P. 1
Carl Gustav Jung - Bevezetés a tudattalan pszichológiájába

Carl Gustav Jung - Bevezetés a tudattalan pszichológiájába

|Views: 71|Likes:
Publicado porDidou Kps

More info:

Published by: Didou Kps on May 05, 2011
Direitos Autorais:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/05/2011

pdf

text

original

Sections

  • Elıszó a magyar kiadáshoz
  • Az elsı kiadás elıszava
  • Elıszó a harmadik kiadáshoz
  • Elıszó a negyedik kiadáshoz
  • Elıszó az ötödik kiadáshoz
  • A PSZICHOANALÍZIS
  • AZ ERÓSZ-ELMÉLET
  • A MÁSIK NÉZİPONT: A HATALOMVÁGY
  • A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA
  • A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN
  • A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER
  • Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés49
  • A szintetikus (konstruktív) értelmezés
  • A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI
  • A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI
  • Zárszó

Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába

Fordította: NAGY PÉTER A fordítás alapjául szolgált: C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN. IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM

Elıszó a magyar kiadáshoz __________________________________________________________2 Az elsı kiadás elıszava _____________________________________________________________2 Elıszó a második kiadáshoz__________________________________________________________2 Elıszó a harmadik kiadáshoz _________________________________________________________4 Elıszó a negyedik kiadáshoz _________________________________________________________4 Elıszó az ötödik kiadáshoz __________________________________________________________5 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS _____________________________________________________________6 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET ____________________________________________________________11 3. fejezet A MÁSIK NÉZİPONT: A HATALOMVÁGY _________________________________________17 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA _________________________________________23 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN __________35 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER__________________________________43 Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés ______________________________________________44 A szintetikus (konstruktív) értelmezés _________________________________________________45 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI _____________________________________48 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI__________________60 Zárszó __________________________________________________________________________62

1

Elıszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt mővemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az elsı írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát elıször lát napvilágot eredeti mővem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetıvé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönzı segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklıdés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekérıl származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az elsı magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsırangú bevezetés mőveimhez. Az ı tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hőségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfıbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétő vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZİ Az elsı kiadás elıszava A jelen kis munka akkor keletkezett, amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascher-évkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bıvített formában mutatja be. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentıs darabjának ábrázolására korlátoztam magam. Az utóbbi évek sokrétő s jelentıs változást hoztak a tudattalan pszichológiájában; ez késztetett arra, hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibıvítsem. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem, ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját, s amennyire csak e mő keretei lehetıvé tették, megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra, hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban, hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényő vagy akár csak kielégítıen meggyızı lenne. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba, annak a szakirodalmat ajánlom. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illetı legújabb felfogásokról. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerőnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelrıl érintı probléma nehezen hozzáférhetı szakfolyóiratok hasábjaira számőzve a mővelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérı pszichológiai jelenségek - mindenekelıtt az általános ítélıképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítsa útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára 2

s egyszersmind azt is. hogy e kis írásom . hogy ezt embertársaiktól várnák el. hogy ezeket inkább egy most elıkészületben levı könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. hogy általánosan könnyő megértésre találjanak. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. mások törvényekben és szerzıdésekben. ha elıször és egyedül saját magukon. támaszt keres. mintsem reméltem. A második kiadás. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bıvebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. Amit a nemzetek tesznek. Ha volt idı. 1918 októberében A SZERZİ 3 . ahelyett. Küssnacht (Zürich). Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. a meglevı feloldására és megújulásra van szüksége. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. s amíg az egyes ember megteszi. hogy embertársaira kényszerítse ezt.sokak számára nem könnyen érthetı tartalma ellenére is . az emberi lét lényegéhez. belsı szakadásra. vagy bármi mást hirdetı szép szavakkal. 1916 decemberében A SZERZİ Elıszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. akkor mai. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. hogy alapjában véve még barbár.szembeszökıvé tegyék. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklıdése az emberi lélek problémái iránt sokkal erısebb. saját bensejükben. Munkám ezt az érdeklıdést kívánja szolgálni. amely éppen azt tartalmazza. azt teszi az egyes ember is. s mivel az egész világ inog. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. Sokan még a külvilágban keresik ezt. Küssnacht (Zürich). Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. saját belsı államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. lényegében változatlanul jelenik meg. nem pedig arra.ily rövid idı alatt már második kiadását éli meg. befele fordul. meg fogja tenni az egész nemzet is. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. egyesek hisznek a csalfa gyızelemben és a gyızı hatalmában. bár tudatában vagyok annak. felebaráti szeretet vagy a szociális felelısségérzés képmutató köntösében. Ezt az érdeklıdést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának.1 Az elsı kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekbıl örömmel láttam. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. saját lényének. Minden egyes embernek gyökeres változásra. Csak az egyes ember magába szállása. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerő tájékoztató mő kereteit. megint mások a fennálló rend lerombolásában. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. a keresztény. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelıssé. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Az emberi lélek problémái iránti érdeklıdés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája.

hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. erre kell tehát utalnom e célból. igazat ad nekem abban. Küssnacht (Zürich). szükségesnek tartottam. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. vegye figyelembe. munkámban. és egyet-mást meg sem említek. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. Egy s más netán elıítéletekbe ütközik. amelyek különbözı szerzık e szempontból jelentıs munkáit tartalmazzák. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. hogy a kollektív tudattalan. hanem legfeljebb anyagának megközelítı ismertetése és az e réven való ösztönzés. 1936 áprilisában A SZERZİ 4 . vagy önkényesnek tőnhet: de kérem az olvasót. 1925 áprilisában A SZERZİ Elıszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. Tekintetbe véve azt a tényt.Elıszó a harmadik kiadáshoz Ez a mő a világháború alatt született. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. fejezetet teljesen elhagytam. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. hogy jelentıs változtatásokat és javításokat eszközöljek. hogy túlélte a háborút követı idıt. A háború elmúlt. Nagyon meg lennék elégedve. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. hogy egy tudományosan még alakulóban lévı. éppen ezért sok mindenre csak utalok. hogy ez nem könnyő feladat. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. Remélem. különös érdeklıdésre talált. A nehézségeket még növeli az a tény. és jelentıs részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. Ezért nem mulaszthatom el. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területérıl. A típusok fejlıdése az analitikus folyamat során c. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szőnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. Küssnacht (Zürich). rendkívül bonyolult anyagról népszerően próbáljon beszélni. Aki csak megkísérelte.

1942 áprilisában A SZERZİ 5 . Azokat az olvasóimat. hanem a pszichológia-tankönyveket is. Még áttekinthetetlen új világrész ez. nem túlzok. amelybe kísérletképpen benyomulunk.Elıszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. Ebbıl az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. mégis arra kérem az olvasót. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. és az én érzésem. Azt hiszem. ha azt állítom. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. Küssnacht (Zürich). változatlan kiadás óta hat év telt el. elszigetelt vártán állok. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise „népszerőtlenség”-érıl. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentıségét. hogy meggyökerezzenek. Azoknak az új ideáknak. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fı mőveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. Bár igyekeztem a lehetı legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. hogy távoli. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. sok feleslegest távolíthattam el. s csak kerülı utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. a pszichológiai újításoknak még többre. hogy a mostani. rendesen legalább egy emberöltıre van szükségük. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. ezért szükségesnek láttam. de sok tévedésre is alkalmat ad. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. nyomatékosan kell kérnem. új kiadást alapos revízió alá vegyem.

hiszen az ideges bántalmak. Midın Freud 1900-ban az álom elsı valódi lélektanát megírta7 (elıtte e téren a témához illı éjszakai sötétség uralkodott). neveznek. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. amelyet ı pszichoanalízisnek nevezett el. Abban az idıben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. az orvosok pszichológiai elıképzettsége igen gyenge lábon állt. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. S. fény. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. Körülbelül úgy jártak el. az úgynevezett „idegorvosnak”. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. nagyon intelligens nıbetege. villamosság stb. Hideg víz. Volt egy fiatal. Már Charcot idejében tudták. holott a karmőködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. rendszeres aphasia). kísérleti pszichológia. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. Charcot párizsi iskolájából. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. mégpedig a következı tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. amely döntı befolyással volt rá. alig ötven esztendıvel ezelıtt. amit „idegességnek”. a Salpetričre-bıl indult ki az elsı kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. azaz az emberi lélek ismerıjének kell lennie. parézia. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. Az ı tanítása a neurózisok gyakorlati kezelésébıl indult ki. éspedig a nancyi iskola munkája nyomán. egyhangúlag szidalmazni kezdték. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. azaz a lélekbıl ered. a kollégák kinevették. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. Éppígy ismerték. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekbıl. Vizsgáljuk meg közelebbrıl ezt az újfajta pszichológiát. Freud következı munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. Janet kutatásai nyomán. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elı lehet idézni. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. Az elsı nagyobb. s aztán a következı lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak.1. Egy nı hisztérikus bántalmak 6 . legfeljebb átmenetileg. Mielıtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. hogy a neurotikus szimptóma „pszichogén”. Tudták azt is. ha betegein segíteni akar. és idınként „abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. Régebben. holott a neurózisoknak egészen újszerő felfogását hozta. mindenesetre mindaz. Freud fordította le Bernheim könyvét. Itt az orvosnak pszichológusnak. lelki eredető. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ı idejében már elfelejtett kezdeményét. paralízis és amnézia)9. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. mint az olyan ember. aki dicsérıen nyilatkozna a Föld gömbölyő voltának gondolatáról vagy tényérıl. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentıségő megfigyeléseket tartalmaztak. e tárggyal foglalkozó mő6 gyenge visszhangra is alig talált. messze a tudomány határain túl. hisztériának stb. Különös színjáték ez. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. Azt azonban nem tudták. beszédkészségét is elvesztette. Freudé a halhatatlan érdem. holott ezek. aki hisztériában szenvedett. Egypár szerzı elismerıleg nyilatkozott róla. a neurózisok szuggesztiós kezelését. csak angolul (ún. mint egy normális embernél. levegı. pl. melyben Anatole France mondása: „Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétıl számíthatjuk.

Anyja egy idıre eltávozott. Tehát: hall is . tehát hisztérikus. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. A páciensnı halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. félelmében imádkozni próbált. aki eleinte Breuer munkatársa volt. alkalmas volt arra. mert Bécsbıl egy sebészt vártak. hogy észrevette volna.következtében teljesen elvesztette a hallását. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekbıl tevıdik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekbıl (traumákból) ered. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetıdött. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. Érthetı módon képzelmei legfıként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen 7 . amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. és úgy látta. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerően felhasználta. s így ezek adták a hallucináció anyagát. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. mégis gyakran énekelt. traumatan. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. Angliából származó „nervous shock” elmélet. Egyszer. „elaludt”. az érzék mőködése különben teljesen rendben van. de mintha megbénult volna. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. amelyek a leányt már régebben megijesztették. az emberek fejét kivéve. A kezelés során visszanyeri látóképességét. hogy megharapja. A rendszeres vakság különbözı formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erısen lázas beteg ágyánál. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. amely azt tanítja. A hisztéria területén akkor uralkodó. Tehát: lát is . állapota utána egypár órára mindig megjavult. bıséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. Környezetében minden embert fej nélkül lát. s amikor rápillantott.meg nem is. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. Breuer megfigyelte. A beteg maga ezt „talking cure”-nak (beszélgetı kúra) vagy tréfásan „chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. Éber álom állapotába jutott. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett.meg nem is. hogy a kígyót megbénult jobb karjával őzze el. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentıséget tulajdonítani nekik. amelyet Charcot erélyesen pártolt. Ezen idıszak emlékképei homályállapotban fotografikus hőséggel kerültek újra napvilágra. s a beteg valószínőleg így tért a teljes gyógyulás útjára. Valószínőleg megpróbálta. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. Bebizonyosodott. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. mire a beteg anélkül. olyan.) El akarta érni az állatot. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. Nagyon érthetı. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset elıadása a zavarokat is megszüntette. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. Midın a látomás eltőnt. Ebbıl eredt az ún. a legkisebb részletekig menı pontossággal. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. amely mindig közvetlenül a szervek mőködését akadályozza. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. jobb karja. hogy a ház mögötti mezın valóban voltak kígyók. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. Freud. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. (Az emlékezıképesség beszőkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. (Nagyon valószínő. a zavarnak nem voltak szervi okai. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. jobb karját a szék támlájára fektetve. mely a szék támlájáról lógott le.

sajnos nagyon gyakori a kimerítı betegápolás. mintha ez az ı halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. hanem mindig lelki események az okozói.eredménye. Fel lehetne tételezni. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. Ez azt jelenti. A többiek kitértek elıle. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Tudok egy fiatal hölgy esetérıl. egér. hogy ó is ugorjon le. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. s hogy a lovak alá ne kerüljön. s rohanni kezdett a lovak elıtt. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. De mi az oka annak. mint rendesen. ı azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. a betegség minden bélyegét világosan magán viselı pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene elıfordulniok. hogy az ı számára valami különlegest jelent. mintha ennek valami szörnyőséggel lenne kapcsolata. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. ezután teljesen elvesztette az ítélıképességét. Ez megfelelı körülmények között abban áll. de ha egy macskához kellett nyúlniok. amikor a nı a lódobogást meghallotta. hogy nık nyugodtan segédkeztek a legvéresebb mőtéteknél. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. mint amit pl. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. hanem hogy hatásossá legyen. sıt még jobb kedvő volt. hogy a beteg a megrázkódtatásnak tudattalanul specifikus jelentıséget tulajdonít. de hiába: a nı végigfutott a hosszú utcán. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy 8 . Ebbıl szükségszerően az következik. abban kellett álljon. Egy este társaságban volt. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. és rákiáltott. úgy bizonyosodott be. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. Ez valóban így is volt: kb. és ırületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözıképpen hatnak az egyes résztvevıkre. E szörnyő pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. A kocsis leugrott. amelyet a katonák éppen sortőzzel „tisztogattak”. Ez azonban még nem magyarázza meg. Ahogy győltek a tapasztalatok. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. hogy ilyen. azt talán nem kell bizonyítani. Az eset patologikus oldalát egyelıre még homály fedi. béka. amely egy hídhoz vezetett. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma elızményeinek felkutatására vezetett. még további ismeretekre van szükségünk. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. Volt már olyan eset. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. ami az egyik embernek közömbös. vagy hogy olyasvalami. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. vagy akár kellemes is.” Az illetı „hajlamos” effajta élményekre. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. Gyakran láthatjuk. ı azonban ijedtségtıl lenyőgözve az út közepén maradt. A páciens diszpozíciója. utána egészen jól érezte magát. hogy pl. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. csak ha a páciens számára különös jelentıséggel bír. Szerencsére a járókelık ezt meg tudták akadályozni. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. E problémára az orvosoknak van egy kitőnı válaszuk: „Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdıdött. egy pillanatra úgy érezte. hogy a késıbbi szimptómának elıjátéka is volt a gyermekkorban. kígyó. Itt elhagyta az ereje. Breuer kezeltje átélt. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. Kétségtelenül világos. Hogy e rejtélyhez közelebb férkızzünk. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. és éjfél felé több ismerıse kíséretében hazafelé tartott. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. macska stb.

hogy boldogok lesznek. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze.né ebben az idıben már mind idegesebb lett. a késıbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad elıttünk. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. akik a köréje nıtt csipkebokrot végre áttörték. Így kerülte el kb.-ék. de a győrő hirtelen kicsúszott a kezébıl. A. A leánynak így többször alkalma nyílt A. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. amikor a páciens a lovak elıtt rohant. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezısködés negatív eredménye után. hogy a „szerelem” igen tágítható fogalom. ami. s az asztal alá esett. tekintettel a háziasszony távollétére. magasztosat és alantasat egyesít magában. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. de hamarosan úgy érezte. akit jövendıbelijének szemelt ki: szereti ıt. Ennek következtében meghitt viszony szövıdött B. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. Közismert. Ekkor ismerkedett meg közelebbrıl két férfival. Egyelıre semmi mást nem találunk. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. elkezdett emberkerülıvé válni. megtudtam. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. Ha azelıtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. mint A. vendéglátója házába vitték vissza.különösfajta zavar. nehéz és kínos helyzetet teremtett. s a valóságtól távol esı fantáziavilágba menekült. s mint halljuk. ebben az esetben is fel kellene kutatni. B. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. úgyhogy röviddel késıbb erısen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. B. amely az erotika területére tartozik. letépte a győrőt az ujjáról. Más irányba terelve a kérdezısködést. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. A következı hetek munkája volt. a mennytıl a pokolig ér. Egy alkalommal csónakázni mentek. kinevette a lányokat. mintha B. ennek legénybarátja. aki idegessége miatt hosszabb idıre egy külföldi üdülıhelyre utazott. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. feszélyezett és zavart lett. míg végül a következıképpen vázolható összkép állt elı. s az után. 24 éves koráig a sok apró kalandot. E történet beteges különlegessége abban rejlik. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. Mindkét férfi lehajolt érte: B. A pubertás idején. jót és rosszat. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. mint derült égbıl a villámcsapás. valószínőleg semmi oka nem lenne arra. van egy gyermeke is. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. Most a társaság után érdeklıdünk. talán kerülıvel célhoz jutunk.-nek sikerült megtalálnia. és megpróbált más tárgyra térni. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. hogy a pácienst. és menekült mindenféle nıies foglalkozás elıl. mivel ez volt a legközelebb esı hely. csak a vad játékokat szerette. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. Mindkettı megnyerte tetszését. reménykedést és várakozást. véletlen úgy akarta. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelızı története is van. Ebben az idıben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülıhelyen töltse. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. Ez érthetıen kínos pillanatot okozott. s a páciens között. és kidobta a nyitott ablakon. Kevéssel azután az ún.-val kettesben sétálni. és ápolásra szoruljon. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. ha ez valóban igaz lenne. mindent. A beteg legjobb barátnıjének búcsúvacsorája volt ez. Gondolataiba merülten álmodozva játszott győrőjével. akkori legjobb barátnıjének a férje volt.-val. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként elıássuk. A 9 . mikor ismerısei utolérték.-hez sokkal jobban vonzódnék. A. Sokatmondó mosollyal húzta a győrőt újra a leány ujjára e szavakkal: „Tudja. Ismerısei is jelen voltak. E barátnı férjnél van. és idestova már eljegyzésüket tervezték. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. győlölt és megvetett mindent. amikor a nemi probléma a közelébe férkızhetett volna. ami ilyen korban a nıket rendesen mélyen foglalkoztatja. és azt reméli. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. hogy ideges legyen. ahol a késıi órán fedél alá vihették.-hez való viszonya s barátnıje révén gyakran találkozott A. boldog. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre.

s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. A megelızı eseményekbıl azonban kiviláglik. s hirtelen kiesett a csónakból. a trauma elveszti kauzális jelentıségét11. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. a barátnıje. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. mintsem az egyén gondolná. Úgy tőnt neki.-nénak külföldre kellett utaznia. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta ıket. és kezeltetni magát. mert azzal a belátással. A ravaszság kétségtelen. házába. anélkül.-vel való eljegyzését. hogy visszakerülj a házába. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. amit akart. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. és ebbıl azt tanultuk. hogy leggyakrabban így van. E különös játék természetesen nem kerülhette el a nıi féltékenység éles tekintetét. mintha az események maguktól peregtek volna. hogy B. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak mőködését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. vagy .jobban mondva . nagy nehezen tudta csak megmenteni. hogy ennek így kell lennie.-be szerelmes. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. nem több jó alkalomnál. 10 .” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. megérezte a titkot.páciens pajkos és vidám volt. valaminek történnie kell veled. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentıségét. Az eredmény az lett. mert már régen hozzászokott ahhoz. Hogy önmagának ürügyet találjon. hogy a patologikus (azaz különleges. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. hogy drámai elıadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. hogy nem a trauma. A.ezek elıl elmeneküljön. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erısebb. nyilván. s félájultan emelte a csónakba. Megcsókolta. míg a tudat azon igyekezett. amely állítólag a betegség okozója. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom.-vel való eljegyzését keresztülvigye. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. de kiderül. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvetı jelentıségőek az emberi életben. s azt súgta neki: „Ma éjszaka egyedül lesz. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. sokkal nagyobb jelentıségőek. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. Úszni nem tudott. s elérte. csak annál inkább sürgette B. hogy A. ezzel növekedett idegessége. A. és naponta gyızködte magát arról. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. mivel erısen hangsúlyoznom kell. hogy a trauma.-né. hogy B.

míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget idınként el-elragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletrıl elıtörı hullámában élte ezt át. Ha a mélyére nézünk. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. A kultúrprocesszus közismerten az emberben mőködı állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. amelyet a szabadságra éhes állati természet idınkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. szelídítési eljárás. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. mivel a mai embert fıként politikai szenvedélyek izgatják. s éppen ezért. amely. Ma már azt is tudjuk. s a legkisebb erıszakot sem teszik önmagukon. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. A neurózis ti. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. legalább elsı pillantásra. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. hogy meghasonlik önmagával. hanem sokszor új eszmék. hogy nem mindig állati eredető ösztönéletünk az. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. Ezeknek a neve változhat. mint az ösztönök. Sıt valószínőleg kiderül még az is. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. aki szeretne tisztességesebb lenni. kora uralkodó áramlataiban sodródik. a háttérben ott áll a morális oldaluk. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. így szeretném érzékelhetıvé tenni. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. amit pedig a tudat szeretne letagadni. mint amennyire valójában az. ami az antik kultúra lényeges és jellemzı alkotórészévé lett. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. anélkül. Ez az a fajta ember.2. Ma például könnyő lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a „szexuális kérdés”. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. A neurózis: meghasonlás. hogy a politikai csak elıfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. melyeknek a „szexuális kérdés” csak jelentéktelen elıjátéka volt. hogy ez tudatossá válna benne. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. sok abnormis elemet is tartalmaz. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvetı tényen. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az elızı fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. a lényeg mindig ugyanaz marad. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. és tulajdonképpen nem más. körülbelül a következı megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. Mindenekelıtt feltőnı és szinte hihetetlen. hogy a Krisztus elıtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlıdött. akik látszólag tisztességtelenek. Ebben a „mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. mint példánk mutatja. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. A magunk korát már nehezebb megítélni. Azóta a „szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erısen háttérbe szorították. akkor azonban ez is csak egy bőnös póz. mint az egyén sikertelen próbálkozása. amely szinte külön irodalmat teremtett. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. amely éppúgy 11 . amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. A neurotikus ember. s hogy végül is ez idık politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdetı vallása született. hiszen általánosságban jellemzıje a kultúrembernek. s amelyek egyike mindig tudattalan. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. hogy bár a megbetegítı konfliktus személyes momentum.

hogy anyja. Régebben nagyra becsült jövendımondó. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. Pl. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. az ún. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. az álmodót álma egyes részleteirıl beszélni hagyjuk. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. az istenek küldöttje. akivel szemben valamilyen titkos ellenállást táplál. Freud felfogása szerint homlokzat.a tudattalanba szorult. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az elsı kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. hogy már felkeltünk stb. amelyben az álom minden szála egyesül. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. azt álmodja azonban egy alkalommal. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természető. hogy most pedig már fel kellene kelni. asszociációs módszer12. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegő kitéréssel. testi inger okozta álmokban. De tudjuk. Vannak kínos vágyak. amint azt Freud elsıként kimutatta: az álomanalízis. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. (A szélsıségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkezı véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezető képzet úgynevezett komplexusaiban. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. tudattalan vágyak is. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. a keresett konfliktus. másrészt a terápia kérdésére. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. rövidesen kiderül. hogy vágyteljesülésrıl beszélhetünk. Éppígy az a szorongató gondolat. Az álom. amelynél vágyteljesülésrıl látszólag szó sincs.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedı pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. „álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. amelyre visszaemlékezünk. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. vagyis az az álomkép. bárcsak mennél elıbb hagyná el az árnyékvilágot. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb idıkben lett megvetés tárgya. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. hogy anyja. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezıjét. Az álmodó leányban kétségtelenül mőködik a vágy. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. És ezt meg is teszi az álom. és e módszer révén sarokkıvé lett. hogy az a tégla. amilyen az alvás közben érzett éhség.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . intı és vigasztalást hozó hírnök volt. A leányt természetesen 12 . sokkal inkább félelmet vagy gondot. amely a ház belsejérıl elsı látásra semmit sem árul el. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. igen kínos vágy. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerő. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. hogy az „erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. Ez a különös gondolatkomplexus. ez azonban . ha rá akarnák bizonyítani. hogy édesanyját eltávolítsa. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezıjére irányuló vágy gyanúját kelti. végtelen fájdalmára. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. amelyek a tudat számára rejtve vannak. és olyan értelmezésre vezetnek. A legjelentısebb módszer azonban. Az álomról elmondhatjuk. a körülményektıl függı variációban. egy bizonyos. mint pl. hanem ezt az ún. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. meghalt. amelyeknek egyéni jelentıségük van. Ha mármost. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. neki kell elárulnia azokat a titkokat. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. egészen meglepı pontossággal. mint: meghalni. ahhoz a vágyteljesítı álomképhez vezet. amelyet a kımővesek eldobtak. A „manifeszt” álom.

hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. félénkség. tudatlanság és tudatosítás hiánya. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. s ezáltal oly nevetséges lesz. amit az infantilis ösztöntörekvésekbıl a felnıtt életében nem lehetett felhasználni. Maga ez a tény. vagy helyesebben az ennek megfelelı törekvés komolysága. Számomra ezek az okok önmagukban bıven elegendık. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. mielıtt komolyan nekiülnénk. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. Az álom sokszor olyan.. Hiszen ı sem a régi gyermek immár. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. amely tulajdonképpen igen egyszerően így hangzik: „Ugye. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhetı. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. Tudjuk. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. ha el kell válni a mamától. hogy kétségbe vonnám minden bőn csírájának a létezését minden egyes egyénben. Ha ugyanis közelrıl figyeljük egy neurózis fejlıdését. hogy a legnagyobb része mindannak. ami a tudattalanból ered. A kétségtelenül meglévı és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendő. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. miért kellene édesanyját eltávolítania. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezetı utat. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. hanem az. hogy anyját távolítsa el. ezért mindig némi ellenállást kell legyıznünk. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi elıfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. Az álmodó leány szerelmes atyjába. hogy egyfelıl szívesen férjhez menne. Nem megyek odáig. A családban azonban az apa a férfi. amikor felmerült a probléma. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. amint mondják. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között.? De azt már nem veszi észre. s így rá irányul. Ez azonban vérfertızést (incesztust) jelent. sıt tartalmazza mindazt. mivel szigorúan véve nem ı alkotta az álmot.. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tılünk az álmok jelentıségérıl szóló ún. mint az alapját alkotó lustaság. Mármost Freud feltételezi. Emellett az ı számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. a férfira vonatkozó vágy. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. hogy férjhez menjen. 13 . s inkább a tájára sem megyünk. még igen lényeges a különbség. A tudattalanban él az a . aki férjhez szeretne menni. ha a mama meghalt. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. s egy esetleges konfliktus. hogy ilyesmit álmodik.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendı okokból kínos vágynak. Ha kellemetlen. inkább beteges jelenségnek látszik. és ott szükségszerően infantilis módon kell kifejeznie magát. „leszorult a tudattalanba”.törekvés. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítıje egy új kelető . és mi lesz.az álmodó leány számára meglepı . hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkızött és megfészkelte magát benne. elsısorban infantilis jellegő: így ez a vágy is. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba.nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. babonával szemben. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltı gyilkolási vágyat. hogy is lesz majd. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. és ez a tulajdonképpeni oka annak. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységrıl van szó. papa. vajon az illetı tényleg illik-e hozzám? stb. nehéz vagy veszélyes valami. Nyugodtan mondhatjuk. Azonban e csírák. Ez a gondolat. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentıséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. Meg aztán otthon is egészen kellemes. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. és végleg felnıtté és önállóvá kell lenni. éppoly kevéssé. vagy kívülrıl nézve annyira érthetetlen. mutatja. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. kényelemszeretet. s amely elıl a beteg kitért. gyávaság. a leány tudtán kívül. másfelıl azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. attól rendesen vonakodunk. hanem a tudattalan. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. Egyáltalán nem is érti.

s akkor lesz mit befogadnod!”. A tudattalan vágy infantilis. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. akik éppen azzal kérkednek. ez azt jelenti. hogy aztán odavesse nekik a gyeplıt. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. vagy lemondani róla. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részébıl kiszorultak. mint hogy mindazok számára. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektıl.Freud mondása szerint az álomfejtés „via regia” (királyi út) a tudattalan felé. ismeretlen eredető bajok állják útjukat. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. melyeknek értelmét nem látja be. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. Ez úgy tünteti fel a dolgot. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelıl el szeretné nyomni természetes törekvéseit. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. akkor remélhetı. amid van. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. másfelıl fel akar szabadulni. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. nem tud vele megalkudni. Mint már mondottuk. hanem hogy elhelyezze és elrendezze ıket egy értelmes egészben. mint elnyomott vágyak teljesülése. de nem látják. mégpedig morális indítóokokból. Ha viszont arra nevelik az egyént. amelyek. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. s problémáinak égetı voltát. amiért is a lélek orvosának és a nevelıjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékő eszköz. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. szebb. tehát elnyomjuk.az a fajta nevelés. hol itt. azonban nem azért mint ahogy egyesek magyarázzák -. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. valószínőleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülıje. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. ill. ha tudatosakká lesznek. s érdekes kuriózum. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. s e határok sokkal meggyızıbbek. ideges bélhurut. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. Vannak páciensek. erısítgetik. lényegében számos álomelemzésbıl tevıdik össze. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. Minden körülmények között elıny ugyanis. ilyesmi csak akkor keletkezik. hogy ezzel szemben más. tudatos lenne. E félelembıl világosan kitőnik. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. átfogóbb életre kelhessen bennünk. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: „Add oda mindazt. és a napvilág fertıtlenítı hatásának teszik ki. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. mely a valóság határait meghatározza. hol ott jelentkezı fájdalmak. éspedig nem a lényegtelen. Igaz. szexuális momentumnak kiemelkedı jelentısége van. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. A képmutatás csökkenése s az 14 . ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. a morális meggyızıdéssel heves összeütközésbe kerülnek. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. s a közismert ideges szimptómák egész hada. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . hisztérikus szeszélyek. tudattalan kívánsággal. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. és önálló komplexusokká lettek. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. hogy valami mélyebb. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt „darab” is újra napfényre kerül. nem tudja megjavítani. indokolatlan ingerültség. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. elviselhetetlen.

Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. bármit mondjon is róla egy eljövendı törvényhozás. s megfeledkezünk a „hogyan?”-ról. megkívánt arany. s mindig is az marad. Az „Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a „tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. anélkül azonban. tehát éppen ezért maga az ördög. Ott. sıt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. Még ma is a „mi?” bővöl meg bennünket. s kényszerítették rá a népre. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élı emberi csoport határain belül érvényesek. abból kár keletkezik. nem ez az eset. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. virágzásra azonban csak akkor jut. akár értékes emberek. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. mint hajdanában. Ha ilyen embert analizálunk. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. átvigyük embertársainkra is. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. Ez a dilemma 15 . Egyfelıl az ember eredeti. ezen túl megszőnik hatóerejük. hogy nála egyszerően az erkölcsöt fojtották el. éppúgy. Másfelıl a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. Az erkölcstelen ember. aki nem áll cselekedete magaslatán. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. A növekvı kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendı dolog volt. mindenképp elítélik. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. akár pedig züllött alakok a szereplıi. Akár az egyik. felfedezzük. amint a tapasztalat mutatja. ma is uralkodik a törvénytelenség. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. hanem maga a morális lényeg. és uralkodik még ma is. nem a törvény. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. hogy mindazt az erıszakot és méltatlanságot. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. Az erotika mindig kétes dolog. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. mint a csillogó. aki ösztöneit szabadon kiéli. amíg az embernek animális teste lesz. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerő a dolog. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. és senki sem kíváncsi arra. hogy e meggyızıdés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. nem vesszük tekintetbe a cselekvı embert. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. amely egyidıs az emberiséggel. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. akkor Nietzsche találó formulája szerint a „sápadt gonosztevı” képében jelenik meg elıttünk. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerő szexuális erkölccsel rendelkezünk. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. E határokon túl már érvényes a régi igazság: „Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). hanem a morál az emberi lélek funkciója. állati természetének része. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. A morált nem kívülrıl erıltetik ránk . akár a másik hiányzik. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. mint bárki más. s ez mindaddig így marad. hogy az erkölcsöt nem kıtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyrıl. sıt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. Természetesen. amiért is ki kell ıket irtani. A freudi szabály olyannyira meg van gyızıdve a szexualitás alapvetı. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs.önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából.

és így a megtartás. Eléggé világos úgyis. halálösztönt adta15. kezdete és vége van. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekbıl keletkezhet.. 16 . hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. melyet ı libidónak nevez. és erósznak. mintha teljes aléltságban lenne. Ebbıl következıleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsıben. Nem ez a teljes természetünk. anélkül. amelyet. Freud ebbıl a szempontból is tipikus képviselıje a materialista kornak14. hogy csak két alapvetı ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. Ezért halálösztönnek is nevezzük.. sıt elköveti azt az elıvigyázatlanságot.megmutatja mindazt a bizonytalanságot. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. ill. mint minden folyamatnak. Az elsı célja mind nagyobb egységek megalkotása. legyızhetünk és kizsákmányolhatunk. amit az erotika az ember számára jelent.. akár a természetet. amely azt remélte. hogy az életnek. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. idısebb korában maga Freud is elismerte. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerő tény. Sosem gyızhetjük le teljesen. Hátrahagyott írásaiban így ír errıl: „Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. ellentétpárul a rombolási. „Erósz hatalmas démon”. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni..” Megelégszem ennek a megemlítésével. hogy minden folyamat energetikus jelenség. A természeten való gyızedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. Késıbb. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. s ennek révén a dolgok elpusztítása. tehát a kötıdés. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta.

Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértı varangyos békáját.mint a testek általában . nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . A zarathustrai oroszlán ordítása minden. Ezért nem gyızhet meg bennünket az ı élete a tanításáról. hiszen arra kényszerít bennünket. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. nıt kíván és utódokat. Egy sötét sejtelem azt mondja. E test azonban állat. annak az embernek a gondolatáért. kiválasztott klímában. ezért nem akarják elismerni. hogy igent mondunk az ösztönnek. amelyre talán büszkeségünk. fejezet A MÁSIK NÉZİPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. amely nemcsak apró gyöngeségekbıl és szépséghibákból áll. amely pedig oly hihetetlenül igaz. sıt félelmet kelt bennük. alkalmasint ırjöngı szörnyeteggé torzul. nem akarva. az együttélés után kiáltó „magasabb rendő” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. Életigenlésrıl beszélt. azé az emberé. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. hanem valósággal démoni dinamikájú. s a lélek keresztre feszítése megkezdıdött a test halála elıtt. de minden feldobott kınek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. még azon veszély árán is. nem vagyunk többé háromdimenziósak. amely a háttérbıl fenyeget.3. Sıt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. Igen. ellentmondásra készteti ıket. messze dobtad el a követ. Nagyon sok ember számára ez ingerlı. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. mint egyénnek. aki nem bírta ki. már késı volt. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetıségét csak homályosan sejtjük. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. a „köd és árnyék” ellenére is. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. s ha megtagadjuk e testet. S hogy fejezte be életét? Úgy. Mivel a „magasabb rendő” ember is szeretne aludni altató nélkül. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. kultúröntudatunk nemet mond. intı bukása lett a sorsa. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. s a saját élete az élet tagadása volt. Érthetı módon az a pszichológiai irányzat . amely az ember árnyoldalát helyezi elıtérbe. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. egész életét az „Übermensch” eszméjének oltárán. magasra dobtad magad. Az egyes ember ritkán tud errıl. mert neki. nem tehet mást. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. Annak az életét.míg végül is az agy megpattant az erıfeszítésben. számtalan köznapi szokást. hogy e tan hatását kutathassuk. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: „A lelked hamarabb halott lesz. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. Ó. a heroizmus magaslati légkörében. de rád fog visszahullani!” Midın elkiáltotta maga fölött az „Ecce homo”-t. aki így tanított igent mondani az életre. akarva. mint hajdan. sıt minden erejével táplálnia kell azt. s állati lelke van. mint a tested!” S a törpe azt mondja késıbb Zarathustrának: „Ó. hihetetlennek tőnik. kritikailag kell szemügyre vennünk. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. Zarathustra. hanem lapos és élettelen lények. különösképpen az ösztöneinek élı emberállattól. rossz fogadtatásra talál. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. bölcsesség köve. hogy „átugorják”. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. sıt rémületet kelt. e szavak születésekor. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban.elkerülhetetlenül árnyékot vet. amely . De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. hogy az embernek „árnyoldala” is van. olyan igazságot. Túlzottan undorodott az embertıl. Vakon küzdünk az eredendı bőn gyógyító dogmája ellen.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Ettıl akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. és mint ilyen. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. Zarathustra. élı rendszer. 17 . Szörnyő az a gondolat. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Világos-e elıttünk. hogy testünk van.

akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitıl „contra naturam” is eloldozhat. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. amely a sík tájak felé törekszik. Mindazok. A szemlélı pszichológus ezt az állapotot „azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. hogy a hangulat hısi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni.és életszemléletében. Az állat követi élete törvényét. nem tesz sem többet. annak az ösztönnek. ti. hogy katasztrófához vezessen. A szokatlan. Ez az ösztön. ami ösztönszerő. A krónikussá lett heroizmus görcsben végzıdik. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. az ı számára csak a hatalomvágy kísérıje: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. Sıt bebizonyítaná . úgy érzi. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ı aligha egyeznék bele. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. a teljes elmagányosodásba. A rendellenesség az ember kizárólagos elıjoga. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. ha nem akarjuk. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. Azonban hogy lehet az. nem éltette Nietzschét. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. az általa nyújtott védelemtıl is megfosztják magukat.akár a nyárspolgárit is. egypár nagyon jelentıs ókori párhuzamot találhatott volna. hogy az ösztön éppen összefőz. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. De hát mi éltette. Negyedszer feltétlenül elıre kell látnunk. párosít. mely a mit sem sejtıt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. emberen túli nagysággá teszi. egy dekadens neurotikus balfogása. nemz. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. Így abba az elınyös helyzetbe kerülhetnénk. Nemcsak a fajfenntartásnak. túl jón és rosszon. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnık. Beteges egyéniség volt. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. az állati életösztön. amelyet az örökös hétköznap követ. Azt azonban egészen elfelejtjük. 18 . A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. úgy is mint filológus. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. Minden egyéb. Nietzsche esete egyfelıl azt mutatja. másfelıl. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. az önfenntartásnak is van ösztöne. amelyet ez a pszichológia alapvetınek tart. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. de mindent hétköznapivá is tesz. s a görcs neurózishoz. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elı? Nietzsche pl. a tömegen túli. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. hogy az emberi ösztönvilág ıt éppen az emberkerülésbe. mivel az eksztatikus állat képtelenség. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelıtt is nagyon valószínőtlen. az élettan teljes félreértése. sem jelentıségének. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. hogy mindaz. vagy katasztrófához. s csak ugyanaz az eseménysor kezdıdhetne újból. Istenhez hasonló lénnyé.minden különösebb nehézség nélkül -. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. de azt is csak ritkán. A megszállottság hérosszá. nem más. Nietzsche nyilván errıl az utóbbi ösztönrıl beszél. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elı. Nietzsche e magasfeszültségen fennakadt. de ez nem ártott sem nagyságának. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. csak az „ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. a „szıke bestia” lenyőgözı megnyilatkozása. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévı állati léleknek. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. vagy mindkettıhöz vezet. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. kérdezzük elámultan. a jó élet s az élvezetek. Harmadszor figyelembe kell venni.

De pszichológiájában az „én-ösztön” csak tengıdik a szexuális momentum bı. Ha Freudnál az után kutatunk. Paulus is lakozott. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. Nietzsche esete a következı kérdés elé állít bennünket: vajon az. aki mindazt. aki „keblében lakik”. Saulusban. Aki egész ember. elmenekül ez elıl . azt elrejti vagy elleplezi.Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. ami félelmetes és elitélendı bennünk. szigorú kauzalitás következménye. de a lelki betegségé is. Mindaz. Ki tört össze a kereszt elıtt” Wagner vagy Nietzsche? A sors úgy akarta. ha eltúlozzák. ami Freudnál elızetes tények. a fausti konfliktus bővkörébe lépett. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. de ami még rosszabb: benne. eset. mint az erósz. felfogható-e másodlagos. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult elıtte. hogy az a „más” bennünk tulajdonképpen egy „másik”: egy másik ember. Vegyünk egy egyszerő példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. már veszve van. újra meg újra 19 . Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. ami jelentéktelen. s mindkét princípium egyenlı erejő. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. gondolja. könyörög. sem ereje nincsen. jó és rossz értelmében. kicsinyes és gyáva bennünk. ki kell jelentenem. hogy csak az egyik ösztönrıl tud. Wagnerrıl így nyilatkozott: „Minden hamis benne. Nem kevéssé érdekes. hogy ne hagyja el soha. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözık. ebbıl arra kellett következtetni. mint Nietzschéé volt. a hatalomvágyat ismeri-e. míg az ösztön határtalan. Ha a másik ösztönt is megismeri. éppoly régi és eredendı is. hogy az erósz genuin lenne. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. aki ellenlábasáról. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. a szó teljes. túlságosan is bı kifejtése mellett. hanem az én hatalma. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. a második részben pedig. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). Éjszakánként velıtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. érzi és kívánja. a hatalomvágy azonban nem. sıt különösképpen izgató látni. az azonban tudja. teszi. Az egész csírája nem erósz. hogy egy olyan életet. nem pedig vagylagos feltétel. Goethe a Faust elsı részében megmutatta. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. hogy nem az erósz. hogy éppen Freud egyik elsı tanítványa. amidın az a „másik” elültette benne az „Ecce homó”-t. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. azért irigyelte tıle Parsifalt. Különösen átlátszó példa a már említett „Nietzsche contra Wagner. akkor ezt az „énösztön” neve alatt találjuk. Hogy az alapvetı ellentétet mindjárt elılegezzem. mit jelent az ösztön igenlése. Ebbıl keletkeznek aztán azok az idült allergiák. Nietzschében egy Wagner lakozott. mint Nietzsche.” Honnan ez az elıítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselıje. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. nem tud utána megnyugodni. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. Komédiás. nevezetesen a hatalomra való törekvés. contra Paulus” stb. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétıl. s amelyre Freud pszichológiája épült. Ezzel a szörny a kezünk közé került. E mély értelmő eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elıl. amelyeknek néhány mintapéldányát megırizte számunkra az erkölcstörténet. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képezı hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. de másképp történt. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. azzal a „másikkal”. Alfred Adler16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegérıl. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. hogy mindaz. amihez sem bátorsága. hogy e másik ösztönt. tiszta lenne a helyzet. ami ıszinte. férjébe kapaszkodik. Nem fogadható tehát el. visszahúzódik.

s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. ami hisztérikus nevetıgörcsben csúcsosodott ki. mindjárt 20 . a szülei között igen kimért volt a viszony. ahol többek közt a Folies Bergčres-t is meglátogatták. amikor ez a képzet erıs sérülést kap. oroszlánok. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az elsı. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülıhelyen. Anyja nem értette meg atyját. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdıdött. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. egy kifestett nıszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. Volt ott egy fiatal olasz is. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. A lány ijedten pillantott az apjára. Pár év múlva férjhez ment. mérges és szeszélyes. amelyeket nem tudunk teljesen „lenyelni”. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. még az ıt kergetı vadállatok tekintete is olyan. Ártatlan flört fejlıdött ebbıl. abban a pillanatban. Atyja nagyvilági ember volt. Miközben kimentek a színházból.szeretné hallani. aki szomorú volt. és sokat utazott. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. Ezért kedvence is volt apjának. (Mint ismeretes. aki különösen jól játszott. hol túlzott szeretet tört ki rajta. 14 éves korában.) Midın atyja meghalt. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. s amint szokás. Az elsı neurotikus roham akkor jelentkezik. tudata halálosan megrendült. hogy az vajon mit tesz . s egy idın keresztül. s nevetett. amikor felfedezte. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. E szimptómák könnyen megérthetık. Hol ingerlékeny volt. hogy megszerezze azt a helyet a családban. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. a játékosok összeismerkedtek. olyan tekintettel. mert mindig a következı útszakaszra gondolt. állapota gyorsan javult. amelyek elsırendően az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. amitıl ı maga is megrémült. ugyanaz az állati tőz égett atyja szemében. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. Eközben a fiú „úgy nézett rá”. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. A beteg mindig úgy érezte. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belsı. de csak ha atyja otthon volt. hogy ı az igazán atyjához méltó nı. Ha atyja otthon volt. az asztalnál cigányútra ment a falat. a mit sem sejtı leány legnagyobb rémületére. hogy ı sokkal jobban megérti. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek elıtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). s egy holdfényes estén sétálni mentek. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. ha a hegyre felkapaszkodott. amely még lánykoréban történt vele. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. „árnyéka” azonban nevetett. amely rohamokban nappal is fellép. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltőntek. midın a hegyrıl lefele ment. Amidın atyja hirtelen haláláról hírt kapott.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. amely ismert kísérıjelensége olyan erıs affektusoknak. valószínőleg ugyanazt. s esténként ügyesen gitározott. hogy tényleg szereti ıt stb. amibıl következıleg anyjához nem főzték bensıséges szálak. tigrisek. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. Itt olyasmi történt. hogy férje egy másik nı iránt kezd érdeklıdni. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. akinek boldogtalan házassága már korán lehetıséget adott a kisleánynak. Lassanként ebbıl ideges asztma fejlıdik. ha elment. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. gonosz férfiak estek neki: Mi jut errıl eszébe a betegnek? Egy olyan eset. E tekintet üldözi ıt még ma is álmaiban. Aztán rövidesen megnyugodott. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. zavartnak s betegnek érezte magát. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Errıl egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. Kevéssel halála elıtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. hogy igen ideges volt. Sokat teniszeztek. Ez alkalommal „váratlanul” kitört az olasz temperamentum.

a tudattalanba. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek.jobban lett. E. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. Ha azonban ugyanezt a kórképet a „másik” ösztön. és addig hisznek is szerelmükben. Ez le nem becsülhetı különbség. hatalmát kiterjessze. mint Medardus fráterrel. Az apa halálakor a páciens nevetıgörcsöt kapott . sıt sikerült anyja fölébe kerekednie . 21 .nem mintha annyira szerette volna az apját. akik addig szeretnek. „férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. hogy szerelme céljáról a lehetı legkevesebbet gondolkozzék. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. A. egy ijesztı. amely egyúttal azt is megmutatja. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. sıt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. megtestesül. hogy nincs is tudattalan. Gyakran az erényesség is arra szolgál. Az ember hajlamos arra.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. A nevetıgörcs hisztérikus volt. A leány szeretetre méltó. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta. Az „egyéniség integritását” mindenesetre meg kell ırizni. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. Atyja halálhírére bekövetkezı nevetıgörcse beszédes bizonyítéka ennek. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elı. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. amely éppen ezért végtelenül ritka. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. Talán általában hajlik az ember arra. amely tudattalan motívumokból ered. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . nevezetesen a hatalomvágy nézıpontjából szemléljük. míg céljukat el nem érték. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. és sikerült is egészségesnek maradnia. hogy fölülkerekedjék. egészen másként fest a dolog. T. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. s nézzünk körül a való világban. valahol él egy testvérünk. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. és gonosz szándékkal felhalmozza. Ezért már erényességbıl sem akarunk hallani a tudattalanról. amit mi a legszívesebben szınyeg alá sepernénk. Sikerült neki a megelızı eseményeket a süllyesztıben eltüntetni. hogy a beteg végsı fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. hogy az én minden körülmények között „fölül maradjon”. aki mindazt birtokolja. mely saját szerelmünk értékét sokkal elınytelenebb fényben mutatná meg. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. ugyanazt az élményt. mindegy. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. vagyis modern kifejezéssel. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények.de gondolkozzunk egy pillanatra. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához főzıdı képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. nem pedig a tudatos énbıl. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. ezt a következı egészséges korszak teljesen bebizonyította. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. borzadályt keltı ember: saját. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? „Céltalan” szerelem elképzelhetı-e egyáltalán? Ha igen. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta elınyös helyzetét atyjánál. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. azaz pszichogén szimptóma. különben olyan felfedezésre juthatnánk. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. Azt lehetne mondani. hogy egyenes vagy kerülı úton. mint az a számtalan férj és feleség. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. olyasmi.

mint az egyszeri kádi. Minden a legjobb úton haladt. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. Az is igaz.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. hogy atyjának olyan oldala is van. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. neked is igazad van. elısietı orvosok. Mikor az befejezte. amidın a leány nı voltát túlzottan hangsúlyozta. E felülmúlhatatlan „arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. Amint azonban férje csak egy kis érdeklıdést is mutatott valaki más iránt. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. mint hajdanában. amíg felsıbbrendőségét meg tudta ırizni. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált „arrangement”-ok is. látom. Fuldoklási és szívrohamok. a lány szerelmes lett. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. és alkalmazta ismételten sikerrel. hosszadalmas kezelés. hogy ezzel mi mindent lehet „elérni”. s midın az is befejezte. Az elsı esetben az én mintegy az erósz függeléke. a másik esetben pedig az én hatalomvágya. jól tudja. kérlelhetetlenül követik céljaikat. amikor rájött arra a tényre. amely fölött ı nem uralkodhatik. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. és így szólt: „Jól beszéltél. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. Midın megfelelı házassági lehetıség kínálkozott. aki elıtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. alapos vizsgálatok. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében elıfordult már egy határozottan neurotikus eset. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. amit sem ésszel. még mindig van egy „arrangement. Így esett meg. a kádi megvakarta a füle tövét. telefoncsengetés. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejően.” . Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntı tény. küldöncök futkosása. ragaszkodó szülık magasztos aggodalma. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. ezt mondta a kádi: „Jól beszéltél. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. 22 . Az olaszt hamarosan félredobta.Nem kétséges. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. De. azonnal az eredményes „arrangement”-hoz nyúlt. Félek. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. s a nagy hőhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedı beteg. amelyet a leány eddig nem ismert. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. S ekkor világosodott meg benne. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. hogy fölülkerülhessünk. mert most már végleg felülkerült. fellázadunk az elsı felfogás ellen.Betegünkön akkor törtek ki az elsı neurotikus rohamok. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. A neurózis célra irányul. súlyos diagnózisok. kérdezhetjük csodálkozva. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. látom. igazad van. hogy az olvasó is úgy jár. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. akinek azonban az erósz a fontosabb. ha atyja jelen volt. szóval közvetett erıszakhoz. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. ha a „görcsöket” valahogy kibírta. jelentıs kiadások.

4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az elızı fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendő szempontot kíván, amelyben ezek mégis egységre juthatnak. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni, bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez; mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk, nem tagadhatjuk, hogy mindkettı jelentıs igazságok letéteményese, s bármennyire ellentétesek is, az egyik nem zárhatja ki a másikat. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerő, hogy szinte fáj az embernek, ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. De mindez igaz Adler teóriájáról is. Ez is szembeszökıen egyszerő, és ugyanannyit magyaráz meg, mint Freud elmélete. Nem csoda hát, ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. Emberileg érthetı okokból nem szívesen adnának fel egy szép, kerek elméletet, hogy egy paradoxont kapjanak cserébe, vagy ami még rosszabb, hogy elvesszenek az ellentétes nézıpontok zőrzavarában. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz, vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák, a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van, amelyek közül az egyiket Freud, a másikat Adler tana ragadta meg. Mi az oka azonban annak, hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik, a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettı magáról, hogy egyedül ı a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért, mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük, amely sajátságaiknak megfelel. Nem lehet feltételezni, hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna, mint Adler elé. Mindkettı nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki; de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözıképpen látják, alapvetıen ellenkezı szempontokat és elméleteket fejlesztenek belıle. Adler azt látja, hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékőnek érzı alany „tiltakozással”, „arrangement”-okkal és más célszerő „mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsıbbrendőség illúzióját biztosítani, mindegy, hogy szülık, nevelık, elöljárók, tekintélyek, helyzetek, intézmények vagy más effajta dologgal szemben. Még a szexualitás is csak a „mesterfogások” között talál helyet. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja, amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentısége teljesen eltőnik. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. Azt hiszem, nem tévedek, ha feltételezem, hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb, a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényezı; neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentısége, mint Freudnál. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függıségükben látja. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak; bármilyen jelentıs befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében, az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ısi hatalmakkal. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma, azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk, vagy ellenállunk neki; szüleinkhez való, kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Freud számára legnagyobb jelentıségő a tárgy, és determináló ereje szinte kizárólagos, míg az alany meglepıen jelentéktelen marad, és tulajdonképpen nem más, mint a gyönyör utáni vágy forrása és a „félelem helye”. Mint már hangsúlyoztuk, Freud ismeri az „én-ösztönöket”; de már ez a kifejezés maga is arra mutat, hogy ég és föld különbség van az ı elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között, amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja; de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza, amely biztosítja magát, és bármiféle tárggyal kerül szembe, föléje próbál kerekedni; Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza, amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza.

23

E különbség nem lehet más, csak a vérmérséklet különbsége, az emberi szellem két típusának ellentéte, amelyben az egyik a döntı befolyást túlnyomóan az alanyból, a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. Egy közbülsı nézet, pl. a „common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk, hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik, hogy az ı elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza, hanem a neurózis elméletét. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie, Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni - ez azonban sem az egyiknél, sem a másiknál nem fordult elı. E dilemma a következı kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különbözı embertípus, amelyek közül az egyik inkább a tárgy, a másik inkább önmaga iránt érdeklıdik? És megmagyarázható-e ily módon, hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást, míg a másik csak az ellenkezıt látja, aminek következtében egészen eltérı eredményekre jutnak? Mint mondottuk, nem hihetı az, hogy a sors olyan elıvigyázatosan válogatná meg a betegeket, hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. Már régen feltőnt nekem, saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt, hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek, míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. A kezelés számára döntı fontosságú, vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony, vagy sem? Ha rövid idın belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat, a beteg jobban teszi, ha más orvost választ. Sosem féltem attól, hogy azt a beteget, aki ellenszenves volt számomra, vagy természete tılem távol esett, más orvoshoz küldjem, éppen a beteg legsajátabb érdekében. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne, hogy nem végezhetek jó munkát. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai, s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi, ha ezeket sosem téveszti szem elıl. Túl nagy egyéni különbözıség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül, amely nem is indokolatlan. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerő paradigma, és a különbözı beállítottságú típusok speciális esete. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel, és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvetı magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. Az elsı beállítottság normális esetekben habozó, elmélkedésre hajlamos, zárkózott embert eredményez, aki nagyon tartózkodó, a tárgyaktól húzódozik, kissé mindig defenzívába szorul, és szívesen rejtızik gyanakvó megfigyelés mögé. Az utóbbi normális esetekben elızékeny; szemmel láthatóan nyílt és készséges lény, aki minden helyzetben feltalálja magát, könnyen köt új kapcsolatokat, és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe, túltéve magát esetleg jogos aggályokon. Az elsı esetben nyilvánvalóan az alany, az utóbbiban a tárgy a döntı. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom17. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság, melyre alább még visszatérünk, ritkán jelentkezik tisztán. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges, úgyhogy gyakran nem könnyő a típust megállapítani. A változatok alapja - egyéni ingadozásoktól eltekintve - a tudat egy meghatározott funkciójának, a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta, ami azután megadja az ember alapvetı beállítottságának egyéni sajátosságát. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul, amelyek révén sokszor nagyon is fájdalmas módon tanulja meg az ember, hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. Más esetekben, pl. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk, hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk, a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik, hol a másik fele lép elıtérbe, s zavarja ítéletünket. Ugyanebbıl az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetıvé számomra, hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. E típusos különbségek közül elıbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18.

24

Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége, hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten, és olyan elméletet alkossunk, amely nemcsak az egyikre vagy a másikra, hanem mindkettıre egyaránt érvényes. E célból nem mellızhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. Mindkét teória alkalmas arra, hogy egy nagyfeszültségő ideált, a heroikus álláspontot, a pátoszt vagy meggyızıdést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza, ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. Ezekre nem kellene alkalmazni, hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz, amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent, ami beteges vagy káros. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával, amelyeket ı az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). Egy jó orvos, az emberi lélek igazi ismerıje - Nietzsche kifejezésével élve - „kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat, és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva, mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít, de csak bajt okoz annak a kezében, aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek, és minden kritikának közös tulajdonsága, hogy ha szabad, sıt szükséges valamit szétrombolni, feloldani vagy redukálni, akkor hasznos, de ha építeni kellene, csak kárt okoz. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett, ha mindkettıt, mint a többi mérget, csak orvos biztos keze alkalmazná. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz, hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Képesnek kell lennünk arra, hogy mindazt, ami beteges és haszontalan, biztos kézzel válasszuk el az értékes és megırzendı részektıl. Ez a legnehezebb dolgok egyike. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról, hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelıtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári, áltudományos elıítélet alapján, akkor csak elı kell vennie Moebius írását Nietzschérıl, vagy a különbözı „pszichiátriai” írásokat Krisztus „esetérıl”. Ezek után mindenki „háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé, aki ilyen „megértésre” talál. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet, hanem, hogy úgy mondjuk, „helyi” alkalmazásra váró szer. Mindkettı oldó és reduktív hatású. Mindenre azt mondják: „nem vagy több, mint csak...” Megmagyarázzák a betegnek, hogy tünetei innen vagy onnan erednek, és tulajdonképpen nem más, mint ez, vagy az. Igazságtalan lenne azt állítani, hogy ez a redukció adott esetben káros; de egy akár beteg. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. Az emberi lelket, akár egészséges, akár beteg, nem lehet csak reduktív úton magyarázni. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van, persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát; de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik, vagy akár mindkettı, hanem az is, amit ezekbıl alkot, vagy alkotni fog. Csak félig értünk egy embert, ha azt tudjuk, hogy benne mi mibıl származott. Ha csak errıl volna szó, akár meg is halhatott volna már régen. Mint élıt azonban nem fogtuk még fel; mert az élet nemcsak tegnapból áll, s az életet nem magyarázza meg, ha a mát tegnapra redukáljuk. Az életnek holnapja is van, s a mát csak akkor értjük, ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra, még a beteges tünetekre is. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei, legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy, hanem kísérletek is az élet új szintézisére - de főzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek, amelyek azonban ettıl még nem kevésbé kísérletek, értékesek és értelmesek. Belsı és külsı természető akadályok következtében kifejlıdésre nem jutott csírák. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke, hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó - az idegesség? Csak arra, amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette, vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból, igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve, ha ugyanis ez esetben „haszontalan férgek” helyett „ideges tüneteket” olvasunk. Maga Nietzsche, aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt, nemegyszer elismerte, mily sokat köszönhet betegségének. Gyakran láttam olyan embert, aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak 25

és olyan életre kényszerítette. hogy ösztönerıit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. annak „szublimálásáról” beszéltek. míg az elsı esetben egyenesen káros. Másfelıl viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. míg azt tartották. De jól tudjuk. E teóriák vagy . Az „érték” lehetıség. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. Amennyiben „értéktelen” oldalunk nyújt lehetıséget arra. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenı redukció. de kétségtelenül sokkal ritkább. Például mi lehet a neurózis értéke az elıbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvı. hogy döntı ostobaságokat kövessen el. azaz sorsdöntı elhatározásokhoz igazodik. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. A forma ad minıséget az energiának. nem hasznos. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. 26 .amit pl. de indifferens energiákhoz jutunk. hogy nincs az az emberi elırelátás vagy életbölcsesség. akiknek állítólagos hısiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. Ezáltal szabad. Mindaddig. nem pedig a „hısies”-re. sajnos többnyire olyanokkal. azaz nem szexuális területen. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. amely egyúttal egészséges is lenne. hanem indifferens. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. hogy kíméletlenül felfednek mindent. legfeljebb csak apró útszakaszokra. A pszichikai energia19 a neurózisban alacsonyrendő és nem értékesíthetı formában nyilatkozik meg. A szemmel látható hısiesség számára alig jut tér. Ezeknél más is a neurózis jelentısége.jobban mondva . igazi jelentıségük tudattalanukban rejlik. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserő végig. feltételezve azt. és nem káros. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. odaadásunkkal. különösen. hogy ezt az alacsony értékő formát feloldja. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerıvel. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. E felfogásnak van bizonyos létalapja. Mindeddig az a felfogás uralkodott. amely megakadályozta abban. annyiban ez is érték. Ennek megfelelıen nem foglalkoznak egy ember értékeivel. Így tehát mind a kettı oldószernek bizonyult. Az olvasó talán hajlik arra. amelynek révén az energia kibontakozhat. A hısies életmód feltétel nélküli. amelyben értékes tulajdonságai kifejlıdhettek. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. Vannak emberek. Errıl egyáltalán nem mondhatjuk. hogy életének határozott útvonalat tőzzön ki. hogy a banális mindennapok türelmünkkel.hipotézisek feltárják elıttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. hogy érzékenykedı alacsonyabbrendőségüket elfedje. amely arra hivatott. hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetıvé válik a szexuális energiát „szublimálni”. az. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. ami az egyén árnyoldalát képezi. vagy fontoskodás. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. másfelıl értékes forma szükséges. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. hogy a neurózis ilyenfajta jelentıségének lehetıségét bizonyos esetekben megengedje. hétköznapi esetben. Az energia önmagában ugyanis sem jó. amelyben az energia megnyilvánul. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelıl energia. amelyen végig kell haladnia. de valószínőleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerőségét minden banális. azaz az egyéni fejlıdés árnyékoldalának álláspontjáról. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. a mővészetben vagy valamilyen más. mint a másik. sem rossz. E megállapítás mindenesetre a „szokásos” életformára vonatkozik. csak sötét foltjaival. hogy az energia kifejlıdésre jusson . nem mintha a hısiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezıleg: éppen az a fájdalmas és terhes.köszönhette. mivel minden a formától függ. Van ilyen életforma is. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. mint láttuk. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. amely képessé tenne bennünket arra. akiknek életük értelme. holott ezek mind elhaltak volna.

fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat . Amit az egyes embernél „akaratnak” nevezünk. valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetıségei közül a legrégibb ugyan. hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. már többen elhatározták életük döntı lépését. oly hatalmas energiát takaríthatna meg. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan. Ezek azok a követelmények. Így írt Ostwald 1913-ban: „Az egész világ megegyezik abban. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. anélkül. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. nem dicsérik. Hogy ezeket elkerüljék. mégpedig oly szembetőnı. de a legcélszerőtlenebb is. tiszta vonal. más szóval. ha nem teljesítjük ıket. Az elsı világháború szörnyő katasztrófája a legderőlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. De bebizonyította-e valaki. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. mint mondottuk. és bebizonyítható lesz-e valaha is. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erıs egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. hogy élet és sors irracionális. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. még ha annyira ismeri is saját jellemét. ezt teljes joggal állíthatjuk. Az egyes népektıl szörnyő áldozatokat követel. Amit az emberiségrıl általában el kell mondanunk. Az élet teljessége törvényszerő és nem törvényszerő. hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. azaz ésszerőnek kellene lennie. és volt bátorságuk megtenni. s egyre képtelenebbé válik. Nem csillog. De. racionális és irracionális. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. ehhez azonban kívülrıl láthatatlan hısiesség szükséges. amelybıl az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést. amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat. mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyızıdése. Ki merné ezt az egyetlen lehetıséget elıre meghatározni. A sors ésszerőtlensége mást akart. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetıséget. amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. A háború. Az ı számukra a sors kusza. amelyek soha nem fognak kitörni. amellyel a fegyverkezést a háborúkra.kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak.sıt még ennél is többet akart. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. akarat 27 . A világháborúban a civilizáció ésszerő szándékával való szörnyő leszámolást értük meg. de ezek közül csak egy az ı igazi útjuk. véletlenben nyilatkozik meg. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. amelyek neurózist okoznak. nemzeteknél „imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása. Ezek számára az élet iránya nem világos. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. Egy ilyen sors elıtt csak meghajolhatunk. Kétségtelenül igen célszerő volt az ember számára. s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné. azaz a véletlen kikapcsolása. és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerısebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel. Ha van egyáltalán megfontolás. példátlan tömegmészárlást. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. A civilizáció racionális. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak. annál biztosabbak lehetünk abban. amelyet mi természetszerően kénytelenek vagyunk tagadni. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. és túl sok lehetıséget rejt. hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlıdés elképzelhetetlen fokára hágna. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. az ilyen eset ritka. borzalmas. Az események irracionális volta az ún. hogy egyáltalán irányt adhatott életének. hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hısies gesztusok nélkül kell megfelelni. s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. tehát megfontolásunk jellegétıl függı. mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. ennek racionálisnak. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezıleg. jogosan tételezzük fel. De nem bizonyos az. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya. hogy végsı fokon az emberi értelem határain túl ered. ırületes pusztítást kívánt.

s néhány rákövetkezı hét elegendı volt. aki egész életét komoly munkában töltötte. ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében. Szerencsés ember volt. s ahogy azelıtt nagy világcégeket hozott létre. már kilátástalan erkölcsi roncs volt. hogy az az ember. sem elhatározás nem segített. Tipikus amerikai self-made manrıl van szó. Az egyes embernél ugyanerrıl van szó. a sikeres amerikai üzletemberre jellemzı hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. a másik azonban tompa. A „diszponálható” energiákat e csábító lehetıségek nem vonzották. látszólag szabad energiára. hogy itt fog „élni” „élet”-en lovakat. Ez az eset világosan mutatja. alkotó energia volt benne. boldog élet kezdete után furcsa. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyő módon helyesbítette. a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb „party” sem feltétlenül vonzók az energia számára. Felkeresett egy híres specialistát. ami azelıtt eleven. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt. jogosan fordul élete második felében az örömök felé. De . hogy az ún. Mindaddig csak az üzletnek élt. amely ıt szinte megsemmisítette. és saját feltételeit akarja teljesíteni. rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is „arrangement” volt. de nem is vártam mást. most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki. Ezt a páciens is belátta. s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. s úgy képzelte. hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak. hogy nem áll módunkban a „szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. 45 éves üzletembert kezeltem. Két évvel azelıtt. így is kellene lennie: elıbb a munka. teniszezést. 28 .és szándék révén keresztülvitt „célszerő” szublimálása a szabad energiáknak. a legfontosabb kérdés az. amelyet a meg nem felelı formákból való reduktív kioldással nyerünk. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt. Alkotó géniusza fellázadt ellene. Ezt az energiát. Midın elém került. és hipochonder nyőgölıdéseivel majd halálra kínozta saját magát. akinek az esete szépen illusztrálja az elıbb említetteket. de aligha lehet meggyógyítani. és sikerült egy nagy jelentıségő üzleti vállalkozást alapítania. Ugyanez illik minden. Az ilyen elırehaladott esetet örökké lehet kezelni. hogy élni tudjon. Mindaz.most már az üzlet sem érdekelte. arra összpontosította minden energiáját. De ez csak az elsı lépcsı volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére. Amerikában egyszer egy kb. ebben az esetben egy 25 év elıtti szifilitikus fertızés emlékére. hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. E másik oldalra lett volna most szüksége. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelembıl félelembe esett. ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. le is köszönt. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját. Sem türelem. a legjobb esetben is csak rövid idıre használhatjuk fel belátásunk szerint. bár jó volna azt hinni. Mégis megpróbáltam világossá tenni elıtte. s az ebbıl az állapotból eredı fantáziákat tudatossá tehette volna. golfozást. sıt sikerült ezt úgy megszerveznie. A hipochonder „depresszió” visszakényszerítette saját testébe. De minden irracionálisan történik. amelyek a közbensı idıben szinte teljesen eltőntek emlékezetébıl. ritka testi erejő. aki helyesen ismerte fel nyomban. Állapota természetesen egyre romlott. amelyen eddig mindig keresztülnézett. hogy visszakényszerítse ıt saját testébe. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. aztán a jól megérdemelt pihenés. hogy akár rövid idıre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetıségeket. különben egyszerően feltorlódik. Ez az egészséges. hogy elém került volna. bizonytalan közérzetet észlelt magán. Korábbi helyzetekre megy vissza. s az energia neki tetszı esést kíván. Pár héttel az annyira áhított. hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék. De elıre ivott a medve bırére. Idegileg teljesen összeomlott. aki egészen alulról küzdötte fel magát. A pszichikus energia igen válogatós. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne. mint mondottuk. és visszatért elıbbi elfoglaltságához. „diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettıl. szinte csak fizikai állapotban maradt. Lényének egyik oldalát differenciálta. most szörnyő pusztító erıvel zúdult rá. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen.legnagyobb csalódására . „party”-kat értett. hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. autókat. és rombolni kezd. hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklıdését magára irányítsa.

Ezek közül a legjelentısebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma. és Abélard-é a nagy érdem. többféle fı princípiuma van az életnek s a világnézetnek. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia. másfelıl a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerő. s ha azt reméli. Már William James-nek23 feltőnt e két típus jelentkezése. az egyes ember is részese e típusellentétnek. azok szinte vonzzák ıt. véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. Adler felfogása a hatalmat. s az átalakítás mégsem sikerül. az árnyék alul. hogy az erósz ellentétét a pusztítás. a halált. s ennek megfelelıen ugyanolyan sok különbözı formája a kiegészítı ellentétnek. Számomra eléggé világos. Ez természetesen lassítja cselekvését. amikor egyfelıl a legkétségbeesettebb erıfeszítéseket tesszük.mindketten kiegészítı párjukat keresik. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. Gondos kutatás nyomán kiderült. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem). hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékő része. azt akkor látjuk leginkább. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül. ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezetı lejtıs energiameder. ami magas. különben stagnál. A szeretet logikai ellentéte a győlölet. az ún. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítı ellentéte a hatalomra való törekvés. s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig. Ha pl. hogy 29 . a mélybe vágyik. hogy mindent alaposan meggondoljon. és ha a hatalomé a szó. mert . hanem egyszerően megint csak újabb elfojtás keletkezik. amelyet ezért erıs ellenállással elnyomunk. úgy véljük. nincs hatalomigény. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül. Minden új. mielıtt cselekszik. hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen. ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. tehát állandó nehézségei vannak a külsı világhoz való alkalmazkodásában.Bármennyi energia lehet jelen. bekövetkezik az az elınyös eset. a skolasztikus filozófia örökölte. A tudat bizonyos mértékig felül van. hogy sejtené. hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Történeti kutatásaim folyamán láttam meg. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett. hogy e két típus elıszeretettel házasodik össze. Mint már említettük. Ez azonban tévedés. mert a legnagyobb erıfeszítés sem lett volna elegendı. tudattalan ellentéte után kutat. libidó22 értelmes tárgyat talál. ezért fél tıle. hogy az élet ösvénye a lejtı irányába vezet. hogy csak e két ismert nevet emeljem ki.és halálösztönben jelölje meg. Ahol a szeretet uralkodik. másfelıl a pszichológiai elıítéletnek teendı engedmény bírta rá Freudot arra. s ezért kerüli el. Elıször is az erósz nem azonos az élettel. tehát elsivatagosodik és elfásul. De akinek azonos. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót. Érdekes megfigyelni.tudattalanul . Valamint a szellemtörténet általában. E vita folytatása napjainkig nyúlik. hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli. a hatalom hangsúlyozójának kiegészítıje az erósz. annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. röviden a Gonoszt minısíti. a tudat is. ismeretlen helyzet csábítja. esetleg anélkül. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. a szeretet hiányzik. Hogy milyen fontos ez az esés. hogy a szabad energia. amely nélkül minden fejlıdés lehetetlen. mivel minden. s a forró hideget keres. Fentebb két. a gondolkodók között „tender minded” és „tough minded” néven különböztette meg ıket. Egyfelıl az intellektuális logika. amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. lélektani szempontból azonban a hatalomvágy.

nagyszerően összeillenek. hogy egymással foglalkozzanak. hogy miért kell ennek így lennie. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. Belemerül a kincsek szemlélésébe. Amit általában normális embernek neveznek. Egy szép kastélyhoz érnek. Ésszerően úgy képzelnık. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. Az introvertált visszatartja: „Talán tilos a bemenet”. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. a szakember után érdeklıdik. ha az életlehetıségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. vad kutyák stb. Az extravertált így felel: „Azért megkérdezhetjük. hogy azonnal felkeresse. Az egyik a meggondolást képviseli. Mindaddig. romantikus kalandnak nyoma sincs . a legbizalmasabb területen folyik. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. büntetés. amelyekben egy régi kéziratgyőjteményt helyeztek el. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. hogy mindkét beállítottság lehetıség mindenki számára adva van. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. tulajdonképpen az eszményi ember. és kérdéseit neki is feltehesse. Lassanként komor fátyol ereszkedik az elıbb oly érdekes és vonzó kastélyra. hogy sohasem értették egymást. vendégszeretı háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tőnik a számára. Sok esetet láttam.és a kapu felé indul. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Normális ugyanis az az ember. A kastélyt belül átépítették. Mindkettı szeretné látni a kastély belsejét. arca mindinkább elkomorul. a tárgyak csábítóan csillognak számára. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elı. ezért lehetıleg távol marad tıle. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. Nem magától értetıdı. ha csak egész halkan. szinte fejest ugrik bele.és felfedezik. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. E két típust szinte arra alkották. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. Valóban ez is a helyzet. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. és ezzel az élet külsı nehézségeit kikapcsolhatják. Félénksége eltőnt. Ha két ilyen különbözı típusú ember összeházasodik. Látja ugyan a tárgyat. az e kritikus átmeneti idıt többé-kevésbé simán átvészeli. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. De ha meggondoljuk azt. és az egész világ arculata szinte megváltozott. s rendırség. és ásítozni kezd. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. de ez tudattalan a számára. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. megvalósíthatják az eszményi házasságot. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. akkor is. Kéziratokat otthon is láthat az ember. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. milyen lehet belülrıl. az egész csak egypár nagy terem. a könyvtár az egyetemmel asszociál. amíg az élet sokrétő külsı feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el ıket. tele egymás lebecsülésével. Ezért cselekedetei gyorsak. Nem egy nyelven beszélnek. hogy a lehetı legtöbb tájékoztatást szerezze meg. míg a másik a kezdeményezıképességet és a gyakorlati cselekvést. amikor így érveltek. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvıhelyen túl is adnak valamit. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. hogy egy ember sem pusztán introvertált. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. 30 . mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. Ekkor következik be a fordulat. Az introvertált így szól: „Szeretném tudni. jut idejük arra. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. az egyetem pedig tanulással és fenyegetı vizsgákkal. mintha egy csapásra átváltozott volna. Ha normális emberrıl van szó. meg akarják ismerni egymást . De ha a férfi már elég pénzt keresett. vagy lovagias vendégszeretet. s az ı képzetei vidám öreg kapus. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. E harc vad és elkeseredett.valami ismeretlent tapasztalhat. s mivel az eredmény szegényes. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. Az ırrel beszélgetésbe kezd. Itt nincs derék kapus. homályos képzetei támadnak fel benne. vagy csak extravertált. Biztosan beengednek”. Hadd világítom meg egy egyszerő példával.csak egy múzeummá átépített kastély. most egymás felé fordulnak. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszőnnék. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. Rendesen elıbb cselekszik.” Az extravertált így felel: „Gyerünk be” . gyarlóság a másikban. és csak azután gondolja át. Ami érték az egyikben.

A jellem kifejlıdéséhez mégis igen szükséges. s ez. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. Ez bosszantja az elsıt. De csak addig egészítették ki egymást. és többé-kevésbé ez a helyzet. mert mindkettı természetadta sajátosságai szerint élt. beállítottsága elveszti szociális jellegét. Az introvertált kétségei a felıl. mindig is tudta. Az egyiket a tárgy bővöli meg. és nem látja. A másik azonban állandóan növekvı ellenszenvet érez a tárggyal szemben. mint az extravertált extraverziója. nemcsak két ember között. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. mint az elıbbi példa mutatja. De az introvertált extraverziója más. „hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos győjteményt” „Én borzasztóan unom magam”. „Hát nem pompás”. a másikat saját negatív gondolatai. mint negatívak. érvényesek a másikra is. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. a tárgy úrrá lett fölötte. nem lehet innen elmozdítani. és az extravertált introverziója is más. lecsap ránk. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. A magasabb rendő funkció lényegét27„ autonómia jellemzi. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten.A tárgy negatívvá változik. amelybıl kiindultunk: ami az egyikben érték. Ugyanez illik az introvertált beállítottságára. elmerül a tárgyban. Megfeledkezik barátja jelenlétérıl. s ı örömmel adta át magát neki. hogy ı fejlessze ki szimbiózisban. amelyben a kastélyba lépett. Az eseményt a következıképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékő extraverzió került elıtérbe. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. sorsa már eldılt. a másikban gyarlóság. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. Jól látjuk ezt például a kapu elıtti beszélgetésben: mindkettı be akar jutni a kastélyba. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. hogy várakozásában csalódott. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. és hamarosan rosszkedvő szubjektuma fogságába jut. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. Amikor az elsı megpillantotta a kéziratokat. mint az introvertált introverziója. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. és arra gondol. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. A kisebb értékő ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. elıkészületlenül találhat bennünket.” A cselekvı és késıbb gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat26. hogy a másik egy tapintatlan egoista. míg a fatális kastély elé nem értek. és ezt magához vonzza. önálló. hogy a másik oldalt. érzékenység követi. Fordítva szintén mellızhetetlen. a kisebb rendő funkciót hagyjuk szóhoz jutni. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. aki borzongott a bemenetel gondolatára. Az érzékenység valamely meglévı kisebbrendőség tünete. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol 31 . hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. Ha valóban felszínre kerül. de saját magunkkal is. aki önzı érdekei miatt eltékozolja a gyönyörő tavaszi idıt. nem zavarták egymást. Félénksége eltőnt.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. és az extravertált elátkozza a percet is. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. Az alanyból irányul a tárgyra. és elhatározza magában. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: „Meg kellene belülrıl nézni. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. hogy barátja mennyire unatkozik. Abban a pillanatban. kiált az introvertált. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. hogy szabad-e bemenni. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. míg az extravertáltnál kisebb értékő introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. megbővöl és behálóz bennünket. nem zárja többé magába.

csak ennyit mond: „Belátom. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. amely csak érett korban keletkezik. infantilis beállítottság összeütközésébıl keletkezik. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. különösképpen nem fiatal emberek esetében. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. megházasodjon. maga is apává vagy 32 . hogy az igenlést tudatosan akarjuk. de praktikus út. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. s a tagadást legalább elviseljük. míg az egyén el nem fogadja. Ha ezt elértük. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. bár a folyamatnak ez is fontos része. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. hanem ı maga. azaz célok és szándékok jellemeznek. anélkül. vagyis személyiségének tudattalan része. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. vagy súlyosodik olyan mértékben. amely lehetıvé teszi. férjében az apát kereste és megtalálta. de úgy látszik. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többirıl. aki ezt az útszakaszt. Az állandóan elırehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdıdhet ezzel a problémával. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. a szülıktıl való függıséget stb. hogy nem apám vagy anyám. és gyakran nem is haszontalan. elöljárókra vagy intézményekre. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. és sokáig abba a hitbe ringatta. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. és mindaddig zavarólag hat. hogy bajainak oka kívülrıl hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. Már eloldotta magát a talán régen halott szülıktıl. hogy szüleik képmását megfelelıbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. amikor a páciens belátja. azt látjuk. amelyet kauzálisan a tényleges szülıktıl vagy szülıként megélt személyektıl való abnormis függıség. finálisan elégtelen fikciók. már befutotta. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. hisz még elıttük a vonzó jövı. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkezı pillanatig.örökösen. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetıvé. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. bármekkora legyen is haszna. s az is. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. amely a szülık szerepét folytatja. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdıdik igazán.. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. Még ez a belátás is negatív. amely egy percig sem hagyja nyugodni. atyákat és intézményeket tisztelt. e ritmust csak a legmagasabb fokú életmővészet révén lehet elérni. hanem én magam állok a saját utamba. azon boldoguljon. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk.” De ki az ıbenne. telve lehetıségekkel. akikre nem vár más. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. már messze jutottunk. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. De gyakori az olyan neurózis. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktıl. Mivel nem fejlıdhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. tehát számba jövı gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. hogy a beteget pl. csak a magasabb tudatosság felé vezetı nehezebb út marad nyitva számunkra. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. mindez azonban nem gátolta az illetıt abban. Kétségtelen. hogy pályát válasszon. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. esetleg több-kevesebb nehézség árán. akiket a jövı nem kecsegtet váratlan lehetıségekkel. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. Ez ugyan nem alapos megoldás. feleségében az anyát. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. mégis ez a cél. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. Más azonban a probléma nyitja a felnıtt számára. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van.

reményt és lehetıséget adunk életük még erısebb kiterjesztéséhez. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. Sajnos. Mivel . Sajnos. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. Az olyan lélektani elmélet. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. azaz a fiatal olasz. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerő lenne. hogy ami kezdetben ösztönzıje és elégtétele volt. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. vagy valami hasonló reális ember. most fáradtan és kifakultan. amelyre részben sajnálkozva. hogy technikai segédképzetek maradjanak. nincs köztük ellentmondás. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést.29 vagy az orvos nem érti. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott.nem szabad megfeledkeznünk róla . ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos mőködéssé változtatnók. mivel nem vár rá más. Az élet e második felét élı ember számára azonban az élet megújítását jelenti. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. nagyon sokan mindig arról beszélnek. ha általános érvényre tartanak igényt. mint akár a legszebb etikai tevékenység. már csak ránehezedı tévedés. hogy ezt a beteget „analizáltuk”. mint amennyire lehetetlen. most az orvosra helyezıdtek át28. menthetetlenül visszatér hozzá. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. heves ellenállás keletkezik. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. mindaz. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. aki a helyettesítı szerepet betölti. Ebben az esetben a beteg elmegy. hogy önmagukat vérig kínozzák). amely e kapcsolatokból visszaáramlik. A lélek önmagát szabályozó rendszer. arról viszont soha. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. amíg megelégszenek azzal. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet.a libidónak (ami nem más.anyává lett. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. Hamarosan felfedezzük. talán már mindez mögötte van. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. mint az öregkor és minden illúzió vége. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. Már régen megtalálta tárgyát. az ifjúkori illúzió egy darabja. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. mielıtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. Ha a neurózis által lekötött ösztönerıket felszabadítjuk. Mindaddig. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlıdéshez segítjük. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. a fiatal embereknek új lendületet. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. hogy nıbetegünk fantaziálásai. de a legtöbb esetben nem célravezetı. vagy olyan embereknél. és megtanulta. most már világos. lemerül a tudattalanba. esetleg félreérti a jelenséget. Mindaz az energia. Képzeljük el. és 33 . akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. Itt nincs többé se apa. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. Ez a fejlıdés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. járható ez az út. aki makacsul önmaga marad mindaddig. azt mondhatjuk. hogy valójában milyen. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. amelyekre az egyénnek szüksége van. s ott megeleveníti azt. részben irigyen tekint vissza. se anya. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. az a maga lejtését követi. hogy miért éppen a neurózisban rejtıznek azok az értékek. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét.

Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. problémái megoldásában megakad. másfelıl az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetıvé teszi. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezetı utat. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ha hagyjuk. Ha e keresést is feladja. Az indulatátvitel elsısorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. amely egyfelıl a korábbi forma helyébe léphet. és a páciens el is fogadja azt. 34 . amely a libidó irányának legjobban megfelel. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája elıtt állunk. Ha nem ez következik be. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. kiválassza azt a tárgyat. hogy még mielıtt mi a keresésére indulnánk. megtalálja a természetes formát. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelı formától szabadul meg. vagy olyan embert. vagy zavaró befolyásról van szó.keres egy másik orvost. aki megérti ıt. hogy a libidó saját természetes irányát kövesse.

nagybátyjának. vagyis a kettıs származás Leonardo esetében tény. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgı atya szerepében. Az indulatátvitel nem más. ısi képek. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg . szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. amelyeket álmokból. pl. mint tudattalan tartalmak kivetítése. Végül is egészen eltúlzott jellegő fantáziaformák léphetnek fel. Elıször a tudattalan ún. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más.5. Esetleg a kettı keverékének látszik. hanem csak az elképzelés lehetıségét.természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. Az is kiderült.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tőnnek fel: varázslónak vagy ördögi bőnözınek látszik. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltőnik. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. annak a rétegnek. Pl. de még a lehetıségek keretein belül van. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák főzıdtek az apa és az anya személyéhez. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szeretı kelti fel az érdeklıdést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tőnik így fel szükségszerően. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. ısi képek szunnyadnak. nem pedig a személyes emlékek területére. hanem általánosan elterjedt. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. amelyben felnıttünk. elöljárójának. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. hogy még messzebb menı fantáziák is fellépnek. Alkalmilag be lehet bizonyítani. anyjának. anélkül. mily erısen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. felületes tartalmait vetítjük ki. Sok mondai hısnek két anyja van. hogy erre akár egyik. Ez általános mitológiai motívum. könyvemben. E fantázia nem abból a valóságos ténybıl ered. amelyben az általános emberi. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetıségei arról. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. A két anya. hogy orvosát apjának.32 35 . gyakran állati alakban. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. „ısi” kép. E tévedésnek az az oka. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. amelybıl a fogalom további fejlıdése nyomon követhetı. tanítójának vagy más szülıi tekintélynek fogja fel. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. hogy két anyja volt. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítınek. és pogány formában jelentkeznek. aszerint. hogy a hısöknek két anyja lenne. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. Benvenuto Cellini is kettıs eredetrıl fantaziált. ami ısidık óta mindig is volt. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlıdnek. Azonkívül azt is megmagyarázza. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. ami ugyan már különös jelenség. amelyeket már régi szövegekbıl is ismerünk. hogy e fantáziák belılük magukból erednek. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der Libido c. de sok más mővésznél is fontos szerepet játszik. ami lényeges különbség. amíg a beteg számára is elég világossá vált.

és arra kényszerítik. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. melyek az álomban különbözı formákban fellépı „árnyék” figurájának felelnek meg. mint én. ami engem végtelenül undorít.34 Az ısi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. szinte saját önálló életük van. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. amelyek más szellemi területrıl származva hatalmukba kerítik az elmét.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. Az az idı elmúlt. hogy „Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. Az elv szülıatyja Robert Mayer volt. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. még az elsı trópusi utazás sokrétő benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyő válaszolni. amelyeket serényen követtem. amelyhez foghatót sem azelıtt. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. de hogy ezt egy. mint egy virág. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. amelyet választ. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelıen átalakítsa”. amelybıl isteneit. hogy a távoli világrész. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. Mayer így írt errıl Griesingernek (1844): „Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet.33 A személyes tudattalan veszendıbe ment emlékeket. és teljesen általános. akiknek az érdeklıdési köréhez pedig egy ilyen idea megalkotása közelebb állt volna. hanem objektíve bizonyítani is lehet. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. Pál apostol képzetei angyalokról. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. démonait kiemelte. amely ilyen elemi erıvel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. Ennek megfelelıen a fizika mellett maradtam. amelybıl az emberiség örökösen merített. amelyek nem voltak elég erısek ahhoz. ún. sem azóta nem ismertem. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. feltéve. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. a fizikában oly kevéssé járatos ember. a hagyományos erıfogalmak mélyebb átgondolásából. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. a gnosztikusok archonjai. Az a kérdés. hogy honnan származott ez az új gondolat. hogy egy ilyen ısi kép valóban elıfordult a 36 . Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is.) Így folytatja: „Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ısi kép kell.E fölfedezés felfogásunk további fejlıdését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. amely a XIX. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. mivel ez független az egyéntıl. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. amelyen átutaztam. hogy legyen. ami e rétegben szunnyadt. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. nem tudom. arkangyalokról. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. Mayer orvos volt. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. mint a rész-lelkeknek35. s olyan elıszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. és életre hívja mindazt.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekrıl. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételébıl keletkezett. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. hogy ezért sokan kinevetnek). de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. hogy elérjék a tudatot. hogy mindez olyan igazság. megteheti-e. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. Igen fontos azonban tudnunk.

Ha ugyanis egy archetípus az álomban. a kollektív tudattalan tartalmát. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlıdı tapasztalatainak a lecsapódásai. a fantáziában vagy az életben feltőnik. ennek a fénynek az ereje látszik. Az Ószövetségben a mágikus erı az égı csipkebokorban és Mózes arcán világol. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. az emberek „mulungu”-t kiáltanak. éppúgy. szellem. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésıdnének be. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ısi képeken. hanem olyasmit. és ha valami bámulatos dolog történik. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál elıfordulnak. Már sokszor megkérdeztek. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlıdı szubjektív reakciók bevésıdései. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. démoni lényt. vagyis röviden az élet kifejezıdései. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. a perzsáknál ez a „haoma” vagy az isteni kegyelem tőzfénye. lelket. hanem a tapasztalat szerint olyan erık vagy tendenciák is. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. isten. A régiek felfogása szerint ez az erı maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan „primitive energetics”-nek nevezett. „az örökké élı tőz”. az evangéliumokban a lángnyelv. az ısi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. a sorserı. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. befolyás. hatalom. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. A szentek arcán ennek az erınek a fénye. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltı tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. termékenység. tekintélyt jelent. Mint már mondtam. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. csak ha föltételezzük. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. sajátos „befolyást” vagy olyan erıt hoz magával. Ez az erıfogalom a primitívek istenfogalmának elsı megfogalmazása is. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. ti. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözıbb részein élı primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. mint egy alaprajzon helyezkednek el. Taylor. amely numinózusan. Az archetípusok. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. Láttuk. varázserıt. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égbıl. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. Ez a fogalom megfelel a lélek. nem pedig a fizikai folyamat. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. és hatott is évszázadokon keresztül. az ismert angol kutató. és ez a láng lobog a kunyhó felett. tekintély. anélkül. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. a sztoikusoknál ez az ıshı. gyógyszer képzetének. úgy látszik. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ısképek? Azt hiszem. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erı37 létezése. varázserı. amely mindennek a központja. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. nemcsak állandóan megismétlıdı tipikus tapasztalatok bevésıdései. hogy tehát az élı szervezet sajátosságai közé tartoznak. Valójában a primitív népek az erıfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek.szellemtörténetben. Úgy látszik tehát. Ez az idea tehát örök idıktıl fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Bizonyos polinéziai törzseknél a „mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb 37 . „Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ısi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. Ez Hérakleitosz világenergiája. A középkori legendákban aura. testi erı. ami tehát nem szorul további magyarázatra. Feltehetı ezek szerint. hogy újra elıtérbe kerüljön. azaz megbővölıen vagy cselekvésre ingerlıen hat. egészség. hogy megoldaná.

Túlzást. legalábbis az emberi körökön belül.41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. Ez az archetípus egyik jellemzı hatását mutatja: elemi erıvel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. amire az ember valaha képes volt. kérges koponyájú kisistenekké. aki az enantiodromia legtisztább példája.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. A tudatnak szüksége van az értelemre. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. bizony a has lesz azzá . Az elıbb azt mondtam: úgy látszik. a megértés lehetısége megszőnik. Erre a kérdésre ti. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. nemhogy elképzelni. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét.Pál apostol kifejezésével élve. azaz az ellentétek váltakozásának. meg lehet gyızıdve arról is.ha ez nem tudatosan Isten. és mégsem találtam meg az Istent. 38 . Ez az oka annak. Ez semmivel sem jobb. azokat az „Übermensch”-eket. mint Pál apostol mondja. isteni lény gondolata mindenkiben él. autonóm centrumokként viselkednek) megbővölik. kivéve a „homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. İ ezt enantiodromiának nevezte. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erıtıl duzzadó. de nem is szabad meghalniok. ez a kollektív tudattalan.gondolatait és érzéseit. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. míg az értelem a tudathoz van láncolva. aki valóban nagy bölcs volt. hatalmukba kerítik a tudatot. és azután. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. „amit úgy értelmezett. A „consensus gentium” (emberi egyezség) örök idıktıl fogva istenekrıl beszél. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. így azután vagy önmagát. amit egy „felvilágosult” tudat kigondolhat. Hérakleitosz. felfuvalkodottságot (infláció!). beteges istenítése s a győlölködı megvetés között. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. s ha ez nem az isteneszme. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: „Doktor úr. de nem is szabadna megtennünk. sosem tudtak istenek nélkül élni. Az irracionális is pszichológiai funkció. különben egyszerően valami más lesz istenné. akik számára az „Isten halott”. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. hideg szívő. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. Valamiféle felsıbb hatalmat érzünk a lelkünkben . Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. szükségszerő pszichológiai funkció. azaz e tulajdonságokat nem az orvos. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetısége. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelı részét magyarázza meg. és örökké fog is beszélni róluk. megkötöttséget. Az istenfogalom ugyanis irracionális természető. nem tud csak az lenni. gonoszságot is. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. akkor tudattalanul. az ember nem pusztán értelmes lény. rendszerint egy silány és buta dolog. az emberi lélekben mindig van valami felsıbbrendő hatalomféle. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. mivel ez archetípus. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. tehát ık maguk lesznek istenekké. akkor legalábbis a „has”. és nem is lesz soha csak az. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerően ellentétébe. ma éjjel szublimáttal fertıtlenítettem az egész mennyboltot. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. megalkossa azt. Az istenek halhatatlanok. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. az emberi értelem sosem adhat választ. Értelmünk már nagyon régen tudja. e képek introjekciójának Szküllájába hull. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. ha nem tudatosan. Okosabbnak tartom ezért. az értelemmel össze nem egyeztethetı dolgokkal. és ennek következtében az alanyt erısen befolyásolhatják. hanem saját számlájára írja.

E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. 39 . aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. hanem az a feladatunk. hogy „ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. hogy érdekünk az úr. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. ugyanaz. mint az elızı szervezet volt. hogy a tudattalan elnyeli. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. ami egy embert hivatása gyakorlásában. míg forrón és ragyogón eléri a delelıt. vagyis a felgyülemlı energia. hogy mi akarunk. az utóbbinál azonban meg kell erısítenünk a hanyatlás feltételeit. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. Ez azonban kóros állapotot. Egy fiatal. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. mely minden átlagember természetes birtoka. monomániát. Ekkor következik az enantiodromia.Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. amely. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. hogy már megszállottak vagyunk. mint az öregedıvel szemben. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. démonná lesz. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. s ezen keresztül az ént leigázza. hogy nem is kíván vagy igényel mást. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. Vajon nem mondjuk-e. az a tudattalanba süllyed. Ereje reggel állandóan erısbödik. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. mint amit az ókoriak „istennek” neveztek. amely az ördöggel akarja előzetni Belzebubot. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. megszállottságot eredményez. hanem azáltal. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. Életünk olyan. és annak hatalmát erısíti. Az elsınél elegendı. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. és magunk választottunk. ha az élet több akar lenni. További állandó elıbbre jutása erejének nem növekedését. hogy elnyomja azt . Az én és a nem-én különválasztásának feladata. Így találja meg azt az anyagot. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztönvagy képzetkomplexus egyesíti magában. Akiknek még le kell gyızniük az apa.és anyaimágót. hanem csökkenését jelenti. nagyfokú egyoldalúságot. az „átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. Erre következik a bomlasztó visszahatás. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. ha elhárítjuk az útból mindazt. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. ez él még a mai köznyelvben. Ezt szervezetnek nevezzük. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. amellyel meg kell birkóznia. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. aki minden hatalmat magához ragadott. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. A szenvedély. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. de nem úgy. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyızésével érte el. mint a Nap pályája. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. hogy járják csak az öregek a maguk útját. azaz a kollektív psziché között. amely az ilyen monomániákban rejlik. beteges formákban heverı energiái most igazi területükre leltek. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná.mert akkor hátulról fogja megragadni -. „egyházat” alkot. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. hogy mint önmagától különbözıvel néz szembe vele. Kétségtelen. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelıre számba sem jöhet. Aki azonban a szülıkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. hogy az már azonosítja is magát vele. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. és nem vesszük észre. Eddig meg nem felelı. ha sokan elismerik. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. és a hívık serege rajzik körülötte. Ezzel az elıbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását elıkészítettük. amely az élet folytatását megkönnyíti. vagyis lehetıvé tegye számára. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. és azt hiszi.

s úgy érzik. azt az öregedı embernek önmagában kell keresnie. csak értelme és célja egészen más. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. ık már csak a múlt megkövesedett oszlopai. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. amely maga az energia. megállnak a talpukon. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. életüket valójában már leélték. Ha ez a fázis lefutott. mint a fiatalnak. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. korlátoltság. 40 . El kell ismernünk. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. amit eddig szerelemnek tartottunk. mily sok ellenállás. Nem csoda ezek után. Sıt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. kiterjeszkedı korszakban van értelme. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. Pályaváltoztatás. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. eddigi meggyızıdéseink téves oldalát felismerjük. ezzel meg is szüntettük az illetı érték vagy igazság érvényét. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. Természetesen alapvetı tévedés lenne azt hinnünk. és káros is. ha le kell mondaniuk gyermekeikrıl. Természetes. mindenfajta pálfordulás a jellemzıje ennek az ellentétbe való átlendülésnek. relatív is. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. Súlyos tévedés azonban feltételezni. és meg is talált. hogy az életnek csak az ifjúsági. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Az így cselekvı ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. hogy a kiegyenlítıdés folyamata. elvetik maguktól. amit megelızıleg jónak és követendınek tartottak. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. Ez szinte második pubertás. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara („veszélyes életkor”). hanem a korábbi értékeket meg kell ıriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. a másodikhoz szinte semmi sem segít. vagy egy igazság igaztalanságát. és nem hullanak a bizonytalan zőrzavarba. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelızı állásponthoz való görcsös ragaszkodás. finomabb kifejezéssel élve. és átérezzük. De a kísérıjelenségek: a merevség. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. ami emberi. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. Nem az a kötelességünk. hogy például egy nıt a menopauza után „elintézettnek” tekinthetünk. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedı embereknél: legalább nem lesznek renegátok. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. ha valaki ettıl erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. mivel minden a bensı ellentétességen nyugszik. mint a hajnala. sıt ellenségesség van abban. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmő. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. Szükség van magasságra és mélységre. nem lesznek bukott emberek. Ez olyan probléma. amely nélkül energia nem létezhet. kezdıdik a második: a kulturális cél. vagy gyermekeikhez. a „laudatores temporis acti” (a régi idık magasztalói) fejlıdésképtelensége nem szívvidító látvány. Minden. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. mint elızı állapotunkban volt. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. veszteségünk végzetes lesz. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. Az elsı elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. vagy Sturm und Drang-periódus. vagy legalábbis úgy kell tennie. mint a korábbi egyoldalúság. megtérés. Sokan azok közül. Ezért oly végtelenül nehéz és keserő sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet.„a múlt tanúi”. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. hiszen minden energetikus jelenség. A szükség arra kényszerít bennünket. válás. Amennyiben azonban általánosan elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. tudattalanok voltak. megkövültség. amely azt diktálja nekik. csak elszáradó fák . Valamint az elızı korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott.velük már úgysem történik semmi különös. forróra és hidegre. mindazt. A reggelbıl a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése.42 Az embernek kétféle célja van: az elsı a természetes cél. hogy a feneketlen semmibe hullanak. Minden energiát szükségszerően megelız az ellentét. hogy sok súlyos neurózis kezdıdik az élet alkonyán. létrejöhessen.

De sem a múltban. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. mint amennyire maga az érték vonzó . Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. és olyan tartalmak jelennek meg. Ez az ellentét közben megfelelı kifejezésformát keres. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. Ha az ember egy látszólag legyızhetetlen akadály elé kerül. hiszen átélt képek. amellyel egy igazságot. hogy révükön természetesnek látszik. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. megfogalmazásra várnak. néma élmények kifejezés utáni vágyának. hogy magatartásuk visszataszítóbb. amelyet mindenütt sejtünk. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. meghátrál. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. Mennél egyoldalúban. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg ıket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentı testvérének megjelenésétıl. a keleti vallásokban (buddhizmus. szakkifejezéssel élve: regrediál. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. hogy látszólag nincs kiút belıle. és végül pedig egészen a gyermekség elıtti korba. Visszakapcsol azokra az idıkre. jobban. E képek annyira intenzívek. s ezt tudnia kell annak. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. amelyek kifejezésre. Ha a tudat az összes lehetı emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. pl.hiszen az a mód. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. mint a meglévı keresztény vallásformák közül bármelyik. hinduizmus és tanizmus).44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. A felszínrıl legnagyobbrészt eltőntek ugyan. Fentebb rámutattunk arra a tényre. annál támadóbb. hogy útját és módját keressük annak. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. amikor hasonló helyzetben volt. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). különben nincs védelmünk a fenyegetı összeomlás ellen. A logika szerint „tertium non datur” (nincs harmadik út). úgyhogy a kettı sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenıen szolgálja ezt a szükségletet. akkor mitológiai képek. hanem nagyon is lehetséges. Eddig nem is sejtett belsı világ tárul fel elıttünk. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Elsı hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. Természetesen nem ez az egyetlen 41 . ellentmondó meggyızıdésekre cseréljük át. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. csak magunkban nem. egyszerően azért. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ısök életének hagyatékába. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. annyira merev és erıszakolt. de változott alakban mindegyre visszatérnek. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. mivel személyesen át nem élt formák. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. hogy szinte az ı teremtménye. Ennek egyszerő oka az. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. ez magyarázza meg számos sikerét. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természető élmények keletkeznek. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. archetípusok43 élednek fel. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. Kétségtelen. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. Ezért lehet csak egy igazság.s így épp céljukkal ellenkezı eredményt érnek el. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belsı. azaz az ısök életének maradványait. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. vagy valamilyen más értéket képviselnek.

A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetık át közvetlenül a mi világunkba. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. s valami sápadt. E képek az ısök életébıl. olyan gondolatokkal és formákkal. Ekkor érthetı módon segítı párhuzamok után kutatunk. ebül szerzett jószág ebül vész el. mégpedig nemcsak ún. kétdimenziós sémavilágba vergıdik fel. A nem-én egyfajta ıstapasztalata ez. mind tett formájában. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. amely azonban nem képes világosan végiggondolni ıket. A szurrogátum árnyékszerővé és valószerőtlenné teszi az embert. ahol minden eleven alkotóerı elhervad és kihal. amely felszólít. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. s ismét életté akarnak válni mind élmény. 42 . csak elménknek kedvesek. A preinfantilis idıbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. s eközben könnyen megesik. meg kell tehát találni azt az utat. hiszen soha ki se találhatta volna ıket. hogy vele megbirkózzunk. szenvedésébıl és örömébıl születtek. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. amelyet elıször isteni jelenésnek tartott. amivel kibújik az ellentétek világából. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek.lehetıség arra. Hogy úgy mondjam. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemő kígyó. hanem az ember életében és mővében való egyéni megformálásra. „pszichologikus” embereknél. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. hogy ilyen jellegő tapasztalatokra szert tegyünk. és fıként nem szívünk szerint valók. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektıl. a belsı ellenlábasé. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként ırizzük. amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet.

hanem káros is.biztosan arra vonatkozik. Asszociációk: 1. hogy csak lassan jutok elıbbre. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. hogy az „analízist”. . ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthetı kifejezéssé integrálja ezeket. Mint láttuk. Nehezen és hosszas habozás után.másutt túl széles a patak. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bıvebben szóltam. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. Irodalmilag legjellemzıbb ábrázolása a Faust második része. a következıket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. Ez természetes folyamat. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. amelynek az a lényege. nem vettem észre. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. Ez az eljárás nem túl egyszerő. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. . aki karcinómában halt meg). hogy az akadályon túljussak. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak.6. szükségszerően szintézisnek kell követnie. . hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. az ellentétek feszültségébıl származó energiának a megnyilvánulása. amely hátrafelé megy . és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. már megint nagy jelenetem volt a barátnımmel. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk.e lehetséges út. hanem jelentıségükben megerısítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük ıket (ún. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képezı ösztönfolyamatokra bontja fel. de értelemmel telítıdnek. Egy nıbeteg.engem nyilván le akar húzni a víz alá. ha nem feloldjuk. 43 .a rák szörnyő. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. A nı szorongással ébred.szörnyen átfogott. gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. félek ettıl a betegségtıl. ha csak feloldjuk. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. . Ez az eljárás elveszti hatóerejét. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevıire bontja szét.ezen az akadályon kell túljutnom. . . hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. az eljárás nemcsak értelmetlen. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. netalán szenvedés. Patak: Nehezen áthágható határ. rettentıen megijedtem: . végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. ahol átgázolhat. hogy biztonságban a túloldalra jussak. és nem engedi el többé. ezért egy példát mondok el. amennyiben csak feloldásból áll. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. amelyen az egész eljárást bemutathatom.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. egy nagy rák. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkezı folyamatokat szándékosan hívjuk létre. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom.a túlsó oldalra kellene jutnom. Rák: A rák egészen elbújt a vízben. mégis talál egy helyet. 3.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. amelyik ott lapult a vízben. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következésébıl áll. Éppen amikor nekiindul. .a rák olyan állat. megragadja a lábát. Elıbb alaposan meg kellett gyızıdnöm arról. A kezelés a lehetıség arra. Gázló: Lehetıség arra. . amplifikáció48). Sok esetben az a hiba. mely önéletrajzi adatokon alapszik. 2. A vízen át nem vezet híd.

úgy. Bizonyos tények már régebben meggyızték e homoszexuális tendencia meglétérıl. ha anyám újra magához vonna. hogy az álom szubjektív jelenség. mire mindkettı lelkesen beszélni kezd. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. és ezáltal az élet egyéb lehetıségeit túl határozottan kizárja. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. és csak hamis ambíció hitette el vele. De azt felelte volna: „Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. amelyrıl nem szívesen mondanának le. Ebbıl persze egykettıre félreértés támad. elkövetkezett az ideje annak. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. fantasztikus volt. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnıre vagy az anyára. A veszekedés jobb híján már hosszú idı óta élvezetpótlék mindkettı számára. amit már úgyis régen tudok. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. A tudattalan ezzel el akarja távolítani ıket egymástól. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. sárkány. már semmiféle ellenállásra nem találok benne.” A vágy erıs homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. Kettıjük közül a páciens az erısebb egyéniség. hanem az alanyra. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyızte. jobban ki kellene beszélniök magukat. 2. egyszerően azért. ezért érdektelen és hatástalan. Mindenekelıtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. ık azonban errıl nem akarnak tudomást venni. hogy ez a barátság túlérett. A láb közismert fallikus szimbólum. míg a beteg jobb belátásra nem tért. Miért jelenik meg pl. 3. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. A belátás „mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. rajongó ölelésével. „férfias lába” van. mégis. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az elıtérbe. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. a barátnı-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. szexuálfantáziái is ennek megfelelıek. sokkal jobban szeretném. és már maga is régen belátta. még nem értik eléggé egymást.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. azaz ollói közül). elnyomja ıket. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. bekövetkezett az a pillanat. amelynek ingerültségük az alapja. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. A rák a lábát ragadja meg. hogy ebbıl még ideált csinálhat. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensıséges. Polip. a „rák” betegséggel való kapcsolata. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú idın keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: „Belátom. bár minden jelenet „halálosan” kimerítette. Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségő barátságideáljának súlyos aláértékelése. ha nem is volt neki kellemes. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. mivel a betegnek nagy. Évek óta tartó rajongó. hableányét. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. A jelenet rendesen azzal kezdıdik. A kauzális-reduktív eljárás megfeledkezik arról. az álmodóra magára is utal. pl. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. barátnıjével szemben ı játssza a férfit. hogy az egyik úgy találja. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. és anyja halála után érzéseit barátnıjére vitte át. Az álmodó az 44 . és szintén igen ideges. hogy erısen kell ügyelnünk a felmerülı archetipikus motívumokra. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnımhöz való viszonyomat fel kell adnom. pl. vagyis a megfelelı infantilis vágy: szeretném. csak mindig ugyanazt különbözı változatokban. mindketten idegesek. Mindketten igen erısen érdeklıdnek a mővészet iránt. ha barátnım nem engedne ki ölelésébıl.Ezzel a barátnıvel igen különös a helyzet. A barátnı igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre.50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnıjétıl.

A helyzet csak akkor változik meg. tehát még szelídítetlen. „fel kell emelnie”. rajongó szeretetvágy. amely titokban keletkezik valahol. hiszen halott. A beteg azt képzeli. úgy érzi. hogy egész egyéniségét magával vonja. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. amelyen nehéz átlépni. az ok. amelyik minden álomrészletet. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. hogy a legyızendı akadály ıbenne magában rejlik: olyan határ. de csak akkor. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külsı körülményektıl elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja ıket. Amíg ezt hiszi. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. s az álmodót azzal fenyegeti. hiszen az ı esete azonos a betegével. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. Így. vagyis az egyik helyzetbıl vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. amely minden elmúlt fejlıdéstörténeti korszak funkciólehetıségeinek székhelye. Ettıl az értelmetlenségtıl csak az alanyi szintő felfogás szabadit meg. Ennek klasszikus példája J. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. Itt tehát Xnével való utalásszerő azonosulásról lehet szó. E kívánság tehát az erıs infantilis mohóság jegyét viseli magán. Természetesen a barátnı is ilyen erıfeszítéseket tesz. így hangzik. amelyekben pl. ami a barátnın tőnik fel (mivel ı maga vonatkoztatta a rákot a barátnıre). és gyógyíthatatlan (mindennél erısebb). Pedig lehetséges e határon túlkerülni. hanem elsısorban önmagamat. ez a beteg szempontjából lényegtelen. Ezért a következı terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. Az a tény. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át.52 Most aztán minden annak a megértésétıl függ. Elsısorban tudjuk. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. hogy barátnıje akadályozza és húzza le ıt. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. ha ı maga megváltozik. hogy a mélybe ne húzzák. Ez a libidónak egy neveletlen. Hogy vajon anyja és barátnıje ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. teljesen hatalmába kerítette ıt. ami megakadályozza a határ átlépésében. hogy „indulófélben vagyok”. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. az. amely hátrafelé és a mélybe megy. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. a gázló és a rák. hogy a másik a tárgy. Mi a titok a betegek anyjához és barátnıjéhez való viszonyában? Közös az erıs. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Minél magasabbra jut az egyik. és amely a további haladásnak ellenszegül. hatnia kell rá. amelyek külsı helyzetekre vonatkoznak. amely közismerten vak. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. Ging orákulumaiban „a nagy vízen való átkelés”. Ennek kell utánanéznünk. mint egy gyilkos betegség. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésbıl áll. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. hogy ıbenne magában van valami.egész álom: ı a patak. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami „állati” (embertelen vagy emberen túli). infantilis jelenségre mutat. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. hogy az olyasvalami. javítania kell. ez az ı dolga. ami már az anyján is jelentkezett. És barátnıjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. amely még az ösztön kényszerő jellegét viseli magán. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. hogy mit jelent a rák. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. Erre tökéletesen megfelelı szimbólum az állat. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. Ez a veszély olyan. ha számot tudok vetni élményemmel. aki halálakor ugyannyi idıs volt. A betegünk a 45 . Anyján már nem változik semmi. tanítania.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. Miért? Mert mindkettı azt hiszi. haszon és értelem nélküli idealista erıfeszítéseket kell tennie. „az indulás helyén vagyok”. ezek csak az alany különbözı tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. és olyasvalami. amelynek szenvedélyessége. mint most a beteg. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. pl.

Midın X-né meghalt. Hangja is erısebb és mélyebb. akkor sosem ment volna bele. A beteg utólag elmondta.) De ebben a „veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnıjével szemben: ı az aktívabb. amiért meg nem felelı. amelyhez két személy szükséges. Ezt büntetendı. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. Volt egy sor kalandja különbözı férfiakkal. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretıjével való azonosulása. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnıjével való kapcsolatához. hogy X-nének nem kis mővészi tehetsége volt.) Barátnıjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettıl lett ideges. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. ha visszaemlékezünk arra. és amely a mővésszel való barátságához vezetett. és aki rá különösen igézı és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. (A rák hátrafelé megy.következıket meséli róla. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. ez tartotta távol az élettıl és továbbfejlıdéstıl. nem akarati folyamat. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. mint barátnıjéé. fıleg egy különös emberrel. tudattalanok lévén. amely csak férje halála után fejlıdött ki benne. 46 . Egy férfival azonosította tehát magát. mint amit a mővész játszott volt X-nével szemben. nagyon is emberi” kárörömöt takart. hogy annak a másik. Ezzel egy újabb. azaz megszállják. X-nérıl mint igen nıies asszonyról beszélt. ı irányítja barátnıjét. amely azonban védelmére szolgál. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belsı lélektanát képviseli. Barátnıje határozottan nıies külsı megjelenésében is. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnıjéhez a páciens szerint. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. amelyek világosan azt mutatták. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtıl. és ez terhelte meg egy ki nem elégítı barátság kínjával. amiért a páciens ıt (önmagának sem vallva be) irigyelte. Fel kell tételeznünk. hogy miért nem tud elszabadulni barátnıjétıl: muszáj hozzá ragaszkodnia.53 Emlékezzünk az álom analízisére. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbővölı hatással volt rá a mővész. amely „emberi. ösztönös mohóságról van szó. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmő életéért. hogy benne is megvan a könnyővérő természet. igen fontos adalékot kaptunk az „állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. Így éli ki mégis könnyelmő hajlamát. hogy a betegnek a mővészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. és olyasmire is rákényszeríti. X-né korán özvegyen maradt. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. amit csak ı maga kíván. amelyet nem a tudat motivál. hanem a tudattalanból fölmerülı és magát a tudatra ráerıszakoló jelenség. a jövendı egészséges személyiség csírája. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. egy tehetséges mővésszel. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. ez kapcsolatjelenség. de nem tudatosan. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyrıl irányul a másikra. mert attól félt. Úgy látszik. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. Ezzel újabb okát látjuk annak. hogy legyen. a hangadó. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. Megvan az ehhez szükséges erejük. különben nincs igézet. amelyben a „férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). akit betegünk személyesen is ismert. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnıjével szemben. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. Azonosulás csak tudattalan. igen életvidám asszony volt. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. E megállapítás igazságát könnyő volt a már ismert anyagból bizonyítani. amelyet azonban mindig elnyomott. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. s a megigézettnek megfelelı diszpozíciót kell magában hordoznia.

amely megakadályozza. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. 47 . Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek.Ez a részlet. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. elrejtette ıket a víz. Nem látta eddig az éppen most megvilágított „tudattalan kapcsolatokat. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. A víz tehát a tudattalant jelenti. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. és a szimbólumválasztás jelentıségét sem magyaráztuk meg kielégítıen. hogy a rák a patakban lapult. a rejtettséget. Most a betegnek abból a megjegyzésébıl indulunk ki. a tudattalanban rejlı dinamikus erı. szigorúan véve. még a tárgyi szintő analízis körébe tartozott. jobban mondva a tudattalanságot. A patak az az akadály. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. amelyek a barátnıjéhez főzték. De nem szabad elfelejtenünk. a víz alatt. hiszen a rák is a tudattalan. hogy a túlpartra kerüljön. s hogy korábban nem látta.

mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában.ezt el nem fogadhatom. mivel a betegben szunnyadó tudattalan mővészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. és ezért ez a tudattalanban marad.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. rajtam kívül. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. Ezek szerint X-né annak a képmása. különben érezhetıen benne lenne még. amikor férfias vonásaira elıször felhívtam a figyelmét. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. a rák. De akkor én magam vagyok az akadály. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek.hiszen ezt ı is éppolyan jól tudja. és a legkevésbé sem férfias. mint én. én legyek férfivá. hiszen ezt az érzést ı maga produkálta. érzékeny és nıies lény. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. Bizonyos. vagyis képpé nyilvánítja. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. vagy egy démon. különös módon megváltozik a képe. De kire? Még a mővészhez tapadna? Hiszen az már régen eltőnt a beteg látóhatáráról. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. A titokzatos mővészt nem lehet alanyi síkra emelni. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. vagyis kell valahol lenni valakinek. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. akkor . Nagyon és ıszintén meglepıdött. A projekció továbbra is élne benne. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. Igazán nem tudom. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. én nem is vagyok gonosz. de ha egyedül maradok.” Itt elhallgatott. akire ezt a részletet kivetítette.”. Azt gyaníthatjuk.mire az így felel: „Micsoda.7. „de hisz én nem is vagyok a mővész. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. hol viszont másképp. ezért hiányzott az ı lelki kelléktárából. Pedig valahol ennek is lennie kell.54 Ez bizonyos mértékig igaz.amint tapasztalatból tudjuk azt csak kivetíthette. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. ez ostobaság. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. méghozzá borzalmas. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. azonosított a mővésszel. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ı: „Amikor itt vagyok. „a beteg tudattalanában lévı egyik képpé” . A beteg nem ismer olyan férfit. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. amelyet tudatosan nem realizál. kellemes embernek látom. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. milyennek lát. aki orvosa lévén. Azt hiszi. Inkább elhiszem azt. hogy maga 48 . Hiába nyilatkoztatnám ki. Joggal lehetne azt mondani. ı tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. az ilyen kivetítés mindig aktuális. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerő fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. és a projekciót még csak magával sem vihette.feleli az orvos -. mint egy gonosz varázsló. soha . hogy a mővész a betegben lakozó férfielem képe. Tovább kérdeztem: „Igen? Milyennek?” İ: „Néha veszedelmes. sem varázsló stb. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. akinek valamiféle jelentısége lenne a számára. ez a beteget hidegen hagyná . Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. hogy jut ilyesmi az eszembe. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. amivé a páciens lenni szeretne. Hiszen nem ilyen. szörnyő. Ezért óvatosan azt kérdeztem: „Ugyan. jövıbe kivetített képét ábrázolja. De a borzongató megbővölı elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. Látszólag nyoma sincs. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk ıket. hogy egészen rendkívülien finom. de mégsem akar. A tudattalan ölelésébıl nem szabadulhatunk másképp. természetesen sokat jelentek neki. „No igen” . és én valóban lelki fejlıdése akadályozójává lennék. Nem. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. Hol eszményített alakban jelenik meg. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát.

hogy bennem látja a démont. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. és megvetem ıt. hanem mitologikus tulajdonságok. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. milyen rémes érzés. Megint csak az lesz a vége. Oktalanság. Ez azonban mitológia. A „varázsló” és a „démon” mitológiai alakok. A barátnın már túlkerült. ami lényegesen kellemetlenebb. s a „gonosz varázslók” sem.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnı helyét. bár rendesen intuitív. Most már tudom. vad. ha így beszél. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. világában élünk. és keresztülnéz a sötét folton. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. azért nem fog csörgıkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. mint ahogy barátnıjét kezelte. E miatt az érzés miatt e pillanatokban győlölöm a barátnımet. és elıttem félelemtıl kínzott áldozatom ül. és a legkülönbözıbb félreértéseket okozza. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. azaz kollektív psziché. ismeretlen. ami fájdalmas és rossz volt barátnıjével való kapcsolatában. szentekben és latrokban. hacsak nem árad belıle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. Ezek a jelzık tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetıségeket személyes számlánkra írni. mivel ezek olyan fogalmak. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegıben lesz. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. valóban démoni. amelyek a legerısebb indulatokkal töltötték meg a megelızı korokat. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. hogy a jó is. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehetı legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. csupán azért. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. Egy másik lehetıség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. bár minden erımmel küzdök az érzés ellen. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. természetesen tudattalanul démonok. amelyen barátnımmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni.az. Tehát az átvitel új fázisba lépett. hogy ı maga lenne. mint az orvos. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. A szeme különösen csillog. hogy tudott volna róla. mint hogy én vagyok az. pontosan meg kell állapítanunk. hogy démonná tegyék. hogy mi az az ismeretlen x. és szinte megkönnyebbülten mondja: „Különös. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. amelyekrıl azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. személyes tulajdonság-e az. „embertelen” érzésnek felelnek meg. kapcsolataink mindenkori kárára. rám helyezıdik át. mert surranó zaja megijeszti. anélkül. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. Ha hallott is valaki a csörgıkígyóról. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. embertelen. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. igaz. varázslók stb. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. fantasztikus elvakultság. Szörnyő érzés. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. a démon. bár ezekrıl valaha mindenki hallott vagy olvasott. hogy mindaz. sıt ellenkezıleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. Egy csapásra kínos félreértés lehetıségét látom magam elıtt. Ezzel semmit sem nyertünk. Hiszen a „démonok” nem személyes emlékképek. A páciens létének új fázisába lépett. amelyet rám vetít ki. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. Éppoly kevéssé tőrheti el. az elfojtás jege megtört. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. Nem is tudom leírni. Ezzel természetesen nem 49 . vagy sem? „Varázsló” és „démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. akkor ez az ember valóban démon volna. ebben a pillanatban úgy érzem. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat.” És igaza is van. csak egyelıre nem látjuk világosan. és nem individuálpsziché. győlöletes.

Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. bizalmatlanságnak és elıítéleteknek. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. hiszen ı vetítette ki. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. az ún. azaz fantasztikus híreszteléseknek. a képsorozatok átlagos szabályszerőségei. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. mint egy gyógyíthatatlan betegség. Ezért az archetípusok igen fontos. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végzıdött. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. aki a neki irracionálisnak tőnı életlehetıség (X-né) elıl elmenekül. annyira. amit azelıtt az istenképek kultuszában élt ki. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. veszekedés. mégpedig ha tudattalanok. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. és legmagasabb idealizmusát. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. azaz domináns törvények és princípiumok képei. ez csak azért történhetik. hogy az illetı szinte ördög lenne. hogy a két ember (most és a közeljövıben) 50 . a gyökerét nem bírjuk kiirtani. archetípusok vagy dominánsok az idık folyamán pontosan körvonalazódtak. ami a kép rögzıdését megkönnyíti. Azért még nem ördögi. Ezek az okozói modern mítoszképzıdéseknek. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. A megfelelı lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. hiszen az isteneket. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. sıt éppen ı esett csapdába elıször. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a fizikai eseményekre. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. Ezzel végük is volt.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hő ábrázolásai. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. akitıl X hányingert kap”. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlıdés lenne!). Helyzetét mértéktelenül megerısítette a modern élet racionalizmusa. sosem fogta fel lelki projekciókként. és mivel ezek csak ott rögzıdhetnek.vagy túlbecsülése formájában. Ezek uralkodnak. mert láthatatlan. ezek csak projekciók. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. vagy „ı az. ez most a tudattalanba süllyedt. mint a másik. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. bár el kell ismernie. amely minden irracionálisat megfosztott értékétıl. amelyekre igen kell ügyelnünk. E képben bizonyos vonások. a tudattalan destruktív erıinek lázadását éljük át. ahol ennek valamilyen alapja van. mivel ez hatásos. amely ısidık óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. mert mindig elıforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. jelentıs tények. A valláshoz hasonlóan erıs funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. amelynek.akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. tehát valóságos. azután az energia. démonokat stb. Napjainkban is a kollektív psziché. de a kivetítıvel nem fér össze. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. mint hogy az irracionálist szükséges. értelmének javát arra kell fordítania. hogy ugyanazt beteges formában barátnıjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. Nincs más lehetıség. rajongás és bolondság elıidézıiként. a mágikus erı. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerısíti ugyanis a tudattalant. A kivetítınek sem kell ördögnek lennie. Így lehetséges. ezek az istenek. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. ellenkezıleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. mert azon az emberen tényleg van valami.55 A tudattalan éppen ezt kereste. hanem mint magától értetıdı valóságot. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. azaz tudattalan tartalmakként. hogy istenek a valóságban nincsenek. amelyeket a lélek újra meg újra átél. mindenféle félreértés. értékelésük és megítélésük nem könnyő. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. hogy az irracionalitás ırültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. Ezért mondjuk: „istenít valakit”. ezért a kettı között egy „ördögi” (azaz elválasztó) hatás mőködik. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Nem szabad egyszerően elnyomni ıket. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. archetípusaik.

amennyiben negatív. aminek nem kis jelentısége van. könyvben. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. messzemenıen autonóm pszichikai rendszerekrıl. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. Meyrink ezt természetesen nem tılem tanulta. másfelıl egy négerkultúraféleség. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. hogy én. hogy neki is van kapcsolata a különös mővészhez. Az ördög az „árnyék” archetípus egyik variánsa. Egyfelıl állna a differenciált és modern én. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. amelyek a legısibb emlékekre nyúlnak vissza. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). Nyomatékosan meg kell állapítanunk. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. a Denevérek c. a Faust-ban ez maga a hıs. Meg kell találni a lehetıséget a két rész egyesítésére. aki mágikus erı hordozója. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. ez a legnagyobb elınye és a legnagyobb veszélye is. alanyi síkon értve. hogy az orvost a mővésszel azonosította.összeférhetetlen. sıt legnagyobbrészt valószínőleg teljesen függetlenek tıle. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. Ez azonban csak ott lehetséges.59 Az archetípusok felismerésével jelentıs lépést tettünk. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. mint amit betegem énreám vetített ki. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. A varázslótípus elıfordul a Zarathustrá-ban is. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. Ezzel azonban egészen új feladat elıtt állunk: az a kérdés. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. és annak leglényegesebb része. Fejtegetésünk révén az álom. egy különleges képességő egyéniség. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerően fellépı egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású „varázsló démon”. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bırő bestiát világosan látnánk. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. tehát eleven vallásosság létezik. 51 .58 Ez az alak . Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az „árnyéktól” elválasztani. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. mi módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. amivel azt fejezi ki. Nyilvánvaló. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. mongoloid típusú ember formájában. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. ahol még érvényes. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. Annyit viszont elértünk. esetleg veszélyes aspektusú gyakran jelenik meg sötét bırő. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja ıket. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. és azt is láttuk fentebb. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. s nem is hatástalaníthatjuk. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszőnik. Mielıtt az egyesítés lehetıségével foglalkoznánk. amelyrıl tárgyi szintő elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. egy primitív állapot. A rák a tudattalan eleven tartalma. Látjuk.

míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elıl.60 Az ilyen tartalmak vagy . amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. különösen az indián mítoszokban. a szívét. hogy mindez mennyire párhuzamos a hısmondával: a hıs és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. másfelıl mint veszélyes betegséget jellemzik. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. a határt nem lehet áthágni . ekkor újra számolhatunk vele.hogy az álom képével éljünk. hogy a határon átlépjen. hogy képzelete beteges szimptóma. mivel még jelentıs külsı. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. hogy a fejlıdést nemcsak megállítsák. A kollektív tudattalan megrohanta. hogy az álomnak ún. A Freud által kidolgozott ún. hanem az emberiség állati elıdeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. amely éltette (éppen az értékes energiát. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. ami az új beállítottságba való továbbfejlıdéssel jelent egyet. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. annyiban negatív. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát.Mindaddig. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelıl mint a víz mélyén rejtve élı alacsonyrendő állatot. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. mialatt az életet elengedi maga mellett. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. Mint mondottuk. esetleg gázlónál. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. a tudattalan megelevenedik. amelyet idıben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. Ezzel megöli a szörnyet. amely partra vetıdik.) által félrevezetve azt gondolták. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. pl. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. hogyan jelennek meg a figurák. Ez onnan ered. minden fejlıdés lehetetlen. de még csak lehetségesnek sem. A szörnyeteg belsejében azután a hıs a maga módján megküzd a bestiával. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. itt a hıs. rendkívülien alkalmasak arra. Ezzel lehetıséget nyerünk arra is. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. A tudattalant megszemélyesítı rák pl. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hıst (mint Jónást) a döntı harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. és emellett az álmodót a döntı pillanatban megragadja. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. és nem ereszti. amely betegünket is foglalkoztatja. ha mőködésbe lépnek. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. Feltőnı. át nem élt élet vár rá. hogy „hátrafelé megy”. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. Igaz. amely megelevenítette a tudattalant). és azzal fenyegette. „homlokzat”-ától 52 . Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta.Semon kifejezésével . hanem mindaddig visszafejlıdéssé változtassák. azaz személyen túlira. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus.engrammák. álommechanizmusok (eltolások. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. megragadja. de egyenesen túltengı. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. Az álom értelmének megfelelıen tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. azt már látjuk. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. ami valószínőleg írói tehetségével szorosan összefügg. amely az olvasónak már amúgy is feltőnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül.63 Ki kell emelnem azt a jelentıs tényt. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. visszájára fordítások stb. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt.

Egy egyszerő kivetítésbıl szerelem keletkezhet. elınyösebb oldalát fogják megvilágítani. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. ha az átkelés valóban megtörténhetne. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentıs változások vagy elhatározások pillanatában. amit nem számíthatunk ki elıre. Mitıl kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik.függetleníthetik magukat. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. amikor az istenek beavatkoznak.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. Az átkelés elsısorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. mielıtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. ami miatt a patak áthághatatlan. amelyben megismertük. sem kevesebb. mélyebb belátását kívánják meg. Ez a nóvum. amennyire módjában állt. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. Egyelıre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. de sohasem ravaszkodik. ha értelmesek vagyunk. Nem szeretném. sorsintézı hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. mint az ember. amelyet legszívesebben elkerülnénk. 53 . Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. Jó vagy rossz. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak „gondos számbavétele” itt a kérdés. illetve annak látszik. amelyek ısidık óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. ami vakító illúziójával kiragadhatná ıt léte természetes folyásából. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. és az álmodó további munkáját. hanem „modern” személyiség. a tudattalan segítségével lehetséges. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. jó adag „Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való „hit” szükséges. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. Ez olyan kockázat. nem látszik tehát túl komolynak. A folyóhoz vezetı part az ı eddigi helyzete. minden szenvedélyével és veszedelmével. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. vagy inkább olyan helyzetek. amivé lenni akar. puszta természeti tény. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. sem több. önmagát megjelenítı tartalom csak. Láttuk azonban. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. elkerülte ezt a lehetıséget. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. és semmit sem tud arról. Ezt annál szívesebben teszem. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. A „religio”. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. elég erıs lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. nincs alapunk annak feltételezésére. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. amely most megragadással fenyegeti. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felıl közeledı segítségre. Ezért el kell fogadni. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. És ki tudja. A gázlónál lévı archetipikus veszedelem annyira világos. Kissé túl korán ittunk a medve bırére. Ha ugyanis elıre tudtuk volna. Álmodó betegünk nem vallásos. és közben „megfeledkeztünk az istenekrıl”. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. amelyek a tudattalannak másik. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. hogy az álom pontosan az. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. de ha nem tehetjük. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza.

Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás idıtartamán. mindjárt azt kérdeztem. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. Az álmodó egészen kicsiny külsejő. intelligens. hogy ama kellemetlen dolog. Jó ízlése és a mővészet minden formája iránt való finom érzéke az elsı pillanatra szembetőntek. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. Hanem a templomban lévı kút nagyon mély volt.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. Azt gondolhatnánk. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. hogy anyám mesélt róla elıször.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggı hangulat kifejezése. Mint minden hasonló esetben. hogy az álmodó költıi hangulatban jött az orvoshoz.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. hogy a páciens éppen az elızı nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természető.Elıször meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. ı is erısen kötıdik az anyjához. Le nem tagadható. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. a másnap reggelbe. miért kellett volna ily költıi módon álmodnia. enyhén rajongó. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költıi alkalom volt mégis az álom elindítója. de nıies elıjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. Emlékszem. Emlékszem arra is. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. lágy. A közepén egy mély. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlıdés egy esetével állunk szemben. a következıt álmodta: „Hatalmas. hogy gyógyulást keresek. Jelentıs a felfogás-korrektúra momentuma is. hogy az álomban a kezelés. Az álom olyan képet ad neki. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyő aranyfüstjét kapja. érdeklıdési köre határozottan intellektuális. Talán feltételezhetnénk azt is. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentısebb. és megelégedhetnénk azzal. Bizonyos álmok olyanok. Ezzel összevág az a tény. Föltételezhetnénk. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. Természetesen gondoltam rá tegnap. Mielıtt meglátogatott volna. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. mint a legtisztább költészet. amely egy költıi metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. hiába sötét. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. Úgy tudom. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. mély és hideg a kút. A betegnek megközelítıleg sem volt elegendı fogalma arról a kezelésrıl. Valószínőleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. és önnel fogom kezeltetni magam. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. A kamaszkor jellegét viseli magán. de mindez a költıiség dicsfényében. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata elıfordul. hogy ez a lourdes-i dóm. Ez igazán nem költıi. 54 . vagyis olyan formában. hogy az elızı nap hangulatának költıi megfogalmazásaként tekintjük. húsz évet betöltött ifjú. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. Az álmodó a következıket jegyzi meg: „Lourdes a misztikus gyógyforrás. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. nekem ebbe kellene leszállnom. ha a dómhoz főzıdı asszociációit és megjegyzéseit követjük: „A dómról a kölni dóm jut eszembe. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. Mindenesetre a megelızı nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetıvé. sötét kút van. amelynek alá akarta vetni magát. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. Érzelmi élete gyengéd. Minden megnyilatkozása igen mővelt és jól nevelt emberre mutat.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák.

mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . természetes kapcsolat alól. Legkevésbé sem a keresztény egyház elıjoga az egyén kezdeti. férfi iránti szükséglet kifejezése. hogy az anyakomplexusban rejlı incesztusfélelem általában kiterjed a nıkre. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. és ennek lehetıvé tétele. a diákok „gólyaavatásaiban”. ha fél a nıktıl. A tudattalanba ezek ısi képek formájában vésıdtek be. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. Az ilyen tudattalan. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. ezt az ısi képet érintette meg. hanem az ıskezdeti tudattalan azonosság állapota. annak az erıs tudattalan szükségletnek felel meg. E szokások kétségtelenül ısrégiek. aki ezt továbbfejlesztette volna. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. a „benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelıkutat „immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplıtelen méhének) nevezik. Ezt a törekvést minden. hogy képzeletében hathasson. inkább valamilyen titkos. semmi sem károsabb a fejlıdésre. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelıre.tudatos kapcsolatot érteni. Bizonyos azonban az. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnıtt férfiak világába való bevezetéssel. és más primitív közösségekben is. Egyidejőleg bevezetik a vallási titkokba is. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. körülmetéléssel vagy hasonlóval. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menı hasonló eljárásában. akár csak kevéssé is kifejlıdött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözıbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. az álomban egypár jelentıs metaforába sőrítve olyan képben jelent meg. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti elıképet idézhetnénk. én azonban úgy vélem. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlıdésében. amely mindenféle tudós magyarázatnál 55 . mely a templom képzetét megragadta. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. Az iniciáció gyakran a legkülönbözıbb kínzásokkal van egybekapcsolva. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. mivel ez modern. Talán nem történt volna ez így. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. Talán azt lehetne mondani. külsı kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. az emberiséggel talán egyidıs. ösztönös törekvésnek. hanem egészen más úton hatnak. Nemcsak „anya”-szentegyházról beszélünk. pl. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erısen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlıdésnek. amely éppen tudattalan volta. Az antik Görögországban. Alig lehetne meghatározni. Viszont a vezetı férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. Az ösztön ezért az elsı kínálkozó alkalmat ragadja meg.állapotban való megragadás. szinte „testi” kapcsolatot. hívta életre. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. A gyermeki fantázia intenzitása. Mindaz. hanem kebelérıl is. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. Azon a nézeten vagyunk. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektıl. hogy anyját helyettesítenie kell. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként „quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. E szempontból a serdülıkor homoszexualitása félreértett. hogy az éretlen férfinak igaza van. homoszexuális hajlam formájában. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülıkhöz főzıdı pusztán természeti. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. infantilis kapcsolat természetesen erısen háttérbe szorítja a személyiség kifejlıdését. de azért nem kevésbé célszerő. Amidın anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. földalatti összeköttetés-félét.

Mivel a győrő most egy nı ujján van.” E kijelentésbıl világosan meglátjuk. E gondolat tökéletesen megfelel az elızı álomhoz főzött fejtegetéseimnek. mondja a beteg. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. Hiszen a kiküszöbölendı baj éppen a homoszexualitás. „Nagyon szeretem ıt. Különös. Barátom fél. torz emberke volt. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. mint pl. érzelmi és értelmi világára. amit az elıbb mondtam: nem a keresztény egyház elıjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ısi. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. valami házasságfélének kellett történnie. Az oltárnál egy pap áll. hanem a nevelés hatásos eszközének is. Egy idısebb hölgy eltulajdonítja a győrőt. mivel az oltár elıtt mellettem álló barátom éppen az. Az a tény. mivel egy idıs hölgyrıl van szó. kezdıdhetik. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nı mégsem azonos az anyával. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. más szóval magára vonja azt. a férfi nemi szervre emlékeztetett. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. az anyához hasonló nı iránti platonikus barátsággal. Ezért a győrőt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. mire az álmodó félni kezd. tehát a férfivá avatás állapotában van. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. és úgy érzem. hogy új elkötelezı kapcsolatba bonyolódik. „Anyám barátnıje”.” Tudjuk. hogy az elsı konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam.erısebben hatott az álmodó fantáziájára. ugyanezt jelenti. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. és heteroszexuálissal helyettesítette be. A hozzá főzıdı kapcsolat azt jelenti. A második álom így hangzik: „Egy nagy gótikus dómban vagyok. Az új kötöttségtıl való félelem könnyen érthetı: egyfelıl az anyához való hasonlóság miatti félelem . a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnıtt állapotba kell átkerülnie. A beteg a következıket jegyzi meg róla: „Kis. A fejlıdés logikusan és szabályszerően fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével.” Most röviden csak az elızı napi álmot folytató és kiegészítı momentumokat akarom kiemelni. Ebbıl a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. Az álomszimbolika megerısítheti azt. A második álom kétségtelenül az elsıhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. Jobban és értelmesebben elıkészítette ez a beteget a kezelésre. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. és a magáéra húzza fel. eleven kép van mögötte.azt jelentheti. Az álom azt igazolja. Még csak meg sem említettem. lehúzza a diákegyleti győrőt barátom ujjáról. hogy a páciens túljutott az anyán. Hirtelen odajön hozzánk egy idısebb hölgy. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. akinek a megelızı helyzetben való távollétérıl már bıvebben beszéltünk. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. Barátommal elıtte állok. Elıre kell bocsátanom. a jegygyőrő. ami az elıbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. tehát részben legyızte a pubertásos homoszexualitást.) Térjünk át a másik álomra. vagyis a keresztelés. másfelıl a felnıtt heteroszexuális állapot újdonsága. Szó se volt semmi olyasmirıl. hogy ezt fogják megkeresztelni. hogy a győrő a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. A győrő bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. mint az orvosi és nevelıi aranymondások legszebb győjteménye. szinte anyai barátnım. csak elég különösbe. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. hogy ez ıt valamiképpen megköti. mi történt az álomban. és az ismeretlenségétıl való félelem (a vele 56 . tehát a további fejlıdés megkezdıdhetik. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad.

húzódozónak mutatkozott. intellektuális és vallásos érdeklıdését. hanem átélésen alapuló megértést. és a nevelı pártjára állnak. különösen fiatal emberek esetében. hogy gyermek voltát levesse. házasság stb. az archetípus dinamikus kép. és ezért alkalmas rá. hogy ezzel bıvebben foglalkozzunk. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak.járó esetleges új kötelességek. ezeknek az álmoknak az alapján. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. amelyet csak akkor érthetünk meg. Az a benyomása az embernek. amelyek a fejlıdésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. E folyamat hosszabb idıre kiterjedhet. a gyermek archetípusát. hogy szép. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. munkámban. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. Mindenekelıtt pusztán természeti folyamat. ha autonóm valóságként éljük át. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. A kezelés további folyamán is ellenállónak. hogy felkeltse esztétikai. az objektív psziché egy darabja. Hogy nem hátrálásról. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következı reggelre. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). amit sorsnak nevezünk. mindenki igazat ad abban. az állat. hogy ezek az álmok meglepı anticipációk.). Az archetípus természetesen mindig és mindenütt mőködik. sıt az egyén ellenállása ellenére erıszakkal is utat tör magának. A tudattalan képek hatása sorsszerő. az anya. általános ábrázolásának . Mint mondottuk. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. az öreg bölcs.ki tudja! ezek az örök képek teszik ki azt. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. hogy a valóságot képzelettel pótolja. ami nyilván onnan ered. amely másfelıl a banális orvosi szituációt olyan szemszögbıl mutatja. hanem elırehaladásról van szó. Tudata tele volt habozással és ellenállással. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok elıfordulása. A nevelı szerepe azonos a mérleg nyelvével. Az olvasó megfelelı tájékozódást nyerhet ezekrıl. és férfivá legyen. és ezzel magát az élettıl elsáncolja. ellentéteket kiegyenlítı alakulását mutatja be. Az eredendı. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. A haladás vonalán mozognak. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. az anima. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. ebben az esetben az álom megbékítı kimenetelét. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. Hadd említsem meg az árnyék. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. mindig készen arra. az ember legbelsı lényegének megnyilatkozásához vezet. amely viszont alkalmas arra. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. Egyfelıl a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. A beteg ugyanis igen muzikális. az animus.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. hogy ez a különbözı egyedeknél az elképzelhetı legkülönbözıbb formákat ölti. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlı személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. azt a felcsendülı muzsika bizonyítja. „Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. készen arra. amely esetleg az illetı tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. Ez a kezelés számára a lehetı legkedvezıbb körülményeket teremti meg. potenciális teljesség megvalósítása és 57 . Talán . azt hiszem.

már bebizonyították. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezıt a lehetıséghez képest kihasználhassa. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgık. ezt esetleg már a következı álom megmutatja. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. Tegyük fel.ha következetesen ügyet sem vetnek rá . a vezetés a tudattalané. teljességet. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minısíthetı. mivel a tudattalan ellenállás . A helyes értelmezés jutalma megelevenedı lelki élet. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. ha ezeket tudatosan. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. ezt a fejlıdést jelzı álmok igazolják. aki különbözı okokból gyanúsnak látszott elıttem. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. máskülönben a tudattalan korrigál. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. mint az emberiség ısidık óta. akkor elég hamar érezhetı lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. hogy vállalkozásunk kiürül. pl. Kielégítı indulás után mindinkább úgy éreztem. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. akár aggkorukig is tengethetik életüket.kifejlesztése ez. terméketlen és értelmetlen lesz. Pl. annál is inkább. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. hogy az ember elérheti a teljességet. és az eredménytelenség egyre érezhetıbbé vált. a korábbi motívum érthetıbb formában újra megjelenik. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyızni. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. a kiválasztás és a döntés. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. ez azonban indirekt. vagy közvetlen. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak.olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). és könnyen tönkremennek. hogy a következı alkalommal ezt elmondom a betegnek. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. másfelıl. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. Egy hatás mégis van. töredékek. mivel úgy láttam. ezt az elmondottak. más szóval. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. E feltételt azért említem meg. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. Az ezt megelızı éjszakán a következıt álmodtam: 58 . hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetıséghez képest megértse és méltányolja: egyfelıl. és a sivárság mindkettıjüknél fellépı érzése. De joggal kérdezhetné valaki. befejezettséget akart kifejezni. a helytelen büntetése megakadás. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. azt hiszem. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. Náluk csak a látszat fenntartása „segít”. Ha ez az eset nem következik be. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb szerepe. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. ha valami egységet. erıs ellenállás szegül vele szembe. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregbıl. Végül rászántam magam. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítıleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. hogy ı is észrevette. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. a tudaté viszont a kritika. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. kétség. ellenállás. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. hogy megakadályozza egy idıvel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. hogy lehet egészséges.

a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. hogy megfelelı tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. tehát a messze ágazó. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. amely a lemenı naptól megvilágított tájon vezet át. annyira hátra kellett szegnem a fejem. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nı.Az országúton vándorlok. Ebbıl arra következtettem. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. 59 . hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. Hogy jól láthassam. A nıben még álmomban felismertem betegemet. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. és minden várakozást felülmúlóan haladt elıre a kezelés. tudományos. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban.

Vannak látszólag normális emberek. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. mint lepkét a láng. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. önmagunk megütésétıl. Minden ún. Talán valami belsı és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. mert nem vagyunk vele harmóniában. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. aki azt hiszi. de olyan is. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli ıket. ami késıbb úgyis napvilágra került volna . hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Ha neurotikus emberrıl van szó. hogy sosem bukkant volna fel. téves felfogás. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. akik még büszkék is saját normális voltukra.de lehet. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. mint az az elterjedt nézet. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . szinte egy és ugyanaz az élet. ez jelzi. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. Ezért ritka az olyan testi betegség. Óvatosnak kell lenni. Ügyetlenség. amelynek lelki vetülete ne lenne. elbotlástól. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért elınytelen vagy káros. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. ha igen tapasztalt és ügyes. Az illetıknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. olyanok. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. Az ember nem tudhatja. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. hiszen test és lélek el nem választható.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. 60 . ha nekikezd az álmok analízisének. amely egy lélektanilag megfelelı pillanatban akár az életét is kiolthatja. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. amelyek már hetekkel az események elıtt önrombolási tendenciát mutattak. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. Igazságtalan lenne. vigyázatlanságból eredı balesetet meg kellene vizsgálni ebbıl a szempontból. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. vagyis ennek lemetszése káros. ha a tudattalannak csak elınytelen oldalát emelnık ki. ujjunk megégetésétıl stb. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végzıdniük. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. igen valószínően olyasvalamit.8. és a jólneveltség mintaképei. vagy még elıbb az öngyilkosságba kerget. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. de ha mint neurózis jelentkezik. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. és felszínre hozza. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerően maga is megırül. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. ha esetleg oka nem pszichikai is. apró balesetektıl.talán ık maguk is orvosok vagy nevelık -. vonzza. és az fenyegeti. mit vált ki. hogy vulkánt talál. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az ıket követı izgalmi állapot formájában. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. Mindenki tudja. turistabalesetekig. Ártézi kutat fúr. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. bárminek lehet pszichikai oka. A közbeszédben azt mondjuk: „ez éppen a kellı pillanatban halt meg”. még akkor is. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. A lélek rendellenes mőködése súlyos testi károkat okozhat. természetesen éppoly buta. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzésébıl ered. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. igen óvatosnak kell lenni. Kétségtelen. hogy az analízis az embereket megbolondítja. Az az állítás. az egyértelmő az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ.

s kényszerültem arra. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. Ha azután végeredményben egyoldalú elmélet nıtt ki belıle. hasonlóan tudatunkhoz. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz.rendkívül különbözık vagyunk. amelyet transzcendensnek neveztem. de nem abban az értelemben. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. prospektív (elıre tekintı) kombinációkat készít. minden. amelyek a jövı meghatározásához segítenek. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. és amin átsiklottunk. amire szüksége van. mint a tudatos kombinációk. a szenvedés fokától vagy idıtartamától függetlenül. Viszonylag sok olyan ember akad. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. akár az állatfajok. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. pusztán saját kifejlıdése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. hogy ne csak a meglévı véleményeket. és a tudattalan elınyös oldalát élvezhetjük. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. még ott is. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nıttem fel.Ha sikerül azt a funkciót elıidéznünk. aki a gyógyhatás elérése után. ahol a legelvontabban viselkedik. A tudattalan az ember elsırendő vezetıje lehet. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll.mint tudjuk . Szubliminális. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. A természet arisztokratikus. Amint Freud számára 61 . Egészen más átélni az álmot és megfejtését. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem elıtt volt Adler nézete és annak a kifejlıdése.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. vagy el kellene érnie. A tudattalan állandóan tevékeny. Tehát nem úgy áll a dolog. Az álomfejtés papíron talán önkényes. Nem lepne meg. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. Ezzel szinte kezdettıl egy konfliktus kellıs közepébe keltem. Ebben a pszichológiában minden élmény. ez nem jelenti egyben azt is. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlıdésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. amit csak a jótékony természet túláradó bıségében közvetíthet az embernek. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. hogy a differenciálódás lehetıségét csak a magasabb rendő fajok számára tartotta volna fenn. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségő kis dráma lehet. amit elfelejtettünk. akik eredendıleg hajlamosak és hivatottak erre. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képezı áttekinthetetlen gondolat. milyen objektív és szubjektív meggyızı erıvel bukkannak fel ezek a tények. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejőek. hogy a fejlıdés egy magasabb lépcsıfokát érné el. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. Nekem az a nagy elınyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. Ebbıl a szempontból . hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hő lenyomata. A közbeszıtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak errıl. Szó sincs róla. Más szóval: jelentıs fejlıdés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. És fordítva is. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem errıl szokott szó lenni. hogy valakinek az egész fejlıdést végig kelljen csinálnia. anélkül. mivel e fejlıdésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. hanem a pszichiátriában. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. ha az ellen tud állni a csábításnak. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. maga az elmélet is. hanem a sajátomat is relatívnak. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. ha az olvasó még az elızı fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletérıl és gyakorlatáról. akinek az intelligenciája nem elegendı. Olyan lehetıségei vannak. zavaros és mesterkélt. vége az egység hiányának. közvetlenül az élménybıl ered. csak saját gyenge szemléltetıképességemet hibáztatnám. ez csak azt mutatja.

Ezért az elıadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a ténybıl. Vannak dolgok. és ezért sem féltem attól. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életbıl származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. s az ıket közvetlenül szorongató sokrétő problémákról. A pusztán az intellektust kielégítı pszichológia sohasem praktikus.döntı volt Breuer fentebb említett esete. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. Állok kritikája elébe. VI. olyan dolgokról is kényszerül írni. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. Az elıadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. hanem a mindennapos. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. amelyek ma még nem igazak. tehát a lélek minden tényezıjével foglalkoznunk kell. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. L’automatisme psychologique. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthetı újdonságot mertem mondani. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. akinek az a sorsa. Gyakran tévedtem. Guilleaume Ferrero megjegyzése a „misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. ha a szerzı már alaposan megismert dolgokról ír. 1935. hogy netalán tévedek. 1900. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntı élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb idın keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. 1898. amely egészét öleli fel. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekrıl van szó. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. ugyanúgy születik a tévedésbıl az igazság. 1905. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. 62 . 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. és kiegyeztem azzal a ténnyel. gyakran keserő vívódás. 1873. (Álomfejtés. De tudom. 1895. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. Gesammelte Werke. hanem kissé a szívembıl is. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. Az új felfedezések igazságáról és tévedésérıl azonban nem a kortársak kritikája. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. hogy tudtára adja a közösségnek. aki tudatában van egyedüllétének. 1866. s e magány tátongó veszélyének. s annak nyitott szemével. vagy tekintélyszerzési eszköz. Ezen a területen egyelıre úttörı munkát végzünk. 1921. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. hanem a jövendı dönt. A tudományos kutatómunka sosem volt fejıstehén a számomra. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. hanem egyes emberekrıl. Die Traumdeutung. míg holnap azzá lesznek. Akár akarjuk. Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. német kiadás: S. Grundzüge der physiologischen Psychologie. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. 1 2 3 4 5 6 7 8 Psychologische Typen. Névroses et idées fixes. a második intésül szolgál. Így kell cselekednie mindenkinek. Az elsı megsegít. 1889. mit talált felfedezı útján: hővös vizet-e a szomjazónak. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerıi számára mai gondolataimnak negyven év elıtt született tanulmányommal való összehasonlítása.

Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. a libidónak megfelelı kifejezés”. Pragmatism.. 465. valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. és tovább. old.) mővemben találhatja az olvasó. 646. V.) Más helyütt megemlíti Freud. 1910. Collected Papers on Analytical Psychology. Techn. nem. Vö. Vö. és tovább. pusztítási ösztön is energetikus jelenség. 239. 1912. Die Philosophie der Werte. az olvasó már észrevette az eddig mondottakból. 1911. és köv. hiszen per definitionem. tevékenység. intuíció. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. Eidg. és tovább. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. és tovább. és XV. és tovább. ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk. A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. hogy „az orvosra való átvitel” szabályszerő és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. Semmi esetre sem lehet „mesterségesen létrehívni”. azt hiszem. nagyon könnyen lehetséges. (4. 1906-1910. 1936. Így ír errıl: „A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erıt határoztunk meg. hogy egy sokkal jelentısebb kivetítési tárgy lebeg a szeme elıtt. old. gyengeség. tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. old. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára.) Freud megemlíti e mővet. Psychologische Typen. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. és tovább. Van más lehetısége is a neurózis keletkezésének. 1920. Grosse Manner. 312. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. 1928. amely minden lelki folyamatnak általában alapja. 1913. hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat. hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára „egy. amit annak idején erısen nehezményeztek. old. bénaság. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent. mőve 5. Természetadta tág jelentésében. és köv. mint ı. füz. Semmi esetre sem szükséges. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyızıdve arról. kiad. 2. gondolkodás. Psychologische Typen. 1934. old. mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel. sokkal tágabb értelemben használom. Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemrıl). Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typen-ben. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. Über die Energetik der Seele. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. fejezetében vezeti be. (Vö. Kultur. Ezzel nem akarjuk azt mondani. 92. 119. dr. Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. Semmi sem biztosít arról. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. kiad. Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. IV. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. Vö. A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. old. old. old. Spielreintól származik. hogy a páciens libidója természetes lejtéső.und Staatswissenschaftliche Schriften. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. Vö. és mélyebben rejlı okoktól meghatározott. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az elıtérbe kerülhetnek. Hochschule. egyszerőbb. 120. vagy sem. könyvemre utalok e helyen. elméleti feltevésének megfelelıen erósszal azonosítja. 490.9 Érzéketlenség. old. s különválasztja az általános pszichikai energiától. Az indulatátvitel kivetítés. kiad. Lásd: Psychologische Typen. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 63 . a „railway spine” stb. mint a gránátsokk. Die Destruktion als Ursache des Werdens. érzés. s e kivetítés vagy megtörténik. old. amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. 1941. és tovább. A libidót megkülönböztetjük az energiától. in: Psychologische Abhandlungen.. Az erotikus zavar lehet másodrendő. 67. emlékezetkiesés. A különbségek további kritériumai: kor. X. IV. c.” (Gesammelte Schriften. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. 1. Vö. Mivel azonban az ún. Azt hiszem. ingerlékenység és fejlıdési fok. Freud a libidót. Ma már csak „statisztikai valószínőség” létezik. 1910. amely azonos értelmő a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. S. vagy sem. I-II. old.

kiad. 8. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben.. köt.. 1898. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. d. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. 1910. old. Bruder Klaus.und Schuhsymbolik. 1940. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. 107. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. XII. 20. old. elınytelen tulajdonságok. old. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. Wandlungen und Symbole der Libido.und Staatswissenschaftliche Schriften. 179. füz. köt. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. Das Buch der Wandlungen. Vö. old. köt. V. old. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. kiad. Paracelsica. mana. Über den Archetypus. V. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. Psychologische Abhandlungen III.30 31 32 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. 596. hanem az archetípus szándékos kibıvítése. 11.. 144. 248. Kerényi und Jung: Das göttliche München. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. Jung. a hiányosan kifejlıdött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. 1942. 1949. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. The Monist. és tovább. mint a reális és imaginárius számok funkciója. mivel olyan igazságot tartalmaz. Ez az ún. 504. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. Jacobi: Die Psychologie von C. 5. 361. in: Eranos-Jahrbuch. c. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. 1934. T. köt. Azonban igen érdekel.) E fejtegetéssel vö. Ging. Aigremont: Fuss. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? Vö. és tovább. in: Neue Schweizerische Rundschau. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. Más helyütt ezt az eljárást „hermeneutikus” módszernek neveztem. 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 64 .: Die Lebenswende. Vö. Allgemeines zur Komplextheorie. old. 1929. írásomat és Psychologische Abhandlungen. Psychologische Abhandlungen. Összefoglaló tárgyalását I. 1924. Függelék. és tovább. 1916. 1912. 1944. 1940. Meghatározását lásd J. in: Eranos-Jahrbuch. vagyis a rejtett. nem kellett sokáig várnunk az elıbbi kijelentés bebizonyosodására. XVI. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. old. (L. Mint napjaink eseményei mutatják. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). „Árnyék”-nak nevezem az egyéniség „negatív” részét. 1938. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. 100. E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. kiad. Az olvasó nyilván észrevette. old. in: Kultur. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. aug. Richard Wilhelm: J. 4. Meghagytam eredeti formájában. 1917. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. 1931. Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. 1982. köt. kötetemben. Csak utólag fedeztem fel.. Der Inhalt der Psychose.) E fogalomhoz vö. 1936. hogy e fogalom vitatható. Minden további nélkül megengedem. és nem csekély zavart okozhat. A kollektív tudattalan az objektív.. új elem járul. Vö. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. 1935. 1933.) 3. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. V egy gyermekkori emléke. 1938. 2. in: Psychologische Abhandlungen III. old. Anélkül. definíció. köt. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. 1914.. G. köt. és tovább. 1941. old. A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. Psychologische Typen. 1938. Vö. létezését mindenesetre meg kell említenünk. Über die Archetypen des kollektiven Unbewussten. hogy a „transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is elıfordul.: Psychologie und Alchemie. 2.

köt. Ezt 1916-ban írtam. . in: Eranos-Jahrbuch. in: Eranos-Jahrbuch. Vö. valamint Psychologische Typen. Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. pour que la science avance toujours. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. I. és tovább. 1935. old. A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenıen alkalmazta.. 1928. Das Zeitalter des Sonnengottes.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. in: Energetik der Seele. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklıdnek. 1934. old.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. H. kiad. 169. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. in: Energetik der Seele (1928).) 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 65 . „C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer ŕ commettre des erreurs et ŕ subir des critiques. Vö. Azoknak az olvasóimnak. old. köt. Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene. c. Mint már föntebb megjegyeztem.. in: Psychologische Abhandlungen V. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. 1935. VIII. hogy vállalja a hibázás lehetıségét. 1904. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. munkáimat. 1904. de éppúgy felfoghatók az eseményeket elıidézı tényezıként is.” (A tudósnak tehát a tudomány elırehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. 1895.. Archeteden des kollektíven Unbewussten. 1942. 4. 185. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. Das Zeitalter des Sonnengottes. 1938. míg a férfiak nıies lélekrészét animának. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. és mágikus ereje van. azok egyetértenek azzal az elmélettel. A nıben rejlı férfi lélekrészt animusnak neveztem. és tovább. Fölösleges megjegyezni. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. hogy a mővésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. IV. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes. hogy mindez ma is igaz. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. Vö. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. aki szellemekkel érintkezik. és tovább Az orvos-varázsló képzet. Az észak-kaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az „orvos-prérifarkas” között. Vö..53 Nem feledkezem meg arról a tényrıl sem. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. Vö. 3. 117. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. Psychologie und Alchemie. in: Psychologische Abhandlungen. . az archetípusokat megtörtént események effektusa. 296.. Instinkt und Unbewusstes. és nem hiszik magukról. kiad.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. 1902. és kitegye magát a kritikának. Les lois psychologiques du symbolisme. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepérıl (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára.: T. hogy föltételezik „doktor”-állatok elıfordulását is.

You're Reading a Free Preview

Descarregar
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->