Az ANNALES-ISKOLA

generációi
 XX. század során: szemléletváltás a
történettudományban:
• Új témák, új módszerek kerültek előtérbe, a
társadalomtudományokkal kölcsönösen hatottak
egymásra
• Amiről ma szó lesz:
• hogyan alakult ki és milyen irányzatokhoz köthető a
történettudományon belül ez az össz-
társadalomtudományi, interdiszciplináris közeledés?
• Milyen irányzatok foglalkoznak azzal, hogy a régen élt
hétköznapi ember gondolkodásmódját vizsgálják.
 Mi volt korábban?

• Mit hívunk még ma is sokszor „történelemnek”? (lásd

középiskolai oktatás:) Politikatörténet: uralkodók,
politikusok vezette kabinetek története, olyan kiemelt
pontokkal, mint a trónra lépés, csaták, uralkodók halála,
• Ez egy eseményközpontú diplomácia- és hadtörténet.
Nem csak ez létezett persze, volt mellette
művészettörténet, kultúrtörténet is, de ezeket is
elsősorban a különleges, a kiemelkedő teljesítmények
érdekelték (a jelentős, és nem az átlagember, a Mona
Lisa és nem a börtönök falán megmaradt graffiti)
 ANNALES-ISKOLA, 1929

• Az első olyan történettudományi irányzat, amely

programszerűen kezdett foglalkozni egy másfajta
szemlélet behozásával.
• A név egy folyóiratcímből származik, melyet 1929-ben
alapított Lucien Febvre es Marc Bloch: Annales
d’Histoire Économique et Sociale. (Gazdaság és
társadalomtudományi évkönyvek) – ez azóta is létezik,
némileg más címen.
• Nem ez az egyetlen fontos vonulat a francia
historiográfiában, de ez a legismertebb, leginkább őket
fordítják
 Annales: „Új iskola,” de ez vicces, mert
lassan ünneplik a 80. évfordulójukat
• Inkább közös szellemiség mint iskola.
• Intézmény, melyhez köthetők: École Pratique des
Hautes Études (VI. section) → ahol az Annales iskolához
tartozó kutatók (Lucien Febvre, Fernand Braudel,
Georges Duby, Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy
Ladurie) és más területeken híressé vált
társadalomtudósok egymás mellett dolgoztak (Roland
Barthes, Michel Foucault, Jacques Lacan, Pierre
Bourdieu, Claude Lévi-Strauss),
• Világszínvonalú szellemi műhelyről van szó
• Később az Annales átkerül: Écoles des Hautes Études
en Science Sociale (EHESS)
 Előzmények – 1: A társadalomtörténet mint
társadalomtudományos történelem
• A társadalom tudományaként felfogott szociológia önállósulása
a 19. és 20. század fordulóján Franciaországban és
Németországban (utóbbiról a jövő órán lesz szó).
• Emile Durkheim (1858-1919), francia szociológus,
antropológus.
– A társadalom jelenségeinek tudományos kutatása, a modern és a
primitív társadalmak vizsgálata.
– A társadalomnak mint rendszernek, a kollektív jelenségeknek
önállóságot tulajdonított az őt alkotó egyénekhez képest. Például az
öngyilkosság esetében, bár egyénhez kötődő cselekedetről van szó,
megmutathatók társadalmi összefüggései, közösségi feltételei.
– A társadalmat összetartó mechanizmusok, kapcsolatok vizsgálata:
• a munkamegosztás szerepe (mechanikus és organikus szolidaritás),
• a vallási formák szerepe, a morális értékek összetartó ereje.
• az anómia (normavesztés) problémája a modern társadalomban.
• A társadalmi munkamegosztásról, Az öngyilkosság és A vallás
elemi formáinak vizsgálata a három fő műve
 Előzmények – 2:
a 19. sz-i történettudomány kritikái
• Durkheim és tanítványai kétségbe vonták a történelem
elsőbbségét, s azt inkább csak történeti tényeket szállító
segédtudománynak gondolták.
• Bírálták a történettudomány „három ködképét”,
– a politikai eseménytörténet, illetve
– az egyén középpontba állítását és
– a kronológiához avagy a történelmi események esetlegességéhez
való ragaszkodást a rendszerszerű összefüggések kutatása helyett.
• Az eseménytörténeten és a kiemelkedő személyiségek
szerepén, a tudatos motívumokon túllépő
társadalomtudományos kutatás, a társadalmi jelenségek
széleskörű vizsgálatának, rendszerszerű összefüggéseinek
hatása a történetírásra.
 Az Annales kritikája a hagyományos,
pozitivista eseménytörténet-hangsúlyú
történetírással szemben:
• Az mesterséges dátumokat, időkereteket és
kronológiákat használ, elrejti a történelem fontos
mozgásait – gazdasági, demográfiai, társadalmi,
kulturális folyamatokat. Metaforaszerűen ezt úgy
fogalmazták meg, hogy ha a történelmet úgy képzeljük
el, mint a tengert, akkor a hagyományos megközelítés a
látványos, de sokszor gyorsan elülő hullámokkal
foglalkozik, melyek többnyire nem is érintik a tenger
mélyét, míg ők ehelyett a Golf-áramlat iránt érdeklődnek,
ami állandó marad a felszín változásai ellenére.
• Az eseménytörténeti megközelítés támadása azt
jelentette, hogy a történelmi jelenségeket ne egymást
követő, szétszabdalt momentumok mesterséges
láncolatának tekintsük, hanem a hosszú időtartamú
folyamatokra koncentráljunk.
• Nem az eseménytörténettől való megszabadulás volt
tehát a cél, hanem annak hangsúlyozása, hogy a
jéghegy csúcsa nem tanulmányozható a jéghegytől
elválasztva.
• Nem elegendő a kiemelkedő történeti figurákat vizsgálni
→ a gazdasági és társadalmi történéseket a névtelen
tömegek és a nagy emberek egyaránt alakítják
• Ami érdekli, foglalkoztatja őket, az a „longue durée”, a
hosszabb időtartam, azok a dolgok, melyek hosszabb
időszakokon keresztül meghatározzák az emberek
életét.
 Új témák - 1

∀ → ezek közül sok ma már nem tűnik forradalminak, de

akkor az volt!
• klíma, ökológia, földrajz, éghajlat → pl. a középkor
során volt egy ún. „kis jégkorszak”, ennek milyen hatásai
lehettek az emberek életére, a földrajzi adottságok
meghatározzák egy terület védelmét, a hadászati
stratégiákat, stb.
• demográfia, társadalmi szerkezetek → pl. család,
lovagkor → ezek hosszú időtartam alatt (longue durée)
lejátszódó folyamatok, nem tisztelik a politikatörténet
időhatárait (pl a generációk egymás mellett élése a
családban)
 Új témák - 2

• - melyek foglalkoztatták őket, majd a későbbiekben ők vagy az

„iskolához” nem kötődő történészek részletesen foglalkoztak
vele:
• gyermekkor (→ Aries), hogyan viszonyulnak a gyerekhez,
mennyire tekintik önálló életszakasznak, nevelés (büntetés) és
érzelmi viszonyulás a gyermekkorhoz, stb. (források: teológiai,
neveléstechnikai kézikönyvek, képi ábrázolások)
• őrület (→ M. Foucault), melyik társadalom mit tekint
abnormálisnak és hogyan szankcionálja
• halál, mennyire tekintjük természetesnek, hogyan
viszonyulunk hozzá, együtt maradunk-e haldoklóval, vagy
elszigeteljük.
 Új témák - 3

• álmok, gesztusok, memória (pl. hogyan emlékeznek

egy olyan korban, amikor nincs még írásbeliség, milyen
mnemotechnikai segédeszközöket használnak)
• rítusok (→ Rois thaumaturges, Gyógyító érintés, M.
Bloch – lásd lejjebb)
• mentalitástörténet, agrártörténet,
táplálkozástörténet, öltözködéstörténet, anyagi
kultúra – tipikusan olyan témák, amelyek csak a hosszú
időtartam alatt változnak
• Összefoglalva: szemben a politikatörténet
dominanciájával, gazdaság-, társadalom- és
mentalitástörténet
• megközelítésükben interdiszciplinárisak, és
integrálják más területek eredményeit: pszichológia,
antropológia, gazdaságtörténet, éghajlattörténet,
szociológia, statisztikai gazdaságtörténet.
• Statisztikák felhasználásával egyfajta kvantitatív
történetírást folytatnak (ez az ’50-es, ’60-as években vált
elterjedtté) – később azonban inkább olyan, kifejezetten
kvalitatív megközelítések irányába mutat a kutatás, mint,
a mikrotörténelem (lásd egy későbbi órán).
 Új források
• Részben ismert, korábban is használt források újraolvasásával-
újraértelmezésével dolgoztak, részben új forrás-típusokat
használtak: térképek, tárgyi eszközök, mezőgazdasági földek
elrendeződése, település alaprajz (szemben a korábbi
nagyrészt krónikákra, visszaemlékezésekre, diplomáciai
iratokra támaszkodó törtírással)
• 1. példa: régi forrás újraolvasása: pl. leíró forrásokból nem a
megtörtént tényeket igyekszik rekonstruálni, hanem a szerző
tér vagy idő fogalmát, vagy levelezések keltezéséből a
híráramlás gyorsaságát
• 2. példa: új források: Braudel a kereskedelmi levéltárak anyagát
használta az állami archívumok helyett,
• És minderről az Annales nem elméleti cikkeket szándékozik
írni, hanem gyakorolja a dolgot, kutatómunkák sorában – nem
csupán teoretikus program tehát, hanem a gyakorlatban is
művelt történettudomány
 Mentalitástörténet
• A mentalitástörténet „a mindennapi, a gépiesen
beidegződött cselekedetekről ad képet, azt kutatja, ami
személytelen az egyén tudatában, ami közös Caesar és
a legutolsó légionárius, Szent Lajos és a legszegényebb
paraszt, Kolumbusz Kristóf és akármelyik matróza
gondolkodásában” (LE GOFF, A mentalitástörténet
problémái, Világosság, 17 (1976): 683-689)
• Pl. XIV. századiak viszonya a pestishez → alapja a
betegség és bűn évszázados azonosítása, Rois
thaumaturges – hogyan maradhatott fenn évszázadokon
keresztül az a hit, hogy a francia király puszta érintéssel
tud gyógyítani?
• Le Goff: a mentalitástörténet egyfajta történeti
pszichológia, tárgya a mindennapi gondolkodás
 Az Annales generációi - 1

• 1. generáció: Marc Bloch (1886-1944) és Lucien Febvre

(1878-1958) alapítják a folyóiratot Strasbourgban, már
korábban is meglévő törekvéseiknek kívánnak fórumot
teremteni, példájuk a földrajztudomány, szociológia
• Ahogyan említettük, a korábbi pozitivista politikatörténet
központú eseménytörténettel szemben komplexebb
történelemkép – interdiszciplináris megközelítés, és a
források csoportjának kitágítása
 Az első szám beköszöntője:
• „Míg a történészek régi jól bevált módszereikkel vizsgálják a
múlt dokumentumait, addig egyre többen és többen
szentelik magukat, néha lázas elkötelezettséggel, a jelenkori
gazdaságok és társadalmak tanulmányozásának: a két
területen munkálkodók csoportja arra teremtetett, hogy
megértsék egymást, mégis legtöbbször úgy kerülnek
kapcsolatba, hogy nem ismerik a másikat. És ez még nem
minden. Magukat a történészeket is, akárcsak a jelen
kutatóit, számos válaszfal különíti el ... (...) A falak olyan
magasak, hogy gyakran elzárják előlünk a kilátást.” Idézi:
Sonkoly-Czoch, Társadalomtörténet – Másképp, 11. old.
• A cél: ezeknek az egyes társadalomtudományokat
elválasztó válaszfalak felszámolása
 Marc Bloch (1886-1944)
• Strasbourg, majd Párizs, a Sorbonne gazdaságtörténeti tanszékén
professzor
• Középkorász, a Meroving kor a kutatási területe
• A gyógyító érintés – honnan jön a hit, hogy a francia királyok
érintéssel gyógyíthatnak? „Egy csoda totális története” a 11-től a
18. századig (korszakokat átfogó kérdés: longue durée). Az, hogy
ez a hiedelem egy egész ország számára elfogadható volt,
mentalitástörténeti kérdés. A kor történészei számára ez szokatlan
és marginális téma, pedig nem kevéssé határozta meg a politika
és diplomáciatörténetet is, hiszen az uralkodói propaganda épült rá
Fro-ban és Angliában is.
• A történész mestersége – módszertan, a történetírás indítékai és
eljárásai
• A feudális társadalom – átfogó kép a középkor társadalmáról,
mentalitásáról
 Az Annales generációi - 2

• Az Annales-ból a 2. vh. után lesz „iskola”: ekkor jön létre az

École Pratique des hautes études VI szekciója
• 2. generáció, Fernand Braudel, elsősorban gazdaság és
társadalomtörténet, főként makroszintű társadalmi és
gazdasági struktúrák érdeklik,
• Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II.Fülöp
korában, első megjelenés: 1949; magyarul 1996
 Hármas idő szemlélet:
földrajzi, társadalmi, egyéni
• Gonosz kritikák szerint: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II.
Fülöp korában éppen II Fülöpről szól a legkevésbé
• Valóban, az első két kötetben Fülöp alig szerepel.
• Ennek oka, a könyv szerkezete, amelyben hármas időszemlélet
érhető tetten :
• 1. Kötet – a földrajzi idő – az ember és a környezetének
kapcsolata, alig változó, szinte mozdulatlan történelem léptéke.
Braudel: „nem mellőzhettem ezt a szinte időtlen történelmet, amely
az embert az élettelen dolgokhoz kapcsolja…”
• A környezet, a félszigetek, hegységek, fennsíkok, síkságok, a
hegyek adta szabadság, hegylakó a városban, alföldek, malária, a
part menti hajózás, partszegélyek, halászok és hajósok, Szahara,
évszakok, téli pihenők, a hajózás szünetelése, nyári járványok,
hajózás: tonnatartalom, városok
• Mindez alapvetően meghatározza az eseménytörténetet
• 2. kötet: a társadalmi idő, társadalom, gazdaság, államok, kultúra
(át)alakulásainak léptéke, amit „társadalomtörténetnek is
nevezhetnénk,” ha ez a kifejezés nem volna lefoglalva másra.
• „Hogyan mozgatják meg ezek a mélységi hullámok a mediterrán
élet egészét?”
• közös sorsok – általános trendek, a távolság az első számú
ellenség, mire a levél megérkezik, a tenger méretei: a
rekordsebességek, a hír luxuscikk, összevetés a mával,
demográfia: 60-70 millió ember világa, a gabona válságai,
tojástörténet, szegénység és banditizmus, kultúrák: görög,
moriszkó, török, zsidó, flották, határmenti erődítések háborúi,
kalózkodás, a keresztények kalózkodása
• 3. kötet: az individuális idő, tulajdonképpeni eseménytörténet: a
felszíni történések, események ideje, a kavargó felszínnek és a
hullámoknak a története, „amelyeket a dagály tengermozgása
hordoz. Ez a történelem rövid, gyors, ideges rezgésekből áll.”
• Itt megint a fent említett Golf-áramlatos metafora működik
• E könyvben jól láthatók az Annales megközelítésének
legfontosabb jellemzői: a történeti földrajz hatása,
melyet már Bloch és Febvre korai munkái jeleznek.
• A globális megközelítés, vagy a szociológusok és
antropológusoktól „kölcsönzött” holisztikus
szemléletmód.
• A hosszú időszak vizsgálata (’longue-durée’) (pl az,
hogy az évszakok hogyan határozták meg a hadviselést,
nem aszerint változik, hogy milyen uralkodóváltások
vannak a politikatörténetben, vagy az, hogy a magas
gyermekhalandóságnak milyen hatása van a névadási
technikákra, megint csak nem változik a politikatörténet
évszámai szerint)
 Az Annales generációi - 3

• 3. nemzedék: Emmanuel Le Roy Ladurie, Jacques Le Goff,

Jacques Revel
• ’70-es és ’80-as évek: szembefordulva a makroszemléletű,
struktúrákra összpontosító megközelítéssel, új érdeklődés: a
kisemberek tapasztalatai, megélt élete – (kulturális!)
antropológusok bevonják a történeti forrásokat – nagyon
jellemző műfaja a kis közösségek, egyedi történetek vizsgálata,
amelyek betekintést engednek valami általánosabba
• Legközelebb (2 hét múlva) megnézzük ezt a generációt, és
továbblépünk a történeti antropológia és mikrotörténelem)
irányába)
 Magyar recepció
• ‘45 előtt, alig, szinte kizárólag Hajnal István műveiben
(írástörténet, várostörténet, a Kora Újkor története),
• ‘45 után: bár a marxizmus segíthetné a recepciót (közös a
gazdaságtörténeti-társadalmi érdeklődés), de mégse,
• Az Annales 1966-tól kezdve rendszeresen küldött
Magyarországra történészeket: kétnyelvű konferenciák,
néhány alapművet lefordítanak
• ’90-es évek: Mikrotörténelem sorozat (Osiris), többször
feltámasztva
• ELTE: Atelier: tanszék-szerű intézet, amelyben graduális és
doktori hallgatók az Annales szellemiségében kutatnak
 Magyar nyelvű bibliográfia
• Benda Gyula – Szekeres András (szerk.): Az Annales.
Budapest, L’Harmattan – Atelier, 2007.
• Sonkoly-Czoch, Társadalomtörténet - Másképp
• Bloch, M. A történész mestersége. Budapest, 1996.
• Duby, Georges. Folytonos történelem. Budapest, 2000.
• Le Goff, J. Visszatérések a mai francia történetírásban.
BUKSZ 2000/2. 192-197.
• Stedman Jones, Gareth. „Egy másik
társadalomtörténet?” BUKSZ 1999/2. 217-224.
• Klaniczay Gábor, Szijártó István, Gyáni Gábor,
Szekeres András cikkei a BUKSZ számaiban