A forditis az aldbbi kiadviny alapiin késel: Hermann Argelander: Das Erstntervew in der Psychotherapie ‘Wissenschaftliche Buchgeselschaft, Darmstadt, hatodik vltozatlankiads, 1999 © Fordhtotta: Dr. Alpit Zsuzsa ‘Seerkesztette: Erdey-Griz Agota ‘Az utdse6t ita: Dr. Buda Béla ‘A magyar kinds oldkesetésébon rést vot: Campos Jimenez Anna Hermann Argelander: Az els parichoterdpis inter ‘Kind, 2006 ISBN 963 9456 845 Minn knife. A esac vagy etiam, tik leks adatondain nase vagy birmijen mis mon trend ‘oksmros kag Kn lees engesheve een ‘SpringMed Kiadé Kt. 1519 Budapest, PE 314, onlap: www springmed.tu Felelds kiad6: Dr. Boszbeményi Nagy Kira ‘Tipogrifia és boritterv: Hidden Box Std Bt -Honlap: www.hiddenbox ha ‘Tordlés: Sarkozy Andrea ‘Marketing: Tomka Dorise "Nyomds 6s kotés: Aduprint Kf ‘TaRTALOM tlan beszélgetéshelyzet” élgetdpartnerck, motivcibik és feladataik élgetéshelyzet kialakitsa 1o-logika avagy a gondolkodés sokatlan forméja zélgetéshelyzet dinamikaja 10 4 a 38 48 oo 0 p 100 ML 19 124 129 ui 145 148 9‘Tény, hogy a pszichoteripia még mindig fiatal tu- doménya rengeteg praktikus tapasztalatot gydjtott ‘ssze, amiket At kell dni a didkoknak, és ez termé- szetesen hosszi iddre fggOvé tesei Oket tanit6juk- 161, A végill megszerzett készség és tuds nemesak inellektualistermészetd, hanem arra a képességre is Epil, hogy személyes bevonédassal sajét szemé- Iyét~ dtfog6 értolemben — instrumentumként hasz- nilja. Ez teljesen mésfajta alkalmazkodést ivan, ‘mint amir6l a legt0bb més tudoményban s26 van. (R ekstein 6 B.S. Wallerstein: ‘The Teaching and Leaning of Pechotherapy, asic Books, Now York, 1958 Bevezerés rségcsen telesitettem a Wirtschaftliche Buchgesellschaft _ajnlatt, hogy a tudomany mai llésénak megfelel6en mu- ‘tussam be a pszichoterdpids els6 interjit. Ezzel a téméval "1967-ben egy hosszabb munkiban foglalkoztam (Psyche, etleniil magén vseli a Sigmund Freud Intézet nagyon tv esoportjaban folytatottvitéink nyomait. Ahogy a két a sszehasonlitdsaib6l kiolvashat6, folyamatos érdek- ink még kordntsem zarta le tsztézottszemlélettel a té- nit, Egymagéban az djonnan bevezetett,.t0K6r” mogotti nterjimeztigyelésihelyzet is olyan sok dj problémat vet fel, jay € munka gondolatai befejezetlenek, leziratlanok ma- St, egyenesen hls vagyok minden hizon belli mnak, akik ebben a kozds munkaban részt vettek. ls vagyok tovabbé a Sigmund Freud Intézet igazgat6j nak, dr, A. Mitscherlch professzor tak féradozasaink té- jogatiséér, valamint a betegeknek, akiktdl beszélgetéseink teltétgondoléséval sokattanultam. FE kotettelazon féradoztam, hogy a pszichoanalizs tudo- szaknyelvét a szemléletes beszélgetéshelyzctekben Imazzam, és beérjem néhény, tobbé-kevésbé ismert fo- 7galommal anéIkil, hogy tényélist eegyszerisiteném, vagy foliletes lennék. lly médon remélem, hogy téjékoztathatom a2 érdekl6d6 olvas6t arr, hogy mire képes az els inter, & hogy mely el6téleteknek, illetwe hamis elvérdsoknak nics tabbé helyik. ‘Talén néni fog a megértés a pszichoterapeutsk nehéz és igényes munkija iat, valamint a2 ilyen beszélgetésben val6 cayéni részvétel sorén né majd a tudatossig is. Az érintett pszichoterapeutikat szeretném bevezetni az. interjtechni- kata, ha elég tarelmUk van abhoz, hogy a megértés tobbré- ‘tog sikjait saat els6 tapasztalatuk irdnyitésa aattfeldolgoz- ik. A képzés igényei egyre inkibb fokozddnak, igyhogy & kezd6 nem alkothat idejekorén étfogo képet arr6l, hogy mi vr r jovend6 praxisa orn. Kilondsen tanulségos bepillantani a pseichoterdpis be- seélgetések észlelési és gondolkodési folyamataiba, a hozzé- juk esatlakoz6 els6 kontaktusfelvételbe ~ azaz az els inter- juiba -, miutén e2 jl dttckinthet6, Az éltalnos pszichoters- pits képzéssel egyitt fjl6dik a technikai gyakorlat. A nem megemésztettelméleti tudés talsdgosan Koraielsajtitésaval fkezi és torzitja a természetes pszichologii éslelsi poten- cidl teljes Kibontakozasét. A nem teljesen kiképzett pszi- choterapeutskkal folytatott esoportmunksnkban meglepett minket emberi egyotterzésuk spontaneitdsa, ami kulonleges alkalmassdgukat tandsitja erre a képzésre. E tapasztalatok- 161 indittatva azon féradoztam, hogy éppen ezt az egyszeri, smubjekti észlekésttereljem a helyes irényba, anélkil azon- ban, hogy a bonyolult dsszefiggéseket elkdésiteném. wlmozottismereteink bOsége ellenére, szaktudésunk ‘mindig azon a kiinduléponton van, amit Sigmund zsenialisintuicija fémjelez. A pszichoterdpia még ma {elenti, hogy az ember feltératlan Ilki terdletein tapo- 6s romantikus érzelg6sség nélkill Grizzlk meg tsz- ‘az emberi élmények titokzatos és csodélatosan kuszilt dja elt eszertion praktikus &> didaktikus oka van annak, az-els6interjat sajétos pscichoterspiés folyamatként el- Ik. Ennek ellenére a pszichoterdpia alkotéeleme 1d, és emiattarraisigényttarthat, hogy részesiljon min- gj felismerésben, és ne felejtSdjék el egyszerd életrajzi ifelvétel ethanyagolhat6 raktéraként. Levezetését j6l spzett pszichoterapeutéknak kell fenntartani.B16sz6 Feladatom — az es inter réseetes bemutatésa ~ megval6- sftésa sorén nem a techikaisatosségok vagy a gyakoriati utasiisok rendszerez6 letra lebeg a szemem elt, hanem az interjkoncepci elmelytése, Term sikerébal a gyakor- lat szimira kényserité Kovetkezmények adédhatnak. Eb- bem az érclemben megksérlem felvéolni az els6 interjd modern koncepcsjt ‘Az els inlerjé meghatéron6 eredménye a2 inter6 sorén nyertinformécisk fldolgozssabol jon lee. Ez az alitis ‘ogfontolisaim kiindulépontja, ami alaposab meghatéro- 7st teszszhséuessé. Megfigyolésim szerit erek az infor- réciok Onkényes elhatérolssal irom kiln forrs- bl seirmaznak. Ezeket eredetk seria az edi intr syakorlatban nagyon kilnbézden értékelték, egyméssal szemben kijtsotté, s6t résaben ~ mint hasenélhatatlano- kat = elvetetek A legelsSk a kicismert objektv informéciok a szeméh adatok, életraa tnyek, mephatérozot viselkedésmédok és személységjegyek, amelyek mindenkor cllenrihetdek Ezeknek az adatoknak megvan a magok stlya, ha egy adat- onstelicio révén psichologiai atitssé vn, é ily m6- don objkti informéciok jlleget slik fy pedi: egy be- teg valisi gondolatok miat elentkezik egy beselgetése 10 z : i - Hiiroméves gyermeke van. Saiilei szintén elviltak, amikor 6 cegyéves volt. Arra a kérdésre, hogy mista foglalkozik a vals gondolataval, a beteg igy felet: ket éve. Ezek az adatok egyenként ellen6rizhetWek, 6s a beszélge- 16s sordn ssefliggéstelenill jelentkeznck. A bel6lak adéd6 sszefggés pszichol6giai Allitésként a kOvetkez6 objekti in- formécis formajaban fogalmazhat6 meg: a beteg ~ szileivel azonosulva — akkor foglalkozik vélisi szndékkal, amikor ‘gyermeke olyan kord lett (egyéves), mint 6 volt szillei vélé- sakor. Az ilyen azonosulassal OsszekOW0tt motivici6t a pszi- chol6gus j61 stérezheti. ,Gyermekemnek se legyen jobb, ‘mint nekem volt annak idején.” Még irisos életrajzi adatok- ‘bl is nyerhetink ilyentajta informci6kat anéIkal, hogy sze- élyesen beszélgettunk volna ‘Az objektiv adatokbol nyert Ssszefllggésck sordn az éscle~ lés legdontobb esekoze a saktudis. Ezt az informécisforrast hhasznéljsk a leggyakrabban. Adatai ellensrizhetek és ab- szolit megbizhatéak. Az fgy nyert informacidk azonban gyakran tbbértelmiiek. A pszichol6giai slitésok megbizha- t6siga véxs6 soron a szakértelemtdl é a megay6z6 logikai ombinéciés késas6qt6l fgg, Az értelmezés relat ignesigi- rnak a logikus evidencia a krtériuma. lly médon a beteg személyiségér61 olyan rekonstrualt képet nyertink, amely se- rmatikusnak hat, 6 nélktlozi a személyisée egyedi vondsait, Tudoményos célb6l az ilyen rekonstrukeidk kalondsen sgyiimdles2dnek bizonyulnak, azonban az egyéni kezelés fo- Iyamat clérejelzéseként csak kevéssé értékesek. Ezek a felis- merések f6kEnt értelmi beldtéson alapulnak.‘A. mivodik adatforrésnak a seubjektiv informaciokat nevezem. A beldlik nyert adatok tObbé-Kevésbé meghicha- tak. Kizérblag az a jelentés a d6nt6, amit a beteg annak tu- Injdonit. Az adatok jelentés-dsszefiggésébst nyert informa cikat a pszichoterapeuta nem képes egyedil feltrni, ezek kizarélag a beteggel kézisen folytatott munka révén valnak ésalelhetove. A srubjektiv informaciok ésrlelésének kizér6- logos instrumentuma a beteggel a interjshelyzetben létre- Jott kapesolat. Az egyszer mar megszerzett informacié ab- szolitegyértelmi, de nehezen ellensrizhet6. Megbizhat6sé- sénak a szituaiv evidencia a feltétele, az informéciSk 6 a helyzetben lejats25d6 tOrténések kozOti pregnns Osschang éraése. A betegr6l nyert kép negyon eleven, azonban esak ax interjaktuslis kapesolatszntjre Korlito2Sdik, igen al- kalmas a kezelésifolyamatelGrejelzésére, de egyéni vonat- kozisai & az adott helyzethez kotottsége miatt nehéz mis személyekkel &sszchasonltani. Ismeretértéke inkabb él- ményfeldolgons belitisbol ad6dik (L: a kOvetker6 fejezet- ben emitettpéldst) ‘A szcenikus vagy szituativinforméciok esak hangstlyelto- 16s miatkilénbsanck a szubjektivaktl, mindazonéltal az eltol6dés olyan jelent6s, hogy kiln elnevezést igényel. A szubjektiv informécioknal méy clotérben dlinak a K62oIt adatok, amelyeknek a beteg saubjektivjelencOséget kolesS- nz. A szubjektijelentés a helyzettorténéseivel mésodlagos sszefiggésben dil, sezélalvlikevidenssé. A szcenius formaciénél a szituécis élménye domindl minden érzelmi reallésével és képzotrsulésval egytt még akkor is, ha 2 4 paciens hallgat, Az adatokkal val6 kapesolat mésodlagos. ‘Az informacis megbizhatSsigénak éppen a szituativ eviden- cia a kritériuma. Ezt a salypont eltolédésa miatt akir szcenikus evidenciénak is nevezhetjk, hogy a szavak szint- {nis kalonbséger tegylink. Az ilyen informécié praktikusan alig vizsgathats djraismétés révén, 6s emiatt a legtbbb tera- peuta cheti vagy elhallgatja, jllchet a terépids folyamat [prognézisahoz-e7 a legtanulsigosabb. Az ésalelésinstrumen- ‘uma egyes-egyedtl az interjavol6 személyisége, amit rit 4 pacienssel val6 tudattalan kapesolat teriletére, és Osszc~ ‘hangolja vele. A kévetkeaS fojozet masodik példajaban egye- nnesen ez a s2cenikus informécié lép makodésbe. A kapott scemélyiségkép és pszichikus zavarainak meg- bizhatésiga hérom forrasb6l adéd6 informaciGk imegracis- {val novekszik. Ez a e! kikis28bali a hirom informéciéfor- ‘ts KulGnbsz6 mepitelését & a hasznélhat6sigukr6l folyta- tott végeléthatatlan vitaA ,SZOKATLAN BESZELGETESHELYZED” Pazichoterapeutaként els intertin azt a betegge!folytatott cls6 és sltalaban egyszeri, iddhen behatérolt beszélgetés- hhelyzetet értjik, amely meghatérozott elt scolgil E kényv témija: az iterjhoz kapesol6d6 célképzctck. A definicié a beszlgtésttszta hatirok kézé szoritja, és meg kell akadé- lyormia, hogy engedjink annak az izgalmas esibitsnak, hogy asf beseélgetéshelyzetbe tévedjink ‘Az gy kijollt keretek meghatérozzak a beszélgetéshely- et kls6 keretet, & — tervsertien végrehajtva — technikai elvként hatnak, strukturljik a besatlgetés felépitéset. E kcils6 hatérok révén a boteg mogiclenése,vselkedése,verbé- lis kizlései €s az els6 interja eseményei a beteg szeméy sé levont kovetkeztetssé sirtsOdnek Ossze. Mar az cls6 inter mogkezdése ett érvényesilnek bizonyos haté- sok, amelyek a lek betepségekrél és kezeléstikr6alkotott, elképaelésckbsl és el6itletekbslsaimaznak, és az 16462" jelenséxét alkotjik. Ezek példéul a bejelentkezés médjaban nyjlvanulnak meg, 6 mér elre hatnak a beszélgetésalaku- liséra. Mage a beseélgetés kéalsi, kommunikéciés 6 meg imerési esekzeként esupén az egy, jllehet contrélisalko- térésze ennck a helyzetnek. Bevezet6il egy pstichoteripids ‘ra rovid beszélgetestéscetével szeretném érthet6vé tenn, 4 hhogy milyen szokatlan formaban kuszélédnak dssze hely- zetben a kizlések 6s torténések. Przichoterapeuta: Ez pont olyn, mit amikor magn 12 ves vol.” Beteg: ,Texmészetesen, most egyszeribenvilégosé vil szimomra, “hogy ex pontosaa veyanlyan.” A psvichoterapeutit meglepte ez a megerésités, mert a betes roviddel azol6tt maga kozdlte vele ert az dssefiiggést. “A pszichoterapeutafeltetelezte, hogy 6 esak valamilyen rég- Gta ismertre utat, és azt Kellett Ista, hogy a beteg ext a2 st tokeletesen ij ismeretként kezelte. Altalénos beseéIgetési tapasctalatainkb6l arra kévetke7- nénk, hogy ez a beteg vagy feledékeny, vagy zavarban 3. Rémutathatnink a tévedésére, sot, vitézhatndnk vele arr, hogy kettOnk Koza voltaképpen ki tévedett. A psci- oterapeuta nem éll meg azilyen litszblag objekti értéke- il, hanem mindig és mindenit az események szubjokeiv tésétkeresi, Ezen a nyomon vratlan és szokatlaniny- terelia beszélgerést: Pszichoterapeuta: -Kieset az emlskezetéb ez a mar mer Ost: 6s én megsiztem magénak.” Beteg:.1gen, mos jut eszembe, az el6bh éa magam mondtam et peuta: Ha tehit meg6rzom magénak, akkor mage a ftjakéne képesfelismerni.”A beszélgetés egy meglep6 fordulatot tartalmaz, ami ‘ugyan teljesen logikus, sa beszélget6 partner azonnal meg- érti, azonben a kiviléll6 sziméra idegennek tinik. Nem szoktunk egy kielentést szubjektiv értelmében vizsgiln, 6 emiatt nem otk fe, hogy egy létsaSlag értelmetlen kezlés- nek vératlan jelentése Iehet, ha ezt magira a helyzetre vo- natkortatjuk. A beszélgetéshelyzet az észlelés és gondolko- dis szokatlan forméjatfoglalja agian, Ezt a sajétosségot {bbe nem téveszthetjak szem els ‘A beszlgetésels6része a beszélgetéstartalméra, a méiso- dik része magéra a helyzet folyamatira vonatkozik. Ez a transeformécid oda vezet, hogy a beteg meglepédik sajét kozlése jelentésén, Ebbél arra kell kovetkeztetniink, hogy a boteg sziméra kézlése mogittes értelme nem volt tudatos, ‘Tehat a terapeuta olyan kiziéssel segitette a megértést, amit a beteg tudattalanul bevezetett, és egy magar6l tett kilonds Ikijelontésre hasznalt fel. Ez a kijelentés fgy hangzik: ,Vale- éptelen vagyok a Sajétomként felismerni. Csak ha va- laki megérai ezt nekem, akkor tudom ismét 'sajétomként’ azonositan.” Ezzel a beteg magsban a helyzetben mutatja identitészavarat, beleértve egy idegen objektt6l val6 nagyfo~ ‘ka fdggOségét. Mindkét partner olyan escményrol beszél, ami kéztik jatseddott le. A paiciens betegséaérl e2 a tudat- {alan informéci6 igen értékes, és elveszett volna, ha a beszél- sgetés masként, azaz a hagyomanyos értelemben zajlik le Fontos tudattalan kézléseknek az a nyitvénval6 tendenci- ajuk, hogy a beszélgetéshelyzetben megnyilvinuljanak. Mint mondottuk, a példaként hasenélt beszélgetésrészlet nem egy 6 jtibol sirmazik, hanem egy kezelési Grabl. Fzért meg- balok az irodalombol egy teljesen semleges példét keres- hogy az imént mondottakat clmélyitsem.' ‘Bay batvanaséve con jr6, magas lami lisban 18 jogs ot el, hogy esl problémajban tandcsot és septéget ken yr hoségellenére kulondsen gondosan és annepélyesen vol fe Eldar jovetele okit vizolta és Yeferitumst’ alaposan cétette. Phe iratokat hasan, houy a psicholbyiaiOsseet szempontibolteljesenjelentektelen adatokro intormalon,é¢ erméxetesen a koribban mondottakat korrgilja. Némiképp Gods ozott, hogy a magsval hozotiroményok iin a psichoterapeuta oly “Rens érdeklik, Csak 25 perc eleléve tt ra tandeskér a est ‘di vszonyaira. A személy adatoknl aig mondot tober flesépér6 ikord letve mar felnstgyerekeiGl, Artin elallyatot, vitae ozisteljesen nézet a terapeutia.” W. Schram ebben a kbzleményben nem a beszélgetést hhanem a besaélgetéshelyzetet adja vss, leira a személy- s6gr6l és individualis beszédmédjrl szerzett benyomésit. Kézben fy topreng: A terapoutt eléggédihittte whose és tljsen terméketin co- ‘reménio,diagnostizita a kisah jogdsesterctipiit, onsets Aatosan,baritsigosan és gyingéden kérdezte Cle, hogy a gyerekek- 4, Schraml: Ehenen der klinschen Interviews, Separaabuck aus Personals Prozes. Verlag Huber, Bor Stuart, 1960, 1649. 7ck ~ mindenelelét a fiiknak - nem nehér-e, hogy yen sikeres é pedansapjuk van, ait még utolén is liga leet, nemogy tlssr- yal xa kérdés egybenértelmezés, mert aa gyekszik belt tatn, hogy milyen neh lebet ilyen apa fignak enn A tera- peuta felfogia a besrlgetés tartalmit és kérdésséfogalmaz- 2a; magabiotossiga, hogy ig é nem mésként kell vselked- nie, a beszélgetéshelyzet élményébél adédik. Tudattalanul manifested benne a beteg jeleatségteli kozlése: En yen tokeetes és utoléhetetlen ember vagyok. Emiattrin- denkinek neh velem, & nekem is neh veltik, Nem té- vesztett ct a terapouta dal tlt réslet illete kérdése ‘Az embereknek nehéz magival?” A semben G6 eliszbr meghokkent ezen a viratlan és ltsblag nem i a trgyhoz tartoz6 megiegyatsen. De azténferagyogott az ar- a, 6 mesélni kez.” A beszélgetés szokatlansiga a kézvetlen szitudcio és a bbenne megjelenitett tudattalan Kézlés Osszevonsséval jott etre. Kozlési orgimumként magénak a helyzetnek let sila, nivel a beszélgetés tartalmanak Kalin jelentést vagy ~ mint {len esetben jelentésbeli bizonyossgot kilesonzat. idaktikus okokbl azért nem emlitettem még a beszél- getés tartalménak jelentéségét, az objektivinformaciok vagy skemény adatok” értelmében, hogy a szituativ mozzanatot Alitsam el6térbe, Az ut6bbi példabél levezethet6, hogy az “objekti, szubjektiv és situativinforméciok ,dsszessépebs” integral ,scemélyiségképet” kerestink, hogy ezéltallezarjuk az adatok meghamisitasirdlfoly6 terhes vitita pszichoteré- ia terén. Az ebb6l a hérom forrésbol sairmazs adatok tsz6lag cgyméstél figgetlen anyagottartalmaznak, amit él aban egymasto elszigetelten hasendlnak fel. Az interpre fokent az olyan scubjektiv és szituaiv informsciokra sakodik, amelyek tartalmat az objektiv adatok megert- tik. Ezzel szemben az dsszes adat integraci6ja tj informé- ‘iGalakzathor vezet anélkll,hogy egyes Allitisokatelényben részesitenénk. A pszichoterapeuta seéméra ez a folyamat tfontossigd, mivel « példankban felismerhets tudatos és talan szemeélyiségdsszetewOket kell feltémia, 6 mivel az rjuban jérulékosan olyan dinamikus folyamatok alakul- i, amelyek az. értékelés szempontjab6l dént6ek. ‘Schram! példgjaban a terapeuta a beszélgetéshelyzct di- “namikéidt kévetkezs megiegyzéssel tettefigyelemre mélté- sy ntindenekel6tt a fiuknak nehéz, hogy olyansikeres 6 fans az apjuk, akit még utoléri is aligha lehet..." A dina- folyamat mint a beteg specitikus személyiségénck értésére szolgél6 anyag enn jovaldifferencialiabb. Ez Bz6dik a terapeuta 25 perces, tirelmes virakozdsdban és tosan bartsigos és kedves reakcisjéban a betegjelleg- es vselkedésére, pedig a heteg egyre diihasebb lesz. Egy sik betegnél hasonl6 haragra a terapeuta mésképp rea- Lehet, hogy ez a reakcioképzés, azaz a tudatosan ba- reagilés a haragra,jeleniti meg a beteg kényszeres scemélyiségének jellegretesséxét. 0A beszélgetés dinamikaja azért vesz fordulatot, mert sz Jrtelmezst a beteg fel tudja haszndlni, és tud véltoztatni a viselkedésén. Ebbél a tényb6l tovilbbi fontos informacié adédik a személyiségszerkezet rugalmassigirdl [Az informéciészerzést nem lehet elvilasztani azoktol az ismeretektal, amelyek a befolyésolisi prObalkozisokb6l, lewe a beteg & uz intert késctd személy ezekre adott reakei6ib6l adédnak. A kérdez6nek tiszta koncepei6ra és ki- finomult technikéra van sziksége ahhoz, hogy a kettejdk reakcidiban rel6, kiszdb alatifeszillségek Ossz)atékara ref- lektaljon, és ezt a tobbi adattal integralja. E sokréti seempontrendszer hasznosftasa nélkill ma mar nem tarthatunk t8kéletesnek egy pszichoterdpiss els6 inter- jit. EbbSI kévetkezik, hogy 22 ilyen interjimédszerb0l olyan Ssszhatis ér a hetegeket, amelyr61 még részletesen kell sz6l- sunk. ‘A BESZELGETOPARTNEREK, MOTIVACIOIK ES FELADATAIK iyen beszélgetsbon réatvewsszemélyek szerepe egy mien meghatirozort. Az egyikoldalon a képzet pzicho- pits szakemier é a mésik oldalon a betes. Amennyiven clézetesen megillapodott beszélgetésrl van 25, direkt indirekt médon a beszégetést a beteg Keademény vem kivanok kitérni mésfajta technikdkra, amelyck scgits¢- | aszokatlan beszgetéshelyzotspontin ~példul az - anos orvosipraxsban, az iskoliban vagy masut ~ kias- kha egy ,paciens” ext tudattalan” anlattal singe Pee ful eay lyan anya, aki gyermeke bali betegsége miatt intalan zaklatja az orvost, hogy ily médon magira & it baja hivja fel a figyelmet anki, hogy kifjezetten sr) sasina* ‘A szorep moghatéroz4sthor hasoniéan egyértelmd kelle- leayen azaz oki, ami a betegetfelkereséstnkreinitor- Ez ay hangozhat:lelkibetegségjelatkezésckor egy psi erapeutitketesck fel. Ez az egyzert scaly llentét- nll mindennapos tapasztalatunkkel ard, hogy milyen in eltéen gondolkodik a llki betegségekrl az orvos- a pszicholbgia és psrichoterdpi, mit mondanak a, 6 miyen kezelést andesolnak a egyes tudomny skola és egyetemek. Edd a betegekgyakran sok kertal jutottak el hozzink, Ujségban,ridisban, szomszédokt6l hallottwtaisok, st, nha Kezeldorvosuk ajnlaséra jottck el. Az ut6bb idében szonban olyanbetegekkel is taltkoz- tunk, fként a fiatalokkal, akik szinte magaté] értetédéen keresik fel psichoterpidt, 22az.a megflel intézményhez fordulnak, ha olyan zavarokat vagy lelki betegség tne éalelik magukon, amelyek teljesit és 6rdmszerdképessé aiket jelentsen akadalyozeak. Seoretnénk remélni, hogy nem valamitledivtjelenségr vans, ami szerint modern dolog, ha valakipszchoterapeutahor ford. Takin mara lel- i betegséy eseteben is érvényestl végre a magitl étet6d6 igény a kezelése; véntre is a febligosités ezen aterileten sem tartatatha6 fel 6 annyira szért mar megsnt alk botepségek llagadisa, hogy hitelétvesati az az o1vos, aki példdul egy impotens beteget az illS mértéken fell testeg ‘asi, csakhogy mindenéron valamilyen organikus okot ta- lafon. A motives szociipsrichotdgii odalaol még sokat Jehetne mondani, ez azonban sétfesztené e Kényw kereteit. ‘Az Grdekibd6 olvasok fgyelmét felvom A. Mitschelich rmunkfiraé a2 daa emit irodatomra? ‘Osszefoglaivale kell szigeznink, hogy a mai pszichoterd- pis pacienseknek még mindg tarsadalmi kémyezetikele- ‘ére kell dbnteniak a kencis melt, étitkolniuk kell aha "HH, Argelander: Der Patient” in der pspchotherapeutscen Situation mit seinem beandelnden Are. yehe, XX. (1956), 26.p. Ugyanebhen { runksban tliat irodalm ualeok, beleeie Balint M. mkt 2A. Miseherich: Krankheit als Konfikt. Studien zur psychosomaischen ‘Metz, L, IL 196, 1967, Suhekamp Verlag 2 ‘ iysigaba vetett hitiket, még ha térsadalmi rétegenként jOnbSz5 mértékben is. Ennek felel meg a terapeuta szak- i besorolisénak tOkéletes elégtelensége és bizonytalan mi. cgzisztencisja. Személyes presatizse: meggy’s jesitményén all vagy bukik, Mér az els6 interjé sordn meg nnyernie a beteget médszere szméra, mivel a pszichote- iskolak vitdirél a kozvélemény informalt. Az egyete- sn hidnyzik a tudoményosan elismert szakképviselet, ely alapkutatisokat végezne, és némiképp k6telez6 erej naval lépne fel. Az dlitdlag illetékes helyek kinos tu- iga (példéul a véleményadésban) a koavélemény sgravarésst eredményez Ketségtelenil hatalmas térsadalmi dtrétegezddési folya- tban vagyunk. Ez csak lassan, @ tabuk fokozatos leépité- keresctil ll készen a betegek sltal mér kévetelt kutats- Iehetdségekre; hiszen Ok tirelmesen varakoznak a pszi terdpids intézetek és rendel6k hossai listin, és az ichoterpiés beszélgetésekben megmutatkozik, hogy \6zik korukat és a kOzvélemény felfogisst ‘A terapeuténak ebbe a térsadalompolitikai hattérbe yazva, 6s semmi esetre sem att6l figgetlentl Kell feladatat ja. Orvendetes, hogy az egyes betegek motivécija, ybb, mint ahogy a tarsadalmi klisé mutatja, mivel személyes iicidjuk a szenvedéssel kapesolédik dssze. M. Muck és I J. cgyik kis tanulményukban‘ megllapitotték, hogy Muck és 1. Pal: Keiteron der Behandelbarbeit und ire Feststelling orintervew, ayche, XXU. (1968), 70. p. 2Ba szenvedés nyomésénak és a motivici6nak a kombinacidja a psrichoterSpis kezelés legiobb el6feltétele. A pszichoter’- pidrsl elégtelennek bizonyult az a korai feltstelezés, hogy aki lelki betegség tuneteit dllapitja meg magan, vagy azok- {61 szenved, annak pszichoterapeutit kell felkeresnie” ~fOg- getlenill a pszichotoripidrél kialakult kézvéleménytOl. Bz a feltevés azon az elképzelésen alapult, hogy lelki beteesée is ‘igy tmadja meg az embereket, mint egy infekci6 vagy anyageserezavar, hormonzavar sib. € ennek megfelelGen a terapeuta kindlkozik megfelelé intaménynek. A piiciens, a betegség hordoz6ja, jéllehet KOzvetlentl érintett sldozat, még sines hozz4 sok kize. Onmagiiban a szenvedés kifejezett nyomésa nem teszi ezt a vilégos é érthet6 motiviciot a ke~ 2elés 6 feltételévé, még ha a kozvélemény legitimila is, [Nehéz ezt az élitést megmagyarézni anéIkul, hogy egy kis kitérdt tennénk az ember lelki betegségének & a test és 16- lek egységének Iényege felé. Ehelyatt emlékeztetniink kell arra, hogy nem téveszthetjk szem el6l a pszichoterdpias be- s2éigetéshelyzet ,szokatlansigit”: a Schram példéjsban sze- replé betegnek csalédi nehézségei voltak, és logikusan ad6- dott, hogy egy pszichoterapeutit keres fel. Nyilvan nagyon alaposan felkészilt erre a beszélgetésre, tehat j6, tudatos motivaciéval rendelkezet. A beseélgetéshelyzetben kikristi- Iyosodott, hogy az ebbdl a motivaciGb6! levezetettviselkedé- se pontosan azt a problémsjit jelenitette meg, ami ember- tirsai kort nehézséget okozott neki. A tudatos motivéciét tehat olyan értékel6 skaldn kell mérni, amely oriental a pszi- chol6giai dimenziok megértésében és a pszichés sszeflggé- ™ ‘ beldtisiban, Ennek értelmében M. Muck és Pal J. 22 Iijelentéseket, mint: A. péciens analizist szeretne, ‘megtanulja problémsit jobban megérteni.” vagy ,A be- soretné, ha nem tablettikkal, hanem lelki eszkiizokkel flanak.” ~ erds tudatos motivicié kifejezSdéseként ér- lik (+), ezzel szemben esekélynek értékelik az ilyen ki- téscket: A piciens segitséget keres.”, vagy ,A beteg \émai megoldasat varja t6link.” (0); mig végUl tl gyen- rmotivéciénak tartjék az ilyencket: ,A beteg scomatikus ést szeretne — Ggy gondolja, semmi problémaja nines.” ), Ezek a példak a gyakorlatbol szirmaznak, és tets7és sze- 1 szaporithatok. Ertékelésilknek praktikus jelent6sége 3, de a mi bonyolult motivéciés problémankat nem érinti z pontosan, mert hidnyzik belole a nem-tudatos motiva- Schram! példéjaban a terapeuta kOzbelépésére: ,Nehéz val, mert olyan sikeres és alapos, hogy maga aligha le~ ‘utolérn,..", a beteg viselkedesvéltozissal reagélt, embe- 2b lett, 6s Kornycacte személyeit elevenebben frta le. Tisz- wunk kell, hogy ez a valtozas nem szikséeszerdien Képett |.A valtozas ténye arra utal, hogy a beteg nem volt jousszi reotipiékban megmerevedett Karakter, hanem tudattala- ‘nul sajit problémajaként kinslta e2t a setereotipidt a hatte- “r6ben meghiz6d6 pszichologiai jelentésével exyitt, azaz a aperfckcionizmussal, utolérhetetlenséggel és fOlényessée- gel", és ezt ~ miutén megnevezték ~ megkOnnyebbalten el ‘sta hagyni. Eza beteg tehét nem-tudatosan sokkal jobban ‘motivélt volt a kezelésre, mint ahogy azt hamisan értelme- ij alapién varhattuk 6Mig a tudatos motivicis a beseélgetés soréin a kOzlésekbSI kiolvashat6, addig a nem-tudatos motivécié magiban a szo- katlan beszélgetéshelyzetben drulja el magét, Nem-tudatoson itt csak azokat a betegségher kapesoléxl6, nem-tudatos aka- rati és déintésmozzanatokat értjk, amelyekb6I indirekt leol- vvashat6 a kezeléste valo készenlét, nem pedig azokat a tudat= talan végyakat, amelyek a kezeléshez kapesolédnak. Tegytik fel, hogy ez a beteg kényszeres, perfekcionalista karakterd, csalidjaban mar megismerte e karakter negativ oldalait, é ay kissé distancist tart t6ldk, Ez esetben otthon hagyné aktait, hangsdlyosan spontén viselkedne, és kézléseiben, el- vrdsaiban j61 motivilinak tine, azonban egy intervenciéra semmi gjat nem alakitana ki, hanem korrigéltviselkedésében ‘merev és monoton maradna, Tehat nem tudna valoban egy ij hlyzetre dtl, é nem-tudatos folyamatait megjcleniteni. Viselkedésétis korrigilo pszichol6giai belitisa ellenére nem- tudatos motivici6ja elégtelen maradna. datos, mind a nem todatos osseetewt, mert sak € kettS cayittesenadhat viligos képet antl, hogy jogos igény van-e pzichoterdpis kezeésre. ay a moivcié magabanfoglal- jn a személiségserkezetet 6s egy sor kilnbzd mertékig elengedhetetlen személyes képességet. Ezeknek rendelke- sre kell liu, vagy legalbbisflkelthet6knek kell lenni- Uk a deszdlgetéshelyzetben. A pszichoterdpia ugyanis, amelyben két beseélgetdparinerszokatlan helyzetben ex) mist belitisra akarja seiten, kezelés formaként arra t&- rekszik, hogy belle Konzekveneikat lessen lev % ’ "Azintelligencia, a realitésismerct, a pszicholégiai gondot- koddsi képosség, az aktvitis, a betogségbelétés, az egyitt- ‘bra6 képesség, a bels6 rugalmassig, exy aktudlis helyzetben irgykapesolatra val6 késeség stb. indirekt madon egészitik fa j6 motiviciét. Minél inkabb elmélyediink czekben| isszeflggésekben, anna rthetSbben kitejezbdlik, hogy az iduélis személyiség lényegét6l nem lehet elvilasztani wzolyan kils6 feltételeket, mint a térsadalmi tudat, a felvili- sultsig és a tudoményos alléspont. A nem tudatos motiva- 1i6 és a betegség Kélesinds kapesolatban dllnak egymassal. chil kiindulva a hetegséget a nem tudatos motivicié erin tipizlhatjuk is, ha megengedhet6, hogy a betegségfo- jommal ilyen nagyvonalian operéljunk. gozni egy olyan tipizélist, ami egyrészt a tudatos és nem os motivacid, mésrészt a betegség dsszevetéséb6l ado- .° Eza tipizalds olyan hozzsvetéleges praktikus tsjekoz6- 102 segitett, ami ugyan beigazolédott, de még tovabbi srencilt kidolgozdstiényel. Amikor most étérek erte a Lisi kisérletre, é megprobalom elsS eredményeit fel- uiatni, még egyszer hangsélyoznom kell, hogy itt kizérdlag, interja ,el6terének” anyagab6l vett meghatérozdsokrél, jaz egyedil cnek az el6témek az anyagib6l definialt jegségekrél van sz6. 1H, Arglander: Das Ertnteriew in der Pychotberapie Pace, XXL 71 Az els6 tipust el6rekiildott vagy elérctolt paciensnek neve~ zem, mive] nem sajét kezdeményezésére jon, hanem mésik szomély, példéul valamelyik s2il6, hézastérs stb, nyomiséra. Nyilvnval6, hogy a mésik személy jobban érdekelt a keze- sben, mint maga a péciens. Megjelenése el6tt ezek a sze- rélyek ayakran tobbszirtelefondlnak. Alig fejezéd8tt be az inter, Ok mars tudni akarjék, mit hozott a beteg vizsgala- ta, és most réseletesen mi torténjék. Az ilyen beteg tudatos rmotivicisjatermészetesen gyenge. Ennél a tipusnélhinyzik a személyes szenvedés nyomisa a kezeléste, illetve ezzel a besailgetésre val6 készég is, ,Beteesége” egy ,szocidlis” be- tegség tineténck mutatkozik, ahol a szocidls betegség esu- pin az jlenti, hogy az. ,el6rektldés”Latsz6lagos jelensége ‘olyan KGrtorténeti dinamikibl szirmazik, amely tobb sze- -mélyt fog dt, és emiatt ogy térsas terep folyamataban zajlik le, Ez a definiié nem érintiéltalénosségban a lelki betegsé- ‘sek szocialis Ssszefonddasdnak alapproblémsjét. Olyan fekcishoz hasonlithat6 cz a betegség, amely tObb személytis imegfert6z, és elhatalmasodik rajtuk. Ugyanakkor azonban ‘nem minden megfert6z0tt érzi betegnek magst, hanem egy ‘ms kézbtt megegyeznek abban, hogy véleményiik szerint ki a beteg, & kit kell orvoshor kildeni. Néha a péciens¢ beteg- ség sfldozata”, akinek a karéra a tObbiek megkénnyebbiil- nek. Ennél a konstellécinél azért fut minden kezelésikisér- let zitonyra, mert klonben az igystabilizst betegségstruk- a ‘ iminden benne résztvew5t zavarna. Néha szonban az ldott piciens insets jelzést testesit meg ¢ tObb sze- it Kozvetleniilérint6 betegségdinamika meglétérdl dgy, ogy alapjaban véve a kezelésre val6 készenlst egyikiikben gy tobbakben is nagyobb, mint vélhetnénk. Kezdetben ezt prognosetikailag kedvezStlennek tartottam, mig egy silat meg nem dabbentett. Szaz, vlogatés nélkili in- bol c tipus ot esetét tudtam kiemelni és csodélkoztam, hogy KOZUIUK a viasgélatok lebonyolitésa utin négyen pszi lerépis kezelésre alkalmasnak bizonyultak. Itt a tudatta- n motivacick clénydscbben hathattak, mint azt a Kuls6 Srilményekb6lsejteni lehetett. Ex a tipus sajatos interjGtechnikit jgényel. Naluk el6szor gt kel clérni, hogy a péciens feladja passziv szerepét, és fo- ja el a sajat aktiv részét ebben a ,térsadalmi” betegség- Emellett meymutatkozik, hogy e mOgott a tipus mogott mn kilinbsiz5 személyisépstruktirdk talélhatOk, akiket térsas szorep dinamikaja logy6z, 6s e2Altal kils6leg Kiss silen atformél Ha a beteggc! valé foplalkozist a hozzitartozok beavat- kozisukkal tdlsigosan zavarjak, ajénlatos nekik is idépontot dni, hogy veldk is meg lehessen beszélni, hogy mit jelent ik személy szerint a betegség. E technikéval, amelyben den esetben elkerilitk, hogy a péciensrdl beszéljank a sastartozsval, érdekes megfigyeléseket tehetiink. Tisztin smantikus alapon nevezaik a7 el6szir mewvizsgéltat paci- snsnck, és az ut6bb latottat hozzétartozénak, Azutén gyak- ran felvetddik a kérdés, hogy melyikik a kezelésre alkalmas 2»ppaciens” — ez a kérdésfelvetés a gyerekterdpisbol jéeskin ismerds. Killondsen azoknak a terapeutéknak nagyon tanul- ssigos a hozzitartoz6kkal folytatott korrekciés beszélgetés és személyes benyomés, akiknek nehéz a ,beszélgetéshelyzet- ben” dolgozni, és emiatt hajlamosak az objektiv adatok ti- ériékelésére, valamint a paciens irdint réserehajléan ,s2ér- ayGinek” tartjék a hozzétartoz6t. Gyakran mar az is elég, ha cay kolléga megesindl egy ilyen hozzétartoz6-interjat, azutan megvitatjak az interjicredményeiket. Természetesen kézenfekv6, hogy ezt a betegséget tirsadalmi terepen k6z- vetlen médszerrel kezelidk, példéul ,a hizaspért” egyatt fi- yeliik meg a beszélgetéshelyzetben és a diagnosztikus é:2- lelést a ketteju koz6tti koniliktusra, azaz a hazassdgra f6ku- sziljuk. A vigsgélat tirgya ilyenkor mér nem a beteg személy, hhancm példéul a beteg hézassdg. Ez. a picienstipus definii- 6s okokb6I kitigitja azt a pszichoterépids munkaterdletet, amit tobb intérményben nagy érdekl6déssel tanulményoz- nak (hiizaspa- 6s csalicterdpia), 2 A beszélgetéshelyzetben félreismerhetetleniil megmutatko- 26 és erre ers hatast gyakorl6 masiktipust kGvetel626 pici- ensnek nevezem. Gyakran mar tobb Kezelési kisérlet all a hhita mogott, id6 el6ttitelefonhivasokkal és levelekkel fog- lalkoztatja a terapeutit vagy az intézetét, amelyekben kive- teléscit vagy kivanségait kozli. ley példéul egy idésebb, kuld- 30 ‘ nisen tapasztalt és j6 pscichoterapeutit szeretne. A magas nyeknck ellentmond a csekély személyes befektetés kran el6fordul, hogy nem jelenik meg az els6 megheszélt idpontban vagy elkésik, « beszélgetés végén esak nagy ne- n valk el a terapeutétél, és leginkabb mindentéle se gnydjtasra szeretné igénybe venni, Ez. pacienstipus any- ra el van foglalva Onmagaval, hogy alig tudja beleképzel- (ta terapeuta helyébe. Emiatt aztin konnyen meg is tak vagy csal6dik, némelykor gy érzi, félreértik, pa- zkodik. Ha fizetnie kell - extrém esetben ~ megtalétha- lan, vagy nines pénze. Legtobbszor ezen a ponton deri ki di egzisctencisjénak igazi nyomordisiga, ami magas igé- i mOgstt hiizécik meg. E tipus kritériuma a disckrepan- ovetelizése és személyes lehet6ségei kiz0tt. Azilyen {és mdgott meghivo emberek realitéshoz val6 viszonya ‘magas igényeik ellenére nyomortisgos létet éinck bescélgetéshelyzetben megbfchatatlanok, kontrollilhatat- ok, gyakran részvétet ébresctenek, ami megzavarja helyes| ket. Indukélt bintudatuk miatt a terapeuta né- kran csalédassal végz6dnek. Az sem ritka, hogy ez a tipus zichopata vondsokat mutat, Ebben az esctben kisebb vagy bb tapintatlanségot kovet el, és burkolt vagy nyilt el- wsitést provokil. A paciens antipatikus a terapeuténak. rapeuta sokszor megprobil védekezni ez ellen az érzés len, mert sorsa alapjn a beteg inkabb résavétre vagy se gre scorul. Ezek a betegek dramatikus pszichés szindr6- ikkal szolgdlnak, sajitos kettésséget mutat6, hullimz6 aIortGrténetik van, de szenvedéseik ellenére sines igazi be- tegséybelitasuk, Ritkin egyeznck bele rendszeres kezelés- be, é tabbségiikben - krsikusan nézve ~ nem is alkalmasak analitikus értelemben vett pszichoterdpias kezelésre. Jélle- het e tipus magott a legkilonbiz6bb tunetekkel rendelkez6, ilénbéz6 személyiségtipusok hiiz6dnak meg, legfobb ismertetéjelik méxis a narcisztikus fejl6dés patologiés zava- +a, fokozottan kivetel6z6 magatartassal és hamis objekt ‘onértékeléssel Viszonylag sok (15) betegnél ~ akiket a széiz, vlogatés nélkil interjibsl kimutattam — a tapintatlanség volt a 16 ismertetdjegy. Ez az ismertet6jegy mint karakterisctikum nyilvéinvaldan kOnnyen tinik fel a terapeuténak. 10 beteg mog6tt mar volt sikertelen kezelés. Ezek a betegek képtele- nek negativ tapasztalatokat magukra vonatkoztatni, ellenke- zileg, dllandéan projicélnak, hajlamosak az dgélisra, és ‘megbizhatatlanok maradnak. Gyakran igen Onkényes elkép- zelésik van a betegségikrOl 6s annak kezelésérOl, mésrésat tl konnyen nyerhetdk meg a kezelés szimara, azonban ab- ban sommilyen dlland6ségot nem tudnak kifeleszteni, és semmilyen esal6dés &s frusztrdci6 hatisét nem tudjék enyhi teni, Latszélagos pszichol6giai megértésik emocionali nagyon erdsen megterhelt. 2 ‘ 8, scinpadias 6s kovetel626 hetegek ellentétes \spusa az ytelen vagy tehetetlen piciens. Tinetei funkcionslis imakban merilnek ki, Semmilyen. problématudata gitlisar6l, vselkedési setereotipidirsl és én, illewe vezciési Korlatozottsigir6l. Ezért szintelennek, merev- 5 tudattalan pszichés beszédstilusukhan érdektelennek tunalmasnak hatnak. Ez a tipus nem ud lebilinselni és ni Kezel6jét a beszélgetés sorin,viszont bénit6, drémte- atmoscférat terjeset maga kori, és az Onkifejezésében is it. Bar ismertik ezt a tipust, nytottak voltunk felé és sajé- folé, meégis kis hin kétségbe ejtett monotsnisja, cor az amenormhoe pszichoszomatikus vizsglata soran a tipusaval”talkoztunk-* A dnt6 krtériumok a tine- ‘zolici6ja egy funkciondlis szindrémara, pl. obstipatio, pés, anorena stb. Ugy ltsik, hogy ezeknél a betegek az egése emocionalitis ebbe a tinetbe fagyott bee. juk legtObbszir a megel6z26 szomatikus és kisérletek negatv tapasztalatéra alapozéclik, a pszi- l6giai Osszefiggésekbe val6 tudatos betegségbelétés il. Ezek a betegek sajatlelki Eletdk nagy megtagaddi, Rosenkiter, C1. De Boor, Z. Exdly 65 J Mathes aychonnalytsche ssuchungen von Patientinnen mit funktioneller Amenorrhoe. 1, XX (1968), 838. p 3cemocionilisan nagyon merevek, és nines igazi igényik sze- aélyes szukségleteik kielégtésére. InterjGhelyzetben védébéstyét vonnak maguk Kore, & teljesen képtelenek Ondll6 kezdeményezésre a beszélgetés célja érdekében. Ahogy minden tipizilésnél, kOztk is tlél- ‘unk dtmeneti eseteket, vannak, akik a beszélgetés alatt vagy lutén felengednek, é akkor felfedik gazdag és sokoldald bbels6 letaket. Az interji technikjinak figyelembe kell ven- nie ezt a specifikus ellendllast, de féradsigos vallalkozds, ha vvalakit nem ez a specifikus ellenéllasi forme érdekel. Az utdbbi esetben olyan tudattalan motivéci6ra bukkanunk, amely sajétos értelmet ad ennek az ellendllasos viselkedés- nek, és a beteget mégiscsak alkalmasnak mutatja a kezelés- re, Tiz tehetetlen péciens vizsgélatakor a vizsgélati eljérds lezérsa utén meg kellettéllapitanom, hogy kézUldk heten alkalmasnak ldtszottak a kezelésre, holott ezek a betegek nem mutattak semmilyen tudatos betegségbelétist és keze- lésre vals késeséget. Ez a betegesoport mar az els6 inter- jjiban az ellenallésa legyézésére irényul6 psvichoterdpiss _munkét igEnyel, azaz olyan tipust testesit meg, amelynél az interja folyamén a legnehezebb a diagnosztikus és terépiés tevékenységet egymistol elvilasztani. Erre a problémara még résaletesen visszatérank. 4, tolsselhatérolhats és nyilvinvaléan egyre nagyabb cso- 1 felviligosult péciensek tipusa képedi. Motivicijét , elvilégosultsignak foka és tuddsraval6 igénye hax meg, Legtohbszor mir maga kidolgozta és hasznlja. pfelel6 szokineset, ami az iodalombsl, foglalkozksbdl orabbi kezelésebol searmazik. A kéveteléz6 beteggel lenétben nem kerkedik a tudésval, hinem komolyan ve- ‘Tudisit ers inteloktuslis igényéb6l hozza,rokéletesség- nigha abszolit perfekcidra toreksvik. Ezzel az elmélylt 6s a nagyon differencidlt intellektualitéssa zért, sataya és zen megkozelithet6 érzeimi éet dll semben. Tehetsége t intellektusa mellett igénye jogos, és megfelel sze- felkéscultségének. Ha exyszer meggyézték, mindent I, ami sziksépes, Aldoz @ kezelésre, 6s derekasan fi- ik azon, hogy kihasandlja a sat lehetSségeit. Sokak- fdedlisnak litszk e7 a beteg, amig ki nem dertl, hogy i mozaékonysi, igazi érdekiddése és meggy26, tu- ios motivicisja mégott sz érzelmi életét szinte lesyézhe- n korlétok védik. Legychetetlen, mert az érzclmek él- hhordozot targykapesolatokat korn elfojtotta, és ksérd ints szorongésok még, fogva tartjak ket. {gy gyakran ta hatjuk, hogy az elseakadési szorongisok a téngykap- atokban val6 kielégilésiIehet6ségcket visszavonjék a Intelligencia csodélata és hatalmuk dokumentélésa a, Eta tipustgyakran magas és felel6sséateljessllisok- 3sban taldljuk. A betegek tanulnak ugyan a bes2élgetésbsi, de ‘tudsukat néreisztikus pozicidjuk megerdsitésére haszndl- jk. Gyakran érzelmileg hangsdlyos partnerk van, aki kriti- zélja ugyan érzelmi Gletik fogyatékossight, szemukre veti a spontaneités hidnySt, masrészt mégis esodélja Onkontroll- jukat és megértésbeli folénylket. A betegek ltaléban nem kévetelnek nil sokat a pszichoterapeutat, ha eljarasa mind- ség6r61 megayGzddtek. Legtobbsz6r maguk is setik érzelmi viliguk fogyatékossigit, 6 ezért minden komoly segitségért hlésak, Eza négy betogségcsoport, amennyire kiisédleges inter- itilegyek alapjdn némileg elkilonithetdnek létszik, értékelé- sem szerint az els6 interjra jelentkez6 betegek 30-50 sziza- lékat teszi ki. A tObbi beteg Kevert forménak bizonyul, vagy ‘ltalunk még nem ismerttipust testesit meg. A pszichoterdpias interjahelyzet kulnosségének eszerint provokativ hatasa van a személyiséxjegyekre. Kils6 konstel- icigja igényeivel,estjaival,elképzeléseivel, valamint a betes, ‘tudatos és nem-tudatos motivéci6ival olyan jelenségeket hiv 216, amik a jelentkezés, a beutalés médjban, a betegséghez ‘val6 viszonyban és a beszélgetés sajstossdgaiban tipikus kon- figuréci6kka slinak Ossze, amelyek figgetlenl az individus- lis személyiségt6l nagy diagnosztikus és prognosatikus érté- ai megillapitésokat tesznek lehet6v, A pszichoterapeuta nagy figyelmet fordit azokra a jelen- ségekre, amelyck a tényleges beszélgetésb! ad6dnak vagy isérik. Nem allithat fe] azonban bel6luk kiclégit6 individu- ‘lis diagnSzist. Megfigyelései a tipizAtisikisérletek mellett 36 ’ szolgélnak, hogy a gyakran tObbértelmd beszélgetéstar- iak helyes” értelmet adjanak. A ,helyes” a személyi- a személyiségravarok megértéséhez szikséges maga- 9D foil anyagrendezésre vonatkozik. Még létni fogjuk, milyen nagy kihivés a terapeuta integrativ munksja a ¥ici6 klonboz6 szintjein és ezzel egyitt anyaga komple- ban. a7‘A BESZELGETESHELYZET KIALAKITASA A szokatlan beseé|getéshelyzet kialakiisa technika kérdése, ‘A technikai eljirds Koncepci6jiét ételemszerten a pszi- choterapeuta elétt lebegé c&l hatarozza meg. Az els interé een réseébon a él igy hangzik: olyan feltételeket probalunk ialakitani, amelyek kOztt a paciens nemesak megnyilatko- zik, hanem ezen til a beszélgetéshelyzetben megmutatja azt ‘2 személyiségzavart, aminck ismeretére a tovabblépéshez svikségiink van. Egy normél orvosi kvzsgalds sorén cl6scor ‘az anamnézist veszik fel. Ennek alapjin az orvos vizsgélati terver készit, amit az objektiv leletek dsszegystése Kovet. Tyen ton jut el a szomatikus onoslis a diagnézishoz, A pszichoterapids els6 interjlban felvsszik az anamnézist, 4 ugyanakkor leleteket is gydjtink. Mialatt figyelmUnket ‘a kértOrténet tartalmsra forditjuk, és a2 anamnézis értelmé- ben diagnosztikus feltevéseket fontolgatunk, egyben az cepyéni eldaddsmédra is figyelimk. Ez a beseélgetés sordn bbontakozik ki, és alkalmat ad a szemelyiségzavarok kibont- sira, arra, hogy terjedelmik fel6l tfjékoz6djunk, és hogy te~ rapids o6hi megsz6laltathatésdgét letapogassuk. Gondoljunk Schraml betegére, aki szemSlyiségzavardt a beseélgetésben inte leletkEnt nyGjtotta att A beszimol6 alapjan utélag siggondolhatjuk, hogy hatott ez a zavar a terapeutira, aki imegiigyelte, és végil megsz6laltathatéségat megyizsgélta 38 A beszélgetéshelvzt bevezetése irom szakaszban zalik Az els6t az el6mez6 technikajinak neveahetjUk. A tera ta meghfsérli, hogy a felviligositisesakézeivel hasson az alanos elképzelésekre és virakozésokra, és ily médon be- sola az adottbeteg viszonyulisét a besadlgetéshelyzet- Tgen jelentisek az el6mezdhatésok a2 inter lefolyisé- -ivel ezek kultréls és térsadalmi véleményalkotésb, teleekbdl és divatéramlatokb6l szérmaznak, és emiatt Koritozottan lehet ket flviligosttssaleléri. Lt, Schraml hetegénél az elime2s hatasa személyisée kus magatartésmédban nylvnult meg, és a helyzete, a terapeuta személyére val tekintetnélkljlen ‘dei fennall _Miné!inkbb maga dont a beteg az interjihelyzetrl, an- Jobban megmutatkoznak személyes elképzelései és elvi- i. Ezzel egyitt nbvekszika mi befolydsunk is. Ezt egysze- szabdlyban foglalhatjuk éssee: Tekintettel vagyunk az 5 bonyolultsigéra, étengedjik a betegnek az aktivi- nem kényszeritjok semmire, é olyan messzemenden dlink igényeinek, kivanségainak é kéveteléseinck, vie csak realitsérz¢ktink engedi. Elismerjlk, hogy a k Joga van sirgdsen interjiterminust keérni, majd ‘tivolmaradni és fl év mlva ira jelentkezni. Tudjuk, viselkedésének megvan az oka, amelya beteg személy- alapul: életkoruiményein, dontésképtelen jellemén, befolyésolhat6sigin vagy specfikus szorongésain, nformn mér megismertak a beteget, amennyiben et a kedéstfontos el6zetes informécioként vessztk tudoma- 2sul, és értékesitjik, ha a beteg felveszi a kapesolatot. Ez a célszerd, praktikus okokbdl feltétlenil szkséges viselkedés rnagy jétékteret biztosit ugyan - aminek azonban a minden- kori kezel6 realitiséreéke hatdrt szab -, azaz azt a minden- kor tékteret, amit terapeuta konkrét okokbdI a betegnck ‘megengedhet. Hatiraink a Sigmund Freud Intézetben né- any év miltén att6l viltak észrevehet6vé, hogy az inter- jididSpontok kiosztésa mind hosszabb varakozési id6héx ve~ zetett. A be nem tartott idépontok tiresjérathoz vezettek, amit egy bizonyos mértéken fell a még varakoz6 paciensck- el szemben tobbé nem tudtunk véllalni. Miutén egy kis eso- port vagyunk, és id6lehet6ségtink korlétozott, nem a techni- kkinkon valtoztattunk, hanem eldinterjGeljérast vezettank be, hogy egy r6vid orientaci6s beszélgetésben mindazokat a plicienseket kisatirhessik, akik hamis clképzelésektél ve- 2érelve, azaz mintegy ,hibés cimzéssel” akartak segitségin- ket és ezzel idénket igénybe venni. Ilyen médon az elémez6 vagy eldnyésen vagy hétranyosan szervez6dik a terapeuta mindenkori realitisérzékének megfelelien. Persze fontos, hogy e technikai elvek betartésa kozben kompromisszumot tudjunk kotni Hasonl6 szabadsigot engedink a betegeknek a terapeu- ta kivélasztéssban. Némely beteg nagyon kifejezett pozitiv vagy negativ elképzeléssel jOn a terapeuta személyétilletd- en. Gyakran ismerésOk vagy kollégék ajénlanak terapeutit aa betegnek. Ennélfogva ker, st koveteli, hogy ez és eza te- rapeuta vizsgilja meg. Ha helyzetiink lehet6vé teszi, enge- ddink az ilyen kéréseknek és kOveteléseknek, sa beteg 6ss2- 0 nck keretén belll értékeljk Sket. Ennek a technikai sk a betartisa azonban nagyon groteszk helyzetekhez, thet egy intézeten belil: Egy betegnek volt egy id6pont- kollégandnél, Belépett a szabsjba, rénézett, & azt ta, hogy nem tudna-e vele beszéini. Aztin egy mésik spoutat kért, mert cz a kollégans tal fiatalnak tGnt szamé- |, Meltdnyoltuk kérését, és késbb azt is megértettik, hogy viselkedett a beteg ilyen elutasitéan, és miért nem tt semi lehetissget a kollégandnek arra, hogy ezt a vi- lan reakcist felfogia és vele egyitt feldolgozza. Az el0- 26 vivid felvizolésa és a benne rOgzitett technikai elvek spin felismerhet6, hogy a beszélgetéshelyzet szokatlansé- amar az el6mezoben hat, 6 a terapeuta masképp viselke~ -benne, mint a hétk6znapi életben. Ahelyett, hogy szemé- en érintetten reagalna, a megértést keresi, és nem laset el egyetlen IehetOséyet sem, hogy vatami fontosat gtudjon a betegrél, Ezért olyan jitékteret kel biztositania beteg simara, amelyben kifejezheti magat, amfg esak et realités megengedi. A terapeutival szemben kovetelmény, nay csak redlisan megalapozott hatérokat szabhat, ugyan- akkor az 6 személyes dontésszabadségt is elismerjak. Ab- szurd lenne, hogy exy vizsgilatot olyan pszichoterapeuta ve~ azessen, aki szakmai intenci6i ellenére sértSddtten vagy fel- “hiborodottan reagal egy betegre, és ext az érzelmét nem tudja feldolgozni. Ezért mind neki, mind a betegnek legyen ‘meg a joga, hogy dénthessen a beszélgetéshelyzetrO1. Ha ki- vyételes esetekben nem rendelkezik ezzel a joggal, ndvekszik eliogultsiga, és csdkken a vizsgélati eredmény min6sége. aA jitéktér dtadasénak nemesak a beteg szdméra van ké- vvotelményjellege, hanem a beszéigetésben részt vews mind- két személyt megvédi att, hogy olyan helyzetbe keriljenek, amit nem képesek ural A szemlyes analizis mint a pszichoterspisskiképaés leg- szilirdabb alkot6része képessé teszi a terapeutét arra, hogy betege javara a lehet6 legmesszebbmendkig lemondjon a jé- téktér igénybevételérdl. Minél fogyatékosabb kalsédleges okokb61 a kik€pzése, annél tobb jatékterctigényelhet magé- nak a pszichoterapeuta. Aszemélyes dontésszabadsdg jelentdséxét olyan oxvosok, teol6gusok, pedagégusok stb. szimara szervezett kiképzd- ‘soportjainkon lehet szemléltetni, akik k6zil senki sem volt személyes analizisben. Képzésikben fratlan torvény, hogy ‘minden résztvev6 maga dénti el, hogy mikor és kivel boesét- kozik ,szokatlan beszéigetéshelyzetbe”. Praxisuk eseménye 11 sz6l6 kézléseik alapjn megmutattuk nekik azt a kritikus idépontot, amikor intim beszéigetés mellett vagy ellen kell dontenik. Ezt a problematikat ket extsém példén vézolhat- juk: Egy orvos a ndgySgyészati székben vizsgél egy beteget. Semmilyen elvéltozast nem talél, de ,megitkizik" hetege -megjegyzésein és viselkedésén, ami figyelmet a testi viz latr6l pszichés irényba tereli. Ekkor el kell d6ntenie, hogy ezekbél a megfigyelésekbol egy ,szokatlan beseélgetéshely. zetben’” akar-e hasznositani valamit.’ Ugyane2 érvényes arra °H, Argelander: Der Patient” in der psschotherapentschen Situation mit seinem behandeinden Art. Pace, XX. (1965), 92. p a papra, akihez késéi Grin a gyilekezetébdl egy zavart né Jenge” dltizékben beront, hogy segitséxét kérje, E tekintet- jen sokkal kénnyebb a foglalkozdsa szerinti pszichotera- jeuténak. O ugyanis maga hatdrozhatja meg a szokatlan be- Igct6s idpontjat és Kuls6 Kereteit, bér emellett is be Kell tania a szkséges alapseabilyokat. Azels6 interjl megszervezésének mésodik lépése a szitu- iy feltételek tervszerdelokéseitése. Az egyeztetettnél bb jGre van s7ikség ahhoz, hogy beszélgetés a szokatlan for- djaig fokoz6dhasson. (Schram példgjaban KOrulbeldl 25 ercig tartott, mire ezt # fizist elérték.) A terapeutinak te- at tovbb kell réémie gy, hogy telefon vagy més feladat em vonja el a figyelmét. Tapasctalat szerint az els6 interja rilbelil egy Orin at tart. Nem lehet ,egyszeriien esak iegnézni” a beteget, ahogy ezt gyakran ostoban elvérjék t6- ink. Bar tapasztalt pszichoterapeuta bizonyos kOrilmények szbttrOvid idd alat is fontos benyomést szerezhet, azon- an lehetetlen egy olyan helyzetr6l dtfog6 itéletet alkotni, ly it €s most zajik le, és egyszeriségéhen megismételhe- {etlen, nem elnapolhat6. Futé kapesolatok mindkét réset- ‘yewSben nyomokat hagynak, és megnchezitik az elkivetkezi beszélgetéshelyzetet. Az els6 interjé kompleitésra valé to- KKintettelilyen szikségtelen nehézséget senki sem kivin ma- ‘ginak. Az emlitettel6interji-eljarés sorin tisztin a targyila- {0s informéci6kra szoritkozunk, és elkerUljlk, hogy a beszél- fetés ,szokatlanna” valjon. Szabaly szerint a terapeuténak igényes feladata tudataban idétervet kell készitenie, hogy a srikséges id6 zavartalanul rendelkezésére dlljon, és bels6 8-készenlétt,iletve Koncentrci6tteremtsen a ,seokatlan be- scélgetéshelyzet”folyamatahoz. A folyamatos kezelés seoki- sai 6 tapastalatai nem vihetSk at az el56intrjira. Az egy- szeri besadletésnck értelmesen Kell beejeaSdnic, és nines lehetGség ut6lagos korrekciéra. A nem kellé figyelem, a2 idGzavar és a tirelmetlenség az (életalkotést negatvan be- folysol6 dinamikus folyamatokat provokdl ‘Az id megtervezése mellett a témek is van szerepe. Nem hathat sterinek, hanem nyugalmat é kellemességet Kell frasciania, Mintegy tkrOzi a beszElgetés itimitasit és ol- dotisigat, amie a vilaszokra adott gondolkodési stnet is belefér.E fizis alatt nem seabad a térnek figyelemelterelé- nek vagy nyugtalanitGnak lennie, és kvilrl zajnak vagy be- scédnek zavaréan behallatszania Iisa realitésszab hatér. A kil helyzetkialakitisban mr nem fradozunk nagyon s0resbsen olyan,tiseta”kisérleti helyzetkialakitésén, ami a betegre res tikOrként hat, amelyben esak sat magét lit hatja, Ma mir tudjuk, hogy az iyesféle tdrokvés utopia. A. beteg tudatelttes észlcése sok olyan szemeélyes résletetki- frkés, amire magunk mar nem is Ggyelink. A helyzetki- alakitésaban ennek a kiszbb alati korimunikéciénak meg- van a maga rész, é egyltalan nem engedi meg a semleges ‘objektivitst. EenkenSleg, ezek a személyes récletck azok a tampontok, amikben a ,sokatlan helyzet strukturdlédik ‘A Kis tér kilakitisa nem rejthet ol egyetlen individuals, vonist sem, de az es6 interjalapkOvetelményeinek meg kel flelne, és a beteget sogitenic Kell abban, hogy a beseél- getés almosziériét gyorsan megérse, hogy biztostvalegyen “ bizalom, a nytotsig, nz inimités 68a megért egy hae , egyutt gondolkodas és beleérzés. Nem szeretnék a etekhe belomenni, mivel ez 2 kérdés tils4gosan is @ 5 Korilményekiel &s a terapeuta inividulisszome vel van kapesolatban, Ondll, a praist sat lakisin tat6 psvichoterapeuta akinek személy szerint mivésrt lbdese van, mésként alata ki ater, mint intéztben g076 kollgaj, akinek etekinttben korlitozott a jiték- Fe. Manipulatv intézkedéseknek nines helyk az els ine san ‘A besaélgetés bevezetésére svg harmadiklépés meg ovott magatartést kovetel a terapeutitl. Ezt sokkal chb mcgvaléttani, mive!esak a pszichoterapeutahiva- hoi identitsival és alapos képzettségével alk i A beszélgets sora tanisitott magatartis a helyetjlen- ségének selésével gyarapszik, a személyes tudésnak, a js biztonsignak és éretségnck megfeleléen tokeletese- és aybkerei végsd soron a terapeuta szemelyisggéden ilenek. Ennck a magatartsnak a technika evi ket idny- an hatnak. A terapeutaegyetlen eda, ogy a beteget mes- Ez fljogositja arr, hogy feretegye a hétkGznapi be- gets tapasztalatokat és a velik kapesoatos tartzkodd selkedést, 6 stadia magit a helyzetszokatlansaganak, AZ tort veg szakember nem bird é nem itekezi, ha- elfogad mindent, amit felajéntanak neki, és annak értl- utin kutat. Ez éppay érvényes a bands adatokra, mint nos intimitisokra és a2 izgulmas velés tenyekre. Iyen tarts mellett a legtabb betes meglepGen ayorsan meg 4snyllik, és megkonnyebbalve beszé1 olyan dolgokr6l, amelye- kot egyébként senkinek sem vallana be. Ezt a magatartist a yugodt varakozis, az odafordulés, a szabadon lebeas figye- lem és az érdeKi6dés jellemzi, és donté jelentdsége van ab- ban, hogy a beszélgetés mélyre hasson. Amennyiben ez a ‘magatartés relative zavartalan, nines tObbé ok az intimités miatti saSgyenkezésre, feszengésre és félelemre. Mindez im- ar a besaélgetéshelyzet tudattalan tematikajnak jelensé- _geként jelenik meg, és prognosztikus jellega, egyéni jelentést nyéjt a beteg személyiségérs Ennek a bitorit6 magatartésnak a fonakja a frusztréci6, amit a virakoa6 tartés, az elgondolkod6 hallgatis, a kontrol- [alt spontaneitis és végil a direkt tandesok hidnya miatt ér- zeit esal6dés valt ki, Legtbbszdr sokdig tart, mire a betes ‘meg tudja érteni, hogy mit adhat neki ebben a helyzetben a pstichoterapeuta, és milyen értéke van széméra a szavainak, Vegi is az, hogy e2 a frusztrdcié zavardan hat-e, az elmez6 felkéscitésétsl, a motivéci6tdl és att6l a distanciét6l fgs, amit a beteg maga és ,anyaga” kOzOtt képes tartani, Az elva~ kult kévetelézéssel, ami gyorsan dgildsba sap dt, 6 a belé- ts tokéletes hinyéval szemben a pszichoterapeuta tehetet- len, Ezért rendkivil fontos az eljarés hatéraitkijeloln, a be- teggel megértetni és a betartaséra Ugyelni. Ha a terapeuta ‘igy érzi, hogy minden felttel K6zt képes beszélgetést vezet- ni, 6s mindent meg tud érteni, a beteg konnyen dgilni kezd. Bizonyos kordlmények kOz6tt, nem-tudatosan isa beteg vi- agyai serint eselekedhet, fgadségbe KkerUlhet, s6t egyezked- het vele, és alitdmaszthatja trekvéseit &% igényeit. Néha 46 médon is haszndra lebet a betegnek, de az els interjG i értelme ilyenkor mar elveszett, Kulonésen fiatalabb gk szoktak albecsilni az ilyen technikai szabélyok ér- , gondtalanul tlteszik magukat rajta mindaddig, mig jdalmas tapasztalatok nyomdn fel nem ismerik sajét haté- kat. A szabélyok esupén itmutatésok, amelyek horderejét kotelez6 érvényti hatérait minden pszichoterapeutdnak ak kell ismételten kijeloln, kiprObalni és jogosultss- it megvizsgAlni. Tly médon nagyobb biztonséggal, szakmai itassal jr, személyes technika jon iétre. A személyes ‘mind mélyebben bevéssdétt magatartésnak a terapeuta sdésében, beszédében, taglejtésében fellelhet6 indivi- is vondsai vannak. Ebbdl persze észrevétlenil stereo! alakulhatnak ki, amelyek megmerevedhetnek, 6s nehe- korrigilhat6 tulajdonsgokks valhatnak, aABETEG, A BETEGSEGE [ES A BETEGSEG IELENTESE Miutin iyen részlotesen fogatkoztunk 2 css interja eloteerelivel,fordulunk a beteg es betegége fle! [A piciens botesége olyan patoléits folyamat a eki szisztémin beliil, amely kiterjed az ember szubjektiv és ob- jek, tacos és nem-udatos let és lmenyenére; ex kényes médon megviltoztatja, é végiil az érintett személy vagy kormyezete szenvedéschez vezet. A ei betegég olan folyamat megjlenése, amely az emberisremlysée minden teriiletét érinti, a legkoraibb gyermekkort6l kezdve rinyom- jnabyopc,cgyakran meghatarozza a semis stor Sigit, Ezatal flyamatseorosan kotedik az let minden rs 6s ibs seakascaon.Lesgyzersve gy Repth jik el ect a folamatot; A fllartctatatalan Erési 6 fe- Iodes faisok trvenyzerenvaltoadsokathivak el, ame- Iyek egy mir Kiegyenltert fzipecitius egyensly Gil kérdésessé tesznek, djfajta alkalmazkodast kivetelnek meg az immér megrltozotbels és Kils6éltfeltételek Korot, 6 chez az adaptcilgyconiKepes,stendezsdesi fly itt intanak mcg PL lig slkitot Ki a sees harmo- tks kapesolato! anv fils folymatok méris meg- zavarjk az egyenslydban; kerdlugyanis miséntécleln az anyéat, aki ezaltal dj jelentést nyer a szemében. Ezzel parhu- 6 san véltoztatja az anya a magatartasét, dtl esecsemdje ttebb fejlettségi szimtjére. Ty médon, gyakran fajdalmas talatokon at az Uj érési fokot az annak megfclel6 kap- lati formahoz kell igazitani. Ez a Kivetelmény az élet fo- san minden ij KOrnyezetben, minden Wj parkapesolatban, n tj feladatndl fellép. A legkoraibb gyermekkkorban a letes anyai ellétésbol a részleges autonémia és testi roll K6vetelményébe val6 étmenet sorin az el6bb mon- 12 hasonl6 kritikus kiszOb figyelhets meg. ‘Mésik kritikus kiszibdt alkothatnak a ,természetes" kil- KGrulmények, ha testvér saletik. Képzeljuk el példdul egy téves gyetmek helyzetét! Mér részleges faiggetlenséget ért testi funkci6i uralma felett, mar elvisel bizonyos tvolsé- az anyai test Kéavetlen Kozelségst6l, 6s Uj kapesolati le eget fedezett fel apjahoz. Ekkor egy testvér siiletése sgzavarja a csaléd eddigi egyensilyét, mivel az gjszilott jalja cl a kozponti helyet. Ez a KOriilmény mind progresz- mind regresscivfejlddésnek kedvezhet. A progressziv az Aho? fiizidé erdsebb kotGdésselfelerSsitheti az dnéllsu- tendencidkat. A regressziv fel6dés egy mar tulhaladott tartismédra valé visszaesésbdl ll, 6s fokozott anyai jafordulist crészakol ki. A gyermek tbl azt akarja, hogy anya etesse, bepisil, bekakil, sir, ha az anyja elmegy stb. ‘kierdszakolt viselkedésvéltozisoknak olyan sajétos, nem- datos viselkedésmintak a kOvetkezméayil, amelyek aztin eghatérozott feltételek kézitt patogénné valhatnak, és a slyiség latens deformalédaséban, illeve kGrokoz6ként -anulhatnak meg. *°A lelki botegségek eredetét a ayermeki fejlbdés kritikus periédusaban kell Keresni,figgetlenfellépéstkid6pont- jt. Nem Iehet itt az a feladatom, hogy részletesen kidol- sgozzam a lelki betegsée fogalmt fejl6desilektani vonatko- isivalegyitt, Pelddimmal csak az alapwet6 megertéstaka- rom eldsegiteni. Térjnk vssea ismét az els6 interjahoz, amelyben a beteg betegséaével egyUttfigyelmunketigénylit ‘Olyan elfogulatianul igyckszunk észlelni betewséaet, aho- agyan eat az els inter feltéteei kozt prezentilja, és beteg- ségét Igpésenként olyan alaposan Kivénjuk mepvizsgtni, amennyize esak témnk lehet6vé tes Egy negyven €v Kori holgyfoglal elyetvelem seemben. Abogy az imént mellettem a szobiamba jot, jrdsét esctlen- nek éreztem. Nagynak, sikienak hat, egyszer,virigos, kar- ton ayéri ruhdt hord,felete fehér katte kabatot és fago- Iya 6, kékfGrtOeskét mindkétfalében. Tipikus s2ke 16, pigmentszegény, fchér bir, ezzel felttinden ellentétes a sotét searukeretes szemivege. Egyltalan nem ért ahhoz, hogy megjlenése el6nyeit hangslyozza,s6t athat6an arra hajlamos, hogy hatrényos vondsait emelje ki. Nagyon élén- ken, igen duzzog6, dacos mellékzingével bese, sez a be- sélgtéstartalmat is meghatirozza. Kézhen dllandan sit anélkil, hogy tudné az okt, és az egyik papirsebkendot a mésik utén hasendja el Igy aztén nem kordnak megfelel6 benyomést te, hanem inkibb valamilyen gyerekesen dacos lzadoz6t 6s ugyanakkor mégis gyimoltaant testesit meg. A kezdeti benyomés ellentétben sll azzal a képpel, amit a beseélgetés sorin magin6l vizol. Nézetei nagyon okosnak 0 -k. Egyre jobban értiUk exymdst, 6 egy rendes, nyilvin- in teljesftOképes asszonyt ismerek meg. Allitisa szerint ggbizhatOsiga miattsokan igénylk a segitséxét E néhény adatban szemben dill egyméssal szomélyiségé- étoldala, amelyek érdekldéstiakre tarthatnak seémot, irényaban kulinbéz6 érzelmi bedilitédisokat hivnak el6, esetlen, dacos kislény legfeljebb részvétet kelt, mig az é belevalé né kellemesen érint. ‘A ndbetegnek hazassigon kivil saletet,sbtét bir gyer- van Kils6 problémaja. A gyermek apja egy afrikai , aki németorszégi tanulményai befejeztével visszatért djaba. A fi 12 6vig az anya saileinél élt,akik idGkizben egoregedvén mar nem boldogulnak az eleven fial. Mivel teg az utdbbi Evekben fUggetlen pozicidt szerzett, seive- magahor venné a gyereket, de nem tudja igazan riszan- ‘magat, és valahanyszor ezt fontolgatja, szabsilyos pénikba amibGi nem lét kiutat. Az iskolavaltas miatt egy iskola- icholdgus tandesit kérte, aki azt tandcsolta, hogy keresse intézettinket, A vele folytatott beszélgetés alapjén a betes ltta, hogy személyes konfliktusét idézte fel az a Kivinsi- hogy gyermekét magihoz vegye, Jllehet definicink sze~ af eredetileg anyaként egy ,elérekilddtt piciens” hozzé- ja volt, azonban most mar - tudatosan ~ jl motivalt, iinikja miatt nagy szenvedés nyomésa alatt dl Kiséreljik meg tehét, hogy betegségét pontosabban be- tassuk, miutén némi tapasztalatunk van réla! A nébeteg id ideje fokozédé bels6 panikillapotban szenved, ami ah= 1 kills problémahoz kit6dik, hogy étvegye-c a feleldssé- 3get 12 éves fiért, Ahogy kézeledik a raciondlis megfontolé- sok alapin kitiz6ttidépont, igy n6 a painikja és domtéskép- telensége, hogy a svlkséges eldkésziletcket és lépéseket ‘megtegye. Az nterjihelyzetben a tit érint6 kils6 problema- tika mogil személyisége nem-tudatos részeként egy dacos, sir6 gyerek keri el6, akinek megvannak a maga baja. Alap- {ban véve nines-e tokéletesen igaza a betegnek, ha egy na- yon is érthet6 ok miatt nehéz ayerekért fl dtvenni a fele- sséget sgy, hogy sajat személyissge gyermeki részével sem eps zoldagra vergédni? Gyerekének pszichol6gust és ma- ‘pinak pszichoterapcutit igényel. Fz a tény felveti a gyantt, hogy itt ,Ket gyerek” egyméssal konkurdlva akarja érvényes teni az igényeit, Feltevésink megerésitésére nézzik esak ‘meg a2 interi rendelkezéstnkre Allo tényszerd informéci6it! Maragjunk a2 ut6bbi élitésnél! Vajon miért rivalizal tu- dattalanul a ndbeteg sajat gyerekével? Klinikai tapasztalata- ink alapjén feltételezhetjak, hogy van egy decse. Fs valobat cegyetlen testvéro néla kst €vvel fiatalabb Geese, aki ktiinGen Grictt abhoz, hogy saileit és embertarsait megnyerje magi- nak, mig a ndbeteg tlsigosan j6 kislnyként & mereven, be~ lol azonban tole daccal és feltgkenys€ggel n6tt fel e mellett a testuér mellett. Szdletésckor a beteg kétéves volt, tehit ép- pen a dackorszakban. Feltevéstink szerint duizzogva meg is Alle ezen a fejlddési fokon, természetszeriileg azonban sze- rmélyiségének esak a szeretet-irgyakhoz val6 kapesolatét szabilyoz6 részében. {gy fordulhatott el6, hogy elss benyo- ‘mésunk az vot r6la, hogy egy dacos kislény, aki hangstlyo~ san elesfitja magét, gydmoltalannak tnik és részvétet kelt. 82 E kevés adat kongruens jelentéstartalmabol Onként ad6- za feltevés, hogy mint egy konyvben, gy lapozhatunk a tegségben, ha megtalijuk a kértOrténet bels6 logiksjén ttat6 voros fonalat. Haladjunk tehét tovabb az adatok ose- ban! Hasonlit-e a fid erte az desre? A beteg dgy vé= lik: A szaleim teljesen elkényeztették a gyermekemet, j hallatlanul bajos sotét bérével, az élet napos oldalin jér, Képtelen egyenletes teljesitményt ayijtani.” Tehat a fia is, resak a testvére, f6ként olyan tulajdonsigokkal rendelke- amelyek a betegben nyomokban sinesenek meg. O meg: izhat6, rendes munkaerd, és teljesitményével,felkésziltsé- | nyeri el masok odafordulisét. Megfontolésaink alapjén bbeteg klls6 Konfliktusalassan belsGvé viltozik,hiszen a lit- 6 viselkedési manir mOgil egy olyan személyiségterllet, 16, amit persze egy mask személy testesit meg, és ami beteg szimara igen jelemtdségteljesnek ltszik. Arra gyana- xdhatndnk, hogy a testvér sauletése traumatikusan hatott, ert a beteg mind neki, mind késbbb fidnak stengedte a l6kkel val6 kapesolat boldog és gonditalan terletét. O po- jig minden étmenet néIktl elfordult mind a s2ul6kt6l, mind iat odafordulési igényeit6l, Még ma is iyen ,megalvadt” al tart tévols4got mindenkit6l, ehetetlenné tese minden retetteljes kOzeledést, 6 legfelebb csak résavétet kelt. ‘A testvérével és a fidval val6 kils6 Konfliktus fokozatos Isivé alakitésa sok pszichoterapeutinak nehézséget je- it, jllehet d6nté fontossagd a diagnézis és a kezelés szem- mtjabol. Kérdéstink ennéfogva igy hangzik: A beteg bels6 tev6i Kozill melyik az, amelyik kuls6 reprezentinsként 3fia ment 6x? Eat a kérdést nk a gyermek,letve a testvér fell kovetheik tvabb, mivel a betegrészérdl nem tapasz taltunk semmit odafordulas-érzéseinsl Ord magira kell visz- szavezetnnk azokat a ijelentéset, amelyeket az funkeist ftvev6 szemeélyekre tet, Az Goose ét az emberek megnyeré- shez. A beteg ehhez még ati hozifizi, hogy Goce ki tud- jn mutatni érzelmet, és képes érzeimi kapesolatokat lees teni. Eszerint az des reprezentilja az emberekre irényulé ér- zéscket és vigyakat, de maga a beteg ~ dacosségn miatt — ezeket nem tudja kinylvintani. Szigordan véve a mésokkal seembeni dacot befelé irinyulé barritr-ként hasrnéla, hogy ércelmeitlfaggetlenebb legyen. Ebben az éctelemben 4 dae mindennel tobbet igen étmenet fizis az autondmia fele, Csakhogy« beteg megmaradt ebben a féisban, és méx ‘ma is bel szikségbel él vssea a daceal, mivel nines mais lehetdsége, hogy csalodotérzeimein Grr legyen. Betegink dacosséga deformalt személyiségfejlédés eredménye, hiszen nem tudta fézisspecfikusan avagy életkorénak megfelelen legySani, hanem mind a mai napig érzelmeit elfjeés alt kellet tartan. Dacosséga his hin mepkovl, és eaért hat 4 beteg darabosnak. Amikor Seese megnéslt, & elhagyta a szilgihazat, a betegben az a benyomstémadt, hogy szile csetleg otthon tarijik. Ez az elképrelése i arra indtota, hogy kivonjon a sie hézb, Belss konliktusaiismereté- ten most mar ezt mondhatnénk: amikor érelmei legitim als reprezentansa, dese tint, a beteghen megmozdul- tak sel iit rz6se, hogy ut6lag ésleThesse IehetGségeit «Erzelmeiotthonfogték” Ez « megfogalmazas mutatja meg PI ime igazi motivumst afelett, hogy ,a szileim otthon Jc tartani.” E felmeril érzésnck ellenszegilve, azon- elfordult a scileit6l, 6s gyorsan alkalmas partnert ket i egy idegen, tavoli Kontinensr6l érkez6 ember szeméh , akinek nyilvinvaldan dcese Osszes funkci6jét dt kellett je. Ha emlékszink arra, hogy milyen tulajdonsigokkal le fiat, joggal allthatjuk, hogy a férfi erre a feladatra alkalmas volt. A beteg elutasitott érzelmei kils6 repre- ntnsaként kezelte partnerét, akinek idegensége garantal- a szikséges tévolségot mind a szleitl, mind pedig sajat pitél. Téle fogant gyermeke pedig egészen mostandig é1- ei hordoz6jiva vilt, Amikor annak idején gyermeke ap- kovetnic kellett volna haz4jba, szimos jogos indokot ta- hhogy ne kelljen vele elmennie, és jgy megszakadhasson Kkapesolat. Kiszbb alatt zajl6 betegsége bels6 logiksja szerint nem srthatott annak idején tl sokd, amig ismet intim kapesolat- Jépett. Megint egy kilfoldit vélasztot, ezittal ugyan euré- ait, aki~clmondasa szerint ~ nagyon hasonlitot a fiéra, mi- Eppolyan rendkivil vonz6 volt. .Lassan rijottem, hogy jegbizhatatlan ember, akire nem épithetek." Hasonl6 sza- I jellemzi fia miatti aggodalmét. Ez a fordulat elgrulja a val6di okot, ami miatt sajat érzelmi viligét elutasitja és tartja magatl,illetve esak masokban él 4, hogy aztn att itlje cl Gket. Amikor mésodik partnere haza akart za kapesolat is megszakadt. Mindemellet felnivek- gyermekst annyira bevonta ebbe a kapesolatba, hogy a fit jindmaig zt a férfittckinti apjanak. A beteg véleménye 5ssverint esak nehezen lebet majd korrigélni fiénak ezt az cl- képrelését, amivel egyszersmind viligosan azt is kifejezi, hhogy mennyire nem akarja tudomésul venni a gyerck s6tét bérszinét Ezenkizben a fid személyisége annyira kibontakozott, hogy a beteg szileinél dtvehette az des szerepét. E védelem ‘rnyékiban a heteg hivatasa segitségével fggetlen poziciét pitett fel maginak. Kazben élete igazi érzelmi kapesolatok nélkil,lithatoan beszdkilten zajlott, mialatt fia elutasitote Grzclemvildga reprezentinsaként j6 helyen volt a szileinél. ‘Most pedig rémiletcl litja, hogy ez a szerencsés megoldés végetér, és fidval egyatt a veszélyes érzelmek is, mint egy bu- ering visszatémek, Most érijik meg igazn, hogy a pinik rem a kUls6 helyzet reslis nehézségeibdl fakaclt ~ ezeket a beteg jatszva elintézte volna — hanem olyan bels6 konfliktus- bol, ami élethelyzete kills véltozasaiban manifesztal6dott, ‘A bels6 koniliktus megvildgitéséra az interjat kiegészftem 4 pszicholbgiai teszteredmények néhdny részletével, ame- Iyek mésfajta metodika alapjn, sokkal direktebben vizsgal- jfk a beteg bels6 helyzeté ‘nEgészében relative kiegyealitet értékek, Ggyhogy cl ‘mondhatjuk, hogy a beteg én-struktirgjaban van egy egész- séges alap. A hangsaly kimondottan az dsztinkoniliktuso- kon van, amelyeket fleg tigy probit lekizdeni vagy elhari- tani, hogy észlelés terletét kizardlag a konkrétra, a kozvet- * Késaindm G. Worm kollganénck, hogy &testeredményeketrendlhe- ae bait, sé | adottra korlétozza, hogy fantézidit ne engedje felme~ Dents szerepet jatszik az elfojtis mellett az elkerilés. ban a kapesolatok elkerilésével t6rtén6 megoldas nem i igazén, mert ugyanakkor nagyon is témaszra szorul6. ne nagyon szorongjon, megprabalja a kapesolatokat tOleg drtalmatlan szinten tartani, amennyiben esak abi jgr6l €s a védelemrdt, nem pedig a szexudlis igényekrSl S26. Tovibbi fontos ellirit6 mechanizmus az external ‘aminél a fia valami pisekos és rosse hordoz6jaként iga- Kozponti szerepet jétszik fantézisjaban. Emiatt nem ll elszakadnia sem a szileit6l, sem a gyermekkoritel. ‘ugyan, hogy dacosan egy ilyen elseakadast hirdet a teszt ik tWrténetében, de az tres tablan arr6l s261, hogyan jot le nz ,apu” kocsijéval ‘Velemény: Fobids-hisctériés struktdrdrél van sz6, ahol az jst mas elharitésok timogatjak: a kapesolatok elkerilé- illetwe meghatérozott igények észlelésének elkerilés. clhsritas mellett Iényegében infantilis-szexuslis impulzu- van s26, amelyek OsztOnregresszi6 miatt valami pisz- sal kitSdnek Ossze, ahol a fia réscben tigy tnik, mint 4k az elharitott impulzusoknak a hordoz6ja. Targykap- lataban gyermeki-aszexvélis szintre regredidlt,ahol meg- 6rel a szileit6l dacosan elfordulni. Ez valéseindleg az ‘sald takarja.” 1 fiiggetlenilfelvetttescteredmény takéle- n egybevig az els interja betegségrlalkotott felfogisé- amit a fent left médon nyertiink. Anéikil, hogy a kérle- iyést réscleteznénk, azon firadoztunk, hogy pusztin az 9cls6 interja tényszerd adataib6! megtudjunk valamit « péci- ens betegségérél és annak mélyebb okar6l, Kézben olyan technikabs nyertink bepillantést, amely a betegséget mint killsé koniliktusélményt intrapszichés di menziGba vezeti vissza, oda, ahonnan voltaképpen a kéros hhatés szdrmazik, & arénytalanul nagy paniktnetben nyilvi- ‘nul meg. Ebb6! megtanulhatjuk, hogy milyen korlatozott ha- tésuk Iehet a lelki kérfolyamatokra a terdpids intéakedés- kent alkalmazott kils6 konfliktusmegoldésoknak. Gyakran imégis be kell érnink velk. Eza példa egy tovabbi problémat is meguilagit. Amikor a biztositdintézetek dtvették a pszichoterspia koltségeit, vita kkezd6dott a lelki betegség fogalmanak definici6jarél. Bete- ‘ginknél nehéz kilonvélasztani a betegséget és az egyéni sor- sot. A panik akut fzisit orvosi, pszichol6giai és biztositisjo- gi értelemben betegséeként kell felfogni. Ez azonban nem valamilyen Kiils6 hatés eredménye, mint az tigynevezett tes- ti betegségekneél. A kizirOlag patogén égens a szubjektiv jelentés megisme- réséve] tirul fel. Ezt a jelentést a beteg a létsz6lag kilss konfliktusnak kilesOn6zte. Csak miutin stléttuk ezeket az érdemi dsszefuggéscket, KGvetkeztethetiink arra, hogy egy kéréves kora 6ta tart6 létens intrapszichés folyamatrol van 826, amely nemesak a jelen betegség felttclét teremtette ‘meg, hanem olyan személyiségszerkezet kialakulésdhoz is vezetett, amely életbelilehetéségeit korlitozza, és lményle- hhetséveit mérsékli. Mérlegelés,illetve definicié kérdése, hhogy hol hizhat6 meg itt a hatér a betogség és az egyéni sors 33 tt Ezt a kulturdlis norma, a tudés és ismeret, és nem Is6sorban az az dsszeg befolyésolja, amit az exyén, iletve sadalom a betegség kezelésére dldozni akar és tu. 59PSZICHO-LOGIKA AVAGY A GONDOLKODAS SZOKATLAN FORMAIA, Az utObbi fejezetben élete adatai alapjén egy nébeteg lelki betegségében mélyedtiink el. A megértésher az vezetett el, hogy tisztaztuk, hogy a gyermek annak a kuls6 konfliktusnak a hordoz6ja, amely a betegnek két éwel fiatalabb dcesével vvalé konfliktusabél ered. A betegség mechanizmusit és az 4iltala provokélt pénik tinetét az magyardzza, hogy a betes ‘mind a testvérét, mind a gyerekét sat elutasitort és meghiz- hhatatlannak vélt érzelmei reprezenténsaiként ,asenilja”. Ezekkel a klls6 térgyakkal tipikus konfliktusokba keveredik, ‘onmagit az 6 rovasukra menti fel, & igy biztositja magat sa- jit érzelemwvilégaval szemben, Ez az elhritisi rendszer na- agyon kerlétozza élményterét, hiszen érzelmei igy nem bonta- Kozhatnak ki. Ha most visszatekintve elgondolkozunk azon, hogyan ju- tottunk erre a felismeréste, a kovetkezSket Kell leszigez- nin: Az interj@ anyagit a mi szemszginkb6l szemléhik, 6s olyan Osszefilgaéseket dlitottunk fel, amelyck a beteg sz- mara még ismeretlenek voltak. Szigordan véve, az anyag fel- dolgozasa sorén szem el6l tévesztettik betegink jelenét, vel még nem vettik figyelembe az aktualis helyzetét. Mi lenne, ha kOzSInénk vele Gjonnan szerzett tudasun- kat? Biztosra vehetiik, hogy nines abban a helyzetben, hogy oo idisunk jelentését felfogja és megertsitse, Az ilyen kon- téci6 rendscerint elharit6 reakciokat hiv el, Ez a beteg scinileg racionalizdina, és a gyerekével val6 nehézségci- sok okit and, vagy értetlentl visszahtizédna, és még, jobban sirna, A beteg tehat a legjobb szandékunk ellenére is yan viselkedést mutatna, amit ellendllésnak neveztink. Ta- elfogadna” a legrészletesebb, legtirelmesebb és leg- jegaySz6bb magyarazatot, de valédi jelentéségében nem dnd a maga sziméra hasznosftani. Foglalkozaunk még egy jesit ezzel a ténnyel, hiszen ez az ellendllés a legnagyobb tékben értelmetlennek latszik, mivel meghiisitia azt a wlozésunkat, hogy a beteggel kOzoljak a kapottfelismeré- t, 96t még magét az interjt is zitonyra futtathatja, Kérféle technika ll a pszichoterapeuta rendelkezésére, nay ektizdje a zavaré ellendllst J.A pavichoterapeuta minden vtitelkeril a beteggel. Az ls6 inter éljanozigazodva, azaz, hogy azitéletalkotés- hoz ichetSieg minél tobbet megtudjon a betegr, elke inden, az adatgydjtéstzavar6 beavatkozist. Ha kézben Inia abeteg, lehet6leg nem avatkozik bole az aktslis __ magatartaséba, hanem kizérlag a felkindlt anyaggal fog- Jalkozik. Ennél a technikandl a betegre az informator sze~ repe jut, mig @ pszichoterapcuta értelmezve informéciot nyer. A beteget kellemesen érinti a terapeuta megért6 ‘tartézkodasa, és az ilyen beszélgetésvezetés mellett meg- ‘onnyebbill. Békésen vélnak, el és megtartjak egyméstj6 6cmlckezetiikben. A legt&bb interjie szerint a modell sze- tint zajlik. Mir az eleénfelrerthetetlenlkijelentettik, hogy nem- «sak vezetiink egy besaélgetést, hanem a besaélgetéshelyzct- re is figyeinnk kell, mert éppen eziltal Ker felseinge az ls inter szokatlan volta. Ezért nem az elabbi beszlgetés- ‘modell mellett dontink,jollehet kényelmesebb és kelleme- sebb alkalmazni Az ily médon szerzetttudés ugyan logikai- lag helyes, de nem fltétlenl relevns a kérflyamat szem- pontjabdl. A kérkép legfeljebb a patogén torténések sel jelenségeit ragadja meg, A beteg az egyetlen személy, aki pszichés betegségérdlalkotottvéleménylinket korvign ké- pes, és ezért megerssitése nélkll nem érezhetjak bitosnak mmagunkat 2. A terapeuta a beteggel egylttszerzi az informéciés anya- got. Minden interpretacishoz elész6r a betegtdl kapja ‘meg a saikséges, nem-tudatos megerdsitést. Hlyenkor ‘nem konfrontalja a beteget a betegség értelmérél alkotott felfogisinak Stfog6 magyardzatéval vgy, ahogy azt fen- tebb vazoltuk, hanem esak azokra az észrevételekre, értelmezésekre vagy kérdésekre szoritkozik, amelyek az Eppen foly6 beszélgetésfiis értelmére reficktdlnak. A beszélgetés minden egyes fizisit, ideértve a srituati mozzanatokat is, tudattalan jelentéstartalmuk szerint Vizsgiljuk. A beteg it is kbzléseivel 6s viselkedésével kbz- vetiti a szkséges informéciokat. Viselkedése a terapeuté- 2 bban kozvetlenalolyan reakei6tvilt ki, ami szeléstiré- nyita, Tovabbi spontén beseédvtele is irényit, amely az {nformicis funkeié melle immér korsigl6 és megers- sit6 jelleget is Olt. A beteg vitapartner, ami betegsége mepértésének el6feltétcle. Vegyink példdul egy tehetet- Jen beteget, aki sak i el6tednk, mort dgy hse, mér min- den fontosat elmondott a beteaségérdl,hallgat, 6 vérja terapeuta aktivtését! Dyenkor tig juthatunk tl a beszél- ge16s holtpontjén, hogy kérdezgetni keadjdk a beteget, nie a tapasetalatok serint megkOnayebbil s késsége- sen vilaszolnikezd, Ezzel a kérdés-felelet médszerrelin- formécidkat nyerink ugyan, de nem tobbet.A2 ig szer- zeit adatok segitségével megmagyarézhatunk valamit a k6ros torténésekbél, de igazn nem érthetjak meg. helyett helyesebb, ha hagyuk; hogy hasson rdnk 7 a te- hetetlenség, figyelink a vele Ssszefiggs Ksérdjlensé- igekre, atin hirelen olyan Osszefiggéscket kezdink se teni, amelyek i utatnyitak az eddig leblokkolt megée- és lott. Megstiik a kilinbséget a dacos, a pussy vagy - szorongé hallgatas Kbzbtt, megjegyzést fink hozzs, és yakran esodiétkozva alapitjuk meg, hogy o2 a hallgatés ‘nem is olyan kinos és terméketlen, mint ahogy eredetileg gondoltuk. Egy olyan kerdésre, amelyik erre a jelenségre Yvonatkozik, & nem elsiklikfelette, szokatlan valaszokat apunk amelyek azonban sokkal tanulsigosabbak a péci- ens betegsége szempontjabl, mint akir exy kérdéiv os2- ses vilasza. Tljesen alaptalan a pseichoterapeutak gyak- ran hangoztatott agesa, hogy tll kevés anyagot kapnak. 6Pontosan az ellenke76je ign, dltaléban ugyanis a2 adatok sokasdga terheli til a terapeuta integrlé képességet, mi: val sokrétiségilket képtelen tgy feltérni, hogy vildgos és les kép rajzol6djék ki a hotegrsl és a botegségér6l. Szeretném az adatok lépéscnként torténd megsecreését példinkon végigvenni, és emelletszt is bemutatni, hogy mi 1 ilitottakézéppontba a terapeuta az bes megvilgit6 sce- repét, és miért nem figyelt a szildk személységere,iletve a hhozzdjuk fi2dd6 kapesolate, jlleher tudjuk,ezek legalibh ‘olyan fontosak a betegség kilakulisiban, mint egy testver. Mincemellett a terapeuta idsebb vot a betegnl,vgyhogy a helyzetb6l nom kindlkozott tudattalan testvérkonfiktu, hogy aztin az Beste val6 emléke2és a beszélgetés sorin a t- rapeuta személyének segitségével elevenedjen meg. Az egyes fizisokat a kivetkezdképpen hatdrolhatjuk et: 1. A beteg a mar leirt médon mutatkozott be a terapeuté- nak, és ezzel olyan érzelmi bedlitédést hivottel6, amely 1 részvét ellenére is eleinte inkAbb elutasité volt. 2, Az clutasitd érzelmi benyomést megerSsitette az, ahogy a beteg a frél beszélt. Semmi megértést nem tantsitort a sotét bérd gyermek nehée helyzete irdnt, akinek a mi kultérankban jgencsak vonz6nak kell lennie, hogy az em- berek primeren elutasit6, s6t ellenséges viselkedésst legyézze és meghéditsa dket. A terapeuta minden szim- lia ez€ a szegény és mégis barstsigosan derds gyere~ ké volt. A beteg ett6l kezdve egyfolytdban sirt, egyik papirzseb- endét a masik utén haszndlta cl. A terapeuta pocitiv ér- ‘éscinek egy része ismét novekv6 részvéttel fordult a je- lenlévé beteg felé, Amikor aztin az okos & remek as2- szonyt is felfedezte, az érzelmei szimpatidba esaptak at, A beteg kilsz0b alatt zajlé elutasitsa, a meg nem értett agyerek felé fordulds és a visszatérés a jelenléws beteghe2, a tudatel6ttes-szintd, ehit ekkor a tudat sedméra még vi- Jigosan fel nem foghat6 gondolatok azt sugalltak, hogy itt kkét gyerek verseng az egyik szil6 Kegyeiért és odafordu- lisaért 1A beteg teljességge! Kals6 konfliktusa hatésa alattvéla- solt az immér tudatel6ties gondolatéramlas KOzremnik désével megfogalmazott kérdésre: Biztosan dgy lesz, hogy ‘a szomszédok el fogiak kényeztetni a fit, és egyedill res harul aza kényelmetlen feladat, hogy munkéja végezt6ve] az iskolai cladatokat elvégeztesse vele. Ez a megfogal- ‘mazis és az anyai viselkedés mar registrt jelent6s hid nya megerdsitette azt a feltevést, hogy a beteg konfiktu- saban a ndvérellenszegillannak, hogy sajt feladatain til ‘még decsérdl is gondoskodjék, aki pedig szemérmetlentil ihasznalja eldnyét 5. A tovibbi kérdéste, hogy voltaképpen milyen kapesola- {ot is kivin fidval, elmondta, hogy barat kapesolatra vi ‘gk, amelyben kolesOndsen témogatnak egymést, é ba- +tsdgos harménidban élnének egyit. 6. Csak ekkor tudta meg a terapeuta, hogy a nébetegnek et €wel fiatalabb dcese van, &s most mar feldle tajékoz6- 6dott. Az Beshéz filz6d6 kapesolat megegyezése a fighor fiaédével immar bizonyosségot adott az eddigi elképze- sek helyességére, ‘Most mér persze més a silya ennek az informéciénak, ‘ert hirtelen magéban a beszélgetéshelyzetben a betegge! -kdzds lményt vldgftott meg, é magas fokt evidenciaérzést vltott ki nem az anyag logikai értclemben vett helyességé- nek evidencidjat, hanem szituativ evidenciét, ahogy ezt mar ‘egy masik munkiban nevertem” A szituativ evidenciat meg- kilonbéztettem a Klinikai evidencidt6l, ami akkor Iép fe, ha 1 betegséy adatait a Klinikai tapasztalatok segitségével gy sikeril feldolgozni, hogy logikai evidencia érzését keltik (6. az clé26 fojezetben ismertetett eljérdssal), Véleményem 65 tapasztalataim szerint a szituativ evidencia a pszicho-log kai megézrtés széméra joval értékesebb. A szituativ evidenci. 4r6l folytatottklinikai vizsgélataimt figgetlentil kollégém, A. Lorenzer" ismeretelméleti vizsgélatai sor ugyanerte az ceredményre jutott. Eztirja: A pszichoanalitikus megisme- 165 legbiztosabb fundamentuma a beteg helyzetében val6 résavétel... Az analitikus funkcionélis regresszi6 révén vese részt a beteg életvitelében. Magabsl a praxisbél veszi at a praxishor tartoz6 nyelvet, és a kommunikicidbal kizértatis- ‘mét a kb2ds nyelv dsszefiggésébe hozza... Az indulatéttétel- HL. Argelander: Der psychoanlytiche Dilog.Pyche, XX. (1968), 337 ep a. Lorenzen Symbol und Verstehen im psychosnalytischen Prozess iadatan Kear. 245, “ és viszontattételben létrejottrészvétel a beteg életvite- Mében egyittal alapot ad a megbizhat6 megismerés mindkét slfeltétele széméra a 'szcenikus megértés’ ijn; lehetGvé a jelemtésck pontositisit és a megértés rogzitését a yszertival6séghor.” A pacienseink betegségének megértéschez szikséges spszicho-logika” nem meril ki logikai dsszefliggésck feltird- ban, hanem igazin a secenikus megértésben hasznositha- ‘Akkor nyeri el igazi értelmét, ha az anyagot dsschangba cin résct, és ha a szituativ evidencia meger6sit elji- helyességét. Tehat a beteg nemesak informél benntin- kot betegségét meghatiroz6 tudattalan erdk jétékérél, ha- cczcket a terapeutival folytatott ayelvi kommunikéci- in kézvetleniil mint sacéndt meg is jeleniti. A tudattalan konfliktusok szcenikus megjelenitésére val6 kreativ képessé t egy specifikus én-funkci6val hozom dsszefigaésbe, és ezt W én szcenikus funkci6jénak nevezem, ami az ember esodé- tra mélt6 adottséga, ‘Tehat a ,pszicho-logika”, mint az éslelés és a gondolko- s sajétos formaja Ggy jon létre, hogy a beteggel folytatott is folyamaton keresztil az adatok osszefiigeései ban a szituécidban elevenednek meg, é5 a nyelv,ilet- We viselkedésbeli kommunikicin til egyfajta secénat képez- amelynek a megértése a regressziv résew6telen keresztil betegség val6ci dimenziojshoz mért adatfeldolgozést tesz jet6vé. Ezzel felvettk az els fejezethen eletettszalat és bE nem is tévesztjiik szem el6 o‘A etki betegségek Iényege nom-tudatos intrapszichés fo- Iyamatokban van. Ezek egy beszélgetSparinerrel folytatott aktuslisjelenetréven hozziférhet6ek. Tudjuk, hogy ezt a be- teg szcenikus én-funkcigja segitségével mér az els6 inter sorén tudtul adj, esak meg Kell virnunk, amig megértésiink crretudatel6ttes szinten bedlitdik. Az els6 interjiban hibetetlenilgyorsan zalanak le tudat- el6tes észlelési és gondolkodis folyamatok, és dsszességuk- ben ut6lag is alig-alig ragadhatok meg. A pszichoterapeuta rindig tabbet tud, mint amennyinek « kézlésére Répes ~ ez az egyikszabalyunk. Eppen emiatt megadjuk a terapeutinak act az alapvet6 lehetdséget, hogy egy 2Artk6r esoporthe- saélgetésen kollgakkal egy strukturélhassa a interjd uté- ni tudateltes beayomasat, amelyek iay a betegséz megér- 1tésthez kézelebb visik ‘Azitt megfogalmazott ismeretek Semmi esetre sem dak Freud! mar 1905-ben a Déra-esetnélarra a megay26désre jutot, hogy Déra betegségének rekonstrukeigjat és emiéke- it masképpen abrazolta volna, ha a sajét személye &s viszo- nyai részleteivel Osszefgad anyagot a maga kizpontijelen- téségében jobban felismerhette volna. Az anyag tchat az ak- tualis secéna bevondsa révén Gj rendet é Gj kézéppontot ayer. Sedmunkra a2 a tjdonsag, hogy meg kel tanulounk az ceddigelhanyagolt els interjitolyan technikai szintre hoz, amit a tudomény ma elvérhat. Tain még az.a megleps felis 1. Froud: Ey hisetrn-analinis tredéhe, In u6s A. patknyembor Csexepiai, oe sis Gj, hogy egy elsd beszélgetés sorén mér olyantajta 1atok mennek véghe, amelyeket egyébként esak hosz- ibb kezelések pszicho-analitikus tanulményaibél isme- E folyamatok eddigi ismeretlensége arra a koztudott vezethetd vissza, hogy esak keveseket érdekeltigazéin cels6 interjd. Még Freud sem foglalkozott alaposan egyet- ‘munkéjaban sem a beteggel valé els6 kontaktussal, 6A BESZELGETESHELYZET DINAMIKAIA™ ‘Az el6z6 fejezetek felkészitettek minket arra, hogy az els interja sorén nagyon komplex és magasan differencislt hely- zettel van dolgunk. Ennck rendszeres vizsgilata eldszir is ‘ant az anyagot biztosija, amivel a lelki betegségek megérté- schez é megitéléschez rendelkezniink kell. El6szor is to- ‘vabb kell folytatnunk a helyzet wégigndsztézasit, hogy képet Kapjunk mindazokr6l a megfontolésokr6l és technikkrdl, amelyeket még hasznélnunk kell, hogy a szemeélyes élmény- bl kiindulva a beteg személyiségét helyesen értékeljak. Azalkot6 médon lstrohozott jelenet, a els6 inter) fopil- lére kulesinforméci6 egy idegen lelkitorténés megértéschez. “Természetesen tudattalan forrésokb6l tépléikoz6 sajitos di- namikéja vagy dramatikja van. Ez a dramatikusjelenet egy kiegyensilyozott & kontrollat beteggel egy j6l vezetett in- terjban a ,s2infalak mogott” zajlik, & a Seakképzett észle- 1s a feltétele a hasenslhat6 kontaktusnak. Azonban a dra- ‘matikus hangsily gyakran az eyész interjat igénybe veszi, és tokéletesen clurala @ szcénat, ha a beteg vagy’ terapeuta tevblegesen égilni kezd. Gyakran technikai hiba kévetkez- ménye az akaratlan drémai felfokoz6dés, néha aztjlzi, hogy © Vo: Hi. Angelander: Zur Pychodynamik des Enstinterews. Payebe, XX. (1966), ap 70 boteg nem alkalmas verbilis terépiéra, vagy a terapeuta tlségosan tapasctalatlan, Tiyen akaratlan esemény sorén nyitvanul meg a létens die ka ignzi dimenzi6ja. Ez aztén igaai nagysdgrendjében i robban ki, ha az egy életen ét begyakorolt lelki jGmechanizmusokat levetve, csclekvésben Gndillésul, 6 sénytelenilclarasatja a jelenetet. Fent megjelolt munkinkban megkiséreltik az els6inter= dinar egy rakivetkerd beszélgetéshelyzet fényében isetcmatikusan vizsgélni. Egy esetben a tudattalan dinami« gil jelenetbe esapott at. A ndbeteg a masodik meghe> ésre azzal a tudattalan motivummal jot, hogy bossait jon rajtam az els6 beszélgetés kozlésci miatt, amiket tgy It t, mintha legyézték volna. Stitokéradatot é5 IégbOl kis jot vadakat ziiditott rim, [gy példaul azt allitotta, hogy esak rendeltem be mésodszorra, mert az els6alkalmat nem idtam jol kihaszndlni. Ezzel arra kényszeritet, hogy akaras ellenére hasonléan reagiljak. Utélag aztin haragudtam jagamnra, amiért hagytam magam igy elragadtatni. Koll6gée smal val6 megheszélés sorén mar a résavétreakei6 volt tle iyban ez iin a scegény beteg int, veg isegyikk kész= k mutatkozott, hogy pszichoterdpids kezelésbe vegye, RO- id id6 mviva a Kollégénak meg Kellett szakitania a kezelést, ert a beteg dt is személyesen témadta, nem tartott be legyetlen jitékszabélyt sem, és vak gylldletében immér elvic selhetetienné valt. Relative ritkak az ilyen extrém esetek, €s viselkedéstk- ben, illete gilasukban sajitos pszichopatol6gia tkrOzd- m1dik, Egy ilyen drmét egyszer t kell li ahhoz, hogy helyes képet alkothassunk a betegséghez fiz6d6 és benne megkd- ttt er0k jtékdnak nagységdr6l. Tovsbbé évakodnunk kell a tudattalan dramatika bagatellizilésat61, Ebbe a hibiba estek kollégdim is, mignem egyikiket sajét tapasztalata meg nem aybzte ‘Vegylink egy masik esetet, hogy sokoldalsigaban jobban rmegismerhessik a dinamikus mozzanatot! Csak a ényegi je lenetre és hozzé tartoz6 kisérdjelenségre szoritkozom: Miel6tt a szdban forg6 ndbeteg megjclent volna a megbe- szélt idépontban, egy baritsagos levelet kaptam, amelyben részletesen elsorolta életitjét, 6s nagyon targyilagosan mez jeloke élete legfontosabb eseményeit. A beteg hazassigon kivil szdletett. Az apja magas éllést Keresked volt, de még, aa beteg sziletése eldtt meghalt anéIkUl, hogy lanya létezésé- rl tudott volna. Egy derék kézmiivespar adoptélta ese csem@korsban. Nagy gondosséggal és azzal a feltiné oélza- tosséggal nevelték fel, hogy valamilyen kivélésig legyen beldle, Energikus modoraban és kendézetlentil nyt beszéd- stilusiban a beteg ugyan azonosulni ldtszott ezzel a szolid komnyezettel és képviselive, de ~ elmondésa szerint ~ mir isgyerekként sajat viligot teremtett magénak, amelyben a salt eltérden sokat olvasott és fantézislt, mintha meg- sejtett volna valamit esalddon belli kaldnleges helyzetérdl ‘A kornyezetével feltiné kontrasztban lév6 etki fejl6déset tudattalan csalédregény-fantézia kivetkezményének, azaz kilinleges szdrmazisér6l s2616 fantézija eredményénck le- het tartani, Ehhez talin az adoptal6 s2il6k viselkedése i re- n inditékor seolgéltathatott. Késabbi életében fantézidja signak bizonyult, miutén megtudta, hogy drokbefogads valoban nem a vér szeintick voltak. Egészen feln6tt- ig itartott az képessége, hogy szokatlan sorsival meg- jon. Magas tarsadalmi korho2 tartoz6 férfihez ment fe- il, igényes szllemi foglalkozist zott. Mindkét gyer- ce mar fendi. Es most itt ult velem szemben. Kis szinet utén megkér- hogy régytijthatna-e, Beleegyeaésemre kitett egy 630 a cigaretat az asztalra, 6s ket egyet. Gyorsan Ong utd nydltam, de 6 megelbzott, és térgylagosan koz6l- »Koszintm, gondoskodom én magamr6l.” Ez az eset a napi élethen bagatell dolog, egy beszelgetés szemé- mellékes jelensége, de a mi szokatlan helyzetinkben ck a eseklységeknek mint informéciGknak kiemelke- fontossguk leet. Megértettem 6. ,O mindig gondosko- rmagérdI", 6s targyilagos életrajdra, energikus, Sntuda- magatartisira gondoltam, és aztéa hallgattam, abogy pirhalméra” utalva beszéini kezdett. Furesa médon eld ‘egy szakkonyvrdl beszéitrésaltesen és arr, hogyan ott azon, hogy a koayy alapjén valamit mogértsen rl és probléméjarol. A beszélgetésnek ez a szakasza tay ideig, é ekszben azt fontolgattam, hogy cay milyen Ona, gondoskodik magér6l, masrészt azon ‘gy tint nekem, mint egy kOnyvbsi kilépé papirlény”. f benyomas esak erdsédott, mert a tovabbi besaélgetés is teljesen raciondis maradt, és semmilyen érzelmet gerbil lettem, gy érez- Bnagy seavak magi kétséatelenlvalamilyn infantis nav tis ret, bar a beteg gondolkodisiszneteket tart, é5 ttl elente nagyon smpatikusnak hat. Gondosabb megf- syelése azonban észrevehet6, hoayepyéltalén nem gondo!- od, hanem ayitvn valami massa van elfoglalva. Mindun- talanoldalranéz,mintha lenne ot valami, ami zavarn, El- beszélése vildgos és dtgondolt, szinte megfontoltan beszél. Ugy érzi, hogy a szilei dig, demyékkent kovetik, és mindenutt egyengetik az jt. Sivesenfggetlenedine Slik, dle képtelen ezen az domyékon étugrani, mert minduntalan ju szorul, hizen éllandéan tchetctlennek mutatkozk allo filet miatt mr kisgerekkordban is csifolk, de syengesége miatt nem tudor ezen flilkerekedni. Képtelen kibogocni hogy mit is elent voltakeppen ez a gyengeség, é rir van olyan figaéséaben, holot dllandéan e7zl foglal- kok, 65 mar a barjval is best err gyre jobban init, hogy a szeme sarkb6l minduntalan a sarokba sandit, Kerdésemre, hogy zavarj-e valami a szo- batban, mepkér, hogy eserélink helet. Azonnal meguéltozk a viselkedése, mintha én most vizseénék, hogy eay bizalmi pozii kapiak, 6 pedig sckepsisel szemll,Jllehetbzal- rasan felémfordulénak létszik, semmitéle szemelyes kap- csolatba nem lép velem, Ezértviselkedésviltozasit Kzirlog az dltalam engedélyezett ij térbeli clrendezddésre Iehet visz~ szavezetni, Nytvanealban hasonléan élié, hogy se ée- nyekkent iin bben az ilen svemélytelenil kilakiottbizalmas at- rmosefériban mesélolvan figyclemre méit6 dolgokat, ame- 76 ‘nem annyjira tartamuk, mint inksbb eléadésmédjuk mi- megitkozést keltenek bennem. Igen részietesen beszi- 3] alvajérdsird, lidéroes dlmair6l, és a végén egy olyan ynmal fejezi be, amelyben tildimenzionéltan nagynak magat, és anyjaval vligegyotem holdjaival és napjai- I Jabdzott. Kozben Grtatlanul, naivan bénik velem anét- hogy érezné, hogy bizalmas kézelsége kellemetlenebbdl nt, mint eléz6 tavolségtartésa, Azért van a jelenetnek olyan nagy diagnosztikus jelen- ge, ment az a képtelenség, hogy egy tavolsigtart6 targy- spesolatot adekvét érzelmi tartalommal t6ltsén meg, egy yan helyzetbe csap dt, amelyikben a gyermekien bizalmas ség ellenére ,vikigok” valasztanak el egymést6l ben- ¢, A baritsigos nyitottség mOgott a gyermeki naivitis isos, néxcisaikus fantéziékkal pérosul, amelyek diag- kus értéke a jelenet lefolyisabol ad6dik. A tér megval- tisival a természetes védekezés feleslegessé vilik, Iyébe a rogressetv mozgas lép. Csak ennck dinamikéjabol {artalmab61 ad6dnak a helyes informéciok. Egy border e-struktira diagndzisa ceyedil azinterjabci, gyakorlatilag 1a jelenct dinamiksjabél jt lstr. A tesztanyag kiértékelése megerdsitetteezt a felfogast, és 1ént télt jelenctet mas szavakkal igy irta le: yA thach-tesztben, kolondsen a sotét tablakon feltind a 2g igyekezete, hogy magir6l nagyziisos, nircisztikus el- lések seintjére hiizédjon vissza, amely azonban mégis, 1m M. Muck kolléga mak a teseteredményekstengedst, 7hhideg és meddé marad... Mély, elhagyatist6l val6 szorongéis kényszeriti a beteget biztonség. és védelemkeresésre, Egyi- ket sem képes meglelni. A passziv szerepbe valé visszavonu- lis a realitésban eséd6t mond, amit aztin nagyzdsos fantézi- ‘kal pr6bal kompenzalni. fey aztin még inkabb veszend6be -mennek a térgykapesolatok.” wn ‘A BESZELGETESTARTALOM ALAKIA rt vélasctottam az alak s26t, mert mex vagyok gySadve 1, hogy a most targyalands 1émainkat elOnyés alaktani pont vizsgalni. E munka keretei és ezen specials te- ten szerzet, nem tilségosan Lig ismereteim nem engedik hogy ezt az érdekes problémét részletesen taglaljam, itt csak arra szoritkozom, hogy a jelenséget pragmatiku- leegyszerisitettformaban egy példén illusztréljam, Miét hallottunk arr6l, hogy az els6 interjaiban informécis djdban kapunk anyagot életitrl, emlékekrél, a kapeso- 9 hal6zatér6l, éményekrsl, fantéziskr6l, aktuslis konf- rl, gondokrél, bajokr6l, élmokré! és sok egyébrsl kivil azt tapasztaltuk, hogy ezek az informdciok nem snl ad6dnak, hanem olyan jelenetté dllnak Sssee, ly mint az ¢ls6 interja kozponti magia killondsen fontos nmaci6forras a lelki k6rfolyamatok megértéschez, En- a jelenetnek sajétos dinamikja van: a benne szereplé ik drémai nagysdgrendjakben akkor ismerhetOk meg iga- ha a jelenetben cselekvés és egylittcsclekvés révén a ésre szint beszédbeli Kommunikécié elvélik a belétéstél, ajelenetelfajul, Ezckbél a fontos felismerésekb6I sGriti az anyag sajétos ba értelmi szerkezerét, és egyre nagyobb pregnanciéra kszik. Egy beteg egymés utin kovetkez6 spontin kizié- ”sei nem a killonboz6 témak véletlenszerti seukeessei6jabsl ‘adédnak, hanem szerkezeti elemeknek kell tekinteni ket, ‘amelyek akkor slnak Ossze értelmes szerkezetté, ha nem za- vvarjuk meg a beteget az eldadés folyamataban, Az egyes in- forméci6k kal6nds jelentéségét utdlagosan akkor dllapithat- juk meg, amikor az alakzat mar Iathat6. Ez atény kilonleges technikai kivetkezményekkel jér. Ebben az adatok jelenté- sét nem lineérisan clérehaladva ragadjuk meg, mikézben ‘sak az djonnan nyert informéciékra figyelink, hanem sok- kal inkabb korkordsen, az egyszer mér félretett adatokat is ‘ijra szemigyre véve. A még csak sejtettjelentdségd adato- kat is emlékezetinkben tartjuk, & majd esak akkor dolgo- ‘unk velUk, amikor az értelmi Osszefiggések szerkezeti ré- szeként mar felismerhetévé valnak. Ez a technika megfelel ‘az analitikusok 4ltaldnosan ismert alapszabélyénak, amely szerint a beteg minden informacidjat szabadon lebego figye- lemmel szemléijik, nem valasztunk ki egyeseket kritikusan, 6 mindaddig virunk, amig mindegyik elnyeri értelmét, Eb- bben az dsszeliiggésben emlékszem ndbetegem beszélgetés clején tett megjegyzésére: Fin gondoskodom magamrdl’ Ennek az informéciGnak az individuals jelentése esak akkor Dontakozott ki, amikor az ,,onmagarél gondaskodés” mint a fapgésce a gyémoltalanség és a rezigndci6 elemi védémecha- anlzmusa érthetve valk Egy ilyen mondatnak sokféle jelentése lehet, de ebbsl ‘sak egy dill erre a betegre, A terapeuta safiméra a beteg lel- ki betegségével egytitt egyéni alakzat forméjaban tudattalan ‘onfiguréciSk mutatkoznak meg. Ez day alakult, hogy a be- fete sorin a tudatalan folyamatok dsszetkdatek a latclttes észlelésifolyamatokkal, hétrahagytik a nyoma- i & a bels6 lelk-konomikus feltételekhez, valamint a sd realitishor val6 alkalmazkodisban éppen ilyen indivi- lis alakzatté formélédtak. Beszélgetéshelyzetiinkben a konfiguracidk k6ros jelenségeknek, pszicho-patolégi- deformacioknak mutatkoznak, életvezetési korlitozAso- vontak maguk utén, s6t ~ mint a kovetkez6 példaban tuk — a legprivitabb soféraba is beleesGszhatnak. Egy régi, Kizvetlendl a beszélgetés uta elkésztet jegy- nyvbdl szereiném visszaadni az informécidk szekvenci- jt credeti szukcesczdjukban. Remélem, skerill megmutat- s hogy minden egyes informicis az anyagalakzat alkots- ze, és nem kerilhet mintegy véletlenil az interjiba. E2t a iékot esak egy s26 szerintijegyz0kOnyvben lehet egzak- ‘megvaldsitani, ami abban az id6ben még nem silt zendel- seme, Ezért esak cgyetlen példn szAndékozom bem ini, hogy miben exdsitett meg ez a technika. Ellentétben szokisos betegpopulicionkkal, ez a ndbeteg i szerint,idsebb holy” volt, bar 6sz hajaellenére fats sbbnak litszott, és még nagyon {ris 6s eleven benyomést tert, Azért hangstilyozom kifejezetten az életkorat, mert eg6sz beszélgetés személyes miltjinak felderitése kort gott, ami még mindig nyugtalanttotta. Tudatos motivicis- val szemben, hogy uayanis jelenlegi konfliktusat kezelés rmdjdban oldja meg, én esak arra tOrekedtem, hogy kibé- {sem cgyéni sorséval. Kronikus testi betegsége hozia hoz- E betegség lelki genezisét rovid iddvel ezel6tt olvasott arkonyvben vélte felfedezni, A milttél valé tévolsag valami konnyedséget KblesOnz0tt a beszélgetésnek, 6s gyakran meg -mosolyogtuk azokat a tévutakat, amelyeket az embereknek meg kell tenniuk. Ezen a helyen azonban mér elhagyném az interjd szenikus elemeit, amelyek szinte megelevenedtek, Jojjenck tehat a szraz tények. Kosettimben, szorosan hétrafésiit, Kontyba KOt6tt hajjal & svarukeretes szemiveggel a tandmné Klasszikus tipusa, Mosolya azonban meglagyitja szigorl vondsalt,szimpatikus- sd teszi és linyos bajt kilesindz neki. Amikor a beszélgetést zal keadi, hogy az emlitett kOnyvbal nyertismeretck alap- {din szeretné sajat Konfliktusit megoldani, megijedek hangjé- 161, amin éserevehet6, hogy sok gyereket tart kordaban. A boteg het testvér kozil a legidGsebb, de torékenysége és gya- Kori gyermekbetegségei miatt kilOndsen Gvtak, ellentétben az utina kivetkez6 huigival, akit a szll6k minden munkéra belogtak. Az apa tanit6 volt, 6 tgyelt r, hogy a esalédban rinden gyerek segitsen. Egyedill a beteg élvezett kilOnleges helyzetet. Ennél a mozzanatnal teszem az els6 megjegyzése~ met, amelyben mintegy dsszefoglalom a céljat, hogy kréni kus betegségét és annak pseichés hétterét megértse: ,Nyil- ‘vin mindig nagyon keményen Kellett Kizdenie az ellen a lehetiség ellen, hogy a betegsée segitségével kilonleges jo- ‘gokat szerezzen és hogy megkiméljék”. A beteg megerésiti cert akommentirt, &s a rim gyakorolt kils6 hatéssal ellentét- ben, azt foglala seavakba, hogy mindig kemény volt magaval scemben, és soha nem engedett a kényeztetési tendenciak- nak. Krénikus betegsége talin e ttkos és lekiizd0tt kivinsé a2 ak a kifejentse. J6llehet szilei gyerekként még kdlond- elnézéen kezelték, de kés6bb — kulOndsen szakmai éle- n1—nem volt tobbé része elnézésben, Ellenke2éleg, hogy ségét6l megszabaduljon, tabb operéciénak is alivetet- At, de mindig credménytelentl, gyhogy még ma is e2- a bajjal kell kinl6dnia, Ezckbdl az adatokb6l foglajuk Ossze az els6 alakzator seteg killemét,viselkedését és hivatisittekintve egyér- en az apjéval azonosult, esakhogy még szigoribb sajét skenyscgével és kislinyossigival szemben, mint annak fn az apja volt. Semélyiségének ez az elutasiott része je kek betegségében, ezzel kell megkiizdenie. Val6szint- eddie a gondbolatig utott el a belatisban a kinyy alapjén, Aztén a beteg elmondja, hogy ezen a krénikus betegségen fl alkalmanként depresszisban is szenved, és rogton ma- rizatot is fiz hozzi, hogy’ ezt az anyjat6l Srdkdlte, mest gon sok rokonnak volt depresszi6ja, néhanyan még ilkossigi kiséretct is elkOvettek. Nem t6rek ré egyenc Jerre a viltésra az 6v6 apai aspektusrl a veseélyes anyai i aspektusra, hanem megértésemrdl biztositom, hogy kil inleges helyzetében elkényeztetett gyerekként igencsak ul & izoléltan érezhette magét, és talin félt is, hogy jiichat, mint anyai rokonai. Mindemellettarra gondolok, ogy a tOrékenység és kiskinyossag nyilvinvaléan nagy ve- ly. A beteg ekkor kijavitja magét, taldn nem is volt olyan \ény Onmagaval Szemben, mert bir tandrként mindig felt skudarctél, ez a hivatis mégis sok oromet okoz neki, &8 na- vigyéz. arta, hogy megértd legyen a gyerekekkel, és 8ciyan Kéhdrt teremtsen, amiben « gyerekeknck éWezstet oko7 a tans. Ekozben Gia az a keds, spats mo- Solyelenik meg az arn, ama muta, hogy mér megbé- elt asorsival 5a getekek koe nem crcimagt egyedl {Az apval val azonoslésnchéz volt ugyan, de a erskeke kel val egy megvéde a anyai-nbieseldsszckapesol- 6, vewves elmagdnyosodésté, Mislatezen tOprenge, mmeghérdezem a betege hogan is fog az et. A bizonva- Ian tartal felis aztcélozza, hogy a eddy nyerttu- datalan alakzatot (az apjvalval6 azonosulés 65 n6i szerepe rmegralsitiinak ckerlse)cleteKonktstadataal gad sitsam. Kéarségesenreagil a kérdésemre, és elsdkéntarzil besa hogy fist lednyként megismerkedet egy frval, cay tivo helységben lat. Skat levelztekexymasa, és mir at tervezté, hogy Gazehizasodnak. A kapeslntnak Choen a scakascbban timact az az tte, hogy bartjénak ay kept il agérc. Atl Kez a fétobbet nem ha Tntort maga Utob dent r, hogy ext képeteay dep ressividdvakban késziteték rola. Képtelen vol fellogs, hogy is kildheteeléppen ez a képet, 6 még mais meg van poate aro, hogy barijae kep hatéira vonult vse, Kis scnet un azonban elgondotkodva hozzitsz, hogy t- ln attl sf hogy gyereke les, hiszen akorban egy venyclen gjerek megoldhaatian problema wot. En Kiegé- saitem: Es emiatt nem volt vele szexudlis kapesolata.” _.Nem, természetesen nem” ~ vilégosit fel azonnal. Eletében Soha nem volt inti kapcsolaban fra “ehatalakul a kp: tanyken nem tudott és nem is kart cy n kontaktust férfval, mert akkor gyereke lehetett és ketségbeeséscben Ongyilkossigot kellett volna kovetnie, ahogy ez annak idején gyakran megtértént. A jesség ~ keziletben feldlitottszerkezetitételinknek meg- I6en - fenyeget6 tényez6 maradt, amit nem szabad meg- lsitania, é5 amit a férfias identifikécis segitségével el ayomnia, A ndiességgel valé azonosulds ugyan még dig depresszi6t, izolici6t é Ongyilkossigot idee fel, de yanakkor tj tematikéval is Osszekapesol6dott. A veszélyt é26 tényez6 immar nem a néiességgel Ssszekapesoltel- ntetés és kivételes helyzet, hanem a trvénytelen gyer: kel fenyegetd n6i szexvalités. Hogy az eddig kibontakozott alakzatot infantilis-tudatta- Konnotdci6jaban is megértessik, praxisunkbsl egy gene- ‘sszefilggést is hozzifiink. Fel kell ételezndink, hogy Deteget kiskiny Kordban tudattalamul az a kivinsig nyo- totta, hogy az anyjéhoz hasonlan neki is gyereke le- az apjitél, hiszen az anyja hat terhességétélte végig. Ez ozismert infantil vagy volt a igazi probléméja, és nem 1 fantézidtt veszély, hogy baritjét6l terhes lesz, akivel itt nem volt szexuallis kapesolata. Barajval att élmé- ‘mint tudatos emlék az interjainforméciok szukeessz6j a nem kézilhet6, tudattalan, infantilis fantizia helyén ll (fedsemlék), és infamttis neurézisa kozpontifélelmérdl Ikodik. Kiegéscitjdk a mér ismert tényekkel E miatt a f6- om miatt vetett ¥éget az apjéval Kezdéd6 nies kapesola- ak dgy, hogy depresszidja és kiméletre szorulésa segitsé- | misfajta kivételezett helyzetet teremtett magénak az asapjiindl. Biztosan nem kacérkodva és szerelmesen érintko- zett az apjdval, ahogy ezt kisi Linyokndl gyakran megfigyel- hetjik. Ez a kivételezett helyzet nem érintette anyjahoz 2646 kapesolatét. Ennek ellenére az anyja létensen mégis a nagyhatalmi rivilis szerepében maradt, mivel a betegség ré- vén Kialakult kivételes helyzct mogott a vagya megval séra iranyulé tudattalan fantézia bujkilt. Az apjéndl kivivott ivételes helyzetének megszildrditisa végetta beteg potl6lag vele azonosult, és fgy drtatlanul ismét kozelebb kerilt hozzi. Elete egyetlen férfikapcsolata megrenditette lelki egyens Iya. Apjtho7 fi2d6 els6 szerelmi kapesolatdnak mintjéra, beteges ndi képénck felkinalisaval fejezte be ezt a kapeso- latot ‘Visscatériink az interjdhelyzethez. Szimpatikus, lényos ‘mosolyitlitva egyébként oly szigord arcén,felvet6dik, vajon hhogyan Grizte meg a beteg ezt a ndies vondst, ami tartalmi- lag az érintetlen lednyt testesti meg, Ebben az aktuélis beszélgetéshelyzetben az ,iddsebb holgy” mosolya békilékeny jellegi, mintha mégsem adia volna fel teljesen n6ies vgyainak megval6sftésat. Ezekre a gondolatokra a beteg mar a kovetkez6 informs cidval kielégit6 valaset ad. Az adatok szukcesszija jl felis- ‘merhetGen a pregnanciaelvet kOveti Abbeteg élettOrténete folytatisaval van elfoglalva, és nem is sejti, hogy kijelentéscinek szekvencisja el6zetes megérté- stinkkel nyert értelmet. Ez utin a esalédés utén teljesen szakmai képzésének sventelte magit, azonban a hébord utén visszatért a szil6i hazba, Itt egyit élt szleivel és kOzvetle- 6 il uténa sziletett higdval, a 1Obbi testvére mar elhagyta hizat, Amikor szilei magukhoz vették egyik testvére tOr- telen gyerekét, sokat tGrddott ezzel a gyerekkel, & gon- skodott art, hogy a fi tizéves kordban internatusba ke- lion. Az interndtusi évek utin ~ a szil6k idékdeben meg- tak, és a két n6vér vette st a hézat ~ magukhoz veuték a it, €s azon faradoztak, hogy igazi otthont nytijtsanak neki beteg gy véli, hogy a fid szabilyosan ,hozzdjuk nét. fostanaban sokat van kGlfSldén, de minden seabad idejé meglétogatja ot és.a higat. fay mégisesak fel tudott no- Ini egy 'sajat gyereket, & egy elérhetetlen élettertlet nylt eg On el6tt” ~ teszem hozzA elttiprengve, Feleletil esak cl- yodik és hallgat. Ez az egyetértés felbdtort, hogy egy yan kérdést tegyek fel, ami minden felismerhet6 ok nélkul tebben a pillanatban merill fel bennem: ,Soba nem szenve- dt életében att, hogy e miatt a megoldlés miatttestleg ki- elégftetlend kell maradnia?” Nyiltan bevalja, hogy gyerek- ordtél onanizélt, de mindig nagy baintudattal, a vétkesség Grzetével. Tulajdonképpen val6szinileg valami testi kény- szernek engedett, Ez. milttivlataban igencsak tormészet: sen hangzik. Kis szimet utin a beteg elkpedésemre azzal folytatja, hogy még mindig el6fordul, hogy ilyen fut6 ingert rez. E scavaknél halvényan elpirul. Tehét voltaképpen maig kislény maradt, szimpatikus mosolva, 2 seexuslis vagyait s2é- agyell6 kisliny, A szigordség és a Kényos mosoly kiz0tti kont- rasztbél tehat a linyos mosoly ellentéte, a linyos saégyenpit Jett. Az elharitot linyosan-ndies pozicié Kerilt a beszélgetés ‘kézéppontiaba, 7Jllehet a beszélgetéshelyzetben most valami nagyon syengéd, ndies keril napfényre, ami inkabio megindlt6 vesz- teségnek, mint fSjdalomnak hat, a beteg aol igyekszik meg- syGeni, hogy a2 apjaval tortént férfias identifikaci6 révén rnemesak azt érte el (szexuaitis néikil), hogy egy ,sajét” ayereket felneveljen, hanem azt is, hogy (szexualitasnélkil) sboldog hazasséghan” élien, Mint mar mondottuk, higival lkottesben. Higa vezeti a haztartst, és legalabb olan jol zgondoskodlik r6la, mint annak idején az anyja az api. A beteg tanit6i hivatését gyakorolja, és megkeresi @ pénzt mindkettejik sziméra. Higa gyakran elszomorkodik amiat, hogy nines sajat pénze, bar a kereseteteloszijak. A beteg to- vabb részletezi kézos problémajukat mindaddig, ami én vvégre kimondom, hogy Kettjiknek mai idékre jellemas hnézastirsi konfliktusa van. Leirdséban egyre tudatosabbé vi- lik, hogy higaval ,Adzastérsi kézosségben” élnek, 6s emlék- szik, hogy valamiilyesmit homélyosan mindig is érezhetett, hiszen gyakran tréfisan mondogatta higdnak, hogy szinte Inizasok. fay hat, fiuk” a ,szileihez” jn litogatOba, kényez- {etik, majd egyedil maradnak, mint egy dreg hiizaspér, aki nick a gyereke mér feln6tt. A beteg hirtelen megérti, hogy smiéet fl olyan gyakran att, hogy mi lesz, ha mar nem tud- ja elléini az fskolai feladatét, és at is felismeri, hogy ‘masekulin identifiksci6jaban a sok jolsikerilt kompenzacio cllenére mindig tilterhelte magét, valami mast pedig nem cengedett kifeldni, esenevészen hagyott. ‘A biesizkodlisnél gy vélte, sok mindent at kell még gon- dona, é gy hiszem, bekitta, hogy ez valoszinileg a kom- cy ‘penzicié szintjén marad, hiszen Kilns sorsa alapvets meg- valtoztatésa immér értelmetien lene, A probléma ilyetén vval6 megoldésa nem a legrosszab, még ha szomatikus be- tepség és alkalmi depresszié is a2 ara. Eo‘A BESZELGETESHELYZET HATASAL ‘A beszélgetéshelyzetben létrejott jelenet dinamikja termé- szetesen biztositja a tovabbi kapesolatot a terapeutival vagy aut, hogy személyes emiléket riz nila a beteg. Aza beteg, aki végyainak és fantézidinak megfelel6, mogért6 sale taldlt a terapeutdban, a kapesolat fenntartisira toreks7ik, vagy hélé- val és tisztelettel gondol r. Minden Iehetséges kapesolati forma kifejezésre jut. Ebben az dsszefliggésben nem szeret- rnénk az interjd ilyen pozitiv hatdsér6l beszélni, hiszen ~ mint Grémmel litjuk - ezek megalapozzik a beteg kontak- tusta és kezelésre val6 késeségét. Fontosabl szimunkra a negativ hatasok vizsgélata, mert ezek az els6 interji célja el len irdnyulnak. Minden manifest lelki betegség timet6t6l szenved6 be- teg még akkor is Ggy é1zi, hogy idegen, ismeretlen erdk éldo- zata, ha mat felismerte, hogy ezek a tinetek valahogy éssze- fdggnek sajét személyével. Ahogy mondani szoktuk: ezek az. crdk ,én-idegenek” maradnak. Hallottuk, hogy a betegek el- Ienalinak, hogy ne kelljen ezeket a tudattalan folyamatokat ‘magukra vonatkoztatniuk € tudatositaniuk. Bizonyos lelki tartalmak tudattél val6 tévoltartéssnak ez a képessége ter mészetes védelmet nyt a személyiség sziméra még akkor is, ha zavard és koros tUnet a kOvetkezménye, Nyilvinvals, hogy tbb vonatkozisban a betegség a kisebb rossz. azzal 0 2éllyel szemben, hogy megkérdgjelezzik az Snmagunk- kialakitottelképzeléseinket és idelképet. Fokozza az el- ist a Konfrontécié a tudattalannal, vagy olyan trau- tikus kévetkezménye van, ami megbéntottsigként hat, ulva a terapeutéra tett szemrehdnyéssal, Ez az egyér- i tény az oka annak, hogy a pszichoterspiés kezelések id6t igényelnek, ugyanis a lelki betegsézek tudatosi- Sok keruld titon és ellendllasi mandveren at halad, fey f terapeuta nyilvinval6 dilemmaban van. Ha csak infor- i6forrdsnak tartja paciensét, és nem Kbzlivele betegsége tterérl tot felismerésct, igy a betegségr6l alkotott elmé- tokéletlen marad, és gyakran nem is megay626, ahogy mér utaltunk. Ezenkivil a terapeuta arr6l sem tapasztal mit, hogy a beteg valoban alkalmas-e verbilis terra, rilyen személyiséghez kot6d6 ellendllésokkal kel szé- Inia, 6s ezek hogyan flggnek dssze a paiciens betegségé- |. liyen kordimények Kéz5tt a pszichoterdpis kezelés yendvist és indikécigjat esak klinikai tapasztalat és diag ‘cgyitthatasébél Iehet feldlitani, amely nincs tekintet- faz adatt betegség kéreseményének egyEni variinséra, jul még, hogy jelenlegi diagnosztikus fogalomrend- link még nem elég altalinos érvényi. Emiatt a terapeu- ak tlsagosan magas tévedés- 6s hibaszizalékkal kell sz Inia, amiért nem véllalhat feleldsséget, ha nem egyedil a te hoz anyagi aldozatot, hanem ezzel a kozbsséget, p ul egy biztositotterhel. Ezzel szemben, ha a terapeuta pszichoterépiés probira seni fel a beszélgetéshelyzetet, és mindaddig réscestti 31bene a beteget, ameddig a szituaci6 lehetivé teszi, akor ayakran olyan ellensiléssal kell szimolnia, amely esak a be- seélgetés utén, sértédésként jelentkezik. Ehhez térsul még taza veszély is, hogy a vele szemabe draml6 dinamika drvényé- be sodriik, még akkor is, ha valamilyen képet formélhatott a beteg koopericiés képességcirél és specifikus dinamikéjé- 161, 1967-5 kbzleményemben’ irtam egy ndbetegrdl, aki tu- ddatosan igazdn szivesen jOtt el a misodik beszélgetéste, de nnem-tudatosan értésemre ada, hogy az els6 interjit eel a ‘mott6val ite at: ,Egy férfi valami srnyiiséget tett velem.” Ezért a férjt is feleldssé tette betegségéért, és ebbél kiindul- va még egy lomelméletet is kbzilt baja eredetér6l. Az volt aszilird elképzelése, hogy meg lehetne szabaditani betegsé- gétdl, ha azt a traumatikus eseményt, amit esak sejtett, egy ‘lomban ki lehetne mutathatni. Ennél a betegnél a jelenet ‘egyéni, nem-tudatos dinamikéja még clfedte a sértSdést, és 4 terapeutival csak tudattalan konfliktust hivott eld, amely azonban sem a kills viszonyt, sem a red emilékezést nem za- varta meg. Balint M. és E.* 1961-ben kOnyvikben ugyanezt a szem- leletet képviselték: .Mind a pszichiétriai interjék, mind a teszifelvételek hirtelen események, &s emiatt a hos ideig tatt6 kezelésekkel ellentétben traumatikusan hathatnak, Az inter révén dtélt sokknak lehet terdpids hatésa, Kilonésen ‘pads De sine in er Poche Aye, ™ Bilt, ME: Payehotherapeutche Techniken in der Medizin Bern ud Stuttgart (Hubert Kiet) 16, 6. p. 2 ay olyan kapesolatban tténik, amelyet 2 o1vos lak i, és a beteg Gszintén és fenntartis nélkul atvet.” Ese Ek egy példat: Egy este egy dtutazdban v6 Kali no strgdsen egy beszélgetésre. Kfejezett panikllapotban . Sremélyiségér6l nyertels6 benyomasom és a fenyegetd ris ara inditottak, hogy dszinte bescelgetést fly vele, é amennyire esak lehetséges, kézbljem vele felis éscimet. Nem probaltam megnyuptatni, hanem kertelés ul, ayiltan beszétem, és persze szigorian a heszsigeté- ‘bil adédé megnyilvinulésokra szoritkoztam. A beteg beszlyetés sorén kilsGleg megnyugodott, atin ~feltevé- stint belsleg felkavarva — foltata jt J6 {8 évre x levelet it, amelyb6l néhiny jllemz6 részle- sveretnék igen ,Igazén rossz a lelkismeretem, hogy ik ma mondok kosz6netet Onnek. Azita négyszer is neki- stam, de mindet eltéptem. Ma mar mosolygok rajta. De azn ténylegj6 Keményen bint velem. Még mais ijedt- 6s rémilet fog el emiatt...Leginkibb az segitetratam, ay On jozanal vikgitotta mega realist, Csodalato, hogy ott Kedélylapotban mit tudunk csindni egy helyzet- i! Egyébként On életem legjobb tandesitadta nekem. Ez tans az elms 6t hénapban val6ben szakit6prébatjelen- nekem, ami ks hijin leteritet. Tala el sem his, hogy ha milyenseivesen késtem volna Ont tanéesot minden Jelmem ellenére —hiszen nem lehetolyan gyorsan elhagy- ni egy 6let szokisait, de most azonfiradozom, hogy eseleke- eteimet ebbs1 a szempontbél kritikusan itéljem meg. eMindenckel6tt 2z On emberismeretét csodélom. Smindenben igaza volt, minden tigy tOrtént, ahogy megidsol- ta, J6l vagyok.” Par sorban megkdszdntem ezt a levelet, és egy djabb fél év miltan kaptam hirt fel6le. .Az On irda azért dobbentett ‘meg, mert soha nem gondoltam, hogy maga a tandesads is érdekelt egy beszélgetésben. Persze, ezt magamtsl is tudhat- tam volna, A pszichister-beteg visconyhoz még egy mozza- nat jérul: a seégyen. Kitdrjuk a lelkiinket, sha az izgalom el- csitul, el6jSn a harag és a széayen, amiért ennyire kitakaré2- tunk.. Nehéz elviselni az éles kritikst, kilonésen, ha az feién talilja a szdget, A kritika nagy vihart kavarhat, ezt immar ‘magamt6lis tudom, Elég sokdig tartott, amg annyira egyen- ‘lyba jutottam, hogy ezt Gszintén meg tudjam kOszonn. “Mindent megfogadok ugyan, amit Ontdl tanultam, ugyanak- kor el kell mondanom, hogy...” Itt ket esemény igen részle- te leftésa kévetkezik, amelyekben a beteg ij, a korabbiak- hhoz képest megviltozott magatartist tanusitott, &s most mér dadésul arra is képes, hogy kordbbi viselkedését kritikusan szemilélje, 6 messzemenden tavolsigottartson t6le. liyen kovetkezményei lehetnek egy saik érdig tart inter jjinak, ha a helyzet szokatlansigat intenaiven megbesvéli Enaek a sirg6s helyzetnek a bizonyosan nem kovetendé pél- ‘aja mint extrém eset arrafigyelmeztet, hogy milyen veszé- Iyes folyamatok indulhatnak el egy cs6 interji révén, hogy rilyen reélis kivetkezményekkel jérhatnak egy kevésbé be- litésra képes és Kevésbé stabil szemeélyiségnél, és hogy mi- yen kirltekint6eljérdst kivin ennek az instrumentumnak a hhasanalata. Ez a tapesetalat az els6 interjGtechnika érnyalt 4 iterencslisét is anja sedmunkra tsztin diagnosis, pis és singdsaepi szempont szerint~ czckkel a techni 1 még tovabb kel fopalkozmunk. Pillanatnyi ménkkal tssefigaésben szereiném még posabban kifejteni a hatésmedot. Ezittal nem torédim & od scenikus clemekkel, hogy egy olyan altalanos tor nyszedségrl beszéljek, amivel a szcenikus dinamikitl len sedmolnunk kel “Tandcsomr6l és alitlagos it beigezol6dottemberisme- errs sz megiegyzései egy olyan belatésra vonatkoz- amit a betegségérél folytatott, kilsdleg teljesen nyugodt, ragyon nit, az ktudlis jelonettel osschangban foytatott gotésnck kdszinhetek, és a kévetkerd seavakkal fopal fam meg: Eds figgsége mitt kell minduntalanbeler- in magit mis emberck igycbe, é eziltal gyémoltalan tbe kere. Ez a megfogalmazis a kivllo seimara isan nagyon banslsna, felsinesnek é nem til jelen- égteljesnek hangzik. Talalati biztonsiga egydltalin nem rismeretemnek koszonhetd, hanem sokkal inkibb an- ; hogy dsszhangha tudtam oan a helyzet saenikusele- vel. Ezze a heteg elena pillanatmyilag esbKkent, ke valtprobléméja éslelésére, amit esa sokkal késObb, lbs életkordlmenyei kozit fogott fel teljesen. Megfogal comb Snmaga vonta le a tandesot: ,Ne kevered luntalan mésok agycibe, hanem bizonytsd be magad- hogy tis leetszfaggeten é Ono” A beteg megto- a tandcsot, amelyet — mint mondottuk — sajét magdnak & tala tlesen gj élettapastalatokkal szembesit 95(Csak ezek segitették, hogy felismerje, voltaképp milyen f ‘36ségben is volt koribban, é hogy miféle gyémoltalanséigot rmért réaz a tendencia, hogy belekeveredjék masok Ugyeibe, ‘Maga ira: ,Eza tandes az elmalt ot honapban szakitoprdbat jelentett_nekem, ami kis hijén leteritet.” Tehét onmaga ellen, sajat eddigi személyisége ellen Kellett harcolnia a sza- Kitoprobsban. ,Nem lehet olyan gyorsan elhagyni egy élet szokisait” ~ és itt hozza kell fizntink: még akkor sem, ha gyimoltalansig és pénik 2 kovetkezményilk. Ez esetben a betegség még a kisebbik ross. Eljérésom helyesséect és jogosultsigét belétta ugyan a beteg, ambivalens érzelmi bedllitottségdban mégis kifejezet- ten negativ reakci6kat Kellett kibimnia velem szemben: ,Még 1a is ijedtség és rémilet fog el.” Az én megfogalmazésomat & az aszerint tematizil beszélgetést dsszehasonlitva a mint- cay fel évig tarts negativ reakei6javal, semmi kétség afel6l, hogy a megbéntottsag a beteg valamilyen belsé forrséys sedrmazik, Az els6 levélben aztirja, hogy esak most, miutén Gira egyensdlyban van, képes kOszonetet mondani. Ezt a ‘mondatot sz6 szerint kell venni. A velem folytatott beszélge- ‘és kibillentettelelki egyensGlysbol, érzékenyen megzavarta cddigi harménisjat, & arra kényszeritette, hogy ij tapaszta- Iatokat szerezzen a valésigrl. A velem kapesolatos negativ cemlékei élete véltozésaval fokozatosan esbkkentek. A szaki- téprobsn immar nmagaval harcolt. Egy fél évvel késébb elt masodik levelében tovabb Korrigilta rélam alkotott i letét ... ignzén sohasem gondoltam volna, hogy a tandes- adé maga is érdekelt a beszélgetésben.” A terapeuta vasmar- 9% omb6l emberré viltozott a seemében. Csake feltétel iilése utén tudla a beteg elmagyaréizni, hogy mi tOrtént 9: .Kitdrjuk a lekiinket, sha az izgalom elesitul, el6jon a 1g 6s a szégyen, amigrt ennyiee kitérulkoatunk.” Ambi jab még cgyszer kicseng a neheztelés: ,Nehéz elvi- az éles kritikt, a kritika nagy vihast kavarhat, ezt im- ‘magamr6l is tudom.” Ez a mondat felkelti a gyant, a ngbeteg sajat kritikajat a terapeutira tolja at, é igy (6 rovasara kiméli meg magat. Az ilyen viselkedés kilno- jogos, hiszen a terapeuta inditotta meg ezt a folyamatot, lehet a beteg részvételével 6s egyetértésével. Egyértelmi- 6 visel a felelésséget a beszélgetés ilyen hatasiert. Nélki- nem j6tt volna létre,legalabbis semmi esetre sem ebben a ai formaban, A megfogalmazas evidencidja megfosztotta a beteget az nallés védelmétol, és csak egyetlen lehetdséget hagyott a jegkOnnyebbilésre, azt, hogy haragjét a terapeutin reagél- Je. Az ellenailés helyén agresszi6 seabadult fel, ami a lelki sly Ujalakulésdt kisérte, és LthatSan leesengett, mi 1 harménidt ért el. , Ma mir mosolygok raj.” Nincs olyan megfontolt terapeuta, aki elinditana egy ilyen yes folyamatot kényszerit6 kértlmények hijan, Ez a fo- at hosszii tavon elkertlhetetlenill szukséges a gygyus y, azonban hirtelen sokként, traumatikusan hathat, 6 a og akut szorongisa révén jelentésen fokozhatja védekez6 tas Mindebb6! az kivetkezik, hogy interjtechnikiinkkal a tog szomélyiségcher alkalmazkodva kell felseabaditanunk 7aa. exploaiy exdket anelkil, hogy az intr eB veszlyen- tetnénk, & a puszia adatgytésslispontjra estsenank vissea, Onmagiban a beszélgetéshelyctalskulésa & czzel egy a betegreakcisinak megfigeléseegyéltalan nem biz- tos krterium, Bul a ndbeteginkt6l megtanultuk, hogy & negitiv eakciok ey liteniafzis utan képnek fel, mibely az ingalom leesengtt, és az sjonnan sverzetismeretekjelzk a2 ‘igényeiket. Nyilvinvaléan ez a izgalmiténycz6 a legfontosabb. Soke s2or taldlkozunk ezzel gyakorl6 orvesok szeminériumén, kik val gyakrabban talk botegeiketakut szenvedésben, mint mi, pichoterapeuték. A betegek ebben az llapotban Sokal dzintsbbek énmagulikal szemben, és ezilalnyitot- abba is egy pontos értelmerésre. Az értelmezésijenfeté- telek kézt terapislehetOségeket ragadhat meg, de silos sertédéste is alkalmat adhat. Egy dolgocatomban' hasonl6 str tam, amelyben az orvos elszalasztrta a lehetséet, ross érielmezett azonosulésan a pscichoterapeutival az akut kéresemeny lezalésa utin pszchés cllensllsba tt- -kozdtt, amivelképzetsegealapjén nem tadot mepbirkézni A betegség aku igalmi fézsaban a beteget kevésbe védik & svemelyiségrejellema cllnillsok, Intsen minkct¢tény & legaagyobb Gvatossigra klondsen ha krizisillapothan sze- retnénk segitségetnyjtani Kal kevésé veselyezttet az =, aki cgy clére megbeszéIt inter sordn tees ellendl- ‘mozgésitva taldlkovik veliink. dimos més faktor is szerepet jatszik az interjG negativ iban. {gy példéul vagy egydltalan nem befolyisolhat6 ‘tlsagosan traumatizalhat6 a teljesen felvilgositatlan aki hamis elképzelésekkel érkezik az interjura. Ut6lag ltdsa hijan ~ nem lesz képes arra, hogy a terapeutéval beni szemrehinyasaival megkiizdjén, és ambivalencid- legyézze, mint ahogy ezt ndbetegink — ha meglepsen ni id6 tin is ~ mégisesak megtette. » HL Agglandes: Angewandte Paychoanaye in der drtzichen Praxis Jahrbuch der Peyehoanalse, VI 1903, Huber 78 ”AZ INTERIU MINT HATARHELYZET Avért valasztottuk annak idején szemléletesebb fogatom hi nyéban a hatérhelyzet” s26t, hogy jellemezztk a kalonbéz6 informéciés folyamatok egybefon6désit a beszélgetés egy ‘meghatérorott idépontjéban, A beszélgetés meghatérozott fizisaban hol objektiy, hol szubjektiv, hol szituativ adatok kerillnek Allitisként tlsilyba. W. Schram! egy ilyen féziskri- tikus pontjét kiszabnek neveri. Példajaban 25 percig tartott, mire az objektiv adatok legpontosabb felsorolasa un olyan kiiszabot vagy hatért tek el, amelyben dinamikus informé- cigs alakzat képerte az Ankifejen6s £6 elemét, éspedig ebben a megfogalmazaisban: Nehéz lehet egy ilyen perfekcionalista cemberrel. A csalédi konfliktus adataibél a pszichoterapeuta ‘a rokonokkal étmenetileg azonosulva meg tudta érteni, hogy ‘milyen mozzanat viltota ki ezt a konflktust, 6s ennek meg- felelden egy kérdésben tudta megfogalmazni. A beteg kOz- vetlen reakcidja evidenciaéiményként erdsitette meg a tu- ddattalanul télaleinforméciok helyes érteimezését, felszaba- ditotta a dinamikus szituativ folyamatot, é ut6lag azzal fontos informécisval szolgalt, hogy bizonyos fokig le tudja vetni ltsz6lag merev sctereotipisjt, és képes a belétésra. "Hy Argolandor Das Exstnterview in der Pychoterapie, Payche, XXI (4957), 29: . 400 ‘Viligosan lathat6, hogy a beseéleetésnek ezen a pontin cgyesill a névekv6 anyag, a jelenet dinamikija és a rdés formajdban megfogalmazott értelmezés hatésa tj in- \iciova, Az els6 interjnak ezt a jelonségét nevezziik hae helyzetnek. Gondoljunk esak bele, hogy mind a betegnek, nd a terapeuténak milyen kommunikaci6s tejesitményre ésalelési képességre van szksége abhor, hogy ilyen infor- icidalakzat létrejOjjon! E kommunikiciés folyamat nagy tudatel6ttes szinten zalik, azaz a tudat sedméira nem fétheten, Ma még messze vagyunk attl, hogy ezt a lyamatot teljesen érteni é magyardzni tudnink. Nyilvin is egyik oka annak, hogy miért kezelik nagyobb tartézko- lssal a szubjektiv és a szituativ adatokat,jllehet a pszicho- ipidban semmilyen okos érv nem sz6 amellett, hogy az jektiv adatok a tdbbicknél megbizhat6bb tbaigazitist itandnak. Tudoményos felsSfokti képeéstink azt a kérlel- tlen szigort oltja belénk, hogy esak olyan kérinforméci- tekintstink megbizhaténak, amelyeket objekty krtériu- ik alapjan nyertiink, és amelyeket utGlag megvizsgalha- ik. Azonban e képzés sordn azt nem kozlik vellink nyftan, ogy hagy dra van az ilyen objektvitasnak, mivel a helyzete- 5 szélsGségesen arra az informéciés szintre korlétozza, 1a tudomény allésa szerint még Kontrollilhaténak kitsza- Bar kisérletiértelemben korrekt azilyen eljérs, hiszen jektiv utGvizsgdlatokat tesz Ichet6vé, mégsem hallgathat6 hhogy maga az emberrdl szerzett csekély tudsunk indo- ja az el6vigyazatossigot. Ez a korlétozas értelmetlen itéletté valik; iszen olyan jelenségekr6l van s76, amelyekmegtigyeléscher & megitélésGhez egyszeriien inadekvat az objektiv észlelési szint. Durva hasonlattal ez a bedlitédas aztjelenti, hogy azok a jelenségek, amelyeket téves6vel vagy ikroszképpal mutatunk Ki, nem dllak ki az objektfv krit- kit, mivel szokisos esekézikkel nem reprodukslhatak. zonyitani esak az tud, aki ugyanazt az eszkbzt hasznélja, és tud is vee bénni. A mikroszk6p és a tives6 mint esckiz tux doményosségéban ma mér senki sem kételkedik komolyan. Feltalsuk idején azonban éltck ilyen eléitéletek. Ismerjik szabalyaikat, é ez a dont6 szempont. A szubjektiv é5 a szi- tuativ éslelés szabsyait ma még aig ismerjk, 6 emiatt haj- lamosak vagyunk arra, hogy ne ismerjik el a segitségiikkel nyert eredményeket ahelyett, hogy tudatlansdgunkat valla- nank be. Kétségtelentil I6teznek olyan jelenségek, amelyeket cezok sogitségével tudunk mogtigyelni. Egyel6re még nem ha- tirorhatok meg olyan egzaktan a torvényszeriségek, aho- gyan ezt a szigord tudoményossig megkOveteli. Ebben 2 sorsban a pszichoterdpia osztozik rokontudoményéval, a ‘medicindval, amelyben a rendszertelen megfigyelés meg- cléate a szigortian empirikus és ismeretelméletileg megala- ppozott kutatést, mert a szenvedés enyhitése nem engedett ‘més valasztdst. A medicindnak is 4t kellett verckednie magat ‘a magikus gondolkods vadonjén, és a korabban intuitiven hasznilt eljérésok kéziil a sikereseket megerdsitette a fej- 16d6 tudomény, misokr6l leleplezte, hogy sarlaténsigok. Ez a fejlédés ma még egyéltalan nem zarult le. Sok tapasztalt orvost vezet be nem vallottan klinikusiszi- ‘mata, sok pszichistert pedig az eldérzete. Miutén senki sem 02 je pontosan, hogyan jon tre, és honnan a talélatibizton- 3, az ilyen észlelési médot mint tudoménytalant kellene jeetagadni és elvetni. E ket, kizdrSlag az emberrel foglalko- tudomdnyban még mindig bizonyos elsdbbséget élver a smélyes kezelési méd a tudoményos viesgélatokkal szem- - Kulonbéz6 kutatésiirényzatok tjabb vizsgélatai a krea- iv gondolkodés tudomnyos megértésén féradoznak, és ez- | behatolnak a szubjektiv ézlelés ismeretlen teriletére -mélhetSleg az id6k folyaman djabb magyardzatokat ered- fnyemek. Ami6ta a pszichoanalitikus én-pstichol6gia az Erdeklédés k6zéppontjaba kerilt, a pszichoterépiaban is Vizsgiljak ext az észlelési instrumentumot a pszichoanalic tikusok. Fél6, hogy az empétia fogalom jelsz6vé valk. Ez azt jelenti, hogy beleéraé megértés révén az idegen Iélek megis- Imerhetévé vilhat. fay fejlesatik ki az anyak act a kallnleges Képességet, hogy kisgyermekeik létfontossigi igényeit meg- Grisék. Van néhany olyan sGlyosan dependens beteg, akik specils éreékenységuk révén felfogjak masok tudattalan for lyamatait. A esoport-pszichoterdpisban eat a képességet ra- darfunkeiénak nevezik, Ezzel a kis kitérdvel arra kivintam utalni, hogy a szubjek- tiv és szituativ adatok hasznélataval szembeni kritikus bedl- litottség ~ amennyiben ma még fennéll - nem vezethet «7 ilyen adatok félretolésahoz, mintha jelentéktelenek volnd- nak, miveligy dinté megismerési lehetSségekt6l fosctanénk ‘meg magunkat. A kritikdnak inkibb a szubjektiv észlelés instrumentumanak intenzivebb kutatésira kellene Ssztindz- nie, A pszichoterépia rovid torténetébil kiolvashat6, hogy a 103litszdlag trgyilagos kritkét hogyan befolyasolk a kor- fzamatok, és miként merevedik mes elitletekben, A kr sok el6saie a freudi dsatbntanra (sexualtés) tamadtak ri hogy azn kesSbb a tudattalan felledezéséttagadjk. Mi vel ezek az érvek manapsg aligha esibtanak valait i kow rmolyan vett polémidra, a tudoménytalansig vival dlink <6, és kicben nem vesrk éere, ogy a moder pszichoteré+ pia ij alapokat dolgoe ki az emberte! foglalko76 tudomény- ban. Es ezzel egyltalin nem kérdgjeleri mega tudomnyos- sig elvét. So, a twdoményos elmélet gjragondolasit seg ‘A elyteen kritika éppen ezen ktintetett fontssig te rileten gétolhatja saukségtelemil a kutatst, & a tehetséges Sj nemzedéket vonzdbh diszciplink fle terelhet. A termé- szettudomanyos targyak roppant ¢lényével szemben, a pszi- choterdpiasebrnyen elmaradot helyzctcbon et mérignzin nem engedhetjik meg magunknak. Megillapthatk: a psrchoterapeuta ma még nagyobb résct feltratlan és funkcidkkal dolgcik. Ezeket az in- teri egyesseakasaiban hasenlj, és gen gondos és igényes képeésctolyannyira t5kélotesi, amennyce sak jelenles ismereteink lehet6véteszk. Anna a nbetegnl, aki maga ait 8, a szcenikuskéals jelentést mar az inter kezde- ‘én megragidtuk, de az informécié helyretétele és tokéletes mogertésecsak utabb,ahatirhelyzet felléptekor més adatok sepitsgévelsikerlt. A tobbtéle ézlelési médotintegrlé Vox: Habermas Erkenntnis und Intoresse. Theote 2. Subrkamp, 1968 oe hatdrhelyzet birmikor & meglepetésszertien felléphet. ‘kulénb626 éslelési médok olyan folyamatokhoz kapeso- nak, amelyck a pszichoterdpisban kiemelked szerepet anak, és bar targyalisuk a pszichoanalizis tertletére tar~ ‘mégis legalabb soroljuk fel Oket: indulatététel, vi- ntattéte, terdpids 6n-hasités, empétia, elhérit6 mechaniz~ sok, dtmeneti identifikicis és regresszi6 az én szolgéla- Tdézzik fel még egyszer a mikroszkép példdjat! Nem elég ontosan ismemi az. eszkbz tOrvényszeriségeit abhoz, hogy fanaat az anyagot finomabban differencialjuk. Ezenkivil da kutatis, mind a praxis sera dOnt6 az észleltek he- les meuériésének képessége is. Nem mindig KGzvetit az terdsebb optika pontosabb képet, hiszen ez a megiigyelésite- rillet kisebbitésével és bizonyos kordlmények kézOtt az ter Kkintés csokkenésével jar egyatt. Altalaban az élesre beaili- ttt kép olyan jellegzetes, hogy a tapasztalt szakember a leg- kisebb részletbl diagnosztiz4lni tud. De az sem ritka, hogy ‘a kép nem egyértelmi, hogy makrosekopikus leleteket kell sogits6gil hivn az anyag egyértelmd azonositésihoz. Hason- ‘Ioan van a pszichoteripisban is. Ennélfogva a hatérhelyzetet ‘ers nagyitisként kell felfogaunk. Az dsszehasonliisb6l még tovabbi ket fontos szempontot merithetiink a hatérhelyzettel béndshoz. Elészbr is alulérté- elik azt a kétségtelen, de gyakran szem eldl tévesztetttényt, hogy a szakképvett értelmezéshez tudas és tapasctalattarto~ ik, Csak az képes az élesre dllitott részleteket helyesen in- terpretélni, aki marismeri a nagy Osszefliggéseket, azokat dj- hosra meg Gjra tanulményozza, tud velik bénni 6s ~ mint mon- dottuk ~ 6 sem mindig. Gyakran még a tapasztalt terapeuta is esak valaminek a részjclentését ismeri fel, de tovabbi ada- tokra van szaksége shhoz, hogy korrekten elhelyezze a rész- leteta nagyobb osszeflggésben, és igy helyesen értelmezhes- se. Az els6 magét6l értetédének hangz6 szempont inkibb figyelmeztetés, mivel a pszichoterdpiin kivil egyetlen mas teriileten sem vétenek johiszemtien ilyen sokat azon elkép- zelés alapjin, hogy sajét tapasztalatok, j6 adag egészséges cemberismeret és egyéni intufei6 alapjén el leet valamit ér- ni, kOzben semmibe lehet venni a szaktudést és a sokéves scakmai tapasztalatot. A masodik szempont vonatkozik a tu- lajdonképpeni témankra, ‘Tisztén didaktikus okokb6! indultunk ki a beszélgetés- helyzetbél, és értékeltk a vele Osszeflggésben 1&6 infor- acids folyamatokat, de ezeknek ~ szabadjon igy neveznem ~ csak fokilisjelentdségik van. Ennek az optikiinak a segit- ségével dllunk be bar nagyon differencialtan, de mégis esak arra a meghatérozott helyzetre korlétozva, olyan kontextus- 1a, ami ebben az egyszeri helyzetben az adott terapeutival alakul ki. Tapasztatataink alapjin tudjuk, hogy mésik terape- utévalteljesen mésként alakulhat a beszélgetéshelyzet. Néha stimulusként elegend6 ehhez egy ellenkez6 nemli terapeuta, Erre vonatkozGan gazdag tapasztalatokkal rendelkeztink, ugyanis nélunk majdnem mindegyik beteget két helyzetben vizsgilunk: interjiban és pszichol6giai teszttel, majd ezek- bez kapesolédva kizds megheszélésen hasonlitjuk Ossze a ‘ket helyzeth61 szrmazé informéciokat. K, Lickint” nemrég 108 egy hatisos tanulményban mutatott 14, hogy még ugyanaz a terapeuta is kilnbiz6 elvarisok alapjin teljesen mésfajta informéciokat kaphat. Az informécids képnek ez az enyhe vltozatosséga olyan, kilsdleg egységes szerv hirtelen meg- nyilvénulésvaltésanak felel meg, amely sajét mikOdési rend- sverrel bir. Ezek ends nagyftis alat tortén6, izollt vizsgéla- ‘ta tévedésekre adhat okot, ha nem ismerjik az adott a seerv- ben a szerkezeti sajstossgokat, Eddig vézolt interjéeljérésunkkal tehét nagyon pontos, cde mégis kizarélag esak erre a helyzetre korlstoz6d6 allitist nyeriink. A pontosség annak az eljérdsnak kOszénhet6, amely soriin a beteg résevételével fokozatosan tisztizzuk az Grtclmi dsszefiiggéseket (szubjektiv adatok). Ennek a fokélis diagnézisnak sok esethen annyira tipikus a szerkezete, hogy tapasztalt szakember az egész k6rképet és annak potencidl- {it fel tudja térn. Mas esetekben més eszktzbkke] Kell foly~ tatni a kérfolyamat tanulményozisét. E célra azokat az in- forméciSkat hasznaljuk, amelyeket réseben az eddigi mun- ‘kab6l vezettiink le, részben pétl6lag kell megszerezniink (objektiv adatok). Tudnunk kell, hogy a beszélgetés mely pil- Janataban kérdezhetink 14 adatokra, 68 mikor nem. Kullnb- s6g van abban, hogy az interjG elején vagy azon kivil kériink folvilégositést a testvérekrOl é a beteg helyér6l a testvérsor- ban, vagy ~ mint a sotét bérti ayerek anyjér6l s26l6 példnk- ban ~ egy bizonyos iddpontban megerdsitjik a feltételezé- © K. Lickint; Der Empfang des Patenten und des Ersinteriew in der pchiatrischen Klinik Der Nervearet 38 (1968), 45. p- \o7sinket ogy 6es 1sterésér6. Az els esetben mi Kisérelnk reg a dinamikus jelenetteldssefggésben értelmet adn az ‘sszegyitot informaciknak.lyenkoréltalénos apasztala- taink vezetnek (a pwichoterapevta adatértelmezése), Az iyen eljirés sorin egy kis vsscafogotak vagyunk, mert inden adat eleve tabbértelmd. A mésodik esetben olyan felviligostést nyerink, amelynek jelentését a beteg mér ‘megillaptora és megerdsittte (a betegadatértelmezése) ‘A hatérhelyeet megragadsén til, a misodlagos feldolgo- ishoz tovabbiinfomméciokra van szdkségink beteguel cayit été helyzeten kvl, Nemelyintézetben ezeket mésik semély kérdezi meg egy étgondoltandsszeilitottkérdéssor alan, Erheté médon dihits, ha ennel az utélagos, msod- lagos, étfog6 feldolgozésnl olyan fontos kerdesre bukka- unk, amire-nem kaptunk vélast, pl. hogy mi volt az apa foglalkozisa. Ennck megfeleléen a szeeiksfeldolgozison (hatrhely- zeten) kivilgytéttadatok a boteg seemelysggének telje- seblo megertéset,szemelyiségterletesokrctségének egyaj- ta rekonstrukcistszolgalgk. Az utdlagos rekonstrukis ki- fejezetten a beszdgctéshelyethen nem manifestalodott sveméliséerézetekstdleli fl. A beteg tivolletében ezek- nek az informécioknak az 6vatos interpretcisjaegyedtl a verapeuta vagy egy mask szakért6 tus Klniaitapasz- talatn alapul, de abeteg szubjkti belitssban rj értl- rezésen til is felhasendthats objektiv magyardzatok re- onstrukcijra, Bz seakertelmet igényel, amivel azonban a beteg nem rendelkezik. Az anjag mésodiagos feldolgorisa 108 {elengedhetetlen kutatési céIb6l, a személyiségkoncepcis fe- {ulvizseélatshor, valamint elméleti prognézishoz, és ennek a ‘Hampstead Diagnostic Profil® mintaszerien eleget tesz. Er- re a célraaligha elégséxes az az adateytités, amit épphogy reg tud valdstania terapeuta a beszélgetéshelyzctben. Vagy ki kell bévitenink a vizsgélatieljrdst, vagy j6l dtgondolt Szempontok alapjin Osszedlitott dokumentici6t kell beve- zetniink. Fey napon magitdl értet6x6 les az optimal adat- ddokumentici6 mésiktitja, a mindendttfeltartéztathatatlanul eldretdr6 gépi adatfeldolgozss, és ez némiképp tehermente- siteni fogjs a terapeutat betegével szivd6 komplikst hely- etében, Minél eldbbre tart a tényszeri informéci6 misodlagos {eldolgozisa, annal jobban eltévolodik a beteg cayéni képé- 161, a betegsés személyiség-dsszetevGinek idesitipikus konst- rukci6jt nyeri el, és kutatdsicélb61 mas kOrképekkel dssze- hhasonlithat6va. vik, Emit tisctén klinikai scempontbsl fontos megtartani a Kontaktust a2 intertjelenettel, vagy a rekonstrukeiokat jelenetszerire visszaforditani é eleven kapesolati modellben elképzelni, Ezeket a kilinbizé kiértékelésitechnikakat nem kell ‘tékik szerint 6szehasonlitani, hanem szigortian a2 informé- cidforrds, a feldolgozis eszkézei és a céla irényulis szerint {cll megkilonbéztetni Gket. A beszélgetéshelyzetnek és ki- Ertékelési lehetdségeinek erés hangsdlyozisa megfelel a A. Freud: Aswssment of Chidhood Disturbances, Ps. Study ofthe (Child 17.0963), 188-p. 109pszichoterdpiés gyakorlat rutinjénak, és olyan, kordntsem Kimeritett informacioforrést tar fel, ami a természettudo- ményos gondolkodas sziméra a legnagyobb nchézségeket okozza. Az objektiv adatok pszichol6giai interpretécigja az {rodalombol igen ismerds eljérés. Az els6 interjéban tehdt a hatathelyzct a vizvélaszt6: itt d6l el, hogy melyik informé- ciéforrésig akarunk és tudunk eljutn, 6s hogy a seéndékunk az interjdval tisztén diagnosztikus, terépids, krizisterdpiés vagy tudoményos-kutaté legyen. Az els6 inter fenti aspek- tusaiintenzivebbé tehetdk a modem televizi6s rogzités segit- ségével. H. E, Richter" szisetematikusan dolgozta ki e2t az cljardst, € Gifajta interjatipust hozottlétre, mégpedig a ,ta- ito”, iletve ,tamul6” interjit. © HL E Richter: Femsehubertagung prychoanalyscher Interviews ‘aye, XI. (1967), 324 p. Ho A DIAGNOSZTIKUS INTERIT A pszichosnalitikus ele cimmel egy kis tanulmanyban kO- oltem egy hatarhelyzet anyagét, ami a kovetkezskben vie zolhat6: A beteget egy intéet kilt, felesége kiséretében jelent meg, aki tirelmesen vita fre vsseat6rését az inter- jb6l, Ort alt etdttem z6mok alkatéval, komoran tépelddve, izzadva, kidolgozott kézzel, & hallgatot, mintegy id6t he- syott, hogy nyugodtan megszemisljem, és megielenésével is hhasson rm. Kis id6 miltin egy ,s2cenikus informécioval” Keealte a beszélgetést. Egyértcimien felismerhet6vé tette sindékét, hogy hitelt érdemi6en bemutassa betegségét. +»Rogidn eldjulok, ha On cigarettéra gyi." Ugyanakkor ne- ikeszil6dott, hogy leput6bbi rohama 6ta magén viselt kék foltjat megmutasa, Tudatosan biztosan nagyon Kinos Iehetett a betegnek, hhogy ~ mint mér annyiszor— egy olyan orvessaléllseemben, aki esetleg nem hiszi el neki a betegségét. Ezenkivilolyas ‘mit Kivinhatnak t6le, amit betegsége mist tain nem tud teljestteni Nylvinval6an e miatt a kiltéstalansg miate dt benne duh és ketségbeesés. Hise a folyamatot a ,szokatlan helyzetre”besllittt op- = H. Argelander: Der psyehoanaltnche Refund. ache, XX, (1968), 785 p.‘ikival szemilj, gy kozlése tdattaln fenyegetésjllegét ‘iti magéra: Ne merészeljen cigarettra gyttani! ‘Az intelem dinamikus mozzanata ldtensen fenyeget6 agressivcist KolesOntz a betegnek, amit komor, tépel6d5 ragatartésa még inkib kiemel, mintha bels6 erdszakosim- pulzusok ellen ktzdene. Kézben azonban tudatosan gy m {atja be magat, mint betessége, illetve egy mésik személy gonatlan kezelésénck sldozatét. Ennek a s2cenikus nyi- ‘inynak a saubjekti jelentése ajo fli halleato szimara esak a tovdbi beszélgetés sorén, az életrajziadatokkal vik be- lathat6vé. Amikor fatlabb testuére halélirdl kérdezem, a beteg anya elbeszéléséblarra emlekszik, hogy a legkiseb testvére megfulladt a bolesdben, mert a batyja meggysjtotta a szobiban a szalmit, és amint megltta a tizet és a fist6t, rémilton kirohant, Tehit a kistestvér a bity veszelyes € ‘meggondolatlan cselekedeténck vlt dldozatavé, A kézeleb- i korblmények ahlhoz hasonlitotak, amit a beteg azinterjé secenikus mozzanatéban nem tudatosan jezet:,Ha cigaret- téra gyi, eldjulok!” Akkor vlik érthet6vé a jelenet miso- ik, informatiyalkot6rés2ének jelentése,aznz a kék foltok megmutatésa, amikor a beteg felindultan mond, hogy apja ayakran, indulatosan megverte, és emiatt minglg kék foltok- kal kellet jrkélnia. Betegsége szubjektv értelmezésénck szeenikus informécidja (gy hangzik: En a bstym & az pdm veszélyes, meggondolatlan és indulatos impulzusainak au Aldozata vagyok. A kozlésem igazsigir6 sj szemével is rmeguy6zbdhet.” ‘Usyancsak az életraai adatoKb6l erésithet6 meg a hely- ir et feltételezet,litensen agressziv, dinamikus eleme: a tera Peutéval szembeni fenyegets gesatus. Ez arra az intra- Pszichés konfliktusra utal, hogy meg Kell kizdenie sajét ‘erészakos impulzusaival (idemtifikéci6 az. apjaval és a bity- jéval). Az gjuldsi rohamok a beteget foglalkozisa ~ témeg- kozlekedési eszkiz sofdrje — feladsséra kényszeriterték, mi- tin énhibéjén kival megolt egy mask, kdzlekedésben résct vew$ szeméiyt. Eza ,meggondolatlan” erészakos cselekedet tettesként bélyegezte meg (és nem Aldozatként), kverkezés- ‘képpen immér azoknak a sorsiban kell osztoznia, akiket 6 maga tudattalanul az erdszak kilsS reprezentansaiként cemlitett meg. A beteget éppigy, mint apjat és batyja, beteg- sége miatt id6 elétt nyugdijaztak, A péiciens betegségét, amire az orvosok soha nem tudtak ésszerd okot talélni aktualisintrapszichés konfliktus kifeje- zéseként tirjuk fel. Ez kizirblag a szcenikus informéci6 se~ ‘ftsénével torténik, ami elérulja nektink a betegség szubjek- tiv értelmét. Most mér megérthetjak, hogy milyen félelmet kkelthetett benne az a kovetelmény, hogy térjen vissza a szak- majahoz, Ez a sajétos félelem uralkodott az egész interja alatt. A diagnosztikus interjban dltalaban esupén az els6 lépés az, hogy a tiinetek értelemszert dsszeflggéseit a hétterik- ben meghiiz6d6 konfliktusokkal magyarizzuk, hiszen a2 in- ikéciéfelallitésshoz és a progn6zishoz tObbet kell tudnunk arrél, hogy milyen személyiségstruktirdba ‘gyazédik ez a ‘oresemény, milyen képességekkel rendelkezik a beteg, és 8 kezelés sorin milyen struktirdra jellemz6 nehézségekkel és uaellensllésal kell szimolnunk. A beteg személyiségszerkeze- tének diagnosztizélésthoz emit egy mésodik munkafolva- rattal cokéletesidk a tWnetekkel dsszekapesol6dé jelenct rmegértéset. A szerkezetidiagnéis részleteskifejtése fogal- mi nchézségeket vet fel, és s2flesk6rd elméleti vitét tesz sabkségessé a2 alapelvekr6l. Igy hét példénk lezirisshor sak utalésokra szoritkozom. ‘Betogink tudatosan 6 embernek tara mays, és Sok pél- dt tud felhozniarra, hogy szndékosan soha sem tett sera ‘mi rosszat, Fiatalemberként mint muzsikus kédorgott, soknak hizta a talpaléval6t, de ha ivot,utina rogton ha- zatért, 68 sohasem randallrozott. Veleellentétben apja kife- jezetten hirtelen haragé és fegyelmezetlen ember volt, mig anya bardtsigos asszony Iehetett. Nyilvinval6, hogy a betes, mr korn a j6 anyéval azonosult, és passiv belitottsigi- nak megfelelden esakis a rossz apa dldozaténak tartotta ma- tit, és igyekezett kitéri eldle. Edb61 az eddig még nem Grtékeltinforméci6b6lkikerckitherjuk a beteg személysée- képét az aktuélis konfliktusokon til, és megitélhetjik a struktirérajellemz6 szempontokat, Ezenkivil az életrajzb61 az is kiolvashat6, hogy a beteg szigoré lelkismereti kivetel ményekkel korlitozza életét, és silyos tudattalan bintudat- {61 szenved ,Alit6lagos gyilkosséga” miatt. Képzeletviligat a praktikus hétkoznapi események tolik ki, BeszélgetGpart- nerként tompa és bolts nélkili 6s minden elél, ami meg- Grinthetné, szorongva tér ki, bér @ tudattalanul kialakitort jelenetben meglepéen Iittatni tudja Konfliktusét. Az én sacenikus funkeijnak ez a teljesitménye szemamel lithat6- ua fan a korén kialakult, kéclésre szolgal6 szervenbéshez tarto- ik, 6s meg6rz6dik a kevéssé differencist személyiségben is Némely vonatkozsban a beteg svinte Gnfejien ragasekodik sajétos clképzeléseiher, és nem lehet reflexiokat kivéltani belle. Passziv visszavonuldsra val6 hajlama kerekedik fell. Emiatt Iehetetlenség egyiitt dolgozni vele egy problémén tigy, hogy némi beldtésra jusson. Igazdn készségesen mee- igérte, hogy eljon egy masocik beszélgetésre, de az interja tutin eltint egy kothzban, és t8bbé nem hallatott maga Szenvedése nyomisa ellenére ~érthets okokbdl ~egyaltakin rem volt motivélt a Kezelésre, és az interjira is esak egy in- tézmény unszoliséra jot el. tt megszakitom ennek a sajétos esetnek a targyalésat, és fttérek a diagnosztikus interjé Altaldnosabb problémaira, ‘Tekintettel a lehetséges hatasokra, a beteget annyiban von- juk be a beszélgetésbe, amennyire a diagnézis, az indikici6 € a prognézis felallitisa szempontjabsl okvetlenill sziksé ges. Emiatt a diagnosztikus interjdinak ~ egy ismert Freud- idézetet médositva ~ a legkisebb energiamennyiségeel vég- ett probacselekvésnek Kell maradnia, Ez kUlonosen akkor megszivielend6, ha még nem tudjuk, hogy végil is kezelésbe vehetjik-e a beteget. A diagnosztikus tisztaség igényével még egydltalén nem meril kia diagnosztikus beszélgetés feladata. A betegeknek még a legjobb diagnosztikus felismerések sem hasznélnak, hha nem kéveti Sket olyan konkrét kezelés javastat, amely te kkintettl van kuls6 és bels6 realitisukra. Fontos, hogy a be- tegek motivaltak é elokészitettek legyenek a kezelésre, hi usszen helyesen értelmezett egyittmakodési késeségik nélkil erdéses a prognéais, kilondsen azokndl, akik esetében el- épzelhetetlon, hogy egy masik kollégahor iréayitsuk at. Misutt mar kifejtettem, hogy milyen speci ellenéllisok aakadalyozhatjék meg mind a diagnosztikus felismerést, mind a kezelésre val6 késeség mobilizélésat. Itt atra a szdmtalan tehetetlen betegre gondolok, akiker ilyen ellendllés tartott sakkban, a terapeutat kimeritették, é kils6leg azt a benyo- ‘mst keltették, hogy nem érdekeltek a beszélgetésben. A te- rapeutiinak legalabb annyit kell foglalkoznia ezekkel az el- lendllasi jelenségekkel, hogy fel tudja becsilni nagysdgrend- jilket az esetleges kezelés sordin, 6 hogy azt is képes legyen kkideriteni, vajon hatterikben a személyiségterletek eléegé clevenek-e ahhoz, hogy @ terdpiés erdteszités hasenosnak ‘inhessen. A diagnosztikus interjd e mésodik szakasza inkAbb ps choterépids jellogd, jllehet kizirdlag kezelésre val6 felké- saiést értnk rajta J. V. Coleman” sikrasaillt azért, hogy kezelést dgy ajénljuk fel, hogy inkabb demonstrjuk, sem- ‘mint magyarézzuk, 6 adjunk alkalmat a betegnek arra, hogy legaldbb egyszer tapasctalion egy ilyen kezelést.” Beszélge- tésveretésiink stilusa é ne kényszeritéstink vagy rébeszélé- sink motivilja a beteget, hogy maga hozza meg a fontos dontést a kezelés mellett. Adott esetben elegends jatékteret J, V Coleman: The Intl Phase of Pychotherapy. Bull. Meninger Gini 1374 (1989-50), 195. M6 hagyunk neki a mérlegelésre, felajénlunk egy Gjabb beseél- {gotést, a betegre bizva, hogy mikor kezdeményezi. A diagnosztikus interj két szakasera bontdsénak didakti- ‘kus okai vannak, ezek jezik feladat silypontjait, Valojaban akét célkittizés a beszélgetés elejét6l kezdve cgybefolyik. Az itt ajénlott technikaban mar a bevezet6 tdrténések tattal- mazzitk mindkét elemet, azaz a diagnosatikus érthetdség ke- resését és probatapasctalatként a beteg évatosan adagolt részvételét a megismerési folyamathan, Ezzel kerilhetjik el azt a praxisban gyakran megfigyelhet6 hibat, hogy a terape- ‘uta ugyan j6 diagnosztikus munkét végeett, de aztén nem tudja igazin, hogy mit javasoljon a betegnck. Gyakran még azt sem deriti ki, hogy a beteg érdekelt-e a kezelésben, ‘A Sigmund Freud Intézet kivizsgalasi menetéhe e célbol ut6- lagos megbeszélést illeszettink be, ennek sorin az elmu- lasztottakat ptolni lehet, és amennyien szilkséges - még ccgyscer alkalom nyfik arra, hogy probafézisban vessik fel kezelésijavaslatunkat,illetve deritsik ki a kezelésre val6 ké- svenlétet. Ennek a beszélgetésrésnek a technikja arra ird- nyul, hogy az interjdban nyert smereteket a speci felada- tokra alkalmazzuk, és adott esetben ebb6! az anyagbél vett értelmezésekkel potoljuk az igazi ellendlléssal folytarott munka egy részét. Az els6 interjlban vagy a mésodik bescé- ‘otésben végzett eldkészit6 munkit nem szabad dsszetévesz- teni a valédi kezclés cldzetes megbeszélésével, amelyben sveraiidésesen rogzitjlk a pszichoterspiss els ,itéksca- bilyait”, Az clozetes megbeszélést a tényleges keels szdmmé- ra kell fenntartani, Ha maga az els6 interjét készit6 kezeli urimajd a beteget, természetesen szabadon dont, hogy mikor jeri be az eldkés7it6 szakasat, ogy aztén azonnal vagy eBy és6bbi id6pontban targyilagosan, terépids attitdd nélkil be- A TERAPIAS INTER sul meg a kilatisba helyezett kezclés szabélyait, és ezeket regértesse u beteggel. Az eldzetes megbeszélés a kezclés sae, & nines clove kéze az els6 interja témsjshoz. Egyes A ,terdpits”jela6 egyes beszélgetésck esetében meghatéro- sver2dk nem elég élesen kalonitik el fogalmilag ezt a két el- zolt tcrapits feladat céltételezésének megielblésére szolgil jiarést. ‘A terdpids cél semmiképp sem akarja azt a hamis igényt elteni, hogy Onéll6 pszichoterapids cljrdssal szolgélna Littuk, hogy adottesetben mara kezcésreval6készenlét ki- alakitisa vid étmenetet képezazellensléson val6pszicho- terdpids munkshoz, még akkor is, ha ezen csak a kilatésba Ielyezettkezeléselokésztését értjk. Srinte még fontosabb torekvés az, hogy azolyan betegeket,akik eleve nem kémek Iezelést, vagy rOgtinalkalmatlannak bizonyulnak, étllitsuk valumilyen korltozottterdpids célkitizésre, mint az, hogy terépiéra alkalmas betepre talélunk. Az e626 betegtipus eseidben a beszélgetés gyonsabban viltozik it tantcskozisi, ‘mikézben a diagnosetikus igény hattérbe szorul. Tipikus pél- it itam ers6l a Beszéigetéstartalom alakja cio fejezet- ben. Tekntettel a beteg megviltoztathatatian élethelyzetére, ni, mi a oélravezeté, éppen ennek jobb megismerése miatt fordultak a szakemberek az els6 interji felé. Argelander is itt kereskedett. Mint Konyvébél lithato, tobb fejlemény is foglalkoztatta, Ekkor mér téma volt, hogy ‘a hagyoményos freudi irdnyelv, az analitikus el6irt passzivi- tésa, semlegessége, tikir jellege, tiseta projekcids fellet- ként miik6dése nem abszolit szabily, mér ismert volt Malan 6 munkacsoportja kisérlete (Argelander id6zi is), amely seerint aa intenzivebb ters hatds és a rovidebb kezelési tartam zéloga a terapeuta lelkesedése, segitdkészsége, aktiv involvécigja, Mar sokat beszéltek arr6l, hogy munkahipoté- 2s kell mar a terdipids folyamat elején,hiszen cl kell indulni valamerte.” Dilemma volt, hogyan lehet felismerni a beteg problémajabol, karakterébol, élettorténet6b61 szirmaz6 di- namikus erSket, amelyekkel a terapeuténak kés6bb dolgoz- nia kell (és ekkor mar megtdrtént a Freud korsban elképzel- hietetlen dolog, Argelander is utal r4, hogy a két emberre ° Mir nagyon korn felvetddbit a terapeut atviisinak Kerse, szem- ben Freud inkabh kieo, pase viernnuldsvel, Az eredeti mozglom sb albslja, oj skolaalaptsja Wilhelm Stckeleppen az aktitst ‘ite siscljra, irinenttaktv analicsnk never. A hipotziehet ‘letGen: Bak Tihamer, BirS Sindor (werk): Rovid diaamikus psz- ‘hotedpia 1992, Animals, Budapest 13korltoréd6 analitikus st filmre vagy veda vewzik,egy+ iriny~ ma gy mond: dtpillants~ eikron&t megfigyelik és megtapasctalhatik, hogy a terapeuta helyzetrtckelése nem fltétonil pontos vagy optimal). Az is kezdkideriln, 26 van laa kotetben is, hogy az ess benyomésok 68a ki- alakulé Kezdeti kapesolati sémik és emécidk is dontick é messzchat6ak lehetnek. Ezma sem tljesen ,megemésztett” tapasztalat,pedig mér kordn, a hewenes-nyolevanas éveke- ben mepleps adatok Keriltek a felsznre, a talkozis els perce olyan szemelypereepci6s és érzelmi reaktivélmé- ryek Keletkeztck mind a péciensben, mind a terapeutaban, amelyek KésObb lig vagy nehezen vltoznak, és amelyek i hatnak a terdpia menetére és eredményességére. Ezek mi- at dla tudoményostéma a ,megtelel6” piciens illesé- se a ,megfellé terapeutshor az wn, matching’ bat a leg- tb terapeuta sem akar megbaritkozn azal a gondolatal, hogy a .j6" vagy a ,megfeeléen kiképeett terapeuta nem td optimdtisan kezelni minden esetet (természetesen az al- almassgi il. az indi kritériumokon belt). Eben a helyzctben Argclander sok djdonsigot fogalma- 2ott meg konyvdhen, Ezek fogalmi,szmletjellegiek. Ui ‘saz els inter koncepeigfa mint ents mint az inde “1 kérdésektdtlihan: Buda Béla (seek): Pxchoterspin Gondola Budapest, 1981; Buda Béla: Pschoterpn. Kapsolt ce Konmunikiis ‘Akai Kind, Budapest, 2004 Aa less) ony Atekintés: J. L. Nikko, S. A. Smith: Clinical Preventive Services in Subwance ‘Abuso and Meat! Heath. DHW, SAMSHA, Rockille, MD, 2008 4 16 folyamaton belli bnéll6an kezelend6 processaus. Ujsze- 1 az objektiv és a szubjcktivadatok alapjn jl ismert psz- choteripids értékelése, az objektiv adatok szévegkOenyeze- tében (ahogy ma nevezzik) a paciens é a terapeuta inter- scubjektivitésa & az cbben létrchozott interakci, a péciens szubjektiv viligénak rekoasteukeidja, a pszichoteripia lé- nyege.” ‘A legnagyobb felismenés a szcenikus viselkedés kiemelé- se volt. A terdpids helyzetben a pécicns megjelenése, on- reprezenticiés modja, vselkedési és Kommunikicios stilu- sect mindenki megtapasctalja -amiigy is szembetiin6, ém ha ezt (pszicho)genetikusan és determinisztikusan (pl. a fre- ui ismeilési kényszerelve jegyben) fogiuk fel, és ha hozzi- tessaik a terapeuta érzelmi rezonanciéjt és a viselkedésre, kommunikici6ra adottértelmezéseinek szerepét, akkor va: lamiféle hermeneutikus it ayflik a mélyebb, motiviciés és cemocionélis lek tartalmak fel, és ez az it elvezct @ gyer- rmekkorba, a esas, a timeteket okoz6 alapkonflktusokig, & a terdpia irdnyuldsét, feladatsorét szabhatja meg" A. sucenkus viselkedés Koncepcisja mag fontos eleme a ps choanalitikus, il. pszichodinamikus terdpids kép2éseknek, de mis szavakkal, més tudoményos dsszefigaésekben ezzel rinden pszichoterpissirényzat fogalkozik. J6 elv a hatar- © A pazchotetipissakiodalombun sok hasonlé mopigyeés er 8. segyaetben idzet Konyvek is besmolma, een kvl Sokat vista et [Blin Mibsly i, pl Michacl Balint, Enid. Balint. Paychotherspeutc Tecimigues in Medicine, Tavistock, London, 1961 ill M. Balint Primary Love and Psychoanalytic Techniques Hogarth, London, 1962 135helyzet, amely megviligitja a terépids szituici6 sajatos kom- amunikiciés rendszerét, amelyet a terapeuta alakit ki és sza- balyoz, é amely sajétos mozzanatként emelkedik ki az els6 interj dinamikajabsl. A hatarhelyzet Argelandemnél a be- svélgetési folyamat kulonds alkalma, kritikus pillanata, ami- kor a megértett szubjektiv Ssszefiggés megragadhat6va vi- lik, 6 teret ad az esetloges meghatarozs jelentéségti fordu- latnak, az értelmezés (interpretici6) megszlletésének és a probléma kibontésénak, Iyenkor mér zajlik a pszichoterépia — pszichoanalizis vagy més, in, feltér6 vagy psvichodinamikus terdpia -, a ha- ‘ichelyzeti megayilvinulds mér a tudattalan tartalmak tiszt- zését engedi meg, amely tikrézhet bels6 konfliktust, lehet cellendilis vagy (indulat)ttétel, de ez egyben egyfajta diag- nzis is, nem kértani, hanem pscichoterdpigs médszertani Griclemben, felismerés arrél, hogy a terépist milyen irény- ‘ban és médon kell il. lehet folytatni.” ‘alin ez a legfontosabb mozzanat Argelander megkizeli- 1tésében, Hasonl6 gondolatmenetet kovetett Balint Mihaly is, aki a hatdrhelyzetben (pl. a secenikus viselkedés nyomin) " Bat klondsen amalszitotitsflfgiso, Il. az epvistencialista szem- Ielet fj Ki vligosan, pl. Frede Strasser, Alison Strasser. Busoni Tie-Limited Therapy. The Wheel of Estence. Wey, Chichester, New ‘York, 1997; Fry van Deurzen: Paradox and Pasion in Pachothorapy. An existential approach to therapy and counselling. Wiley, Chichester, ‘New York, 198; Trg Wil: Ecological Peychotherapy. Developing by ‘Shaping the Personal Nice. Hogree & Huber, Seat, Toronto, 1999 Erol egyik jo esszefoglalis: Leis R. Wolbers: Handbook of Shore ‘Term Paehotherapy. Tieme-Stratton, New-York, 1980 136 rmegjelen6 dinamikus tartalmakat fokusenak nevezte. Nyo- at szaktik fokélis terdpinak is nevemni. Mint Argelander ij, fontos az értelmezés fogadta- tsa, haa pdciensben ennek nyomén belts szletik, ha ké- pes Osszekdtni valamely probléméjét a terdpishelyzetben rmutatot visekedésével,akkor virhat6, hogy a terpis mun- ka j6l fog haladni. A rdvidterdpis irdnyzatok sein kivétel nélkalhangstlyozzék 2 korai értelmezések (egyesek préba- értelmezésekrl beszélnck) fontossigt, kvl, haa felzinre kerio témak vagy az arra adottértelmezések szorongést ki- Alt vagy kiot6jellegiek.” Argelander viigja szerint az els inter sordn meg Kell ulnia a terdpiés munkanak, mintegy erdk és ellenerdk fe- szilnek egymésnak, pl. a terapeuta torekvései a péciens el lendllésévaltalélkoznak (az rk metafordja nyomén alkotta Freud az analitikus terdpia isa dinamikus jel6t esakGey, mint a személyiségen bel felttelezottkonflktusok leirésé- ra), a beszélgetésérzelmekkeltelitéik, 6s fay nik esély az ‘redményesfolytatésra Erdekes médon Argelander chitasitja az empatiafogel- mit, amely a beleéI6 megértést fejei ki. Eat pedig eredeti- leg Froud irta le, de a folyamatot nem neveate meg kiln, A fokuse metafor egik tng is Balint Mihaly. Ere Enid Bali, 1.8, Novel (eds). Siw Minutes forthe Patient. Iieractions in Genera Practice Consultation. visto, London 1973 ill Rolf Lachaver: Det Fokus in der Psychotherapie. Fokubsitze und te Aawondung in Kurztherspie und anderen Formen analtscher Psjchotherspie. Pfeifer, Manchen, 1992 17csak ritkin é utalisszertion a német s26val ~ amelyb0l az cempétist Amerikaban szdrmaztattak -, az Einfithlunggal, amely eyszertien beleéléstjelent. Mint a hatvanas évek né- ‘met analitikus nemzedéke, Argelander is talan azért nem akarta elfogadni az empatia fogalmét, mert til egyszeriinek érezte a feltételezett rezonancidt, szemben pl. az dltala lett ‘sszetett folyamattal, amely a terdpidis Keretek kzOtt visel kedésben és seavakban megsziletik, és amelyet a terapeuta szinte babaként segit a vildgra az értelmezéssel. A megscile 163 a tudatosulést jelent, a kordbban tudattalan lelki dssze- fiiggések integralédését @ péciens énjébe. Az analitikusok ‘mintegy félrették is a terapeuta lelki semlegességét az érzel- ‘mi rezonaneidktl. Bar egyes pszichoanalitikusok nagy sze- repet jitszottak az empétia fogalménak tisztézAsdban (pl ‘Theodor Reik), msok sajét iskoldjukban konceptuélis alap- ‘koként kezelték (pl. Heinz Kohut), az empétia a humanisz- tikus pszichol6gién, kalonésen Carl Rogers tin. személyk6z- pont irényaatdn &t terjedt el, de ma mar a legtbbb terdpis médszer és elmélet alkalmazza."" ‘Van olyan pszichoanalitikus felfogés, amely éppen a kom- rmunikécidban megjelené tudattalan rezonanciskat tartja a legfontosabbnak a terépiéban, ezen a sfkon tudattalan par- beszéd zalik a piciens és a terapeuta kOzitt, a rejtettfélel- -mekre és hérftdsokra a terapeuta reakcii valaszokat adnak, "Buda Bela: Empstia- boos loktana Ego School Bt, Budapest (4 Atdolgcaot kinds), 193, arthur C. Bohart Lese S- Greenberg (eds Empathy Reconsidered. New Directions in Prebocherapy. American Pajhologial Assoiation, Washington, D.C. 1997 138 cezek gyakran eltér6ek a tudatos reflesi6ktl, pl. az értel rmezésekt. Ez a pérbeszéd azels6interjé sorén indul meg ésbontakozik ki, ebben a megkivelitéshen is kiemeltfontos- sig tehit az els taldlkozés, vagyis Argelander Konyvének témija." ‘Az els6 interjdkozponti kérdés lchet @ pszichoteripias képzésben és kutatisban, err] sok kézlemény sz. A vizsgé- lodést neheziti, hogy az. Argelander éltal leet ,igni” psci- choterépifs indulisritka.Altalaban el6zetes megheseélések, iagnosztikus lepések, egyezkedések utén ke2dBdik a psi choterpia, sok elven pl a betegbiztosti is igényel diagnd- ist, rendszerint a nemzetkozileg elfogadott betegségtani rendszerek (pl. a BNO-10 vagy a DSM-IV) jegyében. Ha vax lakit pszichoterdpiaba kildenek, valamilyen talilkozds mér eldzetesen lezajott,amely révethet a pseichoterspiis tal ozésra, A hegyomnyos analiikus gyakorlatban fontosnak tartotték az tn, terdpis scerzsdest, vagyis a megillapodist az egylttmakbaés kereteiben és feltételeiben. Ez a fajta kommunikicis erdsen raciondlis it nines méd hatéchelyze- tek kiakndziséra, a szcenikus viselkedés mogjelenhet, de it nehéz vele dolgozni. Usyanakkor a tényleges els taldlkozis, 44 megismerkedés kialakithat sémakat, ,imprintingeker”, ‘mint Konrad Lorenz hires példja a tojisbél kikelé kiska- csikr6l, amolyek azt a mozg6 Iényt vagy tirgyat KOvet amely az els6 nap van a kézelkben, litsterdkben. A korai "Mary Sullivan fed: Unconscious Communication in Practice. Open University Pres, Buekingham, Philadsihis, 1959 39bevés8dés Iehet negativ i, néha hosszd ideig tart feloldozni a kezdeti félelmeket.* ‘Az els interjG teht kimerithetetien téma, sokfelé égaz- tathat6, de a gyakorlat szméra minden vonatkozésban fon- tos. Erdemes és Kell vele foglalkozni. Argelander konyve a korai, Kezdeti probalkozisok cgyike a feltarésra, megvildgl ‘tasra. Ezen a konyvon ét KOnnyebben juthatunk el a problé- ‘ma ~ 6s ezen St a pszichoterdpits folyamat - megértéséhez. Dr. Buda Béla » Sabayi Gabor, Fused Janos (erk) A. psichoteripis tankonsve. ‘Medicina, Budapest, 2000 40AJANLOTT IRODALOM: Balint Mihalye Ehdleges seretet és psichoanaltikus techni Ll, Asim Kind 1, Foulkes, SH A soportanalittuspeichoterspi avsdsere és ee, Anim va Kind, 2000 Ferenc Sindor A pichoanalisrvid meres, Anima Kad, 2002 Malan, DH: Egyén diam pzichoterspin, Animula Kind, én. Mitchel SA, Black, MJ: A moder pzchosnaltitus gondolkodis tré- ete, Animla Kind, 2000, later, Adam: A psrchodrime algjai Torénct, clmelet, gyakorat, ‘Animula Kia, 2008 ‘Bugy Emdke, Safir Erika (6): Kina’ pscicholiga’esetanulméayok, Anima Kiad6 1, Fred Tinos; Németh As Tisha P: A psichitria magyar kécikiaywe, Medicina Kia, Mérei Ferene-V. Binet Agnes: Germellktan, Medicine Kia, 6 Donald O. Heb A pszichoipiaalepkérie, Turn Kia, 6 Kail E, Dambech: Peichorerror (mobbing) az skoliban,Akkord Kinds ‘Buda Bela: Pichoterdpaikapesolaté kommunikis, Akadémiai Ki 18,2004 Blinc Minily: Az orvos a botge & a botegsés, Akamai Konykinds, 1961 Hermann Imre: A pszichoanalis mint médszer,Gondolt, 1988 48