Fiziklis vizsglat - Mozgatkr

Peripheris
Paresis Atrophia Tonus Mlyreflexek Felletes reflexek Pyramis jelek Fasciculatio krlrt szegmentlis petyhdt renyhe v. hinyzik hinyzik nincs lehet

Centrlis
hemi-, para globlis (inact.) spasticus fokozott hinyzik van nincs

Beoszts
Neurogen folyamatok amyotrophis lateralsclerosis progressiv bulbaris bnuls spinalis izomatrophik A neuromuscularis transmissio krosodsa myasthenia gravis A vzizomzat primaer betegsgei congenitalis myopathik izomdystrophik myositis/dermatomyositis toxicus myopathik metabolicus/endocrin myopathik

Diagnostika

Elektrofiziolgia MEP Izom biopsia Biokmiai vizsglatok Molekulris biolgiai vizsglatok

Epidemiolgia Epidemiolgia Incidencia Prevalencia Magyarorszgon 0,4 - 1,8/100.000 4 - 6/100.000 j eset 40 - 180 /v gondozottak 400 - 600 Az esetek tlnyom tbbsge sporadicus
Autosomalis dominns rklds Gn locus: 21q22, pontmutci SOD1 (Zu/Zn SOD)

Familiris ALS:

Klinikai Klinikaitnetek tnetek Fels (motoros kreg) + Als (agytrzs, gerincvel) motoneuron krosods tnetei Fels motoneuron krosods tnetei paresis, spasticitas, pyramis jelek Als motoneuron krosods tnetei atrophia, fasciculatio, hypotonis paresis, hinyz reflexek

Klinikai Klinikaitnetek tnetek Bulbaris tnetek kezd 14 % 3 vvel ksbb 62 % Tlls 50 % 3 ven bell meghal tlag 4-5 v

Viszonylag benignus esetek 40 vnl fiatalabb korban kezddk

ALS nyelvizom atrophia

ALS kis kzizmok atrophija

ALS lbszr izmok atrophija

Differencildiagnosis
- Cervical spondylosis, myelopathia, tumor

- Motoros neuropathia - Post polio syndroma - Syringomyelia/bulbia - Pseudodbulbaris paresis - Ksi myopathik - ALS szer szindrmk - Creutzfeld-Jacob betegsg - Paraproteinaemia - Lymphoma - Pb, Hg intoxikci

Pathogenesis Pathogenesis Familiaris esetek

21. kromoszma Cu/Zn superoxid-dismutase (SOD1) gn mutacija szabadgykk felhalmozdsa neurotoxicits

Pathogenesis Pathogenesis Krnikus vrus fertzsek polio, ill. polio szer vrus fertzsek Nehzfmek - lom, higany stb. Egyb svnyi anyagok - alumnium, mangn Hormonlis faktorok androgen receptorok hinya kros parathyroid hormon mkds megvltozott Ca s D vitamin metabolizmus Nvekedsi faktorok hinya, gtlsa, mutcija motoneuronok velk szembeni rzkenysgnek cskkense

Pathogenesis Pathogenesis Glutamt Glutamtmetabolismus metabolismuszavara zavara fokozott praesynapticus felszabaduls transportban szerepl fehrjk cskkense glutamt dehydrogenz enzim cskkent mkdse extracellularis glutamt felhalmozds neuronok glutaminsav receptorainak excessiv ingerlse klcium homeostasis felborulsa szabad gyk kpzds sejt krosods s pusztuls

Pathogenesis Pathogenesis Glutamt Glutamtmetabolismus metabolismuszavara zavara Mi magyarzhatja a MN-ok szelektv krosodst? MN-ok a kzponti idegrendszer legnagyobb sejtjei Energiaignyk nagy - jelents mitochondrium aktivits Specifikus Ca tereszt glutaminsav receptorok Sejtfelszn glutaminsav receptorainak aktivcija Klcium medilta toxicus hats Glutaminsav toxicitstl vd hatsok cskkense hinyoznak bizonyos klciumkt fehrjk cskent SOD1 aktivits

Riluzole Riluzole
Riluzole (2-amin-6-[trifluoromethoxy]benzothiazole) Modullja Glutaminergis transmissit Praesynapticusan Postsynapticusan NMDA (N-methyl-D-aspartate) receptorokat Glutaminergis transmissi modulcija Praesynapticusan gtolja a glutaminsav felszabadulst Postsynapticusan gtolja az excitatorikus aminosav hatst Hats kifejldse Feszltsg fgg Na csatornkon keresztl

Riluzole Riluzole kezels kezels Javasolt adag: 100 mg/nap Szignifiknsan n a betegek tllse. Hatsa a kezdeti tnetektl fggetlen. A funkcionlis llapot nem vltozik letminsg nem javul Jl tolerlhat Biztonsgosan adhat Nincsenek slyos mellkhatsok

Spinalis Spinalis izom izomatrophik atrophik Pathogenesis rkld Patholgia Mellsszarvi mozgatsejtek krosodsa Klinikum Atrophia Fasciculatio Paresis Hypotonia Hypo-, areflexia Hinyz rzszavar

Felosztsa
I. Genetikusan determinlt izomatrophik (SMA) 1. Infantilis tipus SMA I (Werdnig-Hoffmann) 2. Intermedier tipus SMA II 3. Juventilis tipus SMA III (Kugelberg-Welander) 4. Vulpian - Bernhard II. Felnttkori SMA (Aran-Duchenne) III. Paralysis bulbaris progressiva IV. Egyb betegsgek polio postpolio syringomyelia/bulbia

Betegsg

Tnetek

Egyb jellemzk
2 - 4. vtized, distalisan kezddik

Fam/Spor
Sporadikus

Aran-Duchenne Dist > paresis

Dist > atrophia Fasciculatio

VulpianBernhard

Vllvi izmokban Felnttkorban. paresis, atrophia, Lass progressi fasciculatio Dist > prox. 40 - 60. letvek, izmok Gyors progressi, paresis, atrophia, Fatlis kimenet fasciculatio, bulbaris tnetek, Pyramis jelek, spasticits

Sporadikus

ALS

90 %-ban sporadikus, 5-10 % familiaris, s relative benignus

Betegsg
Familiris ALS

rk lds Ad ar ar ar/ad Xr

Gn pozci 21q22 5q11.2-13 5q11.2-13 5q11.2-13 Xq21-22

Mutci Pm Nem ismert Nem ismert Nem ismert (CAG) n

Gn produkci SOD1 (Zu/Zn SOD) SMN/NAIP Nem ismert Nem ismert androgen rec.

DNA diagnzis link/direct linkage linkage linkage direct

SMA I SMA II SMA III Bulbospin. Izom atrophia (Kennedy) HMSN IA HMSN IB HMSE II. Djerine-Sottas Fam. Amyloid neurop. Friedreich ataxia

ad ad ad ad ad ar

17p11.2 1q21.2 1p35-36 17p11.2 18q11.2-12 9q13

dupl del/pm Nem ismert dupl. pm (GAA)n Pm

PMP-22 myelin PMP-O myelin Nem ismert PMP-22 myelin transthyretin

Prealbumin Frataxin

direct direct link/direct linkage direct direct

Neurogenetic muscle disorders

Disease Inheritance Gene position Ad 21q22 Mutation Gene product SOD1 (Zu/Zn SOD) SMN/NAIP not known not known DNA diagnosis link/direct linkage linkage linkage

Familial ALS SMA type I

Pm not known not known not known

ar 5q11.2-13 II ar 5q11.2-13 III ar/ad 5q11.2-13 Bulbospinal muscle atrophy (Kennedy)Xr Xq21-22 HMSN type IA ad 17p11.2 IB ad 1q21.2 HMSE TYPE II. ad 1p35-36 Djerine-Sottas ad 17p11.2 Fam. Amyloid neuropathy ad 18q11.2-12 Friedreich ataxia ar 9q13

direct (CAG) n androgen rec. direct dupl PMP-22 myelin direct del/pm PMP-O myelin link/direct not known not known linkage dupl. PMP-22 myelin linkage direct pm transthyretin (GAA)n pm
Prealbumin fraxatin

direct