1

1.
1.1.
1.1.1.

Halmazok, rel
aci
ok, f
uggv
enyek
Halmazelm
eleti alapfogalmak
A halmaz fogalma

A halmazt a halmazelmelet alapfogalmanak tekintj

uk es ezert nem denialjuk. Szokas
azt mondani, hogy a halmaz k
ul
onb
oz
o dolgok osszessege. Ez nem dencio, hanem a
halmaz mas szavakkal valo kor
ulrasa. A geometriaban ugyancsak dencio nelk
ul, alapfogalomkent hasznaljuk peldaul a pont, az egyenes es a sk fogalmat is.
Valamely halmazt akkor tekint
unk adottnak, ha barmely pontosan meghatarozott dologrol
egyertelm
uen el tudjuk donteni, hogy hozzatartozik-e a szoban forgo halmazhoz (eleme-e
a halmaznak). A halmazt alkoto dolgok a halmaz elemei. A halmazokat nagybet
uvel,
elemeit pedig kisbet
uvel jelolj
uk. Azt a tenyt, hogy x az A halmaz eleme, gy jelolj
uk:
x A. Ha valamely y elem nem tartozik az A halmazba, akkor ennek jelolese: y
/ A.
Egy halmazban egy elem csak egyszer fordulhat elo, de a felsorolas sorrendje tetszoleges
lehet.

2
1.1. P
elda. Ha Q-val jelolj
uk a racionalis szamok halmazat, akkor: Q, 2
/ Q.
3
Egy halmazt altalaban ketfele modon adhatunk meg: vagy felsoroljuk a halmaz elemeit,
vagy a halmaz elemeinek pontos kor
ulrasat adjuk.
1.2. P
elda. A = {1, 2, 3, 4} es B = {x N|x < 5} az otnel kisebb termeszetes szamok
halmazat jeloli.
1.3. P
elda. A C = {x R|0 < x 4} halmaz a 0 es 4 koze eso valos szamok halmazat
jeloli. A 0 hozzatartozik a C halmazhoz, a 4 viszont nem.
1.1. Denci
o. Ha az A halmaz minden eleme a B halmaznak is eleme, akkor az A
halmazt az B halmaz reszhalmazanak nevezz
uk, es ezt a kapcsolatot gy jelolj
uk: A B
vagy B A (olv: A reszhalmaza B-nek).
1.2. Denci
o. Ha az A halmaz minden eleme a B halmaznak is eleme, es a B halmaznak van olyan eleme, amely nem eleme A-nak, akkor az A halmazt az B halmaz valodi
reszhalmazanak nevezz
uk, es ezt a kapcsolatot gy jelolj
uk: A B vagy B A (olv: A
val
odi reszhalmaza B-nek).

B
A
AB

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

A termeszetes szamok N halmazara es az egesz szamok Z halmazara igaz, hogy N Z.

Minden halmaz reszhalmaza onmaganak, azaz A A.
1.3. Denci
o. A valos szamok R halmazanak olyan reszhalmazait, melyek a es b ket
valos szam kozott vannak, intervallumoknak nevezz
uk. Nevezetesen:
(a, b) = {x R|a < x < b} nyitott intervallum,
[a, b] = {x R|a x b} zart intervallum,
(a, b] = {x R|a < x b} balrol nyitott jobbrol zart intervallum,
[a, b) = {x R|a x < b} balrol zart jobbrol nyitott intervallum.
A 1.3. Pelda C halmaza felrhato intervallumkent is, C = (0, 4].
1.4. Denci
o. Az A es B halmazt egyenl
onek nevezz
uk, azaz A = B akkor es csakis
akkor, ha A B es B A.
Ha ket halmaz egyenlo, akkor az elemeik megegyeznek. Az 3.37. Pelda halmazaira tehat
igaz, hogy: A = B.

1.5. Denci
o. Ures
halmazon az olyan vagy {} szimbolummal jelolt halmazt ertj
uk,
amelynek egy eleme sincs. Eszerint = {x|x = x}.
1.4. P
elda. Tekints
uk az A = {x R|x2 + 1 = 0} halmazt. Mivel R a valos szamok
halmazat jeloli, es x2 + 1 = 0 semmilyen valos szamra nem teljes
ul, gy az A halmaznak
nincs eleme, azaz A u
res halmaz.
Ha gyelembe vessz
uk, hogy akarhogyan is adjuk meg az u
res halmazt, mindig ugyanarrol
a halmazrol van szo (pontosan arrol, amelyiknek nincs eleme), akkor nyilvanvalo, hogy
csak egy u
res halmaz van. Az u
res halmaz minden halmaznak reszhalmaza.
Ha valamilyen halmazokrol beszel
unk, akkor altalaban ismertnek vesz
unk egy alaphalmazt, amelybol a szemlelt halmazok elemeit vessz
uk. Peldaul, ha a paros termeszetes
szamok halmazat tekintj
uk, vagy a prmszamok halmazat szemlelj
uk, akkor ezek a termeszetes szamok N halmazanak a reszhalmazai. Hasonlokeppen barmilyen nyitott (a, b) vagy
zart [a, b] intervallum a valos szamtengelyen a valos szamok R halmazanak a reszhalmazai.
Ezt az alaphalmazt gyakran nem is emltj
uk, de alapertelmezes szerint ismertnek vessz
uk.
Nevezz
uk ezt az alaphalmazt univerzalis halmaznak es jelolj
uk U -val.
1.6. Denci
o. A halmaz elemeinek szam
at a halmaz kardin
alis szam
anak nevezz
uk. Az
A halmaz kardinalis szama jelolheto |A|, #A vagy Card(A) m
odon.
A halmazok jol szemleltethetok Venn-diagrammal, azaz zart gorbevel hatarolt skidommal,
amelyben a halmazhoz tartozo elemek a skidom belsejeben levo pontok.
1.5. P
elda. Az A = {1, 2, 3, 4} halmaz Venn-diagrammal valo abrazolasa:

A
4

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

1.1.2.

M
uveletek halmazokkal

Az alabbiakban olyan m
uveleteket ertelmez
unk, amelyek segtsegevel adott halmazokbol
meghatarozott elemeket tartalmazo u
jabb halmazokat allthatunk elo.
1.7. Denci
o. Az A es B halmazok unioj
an (egyestesen) azt a halmazt ertj
uk, amelynek
elemei az A vagy B halmazok legal
abb egyikenek elemei, tehat AB = {x|x Ax B}.

A B
1.6. P
elda. Ha A = {2, 4, 6, 8} es B = {n N|n < 5}, akkor A B = {1, 2, 3, 4, 6, 8}.
A denciobol nylvanvalo, hogy A (A B) es B (A B).
Az egyestes m
uvelete kettonel tobb halmaz eseten is ertelmezheto. Az A1 , A2 , ..., An
halmazok uniojat az
n

A1 A2 ... An =
Ai
i=1

szimbolummal jelolj
uk, es azokbol es csakis azokbol az elemekbol all, amelyek az uniot
alkoto halmazok koz
ul legalabb egynek elemei.
1.8. Denci
o. Az A es B halmazok metszeten (koz
os reszen) azt a halmazt ertj
uk,
amelynek elemei A-nak is es B-nek is elemei, tehat A B = {x|x A x B}.

A B
1.7. P
elda. Ha A = {2, 4, 6, 8} es B = {n N|n < 5}, akkor A B = {2, 4}.
A denciobol nylvanvalo, hogy (A B) A es (A B) B.
1.9. Denci
o. Ha az A es a B halmazoknak nincs koz
os eleme, azaz A B = , akkor
azt mondjuk, hogy A es B diszjunkt halmazok.
A kozosreszkepzes m
uvelete kettonel tobb halmaz eseten is ertelmezheto. Az A1 , A2 , ...,
An halmazok metszetet az
n

A1 A2 ... An =
Ai
i=1

szimbolummal jelolj
uk, es azokbol es csakis azokbol az elemekbol all, amelyek a metszetet
alkoto halmazok mindegyikenek elemei.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

1.8. P
elda. Az A = {x R| 2 x < 1} = [2, 1) es B = {x R||x| 1} = [1, 1]
halmazok (intervallumok) unioja es metszete
A B = [2, 1] es A B = [1, 1).
1.10. Denci
o. Az A es B halmazok k
ul
onbsegen azt a halmazt ertj
uk, amely azokat
es csakis azokat az elemeket tartalmazza, amelyek A-nak elemei, de B-nek nem elemei,
tehat A \ B = {x|x A x
/ B}.

AB
A denciobol azonnal lathato, hogy ha A es B diszjunktak, azaz A B = , akkor
A \ B = A es B \ A = B.
1.9. P
elda. Ha A = {2, 4, 6, 8} es B = {n N|n < 5}, akkor A \ B = {6, 8} es
B \ A = {1, 3}.
1.10. P
elda. Ha A = {x R| 2 x < 1} = [2, 1) es B = {x R||x| 1} = [1, 1]
adott halmazok (intervallumok), akkor
A \ B = [2, 1) es B \ A = {1}.
1.11. Denci
o. Legyen A az U univerz
alis halmaz reszhalmaza. Ekkor A-nak az U -ra
odon jelol
unk.
vonatkozo komplementeren ertj
uk az U \ A halmazt, amelyet A vagy A m

U
A

Konnyen belathato, hogy A \ B = A B.

1.12. Denci
o. Legyen A a B halmaz reszhalmaza. Ekkor A-nak a B-re vonatkozo
komplementeren ertj
uk a B \ A halmazt, amelyet AB m
odon jelol
unk.
1.13. Denci
o. Az A es B halmazok szimmetrikus k
ul
onbsegen azt az AB m
odon
jelolt halmazt ertj
uk, amelynek elemei vagy csak az A halmaz vagy csak a B halmaz
elemei, vagyis AB = {x|x A x B}.

ADB

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

1.11. P
elda. Ha A = {2, 4, 6, 8} es B = {n N|n < 5}, akkor AB = {1, 3, 6, 8}.
Konnyen belathato, hogy AB = (A B) \ (A B).
1.1. T
etel. Az A, B es C tetsz
oleges halmazokra igazak a kovetkez
o allt
asok:
1. A A = A, A A = A (idempotencia);
2. A B = B A, A B = B A (kommutativitas);
3. A (B C) = (A B) C, A (B C) = (A B) C (asszociativit
as);
4. A (B C) = (A B) (A C), A (B C) = (A B) (A C)
(az unio es a metszet kolcson
os disztributivitasa);
5. AB = BA (kommutativit
as), A(BC) = (AB)C (asszociativit
as);
6. A = A, A = , A \ = A, \ A = , AA = ;
7. A = A (invol
ucio), A A = , A A = U ;
8. A B = A B, A B = A B (De Morgan-fele azonossagok).
1.14. Denci
o. Az A halmaz osszes reszhalmazainak halmazat az A halmaz hatvanyhalmaz
anak vagy partitv halmazanak nevezz
uk. Ennek jelolesere a P (A) szimb
olumot
haszn
aljuk, tehat P (A) = {B|B A}.
Ha A elemeinek szama n, akkor P (A) elemeinek szama 2n .
1.12. P
elda. Ha A = {, {}} es B = {1, 2, 3}, akkor P (A) = {, {}, {{}}, {, {}}}
es P (B) = {, {1}, {2}, {3}, {1, 2}, {1, 3}, {2, 3}, {1, 2, 3}}.
1.15. Denci
o. Az x es y elemekb
ol alkotott rendezett par (x, y), ahol x a rendezett par
els
o komponense, y pedig a masodik komponense. Rendezett parok egyenl
osege a megfelelo
komponensek egyenloseget jelenti: (x, y) = (u, v) x = u y = v.
A rendezett par fogalma altalanosthato, gy beszelhet
unk rendezett n-esek rol is, amelyek
alakja (x1 , x2 , ..., xn ), ahol xi az i-edik komponens (i = 1, 2, ..., n). Rendezett n-esek
kozott az egyenloseg komponensenkenti egyenloseget jelent:
(x1 , x2 , ..., xn ) = (y1 , y2 , ..., yn ) xi = yi (i = 1, 2, ..., n).
1.16. Denci
o. Az A es B halmazok Descartes-fele szorzatan az (x, y) rendezett parokbol
alkotott es az A B szimbolummal jelolt halmazt ertj
uk, ahol x A es y B, azaz
A B = {(x, y)|x A y B}.
Ha A = B, akkor az A A = A2 jeloles hasznalatos. Ha A vagy B u
res halmaz, akkor
A B = .
A Descartes-fele szorzat altalanostasa:
A1 A2 ... An = {(x1 , x2 , ..., xn )|x1 A1 x2 A2 ... xn An }.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

1.13. P
elda. Ha A = {1, 2} es B = {a, b, c}, akkor A2 = {(1, 1), (1, 2), (2, 1), (2, 2)},
A B = {(1, a), (1, b), (1, c), (2, a), (2, b), (2, c)},
A A B = {(1, 1, a), (1, 1, b), (1, 1, c), (1, 2, a), (1, 2, b), (1, 2, c), (2, 1, a), (2, 1, b), (2, 1, c),
(2, 2, a), (2, 2, b), (2, 2, c)}.
a
1

2
c

AB
1.1.3.

Rel
aci
ok, lek
epez
esek (f
uggv
enyek)

1.17. Denci
o. Legyen A es B ket nem u
res halmaz. Az A es B halmazok elemei
koz
otti rel
acionak nevezz
uk az A B halmaz barmely reszhalmaz
at, azaz A B.
A relaciot alkoto rendezett parok elso komponenseinek halmaza a relacio ertelmezesi tartomanya, a masodik komponensek halmaza pedig a relacio ertekkeszlete.
1.18. Denci
o. Legyenek A es B nem
ures halmazok. Az A es B halmazok elemei
koz
otti f A B relaciot f
uggvenynek (lekepezesnek) nevezz
uk, ha az A halmaz minden
elemehez a B halmaz egy es csakis egy elemet rendeli hozza, azaz
1 (x A) (y B) (x, y) f ;
2 (x, y1 ) f (x, y2 ) f = y1 = y2 .
Ebben a lekepezesben az A halmazt a f
uggveny ertelmezesi tartomany
anak (domenjenek),
a B halmazt pedig a f
uggveny keptartom
any
anak (kodomenjenek) nevezz
uk. A B halmaz
azon elemei, amelyek e hozzarendelesben reszt vesznek (azaz a kepelemek), a f
uggveny
f (A) ertekkeszletet alkotjak.
Az ertekkeszlet tehat resze a keptartomanynak.
A f
uggveny ertelmezesekor szokas az a szohasznalat is, hogy az f f
uggveny az A halmazt a B halmazba kepezi le. Ezert mondjuk a f
uggvenyt lekepezesnek is. Ennek egyik
jelolesi modja: f : A B. Az f f
uggveny ertelmezesi tartomany
anak jelolese Df , az
ertekkeszletenek jelolese pedig Rf . Az ertekkeszletet f (A) modon is lehet jelolni.
Ha a f
uggvenyt f jeloli es a Df , akkor az a-hoz rendelt Rf -beli elemet f (a) = b jeloli,
amit az f f
uggveny a helyhez tartozo helyettestesi ertekenek nevezz
uk, es ezt jelolhetj
uk
meg f : a 7 b vagy (a, b) f modon is.
1.14. P
elda. Az A = {x1 , x2 , x3 } halmaz B = {y1 , y2 , y3 , y4 } halmazba valo
f = {(x1 , y1 ), (x2 , y1 ), (x3 , y2 )} lekepezese nyildiagrammal abrazolva:
y1
x1

x2
x3

y2
y3
y4

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

Az f f
uggveny megadasahoz meg kell adni a Df ertelmezesi tartomanyt, az Rf keptartomanyt es azt a hozzarendelesi szabalyt, amelynek segtsegevel minden x Df elemhez
meghatarozhato (kiszamthato) a hozzatartozo y Rf elem.
Ha az ertelmezesi tartomany veges halmaz, akkor a f
uggveny megadhato a lekepezest
denialo rendezett parok halmazaval, a rendezett parok tablazataval, vagy egy formulaval
(keplettel).
1.15. P
elda. Legyen az A = {1, 2, 3, 4} halmaz az f lekepezes ertelmezesi tartomanya,
ertekkeszlete pedig a B = {a, b, c, d} halmaz. Mivel mindket halmaz veges, ezert a
lekepezest megadhatjuk rendezett parok halmazaval vagy tablazattal a kovetkezo modokon:
(
)
x
1 2 3 4
1 2 3 4
f = {(1, a), (2, c), (3, b), (4, d)}, f =
,
.
a c b d
f (x) a c b d
1.16. P
elda. Legyen A = {1, 0, 1, 2, 3} az f f
uggveny ertelmezesi tartomanya, Z a
keptartomanya, f (x) = 3 2x pedig a lekepezes szabalya. Ekkor f (1) = 5, f (0) = 3,
f (1) = 1, f (2) = 1, f (3) = 3, s gy f (A) = {5, 3, 1, 1, 3} az adott f
uggveny
ertekkeszlete, vagyis f (A) Z. Ez az f lekepezes rendezett parokkal es tablazattal is
felrhato:
f = {(1, 5), (0, 3), (1, 1), (2, 1), (3, 3)},
(
f=

)
1 0 1 2
3
,
5 3 1 1 3

x
f (x)

1 0 1 2
3
.
5 3 1 1 3

Ha az ertelmezesi tartomany vegtelen halmaz, akkor a f

uggveny a lekepezes szabalyat
kifejezo keplettel adhato meg.
1.17. P
elda. Legyen f (x) = 2x + 3 az R halmaznak az R halmazba valo lekepezese.
Ekkor az ertelmezesi tartomanynak es az ertekkeszletnek is vegtelen sok eleme van, tehat
nem sorolhato mind fel. A lekepezesi szabaly segtsegevel azonban barmely x eredeti
elemhez meghatarozhato az f (x) kepelem. Peldaul, f (0) = 3, f (a) = 2a + 3 es gy
tovabb.
1.19. Denci
o. Az f1 : A1 B1 es f2 : A2 B2 f
uggvenyek egyenl
oek, ha megegyezik
az ertelmezesi tartomanyuk, azaz A1 = A2 es ha f1 (x) = f2 (x) minden x A1 eseten.
1.20. Denci
o. Az f : A B f
uggveny injektv (vagy 1-1 lekepezes), ha minden
x1 , x2 A eseten igaz, hogy: x1 = x2 f (x1 ) = f (x2 ).
1.18. P
elda. Az A = {x1 , x2 , x3 } halmaz B = {y1 , y2 , y3 , y4 } halmazba valo
f = {(x1 , y1 ), (x2 , y2 ), (x3 , y3 )} injektv lekepezes nyldiagrammal abrazolva:
y1
x1

x2
x3

y2
y3
y4

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

1.21. Denci
o. Az f : A B f
uggveny sz
urjektv (vagy halmazra valo lekepezes), ha
minden y B elemhez van olyan x A elem, hogy y = f (x).
1.19. P
elda. Az A = {x1 , x2 , x3 } halmaz B = {y1 , y2 } halmazra valo
f = {(x1 , y1 ), (x2 , y1 ), (x3 , y2 )} sz
urjektv lekepezes nyldiagrammal abrazolva:

x1

y1

x2
x3

y2

1.2. T
etel. Az f : A B f
uggveny akkor es csak akkor sz
urjektv, ha f (A) = B, azaz a
f
uggveny ertekkeszlete egyenl
o a keptartom
any
aval.
1.22. Denci
o. Az f : A B f
uggvenyt bijektvnek nevezz
uk, ha egyidej
uleg injektv es
sz
urjektv.
1.20. P
elda. Az A = {x1 , x2 , x3 } halmaz B = {y1 , y2 , y3 } halmazra valo
f = {(x1 , y1 ), (x2 , y2 ), (x3 , y3 )} bijektv lekepezes nyldiagrammal abrazolva:

x1

x2
x3

y1
y2

y3

1.23. Denci
o. Az iA : A A bijektv f
uggvenyt az A halmaz A halmazra valo identikus
lekepezesenek nevezz
uk, ha minden x A eseten iA (x) = x.
Ha egyertelm
u, hogy melyik halmaz identikus lekepezeserol beszel
unk, akkor az identikus
lekepezes jelolesere az i jelolest hasznaljuk.
1.24. Denci
o. Legyenek A es B adott halmazok. Ha az A halmaz bijektv modon
lekepezhet
o a B halmazra, akkor azt mondjuk, hogy az A es B halmazok egyenl
o szamossag
uak vagy szamossagilag ekvivalensek.
1.25. Denci
o. Egy halmazt vegtelen szamoss
ag
unak vagy egyszer
uen vegtelennek nevez
unk, ha van olyan valodi reszhalmaza, amellyel szamoss
agilag ekvivalens. Egy halmazt
veges szamossag
unak vagy vegesnek nevez
unk, ha nincs egyetlen olyan valodi reszhalmaza
sem, amellyel szamossagilag ekvivalens.
1.21. P
elda. Tekints
uk a termeszetes szamok N halmazat es a paros termeszetes szamok
P halmazat, ahol P N. Legyen f : N P olyan lekepezes, hogy f (n) = 2n. Mivel f
bijekcio, az N halmaz vegtelen.
1.26. Denci
o. Egy halmazt megszaml
alhat
oan vegtelennek nevez
unk, ha a termeszetes
szamok halmazaval szamossagilag ekvivalens. Ha egy vegtelen halmaz szamoss
aga nem
megsz
aml
alhatoan vegtelen, akkor kontinuumszamoss
agr
ol beszel
unk.

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

1.22. P
elda. A termeszetes szamok N, a paros termeszetes szamok P, az egesz szamok
Z es a racionalis szamok Q halmaza megszamlalhatoan vegtelen, viszont a valos szamok
R halmaza, az egyenes pontjai, a kor pontjai kontinuumszamossag
uak.
1.27. Denci
o. Egy halmazt megsz
aml
alhat
onak nevez
unk, ha vagy veges, vagy megsz
aml
alhatoan vegtelen.
1.28. Denci
o. Legyenek A, B es C nem
ures halmazok, f : B C es g : A B
pedig adott f
uggvenyek. Az A halmaznak a C halmazba valo f g-vel jelolt lekepezeset
osszetett f

uggvenynek (vagy a f
uggvenyek kompozci
oj
anak, osszetetelenek) nevezz
uk es
(f g)(x) = f (g(x)) modon ertelmezz
uk minden x A elemre.
1.23. P
elda. Ha f (x) = x + 12 es g(x) = x2 , x R, akkor
(f g)(x) = f (g(x)) = f (x2 ) = x2 + 12, x R,
(g f )(x) = g(f (x)) = g(x + 12) = (x + 12)2 , x R.
A fenti peldabol belathato, hogy f g = g f altalanosan nem ervenyes, vagyis a
lekepezesek kompozcioja nem kommutatv m
uvelet.
1.3. T
etel. Legyenek h : A B, g : B C es f : C D tetszoleges lekepezesek.
Ekkor ervenyes, hogy (f g) h = f (g h), azaz a lekepezesek kompozci
oja asszociatv
m
uvelet.
Bizonytas. Mindket lekepezes, (f g) h es f (g h) is, az A halmazon ertelmezett.
Tovabba minden x A elemre igaz, hogy
((f g) h)(x) = (f g)(h(x)) = f (g(h(x))) = f ((g h)(x)) = (f (g h))(x),
amivel alltasunkat igazoltuk.
Ha f : A B f
uggveny bijektv, akkor minden y B elemre van olyan x A elem, hogy
y = f (x). Ez azt jelenti, hogy az f f
uggvenyt megado rendezett parok komponenseit
felcserelve ismet f
uggvenyt kapunk, ami lehetove teszi az inverz f
uggveny fogalmanak
bevezeteset.
1.29. Denci
o. Legyen f : A B bijektv f
uggveny u
gy, hogy f (x) = y, ha x A
es y B. Ekkor az f 1 : B A lekepezest az f f
uggveny inverzenek nevezz
uk, ha
1
f (y) = x minden y B eseten.
Az f f
uggveny f 1 inverzf
uggvenye szinten bijektv. Minden x A elemre ervenyes, hogy
1
(f f )(x) = x es minden y B elemre (f f 1 )(y) = y.
1.24. P
elda. Legyen az A = {1, 2, 3, 4} halmaz az f lek
(epezes ertelmez
) esi tartomanya,
1 2 3 4
ertekkeszlete pedig a B = {a, b, c, d} halmaz. Az f =
bijektv f
uggveny
a c b d
(
)
a b c d
inverze az f 1 =
f
uggveny. Ezek f 1 f osszetetele valoban az A halmaz
1 3 2 4
identikus lekepezese, mert
(
) (
) (
)
a b c d
1 2 3 4
1 2 3 4
1
f f =

=
.
1 3 2 4
a c b d
1 2 3 4

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

10

1.25. P
elda. Az f (x) = 2x + 3 f
uggveny inverzet valtozocserevel a kovetkezokepen
x3
,
hatarozzuk meg: ha y = 2x + 3, akkor a valtozocsere utan x = 2y + 3. Ebbol y =
2
x3
azaz f 1 (x) =
az inverz f
uggveny. Az f f
uggvenyre es f 1 inverzere valoban teljes
ul,
2
hogy
2x + 3 3
(f 1 f )(x) = f 1 (f (x)) = f 1 (2x + 3) =
=x,
2
x3
x3
(f f 1 )(x) = f (f 1 (x)) = f (
)=2
+3=x .
2
2
Az f (x) = 2x + 3 f
uggveny inverzet a denciobol kiindulva is meghatarozhatjuk. Mivel
a dencio szerint f 1 (f (x)) = x, ezert f 1 (2x + 3) = x. Legyen 2x + 3 = t, ebbol
t3
. Ezt behelyettestve az f 1 (2x + 3) = x egyenlosegbe adodik, hogy
pedig x =
2
t3
x3
f 1 (t) =
, azaz t = x eseten f 1 (x) =
a keresett f
uggveny.
2
2
1.30. Denci
o. A Gf = {(x, f (x))|x A} halmazt az f : A B f
uggveny grakonj
anak nevezz
uk. y = f (x) a grakon egyenlete, ahol x a f
uggetlen valtoz
o, y pedig a f
ugg
o
valtoz
o.
Ha az f : R R bijektv f
uggveny grakonja megrajzolhato, akkor az f 1 grakonja is
megrajzolhato, es ez az f f
uggveny grakonjanak az y = x egyenesre vonatkozo t
ukorkepe
x+4
a Descartes-fele derekszog
u koordinatarendszerben. Peldaul az f (x) =
f
uggveny es
2
1
f (x) = 2x 4 inverzenek grakonja a koordinatarendszerben az alabbi abran lathato.
Meggyelheto a ket grakon szimmetrikussaga az y = x egyeneshez viszonytva.
y

4
3
2
1

-3

x-

-2

y=

-4 -3 -2 -1
-1

y=2

4
x+
y= 2

-4

1.31. Denci
o. F
uggvenyegyenletnek nevezz
uk az olyan egyenletet, amelyben egy (vagy
tobb) ismeretlen f
uggveny es az(ok) f
uggetlen valtoz
oi szerepelnek.

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

11

FELADATOK
1. Legyenek f1 , f2 es f3 az A = {2, 4, 6, 8} halmaz B = {a, b, c} halmazba valo
lekepezesei. Vizsgaljuk ki, hogy koz
ul
uk melyek sz
urjektvek, azaz halmazra valo
lekepezesek, ha
(
(
(
)
)
)
2 4 6 8
2 4 6 8
2 4 6 8
f1 =
, f2 =
es f3 =
.
a b c a
a b a b
a a a a
Megold
as. A feladat megoldasahoz azt kell megvizsgalni, hogy az f (A) ertekkeszlet
megegyezik-e a B keptartomannyal.
Mivel
f1 (A) = {f1 (2), f1 (4), f1 (6), f1 (8)} = {a, b, c, a} = {a, b, c} = B,
ezert f1 sz
urjektv.
Mivel
f2 (A) = {f2 (2), f2 (4), f2 (6), f2 (8)} = {a, b, a, b} = {a, b} B,
ezert f2 nem sz
urjektv.
Mivel
f3 (A) = {f3 (2), f3 (4), f3 (6), f3 (8)} = {a, a, a, a} = {a} B,
ezert f3 nem sz
urjektv.
2. Legyenek f1 , f2 es f3 az A = {1, 3, 5} halmaz B = {p, q, r, s} halmazba valo
lekepezesei. Vizsgaljuk ki, hogy koz
ul
uk melyek injektvek, (1-1 lekepezesek), ha
)
)
(
)
(
(
1 3 5
1 3 5
1 3 5
.
es f3 =
, f2 =
f1 =
q q q
s r s
p q r
Megold
as. A feladat megoldasahoz azt kell megvizsgalni, hogy vajon k
ulonbozo
eredeti elemek kepelemei is k
ulonbozoek-e.
Mivel f1 (1) = p, f1 (3) = q, f1 (5) = r, gy ha x1 = x2 , akkor f1 (x1 ) = f1 (x2 ), tehat
az f1 lekepezes injektv.
Mivel f2 (1) = s = f2 (5), gy 1 = 5, de f2 (1) = f2 (5), tehat az f2 lekepezes nem
injektv.
Mivel f3 (1) = f3 (3) = f3 (5) = q, gy 1 = 3 = 5, de f3 (1) = f3 (3) = f3 (5), tehat az
f3 lekepezes nem injektv.
3. Legyen f az A = {a, b, c, d} halmaz B = {1, 2, 3, 4, 5} halmazba valo lekepezese.
Oldjuk meg az f (x) = 1, f (x) = 2, f (x) = 3, f (x) = 4 es f (x) = 5 egyenleteket, ha
(
)
a b c d
f=
.
1 1 3 5
Megold
as. f (x) = 1 eseten x = a vagy x = b.
f (x) = 2 es f (x) = 4 eseten nincs megoldas.
Ha f (x) = 3, akkor x = c.
Amennyiben f (x) = 5, x = d a megoldas.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

12

4. Legyen f az A = {a, b, c, d} halmaz onmagaba valo lekepezese. Oldjuk meg az

f (x) = a, f (x) = b, f (x) = c, f (x)(= d, f (f (x))
) = b, f (f (f (x))) = d es
a b c d
f (f (f (f (x)))) = a egyenleteket, ha f =
.
b b d a
Megold
as. f (x) = a eseten x = d.
Ha f (x) = b, akkor x = a vagy x = b.
f (x) = c eseten nincs megoldas.
Amennyiben f (x) = d, a megoldas x = c.
Ha f (f (x)) = b, akkor f (x) = a vagy f (x) = b, amibol pedig kovetkezik, hogy
x = d vagy x = a vagy x = b.
Ha f (f (f (x))) = d, akkor f (f (x)) = c, ezert most nincs megoldas.
f (f (f (f (x)))) = a eseten f (f (f (x))) = d, ezert szinten nincs megoldas.
(
)
1 2 3 4
5. Legyen f az A = {1, 2, 3, 4} halmaz onmagaba valo lekepezese es f =
.
4 2 3 1
a) Hatarozzuk meg az f 3 es f 4 lekepezeseket.
b) Szamtsuk ki mivel egyenlo (f (f f ))(3), ((f f ) f ))(4) es ((f f ) (f f ))(1).
c) Oldjuk meg az (f (f f ))(x) = 4 es az ((f f ) (f f ))(x) = 2 egyenleteket.
Megold
as.
a)
f 3 = (f f ) f = f (f f ) =
)) (
) (
((
1
1 2 3 4
1 2 3 4

=
4
4 2 3 1
4 2 3 1
(
) (
) (
1 2 3 4
1 2 3 4
1 2
=

=
1 2 3 4
4 2 3 1
4 2

f 4 = (f f ) (f f ) =
((
) (
)) ((
1 2 3 4
1 2 3 4
1
=

4 2 3 1
4 2 3 1
4
(
) (
) (
1 2 3 4
1 2 3 4
1 2
=

=
1 2 3 4
1 2 3 4
1 2

)
2 3 4
=
2 3 1
)
3 4
= f,
3 1

) (
))
2 3 4
1 2 3 4

=
2 3 1
4 2 3 1
)
3 4
= i.
3 4

b) (f (f f ))(3) = f 3 (3) = 3,
((f f ) f ))(4) = f 3 (4) = 1,
((f f ) (f f ))(1) = f 4 (1) = 1.
c) Az (f (f f ))(x) = 4, azaz f 3 (x) = 4 egyenlet megoldasa x = 1.
Az ((f f ) (f f ))(x) = 2, vagyis f 4 (x) = 2 egyenlet megoldasa x = 2.
6. Adottak az A = {1, 2, 3, 4}, B = {a, b, c, d} es C = {p, q, r, s} halmazok, valamint
az f : A B, g : B C es h : C A lekepezesek. Hatarozzuk meg a g f , h g,
f h es h (g f ) lekepezeseket, ha
(
)
(
)
(
)
1 2 3 4
a b c d
p q r s
f=
, g=
, h=
.
b c d a
s r q p
2 1 4 3

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

Megold
as.

) (
) (
a b c d
1 2 3 4
1
gf =

=
s r q p
b c d a
r
(
) (
) (
p q r s
a b c d
a
hg =

=
2 1 4 3
s r q p
3
(
) (
) (
1 2 3 4
p q r s
p
f h=

=
b c d a
2 1 4 3
c
(
) ((
) (
p q r s
a b c d
1
h (g f ) =

2 1 4 3
s r q p
b
(
) (
) (
p q r s
1 2 3 4
1 2
=

=
2 1 4 3
r q p s
4 1

13

)
2 3 4
q p s
)
b c d
4 1 2
)
q r s
b a d
))
2 3 4
=
c d a
)
3 4
.
2 3

7. Adottak az A = {a, b, c} es B = {10, 20, 30} halmazok, valamint az f : A B es

g : B C bijektv lekepezesek. Hatarozzuk meg az f 1 es g 1 inverzf
uggvenyeket,
majd a g 1 f 1 , f 1 g 1 , f 1 f , g 1 g f
uggvenykompozciokat, ha
)
)
(
(
10 20 30
a b c
.
, g=
f=
c b a
20 30 10
Megold
as.

)
)
(
a b c
10 20 30
1
,
, g =
f =
20 30 10
c b a
(
) (
) (
)
a b c
10 20 30
10 20 30
1
1
g f =

=
,
30 20 10
c a b
10 30 20
)
) (
) (
(
a b c
a b c
10 20 30
1
1
,
=

f g =
c a b
30 20 10
b a c
(
) (
) (
)
10 20 30
a b c
a b c
1
f f =

=
= iA ,
c a b
20 30 10
a b c
) (
)
) (
(
10 20 30
10 20 30
a b c
1
= iB .
g g =

=
c b a
10 20 30
30 20 10
(

8. Adott az A = {2, 1, 0, 1, 2} halmazon ertelmezett f (x) = 3x 4 lekepezes.

Hatarozzuk meg az f (A) ertekkeszletet, rjuk fel az f lekepezest es vizsgaljuk ki,
hogy az f : A f (A) lekepezes bijektv-e.
Megold
as. Mivel f (2) = 3 (2) 4 = 10, f (1) = 3 (1) 4 = 7,
f (0) = 3 0 4 = 4, f (1) = 3 1 4 = 1 es f (2) = 3 2 4 = 2, ezert
f (A) = {10, 7, 4, 1, 2}. Maga az f f
uggveny gy rhato le:
(
)
2 1 0
1 2
f=
.
10 7 4 1 2
Mivel az ertekkeszlet is es a keptartomany is f (A), ezert a f
uggveny sz
urjektv. Mivel
minden eredeti elemhez mas-mas kepelem tartozik, gy teljes
ul, hogy ha x1 = x2 ,
akkor f (x1 ) = f (x2 ), tehat az f lekepezes injektv is, amibol az kovetkezik, hogy f
bijektv.

14

OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK
9. Adott az A = {2, 1, 0, 1, 2} halmazon ertelmezett f : A R f
uggveny az
f (x) = 3 3|x| lekepezesi szaballyal. Hatarozzuk meg az f (A) ertekkeszletet, rjuk
fel az f lekepezest es vizsgaljuk ki, hogy az f : A R es f : A f (A) lekepezesek
bijektvek-e.
Megold
as. A f
uggvenyertekek f (2) = 3 3| 2| = 3, f (1) = 3 3| 1| = 0,
f (0) = 33|0| = 3, f (1) = 33|1| = 0 es f (2) = 33|2| = 3, ezert az ertekkeszlet
f (A) = {3, 0, 3}. Az f f
uggveny gy rhato le:
(
)
2 1 0 1 2
f=
.
3 0 3 0 3
Mivel f (A) R, ezert az f : A R f
uggveny nem sz
urjektv. Mivel 2 = 2,
de f (2) = f (2) = 3, ezert az f : A f (A) lekepezes nem injektv, amibol az
kovetkezik, hogy egyik lekepezes sem bijektv.
10. Adott az A = {2, 1, 0, 1, 2} halmazon ertelmezett f : A R f
uggveny az
2
f (x) = x 4 lekepezesi szaballyal. Hatarozzuk meg az f (A) ertekkeszletet, rjuk
fel az f lekepezest es vizsgaljuk ki, hogy az f : A R es f : A f (A) lekepezesek
bijektvek-e.
Megold
as. A f
uggvenyertekek f (2) = (2)2 4 = 0, f (1) = (1)2 4 = 3,
f (0) = (0)2 4 = 4, f (1) = 12 4 = 3 es f (2) = 22 4 = 0, ezert az ertekkeszlet
f (A) = {4, 3, 0}. Az f f
uggveny gy rhato le:
(
)
2 1 0
1 2
f=
.
0 3 4 3 0
Mivel f (A) R, ezert az f : A R f
uggveny nem sz
urjektv. Mivel 1 = 1,
de f (1) = f (1) = 3, ezert az f : A f (A) lekepezes nem injektv, amibol az
kovetkezik, hogy egyik lekepezes sem bijektv.
11. Bizonytsuk be, hogy az f (x) = 3x 4 lekepezesi szaballyal denialt f : R R
f
uggveny bijektv, majd hatarozzuk meg az f 1 (x) inverzf
uggvenyt.
Megold
as. Egy f
uggveny akkor bijektv, ha injektv is es sz
urjektv is. Vizsgaljuk
eloszor az injektivitast! Ha x1 = x2 , akkor 3x1 = 3x2 es 3x1 4 = 3x2 4,
amibol kovetkezik, hogy f (x1 ) = f (x2 ), azaz az f f
uggveny injektv. A sz
urjektv
tulajdonsag kivizsgalasahoz tekints
uk az ertekkeszlet egy tetszoleges y R elemet,
amelyet u
gy kaptunk, hogy az ertelmezesi tartomany egy elemet az f f
uggvennyel
y+4
, tehat
lekepezt
unk, azaz y = 3x 4, valamely x R elemre. Ebbol x =
3
y+4
az y R kepelem az x =
eredeti elemnek a kepe. Ez azt jelenti, hogy az
3
ertekkeszlet minden egyes y kepelemehez hozzarendelheto egy eredeti x elem, tehat
az f (x) = 3x 4 lekepezes sz
urjektv is. Mivel ezek szerint a f
uggveny bijektv,
ezert van inverze. Az inverz f
uggveny meghatarozasa a dencio szerint: mivel
t+4
1
1
.
f (f (x)) = x, ezert f (3x 4) = x. Legyen 3x 4 = t, ebbol pedig x =
3
t+4
Ezt behelyettestve adodik, hogy f 1 (t) =
, azaz t = x eseten a keresett
3
f
uggveny
x+4
f 1 (x) =
.
3

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

15

12. Legyen f (x) = 3 |x| az f : R R f

uggveny lekepezesi szabalya. Bizonytsuk be,
hogy az f f
uggveny se nem injektv, se nem sz
urjektv, majd hatarozzuk meg a Df
es Rf halmazokat u
gy, hogy az f f
uggveny bijektv legyen. Keress
uk meg az gy
1
kapott f
uggveny f (x) inverzet.
Megold
as. Az f f
uggveny nem injektv, mert peldaul az y = 0 erteket a f
uggveny
x = 1-ben is es x = 1-ben is felveszi, azaz 1 = 1, de f (1) = f (1). Ugyanakkor
a f
uggveny nem sz
urjektv, mert 3-nal nagyobb ertekeket az f f
uggveny nem vesz
fel. Igy peldaul nincs olyan valos x ertek, amelyre f (x) = 4. Ha az ertelmezesi
tartomanyt es az ertekkeszletet lesz
uktj
uk Df = [0, +) es Rf = (, 3] tartomanyokra, akkor az f : Df Rf f
uggveny bijektv. Ekkor az f f
uggveny
lekepezesi szabalya f (x) = 3 3x, ennek inverze pedig
f 1 (x) =

3x
,
3

x (, 3].

13. Legyen f (x) = x2 4 az f : R R f

uggveny lekepezesi szabalya. Bizonytsuk be,
hogy az f f
uggveny se nem injektv, se nem sz
urjektv, majd hatarozzuk meg a Df
es Rf halmazokat u
gy, hogy az f f
uggveny bijektv legyen. Keress
uk meg az gy
kapott f
uggveny f 1 (x) inverzet.
Megold
as. Az f : R R f
uggveny nem injektv, mert peldaul az y = 0 erteket
a f
uggveny x = 2-ben is es x = 2-ben is felveszi, azaz 2 = 2, de f (2) = f (2).
Ugyanakkor a f
uggveny nem sz
urjektv, mert 4-tol kisebb ertekeket az f f
uggveny

nem vesz fel. Igy peldaul nincs olyan valos x ertek, amelyre f (x) = 5. Ha
az ertelmezesi tartomanyt es az ertekkeszletet lesz
uktj
uk a Df = [0, +) es az
Rf = [4, +) tartomanyokra, akkor az f : Df Rf f
uggveny bijektv. Ekkor az
f f
uggveny inverze az

f 1 (x) = x + 4, x [4, +).

tsuk ossze az f1 (x) = x, f2 (x) = x, f3 (x) = 1 es f4 (x) = 1 f
14. All
uggvenyek
x
x
osszetetelenek (kompozciojanak) tablazatat.
Megold
as. Mivel az f1 (x) = x = i(x), gy megallapthatjuk, hogy
f1 fk = fk f1 = fk ,

k = 1, 2, 3, 4.

A tobbi esetben a kovetkezo szamtasokat vegezhetj

uk el:
(f2 f2 )(x) = f2 (f2 (x)) = f2 (x) = (x) = x = f1 (x),
( )
( )
1
1
(f2 f3 )(x) = f2 (f3 (x)) = f2
=
= f4 (x),
x
x
(
)
(
)
1
1
1
(f2 f4 )(x) = f2 (f4 (x)) = f2
=
= = f3 (x),
x
x
x
( )
1
1
=
(f3 f2 )(x) = f3 (f2 (x)) = f3 (x) =
= f4 (x),
x
x
( )
1
1
(f3 f3 )(x) = f3 (f3 (x)) = f3
= 1 = x = f1 (x),
x
x

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

16

( ( ))
1
1
(f3 f4 )(x) = f3 (f4 (x)) = f3
= ( 1 ) = x = f2 (x),
x
x
1
1
(f4 f2 )(x) = f4 (f2 (x)) = f4 (x) =
= = f3 (x),
x
x
( )
1
1
(f4 f3 )(x) = f4 (f3 (x)) = f4
= 1 = x = f2 (x),
x
x
(
)
1
1
(f4 f4 )(x) = f4 (f4 (x)) = f4
= 1 = x = f1 (x),
x
x
A keresett tablazat:

f1
f2
f3
f4

f1
f1
f2
f3
f4

f2
f2
f1
f4
f3

f3
f3
f4
f1
f2

f4
f4
f3
f2
f1

1
es fn+1 (x) = f1 (fn (x)), n N.
1x
f2009 (2010) f
uggvenyerteket.

15. Legyen az f1 (x) =

Megold
as.

f2 (x) = f1 (f1 (x)) = f1

(
f3 (x) = f1 (f2 (x)) = f1

1
1x
x1
x

)
=

1
x1
,
1 =
x
1 1x

1
= x = i(x),
1 x1
x

Szamtsuk ki az

f4 (x) = f1 (f3 (x)) = f1 (x),

f5 (x) = f1 (f4 (x)) = f1 (f1 (x)) = f2 (x),
f6 (x) = f1 (f5 (x)) = f1 (f2 (x)) = f3 (x) = i(x), es gy tovabb.
Ebbol kovetkezik, hogy
f3n (x) = x,

f3n+1 (x) =

1
1x

es f3n+2 (x) =

x1
.
x

Mivel 2009 = 3 699 + 2, ezert

f2009 (x) = f3699+2 (x) =
16.

x1
x

es f2009 (2010) =

2010 1
2009
=
.
2010
2010

x
1
, f2 (x) =
,
x1
1x
fn+2 (x) = fn+1 (fn (x)), n N szaballyal kepezz
uk, akkor szamtsuk ki mennyivel
egyenlo f2010 (2010).
(
)
x
1
Megold
as. f3 (x) = f2 (f1 (x)) = f2
=
x = 1 x,
x1
1 x1
(
)
1
x
1
f4 (x) = f3 (f2 (x)) = f3
=
= f1 (x),
=1
1x
1x
x1

Ha az fn (x), n N f
uggvenyek sorozatat az f1 (x) =

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

17

1x
x1
f5 (x) = f4 (f3 (x)) = f4 (1 x) =
=
,
1x1
x
(
)
x
1
x
1
f6 (x) = f5 (f4 (x)) = f5
= x1x
= ,
x1
x
x1
(
)
x1
x
1
f7 (x) = f6 (f5 (x)) = f6
= x1 =
= f1 (x),
x
x1
x
( )
1
1
1
= 1 x =
f8 (x) = f7 (f6 (x)) = f7
= f2 (x),
x
1

1
x
f9 (x) = f8 (f7 (x)) = f2 (f1 (x)) = f3 (x), es gy tovabb.

Eszrevehet
o, hogy bar az identikus lekepezes nem jelenik meg, megis kialakult egy
hatos ciklus. Az f7 (x) = f1 (x) es f8 (x) = f2 (x), ami a ciklus u
jra indulasat jelenti
az f6 (x) f
uggveny utan.
Mivel 2010 = 6 335, ezert
f2010 (x) = f6 (x) =

1
x

es f2010 (2010) =

1
.
2010

x+ 21

17. Legyen f1 (x) =

es fn+1 (x) = f1 (fn (x)), n N. Szamtsuk ki az
(1 2)x + 1
f2010 (1) erteket.

Megold
as.

x+ 21
1+x

f2 (x) = f1 (f1 (x)) = f1

=
,
1x
(1 2)x + 1

(
)
1+x
x+ 2+1

f3 (x) = f1 (f2 (x)) = f1

=
,
1x
( 2 + 1)x + 1
(
)

x+ 2+1
1

f4 (x) = f1 (f3 (x)) = f1

= ,
x
( 2 + 1)x + 1

(
)
1
x 21
f5 (x) = f1
=
,
x
( 2 + 1)x + 1
(
)

x 21
x1
f6 (x) = f1 (f5 (x)) = f1
,
=
x+1
( 2 + 1)x + 1

(
)
x1
x 2+1
f7 (x) = f1 (f6 (x)) = f1
=
,
x+1
( 2 1)x + 1
(
)

x 2+1
= x = i(x),
f8 (x) = f1 (f7 (x)) = f1
( 2 1)x + 1
ezert
f9 (x) = f1 (f8 (x)) = f1 (i(x)) = f1 (x),

f10 (x) = f1 (f9 (x)) = f1 (f1 (x)) = f2 (x),

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

18

es gy tovabb. Ebbol kovetkezik, hogy minden n N eseten,

x+ 21
1+x

f8n (x) = x, f8n+1 (x) =

, f8n+2 (x) =
,
1x
(1 2)x + 1

x+ 2+1
1
x 21

f8n+3 (x) =
, f8n+4 (x) = , f8n+5 (x) =
,
x
( 2 + 1)x + 1
( 2 + 1)x + 1

x1
x 2+1
f8n+6 (x) =
.
, f8n+7 (x) =
x+1
( 2 1)x + 1
Mivel 2010 = 8 251 + 2, ezert
f2010 (x) = f8251+2 (x) = f2 (x) =

1+x
1x

es f2010 (1) = 0.

18. Oldjuk meg az f (2x 1) = 3x 5 f

uggvenyegyenletet.
t+1
. Behe2
lyettestve ezeket a kifejezeseket az f (2x 1) = 3x 5 f
uggvenyegyenletbe adodik,
hogy
t+1
3t 7
f (t) = 3
5=
.
2
2
Visszaterve t helyett az x f
uggetlen valtozora kapjuk, hogy
Megold
as. Vezess
uk be a 2x 1 = t helyettestest. Ebbol x =

f (x) =

3x 7
.
2

x+1
f
uggvenyegyenletet, ha x = 7.
x+7
Megold
as. Vezess
uk be a x + 2 = t helyettestest. Ebbol x = t 2. Behelyettestve
x+1
ezeket a kifejezeseket az f (x + 2) =
f
uggvenyegyenletbe adodik, hogy
x+7

19. Oldjuk meg az f (x + 2) =

f (t) =

t2+1
t1
=
,
t2+7
t+5

illetve visszaterve az x f
uggetlen valtozora,
f (x) =

x1
,
x+5

x = 5.

20. Oldjuk meg az f (2x 1) = 4x2 2x + 1 f

uggvenyegyenletet.
t+1
. Behe2
2
lyettestve ezeket a kifejezeseket az f (2x 1) = 4x 2x + 1 f
uggvenyegyenletbe
adodik, hogy
(
)2
t+1
t+1
f (t) = 4
2
+ 1 = t2 + t + 1,
2
2
Megold
as. Vezess
uk be a 2x 1 = t helyettestest. Ebbol x =

illetve, hogy
f (x) = x2 + x + 1.

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

19

21. Legyen a tetszoleges valos szam. Ha f (x + a) = x2 + x + a, akkor hatarozzuk meg

mennyi f (x a).
Megold
as. A feladatot ket lepesben oldjuk meg. Eloszor meghatarozzuk az f (x)
szabalyt, majd kiszamtjuk az f f
uggveny x a helyen vett helyettestesi erteket.
Az x + a = t helyettestesbol x = t a, ahonnan kovetkezik, hogy
f (t) = (t a)2 + (t a) + a = t2 + (1 2a)t + a2 ,
illetve hogy
f (x) = x2 + (1 2a)x + a2 .
Az f f
uggveny erteke x a-ban
f (x a) = (x a)2 + (1 2a)(x a) + a2 = x2 + (1 4a)x + 4a2 a.
(

x2
f
uggvenyegyenletet, ha x = 1, x = 2.
x+2
x+1
Megold
as. Vezess
uk be a
= t helyettestest.
x1
t+1
Ebbol x + 1 = t(x 1), ahonnan rendezes utan az x =
kifejezest kapjuk.
t1
Kovetkezik, hogy
t+1
2
3t
f (t) = t1
,
=
t+1
3t 1
+2
t1

22. Oldjuk meg az f

x+1
x1

vagyis
f (x) =
(

3x
,
3x 1

1
x = .
3

)
x
1
23. Oldjuk meg az f (x) + xf
= 2 f
uggvenyegyenletet, ha x = .
2x 1
2
x
Megold
as. Vezess
uk be az
= t helyettestest.
2x 1
t
.
Ekkor x = t(2x 1), ahonnan rendezes utan x =
2t 1
Ezeket behelyettesve a fenti egyenletbe adodik, hogy
(
)
t
t
f
f (t) = 2.
+
2t 1
2t 1

A kapott egyenletben nevezz

uk at a t valtozot x-re. Az gy kapott egyenlet az
eredetivel egy
utt a kovetkezo egyenletrendszert adja:
(
f (x)
x
f (x)
2x 1

+ xf
(
+

x
2x 1
x
2x 1

)
= 2
)
= 2

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

20

A masodik egyenletet beszorozva (x)-szel, a kovetkezo egyenletrendszert kapjuk:

(
f (x)
x2

f (x)
2x 1

+ xf
(
xf

x
2x 1
x
2x 1

)
=

)
= 2x

A ket egyenletet osszeadva kapjuk, hogy

(

amibol

x2
1
2x 1

)
f (x) = 2 2x,

(x2 2x + 1)
f (x) = 2(1 x),
2x 1

rendezes utan pedig a keresett f

uggveny alakja
2(2x 1)
,
x1

f (x) =

x = 1.

uggvenyegyenletet, ha x = 1, x = 2:
24. Oldjuk meg az adott f
(
f

x+1
x2

(
+ 2f

x2
x+1

)
= x.

Megold
as. Vegy
uk eszre, hogy ha
x+1
= t,
x2

akkor

x2
1
=
x+1
t

es x =

x+1
1
=
x2
t

es x =

1 + 2t
.
t1

Ugyanakkor, ha a helyettestes
x2
= t,
x+1

akkor

t+2
.
t1

Mindket helyettestest alkalmazva az adott egyenletre, a kovetkezo egyenletrendszert

kapjuk:

f (t) +

( )
1
2f
t

2f (t) +

( )
1
f
t

1 + 2t
t1

t+2
t1

1.1. Halmazelmeleti alapfogalmak

21

A masodik egyenletet beszorozva (2)-vel, majd a ket egyenletet osszeadva, rendezes utan kapjuk a
1 + 2t 2t + 4
3f (t) =
+
t1
t1
egyenletet, amibol
4t + 5
,
f (t) =
3(t 1)
illetve atterve az x valtozora, a megoldas
f (x) =
25.

4x + 5
,
3(x 1)

x = 1.

Oldjuk meg az adott f

uggvenyegyenlet-rendszert, majd hatarozzuk meg az
(f g)(x) f
uggvenykompozciot, ha x = 1:
(
f
(
f

x
x1
x
x1

)
+ g (2x + 1)

2x

)
g (2x + 1)

Megold
as. Osszeadva
a ket egyenletet, rendezes utan adodik, hogy
(
)
x
3
f
= x.
x1
2
Ha

x
= t,
x1

akkor x =

3t
,
2t 2

vagyis f (x) =

es
f (t) =

t
t1
3x
.
2(x 1)

Vonjuk ki az egyenletrendszer elso egyenletebol a masodikat. Ekkor rendezes utan

kapjuk, hogy
x
g(2x + 1) = .
2
Ha
t1
2x + 1 = t, akkor x =
2
es
t1
x1
g (t) =
, vagyis g(x) =
.
4
4
A keresett f
uggvenykompozcio pedig
(
)
3 x1
x1
3(x 1)
.
(f g)(x) = f (g(x)) = f
= ( x1 4 ) =
4
2(x 5)
2 4 1

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

22

1.2.

Elemi f
uggv
enyek

A kovetkezokben azokkal a f
uggvenyekkel ismerked
unk meg, amelyekre kesobb az altalanosabb f
uggvenyek vizsgalatat alapozni fogjuk. Mivel ezek a f
uggvenyek mar az elemi
matematikaban is szerepelnek, ezert elemi alapf
uggvenyeknek nevezz
uk oket. Azokat a
f
uggvenyeket amelyek az elemi alapf
uggvenyekbol a negy alapm
uvelet (osszeadas, kivonas,
szorzas, osztas) es az osszetett f
uggveny kepzesenek veges szam
u alkalmazasaval nyerhetok, elemi f
uggvenyeknek nevezz
uk. Az alabbi fejezetekben bemutatjuk az elemi alapf
uggvenyeket es foglalkozunk nehany fontosabb elemi f
uggvennyel.
1.2.1.

Line
aris f
uggv
eny

1.32. Denci
o. Legyenek a es b tetsz
oleges valos szamok. Azt az f : R R valos
f
uggvenyt, melyet az
f (x) = ax + b
hozzarendelessel adunk meg, linearis (vagy elsofok
u) f
uggvenynek nevezz
uk.
A linearis f
uggveny minden valos szamra ertelmezett es minden valos erteket felvesz, azaz
ertelemzesi tartomanya Df = R, es ertekkeszlete is ugyanez, vagyis Rf = R.
Az f linearis f
uggveny grakonja a
Gf = {(x, y) R2 | x R es y = ax + b}
ponthalmaz, amely a Descartes-fele derekszog
u koordinatarendszerben mindig egy egyenes.
Ha a = 0, akkor a linearis f
uggveny f (x) = b alak
u. Mivel ebben az esetben a kepletben
nem szerepel az x f
uggetlen valtozo, ezert ezt a f
uggvenyt konstans f
uggvenynek nevezz
uk.
A konstans f
uggveny minden egyes pontjanak ordinataja (y-koordinataja) b-vel egyenlo,
ami azt jelenti, hogy grakonjanak minden egyes pontja b tavolsagra van az x-tengelytol,
ezert az y = b egyenlet
u f
uggvenygrakon egy vzszintes helyzet
u, azaz az x-tengellyel
parhuzamos egyenest hataroz meg.
y
y=b, b>0

M1 Hx1 ,bL

M2 Hx2 ,bL

y=b, b=0
x
x1

x2

y=b, b< 0

Ha M1 (x1 , y1 ) es M2 (x2 , y2 ) az y = b egyenes k

ulonbozo pontjai, ahol x1 es x2 olyan valos
szamok eseten, hogy x1 < x2 , y1 = y2 = b lesz ervenyes. Az ilyen helyzet
u egyenes se nem
novekszik, se nem csokken, hiszen barmely valos szamra ugyanazt az erteket veszi fel. Az
f : R R, f (x) = b konstans f
uggveny se nem injektv, se nem sz
urjektv, tehat nem is
bijektv, ezert nincs inverz f
uggvenye.

1.2. Elemi f
uggvenyek

23

Legyen most a = 0. Ekkor az f (x) = ax + b linearis f

uggveny bijektv es grakonja egy
ferde helyzet
u egyenes, amelynek egyenlete y = ax + b.
Felvetodik a kerdes, hogy vajon a sk barmely
egyenese egy linearis f
uggveny grakonja-e?
A valasz nem, ugyanis az x = m egyenlet
u f
uggoleges helyzet
u, azaz y-tengellyel
parhuzamos egyenesen olyan pontok talalhatok,
mint az (m, y1 ) es (m, y2 ). Ez pedig azt jelenti,
hogy az x = m hozzarendelesi szabaly nem tesz
eleget a lekepezes denciojanak (mivel egy eredetihez nem csak egy erteket rendel hozza), gy
nem is f
uggveny.

y2

Hm,y2 L

y1

Hm,y1 L

m
x=m

Az f (x) = ax + b, a = 0 linearis f
uggveny minden valos szamra ertelmezett, azaz Df = R.
Az f f
uggveny erteke nullaban egyenlo a linearis f
uggveny allando tagjaval, azaz f (0) = b.
Az f f
uggveny grakonjan tehat mindig rajta van a (0, b) koordinataj
u pont, ami egyben
azt is jelenti, hogy az y = ax + b egyenes a b pontban metszi az y-tengelyt.
Azt a pontot, ahol az y = ax+b egyenes metszi az x-tengelyt, az(f f
uggv
)eny nullahelyenek
b
b
nevezz
uk. Mivel ebben a pontban y = 0, gy x = . Ezert N , 0 az f (x) = ax + b
a
a
linearis f
uggveny nullahelye.
Az f f
uggveny elojele az a konstans elojeletol f
ugg.
1o Legyen a > 0. Az f f
uggveny pozitv, azaz grakonja az x-tengely felett helyezkedik
b
el, amennyiben x > , es az f f
uggveny negatv, azaz grakonja az x-tengely alatt
a
b
helyezkedik el, ha x < .
a
2o Legyen a < 0. Ebben az esetben viszont fordtott a helyzet, vagyis az f f
uggveny
b
b
pozitv, ha x < , es az f f
uggveny negatv, amennyiben x > .
a
a
Az f (x) = ax + b linearis f
uggveny kepleteben az a = 0 allandot az y = ax + b egyenes
iranytenyezojenek nevezz
uk. Vizsgaljuk meg az iranytenyezo geometriai jelenteset.
Legyenek M1 (x1 , y1 ) es M2 (x2 , y2 ) az y = ax + b
egyenes k
ulonbozo pontjai, ahol x1 es x2 tetszoleges
valos szamok, valamint y1 = ax1 + b es y2 = ax2 + b.
Ha a masodik egyenletbol kivonjuk az elsot, akkor az
y2 y1 = a(x2 x1 ) osszef
uggest kapjuk, es mivel
x1 = x2 , ezert
a=

y2 y1
(= tg ) ,
x2 x1

y
M2

y2
y1

M1

x1

x2

ahol az y = ax + b egyenes szoget zar be az x-tengely pozitv iranyaval.

Az f f
uggveny novekedese, illetve cs
okkenese szinten az a konstans elojeletol f
ugg.
1o Tekints
uk eloszor az a > 0 esetet. Ha most x1 es x2 olyan valos szamok, hogy x1 < x2 ,
akkor y1 < y2 es ebben az esetben azt mondjuk, hogy a f
uggveny szigor
uan monoton

24

OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK
n
ovekv
o a teljes ertelmezesi tartomanyon. Vegy
uk eszre, hogy a f
uggveny grakonja
es az x-tengely pozitv iranya altal bezart szog hegyes szog.
y

2o Az a < 0 esetet vizsgalva megallapthatjuk,

hogy ha x1 es x2 olyan valos szamok, hogy
x1 < x2 , akkor y1 > y2 es ebben az esetben azt mondjuk, hogy a f
uggveny szigor
uan
monoton csokkeno a teljes ertelmezesi tartomanyon. A f
uggveny grakonja most az
x-tengely pozitv iranyaval tompa szoget
zar be.

b
y1

M1
M2

y2

x1

x2

Ha b = 0, akkor az y = ax egyenes athalad az origon. a = 1 eseten az y = x egyenes az

elso es harmadik negyed szimmetriatengelye, a = 1 eseten pedig az y = x egyenes a
masodik es negyedik negyed szimmetriatengelye.
Tekints
uk az f1 (x) = a1 x + b1 es f2 (x) = a2 x + b2 f
uggvenyek grakonjait. Mivel az
f f
uggveny iranytenyezoje es grakonjanak az x-tengely pozitv iranyaval bezart szoge
osszef
uggesben allnak egymassal, ezert ervenyes a kovetkezo, parhuzamos egyenesekre
vonatkozo tetel.
1.4. T
etel. Ket k
ulonbozo egyenes akkor es csakis akkor parhuzamos, ha iranytenyez
oik
megegyeznek, azaz a1 = a2 , vagy ha mindketto meroleges az x-tengelyre.
Meroleges egyenesek eseten a kovetkezo alltas ervenyes.
1.5. T
etel. Ket k
ulonbozo egyenes akkor es csakis akkor meroleges egym
asra, ha iranytenyez
oik kielegtik az
(
)
1
a1 a2 = 1,
a2 =
a1
feltetelt, vagy ha az egyik egyenes meroleges az x-tengelyre, a masik pedig parhuzamos az
x-tengellyel.
A skbeli egyenes egyenletenek explicit alakja
y = ax + b,

a, b R,

a = 0.

A skbeli egyenes egyenletenek implicit alakja az

Ax + By + C = 0,

A, B, C R

ketismeretlenes egyenlet, amelybol B = 0 eseten felrhato az egyenes egyenletenek explicit

alakja, ahol
C
A
C
A
es b = , azaz y = x .
a=
B
B
B
B
A B = 0 esetben az y-tengellyel parhuzamos egyenesek egyenletet kapjuk, azaz ekkor
C
x= .
A

1.2. Elemi f
uggvenyek

25

FELADATOK.
1. Irjuk fel annak a linearis f
uggvenynek az egyenletet, amely athalad az M1 (0, 2) es
M2 (4, 2) pontokon, majd abrazoljuk a grakonjat es rjuk le a tulajdonsagait.
Megold
as.
A linearis f
uggveny altalanos
alakja f (x) = ax + b. Ha az M1 es M2 pontok
rajta vannak az f f
uggveny grakonjan, akkor
ezek a pontok kielegtik a megfelelo egyenes
egyenletet, vagyis az alabbi egyenletrendszert:

y=x-2

2 = a 0 + b
2 = a4+b

Az elso egyenletbol b = 2, a masodikbol pedig

a = 1, gy a keresett f
uggveny egyenlete
-2

f (x) = x 2.
Az y = x 2 f
uggvenygrakonrol leolvashatjuk a kovetkezo tulajdonsagokat:
1. A f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R.
2. A f
uggveny ertekkeszlete Rf = R.
3. A f
uggveny nullahelye x = 2, x = 0 eseten pedig 2 az erteke. Ez azt jelenti, hogy a f
uggveny grakonja az N (2, 0) pontban metszi az x-tengelyt, s az
M (0, 2) pontban metszi az y-tengelyt.
4. a = 1 > 0 miatt a f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a teljes ertelmezesi
tartomanyon.
5. f (x) > 0, ha x (2, +), illetve f (x) < 0, ha x (, 2).
2. Hatarozzuk meg azt a linearis f
uggvenyt, amely parhuzamos az y = 5x2 egyenessel
es athalad a P (2, 3) ponton.
Megold
as. Az y = 5x 2 egyenes iranytenyezoje a = 5. A parhuzamossag miatt
a keresett f (x) = ax + b linearis f
uggveny iranytenyezoje is annyi kell, hogy legyen,
azaz a = 5. Az f (x) = 5x + b linearis f
uggvenynek tartalmaznia kell a P (2, 3)
pontot, tehat teljes
ulnie kell a
3 = 5 (2) + b
egyenletnek, ahonnan b = 13. A keresett linearis f
uggveny tehat f (x) = 5x + 13.
3. Az f (x) = (m 2)x + 3 2m linearis f
uggvenyben hatarozzuk meg az m valos
parameter erteket u
gy, hogy
a) a f
uggveny grakonja az y-tengelyt az 5-ben messe,
b) a f
uggveny nullahelye x = 3-ban legyen.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

26

Megold
as. a) Az y = ax + b egyenes b-ben metszi az y-tengelyt, ezert most b = 5
kell legyen. Az adott f
uggvenybol ennek alapjan 3 2m = 5, ahonnan 2m = 2,
azaz m = 1. Mivel m 2 = 1 2 = 3, ezert a keresett f
uggveny keplete
f (x) = 3x + 5.
b) Ha x = 3 a nullahely, akkor az N (3, 0) pont rajta van a keresett f
uggveny
grakonjan. Ekkor
0 = (m 2) (3) + 3 2m,

illetve 0 = 3m + 6 + 3 2m.

9
Innen 5m = 9 es m = . A keresett f
uggveny grakonjanak explicit alakja tehat
5
1
3
y = x ,
5
5
implicit alakja pedig x + 5y + 3 = 0.
4. A kx + (1 k)y + 3 = 0 egyenes egyenleteben hatarozzuk meg a k valos parameter
erteket u
gy, hogy az egyenes parhuzamos legyen a 4x 2y + 2 = 0 egyenessel.
Megold
as. Mivel az egyenes iranytenyezoje az egyenes egyenletenek explicit alakjabol olvashato ki, ezert alaktsuk at az implicit alakot explicit alakra. Ekkor adodik,
hogy 2y = 4x+2, illetve y = 2x+1, gy a keresett iranytenyezo a = 2. A parameteres
egyenletet pedig atalakthatjuk a kovetkezo modon:
(k 1)y = kx + 3,

illetve y =

k
3
x+
.
k1
k1

Igy az iranytenyezoket kiegyenltve az alabbi egyenletet kapjuk:

k
= 2,
k1

ahonnan k = 2k 2,

vagyis k = 2.

A keresett egyenes egyenletet tehat implicit alakban 2x y + 3 = 0, illetve explicit

alakban y = 2x + 3.
5. Irjuk fel annak az egyenesnek az egyenletet, amely athalad az M (5, 2) ponton es
meroleges a 3x + y 4 = 0 egyenesre.
Megold
as. Ha 3x + y 4 = 0, akkor ebbol y = 3x + 4, gy az adott egyenes
iranytenyezoje a1 = 3. Ha a keresett egyenes egyenletet y = a2 x + b2 alakban rjuk
1
1
1
fel, akkor a2 = = , vagyis y = x + b2 . Ennek az egyenesnek at kell haladnia
a1
3
3
1
11
az M (5, 2) ponton, ezert 2 = 5 + b2 , ahonnan b2 = . A keresett egyenes
3
3
1
11
egyenletenek explicit alakja tehat y = x , implicit alakja pedig x3y 11 = 0.
3
3

1.2. Elemi f
uggvenyek
1.2.2.

27

Szakaszonk
ent egyenesvonal
u f
uggv
eny

E f
uggvenyek egyszer
useg
uk ellenere nem elemi f
uggvenyek.
Az abszol
ut
ert
ek f
uggv
eny. Az |a|,
a R abszol
ut ertek ertelmezese alapjan
az f (x) = |x| abszol
ut ertek f
uggvenyt gy
denialjuk:
{
x, ha x 0,
|x| =
x, ha x < 0.

y=x

Az f abszol
ut ertek f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R, ertekkeszlete Rf = [0, ).
Az f f
uggveny grakonja y = x, ha x 0 es
y = x, ha x < 0.

-1

1.26. P
elda. |3| = 3, |0| = 0, | 3| = 3.
Az el
ojel (vagy szignum) f
uggv
eny.
Az x elojelet megado f (x) = sgn x el
ojel
(vagy szignum) f
uggvenyt a kovetkezokeppen
denialjuk:

1, ha x > 0,
0, ha x = 0,
sgn x =

1, ha x < 0.

y
y=sgnx

-2

-1

-1

Az f elojel f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R, ertekkeszlete Rf = {1, 0, 1}. Az
f f
uggveny grakonja y = 1, ha x > 0, y = 0, ha x = 0 es y = 1, ha x < 0.
1.27. P
elda. sgn 3 = 1, sgn (3) = 1, sgn 0 = 0.
Az eg
eszr
esz (vagy entier) f
uggv
eny. Az x R egesz reszet megado f (x) = [x]
egeszresz (vagy entier ) f
uggveny dencioja a kovetkezo:
y

[x] = max{n Z| n x},

vagyis [x] jelenti az x-nel kisebb vagy vele
egyenlo legnagyobb egesz szamot.
Az f
egeszresz f
uggveny ertelmezesi tartomanya
Df = R, ertekkeszlete pedig Rf = Z. Az f
f
uggveny grakonja ket egesz szam kozott olyan
egyenesszakaszokbol all, amelyek parhuzamosak
az x-tengellyel, s vegpontjaik koz
ul csak a
baloldaliak tartoznak a grakonhoz.

y=@xD

-3

-2

1.28. P
elda. [3.2] = 3, [3.001] = 3, [2.4] = 3, [3] = 3.

-1
-1

-2

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

28

A t
ortr
esz (vagy frac) f
uggv
eny. Az x R
tort reszet megado f (x) = {x} tortresz (vagy
frac) f
uggveny denicioja a kovetkezo:

y
1
y=8x<

{x} = x [x] = [x] max{n Z| n x}.

-3

-2

-1

Az f tortresz f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R, ertekkeszlete pedig Rf = [0, 1).
Az f f
uggveny grakonja ket egesz szam kozott az x-tengellyel 45o -os szoget bezaro egyenesszakaszokbol all, a vegpontjaik koz
ul csak az x-tengelyen levok tartoznak a grakonhoz.
1.29. P
elda. {3.2} = 0.2, {3} = 0, {2.4} = 0.6, {2} = 0.

FELADATOK.
1. Irjuk fel abszol
ut ertek nelk
ul, majd rajzoljuk meg az f (x) = |2x 4| 3 f
uggveny
grakonjat, majd a segtsegevel rajzoljuk meg az y = ||2x 4| 3| grakont is.
Megold
as. Az abszol
ut ertek dencioja alapjan kovetkezik, hogy
{
{
2x 4,
ha x 2,
2x 4,
ha 2x 4 0,
=
|2x 4| =
2x + 4, ha x < 2.
(2x 4), ha 2x 4 < 0.
Behelyettestve a megfelelo egyenletbe es rendezve a kifejezest, valamint megoldva
a megfelelo egyenlotlensegeket adodik, hogy
{
2x 7,
ha x 2,
y = |2x 4| 3 =
2x + 1, ha x < 2.
Ennek grakonja es az y = ||2x 4| 3| f
uggvenygrakon a kovetkezo ket abran
lathato. Az abszol
ut ertek a masodik grakon eseteben azt jelenti, hogy ha a grakon
ve az x-tengely felett van, akkor ott is marad, ha pedig a grakon ve az x-tengely
alatt van, akkor azt a pozitv felskra t
ukrozz
uk az x-tengelyhez valo tengelyes szimmetriaval.
y

-1

y=2x-4-3

y=2x-4-3

1
-1
-2

-1
-1

-3

1.2. Elemi f
uggvenyek

29

2. Rajzoljuk meg az f (x) = |x + 1| + 2x 1 f

uggveny grakonjat es hatarozzuk meg
a nullahelyet.
Megold
as. Mivel
{
x + 1,
|x + 1| =
(x + 1),
{
x + 1,
ha
=
x 1, ha

ha x + 1 0,
ha x + 1 < 0

3
2

x 1,
x < 1

ezert rendezes utan felrhato, hogy

{
x 2, ha x 1,
f (x) =
3x,
ha x < 1.

-3

-2

NH2,0L
2

-1
-1

y=-x+1+2x-1

-2

A f
uggveny nullahelyet az f (x) = 0
egyenlet megoldasa adja. x 2 = 0
akkor es csakis akkor, ha x = 2 es
mivel a 2 hozzatartozik a [1, ) intervallumhoz, ez valoban nullahelye a
f
uggvenynek. 3x = 0 akkor es csakis
akkor, ha x = 0, es mivel a 0 nem tartozik hozza a (, 1) intervallumhoz,
ezert nem nullahelye a f
uggvenynek. A
f
uggvenynek tehat csak egy nullahelye
van, az N (2, 0) pont.

-3
-4
-5
-6
-7
-8

1
3. Oldjuk meg az |x 1| = (5 x) egyenletet.
3
y

Megold
as. Oldjuk meg grakusan a feladatot oly modon, hogy
megrajzoljuk az

4
3

5
1
y = |x 1| es y = x +
3
3
f
uggvenygrakonokat ugyanabban a koordinatarendszerben es
megkeress
uk a metszespontjaikat.
Mivel

{
|x 1| =

y=x-1

M1

2
M2

1
-2

-1

x 1,
ha x 1 0,
=
(x 1), ha x 1 < 0

1 5
y=- x+
3 3
3

x 1,
ha x 1,
x + 1, ha x < 1

5
1
ezert az egyik megoldast az y = 1x es az y = x+ egyenesek metszespontjabol,
3
3

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

30

1
5
a masik megoldast pedig az y = x1 es az y = x+ egyenesek metszespontjabol
3
3
olvashatjuk le. Mivel ezek a metszespontok az M1 (1, 2) es M2 (2, 1) pontok, ezert
az egyenlet megoldasai x1 = 1 es x2 = 2.
1
4. Oldjuk meg az |x + 2| (x + 5) egyenlotlenseget.
2
Megold
as.
Rajzoljuk meg
ugyanabban a koordinatarendszerben az
1
5
y = |x + 2| es y = x +
2
2
f
uggvenygrakonokat,
majd
szamtsuk ki a metszespontokat
es olvassuk le, hogy mely intervallumon van az y = |x + 2|

4
y=x+2

1 5
y= x+
2 2

3
2
1

-5

-4

-3

-2

-1

1
5
1
5
grakonja az y = x+ grakonja alatt. Az egyik metszespontot az x+2 = x+
2
2
2
2
1
5
egyenletbol szamtjuk ki, ahonnan x = 1, a masik metszespontot az x2 = x+
2
2
egyenlet megoldasa adja, ahonnan x = 3. A grakonrol leolvashatjuk, hogy az
1
5
y = |x + 2| f
uggveny grakonja a [3, 1] intervallumon az y = x + f
uggveny
2
2
1
grakonja alatt van, ezert az |x + 2| (x + 5) egyenlotlenseg megoldasa a [3, 1]
2
intervallum, azaz a megoldashalmaz
M = {x R| 3 x 1}.
5. Hany megoldasa van a 2 |x + 1| = a egyenletnek az a valos parameter k
ulonbozo
ertekeire?
Megold
as. Mivel az abszol
ut
ertek felbontasa utan
{
1 x, ha x 1,
2|x+1| =
x + 3, ha x < 1,

y=a, a>2
y=a, a=2

ezert ha megrajzoljuk az

y = 2 |x + 1|
f
uggveny grakonjat, valamint az
y = a vzszintes helyzet
u egyeneseket k
ulonbozo a R ertekekre,
akkor a grakonrol leolvashatjuk
a megoldast:

-6 -5 -4 -3 -2 -1
-1

y=a, a<2
y=2-x+1

1.2. Elemi f
uggvenyek

31

1o a > 2 eseten az egyenletnek nincs megoldasa,

2o a = 2 eseten az egyenletnek 1 megoldasa van,
3o a < 2 eseten az egyenletnek 2 megoldasa van.

1.2.3.

Hatv
anyf
uggv
eny

1.33. Denci
o. Azt az f : R R valos f
uggvenyt, melyet az
f (x) = xn ,

nN

hozz
arendelessel adunk meg, termeszetes kitevoj
u hatvanyf
uggvenynek nevezz
uk.
Tekints
unk eloszor nehany kokret esetet.
Az f (x) = x f
uggveny grakonja az y = x egyenlet
u egyenes.
2
Az f (x) = x f
uggveny grakonja parabola. Keszts
unk ertektablazatot es a kapott
pontok segtsegevel rajzoljuk fel ezt a gorbet.
2 1 0.5 0 0.5 1 2
4
1
0.25 0 0.25 1 4

x
x2

y=x4

y=x2
7

y=x2

1
1
4

-2

-1 - 2

1
2

x
1

-1

Az f (x) = x2 f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R, ertekkeszlete Rf = [0, ), nullahelye pedig az origo, azaz az N (0, 0) pont. Az f f
uggveny jellegzetes tulajdonsaga, hogy
f (x) = f (x), ami miatt a f
uggveny grakonja szimmetrikus az y-tengelyre. Ugyanilyen
tulajdonsagokkal rendelkezik minden f (x) = x2n , azaz paros kitevoj
u hatvanyf
uggveny,
ha n N. A mellekelt abran meggyelhetj
uk az y = x2 es az y = x4 parabolak kozotti
viszonyt.
A paros kitevoj
u f
uggvenyre ervenyes, hogy minden x valos szamra f (x) = f (x), es
emiatt nevez
unk minden olyan f f
uggvenyt parosnak, amelyekre f (x) = f (x) teljes
ul.
A paros f
uggvenyek grakonja szimmetrikus az y-tengelyre.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

32

Rajzoljuk most fel az f (x) = x3 f

uggveny grakonjat, amelyet harmadfok
u parabolanak
is szokas nevezni. Keszts
unk ertektablazatot es a kapott pontok segtsegevel rajzoljuk fel
ezt a gorbet.
2 1 0.5 0 0.5 1 2
8 1 0.125 0 0.125 1 8

x
x3
y
y=x3

y=x5
6

y=x3

y=x
3

1
2

-2

-1 - 2

1
2

x
1

-1

-1

-2

-1
-3

-4

-5

-6

-7

-8

Az f (x) = x3 f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R, ertekkeszlete Rf = R, nullahelye pedig az origo, azaz az N (0, 0) pont. Az f f
uggveny jellegzetes tulajdonsaga, hogy
f (x) = f (x), ami miatt a f
uggveny grakonja szimmetrikus az origora. Ugyanilyen tulajdonsagokkal rendelkezik minden f (x) = x2n1 , azaz paratlan kitevoj
u hatvanyf
uggveny,
ha n N. A mellekelt abran meggyelhetj
uk az y = x3 es az y = x5 harmadfok
u
parabolak kozotti viszonyt.
A paratlan kitevoj
u f
uggvenyre ervenyes, hogy minden x valos szamra f (x) = f (x),
es emiatt nevez
unk minden olyan f f
uggvenyt paratlannak, amelyekre f (x) = f (x)
teljes
ul. A paratlan f
uggvenyek grakonja szimmetrikus az origora.
Bovts
uk ki a hatvanyf
uggveny fogalmat negatv egesz kitevokre, azaz tekints
uk az
f (x) = xn =

1
,
xn

nN

f
uggvenyeket. Ertelmez
esi tartomanyuk Df = R \ {0}, nullahely
uk nincs. Paros kitevok
eseten a f
uggvenyek parosak es ertekkeszlet
uk Rf = (0, ), paratlan kitevok eseten pedig
a f
uggvenyek paratlanok es ertekkeszlet
uk Rf = R \ {0}.

1.2. Elemi f
uggvenyek

33

A kovetkezo ket abran az n = 2 es n = 4, valamint az n = 1, n = 3 es n = 5 eset lathato.

y
y
y=x-5
y=x-1
y=x

-2

y=x-4
1
y=x-3
1

-1

1
-1

-1

Tekints
uk az f (x) = x2 f
uggvenyt a Df = [0, ) ertelmezesi tartomanyon. Ekkor az f
f
uggveny ertekkeszlete Rf = [0, ) es f bijektv, vagyis letezik inverze. Az f 1 inverz
f
uggvenyt az
(
)2
x = f 1 (x)

egyenletbol kapjuk, ahonnan f 1 (x) = x. Az f 1 f

uggveny grakonj
at az f f
uggveny

grakonjanak y = x tengelyre valo t

ukrozesevel kapjuk. Az y = x f
uggvenygrakonrol
leolvashatjuk, hogy a f
uggveny csak nemnegatv szamokra ertelmezett, szigor
uan monoton novekvo es pozitv a teljes ertelmezesi tartomanyon. Hasonloan jutunk el az y = x2n
f
uggvenygrakonok
fogalmahoz is, melyek tulajdonsagaikban is teljes hasonlosagot mu
tatnak az y = x grakon tulajdonsagaival.
Tekints
uk most az f (x) = x3 f
uggvenyt a Df = R ertelmezesi tartomanyon. Ekkor az
f f
uggveny ertekkeszlete Rf = R es f bijektv, vagyis letezik inverze. Az f 1 inverz
f
uggvenyt az
(
)3
x = f 1 (x)

egyenletbol kapjuk, ahonnan f 1 (x) = 3 x. Az f 1 f

uggveny grakonj
at az f f
uggveny

3
grakonjanak y = x tengelyre valo t
ukrozesevel kapjuk. Az y = x f
uggvenygrakonrol
leolvashatjuk, hogy a f
uggveny minden valos szamra ertelmezett, szigor
uan monoton
novekvo a teljes ertelemzesi tartomanyon, az origoban van nullahelye es grakonja kozeppontosan szimmetrikus az origora, vagyis paratlan f
uggvenyrol van szo. Hasonloan
2n+1
jutunk el az y = x
f
uggvenygrakonok
fogalmahoz is, melyek tulajdonsagaikban tel
3
jes hasonlosagot mutatnak az y = x grakon tulajdonsagaival.
Bovts
uk most a hatvanyf
uggveny fogalmat racionalis kitevoj
u hatvanyf
uggvenyekre, azaz
tekints
uk az

1
f (x) = x n = n x, n N
tpus
u f
uggvenyeket.
A kovetkezo ket abran az n = 2 es n = 4, valamint az n = 3 es n = 5 eset lathato.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

34

y
y=x13

y=x12

y=x15

y=x14
1

1.2.4.

-1
-1

M
asodfok
u f
uggv
eny

1.34. Denci
o. Legyenek a, b, c R es a = 0. Az f : R R val
os f
uggvenyt, melyet
az
f (x) = ax2 + bx + c
hozzarendelessel adunk meg, masodfok
u f
uggvenynek nevezz
uk. Azt a skg
orbet, amelynek
az egyenlete y = ax2 + bx + c, masodfok
u parabol
anak, vagy roviden csak parabol
anak
nevezz
uk.
A masodfok
u f
uggveny legegyszer
ubb alakja a = 1, valamint b = c = 0 eseten az f (x) = x2
f
uggveny, amelynek grakonjat mar rajzoltuk, s amelybol k
ulonbozo f
uggvenytranszformaciok segtsegevel az osszes tobbi parabola is felrajzolhato. Az alabbi abran a mar ismert
y = x2 parabola lathato, s errol leolvashatjuk az f (x) = x2 f
uggveny tulajdonsagait.

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = [0, ).
2. Ert

y
y=x2
7

3. Nullahelye: x = 0.
4. Elojele: f (x) > 0, ha x = 0.

5. f szigor
uan monoton csokkeno, ha
x < 0,
f szigor
uan monoton novekvo, ha
x > 0.

6. x = 0-ban a f
uggvenynek minimuma
van es fmin (0) = 0.

7. A grakonnak az y-tengely szimmetriatengelye.

8.

A f
uggveny grakonja felfele nylo
(konvex) parabola.

1
1
4

-2

-1 - 2

1
2

x
1

Az f (x) = kx2 , f (x) = kx2 + n, f (x) = (x + m)2 es f (x) = k(x + m)2 + n f

uggvenyek
grakonjai olyan parabolak, melyeket az y = x2 parabola transzformacioival kaphatunk
x-, illetve y-tengelyek iranyaban torteno eltolasokkal, valamint zsugortassal es ny
ujtassal.

1.2. Elemi f
uggvenyek

35

Vizsgaljuk meg hogyan abrazolhatnank a legegyszer

ubben az f (x) = ax2 +bx+c f
uggveny
grakonjat tetszoleges a, b, c R, a = 0 egy
utthatok eseten.
A parabolanak vagy nincs kozos pontja az x-tengellyel (a f
uggvenynek nincs nullahelye),
vagy van egy kozos erintesi pontja az x-tengellyel (a f
uggvenynek egy nullahelye van), vagy
pedig ket k
ulonbozo kozos pontjuk van, amelyekben a parabola atmetszi az x-tengelyt (a
f
uggvenynek ket nullahelye van). A nullahelyek szama az f (x) = 0 egyenlet, illetve az
ax2 + bx + c = 0 masodfok
u egyenlet D = b2 4ac diszkriminansatol f
ugg. Legyenek x1
2
es x2 az ax + bx + c = 0 masodfok
u egyenlet gyokei.
D > 0 eseten a f
uggvenynek ket k
ulonbozo nullahelye van, x1 R es x2 R, x1 = x2 ,
melyekben a f
uggveny grakonja atmetszi az x-tengelyt.
D = 0 eseten a f
uggvenynek egy nullahelye van, x1 = x2 R, melyben a f
uggveny
grakonja alulrol vagy fel
ulrol erinti az x-tengelyt.
D < 0 eseten a f
uggvenynek nincs nullahelye, x1
/ R es x2
/ R, a f
uggveny grakonja
vagy teljes egeszeben az x-tengely felett vagy pedig alatta helyezkedik el.
A masodfok
u f
uggveny grakonjanak masik jellegzetes pontja a parabola cs
ucspontja,
amely a > 0 eseten minimumpont, a < 0 eseten pedig maximumpont. (Gondoljunk
peldaul az y = x2 parabola nullahelyere, amely egyben ennek a parabolanak minimumpontja is.) A cs
ucspontot T jeloli, koordinatait pedig a masodfok
u f
uggveny kanonikus
alakjabol olvashatjuk le.
y = ax2 + bx + c =
(
)
b
c
2
= a x + x+
=
a
a
)
(
b2
c
b2
b
2
= a x + x+ 2 + 2 =
a
4a
a 4a
[(
]
)2
b
4ac b2
= a x+
+
=
2a
4a2
(
)2
b
4ac b2
+
.
= a x+
2a
4a
(
)2
b
Mivel minden x R szamra x +
0, ezert
2a
a > 0 eseten ax2 + bx + c

4ac b2
,
4a

es

4ac b2
.
4a
Ez azt jelenti, hogy az a > 0 esetben a parabolanak T minimumpontja van, a < 0 esetben
pedig T maximumpontja, megpedig
(
)
b 4ac b2
T ,
.
2a
4a
a < 0 eseten ax2 + bx + c

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

36

A kanonikus alakbol az is megallapthato, hogy az

(

b
y =a x+
2a

)2
+

4ac b2
= k(x + m)2 + n
4a

parabola f
uggvenytranszformaciok segtsegevel is megrajzolhato.
A masodfok
u f
uggveny olyan tulajdonsagai, mint az ertelmezesi tartomany, ertekkeszlet,
nullahely, elojel, minimum- vagy maximumpont, monotonitas, paritas (parossag vagy
paratlansag), konvexitas, a kivizsgalt tulajdonsagok alapjan a grakonrol mindig leolvashatok.

Osszes
tve az elmondottakat, a parabola k
ulonbozo helyzetei a koordinatarendszerben az
alabbi abrakon lathatok.
y

y
T
+
-

x1

+
x2

x
-

y=ax2 +bx+c
c

y=ax2 +bx+c
+

+
x1

a > 0,

x2

D>0

a < 0,

D>0

y=ax +bx+c

T
x1 =x2

x
-

T
x1 =x2

a > 0,

D=0

y=ax2 +bx+c
x

a < 0,

D=0

1.2. Elemi f
uggvenyek

37

y=ax2 +bx+c
x
-

T
+

c
+

x
y=ax2 +bx+c

a > 0,

D<0

a < 0,

D<0

Altal
anosan elmondhato, hogy az f masodfok
u f
uggveny grakonja a > 0 eseten felfele
nylo (konvex) parabola, a < 0 eseten pedig lefele nylo (konkav) parabola.
Ugyanakkor megallapthato az is, hogy
a > 0 eseten az f f
uggveny

)
b
szigor
uan monoton csokkeno a ,
intervallumon es
2a
(
)
b
szigor
uan monoton novekvo a , intervallumon,
2a

a < 0 esetben viszont az f f

uggveny

)
b
szigor
uan monoton novekvo a ,
intervallumon es
2a
)
(
b
szigor
uan monoton csokkeno a , intervallumon.
2a

FELADATOK.
1. Rajzoljuk meg az f (x) = x2 8x + 12 masodfok
u f
uggveny grakonjat es rjuk le a
tulajdonsagait.
Megold
as. Az f f
uggveny nullahelyeit az x2 8x + 12 = 0 masodfok
u egyenlet
megoldasaval kapjuk, gy x1 = 2 es x2 = 6 a ket nullahely. Mivel a = 1 > 0, ezert a
f
uggveny grakonja felfele nylo parabola, minimumpontja pedig
)
(
b 4ac b2
= Tmin (4, 4).
Tmin ,
2a
4a

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

38

A f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = [4, ).
2. Ert

y
y=x2 -8x+12

3. Nullahelyei: x1 = 2 es x2 = 6.

4. Elojele:
f (x) > 0, ha x (, 2) (6, )
f (x) < 0, ha x (2, 6).
5.

A f
uggvenynek minimuma van es
Tmin (4, 4).

6. f szigor
uan monoton csokkeno, ha
x (, 4),
f szigor
uan monoton novekvo, ha
x (4, ).
7. Az f f
uggveny grakonja felfele nylo
(konvex) parabola.

3
2

1
+

+
1

+
2

-1

3
4
5
- - - -

+
x

-2
-3
-4

2. Vizsgaljuk ki az f (x) = x2 2x 1 masodfok

u f
uggvenyt, rajzoljuk meg a
grakonjat.
Megold
as. Az f f
uggveny nullahelyeit az x2 2x 1 = 0 masodfok
u egyenlet
gyokei adjak, most viszont x1 = x2 = 1 ezert csak egy nullahelye van. Mivel
a = 1 < 0, ezert a f
uggveny grakonja lefele nylo parabola, maximumpontja
pedig
(
)
b 4ac b2
Tmax ,
= Tmax (1, 0).
2a
4a
A f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = [, 0).
2. Ert

3. Nullahelye: x = 1.
4. Elojele:
f (x) < 0, ha x (, 1)
(1, ).
5.

A f
uggvenynek maximuma van es
Tmax (1, 0).

6.

f szigor
uan monoton novekvo, ha
x (, 1),
f szigor
uan monoton csokkeno, ha
x (1, ).

7. Az f f
uggveny grakonja lefele nylo
(konkav) parabola.

x
-2

-1

-1

-2

-3

y=-x2 -2x-1

1.2. Elemi f
uggvenyek

39

3. Vizsgaljuk ki az f (x) = x2 + 2x 3 masodfok

u f
uggvenyt, es abrazoljuk a koordinatarendszerben.
Megold
as. A f
uggvenynek nullahelyei nincsenek, mert a x2 +2x3 = 0 masodfok
u
egyenlet gyokei most nem valos szamok. Mivel a = 1 < 0, ezert a f
uggveny
grakonja lefele nylo parabola, maximumpontja pedig
(
)
b 4ac b2
Tmax ,
= Tmax (1, 2).
2a
4a

A f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = [, 2).
2. Ert

3. Nullahelye nincs.

-1

4. Elojele: f (x) < 0, ha x R.

5.

A f
uggvenynek maximuma van es
Tmax (1, 2).

-2

6.

f szigor
uan monoton novekvo, ha
x (, 1),
f szigor
uan monoton csokkeno, ha
x (1, ).

-3

7. Az f f
uggveny grakonja lefele nylo
(konkav) parabola.

-4

4. Rajzoljuk meg az f (x) = x2 3|x| + 2

f
uggveny grakonjat.
Megold
as. Irjuk fel a f
uggvenyt abszol
ut ertek nelk
ul. Ekkor
{ 2
x 3x + 2, ha x 0,
f (x) =
x2 + 3x + 2, ha x < 0.

y=-x2 +2x-3

y
y=x2 -3x+2

4
3
2

Rajzoljuk
meg
ugyanabban
a
koordinatarendszerben
mindket
parabolat, majd jelolj
uk meg az
y = x2 3x + 2 parabolavet x 0
ertekekre, az y = x2 + 3x + 2
parabolavet pedig x < 0 ertekekre.

-3

-2

-1
-1

40

OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK
5. Rajzoljuk meg az f (x) = |x2 4x| 3 f
uggveny grakonjat.
Megold
as.
Eloszor rjuk fel a
f
uggvenyt abszol
ut ertek nelk
ul.
Vegy
uk eszre, hogy az x2 4x = x(x4)
szorzat elojele tablazattal konnyen
kivizsgalhato. Mivel
{ 2
x 4x,
2
|x 4x| =
(x2 4x),
ezert
{
x2 + 4x 3,
f (x) =
x2 4x 3,

Df
x
x4
x2 4x

(, 0) (0, 4) (4, )

+
+

+
+

ha x (, 0) (4, ),
ha x (0, 4),
ha x (, 0) (4, ),
ha x [0, 4].
y

Az x2 + 4x 3 = 0 egyenletbol kapjuk, hogy

x1 = 1 es x2 = 3 az y = x2 + 4x 3
konkav parabola nullahelyei, cs
ucspontja pedig
Tmax (2, 1).
Az x2 4x
ol kapjuk, hogy
3 = 0 egyenletb

x1 = 2 7 es x2 = 2 + 7 az y = x2 4x 3
konvex parabola nullahelyei, cs
ucspontja pedig
Tmin (2, 7).

4
3
2
1
2- 7
-1

2+ 7
5

-1

Rajzoljuk most meg ugyanabban a koordinatarendszerben az y = x2 + 4x 3 parabolat

es az y = x2 4x 3 parabolat is. A
keresett grakont u
gy kapjuk meg, hogy a
konkav parabolabol vessz
uk a (, 0) (4, )
intervallumokhoz tartozo veket, a konvex
parabolabol pedig a [0, 4] intervallumhoz tartozo vet. A f
uggveny grakonja a mellekelt
abran lathato.

-2
-3

y=x2 -4x-3
y=-x2 +4x-3

-4
-5
-6
-7

6. Bontsuk fel a p R+ szamot ket osszeadandora u

gy, hogy az osszeadandok szorzata
a leheto legnagyobb legyen.
Megold
as. Ha az egyik osszeadandot x-szel jelolj
uk, akkor a masik osszeadando
p x. Ezek szorzata f (x) = x(p x) = x2 + px egy olyan masodfok
u f
uggveny,
amelynek maximuma van, tehat egy ilyen szorzat valoban elerheti a legnagyobb
erteket. Mivel
(
)
( p ) p2
b
4ac b2
, ezert fmax
=
fmax
=
2a
4a
2
4
a keresett szorzat legnagyobb erteke. Ez azt jelenti, hogy a szorzat akkor a legnap p
p p
p2
gyobb, ha a p szamot p = + modon bontjuk osszegre, mert akkor a =
2 2
2 2
4
a leheto legnagyobb szorzat.

1.2. Elemi f
uggvenyek

41

1
f
uggveny leheto legnagyobb erteket.
+ 2x + 4
1
1
Megold
as. Az f (x) = 2
=
f
uggveny legnagyobb erteket azokban a
x + 2x + 4
g(x)
pontokban kapjuk meg, ahol a g(x) = x2 + 2x + 4 f
uggvenynek az erteke legkisebb.
A g f
uggvenynek nincsenek valos gyokei, mert diszkriminansa D = 12 < 0, es
mivel foegy
utthatoja a = 1 > 0, ezert neki minimuma van, gy minden valos szamra
pozitv erteket vesz fel. Mivel g(x) = x2 + 2x + 4 = (x + 1)2 + 3, ezert gmin (1) = 3,
tehat a nevezo leheto legkisebb erteke 3. Mivel g(x) > 0 minden x valos szamra,
1
1
1
ezert az f (x) =
is mindig pozitv, es ervenyes, hogy fmax (1) =
= ,
g(x)
gmin (1)
3
1
vagyis az f f
uggveny leheto legnagyobb erteke . Eszerint
3

7. Hatarozzuk meg az f (x) =

x2

1
0 < f (x) ,
3

minden x R eseten.

8. Legyenek x1 es x2 az f (x) = x2 +(m2)x+m+1 masodfok

u f
uggveny nullahelyei.
Az m valos parameter mely ertekere lesz az nullahelyek negyzetosszege a leheto
legnagyobb?
Megold
as. Az f (x) = x2 + (m 2)x + m + 1 masodfok
u f
uggveny x1 es x2
2
nullahelyei egyben a x + (m 2)x + m + 1 = 0 masodfok
u egyenlet gyokei.
2
2
Alkalmazzuk a Vi`ete-kepleteket az x1 + x2 negyzetosszeg kifejezesere. Ekkor
x21 + x22 = (x1 + x2 )2 2x1 x2 =

m+1
(m 2)2
2
=
1
1

= (m 2)2 + 2(m + 1) = m2 2m + 6 = (m 1)2 + 5,

ezert
(x21 + x22 )max = 5,

ha m = 1,

vagyis a keresett negyzetosszeg leheto legnagyobb erteke 5, ha az m valos parameter

erteke 1.
9. Legyen f (x) = (k 2)x2 2kx + k 3 masodfok
u f
uggveny. Hatarozzuk meg a k
valos parameter erteket u
gy, hogy az f f
uggveny mindket nullahelye pozitv valos
szam legyen.
Megold
as. Ahhoz, hogy az f f
uggveny nullahelyei valos szamok legyenek, a diszkriminans, D = 4k 2 4(k 2)(k 3) = 20k 24, nem lehet negatv, ezert D 0,
6
illetve 20k 24 0 kell hogy teljes
uljon, ahonnan k . Ha mindket nullahely
5
pozitv, akkor az osszeg
uk es szorzatuk is pozitv, azaz
x1 + x2 0 es x1 x2 0.
A feladat feltetele tehat teljes
ul, ha k kielegti az alabbi egyenlotlensegrendszert:
6
k ,
5

2k
0 es
k2

k3
0.
k2

A megoldast az alabbi tablazatbol olvashatjuk le:

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

42
(

6
0,
5
+

(, 0)
k
5k 6
k2
k3
2k
k2
k3
k2

) (

)
6
,2
5
+
+

(2, 3) (3, )
+
+
+

+
+
+
+

A tablazatbol lathato,
hogy a kvant egyenlotlensegrendszert a (3, )
intervallumba tartozo k
parameterertekek elegtik
ki.
Tehat az adott
f masodfok
u f
uggveny
mindket nullahelye pozitv valos szam, ha k > 3.

10. Hatarozzuk meg az y = mx2 2x + 1 parabolasereg cs

ucspontjainak mertani helyet,
ha m R.
Megold
as. Mivel a parabola cs
ucspontjainak koordinatai minden esetben
(
)
(
)
1 m1
b 4ac b2
T ,
=T
,
,
2a
4a
m m
m1
1
es y =
egyenletrendszerbol az m parameter eliminalasaval
m
m
1
1
kapjuk a keresett egyenletet. Mivel x =
, ebbol m = . Behelyettestve az
m
x
m1
y =
kifejezesbe adodik az y = 1 x egyenlet. Ez azt jelenti, hogy az
m
2
f (x) = mx 2x + 1 masodfok
u f
uggvenycsalad cs
ucspontjai a k
ulonbozo m R
parameterek eseten az y = 1 x egyenesen helyezkednek el.

gy az x =

m=3
m=2

3
m=1
2

-2

-1
-1

m=-1
-2
m=-2
-3
m=-3

1.2. Elemi f
uggvenyek
1.2.5.

43

Exponenci
alis f
uggv
eny

1.35. Denci
o. Exponencialis f
uggvenynek nevezz
uk azt az f : R R+ val
os f
uggvenyt,
amelyet az
f (x) = ax , x R
hozz
arendelesi szaballyal adunk meg, ahol a > 0 es a = 1.
Az exponencialis f
uggveny grakonjat legegyszer
ubben egy ertektablazat segtsegevel rajzolhatjuk meg, amelyben x {2, 1, 0, 1, 2} abszcissza ertekeknek megfelelo pontok
benne kell, hogy legyenek ahhoz, hogy a helyes abrat meg tudjuk rajzolni.
Az exponencialis f
uggveny grakonja
ulonbozo alak
u. A ket
( )x 0 < a < 1 es a > 1 eseten k
1
alapesetet az y = 2x es az y =
= 2x grakonjaival szemleltetj
uk. Keszts
uk el az
2
ertektablazatokat es a kapott pontok segtsegevel rajzoljuk fel a gorbeket, majd vizsgaljuk
ki tulajdonsagaikat.
2 1 0 1 2
0.25 0.5 1 2 4

x
2x

x
2x

2 1 0 1
2
4
2 1 0.5 0.25

y
y=H12Lx

y=2x

1
12
14
-3

-2

-1

1
12
14

x
-3

-2

-1

Az exponencialis f
uggveny tulajdonsagai:

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = (0, ).
2. Ert
3. Nullahelye nincs.
4. A f
uggveny pozitv a teljes ertelmezesi tartomanyon.
5. a > 1 eseten a f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.
6. 0 < a < 1 eseten a f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno a teljes ertelmezesi
tartomanyon.
7. A f
uggveny konvex a teljes ertelmezesi tartomanyon.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

44

8. Az y = 0 egyenes a gorbe vzszintes aszimptotaja.

(Aszimptotanak nevezz
uk az olyan egyeneseket, amelyekhez a f
uggveny gorbeje
fokozatosan kozelt, de nem eri el.)
1.2.6.

Logaritmusf
uggv
eny

Mivel az exponencialis f
uggveny bijektv, ezert invertalhato es inverz f
uggvenyet logaritmusf
uggvenynek nevezz
uk.
1.36. Denci
o. Logaritmusf
uggvenynek nevezz
uk azt az f : R+ R valos f
uggvenyt,
amelyet az
f (x) = loga x, x R+
hozzarendelesi szaballyal adunk meg, ahol a > 0 es a = 1.
A logaritmusf
uggveny grakonjat ketfelekeppen kaphatjuk meg. A megfelelo exponencialis
f
uggveny grakonjanak az y = x egyeneshez valo tengelyes t
ukrozesevel vagy ertektablazat
segtsegevel, amelybe az y {2, 1, 0, 1, 2} ordinata ertekeknek megfelelo pontokat
valasztjuk.
A logaritmusf
uggveny grakonja 0 < a < 1 es a > 1 eseten k
ulonbozo alak
u. A ket alapesetet az y = log2 x es az y = log 1 x grakonjaival szemleltetj
uk. Keszts
uk el ezeket az
2
ertektablazatokat es a kapott pontok segtsegevel rajzoljuk fel a gorbeket, majd vizsgaljuk
ki tulajdonsagaikat.
x
log2 x

x
log 1 x

0.25 0.5 1 2 4
2 1 0 1 2

4
2 1 0.5 0.25
2 1 0 1
2

3
y=log2 x
2

1 1
4 2

x
1

y=log 1 x
2

1 1
4 2

-1

-1

-2

-2

-3

-3

x
1

A logaritmusf
uggveny tulajdonsagai:

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R+ .
ekkeszlete: Rf = R.
2. Ert
3. Nullahelye x = 1.
4. a > 1 eseten a f
uggveny negatv a (0, 1) intervallumon, es pozitv a (1, ) intervallumon.

1.2. Elemi f
uggvenyek

45

5. 0 < a < 1 eseten viszont a f

uggveny pozitv a (0, 1) intervallumon, es negatv a
(1, ) intervallumon.
6. a > 1 eseten a f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.
7. 0 < a < 1 eseten a f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno a teljes ertelmezesi
tartomanyon.
8. a > 1 eseten a f
uggveny konvex a teljes ertelmezesi tartomanyon.
9. 0 < a < 1 eseten a f
uggveny konkav a teljes ertelmezesi tartomanyon.
10. Az x = 0 egyenes a gorbe f
uggoleges aszimptotaja.

1.2.7.

Trigonometrikus f
uggv
enyek

A f (x) = sin x, f (x) = cos x, f (x) = tg x i f (x) = ctg x f

uggvenyeket trigonometrikus
f
uggvenyeknek nevezz
uk. A trigonometrikus f
uggvenyek periodikusak, mert mindegyik
eseten van olyan pozitv valos szam, amelyre f (x + ) = f (x).
Az f (x) = sin x f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:
y
y=sinx
1

-2

-1

3
2

5
2

x
3

1. A f
uggveny minden valos szamra ertelmezett, azaz Df = R.
2. A f
uggveny ertekkeszlete az Rf = [1, 1] intervallum.
3. A f
uggveny alapperiodusa 0 = 2, azaz sin(x + 2k) = sin x, k Z.
4. A f
uggveny paratlan, vagyis sin(x) = sin x.
5. A f
uggveny nullahelyei az x = k pontok, k Z.
6. A f
uggveny pozitv a (2k, +2k) es negatv a (+2k, 2+2k) intervallumokon,
k Z.
)
) ( 3
(

+ 2k, + 2k
7. A f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a 2k, + 2k
2
2
2
(
)

3
es szigor
uan monoton csokkeno a
+ 2k,
+ 2k intervallumokon, k Z.
2
2
(
)
(
)
8. A f
uggvenynek
+ 2k, 1 pontokban maximuma, a
+ k, 1 pontokban
2
2
pedig minimuma van, k Z.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

46

Az f (x) = cos x f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:
y
y=cosx
1

-2

-1

3
2

5
2

1. A f
uggveny minden valos szamra ertelmezett, azaz Df = R.
2. A f
uggveny ertekkeszlete az Rf = [1, 1] intervallum.
3. A f
uggveny alapperiodusa 0 = 2, azaz cos(x + 2k) = cos x, k Z.
4. A f
uggveny paros, vagyis cos(x) = cos x.

+ k pontok, k Z.
2
)
(
) ( 3

6. A f
uggveny pozitv a 2k, + 2k
+ 2k, 2 + 2k intervallumokon es
2
2
(
)

3
negatv a
+ 2k,
+ 2k intervallumokon, k Z.
2
2
5. A f
uggveny nullahelyei a

7. A f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno a (2k, + 2k) intervallumokon es szigor
uan monoton novekvo a ( + 2k, 2 + 2k) intervallumokon, k Z.
8. A f
uggvenynek a (2k, 1) pontokban maximuma, es a ( + k, 1) pontokban minimuma van.
Az f (x) = tg x f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:
y

1. A f
uggveny ertelmezesi tartomanya
Df = R \ {

y=tgx

+ k, k Z}.
2

2. A f
uggveny ertekkeszlete Rf = R.
3. A f
uggveny alapperiodusa 0 = ,
azaz tg (x + k) = tg x, k Z.
4. A f
uggveny paratlan, vagyis

-2

3
2

x
2

-1

tg (x) = tg x.
5. A f
uggveny nullahelyei a k pontok,
k Z.
(
)
(
)

6. A f
uggveny pozitv a k, + k es negatv a
+ k, + k intervallumokon,
2
2
k Z.

1.2. Elemi f
uggvenyek

47

7. A f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a
k Z.

(
)

+ k, + k intervallumokon,
2
2

8. A f
uggvenynek nincs se maximuma, se minimuma.
9. A f
uggveny f
uggoleges aszimptotai az x =

+ k egyenesek, k Z.
2

Az f (x) = ctg x f
uggveny grakonja es tulajdonsagai:
y

1. A f
uggveny ertelmezesi tartomanya

y=ctgx

Df = R \ {k, k Z}.
2. A f
uggveny ertekkeszlete Rf = R.
3. A f
uggveny alapperiodusa 0 = ,
azaz ctg (x + k) = ctg x, k Z.

4. A f
uggveny paratlan, vagyis

-2

3
2

x
2

-1

ctg (x) = ctg x.

5. A f
uggveny nullahelyei a +k pontok,
2
k Z.
(

)
(
)

6. A f
uggveny pozitv a k, + k intervallumokon es negatv a
+ k, + k
2
2
intervallumokon, k Z.
7. A f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno a (k, + k) intervallumokon, k Z.
8. A f
uggvenynek nincs se maximuma, se minimuma.
9. A f
uggveny f
uggoleges aszimptotai az x = k egyenesek, k Z.

1.2.8.

Arkuszf
uggv
enyek

A trigonometrikus f
uggvenyek periodikusak, ezert a teljes ertelmezesi tartomanyukon
nem bijektvek, tehat nem invertalhatok. Bizonyos intervallumokon azonban szigor
uan
monotonok, ezert ott invertalhatok is. Az ilyen modon ertelmezett inverz f
uggvenyeket
arkuszf

uggvenyeknek vagy ciklometrikus f

uggvenyeknek nevezz
uk.
[ ]
intervallumra sz
uktett f (x) = sin x f
uggveny
Az arkusz szinusz f
uggveny a ,
2 2
inverze,
f 1 (x) = arcsin x.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

48

1. Ertelmez
esi tartomanya:
Df 1 = [1, 1].
[ ]

1
2. Ertekkeszlete: Rf = , .
2 2

y=arcsinx

3. Nullahelye x = 0.
4. A f
uggveny paratlan.
5. Gorb
az y = sin x f
uggvenygor[ eje
]
be ,
intervallumhoz tartozo
2 2
darabjanak az y = x egyenesre valo
t
ukrozesevel allthato elo.

-1

6. Az f 1 (x) = arcsin x f
uggveny szigor
uan monoton novekvo.

-2

Az
arkusz koszinusz f
uggveny a [0, ] intervallumra sz
uktett f (x) = cos x f
uggveny inverze,
f 1 (x) = arccos x.
y

1. Ertelmez
esi tartomanya:

Df 1 = [1, 1].
ekkeszlete: Rf 1 = [0, ].
2. Ert

y=arccosx

3. Nullahelye x = 1.
4. Gorbeje az y = cos x f
uggvenygorbe [0, ] intervallumhoz tartozo
darabjanak az y = x egyenesre valo
t
ukrozesevel allthato elo.

5. Az f 1 (x) = arccos x f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno.
1

-1

( )
Az arkusz tangens f
uggveny a ,
intervallumra sz
uktett f (x) = tg x f
uggveny
2 2
1
inverze. Jelolese: f (x) = arctg x.
y

y=arctgx
1

-1

-2

1.2. Elemi f
uggvenyek

49

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df 1 = (, ).
( )

2. Ertekkeszlete: Rf 1 = ,
.
2 2
3. Nullahelye x = 0.
4. A f
uggveny paratlan.
( )
5. Gorbeje az f (x) = tg x f
uggveny ,
intervallumhoz tartozo gorbejenek az
2 2
y = x egyenesre valo t
ukrozesevel allthato elo.
6. Az f 1 (x) = arctg x f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyan.
7. Az y =

es az y = egyenesek a f
uggveny vzszintes aszimptotai.
2
2

Az arkusz kotangens f
uggveny a (0, ) intervallumra sz
uktett f (x) = ctg x f
uggveny
1
inverze. Jelolese: f (x) = arcctg x.
y

y=arcctgx
-1

esi tartomanya: Df 1 = (, ).
1. Ertelmez
ekkeszlete: Rf 1 = (0, ).
2. Ert
3. Gorbeje az f (x) = ctg x f
uggveny (0, ) intervallumhoz tartozo gorbejenek az y = x
egyenesre valo t
ukrozesevel allthato elo.
4. Nullehelye nincs.
5. Az f 1 (x) = arcctg x f
uggveny szigor
uan monoton csokkeno a teljes ertelmezesi
tartomanyan.
6. Az y = 0 es az y = egyenesek a f
uggveny vzszintes aszimptotai.

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

50
1.2.9.

Hiperbolikus f
uggv
enyek

Az exponencialis f
uggveny segtsegevel ertelmezz
uk a hiperbolikus f
uggvenyeket.
A szinusz hiperbolikusz f
uggvenyt
y

f (x) = sh x
4

modon jelolj
uk, hozzarendelesi torvenye
pedig a kovetkezo:
sh x =

y=shx
3

ex ex
.
2

1. Ertelmez
esi tartomanya:
Df = R.

-2

-1

ekkeszlete: Rf = R.
2. Ert

-1

3. Nullahelye x = 0.

-2

4. A f
uggveny paratlan.

-3

5. A f
uggveny szigor
uan monoton
novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.

-4

A koszinusz hiperbolikusz f
uggvenyt f (x) = ch x modon jelolj
uk, hozzarendelesi torvenye
pedig
ex + ex
ch x =
.
2
y

1. Ertelmezesi tartomanya:
y=chx
Df = R.
5

ekkeszlete: Rf = [1, ).
2. Ert
4

3. Nullahelye nincs.
3

4. A f
uggveny paros.
2

5. A f
uggveny szigor
uan monoton
csokkeno a (, 0) intervallumon es
szigor
uan monoton novekvo a (0, )
intervallumon.

-2

-1

Az y = ch x gorbet lancgorbenek is nevezik, mert a s

ulyos kabelek, lancok, kotelek,
amelyeket ket pontban felf
uggeszt
unk u
gy, hogy a pontok egymaskozti tavolsaga kisebb
a huzal vagy kotel hossz
usaganal, akkor a belogas eppen a lancgorbe vet koveti.
A tangens hiperbolikusz f
uggvenyt f (x) = thx modon jelolj
uk, hozzarendelesi torvenye
pedig
sh x
ex ex
=
.
thx = x
e + ex
ch x

1.2. Elemi f
uggvenyek

51
y
1

-2

y=thx

-1

-1

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R.
ekkeszlete: Rf = (1, 1).
2. Ert
3. Nullahelye x = 0.
4. A f
uggveny paratlan.
5. A f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.
6. Az y = 1 es az y = 1 egyenesek a f
uggveny vszintes aszimptotai.
A kotangens hiperbolikusz f
uggvenyt f (x) = cth x modon jelolj
uk, hozzarendelesi torvenye
pedig
ex + ex
ch x
cth x = x
=
.
x
e e
sh x
y

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = R\{0}.

y=cthx

ekkeszlete:
2. Ert
Rf = (, 1) (1, ).

3
2

3. Nullahelye nincs.
1

4. A f
uggveny paratlan.
5. A f
uggveny szigor
uan monoton
csokkeno a teljes ertelmezesi tartomanyon.

-3

-2

-1

-1
-2

6. Az y = 1 es az y = 1 egyenesek a
f
uggveny vszintes aszimptotai.

-3

A hiperbolikus f
uggvenyekre a trigonometrikus f
uggvenyekhez hasonlo osszef
uggesek, azonossagok ervenyesek. Ezek koz
ul a kovetkezok jol hasznalhatok a hiperbolikus f
uggvenyekkel kapcsolatos problemak megoldasahoz.
ch 2 x sh 2 x = 1,

ch 2x = ch 2 x + sh 2 x,

sh (x+y) = sh x ch y+ch x sh y,

x
ch x 1
,
sh =
2
2

sh 2x = 2sh x ch x,

ch (x+y) = ch x ch y+sh x sh y,

x
ch x + 1
ch =
.
2
2

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

52
1.2.10.

Areaf
uggv
enyek

A hiperbolikus f
uggvenyek inverzeit areaf
uggvenyeknek nevezz
uk. Gorbeiket eloallthatjuk
a hiperbolikus f
uggvenyek gorbeibol, ha azokat az y = x egyenesre t
ukrozz
uk.
Az area szinusz hiperbolikusz f
uggveny az f (x) = sh x f
uggveny inverze, jelolese
f 1 (x) = arsh x.
Az inverzf
uggveny kepzese alapjan eloallthatjuk az f 1 (x) = arsh x f
uggvenyt a logaritmusf
uggveny segtsegevel. Ha
ex ex
f (x) = sh x =
,
2

akkor x =

Ebbol adodik, hogy

f 1 (x) = arsh x = ln(x +

ef

1 (x)

ef
2

1 (x)

x2 + 1).

1. Ertelmez
esi tartomanya:
Df = R.

ekkeszlete: Rf = R.
2. Ert

y=arshx

3. Nullahelye x = 0.
-4

4. A f
uggveny paratlan.

-3

-2

-1

-1

5. A f
uggveny szigor
uan monoton
novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.

-2

Az area koszinusz hiperbolikusz f

uggveny az f (x) = ch x f
uggveny inverze, jelolese
f 1 (x) = arch x,
logaritmikus alakja pedig
arch x = ln(x +

1. Ertelmez
esi tartomanya:
Df = [1, ).

x2 1).
y

ekkeszlete: Rf = [0, ).
2. Ert

y=archx

3. Nullahelye x = 1.
1

4. A f
uggveny szigor
uan monoton
novekvo a teljes ertelmezesi tartomanyon.

1.2. Elemi f
uggvenyek

53

Az
area tangens hiperbolikusz f
uggveny az

f (x) = thx
f
uggveny inverze, jelolese
2

f 1 (x) = arth x,
logaritmikus alakja pedig

arth x = ln

y=arthx
1

1+x
.
1x

1. Ertelmez
esi tartomanya: Df = (1, 1).

-1

ekkeszlete: Rf = R.
2. Ert
3. Nullahelye x = 0.
-1

4. A f
uggveny paratlan.
5. A f
uggveny szigor
uan monoton novekvo a
teljes ertelmezesi tartomanyon.

-2

6. Az x = 1 es az x = 1 egyenesek a f
uggveny
f
uggoleges aszimptotai.

Az
area kotangens hiperbolikusz f
uggveny az f (x) = cth x f
uggveny inverze, jelolese
f 1 (x) = arcth x,
logaritmikus alakja pedig

arcth x = ln

x+1
.
x1

1. Ertelmez
esi tartomanya:
Df = (, 1) (1, ).

ekkeszlete: Rf = R \ {0}.
2. Ert

y=arcthx

3. Nullahelye nincs.
1

4. A f
uggveny paratlan.
5. A f
uggveny szigor
uan monoton
csokkeno a teljes ertelmezesi tartomanyon.
6. Az x = 1 es az x = 1 egyenesek a
f
uggveny f
uggoleges aszimptotai.

-3

-2

-1
-1
-2
-3

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

54

1.3.

Elemi f
uggv
enyek
es transzform
aci
oik

Az elemi alapf
uggvenyek csoportjaba tartoznak a konstans f
uggvenyek, a hatvanyf
uggvenyek, az exponencialis f
uggvenyek, a logaritmusf
uggvenyek, a trigonometrikus f
uggvenyek
es a ciklometrikus f
uggvenyek.
1.37. Denci
o. 1o Az elemi alapf
uggvenyek elemi f
uggvenyek.
2o Ha f es g elemi f
uggvenyek, akkor f + g, f g, f g,

f
es f g is elemi f
uggvenyek
g

(felteve, hogy ertelmezettek).

3o Az elemi f
uggvenyeket az elozo ket szabaly veges szam
u alkalmazas
aval kapjuk.
Az elemi f
uggvenyeket feloszthatjuk algebrai es transzcendens f
uggvenyekre. Egy f
uggvenyt algebrai f
uggvenynek nevez
unk, ha szamokbol es az x valtozobol veges sok osszeadas,
szorzas, osztas es gyokvonas u
tjan jon letre. Az algebrai f
uggvenyeket feloszthatjuk
racion
alis egesz f
uggvenyekre (polinomokra), racion
alis tortf
uggvenyekre es irracion
alis
f
uggvenyekre (nem racionalis algebrai f
uggvenyekre). A nem algebrai f
uggvenyeket transzcendens f
uggvenyeknek nevezz
uk. Transzcendens f
uggvenyek az exponencialis f
uggvenyek,
logaritmusf
uggvenyek, trigonometrikus f
uggvenyek, ciklometrikus f
uggvenyek, hiperbolikus f
uggvenyek es az areaf
uggvenyek.
A kovetkezokben megmutatunk negyfele elemi f
uggvenytranszformaciot.
1o Az y = f (x) + c f
uggvenygrakont az y = f (x) grakon y-tengely irany
u |c| tavolsag
u
transzlaciojaval jon letre. Ha c > 0, akkor a transzlacio az y-tengely pozitv iranya
fele tortenik. Ha c < 0, akkor a f
uggveny grakonjat y-tengely negatv iranya fele
toljuk.
Az alabbi abran az y = x2 parabola ket y-tengely irany
u eltolasa lathato, az egyik
pozitv, a masik negatv iranyba.
y

y=x2 +2

c>0

y=x2
2

-1
y=x2 -2
-1

-2
c<0

1.3. Elemi f
uggvenyek es transzformacioik

55

y = f (x) + c
2o Az y = f (x + c) f
uggvenygrakon
az y = f (x) grakon x-tengely
irany
u |c| tavolsag
u transzlaciojaval jon letre. Ha c > 0,
akkor a transzlacio az x-tengely
negatv iranya fele tortenik.
Ha c < 0, akkor a f
uggveny
grakonjat x-tengely pozitv
iranya fele toljuk. A mellekelt
abran az y = x2 parabola ket
x-tengely irany
u transzlacioja
lathato.

y
2

y=Hx-1L
y=x2
2

y=Hx+1L

1
c>0

c<0
x

-1

y = f (x + c)

3o Az y = cf (x) f
uggvenytranszformaciot az y = f (x) f
uggvenyertekek
c = 0 allandoval valo szorzasaval
kapjuk. Az y = c f (x) es
y = f (x) f
uggvenyeknek ugyanaz
az ertelmezesi tartomanyuk es
ugyanazok a nullahelyei. Pozitv
konstans eseten a f
uggvenyek
elojele es monotonitasa megegyezik, ha pedig a konstants
negatv, akkor a f
uggvenyek
elojele es monotonitasa ellentetes.

y
y=

x2
2

y=x2

y=2x2
c>1

c<1

-1

y = c f (x), c > 0

c = 1 eseten az y = f (x) f
uggvenygrakont az y = f (x) grakon x-tengelyre
valo t
ukrozesevel kapjuk.
4o A periodikus f
uggvenyeknel fontos a f
uggveny f
uggetlen valtozojanak konstanssal valo
szorzasa. Ebben az esetben az y = f (cx) transzformaciorol van szo. Ha az

uggveny periodusa, ahol c > 0.

y = f (x) f
uggveny periodusa, akkor az y = f (cx) f
c
( )
1
x
A kovetkezo abrakon az y = sin x grakonjanak y = sin (2x) es y = sin
2
f
uggvenytranszformacioi lathatok. Az f (x) (
= sin)x f
uggveny alapperiodusa 0 = 2,
1
y = sin (2x) alapperiodusa 0 = , y = sin
x alapperiodusa pedig 0 = 4.
2
y

y
1

y=sin2x y=sinx

-1

y=sinHx2L

3
2

x
2

-1

3
2

y=sinx
2

5
2

7
2

x
4

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

56
FELADATOK.

F
uggvenytranszformaciok segtsegevel rajzoljuk meg a kovetkezo f
uggvenyek grakonjait.
y
y=x

1. f (x) = 2(x 3)2 + 2

Megold
as. Ha az y = x parabolat az x-tengely iranyaban jobbra
toljuk 3 egyseggel, akkor az

y=Hx-3L2

2
1

y = (x 3)2

-2

-1

-1

parabolat kapjuk. A megfelelo

f
uggvenyertekeket 2-vel szorozva kapjuk az

-2
-3

y = 2(x 3)2

-4
y=-2Hx-3L2

-5

grakont. Az gy kapott gorbet

y-tengely iranyaban 2 egyseggel
felfele tolva megkapjuk a keresett
masodfok
u f
uggveny grakonjat.

-6
-7
-8
y=-2Hx-3L2 +2

2. f (x) = 4

x2
2

Megold
as. Mivel
{

x, ha x 0,
x2 = |x| =
x, ha x < 0,
1
2

y=2-x
y=2-x -3

y=2x -3

4
3
2

es 4 = 4 = 2, gy az adott
f
uggveny felrhato a kovetkezo
alakban:
{ x
2 3, ha x 0,
f (x) =
2x 3, ha x < 0.

y=2x

-4

-3

-2

-1

-1
-2
y= f HxL
-3

A grakonjat megrajzolhatnank ket ertektablazat segtsegevel, vagy f

uggvenytranszx
x
formaciokkal a kovetkezokeppen. Legyenek y = 2 es y = 2 a kiindulo gorbek.
Toljuk el mindkettot az y-tengely iranyaban lefele 3 egyseggel. Az y = 2x 3
gorbebol valasszuk ki azt az vet, amelyre x 0, az y = 2x 3 gorbebol pedig azt
az vet, amelyre x < 0. A ket v egy
uttesen adja meg az y = f (x) grakont.

1.3. Elemi f
uggvenyek es transzformacioik

57

y
|x|

y=2x+1

3. f (x) = 2 x +x

Megold
as. Vegy
uk eszre, hogy
az adott f
uggveny x = 0-ban
nem ertelmezett. Irjuk fel abszol
utertek nelk
ul az f f
uggvenyt.
Mivel
{
|x|
1,
ha x > 0,
=
1,
ha x < 0,
x
ezert
f (x) =

y=2x

4
y=2x-1
3
2
1
-4

-3

-2

-1

y=-2x+1

-1
-2

-3

(1) 2x+1 , ha x > 0,

(1) 2x1 , ha x < 0.

y=-2x-1

-4
y= f HxL

-5

A f
uggveny grakonjanak megrajzolasahoz induljunk ki az y = 2x grakonjabol.
Egyik esetben ezt a gorbet toljuk jobbra az x-tengely menten 1 egyseggel, a masik
esetben pedig ugyanezt a gorbet toljuk balra szinten 1 egyseggel. A kapott gorbeket
a (1)-gyel valo szorzas miatt t
ukrozz
uk az x-tengelyhez viszonytva. A balra
mozdtott gorbebol valasszuk az x > 0-hoz tartozo vet, a jobbra mozdtott gorbebol
pedig az x < 0-hoz tartozo vet.
4. f (x) = |log2 (x 2) 1|
Megold
as. A keresett f
uggveny grakonjahoz eljutunk, ha az y = log2 x gorbere
f
uggvenytranszformaciokat alkalmazunk a kovetkezo sorrendben:
Eloszor x-tengely iranyaban
jobbra toljuk a gorbet 2
egyseggel, majd a kapott
gorbet y-tengely iranyaban
toljuk lefele 1 egyseggel. Az
abszol
utertek miatt az gy
kapott grakonnak azt a
reszet, amely az x-tengely
alatt van t
ukrozz
uk a pozitv
felskra az x-tengelyhez viszonytva.
Vegy
uk eszre,
hogy a f
uggveny ertelmezesi
tartomanya Df = (2, ) es
az x = 2 egyenes a f
uggveny
f
uggoleges aszimptotaja.

4
y=log2 x

y=log2 Hx-2L

y= f HxL

1
1

-1
-2
y=log2 Hx-2L-1

-3
-4
x=2

 OK,
FUGGV

1. HALMAZOK, RELACI
ENYEK

58




5. f (x) = log 1 |3 x|
2

Megold
as. A f
uggveny ertelmezesi tartomanya Df = R \ {3}. Mivel
{
log 1 (x 3), ha x > 3,
2
log 1 |3 x| =
2
log 1 (3 x), ha x < 3
2

uggvenygrakont megkaphatjuk, ha az y = log 1 x gorbet

ezert az y = log 1 |3 x| f
2
2
jobbra toljuk az x-tengely iranyaban 3 egyseggel, majd azt t
ukrozz
uk az x = 3
egyeneshez viszonytva (a f
uggveny (x3) argumentumanak (1)-gyel valo szorzasa
miatt). A k
ulso abszol
ut ertek miatt mindket gorbenek azt az vet, amely a negatv
felskhoz tartozik, t
ukrozz
uk a pozitv felskra. Igy kapjuk meg az y = f (x)
f
uggvenygrakont.
y
4
y= f HxL

3
2
1

-4 -3 -2 -1
-1

y=log 1 Hx-3L
2

-2
y=log 1 H3-xL -3
2

x=3

y=log 1 x
2