Magánnyugdíjpénztári

Kérdések
Menjek vagy Maradjak?

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 A kérdést kiváltó okok
• Társadalmunk öregedőben van, azaz
egyre nő a magyar népességben az
időskorúak aránya.

• Egyre kevesebb aktív keresőre hárul

egyre több nyugdíjas eltartásának a
feladata.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

Száz nyugdíjasra jutó aktív keresők
száma
345,4
350
300 266,7
249,8
250
202,2
200 174,1
Fő
150 Aktív
keresők/100
100 nyugdíjas
50
0
2010 2020 2030 2040 2050
Év

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Száz aktív keresőre jutó
nyugdíjasok száma
60 57,4
49,5
50

40 37,5 40

Fő 30 28,9
Nyugdíjasok/100
20 aktív kereső

10

0
2010 2020 2030 2040 2050
Év

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Szerény nyugdíjak
• Az öregember és a korosodó
úriember közötti különbség a
jövedelemben rejlik.

• Senki sem tervezi azt, hogy

öregkorában szegény legyen.
Ennek elkerülése érdekében
azonban keveset tesznek.

• A nyugdíjellátásban részesülő
társadalom 37%-a 30.000 Ft
alatti ellátásban részesül.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Nyugdíjkategóriák (Ft/hó)
1 200 000
1 018 906
1 000 000

800 000 747 996

Fő
600 000 513 937

356 657
400 000
224 679
200 000 121 367
52 406 51 286
18 738 6 806 2 873
0
-9,999 10.000- 20.000- 30.000- 40.000- 50.000- 60.000- 70.000- 80.000- 90.000- 100000-
19.999 29.999 39,999 49.999 59.999 69.999 79.999 89.999 99.999

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Kedvezőtlen előrejelzések
• A csökkenő gyermekáldás
és a növekvő élettartam
miatt egyre kevesebben
fizetnek adót, járulékot és
egyre többen tartanak igényt
nyugdíjra.

• A nyugdíjba menetel
jövedelem kieséssel jár
együtt. A kiesett jövedelem
pótlása nyugdíjkiegészítő
munka végzésével csak
korlátozott mértékben jelent
megoldást.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Magáncélú megtakarítások
• A megoldást a
magáncélú
megtakarítások
jelentik, amelyből Ön
majd a nyugdíjaskori
megélhetését
biztosítani tudja.
• Tanácsaink
segítségével korszerű
módon gondoskodhat
időskori jólétről

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

Igaz-e, hogy a Magánnyugdíjpénztárak eljátszották
a pénzünket?
• Többszörösen az infláció felett a magánnyugdíjpénztárak
• 2-5 százalék közötti pozitív reálhozam az év első kilenc hónapjában
• Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magán
nyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A
magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség
gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti
időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a
Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el.
• A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó 18 magán nyugdíjpénztár összesített
vagyonának piaci értéke 7,2 százalékos növekedéssel 2 841,2 milliárd forintról
3 047,1 milliárd forintra emelkedett 2010. második negyedévéről, 2010. harmadik
negyedévére. A pénztárak által kezelt 54 portfólióban változatlanul a hazai eszközök
vannak túlsúlyban, így továbbra is a magyar gazdaság és a hazai pénz- és tőkepiac
teljesítménye határozza meg a pénztári hozamokat. A Klasszikus portfóliók esetében
93,96 százalék, a Kiegyensúlyozott portfóliók esetében 69,11 százalék, a Növekedési
portfólióknál pedig 39,34 százalék a magyar állampírok állománya, így azok
árfolyamhatása változó mértékben, de szintén rányomja bélyegét a pénztári
teljesítmények alakulására.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Igaz-e, hogy a Magánnyugdíjpénztárak
eljátszották a pénzünket?

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Igaz-e, hogy a Magánnyugdíjpénztárak
eljátszották a pénzünket?
• A 2008.évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a
magán nyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a pénz- és tőkepiaci
tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le. Ennek
eredményeként 2008. december 31-től 2010. szeptember 30.
napjára a portfólió piaci értéke 63 százalékkal növekedett, amelyet
nagyrészt a kiemelkedő befektetési teljesítményekre lehet
visszavezetni. A másik fontos változás, hogy a választható portfóliós
rendszer bevezetésével és a kockázati kitettség átalakításával az
elérhető hozam nagysága is lényegesen változott.
• Elsősorban ennek köszönhető, hogy míg a Klasszikus portfóliók
átlagos hozama 2009. december 31. és a 2010. szeptember 30.
között 6,01 százalékot, a Kiegyensúlyozott portfóliók 9,25
százalékos, a Növekedési portfóliók pedig 9,5 százalékos átlagos
hozamot értek el. Az összesen 54 magán nyugdíjpénztári portfólió
teljesítményei között továbbra is nagy a szórás, ami az eltérő
befektetési politikákra, és a portfólió-kezelők stratégiái közötti
eltérésekre vezethető vissza.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Igaz-e, hogy a Magánnyugdíjpénztárak
eljátszották a pénzünket?

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Igaz-e, hogy a Magánnyugdíjpénztárak
eljátszották a pénzünket?
• A 2009. december 31-től számított vagyonnal súlyozott pénztári
átlaghozamok a kockázatvállalás mértékével arányos teljesítményt
mutatnak. A nagyobb kockázatvállalás mellett a Kiegyensúlyozott és
Növekedési portfóliók hozamai az állampapír indexek hozamait
jelentősen, a Növekedési portfólió esetében a Budapesti
Értéktőzsde teljesítményét is meghaladták, az idei év eddig terjedő
időszakában kiemelkedő reálhozamot biztosítottak a
pénztártagoknak. A 2010. szeptemberében aktuális - a Központi
Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8 százalékos inflációval
összevetve ez azt jelenti, hogy a pénztári portfóliótól függően 2,21
és 5,7 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált
időszakban. Az elmúlt évben átlagosan 1,4 forint, az idei év elmúlt 9
hónapjában 1,1 forint befektetési eredmény jutott minden egyes
forint pénztári befizetésre.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Az eddig ismert
nyugdíjrendszerünk

• Az 1998. január 1-jétől életbe lépett nyugdíjrendszert 3 pillérű

rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak 1. pillérének minden
esetben az állami nyugdíj számít. A magánnyugdíjpénztárak
alkotják a jövőbeni nyugdíjak 2. pillérét. A magánnyugdíjpénztári
tagság lehetőséget ad arra, hogy a munkabér után fizetett
nyugdíjbiztosítási járulék meghatározott részét a pénztártag ne az
államnak, hanem egy általa választott nyugdíjpénztárba, saját
egyéni számlájára fizesse be. A magánnyugdíjpénztári tagdíjat
(azaz a munkabérből levont járulék meghatározott részét) minden
esetben a munkáltató fizeti be, de ez a munkavállalói nyugdíjjárulék
részeként a korábbiakhoz képest sem a tag, sem a munkáltató
számára nem jelent többlet terhet. A 3. pillért az öngondoskodás
egyéb formái (önkéntes pénztár) jelentik.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Az új nyugdíjrendszer
Az Országgyűlés által 2010. december 13-án elfogadott nyugdíjtörvény részletei:

• Annak a magán nyugdíjpénztári tagnak kell nyilatkoznia, aki

továbbra is fenn kívánja tartani tagságát pénztáránál. Erről
2011. január 31-ig kell nyilatkozatot tenni.
• Nyilatkozni kizárólag személyesen, a
területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv irodáiban
lehet.
• Az a pénztártag, aki a nyilatkozattételben akadályoztatva van,
ennek tényét 2011. január 21-ig írásban jelezheti a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, amelynek munkatársai
egyeztetést követően felkeresik a nyilatkozattétel érdekében.
• Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március elsejével
automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya a pénztárnál
és számlaegyenlege átutalásra kerül az állami nyugdíjalapba.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Az új nyugdíjrendszer
Az Országgyűlés által 2010. december 13-án elfogadott nyugdíjtörvény részletei:

• Ha valaki a pénztára mellett dönt, kiírja magát az állami nyugdíjrendszerből. Ez azt

jelenti, hogy
• csak a munkavállaló béréből levont nyugdíjjárulékot fogják a továbbiakban a magán
nyugdíjpénztárba utalni (10%=2+8%). A munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék (24%)
változatlanul a nyugdíjalapba kerül befizetésre. A nyugdíjjárulékot nyugdíj-
hozzájárulásra nevezik át. (A hozzájárulás annyiban tér el a járuléktól, hogy azt az
állam szabadon költi el és nem tartozik érte ellenszolgáltatással a befizető felé.)
• lemond a nyilatkozatát követő TB-től megillető nyugdíjjogosultságról (= további
szolgálati időt nem szerez, a TB nyugdíj megállapítása során keresete nem kerül
figyelembevételre). A már megszerzett jogosultság viszont megmarad.
• Akinek az inflációt meghaladó mértékű hozam gyűlt fel a magán nyugdíjpénztári
számláján tagsága alatt, az infláció feletti rész tekintetében dönthet, hogy
• azt önkéntes nyugdíjpénztári számlájára átutaltatja
• felveszi készpénzben
• átutaltatja az állami nyugdíjalapba.
• A) esetben az összeg után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Mivel az összeg
az önkéntes nyugdíjpénztárban egyéni befizetésnek minősül, még adójóváírás is
igénybe vehető utána. B) esetben személyi jövedelemadó fizetendő, de egyéb
köztehertől mentes.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Az új nyugdíjrendszer
Az Országgyűlés által 2010. december 13-án elfogadott nyugdíjtörvény részletei:

• A reálhozammal azonos módon történik a tagdíj-kiegészítés

kezelése is, vagyis a fenti lehetőségek arra is érvényesek.
• Az új jogszabály a pénztáraknak tagdíjakból levonható működési
költségként a korábbi 4,5%-os maximum helyett 0,9%-ot ír elő 2011.
január elsejétől. A vagyonkezelési díj a korábbi szabályozás szerint
a 2011. évre érvényes 0,7%-ról 0,2 %-ra került csökkentésre.
• A PSZÁF által vezetett Pénztárak Központi Nyilvántartásában
(PKN) tárolják az alábbi adatokat:
• a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek visszalépéskori
számlaegyenlegét
• a 2010.11.01. és 2011.12.31. közötti időszakban megszerzett
jövedelmek alapján fennálló járulékfizetési kötelezettséget
• a pénztártagok adatait.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Érvek a Magánnynugdíjpénztári
tagság mellett
• Biztonság, egyéni számlavezetés
A befizetéseket az állami rendszerrel szemben a Pénztártagok saját, egyéni számláján tartjuk
nyilván: névre szólóan, szabályozott befektetési keretek között, és naprakész nyilvántartással
kezeljük. A pénztárak működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
folyamatosan ellenőrzi. Emellett a Pénztárak Garancia Alapjának segítségével az Ön
vagyonának hosszú távú értékállóssága is biztosított: az alap garanciát vállal arra, hogy az Ön
által befizetett tagdíjak inflációval növelt összegét mindenképp megkapja a nyugdíjazáskor.
• Tőkefedezet
A magánnyugdíjpénztári egyéni számla mögött tényleges tőke van, amit a pénztárak a tagok
egyéni döntésének megfelelő kockázattal befektetnek, és a pénztártag saját felhalmozott
megtakarításából történik a nyugdíj megállapítása. Az állami társadalombiztosítási rendszer
ezzel szemben csupán egy "nyugdíj-ígérvényt" ad az állampolgároknak, azaz befizetéseinkért
megígéri, hogy nyugdíjat fog folyósítani számunkra az akkori aktív dolgozók járulékaiból. Ez az
ígérvény azonban a mindenkori gazdaságpolitikai körülmények függvénye, így bármikor
változhat!
• Örökölhető megtakarítás
A magánnyugdíjpénztári egyéni számlákon lévő megtakarítás a társadalombiztosítási nyugdíjjal
szemben örökölhető. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a pénztártag még a nyugdíjba vonulás
előtt, vagyis a felhalmozási időszakban meghal, akkor az addig felhalmozott megtakarítás a
pénztártag által megjelölt kedvezményezettet vagy a törvényes örököst illeti, az nem kerül át az
állami kasszába és hitelezők sem tarthatnak rá igényt.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Érvek a Magánnynugdíjpénztári
tagság mellett
• Saját döntés
A pénztártagok saját maguk dönthetik el, hogy magán nyugdíjpénztári megtakarításukat mibe
fektessék a pénztárak. A magán nyugdíjpénztárak választható portfóliós rendszert működtetnek,
vagyis három különböző befektetési csomagot kínálnak tagjaiknak. Valamennyi tag életkora és
egyéni kockázatvállalási hajlandósága alapján döntheti el, hogy inkább részvény vagy állampapír
túlsúlyos csomagba kívánja befektetni megtakarítását. Csak olyan mértékben „viszik a pénztárak
a tagok pénzét tőzsdére", amilyen mértékben részvényeket tartalmaz a választott portfólió.
Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a Nyugdíjpénztárnál a Klasszikus portfólióban 95%-ban
állampapírban kezeljük az ott lévő vagyont, így ha Ön kockázatosnak találja jelenlegi befektetési
csomagját, módosíthatja azt a Klasszikus portfóliót választva.
• Átlátható költségek
A magánnyugdíjpénztárak működésének költségei megalakulásuktól kezdve folyamatosan
csökkennek, a jogszabályoknak megfelelően jelenleg maximum 4,5%-ot fordíthatnak működésre.
Ez azt jelenti, hogy az Ön munkabéréből levont és - a törvénymódosítás elfogadásáig - a magán
nyugdíjpénztárakba átutalt tagdíjából 95,5% az Ön saját, névre szóló egyéni számlájára kerül, és
a pénztárak ezt napra és fillérre pontos nyilvántartással kezelik és fektetik be.
• Hozam
A 2008-as pénzügyi válság során az egész pénzügyi szektor, így a magán nyugdíjpénztárak is
jelentős veszteségeket szenvedtek el, azonban ezeket a veszteségeket a teljes piac le tudta
dolgozni a 2009-es év folyamán. A pénztárak így a működésüktől kezdve nemhogy veszteséget
nem termelnek, hanem még az inflációval nagyobb mértékben növelték a megtakarításokat.
A Nyugdíjpénztáraknál a legfontosabb célkitűzés a nagyobb kilengésektől, ingadozásoktól
mentes hozam elérése, a Pénztártagjaik vagyonának megőrzése, valamint a kiegyensúlyozott,
egyenletes növekedés biztosítása.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Gyakran felmerülő kérdések és
válaszok
• Kinek kell nyilatkoznia?
Csak annak kell nyilatkozatot tenni, aki a magánnyugdíjpénztárban szeretne
maradni.
• Mi történik akkor, ha nem teszek ilyen nyilatkozatot?
Amennyiben a tag nem nyilatkozik a maradásról, akkor automatikusan
visszaléptetik az állami nyugdíjrendszerbe, az egyéni számlán felhalmozott
vagyonát pedig át kell adni egy állami szerv részére. A továbbiakban a tag
már csak az államtól kaphat nyugdíjat.
• Meddig kell nyilatkoznia és hol teheti ezt meg, aki maradni akar?
2011. január 31-ig tehet nyilatkozatot, és kizárólag személyesen bármely
illetékes területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon, illetve az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon.
Fontos, hogy nem a Nyugdíjpénztárában kell nyilatkoznia. A 2010.
december 13-án elfogadott törvény értelmében a Kormány majd külön
rendeletben állapítja meg a nyilatkozattétel részletes szabályait. A rendelet
elkészítésének időpontjáról nincs információnk. A rendelet elkészültének és
hatályba lépésének időpontjáig a nyilatkozattétel a gyakorlatban nem
lehetséges (nincs nyomtatvány, a területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok
nem tudják hogyan kell eljárni)

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Gyakran felmerülő kérdések és
válaszok
• Milyen következménye lesz annak, ha maradok?
• 2011. december 1-jétől nem szerez további szolgálati időt a tb nyugdíjrendszerben, annak ellenére, hogy a
munkáltatójának a munkáltatói nyugdíjjárulékot (bruttó bér 24%) továbbra is az államnak kell utalnia, de az addigi
jogosultságai, szerzett joga fennmarad.
• 2011. december 1-je utáni keresete, jövedelme a tb nyugdíj megállapításánál nem kerül figyelembevételre.
• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény32/B. §-ában meghatározott feltételek
szerint az időskorúak járadékra jogosult marad.
• Mi az a szolgálati idő?
• A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve
megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül, szolgálati időnek
minősülő időszakokat a törvény, külön határozza meg.
Szolgálati időként figyelembe kell venni főszabályként azt az időszakot, amelyre a nyugdíjjárulékot megfizették.
Szolgálati időnek számít még:
• a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama
• a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, a táppénz (betegszabadság)
• a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző
juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama, a munka-rehabilitációs díj illetve a rehabilitációs járadék
folyósításának időtartama
• az 1998. január 1-je előtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje
• Tb-vel járulék fizetésére kötött megállapodás időszaka.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Gyakran felmerülő kérdések és
válaszok
• Mi lesz az eddig felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyonommal, ha nem lépek vissza?
A tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint a pénztárak továbbra is kezelik, a vagyon
továbbra is hozamot termel a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban.
• Mi lesz az eddig felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyonommal, ha visszalépek?
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező
eszközöket a magánnyugdíjpénztáraknak a Nyugdíjreform és Adósságkezelő Alapnak kell
átadni. Az Alap kezelője az Államadósságkezelő Zrt. Az Alap vagyonát képező eszközök
értékesítéséből származó bevételt a nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi
költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott
előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.
• Ha visszalépek, valóban megkapom az államtól a hozamomat?
A jogszabály szerint a magán nyugdíjpénztári számlaegyenlegében kimutatott hozamnak az
infláció feletti részéről (reálhozam) Ön valóban dönthet, ha visszalép az állami rendszerbe:
• átutaltathatja a TB-be és kérheti, hogy az állam írja Önnek jóvá ezt az összeget az állam által
vezetett fiktív számlán
• felveheti egy összegben
• átutaltathatja az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára
• Honnan tudom meg, hogy mennyi a reálhozamom?
A 2010. december 13-án elfogadott törvény értelmében a Kormány majd külön rendeletben
állapítja meg a reálhozam kiszámításával kapcsolatos részletes szabályokat is. A rendelet
elkészítésének időpontjáról nincs információnk. Egyelőre a reálhozam kiszámításával
kapcsolatban több tisztázatlan kérdés felmerül (pl. milyen árfolyamon kell majd számolni, meddig
nyilatkozhat erről a pénztártag, mi történik, ha nem nyilatkozik róla. stb), ezért a Pénztáraknak
meg kell várniuk a Kormányrendelet rendelkezéseit.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Gyakran felmerülő kérdések és
válaszok
• Ha visszalépek, mi lesz a tagdíj-kiegészítésemmel?
A jogszabály szerint a pénztártagsága ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegéről Ön dönthet, ha visszalép az állami rendszerbe:
• átutaltathatja a TB-be és kérheti, hogy az állam írja Önnek jóvá ezt az összeget az állam által vezetett fiktív számlán
• felveheti egy összegben
• átutaltathatja az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára
• Kivehetem a pénzemet a pénztárból?
Nem. A magánpénztári felhalmozásból származó összeghez a jelenlegi szabályok szerint kizárólag a nyugdíjjogosultság elérésekor
egyösszegű kifizetés formájában lehet hozzájutni.
• Honnan tudom, hogy mennyi pénz van a számlámon?
A vagyont a jogszabályi kereteknek megfelelően kialakított befektetési portfóliókban kezeljük és hozamokkal gyarapítjuk, a tagdíjak és a
hozamok alakulásáról évente egyszer írásos értesítést küldünk tagjainknak. Ezen túlmenően a pénztártagok általános tájékoztatást
kérhetnek a pénztár működéséről telefonos ügyfélszolgálatunkon, illetve egyéni azonosítójuk segítségével akár naponta is
tájékozódhatnak egyéni számlájukról online, illetve telefonon. A Nyugdíjpénztárak úgy ütemezik a 2010. évi egyéni számlaegyenleg
értesítő kiküldést, hogy azt tagjaink még a döntési határidő lejárta, 2011. január 31-e előtt kézhez kapják.
• Milyen feltételekkel örökölhető a magánnyugdíjpénztári megtakarítás?
A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg, akik halál esetén azt örökölhetik. A
kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni.
E kérdést két részre kell bontanunk: örökölhetőség a felhalmozási szakaszban illetve a nyugdíjba vonulást követően.
A magánnyugdíjpénztári megtakarítás a felhalmozási szakaszban örökölhető, szemben a társadalombiztosítási nyugdíjjal. A kijelölt
kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát
• egy összegben felveszik (de ez adóköteles jövedelemnek számít)
• a törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére
• ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy
• más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.
• A nyugdíjba vonulást követő időszakra vonatkozóan is lehetőség van olyan járadék igénylésére, amely a pénztártag halála esetén egy
határozott időtartamig tovább folytatja a kifizetéseket a kedvezményezett(ek) részére. Vagyis bizonyos járadéktípusok választása esetén
van biztosíték arra is, hogy a pénztártag korai halála esetén ne vesszen el a sokévi megtakarítás.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Gyakran felmerülő kérdések és
válaszok
• Kell-e adózni az örökség után?
• A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de készpénzben történő felvétele esetén adóköteles jövedelem.
• Ha visszalépek az állami Tb-be, valóban örökölheti a házastársam az egyéni számlám teljes összegét?
Nincs szó tényleges örökölhetőségről, csak az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás intézményének bővítéséről, mert itt nem egy tényleges
tőkéről van szó, hanem csak feltételezett jóváírásról.
• Mit tapasztalunk, ha a magánnyugdíjpénztári hozamokat összevetjük az állami nyugdíjrendszer hozamával?
Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegéből adódóan a hozam nem értelmezhető olyan formában, mint a magánnyugdíjpénztári
ágazatban. Ugyanis az állami rendszer „hozama” nem egy felhalmozott vagyon befektetési eredményéből származik, hanem abból, hogy
milyen arányban van az aktív korban történt járulékbefizetés a későbbi, nyugdíjas kori kifizetésekkel. Ebből adódóan minden olyan
kormány intézkedés, amely a nyugdíj összegére, nyugdíjkorhatár megállapítására, a nyugdíjak értékállóságának szabályozására
(indexálás), a szolgálati évek számának meghatározására vonatkozik, hatással van a TB „hozamára”. Az elmúlt években történt 13. havi
nyugdíj elvonása, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, az indexálás változtatása mind negatív irányba módosította az állami nyugdíj
„hozamát”, így összességében csökkentette a nyugdíjak reálértékét.
• Igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak jóval magasabb költséggel üzemelnek, mint az állami nyugdíjrendszer?
Amikor az állami nyugdíjrendszer és a magán nyugdíjpénztárak sokat emlegetett költségmutatóit állítjuk szembe egymással, akkor nem
szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezek a százalékos költségmutatók eltérő pénzösszegre vonatkoznak:
• A magán nyugdíjpénztárakba eddig a tagok bruttó bérének 8%-a érkezett, míg
• az állami nyugdíjrendszerbe ennek több mint háromszorosa, összesen 25,5% nyugdíjjárulék folyt be (1,5% munkavállalói nyugdíjjárulék +
24% munkáltatói nyugdíjjárulék).
• Az állami rendszer költsége 2009-ben az összes befolyó nyugdíjjárulék 1,14%-a, vagyis 25,68 milliárd forint volt. Ezzel szemben a
pénztárakba évente összesen 360 milliárdnyi új befizetés érkezik, erre vetül a 4,5%-os működési költséglevonás, szektor szinten
összesen 16,2 milliárd Ft, amiből a pénztárak jóval magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Ebből fedezik a:
• a hozamgarancia díját (a Pénztárak Garancia Alapja részére)
• a tagok egyéni számlájának naprakész nyilvántartását
• a tagok rendszeres tájékoztatását egyéni számlájuk egyenlegéről
• a választható portfóliós rendszer működtetését
• a telefonos és személyes ügyfélszolgálat üzemeltetését
• a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Mit tanácsolnak, mit csináljak?
• Nyugdíjunk ügye az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés életünkben, amiről
rövidesen döntést kell majd hoznunk. Egy ilyen fontos kérdésről nem szabad
gyorsan, elhamarkodottan véleményt nyilvánítani, hiszen következményei
meghatározhatják az elkövetkező évtizedeink életminőségét.
A jelenlegi szabályozás szerint csak kevés embernek érheti meg racionálisan úgy
dönteni, hogy marad. Azonban azok, akik hisznek abban, hogy a diszkrimináció-
ellenes európai uniós és magyar jogszabályok alapján a pénztárban maradók 2-3 év
múlva visszamenőleg visszakapják a meg nem adott nyugdíjjogosultságukat,
mindenképpen maradjanak. Azok, akik nem bíznak abban, hogy az állam a
következő 20-30 évben ilyen kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére – a legjobb
szándék mellett-fenn tudja tartani a rendszert, ők is inkább maradjanak. Ha sok
ember bízik a magán nyugdíjpénztári rendszerben és sokan maradnak tagok, akkor
működőképesek maradhatnak a pénztárak.
Célszerű az érveket pro és kontra alaposan megfontolni, esetenként szakértő
segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló
információkat alaposan mérlegelve dönteni. A pénztárak a döntés elősegítéséhez
egységes nyugdíj kalkulátort dolgoznak ki, amely segítségével mindenki egyénileg
ki tudja majd számolni, hogy az állami rendszerbe történő átlépés vagy a maradás éri
meg jobban.

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Nyugdíj kalkulátor
Személyes tanácsadás
• Egyperces kalkulációval a
nyugdíjunk érdekében:
Szükséges információk:
 Aktuális nyugdíjpénztári
egyenleg
 Aktuális Bruttó Munkabér
 Nyugdíjig hátralévő évek
száma

Kérje Segítségünket!
Még van Idő!

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.

 Ha kérdése van keressen fel!
Botos László
70/366-1080

• Köszönjük
Megtisztelő
Figyelmüket

DV Mediatori Biztosítási Alkusz Kft.