A felvil�gosod�s �rzelemvil�ga Csokonai k�lt�szet�ben.

Klasszicista, rokok�, �s n�pies von�sok.

A felvil�gosod�s a XVIII. sz�zad szellemi mozgalma, �s

m�vel�d�st�rt�neti korszak is, amely eg�sz Eur�p�ra nagy hat�st
gyakorol. A mozgalom nagyban hozz�j�rult az 1789-es francia
forradalom kirobbant�s�hoz, amely lesz�molt a polg�rs�g
ellens�geivel.
A polg�rs�g gy�ztres harcainak els� sz�ntere a kult�ra volt,
vil�gn�zete pedig a felvil�gosod�s, a j�zan �sz term�szetes
jogainak a hirdet�se.
A felvil�gosod�s kor�ban Eur�pa-szerte megn�vekszik az irodalom
k�z�ns�ge, Franciaorsz�gban elismerik az �r�i tulajdonjogot,
hivat�ss� v�lik az �r�s. A felvil�gosod�s eszmerendszere nem
egys�ges, de mindv�gig megtartja hit�t a term�szetes �szben.
A francia felvil�gosod�s m�v�szeit �ltal�ban filoz�fusnak
tartott�k, de az el�z� sz�zadokkal ellent�tben filoz�fusnak azokat
az embereket nevezt�k akik az �letet jobb� szerett�k volna tenni. A
filoz�fus �r�k rendithetetlen�l hisznek a t�rsadalom
jobb�v�l�s�ban, �r�saik nevel� c�lzatuak. A felvil�gosod�snak nincs
egys�ges st�lusir�nyzata. Meggy�z�d�ss� v�lik, hogy az �rv,
ellen�rv, azaz a j�zan �sz erej�vel minden el�rhet�. A
felvil�gosod�sban egy�tt tal�lhat� a k�sei barokk, a klasszicizmus,
a rokok�, a szentimentalizmus, �s felbukkan a romantika is.
A klasszicizmusban szerepet j�tszik az �rtelem, st�lusa a
vil�goss�g, az �rthet�s�g. A klasszicizmus vallotta, hogy a st�lus
az ember t�kre, ker�lt�k a hangzatos szavakat, mindenben az
�ltal�nos �rtelmat, befejezetts�gre t�rekedtek.Embereszm�nye a
kiegyens�lyozott ember.
A rokok�. Jellemz�je a zeneis�g, d�szes, kicsiny, kecses form�k,
szel�d b�j, k�nnyed g�ny, hull�mz� csigavonalak, g�l�ns
�nnep�lyesked�s.
A szentimentalizus h�ttere a polg�rs�g �rzelmi l�zad�sa a feud�lis
rend �s int�zm�nyei ellen, amelyek az emberi szem�lyis�g
kibontakoz�s�t akad�lyozz�k. El�t�rbe �ll�tja az �rzelmeket,
borong�s �rzelmess�g, t�lf�t�tts�g jellemzi.

A francia felvil�gosod�s nagy alakjai)

- Voltaire
- Rousseau
- Diderot

Voltaire a korszak egyik kiemelked� alakja. Nem akart forradalmat,

de �r�sai jelent�s szerepet j�tszottak a t�rsadalmi v�ltoz�sokban.
�rt t�rt�neti munk�t, verset, novell�t, reg�nyt, eposzt, r�piratot.
A Candide vagy az optimizmus, Voltaire legismertebb m�ve a kor
egyik k�zismert filoz�fiai �ll�t�s�t c�folja, Leibniz n�met
filoz�fus�t minszerint a vil�g a l�tez�, �s lehets�ges vil�gok
legjobbika.
A francia felvil�gosod�s �r�i, gondolkod�i k�z�l a legnagyobb
hat�ssal tal�n Jean-jacques Rousseau volt kora m�v�szeire. Szerinte
a civiliz�ci� megrontotta az embereket.
- minden baj forr�sa a szem�lyi tulajdon
- az ember sz�let�s�t�l fogva egyenl�
- az ember eredend�en j�.
Csokonai �t tekintette k�vetend� p�ld�nak.
A felvil�gosod�s szellemi mozgalm�nak egyik legkiemelked�bb
eredm�nye a nagy francia enciklop�dia megalkot�sa amely 1751-t�l
1772-ig jelenik meg huszonnyolc k�tetben. A m� f�radhatatlan
szerz�je Denis Diderot, de r�szt vett benne a korszak szinte
valamennyi szabadon gondolkod� �r�stud�ja. Szenved�lyesen t�madt�k
az elmaradotts�g fellegv�r�t, az egyh�zat. Az enciklop�dia legf�bb
ellens�ge is a paps�g volt, a sorozatos b�rt�nb�ntet�sek,
betilt�sok ellen�re m�gis megjelent. Az utols� k�teteket t�bb mint
n�gyezer el�fizet�nek k�ldt�k el. P�ld�nyait azt�n bevont�k, de
k�s�bb a kir�ly m�gis engd�lyezte , hogy az el�fizet�k �jra
megkaphass�k. Az enciklop�dia szerz�i arra t�rekedtek, hogy a kor
minden ismeretanyag�t �sszegy�jts�k.
A felvil�gosod�s eszm�i Magyarorsz�gon jobb�ra csak a sz�zad utols�
negyed�ben bukkantak fel. II.J�zsef, a felvil�gosult abszolutizmus
h�vek�nt olyan int�zked�seket vezetett be, amelyek sietett�k a
polg�rosod�st. Korl�tozta az egyh�z hatalm�t, �tszervezte a
k�zigazgat�st, hivatalos nyelv� a n�metet tette. Hal�la ut�n I.Ferenc
a feudalizmus tart�s�t�s�ra rendezkedett be. A francia forradalom
hat�s�ra az �rtelmis�giek kis csoportja titkos szervezked�sbe
kezdett. A szervezked�ket hamar felfedt�k, kiv�gezt�k, vagy
b�rt�nb�ntet�ssel sulytott�k �ket.
Megjelentek az els� magyar nyelv� �js�gok, megalakulnak az irodalmi
szalonok, az els� magyar nyelv� sz�nt�rsulat. A felvil�gosod�s magyar
�r�i ebben a vil�gban pr�b�lnak gy�keret verni.

Csokonai Vit�z Mih�ly �lete

Csokonai 1773.-ban sz�letett Debrecenben. Apja seborvos �s borb�ly,

a lassan kialakul� v�rosi polg�rs�g legszeg�nyebb r�teg�hez
tartozott. Mih�ly a h�res debreceni koll�giumban tanult, �s amikor
apja meghalt, a legszeg�nyebb sorsu di�kok k�z� ker�lt. T�z�ves
kor�tol versel, hamar megmutatkozik nyelvtehets�ge, �s �lltal�nos
fog�konys�ga minden tudom�ny�g ir�nt. H�t nyelvet tan�l meg r�vid
�let�ben.
A felvil�gosod�s eszm�i fiatal kor�t�l �thatj�k eg�sz
gondolkod�s�t, k�pzelet�t. 1792.-ben m�r elk�ldi Kazinczynak
verseit. 1795.-ben kicsapj�k a koll�giumbol az akkor m�r �rett,
k�sz k�lt�t. A h�tralev� t�z �v�ben gy�k�rtelen, sehova, senkihez
nem tartoz� emberr� v�lik.
S�rospatakra megy, jogot tanul, majd Pozsonyban megy.
Di�tai Magyar M�zsa c�mmel hetilapot jelentet meg. Nincs
szerencs�je, senki nem figyel fel r�. Kom�romba megy ahol
megismerkedik Vajda Juliann�val. Ebb�l a szerelemb�l sz�lettek a
Lilla-dalok, azonban h�zass�g nem. Lilla �tven �vvel �lte t�l
Csokonait.
Somogyban, csurg�n tan�t, felt�mad alkot�, tan�t�i kedve, �s b�r
�lete utols� �veiben g�rcs�sen kapaszkodott minden lehet�s�gbe, de
minduntalan csal�d�s �rte. Sehol nem kapott �ll�st, semmi nem
vezetett eredm�nyre. Sorscsap�s is �ri ) kis debreceni h�za t�zv�s
martal�k�v� lesz. 18�5. janu�r 28.-�n halt meg.

Az estve

A napnak hanyatlik t�nd�kl� hintaja

Nyitva v�rja a sz�p eny�szet ajtaja
Haldokl� sug�ri halav�nny� l�sznek,
Pirult horizonunk alatt eleny�sznek.
 Az aranyos felh�k tetej�n lefestve
Mosolyog a h�ves sz�rnyon j�r� estve.
Mellynek uj balzsammal b�ztat� harmatja
Cseppecsk�it a ny�lt r�zs�kba hullatja.
A mad�rk�k megh�lt f�szkeknek sz�lein
Szunnyadnak b�cs�z� n�t�jok rendjein.
A kis filemile m�g mag�t kis�rta,
Szomor�n hangics�lt f�szk�n a pacsirta.
A vadak, farkasok �lnek szenderedve,
Barlangj�ban bel�l b�mb�l a mord medve.

Az estve c�m� k�ltem�ny�t m�g di�k kor�ban �rta, k�s�bb azt�n

�lm�nyeinek, gondolgod�s�nak megfelel�en �trandezte a verset.
A hanyatl�s, az eny�szet t�nd�kl�, �s sz�p jelz�kkel p�rosul, a
vers els� szakasza erre az ellent�tre �p�l. Az els� str�fa egy
t�jle�r�s, amit l�t az egyszerre haldokl�, b�csuz�, mosolyg�, �s
b�ztat�. Csupa pozit�v jelz�t tal�lunk, m�g a farkasok is szel�den
�ld�g�lnek, a medve is csak a barlangj�ban b�mb�l.
Azt�n befele ford�l a k�lt�, a k�lvil�got mag�ra vonatkoztatja.
Hangok, illatok, sz�lmozg�sok �rnyj�t�kok jelennek meg. Szeretne a
vid�m melncholi�ba jutni, k�sleltetni az �jszak�t.
A harmadik r�szben felcsend�l az aggodalom hangja, az �des
szomor�s�got elrebbenti a s�t�t �j hideg sz�rnya. Csokonai azonban
ragaszkodik ehez az esti nyugalomhoz, hiszen ez egyetlen r�sze a
vil�gban. Amikor ezt illanni l�tja, kit�r bel�le a szenved�lyes
indokl�s, hiszen az esti nyugalom nem egy emberi �r�m, hanem az
egyetlen.
A vers hosszabb, negyedik r�sze elm�lked�-�rvel�, megfogalmazza
Rousseau tanait, k�veti azokat a maga hangj�n.

Az enyim, a tied mennyi l�rm�t sz�le,

Miolta a mien nevezet el�le...

Hajdan a term� f�ld, m�g birtokk� nem v�lt,

Per �s l�rma n�lk�l annyi embert t�pl�lt,...

Nem sz�letett senki gazdagnak, szeg�nynek...

A t�rsadalmi bajok okoz�ja a mag�ntulajdon, az embert erk�lcsileg,

anyagilag megnyomor�tott�k. Visszat�r a tem�szethez, hiszen az ember
is ennek r�sze. Az utols� n�gy sorban a hozz� val� tartoz�s�t fejti
ki.
�h, �ldott term�szet0 �h, csak te vagy n�kem
Az a tet�led nyert birtokom s vid�kem,
Mellynek �s �r�k�s f�ldesura lettem,
Mihelyt te�ltalad embernek sz�lettem.

A tihanyi Ekh�hoz
�
A vers Csokonai sok vers�hez hasonl�an megsz�l�t�ssal indul. A vers
egy p�rbesz�d a k�lt� �s az Istenn� k�z�tt. Azonban a dial�gus
egyoldal�, a megsz�l�tott csendben marad, �gy csak Csokonai szavait
halljuk. A verset k�nnyebb meg�rteni, ha figyelembe vessz�k azt,
hogy a meg�r�skor a k�lt�t m�r mennyi csal�d�s �rte.
A vers els� hat szakasza panasz. A megsz�l�t�s �s bemutatkoz�s ut�n
Csokonai �t str�f�n kereszt�l sorolja fel panaszait. A lelke a
t�volabb v�gadoz�k�val ellent�tben b�s, szomor�, az emberek
kitasz�tott�k, bar�tai elhagyt�k, az emberekben kihalt a szeretet, �s
mindennek betet�z�d�se k�ppen m�g Lilla is m�shoz ment feles�g�l. �s
b�r nem haragszik Lill�ra, hiszen "�ldott l�leknek" nevezi, ez nem
enyh�ti f�jdalm�t.

�h, van-� m�g egy er�mi sz�ll�s

R�gi barlang, szent fed�l,
Mellybeni egy b�lcs csendes nyugot, h�l�st
E set�t hegyekben l�l;
Hol csak egy k� lenne p�rna,
Hol sem ember, sem mad�r nem j�rna,
Melly megh�bor�tana.
Melly megh�bor�tana.

Abban, gondolom, hogy semmi jussal

Ellenkezni nem fogok,
Hogyha �n egy megvetett virtussal
Itt egy k�ben helyt fogok,
S e szigetnek egy sz�g�ben,
Mint egy Russz� Ermenonvill�ben,
Ember �s polg�r leszek.
Ember �s polg�r leszek.

A panasz�radat ut�n a hetedik str�f�tol egy fokozatos �n�rzetesed�st

figyelhet�nk meg. Csokonai fokrol fokra, a felvil�gosod�s eszm�ibe
kapaszkodva l�bal ki a m�ly �rzelmi szakad�kb�l. Megfogalmaz�dik az
exodus, kivonul�s a t�rsadalomb�l. Csokonai Rousseauhoz hasonl�an az
embert�l t�volt tud csak polg�r lenni, �s az utols� rem�ny a
term�szethez val� menek�l�s, a t�rsadalomb�l val� kiszakad�s ahhoz,
hogy az ut�kor elismerje �t.

A rem�nyhez

A rem�nyhez c. vers versel�se k�nny�, szinte �r�mtelien trill�z�. A

n�gyszakaszos verset k�t f� r�szre oszthatjuk, a vil�gos �s s�t�t
r�szre, b�r m�r az els� vil�gos r�szben ott van a s�t�ts�g:
Csak maradj magadnak0
B�ztat�m val�l:
Hittem sz�p szavadnak)
M�gis megcsal�l.
de ott van a s�t�tben is a vil�gos)
Karja k�zt a b�kat
Elfelejten�m
S a gy�ngykoszor�kat
Nem irigylen�m.

Szembet�n� ellent�t van a k�t szakasz kert-le�r�s�ban is, a rokok�

kert k�t �llapota, a boldog virul�sa az els�, majd a z�rg� pusztul�sa
a m�sodik r�szben. A kert alleg�rikus, a rem�nyked� szerelem
megtestes�t�je. Ellent�tes maga a Rem�ny is. B�ztat, azt�n m�gis
megcsal, de ellent�tes maga Csokokonai is, hiszen tudja milyen, m�gis
hisz benne.
Csokonai panaszkodik, hiszen a Rem�ny mindenhol egyed�lhagyta,
megtagadta. De nem is b�nn�, ha Lilla megmaradt volna neki. Elege van
az �letb�l, ereje elhagyja, k�ri a Rem�nyt hagyja el � is, teste a
f�ldbe, lelke az �gbe v�gyik, s a k�ltem�ny v�g�n egy rokok�
felki�llt�s)

Kedv0 Rem�nyek0 Lill�k0-

Isten v�letek0