Malakis szemlye:

Malakis knyvnek rjrl semmit sem tudunk valjban, mg nevt

sem. A Malakis nv minden bizonnyal flrerts lehet, a malaki azt
jelenti az n kvetem (a LXX gy fordtja a nevet). Azonban a 3. rsz
elejn feltn nv egy Isten ltal kldtt angyalra utal. A tetragrammatont
magban foglal nvrekonstrukci (malaki-jh) szintn
megkrdjelezend a fentiek alapjn. 1
Azt a (hagyomnyos) felttelezst, hogy Malakis valban, nv szerint
ltezett, az jszvetsgi hivatkozsok is cfoljk, hiszen egyikk sem (Mt.
11,10; Mk 1,2; Lk. 7,27) nevezi nven a prftt. Radsul a knyvet a
Targum Esdrsnak, a Talmud pedig Mordechainak tulajdontja.2 Egyes
kutatk szerint a szerz egy, a Kr.e. V. szzadban tevkenyked prfta
(Ennek a felttelezsnek a tbort erstik: W. Rudolph, A.S. van der
Woude, A. Deissler, H.G. Reventlow), mg ms felttelezsek szerint
Malakis szemlye csak kitallt, nem egy a valsgban lt prfta.
Szerintk (Th. Lescov, E. Bosshard & R.G. Kratz, O.H. Steck, H.
Utzschneider, O. Kaiser) a knyv eleve egy irodalmi alkots, aminek csak
programneve a knyvcm.3
Ugyanakkor David Baker hozzteszi mg a Haggeus 1;13 alapjn
(sszevetsre ajnlja a Mal. 2;7-tel), hogy ezt a kifejezs az szvetsgben
papi tisztsgre is utalhat.4
sszegezve: Malakis knyvnek rjrl nem tudunk semmi biztosat
megllaptani, kivve azt, hogy a knyv szerzje (vagy szerzk egy
csoportja) egy egysges mvet lltott ssze. rhatta prfta, vagy egy
prftai kr, de akr papi szrmazs szemlyek is. Persze ez nem zrja ki
a lehetsgt annak, hogy mgis ltezett a prfta. Ha Malakis nem a
prfta neve, akkor ez lenne az egyedli prftai knyv az szvetsgben,
ami anonim. Ez nem tnik tl valsznnek.5

1 J. Alberto Soggin, Bevezets az szvetsgbe, Klvin Kiad Budapest,

1999, 361.o.
2 DR. THOMAS L. CONSTABLE Notes on Malachi Published by Sonic Light,
2005, 1.o.
3 RZSA HUBA, Az szvetsg keletkezse II., Szent Istevn Trsulat
Budapest, 2002, 292.o.
4 DAVID W. BAKER The NIV application commentary Joel, Obadiah, Malachi;
AER Edition January 2009; 205. o.
5 DR. THOMAS L. CONSTABLE Notes on Malachi Published by Sonic Light,
2005, 1.o.