1.Ismertesse az időjárás hatását a növénytermesztési munkákra!

Az agrometeorológia a légkör tulajdonságainak és folyamatainak a mezőgazdasági termelésre

gyakorolt hatásával foglalkozik (légkör, időjárás, éghajlat)

Vizsgálja:

- a meteorológia és mezőgazdaság közötti kölcsönhatást

- talaj-növény-légkör rendszerét
- légkör összetevőinek, a napsugárzásnak, a hőmérsékletnek, valamint a légköri- és
talajnedvességnek a növények életére, valamint növekedésére, fejlődésére és produktivitására
gyakorolt hatását,
- a meteorológiai viszonyok és az agrotechnika közötti kapcsolatot
A mezőgazdasági termelés, különösen a növénytermesztés a meteorológiai viszonyoktól erősen függő
termelési folyamat.
A meteorológiai tényezők hatással vannak:
– a növénytermesztéshez kapcsolódó munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.);
– Az agrotechnikai eljárásokra (műtrágyázás, növényvédelem stb.);
– A növények biológiai folyamataira (életfolyamataikra, fejlődésükre, termésképzésükre
stb.).
Alkalmazkodás:
– A területen nagy biztonsággal termeszthető fajták (nemesítés, alkalmazás);
– A mezőgazdasági munkák időzítése.
Védekezés:
– Időjárási károk elleni közvetlen védekezés;
• Fagyvédekezés (tavaszi és őszi fagyok);
• Öntözés.
– Az időjárás által kiváltott jelenségek elleni védekezés.
• Meteorológiai jelenségek közvetett hatása (kártevők, kórokozók elterjedése).
Hőmérséklet:

hideg:
téli fagy: gátolja a növény fejlődését, a vetés kifagyhat
védekezés: időben vetésà gyors fejlődés, megerősödés
fagytűrő fajták vetése
felfagyás: tavasszal a talajfelszín nappali felmelegedése,
éjszaka ismételt fagyásaà folytonos térfogatváltozás, felszín
emelkedése, süllyedése, gyökérzet elszakadása
védekezés: fagyzúgos területekre ne vessünk fagyérzékeny növényt
jégpáncél kialakulása: növény légzését gátolja
Védekezés: feltörés
Elfagyás: tavaszi utófagyok, őszi korai fagyok hatása
A fagyvédekezés módszerei:
– Passzív fagyvédekezés
• A megfelelő fajta alkalmazása.
• A termőhely megválasztása.
• Vetési vagy kiültetési időpont megválasztása.
– Aktív fagyvédekezés
• A kisugárzás csökkentése (fólia, mesterséges köd).
 • A hideg levegő halmozódásának akadályozása (elvezetés, levegőkeverés).
• A levegő hőmérsékletének emelése (fűtés, meleg víz).
• Vízzel való fagyvédekezés (esőszerű öntözés).
• Fenofázis-szabályozó öntözés.
A hőmérsékleti információk hasznosítása:
– Megszabja a növények földrajzi elterjedését;
– Meghatározza, hogy az adott növény az év mely időszakában termeszthető;
– A vegetációs periódus alatt a növényeknek különböző hőigénye van;
– Különböző hőmérsékletekre másképpen reagálnak.
vízhiány:

Aszály: tartós és jelentős vízhiány

Védekezés: öntözés
okszerű, víztakarékos talajművelés
szárazságtűrő növényfajták
Típusai:
Talajaszály
Légköri aszály – rel. légnedvesség 15-20% alá csökken délután
Fiziológiai (téli) aszály:
léghőmérséklet már pozitív, talaj még fagyott
A Nap süt – fotoszintézis indulna
Fagyott talajból vízfelvétel nincs
Következmény: növény elszáradása
Vízbőség: levegőtlen talajállapotà sárgulás, pusztulás
árvíz
belvíz
Védekezés: árkok, csatornák kiépítése, karbantartása
Tavasz – olvadás idején
A levegő nedvességbefogadó képessége tartósan kisebb, mint a rendelkezésre álló víz
Növények tűrőképessége: 2-3 nap
Éghajlat és talajművelés
Az éghajlat befolyásolja:
 a talajművelés célját,
 a talajművelés munkaműveleteit,
 a talajművelés idejét, elvégezhetőségének időtartamát,
 a talajművelés eszközeit.
Szárazabb, csapadékban szegény területeken:
a talajművelés alapvető célja a csapadékkal való jobb gazdálkodás:
 Segítse elő a lehulló csapadék (hó, eső) gyors beszivárgását,
 Őrizze meg a talaj nedvességkészletét,
 Segítse elő az őszi-téli csapadék tárolását a tenyészidőszakra,
 Óvja meg a talajainkat a felesleges szellőzéstől.
Csapadékos területeken:
 a felesleges víz elpárologtatását,
 a talaj gyorsabb felmelegedéséhez kell elősegíteni.
 a gyakoribb, mélyebb beavatkozás vezet eredményre
Az őszi mélyszántás mindkét esetben fontos, ugyanis az első esetben a hólé mélyebbre szivárgását
segítjük vele elő, a másik pedig az őszi szellőztetés miatt indokolt.
Csapadékban szegény területen a nyári időszak alatti talajmunkákban ezért általánosabb a forgatás
nélküli, viszonylag sekélyebb talajművelés,
talaj gyors lezárása hengerrel, a tarlóhántás gyors elvégzése.
Az éghajlat és a vetés kapcsolata
Megnyilvánul:
 a vetés idejében,
 a tőszámban,
 a vetés mélységében,
 a vetőmagmennyiségben, valamint
 a magtakarásban.
2-3 hét különbség is lehet egy-egy kora tavaszi növény vetésideje között különböző
évjáratokban, valamint az ország déli és északi része között.
A késő tavaszi vetésűeknél ez a különbség jobban elmosódik, de egyhetes eltérés még itt is
általános.
A kora tavaszi vetés különösen jelentős az aszályra hajló területeken, továbbá a viszonylag
hosszabb tenyészidejű növények esetében.
Minden tavaszi növényt akkor kell vetni, amikor a talaj hőmérséklete a kikelést, a levegő
hőmérséklete pedig a kikelt állomány továbbfejlődését lehetővé teszi.
A tőszámra alapvetően a terület csapadékviszonyai hatnak. Jobb csapadékellátottságú területeken a
tőszám 20-30%-kal is nagyobb lehet (a növényfaj és fajtától függően).
Különösen nagy lehet a különbség a kapás sortávolságú növényeknél.
A vetés mélységét a hőmérséklet és a csapadék befolyásolja. Hidegebb talajba sekélyebben,
melegebben mélyebbre vethetünk. Csapadékban szegény területeken a mélyebbre vetés indokolt.
A télen hidegebb vidékeken az őszieket is mindig mélyebbre kell vetni.
A vetőmagmenyiség a feltételek kedvező vagy kedvezőtlenebb voltával van összefüggésben
(természetesen adott tőszámon belül). Alacsonyabb hőmérséklet, csapadékszegény körülmények
között több (10-15%-kal) vetőmag kivetése indokolt.
A magtakarást a csapadékviszonyok befolyásolják. Csapadékszegény körülmények között a henger
tömörítő munkájára mindig szükség van. Széljárta vidékeken ugyanakkor a gyűrűs henger előnyösebb
a simahengernél.
A éghajlat és a növényápolás kapcsolata
A következő munkálatok során van nagy jelentősége:
o a fagyra érzékeny kultúrák fagyvédelmi munkájában,
o a növényvédelmi munkákban,
o az öntözés szükségességében, idejében, a kijuttatandó víz mennyiségében és részben az
öntözés módjában.
Hazánkban május 1-10. közötti fagypont alatti hőmérséklet gyakorisága 35% körüli.
A szántóföldi növények közül a korai burgonya, esetleg a korán kiültetett, melegágyban előnevelt
palánták védelme indokolt.
A kultúrnövények között élő rovarkártevők, baktériumok, gombák és vírusok életműködéséhez
meghatározott éghajlati feltételek is szükségesek.
Az adott körülmény: optimális, tűrhető, veszélyes és pusztulást előidéző lehet számukra. A
különböző károsítók éghajlati feltételeinek megismerése segít az ellenük való védekezésben.
A téli időszak hőmérséklete a rovarok áttelelését befolyásolja. Enyhébb tél esetén a következő
tenyészidőben mindig nagyobb a kártétel, a kemény, hideg tél viszont sokkal több kártevőt pusztít el.
A gombák esetében a hőmérséklet és a légnedvesség szerepe a meghatározó.
Ha a magas (80% feletti) páratartalom 20-27°C hőmérséklettel is párosul, akkor igen sok gomba (p.
peronoszpóra) növekedése és fejlődése felgyorsul.
Így a preventív védekezés tudományos alapra helyezhető.
Az éghajlat elemei a növényvédelmi munkákra is nagymértékben hatnak:
A csapadék a növényvédő szert lemossa a növény felületéről. Ilyen esetben a védekezés nem
hatékony.
Gyökérherbicidek esetében viszont 10-20 mm közötti csapadék -- a vegyszer kijuttatása után 1-2
héten belül -- elősegíti a kezdeti érvényesülést.
A borult időjárás akkor kedvezőtlen, ha levélherbicideket permetezünk ki. Ugyanis borult időben a
növény élettevékenysége mérsékeltebb és az kedvezőtlenül hat a vegyszer felszívódására is.
A hőmérséklet hatással van a vegyszer lebomlásának ütemére, a növény élettevékenységére, s ezen
keresztül a készítmény felszívódására.
A magasabb hőmérséklet rendszerint a vegyszer gyorsabb lebomlását okozza.
Alacsony hőmérséklet esetén (10°C alatt) a növény élettevékenysége olyan minimális, hogy alig van
felszívódás.
Túl magas hőmérsékleten pedig az intenzív élettevékenység a vegyszer gyors felszívódásához vezet
a kultúrnövénynél is, s ezért perzselés, levél- és lombkárosodás jelentkezik.
A szél a vegyszer elszállításával egyrészt csökkenti a védekezés hatékonyságát, s a szomszéd
területeken kárt okozhat.

Ismertesse a talajok kialakulásának folyamatát!

Ismertesse a talajok fizikai tulajdonságait!

Ismertesse a körzetére legjellemzőbb talajtípust!

A talaj à földkéreg kőzeteiből alakult ki.

Kőzet à föld kérgét alkotó különböző ásványi társulások.
Ásvány à földkéreg szilárd vagy cseppfolyós egynemű anyaga.
A talaj kőzetrészecskékből és szerves anyagból áll. A kőzetszemcsék anyaga, ezáltal a talaj alapvető
tulajdonságai az anyakőzettől, azaz attól a kőzettípustól függ, amin a talaj kialakul. Az egyes szemcsék
között nincs akkora összetartó erő, ami szilárd, állandó alakú testté állítaná össze a szemcséket.
Ez teszi a talajokat művelhetővé.
Legfontosabb tulajdonsága a termőképessége.
Az egyik legfontosabb megújuló természeti erőforrás.
Védeni szükséges.
A talaj háromfázisú, polidiszperz rendszer. A három fázis: a talajban lévő szilárd anyagok (szemcsék),
folyadék (víz, v. talajoldat) és levegő, melyek aránya változó.

Szilárd alkotórészek

A talaj szilárd fázisához tartoznak a fent említett kőzetből származó szilárd, ásványi részecskék,
valamint az élő szervezetek és ezek bomlásából származó szerves anyag.

A szilárd alkotóelemek között üregek, rések vannak, melyeket folyadék és gáznemű anyagok töltenek
ki, valamint itt találhatóak a talaj élőlényei is.
A talaj szilárd alkotórészei, fizikai talajféleségek (textura):
Kavics: 2 mm, felett
Durva homok: 2 mm- 0,2 mm
Finom homok : 0,2 mm- 0,02 mm
Por: 0,02- 0,002
Agyag: 0,002 mm alatt (Atterberg-féle skála szerint)
Gyakorlati jelentősége: talajok művelhetősége, erő- és munkagépek helyes
megválasztása
víz- levegő és tápanyag-gazdálkodást befolyásolja
Talajoldat
A folyékony összetevőt talajoldatnak hívjuk, mely zömmel víz, valamint vízben oldott anyagok.
Ebben találhatóak a növények és az egyéb élőlények által könnyen felvehető tápanyagok.
Azt a folyadékot, mely a talajszemcsék közötti réseket teljesen kitölti, talajvíznek hívjuk.
Talajlevegő
A szilárd és a folyékony anyagok által el nem foglalt térfogatot a talajban levegő tölti ki. Ez a levegő
többnyire jelentősen különbözik a légköri levegő összetételétől, szén-dioxid és páratartalma jóval
nagyobb, oxigéntartalma kisebb annál.
Termékeny talajoknál mindhárom fázis megtalálható, és nagy jelentőséggel bír.
Talajképződés folyamatai:
Mállás:
- Fizikai: hőmérséklet, a víz, a szél hatására a kőzetek felaprózódnak
àlösz kialakulása
- Kémiai: víz oldja a talaj ásványait à tápanyagok keletkezése,
à agyag kialakulása
- Biológiai mállás: humusz kialakulása, termékeny talaj létrejötte
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása
a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi
átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a
talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz.
A talaj termékenysége
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a
humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az
ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
A fizikai talajféleségek:
Homok talaj : 11 – 20 %
Homokos vályog talaj : 21 – 35 %
Vályog talaj: 36 – 60 %
Agyagos vályog talaj: 61 – 70 %
Agyag talaj : 71 – 80 % leiszapolható rész
(iszap és az agyag )
A talaj kémhatása:
4,5 pH alatt erősen savanyú
4,5 – 5,5 pH savanyú
5,5 – 6,8 pH gyengén savanyú
6,8 – 7,2 pH közömbös
7,2 – 8,5 pH gyengén lúgos
8,5 – 9,0 pH lúgos
9,0pH felett erősen lúgos
A talajok kötöttsége:
művelő-eszközökkel szembeni ellenálló képesség
meghatározója a mechanikai összetétel (agyagtartalom)
befolyásolja a víz- levegő és hő-gazdálkodást
Kötött talaj Laza talaj
csapadékot nehezen fogadja be gyorsabb felmelegedés
rosszul vezeti a vizet jobb vízvezetés
levegőtlen jobb levegőgazdálkodás
tápanyag lassabban bomlik
Arany-féle kötöttségi szám(KA): minél több agyagot tartalmaz, annál több vizet tud megkötni.
(homok: 25-30, homokos vályog: 31-37, vályog: 38-42, agyagos vályog: 43-50, agyag: 51-60, nehéz
agyag:61-80)
Talajok szerkezete:
Morzsás szerkezetű: jó víz- és levegőgazdálkodás
élénk talajélet
jó tápanyag-feltáródás
Szerkezet nélküli: levegőtlen
gyenge termékenységű
Szerkezet változtatása: talajművelés, trágyázás, növényi sorrend stb.
Talajok vízgazdálkodása: víz mennyisége, állapota, formája, mozgása, változása (mennyi a hasznos
víz a növények számára)
- vízáteresztő képesség
- vízbefogadó képesség
- víztartó képesség
Vízkészlet: csapadékvíz + felszíni hozzáfolyás + öntözés + felszín alatti hozzászivárgás – párolgás,
párologtatás – felszíni elfolyás – felszín alatti elszivárgás
Vízgazdálkodási kategóriák:
kilúgzási típus: talajba jutó víz > elpárolgatott víz
szelvényeket a víz folyamatosan átmossa
erdőtalajoknál gyakori
egyensúlyi típus: beázás = párolgás, párologtatás
csapadékvíz nem jut el a talajvízig, beázási rétegben migrál
mezőségi talajokra jellemző
párologtató típus: felfelé irányuló vízmozgás jellemző
szikes talajokra jellemző
Talaj levegő- és hőgazdálkodása:
mikroorganizmusok tevékenységéhez
gyökérlégzéshez szükséges
talajszerkezet, elhelyezkedés, szín befolyásolja
a talaj fizikai féleségétől, tömődöttségétől, szerkezetétől függ
Növények levegőigénye 10-20 térfogat %.
Talajhőmérséklet: + (napsugárzás, Föld belső hője, szerves anyagok bomlása) – (kisugárzás,
talajnedvesség párolgása)
A talajok biológiai tulajdonságai:
Humusz kialakulása: mikroorganizmusok, gombák, baktériumok
tevékenységének eredménye
növények tápanyag forrása
 morzsás szerkezet biztosítója
Humusz szerepe: kötőanyag, hő-és vízgazdálkodás, termőerő befolyásolása, mikroelemek,
nehézfémek megkötése.
Hazánk főbb talajtípusai:
1. Váztalajok: képződésükben a biológiai folyamatok hatása kismértékű, korlátozott ( pl. mállásnak
ellenálló alapkőzet, vízerózió, defláció)
Tulajdonságai:
- magas homok, kevés agyag és humusztartalom
- rossz tápanyag és vízraktározás
- terméketlen vagy gyengén termő
Típusai:
Futóhomok: terméketlen. Humusz és tápanyag felhalmozódás nincs, rossz vízgazdálkodás,
folytonosan változó felszín (szél)
Gyengén humuszos homok: talajképző folyamat elindult
1% feletti humusz
vízáteresztő képesség nagy
rozs, burgonya, dohány, gyümölcs. Dohány, zöldség
(Nyírség, Somogy, Duna-Tisza köze)
Kőzethatású talajok:
Növényzet: erdő dús aljnövényzettel
Humusztartalom 3-8%.
Szerkezetük morzsás, termőréteg vékony.
Vízgazdálkodás gyenge vagy közepes.
Közömbös vagy gyengén lúgos kémhatás.
2. Erdőtalajok: 36%
erdők és fás növényállomány által teremtett klíma, évente földre jutó szerves anyag, ezt
elbontó gombás mikroflóra alakította ki.
Erősen kilúgzott erdőtalajok:
tápanyagok kimosódása, kilúgozása (csapadék)
savanyú kémhatás
meszezéssel, szervestrágyával javítás
Agyagbemosódásos barna erdőtalajok:
jobb termőképesség
közömbös, gyengén savanyú kémhatás
közepes tápanyaggazdálkodás
közepes vízgazdálkodás
Növényei: rozs, burgonya, vöröshere
búza, kukorica, cukorrépa
A-szint eróziónak kitett.
Területei: Dunántúl, Heves, Nógrád
3. Mezőségi (csernozjom) talajok: ősi füves növénytakaró alatti talajképződés eredménye.
Löszön vagy lösszerű üledéken alakult ki.
Legtermékenyebb talajaink.
Kedvező morzsalékos szerkezet, sok állatjárat, keverő hatás
Magas humusztartalom
Jó víz- és tápanyag-gazdálkodás
Közömbös vagy gyengén lúgos kémhatás
Növényei: bármely gazdasági növény termeszthető
Területei: debreceni, szolnoki, békési löszhát, Mezőföld
4. Szikes talajok: kialakulásában a vízben oldható Na-sóknak nagy szerepe volt.
rossz szerkezet és csökkent termőképesség
„perc” talajok (elfolyósodik vagy kiszárad)
Típusai: szárazság hatására felhalmozódott sók hatása
vagy talajvíz hozza fel az oldott sziksót
Javítás: szervestrágyázással vagy meszezéssel
Növények: rizs, búza
Területek: Hortobágy, Tisza, Körösök mente, Kiskunság
5. Réti talajok: keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játsza a fő szerepet (időszakos felületi
vízborítás vagy közeli talajvíz következménye)
erősen kötött, nehezen művelhetőànedvesen ragad, szárazan
kőkemény
mély fekvésű, magas vízállású területek
közömbös vagy gyengén savanyú
Javítás: talajszellőztető talajművelés, istállótrágyázás
Területei: Tisza, Körösök, Rába mente
Növényei: legtöbb növény sikeresen termeszthető
6. Láptalajok: általában állandó vízborítás alatt képződtekà vízi növények: nád, sás, káka,
tőzegmoha elhalása, levegőtlen viszonyok miatt részleges lebomlása, tőzegesedése
mély fekvésű, lefolyástalan területek, árterek
vizet megkötik, nehezen melegedő talajok (fagykár)
rossz termőképesség
Kotu: talajfelszínre került, elbomlott szerves anyag
Növényei: zab, rozs, burgonya, kender
Területei: Hanság, Nagyberek, Sárrét, Ecsedi-láp
7. Öntéstalajok:
ismétlődő áradások, hordalék lerakása (üledék)
Szelvényekben nincs szintekre tagolódás, rétegek közti különbséget az üledék minősége adja,
nem a talajképződés folyamata
Meszes öntés: búza, őszi árpa, napraforgó, cukorrépa
Savanyú öntés: rozs, kukorica, vöröshere
Területei: Duna, Tisza, Rába, Körösök mente
Talajok szintezettsége:
A talajképződés hatására a talajban jellegzetes szintezettség alakul ki.
A-szint: feltalaj, humuszos, szerves anyagban gazdag, sötét színű talajszint. Talajművelő eszközök
forgató, lazító hatására alakul
(Ae-szint: elluviális, kifakult, kilúgzási szint)
B-szint: felhalmozódási, csökkenő
humusztartalommal rendelkező szint, más szintekből érkező anyagok felhalmozódása
C-szint: alapkőzet, amelyből a talaj kialakult.
D- szint: ágyazati kőzet, ami nem alapja a talajképződésnek

Mutassa be a talajvédelem, talajjavítás módjait!

Talajhibák:
a talaj termőképességét csökkentő tulajdonságok:
 savanyú kémhatás
szikesedés
talajvíz stb.
Talajhibák megszüntetése = talajjavítás
Talajjavítás módjai:
- mechanikai (talajművelés à mélyforgatás, altalajlazítás)
- kémiai (meszezés, gipszezés)
- biológiai (zöldtrágyázás, vetésváltás)
Szikes talajok javítása
Szikes talajok è „perc” talajok
OKA: Na megkötődése a kolloidokon
Szikesek tulajdonságai:
- szárazon kőkemény, repedezett
- nedvesen szétfolyó
- rossz vízgazdálkodás
- kedvezőtlen tápanyag-gazdálkodás
- alacsony termőképesség
Talajjavítás célja:
Na-sók Ca-vegyületekkel helyettesítése
Mészben szegény savanyú feltalajú szikeseknél:
javítás: meszezéssel
anyagok: mészkőpor, cukorgyári mésziszap, lápi mész
(elterítés, 10-12 cm-re talajba dolgozás)
meszes altalaj terítés (6-8 cm réteg)
Mészben szegény, gyengén lúgos szikeseknél:
javítás: mész és gipsz keverékével
gipsz savanyít, mész káros sók helyére lép
Meszes, lúgos vagy szódás szikesek:
terület vízrendezése (magas talajvíz),
gipszezés és lignitpor kiszórása
Homoktalajok javítása
Homoktalajok:
- szerkezet nélküli
- agyag és humusz hiányzik
- rossz víz- és tápanyag gazdálkodás
- deflációnak kitett
Javítás:
- szervestrágyázással: istállótrágya, zöldtrágya, szalmatrágya
Egerszegi-féle réteges homokjavítás:
istállótrágya réteges elhelyezéseà 60 cm mélyen , majd 2-3 év
múlva 20 cm mélyen à tápanyagdús szelvény
Westsik-féle biológiai homokjavítás:
okszerű növényi sorrend biztosítása
1. év: csillagfürt zöldtrágyaként alászántva (szervesanyag növelés, defláció elleni véd.,
N-tart.növ.)
2. év: rozs
3. év: burgonya
Talajvédelem: talajpusztulás megelőzése, megakadályozása
Erózió: víz romboló hatása
hatása: lejtős területeken tápanyag, növényzet, talaj elhordása
befolyásolja:
- domborzati viszony (lejtő meredeksége, hossza)
- csapadék mennyisége és gyakorisága
- talaj tulajdonságai (vízbefogadó, vízvezető képesség)
- növényzet (növénysűrűség)
Védekezés:
víz lefolyásának, talaj vízbefogadó képességének változtatása
- sáncok építése
- teraszok kialakítása
- talajvédő gazdálkodás
- tenyészidő hosszának figyelembe vétele
- talajművelés irányának megválasztása, mélyművelés

Defláció:
a szél talajpusztító munkája:
hatása: felső talajréteg elhordása
vegyszer, vetőmag, támanyag elhordása
homokverés
befolyásolja:
talajszemcsék mérete
nedvességi állapot
talajborítottság
szél sebessége
Kitett talajok:
- homoktalajok
- kotus láptalajok
- műveléssel elporosított talajok
Védekezés:

talajborítással
szakszerű talajműveléssel
erdősávokkal
Belvíz:
A belvizek kialakulása:
- csapadék formájában kerül a területre, elszivárgását klimatikus, talajtani vagy domborzati
tényezők akadályozzák
- feltörő, felszivárgó (talaj, de esetenként rétegvíz eredetű) többletvizek a felszín alól, a felszín
alatti vizek nyomásviszonyai alapján jutnak a talaj felszínére
belvízképződést befolyásoló természeti tényezők:
időben állandó vagy csak egészen lassan változó tényezők:
- éghajlati tényezők (kontinentalitás, napfénytartalom);
- morfológiai adottságok (domborzati adottságok, lejtőviszonyok);
- geológiai adottságok (szerkezeti felépítés, törésrendszerek);
- talajtani adottságok (fizikai talajféleség, agyagtartalom);
- talajvíz-viszonyok (talajvíz-rendszerek)
hidrometeorológiai körülmények:
- csapadék mennyisége, időbeli eloszlása;
- talajvízállás;
- léghőmérséklet

Határozza meg a vetésváltás, a vetésforgó fogalmát, jellemezze azokat! Ismertesse a

növényi sorrend összeállításának irányelveit, a monokultúra fogalmát!
Vetésforgó: a növények térben és időben meghatározott sorrendje
Alapelemei:
növényi összetétel: növényfajok és azok száma
növények aránya: a forgó növényei ?%-ot tesznek ki
növényi sorrend: időben egymás követése
körforgás (rotáció): eredeti helyre visszakerülés
Klasszikus vetésforgó:
1. répa
2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel
3. vöröshere
4. őszi búza
Keret vetésforgó:
1. kapás
2. tavaszi gabona
3. pillangós takarmány
4. őszi gabona
Térbeli vetésforgó:
következő évben nem kerül szomszédos táblába azonos vagy rokon
növényfaj
Vetésváltás:
növények váltakozása egy adott táblán
Monokultúra:
nem történik növényváltás adott területen
Vetésforgó fontossága:
talaj jobb kihasználása
gyomok, állati kártevők és kórokozók elleni preventív védekezés
talajtermékenység fenntartása és fokozása
N-gyarapítás
termésbiztonság növelése
talajvédelem, szél- és vízerózió elleni védelem
Kémiai tényezők:
Humuszelmélet:
tarló és gyökérmaradvány humuszgyarapító (pl. évelő pillangósok,
gyepek) vagy humuszfogyasztó (kalászosok, kapások)
Tápanyagelmélet:
nehezen vagy könnyen felvehető tápanyagok hasznosítása
tápanyagok különböző mélységből történő felvétele
tápanyag visszahagyó képesség
Fizikai tényezők:
Szerkezetelmélet:
gyökértömeg, talajfedés, alkalmazott agrotechnika befolyásolja
vízfelhasználás elmélet:
kevés: nyár elején betakarított növények
 közepes: nyáron betakarított növények
nagy: későn betakarított növények
Gyökérforgó elmélet:
gyökértömeg mennyisége, mélysége és minősége
mélyen: lucerna, vöröshere, csillagfürt
közepesen: őszi és tavaszi kalászosok
sekélyen: len, borsó, bab
Biológiai ok:
egymáshoz, betegségekhez, kártevőkhöz való viszony
Talajuntság:
kórokozók és kártevők elszaporodása
gyökérváladék: mikroorganizmusok élettevékenység gátlása, egyoldalú
talajélet kialakulása
makro-és mikroelemek egyoldalú elvonása
Gátló tényezők:
géppark egyoldalúsága
földterület nagysága
piac
állatlétszám csökkenése
Környezet- ill. biogazdálkodás:
monokultúra nem megengedett
kalászost kalászos ne kövessen
növényvédelem megvalósítható legyen
célszerű a térbeli vetésforgó
kalászos:gabona arány
pillangósok vetése
Elővetemény érték kihasználása

Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját!

A búzát az emberiség évezredek óta ismeri. A búza a földhöz kötött ember boldogulásának
forrása minden időben, amit a magyar nép páratlan nyelvi gazdagsága talán a legszebben az
„élet „ elnevezésben a mai napig megőrzött.
Magyarország területén élő primitív barlanglakó törzsek már a történelem előtti korban
ismerték a búza ősi alakjait.
Közel 70 ország, 240 millió ha-on termeszti.
Jelentősége.
Nagyfokú alkalmazkodóképesség
Magas vetésterülete Mo. 1-1,1 millió hektár
Magas keményítő és fehérje tartalom.
Melléktermék: korpa takarmány, szalma alom és cellulózgyártás
Jól gépesíthető, tárolható, export termék és állati takarmány
Fejlődési szakaszai.
Kelés: csírázás kezdetétől a kelés befejezéséig tart.
Bokrosodás: első mellékhajtás megjelenésétől szárbaindulásig
Bokrosodás mértéke= egy növényre eső átlagos hajtásszám
(produktív bokrosodás= növényenkénti átlagos kalászszám)
Szárbaszökés: első kitapintható nódusz megjelenésétől a kalászolás kezdetéig
Kalászhányás: első kalász megjelenésétől a teljes kalászolásig
Virágzás: első portokok kalászból kilépésétől az összes kalász elvirágzásáig
Érés:
zöld vagy tejes érés: gabonatábla még zöld, szár töve kezd sárgulni.
Termés zöld, belseje tejszerű fehér. Szem nagysága végleges, víztartalom 50% körüli
Viasz vagy sárgaérés: a szár és a levelek sárgák. A szemek jellegzetes színűek, körömmel
elvághatók, körömmel elvághatók, víztartalom 20-25%.
Teljes érés: víztartalom 13-15%. Táplálóanyag bevándorlás megszűnt.
Holtérés: kalász törékeny lesz, szem könnyen kipörög, minőség romlik.
Talajelőkészítés:
Jó terméshez, gondos talajelőkészítés kell.
Őszi vetésű növények talajművelési rendszerét kell alkalmazni.
Nyár közepéig lekerülő növények esetében:
sekély tarlóhántás, gyomosodás elleni tarlóápolás, keverő szántás (fogas),
gyűrűshenger, vetés előtt 8-10 cm mélységben kombinátorozás, vetés, talajzárás
hengerezéssel.
Augusztusban lekerülő növények után:
talaj forgatása, a többi munkafázis megegyezik az előzővel.
Későn lekerülő növények után:
szárzúzás , tárcsázás, szántás.(csak korán lekerülő kukorica jöhet
számításba)
Tápanyagellátás: növény ta.-igénye, talaj ta.-tartalma, elővetemény
Bőséges tápanyagellátást igényel
tápanyagok felvétele nem egyenletes.
Nitrogén keléstől az érésig, több részletben érdemes kiszórni
Foszfor , kálium felvétele sem egyenletes, nehezen táródnak felà alaptrágya
Tápanyag igény N 25-29 kg/t, P2O5 12-15 kg/t, K2O 18-22 kg/t.
Vetés:
Vetőmag előkészítése: csakis fémzárolt, csávázott magot
érdemes elvetni
Fontos a jó vetőágy.
Vetés idő : fajtánként, évjáratonként, termőhelyenként eltérő
a tél beálltáig megerősödjön.
optimális idő október 10-20 között.
túl korai: buja állomány, hó alatt kipállik kártevők,
kórokozók fellépése gyakoribb
túl késői: egyenlőtlen kelés, kiritkul, gyomosodik
Mélység : 5-6 cm,
sortávolság : 12 cm,
módja : soros, művelő utas, szórt.
Vetőmag mennyisége: 250-280 kg/ha
tőszám (vagy csíraszám): 4,5-6 millió/ha
1 m2-re 500 db, 1 folyóméterre 60-70 db szükséges.
A vetést a forgóval kezdjük, vetőgép után magtakaró és hengerezés.
Fajta-megválasztás szempontjai
jó termő- és alkalmazkodó képesség
termésbiztonság: betegségekkel szembeni ellenálló
képesség, állóképesség, télállóság, koraiság
Koraiság: ált. a korán érő fajták jobbak
Célszerű több éréscsoportból választaniàelhúzódó érés
Télállóság: hó nélküli hideg vagy hosszan tartó hótakaró, felfagyás
 Ellenálló képesség: gombabetegségekkel szembeni fogékonyság
à rezisztencianemesítés
Malom és sütőipari minőség: sikér, fehérje, esésszám, farinográfos érték, Zeleny szám
érésidő: korai, közép, késői érés

Elővetemény:
Jó: korán lekerülő, kevés növényi maradványt hátrahagyó
talajt jó táperőben hátrahagyók
összes hüvelyes, szója kivételével, korán lekerülő nem pillangós, repce,mustár,
olajretek, len, mák, korai burgonya stb.
Közepes: első kaszálás után feltört lucerna, szója, napraforgó, közepesen lekerülő
burgonya stb
Kedvezőtlen:
okt.1. után lekerülő növények,
búza, őszi árpa vagy a többi kalászos,cukorrépa, kukorica, lucerna stb.
Önmaga után legfeljebb egyszer vessünk búzát.
Növényápolás:
- talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítés
- télen jégpáncél esetén feltörés befulladás ellen
- tavasszal belvizek levezetése
- felfagyás ellen hengerezés
- tavasszal tejtrágyázás
- ősszel alap műtrágyázás
- gyomirtás és kártevők elleni védekezés vegyszerezéssel
Betakarítás:
Nedvesség tartalom 14 % ( ha ennél magasabb szárítani kell)
Érés ideje fajtánként eltérő
Követelmény minél kisebb veszteséggel, maximum 4 %.
A betakarító gép munkáját rendszeresen ellenőrizni kell.
Szem :szalma aránya = 1 : 1.
Aratni a harmat felszáradása után szabad.
Magszórás ellenőrzése: tarlón, törekben, szalmában.
A szalma tarlón való égetése környezetvédelmi okból tilos !

Ismertesse az őszi árpa termesztéstechnológiáját!

Jelentősége:
- gabonatermesztésben 4. helyen a világon (11%)
- nagy alakgazdagság à éghajlathoz alkalmazkodó
- rövid nyarú északi tájakon fontos gabona
- meleg déli tájakon abraktakarmány
- M.o-on állattenyésztés befolyásolja a termőterületet (150-300 e.ha)
- elsőrangú fehérjenövény, takarmánykeverék alapja (sertés, baromfi)
Termőhelyigény:
- mérsékeltebb N-szolgáltató képességű termőhelyek növénye
Talajigény: középkötött mezőségi, homokos vályog és erdőtalajok
jó kultúrállapotú homok, javított szik à búzánál több termést ad
kötött, mély fekvésű, vízállásos, hideg nem jó
- fagyzúgos hely nem jó (búzánál kevésbé télálló)
 hótakaró nélkül -7oC-on kifagyhat
- szárazabb márc., ápr. késlelteti a szárbaindulást
- csapadékos májusban megdőlhet
Előveteményei:
vetésszerkezetbe jól illeszthető
korán lekerülő előveteményà magágyelőkészítés biztonsága
búza után is vethető
nem lehet: pillangós, hüvelyes
önmaga után 3-4 évig ne kerüljön vetésre
Talaj-előkészítés:
szept. 15-ig magágyat kell készíteni
nyári alapozó talajmunkára igényes
Munkaműveletek: tarlóhántásà gyom- és kultúrmag kelése
tarlóápolás
sekély (18-20 cm) szántás, lezárás
magágykészítés (10 cm): ne legyen üreges
Tápanyag ellátás:
kezdeti fejlődés gyors, gyökérzet hamar fejlődikà búzánál kevesebb tápanyag kell
1 t szemterméshez:
N 27kg, P2O5 10 kg, K2O 26 kg , CaO 6 kg, MgO 2 kg
P,K utánpótlás: nyári talajmunkákkal
N: keléshez, bokrosodáshoz à túl buja ne legyen (kipállás!)
tavasszal fejtrágya (március)
Vetés:
középen: szeptember 25- október 5.
délen: okt.1-okt. 8.
északon: szept.20-30.
csíraszám: 500-600 db/m2
ezerszemtömeg: 38-42g
200-250 kg/ha
o
Kelés: 3-4 C talajhőmérséklet, oxigén, talajnedvesség
Vetésmélység: 4-5 cm
Gyomirtás: vegetáció megindulása után, szárbaindulás előtt
(ált. korán, hidegtűrő készítménnyel)
Betegségei: hiányos kelésà fuzáriózis, helmintospórium, torzsgomba
ősszel levélrozsda, törperozsda (hó alatt is szaporodik)
lisztharmat
kalászbetegségek: üszög, fuzáriózis
Kártevők:
talajlakók: drótféreg, cserebogárlárva
szár, lomb: vetésfehérítő, levéltetvek, gabonalegyek
kalász: gabonaszipoly, poloskák
Betakarítás: június második fele, őszi búza előtt 5-7 nap
teljes érésben
nedvesség 15%
túlérésben nagy a veszteség (kalásztörés)

Ismertesse a tavaszi árpa termesztéstechnológiáját!

Jelentősége:
sörgyártás alapanyaga (árpa maláta)
vetésterületét a söripari igények határozzák meg (50-100 e ha)
Botanika, élettan: ua. mint az őszi árpáé
kelés: 12-15 nap
bokrosodás: 33-35 nap
szárbaindulás: 17-27 nap
kalászhányás, virágzás: 10-12 nap
érés: 24-26 nap
Termőhelyigény:
hosszúnappalos növény
vegetatív fejlődésà rövidebb
generatív fejlődésà hosszabb megvilágítás
Korai vetés à vegetatív fázis meghosszabbításaànagyobb termés
Hőigény: sajátos. Hőmérsékletre érzékeny (mennyiség, minőség).
Jó termés: meleg, száraz március, majd hűvösebb, csapadékosabb idő
Vízigény: szerény
Kora tavaszi aszály kedvezőtlen
Kalászhányás idején szükséges nedvesség
Kalászolás idején sok csapadékà egyenlőtlen érés és
minőségromlás (oldalhajtás is kalászt nevel, rossz csírázás)
Legjobb termőhely:
Dunántúl és Észak-M.o.: mérsékelten meleg, páradúsabb
Talaj:
kora tavasszal vethető legyen
folyamatos, jó kapilláris vízemelő képesség
homogén
mélyrétegű, tápanyagban gazdag mezőségi talaj
Előveteményei:
legjobb a cukorrépa
jó: silókukorica, burgonya, len, repce, mák
N-többlet utóhatás ne legyen
Napraforgó: vízfogyasztás,árvakelés miatt nem kedvező
Rossz: kalászos, hüvelyesek, pillangósok
Talajelőkészítés:
őszi előveteményà száraprításà szántásà tavasszal magágy
Tápanyag: rövid tenyészidőàkönnyen felvehető tápanyag kell
1 t terméshez:
N 20kg, P2O5 9 kg, K2O 21 kg , CaO 8 kg, MgO 2 kg
P,K: ősszel P: gyökérképződés, szemképzés,érésgyorsítás,
minőség
K: lisztesebb beltartalom, szárszilárdság, világos mag
N: magágykészítéskor, óvatosan
2,5 %-nál magasabb humuszà max. 40-50 kg/ha N
Vetés: sörárpa sűrűbb mint a takarmányà kevésbé bokrosodjon
Vetésidő: márc.1-20.
Sortáv: 12 cm
 Vetésmélység: 3-5 cm
Csíraszám: 400-500 db/m2, 48-54 db/fm
Ezerszemtömeg: 35-42g
Ápolás:
Gyomirtás: sörárpánál tilos hormonhatású herbicid
posztemergensen 2-4 leveles gyomok (árpa 10-20 cm)
Betegségei:
üszög, lisztharmat, rozsda, levélfoltosság
Kártevői:
drótférgek, szipolyok
Betakarítás: teljes érésben (július közepén)
teljes érés esetén csapadékà korábbi betakarítás kell
(maláta készítés csíráztatással)
Fehérjetartalom: 9-11,5%
Szalma: szemtermés 0,8-1,3 szerese

Ismertesse a rozs termesztéstechnológiáját és a rozsot tartalmazó őszi

takarmánykeverékek vetési, betakarítási adatait!

Jelentősége:
- észak-európai hűvös klíma legfontosabb gabonaféléje
- mérsékelt égöv alatt a búza után a második kenyérgabona növény
- gabonafélék sorában világviszonylatban kb. a nyolcadik helyet foglalja el; vetésterülete 16-
17 millió hektár körül van
- a rozs vetésterületének legnagyobb része Európában van
- rozsot termesztenek Lengyelországban, Olaszországban és Németországban, Csehországban,
Szlovákiában, Dániában.
Jelentőségét növeli, hogy azokon a gyengébb termékenységű talajokon is termeszthető,
ahol a búza termesztése már nem gazdaságos.
Fontosabb rozstermesztő tájaink: a Nyírség és a Duna-Tisza köze. Ezenkívül a Somogy, Veszprém
és Zala megyék gyengébb termékenységű talajai
Felhasználása:
"leguniverzálisabb" gabonafélénk.
elsősorban mint kenyérgabona
Melléktermékei is értékesek: korpája kiváló minőségű abraktakarmány; hosszú és szívós
szalmája nem csak almozásra alkalmas, hanem mint zsuppszalma is sokoldalúan felhasználható
fontos zöldtrágya és zöldtakarmánynövény
homoki szőlő- és gyümölcs ültetvényekben pedig talajvédő
Biológiai jellemzői:
gyökér- és hajtásrendszere, virágzata, stb. alaktanilag hasonló a többi gabonaféléhez, főleg a
búzához.
Főbb jellemzői: a hosszú szár, a fejlettebb gyökérzet, az erősebb bokrosodási képesség és a kölcsönös
megporzással történő termékenyülés.
A kalász szerkezete hasonló a búzáéhoz, de a kalászkákban kevesebb a virágok száma /2-3/ és csak
kettő termékenyül meg.
A virágzás nagyobbrészt az időjárástól függ.
Kedvezőtlen, esős, hűvös időben a virágzás elhúzódik és a megporzás is bizonytalanná válik. A rozs
szemtermése hosszúkás, keresztmetszete háromszögalakú, színe szürkészöld,
sárgásszürke, ezerszemtömege 25-46 g.

A szemtermésből készült rozsliszt vízzel kimosható sikért nem tartalmaz

Éghajlat és talajigény, vetésváltás:
A rozs a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, de jól tűri a szárazságot is. A gabonafélék közül
a rozs bírja a legjobban a téli hideget és a fagyot.
hosszú és csapadékos enyhe ősz kedvez àgyökérfejlődés, bokrosodás
Tavasszal alacsony a hőigénye, korán fejlődésnek indul és szárba szökken
virágzáskor, már érzékeny a hideg időjárásra (nyitva virágzó)
kalászoláskor igényli a legtöbb nedvességet
érésére nem kedvező a nagy meleg
Talajigény:
minden talajon megterem, ahol nincs pangó nedvesség
tápanyagokban szegényebb talajokon is kielégítő termést ad
jól tűri a homokverést is
soványabb homoktalajokon és sekély termőrétegű erdőtalajokon termesztjük
Vetésváltás:
gabonafélék közül a rozs legkevésbé igényes az előveteményekre
önmaga, vagy más gabona után is vethető (gyorsan fejlődik, gyomokat elnyomja, a
betegségekre és a kártevőkre sem érzékeny )
korán kell vetni: a jó elővetemények a korán lekerülőek
Tápanyag utánpótlás:
fejlett gyökérzetà jó t.a. felvétel
Sok N à megdőlés
100 kg szemtermés à2,6 kg N, 1,2 kg P2O5, 2,6 kg K2O
Talaj-előkészítés:
megegyezik a búza talaj-előkészítésével
sekélyebb és korai vetés miatt ülepedett magágy kell
Homoktalajon nem végzünk tarlóhántástà közvetlenül a vetés előtt vetőszántásà
gyűrűshengerrel tömörítés
Vetés:
korai: gyengébb talajà szept.1.fele, jobb talajà szept.2.fele
bokrosodás csak ősszel van!
vetésmélység 3-5 cm: mélyebb vetés késlelteti a kelést és a bokrosodást
Vetőmag:
4-5 millió csíra/ha (50-60/fm), 130-150 kg/ha mag
Ezerszemtömeg 30-34 g
Növényápolás:
gyors fejlődése miatt gyomelnyomó
betegségek : fuzáriumos gyökérrotthadás, csíkos mozaikvírus, barnarozsda, kőüszög,
porüszög, anyarozs. A csávázás fontos preventív védekezés.
leggyakoribb kártevők: a drótférgek, pajorok, kendermagbogár, gabona poloskák, gabonalegyek.
A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés.
Betakarítás:
rozs június végén, vagy július elején érik
nem pereg annyira, mint a búza
 sok szalmája van, a szemtermés tömegének kb. 2,5-szerese
Tárolás:
hamar bemelegszik
rozslisztben nincs vizzel kioldható sikér
minőségét a keményítő és a nyálkaanyagok tulajdonságai határozzák meg
Őszi keveréktakarmányok:
őszi keveréktakarmányok tavasszal korán kaszálhatók
már májusban lekerülnek és utánuk másodvetésű növények is vethetők (silókukorica,
takarmánycirkok, stb.)
vetésterülete a folyamatos zöldtakarmányozáson alapuló állattenyésztés igénye szerint alakul
Keszthelyi keverék:
Összetétel: őszi káposztarepce és a rozs
legkorábban kaszálható őszi keverék
igényes, termesztése csak jobb talajokon gazdaságos
Vetés:
Őszi takarmányozásra augusztus első felében, gabonasortávra
tavaszi takarmányozásra augusztus végén kell vetni. (Vetőmagszükséglete 70-90 kg/ha rozs,
és erre keresztben 10-20 kg/ha repce.)
6 hét múlva vágható
fehérjében szegény, puffasztó hatásúà etetés előtt fonnyasztás
Talaj-előkészítés: repcével egyező
Tavaszi zöldtakarmánynak:
Vetés: augusztus vége, szeptember eleje
Rozsos bíborhere:
főleg a bíborhere termesztésére alkalmas tájakon (Dunántúl) érdemes termeszteni
kaszálása nehezen gépesíthető, ezért nagyüzemi termesztésben kicsi a jelentősége
Éghajlat, talajigény és vetésváltás:
kiegyenlítettebb, csapadékban gazdag éghajlat
szárazságot, valamint a hótakaró nélküli, hideg telet nehezen tűri
talajjal szemben igénytelen növény, még a talajok mésztartalmára sem igényes
gyengén savanyú, közömbös és enyhén meszes, könnyen művelhető talajok
Dunántúl csapadékosabb nyugati és észak-nyugati részein termeszthető
főleg foszfort és káliumot igényel
Talajelőkészítés:
nyárvégi vetés miatt fokozott gondosságot igényel
Vetés: augusztus vége, szeptember eleje
40-50 kg rozs, 30-35 kg bíborhere együttes vetése
Kaszálás: május közepe, vége
a bíborhere teljes virágzását nem szabad megvárni, mert a rozs elvénül

Ismertesse a zab termesztéstechnológiáját és a zabosbükköny vetési, betakarítási

adatait!
Jelentősége:
értékes takarmánygabona
emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik (sajátos kémiai
összetétel)
takarmányértéke nagyon jó:
jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalom
 gazdag a mész és foszfortartalom ( csontképződést segíti elő)
E-vitamint is tartalmaz( apaállatok tenyészképességét növeli) fiatal és
tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona
zabpehely, zabliszt, stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják
értékes szálastakarmány-növény: zabosbükköny
zabszalma is értékes (takarmányszalma)

Biológiája:
gyökérzete: fejlett, mélyre hatoló, jó tápanyagfeltáró képességű
szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb
Virágzata: laza bugavirágzat
kalászkáiban a virágok száma 2-3, melyek közül rendszerint csak kettő
termékenyül meg
buga virágzása - és a szemek érése - a buga csúcsán kezdődik és onnan halad lefelé.
Egy buga virágzása kb. 1 hétig tart.
öntermékenyülő
Szemtermése pelyvás
Ezerszemtömege 25-40 g

Éghajlat és talajigény:
hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye
Talajigény:
szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető
talaj pH optimuma 5,3-6,4 pH.
Jól terem még a gyeptörésben és erdőirtásban is.
talajok kultúrállapotára sem igényes (gyomokat elnyomja)
Vetésváltás:
nem kényes az előveteményekre
Legjobb előveteményei :
istállótrágyázott kapások, évelő pillangósok és füvesherék
önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.
Tápanyagellátás:
nitrogénre a legigényesebb
foszfor és kálium igénye - gyökérzetének jó tápanyag-feltáró képessége miatt – kisebb mint a
többi gabonáé
fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre :
2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O
nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától
egészen a virágzásig élénk
asszimiláló képességét hosszú ideig megtartja
foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb
kálium felvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van
Talaj-előkészítés: tavaszi árpáéval egyező
Vetés:
csávázott vetőmag (fedett és porüszög ellen)
vetésidő: március
4,5-5 millió csíra/ha, 55-60 mag/fm, 130-150 kg/ha
Ápolás: tavaszi árpáéval azonos
Betakarítás:
legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik
szemek egyenlőtlenül érnek
ideje:buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés
elején vannak a szemek
szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek
szalmatermése a szemtermés 1,5-2-szerese
Tavaszi keveréktakarmányok
Jelentősége:
a nyári folyamatos zöldtakarmányozás biztosítása
Zabosbükköny:
zab és a tavaszi bükköny keveréke,
nemcsak zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas, hanem széna is készíthető belőle
Éghajlat és talajigénye lényegében azonos a zabéval.
Jó előveteménye a trágyázott kapásnövény, vagy kerülhet két gabona közé is.
Trágyaigényes, adhatunk alá istállótrágyát is.
Vetés:
Kora tavasszal gabonasortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. (Vetőmagszükséglete 170-190
kg/ha, amelynek kb. 60%-a legyen a bükköny.)
Betakarítás:
Kaszálása június elején van, amikor a zab már kihozta a bugáját.

Ismertesse a szemeskukorica termesztéstechnológiáját! Térjen ki a silókukorica

termesztésének technológiai eltéréseire!
Gazdasági jelentősége:
Állati takrmány:
-Abraktakarmány
-Silókukorica, szilázs
-Kukorica csalamádé
-Kukoricaszár legeltetés
Élelmiszer növény( csemege, konzerv, pattogatnivaló)
Ipari felhasználás( szesz, keményítő, cukor) 1-2 %
Termőhelyigény:
Klímaigény:
melegigényes növény: 21-26 oC júl-aug.átl. hőm.
csapadékigény: 650-700 mm
címerhányás környékén: 120-150 mm
o
vetéskor 10 C, nedves magágy
Talajigény:
igényes a minőségre és kultúrállapotra: jó vízgazdálkodású, levegős, mély termőrétegű,
könnyen felmelegedő (csernozjom, barna erdőtalaj)
hideg talajokat nem szereti: lassú, vontatott kelés, fejlődés
érzékeny az oxigén ellátásraàpangóvizà sárgulás, pusztulás
pH 6,5-7,5, 4 pH alatt kipusztul
Elővetemény:
jó: őszi búza, kalászosok
monokultúrát bírja
bikultúra: búza-kukorica, búza-búza- kuk.-kuk.-kuk.
 lucerna- v. gyeptörés
A MONOKULTÚRÁS KUKORICA TERMESZTÉS PROBLÉMÁI
• A talajok tápanyag- és vízkészletének jelentős és egyoldalú hasznosítása
• Szár- és gyökérmaradványok ( talajművelési problémák , pentozán-hatás, talajszerkezet
romlása )
• Gyomborítottság növekedés, gyomösszetétel változása (melegkedvelő, nagymagvú,
folyamatosan csírázó gyomok)
• Növényi kórokozók (elsősorban fuzárium) felszaporodása
• Hagyományos (talajlakók, barkók, kukoricamoly) és új (gyapottok bagolylepke, amerikai
kukoricabogár) állati kártevők megjelenése és növekvő kártétele
• Ökológiai sebezhetőség
• Ökonómiai, piaci kiszolgáltatottság
Talajművelés:
Kívánalmak: tarlómaradványok leforgatása, elbomlása
ne legyenek nagy hantok, üregek
vízmegőrzés
tápanyag felvehetőség
gyomok, kártevők írtása
erózió, defláció megakadályozása
Tápanyagellátás:
Kukorica nagy teljesítményre képes növény.
Legfontosabb tápelemei: nitrogén, foszfor, kálium.
Kalcium és magnézium főleg savanyú pH 5,5 alatti talajon.
Nitrogén: nagy zöldtömeg, asszimilációs felület
Felvétele a sz.a. felhalmozódás ütemével nő.
Legnagyobb a nővirágzás idején.
Címerhányás után 70-80 %-a beépült a növénybe.
Erőteljesebb a vegetatív növekedés, nő a generatív szerv
Hiány: gátolja a növekedési és fejlődési folyamatokat.
Alacsony hőmérsékleten csökken a N hasznosulását.
Foszfor: felvétele egyenletes
Legnagyobb a nővirágzás idején
Érés elejére a 75 %- a szembe vándorol
Növeli a szemek számát, ezerszemtömegét
Alacsony hőmérséklet - csökkenti
Magas hőmérséklet – növeli a felvételét
Kálium:
Nagyobb részét a tenyészidő első felében veszi fel.
Virágzásig 65 % -a növénybe vándorol.
Virágzás után 4 héttel a felhalmozódás befejeződik.
Érés idején már káliumot ad le a növény.
Feladata: szabályozza a szénhidrátforgalmat
Gyorsítja az érést
Növeli a szárszilárdságot

Szervestrágyázás: igen jól értékesíti

 Alkalmazás: gyengébb talajon, monokultúrában, korai érésűek
után.
Hátrány: gyomosodó hatás.
Vetés:
Vetőmag minőségi paramétereinek értékelése (kalibrált és csávázott mag)
Értékmérő tulajdonsága: csírázóképessége, Cold – teszt értéke.
Vetés ideje:
a talajhőmérséklete a vetés mélységben eléri a 9 – 10 oC fokot.
Hideg talajban csírázás vontatott, magvak egy része elpusztul, hiányos kelés, gyomosodás.
optimális idő: április közepe – május 10.
Sortávolsága : 70 – 78 cm vetőgép típusa határozza meg.
Tőtávolság: 20 cm körüli- fajta és hasznosítás függvénye.
A kukorica tűri a sűrítést, csak a csokrosítást nem.
Csíraszám: 65.000-70.000 csíra/ha
Mélység: közép kötött talajon 6-7 cm
Kötött talajon 5-6 cm
Laza talajon 7-8 cm
Vetőmag mennyiségét befolyásoló tényezők:
Hektáronkénti tőszám
Mag csírázóképessége
Talaj állapota
Vetés ideje
Hasznosítás iránya ( szemnek vagy silónak ! )
Ápolás:
Gyomirtás: végezhető kézzel, géppel, vegyszerrel.
Mechanikai gyomirtás eszköze a kultivátor
Vegyszeres: alapkezelés és állománykezelés.
Alapkezelés : vetés előtt, vetés után de még kelés előtt- preemergens- (10-12napon belül csapadék
kell)
Fontos a pontos adagolás és az azonnali talajba
dolgozás.
Állománykezelés- post emergens- gyomok 2-4 leveles állapotában, kukorica 5-7 leveles korában
Gyomelnyomó képessége 60-70 cm-es (kb. 8 leveles) korban alakul kià sorközárnyékolás
Kártevők és a betegségek elleni védekezés:
Talajlakó kártevők: drótféreg, mocskospajor,
védekezés: talajfertőtlenítés.
Kukorica moly ellen: szárvágással
kukoricabogár, gyapottop bagolylepke, barkó
üszög ellen: csávázással.
fuzárium: csirapusztulás, szártő-, gyökérrothadás, csőpenész
vadkár
Vetésváltás!
Öntözés: lehet esőszerű és barázdás
tenyészidő alatt háromszor:
címerhányás előtt, nővirágok megjelenésekor , szemképződéskor
optimálás beázás 30-40 cm
Betakarítás: 30-33 % nedvességnél éri el a szárazanyag maximumát
(megjelenik a szem köldök felőli végén a fekete réteg)
 Teljes érésben : a szem körömmel nem nyomható széjjel.
Nedvesség-tartalom 14 % (tárolható),
ennél nagyobb nedvesség esetén
szárítani kell (magas költség)
Átlagtermés 5-12 t/ha.
Betakarítás ideje: szeptember-november.
Módjai: csöves, morzsolásos.
Silókukorica
Jelentősége:
A szarvasmarhák fontos téli tömegtakarmánya
Magas a keményítőértéke (2,5-ször nagyobb a takarmányrépáénál)
Hűvös területeken is termeszthető
Vetés:
szemes kukoricánál sűrűbb tőszám (90.000-100.000 tő/ha)
hosszú tenyészidejű hibridek választása
másodnövényként is vethető őszi keverék után, vagy lucerna törésbe (1. kaszálást követően)
Tápanyag:
istállótrágyát meghálálja
jó tápanyag-ellátású talaj szükséges
Cél:
nagy szár és levéltömeg
Betakarítás: viaszérés elejénà szárazanyag felhalmozódás befejeződött, szár nem fásodott el,
lédús, emészthető
Módja: járvaszecskázó géppel
szállítás, taposás megszervezése

Ismertesse a cukorrépa termesztéstechnológiáját!

Két éves növény:
Első évben: a gyökerét, az ipari feldolgozás nyersanyagát szolgáló répatestet fejleszti ki.
Második évben: kifejlődik a hajtásrendszere, a „ magbokor”, amely virágzik és magot érlel.
Gazdasági jelentősége:
Cukor gyártás
leveles répafej, száraz és nedves répaszelet takarmány
Melasz takarmány, ipari melléktermék.
Éghajlat igénye:
Mérsékelt éghajlat növénye.
Hosszúnappalos megvilágítást igényel.
Az optimális fotoszintézishez 15 órás nappali megvilágítás szükséges.
Tenyészidő alatt (170-200 nap), 2400-2600 oC hőösszeget igényel.
Csírázás már 4-5 oC megindul, 6-8 oC fokon kedvező a fejlődés.
Keléstől levélborulásig (jun. eleje) 12-18 oC -ot kíván.
Áprilisi lehűlés kedvezőtlenà gyökérfekély veszély.
Nyáron 20-22 oC a legkedvezőbb.
Tenyészidő vége felé mérsékelten meleg nappalok és hűvös éjszakák kedveznek a
cukorképződésnek (nyár vége, szept.).
Vízigénye 550-600 mm. Legtöbb vízigény: július, augusztus.
Mélyen gyökerező növény és jó a vízfelszívó képessége.
Mélyen kiszárítja a talajt.
Talajigény:
Legigényesebb növények közé tartozik. Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag,
morzsalékos.
(AK.:40-50, pH 6,5-7,3)
Nem ajánlatos termeszteni:
Mészben szegény, savanyú,
túl nedves, hideg, kötött, sekély termőrétegű laza talajokon.
Lényeges a talaj jó kultúrállapota.
Vetésváltás:
Érzékeny az előveteménnyekkel szemben.
4-6 évig ne kerüljön önmaga után.
Előveteménye nyáron lekerülő növény legyen. Jó az őszi búza.
( mélylazítás, istállótrágya igény)
N-ben gazdagító és sok káliumot használó növény után ne vessük.
Talajművelés:
Mélyen lazított, vetés idejére jól beérett, ülepedett, gyomosodásra nem hajlamos, elegendő
nedvességet tartalmazó talajt igényel.
Tarlóhántás-zárás-tarlóápolás-zárás- mélylazítás-szántás ( előtte trágyázás)- elmunkálás, hogy
tavasszal minél kevesebbet tapossuk a földet. Tavasszal kombinátor (magágykészítés)- vetés –
hengerezés.
Tápanyagellátás:
Kálium és mész igényes növény.
N 2-3 kg/t, foszfor 1,5-2 kg/t, kálium 3-5 kg/t, Ca 1-1,5 kg/t, Mg 0,8-1 kg/t gyökértermésre
számítva
N-t a tenyészidő első felében igényli, túlzott N-felvétel rontja az ipari értéket, nagyobb lesz a
lombozat, nehezebb a betakarítás.
P és K felvétel egyenletesebb. Ca 90%-a július végéig beépül a gyökérbe.
K-hiány csökkenti a termést és cukortartalmat.
Érzékeny a műtrágyák túladagolására.
Bór hiány: szívlevél rothadás
Vetés:
Időpontja: a talaj felső 5 cm rétegének a hőmérséklete reggel eléri a 6-7 oC -ot
Mélység: 3-4 cm, tőtávolság 15-16 cm.
Magmennyiség: 1,5-1,8 U (unit) egység. 1 U = 100 000 mag.
Cél betakarításkor 80 000- 100 000 gyökértest/ha.
Növényápolás:
Sűrű vetés esetén tőbeállítás 6-8 leveles korban.
Gyomirtás, vegyszeres kezelés, kultivátorozás, kártevők elleni védekezés.
Öntözés:
fejlődési fázisaiban vízigényes, de a betakarítás előtt nem szabad cukorképződés miatt. 4
öntözés, alkalmanként 30-40 mm/ha.
Betakarítás:
A cukorrépa földben fejlődő gyökere a cukorgyártás alapja. A feldolgozóipar lényeges
technológiai szempontnak tekinti a pontos, jó fejezést, azaz a leveles répafej eltávolítását. A leveles
répafej ugyanakkor jól hasznosítható takarmányként is, bár az elmúlt években, évtizedekben ennek
jelentősége egyre csökkent.
A betakarításra többféle technológia terjedt el annak megfelelően, hogy a fő műveleteket milyen
módon kapcsoljuk össze.
 A fő műveletek:
a cukorrépa fejezése,
kiszedése,
tisztítása és
gyűjtése.
Betakarítás:
Mo-on a feldolgozás 100-110 nap
Technikai érettség: gyökér annyi cukrot tartalmaz, hogy érdemes feldolgozni, cukortartalom
13-15 %.
Általában szeptember 10-15 között , tájanként és fajtánként eltérő. Biológiai érettség: nappal
képződött cukor= légzéskor felhasználttal ( okt. közepe) tovább nem lehet várni az időjárás miatt.
Lehet:
egy-, két-, három-, négy menetes.
két menetes: fejezés, kiemelés,
felszedés-rakodás
három menetes: fejezés,
kiszedés-rendre rakás,
rendfelszedés- rakodás.

Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját!

Gazdasági jelentősége:
Élelmiszer növény:
könnyen emészthető,
ízletes, nagy biológiai értékű.
12-14 % keményítő,
1-2 % fehérje, C, B1, B2 vitamin.
Magas a K-tartalma, kén és foszfortartalma.
Gumó:
szárrész, szárra jellemző részei vannak
gumóhéjon spirális alakban vannak a rügyek, burgonyaszemek
(alapi részen kevesebb, csúcson több a szem)
egy szemen ált. 3 rügy van
alakja, színe fajtához kötött tulajdonság
Minőségének meghatározója: ízletesség, konyhatechnikai tulajdonság ( pl. lisztesség,
szappanosság, rostosság)
Nagysága: étkezési 4 cm feletti, hasábnak >5cm, szirom 3-5cm
Hámozási veszteség: gumónagyság, alak, felület befolyásolja
Alaktani rendellenesség: ikernövés, fiasodás, babásodás, átnövés
Fiziológiai rendellenesség: zöldülés, édesedés, vasfoltosság Éghajlat igény:

Fokozottan érzékeny a klimatikus tényezőkre: csirázás 5-6 oC -on.

Optimális kelés és növekedés 17-20 oC -on.
Lombozat páradús levegő, talajnedvesség, magas hő gumók száma kedvezőtlen.
Szárazságot nem bírja. Fagyra érzékeny. Jól alkalmazkodik.
Mo. megfelel a termesztésének. Gumóképződéskor mérsékelten meleg csapadékos időjárás
kedvező , párásság.
Talajigény:
Lazább szerkezetű, jó víz és tápanyag gazdálkodású humuszos, vályogos
 Homok talajok
pH-ra nem érzékeny de kerülni kell a szélsőségeket.
kötött, hideg, heterogén, szélsőséges hő- és vízgazdálkodású nem jó
Elővetemény:
Nem szabad a burgonyafélék után (betegségek miatt)
Legjobb a kalászosok , fehér mustár, olajretek után.
Jó: egynyári szálastak., repce, len, borsó
Rossz: kukorica, napraforgó, paradicsom, cukorrépa
Önmaga után 3-4 év kihagyás.
Pillangósok után talajfertőtlenítés.
Tápanyag igény:
Jól hasznosítja a szerves és szervetlen trágyákat.
1 t gumótermshez:
N 5 kg/t mész(CaO) 3 kg/t
P2O5 2 kg/t MgO 1 kg/t
K2O 9 kg/t
Istállótrágya: 30t/ha, július végén PK műtrágyával együtt
N-t az ültetőágy alá szórjuk.
Talajelőkészítés:
Rögmentes, könnyen felmelegedő, kellően nyirkos legyen.
Tarlóhántás- zárás-trágyázás- szántás (25-32 cm)-elmunkálás.
Tavasszal vetőágykészítés –kombinátor-talajmaró (15-18 cm mélyen)
Ültetés :
Érzékeny a talaj hőmérsékletére.
Talajhőmérséklet 8-10cm mélységben 8 oC fok. (Március vége- április eleje vagy közepe,
talajtól függ.)
Ültetést 7-10 nap alatt befejezni, egyenletes sor és tőtávolságra.
Étkezési 42 000-48 000 gumó/ha, vetőgumó 58 000-60 000 gumó/ha.
Sortáv 70-75 cm. Tőtáv 25-30-35 cm fajtától függ.
Mélysége bakhátas módszernél laza talajon 3-4 cm, kötött 1-2 cm.
Primér bakhát (8-11 cm): ültetéssel egy időben készíti a gép
Szekunder bakhát (24-30 cm): töltögető ekével kelés előtt 2-4 nappal
Öntözés:
Gumókötés idején, virágzáskor, 30-40 mm. Vízigényes növény.
Növényápolás:
Gyomirtás:
vegyszeres ültetés után kelés előtt, vagy állomány permetezés
tarackos gyomoktól legyen mentes
talajlakók ellen fertőtlenítés
egyéb kórokozók és kártevők ellen lombra.
Betakarítás: fogyasztás határozza meg az időpontot
Biológiai érés: 60-70 nap, parásodás, súlyállandóság
Érett: jól tárolható.
levelei elszáradnak, szárai még zöldek.
A gumók a sztólókról könnyen leválnak és a gumó héja beparásodík.
Ideje VIII- IX hónap.
Lehet szártalanítva vagy szárral, géppel , kézzel .
Egymenetes: szedő-rakodó vagy szedő-válogató-rakodó
Kétmenetes: kiemelés a bakhátból a talajfelszínre
kézi felszedés, kocsira rakás

Ismertesse a napraforgó termesztéstechnológiáját!

Jelentősége:
• Jó minőségű étolaj.
• D E vitamint tartalmaz.
• Margarin gyártás, mosó és kozmetikai ipari nyersanyag.
• Pogácsa takarmányozásra (48-50 % fehérjét tartalmaz).
• 100 kg kaszatból 30 kg pogácsa lesz.
• Mézelő növény 20-30 kg méz/ha.
• Zöldtakarmány, zöldtrágya is lehet.
Talaj igény:
Jól alkalmazkodik, gyökérzet erőteljes, jó vízháztartású talajokat szereti.
Semleges vagy enyhén savanyú talajokat kedveli.
Szikesen is termeszthető.
Vetésváltás:
5 évig ne kerüljön önmaga után.
Jó elővetemény: kalászos, silókukorica esetleg kukorica.
Nem jó: hüvelyesek, pillangósok, cukorrépa, burgonya, stb.
Talajművelés:
Közepesen igényes, megegyezik a kukoricával.
(tarlóhántás – tarlóápolás – ta.pótlás - mélyszántás-
tavasszal magágykészítés- vetés)
Vetés+talajfertőtlenítés+tápanyag
Tápanyagellátás
N 41 kg/t, P2O5 30 kg/t, K2O 70 kg/t
sok N: csökkenti a kaszat olajtartalmát
gombabetegségre fogékonyabb
P: a zsírsavak szintéziséhez.
K: szárazságtűrést, olajtartalmát, betegség ellenállóságát segíti.
Vetés:
Vetési idő: talajhőmérséklet 8-12 oC, április 10. körül
(ápr.1 előtt és máj.15 után nagy kockázat)
Mélység: kötött talajon 4-6 cm, laza talajon 6-7 cm, étkezési 6-8 cm.
Utolsó talajmunka ne legyen mélyebb a vetésmélységnél.
Sortávolság: 70, 76,2 cm tőtávolság 20-25 cm. Folyóméterenként 4 tő.
Sorok az uralkodó szélirányt kövessékà betegség fellépésének kerülése.
Csiraszám 50 000- 65 000 / ha.
Csak csávázott magot szabad elvetni.
Betakarítás:
Színe barna vagy citromsárga
aratni csak akkor,ha a kaszat 15-18 %, pikkelylevelek pattanva törnek
Vegyszeres állományszárítás:
kaszat 30-35 % nedv. tart. àsz.a. és olajfelhalmozódás befejeződött
egyéb növényi részek víztartalma 40-50 %
Légi szárítás után 5-7 nap múlva vágás.
Előnye: érés egyenletes, száradás gyorsabb, betakarítás gyorsítható.
Szárítási költség, betakarítási veszteség csökkenthető
Hátránya: ha a kezelést követően nem lehet vágni szemveszteség, madár kártétel, esős idő
esetén tányér betegség .
Vágás: arató-cséplőgéppel, veszteség 6-10 %, vágási magasság tányér alatt.
Szárítás 8 % feletti nedvességnél, ez a tárolási szabvány.
Árunapraforgónál 60 oC fok, vetőmagnál 40 oC fok.
Tárolás: száraz hűvös, szellős helyen avasodásra hajlamos.

Ismertesse az őszi káposztarepce termesztéstechnológiáját!

Jelentősége:
Régen az olaját világításra használták.
Ma étolajként, olajtartalma 40-50 %, de erukasav miatt kellemetlen ízű ezért nem kedvelt.
Iparban- festék, szappangyártás fontos nyersanyaga , szerszám, gépipar, kozmetikum,
gyógyszer, robbanóanyag.
állatok takarmányozás: dara, pogácsa
melléktermék fehérjében gazdag.
Zöldtrágyázás, kiváló elővetemény,
nem kíván speciális gépesítést.
Éghajlatigény:
Mérsékelten meleg, nagy fagyoktól mentes, csapadékos párás klímát kedvel.
Mo- on: -15 –20oC -on fagy meg. Télállóságát befolyásolja a fejlődés állapota. Száraz talajon
jobban bírja a hideget.
Legjobb a 9-11 leveles földhöz simuló, tőlevélrózsás állapot az átteleléshez.
Növekedés küszöbértéke 7 oC, virágzásé 8 oC.
Virágzáskor érzékeny a levegő páratartalmára, optimális a 80 %.
Repcetermesztésre kedvező: Dunántúl, Északi – középhegység tájai.
Talajigény:
Középkötött és ennél lazább talajokat kedveli.
Gyengén lúgos talajokat szereti. Rendszeres meszezés szükséges.
Vetésváltás:
Az elővetemény minél hamarább kerüljön le, kevés szármaradvány legyen.
Önmaga után 3-4 évig ne kerüljön.
Jó elővetemény a borsó, a takarmánykeverékek, őszi és tavaszi kalászosok.
Talajművelés:
40-45 nap alatt kell jól elmunkált, aprított, kellően mély és ülepedett magágyat készíteni.
A magágyat vetés előtt 10-14 nappal készítsük el.
A talajelőkészítést a korán lekerülő növények technológiája szerint kell elvégezni.
Tápanyagellátás:
Könnyen felvehető tápanyagot kíván. Régen szervestrágyázták, ma műtrágya.
Fajlagos tápanyagigénye N 55 kg/t, P2O5 35kg/t, K2O 43 kg/t, CaO 30 kg/t, MgO 10 kg/t
P,K 100%, N 30% őszi kijuttás, többi N tavasszal 2x fejtrágya
Vetés:
Ideje: augusztus vége, szeptember eleje,
északkeleti részen 4-5 nappal korábban.
Áttelelés után 90-120 db/m2, 1,2-1,3 millió csira/ha,
3-5 kg/ha vetőmag. Ezerszemtömeg: 4,3-6 g.
Sortávolság 12-24 cm, mélység 1,5-3 cm.
Növényvédelem:
 Talajlakó kártevők ellen csávázással.
Állományban 3 védekezési időszak:
1. Ősszel: repcedarázs, repcebolha
2. Zöldbimbós állapotban:
repcefénybogár, repceszár- ormányos, repcebecő- ormányos
3. virágzás elején:
repcefénybogár, repcebecő-ormányos, repcebecő-gubacsszúnyog.
Betegségei: fehérpenészes rothadás, szürkepenészes rothadás,
Gyomnövények: galaj, tyúkhúr, árvacsalán, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit.
Betakarítás:
Egy vagy két menetben.
Kétmenetes: rendre vágás( szalma, becő sárgulni kezd), jún. 15-25. (30-40 cm tarló)
Cséplés a mag 10-12 %-os nedvességtartalmánál.
Egymenetes: állományszárítással vagy anélkül.
Szárítás nélkül 13-15 %-os nedvességtartalomnál.
Száritással 18-20 %-os
Deszikkálás 24-30 %-os nedv. tart. után 4-6 nap 17-18 % nedv.tart. Reglone 2-2,5 l/ha
Előtisztítjuk és 11 %-ra szárítjuk.

Ismertesse a takarmányborsó termesztéstechnológiáját! Mutassa be az őszi borsós

keveréktakarmány és a borsós csalamádé vetési, betakarítási adatait!
Gazdasági jelentősége:
- Táplálék, takarmány ( fehérje tartalma 23 % ),
- nitrogéngyűjtő képesség,
- jó elővetemény,
- jól gépesíthető
Termesztési igényei:
Éghajlat igény: érzékenyen reagál, általában hidegtűrő, kivétel tartós –5 –6 oC eseténàkiritkul
Vetés mélység: 5-8 cm.
A fajták hőigénye változó „ fajtalépcső”.
Érzékeny a csapadék eloszlására, fontos- virágzáskor és hüvelykötéskor (V-VI hó).
Vízszükséglet : III. hó 35-38 mm, IV. hó 40-46 mm, V. hó 50-55 mm,VI. hó 60-65 mm.
Talajigény: búzáéhoz hasonló, talaj kultúrállapotára igényesebb, nem minden esetben talajjavító
( gyomos), pH 6,5-8. Homoktalajon csak korai fajták.
Elővetemény igény: önmaga után 3-4 évig nem,
búza- kukorica közé ha jó kultúrállapotú.
Jó elővetemény: öszi tak.keverék, repce, korai burgonya.
Közepes: korai és középérésű kukorica, napraforgó, késő érésű burgonya, cukorrépa.
Tápanyagigény: könnyen felvehető tápanyagban gazdag talajon megfelelő.
Szervestrágya után buja fejlődés
műtrágya : szárazborsó N 60 kg/t, P2O5 17 kg/t, K2O 35kg/t, (CaO 32, MgO 6)
zöldborsó N 19 kg/t P2O5 6 kg/t, K2O 15kg/t (CaO 10, MgO 2)
Termesztéstechnológia:
Talaj-előkészítés: gyommentes kellően nyirkos, kertszerűen elmunkált egyenletes felszínű.
Őszi kalászos után: 10-12 cm talajhántás- zárás-gyomirtás- őszi mélyszántás 25-30 cm
elmunkálás.
Tavaszal: nehéz fogas, kombinátor, kultivátor, minél kevesebb menet!
 Későn lekerülő növények után: őszi mélyszántás- elmunkálás, gyökér és tarlómaradvány
leforgatása, tavasszal mint előzőleg!
Vetés:
Vetőmagcsávázás,
fajták hőérzékenysége, kifejtő edzettebbà március elején
Velő borsó hőigényesà március végén.
Már 3-4 oC fok talajhőmérsékleten csirázásnak indul, vetés amikor 6-8 oC fok, kötött talajon 8-
10 oC fok, túl korai vetés lassú csirázás sok mag tönkremegy.
Vetőmagszükséglet-csiraszám- más ezerszemtömeg- eltérő mag- mennyiség.
Korai 1,2-1,5 millió/ha, középérésű 1,1-1,3 millió/ha, késői 1,0-1,2 millió/ha csira.
200-320 kg/ha vetőmag, folyóméterenként 18-20 növény, sortávolság 12 cm vagy 24-26 cm
Vetés mélysége 5-8 cm,
vetés után hengerezzük le
Növényápolás:
Vetés után tömődikà lazítás
gyomirtás: lehet vetés előtt, kelés előtt, kelés után.
Gombás betegségek: Peronoszpora, fuzárium, borsóragya.
Állati kártevők:
Keléskor: csipkézőbogarak.
levéltetvek, tripszek, borsóormányos, bagolypille lárvák stb.
Betakarítás:
Legmunkaigényesebb része, virágzása és érése egyenlőtlen.
Zöld borsó: optimális- első kötés a legfejlettebb, a magvak még zsengék. De teljes nagyságúak.
Étkezési száraz borsó vagy takarmány:
Borsó- viasz érés végén és teljes érés elején.
Aratás kalászosok előtt. Lehet: egymenetes és kétmenetes.
Kétmenetes. Rendre vágás a dőlés irányával szemben, 5-8 óra szikkadás, 15-18 % nedv. tart.
cséplés, szárítás 40 oC -on.
Kombájn: vágóasztal- rendfelszedő, dobfordulat 520-540, verőléc gumírozott, kosárpálcát
ritkítani kell vagy a hézagot növelni.
Egymenetes: talajkopírozóval, száremelővel, vágóasztal ( gabona), szárítás 40 oC fok.
Tárolás: zsizsiktelenítés.
Zöldborsó betakarítás érettségi fok szerint:
Zsengeség mérése tenderométerrel (tenderométer fokban)
à nemzetközi egység
Magyarország: finométer fok
működési elv: zöldborsószemek roncsolására fordított idő mérése
Borsó csoportosítása:
kifejtőborsó: sima, gömbölyded mag. Zöld mag könnyen lisztessé válik àcukortart.
keményítővé alakul. Héja könnyen elválik a belső magállománytól à hántolhatóà mag kettéválik:
sárga vagy zöld felesborsó.

takarmányborsó: kifejtőborsóhoz tartozik. Edzettebb, igénytelenebb mint a velőborsó.

velőborsó: nagyobb cukortartalom, nehezebben alakul keményítővé, tovább őrzi

zsengeségétà magvak teljes kifejlődése megvárható. Héjuk ráncos, nem hántolható.
Konzervkészítésre alkalmas.
 cukorborsó: hüvelytermés anatómiája tér el a többi borsótól, nem a cukortartalom. Hüvely
belsejében nincs pergamenszerű hártya. Hüvelyestől fogyasztható mint a zöldbab. Hüvely hosszabb és
laposabb, íze zamatos. Betakarítás nem gépesíthető.
Borsós csalamádé
A borsós csalamádé termesztése azért jelentős, mert a keményítőérték- és fehérje aránya kedvezőbb,
mint a kukoricacsalamádéé. Ezenkívül a keverékben szereplő borsó, mint pillangós még nitrogénben is
gazdagítja a talajt.
A borsós csalamádé termesztésénél nagyon fontos a fajták helyes megválasztása. Célszerű, ha
későbben érő, nagy szár- és levéltömeget adó borsófajtákat és korábban érő kukoricafajtákat vetünk
együtt.
A borsós csalamádét két részletben kell vetni. Először elvetjük a kukoricát kétszeres (24 cm)
gabonasortávolságra, majd amikor kikelt a kukorica, a sorokra keresztben szintén 24 cm-es
sortávolságra elvetjük a borsót is. (Különben a borsó elnyomja a kukoricát).
Vetőmagszükséglet: 70-90 kg/ha borsó + 100-120 kg/ha kukorica.
Betakarítás. A borsó virágzásakor lehet elkezdeni a betakarítást és csak annyit termesszünk belőle,
amennyit az állatok zölden elfogyasztanak.

Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! Mutassa be a szójás silókukorica vetési és

betakarítási adatait!
Beltartalma:
- emészthető nyersfehérje: 38-40 %,
- szénhidrátok: 3-20 %,
- olaj: 18-21% (nagyrészt telítetlen olajsavak)
- Olajának 2%-a lecitin: idegek táplálása, szénhidrátok, zsírok emésztése
- aminosavak: triptofán, lizin, cistin, leucin, tirozin à állati fehérjék pótlására alkalmas
- vitaminok: B1, B2, A, D, E, K
magas karotin-tartalom, D, B, E vitamin jellemzi
Melegigényes
Éves hőösszeg igény
» Korai érésű fajták 2000-2400 oC
» Középérésűek 2300-2700 oC
» Középkésői érésűek 2600-3000 oC
» Késői érésűek 2700-3200 oC
Fejlődéshez optimális: 19-24 oC
Növényállományok magassága függ:
» Május-júniusi időszak csapadékmennyiségétől
Magas átlagos májusi hőmérsékletà növényállományok fejlődése hamarabb leáll a fajták
gyorsabban érnek be
Május-októberi időszak csapadékellátottsága befolyásolja
a fehérjetartalmat,
az olajtartalmat és
az ezermagtömeget
Beltartalom változása:
nő a fehérjetartalom
az átlag hőmérséklet és a júniusi csapadékos napok számának növekedésével
fehérjetartalom csökkenés
augusztus-szeptemberi nagy páratartalom hatásra
legnagyobb mértékben csökken az olajtartalom
júniusi, júliusi esős napok számának növekedésével
csökken az ezermagtömeg
augusztusi magas hőmérséklet ill. napfénytartam növekedés
ezermagtömeg növekedés
Augusztus-szeptemberi légnedvesség növekedés
Éghajlatigénye:
Jó víz- és tápanyaggazdálkodás
Párás termőhely
Legjobban a mélyrétegű vályog és a középkötött, jó szerkezetű, eléggé meszes talajokon
díszlik
6-7 pH közötti erdőtalajon is termeszthető, DE meszezésükkel növelhető a magtermés/ha
Talajzsaroló növény
Szélsőséges talajtípusokra, sovány homoktalajokra, szikesekbe nem való
Vetésváltás:
Jó elővetemények: nem igényes
– őszi búza,
– őszi árpa,
– csemege kukorica
Közepes:
– kukorica
– Silókukorica
– burgonya
Rossz:
– Hüvelyes növény
– Napraforgó
– Pillangós virágú szálas
Utóvetemény: tavaszi legyen, mert szárazon, későn hagyja vissza a talajt
A szója fajlagos tápanyagigénye:
– N: 6 kg/100 kg fő- és melléktermék
– P2O5: 4 kg/100 kg fő- és melléktermék
– K2O: 4 kg/100 kg fő- és melléktermék
– CaO: 4,2 kg/100 kg fő- és melléktermék
– MgO: 0,9 kg/100 kg fő- és melléktermék
A szója átlagos trágyaigénye 2 t/ha termésnél:
N: 50-80 kg/ha (nitrogéngyűjtő képessége miatt a kezdeti fejlődéshez adjuk)
K2O: 80-100 kg/ha
P2O5: 70-80 kg/ha
Vetésidő: április 15-30. körül
• Az ország déli, melegebb vidékein: ápr. 15-20.
• Az északi részeken: 1-2 héttel később
• amikor a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 8-10 oC –ot
Sortávolság: 24-50 cm
Vetésmélység: 3-4 cm
Csíraszám:
• 350-550 ezer csíra/ha (érésidőtől függően)
Ezermagtömeg: 120-200 g
Kelés: vetés után 10 nap
Gyomirtás:
Presowing
- vetéssel várni kell 4-6 napot
- magról kelő egy- és kétszikűek ellen
Preemergens
- magról kelő egy- és kétszikűek ellen
- perzisztens hatóanyagok problémája (utóvetemény)
Posztemergens
- a gyomok szikleveles vagy 2-4 leveles állapotában
- egyszikűek ellen („fop”-ok)
- nehezen irtható kétszikűek (acat, árvakelésű napraforgó)
- deszikkálás
Agrotechnikai védekezés
- tavaszi talajmunkák során gyéríthető: T1, T2, T3
- egyenletes vetés és megfelelő állománysűrűség
Mechanikai védekezés
- sorközök kultivátorozása
Öntözés:
Vízigényes (470 mm)
Transzspirációs együttható: 7-800 l/kg szárazanyag
Vízigénye a különböző fejlődési fázisokban eltérő
» Csírázás-kelés (víztakarékos talajműveléssel a keléskori
vízigény kielégíthető)
» Hüvelykötődés- magtelítődés (160-180 mm mesterséges
vízpótlással)
Levegő páratartalma befolyásolja a termés mennyiségét (legnagyobb termések 85-90% páratartalom
között)
Betakarítás:
Zöldtakarmány: csúcsi virágzás befejeződése után kaszáljuk, szecskázzuk
Silózás: mint silókukorica (aug. közepe)
Magként nedves tartósításhoz: 28-32 % nedvesség tartalomnál (késői érésű fajtáknál szept. eleje-
közepe)
Virágzás ideje elhúzódik :
növényen eltérő érettségű magok à érésgyorsítók
ideje: növények levelei lehullottak, 14-16% szemnedvességnél (pergő fajtákat 16-17%
szemnedvességnél)
Betakarítás átalakított gabonakombájnnal
Fontos a pontos beállítás: sérülékeny a szója à magtörés tárolás alatt a mag tápanyagai hamarabb
bomlásnak indulnak csökken a használati értékük
Szárítás 12% nedvesség tartalomra, max. 70 oC

Szójás silókukorica
Cél: kukoricaszilázs emészthető fehérjetartalmának növelése
Tenyészidejük hasonló, együtt termeszthetők
Termesztése:
főterményként célszerű, hogy a szója ki tudjon fejlődni
Vetés:
silókukorica sortávra (kb. 30 kg kukoricamaghoz 40 kg szójamag keverése)
 hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica
Gyomirtásánál a szója igényét figyelembe kell venni!
Sávosan is vethető:
3 sor kukorica, két sor szója
Betakarítás: silózó géppel
– augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor
– a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad

Ismertesse a lucerna termesztéstechnológiáját!

Magas fehérje tartalma miatt értékes takarmány, gazdag vitaminokban, karotinban, meszet tartalmaz.
Megköti a levegő nitrogénjét, talajgazdagító.
Értékes szálas takarmánya a kérődző állatoknak. Jól transzformálódik.
Talaj hőmérséklet 4-5 oC -nál megindul a csírázás.
Gyökére karós, mélyre hatoló, gyökér felső részén vastagszik gyökértörzzsé( rizóma) alakul,
célja áttelelés.
Éghajlat igény:
Csírázáskori éghajlatigénye 10-12 oC.
Kedvező, ha a napi hőm. 26 oC alatti, 35 oC felett károsodik.
Nagy ellenálló-képesség, van amelyik –36 –42 oC fokot is kibír.
Jó szárazságtűrő, mélyrétegű talajokon termeszthető sikeresen.
Évi vízigénye 480-560 mm.
Öntözést meghálálja. (14-16 t/ha szénatermés is elérhető)
Talajigény:Mo.-on sikeresen termeszthető szélsőséges talajok kivételével.
Legkedvezőbbek számára a 6,2-7,8 pH-jú talajok, különösen az altalaj mésztartalmával szemben
igényes. Jó hő, víz és tápanyag-gazdálkodás, mélyrétegű, közömbös pH-jú
Vetésváltás:
Legjobbak az őszi kalászosok.
Gyommentesség fontos.
3-4 évig ne vessük vissza.
150-200 kg N-t hagy vissza a talajbanà jó elővetemény
Talaj- és magágykészítés:
Telepíteni kell és nem csupán vetni, ezért gondos talaj-előkészítést igényel.
Hatásos a periodikus mélylazítás a gyökérzet erőteljes növekedéséhez.
A nyárvégi telepítésnél a klasszikus talaj előkészítést kell alkalmazni.
Tavaszi telepítésnél a tábla talaját tél előtt el kell munkálni, mivel apró magról van szó.
A magágy jól elmunkált, aprómorzsás legyen.
Tápanyagellátás:
Fajlagos igénye: N 27 kg/t, P2O5 7kg/t, K2O 15kg/t, CaO 3 kg/t.
Átlagos műtrágya igénye: N 40-60 kg/ha, Foszfor 35-40 kg/ha, kálium 75-100 kg/ha h.a.
Betáplálás nagyobb mivel 4 évig nem bolygatjuk a talajt.
N-trágyázás: Rhizobiumokkal légköri N-t is hasznosít.
„starter” műtrágya formájában
P-trágyázás: nagy adagú terméshez elengedhetetlen
telepítés előtt kell kijuttatni, gyökérzónába keverni
K-trágyázás: egyik legkáliumigényesebb növényünk.
alaptrágyaként kell kijuttatni
Szerves trágyázás nem teszi feleslegessé a műtrágyázást.
Elővetemény alá adjuk: gyomosodás, laza talajszerkezet miatt
Vetés: telepítés
Lehet tavasszal és nyár végén (ez a talaj állapotától függ és a környezeti hatásoktól).
Ország nagyobb részén a tavaszi vetés biztonságosabb.
Telepítés módja:
Lehet támasztó növénnyel és anélkül. Takaró növény lehet tavaszi árpa, borsó. Takaró
növény esetében mindig a nagyobb magvú takaró növénnyel kezdjük a vetést. (árnyékolás, szárítás,
taposás, rizóma sérülése)
Nyár végi telepítés: aug. 10-20. (8 hét kell a fagyokig)
Tavaszi telepítés: márc.20-ápr.10. Kaszálás: kétszer
A lucernát 1-2 – 3-4 (száraz talaj) cm mélyre kell vetni az újabb technológia szerint.
1 folyóméterre 100 db-ot, 15-20 kg/ha, 8-12 millió csíra/ha. Sortávolság 12 cm gabona
sortávolságra. Gabona vetőgéppel vagy aprómag vetőgéppel.
Fajtaválasztás: termésmennyiség és minőség betakarítástól függő
alkalmazkodó képesség fajtafüggő
szaponin tartalom: egy gyomrú állatokkal való etethetőség
Öntözés:
Meghálálja, minden kaszálás után, telepítéskor kelesztő öntözés is alkalmazható.
Öntözéssel elérhető 14-16 t/ha szénatermés.
Öntözés: 4x 40-70 mm.
Gyomirtás:
vetés előtt, vetés után, kelés után, nyugalmi időben
érték és ízrontó gyomok: pl. lósóska, pitypang, pásztortáska, utifűvek, keserűfüvek, mezei
acat, vadmurok, cickafark, egérárpa stb.
mérgező gyomok: csattanó maszlag, beléndek, kutyatejfajok, aranka
Betegségei:
baktériumok és vírusok
gombabetegségek: fuzárium, levélragya, peronoszpóra, lisztharmat
Rovarkártevők:
csipkéző bogarak, hamvas vincellér, l.ormányos, l.böde, l.poloska
megfelelő fejlődési stádiumban kell védekezni
Betakarítás:
1. kaszálás: zöldbimbós állapot előtt
Évente egyszer teljes virágzásban: gyökértörzs megerősítéseà tartalék tápanyag raktározása a
sarjadzó növény számára
Fiatal lucernánál várjuk meg a virágzást.
Utolsó kaszálás: legyen idő a tartalék tápanyag raktározására.
(Szept-okt. közepe)
Kaszálás módja:
optimális magasság 4-8 cm.
Szénakészítés: kaszálás, rendterítés, rendsodrás, rendkezelés, rendfelszedés, bálázás
Zölden vagy erjesztve is etethető, lucernaliszt is készíthető.

Ismertesse a gyepek telepítésének és ápolásának szabályait!

Gyepgazdálkodás:
gyepalkotó növényekre épülő, gyeptermesztési eljárásokkal előállított gyeptermés gazdasági
állatokkal való hasznosítása legeltetéssel, vagy kaszálás után tartósított takarmányként.
Területe M.o-on 1 millió ha körüli.
Gyephasznosítási módszerek: termés felhasználása alapján
 Legelőként: termését a teljes vegetációs időszakban legeltetéssel hasznosítjuk.
Hozam: több termés növedékre oszlik
gyepalkotók szerint: rövid füves gyepekàbirkalegelők,
finom levélzetű magasfüvesàtejelő marha legelők
durva füves gyepekàhúsmarhák
Kaszálóként: zöld termését évről évre csak kaszálással takarítjuk be.
Növényzete szálfüvekből áll, üde, nedves, vizenyős fekvésű területeken található.
Rétként: részben legeltetéssel, részben kaszálással hasznosított.
Új gyepek telepítése.
A gyepalkotók kiválasztása.
Figyelembe kell venni :
A telepítés célját: állatfaj igényét, tartási módot
A területen vagy annak közelében található termesztett
gyeptársulást.
A terület vízgazdálkodási viszonyait.
A talaj típusát.
A gazdaság adottságait, gazdálkodás színvonalát.
Az öntözés lehetőségeit.
RÉT LEGELŐ.
60 % szálfű 60 % aljfű
20 % aljfű 20 % szálfű
20 % pillangós 20 % pillangós
Tejhasznú szarvasmarha: 160-180 napos legeltetés
Húshasznú: 200-240 napos legeltetés Tervezés menete:

1. célnak, termőhelynek megfelelő gyepalkotó fajták kiválasztása

2. Fajonkénti %-os meghatározása
3. Csíraszám/m2 megtervezése
4. Fajonkénti csiraszám meghatározása (tervezett csíra, %-os arány)
5. Fajok ezerszemtömegének meghatározása
6. Vetőmagtömeg kiszámítása m2 –re, ha-ra
7. Figyelembe vesszük a vetőmag használati értékét
8. Fajok tömeg %-ának kiszámítása, keverék összeállítása
Növényi sorrend:
Jó: Istállótrágyázott kapások.
Korai kukorica.
Burgonya.
Keveréktakarmányok.
Friss gyeptörésbe: kukorica, zab.
Tápanyagellátás:
Könnyen felvehető tápanyagra van szükség.
P és K műtrágyából 3-4 évre elegendőt. N 2/3 részét talaj-
előkészítéskor.
N= 20 kg, P= 7 kg, K= 22 kg./ tonnánként.
Telepítéskor: 50-60 kg N, 100-100 kg P és K
Talajelőkészités:
A telepítés időpontjától függ.
Nyárvégi telepítésnél nyári szántás.
 Tavaszi telepítésnél őszi mélyszántás.
Elővetemény gyommentes legyen.
Nyárvégi telepítésnél: tarlóhántás, hengerezés, nyári keverőszántás, ( vetés előtt 3-4 héttel), magágy
kialakítás,
1-2 cm mélységig finoman elmunkált vetőágy szükséges.
Tavaszi telepítés, biztonságosabb!
Őszi mélyszántás, tavasszal simítózás, a többi azonos!
Telepítés:
Őszi telepítés: augusztus vége.(aug.20-szept.10.)
Tavaszi telepítés: március. à gyökérváltáskor csapadákhiány
Vetés:
sűrűsoros, de lehet szórva is vetni, gyűrűshenger
fényben csírázik, sekély vetést igényel
ülepedett, tömör talaj kell (csak cipósarok hagyhat nyomot)
különböző fajok más időben kelnek (agresszív fűàmax.20%)
6-8 hét alatt bokrosodási csomó kialakulása, bojtos gyökérzet fejlődéseàgyökérváltásà
nedvesség szükséges
Gyepek ápolása.
Termőképességük fokozása.
Cserepesedés
Kaszálás
Telepítés évében nem legeltetünk
Öntözés: 1 kg sz.a. kb . 700 liter víz.
Gyepek ápolásának feladatai: Vízrendezés
Trágyázás
Talajápolás
Gyomirtás
Felújítás, kártevők elleni védekezés.
Szakszerű gyephasználat: csak legeltetési magasság elérésekor legeltetés
max. 10 napig legeltetés egy szakaszon
A szénakészítés technológiája
Szénakészítés: kaszálás- gyepalkotók zöme virágozni kezd.
Szárítás: renden vagy kazalban.
Renden való szárítás:
Kisüzemi: rendre vágás, forgatás, felszedés, petrencézés, kazlazás. Gépi:
kaszálás( szársértővel 5-6 cm, 70-75% vízt.), rendsodrás, rendfelszedés, bálázás, kazalozás( 06-
20% víztartalom)

Szellőztetéses szénaszárítás:
nedv. tart. 40%. Rácsra rakott kazal, dugók
Szellőztetés, átmérő 40 cm.
Egymástól a távolság 2,5-3 m, egyszerre 3 m magas réteg, száradási ideje 7-8 nap, végleges
magasság 8 m.
Első nap éjjel- nappal szellőztetés. 35 oC, ellenőrzés kazal- hőmérővel,
kazal lefedése 50-60 cm szalmával.
Szenázskészítés:
Két menetben:
első menet: rendre vágás 60% nedv. tart.
 Második menet: rendfelszedés- szecskázás 3-5 cm szecskahosszal, Tömörítés: 30 oC fölé ne
emelkedjen, 4-6 nap alatt be kell fejezni,
kazalzárás: szalma, fólia, gumiabroncs.