KRIYANAND (Zoltai Miklos)

KRIYANAND

(Zoltai Miklos)

,/

JOGA:

UT AZ ELETHEZ

Magankiadas, 1992.

A borftot tervezte: Zoltai Miklos

TART ALOMJEGYZEK

Koszont6 7

Ajanlas .9

Tanacs 11

© Zoltai Miklos

Elsd resz KEZDET

Mi kesztetett az Irasra? . Miert kezdtem jogazni? A JOGA ELETUT ...

15 19 24

Masodik resz BEVEZETOELOZMENYEK

Jelen eletiink .eredrnenyei"

Kovetkezmenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 39

Hannadik resz

A JOOA ERTELMEzESE, CELJA, FELADATA

Az clet celja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Segft a j6ga! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi nem a j6ga .

Jogameghatarozasok . . . . . . . . . . . . . . . . . A j6ga ertelmezese: tudomany, komplexitas, eletmod

erhetiink el? .

49 54 55 58 61 67

Megjelent Zoltai Miklos magankiadasaban

Szedte: Inform Studio Kft, Debrecen Keszult a Mozgaskorlatozouak PIREMON VaIlalata nyomdauzemeben Felelos vezeto: Dr. Gere Kalman vezerigazgato ISBN 963 400 729 5

Debrecen, 1992.

N ,Negyedik resz ,

ELOKESZULET A JOGARA

77 79 87

.114

"E16fteletmentes, nyitott es befogadokepes vagyok" . 118

5

Onismeret-lSrunegval6sltas 121

.Kutatom, elmelyedek lSrunagamban" . . . . . . . . . . . . . 134

,,A esendben megtahUod onmagad, A esend Te vagy." 139

Kepzele~ 151

Relaxae16-relaxcUtsag 155

,~yugodt ~agyok. Nyugodt vagyok mindig es

mmden klSrillmenyek klSwtt A nyugalom

sugarzik belolem."

. . . . . . . . . . . . . ,,160

Otooikresz PATANJALI: JOOA SZUmANI

~ j6g~ny~le angaja 167

ama mjama 175

J .

ama 181

N" .

A;::: 211

P . . 238

ranajama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .256

~kas~, Prana-akasa, prana . . . . . . . . . . . . . . . . . . .257

anajama 266

Kundalini j6ga . . . . . . . . . . . . . . . . . . " .... 273

Prana nadik . . . . .

A csakrak 274

Pratyahara 283

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .289

D:Z elmeszubsztaneia figyelemcUlapotai . . . . . . . . . . . . 302

arana . . . 311

A kondlci6 .

Dhiana 315

~ ; 322

Kontemplacin . 332

Szamadhi .....

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

Hatodik resz BEFEJEzES

Ut6sz6

. . . . . . . . . . . . . . . . . 349

Irodal .

om 352

6

Koszontd

"HARY AUM"!

E mindent onmagaba foglal6, magasztos, tiszta koszontessel iidvlSzlom az Olvas6t.

Koszontom szeretettel es tisztelettcl.

E koszontesben az egesz Kozmikus Let igazsaga talalhato meg.

Az egy es a sok, az egyedi es az altalanos. Az egyen es a kozosseg, a szemelyes es a szemelytelen, A kiils6 es a bels6. A ciklikus es az id6tlen, a zart es a nyitott, a veges es a vegtelen. A lathato es a lathatatlan, az erzekelhetd es az erzekelhetetlen. A megismerhet6 es a megismerhetetlen, a felfoghat6 es a felfoghatatlan. A tevekenyseg es a nyugalom, a valtozo es a valtozatlan. A szuletes, a novekcdes, a funkcionalas, az clet, a csokkenes CS az elrmllas, a halal. S ennek orok korforgasa.

E koszontes azt is jelenti, hogy egyek vagyunk. Egyek vagyunk CS egysegben vagyunk mindennel es mindenkivel. Minden CS mindenki, a mikrokozmosz eppugy, mint a makrokozmosz benniink van. Es mi is mindenben es mindenkiben ott vagyunk. Nines kozottnnk knlonbseg. En egy vagyok Veled es Te egy vagy velem. A Te gondolatod az en gondolatom. A Te oromod, boldogsagod, az en oromom, boldogsagom, A Te banatod, fajdalmad, az en banatom, fajdalmam. A Te eleted az en eletem,

Magaba foglalja az egyetemes szeretetet, az orok harmoniat. A bens6 beket, a csend nyugalmat, a tudas tiszta fenyet, a szellem fenseget, a denls, eber bolcsesseget.

Tehat: "HARY AUM"!

7

Ajanlas

I

Kiknck ajanlom c konyvet?

Hclycscbbcn, ncm is e konyvet, hancm ajogat, ajogazast, Ajogat, mcly scgftsegevel Icltarul a csodalatosan szcp, termeszetcs, igazi ertckckkcl biro, valtozatlanul fcnscges ElcL Altala eljuthatunk a tiszta, valodi eletszemlelethez es az ebb61 fakad6 elctstflushoz, amclyhcz szarntalan elmeleti es gyakorlati tudast biztosft.

Kiknck ajanlom? Mindcnkinek.

Azoknak, akik mar rcgota jarjak a joga osvenyet, s ercdrnenycik, szirombontasa tovabbi elobbre haladasra osztokel:

Azoknak, akik meg kczd6, bizonytalan, de bizakodo Icpcscikct teszik meg czcn az iiton a hornalybol a vilagossag fcle. Azoknak is, akik kandi-kivancsi erdcklodesscl tckintcnek e s mondjak: .Vajon mirc juthatok vcle?"

Azoknak, akik valtoztatni szeretnenek eletukon, de onbizalom es hianyaban ncm latjak a hogyant.

Azoknak, akik megelegeltek testi nyomonisagukat, Ielki szenveiket es egy iij, egeszsegesebb, napfenyesebb eletet kfvannak

Azoknak, akik e jelensegvilag halaltancatol, illuz6rikus, kicsinycs megcsornorolve egy rnasik, jobb, tisztabb, fenyloen .,,",U,'UL'U szellcrniscgil letczcst kfvannak mcgvalosftani.

akik kiabrandulrak a csalfa vilagbol, meguntak a rosszat, kodest, a szcmbcnallast, az agressziot, a haragot, de nem hogyan labaljanak ki onnon csapdaikbol.

akik ingadoznak a jo es a rossz, a szep cs a rut, a vales

9

es valotan, az igaz es a hamis, az onzes es az onzetlcnseg, a helyes es a helytelen kozott, Akik, mint a falevel a szelben, ide-oda sodrodnak, s nem tudjak, kovessek-e erzek-kaprazat-vakftotta szemukct vagy a fel-felvillano igazsag tiszta fenyebcn furdessck-e arcukat.

Azoknak, akiket tcves eszmek ilhizioi vezetnek, akiket erzekcik, crzclrneik, hangulataik, indulataik, onemcszto szokasaik, tcvckcnysegeik vezerelnck s ezek rabjai, hogy kikerulhcssenek a maguk gyartotta szenvedesek tomkelegebol,

Azoknak, akiket egoista magatartasuk, kapzsi penz-, hatalorn-, uralornvagyuk, a masik ember mindenfajta legyozesc vezet, akiket a rosszindulat, a harag, a bosszii vezerel, akiket ai irigyseg, az arrnanykodas, az alszenteskedes, az erenycsoszkodes tolt be. Meg nem isrnertek Iel, hogy els6sorban onrnaguk romlasara elnek, s vcluk a termeszct kcgyetlemil elbanik. S elbukasuk clobb-utobb bckovctkezik, amelyet onnon gondolataik, szavaik, tcttcik clctre kelt szcrnyalakjai val6sftottak meg.

Azoknak, akik meg a tudornanyt, a milveszctct, a politikat kisajantjak es manipulaljak vcluk az emberek millioit, s idaig csak az clcmbcrtclenedest, a megosztast, a pusztulas halalszagat mutathatjak fcl eredrncnykent.

Azoknak, akik az elet viharai utan, bcnso enjuket, nyugalmuk cscndjct, cgyensulyukat keresik.

Azoknak, akik meg - talan - egcszsegcsek es nem kfvarmak aldozatai lenni egy onpusznto vilag ertelmetlen, tcrmcszctellcnes biceb6ca szfnjatckanak, amelybcn a szellcmiscg hatterbe szorftott cs az clcmbcrtclcnedd korcssag posvanyszaga tolti be a lclkeket.

Azoknak, akik az cgyetcmcs szeretet, ajosag, az igazsag, a szcpscg harmoniaja fele torckszenek. S mindezt fellsrncro mcgcrtesscl, clfogada turelcmmel, scgtto tevckenyseggcl epnve raknak kovct korc, cpftve az "Elet Kristalypalotajat" masoknak es onmaguknak egyarant.

S vegczetul ajanlom mindazoknak, akik a tudatlansagbol a tudasba, a sotctsegb61 a fcnybe, a rabszolgasagbol a szabadsagba, a halalbol az eletbc kfvannak lcpni,

10

Tanacs

Szerctnem a Kedves Olvas6nak javasolni, hogy e konyvet ne csak .elotvassa". Szanjon ra tobb idot, s ujra meg ujra vegye kezcbe. Figyelme teljessegevel, odaado tudatos elmelyultseggcl, eldftelct mentes nyitott, befogado elmevel gondolkodjon el a lefrtakon, s hozza osszefuggesbe sajat eletevel,

Egyszeri elolvasassal valosztnuleg sok mindenen atsiklik, s lehet, hogy epp a lenyeg rnarad ki a megertesbol. Hiszen els6 benyomaskcnt legtobbszor azt veszi eszre, ami benne leghamarabb visszhangot kelt, S a tobbi - bar lchet, hogy sokkal lcnyegesebb - kevesbe kerul tudataba. Mindenre figyelni, mindent azonnal felfogni-megerteni-atlatni valoszfrnlleg else olvasasra nem megy.

Ha egy kepzormlveszeti alkotast (vers, festmeny, szobor stb.) minel tobbszor szemleltink, annal tobb mindent ertunk meg bel61e, rnondanivalojabol. szcpsegebol, szfn- es formagazdagsagabol, vilagabol. lgy van ez e konyv eseteben is. A tobbszori olvasas reszeiben egeszeben, a rajtuk valo gondolkodas mind tobb es tobb isme-

retet, mas es mas aspektust tesz megismertte. Szolgalva a tudasanyag a nezetek alakulasat, az egesz szemelyiseg fejlodeset, az ,.,6ton" valo jaras biztonsagat.

S ehhez kfvanok sok sikert!

II

Elsa resz

KEZDET

Mi kcsztetctt az Irasra?

A globalis szemlcletmod hianya es az ok-okozati osszefuggcsck latasa.

A radioban, televfzioban, a napilapokban nap mint nap arrol olvasok, hogy Magyarorszag, de a vilag nagy resze is gazda-

cs6ddel, inflacioval kuszkodik. Hogy ez a part es az a part, ez az gia es az az ideologia. Ez kerult hatalomra es az veszftett, majd ez veszitett es amaz gyozott. Ez a hibas, az a hibas. Tenileti etelesek.vallashabonik. A masik ember, orszag leigazasa, kizsakmegolese, Novekszik a bunozes, az antiszocialis maga-

az alkoholba, kabftoszcrekbe, egeszsegtclcn eletvitclbc, crtcllazadasba rncnckvcs. Az emberi es az ember altali termeszcti rofak szaporodnak. Egyre tobb a beteg, a serult ember. EIs6- a szocialis-, mcntalis-, pszichotraumak, valamint az cbbol .eloszor funkcionalis, majd organikus elvaltozasok, betegEgyre erosodik az emberek egymassal szembeni bizalmatlan-

agresszioja, Dominanssa valtak alegkulonbozdbb erdekkapcsoa humanus igazi ertekek devalvalodnak - es folytathatnam a vegtelensegig. Veszelyben van a homo sapiens, a homo moral is, ludens. Helyct a homo oeconomicus, valamint a "homo

ni lupus" elve foglalja cl egyre jobban.

mcgoldast lcgalabbis ugy ulnik csak a gazdasagi, a

Iclcmclkcdcsbcn, az anyagi javak Iclhalmozrisriban, az cs az all am anyagi jolcicnck mcgvalosn.isaban latjak. A vczc-

15

t6k epp ugy mint a vezetettek. Erre mondhatjuk: .Vak vezet vilagtalant". E szilklatokonlseg azonban arra is keyes, hogy az okozatokat akar tunetileg is kezcljek. Figyelmen kfvul hagyjak az igazi okot, magat az embert es annak bcnso mozgat6rug6it. Sajnalatos m6don maga az egyes ember sem onmagaban, hanem onmagan kfvuli dolgokban keresi az okat es a megoldast is bajaira. Ezert semmi sem valtozik meg igazan alapjaiban, esak a fclszfn hullamzik! Pedig a napnal vilagosabb, hogy az ok mindig onmagunk vagyunk, s a valtozast, eldbbre jutast esak az individuum fejlodese, atalakulasa teszi lchctove. Ennek az onatalakftasnak kivalo eszkoze a j6gapraxis, melynek ismertetcscvel, gyakorlasaval gyokeres valtozast lehetne letrehozni fgy az egyen s a beloluk letrejovd ossztarsadalom szamara,

Ember! Emberisegl Ne kfvul, hanem belul, onmagadban keresd

rosszra fordult eleted okait.

Sajnos, az emberek .ncm latjak a fatol az erdot". A masodik ok:

Igen sok tevhi ttel tal alkoztam es talalkozom a jogaval, a jogazassal kapesolatban. Nem is az dobbentett meg, hogy sokan, akik alig hallottak, olvastak valamit rola, vagy esak lexikalis ismeretekkel rendelkeznek, de onrnaguk sohasem vagy alig gyakoroltak, tehat tapasztalati tudasuk sines, felremagyarazzak, crtekftelcteket, ostobasagokat allftanak r61a. Ez az 6 tudatlansaguk es felelmuk. Annal inkabb az, hogy hazankban epp tigy, mint sok helyen kulfoldon is, helytelenul ertclmezik es ennek megfelclocn tevesen alkalrnazzak a jogat azok is, akik akar evek eta gyakoroljak, Igy az nem valodi testi-lelki-szellemi cpulesukhoz, hanem tevelygeseik zsakutcajahoz tereli oket es esak az individualizalt ego tornbol az esetleges fanatizmussal keveredve. Gyokcrtelcn majmolas, onamnas es masok bees apasa, kudare az crcdmcny. S errol sajnos a lcgtobben nem is tudnak. Tehat szukscges tisztazni, mi a joga, mi annak igazi ertelrneertcke, mit lehet segftscgevel elerni. Vagyis tiszta forrasbol kell

16

meriteni, mert nem az alkalmazottban, hanem az alkalrnazasban van a hiba.

A hannadik ok:

A j6ga elmeleti es gyakorlati ismercte, valamint a tobb evtizedcs tapasztalas arra a felismeresre juttatott, hogy fmc, itt van egy sok evezredes, csodalatos, mindenre kiterjedo bolcseleti rendszer, elctis, amelyet esak megfeleloen adaptalni, alkalmazni es terjeszteni Altala az egyen es az ossztarsadalom kilabalhat a magunk altal gunkra zudftott bajok sokasagabol.

A negyedik ok:

Elert sajat eredmenyeim, testi-Ielki-szellerni egeszsegcm.

A megszcrzett felismereseket, tudast senki scm tarthatja meg onmaganak. Ez becstelenseg, A tudast meg kell osztani, ki

arasztani, hcgy igenyei szerint mindenki vchessen belole, sajatitel, fejlessze egyre magasabb es magasabb szintre onmaga, es rajta az egesz tarsadalorn javara. lgy tesz eleget a termeszet, az az elet, a tarsadalom torvenyenek, A j6ga vegtelen kinesesrnindenkie.

Barataim, ismeroseim, betegeim, eloadasaim hallgatosaga mindig kerdeztek, hoI vannak az altalarn elmondottak lefrva. A valaszorn megfoghatatlan volt: mindenkiben, onmagaban. "Na igen" -- "de hogyan juthatunk el ehhez", Ezert iranynlt szande-

adni onmagunk felismeresehez, az elet leplezetlen megismcfel kfvanom razni az embereket a tespcdtsegbol, az clet teves U~'l"""JVl. A jogat az elet mindennapos gyakorlatabol kell szernalkalmazni. Utat kfvanok mutatni, amelyen jarva mindenki obban kikuszobolheti a szenvedest, eljuthat a felemelkedeshez,

Fel kell rami az igazsagot, miert es hova jutott az emberiseg, Mi a oka, forrasa testi-lelki-szellemi bajainknak. Miert nem jutunk

17

napjainkban az otrol a hatra. Mint a lelancolt eb, a lane hosszaban mindig ugyanabban a korben rnozgunk. "Circulus vitiosus."

A hctcdik ok:

Rcnduletlenul hiszek es btzom az emberben. Az ernberbcn, aki evrnilliokon at kuszkodott, kiizdott a termeszettel, onmagaval, a rnasik emberreI. Sokat csctlett-botlott, de megis - bar tengernyi egyeni es tarsadalmi tragedian at - elobbre jutott. Ma, a XX. szazad vegcn a Vedak szerinti Kali Yugaban, a Sotetseg Koraban, meg mindig csak az embcriseg hajnalan vagyunk. Amel yben tobbnyire az osztonok, az erzelmek uralkodnak es a szcllemiseg hatterbe szorul. Sok, nagyon sok meg a tennivalonk.

Hiszek az emberben, az ernberi szeretetbcn.josagban, szcpsegbcn.

Hiszek az igazsagban, a tudasban, a valtoztatni akarasban, Hiszcm, hogy ugyan nagyon kcmcny munkaval, onmagunkar megvaltoztatva, jobba tcvc, megvaltoztathatjuk, szebbe, boldogabba tchctjuk az cgesz vilagot, mindannyiunk kozos oromere.

Juhasz Gyula Himnusz az emberhez cfrml versevcl mondom:

"Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Ferron szeretlek en. Te nyomonisagos, hatalmas, Te vegzctes, te forradalmas, Te halalban is diadalrnas Utod az Isten orokcn!"

S cljon az az ido, am ikor " ... a boscg kosarabol ' Mindcnki cgyarani vchct, I ... a jognak asztalanal I Mind egyarant foglal helyet, I ... a szcllcm napvilaga I Ragyog minden haz ablakan / .,. - elve Pctofi Sandor gcniuszi latomasaval.

110gy ez mikor valosul meg? Ncm tudorn. Vallom Vaci MiMllyal:

a celt l.itni:

kclll

Nem elcg iitra kelni, az uton menni kell!

Ncm eleg jora vagyni: a jot akami kell!

E.s nem elcg akami: de tcnni, tcnni kell!"

A Bhagavad Gfla fgy Ir errol: (B. G. 8. 19.20. *)

"Cselekedjel tehat, de helyesen; a cselekves tobbet er a tetlcnscg- 11151..."

.Ezert allandoan cselekedd azt, ami a kotelesseg, ragaszkodas

nclkul..."

" ... szem elott tartva a vilag javat is, cselckcdjcl."

Miert kezdtem jogazni?

ernbcrek nagy tobbsegc valamilyen testi-lclki nyavajaja miatt el kercsni hol, merre, kitol es miL61 allhatna hclyre egeszsegc, scm volt am kivctel. Szervi szfvbajjal szulettem, amely nagymerkorlatozott, Nem clhcucm ugyamigy, mint kortarsaim. Sok nem tehettem meg vagy csak mertckkcl. Helyesebben meg

tudtam tenni. Tctczte mindezt meg az is, hogy tizenkct eves rheum as szfvizomgyulladast is kaptam, amcly igen komoly ytjclcntctt. Ezutan meg tobb lett a "nem szabad", a .vigyazz , a .csak mcrteklctesen". S rnindczt egy karnaszodo, a racsodalkozo, tzgo-mozgo fiunak kellctt e1szenvednie. Testi #enge~;;eg.cm, betcgscgem pszichikailag is mcgviselt. Tele voltam

coosezi komplexussal, agresszivitassal, scrlodo erzckenyseggcl. .kilogok a sorbol", tarsaim kcizlil sokan lckicsinycltck, jatc-

19

kaikban csak teblabolo voltam. Ahogy nottem, egyre jobban hangoztattam magamnak: .Jgy nem lehet elni. Kelllcnni valahol valaminek, ami segfthct". Kerestem, probalkoztam, tobbnyire sikertelenul. A vclctlen scgftett bat yam altal hozott konyv alakjaban, E konyv Selva Raja Yesudian: Sport es j6ga cfrml nulve volt. Ekkor tizenot eves, els6 gimnazista voltam es 1955-Ot frtak a naptarak. Ez eletem legnagyobb forduI6pontja. A konyvet olvasva, a fcnykepeket larva nagy buzgalommal fogtam hozza a gyakorlashoz. Meg is lett az eredrnenye: cgyre rosszabbullettem. A kamaszkori lelkesedes, a visszafojtott energiak, a tudatlansag, a hozza nem ertes, a gyakorlatok eroltetese .fizetctt". Csakhogy en nem sz6lhattam senkinek, hogy itt raj, ez vagy az nem j6. Csendben Kellett maradnom, hogy ne akadalyozhassak meg "j6- gazasom". Igy csak furcsalltak es elneztek "tenykedeseim", bar bizonyara agg6dva figyeltek csaladtagjaim szokatlan dolgaim. Emlckszem, egyszer telen, amikor egy szal Iurddnadragban a hora Ictcntctt gyckenyen gyakoroltam kora regge1, edesanyam piacra menet meg is jegyeztc: "Jaj, kisfiam, a latasodtol uidogyulladast kap az ember!"

A gyakorlasok sok kudarcot es sok eredrncnyt egyarant hoztak. A kudarcok lctortek, tobbszor abba is hagytam ajogazast. Aztan megint elkezdtem, folytattam. HoI orommel, hoI keservesen. De csinaltam. Mindenaron egeszseges akartam lenni. Rajottem, csak rendszcres, fokozatos, a mindenkori allapotomnak megfele16 gyakorlatozas a hclyes. A testi-lelki-szellemi gyakorlatokat ugy kell megvalasztanom, hogy azok a legmegfelel6bb forrnaban scgftsek egeszscgcm, eronletem, lelki clctcm cgycnsulyat, szellemem fejlodesct. Egyrc tobbet kezdtcm gyakorolni, de mar .essze!". Ccltudatos, a tcsti-lclki milkodcscknck megfelel6, most marepft6 munkajott letrc. Ismcrctcim szukscgszcnl evidenciaval ncmcsak a jogara, hancm az clcsscl kapcsolatos tudornanyokra is kiterjedt. lgy az orvostudomany: anatomia, fiziologia, neuro16gia, patologia, pszichoszomatika, pszlchologia, pszichiatria, szocio16gia, szocialpszichologia, filozofiai, bolcselcti rendszcrek, okkult tudomanyok sib, hogy a legfontosabbakat

emlftsem. A gyumolcs lassan, de biztosan erett. Beteg szinte sohasem voltam ezutan, s ha megis, az csak .futo kaland" volt. Bar az eredeti szfvproblema meg mindig fennallt, de az csak "sziiletesi rmlszaki hiba" volt mar, Minden elettani parameterem - szfvritmus, vernyomas, keringes - szabalyos volt. Nem fulladtam, nem faradtam, nem vert a szfvern ossze-vissza, nem dagadt a labam, nem kektilt a szam. S elerkezett az id6, mikor mindent ugyanugy megtehettem, mint tarsaim. S6t, a testi terheleseket, lelki distresszeket egyre jobban bfrtam barataimnal. Az elet .konnyil lett" szamomra iigy husz eves koromra. 1962-ben tudomasomra jutott, hogy Szegeden is vegeznek mar szfvrmlteteket. Jelentkeztem, s kertem, ha lehetseges, vegezzek el a korrekcios rrultetet, Abbol indultam ki, .javftsuk ki a hibas szerkezetet", hogy az meg jobban, konnyebben tudjon funkcionalni

altala az egesz szervezet. 1963 novembereben megrmltottek, amely .sebeszeti szempontbol sikerult. A tobbi mar ujra az en dolgom volt. rrnltet utani otodik napon mar testileg is jogaztam, nem maradtam agyban - pedig ekkor meg hctekig fektettek, pihentcttek a bete-, majd hamarosan a sajat felelossegemre a tomateremben . A szfv csodalatos "szerkezet". Rendkfvul jol "kezelhe-

Kar, hogy nagyon sokan - mert nem ismerik - .Jeertekelik", csak aIT6l van szo, hogy nem .rendeltetesszenlen" hasznaljuk. gondot fordftunk egeszsegere, crosttesere, illetve az eszunkbe

jut. Ujabb es tijabb jogagyakorlatokat, legzeseket, koncentracitacios gyakorlatokat alkalmaztam, magam is uj formakat ki. Ezek segftsegevel igen hamar - most mar a .rrnlszakilag" szfv birtokaban-er6im megsokszorozodtak, az e16z6-

mar mcger6sitett test meg tobbet tudott jatszi konnycdscggcl i. Megszilntck tudati tcvhiteim, psziches anornaliaim is. Tfz eny, de felerne16 munkaja arannya erlelte a kalaszt. A tovabbi mar nem a tesuel foglalkoztak, bar eze16tt scm kizarolagosan ez csupan a gyakorlas celja. Az egeszseges, jol funkcionalo tester csak .nlajozni'', karbantartani Kellett.

Mindez azonban mar nem elegftett ki. Figyelmem a lclki es a

21

szellemi rmlkodcsek fele fordult. Tehat a joga, az elet magasabb szintjeit ccloztam meg. Ez idaig fdleg a hatha, a kriya joga fizikalis reszevel, most pedig a karma, a dnyana, a radzsa jogaval kczdtem foglalkozni. Igen nagy hasznomra volt Patanjali: Joga szutrani cfrml osszefoglalo rrulve, Sokat tanultam belole, epp ugy, mint a Bhagavad Gftab6l. Tanftomestereim - sajnos, csak konyvalakban - Vivckananda, Ramacharaka, Yogananda, Krishnamurti, Selva, Raja Ycsudian, Shri Aurobindo, Yogi -Raj Boris Sacharov, Shivananda Saraswati, Shyam Sundar Goswami, Gandhi, Buddha, Lama Anagarika Govinda. A magyarok kozul dr. Baktay Ervin, Kaczvinszki Jozsef, dr. Weninger Antal, dr. Vfgh Bela, Dely Karoly- konyveit forgattam. Mindezek azonban iranymutatok voltak ahhoz, hogy felfigycljck, fclismerjem es megertsem a legnagyobb tantto, az Elet, a Termcszet mcgfcllcbbczhetetlen tanftasait, egyre vilagosabban lassam torvcnyeit, s aszcrint cljek, Ez az ut meg rogoscbb, meg nchezebb volt, Hiszen a bclcm neve It programokkal, megszokasokkal, felfogassal, cletszcmlclcttcl cs foleg sajat egommal szcmbesultem. Sokszor scgftctt a mondas: "A boles hibait, mintha kineset lelne, ugy fogadja". Rajottern, nines semmilyen nehezscg, akadaly, ha csak ilyet en nem csina- 10k a dolgokb61.

Oriasi clorclepcstjelenteu az 1982-es ev. Ekkor ismerkedtcm meg Paramhansa Swami Maheshwaranandaval, satgurummal, aki tanuvanyava fog ad ott. Altala szcreztem tudomast Bhagvan Shri DccpnarayanMahaprabhuji es Paramhansa Swami Shri Madhawanand tanftasairol, Maheshwaranandadzsi szeretete, utmutatasa, scgft6 taruicsa, a kapott fc1adatok, gyakorlatok, az clmelyultcbb, gyorsabb, biztonsagos cldrehaladast jclcnteuek, jclentik szarnomra. Valojaban altala ismcrtcm meg az igazi jogat, Meg ugyanebben az evbcn talalkoztam Aviyogi Surcn Goyallal. 6 vczctctt be a Kaja-Kalpa rendszcrcbc. Tole is igcn sokat tanultam. Jclcnleg is kapcsolatban ,11I0k vcluk. A jogaval valo cgyrc kornolyabb foglalkozas, valamint a segftcs-tannas .kcnyszcre'' oda vczetett, hogy a szcgcdi jogaklub cs a Ictrchozou jogatanfolyamok vezctcset elvallaltam.

22

•

Orszagszerte egyre tobb eloadast tartottam es tartok nemcsak laikus, hanem hivatalos, tudomanyos, szakmai korokben is. A tanfolyamok Szegeden, Budapesten, Oroshazan, Bekescsaban es jclenleg Debreeenben folytatodnak, E tevckenysegbol adodoan tobb tudomanyos tarsasag tagja lettem, hogy ezen az iiton is szolgalni tudjam a humanitas, a testi-lelki-szellemi egeszseg ugyet.

(j jabb fordulopont 1984. Huszonket ev tanari palya utan - amelyet nagyon szerettem es ezen id6 alatt igen sok ismeretre, tapasztalatra tettem szert- felvaltotta kizarolagosan a jogaoktatas, ajogaterapia. Mar csak ennek kfvantam es kfvanok elni. Ehhcz biztosftott keretet a debreceni gy6gyfiird6, ahol ot evigjogaterapiaval foglalkoztam, s betegek szazait kezcltem. Jelenleg onallo szellemi foglalkozasiikcnt folytatom a jogaoktatast, a jogaterapiat, amelyek az egeszseg letrchozasat, mcgerdsfteset, megtartasat es nem utolsosorban az egcszsegcs eletre nevclcst szolgaljak, S mindczekre hazank katasztrofalis egcszsegugyi - fogalmazhatnek hclyesebben fgy: betcgscgugyi=-- hclyzeteben nclkulozhetetlen, alapvet6 szukseg van.

Az utobbi evekbcn integral jogaval foglalkozom. Ez tobb jogaforrna egycsfteset jelenti. Az elet, a termeszet sokszfrul szivarvany, de elet, termcszet csak egy van. A joga, mint az eier modszcre ugyanfgy sokfcle, de valojaban csak egy joga van. Ahogy a fest6 sok szfnt tesz fel vasznara, hogy kcpe mind erzekletesebb lcgyen, ahogy az utazo utj:it sokfcle viszi, hogy a vilagot megismerjc, ugyamigy a jogazo is tobb jogatcchnikat alkalmaz. Tudja, hogy fgy tudasa tokeletcsebb, mclycbb, lcnyeglatobb, kauzalis es globalis lesz. Intcgraljogam osszctevoi: bhakti-, karma-, mantra-, hatha-, kriya-, dnyana-, radzsa b61 tev6dik OSSZC.

tanulas, a munka, az elctcm tovabb folytatodik, csupan az fcjczodik be.

A JOOA: ELETUT (33 kerdes - 33 felelet)

1. Es mit jelent ez?

Elkotelezettseget.

2. Es mi mellett?

A szeretetteljes, megelegedett, harmonikus, kiegyenstilyozott, ertelernvezerelt eletszemlelet, a testi-lelki -szellemi "egesz" -seget, a teljesseget biztosft6 eletstflus mellett.

3. Es minek, kinek az erdekeben?

Minden es mindenki erdekeben.

4. Es meddig?

Az egesz elcten at.

5. Es mikor?

Allandoan, A nap minden percebcn.

6. Es hoI?

Mindenutt. Barhol, barmilyen korulmenyek kozott,

7. Es miben nyilvanul ez meg?

Eldszor kepzeletunkben, majd gondolatainkban, szavainkban, tetteinkben. Eletunk minden mozzanataban,

8. Es kik elhetnek fgy?

Mindenki. Kivetcl nelkul,

9. Es van-e akadalya ennek?

Mas nem, csak onmagunk. Az ego.

10. Es van-e, aki segft?

Igen, van.

11. Es ki az?

Onmagunk, .Felsobbrendtl En" -unk,

12. Es meg ki?

A guru, a tanft6. Bizonytalansagod bizonyossagga, tudatlansagod tudassa 6 valtoztatja.

24

13. Es hogyanjuthatunk el hozza?

V arj, gyakorolj. Amikor kell, ratalalsz.

14. Es mi szukseges az iithoz?

Szeretet, turelem, megertes, elhagyas, nem ragaszkodas.

15. Es mit kell elhagyni?

Az egeszsegtelent, a karosat, a helytelent.

16. Es mihez nem kell ragaszkodni?

Az ertelrnetlenhez, az eg6hoz, a vagyakhoz, az indulatokhoz.

17. Es nem vesztek, ha elhagyok, nem ragaszkodom?

Nem. Csak nyersz.

18. Es hogyan kell az uton jarni?

Hittel, onbizalommal, szorgalommal, kitartassal. 19.Es mit kell tenni?

Megfigyelni, felismemi, rnegerteni, Helyesen cselekedni faradhatatlanul.

20. Es mi a helyes?

Minden, ami az elet, a termeszet torvenyeit betartja, szolgalja az egyetcmes evoluciot.

21. Es, ha valaki gancsoskodik?

Az az 6 dolga. A tied a cselekves,

22. Es hogyan kell cselekedni?

Nem kenyszerbol, hanem letezesed felismeresebdl.

23. Es mi vczet meg?

Az onismeret cs az onuralom.

24. Es mi az onismerct?

Igazi lenyegisegcd felfedezesc. Es mi az onuralom?

Ami az utrol va16 leterest mcgakadalyozza. Es mi az eredmeny?

Scmmi es Minden .

. Es ha nem jon az crcdrncny?

Nem "az", hanem a tcvcs a lcnycg.

28. Es masoknak segftsek?

Igen. Ha keri vagy ez nyilvanvalo.

29. Es elsokent milyennek kelliennem?

Szeretetteljesnek, eloneletmenresnek, nyitottnak, befogadokepesnek.

30. Es ha mar eljutottam?

Tartsd meg. Kepessegeid szerint fejleszd tovabb,

31. Es mi tartja meg?

Az .Eberseg". A megkulonboztcro kepesseg.

32. Es vegul is mit kertllhetunk el altala?

A szenvedest,

33. Es az iiton vegul hova jutunk?

A Szabadsagba, a Teljessegbe.

26

Masodik resz

EVEZETO ELOZMENYEK

I

Jelen elettlnk "eredmenyei"

konyv kesobb kovetkezd reszeinek hclycs es jobb megertcse miatt kscgcs, hogy vilagunkrol, a rna tarsadalmarol, a rna ernbererdl , leleplezoen, sot egy kicsit sarkftva sz6ljak. A feltarast, a

utatast a .megvilagosodas" erdekeben, jobbft6 szandekkal tcSemrnifele olyan szandek nines bennem, hogy barkit is, akar a mertekben, megbantsak, Nem kivanok ftesz, bfro lenni

es semmi folott, semmiIyen formaban. Ez nem tisztem. Az legfeljebb a Tokeletes tehetne meg, 0 viszont epp azert nem nne, mert tokelctes. Magam scm kfvanom ernbcrtarsaim role cmc1- mert bizony engcm is sok helyen "szont a cipo".

J61 tudom, hogy jelen tarsadalmi es egyeni allapotunk az evoliicio cszctcs folyamatanak, mcgszakftatlanul cs mcgallfthatatlanul eliva tendenciajanak szcrves resze. Azonban azt is leptcn-nyo-

tapasztalom szinte rnindenutt, hogy ez a Iolyamat mcnnyi szcncgyeni cs tarsadalmi katasztrofaval jar. Elhatarozasom arra , hogy kepcssegeimhez mcrtcn megprobaljak segftcni. Szcretha lerovidulne az igazi emberhcz, emberscghez elvczeto hosszu az iiton va16 jaras kcvescbb gyotrodesscl, fajdalommal, ()IlPUSZ-

Azzal kezdcncm, hogy vilagunk, amclyct a icrmcszct cs az cvoliitorvcnyci alakftouak ki CS napjainkban is alaknanak, harmonikus, scgcs cgcsz. Ugy is mondhatnam, hogy oki, vagyis racionalis, 616, 16. Az evolucio, tobbck kozou a biologiai fCjlodcs kovctkczic-

lctrejott az ernbcri amclyrc kczdctbcn ugyaruigy, mint ma is

az 6t letrehozo torvenyek, szabalyok voltak es vannak ervenyben, mint barmilyen mas elolenyre. Az emberi faj evmilliok termeke. E hosszii id6 alatt kialakult a termeszetes szelekcio, a valtozo kiils6 vilaghoz valo kiils6-bels6 alkalmazkodas kovetkezteben egy vales, relatfve j61 funkcionalo emberi szervezet. E szervezet - onnon torvenyei szerint - elni akart. Kovetkezmenykent az ember minden tevekenyseget ez az "eles" foglalta Ie. S mivel elni akart a kiils6 kornyezettel, a kiils6 vilaggal kellett megbirkoznia, Szuksegleteit ki kellett elegftenie: taplalekszerzes, biztonsagos lakhely, megfeJe16 ruhazat, eletter megszerzese s az ehhez szukseges dolgok megszerzese, eloallftasa. Meg kellett a Ietet fenyeget6 mas el61enyekkel, vadallatokkal, s6t az 6 megszerzett javait, esetlegesen eletet veszelyezteto masik emberrel is kiizdenie. A let- es fajfenntartas sztiksegletei es torvenyei az emberi figyelmet meghatarozoan a rajta kfvul Iev6 dolgokra terelte, amely let- es veszelyforraskent jelentkezhetett. Sok mindent kellett letrehoznia es megvedenie,

A letrejott biologiai alapok lehetove tettek az emberi agy kialakulasat, amely a megszerzest biztosfto szerszam keszfteset, a gondolkodas Ietrejottet, a kommunikatfv kozlest, a beszedet eredrnenyezte. Az emberi torekves tehat a kiils6 vilag fele fordult. Kialakult az eszlelesi-erzekelesi tudat. Majd kovette ezt a dolgok megszerzesere, letrehozasara, kialakftasara, tovabbfejlesztesere szolgalo tervezo-analizaIo-szintetizalo-absztrahalo tudat. A ,,kifeIe" iranyulo figyelem meghatarozo jelleggel bfrt a gondolatok iranyara, E gondolkodas celja: megteremteni a Ieheto legbiztonsagosabb felteteleket az eletben maradashoz. Ez lett alapja azutan minden ,,kiils6" tevekenysegnek, vagyis az anyagi vilag centralissa valt, Ez toltotte be, hatarozta meg egyre er6sOd6 tendenciaval a Iegkulonfelebb cmberi tevekenysegekct.

Az epttes, a technika, a kutatas, a tudomany, a termeles, a megszerzes az .anyag bilvoletcben es brlvoleseben" probalta megtalalni a let, a letezes torvenyeit. Az ember fgy fokozatosan termeloerdve valt, akit a termelt es a szerzett javak hataroztak meg egyre jobban

30

mind gondolkodasaban, szavaiban, tetteiben. Az idok folyaman kialakult a termeldi- fogyaszt6i tarsadalom. A tanulas-tanftas, a szerzett tudas, a komyezeti-tarsadalmi kenyszeriranyvonal, a technikai-tudomanyos felfedezesek, az erkolcs egy ,,ktils6re" orientalodott, a "bens6 embert" hatterbe szorft6 jelenseg latszatember kialakulasat vonta maga utan. A termeles-fogyasztas meghatarozova, prioriva valt, Ami kezdetben az emberert torrent, az ontorvenyrlve valva kiszolgaltatott rabszolgava tette az embert. Az emberi fejlodesben tehat a ktils6 tenyezok, az ernberi produkturnok teren tortent oriasi elorehaladas az evezredek folyaman. Konkretan az anyagijavak eldallftasarol van sz6 es az ezeket - napjainkra -letrehoz6 fantasztikus milszaki -technikai-tudomanyos eredmenyekrol. Termeszetesen nem hanyagolhat6 a mindezt letrehozo emberi agy fejlodese sem, de ennek tevekenysege csak kismertekben fordult a szemelyiseg, "a bens6 ember" fele, nagyobb volument a produkturnok iranya mutat.

Letrejott az ipari civilizacio, melynek egyetlen celja a termeles, a minel tobb es tobbfele javak eloallftasa, fiiggetleniil attol, hogy szukseges-e, ertelmes-e. A targyak-javak-penz uralkodasa jott Ietre, amelyben a szolga az ember. Teremtett egy vilagot, amely mar nilnove rajta marionett figurakent jatszik vele. Egy vilagot, amely nem termeszetes, nem valos, nem eletszenl, hanern eletellenes, ernberpusztfto. Ezen emberi tragedia abb61 fakadt, hogy onmagat nem ismerve, fel nem terkepezve, nem ismerhette fel idejekoran val6s humanus szellemi-lelki szuksegleteit, Mar nem az ember a dolgok merteke.

A haladas sem az egyent, sem a kozosseget annak Ienyegisegeben nem szolgalja, s6t nem is terjed ki az egesz nepessegre. Azonban mindeniitt a vilagon - nagyon keyes kivetellel - a ,,mammon" fekete magiaja csabftotta, vitte a tevedesek, az ilhiziok zsakutcajaba a tomegeket, A tobbseg csak megkap6ja, passzfv "elvez6je" mindannak, amelyeket egyes technikai-tudomanyos langelmek letrehoztak. A szellemi szinnl fejl6des csak a kisebbsegre jellemzd, s ez vonatko-

zik a lelki eletre is. Letrejott a oeconomicus, aki mint a tehetetlenseg

31

megtestesftoje naponta fogyasztertekest es ertektelent egyarant, anelkill, hogy ennek val6di tudataban lenne.

$ A tobblettermeles aruboseget, iijabb es ujabb termekek ozone! hozza letre. Ezzel egyiitt egy mestersegesen felgyorsftott, felfokozott vilag kerekedett, amely harsog6 ingerhalmazaval allandoan bombaz bennunket az elet egesz teruleten.

A baj nem az, hogy kialakult az ipari civilizacio, a termeloi-fogyaszt6i tarsadalom, hanem az, hogy benne elveszett az EMBER. Az altala kfnalt .konnyebb, jobb" elet kaprazata elragadta. Az emberek nagy tobbseget a szerzes vagya, az illuz6rikus hatalom, a civilizacio etvagya csalfa mamorba kergette.

Igy valtunk civilizacionk letrehozojava, reszeseve, elvezojeve, de mi vagyunk egyben szenved6 aldozatai is. Hisszi.ik r6la, tevesen, hogy eletunket alapvet6en ez hatarozza meg. A termeszetes, egeszseges, egyszenl eletet egyre jobban a mesterseges, bonyolult .nulvl'' formak valtjak fel. "Mit teremt maganak a boldogtalan ... " - mondhatnank Csokonai szavaival.

Megvaltozott a telcpulesek szerkezete, nagyvarosok nottek ki, vele uj Iakasviszonyok. Felbomlottak, atalakultak a regi kozossegek. A kis csoportok helyett tomegekjelentek meg. Uj elvarasok, megfelelesek, szokasok, erkolcs lepett az e16z6k helyere. Minden egyes ember a munka, a tomegkornmunikacio kovetkezteben allando jelleggel kozvetlen vagy kozvetett kapcsolatban van egymassal, de ez igencsak feliiletes. Az .nralkodo" vezet6 kisebbseg, eszmek, divatok, reklamok, a tomegkomrnunikacio valojaban meg jobban eltavolftotta, elidegenftctte a legkulonbozobb manipulaciokkal az embert onmagatol, s lassan mindentol, ami termeszetes,

Mas lett a munkavegzes, a kozlekedes, a javak megszerzese, elosztasa, Megvaltozott az elet celja s ennek megfelel6en az oktatasneveles. A csalad belsd struknirajat, tevekenyseg megosztasat a n6k munkaba allftasa lenyegisegeben valtoztatta meg. A gyermeknevelcs atkerult az egyeni szintrol a kozossegi szintre, ahol csupan .elgepicsedett". Az oJy szukscges szeretetct, cgyedi torodcst, amelyek elen-

•

"Szelma-

u~~, .. u.~,., lenne igazi e1etszemleletre es az ezt

EZl lenne hivatott a neveles-oktatas meg-

Bar napjainkra ez igen sokrenfve valt, sokfajta ismeretet celjat a sokoldaluan fejlett, szellemileg, erkolcsileg

szinnl nevelest alig-alig eri el. Elgepiesedett, kiszol-

ga16java valt egy monopolisztikus, elembertelcnedett tarsadalomnak. valojaban es centralisan nem az embert szolgalja, hanem az iijratermelest, ajavak eloallftasat. UnifonnizaIt, militarista, burokratikus. Az egyennel keveset tor6dik, s6t igyekszik azt elnyomni. Igy az individuum eredeti fUggetlenseget, onallosagat. Mindig lesz szuleteset6I halalaig egy "ugye1etes okos", aki megmondja mikor, mit, hogyan hajtson vegre, engedelmesen, vakon. A sok .hatas" kovetkezteben elbizonytalanodva feladja onrnagat es mivel nines mar ereje, .beolvad". Babkent sodr6dik a forgatagban. K6zonyosse, passzfvva valt es mar tlltakozni is elfelejt, vagy "j61 felfogott erdeke" miatt mel yen hall gat. Sziiletesiinkt61 halalunkig gepember modjara iranyftottak, "beprogramozottak" vagyunk. Legtobbszor klsebbsegi erde-

33

kek miatt, amelyek sem a joletet, sem az emberiesedest, sem a termeszet torvenyeit nem szolgaljik. S azok, akik ezzel az ertelmetlenseggel, embert megnyomorft6 antikrisztussal szembeszallnak, azok a renitensek, a rebellisek, a .Jdvetni-elpusztftani valok". Az effajta neveles-oktatas csapda, s61 cs6d, nem noveli az ertelmi-szellemi szintet. Nem az "eletre", a helyes "elesre" tanft. Ellenunk dolgozik, mert kiszolgalojava valt az embert embert61 es onmagatol elszakfto ertelmetlen eletszemleletnek. Valojaban nem az eletet, hanem a pusztulast tanftja. Az elet elesehez szukseges ismereteket sem az altalanos, sem a kozepiskolai, sem a fels6 szinnl kepzes megfeleI6 mertekben nem tartalmazza. Hogy mi az ember, a vilag, a termeszet, az elet, errol csak adatok halmaza jott letre, de azok val6di ertelmezese, annak bens6 lenyegisegenek feltarasa igencsak elmaradt. A kovetkezmeny testi degeneracio, erzelmi valsag, szellemi nihilizmus tanacstalansaga, Ha a szellem, a tudat zavart, akkor zavart a gondolat, ennek kovetkezteben torzak a szavak, a tettek, kovetkezmenykent az eredmeny sem lehet helyes.

Es most a munkarol, a munkavegzesrol egy par sz6t. "A munka tette az embert emberre." "A munka bioI6giai sztikseglet." "A munka altal megy eI6bbre a vilag." "A munka elet, annak sava-borsa." Es sorolhatnam az igen pozitiv megallapftasokat, amelyek helyesek is. De vajon fgy van-e ez napjainkban? Sajnos, mar fgy kell fogalmazni:

"Ma a munka nem a becsiilet es dicsoseg dolga". Robot. "Alig varom mar a munkaid6 veget." .Epp ideje, hogy szabadsagra menjek." Ismerosek ezek mindannyiunknak. Nem az oromok, az ember kiteljesttesenek, onkifejezesenek eszkoze a munkavegzok nagy tobbsege szamara, Megvaltozott az ember es a munka viszonya. Nem a tevekenyseg, a munka lete, annak belsdlenyegisege, ujra ismetlem, orome tolti be a munkavegzot, hanem az: mi lesz az eredrneny, mennyit fizetnek erte, ki dicser meg, kapok-e jutalmat, kituntetest. Vagy a felelem jarja at, ki es mikor milyen hibat talal a munkamban, A munka "iires biznisz" lett. Igy egyben a szenvedesek forrasa is. A munka mar nem az igazi emberi ertekeket fejleszti, nem a felemelkedett szellem

34

diadalanak materialis rnegnyilvanulasa. Megoli az em bert, mert hamis celokat szolgal. A munka kenyszerre lett, legalabbis ami az emberek tobbseget illeti, s ez barmi furcsa is, egyenes, s6t egyediil lehetseges, szuksegszenl kovetkezmenye annak a tiltakozasnak, am ely az ember .bensojebol", .Jgazi En"-jeb61 ketsegbeesetten kialt, e tudatlansagbol fakad6 egzaltalt egzecfroztatassal szemben.

Nem jobb a helyzet az emberi kapcso1atok, a tarsas viszonyok teren sem. Annak igazi, barati, tartalmas emberi formai kivesz6ben vannak. Egyrnas tisztelete, megbecsulese, elfogadasa, megertese, de els6sorban szeretete alig letezik. Sajnos, itt is az alap az erdek, az elobbrejutas, az iizlet, az egzisztencializmus, a ,,kez kezet mos". A legkulonfelebb erdekosszefonodasok, a .hoci nesze" hataroz, Moricz Zsigmond kivalo tarsadalomkritikai rmlve a Rokonok gyermekmesenek sem volna mar j6, a mai allapotokat figyelembe veve. Egyre erdsodik az elidegenedes, a masiktol val6 felelem, az agresszio, a rosszindulat. S6t, "a nem hagylak elni, mert engem sem hagynak elni' ely erosodik. Osszekuszalodott a nemek kapcsolata, egymasban nem a "termeszet masik felet", hanem ellenseget latnak, akit meg kell h6dftani, le kell igazni, egymas folebe kelI kertilni. S teszik ezt egy tevesen ertelrnczett egyenjogusag alapjan, elfelejtve, hogy kit miert hozott letre a termeszet. Nem arrol van szo, hogy egy n6 ne lehessen barmi is, de sohasem volna szabad elfelejteni eredeti rendelteteset. Sok n6 szenved rna a latszat egyenjogusagtol. Nem egymas ellen, hanem egymasert kellene elni. A rna embere nem erti es nem is rmlveli a szeretet rmlveszetet. S ha ez valahol veletlen vagy tudatosan sz6ba kenil, akkor a valasz egy .felsobbrendif" alarc kenyszeredett vihogasa, Iekezeld-lekicsinyld-lenyegteleruto megnyilvanulasava torzul. Ha pedig szeretetteljes, onzetlen cselekedetrdl, segttsegrol voIna sz6, akkor bizony nagyon sokan "atengedik" ezt masoknak: "Biz' ez semmi hasznot sem hoz a konyhara!" - jelsz6val. Nem tartja fontosnak -latsz6Iag. Valojaban pcdig ennek hianya az erzelmi traumak kavalkadjat eredmenyezi, Minden ember, meg az is, aki nagy garral mondja: hulyeseg, titkon beliil arra vagyik, hogy szeretve leg yen es

35

LU,"'A"Vn.UL is saja:

es sajnos -

tortenelme elegge - sok esetben

nem a nemzet, a nep, az ossztarsadalom, az egesz vilag erdeke. Akadnak itt is jo em berek, ertelmes vilagjavno szandekkal, de dolguk igen nehezen halad elore a tobbi .politikus'' miatt. Ideologiak, partok, szektak, politikai f6rtrthbk: az'ernberiseg siiSthuz6i, ellensegteremtoi, mert bennuk az ego onzese a meghatarozo. .Csak az enyem a jo, a tObpi,l)i~vidamJ .!celL,". Y~jon egyeSemberek,. kik, vezetd pozfcioba kerultek fgy vagy iigy, honnan veszik merszuket, hogy tndivldualtsta erdekszferaiknak megvalosftasa erdekeben emberrnilliokat eroszakoljanak meg torz tudatuk manias kovetkezmenyeivel?

Osszefogas, egymas elfogadasa, megertese, tiszteletben sot szeretete nelkil] csak a vilagpusztulas apokaliptikus lovasai iilnek gyozelml lakomat. Az emberiseg onfelnemismero szellemi tevelygese sok fajta nyomonisag forrasa. Kovetkezmenykenr a legkulonboz6bb betegsegek jonnek letre, amelyek a tudas hianyossagaib61 adod6an szellemi-, elrneleti-, lelki-, hozzak letre. Produkalva mind ujabb es ujabb

is hl'\,on,,'opc.n

36

all ezen onpusznto eletmoddal es betezedesekozonevel szemben. Ketsegbeesve

idhiaba.hiszen ot is ez a "cip6 szorftja". Ketsegtelen, csodalatra melto eredme-

'''"'''''''''/J:., sem ha

sot kello eredmennyel

a lelki traumakat, a szellemi-tu-

"-"J."'"""'" konfliktusokb61 szarmazokvesebben nem akarunk tudornast venni hogy a betegsegek szellemi-tudati eredenlek. kenyszenlsegbol az okozat es fgy a rehabilitacio koti le

A hatalmas ellenere megmaradt a legtobb

C;-''''CUIC.U tiineti terapianak, Az orvoslas barmilyen furcsa, nem az egesz komplex gyogyftasara torekszik, hanem a ,,megfoghat6bb" szervi, lokalis kezelesekre. Az egyre eroteljesebb specifizalodas nem kedvez az "egesz" gyogyftasanak, De kinek van erre rna ideje, orulunk, ha rendbe jon az, ami a legfontosabb. Az eredmeny az a sziszifuszi munka, amely abbol all, hogy "ezt meggyogyftottuk", de hamarosan valami mas uti fel a fejet a szervezetben es minden elOlr61 kezdodik.

Az orvos a testtel, a szervekkel es annak sokszor csak tuneti kezelesevel foglalkozik szinte kizarolagosan, Iegtobbszor kihagyva a psziches-mentalis tenyezoket. A pszichologus, pszichiater f61eg a traumakat latja es a test legtobbszor kimarad. Sajnalatos m6don sem fordft megfelelo gondot a szellemi-tudati sfkra. Mi van a tudatban, miert az van a tudatban, milyen szellemi szinnl attiuld az ember kgmplex, tehat kezelese is minden esetben teljes ertekkel csak a test-lelek-szellem egyiittes megvaltoztatasa hozhat vales, kielegftd eredmenyt, A mentalis gyogyttas nem tuneti, hanem lgy a normalizaciot, a prevenciot szolgalja. Megelozni mindig lr"r,n",~" ... mint a letrejottet megvaltoztatni, rendbe hozni.

A mai orvostudomany fo erdit nem a .rermeszetes" betegsegek

le, az elembertelenedett, emberkfnzo vilag

37

altal letrejott helytelen eletszernlelet es az ebbol ad6d6 egeszsegtelen eletstflus altal .megtermelt" anomaliak reparalgatasa teszi ki. Vagy olyanok, amelyekkel szinte semmit sem tud kezdeni, mert az embed szervezetet nem "rendeltetesszeruen" hasznaljuk, Kornyezeti vilagunk szennyezese, egeszsegtelenne tetele a jelen korulmenyek kozott ujabb es iijabb megbetegedeseket okoznak, amelyeket alig ismerve, nem is lehet megfelel6en gy6gyftani. Elmondhatjuk, hogy napjainkra nem egeszsegugy, hanem betegsegugy jellemz6. S mintha ez meg mind nem volna eleg, tudatunkban csokken az egeszseg szuksegessege, megerosftese, megorzese, Ez legfeljebb esak pillanatnyi sohajtasainkban, de nem tevekenysegeinkben, eletmodunkban nyilvanul meg. Erre kerem, nines id6, hiszen meg nines szuper hazam, nyara- 16m, ktilfoldi aut6m. Majd kesobb. Sa halottnak mar mindene meglett Csak ez az eletebe kertilt. Az pedig mar nines meg.

Eletunk forgataga hatterbe szorftotta e rendkfvul fontos tctelt: .Legy egesz-seges!'' Pedig joszerevel allandoan betegek vagyunk. Egyik panikbol a masikba esunk, S mindezt meg tetezi az egyre jobban burjanzo ketsegbeesett betegsegtudat - beszelgetesek f6 temaja -, amely oriasi mertekben gatolja a gyogyftast-gyogyulast, az egeszseget. De tenni, azt nem teszunk semmit. Legfeljebb nyogunk

jol hallhat6an - a rendel6kben, otthon, a munkahelyen, a tarsasagban, az utcan es minden elkepzelheto helyen. A rna embere pedig szinte mar semmit sem tud es Igy nem is hasznalja a termeszettol kapott csodalatos ajandekot: az ongyogytto kepesseget. Az emberek, mert nem ismerik onmaguk, ninesenek tisztaban nemhogy szellernilelki erejukkel, de testi teherbfr6 kepessegukkel sem. Gyengenek, betegnek, elesettnek tartja a tobbseg magat, Ieertekeli a testet. Pedig az tobb mil1i6 ev produktuma. Ami az evmilliok "artalmait" kibfrta, alkalmazkodott, s6t egyre magasabb szintre jutott, nem lehet takolmany. Nem ismerjuk, olyanra kenyszerftjuk, ami nem lenyege. Vagy atesve a 16 masik oldalara rablogazdalkodast folytat vele szembcn, s a vegtelensegig kizsigereli onmagat, regen nilfeszftve annak tehcrbfrasi maximurnat. Meg ilyen igenybevetel mellett is igen sokaig .rur",

38

I

A regi mondas: "Ep testben ep lelek" mara mar fgy m6dosult: "Epp e testben epp, hogy elek",

Sajnos, nemcsak onmagunkat alakftottuk at ilyen "eredmenyesen". Ertelmetlen celjaink, mertektelen nyereszkedeseink .megprobaljak" a termeszetet, Az eletet jelentd termeszeti kineseket - erd6, viz, laj - mindenaron emberi .Jiaszonra" kfvanjak atalakftani, E tevekenyseget megbomlo okologiai egyensuly, pusztu16 vagy mar kipusztult novenyek, allatok, mergezett fold es viz, szennyezett leveg6 jelzi, mint "elert eredrnenyt". Ezek kovetkezmenyei rna meg szinte belathatatlanok. A termeszetet nem kell mindenaron atalakftani, nem lehet vele .Jnlveszkedni'', mert poruljarhatunk, mint a kontar bilveszinas. A vilag, a termeszet torvenyet, bels6, logikus torvenyszenlsegeit kell mar vegre felismemi es annak megfele16en, alkalmazkodva, vele paralel ,,kezen fogva'' el6bbre jutni.

Sajnos sokan vagyunk olyanok, mint az az "okos es talalekony" ember, aki aztmondta: .Nem kell nekem a letra". S raulve, maga alatt vagta igen szorgalmasan a fat. Csoda-e, hogy leesett, s osszetorte magat?

Kovetkezmenyek

A kovetkezokben meg kozelebbrol, konkretabban vegyuk sorra, milyen karosodasok ertek bennunket. Kezdjuk a legfontosabbal, a meghatarozoval, a szellemi-tudati szinttel.

Jellemz6 a tudattartalmak rendezetlensege. A tomenytelen isrneret, ingerhalmaz, amellyel az esetek tobbsegeben semmit sem tudunk kezdeni. A .sokban" elveszik a figyelem, az eberseg. A megfigyeles, a logikus gondolkodas, a cel-ok-okozat-eredmeny viszonya, a felismeresek, kovetkeztetesek, altalanosttasok, Iteletek sokszor helyteleBekovetkezett a kondicionaltsag, a merevseg, a sernak-progra-

39

a felismero-

zet, - itt most nem nem az ember az ertek,

anyagijavak. Nem a vagy",

Az ertelem vezerelt

helyes eletvezetes-gondolat -szo-tett a U~'4~~'"

paragrafusok, a hamis tezisek, az emberellenes

A hi bas tudati beallftottsag miatt szenved az emberiseg,

kozpontjaban a penz-gazdagsag, az erdek

bilvolete an. Kemenyen, egyre hatalmasabbra val befeketftve az igazi humanitast. A termeloi-fogyasztoi tars adalomszemlelet es annak rabszolgaszinnl kiszolgalasa a termeles-telje-

sftmeny-versenycentrikussagot eredrnenyezte, Uralkodova a ki-

zsakmanyolas, a mertektelenseg, az egyen elnyomasa, min-

dennek, ami vagy aki ezzel szemben an. Az elembertelenedett tudati szferaban csak hamis celok lehetnek az igazi embert emberre tev6 celok helyett. S ha ezek megis megjelennenek, hamarosan modosulnak vagy elfojtodnak. A termeldi-eladoi eletszemlelet csodalatos attrakciora kenyszerfti az ertelmet, a szellemet. Ezert arra is kepesse valtunk, hogy a napnal vilagosabb ertelmetlensegeinket, egeszsegkarosfto doigainkat, ostobasagainkat meg meg is magyarazzuk olyannyira jol, hogy a vegen meg el is hisszuk. Mindent meg tudunk indokolni es ki tudunk magyarazni. Kitalaltuk eloszor a filteres, majd a C-vitaminnal atitatott filteres cigarettat, s fennen hirdetjiik: .Vedi az egeszseget", Konzervgyarak bizonygatjak a haziasszonynak: elore gyartott termekeik milyen hasznosak. Csak stitni kell a "pipit". Eldre gyartott, tisztftott, bontott, panfrozott, sot a tapban mar a filszer is benne van. Igaz, napot, termeszetes, elo tapanyagot tan sohasem

40

I

raton, meg tojas koraban sem. Vagy: gyermekeinket azert kell bolcsodebe ,,hurcolni", mert a nol emanclpacio hangoztatja, a n6i munkara meg ilyen aron is sziikseg van, fgy lesz tobb a termeles - s a neurotikus gyermek. Vagy: a felreertelmezett egeszseges taplalkozas letrehozta a meleghazi, a foliasator alatt termelt .rmlvi" primdrok sokasagat - vegyszer, mesterseges h6 es feny, Vajon mennyi a vitamin, az eletenergia e termekekben? Haszo~ ebb61 a termel6knek van. Es folytathatnarn a sort a vegtelensegig. Es meg vannak tamaskod6k, akik lehetetlennek tartjak a .fabol vaskarika" gyartasat. Hat tessek, mi mar ezt is megoldottuk. S milyen kinlndenl Sajnos a .fatol nem larva az erd6t" ebbe mindannyian el6bb, vagy utobb, de belepusztulunk.

Nagyonnehez korbanelunk, amelyetezidaig sohasem eltunkrneg.

Az emberiseg tortenelmenek legbonyolultabb, Iegellentmondasosabb, legstilyosabb valsagaival terhes az utols6 evszazad. S mindaz az emberi torz tudattartalom, amely elmenkben megszuletett, kivetul az egesz vilagra megmergezve a .kitalalot" epp ugy, mint azokat, akik .szenvedd alanyaiva" valtak e megnyilvanulasoknak. A csapda kesz: a szellem egyiranyiisftott, megfogott es leigazott lett.

Vizsgalodjunk tovabb: mi talalhato a pszichikumban? Oszton-erzelemvezereltseg, indulat -hangulaturaltsag. Szenvedelyek, sokszor lehetetlen vagyak tomkelege. Mindezek egyenes kovetkezmenyekent megjelent a .Jetelmenyhiany". Distresszhatasok -. bar egyeb, el6bbreviv6 stresszeinkkel sem tudunk mit kezdeni, vagy helytelen reakci6k keletkeznek-teszik tonkre a meg egyaltalan nem stabil allaponi pszichikumot. A helytelen ertekrend onertekelesi kon:liktusokat eredmenyez, Kialakult a szemelyiseg igazi bensd lenyegiseget61 ftiggetlen, esetleg vele szemben 3.116 szerepjatszas, az .emberi jatszmak" sokasaga, A programozottsagbol eI6ft~letess~g, n~gatfv szokasrendszerek n6ttek ki. A szeretet, az empatia, az identitas, a turelcm, a megertes, az elfogadas. a tolerancia, az onzetlenseg onmagunkkal szemben es az egesz vilag irant mind gondolati, mind tevekenysegi szinten egyre jobban hianycikk, Mindennek oka a tudatlan-

41

sag. Az igazi onismeret, az onkontroll hianya, arnely a frusztraciok szeles ska1ajat eredmenyezi, Kovetkezmeny az elidegenedes onmagamt61 es tevekenysegeimtol, a masik embert61, a termeszettol. Kialakult az inadekvat onervenyesnes. uralkodni vagyas, agresszio, harag, bossziiallas, rivalizacio, frigyseg. Ennek ellentete is igen gyakori: az inaktivitas, a depresszios allapotok, akisebbsegi erzes keltette komp1exumok, az elfojtas, a masra hantas, az indulatattetel, a felelem, a szorongas, Az eltompultsag, a kozombosseg, a masra varas, a csodavaras, .majd valarnit61 vagy valakit61 mego1d6dnak a preblemak" allapota is sokszor fellelhet6. A letfonntartasi oszton altal vezerelt psziehikum kompenzacios tevekenyseget is beindft, mely kovetkezteben az ondicseret, az onteltseg, a hiiisag, az onamnas, a magamutogatas elotcrbe kerillt. S ha valaki meri hibainkat, tevcdcseinket - akar szep sz6val is kozolni - a buszkeseg, az onerzct, a sertodekenyseg, az emberi meltosag szinte .szarnyat kapva" tombol. Elindftva az ertelmetlen okoskodas, a bizonytalan magyarazkodas, a .nekem van igazam", a .nekem pont te ne magyarazz" fcnekctlen poklat, A .jcbolyultlelekvesztett" antiszocialis viselkedese termcszetesen a kornyezetet sem hagyja .Judegcn", rajuk is igen kerncny hatassal van, legyen az 616 vagy elettelen. A koruloue levok is kibillennek egyensulyukbol, 6k is idegesekke, haragosakka, agrcsszfvakka vagy elkeseredettekke, passzf v rezisztenciabahuzodokka valnak. .Mcgmergezl a leveg6t!" - szoktak az ilyen emberrc 1110ndani. S ezzel elindfto pontja lesz egy szinte vegelathatatlan magatartasi lancnak, arnely hol szunetelve, hoI lappangva, hol nyfltan, de allandoan jelen van es rmlkodik. Amit a .bajkevero" elindfrott, az az cgyenstily torvcnye szerint, mint a bumerang minden esetben visszahat az elindftora, s ez iijabb szenvedesek forrasa lesz szamara cs masok szamara egyarant, Az e16z6ek edestesrvere, a hazugsag, a csalas, az on cs masok becsapasa, az armanykodas, a rosszindulat, a dorongolas cs a pletyka is hamarosan megjeJenik. Mindezck kovetkczrncnyckcnt - a .bensd torvenyszck" buntetcsekent letrejonnck a Icgkulonfclcbb ncurozisok, maniak, Iobiak, clctcllcnesscg: masok es

•

onmagunk tonkretevese kcpletesen es a valosagban, es vegul az ongyilkossag.

Igaz az is, hogy a jora, szepre, embersegre, igazsagra torekves i~ megtalalhato, de ezek, mert nem eleg er6sek: a .bensd hangot elnyomja a "kiils6 harsogasa". . .

Az onmagat elvesztett ember, a masik embert, az egesz vilagot IS

el akarja pusztftani elkeseredeseben. S valljuk be, ezt igazan "j61 csinalja" .

Ha ilyen a tudat, a psziehikum, vajon a test, a hordoz6, a megjele-

nft6, alevezet61ehet-emas? Nem,esak beteg. Amaembere-c-keves kivetellel=-- igen keveset vagy semmit sem tOr6dik biologiai allapotaval, egeszsegevel. A mai eletmod, a munka akar szellemi, akar flzikai, az esetek tobbsegeben helyhez kotott, Nem mozgast, izomer6t igenyld fe1adatokat 1at el a do1goz6. He1yettiik gepek vegzi~ a munk~ nehezet. A hazatert .kifaradt" ember iijra leulve folytatja otthoni dolgait. Lefekszik, ha nines munkaja es nezi a revet. iijsagot olvas. Pihenese passzfv, Nines mozgas, pedig ez az elet alapja, ez termel energiat.

Tevedes volna azt hinni, hogy a termeszet "aId ott" meg bennunket

ilyen gyenge testte1, amely alig bfrja a terheleseket es konnyen megbetegszik. Hiszen agyunk, idegrendszeriink, szemci~.' izomzatunk.a mai terhelestol ezerszeresen tobbet kibfrtak a regebbi idokben, Ma IS sokkal nagyobb teljesftmenyekre lennenk kepesek, ha energiainkat a hibas psziehikum distresszes allapotai nem emesztenek tel. Ha eletenergiainkat nem pocsekolnank el az ugynevezeu .Jdegessegre", ami nem mas, mint fegyelmezetlen, onrombolo lustasag.

A szerzes "tevekenysege" elveszi az id6t a test edzesetdl, erostteset61. S ha megis lenne szabadidd, azt sem onmagunk fejlesztesere, megerositesere. a letrejott karosodas korrigalasara, hanem ertelmetlen tevekenysegekre, rombol6 szorakozasokra fordftjuk. Fiataljaink 40 szazaleka alkalmatlan a katonai szolgalatra. Nem a katonai szolgalat a lenyeges, hanem az eronleti-egeszsegi allapot. Sokan szeret-

nenek j6 alaktiak, erdsek, edzettek, egeszsegesek lenni, de ez naluk

43

esak "s6haj-6haj" marad. Es ezer meg egy okot hoznak fel, miert is nem tudnak testedzessel foglalkozni. Esetleg el is kezdik, de hamarosan abbahagyjak, nines kitartas, fegyelem, mert a eel elerese farads agos. Eltunyultunk. S mindehhez meg hozzajarulnak az artalmakat nove16 taplalkozasi szokasaink, A hfres-hfrhedt .magyaros konyha". H ust luissal eszunk, eteleink er6sen zsfrosak, ftlszeresek, f61eg sosak, rengeteg edesseget, .cukrasz-varazslatot" kebeleztink be. A bevitt kaloria mennyisege tobbszorose a leadasnak. Ezt meg tetezi a "sokat es gyorsan", az "az a tied, arnit rna megeszel, megiszol", .boldogsagos" jelszava. A niltaplalt, kover emberek orszaga lettiink. Minden harmadik ember ilyen. A kover ember mozogni alig tud, szervei nilterhelt munkat vegeznek, s mindez a betegsegek sokasagat idezi eI6. Nem kedvez az esztetikumnak sem, fgy a lelki bajok melegagya is.

A mozgasszegeny, inaktfv, niltaplalt, az elvezeti es biifelejtd szerekkel manipulalo eletmod torvenyszenl kovetkezmenye az ero-energia-edzettseg-kitartas, a jol funkcionalo egeszseges szervek, az ellena116 kepesseg rohamos csokkenese. Egyre n6 a gyenge, beteg emberek szama, A mentalis es psziches eredenl kozponti es vegetatfv idegrendszeri betegsegek, a testtel nem Wr6do szemlelet kovetkezteben a terhelest nem bfr6 szervek karosodasai, a komyezeti artalmakat kivedeni mar nem tudo organizmus a korai, ertelmetlcn megbetegcdesek, az ido el6tti eloregedes, a halal aldozatava valik, Pedig lehetseges volna ertelmes elessel akar 120-150 evig is elni, eroben, egeszsegben. Mi vagyunk, onmagunk vagyunk ennek megakadalyozoi. Swami Vivekanandat idezve ismet: "Tested a lovad. Etesd, itasd, apold szeretettel, ertelemmel, hogy edzett, eros, egeszseges legyen. Akkor oda visz konnyeden, ahova te akarod."

A sok jo ellenere, amelyet a technikai-tudomanyos civilizacio hozott, megis azt kell mondani, hogy m agat az embert nem tette tobbe. A kiils6 vilagot, annak regi voltat, ertekeit szinte gyokeresen atalakftotta es ujabb es ujabb dolgokat hozott letre. A kiils6 tenyezok robbanasszenl elorelepese azonban nem jart egyutt a "bens6 ernberi

44

•

tenyezok" megfcle16 fejlddesevel sem testi, sem lelki, sem tudati szinten. Itt talalhato a stagnacio, esetenkent a visszalepes is. Eltorzult emberek, eltorzult emberi ertekek, megbetegftett test es lelek, hamis tudat es a sokszor .meghalasra'' kenyszerftett .benso ember" az eredmeny. A szemelyiseget felvaltotta az aretalan torneg, amely ide-oda csapodik.

Az ember teremtett egy vilagot, amely nem emberlepteku. Amelyben nem talalja helyet, egyre idegencbb szamara, amely rajta tiilndtt es bekebelezte.

Melyen, a bensonkben azonban allando hianyerzet van. Sajnos, nem tudunk mi t kezdeni vele, mert nem tud juk mi az, m i az ok, hogyan elegitsuk ki, ha megis rajonnenk. Nines iranynl, nines tit. Ezert tevesen iijra es iijra a vilag ilhizioiba, a mayaba - ahogy a joga mondja - rnenekulunk onmagunk el61. Bens6nk pedig szilntelemil jelez: nem j6 ez scm, az scm. Kitorni a magunk szabta beklyobol esak nagyon ritkan es rovid id6re tud. A .kulso" es a .belso" konfrontacioja okozza a zilrzavart a mentalis, a pszichikus, a szornatikus sfkon egyarant, illetve azok komplex egyrnasra hatasaikban jelentkezik egyre erdteljesebben.

Az ok a termeszeti, a val6s vilagtol val6 elszakadas, az egeszseges eletmod feladasa, igazi kulso-belso sziiksegleteink, sot a legfontosabb onrnagunk ismeretenek hianyossagai. Ebb61 ad6dik minden szenvedes, a boldogtalansag.

Ha az evohicio szempontjat vesszuk figyelembe, akkor azt kell mondani, ugy j6 minden, ahogy van. Az egyen es a tarsadalcm fejlodesenek ez az utja. A sokfele negatfv hatas szuksegszcnlen szelektal, s "elhullik, ami ferges". Ez a torveny. Igy halad mind elobbre evezredek, evmilliok ota. A termeszetes, a tcrmeszeti, a tarsadalmi szelekcio az emberiscgre is ervenyes, annak barmilycn formajat, megnyilvanulasat tckintvc. A baj azonban az, hogy c fejlodes igcn sok egyeni, ncrnzcti cs oriasi ossztarsadalmi tragcdiak sorozatan keresztul ervcnycsul.

I\Z ember szellemi-tudati lcny, tchat fel kcll vegrc ismcrnie: letc

forog kockan. Surgosen tennie kell legjobb er6i szerint, hogy ne legyen kiszolgaltatott tudatlansaganak, egojanak, szenvedelyeinek, indulatainak, felelmeinek es a termeszet konyortelensegeinek, Ne legyen passzfv, tehetetlen babja az evohicionak, hanem annak belso torvenyeit is felismero-elfogado, vele egyutt munkalkodo, kreatfv szemelyiseg legyen. Ne merjuk az ido miilasat, ne az idore bfzzuk elobbre jutasunk, hanem mi magunk ertelmes vezetessel rovidftsuk le, ne legyunk patopalok.

Kedves Olvas6! Lehet, nil sotetre festettem a kepet. Szandekom elsosorban az volt, hogy e negatfv tendenciakat emeljem ki, tarjam Onok ele. Eszre kellene mar terni, s az egyen es rajta keresztiil az ossztarsadalom igazi erdekeiert munkalkodni .Jegjobb eroink szerint". Sajnos, ha ez fgy megy tovabb, ki kell mar egyszer vegre mondani: vegveszelyben van az emberisegl Rajtunk rmilik, hogy ez mikor kovetkezik be vagy celjaink megvaltoztatasaval megiijult, igazibb, emberhez melto vilagot teremtunk meg onmagunk es ut6daink szamara,

Bfzom abban, hogy Onok mindannyian, mindent igenj61 meger-

tettek, s valtoztatni kfvannak gondolatban, sz6ban, tettben egyarant.

Swami Vivekanandat idezern:

"A tested a kocsi, A lelked a lovak,

A szellemed a kocsis.

A kocsi arra megy, Amerre a lovak lnizzak. A lovak oda viszik Ahova a hajt6 iranyftja."

46

I

Harmadik resz

A JOGA ERTELMEZESE, CELJA, FELADAT A

Az elet celja

Arra az alapvet6 kerdesre, hogy mi az elet igazi celja, mi vegre vagyunk a vilagon, mi eletunk-letunk ertelme, mit jelent ez, miben nyilvanul meg, hogyan va16sfthat6 meg, az emberiseg evezredek 6ta probal feleletet, magyarazatot adni. Szuntelenul kerestek, keresik rna is a .Boldogsag Kek Madarat", a .Bolcsek Kovet" egy bens6 indftek hatasara.

Megkerdezve egy, tfz, szaz, ezer, milli6 embert, a valasz mindenkinel azonos: .Termeszetesen, boldog, nagyon boldog akarok lenni !" V agyis az eter celja a boldogsag. De mit jelent ez, es hogyan erhetd el?

Sokan, sokszor probaltak szert tenni ra, A legkulonbozdbb eletfilozofiakat, ideologiakat talaltak ki. Probaltak magyarazni mibenletet es a .megallapftasok" ertelmeben alakftottak ki eletstflusukat.

Az ember sokfele, az ut szamtalan. Kerdes, melyik tit az igazi, melyiken haladva juthatunk el az igazi celhoz.

Egyesek az anyagi javak, a penz-gazdagsag es az altaluk megszerezhet6 dolgok osszessegeben lattak, Masek a vilag hfvsagos dolgair61 val6 mindenfele lemondasban, A harmadikok az eletben elert egyeni eredmenyek oromet talaltak megoldasnak: tudomany, rmlveszet, sport teriileten. A negyedikek masok Ieigazasaban, az uralomhatalom-politika manipulacioiban veltek fellelni ezt. Az otodikek a testi elvezetek individualis megeleset, mamoros tobzodasat tartjak annak: eves-ivas-szex. A hatodikok a dolgok lekuzdeseben, a ktlzdesben latjak. A hetedikek a felkapott divat, a ,,nagy emberek" kovete-

49

seben, utanzasaban keresik. A nyolcadikok egy emberfeletti transzcendens leny segftseget varjak, hogy altala celjaik megva16suljanak. A kilencedikek ejt nappalla teve "alland6an" tevekenykednek, gyujtenek, minel tobb legyen, szamftva az .Jnseges id6kre". A tizedik "csinaljon mindenki, amit akar, engem nem erdekel, csak a magam boldogsaga a fontos" - hataroz kemenyen. A tizenegyedik onmaga felaldozasaval, dolgozik, alkot a kozert, az egyetemes elobbre jutasert. A tizen ... , s a felsorolast meg hosszasan lehetne folytatni.

Sokan ezerfelekepp kerestek, keresik, megsern talaltak, talaljak, Miert? Mert nem j6 helyen keresik. Az ok oly egyszenl, hogy alig hihet6 a rna ,,modem" embere szamara, Azert, rnert egoitasuk iranyftottsaga, onmaguk eloterbe helyezese, vagyaiknak, illuzioiknak - latszatra akar .fenyld" eredmenyt hoz6 - individualis csapdaiba estek. Kizarolag onmaguk oltaran aldoztak, onnon istenseguket imadtak, onmagukert dolgoztak. Kovetkezmenykent - bar eg6juk szamara .eredmenyeket'' ertek el - a szenvedesek tarhazanak kapujat nyitottak szelesre. Mondhatnank ugy is, tudatlan, mert a vilagot onmagaval s onmagahoz meri, S mert onmaga a lenyeg, torvenyszenlen kiszakad, elidegenedik a kozossegtol, meg a termeszettel is szembe kerul. Minden es mindenki ellenseg, fenyeget6 veszelyforras lesz, aki celjaiban akadalyozhatna. Es ha eletfilozofiajanak megfelel6en elne, valamilyen eredmenyre, oromre, netan boldogsagra tenne szert, maris megjelenik a felelem ezer arcti szomye. "Meddig tart e boldogsag? Ki veszelyezteti, hogyan vedekezzen ellene? Csokkcn-e, novekszik-e?" - gondolatai ringlispilkent e kortil forognak. Lam, maris tovanlnt a boldogsag ropke pillanata. Ezert csal6dunk a vilagban, a masik emberben, dolgainkban, targyainkban, elkepzeleseinkben. .Ertelmetlen, hulyeseg ez az egesz elet" - mondjak sokszor nekikeseredve.

A konfliktust, a szenvedesek lancreakciojat tovabbra is a ki.ils6 es a bens6 ellentete jelenti. Az ego es a bens6 felsobbrcndu En, a tudatos es a tudattalan, az egyen es a kozosseg, a vales es a teremtett vilag

50

I

szferajaban. A boldogsag elerese sajat felfogokepessegunk fuggvenye, s az abb61 kovetkezd szuntelen tevekenyseg eredmenye, Kiindulni - mint mindig - a val6s vilag, a termeszet, az evolucio torvenyeibol kell, amelyben minden dialektikus kolcsonhatasban van egymassal.

Semmi es senki onmagaban nem letezik, tehat onmagaban az ember sem. Elete-lete csak kozossegben lehetseges. Ebb61 egyenesen kovetkezik: egyeni boldogsaga sem lehet teljes ertekil a tobbi ember boldogsaga nelkul. A let globalis harmoniajaban az egyik ember ugyamigy benne van, mint a masik. Az elet boldogsaga az egymasert vegzett pozitfv kolcsonhatasok eredmenye. Tehat ahhoz, hogy a boldogsag kezzelfoghato valosagga valjon, az egoitas tudatlansagat meg kell sziintetni. E nelkul minden tovabbi tenykedesunk olyan lenne, mint kenyerrol abrandozni anelkul, hogy megel6z6en szantottunk, vetettiink volna. Nem a vilag van az egyenert, hanem fordftva, az bel61e szarmazvan, erte van.

HoI kell a boldogsagot fellelni? Mi a teend6?

" ... hiaba fiirosztOd onmagadban, csak masban moshatod meg arcodat" ftja J6zsef Attila Nem en kialtok cfnul verseben. Kolcsey intelme: .Hass, alkoss, gyarapfts, s a haza fenyre derul". Krishna mondja Ardzsunanak a Bhagavad Gftaban: torekedj onmagad altal, j6 tettekkel masokert cselekedni. S ezt vallotta az ember altaI teremtett mito16giai alakok sokasaga vagy ezel6tt elt,;Hletvemais e16 emberek, akik a "szent celert" kfvantak·es kfvannakonftH<1ldoz6@ e!ni."c:lQIgozni. A mesebeli szegenylegeny, Prometheusz, Mohandasz Gandhi, Jezus, Buddha, Albert Schweitzer, Paramhansa Swami Maheshwarananda Martin Luther King, Szent Istvan, D6zsa Gyorgy, II. Rakoczi Ferenc, Shri Deepnarayam Mahaprabhuji, kalkuttai Terez anya, Semmelweis Ignac ... s nem is sorolom tovabb. E neveket minden rangsor vagy kronol6gia nelkul frtam, ahogy hirtelen eszembe jutottak. Az emberiseg tortenelme szamtalan kiemelked6 egyeniseget tud felmutatni, kik a kozert munkalkodtak,

Tevedes es oriasi felreertes volna barkinek is azt hinnie, hogy e

51

kovetelmenyt, meg helyesebben ezen evolucios szuksegszenfseget megvalosftani kizarolagosan esak kivaltsagos helyzeni, hatalmas tudasu, szentelenl emberek volnanak hivatottak es kepesek. Igen, rajuk is nagy szukseg van, hogy faklyajukkal vilagftva mutassak az utat, de ez a kisebbseg. Az ELETNEK nem csupan ilyen emberekre van szuksege, hanem kivetel nelkul mindenkire. Hiszen egyik ember se alabb- es folebbvalo, nem lehet kevesebb es tobb mint a masik, a tobbi, mert benso, igazi lenyeguk, lenyuk tokeletes es azonos. Az ELET IGAZSA.G-a mindannyiunkban egyarant ott van. A Val6s Tudas szikraja mindenkiben benne van, hiszen 0 az EREDET es egyben annak jelen megnyilvanulasa is. Nem arr61 van szo, hogy barki is onmagat feleslegesen es ertelmetlenul felaldozza es onmagaval, sorsaval, oromevel, boldogsagaval ne Wr6djon, megeroszakolja szemelyiseget. Onmaga enjet, eletet hatterbe szontsa es egy fals hivatastudatt61 vezerelve-indfttatva profeciazzon. elet sohasem kfvant es kfvan ilyet senkit61 sem. De azt igen, hogy azon a helyen, ahol van, ahova a SOTS allftotta, abban a tevekenysegben, -Mrmikor es barmilyen helyen es formaban barmi is legyen az -, abban teljes emberi ertekevel, tudasaval, sz6ban es tettben egyarant alljon helyt. Tudatosan cselekedjen onrnagaert, s onmagan keresztul masokert is. Beleertve a belso- kiilso kornyezetet, a kozvetlen es a kozvetett tevekenysegek hatasmechanizmusanak (karma) sokasagat egyarant. A szent, a tud6s, a villanyszerelo, a mezogazdasagban dolgoz6 tehat mindenki - eppugy teljes ertekkel munkalkodhat az emberiseg, a vilag el6bbre jutasaert. Nines ebben semmi - es soha nem is volt - bonyolult vagy kulonleges. Tegye mindenki dolgat legjobb tudasa, kepessege szerint sajat munkajaban, Itt es most. s csakis fgy lehet helyesen elni. S ehhez meg hozzatartozik a .rnikepp" lenyeges kerdese.is. Ezegyetlen tetelben fogalmazhat6 meg: szolj, cselekedj, hogysoha, semmikor, semmilyen korulmenyek kozott semminek es senkinek ne artalmara, hanem csak hasznara legy.

Az egyen feladata vilagos. Tanulni, igazi tudast amelya

vilag, a termeszet, az eter kincsestarat helyesen tarja fel, Onmagunkat

52

•

benso gyokereig jol megismemi, hogy letunk tudata helyes vaganyra terelodjon. Megszabadulni egoisztikus tudatunkt61. Felismemi, atlatni, felszabadulni a kotottsegek a161, tudni vales szuksegleteink, Megszabadftott onmagunkat ossztarsadalmi erdekek szolgalataba allftani, ott szuntelenul tevekenykedni a kozos emberi haladasert. S mindezt alazattal, denls bolcselettel, szellemisegunk allandoan vigyazo megkulonboztctc ebersegevel,

Serre csak olyan ember kepes, aki .felnott", ahogy Jozsef Attila

Eszmelet cfrmf verseben frja:

"Az meglett ember, akinek Szfveben nines se anyja, apja, Ki tudja, hogy az eletet

raadasul kapja

S mint targyat visszaadja

Barmikor orzi meg,

Ki nem istcne es nem papja Se maganak, sem senkinek."

Az fgy onmagat testileg-lelkileg-szellemileg felkeszftett, magas vilagos ismeretekkel rendelkezo, egoitasatol megszabadult az eredeti allapotba, a termeszettel egybeolvad. Ennek kovetkezteben mar kepes lesz arra, hogy hivatasat betoltse. Az

altalanos evoluciot, amely mindenre kiterjed, megfeleloen tudja e16- mozdftani. Vele egyutt haladva lerovidfteni.az emberiseg szamara azt az idot-a tevelygesek idejet-, amely a beteljesedeshez, a szeretet es a bolcsesseg felismeresen at a felszabadulashoz, az EGYSEGHEZ

a gondolattal ken rmlvelni az

-.ezzel a gondolattal kell rmlvelni

az Megalapozasat.

az ember masokat ved meg; masok oltalmazasaval pedig onmagat vedi,

"Es hogyan ved meg masokat az ember onmaga oltalmazasaval?

53

Az Eberseg ismetelt gyakorlasaval, annak meditatfv fejlesztesevel es a vele val6 gyakori foglalatossaggal."

"Es hogyan vedi meg magat az ember masok oltalmazasaval?

Tiirelemmel, nem er6szakos elettel, szeret6 josaggal es reszvettel." (Samyntta-Nikaya47,19)

Segft a j6ga!

Veszelyben az emberiseg - hangzott el az el6z6 fejezetben. Ezt els6sorban nem a habonik, a nuklearis fenyegetettseg jelenti. Ez csupan kovetkezmeny, Az ok, maga az ember, aki .ketsegbeesett joleteben" nem tud onmagaval mitkezdeni. Aki onpusztfto, ongyilkos eretet el nap mint nap, s ezzel masok letet is veszelyezteti. Kideriilt, hogy a nyilvanvalo ok a .benso" es a "kiils6" kozotti egyensuly hianya. Ett61 szenved, boldogtalan, kilatastalan, eletunt, A szenvedes - mint a polaritas egyik oldala, - azonban keszteto, el6rehajt6 energia is egyben. A szenvedes valaminek a hianya. Valami utan va16 ahftozas, amely bens6 vilagunkbol fakad. Alland6an sovargunk, vagyakozunk valami masra, magasztosabbra. Nem elegit ki jelenlegi eletformank, annak izgd-mozgo-harsogo-neonfenyd vasari komediaja. Neha, ha a hangzavar elul, iiresnek, sivamak, ertelmetlennek, elettelennek latjuk az egeszet. Ugy erezzuk: hiaba minden, elvesztiink. De aztan ujra jon a csinnadratta es folytat6dik a szappanbuborek-szivarvany-tanc,

Van-e, talalhato-e kivezet6, megfelel6 tit ebb6l az elet -pokolbol?

Van-e olyan, amely nem csupan az elet egyes reszei bogozasaban meriil el es megis belegabalyodik?

Van-e olyan, amely figyelembe veszi a totalis termeszetet, vilagosan latja es erti is az evoluciot; elvezet az igazi elet elesehez, az

54

•

embert, a benne eI6t, komplexitasaban: testi-lelki-szellemi-szocialis vonatkozasaiban egyforman ismeri, fejleszti?

Igen. Van. S ez a j6ga.

Szokatlannak, furcsanak talalhato - bizonyara van, aki fgy gondolja -, hogy europai letemre egy keleti civilizacio kulnirkoreben fog ant evezredes m6dszert ajanljak,

De mi az igazsag?

Az, hogy Foldunk emberisege bar kiils6 megjelenesukben valamelyest elternek - szfn, forma, meret, sot, lelki alkat es gondolkodasmod tekinteteben, vegeredmenyben megiscsak egyformak, Globusunk barmely reszen epp ugy szuletnek, fej16dnek, elnek, dolgoznak, orulnek, szenvednek, megoregednek es meghalnak. Bens6 lenyegiik azonos. Csak emberek vannak, egyformak. Ezt rna mar mindenkinek vilagosan kellene latnia. A Nap mindenkire egyforman sut, a virag mindenkinek egyforman ontja illatat, s az id6 is mindenki folOtt egyforman mtilik. Ilyen a j6ga is.

Nem fanatikussag, nem kulonckodes, nem az .Jdegenjobb" szemlelete vezetett. Csupan az az egyszenl teny, hogy a j6ga kiallta az evezredek probajat. Az id6 rostajan sokfele ideologia, szemleletmod, "emberfejleszt6" met6dus hullott ki. A joga azonban fennmaradt. Ez eleg bizonyttek.

Ha a jogat nyitottsaggal, ertelmuk figyelmevel, 6szinte megismer6 szandekkal kozelftik, gyakorlasat elkezdik, r6Ia alkotott velernenyuk a helyes titra terel6dik.

Mi nem a joga

Napjainkban a jogarol mind laikus, mind hivatalos-tudomanyos korokben, de az azt gyakorl6k koreben is igen sok a teves felfogas, a hibas nezet. Marpedig, ha a szellem, a tudat zavart, a gondolatok

55

helytelenek. S kovetkezmenyei a szavak es a tettek is azza valnak, Nyilvanvalo, hogy a megallapftasok, az eredmenyek is esak hibasak lesznek.

A jogat rendszerint egy-egy kiszakitott aspektusabol probaljak megerteni, azonosftani, meghatarozni. Olyan ez, mint amikor egy embert a szemelyi igazolvanya alapjan akamak megismemi. Sajnos, az is e16fordul, hogy egyesek sajat onos erdekeiknek megfele16en elferdftik, igazi ertekeibol kiszakftjak. Mindez a tudatlansagbol, a hozza nem ertesbol, iigyis mondhatnam, a tiirelmetlen fel nem ismeresbol, valamint a ke1l6en meg nem alapozott elmelyult gyakorlasok hianyabol ered.

Hogy helyesen felfogjuk, kristalytisztan lassuk mi a j6ga, eloszor az lenne celszenl, ha azt tisztaznank, mi nem a j6ga. A felsorolas - a teljesseg igenye nelkul-c-- els6sorban azokat a vonasokat tartalmazza, amelyek a legjobban elterjedtek, s koztlhlk is esak nehanyhoz filznek egy-ket gondolatot. A konyv kesobbi reszei ugyis vilagot fognak gyiijtani aj6ga mibenletere.

Nem egy elszigetelt, tavoli, idegenkultura termeke, Mar csak azert sem, mert j6val tobb mint a kulnira, amely ebben az esetben okozati. A j6ga pedig oki. Ismereti anyaga - az eletbol veve - a foldkerekseg minden pont jan megtalalhato ugy a regi korokban, mint napjainkban. Tavoli es idegen sem lehet, mert akkor mindenki mondhatna az 6t korulvevo dolgokra ugyanezt. Hiszen civilizacionk eredmenyeit a vilag legkulonbozobb nepeitol, foldrajzilag is tavol levd reszeitol vettiik at: tolunk ezeket 6k es mi t61uk azokat.

Nem transzeendens vilagkep, nem vallas, nem ritualek sorozata, nem szekta. Vilagkepe - ha lehetne ilyenr61 beszelni - kozmikus. Nines istene, ninesenek papjai, ninesenek templomai, ninesenek szertartasai, senkit sem zar ki soraib61- mint a szektak -, bar az egesz vilagon elterjedt, Az mas kerdes, hogy a vallasok rnerftettek bel61e vagy az, hogy egyes jogik vallasosak, Nem dogma, mert az elettel van szinkronban. Nem idealizmus, mert a jogaban szelsosegek ninesenek,

56

tehat izmusok sem. Nem misztikus kepzelges, mert tudasanyagat: elmeleti-gyakortati praxisat a val6s eletMl mcrftette.

Nem aszketizmus, nem fakfrsag, ez mind tavol an t61e. Igaz, hogy gyakorlatok eelja a test uralasa, de ezt a j6ga kezd6knek igcn alaesony szintnek tanja, A eel ugyanis nem a test, hanem a szellemi felszabadul as.

Nem specialts, kondfcionaI6 vagy gy6gytoma, vagy akrobatika, testgyakorlas; nem lelegzeteIaIlft6 csodas mutatvanyok tarhaza, A legtobben ennek a j6gat. Itt ervenyes a mondas: "A latszar csal", Sajnos, e tevhit a "j6gaz6k" kozott is szedi aldozatait, s 6k "nekivadultan csinaIjak" termeszetesen a leglatvanyosabb gyakorlatkombimlci6kat. akik erre helyezik a stilyt, exhibicionista m6don ,,mutogatja mit rod" - "onrodatlansagaik" csapdajanak aIdozatai. S az szajtat6k irigy csodalatanak es sajat hitisaguknak szerencsetlen figuraL Nem el6re mennck es visznek, hanem hatra es vissza, Ennek a j6gahoz, j6gazashoz semmi koze, Nem sport, mert celjaik alapvet6en killonbOznek. A sport celja a verseny, a rivalizacio, a gy6zelem, a masok legy6zese. Igazabol nem celja a sportol6 erzelmi-lelki eletenek szellemi szintjenek emelese. A mai versenysportra, elsportra pedig minden mondhat6, csak az nem, hogy az emberert van. Az viszont igaz, hogy a j6gam6dszer alkalmazasa megtartva az embert - az esszenl eredmenyek noveleseben, nem karosftja - sok mai edzesterv _'--. a sporto16t. A sportok els6sorban a vazizomrendszert, annak teljesft6kepesseg-novekedeset kfvanjak elemi, Ez gyors, hatasos, latvanyos. Az edzesek, versenyek abl)ahaIDras~ival azonban hihetetlen gyorsasaggal visszafej16dnek az kepessegnk. A j6ga aszanai, mudrai a vazizomreneszerre: ero-ugyesseg-kitartas-rendezettseg-energiatermeles, bormonrendszerre hamak, S ha ez megfelel6 szorgalomoat"OSlIl. a szervezet teljes egesze er6s, egeszseges lesz nemesak

elvonulas, nem elmenekUles, nem hatat az es a tarsadalom problemaival

57

szemben. A .visszavonulas" az elmelyedest szolgalja, s ez pedig az eletkor konfliktusainak, az evohiciot akadalyozo dolgok sokasaganak a megoldasara iranyul. A jogik, a satguruk, es a "tiszta" jogat gyakorl6 "csela", tanul6 is onmagan keresztiil az egesz emberiseg el6bbre jutasaert munkalkodik, azt szolgalja,

J ogameghatarozasok

A jogat, a j6gapraxist, annak mibenletet, hatasmechanizmusat talan epp oly nehez lenne roviden determinalni, mint magat az eletet.

A jobb es konnyebb megertes vegett, tobbfele definfci6t adok

kozre - kiilonbOz6 szerz6kt61-, amelyek segfthetik az eligazodast. .Tobb szem, robber lat."

A meghatarozasokhoz nem fuzok kommentart, Kezdjiik eloszor az indiai meghatarozasokkal. Patanjali: Yoga sutra 2-3:

"A j6ga az elme gondolat-hullamain (elmeszubsztanciak) val6

uralkodas (a funkci6k elnyomasa)."

.Akkor a lato (ember) onnon (eredeti) mivoltaban lakozik." Katha Upanishad (6-11):

"A j6ga az erzekek allando, hatarozott visszatartasa." Svetasvatara Upanishad (2, 8, 13):

"A legfels6bb En megertese, felfogasa." Maitrayana Upanishad (6, 25):

"A legzes es az elme, valamint az erzekekkel val6 egyesules; az

anyagi vagyak visszavonasa."

Muktika Upanishad:

"A j6ga az elet vegs6 es alapvet6 igazsaganak helyes megertese." Kshurika Upanishad:

58

I

"Az udvozules kozege, az elet es a halal korforgasanak megszuntetese."

Markandeya Purana:

"A tudatlansag es a tisztatalansag eltavolftasaval az egyen elmeje megvilagosodik. Eljut az igazi En termeszetenck felismeresehez."

Yoga Vashistha:

.Annak modszere, hogy a boldogsag segftsegevel atkeljtink a vilag fajdalmainak es problemainak folyojan."

Bhagavad Gfta: (II/48, 49,50. VI!20)

"Cselekedjel hat, 6h Dhanandzsaja, egyesiilve az istenivel; mondj Ie ragaszkodasod targyairol, siker es balsiker kozott legy egyensulyozott: az egyensulyt joganak nevezik."

"A megkulonboztetes jogaja folotte all a cselekvesnek, 6h Dhanadzsaja. Keress menedeket a tiszta ertelernben, szanalmasok, akik haszonert dolgoznak."

.Aki egyesiil a tiszta ertelemmel, az a j6 es rossz tettekkel egyarant felhagy a foldon. Tartsd magad tehat a jogahoz: a j6ga "iigyes cselekves"."

"Az pedig, amiben a j6ga gyakorlasaval Iecsillapftott elmeje nyugalmat talaI, amiben az EN altal meglatja az EN-t, s az EN-nel elegedett. "

Samattwam Yoga Ucchyate:

.Egyetlen szellemme lenni a valtozasok minden valtozata kozepette, sikerben es kudarcban egyarant - ez a joga."

Yogaha Karmasu Kaushalam:

"Csupan aj6ga gyakorlasa altal szabadulhatunk meg, valaszthatjuk le magunkat csclekedeteinkr61 es reakci6jukr61."

Ezek utan nezzuk meg, hogy azok, akik nem indiaiak, mit tartanak joganak.

V. W. Slater: Hatha-j6ga

.Ajoga olyan folyamat, amely altaI a termeszet torvenyeit intelligens en es szandekosan alkalmazzuk a mindcnnapi eletre, annak cr-

59

dekeben, hogy teljes ontudarossaggat valosftsuk meg azonossagunkat a legfelsobbel."

C. Humphereys: Koncentracio es meditacio .Joga: a szo .Jgat" jelent, abban az ertelemben, egyesft" .ezert "egyesUles" a diszciplinanak az a rendszere, az embert egyesfti a valosaggal."

D. Stephen: Patanjalijogaszutrai

.,A jogatazzal lehet elerni, hajlamat, amellyel benyomasokra reagal. A szot hasznalja, hogy kifejezze: ez szukseges, de nem elegendd tulajdonsag ajogahoz, Amikor a tanulmanyozo egy pillanatra mentalis nyugalmat er el, olyan allapotban van, mint a nezd, aki nyugodtan v~bja a latvanyossagot, amely meg nem jarszodou le es akit ugy eltolt a figyeles, hogy nem gondolegyebre."

A. Besant: Bevezetes a jogahoz

.,A joga csupan a tudat normalis kibontakoztatasanak gyorsitott folyamata."

"A joga, egyeniesetben onmaga altal alkalmazott tudatkibontakozasi torveny esszenl alkalmazasa,"

"A joga alkalmazott tudomany, valamint meghatarozott eel erdekeben alkalmazott torvenyek rendszerezett gyujtemenye."

Dr. Baktay Ervin: Diadalmas joga

"A joga nem egyeb, mint azertelmi tit, a gondolkodas tudatos iranyftasa; minden vegsd es gyokeres megismeres kulcsa; tudatosan felfoghatova teszi a maskulonben homalyoses tudanalan melysegeket; felszabadft a tevelygesek alol. Cel: onmaga benso, gyokeres mivoltanakes ezen at a letezesnek valos megismerese; az onuralmat, a cselekveseinket fegyelmezdbelatast, s

akaratot, A joga utja tehat az 'en' (ego) az

aratott teljes diadal, a szo legteljesebb ertelmeben vett onuralom."

E. Wood:

"A joga a szellemi es testi kulnira rendszere, idOktOi kezdve gyakoroltak. Egyesiti a vallast, a

60

lelki kulnirat.; magaban egyestti a test foWtti uralmon kfvlil a lelkiszellemiesetikai lehetosegek kifejleszteset, amel yek bozzasegftenek az emberi let teljessegehez."

Dr. Rafael Jozsef A tradicionalis joga rendszere

"A joga onmagunk megismeresenek, az abszolut tudati szabadsag (moksa) uralmi statuszanakonmegvalosttasi (szvaszamvedana) iskolaja. A joga autonom rendszerenek elsodleges celjaaz emberi let igazi ertekenek (onmagunk eredetenek) megmutatasa, az emberi srrukuira es h~tesiilt vilag fOlotti metafizikai uralom megszerzese, A joga az emberi let vegs6 princtpiumat kutatja, hogy sajatos modszerevel az anyagi test kiilonooz6 burkait lehantva ratalaljon az emberiet igazi, anyagtalan termeszetere, A valosag megismereset a kozvetlen tapasztalas utjan valosftja meg, a testi aszkezis (tapaszjes a tudatallapotok folyamatos elemzese es transzformalasa (szamjama) segftsegevel."

A jogaval kapcsolatos meglatasokat, meghatarozasokat meg sok oldalon keresznll folytathatnam s megsem lenne teljes, EgyszenIen azert, mert ezt mindenkinek onmagan, onmagaban kell megkeresni, megtalalni, megismemivalkalmazni. Ez lesz majd a vales tudas, Azonban, hogyaz uton jaras ne tevntra es zsakutcaba vigyen, hasznosak a fOnti lenyeglatri meghatarozasok, Nem volna azonban szerencses, ha egy azegyben, atgondolas, gyakorlas nelkiil vennenk at ezeket, Ez hasonlatos lenne ahhoz a .festohoz", aki kepet fenykep alapjan "keszfti", de a valosagban sohasem jart azon a videken,

A j6ga ertelmezese

A joga maga a vales eletelesenek a Iehetosege, s ezen elesen keresznil valik elette. A kett6 koze egyenlosegjel tehetd mindket iranybol: joga = eies,eIet; eIet,eIes = joga, Egymasra hatok, fejlesztok, szoros osszefuggesben, kolcsonhatasban vannak. Ezt helyesen tigy kell er-

61

telmezni, hogy a j6ga az az tit, amely elvezet az elet igazi mibenletehez, megertesehez. S az "eI6" ember ehhez onmaga es letezesenek va16s megismeresen keresztiil juthat el. Az elet adott, az emberek, akiknek elni kellene, szinten adottak. Barki joggal mondhatna, hiszen megsziilettem, tehat elek. A helyes megallapftas az volna: m~gs~i.i1~ttern, tehat vagyok. Ez azonban meg korantsem e16s, csak fizikai-bio- 16giai jelenlet. Hogy igazi eles, boldogsag lesz-e, az az egyentol fugg, annak tartalmait61, celjaitol s azok megvalosftasatol.

Azert is mondhatjuk igaznak a fenti megallapftast, hogy a j6ga az elettel azonos, mert minden bolcseleti, elmeleti, gyakorlati tudasat a val6s eletbol vette. Minden ismeretet a megtapasztalasbol, a megeltb61, sajat elmenybol merfti. Nem spekulativ kigondolasok, hipotezisek, hanem az elet elesebol, annak megfigyelesebol szarmazo Ielismeresek sorozata. A megfigyeltb61, a szernleltbol indul ki, szemlcletm6dja egyszerre analitikus es szintetikus, globalis.

A jogik, guruk megfigyeltek a termeszet minden icipici reszlctet, a novenyek, a rovarok, az allatok eletet. Ugyaruigy az emberek eletet, onmagukhoz es rnashoz va16 viszonyat es e viszonybol kialakult kapcsolatokat, problemakat, jelensegeket, Me gfigyeltek a termeszeti jelensegek letrejottet, azok hatasmechanizmusat. Mondhatnam iigy is, hogy a mikrokozmosszal ugyamigy foglalkoztak, mint a makrokozmosszal. A tapasztalatokat, amelyeket fgy nyertek, osszegyujtottek. Kulon valasztottak a helyest a helytelentol, az e~elmest az ertelmetlentol, az igazit a talmitol, az eletet a nem elettol. Igy alakult ki a j6ga, j6gapraxis az evezredek soran, s jott letre a jogazas. Autentikus, egyetemes, globalis es mindenre kiterjedoen komplex. Ezert tud funkcionalni minden idoben, korban, minden tarsadalomban. Mindenkihez egyarant sz61: korra, nemre, fajra, nemzetre, orszagra, vilagnezetre, vallasra val6 tekintet nelkul.

Oriasi tevedes volna, ha barki is azt gondolna: az elet celja a J6ga, a jogazas. E hibas nezet a sikertelenseg zsakutcajaba vezetne. Epp a fordftottja az igaz: a eel az elet, a j6ga az ut, modszer, elmclet,

62

gyakorlat egysege, az elet-eles eszkoze. Tudomasom szerint a mai napig sines ett61 jobb, hatasosabb m6dszer.

A j6ga termeszet-, elet-, ember-, fejl6des kozponni. Ha ebb61 barmelyik is hianyzik, celjat nem erheti eL Az lehet minden mas, de nem az igazi j6ga. Legfeljebb oncelu, .J'art pour I'art" tevekenyseg. Ekkor mar nem az elet helyes elese a eel, hanem az eszkoz, a j6ga valik cella! E felfogas alapvet6en teves. Ebbe a sajatos hibaba esnek a jogazok koziil sokan Magyarorszagon epp ugy, mint kulfoldon, Jogaznak, de nem elnek. N aponta, akar tobbszor is, a legkulonfelebb gyakorlatokat vegzik az erre kijelolt id6ben, a "gyakorlatozas" befejeztevel pedig mindent folytatnak ott, ahol abbahagytak. Ugyamigy rnegszokasaik rabjakent elnek, hibat hibara halmozva. Az igazi "gyakorlas" nem egy-ket orara, napra, hetre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy teljes humanitassal, a val6s eletnek megfele16en kell elni szuntelcniil. Ehhez segft aj6ga testi-lelki-szellemi gyakorlataivaL Ez tehat konkret, meghatarozo eletszemlelet s az ezen alapul6 eletstflus, amely megismer6-fejleszt6-kiteljesft6. Shri Yogendra szerint: "Az esszenlen ertelmezett joga olyan eletmodotjelent, amely teljes fizikai, psziehikai, szellemi es erkolcsi egeszseget nytijt."

Aj6gam6dszer az "elet-eles" tudornanya. E teren sem individualis kiagyalasokra hagyatkozik, hanem a termeszet-ember, ernber-masik ember, ember-onmaga viszonylataban, kolcsonhatasaban gondolkodik. Megallapftasai a racionalis megnyilvanultsagokbol fakadnak. Magaban foglal minden olyan ismeretet es torekvest, amely az egyeni szenvedes tenyleges es maradand6 megszunteteset eredmenyezi elmeletben es gyakorlatban egyarant, Celja a mindennapi eletben el- 6fordu16 hibak, szenvedesek gyoker-oki feltarasa s ezutan valosagos kikuszobolese, Utmutatast ad konkretan arra, hogyan kell elni. E tanacsok azonban esak akkor valnak "e16ve", hatekonnya, ha azokat belesz6jiik, alkalmazzuk az elet minden perceben, lgy lesz a j6ga az elet elesenek kivalo eszkoze, Ellenkez6 esetben csupan lexikalis, holt tudas lesz, hatastalan-steril marad.

Fontos lenyeges alapja a szeretet, ennek vonzatai az azonossagtu-

63

dat (ldentitas), a megertes-elfogadas (empatia), a kapcso16d6 kepesseg, a tiirelem, a kitartas es nem utols6sorban a celmdatcssag. Teljessegeben adja az emberre nevelest, amely testi-Ielki-szellemi-szocialis szinten tOrtenik. Alapja az el6bb felsoroltak szerinti onvizsgaIat s az ezen torten6 onfejlesztes. Ez megint cehudatos eletszemleletet, ennek megfelel6 eletvezetest, elettevekenyseget jelent, Ennek kovetkezteben az elet szepsege, az eletigenles, az eletben val6s eligazodas. az egyenstily nyugalma, a beteljesult oolcsessegjut kifejezesre. A rendszeres gyakorlassal tenylegesen sokoldaluan fejlett, onmagat iranyftani, fejleszteni tud6, kreatfv szemetyiseg alakfthat6 ki.

A j6ga totalnas a szomatikus-pszicMs-mentaIis-szocialis sfkon egyarant. Mindegyik formatumban megtalaIhat6 a rehabilitaci6, a normalizacio, a prevenci6. Az ember komplex fejlesztese szociaIis, tarsadalmi, valamint kornyezeti-termeszeti viszonylataiban is pozitivan jelentkezik, A j6gi,j6gaz6 benne el, azonosul a termeszettel, Nem helyezi magat kfviil, vele "egyiitt el". Megismerni torvenyeit azert tudja, mert onos erdek nem vezeti felre tudatat. amellyel a jelensegek sziileteset, funkdonaI<isat, elmUlasat szemleli, s azok osszefuggeseit fgy atlatja. Lenyege a termeszenel alkotott kapcsolat. A termeszet a szemleles targya, amit tapasztalunk. Aki saemlel, az a szellem-tudat. A termeszet folyasa a szemle16 igazi lenyegiseget nem erinti, igy Iesz "um" a termeszet mlott. amelynek mUkOdeset nem kfvanja e16nyteleniil megvaItoztatni. Tevekenysegevel annak mUkOdeset, egyensnlyat el6segfti, masnak azzal is, hogy nem bontja meg egyseget.

A j6ga az egyetemes evolaciot, az ember el6bbre jutasatmind testi, mind lelki, mind szellemi szinten szolgaIja. Eletoolcseleti szemlelere, gondolatai, szavai, tettei mind ezt bizonyftjak. Az elerhet6 fizikaIis eronlet, az egeszseges, j61 funkdona16 szervek, a lelki elet egjensslya, a szocialis magatanas, a magasabb, tisztabb eszmek, mdananalmak mind a fejl6dest biztosftjak. A haladas minden esetben elscsorban min6segi es masodsorban mennyisegi jellegU' m6dszere.

Aj6ga tehatval6s tudomany. MegaIlapftasai a gyakorlatb61

a gyakorlat altaI bizonyttottan, kfserleti Abban

kulonbozik korunk sok tudomanyatol, hogy nem az emberek tevhite altal .Jdemelt", onz6 erdekeiket kepviseld anyagi vilagot, hanem az igazi embert, az ember benso lenyegiseget keresi, vizsgalja, val6sftja meg. Ezenkeresztul a tarsadalmat, a termeszetet, a vilagmindenseget. A j6ga bolcselete rendfthetetlen az evohicioban, a tiszta igazi ,,homo sapiens" -be vetett hiteben: ,,Nagy tevedes, ha az ember azt gondolja, hogy 6 termeszettol fogva gyonge vagy rossz. Minden emberben benne van a lehetoseg. Ami benne gyenge vagy rossz, az csak szokasaiban, vagyaiban es gondolatalban van meg, de nem magaban az emberben".

A j6ga az etet tudomanya. Nem lexikalis, hanem a sz61egteljesebb ertelmeben alkalmazott, Vegcelja a szenvedes megszuntetese, a tisztanlatas, a totalis emberfejlesztes. A .rermeszeres ember" megvalosulasa erdekeben alakftottak ki, E16re, pontosan meghatarozott, a fokozatossag elver betarto, epftkezd jellegil m6dszer, tematika, Feloleli mindazon testi-lelki-szellemi emberi es termeszeti torvenyek osszesseget, amelyek mindig, mindenhol, mindenkinekelobbre jutast biztosftanak. A celtudatos, rendszeres tudatrmlvelesen-felszabadftason keresztul kfvan eljutni a vegsohoz: a .Fensobbrendtl EN" -hez, az Eredethez. Ennek erdekeben felhasznalja a termeszeti-termeszetes folyamatokat es azt parosnja az ertelemmel, E kett6 egyuttes alkalmazasa tudatos evolticios programot tesz lehetove, Az emberi ertelem segftsegevel felgyorsftja a kibontakozast, Hirdeti, hogy nem szukseges evszazadokat, evezredeket varni, amfg a termeszet a maga megszokott modjan ezt eleri, mert ez Ierovidfthetd, akar egy emberi eletre is.

Aj6ga ,,kitermeli" es kiaknazza mindazokat az oriasi emberi-termeszeti Iehetosegeket, kepessegeket, amelyek benmink vannak, de stagnalnak, latensek, nem alkalmazottak. Megsztlnteti mindazokat a kiils6-bels6 termeszeti, tarsadalmi individualis gatlasokat, amelyek akadalyai, lassft6i lehetnenek a kibontakozo elobbre jutasnak: az .alacsonyabb rendu embertol a tokeletes emberig".

A j6ga maga a mindennapi elet, a termeszetes elet, S annak

65

eletterve. Elettervezes-rmlveszet. Visszajutas a termeszetbe, az egesz elet egyetlen val6s kozpontjaba, igazi onvalonkba, bens6 EN-iinkbe (Atman), amelyhez ott a kristalytiszta felismeres, ahogy Hermes Trismegistos mondta: "Te is AZ vagy". Ez az igazi metamorf6zis, a letesult metanoia.

A j6ga egyetlen sz6val va16 kifejezese, jelentesenek megmagyarazasa lehetetlen. Egyszenien azert, mert ez a sz6 szimbolikusan osszefogo, osszetett. Ertelmet, meghatarozasat mindig a fogalomkorbe agyazva erthetjuk esak meg. Osszefoglalasa mindannak a bolcseleti-elmeleti-gyakorlati praxisnak, amely kiterjed a termeszetre, az eletre, elesre, az emberre es annak mindenfajta viszonylatara, a fej16- desre, es magara a celhoz vezet6 tevekenysegek sorozatara. Ezert a "sz6" helyett helyesebb volna fgy fogalmazni: fogalom, amely egyszerre konkret es absztrakt dolgokat jelol, jelenft meg.

Tehat a joga fogalmanak legfontosabb tartalmi jegyeit kiemelve jelentese: egyesules, eggye valas, atlenyegules, felemelkedes, megtisztulas, szabadsag, meditaclo; eberseg, felismeres, megismeres, tiszta tudas, tudatallapot-valtozas, koncentracio, globalitas, kauzalitas, bolcselet; egyetemes szeretet, harmonia, nyugalom, beke; megkulonboztetes, nem ragaszkodas, szenvedesmentesseg, boldogsag; szomatikus-pszieh6s-mentaIis-szociaHs egeszseg, fejlesztes-fejlodes; termeszetesseg, letelmeny, pozitfv eletvitel.

A felsorolt kifejezeseket most nem magyarazom. Egyreszt onmagukert beszelnek, masreszt a konyv egyes fejezetei erre vilagos valaszt adnak.

Miutan a j6ga jelenteserol e sok mindent felsoroltam, meg kell vallani, semmit sem tudtam igazi valojarcl elmondani. Es a Tisztelt Olvaso, miutan elolvasta, tulajdonkeppen semmit sem tudott meg r61a. Nem lett sokkal okosabb.

Mert lehet-e elmondani a virag illatat, a mez edesseget, a Nap fenyet, a beke nyugalmat, az anya szeretetet? Ugye, hogy nem. Ehhez a sz6, a fogalomalkotas legkifejez6bbike is esak remenytelen erolkodes. Hogy mit kell tenni? Sziinteleniil gyakorolni es akkor sajat

66

I

~lmenykent a ,,megtapasztalas-megertes-felismercs lotuszviraga teljessegeben pompazik".

Mit erhetilnk el?

Mie16tt az "elerhet6 eredmenyeket" taglalnam, rendkfviil fontosnak tartom a kovetkezdk eloretocsajrasar, Az eredmenyek nem "egi mannak" es nem "repU16 sillt galambok". Csak celtudatns, szisztematikus, fokozatos, allando gyakortassat, kitart6 tiirelemmel, szeretettel erhet6k el.

A gyakorlas: cselekves, celtudatos lenyegi atvaltozas. Tehat nem lehet automatikusan, gepiesen vegezni. A tevekenysegben benne kell lenni", ,,meg kell elni". Vagyis a eselekv6 a cselekves targya es a cselekvesi folyamat .eggyevalt'' allapot,

. Nem lehet egyszer-egyszer nekil6dulva csinalni, s azutan az els6 kis nehezseg utan abbahagyni. Nem lehet .egyszer csinalom masszor nem". Aj6ga sem szereti a .Jangyos" tevekenysegeksr,

A gyakorlatok elotanulrnanyoj , eldkepzesek, Felkesziilesek arra hogy a~ikor a.dolgok "elesben mennek", a mindennapi elet forgata~ gaban l~ el tudjuk magunkat igazftani, megtalaljuk a helyes magatart~~~, a ki~ezet6 utat a konfliktushelyzetb6l, "eberek tudjanak maradm . Teviit lenne az is, ha valaki a haszon, a megfoghat6 eredmeny gondolataval gyakorol, s nap mint nap lesi: van-e mar? Ekkor elmeje az eredmenyen - ami meg sehol sines - csugg, ketsegek kozon Mny6dv.a. A figyelem, az energia, a tevekenyseg egysege felborul, me~os.~ltk. A bekes nyugalmu gyakonasr a varakozas feszultsege teszi tonkre s az eredmeny - amit61 mar e16z61eg is tartott _ a slkertelenseg. Ha a gyakorlas, a .reves oromet" eljuk meg, akkor az eredmeny egyre tOkeletesebb lesz, s szinte az "oliinkbe hullik" eszrevetlenul, bar nem is torodrunk vele.

67

A Bhagavad Gfta fgy fr:

"Minden tettedet Ennekem ajanlva f01, gondolatodat a legfels6bb EN -en nyugtatva, remeny es onzes nelkiil, az elme lazatol gy6gyultan, vedd fel a harcot."

A helyes erofeszftesrol Shunryn Suzuki zen mester a kovetkezoket

mondja:

.Ha j6 a gyakorlasotok, lehet, hogy btlszkek lesztek ra. Amit csinaltok, jo, de valami tobblet is ad6dik hozza,

A biiszkeseg: tobblet, A helyes erofeszftes a tObblett61 val6 megszabadulastjelenti."

Ezek elorebocsajtasa utan most konkretabban vegyuk szemugyre, hogy a gyakorlasok vegzese fejl6d6 szemelyisegtlnkben milyen jellemz6 valtozasokat hozhatnak letre,

Kezdjuk a mentalis-tudati szinttel.

A jogazo jellemz6je az eber-ertelemvezereltseg a megkulonboztet6 kepesseg alapjan. Gondolkodasmodja globalis, kauzalis, el6fteletmentes, nyitott es befogadokepes, A figyelem koncentraltsaga, az alkot6 kepzelet, az emlekezet fejlettsege biztosftja szamara a megfigyeles-analfzis-szintezis-konkluzi6 folytonossagat, az ezen alapul6 felismereset a bens6 torvenyeknek, osszefuggeseknek, hat6 er6knek. A dolgok keletkezeset, funkcionalasat, elrmilasat termeszetesnek, szuksegszenlnek tudja be. Ezert semmihez sem ragaszkodik. Teljesen szabad mindent61 es mindenkit61. Nem bab, onallo, fiiggetlen. Tudatat a termeszeti es az emberi evohicio tolti be. Ezert onmagaert epp iigy munkalkodik, mint a pozitfv osszemberi haladasert, Gondolkodasa, tevekenysege a totalis egeszseget szolgalja, Mindent megtesz ennek elereseert. Ebben segfti a pratyahara - az erzekek elzarasa, a dharana - a koncenrracios, a dhjana - a kontemplacios-meditacios gyakorlatok rendszere. Az ingerszegeny, figyelemosszpontosft6, elmelyedd egyesules a gyakorlatban az intuitfv raismereseken, felismereseken kereszttil egyre teljesebb tudashoz jut a gyakorl6. Egoitasa megszilnt, onzetlenul cselekszik, segftokesz barmikor, barhol, barki-

68

I

nek. A .megkulonboztetes rmlveszetevel" helyere tudja tenni a dolgokat, megerti a latens osszefuggeseket, torvenyeket. fgy helyes ftelet alakul ki benne, de sohasem Itelkezik. Ezek ismereteben tudata tagftasaval szervezi, alakftja, formalja eieter, Elszemelytelenedett tudataval kepes lemenni tudatalattijaba, felhozni az ott levo ismereteket. Kialakul a kollektfv en alapjan a kollektfv tudat, a kozmikus tudat. A j6ga a tudatot kfvanja kiterjeszteni a tudattalanra, hogy azt megismerve, birtokva veve, a zavar6 momentumokat el tudja harftani, s az ott levd ismeretanyagot magaeva tegye. Jellemzo ra az elfogulatlan szemleloddlatas. Ervenyesulni hagyja a .fiszta gondolat", a .benso hang" hatoerejet. Ez a ,,mindenre figyeles" es az "egyre figyeles" paradoxonja, a mindenre "kiterjed6-megel6" figyelem ebersege. Az ertelemvezerelt bolcsesseg alapjan mott6ja: "ARTHA-DHARMAKARMA-KAMA-MOKSA". Vagyis: "cEL-ERTELEM-TETTOROM-FELSZABADULAs". (E szavaknak-fogalmaknak termeszetesen igen sok ertelme-ertelmezese van - Jelen esetben csak az idevago fogalrni jegyek -megnevezesek szerepelnek.)

Milyen valtozast eredmenyez a j6ga a pszichikai sfkon? A "mindenre figyeles", a ,,mindent megeles", a ,,kiils6-bels6 kornyezetben leves", a tudatos letelmeny eredmenye a denls harmonia, a kiegyensulyozott nyugalom. Semmi sem gyotri. Sajatja a mindenre es mindcnkire egyarant kiteIjed6 tudatos szeretet, turelem, empatia, identitas, tolerancia. Bekes, egyszen1. Konfliktusai nincsenek, s ha megis el6fordul, feloldja azt. Erzelmeit, erzekeit kordaban tartja, mert j61 ismeri ezek egeszsegrombolo hatasat: inger-erzek-erzelem-reakciofunkciovaltozas-szervkarosodas. Egyeni feltaro-megoldo pszichoterapiat vegez. Ezek eleresehez alkalmazza a yama - a kerulendo es a niyama - a kovetendd dolgok etikai-egeszsegugyi rendszeret. A vegzett aszanak, statikus testhelyzetek, dinamikus mozgasok nagy stresszold6 hatassal vannak a pszichikumra. A pranayama, a legzessel mint eszkozzel elerhctd valtozasok a megelt szerverzeten keresztul az oldodast, az elmelyulest, a bens6 nyugalmat, a pszichikus energia terrneleset, megtartasat, aramoltatasat segfti. A pratyahara az erzekek,

69

erzelmek felfuggesztese, az antar-mauna a "bens6 csend", aj6ga nidra a j6ga relaxacio, a mantra j6ga autoszuggesztfv celformulai, az imaginatfv-medttanv gyakorlatok vegzese a bens6 psziches folyamatokat, a tudattalant tarja fel a tudatos szamara. Az ott talalhato, "elsullyeszten", de meglevo es hat6 erzelmeket kontrollalni lesz kepes. Igy az onertekeles korrekci6ja, a biztonsagerzet, az onbizalom pozitfv egyesiil6 kapcsolatot eredmenyez onmagaval, valamint a kiils6 kornyezettel egyiittesen. Az oszronoket, erzelmeket nem elfojtani igyekszik, hanem azok energtajat szublimalva magasabb szellemi szintek eleresenek szolgalataba allftja, Az osztOnok, a latszatcelok-vagyak, a pillanatnyi "erzelem-hangulaturaltsag" altali determinacio megsznnik. Az eletbol ad6d6, mar letrejott - nem altala - problemak szamara konnyen atalakfthatok, levezethet6k, feloldhat6k. S6t, megelozhetdkke, idejeben iranyftottakka tehet6k reszerol. Hangulatai nincsenek, .egykedvd", denls, realisztikusan optirnista.

Szemelyisege egyre stabilabb, a "bens6 EN" -nel val6 kapcsolata mind teljesebb lesz. Elszemelytelenedess kovetkezteben kialakul a "kollektfv en". Ez az ,,EN-MI" - ,,EN-EN" a "SZO-HAM", az "AZ V AGYOK" allapota.

Ilyen elozrnenyek utan mi lehet a szomatikus eredrneny? Az egeszseg, A tudat, a szellem fejleszteseben akadalyt jelent a nem j61 funkcionalo, beteg szervezet. Tudja, hogy a test - amely hordoz6, megjelenft6, levezet6 - allapota visszahat a lelki-szellemi milkodesekre pozitfv, negatfv iranyban egyarant. Ezert arra torekszik, hogy megfelelokeppen tudja szervezetet befolyasolni, iranyftani. lgy az nem gatja, hanem segft6je lesz a magasabb szellemi sfkok eleresenek. Tehat fontosnak tartja szervezetenek mUkodeset megismemi, ezert behat6an foglalkozik az anatomiaval, fiziologiaval, bizonyos mertekig a diagnoszrikavat es a patologiaval. Szervezerenek egeszsegi allapotarol azonban els6sorban nem ezeken keresztiil gy6z6dik meg. Szervezetevel va16 "egyiitteles" ad biztos tarnpontor ehhez. A megerzd bens6 intufci6 alapjan valtoztat, alkalmazva a j6gapraxis altal biztosftott m6dszereket egeszsege helyreallftasaban, megerosnese-

70

ben, megorzeseben. Bio16giai ritmusat igyekszikmegismemi, s ehhez igazftja feladatai elvegzeset. A tevekenyseg-pihenes aranyat, valamint a vallalas merteket betartja, nem kenyszerfti szervezetet ertelmetlen, felesleges pluszmunkara. Energiagazdalkodo, energiatakarekos, csak arra hasznalja, ami val6ban fontos. Felesleges gondolatokt61, szavakt61, cselekvesektdl tart6zkodik. Az egyes aszanak es a celzatosan osszeallftott gyakorlatsorok az egesz szervezetre, illetve specialisan egyes szervekre fejtik ki hatasukat. A legcsere, az anyagcsere, a keringes biztosftasaval.jobbatetelevel erik el eredmenyeiket, A gyakorlatok igen valtozatosak, energiafogyasztasuk minimalls. A peri feria fel61i, ismetl6d6 ingeruleteka centrumot bombazzak s az ott valtozo, lezaj16 folyamatok visszahatnak az organikus funkci6kra. A tudatos legzesszabalyozas, valamint a pranayama szinten a rmlkodeseket optimalizalja, s fgy a szervallapotokat is befolyasolja. Az eredmeny: a j6 fizlkalis kondfci6 - er6, allokepesseg, kitartas -, a fiatalossag, a vitalizaltsag, a terhelesek konnyebb elviselese; a megfele16 szervi mtlkodesek, az egeszseges szervek, a betegsegekkel szembeni fokozott ellenallokepesseg, a kivalo kozerzet, az egeszseg.

Swami Wivekananda a testr61 mondja:

"Tested a lovad. Szeresd, apold. Adj meg neki mindent, amit kfvan: etesd, itasd, hogy j6 er6ben, egeszsegben legyen. Igy majd konnyeden visz oda, ahova te akarod."

Az eddigiek altalanossagokrol sz61tak. Nem fUz6dtek valojaban egy-egy emberhez, s az altaluk elert eredmenyekhez, megallapftasaikhoz. A kovetkezokben egy vagy tobb eve jogazok mondjak el, illetve frtak le sajat tapasztalataikat, tisztan es oszinren. Kozreadasuk anonim. Nem kfvanom megserteni az egyeni szabadsagot es inkognit6t. Bar meggyozodesem, hogy kozultik barki vallalna a nyilvanossagot, s orommel szamolna be, hogy allapotvaltozasai segft6i lehessenek embertarsaiknak az el6bbre jutas - nem is kevesszer gorongyos - utjan, Bel61iik idezek, sajnos, csak reszleteket. Valogatva a legfontosabbakat, bar szfvem szerint sz6r61 sz6ra kiadnarn 6ket. Ez

71

azonban egy konyvre valo anyagot tenne ki, s jelenleg nem celunk ez. Remelem, segfto, osztonzd lesz mindenki szamara,

1. .Egy evvel ezel6tt kezdtem el jogazni, s ugyanakkor attertem a vegetarianus eletmodra. Olyan valtozasokat eltem meg az egy ev alatt, melyek neha szamomra is hihetetlennek nlnnek. Tfz even at egyre gyakrabban - az utobbi idobenmarnaponta tobbszoris -jelentkez6 szfvritmuszavar nehezftette meg az eletemet, s az utolso harem evben mar allandoan gy6gyszereket szedtem. A vernyomasom gyakran volt magas, egyre nehezebben mozogtam... A joga (bar semmit sem er61tettem) testi szinten igen gyorsan megtette a hatasat. Ket het alatt leszoktam a kaverol, egy honap alatt a husevesrol, harom-negy honap utan abbahagytam a gy6gyszerek szedeset. A vernyomasom, szivritmuszavarom teljesen normalizalodott ... lefogytam tfz kilogrammot, mozgasom konnyil lett, hajlekonyabba valtam ... tiirelmesebb, kiegyenstilyozottabb, megertobblettem ... minthaleegyszenlsodtek volna a dolgok, nem csinalok a felmeruld problcmakbol akkora iigyet, mint korabban."

2. "Orommel tapasztaltam, hogy bizonyos mertekben megvaltozott kialakult szemleletem a vilag dolgair6l... jobban odafigyelek magamra, es tudom, ha nyugtalan vagy ideges vagyok, akkor magamban kell onvizsgalator tartani... Nagyon megragadott az a felismeres, hogy .rudatossagunknak nem vagyunk tudataban".

3. .Azt hiszem, miota a jogaval foglalkozom, nyugodtabb, kiegyenst1lyozottabb vagyok. Igenjonak es erdekesnek talalom a szankalpakat. Sokat segftettek nekem abban, hogy hel yesen probaljak meg elni, s elindftottak azon az titon, ami a legjobbat adhatja nekem."

4. "A leheto legertelmesebb id6tOltes a j6gagyakorlatok vegzese.

A Iegegeszsegesebb eletmod: a joga szellemeben elni., Megvaltoztattam az eletmodomat es a tudatomat. Minden reggel egy oraval hamarabb kelek es jogazom, A gyakorlatok utan iigy erzem magam, mintha kicsereltek volna. Teljesen megnyugszom es orommel kezdem a napot... A j6ga: az elet, Ezt en is pontosan fgy erzem, Nem fogom soha abbahagyni."

72

5. .Kisse bizonytalanul, tetovan jottem az els6 foglalkozasra: vajon j6 utat valasztok-e, vajon segft-e testi es lelki egeszsegem visszanyereseben? ... A foglalkozasok vegere erve tudom, hogy a j6ga az egyetlen tit es mod, hogy iijra testi, lelki es szeUemi epsegern visszanyerhessem ... Kulonosen a gondolkodasomban torrent valtozas, Legnagyobb elmenyem onmagam felfedezese."

6. .Felfedeztem, hogy azok a jelensegek, amclyek engem ertek, termeszetes dolgok, nemcsak az en egyeni dolgaim. Megertettem az osszefuggeseket az eletvitelem es a szervezetem reakcioi kozott ... Minden vagyarn, hogy ne szakadjak el a jogatol, Hiszen segftsegevel tudom felfedezni onmagamat, az igazi EN-t. Aj6ga szamomra egy tij dimenzio, "

7. .Ajoga szamomra nem az eddigi sziil6i, iskolai iranyttottsagokat hclyettesfti - most erettsegiztem -, hanem belem ultetett egy denls, tiszta alapot, amelyb61 mar elkezdhetek sajat vilagot epfteni, es ahova van visszatcres, ahonnan tijra indulhatok, ha minden osszed61t."

8. "A megel6z6 evek vidam emberebol gondtcrhelt, veszeked6s, sert6d6s lett. Minden ram nehezedett, mindig csalodasok ertek, Alland6an fejfajas gyotort, s a szfvem szepen kikesztllt, Szamomra, ugy ereztem, befellegzett, mindennek vege ... Csaladom rettenctes haborgasa ellenere jottem erre a tanfolyamra, neha nehezen tudtam elviselni, hogy bolondnak neznek, de a hangok lassan elcsitultak, s rna mar ez mindenki szamara termeszetes dolog. A viharos egbolt tisztulni kezdett. A gyakorlatok hozzasegftettek ahhoz, hogy erzelmi kitoresek ne uralkodjanak cl rajtam. Megtanultam hallgatni, tapintatosnak lenni, megerteni masok felfogasar... igyekszem, senkinek se okozzak fajdalmat, vitara ne adjak okot ... Eddigi nevelesi hibaimat felismertern ... Boldog vagyok, amikor gyermekeimen latom, hogy tiirelmem hozzasegfti 6ket a teljes nyugalomhoz, kiegyenstilyozottsaghoz ... Folytatom ajogat! Kczdem megismemi onmagam, felfedezem hibaimat, rernelem, ezeket idovel kitartassal es gyakorlassal meg tudom szuntetni."

73

9. ,,Most mar tudom, hogy a j6ga csodalatos, szamomra eddig ismeretlen vilagot tart fel... Most nagyon sok olyan problema zavar, ami miatt nem tudok tigy elni sem, ahogy szeretnek, de most mar tobb lelkier6m lesz athidalni ezt az id6szakot. Es hiszek abban, hogy gy6z az az akarat, hogy egeszsegesenl! elnil! akarok!!"

10. .Szerintem az nagy orom, ha tudja az ember, hogy mikor cselekedett j61. J61enne, hogyha minden ember jogazna."

11 .• .Hiszern, hogy aj6ga atalakithatja az ember eletet, egy egeszsegesebb eletfelfogasra nevel es megteremti a bens6 harmoniat."

12. "A j6ga segft megismerni onmagam, nov eli koncentralo, memorizalo kepessegem, kiegyensulyozotta, harmonikussa teszi eletvitelemet. Allandosftja jokedvemet, felszabadultta tesz. Javftja testtartasomat. Turelmet, nyugalmat, felvilagosulast nyerek altala."

13. "A legfontosabb talan az, hogy radobbentett: az egeszseges eletvitelhez szuksegem van a jogara. A gyakorlatok elvegzese utan nyugodtabba valok, es kellemes a kozerzetem. Emberi kapcsolataimban turelrnesebb, toleransabb lettem. Hagyok mindenkit tigy elni, ahogy az neki megfelel. Esszenfbbe valtak tevekenysegeim. Igy lassan mindenre tobb id6m lesz. Tudok mar tfzig szamolni."

14. "Testileg, lelkileg osszetorve kezdtem el a jogat. Ma ugy erzem, a vilag csodalatos, gyonyonf. Harminc-egynehany eves panaszaim megszuntek. Negy ev komoly jogazasa eredmenyekeppen testem-lelkem egeszseges. Koszonetem a Guruke, akik letrehoztak az elet tudomanyat."

15. .Ez a tanfolyam ketelyeimet eloszlatva megvilagttotta a celt, a teljes felszabadulast es elindftott az ehhez elvezet6 uton, mely egeszseges eleten es vilagos eletszemleleten nil elvezet a tudashoz es a boldogsaghoz."

74

I

Negyedik resz

EL6KESZULET A J60ARA

I

Akadalyok

Nagyon sokan keresik testi-lelki-szellemi problemaikra a legkulonbozobb megoldasi variaciokat, s fgy eljutnak a jogahoz is. Nagy orommel kezdenek hozza, s vegzik a "gyakorlasokat", amclyekhcz valamilyen uton-modon jutottak hozza es ti.irelmetleniil valjak az eredmenyt, Az pedig kesik vagy nem .Jdobcn jclcntkczik", esetleg rosszabb lesz a "gyakorl6" allapota. Par hctes, honapos munka utan kesenlen csal6dva allapftjak meg mind a "j6gaz6k", mind a hozzatartozok: aj6ga nem is olyan hatekony, igazabol semmit scm segftett.

A sikertelenseg okat ki.i1s6 es bens6 tenyezokben kell keresni. 1. A ki.i1s6 okok

- rendszerint konyvekbdl, magazinokb6l, ismeretterjesztd-utm utat6 foly6iratokb61 szerzik ismereteiket

- sajat maguk ertelmezeseben, elkepzeleseik vagy masok joindulani, "utmutatasai" szerint gyakorolnak

- a jogat-jogazast igazan erto, szakavatou vezet6 nelkul kezdik el es hajtjak vegre a feladatokat

- csaladtagok, baratok, ismcrosok, hozza nem ert6k Iebeszelo, akadalyozo magatartasa is nagymertekben bclejatszik az eredmcnytclensegbe.

2. Bens6 okok

- nincsenck tisztaban testi-lelki-szellerni allapotukkal

- nem tudjak, hogy jclen helyzetilk letrchozasaban milycn igazi

okok jatszottak kozre

77

- nem az egesz embert latjak komplexitasaban, csupan a kiragadott jelenseg koti Ie figyelmiiket

- nem ismerik helyesen a testi-lelki-szellemi sfkokat onmagukban - onmagukra vonatkoztat6an sem -, illetve azok kolcsonhatasait egymasra

- eletceljuk, eletszemleletuk, ertekrendjuk es az ebb61 fakad6 eletstflusuk az esetek nagy tobbsegeben sem az egyeni, sem az ossztarsadalmi egeszsegi allapotot, fejlodest nem szolgaljak

- a neveltetes beprogramozottsaganak koszonhetoen zartak, merevek, gatlasosak, a valtozastol tart6k, a megszokotthoz-elfogadotthoz ragaszkod6k

- vagy epp ellenkez61eg, nil lelkesek, fanatikusak

- mivel nem "tiszta forrasbol" merftik elmeleti-gyakorlati isme-

reteiket, fgy azok bens6 lenyegisege sem derul ki, tehat a gyakorlas mar eleve nem lehet kell6en megfclel6

- a gyakorlasok vegzese rendszerint testi jellegil, ez kapja a fohangstilyt, mert ez .Jatszik"

- nem tudjak, hogy minden gyakorlat kivetel nelkul az egesz-re, az ember testi-lelki-szellemi teljessegere hat, fgy esak felmunkat vegezhetnek

- egycsek esak tcsti, masok esak szellemi jogat akamak vegezni, ilyen megkulonboztetes a valosagban nines, ez tagadna a komplexitast, a kozmikus szemleletet

- a gyakorlatokat masolo-passzfv m6don, atgondolas-rnegertesfelismeres nelkul vegzik: .rnert fgy olvastam, mondtak'', onmaguk ismeretenek hianyaban nem kell6en adaptaljak 6ket

- nem megfigyeld-megelo-egyesuld attinld alapjan dolgoznak, fgy felfedezd-alkoto-teremtd-aktfv formairol sem beszelhetunk az ilyen fajta jogazasnak

- tevekenyseguket nem az onmagukba vetett hit denls harmoniaja, hanem a turelmetlen eredmenyvaras fesziilt bizonytalansaga hatja at.

78

Karma

Az indiai tradfci6ban alapvet6 es rendkfvul fontos elva karma torvenye.

A karma torvenyt, korforgast, atalakulasi lehetoseget, kioltast es ujrakelerkezest, ok-okozati mcehanizmust, a tokeletesedes hajt6erejet: gatlojat vagy elosegftojet, az univerzumban hat6 rendezd-kiegyenlft6 er6t, a Tokeletes Igazsag megnyilvanulasat, cselekvest es mindenfele tevekenyseget, illetve azok eredmenyet jelenti.

E felfogas ertelme az, hogy barki barmit is cselekszik, annak mindig megvan a torvenyszenl kovetkezmenye. S az utohatas tovabb el. Az elso-tett elindftja a tortenesek lancolatat, amely hosszii id6n kereszttil hat. A cselekvesek elrmiltuk utan is hatnak, beepulnek mel yen a tudatalattiba, pozitfv vagy negatfv iranyba vihetik a szemeIyiseget. Meghatarozhatjak az egyen eletenek alakulasat, Minden tett kapesolat, minden osszefugges teljes ertekrl, A cselekvesek onmagukban nem Ieteznek, Egy tevekenyseg legyen az szellemi vagy fizikalis, akar manifesztalodott, akar nem - tehat a gondolat is -, elindfthat egy kannikus lancet. Ez pedig eppiigy befolyasololag hat az egyenre, mint annak kornyezetere ak<1r helyes, akar helytelen iranyba. Ezert szukseges, hogy a boles, torekvd ember mie16tt barmit is megval6sitana,j61 gondolja at elkovetkezendo szavait, tetteit.

A j6ga filoz6fia szerint egy ember sok-sok megtestesulesen kereszttil jut el a teljes felszabadulasba (Moksa), amikor megszabadul "buneit61" es visszajut az ,,Eredet"-be. Ekkor mar nem kell tobbe ujraszuletnie. Addig azonban meg tobbszor iijra es iijra megszuletik, s eleteiben sok .jot" es .rosszat" gondol, szol, eselekszik. Ezek a .vonzodasok" mint jellernvonasok szerepelnek, atvezetnek az egyik eletbol a masikba. Ujak sztiletnek, megerosodnek, elgyengulnek,

79

m6dosulnak, kialszanak, de minden esetben megnyilvanulni kfvannak. Kovetkezmenykepp Jelen eletunk igazi oka a mege16z6 eletviteltink, ahogyan gondolkodtunk, szoltunk, eselekedtiink. A karma torvenyeben a Tokeletes Igazsag nyilvanul meg. Bar senki sem bunter "buneink" miatt, mi megis .bilnhodunk" altaluk, U gyanfgy senki sem jutalmaz benniinket "j6 cselekedeteinkert", hanem az onmagunk altai pozitivan megvaltoztatott jellemvonasok es az altaluk indfttatott j6 eselekedetek orome ad igazi ertelmet eletunknek. Mi vagyunk, aki onmagunk felett ftel: buntet vagy jutalmaz.

.Ha karos, rossz karmat kotunk magunkhoz, szornyetegnek adunk menedeket, amely belenk mar, mfg esak Ie nem razzuk azzal, hogy kifejlesztiink onmagunkban vele ellenkez6 tulajdonsagokat, Ha pedig a j61 alkalmazott josag, a nem jutalomert vegzett eselekedetek j6 karmajahoz kotjilk magunkat, akkor gyonyorU ruhat szovunk, melyet majd jov6 eletunkben viselunk" - elve Ramaeharaka j6gi szavaival.

Nem valami istenseg vagy az Abszohit ellen teszunk vagy valamifele hatalmat sertunk meg, hanem "buneinkkel" onmagunkat sertjuk meg. Veluk els6sorban onrnagunknak es rajtunk keresztiil masoknak artunk.

A bolcselet szerint bun es bunhodes nines, csak tudatlansag (avidya) es az ebb61 szarmazo helytelen gondolat, sz6, tett, erzelem. S Igy esak tudatlan ember van. Az ok sajat, val6di termeszetunk, erdekeink felreertese, fel nem ismerese, amely lehetdseget ad az individualis eg6nak teveszmei megvalosftasara. Az ilyen okokb61 szarmazo okozatok (bun) hozzank tapadnak mindaddig, s hatnak elettinkre, amfg sokszoros kudareaink, szenvedeseink mcgiinva vegul is keresni kezdjiik a hibat onmagunkban. S az onvizsgalat segftsegcvel a val6s okra (ego) raj6ve mar kepesek vagyunk t61iik megszabadulni. Igy eletrdl eletre szaporodik a tudas, a tapasztalat, s a vegsd konkhizio: a helytc1enb61 szenvedes, a helyesb61 boldogsag lesz.

E16z6 cletcink karmai kfsertenek jelen eletunkben is. Vannak dolgok, amelyek teljesen hidcgcn hagynak, kozombosek vagyunk velilk szembcn es vannak olyanok, arne] yck tcljesen lekotnek benmin-

80

•

ket.Ennek oka az, hogy a mege16z6 eletekben egyesdolgokat mar kikuszoboltunk, s ezeknek mar semmi hatasa, szerepe nines. Mas()kat pedig meg nem tudtunk atalakftani vagy megsziintetni, s ezek meg mindig el6skOdnek rajtunk, hat6 erokent rmlkodnek. Akannakt61 amennyibennegatfvak, meg kell szabadulni es a pozitfvakat er6sfteni szukseges a tovabbi el6bbre jutas erdekeben mindaddig, amfg tOkeletesse nem valtunk,

Helytelen volna, ha rossz tapasztalatainkat karosnak Itelnenk meg.

Valojaban ezek voltak azok, amelyek a helyes utra tereltek, amelyek tudast, bolcsesseget adtak szenvedeseink eredmenyekeppen. Ezek jelenkori ismereteink forrasai. lgy el tudjuk6ket fogadni, s tobbe mar nem gyotornek benniinket, hanem elmenk felfogja szuksegesseguket, hajt6erejiiket. .Minden rosszban vanvalami jo" -allftja a kozmondas es nem veletlenul. Ezeken keresztiil jovunk ra a torvenyre es annak rmlkodesere, hogy jelenlegi fajdalmaink, panaszaink, szenvedeseink a mtiltunkban rejl6 okok elkerulhetetlenkovetkezmenyei.

A karma torvenyenek felisrnerese; a vele val6 osszhangba kerules azt a felismeresteredrnenyezi, hogy boldogtalansagainkban nem buntetest, bilnhddest, igazsagtalansagot latunk, hanem egy va16s, rmlkodd torveny hathat6s, pozitfv iranyii mechanizmusat, amely bar latszolag rossz,de valojaban a fejlodest, azemberiesedest, a vegs6 igasagot, ajot: a boldogsagot eredmenyezi.

Az embereknagy tObbsege nem tud e16z6 eleteikrol, erre esak igen kevesen kepesek: Megis akkori tapasztalataink, tudasunk mostani eletunkben jellemvonasainkban, erzelmeinkben, kepessegeinkben, vonzodasainkban, elutasftasainkbari, fzlesnnkben, gondolatainkban, szavainkban, tetteinkben megtalalhatok (szemelyes tudattalan). Jelen eletunk evekkel eze16tti tortenesei is elhalvanyultak; emlekezetunkb6l kiestek az esemenyek, de azok hangulati eleme, s a leszilrt tapaszralatr'ismeretrneg mais megvan. Ezek alapjan vagyunk azok, akikvagyunk, Egesz lenytink fokozatosan, lepesrol Iepesre alakultesiszo16dott az elmnlt-elfelejtett fajdalmakon es oromokon. Latokortink egyre b6villt: egyes dolgokat elvetettiink, masokat meger6sftet-

81

tiink. Minden ember az, amive lett azaltal, amit atelt, megtapasztalt. Az elet az egyen sajat, onnonmegtapasztalasanak lancolata. U gyanez vonatkozik megel6z6 eleteinkre is. Konkret visszaemlekezes nines az elmulteletek tapasztalatair6l, de azok pozitfv vagy negatfv eredmenye tovabbra is rmlkodik benniink. Sokszor vagyunk ugy, hogy: ,,Mintha ez mar megtortent volna velem valamikor", ,,Mintha mar talalkoztam volna ezzel az emberrel", ,,Mintha mar lettem volna itt", ,,Mintha mar csinaltam volnaezt", sigen furcsanak talaljuk ezt az egeszet. (Megjegyezni kfv anom , hogy ez nem azonos a pszichologiabol ismert "deja vu" jelensegevel, bar ez is benne van.)

A karma torvenyenek ismerete megtanft a kotottsegek oki mibenletere. Lehetove teszi, hogy megszabaduljunk mind tobb es tobb karmikus hatastol, Az elet.a jelenkori iskola, a tanit6mester. S aki "j61 tanul", az j61 halad, s aki "rossz tanu16", az onmaga tovabbi szenvedeseinek okoz6ja es egyben szenved6 aldozata is. Nines veletlen. Semmi sem tortenik .csak ugy". A karma iranyft es meghataroz. .Ki mint vet, ugy arat" - ez a kozmondas a karma igazsaga,

Mindaddig ujra es ujra megsznletunk, amig elerjuk a tokeletesseget. Kivalo pelda erre Berry Benson meseje:

.Egy kisfiu az iskolaba keriilt. Meg nagyon kiesi volt. Annyit tudott esak, amennyit az anyatejjel magaba szfvott. Tanft6ja I aki Isten volt / a legalaesonyabb osztalyba tette es feladta neki a lecket: ,,Ne ol], ne bants semmi elolenyt, ne lopj." Igyhat az ember nem ou, de kegyetlen volt es lopott. A nap vegeztevel (amikor szakalla mar sziirke volt) es az ej (a halal) kozeledett, tanit6ja igy sz61t: ,,Megtanultad ugyan, hogy ne olj, de a tobbi lecket nem tanultad meg. Tehat holnap gyere ujra." A kisfiu masnap (az uj eleteben) visszament. Es tanft6ja (aki Isten volt), egy kiesivel magasabb osztalyba helyezte es igy sz61t: ,,Ne bants semmi el61enyt, ne lopj, ne csalj." Az ember hat nem bantott semmi elolenyt, azonban lopott es esalt. A nap vegeztevel (amikor szakalla mar sziirke volt) es az ej (a halal) kozeledett, tanft6ja fgy sz61t: ,,Megtanultad, hogy konyoruletes legy, de a tobbi lecket nem tanultad meg. Gyere vissza holnap."

Es a kisfiumasnap (az uj eleteben) ismetvisszament. Tanftojameg e gy kiesit magasabb osztalyba tette es ezt a lecket adta neki: ,,Ne lopj, ne csalj, ne legy kapzsi." Az embernem lopott, de esalt es kapzsi volt. A nap vegen (amikor szakalla mar sziirke volt) esaz ej (a halal) kozeledett tanft6ja (aki Isten volt) fgy sz61t: .Megtanultad, hogyne lopj, de a tobbi lecket nem tanultad meg. Jojj vissza gyermekem holnap." Es ez fgy folytat6dik tovabb, amfg minden lecket megtanul a kisfiii."

A karmarrnlkodes harem aspektusat Ramaeharaka fgy foglalta ossze:

"A harem csoport:

1. Karmikus megnyilvanulasok, amelyekjelenlegi eletunkben folyamatban vannak, s azokataz eredmenyeket ervenyesftik, melyek az elrmilt eletekben mozgasba hozott okoknak okozatai. Ez a legmindennapibb forma, a karmikus megnyilvanulasok legismertebb formaja.

2. Karma, amelyet most szereztiink, most gydjtunk ossze eselekedeteinkkel, tetteinkkel, gondolati, mentalis es szellemi kapcsolatainkkal. Ez a felhalrnozott karma lep mdkodesbe jov6 eleteinkben, amikor megjelennek vagy biztosftva vannak a megnyilvanulashoz szukseges megfele16 korulmenyek, illetve a megfele16 test, vagy, ha megsztlnt egy masik karmahatas. Nem kell azonban mindenkeppen egy jov6 eletre varnunk, hogy megnyilvanuljon, rmlkodesbe lepjen jelenlegi eletunk karmaja, Mert eljon az az id6, amikor mar nem lesz e16z6 eletiinkb6l hozott korlatozo karmank, es fgy a jelen elet karmaja kezdhet megnyilvanulni.

3. Az e16z6 eletekbol hozott karma, mely nem tud megnyilvanulni a Jelen eletben Ievc.ellenkezo termeszetu karmak ellenallasa miatt, melyek gatoljak az e16z6nek kibontakozasat. J61 ismert fizikai torveny ez, mely mentalis sfkon is megnyilvanul, hogy ket ellentetes er6 semlegesfti egymast, azaz mind a ket er6 akadalyoztatast szenved. Bar termeszetesen az er6teljesebb karma keresztiil viszi m UkOdeset es a gyengebbet akadalyozza."

Tevedes volna azonban azt hinni, hogy az ember tehetetlen kiszol-

83

82

galtatottja, rabszolgaja lenne karmajanak. ,,Mindenki sajat sorsanak kovacsa!'' Vagyis mindenki szamara van lehetoseg onmaga fejlesztesere, sarra, hogy mikent eljen, milyen celok erdekeben munkalkodjek. Szabad elhatarozasa, onall6 valasztasa es vegrehajto akarata van. Onmaganak kell onmaga felemelkedeseert dolgoznia celtudatos felismeressel, legjobb tudasa szerint, meg nem szun6 kitartassal annak a teljes tudataban, hogy megva16sftsa a vegsd tokeletesseget, Ez azonban nem biztos, hogy egyetlen elet folyaman megval6sul.

Minden ertelmetlen vagyat, kfvansagot meg kell szuntetni, hogy a karma ne hasson. Mint ahogy a csrrazo magvak, amelyeket megporkoltek meg evesre alkalmasak, de mar nem tudnak kicsfrazni, nines bcnnuk vitalitas, Ugyamigy a vagyak, kfvansagok kicsfrazhatnak, viragot.igyumolcsot hozhatnak s a taptalaj az emberi elet. Ha ezek val6di termeszetet, oksagat megertjuk es levalasztjuk az emberrol, 01 yanokka valnak, mint a megporkoltrnagv ak,a felismer6 bolcsesseg tuzeben erdekessegeiktol, eleterejuktol, felrevivd hatasaiktol megfosztottan "gyiimolcsot", azaz ujabb karmat nem teremnek, hamarosan kihunynak.

A karma torvenyeben ket er6-elv rmlkodik. Az cgyik, amclyik azt eredmenyezi, hogy a regebbi eletek. Ie nem tudott tortenesei ujra megva16suljanak, kifejez6djenck (vagyak, vonzasok, kedvtelesek, szeretetek, gyilloletek, agresszivitasok, taszttasok stb.): A masik, amely arra osztonoz, hogy a kannikus hatasok altali. a fejlodestgatlo tenyezoket - amelyek ujra es ujra megnyilvanulni eshatni akamak -, korlatozzak az EN utjat, egyre jobban es jobban atalakftsa es megsziintesse az ember altal. Ezzel minosegileg magasabb szintre jut azigazi humanitas, a szemelyiseg, Altala feliilkerekedik cgoisztikus, kiesinycs, Ienyegtelen vagyain, tevekenysegein - s valljuk be, eletiinkben ezek vannak tobbsegben, ezek vezerelnek.

Latszolag e ket mechanizmus ellentetes, szernbenallo predesztinaciokat, keszteteseket tartalmaz, s ugy ulnik, egymas ellen dolgozik. Valojaban e ket p6lus hannonikus egysegben, keszteto hataskent jelentkezik, hat egymasra mcghatarozva az ujraszuletesek okait-fel-

84

I

teteleit, befolyasolva a karmak rmikodeset, azok kioltasat vagy iijak keletkezeset, Az egylk er6t 'nevezhetnenk a konzervatfv -megtart6- visszahuzo, a valtozast gauo, a masikat-az evohicios er6nek, amely a szemelyiseget jobba, intelligensebbe, humanusabba, tokeletesebbe teszi. Mind magasabbra viszi a spiritualitas szintjen. Ez a kvalitatfv szellem-szellemiseg mint kontrollallo-katalizator allando nyomast gyakorol az egyenre, Serkcntve arra, hogy egyre er6teljesebben, gyorsabban Irtsa ki magabol negatfv tulajdonsagait. S fejlesszen ki olyanokat egyre hatekonyabban, amelyek a legmagasabb letstrukturahoz, a teljes felszabadulashoz (m6ksa), az Abszohittal val6 egyesuleshez vczeti el. Kovetkezmenykent megszilnik a karmahatas, s megszakad az iijrasziiletesek lancolata. Ekkor az ember .megerkezett az Eredethez" .

E rmlkodd szellemiseg az Abszohit Fenye, amely bermunk ragyogva a helyes utat vilagftja be, s CITe iranyitja tetova lepteink, Nevezhetjuk ezt Kozmikus Szeretetnek is. Ez mindig es mindenkiben benne van. Csupan ervenyesuleset kell helycs eletszemlelettel es az ezen alapulo eletvitellel megval6sftani.

EI6z6 clctcinkbcn Ictrcjou ()SSZCS kapcsol.uaink (c16 cs clcuclcn vonatkozasok: szemelyek, gondolatok, szavak, tettek, erzelmek; novenyek, allatok; termeszetijelcnsegek; targyak, dolgok stb.) eseteben mdkodott a karma torvenye es ez kihat Jelen eletilnk alakulasara.

ugyanis hozza vagyunk kotve a karma kotelekevel mindadamtge kapesolat teljesenkimerft6dik, kisul, nilhaladotta, illet61eg megoiuoaa-secoigozoua valik. Ekkor a sz6ban forg6 hataslancolat a ket fel szamara ebben az esetben megszilnik a Megszabadulnak egymastol, a fuggosegi-kolcsonha-

tasi viszony "'''f'',,,,, .. W'\.,,, .. .n.

A karmikus amcly kerlelhetetlen amelyeket elrrnilt hatasaikat masoktol kell es boldogsag a kovetkezmeny

azt jelenti, hogy minden negatfv - -, megnyilvanulasunkert, Jelen eletunkbcni rossz tettunkert orom

85

Felreertes volna ezt igazsagszolgaltatasnak vagy buntetesnekbilnhodesnek felfogni. Ez csupan az egyensUly-kiegyenlft6des igazsagos torvenye. Sokszor ugy erezzuk: igazsagtalanul epp att61 a valakit6l- akit6l nem is varhatnank=-- kapunk megbantast, haragot. S az is lehet, hogy ez azt az embert is bantja, nem erti, de megis megteszi. S nem egyszer tapasztalhattuk, hogy.teljesen elkeseredettelvesztett helyzetben olyanoktol kaptunk segftseget, akit tan nem is ismertunk. Vagy mi magunk bantottunk vagy segftettilnk. Mindenki maga felelos nyomonisagaert vagy boldogsagaert.

A karmatorveny egyarant kiterjed az egyenre, a csaladra, a kisebbnagyobb kozossegek~, nepekre, fajokra. Termeszetesen az alap mindig az egyeni karma. Egy nep karmajat az azt osszetevo egyenek kozos karmaja alakftja annak megfeleloen, hogy az milyen gondolatokat, cselekveseket tartalmaz es azok mikeppen, milyen mertekben valosulnak meg.

A karma az egesz Univerzumban is hato er6kent rmlkodik. Semmi nem esetleges vagy veletlen. E milkodesa terben is valamilyen formaban mindig es mindenutt jelen van. Iranyft az ok-okozat elve alapjan az egyre magasabb szinnl tokeletesedes megvalosttasara. Ez alol senki es semmi sem lehet kivetel. A kozmikus szuletesek es megszilnesek ennek vannak alarendelve a legkulonbozobb bolygorendszerek, csillag-galaxisok eseteben is.

86

•

Klesak

Mieldtt elmelyednenk aj6ga tudomanyaban, szukseges, hogy nehany olyan dologgal ismerkedjilnk meg, amelyek tudasa nelkul sok mindent nem erthetnenk meg. Ha nem latjuk konkretan hatasmechanizmusukat tenyleges akadalyai lennenek mind a jogazasnak, mind a szemelyiseg tovabbfejlesztesenek, mind a helyes, egeszseges eletvitelre val6 atteresnek,

Az elet egyik aIapvet6aspektusa a szenvedes, amely mindenki szamara - kinek milyet es mennyit - a problemak sokasagat okozta es okozni fogja.

A szenvedes sz6 hallatara a legtobben valamilycn negatfv tendenciat kepzcInek el es minnel mcsszebbre szeretnenek tole kerulni. Mindez a szenvedes helytelen felfogasa es ertelmezese. Azevohicios tqlyamatban rendkfvul komoly hajt6er6, alkot6 energia ez, amely a kiils6-bels6 szelekcios milkodesekben hat, illetve az ezekre valaszkent letrejovq .alkalmazkodas, minosegi valtozas alapja. A fajt er6 negatfv hatas minnel nagyobb, annal er6sebb a kesztetese az egyednek, hogy valtozzon, valtoztasson. Ellenkez6 esetben alkalmatlanna valik, elpusztul, illetve.kipusztul.

Meg kell kiilonboztetni a csak az emberekre jellemzd es vonatkozo szenvedeseket, Ezeket - nem ugy mint a noveny es allatvilagban-s-, maga az ember hozza letre, azzal az eletformaval, amelyet onmaganak megteremtve el, Az az intraspecifikus, mindenneles mindenkivel, meg sajat magaval is atIand6 versenyben, tulhajszoltsagban, elidegenedesben e16 h.~ny oriasi szenvedeslancolatot teremtett meg. Ez az eletfonna onpuszttto, a szenvedesek tarhaza, mert az emberi tevekeIlys~~.mar nem az emberert van, hanem ertektelen, id6leges, antihumanus celokert formalodott ilyenne. Elvesztette a legmagasztosab-

bat, a legnagyszerdbbet onmagat az em bert, ezert ertekttelete is hamis. Erdekl6desi kore Iegnagyobbreszt a kulvilagra, s annak visszahatasaira korlatozodik, Onmagat, lenyeges igenyeit, szuksegleteit, fejlddeset el6segft6 momentumait nem ismerve gondolkodik, szol, cselekszik - torvenyszerden onmaga ellen. fgy kezenfekvd a "jutalom", az emberi szenvedes, Azonban lehetne ez ebben az esetben is hajt6er6, az elobbrejutas biztosfteka, de az onmagat devalvalo, korcsosfto leny e valosagos tenyt nem fedezi tel. fgy nem is hasznosftja szellemi-lelki-testi fejlodese erdekeben. E negativisztikus meehanizmus kovetkezmenyekepp iigy az egyes ember, mint a tomeg a szenvedesben semmi pozitivat nem larva, annakhelyes rnegoldasat sem ertve csupan a nyavalygas, a hatatfordfto-menektiles vagy a .mentegeto teoriakterapiak" es gyogyszer-rnachinaciok aldozataiva valnak. Elve abban a tevhitben, hogy ezek majd segftenek.

A ma embere a .rnodern-civilizalt" tarsadalom allando orom-siker-gazdagsag-hatalom manias hajszolasabanlatszolag elfelejti-elfedi a valosagot, Azt, hogy mindez csupan gyava megfutamodas onmagunk bens6 megismeresetol. E tevekenyseg celjat azonban soha sem erheti el, mert a legvalogatottabb kudarc-csalodottsag-elegedetlenseg-szomonisag-levertseg allapotait eredmenyezik azok szamara is, akik ideig-oraig szerencsesen reszesulnek az "oromokben". Nevezetesen azert, mert mindegyikuk fel azok csokkenesetol, elrrnilasatol, tijboli meg nem jelenesuktol. Abban a tevhitben elunk, hogy szenvedeseinket minden esetben valaki, vagy valami hozza letre, Az okokat onmagunkon kfviil keresstik, s a latszat mintha ebben igazat is adna. Hiszen a masik ember bantott meg, volt rosszindulaui, az akadal yozo, vagy epp akkor romlott el egy hasznalati eszkoz, amikor nem kellett volna - sorolhatnam tovabb - es maris kesz a megallapftas. ,,6 a hibas!", "Az volt a rossz!", ,,Miattad szenvedek!", stb. Pedig minden esetben az igazi ok az emberben onrnagaban, belul keresend6 es talalhato meg. S ha bennem van, az ok en vagyok, en hoztam letre, akkor nekem - es nem masnak - kell onmagamban megsztintetni is azt. T61em ftigg, mit minek Itelek, hogyan latom-ertekelem, hogyan

88

•

hasznosftom az el6bbrejutasban. Minden t61em indul ki es minden hozzam ter vissza. A szenvedest epp ugy mint az oromot en hozom letre onmagamnak. S Jelen allapotom hat a komyezetre, illetve az visszahat az enre.

Ha maskepp allnank szenvedeseink felfogasahoz, akkor konnyen

nljonnenk, hogy mily oriasi mertekben lehetnenek segft6ink testi-lelki-szellerni fejl6destinknek, onmagunk s a vilag megertesenek. Ugyanis felhfvjak a figyelmet mindarra, amelyek mint ktils6 okok kellemetlenek, zavar6ak, bantoak. Rajtuk kereszttil egyben azt is feltarja, milyen bens6 vilagunk igazaban, Azt, hogy mire, miert, es hogyan reagalunk, mi jatsz6dik le benntink, mi lett az eredmeny. Megmutatja, hogy az individuum mely erteke serult meg, s mi ez az erdek, mib6l fakad. S, ha az onmagat kutato osztnten, kendozes. .megmagyarazas" nelkul nez szembe onmagaval, akkor eljut az erdeken tuli vegso, va16s okhoz is. Ennek felismerese pedig megszunteti a szenvedest. Helyebe egyensiilyi allapot, denls harmonia, bekes nyugalom, meg- es felszabadultsag lep. "A boles hibait, mintha kincset lelne, ugy fogadja" - aIlftja meltan a kfnai aforizma. Sajnos e kerdeshez nem fgy all napjaink embere. A szenvedest ugy kfvanja elkertilni, mint a fejet a homokba dug6 strucc, Ezert megjobban szenved, mert mar fel is. Mi lesz, ha ki kell luizni a fejet a homokb61? Panik esujabb szenvedes, gyotrelem. "Az embereknek nem az a bajuk, ami a bajuk, hanem az a bajuk, ahogyan bajuk a bajuk."

A kozmoszban minden polaris, neganv-pozitfv. hideg-meleg, szenvedes-boldogsag. Egyik sem ismerhet6 meg a masik nelkul. Az embemek azonban van felismer6 megkulonboztetd kepessege. arnelyet, ha helyesen hasznal szublimalhatja, megtalalhatja a "szenvedes oromet", ahogy a szantovetd a napestig tarto faraszto, nehez munka utan a "teves-oromevel" ter haza. E kepesseget kirmlvel ve, a dolgokrortenesek-jelensegek igazi mibenletet megismerve, helyes szernleletre szert teve, egyre jobban kivedhetd, csokkentheto, sot teljesen megsztintethet6 mindenfele szenvedes. Vagyis paradox m6don a

szenvedes vezet el a botdogsaghoz.

89

A szenvedeseket atfogo, osszefoglalo neven szanszkritiil klesaknak nevezzuk. A j6ga bolcselet ot alapvet6 klesat jelol meg, amelyekb6l, illet61eg egymasra hatasaikbol vegtelen szamn konfliktus adodhat. Ezek akadalyozo, zavar6 tenyezok, gatoljak a fejlddest, torzftjak a jellemet, okoznak testi-lelki-szellemi betegsegeket, Ezekt61 a rna embere sem mentes, sajnos, egyre jobban - nagyon keyes kivetellel -.ez hatarozza meg reggelt61 reggelig gondolatait, szavait, tetteit. E klesak tulajdonkeppen a szenvedesek igazi okai.

Vegyiik sorra 6ket.

Az elsdklesa az .avidya", a ,,nem tudas". Aparavidyanak is szokas nevezni. Azert oly fontos ezt tisztazni, mert rajta keresztul juthatunk el ahhoz a felismereshez, hogy letezik egy eredeti-oki-termeszetesval6s vilag, es van egy, az emberek altal Ietrehozott okozati - nem termeszetes - teremtett vilag. Ennek megfelel6en van megkulonbozteto-elvalaszto bens6 tudas es van a teremtettre, illet61eg a kiils6re, a jelensegre iranyulo szerzett ismeret tudasanyaga.

Szanszkritiil az avidya sotetseget, tudatlansagot, megfelel6 ismeretek hianyat jelenti, amely elmeletre es gyakorlatra egyarant vonatkozik. Ha a rna cmbere "g6gos okossagat" felretenni, s allandoan eszeben tanana, hogy milyen keveset tud, akkor nagymertekben csokkennenek konfliktusai, problemai, Egyszenlen azert, mert az 6t ert negatfv hatasokat, vagy amelyeket 6 idezett e16 tevekenysege soran letudhatja azzal, mindez azert tortent, mert abban a targyban vagy abban a szituacioban, szellemi vagy fizikai munkaban a szukseges ismeretek hianyosak voltak. Tehat torvenyszenl a hibas eredmeny, megoldas is. Igy nem lesz frusztracio-onertekelesi valsag, kisebbsegi komplexum. Viszont arra Indftja, hogy egyre tobb val6s tudas birtokaba keruljon. A val6s tudas alapja a helyes onismeret, a bens6 tudas.

Az avidya nem aztjelenti, hogyvalakinek nines semmilyen tudasa, hanem azt, hogy azokr61 a dolgokr61 nines megfele16 ismerete vagy hianyos, esetleg torz, amelyek alapvet6en fontosak lennenek ahhoz,

90

I

hogy helyesen tudjunk elni. S ez a bens6nk vilaga, amelyet igen kevesse ismeriink.

Meg kell kiilonbOztetni iigynevezett .szerzett tudast" es "bens6

tudast". A szerzett tudas mindazon ismeretek osszesseget jelenti, amelyek a szilletesilnk utani kiils6 kornyezet: sziil6k, feln6ttek, 6voda, iskolarendszer vagy a posztgradualis kepzes nyiijthat. Ezek a benniinket korulvevd vilag megfoghat6, objektfv, de kiils6 -erzekszerveinkkel, ertelmunkkel felfoghat6 - jelensegegyurtese. A kutat6k, tud6sok e jelensegekrdl szamtalan adatot,egzakt merest, megallapftast hoztak. A tudomanyos gondolkodas a megnyilvanultat, a letrejottet, az eredmenyt vizsgalja, fedezi fel. Ezen keresztiil szernleli, ertekeli a vilagot es benne az embert is. A tudomany tudata csak a bizonyftottat, a megmagyarazottat. a materialisat kepes elfogadni. Szemlelete analitikus targyi logika, m6dszere a hipotezis, kfserletezes-kutatas, eszkozos meresek. Ezek mind a letrejovd jelensegekre vagy anyagi allapotra vonatkoznak. Mindez oriasi lexikalis tudast eredmenyezett, de a vegs6 okot egyetlen teriileten sem tarta meg fel vagy alig-alig erintette, Az ember es onmaga, az ember-ember, az ember-termeszet relaciojaban esak a ,,kiils6t" volt kepes megfogni. Termeszetesen mindez a felhalmozott tudas oriasi eredmeny, s nagymertekben segfti az emberi letezest, viszonyulast, alkalmazkodast a kiils6 kornyezethez. a teremtett vilaghoz,

A szerzett tudas egyben oriasi esapda is, mert abban a tevhitben ringat benniinket, hogy mindent tudunk. Szomoni peldai ennek a .ranult diplomasok", a magasan kvalifikalt, lexikalis tudassal bfr6k, akik ennek ellenere onmaguk alapvet6, egyszeni problemait sem kepesek megoldani onnon biiszke "tud6s-piedesztaItr6nusuk" magassagabol szemlelve mindent es mindenkit. A szerzett tudas adolgok benso lenyegiseget nem derfti ki. Kozeppontjaban nem az ember au, illetve annak nem az igazi erdekei, Ez a tudas szinte mindenre kiterjed. Azonban az eletre, az abban val6 eligazodasra, onmagunk megismeresere, az elet val6s celjara es az ezt megval6sft6 tevekenysegre, eletvezetesre nem sok gondot fordft,

91

A civilizalt tudat-ember a termeloi- fogyaszt6i tarsadalom kovetelmenyeinek megfele16en az anyagi vilagba tekint. Kovetkezmenykent onrnagM61,. bens6 lenyegisegetol egyre jobban eltavolodik, elidegenedik, S ha onmagatol, a legkozelebbitol szakad el, sztlksegszenlen az 6t korul vevo vilagb61 is csak a ktils6 jellegeket ismeri meg, annak val6di bensd-oksagi vonzata nelkul. Vegytik peldaul aviragot, Annak szfnet, formajat, eletrmlkodeselt, szaporodasat, alkot6 elemeit stb. a bio16gia, a kemia, a fizika, az elettan szinte minden ,,rnegfoghat6t" feltar, De mit tud meg valojaban a .viragsagrol", annak bens6 tartalmarol? Semmit. Csupan adathalrnaz, amely fgy vagy tigy felhasznalhat6, de a tanulmanyozo szamara nem ad semmi robber. A virag jelenseg ertelmet, bens6 tartalmar nem latja lenyegesnek boncolgatni. Ennek az isoka, hogy a. fentebb emlftett m6dszerekkel ez nem va16sfthat6meg, s ha a benso lenyegiseg megertese megis valamilyen m6don bekovetkezne, nem lehetseges. szavakban kifejezni. Ehhez meg ken tanulni a .szemlelodd-elmerulo-egyesulo" m6dszert, iigy is mondhatnam: tudni kell a ,,k6 novekedeset" eszlelni.

A letrejou egyeni tudat, az en-erzet egyre jobban eltavolodva az eredeti EN-t61, onmagat veszti e1. Az anyagi vilagban probal mcncdeket talalni, mert ez az egyszenibb tit, Ennek kovetkezmenye azonban a tole va16 minden iranyii fugges, S csak azt tartja elfogadhat6nak, ami ennek megfelel. E szemuvegen .. keresztiil kfvanja a tudom any , jelensegein kereszttil megismemi az embert is. Sajnos, meg kell allapftani, hogy a tudomany altal maga az ember nem sokat valtozott elonyere.

Ahhoz, hogy az emberben oki-Ienyegi valtozas, fejlodes tortenjen meg felhasznalva a szerzett ismereteket, azokat meg kellenevilagftani a "bens6-tudas fenyevel".

azt jelenti, hogy olyan tudasra kell szert tenni, amelyben nemcsak a ,,ktils6" valtozasa, hanem a "bens6" fejlodese is biztosftva van. Ez a valodi haladas. A rendelkezestinkre a116 intellektussal azonban a benso tulajdonsagok valodi melysegtlkben nem tarhatok fel, mert a szokasos megismeresi m6dszerek itt nem alkalmazhatok.

92

Mindent gondolkodassal, akarattal kfvanunk megismemi. Magaval a megismeres szervevel, az aggyal, az elmevel, annak fejlesztesevel

valojaban nem tOr6dUnk.

Aj6ga az az egyetlen m6dszer, amely erre is kiterjeszti figyelmet,

s6t ezzel foglalkozik els6sorban. A megismerest az emberen belul kfvanja megval6sftani. Ezt a tudathatarok tagttasaval, annak fejleszt6-kibontakoztat6 folyamataval kfv anj a elerni, Ennek soran a ,,ktils6- t61" a .benso' fele halad. Egyre jobban elszakad, nem ragaszkodik az anyagi megjelenestl vilaghoz. A szemlelet targya onmaga az ember, s annak benso vilaga, Feladata tudatalattijanak, C. G. Jung megallapftasa szerint az individualis es kollektfv tudattalant felhozni. A j6gi azonban magasabb rendtl EN-jevel kfvanja feltarni atudattalan tartalmakat, hogy befolyasolni, iranyttani, felhasznalni, ellen6rizni tudja 6ket. Igyjut egysegre a .Kozmikus Val6val", amely mindannyiunkban megtalalhato, ,,Minden emberben, minden tudas, kepesseg, lehet6seg benne van. T61e ftigg mit hoz fel onmagabol, mive fejleszti

magat" - aIlftja a j6ga.

Patanjali aj6ga sutrakban ezt frja: aj6ga altal a zavart elmekozeg valtozasait kell mcgszuntctni. Tcluit Ie kell cscndcsftcni, ki kcll a kepalkoto gondolkodast kapcsolni, amelyet a bens6 szemlelodes-elmelyedes allapota kovet, Az eszkozrnaga a gondolkodas szerve, mel y altal a figyelmet a bels6 vilag torteneselre iranytthatjuk. A bels6 folyamatok megfigyelese akadalyoztatott azaltal, hogy gyennekkorunk 6ta csak a kulso vilaggal foglalkoztunk. Ennek kovetkezteben meg kell tanulni a "befele fordu16 figyelem" letrehozasat, Iranyttasat. Ez ajogaban a koncentracio es a meditacio folyamata, E megismeres busas haszonnal jar. Swami Wivekananda Raya j6ga cfrml rmlveben err61 fgy fr: .Mire szolgal az ilyen megismeres? Eloszor is maga a megismeres tenye alegnagyobb jutalom a kereso szamara. Masodszor pedig a gyakorlati haszna. Meg fog szabadnani benniinkctminden szenvedesiinkt61. Ha az ember sajat Ielkivilaganak analfzise kovetkezteben htrtelen, mintegy szemt61 szemben talalja magat olyasvalamivel, ami elpusztfthatatlan, ami lenyegenel fogva orakke tiszta es

93

tokeletes, nem fogja tobbe magat szerencsetlennek erezni. Minden szenvedes a felelembol es a kielegftetlen vagybol ered. Ha tud sajat tokeletessegerol, elnemul benne minden jelentektelen vagy es mivel akkor szenvedesenek okai elmaradnak, nem fogja magat tobbe szerencsetlennek erezni, hanem mar ebben az eletben tokeletes udvossegnek Iesz reszese."

Az elmer tehat Ie kell csendesfteni, a gondolkod6 koncentraciot megelo-eggye valo szemlelodesse kell atvaltoztatni. Ekkor az alany es a targy egy, a szemlelo, a szemlelet es szemleld folyamat egyseget alkot, nines elkulonules. A megvaltozott tudatallapot elszakadt a szemlelt kiils6 objektivitasatol, es annak benso lenyegiseger ragadja meg a kozvetlen megtapasztalas bels6 atelese segftsegevel, E bens6 lenyegiseggel napjaink embere ellentetben az elet egyeb megnyilvanulasaival, alig foglalkozik. E .Benso Hang" hianyaban konnyen elterfthetd mindatt61, ami val6ban helyes lenne. S ha ez esetleg meg is sz6lalna, nem figyel ra, fgy sem sajat magat, sem igazi szuksegleteit nem ertheti meg. Kovetkezmenykepp beidegzodesei, gyengesegei, negatfv vonzodasai konnyen sodorjak bajba az ertelmetlen celok koveteleseben.

Aj6ga tehat a bens6 vilagbol indul ki, aztkutatja specialis gyakorIataival. Segftsegevel, illetve rajta keresztiil a kiils6 vilagot is meg kfvanja ismemi. Vagyis az .egeszet'', egysegeben, S ezutan szandeka szerint iranyftani 6ket. Ez a .bensc tudas", amely a totalis igazsagot tarja tel. A j6ga e vegsd tudast paravidyanak nevezi. Ez az .egyseg tudasat" jelenti.

E .benso tudashoz" val6 eljutast, a szenvedesek csokkentesenek, megszuntetesenek elsorendtl akadalya a "maya". Jelentese: illuzio, nem valosagos, kiils6, felszfnes jelenseg, latszatvilag. A magyar kozmondas fgy fogalmaz: "A latszat csal". A .nem tudas" alapja a maya, ha ezt a jelensegvilagot fogadjuk el valosagnak, Azonban, ha a doIgok melyere nezunk, mindig megtalalhato a rmfkodteto ok: az erdekek meehanizmusa, a lenyegiseg fel nem ismerese, az igazi kauzalitas hianya, A mayat az individualis en nem-tudasakent is

94

felfoghatjuk. S mint ilyen, csupan az egyenen rmilik megsztlntetese a szellemi novekedes altal. Az erzekszervek a kiils6, az anyagi megnyilvanulasait kepesek felfogni, kozvetfteni, az elvontat, a szellemit mar nem. A tudat novekedesevel. kuagnasaval. a megszokott es kapott sablonok elhagyasaval erzekennye valhatunk a dolgok, tortenesek, szituaciok minosegileg magasabb szinnl megismeresere, A maya elhagyasa nelkul lehetetlen a felszabadulashoz. a szenvedesekt61 val6 megszabadulashoz eIjutni. Az emberek ebbcn a latszatvilagban elve, azt realitasnak fogjik fel. Az ember nem a teste, nem az erzelmei, de a gondolatai sem. Nem a szervrmlkodesek, nem a funkcionalas, nem a halal. Az ember az egyetemes evohicio eredmenye. A mindenkor meglevd es .megnyilvanult'' energiajanak anyagiasult, kulonleges szervez6desenek formaja. Epp ezert - mint ennek az energianak letrejott formaja - valojaban mindig volt, van es lesz. Igaz, hogy most ez az energia szemelyesult, megtestesult, meglelkestilt, s6t megtudatosult, s Igy ebben a formaban egyszeri es megismetelhetetlen. Megis egesz eletunkben ennek a tudatnak benntink kell lennie: mindig voltam, vagyok es mindig Ieszek. Ez a kozmikus tudat. Megsziilettink, novekszunk, elunk fgy vagy ugy, eszunk, alszunk, szeretkeztink, tevekenykediink, pihenunk, sz6rakozunk, tesziink jotrosszat es meg sok mindent az eletunk soran, Azt hissziik tevesen, hogy ezek a kiils6 tenyezok, a kiils6 hatasmechanizmusok jelentik a realitast. Ez az ilhizio. Es mert a latszatjelensegeket valosagkent kezeljtik, se szeri, se szama problemainknak, Ezert leszunk szorszalhasogat6k, merevek, sertodekenyek, onerzetesek, gatlasosak, felszfnesen pillanatnyi-boldogok. Kovetkezmenykent sok teves gondolkodasmod, torekves, viselkedesi minta, magatartas, akci6-reakci6 alakul ki, amelyek gatoljak a harmonikus, boldog elet Ietrejottet. Minden embereletebenjelen vannak a boldogsagallapotok: orom.jo kozerzet, amikor mindenre kinyflik a szemiink es az egesz vilagot szeretettel magunkba tudnank fogadnl. Ttirelmesek, megertok vagyunk minden-

es mindenkivel szemben. A baj az, hogy ezek igazabol nem kerulnek a felszinre. Atfutok, nem tudatosulnak, s ezert nem is tarto-

95

sak. A felgyorsftott .mindent akaras" eletritrnusa, a nyuzsges csak szaporftotta ertelmetlen tevekenysegeink, vagyainkat novelte, s csupan stresszeink szaporodtak, novekedtek distresszeink. Egyre tobb a negatfv inger, amely benniinket er, melyek feszulne teve motivaljak eletunk: a reggeli felkelesunket, etkezesunket, tevekenysegeinker, tarsas viszonyainkat. Mindent meghataroznak ezek az ideges, feszult allapotok, amelyek a valosagban nem leteznek. Csupan latszat, hogy vannak. Mi termeljiik, mi, emberek! Lenyegeben olyan, mintha egy .Jiamozott Ieggombot" probalnank megfogni. Nines, de megis .valodiva tesszuk". Megfoghatova viselkedesunkben, betegsegeinkben, viszonyulasainkban. Ugy is fogalmazhatnank, hogy .zniazmat" termeltiink ki. lgy is mondhatnank: mi az rna, amit letrehoztunk? Az energia negatfvva valtoztatasa. Az eletero, a viveka lecsokkentese. A tudat atvaltasa a nem tudasba. Az erzekek, erzelmek, a hangulatok gy6zelme, a vagyak netovabbja, a mindig tobbre vagyas, a szerzes, a masik emberen val6 feliilkerekedes. Mivel a .bensonk" iires, a ,,kiils6t" kfvanjuk megragadni, feledtetve a lenyeget. Feledni azonban megsem tudjuk, csak nem meriink r6la tudomast venni. S ha megis szembesiiliink onmagunkkal s a vilaggal, akkor megijedve, nem vallalva a tenyeket elfuggonyozzuk tudatunk, ahelyett, hogy becsuletesen szembeneznenk onmagunkkal s a vilaggal, raj6ve, mi a talmi kiils6, s mi a ragyog6 valosag. A dolgok felszfnes latasa azonban visszafele fejleszt, blokkol. Torz dolgokat, magatartast, eletszernleletet, eletstflust hoz letre, S mindezt legbeliil tudjuk! Megsem valtoztatunk, inkabb elpusztulunk. Nem kfvanjuk megerteni, az ellenkezojet tenni, tovabbra is fgy elunk, Csokkentjuk egyre jobban mindazt, ami az emberi elobbrehaladast novelne.

A mayaban e16 ember jellemvonasai koze tartozik a kielegfthetetlenseg, a turelmetlenseg, a kitartashiany, az allhatatlansag, az elkedvetlenedes, az oromerzet csokkent volta. Az ipar a konfekcionalt aruk tomkelegevel arasztja el a vasarlokat, Kovetkezmeny a konfekcionalt tudat -erzelem beallftodottsag, amely kitetjed az elet egesz szferajara, a maganeletre eppugy, mint a tarsadalmi vonatkozasokra, Az em berek

96

egyre kevesbe fognak nehez, n~.sszadalmas, id6'igenyesfeladatok elvegzesebe, akar szellemi, testi munkara, egyeni kapcsolatokra, tarsasviszonyokra, vagy akar szorakozasra vonatkozriak. Ezek igenylik a kitartast; s az eredmeny, illetve az ebbdl fak:ad6 oromelmeny kesobb va16sul meg. Az azonnali kiel€gttles vagya az onletezes iijboli es allando kulsdbizonyftekakent igen er6senjelentkezik. S mindez nem val6sul meg oly gyorsan es allando jelleggel, ahogyan az egyen kfvanna, rezignaltsaghoz, kieIegfte~enseghez,. fasultsaghoz vezet. Ennek paradox kompenzaciojakent ujabb es ujabb, egyre er6sebb es gyorsan valtozo izgalmi helyzetek, ingerek keresese valik meghatarozova. Azonban az fgy ,,megszerzettck" harrHtrosan elvesztik varazserejiiket. S a vonzalom, legyen az eszme, dolog, targy, szemely, konnyeden, hamarosan megszilnik. Az fgy szerzett ismeretek, elmenyek felszfnesek, hianyosak, melyseg nelkuliek, igazi oromot, kieleguIestnem hoznak:. Igy egyrejobban minden uresse, unalmassa valik, Ezt azonban csak egy ujabb, meg ismeretlen ingerrellehet megszuntetni. Ez Igy megy a vegtelensegig, illetve az egyen eseteben halalaig. S iigy hal meg: ,,Nem is eltem igazan, semmit sem ertem cl, igazi oromom sohasem volt".

Hareolunk a bekeert, er6s ak:aratunk van, fegyelmezettek vagyunk.

Sorolhatnam ezeket az ertelrnetlen fogalmakat. Hogyan lehet harceal ~ket teremtcni, akarattal-fegyelemmel er6szakot elkovetni onmagamon? Erre egyaltalan nines szukseg, Meg kell erteni, fel ken ismerni, hogy minden tevekenyseg, amely az ernberiseget, az evohiciot szolgtilja, helyes, es ebben orommel kell reszt vennie mindenkinek. Ez a valosag helyes ertelmezese. Ha a mindennapok ingereibol indulunk esak: ki, akkor tevedunk, mert esak okozatok. S ha mindig az okozatok hatarozzak meg az eletviteltinket, gondolkodasmodunkat, tevekenysegeinket, akkor stagnalas, visszafejlodes a kovetkezmeny. A felszfn, a maya jateka a szerzes vagy a masik emberen va16 felulkerekedes, az "en tobb vagyok, mint te". Mindez torz tudathoz, torz erzelmi allapothoz, negatfv funkcioromlashoz s vegul szervbetegsegekhez

97

vezet. A maya az ego tombolasa, Ezt az onzd ent kell megvaltoztamt, atvaltoztatni a nagyszen1, onzetlen EN-ne.

A maya vilaga az ember teremtette vilagban talalhato meg. Tehat letezo.jelenlevd. Dominanciaja azonban csak azokban van meg, akik e szerint elnek, Azok szamara, akik felismertek talmisagat, semmit sem jelent, hatastalan, Tehat szamukra nem letez6, mert eletszemleletiiket, iranyultsagukat nem hatja at, mas vezerli. Ez a mas pedig a felismeresen alapu16 teljeselet, amely akozmikus evoluciotszolgalja. Benne egysegben van az osszes el61eny es a termeszet. Az emberi intellektus-tudas szoros hatasmechanizmusban ennek alapjan vezerli az eletvitelt, az egyeni es rajta keresztiil az osszemberi el6bbre jutast, Az ilyen ember stresszmentesebb, konfliktusai, problemai alig vannak, s ha adodnanak, konnyen auat rajtuk es a megoldas egyszenlve valik.

A maya vilagarajellemzo: a penz-gazdagsag hajszolasa, a szerzes vagyanak uiltengese, a verseny, a hatalommegszerzese, a militarizmus, az uralkodni vagyas, az egoitas, az egyennek a tobbi fOle helyezese. A masokrol alkotott .Jtelet", az egyes ember .jatszmaja" onmagaval es tarsaival szemben. Az embert rombo16 vagyak, ertelmetlen szenvedel yek kielese, az ostoba szorakozasok. A mertektelenseg, a felelem es a szorongas, a Iegkulonbozdbb betegsegek, mint kovetkezmenyek. Es a sor korantsem teljes. El kell hagyni minden rossz kondici6t. Nem szabad kotodm targyakhoz, ideakhoz, hiedelmekhez, ertelmetlen kepzelgesekhez, vagyakhoz. Rossz szokasainkat el kell engedni. Allando eberseggel vigyazni, hogy az ilhiziok ne ragadjanak el. S mindez kizarolag az egyenen mulik, aki fgy vagy iigy, sajat sorsanak kovacsa.

R. D. Laing angol pszichiater a mayar61 fgy Ir: .Jatszanak. Megjatsszak azt, hogy nem jatszanak. Hajelet adorn, hogy tudom, hogy jatszanak, megszegem a szabalyokat es buntetest kapok.

El kell jatszanom veluk a jatekukat, hogy

nem tudom, hogy tudom, hogy jatszunk."

A j6ga bolcselet a mayat a delibabhoz hasonlftja, amely csupan kaprazat, soha el nem erhetd, s tanft6 mesejeben Igy sz61err61:

"A vegtelen sfksag vizei az egyre er6st>d6 forrosag kovetkezteben kiszaradtak. Az allatok szokasuk szerint a patakokhoz, foly6khoz, tavakhoz mentek vizet inni. Viz helyett azonban csak tires, kiszaradt medret talaltak. Szomonian, szomjasan, tetovan alltak a vfzparton. Egyszer csak a deli verofenyben, tavolban ezustszfrnl viz, csillog6 t6 kepet lattak meg. A latvany oly csabtto volt, hogy azonnal elindultak. El6szor csak lepesben, majd egyre gyorsabb es gyorsabb futassal, vagtaval kozeledtek az "eltet6vfz" fele. Azonban minel jobban kozeledtek, a t6 annal messzebbre vandorolt. Kozeledtek, tavolodott az. Egyre ketsegbeesettebben futottak, de az eltetd vizet csak nem ertek el. Futottak, futottak egyre tovabb, A gyengebbek mar elhullottak. Mar csak paran, a legmakacsabbak, a leger6sebbek rohantak, de hamarosan 6k is elfaradva a t6 vizet sohasem elerve szomjan pusztultak. S a t6 vizenek csa16ka kepe tovabb ragyogott a messzesegben, megkozeltthetetlenul. "

A masodik klesa, amcly termeszetes kovetkezmenye az avidyanak, a mayanak az egoitas, az onosseg. Szanszkrit elnevezessel: aszmita. Az ember, aki egyre jobban az anyagi vilagban keres menedeket, elidegenedik igazi bens6 EN-jet61, mertektelen szerzesvagyaval kielegfthetetlcn onosseget hoz Ietre. Enkepe zavarodotta valik, felbomlik, mert igazi bens6 enjet61 elszakadt, s ebb61 csak instabil tudati-pszichikai allapot johet letre. Kovetkezmenykent talajt vesztett, onbizalma, onmagaba vetetthite s az ebb61 fakad6 biztonsagerzet csokkent, Bels6 elmenyei alig vannak, ezekre tamaszkodni nem tud. Hianyuk miatt .Jetezeset" sem eli meg.

Az egoitas nem en-tudat, hanem egy bens6, relatfv meghasadtsagb61 ered6 teves onazonosrtas, helytelen en-erzet. Ez az en-erzet onmagat elegtelennek talalva a kiils6 vilagban keres tamasztekot, Onmagat valojaban onmagatol eltavolftva eli meg. Letelmenye nem bens6 nyugalmabol, tisztanlatasabol fakad, hanem, az emberi produktumokb61 minel tobbnek a megszerzesere iranyul. A megszerzett

98

99

100

101

javak min6sege-mennyisege,a •. bel61iik fakado .biztonsagerzet" a targyi ingerek <l,djak az eltorzult letelmenyt: "en vagyok". Ezert van az, l1a egyediil van, azonnal bekapcsolja a revet, radiot, magn6t, Iemezjatszot, hogy e kiils6 ingcrck altal.letezeset megelhesse, Nem tud csendben, egyedUllenni. Azonnal a maganyossag, az uresseg, a .semmi sem tortenik velern" allapota veteletereamyekot. s elveszettnek erzi magat, Felelem, szorongas vcsz rajta er6t. A feltolakodo kellemetlensegekelol a kiils6 vilag"bUfelejt6" eszkozeihez menekul, A .szerzesek" azonban nemcsak megfoghat6, megvasarolhato targyidologi vonatkozasuak, hanem a hatalom-uralkodas pozfciojat is magaban foglalja. Mindent az ego szemuvegen keresztul lat. Azt hiszi - pr6baIja magaval elhitetni __ minden es mindenkicsupan oerte letezik. Minden gondolata, cselekedete onmaga, s a megszerezhet6k. A lealacsonyodott intellektus onz6 m6don el, celja onmaga erdekeinek-igenyeinek legteljesebb szolgalata. Ezert sCI11mi sem szent elone, mindenre kepcs, nem kfmel senkit es scmrnit, sokszor onmagat scm. Az altala elgondolt eletszfnvonalat rnindcnaron.c-- akar eron felul is - tartani kfvanja. Az uralkodo tarsadalmi tendencia: szerezz! - hatarozz<lll1eg. Kovetkezmenykent cgyrc jobban cIidegcnedik val6s bcns6 sziiksegleteit61,onrnagat61. Segytorz, masokat kizaro auto- es hctero-antlszoclalis magatartastvesz tel. Sezzel tijra es ujra a lcgkulonbozobb es erossegu konfliktusok aradataba kenll.

Az onzes aJehet61egszllbjektfvabb momenturna az individuumnak, minden iranyu tevekenysege oncelu. Kizarasos gondolkodasi es cselekvescs folyamat - karma -, amely a Ichetd legnegatfvabban ininyftja a szemclyiseg erzelmi akci6it-rcakci6it. Karos niagara az egyenre, mert tudat-gondolatvilagat beszilkfti. Sok mindcnbol kizarja onmagat, pCldaul kozosseg, szeretet, baratsag, Erdck -, iizletkozpontu.

Baratai nincsenek. csupan azokkal tan kapcsolatot, akik valamilyen formaban "to]jak szekeret", ez az"crdekbaratsag". Jellemtorzulasok: irigyseg, agresszivitas, tortetes.masokon atgazolas, hazugsag, csalas, lopas, "iigyeskedes", ketszfnuseg stb. hatarozzak meg. L#'vc'hUkill es-elszak ad a s, vi sszaluizodottsag,

depresszi6, oromtelenseg, szenvedesteli elet a. kovetkezmeny. Ezt kfvanja kompenzalni a javak egyrc tobb es tobb felhalmozasaval, amely csupan a megszerzes plllanataban ad nemi oromot, letelmenyt, m<l,.i~ ujqbb megszerzendo utan kutat. A vagy egyre, fokozodik, mindenre kiteIjed. A frusztracio felelemme, szorongassa, testi-lelki panaszokka valhat, Nem ritka az ebb6l ad6d6 antiszocialis magatartas, destruktivitas, s kovetkezmenye, a bunozes.

Kozvetlen es kozvctett kornyezetet nem ertekeli, kihasznalni igyekszik, Fellazul a maganelet eppugy,mint a tarsadalmi kapcsolatok. Turelmetlen, ingerlekeny, feltekeny, veszeked6, birtoklasivagy, jellemz6 ra. A rna emberc - mert bens6 szellemi-lelki elegedetlensegei, hianyossagai, szuksegletei vannak, de ezeket nemhozza felszfnre, nem elegfti ki sznksegszenlen a jelensegvilagba menekulve, abb61 mindig tobbet es tobbet akar magaenak tudni. S ebbenaz onhajszolasban egyertelmilen elveszik. Az egoitas a szenvedesek ujabb es ujabb aradatat ontja az emberisegre, gatolva annak.el6bbre jutasat.

A kleSak soraban a harmadik a vagy, szanszkritul: raga. "A vagyakozas rabjai nem tapasztalhatjak.a Tiszta Fenyt" ~ allftja a bolcselet.

Az anyagi vilagbol szarmazo dolgok es azok vonzatai arra-kesztetik -kenyszerftik a "Bens6En" -jet61 elidegenedett, a kiils6, teremtett vilagra s annak jelensegeire orientalodott embert, hogy mindent, ami elebe kerul, s ebb6l amit csak tud, birtokba vcgyen.

E szerzes-birtoklas alapja a vagy, amely a letfonntartas, fajfonntartas osztOnet61 indfttatva motivalja az erzelemvilagot, az erzekek seg;tsegevel az eszlelt-erzekelt ingerek iranyaba fordftja a tudatot. egyben indft6 okok is, amelyek a tevekenysegeket letrehozzak, A v~gyak, s azok kielegftese mindaddighelyes, amfg a termeszetes szi.iksegletek megvalosulasat.segftik e16. Haezen nilhaladnak.imar

segftik a fej16dest, annak minden iranyu gat java valnak. Az csoport oly szeker utan fut, amely felvenni nem kfvanja, renzetea id6t, energiat pocsekol el. Ez felborftja termeszetes, ercdend6 egyensiilyat, meggyongfti testi-lelki-szellemi egyseget,

103

Megzavarja azok mukodeset, a legkulonfelebb betegsegeket hozva letre, amelyek a szenvedeseken at gyorsftjak az oregedest es korai halalhoz vezetnek, Az emberek oriasi energiakat fordftanak az ertelmetlen vagyak kielegftesere, amelyekkel- ha megis valami megva- 16sul beloluk - igazabol semmitsem tudnakkezdeni, s a beteljesedes ropke orome csupan a valosag, A beteljesult vagyak kieleguleseutan dobbenunk ra az elert eredrnenyek talmi, felesleges voltara.

A vagyak onmagukban nem allnak meg. Ujabb es tijabb vagyakat szulnek, amelyek legtobbje megsem val6sulhat. A vagy egyben mertektelenseg is. Soh a nem Iehet annyink, hogy tobbet ne akarnank, nem bfrhatunk annyit, hogy meg robber ne akarnank birtokoIni, nem tudunk a hatalom lCtrajan megallni, hogy meg tobb hatalmunk ne legyen. A termel6i-fogyaszt6i tarsadalmi szemlelet nemcsak a dolgok, targyak, hasznalati cikkek ujratermeleset idezte e16, hanem az erzelmi vilagban is megval6sftotta az ujabb es tijabb ingerek utani vagyakozast, fuggetlenul attol, ertelmes-e, el6bbre viv6bb-e.

A valami, valaki utani allando vagyakozas szenvedellye valhat, A szenvedely fanatikus, kizarolagos. Minden gondolatot, erzelmet, tevekenyseget onmaganak, celja megvalosftasanak rcndel ala. Barrnit, barkit, aki czzcl szcmben all, kepletesen vagy akar valosagosan is megsemmisft. Ekkor felborul mindenertekrend, minden normal funkci6, minden egyre iranyul, a szenvedely targyara, annak megval6sulasara. A szenvedely sohasem elegfthetd ki. Celiranyos, beszilkftd jellegtl, A targy allando, valtozatlan.

A vagyak, szenvedelyek az individuum beteljesedeset, rnegelegedettseget a kiils6 mechanizmusok altal diktalt dolgokt61 varja. Tudatat ezek halozzak be, foglaljak le,

Minden emberben benne van a boldogsag utani vagy, amely eredend6en az ember termeszetes allapota. A ba] nem az, hogyennek eleresehez vagyaink termel6dnek, hanem az, hogy nem tudjuk a boldogsag igazi mibenletet, tehat a hozza vezet6 tittal scm lehetunk tisztaban. Mivel ezt a kiils6 vilagban keressuk, szilksegszenlen vagyaink is kiils6re iranyultak. Nem az a problema, hogy vannak

vagyaink, hanem az, hogy azok miben fejez6dnek ki. A OOldogsago~ nem kfvul, hanem onmagunkon belul kell keresni. Meg kell talalni legbelul az orok lenyeget, amely az egyent kozmikussa es vegtelenne teszi. Amely segft elszakadni a jelensegvilag pitianer pozicionaltsagato], ertekrendjetol, .eletszemleletetdl es elvezet a felismeresen keresztuli megszabadulashoz, moksahoz, lgy hamarosan megertjuk, hogy nem a vagyak targyaitol kell elszakadnunk, mert ezek okozatok, hanem az oktol, a vagyakozastol.

A vagyak a legkiilonbozdbb erzelmeket, erzelmi allapotokat hozzak letre. Az erzelmek izgalmi allapotokat eredmenyeznek, Az izgalmi allapotok egyikintcnzfv megjelenesi formaja az indulat, a dvesa, amely a ncgyedik klesat jelcnti. Az indulat erzelem eppugy lehet pozitfv, mint ncgatfv iranyii, Peldaul az eszmeert val6 lelkesedes pozitfv, vagy a valakivel szembeni diih negatfv indulati allapot. Az indulat kontrollalatlan, sokszor szabadon aramlo, befolyasolhatatlanul hat mind az indulatvezerelt egyenre, mind annak kornyezetere, mert kiindulasi pontja a tudattalan. Az affektiv indulatok megnyilvanulasai igen er6sek. Kifejez6dnck mozgasban, beszedben, az egyent testestul-lelkesnll megrazza. Logikai, ertelmi szempontokat szinte elemi er6vel sodor el, s talajt vesztett, kritikatlan, esetlegesen on- es kozveszelyes magatartasban nyilvanul meg. Az er6s erzelmi-indulati hatasok me gvaltoztatjak szervcink, szervezetunk egesz m UkOdeset. A vegetatfv idcgrendszerre hatva, azon keresznil gorcsosodeseket, legzesi -keringesi -anyagcserezavarokat ideznek e16. Felborftjak aszervezet megszokott ritmusait, eloszor csak funkci6zavarok, majd ezek allandosulasaval konkret szervelvaltozasok, karosodasok jonnek letreo lsmert az indulatok elfojtasa, az indulatkitoresek halogatasa, az indulatok athantasa, az Indulatok tompftasa. Az indulatok altal az erzelmek, a szemelyisegjellemvonasai torzulnak, emocionalisan egyre betegebbe valva konnyen alakulhatnak ki a legkulonbozdbb psziches betegsegek, neur6zisok. A szemelyiseg kepes teljescn kifordulni onmagabol.a lchcto legszelsdsegesebb magatartast tanusftva.Mindezek a tudat kontrollja nelkuli .rnas allapotban" zajlanak Ie, s szen-

102

I

ved6 alanyai a lecsillapodas utan tudjak csak felfogni, mit is mondtak, cselekedtek. Ekkor mar rendszerint ervenyes a kozmondas: "EOO utan koponyeg". Az indulati allapotban az elmemdkodes meg orvenylobb, meg zavartabb. Ez az allapot nem kedvez a tudat ebersegenek, amellyelle kellene nyiilni a szemelyes tudattalanba, felhozva a rejtett dolgokat, s feldolgozva azokat a tudat ellendrzese, iranyttasa ala vonni. igy akadalya a kiils6t61 a bels6 fele va16 haladasnak, Hiszen a gondolkodas nemhogy lecsitulna es egy bekes, denls harm6nia jonne letre, hanem epp ellenkez61eg, egy felfokozott, ide-oda ugralo erzelern-; hangulaturaltsag kerekedik felul. Letrehozva a zavartsagot.az erzelrnek kontrollalatlan osszevlsszasagar, a pszichikum es a test rmlkodesbcli torzulasait, amelyek visszahatnak a tudati szferara a negatfv tendenciak sokasagat zudftva ra. A szemelyiseg onmagab61 kifordulva rovidebb-hosszabb id6re elvesztette onmagat. Ez az allapot pedig az egyen szenvedeset, boldogtalansagat hozza letre. Az ember onmaga lesz visszafejlodesenek oka.

A vagyak, vagykepzetek, erzelmek nagyon sokszor nem iigy alakulnak, teljesednek be, ahogy az egyenszeretne. Kisebb-nagyobb kudarcok, frusztraciok keletkeznek. Az emocionalis konfliktusok kisebbsegi komplexusokat eredmenyezve kivaltoi lehetnek a felelemnck- a szorongasnak. Ez az otOdik klesa, az abhinivesa. Krishna Murti Igy fogalmazott: .Amtg felsz, nem elsz". R. D. Laing Gubancok-jaban ezt frja: .Felsz / magadt61 aki fel / t61ed aki felsz I magadt61 aki fel / t61ed / Tiikroz6<iesek - mondhatna az ember."

Az emberek - szinte kivetel nelkul - nap mint nap a felelrnek, szorongasok legkiilonfelebb formait elik meg, amelyek vedik vagy eppen karosftjak homogenitasaban. A felelem em6ci6. Ez lehet bels6 vagy kiils6 inger, lehet szomatikus, pszichikus vagy mentalis. Ezeket az ingereket az individuum eszleli-erzekeli, Egyesek nyilvanvaloak, konnyen atlathatoak, masok varhato kiQlenetele bizonytalan, nines tisztaban vclilk, s czek az ingerck epp ezert negatfv determinaltsaggal rendelkeznck. Vagyis mindaz felelmct kelthet az emberben, ami szokatlan, furcsa, idegen, tisztazatlan, bizonytalan vagy erthetctlen.

A felelem mindig valamilyen konkret targyhoz, dologhoz, szituaciohoz, szemelyhez kapcso16dik. Pontosan tudjuk, mit61, kit61 miert felunk, vagy legalabbis nagyjabol ismertek a tenyezok.

A felelem egyfel61 oroklott, tobbsegtik azonban eletunk tanulasi folyamataiban realizalodva rak6dnak Ie rank. A felelem nem egyertelrmlen negatfv, hiszen veszhelyzetekben riad6t fiijva eletmento szerepet tolthet be. A szervezetet mobilizalo felelem stresszhelyzet jelzeskent foghat6 fel, amely vedekezo meehanizmus napjainkban is ervenyesfti hatasat. Kialakulasaban - a szuletes utan - objektfv kiils6 determinansok jatszanak szerepet, mint a felelem a konkret kivalto tenyezoi, ezek az ismeretlen kiilOO vilag veszelyei: hang-, fenyinger, sotetseg, hideg-meleg, eros kiils6 hatasok, amelyek ismeretlensegukben bizonytalansagi erzest keltenek. Kesdbb a figyelem, az intelligencia, az eletkor novekedesevel egyre tobb lesz a felelmi kapesolat. Itt mar irrealis, vagylagos, tin, .Jehetosegfelelmek", psziches felelmek jelentkeznek. Peldaul nem felelossegteljes sziil6i magatartas - szeretetlenseg, rossz nevelesi m6dszerek - ijesztgetes, mesek, elbeszelesek, eletkorhoz nem megfelel6 ismeretek az ertelmipszichikai eretlensegbol szarmazo zavarok, a helytelen erkolcsi normak stb. Felelmeink igen sokfelek lehetnek. Testi: peldaul a betegsegtol, fajdalomtol, hohatasoktol, a testet erheto serulesektdl, pszichikus - mentalis: pl. a szokatlant61, ismeretlentdl, a letbizonytalansagt61, mely erkolcsi, gazdasagi, tarsadalmi vonzattaljarhat, szeparacios, alkalmazkodasi. Onbizalomhiany, fuggosegi motivaltsag, felelern a tarsas kapcsolatokt61, parkapcsolatoktol, felelem a szereplestol, tevekenysegtol, felelem az oregsegtol, halaltol,

Igaz, hogy a felelmet nem egyertelrmlen negatfvnak jellemeztem e16z61eg, megis ennek relatfvsagat kell hangsiilyozni. Az igazsag az, hogy a felelem barmikor, barmilyen korulmenyek kozotti megjelenese a szemelyisegben, illetve arra visszahat61ag negatfv em6ci6, beallftodottsag. Hatasara cselekveseink nem oly m6don val6sulnak meg, mint ahogy az az adott korulmenyek kozott lehetseges volna, ahogyan azt valojaban szeretnenk. A figyelem zavartsaga, megosztottsaga

104

105

miatt az egyen energiai megoszlanak, s tevekenysegei, azok eredmenyei kevesbe vagy teljesen sikertelenek. Letrejott a kudarc, a fruszt-

racio kellernetlen, sokszor gyotr6 A felelemteli hozzaallas

szinte .sugallja a kudarcot, s az ilyen kovetkezreben

legtobbszor is A felelem, a lehetseges ve-

szelyhelyzet felismerese es.a cselekrneny eldtti, alatti,

utani viselkedes testi-lelki-szellemi allapot f6 motiv3.l6ja.

Tevedes volna azt a kovetkeztetest levonni,hogy a

eszlelesekor, felismeresekor johet letre, Az esetek annak mar lehetseges e16re tudasa, vagyis a felelem mare16z61eg is megvan. Saz fgy beallftodott embervalojaban nem a felelrnet, hanem aproblemat, a konfliktust, II veszel yt szereme

elkerulni, kivedeni. hogy ezek megszuntevela felelem is

megszunik, de ez legfeljebb sziruacioban tortenik meg.

Tovabbra is megmarad .. a "feI6s" amely az egyen minden

megnyilvanulasatdeterminalja, Az ilyen beallnodottsagu ember minden feladatot, konfliktust, elethelyzetet jelenlevo veszelyforraskent eli meg. Ennek kovetkezmenye az, hogy nem a feladat, a cselekves es annak megfele16, eredmenyes vegrehajtasa "jar az eszeben", lesz els6dleges, hanem a lehetseges bekovetkezheto kudarc csokkentese vagy teljes elkerulese. Vagyis nem a annak celszeru megoldasara, a vegrehajtas mikerujere, hanem a kudarcracenrralizalja magat, arra keszul fel. Minden erejet az elharftasra, a s az 3.ltala letrejott esetleges megszegyenules, ondevalvacio kivedesere fordftja. fgy egyenes }(ovetkezmeny a sikertelenseg, amelyegyrejobbanjobban passzfv, .semmit sem kezd6", vedekezo-elutasfto, esetleg agresszfv magatartast eredmenyez,

Felelmeink gyakorisaga, allando beleszovodese eletunk folyamataba oda vezet, hogy marnemcsak konkret felelmeink vannak, hanem ezek letbizonytalansagi 3.llapotot Ietrehozva mar szinte minden gondolatunk, tetttink amyekaiva valva egy sz6banalig kifejezhet6 mentalis-psziches-szomatikus a.Ilapotot, a szorongast kelti eletre, A szorongas targytalan. Nem kot6dik semmihez es senkihez. Nevezhet-

106

I

nenk ezt a .mmdentol-mindenkitol va16 tartasnak",

valami nem hogy X. Y. nem szerethogy

hogy nem - pedig

ezekb6l. A szoronaas

atrol.hogy

ki val6tlan hogyegy

felmerulese hasonl6

Ul11..UU,.;) teljes mertekben elbizonytalanodik, cselekvesei ertelmetle-

bajt szimatol6k es talaszepsegei mellett vakon elhala-

mindent 16k, az elerer fel nem isrnerox, d6k az ilyen 11",' ... <4L""",,,,

A felelern es a szorongas nagyrnertekben befolyasolja az

egyent az interperszonalis kapcsolataiban is. Ez nemcsak teve'kertysegi, munkavegzesi kapcso16dasaibanjelentkezik. Befolyasolhatosaga, megfelemlftettsege kovetkezteben - bar akarata ellenere -, olyan dolgokra is ravehetd, amely mind az egyen, mind a tarsadal0m szamara karos es egyben k6ros is. Enged killonooz6 manipulacioknak, antiszocialis, devians rnegnyttvanulasoknak, s akaratlanul is ezek kiszolgaloja, eszkoze lesz - bar belul tiltakozik.

Sajnos, napjaink emberere a felelem esa szorongas mint tarsadalmi tuner nagymertekbenjellemzd,

A felelemteli szorong6 ember onbizalmatlan, kisebbsegi komplexusai vannak. Onertekelese devalvalo. Fel a valtozastol, kertlli az ujat,

107

konzervatfv. Minden ujjal szemben ttirelmet1en. Me rev , intolerans, makaes, hajlamos a fanatizmusra. Megszokasaitol nehezen ter el. Tulzott precizitas, 01 ykor teljes enervaltsag kerfti hatalmaba. Sokszor inaktfv, visszahiizodo, amelyet agresszi6ba valo atcsapas, indokolatIan robbanas, harag tarkft. Allandoan feszftett, egoista, felti masok befolyasatol szemelyiseget, fel a fiigg6segt61, felelossegtol. Ezert esetenkent kotekedd, nagyszaju, s6t lazado is lehet. Hazudozasra, "szfnhazjatszasra" kesz, kovetkezetlen, kiszamfthatatlan, Sem onmagat, sem a masik embert igazabol nem szereti.

Mivel a szemelyisegonmagat nem ismeri, onmaga .Benso En"jevel nines adekvat kapesolatban, biztonsagerzetet a kulvilagbol varja. Ezt azonban sohasem kaphatja meg hianytalanul. S mivel fogodzoja nem onmaga, torvenyszenlen valik bizonytalanna, felelemtelive, szorongova. Letezesi elmenye csekely, Letbizonytalansaganak oka sajat szemclyisegenck hianyossaga, az onbizalom, a hit onrnagaban, a hclytelen oncrtekeles. Ez minden fclelemnck, szorongasnak vegsd oka, nevezetesen: nem tudom ki vagyok en, mi a celja letemnek, eletemnek, hogyan eljek, S mivel masok hatarozzak meg az egyen szamara - onmagat fcladva - mindezeket, torvenyszenlen osszeutkozesek lancolata, olykor sulyos tragediakba torkollo kovetkezmenyek alakulnak ki. Egyre jobban arra allftodunk be, hogy mindenb61 ugyet, felelrnet, szorongast csinalunk. Nem egy masik ember, hanem mi onmagunknak, tehat a megszuntetest.is mi magunk vegezhetjuk esak el.

Ez az at klcsa es ezek vonzatai, lancrcakcioi alapvetoen a cselekvesek okaikent jelentkeznck. Mindczck a gondolkodasunkban, erzekeinkben, erzelmeinkben s a tevekenysegek keszteteseiben konkretan rcalizalodnak, jclentkeznck. Mindezck elraktarozodnak a tudatalatti szferaban, s onnan visszahatolag, detcrrninalo hatassal rmlkodnek. Ezck kovetkezteben nem Iehctseges tudatos cletvezetesrol beszelni. N agyon fontos epp ezert, hogy a klesaktol, a dukhaktol, a szenvedesekt61megszabaduljunk.

Aj6ga celja a szemelyiscg felszabadftasa, akin keresztiil nemcsak

a szenvedest kfvanja megszuntetni, hanem a szenvedes gyokerokat is. G6thama jogi fgy fogalmaz: "A szenvedes jellegzetessege a korlatozas." Tehat, aki valamit61 vagy valakit61 szenved, az valamilyen m6don korlatozodik: vagyaiban, gondolataiban, cselekveselben, egysz6val minden aspektusaban.

Hogyan kell latni ezt az ot klesat es az ezekb61 fakad6 szenvedeseket? Val6ban menekiilni kell t61iik, el kell kerulni 6ket? Sz6 sines r61a. A jogl egyben aszketa is, aki az onismeret, az onfejlesztes utjat jarja. Nem volna eletszenl es a tudas is hianyos lenne, ha a klesakat kizarnank. A j6gi aszkezise nem aztjelenti csupan, hogy lemond az elet altalanosan ismert "oromeir61", hanem azt is, hogy az onmagan tapasztalt es felismert szenvedesformakat konkret elmenykent felfogva szublimalja azt a tudatra. A szenvedest a megszabadulashoz szukseges energiakent, hajtoerdkent fogja fel. Az arlagember is, ugyanugy szenved, de megsztlntetese erdekeben vajmi keveset tesz. Ujra es iijra gyotr6dik ugyanabba a hibaba esve. A gyotr6des, a sapftozas, a nyavalygas rendkfviil sok energiat vesz el, s valojaban a jelenlevo szenvedest tudatosftja, rogzfti, er6sfti. S itt van a ragaszkodas; ragaszkodik valamihez, valakihez, ami, aki benne problem at, karosodast hozott letre, illetve 6 azt hiszi. Mert valojaban soha, semmikor, senki es semmi sem tud sernmifele karosodast barkiben is Ietrehozni, ha az erintett ezt nem tigy fogja fel. Aj6git, jogazot nem a szenvedes gyotr6 volta koti Ie, hanem az altala nyert tapasztalat, tudas, amellyel el6bbre jutott a testi-Ielki-szellemi egeszseget biztostto uton. Epp ezert az egyeni eletben jelentkez6 negatfvumokat nem nyomja el, hanelll onelemzessel felszfnre hozza, atalakftja 6ket. lgy' a szenvedes mar nem jelent igazi szenvedest, hanem a vilagcssa valt avidya kovetkezmenye. A szenvedes csak abban az esetben rombol, ha kfnozzuk, gyoroIjtik vele onmagunk. Epft6 jellegil, mert sajat, j61 erzekelhetd tapasztalatot biztosft. Az onerzet, a buszkeseg, a sertodekenyseg, a hiusag s ezek lancolatai forrasai a szenvedesnek. A'joginak, jogazonak celja, hogy ezeket veglegesen megsziintesse. Meg kell valtoztatnia azt a kepet is, amelyet onmagarol, a tarsadalomrol, a vilagrol

108

109

alkotott az avidya idejen.Meg kell keresnie - sehhez segit a szenvedes - az igazi mozgat6rug6kat gondolataiban, cselekedeteiben. Ezen sorozatos felismeresek, megszabadulasok segftenek az igazi onvalo megtalalasahoz. Mert az onmagunkrol alkotott kep nem biztos - es Iegtobbszor nem -, hogy azonos a valosaggal. Valoszfml, hogy valamilyen kepzelt vilagban el az ember, s benne az igazi onmagaval, s a vilag realitasaval szemben all. Ezen az illuziofatylon hitja onmagat, Az igazsagazonban az, hogy ahany ember, s annyi a vilag is. S ez tulajdonkeppen nem is lenne

az evohicio szempontjabol epp asokrenlseg a fontos. A ",e,'" """ ~ hogy az egoitas .parancsara", a legtobb ember sajat tartva a legjobbnak, ahhoz mereven ragaszkodva,

azt erdszakolni. S ezt mar nlri, valaki. lgy a

kap. Joggal

a es egyik scm. Az hteni.

A

kovetkezteben elidegenedik az ember .. KovetkezmenyLA;;;)L,UlI.Ul a szellemi-tudati szint. Csupan az anyagvilagban tOO

110

I

letezni, magasabb perspektfvak idegenek, nem letez6k szamara, Kovetkezmenykent ennek megfele16en elnek, gondolkodnak, cselekednek, beprogramozott robotkent vegetalnak. Uniformizalt gondolatok, tevekenysegek osszessege. Yegs6 ok az anyagi javak,. a penz. Az eleterzes hianyat a kiils6, anyagi doIgok megszerzesevel probalja vesztett, kibillent egyensulyat visszanyerni. Ezt azonban azert nem tudja megval6sftani, men a ,,kiils6" potlekjellegd, s a p6tlek sohasem az igazi, Peldaul szeretethianyban sokan az "eves szeretetebe" menekiilnek.

A potlekok azonban labbra viszik a lehetdsegtol, valosag helyett egy szerencsetlen: ,,Na, valahogy

nyerzettel kuszkodik. Ezert azokhoz a dolgokhoz,

csupan ideig-oraig, de valamilyen feledest, kielegulest "bens6" hianyat semmilyen "ki.ils6" potlekkal nem lehet megszuntetni. Nem az ital altali mamorra, a tele has oromeire,a .. pozfci6ra, tituIusra, penzre, gazdagsagra van szukseg, hanem a szeretetre: Az elet minden teruletere kitart6an a letbizonytalansag. Tevhit volna azonban azt gondolni, hogy ennek oka a gazdasagi hely~etben keresend6. Ez ugyanis okozat, az ok pedig a vezetok avidyaja, tudatIan erdekvezereltsege.

A klesakhatasat, amelyekkel onmagunkat pusztftjuk, at kftani. Ahhoz, hogy eztjol el tudjuk vegezni, tudni kell, hogy allapotanak melyik aspektusaban van. A klesak negy alapformat vehetnek fel: fgy Iehetnek (prasupta), nem nyilvanvaloak, - kor mar mUkOdnek, de meg semmit sem je1enlcti.ikr61, kenysegeinkben amikor meg nem teljes bizonyossagot fel61?k,. de egyre jobban erezziik, hogy "valami van". Ekkor ontudatlanul is rnegakadalyozzuk felszinre keriilesuket, tehat elnyomottak (viccshin~ na) lesznek, Megallftani megsem tudjuk 6ket, s ekkorteljes sulyukkal aktfvva (udhara) valva s tudatunkban teljes ege-

hogy segftenenek, csak egyre

"",.".;+<",.;;"·,,,1 Sa

111

szukben megjelennek. Egy nagyon egyszen1 peldaval megvilagnva. A vasarnapi ilnnepi ebed utan egyszerre valami kellemetlensegor erzel. Nem tudod mi ez, de van. Ez a lappangas ideje. Kes6bb rnegallapftod: faj a hasarn. Ekkor mar kezd kibontakozni a szenvedes. Probalod elhessegetni: ah, nem is biztos, hogy az ebedtol, hiszen olyan finom volt. Ez az elnyomas id6szaka. Ekkortcblabolsz ide-oda, tetova vagy, nem tudod, mit csinalj. S arnikor mar [obban kfnz6an gyotOr a hasfajas - aktfvan dolgozik -, tal an az okra is radobbensz, amely szenvedesed okozta. De ekkor mar elerni erovel tor rad a fajdalom, a klesa durvan megnyilvanult. Miutan tuljutottal a nehezen s kovetkezik a pihenes, akkor kell atgondolni, mi is az igazi ok. Az unnepi ebed? Nem. Sokat ettem? Igen, de megsem ez az igazi ok. Moh6 voltarn? Meg ez sem. aromet kfvantam magamnak szerezni, mert valami nem sikerult. S arnennyire nem sikerult, annyira ettem magam tele. S miert nem sikerult az a valarni? Mert ... Es fgy vegig kell vezetni a sort, arnfg az onvalonkhoz el nem jutottunk, a vegso okhoz. S ha eljutottunk, akkor megertve szenvedeseink, kepesse valunk a toluk valo megszabadulasra is. Tudatos-ebcreletvitelre azert van szukseg, hogy meg idejeben eszrevegyuk e klesak mukodeset es meg tudjuk akadal yozni kibontakozasukar, illetve energiajukat elobbrejutasunkra tudjuk felhasznalni.

A j6ga modszereve! el tudunk jutni a suddhi-ig, a teljes megtisztulashoz, felszabadulashoz. Az tit azonban odaig eleg hosszii. Rendszeres, mindennapos onatalakito munkara van szukseg. Ennek kovetkezteben a szenvedes, a fajdal om , az onmegvalosnas (szvaszamveda) m6dszereve valik. Ebben az csetbcn .felulrol" latjuk a tortencseket, s benne nem veszunk reszt, csupan szcllcmi-tudati sfkon, tenykent; targyilagosan fogjuk fel, szemleljuk 6ket. Mivcl az erzelmi szfera kimarad, a dolgok vilagos megkillonooztetese Ietrejohet, tehat a megoldas is.

A j6ga bolcselet a paradox intervenci6t alkalmazza a kellemetlen szituaciok, a szenvedesek megoldasara ugy, hogy a negatfv jelenseggel, esemennyel szembeaIlftja annak pozitfv parjat, A helyes gondo-

112

latok, erzesek-erzelmek, tevekenysegek kenilnek eloterbe, ezek szemlelese, megelese oltja ki a negatfv tendenciakat, s vezet el a megnyugvashoz, harmoniahoz, a megszabadulashoz. igy az onosseget, egoitast (aszmita) az onzetlen, erdeknelkuliseggel (isvara), a vagyakat (raga) a vagytalansaggal (vairagja), az indulatokat (dvesa) az igaz, mindenkire, mindenre kiteIjed6 egyetemes szeretettel (bhakti), a felelmet (abhinivesa) a felemelkedett megtisztulassal, a hitb61 szarmazo magasabb szemlelodessel allftja szembe. Illetve a parok els6 tagjat a masodikkal kfvanja feloldani, atalakftani, egy magasabb tudatallapotot letrehozva visszavezetni az onelemzd gyakorlat segftsegevel onmaga eredetehez, a Kozmikus Egyseghez,

A j6ga az onatalakftas folyamataban a tudatallapotok es a tudatformak egymasbol kovetkezd aspektusat is megkulonbozteti aklesakhoz val6 viszonya alapjan. Az els6 allapot az, amikor az individuum tudatat a klesak hatarozzak meg, tehat a szenvedesek determinacioja az ervenyes (klista-vritti). Ekkor er6sen orvenylenek az elmeallapotok, a kepalkotasok, a gondolatok. A szenvedesek okozta fajdalom, a boldogsag utani ahftozas, a gyakorlasok kovetkezteben letrejott fellsmeres a tudat szembefordulasateredmenyezi a klesakkal (aklista-vritti), Ezen a szinten az elmemukodes, az elmeallapot egyre koncentrativabb, a felismertre iranyulo, a gondolathullamzasok csokkennek, csak figyelme targyaval van kapcsolatban, minden mast kizar, kovetkezik a mar teljesen megismert es atalakftott figyelemtargytol, a totalis elszakadas, a kepzeleti kep szertefoszolva beleolvad a

kus egeszbe, Ekkor a tudatallapot .Jecsengett", Az elme gondolathullamainak orvenylese megszilnt, letrejott a teljes feloldodas, megszabadulas (para-vairagja), Ezzel az anyagvilag role emelkedes, az individualis tudat anyagi fiiggesenek megszakftasa bekovetkezett. A klesak hatastalanna valva mar nem akadalyozzak a magasabb szinnl fej16dest. A jogi, a j6gaz6 eljutott a legmagasabb letallapotba, karmait letudta.

113

Segft6k

Shankalpa

Shankalpa annyit jelent: vezerelv, eletcel, reszcel, elhatarozas, tervtervezes, dentes, cselekves.

Ertelmezese barmily sokretl1 is, megis egy fele mutat, A sadhaka, a gyakorl6, a j6gi szamara ez a valrozas-valtoztaras, a fej16des-fejlesztes utjan a moksahoz, a totalis egyseghez, a teljes felszabadulashoz vezet6 megismer6 tevekenyseget tartalmaz.

Szoros ertelemben veve egy egesz eletre sz616 elhatarozast, etetceltjelent. Mivel ez tavoli, nem azonnal megvalosulo allapototjelOl, ezert ~nnek megvalosulasat el6segft6 rovidebb tavlani reszcelok egyse~et is magaban foglalja. A f6cel kinlzese a vezerelv, amely determinansan tcrvez es ennck megfelc16cn dont az elhatarozott, a legmegfclel6bb, a celhoz jutast biztosft6 tevekenysegekrol,

"Siker ott terem, .ahol Jelen van a celtudatossag ereje. A kemeny elhatarozas annyit jelent, hogy ne adjuk fel, ha kezdeti almaink nem ;alnak va16ra, inkabb szedjiik ossze er6nkct es va16sftsuk meg 6ket. Igy a lehetetlen is lehetsegesse valik, Ha tigy talaljuk.Iiogy elvarasa~nk es elkepzeleseink helytelenek voltak, na csiiggedjiink es ne riadjunk meg, inkabb folytassuk ttirelemmel a valosag kereseset" - frta talaloan es biztat6an tanacsolja Paramhansa Swami Maheshwarananda A tudat osvenye cfrml konyveben.

A shankalpa segft abban, hogy eIMrfthassuk mindazokat a testiIelki-szellemi akadalyokat, amelyek benniink vannak es akadalyozzak el6bbrejutasunkat. E kondfci6k egy resze hozott: adottsagainkban, kepessegeinkben rejlenek, mas resze szerzett-tanftott, aneveles altali programozottsagban keresend6. A bennunket ert legkulonboz6bb ingerek felfogasa es a rajuk adott valaszok nem mindig a

114

leghelyesebb uton haladnak. A determinaltsag, a gondolkodasmod, az el6ftelet, a .mdomanyos" erolkodes, a konzervatfv allaspontok, a lustasag, a ketely, az onblzalmatlansag, a csokkent tolerancia,a turelmetlenseg, a nyugtalansag, az antipatikussag, az onismeret.s a val6s vilag ismeretenek hianyossaga iijra es ujra zsakutcaba terelnek bennunket, A tevhitek-tevutak elterftenek az igazi celtol. Gyakran megesik, hogy a gyakorlas kozben elbizonytalanodik, elveszti fogekonysagat, hitet, kapcsolarat a gyakorl6, mert az olyannyira vart eredmeny kesik, vagy nem ugy jelentkezik, ahogy 6 varta, Elcsugged, sarra gondol, megeri-e a. sok id6rafordftas, a gyakorlas, amely nem is mindig konnyrl, Ketsegei tamadnak a celt illet61eg is. Ez azert van, mert keyes meg a tapasztalat, de meg inkabb azert, mert keyes a hite, a bizalma mindabban, amit csinal. Az eletet csak hittel es teljes bizalommallehet elni. Ez a shradha kepessege, amely alapvet6 fontossagu, Amiben hisziink, ahhoz bizalmunk van. Termeszetesen a hit onmagaban meg nem elegendd, Szukseg van az .azt megva16sft6 tevekenysegre is, amelyben eI6 elevenne, valosagga valtoztatja, tartalommal tolti meg azt, s mindez a sajat elmenyben, a megtapasztalasban realizalodik, Ez ujb61 megerosftest.ad, s a hit erosodesevel n6 a bizalom a tovabbfolytatashoz. A tapasztalas altali ismeret er6sfti a jellemet, az onbizalmat, s rajta keresznll a bizonsagerzetet, Hiszen els6sorban csak onmagunkban bfzhatunk, s csak onmagunk altali felismer6 tapasztalat juttathat csakel6bbre.

Biztosnak kellienni a celban es az ahhoz elvezet6 utban, Az.tit nem mindig egyenes, sima. Igen gyakran godros, buktat6kkal teli. De nem az ut a lenyeges, hanem az azon val6 jaras, az egyre tovabbjutas. Problemak, nehezsegek, kellemetlensegek ad6dhatnak. De nem ezeket kell Iatni es benniik elmeriilve szomonian feladni a munkat, Az tit tele van. szebbnel szebb viraggal, orommel, ujabb es ujab eredmennyel, s a eel mint a Nap fenye, tovabbra is fennen tundokol, Ezt kell latni es magunkeva tenni. EI keU vetni az ilyen gondolatokat:

"Megpr6Mltam, de nem megy. Nagyon biztat6nak induIt, de nagyon nehez, Hiaba minden. A feladat szep, de en nem vagyok kepes

115

megva16sftani, bar oly j61enne." Helyettilk inkabb Igy: ,,Meg tudorn tenni. Kepes vagyok ra. Az eredrneny majd megjon, ha rna nem, majd holnap vagy holnaputan, vagy valamikor, de biztosan." Az utat biztonsaggal, bizakodva kell jami.

"A novekedes fokozatos, a megvilagosodas azonnali." Ahhoz, hogy az ember szemerol lehulljon a .Jralyog'', akar egy egesz elet rovid lehet. De a .Jatas" egy szemvillanasban tCirtenik" - mondja a bolcselet.

Aki rendfthetetlen hittel, tevekcny elszantsaggal dolgozik, az eeljat el fogja erni. Nem hatrafele, hanem eldre, a jovobe kell nezni, s a Jelen eredrnenyeibol kiindulva kell ehhez erdt gytljteni. Az evoliicio csucsan aII6 ember szamtalan olyankepesseg es erdbirtokosa, amelyr61 a "gazdanak" tudomasa alig van. E kepessegek kifejlesztese, hasznalata valik realitassa aj6ga praxis segttsegevel.

A shankalpatrnai elnevezessel autoszuggesztionakis felfoghatjuk.

Eza tudatunkban megragadva, kianalizalva es a benne foglaltak a elet gyakorlataba atultetve hatalmas elobbre vivd crot

jelentenek,

Az ~oszuggeszti6t kivetel nelktil tudva-tudatlanul, akarva-akakivetel nelktll minden ember alkalmazza elete minden perceben. A hiba abban rejlik, hogy e szuggesztios tartalmak nem minden csetben segftik az elobbrejutast, akar a kellemes kozerzetet scm. A rna emberenek sokszor destruktfv eletszemlelete, a mindenen val6 sapttozas, az ertelmetlen es felesleges nyavalygas, a szinte maniakusan mindcnben csak a neganvum eszlelese-targyalasa biztos forrasa

Szinte .beszuggcraljuk" magunknak a rosszat s az is val6sul.

negatfv autoszuggeszti6, rniert ne volna pozitfv, epft6, a fejlodest -elobbrejutast biztosfto hatas is. Hogy melyiket hasznaljuk, t61iink fi.igg.

az ujsagok, a televfzio, a radio, a mozi, az emberi unxezesec, kapcsolatok szinte egyetlen, a szernelyiseget tereld kommunikacios informaciok tobbsege az em-

116

beri-tarsadalmi-tenneszeti katasztrofakkal. a betegsegekkel, a nyo-

morusdggal, a bunozessel, az a felelemmel foglalkozik.

.L'v''',,,,,,u ezek is az tartoznak es r61uk,

elsll)solrb<ilI1 a megoldasuk miatt. De hogy ezlegyen a fotema minde-

az mar egyerte1rnucn szukhlt6koruseg es emberellenes. Legalabb fele annyira kellene az elet denlsebb, szebb, boldogabb oldalat is megmutatni, alland6 temakent hasznosftani. Elultetni az emberek megkeseredett millioiban egy emberibb vilag megragado, tettekre, valtoztatasokra inspiralo kepet.

A shankalpak es a bennuk foglaltak e eel teljes megval6sft6i.

FeltaIj:ikahiMsnezeteket, fogalmakat, aszemelyisegtesti-Ielki-sz ellemi-szocialis-tarsadalmi problematikajat, s azokra megoldasi javaslatokat is adnak. Az altaluk felismertet, megismertet mar konnyebb kezelni. A bennuk foglaltak biztos iranynfkent hasznosfthatok a megertesen alapul6, s a tevekenysegben, az elesben realizalodo onfejlesztesben, onismeretben.

A shankalpak soha, semmikor, senkit sem kfvannak meggy6zni

vagy barmilyen medon autentikus, er6szakolt m6don ervenyestiIni. Feladatuk csupan megmutatni egy uj utat, ehhez megfelelo segftseget adni, telvilagosftani a konnyebb hatadas.erdekeben. hogy regi ismeretkorlataink, megrogzott, merev szokasaink, gatlasaink old6djanak. Mindepkiannyit es ugy tesz beldlllk magaeva, amennyit felfogni kepes volt, vagy egyaltalan fel kfvant fogni.

A shankalpat tanulmanyozni kell. Helytelen, ha csupan az egyes szavakon, kifejezeseken ,,lovagolunk". El kell rajtuk gondolkodni, fzlelgetni, a sorok, a fogalmak moge kell latni, Az scm baj, s6t egyenesek kfvanatos, ha valaki a megertes utan tovabb, magasabb szintre viszi oket, ami a sajat eletet illeti. Azaz, tevolegesen alkalmaz-

a felismert torvenyeket, szuksegszenlsegeket, s ezeket beilleszti sajat etetszcmieletebc, eletsnlusaba,

Az ujelet elkezdese nagyszenl, de nem konnyu feladat. A nagy eel a szenvedes nelkiili, boldog, telszabadult elet elerese tobb kisebb eel kinlzesen es megvalosftasan keresztul tortenik.

117

A konyv egyes reszeihez kapcsol6d6an shankalpak fr6dtak, amelyek a megelozd fejezetreszt determinaltahha es dcmonstarfvabba tcszik.

Ilyen megelozo, segft6 reszcelt kepez a Iegelso shankalpa, rnelyben foglaltak megertese es megvalosftasa nelkul semmifele igazi haladas nem kepzelheto el.

betanja, s6t betartatni kfvanja azt masokkal is. E kot6des ~zamara bizonyos fajta hovatartozast, mihez tartast jelent, tehat a biztonsag erzetet kelti benne. Ez pedig kapcso16dik a letfonntartas osztonehez, amely fgy a szemelyiseg stabilitasat konstatalja, Ezert ragaszko~ik megszokott elveihez, dolgaihoz, szokasaihoz, iranyultsagahoz. Mindenben, ami uj, a megszokott sematol elterd, legyen az barmi, peldaul oltozet, viselkedes, erzelem, szituacio, targy, elgondolas, eszme stb. a mar meglevo beidegzddes alapjan mond r6la veleme~yt, anelkul, hogy val6ban meggyozodne az "uj" mibenleterol, ~llyenseger61, val6di jelentestartalmarol, ertelmerol, ertekerol, Ez pedig azt eredmenyezi, hogy egyfel61 kizarja magat az uj ismeretb61, masfelol, ho~y arr61 hamis kepet nyer, nem ismeri meg azt igazi mivoltaban. Vagy.~s nem fog elobbre jutni, nem fog ismeretkore bovulni, Tehat beszilkillest, bezartsagot eredmenyez. Onmagat zarja ki a tovabbi fej16d,esb61.

Az elofteletesseg Igy tudati-emocionalis .bortonne" valik. Az elofteletben mindig megtalalhato a felelem is, amely a mar meglevo stabilitas felborulasatol tart az uj kovetkezteben. Ezert e felelemtol indfttatva mindenfele eszkozzel igyekszik mcg6vni onmagat es rnasokat - ha akarjak, ha nem - az tij hatasoktol. Sajnos, onm~ga rovasara eppiigy, mint a tarsadalorn eseteben. (Lasd peldaul a fajelmcletet s annak szornytl kovetkezmenyeit.) Megjcgyzend6 az, hogy amfg ez a nem-elfogadas a megismeres folyamatanak else szakaszaban az ismeretlentol val6 idegenkedes az ovatossagot, a .bele nem ugrast" jelenti, addig a szemel yiseg onvedelmi tendenci a! at szol.gal j a. S eddig a pontig ez helyes strategia. Onnan azonban, amikor nyilvanval6an a megismeres gat java valik es el6ftelctte novi ki magat, mar karos az egyen fejlodese szempontjabol, Vegelathatatlan auto- ~s hcterokonfliktusok bonyolult szovevenyet idezheti e16. A szemelyiseg tulajdonkeppen autonomiajarol, szellerni-tudati, emocionalis ~zabadsagarol mond le - egy latszat-biztonsag miatt, amely arra hivatott, hogy annak instabilitasat kompenzalja -, s fgy lesz ertelem nelkuli szocso, babfigura, akit .Jdegen hatalmak" mozgatnak. Ezert az eloftelet igen gyakran kapcsol6dik a fanatizmussal, dogmatizmus-

Shankalpa:

"EI6ftCletmentes, nyitott es befogadokepes vagyok."

Az eldftelet - sajnos - mar a kisgyermekkorban megjelcnve, a nevettetes, az ismeretszerzes folyaman es kovctkeztcben cgesz halalunkig vegigkfser, Hclyesebb lennc tigy fogalmazni, hogy vegigkfsert, mint cgy rossz szelIcm, akadalyozva a megismeres lehet6segeit, az uj felfedezeset, alkalmazasar,

A sz6 tomoren maradisagot, toleranciahiariyr, zartsagot, beszilkulest, tudatlansagot jelent, amcly valamilyen elfogultsagb61 ered. A kozvetlen tapasztalat, az esetek tobbsegeben a targgyal kapcsolatos konkret meggyozodes hianyab61 ad6d6 teves Itelet, Ezert valosagtartalma erosen kifogasolhato az esctleges uj ismeret, allftas, targy, dolog, szemely, szituacio stb. esetcben. A megismeres etou mar Itelet szuletik. Ez az Itelet viszont mar magaban foglalja azt is, hogy milyen mertekben vagy egyaltalan foglalkozzon-e az ftelkez6 az 6t ert uj hatassal. A megelozo beallft6dasnak megfele16en fogial allast vele szemben, fiiggetleniil attol, mir6l is van vatoiaban sz6.

Az eldfteletes beallft6dottsag egyformankialakulhat barkinel, fuggetlenul az iskolazottsagtol es az ismeretek min6seget61, mennyiseget61. Az egyen szamara mervadoak az ad ott kornyezeti elvarasok, az frott es fratlan torvenyek, amclyek a kozvetlen vagy kozvetett nevelessel iv6dnak be elet~zcmlcletcbe. S ennek alapjan eletstflusaban mint akci6-reakci6, gondolkodas-tevckenyseg, euogadas-elurasuas jelentkezik. Az egyen ezekhcz kot6dik, sokszor igcn mcrcven ragaszkodik hozzajuk, s azokat szinie feltetlenul, akar dogmatikusan is

118

119

sal. Ezek azutan meg jobbat; meggatoljaka szemelyiseg kifejl6deset, sajat igazi enjenek megtalalasat, bens(5han.~anak rneghallasat, ona1l6 szemleletenek kialakulasat, Kotottseget, bez.arast. eredmenyeznek a felismeres, a szabadsag helyett, Ezert.kell elofteleteinktol megszabadulni.

Az clofteletes beallft6dottsagzartsagaval, tanftasaval ellcntctes a .nynottsag" kepessege .. Ez azt jelenti, hogy barmifele. Inger eri a szemelyiseget, azzal nem aU szembe, nem taszftja el, hanem batran, fenntartasok nelkul kfvan vele kapcsolatotterem~enL E,,nyitott" alapaHas a tovabbi megismeres, az allando fejl6des biztosfteka. Kovetkezteben az isI11eretele bovulnek, egyre tobb a folismeres, Azt jelenti, hogy az ember kepcs avaltozasokra.hogy tart valahov.a, halad azutory,.meg tudja valtoztatni onmagat, az elctszemleletet, az eletsnlusat, .s .ezek segftsegcvel az ertelem. hataraig a kbrnyezeteL Ezt a szellemi nyi tottsagot allandoan fenn kelltartani. Ez azonbannemcsak az ujabb es ujabb dolgokravonatkozik csupan.hanem a regiekre is. Nem lehet semrnit scm. beskatulyazni, hiszen minden. vaItozik,.s a regivel val6 ujb6li foglalkozas soran annak mas.es mas oldalat tarhatjuk fel, amelyek a megel6z6id6szakbannem v~ltaknyi1vanvaI6va. A jogaban ezt "ebersegnek' .. '. is nevezzuk. Az elet minden megnyilvanulasat egyforma nyitottsaggal kell fogadni.E nelkul az elet teljesseget lehetetlen felfogni, azt tisztan latni es eligBodni benne. Nem szabad semmirol semmit elore feltctelezni.Hagyni .kell, s az majd megmutatkozik eredeti mivoltaban, Az elore okoskodas helytelen iranyba visz, m~rmegkoti.a szellernct. A dolgokat iigy kell fogadni, ahogy vannak. Igy egyre tobb lesz a sajatelmen,yutapasztalat.

A nyitottsagbefogadast iSjelent: Csak azt lehet igazabol megismerni, amit befogadunk, A befogadas e~gycvalast'9gyesiilest eredmenyez az iijjal. Ez a befo~ad6-cgyesiilesru;onban meg nem jelent azonosulast; totalis elfogadast; csupan a megertest, a dolgok megismereset segfti. A megismeres folyamatos munka.amely soran elvalik a helyes a helytclentol, a kovetendd a nem kovetend6t61, az ertelmes az ertelmctlcnrol, a vales az illuziotol.

120

Kardinalis kerdes: mi a helyes es mi a helytelen? A valasz egyszenl, Mindaz, ami az egyen es rajta keresznll az ossztarsadalom fejlodeset e16re viszi, az helyes. Ami ezt akadalyozza, helytelen,

e16fteletmentesseg, a nyitottsag, a befogadokepessegnem azt jelenti, hogy barmit is minden atgondolas nelkttl magameva teszek. AUaspontja a .Jiagyom", a varakozas, s a tevekenysegben, a gyakorlatban ugy is kiderul r61a az igazsag: kovetendo-e vagy atalakftando, vagyelvetend6. A tanulast, fejlodest nem csupan a pozitfv, hanemaz esetek tobbsegeben - a negatfv tendenciak is nagymertekben elosegftik, Tehat a boles mindent61, mindenb6l egyformanment, mert tudja, nines igazan semmi sem pozitfv es semmi scm negatfv. E ket polus segft az igazat megtalalni. A gyakorlati kontroll alapjan dOl el a tezis milyensege.

Az ismeretlent azonban v ill alni fell. Mindig voltak, vannak es ll,:;;",elll,:;;",-, akik ezt tettek egesz eletukben .• 6k az emberiseg faklyavivoi.

Olyanna kell valni, mint a folyo, a tenger. Barki, barmit beledobhat. Mindent ellenvetes nelkul befogad. A bedobotbol mindent hasznosft, felold, amit lehetseges, beepfti sajat hasznara, S mindazt, ami ertektelen, nem hasznosfthat6 szamara, alejjebb kovetkezdkanyaroknal vagy partszakaszon kidobja onmagabol.

Onismeret - onmegvalosttas

Az el6bbiekb6l vilagosan kidenilt, hogy a tudatlansag a szenvedesek tarhaza. Az anyagiassa valt vilag elidegenedett a termeszettol, az embertol, annak eredeti tudasatol, Olyan dolgok keriiltek eloterbe, amelyek valojaban az ember igazi bens6 tartalmat nem kfvanja feltarni, sot igyekszik elhatarolni magat, s a eel egyetlenegy csupan: az anyagi jolet. Ez azonban hiaba van meg, ha ennek az "ugymond joletnek" elvezoje egyik konfliktusbol a masikba esik, fel, tanacstalan, boldogtalan. Testi, lelki, szeUemi mivoltunkkal igen sekelyes kapcsolatban allunk. Ezert aHftja aj6ga, hogy a rna emberet az avidya, a tudatlansag hatarozza meg. Mind az , amit iskolai tanulmanyaink

121

soran sajatftunk el, nem a val6s vila,t; egeszettarutja, hanem elsosorban a teremtett vilagot, annak szuksegleteire vonatkoz6 ismereteket ad. Teljes erejevel erre iranyft.Azonban az emberben levd termeszetes, eredeti EN nem azonosul es nem is fog soha azonosulni ezzel a Ietrejott vilaggal. Ezert a kett6 kozott allando konfliktusok vannak, amelyek az egyenen beliil jonnek letre. Ezek eletlegkisebbreszebenis megtalalhatok, az ~let minden teruleten megnyilvanulnak.

A szenvedesek elkertllese miatt lenne sziikse.,g igazitlldasra. Ehhez azo?~<U11ege16szor azt kellene tudni: ki vagyok .en?Vagyis onismeretre kellene szert tenni. E~erdessel evezregek .soran. nagyon sokan foglalkoztak. Sok kudarcnak volt az oka~. hogy filozofiai oldalrol kozrlftettek e temahoz. EZpegig kiils6 megismeres. A kiils6b61 indul ki, aztkutatja, nem a va16s vilagot, A teremtettvilagismeretei alapjan sohasem leheteljutnia benso vilaghoz, mert az csak ajelenseg-embert tarja feI, a .ruha" lesz szemunk elott, de nem maga avalosag-ember.

A valaszt sem.a.fi1oz6fla, seT a pszichologia, sem a szocio16gia nem tudja teljesseggel e jogos kerdesre megadni. Maximum segfthet ebben. S a keresonek ezeket is fel kell hasznalnia,

Az ember mindig kereste onmagat, szerette volna tudni, ki is 6

val6jaban.

Weores Sandor kOlt6nk verseben fgy fr errol: .Ha kerdezik,

ki vagy,

eztmondd:

egynemd vagyok a szellei, foly6 sodraval,

esocsepp hullasaval madar roptevel,

fapad16n jar6facip<5s ember laba zajaval. Levego-e a szel?

Vfz-e afolyases a csoppcnes? A repiiles madar-e

es faMI van-e a fapadl6n jaro facipos ember kopogasa?

122

Megszunik a szel,

a levegd nem sztlnik meg. de szel nelkul halott. Elhullt a madar

a teste uj mezbe oltozott, szaz uj alakba szetivodott - de a ropte nem maradt meg es el se veszett.

Tobbet nem is tudok magamr61 es mire tudnek,

mar tobb leszek annal, hogysem tudhatnek barmit is. Meg nem vagyok egesz

es mire az lehetnek,

mar tobb leszek annal,

hogysem magamban lehessek egesz. Meg nem is elek,

nem is fogok elni:

eletnel teljesebb

leszek a holtom utan.

Ezt mondd, ha kerdezik, ki vagy."

A "ki vagyok enT'-re megerezve-tudva a killsd jelenseg embertol elvonatkoztatva, a lenyeg], igazi "EN"-segr6l bolcsessegtol athatva eztmondja:

.Ki vagy te?

Ha elvonatkoztatod magadat mindattol, amit lenyednek ismersz:

tulajdonkeppeni lenyed ott kezdodik.

Testedet, ertelmedet, szemelyedet ne .. csereld ossze lenyeddel, onmagaddal. Csak segedeszkozOd; .csak batyu, mely szUksegleteid 6rz6je is, gornyeszt6 teher is.

Tested nem te vagy, hiszen csa.k: a,nyag, mely folyton cserelddik: negyveneves korodban hiiszeves koni testedbol egyetlen parany sincsen. De erzelemvilagod es ertelmed sem te vagy, hiszen meg nem

123

volt. mikorte mar a bOles6b6l nezegettel. Ki vagy? A hatartalan, mely tapasztalasodkor a hatasok kozt megjelent.

Ha elhatarolt szemelyedet tekinted onmagadnak, vegezz copernieusi fordulatot: a hatartalan teljesseget tekintsd onmagadnak, szemelyedet pedig ideiglenes kotottsegnek, puszta tunemenynek, .nem en't-nek.

Ahol megsztlnik az erzes, erzeketlenseg, gondolat, gondolatlansag. valtozas, valtozatlansag; ahol azt hinned, hogy semmi sincsen: tulajdonkeppeni lenyed ott kezd6dik."

Az onmegismerest kizarolagosan esak onrnagunk vegezhetjuk onmagunk altal, onmagunkert es rajta keresztiil az egesz vilagert, Ezt a rmfveletet senki sem vegezheti el helyettiink.

.. Ki farag yalaha benniinket

egeszre,

ha nines kemeny vesonk, hogy magunkat vesse,

ha nines kalapacsunk, szuntelentil dulo,

legfajobb melyunkre belefuro fur6?"

Babits Mihaly koltemenyeben pontosan erre hfvja fel a figyelmet. Az emberi megismeres termeszetes megnyilvanulasi formaja, tudasvagyanak hajt6ereje a kfvancsisag. E kfvancsisag terelte figyelmet a termeszeti jelensegek, az 6t korulvevo vilag megismeresere, hogy egyrejobban el tudjon benne igazodni. Az eligazodas azonban sokszor akkor sem sikerult, ha a kiils6 jelensegeket megismerte. Mindig maradt valami hiany. Sokszor nem j61 reagalt a komyezeti hatasokra, s ezek konfliktushelyzeteket teremtve elegedetlenseget, kellemctlen kozerzetet, esetleg kudarcot eredmenyeztek,

Miert van annyi problemank onmagunkkal, a masik emberrcl, a vilaggal? Nem ismerjuk onmagunkat. Nem ismerjuk vagyainkat,

124

igenyeinket, testi-lelki-szellemi rmikodeseinket. Egysz6val allg-alig ismerunk onmagunkbclvalamit. Fel kellett tennie a kerdest, hol a hiba, mi, ki az oka a letrejott szenvedesnek. A kerdesre a valasz fgy hangzik: mindig es minden korulmeny kozott en magam vagyok az

bennem van a hiba. Tehat megvaltoztatni onmagamat kell. Megvaltoztatni azonban barmit is esak ugy lehet, ha foglalkozunk vele, kutatjuk, elmelyedtink benne. Probaljuk torvenyszenisegeit, hatasait, akcio-reakcio allapotait, milyenseget felismerni. S ha mar megismertuk, konnyebben tortenik a valtoztatas is. Ezutan mar csak szeretetteljes, ttlrelmes, m6dszeres, kitart6 munkara van szukseg. igy van ez az onlsmeret eseteben is. Itt is pontosan ez a teend6.

A delphoi j6sda homlokzatan talalhato ez a felirat: .. Gn6thi szeauton, antropon onta!" Jelentese: .. Ismerd meg onmagad, emberi mivoltodban!" A Ienyeg a mondat masodik reszeben talalhato: ..... emberi mivoltodban!" E mondat arra a felismeresre inspiralja a gondolkod6 embert, hogymindaz, ami vele tortenik, tortenhet, gondolatai, szavai, tettei, els6sorban sajat magatol fugg, vagyis az .. en" oksagi tenyezo. Az .. en'<ben mUkOd6, sokszor rejtett okok vezerlik, iranyftjak a szemelyiseget. Ezek legtobbszor nem tudatosak, tehat hatasmechanizmusuk ismeretlensege miatt tevekenysegeink igazi eredete rejtett marad. Ezek az oszton es erzelemvilagban, a szemelyes es kollektfv tudattalanban talalhatok meg. Ha ezekhez eljutunk, benso lenyegisegiinkr6l szerezve tudomast, tudatunk ellenorzese segftsegevel, benmink lev6 kepessegeink kibontakoztathatokka valnak, sorsunk vezet6i sajat magunk leszunk.

Az em bert korulveszi a termeszet, a kiils6 vilag, s ennek szamtalan IpncP(lrp Ezek ugyan kiilonbOz6 m6don, de hatnak rank. A tars adaamelyben elunk, szinten rendkfviil sok ingerforrast jelent, pozinegatfvat egyarant. Ezeket mindannyian tapasztaljuk, de az esetek tobbsegeben nem tudunk veliik mit kezdeni. U gyanis, amikor

e hatasokat, jelensegeket, szituaciokat, torteneseket magyarazgatni probaljuk, akkornem az egyediil helyes szempontb61 vizsgaljuk, Az egyeduli helyes szemlelet az, hogy ki vagyok en. s ream miert volt

125

ilyen vagy olyan hatassal, mi valtotta ki bennem a valtozast, az igenlest, vagy a negalast. Sokan tevesen azt hiszik, hogy az onismeret nem mas, mint adatok halmaza, s mindez benne van a szemelyi igazolvanyban. Az vagyok en. (A szemelyi igazolvany sem a mienk, allami tulajdon, mi csak megorizzuk es felmutatjuk.) Meg az sem vagy, amit hisznek r61ad, es az sem, amit onmagadrol hiszel. Teves, ha azt gondoljuk, hogy a testunk vagyunk, vagy azt, hogy az erzelmeink vagy, hogy a gondolataink, a tudatunk vagyunk. Egyik sem, hanem mind az egesz, S ez meg rendszerint csak a kiils6. A kerdes tovabbra is fennall: ki vagyok en? Ez az 6si vagy nemcsak onmagunkra, hanem az egesz vilagmindensegre is vonatkozik, De ezt is csak akkor fogjuk megismerni, ha onmagunk megismerese megtortent. Ha radobbenunk arra, hogy sajat bens6nk milyen igennyel lep fel, milyen vagyaink, gondolataink, szuksegleteink vannak. az, amit el szeretnenk erni, es miert pont azt, es miert tigy? Mi az, amit61 szenvedunk, miert szenvedunk, miert epp Igy szenvedunk?

Az ember altal .reremteu vilag" azt a torz determinaciot hozta eredmenykeppen, hogy az embert a "kills6" hatarozza meg. Mindazoknak a torvenyeknek - amelyeket ,,kitermelt": moralis-tarsadalmi, jogi, gazdasagi, politikai stb, - betartasa vagy be nem tartasa szerint ken az embert latni, megftelni. S ennek alapjan latja az egyen onmagat megfe1e16nek vagy hibasnak. Miutan ennck kfvan eleget tenni, szuksegszenl az osszeutkozes a bens6 valosaggal, ha a ketto valahol nem fedi egymast. A .reremtett vilag" f6 meghatarozoja a termeles-fogyasztas. Tehat: .Termelj tobb Inist!" S hogy az eladas biztosftott lcgycn, jon az ideologia: "Tobb luis - kivalo egeszseg". Saki ezt nem tartja be, s6t hiist sohasem eszik, az .rebellts", s magara vonja a tarsadalom nehezteleset, Ha ezeknek az elvarasoknak teszunk eleget, esetleg meger6szakoljuk magunkat, de onismeretre nem jutunk, mert feladtuk onmagunk. Az ugynevezetr tudomanyos megismeres scm vezet igazi eredmenyre, hiaba vizsgaljak, tesztelik kfvulbelill az embert. Sohasem johet ra egy masik ember, legfeljebb kicsit kovetkeztethet, hogy valojaban ki is a masik. Egyszenlen azert, mert

126

sajat individuum a, szubjektfv volta vezeti. A tudomanyos megfigyeles megint csak az anyagra vonatkozik, statisztikai adatok holt halmaza: peldaul elettan, anatomia, patologia stb. A pszichikai tudomanyok eseteben mar sokkal jobb a helyzet, azonban ez is tobbnyire a jelenseg-emberrel foglalkozik, adatokat gydjt. Bar igenkomoly mertekben segfti a "teremtett vilagban" val6 eligazodast es hozzajarulhat az onmegismereshez. A teljessegetrnegsem adja, adhatja, lcgjobb szandeka ellenere scm.

Arra, hogy.ki vagyok en, csak az ,,EN" tud mcgfclclni. Mindenkinek sajat maganak kcll erre rajonnie. Miert van szukseg az onmeglsmeresre? Egyszenlen azert, hogy ne szenvedjunk, hogy igazi bcns6 EN-tinkct megismerve tudatosan legyunk kepesek onmagunk megvalosftasara, iranyftasara, hogy eljussunk a szabadsag, a beteljesult orom allapotaba (sat-chit-ananda),

A joga az onelemzo-onismereti gyakorlatokat alapvet6nck tartja.

Ezt a folyamatot, rmlveletet "atma-vicsara"-nak nevezte el, amcly soran az individuum egy minosegileg magasabb szemlelodo allapotb61 tekint onmagara es a vilag egeszere. A j6ga celja onmaga bens6, eredeti mibenletenek feltarasa, s ennek segftsegevel a letezesnek oki megismerese, Ennck soran kepessegeit, lehetosegeit felmeri, kialakftja testi-lelki-szellemi szinten az onmagahoz val6 helyes viszonyt, amcly segft eligazodni a termeszeti es szocialis valosagban is. Kialakftja a celra iranyftott, fclismcr6 akarattal elvegzendo fcladatokat, s azokat e szellemeben oldja meg. Celtudatos onszabalyozast, oniranyftast alkalmaz, hogy a ,,nem EN" athangolasaval, kikuszobolesevel eljusson a val6di "EN"-hez. Ez az ,,EN" atlatja az anyagvilagot, felszabadft annak bilincseib61. Bar j61 tudja, hogy nem a tevekenysegck a kot6des okai, hanem az, hogy e tevekenysegek varhato eredmenyehez. ragaszkodunk, vagyis ez nem mas, mint az .anyagi letezes szomjazasa". A termeloi-fogyasztoi "civilizalt" tarsadalom alaplenyege a tobblettermeles, s ehhez kiepftette a vcrsenyszellcmet, a teljesttmenyorientaciot. ,,Akkor vagy valaki, ha minel tobb helycn vagy elsd, a lcgnagyobb teljesftmenyt nyiijtod" - hangoztatja. S az

127

emberek a teljesftmenycentrikussag buvkoreben pusztftjak magukat, fiiggetlentil att61, hogy a .revekenyseg" val6di erteket kepvisel-e, s neki szemelyesen mennyire erdeke. E folyarnatban latszat-mulo oromok bizonytalansagajon letre, valojaban az emberek kiegnek, oromtelenne, szorongova valnak, A karma j6ga, a cselekves-tevekenyseg j6gaja azt mondja: cselekedj gyumolcs nelktil. Vagyis ne az eredmenyre koncentralj, ne az toltse be a tudatot, ez nem lenyeges. lenyeg maga a teves, ebben kell teljes ertekkel, figyelemmel ",",,-,HBI..-

lenni", s e tevekenyseg maga az orom. A figyelem oszt6dik

a cselekves jelene es az eredmeny jov6je kozott, egyseges marad. az orommel vegzett munka mindig "eredmenyes", igazi letelmenyt nyujto, motivalo eszkozze valik.

Az anyagi vilag iIhizi6fatyiat ellnizva, az onmagat keres6t elvezeti a "SZO HAM"-hoz, az "AUM TAT -hoz, az egyseget fejezi ki, Az onismeret ennek kovetkezteben eljut az: "en vagyok mindennel es mindenkivel" axiomajahoz. S ha egy vagyok,

miert artsak, hiszen onmagamnak sem kfvanok artani. Kialakul a beke, a szeretet..a nyugalom, a harmonia, az egyseg kepessege,

Aj6ga utja az egoitas felismerese, az individualis "en" meglatasa, megszuntetese, annak uralma al61 a vales, egyetemes ,,EN", a .Kozmikus EN" felszabadftasa, megtalalasa, s a vele val6 azonosulas, egyesules,

A jogagyakorlatok a szemelyiseg stabilizaciojat eredmenyezik, melynek kovetkezteben onbizalma, biztonsagerzete megerosodik. Ez ad er6t, hogy onmagaval es az elet torteneseivel leplezetlenul szembe tudjon nezni.

, Az onmegismeres nem megy egyik napr61 a masikra. folyarnat. Alland6 munkat, onmegfigyelest; elernzest, kontrollt, s az ezen alapu16 onfejlesztest jelenti fokozatos formaban, arnely eletunk vegeig tart.

Az onismeret alapja a hit, a valtoztatas szandeka, amely'elsosorban onmagamra vonatkozik, attetelesen pedig a kornyezetre. Az egyen azt vizsgalja, hogy a Iegkulonbozobb ingerekre, hatasokra hogyan es

128

milyen m6don reagalt, s e reagalasnac mint valaszreakcionak milyen bens6, rejtetten megnyilvanule indftekai bujnakmeg. A hogyan, miert viselkedtem fgy vagy ugy? tudasa vezet ela helyes megismereshez, Ez az oksagi felismeres segft azutan a kesdbbiek fol yaman, hogy ujb61 ne kovessunk el hibakat, ne szenvedjilnk, ne okozzunk karosodasokat. fgy alakul ki a sajat elmenyd, megtapasztalt, megelt, kielemzett motfvumokb61 az onszabalyozas-iranyltas kepessege, Az onmegismeres gyakorl6tere maga amindennapi elet, arnely allandoan v altozo , a legkulonfelebb hatasokat produkalja. Ebben a forgatagban, ingerkavalkadban kell onmagunkat, valaszainkat elemezni. A j6ga ilyen tranyii, specialis gyakorlatai is ezt celozzak, Hiszen a vilagbol nem kivonni, hanem vele egyesulni kfvanunk, hogy az elet adta lehetosegeket, oromoket ke116en tudjuk beepfteni, s altaluk tobbek lenni. Az onismeret nem okozati jellegd, ez csak a latszat, hanefu oki; gyokereben kfvanja lenyet megtapasztalni a torekv6 ember, az elet termeszetes elesenek minden perceben,

A j6ga bolcselet szerint nem kell semmi ujat letrehozni, mert mar minden eredend6en benne van az emberben. "A fejlodes az, hogy elhagyjuk helytelen dolgaink" - mondja.A kristalygomb mi vagyunk, csupan a sallangokat, az ertelmetlent kell elhagyni. Michelangelo, a szobrasz ezt fgy fogalmazta meg: "A marvanytombben mar ott van a teljes, t6keletes szobor. Csupan a felesleget kell lehantani rola." Az emberben benne van a szellemi fennseg tiszta fenye, a pszichikum egyensulya, nyugalma, a test egesze: Arra ken vigyaznr, hogy ezek eredeti harmoniajukban, tisztasagukban valtozatlanul megmaradjanak.

Az onmegismeres kezdetben - barmilyen furcsan is -

nem az igazi, a vegso megismeres, hanem az alanyt, az .eredetit" beburko16 individuum testi-Ielki-szellemi allapotainak, nulasainak felterkepezeset jelenti. Tehat be a tanulmanyozo. Ezutan kovetkezik a feltetlen onva16 mibenletenek, az egyseg feltarasanak, az azzal valo lesnek folyamata. Ekkor az alany - kiils6burkait megismerve, azon

129

atlepve - a targgyal, a folyamattal egybeesik. Ehhez a szinthez valo eljutasnak sziiksegszenl feltetele a testi-lelki-szellemi allapotok studiuma. Amfg ez nem tortenik meg. akadalyt jelent a vegso megismercseben,

A j6gat onmegvalosttasi praxisnak is szoktak nevezni. Ezt tevesen ugy szoktak ertelmezni, hogy a szemelyiseg elgondol valamit, s azt sajat szandekanak, hajlamanak, hangulatanak, erdekenek megfelel6- en megteszi, Ervenyesfti akaratat, Ez nagyon alacsony szint, es nem igazi onmegvalosftas. Az onmegvalositas azt jelenti, hogy en onmagam lenyegiseget felisrnerem, onmagam altal megva16sftva vagyok. Letezesem, hogy vagyok, tudatositottam onmagamban. Tudatosnottam, hogy onmagam altal vagyok letezd, realiras es cselekv6. Az em berek altalaban .csak leteznek", A szuletes nem jelent mast, csak azt, hogy elek. Lehetoseg csupan. A Ietezes, az, hogy vagyok, tobbet jelent ennel, Azt, hogy ezen allapotot en teremtettem meg, szemelyes eletem soran. Nevezetesen azt az allapotot, azt a letet, amely mar a szuletesem e16tti id6szakban is megvolt, amikor "en marvoltarn" mint 6sok, a jelenbcn vagyok megtestesult formaban, es leszek a jovoben is. Vagyis e harem id6 eggye valik a tudatomban, s fgy letezesem, a vagyok, orok es vegtelen. Ennek a felismerese az igazi onmegvalosftas, amely kikuszobol minden evilagi konfliktust, szenvedest, maganyerzetet, halalt. Ha ebb61 az igazi lerbol az anyagvilag kiragadja az embert, akkor szilnik meg orok Ierezese, s lesz elete allando bizonytalansagok, szorongasok, apr6 orornocskek, kicsike j6let - ahogy a kfnai mondja - szfntere.

Az el6bb emlftettiik, hogy az onismeret a kiils6burok, a .nem EN" megismeresevel: test-lelek-tudat fel61 tortenik. Ezen a szinten az els6 akadaly az, amit "en-idealnak" neveziink. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van valamilyen idealja, vagyakozasa, milyen szeretne lenni, milyennek kfvanna onmagat. A veszely ebben nem az, hogy szeretne jobb, tobb lenni a jelenleginel, hanem az, hogy a fantaziakepet egy id6 utan valosagnak fogja fel. Ennek megfele16en el, viselkedik, eselekszik. Vagyis nem onmagat adja. E dualisztikussag hamarosan

130

I

zavarokat okoz, s nehezze teszi eletet az ilyen embemek, mert beliil tudja, minden alca, hazugsag. Elsokent e kettdseget kell megszuntetni. Vallalni, elfogadni, megerteni kell onmagam, mert ez az en nem en vagyok, hanem egy szerep, amely a kulvilag elvarasainak, ertekrendjenek kfvan megfelelni, de nem az igazi enemnek, Az.onanahzis soran szembesulunk onmagunkkal. Tevesen ezert ezt az utatneheznek, rogosnek szoktak nevezni. Ha az ego oldalarol nezztik, va16ban kellemetlenul jarhatunk, mert rank halmoz6dnak .rossz" tulajdonsagaink, amelyek szegyent, felelmet keltenek benniink. F61eg, hakiderill vagy kideriilhet. Ha azonban celunk, ajobbftas szandeka tudatosan tisztazott, akkor az ego elhallgat. "A boles hibait, mintha kincset lelne, iigy fogadja" - tartja a kfnai kozmondas. Olyan "rossz" ez, amely szuksegszenlen onmagaban hordja a ,j6t". Azt is szoktak mondani, hogy az ember onmagaval val6 szembenezese igen nagy er6feszftest, akaratot kovetel. Ez sem igaz. Az akarat feszultseg, hare. harcban mindig benne van a vesztes lehetosege. Tehat nem akarat, nem hare szukseges. Ami szukseges, az a nyugalom, amely a letrejottet tenyszenlen, erzelmek nelkiil, erofeszftes nelkul latja at, szemle16d6 all apotban ismer fel es valtoztat,

Az onismeret nem kizarolagosan gondolkodasi, elemzesifolyamat, hanem onmegeles-ontapasztalasi rmlvelet. Tevekenysegeinkben "benne kell lenni" veliik eggye kell valni. Ha csupan gondolkodnank rola, az az elme kepalkoto munkajat novelne, s benne csak novekedne a zavar. Tehat a kett6t el6szor ossze kell kotni. Megelrii, hagyni es megvarni, milyen gondolatok bukkannak fel az adott targgyal kapcsolatban. A tevekenyseg utan, majd egy relaxalt allapotbankesebb ujra felidezzuk a torteneseket, azokat atgondoljuk s leszuljiik a tanulsagot, Nagyon fontos, hogy ekkor sem kaphatnak szerepet azerzelmek, targyilagos marad tovabbra is a rmfvelet,

Az onismeret eresi folyamat is. Ez azt jelenti, hogy a felismeresek, akonkhiziok megszuleteseig tobb-kevesebb id6re van szukseg, Ezalatt formalodik, alakul szemleletunk a megismeres targya iijabb es ujabb aspektusabol mutatkozik meg, iijabb es ujabb osszefuggeseket

131

fedezunk tel. Tehat nem lehetiink tiirelmetlenek. A ntrelmetlenseg mindig agresszio, energiapocsekolas, s pontannak a letrejottet gatolj a els6sorban - paradox medon -, amelynek megvalosulasat szeretnenk.

Az onismereti folyarnat az id6 mulasaval egyre tobb ismerethez juttat.Ezek azonban nem minden esetben toltik el orommel a gyakor- 16t. A "tiikor"-ben igazi areunk mutatkozikmcg, arnclyben nemesak pozitfv, hanem negatfv tulajdonsagok is bosegesen helyet kapnak. S az onfeltaras elejen bizony ezek vannak tobbsegben. Tehat meg kell tanulni "elfogad6nak" lenni. Vagyis, barmi, ami felmerul, egyszenl tudomasulveteltjelenr, Ha pozitfv nem "repiilok a mennyorszagba", es ha negattv, nem "szaIlok le a pokolba". Fontos, hogy pozitfv es negatfv tulajdonsagaink egyarant tudva azt, hogy ezek polaritasok, Segftsegukkel talalhato meg az egyenstily. Az elfogadas a megerto- felismeresen alapszik, arnel y azt jelenti, hogy barmi leg yen is a megnyilvanulas, minden esetben az el6bbre jutast segfti. Ha tudjuk mi van bennunk, azt kepesek leszunk iranyftani, atalakftani, megszuntetni. Epp ezert sztikseges a latszatra negatfv tuneteket is orommel fogadni, s azert is, hogy tovabbi artalmas reakciokat ne valtsanak ki vagy a regit ne erosftsek.

Az onmegflgyeles folyamat,egy mindenkiben meglevo kepesseget, a bens6 hang indftojat, az onintufciot, a .raerzest'', .Jelismerest'', S61 a teendot is meghatarozo tulajdonsagot is a felszfnre hoz. Az oninnuciot hozzuk magunkkal. A termeszet aldasa ez, arnel y lelkunkszellemiink bels6 regiojaban lakozik. Sajnos, civilizacios vilagunk sok -sok kiils6 reflex meehanizmusa, besznkult, beprograrnozott tudatunk e bens6 hangot az esctek tobbsegeben elnyomja. S a szervezet tiltakoz6 hangjat felulbfralva a kialakult rossz szokasok rabjava tcszi az embert, peldaul alkohol, dohanyzas, rohanas, agresszfv eletmod stb. Vegsdesetben, amikormar mrhetctlcn azallapot, hallatjahangjat. Kar, hogy nem figyeliink tobbet e bens6 intuidv megerzesre, nem hasznosftjuk kellokeppen. Ha valamilyen tortenes, esemeny van, e hang mindig megsz6lal, de az .okos eszunk" javaslatait figyelmen

132

I

kfvul hagyja. Ezert van az, hogy oly sok ostobasagot, s6t merenyletet kovetunk el ugy onmagunk mint tarsaink, vagy a termeszet rovasara, A bens6nkre val6 figyeles nemesak a test belsejeben, a szervekben letrejov6 interoeeptfv erzetek fogasat teszi egyre hatekonyabba, s ezzel a szervallapotokrol kapva jelzest, valtoztatni tudunk, hanem a psziches-tudati tevekenysegek erzekeleseben, felfogasaban, megfele16 valaszadasban a bens6 intufci6ra hallgatva, a szemelyiseg igazi szaksegleteinek megfelel6 szelektacioval leszunk kepesek cselekedni. A "bens6 esend" Ietrehozasaval->- pratyahara, antarmauna, mauna j6ga gyakorlataival- az intufci6s kepesseg ujb61 kifej16dik, amelyben va16di termeszetunk, igazi bens6 lenyegunk fejez6dik ki. E kepesseg vedd hatasu, mert e16re jelez, sa varhato hatasokra felkeszft. Az intuitfv allapot magasabb szinnl, mint a szerzett tudas tudatallapota, mert alapvet6en a szernelyiseg igazi igenyeit, ertekeit, homogenitasat, iranyultsagat szinte spontan tartalmazza. Kialakftja azt a kepessegunket, hogy el6re lassukallapotaink, torteneseink. Biztos eligazftast nyiijt e valtozo, sokszfml, sokszor ellentmondasos vilagunkban.

A j6ga e magas rendtl intufci6t a megismer6 tevekenysegben elengedhetetlennek tartja, s mintegy osszekot6 kapoesnak tekinti a letesult szemelyiseg es a kozmikus egyseg szempomjabol,

Az onismeret nem eel, hanem eszkoz. Eszkoze annak, hogy a szenvedesek gyokerokat, keletkezeset, funkcionalasat, megszuneset sorrendisegben feltarja, megismertesse. Igy azok konnyebben valnak kikuszobolhetdkke, feloldhatokka. Lehetove valik igazi celunk, feladatunk, szuksegleteink.Tgenycink, EN-iink, valarnint a termeszet torvenyei szerint elni.

133

Shankalpa:

.Kutatom, elmelyedek onmagamban"

Ha valami, akkor ez a tevekenyseg az, amely igenmessze van. a rna emberenek erdeklcdesi koret61 .. S ha ilyet ball, avalasz azonnal kcsz: .Nem magamat kell kutatnom, hanem azt, hogyhol, mihez jutok, mennyi lesz a !izetesem, hol tudokjobban ervenyesulni, holeshogyan tudok tobbmindcnt magamnak es a csaladnak megszerezni, Egyebkent is nem erek en ra ilyen ertelmetlen dolgokra." E teves szemlelet vezet azutanahhoz, hogy a megszerzett.javakadjak a megelegedettseget es a boldogsaghoz mar masra . nines is szukseg, Aztan ennek koyetkezteben szinte sorozatosan jelentkeznek egymas utan a mindennapi.eletben a legkiilonb(jz6bb sikeI1,elenseg(!k. Valahogy aLjesetek tobbsegeben semmi sem ugy sulel, ahogy szerettuk voIna. Mindig valamilyen kielegftetlenseg.Jiianyerzet tolakodik eI6 minden tevekenyseg befejezte.uten. Valami nem teljesedett be, valami bennunk kielegftetlen maradt. Ha megis valamilyen eredmeny jon Ietre, igen nagy befektetes aran, melynek elerese kozben akar anyagi, erkolcsi, tarsadalmi vagy eppen egeszsegtigyi karosodasok ertek, S mire megszerezte a kfvant dolgot, mar igazabol nem is. tud neki orulm, mert "tObbe kerult a leves, mint a luis". Csalodotta, kiegette, eletuntta valik. Holott erre nem lett volna sziikseg.

Ermek egyediili oka az, hogy onmagaval val6jaban nines kapcsolata. N(!m ismeri onmagat, valodi kiils6-bels6 igenyeit, amelyek igazi EN-jeb61, bens6jeb61 fakadnak. Elsem.jutott talcU1pdaig, hogy onmagaval foglalkozzek, onmagaval testi-lelki-szellemi szinten kapesolatot teremtsen, befele forduljon, kutassaonmagat, bens6 szuksegleteit. S ha erre valaki figyelrnet felhfvta, kezlegyintessel a dolgot elintezte, esetleg egy kicsit, csupan a felszfnt erintve foglalkozott onmagaval, Kereste azt, ami bensojeben van, de inkabb azokat, amelyek ninesenek. A vagykepzeteket, amelyeket a kiils6 vilag ilhiziojakent, kepzelt idealjaikent sajat onnon maganak gondol. Ezen

134

ideakatprobalja megvalosftani, amelyek valojaban egy sem az igazi ,,6". Ezek eleresere rengeteg energiat pocsekol, s a letrejott eredmeny igencsak szeles. Eletvezetese inkabb negatfv, sokszor pesszimista, minthogy pozitlv e16relat6 volna.Ennek oka, hogy nines onismerete es onmagaban-sobasemmebed el. Pedig eredmenyeink, sikereink, kudarcaink valosagosokal benniink vannak. Ha nem celtudatosan, ertelemvezereltenfoglalkozunk onmagunkkal, onmagunk megnyilvanulasaival, okaival, gondolataival, erzelmeivel, viselkedesiinkkel, a bennunket erthatasokreakci6ival, akkor hogyan valaszolunk? Hogyan viszonyulunk, eljiik meg 6ket? Ha nem tudatosftjuk,hogy eselekveseink, a tevekenysegeink celszenlek, helyesek-e? Megfele- 16-e azeszkoz, sa vegrehajtas? Ha ninesegy allando, bens6, oksagi kontroll,akkor a kovetkezmeny tobbnyire hibas lesz.

Tehat, hogy mindezt elkeriiljiik,szembekell nezni onmagunkkal.

S akkor vilagossa valik, hogy a eel ott varr'onmagunkban. Itt kell megtalalni azt, amely bens6tnb61 vezerelve vezetaz uton, amelyert elek, E eel vegrehajtasat azonban nem mas, hanem sajat magunk fogjuk niegtennlTehat akigondo16, a szervez6, a tevekenyseget vegrehajto, az eredmenyt elvcz6 is mi vagyunk.Minden, ami tOrtent bennunk, altalunk tortenik meg. Ebbe tulajdonkeppen ktils6 tenyezo nem tudbelesz6lni; Megis azt hissziik, hogy gondolkodasunkat, escIekveseinket a "kiils6"hatarozza meg. Lehet valakit felvi1agosftani, tanftani; de mindez csak segftes jellegil; mert minden kizat61ag()san azegyenbenva16sulhat meg. Az "en" az alfa esaz omega, minden t61e 'indal ki eshozia jon vissza.

.Anhoz, hogy nagyontnesszircjuss,nagyon kozelkellkezdeni."

A nagyon kozel onmagunkat jelcnti. Azonmagunkba fordulas ncm beszUkiiles, nem kalitka, nem a vilagt61val6 elzarkozas, nem elmenckiiIesC A·· "Bcns6 En" -em kutatasakor vi.lagossa valik az . egyseg elVe:a SZO-HAM. en egy vagyokmindermel es mindenkiveLAz Abszohitrrak egymegnyilvanult resze vagy()k,ona1l6egyeni szeme- 1 yiseggel, aki .szabadakarattal rendelkezik.Paradox rn 6d()naz onn: agunkban val6 elmelyedes a vilagmindenseggelvalo kapcsolatot JC-

135

lenti. Felismereset annak, amit termeszetnek, tarsadalomnak, tudomanynak, fejlodesnek hfvunk. Csak ebben a benso elmelyedesben tudunk egyesiilni mindezekkel. Az ebb61 fakad6 teremto energiaval lesziink kepesek tudatosan a celokat megval6sftani. Ha ezt nem ertve figyelmen kfviil hagyjuk, akkor szabad predai lesziink a termeszetes szelekci6nak, hiszen szembefordultunk oktalanul a termeszeti torvenyekkel. A jogazo, a j6gi uralni kfvanja a termeszetet, de tigy, hogy annak ismereteben a lehetosegeket a legjobban kihasznalja. Hogy talpon tudjunk maradni, e lehetosegeket, kepessegeket onmagunkban kell megtalalni es kifejleszteni, s a felfedezettet, a kimunkaltat alkot6 m6don szolgalatba, munkaba kell allftani. E kutatasban az .Jndividualis en" testi-lelki-szellemi kepessegei, lehetdsegei tarulnak fel, amely egy minosegi atcsapas kovetkezteben ~ amely a gyakorlatok, f61eg a koncentracios, kontemplacios, mecitacios gyakorlatok - felold6dik a .Kozmikus En" -be. Ekkor megtortenik az elszemelytelenedes, s ezzel az individuum szenvedese is megszilnik. E folyamat so ran a szemelyes tudat a szemelyes tudattalanon at az egyetemes kollektfv tudattalanba hatol s eljut a tudatfeletteshez. Patanjali a j6ga szutra-ban ezt fgy fejezi ki: .Akkor a Lato onnon mivoltaban nyugszik",

A mindennapi eletben egy-egy pillanatra ez az allapot fel- felvillan, amikor raismerunk, felismerunk, radobbenunk valamire, amit sem nem hallottunk, sem nem tanultunk, soha azelott nem voltunk vele kapcsolatban, slam, egy pillanat alatt - mint Zeus fejeb61 Pallas Athene - kipattan a megvilagosodott tudas, Eztsszinte mindenki tapasztalja, igaz, rovid iddre, egyszer-ketszer, Ekkor kellene elmelyedve gondolkodni, honnan van, honnan jon ez a tudas, Sajnos, ez az esetek tobbsegeben elmarad, s {gy a tudasis. Megis, ezekazok a kis szikrak, amelyek tulajdonkeppen osszekapcsoljak az egyent az Egyetemessel, az Abszoluaal. Teljesen felesleges ennek nevet adni, mert abban a pillanatban, hogy megnevezziik, mar be is skatulyaztuk, s lenyeget elvesztcttiik, egyetemesseget megsziintettiik. Termeszetesen nem a valosagban, hanem csak sajat felfogasunkban, mert az

136

I

tovabbra is az maradt ami volt: teljcs. Mint ahogy a kozepkorban sem hitte-tudta mindcnki a FOldr61, hogy sarkainal lapftott gomb alakii, attol meg bolyg6nk az maradt ami, s cseppct sem erdekelte, ki mit mond r6la, akar az .elfogadou tudomany" neveben is. A nevek nem a valosagot, hanem az emberi megismerest, eligazodast szolgaljak, Minden megvolt mar azeldtt is, hogy az ember nevet adott volna nekik. Sziiletett, funkcionalt, elpusztult nev nelkul is. Ahhoz, hogy Ietezni, gondolkodni, tevekenykedni tudjunk.Isztlkseges ez a spekulacio, Amikor azonban bensonkban va16 elmelyedes alatt megertjuk e fikci6t, felszabadulunk a nevek korlatai-zavarai, kulonbsegtetelei a161, amelyek akadalyozzak a magasabb megismerest, Ekkor mar nemcsak egyes, hanem az altalanos egyben, az egyes is ott van. .Ha ugy velitek, hogy testetekes szellemetek ketto, akkor tevedtek. Ha ugy velitek, hogy egy, akkor is tevedtek. Testiink es szellemiink ketto is es egy is. rendszerint tigy velekedunk, hogy ha valami nem egy, akkor tobb mint. egy. Ha nem egyes, akkor tobbes. De a va16 tapasztalasban eletunk nemcsak tobbes, hanem egyes is. Mindegyikiink fiiggo es fi.iggetlen egyszerre" - mondja Shuaryu Suzuki zen mester.

A benso ido es ter vegtelen, nincsenek akadalyai, S ha megis van, az mindenki eseteben onmaga, Mert nem mer szembenezni onmagaval, nem mer ezert elmelyedni, hatha talal valamit, ami az onmagat61 alkotott keppel nines szinkronban. Hatha a diis haj helyen csak a kopaszsag van, s ami ottval6ban van, az csak par6ka. Vilagosan meg kell erteni, onmagunktol nemtudunk elmenekulni, csak a tevtudat-illtizid hiteti el, hogy ez Ieherseges.Benso megoldatlan problemaink, vagyaink, indulataink egyre csak ragnak, furnak, szenvedestokozva testileg -lelkileg -szellemile g. M UkOdeseiket, kovetkezmenyeiket tisztan larva valtoztatni tudunk rajtuk.

Van egy szenzacios megallapftas: .Tevedes volna azt hinni, hogy az ember eredendoen hi bas vagy rossz. Ami benne hibas vagy rossz, az csak a szokasaiban, nevelteteseben van meg, de nem magaban az emberben". Az eredeti .kis hercegb61", ami "csufbCkat" varazsol, az az onmagatol es fgy a masik embertol, a termeszettol elidegenedett

137

ember torz vilagkepe, annak celjai, s e celt megval6sft6 tevekenysegek soran kialakult eletkorulmenyek, Minden embemek arra kell torekednie, hogy val6di onmaga legyen. Mindig es minden korulmeny kozott adja onmagat, szabadon es felszabadultan. A virag illata, a Nap fenye, a nfz melege onmagatol van.

Az onmegismeresi. folyamatban a feltartat, a megismertet csak "teny"-kent szabad kezelni. Ha ezekre az erzelmek szemuvegen keresztiil tekintunk, akkor az igazsagra nem dertllhet feny. Az erzelmek elferdftik, az egoitas fele terelik a szemlel6d6t, s akkor ez az allapot mar meg is. szilnt, Pelmertilt dolgainkat iigy kell kezelni - ahogy a j6ga bolcselet fogalmaz - mint a,,nem En" allapotait, Mint amikor valaki a vasutallomas padjan , ul, s szemleli a jov6-men6 vonatokat, de egyikre sem szall fel. Csak szemleli 6ket, s fgy jut ismerethez.

Tevedes volna azt hinni,lJ.ogy az onismeretre torekvo csupan onmagaban keresi ornnagat. Ez sohasem valhatna teljesse a tobbi ember nelkul, Ha valaki mestersegesen elkulonftene magat t61iik, akkor val6di onmagat sohasem fedezhetne fel. Ez nem ugy ertendd, hogya masik ember fogja megmondani ki 6, hanem azt, hogy altaluk az ember egyseget, milyenseget lathatjuk meg. A sokban megismerhetjuk az egyet.

Az onlsmeret az onvalot tarja fel, azert, hogy kuldetesunk ertelmet az egyetemes evoluciot szolgaljuk, Ez a szolgalat.egyben onmagunk teljes felszabadftasa a tudas felismerese altal.rmasok felernelese, segftese az abszohithoz val6 eljutashoz.

Lama Anagairka Govinda az "Onfeledes" cfrml verseben frja:

"Magadat feledve ismerd meg torvenyet a bels6 kozepnek, Mert aki az Orokkeval6t nem sajat szfveben lele meg,

Kinn sem bukkan rea arra,

mit bensejeben nem alkota meg, Ha pedig a vilag csak

138

sajat lenyunknek tiikre, Tokeletlenul jelenik az

a tokeletlen szellem szamara."

Az onismerethez segft eljutni akovetkezd shankalpha is

Shankalpa

"A csendben megtalalod onmagad. A cseIld Te vagy."

Mar az ovodaban is, az iskolakban pedig meg jobban lehet s.zamtalanszor hallani: ,,Legyetek csendben! Ne beszeljetekl Maradjatok nyugodtan!" Nines ez maskepp feln6tt korunkban sem. Kenyszerftd szuksege; erezziik, hogy szinte szunet nelkul beszeljunk, de inkabb csak "aIland6anjar a szank". Sokszorteljesen feleslegesen fecsegunk minden ertelem es szttksegszenlseg nelkul. Csak rnondjuk a magunket, akkor is, ha valojaban ez senkit sem erdekel, senki sem tigyel rank.

"Csak akkor sz61j, ha tobbet, ertekesebbet tudsz mondani, mint a csend" - javasolja a mondas, .Ha hallgattal volna, boles maradtal volna, de megszolaltal, s fgy csak szamar maradtal" - sz61 a magyar kozmondas.

A rna emberenek rendkfvtil nehez es szokatlan, nagyon furcsa dolog az, ha csendben kelliennie. Ezt meg tetezi, ha nemcsak csendben, hanem meg mozdulatlanul is kellene maradnia. Szinte akfnok kfnjat eli meg, barmilyen rovid id6r61}enne is szo.

Vajon mi lehet az oka ennek a viselkedesnek? Testi sziikseglet?

Lelki kenyszer? Tudati hianyossag? Ezekis lehetnek .. Az igazi ok a letelmeny, az "en vagyok" bizonytalansaga, E letezes bizonyossaga nem bens6mb6l, stabilitasomb61szallllazik. Az, hogy a sajat hangom hallom, bizonyftek szamomra, hogy letezem, elek, Ugyanez a helyzet a mozgassal is. Vagyis onmagamtol annyira elidegenedtem, hogy kiils6 ingerforras - bar en produkalom, de erzekszerveirn mint kiils6 ingert fogjak fel - biztosftja szamomra e tenyt. x. Y. hazamegy, s azonnal bekapcsolja a radiot vagy a magn6t, televfzi6t. Ha pedig otthon van valaki, vegelathatatlan szocseples kovetkezik.

139

A kiils6 ingerekkel bizonyftott letelmeny azonban megsem hoz olyan eredmenyt, melynek kovetkezteben a biztonsagerzet, az onbizalom, az "en vagyok" tudata stabilizalodna .• Ezert egyre jobban, egyre gyakrabban fordulunk e "bizonyft6" ingerek fele. Mind tobbet kfvanunk latni, hallani, erzekelni, megszerezni a legkulonfelebb dolgokat, targyakat, akar szukseg van rajuk, akar nines. Ezert megyunk a legkulonfelebb tarsasagokba, vallalunk szorakozasokat meg akkor is, ha hazaj6ve esal6dott faradtsaggal konstataljuk azok legtobbszor ertelmetlen, Ienyegtelen, id6Wlt6, embert gyotr6 voltat. Ezeknek sokfelesegukben is egyetlenegy, azonos szerepiik van: az egyeni leterzet tapasztalasa, Az ember szinte minden tevekenysege esak azert tortenik, hogy ,,6" a kornyezeteben visszatukrozcdjek. S a komyezet ilyen vagy olyan mindsftese letezeset, letmin6seget, ertekrendjet adva, pozitfv vagy negatfv iranyba vigye. Ha ezek a megszokott, kfvant ingerek csokkennek vagy atmenetileg megszunnek, hianyerzetek keletkeznek. Ezert van az, hogy nagyon nehez egyedill maradni. S ebben az allapotban keyes mozgassaf vagy mozdulatlanul esendben maradni.

A mozgas a letelmenyen, a biologiai szuksegszerusegen, a munkavegzesen 001 a keletkezett feszulesek-feszultsegek levezetesere is szolgal, Napjainkban igencsak telftve vagyunk ezzel, szinte mar allapotta vail. Ezertizgiink-mozgunk, "jar keziink -labunk", szinte egy mozdulatlan pillanatunk sines. Tevekenysegeink tele vannak felesleges mozgasokkal, mozdulatokkal. Ezek nemhogy segftenek, de soksokenergiatpoesekolvanehezftik minden munkank id6ben, minosegben, mennyisegben egyarant.

Az egyedulletet tevesen a magannyal szoktak azonosftani, pedig a kett6 semmikepp sem azonos, meg esak nem is hasonlftanak egymashoz. Az egyedullet az elet, a let termeszetes valosagallapota. Mindig mindenki egyedill van. Szuletesetdl halalaig az "en" egyedill van. Hiszen kizarolagosan esak onmagam vegezhetem el dolgaim, kapcsolataim, en teremtem, gondolataim bennem terme16dnek, erze-

140

teim-erzelmeim teljessegukben teljesen esak en tudom. Oromom, banatom igazan en tudom es erzem,

Val6 igaz, ebben mas is reszt vehet, tudhat r61a - ha en kozlom vele es esak annak megfele16en -, amennyire sajat individualitasa ezt lehetove teszi. A naranesszfn azonban esak nekem olyan naranes, amilyen naranes, es ez masnak teljesenrnasmilyen naranes meg akkor is, ha 6 is azt mondja: ez a szfn naranes.

Az egyedullet soran az ember soha, semmikor nem zarki onmagabol semmit es senkit. S6t, befogad. Az "EN" onmagat tovabbra is egysegben latja a vilaggal, tarsaival,

A maganyt az ember onmaganak, onmagaert hozza letre - esetenkent tudatosan. Az egoeentrikus "en" onmagat zaIja ki, onmagat fosztja meg a vilagtol, Rendszerint valamilyen csalodas, sikertelenseg, megbantottsag, sertodes; onerzeteskedes kovetkezteben. A rnagany ellnizodas, elmenekules a valosagtol.adolgokkal szembe nem nezes, A maganyossag paradox m6don felhfvas, a szanalmon keresztill segftseg kerese. Hianyallapot, Ezt azonban legkevesbe a kills6 kornyezet idezte e16, hanem a "bels6 hi any". A maganyt nem a Ietszam hatarozza meg, hiszen a rna embere tobbnyire tigynevezett tarsas maganyban el, sokszor meg csaladon belill is. Latszatra egyiitt vannak, valojaban csak egy helyen. U gy nez ki egytitt elnek, pedig csak egymas mellett. Valojaban egyik fel sines jelen, egyik sines a masikban; Eztegoitasnk akadalyozza meg. Maga az egyes emberteszi magatartasaval-viselkedesevel onmagat maganyossa, Ez is a kiils6- bels6 elidegenedes, individualis instabilitas kovetkezmenye. Epp ezert megszuntetni is kizarolagosan csak egyediil6, vagyis a .Benso EN" tudja.

A latszat az, hogya beszeddel, az egymassal kapesolatos cselekvesekkel mintegy egyseg lenne, deez esak kills6, formasag, "rovar tevekenyseg egysege", mint a hangya tarsadalome (sajnos, nem olyan szorgalmas). Hianyzik a bels6 egyseg, a resztvevok kozott igazi, bensoseges kapcsolat. Sok mindentlehet fgy egytittesen vegrehajtani, de ett61 meg azonossag, egyseg nem jon letre, Az egyseg ugyanis nem

141

kfviil, hanem belul keresend6. A tudasa annak, hogy ebben a tevekenysegben is, ebben a letben is azonosak, egyek vagyunk.

A bens6 igazi EN-jet61 elszakadt, lenyegiseget mar nem igazan erto, az egoitasban elmeriilt ember azt, hogy "van" nem "beliilr61" tudja. Ezt a sok szerzett tudas elnyomta, kovetkezmenyukkent elfelejtette. Bar ennek tudasa - ha jelenleg ugyan latensen, - orokke benne van. Az ember er6teljes kifele fordulasa, az egyre jobban esak a kulvilag ingereit fog6 figyelem az, amely azt a hamis tetelt hozta Ietre benne, hogy en akkor letezem, elek, ha ezt - lehet61eg minel tobb - kiils6 inger bizonyftja szamomra.

Igaz, az ember tarsas leny, de egyben individualis leny is. Lenyegisege azonban meg ett61 is melyebben rejt6zik. Az egyen miutan sajat eg6jat61 megszabadult, szetoszlatta magat, mint a s6darab a vfzben, radobben arra, hogy 6 tulajdonkeppen .valamivel egy". Nem iigy, mint X. Y., egyadott ember, hanem a benne lev6 .valaki", a bens6 melysegben levd legmagasabb szinnf EN egy, azonos azzal, amit egyetemes ,,EN" -nek, .Kozmikus EN" -nek neveziink. S ha erre raebredt, mar nines egoitas, tevelyseg, elkulonules, szenvedes, esak onzetlen szeretet, a tudas bizonyossaga, az egyseg biztonsaga, a beteljesiilt orom nyugalma.

Ezt a bens6nkben levd, az individualitas felszfne alatt lev6 "EGY"seget nem lehet larmaban, nyuzsges kozben, a figyelmet eltere16 kiils6 ingerek ozoneben megtalalni, vagy esak nagyon nehezen. Aki a .csend osvenyere" lep szembe kerul magaval, a teremtett ilhizidvilag ezemyi hatasaval, Ezen at kell latni es el kell t61e szakadni. Lehetseges, hogy ez eloszor atmeneti bizonytalansagerzetet, letelmenyvesztest, letfelelrnet hoz letre. Megis ennek kovetkezteben ismeri feI, hogy mindaz, amit elhagy, amelynek hatasaalol onmagat kivonja, az nem mas, mint azoknak az ingereknek az osszessege, amelyek a termeszet, az elet, az ember, a valosag, az igazsag helyes felismeresetol eddig 6t elzarta.

Egy beteggel kozoltem, gyogyulasa erdekeben dietaznia szukseges, etkezesi anyagait, szokasait meg kell valtoztatnia, peldaul el kell

hagynia ahtislevest. ,) aj, nekem! Mi lesz akkorenvelem, mert nagyon imadom a hiislevest. Uszkalnak rajta az aranyszfrul zsfrkarikak, finom fzt ad a sokfele filszer, a eseresznyepaprika, na es a luis, az valami csodalatos, ahogy szetmallik a szamban" - mondta. A tanacsot az ertelme felfogta, de nem tudott vele azonosulni. A lenyeg azonnal nem a betegseg, a fajdalom lett, hanem az, ha en nem eszem lnislevest, akkor en nem fogom magam j61 erezni. Vagyis a kiils6, megszokott ingerek elborftjak az ertelmet, meg azt is, amit61 tigy fel, a toloszeket. A kulvilag altali testinger vagy annak hianya oly erosse kepes valni, hogy a legnyilvanvalobb, a legegyszenlbb teny sem tud fole kerekedni. A legfontosabb dolgot sem kepes rnagaeva tenni, a valtoztatas sztlksegszenfseget elfogadni. Tehat felfogni, megerteni, ez viszonylag siman megy. De azzal azonosulni is, az mar nem. Pedig az eleterol van sz6. Miert? Val6ban annyira szereti a huslevest? Nem err61 van sz6. Hanem arrol, hogy a husleves szimbolikusan hordozza letelmenyet, biztonsagerzetet. Finom, j61 esik, kellemes elmenyt nyiijt - es mert eszem, tehat vagyok - a husleves adta kiils6 ingerelmeny pozitfvsaga alapjan, Tehat itt keresend6, miert nem akar lemondani vagy esak nagyon nehezen a hUslevesr61. E meehanizmus ervenyes az elet minden teruletere vonatkoztatva, mert ezek az elmen uralkodnak.

A test hata1mas iir, s uralmat igyekszik megtartani. Probaljunk torokulesben vagy jogaulesben, egyenes gerinccel, emelt fejjel, esukott szemmel, leengedett anal, sima areeal, denlsen, mosolyg6san, mozdulatlanul, sz6t1anul esendben iilni. Megy is ez egy par percig. De egyszer esak ebbe a nyugalomba .beleszol" a hat, a fenek, a lab, az izulet, Kezdiink olyan dolgokat eszlelni, amelyek idaig nem jelentkeztek, nem tudtunk r6luk, furcsak, szokatlanok, talan ijeszt6ek is. Egyre jobban kellemetleniil, bizonytalanabbul kezdjiik magunkat erezni, Hasonl6 ugynevezen pszichoszomatikus szenzaciokat elnek meg a relaxacio tanulasanak kezdeten a gyakorl6k. Ez is felmeriilhet: .Ez nem j6! En abbahagyom! Felek!" stb. Mi tortenhetett? Nagyon egyszenlen a kovetkezd, Az elet, a tanulas soran az agyba erkezo

142

143

ingerek s azok gyakorlas altali tobbszori ismetlodese kialakft kulonbOz6 programokat, reflexeket. Ezek beepulve az idegrendszeren keresztiiI erzekeI6 es valaszt ad6 meehanizmusokat iranyttanak. Kialakul egy bejaratott, megszokott program. Ha ebb61 kimarad valami, vagy eltero, szokatlan m6don jeIentkezik, akkor hianyallapot jon letre. A szokatlansag, a hianyallapot pedig a biztonsagerzetet, bizonyos fokig a leterzetet kerd6jelezi. U gyanis a megszokott ingerhatasok biztosftjak biztonsagerzetunket es bizonyftjak Ieninket, Egy uj, ismeretlen, szokatlan inger, barmilyen jo, helyes, meg nem ad eligazodast, biztonsagerzetet, mert nines meg megfele16 idolegessege. Amikor relaxaciot vagy a csend-mozdulatlansag (mauna) gyakorlatat vegezzuk, a gyakorlas els6 idoszakaban pontosan ez jatszodik te benniink. Minden erzekszerv a megszokott kulsd-belso ingerek fele "nytijt6zik" a figyelemmel egyutt. A kulso hatasok, feny, hang. szag, homerseklet, a test ingerei sokkal er6sebben ervenyesulnek, szinte "kapaszkodik" belejuk onkentelenul is a gyakor16. Nem azert nehez a esend, mert esendben kell maradni, hanem azert, mert nem szoktunk hozza. Itt nemesak a hanghianyrol van szo, hanem a megszokott ingerek hianya miatt bekovetkezett .Jngercsendrol".

A .csendben levest" is gyakorolni kell. Peldaul odahaza esak akkor kell beszelni, ha feltetlentil szukseges, es csakannyit, amennyi a kozleshez elegseges. U gyamigy a tarsasagban is. Szeretettel hallgatni a tobbit. Kozben meg kell figyelni, mit, hogyan, miert, mennyi ideig mond a masik, A hallgatas szinte senkinek sem fog felnlnni. S6t az, aki a legkevesebbet beszel, de figyelroesen halIgatja a tobbit, az Iesz az, akinek a legszfvesebben mondjak el dolgaikat, mert 6 nem beszel bele. A korulmenyekhez kepest szorlanna kell valni, meg akkor is, ha azt, amir61 sz6 van a ,,hallgat6" talan sokkaljobban tudja. Ekkor sem szabad sz61ni. Lehet, hogy ezt nagyon nehez lesz kibfmi. De elsosorban nem azert, mert a masik nem fogja tudni, hogy a meg nem sz61a16 ezt kivaloan tudja, hanem azert, mert ez nem fog - mivel hallgatott - visszatukrozodni t61iik feleje, Vagyis tudasa es az altala adott biztonsag nem a bens6b6l szarazik, a letezeserzet nem onnan fakad

144

es hat vissza, hogy tud. Hanem a tudas att611esz tudas, hogy a rnasik fel ezt v alam ilyen elismeres formajaban kinyilatkoztatja. A szemelyiseg nem onmagatol, hanem masoktol stabilizalodik, de inkabb esak fiigg6 helyzetbekeriil. Masik peldaiket fiatal kezen fogva setal s kozben az egyik megkerdezi: .Szeretsz?" "Szeretlek!" -- valaszol a masik. Miutan meghallotta, mar bizonyossagot kapott. Nem is az a baj, hogy megkerdezte, hanem az, hogy e tenyt erzekelni, felfogni, "tudni", megnyugodni esak a szobizonyftek utan kepes, Nezzena masik szernebe, s ott megkapja a valaszt, Ha elettelen.halszem" I1ez vissza.iakkorbiztes nem. Ha pedigegy melegen ragyogo szempar tekint ra, akkor biztos,igen. De meg 'tokeletesebb lenne, ha ezt belulrdlkepes lenne a masikbol megereznL 6nmagunk:ra bens6nkb61 tekintiink, orunag1lnkat nem bens6nkb61 tudatosftjuk-erzekeljiik, s epp ezert a masik-embert, a viIagdolgait sem.Tulsagosan hozzaszoktunk a ktils6 hatasok bizoIlyft6 erejehez,

A sz6 napjainkra nilndtt azon, hogy csupan'kommimikatfv eszkoz legyen. Bizonyttoeszkozze valt.Peldaul nem attol Iesz valaki az, amit tevekenysegevel sz6tlanul bebizonyft - akar eveken at.:_, ha azt 6 vagy masok hangosan kimondjak. S a baj itt talalhato.

A esendben megtalalodonmagad, s a vilagot.

A .csend gyakorlatok" alatt a kiils6 ingerek fokozatosan levalnak, kikapeso16dnak, elnfnnek szamunkra. Figyelmunk, teljes tudatl..lI1k befele fordul, a gondolathullamzasok elulnek, s ebben a benso'csendbenmegsz6Ial az anahat-hang, a "szfved hangja". Ez azonban csak ebben, a benso esendben johet letre.Ez a .Benso Hang". Amikor ez megsz61al s dolgainkat az altala kimondott igen es nem szerint alakftjuk, akkor azok "j6I siilnek eI". Ellenkez61eg mindig esak baj szarmazik tetteinkbol.

A bens6 esend allapota nemvalamifele kulonleges jogaallapot.

Ez az eletunk folyaman ~ nem is egyszer - mindenutr letre jov6, mindenhol jelentkez6 bensoseges, meghitt allapot. arnikor racsodalkozunk egy gyonyonf viragra vagy belefeledkezunk egy embcri erzesbe, vagy az alkot6 munka folyamataban a felismeres

14.5

csodalata stb. E szituaciok alatt es utan mindig melyseges bens6 esend vesz koriil benniinket. Sz61ni sem tudunk, nem is kfvanunk, A gondolkodas, s6t meg a lelegzet is sziinetel. Minden alkotas utan sziinet szokott lenni. EIs6sorban nem, mertelfaradt, hanem azert, hogy megelje a benso lenyeget, Ekkor lenyegtllt eggye a kett6. Aki csinalta es amit csinalt, Ha valamiben j61 elmelyedunk, egyszer esak egy nagyot s6hajtunk. Eszre sem vettiik, hogy nem vettiink leveg6t. Ez az egyesult, bens6 hangul at kizar mindenfele betoro, elvonatkoztat6 ingert, meg a legzest is kepes felfiiggeszteni. Ekkor a bens6 esendben nem lehet zavar6 szo, mozgas, semmilyen tevekenyseg, mert felbontana e meltosagteljes meghittseget. E bensoseget teljessegeben meg soha senki, semmilyen kQ\t6 sem tudta meg igazabol kifejezni. Lehetetlen. Nines ra szo, fogalom, Ezt csak megelni lehet. Ezert van az, hogy a esend sokkal tobbet tud mondani, mint. a sz6.

Azonban, ha allandoan a kiils6 ingerekre tamaszkodunk, bizonysagot esak t61iik varunk, akkor ez a bens6 egyesules elmarad. Bzert keletkezik benniink oly sokszor hianyerzet, melyet.ha nem is tudatosan, de mindenki erez, S hogy ne erezze az urt, ezert allandoan ujabb ingert kfvan, mindig mast es mast. Ezt az eleterzest nagyon j61 kiszolgalja a termel6i-fogyaszt6i tarsadalom. A reklamok, a legkulonbozobb termekek ozone ponto san ezt szolgalja. Ez a civilizalt ember eleterzese. Mit hasznal ki? A hianyt. Az allando iij.utani "sza}adgalast", sok esetbcnaz ertektdl, szuksegessegtol fiiggetleniil. S az eredmeny: meg egy ingerrel sem vegzett, mar ott a masodik, a harmadik, a sokadik, s valojaban egyikb61 sem profitalt semmit.

Semmilyen kiils6 inger onmagaban nem kepes a bcns6 urt betelteni. A kiils6 ingerek elvonatkoztatnak az igazi keptol, hogy valojaban ki is 6. Ezek a bizonytalansagot, a frusztraciok tomeget okozzak, hiszen az ingerek tobbsegevel semmit sem tud kezdeni, egyreszt, mert nem is tudatosulnak, masreszt az idohiany miatt, harmadreszt, mert nem tudja, minek az alapjan igazodjon el. lgy egyrc tobb es tobb zavart okoznak tudati-pszichcs eletunkben. Es megis ez az .aIland6 hatas azt a tevhitet ebreszti, hogy azok vagyunk, amit az inger jelez.

Kovetkezmenykent elveszitjiik onmagunkat, igazi enunket. Ugy latjuk, mi vagyunk az iranyftok, pedig esak szanalmas marionettfigurak kiszabott szerepet jatsszuk, s meg azt sem j61. Az ok: nines bens6 tartasunk, nines, ami beliilr61 vezereljen, J6zsef Attila frta: " ... esillagom bcns6mb61 vezerel". Sajnos, hiaba irta. Nem tudta rnegtalalni enjet es epp ezert nem tudta helyet sem megtalalni. Es jott a g6zmozdony. Barmilyen zsenialisan is felismerte a dolgok igazi mibenletet, Vagyis mas dolog .rudni' es mas dolog valamit "elni".

A esend megtanft tudni is, elni is. Megtanft sajat korlatainkbol kitorni, felszabadft, Megtanft arra, hogyvegtelen letezo vagy, voltal, esleszel.

A j6ga nem azt jelenti csupan, hogy elmelyulten aszanazzunk, pranayamazzunk, sok maunat s egyeb gyakorlatokat vegezzunk, Hanem azt, hogy az eletet eljiik a mindennapok sodraban, Akkor latod meg ennek bensd lenyeget, ertelmet, ha onmagaddal egy vagy. Ez az egynem egyszenlen egy, hanem az a bizonyos nagy EGY, amelyben minden egy. A sok is egy. Hogy valojaban mi is ez, pillanatnyilag fejletlen agyunk ennek teljes felfogasara meg nem kepes. De erezzuk, tapasztaljuk. Ha belegondolunk a szervezodes csodaiba, torvenyszenlsegeibe, peldaul: miert van szunyog, beka, g6lya - esek egy ilyen semmi kerdes - es mar megallt a tudomany.

Ezert vallja aj6ga bolcselet: engedd bele magad a koncentracion keresztiil a meditatfv'allapotba. S ekkor beliil, magadban megerzed a vegtelenseget s a tudast, S ha ez mar megvan, miert kell er61kOdni a targyiasftassal, megnevezesekkel? Nap mint nap csodalatos orvosi, kemiai, biologiai, fizikai, elektronikai, pszicho16giai stb. eredmenyek sziiletnek. Mindezek nagyon sokat segftenek eletunkben; Feltehet6 a jogos kerdes: magat az embcrt el6bbre vitte-e, smennyire, hova? Magat az embcrt megismemisegftett -e? V aloszfmlleg egyikj6gamester sem tudta oly j61 az anatomiat, fiziologiat, mint a rna orvosa peldaul a tiid6r61 , a szfvrol, de aztigen,hogyan kell hasznalni, erosfteni, az artalmaktol megvedeni. S az orvosok? .. A rna embere? ..

146

147

Sajnos, . a beteg emberek szama, mar katasztrofalis mereteket oit. Veszelyeztcti a kove.tkez6 nemzedekek l¢tet.

Nemreg a televfziokozolte a pecsi dohanygyar reklamjat.amely. .. ben azt adjak orszag-vilag tudtara, ,,kitalaItak" a. C-vitaminos,fiistszqr6s cigarettat. Micsoda orOIU.!Most mar batran lehet dohanyozni, hiszen a. C-vitamin fOQto~ a szervezet.szamara, Vagyis mit kozolt? Tessek.Iehet; szabad dohanyozni!Egeszseges.Nosza, a dohanyzasellenes propagandat61,orvosokkijeleQteseit61 megijedt dohanyosok fellelegeztek, lehet dOQanyozni, hiszen Cvitamtn YaIl benne, az pedig koztudottan egeszseges, aj3.nlott. Azemberi tudat-erzelem hiaayossagokat konnyeden fellehet hasznalni penzszerzesre. A tudat felfog, dq.nem azonosul a bens6.hanggal-.mertIUinden dohanyostudja: karos!-, mert a killvilag csabno, harsogo ingcrei er6sebbylc A bens6 ertelem hangjat .elnyomjak meg oly esetekben: •. is,amikor mar az eletiiT)kr~ van szo. igy kepes urra valni ak_il1s6 illuzi6vilag. Pedig ponta.fordftottjat kellene mindenkinek megvalosftania, A Bens6 Hangn~, annak vezet6 ertelmenek kell.ene iranyftani minden gondolatunk .. minden tettunk,

Ahhoz, hogy testileg-lelkileg-szellemileg egeszsegesek lchesSiink"amaunara,a csendgyakorlatokra alapvet6enszilkseg van. A mauna nem azt jelenti, hogy .er6szakPsaIl.csendet parancsolunk mag;.tnkra .. rZ ninc~. id9hoz,helyhc~ korve,. tetsz61eges .. Mindenkijott, akkor,a.IlI1yi ideigv~gzi,ahogy j6nak la1ja. .Azonban, ha elkezdte, be is kell ~artania. A mauna Qehez gyakorlat. Kezdetben aa.iseleg.ha.a sz61as i(j,ejet, annak ~ziiksegszeniseget nyilvanvaloan tudQd .• Tehat <;sakakkor,.llnnyit,.antennyit feltetlenill kell.Ezutan rovidebb, majd hosszabb .,,hallga~asok" kOvetkqznqk. Vigyazni kell.arra, hogy a

gyakorlasaval semmilyen zavart ne okozz a. komyezetedben.

Ag()P~Qlkod.assal osszehangolt beszed aIegnagyebbenergiaigenyes teveRenyseg. Amikorvalaki hallgat.akkor e. tevekenyseg felfuggesztett, az energia csak a felfogasrairanyul, abeepitesre vagy elengegesre .. Abban a piUanatbafi, amikor beszelni kezdunk, e16tte a benniinketert ingert analizalni, szintctizalni kell. Iteletet kell alkotni

148

es vegul a velemenyt kirnondani. Ennek megvalosulasahoz el kell indftani'az agy motoros, iranytto-mozgato rmfkodeset, A szukseges idegek, izmok,inak, ahangkepzd szervek, a beszedet kfser6mozgasok koordinaci6jat, a beszed mechanizmusat esa vele jar6 osszes funkei6k sokasagat'(pl, biokemiai, bioenergetikai) kell rmfkodtetni: S mindehhez meg hozzajarula pszichikum, a mondanivalohoz'tarsulo erzelmek kifejezdkezvetltesevel.Es meg ott van az ego!: en beszelek, tessek ram figyelni; sa felelem is: mit szolnak hozzam, okos voltame? Ekkor a figyelem, a tevekenyseg millionyi mozaikra hullik, megoszt6dik. Marnem kizarolagosan a befogadasra, a hallottra, a latottra, az erzekeltre iranyul; Megoszlik a valaszadas testi-lelki-szellemimechanizmusa kozott. Mar nem lehetsegesaz inger teljes erteka felfogasa,megertese, mert mar nem ez van a tudatunkban, hanem els6sorban az, mites hogyan valaszoljunk. Mindez a rnaunaban kikapcsolhat6. A rnaunaban Iannyira arformalodunk, annyira megtanulunk "benne lenni" onlIlagunkban es ennekkovetkezteben'a komyezetunkben, mint annakel6tte soha. Ugyanis szuksegszerilen ujrahasznalni kell mindazokataz tfsi, az emberben-ma' is meglev6 -- bar ahasznalatlansag mtatt-elfelejtetts=- kepessegeket,amelyek meg a-beszed kialakulasa e16tti kommunikaciot szolgaljak, Ezek segftik a'bensoseget, az elmelyedd odafigyelest, onrnagam es amasik megerteset, megerzeset. Ezeket a kepessegeket a j6gapraxis nemcsak feleleszti; hanemmlndsegileg magasabb szintre fejleszti, peldaul intufcio, tetepatla stb. A beszed, amely val6ban hatalmas vfvmanyt jelent az ernberiseg fejl6deseben, mert "kifele megy", fonak medon gatoljaa teljes eggye valast. A beszed alatt minden tavozik, de .befele" nem jon semmi. AhhOZ, hogy ugy tudj beszelni, hogy azbefeleisrnenjen, szukseges a esend. Abennem lev6 esend, amelyben semmisem kavarog. A gondolatok nem az elme felszfnes retegeibol jonnek, hanem a melybdl, a "bentr6l". Nem biztos, hogyezeket az individualitas hozza letre, inkabb az a bizonyos .Bensd EN", amely minden tudas • birtokosa. A j6ga koncentracios, kontempIaci6s, meditacios gyakorlatai ebbe a melysegbe segftenek lejutni. Ennek alapfeltetele a

149

csend megteremtese orunagunkban, A bens6 csendben tenyszenlseg all be, rnert benne az erzelmek is eliilnek, nem visznek felre. A beszedben viszont jelen vannak. A kifele iranyulo beszed latensen vagy nyfltan az erzelmek kavalkadja: indulatok, vagyak, hangulatok, egoitas. Ezek mind megszilnnek a hallgatasban, a csendben. Az erzelmeket, azok kovetkezmenyeit, a szenvedeseket a maunaban fel lehet oldani, ki lehet kapcsolni. Nem arrol van sz6, hogy sohase beszeljunk, Hanem arr6l, hogynem mindegy, mit, mikor, meddig, hoI es hogyan sz6lunk.

A bens6 csend-mozdulatlansag gyakorlasa, elerese nem konnyil feladat. Nem a gyakorlas.a nehez, hanem az, hogy ki kell tiirelemmel varni, amfg agyunk, lenyunk hozzaszokik a kiils6, megszokott ingerek hianyahoz, amelyeketletbizenyftekkent fog tel. Letunk szuksegkeppen beszedben-tevekenysegben nyilvanul meg. Tevedes lenne azt gondolni, ha nem beszelilnk, nem cseleksziink, akkornem is leteztlnk. A sokat teves csak nyuzsges, energiapocsekolas, valojaban ez az igazi "semmitteves". Hogy a csendben val6ban tegyiink,nyugton ken maradni. A sok-sok ertelmetlen cselekves altal kiforgatott onmagunk csak ebben az allapotban nyerheti vissza val6di onmagat, Letezesunk alapja tehat a csendes mozdulatlansag bens6, dents bekeje. Ekkor onmagunk beliilr61 erezzuk, s nem ken kulsobizonyftek letezesunkhoz,

Csak fgy tud az egyen onmagansegfteni es peldaja segftsegevel a masik ember onmagan, ha a kiils6 ingerek hatasa al61 felszabadul. A tudat ebersegevel kell latni, mi tortenik koriilottiink, miert tortenik, raj6ve azok-okozati kiils6-bels6 viszonyokra. S ebben a felismeresbenrnegvilagosodik, mit kell kovetni es elhagyni vagy atalakftani. Es haa bens6 csendben idaig eljutottunk, akkor megtudjuk erteni, mit jelent az, hogy "en vagyok", hogy az "ertelmem vezerel". lgy vaI6ban eljutunk onmagunkhoz, onmagunk bensojeben megtalaljuk onmagunk. Rajoviink: a csend en vagyok.

Ideznem Thomas Merton A csend szava cfrml muveb61 a kovetkez6ket:

150

I

" .. .Ie ken ulnunk es nyugtonmaradnunk ahhoz, hogy letben tarthassuk magunkat."

"A esend megtanft arra, hogy iigy ismerjiik meg a valosagot, ha tiszteljiik, s nem moeskoljuk be szavakkal ... A szavak elvalasztjak a csondet a csondtol: a dolgok csondjet sajat lenyunk csondjetol."

.Ha a csondben igazan talalkoztunk a vilaggal es megismertiik, akkor a szavak mar nem tavolftanak el a vilagtol, sem a tobbi embert61, sem Istent61, sem onmagunktol, mertmarnem bfzzuk ra magunkat mindenestiil a nyelv valosagkozvetftd szerepere."

Kepzelet

.Repulj kepzeletem haj6ja,

Evezz tavoli vizekre ... " - villan be tudatomba e par sor, amelyet val6szfnUIeg pontatlanul ideztem. De a lenyeg fgy is benne van.

Kepzelet, Az emberi ertelem teremt6 szamyalasa. Az elet folyamataban, az elet eleseben, minden gondolatunkban, minden tevekenysegunkben rendkfvul fontos szerepetjatszik.

Szebbnel szebb, az elmet pallerozo rmlveszi alkotast hozott letre: az .irodalorn, a zene, a kepzdrndveszet, a nepmuveszet teren, A legkiilonbOz6bb rmfszaki-technikai csodak, a tudomany szamtalan felfedezese mind-mind altala kelhetett eletre, val6sulhatott meg.

Nelkule sivar, szegenyes, unalmas eletuak lenne.

A kepzelet az evohicio eszkoze. Kepzelni annyi, mint atalakftani, ujat teremteni. A kepzelet a mege16z6, rmiltbeli tapasztalatokra epft, de e felidezes sohasemszazszazalekos, valamilyen mertekben a felidezettet at is alakftja. A kepzelet egyben a mull elhagyasat is jelenti, mert csak fgy lehet az ujat letrehozni, ennek hianya lehetetlenne tenne az aIkot6 gondolkodasi folyamatot. E kepessegunk az, amelya regi ismeretek, tapasztaIatok alapjan, valamilyen uj .szervezodesben, osszefuggesben megvaltoztatja.atalakftja a regit, illetve egy teljesen uj format hoz letre. Az emberi kepzelet kepes arra, hogy a mtiltbeli dolgokat atszfnezze, maskepp lassa a megtortentet. Tehat a felejteshez

151

is hozzajarul. A kepalkoto tevekenyseg soran altala oly dolgok is megjelenhetnek, amelyr61 a szemelynek sajat tapasztalata sohasem volt, s6t nem is eszlelhetett, a valosagban sohase jelentkezhetett volna.

A kepzelet a valosagot kepes felidezni, de azt szabadon at is tudja alakftani. Ezt az atalakfto megvaltoztatast, teremtest minden esetben a szemelyiseg celjai, szuksegletei, erdeklodesi kore, emocionaltsaga, igenyei, vagyai, kfvansagai motivaljak, A kepzeletnek kiilonbOz6 szintjei es minosegei vannak, annak megfele16en, hogy az embemek milyen determinacioi vannak. Ett61 fiigg az, hogy mennyire tudatos, aktfv, iranyftott, vagy spontan, passzfv, celtalan e folyamat. Az el6z6 a magasabb, az utobbi az alacsonyabb szintu, Az alacsonyabb szinten a kepzelet kezdetleges, onkentelen, fuggetlen a szemelyiseg tudatos iranyftasat6l. Ez a kevessetudatosult igenyek, szuksegletek, vagyak hatasara keletkezik. A kepzelet rmfkodese, aktivitasa, iranyftott osszeszedettsege, tudatos volta az alkotasban jelentkezik. Ez a tevekenyseg az, amely atalakft vagy teljesen tijat hoz letre,

A kepzeleti kepek atevekenysegtol fUgg6en konkretak vagy elvontak lehetnek. Az absztrakt formakban nem az egyedi - mint a konkret kepzeletben -, hanem az altalanos jelentkezik, peldaul szimbolumok.

A kepzelet az alkot6 tevekenyseg alapja, amelynek celja csak akkor valosul meg, ha cselekvesben, letrehozasban realizalodik, akar fizikalis, akar szellemi szinten. Amennyiben a kepzelet "tires almodozas" lenyegeben nem mas, mint menekules, elfojtas, elfordulas a valosagtol. Ezt kepzelgesnek, kepzelodesnek nevezztik.

"Mas a kepzelet es mas a kepzelodes, ahogy mas a beszed es mas a fecseges. A kepzelodes az elet torvenye szerint rmfkodik es az ehen maradt vagyakat koddel eteti; a kepzelet a let torvenyei szerint milkodik, es amit megteremt, rmfalkotast, tettet, gondolatot: va16di es igaz" - fejti ki nezetet Weores Sandor.

Meg kell emlfteni, mert igen fontos szerepet kap az ember eleteben az almodozas, mint a kepzelct szamyalasa. Az almodozas motivalhat

152

•

a cselekvesre, Ennek soran id6ben e16reszalad a gondolat a kepzelet szarnyan es mar meglevonek, kesznek, beteljesedettnek Iatja azt, ami meg csak csfrajaban A dolgok ilyeten .Jatasa", "erzekelese" rendkfvuli medon elosegfti a valtozas, a lehetoseget, illetve a benne foglaltak Ietrejottet. E kepessegunk nagyrnertekben segft az onatalakft6 munkaban, amely az onkifejezest, az onmegval6sftast eredmenyezi. Ez segft mind testi, mind lelki, mind szellemi valtozaSDk eseteben.

A kepzelet szamyal c-. szoktuk mondani -, szabad, fug-

getlen, kevesbe kotodik. Ez a szemelyiseg fejlodeseben a nyitottsagot, az eloneletmenresseger, a befog ad as t, a szabadsag erzetet erositi.

Mintegy kitarja a vilag amerevseget, segtti a

toleranciat, amely minden ember

sajatja, azonban igazan elobbre vivd, hasznos, ha azt

allandoan fejlesztjuk, tudatossa tesszuk. Lasd a joga koncentraci6s, meditacior el6keszft6 gyakorlatait. A kepzelet altal kepzett kep id6- leges, illekony, nem statikus, allandoan valtozo, amelybe afigyelem terjedelme, rogzftettsege igen nagy szerepet jatszik. A kepzelet ideoda ugral, tehat a figyelem eszkozevel kell a targyon tartani, kulonben igazi, melyrehato valtozas nem kovetkezik be. A tudatos eberseggel iranyftani kell. Ekkor kepes igazan erejetmegmutatni.

A kepzelet mint atalakito tevekenyseg is felfoghat6. Nevezetesen akkor, amikor a jelenseg, a targy, a fogalom stb, egy-egy reszletet ragadja ki hangsiilyosan, s fgy annak f61enyegeve teve, a megadott iranyba fcjti ki hatasat, Peldaul amikor a szenvedesben annak el6bb reviv6, energetikai oldalat latjuk, vagy a beteg allapothelyett az egeszseg allapotat vetftjtik magunk ele, s ez segft a gyogyulasban.

A kepzelet oriasi jelent6segti eletunkben. Az altala letrehozott gondolat tevekenysegre serkent. Amit elkepzeltunk meg is kfvanjuk valosftani. Minel jobban elkepzelilnk, annal energikusabban, idoben hamarabh es min6segben teljesebb valtozast, uj allapotot vagyunk kepesekmegvalcsnani.

Az elet minden tevekenysegenek, Igy a joga gyakorlatainak is

153

teljesen at kell ivodni a kepzelet energiajaval. Az elkepzelt kep az tij allapottol, a kfvant hatastol, az eredmenytol oriasi mertekben Ienditi e16re a fejlodest, A kepzeletet Igy autoszuggesztfv folyamatnak is felfoghatjuk. Nagymertekben segfti az azonosulast, a beleelest, Barmilyen tevekenyseget vegzunk, ha e16tte elkepzeljuk mit es hogyan fogunk eselekedni, akkor a vegrehajtas is konnyebbe valik, A tanulasi, felismeresi fol yamathoz vezet6 szerepet tOlt be. Hiszen mie16tt barmi t is tennenk tudatosan vagy tudattalanul, szandekosan vagy spontan m6don, de mindig a kepzelet el6zi meg a gondolatot, a cselekvest, azt meghatarozoan determinalja, energiaval latja el.

A kepzelet az alapja a megismer6, a felismer6, az analizalo, a szintetizalo gondolkodasnak, Segftsegevel tudunk mind melyebbre es melyebbre hatolni a targyban. A benniink letrejott kerdesekre mindig a fantazia indftja el a gondolkodast, amely valaszt ad segftsegevel. Az elkepzeles mar maga is valtozas, s ha ez meg is val6sul eselekedetben konkretumma, megtapasztaltta valik. S a tapasztalat ujabb kepzeletre, elgondolasra kesztet, Igy lesz ez folyamatos, allandoan megujulo, mindig mast es mast eredmenyezo szellemi-lelki-testi tevekenyseg.

A kepzelet nem szappanbuborek, nem a semmib61 keletkezett.

Mindig kapeso16dik mar a regebben meglevokhoz, azokb6l indul ki. A kepzelet allando, csupan targyai valtozok,

"A Folden mindaz, ami keletkezik es elrmilik, valosagnak neveztetik; esak eppen a kepzelet nlnik olyannak, mintha teremtmenyeit a semmib61 lnizkodna e16. Az al-sernmi, ahonnet a kepzelet merit: a valosag; sa sokkulon levd al-valosagban esak az a val6di, ami bennuk semminek, kepzeltnek remlik: erzekelhetetlen, kozos lenyeguk, a valtozo megnyilvanulasok mogoui valtozatlan letezes" - frja talaloan Weores Sandor.

A jogazonak azonban a kepzeleti kepek kavalkadjat meg kell szuntetni, Iranyftotta, tudatossa kell tenni kepzeletenek mukodeset, A sok -sok kepzett kep zavar61ag hat. Tehat ki kell szumi a feleslegeseket, a lenyegteleneket. Mindazok, amelyek akadalyozzak az el6bbre jutast - kepzelgesek, medd6 almodozasok - megszuntetendok,

154

•

mert ezek csupan pocsekoljak energiainkat. Az energiavesztes pedig csokkenti a torekvest, a kivitelt.

A j6ga azt jelenti, hogy az elme kepalkoto kepesseget kell kordaban tartani, illetve a zavar6 kepeket kell kikuszobolni. Ha az elmenk allandoan ide-oda csapong, akkor a kepek ozone keletkezik. Ezek kozott elvesz a lenyeg. Mivel nines konkret fog6dz6, bizonytalansag, nyugtalansag keletkezik. A bevetult kepek sem figyelherok meg, foghat6k fel igazi mivoltunkban, mert az id6 rovid a veluk va16 kapcsolodasra. Tehat a kepzelet ebben az esetben az .egyeshez" kotodest biztosftja ugy, hogy az egyesulest, a rnegelest, a beleelest segfti, vagyis az .egvesnettseg allapotat" eredmenyezi. Igaz, hogy ennek soran maga a kepzelet is atalakul, kiiktat6dik. Kovetkezrnenykeppen beall a nyugalmi allapot, rnegszifnik a kepalkotas, letrejon a teljes kitiresedes (maha sunja, szamadhi). Mint lattuk, a kepzelet nagyon szukseges, hogy megfeleloen tudjunk valtozni, de miutan hivatasat betolrotte, ezt is ki kell iktatni. De addig igen komoly es hosszu munka Yarra. Tehat e kepessegetnker fejleszteni, megismemi, s a celra iranyftotta teve hasznosftanunk kell. Segftsegevcl hamarabb jutunk el az tit vegere.

A kolt6, Weores Sandor mondja: .Nem a hegy es nem a volgy a va16di, hanem a szepseg, mel yet kepzeleted a hegyek-vOlgyek form ain elvez; es a jelenseg vilag al-vegtelenjebol kepzeleteden at vezet az ut a benned rej16 igazi vegtelenbe."

Relaxacio - relaxaltsag

A rna emberet egyre tobb es tobb inger eri. Ezek az ingerek pozinv es negatfv hatast gyakorolnak raj uk, amelyekre a legkiilonooz6bb m6don valaszolnak.

Az ertelmetlenul felfokozott elettempo igen sok stresszhelyzetet, distresszeket, diszharmonikus allapotot, egyre allandosulo feszultseget, felelmet, szorongast eredmenyez, Ezekkel a legtobb esetben tehetetlenul all szemben az ember, szinte teljesen kiszolgaltatta valik.

155

A civilizacios fejlodes adta tObbletingerekre nem tud helyesen valaszolni. Nincsenek megfele16 ismeretei, feldolgozasi m6dszerei, s a biztosfto gyakorlati tapasztalata.

Sajnalatos kovetkezmenye ennek az tigynevezett .Jdeges ember".

Az ilyen van szorongassal, agresszivitassal vagy epp

depresszi6 hatalmaba, A tudat hatarozatlansaga zavart okoz a

pszichikumban allapotok idegrendszeri atkapcsolodasok

utan a a szervek munkajat iranyfto tevekeny-

seg s vegtil a szervek konkret megbetegedeset ered-

menyezik, Termeszetesen nemcsak a test, hanem a pszichikum is

traumatizalodik, neurozisok, fobiak, maniak, s a leg-

kulonfelebb tobb-

nyire megoldatlanok elfolytasuk, azon-

ban semmil yen igazi eredmenyt nem tartalmaznak. Mindezek tovabbra is eloskodnek s tudattalanul er6sen befolyasoljak a szemelyiseg egesz habitusat. Nyugalma, egyensulyi harmonikus, ritmusos eletvitele megbomlik. Feszttltsegeit feldolgozni nem tudja, azok szinte allandoan novekednek s ebbol az .Jdeges beallftodottsagbol" tekint a vilagra, az emberekre, a feladatokra. Eredmenyeit - ha vannak, - at-meg atszovik semmiben. Nines szilard fog6dz6.

A feszult, ideges ember ingeriilt, tiirelmetlen. Ez pedig megakadalyozza, hogy az elet dolgait helyesen lassa, s azokra a megfcle16 valaszokat adja. Ez tovabb noveli truszrraltsagat, en-kepeben megbolygatotta valik, en-stabilitasa fclborul. Kovetkezmenykepp letelmenye negatfv iranyultsagot mutat.

E kellemetlen allapotbol azonbanvan hut. Ezpedig a relaxacio

m6dszere. A jogaban savaszana, joga nidra a neve.

Relaxacio annyitjelent, mint lazftas, ellazulas, oldodas, A relaxaltsag jellemzoi a feloldottsag, felszabadultsag, kiegyenstilyozottsag, egykedvifseg, harm6nia, denl, nyugalom.

A relaxacioval kapcsolatosan ideznem dr. Bagdy Em6ke es dr.

156

I

Koronkai Bertalan Relaxacios m6dszerek cfmtl konyvebol az alabbiakat:

.Relaxacio osszefoglalo neven azokat' a gy6gyft6 eljarasokat nevezzuk, amelyek a pszichotonus athangolasa segftsegevel a pszichovegetatfv egyensuly kialakftasara torekednek.

Relaxacion orvosi ertelemben pszicszomatikus gy6gyft6 eljarast ertunk, melyben az izomtonus-szabalyozasnak vanalapvet6 szerepe. Fizio16giailag a relaxacio onmagaban is pihentet6, regeneratfv hatasu. .. .ideg-izomelettani folyamat, melyben e pszichikus hatasok szomatikusan is realizalodnak.

Pszichologiailag kellemes emocionalisallapotet, 'feszultsegmeris tes nyugalmat jelent."

A m6dszerb6l vilagosan kinlnik, tfv idegrendszer hibas mUkOdeset. S mivel testijo kozerzeteteredmenyez, ez visszahat a psziches jol letre is. E kett6 pedlgtudat~lllapotvaltozast hoz letre. Itt is elulnek a zavar6 gondolatok, kepzeleti kepek, Helyuket pozitfv elmcny foglalja el.

A relaxacio a szervezet mrlkodesenek megismereset, <ateleset,· a .vele elest", a .resti-Ielki beszed" felfogasat, n'lt>"'PT1-PCpt ben e16segfti. Minden fizikai -testi allapo! maga utan von egypszichCs es egy tudati kovetkezmenyt, s e sor fordftva is igaz.E kapcsolanend. szert kell felhasznalni a gyakorl6nak, a j6gaz6nak, hogy testi·lelki2 szellemi egeszseget letre tudja hozni, illetveazt tart6sftani az esetleges kiils6-bels6 hatasok zavar6 tendenciaival Szernben is.

A relaxacio az onismererkivalo alapja,eszkoze is. Azaltala letrejott nyugalmi allapotban konnyebben lehet feldolgoznf,::tfaJakJtani, s6t rnegeldzni a kellemetlen hatasokat, Visszagondolhatunk a szituaciora, jelensegre: tulajdon,lleppen mi tortent,hogyan az esemeny, hogyan valaszoltam, mit tettem, milett azeredmeny; legkozelebb mi lesz a helyes teend6: mi azoka,alegberis6bb oka, 111i van aszemelyisegem melyen; amely meghatarozza,hogYfgyvagy

tigy alljaka dolgokhoz, es nljuk.

Celja a bens6 nyugalom, a biztonsagerzet, az onbizalom felelesz-

157

tese, a megfeleld en-kep stabilizacioja. A gyakorl6 legyen onmagat elfogad6, optimista es turelmes. Onallosag, kreativitas, aktivitas kimunkalando szemelyisegjegyek. Tudja hangulatait, erzelmeit athangolni.Iranyftani. Jellemezze az ertelemvezereltseg,

Termeszetesen eloszor az alaprelaxaciotkell elsajatftani. Alapfokkent meg kell tanulni a vazizomrendszer erzekeleset, befolyasolasat, Annak pihenteteset.ellazftasat, spasztikussag oldasat, keringes-, leg-

anyagcserezavar, az elosdi feszultsegek megszunteteset erjuk el az ideg-izorntonus csokkentesevel. Az affektfv distresszek oldasa psziches egyensulyt eredmenyez. Testi-lelki regeneracio.jo kozerzet, benso beke es csend a kovetkezrneny.

Az alaprelaxaciot-s- annak tokeletes elsajatftasa utan-koveti az elmelyft6, specifikus fiziologias tortenesek ataleset, megismereset, tudatos iranyftasat elmelyftd gyakorlatok. Ezek az ugynevezett rcguIacios.gyakorlatok.

Agyakorl6 a sajat elmeny-tapasztalas- felismeres-ertelmezes alapjan a gyakorlatok vegzese kovetkezteben onmaga szamara a kovetkez6ket vonhatja le:

1. Az igazi, egeszseges elet alapja csak a nyugalmi allapot lehet.

2. Ezt az allapotot masok segftsege nelkul - kiveve a tanulas iddszakat-s- gyakorlassal, onerobol. sajat gondolati-kepzeleti vezerlessel barmikor es barhol letrehozhatja.

3. Testi-lelki-szellemi energiara tesz szert, azok nem fecserlodnek el, feszules-feszultsegmentes, eber-akttv allapot jon letre,

4. Az ideg-izomt6nus csokkentese oldottsagot, egyensiilyi helyzetet eredmenyez a testen keresztul, a pszichikumon at a szellemi szintig.

5. A kialakftott felteteles reflexek szomatikus, psziches szinten akaratlagosan letrehozhatok, segftsegukkel iranyfthatokka valnak a fiziologias (elettani), pszichofiziologias (lelki elettani) funkci6k.

6. Az organizmikus atkapcsolaslevalasztja az elettani rmfkodesekr61 a tudati-erzemi hatasokat, fgya szervek .eredeti, termeszetes"

158

•

programjuk szerint kepesek regeneral6dni, normalizalodni, funkcionalni.

7. Vilagossa valik az atalakfto folyamatban a relaxacio rendkfvul fontos szerepe, mert az autoregulacios szint novekedesevel a valtozasok gyakorlatilag erzekletesse valnak,

A sajat elmenyrl pozitfv eredmenyek erosftik azeletkedvet, az onbizalmat, a rur6kepesseget, a fejlodest eldsegfto tudati-erzelmi motivaltsagor.

Az alap esa regulacios gyakorlatsor befejeztevel elerkeztunk'egy olyan testi-Ielki-szellemi allapothoz, amely szukseges ahhoz, hogy minosegileg magasabb szintre tudjunk lepni, Nevezetesen a koncentracio (dharana) es ameditacio (dhjana) el6keszft6 gyakorlatanyagar61 van sz6. Ezek, s az ezt kovetd mar val6di koncentraclo es meditacios fokozatok a legmelyebb ismereteket nyujtjak mind a gyakor16 szemeIyisegerol, mind a vilagrol mindenfele aspektusukbol egyaranr.

A relaxalt helyzetazonban nemcsak aztjelenti, hogy a gyakorlas idejere jon letre ez a nyugalmi helyzet. Ett61 sokkal tobbrol van sz6. Azt jelenti, hogy a gyakorlasi folyamatb61 allapot alakul ki, amely allandd tulajdonsagava valik a gyakor16nak. Kovetkezeskeppen soha, semmikor, senki es semmi nem tudja e nyugalmi-egykedvt1 allapotab61 kimozdftani. Ez nem kozombOsseget jelent, hanem a mindennapi tevekenysegre val6 osszpomosrtasr, Az eletnem egy felajzott, izgalmi allapot, ilyenne valojaban az egyen teszi tndatlansagaban, A va16s eletben minden egyenstilyban, harmoniahan van. E harmoniar'kell magunkave tenni.

A j6ga erteket valojaban a mindennapi eles soran, az eletben lehet es kell megtalalni, mert szerepe ott van. Agyakortaso« csak felkeszftesek, terek, Iehetdsegek, erosttesek ehhez.TeMt nem a gYa1corlas, __ mert az csak eszkoz - a lenyeg, hanem az altaluk torrent felisllleresek, amelyek soran onmagunkar megtalalva, a vilagbaii' betdltott szerepiink is nyilvanvalova vaiik. Ebizonyossag biztonsagerzetet, onbizalmat, teljes letelmenyt ad, melynek kovetkeztebcn a denls, harmonikus eletvitel termeszetes sajatjava valik az embemek.

159

A relaxacioval kapcsolatos shankalpa Shankalpa:

"Nyugodt vagyok. Nyugodt vagyok mindig es minden korulme-

nyek kozott, A nyugalom sugarzik belolem."

"Napok6taideges,nyugalanvagyok!" .Ennem tudom,mi vanvelem, de nagyon fesztilt vagyok!" "Az az.ember ugy felidegesitett!" nyugtalan vagyok, nem tudom, mi az oka." "A lampalaztol megszolalni sem bfrok!" .Tele felelemmel!" ,,Mar aludni sem tudok

a. nyugtalansagtol" - mondjuk, halljuk nap mint nap szinte minden-

kor es mindenutt.

Elettink tele van kellemetlen, feszultseget, nyugtalansagot okozo

dolgokkal, szituaciokkal. Bathol elofordul ez velilnk, otthon a csaladban, a munkahelyen, az utcan, tarsas viszonyainkban, epp ugy onmagunk eseteben. Sokszor kerulunk nehez helyzetbe, s nem latjuk vilagosan a kiutat..Mindez.ek felborftjak egyensulyunkat, nyugalmunkat. Sajnos, amaembererol mindentellehetmondani, de azt alegkevesbe, hogy nyugodt, hannonikus. Egyik problemabol meg ki sem labalt, marls belezuhant a masikba, Kialakult az .Jdeges ember",aki egyszer hol bizonytalan, hol t61 biztos, egyszer agresszfv, masszor depresszfv, aki sajnos, egyre tobbet oromtelen, szenvedo,

E. bizonytalan, ideges, nyugtalan allapot oka kettos. Az egyik ktils6, a masik bels6 ok. Az egyik a civilizalt vihlg ingerhalmazatait61 szarmazik, a masik az onismerethianyabol adodo bens6biztonsagerzet csokkent volta.

Vilagunk, a technikai-muszaki civilizacio g,yorsan fej-

16dik. A Iegkulonfelebb termekek arasztjak el a piacot, s mindenhez szeretnenk hozzajutni, A teljesftmenycentrikussag, az allando es mind tarsadalmi, mind a maganszferara sokszor erot meghalado feladatok ele allit. Az elkepzelesek, az igenyek, a vagyak irrealisak, egyre nonek, de ezek megvalosulasa messze elmarad a

kfvanttol.

Az ember egyre jobban elmarad a technika altal diktal t iramtol. A

160

•

civilizacios vfvmanyok hata1mas merenl valtozasa azonban "emberen kfvuli fejI6des". Az ember aItalletrehozott ez, amelyet alig koverett az .emberen beltili fejI6des". Mag-a az ember szellemi-tudati, erzelmi szintje alig jutott el6bbre. Nem kepes vele lepest tartani, nines szinkronban a kett6. Bzert van az a sokkonffiktusktils6 es bels6 vilagunk kozott. Figyelmtink esak a kUls6re vonatkozik, onmagunk eseteben is. A benntinklezajl6d6 folyamatokkal nem tomdtink, hiszen legtobbjer61 fogalmunk sines. Tudati, etikai-erkolcsi vonatkozasban inkabb egyre tobb korlat kore szorult, mint ontudatosan fejlodott volna. A szabalyzok, a tiltasok, a korlatok, az elvarasok alapvet6en szemben allnak az emberi szabadsaggal, Tehat megszegjuk 6ket, mert nem a felismertetesre, a megertetesre torekszik a tarsadalom, Erre nines id6. Az ember egyre kiszolgaltatottabbnak, tehetetlenebbnek erzi magat. Az ujabb es ujabb ingerekben elveszik, reagalni sem tud rajuk, Egyszenlen elfogadjuk 6ket, elidegenedtink - bar fiiggiink - toltlk, men sem erzelmeinkkel, sem tudatunkkal nem tudjuk kovetni 6ket.

A legalapvet6bb hiba- az e16z6ekb6l kifoly61ag -, hogy onmagunkkal sines megfele16kapcsolatunk. Onmagunkat nem szereretjuk, nem becsuljuk, ttirelmetlenek vagyunk, nem azt adjuk meg. amire szuksegunk lenne. Egesz eletunk soran masok elvarasai, utasftasai szerint elunk, s ez alapvetoen hibas. Masoktol varjuk az egeszseget, a boldogsagot, a nyugalmat, munkank elismereset. Ez allando feszultseget, bizonytalansagot, felelmet, szorongast, onbizalomhlanyt, frusztraltsagot okoz. Kiszolgaltatottak vagyunk, helyesebben kiszolgaltattuk onmagunkat az osszes ktils6 hatasnak. Ez az allando .kulvilagisagunk" eredmenyezi azt, hogy onmagunk, a kozvetlen, a kozvetett, a kozeli es a tavolabbi kornyezetben egyszenlen .csak 16gunk" a leveg6ben. Tobbnyire bizalmatlanok vagyunk, rendszeresen csalodunk ebben-abban, s konfliktusainknak se szeri, se szama. Azt azonban meg csak nem is gondoljuk, hogy mindezek alapja az egyen testi-lelki-szellemi allapota, Ezeket mi okozzuk, hozzuk letre, s mi szenvedtink toluk,

Feltiletes szemlelonek tigy nlnik, masok okozzak bajainkat, masok

161

akadalyoznak bennunketabban, hogy orommel, nyugalombaneljunk, Az igazsag az, hogy az akadaly mi sajat magunk vagyunk. Mindenki onmagat akadalyozza meg s epp ezert sajat maga lehet az is, aki az akadalyokat, a kellemetlensegeket, a szenvedeseket megszunteti, Ehhez azonban onmagunk testi-lelki-szellemi Iranyitasa lenne szukseges. Ennek volna alapja es segft6je az alig-alig eszlelt, talan tudatosan sohasem letrehozott es alkalmazott nyugalmi allapot. Ezt eredmenyezi a megtanulhato es felhasznalhato relaxacio, a lazftas mdveszete. A lazftottsag nem csupan testi szinten ertendd, barkialakftasa ezen keresztiil tortenik. A lazttottsag, a nyugalmi allapot, a harm6nia, a kiegyensulyozottsag els6sorban tudatallapot. Hogy eletunk a legoptlmalisabb legyen, -- egy ertelem vezerelt-e alkalmazkodason, eletvitelen keresztiil- , az kizarolagosan esak ebben a nyugalmi allapotbanlehetseges. Az ideges.nyugtalan, fesziiltember sohasemtud teljes ertekifen senki es semmi iranyaba fordulni. Sem gondolkodasaban, sem erzelmeiben, sem tetteiben. Figyelme szetszort. Az ilyen ember sikertelen dolgaiban.

Ahhoz, hogy helyesen tudjunk elni, ne a hangulatok, az erzelmek uralkodjanak, hogy megfeleloen tudjunk felismemi, megerteni, tapasztalni egyetlenegy lehetoseg van: a testi-Ielki-szellemi nyugalmi allapot, Ezt a totalis egyensulyt, nyugalmat onmagunkban, onmagunk es a kiils6 vilag kozott, hogy meg tudjuk teremteni, szukseges a relaxacio megtanulasa, Minden tanulas utjan, gyakorlas segitsegevel val6sfthat6 meg. Ez a gyakorlas azonban az elet minden perc ere vonatkozik. A tudast itt kell kamatoztatni. Ezt 6sid6k 6ta felismerte az ember, elsosorban a keleti ember, napjainkban pedig nyugaton is felfedezik szukseget, A jogaban enelkul semmifele igazi eredmenyt elerni nem lehet. Ez az alapja az osszes gyakorlatnak, kiemelked6en a koncentracios, meditacios formaknak.

A j6ga savaszananak (hullap6z) joganidranak (joga pihenes-ellazulas) nevezi. Ebb61 alakul ki eloszor a testi lazftottsag, majd az erzelmek elcsendesedese, a gondolathullamok elulese, a bensoben , val6 feloldodas es a kozmikus nyugalom, egyesftettseg harmoniaja.

162

I

Szamunkra az els6dleges eel, hogy a gyakorlasok segftsegevel lehetoseg szerint minden korulmenyben igyeksziink nyugodtak, kiegyensiilyozottak lenni. Mindenkinek sajateletvitelebenkell eztmegvalosftania, az elet gyakorlataban,

A shankalpaval megel61egeztiikmagunknak ezt a csodas allapotot, amikor Igy fogalmaztunk: ,,Nyugodt vagyok". Nem baj, ha ezt az allapotot meg nem ertuk el. Tudatunkban azonban mar ez van. S ami a tudatunkban egyre szilardabb, az annal hamarabb val6sul meg a gyakorlatban. Es ha a testunk, erzelmeink meg nem is fogadnak teljesen szot, de egyre bizakod6bban tekintiink a jov6be.

A nyugtalansag bizonytalansagbol szarmazik, s ez pedig onismereti hianyunkbol ad6d6 helytelen ertekrendszerbol keletkezik. A legmagasabb sfkrol szellemi-tudati szintr61 kell meghatarozni gondolatainkat, erzelmeinket, cselekveseinket. Ehhez segft a lazftottsag allapota, amely a j6ga szerint az egesz ember kiils6-bels6 habitusara jellemz6.

A shankalpank els6 mondata megallapftas. Egyszenlen konstatalorn azt a tenyt, hogy nyugodt vagyok. Ez a termeszetes allapotom. Es ha ez a normalis allapot, akkor az is magatol ertet6d6, hogy mindig es minden konilmeny kozott. Hiszen tudom: valtozast esak en magam tudok letre hozni, s ha en nem akarok negatfv tendenciakat elindftani, akkor azok nem is val6sulnak meg. A rajtam kfvul lCv6 objektfv dolgok nem fognak megvaltozni, esak az en ilyen vagy olyan viszonyom hozzajuk. S ha en tiirelmetlen, fesziilt, ideges leszek, minden esak rosszabbra fordul, semmi sem lesz jobb es raadasul az egeszsegem is tonkremegy.

A lazftottsag allapota biztosfteka a helyes latasnak, erzekelesnek, felfogasnak, Az onmagunk es a masok iranti nyugalmi t6nusb61 kell mindenhez es mindenkihez kapcsol6dni.

"Ha minden nap elvegzitek ezt az egyszenl gyakorlatot, csodalatos er6t szereztek. Miel6tt eleritek azt, csodalatos dolognak ttlnik, de miutan megszereztetek, nines mar semmi kiilonos benne" - frja Shunryu Suzuki.

163

Otodik resz

PATANJALI:

J6GA SZUTRANI

I

A j6ga nyolc angaja

Aj6ga keletkezesi id6pontjar61, letrejottenek korulmenyeirol semmifele bizonyftekkent felhaszmUhat6 adattal nem rendelkezunk, A hagyomany s egyes indiai kutat6k szerint ez messze visszanyillik a tortenelem e16tti id6kbe. A guruk ugy tartjak, hogy ami6ta emberi eszmeles letezik, az6ta letezik a j6ga is. S ha azt vesszuk alapul, hogy a j6ga az "eles" tudomanyos m6dszere, mnveszete, amely az egyeni sajat elmenyu megtapasztalasokbol szarmazo ismeretekben nyugszik, akkorezen allftas elfogadhat6nak mondhat6. Azt azonban, hogy az egyes korok j6gaja mit jelentett, mire iranyult, milyen gyakorlati szerepe volt, meg talalgatni is nehez volna.

Egeszen bizonyos, hogy valamilyen formaban mar letezett, Hiszen a Harappa kornyeki - Indus-volgyi kulnirat kutat6 - regeszeti asatasok sorantalalt ugynevezett pecsetelokkozulaz egyik a padmaszana (lotuszules) nevil jogaulesben levd emberi alakot abrazol. Az alaknak harem arcii feje van, rajta bikaszarvval dfszftett sisak, Balra t61e tigris, jobbra egy bika kepe, feje felett frasjelek talalhatok. A pecsetlok (pecsemyomok) szimbolikus jelenteshordozok, amelyek sokak altal, szeles retegben ismert dolgokat, fogalmakat, jeloleseket tartalmaznak. Lagy, keplekeny, konnyenolvaszthato anyagba (agyag, viasz) nyomou azonosft6, hitelesft6 jegykent.'jelkent volt hasznalatos. A pecset16n'lev6 j6gaalak jelentese bizonyara oly ismert volt, hogyazt szimbolumkent lehetett alkalmazni. A jellegzetes forma ilyeten hasznalata pedig logikusan a jogara, a j6gazas regi megletere utal.

167

Mivel ebb61 az id6b6l Irasos tanft6 szoveg nem maradt fenn, az ismeretek atadasa es fgy tovabbelese minden bizonnyal szajhagyomany utjan torrent. A guru (j6gamester, tanft6) a legratermettebb, legkivalobb cselanak (tanul6nak) sz6ban atadta a tudasanyagot, aki azt szorol sz6ra pontosan megtanulta mind elmeleti, mind gyakorlati vonatkozasban, S a kesobbiek folyaman most mar 6 adta tovabb maradektalanul az ujabb kivalasztottnak,

Hosszii evszazadok utan Bhagvan Shri Maharishi Patanjali J6ga szutrani cfmmel osszefoglalo, rendszerez6 mtlvet alkotott. Nem egy uj j6garendszert vagy uj bolcseleti teziseket hozott letre, hanem a megel6z6 korok jogait, bolcseleti megallapftasait fogalmazta iijra, amelyeket kiilonbOz6 forrasokbol gyiljtott,

Hogy ki volt es mikor elt, errol alig tudunk biztosan valamit. A keleti ember szamara teljesen lenyegtelen volt az individualista egzisztencia. Szamukra nem a mil szerz6je, hanem maga a rml volt a fontos. A szerzoseg es az idobeliseg hianya innen ad6dik. Egy azonban teljesseggel bizonyos, hogy 6 maga is mind elmeletben, mind gyakorlatban kivalo ismer6je volt sajat tapasztalatai alapjan ugy sajat kora, mint a megel6z6 id6k j6ga praxisanak. Indiaban sokan 6t tartj ak az utols6 avatarnak, beavatottnak. A hagyomany szerint a jogat eredetileg a Kozmikus Tudas- Bolcsesseg (Hirannyagarbha) tanftotta, mely megallapftas a Yanavalkya Smritiben is megtalalhato. E tanftasokat gytljtotte egybe s rogzftette Patanjali.

A rml keletkezesi idopontjara is csak feltetelezesek vannak. Legtobben tigy tartjak valoszfmlnek, hogy az i.sz. IV. szazadig, szazad elejeig kellett megfr6dnia, tehat legalabb 1600 eves.

A "szutra" sz6 jelentese: fonal, Jelenti azt az abszolut minimum ismeretet, amely feltetlenul szukseges az ismeretkozleshez minden bovftes, magyarazat nelkul. A szoveg lak6nikus rovidsegd, rendkfviil suntett tartalrmi. A leglenyegesebb, a legkifejez6bb, a legszuksegesebb szavakat hasznalja. A mondatok sokszor hianyosak, szerkezetileg sem teljesek, mert feltetelezik az e16z6ekb61 ad6d6 kauzalitast, EIs6 olvasasra ertelmetlennek es osszefuggestelennek latszanak az

168

egyes szovegek. Peldakent mindjart emlfthet6 a szutra 2-es, 3-as, 4-es pontja: 2. .Ajoga az elme-kozeg valtozasainak elnyomasa." 3. .Akkor a lato onnon mivoltaban nyugszik." 4. "Maskor ez, az elmekozeg valtozasainak alakjat veszi fel." E latszartol fiiggetleniil megis a totalitast fejezik ki. Itt is ervenyes az alapszabaly: nem csupan olvasni, hanem tobbszor tanulmanyozni kell e nulvet, s akkor kitarul melyseges tudasanyaga.

Annak, hogy ilyen aforizmatikus formaban fr6dott, az az oka, hogy a tetelek nem a tanftvanyoknak sz6ltak - hiszen azok .mdatlansaguk" miatt meg scm ertettek volna 6ket. U gyanugy jarna a rna embere is, ha e rmlvel kezdene a jogazast egyediil.

A tetelek kanonikus jellegilek. EIs6sorban a mar beavatott vezetoknek, j6gamestereknek, ugynevezett guruknak sz6ltak, mintegy "tantervet", "tanmenetet" adva. A j6ga targyalasakor a guru elm ondott egy-egy aforizmat a tanfrvanyoknak, amelyet azutan ertelmezetr - bizonyara sajatos interpretacioban -, megmagyarazott, kib6vftett a jobb megertes vegett. A targyalt-megertett anyagresz ezutan mar beepfthetove valt, s a cselak fejlodeset fgy mar nagymertekben segftette e16.

Patanjali elevulhetetlen nagysaga abban rejlik, hogy sajat koranak, valamint a megel6z6 korok jogairanyzatait, bolcselereit, elmeletigyakorlati praxisat szintezisbe rendezte. Azok kvintesszenciajat adja azon az alapon, hogy mindegyikiik vegs6 Igazsaga, mondanival6ja azonos. A bennilk fellelhet6 kozoset hozta harmonikus, egymasra epii16, egymast szervesen kiegeszftd, mind magasabb mindseg! kvalitast nyujto egyseges rendszerbe.

A szutrarol megallapfthato, hogy az a testi-Ielki-szellemi fegyelem, sajat elmcnytl onatalakft6 tevekenyseg tana. Modszereul a legkiilonbOz6bb gyakorlatok altal elerhetd testi-lelki-szellemi edzettseget alkalmazza. Mentalis-pszichologiai alap a tudatmtlkodes megismerese, fejlesztese, szabalyozasa, a tudattal a tudattalan tartalmak birtoklasa. Lenyege kitart6 erofeszftes, munka a valtoztatasra, Ennek segftsegevel kepes a materia rabsag-bilvoletebol kiszabadulni es el-

169

jutni az abszohit szellemi szabadsag birodalmaba, ahol az anyag fiHe kerekedettseg uralkodik, a tudat nem fiigg tobbe az anyagt61. Ennek kovetkezteben az ember igazi eredetehez ter vissza, azonosul vele. Onnen lenyegenek igazi termeszetet megismerve a .Kozrnikus EN" mindsegi szintjere jut el a jogazo.

Patanjali altal kidolgozott j6gapraxis napjainkban is ervenyes.

Egyetlen j6gaiskola sines, amelyben ne volna - esetleg nemi modosftassal-s- megtalalhato.

Masik erdeme az, hogy vilagosan felismerte az frasbeliseg, az frasos hagyomanyozas el6nyeit. Azt, hogy a j6ga tantetelek fennmaradasat, valamint azok eredeti, torzulasmentes formajat csak fgy lehet biztosftani. A lefrtak alapjan a tanftas konnyftettebbe, tobb ember szamara egyidejUleg hozzaterhetobbe.terjeszthetobbe valik.

Patanjali J6ga szutrajaban negy resz taglalasaban tarja fel azt az utat, amelyen haladnia kell a jogaaspiransnak, Ezen az iiton eljuthat a teljes megszabadulashoz, az abszoliittal val6 egyesuleshez.

Az els6 resz a Szamadhi-pada. Ebben megadja a j6ga celjat. Az elme, a tudat allapotaival, annak zavar6 momentum aival, a helyes es helytelen tudassal, azok kovetkezmenyeivel foglalkozik. Nagy siilyt fektet a tudat helyes, zavarmentes allapotanak letrehozasara, mert mindennek ez az alapja. Ha az elme .zavart", akkor testi-lelki-szellemi szenvedesek, betegsegek, tevutak, tevhitek kovetkezhetnek be. Ezek elkerulesere a koncentracio es a meditacio gyakorlasa ad garanciat. A meditacioban val6 elmerules meghozzaaz igazi tudast, a beteljesedett szabadsagot.

A masodik fejezet a Szadhana-pada. Ebben kifejti a gyakorlas m6dozatait. Sz61 azokr61 az akadalyokrol, amelyek nehezftik a megvilagosodast escsak szenvedeseket okoznak,ezek a klesak, Reszletes lefrast ad a megvalosftas utjar61: a j6ga nyolclepcsos modszererol. Ezek ajama, nij am a, aszana, pranayama, pratyahara, dharana, dhjana, szamadhi. (Ezeket a kesdbbiekben reszletesen targyaljuk.)

A harmadik resz a Vibhuti-pada, Felsorolja mindazokat a testi-lelki ... szellemi gyakorlatokkal elerhetd kepessegeket, amelyek altaluk

170

letrehozhatok, Itt meg konkretabban foglalkozik a koncentracio es a meditacio, es az "elmeriiles" modszerevel, Emlftest tesz a gunakrol, az anyag harmas mindsegerol, s azokon val6 felulemelkedes lehet6- segerol,

A negyedik resz a Kaivalja-pada. Ez a teljes felszabadulas, a kaivaya megvalosttasarol szol, amelyben megval6sul a legmagasabb tudatallapot. E tudatallapot teszi Iehetovea vegso valosag megismereset, az emberi let vegs6 princfpiumanak feltarasat. A karma tanr61 is tesz emlftest, s a karmak bilincsei aI61 val6 felszabadulas modozatait tarja tel.

E fejezetben csak a j6ga nyolc angajat targyal juk. Nem eel az egesz szutra minden egyes pontjanak ismertetese es kommentalasa.

A JOGA NYOLC ANGAJA

1. JAMA a nem-kovetendo dolgok osszessege, tartozkodasok; a "kiils6 fegyelem" szabalyai, onuralom.

2. NIJAMA : a kovetendo dolgok osszessege: a "bens6 fe-

gyelem" szabalyai, fegyelmezettseg.

3. ASZANA : testtartasok, testhelyzetek es az altaluk elerhe-

t6 tudatallapot-valtozasok: a testi, lelki, szellemi egeszseg megteremtese , uralkodas-szabalyzasellendrzes a testi milkodesek felett.

4. PRANAYAMA : A legzes eszkozevel elerheto pszichikus es tudatallapoti valtozasok letrehozasa; uralom az "eletaram" (prana) felett, az energia szabalyozasa; uralom a testvitalis er6i felett; a "viIager6k" bens6 megtsmerese-uralasa: legzogyakorlatok; a legzesfunkcio es a legz6- szervek erosttese- fejlesztese, szab3.1 yozasa ellenorzese: a legzessel elerhet6 testi tisztftasok

171

5. PRATY AHARA : absztrakci6; befelefordulas; a kulvilag ingereit61, az erzekszervektol az elme visszavonasa es felszabadttasa; visszahuzodas a bens6 szellemi vilagba; uralom az erzekszervek felett.

: koncentracio, koncentralt eroallapot, figyeIemosszpontosftas; a gondolatfolyamat megszakftasa: az elmeallapot szabalyozasa; szerverzetek tudatosttasa: szilardsag, egyen-

suly.

: kontemplacio; meditacio: elmelyedt, bcns6

szemlelo megeles; az elmeletezes objektfv felfuggesztese: a gondolatfolyamat, a kepalkotas megszuntetese; a "tiszta letezes'' szellemi megelese; az ego id61eges felfuggesztese; a szervek es a vegetatfv idegrendszertotalis szabalyozasa; kiils6-bens6 csend, egyesfteuseg,

megvilagosodas, tiszta tudas.

egyesules az .Abszolut't-tal, megteres az .Eredet't-hez; a. "Nagy Felszabadulas"; a .Legmagasabb Tudat" Ietrejotte, ontudatnilisag; az individualis en (ego) feloldodasa, veglegesmegszunese,eggyevalasa a .Kozmikus EN"-nel; a karmamechanizmusok, a karmak teljes kioltodasa; megnyugvas, harm6nia, totalis beke es szeretet.

6.DHARANA

7.DHYANA

8. SZAMADHI

A nyolcanga szerves~nosszefiigg, egymasra epul. A fokozatossag elve szerint csak egymas utlin, illetve egyuttes megvalosftasuk utan lehetseges helyes eredmenyt elerni. Az angak egymast feltetelezik, szorosan osszetartoznak ugy, ahogy egyseget alkot az egesz termeszet.Ezert eletszeraek es valosagosaka joga angai, gyakorlatai. A felfedezesek, a felismeresek objektfvek. A sajat elmenyil megtapasztalas utjan. re<ui:zaI6dik . a tudas, Az emelkedo gyakorlatok egyre

172

magasabb minosegi szintre viszik a gyakorl6t. Ha nem tartja be az egyes fokozatokat, illetve azok megvalosftasa nelkul lep tovabb vagy azonnal a magasabb fokokkal kezdi, biztos szamara a sikertelenseg. Az egymasra epules nemcsak aztjelenti, hogy egymas utankovetkeznek es egyik a masiknak el6keszft6je, hanem azt is, hogy mindegyik anga benne van a masikban is, mindig magasabb minosegiszinten, Peldaul: a pranayamaban benne van az aszana, hiszen jogaulesben, egyenes gerinccel kell ulni. Az aszanaban is benne van a pranayama, mert az aszanak legzesszinkronnal tortennek, Mindkett6ben benne van peldaul a koncentracio is, hiszen a figyelmet arra kell osszpontosftani, amit csinalunk, Es benniik van a meditacio, az elmelyult egyesules, megelese a gyakorlatoknak. Tehat az osszes, minden egyes lepcsd, bar kulonbozd minosegi es mennyisegi szinten megtalalhato egymasban, illetve egy gyakorlat vegzese kozben. A gyakorlatok az ember egeszet erintik testi-lelki-tudati sfkon egyarant. U gyanis minden gyakorlatban megtalalhato egy testi aspektus: a testbdl jov6 ingerek, akciok-reakciok, a szerverzetek.Van egy lelki aspektus: az el6z6ekhez tarsulo lelki elmenyek, az erzelmek. Es van egy tudati aspektus: az e16z6 kett6 felfogasa, eszlelese, szabalyozasa, analizalasa, szintetizalasa, kovetkeztetes es Iteletalkotas. Ezert globalis; kerek egesz. Ezert hibas az a szemlelet, hogy a j6ga torna es legzes. Eleg, haezcket csinaljuk, A gyakorlatokat nem onceluan kell "csimilni", hanem a bennuk rej160sszes aspektus tudasabol.lehet csak helyesen vegezni, Ellenkez6 esetben az minden lesz, de j6ga,j6gazas sohasem!

Minden igazi guru felhfvja a figyelmet a fokozatos, kitart6, turelmes munkara, Csak fgy lehetseges a sajat elmenyen alapu16 tapasztalas segttsegevel-s- nem spekulatfv uton-s- az igazi tudashoz eljutni. Ez annal is fontosabb, mertaz ember mindenre .a tudas pozfciojabol tekint. Tudomasul kell venni azonban azt a tenyt, hogy az osszes megismeres tapasztalason alapul. Aj6ga egzakt tudomany. Marpedig minden egzakt tudomany olyasvalamin alapul, ami az egesz emberiseg szamara kozos ertekkel biro

Napjainkra elterjedt az a teves nezet, hogy a j6ga altali tapasztala-

173

sok es felismeresek nem mindenkinek lehetsegesek, csak kivaltsagos, kivalasztott emberekjuthatnak el a legmagasabb fokokig. A regi nagy mesterekfelismeresei amai ember szamaralehetetlenek. Tehat torodjunk bele es fenntartas nelkiil fogadjunk el mindent, ne igyekezzunk tijra felismemi, fogadjuk el a regiek tapasztalatait. Ez bizonyos mertekig nem is baj. Aregiek tudasan epul az tij. Azonban a tudas, a megtanult ismeret holt anyag lesz, s felesleges id6-, energiapocsekolas, ha azok nem kapcso16dnak, illetve, ha azokr61 minden egyes gyakorl6 sajat maga altal vegzett gyakorlatok so ran mindegyikr6l testi-lelki-szellemi aspektusuk szerint tapasztalatot nem szerez. Olyan volna ez, mint csupan tudni azt, ha ehesek vagyunk, enni kell, de ennek erdekeben semmit sem tettunk, Vagyelfogadjuk, hogy a masik j611akott, mi pedig tovabbra is ehesek maradunk. A j6ga egyertelrmlen azt allftja, hogy minden emberben minden kepesseg es tudas benne van. T6le fiigg, hogy ezekb61 mit es mHyen mertekben va16sft meg, onmagabol onmaga altal mit teremt meg. Ahogy fej16dik, ugy jut tijabb es ujabb tapasztalat altali tudashoz, uj kepessegekhez. Ez a fejlodes pedig vegtelen.

Patanjali altal Iefektetett j6garendszer az ernberiseg szamara egy gyakorlati-tapasztalati es tudomanyos alapon kidolgozott m6dszert ad.

Az, aki a jogat csupan olvassa, eldadasokat hall gat, okos megallapftasokat tesz, magasrepnl filoz6fiai tenyeket fejt ki rola, esetleg fellelkesiilten dicseri, semmire sem jut. Ra kell lepni a hozza vezet6 titra. A j6gat egyszenlen gyakorolni kell es az igy megszerzett tudast alkalmazni a mindennapi etet teljes teruleten. Akik e szerint csclekszenek, eljuthatnak akar a legmagasabb csucsra is.

Ezek elorebocssjtasa utan kovetkezik a nyolc resz elemzese Patanjali altal megadott sorrendben.

Jama (Yama) es Nijama (Niyama)

Mic16tt az els6 ket anga reszletes targyalasaba fognank, a kovetkezoket kell megemliteni, mert mindkett6re egyarant ervenyesek. Az els6 ket angat sokan egy pontkent kezelik. Ebb61 azutan tevesen nem nyolc, hanem het angat emlegetnek.

A jama - a nem kovetendo dolgok osszessege -, valamint a nij am a - a kovetendc dolgok osszessege-s- nelkulozhetetlen alapok. Alap ahhoz, hogy megertsuk a szutrak szellemet, a j6ga celJat es ertelmet. Alapkent szolgal az embcri elet atlatasahoz, az onmagat rnegvaltoztatni, fejleszteni kfvan6 egyes embemek is. Alap, melynek hianyaban nem lehetseges emberi m6don megfeleI6en elni. Hiszen tovabbra is megmaradnak a klesak, a szenvedesek, valtozatlanok azok okai es Igy tovabbra is gatjaiva valnak mindenfele testi-, lelki-, tudati tevekenysegnek, amely az el6bbre jutast, az onmegvalosftast eredmenyezne. Mindegy, hogy j6gar61, munkarol, tarsas vagy maganeletrol van sz6.

Az els6 fejezetekben emlftettiik, hogy ezeket a szenvedeseket kfvanjuk' a j6ga eszkozevel megszuntetni, S ha a j6ga, helyesebben az igazi, magas szinnf humanus elet, valamint a termeszet torvenyeit betartjuk, ezek szerint neveljuk, iranyftjuk onmagunk, akkor lehetsegcs csak a civilizalt esztelensegek kovetkezt~ben eltorzftott szemelyiseget ujra egysegbe olvasztani onmagaval, kornyezetevel, harmoniat es egeszsegetteremteni testi-, lelki-, szellemi-, szocialis es komyezeti sikon egyarant,

E ket els6 angat ugy is fel szoktak fogni, hogy ezek erkolcsi, etikai elofrasok, torvenyek, szigoni szabalyok. Bizonyara ilyen aspektusuk is van. Ett6l azonban sokkal magas szinnibb tanftasok htizodnak meg az egyes .ailtasok" es "javallatok" frott alakjai, rnegfogalmazasai mogott,

Az emberi tarsadalmakat, erkolcsoket, etikai szabalyokat tekintve es azok betartasat, vegrehajtasat mindig nagy ztfrzavar lengte korul.

174

175

Az egyik tarsadalom ugyanazt tiltotta, a masik megengedte vagy megkovetelte. Az egyikben lehetett, a masikban nem. A hibas tars adalmi es egyeni eletfelfogasok, ertekrendszerek - minosegek -, amelyek sohasem voltak stabilak es sokszor aszinkronban vannak-s-, mindig zsakutcaba vezettek. Ennek alapveto oka, hogy az intelligencia-ertelem vezerelte felismeresbol fakad6 helyes eletvezetes, gondolkodas, cselekves helyett a szabalyzok a tiltas, a paragrafusok, a buntetesek Iegvaltozatosabb formai szolgalnak. Epp ezert a rna embere mindent korlatnak - ha jo, ha rossz -, individualis szabadsaga akadalyanak tart. Az lit kozepen a zarovonalat, a kozlekedesi piros jelzest, a munkaidd meghatarozottsagat, az egeszseg- es eletbiztonsag, az emberi szeretetteljes-segfto tarsadalmi egyutteles erdekeben evezredek bolcselete alapjan kialakftott elveket. Ugy erzi, mindenutt falakba utkozik. Itt keresendd a tarsadalom alapvetohibaja, hogy nem az ertelemre, a felismeresekre, a szabadsagra nevehink, nem a megertetett viselkedes-, magatartasmodokra fektetjtik a f6 hangsiilyt. Hiszen mar a legkisebbek tiltasos idomftasa: ,,nem szabad", majd az ovoda s az iskolak nevelesugyi feluletessegei, hianyossagai, a gyors eredmenyre valo torekves nem hagy id6t, sem teret az embert emberre tevo, igazi ertekek.jellemvonasok felszfnre hozasara, megerosnesere, Elsosorban korlatokra, buntetesekre, szankci6kra nevelunk, esetleg a .mezesmadzag" jutalmazasok fondorlatos machinacioja kap meg szerepet. Igen keyes az embert emberkent valo kezeles, a szemelyiseget kimunkalo neveles, Mindezek kovetkezteben korcsosul el egyre jobban az cmberi faj.

Az emberi szellem eredendoen szabad. Szuletesetol fogva CITe a szabadsagra torekszik es nem llir semmilyen idcgen beavatkozast, korlatozast meg akkor scm, ha az val6ban az 6biztonsagat, egeszseget szolgalna is. Az utasftas, a parancs, a tiltas, az eroszak mindenkiben, mindenutt es mindenkor ellenszenvet, latens vagy nyflt ellenallast valt ki azonnal, esetleg egy kesobbl idoben.

Az emberek nem egy, a felismeresbdl fakad6, benso egyetertesbol szarmazo valodi, az eletet-embert-fejlodest szolgalo-vedo-segtto as-

176

pektusbol latjak a normakat, hanem eroszakkent elik meg. Ezert van az, hogy bar nagyon sokan tudjak helytelen, amit tesznek - akar kicsi, akar nagy -, megis megcselekszik, mert ezt "szabad" - azonban ostoba - onakaratbol valosftjak meg. Vagyis mas tudni-ismemi valamit es mas azt bensoleg megerteni-befogadni, es annak ertelmeben cselekedni a jot, a helyeset, az egeszsegeset.

Az ego, az .Jntellektualis en" bonyolult es merhetetlen nagy csapdaja ez. Ebbol a csapdabol segft kimaszni a jama-nijama,

Az elettol s fgy annak modszeretdl, a j6gat61 mindenfele eroszak, a test -lelek -szellem barmifele .megeroszakolasa" alapvetoen idegen. A f6 eszkoz az elme, a tudat, a gondolkodas - majd kesobb a meditacio, amelyben a gondolkodas is megsztlnik -, ezek segftenek a fejlodesben. Tehat rnindent mentalis-tudati sfkra kell vinni, barmifele Inger .fogasarol", feldolgozasarol es valaszadasrol van szo. Az emberi viselkedest, magatartast elsdsorban a tudat kitagftasaval elert felismereseken keresztul kreatfvan kfvanja megfelelove tenni mindenfele szempontb6l. Ez a megfigyeles-felismeres alaprmlveleti, £11- lando alkalmazasat teszi szuksegesse, Azt mondja ki, hogy minden gondolat, minden szo, minden tett a felismeresbol s az ebbol fakad6, most mar a megertett szuksegszenl megvalosftasat celzoan ered jen es realizalodjon. Ez hozza letre a felismeres-letezes, gondolkodas-tortenes folyamat onfeltaro-onfelhozo tevekenyseg human magasztossagat. Igy valik az ember .Jstenive". Ez a megertes minosegileg magasabb szintre emeli, mert benne a megismeres, a tudas (vidya), a megktllonboztetd kepesseg (viveka) az eletvitel gyakorlataban es kovetkezteben megszilardul, A kulsd-belso ingerekre tortend reakciok benso meggyozodesbdl, a dolgok termeszetes es ,,nem lehet mas" rmfkodesenek felfogasabol, .rnagatol ertetodo' alapban gyokeredznek.

A j6ga bolcselete azt allftja, hogy nem kiilsd, hatalmi szo, erd az, amivel .rendet" kell teremteni, hanem nekunk magunknak, minden egyes embemek a bens6nkben kell felismemi a valosagot, az igazsagot. Ezert kozli tenyszenl megallapftasokkent ezeket az elveket,

177

semmint kotelezd torvenyekkent frja el6 6ket. Egyszenlen megmutatja, mint a kirakat a ruhat, Tessek, ezek fgy es fgy vannak. Tegy belatasod szerint, de ha ellenuk teszel ~ hfvja fel a figyelrnet-, nem jutsz el6bbre. Ha valakinek 38-as laba van bizonyara nem fog vasaroIni 45-os vagy 34-es cipot.

A eselekedetek helyessegenek es nem helyessegenek eldontesere nem a jog, a torveny hivatott, hanem a bens6 igazi enunk, S ezt esak egyetlen egy dolog iranyfthatja: elore viszi-e vagy nem a fejlddest, A gondolat a tevekenyseg, az egesz emberi let onmagat az embert s rajta keresztiil az osszemberi tarsadalmat. Nem kiils6 er6kben s azoknak az egyenre va16 .raharasalban'' kell keresni a tarsadalomjavftas m6djat, nem a kollektfva erejeben. Ez tevhit es meg sohasem ert el igazi eredmenyt, mert kollektfva nines, s ereje sines. Csak szankci6i. Az igazi kollektfva esak ott es akkor johet letre, ha az azt alkot6 egyenek bens6 meggyozodesbdl vannak egyiitt, s a kozos elv, terv, eel stb. erdekeben munkalkodnak egyiittesen. Itt azonban a "rendet" bens6jiik diktalja es nem az egymastol val6 tartas, felelem. Nines elvarasos viselkedes. A jelenlegi .kollektfvak" nagy tobbsege esak emberhalmaz, amelyet az egyeni sokszor onos erdekek es ennek erdekeben tOrten6 megalkuvasok tartanakossze. Ezeka kozossegek eroszakkozossegek, ahol nem a demokracia, hanem egy ember vagy klikk hatalma dominal, A tagok viselkedeset ez, illetve ezek rahatasai predesztinaljak. A helyes16 rabolintas vagy az esetleges negalas a paranes az egyennel szemben. Itt az egzisztencializmus, a karrier, az onzes, a masokon val6 uralkodas, a felelem hataroz. Ez amentalitas a csaladban eppngy, mint a tarsadalom szeles retegeiben megtalalhat6.

A felelem (abhinivesa) az, amely meggatol abban, hogy felszabadultak lehessiink. Ne a kills6 kenyszer, hanem a bens6 felismeres legyen vezerloje a eselekedeteknek.

Az ember mindig onmagaval hareol, a kulvilaggal alig. Mindig a benne letrejott allapot az, amellyel szembekerul, Peldaul sajat egoitasaval, nilzott onbizalmaval vagy gyavasagaval, a Iustasaggal stb.

178

I

Tehat sohasem a kiils6 az, ami igazan meghatarozo az egyen szamara, Hanem az, hogy mi van benne. A kapott ingert hogyan ertekeli, minek minosfti. A kiils6 ingerek esak akkor es tigy hatnak, ahogy az "en" 6ket szubjektivizalja,

A tarsadalmak szabalysertesrol, vetsegrol, bl1nr6l beszelnek. A j6ga bolcselete mindezttudatlansagnak (avidya) min6sfti. A megszerzett es alkalmazott tudas biztosfteka ezek ertelmetlenne es szuksegtelenne valasanak. A j6ga m6dszer a szellem .arralmat" jelenti a lelek es a test felett De ezaz uralom sem eroszakos, hanem elfogad6 (hiszen amar kialakultnak-rmfkodonek id6 kell ahhoz, hogy valtozzon), de a gyakorlatok segftsegevel teljes mertekben az atalakftast celozza. Nem elftel6, nemItelkezd, hanem feltaro-segfto-gyakoriati megvalosulast nyujt6 .etika! teehnika".

Ajama-niyamat nemesak etikai,hanem egeszsegiigyi kerdeskent is felvethetjiik. A bennuk foglalt felismeresek-javallatok egyben testi-lelki-szellemi egeszseg tekinteteben preventfv vedelmet is nyujtanak. Amikor valaki ugymond .rosszatvgondol, szol, eselekszik, annaknegatfv, erkolcstelen voltaval minden esetben tisztaban van. Lehet, hogy az egoitasbol fakad6 onmagyarazat-onmeggyozes a hel ytelent is a helyesseg taImi szfneiben tunteti fel elmohalyosftva a szellem ertelmet, a Ielek-tisztasagat. Ez azonban csupan onamftas, hazugsag, mert;,beliil" tudja, hogy minden tetet hamis. Ez pedig a szemelyiseg mel yere ledorongolva ugyan, de az elet vegeig ott marad az ember tudataban. Esmint: a .hazajaro -Ielek" allandoan kfsert, kfnoz, energiat vesz el, egeszseget karosft, Negatfv iranyba visz - mintegy kornpenzaciokepp - kozvetlenul vagykozvetve sok egyeb dolgot, megnyil vanulast is. A tudatbabe-betoro emlekkepek szuksegszenlen tovabbi zavarokat okoznak. S ha a tudat nyugtalan, akkor az emocionalis eletbenis egyre tobb feszultseg, konfliktus, trauma kepz6dik. Mind a tudati, mind a lelki egyensiily felborulasa kivetel nelkiil minden esetbena testben, kisebb-nagyobb mertekben, tudva vagy nem tudva konkret egeszsegkarosodast eredmenyez, E16szor az idegrendszer, els6sorban a vegetatfv idegrendszeregyensrilyat bontja meg

179

mind az erzekelo, mind az iranytto-mozgato palyan, Mivel az idegrendszer vezerli-szabalyozza a szervrmfkodeseket, Igy e16szor azok funkci6zavarait okozzak. Majd az ismetlddd atrocitasok kovetkezteben egyre gyakrabban jelentkez6 rmlkodeszavarok a szervek, a szervrendszerek es vegul az egesz ember ertelmetlen, feIesieges megbetegedesehez es a korai halalhoz vezetnek. FizioI6giai ertelemben minden feszultseg az egesz szervezetre kfvul-belul bar elterderossegben - izomgorcsosodeseket okoz. A gorcsos izom osszehuzodasaval meehanikusan raszorul a vererekre, anagyokat esOkkenti, a kicsiket teljesen el is szorfthatja. A verkeringes csokkentsege, esetleges megsznnese atest egyes teruleten az anyagesere romlasahoz vezet, a sejtek rohamosan pusztulnak, ugynevezeu ischaemias allapot alakul ki. Ennek kovetkezteben az erintett szervteriiletek karosodnak, akarel is halhatnak, melynek kovetkezteben a szerv esak hibasan, esetleg egyaltalan nem tud milkodni.

A distressz allapotok csokkentik az immunrendszer erejet: A szervezet ellenallokepesseget akar nagymertekben is karosan befolyasolhatja. Az ugynevezett "segft6 T" nyiroksejtek szamanak csokkenese, es a "gyilkos T" sejtek aktivitasanak-gyengulese kovetkezik be. lgy a szervezet konnytl predaja lesz a.betegsegeknek, s kilabalni is nehezebb bel61iik.·Az ember onmagaban birtokoIja mindazokat az eroket, amelyek testi-lelki-szellemi egeszsege fonntartasaban vagy esetleges betegsege eseten a gyogyulashoz szuksegesek. Ezen er6k megtartasat, s6ter6s!teset segfti e16 az eIs6 ket anga.

A jama-nijamaban foglalt megallapftasok nem javasolt es javasolt formal az emberiseg hajnalatol hiizodik napjainkig. A benne rej16 eI6relat6-ved6-segft6 bolcsesseg egyetemes. Igy egyforman sz61 minden tarsadalmi kor emberehez, tarsadalmi hovatartozastol, vallasi allasponttol, vilagnezettdl, helyt61, id6t61, koriilmenyekt61 fuggetlenul. Ezek alapvet6 eletelvek, amelyek mindenkor,mindenhol,mindenkire nezve egyarant ervenyesek: Ezert oly fontos 6ket gondolatban, szoban, eselekedetben allandoan szem el6tt tartani, gyakorolni es alkalmazni eletvitelukben. A felemelked6 emberiseget szolgalja,

180

I

aki heroikus kuzdelmet vfv, els6sorban onmagaval. E kuzdelemben kfvansegftsegul szolgalni.

I.JAMA

A jama (yam a) szanszkrit szo visszatartast, megfekezest, elkeni-

lest jelent.

A kovetkezoket fogIalja magaba:

- a nem-kovetendo dolgok osszessege

- tartozkodasok

- a ,,kiils6 fegyelem" szabalyai

-onuralom.

A j6ga legalapvet6bb bazisat adja. Enelkul semmifele igazi el6bbre jutas nem lehetseges, Ez a helyes eletvezetes kulesa.

"Nemartani, nem hazudni, nem Iopni, nemparaznalkodni, nem kfv3.nni valamit egyeni tulajdonul- ez a jama" - frja Patanjali.

A klasszikus jamaszabalyok ot f6 elvetes hozzajuk tartozo kiegeszft6 tulajdonsagokat tartalmaznak.

Ezek:

1. Ahimsza (ahimsa): nem artas, nem artani, eroszaknelkuliseg, totalis szabadsag biztosftasa,

Kapcsolodo tulajdonsagok:

a)Maitri: mindenre-mindenkire kiterjed6 egyetemes szeretet, a Kozmikus Tudat szeretete, Kozmikus Szeretet.

b) Csama (chama): mindenkori tiirelern, teljes, feltetel nelkuli megbocsatas.

e) Daja (dhaya): kegyelem, azonosulas, megertes, elfogadas, szanalom,

2. Szatja (satya): totalis igazsag, igazsagossag; igazmondas, nem hazudas, nem tettetes, kozlesi tapintat.

KapcsoI6d6 tulajdonsag:

Arajawardszinteseg, egyensdlyban maradas,

181

3. Aszteja (asteya): meg nemkfvanas, nem lopas, tartozkodas rnasok mindenfele tulajdonanak elvetelerol.

4. Brahmacsarja

(brachmacharja): Brahmanban .Jenni", szexualis absztinencia, onrnegtartoztatas, tartozkodas az erzekisegtol, vagytalansag, anemi energia szublimalasa; szexualis tisztasag, rendezett nemiseg es kapcsolat.

5. Aparigraha: nem ragaszkodas, nem kfvanas, nem birtoklas, el nem fogadas.

Az els6 az ahimsza. Ertelme: nem arras, nem artani, eroszaknelkuliseg, totalis szabadsag biztosftasa,

Az ahimsza, a nem artaselve azt jelenti, hogy sem gondolatban, sem sz6ban, sem cselekvesben soha, semmikor senkinek es semrninek, semmilyen korulmeny kozott nem artok, Sem testi, sem lelki, sem szellemi vonatkozasban kart nem. okozok. Milyen j6 lenne, ha csupan ezt tanana be a rna embere. Nem volna konfliktus, problema, verseny, hatalom, katonasag, haboni. Nem lenne annyi betegseg, konfliktusa csaladban, a munkahelyeken.

Az ahimsza a kovetkezokben gyokeredzik:

Mivel minden, e16 es elettelen az Egysegbcl, az Abszohit Egyb6l fakad, ezert mindenki mindenkivel es mindennel egy. Barmi legyen is az, mind energia, ugyanazokb61 az atomokb61, elemekb61 tev6dnek ossze, csak az elrendezes, a megnyilvanulas mas. A "SZO-HAM", az enegy vagyok mindennel es mindenkivel lenyegisege itt csucsosodik ki. Ha artok, barrnilyen formaban, akarkinek vagy akarminek, tulajdonkeppen onmagamnak artok, onmagarnra hat vissza.

Minden gondolat, cselekves megalltthatatlan lancreakciot indft el.

Tudni kell azt, hogy amit elindftottarn minden iranyba kihat, A betartand6 es nem kovetendo dolgok osszessege az Egyetemesseg bizonyfteka. Ha nem tartjuk be 6ket, akkortagadjuk ezt azEgyetemes Egyseget, Tagadni lehet, de bele is pusztulunk. Az Egyseget tagadva

182

kiesunk az Egysegbdl. Onmagunkat ejtjuk ki, onmagunkat zarjuk ki es ennek egyertelrml kovetkezmenye a testi-lelki-szellemi hanyatlas es pusztulas, Aki komolyan kfvan elni s ennek erdekebenjogazni, arra kell torekednie, hogy minden tette a fejlodest szolgalja onmagan keresztiil a kozvetlen es a kozvetett kornyezeteben. Az egyertelrmlen megerti, hogy: nem "be kell tartani". Hanem ugyamigy, mint ahogy a vizet iszom. A vizet sem .kell" inni, es ugyamigy sem artani, sem hazudni, sem lopni nem ,,kell". Magatol ertetodoen oly vilagos ez, mint a feny: ezek az elvek az emberi let fonntartasat celozzak. A fej16desert allapttottak meg 6ket, semmifelekepp nem korlatok, hanem segft6k. Az ahimsza onmagunkra is vonatkozik, vagyis onmagunknak sem arthatunk sem gondolatban, sem szoban, sem tettben. Vagyis e16re meg kell fontoIni 6ket. Ezek visszahatasai f6leg, ha helytelenek, azonnal onmagunkon, illetve onmagunkban erezni, erzekelni fogjuk. Ha a tudat mindjart nem is, de a szervezet azonnal "tudja" a hibat, s testi vagy lelki kozerzetet produkal mintegy tiltakozasul, A boles tehat az, aki onmaga "j611eten" 6rkOdik. Ez semmifelekepp ncm egoizmus, mert ha valaki masoknak art, az .visszaszall a fejere" kozvetlenul vagy attetelesen.

Az artasok egyik igen gyakori formaja a bosszu. Ez is felesleges es karos, mert barmilyen furcsa, els6sorban azt uti, aki bossziit kfvan allni. A .serten" orakon, napokon, heteken vagy talan egy egesz eleten keresztiil azon tori a fejet, mikent adhatja vissza, termeszetesen .folosen" ahelyett, hogyvidamanelne. A legkulonbozobb variaciokat talalja ki, hogyan fogja rnegszegyenfteni, tonkretenni, kinyfmi, s meg a macskajat is megdogleszteni, amit annyiraszeret. S azalatt az id6 alatt, amfg a bosszualld tervezget, erejet-energiajat pocsekolja, alvaszavarai vannak az allando feszultsegtdl, esetleg egeszsege is ramegy, addig a masik vfgan el err6l mit.sem tudva. Ez a tokeletes bumerang. Es, ha valami meg is val6sul az elgondoltbosszribol, s ha az sikeres is volt, igen talmi az orom. A legtobbszor "tobbe kerult a leves, mint a luis". A bosszii onossegi kerdes, a szemelyiseg torz vonasa, amely legmelyen mindig a kisebbsegi komplexus all. Ami szinten tarsadalmi

183

"tennek". Egyik ember sem tobb es kulonb a masiknal. Mert ember. A tudas foka es milyensege az lehet mas es tobb, Ezt azonban pozitfv celok erdekeben es megvalosftasukban kell hasznosftani.

N agyon fontos lenne, hogy a megfelel6 posztokra, a megfelel6 ember keruljon. S itt dominans az, hogy "ember", es nem a szakrudas. A szaktudast meg lehet szerezni, az emberseget nem. Aki bens6 tntbol-embersegbol-ratermettsegbol Iert ez vagy az, az minden esetben a szakmajahoz szukseges ismereteket - nem a vizsga miatt - igyekszik maximalisan megszerezni es .alkalmazni. Ezert lenne oly lenyeges azon szakmak felveteli vizsgain az emberi ratermettseg, hivatastudat felmerese, mint az, hogy elerte-e a kell6 pontszamot, A sok alkalmatlan6v6n6, tamto, tanar, orvos, pszichologus, pszichiater, jogasz, hivatalnok bizonyara megfelelt a felveteli vizsgan, s a diplomat is megszerezte. Az.eletben azonban megbukott s a frusztraltsaga, agresszi6ja attetelezodik azokra, akikkel foglalkozik. Az ilyen emberek szamara szakrnajuk gyakorlasa nem az onkiteljesftes magasztos orome, hanem mindennapi keserves robot. S ha hianyzik a tevekenyseg orome, hoI marad az ember orome, mi lesz a let, az elet ororne? Sajnos, ezek az emberek tenykedesukkel a konkret es az attetetes artasok sokasagat valosftjak meg ugy onmaguk, mint embertarsaik szamara, Ha valahol rendkfvill szukseges, akkor ez az a kor, az emberekkel foglalkoz6k kore, akiknel a legalapvet6bben szukseges iigy egyeni, mint ossztarsadalmi erdekb6l az ahimsza szerint elni,

E targykorbe tartozik a hatalom, a vezetes, a masokon val6 uralkodas, az er6szak, masok legyozese is. Ez az egoitasbol fakad. A szerzes, a birtoklasi vagy a mertektelenseg es a kisebbsegi erzes talajaban gyokeredzik, A szerzeshez hatalomra van szukseg, amely egyiitt jar a masok feletti uralommal, masok leigazasaval, s a szembeszegill6k buntetesevel, elpusztftasaval. A tarsadalmak annyira elkoresosultak, hogy esak hatalmi pozfci6b61 ~ amely a felelmen es egoista erdekelven alapul- kepesek mdkodni. Tehat er6szakszervezetek.

V alamikor nagyon regen esak az lehetett vezet6,aki a legokosabb, legugyesebb, leger6sebb, a legratermettebb volt. Szuksegszenl volt,

184

hogy 6 vezessen. A vezet6 a kozosseget szolgalta, s ha mar nem tudta pozfciojat ellatni, tijat valasztottak helyette. A termeszetben, az allatvilagban rna is Igy van. Napjainkra ez is eltorzult, mint annyi minden mas. A vezet6b6l kivaltsagos, a kozosseg' felett all6 kenyur lett, akire felneznek, akit meltatnak, istenftenek. Mar nem 6 szolgal, 6t szolgaljak ki. Minden es mindenki 6erte van. N em a nep erdeke az els6dleges, hanem az eve, Lasd napjaink tarsadalmait, A kocka teljesen megfordult. Az egyes erdeke feliilkerekedett a tobbsegen, letrejott a minden iranyu emberi, erkolcsi, anyagi, tarsadalmi kizsakmanyoltsag, a diktatorok, a kiskiralyok kora. E felfogas napjainkra beiv6dott a csaladi, a barati, a tarsasagi. a munkahelyi, a hivatali, az allamapparatusi, s6t az orszagok kozotti szferakba is.

Az anyagi, egzisztencialis javak megszerzese azt a tevhitet, azt a hamis kepzetethozta letre, hogy "en vagyok". Tevesen a letelmennyel azonosftjak. Ez a letelmeny pedig valojaban semmi mas, mint on- es masokat pusztfto egoizmus. Az ertekrend egyes emberek egoista ertekrendje, amelyet hatalmi szoval, ha kell er6szakkal, szankci6kkal vagy akar likvidalassal is ra kfvan kenyszerfteni a tobbire. Lasd: diktator, Teljesen mindegy, milyen korrol, milyen tarsadalmi berendezkedesrdl, regebbi vagy amai tarsadalmakrol van sz6. A diktatorok pedig felnek, egyre jobban. Pozfci6juk megtartasaert mindent es mindenkit mindenfelekeppen felhasznalnak, illetve mindent es mindenkit felaldoznak, Ez hatarozza meg minden gondolatat es tenet, termeszetesen ez all a mellette alloemberekre is. E ketsegbeesett ragaszkodas tarhazava valik a nem arras torvenyenek megszegesehez. A masik emberre toresnel nines alantasabb, aljasabb dolog.

Az ahimsza egyik alaptetele: ne Olj! Az eletet nem adta senkinek senki, tehat el sem veheti. A masok elleni tamadas megszuntetese a bekessegetteremti meg. E tulajdonsag magaban az emberben alakul ki, amely a kulvilag fele eppugy ervenyes, mint befele, onmagara az egyenre vonatkoz6lag. Mindenkihez, mindenhez ezen aspektusb61 fordul. Senkivel sem ellenseges, tamado. E bekesseg az alapja a megertesnek, az elfogadasnak, a masokon val6 segftesnek, a ttirelernnek, egy sz6ban osszefoglalva: aszeretetnek.

185

A nem-artas elve azonban nem jelenti azt, hogy a teveset, a hibasat, a negatfvat, a rossz dolgokat, tendenciakat, megnyilvanulasokat tudomasul vegyiik es ne tegyiink semmit elleniik. Ez teves ertelmezes Ienne, s6t az ahimsza megsertese. Azt jelenti - helyesen -, hogy igenis lepni kell ugy az egyen, mint a kozosseg erdekeben. Ki kelljavftani, nem engedni mindazokat es mindazt, aki, ami zavar6 tenyezokent hat. Az azonban egyaltalan nem mindegy, hogy milyen formaban tessztlk meg. Ugy kell kozbelepni, hogy az erintett vagy erintettek szemelyisege ne seriiljon a lehetdseg hatarain beliil. A kozerdeket mindig az egyes erdeke fme kell helyezni. Hogy a dolgok kozon j61 el tudjunk igazodni, ki kell fejleszteni es minden esetben alkalmazni kell a vivekat, a megkulonbozteto kepesseget. Segftsegevel elvalaszthatjuk a helyest a helytelent61. Ez az eletvitel rmlveszete. Ez pedig att61 fiigg, hogy az altalanos evohiciot szolgalja-e vagy sem. Abbol lehet konnyen MIni, onos erdekbdl cseleksziink-e vagy sem.

Az ahimsza ellentetparja a himsza, mely artast jelent. Felsorolok peldakeppen a hozza tartoz6 dolgokb61. Ez segft a megkulonbozteto kepessegunk, a konnyebb eligazodas fele vezet6 uton.

Himsza: masok kihasznalasa, visszaeles a bizalommal, eldftelet, rosszindulat, harag.jatszmak lefolytatasa, harag, veszekedes, verekedes, ellensegeskedes, hare, bosszu, gyillolet, rongalas, pusztftas, Oles, agresszi6, depresszi6, cinikussag, onzoseg, nagykepdseg, magamutogatas, feltekenyseg, felelem, szorongas stb.

E targykorbe tartozik a totalis szabadsag biztosftasa minden es mindenki szamara, minden korulmenyre val6 tekintet nelkul. Minden el61eny szabadnak szuletett, es senki semmilyen okb61 kifoly6lag ezt nem karosfthatja meg. A korlatozas er6szak, a masik eletebe val6 jogtalan beavatkozas, amely mindig valamilyen erdek megvalosttasat jelenti. A fuggetlenseg az EN szabadsaga, onaIl6saga, eletenek, kiteljesedesenek alapja. Ha barki ezt megserti, onmaga szabadsagat is korlatozza, mert fuggosegi viszonyt alakftott ki, s ez mindig visszahat sajat magara is, hiszen ez is ragaszkodas, ,,BIni es elni hagyni" - ez a termeszetes, az egyediili helyes szemlelet,

186

I

A felsoroltak es a bel61iik szarmazo konfliktusok, traumak mind megszuntethetok, ha az ahimszat betartjuk.

Az ahimsza a maitri-ban, a Kozmikus Szeretetben csucsosodik ki.

Minden es mindenki irant erzett egyetemes, feltetlen egyutterzes, szeretet. Ez a szeretet nem tesz kulonbseget, nem osztalyoz, semmit61, senkit61 nem befolyasolhato, nem min6sft. Mindenkor, mindenhoI, minden korulmeny kozOtt mindenre, mindenkire egyarant kiterjed. A SZO-HAM egy masik aspektusa ez, amely a szeretetben is azt fejezi ki, hogy minden es mindenki, mindenhol es mindenkivel egy. Ez ugy isertelmezheto - sezaz igazsag, barmilyen furcsanak es hihetetlennek is nlnik -, a szeretet viszi e16re a vilagot. Nem larvanyosan, nem nyfltan, sokszor eszrevetlenul es titokban. S ez al6I meg a habonik sem kivetelek, Ott is megtalalhato a szeretet, a bajtarsiassag. A csata utan az egyutterzes, a segftokeszseg meg az ellenseggel is, amikor az "Olesi mamor", a "ram kenyszerftett oles, a tomegpszich6zis megsztlnik. Amikor a helytelen elvekert, celokert va16 doppingszerkent becsopogtetett mestersegesen keltett tomeghiszteria-cmert ez a haboni=-c lecsapodik, kifullad, akkor langol fel legjobban az egyutterzd szeretet. Az embereket, akik nem tudnak a vivekarol s fgy nem tudnak megkulonboztetni, helyteleniil, denagyon iigyesen adagolt demagogiaval, az erzelmi skalan zongorazva - kikapcsolva az ertelmet, s az onossegre, a szerzesre epftve - emberellenes eszmek, celok szolgalataba lehet allftani. Ebb61 azutan csal6dott kiabrandulas, csomor szarmazik. Sajnos, ez legtobbszor "es6 utan koponyeg".

Minden.ember, minden el61eny szeretetre vagyik. Szeretetet adni es szeretetet kapni. Jelenlegi vilagunk igencsak szdkolkodik ebben. Hiaba van meg a vagy ez utan mindenkiben, valahogy sohasem, sehol sem kapja meg az 6t illet6 magasztos, iranyfto szerepet. Elnyomott, latens, A rna emberet a nyuzsges, a tortctes, az agresszi6, a szerzes vezerli, S mivel ezek uralkodnak, nem jut eleg hely a szeretetnek. Hianya azonban er6teljesen jelentkezik, bizonyftekaul annak, hogy ezen elettorvenynek milyen hatalmas szerepe van a vilagban, A

187

betegsegek akar testi, akar lelki vagy szellemi mel yen, vegso okkent mindig ennek hianya talalhato meg.

Ahhoz, hogy a masik emberhez szeretetteljesek Iegyunk, legel6- szor onmagunkban kell rendet teremteni. Onmagunk szeretete, elfogadasa, megertese, tisztelete es megbecsulese mind az egyeni, mind a kozossegi elet elengedhetetlen alapja. Ez korantsem egoizmus vagy beteges narcisztikussag, Ha valaki nem rendelkezik a fenti tulajdonsagokkal, akkor azok hianya a legkulonfelebb torzulasokat, konfliktusokat, betegsegeket okozza. A bens6 biztonsag, nyugalom, egyensuly, beke instabilitasa nem engedi, hogy teljes ertekkel tudjunk a masik emberrel foglalkozni. ontudatlanul is sajat hianyossagaink potlekaikent hasznaljuk. Indulatainkat, vagyainkat, szeretetehsegiinket mintegy rajuk zudftjuk, Altaluk kfvanunk .valaki" lenni. S barmilyen szep szavaink, tetteink is volnanak a masok .szolgalataban", valojaban onz6 okok vezerelnek, bar ezek tobbnyire nem tudatosak. Ez az tit csak a martfromsaghoz, az ertelmetlen "onfelaIdozashoz" vezet. Tehat onmagunkat a szeretet szemszogebol kell szemlelni. Ekkor el tudjuk fogadni mind az ertekeinket, mind a hianyossagainkat. S ha ezeket ismerjuk, kepesek vagyunk a valtoztatasra, kepessegeink kibontakoztatasara, "rossz tulajdonsagaink" athangolasara, megszuntetesere. Aki onmagat szereti, hisz onmagaban, csak az kepes masoknak teljes erteku szeretet, megbecsulest, tiszteletet adni. Csak az kepes elfogadni, megerteni es onzetlemll segfteni - erte semmit sem varva - a masik embert.

Szeretni es szeretve lenni. Barmelyik hianyzik, igen komoly traumakat, sokszor visszafordfthatatlan allapotok, cselekedetek (peldaul "gy6gyfthatatlan" betegsegek, ongyilkossag) val6di okakent kell veliik szamolni, Az igazi szeretet az adas szeretete. Aki mindig azt varj a, hol, kit61, mikor, mennyi szeretet kaphat, az rendszerint csal6dik. Ez nem mas, mint nagyfokii egoitas. Ett61, ha meg is kapja, valojaban boldog, beteljesiilt sohasem lesz. Egyfel61 felti a mar megkapott szeretetet, vajon meddig tart? - tehat ekkor sem tudja elvezni, Masfeldl az allando varas egy nilfeszftett hianyallapotot eredmenyez.

188

•

,,soha semmi sem eleg" allapot uralkodik el. fgy aztan csak megelegedetlen, boldogtalan ahftoz6 lesz.

Az adas orome a masok orome. Ez a beteljesiilt szeretet. Ez ami felemel, es .massa tesz", A szellem s a lelek felszabadul az egoizmus bortonebol. Mindenkire, mindenre egyforman, egyetemesen arad. Ez az ugynevezett Kozmikus Tudat Szeretete. Olyan, mint a Nap sugarzasa. Allando.

E fogalomkorbe tartozik a dhaya, amely azonosulast, megertest, elfogadast, kegyelmet jelent. Hiaba igyeksziink szeretettel lenni onmagunkhoz s a tobbi emberhez, ha nem vagyunk kepesek megertest tamisftani a felmenild hibakkal, negatfvumokkal szemben. A megertes nem egyetertest jelent, hanem azt, hogy atlatjuk a problemat, nem csinalunk bel61e meg nagyobbat. A reagalas segno, konfliktus, hibamegold6 minden esetben. Nem elmarasztal6, dorongo16. Az azonosulas ezt segfti, mert belehelyezziik magunkat a masik emberbe, illetve aterezzuk allapotat. E kett6 hozza magaval azt, hogy minden elleniink iranyulo sertd, arto - akar tudatos, akarnem - szandekban a tudatlansagot latjukes a szeretet -segftes eszkozevel leszunk kepesek megbocsajtani, kegyelemteljesek lenni.

Hogy mindezt meg tudjuk val6sftani, igen nagy szukseg van a chama-ra, amely turelmet jelent. Ez azonban els6sorban nem a masik emberre, hanem onmagunkra vonatkozik. Nekem kell tiirelmesnek lenni mindenhez, mindenkihez mindig es minden korulmeny kozott,

Teljesftmeny-versenycentrikus, konfekcionalt civilizacios tarsadalmunkbol szarmazik turelmetlensegunk. Szinte mindent es azonnal keszen kapunk. Ezert aztan mindent cgyszerre es rogton akarunk megszerezni, birtokolni, megval6sftani es elvezni. Az egyikkel meg keszen sem vagyunk, de mar a masikon jar az esziink. A turelmetlenseg valaminek a hianyat, s az arra val6 torekvest jelenti. Megnyilvanulasi formaja rcndszerint auto-es heteroagresszfv, Ez pedig minden esetben valakivel vagy valamivel szembeni kiizdelem, hare. Ebben azonban benne van a kudarc, a vesztes lehetosege, Doigaink rendszerint az elsietettseg, a kapkodas, a nem megfele16 eszleles, a szetszort

189

figyelem, osszerendezetlen cselekves-akcio-reakcio kovetkezteben nem val6sulnak ugy meg, mint ahogy szeretnenk.

A legmagasabb sfk, a tudati sfk, amelynek meg kell hataroznia, iranyftania gondolkodasmodunkat, erzelmeinket, cselekveseinket. Ehhez segft a nyugalom, a Iazftottsag allapota, (Ez nem azonos az autogen treningekkel.) A lazftousag.a joga.fegalma szerint az egesz ember kulso-belsdhabitusarajellernzo. Ennek kovetkezrnenye a nyugalom, egyensuly, egykedvilseg allapota, Kizarolag csak ez lehet a biztosfteka a helyes Iatasnak, felismeresnek, ¢rz.ekelesnek es az ebb61 fakad6 megfele16 tevekenysegnek. Ebb6l az aspektusbol lehet onmagunkat, .. embertarsainkat es a vilag osszes dolgal helyesen felismemi es helyesen valaszolni. Ebb61 a minden iranyti nyugalmi tonusbol, tiirelmes voltunkkal.lehet es kell.kapcso16dpi mindenkihez es mindenhez. A kovetkezmeny, a val6di eredmeny fgymar biztosftott.

A megbocsajtas kepessege is ide tartozik, Ha a dolgokat okisagaban latjuk es nem kicsinyes eg6nk vezet, akkor vilagossa valik, hogy a letrejott negatfvum, a "bun" nem mas, mint tudatlansag (avidya). A meg nem bocsajtas elsosorban.a haragv6t sujtja,mert allandosnja benne a konfliktust es csak masodsorban a masik felt, akit lehet, hogy ez nem is erdekel. Ha ellenunk kovetett el valaki valamit, s ez bantja 6t, .biztosftanunk kell 6t teljes megertesiil1,kn51,a dolgok atlatasarol, valamint teljes es feltetel nelkuli szeretetunkrdl. fgy 6 is megszabadul a konfliktustol. Onmagunkat segftve, masokat segftiink.

A jama masodik elve a szatja (satya). Jelentese: totalis igazsag, igazsagossag, igazmondas, tartozkodas .a hazugsagtol nem-tettetes, kozlesi tapintat. Ez semmoralis e16fras.

Ahogy a felsorolas is mutatja, a szatja nem azonos a hazugsagtol valotartozkodastol, a nemhazudastol. A legtobben sajnos fgy ertelmezik. Ez nem azonos a szatja magasztos.rninosegileg sokkal magasabb szinnl ertelmevel. A nem-hazudas is. benne foglaltatik, de .ez csupan egy resz azegeszbol, Nyilvanvalo degradaciot kovetnenk el ezen teves ertelmezessel, s eppen a szatjat sertenenk meg.

A sat jelentese: igaz, tiszta, egyetlen. Arrol van szo, hogy az

190

embemek tisztaban kelliennie az igazsaggal, az egyetlen igazsaggal, amely a letezes alapja, az eredet, az oksag megragadasa, Amikor a dolgok felismerese a kauzalitason (ok -okozati viszony) alapszik, akar az atlatas az igazsagot eredmenyezi,

A kulvilag fele fordult tudat azonban a dolgok, targyak, fogalmak, szituaciok, gondolatok, szavak, tettek indft6 okat nem azok vegsd, a bensd lenyegiseguk alapjan ragadja meg, hanern akiils6, a felszfnes megnyilvanulasokat, a latszat okokat a felszfnenjelentkez6kben veljiik megtalalni, A .felszfnt" konnytl megfogni, pedig ezek is okozatok. Az igazsagkereses a fonal felgombolyftasahoz hasonl6. Peldaul a kerdes: "Miert haszrialsz sminket?" Vegyiik sorra a lehetseges valasz-okokat, ateljesseg igenye nelkul. Kozuluk nem is egy igen elfogadhat6nak tunik. Egyesek, mint resz igazsagok, val6ban benne is vannak, devalojaban egyik sem a vegs6 igazsag, az igazi ok, tehat nem az igazsag.

Az e16z61eg feltett kerdesre a valasz: .Hogy szep es elegans legyek". De valojaban ez-e az igazi ok? Gombolyftsuk fel. Valoban tetszeni akar? Nem. A magamutogatas? Nem. A figyelem felkeltese? Nem. Valamilyen hianyerzet? Nem. Szeretet utani vagy? Nem. Onbizalomhiany? Nem. Kisebbsegi erzes? Nem. Felelem? Igen. Att61 fel, hogy nem tetszik? Nem. Magaval elegedetlen? Nem. A valtozast kfvanja kesleltetni? Nem. Az elmulastol menekiiI? Igen. A halaltol fel? Igen. Ez a vegso' ok. Bar ez a vegs60k csak az individuum, a megsziiletett ember szamara vegso. Az igazi az, hogy az individualis tudat - am ely tevesen a testtel azonosftja magat, - meg nem ismerte fel, nem tette magaeva, hogy az egyen! lelek/szellem (dzsfvatman) a megtestesult szemelyiseg determinans tartalmi resze azonos a halhatatlan eredettel, az ABSZOUJT EGY-gyel (Atman)

A j6ga-gyakorlatok soran: az aspirans a felismeresen keresztul megszabadul a dualitastol a kiilonaII::is, a nem-egyseg hamis kepzetet61-,intuitfve raebred az egyseg realis lenyegere. fgy lesz kepes az individualis egot elszernelytelenfterii es feloldodni, beleolvadni a Kozmikus Tudatba; Ekkor totalisan felszabadul (moksa),

191

egyesul, eggyevalik (szamadhi) az egyeni lelek/szellem (dzsfvatman) a Vilag Lelekkel/Szellemmel,

Ezt Iehet tagadni, nem elfogadni, attol ez meg szatja (igazsag) marad.

A civilizalt ember szamara a halal csunya, borzalmas. Ezert allftja szembe vele a szepseget, Mivel a testevel azonosftja magat, kenytelen a rajta-benne tortend kellemetlen valtozasok vagy azok elokepzete miatt - amelyek igazi oka a szemelyiseg melyen ht1z6dnak meg, esetlegesen neha fel-felmeriilnek, felelmet keltve tudatosulnak - ellenuk kiizdeni. Eltereli a figyelmet, a feszultseget levezeti egy onfelhozo, onjutalmazo tevekenyseggel. Termeszetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek utan valaki ne lelje oromet es ne sminkeljen az egyenisegenek megfelel6 m6don. Bar a szepseg mindig a bensobol, magabol az emberb6l ered, a kiils6n csupan megnyilvanul.

A szatja a tudat felismer6, a tenyeket onmaguk valosagaban auato kepesseget jelenti. Ekkor a hatasok tiszta megjelenesukben kerulnek a tudatba, azokat az ego, az individualis leny erdekviszonyai nem torzftjak el. Tehat a valosagot ismerjuk meg altala . .S ha a valosagot, az igazsagot ismerjuk, akkor a dolgok helyes vagy helytelen voltat is meg tudjuk hatarozni, A helyes es a helytelen onmaga valosagaban, sallangok nelkul tarul feLEz pedig segft abban, hogy el tudjunk igazodni onmagunkban, a masik emberben es a vilagban, Ez az igazsag az Onvalo igazsaga, amely minden erdek felett all. Nem egy-egy individuum igazarol, igazsagarol vancsupan sz6, hanem a mindenre, mindenkire egyforman kiterjedo, s6t az emberen ttilnyiilo egyetemes, es a dolgok egyedisegeben, termeszeteben rej16 orok igazsagrol.

A szatja ellentete a hamissag, amelynek megjelenesi formaja a hazugsag, A hazugsag a Val6sag tagadasa. Ennek.kovetkezmenye csak konfliktusok sokasagat eredmenyezi. S aszenved6 alany mindig aZ,akar nyfltan, akar latensen, aki eltert az igazsagt61. Teljesen mindegy, hogy ez mennyire volt szandektalan vagy szandekos reszer61. Mivel megtette, szenved. Mert, ha mas nem is, de 6' tudja:

192

I

hazudott. E beaut teny minden esetben szembekerul a mindenkiben benne rejl6 Felsobbrendrl Ennel. A bens6 konfliktusnak meg akkor is rmlkodik hatasmechanizmusa, ha a hazugsag iigymond "j61 siilt el". A testben minden esetben - mindegy, hogy mil yen nagysagrendben - elettani valtozasok keletkeznek, s ezek valamilyen szerv vagy szervrendszer milkodeseben okoznak zavart. Kibillen az erzelmi egyensiily is, a tudatbanpedig egyrejobban kavarognak a gondolatok: rajonnek", visszaadjak", fejemre'olvassak", megszegyenftenek? stb. Teves az a nezet, hogy semmi negatfv valtozas nem jon letre. Csak kfviilr6l nlnik ugy, s akkor sem igaz ez, ha az elkoveto .buszke ugyessegere" .

Miert hazudunk? Mert nem ismerjuk, nem ismertiik fel, nem elveztuk a benniink lev6, de nem alkalmazott igazsag nagyszenl, fennkolt nyugalmat, S a bel61e szarmazo biztonsagerzetet, A harmoniaval, a tisztasaggal val6 egyesules oromet. A teljes ertektl szeretetet.

A masik ok magaban az egotol vezerelt emberben keresend6.

Illetve annak helytelen celjaiban, vagyaiban, igenyeiben, erdekeiben, elkepzeleseiben, elegedetlensegeiben, hianyerzeteiben, kisebbsegi erzeseben, szerepjatszasaiban, egysz6val onmaga nem-ismereseben keresend6. Hibaimat be nem ismemi, niltenni masokon, bizonyftani: "en is vagyok am valaki", elismeres-csodalat utani vagy; de ide tartozik a rosszindulat, az arras, a pletyka, a csalas, a masok kijatszasa, becsapasa, megsertese, onos erdekek megvalosftasa is. Ez a megva- 16sftott onrnegtevesztes.

Az amftas, a mellebeszeles, a hfzelges is a hazugsag egyik formaja.

A "szep szavak", mondasok, az erdekekbol va16 csures-csavarasa a szavaknak, onos erdekbol kenyszerft a hazudozasra, De a nagykepilseg, a hnisag is ebbe a kategoriaba tartozik, mert ez sem mas, mint onamftas.

A hazugsagok a. masik ember ellen iranyulnak, illetve nekik van cfmezve. Ez azonban a latszat, A valosag az, hogy onmagunk miatt terunk el az igazsagtol a "kicsi egonktol' vezetve. A legnagyobb kart az onmagunknak onmagunk altalletrehozott hazugsagok okoznak. S

193

rna ennek magasiskolajat fejlesztettiik ki. Ha valami nem sikeriil vagy helytelen, egeszsegtelen, vagy vezerelte irracionalitas, vagy miert nem val6sftottam meg, azonnal kesz a tokeletes .megmagyarazas''. Azonnal .Jogikusan bebizonyftjuk" mit miert nem. Hibaink elismereset nem merjiik vallalni. Pedig ez lenne az az alap, amely a katytibol va16 kikaszalodast segftene. Az ok, aneveles, amely nem tanftott meg az igazsag felismeresere, az igazmondas oromere. A hatalom, amely a .fejere szol, ki sz6t emel" zsarnoksagat erosftette a felelem felebresztesevel.

A kornyezet celba vevese oncehian eltorzftja a valosagot, az emberrel tortenest. Az ok, hogy tobbnek latszodjunk, mint akik vagyunk, vagy masok becsapasa segfti valamilyen erdekeink konnyebb megvalosulasat,

Az onmagunknak va16 hazudas a helytelen en-erzet megtartasat celozza - barmilyen aron -, hogy a felszfnen tudjunk maradni. Ez pedig a tudat elhomalyosultsaga miatt van. A latszatvilag halyoga a val6s vilag altali helyes en-tudatot fedi be. S ez meggatolja, hogy kialakulhasson az igaz, helyes szemleletmod, s az ezen alapul6 eletvitel. Peldaul, ha egy elerendo eel, dolog meg nem vales, akkor azt nemesak hogy nem lehet, de nem is ken valamilyen hazugsaggal el6bbre hozni. Ez esak hatraltat, energiat vesz eL Ki kell vami, illetve kemenyen meg kellerte dolgozni. fgy a tudat kitisztul, hiszen a tisztasag hatarozza meg. Letrejon, erosodik a viveka, a megktllonboztet6 kepesseg, a helyes realitas, A tudatnak ebben a felszabadult allapotaban, a tisztasag-egyenesseg allapotaban marsokkal konnyebb realizalni a celt a helyes m6don, hiszen minden energiank ezt szolgalja.

Amikor az ember helyesen, valosagszerden, a realitas talajan an, akkor fel tudja merni teljes szemelyiseget. Hazugsag nelkul, Vagyis a szatja, az igazmondas az onlsmeret egyik alappillere. Amikor ide eljutunk, akkor a kiils6 es bels6 biztonsagerzetunk letrejon, letbiztonsagunk van. Ez nem az anyagi vilag letbiztonsagat jelenti, hanem a megtisztult EN szemelyes vilaganak letbiztonsagat. Ekkor eggye

194

I

valik a gondolat, a szo, a tett. Ezeknek mindig meg kell felelni a val6s tenyeknek. Ramakrishna mondta: "Az ember szfve es ajkai azonosak". Ez az igazi szellemiseg.

A hazugsag a valosag megtagadasa, emlftettiik. Ez mindenfelekepp negatfv, hamis. Folbonthatja azt a picike egyensiilyt, ami meg a rna embereben talalhato. Ezert nincsenek .kegyes" es .szuksegszenf hazugsagok. Viszont ertelmes gondolkodas, szituacioteremtes, preventfv magatartas van. S van meg egy, a hallgatas. A csendben mindig ott van az igazsag. Aki hallgat - es ertelmetlenul, feleslegesen .nem jar aszaja'' -azacsendben meghallja az igazsagszavat. Kepes felismemi es a felismerten feliilemelkedni. A felismert igazsag azonban a felismer6 igazsaga es nem biztos, hogy a masike is az. Tehat nem kell .Jgazunkat" a masikra kenyszerfteni es bizonygatni. A joga bolcselete azt mondja: igaz-e.vamit mondanal, s ha az is, ertelme, haszna.van-e, hogy elmondd, S ha van, akkor megtalaltad-e a kozles formajat? Csak szeretettel, nyugodtan, ne arto szandekkal sz61j. S mindaddig, amfg fgy nem tudsz, maradj csendben. Es ha mar tudsz, esak a lenyeget, szemelytelenul.

A szatja fogalomkorebe tartozik az 6szinteseg, az arajawa. Vagyis nemesak akkor kell az igazsaghoz ragaszkodni, ha mondunk valamit magunkr61, hanem akkor is, ha kerdeznek t61iink valamit. A valasz azonban barmennyire igaz is, kfrneletlen, a masik embert megbanto, megalazo, fajdalmat.okoz6,az ahimszaval szembenallo nem lchet. A valaszban- ha masokrol van sz6 - mindig a szeretet es a segft6 szandek kell, hogy dominaljon. Ha onmagunkrol vanszo, esak annyit es ugy kozlunk, amennyi epp szukseges. Felesleges a masik embert gondjainkkal, bajainkkalvagy epp nilarado oromunkkel terhelni. Dolgainkat onmagunknak kell megoldani. Azonban, ha mi szorulunk segftsegre, olyan embertkell keresni, aki val6ban tud es akar is segfteni, Hozza viszont teljes 6szinteseggel kell fordulni, ha azt szeretnenk, hogy segftsegunkre tudjon lenni. A vegrehajtast termeszetesen ekkor is onmagunknak kell elvegezni.

Sz6lni kell a tapintatr61 is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kozle-

195

seink feleldssegteljesek, nem bantoak, a masik embert figyelembevev6ek. Hanem azt .is, hogy kfvancsi, felesleges .. erdeklodesunkkel" nem torunk be a masik ember eletebe. Ostoba "tudasvagyunkat" kielegftendd kerdeseinkkel, amel yek a maganeletre, az intimszferakra, szituaciokra vonatkoznak, sohasem terhelhetjuk.zavarhatjuk meg a masik embert. (Magyarorszagon ez a .feldentes" .igen nepszeni, ktilfoldon pedig a legnagyobb illetlensegek koze tartozik.) Akit esak ez erdekel, aki esak e tema kOM forog, igennagy "szegenysegi bizonyftvanyt" alIft ki onmagarol, mar ami a humanitast, a tudasanyagot, a kulturaltsagot illeti. Emogott rendszerint az "onmagammal nem merek szembenezni" tezise hUz6dikmeg. Ugyanis.tamlg masok vannak a .porondon", addig sajat dolgaim nem kenilnek felszfnre. "Mas szemeben a szalkat is, magaeban a gerendat sem" -mondja nagyon talaloan a kozmondas, S ha a masik eleteben valamikivetnivalottalal, diadalittasan erkolcsileg felette allonak, tobbnek kepzeli magat. Ez a pletyka anatomiaja. Sivar, oles6, ertelmetlen onamft6 tnikk ez onmagunkkal szemben. Az ilyen ember megerdemli, ha .figyelmes erdeklodesere" elutasftas a valasz,

Minden ember szabad, tehat 6 donti el, mit mond ki es mit nem, s azt is, hogyan. A szabadsag azt is jelenti, hogy felelosseg, s ennek jegyeben allokki az igazsag mellett. Nem azertkerulom a hazugsagot, mert rajohetnek "a hazug embert hamarabb utolerik, mint a santa kutyat" - es kulonfele buntetesben reszesulhetek, Egyszenlen azert, mert felfogtam teljes ertelmetlenseget, hiszen szembenall a valosaggal, tehat onmagammal is, sez a letem, biztonsagerzetem, onmagamba vetett beestiletes hitem kerdojelezem meg, illetve vesztem el. Eletdnket ugy kell iranyitani, hogy mast ne, esak az igazsagot kelljen mondani. A tisztult szellerml emberben esak az Igazsag es nem a hazugsag uralkodhat. A hazugsag, igazsagtalansag mindighianyerzetetfejez ki. Tehat onmagunkban letre.kellhozni - nevelni anem hianyerzetet, vagyis a megelegedettseget, egyensdlyt, Err6i a nijama elveknel b6vebben lesz meg sz6. A szutra hangsulyozza: sem gondolatban, sem szoban, sem tettben ne teny az igazsag ellen.

196

Akiben megszilardult az igazsag, a nem-hazudas elve, annal a szandek, vagyis a gondolat mar maga a eselckedet es egyben a "gytimolcs" is.

A harmadik ely az aszteja, Jelentese: meg nem kfvanas, nem lopas, tartozkodas a masok mindenfele tulajdonanak elveteletol.

"A remenykedesszazbilinesevellekotve, atengedve magukat a kejnek, a haragnak, .erzeki gyonyorok kielegftesere torvenytelen modon iparkodnak vagyont gydjteni" - frja a Bhagavad Gfta (XVI./12.) Az anyagi vilag talmi csillogasaba belefeledkezett, ertelmet vesztett ember, aki az anyagi j61ett61, a gazdagsagtol remeli elete beteljesedeset szuksegszeruen alakftotta kionmagaban - bar teljesen onmaga karara - a megszerzes, a birtoklas, a tulajdon vagyat,

Ez eseteben mindenkire es mindenre kiterjed. A termeles altal felkfnaltjavak oriasi mennyisege, valtozatossaga s az altaluk nyiijtott "orom", ezek minel tobb megszerzesere serkent. Ezt mestersegesen felporgetik az ujabb es ujabb figyelemfelhfv6 reklamok. Az igenyek hatalmasra n6ttek, a vagyak szinte parttalanna valtak, A javak megszerzese penzbe kerul, s ez nem all mindenkinek egyforman rendelkezesere, A tarsadalom szegenyekre es gazdagokra osztott. Letelmenyt biztosftova lepett e16 az anyagi javak tomege. A .minel tobb mindened van, annal jobban vagy valaki" - szemlelete alakult ki. A rna emberet tobbsegeben a hianyerzet jellemzi. E hianyerzetet, birtoklasi vagyat, negatfv Ietelmenyrprobalja kielegfteni a javak megszerzesevel, s ha ezbeestiletes uton nem val6sfthat6 meg, azok megszerzese miatt a Iopastol sem riad vissza, Termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy a masokjavaina~ eltulajdonftasanak egyetlen kizar6lagos oka a penzhiany, a szegenyseg lenne .. A lopas az anyagi vilag torvenyei szerint tortenik, A szerzes, a'birtoklas es az ebb6i ad6d6 torz orom, amelyamellett, hogytalmi, meg iddleges is. Rovid idejil, mert amegszerzes utani az "en tulajdonom" az "enyem" tudata keves id6tartamra sz6l a megszerzettel kapcsolatosan.

A kielegfthetetlen igeny hamarosan uj megszerzend6re iranyftja a figyelmet. Az ember meg valojaban meg sem ismerte, meg igazi

197

kapcsolatba nem is kerillt (i."birtokk(il", marls ujabb utan kutat. Tehat igazi, beteljesi.ilt, taaos orome valojaban nines.

A kezdeti orom hamarosan uromme valtozik. A lopottcjoszag" ugyanis csokkenti es .nem noveli a biztonsagerzetc; Szarmazasat titokban kell tartani, amely csak hazugsaggal.lehetseges. Alland6an resen kellienni, felni att61, hogy valaki rajon, felismeri, leleplez6dhet. S ott vannak meg a lehetseges erkolcsi, tarsadalmi.jogi szankei6k. A legnagyobb buntetes pedigaz, amely magaban az emberbenyan mar a tett elkovetese kigondolasakor, elkovetesekor es a "beteljesiiles" ulan. Az igazi Bens6 En-t nem1epet elhallgattatni. Az mindigjelen van es a testi-lelki-szellemi egeszseget a legkuldnbozobb medon assa ala. Meg akkoris, ha ezt maga a szemely sem es a kulvilag sem tudja azonosftani, osszefuggesbe hozni. A bun magaban hordja a buntetest. S ehhez meg jogra, tarsadalomn; sines szukseg. Sajnos, a moralistak mindent kfvulrdl kfvannak latni.meghatarozni es betartatni. Pedig az igazi etika belul van, magabanaz emberben, Ennek a megsertese rombolja az individuum bens6 erteket, Azanyagi j6let illuzionalis tudata valojaban csak talmi oromok, lopott boldogsagok, de annal tobb kellemetlenseg, szomonisag, szenvedes kiindulopontja, Az Igy .nevelt" szemel yiseg keptelen megbfrk6zni a kills6 es bens6 ellentetevel.

Az anyagi javak birtoklasa, meglete a tudatban az allandosag, az or(jkkeval6sag hibas kepzetet kelti, A "szerzett" a biztonsagerzet latszatat kelti, ezpedig irrealis letelmcnyt. Ezert kfvan minel tobbet es tobbet egyenes vagy gorbe uton.i;lz ember .. A lctbizonyossag()t,az orok letezes tudatat pr6baIJa magaval elhitetni. Pedig a .lct veges. Ragaszkodunk. Az elethez. S ezt megtanani -hiszpk - az anyagi jayak segftenek. Pedig halalunkkor semmit sem vihetilnkmagunkkal. Ahogy jottiink, ugy tavozunk. Ezt kell tudni es elfogadni.

A topas egyben ragaszkodas is. Olyan vagyilkhoz, v~gykepzetekhez, igenyekhez, illuziokhoz, ame1yek hamisak.ertelmetlenek. Elfatyolozzak a tiszta tudatot, Eze]; realizacioja a lopasban csiicsosodik ki.

198

I

A lopas valojaban mindenesetben onmagam meglopasa. Lehet, hogy ,Javakban gazdagszom"; Megis onmagam nyugalmat, megelegedettseget, biztonsagat, emberi crtckct lopom meg. Ez az igazi lopas. A'tobbi esak manifesztacio.

Azaszteja nemesak megfoghat6 dolgokra, hanem szellemi termekekre is - eszme, elgondolas, terv, felfedezes, feltalalas, mifveszeti elkepzelesstb. - egyarant vonatkozik. Mindarra, ami mastol ered. Ez is onamftas, a valosag tagadasa, hazugsag. Nehezfti, meg is akadalyozhatja az onmegismerc folyamatot, a meglevo CS egyre er6sOd6 tudati-emocionalis komplexumok oldasat, az abb61 val6 kijutast, Olyan negatfv strategiai, elharftasi m6dokat termel ki, amelyek az egyensiily latszatat keltik, valojaban eppen eUenkez6je kovetkezik be.

A nell ragaszkodas az anyagi'[avakhoz, az igenyekrol val61emondas nem egyenertektl az aszketikus szegenysegi fogadalommal. Ez a szannyaszikra, a szerietesekre vonatkozik. Az atlagember szamara a realis szuksegletek kielegfteset - a megfelel6 mertek szerint - jelenti, de nem a felesleges gylijtcst.

A j6ga szutra a nem-ragaszkodassal, a nincstelenseggel kapcsolatosan fgy Ir:

A'nincstelenseg onkentesvallalasa az intuitfv megisrneres bels6 gazdagsagat adja a "keskenyut()njar6 zarandoknak". Ha nines semrnilye, goIidolatait, elmejet azok nem zavarjak. Tiszta, felszabadult, teljesen szabad marad. Igy a benS6 rnegerzd-raerzd-megeld-felismerd kepessege ki tud. alakulni es meg tud szilardulm. Aza~yagi javak feltese nem okoz benne zavart. Mindent egyenldnek lat. Mert tudja, hogya vilag dolgainak hatasaicsupan elmejeben jelentkez6 min6sitesek, s ezt vivekajaval, megkiilonooztet6 kepessegevel tudatosan alakftja, hatarozza meg. VaI6jaban nem az anyagi javaktol, azok felhalmozasatol lesz valakigazdag,boldog, hanem bens6, igazi ertekeito], amelyek mind az egyenmind az ossztarsadalom javat, evoliici6jat szolgalja,

199