6.

FÜGGELÉK

6.1. Hivatkozások
ALLEN, T. F. H., HOEKSTRA, T. W. 1992: Toward a unified ecology. Columbia Univ. Press,
New York.
ANDREASEN, C., STRYHN, H., STREIBIG, J.C. 1996: Decline of the flora in Danish arable fields.
Journal of Applied Ecology 33: 619–626.
ÁNGYÁN J. 1991: A növénytermesztés agroökológiai tényezôinek elemzése (gazdálkodási
stratégiák, termôhelyi alkalmazkodás). Kandidátusi értekezés, Gödöllô.
ÁNGYÁN J. 2005: Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés. Agrárium 15: 18–21.
ÁNGYÁN J., TARDY J., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 1997: Védett és Érzékeny Természeti
Területek mezôgazdálkodásának alapjai. Környezet és tájgazdálkodás I. Mezô-
gazda Kiadó, Budapest.
ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., FÉSÛS I., TAR F. (szerk.) 1999: Nemzeti Agrár-környezetvédel-
mi Program a környezetkímélô, a természet és a táj megôrzését szolgáló mezô-
gazdasági termelési módszerek támogatására. I. kötet. Alapok. Kézirat, Budapest.
ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., SZABÓ M., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 2001: Az Érzékeny
Természeti Területek (ÉTT) Rendszere. Tanulmányok Magyarország és az Európai
Unió természetvédelmérôl 1. ELTE-TTK – SZIE-KGI – KöM-TvH – TEMPUS,
Budapest-Gödöllô.
ARADI CS., GÔRI SZ., LENGYEL SZ. 2004: Természetvédelmi gyakorlat és konzerváció-
biológia: a kutatás szerepe a gyakorlati természetvédelemben. Természetvédelmi
Közlemények 11: 21–30.
ARRHENIUS, O. 1921: Species and area. Journal of Ecology 9: 95–99.
BAGI I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi értekezés. SZTE,
Szeged.
BAGI I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetôségei és korlátai a vege-
táció dokumentálásában. Tilia 6: 239–252.
BARRETT, G. W., VAN DYNE, G. M., ODUM, E. P. 1976: Stress ecology. Bioscience 26: 192–194.
BARTHA S. 2000: In vivo társuláselmélet. In: Vegetáció és dinamizmus. (szerk.: VIRÁGH K.,
KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 101–141.
BARTHA S. 2001: Életre keltett mintázatok. In: Teremtô sokféleség. Emlékezések Juhász-
Nagy Pálra (szerk.: OBORNY B.). MTA ÖBKI Vácrátót, pp. 61–95.
BARTHA S. 2002: Társulásszervezôdési törvényszerûségek keresése. In: A Magyar
Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002
(szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 99–113.
BARTHA S. 2003: A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. In:
A természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez szükséges vegetációdinamikai,
természetességi és regenerációs kérdésekrôl (szerk.: BARTHA S., MOLNÁR ZS.).
Tanulmány a Természetvédelmi Hivatal számára. Vácrátót, pp. 1–18.
BARTHA S. 2004: Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában.
Magyar Tudomány 2004/1: 12–26.

221
BARTHA S. 2005. Mikrocönológiai módszerek alkalmazási lehetôségei a vegetáció moni-
torozására. MBT Botanikai Szakosztály elôadás, Budapest.
BARTHA, S., HORVÁTH, F. 1987: Application of long transects and information theoretical
functions to pattern detection. I. Transects versus isodiametric sampling units.
Abstracta Botanica 11: 9–26.
BARTHA, S., KERTÉSZ, M. 1998: The importance of neutral-models in detecting inter-
specific spatial associations from ‘trainsect’ data. Tiscia 31: 85–98.
BARTHA, S., CZÁRÁN, T., SCHEURING, I. 1997: Spatio–temporal scales of non–equilibrium
community dynamics: a methodological challange. New Zealand Journal of
Ecology 21: 199–206.
BARTHA, S., CZÁRÁN, T., PODANI, J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstract
coenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49–66.
BARTHA S., KERTÉSZ M., MOLNÁR ZS., CSECSERITS A., HENEBRY, G., KOVÁCS-LÁNG E.
1999/2000: Homoki gyepek dinamikájának rekonstrukciója felhagyott szántó-
földek és zavart gyepek mintázataiból. Botanikai Közlemények 86–87: 248–249.
BARTHA, S., CAMPATELLA, G., CANULLO, R., BÓDIS, J., MUCINA, L. 2004: On the importance
of fine-scale spatial complexity in vegetation restoration studies. International
Journal of Ecology and Environmental Sciences 30: 101–116.
BARTHA S., KUN A., RUPRECHT E., HÁZI J., KERTÉSZ M., VIRÁGH K., HORVÁTH A. 2006a:
Társulási szabályok idôbeli változatossága gyepekben. Elôadás, 7. Magyar
Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 22.
BARTHA S., HORVÁTH A., TÜRKE I., VIRÁGH K., MOLNÁR E., ILLYÉS E. 2006b: Mikrocönológiai
monitorozás – módszertani vizsgálatok. Botanikai Közlemények 93: 126.
BARTHA S., BALOGH L., BIRÓ M., BÓDIS J., CSETE S., CSIKY J., FRÁTER E., HAYEK ZS., LÁJER
K., PURGER D., SZIGETVÁRI CS. 2006c: Nyílt és záródó homokpusztagyepek társu-
lási viszonyainak összehasonlítása a vácrátóti Tece legelôn. In: Kutatás, oktatás,
értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 111–132.
BARTHOLY J., PONGRÁCZ R., MATYASOVSZKY I., SCHLANGER V. 2004: A XX. században bekö-
vetkezett és a XXI. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország terü-
letére. „AGRO-21” Füzetek 33: 3–18.
BELYEA, L. R., LANCASTER, J. 1999: Assembly rules within a contingent ecology. Oikos 86:
402–416.
BERGERUD, W. A., REED, W. J. 1998: Bayesian statistical methods. In: Statistical methods
for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.:
SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 89–104.
Biodiversity Action Plan for Agriculture. EU Commission, Brusseles, 2000.
Biodiverzitás Konvenció. http://www.biodiv.org
BIRÓ M. 2006: A történeti térképekre alapuló vegetációrekonstrukció és alkalmazásai a
Duna–Tisza közén. Ph.D. értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
BIRÓ M., MOLNÁR ZS. 1998: A Duna–Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiter-
jedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmá-
nyok 5: 1–34.
BÓDIS J. 1993. A feketefenyô hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások.
Botanikai Közlemények 80: 129–139.
BOLFÁN L. 2005: Korszerû magyar agrárpolitika, mai teendôk, éves távlatok. Agrárium 15:
6–9.

222
BORBÁS V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes nö-
vényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei II./2: 1–432.
BORBÁTH P., SCHMOTZER A., TÓTH L. (szerk.) 2003: Hevesi-sík ÉTT természetvédelmi szem-
pontú monitorozása. Kézirat, Eger.
BORHIDI A. 1997: Gondolatok és kételyek: Az Ôsmátra-elmélet. Studia Phytologica
Jubilaria, Pécs: 161–188.
BORMANN, B. T., CUNNINGHAM, P. G., BROOKES, M. H., MANNING, V. W., COLLOPY, M. W. 1994:
Adaptive Ecosystem Management in the Pacific Northwest. General Technical
Report. PNW-GTR 341. United States Department of Agriculture, Forest Service,
PNW Research Station, Portland Oregon.
BOTTA-DUKÁT, Z. 2005: The relationship between Juhász-Nagy’s information theory func-
tions and the log-linear contingency table analysis. Acta Botanica Hungarica 47:
53–73.
BOTTA-DUKÁT Z. 2006. A különbözô élôhelyek elözönölhetôsége a MÉTA adatbázis
alapján. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és
poszterek összefoglalói, p. 34.
BOTTA-DUKÁT Z., DANCZA I. 2004: Magas aranyvesszô és kanadai aranyvesszô. – In: Bioló-
giai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivata-
lának tanulmánykötetei 9. (szerk.: MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z.). TermészetBÚVÁR
Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 293–318.
BÖLÖNI J., KUN A., MOLNÁR ZS. 2003: Élôhely-ismereti Útmutató. Kézirat. MTA ÖBKI, Vác-
rátót.
BURROWS, C. J. 1990: Processes of vegetation change. Unwin Hyman Press, London.
BUSCH, E. D., TREXLER, J. C. 2003: The importance of monitoring in regional ecosystem
initiatives. In: Monitoring ecosystems: Interdisciplinary approaches for evaluating
ecoregional initiatives (eds.: BUSCH, E. D., TREXLER, J. C.). Island Press,
Washington, D.C., pp. 1–23.
CALLICOTT, J. B. 1995: The value of ecosystem health. Environmental Values 4: 345–361.
CAMPETELLA, G., CANULLO, R., BARTHA, S. 2004: Coenostate descriptors and spatial
dependence in vegetation – derived variables in monitoring forest dynamics and
assembly rules. Community Ecology 5: 105–114.
CAREY, P. D., BARNETT, C. L., GREENSLADE, P. D., HULMES, S., GARBUTT, R. A., WARMAN, E. A.,
MYHILL, D., SCOTT, R. J., SMART, S. M., MANCHESTER, S. J., ROBINSON, J., WALKER, K.
J., HOWARD, D. C., FIRBANK, L. G. 2002: A comparison of the ecological quality of
land between an English agri-environment scheme and the countryside as a
whole. Biological Conservation 108: 183–197.
CHASE, J. M., LEIBOLD, M. A. 2002: Spatial scale dictates the productivity-biodiversity
relationship. Nature 416: 427–430.
CLEMENTS, F. E. 1916: Plant succession, an analysis of the development of vegetation.
Carnegie Inst. Washington Publ., 242 pp.
CLIVE, J. 2006: Global status of commercialized biotech/gm crops: 2006. ISAAA Brief No.
35. International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications.
http://www.isaaa.org
COLLINS, S. L. 1992: Fire frequency and community heterogeneity in tallgrass prairie
vegetation. Ecology 73: 2001–2006.

223
COLLINS, S. L., GLENN, S. M., ROBERTS, D. W. 1993: The hierarchical continuum concept.
Journal of Vegetation Science 4: 149–156.
CONNELL, J. H., SLATYER, R. O. 1977: Mechanisms of succession in natural communities
and their role in community stability and organization. American Naturalist 111:
1119–1144.
CORNELL, H. V., LAWTON, J. H. 1992: Species interactions, local and regional processes,
and limits to the richness of ecological communities: a theoretical perspective.
Journal of Animal Ecology 61: 1–12.
COSTANZA, R., D’ARGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO M., HANNON B., LIMBURG K.,
NAEEM S., O'NEILL R. V., PARUELO J., RASKIN R. G., SUTTON P., VAN DEN BELT M. 1998:
The value of the world’s ecosystem services and natural capital. Ecological
Economics 25: 3–15.
CRITCHLEY, C. N. R., MASKELL, L. C., MITCHLEY, J., ADAMSON, H. F., BURCH, F. M., CAREY, P.
D., FIRBANK, L. G., FOWBERT, J. A., PARKIN, A. B., SMART, S. M., SPARKS, T. H. 2002:
Review and Recommendations of Methodologies to be used for Botanical
Monitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Department
for Environment, Food and Rural Affairs.
CROFTS, A., JEFFERSON, R. G. (eds.) 1999: The Lowland Grassland Management
Handbook (2nd ed.). English Nature/The Wildlife Trusts.
CSECSERITS, A., RÉDEI, T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary.
Applied Vegetation Science 4: 63–74.
CSETE S., PÁL R. 2006: A Szarvasi-1 energiafû (Elymus elongatus subsp. ponticus cv.
Szarvasi-1) inváziós képességének kritikai értékelése. Botanikai Közlemények 93: 124.
CSORBA P. 2003: Lehetôségek a tájképi érték monetáris kifejezésére. Tájökológiai Lapok
1: 7–17.
CZÁRÁN T. 1998: Populáció- és társulásdinamika térben és idôben: tömeg- és objektum-
kölcsönhatási modellek. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.).
Scientia Kiadó, Budapest, pp. 35–58.
CZÁRÁN, T., BARTHA, S. 1989: The effect of spatial pattern on community dynamics: a
comparison of simulated and field data. Vegetatio 83: 229–239.
DALE, M. R. T. 1999. Spatial pattern analysis in plant ecology. Cambridge Univ. Press,
Cambridge.
DARVAS B. (szerk.) 2006: Részletek az Országgyûlés Felsôházi Termében 2006. november
22-én 10 órakor tartott „Mezôgazdasági géntechnológia – elsôgenerációs GM-
növények” címû Országgyûlési Nyílt Napok programjából. Budapest, 82 pp.
https://www.nakp.hu/download/GK10Dar7.pdf
DAVIS, F. W. 1993. Introduction to spatial statistics. In: Patch dynamics (eds.: LEVIN, S.A.,
POWELL, T.M., STEELE, J.H.). Springer-Verlag, Berlin, pp. 16–26.
DELCOURT, H. R., DELCOURT, P. A., WEBB, T. III. 1983. Dynamic Plant Ecology: The spec-
trum of vegetational change in space and time. Quaternary Science Reviews
1: 153–175.
DIAMOND, J. M. 1975: Assembly of species communities. In: Ecology and Evolution of
Communities (eds.: CODY, M. L., DIAMOND, J. M.). Harvard University Press,
Cambridge, pp. 342–444.
DONALD, P. F. 1998: Changes in the abundance of invertebrates and plants on British
farmland. British Wildlife 9: 279–289.

224
DONALD, P. F., GREEN, R. E., HEATH, M. F. 2001: Agricultural intensification and the collapse
of Europe’s farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society of
London Series B-Biological Sciences 268: 25–29.
DRURY, W. H., NISBET, I. C. T. 1973: Succession. Journal of Arnold Arboretum 54:
331–368.
DUPRÉ, C. 2000: How to determine a regional species pool: a study in two Swedish
regions. Oikos 89: 128–136.
ECNC: Agri-Environmental Indicators. ELISA project for the European Commission’s
Research Directorate-General.
EGLER, F. E. 1954: Vegetation science concepts. I. Initial floristic composition – a factor
in old-field vegetation development. Vegetatio 4: 412–417.
ERIKSSON, O. 1996: Regional dynamics of plant: a review of evidence for remnant,
source-sink and metapopulation. Oikos 77: 248–258.
ERZ W. 1978: Probleme der Intergration des Naturschutzgesetzes in Landnutzungs-
programme. TUB, Zeitschrift der Technischen Universität 10: 1–19.
European Commission, 2002: Integration indicators and environmental issues in agricul-
tural policy.
European Environment Agency 1999: Environmental Indicators: Typology and Overview.
Technical report, Copenhagen. http://www.eea.europa.eu/
European Environment Agency 2000: Transport Indicator Groups.
http://themes.eea.europa.eu/Sectors_and_activities/transport/indicators
FEKETE G. (szerk.) 1985: A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest.
FEKETE, G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29.
FEKETE G. 1998: Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Botanikai Közle-
mények 85: 17–30.
FEKETE G. 2005: A fülöpházi homokterület, ahogyan azt az 1970-es évektôl fogva látom.
In: IV. MÉTA-túra Túravezetô Füzet (szerk.: PÁNDI I., MAJORNÉ T., GREZNERNÉ R.).
Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót.
FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó
Rendszer II. A magyarországi élôhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élôhely-
osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
FEKETE G., VARGA Z. 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társa-
dalomkutató Központ, Budapest.
FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., ORLÓCI, L. 1998: Landscape and coenological differ-
entiation of Brachypodium pinnatum grasslands in Hungary. Coenoses 13: 39–53
FEKETE G., KUN A., MOLNÁR ZS. 1999: Chorológiai gradiensek a Duna–Tisza közi erdei
flórában. Kitaibelia 4: 343–346.
FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., PRÉCSÉNYI, I. 2000: Static and dynamic approaches
to landscape heterogeneity in the Hungarian forest-steppe zone. Journal of
Vegetation Science 11: 375–382.
FEKETE, G., MOLNÁR, ZS., KUN, A., BOTTA-DUKÁT, Z. 2002: On the structure of the
Pannonian forest steppe: grasslands on sand. Acta Zoologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 48 (Suppl. 1): 137–150.
FORMAN, R. T. T. 1995: Land mosaics: the ecology of landscapes and regions. Cambridge
University Press, Cambridge.

225
FÜHRER E., MÁTYÁS CS. 2005: A klímaváltozás hatása a hazai erdôk szénmegkötô képes-
ségére és stabilitására. Magyar Tudomány 2005/7: 837–841.
GALLÉ L. 1998: Ekvilibrium és nem ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben. In: A kö-
zösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 11–33.
GERGELY E., ÉRDINÉ SZEKERES R. 2002: Természetvédelem és területhasználat a hullám-
tereken. Nemzeti ökológiai Hálózat 5. KvVM TVH, Budapest.
GLEASON, H. A. 1926: The individualistic concept of the plant association. Bulletin of the
Torrey Botanical Club 53: 7–26.
GOLDEWIJK, K., BATTJES, J. J. 1997: A hundred year (1890–1990) database for integrated
environmental assessments. National Institute for Public Health and the
Environment (RIVM). Bilthoven, Netherlands.
GREIG-SMITH, P. 1983. Quantitative plant ecology. 3rd ed. Univ. California Press, Berkeley.
GROSS, J. E. 2003: Developing Conceptual Models for Monitoring Programs.
http://science.nature.nps.gov/im/monitor/docs/Conceptual_Modelling.pdf
HAHN, I., SCHEURING, I. 2003: The effect of measurement scales on estimating vegetation
cover: a computer-assisted experiment. Community Ecology 4: 29–33.
HANSKI, I., GILPIN, M. 1991: Metapopulation dynamics: brief history and conceptual
domain. Biological Journal of the Linnean Society 42: 3–16.
HANSSON, L., FAHRIG, L., MERRIAM, G. (eds.) 1995: Mosaic Landscapes and Ecological
Processes. Chapman & Hall, London.
HAWKE C. J., JOSÉ P. V. 2002: A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szem-
pontok szerint. RSPB-MME, Budapest.
HELM, A., HANSKI, I., PÄRTEL, M. 2006: Slow response of plant species richness to habitat
loss and fragmentation. Ecology Letters 9: 72–77.
HENLE, K., ALARD, D., CLITHEROW, J., COBBS, P., FIRBANK, L., KULL, T., MORITZ, R., MÜHLE, H.,
WASCHER, D., WÄTZOLD, F., YOUNG, J. 2003: Agricultural Landscapes Thematic
Working Group Report. In: Conflicts between human activities and the conserva-
tion of biodiversity in agricultural landscapes, grasslands, forests, wetlands and
uplands in Europe (eds.: WATT et al.). A Report of the Bioforum project.
http://www.nbu.ac.uk/bioforum/Bioforum%20report%20_V_5.pdf
HILTY, J., MERENLENDER, A. 2000: Faunal indicator taxa selection for monitoring ecosys-
tem health. Biological Conservation 92: 185–197.
HOLE, D. G., PERKINS, A. J., WILSON, J. D., ALEXANDER, I. H., GRICE, P. V., EVANS, A. D. 2005:
Does organic farming benefit biodiversity? Biological Conservation 122: 113–130.
HOLLING, C. S. (ed.) 1978: Adaptive environmental assessment and management. John
Wiley & Sons, London.
HOLMES, C.W. 1974: The Massey grass meter. Dairy Farming Annual: 26–30. Massey
University, Palmerston North, New Zealand.
HONTI J., ERÔS ZS., KUN A., RÉDEI T. 2003: A fajkészlet eloszlása egy három növénytársu-
lás alkotta tájmozaikban. Poszter, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô.
Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 112.
HORN, H. S. 1974: The ecology of secondary succession. Annual Review of Ecology and
Systematics 5: 25–37.
HORN, H. S. 1976: Succession. In: Theoretical ecology: principles and application (ed.:
MAY, R. M.). Blackwell Sci. Publ. Oxford, pp. 187–204.

226
HORVÁTH A. 1997: A Kiskunsági Nemzeti Park Miklapusztai területének botanikai állapot-
felmérése és vegetációtérképezése. Kutatási jelentés. KNP Ig., Kecskemét.
HORVÁTH A. 1998a: A mezôföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése.
Kitaibelia 3: 91–94.
HORVÁTH, A. 1998b: INFOTHEM program: new possibilities of spatial series analysis
based on information theory methods. Tiscia 31: 71–84.
HORVÁTH A. 2002: A mezôföldi löszvegetáció términtázati szervezôdése (Synbiologica
Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest.
HORVÁTH A. 2006: SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelô és
-elemzô program. Poszter: Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-meden-
cében VII. Konferencia, Debrecen. Összefoglaló: Kitaibelia 11: 55. (A program
letölthetô: http://www.botanika.hu/ahorvat/SynData.zip)
HORVÁTH A., SZITÁR K. 2005: Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Bio-
diverzitás monitorozás módszertan. Tanulmány a Földmûvelésügyi és Vidékfej-
lesztési Minisztérium számára. Kézirat, Vácrátót.
HORVÁTH A., VIRÁGH K., ILLYÉS E. 2006: Florisztikai differenciáció versus mikrocönológiai
szervezettség. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások
és poszterek összefoglalói, p. 86.
HORVÁTH F., RAPCSÁK T., SZILÁGYI G. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó
Rendszer I. Informatikai alapozás. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
HYDE, Land Cover. http://www.mnp.nl/hyde/land_data/cover/
IJJAS I. 2002: Területi vízgazdálkodás. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései
(szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 245–277.
IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2001. IPCC Third Assessment
Report: Climate change 2001 (eds.: WATSON, R. T. and Core Writing Team). IPCC,
Genf. http://www.ipcc.ch
ISTVÁNOVICS V., HAHN I., SOMLYÓDY L. 2000: A jövô vízgazdálkodása: kihívás a mérnök és
az ökológus számára. Magyar Tudomány 45: 1202–1211.
ISTVÁNOVICS V., SOMLYÓDY L. 2002: Ökológia és természetvédelem. In: A hazai vízgazdál-
kodás stratégiai kérdései. (szerk.: SOMLYÓDY L.) MTA, pp. 177–204.
IZSÁK J. 2001: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába. Scientia
Kiadó, Budapest.
JAKUCS, P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
JÁRAI-KOMLÓDI M. 2000: A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9: 5–59.
JÁSZBERÉNYI M., PÁLFALVI J. 2006: Közlekedés a gazdaságban. Aula Kiadó, Budapest.
JEDICKE, E. 1994: Biotopverband. Ulmer Verlag, Stuttgart.
JUHÁSZ-NAGY, P. 1967: On some ‘characteristic area’ of plant community stands. Proc.
Colloq. Inf. Theory, Bolyai Math. Soc., Debrecen, pp. 269–282.
JUHÁSZ-NAGY P. 1972a: Elemi preferenciális folyamatok információelméleti modellezése
szünbotanikai objektumokon. Kandidátusi értekezés, Budapest.
JUHÁSZ-NAGY P. 1972b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 1. rész. Beveze-
tés. Botanikai Közlemények 59: 1–6.
JUHÁSZ-NAGY P. 1973: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 2. rész. Elemi
beskálázás a florális diverzitás szerint. Botanikai Közlemények 60: 35–41.

227
JUHÁSZ-NAGY, P. 1976: Spatial dependence of plant populations. Part 1. Equivalence
analysis (an outline for a new model). Acta Botanica Academiae Scientiarum
Hungaricae 22: 61–78.
JUHÁSZ-NAGY P. 1980a: A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése.
Akadémiai Doktori értekezés, Budapest.
JUHÁSZ-NAGY P. 1980b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 3. rész. Florális
diverzitás: elemek. Botanikai Közlemények 67: 185–193.
JUHÁSZ-NAGY, P. 1984: Spatial dependence of plant populations. Part 2. A family of new
models. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 363–402.
JUHÁSZ-NAGY P. 1985: Bevezetés a szündinamikába. In: A cönológiai szukcesszió kérdé-
sei (szerk.: FEKETE G.). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 13–31.
JUHÁSZ-NAGY P. 1986a: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
JUHÁSZ-NAGY P. 1986b: A biológia fogalomrendszerének néhány problémája 2. Tûnôdés
hiányzó fogalmakon. Abstracta Botanica 10: 35–78.
JUHÁSZ-NAGY, P. 1993: Notes on compositional diversity. Hydrobiologia 249: 173–182.
JUHÁSZ-NAGY, P., PODANI, J. 1983: Information theory methods for the study of spatial
processes and succession. Vegetatio 51: 129–140.
KELEMEN J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezelé-
séhez. A KTM TvH tanulmánykötetei 4. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
KELLY, J. R., HARWELL, M. A. 1990: Indicators of ecosystem recovery. Environmental
Management 14: 527–545.
KENYERES Z., BAUER N. (szerk.) 2003: Az agrár-környezetvédelmi program ÉTT program-
jának támogatásával fenntartott Marcal-menti élôhelyek természetvédelmi szem-
pontú monitorozása (Mintaterületek alapfelmérése). Kézirat.
KERTÉSZ M. 2002: Hosszútávú ökológiai vizsgálatok (LTER). In: A Magyar Tudományos
Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.:
FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 115–124.
KERTÉSZ, M., LHOTSKY, B., HAHN, I. 2001: Detection of fine-scale relationships between
species composition and biomass in grassland. Community Ecology 2: 221–230.
KLEIJN, D., SUTHERLAND, W. J. 2003: How effective are European agri-environment
schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology
30: 947–969.
KLEIJN, D., VAN ZUIJLEN, G. J. C. 2004: The conservation effects of meadow bird agree-
ments on farmland in Zeeland, The Netherlands, in the period 1989–1995.
Biological Conservation 117: 443–451.
KLEIJN, D., BERENDSE, F., SMIT, R., GILISSEN, N. 2001: Agri-environment schemes do not
effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413:
723–725.
KNAPP, R. (ed.) 1974: Vegetation dynamics. Junk, The Hague.
KNAPP, A. K., BRIGGS, J. M., HARTNETT, D. C., COLLINS, S. L. (eds.) 1998: Grassland dynamics.
Long-term ecological research in tallgrass prairie. Oxford Univ. Press, New York.
KNAUER, N. 1980: Möglichkeiten und Schwierigkeiten bei der Schaffung funktionsfähiger
Naturschutzgebiete in der Agrarlandschaft. Landwirtsch. Forsch., Sonderh. 37:
105–116. Idézi: ÁNGYÁN J. et al. 1999.

228
KOVÁCS-LÁNG, E. 1997: Developing the framework for a Biodiversity-monitoring System
in Hungary. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management”
Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 147–150.
KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G. 1995: Miért kellenek hosszú távú ökológiai kutatások?
Magyar Tudomány 102: 377–392.
KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G., MOLNÁR ZS. 1998: Mintázat, folyamat, skála: hosszú távú
ökológiai kutatások a Kiskunságban. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.:
FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 209–224.
KOVÁCS-LÁNG, E., FEKETE, G., HORVÁTH, F., MOLNÁR, ZS., TÖRÖK, K., TARDY, J., DEMETER, A.
2000: Development and implementation of a National Biodiversity Monitoring
Programme in Hungary. In: European Monitoring for Nature Conservation (eds.:
BISCHOFF, C., DRÖSCHMEISTER, R.). Schriftenr. Landschaftspflege Naturschutz, Bonn
(Bundesamt für Naturschutz) 62: 76–89.
KOVÁCS-LÁNG E., TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III.
Növénytársulások, társuláskomplexek és élôhelymozaikok. Magyar Természettu-
dományi Múzeum, Budapest.
KOVÁCSNÉ LÁNG E., FEKETE G. 2002: A biodiverzitás védelme és monitorozása. In: A
Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve,
1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 153–168.
KÖLLNER, T. 2000: Species-pool effect potentials (SPEP) as a yardstick to evaluate land-
use impacts on biodiversity. Journal of Cleaner Production 8: 293–311.
KRÖEL-DULAY GY., GARADNAI J., KOVÁCS-LÁNG E. 2003: Bolygatást követô regeneráció
homokpuszta-gyepekben. Elôadás, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô.
Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 160.
KRUESS, A., TSCHARNTKE, T. 2002: Contrasting responses of plant and insect diversity to
variation in grazing intensity. Biological Conservation 106: 293–302.
KUN A., MOLNÁR ZS. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI.
Élôhely-térképezés. Scientia Kiadó, Budapest.
KUN A., RUPRECHT E., BARTHA S., SZABÓ A., VIRÁGH K. 2007: Az Erdélyi Mezôség kincse: a
gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 93–102.
KvVM 2005: Jelentés a Duna vízgyûjtôkerület magyarországi területének jellemzôirôl, az
emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági
elemzésérôl. KvVM, Budapest, 2005.
Kyotói Jegyzôkönyv. http://www.unfccc.int
LANDRES, P. B., VERNER, J., THOMAS, J. W. 1988: Ecological uses of vertebrate indicator
species: a critique. Conservation Biology 2: 316–328.
LÁNG E. 1996: A biológiai sokféleség monitorozása. A Magyar Nemzeti Biodiverzitás
Monitorozó Rendszer kifejlesztésének alapelvei és tervei. Természet Világa 127.
Biodiverzitás különszám, pp. 44–46.
LÁNG E., FEKETE G., TÖRÖK K., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., VIRÁGH K., GALLÉ L., PETHÔ Á.,
MOLNÁR E., PUKY M. 1995: A Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
(MNBMR) kifejlesztésének alapelvei, magyarországi céljainak és feladatainak ki-
dolgozása, és áttekintés az európai országokban mûködô (regionális és globális)
biodiverzitás-monitorozási rendszerek célkitûzéseirôl, prioritásairól és metodoló-
giájáról. Tanulmány, MTA ÖBKI, Vácrátót.

229
LÁNYI A. 1999: Ökológia és ökonómia. In: Együttéléstan. A humánökológia a politikai
filozófiában. Liget Mûhely Alapítvány, Budapest, pp. 168–176.
LEGENDRE, P., FORTIN, J. 1989. Spatial pattern and ecological analysis. Vegetatio 80: 107–138.
LEPART, J., DEBUSSCHE, M. 1991: Invasion processes as related to succession and distur-
bance. In: Biogeography of Mediterranean Invasions (eds.: GROVES, R. H., DI
CASTRI, F.). pp. 159–177.
LIU, J., TAYLOR, W. W. (eds.) 2002: Integrating Landscape Ecology into Natural Resource
Management. Cambridge University Press, Cambridge.
LOREAU, M., NAEEM, S., INCHAUSTI, P., BENGTSSON, J., GRIME, J. P., HECTOR, A., HOOPER, D.
U., HUSTON, M. A., RAFFAELLI, D., SCHMID, B., TILMAN, D., WARDLE, D. A. 2001:
Biodiversity and ecosystem functioning: current knowledge and future chal-
lenges. Science 290: 804–808.
LUNDSTROM-GILLIERON, C., SCHLAEPFER, R. 2003: Hare abundance as an indicator for
urbanisation and intensification of agriculture in Western Europe. Ecological
Modelling 168: 283–301.
MAES, D., VAN DYCK, H. 2001: Butterfly diversity loss in Flanders (north Belgium): Europe’s
worst case scenario? Biological Conservation 99: 263–276.
Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisa (MÉTA) 1.0 változat, 2006. MTA ÖBKI,
Vácrátót. http://www.novenyzetiterkep.hu/meta
MANLY, B. F. J. 1997: Randomization, Bootstrap and Monte Carlo Methods in Biology (2nd
ed.). Chapman & Hall, London.
MANLEY, P. N., ZIELINSKI, W. J., STUART, C. M., KEANE, J. J., LIND, A. J., BROWN, C., PLYMALE,
B. L., NAPPER, C. O. 2000: Monitoring ecosystems in the Sierra Nevada: The con-
ceptual model foundations. Environmental Monitoring and Assessment 64:
139–152.
MARGÓCZI, K. 1995: Interspecific associations in different successional stages of the veg-
etation in a Hungarian sandy area. Tiscia 29: 19–26.
MARGÓCZI, K.,TAKÁCS, G., BÁTORI, Z., SZALMA, E. 2006: Wetland restoration in Hungary, an
overview and evaluation. 5th European Conference on Ecological Restoration,
Greifswald. Conference Programme & Abstracts, p. 125.
MCALLISTER, M. K., PETERMAN, R. M. 1992: Experimental design in the management of
fisheries: a review. North American Journal of Fisheries Management 12: 1–18.
MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2004: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövé-
nyek. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. Természet-
BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2006: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövé-
nyek II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. Természet-
BÚVÁR Alalpítvány Kiadó, Budapest.
MILES, J. 1979: Vegetation dynamics. Outline studies in ecology. Chapman & Hall, London.
Millennium Ecosystem Assessment 2005. Our human planet: summary for decision-
makers. Islandpress. Washington, Covelo, London. http://www.maweb.org
MOLNÁR ZS. 1997a: Másodlagos löszpusztagyepek fejlôdése dél-tiszántúli felhagyott
szántókon I. Trendek és variációk. A Puszta 1/14: 80–95.
MOLNÁR, ZS. 1997b: The land-use historical approach to study vegetation history at the
century scale. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management”
Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 345–354.

230
MOLNÁR ZS. (szerk.) 2003: MÉTA módszertani és adatlapkitöltési útmutató. Kézirat, MTA
ÖBKI, Vácrátót.
MOLNÁR ZS. 2007: Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Ph.D. értekezés. Pécsi
Tudományegyetem, Pécs.
MOLNÁR, ZS., BOTTA-DUKÁT, Z. 1998: Improved space-for-time substitution for hypothesis
generation: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary.
Phytocoenologia 28: 1–29.
MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., KERTÉSZ M., KUN A., ASZALÓS R., BAGI I., BARABÁS S., BIRÓ M.,
CSECSERITS A., CSETE S., GERGELY A., HAHN I., HALASSY M., HORVÁTH A., KÖRMÖCZI
L., MARGÓCZI K., MOLNÁR E., RÉDEI T., CSOMÓS Á., SEREGÉLYES T., SZABÓ M.,
SZOLLÁTH GY., TATÁR D., VIDÉKI R. 1998: A vegetáció térképezésének objektivitása.
Kitaibelia 3: 307–308.
MOLNÁR ZS., PAPP L., MOLNÁR A., HORVÁTH A., KEVEY B., SCHMOTZER A., VIDRA T., KIRÁLY G.,
BÖLÖNI J., VIRÁGH K. 2000: Az alföldi erdôssztyeppek mai helyzete Magyarorszá-
gon: a fennmaradt állományok adatbázisa. In: Alföldi erdôssztyepp-maradványok
Magyarországon (szerk.: MOLNÁR ZS., KUN A.). WWF füzetek 15., pp. 42–48.
MOLNÁR ZS., VAJDA Z. (szerk.) 2000: A Duna-Tisza köze élôhely-térképezése (D-TMap
1996–2000). Kézirat, Vácrátót–Kecskemét.
MOLNÁR ZS., BARTHA S., SEREGÉLYES T., ILLYÉS E., TÍMÁR G., HORVÁTH F., RÉVÉSZ A., KUN A.,
BOTTA-DUKÁT Z., BÖLÖNI J., BIRÓ M., BODONCZI L., DEÁK J. Á., FOGARASI P., HORVÁTH
A., ISÉPY I., KARAS L., KECSKÉS F., MOLNÁR CS., ORTMANN-NÉ AJKAI A., RÉV SZ. 2005:
Magyarország aktuális vegetációtérképének (MÉTA) koncepciója, módszer-
fejlesztése és a módszer szabványosítása. Kézirat, Vácrátót.
MOLNÁR, ZS., BARTHA, S., SEREGÉLYES, T., ILLYÉS, E., BOTTA–DUKÁT, Z., TÍMÁR, G., HORVÁTH,
F., RÉVÉSZ, A., KUN, A., BÖLÖNI, J., BIRÓ, M., BODONCZI, L., DEÁK, J. Á., FOGARASI, P.,
HORVÁTH, A., ISÉPY, I., KARAS, L., KECSKÉS, F., MOLNÁR, CS., ORTMANN–AJKAI, A., RÉV,
SZ. 2007: A Grid Based, Satellite-image Supported, Multi-attributed Vegetation
Mapping Method (MÉTA). Folia Geobotanica et Phytotaxonomica, Praha: in press.
NAGY Z. 2006: Soha rosszabb gazdasági évet a mezôgazdaságnak. Mezôhír 11:24–34.
Natura 2000. http://www.natura.2000
NÉMETH F., SEREGÉLYES T. 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési
útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.
NOBLE, I. R., SLATYER, R. O. 1980: The use of vital attributes to predict successional changes
in plant communities subject to recurrent disturbances. Vegetatio 43: 5–22.
NOSS, R. F. 1990: Indicators for monitoring biodiversity: a hierarchical approach.
Conservation Biology 4: 355–364.
NYBERG, J. B. 1999: An introductory guide to adaptive management for project leaders
and participants. Manuscript. Victoria, Canada.
http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/Pubs/Introductory-Guide-AM.pdf
NYBERG, J. B., TAYLOR, B. 1995: Applying Adaptive Management in British Columbia’s
Forests. Proceedings of the FAO/ECE/ILO International Forestry Seminar, Prince
George, BC, September 9–15, 1995. Canadian Forest Service, pp. 239–245.
http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/apply/applyam.htm
OBORNY B. 1988: Természetes társulások rezisztenciája idegen fajok ellen (az allelopátia
szerepe). Szakdolgozat. MTA ÖBKI, Vácrátót.

231
OBORNY B. 2000: Játék határokkal – Társulási szabályok az ökológiai közösségekben. In:
Vegetáció és dinamizmus (szerk.: VIRÁGH, K., KUN, A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp.
79–96.
O’NEILL, R. V., DEANGELIS, D. L., WAIDE, J. B., ALLEN, T. F. H. 1986: A hierarchical concept
of ecosystems. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.
ÓNODI, G., KERTÉSZ, M., BOTTA-DUKÁT, Z. 2006: Effects of Simulated Grazing on Open
Perennial Sand Grassland. Community Ecology 7: 133–141.
ÓNODI G., KERTÉSZ M., BOTTA-DUKÁT Z., ALTBÄCKER V. 2007: Birka- és nyúllegelés hatá-
sainak vizsgálata az égésre homokpusztagyepen. Kézirat, Vácrátót.
PÁLFAI I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és
a vízhiányos helyzet javításának lehetôségeirôl. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3.
Békéscsaba.
PÄRTEL, M., ZOBEL, M., ZOBEL, K., VAN DER MAAREL, E. 1996: The species pool and its rela-
tion to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75:
111–117.
PETERMAN, R. M., PETERS, C. N. 1998: Decision analysis: taking uncertainties into account
in forest resource management. In: Statistical methods for adaptive management
studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC
Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 105–127.
PETIT, J. R. et al. 1999: Climate and atmospheric history of the past 420,000 years from
the Vostok ice core, Antarctica. Nature 399: 429–436.
PFISTERER, A. B., SCHMID, B. 2002: Diversity-dependent production can decrease the sta-
bility of ecosystem functioning. Nature 416: 84–86.
PICKETT, S. T. A., MCDONNELL, M. J. 1989: Changing perspectives in community dynamics:
a theory of successional forces. Trends in Ecology and Evolution 4: 241–245.
PICKETT, S. T. A., WHITE, P. S. (eds.) 1985: The ecology of natural disturbance and patch
dynamics. Academic Press Inc., Orlando.
PINKE GY., PÁL R. 2005: Gyomnövényeink eredete, termôhelye és védelme. Alexandra
Kiadó, Budapest.
PODANI, J. 1984: Spatial processes in the analysis of vegetation. Theory and review. Acta
Bot. Acad. Sci. Hung. 30: 75–118.
PODANI, J. 1992: Space series analysis of vegetation: processes reconsidered. Abstracta
Botanica 16: 25–29.
PODANI, J. 2006: With a machete through the jungle: some thoughts on community diver-
sity. Acta Biotheoretica 54: 125–131.
RAKONCZAY Z. 1998: Természetvédelem. Mezôgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
RAPPORT, D. J. 1995: Ecosystem health – more than a metaphor. Environmental Values
4: 287–309.
RAUSZ A. (szerk.) 2003: Környezetstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal,
Budapest.
RÉV SZ. (szerk.) 2006: A vidék jövôje Magyarországon. MME, Budapest.
RÉVÉSZ A., CZÚCZ B., HORVÁTH F. 2004: A települések és az úthálózat szerepe a
Duna–Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter. I. Magyar
Tájökológiai Konferencia, Szirák.
RICKLEFS, R. 1987: Community diversity: relative roles of local and regional processes.
Science 235: 167–171.

232
ROSSI, R. E., MULLA, D. J., JOURNEL, A. G., FRANZ, E. H. 1992. Geostatistical tools for mod-
eling and interpreting ecological spatial dependence. Ecological Monographs 62:
277–314.
ROUTLEDGE, R. D. 1998: Measurements and estimates. In: Statistical methods for adap-
tive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V.,
TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 55–68.
RUPRECHT, E. 2005: Secondary succession in old-fields in the Transylvanian Lowland
(Romania). Preslia, Praha 77: 145–157.
SCHWARZ, C. J. 1998: Studies of uncontrolled events. In: Statistical methods for adaptive
management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR,
B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 19–39.
SEREGÉLYES T., CSOMÓS Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket? Tilia
1: 158–169.
SIMONFFY Z. 2002: Vízigények és vízkészletek. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdé-
sei (szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 107–138.
SIMS, R. E. H, HASTINGS, A., SCHLAMADINGERZ, B., TAYLOR, G., SMITH, P. 2006: Energy crops:
current status and future prospects. Global Change Biology 12: 2054–2076.
SINGH, J. S., MILCHUNAS, D. G., LAUENROTH, W. K. 1998: Soil water dynamics and vegeta-
tion patterns in a semiarid grassland. Plant Ecology 134: 77–89.
SIT, V., TAYLOR, B. (ed.) 1998: Statistical methods for adaptive management studies. Land
Management Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC.
URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/lmh/Lmh42.pdf
SMITH, G. J. 1998: Retrospective studies. In: Statistical methods for adaptive manage-
ment studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC
Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 41–53.
SOMODI I. 2004. Degradációs és regenerációs dinamikák egy dombvidéki löszsztyepp-
réten. Diplomamunka. ELTE, Budapest.
SOMODI, I., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R. 2004. The effect of the grazing on the mosaic of veg-
etation patches in a temperate grassland area in Hungary. Ecological Complexity
1: 177–189.
SOÓ R., ZÓLYOMI B. (szerk.) 1951: Növényföldrajzi – térképezési tanfolyam jegyzete
(Vácrátót). Kézirat, Budapest.
SPOONER, P. G., LUNT, I. D., BRIGGS, S. V., FREUDENBERGER D. 2004: Effects of soil distur-
bance from roadworks on roadside shrubs in a fragmented agricultural land-
scape. Biological Conservation 117: 393–406.
STAMPFLI, A., ZEITER, M. 1999: Plant-species decline due to abandonment of meadows
cannot easily be reserved by mowing. A case study from the southerns Alps.
Journal of Vegetation Science 10: 151–165.
STANDOVÁR T., PRIMACK, R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyv-
kiadó, Budapest.
SYMSTAD, A. J., TILMAN, D. 2001: Diversity loss, recruitment limitation, and ecosystem
functioning: lessons learned from a removal experiment. Oikos 82: 424–435.
SZALAI S., KONKOLYNÉ BIHARI Z., LAKATOS M., SZENTIMREY T. 2005: Magyarország éghaj-
latának néhány jellemzôje 1901-tôl napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat,
Budapest.http://www.met.hu/pages/climate/Magyarorszag_eghajlatanak_nehan
y_jellemzoje_1901-tol.pdf

233
SZIGETVÁRI CS. 2002: Az invázív késeiperje Cleistogenes serotina (L.) Keng. szerepe nyílt
homokgyepek társulásszervezôdésében. Kitaibelia 7: 119–139.
SZÔCS Z. 1977: Új típusú számítógép-orientált módszerek a vegetáció szerkezetének
elemzésére. Kandidátusi értekezés tézisei. Kézirat, Vácrátót.
TABARELLI, M., MANTOVANI, W., PERES, C. A. 1999: Effects of habitat fragmentation on plant
guild structure in the montane Atlantic forest of southeastern Brazil. Biological
Conservation 91: 119–127.
TAYLOR, B., KREMSATER, L., ELLIS, R. 1997: Adaptive Management of Forests in British
Columbia. BC Ministry of Forests, Forest Practices Branch, Victoria BC.
URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/sil/sil426.htm
THOMAS, C. D., CAMERON, A., GREEN, R. E. et al. 2004: Extinction risk from climate change.
Nature 427: 145–148.
TILMAN, D., DOWNING, J.A. 1994: Biodiversity and stability in grasslands. Nature 367:
363–365.
TÓTHMÉRÉSZ B. 1994: Diverzitási rendezések és térsorozatok. Akadémiai Doktori érteke-
zés tézisei, Debrecen.
TÓTHMÉRÉSZ B. 1997: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába.
Scientia Kiadó, Budapest.
TÓTH P., BALCZÓ B. (szerk.) 2006: Érzékeny Természeti Területek monitorozása 2006.
Alapállapot felmérés és módszertani javaslatok. KvVM, Természet- és Környezet-
megôrzési Szakállamtitkárság, Budapest.
TÓTH Z., BÁLDI A. 2006: Az organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra. Természet-
védelmi Közlemények 12: 17–33.
TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV. Növényfajok.
Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
TROCMÉ, M., CAHILL, S., DE VRIES, J. G., FARRALL, H., FOLKESON, L., FRY, G., HICKS, C.,
PEYMEN, J. (szerk.) 2003: The European Review: Prepared by COST 341. Habitat
fragmentation due to transportation Infrastructure.
TUBA Z. 2007: Növényökofiziológia: autökofiziológiától a szünfiziológiáig. Magyar
Tudomány: in press.
TUBA Z., CSINTALAN ZS., NAGY Z., SZENTE K., KEMÉNY G., TAKÁCS Z., KOCH J., BADACSONYI A.,
MURAKEÖZY P., PALICZ G., KÓBOR SZ., ÖTVÖS E., BARTHA S. 1998: Szünfiziológia: ala-
pozó gondolatok és exploratív vizsgálatok egy születô növényökológiai tudo-
mányterülethez. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia
Kiadó, Budapest, pp. 171–196.
UPTON, G. J. G., FINGLETON, B. 1985. Spatial data analysis by example. Vol. 1. Point pat-
tern and quantitative data. J. Wiley & Sons, New York.
US Census Bureau. http://www.census.gov/ipc/www/worldpop.html és worldhis.html
VAHAVA projekt. Változás – hatás – válaszadás. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-
térium és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektje a globális klíma válto-
zásáról, hazai hatásairól és az arra adandó válaszokról, 2003–2006.
http://www.vahava.hu
VALK, A. G. 1981: Succession in Wetland. A Gleasonian approach. Ecology 62: 688–696.
VAN BUSKIRK, J., WILLI, Y. 2004: Enhancement of farmland biodiversity within set-aside
land. Conservation Biology 18: 987–994.

234
VAN DER MAAREL, E. 1988: Vegetation dynamics: patterns in space and time. Vegetatio 77:
7–19.
VERHULST, J., BÁLDI, A., KLEIJN, D. 2004: Relationship between land-use intensity and
species richness and abundance of birds in Hungary. Agriculture, Ecosystems
and Environment 104: 465–473.
VIRÁGH, K. 1982: Vegetation dynamics induced by some herbicides in a perennial grass-
land community. Acta Botanica Hungarica 28: 424–447.
VIRÁGH, K. 1987: The effect of herbicides on vegetation dynamics; A 5–year study of tem-
poral variation of species composition in permanent grassland plots. Folia
Geobot. Phytotax., Praha 22: 385–405.
VIRÁGH, K. 1989a. The effect of selective herbicides on temporal population patterns in
an old perennial grassland community. Acta Botanica Hungarica 35: 127–143.
VIRÁGH, K. 1989b. The effect of selective herbicides on structural changes of an old
perennial grassland community. An experimental approach to the study of com-
munity stability: resilience and resistance. Acta Botanica Hungarica 35: 99–125.
VIRÁGH, K. 1991. Diversity and resilience after herbicide disturbances in a Hungarian
perennial grassland community. In: Biological Diversity (eds.: PINEDA, F. D.,
CASADO, M. A. et al.). Fundacion Ramon Aceres, Madrid, pp. 223–227.
VIRÁGH K. 1992. Diszturbációt követô vegetációdinamizmus egy sztyepptársulásban.
Kandidátusi értekezés, Vácrátót.
VIRÁGH, K. 1994. Spatial aspects of vegetation dynamics induced by herbicide distur-
bances in a Hungarian loess grassland community. Tiscia 28: 3–13.
VIRÁGH K. 2000: Vegetációdinamika és szukcessziókutatás az utóbbi 15 évben.
Gondolatok a kutatási trendekrôl és módszerekrôl. In: Vegetáció és dinamizmus
(szerk.: VIRÁGH K., KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 53–77.
VIRÁGH K. 2002: Vegetációdinamikai kutatások. In: A Magyar Tudományos Akadémia
Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA
ÖBKI, Vácrátót, pp. 65–93.
VIRÁGH, K., GERENCSÉR, L. 1988. Seed bank in the soil and its role during secondary suc-
cessions induced by some herbicides in a perennial grassland community. Acta
Botanica Hungarica 34: 77–121.
VIRÁGH, K., BARTHA, S. 1996: The effect of current dynamical state of a loess steppe com-
munity on its responses to disturbances. Tiscia 30: 3–13.
VIRÁGH K., HORVÁTH A., BARTHA S., SOMODI I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati
rendezettség a szálkaperjés erdôssztyepprét természetközeli és zavart állomá-
nyaiban. In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI,
Vácrátót, pp. 89–110.
WALTERS, C. J. 1986: Adaptive management of renewable resources. McMillan, New
York.
WALTERS, C. J. 1997: Challenges in adaptive management of riparian and coastal eco-
systems. Conservation Ecology [online] 1: 1.
http://www.consecol.org/vol1/iss2/art1/
WALTERS, C. J., GUNDERSON, L., HOLLING, C. S. 1992: Experimental Policies for Water
Management in the Everglades. Ecological Applications 2: 189–202.
WALTERS, C. J., HOLLING, C. S. 1990: Large-scale management experiments and learning
by doing. Ecology 71: 2060–2068.

235
WATSON, D. M. 2003: Long-term consequences of habitat fragmentation – highland birds
in Oaxaca, Mexico. Biological Conservation 111: 283–303.
WATT, A. S. 1947: Pattern and process in the plant community. Journal of Ecology 35:
1–22.
WHITE, P. S., JENTSCH, A. 2001: The Search for Generality in Studies of Disturbance and
Ecosystem Dynamics. Progress in Botany 62: 399–449.
WICKMANN, D. 1999: Bayes-statisztika. Betekintést nyerni és dönteni bizonytalan
helyzetekben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
WIEGLEB, G. 1989: Explanation and prediction in vegetation science. Vegetatio 83: 17–34.
WIENS, J. A. 1989: Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3: 385–397.
WIENS, J. A. 1999: The science and practice of landscape ecology. In: Landscape
Ecological Analysis: Issues and Applications (eds.: KLOPATEK, J. M., GARDNER, R.
H.). Springer, New York, pp. 371–383.
WU, J. 1999: Hierarchy and scaling: Extrapolating information along a scaling ladder.
Canadian Journal of Remote Sensing 25: 367–380.
WU, J., LOUCKS, O. L. 1995: From balance of nature to hierarchical patch dynamics: a
paradigm shift in ecology. The Quarterly Review in Biology 70: 439–466.
ZECHMEISTER, H.G., SCHMITZBERGER, I., STEURER, B., PETERSEIL, J., WRBKA, T. 2003: The
influence of land-use practices and economics on plant species richness in
meadows. Biological Conservation 114: 165–177.
ZOBEL, M. 1992: Plant species coexistence – the role of historical, evolutionary and eco-
logical factors. Oikos 65: 314–320.
ZOBEL, M., VAN DER MAAREL, E., DUPRÉ, C. 1998: The species pool: the concept, its deter-
mination and significance for community restoration. Applied Vegetation Science
1: 55–66.
ZÓLYOMI, B., FEKETE, G. 1994: The Pannonian loess steppe: Differentiation in space and
time. Abstracta Botanica 18: 29–41.

236
6.2. Rövidítések

Rövidítés Teljes elnevezés

AIR Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer
AKG Agrár-környezetgazdálkodás
Á-NÉR Általános Nemzeti Élôhely-osztályozási Rendszer
AS Asszociátum
CSS Countryside Stewardship Scheme
DPSIR Driving forces – Pressures – State – Impact – Responses
(hajtóerô – kényszer – állapot – hatás – válasz)
ESA Environmentally Sensitive Area (érzékeny természeti terület)
ÉTT Érzékeny Természeti Terület
EU Európai Unió
FD Florális diverzitás
FVM Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
GIS Geographical Information System (térinformatikai rendszer)
GPS Global Positioning System (globális helymeghatározó rendszer)
KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
LTER Long-term Ecological Research (hosszú távú ökológiai kutatás)
MEA Millenium Ecosystem Assessment
MÉTA Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisa
NDVI Normalizált Differenciális Vegetációs Index
SE Standard Error (az átlag szórása)

237
6.3. A monitorozás alapfogalmai

Alapállapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a kezelt objektum konkrét kezelé-
sének elkezdését közvetlenül megelôzô (az állapot felméréséhez adekvát) idôszakban
detektált állapota. Ideális esetben megegyezik a kezdô állapottal. (Az állapot felmérésé-
hez akkor tekinthetô adekvátnak egy adott idôszak (pl. a vegetációs idôszak adott tarto-
mánya), ha abban az objektum az indikátorváltozók felvételéhez – méréséhez, becslésé-
hez – megfelelô fenofázisbeli állapotban van.)
Állapot: az állapotváltozók alkotta fázistérben az adott objektumnak az állapotváltozók
aktuális értékei által kijelölt pozíciója.
Állapotváltozó: az a változó, amely által leírható az adott objektumnak az adott kérdés
(modell) szerint releváns valamely tulajdonsága.
Attribútum: bizonyos természeti objektum valamely élô vagy élettelen, mérhetô vagy
becsülhetô olyan jellemvonása vagy folyamata, amely lehetôvé teszi, hogy az objektum-
nak (ökoszisztémának) az adott kérdés szempontjából releváns állapotát megismerjük.
Az attribútum az állapotváltozó adott értékével (vagy értékeivel) írható le.
Biodiverzitás monitorozás: biológiai objektumon (általában valamilyen ökológiai rend-
szeren) elvégzett monitorozás, amelynek célja a vizsgálandó faj, populáció, fajcsoport
vagy életközösség diverzitási állapotában bekövetkezett változás nyomon követése.
Tágabb (esetenként félrevezetô) értelmezésben általánosan a biológiai rendszerek moni-
torozását értik alatta.
Biológiai rendszerek monitorozása: a biomonitoringgal ellentétben a monitorozás
ebben az esetben végsô soron magára a vizsgált biológiai (ökológiai) rendszerre irányul;
a monitorozás célja az adott ökológiai rendszer állapotában bekövetkezett változások
nyomon követése. A biodiverzitás monitorozás kifejezést gyakran a biológiai rendszerek
monitorozásának szinonimájaként használják. Ez azonban csak akkor igaz, ha a bio-
diverzitást ebben a szóösszetételben meglehetôsen tágan értelmezzük, hiszen a bioló-
giai rendszereknek a diverzitás (a komponensek sokfélesége) mellett sok más más jel-
lemzôje (pl. funkciója, szerkezete) is monitorozandó. Megkülönböztetünk trend- és hipo-
tézistesztelô monitorozást.
Biomonitoring: a fizikai környezet valamilyen állapotváltozójának közvetett nyomon
követése valamilyen faj vagy fajegyüttes felhasználásával. Megkülönböztetendô a bioló-
giai rendszerek monitorozásától és a biodiverzitás monitorozástól.
Célállapot: a cél-objektumnak az az elvárt állapota, amely a kezelt objektumon elvégzett
konkrét kezelés hatására feltételezhetôen bekövetkezik. A cél-objektum a monitorozás
idôtartama alatt nem feltétlenül éri el a célállapotot; ebben az esetben definiáljuk az
elvárt céltrendet, amely megvalósulására a monitorozott trendbôl következtetünk.
Céltrend: A cél-objektum állapotának megváltozásában az elvárásaink szerinti trend,
amely a célállapot felé való elmozdulásra utal. A céltrend értelmezhetô egyrészt a cél-
objektum alapállapota és célállapota relációjában, másrészt a cél-objektum és a referen-
cia-objektum monitorozott állapotának viszonyában.

238
Cél-objektum: az a természeti objektum, aminek az állapotában várhatóan változás
következik be a kezelt objektumon végrehajtott konkrét kezelés eredményeképpen. Azért
„cél”, mert a beavatkozás az objektum állapotának közvetlen vagy közvetett megváltoz-
tatását, bizonyos célállapotba juttatását tûzi ki célul.
Hipotézistesztelô monitorozás (vagy hatás-monitorozás): adott környezet tényezônek
vagy emberi beavatkozásnak az ökológiai rendszer viselkedésére gyakorolt hatását, a
prognosztizált változás bekövetkezését figyelemmel kísérô monitorozás.
Indikátorok: adott természeti objektum fizikai, kémiai vagy biológiai elemei vagy folya-
matai közül azok a monitoring attribútumok, amelyek különösen információgazdagok,
vagyis értékeik jól jelzik annak az ökológiai rendszernek az állapotát (minôségét, egész-
ségét, integritását stb.), amelyhez tartoznak.
Indikátorváltozók: a releváns állapotváltozók közül azok, amelyeket módszertani szem-
pontok alapján alkalmasnak találunk a célállapot vagy a céltrend hatékony detektálására.
Kezdô állapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a monitorozás elsô (alapálla-
pot-felvételt célzó) felmérése során detektált állapota. Ideális esetben, vagyis ha a moni-
torozás elsô felmérése közvetlenül megelôzi a konkrét kezelés elkezdését, a kezdô állapot
megegyezik az alapállapottal. Elôfordulhat, hogy az elsô felmérés jóval (pl. több évvel) a
konkrét kezelés elindítását megelôzôen zajlott le, vagy csak az azt követô években került rá
sor; ezekben az esetekben a kezdô állapot nem feltétlenül az alapállapotot írja le, és a be-
következô állapotváltozások helyes értelmezése is problémás lehet. Megoldást jelenthet, ha
a cél-objektum kezdô állapotát a referencia-objektum állapotához (mint referencia állapot-
hoz) viszonyítjuk.
Kezelt objektum: az a topográfiailag körülhatárolt ökológiai rendszer (életközösség,
élôhely vagy élôhely-komplexum), amely valamilyen konkrét kezelés alatt áll.
Konkrét kezelés: az a tevékenység (vagy több tevékenység együttese), amit a kezelt
objektumon végrehajtanak. A konkrét kezelés lehet egy adott beavatkozás, vagy éppen
egy adott beavatkozás hiánya.
Kontrollált hatótényezô: a cél-objektumot érô azon általunk befolyásolt hatótényezô,
amely a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. Feltételezés
szerint a kontrollált hatótényezô következtében a cél-objektum állapota a célállapot felé
fog tartani. A cél-objektumot ezen kívül nem kontrollált hatótényezôk is befolyásolják.
Monitorozás (monitoring): valamely objektum állapotára vonatkozó, idôben megismé-
telt, meghatározott eljárás szerinti adatgyûjtés. A monitorozás célja az, hogy a releváns
állapotváltozók nyomon követése által értékelje az objektum állapotának változását egy
elôre meghatározott tartományban. A monitorozási rendszerek feladata, hogy jelezzék,
ha az egy vagy több állapotváltozó aktuálisan mért értéke eltér a várt tartománytól, vagy
elérte a kitûzött értéket. A biológiai objektumokkal kapcsolatos monitorozás alapvetôen
kétféle lehet: biomonitoring és a biológiai rendszer monitorozása.
Monitorozott állapot: a monitorozás során (a monitorozás elsô felmérését – a kezdô
állapot felvételét – követôen) a cél- vagy a referencia-objektum detektált állapota. A cél-
objektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend.

239
Monitorozott trend: a cél-objektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti
eltérés. A monitorozott trendbôl következtetünk arra, hogy a cél-objektum állapota a cél-
állapot felé tart-e, vagyis bekövetkezett-e a cél-trend.
Nem kontrollált hatótényezô: minden olyan, a cél-objektumra ható tényezô, amely nem
a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. A nem kontrollált
hatótényezô (és hatás) releváns, ha a célállapotot befolyásolja, ha viszont nem feltételez-
hetô (bizonyítható), hogy befolyással lenne a célállapotra, akkor nem relevánsnak nevez-
zük.
Paraméter: általában egy konstans egy adott kvantitatív modellben. A cél-objektum
esetén paraméternek tekinthetô az a változó, amely értéke a cél-trend monitorozásának
idôtartama alatt számottevôen nem változik meg. (Kivételes esetben a modell hosszú
idejû mûködése során a paraméter lassan változhat.)
Referencia állapot: az az állapot, amelyhez a cél-objektum valamely monitorozott álla-
potát viszonyítjuk az esetlegesen bekövetkezett (a célállapot felé tartó) változások detek-
tálása végett. Referencia állapot lehet magának a cél-objektumnak az alapállapota, vagy
a referencia-objektum ugyanazon idôszakban felvett monitorozott állapota. A cél-objek-
tum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend.
Referencia-objektum: viszonyítási alapnak kiválasztott olyan objektum, amely a cél-
objektumhoz képest:
– a monitorozás megkezdésekor megegyezô alapállapotú;
– minden olyan attribútumban megegyezô, amelyek a cél-állapot elérését lényege-
sen befolyásolják;
– ugyanazok a nem kontrollált hatótényezôk (hatások) érik;
– a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelések azonban nem hatnak rá.
Releváns állapotváltozók: az objektum (cél- vagy referencia-objektum) állapotát leíró
állapotváltozók, amelyek által meghatározott paramétertérben a cél-objektum állapot-
transzformációja (vagyis a változók értékeinek bizonyos – elôre definiált – mértékû és
irányú megváltozása) jelzi a célállapot vagy a céltrend bekövetkezését.
Trend-monitorozás: az élôvilág egységei (populációk, közösségek, közösség-komp-
lexek) spontán állapotváltozásának, viselkedésének nyomon követése. Célja a vizsgált
objektumok természetes dinamikáinak (fluktuációinak, életciklusának, trendszerô vál-
tozásainak) rögzítése. Ez viszonyítási alapot adhat a természetestôl eltérô viselkedések
felismeréséhez, értelmezéséhez.

240