZ

-

Ezt a gyakorlatot llva vagy lve vgezzk. Leginkbb reggel, felkels utn vagy este, lefekvs el tt, de termszetesen ezen kvl brmikor amikor merevsget rznk a nyaknl, a ht fels rszben vagy a vllban. 1. Hajtsk le llukat es egyben emeljk a fejket felfel. Lassan vegyenek llegzetet. A nyak hts rszt felfel hzzk s a vllat kiss kerektsk.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

s ineljk a vllat, mintha a flket kvnnk vele rinteni. Isinteljk ezt a ciklust 12-szer anlkl, hogy a mozgso1 nt erltetnk. A 1 M EGJEGYZS: Taln hasznosnak tallnk a tekn sbka 0% a daru mozdulatait egytt vgezni. Ebben az esetben a Iselgzs a fej felfel hzsval es a kilgzs a fej htrahajts%nI trtnjen gy, hogy az llat felfel hzzk. Minden esetIlen a gyakorlatot nagyon lassan vgezzk. R) MEGJEGYZS: A tekn sbka-gyakorlat alatt tekintseiiek el re, egy halvny fnyforrs fel, vagy tartsk csukva ,nemket. A test tbbi rsze maradjon laza. Zrjk klbe Ikexket, nehogy az ujjakon keresztl elszlljon az energia. C) MEGJEGYZS: Mindig koncentrljanak a mozdulaiikra. Ha kzben gondolataik elkalandoznak, szp lassan (vessk vissza a gyakorlathoz.

A SZARVAS-, A DARU- S A 1'EKN SBKA-GYAKORLATOK KOMBINLSA

I la elsajttottk e hrom alapgyakorlatot, mdjukban ll rieket egysgbe foglalni. Egyszer en sszetev iket kell komIsiitlni. A tekn sbka nyaknak nyjtsa kapcsoldik a daru k'gzsi technikjhoz es a szarvas anlis szortshoz es dr/solshez. (De el lehet hagyni a kz drzslst es csupn .1/ anlis szortst rizni meg.) Eleinte ez kiss furcsnak t nnik, de ha a gyakorlatokat egyenknt mr jl elsajttottk, kpesek lesznek a kombincis technikt is vgrehajtani. A jobb eredmny rdekben szksges a hrom alapgyakorlatot naponta elvgezni, lehet leg reggel vagy este. Mr (.i rel is javul az egszsgi llapotuk. A daru er sti es serkenti :igy emszt - es a keringsi rendszert. Ha ez a kt funkci egszsgesen m kdik, a szervezet kevsb fogkony a gyen.

50. bra. A tekn sbka gyakorlata

2. Hajtsk htra lassan a koponyt, mintha a nyak hts rszt akarnk rinteni es llegezzenek ki, nagyon lassan. Az ll legyen felfel, a torok kiss feszl. A fej mindkt oldaln

122

123

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

gesgre vagy betegsgre. A szarvas serkenti a testi es szel I c llapotot, emeli a szexulis energia szintjt es javtja a hel elvlasztst. Gyakran mondjk, hogy a nemi mirigyek j J i kdre egyenl a fiatalsggal. Azonkvl, hogy a tekn shit az agyat, a htgerincet es a nyakat er sti, energit is bizt c ti az idegek szmra. Egy er s kzponti idegrendszer ltrelio . za a szellemi energia egyenslyt es biztostja a llek bkjet . Minden embernek hrom teste van: a fizikai a szellent i es a lelki. A fizikai testben szkelnek az alapvet szksglr tek, mint a szexualits, az er szak, a tpllkozs es szrako zs. A szellemi az indulatok, a gondolat es a blcsessg helvc, a lelki pedig az intuci, az ntudat, a sugallat, az Isten val kapcsolat szkhelye. Egy harmonikus lnyben a fizi k;^^ rsz hajtja vgre azt, amit a szellem kitervelt, s amiben lel ki funkcik fogalmazdnak meg. Egy ezekre az elvekre pl trsadalom nem ismerne seftt szenvedst sem csapsokat. Sajnos a helyzet ltalban nem gy ll. Amita dm el l 'i gyasztotta az den kertjben a tiltott gymlcst, ez a rend felborult. A test szksglete hevesebben jelentkezik, mint .1 szellem tancsa, s t fordtva alakul a helyzet, a gondolat fizikai testnek van alvetve. Ilyenkor, krlmnyek kztt az embernek meg kell tan u I nia, hogyan kvesse a szellemet, hogy helyrellhasson a ter mszetes rend. A szarvas-, a daru- es a tekn sbka-gyakorlul jelent sen hozzjrul ahhoz, hogy fokozatosan es kelleme sen szabaduljon meg a test szksgleteit l. A mindig gyakorlatias taoista blcsessg arra tant, hogy mindenki felel s sajt fizikai, szellemi es rzelmi llapotrt. A bels taoista gyakorlatok azt clozzk, hogy ennek min denki tudatban legyen.
.,

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

A pontos l helyzet a testet elltja energival es javtja az s vivsget. Az idelis helyzet az, ha sarkukat a gthoz szorti \ frfiaknl a sarok a prosztatt, a n knl a csiklt nyom;\ msik lbukat hagyjk nyjtva, vagy fl ltusz helyzetbe 1 i iihatjk. Ha ezen lsmdok brmelyike nem knyelmes, Niu kuk helyett hasznljanak kis kemny labdt. gyeljenek arra, hoa'y a htuk mindig egyenes legyen. Ugyanakkor szortsk szwe a rrizmot. De vigyzzanak, mert a tl hossz ideig tart worts esetleg kros lehet, mivel folyamatos feszltsget okoz. Mdjval vgezzk a gyakorlatot. A jobb eredmny rdes chen nemi szabad soha a taoista gyakorlatokat er ltetni. Az l helyzet kinyitja a medenct, s gy a sarok minden ..und nlkl elri a gtat. Ha a nemi mirigyek hasznlata t t I sok energit vesz ignybe, az inaktivits legyengt. Miutn nemi szervek a test legfontosabb mirigyei, igen fontos, hogy ekct megvdjk es serkentsk. Ez az l helyzet az energiai ..rts rvn" (prosztata es csikl), gtolja az energiavesztecp,et. gy az energia a nemi szervekre koncentrldik. I?gy szfn vagy karosszken lve a combok prhuzamo. k legyenek a flddel, a htgerinc pedig egyenes. Ez leg. reszsgesebb l helyzet. A szk ne legyen sem tl magas, li o gy a lbak pihenhessenek, sem tl alacsony, hogy a trd ne legyen magasabban mint a comb. Sokkal jobb csak egyver en lelni egy knyelmes szfra, azonban nem egszsres, mivel a htgerinc tl laza s gtolja az energia keringst. A bels gyakorlatokhoz ljenek abban a kt pozciban, ^hogyan fentebb lertuk, s gy vgezzk el a lgzstechnikt, .1 meditcit; de akkor is, ha az rasztaluk el tt din s ^.tlakivel beszlgetnek vagy olvasnak. A korrekt lsmd tuhb energiakeringst biztost a testnek, es lnk, befogadkepes szellemet biztost.

zi

L HELYZET

124

125

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

I l va, helyezzk lbukat prhuzamosan es vllszlessgiI, a terpesztve. A slyt egyenl en osszk meg a kt lb k1i i , es egy-egy lbon bell is. Ha tlsgosan nagy sly nehe.lik a sarokra, eltoldik a htgerinc slypontja, az altest I .ullyed, a sarok tl sok idegt serkenti, aminek kvetkeztI .. 11 l usta lesz az agy. A fent brzolt helyzetben az agy meg.i ii Irissesgt, es az egsz test szmra a knnyedsg rzett

zi

LL HELYZET

52. bra. 1l6 helyzet

51. a, es 51. b, bra. l helyzet

126

127

A JRS
Amikor jrnak, sohasem siessenek, mert ezzel n a vei nyoms es a szv ritmusa. Teht, ha erre semmi sem knyszr rt, jobb ha nem futnak. Inkbb induljanak el korn, kerill jk a felesleges feszltsget. Ha munka kzben valami srget, azonnal jelentkezik a stressz, s ennek az llapotnak az elliii zdsa gyengesget es rkot vagy feklyt okozhat. Teht temesen jrjanak, csak a lbakat hasznlva, a szel lem maradjon szabad es rugalmas. gyeljenek arra, amit esi nlnak. A jrsnl a lpsek ne legyenek sem lassak sein gyorsak, a sarok es a lbujjak pedig egyenesek, azt az rzed keltve, mintha szell n jrnnak, mert lpteik kiegyenslyo zottak, knny ek, szinte lgiesek.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Alvshoz fekdjenek a htukra. Vannak akiknek eleinte a htonalvs rossz lmot okoz. Ez id vel megsz nik. Jobbol dalra is d lhetnk. Baloldalt a td , a gyomor rnehezedik

ib ALVr c HELYZET s .

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

1i szvre. Ez a tbbletsly frasztja a szvet, szvbetegsget okozhat. Kerljk a hasonfekvst. Ez a helyzet nyomja a td t, a h i s et es a bels szerveket. Nehezebb lesz a lgzs es gyakran ,'kou nyaki fjdalmat. Aludjanak jl szell ztetett szobban, ha lehet fejjel szak i, l(, lbbal pedig dlre, de lehet leg gy, hogy az energia ,,,n Is azonos legyen a fld termszetes ramlsval. Ne ,I,,djanak tl sokat, mert a szervezet lusta lesz es ez elsegti gyengesg kifejl dst. Azonban a kevs alvs is ugyan,iiiyi problmt jelent. A legtbb embernl elegend ht igy nyolc ra alvs. Ha ez nem elg, azt jelenti, hogy rossz siukst vett fel a szervezet, vagy kevs mozgst vgez, nem s korol.

A FEJMASSZZS GYAKORLATA
l ;z a gyakorlat tkletesen serkenti a fejb r vrkeringst, inegakadlyozza a tl korai hajhullst, tpllja a hajtsz t.

a. 53. bra. Alv helyzet 54. a, es 54 b, bra. A fejmasszzs

h.

128

129

1. Nyomjk meg az 54. bra szerint jelzett pontokat. Eze ket a pontokat nem kell kaparni, hanem el lr l-htra masszl rozni anlkl, hogy kezket felemelnk a fejr l. 2. Kezket tegyk a nyak hts rsznek pontjaira (lsd. 54. b, bra). Nyomjk r ujjaikat, es egyben masszrozzanak, Ez a gyakorlat lassan megsznteti a feszltsget es a fradtsb got a ht fels rszben es a nyakban, enyhti s megszntet a fejfjst.

m/ A SZEMGYAKORLAT co es d. bes ri es c s es . zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
130

ar k

ha t

zi u

A szemek a mj nylsai. A szembajban szenved nek gyakran van valami mjbaja is, viszont. A taoista tan szerint a harag a rossz mjm kdsbl ered azok az emberek, akik tl sokat hasznljk a szemket gyakran mrgesek. A szciit bels gyakorlata egyszerre er sti a szemet, a mjat segil megel zni szmos betegsget, mint a szrkehlyogot, az asz tigmatizmust, a rvidltst, a galukmt a mjbajokat. A szem klnsen annak mozgsa elrulja az intelligencit. Az intelligens embereknek szles szemmozdulataik vannak, llandan figyelik a krnyezetket. Ha ez a mozgs las s vagy korltolt, akkor korltozott intelligencival llunk szemben, amelynek szksge van a szemgyakorlat gygyt hatsra. A szemgyakorlat tbbek kztt javthatja a rossz vrkeringst (ennek tnete a kariks szem). A rossz vrkerings a tlsgosan hosszas mozdulatlansg eredmnye, pldul a televzi el tt eltlttt rk. Gyakori jele lehet a hidegrzs, amikor a test h mrsklete magasabb, mint a helyisge, amelyben tartzkodunk. A test olyan, mint egy motor, szksge van arra, hogy a benne lv ht folyadkok keringjenek es felvegyk sajt h mrsklett. Ha a kerings lass, akkor

.1 test h mrsklete n . Ilyenkor azt mondjk, hogy a vr ,1 ) r" es rgket alakt ki. A szemgyakorlat ppen arra al1iilinas, hogy megel zze az effle rgk ltrejttt, f leg, ha )110k gyakran nznek televzit. A szemgyakorlattal cskken a szemek tskssga es a karit I, , amelyek azrt alakultak ki, mert gyengbb az ltalnos n agcsere es esetleg vz rakdik le valahol. I. Hvelykujjukat helyezzk a szemreg fels szlre, a ^n sarknl. rezni fognak a csonton egy kis mlyedst. I ,A a pontok megfelelnek az A bet nek az 55. a, brn. I en nyomjk meg. Minden fjdalom valamilyen grcst i, 1(111. Tzig szmolva masszrozzk a pontokat. Laztsanak, 111ajd ismteljk hromszor meg. 2. Helyezzk mutatujjukat szemreg als rsznek kzei e, az ott lv mlyedsekbe, amelyeket B-vel jelltnk. om j k er sen a szemreget, de ne az arcot. Tzig szmolva wi.sszrozzk ezeket a pontokat. Laztsanak, majd ismteljk Il.nomszor meg. 4. A mutatujjat helyezzk a szemreg fels szlre, a .iein kls sarkba (lsd a D bet ). Nyomjk, masszrozzk Iliig szmolva, majd laztsanak es ismteljk hromszor nieg. S. Helyezzk kzps ujjukat a halntkra gy, hogy a ../emldk vonalt kvetve elrjk a fej egyik mlyedst (E 1)0)11). Nyomjk, masszrozzk tzig szmolva. Ismteljk Il;'u'omszor meg. 6. Drzsljk er sen egymshoz tenyerket, mg fel nem elegszenek. Takarjk be szemket gy, hogy enyhn kuluIjk ssze ujjaikat. Ne nyomjk a szemket. Szmoljanak f iiig. Hromszor ismteljk, hogy rezzk a kz melegt a ',rmkn. 7. Enyhn masszrozzk a szemket a mutat, kzps es r s ujjakkal. Masszrozzk a szem krli csontot krz .1gy

131

'

. .
^

A. C
a.

i
.c d m/ o ar k ha t

id e, i majd a zi.cmek alattszemldkksaz orr fel.halntk fel haladva, mentn a u pedig vissza A mozdulatot tzszer 116teljk. Laztsanak, majd mg hromszor ismteljk meg ,yakorlatot. A) MEGJEGYZS: Ha az ellenkez irnyban masszrozIk akkor gyengtik szem krli izomzatot, es rncosodst ihetnek el . Mindig hasznljanak valami tpll krmet. 8) MEGJEGYZS: Glaucoma vagy szrkehlyog esetn els kt gyakorlatot naponta legalbb hsz percen kereszI I I I vgezzk. Amikor a szem fradt, ezek a gyakorlatok az testet felfrisstik nhny perc leforgsa alatt. Hatkony+iguk mg nagyobb, ha a mjat er st gyakorlatokkal 'p.ytt vgzik. C) MEGJEGYZS: Ha vannak fj, rzkeny pontok, uryeljenek arra, hogy ezeket ne er sen nyomjk, egy kis nyoii;s is elg ahhoz, hogy helyrelltsa a normlis ltst. I)) MEGJEGYZS: Hasznljk az els kt pontot (A es It)adignzsmelpra.Hnyosbmilefjlom jelentkezik, jelzi, hogy rendellenessg van a szemben a szervezetben. Ha a B pont dagadt vagy rnykos, hir.onyra valami vzproblma ll fenn, es pihensre van .,i.iiksg. A kvetkez gyakorlatokat is alkalmazhatjuk, ezek is er ik a szemet es a krlttk lv izmokat. I. A fejet egyenesen tartva nzzenek a mennyezetre, majd Ir a fldre. Ismteljk tbbszr a mozgst. A szem mindig lassan es szabadon mozogjon. 2. Utna nzzenek a fej mindkt oldalra. 3. Majd felfel es lefel nzzenek. 4. Forgassk krbe a tekintetket, el szr az ramutat rsnak irnyba, majd ellenkez leg. Ez krlbell tz per- ; cet vesz ignybe, ha lassan vgzik a gyakorlatot.
s agy

7
zi ww au /w h / rt p: Ka tt h sc .

ib r

55. a-g, bra. A szemgya k t

132

133

1 1` `
(

xt^ rdit
-^-

{ ^

'err._

^s- P^,^ X

Yy I^I^/1

5. Ezek utn a mozdulatok utn mindig kzzel masszroi zanak, a tenyerkkel pedig vigyenek meleget a szemre.

-(5
<-4-

^^

4g5-y

56. a,-56. f, brk. A szem mozgsa

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ha hossz id n keresztl rendszeresen folytatjk ezeket a gyakorlatokat, sohasem lesz szksgk szemvegre, mind IM jltnakmd.

sc .

ib r

.c d

/ m,==zz) o

ar k

ha t

zi u

\.  d1..tin. l` Iaak. De miel tt mg erre a lpsre rszntk magukat ,'yvdhez fordultak volna, felkerestek engem. FigyelmeI iallgattam a frjet es a felesget, megllaptottam, hogy mindig szeretik egymst, hogy nzeteltrseik oka a tlI rlsb l add stressz volt. Ezrt azt tancsoltam nekik, i, i nak mg kt hetet, amg a szemgyakorlatot kiprbljk. Icijnek azt javasoltam, hogy vezets kzben vgezze e gyaI . latokat. Kidolgoztuk a megfelel mdot. Krlbell egy i ,^n; ppal ksbb visszajttek, ajndkot hoztak. A frj elh Hidta, hogy a szemgyakorlat csodt m velt. Amikor hazafel i-i i et ezt a gyakorlatot vezets kzben folytatta, mindig kipiI mien rkezett haza. Jtszott a gyerekekkel, trelmesen vlaII a krdsekre, segtett a leckk elvgzsben. Visszatrt az \.igya es a hzastrsi kapcsolat is helyrellt. Ekkor megkapta egIeges:tst San Jos-ban. Eladta San Francisc-i hzt es es a gyerekek I,rlepdtSanJos-b.Flegjta boldogok voltak. Elmondtk, hogy j letet kezdtek es mg asem voltak ilyen szerelmesek egymsba. .oI

1 ^ ^,.y^

,..^ `

9.

.f_

Egyik tantvnyomnak es csaldjnak sok haszna volt ch b l a gyakorlatbl. A fi problmi akkor kezd dtek, amikor informatikai munkahelyt elhagyta, hogy felcserlje San Francis-telfogsyjbalSnJoe-. Mivel csak hromhnapos prbaid utn volt biztos az lls, a felesge, aki poln volt es a gyerekek nem mentek vele . Acomputerlbskonctrlimevg hrom rt utazott hazafel. Hazarve a ngy gyerek llan dan krsekkel ostromolta. Mivel kptelen volt a zajt elvisel ni, bezrkzott a szobjba es azonnal gyba fekdt. Pesszi mista letszemllete, cskkent tvgya, a csaldi problmkkal szembeni rzketlenn vlsa miatt hamarosan veszekedsre kerlt sor kzte es felesge kztt. gy dntttek, hogy

AZ ORRGYAKORLAT

Az orr a td nylsa. Allergia, folys vagy egyb gyullad'.uisllapot a td gyengesgt mutatja. A darugyakorlat er I i a td t, mert energit irnyt oda, amely helyrelltja ,t Iegzsi rendszer llapott. Az orr krl lv pontok izgatsikerl a tdt es az orrreget j egszsgben tartani. I iek a pontok a meridinokkal llnak kapcsolatban, melyek i'uiergival ltjk el az orrot es annak krnykt. Ezeket a I,,mtokat megnyomva lland energiaramlst idznk el .1/ orr es az arcreg kztt. I?zt a gyakorlatot annyiszor vgezzk el, ahnyszor szksi'esnek ltjuk a beteg hely gygytsra. Ha kevs az id ,

134

135

egyszeri ismtls elegend , de a szemgyakorlathoz hasznAti gygyfb l kszlt krmet is hasznlni kell.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

. A mutatujj hegyvel mindkt oldalon nyomjk az albt+l+^kban jelzett pontokat. '. Kezdjk az orr tvben es kb. tz msodpercig gyakoroli;ik nyomst. Majd masszrozzk kis ideig. Nyomjk a kzbens pontokat mindkt oldalon tz mapercig. Utna masszrozzk rvid ideig. 1. Nyomjk meg a szemldkk kztti pontot (harmadik cm) mindkt kzzel. Ezt rvid masszrozs kvesse. Ismteljk meg a gyakorlatot hromszor, mindig ugyanI ' I an a sorrendben, gy hogy a harmadik szemnl vgezzk. +b. Folyamatosan masszrozzk a pontokat sorban az alapnl ,dve egszen a homlok kzepig. Ismteljk hromszor meg. \ gyakorlat sorn mindig mly es behat nyomst alkala. /r.anak. Lehet, hogy eleinte rzkenyek lesznek e pontok, i++l;+n fjdalmat is reznek. Ez valamilyen gyengesget jelez .il',y akadlyt a meridinon. Nhny napon keresztl foly^,^^ti^k a gyakorlatot es rezni fogjk, a fjdalom elt nik. I rg figyelhetik majd, hogy kevsb fogkonyak az in fluenz' ,4, az allergira es a homlokreggyulladsra.

A FLGYAKORLAT VAGY AZ GI DOBOLS"

Akr nappal van, akr jszaka, krnyezetk sohasem pi-

H a. Amikor alszanak, azt hiszik, hogy semmit sem halla4, k, pedig flk mgis ingereket szlel. A taoista tants rvei arra, hogyan pihenjen a fl. Az erre szolgl gyakorlatot dobols"-nak nevezik. Ez a gyakorlat ingerli es egyben v+gytja a bels flet. gyeljen flei egszsgre. A gyakorok rvn tkletess vlik a halls es megrzi ezt az llapo= i a ids korban is. Tbb flbetegsg, - zgs, vagy rszbeni kctsg - ezzel a gyakorlattal kezelhet es gygythat. A knai orvosls a flet a vese nylsnak tekinti. Ha vala-

57. a-c, bra. Az orrgyakorlat

136

137

mi flbajuk van, ez visszavezethet a vese gyengesgre. 'It' ht a flgyakorlattal egyid ben a vesegyakorlatot is el kell vgezni. A kt fl kztt a tobozmirigyben honol a szellemi t I.^^ amely szoros kapcsolatban ll a flekkel. A flgyakorlai tobozmirigyet is serkenti es energival tpllja, amely r6 jl m kdik. A gyakorlat utn nagy nyugalom jrja i szervezetet. Azt tancsoljk, hogy a gyakorlatot reggel az orrgyakot utn vgezzk el, azutn napkzben is, ahnyszor akarj.tI Lehetsges, hogy azok, akik valamilyen flbajban szenved nek tbbszr is elvgzik naponta, hogy bajuktl megszalh.1 duljanak. 1. A mutatujjakat tegyk a fl kls rszre a flbillen ty re (kis hromszglet kill rsz a flnyls el tt) gy,

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
litIl l.

hogy ezzel hermetikusan elzrjk a flket a kls vilg za2. A kzps ujj hegyvel enyhn tgessk a mutatujj kr, 1. Ha jl csinljk, fmes hangot kell hallaniok, ami a doblese. emlkeztet. temesen es lassan 12-36-szor doboljanak. . Lazts utn ismteljk meg a dobolst, legalbb h, omszor. A) MEGJEGYZS: Amikor a flket elzrjk es mieltt ui s getni kezdenek, vzessszer zajt hallanak. A fl mindig kdik. A tbbszri es tbbnapos gyakorlat utn a zaj teli , .en eltnik.

A SZJ GYAKORLATAI Az arc klnbz rszei kztt ne feledkezznk meg a .Ajrl, a fogakrl, a fognyr l, hogy ezek is egszsgesek in.tradjanak. Szjunkat llandan hasznljuk, esznk, beliink, cskolunk. Ahhoz, hogy elkerljk a fert zst, a szuvasodst, a foggyulladst, fontos szjgyakorlatokat , I I folytatni.
,

nyelv es a nyl gyakorlata A nyelv a szv nylsa. A gy llet, a szerelem, a rokonszenv a harag a szvben lakik es a nyelv stimullja. Amikor nyelfflnkkel cskolunk, szvnket thatja a szenvedly. A taoistk szentnek tartjk a nylat, gi vz-nek neve'ik, amelynek szerintk gygyt hatsa van. Megli a szj k rokozit es bizonyos esetekben pldul fert zsnl, gygyvcrknt is hasznlhat. Ha elvgnak valamit, miel bb valai i ktszert keresnek, de addig is benylazzk a sebet. Ez Ierttlent es egyben megsemmisti a kros krokozkat. Be-

58. bra. A flgyakorlat (az gi dobols)

138

139

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

bizonytottk, hogy a nyl serkenti annak a hormonnak i szintzist, amely a fogszuvasodst gtolja. A fog es a nvAl nagy szerepet jtszik az emsztsben, mivel el re lebont IA az lelmiszert. Amikor valamit jl megrgunk es ezt jl kt rlveszi a nyl, az emszt szervek jobban fel tudjk bontolli (Ezt a tulajdonsgot gy is felhasznlhatjuk, hogy addig rm juk az telt, mg folykony nem lesz.) A nyl fontossga miit i vdeniklaztmrgy,enlatmi. Ahhoz, hogy id s korig egszsges maradjon a szv es 01 m kdjenek a nylmirigyek, a taoistk kidolgoztk, a nyel es a nyl egyttes gyakorlatt. Sz szerint gy hangzik ez 11 gyakorlat: a nyelv a vrs srkny es a nyl az cen." 1 , a mondat igen jl brzolja, hogy a gyakorlat hogyan tiszt meg a szjat es a fogakat, es serkenti a szvet. tkezs utn, vagy bredskor vgezhetik ezt a gyakorla tot, hogy meg rizzk a szj j szagt. De ha szksges, ezen kvl a nap brmelyik id pontjban is. 1. Cssztassk vgig a nyelvket a fognyen es a fogakoli, gy hasznljk, nyelvket, mintha fogkefe volna. 2. Amikor elkezdik a nyelvket cssztatni, azonnal elindiiI nylkpzs. Ezt ne nyeljk le, hanem gy jtsk ssze a sz jukban. 3. bltsk ki a nyllal a szjukat gy, hogy minden rszi ben kerljn bel le fogak kz is. 4. Osszk a szjban lv nylat hrom rszre, s nagyon lassan nyeljk le, mg nem rl ki a szjuk. rezzk, hogyan megy le a nyl a gyomorba. Rvidesen azt is rezni fogjk, hogy az gi vz" energit ad t a gyomornak.

I it a gyakorlatot brmikor elvgezhetik, amikor megfelel, t gpel, tkezs utn stb.

sc

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

59. bra. A fogny nyomsnak gyakorlata

meg erlyesen mdon, majd utna drzsljk meg gy, hogy a ;azons 1 ., ,1 krl az energia sztradjon. Hromszor ismteljk a
I. Az 59. abran megjelolt hontikot n\om i ak

.korlatot.

A Iogcsattogtats gyakorlata Az emszt rendszer nagyon fontos rsze a fogazat. Meg^ .mgja az telt es elosztja a nylat az tel darabjain. A fogakat ss ni kell, mert ha nem rgnak jl, rossz lesz az emszts I I a kevesebbet tud az emszt rendszer feldolgozni az leici imbl, gyakran az emszt rendszer m kdsnek gyengl.it eredmnyezheti. A fogcsattogtats a fogak vdelmt .^olglja. A szexulis kapcsolatok sorn, az orgazmustl a kirtsig .1 szervezet sokkal fogkonyabb a mikrobkkal szemben. A I t ingcsattogtats vagy fogak sszeszortsa e tevkenysg alatt cdi a szervezetet es er sti termszetes vdelmt. A mozg fogak, a meggyenglt zletek az regeds jelei. I Ia napkzben sszeszortjuk vagy csattogtatjuk fogainkat, istjk az zleteket es meg rizhetjk fogaink egszsgt. H a ezeket a m veleteket reggel vgezzk, a gyakorlat felbeszti a szervezetet. Napkzben pedig bren tartja a szellemet.

A fogny nyomsnak gyakorlata Az ajkak alatt es fltt bizonyos pontok stimulljk a me ridinokat, amelyek energival ltjk el a fogakat es az nyt.

140

141

es a fognyt.

1. Csattogtassk 36-szor a fogukat, hogy er stsk a fogni

60. bra. A fogcsattogtats gyakorlata

AZ ARCDRZSLS GYAKORLATA
Amikor mr az arc minden rszt kln-kln serkenti gyakorlatokon tl vannak, szksgt rzik majd az arcb 1 es az arcizmok serkentsnek. 1. Drzsljk er sen egymshoz a kt kezket. 2. Helyezzk a tenyerket arcukra gy, hogy rezzk annak melegt, ahogy behatol a b rbe es az izmokba. rezzk, ahogy arcuk minden sejtje telt dik energival. 3. Drzsljk arcukat kezkkel, szles krz mozdulattal, kzpr l kifel. Ujjukkal simogassk az orr fels rszt, harmadik szemet es a homlokot, majd a halntkot es ar arcot. Trjenek vissza az llra, a szjra es menjenek az orrgc rinc fel. Addig folytassk, ameddig kedvk van hozz. MEGJEGYZS: Nyilvn meg kvnjk id nknt szaktani a mozgst, hogy a kezket ismt felmelegtsk, hiszen ezzel tbb energit, h t vihetnek az arcukra. Tbbszr vgezzk el a gyakorlatot, amikor gy rzik, az arcizmok mr frad tak. Ez a mozdulatsor egyben kslelteti a rncok kialakulst es szebb arcszint ad.

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

sc

ib r

.c d

om

ka /

th r

u a

A pajzsmirigy az egsz szervezet anyagcserjre hat. Amikot a mellette lv terletet masszrozzuk, a pajzsmirigy tbb energit kap, ami aktvabb teszi normlis m kdst. A ,0k kal aktvabb anyagcsernek hla a szervezet sokkal tbb mrget, toxikus anyagot tvolt el. Az emszts es a tpanyai si k feldolgozsa eredmnyesebb lesz. Nem lesz tbb szk' w. gygyszerre vagy jdra, e bizonyos veszlyt is rejt verckre.

zi

A PAJZSMIRIGYGYAKORLAT

61. a, es 61. b, bra. A pajzsmirigygyakorlat

A FJDALOMCSILLAPTS MDSZEREI
Ez a nagyon egyszer gyakorlat cskkenti a ht fels rsze, vll es a nyak fjdalmait. Ahogy fjdalmat vagy kellemetlen rzst tapasztalnak a htgerinc fels rszn, elvgezhetik .1 gyakorlatot. Hatkonyan helyettesti egyebek kztt az aszpirint. I. ljenek le.

2. Ha a htuk fels rszn, jobb oldalt reznek fjdalmat,

143

142

pihentessk a jobb kezket combjukon. Ha baloldalon van a fjdalom, az ellenkez oldali kezet kell pihentetni. 3. Nyjtsk ki a bal karjukat mellkasuk el tt, kihegycrd^ ujjakkal.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u

I0hlik. Az egsz gyakorlat folyamn figyelmket a felemelt I,rire irnytsk. Ha elkalandozna, irnytsk vissza a kzre. I III gyakorlat kzben mlyen akarnak llegezni, az emelsnl Ii'legezzk be, leeresztsnl pedig eresszk ki a leveg t.

A KZ, A KAR S A TRZS GYAKORLATA Fzek a gyakorlatok hasonltanak a kung-fu es a karate o, a t'ai csi csuan gyakorlataihoz, fejlesztik a kar es a kz 1.1 rjt, szilrdd teszik az izomzatot es a kar idegeit, fokozzk vrkeringst es energit termelnek a szv es a td meridin'al szmra, valamint a szv Mesternek, ami a kar bels r.srn tallhat. I gyakorlatok titka abban ll, hogy mlyen a karbl mert k az energit, nem csak az izomtmegb l. Ha koncentrl1 1; k a kz es a kar krnyknek energia folyamatra, er stik .1 karjukat, amely ezutn sokkal lassabban fog elfradni. I /ek a gyakorlatok olyan problmkat is gygytanak, mint .1/ zleti gyullads, a tml gyullads es a knykzleti nrdvmls. A kar es a kz nyomgyakorlata A gyakorlatot llva, lve vagy fekve vgezhetik. 1. A jobb kezet helyezzk a hnalj mell, a tenyr lefel r.nyuljon. 2. Lassan tvoltsk el a kezet a mellkastl, es nyjtsk ki maguk el, tenyrrel el re. Szablyosan llegezzenek. Laza ujjal prbljk gy rezni, mintha a leveg t elterelnk a testkt l. 3. Htszer ismteljk a gyakorlatot. 4. Majd ismt htszer bal kzzel. MEGJEGYZS: A gyakorlat alatt fejtsenek ki gyenge

62. bra. A fjdalomcsillapts gyakorlata

4. Mereven figyeljk bal kezk ujjait es nagyon lassan emeljk fel karjukat oldalra. Normlis llegzs kzben a kari olyan magasra emeljk, amennyire csak brjk. 5. Eresszk vissza karjukat a normlis helyzetbe. 6. Htszer ismteljk a gyakorlatot. MEGYJEGYZS: A gyakorlat eltereli a figyelmet a fels testi fjdalomrl, es a fj testrsz fel nyugtat energia tere-

144

145

nyomst, de anlkl, hogy a mozdulat darabos lenne. A Ir nyer zrt legyen, de ne grcssen, meleg es energiatele. Min

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h es

s .

ri c

d. b

om c

k /

rt a

ha h

zi u

A kz es a kar gyakorlata

63. bra. A kar es a kz nyom gyakorlata

dig arra koncentrljanak, amit ppen vgeznek, klnbcin kptelenek uralni az energia ramlst es el segteni annak a karba a kzbe val eljutst.

Ugyangy ahogy az el z, ez a gyakorlat is azt clozza, ogy energit es ert jutasson karba es a kzbe. Finom, de 1idkvl dinamikus gyakorlat ez, gyakran nem figyelnk . 1 , pedig nagyon jt tesz. Gygytja a vllat, a karral, a kzzel i . (csolatos problmkat, cskkenti az zleti nedvmls L zta fjdalmat, az artritiszt. Akkor vgezzk a gyakorlai , amikor fjdalmat reznek a fels vgtagokban es folytasik mindaddig, amg az rintett szerv rendbe nem jn. I. Fekdjenek hasra, helyezzk mindkt tenyerket a foldr, ppen a vlluk el tt. Az egsz gyakorlat alatt az alkar fldre tmaszkodik. Emeljk fels testket es fejket, es es fo-vablyosnegkzt.Lbuanyjski lyamatosan gyengn tmaszkodjanak a karjukra. 2. Nhny msodpercig rizzk meg ezt a helyzetet es koncentrljanak. 3. Laztsk a gondolataikat es a fejket fordtsk el gy, hogy a jobb sarkukat nzzk. Amikor leveg t vesznek rezi(':k, hogyan jn vgig a leveg ezen a lbon, halad t az egsz testen, mg elri a jobb karjukat es az ujjaikat. 4. Kilgzskor, fjjk a leveg t a karon es a jobb lbukon vgig, amg el nem hagyja a testet. 5. Fordtsk a fejket a msik oldalra es ismteljk meg lgzsi gyakorlatot a bal lb, lbszr es a kar segtsgvel, hogy kvessk a leveg tjt. 5. Fordtsk a msik oldalra a fejket, ismteljk a lgzst iigy, hogy a baloldali vgtagokon is ugyangy kvetik a leveF' tjt. 6. A teljes gyakorlatot htszer ismteljk alkalmanknt. A) MEGJEGYZS: E gyakorlat a koncentrcitl lesz hatekony. Ha gondolatok elkalandoznak, ismteljk meg a gyakorlatot. Eleinte elg nehz az energiaramlst szlelni, de

146

147

ksbb kvetni tudjk majd, ahogy a lbon keresztl vgig megy es behatol a karba es a kzbe. Ez az ramls segt vll es a kar minden sebestilst vagy betegsgt meggygytani

64. bra. A kz es a kar gyakorlata

zi ww au /w h / A TD GYAKORLAT rt p: Ka tt h
148

A lgzsi technikk es a koncentrci segitsegevel sikerill majd a lbak es a kezek azon meridinjait serkenteni, melyek a fels testbe szlltjk az energit. Ez a gyakorlat egybkn t a vrkeringst is serkenti.

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

Ezzel a gyakorlattal brmilyen a td vel kapcsolatos betegre get kezelhetnk, mg a ntht is. Er sti a lgz rendszert es a b rt is, amit gyakran a harmadik td nek is neveznek. A td gyakorlat az egszsg szempontjbl alapvet gyn korlat. A td megfelel tgtsa es sszehzdsa biztostja az oxign teljes lektst, es lekzdi a patogn jelensgeket. (Az jszlttek nagyon jl ismerik ezt a technikt, es gyak

rdzik tdejket, amikor srnak. Amikor megn nek, megI j k, hogy rr legyenek rzelmeiken, nyugodtak maradi.iiiak, de ez az elfojts bels feszltsgeket okoz. Az a kifejehogy a jk korn halnak meg" taln abbl ered, hogy .1 jok" kpesek indulataikon uralkodni, mg a rosszak", .1L ik gyakran kifejezik rzelmeiket, hosszab ideig lnek, mert i iein halmozdik fel bennk annyi feszltsg. Az egszsges iitd sokkal hatkonyabban sz ri ki a levegben tallhat kiros elemeket. (Az orr, brmilyen j a szr hatsa, nem lopes a levegben lv minden mikroszkpikus rszecskt I, isr. rni.) Ezrt khgnek annyit a dohnyosok, amikor ped ig mg egszsges a tdejk. A khgs pozitv jelensg, inILi, hogy a td szeretne megszabadulni a benne felhalmo/Odott toxinoktl. A td es ltalban a szervezet egszsgi llapota.megllaI^that, ha lemrjk, hogy mennyi a be- es kilgzs ideje. I la a kilgzs hosszabb, mint a belgzs, a szervezet nem rf'szsges, mert kevesebb leveg megy be, mint amennyi kiIon. A fordtottja pedig a j egszsg jele, mivel tbb energit si.vott fel a szervezet. A horkols a rossz lgzsre plda, az alvs sorn felvett ossz testhelyzetb l addik. A megfelel fekvhelyzet el seE. ti az orron keresztl trtn lgzst. Az asztms szemlyek esetben mg sokkal fontosabb, I ogy az orron keresztl llegezzenek. Azon kvl, hogy az orr szri a leveg t, egyben felmelegti a test melegig miel tt elrn a knyesebb rszt, a td t. A hideg leveg ingerli a liorgket, es nha asztmt okozhat. Ezek a hrg k tubus Iurmjak es a td legnagyobb rszt kpezik. Olyan tulajdonsggal rendelkeznek mint a szempilla, de befel irnytva. Amikor valamilyen idegen anyag, vagy hideg leveg rkezik a hrghz, a pillk sszezsugorodnak es ellljk az utat a td fel, ami el segtheti az asztma kialakulst. Ez azt
^

149

jelenti pl. hogy azok az emberek, akik a reggeli hideg levegei ben kocognak vagy a katonk, gyakran fogkonyak az asii mra. Fontos lenne, hogy az asztmsok vdekezzenek a hideg ellen, pldul gy, hogy valamilyen larcot viselnek. De segtse get jelent a megfelel tpllk, a gygyfvek a bels szrk szmra gyakorlatok alatt. (A szoksos telek nem segtenek.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
-

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

'. Fjjk ki a tdb l az sszes levegt, es a htuk mgtt kulcsoljk ssze a kezket. 3. Lassan llegezzenk be, duzzasszk fel a td t, a kezket trdig nyomjk htra. lluk maradjon a mell fltt. I ; gyakorlat alatt csak a mellkasukkal llegezzenek. 4. Kilgzsnl, ejtsk le a kezket majd hozzk a karjukat ekre. Krzzenek el re majd htra. Az ujjuk legyen nyjtva Fii egsz krzs alatt. 5. A htuk mgtt kulcsoljk ssze a kezket es kezdjk it jra a gyakorlatot, belgzssel. 6. Htszer ismteljk a gyakorlatot. MEGJEGYZS: A td be szva a leveg t, rezzk az enerp,ia ltet erejt. Kilgzskor pedig rezzk a mikrobkat, mikor a fertztt leveg tvozik el.

A SZVGYAKORLATOK
Az albbi gyakorlatok a szvet gygytjk, megel zik a szvbetegsgeket es j egszsgben es erben tartjk ezt a foniOs szervet. A szv klnleges gondozst kvn, mert meglls nlkl dolgozik a magzati let kezdett l egszen a hallig: a szv nem ismeri a pihenst. Az albb lert gyakorlatokon kvl a taoizmus olyan mdszert is ajnl, amivel kpes segteni a szvrohamon. Ha ilyen fellp a kisujjat drzsljk illetve szortsk ssze. Ott tallha16 a szv me ri din vonala. Ha a szv teljesen lell, ujjukkal a fels ajak fltt kzpen lv pontot cspjk ssze. Helyezzk a mutatujjat a felsajak es a fogak kz, kvlre pedig a hvelykujjat. Cspjk ssze a hst, er s nyomssal. Ez a nyoms mr olyan embe rt is felbresztett aki szvrohamban halt meg. Sok poln llitja, hogy ezzel a technikval mr reanimltak olyan betegeket, akiket az orvosok holtnak nyilvntottak.

65. a, 65. e, bra. A td gyakorlat

1. lljanak fel, a kt lb legyen prhuzamos, enyhn terpeszben (vllszlessgig). Htuk maradjon egyenes. Az I I kiss el renylik, a fej pedig egyenes, mintha a nyakat megnyjtank.

150

151

66. bra. A fels ajak nyomspontja

A szv energielltsnak gyakorlata

Ez a gyakorlat er sti a szvszvetet es a krltte lvO vrereket. 1. llva vagy lve, nyjtsk el re a karjukat, vllmagas sgban. Gy z djenek meg rla, hogy a kz minden ujjnati hegye ri egymst, csupn egy flcentimternyi rs maradjon kztk.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

2. Szemkkel nzzenek el mereven az ujjak felett. Prbljk rzkelni az ujjak kztti energiaramlst. 4. Karjukat kinyjtva tartva, ameddig csak brjk, kont rntrljanak az energiaramlsra. 5. Laztsanak nhny percig, majd a gyakorlatot hromvor ismteljk meg. Ez a gyakorlat olyan energiafolyamatot teremt, amely a whbkzb l a balba megy t, mikzben thalad a mellkason l N a szven. A szven thalad energia er sti a szv szvett es a szvet krlvev vrereket. Ha csak nehezen rzkelik ni energia haladst, ne legyenek trelmetlenek, folytassk a gyakorlatot. Nemsokra az ujjak hegyben kis szrst reztick, ez a szven es a mellkason keresztl raml energia. Tudiii fogjk, er stik a szvket. A szvidegek er stse Trjenek vissza az idegeknek szl tizenkt gyakorlathoz. I?mek kzl az els t alkalmazzk. A szv gygytsnak gyakorlata Ez a gyakorlat megtiszttja az agyat es a szvet a patogn elemekt l mivel segt a gyakorlatot vgz nek, hogy megszabaduljon a stresszt l es a szvet terhel feszltsgtl. Kpes a szv betegsgeit es m kdsi zavarait is meggygytani. Ezt a gyakorlatot a nap minden szakban folytathatjk aszerint, hogy az eset mennyire slyos. Ha gyenge a szv, naponta egyszer. Ha er s szvdobogs vagy angina pectoris all fenn, legalbb naponta ktszer; ha mr volt szvroham, akkor legalbb hromszor naponta. Megel z hatsa hozzjrul ahhoz, hogy a szvet j er ben es j egszsgben tartsa. 1. Fekdjn kemny felletre gy, hogy csak a bal oldala

67. bra. A szv energiaelltsnak gyakorlata

152

153

legyen fldn. Ezt a gyakorlatot csak a bal oldalukon ve gezzk. 2. Nyjtsa ki bal karjt a test mentn, a kz a trd fek forduljon. Mivel a test a bal karon fekszik, ez utbbi nyomst gyakorol a szvtjkra es a mellkasra. Bal lba maradjon fejmagassgban. A bal kar akkora nyomst gyakorol a szvre, hogy megakadlyozza tlzott m kdst. 3. Hunyja be a szemt, lassan llegezzen ki minden levegit a tdb l. rezze amint a betegsg es a fjdalom kiszll a szvb l, a leveg kiengedsvel egyid ben.

68. bra. A szvidegek er stse

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

4. Lass beleygies kozben keivelje maga ele hogyan kerl a szvbe az energia, hogy meger stse es j lettel tltse meg. A) MEGJEGYZS: Belgzskor, kpzelje azt, hogy kd, pra hatol be a szv minden kamrjba. Kilgzskor reznie kell, hogyan tvozik a gyengesg es a betegsg. A be- es kilgzs legyen rendkvl lass. Csak az orron keresztl vegyen leveg t. B) MEGJEGYZS: Ahhoz, hogy a gyakorlat hatsos legyen minden erejvel koncentrlnia kell. Ha kzben elkalandozik figyelme, kezdje jra.

s .

ri c

d. b

om c

k /

ar
,

nyjtva,obrdhlse.Tgymasikrjt

ha t

zi u
,

orulst, es a hasmenst; kivl tartsjavt hatsa van, mivel a htgerinc szmra rendkvl el nys. I. ll helyzetben nyjtsa a karjait maga el, valamivel ,, nnellmagassg felett.

69. a,-69. b, bra. Az altest gyakorlata

AZ ALTEST GYAKORLATA
Ez a gyakorlat er sti a blrendszert, a vastagbelet es az altest szerveit. Ruganyoss teszi az attest izmait, gygytja

dik leveg2. Vegyen mly llegzetet, mg a tdeje megtlt vel. Kitgul a mellkas. 3. Lassan llegezzen ki, kizrlag az izmok erejvel. Ekzben lassan eressze le a karjait a test mell, szortsa ssze az altest izmait, amennyire csak kpes r. kezdje el az jabb be4. Megint vigye el re karjait, es Igzst. 5. Htszer ismtelje a gyakorlatot.

154

155

A TESTSLY CSKKENTSNEK GYAKORLATA

Mr korbban emltettk, hogy a kvrsg veszlyes agy egszsgre. Anlkl, hogy erklcsi tletet mondannk, el kel I ismernnk, hogy a kvrsg az ngygyts termszetes illi vnyei ellen hat. A vrnek ltalban a fejben es az agyban is kell keringenie, de megreked az altesti regekben, hogy segtse az egybknt tlterhelt emszt szerveket. A szvnek er sebben kell dolgon nia (ennek kvetkeztben gyengl es srlkeny lesz). Sok k I tbb vizes szvetet tartalmaz es ennek kvetkeztben az arci rikban es az erekben lelassul a kerings. A vrben sszegyiIt zsrflesgek magas vrnyomst okoznak. A tlsly szellenti es fizikai rtelemben is frasztja a szervezetet. Ezzel egyin jelentkeznek a ht als rgijnak fjdalmai, mivel tlterhel a htgerinc. Azt mondjk, hogy amikor az altest nagyobb, mint a mellkas, ideje kszlni a temetsre. Ez a gyakorlat segt a testsly cskkentsben es elfogad hat szintentartsban, s ekzben a htat is er sti. Ne feled je, sohasem szabad semmit er ltetni, sem tllpni a sajt hatrainkat. Legyen trelmes es rendszeresen vgezze ezt zi gyakorlatot.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt es h
Els rsz

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

70. a, 70. b, bra. Els rsz

-

ltd. Teljesen rtse ki a td t, mialatt az altestre nyomst gyakorol. Ha jl vgzi a gyakorlatot, az egsz test sszeIhzdik. 4. Gyakorolja ezt a lgzsi ciklust 7-12-szer.

1. lljon a fal mell, hogy a sarka a feneke, a ht felsi rsze a feje a falra simuljon. 2. Belgzssel nyjtsa felfel a testet gy, hogy minl jobban behzza az altestet es nagyobb trt kap a mellkas. A kart hagyja lazn a test kt oldaln. Kt vllval nyomja a falat. 3. Szjon keresztl llegezzen ki, amilyen gyorsan csak

Msodik rsz
1. Tvolodj on el a faltl, a sarkt emelve, lljon lbujjh egyre. 2. Htgerinct tartsa egyenesen, a trdt enyhn hajltsa he mintha le akarna lni. A kar a testt l 45 fokra legyen.

156

157

3. Szablyosan vegyen leveg t es ha tud, tartsa ezt a pozicl t tz vagy hsz msodpercig, vagy ha lehet mg tovbb is MEGJEGYZS: Eleinte taln nehezkre esik a htat egye nesen tartani es egyben lbujjhegyen llni. De gyakorlal^ul elrhetik, hogy sarkuk mer leges lesz a talajra, mg combjuik ezzel prhuzamos. A gyakorlat er sti a combot, a vdlit, a bokt es az altesl I izmokat. Er sti a lb es a test vrkeringst, a htat valamin) az idegeket. Javt a hlyag, az epe es a gyomor m kdstii. A lbakban cskkenti a vizet s a vrnyomst.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d. b

om c

k /

rt a

ha

zi u

A kt gyakorlatot egyhuzamban kell elvgezni, mert kieg> i i i k es kiegyenltik egymst. GYAKORLAT A GYOMOR GYGYTSRA

A gyakorlat gygytja a gyomorgrcst, a feklyt, a savtlIcngst, a felfvdst, a gyomorrontst es a gyomorrkot. I. Knyelmesen ljn le, ha lehet egy szkre, lbt a fldre Iimassza, a htgerincet tartsa egyenesen combjai legyenek flddel prhuzamosak.

72. a, s 72. b, bra. Gyakorlat a gyomor gygytsra

2. A bal tenyert helyezze a gyomorra, egy kicsit balra.

71. bra. Msodik rsz

3. Belgzs kzben a jobb tenyerket vigyk fel vllmagassgba, kzben koncentrljanak es szemkkel kvessk llandan ujjaikat. Kpzeljk el, hogy tenyerk valamilyen nehz

158

159

trgyat tol. A szem gondosan kvesse a kz mozgst az egctrr gyakorlat alatt. 4. A kilgzs sorn kezket vezessk vissza a mellkasi: 5. A mozdulatot htszer ismteljk meg. MEGJEGYZS: Mikzben a jobb kezt eltvolitja a mellkar tl, rezheti a gyomorbl rad energit. Ezt az energit a johl kz hzza el . Majd rezze, ahogy a bal kz j energit vari a gyomor fel. Ennek a gyakorlatnak a sikere els sorban kosi centrcikpessgen mlik. Lassan mozogjunk es tkletes h. mnit teremtsnk a lgzs, a gondolat es a kzmozdulat kzei i

A MJGYAKORLAT

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A td n kvl a testnek mg kt sz rje van: a vese cr a mj. A mj eltvoltja a toxinokat, a mjgyakorlat felada ta, hogy m kdst j llapotban tartsa. A gyakorlat alatt, ugyangy mint a tbbi alatt is, koncen tljanak a mozdulatokra, es rezzk, amint az energia thatol a mellkasukon. A koncentrci megsokszorozza a mjgyakorlat hatkonysgt es egyesti a testet a szellemmel. A gya korlatot reggelenknt folytassk, miutn mr elvgeztk vesegyakorlatot. 1. ljenek vagy knyelmesen fekdjenek le. (Az ll es 016 pozciknak megfelel en.) 2. Jobb tenyerket helyezzk testk jobb oldalra, mellka suk al. 3. A kezet toljk a mellkas kzepe fel, kvetve a mellkas alapjnak a vonalt. Felfel irnyul mozdulatokkal, masszrozzanak a mellcsontig, majd a mell bal oldali rszn haladjanak lefel. 4. Ez a jobbrl balra masszrozs kpezi a ciklust. 36-szor ismteljk meg.

s .

ri c

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

zi u

73. a, bra A mjgyakorlat

A) MEGJEGYZS: A jobb kz tenyere nyomst kell hogy gyakoroljon a b rre. A mj a test jobb oldaln van, a b r alatt, es kzvetlenl a mellkas alatt. A nyoms serkenti az energiaramlst, es a mj vrkeringst. irB) MEGJEGYZS: A bal kzzel folytatott ellen rz ny mozdulat a gyomor szmra biztost energit. A gyomor a mellkas alatt bal oldalon tallhat, a b r alatt. A gyakorlatot 36-szor ismteljk meg. Arra is van lehet sg, hogy felvltva masszrozzanak a jobb es a bal kezkkel gy, hogy mindkt kzzel 36-szor ismteljk meg a gyakorlatot. A gyakorlat sorn aktivizlt energiakerings, a vltakoz a mozgs, el segti az emszt szervek, els sorban a mj es gyomor harmonikus m kdst. Amikor egy el ads sorn bemutattam a hallgatsgnak ezt a gyakorlatot krtem, hogy velem egytt vgezzk el. Akkor vettem szre, hogy az egyik hlgy sokkal lelkesebben csinlta, mint a tbbiek. Tbb httel ks bb felhvott es amikor eljtt, legnagyobb meglepetsemre, csak ksznetet akart mondani. Ksznetet? De mirt?" - mondtam. A mjgyakorlatrt" - felelte. Nagyon sok problmm volt a mjammal,

160

161

rengeteget szenvedtem. s amikor a gyakorlatot bemutat gy gondoltam, nincs veszteni valm es belevgtam. Kt Iiei tel ksbb egy rutinvizsglat sorn azt mondta a kezel orA som, hogy csodlatos mdon javult a mjam llapota, Igy albb hatvan szzalkkal. Ezrt aka rt am ksznetet mondani "

A VESEGYAKORLAT

Ez a gyakorlat serkenti a mellkvese, es a ht aljn 160 vese m kdst is. A htalji fjdalom gyakran valami vese bajbl ered. Ennek kt f oka van: tl nagy mennyisg fo

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

I v klk fogyasztsa es tl hossz ideig tart lls. E gyakorlat gn a vesben es a mellkvesben jtkony energiaramls 1(1ul meg. Nem csak a htfjst sznteti meg, hanem er sti szemet, amely kapcsoldik a veshez. A vesb l szrmaz iiirgez anyag jobb kirlse kvetkeztben szebb lesz a b r vine. Ezaz energia egyben a libidt is serkenti. Iizt a gyakorlatot vagy llva, vagy hasonfekve vgezzk. I. Er sen drzsljk ssze a tenyerket, hogy aktivizljk i, energiakeringst az ujjakban es a tenyrben. 2. Helyezzk a tenyerket a ht aljra es enyhn hajoljaI ak el re. rezzk, hogyan ramlik a kz melege a vese fel. 3. Masszrozzk a ht als rszt el szr fentrl lefel, majd krkrsen. 4. Szortsk a kezket klbe, es a htuk aljra mrjenek enyhbb tseket a kezk htval hhny msodpercen keresztl. 5. Ismteljk meg hromszor ezeket a mozdulatokat. 6. A gyakorlatot reggel vgezzk, s ezen kvl brmikor, ;imikor fjdalmat reznek a htukban.

A HAT ALS RSZNEK GYAKORLATA

nmagban nem betegsg a fjdalom, de jelentkezse valami problmra utal. Nem kivtel ez all a htfjs sem. A lumbg, a tordzis, a gerincsrv es ms htproblmk behatroljk a mozgst es felesleges szenvedst okoznak. A ht aljnak gyakorlatai arra szolglnak, hogy meger stsk a htgerincet, az altest izmait, a csigolykat, a farkcsontot s a vest. Ha minden nap elvgezzk, enyhti a httal kapcsolatos problmkat.

74. a, es 74. b, bra. A vesegyakorlat

I
I. gyakorlat
1. Knyelmesen ljenek le, es trdket hzzk a mellilk el. Karoljk t a trdet, ha lehet, a knykt tfogva. 2. Belgzskor egyenestsk ki a htgerincet es fejket emeljk fel.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
II. gyakorlat

75. a, es 75. b, bra. I. gyakorlat

3. Kilgzs kzben grbitsk a htukat es az altest als rszt fjjk fel, fejket pedig hajltsk a trd fel, mintha htra akarnnak gurulni. 4. Ezt a ciklust htszer ismteljk. Ht a teremts szma es ez a gyakorlat j htat teremt. Minden mozdulat legyen lass, figyelmket a ht als rszre sszpontostsk.

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t
1

zi u
76. bra. II. gyakorlat

3. Laztsk el a htukat es trjenek vissza a kiindul helylet be. Ismtelj enek. 4. Htszer ismteljk a teljes ciklust.

A NAPIMDAT GYAKORLATA
A napfny pozitv energiaforrs, jtkony hatsa tiszttja :i testet es a szellemet. A napfnynek ksznhet , hogy a lest szintetizlja a D vitamint, ezt az egszsg szmra oly alapvet elemet. A leveg es a napfny kombincijt vszzadok ta hasznljk klnbz testi bajok gygytsra. A napimdat gyakorlata a bels es a kls szerveket egy;irnt tiszttja, megsemmistvn a mikrobkat es a betegsg hordozkat. Egyben a nagyobb leter rzst is sugallja. A szj, a fogak es ms testrszek higinija termszetes, de gyakran elfelejtjk megfelel en megtiszttani a vgblnyIs krnykt. E hanyagsg kvetkeztben itt a bacilusok elszaporodhatnak, ltalnos gyengesget, aranyeret, polipot vagy ms betegsget okozhatnak. A napfny lland energiaforrs, mely megszabadtja a szervezetet midenfle betegsgt l, gyengesgt l, mivel visszalltja a megfelel energiaszintet. 1. Fordtsk htgerincket a nap fel. 2. Hajoljanak el re gy, hogy a napfny rje a vgbl nylst.

Ezt a gyakorlatot hton fekve vgezzk. 1. Helyezzk a htuk aljra egyik kezket, a htgerinc aljn lv gynevezett szent-lyukra. 2. Hajltsk be a farkcsontot oly mdon, hgoy a ht alja a fldet rje.

164

165

(A jobb eredmny rdekben rdemes a gyakorlatot mein lenl vgezni.) 3. rezzk, amint a meleg thatja a szveteket. MEGJEGYZS: Ezt a gyakorlatot fekve is vgezhet j ii k ha figyelnk arra, hogy a vgblnylst es a nemi szervek nylsait rje a nap fnye.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

77. bra. A napimdat gyakorlata

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

kenti a vese es a mj valamint a lp es a hasnylmirigy ^^ ridinjait, melyek a lb ells rszn hzdnak es behah )l l lak a nemi szervekbe is. Hatkony nemi problmk kezeIi-0ben, mint az impotencia, a korai magmls, vagy egyb iimblmk, enyhti a menstrucis fjdalmat es cskkenti .1 tilzott vrzst. A terhes n knek is ajnljk, mert tgtja .1 medenct es megknnyti a szlst. I. ljenek a fldre, a trdket hzzk fel gy, hogy talpuk ;II ell rintsk ssze. 2. Drzsljk mindkt talpat, mg melegek nem lesznek, majd szortsk ket egymshoz.

AZ ALTEST S A NEMI MIRIGYEK GYAKORLATA

78. a, es 78. b, bra. Az altest es a nemi mirigyek gyakorlata

Gyakran lehet az regeds egyik els jele, hogy htunkat, lbfejnket hidegnek rezzk. Panaszunk a rossz vrkeriii gsb l, a vgtagok merevsgb l es a nemi energia hinybl ered. Ez a gyakorlat a fenti, valamint minden, az altesttel kapcsolatos kros tnetet megszntet. gy hatsra a szerve zet szinte megfiatalodik. E pozci lnkti a lbujjakat, a lb es az altestben lv szervek vrkeringst. Szabadd teszi a medence, a trdzle tek es a boka mozgst, er sti a trzs als rsznek idegeit.
166

3. Ujjaikkal drzsljk meg a lbujjakat, hogy a lb vrkeringst serkentsk. 4. Mindkt lbat hzzk be az gykhoz. 5. Knykkkel nyomjk le a combjukat, a trdeket szortk a padlra, mikzben fogjk a lbujjakat. Ne er ltessk

167

a mozdulatot. Amg nyomjk, igyekezzenek az izmokon hi ztani. 6. Masszrozzk a comb bels rszt a tenyerkkel, a trdvi es az gykot is. Ezzel stimulljk a mj, a vese a lp 6 a hasnylmirigy meridinjait. 7. A masszzst ismteljk htszer meg. 8. tgessk gyengn klkkel a comb bels rszt. serkenti a lbak es a nemi szervek vr- s energiakeringst 9. Addig folytassk, illetve ismteljk a gyakorlatot, ani l^ knyelmes.

A TEST NYJTSA S A LBUJJAK CSAVARSA

Alvs kzben vagy aktivitshiny alatt lelassul a vrkerin gs, emiatt az izomzatban felhalmozdnak a toxikus anya gok es gyakran merevsget eredmnyeznek. Azt mondjk, hogy az regsg a lbujjban kezd dik, mert az id s ember nek rossz a vrkeringse es hideg a lba. A megolds ar, hogy bredskor nyjtzkodjunk er sen. Ez a mozdulat megszabadtja a szervezetet a toxinoktl es serkenti az izmok es valamennyi szvet vrkeringst es egyben sokkal berebb tesz. Az llatok megfigyelse, klnsen a macsk, arra tant, hogy bredskor els dolguk a test teljes kinyjtztatsa. Ezzel a macska egy olyan termszeti trvnynek engedelmeskedik, melyet az embernek is figyelembe kell venni. 1. bredskor, amikor mg gyban vannak, nyjtztassk a kart, a lbat, a htat es a lbfejet. Mindegy, hogy hogyan, de nyjtzzanak. Rgtnzzk a mozdulatokat, minden kti lnsebb szably nlkl. A nyjtzkods utn nhny msodpercig pihenjenek, miel tt felkelnnek. 2. Most pedig mozogni kell es a lbujjakat serkenteni.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

i uzi

A nagyujjat el re es htra mozgassk. Ez a mozdulat stimuI lja a test idegeit.

79.

a, es 79. b, bra. A lbujj csavarsa

3. A lbujjakat tizenktszer csavarjk. Hogy a gyakorlat hatst nveljk, koncentrljanak, gy, hogy az szinte mr a meditci egy formja legyen. Ezt a gyakorlatot a reflexek javtsra is ajnljuk. A re fl exulgia tbb, mint 6000 ve alkalmazza. A lbujjak csavarsa stimullja a mjat es energiaramlatot indt a nemi mirigyek fel. Alkalmazsakor a lbnak ksznhet en az egsz szerveret stimulldik.

A BELS SZERVEK RELAXLSA

A ngylb llatok bels szervei szabadon lgnak az altestben es egy megfelel en irnytott vrramls tpllja ket. Ezzel szemben, amikor az ember ll, ezek a szervek egymsra rakdnak. Ezrt mdot kell adni arra, hogy a szervek laztsanak es elegend helyk legyen a megfelel vrkeringshez. Megint csak a legjobb az llatokat megfigyelni,

168

169

es t lk tanulni. Gyakoroljanak reggel, nyjtzkods s n

lbujj csavarsa utn. 1. lljanak ngykzlb az gyukon vagy a padln gy, hogy a kezk ujjai, a trd es a tenyr a talajt rje. EmeI jek fel a fejket, a mellkas maradjon prhuzamos a flddel. NC hny msodpercig maradjanak ebben a pozciban, hogy n vr szabadon keringhessen az altestben es a bels szervekben.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r
a.

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

3. sszehangolhatjk lgzsket is a gyakorlattal, de ne (.rltessk, a lgzst csak termszetesen vgezzk. 4. A gyakorlatot htszer ismteljk meg. A gyakorlat alatt a gyomor es a belek vrt tartottak vissza, s ez az emsztst serkentette. Amikor a sarkukra lnek, a vert a szv, a td es az agy fel irnytjk. Majd knnyen visszatr a szvhez, hogy az pihenhessen. Amg mlyen alvunk, az agyba irnyul vr cskken. Ha reggel vgzik a gyakorlatot, nveli az agy vrkeringst. Hatsra sokkal dnkebbek, kipihentebbek, aktvabbak lesznek. Nem tancsoljuk azoknak, akiknek magas a vrnyomsuk cr.t a gyakorlatot, mert tl sok vrt vezet az agyba, ami nveli t vr nyomst es veszlyes lehet. De azok is, akik nem szenvednek magas vrnyomsban, csak fokozatosan vgezzk a gyakorlatot. Engedjk, hogy erek, a hajszlerek megszokjk a vr nagyobb ramlst. I .leinte csak egyszer-ktszer ismteljenek, majd fokozatosan, nhny ht alatt emelhetik az ismtlst htig.

A KAR S A LBSZR DRZSLSE: A MERIDINOK MASSZROZSA

Az energia a testben a meridinoknak nevezett csatornkban ramlik. Ahhoz hogy a bels taoista lgzs- es meditcis technikkat uralni tudjuk, el szr meg kell rtennk mik azok a meridinok, es mi a szerepk a sejtek eneergiaelltsban. Az ember teremtse, betegsgek megjelense, kifejl dse cks gygytsa: minden elmlet es gygyts alapjt a meridinok kpezik. A meridin az let es a hall ura. Neki ksznhet a szz betegsg kezelse.

80. a, es 80. b, bra. A bels szervek relaxlsa

2. Majd lassan ljenek le a sarkukra es homlokukat hajtsk a fldre. A kar legyen ell, nyjtva. Szemket hunyjk be es nhny msodpercig maradjanak gy, majd szp lassan emelkedjenek jra ngykzlbra.

Nei Csing

170

171

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Hossz kutatsai eredmnyekppen az szak-koreai Pijo11 gang egyetemen Kim Bong Han doktor a meridinok lt l sere kvetkeztetett. Szerinte a meridinok olyan szvetta ^^^ sszettelt mutatnak, amely eddig ismeretlen volt, s ezrt ,1 tbbi tuds a meridinokat kpzeletbeli, imaginrius von.' laknak tekintette. Kim doktor feltrta, hogy a meridinok funkcija es struktrja teljesen klnbzik a nyirok-, ii vrkeringsi- es az idegrendszer funkcijtl es szerkezetttil. A meridinok pros es szimmetrikus csatornk. tmrjtlk 20 es 50 millimikron kztt van. A b r alatt helyezkednek el, szntelen folyadkkal tlttt hrtyt alkotva. A f bb meri dinok egy-egy jelent s hlzatot hoznak ltre, amelynek hi zonyos elgazsai energival ltjk el a krnyez terleteket; mg msok eljutnak a b r felsznhez is. Az akupunktrs pontok olyan helyek, ahol a meridinok elgazsai kzel ke. rlnek a felsznhez. Gyakran el fordul, hogy a klnbz meridinokbl ere. d elgazsok egy pontban tallkoznak. Ezek stimullsakor egy idben tbb csatorna energija befolysolhat. A meridi n krl vrerek tallhatk, amelyek a meridinok elgazsai krl rendkvl s rv vlnak. (El fordulhat, hogy az akupunktrs orvos t jt az egyik ponthoz kzeli rbe szrja be. Ez az oka annak, hogy egyes betegek a kezels utn kicsit vreznek). Sok ksrletezs utn a tudsok megllaptottk, hogy a meridinok energija elektromos termszet . Ez a felfedezs egy pont lokalizl" m szer kialaktshoz vezetett, amelynek clja, hogy rgztse a meridinok elgazsainak felleti elhelyezkedst. Napjainkban a knai kutatk azoknak az impulzusoknak a termszett kutatjk, amelyeket a meridinok kzvettenek. A nyugati kutatk pedig fel kvnjk trni a meridinok es az nll idegrendszer kztt nyilvnvalan ltez kapcsolatokat.

s .

ri c

d. b

om c

k /

ar

ha t

zi u
,

A meridinok hlzatnak, mint fiziolgiai struktrnak It'tezse bizonytja, hogy szmos, a korbban mg csak hipoiciikus energetikai elvet most mr megalapozottnak kell tek inteni. Miutn Kim doktor es ms kutatk ksrletileg igazoltk, megllapthatjuk, hogy feladata hatkonyan tadni a minden letmegnyilvnuls alapjt kpez nlklzhetethm de lthatatlan energit. A meridinok termszete sokkal I i uomabb, mint a szervezet mikroszkopikus sszetev i es ez ;irra enged kvetkeztetni, hogy bennk kell ltnunk a hinyz taneszemet, vagy azt a hatrt, mely a tiszta energit es a mikroszkopikus anyag els megnyilvnulsait egymstl elvl asztja. Br Kim doktor kutatsainak tulajdontjk, a meridinok ltezsnek els bizonytkaival mr az angol Sir Thomas Lewis is solglt 1937-ben. A British Medical Journal 1937. Februri szmban megjelent beszmoljban bejelentette, hogy felfedezett egy ismeretlen idegrendszert", amely eltr a szenzorilis es a szimpatikus idegrendszert l. Ez az j rendszer nem idegekb l, hanem finom fonalakbl ll. Br jelentst kollgi figyelemre sem mltattk, mgis ez az els nyugati igazolsa a taoistk ltal vezredek ta ismert fiziolgiai rendszernek. A meridin szt a fldrajzbl klcsnztk. Olyan vonalat jelent, mely egy sor el re meghatrozott pontot kt ssze. Tizenkt fbb meridin ltezik. Minden meridin sszefgg az t szerv egyikvel, a hat kivlaszt valamelyikvel es a szvburokkal, amit mi a szv mesternek" neveznk. A hat kivlaszt fogalma gyakran megzavarja azokat, akik nem ismerik a taoista filozfit. Az t szerv: a szv, a lp es a hasnylmirigy egyttese, a td , a vese es a mj. A hat kivlaszt: a vastagbl, a hlyag, a hrmas f t " (e rgi kifejezs a bels elvlaszts mirigyek rendszert jelenti), az epehlyag, a vkonybl es a gyomor.

172

173

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Minden f bb meridinnak van egy belpsi es egy kilprl pontja. Az energia a belps pontjn jut be, vgig megy p meridinon majd eltvozik. Minden meridin tvozsi pont ja kapcsoldik a kvetkez meridin belpsi pontjhoz, egy msodlagos csatorna rvn. Az energia ramlsnak polari tsa a meridinban vgig lland, sohasem vltozik mg ak kor sem, amikor a bejrati ponton tl van (lsd 83-96. brl ). A meridinok csatornk, amelyek sszektik es erstik a szerveket es elvlasztkat annak az energinak ksznhetl en, mely bennk kering. Felvet dhet a krds, ha valamelyik szerv vagy elvlaszt megbetegszik, azt jelenti-e, hogy lell az energiafolyamat es kptelen sajt ciklust befejezni? Egyltaln nem. Mert fenti tizenkt f bb meridinon kvl van mgnyolcredkvi",aslnmerd,zkbi tostjk az energia ramlst, ha ez valamilyen okbl valahol megakad. A nyolc klns meridint ment "-nek is nevezik, meri akkor kezdenek m kdni, amikor valamilyen rendellenessg kvetkeztben felborul a kerings. A taoistk a klns meridinokat elvezet rkokhoz es a f folykat szeglyez gtakhoz hasonltjk (a folyk itt termszetesen a f meridinok jelkpezik). Az rkokat gy alaktjk ki, hogy azok az rad foly fls vzmennyisgt elvezesk. Ugyangy, a nyolc klns meridinban az energia ramlsa nem lland, hanem a f meridin energiamennyisgt l fgg. A mj, a lp-hasnylmirigy, vese energetikai csatorni vagy meridinjai egy pontban tallkoznak, a comb bels rszn. A test egsz fels rszt elltjk energival. Ha megfelel en masszrozzuk e pontot, stimullni tudjuk az egsz testet, a nemi szerveket is, mert ennek felfel men ga tszeli a medenct. Ugyangy m kdik ellenkez irnyban a meridinok energija, az epehlyag es a gyomor fel, a comb kls rszn.

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

fel fel irnyul masszzs

Amikor a lbszr bels rszt masszrozzuk, lentr l felfel, i test als rszben serkentjk a vrkeringst. Ha valaki egsz nap csak ll vagy l, gyakran grcsl a lba vagy visszr Nntalmai vannak, mivel a lb vrkeringsben zavar mutatkozik. A lb-meridinok stimullsval a vrkerings fellnkiil es gy megel zhetjk a hasonl problmkat. Ezt a gyakorlatot llva, fekve vagy lve is vgezhetjk. 1. A tenyeret helyezzk a lb bels rszre, boka magassgban. 2. Lassan cssztassk a tenyerket felfel a trd bels oldaln, majd a combon egszen a nemi szervig. 3. Tizenktszer ismteljk ezt a mozdulatot. MEGJEGYZS: Masszrozs kzben kezket nyomjk folyamatosan a comjukra, hogy h keletkezzk. Szablyosan lelegezzenek. Figyelmket a trdt l a combig terjed rszre sszpontostsk. Ez a gyakorlat legfontosabb rsze. Lefel irnyul masszzs A lbszr bels rsznek lefel trtn masszrozsval megel zhetnk vagy megoldhatunk olyan problmkat, mint a magas vrnyoms, a vztltengs es az elhzs (ezek a bajok az epehlyaggal es a gyomorral kapcsolatosak). De a gyakorlat alkalmas a tml gyullads es az zleti gyullads gygytsra vagy enyhtsre 'is. A gyakorlatot llva, lve vagy fekve folytathatjk. Az ll helyzet nyjtja a lbszr inait, a trdet, a lbikrt es energit irnyt a lbujjak fel. 1. A tenyerket helyezzk a comb kls rszre. 2. Folyamatos mozgssal hzzk a kezket vgig a lb kls rszn a bokig.

174

175

3. Tizenktszer ismteljk a mozdulatot, mikzben szabii lyosan llegeznek.

81. a, s 81. b, bra. A meridinok masszrozsa

zi ww es au /w h / rt p: Ka tt es h
A karmasszzs

a) felfel irnyul meridinok

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

2. Folyamatos mozgssal haladjanak lefel a knyk belsejig majd az ujjakig. 3. Helyezzk a bal tenyeret a jobb kz ujjaira es folytassk kzfej kls rsznek masszrozsval a knyk belsejn keresztl egszen a vllig.

b) lefel irnyul meridinok

Ez a mozgs eloszlatja a test energijt, s ez igen hasznos az elhzs, vzfelesleg a magas vrnyoms esetben. Ezt a gyakorlatot kvnatos reggel vgezni.
82. a, es 82. b, bra. A meridinok masszrozsa

Ugyangy masszrozhatjk a karjukat, mint a lbat, ezzel serkentik a szv, a td a szv mestere" meridinjait, melyek a kar bels rszn tallhatk es a hrmas f t " meridinokat, vagyis a vastagbl es a vkonybl meridinjait, melyek a kar hts a vll fel es rszn helyezkednek el. 1. A bal tenyeret helyezzk a jobb vll bels rszre. 176

4. Tizenktszer ismteljk a mozgst. 5. Ellenkez irnyban folytassk a gyakorlatot, a jobb kezet helyezzk a bal karra, lefel masszrozzk az ells rszen, majd a htnl felfel. Tizenktszer ismteljenek. A bels gyakorlatok hatkonysga a meridinokban kering megfelel energiamennyisgt l fgg. Mindegyik gyakorlat

177

egy-egy meridin, vagy a meditci esetben az egsz rend szer lnktst szolglja. A bels gyakrlatok, es klnsen a meridinok masszrozsnak elsajttsa segt a szervezet nek az energia ellen rzsben. S ett l az energitl fgg ;igy let egsze. Ezt az energit az ngygyts vagy msok gy gytsnak a szolglatba llthatjuk. Meg rzi a szerverre egszsgt, s alapjt kpezi annak a szellemi fejl dsnek, mely a halhatatlansg tjt nyitja meg.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
III. RSZ
EGY MAGASABB REND LETMD

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

7.
Meditcis, kontemplcis es lgzsi taoista gyakorlatok

A testi gyakorlatokon kvl a rgi taoistk felbecslhetetlen jelentsg meditcis mdszereket es lgzsi technikkat is kidolgoztak. Ezek: a meridinok feletti meditci, az agy megtiszttsa es a lgzgyakorlatok. Ezek a technikk, melyeknek clj a a test energival val feltltse, es az energinak a meridinokon zajl szabad keringse biztostsa, lehet v teszik a bels gyengesg es a betegsgek feltrst is. Tegyk hozz a kontemplci gyakorlatnak a felfedezst, mint a sarkcsillag fel irnyul meditci, a gyertya es a nap kon-

181

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

templcija es a koncentrcis gyakorlat. Ezek teszik lehet v, hogy az energit kivlasztott pontok fel irnytsuk, mint pldul egy j lls elrsre, a pnzgyi biztonsgra, a szellem emelkedsre vagy a bels bkre. A taoistk kidolgoztak lgzsi-meditcis technikkat is, hogy az alkot energit, amelyet ltalban elktyavetylnk vagy nemzsre hasznlunk fel - inkbb pozitv es megtisztult leterv alaktsk t. Ezeknek a technikknak az elnevezse hatrtalan lgzs (a kicsi vagy nagy mennyei ciklusok) alk miai vltozsokat okoznak annak gyakorljban es rvezet ik arra, hogy nmagt es a halhatatlansgot valstsa meg. Minden taoista gyakorlat, belertve a testieket, a meditlst, a kontemplcit es a lgzsi technikt azt clozza, hogy a lelket a szellemet es a testet egyestse. Az, akinek teste szelleme es lelke rkre egyesl, sosem hal meg, mert a hallban a test es a llek elvlnak. Az egyesls Isten tja mg a sztvls a stn vagy a hall. Ezek az alapelvek segtenek, hogy megklnbztessk a valdi - az igazi letet nnepl tantsokat - a hamisaktl, melyek llek es test sztvlasztst biz. tatnak. Az els idben a bels taoista gyakorlatok a hveket arra btortjk, hogy bizonyos fizikai elvek szerint cselekedjenek es egyttal koncentrljanak. Ez az els lps vezet a taohoz, tevkeny llapot, tevkenysg nlkl. A msodik id szakban a lgzsi es a meditcis technikk bevezetnek a tevkenysgmentes llapotban zajl teljes nmegvalstsba. A tao elmlete szerint a tao reintegrlsa hrom fzisban trtnik. Az els t ju-vej-nek hvjuk, ez akcit" jelent vagy ber gyakorlatot. Nagyon sok igyekezettel rkeznk el a felsbb fzishoz, ez a vu-vej, ami knaiul azt jelenti, hogy akcinlklisg", ahol megtanuljuk az rdeknlklisget a tevkenysgben. Pedig a tao reintegrcija megkveteli m veljtl, hogy legyen tisztban azzal, hogy minden tevkenysgnlklisgben ltezik egy rsznyi tevkenysg. A vgs f-

sc

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

is neve: vu bu vej, minden beteljesl anlkl, hogy szksg lenne cselekvsre. Keresd a tudst s nyersz naprl napra tbbet jrtam n naprl napra az Utat s minden csak kevesebb
lett kevesebb kevesebb mgcsak a nemcselekvshez el nem rtem nem cselekszem s valahogy mgis mindent megcselekedtem Mindig az az galatti akinek vele semmi dolga J, sok a dolgod! Ahhoz nem elg hogy megszerezd magadnak az galattit

Tao te king 48. Kartsora Gbor fordtsa taoista gyakorlatok felksztik az embert a vgs A bels az id n, es ahol talakulsra, mely llapot thatol a tren es az ember visszaszerzi termszetes helyt a mindensgben.

A MERIDINOK FELETTI MEDITCI

A meridinok feletti meditls felhasznlja a test energetiveljnek mdot ad arra, hogy bekai tjait, ugyanakkor m megismerje sajt gyengesgt. Enfel fordtsa tekintett es nek a diszciplnnak az elsajttsa felbecslhetetlen ndiagnosztikt nyjt. analitikai technikk (rntgen, vr A modern m szerek es vizeletvizsglatok stb.) hasznosak bizonyos betegsgek feles trsakor, de sokkal kevsb hasznlnak az idegrendszerrel vagy az energival kapcsolatos betegsgeknl, melyek szre-

182

183

vtlentil gyengtik a szerveket es a szveteket, mg vgl is hossz tvon komplex betegsgek alakulnak ki. Rendszerint ks n fedezik fel a problmkat. Ha nincs szervezeti gyengesg, nem rhet komoly kr. Ha a meridinok felett meditlunk, feltrhatjuk sajt energiatjainkat es addig fedezhetjk fel a betegsget, amg nem ks . gy pldul az energia blokkolsa esetn a taoista gygyt mdszereket is alkalmazhatjuk ms bels gyakorlatokkal vagy fvek fogyasztsval prhuzamosan. A meridinok felett folytatott meditci segtsgvel feltrhatjuk a gyengesg okt, amelyet korbban a test ms rszbe kpzeltnk. Egyszer pldul er s khgs knzott, llandan irritlta a torok nylkahrtyjt, olyannyira, hogy nehezemre esett a beszd. gy hittem eleinte, hogy a td mmel van baj, de legnagyobb csodlkozsomra az el rt fvek nem hatottak. gy gondoltam, hogy itt valami ms problma van. Miutn a meridinokon meditltam rjttem arra, hogy a problmm inkbb a szvben tallhat, mely szerv szorosan kapcsoldik a td hz. gy a szv szmra el rt fvet kezdtem szedni, s torkom mr msnap kezdett javulni. A meridin feletti meditls egybknt megel es segt felfedezni a gyengesg okt mg mielzsre is szolgl tt valamilyen slyos betegsg kialakulna. A rk sok ven keresztl alakul ki kls leg szlelhet formjban. De a bels figyels el re jelezheti a megjelenst. Az autodiagnosztikai mdszer nyilvnvalv teszi egy betegsg szimptmit mg miel tt az elurakodna a szervezeten.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h es

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

A meditcis ngygyts azrt lehetsges, mert a meridinok mentn szrevesszk azokat a pontokat, ahol az energia nem tud tovbb haladni gy visszallthatjuk az energiakerings normlis folyst. A taoistk a meridin feletti meditcii mr tbbezer ve erre hasznljk fel, hogy elrjk a fizikai es szellemi teljessget.

A meridinok feletti meditci tanulsa hrom fzisban trtnik: a meridinok memorizlsa; az energia tjainak cszlelse; es a tizenkt meridin egyidej tvonala. 1. Elszr ismerjk meg a meridnokat. Ehhez elg szerezni egy j akupunktra-trkpet. Egyenknt tanuljk meg, ahogyan ezen a trkpen megjelennek. Az els meridin a td. tjt kvessk hvelyk- vagy mutatujjukkal masszrozva abban az irnyban, amerre az energia polris irnya indul, vagyis felfel vagy lefel menve, szksg szerint. '2. Miutn megismertk a meridinok tvonalt es az energia ramlst, prbljk rezni is az energiaramlst. Knyelmesen ljenek vagy fekdjenek le, ha md van r egy prnra. Htgerincket egyenesen tartsk gy, hogy a farkcsont is egy vonalban legyen a derkkal. Laz:tsk el a vllat es rehajolnak. Ez a helyzet aht.Ezekrmsnictl lehetv teszi, hogy teljesen kitgtsk a td t. Kezket helyezzk a combra, hvelykujjuk pedig a tenyerkbe kerljn. Szellemket rtsk ki es ersen koncentrljanak a td meridijra. Kvessk tjt, ahogyan ez az 1. pontban le van rva. Majd figyelmket az ppen eszkbe jut szubjektv tmkra irnytsk. Amg a lbukon pihen a kezk prbljk rezni az energia ramlst a meridinban. Ismteljk meg a gyakorlatot a vastagbl es ms szervek meridinjaira egyms utn. Nmi gyakorlat utn rezni fogjk, ahogyan az energia vgigmegy a meridinokon. 3. Amikor mr mind a tizenkt meridinban rzik a keringst, prbljanak egyszerre tbbet feldolgozni, mint pldul minden meridint, amely keresztl halad a fejen, vagy a mellkason, vagy a test als rszn. Ehhez foglaljk el a 2. pontban lert helyzetet. rtsk ki az agyukat es koncentrljanak a fejben lv meridinokra. A kezkkel kvessk azok tjt. Lassan cselekedjenek es koncentrljanak a felmerl szubjektv rzsekre. Ismteljk, amg nem rzik akr csak egy

184

185

kicsit is fejkn bell az ramlst. gy folytassk a mellkas minden meridinjval, majd a test als rsznek meridinjaival is.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

B) MEGJEGYZS: Mindig arra koncentrljk a figyelmket; amit ppen csinlnak. Ha elkalandoznak, kezdjk jra. Ne gyorstsk a folyamatot. rezzk az energia polaritst anlkl, hogy rzseiket elfelednk. Id vel sokkal vilgosabban rzkelik majd az energit. A meridin feletti meditcinak ksznhet en rzik az abban raml energit. Az energia tudatos szlelse hozzjrul ahhoz, hogy a test energija egyenslyban legyen. Betegsg csak akkor lp fel, ha a szervezeten belli energia egyenslya felborul. Miel tt mg az ember vilgkrli tra indulna fontos, hogy el szr sajt bels vilgt megismerje. A meditcinak ksznhet en megtanuljk egyesteni testket es szellemket egy szemlyes mikrokozmoszban, es ezzel megnylik a mindensg makrokozmosznak megismerse, az, amely a szemlyes vilg lthat hatrain tl terjed, vagyis a tao reintegrcija.

83. bra. A td meridinja

A) MEGJEGYZS: A neofita nha bizonyos megakadst blokkolst rezhet egy meghatrozott meridin keringsben. Pldul a td meridinjnak tja megllhat a knyk magassgban, ami azt jelentheti, hogy ott van az akadly. Kezdjk jra, mondjuk vllmagassgban, es addig kvessk a meridin tjt, amg az akadly el nem t nik. Ez hosszabb ideig tarthat, nhny htig is. De legyenek tisztban azzal, hogy amikor helyrellt az energia keringse, legy ztk illetve megel ztk a betegsget.
186

187

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t
11

zi u

85. bra. A gyomor meridinja

84. bra. A vastagbl meridinja

86. bra. A lp es hasnylmirigy meridinja

188

189

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

88. bra. A vkonybl meridinja

e.

89. bra. A hlyag meridinja

87. bra. A szv meridinja

90. bra. A vese meridinja

190

191

92. bra. A hrmas ft meridinja

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

hi a t

zi u

93. bra. Az epehlyag meridinja

91. bra. A szv mesternek meridinja

192

193

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

KONTEMPLCIS S MEDITCIS GYAKORLATOK

95. bra. Az energiakerings folyamata

A sarkcsillag meditcija, a gyertya, a nap vagy a holdfny kontemplcija valamint a koncentrci, mind olyan gyakorlat, amelynek egyrszt gyakorlati, msrszt gygyt hatsa van. A kontemplcis gyakorlatok segthetnek azoknak az embereknek, akik egy llst akarnak, egszsgesek kvnnak lenni, pnzt, okossgot vagy szerelmet kvnnak. Egy j lls keressnl pldul el kell kpzelni, hogy a fny, mely behatol az agyba az j lls, minden kvnsgt erre kell koncentrlni, es minden hajt a meditciba helyezni. Arra nincs is szksg, hogy ismerjk az j lls termszett. A meditcis technika tkletes elsajttsa, az egsz testet that arany fny megteremti remnynek megvalstst. Ugyangy elrheti a kvnt pnzt, az okossgot, a boldogsgot, a szerelmet, vagyis mindazt, amit kvn, belertve a sikert. A koncentrcis gyakorlat gy alaktsa a szellemet, hogy legyzze a siker tjban ll akadlyokat. Csak az ilyen meditcis es kontemplcis gyakorlatok valamint a bels es lgzsi gyakorlatok tapasztalata kpes arra, hogy megrtsk es rtkeljk egyszer es egyttal nagyon mly hatst. A rgi taoistk mindig gyakorlatiasak voltak, csak olyan tevkenysget folytattak, amelyek eredmnyhez vezettek. Ne felejtsk el, hogy a taoista gyakorlatok tbb mint 6000 ve lteznek es alkalmazzk ket.
A sarkcsillag meditcija

94. bra. A mj meridinja

vszzadok ta a sarkcsillag vezeti az utazt. Tbb nevet visel: Kirly", Csszr", A fld teteje" de egyben a Bbor rzs"-t is mivel aurja bborszn . Az gen mindig lthat, ezrt rendkvl megbzhat. Nem csoda hogy a taois194 195

tk tbb ezer ve hasznljk gygyt meditcis gyakorlataikhoz. Ezt a gyakorlatot inkbb este vgezzk, amikor a csillag vilgosan lthat. Nappal is lehet, de akkor el kell kpzelni ltezst. Mindenkppen a csillag fel foduljunk a gyakorlat alatt. A test gy sokkal jobban fogja fel a csillagbl ered elektromgnesessget. 1. ljenek le a sarkcsillag fel fordulva, amelyet a gncl szekr kzelben tallhatnak meg.

zi ww au /w h / es t : ar tp K t h

96. bra. A szz pont kapcsoldsa"

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

Ha kptelenek vgigcsinlni, hagyjk abba, es majd mskor prbljk jra. Ha kitartanak, sikerlni fog. Amikor mr urai a teljes meditcis ciklusnak, es ha rzik, hogyan hatja t a testket az arany fny, szre fogjk venni, hogy aranyszn testk bizonyos rszein stt foltok keletkeznek. Ezek a foltok valamilyen betegsget jeleznek. Engedjk, hogy a sarkcsillag fnye titassa ezeket a rszeket is, mg tltszv es fnyess nem vlnak. j energia hatja majd t es minden betegsgb l meggygyulnak. Ez a gyakorlat sz szerint el tud tntetni egy betegsget es egyben lettel telti es ersti a szervezetet. Hatkonysga elismert n az, aminek gondolja magt." A gyertya, a nap es a holdfny kontemplcija Ha nem talljk meg az szaki sarkcsillagot, arany szn fnyforrsnak gyertyt, a napot vagy a holdat is hasznlhatjk. Ne feledjk azonban, hogy a nap lehet nagyon meleg, a hold pedig tl hideg. A gyertya, a nap vagy a holdfny kontempllsa azonnal sikerrel jr, mg a meridinok meditcija tbb hnap alatt sajtthat el. A kontemplcit korn reggel j vgezni, vagy este, kzvetlenl napnyugta el tt, vagy hideg id ben. 1. Mereven szgezzk tekintetket a gyertyra vagy ms fnyforrsra. 2. Ezutn hunyjk le a szemket es engedjk, hogy a fny a fejkbe jusson. rezzk, amint az megtelik arany vilgossggal. 3. Vgl rezzk, amint a fny elrassza a nyakat, a vllat, a fels testet majd az egsz testet. A) MEGJEGYZS: A gyertya vagy a holdvilg kontempllst sokkal jobb lve, szak fel fordulva folytatni. A nap kontempllsra vlasszanak ms irnyt, de ne maradjanak

2. Kpzeletk segtsgvel rezzk, hogy a sarkcsillag fnye a fejkn egy olyan pontot rint, amit a szz pont kapcsoldsnak" neveznk ami a fejtetn tallhat, egyenl tvolsgra a kt flt l. 3. rezzk, ahogy a Bbor rzs"-b1 rad energia ezen a ponton tallkozik testk energijval, es kpzeljk el, hogy a fejk e pontjbl arany t z kt. tltszv vlnak a test meridinjai es aranysznt vesznek fel. rezzk, amint a testkbe hatol a fny, a fejkt l a lbbujjhegykig. MEGJEGYZS: Ez a gyakorlat nagyon nehz, mert tkletes koncentrcit kvetel. Ha figyelmk elkalandozik, kezdjk a gyakorlatot ellr l, de minden erfeszts nlkl.

196

197

tz percnl tovbb a napon, mert fnye er s es a fld mgneses eri szakrl dl fel haladnak. B) MEGJEGYZS: A legjobb fnyforrs a gyertya. Semmikppen se helyettestsk villanyg vel. C) MEGJEGYZS: Ha a kontemplci alatt megakadst, blokkolst reznek, nyissk ki a szemket, nzzk a gyertyt es kezdjk jbl ellrl, amg testket teljesen t nem hatja az ttetsz fny. Egy szemtan gy ltn, hogy ppen tvozik a testkb l a fny. Idvel kpesek lesznek megklnbztetni azokat a testrszeket, ahov nem rt el a fny, vagyis a betegeket, melyeket a gyakorlatok kitart m velse meggygyt majd, a fnyben frdetve. Koncentrcis gyakorlat

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Az letben a siker azon mlik, hogyan vagyunk kpesek felhasznlni sajt szellemi kpessgeinket. Hnyszor hallottuk mr azt, hogy a tkletes munka azon mlik, hogy menynyire vagyunk kpesek koncentrlni munka kzben. A rgi taoistk, mivel tisztban voltak a koncentrci es a tkletes munka kztti kapcsolattal, egy gyakorlatot alkottak, amelyen keresztl kpesek vagyunk koncentrl kpessgeinket megersteni. Ebben a gyakorlatban nagyon intenzven kell koncentrlni a kvetkez hrom pont egyikre: ezek a Jing-tang (a fejen, jobban mondva a kt szemldk kztt vagy a harmadik szem magassgban helyezkedik el), a San-Csung (a pajzsmirigy magassgban) es a Csi-hai (kt centimterrel a kldk alatt). Nzzk meg az albbi brt vagy az akupunktra trkpet, hogy a pontokat megtalljk. (Amennyiben az akupunktra trkpet vlasztjk, keressk Jenn mo meridin 17 es 6-os pontjait. Azonban nem fognak tallni ehhez hasonlt a Ying Tang pontrl a trkpen, miutn itt csak a Jenn mo

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

egy kiegszt pontjrl van sz.) Ezeket a pontokat nha fentrl lefel, Tan-cien fels, Tan-cien als illetve Tan-cien kzpsnek is jellik. Ezt a gyakorlatot fekve, lve vagy llva vgzik, a nap egy nyugalmas id szakban. 1. Elkezdhetik azzal, hogy trklsben lelnek egy sima helyre. 2. Koncentrljanak a 97. bra szerint a hrom pont egyikre. A legtbb ember a Csi-halt vlasztja. Koncentrljanak, csak erre gondoljanak es gondolataikbl zzenek el minden mst. Addig koncentrljanak, amg nem reznek meleget.

97. bra. A Jing tang, San csung es Csi hai pontok

198

199

m/ sokflegyartnkocelpsgfjlesztsre, rthet a gyakorlat nehzsge. Egyesek azt javasolo jk, hogy a lgzsi gyakorlatokkal sszekapcsolva vgezzk, cszz pont kapamikor azt kpzeljk, hogy leveg hatol be a . csoldsnl" es a fej a rszt felmelegti; msok szerint madlthatv tenni a tnipullni kellene az adott pontot, vagy ib zet. De amint tljutottak a nehzsgeken, a jtkony meleg rzse rmmel tlti el a szvket. cr valamilyen lbszkesget Sajnos ez az eufria gyakran s okoz, els sorban a babons vagy kevsb felkszlt embereknl es arra i indtja ket, hogy visszaljenek a gyakorlattal. w. A test z u egyszerwanyagcsere-reakcij a (mivel az egy pontra koncentrls w okozza a meleget) szmukra isteni csodnak t nika isteni adomnynak. Ez az rzs feltzeli egjukat. vagy / hA mltban gyakran el fordult, hogy skrupulus nlkli em/ tberek,:szektk visszaltek az ilyen rzsekkel annak rdekben, gyakorolhassanak ar tphogy valamilyen hatalmatajnlva irnytottkaatmegekre. Az lland koncentrcit meleget. K t Ezt az energit ez utn a test egy msik rsze fel irnytottk. h Ezzel a trkkel sikerlt sokuknak embereket bolondtani es
elhitnvk,ogyamleistnhoardelkznek, ami megvdi minden gyilkos fegyvert l vagy betegsgt l es halhatatlann teszi ket. Ezrt a pszicholgiailag gyenge hvek gy gondoltk, hogy k is avatottak lehetnek. m so200

3. Amikor sikerl meleget rezni, felejtsk el a gyakorlatot, tbb ne folytassk, mivel koncentrlkpessgk elgg fejlett ahhoz, hogy msra hasznljk fel. MEGJEGYZS: Ha sokra szlelnek eredmnyt, ne csggedjenek. Ez a gyakorlat nehz es tanulshoz nha hetekig kell gyakorolni. De amint sikert rtek el, azonnal hagyjk abba. Ha mgis folytatjk, csak mert kellemes rzseket kelt, nagyon kros kvetkezmnyei lehetnek. Ha figyelembe vesszk, hogy az emberek milyen sok es

ar k

ha t

kuk betegsgben i zAzfizikai vagy agyitnzvenagyonhalt meg (mivel a beavatkozs megbolygatta a test rzkeny szerkezett). u archvumokat trtnszek megllaptottk azt a koszt, amit a tmegekben ezek a tnykedsek okoztak els sorban az elmebetegsgek tern a szegny es mveletlen nprtegekben. Kimutattk, hogy ez a rosszul rtelmezett gyakorlat elvette az tvgyat, rmltomst, ltalnos remegst, az idegrendszer srlst, impotencit es meddsget, korai regedst, rkot, skizofrnit, morlis korrupcit (fajtalankodst, gyilkossgot stb.) okozott. Es miutn e szektk tagjainak viselkedse kiszmthatatlan volt, a helyi brk knytelenek voltak ket kivgezni. A szellem erejt, akrcsak a nukleris er t, vatosan kell felhasznlni, tlzott alkalmazsa az egyensly felborulst okozhatj a. Az ilyen gyakorlat ellenkezik a taoizmus valdi tantsval, amely mindenkor az egyensly hve, mert ez az egyensly az egszsg - legyen az fizikai vagy szellemi - kulcsa. A taoista doktrna szerint a koncentrcis gyakorlat elsajttsa kt rszben trtnik:
1. KONCENTRCI 2. FELEDS

Nyilvn ismerik mr ezt a megkzeltst, mivel ppen gy tanulunk meg biciklizni. Eleinte arra kell koncentrlni, hogy egyenslyban maradjunk es ne essnk le. Egy id utn a biciklizs oly termszetes cselekedet lesz, amihez semmifle koncentrcira nincs mr szksg. Ebben az el rehaladott stdiumban, ha a figyelem inkbb a mozgsra, mint a krnyezetre sszpontosul, slyos balesetet is okozhat.
LGZ GYAKORLATOK

A mindennapos, automatikus es ntudatlan lgzsen kvl 201

mg sokfle lgzsi technika ltezik. Az egyik a daru lgzse, amelyet mr korbban elmagyarztunk. Ms mdszerek is hasznosak, mint az albbiak is. Szmos el nyk kz tartozik, hogy 50 szzalkkal javtjk a fizikai er kifejts kpess gt a balettncosok vagy a tornszok esetben.
A fordtott daru I.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ezzel a gyakorlattal lehet teljes gzcsert vgezni a td s gyomorszvetekben, mert el segti a td n es a gyomron keresztl halad leveg lass mozgst. Ilyenfajta oxign/szndioxid csere nem fordul el a normlis lgzs alatt. A gyakorlatot ltalban reggel vagy este vgezzk, llva, lve vagy fekve. 1. Kezdjk lass kilgzssel. Ekzben hzzk ssze az altest izmait, hogy kiprseljk a td es a gyomor leveg jt. Kpzeljk maguk el, ahogy a molekulk a gyomorbl es atd b l eltvoznak. 2. Teljes kilgzs utn lassan llegezzenek be es duzzasszk a tdejket gy, hogy a mellkas minden irnyban kitguljon. Ne engedjk, hogy felfvdjk a hasuk, szortsk ssze. Csak a mellkas izmait lehet a gyakorlat els rszben hasznlni. 3. Amikor mr jl megtltttk a td t, tartsk vissza nhny pillanatig a leveg t a td ben, hogy megsz njk az ramls es megtrtnjen a gzok cserje. 4. Hzzk ssze a mellizmokat es a tdt, mikzben teljesen fjjk fel a hasat, hogy olyan legyen, mint egy lggmb. Ezzel a mozgssorozattal a leveg t a td bl az altest fel toljk. 5. Tartsk vissza a leveg t az altestben nhny msodpercig, majd lassan, hzzk ssze a hasat es szjon t tvozzk a leveg. Eleinte ez a gyakorlat nehz, de kitartssal knnyen sikerl majd megtlteni, illetve kirteni az alhast.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

98. a,-98. d, bra. A fordtott daru 1.

202

203

6. Egy teljes belgzs es az utna kvetkez kilgzs kpezi a llegzs teljes ciklust. Eleinte elegend csak kt-hrom ciklust elvgezni. Id vel azonb an akr tizenktszer is ismtelhetnek. gyeljenek arra, hogy mindig l as s an vgezzk a gyakorlatot. MEGJEGYZS: Ezt a gyakorlatot nem ajnljuk a terhes n knek, mert az altest lland laztsa es sszehzsa esetleg rosszulltet okozhat. Ez a gyakorlat azonkvl, hogy a szveteket lnkti es oxignnel ltja el, fokozza a mellkas volument. El segti a mlyebb llegzetvtelt, es a korbban megrekedt gzok sokkal teljesebb kirtst.
A fordtott daru II.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ez a gyakorlat valamivel klnbzik az el ztl; a levegt a td fels rszbe szvjuk be, majd visszatartjuk a mellkasban ameddig csak brjuk, miel tt killegezzk. Ezt a gyakorlatot minden helyzetben, a nap brmelyik szakban vgezhetjk. 1. Lass kilgzs, sszehzva az alhasi izmokat. A has es t aareksziomhdakprseliz vg mellkasbl es a tdbl. 2. A teljes kilgzs utn, lassan llegezzenek be, hogy betltsk es felduzzasszk a td fels rszt. Hzzk ssze a hasat, mert ebben a gyakorlatban csak a td szerepel. 3. Amikor a td fels rsze megtelik, tartsk vissza a llegzetket kis ideig, nehogy kiszkjn a leveg , es lejtszdhassk a teljes gzcsere. 4. Lassan hzzk ssze a mellkast s a td t gy, hogy a leveg a has fel terel djk. Lassan laztsk el a hasat, hogy a leveg beramolhassk. 5. Tartsk vissza a leveg t ameddig csak brjk. Majd lassan engedjk ki a szjukon.

s .

ri c

d. b

om c

ka /

th r

u a

zi

6. Egy teljes be- es kilgzs kpezi a ciklust. Annyiszor ismteljk, ameddig tlzs nlkl kvnjk. MEGJEGYZS: Eleinte nyilvnvalan nem lesznek kpesek elg hosszan visszatartani a leveg t a hasukban. Kis kitartssal sikerlni fog. Ezen kvl, lasstsk az orron keresztli belgzst gy, hogy az orrban lv szr meg se mozduljon. Ez a technika bizonyos nyugalmat es ert klcsnz, mg nehz gyakorlatok esetn is, mert kompenzlja a td tlzott levegcserjt. Az ert ignyl gyakorlatok sorn alkalmazva ez a lgzsi rendszer legalbb 50 szzalkkal javtja a fizikai teljestmnyt. Annyi oxignnel es energival ltja el a szervezetet amennyire egy gyakorlat alatt szksge van, es elkerli a td tlzott szell zst. A hosszas er kifejts dacra minden mozdulat knnyedn, elegnsan teljesthet . Az osli balett is ezt a technikt alkalmazza a tncosainl. Az atltk es tornszok esetben is a kutatk kimutattk, hogy ezzel a mdszerrel 50%-kal n a kitarts.
A csontok lgzse

Az lethez szksg van bizonyos feszltsgre, ennek teljes hinya egyenl a halllal. m orvosilag kimutattk, hogy a tlzott feszltsg es a stressz nagyon sok betegsg okozj a, talnmgrkis.Aotvzadkujmr, hogy a betegsg elleni legjobb vdekezs a test s a szellem mindennapos, teljes laztsa. A relaxls alapvet en fontos az ngygytsban, mert megel zi az energiaramlsban bell elakadsokat, blokkolsokat. 1. Fekdjn a htra, lbait kiss trja szt, karja a test mellett legyen, a tenyerek lazn felfel. Laztsa el teljes egszben az izomzatt gy, hogy a fld vagy gy viselje teljes slyt. Szemt csukja be es szablyosan llegezzen.

204

205

2. Belgzskor, rezze, amint behatol a friss leveg , az energia es az leter teste minden rszbe. 3. A kilgzsnl kpzelje maga el, ahogy a mrgek es az elhasznlt leveg elhagyja testt. 4. jbli belgzsnl kpzelete kvesse a leveg tjt, ahogy behatol a lbujjakon, vgighalad a lb minden csontjn majd vgl eljut a mellkasba. 5. Kilgzsnl rezze, ahogy a leveg lefel halad, a mellkasbl a lbak fel, majd a lbujjaknl tvozik.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt es h A) MEGJEGYZS:

99. bra. A csontok lgzse

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u

gy, hogy a htgerinck a lehet legegyenesebb legyen, a kezk es lbuk pedig teljesen laza. A csontlgzs gyakorlata biztostja a test es az agy teljes laztst. Ezutn a gyakorlat utn teljesen feler sdve kezdik el az j munkanapot.

Ert ad es relaxl lgz gyakorlatok

Az leter ktfle energiv alakul, jin es jang energiv. A jin energia negatv, nyugtat es altat; a jang viszont pozitv, serkent es er st. Ezek az energik a szimpatikus es a paraszimpatikus idegrendszerhez kapcsoldnak, es az iongenercihoz is. A szimpatikus idegrendszer aktivizlsa nveli a jang energit, s ez serkenti a vrnyomst, a szvritmust, a lgzst es a szexulis vgyat stb. Ez alatt az id alatt a szervezet pozitv ionokat termel. A pozitv ionok fokozdsa fejfjst, hipertnit, stresszt es feszltsget okoz. A jin energia pedig a negatv ionokat termeli. Ezek serkentik a paraszimpatikus idegrendszert kvetkeztben cskken a vrnyoms, lassul a szvvers es cskken a szexulis vgy. A tl magas jin energiaszint lmatagg, nyomott, szomorv vagy gyengv teszi az embert. gy lltja el a szervezet a pozitv es negatv ionokat. A harmonikus let a ktfle ion kztti egyenslyon mlik. Hogyan tudjuk ezt az egyenslyt biztostani? Egyszer en gy, hogy llegznk. A hossz es mly belgzsek segtik a jang-ot mg ugyanazon fzison bell a kilgzs a jin-t segti. Amikor a llegzetnket visszatartjuk, e kt energit hozzuk egyenslyba. Amikor gy rzik szksgk van serkentsre, tizent msodpercig llegezzenek be, tz msodpercig tartsk vissza a leveg t, majd t msodpercig killegezzenek. A relaxls redekben pedig llegezzenek be t msodperc alatt, tartsk vissza a leveg t tz msodpercig, majd tizent

6. Mindkt lbval kln-kln ismtelje el a 4. es 5. rszt hromszor. 7. Most kpzelje azt, hogy a leveg a kezn hatol be es akronesztljumkaig es a fejig. 8. Killegezve kvesse a leveg tjt az ellenkez irnyban. 9. A 7. 8. rszt hromszor ismtelje, mindkt karral kln-kln.

Amikor mindkt fzis mozgst elsajttottk, prbljk meg a kar es a lb gyakorlatt kombinlni. B) MEGJEGYZS: Ha nincs mdjuk (pl. munkaid alatt vagy utazs sorn) lefekdni, hunyjk le a szemket s ljenek

206

207

msodperc leforgsa alatt llegezzk ki. Ennek a techniknak ksznhet en nyugodtak, megfontoltak maradnak mg akkor is, amikor nagyon nehz helyzettel szembeslnek. Hosszabbtsk meg a belgzst es a kilgzst tetszsk szerint. Az agytisztt gyakorlatok

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Az agytisztt gyakorlatok felhasznljk a tekn sbka, a szarvas es a daru lgzsi technikjt, es a halhatatlan lgzs alapjait kpezik. Olyan ez mint egy hz, amely megfelel er s alap nlkl kptelen ellenllni a betegsgek szlviharainak. Miel tt mg a lgzstechnikk gyakorlatt megtanuljk, fontos elsajttani a szarvas, a daru es a tekn sbka kombinlt gyakorlatt. Meg kell tanulni, hogyan lehet nem csak a testet, hanem az agyat is laztani. Ha szelleme nyugtalan, bizonytalan, a feszltsgek fszke, akkor nyitva ll a kapu a krnikus vagy akut betegsgek el tt. A lgzsen keresztli agytisztts technikja olyan alapmdszer, amely minden, a szervezet gygyulst akadlyoz stresszt es negatv gondolatot megszntet. A taoistk szmra minden gondolatnak sajt realitsa van. gy egy negatv gondolat a test fizikumnak negatv llapott jelenti meg. A tisztt gyakorlatok megszabadtjk a szellemet minden felesleges gondolattl, es az gy visszallt egyensly visszahat az egsz szervezetre. Br a betegsg az egyensly felborulst jelzi, a j rzs nem jelent mindig kiegyenslyozottsgot. A taoistk azt tantjk, hogy meg kell tallni a megfelel kzputat, elkerlvn mindkt szls sget. A termszetes llapot tudata csak akkor alakul ki az emberben, ha a szellemet megtiszttjuk mindent l, ami pozitv, mindent l, ami negatv, a szerelemt l es a gy llettl, s csak egy nagy nyls, r marad. Ez a llek nagysgnak es bkjnek az tja.

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

juss el a vgs ressgig llhatatosan rizd a csendet a tzezer dolog mind egytt flll ltom ahogy fordulni kezdenek a dolgok valamennyien visszafordulnak gykereikhez a gykerekhez visszatrni: csend azt mondjuk: az g elrendelse mennyei sorshoz aki visszatr: maradand a maradandt megismerni: fny nem ismerni a maradandt: tboly es verem a maradand ismerete: trelem aki trelmes abban nincs eltlet nincsen benne el tlet krben halad krben halad vagyis nagy nagy vagyis maga az t az t csak fut tovbb lehull a test semmit se veszt Tao te king 16. Kartson Gbor fordtsa

AGYTISZTT GYAKORLATOK I.
A gygyts legnagyobb akadlyt a negatv gondolatok kpezik. Az agy tiszttsnak els gyakorlata segt el zni a tagads gondolatait es helyettk isteni tulajdonsgokat felvenni. Ez a gyakorlat egy harmonikus, a mindensg trv-

208

209

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

nyeit rvnyest let kapuit nyitja meg, s er t ad az embernek, hogy elvesse a tagads es a hall hamis fogalmait. A Tao reintegrcijban mr nem ltezik a kett s, dualisztikus gondolat, a vgy, a betegsgek, ehelyett megjelenik a teljes bke. 1. ljenek le a tekn sbka lsben. Htuk legyen egyenes, kezk knnyedn pihenjen a trden. Hajtsk ujjaikat a hvelykujjra. Ezzel kzbentartjk az energit s az a karjukban kering. A gyakorlat alatt a szemk legyen mindig lehunyva. 2. Majd minden erlkds nlkl eresszk ki tdejkb l a levegt, a tekn 3s eKa lsben, a fejket felfel huzzk, vllukat pedig el re gmblytsk. 3. Lassan hajtsk htra a fejket a tekn sbka msodik pozcija szerint es lassan llegezzenek be. Prbljk elkpzelni, hogy a beraml leveg meleg gzt vagy tzet vagy fehr fstt hoz magval, mely lassan az altestb l a fejk irnyba emelkedik. rezzk, hogy a fst teljesen megtlti a fejket. 4. Amikor befejezdtt a belgzs (mindig er lkds nlkl) fejket emeljk fel es trjenek vissza a tekn sbka helyzet els pozcijba. rezzk, amint a g z, vagy a fst elhagyja a testket es csupn a tisztasg es vilgossg rzst hagyja maga utn. Annyiszor ismteljk a lgzsi gyakorlat e rszt, amg jlesik. Prbljanak minden alkalommal legalbb ht kilgzst es ht belgzst vgrehajtani. A) MEGJEGYZS: Fontos a vgbl izmait sszeszortani, hogy az energia megmaradjon a test fels rszben es elrassza a htgerincet4s az agyat. B) MEGJEGYZS: Eleinte elg nehz feladat a lgzs es azrsekhngola.Dszrmk,ielajd vilgosan rezni fejkben a fst oda-vissza mozgst. Eltelik bizonyos id addig is, amg megrzik az energia nyomn a

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

100. a,

es 100. b, bra. I. agytisztt gyakorlat

szellemi vilgossgot es tisztasgot. Legyenek trelmesek, meglesz ennek a jutalma, s a szellem vilgossga problmik hromnegyed rszt megsznteti majd.

210

211

AGYTISZTT GYAKORLAT II.

Ebben a gyakorlatban a htat a vllat es a kt kart teljes hosszban ki kell nyjtztatni, ezzel javul az energiaszint es nik a fradtsg es a feszltsg. Egyben a gyakorlat megsz biztostja azt, hogy szelleme friss es lnk legyen. A msodik agytisztt gyakorlatot brmikor elvgezheti, ha napkzben elfradt vagy reggel, miel tt munkba megy, a munkahelyen, vagy este, munka utn is. 1. Ezt a gyakorlatot vagy llva, vagy htonfekve vgezzk. A lbakat enyhn terpesszk, de maradjanak prhuzamosak. A karok a test mellett lazn lgjanak. Fejket tartsk egyenesen, mint a tekn sbka-gyakorlat els pozcijban. 2. Elszr is fjjanak ki a tdejkb l minden levegt. 3. Vessk htra fejket es lassan kezdjenek bellegezni. Duzzasszk fl a mellkast, emeljk fel a karjaikat gy, hogy a fejk fltt rjenek ssze. (Egyik mozdulatot se er ltessk. Ha nem sikerl tenyerket knnyen sszerinteni, elg, ha kezket, amilyen magasra csak tudjk, a fejk fl nyjtjk.) Amikor a kezket a fejk fl emelik rezzk az univerzumbl rkez aktv energit (jang) vagy a fehr fstt amint behatol tdejkbe testkbe es szellemkbe is. 4. Amikor befejeztk a belgzst, a karjukat mindig a fejk fl tartva, tartsk vissza a llegzetet es szortsk ssze a vgbelet. Maradjanak gy, amg brjk, de anlkl, hogy er lkdni kellene. rezzk, amint a fehr fst thatja egsz szellemket; az energia pedig vgigjr a testkn es megszabadtja a negatv gondolatoktl. 5. Majd lassan killegezve, hozzk el re a fejket es kezket trjk szt. A karjuk maradjon egyenes, majd lassan kzeltsk a testkhz, egy lefel men flkrt rajzolva. Ekkor prbljk megrezni a passzv energit (jin), ami a fld (friss szell), es ami az ujjakon t a kzbe hatol. Ez a gyakor-

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

101. a, es 101. b, bra. II. agytisztt gyakorlat

lat a test es az univerzum harmnijt szimbolizlja, mivel a fld passzv es az g aktv energijt egyesti. Killegezve rezzk, amint a fst elhagyja a testket, hogy helyt a tisztt vilgossg rzse vegye t. 6. A lgzs es a karok mozgsnak ciklust legalbb htszer ismteljk meg, de megtehetik, ahnyszor kvnjk.

212

213

MEGJEGYZS: Ha md van r, ezt a gyakorlatot a szabad leveg n napfnyben vgezzk, a tiszta leveg mg lnktbb hats. A karmozdulatok kzben gondoljk, hogy a felh ket akarjk elrni.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

s .

ri c

d b

co .

m/

ar k

ha t

zi u
8.
A halhatatlan llegzs: a kis es nagy gi ciklusok

Kt klns meridin vezi a ht mirigy rendszert. Az els, a Jenn mo, a Koncepci, a msodik, a Tu mo pedig a Kormny nevet viseli. Mind kett f sajtossga, hogy szemben a tbbivel, ezekben fel lehet cserlni az energia polaritst es ezzel alapvet vltozsokat kivltani a ht mirigyben. Dnt szerepet jtszanak a halhatatlansg keressben. A ht elvlaszt mirigy hat valamennyi testi funkcira. Mint mr emltettk, egytt dolgoznak a legteljesebb harmniban es ezek hatrozzk meg a test energiakeringst. A transzformtorokhoz vagy az elektromos genertorokhoz

214

215

zi ww au /w h / l-lpsre rt De az, aki lelkiismeretesen, lpsrmeditcit, kvette a bels p: szarvas- es a teknsbka-gyakorlatot, es elsajttotta taoista gyakorlatok rendszert es a t a daru-, felkszlt Ka taarra, hogy megtanulja a halhatatlan llegzst.mr halhatat(A h lan llegzs kpezi a szarvas gyakorlatnak legfels fokt).
zeljk knnyedn az rk lgzst.

hasonlthatk, csak az emberi energia trolhelyei. A ht mirigy energiaszintjt magasabb frekvencira emelve ri el a test a legtkletesebb vagy szellemi harmnit. Miel tt mg rtrnnk a halhatatlan lgzs gyakorlatra, teljesen uralnunk kell a bels gyakorlatok rendszert, hogy testnk tkletesen kiegyenslyozott es egszsges legyen. Ha a meridinokban akadlyok vannak, akkor lehetetlen elvgezni a lgzgyakorlatok vgs stdiumt. A meridinok energetikai csatorninak megnyitsa, mely felkszti a testet a halhatatlan lgzs befogadsra, szksgess teszi a meridinok feletti meditci es a tbbi bels taoista gyakorlat tkletes tudst. Az emberi test elektromos rendszer. Az ltala elviselhet elektromos terhels intenzitsa arnyos az idegek es a mirigyek ellenll kpessgvel. Egy er s szervezet termszetesen intenzvebb elektromos ramot br el. A halhatatlan lgzs nagyon magas szint energit szl, amit egy kellen el nem ksztett szervezet nem visel el. El fordul, hogy az idegek es a mirigyek mintegy kignek" a tl er s energia miatt. Gyakran azt mondjuk, hogy a slyos elmezavarban szenved k kptelenek testk energiaszintje felett uralkodni. Sajnos, a tl hosszan tart magas energiaszint gygythatatlan krokat okozhat a szervezetben. Teht ne ke-

s .

ri c

d. b

om c

k /

ar

ha t

zi u

lse nem srgethet . Er feszts nlkli csodt grni b n lenne, ami taln vgleg tnkretehet leteket, mivel a rossz fel val bomlsba" tasztja.
A fels Tan-cien

A kzps Tan - cien

Az als Tan-cien

Az st

A kazn

102. bra. Az energiakerings vzlatos brzolsa

A bels taoista gyakorlatok vgs szakaszhoz, a halhatatlan lgzshez, legalbb egy vre van szksg, de esetleg egy egsz letet r kell sznni. A test energia-frekvenciinak eme-

Azonban aki trelmes, felbecslhetetlen ldsait lvezheti. Szellemi szeme ber marad, elri a Hszien rangot, vagyis a halhatatlan embert. Egy Hszien-t beavatnak a mindensg titkaiba, miutn egyesl a Tao-val vagy istennel; rkkval es rendelkezik az univerzum hatalmval. Vajon nem ez minden ember titkos vgya? Isten az embernek adta a szellemisget (amellyel semmilyen ms l szervezet nem rendelkezik), hogy majd egyszer elksrje t.

216

217

A KIS GI CIKLUS
Ezt a lgz mdszert nha A Trvny rk Kereke" nevvel illetik. A kis gi ciklus megismershez nagy akarater re van szksg, de ez id vel automatikuss s t nkntelenn vlik. Amint megtanultk a folyamatot, rks, visszafordthatatlan es ellen rizhetetlen mozgss vlik. gy a megvilgosods utols llomsa semmifle tudatos cselekedetet nem kvn, magtl ajnlkozik annak, aki kszen ll ezt befogadni. 1. l helyzetben tartsk a htukat es a fejket egyenesen. 2. Ujjaikat a hvelykujjra hajltva kezket knnyedn helyezzk a trdkre.

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

103. a, es 103. b, bra. A kis giciklus l helyzetben

3. Lassan llegezzenek be, soha ne er ltessk. rezzk, amint a leveg behatol az orrba es a Jenn mo meridinon

keresztl eljut az altesti regbe (az st) ahol felmelegedik (tvltozik), es energival tltdik fel. 4. A belgzst befejezve szortsk ssze a vgbl zrizmt es hajtsk az llukat a mellkre. E kt mozdulat megakadlyozza, hogy az energia megszkjn az alhasi regb l es egyben nagyobb mennyisget irnyt a nemi mirigyek fel. S t, amikor visszatartjk a llegzetet, a vrerek hajlamosak arra, hogy sszehzdjanak es ezzel emelkedik a vrnyoms. Az ll helyzete azonban visszafordtja ezt a tendencit es visszalltja a szervezeten belli folyamatok egyenslyt. 5. Mg mindig visszatartva a llegzetket, sszehzva a zrizmot, es leszegve az llat, rezzk mr az stben sszegy lt energia felfel raml mozgst a htgerincen vagy a Tu mo meridinon. 6. Felfel haladva az energia a ht hz (mirigy) kztt halad. El szr behatol a nemi mirigyekbe ahol sprirll alakul, majd gy folytatja tjt a tbbi hat hzon keresztl (lsd 103. bra). A spirlok energival tltik fel a hzakat es segtik az energit hogy magasabb hzakhoz kerlve magasabb rend energiv alakuljon t. Ilymdon minden mirigy talakt, generl szerepet vllal a szervezet energiafolyamatban. 7. Amikor az energia elri a tobozmirigyet, lljanak meg rvid ideig, hogy ott keringhessen. Majd laztsk el a vgbl es az ll szortst es lassan llegezzenek ki. 8. Kezdjk jra a kis gi ciklust. MEGJEGYZS: Eleinte csak ht msodpercig tartsk vissza a llegzetet, vagyis mirigyenknt egy msodpercig. Amikor mr sokkal jobban urakodnak a lgzsen, hosszabb ideig is visszatarthatjk es engedjk, hogy a hzakban tbb spirl is kialakuljon. sszefoglalva: tartsk vissza a llegzetket, rgztsk az llukat es a vgblizmot, es az energit a Tu mo meridinon keresztl irnytsk a nemi mirigyekbe, a mellkveskbe, a lpbe, a csecsem mirigybe, a pajzsmi-

218

219

rigybe, a hipofizisbe es a tobozmirigybe. Azutn vezessk az energit lefel, a Jenn mo-ba es gy tovbb, amg nem rzik a kilgzs szksgt. Tbb gyakorlattal hossz perceken keresztl is lehetsges visszatartani a llegzetet. S t akr rkig is. Amikor a ht hz elegend energit kapott, a fizikai test elri a halhatatlansgot, es a lgzsre nincs mr szksge.

a karon, a vastagbl, a vkonybl es a hrmas f t meridinjain keresztl, hogy tjt a Jenn mo meridin altesti stjnl

A NAGY GI CIKLUS

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ugyangy, mint a kis gi ciklus, a nagy is a lgzst a ht hzat (mirigyet) hasznlja fel. A kt technika kztti klnbsg abban rejlik, hogy a nagy gi ciklus energiakeringse a test kzponti regein kvl a karra es a lbra is kiterjed. 1. Kezdjk l helyzetben, a htukat, a fejket egyenesen tartva. 2. Llegezzenek be, engedjk, hogy a leveg a Jenn mo meridinon vgig menve a test als rszbe jusson az stig, ahol felmelegszik es energival telt dik. 3. A teljes belgzs utn fesztsk meg az llukat es a vgblt, a leveg t pedig tartsk vissza. Engedjk, hogy az energia a ht hz kztt ramoljon, ahogy a kis gi ciklusban mr lertuk. 4. Amikor elri a tobozmirigyet, engedjk, hogy az energia lefel ereszkedjk a Jenn mo meridinon, mely a lb kls rszn halad, miutn rintette a gyomort, vest s az epehlyagot. 5. Amikor az energia elri a lbujjat, irnytsk a lbakon felfel, a lp- es a hasnylmirigy, a vese, a mj meridinjain keresztl, amelyek a lbszr bels felletn tallhatk. 6. Az energit vezessk vgig a htgerincen a Tu mo meridinon. Irnytsk a karba ahol tmegy a td es a szv meridinjain, a szv mestern, mindezek a kar ells rszn tallhatk. 7. Amikor az energia elri az ujjak vgt, vezessk vissza

sc .

ib r

.c d

m/ o es

ar k

ha t

fejezze be. 8. Ezzel fejez dik be a nagy gi ciklus. Llegezzenek ki, es kezdjenek el egy j ciklust amg nem rzik jra, hogy leveg t kell vennik. MEGJEGYZS: Eleinte a llegzetket ht msodpercen keresztl tartsk vissza es kzben rezzk a testket that energit. Ks bb nveljk az id t t percre vagy tbbre. Egyesek olyan fokra rnek el, ahol a lgzs mar szksgtelen. Ekkor a test sejtjei mr csak a mindensgt l es annak energijtl fggnek. Az ilyen beavatott fellemelkedik tr a vilgtl es id normlis" trvnyein, elszakad testt l es es a vilgegyetem rkkvalsgnak rszv vlik.

zi u

220

221

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
IV. RSZ
EGY J INDTST ISMERJE S OLDJA MEG PROBLMIT

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

9.

Taoista el rsok

A bels taoista gyakorlatok ngy nagy csoportjt klnbztetjk meg: 1. A folyamatos, az egszsg meg rzst clz gyakorlatok; 2. a gygyt gyakorlatok, amelyek specifikusan a klnbz szervekre es a test egy-egy nll rszre vonatkoznak; 3. a lgz gyakorlatok; 4. a meditcis es kontemplcis mdszerek. Ezeken kvl lteznek mg bels gyakorlatokkal kombinlt gygyt gyakorlatok is specifikus betegsgek gygytsra.

225

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

A folyamatos gyakorlatokat legalbb hrom hnapon keresztl ajnlatos mindennap elvgezni. Utna a szarvas, a daru es a tekn sbka mindennapos gyakorlata kvetkezik. Tancsos a gyakorlatokat minden msodik napon vagy minden hten, amg a szervezet nem lesz teljesen egszsges, vltani. Krlbell hrom hnap utn a gyakorlatok alatt tudni kell kvetni. Az ltet energia, a cs'i kvetse jelzi, hogy ttrhetnk a meridinok feletti meditcira. Vgl kvetkezik a kotemplcis gyakorlatok megtanulsa, amelyhez egytl tz vig tart id re van szksg. Hogy elkerljk a kisiklst a rossz fel", es a taoista gyakorlatoknak csak a hasznt lvezzk, nagyon sok trelemre van szksg. Ezt a feladatot egy barlang kutatshoz hasonlthatjuk, ahol vezredekkel ezel tt kincset rejtettek el. Ez a kincs az egszsg. A taoistk az egszsget az emberisg egyik alapvet jognak tekintik. letk bizonyos szakaszaiban el fordulhatnak olyan pillanatok, melyek nem alkalmasak arra, hogy a gyakorlatokat elvgezzk (nem megfelel krnyezet, csaldi problmk stb.). De ha valban meg vannak gy zdve a gyakorlatok hasznrl es fontosnak tartjk azokat, bizonyra knnyen jrakezdik majd. A bels taoista gyakorlatok rendszere az egsz letre kihat. gy azok a rvid id szakok, amikor elhagyjuk azokat, nem brnak jelent sggel, ahhoz a hossz id hz kpest, amit egsz letnk jelent. A bels taoista gyakorlatok megkezdsekor lesznek emberek, aki gyenge alkatak, vek ta szenvednek valamilyen betegsgben es a gyakorlatok dacra mg fennllnak a szvzavarok, a kvrsg vagy a htfjs, ami gyakran meg nem felel tkezsi szoksokra, a feszltsgre vezethet vissza. Ezrt a gyakorlatok rendszere specifikus gygyt krkat is tartalmaz, melyeket egynileg rhatnak el . Ezeket addig kell gyakorolni, amg a betegsg, a fjdalom vagy a problma

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

meg nem sz nik. E gyakorlatokat mr folyamatosan vgzett gyakorlatokkal egytt ajnlatos elvgezni. A kvetkez kben felsoroljuk azokat a bels gyakorlatokat, amelyek, ha gyesen kombinljk, olyan betegsgeket vagy fjdalmat is gygytanak, mint a migrn, a magas vrnyoms vagy az aranyr.
A folyamatos gyakorlatok egszsgmeg rz menetrendje:

Reggel, felkelskor: A lbujjak csavarsa es a test nyjtsa A bels szervek relaxlsa A fejmasszzs gyakorlata A szemgyakorlat Az orrgyakorlat Az gi dobols A szjgyakorlat Az arcdrzsls gyakorlata A vesegyakorlat A mjgyakorlat A plexus solaris gyakorlata A meridinok masszrozsa A szarvasgyakorlat A darugyakorlat A tekn sbka-gyakorlat
Egszsgnk meg rzse rdekben:

Egsz leten t: Az t llat gyakorlata A nyolc irnygyakorlat Az llatv tizenkt gyakorlata A tizenkt gyakorlat az idegek szmra

226

227

Meditls: Amikor mr rezzk a test energijnak keringst, megkezdhetjk a meditci gyakorlatt: A meridinok feletti meditci Csak amikor mr jl kezeljk a meridinok feletti meditcit, kezdhetjk el a halhatatlan lgzs gyakorlatnak tanulst.
A specifikus gygyt gyakorlatok:

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Ezeket a gyakorlatokat az egszsgmeg rzkkel egytt vgezhetjk, hogy bizonyos specilis problmkat megoldhassunk: A slyvesztesg gyakorlata A ht als rsznek a gyakorlata A gyomorgygyts gyakorlata A szvgyakorlat Az altest gyakorlata A tdgyakorlat Az altest .s a nemi mirigyek gyakorlata A fjdalomcsillapts gyakorlata A kz, a kar es a test fels rsznek gyakorlata A napimdat gyakorlata A szemgyakorlat A bels szervek relaxlsa Relaxlsi gyakorlatok

s .

ri c

d b

.c

om

ka /

th r

u a

zi

A fordtott daru II. A csontok lgzse Az agytisztt gyakorlat I. Az agytisztt gyakorlat II. A halhatatlan lgzs A kis gi ciklus A nagy gi ciklus A TAOISTA EL RSOK

Aranyr:

Szarvas (a vgblizmok sszehzsa) Napimdat

Asztma:

Tekn sbka, daru, szarvas - egyttesen alkalmazva A tdgyakorlat A mjgyakorlat (felold, ersti az idegeket)
lmatlansg:

A lbujjak csavarsa A daru lgzse A csontok lgzse A plexus solaris gyakorlata

Bronchitis (torokfjs):

A lgzgyakorlatok a kvetkez k:

A darugyakorlat A szvgygyts gyakorlata A fordtott daru I.

228

A tdgyakorlat

229

A meridinok masszrozsa (f leg lefel a td meridinokon keresztl) A plexus solaris gyakorlata Cukorbaj: A mj es a hasnylmirigy masszrozsa A lb serkentse (fleg a lbszr bels felletnek drzslse, hogy energit nyjtson a testnek) A szarvas gyakorlata A nyelv, a nyl gyakorlata (hogy enyhtse a cukorbaj ltal okozott szomjsgot). Elhzs: Fogysi gyakorlat A plexus solaris gyakorlata

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

ltet gyakorlatok:

s .

ri c

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

zi u

Fejfjs: A csontok lgzse Szemgyakorlat Orrgyakorlat ll daru Az agytisztt gyakorlat II. A fejmasszrozs gyakorlata (a fej htsz rszn lv pont)

Fekly: Lsd: Gyomor

es idegproblmk

Fog es fogny problmk: A szjgyakorlat Gyomor: (alacsony cukorvrszintb l add hnyinger): Mjgyakorlat A hasnylmirigy drzslse Gyomor (ulkusz, fjdalom, hnys): Lsd: Hasmens Daru A plexus solaris gyakorlata A gyomorgygyts gyakorlata Hallsi problmk: Flgyakorlat

Az t llat gyakorlata A nyolc irnygyakorlat A tizenkt ideggyakorlat Szarvas, tekn sbka, daru Fordtott daru I. Fordtott daru II. A csont lgzse Az ltet es relaxl lgzs gyakorlata A bels szervek relaxcija A szemgyakorlat

230

231

Hasmens:
Szarvas A lbat stimull mozgs (felfel men mozgs de kizrlag a lbszr bels rszn) Htfjs: A ht als rsznek gyakorlata A vesegyakorlat

Hnys:
Daru Gyomorgyakorlatok

Ideg problmk (zsibbads, elgmbereds):

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

Lsd: Mj problmk Daru, szarvas, tekn sbka Mjgyakorlat A mj tjt drzslni hogy megteljen friss vrrel gival Az idegek tizenkt gyakorlata

s .

ri c

d. b

om c

ka /

rt

ha

zi u

Ischisz: A lb

es a ht als rsznek gyakorlata

zleti gyullads, re uma, tmlgyullads, a knykizlet nedvmlse: Teknsbka Daru Szarvas A kar serkentsnek gyakorlata (az zleti nedv esetben addig drzsljk, amg a kar nem lesz meleg a knyk tjkn - rezzk a meleget a knykkben) A lbak serkentsnek gyakorlata A kar es a kz nyomsnak gyakorlata (tml gyullads esetn es a kz es a kar zleti gyulladsra) A fjdalomcsillapts mdszerei Koncentrcis problmk: Az t llat gyakorlata Koncentrcisgyakorlat Knykfolyadk gyulladsa: Lsd: Artritisz Mandulagyullads: Teknsbka Torokdrzsls

es ener-

Impotencia (korai magmls): Szarvas Az agytisztt gyakorlat I. A nemi mirigyek gyakorlata

Mjproblmk: A mjgyakorlat Menstrucis problmk: Lsd: Ni problmk Ntha (tsszents, a sinus-al kapcsolatos fejfjs):

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h
Ni problmk: Pajzsmirigy:

A bels szervek relaxlsa (vrt a fejbe es a tdbe irnytjk, ezzel harcolnak a ntha ellen) Orrgyakorlat (sinus szmra) Fejmasszzs gyakorlat (a fej mgtti pontok nyomsa, azonos a fejfjsok es a vrnyoms rendellenessgben szenvedk szmra). Nyomjk meg a torok mindkt oldaln gyomor meridin pontjait (ez eleinte er sti a khgst, ks bb elmlik). A meridinok masszrozsa (a masszzs vgigmegy a mj meridinon miutn tmeneti megknnyebblst jelent, a ntha es a td gyullads terletn egyarnt).

s .

ri c

d b

.c

m/ o

ar k

ha t

zi u
Rk:

Prosztata problmk: Szarvas

Csont: A vesegyakorlat A ht als rsznek gyakorlata A mjgyakorlat Megelzs: Daru, tekn sbka, szarvas A kar serkentse A vllizmok masszrozsa (enyhti a feszltsget, megnyitja a bedugult meridinokat) Savtltengs: Daru Mjgyakorlat (gyomorfjdalom enyhtse, egyensly biztostsa) Szem problmk (Glaukoma, szrkehly)g, rvidlts, duplalts, stb.): A szemgyakorlatok Szdls (kbulat, idegegyensly felborulsa): A csontok lgzse A flgyakorlat Az agytisztt gyakorlat II. Teknsbka, daru

Szarvas Vesegyakorlatok A lbak serkentsnek gyakorlata (kizrlag a lb bels feln) A plexus solaris gyakorlata

A pajzmirigy gyakorlata
234

235

Szpsg es kls megjelens (fiatalts): Szarvas, daru, teknsbka Szemgyakorlat (rncok) A fogny masszrozsa A nyelv es a nyl gyakorlata Az gi dobols A fogcsattogtats gyakorlata A slyvesztesg gyakorlata A plexus solaris gyakorlata A fejmasszzs gyakorlata A lgzs gyakorlata Szvzavar: A szvgyakorlat

i w. A plexus solaris w uz w Az llatv ha // rt p: Ka tt h

A daru lgzse
Szvetgyullads: Tdgyullads:

Szoruls:

sc

ib r

.c d

m/ o

ka

rt

ha

zi u

Td tguls: Lsd: Asztma

Tuberkulzis: Daru Khgs: A kar els rsznek lefel irnyul drzslse A torok drzslse Izzads: A lbujjak tekerse (nyugtatsra) Hasmens: A plexus solaris gyakorlata Daru, szarvas Vrnyoms - alacsony: Szarvas, tekn sbka (hagyjk el a darut amg a vrnyoms a normlis szintre nem emelkedik) Az agytisztt gyakorlat II. A lbujjak tekersnek gyakorlata Vrnyoms - magas: Daru, tekn sbka (kerljk a szarvast, amg magas a vrnyoms) Az agytisztt gyakorlat I. A lbujjak csavarsa

gyakorlata tizenkt gyakorlata

A lbak stimullsnak gyakorlata (lefelmen masszzs kizrlag a lbszr kls rszn) Az altest s a nemi mirigyek gyakorlata

A daru lgzse (a td pihentetsre, nagyon lassan) A mj-meridin lefelmen drzslse (idszakos knnyts)

236

237

Vese: A vese gyakorlata Szarvas

Minden betegsg:
Az t llat gyakorlata A nyolc irnygyakorlat Az llatv tizenkt gyakorlata Tizenkt gyakorlat az idegek szmra

zi ww au /w h / rt p: Ka tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u
BEFEJEZSL

Az az ember, aki gy dnt, hogy mindennapos letbe pti a bels taoista gyakorlatokat (az ltet vagy revitalizl taot) ne felejtse el az reg taoista kzmondst: Aki a bels gyakorlatokat vgzi annak azt el kell rendszeresen vgeznie". A hagyomnyos gyakorlatok ltalban sok energit ignyelnek anlkl, hogy ahelyett brmit is vissza adnnak. Ez az oka annak, hogy egy ersebb gyakorlat utn szksgt rzi az ember, hogy pihenjen. A mi bels gyakorlataink gy vannak kidolgozva, hogy meg rizzk es sszegyjtsk az energit. Majd a kzmonds gy folytatja: Aki a bels gyakorlatokat folytatja knnyen elfelejtheti a kls ket", mert a taoista bels gyakorlatok nmagukban is elegend ek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy abba kell hagyni az olyan sportok zst mint a tenisz, a futs vagy a golf. Ezzel a taoistk csak azt akartk hangslyozni, hogy a kls gyakorlatok nmagukban kevsnek bizonyulnak es az energiavesztesg egyenslyt ms mdszerekkel kell biztostani. A bels taoista gyakorlatok jt tesznek az egszsgnek, mert hatsuk energival tlti fel es ersti a bels szerveket es szveteket. Az egszsges test f leg ha egszsges szellemmel jr egytt, nem hls talaja a betegsgnek, a msik el -

238

239

sc szvetek volument anlmivel ellen rzik az izmok es ms . i tvgyat, s t egyesek szerint a taoista kl, hogy nvelnk az w gyakorlatokz cskkentik is. w u mg megllaptottk, hogy a bels gyakorlatok A rgi taoistkw mindenkor tiszteletben tartjk a termszet trvnyeit. Nincs / ha szksg klns akarater re, mert ez rdekelt nem hozzjuk / t lehetetlent azt amire ramind p: keresi, csaklesz,teljesti tveszikpes. Az ego kisebb jelentsg helyt a szellem, az a Isten. t K tA vilgmindensg ngy hatalomra oszlik. Az els a h amelyen nincs ms clja, mint lenni, ltezni es
Ez a veszly a taoista gyakorlatokat vgz ket nem fenyegeti, nvnyi hatalom,

nyk abban mutatkozik, hogy rendkvl egyszer en es brhol, brmikor kivitelezhetk: a szarvasgyakorlatot pldul gpkocsivezets kzben vgezzk gy, hogy egyszer en sszehzzk a zrizmot. Nincs ennl egyszer bb, berendezsre sincs szksg es senki nem is veszi szre. Tovbbi elnyk, hogy anlkl serkentik a keringsi rendszert, hogy fokozzk a szvritmust. Minden gyakorlat nagyon lass es nem kvn erfesztst. Miutn az lettartamot a szvversek szma hatrozza meg, teljesen felesleges a szvet tl korn elhasznlni. A bels gyakorlatok alatt nem emelkedik a szvritmus; s t inkbb lassul, vagyis meghosszabtjk az let kiltsait, ahogyan a rgi taoistk akartk. Akik a hagyomnyos gyakorlatokat folytatjk, hatatlanul npusztt krbe kerlnek. Az izomzatot dolgoztatjk, ennek kvetkeztben megn az tvgy. Nincs azonnali hatsa, de ha a mozgssal lell valaki, izomzata hamarosan zsrr alakul t.

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

pn egyetlen clja van, hogy szaporodjon. A harmadik az emberi hatalom, amely az intelligencia, a llek es a szellem birtokban van, a valls pedig az ember sajt helyzetvel szembeni elgedetlensgnek kifejez dse. Szemben az llatokkal, az ember elgondolkodik sajt helyzetn. Ms cljai is vannak, mint az egyszer ltezs. Frusztrcijt mi sem bizonytja jobban, minthogy llandan anyagi javakat kerget - az ember mindig tbbet akar. Szerencsre, az emberek mindig javulni is akarnak. Mirt? Mert rendelkeznek azzal a szellemi szksglettel, hogy Isten birodalma fel emelkedjenek. A vallsok pedig megnyitjk el ttk a negyedik hatalom, Isten kirlysga fel vezet utat. Rvkn rheti el az ember a halhatatlansgot. A rgi taoistk tisztban voltak az ember ezen elemi szksgletvel. Azrt alaktottk ki a bels gyakorlatok rendszert, hogy ennek segtsgvel - a napi gyakorlatok rvn - kpes legyen elrni lete nagy cljt: sajt isteni termszett. A bels taoista gyakorlatok rendszert gy alaktottk ki, hogy minden embernek mdot ad a test, a szellem es a llek egyestsre. Es csak akkor, amikor az ember mr visszatrt a tao-ba, akkor ri el a halhatatlansgot es hatolhat be Isten birodalmba.

,-s ak/) Zfe>

^

C.
--t))

es egysejteknek nincs sajtnvekdi:ay

akaratuk. A msodik az llati hatalom, az mr bizonyos fok intelligencival rendelkezik de sem lelke sem szelleme nincs, es csu-

1 ^ (r-1-+, ALLLt.44 ^G

6,air ,r c^ , 71

-41 `v ^ ^ l L^'^ vt e^.

^

ecit tAX ,

240

241

i w. uz ww ha // rt p: Ka tt h

Via Sottoconvento, 28/8 - 18039 Ventimiglia (Italia) Imprim en Italie

sc

Achev d'imprimer sur les presses de l'imprimerie

TIPOLITOGRAFIA LIGURE

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

zi ww au /w h / rt p: *N a K tt h

sc .

ib r

.c d

m/ o

ar k

ha t

zi u

\i*ki

iriuiaullai

(gykr-) csakra Ha tl gyengn mfikdik: a szemly rendes, passzv, hajlamos a depresszira, lnk, visszahzd. Egsz letben alendelt szerepet jtszik. Ha tl aktiv: a szemly tlsgosan harcis, agresszv. Hajlamos a flnyeskedsre es nsoklezr.Nmngdiatlegzni, az utols leheletig kzd.

Szvdhiszthna iminiammumi
(keresztcsonti) csakra Ha tl gyengn m kdik: a szemly zexulis ignye alacsony. Gtlsos, visszaizd, s a trsadalmi vagy a vallsi el ftetek foglyv vlik. B ntudattal es sz,ryenrzettel kszkdik. Fizikailag es rzelnileg hajlamos a kiszradsra. Ha tl aktv: a szemly megrgztt m6Ion gyjtget hajlam. Ersen ktdik a ,yerekeihez, a tartzkodsi helyhez vagy iz anyagi javakhoz. Birtoklsi v,ya ers. Fokozottan rzki ternszet.
WAtmap4oaddo.,

A gerincoszlop mentn elhei- -ezked ht jelkpes erkr (csakra) fizikai es pszichol6giavontkozsait an zavarok keletkezhetnek. A csakrt k mkdsnek hibi ktflekppen nyilvnuihatnak meg: vagy tl gyengn mkdik a csakra, vagy tlsgosan aktiv.

na Lui aKUV: a szemeiy najiamo merlni msok problmiba. Azor, hbork es az hnsgek ldozatainai vedsvel. Mindenkin segteni akar, zen veszi tudomsul, hogy ez lehetet hogy ezt msok nem is mindig ignyl

Manipra.
rsl

Ha tl gyengn nkdik: a szemly )1yan, mint a kzmonsos szrakozott progszor. Kptel agg;

ati letben. rzelmileg )asszfv, nehezen tud capcsolatot teremteni nsokkal. Ha tl aktv: a szenly rzsei nagyon worsan vltakoznak. Az .gyk pillanatban lelke;edik, a kvetkez ben a iepresszi mlyn van. Tlsgosan rszt vesz az slet kls esemnyeinek ktetsben.. Ersek az srzelmi ignyei, es kmszakadtig harcol rgyai megvalstsrt. tincs tekintettel msok Lgnyeire.

zi ww au /w h / t : es r a tp K t h
(napfonat-) csakia

UW

s .

ri c

d. b

om c

k /

rt a

Ha tl gyengn mikdik: a s; hajlamos a csendes visszahzdsra. nyugodt, passzv, gyakran letargikus. Ha tl aktv: a szemly tlsgosa keny, knyszeresen munkamnis. stmny mennyisge fontosabb sL mint minsge. Hiperaktv.

zi V suddha u ha
Adzsn

(torok-) csakra

(harmadik szem) csakra Ha tl gyengn m kdik: a s: kpzeletvilga szegnyes. nkpe cslse gyenge. Rossz vezet , me: megfelel az irnytkpess; ys perspektvt lt az l Oly an , mintha mindig kds [gban jrna. Ha tl aktv: a szemly n fegyelemmel rendelkezik, s felett is kpes uralkodni. E nkpe. Hajlam sokat lekicsinyel: nipullni. Szigo: mlyisg, sok m energival.

ilnaheytgkor-

SzahaszN
(korona-) csz

Anhata
(szv-) csakra Ha tl gyengn mfikdik: a szemly tipikus racionlis, profithes zletember, aki elutast minden rzelmet es egyttrzst. Nem ismeri a tolerancit. Legfontosabb szmra az nvdelem, nem bzik senkiben.

Ha tl gyeng4 kdik: a szemt rlag a fizikai va korltozdik, r anyagelv. Intel lis kpessgei rr lehetnek, de ini gyenge. Ha tl aktv; mely hajlamos sz gt az univerzi zppontjnak es berisgm en tekinteni. Nagyo. szire kerlhet a 1 t61, s visszah sajt lomvilg hetsges, hogy e; lapotot narkoti hasznlatval r a helyzet olyant kott elllni, h ronacsakra tl nylik ki, amiko: mly mg nem kezelni ezeket z gikat.
Szendre