ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék 2

1 Bevezetés 4
2 Az élet és a halál biztos jelei 7
2.1 A halál definíciója 7
3 Cardiopulmonális reanimáció 8
3.1 A l a p s z i n t ű újraélesztés 8
3.2 Segélykérés 10
3.3 H i b á k és s z ö v ő d m é n y e k az újraélesztés s o r á n 11
4 Felső légúti elzáródás 11
5 A fájdalom 13
6 Collapsus és shock felismerése, ellátása 14
7 Insolatio, h ő s é g collapsus tünetei, ellátása 15
8 Eszméletvesztéssel járó görcsös állapotok felismerése, ellátása 16
9 Mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk 17
10 Rovarok csípése 19
10.1 Veszélyes pókfajok 19
10.2 M é h , darázs 19
10.3 Kullancs 19
11 Vízből mentés 20
11.1 Klasszikus fulladás 20
11.2 M á s o d l a g o s fulladás 20
11.3 K i m e n t é s lépései 21
12 T r a u m a t o l ó g i a i e l s ő s e g é l y n y ú j t á s 21
12.1 Sebzés fogalma 23

2
 TARTALOM

12.2 R á n d u l á s 23

12.3 F i c a m 23

12.4 C s o n t t ö r é s 24

12.5 B o r d a t ö r é s 24

12.6 G e r i n c t ö r é s 24

13 Vegyi s é r ü l é s e k 25

1 4 H ő okozta s é r ü l é s 25

14.1 É g é s 25

14.2 Fagyás 26

15 V é r z é s 26

15.1 Vérzéscsillapítás 26

15.2 Speciális v é r z é s e k 27

16 S z e m é s z e t i balesetek és e l l á t á s u k 28

16.1 Idegen test 28

16.2 Ívfény 28

16.3 T o m p a s z e m s é r ü l é s 28

16.4 Á t h a t o l ó s z e m s é r ü l é s 29

16.5 M a r ó s z e r okozta s z e m s é r ü l é s e k 29

17 Á r a m ü t é s , v i l l á m c s a p á s 29

17.1 Az á r a m hatása 29

17.2 Á r a m ü t é s ritka f o r m á i 30
18 K i m e n t é s t s z o l g á l ó e l j á r á s o k 30

18.1 Rautek-féle m ű f o g á s 31

18.2 Bukósisak eltávolítása 31

19 F e k t e t é s i m ó d o k 32

19.1 Vízszintes h a n y a t t f e k v ő h e l y z e t 32

19.2 H a n y a t t f e k v ő helyzet megemelt fejjel 32

19.3 H a n y a t t f e k v ő helyzet felhúzott lábakkal 32

19.4 Trendelenburg helyzet 32

19.5 F é l ü l ő helyzet 33

19.6 Stabil oldal fekvés 33

3

1 Bevezetés
A bajbajutottak m e g s e g í t é s e ősi ö s z t ö n ,
olyan erkölcsi parancs, amely e g y i d ő s
az e m b e r i s é g g e l . R é g é s z e t i leletek és
k ü l ö n b ö z ő feljegyzések t a n ú s k o d n a k arról,
hogy a segélynyújtás egyes fogásait a k o ­
rábbi korokban is i s m e r t é k .
A segítségnyújtás t á r s a d a l m i i n t é z m é ­
nyeinek fejlődése soha n e m váltotta ki
és e z u t á n sem helyettesítheti a hirtelen baj­
ba k e r ü l t mellett lévő, a b e t e g e t / s é r ü l t e t
elsőként észlelő, alkalmilag s e g í t ő t e v é ­
kenységét. T e h á t az á l l a m p o l g á r o k é r d e k e
az, hogy legyenek k é p e s e k az é l e t v e s z é ­
lyes és a s ü r g ő s beavatkozást i g é n y l ő
állapotokat felismerni és tudjanak
szakszerű elsősegélynyújtó beavatkozá­
sokat e l v é g e z n i . E n n e k é r d e k é b e n a
rendszerszerű segítségnyújtást végzők
mindig is k ö t e l e s s é g ü k n e k t a r t o t t á k az
elsősegélynyújtás e s z m é n y é n e k terjeszté­
sét és s z é l e s k ö r ű oktatását. Ma is igaz
a megállapítás, hogy e g é s z s é g k u l t ú r á n k ,
ezen belül az elsősegélynyújtás s z í n v o n a l á ­
nak e m e l é s e a nemzet t ú l é l é s é n e k záloga.
felismerés
kórházi sürgősségi
ellátás
mentőszállítás
mentóellátás
1. ábra. A K o n s t a n t i n - k e r e s z t
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
A technika és a közlekedés fejlődésével
h a z á n k b a n is emelkedik a (közlekedési,
h á z t a r t á s i , ipari) baleseti s é r ü l t e k s z á m a és
a súlyos s é r ü l t e k aránya. A világstatiszti­
k á k szerint 40 évesnél fiatalabbak k ö z ö t t
ez a v e z e t ő halálok. S z i n t é n növekszik
a szív-, ér- és idegrendszeri betegek szá­
ma, illetve az e b e t e g s é g e k b ő l a d ó d ó hirte­
len fellépő e g é s z s é g k á r o s o d á s o k . A fejlett
t á r s a d a l m a k b a n ma h a t á r o z o t t igény van
a magas s z i n t ű s ü r g ő s s é g i betegellátásra,
ennek lényege egy tudatosan megterve­
zett, kiépített rendszer. A bajbajutott ember
esélyegyenlőségre számít, mivel nem szól­
hat bele az őt ellátó d ö n t é s e i b e , akkor é r e z ­
heti m a g á t relatíve b i z t o n s á g b a n , ha j ó l
szervezett s ü r g ő s s é g i b e t e g e l l á t ó rendszer
m o z d u l meg a segélyhívásra. A sürgősségi
ellátás olyan egységes, t ö r e t l e n folyamat,
amelynek a baleset, vagy hirtelen egészség­
k á r o s o d á s helyszínén meg kell k e z d ő d n i e
úgy, hogy a továbbiak s o r á n m e g s z a k í t á s
n é l k ü l folytatható legyen. A sürgősségi
betegellátás s z i m b ó l u m a k é n t világszerte a
Konstantin-keresztet használják, amelynek
ágai a s ü r g ő s s é g i ellátás egy-egy fontos
l á n c s z e m é t k é p e z i k (3/1. ábra).
segélykérés
elsősegély
4
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
A z ellátási l á n c f o l y a m a t b a n g y ó g y i n ­
tézeti és g y ó g y i n t é z e t e n kívüli szakasz
k ü l ö n í t h e t ő el. A g y ó g y i n t é z e t e n kívüli
szakasz első láncszeme a laikus
elsősegélynyújtás, a m i az E g é s z s é g ü g y i
T ö r v é n y és a B ü n t e t ő T ö r v é n y k ö n y v sze­
rint is állampolgári kötelesség.
Valójában elméleti ismereteken alapuló
é l e t m e n t ő beavatkozásokból áll (vérzéscsil­
lapítás, átjárható légút biztosítás, stb.). Az
végzi, aki a r á s z o r u l ó h o z t e v é k e n y e n leg­
k ö z e l e b b van. A beteg és a s e g í t ő k ö z ö t t i
kapcsolat v é l e t l e n s z e r ű és esetleges. A s ú ­
lyos á l l a p o t ú beteg sorsát d ö n t ő e n meg­
h a t á r o z z a , hogy a s ü r g ő s s é g i ellátás ezen
első l á n c s z e m e m i l y e n s z í n v o n a l o n , m i ­
lyen gyorsan, akadozva, vagy n e t á n a be­
tegnek k á r t okozva m ű k ö d i k .
A láncfolyamat m á s o d i k eleme a szak­
segély, amit az alkalmilag e l é r h e t ő orvos
nyújthat. Az végzi, akit a r á s z o r u l ó h o z
s z a k e m b e r k é n t h í v n a k ( h á z i o r v o s , ügyelet,
stb.). T e v é k e n y s é g e célzott, r e n d s z e r s z e r ű .
Ha a segítségnyújtásba alkalmilag bevont
o r v o s n á l nincsenek e s z k ö z ö k , az orvos
is a laikus elsősegélyhez h a s o n l ó szinten
k é n y t e l e n t é n y k e d n i . M i n i m á l i s felszerelés
b i r t o k á b a n azonban a m e n t ó e l l á t á s szint­
j é t m e g k ö z e l í t ő segítség n y ú j t h a t ó .
A k ö v e t k e z ő l á n c s z e m gyakran az első
szaksegély is, a sürgősségi betegellátás leg­
nagyobb e g y s é g e t k é p e z ő szervezete az
O r s z á g o s M e n t ő s z o l g á l a t . Feladata az o x i -
ológiai ellátás és mentőszállítás megfelelő
h o z z á f é r h e t ő s é g ű és színvonalú biztosítá­
sa.
A rendszer v é g p o n t j a a k ó r h á z , k r i t i k u s
esetben a s ü r g ő s s é g i b e t e g e l l á t ó osztály
( S B O ) , ami egyben a k ó r h á z kapuja. H a ­
z á n k b a n az S B O - k lassan alakulnak, j e l e n ­
leg sajnos csak n é h á n y m ű k ö d i k .
5
Az elsősegély definíciója
A z elsősegély definíciója (meghatározá­
sa) DR. G Á B O R AURÉL-tól származik:
„Elsősegélynyújtásnak n e v e z z ü k azt az
e g é s z s é g ü g y i beavatkozást, amelyet akár
e g é s z s é g ü g y i szakember, a k á r laikus a vég­
leges szakellátás m e g k e z d é s e előtt végez,
baleset vagy e g y é b hirtelen egészségkáro­
sodás k ö z v e t l e n k ö v e t k e z m é n y e i n e k fel­
tartóztatása, egyben a további egészségi
á l l a p o t r o m l á s és újabb, vagy másodlagos
k á r o s o d á s o k elhárítása, illetve csökkenté­
se végett."
Az elsősegéllyel kapcsolatban az 1997. évi
C L I V . t ö r v é n y 5. §-a rendelkezik:
(mindenkinek) „ . . . k ö t e l e s s é g e - a tőle el­
v á r h a t ó m ó d o n - segítséget nyújtani és a
t u d o m á s a szerint arra illetékes egészségü­
g y i szolgáltatót értesíteni, ha sürgős szük­
ség vagy veszélyeztető állapot fennállását
észleli..."
Az elsősegélynyújtás általános szabályai:
• f e l l é p é s ü n k legyen h a t á r o z o t t , magabiz­
tos, m e g n y u g t a t ó ;
• a betegnek m i n d i g mutatkozzunk be;
• a bajbajutott e m b e r t á r s u n k k a l bánjunk
e m b e r s é g e s e n , szeretettel;
• gyors és lényegre t ö r ő tájékozódás szük­
séges arról, hogy mi t ö r t é n t , h á n y sérült
van;
• a s z ü k s é g e s b e a v a t k o z á s o k a t gyorsan el
kell v é g e z n i ;
• ü g y e l j ü n k arra, hogy m é r t é k t a r t ó k
legyünk;
• t é n y k e d é s ü n k k ö z b e n se a beavatkozót,
se m á s t ne é r h e s s e n újabb baleset;
• fokozottan veszélyeztetett helyről
(omlás, á r a m h a t á s , stb.) azonnal bizton­
ságos helyre kell v i n n i a balesetest;
• a s é r ü l t e t / b e t e g e t m i n d i g ülve, vagy
fekve vizsgáljuk és látjuk el;

• a kíváncsi t ö m e g e t el kell távolítani,
ehhez s e g í t h e t n e k e g y e n r u h á s s z e m é ­
lyek, vagy n é h á n y higgadt, k o m o l y
járókelő;
• a beteget csak a s z ü k s é g e s m é r t é k i g
vetkőztessük le;
• az elsősegélynyújtás u t á n gondoskodni
kell azonnal a végleges, s z a k s z e r ű ellá­
tásról;
• a helyszínt csak annyira szabad meg­
változtatni, amennyire a beteg ellátása
megköveteli. A z eredeti állapot lehető
m e g ő r z é s e m e g k ö n n y í t i az esetleg s z ü k ­
séges n y o m o z á s t ;
• közlekedési baleset h e l y s z í n é n gondos­
k o d n i kell, hogy a k ö z l e k e d ő partnerek
a v é s z h e l y z e t r ő l értesüljenek (vészvil­
logó, elakadásjelző, k e l l ő távolságra kiál­
lított személy).
Hogyan végezzük a vetkőztetést?
• a szoros r u h á z a t o t m i n d e n ü t t meg kell
lazítani (nyak, öv, m e l l t a r t ó ) ;
• a v e t k ó z t e t é s t m i n d i g az ép v é g t a g o n
k e z d j ü k , mert a sérült v é g t a g o t tilos
mozgatni;
• a felöltöztetést a sérült v é g t a g o n kezd­
j ü k m o z g a t á s n é l k ü l , é s a z t á n bújtatjuk
be az ép végtagot.
A beteg/sérült állapotának meghatározása
M i n d e n beavatkozás, vagy elsősegély­
nyújtás m e g k e z d é s e előtt a sérült á l l a p o ­
táról, a sérülés súlyosságáról tájékozódni
kell, hiszen a beavatkozások sorrendjét is
ez szabja meg.
• M i t ö r t é n t ? T ö r t é n t - e agresszió?
• Ki a beteg, vagy sérült?
• A betegnek m i l y e n panaszai, t ü n e t e i
vannak?
• H á n y sérült van?
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
• M i l y e n a sérülések súlyossága? A v e s z é ­
lyeztetettség m i l y e n fokú?
• K e l l - e valamit tenni, ha igen, mit és
mikor?
• Kell-e műszaki mentés?
• A helyszín m e g k ö z e l í t é s e hogyan lehet­
séges?
A baleseti mechanizmus alapján súlyos
sérülttel állunk szemben:
• ha a sérült (beteg) t ö b b m i n t 5 m é t e r
m a g a s b ó l lezuhant;
• ha a beteg beszorult, illetve b e t e m e t ő -
dött;
• ha a beteg g é p j á r m ű b ő l kirepült;
• valaki meghalt mellette az u t a s t é r b e n ;
• az utastér erősen m e g r o n g á l ó d o t t ;
• a motor az u t a s t é r b e n y o m ó d o t t ;
• az e l s ő tengely nagyfokban sérült;
• a g é p j á r m ű felborult;
• gyalogosként, illetve k e r é k p á r o s k é n t
t ö b b m i n t 35 k m / h sebességgel elgázol­
ták;
• b e k ö t e t l e n biztonsági övvel t ö b b mint
35 k m / h , b e k ö t ö t t biztonsági övvel t ö b b
m i n t 45 k m / h sebességgel ü t k ö z ö t t .
A sürgősségi ellátást igénylő egészségká­
r o s o d á s o k esetében az elsősegélynyújtó is
r é s z b e n az oxiológiát (sürgősségi orvos­
tant) m ű v e l i .
Az oxiológiai kórképekre jellemző, hogy:
• váratlanul, hirtelen k e z d ő d n e k ;
• a sérült vagy beteg élete v e s z é l y b e n van;
• magas az időfaktor.
A z időfaktor olyan elvi s z o r z ó s z á m , ami
egy adott k ó r f o l y a m a t zajlás sebességét
fejezi k i , azaz a beteg sorsát m e g h a t á r o z ó
alapvető tényező.
6
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
Gyorsan zajló, magas i d ő f a k t o r ú folya­
matok, (például k l i n i k a i halál, artériás vér­
zés, légúti idegentest) e s e t é b e n érthetó",
hogy rövid i d ő n belül megfelelő beavat­
kozás s z ü k s é g e s , mert ennek h i á n y á b a n
a b e t e g / s é r ü l t állapota s ú l y o s b o d i k , egyre
r o m l i k , v é g ü l h a l á l h o z vezet.
2 Az élet és a halál biztos
jelei
2.1 A halál definíciója
A m i k o r a légzés, a k e r i n g é s és az
a g y m ű k ö d é s teljes m e g s z ű n é s e miatt a szer­
vezet visszafordíthatatlan b o m l á s a m e g i n ­
dul. A z 1997. évi C L I V . E ü . T ö r v é n y
216. §.
A halál nem pillanatnyi e s e m é n y , egy
folyamat, amelynek kezdete az a l a p v e t ő
é l e t m ű k ö d é s e k m e g s z ű n é s e . E n n e k kap­
csán s z á m o s e s e m é n y zajlik a szervezetben,
amely ionzavarokkal, s z a b a d g y ö k ö k felsza­
porodásával, e n e r g i a r a k t á r a k , kiürülésével,
sejtkárosodással jár.
2.1.1 A klinikai halál definíciója
A légzés, a k e r i n g é s vagy az agy
m ű k ö d é s é n e k á t m e n e t i m e g s z ű n é s e nem
jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát.
Gyakorlati s z e m p o n t b ó l a halál azon
első szakasza, amikor az alapvető
é l e t m ű k ö d é s e k hirtelen, b a l e s e t s z e r ű e n
m e g s z ű n n e k , de helyreállításukra biológia­
ilag megalapozott r e m é n y van.
7
2.1.2 Az élet jelei
Ha a beteg e s z m é l e t e elvész, n e m beszél,
nem mozog, t e h á t s z e m b e t ű n ő életjelensé­
get n e m l á t u n k , akkor a m e g l é v ő légzés és
v é r k e r i n g é s j e l z i az életet.
A légzés m e g l é t é t a mellkas és a has
e m e l k e d é s é b ő l és s ü l l y e d é s é b ő l láthatjuk
úgy, ha a mellkast oldalról n é z z ü k , ugyan­
akkor hallgathatjuk és é r e z h e t j ü k is a
l e v e g ő áramlását, ha a f ü l ü n k e t az orr és a
száj elé tartjuk.
A v é r k e r i n g é s m e g l é t é t az érverés, vagyis
a pulzus vizsgálatával állapítjuk meg, amit
a n y a k i f ő ü t ő é r e n (carotis) tapintunk ki ke­
z ü n k h á r o m behajlított ujjával.
A gége pajzsporca, a mandibula (állka­
pocs csont) v í z s z i n t e s szára és a fejbiccentő
i z o m elülső/belső széle által határolt há­
r o m s z ö g b e n t a p i n t h a t ó a nyaki verőér,
vagy arteria carotis.
L e g k ö n n y e b b e n ú g y k e r e s h e t ő fel, hogy
a pajzsporcra ( á d á m c s u t k á r a ) helyezett há­
r o m u j j ú n k a t lecsúsztatjuk az e m l í t e t t há­
romszögbe.
2.1.3 A halál jelei
A halál gyanújelei
M o z d u l a t l a n s á g , rendellenes testhelyzet,
tág f é n y m e r e v pupillák, sápadt, szederjes,
h ű v ö s bór.
A halál biztos jelei
A z élettel ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n sérülés
(törzstói elválasztott fej, stb.).
Hullafoltok, h u l l a m e r e v s é g , r o t h a d á s és
bomlás, mumifikáció.
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

3 Cardiopulmonális reani- A BLS gyakorlatilag a laikus

elsősegélynyújtásnak felel meg; eszköz n é l ­
máció - újraélesztés k ü l , illetve az e s z k ö z ö k használatba v é ­
teléig az e g é s z s é g ü g y i szakember is így
Az újraélesztési eljárás lényege, hogy az
tevékenykedik.
alapvető é l e t m ű k ö d é s e k e t , a légzést és a
A k ö v e t k e z ő k b e n a d i a g n o s z t i k á t és a be­
keringést m e s t e r s é g e s e n pótoljuk, szeren­
avatkozásokat e g y ü t t e s e n , az algoritmus lé­
csés esetben h e l y r e á l l í t s u k .
p é s e i n e k megfelelően ismertetjük.
É v e n t e t ö b b százan k ö s z ö n h e t i k az é l e t ü ­
ket annak, hogy a k l i n i k a i halál b e á l l t a k o r
3.1.1 Az eszköznélküli újraélesztés
volt a k ö z e l ü k b e n olyan személy, aki az ú j ­
lépesei
raélesztés t e c h n i k á j á t ismerte és gyakorlat­
1. T e r e m t s ü n k b i z t o n s á g o t a segítségre
tal is rendelkezett.
s z o r u l ó és a segélynyújtó k ö r ü l .
Ha az élet vagy a halál n e m nyilvánvaló,
a légzést és a k e r i n g é s t azonnal vizsgálni
kell. K e r i n g é s h i á n y á b a n , a k l i n i k a i halált 2. Szólítsuk meg, ha nem reagál, r á z z u k
feltételezve újraélesztést kell kezdeni. m e g k í m é l e t e s e n a beteg vállát, k i á l t s u n k
Az újraélesztés m e l l ő z é s e a biológiai ha­ rá.
lál megállapításával e g y e n l ő é r t é k ű .
N e m m i n ő s ü l újraélesztésnek, h a csak 3. Ha nem reagál:
a légzés h i á n y z i k és a k e r i n g é s kielégítő, • fordítsuk óvatosan a hátára, ha nem ú g y
ilyenkor csak lélegeztetni kell. A k e r i n g é s f e k ü d n e és t e g y ü k szabaddá a mellkasát,
h i á n y a n o r m á l t e s t h ő m é r s é k l e t e n 3-4 perc • száj-garatűr gyors m e g t e k i n t é s e , sza­
alatt visszafordíthatatlan a g y k á r o s o d á s h o z b a d d á tétele, kitakarítása, szájat bezárva,
vezet. állat felhúzva, fejet h á t r a s z e g j ü k .
Fontos azt is t u d n i , hogy a kilégzett
l e v e g ő m é g 16 térfogatszázalék oxigént 4. Légzésvizsgálat 10 m p - i g , fejet h á t r a ­
tartalmaz, amely az ú j r a é l e s z t e n d ő s z á m á ­ szegve, állat felhúzva tartva, fejünket a be­
ra á t m e n e t i l e g e l e g e n d ő . teg arca felé hajtva, figyeljük:
• a mellkas l é g z ő mozgásait,
• f ü l ü n k k e l halljuk,
3.1 Alapszintű újraélesztés • arcunkkal érzékeljük a légáramlást.
(BLS)
5. Ha folyamatos és k i e l é g í t ő a légzés
A k e r i n g é s és a légzés e s z k ö z ö k n é l k ü l i , a beteget stabil oldalfekvésbe ( 1 9 . 6 ) for­
befúvásos lélegeztetéssel, illetve k ü l s ő m e l l ­ dítjuk, mellette maradva folyamatosan
k a s - k o m p r e s s z i ó k k a l való p ó t l á s á n a k célja e l l e n ő r i z z ü k a légzést és gondoskodunk or­
a m e g f e l e l ő légzés és k e r i n g é s biztosítása, vos vagy m e n t ő hívásáról.
a m í g a h á t t é r b e n álló folyamat(ok) k e z e l é ­
séhez s z ü k s é g e s e s z k ö z ö k e l é r h e t ő k k é vál­
nak.

8
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

6. Folyamatos légzés h i á n y á b a n k e z d j ü n k • k ö r ü l b e l ü l m i n d e n tizedik lélegeztetés

lélegeztetni az alábbiak szerint:
• két lassú befúvást alkalmazunk, hogy
a beteg mellkasa e m e l k e d j é k , majd
süllyedjen;
• tartsuk a fejet h á t r a s z e g v e , az állat fel­
h ú z v a az állat t a r t ó k e z ü n k k e l zárjuk a
szájat;
• v e g y ü n k egy m é l y levegőt, majd ajka­
i n k k a l j á r j u k k ö r b e a beteg o r r á t és
k ö r ü l b e l ü l két m á s o d p e r c e n át fújjunk
egyenletesen a beteg o r r á b a ;
• megtartva a fej h á t r a s z e g é s é t és az áll
felhúzását, v e g y ü k el szájunkat a beteg
o r r á r ó l , és figyeljük a kilégzés alatt a
mellkas süllyedését. E k ö z b e n v e g y ü n k
levegőt, és ismételjük meg a m ű v e l e t e t .
u t á n , illetve k ö r ü l b e l ü l p e r c e n k é n t vizs­
gáljuk újra a k e r i n g é s t , legfeljebb 10
másodpercig.
10. Ha a beteg légzése visszatér, de esz­
m é l e t e nem, fordítsuk stabil oldalfekvés­
be. Á l l a p o t á t folyamatosan e l l e n ő r i z z ü k ,
l e g y ü n k k é s z e n arra, hogy hanyatt fordít­
suk és újra k e z d j ü k a lélegeztetést, ha spon­
t á n légzése m e g á l l n a . Lélegeztetés k ö z b e n
gondoskodjunk segítség hívásáról (2. áb-
ra).

7. Ha nem sikerült h a t á s o s a n lélegeztet­

ni:
• e l l e n ő r i z z ü k újból a beteg száj-, garat­
ü r e g é t , az esetleges a k a d á l y t t á v o l í t s u k
el; 2. ábra. A l é l e g e z t e t é s

• ellenőrizzük, megfelelő-e a fej h á t r a s z e -

gése és az áll felhúzása;
11. Ha nincsenek k e r i n g é s r e u t a l ó jelek,
• t e g y ü n k kísérletet arra, hogy a két h a t á ­
gondoskodjunk segítség hívásáról (hozzá­
sos lélegeztetés m e g t ö r t é n j é k ;
tartozó, járókelő) és k e z d j ü k el a
• ha m i n d e z sikertelen, akkor is v i z s g á l ­
m e l l k a s - k o m p r e s s z i ó k a t 100/min m u n k a ­
j u k a keringést.
frekvenciával:

8. Vizsgáljuk a k e r i n g é s jeleit. A carotis •

a beteget ( c s e c s e m ő t , kisgyermeket is!)
pulzus vizsgálata mellett b á r m i l y e n m o z ­ k e m é n y alapra, hanyatt kell fektetni;
gás (nyelés, légzés, stb.) idetartozik. Legfel­ • t é r d e l j ü n k a beteg válla m e l l é ú g y ,
jebb 10 m á s o d p e r c i g v i z s g á l u n k . hogy u g y a n a b b ó l a h e l y z e t b ő l tudjunk
lélegeztetni és m e l l k a s k o m p r e s s z i ó t
9. Ha bizonyosak vagyunk, hogy a k e r i n ­ v égezni;
gés jeleit észleltük: • k e r e s s ü k meg a n y o m á s p o n t o t :
- A beteg feje felé eső k e z ü n k m u t a t ó és
• folytassuk a lélegeztetést mindaddig,
k ö z é p s ő ujjával v é g i g s i m í t v a a bordaívet,
a m í g a s p o n t á n légzés vissza nem tér;
k e r e s s ü k m e g a s z e g y c s o n t - b o r d a í v csat­
lakozást. Ujjainkat e g y ü t t tartva c s ú s z ­
tassuk feljebb ú g y , hogy m u t a t ó u j j u n k

9
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a s z e g y c s o n t - b o r d a í v szöglet felett a 12. V é g e z z ü k felváltva a lélegeztetést és

szegycsonton legyen; a k o m p r e s s z i ó k a t 2:15 a r á n y b a n , a k á r egy,
- a m á s i k k e z ü n k k é z t ő i részét helyez­ a k á r két segélynyújtó dolgozik.
z ü k szorosan a k ö z é p s ő ujjunk fölé a Ha két segélynyújtó t e v é k e n y k e d i k , a be­
szegycsont k ö z é p v o n a l á b a n úgy, hogy teg ellenkező oldalán helyezkedjen el, így
ujjaink a beteg feje felé mutassanak; nem zavarják e g y m á s t és kifáradás miatt
- a szabaddá vált (a n y o m á s p o n t s z ü k s é g e s csere is zavartalan lesz (4. áb­
k i m é r é s é r e használt) k e z ü n k e t t e g y ü k ra).
m e r ő l e g e s e n a szegycsontra helyezettre,
vigyázva, hogy a n y o m á s p o n t az e l ő b b
m e g h a t á r o z o t t helyre essék;
• v á l l u n k k a l f ü g g ő l e g e s e n a mellkas
fölött elhelyezkedve, n y ú j t o t t k ö n y ö k ­
kel nyomjuk le a szegycsontot
f e l n ő t t b e n általában 4-5 cm-re (3.
ábra). A z e l s ő k o m p r e s s z i ó k a t m é r s é k e l t
erővel, óvatosan v é g e z z ü k , hogy
l e h e t ő l e g borda t ö r é s e n é l k ü l tapasztal­
j u k ki a mellkas ellenállását, illetve
4. ábra. K é t s e g é l y n y ú j t ó e l h e l y e z k e d é s e
r u g a l m a s s á g á t . E n g e d j ü k fel a n y o m á s t
a n é l k ü l , hogy k e z ü n k e t e l v e n n é n k a
szegycsontról, majd ismételjük a 13. E l l e n ő r i z z ü k a s p o n t á n légzés és ke­
k o m p r e s s z i ó k a t k ö r ü l b e l ü l 100/perc r i n g é s (carotis pulzus) visszatértét m i n d e n
frekvenciával (valamivel kevesebb, m i n t negyedik ciklus u t á n .
2 kompresszió másodpercenként); a 14. Folytassuk az újraélesztést m i n d a d ­
k o m p r e s s z i ó és a felengedés e g y e n l ő dig, a m í g :
idejű legyen. • szaksegítség érkezik, és átveszi a t e v é ­
kenységet;
• a beteg életjelenségeket n e m mutat;
• a (z egyetlen) segélynyújtó k i m e r ü l .

3.2 Segélykérés

A beteg további sorsa s z e m p o n t j á b ó l fon­

tos az i d ő b e n t ö r t é n ő segélykérés.
T ö b b segélynyújtó esetén e g y i k ü k újraé­
leszt, m á s i k u k segítségért megy.
E g y segélynyújtó esetén d ö n t e n i kell,
hogy azonnal újraélesztést kezd, vagy se­
gítséget kér, figyelembe véve a beteg korát,
3. ábra. A k o m p r e s s z i ó

10
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
betegségét, a legközelebbi telefon távolsá­
gát, sürgősségi rendszer lehetőségeit.
2.1 A segélykérésről mikor,
hogyan döntsünk
• ha trauma, vagy vízi baleset t ö r t é n t ,
illetve ha c s e c s e m ő r ő l vagy g y e r m e k r ő l
van szó;
• egy percig újraélesztés szükséges
m i e l ő t t segítségért megy;
• ha a beteg felnőtt és az ok n e m trauma,
vagy vízi baleset;
• a légzés megállás megállapítása u t á n
azonnal segítséget kell h í v n i (szívbeteg­
séget feltételezve);
• ha a telefon e g y - k é t percen belül
e l é r h e t ő (mobil, lakás telefonon), azon­
nal telefonálni kell, ezzel adhatunk
nagyobb esélyt a betegnek (elfogadható
i d ő n belül szaksegítség és e s z k ö z ö k
érkeznek).
A z újraélesztés k i m e n e t e l é n e k m e g í t é l é ­
sére a hatás - e r e d m é n y - siker fogalmakat
használjuk. A hatás mechanikai, az ered­
m é n y biológiai, a siker k l i n i k a i k ö v e t k e z ­
mény.
Hatásos az újraélesztés, ha befúváskor a
mellkas emelkedik, a k o m p r e s s z i ó a l k a l ­
mával carotis pulzus t a p i n t h a t ó .
Eredményes, ha a t e v é k e n y s é g ü n k s o r á n
a sápadt, vagy szederjes bőr n o r m á l i s felé
közelít, pupillák s z ű k ü l n e k , stb.
Sikeres, ha s p o n t á n k e r i n g é s t és légzést
észlelünk.
Vannak olyan r e n d k í v ü l i k ö r ü l m é n y e k ,
amikor nem lehet azonnal újraélesztést v é ­
gezni, ilyenkor e l s ő t é n y k e d é s a k i m e n t é s ,
p é l d á u l á r a m alatt lévő beteg, vízbefúlt,
gépkocsiba beszorult, s z ű k helyen lévő be­
teg, t ű z - és omlásveszély esetén.
11
3.3 Hibák és szövődmények az
újraélesztés során
Az újraélesztéskor t ö r e k e d j ü n k a hibák
és s z ö v ő d m é n y e k elkerülésére. T u d n i kell,
hogy m é g a szabályosan v é g z e t t újraélesz­
tés alatt is e l ő f o r d u l h a t n a k s z ö v ő d m é n y e k .
E z e k k ö z ü l leggyakoribb a b o r d a t ö r é s ,
amely m e g e l ő z h e t ő k í m é l e t e s kompresszi­
óval (5. ábra).
4 Felső légúti elzáródás
Magas i d ő f a k t o r ú e s e m é n y , a légúti aka­
dály eltávolításához igen kevés i d ő n k van,
sikerrel csak akkor jár, ha k a p k o d á s n é l k ü l ,
c é l s z e r ű e n , nyugodtan t é n y k e d ü n k .
Oka lehet:
• durva leszorítás;
• gégesérülés (sportolás), g é g e v i z e n y ő ;
• idegen test félrenyelés (aspiráció).
Az aspiráció jelismerhető arról, hogy:
• étkezés k ö z b e n keletkezik;
• görcsös k ö h ö g é s ;
• a fuldokló a torkát fogja;
• hirtelen e s z m é l e t é t veszti.
Lehet:
• részleges, t ü n e t e i : k ö h ö g é s , belégzés
n e h é z és stridoros légzés h a l l h a t ó ;
• teljes, t ü n e t e i : légzés, k ö h ö g é s nincs,
egyre m é l y ü l ő lilás e l s z í n e z ő d é s (cia-
nózis), hatástalan e r ő l k ö d ő l é g z é s m o z ­
gások, eleinte nyugtalan, r ö v i d i d ő
m ú l v a eszméletvesztés.
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Hiba Következmény, szövődmény

Visszafordíthatatlan elváltozások, sikerte­

Időveszteség a vizsgálatnál lenség

A s z ü k s é g e s újraélesztés elmarad, vagy é l ő

Felületes vizsgálat, téves d i a g n ó z i s emberen t ö r t é n ő k o m p r e s s z i ó s z í v m e g á l ­
láshoz vezet

N e m k e m é n y alapon fekszik a beteg

Hatástalan kompressziók

Száj-garat kitakarítás elmarad

Aspiráció (félrenyelés)

Fej elégtelen hátraszegése G y o m o r felfúvás

Rossz t ö m í t é s a beteg és a segélynyújtó H a t á s t a l a n , vagy elégtelen lélegeztetés, m á ­

k ö z ö t t , durva befúvás sodlagos aspiráció

Helytelen k o m p r e s s z i ó s kéztartás, durva Elégtelen keringési effektus, mellkas s é r ü ­

kompresszió lés

A k o m p r e s s z i ó relaxáció helytelen aránya C s ö k k e n t légzési és keringési hatás

(eltér az 1:1-től)

K o m p r e s s z i ó alatti befúvás G y o m o r felfúvás, c s ö k k e n t légzési effek­

tus

Időveszteség a k o m p r e s s z i ó és a befúvás Visszafordíthatatlan elváltozások, sikerte­

váltásakor, az újraélesztés megszakítása 10 lenség
másodpercen túl

Ritmuszavar, keringésmegállás
Fel nem ismert k e r i n g é s m e g i n d u l á s

K é r d é s e s s é válik az esetleges siker

Segélykérés elmulasztása

5. ábra. H i b á k és s z ö v ő d m é n y e k az ú j r a é l e s z t é s s o r á n

12
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
Elsősegélynyújtó teendője:
• ha m é g légzik és e s z m é l e t é n van, biztas­
suk k ö h ö g é s r e ;
• ha ez sikertelen, szólítsuk fel a beteget,
hogy a saját ujját a garatjára nyomja le,
így próbáljon h á n y á s t kiváltani, ami az
idegen testet is eltávolíthatja;
• ha ez is sikertelen, vagy a légzést abba­
hagyta, a talált helyzetben ü s s ü n k a két
lapocka közé.
Az ütés kivitelezése:
• ha áll, vagy ül a beteg m e l l é á l l u n k ,
hajtsuk előre felső testét, egyik k e z ü n k ­
kel m e g t á m a s z t v a a mellkasát, a m á s i k
t e n y e r ü n k kéztői részével ü s s ü n k a
lapockák k ö z é ötször;
• ha fekszik m e l l é t é r d e l ü n k , arcával
felénk oldalra fordítjuk, c o m b u n k k a l
m e g t á m a s z t j u k a mellkast, kéztővel a
l a p o c k á k k ö z é ü t ü n k ötször, ha keve­
sebb s z á m ú ü t é s n e m j á r e r e d m é n n y e l ;
• ha az ö t ö d i k ütés is hatástalan, H e i m -
lich-féle m ű f o g á s t alkalmazunk ( 6 .
ábra).
6. ábra. Az ü t é s e k k i v i t e l e z é s e (fent) és
a H e i m l i c h - f é l e m ű f o g á s (alul)
13
5 A fájdalom
A z egyik leggyakoribb fontos figye­
lemfelhívó t ü n e t , amelynek h á t t e r é b e n
k ü l ö n b ö z ő sérülések é s b e t e g s é g e k h ú z ó d ­
nak meg.
A fájdalom lehet heveny (akut) és idült
( k r ó n i k u s , például m o z g á s s z e r v i ) .
A z összes e l ő f o r d u l h a t ó heveny fájdal­
mak k ö z ü l az e l s ő s e g é l y n y ú j t ó n a k szük­
séges ismerni az életveszélyes betegséget
jelző mellkasi fájdalom okait.
Mellkasi fájdalom - angina pectoris
O k a i : szív, t ü d ő , hasi és pszichés beteg­
ségek lehetnek. A z életveszélyes b e t e g s é ­
gek k ö z ü l a heveny s z í v i z o m elhalás, a
t ü d ő e m b ó l i a , az aorta r e p e d é s j á r szinte k i ­
b í r h a t a t l a n mellkasi fájdalommal.
Az elsősegélynyújtónak meg kell
g y ő z ő d n i arról, hogy:
• h o l , m i ó t a , mennyire fáj;
• m i l y e n j e l l e g ű a fájdalom;
• m á s k o r is volt-e h a s o n l ó , ha igen
m e n n y i ideig tartott, mire s z ű n t ;
• jelenleg vett-e be g y ó g y s z e r t , mit,
s z ű n t e t t e - e a panaszt.
Tünetek:
• hirtelen j e l e n t k e z ő , 30 percen t ú l t a r t ó
és gyógyszerre nem szűnő;
• szegycsont m ö g ö t t i szorító, m a r k o l ó ,
égő fájdalom;
• k i s u g á r o z h a t állba, hátba, egyik vagy
m i n d k é t karba, gyomorba, stb.;
• halálfélelem, n e h é z l é g z é s ;
• s z ü r k é s , sápadt, verejtékes b ő r ;
• g y e n g e s é g , fáradtság.

A heveny s z í v i z o m elhalás korai
s z ö v ő d m é n y e a hirtelen halált o k o z ó rit­
muszavar.
Teendő:
• a beteget nyugalomba helyezni (ül, fek­
szik, m i n d e n m o z g á s tilos);
• ha van, a szokásos g y ó g y s z e r é b ő l
vegyen be;
• a m e n t ő k e t értesíteni;
• a beteget tilos m a g á r a hagyni;
• ha e s z m é l e t é t veszti, azonnal légzés­
k e r i n g é s ellenőrzés;
• ha légzés-keringés nincs, az újraélesztés
megkezdése.
6 Collapsus, shock felisme­
rése, ellátása
A collapsus
A collapsus (ájulás) definíciója D R . G Á ­
BOR AURÉL-tól: „Perifériás, kiemelten az
agyat é r i n t ő v é r k e r i n g é s i zavar, amely
t ö r v é n y s z e r ű e n az eszméletvesztés felé ha­
lad, de azt k ö t e l e z ő e n n e m éri el."
A z agyi keringési zavar v é r n y o m á s csök­
k e n é s miatt alakul k i . A banális collapsus
jóindulatú.
Kiválthatja: ácsorgás, szoros r u h á z a t ,
nagy meleg, zsúfolt levegőtlen helyiség, bal­
eset, vagy v é r látása, t e r h e s s é g , erős undor,
stb. M á s k o r a collapsus h á t t e r é b e n k o m o l y
b e t e g s é g h ú z ó d h a t meg, például: b e l s ő vér­
zés, szívinfarktus, m é r g e z é s , f e r t ő z ő beteg­
ség, láz, agyi kórfolyamat, stb.
T ü n e t e k : a beteg bizonytalan szédülést,
émelygést, látótér elsötétedést, g y e n g e s é ­
get érez. Ha ilyenkor lefekszik, az e s z m é ­
letvesztés m e g e l ő z h e t ő . H a e z nem sikerül,
vagy e r ő l t e t i k az ültetést, 1-2 perc alatt
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
e s z m é l e t é t veszti és kivételesen fokozott
g ö r c s k é s z s é g ű e g y é n e k e n v é g t a g o k ránga-
tózása is jelentkezhet.
A b ő r e sápadt, falfehér, nagy cseppes ve­
rejtékezés, az egész testet elönti, a pulzus
eleinte gyér, k é s ő b b szapora lehet.
A keringési zavar vízszintes helyzetben,
megemelt alsó v é g t a g o k k a l 5-10 perc alatt
teljesen r e n d e z ő d i k , ha a h á t t e r é b e n nincs
k o m o l y betegség. G y ó g y s z e r t ne adjunk.
A z e s z m é l e t r e térés u t á n m é g 10-15 percig
fektessük. Ha a collapsus i s m é t l ő d i k , vagy
az állapot nem r e n d e z ő d i k , a m e n t ő k e t
kell értesíteni.
Ashock
A shock definíciója: A perifériás k e r i n g é s
rosszindulatú, öntörvényűen súlyosbodó
zavara, amely k e l l ő i d ő b e n t ö r t é n ő adequat
(megfelelő) beavatkozás n é l k ü l halálhoz
vezet.
O k a i lehetnek:
• n a g y f o k ú vérvesztés (belső és k ü l s ő vér­
zések);
• trauma, égés;
• szívinfarktus;
• g y ó g y s z e r e k iránti t ú l é r z é k e n y s é g , m é h -
csípés;
• gerincvelő sérülés.
A shock kialakulásával s z á m o l n i kell:
• kb. 1 liter, vagy a n n á l t ö b b folyadék
elvesztésénél;
• t ö b b csont törésével j á r ó baleseti s é r ü l é s ­
nél;
• alsó v é g t a g h o s s z ú csöves csontjainak
töréseinél.
A shock lényege: a k e r i n g ő v é r m e n n y i ­
ség és az érpálya kapacitása közötti diszk-
14
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
repancia. A shock t ö b b szakaszban zajlik,
változatos t ü n e t e k k e l . A korai szakaszban
n e h é z felismerni.
A teljesen kifejlődött shock t ü n e t e i jelleg­
zetesek:
• szürkés, sápadt arcszín;
• ajka szederjes (cianotikus);
• b ó r h ű v ö s , m á r v á n y o z o t t , nyirkos;
• száraz nyelv és ajak;
• szomjas, fázik;
• érverése szapora, nehezen t a p i n t h a t ó ,
könnyen elnyomható;
• kapilláris újratelődési i d ő m e g n y ú l t
( n o r m á l i s a n 3-5 m á s o d p e r c ) ;
• kezdetben izgatott, nyugtalan, k é s ő b b
t ú l s á g o s a n nyugodt, é r d e k t e l e n
(apathiás);
• tudata b e s z ű k ü l ;
• legvégső s t á d i u m b a n e s z m é l e t é t veszti. Napszúrás
Az elsősegélynyújtó t e e n d ő i a shock meg­ forma ritka, az életveszélyes formája
előzése é r d e k é b e n :
• a töréseket a talált helyzetben rögzíti;
• a vérzést m e g s z ű n t e t i ;
• a sérüléseket szabályosan ellátja;
• a beteget s z i g o r ú a n fekteti, az alsó
v é g t a g o t 15 fokban megemeli, m i n d e n
erőkifejtéstől óvja, melegen betakarja,
ha e s z m é l e t é n van, és nyelni tud, meleg
folyadékkal itatható. Ha e s z m é l e t l e n a
shockos beteg, átjárható légútbiztosítás,
stabil oldalfekvés létesítése kötelező.
7 Insolatió-, hőség-, collap-
sus tünetei, ellátása
Baleseti túlmelegedés (hyperthermia)
gyűjtőfogalom olyan k ó r f o l y a m a t o k a t fog­
lal egybe, amelyekben á t m e n e t i l e g , vagy
15
t a r t ó s a n pozitív h ő m é r l e g alakul ki a szer­
vezetben. A h ő á r t a l m a k h o z t a r t o z ó k ó r ­
k é p e k hazai k l í m á n nem, vagy enyhe
f o r m á b a n fordulnak elő. Leggyakoribbak:
a h ő s é g collapsus és a n a p s z ú r á s .
Hőség collapsus
Oka:
• értágulat;
• n a g y f o k ú verejtékezés;
• hajlamosít az idős kor, a l k o h o l h a t á s ,
é r t á g í t ó - , vizelethajtó g y ó g y s z e r e k sze­
dése.
Á l t a l á b a n e g y s z e r ű ájulásnak m i n ő s ü l . A
beteget h ű v ö s , szellős helyen, megbontott
r u h á z a t t a l fektetni kell.
(insolatió)
Az enyhe esetek gyakoriak, a s ú l y o s a b b
( h ő g u t a ) alig fordul elő h a z á n k b a n .
A t a r t ó s n a p s u g á r z á s az egész testben
h y p e r t h e r m i á t okoz. A fedetlen fejet é r ő
direkt sugárzás hatására savós a g y h á r t y a
izgalom keletkezik és súlyos esetben v é r z é ­
ses f o r m á t is ölthet.
Tünetek:
• a n a p e x p o z í c i ó u t á n bizonyos késéssel
jelentkeznek;
• az enyhe k o p o n y a ű r i n y o m á s f o k o z ó d á s
miatt fejfájás, kábultság, szédülés,
nyugtalanság, öklendezés, hőemelkedés,
meleg, nedves k i p i r u l t b ő r ;
• súlyos esetben 3 9 ° C feletti végbél
h ő m é r s é k l e t n é l g ö r c s ö k és t u d a t v e s z t é s
jelentkezik.

Elsősegélynyújtó teendői:
• a beteget á r n y é k o s , szellős, h ű v ö s
helyen kell fektetni, 30 fokban mege­
melt felsőtesttel;
• t e s t h ő m é r s é k l e t é t m é r n i kell;
• hideg vizes b o r o g a t á s t lehet a fejre, vagy
egész testre;
• legyezés, ventilátor alkalmazása;
• a fejfájás j ó l c s ö k k e n t h e t ő A l g o p y r i n
tablettával;
• g ö r c s ö k és tudatzavar e s e t é n a m e n t ő k e t
értesíteni kell.
8 Eszméletvesztéssel járó
görcsös állapotok felisme­
rése, tennivalók
A g ö r c s ö k és az eszméletvesztés s z á m o s
b e t e g s é g t ü n e t e lehet!!
A görcsök oka: az agy k ö r ü l í r t t e r ü l e t e i n
az idegsejtek k ó r o s a n fokozott elektromos
tevékenysége, vagy az i n g e r k ü s z ö b c s ö k k e ­
nése k ö v e t k e z t é b e n k i a l a k u l ó korai elektro­
mos kisülések. Fokozott g ö r c s k é s z s é g ű
e g y é n n é l az e g y s z e r ű ájulás is okozhat v é g -
tagrángást, de típusos k l ó n u s o s - t ó n u s o s
görcs és inkontinencia (visszatartási k é p t e ­
lenség) nincs, tudatzavarral n e m jár, h i á ­
nyoznak a harapási n y o m o k a nyelven.
G ö r c s lehet:
• fokális (egy testrészre lokalizálódik). Az
a g y k é r e g helyi elváltozása okozza (heg,
daganat);
• generalizált, a g ö r c s ö k az egész testre
kiterjednek - petit mal (kisroham),
grand mal (nagyroham);
• Status epileptikus - i s m é t l ő d ő rohamok
sorozata, folyamatos t a r t ó s görcs.
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
A roham lezajlása alapján m e g k ü l ö n b ö z ­
tetünk:
• t ó n u s o s görcs: az i z o m t a r t ó s ö s s z e h ú ­
zódásával jár, h o s s z a n t a r t ó , erős intenzi­
tású i z o m ö s s z e h ú z ó d á s o k ;
• k l ó n u s o s görcs: gyors, e g y m á s u t á n
fellépő i z o m r á n g á s o k ;
• t ó n u s o s - k l ó n u s o s : az előző k e t t ő keve­
réke.
Lehet veleszületett vagy szerzett.
Görcsök leggyakoribb okai
Á l t a l á n o s k e r i n g é s i zavar, agyi trauma,
agyi vérellátási zavar, agyi t é r s z ű k í t ő folya­
matok, a g y v é r z é s , alkohol, drog, m é r g e k ,
magas láz, terhességi t o x é m i a , epilepszia.
M i n d e n eszméletvesztéses g ö r c s r o h a m ­
nál gondolni kell s z í v e r e d e t ű b á n t a l o m r a
(ritmuszavar)!!
A leggyakoribb a típusos grand mal epilep­
szia
Tünetei:
• p r o d r o m á l i s jelek: a rohamot percekkel,
órákkal megelőző hangulatváltozás,
vegetatív t ü n e t e k ;
• aura (légáramlat, m i n t h a hideg levegőt
é r z e t t volna): m á s o d p e r c e k k e l a roham
előtt j e l e n t k e z ő furcsa érzés, szorong,
szédül, nyeldeklés, csámcsogás, éhségér­
zés a g y o m o r t á j o n , n e m m i n d e n bete­
gen jelentkezik;
• eszméletvesztés: kezdeti sikoly/üvöltés
u t á n i z o m t ó n u s v e s z t é s , elzuhan, szeme
nyitott, pupillák f é n y m e r e v e k . A z ü v ö l ­
téskor a l é g z ő i z m o k görcse jelentkezik.
• t ó n u s o s fázis: kb. 30 m á s o d p e r c t ő l 1-2
percig t a r t ó i z o m t ó n u s fokozódás, lábak
k i n y ú j t v a , karok behajlítva, vagy kife­
szítve, levegőt nem vesz;
16
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

• k l ó n u s o s fázis: 60 m á s o d p e r c t ő l 5 9 Mérgezések fajtái, tüne­

percig t a r t ó ritmusos r á n g a t ó z á s a k a r o ­
k o n , lábakon, nyelvharapás miatt véres, tek, ellátásuk
habos váladék ü r ü l a szájból, vizeletét,
M é r e g n e k n e v e z z ü k azokat az anyago­
székletét maga alá eresztheti (inkonti-
kat, melyek kis m e n n y i s é g b e n a szervezet­
nens);
bejutva, annak folyamatait fizikai, k é m i a i ,
• t e r m i n á l i s alvás: roham u t á n kezdetben
vagy fiziko-kémiai h a t á s o k k a l á t m e n e t i ­
nem é b r e s z t h e t ő , majd e s z m é l e t e vissza­
leg vagy véglegesen megzavarják. M é r e g
tér, de nyugtalan, zavart lesz.
csak v í z b e n , zsírban, vagy s z ö v e t n e d v b e n
o l d h a t ó anyag lehet. Az oldhatatlan anya­
A z e l s ő epilepsziás roham e s e t é n gondol­
gok változatlan k i ü r ü l n e k a szervezetből.
ni kell szív e r e d e t ű b á n t a l m a k r a is, e z é r t a
A m é r g e z é s t osztályozhatjuk keletkezés és
roham lezajlása u t á n a k e r i n g é s t és légzést
lefolyás szerint.
azonnal ellenőrizni kell.
Fontos t u d n i , hogy a beteg é l e t é b e n
Keletkezés szerint megkülönböztetünk:
e l s ő k é n t j e l e n t k e z ő roham k ó r h á z i k i v i z s ­
gálást igényel!! E l ő t é r b e n áll a sérülés ve­ • s z á n d é k o s (öngyilkossági, gyilkossági);
szélye, ezért azt m i n d i g keresni kell. • baleseti (foglalkozási, h á z t a r t á s i ) ;
• véletlen (gyógyszercsere, vagy t ú l a d a g o ­
Teendők: lás) m é r g e z é s e k e t .

• roham alatt s é r ü l é s t ő l ó v n i ;
Lefolyás szerint lehet akut (heveny),
• ruházatot meglazítani;
vagy k r ó n i k u s (idült). A behatolási kapu
• tilos e r ő s z a k k a l r ö g z í t e n i a beteget;
az a hely, ahol a m é r e g a szervezetbe
• tilos a szájába b á r m i t erőszakolni;
bejut (lehet e m é s z t ő t r a k t u s , légút, bőr,
• roham u t á n az e s z m é l e t l e n betegen
érpálya, szem k ö t ő h á r t y a ) . A latencia -
légzés, k e r i n g é s ellenőrzés, a szájba
lappangási i d ő - a m é r e g bejutása és a
b e t e k i n t é s , átjárható légút biztosítás;
t ü n e t e k m e g j e l e n é s e k ö z ö t t eltelt idő. A
• sérülések keresése, v é g t a g o k o n is.
toxicitás - m é r g e z ő k é p e s s é g - jelentése:
valamely anyagnak m i n é l kisebb m e n n y i ­
H a a beteg t a r t ó s a n n e m t é r m a g á h o z ,
sége m é r g e z ő , a n n á l nagyobb a toxicitása.
stabil oldalfekvést létesítünk, ha m a g á h o z
tér a zavart t u d a t ú beteget e l m e n n i , e l k ó ­
A mérgezés súlyossága függ:
borolni ne engedjük.
• a m é r g e z ő anyag toxicitásától;
Ha lázas g y e r e k r ő l van szó, a m e n t ő k
• töménységétől;
kiérkezéséig lázcsillapítást é r d e m e s alkal­
• halmazállapotától;
m a z n i - h ű t ő fürdő, állott vizes b o r o g a t á s .
• expozíciós (behatási) i d ő t ő l ;
• f e l h a l m o z ó d ó ( k u m u l a t í v ) készségétől;
• a behatolási kapu m i l y e n s é g é t ő l ;
• beteg vagy egészséges embert é r t - e ;
• a szervezet é r z é k e n y s é g é t ő l , vagy túlér­
zékenységétől.

17

M i v e l a heveny m é r g e z é s e k korai felis­
m e r é s e é l e t m e n t ő lehet, fontos, hogy m i n ­
den tisztázatlan o k k a l fellépő panasz, t ü n e t ,
eszméletvesztés e s e t é n gondoljunk m é r g e ­
zésre. A legfontosabb tájékozódó k é r d é s e k
a m é r g e z é s s e l kapcsolatban:
- eddig egészséges volt-e, dolgozhatott-e
m é r g e z ő anyaggal, rosszul lett-e m á s is,
m i l y e n g y ó g y s z e r e k találhatók a k ö r n y e z e ­
t é b e n , hangoztatott-e ö n g y i l k o s s á g i s z á n ­
dékot, h o z z á j u t h a t o t t - e gyógyszerhez, vagy
e g y é b m é r g e z ő anyaghoz?
A m é r e g bevételére u t a l ó b i z o n y í t é k o t
keresni kell. Ö n g y i l k o s s á g i kísérlet esetén
azt kell m e g t u d n u n k , mit, mennyit és m i ­
kor vett be a beteg. Ha a k é r d é s e k r e p o n ­
tos választ kapunk és észleljük a t ü n e t e k e t ,
nem n e h é z a m é r g e z é s megállapítása. M á s ­
kor n e m e g y s z e r ű ennek megállapítása,
mert t ö b b t é n y e z ő nehezíti, például: a be­
teg vagy a k ö r n y e z e t által m e g n y i l v á n u l ó
jó s z á n d é k ú félrevezetés, vagy ha a beteg
e s z m é l e t l e n , illetve nem említi, hogy m i ­
lyen anyaggal dolgozott, mert n e m tudja,
hogy m é r e g . Ha a m é r e g bejutása és az ész­
lelt t ü n e t e k k ö z ö t t kevés i d ő telt el, ha t ö b b
g y ó g y s z e r t vett be és alkohollal e g y ü t t , az
e l s ő s e g é l y n y ú j t ó n a k rövid i d ő áll rendelke­
zésére, hogy a m é r g e z é s tényét megállapít­
sa, és a m e n t ő k e t értesítse, e z é r t fontos,
hogy ismerje és felismerje a leggyakoribb
tüneteket.
Tünetek:
• e s z m é l e t l e n s é g , tudatzavar (altatószerek,
drogok, alkohol);
• epileptiform (epilepsziaszerű görcsök);
• bénulások, izomgyengeség (szénmono­
x i d , alkohol, vegyszerek o k o z z á k ) ;
• agresszivitás, őrjöngés, eufória (indoko­
latlan jó hangulat, alkohol, drogok);
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
• h á n y i n g e r , h á n y á s , h a s m e n é s , nyálfo­
lyás (alkilfoszfát, g o m b a m é r g e z é s , m a r ó ­
szer);
• pupilla tágulat (oxigénhiány, g o m b á k ,
kábítószer);
• pupilla s z ű k ü l e t (altatók, alkilfoszfát,
ópium);
• alacsony vagy szapora l é g z é s s z á m , jelleg­
zetes lehelet szag, (alkohol, cián, altatók,
gázok);
• b ő r ö n h ó l y a g o k / b u l l á k (altatószer, szén­
monoxid).
Ellátás
Igen fontos a gyorsaság, a helyes
elsősegélynyújtó beavatkozással a beteg éle­
tét m e n t h e t j ü k meg, m a r a d a n d ó szervká­
rosodást e l ő z h e t ü n k meg.
A b e a v a t k o z á s o k két csoportra osztha­
tók:
Aspecifikus: a k e r i n g é s és a légzés helyreál­
lítása, illetve annak fenntartása a m é r g e z é s
j e l l e g é t ő l függetlenül. A légzés eszköznél­
küli pótlása (szájból orrba) ellenjavallt az
elsősegélynyújtó részéről is: cián, permet­
szer, n i k o t i n é s paraqvát m é r g e z é s b e n . H a
a s é r ü l t g á z t é r b e n van, m i n d e n beavatko­
zást m e g e l ő z a beteg g á z t é r b ő l t ö r t é n ő
eltávolítása, a m i gyakran csak m ű s z a k i
mentéssel lehetséges.
Specifikus terápia a m é r e g m i n ő s é g é n e k ,
m e n n y i s é g é n e k megfelelő toxikológiai te­
rápia, ennek lépései:
A m é r e g további hatását m e g a k a d á l y o z ­
n i : szennyezett r u h á t levenni, b ő r é t szap­
panos vízzel lemosni, s z e m é t , szájüregét
s z ü k s é g esetén k i m o s n i . A gyomor-, bél
traktusban l é v ő m é r g e t eltávolítani - esz­
m é l e t e n lévő b e t e g n é l hánytatással. 2,5 dl
langyos, sós vizet itatunk a beteggel, majd
a h á t s ó garatfalát ingereljük. H á n y t a t á s
tilos: eszméletlenség, m a r ó s z e r m é r g e z é s ,
18
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

m o s ó s z e r e k , detergensek okozta m é r g e z é ­ „Barna pók"

sek, szerves o l d ó s z e r e k (benzin, benzol) Fájdalom nem jelentkezik, vagy kicsi, a
és a két év alatti életkor esetén. csípés k ö r ü l k é k g y ű r ű ö d é m a (vizenyős
Gyomormosás a m é r e g eltávolításnak a duzzanat), hólyagképződés, viszketés,
legbiztosabb módszere, de nem k é s ő b b láz, h á n y i n g e r , h á n y á s , ízületi fáj­
elsősegélynyújtói feladat. A g y o m o r m o s á s dalom.
abszolút indikációja helytől, i d ő t ő l függet­
lenül azonnal e l v é g z e n d ő (permetszer, c i ­ „Tarantella"
án, etilénglikol, gyilkos galóca, Lidocain, S z í v m ű k ö d é s t k á r o s í t ó hatású a m é r g e .
metilalkohol, n i k o t i n , h i g a n y s ó , szén, tet-
raklorid mérgezés) esetén.
A szervezetből el nem távolítható m é r e g 10.2 Méh, darázs
hatástalanítása. H a s h a j t ó k , illetve adszor­
bensek (magába szívó) adása. M é h - , darázscsípés a leggyakoribb. A csí­
A felszívódott m é r e g k i ü r í t é s é n e k gyorsí­ pés igen fájdalmas.
tása g y ó g y i n t é z e t i feladat.
Á l t a l á n o s s á g b a n a beteget állapotától Teendő:
függően kell leültetni, lefektetni. R u h á ­ • a fullánk eltávolítása, kartonlappal vagy
zatát meglazítani, ha eszméletlen, de van telefonkártyával kell lesodorni, csi­
s p o n t á n légzése és k e r i n g é s e , stabil o l ­ pesszel ne fogjuk meg, mert m é r g e t p r é ­
dalfekvésbe helyezni. A m é r g e z e t t e t tilos selhetünk ki;
feleslegesen mozgatni, eltávozni hagyni, • a csípés helyén jegelés, az é r i n t e t t v é g t a ­
őrizetlenül hagyni és az e s z m é l e t l e n álla­ got felpolcolni.
p o t ú m é r g e z e t t n e k szájon át b á r m i t adni.
Veszélye az anafilaxiás shock, ami a csípés
k ö v e t k e z t é b e n felszaporodó, k ü l ö n b ö z ő ké­
10 Rovarok csípése m i a i anyagok hatására alakulhat k i . L é n y e ­
ge a szervezet által n e m k o m p e n z á l h a t ó
A hazai p ó k o k e g é s z s é g ü g y i szempont­ m é r t é k ű v é r n y o m á s z u h a n á s , ami idó"ben
ból veszélytelenek, r i t k á n csípik meg az t ö r t é n ő , megfelelő beavatkozás n é l k ü l ha­
embert, gyakrabban a bolha, poloska, atka, lálos.
vagy bögölycsípéseket n é z i k pókcsípésnek.

10.3 Kullancs
10.1 Veszélyes pókfajok
T e r m é s z e t e s g ó c , v a d o n é l ő kis e m l ő s ö k ö n é l ő s k ö d i k .
„Fekete özvegy" Leginkább b o z ó t o s , fás helyen k e r ü l a kullancs az
Csípése t ű s z ú r á s s z e r ű fájdalmat okoz, emberre. Bőr alá f ú r ó d v a s z á m o s b e t e g s é ­
piros, ó r a ü v e g s z e r ű elváltozás a hason, get terjeszt. A friss esetek s z á m a 2 0 0 - 4 0 0 /
izomfájdalmakat és i z o m g ö r c s ö k e t okoz a év. F ő l e g a nyugati m e g y é k b e n fertőzött a
méreg. kullancsok 1 %-a, kb. 8-40 % - a h o r d o z ó .

19

A szezonalitás j e l l e m z ő : 75 % - a tavasszal,
n y á r o n k e r ü l az emberbe.
10.3.1 A fertőzött kullancs az alábbi
betegségeket okozhatja
Agyvelőgyulladás
A z a g y v e l ó g y u l l a d á s lappangási ideje
7-14 nap. H i d e g r á z á s , magas láz, fejfájás,
i n f l u e n z a s z e r ű t ü n e t e k , vagy i z o m b é n u l á s .
A z aktív é s passzív i m m u n i z á l á s s z ü k s é ­
ges.
Lyme-kór
O k o z ó j a a spirocheta családba t a r t o z ó
Borrelia Burgdorferi. A kullancs k ö z é p b e l é b ő l
csípés u t á n a kapillárisba, majd a szövetek­
bejut. L a p p a n g á s i i d ő 48 órától 2 h ó n a p i g .
Tünetei: piros foltként k e z d ő d ő , k o k á r d a
a l a k ú 3-5 c m - n é l nagyobb á t m é r ő j ű b ő r pír
(bika szem), hetekig fennáll, s p o n t á n g y ó ­
gyulhat. B o k a , c s u k l ó k ö r ü l v ö r ö s l i v i d at-
rófia (sorvadás). F ü l c i m p á n , m e l l b i m b ó n
fájdalmatlan v ö r ö s l i v i d duzzanat.
Kísérő tünetek: láz, fejfájás, i z o m - , ízületi
fájdalom, n y i r o k c s o m ó m e g n a g y o b b o d á s .
A csípéstől számítva különféle időpontokban
más-más szervek megbetegedését okozhatja:
• a csípéstől s z á m í t o t t egy h ó n a p o n belül
carditis ( s z í v i z o m g y u l l a d á s ) jelentkezhet,
aminek első t ü n e t e ritmuszavar lehet;
• h á r o m h ó n a p o n belül térdízületi g y u l l a ­
d á s , a m i nagy f á j d a l o m m a l , duzzanattal
jár;
• n é h á n y h é t t ő l t ö b b h ó n a p elteltével
s z á m í t a n i lehet a k ö z p o n t i idegrend­
szeri t ü n e t e k kialakulására. Meningitisre
(agyhártyagyulladás) kell gondolni fára­
d é k o n y s á g , c s ö k k e n t szellemi funkció,
b é n u l á s o k , a perifériás érzéskiesés meg­
j e l e n é s e esetén.
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
M i n é l r ö v i d e b b a lappangás, a n n á l gyor­
sabb a g y ó g y u l á s . A biztos d i a g n ó z i s t a leg­
k o r á b b a n 6 h é t u t á n k i m u t a t h a t ó antitest
ellenanyag jelenti. J ó l g y ó g y í t h a t ó .
24 ó r á n belül el kell a kullancsot távolíta­
n i , 72 ó r á n túl a fertőzés valószínűsége 100
%-os. A z orvos által e l r e n d e l e n d ő g y ó g y ­
szeres kezelés: D o x y c y c l i n , vagy P e n i c i l l i n
14-21 napig. T i l o s a kullancsot n y o m k o d n i ,
mert a k ó r o k o z ó a s z ú r t c s a t o r n á n keresz­
tül a szervezetbe jut. Olaj, k r é m , égetés
n e m fullasztja m e g a kullancsot. T e e n d ő : a
b ő r h ö z közel, a p o t r o h á t nem érintve, csak
a fejet megfogva csipesszel kell k i h ú z n i .
11 Vízből mentés
A v í z b e fulladás baleseti mechanizmusa
kétféle lehet: „klasszikus fulladás" - ez
esetben a fulladás elsődleges - és „ m á s o d ­
lagos fulladás".
11.1 Klasszikus fulladás
O k a : ú s z n i nem t u d á s , képesség t ú l b e c s ü ­
lése, hirtelen k i m e r ü l é s , alkohol, g y ó g y ­
szerhatás, v í z b i z t o n s á g hiánya.
K ö v e t k e z m é n y e k : kezdetben k ü z d , aka­
ratlagosan visszatartja légvételét, p á n i k
uralkodik el rajta, majd a légvétel vissza­
tartást áttöri az akaratlan belégzés, és víz
árasztja el a légutakat és a t ü d ő t .
11.2 Másodlagos fulladás
O k a : h i d e g h a t á s miatti reflexes k e r i n g é s
leállás, b e t e g s é g (epilepszia, szívbetegség),
trauma, allergia.
20
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
K ö v e t k e z m é n y : eszméletvesztés, k ü z d e ­
lem n é l k ü l a l á m e r ü l , a l é g u t a k b a n és a
t ű d é i b e n t ö b b n y i r e nincs víz.
A két csoport k ö z ö t t gyakran n e m v o n ­
h a t ó abszolút h a t á r és a pontos baleseti
mechanizmus sem m i n d i g t i s z t á z h a t ó .
A vízi balesetes k i m e n t é s é r e csak az v á l ­
lalkozzon, aki az adott vizet ismeri, k i v á ­
lóan úszik, v í z b ő l m e n t é s i gyakorlattal és
képzettséggel rendelkezik. Fontos, hogy ő
maga ne váljon áldozattá. C s ó n a k k a l való
k i m e n t é s t csak az abban j á r t a s ember v é ­
gezzen.
11.3 Kimentés lépései
Az izgatottsági fázisban a m e n t é s r e szo­
r u l ó képes a hozzá intézett b e s z é d r e re­
agálni, h a t á r o z o t t utasításokat végrehajt.
Görcsfázisban halálfélelem alakul k i , ö s s z e ­
vissza csapkod, biztos fogást keres maga
k ö r ü l , ekkor k ö z e l é b e m e n n i n e m szabad,
é r d e m e s ú s z ó tárgyat odadobni, amibe tud
kapaszkodni. Ez lehet fadarab, e v e z ő , ú s z ó ­
g u m i , amit a vízbe fúló m ö g é kötélre k ö t ­
ve kell bedobni. Fáradt, i z o m g ö r c s ö k t ő l ,
g y e n g e s é g t ő l szenvedő, de tiszta t u d a t ú ,
nem p á n i k o l ó embert partra lehet segíteni.
A v í z b e n való v o n t a t á s többféleképpen
valósítható meg: m i n d e n v í z b e n való v o n ­
tatásnál a sérült arca a víz felszíne felett le­
gyen.
Hónaljfogás
A sérültet hanyatt fekve, n y ú j t o t t karok­
kal, h ó n a alatt fogjuk meg ( 7 . ábra, A).
Gallérfogás
A k k o r , ha r u h á b a n van a vízbefúló, a
m e n t ő egyik kezével a gallért fogja taréjfo­
gással (a t e n y é r felfele n é z és h á t o n vagy o l -
21
dalt úszik, a m á s i k kézzel az előrehaladást
segítheti) ( 7 . ábra, B).
Béklyófogás (rendőrfogás)
A m e n t ő j o b b kézzel a vízbefúlt j o b b
csuklóját, annak h á t a m ö g ö t t fogja m e g és
az alkart felfelé h ú z z a , bal kezével a sérült
állát emeli ki ( 7 . ábra, C).
Tengerészfogás
A m e n t ő a sérült baloldalán ú s z i k és j o b b
karjával annak j o b b h ó n a alatt á t n y ú l és
megfogja a bal fel, vagy alkarját ( 7 . ábra,
D).
A partra vitel Rautek-féle m ű f o g á s s a l
(18.1).
A c s ó n a k b ó l m e n t é s t a hajó faránál kell
v é g e z n i , mert k ü l ö n b e n a c s ó n a k felborul.
H a úszással kell menteni, cipőt, ruhada­
rabokat e l ő b b le kell venni. Ha ugrani kell,
ú g y n e v e z e t t c s o m a g u g r á s t lehet alkalmaz­
ni.
12 Traumatológiai elsőse­
gélynyújtás
A trauma g ö r ö g e r e d e t ű szó, sérülést, k á ­
rosodástjelent. Á l t a l á n o s s á g b a n használjuk
a szervezet hirtelen b e k ö v e t k e z ő k á r o s o d á ­
sa esetén.
K ü l s ő erőművi behatás következményei
lehetnek: sebzés, c s o n t t ö r é s , ficam, r á n d u ­
lás, koponyaagy s é r ü l é s , b e l s ő szervek z ú -
z ó d á s a / r e p e d é s e szakadása.
E z e k k e l összefüggésben felléphet: vérzés,
kivérzés, fertőzés, ájulás, légúti elzáródás,
shock, l é g m e l l .
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A . : hónaljfogás

B: gallérfogás

C : béklyófogás

D : tengerészfogás

7. ábra. A v í z b ő l m e n t é s fogásai

22
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
12.1 Sebzés fogalma
Sebzésnek n e v e z z ü k , ha a b ó r vagy a
nyálkahártya, vagy m é l y e b b szövetek foly­
tonossága k ü l s ő erő hatására megszakad,
és/vagy biológiai funkciója m e g v á l t o z i k .
M e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k mechanikai, k é m i ­
ai, termikus ( h ő ) , s u g á r z ó , illetve elektro­
mos á r a m (áramütés) hatására k e l e t k e z ő
sebzéseket.
A sebek fajtái lehetnek:
• Felületes a seb: ha a kötőszövetet nem
érinti, a bőr folytonossága részlegesen
megmarad. J e l l e m z ő i : é l é n k fájdalom,
kevésbé vérzik, nem t á t o n g , gyakori a
fertőzés;
• A m é l y s e b j e l l e m z ő i : bőralatti k ö t ő s z ö ­
vet és az alatta l é v ő szövetek is s é r ü l n e k ;
• Az áthatoló vagy b e h a t o l ó sebzés: a test­
ü r e g e k b e (has, mellkas, koponya) vagy
ízületi ü r e g b e vezet.
Mechanikai sérülések
A sebzést o k o z ó e s z k ö z t ő l , illetve a beha­
tolás módjától függően a k ö v e t k e z ő k :
• Zúzott seb: a leggyakoribb, tompa
e s z k ö z t ő l , kis, durva, vagy nagyobb
e r ő horzsolást, roncsolást e r e d m é n y e z .
A seb igen fájdalmas, zeg-zugos sebszél,
kis vérzés, gyakori fertőzés;
• Metszett seb: élesszélű, erős vérzés, r i t k á n
fertőződik, t á t o n g ;
Szúrt seb: éles, mély, vérzés m é r t é k e az
eltalált é r n e k megfelelő, közepes fájda­
l o m , nagy a fertőzésveszély;
Harapott seb: egyenetlen sebszél, kifeje­
zett fájdalom, k ö z e p e s vérzés, m i n d i g
fertőzöttnek tekintendő.
Lőtt seb: bemeneti, kimeneti nyílás talál­
h a t ó , a lőcsatorna nem m i n d i g egyenes,
23
közeli lövésnél égés, r o b b a n ó h a t á s é r v é ­
n y e s ü l , sebszél egyenetlen, szaggatott,
ha n e m ér ideget n e m fájdalmas,
vérzés nem í t é l h e t ő meg, gyakran befelé
vérzik, fertőzés m i n d i g b e k ö v e t k e z i k .
Sebellátás formái
• Ideiglenes sebellátás, elsősegélynyújtó
feladata, célja: a seb m e g ó v á s a további
k ü l s ő hatástól, valamint a m á s o d l a g o s
fertőzés m e g e l ő z é s e ;
• Végleges sebellátás (orvos, szakember)
feladata.
A sebellátás szabályai
Beteget l e ü l t e t n i vagy lefektetni, e r ő s v é r ­
zést csillapítani, a sebfertőtlenítés lehetőség
szerint Betadinnal t ö r t é n j e n , amely n e m
csíp, e z é r t a sebbe is a l k a l m a z h a t ó . Ha csak
j ó d van, akkor a sebszélektől kifele t ö r t é ­
n i k a fertőtlenítés. Megfelelő steril kötés
felhelyezése.
T i l o s : a m á s által j ó l felhelyezett kötést
eltávolítani, a sebbe n y ú l n i , idegen testet
abból eltávolítani, a sebszéleket h ú z o g a t n i ,
k ö r n y é k é t n y o m k o d n i , stb.
12.2 Rándulás
A trauma hatására az ízületi vápát az
ízületi fej elhagyja, majd eredeti helyére
visszatér. T ü n e t e k : í z ü l e t k ö r ü l i fájdalom,
v é r z é s , duzzanat, a csontozat ép.
12.3 Ficam
A csontok ízületi végei e l t á v o l o d n a k egy­
m á s t ó l és k ó r o s helyzetben r ö g z ü l n e k . Á l ­
talában v é g t a g o k o n gyakrabban fordul elő.

T ü n e t e k : alakváltozás (deformitás), í z ü ­
leti fájdalom, duzzanat, c s ö k k e n t vagy
m e g s z ű n t m ű k ö d é s , rugalmas rögzítettség.
Ellátása: ideiglenes rögzítés, nyugalomba
helyezés, k ó r h á z b a j u t t a t á s .
12.4 Csonttörés (fraktura)
Definíciója: nagy e r ő b e h a t á s r a a csont
folytonossága megszakad, a c s o n t h á r t y a
m e g s z a k a d á s a is kísérheti, t ö r t v é g e k egy­
m á s t ó l elmozdulhatnak. Lehet: zárt, ha a
b ó r a t ö r é s felett ép, és lehet nyílt, ha a
t ö r é s felett sebzés van, vagy a t ö r t rész át­
szúrja a b ó r t . T ü n e t e i : fájdalom, duzzanat,
alakváltozás, m ű k ö d é s k é p t e l e n s é g , rendel­
lenes e l m o z d u l á s , recsegés, r o p o g á s (en­
nek provokálása k e r ü l e n d ő ) .
Fontos szabály, hogy törés gyanúja esetén
is t ö r é s k é n t kell kezelni és ellátni a sérült
részt. T e e n d ő : talált helyzetben kell r ö g z í ­
teni, nyugalomba helyezni, szaksegítséget
k é r n i . T i l o s : a t ö r ö t t v é g t a g o t mozgatni,
h ú z n i - v o n n i , az alakváltozást helyreigazí­
tani, és rögzítés n é l k ü l szállítani.
12.5 Bordatörés (fraktura
costae)
Lehet: direkt, vagy indirekt - a m a x i m á ­
lis hajlítási ponton.
Fajtái:
• e g y s z e r ű b o r d a t ö r é s : ha egy-vagy k e t t ő
helyen t ö r i k ;
• sorozat b o r d a t ö r é s : ha h á r o m vagy t ö b b
borda e g y m á s alatti m a g a s s á g b a n t ö r i k ;
• ablakos b o r d a t ö r é s : h á r o m - n é g y borda
2-2 helyen t ö r i k .
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
A b o r d a t ö r é s s z ö v ő d m é n y e lehet a lég­
mell, kialakul, ha a t ö r t v é g a t ü d ő t vagy a
m e l l h á r t y á t átszúrja.
Tünetek: belégzésre fokozódó, s z ú r ó fájda­
l o m , e z é r t a beteg légvétele felületes, szapo­
ra, kis v o l u m e n ű , köhécsel, a törés helyén
tapintással recsegés észlelhető. T ö b b bor­
da t ö r é s é n é l a n o r m á l i s 16/perc légzésszám
j e l e n t ő s e n megszaporodik. A z ablakos bor­
datörésnél a sérült rész a mellkas egészének
légzési kitéréseivel ellentétesen mozog.
Teendő: félig ü l ő helyzetet kell kialakítani,
a b e s z é d t ő l k í m é l n i , mert az fokozza a fáj­
dalmat és k i m e r í t i a beteget. A m e n t ő k e t
értesíteni kell.
12.6 Gerinctörés
Leginkább magasból esés, gázolás,
n a g y e r e j ű ü t k ö z é s , b e o m l á s , gépkocsiból
való k i r e p ü l é s k o r kell gondolni rá.
Tünetek: a törés helyén fájdalmat jelez,
duzzanat ( v é r ö m l e n y ) , vagy m é l y e d é s ta­
p i n t h a t ó . Ha a t ö r ö t t csigolya elmozdul
a g e r i n c v e l ő is m e g s é r ü l h e t , a sérülés alat­
ti t e r ü l e t e n b é n u l á s és érzéskiesés keletke­
zik.
Ha a h e l y s z í n r ő l feltétlen fontos eltávo­
lítani, akkor t ö b b segély n y ú j t ó n a k kell tál­
cafogással megemelni úgy, hogy k ö z b e n a
t ö r t csigolya el ne mozduljon (8. ábra).
8. ábra. A t á l c a f o g á s
24
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

13 Vegyi sérülések vérsavó az érfalon k i á r a m l i k , a b ő r h á m ­

L ú g o k , savak, m a r á s o s sérülést okoznak.
A sérülés súlyossága függ az anyag
t ö m é n y s é g é t ő l és a behatási időtől. A gyors
és hatásos elsősegélynyújtással c s ö k k e n t e ­
n i lehet a s z ö v e t k á r o s o d á s m é r t é k é t . M a ­
ró anyagot k ö z ö m b ö s í t e n i kell. K ü l s ő l e g
bőséges tiszta vízzel le kell mosni. B e l s ő l e g
víz, vagy tej itatása fontos, ez u t ó b b i a m a ­
ró anyag hígítása mellett a n y á l k a h á r t y á t
bevonva c s ö k k e n t i a fájdalmat.
K ö z ö m b ö s í t é s u t á n steril sebfedés, n y u ­
galomba helyezés.
14 Hő okozta sérülés, ter­
mikus trauma
14.1 Égés (combustio)
rétegét megemelve h ó l y a g o k a t k é p e z .
A h ó l y a g o k összefolyhatnak, megreped­
hetnek, alatta a seb f e r t ő z ő d h e t . A fájda­
l o m és a folyadékveszteség nagy;
• III. fokú: m é l y e b b rétegeket (izmokat,
inakat) is érint, p ö r k k é p z ő d é s s e l , s z ö ­
vetelhalással jár. É g e t t felület pisz­
kosszürke, hámcafatos;
• IV. fokú: a szövetek elszenesedése.
Az égett testfelület számításánál a W a l -
lace-féle kilences szabályt (9. ábra) alkal­
mazzuk:
A fej, egy felső végtag, egy alsó v é g t a g
fele, a t ö r z s első vagy h á t s ó felszínének fele
a testfelület 9 %-a, a gáttájék 1 %.
T á j é k o z ó d h a t u n k az égés nagyságáról
ú g y is, hogy az é g e t t beteg tenyere ujjak
n é l k ü l 1 %.

O k o z z á k : forrázás, gőz, láng, megolvadt

fém, s u g á r z ó energia, elektromos á r a m .
K o m o l y a b b égés n e m csak helyi, hanem
az egész szervezetet é r i n t ő hatást vált k i ,
ezért égés b e t e g s é g r ő l b e s z é l ü n k . A z égés
k ö v e t k e z m é n y e i a beteg életkora szerint
változnak. A c s e c s e m ő k , gyerekek és ö r e ­
gek só-víz háztartási e g y e n s ú l y a labilisabb,
ezért hamarabb jelennek meg a s ú l y o s a b b
t ü n e t e k . Az égés súlyosságát az é g e t t test­
felület nagysága, az életkor, az égés foka és
mélysége alapján lehet m e g h a t á r o z n i .

Az égés mélysége lehet:

• I. fokú: a legfelső réteget érinti, a bőr
sima, mintha kivasalták volna, bőrpír,
duzzanat és fájdalom;
• II. fokú: a b ő r m é l y e b b rétegeibe terjed,
az erek fala k ó r o s a n áteresztővé válik,
9. ábra. A W a l l a c e - f é l e kilences s z a b á l y

25
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az égés általános hatásai közül • szövetelhalás, piszkos s z ü r k e s z í n ű a

k i e m e l e n d ő az égési shock, amely az erek fagyott t e r ü l e t .
falából k i á r a m l ó nagy folyadék és só vesz­
t e s é g miatt alakul k i . Ellátás
A fagyott t e s t r é s z t nem szabad hirtelen
A helyszíni elsősegélynyújtás: felmelegíteni, a beteg óvatos levetkőztetése
• azonnal, l e h e t ő l e g folyó hidegvizes u t á n a fagyott t e r ü l e t e k e t l e h e t ő l e g steri­
h ű t é s , legalább 10 percig; len kell fedni az égéshez h a s o n l ó a n .
• nagyobb testfelület é r i n t e t t s é g e esetén Az eszméleténél lévő sérült meleg folya­
zuhany alá állítani; d é k k a l (tea) itatható.
• steril k ö t s z e r r e l , vagy vasalt, tiszta
lepedővel az égett felületet h ű t é s u t á n
befedni; 15 Vérzés
• ha a r u h a a testre ráégett, n e m távolítjuk
el. Vérzésről akkor b e s z é l ü n k , ha a vér az ér-
pályából kilép. M e g k ü l ö n b ö z t e t j ü k a k ü l v i ­
A h i d e g v í z c s ö k k e n t i a h ő n e k a b ő r fel­
lág felé t ö r t é n ő és a belső szervek szemmel
s z í n é n és a m é l y s é g b e t ö r t é n ő további ter­nem látható vérzéseit.
j e d é s é t , ugyanakkor fájdalmat csillapít.
T i l o s : az égett felületre k e n ő c s ö t , port, Formái:
olajat, tejfölt, s e b h i n t ő p o r t tenni. • Kapilláris (hajszáleres) vérzés: g y ö n g y ö z ő ,
színe piros, csekély a vérvesztés;
• Vénás (visszeres) vérzés: s ö t é t v ö r ö s színű,
14.2 Fagyás egyenletesen folyó, a sérült v é n a
nagyságától f ü g g ő e n t ö b b - k e v e s e b b a
A t a r t ó s h i d e g h a t á s 0 ° C felett is okozhat vérvesztés, nagy ér vérzése esetén sok
fagyási sérülést. v é r t veszít, a k á r halálos is lehet;
A fagyásnak l e g i n k á b b kitett testrészek: • Artériás (ütőeres) vérzés: s z í v m ű k ö d é s s e l
k é z , lábujjak, fül hamarabb k á r o s o d n a k . e g y i d ő b e n lüktetve élénkpiros vér ü r ü l ,
Fokozza a fagyásveszélyt a szoros cipő, a vérvesztés az artéria nagyságától
k e s z t y ű , mivel ezeken a testrészeken a k a d á ­ f ü g g ő e n shockot, halált okozhat.
lyozza a vérkeringést.

A fagyás fokozatai: 15.1 Vérzéscsillapítás

• égő, s z ú r ó fájdalom, amely k é s ő b b
é r z é s t e l e n s é g b e megy át; Kapilláris vérzés
• sápadt, m á r v á n y s z e r ű , h ű v ö s bőr, Kapilláris vérzés esetén Betadinos lemo­
k é s ő b b k i p i r u l , érzéstelen; sás, steril sebfedés.
• savós h ó l y a g o k a b ő r ö n , sötét v ö r ö s bőr,
a h ó l y a g o k m e g n y í l n a k , nehezen g y ó ­ Vénás vérzés
gyulnak; V é n á s vérzés e s e t é n a beteget lefektetjük,

26
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
a v é r z ő testtájékot fel kell emelni, ekkor a
vérzés s p o n t á n csillapszik vagy m e g s z ű n i k ,
a v é r z ő területre n y o m ó k ö t é s t h e l y e z ü n k .
T i l o s : a szorító k ö r ü l k ö t é s . H a e l ő t t ü n k
valaki h i b á s a n ilyen szorítókötést alkalma­
zott, azonnal fel kell oldani és n y o m ó k ö ­
tést kell alkalmazni.
Artériás vérzés
A sérültet lefektetjük, az artériásan v é r z ő
testrészt felpolcoljuk, ha lehet u j j n y o m á s o s
vérzéscsillapítást v é g z ü n k , majd steril gézt
a sebre helyezve k i t ö m j ü k , t a m p o n á l j u k
a sebet. Erre i s m é t steril gézt h e l y e z ü n k ,
majd n y o m ó k ö t é s t k é s z í t ü n k . A v é g t a g o t
nyugalomba h e l y e z z ü k (10. ábra).
10. ábra. A r t é r i á s v é r z é s e s e t é n a l k a l m a z a n d ó n y o m ó p o n t o k
27
15.2 Speciális vérzések
Orrvérzés
A z o r r s ö v é n y elülső r é s z é n e k t á g u l t v é n á i ­
ból s z á r m a z i k , s p o n t á n i s m e g s z ű n h e t . O k :
orr m e g ü t é s e , piszkálása, felső légúti h u ­
rut. Ellátás: a beteget e n y h é n előrehajtott
fejjel leültetni, az orrát kifújatni és az orr­
szárnyakat összeszorítani, m a x i m u m 15
percig.
A z o r r ü r e g h á t s ó r é s z é b ő l s z á r m a z ó vér­
zés h á t t e r é b e n magas v é r n y o m á s , b e t e g s é g
lehet. K ö z é p k o r ú vagy idős b e t e g n é l gyak­
rabban észleljük. A v é r n y o m á s r e n d e z é s s e l
az o r r v é r z é s is m e g s z ű n i k . Ha a vérzés
nem s z ű n i k , gégészetre szállítandó, ahol a
réteges t a m p o n á l á s t elvégzik.

T r a u m á s e r e d e t ű o r r v é r z é s r e kell gondol­
n i , ha az o r r b ó l agyvízzel kevert világos,
meg nem alvadó vér folyik. Koponyaalapi
törés k ö v e t k e z t é b e n é s z l e l h e t ő vérzésről
van szó, t a m p o n á l n i tilos, parittyakötést
kell alkalmazni.
Szájüregi vérzés
G ö r c s r o h a m kapcsán s é r ü l h e t a nyelv,
vérzéscsillapítása nem elsősegélynyújtó fela­
dat, ha nagyobb sérülés van, szájsebészet­
re kell eljuttatni.
F o g m e d r i vérzés: f o g h ú z á s u t á n jelent­
k e z ő , nem s z ű n ő , bőséges vérzés, a vérzés
helyére steril k ö t s z e r t t e s z ü n k , és arra ha-
raptatjuk rá a beteget, ha n e m s z ű n i k száj­
sebészetre kell irányítani a beteget.
16 Szemészeti balesetek és
azok ellátása
M i n d e n s z e m s é r ü l é s t szenvedettet a sze­
m é s z e t r e kell irányítani.
16.1 Idegen test
A szembe juthat: rovar, por, faforgács,
fémforgács stb.
Tünetek
A sérült szemen s z ú r ó , é g ő érzés jelent­
kezik, reflexes pislogás, k ö n n y e z é s .
Teendő
Az idegen test eltávolítható úgy, hogy a
nedves textília sarkával kitöröljük.
Ha felső s z e m h é j alatt van az idegentest,
akkor nyitott szemmel, lefele i r á n y u l ó te­
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
kintet mellett a felső s z e m h é j n a k az alsóra
húzásával lehet eltávolítani. Ha nem távo­
lítható el az idegen test, a szemet be kell
k ö t n i , a beteget s z e m é s z e t r e kell irányíta­
ni.
16.2 Ívfény
A z ívfény okozta k ö t ő h á r t y a gyulladás
kialakulhat v é d ő s z e m ü v e g n é l k ü l i hegesz­
tés esetén.
Tünetek
A z expozíció u t á n ó r á k k a l k é s ő b b jelent­
keznek heves k ö n n y e z é s , s z ú r ó fájdalom
formájában. A z arcon b ő r p í r látható.
Elsősegély
2 %-os Lidocain cseppentése, szemészet­
re irányítani.
16.3 Tompa szemsérülés
A s z e m g o l y ó t a k ö r n y e z ő lágyrészeket és
csontokat károsíthatja.
Tünetek
A szem k ö t ő h á r t y á j a , illetve a k ö r n y e z ő
lágyrészeken bevérzés.
M é l y e b b , súlyos k á r o s o d á s o k is keletkez­
hetnek, ami a h e l y s z í n e n és laikus által
n e m i s m e r h e t ő fel, de gondoljon rá.
Ellátás
N y u g a l o m b a helyezés, m i n d k é t szemet
be kell k ö t n i , s z e m é s z e t r e irányítani.
28
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
16.4 Áthatoló szemsérülés
O k o z z a : nyíl, vagy hegyes s z e r s z á m .
Tünetek
A z é r i n t e t t szemen nagy fájdalom.
Ellátása
• fektetés kissé megemelt fejjel;
• m i n d k é t szemet b e k ö t n i ;
• k í m é l n i m i n d e n erőkifejtéstől,
erőlködéstől;
• s z e m é s z e t r e szállítani.
A b e é k e l ő d ő eszközt (anyagot) a s z e m b ő l
nem távolítjuk el.
16.5 Marószer okozta sérülé­
sek
K ü l ö n b ö z ő savak és l ú g o k o k o z z á k . A
lúg veszélyesebb, mert s ú l y o s a b b é s m é ­
lyebb szövetekre is terjedő elhalást okoz
(mészhabarcs!!).
Ellátása
• b ő , tiszta vízzel a m a r ó anyagot a
szemből kimosni;
• 1-2 csepp Lidocainnal é r z é s t e l e n í t e n i ;
• tilos b e k ö t n i .
17 Áramütés, villámcsapás
A z elektromos á r a m n a k a z emberi
szervezetre gyakorolt hatása függ: az
á r a m feszültségétől, az á r a m e r ő s s é g t ő l , az
á r a m j e l l e g é t ő l (egyen- vagy v á l t ó á r a m )
és az á r a m útjától, valamint a b e h a t á s
29
i d ő t a r t a m á t ó l . A k ö v e t k e z m é n y e k e t befo­
lyásolhatja az e g y é n pillanatnyi fizikai és
pszichés állapota, esetleges alapbetegség,
g y ó g y s z e r vagy élvezeti szerek hatása.
A z általánosan h a s z n á l t 5 0 H e r z frekven­
ciájú és 220 V feszültségű v á l t ó á r a m 1 mA
k ö r ü l i bizsergés érzését kelti, a fájdalom
k ü s z ö b átlagosan 3-10 m A .
A z e l e n g e d h e t ő s é g i h a t á r 1 5 m A . Bale­
seti s z e m p o n t b ó l a legveszélyesebb tarto­
m á n y a z általánosan h a s z n á l t 15-150 m A
k ö z ö t t i z ó n a . 1000 V felett égés, c s o n k o l á s ,
v e s e k á r o s o d á s keletkezik e l s ő s o r b a n .
17.1 Az áram hatása lehet
Aspecifikus
K ö z v e t l e n szöveti e n e r g i a h a t á s - á r a m -
jegy, ha van, bizonyítja az á r a m ü t é s t é ­
nyét, h i á n y a viszont n e m zárja ki azt. A be-
és kilépési pontot m e g t a l á l h a t j u k , e b b ő l
k ö v e t k e z t e t n i t u d u n k az á r a m útjára, a
v a l ó s z í n ű szervi k á r o s o d á s o k r a . H ő h a t á s -
égés, elektrolitikus hatás - e g y e n á r a m n á l
lehet j e l e n t ó s , de r i t k á n fordul elő.
Specifikus
A v á z i z m o k , a szívizom, a k ö z p o n t i és kör­
n y é k i idegrendszer jellegzetes m ű k ö d é s i
zavarait idézik elő.
Vázizom: i z o m k o n t r a k c i ó (összehúzódás)
izomszakadást, csonttörést eredményezhet,
illetve a feszültségforrás elengedését le­
h e t e t l e n n é teszi. A z általánosan használt
áram elengedhetőségi értéke 15 mA körül
van.
Szívizom: a szívet kar-láb irányába érő
100 m A á r a m h a t á s kamrafibrilláció révén
szívmegállást, halált okoz.
A központi idegrendszert é r t á r a m ü t é s lég­
zésmegállást e r e d m é n y e z .

A környéki idegek b á n t a l m a á t m e n e t i
érzészavarok, zsibbadások f o r m á j á b a n j e l ­
entkezik. T e h á t az á r a m ü t é s elsősorban
szívmegállást, m á s o d s o r b a n légzésleállást
okoz. E z é r t az i d ő b e n megkezdett újra­
élesztésnek jó a p r o g n ó z i s a (kimenetele),
főleg, ha fiatal és egészséges az á r a m ü t ö t t .
A tünetek összefoglalva:
• izomszakadás, csonttörés;
• e s z m é l e t l e n s é g i g f o k o z ó d ó tudatzavar
léphet fel;
• szapora s z í v m ű k ö d é s ;
• ritmuszavarok;
• légzésleállás;
• I.-III. fokú égés.
Ellátás
Az ellátás s o r á n gondot kell fordítani az
ö n v é d e l e m r e , a b i z t o n s á g o s távolság meg­
tartása kötelező.
T i s z t á z n i k e l l , hogy feszültség alatt van-e
m é g a balesetes, ha igen, f ő k a p c s o l ó k i ­
kapcsolása, a biztosíték eltávolítása az első
t e e n d ő . H a a feszültségmentesítés k i v i h e ­
tetlen, de 1000 V alatti, a balesetest az
á r a m k ö r b ő l k i kell szabadítani. D e s z k á n
állva, g u m i t a l p ú c i p ő b e n , seprőnyelet, vas­
tag textíliát o d a n y ú j t v a a balesetest e l h ú z ­
zuk.
1000 V felett a l k a l m i eszközzel tilos m e n ­
teni, ilyenkor m ű s z a k i m e n t é s szükséges.
T ű z o l t ó s á g , áramszolgáltató é r t e s í t e n d ő .
Ha a balesetest a k i m e n t é s u t á n k l i n i k a i ha­
lál állapotában találjuk, azonnal újraélesz­
tést kell kezdeni.
Ha eszméletlen, a s p o n t á n légzése és ke­
r i n g é s e k i e l é g í t ő - légútbiztosítás a t e e n d ő .
A z e s z m é l e t l e n beteget m a g á r a hagyni t i ­
los.
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
17.2 Áramütés ritka formái
Lépésfeszültség
N a g y f e s z ü l t s é g ű (több 100 kilovoltos ve­
zeték) k ö z e l é b e n a talajon n é h á n y méteres
k ö r z e t b e n a feszültség 0-ra esik, ilyenkor a
talajt két e g y m á s t ó l 50-70 cm távolságnyi
pontja (lépésnyi) k ö z ö t t j e l e n t k e z ő poten­
c i á l k ü l ö n b s é g halálos á r a m ü t é s t okozhat.
Megosztott feszültség
Z i v a t a r f e l h ő alatt álló ember feje és a ta­
laj k ö z ö t t a felhő töltése töltésmegoszlást
hozhat létre, amely ha fokozatosan alakul
k i , n e m veszélyes. H a m á s h o l l e ü t ő v i l ­
l á m o k által a felhő töltése hirtelen megvál­
tozik, hirtelen m e g s z ű n i k az emberi test
b e l s ő feszültségmegosztása is, és mintegy
b e l s ő á r a m ü t é s éri a k ö z p o n t i idegrend­
szert.
Villámcsapás
A villámcsapás r e n d k í v ü l nagy feszült­
s é g ű és e x t r é m á r a m e r ó s s é g ű , viszonylag
r ö v i d ideig h a t ó (30 miliszekundum) ener­
giahatás, a b ő r ö n v i l l á m s z e r ű rajzolat, hal­
lási és fényártalom, leszakíthat végtagot és
azonnal halálos lehet.
18 Kimentést szolgáló eljá­
rások
K i m e n t é s e n a magatehetetlen, t ö b b n y i r e
e s z m é l e t l e n beteg nehezen h o z z á f é r h e t ő
h e l y r ő l való kiemelését, és a legközelebbi
ellátásra alkalmas helyre szállítását értjük.
30
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

18.1 A Rautek-féle műfogás

Olyan b i z t o n s á g o s fogás létesítése, amely

lehetővé teszi egy s e g é l y n y ú j t ó n a k a beteg
felemelését, kiemelését, mozgatását. A l k a l ­
mazható sérült j á r m ű b ő l való kiemelésnél
és földön fekvő beteg felemelésekor.

Kivitelezése
F ö l d ö n h a n y a t t f e k v ő beteg fejénél kis ter­
peszállásban helyezkedik el a s e g é l y n y ú j ­
tó, lehajol, n y ú j t o t t karral a beteg tarkója
alá nyúlva lendülettel felületi úgy, hogy an­
nak felső teste kissé e l ő r e d ő l j ö n .
Terpeszállásán nem változtatva m i n d k é t
kezét a nyaktól a lapockáig csúsztatja, meg­
t á m a s z t v a a beteget, majd előrelépve m i n d ­
két térdével m e g t á m a s z t j a a beteg hátát.
Szabaddá váló n y ú j t o t t karjaival a beteg h ó ­
na alatt á t n y ú l , megragadja egyik alkarját
és azt vízszintesen m e l l k a s á h o z szorítja.
A segélynyújtó e n y h é n hajlított térddel
felegyenesedik, n y ú j t o t t karral c o m b j á r a
támasztja a beteg testét és kis lépésekkel
hátrálva h ú z z a el a beteget b i z t o n s á g o s t á ­
volságba.
A gépkocsiból kiemelésnél az életjelen­
ségek vizsgálata u t á n meg kell g y ő z ő d n i
arról, hogy a sérült lábai nincsenek-e be­
szorulva. C é l s z e r ű a sérült lábat az ép lábra
keresztbe elhelyezni. A z ü l é s t á m l á t h á t r a -
döntjük, csípőnél fogva a sérültet kifele for­
dítjuk annyira, hogy a h á t a m e g k ö z e l í t h e t ő
legyen.
E z u t á n a fent leírt m ó d o n az egyik alkart
kézzel megragadva behajlított t é r d e k k e l
combhoz t á m a s z t v a k i e m e l j ü k a sérültet
(11. ábra).
11. ábra. A R a u t e k - f é l e m ű f o g á s
18.2 A bukósisak eltávolítása
A beavatkozásra az e s z m é l e t l e n , vagy s é ­
rülései miatt magatehetetlen balesetet szen­
v e d e t t n é l k e r ü l sor. A hanyatt fekvő sérült
fejét a m ö g ö t t e álló segélynyújtó a sisak se­
gítségével rögzíti, m é r s é k e l t extensiót alkal­
mazva ü g y e l arra, hogy a fej oldalra ne
forduljon. A m á s i k , „ B " segélynyújtó k ö z ­
ben kioldja az áll alatt a r ö g z í t ő szíjat (fel­
fújható b e t é t esetén leengedi a levegőt).
E z u t á n a sérülttel szemben állva, egyik
kezével a t a r k ó alá nyúlva, a m á s i k k a l az
állat az á b r á n látható m ó d o n megragadva
rögzíti a fejet, m i k ö z b e n a m á s i k , „A" se­
gélynyújtó óvatosan eltávolítja a sisakot a
sérült fejéről.
A sisak eltávolítása u t á n az „A" segély­
n y ú j t ó az ábra szerinti fogással átveszi a
sérült tarkójának és n y a k á n a k rögzítését,
hogy a „ B " segélynyújtó végrehajthassa a
rögzítést (12. ábra).

31
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

13. ábra. V í z s z i n t e s h a n y a t t f e k v ő helyzet

12. ábra. A b u k ó s i s a k e l t á v o l í t á s a
19.2 Hanyattfekvő helyzet
megemelt fejjel

• Koponya, a g y s é r ü l é s e k n é l (14. ábra).

19 Fektetési módok
A fektetés c é l t u d a t o s a n l é t r e h o z o t t testhely­
zet, mellyel az esetleges s z ö v ő d m é n y e k e t
elháríthatjuk, fájdalmat csillapíthatunk, i l ­
letve a további á l l a p o t r o m l á s t m e g a k a d á ­
14. ábra. H a n y a t t f e k v ő helyzet megemelt fejjel
lyozhatjuk.
A fekvés az a testhelyzet, amelyben a bete­
g e t / s é r ü l t e t találjuk, vagy amit s p o n t á n e l ­ 19.3 Hanyattfekvő felhúzott
foglal.
lábakkal

• nyílt hasi sérülés;

19.1 Vízszintes hanyattfekvő • hasi görcsös fájdalmaknál (15. ábra).
helyzet

Vízszintes hanyattfekvő helyzet kialakítá­

sa szükséges:
• a k l i n i k a i halál esetén, újraélesztendő
b e t e g n é l ( k e m é n y alapon);
• a shockos, ájult b e t e g n é l (megemelt alsó 15. ábra. H a n y a t t f e k v ő helyzet f e l h ú z o t t l á b a k k a l

végtaggal);
• a gerincsérült, medencesérültnél.
(13. ábra) 19.4 Trendelenburg helyzet

• shock;
• ájulás (16. ábra).

32
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

19.6 Stabil oldalfekvés

A fektetési m ó d D R . GÁBOR A U R É L ne­
v é h e z f ű z ő d i k . A l k a l m a z n i kell m i n d e n
k i e l é g í t ő s p o n t á n l é g z é s ű és k e r i n g é s ű esz­
m é l e t l e n b e t e g n é l . Célja az átjárható lég-
ú t b i z t o s í t á s . A z e s z m é l e t l e n beteg reflexei
n e m m ű k ö d n e k , a nyelve t ó n u s t a l a n u l h á t ­
r a c s ú s z h a t a gégefedőt elzárva. A t ó n u s t a -
lan nyelv, vagy a száj ü r e g b e n lévő nyál, vér,
idegentest elzárhatja a l é g u t a t és a beteg r ö ­
v i d i d ő alatt megfulladhat.

A stabil oldalfekvés kialakításának lépései

A hanyatt fekvő beteg m e l l é d e r é k m a g a s ­
s á g b a n l e t é r d e l ü n k , t é r d alá n y ú l v a alsó
végtagjait f e l h ú z z u k , t é r d b e n é s c s í p ő b e n
behajlítjuk (18. ábra, A).
16. ábra. T r e n d e l e n b u r g helyzet T é r d e k e t t o v á b b r a is alulról átfogva a be­
teget m a g u n k felé h ú z z u k , t ú l o l d a l i karját
Fordított Trendelenburg helyzet a medence alá toljuk - ez lesz a tengely,
• gerinc + koponya t ö r é s ; amelyiken a beteg testét átfordítjuk (B).
• e s z m é l e t é n é l lévő, n e m shockos kopo­ H o z z á n k k ö z e l e b b eső karját a mellkas­
nya sérült. ra t e s s z ü k (C), a felkart is megfogjuk,
erőteljes l e n d ü l e t t e l átfordítjuk a törzset
(D).
Az alulmaradt kar a t ö r z s m ö g ö t t nyújt­
19.5 Félülő helyzetben
va, a felül l é v ő kar k ö n y ö k b e n behajlítva a
mellkas előtt, a t e n y é r az arc alatt helyez­
• a mellkas nyílt sérülései;
kedik el, a fej h á t r a s z e g v e , a száj kinyitva
• bordatörések;
(E).
• n e h é z légzéssel j á r ó heveny szív, vagy
A z alullévő lábat t é r d b e n é s c s í p ő b e n be­
tüdőbetegségeknél (17. ábra).
hajlítjuk, a felül lévő lábat k i n y ú j t j u k (F).

A z e s z m é l e t l e n beteget m a g á r a hagyni
n e m szabad. 5 p e r c e n k é n t e l l e n ő r i z n i kell
a légzését és a k e r i n g é s é t .

17. ábra. F é l ü l ő helyzet

33
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A B

C D

E F

18. ábra. A stabil o l d a l f e k v é s k i v i t e l e z é s é n e k l é p é s e i

34