Jog

A jog lényege, hogy nincs konkrét, egzakt megfogalmazható tartalma.

Jogforrások
A jog megjelenési formája. A magatartási szabályok megfelelősége, jogi nyelven: normatíva

A magatartási szabályok az állam kialakulásával jönnek létre, ezt már akkor is jognak vagy
jogi szabálynak hívják.

Jog – jogszabály definíciója

Nem más, mint az állam vagy közhatalom szervei (1) által alkotott vagy elismert (1)-(2)
általános magatartási szabályok (3), amelyek érvényesülését végső soron az állam kényszerítő
ereje biztosítja (4)

(1.) Az állam vagy közhatalom szervei

Azok a szervek, amelyek önálló állami funkciókat látnak el és testesítenek meg.
Magyarországon ezek a szervek a következők:
- a törvényhozás szerve az OGY, önálló közhatalmi szerv
- az államfő (köztársasági elnök
- a végrehajtó hatalom 3 egységből álló szervezetrendszere:
1.) általános hatáskörű szerve a végrehajtó hatalomnak a Kormány
2.) a központi szakigazgatási szervek rendszere (pl. minisztériumok v. a nem
minisztériumi formában működő orsz. Hatáskörű szervek)
3.) helyi, területi, kihelyezett egységei (deko szervek)
közhatalmi szervek még:
- az igazságszolgáltatás szervei, a bíróságok
- az Alkotmánybíróság
- a XX. Századtól kezdődően a helyi közhatalomként a helyi önkormányzatok
- a Legfőbb Ügyészség (a vád és a törvényesség legfőbb szerve
1.) szocialista típusú ügyészség
2.) Kontinentális ügyészség
Nincs meg a törvényességi ellenőrzési funkció, nem önálló szerv, hanem a
végrehajtó hatalom alárendeltje, abba tagozódik be.

(1953-tól van ügyészség Mo-n, 1972. évi V. tv. Az Ügyészségről, azóta uaz. Az ügyészségi
szervezet van)
Magyarországon jelenleg szocialista típusú ügyészség van, de a rendszerváltoztatás óta
próbálják átszervezni kont. típusúvá.

(1)-(2) állam vagy közhatalom szervei által alkotott vagy elismert

A jogi szabályok egy részét ezek a közhatalmi szervek előre meghatározott jogi eljárási
formában megalkotják, létrehozzák, elfogadják és a többi jogszabály a gyakorlatban kialakul,
és ez utóbbiakat az állam csak elfogadja, jogi normáknak minősíti.

(3) Általános magatartási szabályok

Ezek az írott jogi normák Mo-n általános jelleggel a társadalom egészére vagy nagyobb
csoportjára nézve vannak megfogalmazva.
 2

(4)… amelyek érvényesülését végső soron az állam kényszerítő ereje biztosítja

Ha a jogi normát, pl. a törvényt nem tartjuk be, akkor az állam kényszerítő erejével
(apparátusán keresztül) be fogja tartatni, ez a jog differencia specifikája (megkülönböztető
ismérve).

Polgári átalakulás
A XIX. Sz. második felében az állam által alkotott egyedi jogi normákat felváltják az ún.
normatív (általános) jogi szabályok. Ennek okai:
1.) Az általános jogi szabályokkal akadályt emelnek az állam hatalmi önkénye elé
(megakadályozzák azt, hogy az államhatalom különböző ügyekben belátása szerint
cselekedjen).
2.) A normatív szabályokkal elősegítik az egyenjogúság megvalósulását.
3.) Kiszámíthatóvá, előre láthatóvá teszik a közhatalom cselekvését
Fentiek által megteremtődik az ún. jogbiztonság, ez pedig a jogállamiság XIX. Sz. óta élő
alapelve a jogban.

A jogrendszer fogalma:
Egy meghatározott helyen és egy meghatározott időben hatályban lévő jogi normák
összessége.
Egy országon belül is többféle jogrendszer lehet. Pl. a muzulmán országokban egyrészt az
írott jog, másrészt az egyházi jog. Pl. Az EU-tagállamaira érvényes az EU-s jogrendszer és a
saját országának jogrendszere is. A nemzetközi jogrendszer pedig az összes rendszer felett áll.

Jogrendszerek csoportosítása jellemzőjük alapján

Néhány tipikus jellemzővel rendelkező jogcsalád:

a.) szocialista
b.) kontinentális
c.) angolszász

a.) önálló szervként van létrehozva

b.) Az írott jog dominál, ami jog, az le van írva. Differenciált jogrendszert alkotnak,
amelyek egy zárt közösségben teljesednek ki. Ez a rendszer szintek szerint tagolt,
hierarchia van köztük. Az egész jogrendszer élén az alkotmány áll. A precedens jog
szerepe egyelőre nem jelentős. Az angolszász jogrendszert is elkezdték kodifikálni
(írásba foglalni), bár ettől még megmarad a precedens jellege, azaz: a törvény holt
betű mindaddig, amíg a törvényt egy bíróság nem alkalmazza.
c.) Szokásjogon alapuló jogrendszer, ahol a bírói joggyakorlat szerepe meghatározó. Az
pedig a precedens jogra épül. Pl: Ha egy alsóbb szintű bíróság hasonló jellegű ügyben
olyan esetet talál, amelyben egy felsőbb szintű bíróság precedens jellegű döntést
hozott, akkor azt az alsóbb szintű bíróságnak követnie kell.

A XX. Században a b.) – c.) jogrendszer elindult egymást irányába.

A magyar jogforrási rendszer

A magyar jogrendszer csúcsa az Alkotmány, de az EU-s csatlakozás okán jogforrási
rendszerünk nem önálló, nem szuverén, így az Alkotmány csak belső jogforrásunk.

Belső jogforrási rendszer

Meghatározó jogszabályok a belső jogrendszer szempontjából:
 3

- Alkotmány (a többször módosított, az 1989. évi XXXI. átfogóan módosított, 1949. évi
XX. Törvény)
- A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
- A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
- A jogszabály szerkezetéről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet
- A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. Törvény
- A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályairól szóló 46/1994. (IX.20.)
OGY határozat
- A Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX.20.) Korm. Hat.

A jogforrások típusai
1.) jogszabály
2.) Nemzetközi szerződés
3.) pszeudo v. ál jogszabály
4.) latens v. lappangó jogforrás

1.)
A jogszabály olyan általános magatartási szabály, amelyet az arra feljogosított közhatalmi
szervek kifejezetten azzal a céllal alkotnak meg, hogy a jövőre nézve absztrakt módon
szabályozzák a társadalmi viszonyokat. A jogszabályok formálisak és mindenkire kötelezőek.
(Ez a jogszabályok megkülönböztető ismérve az összes többi jogforrástól.) Amennyiben nem
tesznek a jogszabálynak eleget – miután jogi normákról van szó – közhatalom útján
kikényszeríthetik.

A jogszabályok csoportosíthatók olyan szempontból, hogy

1.) központi típusú vagy országos szintű jogszabályok
- törvényi szintű jogszabályok
- rendeleti szintű jogszabályok

2.) helyi szintű jogszabályok

Rendeleti szintű jogszabályok, két egymás mellé rendelt szintjük van:
- területi önkormányzat rendelete
- települési önkormányzat rendelete

Alkotmány
Általános értelemben:
Valamely kisebb vagy nagyobb csoport működését, a tagok egymáshoz való viszonyát, a
csoport külkapcsolatait szabályozó magatartási szabályrendszer. (Használják pl. működési
szabályzat szinonimájaként, pl. egy párt működési szabályzata)

Pontosítva:
Az alkotmány egy olyan törvénye, kódex, jogszabály, amely a belső jogrendszer élén áll,
rendelkezéseibe nem ütközhet semmilyen más jogi norma.

Alapvetően háromféle tárgykört szabályoz minden demokratikus ország alkotmánya:

1.) szabályozza az alapvető társadalmi, politikai, gazdasági kérdéseket (pl: az adott ország
államformáját tekintve köztársaság, kormányformája parlamentáris, piacgazdasága
van, jogállam).
 4

2.) Szabályozza az állami szervek létrejövetelére, működésére, egymáshoz való

viszonyára és megszűnésére vonatkozó legfontosabb kérdéseket (tehát az alapvető
kérdéseket, a részletes szabályokat törvények rögzítik)
3.) Rögzíti az ún. alapvető jogokat és az alapvető kötelezettségeket.

Alkotmány fejlődés
Az 1949. augusztus 20-i Alkotmány elfogadását megelőzően a magyar államiságban ún.
történeti v. íratlan alkotmány létezett. Az íratlan alkotmány nem azt jelenti, hogy nincs írásba
foglalva, hanem hogy nincs egy kódexbe foglalva, hanem különböző dokumentumokból,
uralkodóval kötött szerződésekből, megállapodásokból, alkotmányos szokásokból áll össze,
melyektől egyetlen uralkodó sem térhetett el – ezek a sarkalatos törvények.

A Tanácsköztársaság alkotmánya
1919 tavaszán elfogadtak egy írott alkotmányt, ez volt az első (ugyan nem demokratikus) írott
alkotmányunk. Ezt a Tanácsköztársaság időszakának végeztével hatályon kívül helyezték és
visszatértek a történeti alkotmányhoz.

Az 1949. (VIII.20.) született XX. Tv., az alkotmány szovjet mintára készült (1936. évi sztálini
alkotmány, amelyet valójában Buharin írt), és ezt a szocialista országok kivétel nélkül
mintaként alkalmazták.
1949. után – a mai napig bezárólag – összesen 41 alkalommal módosították (aminek hátránya,
hogy a sok módosítás során a jogrendszer stabilitása sérül), ebből egy átfogó módosítás volt,
az 1989. évi XXXI. Törvénnyel végrehajtva, és ennek során tartalmában és szerkezetében is
megváltozott.

Az Alkotmány 15 fejezetből és 78 szakaszból áll. Az Alkotmány az egyetlen olyan

jogszabály, amelynek megalkotásában a nép közvetlenül (népszavazás) vagy közvetetten
(választott képviselők útján) részt vesz.
Magyarországon a törvényhozást az OGY bonyolítja, univerzális törvényalkotó hatásköre
van. Ez azt jelenti, hogy az OGY bármilyen kérdésben, részletességgel, bármilyen
témakörben szabályozhat törvény által, azonban kivételek is vannak, amelyeket az
Alkotmánybíróság határozott meg az 1990-es évek elején hozott döntésében:
1.) A törvényi szabály nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal
2.) Nem lehet ellentétes az EU jogával (és ha lesz majd, az EU Alkotmányával)
3.) Nem állhat ellentétben a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveivel
4.) Nem állhat ellentétben törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekkel
5.) A törvényi szabály nem sértheti az alapvető jogok lényeges tartalmát.

Fenti kivételek a szükségesség – arányosság teszten alapulnak. Egy törvén kivételképpen

mégiscsak korlátozható, az alapvető jog lényeges tartalma, akkor, ha két feltétel egyidejűleg
érvényesül:
1.) Egy másik alapvető jog érvényesülése érdekében, védelme érdekében van rá szükség
(ez a szükségesség oldala)
2.) A korlátozás arányos (nem okoz nagyobb joghátrányt, mint amekkora előnyt biztosít)

Korlátozhatatlan vagy alapvető vagy anyajogok

Az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a férfi-női egyenjogúság, a kisebbségek
jogai, a vallás szabad megválasztásának joga.
 5

Kizárólagos törvényhozói tárgykör

Az olyan tárgykör, amelyet minden szinten a legapróbb részletekig örvényben kell
szabályozni. Ilyen pl. a bűncselekmények megállapítása, hogy mi számít annak, azt kizárólag
törvény állapíthatja meg, rendelet nem.

Kifejezett vagy fenntartott törvényhozói tárgykör

Melyeket legalább a legfelsőbb szinten törvényben kell szabályozni. Részlet szabályokat
rendeleti úton is meg lehet határozni, pl. az államhatalmi szervek működése.

Végrehajtói törvényhozói tárgykör

2004. óta, amikor az EU végrehajtó szerve döntést hoz, országunkon belül érvényesülő
normákat végrehajtásában határozza meg törvény.

A törvényt a következő szavazati arányokkal lehet elfogadni

1.) abszolút többség (legalább 2/3-a a képviselőknek)
2.) minősített többség (legalább 2/3-a a jelenlévő képviselőknek)
3.) egyszerű többség (50 % +1 szavazata a jelenlévő képviselőknek)

Törvényerejű rendelet
Nem a törvényhozó szerv által alkotott olyan jogszabály, amellyel törvényt lehet pótolni,
módosítani, hatályon kívül helyezni vagy végrehajtásában felfüggeszteni. Az OGY-t
tehermentesítik a törvényerejű rendelettel A végrehajtó hatalom szervei ideiglenes jelleggel és
rendkívüli körülmények között alkothatják meg. (Az I. Világháború időszakában alakul ki a
jogi szabályozás e formája, mert előtte kétkamarás OGY volt.) Még ma is mintegy 500
törvényerejű rendelet van hatályban, mivel hiába szűnik meg egy jogalkotó szerv, az általa
megalkotott szabályok automatikus nem vesztik hatályukat.

Rendelet
Kezdetben arra szolgált, hogy az általánosan szabályozott törvényt részletezze, lebontsa.
Ezeket a rendeleteket végrehajtási részletező rendeletnek hívjuk ma is. A XX. Sz. közepén a
végrehajtó hatalom jogot vindikált magának, hogy több tárgykörben rendeleti szinten
szabályozzon – autonóm rendelet. Ez olyan tárgykört vagy életvitelt szabályoz, amelyet más
felsőbb szintű jogi norma még nem szabályozott.

A legfelsőbb szintű rendeletalkotó szerv a Kormány, ő alkothat autonóm rendeletet és

végrehajtási rendeletet is. A miniszterelnök, illetve a miniszter csak végrehajtási rendeletet
alkothat. 2004. május 1-je óta a Jegybank elnöke is alkothat rendeletet, de kizárólag csak
végrehajtási rendeletet.

Helyi rendeletalkotás
Magyarországon az önkormányzatok végzik. Beszélhetünk
- területi önkormányzatokról (megyék)
- települési önkormányzatokról (község, város, fővárosi kerület)

Mindkét típusú önkormányzat alkothat rendeletet, autonóm és végrehajtási rendeletet

egyaránt. Az ő rendeleteik nincsenek alá-fölé rendelve egymásnak, tehát nincs köztük
hierarchia. A települési önkormányzatoknál a képviselő-testület, míg a területi
önkormányzatoknál a közgyűlés alkotja meg a rendeleteket, minősített többséggel. Az
önkormányzati jogban meghatározott minősített többség nem azonos az OGY minősített
 6

többségével, hanem annak abszolút többségében meghatározottakkal. Azaz: Az

önkormányzati rendelet elfogadásához az összes képviselő 50 % + 1 szavazat szükséges.

A hatályos Alkotmány felsorol néhány minősített helyzetet, amely a hétköznapi

viszonyoktól eltérő állapotok vonatkozásában rendelkezik:

1.) Rendkívüli állapot

Akkor hirdetik ki, ha az ország egy külső hatalommal már háborúban áll (hadiállapot) vagy a
országot egy külső hatalom részéről háborús támadás veszélye fenyegeti (háborús veszély).
Létrehozzák ilyen esetben a Honvédelmi Tanácsot, melynek elnöke az államfő, tagjai a
kormány tagjai, az OGY elnöke és frakcióvezetői és a Magyar Honvédelmi Vezérkar Elnöke,
tanácskozási joggal. Az Államfő, a Kormány és az OGY jogkörét átveheti a Honvédelmi
Tanács és így törvényi erővel bíró rendeleteket alkothat. Ezek törvényi szinten állnak, nem
ütközhetnek az alkotmányba és velük szemben követelményként áll az az 5 korlát, amelyek a
törvényekre igazak:
1.) A törvényi szabály nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal
2.) Nem lehet ellentétes az EU jogával (és ha lesz majd, az EU Alkotmányával)
3.) Nem állhat ellentétben a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveivel
4.) Nem állhat ellentétben törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekkel
5.) A törvényi szabály nem sértheti az alapvető jogok lényeges tartalmát.

Hatályuk kizárólag a rendkívüli állapot végéig állhat fenn.

2.) Megelőző védelmi helyzet (Honvédelmi törvény, 2004. évi CV. tv.)
Ha az országot külső háborús támadás veszélye fenyegeti vagy az ország külső katonai
szerepvállalása indokolttá válik. Bizonyos tárgykörök vonatkozásában az Alkotmány által a
Kormány van feljogosítva arra, hogy törvényi erővel bíró rendeletet alkosson.

3.) Veszélyhelyzet
Akkor lehet az Alkotmány alapján kihirdetni, ha az emberek életét és vagyonbiztonságát
elemi csapás vagy ennek veszélye fenyegeti. A Kormány van feljogosítva, csakis ilyen
helyzetben, hogy törvényi erővel bíró rendeletekkel szabályozzon.

4.) Szükségállapot
Akkor hirdetik ki, ha az államhatalom megdöntésének vagy a hatalom erőszakos
megszerzésére irányuló belső fegyveres támadás következik be, vagy ipari katasztrófa
történik. Ebben a helyzetben a Köztársasági elnök jogosult arra, hogy rendeleti úton vezesse
be a szükségállapot idején indokolt lépéseket. Ez a rendelet nem bír törvényi erővel.
Szükségállapot idején a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága ellenőrzi a
Köztársasági Elnök által rendeleti úton bevezetett intézkedések jogszerűségét. Ezek kizárólag
a szükségállapot végéig vannak és lehetnek hatályban.