Emil Cou

A GYGYITS
LEGNAGYOBB
TITKA
VESZPREM,1997
1
Olvaso Ksznt!
Oszinte lelkesedessel ajanlom nnek A gyogyitas legnagyobb titka cim
knyvet, mely erteket tekintve megkoronazza Coue teljes eletmvet.
rmre es bizakodasra ad okot, hogy a hetkznapok gyogyito gyakorlatava
valt a lelek apolasa es a psziche, betegsegek kialakulasaban jatszott szerepenek
elismerese. Ez egyuttal a lelki gyogymodok nagyIoku terhoditasat is jelenti.
Minden testi sikon megmutatkozo zavar elssorban mentalis okbol
szarmazik. Es minden problema mas lelki tonusra utal.
Coue jeles knyvenek vitathatatlan erdeme egy vadonatuj IelIedezes
kzzetetele. Minden betegsegnek van egy eddig ismeretlen, abszolut kzs lelki
oka is. Egy olyan viselkedes tipus, amely azonnal berobbantja a betegseget es
Ielersiti a sok-sok klnbz, rombolo lelektani minta karos hatasat is.
Mi ez az alapvet kzs ok? Hogyan kszbljk ki tkeletesen a betegsegek
tenyet az eletnkbl? A ktet megismerese soran a valasz tkeletesen vilagossa
valik.
Annyit azonban batran elrebocsathatunk, hogy mindaz, amit a gyogyitasrol
es a betegseg szereperl eddig kepzeltnk, ugyszolvan nem igaz tbbe.
A gyogyitas legnagyobb titka az izgalmas cimado tema mellett egy csokornyi
erdekes, meglep tartalmu Iejezetnek is otthont ad. A ktet az ngyogyito
gyakorlas kiIorrott technikainak valosagos tarhaza. Biztat, batorit es szilard
magabiztossagra kesztet. Amire a betegnek a lehetlegnagyobb Ioku
gyogyulasahoz szksege van azt Coue meg is adja szamara.
Emil Coue hires knyveinek mar a puszta olvasgatasa is gyogyitja, apolja a
lelket, elzi a buskomorsagot es a letargiat. Ez a hatas mar akkor erezhetve
valik, mikor a gyakorlatok vegzesehez meg hozza sem kezdtnk. Elegend, ha
kezbe vesszk a knyvet es nehany Iejezet elolvasasa nyoman a gond, a lelki baj
emlekke szelidl.
Lelkesit m ez! Kitn olvasmany, remek iroi teljesitmeny A legmagasabb
rend olvasoi elmenyek Iorrasa.
A ktet azonban nem egyszeri olvasasra szletett. A gyogyitas sulyos
kerdeseivel Ioglalkozo reszek a teljes megerteshez nem csupan olvasast, hanem
tanulmanyozast igenyelnek. A "Csaladi harmonia", az "Idegen szuggesztiok" es
"A gyogyitas legnagyobb titka" cim Iejezetek tbbszri attekintese nyoman
Ieloldodnak bennnk az eletnk komoly ellentmondasai, es kibontakozik
elttnk Coue zsenialis mondanivalojanak lenyege.
Ezt a knyvet batran klcsnadhatjuk azoknak az ismerseinknek, akik
eddig semmilyen sztnz hatasra nem indultak el a pozitiv gondolkodas es a
testi-lelki gyogyulas utjan. Meglatjuk a hatas nem varat magara!
A m vegen harom olyan Iejezet is talalhato, amely elssorban gyogyitok
szamara keszlt. Ezekhez a reszekhez kln rvid bevezet tartozik, amely a
szakkiIejezesek teren jaratlan olvasok szamara kinal kapaszkodokat a tartalom
eredmenyes Ieldolgozasahoz.
2
Azt hiszem, a knyv elolvasasa utan mindenkinek lesz kedvenc Iejezete.
Nekem a szerkesztes soran harom tema is szorosan a szivemhez ntt:
"Gyogyitas, rm, realizmus, A gyakorlas idtartama, rljnk masok
sikereinek." Ha most rgtn kellene valasztanom kzttk bizony nehez dolgom
lenne!
A kiado szamara nagy-nagy rm, hogy egy bszken vallalhato, Irissiten uj
gondolatokat nyujto, ertekes ktetet nyujthat at olvasoi szamara!
97. Augusztus ho
SimonIalvy Tamas
3
Tartalomjegyzek
l. Hogyan Iogadjuk a betegseget? 5
2. A gyogyito nbizalom megteremtese 12
3. Az elmemkdes trvenyei es a szuggesztios gyogytechnikak 17
4. Szervgyogyito technikak 31
5. Az erzelmek szuggesztiv ereje 34
6. Idegen szuggesztiok es manipulaciok 35
7. Lassan beszelek, lassan mozdulok. 42
8. Lazitsunk tbben! 44
9. A gyogyito modszer hatarai es lehetsegei 44
10. A gyakorlas idtartama 47
11. Gyogyitas, rm, realizmus 49
12. rljnk masok sikereinek! 51
13. A masik ember latoszge 53
14. A lelki valsag gyogyitasa 56
15. Kepzeletnk ntoIormaja 57
16. Csaladi harmonia 59
17. A gyogyitas legnagyobb titka 74
Gyogytechnikak es lelektani trvenyek a terapeutak szemszgebl 88
1. Eleter terapia, vitalmagnetikus gyogyitas 89
2. A szuggesztiv beIolyasolhatosag 107
3. A szuggesztio es a hipnozis lelektani trvenyei 113
4
1. HOGYAN FOGADJUK A BETEGSEGET
A betegseg vagy rendellenesseg Iogadasanak Iogalma kitn pelda arra nezve,
hogy aktiv, magabiztos szerepvallalasunkkal mar a problema Ielismeresenek
els pillanatatol nmagunk sikeres gyogyitoiva valhatunk. A helyzet vagy
allapot Iogadasa magasabb rend cselekedet, mint annak puszta elviselese,
esetleg megszenvedese. A Iogadas kezdemenyez- keszseget sugall egy olyan
szituacioban melyrl a legtbb ember meggyzdessel vallja, hogy letaglozo,
elspr, benito elmenyt jelent. A kezdemenyez szerep pedig az esemenyek
kezbentartasat, iranyitasat Ieltetelezi.
Kepzeljk csak el, hogy nevezetesen a sakkjatekban, de az gyessegi
sportokban is, mint peldaul a labdajatekokban milyen nagy szerepe van az
iranyito, kezdemenyez hozzaallasnak. Az ellenIel ilyenkor szituacio - kvetve
valik. Csupan arra van lehetsege, hogy reagaljon a kivalto inger azonban a
kezdemenyez Iel kivaltsaga.
A Ienti sportpeldak erdekes modon szinte megszemelyesitik a betegseget.
Nos van-e ennek a megszemelyesitesnek partneri rangra emelesnek valamilyen
valosagalapja? Kepzelhetjk-e ugy a problemankat, testi vagy lelki sikon
Iormalodo bajunkat, mintha egyIajta ellenIellel allnank szemben?
Alaptrvny: minden ami velnk trtenik a vilagegyetem valasza a mi
cselekedeteinkre.
Most bontsuk ki e trveny jelenteset, es hozzuk sszeIggesbe konkret
betegsegnkkel! A betegseg egy megtesteslt negativ gondolat - tagabb
ertelemben egeszsegrombolo kepzetek, viselkedesek, erzesek szvedekenek
kvetkezmenye - olyan gondolat, amely elegend ervel birt ahhoz, hogy
uralkodjon, kepzettarsitasokat, asszociaciokat vonzzon, cselekedetek
hajtoerejeve valjon. St, rgeszmeve kvesedjen. Nyilvanvalo, hogy ha ez a
rgeszme betegseget teremtett, akkor nem allt sszhangban eletharmoniankkal
es tulelesnkkel.
A gondolat amelybl esetenkent rgeszmek nhetnek, mint minden letrejtt
vagy megszletett teremtmeny e Ildn, bizonyos tekintetben aktiv Enyhe
tulzassal azt allithatjuk, hogy, tulelesre trekszik. Tulelesre? kerdezik most
sokan. Az tkeletesen erthet, hogy egy ujszltt elni akar Hanggal, mozgassal,
taplalek Ielvetelre sztnz reIlexekkel kzd a maga esetlen es kiszolgaltatott
modjan.
Meg az is jol erthet, hogy hasonlo modon tulelesre trekszik egy ujszltt kis
allat, mely alacsonyabb rend az embernel, de tulelesi programja (ehetve teszi,
hogy betagozodjon a rendseget is jellemz biologiai lancolat sokszin es
eleven vilagaba. Csakugy mint a nvenyek, melyek tulelesi vagyat, annak egyik
els lepcsjet a csirazo mag mintazza.
A gondolater tulelesi programja mindehhez kepest nagyon meresz
Ieltetelezesnek tnhet. Nem utolsosorban Iizikai megIoghatatlansaga latszolagos
bizonyithatatlansaga okan. A pozitiv gondolkodas egyik Iontos tetele, hogy ha
5
valaminek a bizonyitasara treksznk akkor elmenk e cel erdekeben kutat Iel es
teremt meg uj gondolatokat es kepzeteket. Ha valaminek az ellentetet kivanjuk
alatamasztani, akkor az eredmeny az ellentettel, annak tartalmaval lesz
sszhangban. Az eltunyult, elhizott ember allithatja egyreszt, hogy a mozgas az
egeszseges es lendletes eletmod segiteni Iog neki a leIogyasban. Ha igy
gondolkodik, akkor ezzel sszhangban is cselekszik majd. Gondolatcsirajabol uj
tletek, vagyak, szituaciok, tarsasagi programok, rmIorrasok szletnek majd,
melyek eletminsegenek teljes atalakulasahoz vezetnek, es valoban a leIogyasat
segitik.
Ezzel szemben ha nap mint nap pusztan arra hagyatkozik, hogy
tehetetlenseget igazolja, peldaul azzal, hogy nyugodt, higgadt, tehat
egeszseges eletet el, akkor szamara ez lesz az egeszseg szinonimaja. Jollehet, a
kivlallo szamara egyertelm, hogy becsapja magat.
Ugyanigy, ha a gondolatok tulelesi vagyanak bizonyitasara vallalkozunk, es
nem nyomjuk el magunkban ezt a Ieltetelezest, csupan azert, mert Iizikailag
megIoghatatlan, bizony ertekes tudasra tehetnk szert. Elskent Goethe ismert
mondasa juthat esznkbe: "minden gondolatokbol lett teremtve". Valoban! Ha e
rvid magvas mondatnak csupan prozai szint jelenteset vizsgaljuk, eltekintve
most a vilag teremtesenek taglalasatol ra kell jnnnk, hogy egy baleset,
elvagott ujj, vagy szerencsesnek mondott nyeremeny is a mi gondolkodasunk
egyertelm termeke, st bizonyiteka. A baleset dekoncentraltsagbol, oda nem
Iigyelesbl szarmazhat. Egy olyan el gondolat uralmabol, amely cselekszik,
megosztja a Iigyelmet, es nem enged az adott cselekedetre koncentralni.
Nevezetesen elkalandozasra kesztet, peldaul a kessel valo konyhai munka soran.
A nyeremeny ehhez hasonloan abbol a gondolatbol szlethet, hogy reszt
vesznk valamely jatekban.
A gondolatok tulelesi, ervenyeslesi programjanak bizonyitasahoz
termeszetesen nem csupan kzvetett bizonyitekokat kereshetnk, es nem csak
Goethe mondasahoz hasonlo trvenyekre hagyatkozhatunk. A gondolatok aktiv
letszomjara vonatkozo els Iontos bizonyitek, hogy erzeseket kepesek kivaltani.
Az erzesek azutan Iizikai erzetekhez vezetnek. Melyek ujabb gondolatok
blcsjeve valnak. Ehhez hasonloan a gondolatok kepzettarsitasokat vonzanak.
A stetrl sokaknak az ejszaka jut eszebe, az rmrl bevillanhat egy
szletesnap vagy nnepseg. Mindez teljesen automatikus elmeIolyamat termeke.
A kepzettarsitasok tehat nmkden jnnek letre. A gondolat tuleleset az elme
Iigyelme garantalja. A gondolatok ezert magukhoz vonzzak a Iigyelmet. Peldaul
az aggodas targyat kepez gondolat szinte magahoz lancolja a Iigyelmet.
Alaptrvny: a gondolater tulelesi programjanak megvalosulasahoz, es
tartalmanak beteljeslesehez az emberi elme ad hatteret. A negativ gondolatok
betegseget teremtenek, a pozitiv elkepzelesek pedig egeszseget ebresztenek.
Ha ezt megertjk kzelebb kerlnk annak elIogadasahoz is, hogy minden,
ami velnk trtenik a vilagegyetem valasza a mi cselekedeteinkre. Vegs soron
arrol van szo, hogy a gondolater tudatos iranyitasaval tkeletes Ielelsseget
6
tudunk vallalni azert az esemenyhalmazert, amit kvetkezmenynek neveznk. A
gondolater iranyitasanak elhanyagolasabol vagy a gondolatok szerepenek Iel
nem ismeresebl szarmazo varatlan kvetkezmenyek azonban leggyakrabban
igen kellemetlenek szamunkra. A legIontosabb kerdes persze meg nyitott. Arrol
van szo, hogy mindezek ismereteben tekinthetjk-e partnernek, ellenIelnek az
nmagunkon IelIedezett betegseget.
A valasz erre a kerdesre egyszeren megdbbent! Enyhen Iogalmazva is
Ielelmetes es borzongato. Igen, a betegseg egy olyan kvetkezmeny, mely el
erbl szarmazik. Ebbl kiIolyolag hasonlo partner, mint jatszotarsunk a
sakkban vagy a teniszben. El er? - kerdeznek megdbbenve sokan. Mi ez az
el er? Nevezzk meg, leplezzk le, ismerjk meg vegre ki a Ielels! Az el
er, mely a betegseg szituaciojaban velnk szemben all, a mi multbeli
gondolataink nmkdve valt, kiIejldtt, letszomjjal, tulelesi sztnnel
rendelkez "lenye". Melynek teste a betegseg, lelke a tulelesnkkel nem egyez
psziches hozzaallasunk egy szemelyhez, elmenyhez. Ez azt jelenti, hogy betegen
t vagy tiz evvel ezeltti nmagunkkal allunk szemben. Vagyis arrol van szo,
hogy korabbi negativ gondolatrendszernk eltaposna, betegseg Iormajaban
letaglozna mai letnket? Ez a Ielismeres valoban hatborzongato. Termeszetesen
azonnal kerdesek sokasagat veti Iel bennnk. Vajon mai gondolataim mostani
hitrendszerem sszhangban allnak-e majdani, talan tiz evvel kesbbi eletemmel?
Taplaljak vagy romboljak a jvmet? Mit tehetek azert, hogy evek multan erett
es egeszseges gymlcsket szretelhessek eletem Iajarol es ne bajban
Iuldokolva kelljen homalyos okok utan kutatnom? Ha ezek a kerdesek vagy
hasonlo tartalmu megkzelitesek tlenek Iel bennnk, netan meg is tudjuk
valaszolni ket, akkor a gondolater alapmkdeset mar ertjk. Ez hatalmas
elrelepes. Oriasi haladas egy olyan allapothoz kepest, melyben az emberek
tudatossag nelkl rombolo, valtozo minseg gondolatrendszerk
kvetkezmenyeinek halojaban vergdnek. Aki e kerdesek megIogalmazasaig
eljut, soha tbbe nem kerlhet olyan helyzetbe, melyben a sorsa
iranyithatatlanna valik. E gondolatok Ielvetdese tovabba garancia arra is, hogy
az elme olyan kepzettarsitasokat hiv eletre, melyek erteljesen kzelitenek a
tulelessel, egeszseggel valo sszhang iranyaba.
E tudast melyet birtoklunk es ertnk allitsuk most az egeszsegnk
szolgalataba. Oldjuk meg altala a betegsegek Iogadasanak sokak szamara
Iajdalmas, kinos, kellemetlen elethelyzetet.
E helyzet egyik resztvevje az el er, a rombolo gondolat, negativ
szuggesztio mely betegit hatassal bir, es amely nem mas, mint korabbi
hitrendszernk. A masik kzdIel elmenk vedekez rendszere, mely segit
Ieldolgozni, es atalakitani a Iellep lelki terhet, valamint hozzajarul ahhoz, hogy
aktiv kezdemenyez, ha ugy tetszik tamado Iunkciot vehessnk Iel a
betegseggel szemben. Nos, ez a vedekez rendszer az, ami az emberek
tbbsegebl egyszeren hianyzik. E vegzetes hianybol Iakad a betegseg
Ielismeresevel egyttjaro ijedtseg, Iajdalom, kapkodas, sszevisszasag,
7
nemritkan a remlet. E viselkedesek kzs jellemzje, hogy grcssseghez,
akarati erIesziteshez vezetnek. Mi trtenik ekkor?
Alaptrvny: ha az akarat es a kepzeler szemben all egymassal kivetel nelkl
mindig a kepzeler kerekedik Iell.
A rendellenessegek Ielismerese eseteben a kepzelert athatja es uralja a
problema megjelenitese, a varhato kvetkezmenyek es kilatasok elemzese. Ha
ezzel szemben bevetjk az akaratot, akkor annak megvalosulasat tamogatjuk,
amit kepzelernk egy adott pillanatban megjelenit, tehat tovabb ersdik
bennnk a betegseg kepzete. Ezaltal a negativ kilatasok, veszjoslo Ielelmek is
elindulnak a megvalosulas utjan. A betegseg Iogadasanak legIontosabb titka: a
baj Ielismeresenek pillanataban tanusitott viselkedesnk meghatarozza, es elre
vetiti a problema megoldasara vonatkozo lehetsegeinket. Rviden: az eszleles
es reagalas els pillanata a dnt. A betegseg Ielismeresenek pillanataban
tanusitott reakcionk hosszutavon tesz vesztesse vagy nyertesse bennnket.
sszefoglalva: az ijedtseg kapkodova tesz, a kapkodas hibakkal jar. A hibak
kiszolgaltatottsagot sugallnak. Ha a betegseget nem tudjuk hatarozottan ket
labbal allva Iogadni, elmenk azt az ertelmezest rendeli a helyzethez, hogy
vesztesek vagyunk. Ez olyan ertelmezesi keret, melybl nehezebb kigyogyulni,
mint barmely betegsegbl. A vesztesseg erzese olyan kontextus, melynek
Iiziologiai kvetkezmenyei az immunrendszer gyenglese, szivproblemak, es
Iokozott vitalitas cskkenes. Tehat pontosan azok a Iunkciok serlnek, melyekre
a legnagyobb szksegnk lenne a gyogyulashoz. Jol lathatjuk, hogy a mi utunk
es a mi trekvesnk egeszen masrol szol. Olyan ertelmezesi keretet celszer
kialakitanunk, melynek Iedezekebl el allva azonnal dbbenetes es elspr
lelki Ilenyt teremtnk betegsegnkkel, azaz korabban Iogant rgeszmeinkkel
szemben.
Alaptrvny: veszhelyzetben sohasem akaratunk iranyzeka szerint cseleksznk.
Elmenk programozottsaga vagy a programozottsag hianya a meghatarozo.
A varatlan es egyben kellemetlen trtenesektl a legtbb ember Iel. Megsem
jellemz az ilyen szituaciokra valo tudatos es szisztematikus keszles. Miert
tegyem? Eszem agaban sincs azon tprengeni, hogy mit tegyek majd a bajban.
Jezus is megmondta: "minden napnak eleg a maga baja" - allitjak sokan. Jezus
szavai azonban nem illenek ide, hiszen nem bajrol, vagy annak elidezeserl
van szo, hanem eppen az elkerleserl. Svajc evszazadok ota semleges allam,
nem Ienyegeti kls veszely, nincs terleti vitaja, megis a kontinens egyik
legersebb hadsereget tartja Ienn. Az orszagba vezet vlgyek, hagok hatalmas
viztarozok oriasi gatrendszerenek atvagasaval araszthatok el barmely
pillanatban. Ok nelkl? Mondhatnank. De a svajciak semmit nem biznak a
veletlenre. Mindenre Iel vannak keszlve. A tkeletes vedettseg kiepitese
szamukra az elet szerves resze, a Iggetlenseg garanciaja. A kutyak emberre
trten tamadasa alappelda arra, hogy a helytelen, meggondolatlan, kapkodo
reakcio, nevezetesen a menekles a kutya Ielbatorodasahoz es tamado kedvenek
nvekedesehez vezet. Ezzel szinte mindenki tisztaban van. A vicsorgo kutyatol
8
veszelyeztetve azonban a legtbben megis elIutnak. Nem tehetnek mast. Ez
bergztt elmeprogramjuk parancsa. Uj cselekvesi minta szuggeralasaval
kialakithato a helyes Iellepes. A hirtelen allas nelkl maradt, lelkileg megingott
szemely is inkabb a remenytelenseggel kapcsolatos ertelmezest rendeli a
helyzetehez, mint azt a sokkal kellemesebb, es hasznosabb szuggesztiot, hogy
lehetsegek szazai allnak eltte. Az ertelmezes pedig minsegetl, tltttsegetl
Iggen kvetkezmenyeket teremt. A remlt es csalodott ember a remlettel es
csalodottsaggal kapcsolatos gondolatokat vonzza, es ennek megIelel
krlmenyek jnnek letre az eleteben. Kesbb keser elegtetellel jegyzi meg:
"ugye mondtam milyen szerencsetlen is vagyok". Es valoban a
szerencsetlenseget szajkozva, ismetelve idvel meg szerencsetlenebbe es
tehetetlenebbe valik. Ha ugy tetszik pusztito nszuggesztiojanak megIelelen
igaza lett. Az igazsaga a kiuttalansag. Ennek Ienyeben aligha mosolyogjuk
meg vagy allitjuk pellengerre azt a dolgozot, aki most szilardan all
munkahelyen, megis t-tiz masik ceghez is leadta szemelyi anyagat, es
minsiteset, hogy a legvaratlanabb helyzetben is elnnyel indulhasson ujabb
allasokert. Ha elbocsatjak varhatoan rvidebb idn bell jut uj munkahelyhez,
mint Ielkeszletlen, kapkodo es remlt tarsa. Az elrelato alkalmazottnak is
igaza lesz a sajat szemszgebl. Az igazsaga, teljes harmoniaban van azzal,
amit az emberek tbbsege megkivan es elvar az elettl. Az igazam van es
igazam van kztt lathatoan oriasi a klnbseg.
Ha meggyzdesnkke valik, hogy a betegseg legyzhet minket, es Ilenk
kerekedhet, akkor a betegseg varatlan megjelenesekor ezt Iogjuk tapasztalni. Ez
lesz a mi valosagunk es igazsagunk. Ugyanakkor szuggeralhatjuk magunknak
azt is, hogy a betegseg Iltt abszolut hatalommal rendelkeznk es Ielbukkanasa
eseten biztos kezzel, szilard kvetkezetesseggel lesznk urra a probleman.
Ez az elmeprogram a gyogyulasunkkal es egeszsegnkkel egybehangzo
valosagot teremt. Celunk az, hogy a varatlan szituaciokat vagy az esetlegesen
Ielbukkano betegsegeket minden krlmenyek kztt hatalmi magabiztos lelki
poziciobol tudjuk Iogadni. Ez a vagyunk akarat altal nem, csakis
elmeprogramozas utjan teljeslhet.
Pozitiv szuggesztiok krizishelyzetek kezelesehez: varatlanul Ielbukkano
helyzetekben tkeletesen ura vagyok sorsomnak! Szilard, magabiztos kezzel
iranyitom az esemenyek Ionalat. Mindig, minden helyzetben ers lelekkel, aktiv
hozzaallassal teremtek szamomra kedvez krlmenyeket. Lelki allapotom
minden esetben higgadt es ders marad. Sziklaszilard hittel tudom, hogy minden
pillanatban kzelebb kerlk sorsom jo iranyu atalakulasahoz. Varom,
Ielismerem es halaval Iogadom azokat a biztato jeleket es esemenyeket amelyek
ert adnak nekem. Minden, ami velem trtenik korabbi gondolkodasom
eredmenye, ebbl kvetkezik, hogy sszpontositott gondolataimmal, pozitiv
gondolatermmel a jelen pillanatban abszolut hatalommal rendelkezem eletem
es sorsom Ielett.
9
Krdsek s vlaszok a betegsg fogadsval kapcsolatban
Fennall e a veszelye annak, hogy a betegsegre valo tudatos Ielkeszles
nmegvalosito joslatkent mkdjn, tehat megbetegitsen engem ?
Arra kivanok valaszt kapni, hogy a szuggesztio trvenyei alapjan elidezhetem-
e a betegseget azzal, ha a krizishelyzetre elre keszlk es az elmemben helyet
kapnak az ezzel kapcsolatos asszociaciok?
Klnbseget kell tennnk a betegsegre valo keszles es a betegseg vagy mas
egeszsegnket veszelyeztet tenyez elharitasara valo keszles kztt. Az
elharitasra a vedelemre a helyes Iogadasra trenirozzuk az agyunkat es tanitjuk
meg az idegrendszernket. Ezt az arnyalatnyi de rendkivl Iontos klnbseget
vilagitsuk meg egy peldaval. Az evezredes hagyomanyokkal rendelkez azsiai
harcmveszeti iskolak az nIegyelem es tkeletes nuralom tanitasa mellett nem
azt celozzak, hogy tamadas elviselesere keszitsenek Iel egy tanulot, hanem
kiIejezetten a tamadas elharitasat oktatjak. Ragadjuk meg jol a klnbseget, es
Iogalmazzunk meg vilagosabban. A cel az, hogy soha ne kerljnk
aldozatszerepbe.
Idegrendszernk nmagatol tanulas, kondicionalas nelkl keptelen a
krizishelyzetek helyes Iogadasara. Az ismeretlen elmeny tehetetlenseggel, a
betanult helyes valasz hianyaval szembesit.
Az elmeprogramozas betanitja, reIlexsze alakitja az idegrendszer szamara a
helyes reagalast.
Az alapos lelki nvedelem magabiztossagban testesl meg. Pontosan tudjuk
mit kell tennnk: pozitiv szuggesztiokkal lenditjk magunkat kezdemenyez
helyzetbe.
Az elme tehat nem a betegsegre asszocial Ielkeszlesnk kzben, hanem a
vedekezes tkeletes kivitelezesere.
Rossz hirek, letaglozo esemenyek gyakran szinte megbenitanak. Ha alaposan Iel
is keszlk a lelki nvedelemre akkor is maradhat bennem Ieszltseg. Mit
tegyek, hogy ne Iejthessen ki bennem egeszsegkarosito hatast
A hirek es az esemenyek sohasem rosszak es nem letaglozoak. Minsegk
attol Igg, hogy milyen ertelmezest rendelnk hozzajuk. Egy serles peldaul
altalaban a kellemetlennek mondott dolgok csoportjaba tartozik es Iajdalommal
jar. Ilyenkor, ha csak a szokasos ertelmezesre hagyatkozunk, azonnal bajban
levnek erezzk majd magunkat. Mas szoval aldozatnak. Ezzel szemben
bizonyitott teny, hogy a sebeslesek, balesetek es egyes betegsegek
tulhajszoltsagra, testet, lelket kizsigerel helytelen eletmodra adott tudatalatti
valaszok. Ezek az ugynevezett bajok az npusztito eletvezetes megcsaklyazasat
es leblokkolasat is szolgalhatjak. Ha igy gondolkodunk mindjart szerencsesnek
erezzk magunkat. Radbbennk, hogyha tudatunk nem ismeri Ie1 a veszelyt,
10
melytudatunk a maga titokzatos es kiIrkeszhetetlen eszkzeivel szntelenl
kzbeavatkozik, ha szkseges.
Ez a nehany sor a kerdes helytelen megIogalmazasat hivatott kiigazitani. A
Ieszltseg levezetesere vonatkozoan csak annyit: ha szkseget erezzk kialtsunk
rviden, erteljesen! Ez segit. Mi tbb hozzajarul a gyors lehiggadashoz is mely
kedvez a tudatos autoszuggesztiok melytudatba juttatasahoz.
Hogyan es hanyszor ismeteljk az esetleges krizisre Ielkeszit pozitiv
gondolatokat
Keszitsnk strategiai tervet! Elszr olvassuk el mindennap reggel es este az
elbbiekben sszeIoglalt pozitiv gondolatokat. Tegyk ezt ket hetig. Ezt
kveten elegend hetente egyszer vegigmondanunk atismetelnnk a
szuggesztiokat. Idegrendszernk igy Iokozatosan megtanulja a helyes reagalas
modjat. A heti egyszeri megersites elegend hozza, hogy barmely varatlan
szituacioban megrizzk lelki ernket, es azonnal kedvez iranyba alakitsuk
vagyis szuggeraljuk az esemenyek menetet.
Miert jelentjk ki kategorikusan, hogy a krizis helyzetben a reagalas els
pillanata a dnt?
Mi ennek a lelektani alapja?
Nos kepzeljnk el egy vasuti vagont, mely vizszintes terepen all a sinen.
Vajon mennyi energia szkseges hozza, hogy ezt a vagont megmozditsuk es
eltoljuk. Tegyk Iel, hogy 100 egysegnyi energiarol van szo. De mennyi
energiara lenne szksegnk az ellenkez iranyba valo eltolashoz, ha a vagon
mondjuk 40 km-es sebesseggel gurulna Ielenk: Ebben az esetben az
energiaigeny akar meg is szazszorozodhat, hiszen elszr meg kellene allitanunk
a rendkivli tehetetlensegi ervel robogo szerkezetet, es azutan egy hihetetlen
nagy lkessel lenne csak ellenkez iranyba indithato. Ezert akar 10.000
egysegnyi energiat is Ielemesztene a Iolyamat. A lelek mkdese csodalatos
analogiat kepvisel vonatos peldankkal. A bajban eltr idegesseg kapkodas,
grcs az elmennyel sszecseng gondolatokat vonzza. E gondolatok tovabbi
Ieszltseghez vezetnek. Csak akkumulalodik es akkumulalodik egy negativ
rombolo allapot, amely nmagat taplalja. Es nyilvanvaloan lelki egyensuly-
veszteshez vezet. Ebbl az allapotbol sokkal nehezebb es energiaigenyesebb a
talpra allas - ha egyaltalan lehetseges - mintha idegrendszernk azonnal
reIlexszeren a magabiztossag es higgadtsag programjat Iuttatna bennnk vegig,
mintegy gombnyomasra.
Az Els pillanat azonnal elsprheti a Ielkeszletlen embert, de aki elmejebe
szuggeralta a vedekezes ert ado kepzeteit, nos azt az embert a legnagyobb erej
megrazkodtatasok sem tudjak padlora tenni. Ha idegrendszernket pozitiv
gondolatok gyakorlasaval jol Ielkeszitettk, akkor ebben a pozicioban
11
egyertelm a lelki Ilenynk a betegseggel szemben. Ha igy cselekedtnk a
magabiztos hozzaallast nem kell akarni, mert magatol letrejn. Azonnal, a
varatlan esemeny IelIogasanak pillanataban.
Mit neveznk szuggesztionak?
A szuggesztio egy inger, peldaul szo, gondolat, erzes, melynek eszlelese
nyoman az idegrendszer az ember szervezeteben es eletkrlmenyeiben uj
kvetkezmenyeket teremt.
2. A GYGYIT NBIZALOM MEGTEREMTSE
nbizalomnak nevezzk azt a lelki kepessegnket, melyet nem lehet elvenni
tlnk. Ha egy nbizalomnak, magabiztossagnak kepzelt psziches allapot
elveszithet, megszntethet az bizony csupan tnekeny hangulat, idleges
harmoniaallapot lehet.
Az nbizalom lenyege, magva, lelke eppen az, hogy szkseghelyzetben,
nehezsegeink kzepette biztos, sziklaszilard partnerkent alljon mellettnk. Az
nbizalom megtanulhato kepesseg.
Kepzeljk most el, hogy kellemes nyaralohelyen pihennk a mediterran
tersegben. Ragyogo napstesben, ernyedten, gondtalanul, Iel mosollyal az
arcunkon elegedetten nyulunk el a Iorro homokon. Nos ebben a szituacioban
szksegnk lehet valaha is az nbizalomra, mint lelki kepessegre? Ennek a
valoszinsege igen csekely
Embert probalo nehez idkben mikor az egeszseg vagy a megelhetes Iorog
kockan sok-sok ember nyilatkozik igy: "sajnos elvesztettem a hitemet
nmagamban. Az esemenyek nem a szamitasom szerint alakultak, ezert nem
vagyok kepes sszeszedni a talpra allashoz szkseges ert."
Bosszanto teny, hogy a lelek ereje gyakran eppen akkor tavozik
nyomtalanul, mikor csatasorba kellene allnia, tkeletes tamaszt nyujtva. a
celtudatos cselekveshez. Ez a pelda jol illusztralja, hogy a hite elveszteserl
panaszkodo ember tulajdonkeppen nem mond igazat. LegIkeppen sajat
maganak hazudik. Elvesztette a hitet nmagaban? Ugyan!
Sohasem volt hite nmagaban.
Eletnk egyik legnagyobb tevedese az, hogy nbizalomnak nevezzk azt a
hangulatot, amit akkor erznk, amikor jol mennek a dolgok. Idzznk el kisse
ezeknel a gondolatoknal, Iogjuk csokorba az elbbiekben vazolt mondatokat!
Szivjuk erteljesen magunkba a tartalmat, a lenyeget, az esszenciat! Ha igy
tesznk vilagossa valik szamunkra az nbizalom trvenye.
Nyari delelttn egy Iiatalember halad ruganyos leptekkel, emelt Ivel a
park arnyas setanyan. Dersen szemleli a krltte nyzsg vilagot es ert
hatarozottsagot sugaroz.
12
Vajon mennyire magabiztos ez az ur? Ha eppen sulyos beteg, vagy csdbe jutott,
esetleg elvesztette szerelmi partneret es ennek ellenere ket labbal all a Ildn,
akkor egeszen biztosan szamithat lelki tartasara. Egyszoval az nbizalmaval
minden a legnagyobb rendben. Tegyk Iel, hogy eppen tkeletesen
problemamentes az elete. Akkor a kerdesre mar nem tudunk egyertelm
valasszal szolgalni.
Alaptrvny: a magabiztossag vizsgaja mindig a problema vagy Ieladat. Ki
hogyan ertelmezi. Aki problemat lat, annak nbizalma nagyobb esellyel bukik
meg - tehat valojaban nem igazi lelki tartas - mint aze az embere, aki Ieladatot
kihivast lat a szituacioban.
A varatlan, meglepetesszer elethelyzetek, melyek kellemetlen lelki tonussal
jarnak, igy minden olyan szituacio, melyet egy ntudatlan autoszuggesztioban
el ember lakonikusan csak bajnak vagy tragedianak hiv, nemcsak az nbizalom
vizsgajanak kitn terepe, de Iejlesztesenek nagyszer lehetsege is. Biztassuk
magunkat ilyenkor telve trelemmel, kedvesseggel! Lepesrl-lepesre, apro
sikerrl apro sikerre nveljk, epitsk lelki ernket: "a tartasom most is szinte
tkeletes. A szivem es az eszem a helyen van. A lehet legtbb erteket talalom
meg ebben az uj eletIeladatban is. Ezt a nehezseget nagyobb dinamizmussal,
grdlekenyebben lepem tul, mint a legutobbi hasonlo esemenyt. Fejldk,
ersdm. Szamithatok magamra. Igen, szamithatok magamra, megtalaltam a
kulcsot az rm es az elegedettseg megteremtesehez. A sorsom nem rangatja
tbbe lelki allapotomat. Ura vagyok a sorsnak es ura vagyok erzesvilagom
lehetseges vegleteinek."
Termeszetesen erezhetjk neha ugy, egy Ieladat kapcsan, hogy ernk a
vegehez kzeledik. A legkitnbb lelki allokepesseg emberek is atelik
alkalmankent azt az erzest, hogy nincs tovabb, ennyit birtam. Mit tehetnk?
Vegezznk el egy rendkivl egyszer gyakorlatot! Szomatopszichikus treningrl
van szo, amely csodalatos lelki ert klcsnz. A gyakorlathoz szobeli
szuggesztiot adunk. A "nincs tovabb" erzes kzepette szoritsuk erteljesen
allunkat mellkasunk Iels reszehez.
Kizarolag orron keresztl lelegezznk, a kilegzest se szankon keresztl
Iolytassuk. Ebben a testhelyzetben lehetleg allva kezdjk el mondani az alabbi
szveget: nbizalmam tretlen, ers s most fejldik, nbizalmam tretlen,
ers s most fejldik tovbb. Ismeteljk a mondatot legalabb huszszor,
harmincszor Tegyk ezt nagyon lassan, monoton hangon, hangosan. A hangos
beszed nagyon Iontos. Igy nemcsak elkepzeljk azt, amit szeretnenk
megvalositani, hanem halljuk is. A hallas a gondolathoz kepest egy mas uton
ersiti elmenkben a szuggesztio pozitiv tartalmat es a kepzelet illetve a szo
hallasanak hatasa egyttesen ervenyesl. Mindekzben allunkat hihetetlenl
lassan tavolitsuk el mellkasunk Iels reszetl, es Iejnket emeljk lehellet
Iinoman IelIele. Ne gyorsan! Pontosan olyan tempoban, ahogy a nap hajnalban
Ielkel. Tehat Iejnk egyre emelkedik, mikzben lassan, hangosan nmagunkhoz
beszelnk. A Iej emelkedjek mindaddig, mig eler egy olyan poziciot, melyben a
13
termeszetesnel egy hajszalnyival magasabban lesz. Ha elertk a kivant szintet a
szuggesztiot ismeteljk meg nehanyszor. A hatas nem varat magara. Eljk at es
elvezzk! Uralkodunk a helyzetnkn.
Ez a kitn gyakorlat olyankor lehet a segitsegnkre mint emlitettk - ha azt
gondoljuk, hogy lelki allokepessegnk vegere ertnk. Peldak: elhagyatottsag
erzes, kudarcok, kommunikacios zavarok, sertes, elmarasztalas, betegseg vagy a
vartnal lassubb gyogyulas eseten. n a gyakorlat vegen garantaltan jobban lesz.
Tettrekeszsege, szilard tartasa megelevenedik. Ha korabban ugy tapasztalta,
hogy nem volt sem tettrekesz, sem pedig ers, akkor most uj elmenykent
Iedezheti Iel ezeket az erzeseket. Nagyon Iontos azonban, hogy a szuggesztio
szvegetl semmi esetre se terjk el, es a gyakorlati megvalositas is szigoruan a
leirtak szerint trtenjek.
Krdsek s vlaszok az nbizalommal kapcsolatban
Mit jelent az a Iogalom, hogy szomatopszichikus es e teny milyen Iontossaggal
bir az eredmenyesseg tekinteteben?
Amikor verbalszuggessziot (szobeli rahatas) adunk, pszichoszomatikus
klcsnhatast teremtnk. Tehat a lelki tonussal iranyitjuk a testIunkciokat,
haritjuk el a mkdesi zavarokat, gyogyitjuk a betegsegeket. A
szomatopszichikus klcsnhatas lenyege pedig az, hogy a test gyakorol hatast a
lelekre. Gyogyito, nbizalomIejleszt Iogalmi keretben targyalva ez igy
hangzik: ha a lelek bajba jut, olyan ertlenseg vagy Ielelem lesz urra rajta, ami a
magabiztossag elleneben hat, akkor amikor eppen arra lenne szkseg, a test
specialis, kidolgozott mozgastechnikak eletre keltesevel segithet. A
legegyszerbb, de egyben leghatasosabb szomatopszichikus gyakorlatunk a
mosoly Ha szivbl, lelekbl nem megy, teremtsnk csupan testi mosolyt. Ezaltal
lelknk is automatikusan athangolodik. nbizalomIejleszt gyakorlatunk
kapcsan a szomatopszichikus beIolyasolast a mellkas Iels reszehez szoritott,
majd az onnan igen Iinoman emelked Iej testesiti meg.
Miert hasznaljuk azt az sszeIggest, hogy gyogyito nbizalom?
Ugy gondolom, hogy a magabiztos hozzaallas inkabb ved, ovo szerepet tlt be.
Azert van ra szksegnk, hogy ne kerlhessnk szorult helyzetbe.
Vegynk szemgyre egy gyakori peldat, mely sok beteget erint. A vartnal,
megalmodottnal lassubb gyogyulas sokakat ketsegbe ejt. Egyszeren megremit,
esetleg eltantorit az allhatatos szuggesztios gyakorlastol. A pozitiv gondolatok
atalakitjak testi valosagunkat. Gyogyitanak. Emellett lelki knnyebbseget,
Ielszabadult erzest is vonzanak. Szuggeraljuk magunkat, es jobban lesznk. Mar
akkor javulast erznk, mikor testnk meg csupan a gyogyulasi Iazis
egyharmadanal tart. A lelek gyakran mar ekkor szarnyal. Ugy tnik mintha a
14
zavar 90 szazalekban mar meg is gyogyult volna. A beteg sokszor azt varja,
hogy a maradek altala elkepzelt 10 szazalek ennek megIelelen Irappansan es
varazsszer gyorsasaggal tnik el. A hiba persze a kepzelt aranyokban van. A
tudas, a modszer ismerete - mely szerint testnknek mint letez anyagi
valosagnak idre van szksege ahhoz, hogy lelknkkel mozgasba hozzuk - es a
nevezetes nbizalom segit, hogy ilyenkor kapkodastol, meggondolatlansagbol,
csalodaserzestl vezerelve ne kvessnk el hibat. A magabiztos Iellepes es
hozzaallas higgadtsagot, sziklaszilard hitet, nyugalmat es az eddigi
eredmenyekkel valo megelegedest hozza meg.
Barmilyen csekely haladast is ertnk el, csak ugy juthatunk meg tovabb a
gyogyulas utjan, ha kis sikernket megbecsljk, de nem becsljk tul. E kenyes
egyensuly Ienntartasa a gyogyito Iolyamat katalizise, az nbizalom Ieladata.
Nem tulbecslni, de megbecslni az eredmenyt. Ez legyen jelszavunk!
Az nszuggesztios modszer elsajatitasa soran visszagondoltam arra az
idszakra, mikor gyors egymasutanban mindket szlmet elvesztettem.
Magamhoz sem tudtam terni es egyik tragikus esemeny kvette a masikat. Hat
nem vagyok biztos benne, hogy kepes lettem volna elvegezni, elirasszeren
pontrol pontra megvalositani az nbzalomIejleszt gyakorlatot. Egyszeren ugy
erzem, hianyzott volna hozza az nbizalmam. Mit lehet tenni egy ilyen rdgi
krben
En csak szenvedtem honapokig.
Mit gondol, mihez van szkseg nagyobb nbizalomra? Egy Iajdalmas
szituacio atelesehez, vagy az elet megvaltoztathatatlan trvenyeinek
elIogadasahoz, a szeretetteljes elengedeshez es bucsuhoz, mely blcsebbe es
ersebbe tesz. Ugyis Iogalmazhatnek, hogy melyik a megterhelbb lelki aktus a
szenvedes, vagy az elIogadas, amely gatat szab a szenvedesnek? A szenvedes
mindig nehezebb szamunkra, mint a harmonia utja. Ha szenvedesehez volt eleg
nbizalma, akkor biztosan el tudta volna vegezni a gyakorlatot, hiszen ahhoz
kevesebb lelki er szkseges. Annak erdekeben, hogy senki szamara ne tnjek
cinikusnak a valasz, vilagitsuk meg a kerdest egy masik oldalrol is. A gyasz
Iajdalma nyilvanvaloan erthet. Az elszakadas, a hirtelen tragedia Ieldolgozasa
lelkileg es testileg is megterhel. Egy hetnel tovabb azonban semmi esetre se
adjuk at magunkat az elkeseredettseg erzesenek! Kimutathato ugyanis, hogy a
hosszan tarto gyaszallapotok keser, rombolo erzesei kzvetlen sszeIggesbe
hozhatok egyes rosszindulatu betegsegekkel. Egy het es nem tbb! Az emlekek
apolasa nem azonos a szenvedessel, es npusztitassal. El az nsajnalattal!
nbizalmunk begyogyitja sebeinket es megov attol, hogy szervezetnk
elveszitse biologiai egyensulyat.
15
sszefoglals
1. Az nbizalom krizishelyzetben tesztelhet es Iejleszthet legtkeletesebben.
2. Az emelked Iej technika olyan nagyIoku Ieszltseg kezeleseben is segit,
amely klnben meghaladna pillanatnyi kepessegeinket.
3. A technika nemcsak gyorssegely! Ha egyszer kepessegeink hatarai kitolodtak,
a magasabb szint kesbb barmikor rendelkezesnkre all.
4. Ezt nevezzk szilard, tanulasi, tapasztalati Iolyamatban szerzett
nbizalomnak, mely nem szall el meg szelsseges helyzetekben sem.
16
3. AZ ELMEMKDS TRVNYEI S A SZUGGESZTIS
GYGYTEGHNIKK
Az emberi alkotasok az id es a let mely Iolyamaban elpusztulhatnak, de a
szellem mely ezeket az alkotasokat a magasba emelte soha. Szilard jellem,
rendkivli vitalitasu emberek is magukhoz vonzanak neha olyan krlmenyeket
vagy betegsegeket, melyek probara teszik jellemket, kepzelerejket es
allhatatossagukat.
A gyengebb lelki Ielepites szemelyeket pedig egyenesen sokkoljak az
eletvalsagok es klnsen a sulyos betegsegek.
Sajat gyogyitoi szemszgembl a beteggel valo els talalkozas igy Iest:
ilyenkor a paciens klnleges javaslatot es elbanast var gyogyitojatol. Azt
kivanja, hogy csakis ra Iigyeljek, kizarolag neki szenteljem energiaimat, es
elvarja, hogy tudasom legjavat adjam az o egeszsege visszanyerese erdekeben.
Szeretne, ha lenye Ielertekeldne kezelje eltt. A kura hosszabb-rvidebb
idtartama alatt vegig kzeppontban akar lenni az eletemben.
Alaptrvny: az elmemkdes si jellemvonasa, hogy hajlamos az erzelmi
eletet erint problemakat es eletIeladatokat vagy rmket egy oldalrol
vizsgalni, es merhetetlenl Ielnagyitani. Ha a beteg a kilatastalansag
szemvegen at tekint sajat bajara es tudattalanja a negativ gondolkodas hatasara
stet tonussal szinezi lelki vilagat, nos akkor embertarsunk egeszen klnleges
es hatekony segitseget var gyogyitojatol. Az els beszelgetes es talalkozas
pillanataiban tartasa altalaban sszetrt. A rutinos, tapasztalt szakember tudja:
ennek az allapotnak I lelektani jellemzje, hogy keves kivetellel a legtbb
paciens bizalma szinte 100 szazalekban kezelorvosa vagy termeszetgyogyasza
hozzaertesebe van helyezve. nmaga pozitiv ertekeleset altalaban elutasitja. Az
en Ieladatom, hogy ebbl a lelektani poziciobol induljak. Kerlnm kell a
logikan alapulo helyes eletvitelre szolito tanacsokat. Kezdetben nem epithetek a
betegem lelki tartasara, mert ezzel esetleg tulterhelnem es kiabranditanam az
egyenlre a gyogyito modszerbe vetett hitebl. Ilyen esetekben szkseg lehet
olyan eljarasok alkalmazasara es tanitasara, melyek jellege, Ielepitese
gykeresen elter a szuggesztios alapgyakorlatoktol. Ez az elteres a
klnlegesseg elmenye, a hatekonysag igerete Iokozza a gyogyulasba Iektetett
bizalmat. Es meggyzi a beteget, hogy erdemes reszt vennie az
kzremkdeset is igenyl egeszsegteremt munkaban.
Ezaltal derlatasa szinte eszrevetlenl alakul ki es lehetve valik az alkoto
jelleg gyogyito-beteg viszony kiepitese.
Most tekintsk at rviden azoknak a bevalt, hatekony es elismert
gyogytechnikaknak a sorat - alaptechnika, Ielteteles szuggesztio, valtozatos
ingerek terapias alkalmazasa - melyek vegl elvezettek az egyik
legcsodalatosabb vizualizacios gyakorlat megalkotasaig. A gyakorlatok
megertesehez Iontos a gyakran ellentmondasosnak tn elmemkdes tkeletes
megismerese is.
17
Az elmemukds trvnyei, alaptechnika, feltteles szuggesztik
A szuggesztiok es Ielteteles szuggesztiok azutan valhattak az atlagosnal nagyobb
hatasu, a tmegek szemeben csodagyanus gyogyito eljarassa, miutan a
hetkznapi eletben tetten ertek a negativ gondolkodas betegit szerepet. Tehat a
betegsegek lelki okait.
Alaptrvny: a gondolatok, gondolatszvedekek, gondolatrendszerek mindig
megvalosulnak, ha a szkseges krlmenyek ehhez adottak. Amikor egy
gondolat athatja, uralja es betlti az elmet, azonnal elindul a megvalosulas utjan.
Fggetlenl attol, hogy pozitiv vagy negativ hatassal bir a gondolkodo szamara.
A gondolat a termeszeti trvenyek Ieltartoztathatatlansagaval es
szemelytelensegevet valik eletszer valosagga.
Kepzeljk el, hogy nagy magassagbol letaszitunk egy kvet' Mi Iog
trtenni? Termeszetesen a k lezuhan es a Ildn izze-porra trik. Az ember
nyilvanvaloan ertekesebb a knel es az emberi elet magasabb rend, mint az
asvanyi let. Megis barmelyiknk ugyanugy lezuhanhat egy magas pontrol, mint
a Ient emlitett kdarab. A termeszeti trveny nem valogat.
A betegsegek elssorban mentalis okbol az emberek kommunikaciojanak
rendezetlensegebl szarmaznak. Ilyenkor az elme a tuleles az egeszseg es
vitalitas ellen dolgozik. A gondolatmegvalosulas termeszeti trvenye most
ugyanugy nem valogat, az egeszseg es az ertek szempontjai szerint, mint ahogy
a gravitacio trvenye sem. Az elme tehat nem baratunk, es nem ellensegnk.
LegIkeppen azonban nem szvetsegesnk. De azza valhat. Kizarolag
egeszsegteremt gondolatok szuggeralasa utjan allithatjuk sajat egeszsegnk es
erdekeink szolgalataba. Ellenkez esetben az elme pontosan annak a
gondolatnak a megvalositasan munkalkodik, amely eppen athatja es uralja
Iggetlenl attol, hogy az szamunkra pozitiv vagy negativ kvetkezmenyekkel
jar.
Az emberi elme hatalma azonban tuln a gondolatok megvalositasanak
kepessegen. Ha egy gondolattal azonosul minden krlmenyek kztt igazolni is
probalja annak let jogosultsagat. A dohanyosokat azert nevezik a nikotin
rabjainak, mert ha a leszokas temakre szoba kerl k azonnal hevesen ervelnek
karos szenvedelyk mellett. Egyszeren nem tehetnek mast! Elmejk minden
eszkzzel igazolni probalja a szenvedely elnyeit es letjogosultsagat.
Ugyanakkor elIojtja a leszokassal harmonizalo gondolatokat.
Ugyanigy ha egy gyermeket ver szlt megkerdeznk cselekedete
helyessegerl azonnal erveket sorakoztat majd annak erdekeben, hogy
bennnket is meggyzzn: "a veres helyes, mert elrettent a rossz
cselekedetektl, helyes, mert hatekony eszkz, helyes mert a meggyzessel
semmire sem megynk" stb. Egyszeren sorolja, sorolja, sorolja az erveket,
mikzben egyetlen egy ellentetes szempontot sem Iogalmaz meg. Az
elmeprogramja nem engedi meg szamara.
18
Mi kvetkezik ebbl? Ha azonosultunk egy gondolattal, automatikusan
rabjava valunk es minden krlmenyek kztt igazoljuk azt. Tudatunk szinte
semmit sem tehet ennek a kialakult helyzetnek a megvaltoztatasa erdekeben,
mert a tudatalatti programszeren vezerli az adott rgeszme, meggyzdes
vedelmet.
Az elme tovabbi sajatos tulajdonsaga, hogy a korabbi kvetkezteteseinek
megIelelen ertelmez minden uj inIormaciot, st uj tapasztalatokat,
krlmenyeket es erzeteket teremt azzal sszhangban.
Ha nnek volt trelme vegigkvetni kisse szaraz, elmeleti okIejtesnket
nehany gyakorlati pelda megismereset kveten tkeletesen meg Iogja erteni a
pozitiv szuggesztiok gyogyito szerepet.
Dr. Moll egy altalanos ngyogyito tanIolyamanak temaja eppen a meddseg
szuggesztio utjan valo gyogyitasanak lehetsegeirl szolt. A resztvevk kztt
csendben meghuzodott egy alacsony sapadt hlgy is. A kurzus kzepe tajan szo
nelkl elajult es lezuhant a szekrl.
Kesbb kiderlt, hogy egy korabbi radikalis orvosi beavatkozas nyoman a
hlgynek 'tbbe sohasem lehet gyermeke. Az eleteben a gyermek szo a
Iajdalommal es a szenvedessel, valamint a megalaztatassal volt azonos. Mit tett
tehat az elmeje? Az ajulas krlmenyet megteremtve, a lelki Iajdalom elkerlese
erdekeben elzarkozott minden inIormacio beIogadasa ell. Az elme meneklt. A
kinos elmenyek, az elet megvaltoztathatatlan tenyeivel valo varatlan es tragikus
szembeslesek hasonlo okbol vezetnek mas esetekben is az eszmelet
elvesztesehez.
Ez a pelda kitnen illusztralta, hogy mig azok a hallgatok, akik a jvre
nezve meg remenykedhettek a gyermekaldasban a kurzus anyagat rmmel, jo
szivvel Iogadtak, addig a remenytelen helyzetben lev hlgy elmeje elutasito
volt es a szemely ettl krizist elt alt.
Ugyanaz az inIormacio mas es mas hatast valt ki az emberekbl. Attol
Iggen, hogy a tema az elmeben milyen ertelmezes alatt all.
Egy korrupcios gy vizsgalata magaban a csalo szemelyben Ielelmet,
panikot, szorongast teremt. A vizsgalo bizottsag tagjainak elmeje ellenben az
oIIenziv magatartashoz szkseges lelektani es biologiai krlmenyeket hozza
letre sajat testkben.
Ha a huseves karos hatasairol egy husevnek beszelnk megtamadva erzi
magat. Elmeje automatikusan bezarkozik, vagy erszakos ellentamadasba megy
at. Ez a mkdes eredmenyezi, hogy a gyakran jobbito celu Ielvilagosito
eladasokon a vehemens husevk kecskenek nevezik, leertekelik az eladot,
mert ez megIelel az o allaspontjuknak. A vegetarianus eletvitelek ezzel
szemben megtapsoljak t, hiszen amit mondott es amirl beszelt kedvez
elmeIogadtatasra talalt bennk.
Ugyanazon eladas temajat hallgatva egyikk elmeje harmoniat, masikuke
ellenszenvet teremtett. A harmonia rmerzessel jar, a szervezet altala
19
megnyugszik es az elegedettsegre jellemz hormonalis, szervi Iolyamatok
jnnek letre benne. A diszharmoniat atel egyen stressz szintje megemelkedik,
szivverese Ielgyorsul, talan verejtekezik is. Az elme tehat sajat, korabban
kialakult meggyzdese szerint szri meg az inIormaciokat es utana az emberi
akarattol Iggetlenl harmonizal a krlmenyekkel vagy ellenseges poziciot
vesz Iel velk szemben. Allaspontjanak az egesz szervezet ellentmondast nem
tren engedelmeskedik.
Jol valogassuk meg tehat, hogy milyen gondolatokat apolunk elmenkben. Ha
a gondolat megersdtt benne, elveszitjk azt a hatalmat, mellyel kontrolalni
tudnank a gondolatbol Iakado kvetkezmenyeket. Az elme nalloan uralkodik a
beIogadott gondolatok mkdese Iltt.
A rossz kvetkezmenyekkel jaro cselekedetek veghezvitelehez is az a
hiedelem ad ert, hogy helyesen cseleksznk. Az id mulasanak tavlatabol
sokan megis megbanjak korabbi tetteiket.
Ha egy Iiatalember politikai partot valasztott maganak es ids koraig kitart a
vele valo szimpatia mellett, akkor szinte nincs az az er amely szilard
allaspontjabol eltantorithatna.
De a partok egyszer nyernek, egyszer pedig veszitenek a valasztasokon.
Neha etikus vezetik vannak maskor korruptak. Nem hagy ez nyomot a
valasztok gondolkodasaban? Mi taplalja bennk ezt az oriasi, hseges
ragaszkodast?
Talan megIigyeltk, hogy ha a merkzesen Iutballcsapatunk nyer,
elegetetten dicserjk meg jo teljesitmenyeert. Ha veszit, kls krlmenyeket
okolunk, vagy a jatekvezet alkalmatlansagara hivatkozunk. Persze ugyanigy
tesznek az ellentabor szurkoloi is.
Elmejk az objektivitasrol nem vesz tudomast mint ahogy a mi elmenk is
csak a sajat szimpatiajaval sszecseng esemenyeket Iogadja be. A
meggyzdesevel ellentmondokat pedig valamilyen uton-modon kitaszitja
magabol.
E tenyek olvasasa kzben tbben valoszinleg ijedten kapjak majd Iel a
Iejket: "vajon hany olyan meggyzdesem es rgeszmem van, amelyet elmem
gyakran a jozan esz es a helyes allaspont ellenere is makacsul vedelmez? Hany
olyan cselekedetet hajtottam vegre, amely automatikus, ntudatlan
valosagtorzito lelki mkdesbl szarmazik? Mennyi mindent vesztettem el az
eletemben emiatt, hany kapcsolatom ment tnkre ennek okan?"
Ebbl a szemszgbl meg jobban megertjk, milyen modon Iormalodnak a
betegsegek a lelki elet kvetkezmenyeve.
Minel jobban Ielterkepezzk agymkdesnk termeszetet, annal vilagosabba
valik szamunkra, hogy miert kell ovakodnunk a tanacsadastol, mint nevelesi
vagy gyogyitasi eszkztl.
Ki ne tapasztalta volna meg, hogy mikzben kamasz gyermekenek a lelkere
beszel, az ugy l vele szemben az erdekldes es az egyetertes legkisebb jele
nelkl, mintha hangszigetelt vegIal valasztana el szljetl. Ami
20
gondolkodasaval, meggyzdesevel, hitrendszerevel ellentetes azt egyszeren
nem hallja meg. Az elme ilyenkor rontja a koncentracios kepesseget, Iaradtsagot
teremt, vagy gyakran kell az illetnek mellekhelyisegbe mennie. Mindez annak
erdekeben trtenik, hogy a meggyzdesevel szemben allo inIormacio ne
tudatosulhasson benne.
Ha nincs alkalmunk relaxalt allapotban szuggeralni valakit, akkor pozitiv
megitel technikat alkalmazzunk eber allapotban: "Jol vagy, egyre
egeszsegesebb vagy, vidamabbnak, eletersebbnek latlak".
Ezt azert tesszk, hogy minden krlmenyek kztt elkerlhessk a
tanacsadast. Ha ugy Iogalmaznank, hogy legy eleters, akkor egy letargikus
szemelybl tkeletes ellenallast valtanank ki. Igy azonban asszocialni kezd a
vitalitasra es az rmerzesre. Logikai kontrollja megkerlesevel elmeje
;,becsapasaval" negativ programja kijatszasaval segitnk neki a gyors
talpraallasban.
sszeIoglalaskent kijelenthetjk: elmenk mindig azert dolgozik, hogy
tkeletesen alatamassza sajat hiedelmeit es kvetkezteteseit. Nemcsak a mar
megszilardult tapasztalatokat ertelmezi korabbi kvetkezteteseivel sszhangban,
hanem uj tapasztalatokat es krlmenyeket teremt, melyek tamogatjak Iennallo
hiedelemrendszeret. Pelda: ha valakit nem tudunk elIogadni, es gyakran
mondjuk magunknak rola, hogy latni sem birom t, akkor az elme
automatikusan lerontja a latast. Ezert a szemproblemak mentalis oka az el nem
Iogadas es a konIliktusok kezeletlensege.
Az elme testi tapasztalatokat is teremt erzekeles altal, melyek szinten
korabbi meggyzdeset hivatottak alatamasztani. Pelda: az amputalt labu
egyenek gyakran erzik az elme altal teremtett labIajast es viszketest, pedig nincs
is labuk. Rettenetes elmeny szamukra ez a valosag, pedig nem egyeb, mint
elmeprogram.
Az elme meg arra is kepes, hogy meghatarozott lelki elmenyeket es
krlmenyeket vonzzon magahoz vagy akar a puszta semmibl is megteremtse
azokat, hogy kielegitse beidegzett hiedelemrendszeret. Pelda: egyesek a
statisztikai atlagnal akar tszr, hatszor gyakrabban valnak eletk soran rablas,
baleset vagy erszak aldozatava, melyre nincs esszer magyarazat. Aki
aldozatnak hiszi magat, annak az elmeje vonzza a bajt es az agressziot, hogy
alatamassza hitrendszeret.
Ezek a tenyek megdbbenten es Ielelmetesen hangzanak. Termeszetesen
csak akkor ha a negativ esemenyek kontextusabol nezzk ket. De ha arra
gondolunk, hogy elmenk pozitiv programozasaval hiedelemrendszerenek
atalakitasaval egyszeren elsprhetjk eletnkbl a betegseget, akkor az elme
sajatsagos mkdese azonnal szimpatikussa valik. Ennek tkreben a
szuggesztios lelki gyogyitas deIinicioja igy hangzik: teremtsnk pozitiv
gondolatokat es kepzeteket. Szuggeraljuk ket a melytudatba. Ezaltal az elme
azonosul a pozitiv paranccsal es a parancs hiedelemme valik. Ennek hatasara az
ellentetes eljel pusztito programok rvidesen elsorvadnak.
21
Ha ez megtrtent a tovabbiakban az elme tzzel-vassal munkalkodik majd
azon, hogy ezt a pozitiv hiedelemrendszert tamassza ala es egeszseget teremtsen.
TanIolyamaim utan lelkes es eletvidam emberek kis csapatai keresnek Iel.
Csodalkozva meselik, hogy testi panaszaik javulasa mellett eletkrlmenyeik is
naprol-napra jobbak lettek. Mi lehet ennek az oka? - kerdezik. Nos nem mas,
mint az, hogy az elme 'uj krlmenyeket, esemenyeket, rmIorrasokat es
rmteli elmenyeket vonz, hogy a beszuggeralt pozitiv hiedelem mindenkeppen
alatamasztast nyerjen. Aki sikerrel programozza elmejet nemcsak eredmenyes
lesz, de szerencsesse is valik. Ahogyan egy dohanyos nem hallja meg a
leszoktatasrol szolo erveket, es ahogyan a kamasz gyermek erzeketlen a nevel
jelleg tanacsokkal szemben, ugy a pozitivan programozott elme erzeketlenne
valik a kudarcok, a balszerencse es a betegsegek vonzasa irant. A trvenyek es
peldak Ielsorolasa utan azt hiszem tkeletesen ertjk mirl is van szo.
Az elme mkdesi szabalyainak Ielismerese lehetve tette, hogy olyan
gyogytechnikakat keszitsnk, amelyek a psziche merhetetlen erejet, allaspont-
nigazolasat az egeszseg medrebe terelik.
Az alaptechnika igy hangzik: ismeteljk minden reggel es este husz-husz
alkalommal, lassan monoton hangon, hangosan, szinte litaniaszeren az alabbi
szveget: minden nap minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok.
Ez a szuggesztio rendkivl egyszer, mar-mar gyermekesen az. Megis a
"minden szempontbol" szokapcsolat arra utal, hogy gyakorlasa altal eletnk
minden terleten sikeresebbek lesznk. Legtbbszr nem szkseges tehat az
alaptechnika gyakorlasa mellett kln kihangsulyozni, hogy a munka, az
egeszseg vagy a kapcsolataink teren varunk eredmenyt.
A Ienti mondatot nevezzk gyogyito alapmondatnak, es minden nap
alkalmazzuk. Barmilyen mas szuggesztios modszert csak es kizarolag a
gyogyito alapmondat mellett es ne helyette vegezznk!
A varhato eredmenyt nyilvan nk is sejtik. Az elme minden krlmenyek
kztt igazolni Iogja majd, hogy minden nap minden szempontbol egyre jobban
es jobban vagyunk. Nincs olyan ember, aki harom heti alkalmazas utan mar ne
erezne az eljaras aldasos hatasat. Az ezzel jaro rmerzes mar egy-ket nap
multan jelentkezik. Az egeszseg Iizikai megvalosulasa azonban tbb idt
igenyel. Hiszen az anyag, a materia kevesbe mozgekony, mint a szellem. Egyes
betegsegek lathato, Ielmerhet gyogyulasahoz nehany nap is elegend, mig
masok honapok utan mutatnak javulast. Bizhatunk azonban abban, hogy a testi
Iunkciozavar Iormajaban jelentkez bajok nagy resze egyertelm pozitiv
valtozason megy keresztl.
A szuggesztioval gyogyithato betegsegek 90 szazaleka az alapmondat
alkalmazasa soran sznik meg! Oriasi arany. Ezt soha ne Ieledjk!
A cimben is emlitett Ielteteles szuggesztiok a gyogyito alaptechnikara
eplnek. A Ielteteles szuggesztiokat gyakran "akkor ha" stilusnak nevezik. A
gyogyito Ielteteles szuggesztio egy megadott esemenyhez vagy idponthoz
kapcsolodoan az elme teljes gyogyito erejet is aktivizalhatja. Mirl van szo? A
22
babona mkdesehez hasonloan jarunk el. Ime egy egyszer - nem gyogyito -
Ielteteles szuggesztio: akkor, ha reggel lesz, tkeletesen kipihenten, Ieldlve es
vidaman ebredek. Ez a mondat valoban Iriss, csodalatos es kellemes ebredest
garantal. Felteve, ha elz este legalabb husz alkalommal elismeteljk, lassan,
monoton hangon, hangosan.
Diakok es egyetemi hallgatok sikerrel alkalmazhatjak a kvetkez Ielteteles
szuggesztiot: akkor, ha a vizsgan szot kapok higgadt, nyugodt viselkedesemmel
es magabiztos tudasommal tkeletes elismerest nyerek.
Itt alljunk meg egy pillanatra. Az elme sajat trvenyeinek megIelelen
minden krlmenyek kztt alatamasztja hiedelemrendszeret. Ebben az esetben
ez azt is jelentheti, hogy automatikusan kedvez hozzaallast vonzzunk a szigoru
vizsgaztatoktol magunkra nezve? Azt is jelentheti, hogy tudatosan vagy
tudattalanul k is azon munkalkodnak majd, hogy az eredmeny szamunkra
megIelel legyen?
Igen errl van szo. Bar sajat magunkat szuggeraljuk megis masok rokonszenvet
nyerjk el. A hatas nem misztikus akaratatvitelben rejlik. Elmenk a szuggesztiok
beIogadasaval olyan kisugarzast ajandekoz neknk amely rokonszenvet es
baratsagos viselkedest ebreszt masokban. Vizsgak es hasonlo megmerettetesek
eltt altalaban egy hetig celszer gyakorolnunk a kivalasztott Ielteteles
szuggesztiot. A szuggesztiv mondatban mindig szerepeljen az "akkor ha"
szokapcsolat.
Most lassuk mi a helyzet az egeszseg teren. Ha Ielteteles szuggesztiot
gyakorlunk, kisebb sulyu problema eseten mas gyogyulasi hataridt kell
Iogalmaznunk, mint sulyos betegseg kapcsan. A mandulagyulladas kitnen
reagal a szuggesztiv kezelesre. A gyogyito alapmondat gyakorlasa mellett igy
gyogyitsuk: akkor, ha eltelik t nap az egeszsegem helyreall. Sulyos esetekben
ne szabjunk hataridt, legynk rugalmasak. Egy daganatos beteg ne szuggeralja
nmaganak, hogy akkor ha jv honap tizediket irunk meggyogyulok, mert
elkepzelhet, hogy ehhez joval tbb idre van szksege. A szuggesztiv mondat
igy hangozzek: akkor ha jv honap tizediket irunk hatarozottan jobb lesz az
allapotom mint most. Ugye latjuk, hogy ebben a megkzelitesben rlni tudnank
egy kisebb eredmenynek is. Ha teljes gyogyulast prognosztizaltunk volna es
csupan reszsiker szletne, akkor egeszen biztosan csalodottak lennenk.
A Ielteteles szuggesztiok megIogalmazasanal rendkivl krltekinten
jarjunk el tehat. A csalodaselmeny kialakulasat minden krlmenyek kztt
kerlnnk kell.
De miert is van szksegnk a Ielteteles szuggesztio alkalmazasara akkor,
amikor a gyogyito alapmondat napi ketszer huszszori monoton ismetlese is
meghozza a kivant eredmenyt?
Benz robbanomotorja melle kompresszort szerkesztett. A kompresszor
megnveli a gep teljesitmenyet. Mig mas gyartok motorjai azonos rtartalom
mellett kielegiten mkdtek, Benz-e kitnen. Javitott a hatasIokon.
23
A Ielteteles szuggesztio enyhe, jotekony erszakkal, a gyogyulashoz
kapcsolt esemeny szntelen Iigyelese okan allando, Ieszlt ebersegben tartja az
elmet. Az nemcsak alatamasztja majd gyogyito gondolatainkat es nemcsak uj
krlmenyeket teremt - nevezetesen az egeszseget de mindezt a lehet
legnagyobb hatasIokkal teszi. Ugyis Iogalmazhatnank, hogy ilyenkor az elme
egy kisse erltetett menetben gyogyit a hatarid szoritasaban.
A Ielteteles szuggesztio alkalmazasa ezert az alabbi esetekben javallott.
Minden olyan problema kapcsan, amelyik nem tulsagosan sulyos, es a
javulasnak valamilyen konkret hataridre celszer beallnia. Peldaul:
hangszalproblema eseteben, melynek az opera bemutatojara tkeletesen
gyogyultnak kell lennie. Nyilvan hetkznapi helyzetek es kevesbe Iennklt
esetek is jo peldakent szolgalhatnak. A reuma vagy mas, Iajdalommal jaro
mozgasszervi panasz kiujulasa kiIejezetten kellemetlen lehet egy
mezgazdasznak a komoly munkacsucsok eltt. Hasonlokeppen barmilyen
hatarid indokolhatja, hogy akar Iertz vagy mas termeszet problemakat
idben orvosoljunk. A Ielteteles szuggesztio erteljesebb, kisse erszakosabb
gyogyito hatast kepvisel, de nem helyettesiti a gyogyito alapmondat litaniaszer
alkalmazasat. Termeszetesen az alapmondat tartalma is beleszhet a Ielteteles
szuggesztio szvegebe: akkor, ha kitartoan szuggeralom magam minden nap,
minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok.
A beteg bizalma orvosa es a gyogyszer irant kimondva vagy kimondatlanul
Ielteteles szuggesztionak minsl. Ha a paciens belehelyezi a bizalmat egy
gyogyszerbe merheten hamarabb gyogyul meg altala, mintha ellenerzesei
lennenek vele kapcsolatban. Ugyanigy kerljk el azt az orvost, akiben nem
bizunk, mert barmilyen kurat, vagy gyogyszert is javall szamunkra a kzttnk
lev diszharmonia hatraltatja a gyogyulasunk Iolyamatat.
A Ielteteles szuggesztiok segitsegevel romba dnthetk azok a karost
tarsadalmi dogmak, amelyek az regkort, a betegseg a szenvedes, a nelklzes
szinonimajakent ertelmezik. Ehelyett szuggeraljunk boldog ids kort: akkor, ha
megregszem minden napom csodalatos harmoniaban, testi es lelki
Irissessegben, valamint anyagi joletben telik. Neha-neha ismeteljk ezt a
szuggesztiot, hogy elmenk majdan ennek megIelel krlmenyeket es
elmenyeket teremtsen szamunkra. Felteteles szuggesztiok utjan semlegesithetk
a karos babonak miatt rettegett idpontok es esemenyek. Ha eddig ugy
gondoltuk, hogy a pentek szamunkra karos es szerencsetlen nap, valoban ennek
megIelelen trtenhetett, hisz az elme mindig magahoz vonzza azt, amiben hisz.
A tovabbiakban minsitsk a penteket kiIejezetten szerencses napnak.
Megdbbenve tapasztaljuk majd, hogy az elnys atvaltozas milyen gyorsan
bekvetkezik, es penteken mindig kitn Iormaban lesznk.
Az asztrologia tudomanya a bolygok allasa szerint jelli es osztalyozza nem
csupan a honapokat, hanem a napokat is. A cstrtk a Jupiterhez ktdik es
kiIejezetten szerencses napnak minsl az asztrologusok szerint. A Szaturnusz
azonban akadalyra, kzdelemre, munkara utal es sok nehezseget sejtet.
24
Felteteles szuggesztioval alakitsuk a szombati szaturnusznapot a Iizikai munka
es az erkiIejtes szerencses napjanak. Igy harmoniaban maradunk a bolygok
Iizikai vonzasanak rank gyakorolt hatasaval. A szaturnusznapot hasznaljuk ugy,
es arra, hogy cselekedetnk ezaltal aldast nyerjen. A Ielteteles szuggesztiok
legmagasabb rend tagja az "engem minden ersit" Iormula. Ez a kis mondat
tkeletesen Ielkesziti az elmenket a legvaratlanabb, legnehezebb esemenyek
sikerorientalt Iogadasara. Bar az "engem minden ersit" szuggesztio nem
tartalmazza az "akkor, ha szokapcsolatot meg is kivalo szolgalatot tesz.
Alkalmazasa soran barmi is trtenjek velnk mindig proIitalunk majd a velnk
kapcsolatban allo esemenyekbl. Meg a nehezsegekbl is az egeszsegnk es
joletnk epitesehez szkseges tapasztalatokat teremtjk meg. Ha eltprengnk
kisse a Ielteteles szuggesztiok termeszeterl szaz es szaz olyan peldat hozhatunk
mas emberek eletebl is, melyek alatamasztjak, hogy hiedelmeikkel elre
magukba szuggeraltak - altalaban tudattalanul - jo sorsukat, vagy
balszerencsejket, szenvedeseiket es rmket.
Ha a sors szabalytalan eletive szerint hagyjuk magunkat kedelynktl es
hangulatainktol vezerelni egyszer szamunkra kedvez, maskor pedig
kedveztlen hiedelmeket taplalunk. Ha tudatosan Iogalmazzuk meg pozitiv
Iormulainkat a hullamvlgyek es betegsegek eltavoznak a minden napjainkbol.
Nem! Nem arrol van szo, hogy nem lesznek Ieladataink. Lesznek! De ezeket az
elmenk nem a bajok, vagy a problemak, hanem az rmmel vart Ieladatok
kontextusaba helyezi. Gondolataink hatarozzak meg sorsunkat! Ha urai vagyunk
gondolatainknak, uralkodunk a sorsunk ive es minsege Ielett is. Ezt a mondatot
tekinthetjk a tudatos autoszuggesztio pontos deIiniciojanak.
A gyogyito er Iokozasa egyreszt az elme pszichikus energiainak gyes es
tudatos Ielhasznalasa reven, masreszt a gyogyito ingerek szamanak nvelese
utjan valosithato meg. Az elktelezett egeszsegre vagyo betegek joggal varjak,
hogy gyogyitojuk olyan uj szuggesztios technikaval szolgaljon szamukra,
melyek tkepessege akar sokszorosan is Iellmulja a hagyomanyos eljarasoket.
Ezuttal vizsgaljuk meg, es Iedezzk Iel a gyogyito ingerIorrasok gazdagsaganak
es sokszinsegenek Ielhasznalasaban lev nagyszer lehetsegeket.
A legalapvetbb gyogyito inger a szo. Az autoszuggesztio klasszikus
Iormaja nem mas, mint verbalszuggesztio. Hangosan, jol ertheten beszelnk
nmagunkhoz, mikzben hallasunk utjan a szavak kzvetlenl a tudatalattinkba
hatolnak. A kzvetlensegnek oriasi jelentsege van. Minel kzvetlenebb modon
szuggeralja egy gyogyito inger a melytudatot, annal nagyobb a valoszinsege
annak, hogy a gyakran ketelked logika nem all a gyogyito er utjaba. De miert
Iorog Ienn ennek a kudarcnak a lehetsege? Kepzeljk el, hogy baratunk
autoszuggesztio gyakorlasat hatarozza el. Az els napon lelkesen szuggeralja
magat, es szinte alig varja mar, hogy este legyen, es megismetelhesse a
szuggesztios mondatokat. Masnap reggel hasonlo vagytol vezerelve, rmmel
ebred. Este szinten allhatatosan gyakorol. De mi trtenik, akkor, ha egy varatlan
nehezseg merl Iel az eleteben peldaul a negyedik napon. Ez talan azt sugja
25
majd szamara, hogy az elet akadalyai nem gyzhetk le egyknnyen. A logikus
gondolkodas a ketely olyan ertelmezest rendelhet az uj esemenyhez, amely a
vilagot stet szinben tnteti Iel, ahol az optimizmus, a lelkesedes, az rm
csupan a szksegszer csalodas elIutara lehet. Mindannyian ateltk mar azt a
szituaciot, amikor elmenk a logika sikjan be akarta bizonyitani szamunkra,
hobby az elet tulajdonkeppen csupa szenvedes es kinlodas. Ehhez hasonlo
esetekben harom lehetseg kinalkozik arra, hogy zavartalanul gyakorolhassuk a
gyogyito eljarast, es mindezt ugy tehessk meg, hogy a pozitiv eredmeny is
elvarhato legyen.
1. Tudatosts
Tudatositjuk, hogy a vilag stet szinben latasa gyakorlatilag egy teljesen
automatikus elmeIolyamat. Ennek oka lehet peldaul az idegrendszer tulzott
erzekenysege az idjaras hatasaira, a rossz emesztes, es bizonyos biokemiai
Iolyamatok, amelyek az idegrendszert stimulaljak. Arrol van tehat szo, hogy
eletnk, amely most esetleg teljesen kilatastalannak tnik valojaban meses es az
rm Iorrasainak bseges tarhaza. Csupan elmenk egy nem tudatos automatikus
mkdes kvetkezteben az elet Iogalmat es elmenyet most a "rossz dolgok"
ertelmezesi kereteben tartja.
2. nbizalomfejleszts
Az nbizalom treningezeserl a knyvben reszletesen szo esik.
3. Vltozatos, kzvetlen gygyt ingerek alkalmazsa
A megszokottnal kzvetlenebb modon szuggeralt es valtozatosabb pozitiv
gyogyito ingereket hasznalunk, melyekkel melytudatunkat ugymond kzvetlenl
is bombazhatjuk. Igy tompithatjuk a logika kedvet szeg, neha benito kontrolljat
meg akkor is, ha maskor hasonlo helyzetben kiIejezetten rosszul ereztk
magunkat.
Alljon most itt egy rendkivl hasznos megIigyeles amely megmagyarazza az
egyik leghatekonyabb gyogyito gyakorlat, az ugynevezett Iigyelemmegosztas
mkdesi elvet.
Ket ur beszelget elmelylten egy etterem teraszan. Feszlten Iigyelnek
egymasra, lathatoan rendkivl komoly temarol lehet szo kzttk. Nyilvanvalo
koncentraciojuk kizarja a klvilagra valo tudatos odaIigyeles minden
lehetseget. Mar orak ota lnek egyhelyben es asvanyvizen kivl meg semmit
sem rendeltek. A hatterben az utca tuloldalan egy utcai zenesz halkan muzsikal.
Kellemes erzelmeket ebresztve hallgatoiban. Tbb dalt is ismer, de az egyik
zeneszam nagyon gyakran ismetldik. Az etterem teraszan korabban beszelget
26
egyik ur harom honap multan szinhazba latogat. Az eladas nyitanyakent
Ielcsendl egy kellemes muzsika, amely az ur szamara kiIejezetten ismers.
Hazaterven, majd masnap es harmadnap hiaba keresi emlekei kztt a muzsika
Iorrasat. Talan eszebe jut egyszer, hogy az utcai zenesz jatekara hasonlit, talan
rkre Ieledesbe merl. Ez nem is Iontos. Melytudata azon a napon magaba
szivta es rkre elraktarozta az utcai zenesz muzsikajanak a hangjait. A rgzites
Iolyamata teljesen automatikus volt. A tudat es az akarat mas iranyba
koncentralt, de kzremkdeskre nem is volt szkseg. St a zene elmenyenek
rgzitesehez, beIogadasahoz egyaltalan nincs szkseg tudatos Ieldolgozasra es
velemenyezesre.
Ha a tudat velemenyez, az inIormaciok a logika szrjen athaladva neha
torzitva rgzlnek. Az elme az esemenyekhez velemenyeket rendelhet, melyek
erzeseket teremtenek. A velemenyek es kategorikus iteletek megcsonkitjak a
valosagot. Amely igy gyakran torz Iormaban a hozzarendelt Ilsleges
tudattartalmaktol atitatva kerl a pszichebe.
A muzsika tehat a maga tkeletes valosagaban tudati kzremkdes nelkl
jutott el az ur melytudataba.
A szuggesztiv nterapia soran probaljuk meg elerni, hogy a zenei peldahoz
hasonlo mechanizmus utjan a gyogyito szo erintetlenl a maga valosagaban
tudati kontroll es logikai szennyezes nelkl juthasson el a melytudatunkba. Ime
egy jellemz pelda, a tudati logikai szennyezettseg kvetkezmenyeire es
jellegere. A szerelmi csalodason atesett emberek a szerelem szo hallatan sokszor
melyseges undort, es taszitast ereznek. Elmejk a szerelmet a Iajdalmas dolgok
ertelmezesi kereteben vagyis kontextusaban tartja. Van lehetsegk arra, hogy a
Iajdalmas csalodas utan akar mar egyetlen nappal is rmt es kellemes
melegseget erezzenek a szerelem emlekenek ingere nyoman? Ez nehezen hihet,
de megis lehetseges. Ha peldaul egy kiabrandult illet a szerelemrl almodik
megjelenhetnek a hozza kapcsolodo es korabban atelt csodalatos erzesek es
kepzetek. Miert? Mert az alomban a tudat kontrollja tkeletesen ki van
kapcsolva. Ahogy a test pihen, ugy a logika es a tudat is pihen. Masnap talan a
korabbi napokhoz hasonloan kutyaul erzi majd magat a csalodott szerelmes de
amig logikaja pihent, az alom szuggesztiv ingere akadalytalanul gyakorolt hatast
egesz szervezetere, erzeseire, ennek nyoman pedig hormonalis es biologiai
eletmkdeseire.
Alaptrvny: ha a tudat es a logika ki van kapcsolva, akkor az sszes altaluk
teremtett velemenyezes, kontextus es ertelmezes is ki van kapcsolva.
Tulajdonkeppen ebbl a tenybl Iakad az alkoholizmus jelensege. A reszegseg
allapotaban levetkztt tudat a szerkezetet vesztett logika lehetseget ad a talmi
boldogsagra.
A mi celunk termeszetesen az, hogy alkohol nelkl, az egeszseggel tkeletes
harmoniaban vetkzhessk le logika kontrollunkat a gyogyito technika soran. A
logikai kontroll elvesztese nyilvan csakis a gyogyulas sikere erdekeben
trtenjek. Azoktol a nezetektl es beidegzettsegektl kell megszabadulnunk,
27
melyek a gyogyulas utjaban allnak. Ilyenek a ketely, a kishitseg, a rossz
emlekek okozta gatlas es a hangulatingadozas altal okozott borulatas. Mivel a
logikai kontrollja egyes esetekben hasznos lehet, nem szabad az eletnkbl
teljesen kikapcsolnunk. A kontroll klnbz Iormai gatoljak ugyanis, hogy
Iekevesztett indulatok nyoman az emberek valogatas nelkl bantsak egymast
vagy akar egy mas eletterleten veszitsek el normaerzekket.
Alaptrvny: az emberi tudatban egyszerre csak egy gondolat lehet jelen. A
tudat egy adott pillanatban csupan egyetlen dologra kepes sszpontositani. Ha
ugy erezzk hogy egyszerre tbb dologra Iigyelnk szaz szazalekos
koncentracioval, akkor nem trtenik mas, minthogy eszlelesnk Ienysugara egy
pontrol vagy esemenyrl rendkivl nagy sebesseggel egy masik celpont
iranyaba ugrik. Igy a Iokuszalas valtakozova valik, tehat megoszlik. Ha
ugyanabban az idpontban ket ingerrel vagy akar tbb ingerIorrassal celozzuk
meg az elmet a tudatossag es a logikai kontroll a Iigyelem megosztottsaga altal
kijatszhatova valik.
Figyelem-megosztsos szuggesztis technikk
A Iigyelemmegosztas tehat nem mas, mint a logikai kontroll kijatszasa a
gyogyitas sikere erdekeben. A legegyszerbb Iigyelem-megosztasos modszer az,
ha lassan monoton hangon ismetelt mondataink kzben elkepzeljk a gyogyito
Iolyamat mkdeset a testnkben.
Kepzeljk peldaul azt, hogy gyogyito ernk az ocean, a benne uszo lenyek,
pedig a szervezetnket megtamadott korokozok. Reszletesen vizualizaljuk,
amint a lenyek sorra az oceanba Iulladnak, es menthetetlenl elpusztulnak.
Kepzelhetjk azt is, hogy vedekez rendszernk sejtjei Ieher katonak, a tamadok
Ieketek. Lassuk magunk eltt, ahogyan a Ieher katonak tulsulya megerik.
Kepzeljk el ahogy a Ieketek pusztulnak, a Ieherek pedig diadalmaskodnak, st
segit, Ielment csapatokhoz is jutnak. Mikzben elmenk a viziok igen reszletes
es aprolekos megjelenitesen dolgozik, a szobeli szuggesztiokat nem tudja
kontrollalni es azok a Iln keresztl akadalytalanul hatolnak a melytudatba,
hogy ott kiIejthessek aldasos gyogyito kepessegket.
A gyakorlat vegzese szempontjabol nem problema, st elnys, ha
Iigyelmnk neha a szobeli szuggesztiokra kalandozik. Ilyenkor a viziokrol
tereldik el a tudati logika kontroll, igy elkepzeleseink hatolnak akadalytalanul a
melytudatba.
A Iigyelemmegosztas masik remek modszere melynek gyogyito
kepessegere szinten biztosan szamithatunk az ugynevezett kanonszuggesztio.
Kerjnk meg egy szamunkra kedves, szimpatikus szemelyt, hogy a gyakorlat
vegzeseben legyen segitsegnkre. Valasszuk ki a betegsegnkhz tartozo
szervgyogyito Iormulat, adjuk baratunk kezebe a mondat leirasat, es kerjk meg,
hogy lassan, hangosan olvassa Iel szamunkra. Ez id alatt mi a minden nap
minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok mondatot ismeteljk.
28
Szinte kanonban beszelnk. Ha pontosan a leirtak szerint cseleksznk,
Iigyelmnk megoszlik, tudatunk kontrollja a Ielere cskken. Igy
nagysagrendekkel javul ngyogyitasunk hatasIoka a hagyomanyos szuggesztiv
terapiakhoz kepest.
A kanonszuggesztio masik Iormajaban a gyakorlatot kisse kibvitjk.
Mikzben baratunk szervgyogyito mondatokat szuggeral neknk, mi nemcsak
az alapmondatot gyakoroljuk, hanem vizualizalunk is. A gyogyito inger igy mar
haromszoros. A gyakorlat hatasIoka tovabb nvelhet, ha szomatopszichikus
beIolyast is eszkzlnk, ugy, hogy szuggeralas kzben mosolygunk.
Fantasztikus eredmenyeket erhetnk el egeszsegnk alakitasaban a
Iigyelemmegosztas kvetkezetes alkalmazasaval. A tiszta gyogyito inIormacio
igy ketelkedes, gat es akadaly nelkl aramlik melypszichenkbe, hogy
elindulhasson a Iizikai megvalosulas utjan.
Mester s tantvnya
Szeretet s tekintly a gygytsban
Sorsadomany, talan isteni kegyelem, ha valaki nem csupan megismerhette a
gyogyito szo es a gyogyito gondolat csodalatos tudomanyat, hanem kzben
valodi mester, nagytekintely hiteles eletvitel tanito allt mellette.
Az eladasok megismetelhetk, a knyvek tbb peldanyban keszlnek, a
mestert azonban nem potolhatja semmi. A tanIolyamok eladoit
megcsodalhatjuk a tudasukert, ratermettsegkert, karizmajukert, de a mesterhez
ktdnk.
Szeretet es tekintely jellemzi bensseges, megis rangon alapulo
kapcsolatunkat.
Hogyan lehet valaki mesterre? A mester nem nevezi ki magat. A tanitvany
szemeben valik tanitova. Kisugarzasa, hitelessege, eleselmejsege
cselekedeteinek, gondolatainak tisztasaga, es egyszersege, valamint az
merhetetlen egytterzese teszi meltova a tiszteletre. Mindez azonban keves. A
tanitvanynak a kapcsolat els percetl az utolsoig a tkeletes bizonyossag erzese
jar. E nelkl nem eletkepes ez a szilard es az emberek kztt oly ritka kapcsolat.
A bizonyossag targya nem tbb tudas atadasat jelenti. Egy tanitvany sem
klnbzik tarsaitol azert, mert tbbet vagy kevesebbet kap. Valojaban annyit
kap, amennyit beIogadni kepes. A bizonyossag meg csak nem is arra vonatkozik,
hogy a mester mindig minden krlmenyek kztt igazat mond, vagy nzetlenl
cselekszik. A bizonyossag nagyobb ertek birtoklasarol szol, melynek
elIogadasaval a tanitvany szntelenl azt erzi, hogy mestere minden pillanatban
vele van, es tkeletesen szamithat ra. Eleteben es halala utan. A mester olyan
uton es olyan tapasztalatok soran vezeti vegig a tanitvanyt, amelyeket a szlk,
baratok sohasem erthetnek meg. Ezert biztatasuk, segit szavuk keves. Ha
eltevednk vagy megtantorodunk, tudjuk, hogy a mester iranytje pontos.
Egyetlen szava eleg.
29
A "mester es tanitvany" gyogyito technika egyszer, de hatasaban
egeszsegteremt erejeben tulszarnyal minden mas eljarast. Ha betegek vagyunk
gondoljunk mesternkre. Ha ugy erezzk, hogy nem nevezhetnk senkit
mesternknek, gondoljunk egy olyan szemelyre, aki tekintelyt sugaroz, a szava
hitelt erdeml, emberi tartasa tkeletes, es gyogyitas a hivatasa.
Most kepzeljk el, hogy mesternk hozzank szol: "te naprol napra jobban
erzed magad. Eleterd egyre Iokozodik, jellemed tkeletes, hited sziklaszilard.
Elindultal a gyogyulas utjan, tested engedelmeskedik elmed gyogyito
hatalmanak, mert a lelek es nem a test az ur. A lelked melyen el gondolatok
valosagga lesznek. Lelkesedsz a joert, egeszsegert az rmert. Bizol testi es lelki
erdben ezt kepzeled el, ebben hiszel. Errl almodozol, es errl beszelsz. Az elet
Ieladataival jaro munkat hsegesen es kitartoan vallalod. A megprobaltatasokban
megtalalod az elrejtett "gyemantot". A lelkednek csodalatos ereje, hatalma van.
Hiszel a jo es igaz gyzelmeben, kzdelmed ertekeben. Gyermeki
egyszerseggel, tiszta lelekkel beszelsz nmagadhoz: minden nap minden
szempontbol egyre jobban es jobban vagyok, ertekelem es elIogadom magam.
Ezzel a mondattal betltd tudatalatti vilagodat, javul, gyogyul az allapotod.
Vidamabba valik a hangulatod. A gyogyito szuggesztiok egy nem vart idben
kiIejtik szamodra aldasos hatasukat. Az rm, a harmonia a szeretet sIorrasa.
Mint a gyermek a szlei Iele ugy tarod ki karodat es lelkedet az egeszseg es az
eletrm Iele. Aradj belem tlts be engem! Ahogy a napIeny meleget araszt a
Ildre, ugy tlt el teged a gyogyito energia vegtelen bsegeben. Fogadd el ezt az
ajandekot, hasznald Iel annak erdekeben, hogy igaz, ers, hiteles, peldamutato,
kzdeni kepes emberre valj! Ha igy teszel, hited meggyogyit teged. Hited mar
meggyogyitott teged. Tkeletesen egeszseges vagy. Gyogyulasod az id
sikjanak egy pontjan mar beerett, es naprol-napra kzeledik Ieled. Te megkaptad
az ert."
Halljuk magunkban ezeket a mondatokat, telve szeretettel es gyermeki
egyszerseggel! Kzben behunyt szemmel kepzeljk el tisztan mesternk
arcvonasait, es testtartasat. Gondoljunk arra, hogy lassu, hatarozott leptekkel
kzeledik Ielenk, kezet aldasra emeli, es ilyen modon beszel hozzank. Kepzeljk
azt, hogy biztatoan, hatarozottan, nyugodtan mondja neknk a Ient leirt
szavakat. Egeszseget es ert sugaroz.
A legIontosabb, hogy elkepzelesnk nagyon reszletes legyen. Igy Iizikailag
erezhetjk majd a mester kzelseget, erteljes kisugarzasat. Gondoljunk arra,
hogy aldasra emelt kezevel Iejnket erinti. Ennek nyoman erezni Iogjuk,
hatarozottan ereznnk kell azt a hatast, amely a gyogyito er ketsegtelen tiszta
bizonyiteka. Talan meleget, talan tompa zugast, de csodalatos ser rejlik benne.
Talalkozzunk kepzeletnkben mesternkkel minden nap reggel es este. Igy
melytudatunk gyogyito eri a vartnal erteljesebben es hatekonyabban tavolitjak
el a betegseget a szervezetnkbl. Lelki Iajdalom eseten megnyugvast nyernk.
A szeretet es a tekintely a legbantobb negativ gondolatokat es rombolo mintakat
is kitisztitja a lelekbl.
30
A gyogyulas az ngyogyito gyakorlas talan legszebb, legmegrenditbb Iormaja
ez. Lassuk kepzelerkkel magunk eltt mesternket, legynk egytt vele.
Adjunk neki halat eleteben es halala utan is. A belle arado vegtelen er
gyogyito megtesteslesere eletnk utolso pillanataig mindig szamithatunk. A
tanitomesterek is eltavoznak egyszer, de a szellem mely eletket betlttte es
aldozatos igaz utjukat megvilagitotta: soha.
4. SZERVGYGYIT TECHNIKK
A pozitiv autoszuggesztio energiaja nem csupan tneti kezelest nyujt, hanem
kitarto gyakorlas utjan elvezethet minket a teljes gyogyulasig.
A hipnotizr orvosok elszeretettel hivjak Iel a Iigyelmet arra, hogy tudatos
jobbito celu nbeIolyasolast csak intelligens szemelyeknek szabad vegeznik.
Szerintk Iennall ugyanis a veszelye annak, hogy a gyogyitas es anatomia teren
nyilvanvaloan jaratlan polgar sszekeveri a tnetek es Iajdalmak mulasat a teljes
gyogyulassal. Ilyenkor Iel, hogy a gyakorlas id eltt abbamarad, ennek
kvetkezteben a problema ujult ervel lep Iel, es a beteg knnyen elveszti
nmagaba vetett Iokozatosan ersd nbizalmat.
Lassuk mirl is van szo! A pozitiv gondolatok utjan trten gyogyito
Iolyamat els lepese valoban a tnetek es a Iajdalmak mulasa. Mondhatnank azt
is, hogy latvanyos kzerzetjavulas es kedelyallapot valtozas jn letre. Ez a teny
lelkesit es komoly remenykedesre ad okot a tkeletes gyogyulast illeten. Ezen
a ponton azonban legynk klnsen ovatosak!
Ha betegsegnk lezajlasaban vagy megszokott allapotaban valtozast,
nevezetesen javulast eszlelnk, Iorduljunk azonnal kezelorvosunkhoz.
Mindenkinek, aki autoszuggesztiot gyakorol, legyen egy megbizhato haziorvosa.
A diagnozis Ielallitasa, rendkivli utasitasok elirasa, mind-mind az orvos
Ieladatkrebe tartozik. Tevuton jarnank, ha orvosi diagnozis es Ielgyelet nelkl
alkalmaznank a modszert. Klnsen a szervgyogyito mondatok gyakorlasa
teren kvetnenk el hibat. Ragaszkodjunk orvosunkhoz, aki lehetleg baratunk es
tamogatonk is legyen alternativ, gyogyito, nnevel munkankat illeten.
Elengedhetetlen tehat, hogy klnbz vizsgalatok es tesztek kielemzese
nyoman maga az orvos mondja ki a dnt szot: "kerem itt enyhe vagy jelents,
illetve tartos javulas tenye all Ienn." Ugyanugy, mint ahogy a teljes gyogyulas
allapotanak kinyilatkoztatasa es szentesitese is orvosi Ieladat.
Ha a minden nap minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok
Iormula mellett specialis szervgyogyito gyakorlatokat is vegznk. Ne hagyjuk
abba azokat a teljes gyogyulast kvet harmadik honapig. A mondatokat azutan
egy esztendeig hetente ismeteljk estenkent legalabb egyszer. Valasszunk ki
magunknak egy napot, melynek estejen husszor szuggeraljuk lassan,
litaniaszeren a korabban nap mint nap, reggel es este programozott
mondatokat.
31
A hipnotizr orvosok masik Iigyelemremelto megallapitasa az, hogy
veszelyes lehet, ha a laikus ngyogyito sajat maga szamara probalja
megIogalmazni az autoszuggesztios mondatokat. A szuggesztio gyakorlasanak
kivalasztasanak esetleg megIogalmazasanak Ibb szabalyai a kvetkezk:
ragaszkodjunk a minden nap minden szempontbol egyre jobban es jobban
vagyok Iormula gyakorlasahoz. nmagaban alkalmazva egyetlen klnleges
szervgyogyito mondat sem hoz tbb eredmenyt, mint a gyogyito alapgyakorlat.
A szervgyogyito Iormulak tehat akkor igazan hatasosak, ha azokat
alapmondatunk mellett gyakoroljuk.
Az alapIormula alkalmazasa olyan ketsegbeejt es remenytelen helyzetben
lev sulyos betegeknek is segitett mar, akikrl minden orvosi Iorum ugyszolvan
teljesen lemondott. Az alapmondatot nem helyettesitheti semmilyen mas
szuggesztio. MegIogalmazasa vilagos, es alkalmazasa tkeletesen veszelytelen.
Ha emellett szervgyogyito technikat kivanunk vegezni, hasznaljuk a mar
kidolgozott, nagyhatasu es a lehet legnagyobb Ioku gyogyulast biztosito
autoszuggesztiokat. E mondatok jellemzje, hogy nem csupan az adott szerv jo
mkdeset hangsulyozzak. Tehat nem elegend azt mondanunk, hogy a szivem
tkeletesen mkdik, bar ez is szkseges lehet. Emellett olyan
mondatkombinaciora van szkseg, amely a kivalto, betegsegteremt mentalis
okot is semlegesiti. Attitdbeli, viselkedesbeli, gondolkodasbeli atalakulast idez
el. A tnetek kezelesenek semmi ertelme sem lenne, ha a betegit alapmotivum
tovabbra is jellemz maradna az illet viselkedesere. Ez olyan szituacio volna,
mintha egy lyukas csonakbol ejt nappalla teve meritenenk a vizet. A hajo
sohasem lenne vizmentes, a kudarcelmeny azonban hamarosan kedvnket
szegne a tovabbi erIeszitestl. Ezert, ha lehetseges ne Iogalmazzunk uj
mondatokat. Hasznaljuk a betegseg okaira hatast gyakorlo veszelytelen es bevalt
Iormulakat. Ha klnleges, varatlan helyzetekben megis arra kenyszerlnk,
hogy magunk Iogalmazzunk gyogyito szuggesztiot vagy Iajdalomcsillapito
Iormulat, vegyk Iigyelembe az alabbiakat: szohasznalatunkba csak es kizarolag
pozitiv Iogalmak kerljenek. Hatarozottan tartsuk magunkat tavol a betegsegrl,
sikertelensegekrl, kudarcokrol, bajokrol szolo megIogalmazasoktol. Mindig azt
szuggeraljuk, amit el kivanunk erni. A magabiztossag es a tkeletes
nIegyelmezes jellemzje az, ha valaki beIejezett modban is tud Iogalmazni.
Nem azt szuggeralja maganak, hogy javul a helyzetem, hanem az esetleges
pillanatnyi tenyek ellenere ugy beszel nmagahoz, hogy javul(t) az allapotom.
Ha mi magunk Iogalmazzuk meg autoszuggesztionkat minden krlmenyek
kztt kerljk el a "nem" szocska hasznalatat. Ezt a Iontos szabalyt az sszes
knyvemben kihangsulyoztam, es a jelen mben sem kivanok megIeledkezni
rola.
A mondat mely szerint "nem vagyok beteg, nem erzem magam rosszul" a
gyogyito hatassal ellentetben pontosan hogy Ielersiti a bajt, a meglev
problemat. Miert? Azert mert az elmenk csak azt tudja beIogadni, kodolni,
targyiasitani, amit el is tud kepzelni. A "nem" szocska egy tagadas. Valaminek a
32
nemletet nyomatekositja, de nallo jelentese nincs. Ezert elkepzelhetetlen. A
kepzelet altal nem megragadhato. Csak ugy, mint a "nincs" szocska sem. Mi,
trtenik, ha egy tagadassal kezdd mondat tudatosul bennnk? Az elme mivel a
"nem"-et nem tudja kodolni kizarolag csak az azt kvet inIormaciokra Iigyel.
Azokat azonban beIogadja, es ha a krlmenyek kedveznek hozza valosagga is
alakitja. A nem erzem magam rosszul mondatbol igy csupan az marad
hasznalhato az elme szamara, hogy "erzem magam rosszul". Az ilyen
autoszuggesztiok komoly negativ kvetkezmenyekhez vezetnek.
Felmerl persze a kerdes, hogy ritka szituaciokban, es olyan esetekben,
melyekhez nem keszlt el kidolgozott Iormula mi a teend. Nos, ehhez van
szkseg intelligenciara es talan egy jo orvos segitsegre, aki segit neknk testnk
mkdesenek Ielterkepezeseben. Vegyk peldakent a csuklast. KezenIekv
lenne a nem csuklom Iormula alkalmazasa, ugyanis a csuklas tekinteteben
valoban nincsenek kidolgozott autoszuggesztios mondatok. Ennek a
megIogalmazasnak a lehetseget azonban el kell vetnnk. A "jol vagyok"
mondat ide talan tul altalanos. Ekkor szksegnk van annak pontos ismeretere,
hogy milyen Iiziologiai hattere van a csuklas Iolyamatanak. A csuklas
tulajdonkeppen izomgrcs. A rekeszizom grcse. Errl az allaspontrol kiindulva
mar sokkal knnyebb helyzetben vagyunk. A grcshz kapcsolodo gyogyito
szocska az oldottsag. A rekeszizom pedig a lelegzessel all kapcsolatban.
Mondatunk tehat igy hangzik: oldottan, lazan, nyugodtan lelegzem. Ha ezt
ismeteljk a grcs rvidesen elmulik. Rohamszer tneteket az elmulik, elmulik,
e(mulik Iormula rendkivl gyors egymas utani alkalmazasaval szntethetnk
meg. Olyan gyorsan mondjuk a szocskat, hogy kzben egyaltalan ne tudjunk
masra Iigyelni. Az elmulik Iormulanal meg jobb hatasIokkal gyakorolhatjuk az
elmult, elmult, elmult szuggesztiot, a korabban emlitett szo beIejezett nyelvtani
Iormaju valtozatat.
A pozitiv gondolatok szuggeralasaval celunk mindig a tkeletes egeszseg
megteremtese. A lehet legnagyobb Ioku gyogyito hatas elerese az emberi
lehetseg hatarain bell. Ha nem a hatarokra, hanem a lehetsegekre Iigyelnk,
a hatarok Iolyamatosan es automatikusan egyre jobban kitolodnak.
A ma sportteljesitmenyei magasan tulszarnyaljak a multbeli eredmenyeket es
nagysagrendekkel gyengebbek mint a holnap rekordjai. Biztosak lehetnk
benne, hogy a hatarokat, csucsokat, rekordokat es gyogyeredmeny sikereket nem
masok szelesitik es nvelik meg helyettnk. Mi vagyunk azok, akik a jv
tagabb horizontjat kialakitjuk. Velnk Iog megtrtenni, hogy egyszer csak azt
mondjuk: "elertem azt amit eddig meg soha senki nem valositott meg elttem."
Az ilyen esetekhez kapcsolodo rmerzes egyszeren leirhatatlan es
megIogalmazhatatlan. Ha tbbre vagyunk kepesek, mint eldeink azzal nemcsak
nmagunkert vallalunk Ielelsseget, de tamaszt, remenyt, segedkezet nyujtunk
azoknak is, akik csak peldak es bizonyitott sikerek lattan kepesek elrehaladni.
Akiknek meg keves az nbizalmuk, akiknek kezzelIoghato minta kell a
gyogyulashoz.
33
A gyogyito es nIejleszt tevekenyseg alapvet kvetelmenye a biztonsagos
alkalmazas. Kerljk el a veszelyIorrasokat. Ennek erdekeben tartsuk be tehat a
kvetkez szabalyokat:
1. Amikor autoszuggesztio vagy mas gyogymod kvetkezmenyekeppen
allapotjavulast eszlelnk magunkon kizarolag orvosunk legyen illetekes
eldnteni a javulas merteket.
2. Valasszunk magunknak megbizhato orvost, aki baratunk, tamaszunk es
nem ellendrukker nnevel tevekenysegnket illeten.
3. Minden nap ismeteljk reggel es este-az alapIormulat.
4. Szervgyogyito mondatainkat a mar kidolgozott Iormulak kzl valasszuk,
melyek kedvezen beIolyasoljak a betegseget kivalto viselkedest is es nem
csupan tneti kezelest eredmenyeznek. A mondatok es a hozzajuk kapcsolodo
lelki hatter leirasa A gyogyito er cim knyvben talalhatok.
5. Minden krlmenyek kztt kerljk a "nem vagyok rosszul" tipusu
"nem"-mel kezdd Iormulakat, mert ezek komoly veszelyt hordozhatnak. De
inkabb Iogalmazzunk ugy, hogy pozitiv hatasmechanizmusukra nincs
egyertelm garancia.
6. Ha klnleges szituaciokban uj szuggesztio megIogalmazasara
vallalkozunk keressk Iel az orvosunkat. O reszletesen elmagyarazza neknk
testnk mkdesenek titkait, melyeket alapul veve tovabb gondolkodhatunk.
Termeszetesen javaslatot kerhetnk autoszuggesztio tanitasaval Ioglalkozo
tanIolyamvezetnktl is.
A szo es a kepzelet gyogyito ereje lepesrl-lepesre, naprol-napra vezet egyre
kzelebb minket az egeszseg vilagahoz. Legyen az utunk veszelytelen es
tkeletesen biztonsagos!
5. AZ RZELMEK SZUGGESZTIV ERE1E
A melylelektan tudomanyos viragzasa tette lehetve az erzelmek es a
gondolatok egymashoz valo viszonyanak alapos tisztazasat. Az erzelmek
szerepenek jobb megismereset a gyogyulas Iolyamataban.
Alaptrvny: az erzelmek es a gondolatok a szemelyiseg szerkezeteben
ellentetpart alkotnak. Ha az erzelmek tudatosak a gondolatok mkdese a
melytudat hullamai ala sllyed. Ha a gondolatok valnak tudatossa, az erzelmek
nyernek tudattalan jelleget.
A gondolatok erzelmek utjan valosulnak meg.
A legtbb embernek szervezete ersitesehez es egeszsege megteremtesehez
rmerzetre van szksege. Amilyen modon az nzes elkveti vagy aldozatai
betegge, eletuntta, megkeseredette valnak, ugy az rmt ado, es az rm
elIogadasara Iogekony emberek az egeszseg zaszlovivi.
Az rm mas neven nevezve, egy pozitiv erzelmi gyogyszuggesztio. Atelese
kzben a hozza tartozo gondolatok Ielteve, ha az rm tudatos - tudattalanul
nyilvanulnak meg. Logikai kontroll tudati szr nelkl. Az rm kimondott es ki
34
nem mondott megIogalmazhato es szavakba nem nthet erzesek skalaja, amely
a pozitiv gondolatok teljes tarhazat mozgositja.
Aki eppen rl gyakran a sajat tudtan kivl, a leghatekonyabb pozitiv
autoszuggesztiot vegzi. Ha ugy erezzk, hogy eppen nincs minek rlnnk,
akkor csupan beszelgessnk, gondolkozzunk az rmrl. Kepzeljk el eletnk
rmteli esemenyeit, es Iogalmazzuk meg magunkban azokat az
rmelmenyeket, amelyeket meg nem ertnk el, de vagyunk rajuk. Ha az
rmrl tudatosan gondolkodunk, akkor az erzes Iunkcioja szorul a tudattalanba,
kiIejtve ott csodalatos gyogyito es vitalizalo hatasat. A minden nap minden
szempontbol egyre jobban es jobban vagyok Iormula egy tudatos gondolat, mely
lassan monoton hangon litaniaszeren mondva a melytudatban rmt teremt.
Ne tevesszen meg minket a gyakorlat monotoniaja, latszolag erzelemmentes
jellege. Minden egyes kimondott vagy elkepzelt pozitiv szuggesztio az eleter, a
lelkesedes, a hatartalan bizakodas, a remeny eltet erzesenek megIormaloja
tudatunk melyen.
Az rm es az eletigenl erzesek a daganatbetegsegek es legIkeppen a
szivproblemak kitn gyogymodjai. SzivinIarktusbol es erszkletbl nincs
tkeletes Ieleples rm nelkl. A helyes eletmod, a mozgas, a vadonatuj
hatekony gyogyszerek, csak Iel gyogyulashoz elegendk. rm, rm, rm a
teljes egeszseg zaloga.
6. IDEGEN SZUGGESZTIK S MANIPULGIK
A masok altal neknk cimzett "jo tanacsok" a leggyakrabban hatastalanok es
pozitiv kvetkezmenyek nelkl maradnak.
A tanacs a celszemelybl legtbbszr ers erzelmi ellenallast valt ki. Mivel a
tanacsadas soran az egyent viselkedese korrekciojara szolitjak Iel, ebbl
egyenesen kvetkezik szamara, hogy amit mond vagy tesz, az nem Ielel meg
masoknak. A tanacs leginkabb az elutasitas es gyakran a sertdttseg erzeset
vonzza. De mi trtenne akkor, ha megitelnenek, jelzvel illetnenek minket?
Kepzeljk el, hogy reagalnank nehany konkret megitel gesztusra: "ma pocsekul
nezel ki, kisse meghiztal, Iaradtnak tnsz, gyenge labakon allsz, nem hozod a
legjobb Iormad, mintha megregedtel volna kisse ezalatt a rvid id alatt" vagy
"naprol-napra egyre jobban kivirulsz, erd teljeben vagy, dinamikusabbnak
latlak, megszepltel, megIiatalodtal".
Nos mit ereznenk mit gondolnank es hogyan valaszolnank, ha az idezett
iteletek barmelyiket neknk szegeztek volna? A negativumokat, hatranyokat
megIogalmazo jellemzes szinte letaglozza az embert. A pozitiv lelekersit
iteletek ezzel szemben valosagos szarnyakat adnak neknk. Az iteletek
tnkretehetik valakinek a napjat, talan az egesz hetet, de neha meg az eletet is.
Mas esetben ha pozitivak, ert adoak, meg a legyenglt, elesett embert is
vitalitassal tltik Iel. Honnan, milyen Iorrasbol szarmazik az iteletek es
jellemzesek mas neven idegen szuggesztiok ilyen oriasi hatalma?
35
Az iteletek merben uj hangulatokat, nem vart erzeseket es a korabbiaktol
elter kvetkezmenyeket teremtenek. Az uj kvetkezmenyek uj tenyek is
egyben. Az itelet tehat tartos attitd valtozast, komoly viselkedesatalakulast
eredmenyez. A klnbz lelki terapiak celja tulajdonkeppen ugyanez lenne.
Alapos viselkedeskorrekcio melynek nyoman a beteg eletkrlmenyei
gykeresen megvaltoznak, uj eletszemlelete es szokasai kvetkezteben. De
egyes lelektani eljarasok akar honapokig, es evekig is elhuzodhatnak konkret
kezzelIoghato eredmeny nelkl. Ezzel szemben az iteletek neha masodpercek
alatt hatnak. Az itelet szuggesztio.
Ha nem nmagunkat iteljk meg, hanem a megiteles egy masik ember
szajabol hangzik el Ielenk akkor idegen szuggesztiorol vagy
heteroszuggesztiorol beszelnk. A terapias cellal megIontoltan kivalasztott
heteroszuggesztio rmt, lelkesedest, napIenyt varazsol a beteg eletebe. A
durva aljas szandekbol kidolgozott, vagy hetkznapi velemenyezesbl
szarmazo, sert rombolo szuggesztiok, vagyis iteletek tnkretehetik az
egeszseges lelket is.
Az iteletek dbbenetes hatalmanak a titka a megitelt lelek beIogado
keszsegeben rejlik. A szuggesztiora valo Iogekonysagot nallo Iejezetben
targyaljuk. Tudnunk kell errl, hogy az embereknek tbb mint a 90 szazaleka
pszichopassziv, tehat knnyen beIolyasolhato lelki alkatu. Ez azt jelenti, hogy
pszichejk ersen erzekeny a kls beIolyasolasra peldaul a szuggesztiv
ingerekre. Tmren Iogalmazva a pszichopassziv szemely hiszekeny. nmagat
nem tartja eleg ersnek es kompetensnek. Ezert, ha sajat allaspontja szembe
kerl a klvilag ellentetes eljel iteleteivel, a velemenye meginog. Vegl
meghajol, es alaveti magat az idegen beIolyasolasnak. Kepzeljk el, hogy egy
barati kzssegben azt talaljak neknk mondani, hogy mara bizony egy kisse
megregedtnk legutobbi talalkozasunkhoz kepest. Egy ilyen tipusu kategorikus
itelet klnsen hlgyek eseteben, nekik cimezve, megsemmisit, rombolo
hatast valthat ki. Az illet ezt kveten akar hetekig, honapokig is ezen a
jellemzesen ragodhat, mig vegl teljesen beleIarad a vivodasba, igy valoban
megtrtnek es Iaradtnak mutatkozik. Az iteletek beIogadasa tekinteteben
azonban meg a pszichopassziv hiszekeny emberek kztt is jelents
klnbsegek vannak. A Ienti peldanal maradva tegyk Iel, hogy a tarsasag tbbi
tagja a banto velemennyel szemben ellenvetest tesz, mely szerint nem hogy
megtrtnk volna, de egy kisse jobban is neznk ki. Ilyenkor a legtbb hasonlo,
kenyelmetlen szituacioba kerlt egyen Iellelegzik:" megsem olyan rossz a
helyzetem".
De ha a tarsasagban mar ketten allitjak egyertelmen az regedes tenyet,
akkor a legtbb pszichopassziv ember elveszti a talajt a laba alol es masok sem
lesznek kepesek megnyugtatni. Ha az egesz tarsasag azonos allaspontra
helyezkedik, mely az regedes tenyet tamasztja ala, akkor kizarolag azokban az
egyenekben marad meg a pozitiv lelki tartas, akik vagy pszichoaktivnak
36
szlettek, vagy eletk soran pszichoaktiv jegyeket vettek Iel. Tehat nbizalmuk,
nertekelesk ers Iejldesen ment keresztl.
Egyetlen ember pozitiv vagy megsemmisit itelete is dnt hatast gyakorol
az erzelemvilagunkra. De minel tbben itelnek meg minket hasonlokeppen
egynteten, annal inkabb hajlamosak vagyunk hinni ezekben az iteletekben.
Szinte ijeszt, hogy olyankor is hajlandoak vagyunk masok iteleteinek es
lelki nyomasanak alavetni a sajat gondolatainkat, ha bizonyithatoan nincs
igazuk.
Egy pszichologiai kiserletben a kiserletet vezet szemely ket egyenes
vonalat huzott egymas melle egy hoIeher papirra. Az egyik vonal jol lathatoan
rvidebb volt. Senki szamara nem okozott problemat a ket egyenes
megklnbztetese. Ennek kapcsan elszr arra kertek Iel a kiserlet resztvevit,
hogy allapitsak meg melyik egyenes szakasz a rvidebb. Mindenki az "A
szakaszt jellte meg a valaszaban, hiszen valoban az volt a rvidebb.
Koncentraljunk jol, mert most jn a kiserlet magva, amelyet nk is
csodalkozva Iogadnak majd. A kiserletvezet ezutan titokban Ielkert arra a celra
elre kivalasztott t embert, hogy legyenek partnerei egy apro jatekban. A
szituacio a kvetkez: , tehat a kiserletet iranyito szemely behiv majd tk
kze egy ismeretlen embert, aki sohasem talalkozott meg ezzel a Ieladattal. Az
uj jellt jelenletetben k ten tegyenek majd ugy, mintha egynteten a rvidebb
szakaszt talalnak hosszabbnak. Tehat hazudjanak az ismeretlen eltt. A
kiserletvezet az uj tag velemenyere volt kivancsi, ennek a megtevesztesnek a
tkreben.
A gyanutlan szerepl belepett a megadott helyisegbe, es azt latta, hogy ott
masik t szemely varakozik a Ieladat elvegzesre, csakugy mint . Semmit sem
sejthetett az ellene keszl "merenyletrl". Mikor a kiserletvezet magahoz
szolitotta az alanyokat, elszr a beavatottakat kerdezte meg sorjaban a
vonalhosszusagot illeten. Legutolsokent az uj szemely valaszolt. Es is
egyetertett azzal, amit a tbbiek is allitottak, hogy valojaban a rvidebb vonal a
hosszabb. Egyszeren hihetetlen, de miutan husz alkalommal ismeteltek meg a
szituaciot mindig uj es uj "aldozat" kzbenjarasaval, nyolc esetben a beavatatlan
kiserleti szemely is egyetertett a teljesen nyilvanvalo keptelenseggel. Talan
mikzben az els, masodik es harmadik sszeeskdtt resztvev is teljes
meggyzdessel allitotta, hogy "B" vonal a rvidebb - mikzben persze eppen
az volt a hosszabb - ugy ingott meg egyre jobban az uj resztvev sajat
allaspontja es hangolodott ra a tbbiek velemenyere. Vegl maga is elhitte, amit
masok allitottak. Az is lehet, hogy meggyzdese nem valtozott meg, csupan
meggyenglt, de velemenyenek nem mert hangot adni, az ellentetes nezetek
tulsulyaval szemben. A kiserlet eredmenyei alapjan azt szrhetjk le, hogy minel
nagyobb egy itelet psziches nyomasa rank nezve, annal jobban kepes
megvaltoztatni a sajat velemenynket. Ha az megsem modosulna, talan meg
akkor is azt hazudnank, hogy a kznseg ellenszenvet, vagy kikzsiteset
elkerljk. Az itelet ezert lehet sorsalakito tenyez, es a kvetkezmenyei
37
tavolabbra mutatnak, mint azt els pillantasra hinnenk. A "rosszul nezel ki"
szuggesztio talan csak egy napi jo hangulatot tesz tnkre. Vannak azonban eletre
szolo lelekroncsolo iteletek is. Egy sikertelen vizsga a bizottsag itelete. A kudarc
legtbbszr hosszu es mely nyomot hagy a lelekben. A neknk klnsen tetsz
szemely velnk kapcsolatos elutasito viselkedese szinten egy itelet, de a
kvetkezmenyei altalaban sulyosak. Ha az elutasitas egy nagy szerelmet tr
kette, akkor az szinte szerelem egy eletre szolo kerlese is lehet a
kvetkezmeny Hanyan es hanyan vannak akik masok itelete, velemenye vagy
itelette Iormalodo viselkedese nyoman lettek csendesse, emberkerlve,
gatlasossa, Ielszegge, megtrtte?
Az egyes lelki terapiak, melyeket ezek a szemelyek latogatnak gyakran
megis a logikai sikon valo meggyzes utjan probalnak segiteni nekik. Ez a
megkzelites egyben hosszu es nehez ut bejarasat is jelenti. Ez addig
Iolytatodik, amig a beteg maga is belatja, hogy az elet szep. Ha ezt, nem kepes
elIogadni, mint ahogy az esetek tbbsegeben valoban nem is sikerl megtennie,
az a terapeuta szerint termeszetesen nem a kezeles kudarca. A beteg ellenallasa a
terapeuta szerint meg inkabb alatamasztja a betegseg tenyet. Ezzel indokolja,
hogy a kezelest nyilvanvaloan tovabb kell Iolytatni. ElIordul, hogy vegl a
beteg es a terapeuta egyarant kimerl, de a tervezett valtozas megsem
kvetkezik be.
A lelekrombolo iteletektl, sorscsapasoktol megrokkant emberek tanacsok es
utmutatasok hatasara sohasem kepesek visszaterni egeszseges tarsaik kze. A
tanacsok csupan szavak: A beteget ert korabbi hatasok viszont erzesek, kinok,
Iajdalmak voltak. Nyilvanvalo, hogy a tanacs hatasa, ereje meg sem kzeliti a
Iajdalmas elmeny negativ sulyat. Ezzel szemben ha a paciens pozitiv
megiteleseket, azaz szuggesztiokat kap, elmenyek es erzesek ebrednek benne,
melyek semlegesiteni kepesek a korabbi rombolo hatasokat. Ezen a lelektani
alapon mi is segiti, kuraloi "orvosai lehetnk lelkileg meggytrt
embertarsainknak, termeszetesen csak mint laikus emberbaratok, ha nincs hozza
megIelel vegzettsegnk. A jo szo - nem a jo tanacs - hanem a jo itelet, akar a
laikus szajabol is, megis gyakran messzebbre nyulo pozitiv kvetkezmennyel
jar, mint barmilyen mas terapia. Beszeljnk letargiaban lev baratainkhoz,
lelekersit iteletek Iormajaban: "ma egy kisse erteljesebbnek latlak. A szemed
csillogasa is egeszen mas, lepteid hatarozottabbak". Kis lelki terapiankban
ravaszak is lehetnk!
Ha azt latjuk, hogy partnernk csak lassan enged Iel Iagyott allapotabol es
nehezen valik mosolygossa, alkalmazhatunk apro trkkket is, amelyek elnys
terapias hatassal jarhatnak. Ha IerIibeteg az illet, mondjuk szamara a
kvetkezket: "tegnap ahogy az utcan setaltal egy hlgy tbb izben is
megIordult utanad. Azt hiszem tetszettel neki." Ez a nehany szo biztosan hatni
Iog, javitja partnernk nertekeleset, meghozza az eletkedvet, Ielebreszti
egeszseges sztneit, mert valodi sikerelmeny ize van.
38
Lathatjuk mennyivel tbbet erhetnk el ilyen modon mintha azt mondanank:
"legyel mar talpraesettebb vagy hatarozottabb, vagy jobb kedv". A tanacs
megli a pozitiv eleterk ebredeset, mert azt szuggeralja, hogy "nem vagy eleg
jo". Mi masert kellene talpraesettebbnek lennnk, ha nem azert, mert most
esetlenek vagyunk? A gyogyito celu megiteles ezzel szemben vitalitast lehel
meg a legmeggytrtebb emberek Iaradt lelkebe is.
Most az iteletekkel kapcsolatban egy nagyon Iontos minsegi klnbsegre
kell Ielhivnunk a Iigyelmet. Masok pozitiv megitelese, nos, az egy pozitiv
szuggesztiv lelki terapia. Az ilyen Iormaju iteletalkotas tudatos gyogyito
tevekenyseg, es hatasaban kvetkezmenyeiben nem azonos a vilag resznkrl
valo velemenyezesevel. Ha a vilagot, az embereket a sajat resznkre
velemenyezzk, akkor megtevesztjk nmagunkat, mert iteletnk nyilvanvaloan
csupan a mi szemszgnkbl latszik helyesnek. Szeretteinkrl es
krlmenyeinkrl velemenyalkotas utjan nem alakulhat ki pontos kep bennnk.
Baratunk a mi szemszgnkbl jo ember, mert szeret minket. Ellensegei
szemszgebl rossz embernek tnik, mert nem szereti ket. Mindez azt jelenti,
hogy velemenyeinket erdekek vezerlik. Haszonelvsegen alapulnak, ezert
hamisak. Kerljk az altalanos kategorizalast. Baratunk csupan egy ember,
vonzo es kevesbe vonzo tulajdonsagokkal. Ne meseljk be magunknak, hogy
josagaert szeretjk. Nem igy van! Valojaban nmagaert szeretjk! Ha igy
gondolkodunk a valosagot allitjuk.
A gyogyito iteletek kapcsan azonban mas a helyzet. Ha gyogyitunk, iteljk
csak meg batran, tudatosan pozitivan azt a szemelyt, akin segiteni kivanunk.
Magunkat nem csapjuk be ezzel, hiszen tudjuk, hogy a beteg nem jo es nem
rossz ember. Ne helyezzk el altalanos kategoriakban! Olyan ember, mint a
baratunk, elnys es kevesbe elnys tulajdonsagokkal, de nmagaert szeretjk
es nmagaert gyogyitjuk. Azert iteljk meg most pozitivan, mert a jelen
pillanatban neki erre a lelki elmenyre van szksege ahhoz, hogy vitalitasa
egyensulyba lendljn. Csakugy, mint nmagunknak is szksegnk van ersit
szora, ha testi vagy lelki sikon megbetegsznk. Ezert alkalmazzuk gyogyito
mondatainkat, es legIkeppen a minden nap minden szempontbol egyre jobban
es jobban vagyok szuggesztiot.
Az eletnkben bennnket er valtozo minseg iteleteket lelki harmoniank
erdekeben meg kell tanulnunk Ieldolgozni. Ha igy tesznk, nem valhatunk
rosszindulat, tudatlansag vagy manipulacio aldozatava. A szamunkra karos
iteletek csakis akkor kepesek bennnket a hatalmunkba keriteni, ha nem
dolgoztuk Iel ket tudatosan es alaposan. Ha a lelknk ers, nos a hiszekenyseg
meg akkor is nagy ur.
Kepzeljk el, hogy uj kabatot vasaroltunk. Hosszas vivodas utan dntttnk
egy premgalleros szrke telikabat birtoklasa mellett. A kabat komoly anyagi
kiadast jelentett szamunkra, ezert klnsen nagyra ertekeljk, vigyazunk ra es
ragaszkodunk hozza. Egy kellemes delutanon szembe jn velnk regi baratunk
es ezt mondja: "Te! Nem passzol hozzad ez a komoly darab, nem vagy benne
39
olyan Iiatalos, mint valojaban". Ezt hallvan meghl bennnk a ver, es leveg
utan kapkodunk. Minel tbbet kltttnk a kabatra, tehat minel jobban
elkteleztk magunkat iranta, annal jobban ragaszkodunk majd ahhoz az
allasponthoz, hogy illik hozzank a stilusa. Baratunkrol tehat azon a napon nem
valami kellemes elmenyek maradnak meg emlekezetnkben. Ugy iteljk meg,
hogy nem igazan tett jot a kapcsolatunknak kerteles nelkl kimondott
velemenye. Masnap szembetalalkozunk egy zletemberrel, aki mar regota
probal cegnknel nagyobb megrendeleshez jutni. Mar messzirl mosolyog rank.
Dicser bennnket, milyen jol is neznk ki, es kln meltatja kabatunk divatos,
komoly eleganciajat. Valasztekos elismer szavakkal illeti a draga ruhadarabot
es kiemeli a kis premgaller jelentseget is. Lelknk hangjai azt sugjak neknk,
hogy higgynk ennek az embernek, mert a velemenye sszecseng a mi
izlesnkkel. Mivel a kabat draga volt, ez a hiszekenysegi attitd bennnket is
megnyugtat. Jobban balzsamozza a lelknket, mintha azzal a tudattal elnenk
egytt, hogy a draga kabat slamposan all neknk, vagy nem passzol hozzank.
Ettl a naptol Iogva megersdik bennnk a kabat ertekenek elismerese, a barati
kritikat pedig igyeksznk gyorsan elIelejteni. Az igazsaghoz viszont ezaltal a
viselkedes altal nem kerltnk kzelebb. Regi baratunk valoszinleg szinte
allaspontjat osztotta meg velnk, az zletember pedig hizelegni akart, es egy
draga kabatot valasztott eszkzkent ehhez a cselhez. Velheten nagyon drzslt
ember lehet. Tudja azt, hogy az emberek bszkesegere, hiusagara batran
alapozhat. Mivel magunk eltt bolondnak neznenk ki, ha baratunk kritikajat
Iogadnank el, mely szerint sok penzt adtunk ki a semmiert, ezert rendkivl jol
esik a hizelg megiteles, amely egyben sertett nbizalmunkat is megmenti. A
dicseretert szeretni Iogjuk a hizelgt, a kritikaert pedig neheztelnk egy kisse a
baratra.
Az ilyen ravasz cselek vegtere is szuggesztiok. Tetteneresk, Ieldolgozasuk
csak akkor sikerlhet neknk, ha eleg ersek vagyunk hozza, hogy az erzelmi
hullamok ellenere belassuk tevedeseinket. Meg akkor is, ha nagyot hibaztunk.
Ha sztnszeren azokat szeretjk, es azokra az emberekre gondolunk jo
szivvel, akik vagy kzvetlenl, vagy manipulativ modon a mi allaspontunkkal
ertenek egyet, akkor nagyon beIolyasolhatova es kiszolgaltatotta valunk.
Lassunk most egy kisse bonyolultabb peldat, melyben a manipulacio tenyet
kizarolag csak a legeberebb, legszemIlesebb emberek Iedezhetik Iel! Kepzeljk
el, hogy megrendelesert ahitozo zletpartnernk meg drzsltebb, mint
gondoltuk es a kabatunkat nem dicseri nyiltan. Nem akar kockaztatni es nem
akar hizelgesevel ellenszenvet ebreszteni. Vajon mit tesz? Odamegy a
titkarnnkhz, es megkerdezi tle, hol lehet a Inkehez hasonlo prima kabatot
vasarolni, mert is szeretne egyet. Biztos benne, hogy a titkarnnk elmondja
majd neknk a trtenteket. Tudja, hogy ezaltal olyan Irenetikus hatast gyakorol
rank, amely garantaltan elsegiti az zleti terveinek megvalosulasat. Az ilyen
cselszves az eleselmejeket is behalozhatja. A burkolt dicseretet a mas altal
kezbesitett elismerest a leggyanakvobbak is szintenek gondoljak majd. A
40
megiteles a szuggesztio hatalma ilyenkor akadalytalanul alakulhat at elspr
siker, gonosz manipulaciova.
A dicseret, az elismeres, a szepseg latvanya az elme szamara jutalmat
kepvisel, amelynek rlhet, es ezaltal knnyen elIogodotta valik.
Egy IerIi szamara egy csunyacska n bokja nem sokat er, egy valodi szepseg
elismer szavai viszont a Iellegekbe emelhetik az nbizalmat. Mar a
kzepkorban is eredmenyesen vetettek be a klnbz hatalmak es monarchiak
egymas orszaga ellen a csinos ni kemeket. Ezek a hlgyek szepsegkkel, es
hizelgeskkel a legkomolyabb hadititkokat is kepesek voltak megszerezni.
Csupan oly modon, hogy szerelmet szinleltek. A szerelemhez szinteseg jar es
ezt az szinteseget aldozatuktol szamon kerve hozzajutottak a Ieltve rztt
titkokhoz, vagy reszeredmenyekre tettek szert, melyek ismerete altal kesbb
tovabblephettek. Megitel szuggesztioikkal vonzonak titulaltak a celpontot. A
IerIit almaik lovagjakent Iestettek le. A szepsegk volt a cselhez az alap. A
szepseg es a szuggesztio mar elegend volt hozza, hogy a IerIiszivet alaposan
meglagyitsa a hizelges.
Minel kevesebb szinte, jo szot kap valaki masoktol, annal jobban vagyik az
elismeresre. Miert manipulalhatok az emberek? Mert szeretnek elhinni, hogy
szepek, okosak, kedvesek es vonzoak. Ha egy elnytelen klsej szemely
hizelg szavakat kap, igy gondolkodik: "vegre valaki IelIedezte bennem a jot,
ezt az embert semmi esetre sem szabad elveszitenem". A manipulacio tehat
gykeret vert a pszichejeben. A dicsert szemely ezaltal iranyithatova valik.
A talalkozast elete nagy lehetsegenek tartja, es minden erteket kepes lesz
Ielaldozni uj kapcsolata sikere erdekeben.
A dicseretek persze nem minden esetben manipulaciok is egyben. Ha
megdicsernek tehetik azert is, mert valojaban jol neznk ki. De hogyan
klnbztessk meg a csalardsagot az szintesegtl? A kulcsszo az erdek! Ha
IelIedeztk, hogy masnak komoly erdekei Izdnek a mi megpuhitasunkhoz,
Iogadjuk az elismereset Ienntartasokkal meg akkor is, ha Iantasztikusan jo erzes
lenne hinni abban, ahogyan bennnket elnysen leIestett.
A hizelges mellett az arto, ronto iteletek ellen is vedekezznk! Ha haragbol
vagy tudatos gyengitesnk szandekabol csuInak, gyengenek, sikertelennek,
elhetetlennek, gyavanak jellemeznek minket, tekintsk azt elssorban az
iteletalkoto szemely njellemzesenek. Alapvet lelki trveny, hogy mindenki
olyan jellemzest alkot masokrol, melynek alapjai a sajat lelkeben lelhetk Iel. A
velemenyez itelet akarki szajabol hangozzek is, nem mas mint kivetites, a sajat
lelki tartalom kisugarzasa. Aki jelentektelennek nevez minket sajat
jelentektelenseget Iesti, satirozza rank. Tekintsk komolytalannak! De hogyan
klnbztessk meg a nevel celu jogos kritikat, vagy eszrevetelt a rombolo,
esetleg indulatbol szletett jellemzesektl? Aki haragbol a masik ember
legyzese szandekabol nyilatkozik, es ehhez merten is itel, mindig altalanosit.
Tehetetlen vagy, marha vagy stb. - mondja. Altalanos jellemzkrl beszel. Aki
segit kezet nyujt Ielenk, altalaban kihangsulyozza, hogy pontosan milyen
41
szituacio kapcsan, es hol kvettk el a hibat. Peldaul igy: "nem voltal valami
sikeres ebben a nevezetes penzgyi kerdesben." Ilyenkor is celszer azonban
Ienntartassal Iogadni a velemenyt. Mieltt letaglozna bennnket az allitas,
vizsgaljuk meg a kerdest, tegyk nagyito ala a gondolat targyat. A lelki erettseg,
a szilard jellem elcsepelt Iogalomnak tnnek. Egeszen addig, amig a mgttk
huzodo tartalom vilagossa nem valik. Egy eretlen, tapasztalatlan szemely
knnyen abba a vegzetes hibaba esik, mikor is a kishitseg es az nbizalom ket
szels pontja kztt hintazik. Ha kritikus megjegyzeseket cimeznek neki,
gyakran el sem gondolkodik az allitasokon, azonnal ellentmond es nigazolja,
hogy amit tett, az jo. Aki a velemenyevel szemben all, az a szemeben ellensegge
valtozik. De az is lehet, hogy tevekenysege minsiteset kveten atadja magat a
letargianak, mondvan, neki semmi sem sikerl.
A helyes egyensuly megteremtese az erettseg es az ers jellem zaloga. A
kommunikacios szituacio minden reszletenek nyugodt, alapos vegiggondolasa es
az erzelmek pillanatnyi hatterbe szoritasa. Ez a helyes cselekvesi mod a minket
ert iteletek kapcsan. Sem a hizelg elismerest kvet rm, sem pedig a kritikat
jellemz letargia ne halozhassa be erzeseinket. Amikorra nyugodtan
vegiggondoljuk, hogy valojaban mi is trtent velnk, ezek a gyakran tevutra
vezet erzesek nmkden eltavoznak tlnk. Mi legynk sajat nertekelesnk
es magunkrol alkotott velemenynk megteremti tudatos autoszuggesztio utjan.
Igy biztosan olyan szemelyisegge valunk es azza az emberre Iormalodunk,
akinek elkepzeljk es latni kivanjuk magunkat.
A klvilag jo es rossz velemenyeinek beeplese eltorzithatja a kivant kepet,
az ahitott jellemet. Sajat Ielemelkedesnkkel sszecseng gondolataink
legyenek sorsunk alakitoi es a sziklaszilard ers jellem magatol kialakul.
7. LASSAN BESZLEK, LASSAN MOZDULOK
A relaxaciorol sokszor es sokan irtak. Az ellazultsag sajatos allapotaban
tudatunk es melytudatunk valasztovonalai elhalvanyulnak. A melypsziche
beIogadokepesebb lesz a szuggesztiv hatasokra, mint teljesen eber allapotban.
Lenyegeben ez a szituacio Iigyelhet meg reggel az ebredest kvet kabulatban.
A szellemi lazitas tovabbi elnykkel is szolgal. Nyugtat, Ieldit es
kikapcsolja a karos, grcss akarati erIeszitest, mely a pozitiv nszuggesztios
eljaras sikerenek legnagyobb ellensege.
A lazitas nmagaban is gyogytenyez, de szuggesztioval kombinalva
nagysagrendekkel komolyabb hatast erhetnk el altala. Lazitas kzben
mondjunk magunknak pozitiv megersiteseket: Minden nap minden
szempontbol egyre jobban es jobban vagyok, egeszsegem, anyagi helyzetem,
emberi kapcsolataim kitnek. Szkseg eseten olvasszunk gyakorlasunkba
szervgyogyito mondatokat is.
A relaxacio hatasIokat cskkenti, st egyenesen lehetetlenne teszi az
ateleset, ha ktelezettsegnek eljk meg. Egyes gyogyitok egyenesen elirjak
42
betegeiknek a lazitast, szksegesnek, elhagyhatatlannak nevezik. Ez az erltetes
grcshz vezethet.
A lazitas jo! De meg tovabb megyek! A lazitas elvezetes IelIrissles. A
lazitast erltetni olyan, mint egy pohar jeghideg asvanyviz elIogyasztasat
megparancsolni valakinek a Iorro tengerparti Ivenyen. Ha a lazitas elirassa
valtozik, ugy ez az rmIorras munkava alakul. Ha ugy erezzk, hogy a relaxalt
allapot idegen szamunkra, vagy ellenerzeseink tamadnak vele kapcsolatban, ne
trekedjnk a megteremtesere. Vegezzk csak szuggesztios gyakorlatainkat
reggel es este, a modszer elirasai szerint lassan, monoton hangon, hangosan.
Ha igy tesznk higgadtta valunk es a lazitas egy Ioka egeszen biztosan
nmagatol is kialakul. Azt hiszem most sokan Iellelegeznek kisse, es e
gondolatok olvasasakor jo tarsasagban talaljak magukat. Miert? Mert kimondva,
kimondatlanul sok embernek okoz Iejtrest a relaxacio temakre. Aki ellenallast
erez iranta, sokszor inkabb nem beszel errl, mert ma ugymond divat relaxalni.
Csak akkor kezdjk el a gyakorlast, ha vagyakozunk az elmeny utan. Ha
kivanjuk es elrelathatoan elvezni Iogjuk az ellazulast: Ellazulni sohasem kell.
Ellazulni nem divat. Divatbol relaxalni pontosan olyan, mint divatbol szeretni
valakit. Nincs semmi ertelme. Egyebkent a pozitiv szuggesztiok ellazult
allapotban es ellazult allapot nelkl is utat trnek maguknak a melytudatba, es
elbb vagy utobb megindulunk a gyogyulas utjan.
Ha megis kedvet kapunk a relaxacio gyakorlasahoz, alljon itt egy egyszer
modszer, egy szelid lehetseg, mely segit, hogy a baratsag n es az ellazulas
kztt kialakuljon es megersdjn. Ha netan eddig gondjai voltak a
relaxacioval ne kiserletezzen a lazitassal olyankor, mikor a napszak
dinamizmust kivan es alapjaban veve is lelkes, Iriss es munkara vagyik.
Valasszon egy olyan idpontot, amikor csak pihenne es nem aludna. Csupan jol
esne elnyujtozni, elvezni a napi tevekenysegbl valo dit kiszakadast.
A gyakorlat vegzesehez keressen egy nagyon kenyelmes Iotelt, de az agy is
tkeletesen megIelel. Ha kenyelembe helyezte magat meg mindig visszakozhat.
Ha nincs kedve vegigcsinalni rvid kis gyakorlatunkat csak pihenjen egyet.
Vagy szunditson nyugodtan. Ha raszanta magat, hogy ellazuljon beszeljen
magahoz lassan, monoton hangon, hangosan vagy Ielhangosan: lassan beszelek,
lassan beszelek, lassan beszelek, majd Iolytassa: lassan mozdulok, lassan
mozdulok, lassan lelegzem es lassan gondolkodom. E mondatokat Ielvaltva
ismetelje kedve szerint. A Ieladat mindssze abban a tekintetben celzott es
iranyitott, hogy a monotonitas es a lassusag eliras. Tehat nem szkseges
vegtagjaira sszpontositania, es nem szkseges semmilyen mas kzismert
relaxacios Iormulat Iigyelembe vennie.
Csupan ismetelje: lassan beszelek, lassan mozdulok, lassan gondolkodom,
lassan lelegzem.
Az ellazulas lehetsegenek szabad es rmteli valasztasa meghozza a sikert.
Ellazul majd es jol erzi magat. Talan el is szunnyad majd kisse. Ez nem
problema. Legkzelebb az rm es a vagy hajtja majd, hogy lazitson. LeIekves
43
eltt nem vagyunk automatikusan Ielalomban, mint reggel. Celszer tehat este is
lazitani es ebben az allapotban ismetelni a kivalasztott gyogyito vagy
jellemersit mondatot.
Termeszetesen lazithatunk deleltt vagy delutan is. Kedvez idpont a
relaxaciora a mediterran nepek szieszta ideje. Ha modunkban all sziesztazzunk
mi is, es ha kedvnk van lazitsunk.
A relaxacio egy csodalatos segiteszkz pozitiv szuggesztiv eljarasunk
erejenek Iokozasara. A termeszet ajandeka, es a mi lehetsegnk. Ha kedvnk
van hozza, eljnk vele es elvezzk: lassan beszelek, lassan mozdulok, lassan
lelegzem.
8. LAZITSUNK TBBEN!
Meglatja, hogy rvid id alatt megszereti es vonzonak talalja az ellazult allapot
elmenyet. Jol csinalja majd a relaxaciot. Es ntl kedvet kaphatnak masok is.
Alljon itt egy rvid gyakorlat, amely arrol szol, hogyan vonhatja be baratait,
es ismerseit szeliden, utasitasok ismetlesenek esetleges zavaro hatasa nelkl a
lazitasba.
Egy vagy ket szemely ljn le n melle. Lazan Iogjak meg egymas kezet.
Pontosabban bal kezevel az egyik, jobb kezevel a masik szemellyel Iogjon
kezet. Knnyeden, lazan, kedvesen. Most beszeljen magahoz halkan, nyugodtan:
lassan beszelek, lassan mozdulok, lassan lelegzem. Partnerei szamara nincs
Ieladat. ljenek nyugodtan! Fogva az n kezet. Az ellazultsag allapota ragados.
ElIordulhat, hogy tarsai melyebb relaxaciot elnek at, mint n. A nyugalom a
lazitas hatalma uralja a helyiseget, melyben tartozkodnak, uralja a hangulatot es
uralja az elmeket.
A csoportos lazitas segit abban, hogy baratai esetleges gatlasat, ellenallasat
gyengeden es melyen humanusan oldhassa Iel.
9. A GYGYIT MDSZER HATRAI S LEHETSGEI
Csodalatra melto es lenygz elmenyIorras lehet szamunkra, ha mveszeti
iskolaink nvendekeinek karrierjet alaposabban szemgyre vesszk. Nezzk
most peldakent a Iestmveszet szerelmeseit. Ugyanazon kepzes kereteibe
helyezkedve inditjak palyajukat. De idvel megersdik nkiIejezesk igenye.
Elterbe kerl valasztott vagy megteremtett stilusuk. Ez a hatartalan
valtozatossag tesz boldogga bennnket laikus vagy erto csodalokat.
Kurzusaim kezdeten, hallgatoim mindenekeltt arrol szeretnenek
bizonyossagot nyerni, hogy a pozitiv gondolater gyogyito hatassal bir. Az els
nehany kezelesen vagy tanIolyami oran olyannyira lekti ket a bizonyitekok
vizsgalata, hogy mas kerdesek megvitatasa szinte szoba sem kerl.
A szuggesztio trvenyeinek alapos megismerese kzben a legerdekldbb,
legelktelezettebb es legaktivabb resztvevkben megszletik a Ielismeres a
44
pozitiv gondolkodas gyogyito modszere talan nekem is a hasznomra valhat.
Segithet! Miert ne sikerlne nekem, ha oly sok ezer ember eredmenyesen
gyakorolja?"
"Persze, az en problemam meglehetsen bonyolult" - velekednek tbben.
Vajon igy is van eselyem a gyogyulasra?" Egyesek hosszu ideig merlegelik a
dolgot, masokban tmr kerdesse tisztulnak a bels ellentmondasok, talanyok es
meggyzdesek: "mire kepes ez a modszer es melyek a hatarai?"
Kedves Olvasom! E kerdes megIogalmazasa az a pont ahol ha nem
vigyazunk a bajok kezddnek. Most emlekezznk kisse vissza a csaladi
eletnkre, es idezzk Iel ismerseink viselkedeset is. Gyakran hallhatjuk a
kvetkezket: "becsapodott az ajto, mert a kilincs kicsuszott a kezembl, vagy
mert a huzat becsapta. sszetrt a tanyer, a gyermekem megbukott a vizsgan, a
cegnel nem Iogadtak el a javaslatomat, alacsonyabb eletszinvonalra jutottunk,
kikerltnk a tarsasag kzeppontjabol". S2az es ezer idezetet sorolhatnank. De
tapintsunk ra ezek kzs jellemzjere! Nos, minden kis elszolas magaban
hordozza a Ielelsseg burkolt elvalasztasat sajat szemelynktl. Hat persze,
milyen kinos lenne azt mondanunk, hogy az ajto becsapodott, mert nem
Iigyeltnk a huzat lehetsegere. Ennel azonban kellemetlenebb lenne
megIogalmaznunk, hogy a gyerek bizony azert nem Iejezte be sikerrel vizsgait,
mert nem motivaltuk kellkeppen, vagy talan azert, mert nem tanitottuk meg
neki a tanulas celravezet praktikus modszereit.
Ezek utan nem meglep, ha esznkbe sem jut, hogy azert utasitottak el a
javaslatot a cegnel, mert nem volt elegge meggyz a talalasunk, vagy nem
szolgaltunk kiIorrott tlettel. A valasz erre sokakban keszen all: "van akikkel
negativan kiveteleznek es en is kzejk tartozom". De ez a kibuvo joszerevel
csak a pozitiv gondolkodas tudomanyaban jaratlan, tanulatlan embereket
vezetheti tevutra. Tudjuk ugyanis, hogy kapcsolataink megvaltoztatasanak
lehetsege minden krlmenyek kztt a hatalmunkban van. Kis idezeteink
tehat az nbecsapas, es a Ielelsseg elharitas apro de veszelyes jatszmairol
szoltak. Miert Iogalmazunk igy? Mert meg magunkat is Ielrevezetjk velk es
alattomos modon eletnk szerves elIogadott reszeve valnak. St ha valaki
megprobalna leleplezni ket, azaz minket, heves ellenallasunkat valtana ki.
Az nbecsapas es a karos nigazolasok vilagaban tett rvid krutazasunk
vegeztevel megerkeztnk sajat temankhoz. Hogy is- hangzott a kerdes? Mire
kepes ez a modszer? A valasz kezenIekv es egyszer. Nelklnk Semmire! De
miert kell ilyen elesen kiIejeznnk magunkat. Azert, hogy elejet vegyk a
"pozitiv gondolkodas eljarasok" olyan megszemelyesitesenek, mely Ielmentest
ad neknk, ha nem ernk el altaluk a vagyainknak megIelel eredmenyt. Ha
Ieltesszk a kerdest, hogy mire kepes a modszer, akkor kudarc eseten keszen all
a valasz is. A modszer erre volt kepes, benne van a hiba. Ez a bels monolog
ugy Iogalmazodik meg olyankor, mintha kzben mi nem is lennenk a modszer
kzeleben. Mintha nem mi gyakorolnank helyesen vagy helytelenl,
rendszeresen vagy rendszertelenl a szabalyokat Iigyelembe veve vagy azokrol
45
jotekony mosollyal megIeledkezve. A modszer Ielelsseg attolasra alkalmas
megszemelyesiteseben az az abszurd, hogy egy nIejleszt es gyogyito eljaras
zaszlaja alatt stagnal vagy Iejldik vissza lelki egeszsegnk. Ertjk ugye?
A gyermeknk bukasaert vallalt Ielelsseg cseppet sem kellemes, de meg az
ajto becsapodasaban jatszott Iigyelmetlen szerepnk Ielvallalasa sem kerti
nnepely pillanatnyi hangulatunkra nezve. Megis a Ielelsseg vallalasa
hozzasegit bennnket ahhoz, hogy legkzelebb ne juttassuk magunkat hasonlo
problemahalmazba. Egyszoval hozzajarul a Iejldesnkhz.
Ha a pozitiv nszuggesztioval kapcsolatos gyakorlasunkba is becsempesszk
a Iejldest gatlo Ielelsseg elharitast, hogy mire kepes a modszer, akkor igazan
megnehezitjk sajat helyzetnket. Talan nem kzhely, ha azt allitom, hogy a
modszer nem mas, mint het bet sorozatba, ertelmes szova Iormalt halmaza:
Modszer. Ezzel nem sokra megynk. Es ez a het bet nem kepes masra,
csak arra, hogy nehany centimeternyi terleten elterpeszkedjen a papirunkon. A
kepesseget tehat masban kell keresnnk. Ebbl kvetkezik az egyszer allitas: a
modszer helyettnk, nelklnk semmire se kepes.
En tudom, hogy n kepes meggyogyitani nmagat, ezert kidolgoztam a
gyogyito szo es a gyogyito kepzelet eljarasat, hogy az n tarsa lehessen ebben a
munkaban. Tehat ne Ieledje n az aki kepes! Es ertelmet ad a modszernek,
tartalommal, elettel tlti be, csakugy mint a szobrasz a nyers kvet.
Ha jol meg akarnak erteni, akkor elIogadjak, hogy a kulcsszo a bizalom. A
kulcselmeny pedig az, hogy n mibe helyezi bele a bizalmat.
A knyvesboltok szines kirakatai eltt sokan lelkesen mondogatjak: mennyi
jo knyv, es mennyi kitn modszer, amelyekkel tkeletesen egeszseges lehetek.
Ez a viselkedes arra utal, hogy aki ilyen modon lelkendezik, annak a bizalma
egyenlre kls tenyezkben van. Modszerekben, szines knyvekben. Pedig a
gyogyito modszerek nem masok, mint sajat szervezetnk mkdesi trvenyei, a
gyogyitas celja erdekeben tudatosan Ielhasznalva.
Oly sok lelektani modszer van a kztudatban, hogy elvileg mindemellett
egyetlen beteg embernek sem szabadna maradnia. A valosag azonban mas. Sok a
beteg es sok a modszer is. A kudarc oka altalaban abban keresend, hogy a
kezdetben lelkes tanulo hangulati elemektl vezerelve kezd gyakorolni, es ha
hangulati tltese megvaltozik erzelmi tkeje kiIullad, akkor az allhatatos,
szorgos gyakorlasnak beIellegzett. Amikor hangulatunkon kellene uralkodnunk
kulcsszavunkat, kulcselmenynket, a bizalmat kell megteremtennk nmagunk
irant. A megdnthetetlen nbizalom atsegit minket a Ielhs hangulaton es a
nyomott kedelyallapoton. Es minden erzelmi viharon, mely esetenkent
elkedvetlenithet a kitarto gyakorlastol.
Amint e mondatok tartalma megvilagosodik nben, lassan de biztosan
elkezdi athelyezni a bizalmat a modszerbl sajat magaba. A bizalom nben van!
Ha a szuggesztio trvenyeinek mkdeserl tkeletesen megbizonyosodott, nem
jelent majd gondot elIogadnia, hogy az eljaras a lelek es a test egeszsegenek
megteremtesevel tkeletes sszhangban van. Nyilvanvaloan errl is, a modszer
46
helyes mkdeserl is Iontos meggyzdnie, de a hangsulyok attolodtak a
helyes egyensuly iranyaba. n valositja meg a modszert, es bizalma java sajat
magaban van. Ha ez az egyensulyi allapot megszilardul, n visszavonhatatlanul
elindult az egeszseg utjan.
Allhatatossagunk, kitartasunk, kvetkezetessegnk, trkepessegnk mind-
mind sajat lelknket jellemzik. Masok vagyunk. Klnbznk egymastol.
Csakugy, mint az ntudatra ebredt nallo elkepzelestl vezerelt mveszek.
Egyesekbl vilaghir Iest lesz, masok kis peldanyszamu lapokban publikaljak
graIikajukat. Tanitojuk, iskolajuk ugyanaz volt.
Megis, a sajat magukba helyezett bizalom merteke elesen krlhatarolja
mire is kepesek a mveszet vilagaban.
Az iskola, a gyogyito modszer szamunkra is csupan kiindulopont,
iranymutato tabla. A szarnyalashoz szkseges er es tltes azonban bennnk
van.
10. A GYAKORLS IDTARTAMA
A bankok szivesen adnak hitelt, ha jo a Iedezet. Gyakran meg reklamot is
olvashatunk errl. De miert reklamoz a bank? Mert az o szamara ebben az
zletben nincs kockazat. Ha az gyIel helyesen merte Iel penzgyi
teljesitkepesseget, kamatostol visszanyeri a tket. Ha az gyIel megis elbukik,
oda a gyakran tbbszrs Iedezete. A bank tehat mindenkeppen nyer, es
altalaban mindig vannak akik elszamitjak magukat.
Az elme nmagatol nem mkdik egytt velnk az egeszsegnk erdekeben.
Meg kell ra tanitanunk. Az elmenk csupan sajat allaspontjat igazolja, es annak
megIelel erveket, krlmenyeket teremt. A pozitiv nszuggesztio az elme
nevelese, es az erejenek a meglovaglasa vagy kihasznalasa.
Sokan megkerdezik gyogyito gyakorlasok kezdete eltt, hogy
tulajdonkeppen meddig kell majd nekik ezt a modszert vegeznik. De jol
lathatjuk, hogy ez a kerdes maris sulyos beteg". A modszert nem "kell"
gyakorolni. Semmilyen eredmenyt nem szabad elvarnunk, ha minden nap
gyorsan tul akarunk lenni az egesz proceduran, hogy mielbb massal
Ioglalkozhassunk. Aki azert gyakorol, hogy minel gyorsabban letudhassa a
ktelezettseget hat el se kezdje csinalni, mert hamarosan ugyis abbahagyna.
Elmenk pozitiv beIolyasolasa nem ktelezettseg, hanem beIektetes.
BeIektetes a haszon remenyeben. A jo gondolatok jo gymlcsket erlelnek. A
rendszeres gyakorlas rendszeres termessel ajandekoz meg bennnket. Agyunk
egy gondolat kapcsan maris asszocial. Ha azt mondjuk, hogy ho a hidegrl es a
telrl tarsit kepzeteket. Ugyanigy, ha a tavasz neve kerl szoba, a majusi
orgonaillat vagy a zldbe ltz termeszet kepe villan a tudatunkba. A minden
nap minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok Iormula ismet lesevel
azok a tettek, esemenyek, valasztasok, szemelyek es tletek jutnak esznkbe,
47
melyektl jobban es jobban lesznk. Ha nem gyakorlunk, teret adunk a
szamunkra ellenseges gondolatok es asszociaciok terhoditasanak.
Aki egy kicsit is kepes egeszsege erdekeben haszonelven gondolkozni, az
kitnen erti mondanivalom lenyeget. Celszer a kis mondatot eletnk minden
napjan este es reggel husz-husz alkalommal megismetelni. Ha a ktelezettseg
jelzjet rendeljk a gyakorlashoz bizony nagyon megkeseritjk a sajat
dolgunkat. Ugy csak nehezkesen vergdnenk. Mi azonban a lehetsegek Iogalmi
keretebe helyezzk modszernket. Van lehetsegem arra, hogy minden nap
minden krlmenyek kztt sajat rmmert es joletemert szentelhetek husz
percet es ismetelgethetem a pozitiv Iormulat. Igy mindjart maskeppen hangzik.
Egyszer valaki igy Iogalmazott: most beteg vagyok. Elkezdem a
szuggesztiok ismetleset. De ha eletem vegeig ez a Ieladatom, ugy erzem majd
magam, mint aki szntelenl egy sebesen szaguldo vonat eltt Iut es egy percre
sem pihenhet. Nos Kedves Olvasom, ha ugy tetszik, kepzelje azt, hogy a vonat
eltt Iut, es ettl garantaltan rettenetesen Iog szenvedni. De ugyanakkor
kepzelheti azt is, hogy n huzza nagy sebesseggel a vonatot, es abban a
pillanatban nagyszer embernek erzi majd magat.
Ha az zletekben megdragul a cukor, azt is mondhatjuk milyen borzaszto,
megint Ielmentek az arak. Ugyanakkor maskeppen is viszonyulhatunk: meg
tudom vasarolni a cukrot; a mai napon is eleg penzem van ra, es ez elegend ok
az rmre.
Gyakoroljunk sajat kedvnkert, egeszsegnkert es rmnkre. Neveljk
elmenket es akaratunkat kepzelernk hseges szolgaiva, es kerljk el, hogy
hangulataink gondolatainkat magunkkal rantva egyszer IelIele, azutan pedig
leIele taszitsanak minket. Az elme nmagatol nem kepes ennek a tudatos
allandosagnak a kialakitasara, csak neveles es kondicionalas utjan. A madar nem
azert marad Ienn a levegben, mert madar. A mozdulatlan madar lezuhan,
akarcsak egy darab k. A madar azert marad Ienn, mert szntelenl szarnyal. A
reples a letezesenek elvalaszthatatlan eleme. 88 old
Tekintsk az elettl kapott kepessegeinket talentumnak vagy ha ugy tetszik
hitelnek. Indulaskor ezt kaptuk, ezzel gazdalkodhatunk. A rendszeresen
ingadozo kedely, az elszivargo negativ gondolatok, mind-mind kepessegeink
kibontakoztatasanak elleneben hatnak. Ilyen negativ hatterrel kesbb mar azt
sem erhetnenk el, amire a lehetsegnk egyebkent megadatott. Ezert neveljk
gondolatainkat, nap mint nap! Banjunk jol az elettl kapott hitellel!
Egeszsegnk es boldogsagunk a tkeIedezet.
48
11. GYGYITS, RM, REALIZMUS
Az egyensuly Ildi eletnk elvalaszthatatlan jellemzje. Minden minseg
azonnal letrehozza a maga ellentetparjat, megteremti negativ vagy pozitiv
lenyomatat.
Az autoszuggesztio csodalatos gyogyito erejet megtapasztalva sokan
ellelkendezik barataiknak a nagyszer hirt: k jobban vannak. Ha kezdetben
meg csak kis lepesekben is haladnak, de az eredmenyeik mar megmutatkoztak.
Tbben vannak akik egytt rlnek velk, de termeszetesen megjelennek a
dolog ellenzi is. Hogy miert? Az alapvet ok talan nem olyan Iontos. Esetleg
azert teszik ezt, mert nincs sinen az eletk es ennek tkreben bantja ket a masik
ember sikere. Talan mert nehez elviselnik az ujat, a massagot. Az okoknal
sokkal lenyegesebb motivum, hogy milyen ervekkel tamasztjak ala
ellentmondasukat, tagadasukat, olykor ellenseges magatartasukat.
A tao azt mondja, hogy Iogalmak segitsegevel, velemenyalkotassal
lehetetlen megismernnk egy targy vagy elleny letenek valodi termeszetet. A
velemenyek es jellemzk a dolgok Ielletenek, Ielszinenek egyszoval a
latszatnak a leirasara alkalmasak. Egy Iszalrol ezer es ezer biokemiai jellemzt
is leirhatunk. Megsem tudjuk meg a vegen, hogy pontosan mi is az a Iszal. A
Iszal lenyegenek megertesehez magunknak is "Ive kell lennnk". A Iszal
lenyegenek megertese a Isors ateleseben rejlik. A Isors szenvedeseinek,
rmeinek vegtelensegenek vagy mulandosaganak teljes megtapasztalasaban. A
kdarab megertese a ksorsban rejlik, mig egy masik ember megertese az
sorsanak mintazataban.
Egy nemzet kisebbsegeinek gyllete, tagjainak leigazasa eletk es
cselekedeteik velemenyezesebl jellemzesebl adodik. A velemenyez semak
hozzasegitik a gyllkdket, hogy soha ne kerlhessenek kzel az
aldozatokhoz. Az esetlegesen kialakulo megertes vagy reszvet ugyanis
bepillantast adna a kisebbsegi sors elmenyebe, a kisebbsegi let lenyegebe. Ha az
uszitokban megszletne az egytterzes es megIogalmazodna a kisebbsegi sors
elmenye, abban a pillanatban megsznne maga az ellensegkep is. Ki tltene be
akkor a bnbak szerepet es kit lehetne a gazdasag, a politika hibai, vagy a
nyomor miatt elmarasztalni.
A skolasztikusok a kzepkorban a parizsi egyetemen arrol vitatkoztak, hogy
vajon megIagy-e a hideg teli ejszakan a szabadban hagyott olaj vagy sem. A vita
kzben allaspontok allaspontokkal tkztek, de senkinek sem jutott eszebe
megnezni, hogy mit is csinal az olaj valojaban ilyen krlmenyek kztt.
A Ienti ket pelda, ha csak iranyultsagaban es jelzesertekeben is, de kitnen
bemutatja, hogy amig valamirl beszelnk, addig nem csinaljuk, de legIkeppen
nem eljk at. A hangsuly a "rl" szotagon van. Amig "arrol" van szo, addig nem
vagyok benne magaban a dologban.
Mar-mar mulatsagos, hogy azok az emberek akik belektnek masok lelkes
es allhatatos gyogyito munkajaba es nnevel tevekenysegebe, milyen
49
jaratlanok valojaban a technikak mkdesi elveit es gyakorlati megvalositasat
illeten. Nem beszelve arrol a tenyrl, hogy k sohasem eltek at az ujra
megtalalt eletrm es egeszseg katartikus elmenyet. A pozitiv nszuggesztio
ellenzi masok sikere lattan kzbeszolnak: nem jo! "Ezert" meg "azert" es
szerintk nyilvan meg tbb mas szempont miatt sem. Az elme teremt erejenek
mkdese ma mar az idegrendszer elettani alapjainak utjan is tkeletesen
magyarazhato. A szuggesztios gyogyitas ugyanugy nem csoda, mint a vasut
vagy a gzhajo, a reples es a teleIon. Ha ervek es ellenervek, nezetek es
szempontok tkznek vele kapcsolatban az ellenzknek vegl egyetlen
kiIogasuk, marad: "ti azt mondjatok, hogy egyre jobban es jobban vagytok. Ha
konkret betegseg kapcsan szervgyogyito mondatokat alkalmaztok, neha
beleszvitek, hogy egeszseges a szivetek, jol mkdik az emesztesetek. De hat
amikor gyakoroltok illetve amikor elkezditek meg nem mkdik jol a szivetek
es nem jo az emesztesetek sem. Ti hazudtok magatoknak. Nem vagytok
realistak. Nem gondolkodtok realisan."
Persze ezzel a hozzaallassal az az ember sem realista, aki penzt es kosarat
ragad, hogy elinduljon bevasarolni a hazatol ketszaz meterre talalhato zletbe.
Nincs ra garancia, hogy valaha meg is erkezik. megellegezi az energiat, az
idt, tehat a setat egy olyan cselekedet remenyeben, amely
vagy sikerl vagy sem. Nem is beszelve azokrol a diakokrol, akik t-hat evig
koptatjak kitartoan az egyetemek padjait, a diploma, majd az azzal jaro jol Iizet
biztos allas remenyeben. Kztudott, hogy huszonevesen is bekvetkezhet egy
varatlan betegseg, a balesetekrl nem is beszelve.
Ha jol vegiggondoljuk a realistak szerint vegl senki sem realista. Az
gyvedek akik a vesztett gyert is harcolnak, a hegymaszok akik idegen csucsok
Iele trnek, az orvosok, akik valsagot allapotban lev betegeket is a korhazaikba
Iogadnak. es a tanitok, akik kemeny koponyaju gyermeket tudasszomjarol
almodoznak. Ok mind-mind egy alom, egy elkepzeles remenyeben elhivatottak.
Olyan dologert kzdenek es harcolnak, ami a jelen pillanataban Iizikailag meg
nem letezik. Csakugy, mint mi magunk, akik a szavak gyogyito erejevel
harcolunk egeszsegnk megteremteseert.
A realizmus temaja elszr altalaban a szinhazban lesz gyanus. Nehany
realista darab megtekintese utan gondolatban majd szoban is megIogalmazodik
a kerdes, hogy miert az a realista m, amelynek megtekintese utan
tulajdonkeppen senki sem erzi jol magat? Aki kacag, annak a szamara a kacagas
a realitas, aki egyre jobban es jobban van, azt eli meg realisnak. Aki nem az
atlagembert testesiti meg, a maga klncsegeben realis. A pozitiv gyogyito
Iormulak ismetlese vitalitast es eletert Iecskendez a beteg testbe. Altala jol
kezdenek mkdni a legyenglt, elhasznalt szervek. A segit gondolatok az
egeszseg tenyet teremtik meg. Az uj teny uj realitassa valtozik. Nem csupan
szojatek, hanem hus-ver valosag, hogy a sarkitottan realisan gondolkodo
emberek ritka alma a boldogsag. Mig a boldog emberek realitasa a gyakori
almodozas. Almodozzunk tehat Kedves Olvaso! Almodjunk arrol, amit el
50
szeretnenk erni: naprol napra egyre jobban es jobban vagyunk. Es szamunkra ez
a vitathatatlan realitas.
12. RL1NK MSOK SIKEREINEK!
Amikor a barati krnkben valaki varatlanul sikeres lesz klnsen, ha rmt
sugarzoan sikeres, es ha ez anyagi gyarapodassal is jar, ez alkalmankent
disszonans ellentmondasos erzelmeket valthat ki bellnk. A baratok sikere azt
sugallhatja, hogy a tbbiek krl zajlik az elet, kihasznaljak a sors adta
lehetsegeiket, elnybe kerlnek hozzank kepest. Ok elismerest kapnak, mi
talan a hatterben maradunk, mikzben szinten elvezni szeretnenk azokat az
anyagi elnyket, es az erklcsi elismerest, mely az eredmenyesseggel
kezenIogva jar. Masok sikere elrevetitheti azt is, hogy megvaltozik a velk
valo viszonyunk. Ha nem tudunk lepest tartani az elrehuzokkal, ok nem keresik
majd a tarsasagunkat es nem igenylik a jelenletnket - gondoljuk neha. Az
emberek tbbsege kimondva vagy kimondatlanul versenykent eli meg a
hetkznapjait. Mindenki szeretne egy kicsit elnyben lenni a tbbiekhez kepest
es akkor erzi jol magat, ha csak egy orrhossznyival is, de minden teren megelzi
krnyezete teljesitmenyet. Nivosabb az otthona, magasabb a Iizetese. Ha valaki
kepes volt mindezt elerni, szeretne, ha ezen a ponton az ervonalak
megszilardulnanak.
De aki korabban elretrt, gyakran lelassul es ellaposodik kesbb. Ok
klnsen rosszneven veszik, es szinte belebetegszenek abba a szituacioba, ha a
regi rangsor, a sorrend hirtelen Ielbomlik es megerkezik valaki aki atveszi a
vezetest. Ez a teny vagy hatterbe szoritja ket, vagy uj versenyre keszteti. Az
elny korabbi poziciojabol egyik helyzet atelese sem tul kellemes. Neha meg az
is elIordul, hogy egy barat sikere lattan a tarsak megprobalnak olyan
tudattartalmakat letrehozni, amely cskkenti bennk a kialakult Ieszltseget.
Peldaul azt mondjak: biztosan nem becsletes uton szerezte a tokejet, vagy
szerencseje volt, vagy erklcstelenl sokat kert a termekeert. Leteznek mas
megIogalmazasok is: masok segitseget elvezi, vagy kihasznal egyeseket es igy
tud sikerrel elrejutni. Kzben vigasztaljak magukat: mi nem hasznalunk ki
senkit, nem csalunk, igy erthet hogy pillanatnyilag lemaradunk az anyagi
javakert Iolytatott versenyIutasban. Ezekkel a tudattartalmakkal nemileg
enyhiteni lehet a Ieszltseget es az eltr irigyseget. Egy kisse csillapithato a
hatrany erzese nyoman Ielszabadulo keserseg. Mindannyian lathattunk mar
partikon, barati sszejveteleken, sikereikrl aradozo embereket. Minel nagyobb
a siker merteke a hallgatok tbbsege annal kenyszeredettebb arckiIejezessel
probal mosolyogni es annal nagyobb erIeszitest igenyel reszkrl annak
leplezese, hogy masok hatartalan rmet, gondtalansagat nehez elIogadniuk.
Klnsen pedig Ieldolgozniuk. Ezzel szemben ha a tarsasag tagjai
szerencsetlensegrl hallanak, azonnal a bajbajutott kre sereglenek es probaljak
t megvigasztalni. Az odasereglk reszerl nyujtott vigasz sokszor nem mas,
51
mint annak a helyzetnek az elvezese, hogy jobb pozicioban vannak, mint tarsuk.
Termeszetesen ilyenkor Ielebrednek a segit erzesek is. Ha masokon segitnk es
egytt erznk velk, n az nertekelesnk. Azert, mert ez azt jelenti, hogy
jobbak vagyunk.
Ha barataink Iantasztikusan megersdnek, magasabb szinvonalon elnek,
tbbet engedhetnek meg maguknak, mint mi es a klnbseg a korabbi
egyenlseghez kepest nagysagrendekkel jobb eletkre enged kvetkeztetni, ez
rombolhatja az nertekelest. De nem Ieltetlenl rombolja! A gyenge lelki tartasu,
nmagukrol kzepes vagy annal rosszabb velemeny emberek szenvednek, ha
masok rmben es sikerben usznak krlttk. A jo nertekeles szemelyeket
ezzel szemben tettre sztnzi, es versenyre keszteti az uj helyzet. Mit jelent ez?
Mikor masok sikere keser szajizzel tlt el minket, megersdik bennnk a hit:
gyengek vagyunk, nem tudjuk azt produkalni, amit sikeres baratunk. A masok
sikere Ieletti Ielhtlen rm, szinte lelkesedes ritka, mint a Ieher hollo. Ez a
hozzaallas azt jelenti: en is barmikor kepes vagyok arra, hogy hasonlo ertekeket
teremtsek.
Aki szilardan meg van gyzdve arrol, hogy mindent elerhet az eleteben,
ami emberileg lehetseges, az az ember minden ismerse sikerenek Ieltetel nelkl
rlni tud. Aki attol szorong, hogy a sors gatat szab a lehetsegeinek, vagy lelke
melyen gyetlennek tartja magat, messze elkerli majd a sikeres tarsakat, hogy
latnia se kelljen a csillogast, amelyben neki most nincs resze. Meg akkor is igy
cselekszik, ha korabban baratsaguk ktelekei szorosabbak voltak.
A hirtelen vagyonosodas, a barati viszonyokban egyebkent sajatos problemat
vet Iel. Ha az egyik Iel rvid idn bell nagyon gazdagga valik, ez altalaban
sokkolja partneret. Ha a baratsaguk olyan szoros, hogy a sikeres egyen
megosztja baratjaval gyarapodasa gymlcset, az a baratban kisebbsegi erzest
alakithat ki. Ez lerombolhatja a korabbi harmoniat. Az adakozastol a viszony
kenyszeredette valik. Ha a gazdagsag nem kerl megosztasra, a Ieltn
jvedelemklnbseg altalaban eltavolitja a ket baratot egymastol. Megvaltoznak
a szokasaik, atalakul a tarsasaguk, mas szint tehervallalast engedhetnek meg
maguknak.
Barataink es ismerseink meggazdagodasa, eletsikere, a lehet
legcsodalatosabb lehetseg szamunkra, hogy ezen az uton kvessk ket. Ha
ilyenkor irigykednk, es velt sebeinket apolgatjuk, az azt jelenti, hogy rossz a
velemenynk sajat magunkrol. Mi tbb egyaltalan nem tudunk elni a helyzet
adta klnleges lehetseggel. De hogyan kezdjnk hozza a lehetsegek
kiaknazasanak?
Nyilvanvalo, hogy a tbbi ember, klnsen a hozzank kzelallo szemely
sikere eseten kisebb vagy nagyobb lelki sokkot szinte mindannyiunk atel. Ez egy
negativ erzelmi pozicio. Mint mondottuk, ha nem tudunk szinten rlni, akkor
nertekelesnk meg gyenge. Egy ilyen sokkolo alkalommal viszont kellkeppen
megersithetjk.
52
Gondoljunk a sikeres baratra, kepzeljk el azt az elismerest, amelyet
masoktol kap, gondoljunk azokra az elnykre, amelyeket sikere nyoman
elvezhet es amelyeket a jelen pillanatban mi nem engedhetnk meg magunknak.
Ez a vizualizacio sok embernek egy kisse Iajni Iog. A legtbben szabadulnanak
a kepzettl. Meneklnenek ebbl az erzelemhalmazbol. Mi azonban minden nap
gondoljuk vegig mindezt reszletesen, haromszor, negyszer. Kzben lassan
monoton hangon, hangosan szuggeraljuk nmagunkba: rlk baratom
sikereinek, lelkesedessel tlt el a gyarapodasa, az rmm szinte. Boldog
vagyok, hogy elerte a celjat. Szeretem t es ertekelem.
Ha ezektl a szavaktol kezdetben nincs is tul jo kedvnk, nem baj.
Ismeteljk, ismeteljk! Ennek kvetkezteben szuggesztioink egyre
erteljesebben azt sugalljak az elmenknek: ers vagyok, lelki erm hatalmas, az
nbizalmam szilard es tkeletes. Es valoban masok sikereinek lattan a boldog
rm erzese vagy arra utal, hogy valaki rendkivl ers es magabiztos, vagy azt
jelenti, hogy eppen e helyzet kapcsan ersiti magat.
Teljesitmenycsucsok es sikerek nelkli barati tarsasagban az emberek nem
motivaljak egymast es nem ersithetik ilyen modon a sajat lelkket. Ahol
szntelenl jelen van a csucsra valo Ieljutas igenye, onnan a gyengek, akik
irigysegre hajlamosak lemorzsolodnak, vagy megersdnek azert, hogy lelkileg
kepesek legyenek elviselni masok kiugro eredmenyeit.
A megersdes azt jelenti, hogy nbizalmuk Iejldese nyoman kesbb k
maguk is kepesek lesznek sikereket produkalni es magasabb eletnivot teremteni.
Legalabb ezert gyakoroljuk a masok sikere Iltt valo rmt. Ha mar masert
nem, legyen szamunkra ez a hater, a kihvs, lelki ernk megprobalasa.
Higgyk el a masok sikerenek es gazdagsaganak az rmeben valo szinte
osztozas barki reszerl oriasi teljesitmeny
Mondogassuk tehat: rlk masok sikereinek, lelkesit es boldogit, ha
elrejutni latom ket.
Ezen az uton csodalatos erre es tartasra tesznk szert. Es komoly anyagi
sikereket ernk el a lehet legrvidebb idszakaszon bell. A lelki er vonzza a
sikert es vonzza az anyagi javakat. rljnk masokkal az sikereik Ielett es
lelki ernk naprol napra hatalmasabb lesz.
13. A MSIK EMBER LTOSZGE
Reggel munkaba indulvan vegezznk el egy egyszer kiserletet! Figyeljk meg
a dolgozni siet embereket! Probaljuk meg kikvetkeztetni, hogy milyen
lelkiallapotban vannak eppen! Nezznk rajuk! Milyen a tartasuk, milyenek a
gesztusaik, beszelgetnek-e vagy nemak, vidamak vagy bosszusak?
Gondterheltek, netan Ielszabadultak? Aztan delben es este ismet menjnk az
emberek kze hasonlo kutatomunka Iolytatasa celjabol.
A megIigyeleseinket akar szakszeren is csoportosithatjuk. Kln rovatba
jegyezhetjk a vidam es Ielszabadult, majd a semleges, illetve a kiIejezetten
53
gondterhelt es rossz lelki tonusu egyenek szamat. Csoportosithatunk nk, IerIiak
es gyermekek szerint. Kln vehetjk szemgyre az ids embereket. Keressnk
valaszt arra a kerdesre, hogy a lelki tkr, mely legtbbjk arcara egyertelmen
kirajzolodik vajon a celjaikkal, vagyaikkal, egeszsegkkel sszhangban lev
erzeseket sugall, vagy kiIejezetten nyomaszto, betegsegteremt erzelemvilagra
enged kvetkeztetni. Ha ismeretlen arcok megIigyelese nyoman atlagot vontunk
es merleget keszitettnk, jol vizsgaljuk meg ismerseinket is. Keszitsnk naplot
arrol, hogy naponta atlagosan hany orat tltenek Ielszabadult, oldott allapotban
es mennyi idt vesztegetnek gondjaik, nehezsegeik allando ujraertekelesevel,
tepeldessel vagy aggodassal, haraggal, ellenszenv nyilvanitassal, cinizmussal
es agresszioval.
Es n Kedves Olvaso, mennyi idt tlt negativ rombolo gondolatai
krIorgasaban? Eleg idt szan-e a lelkesedes, az emelkedettseg, a harmonia, az
eletigenles erzeseinek taplalasara?
A legtbb hasonlo termeszet vizsgalat megrknydesre es kis ijedtsegre ad
okot. A negativ, vitalitast rombolo gondolatok, es a kzny gyakran kerlnek
tulsulyba az rmt hordozo elkepzelesek es erzelmek rovasara. De legtbbszr
nem is szoritjak hatterbe azokat... Ha nincs jelen pusztito kepzet, gyakran az
unalom es a semleges allapot Ieszkeli magat a lelekben tamadt tagas rbe. Ha
megIigyeleseink es Ieljegyzeseink nem csalnak, egyertelmve valik, hogy az
indulatossag es az elegedetlenseg allando szerepl a legtbb lelek
mindennapjainak szinpadan. Vannak akik azert nem erzik magukat jol, mert
sznet nelkl azon tprengenek, hogy mi az, ami tulajdonkeppen nem jo nekik
az eletben. Ez a jelenseg vegtere is a csillapithatatlan nkzeppontusag iranyaba
mutat. Ismerhetnk olyan embereket, akik mindig az eletakadalyokra es a
nehezsegekre gyelnek. Almukbol Ielebresztve is pontosan beszamolnak neknk
arrol, hogy mi szab gatat a sikereiknek. Arra a kerdesre, hogy mely krlmenyek
segitik ket vagyaik elereseben, kzlk kevesebben tudnanak kapasbol
nyilatkozni. Ez a kerdes uj Ielmeres keszitesere ad lehetseget. Kerdezznk meg
tiz embert, hogy erzeseik szerint mi segiti es mi az ami gatolja ket a sajat
eletkben. Ha az altaluk megnevezett gatak szama meghaladja a segit tenyezk
mennyiseget, akkor az illet aligha nevezi magat boldognak. A valosagban
termeszetesen nincsenek segit es gatlo tenyek. Tenyek es krlmenyek vannak,
amelyekhez hozzarendelhetjk az elnys vagy akadalyozo jelzt. A bnz
peldaul rl az ejszakanak es a stetsegnek. Az egyszer polgar jobban erzi
magat a napvilagnal, ahol nem szorong az erszaktol es nem kiszolgaltatott.
Mindenki a sajat akadalyait Iogalmazza meg es a sajat szempontjai szerint
ertekel. Egyesek a meleg miatt bosszankodnak, masokat az es zavar, megint
masok a tmegektl viszolyognak, a kereskedk pedig tmegeket varnak
boltjaik ele es aldjak a napot ha hosszu sorok kigyoznak bejaratuk eltt.
Az emlitett problemak es gatak kztt nemcsak elettelen krlmenyek
szerepelnek. Az elegedetlenkedk szemeben mindig jelen van masok szemelye
is. Miattuk lehetetlen elrejutnom, k akadalyoznak a boldogulasban, k nem
54
latjak kzs erdekeinket. Ezert vagyunk lemaradva mondjak. Nem veletlen,
hogy a megbetegedesek els szamu lelki Iorrasa az emberek kztti
konIliktusbol szarmazo harag, keserseg, mellzttseg, Ielelem.
Az nkzeppontu gondolkodas a vilag kizarolagosan sajat nezpontbol valo
szemlelese mindig a problemak megoldasaval ellentetes iranyban hat. Amig
sajat erdekeink krlbastyazasaval Ioglalatoskodunk, arra kesztetjk a masik
embert, hogy is ezt tegye. Elgondolkodtato, hogy a kicsiny gyermekkorukban
nyitott, gyakran josziv es igazsagos lelk emberek hogyan tanuljak meg a
szisztematikus nzes es a masik elnyomasanak erzeketlen technikait.
Nem szlettnk olyannak, amilyenek reggel munkaba menet es este a hivatalbol
jvet altalaban az arcvonasaink leIestenek minket. A masik ember erdekeirl
valo megIeledkezes tanult, atvett magatartasminta eredmenye.
Ha mar a megIigyeleseknel es statisztikaknal tartunk, keszitsnk meg egy utolso
szamadast! Most nmagunkrol. Vitaban vagy konIliktusban tiz esetbl hany
alkalommal trekedtnk arra, hogy ne csak neknk, hanem a partnernknek is
hasznara valjek a megoldas? Es hanyszor kivantuk csupan a sajat
boldogulasunkat. Akit egy egyszer szamaritanus csendes szoval es szelid
tekintettel nem tud meggyzni arrol, hogy elvezhetbb a vilag, ha mindenki rl
benne, azt az embert nyilvanvaloan krmnIont ervek sem nyitjak meg a
gyengedseg, klcsnsseg, baratsagossag es szinteseg iranyaban. De azert
engedjnk teret az esszer megkzeliteseknek is!
A masik ember nezpontja! Az szemszge! A megoldas ebben a
gondolatmenetben rejlik. Aki gondterhelt arccal jar Iel es ala nap mint nap, es
elveszik sajat Iajdalomteremt gondolatainak eszeveszett krIorgasaban, meg
van gyzdve arrol, hogy a masik ember szemszge az szamara egyaltalan
nem tema. Azt ugyanis elegge vedelmezi az a nevezetes masik ember. Minek
ersiteni az pozicioit?
A tbbiek nezpontja ezzel a szemlelettel ellentetben megis elegge Iigyelemre
melto. A masik ember szemszge magaban Ioglalja az illet motivacioit, celjait,
iranyultsagat es terveit. A masik ember latoszgebe valo belehelyezkedes Ieltarja
a partner titkait es szandekait. Egyetlen egyszer kerdes a klcsns megertes
kulcsa. Kerdezzk meg nmagunktol: mit tennek most az helyeben, mit
szolnek mindehhez, ha az altala megelt szituaciot elnem at, mire volna
szksegem, ha az krlmenyei Ionodnanak az en eletem kre? Aki e
kerdesben a tbbi ember kihasznalasanak a lehetseget latja, annak talan sikerl
nehany ravasz huzassal megtevesztenie masokat, de ebben soha nem leli majd
szinte rmet. Ha a humanum a klcsnsseg es a melyseges emberszeretet
szemvegen keresztl kerdeznk ra a tbbiek nezpontjara, baratunk, kedvesnk
lelkivilagara, megIogalmazodik bennnk, hogy a hasonlosag oriasi kzttnk.
Beke, melegseg, megertes. Erre van szksegnk! Olcso Iogalmak lennenek?
Olcsonak szamit az, amire nincs igeny. A bovlit gyakran leertekelik, csak azert,
hogy egyaltalan elvigyek. A beke, melegseg es megertes ertek. Sokan megsem
nyulnak utana, pedig a lelkk melyen mohon vagynak ra. Nem azert nem
55
cselekszenek erte, mert nem kell nekik. Hanem azert, mert szerintk kockazattal
jar. Sokan attol Ielnek, hogy a gyengedseg es emberseg gyengeve tesz az ersek
kedvere Iorgo vilagban.
A Ielelem arra tanit minket, hogy legynk kemenyek, mi igyekezznk elnyomni
masokat, nehogy k nyomhassanak el bennnket. Minel inkabb beIele Iordulunk
es minel erteljesebb az nkzeppontusagunk, annal jobban hisznk majd
benne, hogy a vilag valoban ilyen.
Alljunk meg egy pillanatra! Nezznk ra arra az emberre, aki a legkzelebb all
most hozzank! Nem erzelmi tekintetben, hanem Iizikailag. Kerdezznk ra
nmagunkban, hogy mire vagyik, mit szeretne es mi tltene el t rmmel. Es
alljunk oda masok melle is!
Figyeljk ket! sszpontositsunk az eletkre! A nezpontjaikra. A brutalis, zord,
durva klsejekere csakugy, mint a Iinom kez es vekony csontu
visszahuzodokera.
Ha Ieltesszk magunknak a kerdest, hogy miben hasonlitunk rajuk, a valasz is
meg Iog erkezni a resznkre. Varunk es varnak k is. Arra a percre, amikor
szeretetket Ielelem, veszelyerzet nelkl a legmelyebben es legembersegesebb
modon Iejezhetik ki neknk.
14. A LELKI VLSG GYGYITSA
A lelki valsag kivalto oka lehet a csalodas, a kudarc, az elhagyatottsag es
termeszetesen sajat nertekelesnk csdje.
Ez nem csupan azt jelentheti, hogy nincs nbizalmunk. A teljes nertekelesi
csd arra utal, hogy mindent, de mindent stetebbnek latunk mint amilyen a
valosagban. Az nertekeles csdjehez vezethet a tulIeszitett munkatempo, az
irrealisan magasra allitott merce. Tudnunk kell!
Mindent elerhetnk, aminek hitnket ajandekozzuk. Az er es az id helyes
beosztasa megis nelklzhetetlen. A tulhajszolt idegrendszer ember pszicheje
blokkol. Megallitja az rlt tempot. Sznetet parancsol. Az alkotoi valsag is
gyakran e lelki parancs megtesteslese.
A lelki valsag konkret okatol Iggetlenl a kvetkezkeppen jarjunk el:
beszeljnk magunkhoz kedvesen, nyugodtan, telve szeretettel! Legynk
gyengedek nmagunkhoz, es dicserjnk! Dicserjk magunkat valos
teljesitmenynkert es dicserjk elre magunkat azert, amit meg el sem
vegeztnk! Talan logikatlan vagy hazug amit tesznk?
A lelki krizis nem kerdez, hanem letagloz. Az egyetlen lelektani eszkz,
amellyel percek alatt csodat tehetnk es tkeletesen sszeszedhetjk magunkat
ilyenkor az az n dicseret.
Fontos, hogy a gyakorlat kzben egyedl legynk. Ne tartozkodjak senki r
kzelnkben. Amit tesznk intimitast kivan. Nem partneri intimitast, hanem a
magany intimitasat, amelyben egytt lehetnk sajat magunkkal. A dicseret
kedves, rmteli gyenged szavaibol elbukkan az a boldogsag, amelyet talan
56
honapok vagy evek ota nem tapasztaltunk meg nmagunk hianya miatt. A
dicseret most nem gg es nagykepseg. Elismeres, elIogadas, hivas es
kszntes. Legynk egytt nmagunkkal es eljk meg szabadon ezt a
talalkozast.
Amit tesznk rmmel es melegseggel arasztja el lelknket. Ha testnk
mozdulni kivan, a mozdulat gesztusara vagyik, mozduljunk szabadon,
ktetlenl. A dicserethez hasznalhatunk tkrt is. Keressk meg benne
tekintetnket, kzeledjnk nmagunk tkrkepe Iele es kzben szntelenl
dicserjnk. A dicseret Iellmulja a gyogyszerek es kemiai keverekek gyakran
ketes es veszelyes hatasat. EI a gyogyszerekkel lelki bajok idejen. Forduljunk
magunk Iele. Ersitsk magunkat. A gyogyszerek tamaszok, es a tamasz
gyengiti a lelket. (Kizarolag akkor hasznaljunk gyogyszert, ha az orvos azt
Ieltetlenl elirja szamunkra.) Ha tudjuk, hogy tamaszkodhatunk nem Iogunk
kiegyenesedni. Ha kls er emel Iel, akkor sszecsuklik a tartasunk.
A dicseretkuratol t perc alatt jobban lesznk. Ot perc es nem tbb, ennyi
elegend ahhoz, hogy magunkhoz terjnk es ert meritsnk. nmagunkbol.
Ha idegenkednk az ndicserettl vagy a nagyIoku intimitast szegyelljk
magunk eltt, tegyk Iel a kerdest!
Maradjunk letargikusak a szegyennkkel egytt? Vagy inkabb dicserjk
magunkat? - tnjek bar Iurcsanak es szokatlannak.
Hallgassunk lelkiismeretnk csalhatatlan szavara! Alljunk talpra! Sugarozzuk
azt a hamisitatlan, tiszta rmt amely lelknk es testnk szinte szeretetebl
Iakad.
15. KEPZELETNK NTFORM1A
A pozitiv gondolatok Ieltartoztathatatlan gyogyereje athatja es uralja testi-lelki
valosagunkat. Nincs az eletnek olyan terlete, melynek kapcsan ne ernenk el
csodalatos eredmenyeket pozitiv autoszuggesztiok alkalmazasaval. Minden,
amit meg Iogunk valositani, elszr gondolatvilagunkban letezik. A celtudatosan
megIogalmazott, allhatatosan, reggel es este kihagyas nelkl szuggeralt pozitiv
gondolatok vaskvetkezetesseggel indulnak el a megtestesles utjan: Uj
krlmenyek es uj tenyek szletnek krlttnk. A betegseg es a sikertelenseg
ennek nyoman multba vesz emlekke szelidl.
Amikor hozzam Iordul egy volt betegem, hogy mkdjek kzre elete
IelIrissiteseben, hatekonysaganak meg tovabbi nveleseben, altalaban a
kvetkezket mondja: "a gyogyito szuggesztiok alkalmazasaval szinte
varazslatos modon javult az allapotom. Szeretnem a gondolatok erejet az eletem
mas terletein is a lehet leghatekonyabban Ielhasznalni".
Igen, valoban! A visszanyert egeszseg uj celok kitzesere sarkall. Elbb vagy
utobb mindenkiben elkezd krvonalazodni, hogy a szuggesztio technikaja a
hivatas es az nmegvalositas teren is potolhatatlan tars, a siker kovacsa.
Legynk akar mernkk, orvosok, vallalkozok, vessk alaposan az elmenkbe,
57
hogy hivatasunkbol sokkal de sokkal tbbet vagyunk kepesek kihozni, mint azt
eddig tettk. Merhetetlenl tbb sikerre es anyagi eredmenyessegre vagyunk
hivatottak annal, mint amit eddig elertnk. A klnbseg nagysagrendekkel
merhet. A nagysagrendek atugrasanak lehetsege a kepessegeinkben el. A
kepessegek szuggesztioval tkeletesen Ielszabadithatok es kiaknazhatok.
Az els lepes az, hogy kepzeljk el mit is szeretnenk elerni valojaban.
Pontositsunk! Kepzeljk el a vegeredmenyt, amely elegedettseggel, rmmel es
Iantasztikus bszkeseggel tltene el bennnket. Ha ez nem megy, teremtsk meg
kepzelernkkel azt a viziot, amely a sikert koronazo erzelmeinket tkrzi. Ha
tehat nem tudjuk pontosan milyen Iormaban is testesl meg sikernk, csupan
erezzk a hivatasunkban es a lelknkben meglev kiaknazatlan lehetsegeket,
akkor rmerzest hivjunk el. rmrl gondolkodjunk, rmrl, elegedettsegrl
asszocialjunk.
Szobeli szuggesztiokat is Iogalmazhatunk: a hivatasom rm, az egyik I rm
szamomra a hivatasom. Naprol napra kzelebb kerlk almaim es vagyaim
pontos megIogalmazasahoz.
Klnsen a mveszek es a tudomanyos kutatok eletmve peldazza markansan,
hogy mindannyiunknak van az eletben egy I mvnk, vagy I Ieladatunk,
amelyet csakis mi valosithatunk meg. Senki mas. Ha eletnk vegpontjarol
Iigyelnenk magunkat talan ugy Iogalmaznank: tudom, most mar ertem miert
is kellett megszletnem.
Egy iIju szamara azonban meg nem ennyire egyertelm a helyzet. Utak,
valasztasi lehetsegek, vonzasok vibralnak a tudataban. Probalkozasok, lepesek
es visszalepesek, sikerek es kudarcok sajatos szvedekebl Iormalodik meg
benne a gondolat: "arra vagyok hivatott, hogy ezt vagy azt tegyem". Amikorra
az elethivatas megIogalmazodik benne, eltelhet akar tiz, husz vagy tven ev is.
Egyeseknel mar Iiatalkorban kesz a terv, mig masoknal csak kesn, az regkor
kszben szilardul meg a cel pontos kepe. Koncentraljunk mindig erre a kepre.
Ha nincs krlirhato kepnk varjuk, hivjuk, vonzzuk! Ne teljek el nap anelkl,
hogy ne kerdeznenk meg magunktol, vajon kzelebb kerltnk-e celunk pontos
Ielismeresehez, megIogalmazasahoz. Mindaz amire most gondolok es amire
vagyom sszhangban van e adottsagaimmal es kepessegeimmel? - kerdezznk
magunktol szntelenl.
Az elet legnagyobb ajandeka lehet szamunkra, ha hozzasegitjk magunkat annak
az elhivatottsagnak a hihetetlenl pontos megrajzolasahoz, melyre meltok es
tkeletesen alkalmasak vagyunk. Ha a kep sszeall, ha a cel, az iranyzek mar
vilagosan kirajzolodik elttnk, szoritsuk szilardan es sszpontositsunk ra
szntelenl. Most mar nem csupan rmerzetre asszocialhatunk. Ha a cel kepe
kialakult bennnk az egyuttal azt is jelenti, hogy a megvalositasara alkalmasak
vagyunk. Minden hn ohajtott vagy amelynek elgondolasa rmerzettel es
izgatott varakozassal tlt el bennnket megvalosulhat altalunk. Akkor is ha uj
utra ternk, akkor is ha hasonlo cselekedetre az emberiseg trtenete ota nem volt
58
pelda. Meg akkor is, ha egyetlen ember sem bizik most bennnk es pillanatnyi
krlmenyeink nagymertekben ellentmondanak is az elkepzelt celnak.
Alaptrveny: a cel sszhangban van kepessegeinkkel, amit el tudunk kepzelni es
aminek a megvalosulasat nap mint nap szuggeraljuk magunknak, azt a vagyat
megtesteslt Iormaban az elet garantaltan neknk Iogja ajandekozni. Minden
akadalyon es minden krlmenyen keresztl. Ha most tavolabb is erezzk
magunkat a sikertl, annal biztosabb, hogy az eredmeny megadatik szamunkra.
16.CSALDI HARMNIA
E sorok mindenkihez szolnak. Nincs alantas hivatas ha becsletes dologrol van
szo - es nincs alacsony rend hivatas sem.
Megis sokan az egyensulyt inkabb a csaladi elet kiteljesiteseben, a nyugodt
biztonsagra es harmoniara trekv eletmodban latjak. Masok egnek a vagytol,
hogy kiszakadjanak a megszokott keretekbl. Uj szempontokat, tenyeket,
IelIedezeseket es kihivasokat akarnak. Szo szerint kikvetelik maguknak az
elettl, hogy nevket rkre beirjak a trtenelembe, a tudomany- vagy
zenetrtenetbe. A vagyak megvalositasanak eszkze a kepzeler. Amit a
kepzelet erteljesen megragad, annak megvalosulasa csak az id sikjan varat
magara... Ha ugy erezzk, hogy nagy cselekedetek megvalositasahoz kaptunk
talentumokat, es kepessegeket, ragadjuk meg kepzeletnkkel az elkepzelt vegs
celt! Fogjuk! Szoritsuk! Zarjuk a kepet kepzeletnk ntIormajaba.
Szuggesztios gyakorlatainkban kepzeljk el ezt az ntIormat, es gondoljunk a
vagy megvalosulasanak rmere.
Kzben mondjuk magunknak lassan, monoton hangon, hangosan: sikerlt,
nekem ez sikerlt, nekem ez sikerlt! Nem tevednk ha azonnal Ieltnik es
szembetlik a sikerlt szo beIejezett nyelvtani modozatu megIogalmazasa.
Kerljk az olyan kijelenteseket, hogy "sikerlni Iog". Ragaszkodjunk a
beIejezett modozathoz. Sikerlt, sikerlt, sikerlt!
Jol vessk az elmenkbe! A vagy amit elkepzeltnk es amire egyben hivatottak is
vagyunk, csupan az id sikjan varat targyiasulasra. Ha kepzeletnk
ntIormajaban elesen kirajzolodott, akkor mar lenyegeben elkeszlt.
Egy Iontos szempont: ha hivatasunkban sokra akarjuk vinni, akkor szuggesztios
gyakorlatainkat soha ne hagyjuk a kedely vagy mas elIoglaltsag Iggvenyeve
lenni. Ha ugy erezzk, hogy nincs kedvnk hozza, akkor azzal egytt
gyakoroljunk! Ha utra keszlnk, keljnk Iel idben, es korabban gyakoroljunk!
Ha eljtt a gyakorlas ideje es eppen tarsasagban szorakozunk, kerjnk elnezest,
setaljunk egyet a Iriss levegn, es suttogjuk magunkban a szuggesztiv szveget.
Ha gyakorlasunk kls okok Iolytan halasztodna, vagy elsikkadna, azzal a
melytudatunknak a dolog komolytalansagat zennenk. Barhol, barmikor,
barkivel vagyunk, talaljuk meg a gyakorlat vegzesenek modjat.
A nagy tettek es komoly eletcelok megkvetelik tlnk a szivos, kitarto,
gondolatnevel munkat. Ha n az elre, az eletben a csucsra tr, gyakoroljon! A
59
sikerhez szkseges krlmenyek ezaltal a termeszeti trvenyek
Ieltartoztathatatlansagaval alakulnak a kedvez iranyba.
A lelki Iertzesek gyogyitasa
A lelki Iertzesek terjedese megIoghatatlan, ezert rendkivl alattomos Iolyamat.
A mikrobak elettevekenysege legalabb tetten erhet. A Iertz, rombolo
gondolat letezeset terjedeset illeten Iizikai bizonyitek nem all
rendelkezesnkre. A megIigyelesek ezzel szemben ellentmondast nem tr
kzvetett bizonyitekokkal szolgalnak.
A rombolo gondolatok Iertzeshez hasonlo terjedese legegyszerbb Iormaban a
tanacsadas kapcsan Iigyelhet meg.
A tanacsado szemely lelkeben is rvidesen megjelennek azok az attitdk,
erzelemmintak, melyek beszelgetpartneret jellemeztek. Klnsen veszelyes a
tanacsadas aktusa depresszioban, melankoliaban szenvedk reszere. Ne
Ieledjk! A jo eletpelda a legjobb tanacs.
A psziches Iertzesek masik I Iorrasa a csalad eletstilusa es viselkedesmintai. A
betegsegek lelki mentalis okainak Ielterkepezese nyoman sokan megremlve
kerdezik: "a sok testi zavarhoz ezer es ezerIele karos viselkedesminta tartozik.
Melyik ember kepes kikszblni eleteben az sszes lehetseges betegit okot?"
A rombolo negativ gondolatmintak temakre ehhez kepest a megkzeliteshez
kepest rendkivl egyszeren attekinthet.
Alaptrveny: minden betegseg lelki Iorrasa az nzes motivumanak megjelenese.
Az nzes "szine vagy Ionakja". Ezzel azt erzekeltetjk, hogy akar az nzes
aldozata valaki, akar pedig az elkvetje, mindenkeppen psziches
szennyezdestl veszelyeztetett. A gonoszsag es a rosszindulat pusztitja az
elmet, betegiti a szivet es a majat. Ugyanezen viselkedesek aldozatai szorongova
varnak. Tnkremegy az emesztrendszerk es vernyomasproblemakkal
kszkdnek. A teljesseg igenye nelkl kiragadott peldak elegendek ahhoz,
hogy illusztraljak az nzes "szinerl es Ionakjarol" szolo trvenyt.
A csaladban meghonosodott lelki jelensegek, mintak, szokasok mind az
artalmas, mind pedig a tulelesnkkel es egeszsegnkkel sszhangban allo erket
egyarant kepviselik.
Alaptrveny: a mintak es viselkedestipusok kepesek nmagukat atrkiteni.
Fertzek. A csaladban a gyermekek kiszolgaltatottak szleiknek, a szlk pedig
az szleik lelki Iggvenyei. Akit kisgyermekkoraban sokszor megalaztak,
nagy valoszinseggel alazza majd meg sajat gyermeket ugyanugy. Hasonlo a
helyzet a veressel. Ha a veres, mint nevelesi Iorma elterbe lep, es nem
tudatosul vele kapcsolatban, hogy sokszor a szl Ieszltsegenek kezenIekv
levezeteset szolgalja inkabb, mint a jora valo trekvest, akkor generaciokon
keresztl virulensen terjed majd ez a "nevelesi stilus".
Ugyanigy az aggodas es a szorongas is. Nemcsak azert aggodhat valaki, mert
sokszor Ielelemben kellett elnie. A koros aggodas kvetkezmenye lehet egyIajta
60
szli minta masolasanak is. Ha peldaul az anya a vilaghoz valo hozzaallasaban
dominans pozicioba helyezi a minden uj helyzettl valo Ielelmet es
idegenkedest, akkor ez a minta nagy valoszinseggel a gyermekere is atragad.
Ugyanilyen ragados a hazugsagra, a szelhamossagra, de meg a klcsnkeresre
valo Iogekonysag is.
Jeles szakemberek egy csoportja azt hangoztatja, hogy a szli hazban atelt
negativ mintak a gyermekbl gyakran pontosan a velk szembeni ellenallast
valtjak ki. Ezen szakemberek szerint sajat csaladjaban, a mar Ielntt Iiatal
sokszor igyekszik az otthon tapasztaltakkal ellentetes modon viselkedni.
Nyilvanvaloan azert, hogy megkimelhesse sajat gyermeket a korabban altala
megelt Iajdalmas elmenyektl. Ezt a trekvest azonban csak neha koronazza
siker A szuggesztio trvenyei szerint akaratunktol Iggetlenl, amire Iigyelnk,
koncentralunk, amit elmenk elterebe helyeznk, az "nvekszik" bennnk. Ha
arra sszpontositunk, hogy ne legynk igazsagtalanok, vagy agresszivek, akkor
tulajdonkeppen az agressziora es az igazsagtalansagra Iigyelnk. Az eredmeny
vegl az lesz, hogy a trekv szemely igy vagy ugy de elkerlhetetlenl az
elutasitott tudattartalom szivohatasanak aldozatava valik. A tudat altal
tamogatott akarat alulmarad a melytudat kepzeleti tartalmanak erejevel
szemben. A sikerhez vezet els "magikus szo" a tudatositas. Elszr
tudatositsuk magunkban, hogy minden csaladi viselkedesi minta valojaban
szuggesztio: Nem tevedes, igenis szuggesztio. A gyermek altal minden nap latott
konIliktuskezelesi modok, kommunikacios szokasok, igazsagos vagy
igazsagtalan megnyilvanulasi Iormak az evek hosszu soran a melytudatba
szivodnak es szilard rgeszmekke srsdnek.
Mar a gyermek is ennek megIelelen kezeli tarsait, baratait, de a vegzetes
hasonlosag a pszichologiai Iertzes tenye akkor valik ijeszten nyilvanvalova,
amikor majd abban a pozicioban lesz sajat gyermekevel, amelyben hajdan szlei
alltak vele szemben. Egyszoval szlve valik a gyermek is. Ha valaki a ket
generacio trtenetet kivlallokent Iigyeli meg, mertani pontossaggal tudja
Ielterkepezni a Iertzes merteket.
A szlk viselkedesmintajanak gyermekek altal trten masolasa kitnen
peldazza elmenk es melytudatunk mkdeset. A gyermek pszicheje
termeszetesen nincs tudataban annak, hogy masol. A masolas automatikus.
Mivel akarati erIeszites nincs jelen a rgzites Iolyamataban, tehat a gyermek
nem akarja grcssen elerni, es megvalositani azt a viselkedesIormat, amit lat,
igy minden Ieltetel adott hozza, hogy a melytudat zavartalanul beIogadja es
valogatas nelkl magaeva tegye a latottakat es hallottakat. Ez a megIigyeles a
gyogyito gyakorlasunk soran is kitnen hasznosithato.
Mivel a pozitiv gondolatok ugyanugy rgzlnek, mint a negativ mentak,
elegend, ha csupan gyakorlunk, gyakorlunk, gyakorlunk minden megszakitas
nelkl. Nincs szksegnk az akaraternk megIeszitesere. St, ha az akarat nem
kapcsolodik a Iolyamatba, a siker akkor valhat teljesse.
61
Van aki erre keseren azt mondja: az elet igazsagtalan. Gyermekkorunkban
semmit sem tudunk az elmemkdesrl, es valogatas nelkl szivjuk magunkba a
rank nezve karos es hasznos inIormaciokat egyarant. Mire Ielnvnk
megtanulhatjuk ugyan a pozitiv gondolkodas modszeret, de a siker utjan Iel-
Ieltn hatraltato akarati erIeszites kikapcsolasa gyakran igen nehez.
Kiskorunkban karos mintakat Iogadtunk magunkba, es az akaratunk ernyedt
volt. Tehat a gondolatok megvalosulasanak minden Ieltetele rendelkezesre allt.
Most pozitiv cellal gyakorlunk, de az akarat megIeszlhet, es a szamunkra
elnys tudattartalom esetenkent nem jut a megvalosulashoz szkseges lelki
krlmenyekhez.
Ezzel a velekedessel nem szkseges egyeterteni. Az elet nem igazsagos es
igazsagtalan. Enyhe banto tmrseggel azt is mondhatnank: az elet ilyen. A
szuggesztio trvenyeinek ismereteben az akarati erIeszites bekapcsolasa tehat a
gondolat megvalosulasanak gatja tkeletesen elkerlhet.
Ahogy Le on mondja: "allitas ismetles, allitas ismetles es az eredmeny minden
krlmenyek kztt bekvetkezik." Ha reggel es este szivos kvetkezetesseggel
gyakorlunk a gyogyito inIormacio teljesen zavartalanul es tkeletesen rgzdik
az elmenkben. Ennek nyoman pedig megvalosulasra trekszik.
A csaladi viselkedesmintak Iertz kepessegehez visszaterve kijelenthetjk,
hogyha az els lepesben tudatositottuk, hogy a Iertzes targya, a minta nem
egyeb mint szuggesztio, akkor a megoldas kezenIekv: uj epit jelleg
gondolattal helyettesitjk az elhagyni kivant tudattartalmat.
Pelda: amennyiben Ielismerjk magunkban, hogy csak Iiugyermeknkkel
jatszunk szivesen es tudatositjuk, hogy kislanyunkat mar-mar elhanyagoljuk es
alkalomadtan ezt a tenyt sikeresen el is kendzzk magunk ell a megIelel
gondolatminta a kvetkez: "szeretetem, energiam, lelkesedesem egyenl
mertekben oszlik meg mind a ket gyermekem kztt. Mindkettjket egyIorman
szeretem." A szuggesztioba keresztneveket is illeszthetnk. A gyogyito
alapmondathoz hasonloan reggel es este szuggeraljuk ezeket a gondolatokat
lassan, monoton hangon, hangosan. Ez a mondat tul egyszer megoldasnak
tnik a problema sulyossagahoz es sszetett hatterehez kepest? Tudatositsuk
magunkban, hogy a problemat kivalto viselkedest korabban valamilyen modon
rgzitettk. Belenk szuggeraltak. A szuggesztio immar tudatos alkalmazasaval
uj motivumot illeszthetnk a viselkedesnkbe. Az uj motivum uj
kvetkezmenyeket teremt es ezaltal elerjk a kivant valtozast. A gyermekek
szemelyvalogato, igazsagtalan megklnbztetese egyebkent a csaladok kzel
20 szazalekaban Iordul el. Javareszt nem tudatos, hanem tudattalan
elmemkdes kvetkezteben. Oriasi Iajdalmat es szomorusagot okozva ezzel a
mellztt kisgyermekeknek. Most lassunk nehany karos es masoknak
szenvedest okozo negativ Iertz mintat, es tekintsk at a hozzajuk tartozo es
ket semlegesiteni kepes pozitiv szuggesztiokat is.
Mentalisan Iertz viselkedesmintak es harmoniateremt gondolatok
62
1. Az emberek kihasznalasa
Klnsen az intelligens, pszichoaktiv, dominans egyenekre lehet jellemz a
masok kihasznalasara valo Iogekonysag. A dominans szemely ilyen esetben
messzemenkig kiaknazza aldozataval szembeni magasabb szellemi
potencialjat, jo Iellepeset es meggyz erveleset. Partneret szo szerint elbvli,
es a hatalmaban tartja. Neha-neha morzsanyi elnykhz, apro rmkhz
juttatja a masikat, aki keves jutalmat kapvan egyre halasabb meg a kicsiny
elismeresekert is. Eletnk jeles pillanatai kze tartoznak azok a reggelek, amikor
Ielalomban radbbennk sorsIorduloink okaira, hibaink gykereire, vagy arra,
hogy eletutunk nem a megIelel iranyba halad. Felismerhetjk, hogy nem a
hozzank ill temperamentumu tarsat valasztottuk. Megvilagosodhat elttnk,
hogy hivatasunk tevut. Es radbbenhetnk arra is, hogy gyermeknket hanyagul
neveljk. Persze, van aki egy szep nap reggelen raebred: kihasznalnak. A
Ielismerest megersitheti a baratok, ismersk int szava is: vigyazz ez az
ember kihasznalja a kepessegeidet, de ha szkseged van ra, magadra hagy
Kerld el! Ne keresd a tarsasagat! Ismerjk Iel, hogyha ket ember kapcsolataban
megjelenik a kihasznalas, az egyoldalu Iolyamatos elnyszerzesre valo trekves,
nos ez menthetetlenl megassa a jo viszony sirjat.
Vannak olyan gyermekek, akik szleik eletvitelebl azt a tapasztalatot szrik le,
hogy erdemes masokat kihasznalni. Egyoldaluan elvezni a segitkeszsegket, ha
kell Iizikai erejket, odaadasukat. Ha elIordulnak tlk, Ielismerve megalazott
szerepket meg mindig talalhatnak helyettk valaki mast. Rengetegen vannak
azok, akik egyetlen jo szoert, elismer Iejbolintasert szinte minden aldozatra
kepesek. A kihasznalas attitdjet tbben az elet nagy zletenek tartjak. Ok azok,
akik arra biztatjak egymast sajat tarsasagukban, hogy ki kell hasznalni masokat,
mert nekik eleve ez a sorsuk.
Az ilyen vegtelenl nz viselkedes hatultje nem csupan az, hogy
elveszithetjk es eletre szoloan eltaszithatjuk magunktol azokat akikkel
egyebkent szellemi szinvonalunk esetleges klnbzsege ellenere is korrekt
kapcsolatban lehetnenk. Ennel tbbrl van szo. Eldurvul, megromlik a lelek. Az
nzes, masok egyszer lealacsonyitasa szokassa, termeszetesse, sztnsse
valik. Ez nyilvan taszitja a tbbi embert, es zord maganyhoz vezet.
Els lepeskent - ha csaladunkban IelIedeztk ezt a vonast - tudatositsuk
magunkban a kihasznalas lelki aktusanak ellentmondasos es karos termeszetet.
Jol vegyk szemgyre a varhato lelekrombolo, hatranyos kvetkezmenyeit is.
Ha ez megtrtent szuggeraljunk melytudatunknak olyan gondolatokat, melyek
semlegesitik a kihasznalasra valo Iogekonysagot meg abban az esetben is, ha
evtizedekig ilyen tipusu viselkedes arnyekaban is nevelkedtnk.
Alaptrveny: egy viselkedesIorma vagy betegseg semlegesitesehez szkseges
id es energia nem Ieltetlenl Igg ssze azzal, hogy milyen hosszu id ota
szenvednk a problematol. Leteznek olyan testi zavarok, melyek gyogyitasahoz
honapokra is szkseg lehet, pedig lelki gykerk nem is nyulik nagyon melyre.
63
Azutan vannak olyan termeszet bajok, amelyek evtizedes Iennallas utan is
hetek alatt meggyogyithatok.
Pozitiv semlegesit gondolatmintak a kihasznalas attitdjebl valo
gyogyulashoz: szellemi kepessegeim kitnek, Iellepesem nagyszer. Vannak
akik hozzam kepest kevesbe meggyzek, esetleg kiszolgaltatottak es esendk.
Velk, ertk mindig humanusan, az o erdekeiket is szem eltt tartva cselekszem.
Megkeresem azokat az alkalmakat, amikor hozzajarulhatok lelki Iejldeskhz,
szellemi epleskhz. Ha serlekeny szemellyel allok kapcsolatban, mertekkel
adok es mertekkel kerek, hogy viszonyunk mindig minden szempontbol
harmoniaban es egyensulyban legyen. Amennyiben vannak is kztnk
klnbsegek, emberkent egyenl erteket kepviselnk.
Ha tudatosult bennnk a kihasznalas lelki tartalmatol valo Iertzttseg, es
megersdtt a megtisztulasra valo igenynk, a pozitiv gondolatok naponta
ketszer trten atolvasasaval bizony nehany het alatt kigyogyulhatunk ebbl a
tipusu lelki Iertzesbl. Szuggesztiv olvaso gyakorlasunk kesbb se vesszen
Ieledesbe! Havonta egyszer-egyszer o1vassuk at a mondatokat ismet!
2. A hazugsag
A hazugsag "lelke" az elcsabulas. Csabitoan hangzik hozzajutni egy hn vagyott
elmenyhez vagy targyhoz, illetve elkerlni egy rettegett szituaciot olyan modon,
hogy a hozza kapcsolodo munkaval vagy arnyoldallal ne kelljen szamolnunk. A
hazugsag strategai mindig az egyoldalu elny IilozoIiajara epitenek. Kzismert a
jotekony, kegyes hazugsag Iogalma. Ez azt jelenti, hogy "igyeksznk megovni"
a masik embert a valosaggal valo kinos szembeslestl. A kegyes hazudozo arrol
persze nem beszel, hogy ezaltal jo adag kellemetlensegtl mentesl o maga is.
Kepzeljk el a kvetkez elethelyzetet: baratunkkal talalkozunk a varos egy
kies negyedeben. De o nem a Ielesegevel erkezik, hanem egy szamunkra
ismeretlen, csinos hlggyel. A barat megker ra minket, hogy alkalomadtan ne
beszeljnk Ielesegenek az esetrl. Ha a talalkozas egyszer veletlenl szoba
kerl, tegynk majd ugy, mintha mindketten maganyosan setaltunk volna
mieltt sszetalalkoztunk. Sokan ilyenkor lelkiismeret Iurdalas es tprenges
nelkl ktelnek allnak es hsegesen asszisztalnak a csalashoz. Masokban
komoly lelki valsag alakul ki. Valoban! Ember legyen a talpan, aki akar az
sszes krlmeny pontos ismereteben is a helyes modon tudna ilyen helyzetben
cselekedni. Van ra esely, hogy hasonlo krlmenyek kze mindannyian
kerlhetnk egyszer. De meg nagyobb az eselye annak, hogy akkor valunk
hasonlo szituacio statisztaiva, ha kztudott rolunk, hogy egyeb hazugsagokra is
knnyen kaphatoak vagyunk. Barmely barati tarsasagban talalkozhatunk olyan
szemelyekkel, akiket sohasem vonnak be a klnbz hazugsagokba es
szelhamossagokba. Tekintelyk van. Talan kisse Ielnek is tlk a tbbiek.
Kztudott roluk, hogy minden elethelyzetben egyarant makulatlanul,
becsletesen jarnak el.
64
A hazug elet kvetkezmenyei a kvetkezk: knnyen vonnak be minket ujabb es
ujabb hazugsagokba masok. Leleplezdes eseten tnkremennek a kapcsolataink.
Allando Ieszltsegben kell elnnk, ujabb es ujabb strategiai aldozatokat kell
hoznunk titkunk takargatasa erdekeben. Lealacsonyodunk masok eltt. Akinek
hazudunk, azt automatikusan leertekeljk nmagunk eltt. Az allando
Ieszltsegtl vernyomasproblemak, gyomor- es belpanaszok alakulhatnak ki a
szervezetnkben. Amikor ket joakaratu, egymast megbecsl es a masikert
odaadoan munkalkodo ember szvetkezik, a kapcsolatuk akkor sem mindig jar
sikerrel. Talan jellemk, eletIelIogasuk, szokasaik ternek el sarkalatosan
egymastol. Mondjak: a bgre es a szaj sokIelekeppen elcsuszhat egymas mellett.
No, de ha jelen van a hazugsag... Igy elbb vagy utobb a kapcsolat es az
egeszseg kudarca bizonyossa valik.
A hazugsagot semlegesit mintak: az szinteseg es a lelki tisztasag szamomra
Iontos rmIorras. Vagyom ra, hogy szinte lehessek minden emberrel
szemben. Kerlm a valotlansagok allitasat, az esemenyek, inIormaciok masok
ell valo tudatos elhallgatasat. Ugyanakkor becsletesen kepviselem a sajat
erdekeimet. Vedem azokat az inIormaciokat, melyek akkor jelentenek szamomra
biztonsagot, ha kizarolag csakis en tudok roluk. Igy megtalaltam az eletben a
helyes egyensulyt az igazmondas kapcsan, es kitnen mkdik bennem a lelki
nvedelem Iunkcioja is. Ha valaszuton allok e kerdessel sszeIggesben,
elssorban azt tartom szem eltt, hogy ne okozzak masnak kart. Ugy
cselekszem, ahogy en is kivannam nmagammal szemben.
A szuggesztiokat olvassuk at naponta ketszer, es tegyk ezt egy honapig, majd
harom-t hetenkent ismetl jelleggel egyszer leIekves eltt. A kihasznalas es a
hazugsag temakrenek attekintese utan alljunk meg most egy pillanatra!
Vilagitsunk ra a ket targyalt jellemhiba kzs termeszetere. E viselkedesektl
Iertztt emberekre gyakran gondolkodas nelkl rastik a gazemberseg es a
csalas belyeget. Vajon az aldozatok reszerl a megkarositottak oldalarol
elIogadhato-e ez a hozzaallas?
Mint tudjuk a Iertz, gyermekkorban melytudatba szuggeralt tanult jellemhibak
gyogyitasanak els lepese a tudatositas. Ebbl a tenybl kvetkezik, hogy
automatikus tudattalan viselkedesekkel allunk szemben, melyek kzs nevezje
az egyensulyvesztes. A kihasznalas egyik alapvet oka a nincstelensegtl valo
vegtelen nagy Ielelem. Ez az attitd ezert a Ielelem targyaval ellentetes iranyu
jol Iejlett kompenzacio, potcselekves. A hazugsag alapja a testi-lelki gyengeseg,
amely elutasitja a tetter es a Ielelsseg Ielvallalasat az eredmenyek
megteremtese erdekeben.
Az elet kegyetlen treIaja az, ha valaki tbb generacioval ezeltt elt sei lelki
egyensulyvesztesenek kvetkezmenyeit kenytelen nmagan elviselni.
Kepzeljnk el most egy kiserleti helyzetet, amely jol megvilagitja ezt a
szituaciot. Allitsunk egy lovat kiserleti terepre. Ezt kveten enyhe, nagy
Iajdalmat nem okozo, de kellemetlen aramtessel ingereljk az allat patajat.
Termeszetes, hogy az aramtesek nyoman a lo igyekszik majd Ielemelni a labat,
65
hogy elkerlje a szamara kellemetlen hatast. Most tegyk Iel, hogy Pavlov
kiserleti mintaja alapjan az aramtesek eltt egy csengszoval jelznk. A lo
rvidesen megtanulja, hogyha a cseng szol, Iel kell emelnie a labat ahhoz, hogy
elkerlje a Iajdalmat. Ez a kiserlet egy alapvet tanulasi kondicionalasi
Iolyamatot mutat be. De mi trtenik akkor, ha tbb honapi kondicionalas utan
nem vezetnk tbbe aramot a kiserleti terepre, melyen a patak allnak. A lo
nyilvanvaloan tovabb emelgeti majd a labat a csengszo hallatan, mit sem sejtve
arrol, hogy a veszely mar regota nem all Ienn. Az emberi viselkedesmintak
rkldese kapcsan ez azt jelenti, hogy a jellemhibak generaciorol generaciora
terjedhetnek anelkl, hogy a kivalto ok mely az egyik snel lelki
egyensulyveszteshez vezetett ma is jelen lenne. A Iorras tehat nincs jelen, de a
karos viselkedesminta tovabb el. A lelki egyensulyvesztes persze elIordulhat
barkinel.
Talan n is ismer olyan szemelyt, aki a csaladjaban addig sohasem latott uj
jellemhibaval "gazdagitotta" szemelyiseget, amely hibat nagy valoszinseggel
atszuggeralja majd a gyermekeibe is.
A jellemhibas egyenek inkabb aldozatok, sem mint gonosztevk. Ha
gyermekkori szuggesztiv, tudattalan kondicionalas utjan rkltek stilusukat,
akkor azert. Ha k maguk vettek Iel egy uj hibas attitdt, akkor azert, mert a
sors egy komoly Ieladata alatt megroppantak, es viselkedesk, reakciojuk egy
kihivas kapcsan kisse elkorcsosult.
Hibat kvet el az az ember, aki a hazudozokra vagy masokat kihasznalokra
knnyelmen vet kvet. A masok Iltt valo kategorikus velemenyalkotas
szinten ers jellemhiba, de olyan gyakori, olyannyira atszvi mindennapjainkat,
hogy mar-mar termeszetes es elIogadott eletelemme valt. St az tnik
abnormalisnak, ha valaki nem velemenyezes utjan kivan allast Ioglalni. Neha
tanui lehetnk annak, hogy a lelkesz a szoszeken allva Jezust idezve az
itelkezestl ov De elIordul, hogy a kvetkez mondataban rakerdez, hogy
vajon milyen ember lehetett Judas, aki Jezust elarulta. Ezzel gylekezetet maris
iteletalkotasra keszteti. Most sokan rakerdeznek magukban, hogy a
velemenyezesre valo hajlam hatalma a lelknkben hogyan lehet ennyire oriasi.
Ez a hatalom egyreszt megszokasbol szarmazik. Ezt lathatjuk, ezt hallhatjuk
minduntalan. Velemenyeznek szleink, barataink, rokonaink. Szuggesztiorol
van tehat szo. Gyermekkorunktol kezdden allandoan ki vagyunk teve annak
az esemenynek, hogy bennnket itelnek, es annak a nyomasnak is, hogy mi
iteljnk meg masokat. A velemenyez szuggesztio oda vezethet, hogy nem
ertjk majd meg azokat akik aldozatszerepkbl kitrni nem tudvan hazudnak,
vagy kihasznalnak masokat. Ok maguk sem ertenek meg minket, hiszen szinten
megitelik tetteinket es valasztasainkat, klsnket es jellemnket.
Alaptrveny: az itelet a velemenyezes tavol tartja egymastol az emberek lelket.
Ahogyan a gumi gatolja az aramer terjedeset, ugy gatoljak az iteletek az emberi
lelek melegsegenek, a beleerz kepessegnek, a megertkepessegnek es a
szeretetnek a terjedeset. Kzenk allnak.
66
Ne tagadjuk mindezek ismereteben is meglepdnenk, ha olyan parbeszed tanui
lennenk, amely teljesen nelklzi a velemenyezeseket.
Nos tegyk Iel, hogy az utcan ket ember beszelget a sajat haza eltt. Az uj
szomszed erkezeset varjak, aki a kzelmultban vasarolt ingatlan a krnyeken.
Szerinted milyen ember ez az uj szomszed? - kerdezi egyikk. Mi a velemenyed
rola? Az uj szomszed? Nos, egy ember - valaszol a masik kis gondolkodast
kveten. Azt hiszem ez a valasz Ielreertesre, esetleg bosszusagra adhat
alkalmat annak reszere aki hallgatja. Meg szemtelensegnek, cinizmusnak is
tnhet. Pedig ez az a helyes valasz, amely gatat vet az eliteletek es a merev
lelektani kategorizalas kialakulasanak.
Tegyk Iel, hogy a megkerdezett szomszed a "normalis kommunikacioban"
megszokott semak szerint valaszolt volna: az uj szomszed szerintem kisse
nagykep, talan pkhendi is. Valoban igy latod? - kerdez vissza partnere. Igen
a multkor olyan rviden, kurtan ksznt, mintha a Ielsbbrendseget akarta
volna kiIejezni. Nahat! Remelem nem lesz sok bajunk vele. De ha kell
termeszetesen ellatjuk a bajat! A parbeszed jol mutatja, hogy egy aprocska
elitelet elhuzza, eltorzitja a kepzelet Iormajat egyetlen velemenyezesre
sszpontositva. Ebbl azutan szaz es szaz ujabb asszociacio szarmazhat. A ket
ismers rvidesen - talan egy pohar bor mellett - elemezne ki a nagykep
emberek lelkivilagat, es az is elIordulhatna, hogy ved es dacszvetsegbe
sszeIonodva keszlnenek uj szomszedjuk erkezesere.
Vajon ezek utan mennyi eselye van az uj jvevenynek arra, hogy szinte es ne
csak megjatszott, kedves, meleg Iogadtatasban reszesljn?
Ez lenne tehat a normalis hetkznapi kommunikacio. Ha beszelgetes kzben
egymas szaja ize szerint nagyokat itelkeznk, biztosan nem tartanak majd
minket neveletlennek vagy cinikusnak beszelgetpartnereink. Ennel sulyosabb
kvetkezmenyekkel kell szamolnunk. Az itelkezes jellemhibaja naprol-napra
ersdik bennnk. Iteleteink teglaIalkent magasodnak elenk, melyektl egyre
kevesbe latjuk majd a vilagot olyannak, amilyen. A teglaIal teglai egy-egy
iteletnket, velemenynket kepviselik. Minel magasabb a Ial, annal jobban
bezarodunk, beszklnk sajat iteleteink aporodott vilagaba.
A hivatalokban l alkalmazottakrol gyakran azt mondjak, hogy korlatoltak.
Minden gyIelet egyIorma kznnyel es udvariatlansaggal kezelnek. Sokan a
megalaztatastol es a lekezelestl tartva ezert kinok-kinjat elik meg, ha gyeik
intezeset hivatalban kell vegeznik.
Valoban. Aki az asztal mgtt l megszokta, hogy az gyIelek panaszkodnak,
esetleg szitkozodnak, vadaskodnak. Az gyIel az itelete szerint a kellemetlen
ember Iogalmat testesiti meg. A hivatalba beIarado polgar hasonlokeppen
cselekszik. Sajat kepzeleteben az gyintezt beszoritja egy olyan skatulyaba,
amelyben az undok erzeketlen kznys emberek "laknak".
Egymas velemenyezese altal kzsen kerekitik ki azt a megszokott hangulatot,
amely a hivatalok tulnyomo tbbsegeben uralkodik, es amely kivaltoja a nem
ritkan elIordulo eles szovaltasoknak es veszekedeseknek.
67
Ennek szellemeben vegiggondolhatjuk, hogy milyen szerepet tltenek be a
csaladok szeteseseben, a gyermekek neveletlensegeben, esetleges elvadulasaban
az iteletek es velemenyezesek, amelyek az ugynevezett normalis kommunikacio
reszei. Mit tehetnk, ha ezek utan tartozkodni akarunk az itelkezestl, hogy
megovjuk kapcsolatainkat es lelknk egeszseget? Ha megkerdezik tlnk, hogy
milyennek talaljuk a szomszedot, elegend annyit mondanunk, hogy Iolyamatos
lehetsegnk van a megismeresere. Ezzel semmi jot, sem pedig rosszat nem
allitottunk rola. Nemcsak a negativ iteletek veszelyesek. Amikor valakit
agyondicsernek masok eltt, klnsen ha szuggesztiv szemely teszi ezt, az
Ielebreszti az emberek Iokozott elvarasait a dicsert egyennel szemben.
Kepzeljk el, hogy kirandulni indulunk, es eddig ismeretlen utitarsukrol; aki
elszr tart velnk, kizarolag jo velemenyeket hallottunk. Talpraesettnek,
vidamnak, mosolygosnak Iestettek le a szamunkra. De mi trtenik akkor, .ha
talalkozasunk els napjan eppen durcas hangulatban van. Oriasi csalodas er
majd minket. Ezert aztan Ielejtsk el a velemenyezeseket! Fogalmazzunk
diplomatikusan, diszkreten! Adjunk eselyt a vilagnak, hogy kinyilhasson
elttnk. Ha igy tesznk, a kIalak rvidesen leomlanak krlttnk. Ennek
Iigyelembevetelevel haladjunk tovabb a jellemhibak, a Iertz, rombolo
viselkedesmintak gyogyitasanak tanulmanyozasaban.
3. A kiegesre valo hajlam lelki Iertzese
Az elmeny tulzasba vitt atelese kiegeshez vezet. Talalo kiIejezes ezzel
sszeIggesben a ket vegen egeti a gyertyat szokapcsolat. Ki lehet egni a
munkaban, annak eltulzasa nyoman. Ilyen esetben munkamaniarol beszelnk. A
munkamania egyebkent olyan kommunikacios zavarra enged kvetkeztetni,
amelyben az erintett szemely a hetkznapi eletben keptelen megtalalni az
sszhangot masokkal. Nem kepes Ielszabadultan rlni, egyszeren alkalmatlan
az elet elvezetere es nem tud tkeletesen kikapcsolodni sem.
Egyszoval a mindennapjait athato tehetetlenseg es az emberi viszonyok
kudarcatol valo Ielelme miatt a munkaba menekl. Ebben azonban rendkivl
sikeres. Az egyoldalu eletstilus, a pihenes es az eletrmk hianya viszont nem
marad kvetkezmenyek nelkl. Menthetetlenl kiegeshez vezet. Kieges a
kvetkezmenye annak az allapotnak is, ha egy szemely olyan Ioku szabadsagban
es eletnivon el, melyben mindene megvan, amit csak megalmodhatott. Ha
eletenek horizontjan nem krvonalazodnak uj celok, es a rendelkezesre allo
javak mar nem szamitanak ujdonsagnak, tehat leertekeldtek a lelkeben, akkor
resseg, vakuum keletkezik benne. Ez lerombolja az nbizalmat, es celtalanna
teszi az eletet.
A szerelem eltulzott elvezete is vegzdhet kiegesben, a masik nem iranti teljes
erdektelensegben. A tul gyakori partnercsere a mesebeli alompar
problemamentes eletenek keresese illuzio. Az tdik, hatodik, huszadik szakitas
utan nyilvanvalova valik, hogy az empatia, az egytterzes, a jo kommunikacios
68
keszseg minden tartos kapcsolat alapIeltetele. Nem leteznek csak elvezetbl es
csak rmbl allo paros viszonyok. A hetkznapi elet neha monoton Ieladatait,
vagy a megszokasbol adodo Iasultsagot nem lehet meneklessel es rk
partnerkeresessel megoldani. Akiben ez a szemlelet nem szilardul meg, egyik
kapcsolatbol a masikba rohan majd, es vegl a szerelem ertektelensegebl
kiabrandulva szaraz Ialevelkent eg el. A kieges sajatos Iormaja az alkotoi valsag,
melyrl e ktetben volt mar szo. Az alkotoi valsag egy nagy m, egy kzdelmes
munka beIejezeset kveten alakulhat ki. Legtbbszr akkor jelentkezik, ha
nincsenek jelen az elvegzett munka meretehez melto uj celok, melyekkel a
tettvagy es a sikerehseg levezethet lenne.
A kieges gyogyitasahoz kapcsolodo alapvet kulcsIogalom a mertekletesseg.
Barmilyen okbol is borul Iel a mertek harmoniaja, ez a teny elbb vagy utobb az
eletrmk leertekeldesehez vezet. Aki minden nap kaviart eszik, elbb-utobb
meg annal is jobbra vagyik. Azutan a homar kvetkezik, majd az
egzotikusabbnal egzotikusabb gasztronomiai csodak. Es mi trtenik azt
kveten? Nyilvanvaloan elveszik szamara az etelek elvezetenek rme.
Megsznik az etvagy.
A tulzasba vitt munkat a pihenesnek celszer megszakitania, melybl
IelIrisslve ujra elvezhetve valik az alkotas rme. Ha a tevekenysegben
nincsenek sznetek, mint a tengerben az apro szigetek, a tettvagy rvidesen
elhal es az erdekldes Ielszinesse valik.
A kieges elmenye nagy hasonlosagot mutat azzal az elethelyzettel, amelyben a
szeret, gondoskodo szl szinte mindennel elhalmozza egyre nvekv
gyermeket. Mig masok 18 evesen nincstelenek, neki mar haza, birtoka,
szemelyzete van. De egyuttal vegleg elvettek tle azt az rmt, melyet a tbbi
18 eves t, vagy hat ev mulva kedvesevel egytt el at a Ieszekrakas nehez, de
boldogito idszakaban.
A kieges veszelye nem csupan magaban az allapotban rejlik, hanem a vele
kapcsolatos hagyomanyszeren alkalmazott "gyogymodokban". A kieges okozta
legres ter Ieszltseget sokan az alkohol mamoraban vezetik le. A
mertekletesseg Ielrugasaban kiegett ember korabban csupan egyetlen dolog
elvezetenek elt. Annak elertektelenedesevel bezarult eltte a vilag szamara
egyetlen nyitott kapuja.
Mas hasonlo jelentseg kapaszkodoja, rmIorrasa az ilyen egyennek
legtbbszr nincs vagy hasznalhatatlannak bizonyul. A kiegett ember az alkohol
knny aldozata. Az ital gyorsan, ingovanykent huzza le megIeneklett emberi
zsakmanyat. A kiegett lelek gyogyitasara van lehetseg. Teljes gyogyulast es
valtozatos rmteli eletet teremthetnk a helyes terapia, illetve nterapia
alkalmazasaval. A tulzasba vitt rmt vonjuk el magunktol es adagoljuk
cseppenkent! Az etel hasonlatanak emlitesevel knnyen erthetve valik, hogy
konkretan mire gondolunk. Ha eddig kaviaron eltnk most eszegessnk szaraz
zsemlet, de eltte lehetleg sokat koplaljunk es ehezznk. Ha esetleg
munkamaniank volt egy idre tiltsuk el magunkat az adott tevekenysegtl.
69
Dolgozzunk naponta ezen a teren csak 10 percet, es ha a munka mar eppen jol
esne azonnal hagyjuk abba. A szerelemben kerljk a beteljeslest! Setaljunk,
beszelgessnk sokat, talaljuk meg egymast elszr lelekben. Az id ujra
Ielebreszti majd a vagyat. Legynk Iokozatosak, mertekletesek, valasszunk
olyan tarsat, akitl nem meneklnk es aki a problemamentes elet illuziojanak
kergeteseben sem partner.
A kieges Iertzhet. A csaladban tanult, lelkileg rklt mintak komoly
eletproblemak Iorrasai. Ha a mertektelenseg a tulzas az egyensuly bomlasanak
jeleit eszleljk nmagunkon, cselekedjnk a leirtak szerint. Emellett gyakoroljuk
az nszuggesztiot: mertekkel, Iokozatossaggal naprol napra egyre jobban
elvezem az elet rmeit. A kieges okozta sebek helyes kura altal gyorsan
begyogyulnak. A gyogyulas lehetseget ad szamunkra az elet sokoldalusaganak
vegtelen gazdagsaganak IelIedezesere, az rmk es a kzdelmek helyes
egyensulyanak megteremtesere.
4. Panik elhatalmasodas
A panik elhatalmasodasra hajlamos szemely keptelen az eletproblemajaval
kapcsolatos erzelmeit esszer keretek kze szoritani. Ha a megszokottol elter
szituaciot e1 at, szntelenl a varhato baljos kvetkezmenyeket latolgatja es a
lehet legnagyobb tragediak beteljesleset varja el.
Akinek a szlei gyakran hasonlokeppen cselekedtek, knnyen o maga is ilyenne
valhat. A problemamegoldo kepesseg tanult viselkedesek halmaza. Leteznek
olyan csaladok, ahol ennek kapcsan a megIontoltsag, a higgadtsag, az alapos
merlegeles a jellemz. Masok elnyomjak a problemara utalo jeleket, es akadnak,
akik a gondokat elviselhetetlen mertekve nagyitjak. A csalad keretein kivlrl
szemlelve az ilyen hozzaallas majdhogynem nevetseges es komikus. Szenved
alanyanak lenni azonban tragedia.
A panik annak puszta elgondolasabol is kiindulhat, hogy elutazaskor esetleg
nyitva maradt a bejarati ajto, de mindez anelkl trtenik, hogy a dolog Iizikai
valosagarol az aggodo szemely meg lenne gyzdve. A panik Ielnagyitoknak
egy vizsga esemenye kesz katasztroIa. A nagy nap eltt mar honapokkal teljesen
le van terhelve lelkileg mind az aldozat, mind pedig a krnyezete. A panik
Ielnagyito szemelyek reme a Ielreerthet eletszituacio. Ilyenkor gyakran azt
kepzelik, hogy egy Iontos, szamukra meghatarozo szemelyt esetleg
megbantottak a cselekedetkkel es tettk vegl botranyhoz vezet. Vegtere is
barmilyen elethelyzetrl van szo, ok addig kepzelegnek a bajrol, es a lehet
legrosszabb kvetkezmeny valoszinsegerl, amig az teljesen valosagos
alternativava valik szamukra. Realitassa. Hinni kezdenek benne. Asszocialnak
rola. A panikot Ielnagyito szemely azt tanulta, hogy hinnie kell a rosszban. A
bajok barmikor bekvetkezhetnek es ha a dolgok idlegesen talan jo Iordulatot
is vettek, akkor sincs tul sok remeny az elegedettsegre, a teljes sikerre.
70
Gyogyitas, lelki terapia: az ilyen Ielelmeire koncentralo ember varja meg, mig
olyan szituacioba kerl, amely altalaban panikba kergeti, illetve amellyel
nmagat kergeti panikba. Ha szorongasai, rossz erzesei mar kezdenek
kialakulni, ugy szuggeralja maganak a kvetkezket: eletemnek legIeljebb 20
szazalekat adom az aggodasnak. Ez a legtbb. Eletem 20 szazalekat adom az
aggodasnak. Ez a maximalis keret. A beteg mondogassa a mondatot husz,
harminc alkalommal, majd ljn le, vagy lasson hozza napi tevekenysegehez, de
kzben kezdje el merni az idt. Egy nap 20 szazaleka, kzel t ora. A panikbeteg
ktelezze magar arra, hogy ezt az t orat tkeletesen kitltse a panikkal valo
Ioglalatoskodassal. Egyetlen percre sem hagyhatja abba ktelezettseget. Akarjon
panikba lenni. Mint az elrelathato, attol a tenytl, hogy a panik ktelezve valt,
es legalabb napi t oran keresztl csinalni kell a panikra korabban hajlamos
szemely mar egy ora elteltevel undorodni kezd majd regi aggodaserzeseitl.
Lassan magatol lehiggad. Nehany napi hasonlo gyakorlas utan, panik Ielnagyitas
Iertzese megsznik. Ehhez azonban az szkseges, hogy az illet akar napi t
oran keresztl vergdjek azzal, hogy panikra ktelezi magat, ami akarati
kenyszeritessel termeszetesen sehogy sem Iog sikerlni neki.
5. Az agresszio
Az agressziv szemelyisegjegy lehet rkltt vonas, de letrejhet lelki Iertzes,
tehat tanulas utjan is. Az agressziv viselkedest nagymertekben Iokozza a
kielegletlenseg, boldogtalansag, az rmtelen elet es a Ielelem.
Agresszivitasra sztnz, ha sikertelennek eljk meg sajat eletnket, masokat
viszont eredmenyesnek talalunk. Meg sulyosabb a helyzet; ha radbbennk,
hogy egy masik ember tudatosan grdit akadalyt a mi sikereink utjaba. Ekkor
ellensegessegnk celpontja nevet kap. Ha a kudarc oka egy krnyezeti tenyez,
elettelen krlmeny, akkor ugyszolvan mindenkivel szemben hajlamossa valunk
az agressziora, de igyeksznk konkret bnbakot keresni, akin a haragunkat
levezethetjk. A gyengeseg, az alarendeltseg, az nbizalomhiany erzese
eletIelelemhez vezet. Az agresszio ennek a tipusu labilitasnak a kompenzalasa,
ellensulyozasa is lehet. A harmoniaban, kiegyensulyozott krlmenyek kztt
el emberek ritkabban agresszivek. De amilyen modon egyes kutyaIajtaknal
kitenyeszthet az agressziv viselkedes es ennek nyoman harciasabb, tamadobb
kedv utodok szletnek, ugy az emberek eseteben sem zarhato ki a nem lelki
uton valo Iertzes, hanem az eleve agressziv tipussa valo szletes.
Az agressziv ember a gyengebb lelk tarsaibol Ielelmet, az ers jellemekbl
megvetest valt ki. Cselekedeteinek kvetkezmenyeit gyakran keptelen helyesen
Ielmerni, es ez a teny veszelyes lehet masok Iizikai epsegere, lelki nyugalmara
nezve. Kiszamithatatlansaga Iokozza veszelyesseget.
A tulzottan agressziv szemelyiseg - ha nem talalja meg a dhlevezetes
szalonkepes csatornait - gyakran bnzesre valik hajlamossa. A Iegyhazakban
rvidesen hozzaedzdik az ottani szntelen agresszio altalanossagahoz, es tbbe
71
nem is kivan megIelelni a polgari elet trvenyes, erszakmentes
kvetelmenyeinek. Nyiltan vallalja majd agresszivitasat, es bszke arra, hogy
ettl klnleges ember.
Amennyiben agressziora valo hajlamunkat, es annak veszelyesseget kepesek
vagyunk tudatositani magunkban, mar Iel sikert ertnk el. Ha szlkent
agresszivnak talaljuk a gyermeknket, klnsen nagy gonddal gyeljnk arra,
hogy tlnk ne lathasson agresszivitasbol Iakado problema megoldasi modellt.
Segitsk gyermeknket olyan tevekenyseg megtalalasahoz, ha lehet, amelyben
az agresszivitas veszelytelenl, ertekteremt modon elhet ki. Kzismert pelda,
hogy a jo sebesz sok, gyakran rejtett agresszivitast vezet le hivatasa
gyakorlasaban.
Ha mi magunk vagyunk agresszivek, vagy ilyen viselkedesre hajlamosak, akkor
minden erzelmi kicsucsosodasnal, amikor egy konkret szemelyre vetl a
haragunk, vegezznk el egy egyszer gyakorlatot. Kepzeljk el az illett,
haragunk celpontjat kicsiny, kiszolgaltatott gyermeknek, mikzben sir.
Gondoljuk azt rola, hogy bantottak es magara hagytak. Minden esetben tegynk
igy, ha agressziv erzeseink Ielebrednek, es Iokozodnak valaki irant. Ha
gyengenek, elesettnek latunk egy masik embert elsorvad bennnk az iranta valo
agresszio. Mondhatnank, hogy ez az erzes szinte kihuzza a dherzes laba alol a
talajt. A gyakorlatot biztosan kepesek vagyunk sikerrel vegrehajtani. Ezt
kveten mindig jutalmazzuk meg magunkat egy elmennyel vagy targgyal,
amelynek birtoklasa rmet okoz szamunkra.
Ha a bennnk lev agresszio tanult minta, tehat lelki Iertzes utjan, mint
szuggesztiv sema rkldtt, akkor zarjuk ki a tovabbIertzes lehetseget.
Ovjuk meg gyermeknket a karos agressziv modellek Ielveteletl. A
jelenleteben klnsen - es termeszetesen attol Iggetlenl is - kerljnk minden
agressziv megnyilvanulast. Az agresszio elkerlesehez komoly segitseget jelent
szamunkra az elbbiekben kzlt vizualizacios gyakorlat. Gyermeknk pedig
tkeletesen egeszseges lelklet Ielntte valhat, Ielelssegteljes hozzaallasunk
altal.
6. Tulzott dominanciara valo trekves
Az asztrologia tudomanya szerint leteznek uralkodo tipusu allatvi jegyek.
Ehhez hasonloan a lelektan is megnevez uralkodo tipusu szemelyisegeket.
Az uralkodo szemelyiseg egyaltalan nem masok elnyomasara, hanem inkabb
mas emberek vezetesere, iranyitasara, tanitasara szletett. Egyszeren az
iranyitas hivatasara vagy azzal rokon jelleg tevekenyseg vegzesere alkalmas.
Nem tri az eletebe valo beleszolast. Mar Iiatal koraban is rendkivl nallo es
ers elhatarozasu. Meg az idsebb embertarsai is Ielneznek ra. Amilyen
intenzitassal akarja atvenni egy csoport vagy kzsseg vezeteset, a kzsseg
olyan mertekben hodol be egyre jobban a dominanciaja eltt.
72
Az igazsagos uralkodot vagy vezett, csakugy, mint az igazsagos csaladIt, akar
tulzott dominanciaja ellenere is szeretik. Mig az igazsagtalan vezett rvidesen
megutaljak es elkerlik. Az igazsagossag moralis vizsgalata merljn most ki
abban, hogy igyekezznk azt tenni masokkal, amit magunknak is kivannank. A
dominancia mertekenek helyes viselete azonban tbb szot kivan.
Az emberi kapcsolatok tulnyomo tbbsege tudattalan sszejatszasra, nem
tudatos vonzalomra epl. Ket erteljes dominans szemelyiseg ritkan vonzza
egymast. Ha megis sszetalalkoznak, gyakran szikrazik krlttk a leveg. Az
ers emberek kre sokszor gylnek gyengebb szemelyisegek. Nem csak azert,
hogy knnyen el tudjak 'viselni egymast, hanem ovasert es vedelemert. Az ers
n is vonzodhat gyenge IerIihoz, nem csupan a Iorditott helyzet kialakulasa
lehetseges, mint ahogy azt a legtbben hinni velik.
A kapcsolatokban mindig a dominans szemely jar ell, partnere pedig kveti.
Aki tuljatsza a szerepet es teljesen elnyomja a tarsat, eleri, hogy mindketten
egyre kevesebb rmet talalnak majd az egyttletben. Masreszt minden
emberben el es dolgozik egy jol krlirhato nmegvalositasi vagy Ennek
merteke klnbz, de letezese tagadhatatlan. A jol mkd tarsas viszonyban
mindket Ielnek, a gyengenek es az ersnek is modjaban all egyIorman
kibontakoznia.
A vezetes kepessege az elet nagy ajandeka. Gyakorlasahoz ers idegrendszer,
karizmatikus Iellepes es meg sok mas klnleges adottsag szkseges. Ez az
eletajandek megis megkvetel a tulajdonosatol egy Ielelssegteljes viselkedest,
amelyet kontrollnak neveznk. Ha ers dominanciara valo hajlamot Iedeznk Iel
a lelknkben, kerdezzk meg hetente legalabb egyszer magunktol, hogy milyen
cselekedetekkel jarultunk hozza az elmult napokban a hozzank tartozo, "rank
bizott emberek vagy a kzsseg lelki ersdesehez. Ha tarsasagban vagyunk a
rendelkezesre allo id egy reszet tltsk visszavonulassal. Helyet adva ezzel
szeretteink megmutatkozasanak es egeszseges nkiIejezesenek. Csendessegnk,
ideiglenes esemenykvetesnk ezaltal a viselkedes altal csak megersiti
masokban a mi vezetesre valo kepessegnket es Iokozza elismertsegnket. A
dominans szemely akkor kepes tekintelyt es szeretetet ebreszteni masokban, ha
nem Ielnek tle. Gondoljunk arra is, hogy azelismert szemely emberi nagysaga
es jellemereje nem abban all, amit kimond, hanem abban lelhet Iel, amirl
hallgat.
sszeIoglalas
A lelki Iertzes utjan tehat csaladi pelda nyoman terjed es a csaladi harmoniat
veszelyeztet viselkedesmintak, gyogymodjaik javallata ezen a ponton veget er.
E knyv lapjain igyekeztnk a leggyakrabban elIordulo es az emberi
kapcsolatok egeszsegere nezve legveszelyesebb Iertzesekrl megemlekezni.
A Ielsorolas termeszetesen nem teljes. Ha ettl Iggetlenl nmagunkon
barmilyen, a harmoniat es az emberek kztti megertest veszelyeztet attitdt
73
Iedeznk Iel, azonnal cselekedjnk. Ne keslekedjnk a tudatositasaval: "igen,
elIogadom ebben a bizonyos szituacioban gyakran viszalyt kelt modon
viselkedem, de valtoztatni kivanok ezen a helyzeten." A valtoztatas kulcsa egy
empatias kerdes: "milyen elmenyt teremtek a Iellepesemmel masok szamara"?
Ha a valaszunk keszen all, kepzeljk el, hogy szivnk szerint valojaban milyen
elmennyel ajandekoznank meg szeretteinket az esetleges bantas es diszharmonia
helyett. Ha kepesek vagyunk e kivanalmunkat szavakba nteni, szuggeraljuk
minden nap mint pozitiv Iormulat: "en rmt, boldogsagot es egytterzest
teremtek csaladom kreben. rmmel tlt el, amikor egytt lehetek
szeretteimmel es ugy elek kzttk, hogy k is szinten rlhessenek nekem."
Ez a pozitiv autoszuggesztio az elet problemainak es Ieladatainak szines
palettajan is tkeletes es magabiztos megoldo keszseget garantal szamunkra.
Eljnk a jellemIejlesztes csodalatos lehetsegevel, hogy minden nap egyre
tbben es tbbet mosolyogjanak krlttnk.
17.A GYGYITS LEGNAGYOBB TITKA
Tkeletesen elIogadott teny, hogy minden betegsegnek van mentalis oka. Ma
mar sok szaz betegit gondolatmintarol, Iizikai elvaltozast okozo, karos
viselkedesmintarol tudunk. Eddig azt gondoltuk, hogy minden betegsegnek meg
van a sajat kivalto oka, es a problema Ielterkepezese nyoman megkezdhetjk a
gyogyito munkat. Nos, teljesen uj ezzel szemben az a IelIedezes, hogy minden
betegsegnek van egy ketsegbevonhatatlan, az sszes tbbi betegseggel abszolut
kzs lelki oka is. Mas szoval egyetlen betegseg sem Iejldhet ki ha az a
bizonyos kzs mentalis tenyez nincs jelen, ha hianyzik az ember eletebl. E
tenybl egyertelmen az kvetkezik, hogy a minden emberi betegseg
elinditojakent IelIedezett alapvet psziches ok kikszblesevel tulajdonkeppen
lelki vedoltast adunk sajat magunknak a betegsegekkel szemben.
Nagyon meresz allitas? Valoban meresz. Es termeszetesen semmit sem er
bseges bizonyitekcsokor es hiteles alatamasztas nelkl. Mieltt a bizonyitekok
Ieltarasat megkezdenenk, bevezetesl csak annyit: ami megbetegit bennnket, az
egy elmeprogram, de nevezhetjk psziches virusnak is. A betegseg elvi
lehetsege sok ember eleteben jelen van. A masik ember latoszge cim
Iejezetben IelIedezhettk, hogy a legtbben eletk idejenek nagyjabol 80
szazalekaban Ioglalatoskodnak npusztito gondolatokkal, aggodassal es
szorongassal. Az emberi szervezet azonban merhetetlen vitalitassal, es
ngyogyito kepesseggel van Ielvertezve. A betegseg minden npusztitas ellenere
legtbbszr csak evek, evtizedek negativ hozzaallasa kvetkezteben alakulhat ki
valakinek a szervezeteben. Letezik azonban egy olyan viselkedestipus,
amelynek Ielvetelevel a baj azonnal jelentkezik, st Ielersiti mas rombolo
mintak hatekonysagat is.
Hogy mi aktivizalja ezt a kzs lelki okot, es milyen cellal gyengiti le a
szervezetet, az a teny rvidesen mindannyiunk szamara vilagossa valik.
74
A kvetkez oldalakat kerem ne a szokasos knyvolvasasi modon
tanulmanyozza vegig. Alljon meg egy-egy uj Ielismerest jelent gondolatnal, es
kerdezze meg nmagatol, hogy vajon hanyszor tapasztalt az eleteben a leirtakkal
sszecseng jelenseget. Ezt kveten kerdezzen ra arra is, hogy baratai es
ismersei sorsat tanulmanyozva is visszaksznnek-e a leirt gondolatok. Ha igy
cselekszik, klns dolog trtenik nnel. Egeszen varatlan es uj elmenyben lesz
resze. Melytudatabol lassan Ielszinre kerlnek es megmutatkoznak azok a
mozgatorugok, melyek egeszen kisgyermek koratol kezdve vezereltek a vagyait;
Ielelmeit, vonzasait es valasztasait.
A tudat kszbe alatt szervezdnek azok a parancsok, amelyek a blcstl a
sirig, a nap minden perceben iranyitjak a sorsunkat es cselekedeteinket. A
melytudat akarat es szandek utjan nem beIolyasolhato. Parancsai es trvenyei
megis eletnk es halalunk, bukasunk es Ielemelkedesnk teljes jogu iranyitoi.
Sok ember azt gondolta, es gondolja ma is, hogy kizarolag csakis a sajat
sorsa iranyitoja. Vegl ki Iog derlni, hogy mozdulatai, tletei hirtelen vagy
megIontolt elhatarozasai elre megirt tudatalatti programok csupan. Sokan vegl
meg azzal is megelegednenek, hogy csak egeszen csekely beleszolasi jogot is
kaphassanak eletk iranyitasaba. A lehetseg adott. Ismerjk meg a melytudat
hatalmat, es eljnk a szabad akarat lehetsegevel!
Egy klnsen erzekeny szenzitiv betegem a kzelmultban egy kereskednel
jart. Elelmiszert vasarolt, majd a bolti segedhez indult, hogy a szamlat
kiIizethesse. A segeddel eppen egy jol ltztt hlgy beszelgetett elmelylten.
Furcsa es szokatlan dolgokrol. Nagyon keszseges volt, es kimert. Az
elelmiszerek sszetetelerl Iaggatta a Iiatal eladot. Az ur, aki a betegem volt,
ekzben kisse Ieszengett.
A parbeszed azt sejtette, hogy legalabb meg 10 percig kell a Iizetes eltt
varakoznia. Ezert kisse nekitamaszkodott a pultnak, es elgondolkodott. A bolti
lopasok jutottak eszebe. A tarsadalmi igazsagtalansag, amely a szegenyebbeket
neha egyenesen rakenyszeriti, hogy a jog es a trveny ellenere cselekedjenek.
Ettl a Ielismerestl kellemetlenl erezte magat, es szerette volna az egeszet
minel hamarabb elIelejteni. Hirtelen arra lett Iigyelmes, hogy a bolti seged a
hlgy trelmes meghallgatasa es a kerdeseire adott valaszai utan tisztelettudoan
kijelentette: "a mai naptol az az utasitas, hogy mindenkinek a taskajaba bele kell
pillantanunk. Kerem ne vegye ezt tolakodasnak, de tegnap egymas utan ket bolti
tolvajt is elIogtunk." A szenzitiv szemely kisse izgatott lett. Megerzesei nem
csaltak. A lopas gondolata valahol megis jelen volt a boltban, ha nem mashol,
hat a seged Iejeben. Talan ennek kisugarzasat erezhette meg.
A jol szitualt hlgy kzben odanyujtotta taskajat, melyben az elado kutatni
kezdett, lassan, ert mozdulatokkal, mint aki pontosan tudja, hogy hol kell
keresnie, illetve hol szksegtelen a kutatas. Rutinbol gyakorlottan cselekedett.
Majd ranezett a hlgyre es szarazon csak annyit kzlt: " kerem Iaradjon velem
a hatso helyisegbe". A taskabol a bolt cimeres csomagolasat visel, meg
kiIizetetlen Istlt husaru kerlt el.
75
Ekkor a betegem hirtelen izzadni kezdett. Rosszul lett. Erzekeny volt minden
idjarasvaltozasra, ellenszenvre, agressziora, vonzalomra es megalaztatasra.
Ersen sziven ttte a szituacio. Atelte magaban azt a megsemmislest, amelyet
most a hlgynek kellett elviselnie, meggondolatlan tette nyoman. A rossz
erzesek varatlanul trtek ra. Nem hitte volna, hogy pontosan egy ilyen izlesesen
ltzkd elkelnek latszo nagypolgar jarna titokban lopni.
Egyszeren nem Iert a Iejebe a megtapasztalt esemeny De vajon honnan
szarmazhatott a rossz erzese? A helyzet varatlansagabol? Feltehetleg! Es abbol
a Ielismeresbl, amely egy hasonlo helyzetben mindannyiunkban megIoganna:
kik kztt elek? Milyen emberek vannak krlttem? Mar a gazdagok is lopnak.
Ezt a hust a hlgy most hazavitte volna, belemosolyogva az unokaja szemehe,
majd egykedven atadta volna a szakacsanak, hogy keszitse el az ebedhez.
Visszataszito. Igen! Taszito jelenseg.
Mindez persze nem Iogalmazodott volna meg a derek IerIiuban, ha mar
korabban is tudta volna, hogy neha bizony a gazdagok is lopnak. most
csalodott, mert elt az elmejeben egy elitelet, amely szerteIoszlott. Az
valosaga az volt, hogy csupan a szegenyek kenyszerlnek a lopas
jogtalansagara. Pontosan ugy, ahogy arrol varakozas kzben gondolkodott. A
szegenyseg es a lopas Iogalma a Iejeben sszekapcsolodott. Mas szoval a
szegenyseghez rendelte hozza az elmeje a lopas elmenyet. Sokan gondoltuk
eddig igy A rossz erzes tehat azert alakulhatott ki benne, mert sszeomlott az
lopasrol alkotott elkepzelt valosaga. A pelda azonnal megkveteli a valosag
Iogalmanak egyertelm tisztazasat.
Alapigazsag, hogy mindenkinek az a sajat valosaga, amiben hisz. Az emberi
valosag es a realitas altalaban nem tenyeket jelent, inkabb iteletekre utal.
Velemenyekre. A Iejben lev kepzetekre. A 14-es haboru vege utan tbb
honappal nehany oceani kis szigeten a brit alattvalok meg mindig hadban
allonak gondoltak magukat a nemetekkel. Az ellensegeskedes mar regen
megsznt a maga objektiv valosagaban, de k errl egyszeren nem tudtak. A
pelda jol illusztralja, hogy leteznek olyan helyzetek, amelyekben a valosag nem
jelenti egyben az igazsagot is. A tenyszer realitast. Ennek elIogadasa hozzasegit
minket ahhoz, hogy tovabblepjnk, es ravilagitsunk a valosag
viszonylagossagara. Egy kisvarosi keresked valosaga az, hogy gazdag. A
varoska tbbi lakoja is igy velekedik errl a kerdesrl. Barki, aki hozzajuk
latogatna es ketsegbe vonna ezt a "realitast" ertetlenseget valtana ki.
A Ivarosi nagykeresked valosaga szinten az, hogy gazdag, es rola ezt a
Ivaros tbbi lakoja is igy gondolja. Elkepzelhet ugyanakkor, hogy a Ivarosi
keresked tkeje szazszor akkora, mint kisvarosi tarsae. Lehet, hogy ahova a
nagykeresked ebedelni jar, oda a masik kevesbe gazdag kereskedt
szegenysege, rangon aluli vagyoni helyzete miatt be sem engednek. Hogy a
valosag gyakran csupan a kepzelet termeke, meg nyilvanvalobba valik, ha
attanulmanyozzuk a leukemia betegsegerl szolo rvid sszeIoglalast.
76
A leukemia kialakulasaban elsrend okkent szerepel az nmegsemmisites
mely, tudattalan igenye. A lelki okok viselkedesbl, egyszoval szemleletbl es a
hozzajuk kapcsolodo attitdbl tevdnek ssze. A leukemias szemely
elmeprogramja a kvetkez: letezem es velem egytt letezik az en nagy
problemam. A helyzet nem allhatna Inn nelklem. Ez vilagos. En teremtettem
es vadolom, gyllm magam erte. Ugy erzem, hogy a gondot nem tudom
megoldani, ezert pusztuljak el en, igy a bajok is megsznnek. Az ilyen es
hasonlo elmeprogramok mindig a tudat hullamai alatt irodnak. Ami ebbl a
tudatba szrdhet, legIeljebb annyi, hogy az illet tenyleg bajban levnek erzi es
vadolja magat, de meghalni nyilvan nem szeretne. Amig a tudat szintjen .a beteg
elkeseredetten kzd akarataval az eleteert; addig a melyben egy- primitivnek
latszo, rombolo gondolatminta uralja lelki, idegi elete vezerlkzpontjait. De mi
jellemezte a helyzetet akkor, amikor a leukemia diagnozisa meg nem allt Ienn?
Akkor amikor e trtenet szereplje meg nem tudta es nem erezte magat Iizikai
sikon sulyos betegnek.
A valosagban a baj nyilvan mindig elbb alakul ki, mint ahogyan az orvosi
diagnozis elkeszl. Addig az idpontig a beteg termeszetes valosaga az, hogy
teljesen egeszseges. Az igazsag persze maskeppen hangzik: talan halalos beteg.
Az ember valosaga az emberi tudat valosaga. Az emberi tudat pedig a sajat
allaspontjat tekinti realisnak. Egy megcsalt Ierj realitasa az asszony hsege
egeszen a lebukas pillanataig. Tbb pelda szksegtelen annak az alatamasztasara
hogy a tudatunkban lev inIormacio, melyet valosagnak neveznk gyakran meg
akkor is tavol all az igazsagtol, ha minden jel pontosan erre mutat. De lassuk,
hogy konkretan milyen szituacioban is van szksegnk a valosag tkeletes
ismeretere. Peldaul dnteshelyzetben! Nap mint nap talalkozom olyan
emberekkel, akik ersen kivanjak, hogy barcsak jol dnthessenek. Ha megis
kudarcot vall a tervk, elIordul, hogy masokat okolnak a kialakult
kvetkezmenyekert vagy egyszeren csak szerencsetlennek tartjak magukat. A
legtbb ilyen esetben utolag megis tetten erhet a dntest megalapozo realisnak
hitt inIormaciok valotlansaga.
A Ielsorolt tenyek es bizonyitekok valahol a tudat rendkivli
kiszolgaltatottsagarol es hibazasra valo hajlamossagarol arulkodnak. Megis, a
legtbben egy szemely lattan vagy szituacio atelese kapcsan azonnal ravagjak:
ez az ember hitvany, ez az elethelyzet szamomra kellemetlen lesz. Aki igy
nyilatkozik, annak a Iejeben a nevezetes szemely a hitvanysag, a szituacio pedig
a kellemetlenseg kontextusaba kerl. Masok talan ugyanezzel az emberrel
kapcsolatban vagy ugyanebbl a problemahalmazbol eletk nagy lehetseget
hamoznak ki mas eljel kezdeti hozzaallassal. Figyeljk meg, hogy ez a tipusu
viselkedes tarsadalmi szokas elIogadott hagyomany Igy szletnek az elet kis
bosszusagai es nagy tragediai vagy megismetelhetetlen rmei.
A bennszlttek Iizikai tamadaskent eltek meg az els vedoltasok elterjedeset
kveten az injekcios tkkel megjelen Ieherek missziojat. Az slakok
termeszetesen nem a tk Ieltnesenek pillanataban, es nem akaratuk altal
77
vezerelve dntttek igy Evezredes, si beidegzdeseik, melytudatuk tartalma
sugta nekik, hogy a hegyes t Iegyver es nem letezik, hogy segit szandekot,
barati erzest kepvisel. Azt hiszem, az allaspontjuk teljesen erthet. A legtbben a
csdbe jutott, vallalkozasat elvesztett, ngyilkossagba menekl embert is
megsajnaljak. ElIogadjak a hozzaallasat. Persze a halala utan soha senki nem
tudhatja meg, hogy nem vart volna-e ra valahol egy addigi pozicioinal jobb
szituacio, nagyobb proIit lehetseggel. Van, aki tehat helyzete pillanatnyi
megingasahoz az npusztitas jelentseget rendeli hozza. Ha azt mondjuk, hogy
elvesztettk a vallalkozasunkat, es vegnk van, akkor az lesz a valosagunk. Ha
ugy nyilatkozunk, hogy ezaltal lehetsegnk van jobb zletek megktesere,
akkor mar elindultunk a siker megvalosulasanak utjan. A bennszlttek eseteben
nyilvanvalo, hogy az injekciotol valo Ielelem rkltt mely tudati beallitottsag.
Az ngyilkossag a helyzet Ieladasanak cselekvesmintaja is rkldik. Lelki
Iertzes, szuggesztio utjan. A megIutamodas, a Ielreallas, az sszecsuklas
viselkedestipusa a melytudatban gykerezik es tarsadalmi szokasokat,
hagyomanyokat tkrz, vagy csaladi minta. Ha a melypsziche ez iranyu tartalma
nem tudatosodik, nincs lehetseg a tisztulasra, es gyogyitasra, akkor az illet
gyakorlatilag nem tehet mast, minthogy vegez magaval, ha a benne lev
Ieszltseg megerik arra a szintre, melytl ngyilkos programja aktivizalodik.
Ne Ieledjk! Minden betegseg kzs lelki okanak Ielterkepezesen dolgozunk. A
realitas es valosag temaja egy allomas csupan a tudatalatti Ilenyes hatalmanak
megertesehez.
Foglaljuk ssze, mit tudunk eddig.
l. A valosag nem egyenl az igazsaggal.
2. Az emberek valosaga velemenyeket Iejez ki es meggyzdesekre utal.
Altalaban nem Iedi az objektivitast
3. Ha sokan kepviselnek egy azonos meggyzdest, peldaul egy nepszokas
eseteben, akkor ez a hit szinte targyiasul, es a melytudatba jut. Tamadhatatlan
elemi igazsagnak hat, meg akkor is, ha karos vagy hamis. Ha valaki nem Iogadja
el, akkor rltnek tekintik, vagy rosszindulatunak tartjak.
A husevest evszazadokon at a megnyerhet er es az egeszseg zalogakent
tartottak szamon. Aki nem szivesen Iogyasztott hust, azt megvetettek,
kigunyoltak, gyengenek es az eletre teljesen alkalmatlannak tartottak. Amiota
kiderlt, hogy a husIogyasztas a daganatos betegsegek, a szivproblemak, a
reuma es szamos sulyos betegseg I oka, mar egyaltalan nem tekintik rltnek
azt az embert, aki husmentes dietan el. Rvidesen elerkezik az id, amikor
azokat tartjak majd primitivnek, akik hust hussal esznek, nem trdve az
egeszsegkkel, es csaladjuk jvjevel. A hus regen is hus volt, ma is az, es
holnap is hus lesz. Csupan a hozzarendelt jelentestartalom valtozott meg. A hus
a nelklzhetetlen dolgok kategoriajabol atkerlt a merseklettel Iogyasztani
78
ajanlott taplalekok kze. Egyszer talan majd tilto listara teszik, es a veszelyes
dolgok csoportjanak tagja lesz. Mindez teljes tarsadalmi egyetertes mellett
zajlott le, es zajlik ma is.
Kedves Olvaso! Hany olyan Ieladatot kapott n az elettl, amelyeket "realis"
gondolkodassal a kellemetlensegek es a bajok csoportjaba sorolt, es ha a
lehetsegek csoportjaba helyezte volna elmejeben, most sokkal boldogabb es
elegedettebb lehetne?
A velemenyez itelet a tudat vegtelen nagykepsege. Vagy inkabb a tudatalatti
parancsainak szolgai vegrehajtasa. Az itelkezes karos mivoltat hangsulyozo
intesek csupan elcsepelt szvegnek tnhettek, amig nem ertettk meg az iteletek
veszelyes kategorizalo szerepet. De mi a megoldas? Ha nem velemenyeznk
hogyan tajekozodjunk a vilag esemenyei kztt? Hogyan allapitsuk meg, hogy
valami hasznos-e a szamunkra vagy sem?
Alaptrveny: az elet dolgai nem hasznosak vagy karosak szamunkra, lehetseget
adnak ra, hogy hasznosnak vagy karosnak ertelmezzk ket. Az esemenyek
azutan ennek az ertelmezesnek megIelelen alakulnak es alakul a sorsunk is
hasonlo iranyba. Az elettragediak is abbol a Iorrasbol szarmaznak, hogy az
embereket vagy esemenyeket csupan egyetlen csoport tagjakent vagyunk
kepesek ertelmezni. Peldaul a boltban vasarlo betegem a gazdagokat a "nem
tolvajok" csoportjaba helyezte el, es csalodott. A gazdagok kztt vannak
tolvajok, es vannak akik nem lopnak. Egy ember, egy esemeny egyszerre tbb
ertelmezesi keretbe, csoportba is sorolhato. Ez azt jelenti, hogy egy eletszituacio
ezaltal tbb dolog megvalositasara is alkalmas. Az alazat e temaban egyenertek
azzal a hozzaallassal, melynek kapcsan lehetseget adunk magunknak minden
teremtett dolog valtozatos termeszetenek elIogadasara. Egy lo nemcsak az
emlsk csoportjaba tartozik, de haziallat is. A betegseg nem csupan baj, hanem
egyben lehetseg is. A helyzethez valo hozzaallas, jelentes-hozzarendeles
nagyobb leptekekben es a hus-ver eletIeladatokban is hasonloan mkdik. A
kizarolagos velemenyezesek, vesztesekke, szerencsetlenekke teszik a
velemenyezket es elvalasztjak ket a lehetsegektl. A legIontosabb
alaptrveny ennek kapcsan igy hangzik: a tudat azt teszi, amit a tudatalatti
parancsol. Ha a dnteseket, a velemenyezeseket tanult, rgzlt
magatartasmintak es tarsadalmi szokasok iranyitjak, az ember geppe sllyed.
A gep statuszbol egyetlen lehetseg van a Ielemelkedesre. A tudatositas es az
elme mkdesenek megertese. Ha On vegigtanulmanyozta, es elIogadta
meglehetsen sszetett okIejtesnket, lehetsege van a tudatositasra. Olyan
inIormaciok birtokaba jutott, amelyek segitsegevel megszabadulhat gepies
megrgzttsegeitl. Mig mas emberek, akik sohasem hallottak es nem is
hallanak majd, a tudatossag elerhetsegerl, a szabad akarat illuziojaban elik
gepeletket.
Ha elhagyja eletebl a kizarasos velemenyezest; minden celjat elerheti;
melyeket eliranyzott. Csupan azert, mert IelIedezte, hogy egy szemely, egy
79
targy, vagy esemeny tbbIele valosag lehetseget is magaban hordozza.
Egyarant beletartozik a hasznos es a karos dolgok csoportjaba. Kzvetlenebbl:
egyetlen olyan trtenes sincs amely ne lenne egyarant alkalmas az npusztitasra
es a boldogsagteremtesre is.
Ha az n pszichejeben eddig az a kepzet elt, hogy a penzzel jaro nagy
szerencse, az rkseg vagy penznyeremeny boldogsagot hozhat, akkor ezt a
kizarasos iteletet Ielejtse el. Boldogsagot is hozhat! Ha a tulajdonosai elni
tudnak vele. Mas esetben azonban tunyasaghoz, kiegeshez, az alkotokedv
Ielrldesehez es eletuntsaghoz vezethet. Felejtse el azt is, hogy amit a
tudatalattija eddig tragedianak parancsolt n altal ertelmezni, az baj. Lehet
persze tragedia is, de ugyanugy atalakulhat magasrend szellemi vagy anyagi
Iorrassa is.
n mar tkeletesen Ielszabadult a tudatalatti kategorizalo, sorsronto
elmeprogramjai alol, ha az eszlelt helyzetet vagy szemelyt barmikor a sajat
tulelesenek es boldogsaganak ertelmezesi keretebe tudja helyezni. Mindebbl
nem kvetkezik az, hogy a melytudat mkdese mindig kart okoz. Ennek
kapcsan ket tenyt kell megallapitanunk.
l. A melytudatban lehetnek es vannak is karos, korlatozo, a tulelesnkkel
sszeegyeztethetetlen elmeprogramok. Egyesek teves itelkezesre, hamis
valosagkep kialakitasara sztnznek minket.
2. Masreszt a melytudat hatalmas gyogyitoervel is bir.
A melytudat segit, gyogyito, eletment programjainak letezese nem jelenti
egyuttal azt is, hogy alkalomadtan, varatlanul ne szarmazhatna bellk betegseg.
A gyogyitas legnagyobb titka az, hogy az elettel sszhangban lev I
elmeprogram megis gyakran elpusztitja, megli az embert.
Kepzeljk el, hogy valaki megker minket ra, menjnk el egy altala megadott
cimre, kopogtassunk be az ajton es adjunk el egy keptelen trtenetet arrol, hogy
a haboru voltakeppen rendkivl elnys esemeny volt az orszag gazdasaga
szamara. Az ujjaepites lendletbe hozta a klnbz ipari agazatokat, a politikai
ervonalak letisztultak, az ersek eletben maradtak stb... Termeszetesen a
haboru altal okozott nyomorrol, sok-sok szenvedesrl nem szabad beszelnnk a
megnevezett idegen eltt. Mindennek elvegzeseert 10.000 Irank jutalomban
reszeslnk. Eleget tennenk a Ielkeresnek vagy sem? Nos a 10.000 Irankos
jutalom elkepeszten csabito lehet. Ha ragondolunk maris kirajzolodik bennnk
mindaz, amit ezert az sszegert megvasarolhatunk. Minel tovabb abrandozunk
arrol, hogy a mienk lehet a penz, annal valoszinbb, hogy elvallaljuk a Ieladatot,
amely nem mas, mint egy szintiszta hazugsag.
A Ieladat iranti elktelezettsegnk Iokozodasaval azonban hajlamosak lesznk a
hazugsag karos szerepet egyre jobban leertekelni, es az erklcsi hibat jatekkent
IelIogni. Abban az esetben, ha a Ieladat elvegzeset mar a Ielkeres pillanataban
80
elutasitjuk, erklcseink az eliranyzott hazugsagokkal kapcsolatban tovabbra is
szigoruak maradnak.
Mi trtent? A 10.000 Irank elkepzelese egy inger, tehat szuggesztio. Ha a
Ielkerest nyomban elutasitjuk, a szuggesztio nem kap tag teret, es elegend idt
arra, hogy athassa es uralja a gondolkodasunkat. Az ellentetes hatasu erk
knnyeden elnyomjak. Ha azonban legalabb 10 percig abrandozunk a penz altal
megszerezhet csodalatos elnykrl, a Ieladat visszautasitasanak lehetsege
resznkrl a Ielere cskken. Ha egy oranal tovabb hagyjuk magunkat a penzrl
kepzeldni, a visszautasitas valoszinsege kisebb lesz mint 1 szazalek. Ha egy
gondolat betlt minket, akkor mindent elkvet hogy megvalosulhasson.
Ha, n egy ilyen dnteshelyzetbe kerl, mindig kepes tudatosan kontrollalni,
hogy mi is trtenik az elmejeben? Nagy valoszinseggel nem. A Iolyamat a
kvetkez: a Iokozatosan teret nyer gondolat esetnkben nevezetesen a penz
csabitasa, szembetalalkozik az ellentetes tudattartalommal, amely az erklcst
kepviseli. Az elmeben a ket gondolat sszecsap egymassal. A penz csabitasanak
szuggesztioja is nyilvan megvalosulasra trekszik. De hogyan?
Figyeljk meg jol, mert hatborzongato!
A penz csabitasanak szuggesztioja mintha csak tudna, hogy az erklccsel
szemben nem lephet Iel nyiltan az erklcstelenseg zaszlaja alatt. Ez a
megnyilvanulas a tudatunkban ellenerzest keltene. Megkerdjelezne, hogy jo
emberek vagyunk, ami lelkiismereti problemakat vetne Iel.
Ezert ez az uj szuggesztio valosaggal ravaszul maszkirozza magat. Azt igyekszik
bebizonyitani elmenk szamara, hogy a hazugsag nem is hazugsag, csupan jatek.
A jatek pedig nem erklcstelen. A szuggesztio maszkja vedi sajat
letjogosultsagat, leertekeli a hazugsag erklcstelen jelleget, es olyan jelzt aggat
ra, amellyel az a lelkiismeretnk eltt szalonkepesse valik. A csabitas igy
igazolja magat, mikzben a lelkiismeret elvileg Ielre van vezetve. A Ielmentes
az erklcstelenseg jateknak valo titulalasaval tkeletes nyugalmat biztosit a lelek
szamara es most mar semmilyen lelkiismereti valsag nem akadalyoz meg minket
abban, hogy a penzhez hozzajussunk. A hetkznapi eletben az ilyen
manverezest nbecsapasnak, nigazolasnak nevezik. Itt azonban tbbrl van
szo. Az nigazolas ramutat arra, hogy a gondolat igenis el er, nemcsak
megvalosulasra trekszik, hanem intelligens eszkzkkel manipulalja a
pszichenket.
Tehat nem is mi nigazolunk, hanem a gondolat nigazolja sajat magat,
biztositva ezzel nmaga tuleleset. Mivel ez egy teljesen tudattalan lelki
Iolyamat, a tudati kontroll egyaltalan nem ervenyesl es az elme egyszeren
bedl a valotlansagnak. E kvetkezmeny Ielismeresebl es megertesebl
szarmazik az az ismert mondas is, hogy mindenkit meg lehet vasarolni, csupan
az arat kell jol megjellni. Valoban majdnem mindenkit meg lehet vasarolni,
hiszen az erklcstelen cselekedetre is Ielmentest talal maganak az ember, vagy
pontosabban az nmaganak teret nyer gondolat. Az ember elIogodotta valik, ha
dijazzak, a gondolat pedig az elmeben valo allando szereplesre trekszik.
81
Kettejk erdeke ezen a ponton talalkozik. Hany olyan szemelyt ismernk, aki
egy komoly hazugsagot ne vinne veghez, peldaul egy eletre szolo vagyonert? Es
hanyan vannak, akik ezt elvallalnak. A nemzeti kisebbsegek gyllete, vagy
egyes nepek leigazasanak gondolata szinten szuggesztio.
Ha egy vezet katonai Itiszt utasitasara egy allamban katonak trnek be egy
keresked boltjaba, es azt szetverik, majd a kereskedt minden konkret ok
nelkl brtnbe zarjak, akkor milyen lelki elmenyeket elhet at az az ember, aki
az utasitast kiadta? Rossznak tartja majd magat? Embertelennek?
HazaIiatlannak? Ellenkezleg! Munkaja vegeztevel hazater a csaladjahoz,
magahoz leli gyermeket, talan kellemes klasszikus zenet hallgat es
elerzekenyl egy romantikus szindarab lattan, Ielesege oldalan. De hogyan
lehetseges ez? A kegyetlenseget kivalto szuggesztio ugy maszkirozza magat,
hogy egyszeren leertekeli azt a szemelyt, aki ellen az erszak megtrtent. Es
talan azt sugallja, hogy az Iaja amelybl az illetd szarmazik az emberiseg
tnkretetelenek az oka. Ezert minden eszkzzel el kell pusztitani. A gyermekei a
Ielesege es minden tisztesseges ember vedelmeben. A kegyetlenseg igy vedlik at
az emberiseget ment hstette a Itiszt elmejeben. A brutalis, igazsagtalan
szuggesztio tehat megvedte nmagat, gondoskodott arrol, hogy teret nyerhessen
es megvalosulhasson.
Ez a teny ismetelten sszhangban all azzal a trvennyel, mely szerint a
gondolater tulelesre trekszik. Egyuttal egeszitsk ki ezt a szabalyt: a
gondolater intelligens modon trekszik tulelesre, es olyan magas Ioku
nvedelmet illetve szervezettseget mutat, amely erzelmi manipulacioval a logika
es az erklcs Ile kepes kerekedni es legyzheti azt. Ha jol megertettk a
leirtakat, megkapjuk a valaszt arra, hogy az emberek miert kegyetlenek
egymassal, hogyan kepesek a legmelyebben megbantani azokat, akik kzel
allnak hozzajuk, miert mennek tnkre a tarsas kapcsolatok es baratsagok, mi
okbol mergesednek generacios problemakka az egyszer nezetelteresek.
l. Megiteljk egymast es a helyzetet, amelyben vagyunk anelkl, hogy
elegend hiteles inIormacionk lenne ezzel kapcsolatban.
2. Az iteletbl Iakado cselekedetnket rendszerint nigazoljuk, illetve
nigazolja azt az intelligens eszkzkkel manipulalo el gondolat.
E ket lepes eredmenyekeppen szinte barmilyen ostobasagot is elkvethetnk es a
cselekedetnk motorjat jelent, nmagat tkeletesen maszkirozo szuggesztio
meggyz minket arrol, hogy helyesen cseleksznk. Es aki e tekintetben neknk
ellentmond, az a mi ellensegnk lehet csupan.
A haborut kirobbanto uralkodok mind "Cezar"-nak kepzelik magukat. A harci
cselekmenyekert jaro kitntetesek nem masok, mint a haboru szuggesztiojanak,
tehat maganak az el gondolatnak a sajat tulelese erdekeben elkvetett
manverei. A kitntetes az nerzetre hat, hsiesseget szuggeral, es elaltatja a
celtalan pusztitas es meszarlas lelkiismereti problemajat. A htlen hazasIel
82
Iejeben a csalast motivalo szuggesztio azzal igazolja magat, hogy megprobalja
bebizonyitani az egyennek egy kis szabadsagra, Iellelegzesre van szksege. Es
mint tudjuk a szabadsag Iogalma csupa nemes es nagyszer elmenyhez
kapcsolodik a Nagy Francia Forradalom tbb mint masIel evszazada ota. Ki ne
ertene meg ezek utan a szegeny ketrecbe zart Ielrelep urat vagy hlgyet.
Latjuk, a szuggesztiok ugy maszkirozzak magukat, hogy nem csupan
nmagunkat csapjuk be ezaltal, hanem masokat is, akik hajlamosak hinni
neknk. A jo szonok, jo szuggerator is egyben.
A tudatositas tenye eltt sajat eletnk alakitasaban a szabad akaratunk joIorman
nem is vehet reszt. Addig csupan tudattalanul megnyilvanulo erk jatekszerei
vagyunk. Sajat tulelesket igazolo, nmagukat maszkkal ved gondolatok
aldozataikent elnk. Mikzben azt gondoljuk, hogy sorsunkat mi magunk
vezereljk, ez a gondolat is csupan egy tudattalan elmeprogram eredmenye.
Ezutan Ielmerl bennnk a kerdes! Hogyan zajlik ez a Iolyamat a betegsegek
kialakulasaval kapcsolatban? Mi az elme szerepe a testi-lelki problemak
letrejtteben, milyen tipusu gondolaterk tamogatjak a gyogyulast, es milyen
hitrendszerek dolgoznak ellene?
A helyzet sokkal ellentmondasosabb, mint hinnenk! Vegezznk el egy kiserletet,
amely bevezeti konkret temankat, es amely vegl valaszt ad szamunkra egy
rendkivli kerdesben. Valoban egyetlenegy kzs mentalis ok betegiti meg az
embereket? A szaz es szaz betegseghez kapcsolodo sok-sok lelki motivum
csupan ennek a nevezetes kzs oknak a termeke es kvetkezmenye?
Kerdezznk meg tiz egeszseges vagy nmagat egeszsegesnek kepzel embert,
hogy mennyi penzt hajlando kiIizetni a sajat egeszsegeert. Milyen anyagi
aldozatra hajlando most azonnal. A tapasztalat szerint harom tipus letezik.
Az els csoport altalaban szivesen Iizetne be egy "lathatatlan ernek" Iizetese
krlbell 5 szazalekat minden evben, ha az garantaltan megovna t az sszes
lehetseges bajtol.
Vannak olyanok is, akik ennek az sszegnek csak a tredeket ajanlanak Iel. A
legtbben pedig egyszeren kinevetik a kerdezt: miert Iizessek, hiszen
egeszseges vagyok? Ezt kveten latogassunk el egy korhazba, es tegyk Iel
ugyanezt a kerdest egy daganatos betegekbl allo csoportnak, majd olyanoknak,
akik csupan nehany hetes gyogyulasi hataridej inIluenzaban szenvednek. Az
inIluenzas csoport tagjainak nagy resze egyertelmen adakozna egy kzepes
sszeg erejeig, ha most azonnal egeszseges lehetne.
Munkahelyi kieseskkel, csaladjuktol valo elszakitottsagukkal indokoljak
allaspontjukat. De mi a helyzet az elet es a halal hatarmezsgyejen vergd
daganatos betegekkel? Nos k azok, akik habozas nelkl ugyszolvan
mindenket odaadnak az egeszsegkert. Be is valljak, hogy tbben kzttk
megtertek. Titokban Iogadalmat tettek Istennek vagy a sorsnak, hogy azonnal
lemondanak minden javukrol, ha meg egy lehetseget ad nekik az elet.
Mondhatnank, hogy ezt szinte mindenki tudja. A nagybeteg szamara az egeszseg
ertek. Ha ezt a kerdest ertelmezni kivanjuk, idzznk el ennel a gondolatnal.
83
Figyeljnk jol! Az egeszsegesek tehat csak apro aldozatokra hajlandok az
egeszsegkert. A halalos betegek pedig mindent megadnanak erte. Penzt,
ingatlant es azt a jvedelmket is, melyet meg meg sem szereztek. Csak
elhessenek! Ebbl a tenybl az az egyszer kvetkeztetes vonhato le, hogy az
egeszseges emberek nem ertekelik nmagukat, es az allapotukat. Ha az egeszseg
ertektelen a szemkben, ertektelenek k maguk is.
A nagybetegek hallatlanul magasra ertekelik testi epsegket. Minel enyhebb
Ioku a betegseg az ertek annal kisebb. A tenyek valtozasa kztt tehat szoros es
egyenes sszeIgges tapasztalhato. A nulla ertektl a valosagos ertekrobbanasig.
Nem csupan arrol van szo, hogy ami pillanatnyilag nem all rendelkezesnkre,
arra szksegnk van, ami pedig megadatik neknk, az mar nem ertek a
szamunkra. Minel tbb szenvedes, Iajdalom, megalaztatas, nelklzes es
esztetikai problema jarul a betegseghez, annal vonzobbnak talaljuk majd az
egeszseget.
Alaptrveny: a betegsegeket, mint minden krlmenyt mi vonzzuk sajat
magunkhoz. Nem csak betegseget vonzunk, de sulyossagi Iokozatokat is.
Minden ami velnk trtenik, bellnk Iakad, nelklnk ugyanis nem letezhetne.
Nyilvanvalo, hogy nem lehetnenk betegek, ha egyaltalan nem leteznenk.
Aki beteg, tartos szemleletvaltozason esik keresztl. Az egeszseges eletmodra
oktato tanacsok joszerevel a semmibe vesznek. Az emberek meghallgatjak ket,
es elnek tovabb a hagyomanyaik szerint. A tanacsok altal nem jn letre bennk
tartos, sajat meggyzdesen alapulo erteljes szemleletvaltozas. Ehhez az akarat
is keves. Pedig sokan meg akarnak szabadulni a tudattalan viselkedesek nyoman
letrajtt szenvedeseiktl.
A betegseg ezzel szemben azonnal mely erteljes nyomot hagy a pszicheben.
Ettl a beteg valoban megvaltozik. A betegseg, mint hatas eredmenyes. A
betegseg, mint inger kepes arra, hogy uj tudattartalommal es elethez valo
viszonyulassal tltse be az elmet. A betegseg egy szuggesztio. Hatasa
magasabbrend mint a tanacse, vagy az egyen akaratae. A gyogyitas nagy titka
az, hogy a betegseg, az elme, a melytudat pozitiv celzatu viselkedesterapiaja.
Az elme pontosan tudja, hogy az egeszseg iranti hozzaallas nem valtozik meg a
tanacsoktol. De szemelyes veszelyeztetettseg es kzvetlen erintettseg Iolytan
igen. Az elme betegseget teremt azert, hogy megvaltoztassa az egyen
egeszseghez Izd hozzaallasat. De miert? Ettl meg nem all ssze a kep.
Miert kell lerombolni az egeszseget? Csupan azert, hogy utana nagyobb ertek
legyen? Az elet Iorrasa az rm. Ha az egeszseg tkeletesen rendben van, ez a
legtbb ember szamara nem rm. Ha az anyagi javak mar rendelkezesre allnak,
akkor termeszetes, hogy leteznek, es ez nmagaban mar nem rm. Ha a dolgok
jol mennek, nem tudjuk elvezni azt, amit az elet azert nyujt Ielenk, hogy
elvezzk. Sok-sok ertekes targy birtoklasa nem egyenl az rmre valo
kepesseggel. rmre es nertekelesre azonban mindig szkseg van.
Ez taplalja a sziv eleterejet, az rm aramoltatja vernket, kedvet ad a
cselekveshez. Ha az rm hianyzik, a lelek kirl es a tettvagy megsemmisl.
84
Az elethez rm kell! Az elme gyakran elvesz tiz egysegnyi egeszsegbl
mondjuk hatot. Negy egyseg marad. Ha kzdelmek, kinlodas es nelklzes aran
az elvesztett hatbol visszaszerznk ket egyseget, akkor a rendelkezesnkre allo
mennyiseget garantaltan jobban becsljk majd, mint korabban a teljes egeszet.
Ez az elme viselkedesterapiaja.
Az egeszsegert a betegnek mindig kzdenie kell. A kzdelem hihetetlen modon
Ielertekeli nmaga targyat. A kzdelemben a cel es a vagy targya egyertelmve
valik. Felebrednek altala a szunnyado motivaciok.
A betegseg megteremtesevel es az egeszseg utani szakadatlan kzdelemmel az
elme beinditja annak az energetikai rendszernek a mkdeset, amely nelkl az
elet tulajdonkeppen megsznne letezni. Az elme a betegseggel celt ad es
ertelmet. Minel alacsonyabb az nertekeles, es az nszeretet, annal sulyosabb a
betegseg. Minel sulyosabb a betegseg, annal nagyobb nertekelest teremt. Ezek
a tenyek tkeletesen egybevagnak.
De miert kell az embereknek meghalniuk, gyakran eppen betegsegek
kvetkezteben, ha az elme a betegseg letrehozasaval az eleter
megsokszorozodasat celozza. Ha az eletbl valo kiabrandultsag es a celtalansag
legmagasabb atelhet Ioka megvalosul, a betegseg mint az elme terapiaja
mindent elspr energiaval tr el. Ennek az oriasi ernek gyakran maga az elet
is aldozatul esik. A tudat szintjen az akarat az egeszsegert kzd, az eletsztn az
elnivagyast diktalja. Freud azonban ramutatott, hogy nem csupan az eletsztn
mkdik bennnk, hanem halalsztnk is leteznek. Ha a halalsztn akar
betegseg Iormajaban is eluralkodik, elIojthatja az eletet.
A betegseg testverei az eletben az ugynevezett tragediak, problemak es bajok.
Ezek sulyossagtol Iggen elter mertek kzdelemre es a problemamentesseg
elerese erdekeben munkara kesztetnek. De az elme celja valojaban nem az, hogy
az ember szamara elerhet legyen a cel, es megsznjek a kzdes. Ugyanis a
kzdelemben teljesedhet ki a valodi eletcel! A vagy, az rm, a hajtoer, a
vitalitas! A beteljesles altal ezek az eletIunkciok sorvadni kezdenek.
Az elme mindig annyit vonz magahoz a betegsegbl es a problemabol, amennyi
a vitalitas treningezesehez szkseges. Ha ezek a kepessegek elsorvadnak
ugyanis, akkor megsznik az elet. Az elme mindent megtesz a sajat tulelese
erdekeben. Az elme tulelese azonban csak a mi tulelesnk altal lehetseges. Az
elme azert vedi az eletnket, mert nelklnk nem elhetne tul.
Egy dbbenetes Ielismeres egyben bizonyitekul is szolgalhat a leirtak
alatamasztasara. Gyakran keresnek Iel olyan emberek, akik egyszeren mar meg
akarnak szabadulni problemajuktol. Elegk van belle. Unjak, utaljak, Elviselni
sem birjak tovabb. Kinalkozik szamukra egy klnleges lehetseg, amelyet
eddig meg soha senki sem kinalt Iel nekik. Lehetsegk van arra, hogy
megszabaduljanak legjobban gyllt problemajuktol. Egyetlen dolgot kell csak
tennik. Onkent vallaljanak Iel egy ugyanolyan sulyu masik problemat, melynek
kzdelemigenye az elbbievel egyenertek. Az egyensuly igy helyreall. Az
energetikai rendszer vitalitasigenye kielegl. De az egyennek pontosan
85
ugyanannyit kell majd dolgoznia nmagan, mintha eredeti problemajat kivanna
orvosolni. A betegseg es az nszeretet egymast kizaro Iogalmak es elmenyek. A
betegseg sokaig elkerli az embert, gyakran meg akkor is, ha eleve negativ
beallitottsagu az illet.
De ha az nszeretet az nertekeles serl, akkor azonnal berobban a baj. Ha az
nertekeles egy bizonyos szint ala sllyed, maris aktivizalodik a betegseg. A sok
ezer tipusbol az a Iorma valosul meg, amelyre az egyennek eppen szksege van
lelki Iejldesehez es eletrme nertekelese visszanyeresehez. A betegsegek
abszolut kzs lelki oka az eletrm es az nertekeles hianya.
Az ember teremtesre es kzdelemre van megalkotva. Termeszetesen ebbl a
tenybl Iiziologiai kvetkezmenyek szarmaznak. A kzdelemhez a vagyak
megvalositasahoz rendelkezesnkre all a megIelel idegrendszeri es hormonalis
hatter, amelyet hasznalnunk kell. Ha nem hasznaljuk, a kepessegeink
elsorvadnak, a szervezet bels eri szetoszlanak, a biokemiai krlmenyek
megvaltoznak. Az alkotashoz rendelkezesre allo eletenergiak lebomlanak es
mellektermekek jnnek letre. Ez a szituacio a betegseg kialakulasanak kedvez. A
lelki es testi bomlastermekek azonban testet lthetnek, szetszortsag es
Iigyelmetlenseg Iormajaban is. Ekkor balesetek, varatlan szerencsetlensegek
veszelye Ienyeget.
Ha az eleter es az eletrm nincs kihasznalva, teret nyer a betegseg. A
gyogymod az allando kzdelem es a szntelen rm helyes egyensulya. Az elet
kzdelmeihez az emberek azonban gyakran a baj es a nehezseg Iogalmat
rendelik hozza. Vannak olyanok is, akik meg ha egesz eletkben is e sorokat
olvasnak, akkor sem Iogadnak el, hogy minden kzdelemben eletrmk
Iorrasat lelik meg. Masok - k vannak tbben megertik mindezt, de nem
tudjak, hogy az altaluk bajnak nevezett krlmenyek kzepette hogyan is
tudjanak rlni. "Talan a vegen, ha minden megoldodik"- mondjak. Pedig a
kzdelemben rejl rm eppen a megoldodas altal hal el. Az ember a
kzdelemben lehet boldog. A beteljesles az rmnek mar csak a vege.
Egyetemes lelki virus pusztit az elmekben, mely azt sugallja, hogy a munka, a
Ieladat kin es ennek vegen kezddik majd az rm. Ezt majdnem mindenki
hajlamos elhinni, talan eppen azert, mert a kzdelem sokszor kinos Iizikai
erzetekkel, gyakran Iajdalommal es nelklzessel is jarhat. A sugallat azonban
hamis! Az rm nem ott kezddik, ahol a kzdelem veget ert. Ahol a kzdelem
veget er, ott ujabb kzdelem kezddik. Ha nem aknaztuk ki a Ieladatban rejl
rmt, es nem eltk at az ertekteremtes elmenyet, elmenk ujabb Ieladatot ad,
hogy most mar annak megoldasa kzben aknazzuk ki az eletrmt. Ha akkor
sem tesszk meg ujabb es ujabb nem vart Ieladat jn.
Az elme a Ieladatot az rm megtalalasaert adja. Ekzben azt sokan kinnak elik
meg, es at- meg atsiklanak az rm megelesenek lehetsegei Iltt.
A legtbb ember elete az rmre varassal telik el a kzdelmek kzepette. A
kzdelemhez rendelt "rossz" tudattartalom vegl elvezet egy helytelen
Ielismereshez: "rossz eletem van, mert nincs benne rm, csak kzdelem".
86
Az az ember betegszik meg, akinek rmre van szksege. rmre es
lelkesedesre. Ha el kivanjuk kerlni a betegseget rljnk a hetkznapok
kzdelmeinek. Ez akarati uton es Ielszolitasra nyilvan nem sikerlhet. Ezert
szuggeraljuk magunkat, lassan, monoton hangon, hangosa: szeretem es
ertekelem magam, rlk a ram varo Ieladatoknak, rmmel oldom meg ket,
hogy ujabb celokat tzhessek magam ele. Az eletem rm, a tetteim rmk, a
megvalositas utja rm.
Az apro, banalis, bosszanto dolgok kisebb lelki egyensulytalansagra
Iigyelmeztetnek. Ha elhagyjuk a kulcsunkat, lelekszakadva rohanunk vissza a
sarokra, ahol megtalalasat sejtjk. Higgyk el, akkor, abban a pillanatban
szksegnk volt arra, hogy rohanjunk, sszpontositsunk, kzdjnk azert a
kulcsert. Levezettk azt az energiat, ami megteremtdtt bennnk az rm es a
kzdelem atelesere, de nem hasznaltuk Iel eddig.
Ha leegett a hazunk, ujat kell epitennk. Szksegnk van ra, hogy megepitsk
azt az ujat! Bolond, aki a haza leegesenek rl. Ne rljnk, mert valojaban nem
ez az rm. De tudunk majd rlni akkor, ha az uj haz vonalai naprol-napra
egyre hatarozottabban rajzolodnak ki, ha tegla a teglara kerl. Ertjk mar? Ideje
van az rmnek, es ideje van a megrendlesnek, a sirasnak, es ha szkseges a
betegsegnek. Ha az elethez adott kzdelem adagunkat nem vallaljuk Iel nkent,
jnnek a "bajok" melyek rakenyszeritenek minket erre.
Sok-sok peldaval illusztraltuk, hogy a sorsunkat meghatarozo, dnt jelentseg
lelki Iolyamatok milyen nagyIoku tudattalan szinezettel es hatterrel zajlanak.
Tudatlan vezerles alatt allnak azok az emberi elmeprogramok is, amelyek
lehetetlenne teszik azt, hogy egy esemenyhez alkalmankent tbb es a szamunkra
valoban elnys ertelmezest rendeljk hozza. Igy alakulhatott ki az a
hagyomany, mely szerint a problemamegoldas a baj es a nehezseg elnevezesevel
parosul. Megismerhettk azt a lelki trvenyt, mely szerint az rmre valo
kepessegnket Iolyamatosan hasznalnunk kell. A kzdelemre valo kepesseget
pedig kzdelemmel celszer megdolgoztatni.
Ha sorsunkat iranyitani kivanjuk, jelljnk ki magunknak rendszeresen celokat
es szntelenl dolgozzunk azok megvalositasan. Amikor igy cseleksznk,
elkerlnek minket a lelki er megdolgoztatasanak hianyabol Iakado varatlan
tragediak es szerencsetlensegek. Ha egy esemenyt vagy egy masik szemelyt
eszlelnk ne alkossunk roluk kizarolagos iteleteket. Feltetelezzk azt, hogy
legalabb egy tucatnyi elnys lehetseg Iorrasava valhatnak szamunkra. Mint
ahogy a kalapacs sem csupan egy szerszam: a kalapacs egyszerre tartozik
peldaul a Iegyverek, a Ia- es vaseszkzk, a kiallitasi targyak es a szerszamok
csoportjaba. Eppen igy, ha embertarsunkkal talalkozunk, akkor nem csak a
szokasos eliteletek altal diktalt jo, vagy rossz ember lehet. vegtelen sok
lehetseget rejt szamunkra, amely rmnkhz es boldogsagunkhoz a
valtozatossag sokszinsegevel kapcsolodhat. Ha kizarolagos velemenyez
itelettel tekintnk masokra, kizarjuk lelkk palettajanak szinesseget, mely
szemelyisegkben rejlik. Gondolkodjunk el neha kedvesnkrl, es baratainkrol!
87
Kerdezzk meg magunktol, hogy eddig milyennek lattuk "t".
Gondolkodasunkkal milyen lehetsegek megvalosulasat zartuk ki kettnk
eletebl. Ha igy tesznk, a kapcsolatunkbol Iakado nagyszer elmenyIorrasok
rvidesen elindulnak a megtestesles utjan. Minden nap alljunk tkr ele, es
mondjuk hangosan a kvetkezket: rlk az eletnek, az egeszsegem kincs,
nagyra ertekelem nmagam. Pozitiv gondolataimat az elmem beIogadja. Az
rm es a lelkesedes minden krlmenyek kztt tarsamma szegdtt.
Gyakoroljuk nszuggesztionkat es cselekedjnk ennek szellemeben. Ezaltal a
betegseg kzdelmet ado, rmt kikenyszerit Iunkcioja megsznik, es nem
Ienyeget tbbe. Vagjunk neki az utnak. Ismeteljk eletem rm, rm, rm!
Tegyk ezt a gyogyito szo egyszer, de csodalatos eszkzevel. Igy sorsunk
iranyitoi es egy boldog elet utazoi vagyunk.
sszeIoglalas
A melytudatbol ket tipusu program iranyitja az eletet.
Az egyik tipus, a valtozo emberi szokasokban gykerezik, es tanulas utjan
rgzlt. Ez a program valosagnak alcazza magat, de a vele valo azonosulas
komoly hibak elkvetesehez es az elet nagy kudarcaihoz vezet.
A masik program Iorrasa, az elet teremtese. Ez az emberi Iaj, az rm es a
szeretet vedelmenek programja. Parancsai mindig a helyes utat jellik. E
parancsok egyik Iormaja a betegseg, ami kzdelmet ebreszt, rmt, celt,
ertelmet adva az eletnek.
Ha az eletrmt nmagunk ertekelesebl, szeretetebl es a letezesnk iranti
halabol meritjk, a betegseg rkre elkerl bennnket.
GYGYTEGHNIKK S LLEKTANI TRVNYEK A TERAPEUTK
SZEMSZGBL
1. Eleter terapia vitalmagnetikus gyogyitas
2. A szuggesztiv beIolyasolhatosag
3. A szuggesztio es a hipnozis lelektani trvenyei
Ez a harom tema a laikusok szamara is komoly tudas Iorrasa es lelkesit olvasoi
elmenyt nyujt. E tapasztalatokon alapulo ismeretanyagot megis elssorban a
gyogyitas elktelezett kepviselinek szanom.
A szuggesztiv beIolyasolhatosag cim Iejezet stilusat megismerve ez a
trekvesem kezzelIoghatova valik. A tudas tkeletes megosztasa erdekeben
szkseg volt olyan tudomanyos, vagy tudomanyosan hangzo kiIejezesek egesz
soranak alkalmazasara, amelyek sokak szamara kevesse erthetek. Az
kedvkert alljon itt a tema tmr sszeIoglalasa, amely iranytkent segiti majd
ket a Iejezet egeszenek Ieldolgozasaban.
88
A lelektani alapon gyogyito terapeuta szamara elengedhetetlen, hogy tkeletesen
tisztaban legyen betege lelki alkataval. Tudnia kell, hogy paciense
pszichopassziv, azaz jol beIolyasolhato-e, vagy pedig pszichoaktiv,
erzeketlenebb szemely Egy rkletesen pszichopassziv egyen elete soran tovabb
passzivizalodhat. Az ilyen emberek rendkivl erzekenyek a szuggesztiv
beIolyasokra. ElIordulhat, hogy a passziv egyen Ielntt korara pszichoaktivabb
jegyeket vesz Iel, tehat kisse megkemenyedik es ellenallobba valik a
beIolyasokkal szemben.
Ha valaki pszichoaktivnak szletett, egyreszt passziv jegyeket szerezhet elete
Iolyaman, de elIordulhat, hogy tovabbi pszichoaktiv jellemzkkel gazdagodik.
Ha egy pszichoaktiv erzeketlenebb szemely tovabbi pszichoaktiv
szemelyisegjegyeket vesz Iel, klnlegesen ritka, kemeny, erzeketlen es nehezen
beIolyasolhato embertipus jn letre.
Ebbe a tipusba tartozik az emberiseg krlbell 5 szazaleka. Negy lelektani
tipusrol van tehat szo. Mindannyian megkzelithetk hipnoszuggesztiv eljarasok
altal, de a velk kapcsolatban alkalmazott terapiak markans klnbsegeket
rejtenek. Az elssorban terapeutak reszere keszitett harom Iejezet kapcsan kln
szolnunk kell a hipnozis es a szuggesztio tartalmi klnbsegeirl. A hipnozis egy
klnleges tudatallapot. A szuggesztio pedig egy inger. A szuggesztio esetenkent
megtltheti a hipnozist, ekkor hipnoszuggesztiv beIolyasrol beszelnk. A
szuggesztiok azonban nmagukban is alkalmazhatok hipnozis nelkl. A terapia
vegs celja az egeszseg megteremtese mellett, hogy a beteg kepesse valjon
ngyogyito es nIejleszt tevekenyseg vegzesere hipnozis nelkl is
autoszuggesztio Iormajaban.
l. leter terpia, vitlmagnetikus
gygyts
A gyogyitas celja elssorban az, hogy a beteget olyan harmonikus es
rmteremt eletutra vezesse, mely a bajt a gykerenel ragadja meg, es
lehetetlenne teszi a kiujulasat. Az okokra hatunk nem a kvetkezmenyekre.
Ezert autoszuggesztiot gyakorolunk. Autoszuggesztios gyogyito, jellemersit
tevekenysegnk nem csupan egy-egy betegseg gyogyulasat segiti el, hanem
lelki Iejldesnket is elnysen beIolyasolja.
A helyes ut az, ha a beteg rvid eligazito terapia vagy tanIolyam elvegzeset
kveten nmagat gyogyitja pozitiv gondolatokkal. Ez nem zarja ki az
esetenkenti heteroszuggesztiot, tehat azt az eljarast, melyben a beteg pacienskent
vesz reszt, es gyogyitoja szuggeralja t. A heteroszuggesztio aranya azonban az
id mulasaval cskkenjek. Mind tbb ert kell sszpontositani a tudatos
nbeIolyasolas tanitasara es Iorszirozasara.
A betegnk soha ne erezze magat aldozatnak. Ne hagyjuk! Akivel trtenik
valami, akivel csinalnak valamit, az az ember csupan kvetkezmeny Ellenben a
beteg erezze, hogy most a gyogyulas kulcsa, es az, aki sajat egeszsege
89
erdekeben hatekonyan dolgozik. Tudatosuljon benne, hogy nelkle nem allhat
be allapotjavulas, kivaltkeppen pedig teljes gyogyulas. A betegen senki nem tud
segiteni, sajat kzremkdese nelkl. Pozitivva alakult gondolatai kepesek uj
eletnivot teremteni, es kibontani az egeszsege viragait. A gyogyszer alkalmazasa
az orvosi vagy heteroszuggesztiv terapia leIolytatasa szkseges, de a teljes
egeszseg eleresehez keves.
Az eleter terapiat a vitalmagnetikus gyogyitast ennek szellemeben alkalmazzuk
betegeinken. E modszer gyakorlasa kzben eletert, vitalmagnetikus Iluidumot
sugarzunk a beteg ember szervezetebe. Ezzel Ielersitjk, megtamogatjuk
gyenge energetikai rendszeret es hozzasegitjk ahhoz, hogy kepesse valjon az
nallo pozitiv autoszuggesztiora. Ne alkalmazzuk ezt a modszert kizarolag
nmagaban! Ha elkezdtk, csakis addig Iolytassuk, mig a beteg lelkileg es
testileg meg nem ersdik hozza, hogy sorsat gondolatai nevelesevel a sajat
kezebe vegye. A vitalmagnetikus gyogyitas kzben is szntelenl ereztessk a
pacienssel, hogy a gyogyulas sikere es Ielelssege az kezeben van. Csakis rajta
mulik. Ne tevessze meg t az a teny, hogy kezelesen vesz reszt. Bizalmat ne
csupan a terapiat vegz szemelybe helyezze. Naprol-napra egyre jobban es
jobban csusszek at a bizalma nmagaba. Vesse hitet sajat gyogyito erejebe. Az
eleter kura alkalmazasa nyoman is Iolytonosan ersitsk benne: bar mi magunk
aramoltatjuk Iele az ert, az szervezete a beIogado test. Ha jobban erzi magat,
azert van, mert kepesse valt a gyogyito er beIogadasara es sajat ereje
Ielelesztesere. Amikor a vitalmagnetikus kura soran a javulas es az energetikai
rendszer harmonizalodasanak els jelei megmutatkoznak, a beteg mar kepesse
valik arra, hogy "sszeszedje" magat es autoszuggesztiot vegezzen.
Ha pillanatnyilag nagyon legyenglt allapotban van, mondja el a gyogyito
alapmondatot napjaban csak ketszer, majd negyszer, vegl tizszer-husszor. Ha
igy tesznk, rvid id multan abbahagyhatjuk a vitalmagnetikus kurat, es a
gyogyito technikat autoszuggesztio Iormajaban betegnk kezebe adhatjuk.
Meg egyszer kihangsulyozzuk, hogy kiegeszit eljarasrol van szo, amikor az
eleter terapiat emlitjk.
Minden beteg aldozatnak erzi magat, ha elszr szembesl testi vagy lelki
bajaval. Sok terapia kapcsan, melyben a betegnek csupan elviselnie szkseges a
gyogyito Iolyamatot, az aldozat szerep es a kiszolgaltatottsag erzese megmarad.
Vannak tehat olyan modszerek, melyek ugy javitanak az allapotan, hogy a beteg
lelki gyengeseget erintetlenl hagyjak. Hacsak vitalmagnetikus kurat
alkalmaznank a beteg gyogyulna ugyan, de sajat gondolatai gyogyito erejet nem
tapasztalhatna meg. Ha maskor betegge valna, ismet aldozatkent elne meg
szerepet a szituacioban. Amennyiben autoszuggesztiot is vegez, sajat hatalma
kvetkezmenyenek latja a gyogyulasi Iolyamatot. Kesbbi eletproblemait vagy
betegsegeit ezutan mar ideiglenes helyzetnek eli majd meg, melynek kapcsan
szkseges Ielkeresnie orvosat, de a gyogyulas zalogat nmagaban tudja. A
vitalmagnetikus kura alkalmazasanak szabalyai a beteg nmagaba vetett hitenek
ersitese szempontjabol a kvetkezk:
90
l. Nem minden esetben szkseges a kura. Legtbbszr elegend a pozitiv
gondolatok erejenek bemutatasa, az autoszuggesztio technikajanak megtanitasa.
2. Eleter kurat akkor vegezznk, ha a paciens energetikailag, ugyszolvan
meg van semmislve es keptelen lenne nalloan gyakorolni.
3. Az eleter kura nem helyettesiti a pozitiv gondolkodast. A pozitiv
gondolkodas viszont gyakorolhato a vitalmagnetizmus nelkl is.
Az eleter kura cim Iejezet negy I reszbl all. Az els tema a magnetizr
szemelyisege, amelyben a szkseges lelki es Iizikai Ieltetelek Iogalmazodnak
meg, amelyek a kura gyakorlasahoz elengedhetetlenek. Ezt kveti az altalanos
kezeles leirasa, majd a specialis betegsegekre bontott gyogymodok. Az utolso
resz az eleter terapia letet es valos Iizikai hatasat hivatott igazolni. Az
eleteraram nem azonos jelenseg az elektromossaggal es a magnesesseggel. A
negyedig resz Iizikai bizonyitekokkal szolgal ennek az allitasnak az
alatamasztasara. Emellett olyan keszlekeket is bemutat, melyeket akar hazilag
is elkeszithetnk, es lemerhetjk rajtuk eleter aramunk minseget es merteket.
Alkalmazzuk az eleter kurat betegeinken a leirtak szerint! Korlatozott
idtartamban! Ha igy tesznk csodalatos segittarsat kapunk gyogyito es
leleknevel tevekenysegnk eredmenyes vegzesehez.
A magnetizr szemelyisege
Annak aki eleter vagy szuggesztiv eleter kezeles utjan kivan gyogyitani mind
testileg, mind pedig lelkileg tkeletesen egeszsegesnek kell lennie. Ez a
kivanalom termeszetesen nem egyenertek azzal, hogy csak a klnsen nagy
lelkiervel rendelkez szemelyek kezelese hat jotekonyan. Nem errl van szo.
Sikerrel szolgalhatjak masok egeszseget az atlagosan ers gyogyitok is.
Ha esetleg megbetegsznk, vagy akarcsak mulo rosszulletektl szenvednk is
ideiglenesen Iel kell Iggesztennk gyogytevekenysegnket. Egeszen addig,
mig vitalitasunkat tkeletesen vissza nem nyerjk. Tudnunk kell, hogy
vitalmagnetizmus utjan sajat gyengelkedesnk atterjedhet a hozzank Iordulo
paciensre is. Hlgyek ne vegezzek a gyogytevekenyseget menstruacios ciklus
alatt! Ezuton tisztazunk egy Ielreertest. Nemcsak IerIiak alkalmasak az eleter
utjan trten kezelesek vegzesere. A tapasztalat azt bizonyitja, hogy nincs
jelents klnbseg a nk es a IerIiak hatekonysaga kztt. St, a IerIiak
klnsen nagy sikerrel kezelhetnek hlgybetegeket, a hlgyek pedig IerIi
pacienst. Mesmer az eleter jelensegerl igy nyilatkozik: "itt nem egy
kivetelesen es ritkan elIordulo jelensegrl van szo, hanem egy altalanosan
letez es vibralo aramlat valtakozo hatasarol".
Maskeppen szolva Ennemoser dr. kihangsulyozza, hogy minden egeszseges
emberben mkdik a termeszetes gyogyer atadasanak kepessege.
Nyilvanvaloan klnbz mertekben. Gyakorlas utjan azonban barki ersitheti,
es csiszolhatja meglev adottsagat.
91
Ha szuggesztiv kezelesnk melle eleter magnetizmust is adunk, nem csak
egeszsegesnek kell lennnk, de klnsen gondosan kell apolnunk a brnket is.
A tisztasag a kellemes megjelenes es a semleges illat alapkvetelmeny A
vitalmagnetizr egyszemelyben orvos es gyogyszer. Ez a trvenyszerseg
gyogyito tevekenysegnk minden perceben lebegjen a szemnk eltt. A siker
erdekeben a betegnek mindig a lehet legnagyobb bizalommal kell viseltetnie
gyogyitoja irant. Ezert kerlni kell minden megnyilvanulast es tisztasagbeli
Iogyatekossagot, amellyel a paciens grcssseget, ellenszenvet, visszahuzodasat
idezhetnenk el.
Ellenben a magnetizrnek olyan hatalmas, vegtelen meg az esetleges undort is
legyz emberszeretettel es gyogyitasra trekv jellemmel kell birnia, amely
meg az ellenszenv csirajat sem tri meg a pacienssel szemben.
Dr. J. Kerner igy nyilatkozik a kerdesrl: "senki mint magnetizr ki ne nyujtsa a
kezet masok Iele, ha nincs a sziveben Ieltetlen emberszeretet es nzetlen
meggyzdes". Az eleter polaris termeszetenel es az ellentetes sarku erk
egymasra nezve kedvezbb hatasanal Iogva erthet az az erdekesseg, hogy
verrokonok kztt a kezeles csak ritkan hoz kielegit eredmenyt:
Bar az apa a lanyara es az anya a Iiara jellemzen kedvez hatast tud
gyakorolni. Testverek es unokatestverek ellenben kerljek a klcsns
gyogyitast. Megjegyzend, hogy esetleg sszeIgg e tennyel az az ismert
jelenseg, hogy bizonyos verrokoni kapcsolatok nem mindig Ielhtlenek. Ki ne
hallott volna rola, hogy egy-egy ismerse szivesebben mutatkozik esetleg
idegennel, mint sajat rokonaival.
A gyogyito szemelyre vonatkozoan had alljon itt meg nehany erdekes szempont
I. Deluzze-tl aki e gyogymod nagymesterenek szamit. "Bizonyos szemelyek
kztt mar a termeszet letesitett rapportot, azaz lelki rokonszenvet. Ezert
elIordul, hogy egy gyogyito sokkal gyorsabban es rendkivl nagy sikerrel
gyakorol hatast egy-egy nevezetes betegere, mint masokra.
Ennel az oknal Iogva, ha szuggesztiv eljarasunkat kiegeszitjk
vitalmagnetizmussal nem vagyunk egyIorman alkalmasak minden hozzank
Iordulo ember azonos eredmenyesseg kezelesere. Sot, vannak olyan
magnetizrk, akik klnsen egy-egy betegseg gyogyitasara alkalmasak.
A beteg neha ugy nyilatkozik, hogy bar a pozitiv gondolatok alkalmazasa
meglep sikert hozott szamara, az eleter beIogadasara alkalmatlan. Azt hiszi,
hogy erzeketlen: Ellenben ha egy szamara rokonszenves gyogyitoval talalkozik,
ez a velemenye gykeresen megvaltozhat. ElIordul, hogy a magnetikus
gyogymod egy orvost klnsen kiIaraszt, mig tarsa ugyanazt a kezelest
Iaradtsag nelkl vegzi. A kimerltseget nyilvanvaloan nem a mozgas idezi el,
hanem az eleter Iluidum kisugarzasa. A kezdk tehat tartozkodjanak a napi
nehany percnel hosszabb gyogyito tevekenysegtl.
Altalaban minden egeszseges es magas kor altal le nem gyenglt gyogyito akar
napi egy oran at is kisugarozhatja az eletert. A vitalmagnetizmus celja a
92
termeszetes eleter kibontakoztatasa. Ennek kvetkezteben a szervezet
megszabadulhat a bajtol es a szenvedestl.
Tilos a modszert kivancsisagbol, bizonyitas vagybol, kivagyisagbol, hitetlenek
meggyzese celjabol alkalmazni. Kerljk a virtust, es ne celozzuk masok
mindenaron valo megdbbenteset, vagy csodalatuk irantunk valo ebredeset. A
magnetizr az eletert csak indokolt esetben sugarozza, mas szituacioban a
szuggesztiv eljaras javasolt. Alljon tle tavol a hiusag, a haszonleses es a
kivancsisag. Csakis az az ohaj vezerelje, hogy jot tehessen azzal, akivel eppen
az adott pillanatban Ioglalkozik. Eckhardt mester szavai kivankoznak ide:
"eletnk legIontosabb pillanata a jelen. A legIontosabb szemely szamunkra az,
akivel eppen most egytt vagyunk: LegIontosabb tette a szeretet".
A gyogyitas soran nem szabad rendkivli hatasokra es jelensegekre varni.
Fontos tudni azonban, hogyan hasznalhatok Iel a krizisek, tisztulasi reakciok,
melyek mindig a gyogyulas els jelei." Mieltt eleter magnetikus kezelest
vallalunk, elszr vizsgaljuk meg sajat lelknk allapotat! Kerdezzk meg
magunktol az alabbiakat: latok-e jelenleg valamilyen gatlo tenyezt sajat
magamban, amely a siker es az eredmenyesseg utjaban allhat? Grdit-e a
gyogyitas sikere ele valamilyen akadalyt maga a beteg, vagy hozzatartozoja?
Ha barmilyen jelleg ellenallast tapasztalunk vagy rossz erzesnk van a
beteggel, annak szemelyevel, betegsegevel kapcsolatban a tevekenyseget
Ielvallalni kiIejezetten ellenjavallt.
Alaptrveny: amikor lelknk hangjaira hallgatva elvetjk a gyogyito
beavatkozas gondolatat, az nem a beteggel valo trdes elutasitasat; nem
szemelyvalogatast vagy hangulatingadozast jelent. Melytudatunk neha olyan
zeneteket kld szamunkra, melyek az adott pillanatban
megmagyarazhatatlanok, de ha rossz elerzet Iormajaban jelentkeznek sulyukat
sohasem szabad alabecslnnk. A vitalmagnetikus gyogymod alapja a beteg
gyogyito iranti Ieltetlen bizalma. Rendkivl Iontos, hogy a paciens
kompetensnek erezze segitjet. A gyogyitoban ugyanakkor ebredjen reszvet, es
olyan termeszet vagy, hogy Ieltetlenl meggyogyithassa beteget, de legalabb
enyhithesse a bajt.
A reszvet Iogalma akar tevedesekre is alkalmat adhat. Kerljk a beteg
helyzetebe valo tulzott beleelest, a sajnalatot es a szanalmat: Ez veszelyes, es
cskkenti vitalitasunkat, gyogyito ernket, emellett letargiat, buskomorsagot
okoz. A reszvet elmenye az emberi testverisegben gykerezik. Annyit jelent,
hogy sorstarsak vagyunk es abbol a szemszgbl tekintnk betegnkre, hogy mi
magunk is nap mint nap vegigkzdjk esetleg megszenvedjk nIejlesztesnk
soran vonzott Ieladatainkat. A reszvet kzlese hozzasegit minket ahhoz, hogy
soha ne gepiesedjnk el, es ne alljunk valaki mellett kizarolag csak rutinbol. A
helyes egyensuly a reszvet kapcsan pedig lehetve teszi, hogy ne legynk
erzelgsek, es ne essnk sajnalatba.
Egyetlen er hajtson minket a kezeles meginditasara: a vagy, hogy az
egeszsegert, az eletert, a betegert cselekedjnk.
93
Az altalanos kezeles
Dr. Ennemoser a bonni egyetem hires proIesszora szerint a reszletes
gyogykezelest mindig egy altalanos jelleg eleter kuranak celszer megelznie.
Az altalanos kezeles - mondja Ennemoser - mindig kinyujtott karral trtenik.
Lapos keztartas eseteben gyengebb, ujjakkal vegzett kezeles altal ersebb hatast
erhetnk el. Ezen bell is gyengebb a hatas, ha ujjainkat szetterpesztjk es
ersebb, ha sszezarjuk. A vitalmagnetikus kura kezrahelyezessel tehat
kezIeltevessel vagy a kez tavoltartasaval trtenik. A kez Ieltevese vagy a beteg
testetl harom-negy centimeternyi kisebb tavolsagban valo tartasa is hosszabb,
esetleg rvidebb ideig tarthat. Eppen igy a karnak leIele, ritkabban keresztbe
vagy krbe vonasa is trtenhet lassabban es gyorsabban.
A kezIeltevest mas neven rahelyezest az altalanos kezeles vonatkozasaban
rendszerint Iejre alkalmazzuk. Tenyernket laposan rahelyezzk a beteg Iejere
es igy tartjuk nagyjabol Iel percig. Ezutan kisse Ielemeljk a kezet, es mar a
levegben egy-ket hvelyknyire a testtl lassan leIele vonjuk a beteg Ielett
mikzben addig kinyujtott karunkat es ujjainkat enyhen behajlitva tartjuk. A sziv
vagy maskent gyomorgdr Ielett, mely gyomrunk Ielett, a trzs kzepen egy
kis melyedes alakjaban van jelezve ismet meg-megallunk a vonasokkal egy Iel
percre. Vegl pedig leIele a labak Iele Iolytatjuk es ezzel beIejezzk a
magnetikus vonast olyan modon, hogy tenyernket klbe szoritva egy a
betegtl tavol oldalt halado szeles ivben ismet Ieje Ile kerlnk keznkkel. Ezt
kveten meg legalabb negyszer megismeteljk az aktust.
Ez volt Mesmer metodusa es az enyem is nyilatkozik Ennemoser. Kezeles
eltt alljunk vagy ljnk egeszen Iesztelenl a paciens ele, olyan kzelsegben,
hogy ne erezze nyomasztonak, ne legyen terhere, de megis kenyelmesen
elerhessk t nyujtott karunkkal. Mieltt a vonasokat megkezdenenk, tartsuk a
keznkben a paciens egyik vagy mindket kezet es rviden nezznk a szemebe. A
gesztus hozzasegithet bennnket ahhoz, hogy Ielismerjk vajon pszichoaktiv
vagy pszichopassziv jegyek dominalnak a betegben. A kezIogas nyilvan
nemcsak ezert trtenik. Egymasra hangolja a gyogyitot es beteget. Igen hatasos
aktus, ha egyik keznket a Iejre helyezzk, masik keznkkel pedig a kezhez
ernk, vagy lazan kezet Iogunk vele. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy
paciensnkn nyugtalansag venne ert, vagy ideges rohamot kapna, ami
meglehetsen ritka esemeny, ugy hagyjuk el az utobb ismertetett Iogast, es
tegyk jobb keznket a gyomorgdrere, mindaddig, amig a beteg nyugalma
tkeletesen helyre nem all. Ezt kveten mindket keznkkel egyszerre vegezzk
az eleter-kezeles vonasokat a korabban leirtak szerint. Majd ismeteljk a
vonasokat a test ket oldalan is. A Ileken, vallakon at. Ezeken a pontokon Iel
percig - egy percig nyugodjanak kezeink. Ezt kveten a karok Ielett leIele
Iolytatjuk a vonast, egeszen a kisujjakig, melyekhez Iel percre illesszk hozza
sajat ujjainkat. Az oldalso vonast szinten negyszer ismeteljk, es minden esetben
szeles ivben a testtl eltavolodva terjnk vissza keznkkel a beteg Ieje Ile.
94
Indokolt esetben ajanlatos lehet a hosszitott kezeles. Ismeteljk a vonasokat
hatszor-nyolcszor hol a test Iltt vonva el a kezeket, hol a gyomorgdrre
helyezve, hogy a beteggel a rapport szntelenl Iennalljon. Masreszt azert, hogy
a gyogyert egyenletesebben szabaditsuk Iel. Egy kezeles soran legIeljebb
huszhuszont percig vegezzk ezeket a vonasokat. Ezutan csinaljunk nehany
gyors levezet mozdulatot, a Iejtl a kezek, labak Iele, majd a beteg tltsn Iel
orat a legteljesebb nyugalomban! Eddig Ennemoser.
A technikai kivitelezest megelzen a vitalmagnetikus kezelest ado szemely
egyenisege es hozzaallasa a dnt a gyogyulas szempontjabol. Ennek kapcsan
tanulsagos szamunkra dr. A. Veinholt leirasa: "a gyogyito eljaras kezdeten a
magnetizr ljn szemkzt a beteggel, vagy ha eppen agyban Iekszik, akkor az
agya szelere. Elskent hvelykujjaval erinti a beteg homlokanak a kzepet,
mikzben tbbi ujja ketoldalra hajlik. Ebben a pozicioban marad nehany
pillanatig aztan leIele vonja kezeit az arc eltt, a nyak es a mellkas eltt a
szivgdrig, ugy, hogy a hvelykujj csucsa az orr, a nyak es a mellkas
kzepvonala Ielett jar. A szivgdr Ielett valo rvid pihen utan a
hvelykcsucsokkal levonulunk a kldk tajekaig. Nehany pillanatnyi
megallapodas utan a kezeket a testtl ket oldalt eltavolitva vissza ernk a
vallakig. Innen vegigsimitunk a karokon a kez csucsaig, mikzben a hvelykujj
a kar bels, a tbbi ujj pedig a kar kls oldalat erinti. Ha ilyen modon a beteg
kezhvelyke csucsaig jutott a magnetizr, meg Iogja ezt oly modon, hogy a
hvelykujjak erintkezzenek egymassal, pontosabban a csucsaikkal. Ezt kveten
ismetelten oldalt eltavolitott kezekkel visszater a szivgdrhz, ahonnan most
leIele halad az altesten es a combokon vegig a terdekig, ahol az ujjak hegyevel
kisse megallva lehatol a labcsucsig.
A testtl ket oldalt eltavolitott kezekkel ekkor ismet visszater a homlokhoz,
megismetli az eljarast es addig Iolytatja, mig az eliranyzott id engedi. Miden
vonas mintegy Iel percig tartson.
Az els gyogyito Ioglalkozason klnsen ha regota Iennallo bajrol van szo, es
ha a beteg gyenge immunervel rendelkezik meg kell elegednnk ezzel az
altalanos kezelessel es csak kesbb terhetnk at a beteg testreszek klnleges
sugarzasara.
A kezeles kezdeten mindenkeppen Iel kell ismernnk hogy a paciens betegsege
pozitiv vagy negativ eleter kezelest igenyel inkabb. Pozitiv kezelesnel a
gyogyitonak athato celzott gondolater koncentracioval kell dolgoznia.
(Labtol Iejig lassu vonasokkal dolgozik) A negativ kezeles legyen gyorsabb,
rvidebb, gondolatkoncentracio nelkl. (Fejtl labig gyors vonasokkal)
A pozitiv kezelesnel a beteg eletert nyer. A negativ kezeles altal a Ilsleges
Iluidumokat vezetjk le. Megjegyzend, hogy olyan esetekben mikor a betegseg
idegrendszert izgato Iajdalmakkal, vertolulasokkal, gyulladasokkal, lazzal jar,
ugy a pozitiv kezelest nyugtato, csillapito negativ eljarasnak kell megelznie.
Gyors leIele iranyitott vonasokkal elerhetjk az agy verteleniteset es a
megnyugvast. A bevezet pozitiv vagy negativ kezeles utan abban all az eleter
95
magnetizmus mveszete, hogy a szkseges modon Ielvaltva alkalmazzuk a
negativ es pozitiv eleter kurat, helyreallitva igy a kettjk kztti egyensulyt.
Ha az elttnk l beteg homlokanak bal oldalatol mintegy masIel hvelyknyire
tartva jobb keznket azt eszleljk, hogy az illet sajatsagos meleg aramot erez,
es Iejet hatrahuzodni erzi, valamint breben olyan Ieszlest tapasztal, mintha
kiszaradna, ugy pozitiv energikus terapiara van szksege.
A gyogyitas megkezdese eltt Iigyelembe kell vennnk az alabbi szabalyokat is!
Tekintetnkkel mindig kvessk eleter vonasaink iranyat, klnsen a pozitiv
kezeleseknel. Egy-egy vonas elvegzese utan kezeinket oldalt Ielrees iranyba
razzuk le, mintha rarakodott Iluidumtol kivannank megszabaditani, es csak
ezutan lenditsk vissza csukott kllel nagy ivben a beteg test Ile, hogy vegl
tenyernket kinyitva a vonast ujra megkezdjk.
Abban a szobaban ahol a gyogyito tevekenyseget vegezzk viragzo nvenyek ne
alljanak. A leveles, virag nelkliek azonban benn maradhatnak. A gyogyitonak a
kezeles alatt nem szabad elhagynia beteget. Kerlni kell a 'nyugtalan, Iel es ala
jarkalast, es jobb ha nincs jelen harmadik szemely A beteg ltzeke legyen
knny, es az eleter kura eltt ket-harom oraval mar ne Iogyasszon etelt.
Klnleges kezelesek
Mieltt a betegsegeket konkretan tanulmanyozni kezdenenk Iontosnak tartom
leirni az alabbi Iigyelmeztetest. Rendszeres es nyilvanos gyogyito magnetikus
kezelesre csak az az ember vallalkozhat, aki a legteljesebb mertekig tkeletesen
egeszsegesnek mondhato es a bels lelki emelkedettseg mellett akar vele
szletett modon, akar elkeszletek es tanulmanyok reven olyan nagy
mennyiseg vitalitassal es tiszta gyogyito ervel bir, hogy nem csak a betegeken
tud segiteni, de laikus kznseget is meg tudja gyzni a vitalmagnetizmus
gyogyerejerl es aldasos mkdeserl. Ha a nyilvanos kezeles soran a
kznsegben ketely ebred, .az negativan beIolyasolhatja a gyogyitas
eredmenyet. Ne Ieledjk az eleter kura sikerenek egyik titka a gyogyito
szemely melto, hiteles lelki hozzaallasa. Termeszetesen az alapos anatomiai
ismeretanyagra is szkseg van a kezeles pontos kivitelezese erdekeben. Az
alabbi rvid anatomiai leiras a gyogyitas hivatasahoz termeszetesen keves, de a
ktet anyaganak Ieldolgozasat a laikusok szamara megknnyiti.
A legzes a td altal trtenik, a mellkasnak a gerinccel sszekttetesben allo
kzepbordaknak es a nyak egyes izmainak segitsegevel. A sziv a verkeringes
kzponti szerve, izmai sok olyan ideggel vannak sszekttetesben, melyek a
gerinccsigolyak Iele es annak hosszaban huzodnak, s amelyekbl ismet sok ideg
agazik el reszben a bels szervek, reszben az agy illetve a gerincvel Iele.
A mellkas alatt van az ugynevezett sziv vagy gyomorgdr, amely alatt erzelmi
eletnk kzpontja a napIonat plexussolaris huzodik. Az emesztes a gyomor, a
belek, a lep, az epe, a maj es a vesek kzremkdesevel trtenik. A lep es a maj
a hasregben vannak, a lep a verkepzdes es a vertisztitas egyik legIontosabb
96
szerve balra Ioglal helyet, a gyomor also resze mellett. A maj, mely szinten
vertisztitashoz, meregteleniteshez es emeszteshez szkseges, az epekepzdes
szerve is. A maj a hasregben Iell es jobb oldalon helyezkedik el. A gyomor a
kzeps bordaknal kezddik, balrol jobb Iele iranyul, a belek a gyomor alatt
huzodnak. A vesek az agyekcsigolyak kzeleben vannak a hati oldalon a maj
alatt es a lep mgtt. A szellemi elet szerve a nagy agy a koponyatet alatt. Itt
van az akarati, gondolati es ntudati elet kzpontja. Az agy es a gerincvel
egyuttal az erz es mozgatoidegek kzpontja is, melyek behalozzak az egesz
testet. A gerincvel Iels vegebl a nyakszirt alatt erednek az erzekszervek es az
arc idegei.
Az eleter magnetikus vonasok a specialis szervkuraknal hasonlatosak a
korabban leirtakhoz, de szkebb hatarok kztt alkalmazandok. Itt csupan
annyit jegyznk meg, hogy ha ujjainkat egymashoz szoritva tartjuk a beteg
testresz Iele, a hatas mindig erelyesebb, pozitivabb, mint nyitott tenyernel, mely
szelid, meleg, oszlato ert araszt. Az ujjak ilyen modon valo tartasa utan
ujjainkat sugar alakban s krben vonjuk szet, ami altal a Iajdalmat
cskkenthetjk, illetve oszlathatjuk, majd a kezek illetve labak vegei Iele huzott
vonasokkal levezethetjk. Mint tudjuk az eleter nem kizarolag a kezujjakon
aramlik ki, hanem a szemeken st a leheleten keresztl is. Ezert a vonasokat a
kell gondolati koncentralas mellett szemnkkel is celszer kvetnnk. A
kezeles soran leheletnket is Ielhasznalhatjuk. Most tekintsk at Mesmer,
Ennemoser, Gerling es Rik javaslatait a konkret betegsegek gyogyitasara
vonatkozoan.
Angolkor - Kezdetben csupan altalanos kezeles javallt. Majd kezIelteves a
gyomorgdrre es a gerincre. Levezet vonasok a lep tajekarol.
Ajulas - Hozzuk a pacienst kenyelmes, kinyujtott Iekv helyzetbe es
gondoskodjunk szamara tiszta levegrl. Ezutan vonjunk hosszu levezet
vonasokat a Iejtl a labig.
Almatlansag - Lassu vonasok a Iejtettl a homlokon, szemeken, melleken
keresztl a gyomorig. Tiz percnyi gyogykezelest kveten kvetkezzek t-nyolc
perc sznet, s ezutan ismeteljk meg a vonasokat.
Benulasok - Hosszu ideig tarto altalanos bevezet kezelest kveten a bena
reszeken specialis vonasok szksegesek. Ha a bena testresz melegedesre
hajlamossa valik, es a beteg tszurasokhoz hasonlo erzesekrl szamol be a
javulas kszbn van.
Brbetegsegek - Elszr altalanos allapotjavitas kvetkezzek be. Egyes
beteg helyeket sszetartott ujjakkal sugarozzunk krben Iorgo mozdulatokkal,
97
ami utan a beteg helyrl valo levezet vonasok jnnek. Fejen lev
brproblemaknal a lep tajeka is besugarozando.
Cukorbetegseg - Az altalanos kurat a maj es lep specialis sugarzasa kvesse.
Alkalmazzunk az agyekoktol leIele trten vonasokat.
Daganatok - KezIelteves a daganat helyere, majd sszezart ujjakkal krzes
es elvezet vonasok.
Epilepszia - Ez a rettenetes es a modern orvosi tudomany altal ugymond
gyogyithatatlannak tartott betegseg igen gyakran gyogyult mar meg ers
kepzelet koncentracioval, gyogyito vaggyal parosulo vitalmagnetikus kezeles
nyoman. Ennemoser utasitasai szerint jarjunk el. Az els I szempont, hogy a
besugarzo kurat nagyon lassan vegezve es enyhe rahatassal kezdjk el. A
grcss rohamtol veszelyeztetett egyenek az eleter kezeles kzben is rosszul
lehetnek, a betegseg habitusa szerint. Meg akkor is, ha klnben igen ritkan
jelent naluk problemat a tnetek megjelenese. A kezeles kezdeten elegend a
kezek enyhe Iogasa es a kez nehany pillanatnyi Ieltevese a gyomorgdr
tajekara. Ha ezt kveten nem allnak be grcss rohamok, lassan, hosszabb es
erteljesebb behatasokat is kezdemenyezhetnk. Ekkor mar Ieltehetjk egyik
keznket a Iejre, mig a masikat a gyomorgdrre, es levezet vonasokat is
vegezhetnk. Elszr erintes nelkl, majd erintessel a ruhan keresztl. Mialatt a
homlokon, a vallakon, a knykn es a kezek Ielett nehany masodpercig
sznetet tartunk. Ha meg erteljesebb hatast kivanunk gyakorolni, tenyernket a
nyakszirtre es a keresztcsontra tarthatjuk egy-ket pillanatig.
Ugyanigy Ieltehetjk keznket a beteg lepe, maja Ile is. Es Ielvaltva egy-ket
percig a hatara es altestere akkent, hogy a beteg oldala melle allva elbb egyik
keznket a hatulso Iejresztl a haton leIele es masik keznket egyidejleg ell a
homlokon es a mellen at szinten leIele vonjuk.
Vegl e problema kapcsan a legerteljesebb besugarzas ugy trtenik, hogy
mindket keznket Ieltesszk a beteg Iejere, s azutan a hatgerincen tbb izben es
kzvetlen erintessel leIele vonulunk. Ha beteges izomrangatozas, nyugtalansag,
vagy hemelkedes jelentkezne, azonnal hagyjuk abba a terapiat. Ennemoser
szerint a Ienti kura pontos betartasaval negy beteg eseteben teljes gyogyulast ert
el a tizedik talalkozas utan. Masoknal azonban kesbb jelentkeztek a javulas
jelei. Az epileptikus rohamok alatt grcssen sszehuzodott testreszeket soha
sem szabad erszakkal szetIesziteni, ehelyett hosszvonasokat alkalmazzunk. A
plexussolarisra valo sszezart ujjakkal trten besugarzas meggatolhatja a
roham kitreset.
Fajdalmak - Neha teljesen megszntethetk, sok esetben pedig enyhithetk
azaltal, ha sszezart ujjainkat mintegy ket percig nagyjabol harom centimeter
tavolsagra tartjuk a Iajdalmas resztl, es azt kveten levezet vonasokat
98
vegznk az idegek menten a vegtagok illetve azok vege Iele. Altalaban tiz-husz
vonas is szkseges lehet.
FejIajas - Egyik tenyernket helyezzk a Iej hatso reszere, masik
tenyernket pedig a homlokra. Kzben vegezznk tbb oldalso levezet vonast.
Ideges IejIajasoknal kezeinket reszben a homlokra, reszben a Iej ket oldalara
szoritsuk. (Charot-Iele sisak) Ha a Iej meleg, es az arc piros, ugy a Iejtl labig
terjed grand courant vonasokat gyakoroljunk.
Ficamok - Meglepen jol reagalnak az eleter kura alkalmazasara. Vegyk
ket keznk kze a kiIicamodott kezet vagy labat, es meleg lehelettel (nem hideg
Iujassal) halmozzuk Iel a Iicamodas helyen a pozitiv eletert. Ezutan vegezznk
enyhe masszazst es vezessk a vonasokat a paciens ujjvegei Iele. Ha a boka
Iicamodott ki a terdtl vonjuk leIele a vonasokat.
FlIajasok - A ket mutatoujj a hallojaratba helyezend, majd nehany perc
mulva levezet vonasok kvetkeznek a karok menten.
Gyomorbajok - A gyomor idegessegi vagy gyengesegi problemainal
terpesszk szet ujjainkat a gyomortajek Iltt, es azutan huzzuk le keznket a
szivgdr Ile. Majd meg lejjebb a terdeken at a labvegekig. Jo hatast erhetnk
el, ha a hatgerinc kzepe tajarol elre a gyomor es az altest Iele iranyitjuk
magnetikus vonasainkat.
Hiszteria - A hatat kell kezelnnk a csigolyak menten leIele lassan erintes
nelkl: Ha a beteg kzben Iajdalmat erezne, hagyjuk abba a gyakorlast.
Holyagproblemak - Els az altalanos kura. Majd vegezznk levezet
vonasokat a Iels agyek tajarol a labakig. Az esetleges Iajdalmakat atvezet
kezelessel lehet enyhiteni. Ez abbol all, hogy mig egyik keznk ujjait majd
kesbb az egesz tenyeret a Iajdalmas hely Ile tesszk, addig a masik keznket a
test ellenkez hatso oldalara helyezzk.
Idegbajok - Altalanos kezeles javallt, mely hatasos es eredmenyes.
InIluenza - Altalanos kezeles.
Isiasz - Az els napon ket-harom izbeni kezeles szkseges. Klnsen a
csipket kell lassu vonasokkal sugaroznunk a keresztcsonttol a terdkalacsig,
majd innen a labujjhegyig.
Izleti problemak- Erelyes altalanos kezeles utan minden izlet kln-kln
kezelend. Regota Iennallo bajoknal egy gyogyito kura Iel oran keresztl tarthat.
99
Laz - Ennemoser az altalanos kezelesre Iektette a hangsulyt.
Mandulagyulladas -A IogIajasoknal alkalmazott eljaras segit. Emellett a
nyakreszen es a Ilek alatt is levezet vonasokat huzunk.
Mellbetegsegek Td - es mellhartyagyulladasnal a gyulladasos gocokat
sszetartott ujjakkal kell kis tavolsagbol besugaroznunk. Ha a betegen
borzongas jeleit eszleljk akkor ujjainkat terpesszk szet es tenyernket
Iorditsuk a gyulladt resz Iele. Asztmanal az egyik kezet hatra, a masikat ell a
mellre kell helyeznnk majd mindkettvel lassan leIele kell haladnunk a gyomor
iranyaba.
Menstruacios zavarok - A periodus beallta eltt jelentkez Iajdalmak
kezIeltevessel kezelendk, majd nehany perc elteltevel a gyogyito kezek a labak
Iele vonandok. Grcss menstruacios Iajdalomnal kezeinket a beteg hatara
helyezve a csipkn at, a kldk Iele es ez ala egy tenyernyivel a hasIalon
vonjuk leIele. Itt sszezart ujjakkal cskkentjk a grcss tneteket, majd
tenyerrel az alcsont ket oldalan, s a labak bels Ielen erintes nelkli levezet
vonasokat huzunk elszr a terdekig, aztan a labvegekig. Az altesthez kzel
gyorsabb, ettl tavol lassubb vonasok szksegesek. A menstruacios zavarok
azaltal is cskkenthetk, ha haromnegy nappal a periodus beallta eltt naponta
altalanos kurat gyakorlunk.
Migren - Tartsuk egyik keznket nyitottan a homlok Iele, mig a masikat
tegyk a beteg nyakszirtjere, nemi nyomas kisereteben. A Iajdalom igy sokszor
mar tiz perc alatt elmulik.
Natha - Az orr hosszaban eszkzljnk levezet vonasokat.
Orrverzes - Ennek kapcsan mar neha az is hasznal, ha ujjainkat sszezarva
az orr tvere helyezzk. Ha ez nem segit, tegyk tenyernket a Iejre, a
homlokon at a Ilek, az orr es a szaj Iele vonjuk le, majd ujra a Iejre teve
keznket vonjuk le a labig.
Reuma - A Iajdalmas ponttol kezdve alkalmazzunk levezet vonasokat. A
kisagy es a gerincoszlop levezet kuraja is igen jo hatasu.
Sebek es verzesek - A verzest sszezart ujjakkal csillapitsuk, a sebtl ket
centimeterre helyezve keznket. Hasonlo madon segithetjk el a-mar nem
verz sebek gyogyulasat is tiz-tizent perces besugarzassal.
100
Szemproblemak - Rvidlatas es ideges latasi zavarok eseteben az ujjak
sszezart modon tartandok a szem eltt, mig a masik kez a Iej hatso resze Ile
emelend. Szemgyulladasnal elszr altalanos kurat hajtsunk vegre, majd ezt
kveten erintes nelkl az ujjak hatso reszevel vonuljunk a homlok iranyaban a
szemek Ielett a Ilek Iele.
Szivbetegsegek - Erteljes szivdobogasnal, szividegessegnel alljunk
szemben a pacienssel kiterjesztett karokkal es beIele Iorditott tenyerekkel,
ujjainkat egy kisse meghajlitva. Betegnk karjai is legyenek kinyujtva, leIele
grbitett ujjakkal. Ezutan sajat ujjainkat erintsk hozza a beteg ujjaihoz addig,
mig a szividegesseg vagy erteljes szivdobogas enyhl. Ezutan a szivtajektol az
oldalak Iele vonjuk kezeinket lassan erintes nelkl.
Veseproblemak - Az altalanos kezelessel kezdjk, majd elvezet vonasok
kvetkeznek a Iels agyek tajtol a labszarakon at a labIejig.
Mindezen Ielsorolt betegsegeken kivl termeszetesen mas problemak gyogyitasa
is eredmenyes vitalmagnetizmus utjan.
Teves az az nezet, hogy csakis modosult tudatallapotban szomnambulizmusban
erhet el a gyogyulas. ElIordul ugyan, hogy szomnambul allapotba kerlve a
betegek szinte latnoki kepesseggel ismerik Iel bajuk okat es lehetseges
ellenszeret, de ennek atelese nem Ieltetel. Ha a paciens megis elaludt volna a
kezeles soran es mi azt tapasztaljuk, hogy alma a hipnozishoz hasonlo
termeszet, akkor legjobb, ha azonnal Ielebresztjk specialis demagnetizalo
vonasok utjan. KezIejnket tartsuk IelIele es a labtol a Iej iranyaba haladjunk
tbbszr gyors egymasutanban. A demagnetizalas tehat a magnetikus kezeles
semlegesitese akkor is szkseges lehet, ha kurank kellemetlen nyugtalanito
hatast keltene. Ez esetben mind keresztvonasokkal mind pedig lekeIeles szer
gyors mozdulatsorral vonhatjuk el a leadott ert. Flproblemak, orr es
szajbetegsegek demagnetizalasa gyors legyezszer mozgasokkal trtenik az
adott szervek eltt. A vitalmagnetizmus kapcsan csakugy mint a szuggesztiv
kezelesek eseteben is szamolnunk kell az ugynevezett tisztulasi reakciokkal.
Gyakran elIordul, hogy a magnetizmus kriziseket valt ki es az adott problema
enyhe tnetegyttese jelentkezik. Ez a Iolyamat gyors regeneraciora es
egeszseges eleter-aramlasra enged kvetkeztetni. A jelenseg egyertelm
Ielismerese es azonositasa szakertelmet, tapasztalatot kvetel.
A tapasztalt magnetizr sajat magat is kepes meggyogyitani. Nem igenyel
beavatkozast egy masik ember reszerl. A reggel es este alkalmazott levezet
vonasok egyebkent minden egeszseges embernek is ajanlhatok. A betegek
kerljek ezt az eljarast es Iorduljanak szakemberhez. Vegezetl meg kell
emliteni, hogy az egeszseg Iontos resze a mertekletesseg, a jozan
kiegyensulyozott eletmod.
101
Az eleter magnetizmus bizonyitekai
(Eleter, elektromossag, magnesesseg)
Kis trelemmel, es kitartassal mindannyian vegezhetnk olyan kiserleteket,
melyek a kvetkezkben kerlnek leirasra, es bizonyitekul szolgalnak az eleter
magnetizmus mkdesere.
Targyev januar 15-en ugyanazon helyrl valo Ildel telt viragcserepbe t-t
szem Ieher babot ltettem. Az egyik resz babot ltetes eltt eletervel
sugaroztam be, es termeszetesen a hozzavalo cserepet megjelltem. A megjellt
cserep Ildjet minden este besugaroztam, es besugarzott vizzel ntztem.
Mindket cserepet ugyanabban az ablakban helyeztem el. Az ntzeshez hasznalt
viz is termeszetesen egyenl mennyiseg volt.
Februar 10-ig csupan az volt kzttk a klnbseg, hogy a besugarzott
cserepben a Ild mindig szarazabb volt, es a nveny ebbl korabban kelt ki. A
ket nveny gykerenek merete e napig nem mutatott klnbseget. Februar 12-en
a Ient leirt modon rezedamagot vetettem ket cserepbe, es a babhoz hasonloan
kezeltem. Marcius 6-aig a besugarzott cserepben a mag kikelt, mig a masik
talban meg nem is csirazott.
Marcius 14-en primulaval ismeteltem meg a kiserletet. Aprilis 16-an a nvenyek
kikeltek, de eszlelhet volt, hogy a be nem sugarozott vetes erteljesebben
Iejldik, mint a kezelt nveny Junius 1-ig a sugarzott nveny egyertelmen
gyengebben Iejldtt. Ezen idponttol azonban ersebbe valt, levelei stetebbek
es nagyobbak lettek, mig a kezeletlen nveny levelei ugyanolyan Ieltetelek
mellett sargasabbak.
A kurat augusztus 13-ig Iolytattam, es e napon be is Iejeztem. Az ntzes ezutan
mar kizarolag be nem sugarzott vizzel trtent. Az els viragok szeptember 13-an
nyiltak ki a kezelt nvenyen es szeptember 19-en a masikon. Ez idtl kezdve a
korabban kezelt nveny ersebben Iejldtt, mig a masik egyre jobban lemaradt.
Ket evvel kesbb a nem kezelt nveny elpusztult, a besugarzott nveny viszont
harom ev utan is viragzott. A Ienti kiserletsorozatot mindenki nalloan is
elvegezheti.
Egyetlen Iontos szabalyt kell betartani a nvenyek valamint az ntzeshez
hasznalt viz besugarzasa legIeljebb harom percig tartson.
Bevezet kiserletsorozatunk utan vizsgaljuk meg azt az allaspontot, mely az
eletert azonositja az elektromossaggal. Az alapos vizsgalat es sszehasonlitas
soran valaszt kapunk szamtalan kimondott es ki nem mondott kerdesnkre is.
Az eleter magnetizmus mkdeset tagado szemelyek azt allitjak, hogy amit
eleternek tartunk, az kznseges elektromossag, amely benne van minden Ildi
lenyben. Nos, az elektromos aram emberi testben valo keringese tudomanyos
teny Elszr Du Bois-Reymond Ioglalkozott behatoan a kerdessel. Ezt kveten
egy dr. Stern nev IrankIurti tudos vegzett sajatos kiserletsorozatot ez iranyban.
Kimutatta egy radiometerrel es egy Geissler-Iele csvel, hogy az emberi test
pozitiv elektromossaggal telitett.
102
Mas tudosok egyebkent hasonlo kiserletek alapjan negativ elektromossagunak
talaltak az embert. Dr. W. A. Stone megmerte az emberi kezek es labak kztti
elektromos Ieszltseget, es bizonyos polaritast talalt kzttk, mely
elektromotorikus ert eredmenyezett.
Az orvosi szakirodalom bvelkedik az olyan leirasokban, amelyek az emberi
elektromossaggal kapcsolatosak. A parizsi Salpetriere tanara Dr. Fere egy olyan
hlgyrl kzlt leirast, aki eppen ahhoz hasonlo jelensegeket teremtett nmaga
krl, mint egy elektromos konduktor. A szazadeln Saint Urbain kzsegben egy
olyan gyermek szletett, aki allandoan tltve volt nagyIoku elektromossaggal.
Ha az emberek a kzelebe ertek, maris erezhettek bizonyos vonzo es taszito
hatasokat, emellett a testebl gyakran Ienyl kisugarzasok aramlottak szet. Ezek
ereje a gyermek nvekedesevel egyre Iokozodott. Mikor elerte els evenek
kszbet, ideges erzekenyseg vett ert rajta, es komolyan megbetegedett.
Nemsokara meg is halt. Halala pillanataban olyan elektromossagot sugarzott,
melynek Ienye az egesz szobat betlttte.
Az ujabb kutatasok kzl Gharperntier es Blondolet N- sugarain kivl
klnsen emlitesre meltoak Dr. Narkiewicz elektrograIkus kiserletei. Ezek a
kiserletek Dr. Narkiewicz szerint azon a hatason alapulnak, amelyet a legkri
elektromossag az emberi testre kzelebbrl az idegekre gyakorol.
Narkiewicz egy sajat Iejlesztes gep es klnsen erzekeny Ienykepez lemezek
segitsegevel vegezte kiserleteit. Ez a gep egy elektronikus induktor, amely
sodronyvezetekkel van sszektve egy Ialra ersitett Iemcsuccsal, amely
sszegyjti a leveg elektromossagat. A telephez emellett egy masik
sodronyvezetek is hozza van kapcsolva, amelynek vege egy vegedenybe
nyulik, ami Ielig tltve van savval. Ha ezt az elszigetelt polust a keznkbe
vesszk, es egy masik szemely, aki a keszlekkel semmiIele sszekttetesben
nem all megIogja a masik keznket, akkor bennnk mindazokon a helyeken,
ahol idegducok vannak, elektromos kislesek keletkeznek. Ha egyik keznkkel
a leszigetelt polust tartva, a masikba egy Geissler- vagy Grookes-Iele csvet
helyeznk, akkor e csvekben azonnal Ienyjelensegek mutatkoznak, mihelyt az
aramon kivli masik szemely is hozzajuk kti a kezet.
Narkiewicz szerint az elektromos aram a Ild Ielleten lev sszes testben
allandoan jelen van. Az emberi testben is millio olyan sejt mkdik, amely a
galvanelemek szerepet tltik be. Ezek az idegducok a ganglionok, amelyek az
idegrostokon at az agyvelig mint Ibatteriaig arasztjak elektromossagukat. Es
mint ahogy egy elektromos batteriaban is bizonyos vegyi Iolyamatok
indukalodnak, mihelyt aram kering benne, ugy az idegsejtek allapotaban is
beallnak bizonyos biokemiai, bioIizikai valtozasok, mihelyt betegsegek,
izgalmak vagy kls megterhelesek erik a szervezetet. Narkiewicz tudomanyos
IelIedezesenek lenyege, hogy az idegducokhoz vezetett elektromos aram
segitsegevel Ienykepezes utjan megallapithatjuk az idegeknek es az egesz
testnek az egeszseggyi allapotat. Az idegducokban a Ient emlitett modon kisl
103
elektromos szikrak ugyanis Dr. Narkiewicz szerint a kln e celra keszitett,
rendkivl Ienyerzekeny lemezeken megIelel nyomokat hagynak.
A kutato tbb mint 1.500 Ielvetelt keszitett ilyen modon es ezekbl azt a
kvetkeztetest vonta le, hogy az egeszseges test ers szikrakat, illetve ezeknek
megIelel kiaramlast mutat, mig a beteg test csak gyengebbeket. St a
megbenult reszek idegei egyaltalan nem arasztanak magukbol ilyen elektromos
sugarzast, de a beteg testreszek is a betegsegtipusok, es ezen bell a stadiomok
szerint mas es mas kepet adnak. Narkiewicz szerint ez a keszlek a jv
diagnosztikai eszkzeinek uj generaciojat teremti meg.
Klnsen erdekesek, es az emberi elektromossag polaris tulajdonsagait
bizonyitjak azok a Iotoi, amelyek els reszen ket egymassal rokonszenvez IerIi
egymashoz kzelit kezebl egymast vonzo sugarak, mig hatoldalan ket
ellenszenvez n kezebl kiaramlo es ennek megIelelen egymast taszito
sugarak lathatok. Amint e kiserlet is sejteti, a Narkiewicz-Iele Iolyamatban nem
kizarolag csak az elektromossagnak van szerepe, hanem minden bizonnyal az
eleternek es a polaris eletaramoknak is. Ez talan nagyobb mertekben van igy,
mint azt a Ieltalalo hinne.
Ezen Iell bizonyithato, hogy az emberi szervezetben nemcsak elektromossag
talalhato, hanem asvanyi Iluidum is. Ezuttal nem az OD-ra gondolunk, hanem a
magnesvask Iizikalisabb jelensegere. Dr. Despigne arrol szamolt be, hogy a
legklnIelebb targyak besugarozottakka valtak, amint egy Schmitz nev
szomnambul n ideges rohamai idejen hasznalta ket. Ez a n egy oragyarban
dolgozott, es idegrohamait kveten minden altala hasznalt mszer
megzavarodott, amiert rvid id multan el is kellett hagynia munkahelyet.
Burdach Physiologia Enciklopediajanak IX. Iejezeteben olyan esetet kzl, mely
szerint egy IerIi hvelykujjaval vonzo tipusu, tbbi ujjaval pedig taszito hatast
gyakorolt a magnestre.
Delaagne Henri olasz tudos egy kiIogastalanul eredmenyes kiserletet mutatott be
a Milanoi Akademia tagjai eltt, melyben egy szomnambul lany pusztan
gondolatkoncentracio segitsegevel elteritette az iranytt. Sikerlt azt rvid id
alatt hat Iokkal kilenditenie.
Legujabban Harnack a Hallei Egyetem elettan proIesszoranak is sikerlt ez a
kiserlet. Ujjaival gyengen megsimogatta egy iranyt Ielett az veglapot, es a t
olyan ers kilengest mutatott, amilyet csak 1.300 volt Ieszltseg aram tudna
letrehozni. Az ilyen nagy magneses kepesseg emberekkel valo talalkozas
eselye csekely, hisz ritkan szletnek olyanok, akik ilyen mutatvanyokra kepesek.
A kvetkez egyszer kiserlettel meggyzdhetnk arrol, hogy a magnesez
kepesseg valosagon alapul.
Vegynk egy knny acelszalagot, peldaul egy acelrugonak 8-9 centimeteres
darabjat es kssk azt kezIejnkre egy zsinorral, olyan modon, hogy az
acelszalag egyik vege hvelykujjunk, a masik vege kisujjunk vonalaba essek.
Viseljk e karktt a krlmenyekhez kepest legalabb 6-20 oraig, azutan vegyk
le, es kzelitsnk vele az iranythz.
104
A t az acelszalag enyhe, vagy komolyabb besugarzottsagat Iogja elarulni. A
kisujj Iele es reszen negativ, a hvelykujj Iele es reszen pozitiv aram Iejldik.
A vitalmagnetizmussal gyogyito szakemberek pontosan tudjak, hogyha
klnbz mertekben is, de letezik bennnk az elektromossag. Es letezik
bennnk a Iizikai magnesesseg is. Mindez azonban nem zarja ki,' hogy az
eleter ezek mellett es ezektl Iggetlenl nalloan is mkdik az emberi
testben. Hiszen Reichenbach mar kimutatta, hogy az eleteraram eppen ugy
bizonyitott jelenseg, mint az elektromossag, magnesesseg, Ieny es h. Ezek
mellett, ezekkel sszeIggesben jelentkezik. Az eleteraram reszt vesz ezen
jelensegek egymasba valo atalakulasanak Iolyamataban is. Tehat a testben
kering elektromos es magneses erk nem az eleteraram kizarasanak
bizonyitekai. Egy sor megIigyeles tamasztja ala, hogy az eleteraram bar
bizonyos szempontbol rokon termeszet a Ient emlitett erkkel, de markansan
megklnbztethet azoktol. Mas trvenyek uralma alatt all, mint a
magnesesseg vagy az elektromossag.
A Ibb klnbsegek a kvetkezk:
l. Egy Iemcsucs elektromos kislese a legkr reszecskeinek taszitasa reven
olyan ers legaramlatot idezhet el, amely meg egy gyertyat is kepes elIujni. Az
emberi ujjak eleter kiaramlasanal ilyesmi nem tapasztalhato.
2. Az elektromossag egyik testbl a masikba az indukcio trvenye alapjan
terjed tovabb, amely szerint a pozitiv polus kzeledtevel az uj test semleges
elektromossaga egy pillanat alatt negativ es pozitiv elektromossagga osztodik
szet. Az eleteraram csak lassan terjed el a szomszedos testekben es ami a I
klnbseg, atterjedese nem okoz sarki osztodast. A sugarzott testek csak egyIele
vagy pozitiv, vagy negativ polaritasu eletervel telitdnek meg aszerint, hogy az
"ado" test milyen tltes.
3. Az elektromossag csak a testek Ielleten tartozkodik, az eleter azonban
teljesen at- meg athatja a testeket.
4. Elektromos tlteset a test csakhamar elvesziti a levegn keresztl. Az
eletervel telitett viz azonban sokaig megtartja sajatos tulajdonsagat.
5. Ket ellentetes elektromossagu test egymashoz erven szikrazas kzepette
kiegyenlitik egymast, es ezzel elveszitik elektromossagukat. Nem igy trtenik a
klnbz polaritasu eletervel tlttt testek eseteben. Ezek egymas mellett
maradhatnak anelkl, hogy kiegyenlitenek egymast. Egyazon testben is
keveredes nelkl megmaradhat egymas mellett a pozitiv es a negativ eleter.
6. A villamossagot csak es kizarolag a Iemek es Iolyadekok vezetik jol. Az
eleteraramot azonban vezeti az veg es a selyem is. A viz nem vezeti csupan
lassan telitdik altala.
7. Meg a legcsekelyebb elektromos aram is kepes beIolyasolni a
galvanometert, de rendszerint a legerteljesebb eleterhatas sem kepes erre.
8. Vegl erdekes es knnyen ellenrizhet bizonyitekat kepezi az
elektromossag es az eleteraram klnbzsegenek az a teny, hogy mig a
105
szenzitivek ez utobbi hatasa alatt rendkivl erzekenyek, addig az elektromossag
hatasait semmivel sem erzik meg erteljesebben mint a nem szenzitiv egyenek.
Most bemutatunk nehany klnlegesen erdekes, mindenki altal elkeszithet
knnyen megszerkeszthet kis keszleket, melyek mechanikus, tehat abszolut
bizonyithatmodon mutatjak be es regisztraljak az emberbl kiarado Iluidumot.
Az egyik a dr. Paul Joire-Iele sthenometer. Ez a mszer egy kis deszkalapra
Iektetett 360 Iokra oszthato kr alaku mutatolapbol all, amelynek kzepen egy
knnyen mozgo, egyenesen allo tengelyen egy szalmaszal Iekszik egyensulyi
allapotban keresztben. A szamlap es a szalmaszalmutato Ile egy vegharangot
helyeznk, hogy a leveg mozgasa ne valtoztathassa meg a szalmaszal
poziciojat. Most egyik keznk ujjaival ugy kell a szalmaszal vegenel az
vegbura oldalahoz kzelitennk, hogy az veghez ne erjnk hozza, es hogy a
keznk derekszgben alljon a szalmaszalhoz viszonyitva. Par perc mulva a
szalmaszal meg Iog mozdulni, es 15-20 de lehet hogy 40-50 Ioknyira is ki Iog
lengeni aszerint, hogy milyen egeszseggel es eletervel birunk.
Teljesen kizart, hogy az eleteraramon kivl barmilyen mas tenyez is
letrehozhatna a kilengest. Ismeteljk meg a kiserletet tbbszr, hogy errl a
tenyrl tkeletesen megbizonyosodhassunk. A h altali beIolyasoltsag kizarasa:
a hhatas elvezetesere egy vattacsomot helyezhetnk ujjaink es az vegbura
kze, de emellett egy a szalmaszal es az vegbura Iele kzelitett meleg targy
reven is meggyzdhetnk arrol, hogy a h semmikeppen sem Iorditja el a
szalmaszalat. Az elektromos beIolyasoltsag kizarasa: az esetleges elektromos
hatas eliminalasara pedig egy a Ilddel kzleked drothalot tehetnk a bura es
az ujjaink kze. A leveg mozgasa ellen mint emlitettk a bura biztosit minket.
Joire dr. hosszu, kitarto, es alapos kiserletezes utan meg azt is megallapitotta,
hogy e szerkezet tulajdonkeppen diagnosztizalasra is hasznalhato. Egeszseges,
eleters egyeneknel ugyanis a jobb kez kzelitesevel nehany Iokkal nagyobb a
kilenges, mint a bal kez kzeledese eseteben. A neurasztenias egyeneknel
azonban kvetkezetesen a bal kez ujjai okoznak nagyobb Ioku kilengest,
megpedig e betegseg sulyosabb Iormainal a jobb kez okozta kilenges
ketszereset.
Hasonlo, de talan meg egyszerbb keszleket szerkesztett a Irancia Tromelin. A
mszer egy 15-16 centimeter hosszu es 4 centimeter szeles papirsavbol
sszeragasztott henger, melynek Iels reszeben egy szalmaszal vonul at a henger
egyik Ialatol a masikig. A szalmaszal kzepen egy rvid tt szurunk at, hegyevel
a henger belseje Iele, ugy, hogy a t hegye csak 1-2 millimeternyire alljon ki.
Ezutan a t hegyet egy IelIorditott likrspoharka Ienekere allitva gyesen
kibalanszirozzuk a keszleket, es abszolut nyugalomba helyezzk. Most a
papirhenger oldalahoz kzelitjk az ujjainkat ugy, hogy a keznk az asztalhoz
kepest merlegesen alljon, es tenyernk 1-3 centimeter tavolsagban szinte lelje
krl a hengert. A henger az ujjainkbol kiaramlo Iluidum hatasa alatt Iorogni
kezd, megpedig - altalanossagban - a jobb ujjak kzelitese eseten az oramutato
106
Iorgasaval ellentetes iranyban, bal keznk kzelitesevel pedig azzal megegyez
iranyultsagban. A henger Iorgasa sokkal gyorsabb, ha a hengert hosszaban
legyez alakban be- es kihajtogatjuk mieltt vegeit sszeragasztanank.
Termeszetesen gyelnnk kell arra, hogy lelegzesnkkel ne segitsk el a
papirhenger mozgasat. Arrol, hogy az ujjainkbol kiaramlo h nem indithatja el a
Iorgast, meggyzdhetnk egy Iorro targy hengerhez valo kzelitesevel. A
melegtl a Iorgas nem indul el.
A Ienti peldak meggyzen bizonyitjak, hogy nagyIoku erdekldes es
lelemenyesseg utjan knnyen bebizonyithatjuk az eleteraram letezeset; es az
elektromossagtol,. illetve a magnesessegtl valo klnbzseget.
2. A szuggesztiv beIolyasolhatosag
A szuggesztivitas vagy szuggesztibilitas tehat szuggesztiv beIolyasolhatosag
minden embernek vele szletett tulajdonsaga es hasonlokeppen nvekszik, mint
a testi er. Leszgezhetjk: a beIolyasolhatosag a szuggesztio altali
gyogyithatosag teren egyertelm klnbsegek vannak kzttnk. Izomzatunk
teljesitmenyehez hasonloan szuggesztiv ernket es beIogadokepessegnket is
edzessel nvelhetjk. A legtbb ember nincs is tudataban ennek az adottsaganak.
A pozitiv gondolatok atadasanak es e modszer specialis eljarasanak a
szuggesztiv hipnozisnak a sikereben emellett meg dnt tenyez a megIelel
kepzettseg, a szuggesztio trvenyeinek alapos ismerete, a nagy tapasztalat es a
technikai gyesseg. Feltetelek egesz sorarol van szo.
Visszaterve a beIolyasolhatosag Iokahoz kijelenthetjk, hogy az emberek ket
alapvet tipusat lehet megklnbztetni: pszichoaktiv es pszichopassziv
egyeneket. A lelki alkatok leirasaval parhuzamosan sajat tapasztalati anyagom
alapjan gyakorlati szempontbol ismertetem a hipnoIilia es a szuggesztibilitas
tehat a hipnozisra es szuggesztiora valo beIolyasolhatosag eddig teljesen
tisztazatlan problemait.
Egy tapasztalt szakember szinte teljes bizonyossaggal sztnsen is meg tudja
allapitani pacienserl, hogy a knnyen vagy nehezen hipnotizalhatok
csoportjaba tartozik-e. A legtbben azonban nem tudjak kell tudomanyos
alapossaggal indokolni dnteseiket. "Megerzes, tapasztalat, rutin." - mondjak.
Kezdetben az a kerdes Ioglalkoztatott, hogy mi lehet az oka a szuggesztiora valo
Iogekonysag klnbzsegeinek a betegek kztt. A pszichopassziv szemelyek
ugyanis knnyen szuggeralhatok, mig pszichoaktiv tarsaik nehezebben
reagalnak, erzeketlenebbek.
Meglep tapasztalatom, hogy a hipnotizalhatosag nemcsak a hipnotizr
szemelyetl, vagy az esetlegesen hasznalt segedeszkzktl Igg. E ket
tenyezvel egyenl mertekben sulyos szerepet jatszik a beteg rkltt es szerzett
lelki- es idegallapota.
Csalodottan kellett megallapitanom, hogy ezt a sarokpont ertek kerdest a
hipnotizmus terjedelmes szakirodalma nem valaszolta meg egyertelmen.
107
Tudatlansagbol haritotta el a valaszt a legtbb orvos es hipnozissal Ioglalkozo
mvesz is. A dilettans hipnotizrk is nyiltan elismertek, hogy rkltt
hajlamokon sajat kepessegk ismereten es rutinjukon kivl nincs egyeb
tampontjuk. Talan egy Winteri nevezet hipnotizr valasza volt a legerdekesebb:
"evtizedek ota meglep sikerrel hipnotizaltam es szuggeraltam a szinpadon a
legklnbzbb tarsadalmi reteghez tartozo kznsegemet. Minden lehetseges
modszerrel magamnak is bebizonyitottam, hogy sajat akaratomat at tudom vinni
a mediumokra. Ha kell sirast, nevetest, rosszulletet, ajulast szuggeralok nekik.
Nem tudnak ellenallni a parancsaimnak, es kesbb semmire sem emlekeznek.
De rejtely szamomra, hogy miert teljesitik ezek a gyakran kiemelked ertekes
emberek lehetetlen es hihetetlen szuggesztioimat. Valoban tbbszr mar elre
megerzem kibl lesz jo medium de osztalyozasom lelektani alapjait nem tudom
megmagyarazni."
Ez volt tehat a szinpadi hipnotizr velemenye. Egy korabban megjelent
munkamban publikaltam a kvetkez alaptetelt: a megIelel lelki gyogymod
kivalasztasa, valamint a helytallo betegsegprognozis Ielallitasa nemcsak a
diagnozistol Igg, hanem legalabb ugyanolyan nagy mertekben az idegi-lelki
alkattol is, illetve az egyedi neuroIiziologiai adottsagoktol. Mas
megIogalmazasban: a szuggesztiv kezeles varhato sikere egyenesen aranylik az
egyen pszichikai beIolyasolhatosagahoz es Iorditott aranyban all a meglev
szervi betegseg sulyossagaval.
A szuggeralhatosag kerdesenek nagy Iontossaga megkvetelte a tipusok
meghatarozasat annak eldntese celjabol, hogy a hozzam Iordulo beteg knnyen
vagy nehezebben beIolyasolhato-e. E kerdes kutatasa kzben kidolgoztam a
lelki-idegi osztalyozasi lehetseget (a lelki beIolyasolhatosag tipologiaja cimen)
amely az embereket pszichoaktiv es pszichopassziv lelki alkat szerint
csoportositja. A lelektan hosszu id ota IerIi es ni lelekrl ertekezik.
FerIi es ni magatartasIormakat kategorizal. Ezek persze nem teljesen azonos
ertelmek magaval a nemmel. Az empirikus IelIogas szerint is lehet nnek
IerIias, IerIinak nies pszicheje. Egyszer es talan kezenIekv lett volna, a
lelektan e kijelenteseit ravonatkoztatni a szuggeralhatosag temakrere. A sajat
meghatarozasom szerint a pszichopassziv idegi illetve lelki alkat Iogalmat
egyszeren azonosithattam volna a nies magatartasIormakkal. De ha megoly
kzel is all a pszichopassziv a nieshez, es a pszichoaktiv a IerIiashoz, a
tapasztalat azt mutatja, hogy megsem Iedik egymast teljes mertekben.
Arisztotelesz ota a tudomany az emberek osztalyozasanak szamos Iajtajat
ismeri. A sajat gyakorlatomban jol bevalt tipologia az rkltt es az egyeni elet
Iolyaman szerzett bizonyos Iokig allandoan varialando komponensekre epl es
az alabbi I tipusokat klnbzteti meg:
l. Tipus: idegi alkata rkltt pszichopassziv es elete soran pszichopassziv
jegyeket szerzett.
108
2. Tipus: idegi alkata rkltt pszichopassziv de elete soran pszichoaktiv
diszpoziciokkal gazdagodott.
3. Tipus: idegi alkata pszichoaktiv de pszichopasszivjegyeket szerzett.
4. Tipus: idegi alkata rkltt pszichoaktiv es tovabbi pszichoaktiv jegyeket
szerzett.
Az emberek krlbell 50 szazaleka az els, 25 szazaleka masodik, 20 szazaleka
a harmadik es S szazaleka a negyedik csoportba tartozik.
A beteg magatartasa peldaul a nedves kez, vegetativ es vazomotorikus labilitas
(knnyen elpirul, elsapad vagy Ielszeg) azonnal elarulja, hogy pszichopassziv A
pszichoaktivitas extrem eseteben a magas szeles homlok a stet szin br,
szuro:pillantas es szaraz kez a jellemz. Termeszetesen a kls megjelenesben
jelents klnbsegek lehetnek.
A pszichopassziv tipusnal mas neven erzelmi lenynel inkabb a hipnoszuggesztiv
beIolyasolas (hipnozisban adott szuggesztio) eredmenyes. Ebbe a csoportba
tartozik az emberek tulnyomo tbbsege. A pszichoaktiv ertelmi tipus eseteben
pedig az intellektualis szuggesztiv megbeszeles az eredmenyes. A pszichikai
gyogymodoknak elssorban a hozott, rkltt tenyezkhz kell
alkalmazkodniuk, mely a tipusok bemutatasanak Ienti tablazataban is elskent
kerlt leirasra, mint jellemz teny Tovabbi bonyodalmakat okozhat a hiszteria es
neurasztenia Iogalmainak tisztazasa. Az orvosi gyakorlatban ismert, hogy
pszichikai anomaliak eseteben a pszichopassziv egyenek inkabb a hiszteriara, a
pszichoaktivak inkabb a neuraszteniara hajlamosak. Tapasztalati anyagom
alapjan arra a kvetkeztetesre jutottam, hogy a hiszteria a nies pszichopassziv
jelleg lelki alkattal hozhato szoros kapcsolatba, a neurasztenia pedig inkabb a
IerIias, maszkulin pszichoaktiv idegtipusnak Ielel meg. A hiszteria es az extrem
pszichopasszivitas a Iokozott szuggeralhatosag es hipnotizalhatosag
jelensegeivel azonos. Neurasztenia es extrem maszkulin lelki alkat eseteben
pedig a gyogyito, jellemalakito celzatu, tudatosan iranyitott lelki reIlexterapia
lehetsege lep elterbe. Ezek az analogiak (pszichopasszivitashiszteria es
pszichoaktivitas-neurasztenia) termeszetesen nem jelentik azt, hogy ezek a
Iogalmak is azonosak. Nemcsak pszichopassziv es pszichoaktiv idegtipusrol
hanem ilyen alkatrol es jellemrl is beszelek.
A jellem meghatarozasaban nagyon elternek a nezetek. Schopenhauer
pesszimizmusa szerint a jellem megvaltoztathatatlan. Kretschmer szerint a
jellem az ember aIIektiv, akaratszer reakciolehetsegeinek az sszessege. Ezek
Iorrasa a Iejldesbl es rklesbl vegyesen taplalkozik, es magaban Ioglalja a
krnyezet, a neveltetes es az elmenyek hatasait is. Kretschmer elvalasztja a
jellemet az alkat Iogalmatol. Szerinte a jellem jobban ala van rendelve a klvilag
hatasainak es ezert sokkal valtozekonyabb.
Bar az rkltt alaptulajdonsagok igen erteljes tenyezk, a jellem az nneveles,
a neveltetes Iolytan bizonyos mertekben ingadozhatnak. Mivel az idegi-lelki
tulajdonsagok elssorban az alkat rkltt Ielteteleitl Iggnek es csak
109
masodsorban az elet Iolyaman szerzett hatasoktol rkltt pszichopassziv,
illetve pszichoaktiv alkatrol es szerzett pszichopassziv valamint pszichoaktiv
jellemrl beszelnk.
Felosztasomnak az a celja, hogy egyszer, a gyakorlatban is hasznalhato
iranyvonalat mutasson orvosoknak, lelektani szakembereknek, szuggesztioval
gyogyitoknak.
Ezen lelektani Ielosztasok:
1. Elvileg minden emberre ervenyesek;
2. A kls nemi jellegtl Iggetlenl is egyseges alapon magyarazzak a IerIi
es ni lelek szamos eddig megmagyarazhatatlan rejtelyet;
3. Mely bepillantast tesznek lehetve a szuggeralhatosag es
hipnotizalhatosag rendkivl Iontos problemaiba;
4. Erthetve teszik szamos testi-lelki betegseg es az alkat viszonyat;
5. Igazoljak, hogy az ugynevezett lelektani eljarasok segitsegevel nem csak
lelki, hanem kronikus testi, st gyakran sulyos szervi elvaltozasok is
beIolyasolhatok. Egyes embereknel tbb, masoknal kevesebb sikerrel;
6. Lehetve teszik a gyogyito szamara, hogy kiserletezes helyett mar
kezdetben tudatosan megalapozottan valaszthassa ki a celnak legmegIelelbb
lelektani eljarast.
Knnyen tetten erhet peldakent megIigyelhet, hogy legtbben sajat magukat
eppen ugy, mint ismerseiket is a leghatarozottabban be tudjak sorolni
valamely tipusba aszerint, hogy az illet nyilt, aktiv, kiIejezetten agressziv, vagy
inkabb passzivabb, zarkozottabb kedely-e.
Van akirl csak ugy sugarzik a lelki aktivitas. Ok gyakran nemcsak
egocentrikusak, de tul is ertekelik sajat szemelyisegket. A Irancia
nyelvhasznalat szerinti "egotisme" szo ertelmeben is.
Plutarkhosz irja Julius Caesarrol hogy egyszer Iiatal koraban kalozok kezere
kerlt. Energikus, magabiztos Iellepesevel, szuro pillantasaval azonban
hamarosan hatalmaba keritette a banditakat. A kalozok alavetettek magukat
parancsolo egyenisegenek es igy megmeneklt a veszelytl. Ez az eset
klasszikus peldaja a pszichoaktiv lelki-testi alkatu egyen mas emberek Ieletti
hatalmanak.
Valamennyi hires laikus hipnotizr (Winterri es Hanussen), akiket
megkerdeztem megerezte, hogy megIelel biztonsaggal es elegend lelki
energiaval rendelkezik e kiserleti alanyaval szemben.
Olyan egyeniseg is letezik, akinek Ielszeg kezszoritasa, nyirkos keze, gyors
legzese, pirulastol valo Ielelme, lesttt szeme, elIogodottsaga, gatlasos tartasa
mar jo elre elaruljak, hogy pozitiv tulajdonsagai, esetleg mveszi hajlama,
nagy tudasa ellenere sem Iogja sokra vinni, mert lelki passzivitasa miatt szinte
szegyelli, hogy a vilagra szletett.
110
A legerdekesebb peldakat azok a szemelyek szolgaltatjak, akiknel periodikusan
valtozik a lelki aktivitas es passzivitas (ciklikus individuumok). E kivetelek
azonban nem assak ala a ket illetve negy alaptipus letjogosultsagat.
Praxisomban Ieltnt, hogy egyes paciensek, akik elmondtak panaszaikat, puszta
szavakkal is knnyen beIolyasolhatok, es hipnotizalhatok voltak. Mig masok -
kevesebben - kezdetben nem reagaltak. erre a modszerre. Bebizonyosodott, hogy
egyes hipnotizrk jobb eredmenyeket ertek el, mint masok. Tovabba hogy a
hipnotizalhatosag nemcsak a hipnotizalo szemelyetl, es szuggesztiv
kepessegetl Igg, hanem ugyanilyen mertekben a beteg szemely idegi-lelki
alkatatol is.
Ezen megallapitasokat a kvetkez megIigyelesek is igazoljak:
l. A statisztikai adatok alapjan a hipnotizalhatosag Ioka klnbzik egyes
nepeknel. Az elmaradott, vagy Ieltetlen engedelmessegre es Iggsegre nevelt
nepek szuggeralhatobbak, mint az iskolazottabb, nallobb gondolkodasuak.
Nem veletlenl volt egyes uralkodok jelszava az, hogy tanult nepet nehez
vezetni. Az europai nepek kztt a latin nyelvcsaladhoz tartozok altalaban
jobban szuggeralhatok, mint az angolszaszok. Ez utobbiak eleteben az erzelmi
momentumok csekelyebb sullyal esnek latba, mint az ertelmi szempontok.
2. A Iokozott hipnotizalhatosag rkltt csaladi vonas. Bizonyos zart
terleteken bell olyan nepessegben, akik egymas kztt hazasodnak, annyira
altalanos erveny lehet, hogy tmeghipnotikus kitresek Iorrasava is valhat.
Regi tapasztalat, hogy ha egy csalad valamelyik tagja minden technikai
segedeszkz nelkl mely szomnambul allapotba hipnotizalhato, knny dolgunk
lesz a tbbi csaladtaggal is. Bizonyos, hogy itt ragalyos szuggesztiv hatasok is
szerepet jatszanak. Ha peldaul nehany azonos Ialubol szarmazo betegnel mar
sikerlt szuggesztioval vagy hipnotikus szuggesztioval Irappans eredmenyt
elernnk, gyakran nepvandorlasszeren erkeznek a krnyekrl hasonlo esetek.
Egy masik pelda: 1918 es 1925 kztt tbb betegem orak hosszat aludt mely
hipnozisban rendelmben a divanyon es karosszekekben, mikzben mas
betegeket is kezeltem. Ekzben tbbi beteg is hajlamossa valt arra, hogy
szksegtelenl mely hipnozisba merljn. Azota tudomanyosan is bizonyitast
nyert, hogy hipnoziskeltes soran mely altatas vagy prolongalt hipnozis
alkalmazasa nelkl is tartos gyogyeredmenyek erhetk el.
3. Az olyan egyenek, akik jol reagalnak a hipnotizr szuggesztiv hatasara,
masokkal szemben is Iogekonyak. A gyogyito gyakorlatban a pozitiv
gondolatokkal valo kezeles soran mindig ajanlatos ezeknek az extrem
pszichopassziv egyeneknek egy-egy hatasos vedszuggesztiot adni: n csak
gyogyito jelleg szuggesztiokra reagal beIogadoan, csakis gyogyitoja
szuggeralhatja nt. Fontos tehat azt is szuggeralnunk az ilyen tulsagosan
erzekeny betegnek, hogy ne legyen tulzottan szuggeralhato. Az ersen
pszichopasszivak altalaban a leghalasabb betegek. A heteroszuggesztiv
hatasokkal szemben tbbe-kevesbe erzeketlen pszichoaktivak majdnem
111
mindenkivel szemben erzeketlennek bizonyulnak. Csak megIelel kikerdezes,
ravezet megbeszeles, valamint alapos tudas segitsegevel es csak is a szkseges
Ielvilagositasok utan erhetnk el naluk sikert.
Az orvosnak es a tapasztalt szuggesztiv gyogyitonak egyebkent szamos technika
all rendelkezesere, amelyekkel meg rendkivl pszichoaktiv betegeket is
passzivva tehet. A pszichopassziv csoportba tartozok nagyIoku
beIolyasolhatosaguk miatt knnyen es gyorsan gyogyulnak. Negativ
szuggesztiok hatasara azonban knnyebben is betegszenek meg. Rendkivl
Iontos, hogy a gyogyito alapmondatot (minden nap minden szempontbol egyre
jobban es jobban vagyok) rendszeresen gyakoroljak, vedve ezzel magukat a
negativ beIolyasoktol es nbeIolyasolastol. Az intelligensebb tarsadalmi
kategoriakban orvosi szempontbol
l. Az ugynevezett jol nevelt emberek,
2. Olyanok, akik kepesek bizni abban, amiben tulajdonkeppen bizni akarnak,
3. A jo katonak,
4. A Iegyelmezett sportolok a legjobb szuggesztiv alanyok.
Meg sok mas tenyez is kzrejatszik a hipnozis, illetve a hipnoszuggesztio
sikereben. Peldaul egeszseggyi szempontok (verszegenyseg, legyengltseg,
Iaradtsag) is Iontosak lehetnek. Az olyan csaladokban, ahol nemzedekeken
keresztl "rkldik" a szellemi Ioglalkozas egy harmadik szemely
beIolyasolasa mar-mar Ioglalkozasba ered tradicio. Ennek ers pszichoaktivitas
az eredmenye.
Ha pszichoaktiv tipusu betegek szuggeralni akarjak magukat, az eredmeny csak
bizonyos elkeszletek utan, specialis szempontok Iigyelembevetelevel
jelentkezik. Az ilyen betegek nehez hipnotizalhatosaganak okat altalanos
gondolkodasmodjukban nkontrolljuk majdnem beteges tulzott mkdeseben
itelkepessegkben, es cinikus, ellentmondasos beallitodottsagukban kell
keresnnk. A pszichopassziv alkatuak a legkeptelenebb szuggesztiv utasitasokat
is akceptaljak es alavetik magukat a rajuk hatast gyakorlo, imponalo szemely
szuggesztiojanak. Erzelmimveszi alkatuknak megIelelen a heteroszuggesztiv
parancsokat illuziok halmazaval szinezik. Egeszen a normalis szellemi mkdes
hataraig.
A pszichoaktiv ember viszont nem ismer tekintelyt es erzelmi bazist. Csak sajat
szemelye letezik szamara es sajat kritikaja. LegIeljebb a realis, egzakt, logikus
gondolkodast meltatja es a szaraz tenyeket, de ezeket is csak akkor, ha
Iellvizsgalasuk soran meggyzdtt helyessegkrl. Az ilyen betegek, miutan
szemtl-szemben alltak a hipnozist vegz szakemberrel, hazaIele menet az
elmenyeken ragodnak, es elemezgetik azokat. Egyenesen csodalatra melto, hogy
gyakran meg a nagy altalanos mveltseg pszichoaktiv tipusu szemelyeket is ki
lehet elegiteni mulo erveny magyarazatokkal, st ersen santito ervekkel a
szamukra idegen terleten. A pszichoaktivakra jellemz, hogy keszsegesen
elIogadnak logikusan cseng magyarazatokat, es ujszer elnevezeseket. Ez az
112
oka annak, hogy a megIelel emberismerettel biro tanult szelhamosok a
leggyanakvobb es sajat Ioglalkozasi terletkn legtalpraesettebb egyeneket is
knnyen raszedik.
Kurzusokon es maganrendeleseken a pszichopassziv egyennel szemben
mindig a terapeutae a vezet szerep. Pszichoaktivaknal ajanlatos a vezetest rvid
idszakra atharitani a paciensre.
A pozitiv gondolatervel trten gyogyitas teren a legIontosabb gyogyszer, a
leghatasosabb gyogyito tenyez a tanIolyamvezet vagy a terapeuta, aki elmeleti
es gyakorlati kepzettsegevel rkltt es tanult hipnotizalo szuggesztiv hatasaval
kepviseli a gyogyitast. Szuggesztiv pozitiv gondolkodasterapian ma egeszen
mast, sokkal tbbet ertnk, mint a multban. A hatekony szuggesztiv kezeles es
kurzusok Iogalomkrebe az alabbi tenyezk tartoznak: a resztvevk, betegek
megnyugtatasa. A mult lelki sebeinek betegsegteremt psziches konIliktusainak
gyogyitasa es atalakitasa, a karos dekompenzaciok megszntetese, Iajdalmak es
teves npusztito beidegzdesek lekzdese, nbizalom-Iejlesztes, nallosagra
valo batoritas, klnsen Iobiak, szorongasok, gatlasok, lampalaz eseten,
jellemhibak korrigalasa, a lelki keszenlet megteremtese, az elet Iolyaman
elkerlhetetlen pszichikai es testi megterhelesek elviselesere.
Az orvos klnsen a lelekgyogyasz, szuggesztioval Ioglalkozo szakember nem
elegedhet meg a betegseg es az idegi alkat diagnozisanak Ielallitasaval es a
rendelben Iolytatott tevekenyseggel. Meg kell ismernie a konIliktusok, lelki
traumak valos okait, melyeket elssorban a rendezetlen emberi kapcsolatok es
kommunikacios nehezsegek ideznek el.
Ma mar aligha vonhato ketsegbe, hogy az a korszer terapia, mely a szkseges
szomatoterapias testi kezeles mellett a megIelel lelki eljarasokat is magaban
Ioglalja. Ezaltal tkeletesebb gyogyeredmeny varhato ahhoz kepest, mintha e
ket tenyez kzl csak az egyiket alkalmaznank.
3. A szuggesztio es a hipnozis lelektani trvenyei
A gyogyito munkaban a lelek, es nem a test az ur. Hitnk kepzeletnk dnti el a
sorsunkat. Mindenkor a szellemnek, a leleknek kell elsseget biztositanunk. A
lelknk melyen Iormalodo gondolatok Iizikai es erzelmi valosagga lesznek.
Amiben hisznk, az megvalosul tekintet nelkl arra, hogy szamunkra kedvez
vagy kedveztlen lesz az eredmeny Mindezeknek Iorrasa a tudatalattiban
gykerezik. A lelek uralmanak a szuggesztio es a hipnozis tudatalattira gyakorolt
hatalmanak trvenyei az alabbiakban kerlnek sszeIoglalasra:
l. A szuggesztio nem rendkivli jelenseg. A szuggesztio ideginger, mely az
elme beIolyasolasaval melytudatunkra hat. A szuggesztio ingerli az
idegrendszert, az idegrendszer pedig testnk minden eletIolyamatat es
mkdeset uralma alatt tartja. A szuggesztiv gyogyito mondatok az idegrendszer
113
kzvetitese utjan a legkisebb izomtol a legIontosabb szervekig minden
testresznkre pozitiv hatast gyakorolnak.
2. A szuggesztio nem azonos a hipnozissal. A hipnozis egyes esetekben
nvelheti a szuggesztiok hatekonysagat. Egyes szuggesztiok pedig hipnozishoz
vezethetnek. A hipnozis egy klnleges tudatallapot. A szuggesztio pedig olyan
ideginger, mely eber allapotban is mkdik. Hipnozisban vegzett szuggesztio
eseteben hipnoszuggesztiv hatasrol beszelnk.
3. Hipnoszuggesztiv illetve eber szuggesztiv beIolyas segitsegevel nemcsak
Iunkciozavarok, hanem sulyos szervi bajok is beIolyasolhatok. Szuggesztio
utjan az ember egesz szemelyisegere es vegetativ Iunkcioira olyan maradando
athangolo hatast gyakorolhatunk, amely Ielvilagositason, meggyzesen,
tanacsadason alapulo logikai modszerekkel egyszeren lehetetlen.
4. A hipnoszuggesztiv beIolyasolas elerhet Ioka nemcsak az adott
betegsegtl Igg. Nagymertekben beIolyasolja az egyen rkltt es szerzett
idegtipologiai alkata, melyet pszichopasszivitasnak vagy pszichoaktivitasnak
neveznk. A sapadt arcu, kellemetlen helyzetekben pirulekony emberek
altalaban tul erzekenyek, nagyon pszichopasszivak es ennek kvetkezteben
knnyen beIolyasolhatok, illetve szuggeralhatok. A nedves kez, amely altalaban
vegetativ disztoniat jelez, ertekes es rendkivl egyszer teszt, amellyel a
szuggesztiv beIolyasolhatosag megallapithato. Az ilyen emberek testet a
legkisebb izgalom vagy erkiIejtes hatasara azonnal kiveri a verejtek.
Bemutatkozaskor a nyirkos kezrl azonnal megallapithato, hogy az illet
knnyen beIolyasolhato. A szuggesztios gyogyito gyakorlatban a kortani
tenyezk Ielderitese, a diagnozis tisztazasa utan teljes biztonsaggal meg lehet
kezdeni a pszichopassziv egyenek kezeleset. A szaraz kez viszont legtbb
esetben a pszichoaktivitas jelekent ertekelhet. Az ilyen betegeknel a kezeles
eltt kiados eszmecserere, szuggesztiv bevezet gyakorlatok vegzesere is
szkseg lehet.
5. A szuggesztio sajat meghatarozasom szerint olyan klnlegesen hatasos
ideginger, (a pavlovi deIinicio szerint Ielteteles inger) amely abban klnbzik a
mechanikai es kemiai, valamint ertelemre hato egyeb ingerektl, hogy a
legmagasabb szemelyisegjegyek reszleges kikapcsolasakor logikai, kritikai
hatasok kzbejtte nelkl, kzvetlenl az si agykereg alatti idegkzpontokra es
ezeken keresztl az egesz szervezetre hat.
6. A hipnozis az ebrenlet es az alvas kztti sajatos biologiai allapot.
7. A hipnozis es az alvas kztt csak az agyi izgalmak es gatlasok
kisugarzasa, illetve lokalizacioja tekinteteben van reszleges klnbseg. A
hipnozisban a hipnotizor es a hipnotizalt kztt rapport, kapcsolat letesl. Alvas
kzben a klvilag es az egyen kztt csak ritkan van mely rapport, kivetel
peldaul az anya es gyermeke kztti kapcsolat. A Iaradt katonatabori
teleIonkezel jol alszik agyudrges mellett, de azonnal Ielebred keszleke
zmmgesere. Hipnozisban a hipnotizr szuggesztioja lep az alvaskor
jelentkez alom helyebe.
114
8. Mindenki hipnotizalhato, csupan a hipnozis melysege es tnetei valtoznak
az egyen idegrendszerenek tipusa szerint.
9. Azt Ieltetelezve, hogy struktura, Iunkcio, egyen es krnyezete, let es
tudas, szoma es psziche egymassal sszeIgg Iogalmak, hipnoszuggesztiv
beIolyasolast olyan modszernek kell tekintennk, amely az embert lelki es testi
oldalrol egyarant beIolyasolja.
10. Nincs csak testi, illetve kizarolag lelki megbetegedes. A materialis okot a
szervekben, az idegekben, az agykeregben es a krnyezeti Ieltetelekben kell
keresnnk. A hiteles, mvelt gyogyito a Iunkcionalis zavarok melyen
kommunikacios problemak, tarsadalmi gyker szokasokon alapulo
konIliktusok utan kutat.
11. Minel sulyosabb egy megbetegedes, a paciens annal jobban igenyli a
lelki terapiat is.
- vege -
115