Dr.

Nagy József

Konyhakert
az erkélyen

Planétás Kiadó • Budapest, 1992

A gombatermesztésről dr. Szabó István, a fúszernövényekről dr. Homok
László, a növényvédelemről dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla írt
A rajzokat
Kecskésné Szabó Ildikó
készítette
A borítót
Oravecz István
felvételének felhasználásával
Kiss István
tervezte
ISBN: 963 7931 05 8
ETO: 635.1/. 8.043:643.57
ISSN: 0864-9065
Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft.
Budapest, Pf. 473 1396
Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója
Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 3434.66-13-3
Készült Debrecenben, az 1992. évben
Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató
Felelős szerkesztő: Apjok Ferencné
Műszaki szerkesztő: Marjai Ida
Megjelent 3,5 (A/5) ív terjedelemben
013-p-1990
Előszó
Arisztotelész, korának tudományos eredményeit összefoglalva megfogalmazta,
hogy a termesztett növények számára minden jónak eredője maga a termőföld.
Ez a megállapítás bizonyos kiegészítéssel ma is igaz. Igaz, hogy nagy tömegben,
viszonylag kisebb ráfordítással a szántóföldön, a kertben tudunk növényeket ter-
melni. Igaz, hogya termóhely talaja jó feltételeket teremt a növények számára.
Igaz, hogy kisebb figyelemmel is sikeres lehet a tevékenység, mert a nagy tömegű
talaj kiegészíti a hatásokat.
Azon azonban már vitatkozunk, hogy csak a talajban lehet növényt termeszte-
ni. A tudomány eredményeinek felhasználásával kőzúzalék, homok, műanya-
gok, szalma, fakéreg, tőzeg, kőgyapot, tápoldat stb. felhasználásával helyettesít-
hetjük a termőtalajt, bennük sikeresen termeszthetünk pl. zöldségféléket is.
Az adott talaj vagy közeg teljesítményét s általa a növények teljesítőképességét
különböző termesztési módszerekkel tovább is növelhetjük. Ilyen az izolált ter-
mesztés, amikor az eredeti talajtói fóliával vagy egyéb anyaggal elkülönítetten,
mesterséges földkeverékben, közegben, tápoldatban folyik a zöldségtermesztés.
Az izolált termesztéssei elszakadhatunk az eredeti talaj tói, s kisebb felületen
több helyütt is megvalósíthatjuk, így akár az erkélyen is.
Célunk, hogy a lakóhely adta lehetőségeket kihasználva, ismereteink átadásá-
val hozzájáruljunk a családok folyamatos friss zöldségellátásához, sikerélményt
nyújtva a vele foglalkozóknak.
A termesztőhelyek kiválasztása,
értékelése
Az izolált termesztési módok alkalmazásával a termőföldön kívül betonon is si-
keres termesztést folytathatunk. Ez közvetett és közvetlen módon értendő. Köz-
vetett mód, hogy a "betonrengeteg" környezetében lévő talpalatnyi területeket
termesztéssei is hasznosíthatjuk. Közvetlen eljárás, amikor a kövön, téglán, beto-
non stb. folytatunk termesztést.
Lehetséges termóhelyek a következők.
• Erkélyek. A természet emberhez közelebb hozását, a termesztést is szolgálhat-
ják (1. ábra).
Az erkélyek fekvése, védettsége változó. Hasznosításukat egyedi elbírálás
alapjánjavasoljuk. Fő vezérlő elv a fényviszonyok alakulása, a hőmérsékleti hatá-
sok változása. Számolunk azzal, hogy a hagyományos termesztéstől eltérően itt
nem éri reggeltől estig nap a növényeket. A helyhez rendelt fényviszonyok hatá-
rozzák meg elsősorban a termesztés sikerét. A hőmérséklet vonatkozásában ked-
 vezóbb a helyzet. A több oldalról biztosított szélárnyék kedvez a növényeknek. • Udvarok. Legyenek kövezettek, betonnal, bitumennel stb. fedettek, izolált
A lehűlés is más időszakban következik be, mint a szabadban. A levegő hőmér- termesztésre alkalmasak. Erre helyezzük rá ugyanis a termesztőközeget, és abban
sékletének gyors emelkedése lehet kedvező: a növény hőoptimumáig; lehet ked- folytatjuk a termesztést. Főleg az olyan helyek jöhetnek számításba, ahol a fény-
vezőtlen: a hőoptimum felett. viszonyok kedvezőek, és az öntözés is megoldható.
• Terasz. Az épület nYIlt,esetleg tető alatti, padlózott tartozéka. Az erkélynél el-
mondottak erre is érvényesek. Különbség, hogy a terasz nyitottsága közelítheti a
természetes fény- és hőviszonyokat. Erősebb kitettsége miatt a szél hatását is szá-
mításba kell venni (2. ábra).
• Lapos tető. Ideális termesztési lehetőséget kínál. Csak a biztonságos, baleset- Az izolált termesztés "kellékei"
veszélytől mentes, jól szigetelt tetők vehetők használatba. A klimatikus feltételek
a szabad földi hasonló jellemzőkkel megegyeznek. A fényt minden akadály nél-
k~l megkapja. Hőgazdálkodása, a hővisszaverődés miatt javul, a szélhatás erősö- A sikeres növénytermesztéshez sokféle anyagra, eszközre, gépre stb. van szüksé-
dik. Termesztés esetén ezt figyelembe kell venni. günk. A három legfontosabb csoportot vizsgáljuk.
• Veranda, tornác. Az erkélyhez hasonló, annál rendszerint nagyobb alapterü-
letű házrész. A termesztés feltétel ei az erkélynélleírtakhoz hasonlóak.
• Szobák, ablakok. A legfontosabb növényfajok (petrezselyem, metélőhagyma
stb.) a szoba gyengébben megvilágított részében is nevelhetők. A legjobb fényvi-
szonyok az ablakokban találhatók. Ide helyezte, illetve helyezi a növényeket az A növénytermesztés és a talaj ősidők óta egymástól elválaszthatatlan fogalmak.
e~be~ ősidők óta. Különös tartalékot és lehetőséget jelentenek a palántanevelés A talajból veszi fel a gyökérzet a vizet, a benne oldott tápanyagokat. A talajba ve-
szamara. tünk, tűzdelünk, a talajban fejlődik ki a gyökérzet, amely támasztja a növényt.
• Kamr~k, tárol~k, pincék. Többségükben gyenge megvilágítottságú helyisé- A talaj adja a "vázat" a hagyományos termesztéshez. így van ez az erkélyen ter-
gek. A fenyt nem Igénylő növényekkel (gombák, cikóriasaláta stb.) ezek is hasz- mesztők nagy részénél is.
nosíthatók .
• , Télik~rt. Az üvegházhoz hasonló, azonban gyengébb fényviszonyokat biztosí- A termesztő ember mindig a növény igényének megfelelő talajt választja.
to, szabalyozott hőmérsékletű létesítmény. Sokrétű hasznosításra alkalmas. Az öt alaptípust: agyag-, homok-, vályog-, meszes, tőzegtalajokat tekintve na-
 gyon különbözőek lehetnek talajaink. A rendelkezésre álló talaj ok többsége a kü-
lönböző típusok keveréke.
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a gyakorlatban elterjedt elnevezéseket
használjuk.
Legkönnyebben hozzáférhető a kerti talaj. A kert legjobbnak ítélt helyéről
szedünk talajt az izolált termesztés számára. Ennek előnye, hogy ismerjük telje-
sítményét, megbízhatóságát. Tudjuk, mely tápelemet(eket) kell visszapótolni,
hogy sikeres legyen a termesztés.
A gyepszínföld. A rétek, legelők, erdőszélek, parkok gyeprétegének 8-10 cm-
es felső szintjét értjük e fogalmon. Közvetlenü! is használható. Hatékonyabb, ha a
gyepes-földes részt együtt lehántjuk, egymásrarakjuk, kupacokban érleljük, érle-
lését műtrágyák hozzáadásával gyorsíthatjuk.
Melegágyi föld. A szaporodó zöldségtermesztő gazdaságok tevékenységének
a terméke. A palántaneveléshez használt trágyát és földet kupacolják, érlelik, át-
rakják, öntözik, műtrágyával (3-4 kg kombinált műtrágya köbméterenként) ki-
egészítik. A földszeruvé vált melegágyi föld az izolált termesztésben használható.
Trágyaföld. Melegágyi trágya, komposztált szerves anyag, kazalban érlelt trá-
gya végső terméke. Amikor a szerves alkotórészek már teljesen elbomlottak, fel-
használható. 2 év alatt földszerű anyaggá válik.
A tőzeg akorszerű termesztéshez használt földkeverékek legfontosabb alkotó-
eleme. Önmagában csak a tápanyagokkal való feltöltés után (P, K) használható.
Keverésre kiváló.
A homok is a földkeverékek fontos alkotórésze. 40 cm-rel a felszín alól, illetve
a homokbányából szedve gyomfertőzöttsége, kórokozó- és kártevő-fertőzöttsé-
ge mérsékelt.
Az ismertetett földek önmagukban, illetve egymással keverve (keverék), mű-
trágyával kiegészítve nagyon jó termesztőközeget szolgáltatnak.
Az óvatosság azonban nagyon fontos. Amennyiben nagyobb tömegben hasz-
náljuk, érdemes a laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni. Szükségszerű továbbá a
földek tesztelése. Ez a rendelkezésre álló földek használatbavétel előtti vegyi fer-
tőzöttségi vizsgáját jelenti. Minden földből vegyünk egy-két cserép nyit, ültessünk
bele salátát, dinnyét stb. (gyorsan csírázó növény magját), és neveljük fel a palán-
tát. Amennyiben a kísér1eti növények jól fejlődnek, felhasználhatjuk a földet
(keveréket) termesztésre. A vizsgálati növények leveleinek deformálódása,
"varangyossága" a talajban lévő hormonbázisú anyagok jelenlétére utal. Ilyen ta-
lajban nem szabad termeszteni !
A legmegbízhatóbbak az iparilag előállított, folyamatosan ellenőrzött földke-
verékek. Magyarországon ma már jól ismert a Vegasea, a Florasea, a Florohorm
stb. Ezek a földkeverékek nagy szervesanyag-tartalmukkal, jó szerkezetükkel,
kellő szintre feltöltött tápanyagszintjükkel kiemelkednek társaik közül. Haszná-
latuk szinte biztos siker. Kevés szakértelemmel is jó termést érhetünk el velük.
A költségek csökkenthetók, ha a rendelkezésre álló földekből saját magunk ál-
lítunk össze földkeveréket. Mindig jegyezzük fel, miből mennyit adtunk, mivel
egészítettük ki. Majd termesszünk benne különböző zöldségfajokat. Az ered-
mény önmagáért beszél. Amelyik a legjobbnak bizonyult, azt kell használni a jö-
vőben.
A hagyományos talaj ok helyettesítésére is van lehetőségünk. A botanikus Sachs
már évtizedekkel ezelőtt bizonyította, hogy növényeket vízben, illetve tápközeg-
ben is lehet termeszteni. Alapelve, hogya növényeket olyan vizes oldatban nevel-
jük, amely különböző sók megfelelő koncentrációjában és arányában tartalmaz-
za a növényi életfolyamatokhoz szükséges tápelemeket. Később többen megálla-
pították, hogy az egyenletesebb víz- és tápanyagellátás következtében jobbak a
növény fejlődésének feltételei, így a teljesítmény növelhető, a tenyészidő csök-
kenthető.
A talaj nélküli tápoldatos termesztés lényeges sajátossága, hogy a természetes
talaj minden szerepét a táplálékmentes támasztóközeg és a tápoldat helyettesíti.
A termőföld kiküszöbölésével a legfontosabb környezeti tényező, a "talaj" állan-
dósítható. A tápanyaggal való ellátás szabályozható.
A talajt helyettesítő közeggel szembeni fontosabb követelmények: szerkezete
ne változzon a termesztés során, stabil és bomlásmentes legyen, a tápoldat össze-
tételét ne befolyásolja, kémiailag inaktív legyen, bizonyos mértékű vízvezető és
víztartó képességgel rendelkezzen, ne legyen kórokozóktóI és kártevőktől fertő-
zött, kémiai anyagokkal szennyezett.
A szakirodalom a támasztóközegeket, anyaguk milyensége szerint, három
nagy csoportba osztja:
a) természetes szervetlen,
b) természetes szerves,
e) mesterséges anyagok.
a) A természetes szervetlen anyagok közül legfontosabb a homok. ló víz- és
levegőbefogadó képességű, de rossz víztartó képességű közeg. Gyorsan felme-
legszik, gyorsan le is hűl. ló levegőzöttsége miatt a kémiai folyamatok is gyorsak
benne. A folyami és bányahomok egyaránt használható. A folyami homokot fel-
használás előtt rostálni, mosni kell.
A rostált folyami homok 0,2-2,0 mm szemcseátmérőjű, 1,84 kg/liter térfogat-
tömegű, hézagtérfogata 28%. A Duna homokjának pH-ja 7.
A kavics a tápoldatos termesztésben nagyon elterjedt közeg. Átmérője 4-
12 mm. Felhasználás előtt jól át kell mosni. A bele ültetett nagyobb növényeket is
jól tartja. Hátránya, hogy nincs belső szerkezete.
A habkőkavics előnye, hogy könnyebb, mint a kvarckavics, és porózus szerke-
zetű. Hátránya, hogy a pórusokban a só és a betegségek kórokozói könnyen meg-
telepszenek. Használata nem terjedt el.
A természetes szervetlen anyagok közé tartozik a perlit is. Alapanyaga vulkáni
eredetű, savanyú kőzet. A kibányászott ásványt őrlik, majd 900-1200 OC-onhe-
vítve duzzasztják. A kémiailag kötött víz a részecskéket fehér, könnyű szemcsék-
ké pattogtatja. Térfogata így kb. 20-szorosára nő. A magas hőmérséklet hatására
sterillé válik, lúgnak, savnak ellenáll.
A hazai kertészeti perlit 0,25-1,0 cm szemcseméretű.
Vermikulit. Mesterségesen előállított anyag. Alapanyaga lemezes szerkezetű
alumíniumvas-szilikát. Ezt az anyagot 900-1000 oChőmérsékleten 1 percig heví-
tik, ennek hatására a lemezek megnövelik felületüket, nagy víz- és levegőbefoga-
 dó képességűek lesznek. 1 m3 vermikulit térfogattömege 120-200 kg. Víztartó men kívül. Csupán felsorolásként említjük a műanyag pálcikákat, golyókat, rá-
képessége 300%, pH-ja 7, steril anyag. csokat, a hygromullt, a polisztirolt, a különböző vliseket (fátyol).
A kőgyapotot kőzetek keverékéből gyártják. Használata az utóbbi években Említést érdemelnek még a fémhálók.
robbanásszerűen terjedt a zöldségtermesztésben. A keveréket (60% bazalt, 20%
mészkő, 20% koksz) 1500-2000 oC-ra hevítik. A megolvadt anyagból 0,005 mm Tápoldat-kijuttatás, -összetétel
átmérőjű szálakat készítenek, majd azokat "szőnyeggé" préselik. A termesztésre A tápoldatok kijuttathatók tápoldat, tápfilm, tápköd formájában, csöpögtető,
szánt kőgyapotot - az ipari felhasználásútói eltérően - a célnak megfelelően tisz- áramoltatásos, árasztásos, feltöltéses, süllyesztéses, esőztető stb. módon. Hely
títják. A kőgyapot "szőnyeg" pórustérfogata 96%, 1 m3 anyag 80 kg tömegű. hiányában csupán az esetünkben fontosabb eljárásokat ismerte~ük részleteseb-
Tápanyagot nem tartalmaz. ben.
Keramzit. Használata az utóbbi időben nagyon elterjedt. Mészmentes anyag- • A talajon, illetve földkeverékben folyó termesztés sikerét nagymértékben nö-
ból forgódobban 1200 OC-onégetik. A hevítés hatására az agyaggolyók felfúvód- veli a tápoldatos kezelés. Vele a talaj elégtelen tápanyagkészlete folyamatosan
nak, ennek következtében szerkezete porózus lesz, térfogata megnövekszik. PÓ- pótolható.
rustérfogata kedvezőbb, mint a kavicsé és a kőzúzaléké. A szemcsék átmérője • A tápfilmes megoldást (NFf, Nutrient Film Technique) egészen kis mérték-
5-20 mm között változik. Kémiailag közömbös, szilárd szerkezetű és bomlás- ben, házilag is megvalósítha~uk. Lényege: a növényt kőgyapotba helyezzük, és
mentes anyag. tápoldatfilm folyik alatta. Ebből veszi fel a tápanyagot. Erre a célra egy fekete fó-
, Kohósalak: A habkő kavicshoz hasonló, de annál előbb bomló anyag. Nö- liapalást (tömlóhöz hasonlóan összehajtva) megfelel, benne a tápoldatfilmet ára-
venytermesztes,re a 2-4 mm-es szemcsenagyságú részeket rostálják ki. Használat- moltatha~uk (3. ábra). •
bavétel előtt vízkapacitásra kell feltölteni.
Zeolitok. Színtelen vagy enyhén színezett, víztartalmú ásványcsoport. Túl-
nyomóan Na-Ca-alumoszilikátok. Vázszerkezetűek. Apróbb és durvább szem-
cseméretben egyaránt használhatók.
A porózus, nagy felületű anyagoknak nagy a felületi megkötő- és abszorbeáló-
képességük, s hogy káros sófeltöltődés ne következzék be, időnként tiszta lan-
gyos vízzel alaposan mossuk át őket.
b) Természetes szerves anyagok közül elsőnek emlí~ük a hidropóniás ter-
mesztésben is sikerrel használható tartóközeget, a tőzeget.
Két nag; csopor~át különbözte~ük meg: felláptőzegek (savanyúak, táp-
anyagszegenyek); síkláptőzegek (semlegesek, sötétebb színűek finom rostos
szerkezetűek). '
A zöldségtermesztésben jó rögzítőnek számít a szalma is. A szalmabálás ter-
mes~tésb~n, k?nt~nerek töltéséhez (hidropóniás termesztés) jön számításba.
A friSS,meg eso elott betakarított száraz szalma termesztőközegként is jó szolgá-
~atot tehet. A szalma értékét annak faja (növényfaj) döntően befolyásolja. Leg-
JO~? a keményebb, szilárdabb búzaszalma, majd ezt követi a rozs, zab, árpa szal-
maJa.
Kiváló keverékanyag a rizshéj is. Hántolás után jelentős tömegben képződik.
Termesztőközegként használható.
Egyes helyeken a fakéreg adódiklehetőségként. Komposztálva és komposztá-
lás nélkül is felhasználható. Szükség esetén más anyagokkal is keverhető. Arra
kell ügyelni, hogy a növény számára káros anyagokat ne tartalmazzon.
A fakéreg mellett a faforgács, a fűrészpor is jól használható a termesztésben. 3. ábra. NFT, tápfilmes termesztés az erkélyen
Ezek az anyagok a tartóközegek lazítására, a palántanevelésben a tápkockák ösz- 1. pH-szabályozó, 2. hőmérséklet-szabályozó, 3. sótartalom-szabályozó,
szeragadásának megakadályozására is alkalmasak. 4-6. tápoldat-szivattyú, 7. tápoldat-adagolás, 8. aerátor, szellőző, levegőző,
A komposztált fenyőtűt a zöldségtermesztés is sikerrel hasznosítja. 9. pH-, °C_ és CF-érzékelő, 10. vízadagoló, 11. fűtési spirálcső, 12. keringtető
c~A,me.~tersé~es anyagok közül elsőként a műanyagokat említjük. Meghódí- szivattyú, 13. vízhőmérséklet-szabályozó szelep, 14. kőgyapot kocka, 15. vízvezető
tottak eletunk mmden területét. Gyökérrögzítő közegként sem hagyhatók figyel- csatorna, 16. csöppenként öntözés, 17. szigetelés

8
 Cink -szulfát 0,0008
Réz-szulfát 0,0006
Konc. (NPK) %0 0,94
pH 6,00
g/liter víz
3. KN03 1,50
CaHP04 0,36
MgS04 0,12
Vas-szulfát 0,014
Mangán-szulfát 0,002
Bórax 0,0017
Cink-szulfát 0,0008
Réz-szulfát 0,0006
• Újabb eljárást dolgoztak ki a Grossbeereni Zöldségtermesztési Kutatóintézet- Konc. (NPK)%o 0,86
ben. Nagyon jól alkalmazható erkélyen, teraszon stb. Ez a módszer a PPH nevet pH 6,00
kapta. Közeg nélküli, sík felületű hidropóniás növénytermesztést jelent.
A gyökérzet vékony textilvlisen (fátyol) helyezkedik el, két fóliapalást közé A tápelemtartalom mellett a víz keménységére is figyelmet kell fordítani. Erre
zárva. Az alsó fóliaréteg elhatárolja az aljzattól, a felső fólia palást (áttetsző színű is többféle recept található. Pl. a paradicsom esetében kemény víz használatakor
PE-, illetve PVC-fólia) megakadályozza a gyökérzet kiszáradását, a moszatkép- 5 kg/100 liter kalcium-nitrát adagolását javasolják.
ződést. Az áttetsző (fehér) színű fólia erősen visszaveri a fényt, így jobb a növény
fényhasznosítása. A tápoldatelosztó berendezés lyuggatott gégecső, a vlis és a fó-
lia között helyezkedik el (4. ábra) .
• ló eredményt érhetünk el az árasztásos, süllyesztéses eljárással is. Mivel kis fe-
lületről, illetve kevés növényről van szó, elképzelhető a tápoldatba való mártoga- Elhelyezési módok
tás, "etetés" (naponta 3-4 alkalommal, néhány percig). Egyszeruob azonban a
tápoldat csöpögtetéssel történő kijuttatása, illetve az öntözés.
A kutatók és a termesztók tápoldat-összetételre vonatkozó javaslata nagy elté- Elhelyezési módon a termesztóközeg és a határoló anyagok által meghatározott
réseket mutat. A legegyszerűbb, ha több hatóanyagot tartalmazó összetett trá- termesztőformákat é~ük.
gyát, illetve több hatóanyagot tartalmazó levél- és talaj trágyát feloldunk, s annak Legegyszeruob változat az álló konténer. E fogalomkörbe soroljuk a cseréptől
0,1-0,5%-os vizes oldatával, igény szerint tápláljuk a növényeket. Hiány tünetek a többszintes, felállított tömlókön át a többszintes elemes oszlopig alkalmazott el-
esetén pedig a szükséges elemekkel kiegészí~ük. helyezési módokat.
Legegyszeruob formája a cserép (5. ábra).
ló eredményt érhetünk el a Kertészeti Egyetemen kidolgozott tápelem-össze- Ide soroljuk a műanyag zsákokat, reklámszatyrokat termesztóközeggel meg-
tételekkel : töltve.
g/liter víz 25-30 cm szélességű fektetett tömlőből állókonténer-palást vágható. Két vál-
1. Volldünger 1,50 tozatban készíthető. Egyik a nyitott palást, ezt nehezebb tölteni. Abehegesztett
Szuperfoszfát (17%) 1,16 végű könnyebben kezelhető.
Konc. (NPK)%o 0,60 Az álló konténer formát követi a reklámszatyor is, termesztóközeggel, földdel
pH 6,00 megtöltve. Az alját néhány helyen perforálni kell (kiszúrni), hogy a fölös vizet el-
g/liter víz vezessük.
2. Pétisó (N = 25%) 1,00 Az álló konténerek egy síkban, illetve lépcsőzetesen is elhelyezhetók a ter-
Szuperfoszfát (P20S = 17%) 1,16 mesztóhelyen. A megtöltött álló konténereket használatbavételükig egymásra is
Kénsavas káli (K20 = 50%) 1,46 rakhatjuk, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el. A termesztésbe vétel a vetés-
Magnézium -szulfát 0,12 sel, illetve ültetéssei kezdődik. Ekkor - az adott növényfaj sor- és tőtávolságának
Vas-szulfát 0,014 megfelelően - rakjuk a konténert végleges helyére.
Bórax 0,0017
 A termesztőoszlop vagy elemekből összerakható termesztőcsőrendszer szin-
tén álló konténernek tekinthető. Magassága 1-2 m-ig terjedhet. Jobb helykihasz-
nálást tesz lehetővé. Az oszlopon a növény elrendezése szerint vágunk lyukat, s
ide ültetünk. A csőrendszer esetében a növényhelyek előre tervezettek. Figyel-
jünk a magas oszlopok dőléslehetőségére, a balesetveszélyre. Csak pontosan be-
állított, rögzített oszlop a megbízható (6. ábra).
A fekvő konténer elterjedt elhelyezési, zsákos forma. Fóliapalástból igény sze-
rinti méretben és számban készíthető. Legjobb az 1,0 m hosszú, 35 cm szélességű
tömlő. A jelzett méretű tömlőbe kb. 30-35 kg földkeverék fér.
A töltés előtt célszerű a tömlő egyik végét (amíg tiszta) behegeszteni, majd ezt a
zsákot töltsük meg földkeverékkel. A föld túlzott nyomkodása nem célszerű, de
az egyenletes tömöttségű zsák a célnak megfelelő. Töltés után a zsák végét zsineg-
gel vagy dróttal elkö~ük, és kész a termesztőtömlő.
Használatbavétele a tömlők végleges helyre való fektetésével, majd a termesz-
tendő növényfaj (-fajta) térigényének megfelelő térállásra lévő lyukak kivágásá-
2.50 mm val kezdődik. Ennek tervezése nagy körültekintést igényel. A tömlő szakszerűt-
+-----~ len összevagdosása nem vezet eredményre.
A tömlő alá célszerű fóliát teríteni (7. ábra).
A vízszintes elhelyezési forma régi képviselői az erkélyládák, -vályúk, -tálcák
stb. is. Bennük is sikerrel termeszthetünk egyes zöldségfajokat (igaz, ezek dísznö-
vénnyel történő hasznosítása a megszokottabb ).
A szalagos elrendezés (konténer) 50-70 cm széles, 15-25 cm magas, fóliára
terített fa- (deszka-) vagy műanyag stb. kerettel határolt termesztőközeget foglal
magában. Hosszúságát a rendelkezésre álló terület határozza meg.
A szalagos elrendezést kőgyapot szőnyegen vagy a tápoldatnak vályúba való
áramoltatásával történő hidropóniás termesztéssel is megvalósítha~uk.
 Vetőmag, szaporítás
A vetőmag gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megter-
melt fajtaazonos és fajtatiszta, minősített (és vetésre előkészített) mag.
Szaporításon a termesztett növények életfolyamatának újrakezdését (repro-
dukció) tartalmazó munkákat ér~ük.
A szaporítás történhet ivaros (generatív) és ivartalan (vegetatív) szervekkel.
Esetünkben az ivaros szaporítás a fontosabb. Ez történhet helybe vetéssei és
palántaneveléssel.
A táblázatban a tervezést segítő fontosabb szaporítási adatokat rögzí~ük.
A sokféle fekvésű, szerkezetű erkély, terasz stb. nem teszi lehetővé, hogy kü-
Elterjedtebb az ún. ágykonténer elhelyezési mód. Az ágykonténer 140- lön-külön mindegyikre adjunk időzítési adatokat. Tájékoztatásképpen közread-
160 cm széles, 5-15 cm magas, tetszés szerinti hosszúságú keretbe helyezett föld- juk a szabadban kialakult fontosabb vetési időpontokat.
keverék. Itt is fóliával takarjuk az eredeti "talajt". Az 5 cm-es talajréteg használa-
takor a tápoldatozás kiemelkedő szerepet játszik.
Készíthetünk fóliával bélelt, kavics-, műanyag stb. közeggel töltött, földbe
1. táblázat. A fontosabb zöldségfajok szaporítás; mutató;
vagy föld felszíne fölé emelt ágyat is hidropóniás termesztés számára. Itt a fonto-
sabb méretek a következők: szélesség 120 cm, a magasság a széleken 18 cm, kö- db mag/g Csírázóképességét Javasolt
zépen 25 cm. Fontos, hogy a tápoldat a kívánt helyre és onnan elvezethető legyen megőrzi növény
(8. ábra).
év db/m2
Kiemelt ágyás. Elhelyezési módként a dísznövénytermesztésben általánosan
elterjedt. Az ágyás téglákra helyezett eternitlapon helyezkedik el. A széle (szegé- Paradicsom 300 4-6 2-11
Iye) 20-25 cm magas ugyancsak eternitlap. Az ágy alatt "szabadon hagyott" rész Paprika 1S0-17S 3-4 6-18
a jobb hőgazdálkodást, esetleg az ágyásba helyezett földkeverék fizikai fertőtlení- Uborka 30-3S 6-8 2-6
tését (gőzölés) is elősegíti. Az ágyás felszínét (a többivel egyetemben) a gyomok Sárgadinnye 20-40 6-8 2-S
elleni védelem céljából fekete fóliával takarjuk. Görögdinnye 2S-S0 6-8 1-2
A hidropóniás termesztésben használatos tálcás elhelyezésmódról kell még Borsó 3-10 4-6 SO-100
szólnunk. Erre a célra a vasbeton, azbesztcement, tégla-, fa-, poliészter-, fémtál- Bokorbab 3-9 3-S 30-SO
cák egyaránt számításba vehetők. Mélységük 20- 30 cm, szélességük és hosszúsá- Sárgarépa 7S0-12S0 3-4 200-400
guk tetszőleges. Petrezselyem 700-1100 2-3 200-400
A felsorolt számtalan anyag, termesztés- és elhelyezésmód kapcsán óhatatla- Zeller 2800-3000 4-S 10-1S
nul kísért az arisztotelészi megállapítás. Vajon elegendő-e az a földtömeg, illetve Fejes saláta 200-3S0 4-S 2S
közeg a növény számára, ami az izolált térben található? Nem kellene-e többet Cikóriasaláta 300-700 4-S 600-1000
adni? Kísérleteink igazolják, nem kell sok talaj a növény számára. Szükséges vi- Karalábé 2S0-4S0 4-S 1S-3S
szont, hogy a rendelkezésre álló, kis tömegű, térfogatú közegben a növény számá- Kínai kel 2S0-400 4-S 8-10
ra optimális feltételeket teremtsünk. Ahogy koncentrálódik a gyökérzet, úgy erő- Bordás kel 2S0-400 4-S 8-10
södik a termesztés belterjessége. Akkor lesz igazán jó pl. paprikatermesztésünk, Retek 7S-140 4-S 400
ha a terméstömeg kidönti a konténerből a paprikát. (Ebben az esetben azonban Spenót 100-17S 4-S 200-400
karózni kell a növényt.) Sóska 800-1S00 3-4 200-400
Vöröshagyma 22S-300 3-4 SO-100
Fokhagyma SO-70
Téli sarjadékhagyma 400-S00 4-S 100-200
Metélőhagyma 1000-1S00 1

15
 • Március elején vethetjük a hidegtűrő zöldségfajok magvait: pl. petrezselyem,
sárgarépa, borsó.
Zöldségfajok környezeti igénye
• Március közepén, amikor a talaj hőmérséklete 5-8 oC-ra emelkedik, vethető a
vörös~agyma, a sarjadékhagyma, a metélőhagyma, a káposztafélék, a borsó sza-
A környezeti feltételek optimális vagy azt közelítő szintjének megteremtése a si-
kaszaI.
keres termesztés alapja. Különösen figyelni kell erre az erkélyen, teraszon, tetőn
• Apri~isban, 10-12 oC-os talajmelegedéskor vethető állandó helyére a paprika,
stb. történő termesztés folyamán. A termesztést folytató embemek kell irányíta-
a paradIcsom, az uborka, a dinnye, az őszi betakarítású fejes káposzta.
nia a tényezőket.
• Nyáron, június-augusztus ban a másodvetések következnek: spenót, kínai
Az irányított termesztés fejlettebb fokán már számítógép vezérli program sze-
kel, uborka, bab, retek stb.
rint a folyamatokat az erkélyen is (9. ábra).
• Szeptember-októberben vetjük az áttelelő spenótot, a fejes salátát stb.
• A tél alá vetés november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem,
a borsó stb.
A tájékoztató jellegű időpontokat ki-ki igazítsa a saját adottságai hoz. Ennek
szellemében korábban vagy később vessen.
A növények anyagcseréje, növekedése és fejlődése a hőmérséklettól függő folya-
A vetésmélység a mag nagyságától, valamint a talaj szerkezetétől függ. A saláta
mat. A növény és környezete között állandó hőcsere folyik sugárzás, hővezetés,
magját 1-1,5 cm, a sárgarépáét 1,5-2,0 cm, az uborka magját 2,5-3,0 cm, a babot
4-6 cm mélyre vetjük. hőátadás vagy áramlás útján. Ez annál erősebb, minél nagyobb a hőmérsékleti
különbség. Hőcsere azonos hőmérsékletű közegek között is van, de mindkét
A magvetés mellett széles körben elterjedt a palántaneveléssel való szaporítás.
irányba egyenlő értékű. A növények által elnyelt fény túlnyomó része hőenergiá-
Palántanevelésról akkor beszélünk, ha a lágy szárú növény magját nem a végleges
vá alakul, melegítő hatást fejt ki. A sugárzás útján terjedő hő legfőbb forrása a
helyére, hanem védett helyre szórjuk, s igény szerint tűzdeljük, illetve sima palán-
taként neveljük. Nap, de hősugárzást bocsát ki minden test.
~ r.alántanevelés előnyei a kedvezőbb környezeti feltételek megteremtésében,
az ereskezdet előbbre hozatalában, a jobb területhasznosításban, a jelentős
anyagmegtakarításban foglalhatók össze.
A ház körüli termesztés során csak kevés növénnyel dolgozunk. Két lehetősé-
günk van: vagy felneveljük magunk a palántákat, vagy megvásároljuk.
A legegyszerúbb, ha egy edénybe vagy szaporítóládába vetjük a magot
(sűrűn). Szikleveles állapotban túzdeljük cserépbe, tejes- stb. pohárba, gyepkoc-
kába stb. Tűzdelés után a hő- és fényviszonyoknak megfelelően tartsuk a növé-
nyeket. Kevés fényesetén alacsony hőmérsékletet tartsunk, mert így nem nyurgul
fel a palánta. Sok fényesetén magas hőmérséklet, sok levegő, jó vízellátás teszi
edzetté a palántát.
A jó minőségű palánta kompakt, tömött növekedésű, 4-6 fejlett lomblevéllel
és jó gyökérzettel rendelkezik.
A magvetés időpontját mindig a tervezett kiültetés idejétől visszaszámolva ha-
tározzuk meg. A palántanevelés 4-6 hét a tavaszi időszakban.
A fontosabb ültetési időpontok:
március közepe-április eleje: káposztafélék, fejes saláta,
április vége-május eleje: paradicsom,
május közepe (fagyosszentek után): paprika, uborka, dinnye,
május vége-június eleje: zeller, fejes káposzta,
június közepe-július közepe: káposztafélék, másodnövények,
október közepe: áttelelő kelkáposzta, áttelelő fejes saláta.
 A zöldségfajokat optimális hőigényük alapján 3 °C-onkénti eltéréssel 5 cso- nyait és a megvilágítás erősségét. A napi fénytartam változása a földrajzi széles-
portba osztotta Markov és Haev (1953). Ezek az adatok a termesztésnél elen- ségtóI, a Nap járásától, az épület fekvésétól függ.
gedhetetlenek. A fényintenzitás fogalmán az egységnyi területre egységnyi idő alatt érkezett
1. csoport: 25 oC IV. csoport: 16 oC energia mennyiségét értjük. Ez az energiamennyiség a napsugarak beesési szögé-
sárga- és görögdinnye sárgarépa tóI, a levegő szennyezettségétól, a felhőzet nagyságától, a fekvéstóI függően vál-
uborka petrezselyem tozik.
spárgatök pasztinák A Magyarországon termesztett zöldségfajok közül legtöbb fényt kíván a papri-
paprika cikória ka, a paradicsom, a dinnyék. Közepes fényerősséget a fejes káposzta, a karalábé,
II. csoport: 22 oC téli sarjadékhagyma a vörös- és fokhagyma, a cékla, a bab, a borsó és az uborka. Gyengébb megvilágí-
paradicsom metélőhagyma tás mellett termeszthető a zeller, a sárgarépa. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát, ter-
tojásgyümölcs burgonya mesztjük a csiperkét.
sütőtök borsó
bab fejes saláta
kukorica spenót
Ill. csoport: 19 oC rebarbara
cékla sóska Termesztett növényeink az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a
vöröshagyma V. csoport: 13 oC talajból vagy a talajt helyettesítő közegból, illetve tápoldatból veszik fel (10. áb-
fokhagyma káposztafélék ra).
póréhagyma retek Fontos szerepet játszik a növények életében, mert
zeller torma - a növényi sejtek nélkülözhetetlen alkotórésze (a növényi test 90-94 %-a víz),
spárga - tápanyagként beépül a növények testébe,
- tápanyagoldó és -szállító,
Az adatok a fajok optimális hőigényét tartalmazzák, amit a - a növények testhőmérsékletének szabályozója (a felvett víz 95 %-a transzspi-
t· opt. = t ± 7 oC rációra - párologtatás - használódik fel),
képlet alapján számolnak, ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és repro- - a növényi sejtek telítettségi állapotának (turgor) szabályozója.
duktív fázisban. A ± 7 oC-os eltérést az optimumtói káros következmény nélkül Az izolált termesztésben még fontosabb, hogy folyamatos legyen a vízellátás,
való eltérésként kezelik. A ± 14 oC-os eltérés adja a fejlődés minimum- és maxi- mint a szabad földiben (11. ábra). Az előbbiben csak az adott talaj, közeg stb. tö-
mumértékét. mege áll rendelkezésre, s belóle a vizet a növény gyorsan felhasználja. Egy kifej-
A növény fejlődésének egyes szakaszaiban javasolt hőoptimumok a követke- lett paradicsom-, ub.orkanövény 2-3 liter vizet is elpárologtat naponta. A hiány
zők: gyorsan jelentkezik. Pótolni kell. Az 1 m2cre adott 1 liter víz 1 mm csapadéknak
- nyugalmi szakaszban -14 oC, felel meg. A talajt 1 cm-re nedvesíti át. A termőréteg vastagságát és a gyökérfejlő-
- csírázás idején + 7 C,
0
dés ütemét ismerve úgy kell az öntözést tervezni, hogy az a talajt a kívánt mélysé-
- szikleveles szakaszban -7 oC, gig átnedvesítse (12. ábra). A túl öntözés káros, mert a felvehető formában lévő
- szár- és levélképzés idején +0 oc. tápanyagokat kimossa.

Különbséget kell tenni a nappali hőmérsékletigények között is. A trópusi szár-

mazású növények számára 3-6 oC, a mérsékelt égövból származóknak pedig 5- .
7 oC különbséget kell tartani az éjszakai és nappali hőmérséklet között. (Mindig
az éjszakai érték az alacsonyabb.)

Mivel fény nélkül a klorofillt tartalmazó növények nem fejlődhetnek, termeszté-

sük is csak megfelelő fény jelenlétében lehet eredményes.
A termőhely kiválasztásakor vizsgálni kell az adott hely megvilágítási viszo-
 .. ' ......•.• JC:,5,K.,f7P1 P,U
....... .............
4 8 12 1.6 20 ~ 28 32
!zöldföme~,!er-més hg/m2
/i:::hbn3pos retek. .kálium
S '" fejes saláta nitrogén
K..=Katalábé ••.......... fo~zfor
p:: par-rocsom
Pp = paprílc.a
U:: ubaric.a

A növények szervezetük felépítéséhez a levegóból szén-dioxidot (COz), a talaj-
ból vizet és különböző tápelemeket vesznek fel. Szervezetük szárazanyag-tartal-
mának több mint 90%-a szén, oxigén és hidrogén, ezek zömmel a levegóból és a
VÍzből származnak. A talajból felvett ásványi anyagok mennyisége 3-10%.
A növények talajból való tápanyagfelvétele nem mindig áll arányban tényleges
szükségletükkel. A növény számára elégtelen tápanyag-ellátottság esetén súlyos
hiány, illetve enyhe hiány jelentkezik. A jó ellátottság a luxusfogyasztást jel-
lemzi. A túlzott felvétel mérgezést idézhet elő.
A zöldségnövények ásványi eredetű tápanyagfelvétele a növény fejlődési üte-
mének megfelelően változik (13. ábra).
Burgonyafélék
A sokféleképpen felhasználható paradicsom egyik legfontosabb zöldségfajunk.
Növekedési típusait tekintve három változatát különbözte~ük meg:
determinált, féldeterminált, folytonos növekedésű.
Újabban a szakirodalom a féldetermináltat és a determináltat együtt determi-
náltnak nevezi. A régi elnevezés esetünkben könnyebben érthető. A determinált
a tömzsi bokor forma, amelynek 2-3 virágfürt elérése után leáll a növekedése
(14. ábra). A féldeterminált 4-8 virágfürt után áll le, a folytonos növekedésű pe-
dig akár több méterre is megnövő változat.

Fajták. Zömök, Balkon. Zömök növekedésűek, cserépben, ládában, fekvő kon-
ténerben termeszthetók. A Balkon koktél paradicsomfajta, kisméretű bogyók-
kal.
Támrendszer mellett jól termeszthető a Módi Fl' a Tini Fl' a K3 Fl fajtacso-
port.
A folytonos növekedésűek közül a Gála Fl' a Lugas Fdöhet elsősorban számí-
tásba.
Javasoljuk továbbá az "erkélyre" a Kecskeméti tárolási (K5-1) fajtát. Bogyóit
száron, illetve levéve több hétig tárolha~uk, fogyasztha~uk.
Környezeti igénye. Hőoptimuma 22 oc. Intenzív fényt kíván (5000-10 000 lux).
Nagy termésátlag csak bőséges vízellátással érhető el.
Vetés, ültetés. A jobb helykihasználás végett csak palántáról való termesztését
javasoljuk. Védett helyre - kockázattal- már április közepétől kiültethetjük. Biz-
tonságot a tavaszi fagyok elmúlta utáni ültetés ad. A tárolási fajtát később is ültet-
hetjük, hogy késő ősszel, tél elején is legyen fogyasztható paradicsomunk.
Ápolás. A féldeterminált és folytonos növekedésű fajtákat egyszárasra neveljük.
Az oldalhajtásokat fiatal korukban törjük ki folyamatosan. Ez a kacsozás. A haj-
tásokat folyamatosan rögzítsük. Erre a célra választhatunk karót, spárgát, rács ot
stb. Karóhoz, rácshoz kötözőanyaggal rögzítsük a hajtást, a függőlegesen elhelye-
zett spárga köré pedig tekerjük a szárat. A determinált fajtáknál erre nincs szük-
ség.
Fontos ápolási munka a levelezés. A feladatukat teljesített, elöregedett alsó le-
veleket az érésütemnek megfelelően távolítsuk el.
Mivel izolá1t termesztést folytatunk, ha a növény kívánja, folyamatosan kell
öntöznünk, és legalább 10 naponként tápoldatozzunk. Hidropóniás termesztés
esetén az "etetést" , a tápoldatozást folyamatosan végezzük.
Szedés. Az érett terméseket szedjük le és hűvösebb helyen tároljuk, így a növényt
újabb termésképzésre készte~ük.
A paprika nagy C-vitamin-tartalma miatt egyik legértékesebb zöldségfajunk.
Egy termés elfogyasztásával már fedezhe~ük napi C-vitamin-szükségletünket.
Az érett paprika a termésében található A -vitamin provitaminja miatt is nagyon
egészséges táplálék.
Fajták. A paprika az izolált termesztésben is számításba jöhet. Az étkezési és fű-
szerpaprika éppúgy termeszthető, mint a díszpaprika. Ki-ki ízlése és vágyai sze-
rint választhat fajtát.
A vá1asztás megkönnyítése céljából, rendszerbe foglalva, ismertetünk néhány
fajtát.
Tölteni való, fehér, édes: HRF Fl' Keszthelyifehér, Fehérözön Synthetic, Fe-
hérözön Super, Tizenegyes, D. Cecei.
Tölteni való, világoszöld, édes: H árosi zöld, Szentesi fehér.
Tölteni való, fehér, csípős: Újmajori, Javított Bogyiszlói, Bovet 4.
Tölteni való, világoszöld, csípős: Balaton Fl' Szentesi piacos, Belecskai.
Pritaminpaprika: Paradicsom alakú zöld Szentesi, Paradicsom alakú zöld Pal-
lagi, Korai paradicsom alakú, Greygo, Szarvasi 11.
Hegyes, világoszöld, csípős: Kovácsházi, Csipke, Rapidus, Budai csípős hajta-
tási.
Almapaprika: Almapaprika.
Cseresznyepaprika : Szentesi.
Fűszerpaprikák
Folytonos növekedésű, csípősségmentes fajták: Kalocsai 50, Kalocsai E-15,
Szegedi 20, Szegedi 40, Kalocsai 57-231, Szegedi 20.
Folytonos növekedésű, csípős fajták: Szegedi FO-3, Kalocsai 505, Kalocsai
V-2.
Féldeterminá1t növekedésű, csípős fajták: Kalocsai merevszárú 622, Kalocsai
702, Kalocsai 801.
Determinált fajtacsoport, csípősség nélküli: Kalocsai determinált 601, Kalo-
csai determinált 621.
Környezeti igénye. Hőoptimuma 25 oC, nagyobb, mint a paradicsomé. Fényigé~
nyes növény. 10-13 órás napi megvilágítást és legalább 5000-10 000 luxnYI
fényerősséget kíván. Víz- és tápanyagigénye is nagy. Különösen az első termések
megtermékenyülése után hasznosítja jól a bőséges ellátást.
Vetés, ültetés. Az étkezési paprika termesztéséhez, április végi-május elejei kiül-
tetéséhez 8-10 héttel korábban kell a magot elvetni. A későbbi kiültetéshez az
5-7 hetes palántanevelés is elegendő. A jó palánta kompakt növekedésű fehér
bimbós. Erről várhatjuk a korai termést. ' típusokat általában így metszik. Ebben az esetben csökkenteni kell az állomány-
A fúszerpaprika igénytelenebb, palántája 5-6 hét alatt felnevelhető (sima pa-
lánta).
A fajta növekedési erélye alapján határozzuk meg a sor- és tőtávolságot.
Ápolás. A paprika ültetésekor (paradicsomnál is) talajon, talajkeveréken való
termesztés esetén ajánlatos a TomasoI2%-os vizes oldatából O 51itert adni növé-
nyenként. '
Ültetés után fejlődése nehezebben indul, mint a paradicsomé. A paprika első-
ké~t gy~kérr~ndszerét fejleszti, vegetatív fejlődése csak ezután indul meg. Köny-
nyu eldontem, hogy "dolgozik-e" vagy "pihen". A csúcsi részen lévő fiatal levél-
kezdemények, levelek színe alapján ítélhetünk. Amennyiben a lomb levelek szí-
nével megegyező kékes színű a csúcsi rész is, nem fejlődik a növény. A világos kö-
zépső csúcsi rész a növény fejlődését bizonyítja. Ez az optimális állapot. A csúcsi
részen lévő lomblevelek világoszöld színe a túl gyors növekedés jele. Vissza kell
fogni a n~v~n.yt. ~ el~? ~irágok megtermékenyülése után (2-3 cm bogyóméret)
kell etet~I es Itatm a novenyeket. Ebben az esetben már a bogyó növekedésére,
nem p~d!g a v~geta~v ,részek túlfejlesztésére használódik fel a tápanyag.
A .kotesek fejleszteset a 7-10 naponkénti tápoldatozás (Tomasol, Volldünger,
Buvifer, Ammonnitrátstb.) szolgálja (l5. ábra).
A hidropóniás termesztésben folyamatosan, illetve időnként kell a tápoldatot
adagolni.
A folytonos növekedésű paprikafajtákat is nevelhetjük támrendszer mellett.
Ebben az esetben 6-8 db/m2-es állománysűrűséggel dolgozzunk. Ápolási mun-
kaként jelentkezik a metszés. A jelzett állománysűrúség esetén egyszárasra nevel-
jük a növényt. A villás elágazás egyik hajtását egy virág után vágjuk le. A másikat
igazítsuk a huzalhoz. A következő villás elágazásoknál is így járjunk el.
Két-, három-, sőt négyszáras nevelés is lehetséges. A Kalifornia Wonderfajta-
sűrúséget.
A metszés nélkül nevelt töveket támasz mellett kell nevelni. Mivel a gyökérzet
kis helyre koncentrálódik, a növény nagy terméstömeget fejleszt, védekeznünk ~ _
kell a kidőlés ellen.
Kabakosok (tökfélék)
Kedvező étrendi hatása, C-vitamin-tartalma miatt szívesen fogyasztjuk. A benne
található nagy tömegű víz is értékes. Nagy káliumtartalma a veseműködést segíti.
Fajták. A termesztett uborkafajtákat négy nagy csoportba osztjuk.
1. Kígyó típusú hajtatási fajták: Aminex Fl' Dalibor Fl' Tosca Fl, Corona Fl'
Farbio Fl, Gador Fl' Kamaron Fl' Kecskeméti hajtató, Ritmó Fl, Sandra Fl'
2. Minikígyó típusú hajtatási fajták: Flóra Fl, Picobello Fl, Minibar Fl, Sa-
mar Fl'
3. Salátauborka-fajták: Astrea Fl' Belair Fl, Bellando Fl, Budai félhosszú,
Budai korai, Darina Fl>Kecskeméti saláta, Smaragd Fl' Szenzáció, Verino Fl,
Slice King Fl'
4. Konzervuborka-fajták. Aprótüskés kevert virágúak: Csemege, Kecskeméti
csemege, Kecskeméti livmé, Nimbus, Nimbustol.
Aprótüskés, túlnyomóan nővirágú fajták: Budai csemege, Barbara, Dóra Fl,
Elon Fl' Express Fl' Fanto Fl' Ilonca Fl' Kecskeméti bőtermő, Kecskeméti kese-
redésmentes konzerv, Laura Fl' Pannónia Fl' Réka Fl' Tétényi nővirágú stb.
Szemölcsös, túlnyomóan nővirágú fajták: Kecskeméti 113 Fl' Levina Fl'
Aprótüskés, partenokarp (mag nélküli) fajták: Accordie Fl' Anka Fl' Inge Fl,
Melani Fl' Ouvertüre Fl' Passavia Fl' Wi/ma Fl'
Környezeti igénye. Melegigényes növény, hőoptimuma 25 oc. Hidegre érzé-
keny. 5 oc esetén fejlődése megáll, - 0,5 OC-onmegfagy. A virágok 16-38 oCkö-
zött termékenyülnek meg.
Fényigénye közepes, gyenge fényben is fejlődik, virágzik.
Vízigénye nagy. Folyamatos ellátást igényel. Mivel gyökérzete sekélyen he-
lyezkedik el, a felső réteg vízellátottságát kell alapul venni.
 Vetés, ültetés. Állandó helyre vetéssei és palántáról termeszthető. A termesztés
biztonságát előáztatott és előcsíráztatott mag használatával növelhetjük. 30 oC-os
vízben 2 óra alatt felveszi a csírázásához szükséges vizet. 30-35 oC körüli hőmér-
sékleten 4-8 óra alatt kicsírázik, illetve megjelenik a gyököcske. Csak a hófehér,
illetve egészséges csírájú magot szabad elvetni.
Palántanevelési ideje rövid. Kiteplanttálcában nevelve 8-15 nap. Tápkocká-
ban 4-5 hét alatt felnevelhető a palánta.
Állandó helyre legkorábban április 1O-20-a között vessük. A palántákat ápri-
lis végétől ültethetjük ki. A fagyosszentek idején védeni kell őket.
Másodvetésre is sor kerülhet június-július hónapokban.
Nem szabad mélyen ültetni a tápkockás palántákat.
Ápolás. Erkélyen támrendszer mellett neveljük. Így a rendelkezésünkre álló te-
rületet jobban tudjuk hasznosítani. . Ápolás. Öntözni, tápoldatozni folyamatosan kell.
Kiültetés után 4-5 nappal már megindul a gyökérzet és a hajtás fejlődése.
A hajtást vezessük a támberendezésre. Az első termések et, oldalhajtásokat 30-
40 cm-ig szedjük le. Aki meghagyja az első terméseket, annak valóban korán lesz
uborkája, később azonban nem vagy csak kevés. A főhajtás kinevelése után ala-
kítsuk, metsszük az oldalhajtásokat is. A sokféle fajtakör fajtáit más-más módon
kell metszeni.
A magvas uborka virágait a méhek, darazsak által szállított pollen termékenyí-
ti. A partenokarp uborka termesztésekor nem kívánatos a darázs és a méh. Be-
porzásuk hatására deformált, megvastagodott termést kapunk.
Az uborka víz- és tápanyagigényét folyamatosan elégítsük ki. Ellenkező eset-
ben lankad a levele, elrúgja a virágokat, kis terméseket hoz, deformált lesz a ter-
més.
Meleg nyári napokon többször kell párásítani az uborka kömyezetét.
Szedés. A szedés a termesztés célja és a fajtatípus szerint eltérő. A kígyó és mini-
kígyó típusokat a fajtára jellemző méret elérésekor szedjük. A saláta- és a kon-
zervfajtákat már a 3 cm-es méret elérésekor (berakni) kezdjük szedni. A saláta-
fajták termésének zömét a fajtára jellemző nagyságrend elérésekor szedjük.
A gyakori szedés a gyors megújhodás alapja.
A magyar ember fontos, értékes csemegéje. Nagy a cukortartalma, Bl-, Bz- és
C-vitamin-tartalma is jelentős. Ez utóbbi megközelíti a paradicsomét .
Az uborka és a dinnye a jó emésztést, gyomor- és bélmúködést segíti elő, vese-
tisztító hatású.
Fajták. Érési sorrend alapján megkülönböztetünk
1. korai érésű fajtákat: Javított Zentai, Ezüstananász, Topáz.
2. középkorai érésű fajtákat: Fortuna, Durina Fl, Gold Star Fl, Magyar kincs,
Pancha Fl'
3. középkésői érésűeket: Dixi, Muskotály.
4. késői érésű téli dinnye: a Hógolyó.
Környezeti igénye. Hőigénye az uborkáéval megegyezik, hőoptimuma + 25 oc.
Fényigénye azénál nagyobb. Az izolált termesztésben vízigényét folyamatosan
kell kielégíteni. A szabad földi termesztés során gyakori szemlélet, miszerint a
nagy gyqkérzet majd megkeresi a számára szükséges vizet, esetünkben nem alkal-
mazható.
Vetés, ültetés. A sárgadinnyét helyre vetve és palántáról termeszthetjük. A sza-
bad földi korai kiültetésekhez igazodva április végén, május elején ültetjük, vé-
dett helyre. Ültethető egészen május végéig. Palántanevelése 5-6 hét.
A Hógolyótállandó helyre vethetjük (május végétől június végéig). A Dixifaj-
ta determinált növekedésű, ezért sűrűbben ültessük (4-6 db/mZ).
Támrendszer mellett termesztve egy szárra metszve 3-5 dbf mZ-es állománysű-
rűséggel számolhatunk.
Speaiális ápolási munkája a metszés. A régi metszésrnód, hogy 410mblevélnél
kettőre, majd az oldalhajtásokat 4-6 lomblevélnél 2-3-ra visszacsípjük, nem
használható. A támrendszer mellett termesztett sárgadinnyét egyszárasra nevel-
jük. Ez aztjelenti, hogy a főhajtás alsó 30-40 cm-es szakaszáról eltávolítjuk a haj-
tás- és terméskezdeményeket. 40 cm felett meghagy juk az oldalhajtásokat. A raj-
tuk fejlődő termések utáni levelet követően levágjuk a hajtást. Gyengébb növeke-
désű egyedeken rajta hagyjuk. A szabály itt is az, mint a gyümölcsnél vagy a szőlő-
nél. A jó termésátlag eléréséhez elegendő levél-, azaz asszimilálófelület kell.
Szükség esetén az előbbi metszéssei kétszárasra is nevelhető a sárgadinnye.
Támrendszer nélküli, hagyományos termesztésben nem metsszük a sárgadiny-
nyét.
Szedés. Csak a teljesen érett sárgadinnye finom igazán. Az íz- és aromaanyagok
zöme az érés utolsó napjaiban teljesedik ki. Az érett sárgadinnye húsa és bibe-
pontja puha, illatos, sárgás színű.
A Hógolyó fajta termését 80%-os érettségi állapotban 10-15 cm-es szárral
szedjük, 8 oCkörüli hőmérsékleten tároljuk. Fogyasztás előtt melegre tesszük (az
ízanyagok alakulása miatt), és amikor megérett, elfogyasztjuk.
A görögdinnyét frissen, biológiailag érett állapotában fogyasztjuk. Vesetisztító
hatása, kellemes íze, aromája teszi közkedveltté.
Fajták. A korai és középkorai érésű fajtacsoport fajtáit érdemes termeszteni.
Korai érésű fajták: Hungária 8, Korai kincs, Orosházi1 01, Sugar Baby, Sugar
King.
Középkorai érésű: Favorit Fl, Gömb FUTO Fl, Hevesi FUTO Fl' Korall Fl,
Szigetcsépi 51 Ft.
Környezeti igénye. A legnagyobb fényigényű zöldségfajok csoportjába tartozik.
Hőigénye a sárgadinnyénélleírtakkal megegyezik.
Vízigénye nagy.

Vetés, ültetés. A sárgadinnyénél leírtakkal megegyezik.
Az 1-1,5 db/mz-es állománysűrűséget javasoljuk.
Ápolás. Metszése a sárgadinnyénél alkalmazottóI eltér. Itt a tőből fejlődő hajtá-
sokat legyezőszerűen vezetjük fel a támrendszerre (rács, szegfufiáló, zsineg stb.).
ElsűTŰsödés esetén a meddő hajtásokat tőből kivágjuk.
A görögdinnye termését hálózni kell. Ez azt jelenti, hogy a termést egy molinó-
hálóval stabil helyhez kötjük. így nem a hajtás tartja a terhet (16. ábra).
Szedés. A virágok megtermékenyítésétől számított 30- 32. napra érleli be termé-
sét. Érdemes vezetni a termékenyülés időpontjait, esetleg az epidermiszen (héj)
ejtett kisebb jelekkel megjegyezve. így megszabadulunk a legnagyobb szaktudást
igénylő feladattóI, az érettség hagyományos módon történő megállapításától.
A görögdinnye érettségi állapotának pontos meghatározása azért is fontos, mert
a leszedés után nem utóérő.
Hüvelyesek
A legrégebben termesztett növényeink egyike. Az emberi szervezet számára nél-
külözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld- és a szárazborsó is nagy mennyiség-
ben tartalmazza. C-, Be, Bz-vitamin-tartalma is jelentős.
Fajták. Három nagy csoportot különíthetünk el:
- kifejtő: Debreceni sötétzöld, Rajnai törpe, Gloria di Quimper stb.,
- velő: Aurora, Debreceni korai velő, Léda, Rapid, Újmajori korai, Vicastb.,
- cukorborsó: Ambrosia, Henrik.
Környezeti igénye. Hidegtúrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. A kifejlett nö-
vény - 2, - 3 oC-ot elvisel.
Fényigénye nagy. Gyenge fényerősség mellett tenyészideje megnyúlik, virágai
rosszul termékenyülnek.
Vízigénye közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzás-
kor igényel többet.
Vetés. A borsót február közepétől április közepéig vethetjük. A másodvetés ideje
június. Tél alá november 20-ától december közepéig vetjük. A soros elrendezést
és a támrendszer melletti termesztést javasoljuk.
Ápolás. A hajtások vezetése, rögzítése a támrendszeren (szegfufiáló, rács stb.)
folyamatos feladat.
Erkélyek, teraszok kedvelt díszítő haszonnövénye. Több fajta is termeszthető
ilyen helyen.
Bokorbab. A legelterjedtebb, támrendszer nélkül termeszthető.
Fut6bab. Karó vagy zsineg mellett termesztve erőteljes, szép növény.
Tűzbab. Tarka vagy piros, díszítőértékű a virágja, ízletes a magja.
Fajták. Bokorbabok: Buvet, Rovet, Sirály, Al/ure, Fanion, Mirage, Nerina stb.
(zöld hüvelyűek); Budaipiaci, Bodor, Cherokee, Echo, Hungold, Janka, Lada,
Maxidor, Rege, R6na stb. (sárga hüvelYŰek).
Futóbabból a Juliska és az Iregi fehér fürtös fajtákat termesztjük (17. ábra).
Tűzbabból az Iregi fehér salátababot.
Környezeti igénye. Sok meleget kíván. Optimális hőigénye 22 ± 7 oc. Hidegtűrő
képessége kicsi.
Fényigénye kisebb, mint a borsóé.

Vízigénye közepes, 65-70%-os talajvíz-kapacitás mellett érzijól magát. Szere-
ti a párás környezetet.
Vetés. Április 20-ától június végéig vethető, 4-6 cm mélyre.
Ápolás. A karós babot támrendszer mellett termes~ük. Feladatunk a támrend-
szerre vezetés, rögzítés.
Gyökérzöldségfélék
Egyik legértékesebb zöldségfajunk. Gyökeréért és leveléért termesztjük. Leve-
leiben 140-150 mg/100 g C-vitamin található. A téli időszakban nyersen fo-
gyasztva a legolcsóbb vitaminforrás.
Két változata ismert: gyökérpetrezselyem és levélpetrezselyem.
A levélpetrezselyem étkezési hasznossága mellett díszítőértékű is. Egy-két
konténer egész évben ellá~a a családot petrezselyemzölddel.
Fajták. Korai cukor. A legkorábban szedhető fajta. Gyökere rövid, vállas.
Félhosszú. Kiváló termőképességű fajta.
Moha fodrozatú. Levélpetrezselyem. Levelei sűrű állásúak, fodrosak, csipké-
zett szélűek. Erősen illatosak.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16 ± 7 oc. A hideget
is jól viseli. Kisebb takarással enyhébb teleken a szabadban is áttelel.
Fényigénye közepes. A sétáló árnyékot is tűri.
Vízigénye nagy. Csírázáskor folyamatos vízellátásáról kell gondoskodni.
Vetés. Védett helyre, 1-2 cm mélyre az év bármely napján vethetjük. Nehezen
csírázik (3-4 hét), talaját ezalatt állandóan nedvesen kell tartani.
A petrezselyem tárolására is felkészülhetünk. A szabad földön termett gyöke-
ret egy álló konténerbe, homokba helyezve megóvjuk a meleg lakásokban a ki-
száradástóI. Tárolásra és hajtatásra a lombjától megszabadított, de a szívlevelek-
kel rendelkező gyökereket használjuk.
A szabadban termett gyökeret hajtathatjuk is az erkélyen, teraszon stb. Így a té-
li időszakban is folyamatos lesz C-vitamin-ellátásunk. A munka megkönnyítése
végett ismertetjük a gyökérberakás módjait.
1. Itatóspapírt leterítünk, erre földet vagy homokot hintünk. A homokra szo-
rosan egymás mellé rakjuk a gyökereket, letakarjuk ismét földdel, összehajt juk a
papírt és beletesszük egy reklámszatyorba.
2. Veszünk egy konténert (reklámszatyrot). Lefektetjük, alulra földet terí-
tünk, ráhelyezzük a gyökereket, ismét földet teszünk rá és ezt ismételjük, amíg
meg nem telik a konténer. Közben a szabad részeket homokkal, földdel kitöltjük.
Ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak egyforma magasságban legyen és hagyjuk
szabadon.
 Elkészítése után megöntözzük, a gyökémyakakat utánigazíljuk és megfelelő
(fűtött, megvilágított) helyre állítjuk (18. ábra).
Ápolás. Ügyeljünk a magvetés folyamatos vízellátására.
Ha kiszáradna tároláskor a homok, öntözzük meg. Hajtatáskor is a vízpótlás a
legfontosabb feladat.
Szedés. A sűrű magvetést folyamatosan ritkítva szedjük. Hajtatásban a fejlett le-
veleket csipkedjük le. Inkább több növényről szedjük, mintsem egyet túlságosan
lombtalanítsunk.
Táplálkozási értékét karotintartalma (7 mg/lOO g), a benne található Be, Bz-,
B6-, C-vitamin adja. Ásványi anyagai közül a kalcium, a foszfor és a vas a legjelen-
tősebb.
Fajták. A következő fajták termesztését javasoljuk. . .
Amszterdami típusú fajták: Amszterdami, AmszterdamI Indu, AmszterdamI
Minicor, Mokum Fl'
Nanti típusú fajták: Dana Fl' Fena Fl' Fertődi korai, Almaro Fl' Jaguár Fl,
Nanti, Nanti Forto, Napoli Fl stb.
Környezeti igénye. Hőigénye 16 ± 7 oc. Fényigénye kicsi, gyenge fényben is jól
fejlődik. Vízigénye közepes. " " ., . .. ,.
Vetés. Magját sekélyen (lásd a petrezselyemnel) februar vegetől Júlms kozepelg
vethetjük. Az ősszel felszedett répákat konténerben tárolhatjuk.
Ápolás. Magja a petrezselyeméhez hasonlóan, olajat tartalmaz. Csírázása lassú.
A folyamatos nedvesítés elengedhetetlen.
A túl sűrű vetést ritkítani kell, mert a szorosan egymás mellett lévő répák nem
tudnak szabályos répatestet fejleszteni.
Szedés. A korai vetésű répákat május végétől, június elejétől szedjük, akkor, ami-
kor a gyökér már a ceruzavastagságot elérte. Később csak a fajtára jellemző méret
elérése után szedjük a sárgarépát.
Táplálkozási értékét a benne található Be, Bz-, C-, E-vitaminok, az ásványi anya-
gok, az ilIóolajok adják. Nálunk a gumószeller termesztése terjedt el.
Fajták. Legelterjedtebb a Hegykői, a Monostorpályi, az Alabástrom, az Imp~rá-
tor, az Afina, az Alba, az Apia, a Duplex, a Frigga, a Luna Fl' a Mentor, az OfIr, a
Roka stb. fajták termesztése.
Környezeti igénye. Optimális hőigénye 19 ± 7 oc. Fényigénye a sárgarépáéval
megegyezik.
Vetés, ültetés. Palántanevelési ideje 8-10 hét. Célszerűbb, ha csupán néhány da-
rabos palántaszükségletünket vásáriással elégítjük ki. Ültetni a fagyok elmúltával
szabad.
Ápolás. Víz- és tápanyagigényét folyamatosan kell kielégíteni.
Régebben a gumón fejlődő oldalgyökereket eltávolították, hogy szebb legyen
a gumó. Ma már nem oldalgyökereznek.
Szedés. A kifejlett leveleket igény szerint szedhetjük. A gumót a fajtára jellemző
méret elérésekor célszerű kiszedni, lelevelezni és 4-5 oC-os hőmérsékleten tárol-
ni. A leveleket mélyhűtőben tárolhatjuk.
A téli és tavaszi vitaminellátásban van nagy szerepe. C-vitamin-tartalmaa paradi-
csoméval vetekszik (20-40 mg/lOO g). Bl-, Bz- és P-vitamin is található benne.
A retek csípős ízét a kéntartalmú allil- és butil-mustárolaj okozza.
Fajták. A hónapos retekfajták termesztését javasoljuk elsősorban: Korai leg-
jobb, Korund, Novired, Patricia, Sora, Szentesi óriás vaj, Tavasz gyöngye, Tava-
szi piros stb.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13 ± 7 oC. 3 oC-on
már csírázni kezd. Növekedésben - 6 oC-ot is elvisel.
Fényigényes. Ámyékosabb helyen termesztve tenyészideje megnyúlik.
Vízigénye nagy, amit folyamatosan kell kielégíteni.
Vetés. Február végétől vethetjük. A fajtátólfüggően 5 x 5, 6 x 6,8 x 8 cm-es sor-
és tőtávolság a kívánatos. Vetésmélység 2-3 cm. Elterjedt a "ragasztásos" ter-
mesztés is. Ez azt jelenti, hogy a kívánt elrendezésnek megfelelően papírra feIra-
gasztják (csirizzei, papírragasztóval stb.) a magvakat, azután az egészet megszá-
rítják, összehajtogatják, majd a vetésig tárolják. Vetéskor az eligazított felszínre
helyezik a papírt, 1 cm vastag takarófölddellefedik, meglapogatják, öntözik.
Ápolás. Az alacsony hőmérsékleten fejlődő növény nevel szép gumót. Magas hő-
mérsékleten a lomb fejlődik, a gumó könnyen pudvásodik.
A folyamatos vízellátás itt létkérdés, mert ha kiszárad a gumóképződés idején
a talaj, majd hirtelen nagyobb vízadaggal megöntözzük, szétreped a retek.
Szedés. A vetéstől számított 30-70 nap után szedhetők a jelzett fajták.
A vetést többször megismételhetjük, illetve kiszedés után más zöldségfajt ter-
meszthetünk a retek helyén.
 Levélzöldségfélék
A friss, üde salátát egész évben szívesen fogyasztjuk. A benne található tápanya-
gok közüllegjelentősebbek a vitaminok (A-, Be, B2-, C-, E-).
Fajták. A gazdag fajtaválasztékból csupán néhányat ismertetünk.
Hajtatási fajták: Hajtató gigant, Tavaszi hajtató, Edina, A ram ir, Marica, Pan-
dora, Panvit stb.
Szabadföldi fajták: Attrakció, Balaton zöld, Juniális, Majális, Május királya,
Nyári óriás vaj.
Jégsalátafajták: Laibachijeges, Malika, Nabucco, Saladin, Tires.
Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Magja 2-3 OC-onmár csírázni kezd.
A növény a 12-16 oC-os hőmérsékleten érzi legjobban magát. A rozetta stádium-
ban lévő növény - 5, - 8 OC-otis elvisel.
Általános szabály, hogy alacsony hőmérsékleten tömör, magas hőmérsékleten
laza fejet képez a saláta.
Fényigényes. A hajtatók és a rövid tenyészidejű fajták már rövid, a nyári ak
csak hosszú nappalokon mennek magszárba.
Vízigénye nagy. Gyors fejlődéséhez folyamatos vízellátás szükséges (19. áb-
ra).
Vetés, ültetés. Szaporítha~uk helyre vetéssei és palántáról. Gazdaságosabb a pa-
lántáról történő termesztés.
Március elejei kiültetésre hajtató vagy korai szabadföldi fajtát válasszunk. Ja-
nuár közepén vessük el a magját. Szikleveles állapotban 4 x 4 cm-es tápkockába
vagy tejfölöspohárba tűzdeljük.
Ajégsalátákat állandó helyre is vethe~ük. Az augusztus közepén vetett salátá-
ból szedhetünk ősszel ropogós fejeket.
Áttelelésre októberben ültessük a palántákat (Nansen, Téli vasfej).
Ápolás. Áttelelő termesztés esetén a fagyvédelemre is fel kell készülni. Takarni
vagy szobába kell bevinni a veszélyeztetett növényeket.
Vad alakja, a katángkóró, Magyarországon is mindenütt megtalálható. Ebből
származnak a nagyon értékes termesztett típusok, fajták.
Asalátának termesztett típusok között zöld és piros színű típusokat különböz-
tetünk meg. Ez utóbbi erőteljes térhódítását látjuk Nyugat-Európa piacain.
Termesztéstechnológiája a fejes salátánálleírtakkal megegyezik.
Egy külön cikóriatípusból készítik apótkávét.
A legfontosabb a halványított cikória. Legjobban ennek termesztése terjedt el
Európában.
Fajták. Zöld salátafajták: Zuckerhut, Catalogna, San Pascuale stb.
Piros salátának legelterjedtebbek a Veronai piros és a Ronette.
Pótkávé előállítása céljából termesztik a Brunswich, a Zeeland fajtákat.
Halványításrajavasoltfajták: Tonfer, Zoom Fl' KulmaFl' Terosa, Mainwun-
der.
Halványított termesztésre ajánlott a pirosra sZÚlezett Rubin fajta.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16-18 oCkörül van.
Fényigénye a salátáéval megegyezik. Vízigénye közepes.
Vetés. A salátának tetlmesztett cikória vetése, palántanevelése a fejes salátánálle-
írtakkal megegyezik. Szakaszosan vethető. A szedésre kb. 60 nap elteltével kerül-
het sor.
Júniusban másodnövényként is vethe~ük.
A halványított cikóriasaláta termesztése két részből áll.
Szabad földön május végétől jÚlliusközepéig vetjük. Megtermeljük a gyökere-
ket. Októberben kiszedjük, váloga~uk. Legjobb eredményt az 5-6 cm vállátmé-
rőjű gyökerek adják. Még elfogadható eredményt adnak a 3-4 cm átmérőjűek.
Hajtatásra a 16-18 cm hosszú gyökerek a legjobbak. Tárolás előtt a lomboza-
tot 2-3 cm-re vágjuk vissza. .
Hajtatáskor a gyökereket nagyméretű cserépbe, álló konténerbe, ládába stb. jó
minőségű földbe vagy hidropóniába, szorosan egymás mellé helyezzük. Mindig a
célnak megfelelő mennyiségben indítsuk a hajtatást. Példaként említjük, hogy
egy tervezett vacsorához vagy ebédhez meghívunk 6 embert, fejenként 3 salátá-
val számolva 18-20 gyökeret állítsunk hajtatásba. S ezt igény szerint ismételjük
meg.
Ápolás. A zöld salátának termesztett cikória speciális ápolási munkája a halvá-
nyítás. A csúcsi részek összekötésével2- 3 hét alatt zsenge, kellemes ízű belső sa-
látafej alakul ki.
Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben termesz~ük. Ha ugyanis
fény éri, keseredik. Régebben a gyökereket 20- 25 cm vastag földdel takarták. Ha
nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani, takarással termesszük.
Újabban földtakarás nélkül, fekete fóliával fedve vagy sötét helyiségben ter-
mesztik.
A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 OC-on,a talaj vagy tápoldat hómérsékle-
tét 16-18 oC-on célszerű tartani. Alacsonyabb hőmérsékleten megnyúlik a hajta-
tási idő (20. ábra).
Szedés. Az optimális hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő
21-25. napra kifejlődik az etiolált, zárt salátafej. Ezt 3-4 mm-es gyökérdarabbal
együtt vágjuk le. így nem esnek szét a levelek. A 12-16 cm hosszú, zárt, kemény
fejű etiolált cikória a legértékesebb. Leszedés után alacsony hőmérsékleten 1-3
hétig tárolható.
Káposztafélék
Táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, ételeink fontos ballasztanyagát
adják, s vitamin- és ásványisó-tartalmuk is jelentős.
Fajták. Termesztésre a korai érésű fajtákat javasoljuk. Ilyen a Szentesi f6liás, a
Szentesi f6liás kék, a Szentesi hajtatási, a Szentesi kék, a Blusta, az Express for-
cer Fl'
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 13 ± 7 oC. A palántakori
hosszabb lehűlés elindítja a magszárképződést.
Fényigénye közepes. 3000-5000 lux erősségű megvilágítás mellett már kielé-
gítő termést ad.
Vízigénye nagy. Sekélyen gyökeres~dik, ezért a talaj felső rétegét mindig ned-
vesen kell tartani. A talaj kiszáradása után adott nagyobb vízadagtól a gumó szét-
reped.
Vetés, ültetés. Legkorábban március első felében lehet kiültetni. Ettől számítva
szakaszosan is ültethetjük. Palántanevelési ideje 5-6 hét. A tápkockás palánta
használatát (5 x 5 cm-es) javasoljuk (21. ábra).
Ápolás. Öntözés, tápoldatozás. A gyökeresedés ütemének megfelelően nedve-
sítsük át a talaj t.
C-vitamin-tartalma a paradicsomét megközelíti (28 mg/100 g). 1% körüli a fe-
hérjetartalma. Ásványisó-tartalma nagy.
Fajták. Kétféle fajtacsoportját termesztik: a hosszúkás, ún. Granat típust - kevés-
bé elterjedt - és a rövid, hengeres vagy hordó alakú fajtákat (Nagaoka 50 Fl'
Spring Fl' Granat, Nagaoka King Fl' Spektrum Fl stb.).
Környezeti igénye. Hőigénye a karalábééval megegyezik. larovizációs küszöbér-
téke azonban magasabb, 13-15 oc. A felmagzás elkerülése végett a fejlődés első
5-6 hetében lehetőleg 15 oC felett tartsuk a hőmérsékletet.
Fényigénye közepes. Vízigénye nagy.
Vetés, ültetés. Tavaszi termesztésben január végétől február közepéig vetjük,
majd palántát nevelünk. Úszi termesztésben július végén, augusztus első hetében
kell állandó helyére vetni (22. ábra).
Ápolás. Folyamatos vízellátást igényel, különösen a fejképzési időszak második
felében.
Szedését akkor kezdjük, amikor a fejek kemények.

Az utóbbi években rohamosan tért hódító zöldségfaj Európában. Elsősorban sa-
látaként fogyas~ák, de levélnyelét is sokféleképpen elkészítik.
Fajták. A lapra alacsony, zárt, zömök növényt fejleszt.
A Hypro Fl magszárképzési hajlama csekély, tavaszi, kora nyári és őszi ter-
mesztésben egyaránt megbízható fajta.
Környezeti igénye a kfuai kelévei megegyezik.
Vetés, ültetés. Termeszthető palántáról és állandó helyre vetésseI.
Termeszthető fólia alatt kora tavasszal, szabad földinek megfelelő környezet-
ben késő tavasszal, kora nyáron, ősszel. Tenyészideje ültetéstől szedésig 30-40
nap.
Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.
Libatopfélék
SPENÓT
Tápanyagokban gazdag, értékes zöldségfaj . Táplálkozási értékét a benne találha-
tó nagy fehérje-, ásványisó- és vitamintartalma adja.
Értékelése ciklikusan változik. Egyszer felértékeljük (beltartalmi értékei mi-
att), máskor szidjuk (a benne lévő nitrit- és nitráttartalom miatt). Hazai viszonya-
ink között nem találtunk olyan mennyiségű nitrátot a spenótban, hogy az - a fo-
gyasztott tömeget alapul véve - veszélyt jelentene.
Fajták. A széles választékból tavaszi vetésre Popey és a Matador fajtákatjava-
soljuk. Az Eszkimó tavasszal és ősszel is vethető. A hideget jól tűri.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oC. A télálló fajták a
nagyobb hideget is károsodás nélkül elviselik. A többi fajta - 3, - 4 oC-on el-
pusztul.
Fényigénye közepes. Erősebb megvilágítás és magasabb hőmérséklet mellett
gyorsan magszárat fejleszt.
Vízigénye közepes. Folyamatos ellátást igényel.
Vetés. Tavaszi termesztésben már február végétől április végéig, akár szakaszo-
san is vethe~ük. A nyári vetés a gyengébb megvilágítású erkélyeken július végétől
augusztus végéig esedékes. Áttelelő termesztésre augusztus végén, szeptember-
ben vethe~ük.
Vethe~ük sorba és szórva, 2-3 cm mélyre.
Ápolás. Szükség szerint ritkítsuk és öntözzük.
Szedését a vetés utáni 6-10. héten kezdjük.
Sóskafélék
Táplálkozási értékét nagy C-vitamin-tartalma adja. Mész-, foszfor- és vassótar-
talma egyaránt jelentős. Évelő növény, 4-5 évig termeszthető.
Fajta. Magyarországon a Pal/agi nagylevelűttermesz~ük. E fajta levélhozama a
legnagyobb.
Környezeti igénye. A hideget jól tűri. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Fényigénye köze-
pes, a sétáló árnyékot elviseli.
Vízigénye nagy.
Vetés. Korán vethető, március elejétől április végéig vagy augusztus-szeptember
hónapokban, 2-3 cm mélyre.
Ápolás. A magvetést folyamatosan nedvesen kell tartani. Később folyamatos ön-
tözést és tápoldatozást igényel.
 Hagymafélék
Elsődleges j~l~nt~ségét fúszerezókép.essége adja. Naponta használjuk, ezért a fo-
lyamatos ellatasrol kell gondoskodm. Nyersen, zöldhagymaként a kora tavaszi
időszakban, salátaként viszont egész évben fogyasztha~uk. A legolcsóbb C-vita-
min-forrás (10-18 mg/lOO g).
Fajták. Termeszthető dughagymáról, magról, illetve palántáról.
Dughagymás termesztésre nemesÍtették a Makói, Makói CR fajtákat.
Dughagymáról és magról szaporítha~uk a M akói fehér, Stuttgarti óriás fajtá-
kat.
~agról s~a~OI'~~ha~u~a Mak~i bronz, Makói 104, Alsógödi, Aroma, Tétényi
rubzn, Fertodi ezustfeher, Favorit, Pannónia, Sonkahagyma stb. fajtákat.
A ..ceruza va~tagságú hagymát minden fajtából átültethetjük, palántázha~uk.
Zoldhagymanak mindegyik fajta megfelel.
."kGyöngyhagymának aBarletta, Perla, Segunda, Pompeystb. fajtákat termeszt-
JU .
K#ör~yeze~iig~?ye. Hőigénye 19 ± 7 oc. Csírázása 4-5 oC-on indul meg. Fagytű-
ro kepessege JO.
Fényigénye nagy. Erős megvilágítás alacsony hőmérséklettel párosulva a lomb
tömegét, magas hőmérséklettel társulva a hagyma tömegét növeli.
A mérsékelten vízigényes növények csoportjába tartozik.
Vetés, ültetés. Az étkezési vöröshagymát tavaszi termesztés esetén március
1-15-e között ve~ük, áttelelő termesztés esetén augusztus 10-20-a között.
Zöldhagymánakjúlius 15-31-e között, gyöngyhagymának március 1-15-e kö-
zött ve~ük.
A dughagymát március 25-e és április 5-e között dugga~uk.
Zöldhagymatermesztésre a pildesz vagy 1. osztályú dughagymát március ele-
jén-közepén dugga~uk. (A piklesz 23- 26 mm átmérőjű, az 1.osztályú 20- 22 mm
átmérőjű dughagyma. ) Duggatha~uk ősszel is, szeptember 20-ától október
31-éig zöldhagymának.
Sűrű kelés esetén a ceruza vastagságú, félbevágott lombú, visszakurtított gyö-
kerű növényeket átpalántázha~uk.
A télról megmaradt nagy hagymát, illetve romló hagymát földbe szorosan egy-
más mell~ ültetve hajtatha~uk. 30 nap alatt zöldhagymát kapunk (23. ábra).
Ápolás. Ontözés, tápoldatozás.
Legnagyobb tápértékű zöldségfajaink egyike. Kellemetlen szagát a benne lévő
baktériumölő fokhagymaolajtól (allilszulfid) kapja.
Fajták. A Makói őszi szeptemberi ültetésból a következő év jún~usának végére
szedhetővé fejlődik.
Az Oszi B 15 az előbbinél erőteljesebb növekedésű. Magszárat fejleszt. Ter-
mesztésének időzítését neve is elárulja.
A Makói tavaszi kora tavaszi kiültetéssel július elejére-közepére kifejlődik.
Nagyon jól tárolható!
Környezeti igénye. Hőigénye közepes. (Lásd a vöröshagymánál. )
Viszonyaink között mindkét fajtacsoport fényigényét kielégíthe~ük.
Yízigényét különösen a kihajtás szakaszában kell folyamatosan kielégíteni.
Ultetés. Sűrűn ültessük a gerezdeket, 3-6 cm mélyen, mert fejlődésük folya-
mán folyamatosan ritkí~uk és felhasználjuk.
Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.
Fehér, fogyasztásra kész, hengeres vagy szögletesedő föld alatti része és levélzete
a zöldhagymaként felszedett vöröshagymáéhoz hasonló, csak annál lényegesen
korábban fogyasztható (március-április).
Fajták. Két változata ismert
a) magtermő változat,
b) léghagymákat (bulbiliket) fejlesztő változat.
Az a) változatot magról, a b) változatot léghagymáról termesz~ük.
Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Tehát hidegtűrő.
Fényigénye kicsi, félárnyékban is fejlődik.
Vízigénye közepes.
Vetés, ültetés. A magtermő változat magját március elején 2-3 cm mélyre vetjük.
A léghagymákat (bulbiliket) szeptembertől a fagyokig ültethe~ük. (Még ta-
vasszal is ültethető.)
Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.
Szedés. A sarjadékhagymát egy- vagy kétéves forgóban, illetve évelő növényként
termeszthetjük. Első évben a ritkító szedés javasolható. A megmaradó egyedek a
következő évben sarjadzanak, nagy tömeget adnak. A kiritkított állományt 3-5
évig is ugyanazon a helyen hagyhatjuk.
A kifejlett hagymákat februártól szedhe~ük.
Fő értéke fúszerező hatása, valamint nagy C-vitamin-tartalma (32-80 mg/ 100 g)
a friss zöldségfélével kevésbé ellátott időszakban.
Két típusát termesztik:
- vékony leveleket fejlesztő, kisebb termeru változat (ez az elterjedtebb),
- vastagabb és hosszabb leveleket fejlesztő szibériai metélőhagyma.
Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Teljesen télálló.
Fényigénye mérsékeIt, félárnyékban is megél.
Vízigénye mérsékelt.
Vetés. Március első felében vethető cserépbe, tápkockába, konténerbe. Egy-egy
cserépbe 15-20 magot vessünk, konténerbe - mérettől függően - többet.
Szabad földbe is vethe~ük és ősszel onnan cserepezzük be. A több évig szabad-
ban termesztett tövet egészben vagy tőosztás után konténerben hajtatha~uk (24.
ábra).
Ápolási munka. Öntözés, tápoldatozás.
Szedés. A legszebb leveleket az első vágáskor adja.
Gombatermesztés
A gomba korszeru élelmiszer. Nem hizlal, felhasználása során nincs hulladék,
sokféleképpen elkészíthető, betegséget megelőző, gyógyító hatását is egyre töb-
ben bizonyí~ák.
Termesztése ma már nemcsak nagyüzemekben, hanem a házikertekben is le-
hetséges, mivel a hőkezelt, becsírázott, zsákolt táptalaj is megjelent a piacon. En-
nek lényege, hogy a termesztőnek nem kell előkészíteni, csak termeszteni. A for-
galomban jelenleg a zsákos csiperke- és laskatáptalajt lehet megvásárolni.
Az évszaktól függően termeszthetők az erkélyen, a pincékben, a kamrákban, a
mosókonyhákban, a szigetelt tetejű padlásokon és minden olyan helyiségben,
amelyben környezeti igényüket ki tudjuk elégíteni.
A csiperketáptalaj 20-25 kg zsákonként. Ezen a tenyészidőben (3 hónap) 4-5
kg gomba várható. Egy négyzetméteren 4-5 zsák helyezhető el, és ha a helyiség
megfelelő, a telepítés az év folyamán négyszer megismételhető. A faj környezeti
igénye fejlődési szakaszai szerint változik. Hőmérsékleti igénye az átszövetési
időben (első 14 nap) 22-25 oC, a lappangási időben (a második 14 nap) 18-
22 oC, és a termőidőben 12-16 oc. A szükséges páratartalom ezalatt 80-90%.
Levegőre is szüksége van, ezért - főleg termőidőben - gyakran kell szellőztetni.
A faj jellemzője, hogy sötétben is termeszthető.
Fontos technológiai elem a takarás. Ennek időpon~a az átszövetési szakasz vé-
ge (12 -14. nap). A táptalaj t ettől kezdve végig takarni kell. A takaróréteg vastag-
sága 3-4 cm. A takaróanyag a táptalajjal együtt kerül forgalomba.
Az apró, parányi termőtestek a 28- 30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlva
válnak szedhetővé. A termőtest akkor szedhető, amikor a kalap már kezd a tönk-
től eltávolodni, a termőréteget védő vékony hártya azonban még ép. A termés
hullámszeruen jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a termőidőben vannak időszakok

(hullámszünetek), amikor a táptalaj felszínén nincs vagy alig van termőtest. Egy-
egy kultúránál 6-8 terméshullámmallehet számolni.
A laskagomba-táptalaj is zsákolt anyag. Vannak kisebb és nagyobb méretűek.
A kisebbek 10-13, a nagyobbak 20- 25 kg-osak. Az ezeken várható termés 2- 2,5
vagy 4-5 kg. Itt a zsákok felül zártak, az oldaluk perforált. A termőtestek ezeken a
perforációkon keresztül jelennek meg. Egy négyzetméteren 4-5, illetve 8-10
zsák helyezhető el.
A laskagomba tenyészideje rövidebb, csak 2-2,5 hónap. A fejlődési szakaszok
a csiperkénélleírtakkal megegyeznek. A második szakaszt itt azonban érlelési
időszaknak nevezzük, mivel takarás nincs (25. ábra).
Környezeti igénye kevés eltéréssel a csiperkegombáéhoz hasonló. Eltérés,
hogy e fajnak a termőidőben fényre is szüksége van, és ilyenkor a hőmérsékleti
igénye a fajtatípus függvénye.
A nyári típusok 20-25 oChőmérsékleten isjól fejlődnek, a téliek viszont 15 °C_
nál magasabb hőmérsékleten nem teremnek.
A fényigény is könnyen kielégíthető, mivel elegendő, ha egy 30 m2-es helyiség
ablakfelülete 1 m2• • ténerekbe átültetni.
A termőtestek a 24-30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlva válnak szedhe-
tővé. Ezek akkor érettek szedésre, ha a kalap széle kezd kiegyenesedni. A szedés
kézzel, kés segítségével történik. Az ajó, ha a termőtestcsoportok már "leveleik-
re" szedve kerülnek a gyűjtőedénybe.
Termesztés után a táptalajt nem kell szemétbe dobni, mivel nagyon alkalmas a
kerti talaj ok szerkezetének javítására, de földkeverékekhez is felhasználható.
Fűszer- és gyógynövények
Szinte valamennyi forgalomban lévő földkeverékben jól növekszik. Álló vagy
fekvő konténerben célszerű nevelni. Árnyékos, félárnyékos helyen megnyúlik,
íztelen lesz.
Márciustól szeptemberig bármikor vethető, 1,5-2 cm mélyre. Egy négyzetmé-
terre 1,5 g mag elegendő.
Rendszeresen kell öntözni, óvakodjunk azonban a túlöntözéstől, mert a pangó
vizet nem kedveli.
Már 10-15 cm-es nagyságtói szedhető. A talajszint felett 2-4 cm magasságban
levágott leveles szárat frissen vagy árnyékos (sötét) helyen megszárítva lehet fo-
gyasztani. Megfelelő ápolás esetén a levágott növények újra kihajtanak, így egy
évben többször is lehet csemegekaprot szedni. Sokan jobban kedvelik a virágos,
száras kaprot. Ez esetben meg kell várni az első ernyők nyílását (80-90 nap a ke-
léstől), és akkor kell a kaprot a levéltelen szárrész fölött levágni, majd megszáríta-
ni. Szárítható kis csokrokba kötve és felakasztva vagy vékony rétegben kiterítve.
Fontos, hogy szárítás alatt fény ne érje. Szárítás után célszerű a leveleket és a vi-
rágrészeket a szárróllemorzsolni és száraz helyen, vászonzacskóban tárolni. Így
egész évben fogyasztható.
Fénykedvelő, közepes vízigényű, egyéves lágy szárú növény. Csupán a tápdús, la-
zább szerkezetű, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik kielégítően.
Jellegzetes, 30-40 cm magas bokrocskái díSZÍtőértékűek, a balkon- és tetőkertek-
nek sajátos hangulatot kölcsönöznek. Az egész növény kellemesen fűszeres illa-
tot áraszt.
Álló és fekvő konténerben egyaránt jól növekszik. Szalagos konténerbe érde-
mes a bazsalikommal és a borsikafűvel vegyesen ültetni. Magját lehet közvetlenül
a konténerbe is vetni, de lassú kelése és elhúzódó kezdeti növekedése miatt aján-
latosabb kisebb edényekben (pl. tejfölöspohár) palántát nevelni. A magot márci-
us elején, legfeljebb 0,5 cm mélyre kell vetni. Egy g magból (12-15 pohárban)
300-400 palánta is felnevelhető. A már 4-5 cm-es növénykéket ajánlatos a kon-
A majoránnát csokrosan, 10-15 növényt összefogva, kell beültetni. A csokrok
közötti távolság 15-20 cm legyen. A rendszeres öntözésen kívül általában nincs
más ápolási munkára szükség.
A növény teljes föld feletti részét akkor kell levágni, talajszint felett 5 cm-re,
amikor az első apró fehér virágok kinyíltak. Vágás után a bokrocskákon új hajtá-
sok fejlődnek, ezek a tél beállta előtt ismét levághatók. A leszedett hajtásokat cél-
szerű folyó vízben megmosni, majd a víz lecsurgatása után árnyékos, szellős he-
Iyen vékony rétegben szárításra kiteríteni. A megszárított növényrőlle kell mor-
zsolni a leveleket és a virágrészeket. A szárrészektől megtisztított morzsolt majo-
ránnát száraz helyen, aromamegőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.

Fényeszöld leveleivel, jellegzetes alakjával és sajátos illatával érdekes színfoltja az

erkélynek vagy a tetőkertnek.
Fénykedvelő, hidegre érzékeny ( + 1°C-on már elpusztul). Vízigényes, 40-60
cm magasra növő dudvás szárú növény. Talajigénye a majoránnáéval megegye-
zik.
A különböző elhelyezésű konténerekben, kiemelt ágyásokban és hidropóniá-
ban is termeszthető. Utóbbi esetben poharas palántát kell nevelni.
Magját április második felében 2-3 cm mélyre kell elvetni. Lehet sűrűn (egy-
mástól 3-5 cm-re) is vetni vagy ritkábban, egymástól 15-20 cm-re. Utóbbi eset-
ben egy helyre 2-3 magot célszerű vetni. Sűrű vetéskor a kikelt növények 10-12
cm-es nagysága idején 15- 20 cm tőtávolságra kell ritkítani. A kiszedett növények
(palánták) más konténerbe vagy hidropóniába átültethetők.
A bazsalikom levele és fiatal hajtásai frissen is fogyaszthatók (saláták ízesítés é-
re és díszítésére). E célra egész évben folyamatosan lehet szedni a 10-15 cm-es
hajtásvégeket vagy a kifejlett leveleket. Szárított fűszemek akkor kell a hajtáso-
kat az első elágazás felett levágni, amikor az első virágok kin}'l1tak(nem később,
mert akkor sok lesz a kellemetlen ízt adó mag). A levágott hajtások helyén újak
fejlődnek, így azok az első őszi fagyokig folyamatosan szedhetők.
A szárítás és morzsolás a majoránnánál leírtak szerint történik.

Kárnforos ízű és illatú levele kedvelt húsfűszer, a francia konyha nélkülözhetetlen

Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek ízesítésére, saláták, bab, káposz-
tás ételek fűszerezésére kiváló.
20-50 cm magas, erősen elágazó, fényigényes, szárazságot is tűrő, egyéves nö-
vény. Talaj- és termesztóhely- (-edény-) igénye a majoránnáéval egyező, de keve-
sebb öntözéssel is beéri.
Magja március közepétől április végéig a bazsalikomnálleÍrt módon vethető.
Általában szárítva, morzsolva használják. Leveles-virágos hajtásait teljes vi-
rágzáskor, az első elágazások felett kell levágni. A bazsalikomhoz hasonlóan
többször is vágható. A leszedett hajtásokat többnyire csokrokba kötve és fel-
akasztva (tövévellefelé) szárítják. A morzsolás, tisztítás és tárolás a majoránná-
nálleÍrtak szerint történik.
kelléke.
20-50 cm magas évelő félcserje. Apró virágai rózsaszÍnűek, lilásak. A kicsiny,
félgömb alakú bokrok jellegzetes mediterrán hangulatot árasztanak. Szárazság-
tűrő, fényigényes. Tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik ki-
elégítően. Legjobb álló konténerben elhelyezni, így a nagyobb téli hidegek idejé-
re védettebb helyre tehető. Egy 50 cm átmérőjű konténerbe 2- 3 kis növény ültet-
hető.
Magvetéssei, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Na-
gyon apró magja - palántanevelésre - tavasztól nyár közepéig vethető pohárba
vagy más kisebb edénybe. Vetésmélység 0,3-0,5 cm. Egy g magból 400-500 5-8
cm-es palánta nevelhető. Gyökereztetésre a május-júniusban szedett, 8-10 cm-
es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. Tőosztással szeptember-
ben vagy márciusban célszerű szaporítani.
A legjobb minőségű fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor
szedett hajtások adják. Mindig a fás részek fölött kell vágni. Vágás után új hajtá-
sok képződnek, így egy évben többször is vágható. A leszedett virágos-Ieveles
hajtásokat szárítani, majd morzsolni és a szárrészektől megtisztítva kell aromaőr-
ző csomagolásban tárolni.

80-100 cm magas, terjedő tövú évelő növény. A leghidegebb teleket is jól tűri.
Fénykedvelő, vízigényes, a legtöbb közömbös kémhatású tápdús talaj keverék-
ben jól fejlődik. Álló konténerbe célszerű ültetni. Egy konténerbe elegendő egy
növényt elhelyezni.
Magja nincs. Tőosztással lehet kora tavasszal szaporítani. A leválasztott tő-
részt 15 cm mélyre kell a talaj ba helyezni.
A tárkony 30-40 cm-es hajtásai egész évben folyamatosan szedhetők. Gyak-
ran frissen (zöld állapotban) is használják. Az egész évi folyamatos ellátás érde-
kében a virágok megjelenésekor leszedett hajtásokat (vágás 10 cm-re a talajfel-
színtóI) szárítják, majd a szárról a leveleket lemorzsolják és többnyire csak a szárí-
tott levélzetet használják fűszerezésre.
Egyik leggyakrabban és legsokoldalúbb an használható fűszer- és gyógynövény.
50-70 cm magas, évelő lágy szárú, tarackos gyökerű növény. Fény-, tápanyag-
és vízigénye nagy. Szalagos konténerben, esetleg kiemelt ágyásban célszerű ter-
meszteni.
Magja nincs, többszörös fajhibrid. Legjobb a földbeli fehér tarackjait (sztólóit)
ültetni. A márciusban felszedett, vastag fehér sztólókat 15-20 cm-es darabokra
felvágva, 10 cm mélységben vízszintesen kell a talaj ba helyezni. A sztólókat zsi-
nórszerűen úgy kell lefektetni, hogy köztük ne maradjon üres hely. Egész évben
gyakran kell öntözni, a pangó vizet azonban nem kedveli.
Általában a levelét használják. Az "érett", kifejlett levelek egész évben folya-
matosan szedhetők és frissen vagy szárítva fogyaszthatók.
Gyakran a teljes föld feletti részt vágják. A hajtásokat akkor kell a talajszintnél
levágni, amikor a legalsó levelek kezdenek halványulni (sárgulni). Egy évben
többször is vágható. Vágás után közvetlenül (amíg meg nem fonnyadnak a hajtá-
sok) a szárrólle kell fosztani a leveleket, és csak a levélzetet kell- vékony réteg-
ben kiterítve - megszárítani. A szárított levelet a többi fűszer hez és gyógyteához
hasonlóan aromaőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.
Növényvédelem
Az erkély a lakás része. Az erkélyen tartott növények védelme lényegesen eltér a
házikertben termesztett növényekétől. Itt még a legveszélytelenebb növényvédő
szerek használata is megfontolandó, mivel a kezeléskor elsodródó szer a környe-
zetet szennyezi.
Az erkélyen neveit növények védelme a rendszeres és gondos ápolás. A palán-
ták vásáriásakor csak egészséges növényeket vegyünk. Átültetéskor feltétlenül
vizsgáljuk meg a növények gyökerét. Amennyiben a szaporítóedényben lévő
gyökérvégek növekedésben vannak - ezt a gyökérvégeken lévő fehér gyökérsző-
rök mutatják -, továbbá a vastagabb gyökereken gyökérgubacs-fonálféregtől
származó apró duzzanatokat nem találunk, akkor a növényt továbbnevelésre al-
kalmasnak minősíthetjük.
A növények további nevelése során a talajon fejlődő gyomokat már csíranö-
vény korukban rendszeresen távolítsuk el, mert ezek nemcsak a növény víz- és
tápanyagellátását zavarják, hanem a kártevő állatok megtelepedési helyei is. Az
elszáradt, pusztuló leveleket is folyamatosan el kell távolítani. Ajelentősen káro-
sodott növényegyedeket célszerű megsemmisíteni.
A tünetfelismerés a további teendők meghatározója. A növényen mutatkozó
rendellenes elváltozások nem fertőző és fertőző betegségektóI, valamint kártevő
állatoktól származhatnak. Ezek felismerését a kézinagyító használata könnyíti
meg.
Nem fertőző betegségek. A növény környezetével szembeni igényei az életté-
nyezők. Ezek egyes növényfajok, -fajták esetében eltérők, sőt a növény fejlődésé-
nek különböző szakaszában is eltérést mutatnak. Ha a környezeti tényezők a nö-
vény optimális élettényezőitóI lényegesen eltérnek, akkor azok élettelen, nem
fertőző okokká válnak.
Az erkélyen, ebben az épített környezetben a legnehezebb olyan környezeti
feltételeket teremteni, amelyek optimálisan biztosítják a növényegyedek életté-
nyezőit, zavartalan fejlődését. Nehezíti a helyzetet az is, hogy kis felületen több,
esetleg különböző igényű növényt Rívánunk felnevelni.
A növényfajok fényigénye különböző. Ezért az erkély tájolása eleve meghatá-
rozza azt, hogy milyen fényigényű növényeket neveljünk. A sok fényt kedvelő
növényfajok, pl. északi fekvésű erkélyen, vontatottabban, gyengén fejlődnek.
A nem fertőző betegségek közé tartoznak a hiánybetegségek. Ezek adódhat-
nak a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium), továbbá a mikroelemek (kalci-
um, magnézium, bór stb.) hiányából. Általános jellemzőjük, hogy legtöbbször az
egész növényen mutatkoznak. A tünetek főleg a leveleken szembetűnőek, ami-
kor a levélerek vagy az érközök elszíneződnek. A túlzott tápanyag-utánpótlás
(főleg a gyakori, emelt töménységű tápoldat kijuttatása ) a zöld növényrészek tor-
zulását, perzselését okozza. A megengedett mennyiségnél több műtrágya talajba
juttatva először a gyökérszőrök, majd a vastagabb gyökerek elhalását, végső so-
ron a növények pusztulását okozza.
A víz hiánya és bősége egyaránt károsítja a növényt. Vízhiány esetén a levél
széle beszárad, a növény lankad, hervad, végül pedig elszárad. A tartós vízsze-
génységet felváltó VÍzbőség egyes növényrészek (pl. retekgumó, sárgarépagyö-
kér, karalábégumó, káposztafej, paradicsombogyó) felrepedését okozza. A hosz-
szan tartó vízbőség gyökérfulladáshoz, végső soron a növény pusztulásához ve-
zet.
A hőmérséklet akkor válik betegségokká, ha az a növény igényétóllényegesen
eltér. Alacsony hőmérsékleten a megfázás jelei észlelhetők. Ilyenkor a növények
növekedésükben visszamaradnak, sárgás színűek lesznek. A magas hőmérséklet
hatására a növényeken napégéstóI származó elhalásokjelentkeznek. A zöldség-
fajok közül a retek pudvásodik, a borsómagvak megkeményednek és lisztesek
lesznek, a babhüvely szálkásodik, a saláta pedig korán magszárat fejleszt.
Fertőző betegségek. Vírusok, baktériumok és gombák egyaránt okozzák.
A vírusos betegségek legjellemzőbb tünete a mozaikfoltosság vagy csíkosság,
amely az egész növényen jelentkezik. Emellett a növény torzulása, gyenge növe-
kedése is megfigyelhető. Az ilyen növények termést alig fejlesztenek, legfeljebb
apró, torz termések alakulnak ki. E növényeket nem szabad gyógyulásuk remé-
nyében tovább nevelni, hanem a vírusgyanús töveket minél előbb el kell távolíta-
ni, meg kell semmisíteni. Ez azért is fontos, mert e tövekról az ápolási munkák so-
rán a vírust továbbvihetjük, sőt azt a levéltetvek is terjesztik. Vírusos tünetek pa-
radicsomon, paprikán, uborkán, salátán, hagymán gyakoriak.
A baktériumos betegségek egyik legjellemzőbb tünete a levélfoltosság, amely
vizenyős, továbbá levélerek által határolt, szögletes lehet. A foltokon gyakran
fénylő, filmszeru bevonat, beszáradt baktériumnyálka látható. A tünetek először
az alsó leveleken jelennek meg, onnan a baktériumok öntözővízzel kerülnek a fel-
ső levelekre. E tünetek a paradicsomon, az uborkán, a babon és a borsón fordul-
hatnak elő.
A fertőzés észlelésekor a beteg leveleket el kell távolítani, s kerülni kell a növé-
nyek felülról történő öntözését. A fertőzés paradicsomon, uborkán, babon a
leggyakoribb.
A gombás betegségek leggyakoribb tünete a levélfoltosság. E foltok alakja ke-
rek vagy ovális, esetenként zonáltak. Felületükön kézinagyítóval vagy szabad
szemmel - a betegségokozótói függően - pontszerú termőtestek vagy szürke és
barna bevonat figyelhető meg. E tünetek főleg paradicsomon, uborkán, dinnyén,
borsón, babon, sárgarépán, petrezselymen, zelleren, retken fordulnak elő. E be-
tegségek ellen a baktérium os betegségek ellen ajánlottakat javasoljuk.
A peronoszpórák jellemző tünete először a levél színén megjelenő ún. olajfolt,
amely kerek, ovális vagy szögletes lehet. Később e foltoknak megfelelően a levél
fonákán fehér (paradicsom, saláta, retek, karalábé, kínai kel) vagy lilásszürke
(uborka, borsó, spenót, hagyma) bevonat látható.
A peronoszpórák fellépésével a növények korai, intenziv növekedésének idő-
szakában kell számolni, ilyenkor a betegség tüneteit mutató leveleket el kell távo-
lítani.
Egyes növényeken (uborkán, dinnyén, borsón, sárgarépán, petrezselymen,
sóskán) a növény fejlődésének későbbi szakaszában a szürkésfehér bevonatról a
lisztharmat könnyen felismerhető. Ilyenkor a beteg levelek eltávolítása a liszt-
harmat jelentős felszaporodását mérsékelheti. A sárgarépa, a petrezselyem és a
sóska esetében a növény beteg leveleinek levágása után új, fiatal egészséges leve-
lek fejlődnek.
A rozsda elsősorban a sóskán és a borsos mentán található. A betegség az apró
barna, majd fekete rozsdatelepekról könnyen felismerhető, és a beteg levelek le-
vágásával mérsékelhető. A borsón és a babon is előfordul a rozsda. Fellépésére
azonban csak a hüvelyek leszedése után számíthatunk.
A botritiszes betegség, amelyet gyakran szürkepenészként említenek, a salátán
válhat jelentőssé, mivel a gyökérnyakat károsítva a tövek korai pusztulását okoz-
hatja. Ellene úgy védekezhetünk, ha a salátát nem ültetjük mélyre.
Kártevő állatok. Számos kártevő, amely a házikertekben egyébként közönséges,
az erkélyen nevelt növényeken nem fordul elő, így mindössze néhány sok tápnö-
vényú kártevő megjelenésével számolhatunk.
A növények gyökerein károsító talajlakó rovarok (pajorok, drótférgek ) a gyö-
kerek megrágásával a növények hervadását, pusztulását idézheti elő. Mivel a ki-
ültetést követően ellenük nem tudunk védekezni, a termesztés közegéül rovar
kártevőktóI mentes talajt használjunk. A forgalmazott földkeverékek ennek a kö-
vetelménynek megfelelnek.
A paradicsomon, paprikán, uborkán gyakran tapasztalt tünet, hogy a leggon-
dosabb kezelés ellenére a növények gyengén fejlődnek, a melegebb napszakban a
jó vízellátás ellenére hervadnak. Ha megvizsgáljuk a gyökereket és azokon apró,
néhány mm nagyságú gubacsok vannak, akkor a gyökérgubacs-fonálféreg kárté-
telévei állunk szemben. A károsított növényt semmisítsük meg, és a fertőzött ta-
lajt cseréljük ki. A palánták vásáriásakor a növények gyökerét vizsgáljuk meg, és
csak egészséges, gubacsmentes növényt ültessünk.
A növények fiatal, erősen növekvő részeit gyakran 1-2 mm nagyságú zöld
vagy fekete levéltetvek szívogatják. A tetvek.rendszerint a környező növényekről
repülnek az erkélyre. A rendkívül gyorsan szaporodó levéltetvek a növény ned-
veit szívogatják, és ezzel a növények növekedését hátráltatják. Az általuk ürített
mézharmat ragacsossá teszi a növényt, a levedlett lárvabőrök pedig szennyezik a
terményt. Ragadós, sárga lapok kifüggesztésévei a betelepedés mérsékelhető.
A levéltetvek ész1elésekor a Biosect spray készítményt a védendő növényfelület-
re kipermetezve akadályozhat juk meg a kártétel létrejöttét.
Az üvegházi molytetú is gyakori levélkártevő. A levelek fonákán szívogató,
1mm nagyságú, molylepkére emlékeztető, hófehér állatok zavarásra felröppen-
nek, majd ismét visszarepülnek a növényre. A szárnyas imágók és a letelepedett
lárvák egyaránt a levelet szívogatják, és a levéltetvekhez hasonlóan mézharmatot
ürítenek. A növények fölé kifüggesztett ragadós sárga lapokkal, valamint a Bio
sect spray használatával mérsékelhető a kártevő egyed száma és kártétele.
Az idős levelek sárgulása, száradása több okra vezethető vissza. A kártevők
közül a közönséges takácsatka szívogatásával meggyorsítja a levelek öregedését.
A levelek színén apró, sárga szívásnyomok, a levelek fonákán finom, pókhálósze-
rú szövedékben 0,5 mm nagyságú, 8 lábú állatok vannak, amelyek kézinagyítóval
jól megfigyelhetők. A károsított levelek barnulnak, elszáradnak, lehullanak, a ta-
kácsatkák pedig újabb növényre vándorol nak. E kártevők száraz, meleg környe-
zetben gyorsan szaporodnak. Tartalomjegyzék
A közönséges takácsatka a fertőzött palántákról vagy a lakásban tartott fertő-
zött dísznövényekről kerill az erkélyen lévő növényeinkre. Az előzőekben rovar
kártevők ellen javasolt Bio sect sprayatkaölő tulajdonsággal is rendelkezik, így a Előszó 3
takácsatkák ellen is felhasználható.
A termesztőhelyek kiválasztása,
értékelése 3

Az izolált termesztés "kellékei" 5

TERM~SZETES TALAJOK ~S
FÖLDKEVER~KEK 5
HIDROPÓNIÁS TERMESZT~S 7

Elhelyezési módok 11

Vetőmag, szaporítás 15

Zöldségfajok környezeti igénye 17

HÖM~RS~KLET 17
A F~NY 18
A vfz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 19
TÁPANYAG 20

Burgonyafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 21
PARADICSOM 21
PAPRIKA 23

Kabakosok (tökfélék) 25
UBORKA 25
SÁRGADINNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 26
GÖRÖGDINNYE 27

Hüvelyesek 29
BORSÓ 29
BAB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 29

Gyökérzöldségfélék . . . . . . . . . . . . . . .. 30
PETREZSELYEM 30
SÁRGAR~PA 32
ZELLER 32
RETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 33

Levélzöldségfélék 34
FEJES SALÁTA 34
CIKÓRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 35
Káposztafélék 36
KARALÁBÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 36
KfNAI KEL 37
BORDÁS KEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 38

Libatopfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 39
SPENÓT 39

Sóskafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 39
SÓSKA 39

Hagymafélék 40
VÖRÖSHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 40
FOKHAGYMA 41
TÉLI SARJADÉKHAGYMA 41
METÉLŰHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 42

Fűszer- és gyógynövények 45
KAPOR 45
MAJORÁNNA 45
BAZSALlKOM 46
BORSIKAFO 46
KERTI KAKUKKFO 47
TÁRKONY 48
BORSOSMENTA 48

Növényvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 49
AZ ERKÉLYEN VALÓ TERMESZTÉS
SAJÁTOSSÁGAI 49