5.

Ttel
Analg jel:ha kt rtk kztt tetszleges rtket felvehet. A fizikai jelek pl
tvolsg,tmeg,id,ramerssg,szg.
Digitlis jel:nem vehetnek fel tetszleges rtket,vges sok,elre meghatroz rtket vehet fel.
Ilyen mennyisgek pl az iskola tanulinak szma a benzin ra. Az informci lehet digitlis s analg
is. A digitalizls sorn analg jelekbl a sz.gp szmra feldolgozhat jegyekkel reprezentlhat
jeleket lltunk el.
Mintavtelezssel llthatunk el digitlis jeleket. A digitalizlssal kapott eredmnynek csak egyik
rszt hatrozza meg a mintavtelezs srsge. Csak egy kzeli rtk trolhat hisz a digitlis jel
csak adott rt lehet. A digitalizls minsgt meghatrozza hogy az bra szerinti esetben hny
rtk klnbztethet meg a fggleges tengely mentn(ez a kvantls)
A hang a levegben 340m/s sebessggel terjed hullm. A hullmok fontos jellemzi a frekvencia s
az amplitd. A frekvencia a hang magassgt az amplitd a pedig az erssgt jellemzi. A
digitalizsls sorn adott idpontokban mintkat vesznk s a mrt rtket kvantljuk. Egy CD
minsg hanghoz pl msodpercenknt 44100 mintt kell vennnk. Fontos a kvantls,minl tbb
rtket klnbztetnk meg az brzolsban annl pontosabba kzelthetjk meg a mrt rtket. A
kvantls minsgt bitekben mrjk(16 bit az 65536 mrt rtk klnbztetst teszi lehetv. A 2
flnk ltal rzkelt hang minimlis klnbsge teszi lehetv a hangok trbeli szlelst,figyelembe
vehetjk ezt,gy rgzthetnk egycsatorns(mono) s ktcsatorns(sztereo) hangot. A kapott
adathalmazt valamilyen formtumban egy adathordozra rgztjk,pl wav kiterjeszts. Az ilyen
formtumban trolt 1 percnyi hanganyag fjlmrete nhny szz kilobjttl tbb tz MB-ig is
terjedhet. Nagy fjlokon tmrtssel segthetnk ez adatvesztssel jr,nem kapjuk vissza az eredeti
hanganyagot,viszont j tmrtsi arnyt lehet elrni(Mp3 ,MIDI)szabvnyos cserjt teszi lehetv
sz.gpek kztt.
Kpek digitalizlsa:szkennerek,digitlis fnykpezkkel,kamerkkal juttathatjuk a sz.gpekhez. Kt
fontos jellemz:egyrszt a mintavtelezs gyakorisga,s a mrt rtk kvantlsa(milyen srn
vizsgljuk a kppontokat). DPI ami az 1 inch megklnbztethet kppontok szma. A tpusrtkek
1200 DPI krl tallhatak. A felbontst megapixellel is szoktk jellemezni. A sznmlysg az hogy
hnyfle szn klnbztethet meg. A kapott kppontot(pixelt) a sznvel jellemezzk,bitekben
mrjk.A mai szkennerek 24-48 bites sznmlysggel dolgoznak. A sznek kdolsra a kt
legelterjedtebb mdszer az RGB(red,green,blue) s CMYK(cyan,magenta,yellow,black).A CMYK
mdszer a fnynyelsen alapul pl a nyomtatsban hasznljuk. A RGB mdszert addatv(sszegz)
sznkeversnek hvjk,3 alapszn klnbz rny keversvel lltja el a vgeredmnyt.24 bites
sznmlysg esetn az egyes sszetevk mennyisgt 1-1 bjton jellemezzk. A 3 alapsznt azonos
mennyisgben tartalmaz sznek a szrke valamennyi rnyalatt jelentik. A CMYK mdszert
szubsztraktv (kivon) sznkeversnek nevezzk. Itt a mdszer alapja az hogy az egyes alapszneket
jelent festkek bizonyos szneket elnyelnek a visszavert fnybl. Ha minden sznhez 1 bjtot
rendelnk, akkor 32 biten fogjuk trolni a szneket. A black a K rvidtse mert a B a blue miatt
flrerthet lett volna. A bitkpes trols esetn az egyes kppontok informciit troljuk,s nem
figyeljk,hogy mit brzol a kp,nagyobb kp nem felttlen jelent nagyobb fjlmretet. A bmp
kiterjeszts llomnyok pl rasztergrafikus(bittkpes),a wft pedig vektografikus.
A bitkpes esetben a kpet pontonknt troljuk a vektografikus kpek esetn geometrikus
alakzatokbl ptjk fel. Vesztesgmentes esetben a tmrtett kpben az eredeti kp minden
informcijt megtallhatjuk. vesztesges tmrts alkalmazsa esetn a tmrtett kpben nincs
meg az eredeti kp minden informcija pl png. vagy jpg s jpeg.

Informci:j ismeretet jelent megszerzjnek szksges.
Adat:az informci konkrt megjelensi formja.
Kdols: a sz.gp jelkpezettel adatokat dolgoz fel.Az adatok sorszmokra val lelpzst nevezzk
kdolsnak,az adatokhoz hozzrendelt sorszmokat pedig a kdjnak. Informci mrse:hogy n
biten 2 klnbz eset brzolhat. Az informci egysge teht a bit aminek tbbszrsei a
kilobyte.
A bit tbbszrsei: a bit a kettes szmrendszerbeli szmjegyet jelent msrszt informcimrs
egysge.
1 byte = 8 bit
1 KB = 1024 byte
1 MB = 1024 KB
1 GB = 1024 MB
1 TB = 1024 GB
1 PB = 1024 TB
1 EB = 1024 PB