Nmetorszg a msodik vilghbort a vesztesek oldaln fejezte be.

Br
bkektsre sohasem kerlt sor, viszont a veresg jvttelfizetst s a Saarvidk elvesztst vonta maga utn. Nmetorszg gazdasgilag sszeroppant, a
szvetsgesek ltal megszllt terlett vlt a kialakul bipolris vilgban. A
nyugati terletek amerikai angol s francia, mg a keleti terletek szovjet
megszlls al kerltek. Berlin ugyanezen elv alapjn szintn ngy rszre
osztottk, majd a megszllk terleteiken elkezdtk a berendezkedsket. Ezzel
nyilvnvalbb vlt Eurpa megosztottsga is. Nmetorszg kettosztst
Kennan szksgszernek tartja a kommunizmus terjedsnek meglltsa
rdekben. A megosztst slyosbtotta a berlini vlsg, ami kt klnbz valuta
bevezetsvel mg inkbb kettszaktotta a nmet gazdasgot. Tnyleges
kettvlsra 1949-ben kerlt sor az NDK s az NSZK megalakulsval. Ez a keletnyugati megoszts a berlini fal 1961-es felhzsval teljesedett ki. Ez
lehetetlenn tette az lelmiszer tjutst Nyugat-Berlinbe, ami a
kommunizmussal szembeni harc ltfontossg krdsnek szmtott. Erre
megoldsknt hoztk ltre a lgihidat, amivel a blokdot t tudtk hidalni a
terletek fltt.
A nagyhatalmaknl ekkor mr megfogalmazdott egy eurpai egysg
ltrehozsnak gondolata, amit Schumann fogalmazott meg. Ehhez szksgess
vlt a francia-nmet ellentt megszntetse, amit 1950-ben az ESZAK
megalakulsa, majd az EU ltrejtte kvetett. Az egysg ltrejtthez azonban
szksg volt a nmetekre is, ezrt az NSZK Nato tagsga is ltrejhetett. Ebben
az idszakban gyenglni kezdett a szovjet befolys a trsgben, ami az
egyeslst nagyban segtette.
Ennek ksznheten 1989. november 10-n lebontottk a lakosok a
megosztottsgot jelkpez Berlini falat, s 1991-ben megvalsulhatott
Nmetorszg egyeslse.