P. 1
Kelemen Miklós - Bálint Gábor nemzetközi konferencia

Kelemen Miklós - Bálint Gábor nemzetközi konferencia

|Views: 16|Likes:
Publicado porCsalád Léta

More info:

Published by: Család Léta on Nov 30, 2010
Direitos Autorais:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/30/2010

pdf

text

original

Bálint Gábor nemzetközi konferencia Szentkatolnai Bálint Gábor nemzetközi konferenciát rendezett 2006.dec.

8-án a MVSZ Szent László Akadémia és a Körösi Csorna Sándor Magyar Egyetem Budapesten, a Magyarok Háza dísztermében. A konferencia célja - olvasható a meghívóban - az, hogy neves hazai és külföldi szakemberek segítségével

újraértékelje a nagy keletkutató, valamint az első nemzetközi hírű mongolista szakember tudományos eredményeit. A

konferencián 12 előadás mutatta be Bálint Gábornak az akkori Orosz Birodalomban tett tudományos kutatásának eredményeit. A konferencián, melyre Egyházunk is meghívót kapott, jelen volt Léta Sándor a budapesti Bartók Béla egyházközség lelkésze, Szalontainé Kisgyörgy Zsuzsanna a Duna-Tiszaközi Szórványegyházközség gondnoka, Kelemen Miklósné tiszteletes asszony és Kelemen Miklós lelkész, aki hozzászólásában az "unitárius" Bálint Gábort mutatta be, az alábbiakban: Bálint Gábornak az egyházakhoz való viszonya. Egy Kolozsváron élt zeneszerző a "Kincses Kolozsvár" című önéletrajzi regényében azt írja, hogy "az ember élete olyan, mint egy többismeretlenes egyenlet, amelynek megoldására csak későn jövünk rá. Akkor, amikor előbbi ismereteink már megfakultak és olyanok lettek, mint a kopott szekrényben őrzött régi ruhadarab". Így vagyunk a 162 évvel ezelőtt született Bálint Gáborral is, kinek agyonhallgatott, a magyarság eredetével foglalkozó munkásságát - oly sok idő elteltével - csak ma, a XXI.század embere kezd értékelni.

A tudományról való viszonyáról, ma itt, átfogó és komoly tanulmányokkal szembesültünk. Én - röviden- egyházi hovatartozását kívánom fölemlíteni, mert Bálint Gábor egy olyan korban élt, amelyben az egyházhoz való tartozás is rányomta bélyegét, a tudományos érvényesülésre. Dr. Obruzsánszky Borbála - a mai konferencia egyik kiváló előadója, a Magyarországi Unitárius Egyház lapjának, az Unitárius Életnek 2006. május-júniusi számában "Egykori keleti nagy utazónk nyomában" című tanulmányában - Bálint

Gábor naplótöredékére hivatkozva, elmondja, hogy a Római Katolikus Egyház szertartása szerint megkeresztelt Bálint Gábor nem rokonszenvezett egyháza külsőségeivel. Naplótöredékéből kiderül, hogy már, mint kisiskolásra, negatív hatást gyakoroltak - többek között- a templomban elhelyezett szentek szobrai. Az akkori bigott, dogmatikus egyházi neveléssel szembeni ellenszenve miatt többszöri iskolaváltoztatásra kényszerült, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, a püspöki líceum növendékeként - szülei kívánságára - papnak készült. Azonban - a saját bevallása szerint az itt látottak és hallottak, sem testileg, sem lelkileg nem szolgálták előmenetelét. Ennek következtében, még az Orosz Birodalomba induló Bálint Gábor, 1870-ben szakit a Római Katolikus Egyházzal és az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik. Amint ismeretes az 1568-ban lezajlott tordai

országgyűlés a vallásszabadság kihirdetésével tette lehetővé annak az Unitárius a zsinati Egyháznak a megalakulását, Krisztusnak amely és a

elvetette

határozatoknak

Szentléleknek Istenné való nyilvánítását s az Isten személyi és lényegbeli egységének hirdetésével és a földi élet

értékeinek ápolásával zárkózott föl a Magyarország területén működő, az 1848.XX.törvénycikkben, az Állam által elismert egyházak sorába. Amikor Bálint Gábor az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik, az Egyház püspöke a "Vadrózsák", a székely népköltészeti emlékek gyűjtője Kriza János, majd a szabadelvű kereszténység képviselője Ferencz József volt. Ebben, a "kiegyezést" követő időszakban - amikor a Magyarországgal egyesült Erdély tudományos életét még a katolicizmussal szövetkező, Habsburg politikát folytató tudósok irányították, mint pl. a Hunsdorfer - Hunfalvy Pál, kinek szemében a "hitehagyott unitárius-székely Bálint Gábor" olyan ellenfélnek bizonyult, akit el kellett téríteni az érvényesülés útjáról s ismerve önérzetes székely voltát az ország elhagyására kell kényszeríteni. Ennek megtörténte után - 12 évi önkéntes száműzetés után a Székely Rendek és az unitárius Jakab Elek történész vezetésével mozgalom indult annak érdekében, hogy Bálint Gábort hazahívják és egyetemi katedrához juttassák. A Jakab Elek vezette székely összefogás eredményeként sikerült elérni, hogy a vallás és közoktatási miniszter kinevezze Bálint Gábort a kolozsvári Egyetem ural-altáji tanszék vezetőjének. Bálint Gábor a kolozsvári Egyetemen kilenc évig tanított. Amint Gaal György említi "a nyelvek tanítása mellett óráit arra használta föl, hogy bebizonyítsa az akadémikusok hibáit s elvesse a finn-ugor nyelvészet létjogosultságát”. Bálint Gábor 1913. május 26-án, Temesváron fejezi be életét, de hamvai a kézdivásárhelyi református temetőben

nyugszanak. Temesváron a pap-költő Szabolcska Mihály, a kézdivásárhelyi temetőben a kolozsvári Egyetem részéről Cholnoky Jenő búcsúztatta. Bálint Gábor életéhez, főleg tudományos munkásságához e több ismeretlenes egyenlet megoldásához, a mai napon jutottunk el. Ma, amikor olyan sok elmélet a kopott szekrényben lógó ócska ruhához hasonlóan, a feledésbe merül és nem az ész, hanem a technika uralja a gondolkodást, Bálint Gábor emléke megújul s munkássága utat mutat a jövendő felé. Kelemen Miklós, lelkész-történész
2006. december 11.

You're Reading a Free Preview

Descarregar
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->