Az ergonomia 3

fogalma 4
Az ergonomia fogalma ma 5
Az ergonomia fogalma ma 6
Tamogato tudomanyok 7
Az ergonomia targya 8
Szemleletek 9
Rendszerelmeleti szemlelet 10
Termodinamikai szemlelet 11
Informacioelmeleti szemlelet 12
Evolucio-elmeleti szemlelet 13
Pszichologiai szemlelet 14
Mikro- es makrogazdasagi szemlelet 15
Az ergonomia tortenete 16
Kezdetek 17
Az ergonomia szuletese (1945-60) 18
Rendszerergonomia (60-as evek) 19
Termekergonomia (70-es evek) 20
Biztonsag es ergonomia (80-as evek) 21
Szoftverergonomia (80-as evek) 22
Fejlıdesi trendek, tavlatok (90-es evektıl) 23
Az ergonomia Magyarorszagon 24
Szociotechnikai rendszer 25
Peldak (egyszerő rendszerek) 26
Peldak (komplex rendszerek) 27
Az ergonomia feladata 28
Informaciofeldolgozas 29
Informaciofeldolgozas lepesei 30
Kodolas 31
Erzekszervi tar 32
Figyelem es alakfelismeres 33
Tárolás 34
Rovid tavu memoria 35
 Hosszu tavu memoria 36
Előhívás 37
Magasabb kognitiv mőkodesek 38
Informaciofeldolgoza 39
Kognitiv tevekenysegszabalyozas 40
Gyakorlottsagon alapulo viselkedes 41
Szabalyon alapulo viselkedes 42
Tudason alapulo viselkedes 43
Tevekenysegszabalyozas kognitiv szintjei 44
Pelda 45
Hibazas 46
Hiba 47
Algoritmus 48
Elvetesek es kihagyasok 49
Tevedesek a szabalyok szintjen 50
Tevedesek a tudas szintjen 51
Altalanos hibazasi modell 52
Szociotechnikai rendszer 53
Altalanos elemzesi modell 54
Teljesitesi kriteriumok 55
Tevekenyseg-elemzes modellje 56
Feladat-elemzes modszerei 57
Interju 58
Kerdıiv 59
„Checklist” 60
Tulajdonsagok (Interju, kerdıiv, „checklist”) 61
Megfigyeles 62
Reszvetel 63
Szakertıi iteletek 64
Eredmenyesseg-ertekeles modszerei 65
Teljesitmeny-adatok felhasznalasa 66
Szemelyugyi adatok felhasznalasa 67
Munkaminta teszt 68
Tobbszoros es osszetett kriteriumok konstrualasa 69
Emberi iteleteken alapulo ertekeles 70
Minısitı skalak 71
Pelda 72
Osszehasonlitasok 73
Mentalis igenybevetel 74
A mentalis igenybevetel merese 75
◦ Masodlagos feladat merese 76

Az ergonomia
fogalma
_ Ergos = munka
_ Nomos = torvenyek
_ Ergonomia = az emberi munkavegzes torvenyszerősegevel foglalkozo tudomany
_ Az ergonomia targya terben es idıben gyakran valtozott

_ Az„ember-gep” rendszerek alrendszerei (ember es gep) kozotti informacio-csere hatekonysagat, az ehhez hasznalt felulet
hasznalhatosagat vizsgalja a lehetı legtobb nezıpontbol.
Az ergonomia fogalma ma
_ Az ergonomia („human factors”) feltarja es alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedesrıl, kepessegekrıl, korlatokrol es mas
emberi jellemzıkrıl, amelyeket figyelembe kell venni az eszkozok, a gepek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakor es a kornyezet tervezese
soran, mint a hatekony mőkodes, valamint a biztonsagos es kenyelmes emberi hasznalat (alkalmazas) felteteleit. Sanders & McCormick (1993)
Az ergonomia fogalma ma
_ Az „ember-kornyezet” rendszer fejlesztesenek tudomanya
_ A munka vilagan tuli teruletekre is kiterjed
◦ Kozlekedes
◦ Haztartas
◦ Tanulas
◦ Sport
Tamogato tudomanyok
_ Pszichologia
_ Fizika
_ Antropometria
_ Biomechanika
_ Mernoki tudomanyok
_ Orvostudomany / Egeszsegugy
_ Fiziologia
Az ergonomia targya
_ Az ember
_ Technika
_ Kornyezet
_ Cel ezek harmonikus egysegenek megtermetese
Szemleletek
_ Rendszerelmeleti
_ Termodinamikai
_ Informacioelmeleti
_ Evolucio-elmeleti
_ Pszichologiai
_ Mikro- es makrogazdasagi
Rendszerelmeleti szemlelet
_ Rendszer: egymassal kolcsonhatasban allo elemek komplexuma
_ A rendszer minden eleme osszefugg a tobbivel es az elemek tulajdonsagai ezen osszefuggesek figyelembe vetele nelkul nem erthetık meg
_ Kornyezet: a rendszeren kivuli elemek
_ „ember-gep” rendszer
◦ Emberi alrendszer
◦ Technikai alrendszer
◦ Ember-gep felulet (kezelıfelulet)
_ Csak az az ember es gep olyan egyuttese tekinthetı „ember-gep” rendszernek, amelyben az ember es a gep kozott valoban interakcio van.
_ Kezelıfelulet = ahogyan az ember latja a gepet
_ kulonbozı emberek mashogy lathatjak ugyanazt afeluletet
_ Ugyanazon felhasznalo szamara is valtozhat a kezelıfelulet (tanulas)
_A szoftverergonomia „ember-gep”(„ember-gep-kornyezet”)rendszerekkel foglalkozik
Termodinamikai szemlelet
_A termodinamika fejlıdese:
◦ A fizika hıjelensegekkel foglalkozo aga
◦ A kolcsonhatasokat kiserı energiacsereket vizsgalo tudomanyag
◦ Folyamatok vegbemenetelet vizsgalo altalanos tudomanyag
◦ A legalapvetıbb termeszeti torvenyek tanulmanyozasaval foglalkozo tudomanyag
_ Az ember gep rendszer
◦ Nyitott termodinamikai rendszer
◦ A spontan folyamatok a rendezetlenseg fele haladnak
◦ A rendezettseget a rendszer uzemeltetıjenek kell fenntartani
_ Gepi alrendszer karbantartasa
_ Emberi alrendszer tanitasa, megfelelı munka- es pihenesi- korulmenyek biztositasa
Informacioelmeleti szemlelet
_ Informacio: valami olyannak a megtudasa,amit korabban nem tudtunk (koznapi definicio)
_ Informacio: tartalomtol elvonatkoztatott informaciomennyiseg
_ I = -log2(p)
_ Ahhoz, hogy az elı szervezetek tartosan fennmaradjanak szukseges, hogy a kornyezetbıl jovıinformaciokat felfogni es hasznositani
kepesek legyenek
_ Az ergonomia az informacioatadas, megertes es feldolgozas hatekonyabba tetelevel foglalkozik.
Evolucio-elmeleti szemlelet
_ Az evolucio szintjei
1. Molekularis evolucio
2. Sejtes evolucio_ Neuralis evolucio
3. Organizmikus evolucio
_ Szociokultúrális evolúció
_ Technikai evolúció
4. Ökológiai evolúció
5. Globális evolúció
_ Szociokulturalis evolucio
◦ Parhuzamos az ember biologiai evoluciojaval
◦ Szocialis, materialis es mentalis kultúra fejlıdese
_ Technikai evolucio
◦ Elnagyolt masolas, alacsony differencialtsag
◦ Targyakat megmunkalo targyak, funkcio alapjan tortenı csoportositas (osszhang)
◦ Identikus replikacio (sorozatgyartas)
◦ Automatizalt, szamitogepes gyartosorok
Pszichologiai szemlelet
_ Az ember pszichikus funkcioi segitsegeveltajekozodik az ıt korulvevı vilagrol es ugyancsak pszichikus funkcioi segitsegevel egyreszt
alkalmazkodik azokhoz, masreszt aktivan alakitja azt.
◦ Erzekeles
◦ Eszleles
◦ Reakcio
_Weber-torveny: ΔI / I = c Ahol I az inger, ΔI az adott ingerszint mellett eszrevehetı legkisebb kulonbseg, c egy konstans
_ Alkalmazasai: (ergonomiai)
◦ Hangjelzesek tervezese
◦ Klimatikus komfort tervezese
Mikro- es makrogazdasagi szemlelet
_ Az ember-gep viszonyt nagymertekben meghatarozzak az ember mikrogazdasagi erdekei
◦ A tenyleges gazdasagi erdekek megitelese altalaban nem egyszerő!
_ Emellett a makrogazdasagi (orszagos szintő) folyamatok is hatast gyakorolhatnak az ember-gep viszonyra
Az ergonomia tortenete
_ Kezdetek
_ Az ergonomia szuletese
_ Rendszerergonomia
_ Termekergonomia
_ Biztonsag es ergonomia
◦ Szoftverergonomia
_ Fejlıdesi trendek, tavlatok
Kezdetek
_ A XX. szazad elejere tehetı
_ Munkaelemzesi es –ertekelesi modszerek
_ Nem torekedtek az eszkozok es munkakorulmenyek emberi sajatossagokhoz igazitasara
_ Cel: adott munkara kivalasztani a lehetılegalkalmasabb embert
Az ergonomia szuletese (1945-60)
_ Amerikai legierı es haditengereszet kezdemenyezese
_ Cel: katonai celu ember-gep interfeszek tokeletesitese
_ „Fogantyuk es skalak” ergonomiaja
_ 1949 – Ergonomics Research Society (Anglia)
_ 1957 – Ergonomics (folyoirat)
_ 1959 – International Ergonomics Association
Rendszerergonomia (60-as evek)
_ Szelesebb korő alkalmazas (nem csak katonai)
_ Dinamikus fejlıdes
_ Onallo tudomanyos diszciplina lesz
◦ Technikai eszkozok tervezese
◦ Kornyezet kialakitasa
◦ Termelesi rendszerek optimalizalasa
_ A 60-as evekben nepszerő rendszerelmelet nagy hatassal volt az ergonomia fejlıdesere
_ Ergonomia: az ember-gep-kornyezet rendszer optimalis mőkodeset elısegitı tudomany
Termekergonomia (70-es evek)
_ Tarsadalmi merető alkalmazas
_ Piaci verseny fontos tenyezıje (autok, szorakoztato elektronika, …)
◦ (Ar, funkcio, minıseg)
◦ Esztetikus forma
◦ Divatos megjelenes
◦ Kenyelmes hasznalat
◦ Biztonsag
◦ Kornyezetbarat jelleg
Biztonsag es ergonomia (80-as evek)
_ 1979 – Baleset a „Three Mile Island”atomerımőben
_ 1984 – Robbanas a „Bhopal”vegyikombinatban (tomeges mergezes)
_ 1986 – Robbanas a csernobili atomerımőben
_ 1986 – „Challenger” őrhajo balesete
_ 1987 – „Herald of Free Enterprise”komphajo balesete
_ A katasztrofak oka az emberi tenyezık szerepenek alulertekelese
_ Eredmenykent az ergonomia a figyelem kozeppontjaba kerul (kognitiv ergonomia)
◦ Az ergonomia integralodik a tudomanyba, az innovacios folyamatokba es a fogyasztoi tarsadalomba
◦ Az ergonomia koznyelvi fogalom lesz
Szoftverergonomia (80-as evek)
_ A szamitogepek tomeges elterjedese hivta eletre
_ Meg az egyszerő felhasznalo is erzekeli az ergonomiai megoldasok pozitiv hatasat (de fıleg azok hianyat)
_ Hosszu tavon csak a „felhasznalo barat”szoftverek (es hardverek) lesznek versenykepese
_ Kognitiv alapu interfesz-problema
_ Termeszetes es mesterseges intelligencia kozotti osszhang megteremtese a cel
_ A „top-down” szemlelet nem mőkodik, „bottom-up” modszert kell alkalmazni (felhasznalok bevonasa)
_ Nem letezik „atlagos felhasznalo”
Fejlıdesi trendek, tavlatok (90-es evektıl)
_A sulypont athelyezıdese a termelesi rendszerek ergonomiajarol a termekergonomara
◦ A termek piaci erteket noveli
◦ Szigorodo fogyasztovedelmi elıirasok
_ Biztonsagi es kornyezetvedelmi szempontok fokozottabb ervenyesitese
◦ Mikro- es makrokornyezet kolcsonhatasa elıterbe kerul
◦ Munka- es kornyezetvedelem szerepe folyamatosan nı
_A specialis igenyek (un. retegigenyek) fokozottabb figyelembe vetele
◦ A tervezes egy kivalasztott csoportot (reteg) celoz meg
◦ Ehhez csoport-specifikus felmeresi adatok szuksegesek
_A felhasznalok kozvetlen reszvetele az ergonomiai tervezesben es ertekelesben
◦ „Bottom-up” szemlelet terhoditasa
_ Szamitogepek folyamatos terjedese
◦ Az ergonomia fogalmanak nepszerősitese
◦ Az ergonomia hianyossagainak kiemelese
◦ Az ergonomiai ismeretek terjesztese
_A mőszaki kepzettseggel rendelkezık novekvı aranyu reszvetele az ergonomiai tevekenysegekben
Az ergonomia Magyarorszagon
_A kezdet a 60-as evekre tehetı (munkapszichologia)
◦ Nagyvallalatok
◦ Miniszteriumok
_A 70-es evekben kezdıdott a fellendules
◦ 1971 – elsı ergonomiai temaju konferencia
◦ 1976 – mernokok ergonomiai kepzese (BME)
◦ 1976 – ergonomiai iranyelvek meghatarozasa
◦ Tervezesi felhasznalasa meg nincs
◦ „Toloerı” kovetkezteben terjed
_A 80-es evek gazdasagi es politikai valsaga visszavetette az ergonomiai hazai fejlıdeset
_A 90-es evek elejen a nemzetkozi szemleletnek megfelelıen kezdıdott meg az ergonomia ujboli fejlıdese
◦ Ergonomiai profilu cegek, vallalkozasok
Szociotechnikai rendszer
_ Olyan
komplex ember-gep rendszer, amelyben az ember-ember kapcsolatoknak is fontos szerepuk van a rendszer hatekonysaga
szempontjabol
◦ Tobb embert is tartalmazhat
◦ A technikai alrendszer is osszetett
_ Specialis eset az egy emberbıl es egy egyszerő „gepbıl” allo rendszer
Peldak (egyszerő rendszerek)
_ Szerszam es hasznaloja
_ Szoftver es hasznaloja
_ Lift es a benne utazok
_ Gepjarmő es utasai
Peldak (komplex rendszerek)
_ Egy gyar valamely termelı uzemegysege
_ Egy hajo es a legenysege
_ Varosnezı busz a vezetıvel, idegenvezetıvel es az utasokkal
_ Egy varos rendırsege
_ Hadgyakorlat resztvevıi
_ Egy teljes nagyvallalat
Az ergonomia feladata
_A kulonbozı komplexitasu szociotechnikai rendszerek elemzese es tervezese
Informaciofeldolgozas
_ A memoriaban zajlik
_ Lepesei
◦ Kodolas (elhelyezes a memoriaban)
◦ Tarolas (megırzes a memoriaban
◦ Elıhivas (visszanyeres a memoriabol)
_A memoria fıbb reszei
◦ Erzekszervi tar
◦ Rovid tavu memoria
◦ Hosszu tavu memoria
Informaciofeldolgozas lepesei
Kodolas
Erzekszervi tar
_ Tulajdonsagai
◦ A tar tartalmai meg nem rendelkeznekjelentessel
◦ Viszonylag nagy kapacitasu tar
◦ A tar tartalmai hamar elhalvanyulnak
_ Funkcioi
◦ Az erzekszervi mőkodes jellegenek es mennyisegenek rovid idejő tarolasa
Figyelem es alakfelismeres
_ Figyelem
◦ Az ingerek szelekciojanak kepessege
_ Alakfelismeres
◦ Az erzekszervi tar tartalmahoz jelentestrendel
◦ A korabbi tapasztalatok alapjan
◦ Sok kulonbozı „inger-mintazat” felismereserekepes az ember
Tárolás
Rovid tavu memoria
_ Mintazatkent felismert egysegeket tarol (kognitiv semak)
_ Kapacitasa 7 } 2 elem
_ Tarolasi idı kb. 20 mp
_ Tulajdonsagai
◦ Tudatos
◦ Szelektiv
◦ Lassu mőkodeső
◦ Soros szervezeső
◦ Kovetkeztetesi, logikai mőveletekben erıs
Hosszu tavu memoria
_ Korlatlan kapacitas
_ Korlatlan ideig tarol
_ Nem tudatos
_ Gyors mőkodeső
_ Parhuzamos szervezeső
_ Reszei
◦ Explicit memoria
_ Epizodikus memoria
_ Szemantikus memoria
◦ Implicit memoria
_ Proceduralis memoria
Előhívás
Magasabb kognitiv mőkodesek
_ Nyelv
◦ A gondolatok kozlesenek eszkoze
_ Kovetkeztetes
◦ Induktiv
◦ Deduktiv
◦ Tapasztalati
◦ Heurisztikus
_ Problemamegoldas
◦ Mentalis modell felallitasa
Informaciofeldolgoza
Kognitiv tevekenysegszabalyozas
_ Az emberi tevekenyseg celok altalvezerelt
_ Szintek
◦ Gyakorlottsagon alapulo
◦ Szabalyon alapulo
◦ Tudason alapulo
Gyakorlottsagon alapulo viselkedes
_ Tudatos kontroll nelkuli
_ Automatikus szenzomotoros cselekvesek (akciok)
◦ Egyszerő
◦ Osszetett
_ A kulvilagbol erkezı informaciok = jelek
_ Szukseg eseten a magasabb szint modulalhatja a viselkedest
Szabalyon alapulo viselkedes
_ A kulvilagbol erkezı informaciok = jelzesek
_ Folyamat
◦ Jelzes felismerese
◦ Feladathoz viszonyitas
◦ Akcio elinditasa (szabalyok alapjan)
_ Ha egy helyzetre nincs szabaly, akkor a viselkedes magasabb szintre kerul
Tudason alapulo viselkedes
_ A kulvilagbol erkezı informaciok = szimbolumok
_ Folyamat
◦ Azonositas
◦ Tervkeszites (celok / feladat alapjan)
_A tervezes soran fontos szerepet kapnak a rendelkezesre allo szabalyok (a hozzajuk tartozo akciok)
Tevekenysegszabalyozas kognitiv szintjei
Pelda
_ Autovezetes
◦ Gyakorlottsagon alapulo
_ Kanyarodas
◦ Szabalyon alapulo
_ Elindulas
_ Megallas
_ Elızes
◦ Tudason alapulo
_ Utlezaras
_ Mőszaki hiba
Hibazas
20

_ Az emberi hiba olyan altalanos fogalom,amely magaban foglal minden olyan helyzetet, amelyben a mentalis vagy fizikai cselekvesek
megtervezett sorozata nem eri el elıre eltervezett szandekozott celjat es ez a kudarc nem tulajdonithato valamilyen rendkivuli veletlenszerő
korulmenynek.
Hiba
_ Hiba csak elızetes szandek alapjan vegrehajtott cselekedet eseten kovetkezhet be
_ Fajtai
◦ A cselekedetek nem a terv szerint futnak le
_ Vegrehajtasi hibak (elvetes)
_ Tarolasi hibak (kihagyas)
◦ A terv hibas
_ Tervezesi hibak (tevedes)
Algoritmus
Elvetesek es kihagyasok
_ Okok
◦ A figyelem nem a tevekenysegre iranyul
◦ A valtozas tenye nem tudatosul
_ Nagyreszt elıre jelezhetı
_ Gyorsan es hatekonyan felismerhetı
_ Pelda
◦ Kave & tea
◦ Iroasztal atrendezes
Tevedesek a szabalyok szintjen
_ Okok
◦ A szemely fel van keszulve a kornyezet valtozasara, de
◦ A valtozas reszletei ismeretlenek
_ Nagyreszt elıre jelezhetı
_ Gyakran csak kulsı beavatkozassal ismerhetı fel
Tevedesek a tudas szintjen
_ Okok
◦ A kornyezet hirtelen es radikalis valtozasa
_ Nem jelezhetı elıre
_ Nehezen felismerhetı
Altalanos hibazasi modell
Szociotechnikai rendszer
_ Olyan
komplex ember-gep rendszer, amelyben az ember-ember kapcsolatoknak is fontos szerepuk van a rendszer hatekonysaga
szempontjabol
◦ Tobb embert is tartalmazhat
◦ A technikai alrendszer is osszetett
Altalanos elemzesi modell
A munkatevekenyseg meghatarozoi
◦ Dolgozo
◦ A munka celja
◦ Munkaeszkoz
◦ Fizikai kornyezet
◦ Munkaszervezet
_A munkatevekenyseg-elemzes reszei
◦ Munkakor-elemzes (feladat-elemzes)
◦ Munkakor-ertekeles
◦ Kritériumok felállítása
◦ Munkakor leiras
Teljesitesi kriteriumok
_ Dolgozok
◦ Validalhatok a teljesitmeny-ellenırzı tesztek
◦ Munkaerı-kivalasztasi szabalyok allapithatok meg
◦ Teljesitmeny-aranyos berezes adhato
◦ Kepzesi/betanitasi igenyek allapithatok meg
◦ Merhetı a motivacio es az elegedettseg
◦ A dolgozok teljesitmenye merhetı
_ Munka celja, fizikai kornyezet, munkaszervezet
◦ Valtozasok, modositasok es atszervezesek hatasa merhetı
_ Munkaeszkozok
◦ Megitelhetı az uj munkaeszkozok alkalmassaga
Tevekenyseg-elemzes modellje
Feladat-elemzes modszerei
_ Interju
_ Kerdıiv
_ Megfigyeles
_ Reszvetel
_ Szakertıi iteletek
Interju
_ Legegyszerőbb es leggyakrabban hasznalt modszer
_ Lepesei
◦ A rendelkezesre allo informaciok alapjan az interjut vegzı szemely tajekozodik a feladat egeszerıl illetve annak reszleteirıl
◦ A tevekenyseget vegzı szemelyek kerdezese (interju)
_ Tobbnyire strukturalatlan
_ Hasznos lehet a tevekenyseget vegzı szemelyekkel kapcsolatban allok megkerdezese is (pl. orvos mellett az asszisztens / beteg)
_ Az interju celja sokfele lehet (celszerő az egyes mőveletek fontossagat es gyakorisagat vizsgalni)
Kerdıiv
_ Kozvetett kerdezesi modszer
_ Fajtai
◦ Standardizalt
◦ Tevekenyseg-specifikus
_ Temaja
◦ A tevekenyseg
◦ A tevekenyseget vegzı szemely
_ Alkalmazhato az interjuval egyutt is
„Checklist”
_ Specialis kerdıiv
◦ Eldontendı kerdeseket tartalmaz
◦ Elıre rogzitett valaszokat tartalmaz
_ Valaszado
◦ A tevekenyseget vegzı szemely
◦ Kulsı szakertı
Tulajdonsagok (Interju, kerdıiv, „checklist”)
_ Elıny
◦ Egyszerő
◦ Rugalmas
◦ Olcso
_ Hatrany
◦ Az alanyok nem a tenyleges tevekenysegrıl szamolnak be (hogyan kene vegezni a munkat)
◦ Begyakorolt tevekenyseg szavakba ontese nehez
Megfigyeles
_ Tortenhet kozvetlenul vagy videotechnika segitsegevel
_ Nehezen megfogalmazhato tevekenysegekrıl szerezhetunk informaciot e technikaval
_ A videotechnika nyujtotta lehetısegek (visszajatszas, lassitas, …) jol alkalmazhatok
_ Jol alkalmazhato csoporttevekenysegek es az azt kiserı kommunikacio elemzesere
Reszvetel
_ Az elemzı a „sajat bıren erezheti” a tevekenyseg meghatarozo jellemzıit _ Jol alkalmazhato az egyszerő, gyorsan megtanulhato modszerek
eseten
_ Jol alkalmazhato olyan tevekenysegek eseten, ahol a megfigyeles alapjan nem alkothatunk objektiv kepet
_ Nem alkalmazhato nagy szakertelmet kovetelı tevekenysegeknel (pl. pilota)
Szakertıi iteletek
_ Egy tevekenyseg szakertıi objektiv feladat-elemzest keszithetnek
_ Szukseges a szakertı modszertani felkeszitese
_ Alkalmazhato modszer a szakertelmet kovetelı tevekenysegek elemzesere
_ A teljesitmeny meresere is hasznalhato
Eredmenyesseg-ertekeles modszerei
_ Teljesitmeny-adatok felhasznalasa
_ Szemelyugyi adatok felhasznalasa
_ Munkaminta teszt
_ Tobbszoros es osszetett kriteriumok konstrualasa
Teljesitmeny-adatok felhasznalasa
_ Olyan tevekenysegek eseten hasznalhato, amelyek eseteben a teljesitmeny jol jellemezhetı szamszerő ertekekkel
_ Peldaul
◦ Sport (megnyert/elvesztett meccsek)
◦ Kozlekedes (balesetmentesen megtett km)
◦ Alkatreszgyartas (db/ora, selejt/ora)
_ Problemak
◦ Megbizhatatlan meresi modszer
_ Rossz vonatkoztatasi-intervallum
_ Nem megfelelı berezes
◦ Automata berendezesek eseten nem a kezelın mulik a teljesitmeny
◦ Szamos tevekenyseg eseten nem definialhatok objektiv merıszamok
Szemelyugyi adatok felhasznalasa
_ Hianyzasok szama
_ Kesesek szama
_ Korabbi munkahelyek szama
_ Hivatali elımenetel alakulasa
_ Ber/premium alakulasa
_ Csak bizonyos munkakorok eseten alkalmazhato (megszoritasokkal)
Munkaminta teszt
_ Egy tevekenyseg egy kis reszletet vegzi a szemely („munkaminta”)
_ Ennek soran nyujtott teljesitmenyt kell merni (objektivan)
_ Prediktor mutatokent hasznalhato
_ Peldak
◦ Programozo – mintaprogram
◦ Atleta – tav lefutasa
◦ Fogorvos – kezugyessegteszt
Tobbszoros es osszetett kriteriumok konstrualasa
_ Gyakran elegtelenek az egyszerő teljesitmeny-merıszamok
_ A tobbfele mutatot osszevonhatjuk egy ertekbe, amely hasznalhatobb eredmenyt mutathat (teljesebb)
_ Ajanlatos a mert ertekeket kulon-kulon tarolni, hogy szukseg szerint ujabb osszetett mutatokat definialhassunk
Emberi iteleteken alapulo ertekeles
_ Egy-egy tema szakertıi pontos es jol reprodukalhato iteleteket hozhatnak
◦ Becslesi tampontok (2-7)
_ Ket szakertı velemenye elterhet
◦ Elterı szempontok
◦ Torzitasok
◦ Elıiteletek
Minısitı skalak
_ A legleterjedtebb ilyen modszer
_ Pontosan definialt valasz-kategoriak szuksegesek hozza
_ Hibak
◦ „Elnezı-szigoru” hiba (elterı szempontok)
◦ „Halo-effektus” (osszbenyomas hatasa)
◦ „Centracios tendencia” (szelsısegesseg kerulese)
Pelda
Kategória Definíció
Elfogadhatatlan (1) Naponta tobb selejtet produkal
Igen gyenge (2) Altalaban naponta produkal egy selejtet es a mennyisegi normat is gyakran nem teljesiti
Gyenge (3) Hetente altalaban produkal egy selejtet es a mennyisegi normat is gyakran nem teljesiti
Kozepes (4) Eddig meg nem produkalt selejtet, de a mennyisegi normat gyakran nem teljesiti
Jo (5) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is altalaban teljesiti
Igen jo (6) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is mindig teljesiti
Kivalo (7) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is mindig tulteljesiti
Osszehasonlitasok
_ Nem ad abszolut informaciot
_ A szociotechnikai rendszer majd minden elemere alkalmazhato (azonos elemek)
_ Fajtai
◦ Kozvetlen osszehasonlitas
_ Max. 7-8 egyedet
◦ Szelsısegek kivalasztasa (legjobb-legrosszabb kivalasztasa)
◦ Paros osszehasonlitas (mindenkit – mindenkivel)
_ Pontos
_ „Hurkok”
Mentalis igenybevetel
_ Megterheles
◦ Kulsı hatas / belsı valtozas, amely befolyasolja
a szervezet alkalmazkodasi mechanizmusait
_ Igenybevetel
◦ Funkciovaltozas a megterheles hatasara
_ Elfaradas
◦ A szervezet maximalis funkcionalis
lehetısegeinek csokkenese
_ Monotonia
◦ Csokkent pszichologiai aktivitasi allapot
A mentalis igenybevetel merese
_ Teljesitmeny-meresen alapulo modszerek
◦ Alap-feladat teljesitmenyenek merese
◦ Masodlagos feladat merese
_ Szubjektiv skalazason alapulo modszerek
_ Megfigyelesen alapulo modszerek
_ Pszichofizikai modszerek
◦ Reakcioidı merese
◦ Vizualis kritikus funkcio frekvencia merese
_ Pszichofiziologiai modszerek
◦ Egyszerő modszerek
◦ Elektrofiziologiai modszerek
◦ Biokemiai modszerek