Bevezetés a keleti diagnosztikába

Michio Kushi

AZ ARCOD NEM HAZUDIK

Tartalom­
jegyzék
A szerző előszava 7
Az angol kiadás előszava 9
Bevezetés 13

A diagnosztizálás sorrendje és módszere . . . 25

Az embrió 29
Az arc 35
A szem 47
A száj 59
A fül 65
A haj és a szőrzet 67
A bőr 71
A kéz 81
A tapintás: a meridiánok és a pulzusok ... 89
A hang 97
A kézírás 101
A szokások 105
Étkezési tanácsok 107
A tanácsadásról 113

Irodalom 120
A szerző
előszava
A diagnosztizálás művészete, e könyv témája, a
keleti orvoslás kulcsa, egyik legfontosabb alap­
eleme. Ezt az ősi tudományt t ö b b száz évvel eze­
lőtt Nanboku Mizuno keltette életre, és tanárom,
George Oshawa, a makrobiotika (a hosszú élet
tudománya és művészete) megalapítója ismer­
tette m e g a közelmúltban a nyugati világgal. Én
m a g a m - tapasztalataim és tanulmányaim fel­
használásával - csupán továbbfejlesztettem; s
e b b e n az is segítségemre volt, hogy az elmúlt
években sok száz b e t e g embert volt alkalmam
megfigyelni. Ez az ízelítőnek szánt könyvecske, re­
mélem, többeket arra ösztönöz majd, hogy el­
mélyedjenek e b b e n a t u d o m á n y b a n . A diag­
nosztikában való jártasság nemcsak az orvosok
számára hasznos; sokat tanulhatnak belőle azok
is, akik tájékozottabbak kívánnak lenni a minden­
napi emberi k a p c s o l a t o k b a n . A diagnosztikai
módszereknek ez a fajtája nem igényel bonyolult
vagy költséges technológiát; csupán saját érzék­
szerveinket kell használnunk hozzá. Mivel e művé­
szet gyakorlásához elengedhetetlen, hogy észre­
vételeink gyorsak és pontosak legyenek, javas­
lom, hogy akik n a g y o b b tudásra vágynak ezen a
téren, tegyék tökéletesebbé egészségüket és ér­
zékelőképességüket a v i l á g e g y e t e m rendjén
alapuló természetes é l e t m ó d d a l , beleértve a

7
makrobiotikai értelemben vett egészséges táp­
lálkozást is.
A diagnosztizálás művészetének az a lénye­
ge, hogy a természet minden jelenségét irányító
két ellentétes erő, a jin és a Jang alapján megért­
sük az emberiség helyét és beilleszkedését a vi­
lágegyetembe, alapos tanulmányozása pedig
az élet értelmét segít megérteni. Mindaz, amit lá­
tunk, hallunk, szagolunk, ízlelünk és tapintunk,
felfedheti előttünk az ember múltját, jelenét és
lehetséges jövőjét, A külső a belső visszhangja; a
belső tükre a külsőnek. Hacsak egyetlen személy
fejlődését megtanuljuk érzékelni, már közelebb
jutunk a titokhoz, hogy mi is az emberiség rendel­
tetése. Remélem, a diagnosztizálás művészetét
tanulmányozva velem együtt az Olvasó is részt
vesz ebben a nagyszerű kalandban: a végtelen
világegyetem határtalan titkainak kifürkészésé-
ben.

Boston, Massachusetts, 1977. május

Michio Kushi

8
Az angol ki­
adás előszava
A szerzőről

Michio Kushi 1926-ban született Japánban, Koka-

w á b a n , W a k a y a m a járásban. Fiatal korában
nemzetközi j o g o t tanult Tokióban, a második
világháborút követő időszakban p e d i g élénk
érdeklődéssel fordult a világkormány megterem­
téséért indított mozgalom felé. 1945-ben találko­
zott Yukikazu Sakurazawával, a keleti gyógyászat
és filozófia ismert tanárával, aki nyugaton George
Ohsawa néven vált ismertté. Ettől kezdve a jin és
jang ősi keleti elveit, e két elvnek az élet minden
területén való alkalmazását tanulmányozta és
tanította, különös tekintettel arra, milyen fontos
lehet ez az egyén egészsége, a társadalom bé­
kéje szempontjából.
Az 1950-es évek elején Kushi áttelepült az
Egyesült Államokba, és először New Yorkban, ké­
sőbb Bostonban tanított. Azóta is előadásokkal
járja az USA-t, Európát és a Távol-Keletet. Több
könyvet írt - Akupunktúra (Acupuncture); A rég­
múlt és a jövő világa (Ancient and Future
Worlds); Természetes mezőgazdaság (Natural
Agriculture); A betegség oka és gyógyítása (The
Cause and Cure of Disease); A makrobiotika
könyve (Book of Macrobiotica); Egészséges élet-

9
mód (The Way of Life for Health); Boldogság és
szabadság (Happiness and Freedom) - és nem
egy folyóiratot t á m o g a t : Kelet-nyugati Napló
(East-West Journal); A világegyetem rendje (The
Order of the Universe); Esettanulmányok (Case
History Reports). Ezenkívül egy non-profit jellegű
oktatási és kulturális intézmény, az Amerikai Ke­
let-Nyugat Alapítvány (East-West Foundation of
America) létrehozója és elnöke.

A kiadókról

William Tara 1942-ben született Kaliforniában. Tíz

évig volt Michio Kushi tanítványa, és az Amerikai
Kelet-Nyugat Alapítvány e l ő a d ó j a k é n t tanul­
mányi programokat indított Los Angelesben, San
Franciscóban, Chicagóban és Londonban. Je­
lenleg a betegségmegelőzés oktatásával fog­
lalkozó jótékonysági kör, a Közegészségügyi
Alapítvány programigazgatója, valamint a mak-
robiotika oktatóinak képzésével foglalkozó lon­
doni iskola, a Michio Kushi Intézet igazgatója.
Európa-szerte tart előadásokat a makrobiotiká-
ról, a Shiatsu-masszázsról és a jin-jang filozófiájá­
ról.
David Lasocki 1947-ben született Londonban.
Kémiát tanult a londoni University College-ban,
majd áttelepült az USA-ba, ahol az lowai Egye­
temen zenetörténetet hallgatott. 1971 óta fog­
lalkozik makrobiotikával. 1976-ban visszatért
Londonba; azóta a Közegészségügyi Alapítvány
aktív tagja, könyvkiadó és író.

10
Az illusztrátorról

David Elliot 1944-ben született Londonban. Építé­

szetet tanult a manchasteri egyetemen és a lon­
d o n i é p í t é s z s z ö v e t s é g n é l . Hét é v i g t a n u l t
m a k r o b i o t i k á t . Szabadúszó tervezési tanács­
adóként és építészként dolgozik, ezenkívül B. K. S,
lyenger nyomán hatha-jógát tanít.

Köszönetnyilvánítás

A könyv Michio Kushi előadásit tartalmazza,

amelyeket a bostoni Kelet-Nyugat Alapítvány
számára tartott 1970 és 1973 között. Végleges
formájában az 1973 áprilisában és májusában
megrendezett Diagnózis és Fiziognómia c í m ű
előadássorozat anyaga volt, amelyet a Michio
Kushi Seminar Report III, kötetének 1-4. számá­
ban is megjelentettek, Jim Ledbetter gondozásá­
ban. Az anyag további részét Thomas Lloyd adta
ki a The Order of the Universe (A világegyetem
rendje) című kiadvány IV. kötetének 7. és 10. szá­
mában,
Nagyon hálásak vagyunk Kushi úrnak, amiért
biztató támogatásával segítségünkre volt e
könyv elkészítésében. Jim Ledbetternek és Tho­
mas Lloydnak is szeretnénk megköszönni azt a
munkát, amelyet az eredeti anyag átiratán vé­
geztek. Külön köszönettel tartozunk Sherman
Goldmannak, az East West Journal szerkesztőjé­
nek, amiért nagylelkűen elolvasta a könyv kézira­
tát és segítő tanácsaival látott el bennünket.

11
Bevezetés
A keleti diagnózis
Kína, Japán és általában a távol-keleti országok
orvoslása a világ talán legősibb orvostudomá­
nyának számít. Sok olyasmire megtaníthat ben­
nünket, aminek ma is gyakorlati hasznát vehet­
jük. A keleti orvoslás alapfilozófiája kiegészítője,
de egyben ellentéte is a manapság Nyugaton
elterjedt orvostudománynak. A nyugati orvostu­
domány főként a tünetek gyógyszeres és sebé­
szeti kezelésére szorítkozik, s egyre tehetetlenebb
a mindinkább terjedő és a fejlett ipari világot fe­
nyegetően elárasztó degeneratív betegségekkel
szemben. Ezt a tünetek kezelésén alapuló orvos­
tudományt egészítheti ki - kell kiegészítenie - egy
olyan orvoslásnak, amely célját tekintve megelő­
ző, alkalmazásában pedig humánus és egyben
gazdaságos. A keleti orvoslás sok mindenben ki­
elégíti ezt az igényt.
A betegség okairól szóló klasszikus keleti iro­
dalmi művek egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy
az ember egészsége étrendjétől, tevékenységé­
től, szellemi beállítottságától és az őt körülvevő
környezet egészétől függ. Ezek a művek az em­
beri élet egy-egy aspektusát mindig a többivel
összefüggésben vizsgálják. Az élet biológiai, pszi­
chológiai és szellemi oldalát az Egész egymással
szorosan összefüggő részének tekintik. A keleti or­
vos nemcsak gyógyított: egyben tanácsadó és
tanító is volt, aki rá t u d o t t mutatni valamely

13
egészségi probléma okára, gyakorlati tanácsok­
kal látta el betegeit, miképp változtassanak élet­
módjukon - és ezzel már a betegség kezdetén
javítani tudott az állapotukon.
A nyugati orvostudományban alkalmazott
diagnosztika a betegséget a tünetek alapján ál­
lapítja meg. Ám a gyakorlott keleti diagnoszta
már akkor sejti a betegség kialakulását, amikor a
betegnek még nincsenek jellegzetes tünetei,
például fájdalmai. A keleti diagnosztika legalap­
vetőbb eszköze a fiziognómia: az a tudomány,
amely az embert - mint az Oxford English Dictio-
naryban olvasható - „arcvonásai, illetve testfor­
mája és általában véve külső jegyei alapján" ítéli
meg. A keleti fiziognómia, amely az ember külső,
fizikai megjelenéséből, illetve az arcában, arcjá­
tékában kifejeződő lelki folyamatokból von le kö­
vetkeztetéseket, azt állítja, hogy minden ember
saját fejlődésének két lábon járó története. Szü­
leink érdemei vagy hibái, a környezet, amelyben
nevelkedtünk, az ételek, amelyeket elfogyasztot­
tunk, egytől egyig meglátszanak rajtunk. Testtar­
tásunk, bőrünk színe, hanghordozásunk és egyéb
jellemző vonásaink, vérünk állaga, szerveink és
idegrendszerünk állapota, csontfelépítésünk kül­
ső megjelenési formái (amelyek viszont öröklött
tulajdonságaink), étrendünk, környezetünk és te­
vékenységünk következtében olyanok, amilye­
nek.
A diagnosztizálási készség titka az, hogy egy
változássorozatban már akkor felismerjük a be­
tegség bizonyos jeleit, mielőtt azok komolyra
fordulnának, vagyis még mielőtt a tünetek fáj­
dalom formájában jelentkeznének. Tehát hogy

14
meglássuk például a vesekő képződésére, a szív
megnagyobbodására, a rák kialakulására utaló
jeleket. Az effajta diagnosztizálás eredményessé­
ge teljes mértékben azon múlik, kifejlődött-e a
diagnosztában a kellő szenzibilitás, és jól megér­
tette-e a keleti diagnosztikai módszerek alapel­
veit.

Jin és jang
A keleti orvoslás lényege a jin és jang elméleté­
ben rejlik. A jin-jang filozófia alapelve az, hogy
az egész világegyetem, minden jelenség két el­
lentétes elemre osztható, s ezek folytonos válto­
zása, e g y m á s b a alakulása minden természeti
jelenség magyarázata. Minden a szakadatlan
változás állapotában van, tehát a változás a jin
janggá alakulásában, illetve a jang jinné alaku­
lásában nyilvánul meg. A jin és a jang nem ab­
szolút, hanem relatív fogalmak. A jin és a jang
elválaszthatatlan pár: kölcsönös ellentmondás­
ban vannak egymással és kölcsönösen kiegészí­
tik egymást. Hideg nélkül nem lenne m e l e g ,
„fent" nélkül nem lenne „lent". Ellentét nélkül
nem lenne mozgás, nem lenne változás. Mint azt
a Tao-tö-king is kimondja: „Az Egyből lett a Kettő,
és a Kettőből született Minden".
Ha a mozgás t e n d e n c i á j a a zsugorodás
vagy egy középpont felé haladás, akkor a jang
a meghatározó erő. A zsugorodás sűrűséget, ak­
tivitást, melegséget, súlyosságot, gyorsaságot
stb. hoz létre. Ha a tendencia a tágulás vagy
egy középponttól való távolodás, akkor a jin a
meghatározó erő. A terjeszkedés kisebb sűrűsé-

15
get, kisebb aktivitást, könnyűséget, lassulást stb.
eredményez. Határhelyzetekben a jin és jang át­
alakul e g y m á s b a : amint a zsugorodás elérte
végső határát, a tágulás tendenciáját hozza ma­
gával, és fordítva.
A világmindenségnek ez a ritmusa szabályoz
mindent: azt, ahogy az apály és a dagály válta­
kozik, azt, ahogy a növények sorozatos integráló­
dással és differenciálódással növekednek vagy
ahogy a bolygók évente elfoglalják helyüket a
napjuk körül. Ami testünk belsejét illeti: tudjuk,
hogy szívünk kitágul és összehúzódik, tüdőnk
megtelik levegővel és kiürül, izmaink pedig meg­
feszülnek és elernyednek.
A jin és jang ősi filozófiájából George Ohsa-
wa hét alapelvet és tizenkét tantételt vezetett le,
amelyek e két erő működését összefoglalják. Ha
az Olvasó valóban szeretné megérteni a köny­
vünkben leírtakat, azt tanácsoljuk, vizsgálja meg
közelebbről ezeket az alapelveket és tantétele­
ket. Megértésük nélkül nemigen tudja hasznosíta­
ni a leírt módszereket.

A világegyetem rendjének hét alapelve:

1. Minden dolog az Egyetlen Végtelen szétága-

zódása.
2. Minden változik.
3. Minden ellentét kiegészíti egymást.
4. Nincs két egyforma dolog.
5. Aminek eleje van, annak hátulja is van.
6. Minél n a g y o b b valaminek az eleje, annál
nagyobb a hátulja.
7. Aminek kezdete van, annak vége is van.

16
 Az egyesítő elv tizenkét tantétele:

1. Az Egyetlen Végtelen ágazik jinné és j a n g g á ,

két pólussá, amely két pólus a v é g t e l e n
centrifugalitás geometriai elágazási ponthoz
érkeztekor jön létre.
2. A jin és jang folyamatosan alakul ki ebből a
végtelen centrifugalitásból.
3. A jin centrifugális (középponttól távolodó),
A jang centripetális (középponthoz közelítő),
A jin és jang együtt hozzák létre az energiát
és minden jelenséget,
4. A jin vonzza a jangot, a jang vonzza a jint,
5. A jin taszítja a jangot, a jang taszítja a jint,
6. A taszítóerő a hasonló összetevők közti kü­
lönbséggel arányos, a vonzóerő p e d i g az
egymáshoz nem hasonlítható összetevők
közti különbséggel.
7. Minden jelenség mulandó, és a bennük lévő
jin- és jang-tartalom szüntelenül változik.
8. Mindennek két pólusa van. Nincs olyan do­
log, amely csak jin, vagy csak jang lenne.
9. Semmi sem semleges: mindig vagy a jin,
vagy a jang van túlsúlyban.
10. A nagy jin vonzza a kis jint. A nagy jang vonz­
za a kis jangot.
11. Határhelyzeteikben a jin jangot, a jang jint
hoz létre.
12. A természetben található minden forma és
dolog jang a közepén és jin a felszínén.

17
 Jin Jang

mozgás: tágulás összehúzódás

kategória: tér idő
helyzet: külső belső
irány: felszálló leszálló
szín: bíbor, kék, sárga, narancs­
zöld sárga, vörös
hőmérséklet: hideg meleg
súly: könnyű nehéz
katalizátor: víz tűz
fény: fényes sötét
rezgés: rövidhullám hosszúhullám
atom­
részecske: elektron proton
elemek: K, O, P, H, As, Cl,
Ca, N stb. Na, C stb.
biológia: növényi állati
nem: női férfi
idegrendszer: orto- para­
szimpatikus szimpatikus
magatartás: szelíd, negatív élénk, pozitív
származás: meleg hideg
éghajlat éghajlat

18
A jin és a jang, valamint a szervek osztályozása
Könyvünkben a szervek jinbe és j a n g b a való be­
sorolása eltér az akupunktúráról olvasható köny­
vek némelyikében található osztályozástól. A mi
rendszerezésünk arra é p ü l milyen egy-egy szerv
felépítése. A keményebb, t ö m ö t t e b b szerkezetű
szerveket - a szívet, a májat, a lépet stb. - jang-
nak vettük, az üregesebb szerkezetűek - a gyo­
mor, a vese, a belek stb. - jinként szerepelnek.
(Az akupunktúrás könyvek egyikében-másikában
a besorolás a szerveket létrehozó és t á p l á l ó
„Chi'i" energia milyenségén alapul.
A keleti orvoslásban mindegyik fő szervet
egy másik fő szerv ellentétének, illetve kiegészítő­
jének tekintenek:

tüdők vastagbelek
szív vékonybelek
vesék (húgy)hólyag
lép gyomor
máj epehólyag

Ha valamelyik szervvel baj van, akkor az őt

kiegészítő párjával is baj lesz.

Étrend és diagnózis
A keleti orvoslás tanítása szerint erőnlétünk és
egészségünk l e g f ő b b forrása a megfelelő ét­
rend, a betegség oka pedig elsősorban a szegé­
nyes táplálkozás. Ha étrendünk olyan, hogy nem
tudunk megfelelően alkalmazkodni az éghajlat
változásaihoz, illetve nem tudunk annyit mozog­
ni, amennyit szüntelen változásban lévő szerve-

19
zetünk megkíván, betegek leszünk. A megfele­
lően kialakított étrendnek az emberiség fejlődési
folyamatát, a személy környezetét és az általa
végzett tevékenységet kell tükröznie.
A nekünk leginkább megfelelő étrendet a jin
és jang elvének alkalmazásával találhatjuk meg
igazán, mint ahogy arra is így jöhetünk rá, ho­
gyan variálhatjuk ezt a magunk szája íze szerint.
Hogy megértsük, mennyire fontos a jin és a jang
szerepe az étel kiválasztásában, vegyük példá­
nak a növényi energia éves ciklusosságát. A nö­
vények növekedése kiegészítő ellentétben áll az
éghajlattal: jang éghajlat alatt a jin növények te­
remnek m e g , és fordítva. Télen hideg van (jin); az
évnek ebben a részében a növényeknél az ener­
gia leszáll a gyökérbe (Jang).
A téli növények - például a pasztinák és a
tök - szárazabbak, lassabban növekednek és ne­
hezek. A nyári növények - például a saláta és az
uPorka - hamar megnőnek, nagyobb a víztartal­
muk és többnyire könnyűek. Ha olyan ételekkel
táplálkozunk, amelyek saját éghajlatunk alatt és
saját lakóhelyünk környékén teremnek, akkor ter­
mészetes környezetünkkel is megteremthetjük az
egyensúlyt. A beduinok például a száraz (jang)
sivatagi kaktusz nedvdús gyümölcsét (jin) eszik.
Az eszkimók jóformán csak húson (jang) élnek,
ezzel pótolva szervezetükben a hideg (jin) éghaj­
lati viszonyaikból hiányzó meleget.

20
A növényi energia ciklusossága és kapcsolata az
évszakokkal és az éghajlattal
21
Néhány közismert élelmiszernövény és a bennük
lévő jin és jang tényezők
22
 A makrobiotikának igen fontos része a jin és
a jang elvének alkalmazása az ételek kiválasz­
tásában és elkészítésében.
A makrobiotika fogalmát George Ohsawa
vezette be, hogy megismertesse a Nyugattal a
keleti étrend és orvoslás alapjait. A szóösszetétel
előtagja - a „makro" - nagyot, nagyméretűt,
utótagja pedig - a „biotika" - az élettel vagy élő
dolgokkal való összefüggést jelent. A makrobioti­
ka nem más, mint életünk meghosszabbításának,
a természettel való szorosabb kapcsolatunk
megteremtésének s a végtelenhez való köze­
lebb kerülésünknek a módja. Ha visszanyerjük a
természet iránti fogékonyságunkat, talán meg­
érezzük majd, milyen kapcsolatban is állunk vele
valójában, s arra is rájövünk: igenis szabadon
dönthetünk egészségünkről és sorsunkról. A keleti
diagnosztika egyik fontos eszköze a saját egész­
ségünkért vállalt cselekvő felelősség, amely rá­
mutat táplálkozásunk hiányosságaira vagy mér-

23
téktelenségére. Ha felismerjük ezeket a jeleket,
jelzéseket, már célszerűen tudjuk alakítani étren­
dünket, képesek leszünk rá, hogy visszafordítsuk
a kialakulófélben lévő betegség folyamatát, és
nekikezdhetünk egészségünk helyreállításának.

David Lasocki
William Tara

London, Anglia
1977. május

24
A diagnosztizá­
lás sorrendje
és módszere
Amikor diagnosztizálunk, próbáljuk meg az em­
ber állapotát egészében, a maga teljes mivol­
t á b a n vizsgálni! Tekintsünk bele páciensünk
múltjába, jelenébe és elképzelt jövőjébe. Tanul­
mányozzuk körülményeit, fizikai és szellemi álla­
potát, fejlődési lehetőségeit. Milyen sors vár rá?
Vegyük figyelembe egyéniségét, ítélőképes­
ségét és szellemi színvonalát. A diagnosztizálást
három lépésben végezzük. Először: meg kell is­
mernünk az egyén teljes környezetét, Másodszor:
meg kell figyelnünk jelenlegi fizikai és lelkiállapo­
tát és azt az egészhez kell viszonyítanunk. Har­
madszor: figyeljük meg a részleteket - azaz a
tüneteket. A mai orvostudomány sok esetben el­
tekint az első kettőtől, és csupán a harmadikra
koncentrál.
A diagnosztizálás - módszerét tekintve - öt
lépésből áll: (1) intuitívan megragadjuk az illető
egész mivoltát; (2) meghalllgatjuk kórtörténetét:
(3) megfigyeljük kézírását és azt, milyen benyo­
mást kelt bennünk esztétikailag; (4) megfigyeljük
a tüneteket és (5) tapintással támasztjuk alá a
látottakat. Feltétlenül tartsuk be ezt a sorrendet,
például ne a tapintás legyen az első. így kifejlőd­
het bennünk az intuíció (ösztönös megérzés) ké-
25
pessége: ezután már ösztönösen fogjuk tudni, mi­
lyen állapotban van az illető (még ha nem is ta­
lálkozunk vele). Kialakul róla bennünk egy kép, s
bár a részletekre esetleg nem is emlékszünk már,
megérezzük, mi lehet a problémája.
Mindezt korábbi személyes tapasztalataink is
megerősíthetik. Ha idegenekkel találkozunk,
egyéniségük és lelki tulajdonságaik általában va­
lamilyen érzést váltanak ki belőlünk. Ha tünetei­
ket ellenőrizzük: azaz meghallgatjuk, jobban
szemügyre vesszük és megérintjük őket, több
részletet ismerünk meg abból, amit már egyéb­
ként is tudunk (érzünk). Ha kialakul bennünk a
megfelelő érzékenység, fogékonyság (szenzibili-
tás), már úgy is felállíthatjuk a diagnózist, ha az
illető esetleg csupán telefonál vagy levelet ír ne­
künk. Ha már valóban tökéletes diagnoszták va­
gyunk, akár találkozununk sem kell vele
(természetesen az embereket ez nemigen elégíti
ki). Ha leülünk velük beszélgetni és megérintjük
őket, ez pusztán csak érzeteink erősítését kell
hogy szolgálja, A hagyományos keleti diagnózis
lényege ez az erős, ösztönös megérzés. Az orvo­
sok többsége - akár keleti, akár nyugati orvosok­
ról legyen szó - sajnos nincs e képességek
birtokában.
Vizsgáljuk meg kissé közelebbről a diagnoszti­
zálás sorrendjét és módszerét. Amikor először
ránézünk valakire, próbáljuk meg kitalálni az élet­
korát. Az emberek biológiai életkora sokkal fon-
tosabb, mint a tényleges életkoruk. Lehet, hogy
valaki - bár csupán tizennyolc éves - testileg (és
szellemileg is) sokkal idősebbnek néz ki. Az egész­
séges embereknek fiatalabbnak kell látszaniuk,
mint amilyenek általában a korcsoportjukba tar­
tozó emberek. (Egy húszévesnek két-három év-
26
vei, egy harmincévesnek öt évvel fiatalabbnak
kell kinéznie és így tovább.)
Következő dolgunk az, hogy megpróbáljunk
ráérezni páciensünk szellemi fejlettségének fo­
kára. Érdeklődik-e a lelki dolgok iránt? Milyen az
ítélőképessége? Ezután állapítsuk meg, hogy ki­
egyensúlyozott volt-e a fejlődése vagy sok vi­
szontagságon kellett keresztülmennie. Rendsze­
res vagy rendszertelen-e az életmódja? Ezek a
tendenciák visszatükröződnek az arcon: a sok
ránc, bemélyedés és az ebből adódó kiemelke­
dések azt mutatják, hogy az illető hajlamos a túl­
zásokra.
Azt is tudnunk kell, milyen környezetben nőtt
fel a páciens: kisvárosban, nagyvárosban vagy
vidéken. Könnyű vagy nehéz-e az élete? Gaz­
dag vagy szegény? Mindezekhez a csontozatot
kell szemügyre vennünk. A városban nevelkedett
emberek többnyire véznábbak, mint azok, akik
vidéken nőttek fel. A törékeny csontozat általá­
ban lassan kifejlődött, gyenge alkatra utal.
Ezen információk birtokában már magunk
elé képzelhetjük az illető múltját. De azt is tud­
nunk kell, mit tartogat számára a jövő, ha to­
vábbra is megszokott életmódja szerint él.
Az egészséges emberek aktívak. Azt is jól lát­
hatjuk, ha valaki vezetői képességekkel van
megáldva. A vezetői rátermettségre az erős test­
alkatból, a nagy kézből és a fejhez szorosan hoz­
zásimuló, nagy fülekből következtethetünk.
Miután kialakult bennünk valamiféle általá­
nos benyomás, hozzákezdhetünk a részletek
megfigyeléséhez. Milyen ételeket kedvel az ille­
tő, és ezek milyen hatással vannak az egész­
ségére? Figyeljük meg, mely szervei gyengék - a

27
szíve, a lépe, a vastagbele - és nézzük meg,
hogy milyen hatással vannak ezek a hibák a ki­
egészítő szervekre (lásd A jin és a jang, valamint
a szervek osztályozása című részt). Tehát például
ha a szívével van baj, akkor a vékonybelek álla­
potát kell megvizsgálnunk.
Nézzük például a lépet. A lépproblémákat a
szem fölött ívelő csont és a fül szélének a pirossá-
ga jelzi. De lépproblémákra utaló gyakori jel az
is, ha az orrnyereg két oldalán kissé zöldes elszí­
neződést látunk.
Manapság sok embernek azért van baj a lé-
pével, mert nincsenek mandulái. Ha eltávolítják
a mandulákat, a lépnek nagyobb intenzitással
kell dolgoznia; a nagyobb megterhelés külön­
böző problémák kialakulásához vezethez, külö­
nösen, ha ezek az emberek cukrot, vegyi úton
előállított termékeket vagy gyógyszereket fo­
gyasztanak. A mandula eltávolítása csökkenti az
ellenálló képességet azzal a megterheléssel
szemben, amelyet az említett anyagok szervezet­
be kerülése okoz. A lép felelős a vér és a nyirok­
rendszer megtisztításáért; de ugyanezt a funkciót
töltik be a mandulák is. A duzzadt mandulák arra
utalnak, hogy a szervezetben toxikus anyagok
halmozódtak fel. Ha eltávolítják a mandulát,
megszűnik a szűrés, és a mérgező anyagok szét­
szóródnak a szervezetben.
A könyvünkben leírt diagnosztizálási módszer
a megelőző orvostudomány szerves része. A meg­
előző orvostudomány a tüneteket nem úgy keze­
li, mint megszüntetendő „bajt". Figyelmeztető
jelnek tekinti őket, s így a betegség kiváltó okain
már a kialakulás pillanatában változtatni tud.

28
Az embrió
Különbséget kell tennünk az emberek állapota
és testalkata között. Az, hogy valakinek milyen
lesz a testalkata, már a születés előtt eldől; eb­
ben közrejátszanak az anya, az a p a és az elődök
jellemző vonásai, de azok az ételek is, amelyeket
az anya a magzat embrionális fejlődésének sza­
kaszában elfogyasztott. A csontszerkezet, az arc­
berendezés, a koponya mélysége és szélessége,
a kéz- és a lábfej formája, bizonyos mértékig a
testmagasság és testszélesség, valamint a lábak
hosszúsága határozza meg az ember alkatát.
A később szerzett külső tulajdonságok (például a
bőr színárnyalata és szerkezete) már az ember
állapotára utalnak. Megfelelő táplálkozással és
életmódváltoztatással az e m b e r e k viszonylag
könnyen változtathatnak állapotukon; az alkat
megváltoztatása azonban szinte lehetetlen. Az,
hogy egészséges és kiegyensúlyozott lesz-e vala­
ki, döntő mértékben attól f ü g g , mi történik vele
az anya terhessége idején.
Szervezetünk három legfontosabb rendszere:
az emésztőrendszer, az idegrendszer és a kerin­
gési rendszer. Az embrió emésztőrendszere belül
(jang), idegrendszere kívül (jin) van. Kialakulásuk­
kor ellentétes tényezőket gyűjtenek m a g u k b a ,
ezért megváltoztatják polaritásukat, Az ásványi
anyagok hátra, a fehérjék, zsírok stb. előre kerül­
nek. A testen kívüli jin vonzza a jangot, megke-
ményszik, hogy ezzel létrehozza a gerincoszlopot
és a hátat. A belül lévő jang vonzza a jint, meg­
lágyul és létrehozza a belső szerveket, Ez az át-
29
változás kitűnő példa a jin és a j a n g nem statikus,
h a n e m dinamikus, folyton változó tulajdonsá­
gára.
Az emésztőrendszer alsó szakasza - t e h á t
ami a borda alatt van - a fizikai táplálék jang
részét (szilárd anyagok és folyadékok) dolgozza
fel, míg a borda fölötti felső szakaszból lesznek a
tüdők, amelyekben kifejlődik a jin-szerű fizikai
táplálék (a levegő) kezelésének képessége.
Az idegrendszer szintén két részre oszlik. Evo­
lúciójának a b b a n a szakaszában, amikor m é g
nem volt t u d a t a , az embernek csak egyetlen

A három fő rendszer elhelyezkedése egymáshoz

képest oz embrióban
30
idegrendszere volt, amely ortoszimpatikus tulaj­
donságokkal rendelkezett. Ebből alakult ki ké­
sőbb a központi idegrendszer és az a u t o n ó m
( v e g e t a t í v ) idegrendszer. Végül az a u t o n ó m
rendszer ortoszimpatikus és paraszimpatikus rend­
szerré vált szét. Az ortoszimpatikus rendszer a jin-
szerveket tágulásra, a jang-szerveket összehúzó­
dásra készteti. A paraszimpatikus rendszer a jin-
szervek zsugorodását és a jang-szervek tágulá­
sát idézi elő.
Hogyan sorolhatjuk a keringési funkciókat jin-
be és jangba? A vér piros és aktív (jang). A nyi­
rok világos színű, feladata az, hogy az elhasznált
testnedveket lassanként összegyűjtse a perifériá­
ról és visszaszállítsa a szívhez. Ezek a rendszerek is
jinnel és janggal társíthatók, hiszen elosztanak és
összegyűjtenek.
A testünkre jellemző alapvető antagonizmus
- az elülső és a hátulsó rész. A szilárd és folyékony
a n y a g o k a t , v a l a m i n t a l e v e g ő t az elöl lévő
(emésztő- és keringési)' rendszerek fogadják ma­
gukba. A rezgéseket - a rövid, a hosszú és a
mágneses rezgéseket egyaránt - a hátul lévő
rendszer (az idegrendszer) fogja fel. Az é t e l ,
amely jang, spirális mozgással halad lefelé és az
alsó központ felől indul útjára. A rezgések, ame­
lyek a jinbe sorolhatók, szintén spirális mozgással,
de felfelé haladnak, az agy felé. Metafizikai fo­
galmakkal ezt a két területet nevezzük hará nak,
Hl. harmadik szemnek. Ezeket melegen, ill. hide­
gen (jang és jin) kell tartani. Ha ezek az elöl és
hátul működő erők nincsenek összhangban egy­
mással, az ember nem képes kontrollálni az éte­
lekből és az idegekből jövő impulzusokat.

31
 A keringési, az emésztő- és az idegrendszer a
száj környékén csoportosul. Testünknek ez a leg-
feszesebb, leginkább jang része, A jang képes
magába gyűjteni és befogadni; ez az a terület,
ahol a táplálékfelvétel s a légzés történik, A jang
ezenkívül aktív is: erről a területről mozgás is kiin­
dul - a beszédünk. A száj a test középpontja, az
a hely, ahol tudatunkat és szabadságunkat gya­
koroljuk. Ez a szervezet működésének alappillére.
Táplálkozásunk, légzésünk, beszédünk kontrollá­
lásával urai vagyunk saját életünknek.
Az ember egyéniségére vagy lelki beállított­
ságára elsősorban abból következtethetünk,
hogy szájának környéke jin vagy jang-e. Ez a te­
rület az egész test nyitja; meg kell tanulnunk „ol­
vasni" róla. Figyeljük meg barátaink száját, vajon
szorosan zárt-e vagy sem, petyhüdt vagy duz­
zadt stb.
A test belső szervei a karok és a lábak emb­
rionális helyzetének felelnek meg. A bokák és a
far az ugyanazon a szinten lévő szervek - a nemi
szervek - megfelelői. A lábak középső része az
emésztőszerveknek felel meg. A térd és a kö­
nyök körüli terület a máj, a lép és a hasnyálmirigy
32
megfelelője. A kezek a mellkas előtt záródnak
össze. A csukló ezért az ugyanabban a magas­
ságban lévő szerveknek - a tüdőknek - felel
meg, A kezek az arc előtt is összezárulhatnak.
Amikor megijedünk, zavarban vagyunk vagy sí­
runk, a kezünket rögtön az arcunk elé emeljük;
jang állapotban vagyunk, és kezünk felveszi
embrionális helyzetét.

Az embrió fekvése

Születés után karjaink oldalt fekszenek, és

kezdenek megfelelni azoknak a területeknek,
amelyeknek így a közelségébe kerültek. A csuk­
lókörnyék a nemi funkciókat kezdi kifejezni. Ha
csuklónk merev, akkor a nemi szervek területén
leblokkolódik, lemerevedik az energia. Ha a
csukló rugalmas, a nemi szervek jól működnek.
33
 Könnyen megfigyelhetjük az emberek testi
állapotát nyáron, amikor rövidnadrág vagy für­
dőruha van rajtuk. Vegyünk észre minden anya­
jegyet, szőrszálat, foltot, vénát; figyeljük m e g , hol
szélesedik ki és hol szűkül össze testük; figyeljük
m e g a bőr alapszínét. Az emberek á l l a p o t á t
azonban az év minden szakában diagnosztizál­
hatjuk, ha masszázst alkalmazunk rajtuk. Van-e a
lábukon olyan hely, amely - mondjuk - vizes, fe­
szes vagy d a g a d t ? Ne feledjük, hogy a bokák a
nemi szerveket jelképezik; az Achilles-ínnak fe­
szesnek kell lennie. A lábikra a beleknek felel
m e g , a láb feljebb lévő részei pedig a máj, a lép
és a hasnyálmirigy állapotát jelzik.
Ha valakinek görbe a háta, akkor a görbület
m a g a s s á g á b a n lévő szervek vagy d a g a d t a k
vagy feszesek. A csigolyák közti porc könnyen ki­
tágul és elcsúszik a helyéről. Egyenletesek-e a
csigolyák közti távolságok vagy sem? Ha két csi­
golya közt nagy távolság van, akkor a m ö g ö t t e
lévő régió túlságosan jin - kitágult a sok cukor­
vagy folyadékfogyasztástól; Ha a távolság túl ki­
csi köztük, akkor a mögötte lévő területen a jang
van túlsúlyban a túlzott hús-, ill. sófogyasztástól -
de az ilyen állapot nem túl gyakori. Ha az erős
nyomás helyén fájdalom lép fel, akkor a megfe­
lelő szervvel valami baj van.

34
Az arc
Senkinek sem tökéletesen arányos a teste vagy
a feje. Mindannyian különbözőek vagyunk, attól
függően, hogy miféle táplálékok jutottak el hoz­
zánk anyánk méhében. Az arc arányai sokat el­
árulhatnak valaki alkatáról, születéskori állapo­
táról. Az arc három részre osztható.
Idegrendszer

Az arc három szelvénye és a megfelelő fő rend­

szerek kialakulása

A fogamzás után a megtermékenyített pete

hét napig vándorol a petevezetéken át a méh
mélye felé, ahol beágyazódik és a következő 21
nap folyamán gyors növekedésnek indul. Lénye-

35
gében ebben az első 28 napban alakul ki az arc
felső szelvénye. Ha eközben vegyi anyagok vagy
gyógyszerek jutnak a szervezetbe, ez életre szóló
problémákat okoz az egyén számára (kevésbé
súlyos a helyzet, ha az anya a beágyazódás
előtt szedett gyógyszereket). Az „anyajegyek"
keletkezése általában erre az időszakra tehető.
Az arc középső szelvénye lényegében a követ­
kező 63 napban fejlődik ki. A 91. napra nagy­
jából minden szerkezet létrejön, Az arc alsó
szelvényének kialakulása a fennmaradó időben,
körülbelül a terhesség vége előtti 189 napban
zajlik. Figyeljük csak meg, hogy az előbb említett
periódusok mindegyike - 7, 21, 63 és 189 nap -

A rendszerek kialakulása az embrióban

háromszor akkora, mint az előző!

Az embrió három rendszere folyamatosan
fejlődik ki, de lényegi fejlődésük a következőkép­
pen megy végbe: az első három hónapban az

36
idegrendszer fejlődik gyorsan. A második három
h ó n a p b a n a keringési rendszer, valamint a vér
szűrését végző és az egyensúlyt m e g t e r e m t ő
szervek mennek át gyors fejlődésen, Az utolsó
három h ó n a p b a n a légző- és emésztőrendszer
indul rohamos fejlődésnek. A leginkább j a n g
rendszer (az idegrendszer) az embrionális spirál
(a leginkább jin rész) perifériáján fejlődik ki. Az
üreges szerkezetű (jin) emésztőrendszer a spirál
közepén (a leginkább jang helyzetben) alakul ki.
E két rendszer között t a l á l h a t ó az egyensúly
megteremtéséért felelős keringési rendszer.
Mivel a terhesség kilenc hónapig tart, csak
három évszakot töltünk a méhben. Az évszakok'
vonatkozásában fejlődésünk négyféle periódus
valamelyikében történik: tavasz-nyár-ősz; nyár­
ősz-tél; ősz-tél-tavasz és tél-tavasz-nyár. A régi
időkben az emberek télen t ö b b jang ételt, nyá­
ron pedig t ö b b jin ételt ettek. Ennek következté­
ben az arcnak azok a részei, amelyek az adott
évszakban f e j l ő d t e k ; összébbhúzódtak (jang)
vagy kitágultak (jin). A negyvenévesnél idősebb
embereken m é g mindig tisztán megfigyelhetjük,
melyik évszakban születtek. Manapság azonban
olyan sok, az évszakhoz nem illő ételt fogyasz­
tunk - például télen fagylaltot és banánt -, hogy
a fiatalok arcának már mások az arányai,
Hagyományos étkezési m ó d esetén az em­
bereknek négyféle jellegzetes arcformájuk lehet,
attól függően, hogy a terhesség ideje a négy
lehetséges évszakvariáció közül melyikre esett.
Az A típus állhatatos és gyakorlatias. A B típus
inkább romantikus, érzelgős, szentimentális, idea­
lista. A C g o n d o l k o d ó , intellektuális típus; a D
élénk, tevékeny.

37
Az alkat és az állapot
Minden anyagot összehúzó erő hoz létre, amely
elér egy zsugorodási határt, majd tágulni kezd.
így minden anyagi dolog belül inkább jang (sű­
rű), kívül inkább jin. Minél nagyobb az összehúzó
erő, annál nagyobb a tágítóerő. Az ábrán látha­
tó levelek szerkezetén jól látszik, hogy minél me­
legebb éghajlatról származnak, annál kisebb
összehúzó erő hat rájuk. A bal oldali levél észa­
kon termő örökzöld, az öszehúzóerő nagy. A jobb
oldali levél a trópusokról való, a tágítóerő na­
gyobb, mint az összehúzó erő. A középső, mérsé­
kelt égövi levél erőegyensúlyt mutat.
38
 Mindegyik levélre hatással van az éghajlat
és az a t á p a n y a g , amelyet a talajból felvesz. A
belső és külső erők egyensúlyra törekednek és ez
az emberiséggel is így van. Hatások érnek ben­
nünket a természetből és a társadalomból, és
létrehozzuk saját belső erőnket. Mindezek hatnak
a testformáinkra. A külső erőket nem irányíthatjuk
ugyan, de a belsőket - étrendünkkel - igen. Ami
a fizikai értelemben vett táplálékot illeti: ha túl
sok ételt vagy inkább jin ételeket fogyasztunk,
belső erőnk tágul. Ha keveset vagy t ö b b jang
ételt eszünk, akkor a belső j o b b a n összpontosul.
A belső erők működését megfigyelhetjük az
arcvonásokon. Egyes emberek szeme mélyeb­
ben ül (jang belső erő), másoké inkább kidülled
(jin). A lapos orrú emberek nem tudnak szem­
üveget hordani; de mivel ők inkább jangok, rit­
kán van szükségük szemüvegre. Ha megnézzük
az embereket az utcán, láthatjuk, hogy némelyi-
39
kük szája kifelé áll és duzzadt; mások ajka kes­
keny és lapos. A keskeny ajkú emberek általá­
ban határozottak, de gyakran hajlamosak a
makacsságra.
A függőleges irány jin (alulról jövő tágítóerő);
a vízszintes jang. A hosszúkás, keskeny szem ezért
inkább jang. A kerek szem (ahol nagyobb a füg­
gőleges erő) inkább jin. A hosszú orr, főleg ha
erősebben kiemelkedik, jin; a lapos orr inkább
jang. A vízszintes orrlyuk jang alkatra utal. A jang
alkat másik fontos jele a nagy, élesen kirajzolódó
állkapocs. Akiknek ilyen vízszintes formájú az ar­
cuk, azok általában igen aktív emberek.

A bal oldali arcberendezésben a jang van túl­

súlyban. A jobb oldali arc, amelyen a függőle­
ges vonalak dominálnak, inkább jin

40
 Már a méhen belül eldől, milyen lesz az em­
ber alkata. Az arcberendezés is kialakul a szüle­
tés előtt. Ami az alkatot illeti, a vízszintes vonalak
a jang jelei. A születés után azonban vonások,
ráncok jelennek meg az arcon. A függőleges ki­
terjedés (jin) vízszintes ráncokat rajzol az arcra.
Ilyen ráncok leginkább a homlokon jelennek
meg a túlzott folyadékfogyasztás (jin) miatt.

Példa a homlokon és a szemek alatt húzódó víz­

szintes vonalakra. Nem az arcberendezés adott­
sága, hanem a túl sok folyadék rajzolja ki a
ráncokat

A szemek között futó függőleges vonalak

máj- és epehólyag-bántalmakra utalnak. A má­
jat jelképező terület alatt, az orr két oldalán talál­
ható a lépnek és a hasnyálmirigynek megfelelő
41
terület - és mivel ezek a szervek a gyomor kiegé­
szítői, a gyomornak megfelelő terület is ez. Az
ezen a területen gyakran megfigyelhető zöldes
szín gyomor- és lépproblémákra figyelmeztet,

Az orr fölött, a szemöldökök között látható függő­

leges barázdákat a túl sokjang étel okozza. Ezek
a vonások a beteg máj jelei

Mivel a szemöldök formáját a szemöldök­

csont alakja határozza meg, ez alkati jellemző.
Ha a terhesség alatt az anya több jang ételt fo­
gyaszt, főleg húst, akkor a csecsemő szemöldöke
lefelé, az arc közepe felé fog kanyarodni. A ve­
getáriánusok szemöldöke kifelé ívelő.
42
A bal oldali férfi szemöldöke határozottan közép
felé mutat. Ez a túl sok állati eredetű táplálék
fogyasztásának a jele. A jobb oldali arcon a
szemöldök inkább jin, és kifelé ível

A szemöldök hossza és vastagsága már a

születéskor eldől. Ha kihullik a szemöldökünk, min­
dig kívülről kezd hullani. A hosszú szemöldök a
boldogság és a hosszú élet jele. A vastag szemöl­
dök nagy életerőről vall; a vékony szemöldökűek
kevésbé életrevalók.
Az arc felső fele egy nagy hasadék, amely
visszatükrözi az agy szerkezetét. Az orr és a száj
környékén összesűrűsödnek a vonások (jang). Az
orron és a szájon nem szabadna hasadéknak
lennie, mégis gyakran látunk kis bemélyedést va­
laki orrhegyén vagy ajkán. Ez azt mutatja, hogy
nincs megfelelő összhang a test két oldala kö­
zött. Az orron lévő hasadék azt jelenti, hogy a
szív két oldala nincs egyensúlyban, és az illető­
nek ún. szívzöreje van. Akinek ilyen hasadékai
vannak, nem eléggé állóképesek; nem jó futók.
43
Ez az állapot általában már a születéskor is fenn­
áll, de a rossz táplálkozás tovább ronthatja.
Az ajakhasadék szélsőséges esete az úgyne­
vezett nyúlszáj, amely a túl sok jin jelenlétére utal.
A nyúlszáj az anya méhében alakul ki, ha a ter­
hesség alatt elfogyasztott ételekben nincs annyi
jang erő, amely ki tudná egészíteni az arcot for­
máló összehúzó erőt.

Az arcvonásokat jin és jang erők hozzák létre.

A felső arcon jin (tágulás) okozta vonalakat lá­
tunk, amelyek inkább felfelé mutatnak és vízszin­
tes ráncokat alakítanak ki. A cukor, a zsír és a
folyadék egyaránt oka lehet e vonalak megjele­
nésének. Az alsó az összehúzó jang erőt mutatja,
amely függőleges ráncokat rajzol ki. Ennek az
erőnek az állati eredetű ételek vagy a túl nagy
mennyiségű só lehetnek az okozói
44
 A duzzadt, puhánynak és vizenyősnek tetsző
orr azt mutatja, hogy a szív felpuffadt a túlzott
folyadékfogyasztástól. Ha az orr úgy duzzadt,
hogy vaskos és kemény, az a vajban és sajtban
túl gazdag étrend következménye. A szív környé­
kén zsír rakódott le, Az ilyen keményebb, vaskos
orrú emberek hajlamosak a szívrohamra; a szív
felpuffadt, ezért elvesztette rugalmasságát.

Az arcon leggyakrabban előforduló vonalak.

Mélységük a probléma súlyosságára utal
45
A szem
Ha szeretnénk m e g é r t e n i , milyen összefüggés
van a szem és a test egésze között, először az
ember evolúcióját kell megvizsgálnunk. A halfá­
zisban a szem, az emésztőrendszer és az ideg­
rendszer szinte egyenes vonal mentén helyez­
kedett el: innen származik a kapcsolat szemünk
és emésztőrendszerünk, illetve szemünk és ideg­
rendszerünk között. A szem - az emésztőszervek
közül - elsősorban a májat jelképezi; a máj sokfé­
le megbetegedése először a szemen látható. Az
idegrendszer állapota is ugyanígy a szemen lát­
szik. A szem az egész idegrendszer állapotát tük­
rözi, és mivel az iáegrendszer a test m i n d e n
szervével kapcsolatban áll, a szem végső soron
minden szerv állapotának tükörképe.

47
 A nagyagy, a kisagy és a középagy a köz­
ponti idegrendszerben helyezkedik el, amely
mint egy virág és a szára, a gerinc mentén fut
lefelé. A látóközpont a hátsóagynak felel meg;
az egyik elöl, a másik hátul van. Hasonló a kap­
csolat a hátsóagy és a máj között is.
Az arcot jang erő hozza létre, hátulról jön,
hogy az arc két feiét előretolja és egyesítse egy­
mással. Az embrió fejlődésének korai szaka­
szában a szemek, akár a halaknál, oldalt helyez­
kednek el a fejen. Ha a terhességnek ebben az
időszakában nincs jelen jang erő, a csecsemő
szemei távol kerülnek egymástól, inkább jin je­
gyekre vallanak, s az életerő hiányáról, az elszi­
getelődésre és az elkülönülésre való hajlamról
árulkodnak. Ezt az arcot keleten „ özvegyarc­
nak" nevezik.

Az embrió arca a fejlődés három szakaszában a

vonásokat kialakító összehúzó erővel
48
Szanpaku
A japán szanpaku szó szerint három (szán) fehé­
ret (paku) jelent. Arra az állapotra utal, amikor a
szem szivárványhártyáját három fehér rész vagy
terület veszi körül. A szanpaku megszokott fajtája
- az alsó szanpaku, amikor a szivárványhártya
két oldalán és alatta látszik a fehér szín - a tágu­
lás (jin) eredménye. Amikor a szemgolyó a túl sok
jintől megnagyobbodik, felfelé fordul, ugyanis
csonton fekszik, és a tengelye körül kell forognia.
A felső szanpaku - amikor a szivárványhártya két
oldalán és fölötte látható fehérség - az összehú­
zódás (Jan9) következménye. Ezért van minden
újszülöttnek (akik jangok) felső szanpakuja, Ezt az
állapotot sokszor megfigyelhetjük az erőszakos
embereken.
Amikor a szó megszokott értelmében elkez­
dünk szanpakuvá válni - tehát kialakul az alsó
szanpaku - egész testünkön a jin kezd eluralkod­
ni. Izmaink, szívünk, agyunk, minden szervünk el­
ernyed ahelyett, hogy megtartaná a kellő feszes-
séget.
A modern társadalomban gyakorlatilag min­
denki szanpaku. Egyeseken nem látszik a szanpa­
ku, ha egyenesen előre tekintenek, de a legjobb
próba a szivárványhártya alatti fehérség megál­
lapítására, ha az illető szemét akkor figyeljük
meg, amikor 45 fokos szögben felfelé néz. A szan­
paku teljes hiánya több ezer vagy több tízezer
eset közül talán csak egyszer fordul elő.
A szanpaku arányos annak a tényezőnek a
feleslegével, amely kiváltja. Minél több fehérség
látszik a szemben, annál rosszabb állapotban
van az illető.

49
 Alsó szanpaku Felső szanpaku

A szanpaku másik típusa a kidülledt szem. Ez

a vízszintes irányú kiterjedés nem annyira jin, mint
az előzőekben tárgyalt függőleges kiterjedés,
mégis betegségre utaló jel. Vízszintes kiterjedés­
nél megváltozik a látás. A szemlencse és a retina
közti távolság megváltozása rövidlátást eredmé­
nyez. A szanpaku szokásos típusa gyakran vezet
távollátáshoz.

vízszintes Normális szem Függőleges

irányú kiterjedés irányú kiterjedés

50
 A keleti országokban a függőleges és a víz­
szintes kiterjedést egyaránt a balszerencse vagy
a veszély jelének tekintik, Szanpakunál a normális
esetben a tömör központi ideg és a középagy
megduzzad, és az érzékelés pontatlanná válik.
Amikor a nagyagy sejtjei kitágulnak, az elektro­
mágneses energiákat csak rosszul tudják felfogni.
Ha ezek a sejtek megduzzadnak és vizenyőssé
lesznek, a gondolkodás egyoldalúvá, szűk körűvé
vagy zavarossá válik; a dolgokat az ember már
nem képes a maguk teljességében nézni,
Az egészséges embernek nagyszerű az ítélő­
képessége, és á l t a l á b a n megérzi, ha veszély
közeledik. ítélőképességünk legalább olyan jó
lenne, mint az állatoké. A patkányok nem várják
m e g , amíg kigyullad a ház vagy elsüllyed a hajó,
már azelőtt elmenekülnek, A kígyó, érezvén,
hogy különösen hideg lesz a tél, a szokásosnál is
mékyebb lyukat ás a földbe. Őseink jól ismerték
a természet változásait; előre látták például a
hurrikán közeledtét. Nem hallgattak semmiféle
időjárás-jelentést, mégis jó néhány nappal előre
tudták, milyen idő várható, így meg tudták tenni
a szükséges óvintézkedéseket. Ismerték a Világ­
egyetem Rendjét, és fel is tudták használni! Vala­
mikor régen sok ilyen ember volt, nem úgy, mint
manapság.
Nagyszüleink g e n e r á c i ó j á b a n sokan azt is
előre megérezték, mikor jön el értük a halál. Kita­
karították a lakásukat, rendbe tették a dolgaikat,
megírták végakaratukat, felkeresték rokonaik sír­
ját és imádkoztak. A család többi tagja minder­
ről nem tudott semmit.
Manapság nemigen hallani ilyen adottság­
ról. Vannak, akik merénylet áldozatai lesznek,
mint John F. Kennedy, Robert Kennedy, Martin
51
Luther King és sokan mások, John F, Kennedy
nem érezte, hogy Texasban meg fogják ölni, hiá­
ba figyelmeztették. Miután a férfiak és nők között
ma olyan sok a szanpaku, gyakran lesznek tragi­
kus halál áldozatai. Jó lenne, ha az emberek
- elődeikhez hasonlóan - óvatosak, mértéktartó­
ak, szerények és alázatosak lennének.

A kancsalság
A kancsaiságot a túl sok jang étel okozza. A szem­
golyó ilyenkor függőleges tengely körül fordul el,
mivel a szem mögötti izmok összehúzódnak. Ha a
szem az ellentétes irányban, tehát kifelé áll, az a
túl sok jin étel következménye. Helyes étrenddel
mindkét állapoton könnyen lehet javítani. A ki­
egyensúlyozott étrendre való áttérés rövid időn
beiül normális helyzetbe állítja a szemet.

Kerek szem és keskeny szem

Ha tekintetbe vesszük, hogy a nők sokkal inkább
jinnek látszanak, mint a férfiak, akkor vajon miért
kerekebb a szemük, tehát miért jellemzőbb rájuk
a jang állapot, mint a férfiakra? Noha a nőknek
inkább jin a külsejük, belül itt-ott észrevehetjük
bennük a jangot. Jó példa erre a szem: a kerek
szemű nők finomabbak, nőiesebbek, a keskeny
szeműek aktívabbak és férfiasabbak. A kerek
szemű férfiak általában érzékenyebbek, több
bennük a művészi hajlam, gyengédebbek. Fér­
fiaknál a keskeny szem az erős alkat és a mozgé­
konyság jele.

52
A szemgolyó

A szemgolyót is jin és jang területekre oszthatjuk.

A jang területek az orrhoz közelebbi és a szem­
golyó közepe (szivárványhártya) felé eső részek.
A leginkább jang területek a test leginkább jang
részeinek (hát) felelnek meg. A szemgolyó jin te­
rületeit az arc külső része felé eső területek, va­
lamint a perifériája jelentik. A l e g i n k á b b jin
területek a test lágyabb részeinek (a test elülső
felének) megfelelői.
Maguk a szervek a szem minden területén jin
és jang szerint rendeződnek el: az agy például a
kéregtől a velőig terjed. A kisagy megfelelője a
szem orrhoz legközelebbi sarkában található. Ezen
a ponton gyűlnek össze az idegek által közvetített
üzenetek - ami a jang működésre utal. A kéreg
megfelelője a külső részen található; ennek mű-
53
ködése absztraktabb (jin). Hasonlóképpen ren­
deződnek el a belek is - a vastagbél megfelelője
a szem széle, a vékonybél megfelelője a szem
közepe felé eső részen található.
Ha valakinek minden szerve gyenge, a sze­
me fehérjén tizenkét jól látható vértágulat jelenik
meg. Ha hatnál több ilyen van, akkor az illető
súlyos beteg. Általában négy körül szokott lenni,
de már egy is a test egyensúlyi állapotának fel­
borulására utal. Ezek a vonalak naponta változ­
nak. Ha este, lefekvés előtt állati eredetű étele­
ket, sört, fagylaltot stb. fogyasztunk, reggelre sok
pici hajszálér vonalkázza be a gyomrunknak, a
beleinknek és a hátunknak megfelelő területe­
ket.
Ha a csíkok piciny pontokban végződnek,
valahol meszesedés és pangás van a vér- és nyi­
rokkeringésben. A szem fehérjén - a nemi műkö­
désnek megfelelő részen - gyakran látható
vesekőre utaló jel. Előfordul, hogy foltok is tarkít­
ják ezt a területet, ami a gerincoszlop alsó része
vagy a nemi szervek problémájára, prosztata-
gyulladásra vagy petefészekcisztára utal. Ezek a
foltok vagy pontok többnyire vagy sötétek (bar­
nák vagy feketék), vagy pirosak, illetve sár­
gák. A barna és fekete szín inkább jin, és kövek
vagy ciszták jelenlétére utal. A sárga vagy piros
szín a vér pangását jelzi, és nem annyira súlyos.
A pupillán is gyakran megfigyelhetünk színe­
ket (a pupillának áttetszőnek kell lennie; a cse­
csemőkön kissé kékes, de felnőttkorra áttetszővé
válik). A sárgás szín a húgyhólyag elégtelen
működése miatt képződő nyálkára utal. A feke­
tés' árnyalat veseproblémát jelez. Ezek a színek
akkor is ugyanezt jelentik, ha a szemen nem a
hozzá tartozó szervnek megfelelő részén találha-
54
tók. A szem bármely részén látható bíborszínű ár­
nyalat nagyon veszélyes, A sötétbarna szín azt
mutatja, hogy a szervek kezdenek megkemé­
nyedni és rugalmatlanná válni. A szemnek lágy­
nak és áttetszőnek kell lennie, nem keménynek,
A szemgolyó megkeményedése rontja a látást,
végül vakságot okoz, Ha jobban megfigyeljük
egy vak ember szemét, láthatjuk, hogy a fehér
szín sok esetben sötétkékké vagy szürkévé vál­
tozott.

A szivárványhártya
A pupilla és a szivárványhártya, valamint a szivár­
ványhártya és a szemfehérje közti rész határai az
idegrendszer állapotára utalnak.
Ha a szivárványhártyát a szemfehérjétől el­
választó rész homályossá és nehezen megkülön-
böztethetővé válik, akkor gyengül az ortoszimpa-
tikus érzékenység és romlik a látás, Ez elég gyak­
ran előfordul.

55
 Sok embernek végérvényesen kitágul a pu­
pillája. Ez jin állapot, amelyet legtöbbször az LSD,
a marihuána és más drogok vagy gyógyszerek
okoznak. A pupillának kicsinek kell lennie és gyor­
san kell reagálnia a fény változásaira. Ha az au­
tonóm (vegetatív) idegrendszer nem jól működik,
a pupilla reagálása lassú és gyenge,
A szivárványhártya a szemgolyó hasonmása.
A szivárványhártyán lévő foltok azt jelzik, hogy a
megfelelő szervben kő, ciszta vagy vérpangás
van. Nagyító nélkül nem látszanak a részletek,
csak a foltok és pigmentáció változásai.

A szemhéj
A szemhéj lehet dupla (körbeveszi a szemgolyót)
vagy szimpla (egyenes). A nyugati emberek
szemhéja általában dupla, ami a jin túlsúlyára
utal. A szimpla szemhéj inkább jang állapo­
tot jelez.
Az ember általában percenként négyet, illet­
ve tizenöt másodpercenként egyet pislant. A pis-
logás a túlzott jin jele. A csecsemő egyáltalán
nem pislog. Az egészséges ember percekig kibír­
ja pislogás nélkül, Ha tárgyalás közben tárgyaló­
partnerünk pislogás nélkül néz a szemünkbe,
általában nehezen álljuk a tekintetét, A macskák
és kutyák gyakrabban pislognak, mint az embe­
rek. Ha mereven belenézünk egy tigris szemébe,
az is megpróbál ugyanígy tenni, de végül felad­
ja. Figyeljük meg, hogy mennyit pislog valaki! Ha
kevesebbszer, mint mi, jobban tesszük, ha vissza­
vonulunk.

A szemhéj környéke
A szemhéj vizsgálatakor húzzuk szét az illető sze­
mét és nézzük meg, milyen a szemhéj alatti terü-
56
let, Ezen a területen váladék képződik. A szemhéj
széle, ahol a szempillák nőnek, az idegrendszer
állapotára utal. (A haj is az idegrendszer határán
nő, például a fejtetőn.) Az alsó szempillák és az
alsó szemhéj a nemi szervek, a felső szempillák és
a felső szemhéj pedig az agy és a fej környéké­
nek állapotára utal,
A szempilla rendes körülmények között befe­
lé pöndörödik. Ha bárhol is kifelé pöndörödik, va­
lami baj van a nemi működéssel. Férfiaknél ez
impotenciát, nőknál frigiditást, meddőséget
vagy vetélésre való hajamot jelez.
Ha az alsó szemhéjat lehúzva megfigyeljük
az így szabaddá váló területet, a keringési rend­
szer állapotáról kapunk képet. Ennek a résznek
rózsaszínűnek kell lennie. A fehér szín vérszegény­
ségre utal, (Ugyancsak vérszegénységre utaló
jel, ha a kinyújtott ujjakon fehér szín jelenik meg a
köröm alatt,) Előfordul, hogy a szemhéj alatti te­
rület nagyon vörös. Ebből fertőzésre és gyulla­
dásra gyanakodhatunk, ilyenkor ugyanis a vér a
felszín felé tolul. A húst, gyümölcsöt és cukrot
fogyasztó embereknél ez a terület gyakran
élénkpirossá válik. Láthatunk itt jól megkülönböz­
tethető pontokat és foltokat is; ezek a jang túl­
zott voltát jelzik, Ezt az állapotot - a trachomát,
az „egyiptomi szemgyulladást" - az állati erede­
tű termékek, elsősorban a sajt, a hal és a tej
okozzák. Amikor az állati zsiradék a gyümölcs­
savak vagy a cukor hatására megdermed, ez a
rész megkeményedik.
A felső és alsó szemhéj találkozásánál, a kül­
ső és a belső szemszögletben piciny bemélye­
dések vannak. A fehér vagy sárga lerakódások a
szervek közötti nyálkalerakódásra utalnak. Az al-

57
sóbb szervekben történt lerakódások az alsó
szemhéjon, a felsőbb szervekben történt lera­
kódások a felső szemhéjon mutatkoznak meg.
A sárga színt a sajt és a tojás, a fehéret a tej és
az állati zsiradék okzza. Ha egy nőnél ez a rész
erősen nyálkás, akkor az illető hajlamos a hüvely­
folyásra.

A szemkörnyék
A szemet körülvevő terület a vesének felel meg.
A szem alatti táskák lehetnek puhák vagy kemé­
nyek, attól függően, hogy víz vagy zsír hatására
alakultak-e ki. Ha valaki túl sok folyadékot iszik,
túlterheli a vesét, amely nem képes rendesen ki­
ürülni, így a folyadék a szemek alatti részen gyü-
lemlik föl. A keményebb kinézetű táskákat a
túlzott zsiradékfogyasztás okozza. A felesleg - zsír­
lerakódások formájában - a vesében raktározó­
dik, ami rontja a veseműködést.
A szem alatti vörösség vagy lilás szín azt jelzi,
hogy a vese környékén érrendszeri pangás van.
A lila előrehaladottabb pangásos állapotot jelez,
mint a vörös. Előrehaladott fázisokban előfordul,
hogy kidomborodó és elszíneződött vérereket is
látunk. Ha a kidomborodás nem jár együtt elszí­
neződéssel, akkor megkeményedésre kell gon­
dolnunk, tehát kövek, ciszták vagy zsírlerakódá­
sok vannak jelen. Vesekőre utaló jel, ha jól meg­
különböztethető, elszíneződött foltokat látunk.
Mindezek a problémák a test megfelelő oldalán
jelentkeznek a szemen vagy a szemkörnyéken,
tehát a bal szem a bal vese, a jobb szem a jobb
vese állapotát mutatja.

58
A száj
Az ideális száj szélessége megegyezik az orr szé­
lességével, a nőknél valamivel kisebb. A kicsi száj
jang jelleget, elevenséget mutat. A nagy száj
épp ellenkezőleg: az embrió fejlődésekor hiány­
zott az összehúzó erő. A ma emberének nagy
szája van. A száj megnagyobbodása a biológiai
degeneráció jele; azt jelenti, hogy emésztőrend­
szerünk már nem annyira erős, mint régen volt.

Az ideálisnál többszörösen nagyobb száj

59
 A felső ajak fölötti rész (férfiaknál a bajusz) a
nemi szerveknek feiel meg. Ha ezen a területen
mosolygás közben vízszintes ránc rajzolódik ki ak­
kor valami probléma van a nemi szervekkel. Fér­
fiaknál a szexuális képesség hanyatlását, nőknél
menstruációs problémákat jelez. Az ok az állati
eredetű termékek mértéktelen fogyasztásában
keresendő - ideértve a tejtermékeket is. Ha ezen
a területen függőleges vonalak jelennek meg,
akkor a nemi szervek kezdenek összemenni. Ez
elég gyakran megfigyelhető idősebb férfiakon,
akik már nem képesek szexuális kapcsolat létesí­
tésére.

Az ajak részei és a megfelelő emésztőszervek

60
 Az ajak különböző részei az emésztőrendszer
egyes részeinek állapotát mutatják, A felső ajak
a gyomornak felel meg. Az ajak legfelső része a
gyomor felső részének (ahol a tömény sósav fel­
szabadul), középső része a gyomor középső
részének (hígabb savak), az alsó rész és a száj­
szegletek pedig a nyombélnek (a gyomor májjal,
epehólyaggal és hasnyálmiriggyel összeköttetés­
ben álló kijárata) felel meg, Az alsó ajak a belek
állapotát mutatja,

Példa a túl vastag alsó ajakra. Ez a belek felpuf­

fadását és a székrekedésre való hajlamot jelzi
61
 Ha az emésztőcsatorna kitágul és elveszti
rugalmasságát (jin), az ajkak megvastagszanak.
A kifelé forduló vastag alsó ajak a székrekedésre
való hajlam jele. Az ajkon lévő sötét foltok és ki­
újuló sebek azt mutatják, hogy az emésztőrend­
szerben fekély és vérpangás van. Ezek a foltok és
sebek a szájnak ugyanazon az oldalán jelennek
meg, amelyik oldalon az emésztőrendszert irritál­
ja valami. Az elfehéredett ajkak azt mutatják,
hogy a belek környékén gyenge a véráramlás és
rossz a felszívódás. A száj feszessége a belek fe-
szességére (nőknél a hüvely feszességére is) utal.
A túl szorosan egymás mellett lévő bélbolyhok
felszívási képessége gyenge. A szájnak azonban
- elsősorban a nőknél - meglehetősen feszesnek
kell lennie.

A fogak

Keleten van egy olyan mondás, miszerint: „Ha

hézagos a fogsorod, nem leszel ott szüleid halá­
lánál". Az alsó ajkon lévő hasadék ugyanilyen
előjel. Akinek ilyen külső jegyei vannak, nagy va­
lószínűséggel fiatal korában kirepül a családi fé­
szekből, sok utazás vár rá, azután letelepedik
valahol, távol a szüleitől. Amikor a szülei meg­
öregszenek és halálukon vannak, ez az ember
annyira messze lakik, hogy nem jut haza idejé­
ben. A fogak közti hézagot és az ajakhasadékot
jin tényezők okozzák, de a tartós jang étrend
meghozza a kellő változást.
A kiálló fog jin jegy. Az ilyen emberek nehe­
zen tudnak egyensúlyt tartani táplálkozásukban.
Megértik ugyan a makrobiotika alapelveit, de
nehezen képesek alkalmazni őket, Akinek befelé
62
áll a fogsora (jang), annak más a problémája:
nehezen érti meg az alapelveket, de nagy intui-
tivitása miatt nem kerül különösebb fáradságá­
ba a makrobiotika gyakorlása. Az egyenes fogú
emberek többnyire következetesek és türelme­
sek. Manapság sok az olyan ember, akinek
egyenetlen a fogsora - kifelé és befelé álló fogai
is vannak. Ezt a kaotikus étkezési szokások, a túl
sok jint és túl sok jangot tartalmazó ételek mér­
téktelen fogyasztása okozza. Az ilyen fogú em­
berek problematikusak. Kedélyük is ugyanolyan
változó, mint a fogsoruk. Könnyen depresszióba
esnek vagy dühbe gurulnak.
A makrobiotika alkalmazása, főleg a rend­
szeres étkezés gondot jelent számukra. Sok időbe
telik, amíg megtalálják az egyensúlyt. A makrobi­
otika alkalmazása után a hézagok egyre kisebbé
válnak, a régi tömítések kiesnek. A pótlással várni
kell, hiszen a fogak a zsugorodás és változás álla­
potában vannak, és csak hat hónap múlva aján­
latos kezelni őket.

63
A fül
A fülek az embrionális spirál közepe táján helyez­
kednek el, így a szervezet mindhárom fő rend­
szerének (keringési, emésztő- és idegrendszer) a
fejlődését tükrözik. A keringési rendszer a külső
fülön, az idegrendszer a középfülön, az emésztő­
rendszer pedig a belső fülön jelenik meg.

A fül részei és a hozzájuk tartozó rendszerek

A kiugró középső szakasz jangnak, a bemé­

lyedő jinnek tekintendő. A fül formája és körvo­
nala megmutatja, hogy a vizsgált személy anyja
milyen ételeket fogyasztott a terhessége alatt.
Az elálló fülű emberek jin alkatúak és hát­
rányos helyzetben vannak, ugyanis hallósugaruk
65
kicsi, ami szűklátókörűséget fejleszthet ki bennük.
A fejhez simuló fülek, főleg ha nagyok, a ki­
egyensúlyozottabb emberekre jellemzőek, A rég­
múlt idők híres vezető személyiségeinek ilyen
fülük volt; a hang minden irányból a fülükbe ju­
tott és ítéletalkotásuk józanabb, körültekintőbb
lett. A kis fülek szűkebb látókörű személyre valla­
nak.
Ha valakinek mozog a füle, akkor túl sok álla­
ti eredetű ételt fogyaszt, (A rókának és a kutyá­
nak van ilyen füle.)
Sok öregembernek feltűnő, kissé elváló fül-
cimpája van. Az elváló fülcimpák azt jelzik, hogy
az illető több növényi és kevesebb állati eredetű
ételt fogyaszt, mint általában a többi ember.
Amint valaki több állati eredetű táplálékot kezd
fogyasztani, a füle feljebb kerül, fülcimpája pe­
dig eltűnik. Sokszor előfordul, hogy az évekig
makrobiotikus ételeken élő emberek fülformája
megváltozik: a fülcimpa megreped, kissé elválik,
de később begyógyul.

66
A haj és
szőrzet
A kemény tapintású haj azt jelenti, hogy az illető
étrendje nagyrészt zöldségekből és gabonafé­
lékből áll, a lágy tapintású haj pedig azt, hogy
nagyon sok állati eredetű ételt eszik. Az egyenes
hajú emberek több zöldséget és gabonafélét fo­
gyasztanak, illetve étrendjük jin- és jang-tartalma
között nagyjából egyensúly van. A göndör haj a
túl sok jang ételtől, illetve a jinfeleslegtől - akár
jin étel, akár kábítószer, illetve gyógyszer - alakul
ki. A száraz kinézetű haj a túl kevés, a nyirkos a túl
sok folyadék fogyasztásának a következménye.
A zsíros hajból arra következtethetünk, hogy az
illető túl sok állati eredetű ételt (főleg tejterméke­
ket) és túl sok cukrot fogyaszt.
Az erős haj a rendszeres zöldség- és gabona­
fogyasztás eredménye. A törékeny haj - amikor
a kitépett hajszál könnyen elszakítható - a meg­
romlott egészség jele.
A hajból a bélbolyhok állapotára is következ­
tethetünk. A kettő között tulajdonképpen fizikai
hasonlóság van, csak abban különböznek egy­
mástól, hogy a bélbolyhok közege folyadék, a
hajé pedig levegő. A kopaszodás azt jelzi, hogy
belső szerveink kezdenek gyengülni. Könnyű
megmondani, mely szervekről van szó, csak azt
kell megnézni, hol ritkább a hajzat, illetve hol
nincs haj a fejen.

67
 Ha például jin ételek mértéktelen fogyasztá­
sával rongáljuk tüdőnket, hajunk először a hom­
lokrészen kezd ritkulni. Okos táplálkozással azon­
ban újból kinőhet. Egyesek sok hajat veszítenek,
amikor rátérnek a makrobiotikus táplálkozásra,
de ez csak akkor van így, ha rossz minőségű a
haj; a jó haj később sűrűbb lesz.
A felnőttekhez képest jangnak számító cse­
csemők többnyire világos hajjal jönnek a világra,
amely annál sötétebbé (mindinkább janggá) vá­
lik, minél idősebbek (és egyre inkább jinek) lesz­
nek. Sok japán csecsemő barna hajjal születik,
amely később megfeketedik; öregkorban aztán,
az élet másik határán, hajuk fehér lesz (amely a
leginkább jin szín).
Ha egy nőnek bajusza nő, a nemzőszervei
kezdenek gyengülni, és nagy valószínűséggel
menstruációs problémái vannak. A férfiak sűrű
bajusza erős nemi szervekre utal, az erős borosta
viszont a túlzott fehérjefelvétel jele.
68
 Általában kétféle szőrzet van: az ezüstösen
csillogó és finom tapintású csecsemőszőrzet,
valamint a sötétebb és durvább felnőttszőrzet,
Ha egy felnőtt ember testén csecsemőszőrzetet
látunk, az illető túl sok tejet vagy tejterméket fo­
gyaszt. Az ilyen csecsemőszőrzet nem véletlen­
szerűen, hanem a meridiánok vonalában, vala­
mint a kötőszöveti és izompályák mentén nő a
testen. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy ide folyik ki a
szervek számára fölösleges fehérje. Ha például a
vesével van baj, a csecsemőszőrzet a vesetájé­
kon jelenik meg; a mellkason lévő csecsemőszőr­
zet a tüdők gyengeségére utal.
A túl sűrű testszőrzetet a mértéktelen fehérje-
fogyasztás okozza. A fehérje nemcsak közvetle­
nül, de közvetett úton is bekerülhet a szerve­
zetbe, ha olyan ételeket fogyasztunk túl nagy
mennyiségben, amelyek később fehérjévé ala­
kulnak át. Még ha sikerült is csökkentenünk a
fehérjefelvételt - különösen az állati fehérjék
fogyasztását -, ha a kelleténél több fehérjét ve­
szünk magunkhoz, megmarad a felesleges test-
szőrzet.

69
A bőr
A bőrszín
Beszélhetünk a testen látható sajátságos jegyek
(foltok, pontok, vonalak stb.) színéről és általá­
ban véve a bőr színéről. A jang színek (barna,
vörös stb.) többnyire a test említett sajátságos je­
gyein láthatók, a jin színek (sárga, zöld stb.) el-
mosódottabban jelennek meg a bőrön.
A bőrön előforduló színek mindegyike a test
valamely meghatározott állapotára utal. Környe­
zetünk színei közé tartozik a növények zöldje, az
ég kékje, a felhők fehérsége. Az egészséges em­
beri testen nincsenek ilyen színek, csupán ezek
kiegészítő színei. Ha például tejet iszunk, a felhők
színét öltjük magunkra; testünkön a természet szí­
nei kezdenek megjelenni. Kezdünk visszatérni a
természethez, oda, ahonnan származunk; közele­
dik a bomlás folyamata és az elmúlás.

A vörös
A vörös szín háromféleképpen jelentkezhet tes­
tünkön: bőrünk alapszíneként, foltokként és egy-
egy kiszélesedő hajszálér formájában. A vöröses
bőr jin állapotra utal: a szív túl van terhelve és a
hajszálerek a bőrfelszín felé tolulnak, A kezdeti
stádiumban a hajszálerek még elég rugalmasak
és csak általános elszíneződést okoznak a bőrön.
Végül azonban az artériák és a véredények el­
meszesednek és a hajszálerek emiatt a felszínre
jönnek. Ezt a túl sok jang, vagyis az állati eredetű
élelmiszer - köztük a hal - és a só okozza. Rózsa-
71
színes árnyalatot az ad a bőrnek, ha a vörös szín­
hez a tejfogyasztás következtében fehér is társul.
Bizonyos esetekben természetes, ha a vénák
megjelennek a felszínen. Ez történik például a
terhesség alatt, amikor a nők szervezete rendkí­
vül nagy igénybevételnek van kitéve. A testfel­
szín egyre inkább jin lesz, miközben a test közép­
pontja - a méh belsejében zajló folyamatok mi­
att - mindinkább jang jelleget ölt fel. A felületi
tágulás láthatóvá teszi az ereket. A terhesség
után a bőrnek meg kell tisztulnia. Ám ez a folya­
mat elmarad, ha a nő terhessége alatt jin étele­
ket fogyasztott; a bőrfelszínen ilyenkor a jin
tényezők kibocsátása következtében foltok je­
lennek meg.

Az alul vörös és duzzadt orr megnagyobbodott

szívre és túlterhelt keringési rendszerre utal
72
 Az arc elpirulása természetes jelenség. Azt
mutatja, hogy a keringés aktív. Szintén jó jelnek
tekinthető, ha valakinek rögtön piros lesz az ar­
ca, mihelyt szeszes italt iszik. Jó egészségi állapot­
ban vagyunk, ha már fél pohár sör után is ég az
arcunk és elvörösödünk. Komoly betegséget je­
lez, ha az alkoholtól sápadttá vagy zöldessé válik
a bőr.

Barna
A barna szín általában a máj és az epeholyag
megbetegedését jelzi. Lehet a bőr nagyobb fe­
lületén (például az ún. cserzett bőr), de megje­
lenhet foltok (szeplők) formájában is. Okozhatja
a fehér rizs fogyasztása vagy az élelmiszer-feldol­
gozás egyik gyakori adalékanyaga, a mononát-
rium-glutamát is. Ám a bőr - ellenkezőleg - a
túlzott sófogyasztás miatt is megbarnulhat. A két
eltérő folyamatot néha „cukorsérülésnek" vagy
„sósérülésnek" nevezik.
Ha az anya túl sok jin ételt fogyasztott terhes­
sége alatt, ez gyermekén „anyajegyek" formájá­
ban ütközik ki. Az anyajegy helye elárulja, mely
szervekre volt hatással és a terhesség mely sza­
kaszára volt jellemző a felesleg. Helyes táplálko­
zással az anyajegyek elhalványulhatnak ugyan,
de ritkán tűnnek el teljesen.

Sárga
A sárga szín a hasnyálmirigy, a máj és az epe­
hólyag rendellenes működésének jele. Ezt a je­
lenséget legjobban „sárgaságban" szenvedő
betegeken figyelhetjük meg, amikor az egész
test - még a szem is - besárgul. Ha az epe nem
73
tud normális módon a nyombél felé ürülni, akkor
az epefesték a vérbe szívódik és megfesti a bőrt
és a látható nyálkahártyákat, Az ilyen jang-feles-
leggel jellemzett állapotban korlátozni kell a túl
sok jangot tartalmazó ételek - só, hús stb. - fo­
gyasztását, és t ö b b zöldségfélét kell enni. Néha
makrobiotikus táplálkozás esetén is előfordul,
hogy a bőr színe sárga lesz, ha az illető túl sok sót
fogyaszt.
Az újszülöttek picik és jangok; a bőrük kissé
sárgás, színe normálisnak tekinthető. Az anyatej­
jel jint szívnak magukba, és a sárga szín fokozato­
san eltűnik. Csecsemőknél előfordul sárgaság. Ez
nem normális ugyan, de érthető, ha az anya ét­
rendjében túl sok volt az állati eredetű étel.

Zöld
A zöld szín ritkán válik láthatóvá, hacsak nem a
test leginkább jin részein, például a vénákon.
A természetben a növényvilágban találkozunk
zöld színnel, klorofill formájában. Az állatvilág szí­
ne a vörös, amely a hemoglobinban ölt testet.
Az ember lényege a vörös. Ha a bőrön zöld szín
jelenik m e g - az olyan nagyon jin helyeken kivé­
ve, mint a vénák -, akkor állati tulajdonságaink
kezdenek visszafejlődni, és visszatérünk a növényi
tulajdonságokhoz. A bőr zöldes árnyalata olyan
emberekre jellemző, akik rákban, a nyugati világ
legdegeneratívabb betegségében szenvednek.
A bőr kissé zöldes színe a rákbetegségre való haj­
lamot jelzi.
Ha az utcán járó-kelő embereket megfigyel­
jük, sokukon észrevehetjük ezt a kissé zöldes ár­
nyalatot. Főleg az arc oldalán jelentkezik, ami

74
tüdőrákra utal, vagy - a bélrák jeleként - a kéz­
háton, a hüvelykujj és a mutatóujj között. Ugyan­
csak gyakori a zöld szín a lábon, a gyomor
meridiánján. A „zöld az irigységtől" nagyon talá­
ló kifejezés. A rákos betegek között sok az inger­
lékeny, pesszimista, néha kapzsi ember. Akinek
ilyen a természete, valóban hajlamos a rákra.

Kék és lila
Ha a normálisan zöld vénák a finomított cukor,
hideg italok, üdítőitalok, fagylalt stb. fogyasztása
következtében mindinkább jinné kezdenek válni,
a zöld kékre vagy lilára változik. Ez nagyon baljós
előjel. A kék szín ritka, a lila azonban elég gyako­
ri, főleg az idősebbeknél. Sok negyven fölötti férfi
orra lesz vörös és dagadt, néha lila. A vörös színt
az erek tágulása okozza, -a lila viszont már a de­
generáció előrehaladottabb stádiumára utal. Az
orr lilás színe a szív jelentős megnagyobbodását
és magas vérnyomást jelez. Ha a szív nagyobbod­
ni kezd, a vér szivattyúzásához nagyobb nyomás,
azaz magasabb vérnyomás szükséges. A még
tovább nagyobbodó szív egyre többet veszít
erejéből; ez alacsony vérnyomáshoz vezet, és a
vénák lilának látszanak. A lila szín még a zöldnél
is veszélyesebb. A rákos betegek általában jó
ideig élhetnek. A lila bőrű ember azonban hiába
látszik aktívnak és egészségesnek, bármelyik pil­
lanatban eljöhet érte a halál,

Fekete
A fekete szín foltok vagy pontok, illetve kiterjedt,
általános elszíneződés formájában jelenhet meg

75
a testen. A fekete színt gyakran a vesebetegsé­
gekkel hozzák összefüggésbe. Az ok többnyire a
túl sok jin, főleg az erős gyógyszerek és-kábítósze-
rek, illetve a hideg jin ételek és italok fogyasz­
tása. Az ok jin, a szín jang. A fekete a halál színe.
A tuberkulózisos betegek nagyon sápadtak; mi­
nél közelebb kerülnek a halálhoz, bőrük színe an­
nál feketébb lesz.
Néha fekete foltokat, úgynevezett szépség­
jegyeket láthatunk a bőrön. Ezek leginkább az
akupunktúrás meridiánokon és az izmok vagy a
kötőszövetek találkozásánál fordulnak elő. Ha
megfigyeljük, melyik meridiánon helyezkednek
el, meg tudjuk mondani, melyik szervvel van baj.
A fekete foltok gyakran a magas láz után jelen­
nek meg, amikor a betegség már lezajlott.
Amikor megszülettünk, nem voltak szépségje­
gyeink, bőrünk sima volt A szépségjegyek tehát
akkor jelentek meg testünkön, amikor növeke­
désünk alatt betegek és lázasak voltunk. Ha hu­
zamosabb ideig okosan táplálkozunk, ezek a
jegyek elhalványulhatnak, de nem tűnnek el
egészen. A szemölcsök - amelyek színe inkább
barna és a túl sok evéstől, illetve a túl sok állati
fehérjétől jelennek meg testünkön - teljesen el­
tüntethetők, főleg, ha táplálkozásunkban kerül­
jük a mértéktelenséget.

Szürke
A bőr szürkés árnyalata az iparosodott országok­
ban gyakori, okosan táplálkozó embereknél
azonban ritkán fordul elő. A máj megnagyobbo­
dását és keménységét jelzi. A bőr érzéketlen és
színtelen. A szürke bőrű embereket könnyen fog-

76
ja el depresszió és düh. Bár hasonlít a feketéhez,
a szürke szín nem foltok formájában jelentkezik,
hanem általános bőrárnyalatként.

Sápadtság
A sápadtság a tüdők jin állapotára utal. Ez sem
foltok vagy pontok formájában jelenik meg, ha­
nem általános bőrszínként. Lehet, hogy az illető
asztmás vagy valami más légzőszervi problémá­
ja, esetleg allergiája van.

Áttetszőség
Az áttetsző, sápadt bőr tuberkulózisos betegeken
figyelhető meg, valamint olyan embereken, akik­
nek baktériumos bőrbetegségük, elsősorban lep­
rájuk van.

Fehér
A fehér, főleg tejszerű bőrárnyalat napjainkban
igen gyakori, a sok tejtermék fogyasztásától.
Megjelenhet foltok és alapszín formájában. A fe­
hér foltok előfordulása néha nagyon hasonlít a
szeplőkéhez, főként a láb alsó részén, az alkaron
és a hát felső részén vehetjük észre őket. Megje­
lenésüket ilyenkor is a tejtermékek, leginkább a
joghurt, a sajt és a túró fogyasztása okozza. Az
egészséges emberek bőrszíne egy kicsit mindig
fehéres, de ez a fehérség nem olyan, mint a tej­
termékek okozta fakóság. Az egészséges ember
bőre erős, feszes, sugárzó. Az egészséges bőrre a
japán nyelv az omoshiroi szót használja, amely­
nek egyik jelentése „érdekes". Az omo arcot

77
vagy felszínt, a shiori fehéret jelent. A japánok
már régen is úgy gondolták, hogy a fehér arcú
emberek egészségesek, boldogok és az életük
érdekes.

Egy általános észrevétel

A különböző emberfajták bőrének alapszíne eltér
egymástól, de a faji hovatartozástól függetlenül
minden beteg emberen ugyanazok a jellegzetes
színek fordulnak elő; kellő gyakorlattal könnyen
észrevesszük őket. A négereknél például a kézen,
az arcon és a szemen láthatjuk legtisztábban a
színeket.

A bőr állaga
Minden ember bőrének más és más az állaga:
lehet sima, durva, zsíros, száraz stb., és mindegyik
valamilyen állapotot tükröz.

Durva bőr
Nyugaton általában húsz-huszonöt éves koráig
mindenkinek sima a bőre. Ezután rohamosan
durvulni kezd (jin). Ezt az állapotot a túl sok állati
zsiradék okozza. A zsírdús étrend megkeményíti
a bőrt.

Zsíros bőr
Bőrünk nemcsak attól zsíros, hogy túl sok olajat
fogyasztunk, hanem attól is, hogy többet eszünk
a- kelleténél. Ha rendszeresen túlesszük magun­
kat, az ételfölösleg zsírokká alakul át és olaj for­
májában áthatol a bőrön.
78
Izzadás
Akinek túlságosan nedves a bőre, az sok vizet
vagy más italt iszik. Ezt akkor érezzük, ha kezet
fogunk valakivel. Az ilyen emberek könnyen
megizzadnak, lábuk és hónaljuk gyakran nedves.
Veséjük, néha szívük is túl van terhelve.

Az arc egyes részei megmutatják, hogy mely

szervekkel van baj. A rendellenes színek, a bőr
állagának megváltozása és a kiütések a kialaku­
lófélben lévő betegségek korai jelei

79
A kéz
Ha egészségesek vagyunk, a csuklónk elég ru­
galmas ahhoz, hogy fájdalom nélkül 135 fokos
szögben hátra tudjuk hajlítani. Ha csak 90 fokos
szögben és előrefelé hajlik, akkor meszesedett.

Az a normális, ha a csukló 135°-os szögben, fáj­

dalom nélkül hátrahajlítható

Szorítsuk ökölbe kezünket és nyomjuk össze

ujjainkat. Ha ujjaink között a szorítás nem hagyott
nyomot, akkor az artériák meszesek, a vesék pe­
dig duzzadtak.
Nyújtsuk ki ujjainkat, és nézzük meg, hogy
egyenesek-e vagy görbék. Akkor jó, ha egyene-
81
sek! Ha görbék, vizsgáljuk meg, melyik meridián
végződik vagy kezdődik azon az ujjon (lásd a
Meridiánok és pulzusok című fejezetet). Ha az uj­
jak a hüvelykujj felé görbülnek, akkor jang, ha
ellenkező irányban, akkor jin állapotról beszélünk.
Ezután nézzük meg az ujjak hosszúságát. Kö­
zépső ujjunk a leghosszabb. A mutatóujj és a
gyűrűsujj sokszor eltérő hosszúságú. Ha a beleket
reprezentáló mutatóujj hosszabb, mint a gyűrűs­
ujj, akkor a belek állapota jin. Ha a gyűrűsujj
hosszabb, akkor a „hármas melegítő" (anyag­
csere) jin. Jobb és bal kezünk nem mindig egy­
forma, ami azt jelzi, hogy testünk jobb vagy bal
oldalán baj van valamelyik szervünkkel.
Egyenesítsük ki szorosan összezárt ujjainkat és
nézzük meg, vannak-e hézagok közöttük. Ha
igen, akkor jin természetünk van, tehát gondol­
kodásunk kissé gyakorlatiatlan; a pénz „kicsúszik
az ujjaink közül". Az ujjaknak szorosan kell záród­
niuk (de nem jó, ha dagadtak). A dagadt ujjak
magas vérnyomást jelentenek.
Az ujjhegyek testünk legfelső részét - az
agyat -, az ujjhegy alatti rész pedig a nemi szer­
veket reprezentálja. A vörös, lila, fájós ujjak és a
repedezett, törött vagy gyenge körmök azt jelzik,
hogy gondolkodóképességünk gyenge, és a sze­
xuális energia termelődése nem jó. A felső ujj­
perc kígyófejszerű megnagyobbodása erős jang
alkatra utal. Az illető tehát jang volt, amikor
megszületett, de túlságosan sok jin ételt fogyasz­
tott, amitől a periférián lévő részek - az ujjak, a
lábujjak és az orr - megnagyobbodtak. Akinek
ilyen az ujja vége, nehezen jön ki másokkal. Bár
finom a lelke, durva kifejezésmódjával ellenszen­
vet kelt másokban.

82
 Vizsgáljuk meg, kemények, dagadtak vagy
gyulladtak-e a kéz ízületei. Az ízületi gyulladás
fájdalommal jár, az egész kéz megdagad vagy
érzékennyé válik a nyomásra. Nőknél gyakrab­
ban előfordul, hogy megdagad a kezük, Férfinál
a kéz megdagadása azt jelenti, hogy általában
túl sokat eszik vagy túl sokat iszik, Veséje és szíve
kezd megnagyobbodni és gyengülni,

A kézvonalak

Ha két hüvelykujjunkat összeérintjük, a tenyerün­

ket pedig kifelé fordítjuk, kezünk egésze látható­
vá válik. A kéz vonalai spirált alkotnak,

A kézvonalak spirális szerkezete

83
 Céljainknak az is megfelel, ha csak négy fő­
vonalat vizsgálunk meg a kézen, amelyeket
Nyugaton általában szívvonalnak, fejvonalnak,
életvonalnak és sorsvonalnak neveznek.

A kéz négy fővonala és fiziológiai megfelelői

Ezeket a vonalakat úgy kell tekinteni, mint a

nekik megfelelő szervek jelképeit. Az ún. életvo­
nal az emésztő- és légzőrendszert reprezentálja.
Ez a vonal, vagyis a kéz spiráljának első köre, a
hüvelykujj töve mentén húzódik és körbeveszi a
beleknek megfelelő területet - a hüvelykujj alatti
húsos párnát. Ha ez a rész kemény és fáj, akkor
bélproblémákra kell gondolni. Az életvonal tulaj­
donképpen egy logaritmikus beosztású skála,
amelynek fokai az illető éveinek számát jelentik,
mint azt az ábra is mutatja.

84
Az életvonal számhelyei az életkort jelzik

Az életvonal első fele körülbelül 20 évnek fe­

lel meg. Az elágazási pontig (ha van ilyen) terje­
dő rész az illető negyvenhárom-negyvenöt éves
koráig szól, és így tovább. Ideális esetben az
életvonal tisztán látható, hosszú, egészen a te­
nyér aljáig elér. Ha megkettőződik, akkor a tudat
is meghasad; a megkettőződés helyének megfe­
lelő életkorban az embernek szociális és lelki ne­
hézségei adódnak. Ha a vonal töredezett, nem
látható tisztán, akkor gyenge az emésztő- és a
légzőrendszer, és az illető bármelyik pillanatban
megbetegedhet. Ha a vonal megszakad, ve­
szélyre, súlyos betegségre vagy halálra lehet szá­
mítani. Helyes táplálkozással változtathatunk a
vonalakon; a megszakadt vonal összeforrhat,
85
 Az intellektus vonala, más szóval a fejvonal
az idegrendszer megfelelője. Ennek szintén hatá­
rozottnak és tisztán láthatónak kell lennie. Ha va­
laki idegrendszerében a jin van túlsúlyban és
inkább intellektuális alkat, akkor a vonal többnyi­
re lefelé mutat és hosszú. Jang idegrendszer ese­
tén a vonal rövidebb, egyenes és keresztben
vagy kissé felfelé fut a tenyerén, Akinek ilyen a
fejvonala, az inkább aktív, gyakorlatias, semmint
művészi hajlamú, romantikus ember.
Az érzelem vonala a keringési és kiválasztási
rendszernek felel meg, amelyek magukban fog­
lalják a szívet, a veséket és a hólyagot. A muta-
tóujjig elérő hosszú vonal a jin jele. Jobb, ha a
vonal a mutatóujj alatti dombig húzódik. Egye­
seknek egy másik vonaluk is van, a szerelemvo­
nal, amely az érzelem vonala fölött halad vagy
keresztezi azt. Ez érzelmes, költői lélekre vall.
Sorsvonala csak kevés embernek van. Ez a
vonal függőlegesen fut felfelé a tenyér köze­
péig. Azt mutatja, hogy az illető erős alkat, és az
édesanyja dolgos asszony volt.

A körmök

Ha a körmök a kinyújtott ujjakon (általában a

mutatóujjon és a középső ujjon) elfehérednek, az
illető vérszegénységben szenved. A fehér foltok
azt jelzik, hogy túl sok cukrot vagy gyümölcsöt
fogyaszt. Mivel a körmök állandóan nőnek, meg­
látszik rajtuk, mit ettünk. A köröm tövéhez legkö­
zelebb eső részről a pár héttel azelőtti, a középső
részről a három-négy hónappal azelőtti, a köröm
hegyéről pedig a fél évvel korábbi étkezési szo­
kásaink olvashatók le. A növekedés üteme ter-
86
mészetesen minden embernél más és más. Idő­
sebb korban körülbelül kilenc hónap kell a kör­
mök teljes kicserélődéséhez.
Fiataloknál jó jel, ha körmük tövénél ott lát­
ható a félhold. A félhold jin, és a fejlődésben le­
vő szervezetnek szüksége van jinre. Érett korban
a félhold nagysága fokozatosan csökken, míg­
nem harmincöt éves kor után lassanként eltűnik,
mindössze egy alig látható nyomot hagyva ma­
ga után.
A hosszúkás körmök a jin alkatú, a rövid,
szögletes körmök a jang alkatú emberekre jel­
lemzők. Az erős kábítószeresek körmei eldurvul­
nak, végük töredezetté válik. Ez szexuális prob­
lémákra és zavarodott gondolkodásmódra utal.
(Akik sok kábítószert fogyasztanak, azoknál a hü­
velykujj és a mutatóujj közötti terület lila lesz, ami
a bélműködés gyengülését jelzi.)

Általános észrevétel

A rövid ujjú, széles kezű emberek inkább jangok,

aktívak. A hosszú ujjú, keskeny kéz inkább jin sze­
mélyiségre, intellektuális vagy művészi beállított­
ságra utal. A kézfogás erőssége az egyén vitali­
tását jelzi.

87
A tapintás
A meridiánok és a pulzusok
A meridiánok

A Ki- vagy Ch'i-energia - amelyet pranának, az

élet energiájának is neveznek - tizennégy csator­
nán vagy meridiánon (fővezetéken) keresztül
áramlik az emberi testben. Közülük tíz meridián
bizonyos szervek vagy szervműködések - hólyag,
epehólyag, szív, vese, tüdő, vastagbél, máj, gyo­
mor, vékonybél és lép/hasnyálmirigy - megfele­
lője. Négy meridián - a kormányzóvezeték, a
befogadóvezeték, a szívburok és a hármas mele­
gítő - a szervezet általánosabb funkcióinak felel
meg (lásd bővebben az Irodalomban megadott
könyvekben). A fő meridiánok az ábrán láthatók.

A meridiánokat ismerni kell a diagnózishoz.

Az anyajegyek, foltok, szemölcsök és elszínező­
dések például a meridiánok mentén jelennek
90
meg és a megfelelő szervek problémájára utal­
nak. Könnyen megtudhatjuk, mely szervekkel van
baj, ha nyomást alkalmazunk a meridiánok vo­
nalában elhelyezkedő fő pontokra. Ha az illető
valamelyik pont megnyomásakor erős fájdalmat
érez, az adott pontnak megfelelő szerv gyenge
(lásd az ábrán).

A meridiánon levő pontokon kívül a dagadt,

kemény, elszíneződött vagy túl sok szőrrel borított
területeket is megvizsgálhatjuk. E területek néme­
lyike a meridiánokon van, míg más területek a
szervek fölött helyezkednek el. Az ábrákon több
ilyen területet is láthatunk a test elülső és hátulsó
részén.
91
92
93
A pulzusok

A nyugati orvostudomány csak egy pulzust ismer

el. A keleti orvoslásban mindegyik csuklón há­
rom-három pulzust néznek, gyenge érintés vagy
erősebb nyomás alkalmazásával. A pulzusok és a
nekik megfelelő szervek:

Jobb kéz 1. Mélyen: tüdő,

Felületen: vastagbél.
2. Mélyen: lép/hasnyálmirigy.
Felületen: gyomor.
3. Mélyen: szívburok,
Felületen: hármas melegítő.

Balkéz 1. Mélyen: szív,

Felületen: vékonybél.
2. Mélyen: máj,
Felületen: epehólyag.
3. Mélyen: vese,
Felületen: hólyag.

94
 A felületi pulzust finom érintéssel, a mély pul­
zust mélyebb, erőteljesebb és egyenletes nyo­
más alkalmazásával nézik, de úgy, hogy ne
okozzon fájdalmat, Kis gyakorlással könnyen
megtalálhatjuk a pulzusokat, A pulzusok pontos
vonala egyénenként változik; mindenkinél meg
kell keresnünk, hol helyezkednek el.
A felületi pulzusok a jin szerveknek (hólyag,
epehólyag, vastagbél, vékonybél, gyomor, hár­
mas melegítő), a mély pulzusok a jang szervek­
nek (szívburok, szív, vese, máj, tüdő, lép/hasnyál­
mirigy) felelnek meg.

A kezek helyzete a pulzus kitapintásakor

95
 Az egyik kezünkkel fogjuk meg finoman a
vizsgált személy kezét. A pulzusokat a másik ke­
zünk mutató-, középső és gyűrűsujjával tapintsuk
ki. Ha a csukló legalsó redőjétől indulunk, akkor
mindegyik ujjunk a megfelelő helyre kerül. Leg­
jobb, ha behunyjuk szemünket és csendben va­
gyunk. A pulzusok kitapintását gyakoroljuk saját
magunkon! Lehet, hogy úgy érezzük, mintha
egy-két mély pulzus hiányozna. Ha négy vagy öt
pulzus hiányzik, az illető állapota kritikus.
Én magam ritkán nézek pulzust, de ha nézek,
akkor mindig valamelyik kettő között érzem az
érverést, ami az egyes pulzusoknak megfelelő
ellentétes, de egymást kiegészítő szervek kap­
csolatára utal. A vese (erősebb nyomás) és a hó­
lyag (finom kitapintás) közötti rész például a
vesehólyag-rendszer állapotát mutatja. Bár ez
nem tartozik a hagyományos módszerekhez, én
igen hasznosnak találom.
A torok táján kitapintható pulzusból az illető
egész szellemi és testi állapotára következtethe­
tünk. A lassú, egyenletes, nyugodt pulzus higgadt
emberre vall, a szapora és egyenletlen pulzus az
elme zavarainak jele.

96
A hang
A hallás
A hallással végzett vizsgálat kifinomultabb érzé­
ket igényel mint a szemrevételezés vagy a ta­
pintás.
Az egyik fülére mindenki j o b b a n hall, mint a
másikra. Azzal a fülünkkel hallunk j o b b a n , ame­
lyik közelebb van a növő haj által alkotott spirál
középpontjához. A hallás a spirál tengelyével
párhuzamos szektoron keresztül a legélesebb. Az
e m b e r e k a spirál elhelyezkedésétől f ü g g ő e n
vagy az egyik, vagy a másik oldalra szokták bil­
lenteni a fejüket. Ha a spirál a fej j o b b oldalán
van, akkor az illető anyja, ha a bal oldalán, ak­
kor az apja volt erősebb felépítésű.

97
A hang minősége
A belső szervek állapotára következtethetünk a
beszédhangból is. A hang magasságát a tüdő, a
beszéd sebességét és ritmusát pedig a szív sza­
bályozza. Ha nagyon odafigyelünk és öszehason-
lítjuk, ki hogyan beszél, a hang más tulajdonsá­
gait is megállapíthatjuk. Figyeljünk az ellenté­
tekre: magas-mély, gyors-lassú, hangos-halk,
éles-monoton, száraz-nedves, tisztán érthető- fá­
tyolos, átható-nem átható, feszült-könnyed, sza­
bályos-szabálytalan (dadogás). Közülük néhá­
nyat az alábbiakban bővebben megtárgyalunk,
ami pedig kimarad, azt próbáljuk magunk ele­
mezni.

Magas-mély: A magas hangot a nagyon rövid

hangszalagok és a kisebb gégefő okozza. Felnőtt­
korban a férfiak ádámcsutkája kitágul, elődom­
borodik, és addigi magas hangjuk mélyre vál­
tozik. Mivel a nők ádámcsutkája kisebb, a hang­
juk is magasabb. A sós ételek és a finomított
szénhidrátok magasabbá, a víz, a tejtermékek,
az olaj és a zsír pedig mélyebbé teszik a hangot.

Gyors-lassú: A gyors beszéd a jang túlsúlyára

utal. A jin emberek, főleg a betegek, lassan be­
szélnek, A legtöbb elmebeteg beszéde lassú, bár
némelyik jang típusú elmebetegségre - például
a hisztériára - a gyors beszéd a jellemző.

Hangos-halk: Ha a hangnak nincs ereje (tehát

ha valahonnan a test mélyéről jön), akkor rossz a
bélműködés. Néhány embernek nagyon gyenge
a hangja, nehezen tud fennhangon beszélni
vagy olvasni, Ugyanúgy, mint a nehéz levegővé­
tel - ami a rossz tüdő és a rossz bélműködés kö-
98
vetkezménye -, ez a tulajdonság is gyakran a
túlzottan jin autonóm (vegetatív) idegrendszerre
utal.

Száraz-nedves: A nedvesnek tűnő hang azt jelzi,

hogy a testben túl sok a folyadék; a tüdők vize­
sek, a vesék túl vannak terhelve. Az izzadás, a
dagadt lábak, a szexuális képesség csökkenése,
a megnagyobbodott szív, a hideg vér, a kitágult
hajszálerek és a hajhullás mind olyan állapot,
amely a nedves hanggal járhat együtt.

Tisztán érthető-fátyolos: A hang fátyolosságát a

torokban lerakódó nyálka okozza.

99
A kézírás
Ha az emberek állapotát kézírásukból kívánjuk
megítélni, akkor hivatalos leveleik helyett inkább
a magánleveleiket kell megnéznünk. Mindenek­
előtt az általános jellemzőket figyeljük meg: jó-e
ránézni vagy nem? Jól olvasható-e? Ezután jön­
nek a részletek: jobbra vagy balra dőlnek-e a
betűk, vagy egyenesen állnak? Szabályosak-e a
betűközök? Egyenletes-e a betűmagasság?
Emelkednek vagy süllyednek a sorok?
Az ábrán két kézírásmintát látunk. Melyik kö­
zülük a jin és melyik a jang?

Az első példában a jobbra vagy előre dőlő

betűk a jin túlsúlyát mutatják; a másodikban a
hátrafelé dőlő betűk inkább jang emberre valla­
nak. Ha a kézírásban a betűk függőlegesen áll-
101
nak, akkor a jin és a jang között nagyobb az
egyensúly. A gyerekek nehezen tudnak előre dő­
lő betűkkel írni - ők inkább jangok. A nők kézírása
azonban többnyire előrefelé dől.
Az emelkedő sorok jinre, a süllyedő sorok
jangra utalnak. A függőleges tollvonások a jin, a
vízszintesek a jang jelei. Az angolban a jin voná­
sok vannak túlsúlyban; a jang vonásokat főleg a
betűk összekötésére használják. A kettő között
vannak a körök, amelyek formájuktól függően le­
hetnek jinek vagy jangok.

A jin emberek a légzésükkel, a jangok inkább

a szívverésükkel koordinálják írásuk ütemét. (Álta­
lánosságban elmondható, hogy a beszéd a lég­
zéssel, az írás a szívveréssel van összhangban, de
a jin emberek hajlanak arra, hogy írásukat légzé­
sük ritmusa szabja meg.)

A kimondott szó jinebb az írott szónál. A jang

ember jobban szeret beszélni, a jin jobban szeret
írni, A jin ember gátlásos, ha sok ember előtt kell
beszélnie: szívesebben önti írásba gondolatait.
Nagyon kevés az olyan ember, aki mindkettőre
képes; legtöbbjük vagy ezt, vagy azt kedveli job-
102
ban. A múlt nagy személyiségei közül Jézus pél­
dául jang volt, tehát nem írt semmit, Konfucius
pedig jin volt, ezért rengeteget írt.
Ha leülünk írni, először tudatunk (jin) és írási
szándékunk (jang) jön elő. Ezek kiegészítik egy­
mást, elől és hátul találhatók. Ezután értelmünk
és céltudatosságunk kezd működni - vigyázunk,
hogy ne ejtsünk helyesírási hibát, érthetőségre
törekszünk stb. Harmadikként érzelmeink - óha­
junk, hogy szépen írjunk, művészien fejezzük ki
magunkat - és érzelmességünk lép be. Majd ér­
zékelési vágyunk következik, és szeretnénk meg­
változtatni, amit addig írtunk. Végül szeretnénk
befejezni, teljesíteni a feladatot, ahogyan termé­
szetünkre jellemző.
ítélőképességünk ezen összetevői óriási se­
bességgel követik egymást minden egyes szónál,
mondatnál, bekezdésnél és fejezetnél. Hogy
mely szervek vannak hatással ítélőképességünk
fenti összetevőire, azt a következőkben mu­
tatjuk be:

103
 Egyetlen szó vagy egyetlen mondat leírása­
kor is ugyanez a sorrend, Az elején szabályos, a
vége felé pedig egyenetlenségeket mutató kéz­
írásos levél azt jelzi, hogy az illető beleinek és au­
tonóm (vegetatív) idegrendszerének rossz az
állapota, miközben agya, szíve és tüdeje kielégí­
tően működik, Ezzel a módszerrel megtudhatjuk,
hogy akik írnak nekünk, milyen állapotban van­
nak; gyakorlatiasak, romantikusak, mogorvák
vagy melegszívű emberek-e, de sok más egye­
bet is megtudhatunk jellemükről és egészségi ál­
lapotukról.

104
A szokások
Minden embernek megvan a maga sajátságos,
jellemző kifejezésmódja, ami egyben belső álla­
potát is tükrözi. Például bizonyos megszokott kéz­
mozdulatokat használ, miközben beszél. Ezek
olyan jelzések vagy üzenetek, amelyeket jól fel­
használhatunk egy-egy ember lelki, fizikai és szel­
lemi állapotának diagnosztizálásakor.
Sok szokás tulajdonképpen nem más, mint a
szervezet önvédelmi reakciója. Testünk kívül lévő
részei összehúzódnak, kitágulnak, meghajlanak
vagy megcsavarodnak, hogy alkalmazkodjanak
a belül támadt zavarokhoz, és megpróbálják el­
lensúlyozni őket. Amikor például a tüdők rosszul
működnek, a vállak előreesnek, hogy védjék
őket. Az emberek időnként keresztbe teszik a kar­
jukat - mint az embrió a méhben -, hogy ezzel
jang külsőt vegyenek fel. Ezt azért teszik, mert be­
lül jinek és gyengék, Ha tüdőnk tele van váladék­
kal, a mellünkön keresztbe font karral nagyobb
biztonságban, védettebbnek érezzük magunkat.
A keresztbe vetett lábak szintén magukért be­
szélnek; a belek súlya az egyik oldalról áthelyező- „
dik a másik oldalra.
Nincs két egyforma ember; mindannyiunk­
nak vannak gyenge és erős oldalai. Van, aki
vonzódik a művészetekhez, van, aki nem. Lehet,
hogy nagyon szeretnénk valamilyen hangszeren
játszani, de ha ujjaink merevek, a zenehallgatás­
sal is megelégszünk. A kis szemű emberek inkább
a jang művészeti ágakat, például a lakberende-

105
zést élvezik jobban, amely több fizikai alkotóte­
vékenységet igényel, mint például az írás.
Aki jangnak születik és rátér a jin ételek fo­
gyasztására, abból nagy valószínűséggel lehet
lelki vezető, művész stb. Aki viszont jinnek születik
és jang ételeket szeret, aktívabb lesz, és inkább
politikus, üzletember, ügyvéd stb. válik belőle. Al­
katunkról és állapotunkról sok mindent elárul,
hogy milyen munkát választunk magunknak.
Ugyanez mondható el barátaink, szeretteink, há­
zastársunk megválasztásáról is. Két férfi megy el
egy nő mellett. Az egyik rá sem tekint, míg a má­
sik azonnal beleszeret. Mindnyájan a polaritáson
keresztül próbálunk egyensúlyt teremteni.

106
Étkezési
tanácsok
Arányok

A kezdetek kezdetén Földünk elemekből és egy­

szerű vegyületekből - hidrogénből, oxigénből,
nitrogénből, szén-dioxidból, vízből - állt, amelyek­
ből kialakult az élet. Létrejöttek a fehérjemoleku­
lák és egyszerű sejtekké álltak össze. Kialakult a
fejlődés két fő vonala: a jin és a jang, vagyis a
növényvilág és az állatvilág. Hogy minként jött
létre egyszerre és egymást kiegészítve e két ág,
az ábrán is láthatjuk.
 Az emberiség e 3,2 milliárd éves evolúciós
folyamat végén alakult ki, és túlélését a földön
talált gabonaszemek biztosították, amelyek
ugyanazon az éghajlaton teremtek, ahol élt.
Az evolúciós folyamat egyes szakaszai között
logaritmikus kapcsolat van. Hogy megkapjuk, mi­
korra estek az egyes fejlődési periódusok, a 3,2
milliárd évet el kell osztani kettővel, azután me­
gint kettővel és így tovább.

Az első skála az evolúciós szakaszokat mutat­

ja, a második pedig a helyes étrendben szereplő
ételféleségek arányait, amelyek kiegészítik az
időbeli arányokat. Más szóval: étrendünk fele
gabonaszemekből, babból és magvakból, tehát
a legkésőbb kialakult ételféleségekből kell hogy
álljon, a maradék fele szárazföldi növényekből,
az azután megmaradó rész fele pedig tengeri
növényekből, amelyekbe a leves is beletartozik,
mint az ősi tenger mása, amelyből kialakultunk,
A logaritmikus sorozat osztója változtatható,
az elv azonban ugyanaz marad. Mindenekelőtt
a főétel arányát kell meghatározni; ezt logarit­
mikusan követi a második legfontosabb étel.
íme, két példa:
108
Ételarányok. Figyeljük meg, hogy a legfontosabb
étel arányának megváltozása miképpen változ­
tatja meg az egész étrendet!

Ha a legfőbb ételféleség 50%-ot tesz ki, ak­

kor a m a r a d é k 50%-a lesz a második legfon­
t o s a b b é t e l k a t e g ó r i a , és így t o v á b b . Ha a
legfontosabb étel aránya 70%, akkor a második
legfontosabb kategória a maradék (30%) 70%-a
lesz (70% x 30% = 21%), és így t o v á b b . A jin túlsú­
lya miatt kialakuló állapottól szenvedő emberek­
nek t ö b b j a n g r a v a n szükségük. Ehhez a
legfontosabb étel (a gabonafélék) arányát kell
növelni, ami viszont csökkenti az étrenden belüli
e g y é b a r á n y o k a t . Ha egy e m b e r túlságosan
j a n g , akkor az ellenkezője igaz: csökkenteni kell
a gabonaféleségek arányát, ami a többi étel
arányát növeli. Ha étkezési tanácsokkal látunk el
valakit, mindig a g a b o n a m a g v a k arányának
megállapításával kezdjük, és ennek alapján ha­
tározzuk m e g a többi arányt.

Az evés sorrendje

Nagyon fontos, hogy alaposan, jól rágjuk meg az

ételt; ez segíti az emésztést, különösen a magva­
két, a m e l y e k e t gyomrunk helyett szinte teljes
egészében a szánkban emésztünk meg. Van egy
109
mondás, amely így szól: „A folyadékot rágd, a
szilárd táplálékot idd." Az állkapocs fel-le mozga­
tása azonban önmagában nem elég. Használjuk
őrlőfogainkat mozgassuk őket körkörösen és csi­
gavonalban rágás közben.
Lefekvés előtt nem tanácsos enni. Ha az
evés és a lefekvés között nem telik el legalább
három-négy óra, alvás közben az étel megüli
gyomrunkat és beleinket, és nem emésztődik
meg rendesen.
Legjobb, ha jang ételekkel kezdjük és jin éte­
lekkel fejezzük be az étkezést. A legfontosabb
étel a gabona, tehát az egész étkezés alatt fo­
lyamatosan fogyasszunk belőle. A leves után kö­
vetkezzenek a zöldségfélék, és ha gyümölcs is
van, akkor jó azzal befejezni. A főételben a jin és
a jang egyensúlyban van egymással, de a fő-
fogások közötti ételek jin és jang keverékei. Sok­
fajta zöldség létezik, de még ha össze is főzzük
őket, mindig a jang zöldségekkel (gyökerek stb.)
kell kezdeni, majd azokkal kell folytatni, amelyek­
ben a jin van túlsúlyban (leveles zöldségek stb.),
és ezeket a gabonafélékkel váltogatva kell fo­
gyasztani (lásd az Étrend és diagnózis című részt).
Mivel a saláta jin, ajánlatos az étkezés vége felé
megenni, nem pedig az elején. A sós leveseket
fogyasszuk elsőnek (a só serkenti az emésztést),
az édes leveseket viszont jó a végére hagy­
ni. A jang babokat, például az aduki babot, a
gabonákkal együtt lehet fogyasztani, az egész
étkezés idejére elosztva; a jin babokat, például a
szójababot vagy limababot a végén együk. Ha
a főétel előtt jin ételeket fogyasztunk, étvágyunk
csökken, és az étel nem fog jól „ülni" a gyom­
runkban. Ha nem tartjuk be a sorrendet, még a
jó ételek sem hatnak majd megfelelően.
110
A só

Mivel a só j a n g , a t ö b b jangot tartalmazó ét­

rendben t ö b b a só, a t ö b b jint tartalmazó ét­
rendben p e d i g kevesebb.
A makrobiotikusan étkező emberek sokszor
szükségtelenül félnek a sótól. Nem szeretnének
jangok lenni. Az élet folyamatos tágulással jár, és
a halál, a túlságosan jinné válás felé h a l a d .
Ugyanez az életfolyamat betegséget és bomlást
is létrehoz. Ha túl gyorsan tágulunk és túl gyorsan
alakulunk jinné, romboljuk magunkat. Manapság
az emberek szeretik a túl sok jint, rengeteg cuk­
rot, Coca-Colát, fagylaltot stb. fogyasztanak, és
ezzel rombolják magukat. A hosszú élet titka,
hogy minél inkább j a n g g á váljunk - lassuljon
bennünk a bomlás -, és életünk irányításában
mértékletesek legyünk. Ne akarjunk lusták, ké­
nyelmesek lenni. Még ha nehezünkre esik is a sót
fogyasztani, próbáljunk élni vele, hogy lelassítsuk
az élet előrehaladtát.
Manapság sok fiatal szed kábítószert, amely
gyengíti az autonóm idegrendszert. Ezek a fiata­
lok elveszítik természetes ítélőképességüket, nem
tudnak uralkodni magukon. Nekik kevés sóra van
szükségük, amelynek mennyiségét fokozatosan
kell növelni. Évekkel ezelőtt a makrobiotikusan ét­
kező emberek sok sót fogyasztottak, és nem ha­
tott rájuk károsan.
Ma a makrobiotikus életmódot kezdő embe­
rek gyengébbek, tehát sokkal óvatosabbnak kell
lenniük; nem tudnak olyan gyorsan megváltozni.
Bámulatos, mekkora változás történt az elmúlt
hat-hét évben! Miután a helyes táplálkozással el­
értük a jang állapotot, már kísérletezhetünk is az

111
ételekkel - aszerint, hogy inkább jinné vagy in­
kább janggá kívánunk-e válni,
(Szükséges kihangsúlyoznunk, hogy a mo­
dern orvostudomány a sófogyasztással kapcso­
latban a szerzővel teljes mértékben ellenkező
felfogású. A lektor?)

Állati eredetű ételek

Ha állati eredetű ételekre vágyunk, okosabban

tesszük, ha olyanokat választunk, amelyek az
evolúciós skálán minél távolabb helyezkednek el
tőlünk. A makrobiotikus szakácsművészet minden
állati eredetű étel közül a halat kedveli a legin­
kább. Annak ellenére, hogy az állatvilág inkább
jang, mint a növényvilág, a hal nem feltétlenül
jang. A hal - fajtájától és az elkészítés módjától
függően - lehet jin is, vagy lehetnek benne jin
elemek. A kicsi, szárított halak, amelyekben meg­
van a gerinc (a japán iriko), jangok. Előfordulhat
azonban, hogy az éttermekben gyakran felszol­
gált fehér húsú hal egészen jin. A hal jó fehérje­
forrás. A fehérje jin. Ezért a hal elkészítéséhez sót
vagy tamarit (szójaszószt) szoktak használni. In­
kább a sós haltól leszünk janggá, mint magától a
haltól. Az a lényeg, hogy az állati eredetű ételek
egyaránt jin és jang tulajdonságokkal rendelkez­
zenek, ezért óvatosan kell bánnunk velük!

112
A tanács­
adásról
A tanácsadás nemcsak azt jelenti, hogy elmond­
juk az illetőnek, milyen kezelést kell alkalmazni a
betegségére. Fel kell tárni előtte állapotának fizi­
ológiai, lelki vagy pszichológiai, sőt spirituális oka­
it is. Ha a tünetekkel kezdjük és azokkal is fejezzük
be, akkor „profik", specialisták vagyunk. Próbál­
juk meg emlékeztetni az embereket végtelen ál­
mukra, és értessük meg velük, hogy az élet nem
tart örökké. A tünetek gyógyíthatók és elmulaszt­
hatók, és az embereknek végül meg kell érte­
niük, hogy ők maguk tehetnek nyomorúságukról.
Ha erre képtelenek, újra és újra visszaesnek és
megbetegszenek. Beteg emberek kezelésekor
próbáljuk rádöbbenteni őket arra a tényre, hogy
az ember a természettől fogva szabad és ön­
magát irányítja. Ez elég nehéz lesz, de nem lehe­
tetlen. A tünetek megszüntetésére persze alkal­
mazhatunk speciális gyógymódokat és helyi ke­
zeléseket is, de a célunk nem ez kell hogy le­
gyen. Ne korlátozzuk magunkat,
Tanácsadáskor az a legnehezebb dolog,
hogy a probléma okait hatásosan tárjuk fel. Ha
az illető nem követi tanácsainkat, erőfeszítéseink
hiábavalók lesznek. Csak akkor tudunk valakivel
úgy kommunikálni, hogy megértsen bennünket,
ha képesek vagyunk az illetőt teljes egészében
- testi, lelki és szellemi egységében - látni.

113
 Ha a páciensünk önző ember és csak a ma­
ga hasznát nézi akkor jobb, ha specialistához
küldjük, mert nálunk nem jó helyen jár. Sok az
önző ember, aki mindent magának szeretne
megkaparintani. Az ilyeneket épp ez a beállított­
ság teszi beteggé. Ha nem tudjuk őket megvál­
toztatni, sohasem lesznek egészségesek és bol­
dogok.
A tüneteket könnyű kiküszöbölni, de az em­
bereket megváltoztatni már nehéz. Pár száz be­
teg megvizsgálása után már lényegében komoly
tapasztalatok birtokában tudjuk a tüneteket ér­
tékelni és felhasználni. Ahhoz azonban, hogy az
embereket a szabadság felé fordítsuk, sok ezer
emberrel kell foglalkoznunk, és ez már egy em-
beröltőnyi gyakorlást igényel - talán még többet
is; nem tudom. Diagnosztikai tanácsaink célja el­
sősorban a nevelés, ezen belül a beteg ember
életfelfogásának, testi, lelki és szellemi állapotá­
nak a javítása. Annak idején Jézus és Mózes is ezt
a gyógymódot alkalmazta, de a világ sok millió
orvosa közül ma már nagyon kevesen.
Nincs is megfelelő szó, amely igazán kife­
jezné az ilyen gyógymódot alkalmazó orvos lé­
nyegét. Amikor először találkoztam George
Ohsawával, szerettem volna bemutatni őt né­
hány professzornak a tokiói egyetemen, ahol
posztgraduális tanulmányaimat folytattam. Szük­
ségem volt néhány adatára, és a foglalkozásáról
is kérdezgettem. Nem tudott mit mondani. Több
volt, mint egy orvos vagy táplálkozástudós - va­
lami filozófusféle, de nem a szó tudományos ér­
telmében. George nevetett rajtam, de engem is
mindig nevetés fog el, ha a foglalkozásomról kell
írnom. Ez ugyanis tulajdonképpen életmód. Sok
hallgató szeretne keleti orvoslást tanulni. Azt
114
mondják magukról, hogy akupunktúrás orvosok
vagy makrobiotikusok; de ha j o b b a n belegon­
dolunk, rá kell jönnünk: az embernek nincsenek
korlátai. Ha ismerjük a Világegyetem Rendjét,
nincsenek határaink.
Tanácsadás közben észre fogjuk venni, hogy
kétfajta ember létezik: 1. azok, akik csak közelre
látnak, és akiket csak a részletek érdekelnek, az
egészet pedig semmibe veszik; 2. azok, akik a
nagy egészet látják, és nem törődnek a részle­
tekkel. Az emberek e két típusának ellenkező­
k é p p e n kell t a n á c s o k a t adni. Az első típusba
tartozó embereknek azt kell elmondanunk, hogy
például a d a g a n a t o k a t miképp lehet borogatá­
sokkal stb. kezelni, ezután térhetünk rá az okra -
hogy miért alakult ki a d a g a n a t . Egy idő után
beszélhetünk étkezési szokásaikról, majd gondol­
kodásmódjukról: „Úgy látszik, nagyon bízik a mai
orvostudományban." Vagy: „Azért evett olyan
ételeket, amelyektől b e t e g lett, mert túl ön­
ző". A másik típust ellenkezőleg kell megközelíte­
ni. Ők olyasmiket m o n d h a t n a k , hogy: „ t a l á n
hibáztam - ilyen a karmám". Daganatukról vagy
más tüneteikről nem ejtenek szót. Gondolataikat
ezért az egésztől a részletekig kell elvezetnünk: -
„igen, betegségét a karmája okozta. De mi az a
karma?" Meg kell magyaráznunk, hogy a karma
a Világegyetem Rendje. Ezután azt is meg kell
értetnünk vele, hogy e Rend szerint kell étkeznie.
És csak ezután térünk rá a tünetekre.
Meg kell tudnunk, milyen szintű az illető ítélő­
képessége. Olyan emberek is fordulnak majd
hozzánk, akiknek csekély a tudásuk, vagy össze­
vissza beszélnek, mondjuk, a vitaminokról és
egyebekről. Ha a tanácsunkat kérik, mi is ezen a
szinten beszéljünk nekik. Tudományos kifejezése-
115
ket használva magyarázzuk el nekik, milyen ha­
tással vannak rájuk az ételek, amelyeket esznek,
és ugyanígy mondjuk el nekik azt is, milyen vál­
toztatásokra van szükségük,
Rá kell szoktatnunk magunkat, hogy rugal­
masak legyünk. Ha mindig ugyanazon a szinten
maradunk, nem leszünk szabad emberek; ha ál­
landóan magas szinten vagyunk, esetleg szentet
csinálunk magunkból. A határok nélküli ember a
körülményektől függően könnyen átlép az egyik
gondolkodási szintről a másikra. Ehhez azonban
meg kell szabadulnunk merevségünktől, minden­
ki barátjává kell válnunk, és minden ember iránt
ugyanolyan szeretettel kell viseltetnünk. Ilyen ala­
pokon bármilyen típusú embernek tudunk taná­
csot adni.
Ha valakit vagy valamit nem szeretünk, akkor
még korlátaink vannak, amelyek csökkentik ta­
nácsadási képességeinket. Ha Richard Nixon for­
dulna hozzánk tanácsért, ezt kell mondanunk
neki: „Hallo, Richard, mi baj van?" Ugyanezt
mondjuk a beteg állatnak is: „Szia, nyuszi, mi a
gondod?" Mindenkinek ugyanazt. A szabad em­
ber így cselekszik.
Nem lehetünk állandóan, illetve tartósan a
beteggel. A legmesszebbmenőkig tiszteletben
kell tartanunk az egyén szabadságát; ha meg
akar halni, hagyjuk őt szabad akarata sze­
rint. A lényeg az, hogy sohase legyünk olyanok,
mint valami hatóság; maradjunk barátok és ta­
nácsadók! Az embereknek nem kell újból és új­
ból eljönniük hozzánk tanácsért; ha mégis ezt
teszik, akkor tanácsaink nem voltak tökéletesek.
Nem tudtuk, hogyan adjunk helyes tanácsot ne­
kik a szabad akaratról, az okok okáról. Ha az em­
berek ezt nem értik m e g , akkor a b e t e g
116
emberekből rabszolgák lesznek; még mindig fél­
nek, ezért nem szabadok. így nem lehet egész­
séges világot felépíteni, boldog és szabad
emberekkel.
Van két olyan típus, akiken könnyű segíteni:
1. Azok, akik már mindenféle félelmet megta­
pasztaltak, és most szabadok akarnak lenni. Ők
már sokféleképpen próbálták gyógyíttatni tüne­
teiket, és most csalódottak: készek tehát feladni
védekező álláspontjukat, csökönyösségüket, me­
revségüket. 2. Azok az emberek, akik valamilyen
meghatározott betegségben szenvednek, de lé­
lekben erősek. Nekik embrió állapotukban és
gyermekkoruk korai szakaszában erős biológiai
alapjaik voltak, de később tönkretették egész­
ségüket. Ezekben az emberekben megvan a jó­
zan ítélő- és értékelőképesség magva, amelyet
elfelejtettek. Csak emlékeztetni kell őket rá!
Az emberek öngyógyító képessége akarat­
erejüktől függ. Ez a belső adottság a következő
diagnosztikai jelekből látható: 1. Nagy fej; 2. Erős
csontfelépítés (különösen férfiaknál); 3. Beszéd
közben tartósan egy pontra szegeződő szemek.
Az ilyen tulajdonságú emberek meg tudják tenni,
amit elhatároztak.
A makrobiotikának az a lényege, hogy képe­
sek legyünk harmóniában élni a természettel,
Hogy valaki képes-e a makrobiotika szerint élni,
azt úgy állapítjuk meg, hogy megnézzük, látsza­
nak-e alkatán és szokásain a rend jelei. A poten­
ciálisan kiegyensúlyozott ítélőképesség első jele
az egyenesen álló, szép fogsor. Ezután azt kell
megfigyelni, egyensúlyban van-e egymással a
test két oldala. Képzeljünk magunk elé a test kö­
zepén végigfutó függőleges vonalat, és figyeljük
meg, egyensúlyban van-e nagyjából a két oldal.
117
Majd tegyük ugyanezt a test elülső és hátulsó ol­
dalával. Nézzük meg, függőlegesen lógnak-e a
karok a test mellett, egyenes-e az orr vagy elhaj­
lik valamelyik oldalra, függőlegesen állnak-e a
fülek a fejhez képest! Figyeljük meg, nem gör­
be-e a hát. A görbe hátú ember nehezebben
tud kiegyensúlyozott ítéleteket hozni,
Ezután nézzük meg a vízszintes vonalakat! Az
egyforma szemöldökök és egyforma fülek jó jel­
nek tekinthetők, csakúgy, mint az egyenesen tar­
tott vállak. Az természetes, hogy e vonalak
között nincs tökéletes egyensúly, de minél job­
ban eltérnek egymástól, az illető annál kevésbé
tudja fenntartani józan ítélőképességét. Most az
ívelt vonalak - a kulcscsont, a mellkas és a me­
dence - szemrevételezése következik. Állás köz­
ben a lábfejeknek hozzávetőlegesen egyforma
szögben kell állniuk. Az a legjobb, ha a lábfejek
egyenesen előrefelé állnak, de ha nem így van,
a két lábfejnek akkor is egyforma szögben kell
kifelé vagy befelé állnia.
Figyelnünk kell az egyén viselkedésmódjának
és életstílusának rendezettségére is. Időben érke­
zik-e? Becsapja-e az ajtót? Ha az emberek tekin­
tettel vannak másokra, rendben tartják holmi­
jukat, az asztalnál megvárják, amíg a többiek is
enni kezdenek - ezek mind azt mutatják, nem­
csak magukra, hanem másokra is gondolnak. Ha
úgy tekintjük magunkat, mint a nagyobb egész
piciny részét, akkor magunk és környezetünk szá­
mára is boldogságot tudunk teremteni, A rende­
zett ember igen könnyen megérti a makro-
biotikát; a szűkebb látókörűekre több időt és tü­
relmet kell szánnunk,
A rendezettség pszichológiai értelemben
mások nagyrabecsülésében és a mások iránt ér-
118
zett hálában nyilvánul meg. Ez a fajta beállított­
ság m é g gyerekkorban alakul ki, Ha az anya ha­
nyag, nagy valószínűséggel a gyermeke is azzá
válik. Anyánktól tanuljuk meg az emberi együtt­
élés szabályait. Legnehezebben azok az embe­
rek változnak m e g , akik az a n y a m é h b e n és
gyermekkorukban túl gazdag ételekkel táplál­
koztak és a modern nevelés a kelleténél t ö b b
ismeretet, technikát és műveltséget táplált be­
léjük. Ezekkel az emberekkel legyünk n a g y o n
türelmesek, Először is: változtassuk meg étrendjü­
ket - ami majd a beállítottságukon is változtatni
segít -, ezután kezdjünk el beszélgetni velük arról,
hogyan nyerhetnék vissza szabadságukat, Néha
elég, ha csupán célzunk valamire - a többit rá­
juk kell bízni. George Ohsawa gyakran mondta
betegeinek: „Találd ki m a g a d . " Ezek az emberek
állandóan felkeresték, folyton ostromolták őt, sok
problémát okozva ezzel, de ő valóban szerette
volna, hogy igazán szabaddá váljanak.
Ha az emberek nem értik m e g , mi a Végte­
lenség, tanácsaink csak felszínesen érintik őket,
Hét alapelvünk és tizenkét tantételünk van (lásd
az f/aszóban). Ezeket addig kell tanulmányozni,
amíg tökéletesen el nem sajátítjuk őket. Am a
legfontosabb d o l o g az, hogy megértessük az
emberekkel a Világegyetem Rendjét Ez tanítá­
sunk alapköve.

119
Irodalom
Könyvek

Keleti orvostan, makrobiotika

Kushi, Michio: Acupuncture; Ancient and Future
Worlds. Boston, Mass.: East West Foundation.
Kushi, Michio: The Cause and Cure of Disease;
Natural Agriculture. Ibid.
Kushi, Michio: The Teachings of Michio Kushi, Vols.
1 a n d 2. Ibid.
Kushi, Michio: Book of Macrobiotics: The Way of
Life for Health, Happiness and Freedom.
Tokyo: Japan Publications.
Kushi, Michio: The Macrobiotic Way of Natural
Healing. Ibid.
Kushi, Michio: The Book of Do-In: Self-Massage for
Health, Beauty and Spirit. Ibid.
Muramoto, Naboru: Healing Ourselves. New
York: Avon; London: Michael Dempsey/Cas-
sell.
Ohsawa, George: Acupuncture and the Philo-
sophy of the Far East. Boston, Mass. Tao
Books.
Ohsawa, George: The Book of Judgment. Los An-
geles: Ohsawa Foundation.
Ohsawa, George: Cancer and the Philosophy of
the Far East. Binghampton, N. Y.: Swan House.
Ohsawa, George: Guidebook for Living. Los An-
geles: Ohsawa Foundation.

120
Ohsawa, George: Practical Guide to Far-Eastern
Macrobiotic Medicine. Oroville, California:
George Ohsawa Macrobiotic Foundation.
Ohsawa, George: The Unique Principle. Ibid.
Ohsawa, George: Zen Macrobiotics. Los Angeles:
Ohsawa Foundation.
Sakurazawa Nyoiti (George Ohsawa), edited by
William Dufty. Macrobiotics. London: Tandem
Books, Published in the U.S.A. under the title
You Are All Sanpaku. New York: Univer-
sity Books.
Stiskin, Nahum. The Looking Glass God. Tokyo:
Autumn Press.

Markobiotikus szakácskönyvek
Abehsera, Michel: Cooking for Life. Binghamp-
ton, N. Y.: Swan House.
Aihara, Cornelia: Chico-San Cookbook. Chico,
Calif.: Chico-San, Inc.
Aihara, Cornelia: The Do of Cooking, 4 vols. Oro-
ville, Calif.: George Ohsawa Macrobiotic
Foundation.
Aihara, Cornelia: The Calendar Cookbook. Ibid.
Esko, Wendy: Introducing Macrobiotic Cooking.
Tokyo: Japan Publications.
Kushi, Aveline: How to Cook with Miso. Ibid.
Ohsawa, Lima: The Art of JUST Cooking. Tokyo:
Autumn Press.

Folyóiratok

East West Journal. Brookline, Mass.

The Macrobiotic. George Ohsawa Macrobiotic
Foundation, Oroville, Calif.

121