Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába

Fordította: NAGY PÉTER A fordítás alapjául szolgált: C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN. IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM

Elıszó a magyar kiadáshoz __________________________________________________________2 Az elsı kiadás elıszava _____________________________________________________________2 Elıszó a második kiadáshoz__________________________________________________________2 Elıszó a harmadik kiadáshoz _________________________________________________________4 Elıszó a negyedik kiadáshoz _________________________________________________________4 Elıszó az ötödik kiadáshoz __________________________________________________________5 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS _____________________________________________________________6 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET ____________________________________________________________11 3. fejezet A MÁSIK NÉZİPONT: A HATALOMVÁGY _________________________________________17 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA _________________________________________23 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN __________35 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER__________________________________43 Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés ______________________________________________44 A szintetikus (konstruktív) értelmezés _________________________________________________45 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI _____________________________________48 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI__________________60 Zárszó __________________________________________________________________________62

1

Elıszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt mővemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az elsı írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát elıször lát napvilágot eredeti mővem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetıvé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönzı segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklıdés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekérıl származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az elsı magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsırangú bevezetés mőveimhez. Az ı tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hőségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfıbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétő vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZİ Az elsı kiadás elıszava A jelen kis munka akkor keletkezett, amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascher-évkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bıvített formában mutatja be. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentıs darabjának ábrázolására korlátoztam magam. Az utóbbi évek sokrétő s jelentıs változást hoztak a tudattalan pszichológiájában; ez késztetett arra, hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibıvítsem. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem, ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját, s amennyire csak e mő keretei lehetıvé tették, megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra, hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban, hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényő vagy akár csak kielégítıen meggyızı lenne. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba, annak a szakirodalmat ajánlom. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illetı legújabb felfogásokról. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerőnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelrıl érintı probléma nehezen hozzáférhetı szakfolyóiratok hasábjaira számőzve a mővelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérı pszichológiai jelenségek - mindenekelıtt az általános ítélıképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítsa útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára 2

Csak az egyes ember magába szállása. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. vagy bármi mást hirdetı szép szavakkal. nem pedig arra. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. Ezt az érdeklıdést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. Amit a nemzetek tesznek. hogy embertársaira kényszerítse ezt. Az emberi lélek problémái iránti érdeklıdés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. hogy általánosan könnyő megértésre találjanak. belsı szakadásra. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. akkor mai.ily rövid idı alatt már második kiadását éli meg. ha elıször és egyedül saját magukon. Küssnacht (Zürich). Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. A második kiadás. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. amely éppen azt tartalmazza. Munkám ezt az érdeklıdést kívánja szolgálni. hogy ezt embertársaiktól várnák el. mintsem reméltem. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve.szembeszökıvé tegyék. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. befele fordul. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. egyesek hisznek a csalfa gyızelemben és a gyızı hatalmában. hogy ezeket inkább egy most elıkészületben levı könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. s egyszersmind azt is. felebaráti szeretet vagy a szociális felelısségérzés képmutató köntösében. Küssnacht (Zürich). saját lényének. megint mások a fennálló rend lerombolásában. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. lényegében változatlanul jelenik meg. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bıvebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. mások törvényekben és szerzıdésekben. hogy e kis írásom . Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerő tájékoztató mő kereteit. Ha volt idı. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. saját belsı államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. bár tudatában vagyok annak. s mivel az egész világ inog. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelıssé.1 Az elsı kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekbıl örömmel láttam. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. a keresztény.sokak számára nem könnyen érthetı tartalma ellenére is . amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. Sokan még a külvilágban keresik ezt. hogy alapjában véve még barbár. saját bensejükben. a meglevı feloldására és megújulásra van szüksége. 1916 decemberében A SZERZİ Elıszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklıdése az emberi lélek problémái iránt sokkal erısebb. 1918 októberében A SZERZİ 3 . egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. az emberi lét lényegéhez. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. s amíg az egyes ember megteszi. támaszt keres. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. ahelyett. Minden egyes embernek gyökeres változásra. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. azt teszi az egyes ember is. meg fogja tenni az egész nemzet is.

Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területérıl. hogy túlélte a háborút követı idıt. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. amelyek különbözı szerzık e szempontból jelentıs munkáit tartalmazzák. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szőnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. szükségesnek tartottam. és jelentıs részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. Nagyon meg lennék elégedve. Aki csak megkísérelte. rendkívül bonyolult anyagról népszerően próbáljon beszélni. Küssnacht (Zürich). fejezetet teljesen elhagytam. hogy egy tudományosan még alakulóban lévı. A típusok fejlıdése az analitikus folyamat során c. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. munkámban. vegye figyelembe. Remélem. 1925 áprilisában A SZERZİ Elıszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. hanem legfeljebb anyagának megközelítı ismertetése és az e réven való ösztönzés. Egy s más netán elıítéletekbe ütközik. A nehézségeket még növeli az a tény.Elıszó a harmadik kiadáshoz Ez a mő a világháború alatt született. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. Tekintetbe véve azt a tényt. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. 1936 áprilisában A SZERZİ 4 . hogy jelentıs változtatásokat és javításokat eszközöljek. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. vagy önkényesnek tőnhet: de kérem az olvasót. hogy ez nem könnyő feladat. és egyet-mást meg sem említek. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. Küssnacht (Zürich). igazat ad nekem abban. különös érdeklıdésre talált. Ezért nem mulaszthatom el. hogy a kollektív tudattalan. A háború elmúlt. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. erre kell tehát utalnom e célból. éppen ezért sok mindenre csak utalok.

amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. elszigetelt vártán állok. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki.Elıszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. Azokat az olvasóimat. Még áttekinthetetlen új világrész ez. hogy meggyökerezzenek. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. mégis arra kérem az olvasót. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. ezért szükségesnek láttam. nyomatékosan kell kérnem. 1942 áprilisában A SZERZİ 5 . Azt hiszem. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise „népszerőtlenség”-érıl. Bár igyekeztem a lehetı legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. nem túlzok. amelybe kísérletképpen benyomulunk. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fı mőveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. és az én érzésem. ha azt állítom. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. hanem a pszichológia-tankönyveket is. s csak kerülı utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. de sok tévedésre is alkalmat ad. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. hogy távoli. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. a pszichológiai újításoknak még többre. Küssnacht (Zürich). változatlan kiadás óta hat év telt el. Azoknak az új ideáknak. Ebbıl az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. új kiadást alapos revízió alá vegyem. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentıségét. hogy a mostani. sok feleslegest távolíthattam el. rendesen legalább egy emberöltıre van szükségük. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre.

Midın Freud 1900-ban az álom elsı valódi lélektanát megírta7 (elıtte e téren a témához illı éjszakai sötétség uralkodott). holott ezek. Régebben. a kollégák kinevették. paralízis és amnézia)9. azaz az emberi lélek ismerıjének kell lennie. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. Hideg víz. beszédkészségét is elvesztette. Itt az orvosnak pszichológusnak. Egypár szerzı elismerıleg nyilatkozott róla. holott a neurózisoknak egészen újszerő felfogását hozta. nagyon intelligens nıbetege. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. és idınként „abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. mint az olyan ember. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. holott a karmőködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. amit „idegességnek”. ha betegein segíteni akar. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. amelyet ı pszichoanalízisnek nevezett el. Tudták azt is. az úgynevezett „idegorvosnak”. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentıségő megfigyeléseket tartalmaztak. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elı lehet idézni. csak angolul (ún. fény. kísérleti pszichológia. mint egy normális embernél. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. pl. azaz a lélekbıl ered. Charcot párizsi iskolájából. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétıl számíthatjuk. Mielıtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. messze a tudomány határain túl. amely döntı befolyással volt rá.1. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. S. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. Éppígy ismerték. Az ı tanítása a neurózisok gyakorlati kezelésébıl indult ki. neveznek. levegı. aki dicsérıen nyilatkozna a Föld gömbölyő voltának gondolatáról vagy tényérıl. parézia. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. a neurózisok szuggesztiós kezelését. hiszen az ideges bántalmak. éspedig a nancyi iskola munkája nyomán. Janet kutatásai nyomán. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ı idejében már elfelejtett kezdeményét. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. Vizsgáljuk meg közelebbrıl ezt az újfajta pszichológiát. legfeljebb átmenetileg. Az elsı nagyobb. Freud következı munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. s aztán a következı lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. az orvosok pszichológiai elıképzettsége igen gyenge lábon állt. Freud fordította le Bernheim könyvét. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. Freudé a halhatatlan érdem. mégpedig a következı tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. hogy a neurotikus szimptóma „pszichogén”. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. lelki eredető. rendszeres aphasia). Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. Volt egy fiatal. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekbıl. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. alig ötven esztendıvel ezelıtt. melyben Anatole France mondása: „Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. villamosság stb. a Salpetričre-bıl indult ki az elsı kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. hisztériának stb. Már Charcot idejében tudták. aki hisztériában szenvedett. mindenesetre mindaz. Különös színjáték ez. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. egyhangúlag szidalmazni kezdték. e tárggyal foglalkozó mő6 gyenge visszhangra is alig talált. Körülbelül úgy jártak el. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. Abban az idıben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. Egy nı hisztérikus bántalmak 6 . Azt azonban nem tudták.

aki eleinte Breuer munkatársa volt. az emberek fejét kivéve. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. tehát hisztérikus. Éber álom állapotába jutott. Breuer megfigyelte. hogy a ház mögötti mezın valóban voltak kígyók. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. Nagyon érthetı. Ebbıl eredt az ún. Tehát: hall is . „elaludt”. Valószínőleg megpróbálta. mert Bécsbıl egy sebészt vártak. amelyek a leányt már régebben megijesztették. Ezen idıszak emlékképei homályállapotban fotografikus hőséggel kerültek újra napvilágra.) El akarta érni az állatot. (Az emlékezıképesség beszőkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. A rendszeres vakság különbözı formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. hogy a kígyót megbénult jobb karjával őzze el. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentıséget tulajdonítani nekik. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. de mintha megbénult volna. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen 7 . s amikor rápillantott. állapota utána egypár órára mindig megjavult. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. félelmében imádkozni próbált. amely azt tanítja. és úgy látta. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. mely a szék támlájáról lógott le. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. hogy észrevette volna. amelyet Charcot erélyesen pártolt. s így ezek adták a hallucináció anyagát. mire a beteg anélkül. jobb karja. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. a legkisebb részletekig menı pontossággal. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerően felhasználta.következtében teljesen elvesztette a hallását. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. Freud. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. A páciensnı halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. a zavarnak nem voltak szervi okai. s a beteg valószínőleg így tért a teljes gyógyulás útjára. A kezelés során visszanyeri látóképességét. bıséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. Anyja egy idıre eltávozott. Bebizonyosodott.meg nem is. olyan. A hisztéria területén akkor uralkodó. az érzék mőködése különben teljesen rendben van. Egyszer. mégis gyakran énekelt. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. Midın a látomás eltőnt. alkalmas volt arra. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni.meg nem is. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. traumatan. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. amely mindig közvetlenül a szervek mőködését akadályozza. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erısen lázas beteg ágyánál. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. Tehát: lát is . hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. jobb karját a szék támlájára fektetve. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset elıadása a zavarokat is megszüntette. (Nagyon valószínő. A beteg maga ezt „talking cure”-nak (beszélgetı kúra) vagy tréfásan „chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetıdött. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekbıl tevıdik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekbıl (traumákból) ered. Angliából származó „nervous shock” elmélet. Érthetı módon képzelmei legfıként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. Környezetében minden embert fej nélkül lát. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. hogy megharapja.

míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. E szörnyő pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. csak ha a páciens számára különös jelentıséggel bír. Ez megfelelı körülmények között abban áll. sıt még jobb kedvő volt. A többiek kitértek elıle. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. s rohanni kezdett a lovak elıtt. de ha egy macskához kellett nyúlniok. hogy a késıbbi szimptómának elıjátéka is volt a gyermekkorban. amelyet a katonák éppen sortőzzel „tisztogattak”. ı azonban ijedtségtıl lenyőgözve az út közepén maradt. vagy hogy olyasvalami. Gyakran láthatjuk. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. hogy pl. Ebbıl szükségszerően az következik. abban kellett álljon. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. amely egy hídhoz vezetett. és ırületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. Ez azonban még nem magyarázza meg. hogy ilyen. Itt elhagyta az ereje. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. ami az egyik embernek közömbös. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdıdött. ezután teljesen elvesztette az ítélıképességét. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. Kétségtelenül világos. Tudok egy fiatal hölgy esetérıl. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. egér. Az eset patologikus oldalát egyelıre még homály fedi. sajnos nagyon gyakori a kimerítı betegápolás. egy pillanatra úgy érezte. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. mint rendesen. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma elızményeinek felkutatására vezetett. hogy a beteg a megrázkódtatásnak tudattalanul specifikus jelentıséget tulajdonít. Egy este társaságban volt. azt talán nem kell bizonyítani.” Az illetı „hajlamos” effajta élményekre. Ez valóban így is volt: kb. a betegség minden bélyegét világosan magán viselı pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene elıfordulniok. E problémára az orvosoknak van egy kitőnı válaszuk: „Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözıképpen hatnak az egyes résztvevıkre. Ahogy győltek a tapasztalatok. Fel lehetne tételezni. béka. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. Szerencsére a járókelık ezt meg tudták akadályozni. utána egészen jól érezte magát. hogy ó is ugorjon le. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. és éjfél felé több ismerıse kíséretében hazafelé tartott.eredménye. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. úgy bizonyosodott be. hanem hogy hatásossá legyen. hogy nık nyugodtan segédkeztek a legvéresebb mőtéteknél. Breuer kezeltje átélt. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy 8 . ı azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. és rákiáltott. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. kígyó. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. még további ismeretekre van szükségünk. hogy az ı számára valami különlegest jelent. amikor a nı a lódobogást meghallotta. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. macska stb. Volt már olyan eset. s hogy a lovak alá ne kerüljön. mintha ez az ı halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. A kocsis leugrott. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. hanem mindig lelki események az okozói. De mi az oka annak. vagy akár kellemes is. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. Ez azt jelenti. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. Hogy e rejtélyhez közelebb férkızzünk. de hiába: a nı végigfutott a hosszú utcán. mintha ennek valami szörnyőséggel lenne kapcsolata. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. A páciens diszpozíciója. mint amit pl. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak.

Sokatmondó mosollyal húzta a győrőt újra a leány ujjára e szavakkal: „Tudja. csak a vad játékokat szerette. A következı hetek munkája volt. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. hogy a pácienst. A 9 . Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. hogy ideges legyen. de a győrő hirtelen kicsúszott a kezébıl. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. Közismert. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. amely az erotika területére tartozik. és megpróbált más tárgyra térni. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette.-hez sokkal jobban vonzódnék. A. akkori legjobb barátnıjének a férje volt. Mindkettı megnyerte tetszését. győlölt és megvetett mindent. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett.-val kettesben sétálni.-hez való viszonya s barátnıje révén gyakran találkozott A. véletlen úgy akarta. és kidobta a nyitott ablakon. mint A. boldog. és menekült mindenféle nıies foglalkozás elıl. E történet beteges különlegessége abban rejlik. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Ha azelıtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. amikor a páciens a lovak elıtt rohant. és azt reméli. mintha B. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. nehéz és kínos helyzetet teremtett. Más irányba terelve a kérdezısködést. amikor a nemi probléma a közelébe férkızhetett volna. Ez érthetıen kínos pillanatot okozott. ebben az esetben is fel kellene kutatni. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. hogy a „szerelem” igen tágítható fogalom. elkezdett emberkerülıvé válni. van egy gyermeke is. kinevette a lányokat. 24 éves koráig a sok apró kalandot. a mennytıl a pokolig ér. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. de hamarosan úgy érezte. A. aki idegessége miatt hosszabb idıre egy külföldi üdülıhelyre utazott. míg végül a következıképpen vázolható összkép állt elı. mint derült égbıl a villámcsapás. Egy alkalommal csónakázni mentek. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. feszélyezett és zavart lett. úgyhogy röviddel késıbb erısen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok.-ék. és idestova már eljegyzésüket tervezték. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülıhelyen töltse. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. mikor ismerısei utolérték. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. mivel ez volt a legközelebb esı hely. B. talán kerülıvel célhoz jutunk. akik a köréje nıtt csipkebokrot végre áttörték. ahol a késıi órán fedél alá vihették.különösfajta zavar. magasztosat és alantasat egyesít magában. valószínőleg semmi oka nem lenne arra. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. A leánynak így többször alkalma nyílt A. Kevéssel azután az ún. E barátnı férjnél van.né ebben az idıben már mind idegesebb lett.-nek sikerült megtalálnia. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként elıássuk. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. hogy boldogok lesznek. s a valóságtól távol esı fantáziavilágba menekült. Ebben az idıben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. ami ilyen korban a nıket rendesen mélyen foglalkoztatja. megtudtam. s a páciens között. letépte a győrőt az ujjáról. ami. Egyelıre semmi mást nem találunk. Ennek következtében meghitt viszony szövıdött B. s az asztal alá esett. mindent. Ekkor ismerkedett meg közelebbrıl két férfival. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. Most a társaság után érdeklıdünk. Ismerısei is jelen voltak. B. A pubertás idején. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezısködés negatív eredménye után. ellenállhatatlan érzés rohanta meg.-val. Így kerülte el kb. és ápolásra szoruljon. vendéglátója házába vitték vissza. Gondolataiba merülten álmodozva játszott győrőjével. s mint halljuk. jót és rosszat. ennek legénybarátja. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. A beteg legjobb barátnıjének búcsúvacsorája volt ez. Mindkét férfi lehajolt érte: B. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. reménykedést és várakozást. a késıbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad elıttünk. akit jövendıbelijének szemelt ki: szereti ıt. tekintettel a háziasszony távollétére. s az után. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelızı története is van. ha ez valóban igaz lenne.

hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. s hirtelen kiesett a csónakból. sokkal nagyobb jelentıségőek. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket.-né. de kiderül. hogy nem a trauma. valaminek történnie kell veled.-vel való eljegyzését. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. és kezeltetni magát. amely állítólag a betegség okozója. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentıségét. házába.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. mert már régen hozzászokott ahhoz. megérezte a titkot. hogy a patologikus (azaz különleges. hogy B. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. 10 . hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak mőködését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka.-vel való eljegyzését keresztülvigye. hogy visszakerülj a házába. és ebbıl azt tanultuk. Megcsókolta. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. nyilván. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. mert azzal a belátással. és naponta gyızködte magát arról. hogy a trauma. s félájultan emelte a csónakba. Úgy tőnt neki. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat.páciens pajkos és vidám volt. ezzel növekedett idegessége. hogy A. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére.ezek elıl elmeneküljön. s elérte. a trauma elveszti kauzális jelentıségét11. Az eredmény az lett. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. A. mintsem az egyén gondolná. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta ıket. míg a tudat azon igyekezett. A megelızı eseményekbıl azonban kiviláglik. hogy ennek így kell lennie. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. Úszni nem tudott. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. anélkül. mivel erısen hangsúlyoznom kell. hogy leggyakrabban így van. nagy nehezen tudta csak megmenteni. a barátnıje. hogy B. A ravaszság kétségtelen. E különös játék természetesen nem kerülhette el a nıi féltékenység éles tekintetét. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. nem több jó alkalomnál. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. ahhoz a kérdéshez nevezetesen.jobban mondva . hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. A. mintha az események maguktól peregtek volna. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. csak annál inkább sürgette B. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. vagy .-nénak külföldre kellett utaznia.-be szerelmes. Hogy önmagának ürügyet találjon. amit akart. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvetı jelentıségőek az emberi életben. s azt súgta neki: „Ma éjszaka egyedül lesz. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erısebb. hogy drámai elıadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak.

hanem sokszor új eszmék. s hogy végül is ez idık politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdetı vallása született. hogy nem mindig állati eredető ösztönéletünk az. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. hogy ez tudatossá válna benne. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az elızı fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. mivel a mai embert fıként politikai szenvedélyek izgatják. Sıt valószínőleg kiderül még az is. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. A kultúrprocesszus közismerten az emberben mőködı állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. aki szeretne tisztességesebb lenni. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. amit pedig a tudat szeretne letagadni. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. mint amennyire valójában az. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a „szexuális kérdés”. amely éppúgy 11 . Ezeknek a neve változhat. A magunk korát már nehezebb megítélni. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvetı tényen. akkor azonban ez is csak egy bőnös póz. mint az egyén sikertelen próbálkozása. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. ami az antik kultúra lényeges és jellemzı alkotórészévé lett. A neurotikus ember. Ha a mélyére nézünk. Ma például könnyő lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. Azóta a „szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erısen háttérbe szorították. melyeknek a „szexuális kérdés” csak jelentéktelen elıjátéka volt. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget idınként el-elragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletrıl elıtörı hullámában élte ezt át. mint az ösztönök. és tulajdonképpen nem más. anélkül. amely szinte külön irodalmat teremtett. akik látszólag tisztességtelenek. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. hogy bár a megbetegítı konfliktus személyes momentum. hogy a Krisztus elıtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlıdött. hogy meghasonlik önmagával. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. amelyet a szabadságra éhes állati természet idınkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. hiszen általánosságban jellemzıje a kultúrembernek. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. Ebben a „mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. sok abnormis elemet is tartalmaz. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. Ez az a fajta ember. A neurózis ti. Ma már azt is tudjuk. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. amely. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. A neurózis: meghasonlás. szelídítési eljárás. s amelyek egyike mindig tudattalan. s éppen ezért. kora uralkodó áramlataiban sodródik. Mindenekelıtt feltőnı és szinte hihetetlen. körülbelül a következı megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. a háttérben ott áll a morális oldaluk. s a legkisebb erıszakot sem teszik önmagukon. mint példánk mutatja. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni.2. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. hogy a politikai csak elıfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. így szeretném érzékelhetıvé tenni. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. legalább elsı pillantásra. a lényeg mindig ugyanaz marad. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az.

és e módszer révén sarokkıvé lett. vagyis az az álomkép. mint: meghalni. Éppígy az a szorongató gondolat. A legjelentısebb módszer azonban. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. amelyeknek egyéni jelentıségük van. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. „álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. amely a ház belsejérıl elsı látásra semmit sem árul el. egy bizonyos. másrészt a terápia kérdésére. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. De tudjuk. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természető.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . testi inger okozta álmokban. Régebben nagyra becsült jövendımondó. Az álmodó leányban kétségtelenül mőködik a vágy. ha rá akarnák bizonyítani. tudattalan vágyak is. Ez a különös gondolatkomplexus. Vannak kínos vágyak. az álmodót álma egyes részleteirıl beszélni hagyjuk. amelynél vágyteljesülésrıl látszólag szó sincs. az ún. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. hogy vágyteljesülésrıl beszélhetünk. az istenek küldöttje. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. a keresett konfliktus. hogy most pedig már fel kellene kelni. azt álmodja azonban egy alkalommal. rövidesen kiderül. hogy az „erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb idıkben lett megvetés tárgya. amilyen az alvás közben érzett éhség. amelyet a kımővesek eldobtak. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. végtelen fájdalmára. amelyre visszaemlékezünk. bárcsak mennél elıbb hagyná el az árnyékvilágot. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. hogy az a tégla. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. amint azt Freud elsıként kimutatta: az álomanalízis. (A szélsıségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkezı véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. egészen meglepı pontossággal. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. A leányt természetesen 12 . amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. intı és vigasztalást hozó hírnök volt. igen kínos vágy. ez azonban . ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. Ha mármost. akivel szemben valamilyen titkos ellenállást táplál. Az álom. asszociációs módszer12. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerő. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. Freud felfogása szerint homlokzat. Pl. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. amelyek a tudat számára rejtve vannak. hogy anyja. a körülményektıl függı variációban. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az elsı kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. hogy anyja. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegő kitéréssel. hanem ezt az ún.a tudattalanba szorult. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezıjét. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. sokkal inkább félelmet vagy gondot. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. és olyan értelmezésre vezetnek. mint pl. És ezt meg is teszi az álom. amelyben az álom minden szála egyesül. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezıjére irányuló vágy gyanúját kelti. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. A „manifeszt” álom. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. meghalt. ahhoz a vágyteljesítı álomképhez vezet. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. neki kell elárulnia azokat a titkokat. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezető képzet úgynevezett komplexusaiban.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedı pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. hogy édesanyját eltávolítsa. Az álomról elmondhatjuk. hogy már felkeltünk stb.

hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. a férfira vonatkozó vágy. ha el kell válni a mamától. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. mutatja. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. vajon az illetı tényleg illik-e hozzám? stb. aki férjhez szeretne menni. Mármost Freud feltételezi. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. s ezáltal oly nevetséges lesz. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. hogy egyfelıl szívesen férjhez menne. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkızött és megfészkelte magát benne. s így rá irányul. elsısorban infantilis jellegő: így ez a vágy is. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. A kétségtelenül meglévı és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendő. attól rendesen vonakodunk. tudatlanság és tudatosítás hiánya. 13 . rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. ha a mama meghalt. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. mivel szigorúan véve nem ı alkotta az álmot.nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. éppoly kevéssé. ami a tudattalanból ered. s inkább a tájára sem megyünk. Számomra ezek az okok önmagukban bıven elegendık. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. mielıtt komolyan nekiülnénk. mint az alapját alkotó lustaság. Ha kellemetlen. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhetı. Emellett az ı számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tılünk az álmok jelentıségérıl szóló ún. Tudjuk. hogy ilyesmit álmodik. Hiszen ı sem a régi gyermek immár.. és ott szükségszerően infantilis módon kell kifejeznie magát. Azonban e csírák. hogy férjhez menjen. vagy helyesebben az ennek megfelelı törekvés komolysága.az álmodó leány számára meglepı . hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. és végleg felnıtté és önállóvá kell lenni. hogy kétségbe vonnám minden bőn csírájának a létezését minden egyes egyénben. A családban azonban az apa a férfi. inkább beteges jelenségnek látszik. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. Egyáltalán nem is érti.? De azt már nem veszi észre. amint mondják. amely tulajdonképpen igen egyszerően így hangzik: „Ugye. „leszorult a tudattalanba”. Az álom sokszor olyan. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. s amely elıl a beteg kitért. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. és ez a tulajdonképpeni oka annak. amit az infantilis ösztöntörekvésekbıl a felnıtt életében nem lehetett felhasználni. vagy kívülrıl nézve annyira érthetetlen. Ha ugyanis közelrıl figyeljük egy neurózis fejlıdését. másfelıl azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. sıt tartalmazza mindazt. hogy a legnagyobb része mindannak. kényelemszeretet. s egy esetleges konfliktus. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendı okokból kínos vágynak.. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. hogy is lesz majd. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentıséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. Ez a gondolat. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységrıl van szó. papa. A tudattalanban él az a . Az álmodó leány szerelmes atyjába. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítıje egy új kelető . babonával szemben.törekvés. miért kellene édesanyját eltávolítania. Nyugodtan mondhatjuk. ezért mindig némi ellenállást kell legyıznünk. még igen lényeges a különbség. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. amikor felmerült a probléma. Maga ez a tény. hanem az. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi elıfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. és mi lesz. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltı gyilkolási vágyat. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. félénkség. gyávaság. Meg aztán otthon is egészen kellemes. a leány tudtán kívül. Ez azonban vérfertızést (incesztust) jelent. hogy anyját távolítsa el. hanem a tudattalan. nehéz vagy veszélyes valami. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezetı utat. Nem megyek odáig.

A tudattalan vágy infantilis. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. azonban nem azért mint ahogy egyesek magyarázzák -. amiért is a lélek orvosának és a nevelıjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékő eszköz. Mint már mondottuk. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. erısítgetik. ill. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelıl el szeretné nyomni természetes törekvéseit. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. mely a valóság határait meghatározza. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részébıl kiszorultak.Freud mondása szerint az álomfejtés „via regia” (királyi út) a tudattalan felé. vagy lemondani róla. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. hogy valami mélyebb. és a napvilág fertıtlenítı hatásának teszik ki. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: „Add oda mindazt. melyeknek értelmét nem látja be. elviselhetetlen. ha tudatosakká lesznek. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. A képmutatás csökkenése s az 14 . nem tudja megjavítani. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. ideges bélhurut. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. Ha viszont arra nevelik az egyént. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. mégpedig morális indítóokokból. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. indokolatlan ingerültség. ilyesmi csak akkor keletkezik. szexuális momentumnak kiemelkedı jelentısége van. hanem hogy elhelyezze és elrendezze ıket egy értelmes egészben. s e határok sokkal meggyızıbbek. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt „darab” is újra napfényre kerül. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. s a közismert ideges szimptómák egész hada. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. szebb. a morális meggyızıdéssel heves összeütközésbe kerülnek. ismeretlen eredető bajok állják útjukat.az a fajta nevelés. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektıl. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. akkor remélhetı. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. lényegében számos álomelemzésbıl tevıdik össze. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. akik éppen azzal kérkednek. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. éspedig nem a lényegtelen. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. s problémáinak égetı voltát. hol ott jelentkezı fájdalmak. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. átfogóbb életre kelhessen bennünk. másfelıl fel akar szabadulni. Ez úgy tünteti fel a dolgot. nem tud vele megalkudni. tudatos lenne. valószínőleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülıje. amid van. E félelembıl világosan kitőnik. amelyek. tehát elnyomjuk. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. de nem látják. s akkor lesz mit befogadnod!”. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. Vannak páciensek. hogy aztán odavesse nekik a gyeplıt. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. Igaz. hogy ezzel szemben más. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. és önálló komplexusokká lettek. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. Minden körülmények között elıny ugyanis. mint elnyomott vágyak teljesülése. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. hol itt. ez azt jelenti. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . mint hogy mindazok számára. tudattalan kívánsággal. s érdekes kuriózum. hisztérikus szeszélyek.

A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. és uralkodik még ma is. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. nem vesszük tekintetbe a cselekvı embert.önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. amely egyidıs az emberiséggel. A freudi szabály olyannyira meg van gyızıdve a szexualitás alapvetı. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. átvigyük embertársainkra is. Még ma is a „mi?” bővöl meg bennünket. mint hajdanában. anélkül azonban. s mindig is az marad. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerő a dolog. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. Ott. Másfelıl a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. Ha ilyen embert analizálunk. hanem maga a morális lényeg. A morált nem kívülrıl erıltetik ránk . hogy e meggyızıdés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. és senki sem kíváncsi arra. A növekvı kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. s kényszerítették rá a népre. s megfeledkezünk a „hogyan?”-ról. sıt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. tehát éppen ezért maga az ördög. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. mint a csillogó. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. mint bárki más. ma is uralkodik a törvénytelenség. mindenképp elítélik. megkívánt arany. akár értékes emberek. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. állati természetének része. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. nem ez az eset. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. éppúgy. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerő szexuális erkölccsel rendelkezünk. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. akár a másik hiányzik.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. Az erkölcstelen ember. akkor Nietzsche találó formulája szerint a „sápadt gonosztevı” képében jelenik meg elıttünk. amíg az embernek animális teste lesz. E határokon túl már érvényes a régi igazság: „Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). amint a tapasztalat mutatja. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendı dolog volt. hogy mindazt az erıszakot és méltatlanságot. Természetesen. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. abból kár keletkezik. Ez a dilemma 15 . hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. Az „Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a „tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. hogy nála egyszerően az erkölcsöt fojtották el. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. felfedezzük. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. Egyfelıl az ember eredeti. ezen túl megszőnik hatóerejük. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. s ez mindaddig így marad. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni .végtére is a priori benne van mindannyiunkban. bármit mondjon is róla egy eljövendı törvényhozás. Az erotika mindig kétes dolog. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élı emberi csoport határain belül érvényesek. hanem a morál az emberi lélek funkciója. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. akár pedig züllött alakok a szereplıi. Akár az egyik. amiért is ki kell ıket irtani. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. nem a törvény. aki ösztöneit szabadon kiéli. sıt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. aki nem áll cselekedete magaslatán. hogy az erkölcsöt nem kıtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyrıl. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. virágzásra azonban csak akkor jut.

hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. melyet ı libidónak nevez. Eléggé világos úgyis. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. s ennek révén a dolgok elpusztítása. idısebb korában maga Freud is elismerte. Ebbıl következıleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. ill.. mint minden folyamatnak. sıt elköveti azt az elıvigyázatlanságot. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. Sosem gyızhetjük le teljesen. Nem ez a teljes természetünk. hogy csak két alapvetı ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. halálösztönt adta15. Ezért halálösztönnek is nevezzük. kezdete és vége van. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. tehát a kötıdés. Hátrahagyott írásaiban így ír errıl: „Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. amely azt remélte. hogy minden folyamat energetikus jelenség. ellentétpárul a rombolási. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott.” Megelégszem ennek a megemlítésével. mintha teljes aléltságban lenne. amit az erotika az ember számára jelent. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. legyızhetünk és kizsákmányolhatunk. és így a megtartás. anélkül. „Erósz hatalmas démon”. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekbıl keletkezhet. hogy az életnek.megmutatja mindazt a bizonytalanságot. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsıben. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerő tény. A természeten való gyızedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. Az elsı célja mind nagyobb egységek megalkotása. akár a természetet.. amelyet.. és erósznak.. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. 16 . Késıbb. Freud ebbıl a szempontból is tipikus képviselıje a materialista kornak14.

amelyre talán büszkeségünk. Az egyes ember ritkán tud errıl. akarva. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. annak az embernek a gondolatáért. kultúröntudatunk nemet mond. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. hogy „átugorják”. már késı volt. ellentmondásra készteti ıket. aki így tanított igent mondani az életre. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. és mint ilyen. s a saját élete az élet tagadása volt. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetıségét csak homályosan sejtjük. E test azonban állat. amely pedig oly hihetetlenül igaz. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. hiszen arra kényszerít bennünket. mert neki. s állati lelke van. amely nemcsak apró gyöngeségekbıl és szépséghibákból áll. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. hogy testünk van. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. egész életét az „Übermensch” eszméjének oltárán. Életigenlésrıl beszélt. Zarathustra. különösképpen az ösztöneinek élı emberállattól. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértı varangyos békáját. nem tehet mást. Világos-e elıttünk. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . amely az ember árnyoldalát helyezi elıtérbe. hanem lapos és élettelen lények. kritikailag kell szemügyre vennünk. amely a háttérbıl fenyeget. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. sıt minden erejével táplálnia kell azt. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. fejezet A MÁSIK NÉZİPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. e szavak születésekor. messze dobtad el a követ. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. olyan igazságot. s ha megtagadjuk e testet. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. Sıt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. Vakon küzdünk az eredendı bőn gyógyító dogmája ellen. mint hajdan. a „köd és árnyék” ellenére is. hogy igent mondunk az ösztönnek. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. hihetetlennek tőnik. aki nem bírta ki. Ettıl akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. Ezért nem gyızhet meg bennünket az ı élete a tanításáról. Túlzottan undorodott az embertıl.3. intı bukása lett a sorsa. 17 .elkerülhetetlenül árnyékot vet. rossz fogadtatásra talál. s a lélek keresztre feszítése megkezdıdött a test halála elıtt. de rád fog visszahullani!” Midın elkiáltotta maga fölött az „Ecce homo”-t. Zarathustra.mint a testek általában . hanem valósággal démoni dinamikájú. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. Szörnyő az a gondolat. alkalmasint ırjöngı szörnyeteggé torzul. bölcsesség köve. Egy sötét sejtelem azt mondja. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. sıt félelmet kelt bennük. kiválasztott klímában. ezért nem akarják elismerni. mint a tested!” S a törpe azt mondja késıbb Zarathustrának: „Ó. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. magasra dobtad magad. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. amely . Ó. sıt rémületet kelt. élı rendszer. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: „A lelked hamarabb halott lesz. hogy az embernek „árnyoldala” is van. nem vagyunk többé háromdimenziósak. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. az együttélés után kiáltó „magasabb rendő” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. Nagyon sok ember számára ez ingerlı. nıt kíván és utódokat. számtalan köznapi szokást. mint egyénnek. S hogy fejezte be életét? Úgy. de minden feldobott kınek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. Érthetı módon az a pszichológiai irányzat . minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. még azon veszély árán is. Igen.míg végül is az agy megpattant az erıfeszítésben. azé az emberé. Mivel a „magasabb rendő” ember is szeretne aludni altató nélkül. Annak az életét. nem akarva. hogy e tan hatását kutathassuk. a heroizmus magaslati légkörében.

legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. hogy az emberi ösztönvilág ıt éppen az emberkerülésbe. Minden egyéb. Az állat követi élete törvényét. Negyedszer feltétlenül elıre kell látnunk. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. nem más. 18 . sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. amely a sík tájak felé törekszik. vagy mindkettıhöz vezet.minden különösebb nehézség nélkül -. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). csak az „ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. A szokatlan. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elı? Nietzsche pl. a jó élet s az élvezetek. az általa nyújtott védelemtıl is megfosztják magukat. Nemcsak a fajfenntartásnak. nem tesz sem többet. Mindazok. Istenhez hasonló lénnyé. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. Ez az ösztön. a „szıke bestia” lenyőgözı megnyilatkozása. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. az állati életösztön. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. a tömegen túli. A rendellenesség az ember kizárólagos elıjoga. sem jelentıségének. túl jón és rosszon. hogy katasztrófához vezessen. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. Sıt bebizonyítaná . de ez nem ártott sem nagyságának. az önfenntartásnak is van ösztöne. úgy is mint filológus. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. mivel az eksztatikus állat képtelenség. párosít. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. az ı számára csak a hatalomvágy kísérıje: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. hogy mindaz. Így abba az elınyös helyzetbe kerülhetnénk. ha nem akarjuk. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elı. Nietzsche e magasfeszültségen fennakadt. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnık. ti. de azt is csak ritkán. a teljes elmagányosodásba. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévı állati léleknek. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelıtt is nagyon valószínőtlen. s a görcs neurózishoz. Azonban hogy lehet az. Harmadszor figyelembe kell venni. egy dekadens neurotikus balfogása. Beteges egyéniség volt. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. ami ösztönszerő. De hát mi éltette. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük.akár a nyárspolgárit is. úgy érzi. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. de mindent hétköznapivá is tesz. kérdezzük elámultan. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. Nietzsche nyilván errıl az utóbbi ösztönrıl beszél. egypár nagyon jelentıs ókori párhuzamot találhatott volna. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. másfelıl. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. vagy katasztrófához.és életszemléletében. amelyet az örökös hétköznap követ. A krónikussá lett heroizmus görcsben végzıdik. az élettan teljes félreértése. s csak ugyanaz az eseménysor kezdıdhetne újból. A szemlélı pszichológus ezt az állapotot „azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. amelyet ez a pszichológia alapvetınek tart. annak az ösztönnek. A megszállottság hérosszá. nem éltette Nietzschét. emberen túli nagysággá teszi. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. hogy az ösztön éppen összefőz. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitıl „contra naturam” is eloldozhat. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ı aligha egyeznék bele. hogy a hangulat hısi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. nemz. Azt azonban egészen elfelejtjük. mely a mit sem sejtıt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. Nietzsche esete egyfelıl azt mutatja.

hanem a hatalomvágy volt elfojtva. mint Nietzsche. Mindaz. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. sem ereje nincsen. a hatalomvágyat ismeri-e. E mély értelmő eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elıl. Ki tört össze a kereszt elıtt” Wagner vagy Nietzsche? A sors úgy akarta. kicsinyes és gyáva bennünk. jó és rossz értelmében. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képezı hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. aki mindazt. hogy ne hagyja el soha. hogy mindaz. Alfred Adler16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegérıl. Hogy az alapvetı ellentétet mindjárt elılegezzem. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. hogy nem az erósz. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. Wagnerrıl így nyilatkozott: „Minden hamis benne. tiszta lenne a helyzet. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult elıtte. Paulus is lakozott. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. az azonban tudja. Nem fogadható tehát el. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétıl. amidın az a „másik” elültette benne az „Ecce homó”-t. ki kell jelentenem. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. Ezzel a szörny a kezünk közé került. Különösen átlátszó példa a már említett „Nietzsche contra Wagner. Saulusban. Goethe a Faust elsı részében megmutatta. Ebbıl keletkeznek aztán azok az idült allergiák. Ha a másik ösztönt is megismeri. s amelyre Freud pszichológiája épült. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. aki „keblében lakik”. ami félelmetes és elitélendı bennünk. Komédiás. hogy az erósz genuin lenne. újra meg újra 19 . ha eltúlozzák. könyörög. ebbıl arra kellett következtetni. aki ellenlábasáról. azt elrejti vagy elleplezi. azért irigyelte tıle Parsifalt. érzi és kívánja. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). hogy csak az egyik ösztönrıl tud. a szó teljes. ami jelentéktelen. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Ha Freudnál az után kutatunk.” Honnan ez az elıítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselıje. már veszve van. hogy e másik ösztönt. elmenekül ez elıl . hogy az a „más” bennünk tulajdonképpen egy „másik”: egy másik ember. ami Freudnál elızetes tények. visszahúzódik. de a lelki betegségé is. Nem kevéssé érdekes. nem pedig vagylagos feltétel. Éjszakánként velıtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. a második részben pedig. felfogható-e másodlagos. akkor ezt az „énösztön” neve alatt találjuk. hanem az én hatalma. mint az erósz. éppoly régi és eredendı is. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. Vegyünk egy egyszerő példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. nem tud utána megnyugodni. a hatalomvágy azonban nem. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. szigorú kauzalitás következménye. hogy egy olyan életet. Nietzsche esete a következı kérdés elé állít bennünket: vajon az. Aki egész ember. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. teszi. azzal a „másikkal”. Nietzschében egy Wagner lakozott. a fausti konfliktus bővkörébe lépett.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel.Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. míg az ösztön határtalan. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. mint Nietzschéé volt. amelyeknek néhány mintapéldányát megırizte számunkra az erkölcstörténet. contra Paulus” stb. gondolja. de ami még rosszabb: benne. mit jelent az ösztön igenlése. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. de másképp történt. eset. De pszichológiájában az „én-ösztön” csak tengıdik a szexuális momentum bı. ami ıszinte. sıt különösképpen izgató látni. férjébe kapaszkodik. Az egész csírája nem erósz. hogy éppen Freud egyik elsı tanítványa. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözık. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. s mindkét princípium egyenlı erejő. túlságosan is bı kifejtése mellett. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. amihez sem bátorsága.

Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Errıl egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. ha a hegyre felkapaszkodott. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltőntek. ha elment. Sokat teniszeztek. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. Itt olyasmi történt. Miközben kimentek a színházból. amelyek elsırendően az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. s amint szokás. aki különösen jól játszott. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. mérges és szeszélyes. Atyja nagyvilági ember volt. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. Kevéssel halála elıtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. hogy igen ideges volt. a mit sem sejtı leány legnagyobb rémületére. oroszlánok. hogy tényleg szereti ıt stb. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek elıtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. Ha atyja otthon volt. Volt ott egy fiatal olasz is. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. hogy megszerezze azt a helyet a családban. „árnyéka” azonban nevetett. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. s egy holdfényes estén sétálni mentek. valószínőleg ugyanazt. zavartnak s betegnek érezte magát. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. és sokat utazott. állapota gyorsan javult. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belsı. amely rohamokban nappal is fellép. Ártatlan flört fejlıdött ebbıl. ami hisztérikus nevetıgörcsben csúcsosodott ki. Aztán rövidesen megnyugodott. (Mint ismeretes. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. amibıl következıleg anyjához nem főzték bensıséges szálak.) Midın atyja meghalt. A lány ijedten pillantott az apjára. s egy idın keresztül. E szimptómák könnyen megérthetık. egy kifestett nıszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. Az elsı neurotikus roham akkor jelentkezik. tigrisek. Ez alkalommal „váratlanul” kitört az olasz temperamentum. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. amikor ez a képzet erıs sérülést kap. Amidın atyja hirtelen haláláról hírt kapott. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülıhelyen. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdıdött. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. hogy férje egy másik nı iránt kezd érdeklıdni. ugyanaz az állati tőz égett atyja szemében. tudata halálosan megrendült. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. a játékosok összeismerkedtek. Eközben a fiú „úgy nézett rá”. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. hogy az vajon mit tesz . Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni.szeretné hallani. hogy ı az igazán atyjához méltó nı. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az elsı. aki szomorú volt. hol túlzott szeretet tört ki rajta. hogy ı sokkal jobban megérti. de csak ha atyja otthon volt. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. A beteg mindig úgy érezte. Pár év múlva férjhez ment. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. amikor felfedezte. mindjárt 20 . mert mindig a következı útszakaszra gondolt. olyan tekintettel. gonosz férfiak estek neki: Mi jut errıl eszébe a betegnek? Egy olyan eset. még az ıt kergetı vadállatok tekintete is olyan. 14 éves korában. az asztalnál cigányútra ment a falat. midın a hegyrıl lefele ment. amely ismert kísérıjelensége olyan erıs affektusoknak. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. ahol többek közt a Folies Bergčres-t is meglátogatták. akinek boldogtalan házassága már korán lehetıséget adott a kisleánynak. s esténként ügyesen gitározott. s nevetett. E tekintet üldözi ıt még ma is álmaiban. Lassanként ebbıl ideges asztma fejlıdik. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. Hol ingerlékeny volt. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. abban a pillanatban. Ezért kedvence is volt apjának. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. a szülei között igen kimért volt a viszony. Anyja nem értette meg atyját. amitıl ı maga is megrémült. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. amelyeket nem tudunk teljesen „lenyelni”. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. amely még lánykoréban történt vele.

amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. és addig hisznek is szerelmükben. amely egyúttal azt is megmutatja. Talán általában hajlik az ember arra. hogy nincs is tudattalan. azaz pszichogén szimptóma. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. megtestesül. és gonosz szándékkal felhalmozza. A nevetıgörcs hisztérikus volt. Az „egyéniség integritását” mindenesetre meg kell ırizni. egészen másként fest a dolog. Az ember hajlamos arra. Ezért már erényességbıl sem akarunk hallani a tudattalanról. hogy fölülkerekedjék. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. olyasmi. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. Azt lehetne mondani. Ez le nem becsülhetı különbség. A leány szeretetre méltó. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. vagyis modern kifejezéssel. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . valahol él egy testvérünk. hogy az én minden körülmények között „fölül maradjon”. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. amit mi a legszívesebben szınyeg alá sepernénk. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. Ha azonban ugyanezt a kórképet a „másik” ösztön. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. hogy egyenes vagy kerülı úton. mint Medardus fráterrel. a tudattalanba. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. míg céljukat el nem érték. nevezetesen a hatalomvágy nézıpontjából szemléljük. egy ijesztı.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. és sikerült is egészségesnek maradnia. ugyanazt az élményt. 21 . amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. sıt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani.nem mintha annyira szerette volna az apját. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. mindegy. amely tudattalan motívumokból ered. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához főzıdı képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. amely éppen ezért végtelenül ritka. s nézzünk körül a való világban. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. A. aki mindazt birtokolja. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. T. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. E. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. nem pedig a tudatos énbıl.de gondolkozzunk egy pillanatra. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. Az apa halálakor a páciens nevetıgörcsöt kapott . hogy szerelme céljáról a lehetı legkevesebbet gondolkozzék. akik addig szeretnek. különben olyan felfedezésre juthatnánk. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. Gyakran az erényesség is arra szolgál. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. Sikerült neki a megelızı eseményeket a süllyesztıben eltüntetni. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek.jobban lett. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elı. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? „Céltalan” szerelem elképzelhetı-e egyáltalán? Ha igen. mely saját szerelmünk értékét sokkal elınytelenebb fényben mutatná meg. „férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. hatalmát kiterjessze. mint az a számtalan férj és feleség. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta. Atyja halálhírére bekövetkezı nevetıgörcse beszédes bizonyítéka ennek. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. sıt sikerült anyja fölébe kerekednie . ezt a következı egészséges korszak teljesen bebizonyította. hogy a beteg végsı fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. borzadályt keltı ember: saját. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta elınyös helyzetét atyjánál.

Az is igaz. Mikor az befejezte. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. amelyet a leány eddig nem ismert. neked is igazad van. azonnal az eredményes „arrangement”-hoz nyúlt. mint hajdanában. és így szólt: „Jól beszéltél. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. E felülmúlhatatlan „arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. ha a „görcsöket” valahogy kibírta. A neurózis célra irányul. Az olaszt hamarosan félredobta. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. 22 . Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. amikor rájött arra a tényre. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. akinek azonban az erósz a fontosabb. kérlelhetetlenül követik céljaikat. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. látom. hogy atyjának olyan oldala is van. igazad van. Félek. Minden a legjobb úton haladt. telefoncsengetés. látom.Betegünkön akkor törtek ki az elsı neurotikus rohamok. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. De.Nem kétséges. Fuldoklási és szívrohamok. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében elıfordult már egy határozottan neurotikus eset. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. mert most már végleg felülkerült. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. elısietı orvosok. Így esett meg. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntı tény. hogy ezzel mi mindent lehet „elérni”. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. ha atyja jelen volt. Midın megfelelı házassági lehetıség kínálkozott. a lány szerelmes lett. hogy az olvasó is úgy jár. hogy fölülkerülhessünk. mint az egyszeri kádi. a másik esetben pedig az én hatalomvágya. alapos vizsgálatok. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált „arrangement”-ok is. jelentıs kiadások. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. s a nagy hőhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedı beteg. és alkalmazta ismételten sikerrel. Amint azonban férje csak egy kis érdeklıdést is mutatott valaki más iránt. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. még mindig van egy „arrangement. ragaszkodó szülık magasztos aggodalma. kérdezhetjük csodálkozva.” . amit sem ésszel. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejően. hosszadalmas kezelés. súlyos diagnózisok. aki elıtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. Az elsı esetben az én mintegy az erósz függeléke. s midın az is befejezte. ezt mondta a kádi: „Jól beszéltél. küldöncök futkosása. amely fölött ı nem uralkodhatik. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. amidın a leány nı voltát túlzottan hangsúlyozta. szóval közvetett erıszakhoz. jól tudja. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. fellázadunk az elsı felfogás ellen. amíg felsıbbrendőségét meg tudta ırizni. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. S ekkor világosodott meg benne. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. a kádi megvakarta a füle tövét.

4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az elızı fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendő szempontot kíván, amelyben ezek mégis egységre juthatnak. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni, bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez; mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk, nem tagadhatjuk, hogy mindkettı jelentıs igazságok letéteményese, s bármennyire ellentétesek is, az egyik nem zárhatja ki a másikat. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerő, hogy szinte fáj az embernek, ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. De mindez igaz Adler teóriájáról is. Ez is szembeszökıen egyszerő, és ugyanannyit magyaráz meg, mint Freud elmélete. Nem csoda hát, ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. Emberileg érthetı okokból nem szívesen adnának fel egy szép, kerek elméletet, hogy egy paradoxont kapjanak cserébe, vagy ami még rosszabb, hogy elvesszenek az ellentétes nézıpontok zőrzavarában. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz, vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák, a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van, amelyek közül az egyiket Freud, a másikat Adler tana ragadta meg. Mi az oka azonban annak, hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik, a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettı magáról, hogy egyedül ı a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért, mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük, amely sajátságaiknak megfelel. Nem lehet feltételezni, hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna, mint Adler elé. Mindkettı nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki; de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözıképpen látják, alapvetıen ellenkezı szempontokat és elméleteket fejlesztenek belıle. Adler azt látja, hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékőnek érzı alany „tiltakozással”, „arrangement”-okkal és más célszerő „mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsıbbrendőség illúzióját biztosítani, mindegy, hogy szülık, nevelık, elöljárók, tekintélyek, helyzetek, intézmények vagy más effajta dologgal szemben. Még a szexualitás is csak a „mesterfogások” között talál helyet. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja, amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentısége teljesen eltőnik. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. Azt hiszem, nem tévedek, ha feltételezem, hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb, a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényezı; neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentısége, mint Freudnál. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függıségükben látja. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak; bármilyen jelentıs befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében, az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ısi hatalmakkal. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma, azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk, vagy ellenállunk neki; szüleinkhez való, kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Freud számára legnagyobb jelentıségő a tárgy, és determináló ereje szinte kizárólagos, míg az alany meglepıen jelentéktelen marad, és tulajdonképpen nem más, mint a gyönyör utáni vágy forrása és a „félelem helye”. Mint már hangsúlyoztuk, Freud ismeri az „én-ösztönöket”; de már ez a kifejezés maga is arra mutat, hogy ég és föld különbség van az ı elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között, amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja; de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza, amely biztosítja magát, és bármiféle tárggyal kerül szembe, föléje próbál kerekedni; Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza, amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza.

23

E különbség nem lehet más, csak a vérmérséklet különbsége, az emberi szellem két típusának ellentéte, amelyben az egyik a döntı befolyást túlnyomóan az alanyból, a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. Egy közbülsı nézet, pl. a „common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk, hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik, hogy az ı elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza, hanem a neurózis elméletét. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie, Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni - ez azonban sem az egyiknél, sem a másiknál nem fordult elı. E dilemma a következı kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különbözı embertípus, amelyek közül az egyik inkább a tárgy, a másik inkább önmaga iránt érdeklıdik? És megmagyarázható-e ily módon, hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást, míg a másik csak az ellenkezıt látja, aminek következtében egészen eltérı eredményekre jutnak? Mint mondottuk, nem hihetı az, hogy a sors olyan elıvigyázatosan válogatná meg a betegeket, hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. Már régen feltőnt nekem, saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt, hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek, míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. A kezelés számára döntı fontosságú, vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony, vagy sem? Ha rövid idın belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat, a beteg jobban teszi, ha más orvost választ. Sosem féltem attól, hogy azt a beteget, aki ellenszenves volt számomra, vagy természete tılem távol esett, más orvoshoz küldjem, éppen a beteg legsajátabb érdekében. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne, hogy nem végezhetek jó munkát. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai, s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi, ha ezeket sosem téveszti szem elıl. Túl nagy egyéni különbözıség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül, amely nem is indokolatlan. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerő paradigma, és a különbözı beállítottságú típusok speciális esete. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel, és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvetı magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. Az elsı beállítottság normális esetekben habozó, elmélkedésre hajlamos, zárkózott embert eredményez, aki nagyon tartózkodó, a tárgyaktól húzódozik, kissé mindig defenzívába szorul, és szívesen rejtızik gyanakvó megfigyelés mögé. Az utóbbi normális esetekben elızékeny; szemmel láthatóan nyílt és készséges lény, aki minden helyzetben feltalálja magát, könnyen köt új kapcsolatokat, és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe, túltéve magát esetleg jogos aggályokon. Az elsı esetben nyilvánvalóan az alany, az utóbbiban a tárgy a döntı. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom17. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság, melyre alább még visszatérünk, ritkán jelentkezik tisztán. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges, úgyhogy gyakran nem könnyő a típust megállapítani. A változatok alapja - egyéni ingadozásoktól eltekintve - a tudat egy meghatározott funkciójának, a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta, ami azután megadja az ember alapvetı beállítottságának egyéni sajátosságát. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul, amelyek révén sokszor nagyon is fájdalmas módon tanulja meg az ember, hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. Más esetekben, pl. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk, hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk, a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik, hol a másik fele lép elıtérbe, s zavarja ítéletünket. Ugyanebbıl az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetıvé számomra, hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. E típusos különbségek közül elıbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18.

24

Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége, hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten, és olyan elméletet alkossunk, amely nemcsak az egyikre vagy a másikra, hanem mindkettıre egyaránt érvényes. E célból nem mellızhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. Mindkét teória alkalmas arra, hogy egy nagyfeszültségő ideált, a heroikus álláspontot, a pátoszt vagy meggyızıdést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza, ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. Ezekre nem kellene alkalmazni, hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz, amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent, ami beteges vagy káros. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával, amelyeket ı az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). Egy jó orvos, az emberi lélek igazi ismerıje - Nietzsche kifejezésével élve - „kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat, és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva, mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít, de csak bajt okoz annak a kezében, aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek, és minden kritikának közös tulajdonsága, hogy ha szabad, sıt szükséges valamit szétrombolni, feloldani vagy redukálni, akkor hasznos, de ha építeni kellene, csak kárt okoz. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett, ha mindkettıt, mint a többi mérget, csak orvos biztos keze alkalmazná. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz, hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Képesnek kell lennünk arra, hogy mindazt, ami beteges és haszontalan, biztos kézzel válasszuk el az értékes és megırzendı részektıl. Ez a legnehezebb dolgok egyike. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról, hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelıtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári, áltudományos elıítélet alapján, akkor csak elı kell vennie Moebius írását Nietzschérıl, vagy a különbözı „pszichiátriai” írásokat Krisztus „esetérıl”. Ezek után mindenki „háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé, aki ilyen „megértésre” talál. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet, hanem, hogy úgy mondjuk, „helyi” alkalmazásra váró szer. Mindkettı oldó és reduktív hatású. Mindenre azt mondják: „nem vagy több, mint csak...” Megmagyarázzák a betegnek, hogy tünetei innen vagy onnan erednek, és tulajdonképpen nem más, mint ez, vagy az. Igazságtalan lenne azt állítani, hogy ez a redukció adott esetben káros; de egy akár beteg. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. Az emberi lelket, akár egészséges, akár beteg, nem lehet csak reduktív úton magyarázni. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van, persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát; de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik, vagy akár mindkettı, hanem az is, amit ezekbıl alkot, vagy alkotni fog. Csak félig értünk egy embert, ha azt tudjuk, hogy benne mi mibıl származott. Ha csak errıl volna szó, akár meg is halhatott volna már régen. Mint élıt azonban nem fogtuk még fel; mert az élet nemcsak tegnapból áll, s az életet nem magyarázza meg, ha a mát tegnapra redukáljuk. Az életnek holnapja is van, s a mát csak akkor értjük, ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra, még a beteges tünetekre is. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei, legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy, hanem kísérletek is az élet új szintézisére - de főzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek, amelyek azonban ettıl még nem kevésbé kísérletek, értékesek és értelmesek. Belsı és külsı természető akadályok következtében kifejlıdésre nem jutott csírák. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke, hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó - az idegesség? Csak arra, amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette, vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból, igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve, ha ugyanis ez esetben „haszontalan férgek” helyett „ideges tüneteket” olvasunk. Maga Nietzsche, aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt, nemegyszer elismerte, mily sokat köszönhet betegségének. Gyakran láttam olyan embert, aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak 25

hogy érzékenykedı alacsonyabbrendőségüket elfedje. E megállapítás mindenesetre a „szokásos” életformára vonatkozik. Az „érték” lehetıség. mint láttuk.amit pl. amelynek révén az energia kibontakozhat. amely megakadályozta abban. hogy a neurózis ilyenfajta jelentıségének lehetıségét bizonyos esetekben megengedje. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. mivel minden a formától függ. és nem káros. Ezáltal szabad. amely egyúttal egészséges is lenne. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserő végig. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. Ezeknél más is a neurózis jelentısége. odaadásunkkal. Az olvasó talán hajlik arra. E felfogásnak van bizonyos létalapja. A szemmel látható hısiesség számára alig jut tér. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. Így tehát mind a kettı oldószernek bizonyult. különösen. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. A pszichikai energia19 a neurózisban alacsonyrendő és nem értékesíthetı formában nyilatkozik meg. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. akiknek állítólagos hısiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. legfeljebb csak apró útszakaszokra. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. De jól tudjuk. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. akiknek életük értelme. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelıl energia. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. csak sötét foltjaival. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. hanem indifferens. de indifferens energiákhoz jutunk. de kétségtelenül sokkal ritkább. ami az egyén árnyoldalát képezi. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. A forma ad minıséget az energiának. feltételezve azt. hogy az energia kifejlıdésre jusson . vagy fontoskodás.köszönhette. hogy kíméletlenül felfednek mindent. Vannak emberek. Errıl egyáltalán nem mondhatjuk. mint a másik. azaz nem szexuális területen. Az energia önmagában ugyanis sem jó. 26 . amelyben értékes tulajdonságai kifejlıdhettek. az. Van ilyen életforma is. és olyan életre kényszerítette. A hısies életmód feltétel nélküli. sem rossz. hogy döntı ostobaságokat kövessen el. a mővészetben vagy valamilyen más. hogy nincs az az emberi elırelátás vagy életbölcsesség. hogy életének határozott útvonalat tőzzön ki. míg azt tartották. igazi jelentıségük tudattalanukban rejlik. másfelıl értékes forma szükséges. Mindeddig az a felfogás uralkodott. annak „szublimálásáról” beszéltek. annyiban ez is érték. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. Mindaddig. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. Másfelıl viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. amelyen végig kell haladnia. amelyben az energia megnyilvánul. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenı redukció. hogy ezt az alacsony értékő formát feloldja.hipotézisek feltárják elıttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. hétköznapi esetben. nem hasznos. E teóriák vagy . míg az elsı esetben egyenesen káros. holott ezek mind elhaltak volna. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. amely arra hivatott. azaz sorsdöntı elhatározásokhoz igazodik. de valószínőleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerőségét minden banális. sajnos többnyire olyanokkal. hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetıvé válik a szexuális energiát „szublimálni”. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. nem mintha a hısiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezıleg: éppen az a fájdalmas és terhes. hogy ösztönerıit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. Például mi lehet a neurózis értéke az elıbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvı. nem pedig a „hısies”-re. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerıvel. Ennek megfelelıen nem foglalkoznak egy ember értékeivel.jobban mondva . azaz az egyéni fejlıdés árnyékoldalának álláspontjáról. Amennyiben „értéktelen” oldalunk nyújt lehetıséget arra. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. amely képessé tenne bennünket arra.

s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal. De nem bizonyos az. Amit az egyes embernél „akaratnak” nevezünk. ehhez azonban kívülrıl láthatatlan hısiesség szükséges. Az ı számukra a sors kusza. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. tiszta vonal. de a legcélszerőtlenebb is. amelybıl az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést. de ezek közül csak egy az ı igazi útjuk. Hogy ezeket elkerüljék. racionális és irracionális. az ilyen eset ritka. A civilizáció racionális. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. még ha annyira ismeri is saját jellemét. hogy végsı fokon az emberi értelem határain túl ered. ırületes pusztítást kívánt. véletlenben nyilatkozik meg. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. A háború. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. és bebizonyítható lesz-e valaha is. Az egyes népektıl szörnyő áldozatokat követel. ha nem teljesítjük ıket. hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Ezek azok a követelmények. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. azaz ésszerőnek kellene lennie.kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlıdés elképzelhetetlen fokára hágna. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. oly hatalmas energiát takaríthatna meg. Így írt Ostwald 1913-ban: „Az egész világ megegyezik abban. és túl sok lehetıséget rejt. hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan. Ki merné ezt az egyetlen lehetıséget elıre meghatározni. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. annál biztosabbak lehetünk abban. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Ha van egyáltalán megfontolás. Az élet teljessége törvényszerő és nem törvényszerő. amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat. borzalmas. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hısies gesztusok nélkül kell megfelelni. De. tehát megfontolásunk jellegétıl függı. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya. hogy egyáltalán irányt adhatott életének. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. példátlan tömegmészárlást. nemzeteknél „imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása. Egy ilyen sors elıtt csak meghajolhatunk. hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. mint mondottuk. ezt teljes joggal állíthatjuk.sıt még ennél is többet akart. mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetıséget. és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerısebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel. mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyızıdése. Ezek számára az élet iránya nem világos. már többen elhatározták életük döntı lépését. valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetıségei közül a legrégibb ugyan. A sors ésszerőtlensége mást akart. nem dicsérik. más szóval. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak. s egyre képtelenebbé válik. amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat . Nem csillog. mégpedig oly szembetőnı. Az események irracionális volta az ún. amelyek soha nem fognak kitörni. A világháborúban a civilizáció ésszerő szándékával való szörnyő leszámolást értük meg. hogy élet és sors irracionális. Amit az emberiségrıl általában el kell mondanunk. De bebizonyította-e valaki. Kétségtelenül igen célszerő volt az ember számára. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. és volt bátorságuk megtenni. azaz a véletlen kikapcsolása. ennek racionálisnak. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erıs egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. amellyel a fegyverkezést a háborúkra. jogosan tételezzük fel. Az elsı világháború szörnyő katasztrófája a legderőlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. amelyek neurózist okoznak. akarat 27 . amelyet mi természetszerően kénytelenek vagyunk tagadni. anélkül. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezıleg.

De . hogy akár rövid idıre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetıségeket. így is kellene lennie: elıbb a munka. Ez az eset világosan mutatja. alkotó energia volt benne. hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklıdését magára irányítsa. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni.és szándék révén keresztülvitt „célszerő” szublimálása a szabad energiáknak. Pár héttel az annyira áhított. „party”-kat értett. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt. hogy élni tudjon. most szörnyő pusztító erıvel zúdult rá. amelyek a közbensı idıben szinte teljesen eltőntek emlékezetébıl. Ezt az energiát. hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. mint mondottuk. Midın elém került. boldog élet kezdete után furcsa. s az energia neki tetszı esést kíván. s az ebbıl az állapotból eredı fantáziákat tudatossá tehette volna. a legfontosabb kérdés az. Mindaz. sıt sikerült ezt úgy megszerveznie. és hipochonder nyőgölıdéseivel majd halálra kínozta saját magát. jogosan fordul élete második felében az örömök felé. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt. ritka testi erejő. s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Tipikus amerikai self-made manrıl van szó. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelembıl félelembe esett. 28 . Sem türelem. Az ilyen elırehaladott esetet örökké lehet kezelni. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne. golfozást. teniszezést. hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Alkotó géniusza fellázadt ellene. hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Idegileg teljesen összeomlott. és sikerült egy nagy jelentıségő üzleti vállalkozást alapítania. hogy visszakényszerítse ıt saját testébe. és visszatért elıbbi elfoglaltságához. „diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. amelyet a meg nem felelı formákból való reduktív kioldással nyerünk. a sikeres amerikai üzletemberre jellemzı hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Szerencsés ember volt. De minden irracionálisan történik. bár jó volna azt hinni. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját. E másik oldalra lett volna most szüksége. és saját feltételeit akarja teljesíteni. miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. aki helyesen ismerte fel nyomban. ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. aki egészen alulról küzdötte fel magát. ebben az esetben egy 25 év elıtti szifilitikus fertızés emlékére. látszólag szabad energiára. Két évvel azelıtt. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen. ami azelıtt eleven. akinek az esete szépen illusztrálja az elıbb említetteket. Amerikában egyszer egy kb. Mindaddig csak az üzletnek élt. De elıre ivott a medve bırére. hogy elém került volna. aki egész életét komoly munkában töltötte. s ahogy azelıtt nagy világcégeket hozott létre. A „diszponálható” energiákat e csábító lehetıségek nem vonzották.legnagyobb csalódására . De ez csak az elsı lépcsı volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére. különben egyszerően feltorlódik. hogy az ún. Ezt a páciens is belátta. a másik azonban tompa. Mégis megpróbáltam világossá tenni elıtte. 45 éves üzletembert kezeltem. ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében. most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki. autókat. a legjobb esetben is csak rövid idıre használhatjuk fel belátásunk szerint. hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettıl. szinte csak fizikai állapotban maradt. de aligha lehet meggyógyítani. bizonytalan közérzetet észlelt magán. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyő módon helyesbítette. Állapota természetesen egyre romlott. s úgy képzelte. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék. a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb „party” sem feltétlenül vonzók az energia számára. arra összpontosította minden energiáját. hogy az az ember. de nem is vártam mást. Az egyes embernél ugyanerrıl van szó.most már az üzlet sem érdekelte. Korábbi helyzetekre megy vissza. amely ıt szinte megsemmisítette. s néhány rákövetkezı hét elegendı volt. hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak. már kilátástalan erkölcsi roncs volt. sem elhatározás nem segített. le is köszönt. A pszichikus energia igen válogatós. A hipochonder „depresszió” visszakényszerítette saját testébe. Ez az egészséges. hogy nem áll módunkban a „szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is „arrangement” volt. Felkeresett egy híres specialistát. hogy itt fog „élni” „élet”-en lovakat. Lényének egyik oldalát differenciálta. és rombolni kezd. amelyen eddig mindig keresztülnézett. aztán a jól megérdemelt pihenés. Ugyanez illik minden. rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott.

Bármennyi energia lehet jelen. hogy 29 . Fentebb két. tehát állandó nehézségei vannak a külsı világhoz való alkalmazkodásában. az egyes ember is részese e típusellentétnek. másfelıl a pszichológiai elıítéletnek teendı engedmény bírta rá Freudot arra. libidó22 értelmes tárgyat talál. s az átalakítás mégsem sikerül. bekövetkezik az az elınyös eset. Érdekes megfigyelni. Történeti kutatásaim folyamán láttam meg. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. s ennek megfelelıen ugyanolyan sok különbözı formája a kiegészítı ellentétnek. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. hogy az erósz ellentétét a pusztítás. Egyfelıl az intellektuális logika. Adler felfogása a hatalmat. Valamint a szellemtörténet általában. Hogy milyen fontos ez az esés. amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. hogy a szabad energia. Minden új. véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki. hanem egyszerően megint csak újabb elfojtás keletkezik. Ezek közül a legjelentısebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. amelyet ezért erıs ellenállással elnyomunk. amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem). E vita folytatása napjainkig nyúlik. Elıször is az erósz nem azonos az élettel. röviden a Gonoszt minısíti. s ezért kerüli el. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma. a gondolkodók között „tender minded” és „tough minded” néven különböztette meg ıket. a hatalom hangsúlyozójának kiegészítıje az erósz. az árnyék alul. és ha a hatalomé a szó. a szeretet hiányzik. úgy véljük. ezért fél tıle. azok szinte vonzzák ıt. hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezetı lejtıs energiameder.és halálösztönben jelölje meg. mivel minden. Ahol a szeretet uralkodik. a mélybe vágyik. míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. ami magas. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. különben stagnál. Ez természetesen lassítja cselekvését. mert . a skolasztikus filozófia örökölte. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. esetleg anélkül. mielıtt cselekszik. és Abélard-é a nagy érdem. hogy sejtené. többféle fı princípiuma van az életnek s a világnézetnek. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia. ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett. Ha pl. másfelıl a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerő. annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Számomra eléggé világos.mindketten kiegészítı párjukat keresik. lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót. Ez azonban tévedés. tudattalan ellentéte után kutat. hogy e két típus elıszeretettel házasodik össze. hogy az élet ösvénye a lejtı irányába vezet.tudattalanul . Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. tehát elsivatagosodik és elfásul. s a forró hideget keres. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. A tudat bizonyos mértékig felül van. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. De akinek azonos. hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. A szeretet logikai ellentéte a győlölet. az ún. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. s ha azt reméli. Már William James-nek23 feltőnt e két típus jelentkezése. azt akkor látjuk leginkább. mert a legnagyobb erıfeszítés sem lett volna elegendı. nincs hatalomigény. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítı ellentéte a hatalomra való törekvés. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékő része. a tudat is. hogy mindent alaposan meggondoljon. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül. Mint már említettük. hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen. ismeretlen helyzet csábítja. a halált. s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig. Gondos kutatás nyomán kiderült. amely nélkül minden fejlıdés lehetetlen. amikor egyfelıl a legkétségbeesettebb erıfeszítéseket tesszük.

Ami érték az egyikben.valami ismeretlent tapasztalhat. Az ırrel beszélgetésbe kezd. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. Biztosan beengednek”. Ekkor következik be a fordulat. és ásítozni kezd. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszőnnék. vendégszeretı háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. Az extravertált így felel: „Azért megkérdezhetjük. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. Ezért cselekedetei gyorsak. homályos képzetei támadnak fel benne. most egymás felé fordulnak.és a kapu felé indul. hogy sohasem értették egymást. Nem egy nyelven beszélnek. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. tele egymás lebecsülésével. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. és kérdéseit neki is feltehesse. Egy szép kastélyhoz érnek. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. és az egész világ arculata szinte megváltozott. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. Lassanként komor fátyol ereszkedik az elıbb oly érdekes és vonzó kastélyra. hogy a lehetı legtöbb tájékoztatást szerezze meg. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. s rendırség. Az introvertált így szól: „Szeretném tudni. vagy csak extravertált. Itt nincs derék kapus. hogy mindkét beállítottság lehetıség mindenki számára adva van. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. gyarlóság a másikban. jut idejük arra. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tőnik a számára. amíg az élet sokrétő külsı feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el ıket. hogy egy ember sem pusztán introvertált. mintha egy csapásra átváltozott volna. amikor így érveltek.” Az extravertált így felel: „Gyerünk be” . Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. Félénksége eltőnt. az egyetem pedig tanulással és fenyegetı vizsgákkal. Látja ugyan a tárgyat. Hadd világítom meg egy egyszerő példával. Amit általában normális embernek neveznek. nagyszerően összeillenek. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. Ésszerően úgy képzelnık. hogy egymással foglalkozzanak. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. ha az életlehetıségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. ezért lehetıleg távol marad tıle. szinte fejest ugrik bele. vagy lovagias vendégszeretet. milyen lehet belülrıl. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. Az egyik a meggondolást képviseli. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elı. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. hogy miért kell ennek így lennie. az e kritikus átmeneti idıt többé-kevésbé simán átvészeli. akkor is.csak egy múzeummá átépített kastély. vad kutyák stb. s mivel az eredmény szegényes. E két típust szinte arra alkották. és ezzel az élet külsı nehézségeit kikapcsolhatják. az egész csak egypár nagy terem. 30 . hogy azonnal felkeresse. Valóban ez is a helyzet. s az ı képzetei vidám öreg kapus. és csak azután gondolja át. E harc vad és elkeseredett. Az introvertált visszatartja: „Talán tilos a bemenet”. meg akarják ismerni egymást .és felfedezik. Mindaddig. Normális ugyanis az az ember. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. büntetés. Kéziratokat otthon is láthat az ember. de ez tudattalan a számára. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvıhelyen túl is adnak valamit. Mindkettı szeretné látni a kastély belsejét. amelyekben egy régi kéziratgyőjteményt helyeztek el. arca mindinkább elkomorul. romantikus kalandnak nyoma sincs . megvalósíthatják az eszményi házasságot. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. ha csak egész halkan. Ha normális emberrıl van szó. De ha a férfi már elég pénzt keresett. a könyvtár az egyetemmel asszociál. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. Ha két ilyen különbözı típusú ember összeházasodik. De ha meggondoljuk azt. a szakember után érdeklıdik. a tárgyak csábítóan csillognak számára. Belemerül a kincsek szemlélésébe. tulajdonképpen az eszményi ember. A kastélyt belül átépítették. Nem magától értetıdı. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. a legbizalmasabb területen folyik. míg a másik a kezdeményezıképességet és a gyakorlati cselekvést. Rendesen elıbb cselekszik. Sok esetet láttam.

Megfeledkezik barátja jelenlétérıl. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. a tárgy úrrá lett fölötte. sorsa már eldılt. nem zavarták egymást. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. míg a fatális kastély elé nem értek. kiált az introvertált. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol 31 . és ezt magához vonzza. Az introvertált kétségei a felıl. hogy barátja mennyire unatkozik. Ugyanez illik az introvertált beállítottságára. amelyben a kastélyba lépett.” A cselekvı és késıbb gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat26. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: „Meg kellene belülrıl nézni. A magasabb rendő funkció lényegét27„ autonómia jellemzi. Ha valóban felszínre kerül. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. míg az extravertáltnál kisebb értékő introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. Fordítva szintén mellızhetetlen. aki önzı érdekei miatt eltékozolja a gyönyörő tavaszi idıt. érvényesek a másikra is. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. A másik azonban állandóan növekvı ellenszenvet érez a tárggyal szemben. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. A kisebb értékő ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. hogy ı fejlessze ki szimbiózisban. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. Az eseményt a következıképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékő extraverzió került elıtérbe. hogy szabad-e bemenni.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. De csak addig egészítették ki egymást. hogy várakozásában csalódott. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. és az extravertált introverziója is más. s ez. a másikat saját negatív gondolatai. „Hát nem pompás”. érzékenység követi. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. és hamarosan rosszkedvő szubjektuma fogságába jut. elmerül a tárgyban. és nem látja. s ı örömmel adta át magát neki. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. megbővöl és behálóz bennünket. Az érzékenység valamely meglévı kisebbrendőség tünete. nemcsak két ember között. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. önálló. és elhatározza magában. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. mint az extravertált extraverziója. beállítottsága elveszti szociális jellegét. nem lehet innen elmozdítani. mindig is tudta. Az egyiket a tárgy bővöli meg. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. Félénksége eltőnt. mert mindkettı természetadta sajátosságai szerint élt. lecsap ránk. a másikban gyarlóság. és többé-kevésbé ez a helyzet. Abban a pillanatban. Az alanyból irányul a tárgyra. mint az elıbbi példa mutatja. aki borzongott a bemenetel gondolatára. Amikor az elsı megpillantotta a kéziratokat. hogy a másik egy tapintatlan egoista. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. elıkészületlenül találhat bennünket. hogy a másik oldalt. és az extravertált elátkozza a percet is. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. mint az introvertált introverziója. De az introvertált extraverziója más. Ez bosszantja az elsıt. „hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos győjteményt” „Én borzasztóan unom magam”. nem zárja többé magába. mint negatívak. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve.A tárgy negatívvá változik. Jól látjuk ezt például a kapu elıtti beszélgetésben: mindkettı be akar jutni a kastélyba. a kisebb rendő funkciót hagyjuk szóhoz jutni. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. A jellem kifejlıdéséhez mégis igen szükséges. amelybıl kiindultunk: ami az egyikben érték. és arra gondol. de saját magunkkal is.

Már eloldotta magát a talán régen halott szülıktıl. amikor a páciens belátja. infantilis beállítottság összeütközésébıl keletkezik. maga is apává vagy 32 . de úgy látszik. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. s a tagadást legalább elviseljük. férjében az apát kereste és megtalálta. és gyakran nem is haszontalan. csak a magasabb tudatosság felé vezetı nehezebb út marad nyitva számunkra. Ha ezt elértük. már befutotta. e ritmust csak a legmagasabb fokú életmővészet révén lehet elérni. Más azonban a probléma nyitja a felnıtt számára. amely egy percig sem hagyja nyugodni. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. azt látjuk. feleségében az anyát. mindez azonban nem gátolta az illetıt abban. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. De gyakori az olyan neurózis. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdıdik igazán. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktıl. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük.” De ki az ıbenne. megházasodjon. a szülıktıl való függıséget stb. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. amely az apa és anya képe mögött bújt meg.. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. amely lehetıvé teszi. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. tehát számba jövı gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. s az is. hogy nem apám vagy anyám. különösképpen nem fiatal emberek esetében. aki ezt az útszakaszt. hanem én magam állok a saját utamba. hisz még elıttük a vonzó jövı. és mindaddig zavarólag hat. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetıvé. Az állandóan elırehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. vagy súlyosodik olyan mértékben. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többirıl.örökösen. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. azon boldoguljon. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. míg az egyén el nem fogadja. Kétségtelen. és sokáig abba a hitbe ringatta. hanem ı maga. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. atyákat és intézményeket tisztelt. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. azaz célok és szándékok jellemeznek. Még ez a belátás is negatív. csak ennyit mond: „Belátom. de praktikus út. bármekkora legyen is haszna. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. hogy szüleik képmását megfelelıbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. esetleg több-kevesebb nehézség árán. Ez ugyan nem alapos megoldás. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. akikre nem vár más. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. mégis ez a cél. finálisan elégtelen fikciók. amely csak érett korban keletkezik. hogy bajainak oka kívülrıl hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. amelyet kauzálisan a tényleges szülıktıl vagy szülıként megélt személyektıl való abnormis függıség. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. vagyis személyiségének tudattalan része. már messze jutottunk. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. anélkül. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. hogy pályát válasszon. hogy a beteget pl. bár a folyamatnak ez is fontos része. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdıdhet ezzel a problémával. amely a szülık szerepét folytatja. elöljárókra vagy intézményekre. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. telve lehetıségekkel. Mivel nem fejlıdhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkezı pillanatig. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. akiket a jövı nem kecsegtet váratlan lehetıségekkel. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó.

Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. vagy valami hasonló reális ember. Ez a fejlıdés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. s ott megeleveníti azt. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. Képzeljük el. hogy nıbetegünk fantaziálásai. azt mondhatjuk. Sajnos. Mindaz az energia. már csak ránehezedı tévedés. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. mint akár a legszebb etikai tevékenység. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. A lélek önmagát szabályozó rendszer.anyává lett. az ifjúkori illúzió egy darabja. Itt nincs többé se apa. menthetetlenül visszatér hozzá. nagyon sokan mindig arról beszélnek. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. hogy ezt a beteget „analizáltuk”. és megtanulta. hogy ami kezdetben ösztönzıje és elégtétele volt. Mindaddig. aki a helyettesítı szerepet betölti. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. arról viszont soha. esetleg félreérti a jelenséget. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak.nem szabad megfeledkeznünk róla . azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. hogy miért éppen a neurózisban rejtıznek azok az értékek. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlıdéshez segítjük. hogy valójában milyen. reményt és lehetıséget adunk életük még erısebb kiterjesztéséhez. mint az öregkor és minden illúzió vége. hogy önmagukat vérig kínozzák). Mivel . feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerő lenne. mivel nem vár rá más.a libidónak (ami nem más. mielıtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. talán már mindez mögötte van. amelyre részben sajnálkozva. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. mindaz. amelyekre az egyénnek szüksége van. hogy technikai segédképzetek maradjanak. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. nincs köztük ellentmondás. a fiatal embereknek új lendületet. amíg megelégszenek azzal. Az olyan lélektani elmélet. az a maga lejtését követi. Hamarosan felfedezzük. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. Már régen megtalálta tárgyát. vagy olyan embereknél. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. Ha a neurózis által lekötött ösztönerıket felszabadítjuk. ha általános érvényre tartanak igényt. Sajnos. s most az a gyakorlati kérdés merül fel.29 vagy az orvos nem érti. és 33 . hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. de a legtöbb esetben nem célravezetı. járható ez az út. most az orvosra helyezıdtek át28. lemerül a tudattalanba. most fáradtan és kifakultan. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. se anya. részben irigyen tekint vissza. azaz a fiatal olasz. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos mőködéssé változtatnók. most már világos. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. mint amennyire lehetetlen. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. Ebben az esetben a beteg elmegy. Az élet e második felét élı ember számára azonban az élet megújítását jelenti. aki makacsul önmaga marad mindaddig. heves ellenállás keletkezik.

vagy olyan embert. Ha hagyjuk.keres egy másik orvost. és a páciens el is fogadja azt. megtalálja a természetes formát. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. aki megérti ıt. hogy még mielıtt mi a keresésére indulnánk. Az indulatátvitel elsısorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. másfelıl az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetıvé teszi. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelı formától szabadul meg. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezetı utat. 34 . amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ha nem ez következik be. problémái megoldásában megakad. kiválassza azt a tárgyat. amely egyfelıl a korábbi forma helyébe léphet. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. amely a libidó irányának legjobban megfelel. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. vagy zavaró befolyásról van szó. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. Ha e keresést is feladja. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája elıtt állunk. hogy a libidó saját természetes irányát kövesse.

E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. mint tudattalan tartalmak kivetítése. felületes tartalmait vetítjük ki. vagyis a kettıs származás Leonardo esetében tény. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der Libido c. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. Az is kiderült. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. amelybıl a fogalom további fejlıdése nyomon követhetı. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tőnik így fel szükségszerően. és pogány formában jelentkeznek. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. amelyben az általános emberi. elöljárójának. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlıdnek. nagybátyjának.5. tanítójának vagy más szülıi tekintélynek fogja fel. Az indulatátvitel nem más. Esetleg a kettı keverékének látszik. E tévedésnek az az oka.32 35 . Benvenuto Cellini is kettıs eredetrıl fantaziált. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. Alkalmilag be lehet bizonyítani. amelyeket álmokból. hogy két anyja volt. anyjának. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg . mily erısen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. Végül is egészen eltúlzott jellegő fantáziaformák léphetnek fel. A két anya. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltőnik. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. aszerint. „ısi” kép. hogy a hısöknek két anyja lenne. hanem általánosan elterjedt. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. ısi képek. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák főzıdtek az apa és az anya személyéhez. amíg a beteg számára is elég világossá vált. de még a lehetıségek keretein belül van. Azonkívül azt is megmagyarázza. ami ugyan már különös jelenség. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. ami ısidık óta mindig is volt. könyvemben. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgı atya szerepében. anélkül. ısi képek szunnyadnak. gyakran állati alakban. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetıségei arról. nem pedig a személyes emlékek területére. de sok más mővésznél is fontos szerepet játszik. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szeretı kelti fel az érdeklıdést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. hanem csak az elképzelés lehetıségét. ami lényeges különbség.természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítınek. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. hogy e fantáziák belılük magukból erednek. amelyben felnıttünk. Pl. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. pl. Ez általános mitológiai motívum. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. E fantázia nem abból a valóságos ténybıl ered. annak a rétegnek. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. hogy orvosát apjának. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. Elıször a tudattalan ún. Sok mondai hısnek két anyja van. amelyeket már régi szövegekbıl is ismerünk. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. hogy erre akár egyik.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. hogy még messzebb menı fantáziák is fellépnek. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tőnnek fel: varázslónak vagy ördögi bőnözınek látszik.

) Így folytatja: „Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. de hogy ezt egy. megteheti-e. hogy „Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. hanem objektíve bizonyítani is lehet. szinte saját önálló életük van. hogy mindez olyan igazság. Az a kérdés.E fölfedezés felfogásunk további fejlıdését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. mint a rész-lelkeknek35. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. és arra kényszerítik. és teljesen általános. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. Az elv szülıatyja Robert Mayer volt. hogy elérjék a tudatot. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. nem tudom. ami e rétegben szunnyadt. amelyek más szellemi területrıl származva hatalmukba kerítik az elmét. hogy ezért sokan kinevetnek). Mayer így írt errıl Griesingernek (1844): „Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekrıl. amelyen átutaztam. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ısi kép kell. még az elsı trópusi utazás sokrétő benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyő válaszolni. és életre hívja mindazt. Pál apostol képzetei angyalokról. sem azóta nem ismertem. amely ilyen elemi erıvel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. hogy a távoli világrész. amelyek nem voltak elég erısek ahhoz. hogy egy ilyen ısi kép valóban elıfordult a 36 . hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. Mayer orvos volt. mint egy virág. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. hogy legyen. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. ún. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni.33 A személyes tudattalan veszendıbe ment emlékeket. mint én. a fizikában oly kevéssé járatos ember. amelybıl az emberiség örökösen merített. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelıen átalakítsa”. amely a XIX. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. amelyhez foghatót sem azelıtt. ami engem végtelenül undorít. a hagyományos erıfogalmak mélyebb átgondolásából. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. a gnosztikusok archonjai. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. Az az idı elmúlt. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. feltéve.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. amelyet nemcsak szubjektíve érzek.34 Az ısi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. démonait kiemelte. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. amelyeket serényen követtem. Igen fontos azonban tudnunk. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. amelyet választ. hogy honnan származott ez az új gondolat. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. mivel ez független az egyéntıl. akiknek az érdeklıdési köréhez pedig egy ilyen idea megalkotása közelebb állt volna. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. Ennek megfelelıen a fizika mellett maradtam. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételébıl keletkezett. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. s olyan elıszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. melyek az álomban különbözı formákban fellépı „árnyék” figurájának felelnek meg. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. arkangyalokról. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. amelybıl isteneit.

E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb 37 . befolyás. sajátos „befolyást” vagy olyan erıt hoz magával. egészség. „Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ısi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. az ısi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. varázserı. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. Már sokszor megkérdeztek. amely numinózusan. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. a sztoikusoknál ez az ıshı. csak ha föltételezzük. Mint már mondtam. azaz megbővölıen vagy cselekvésre ingerlıen hat. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. Az archetípusok. hatalom. hanem olyasmit. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ısképek? Azt hiszem. lelket. termékenység. A szentek arcán ennek az erınek a fénye. isten. hogy újra elıtérbe kerüljön. gyógyszer képzetének. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag.szellemtörténetben. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. ami tehát nem szorul további magyarázatra. mint egy alaprajzon helyezkednek el. éppúgy. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. tekintélyt jelent. és hatott is évszázadokon keresztül. a fantáziában vagy az életben feltőnik. nem pedig a fizikai folyamat. hogy tehát az élı szervezet sajátosságai közé tartoznak. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erı37 létezése. Feltehetı ezek szerint. a perzsáknál ez a „haoma” vagy az isteni kegyelem tőzfénye. varázserıt. testi erı. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. Bizonyos polinéziai törzseknél a „mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlıdı szubjektív reakciók bevésıdései. Az Ószövetségben a mágikus erı az égı csipkebokorban és Mózes arcán világol. anélkül. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. vagyis röviden az élet kifejezıdései. Valójában a primitív népek az erıfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. hanem a tapasztalat szerint olyan erık vagy tendenciák is. szellem. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözıbb részein élı primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. amely mindennek a központja. hogy megoldaná. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. nemcsak állandóan megismétlıdı tipikus tapasztalatok bevésıdései. Ez Hérakleitosz világenergiája. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. a sorserı. az evangéliumokban a lángnyelv. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál elıfordulnak. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. az ismert angol kutató. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlıdı tapasztalatainak a lecsapódásai. Taylor. ennek a fénynek az ereje látszik. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésıdnének be. A régiek felfogása szerint ez az erı maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. úgy látszik. Láttuk. ti. az emberek „mulungu”-t kiáltanak. a kollektív tudattalan tartalmát. Ez az erıfogalom a primitívek istenfogalmának elsı megfogalmazása is. Ez a fogalom megfelel a lélek. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. Úgy látszik tehát. Ez az idea tehát örök idıktıl fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltı tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. és ha valami bámulatos dolog történik. démoni lényt. „az örökké élı tőz”. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égbıl. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ısi képeken. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. A középkori legendákban aura. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan „primitive energetics”-nek nevezett. tekintély. és ez a láng lobog a kunyhó felett. Ha ugyanis egy archetípus az álomban.

Ez az oka annak.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetısége. Ez semmivel sem jobb. Értelmünk már nagyon régen tudja. kivéve a „homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. akik számára az „Isten halott”. azaz e tulajdonságokat nem az orvos. Erre a kérdésre ti. az ember nem pusztán értelmes lény. Valamiféle felsıbb hatalmat érzünk a lelkünkben . és mégsem találtam meg az Istent. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet.41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. nem tud csak az lenni. sosem tudtak istenek nélkül élni.gondolatait és érzéseit. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. megalkossa azt. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. Az istenek halhatatlanok. és azután. tehát ık maguk lesznek istenekké.Pál apostol kifejezésével élve. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja.ha ez nem tudatosan Isten. A tudatnak szüksége van az értelemre. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. a megértés lehetısége megszőnik. autonóm centrumokként viselkednek) megbővölik. gonoszságot is. mivel ez archetípus. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: „Doktor úr. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. akkor tudattalanul. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. nemhogy elképzelni. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. Ez az archetípus egyik jellemzı hatását mutatja: elemi erıvel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. ha nem tudatosan. azaz az ellentétek váltakozásának.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerően ellentétébe. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erıtıl duzzadó. bizony a has lesz azzá . e képek introjekciójának Szküllájába hull. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. és örökké fog is beszélni róluk. kérges koponyájú kisistenekké. hanem saját számlájára írja. de nem is szabadna megtennünk. isteni lény gondolata mindenkiben él. az értelemmel össze nem egyeztethetı dolgokkal. 38 . E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. megkötöttséget. İ ezt enantiodromiának nevezte. Hérakleitosz. felfuvalkodottságot (infláció!). vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. és ennek következtében az alanyt erısen befolyásolhatják. amit egy „felvilágosult” tudat kigondolhat. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. az emberi értelem sosem adhat választ. ez a kollektív tudattalan. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelı részét magyarázza meg. hatalmukba kerítik a tudatot. akkor legalábbis a „has”. hideg szívő. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. aki az enantiodromia legtisztább példája. és nem is lesz soha csak az. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. rendszerint egy silány és buta dolog. aki valóban nagy bölcs volt. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. Okosabbnak tartom ezért. Túlzást. amire az ember valaha képes volt. azokat az „Übermensch”-eket. Az elıbb azt mondtam: úgy látszik. míg az értelem a tudathoz van láncolva. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. mint Pál apostol mondja. Az istenfogalom ugyanis irracionális természető. de nem is szabad meghalniok. Az irracionális is pszichológiai funkció. különben egyszerően valami más lesz istenné. legalábbis az emberi körökön belül. szükségszerő pszichológiai funkció. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. meg lehet gyızıdve arról is. „amit úgy értelmezett. s ha ez nem az isteneszme. beteges istenítése s a győlölködı megvetés között. az emberi lélekben mindig van valami felsıbbrendő hatalomféle. így azután vagy önmagát. A „consensus gentium” (emberi egyezség) örök idıktıl fogva istenekrıl beszél. ma éjjel szublimáttal fertıtlenítettem az egész mennyboltot.

hogy „ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. monomániát. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelıre számba sem jöhet. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. de nem úgy. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. hogy már megszállottak vagyunk. és nem vesszük észre. hogy járják csak az öregek a maguk útját. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyızésével érte el. A szenvedély. Ez azonban kóros állapotot. hanem az a feladatunk. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. amely az ilyen monomániákban rejlik. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. 39 . ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza.Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. mint az öregedıvel szemben.és anyaimágót. ami egy embert hivatása gyakorlásában. Ezt szervezetnek nevezzük. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. míg forrón és ragyogón eléri a delelıt. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. Ekkor következik az enantiodromia. Ezzel az elıbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását elıkészítettük. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. Vajon nem mondjuk-e. „egyházat” alkot. mint a Nap pályája. Akiknek még le kell gyızniük az apa. amely az élet folytatását megkönnyíti. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. amely. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. ez él még a mai köznyelvben. Az elsınél elegendı. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztönvagy képzetkomplexus egyesíti magában. mint az elızı szervezet volt. ugyanaz. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. és azt hiszi. és a hívık serege rajzik körülötte. vagyis a felgyülemlı energia. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. hanem azáltal. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. ha elhárítjuk az útból mindazt. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. az a tudattalanba süllyed. hogy érdekünk az úr. Életünk olyan. Kétségtelen. amely az ördöggel akarja előzetni Belzebubot. hogy nem is kíván vagy igényel mást. és annak hatalmát erısíti. és magunk választottunk. Egy fiatal. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. vagyis lehetıvé tegye számára. Így találja meg azt az anyagot. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. aki minden hatalmat magához ragadott. Ereje reggel állandóan erısbödik. hogy mi akarunk. hogy mint önmagától különbözıvel néz szembe vele. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. Eddig meg nem felelı. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon.mert akkor hátulról fogja megragadni -. az „átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. mely minden átlagember természetes birtoka. nagyfokú egyoldalúságot. Aki azonban a szülıkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. az utóbbinál azonban meg kell erısítenünk a hanyatlás feltételeit. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. hogy az már azonosítja is magát vele. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. További állandó elıbbre jutása erejének nem növekedését. hogy a tudattalan elnyeli. azaz a kollektív psziché között. Erre következik a bomlasztó visszahatás. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. mint amit az ókoriak „istennek” neveztek. démonná lesz. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. ha sokan elismerik. hanem csökkenését jelenti. megszállottságot eredményez. beteges formákban heverı energiái most igazi területükre leltek. s ezen keresztül az ént leigázza. amellyel meg kell birkóznia. hogy elnyomja azt . ha az élet több akar lenni.

veszteségünk végzetes lesz. Szükség van magasságra és mélységre. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmő. elvetik maguktól. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. mint elızı állapotunkban volt. Amennyiben azonban általánosan elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. mindazt. amely azt diktálja nekik. életüket valójában már leélték. Súlyos tévedés azonban feltételezni. megállnak a talpukon. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. létrejöhessen. A szükség arra kényszerít bennünket. mindenfajta pálfordulás a jellemzıje ennek az ellentétbe való átlendülésnek. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. azt az öregedı embernek önmagában kell keresnie. sıt ellenségesség van abban. amit eddig szerelemnek tartottunk. Az elsı elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. Sıt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. Ez olyan probléma. hiszen minden energetikus jelenség. mint a fiatalnak. El kell ismernünk. Természetes. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. kezdıdik a második: a kulturális cél. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. a másodikhoz szinte semmi sem segít. relatív is. és meg is talált. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. kiterjeszkedı korszakban van értelme. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. vagy gyermekeikhez. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelızı állásponthoz való görcsös ragaszkodás. hogy az életnek csak az ifjúsági. Nem az a kötelességünk. amit megelızıleg jónak és követendınek tartottak. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. megtérés. mivel minden a bensı ellentétességen nyugszik. válás. vagy egy igazság igaztalanságát. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak.42 Az embernek kétféle célja van: az elsı a természetes cél. csak értelme és célja egészen más. Ez szinte második pubertás. amely nélkül energia nem létezhet. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara („veszélyes életkor”). a „laudatores temporis acti” (a régi idık magasztalói) fejlıdésképtelensége nem szívvidító látvány. és nem hullanak a bizonytalan zőrzavarba. csak elszáradó fák . Minden energiát szükségszerően megelız az ellentét. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. Ezért oly végtelenül nehéz és keserő sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Ha ez a fázis lefutott. tudattalanok voltak. ha le kell mondaniuk gyermekeikrıl. mily sok ellenállás. Minden. forróra és hidegre. és káros is. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. ha valaki ettıl erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. mint a hajnala. hogy például egy nıt a menopauza után „elintézettnek” tekinthetünk. vagy Sturm und Drang-periódus. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. ık már csak a múlt megkövesedett oszlopai. s úgy érzik.„a múlt tanúi”. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Az így cselekvı ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. megkövültség. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. ami emberi. eddigi meggyızıdéseink téves oldalát felismerjük. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedı embereknél: legalább nem lesznek renegátok. mint a korábbi egyoldalúság. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. Természetesen alapvetı tévedés lenne azt hinnünk. hogy sok súlyos neurózis kezdıdik az élet alkonyán. Pályaváltoztatás. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. finomabb kifejezéssel élve. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. nem lesznek bukott emberek. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. ezzel meg is szüntettük az illetı érték vagy igazság érvényét. hogy a kiegyenlítıdés folyamata.velük már úgysem történik semmi különös. De a kísérıjelenségek: a merevség. Valamint az elızı korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. és átérezzük. Sokan azok közül. hogy a feneketlen semmibe hullanak. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. 40 . vagy legalábbis úgy kell tennie. hanem a korábbi értékeket meg kell ıriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. korlátoltság. amely maga az energia. Nem csoda ezek után. A reggelbıl a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése.

archetípusok43 élednek fel. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. amellyel egy igazságot. hanem nagyon is lehetséges. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. Ezért lehet csak egy igazság. ellentmondó meggyızıdésekre cseréljük át. különben nincs védelmünk a fenyegetı összeomlás ellen. De sem a múltban. hogy révükön természetesnek látszik. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hiszen átélt képek. Elsı hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ısök életének hagyatékába. Visszakapcsol azokra az idıkre. úgyhogy a kettı sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Fentebb rámutattunk arra a tényre. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. annyira merev és erıszakolt. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. Természetesen nem ez az egyetlen 41 . A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenıen szolgálja ezt a szükségletet. E képek annyira intenzívek. mivel személyesen át nem élt formák. egyszerően azért. azaz az ısök életének maradványait. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg ıket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentı testvérének megjelenésétıl. annál támadóbb. megfogalmazásra várnak. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. A logika szerint „tertium non datur” (nincs harmadik út). szakkifejezéssel élve: regrediál.44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. Kétségtelen. Eddig nem is sejtett belsı világ tárul fel elıttünk. amelyet mindenütt sejtünk. és végül pedig egészen a gyermekség elıtti korba. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. a keleti vallásokban (buddhizmus. de változott alakban mindegyre visszatérnek. A felszínrıl legnagyobbrészt eltőntek ugyan. mint amennyire maga az érték vonzó . hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. Ez az ellentét közben megfelelı kifejezésformát keres. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. meghátrál. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. hinduizmus és tanizmus). amikor hasonló helyzetben volt. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. Mennél egyoldalúban. csak magunkban nem. hogy szinte az ı teremtménye. és olyan tartalmak jelennek meg. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. akkor mitológiai képek.hiszen az a mód. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). s ezt tudnia kell annak. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természető élmények keletkeznek. hogy látszólag nincs kiút belıle. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. Ha a tudat az összes lehetı emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. Ha az ember egy látszólag legyızhetetlen akadály elé kerül. pl. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. ez magyarázza meg számos sikerét. néma élmények kifejezés utáni vágyának. mint a meglévı keresztény vallásformák közül bármelyik. hogy útját és módját keressük annak. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát.s így épp céljukkal ellenkezı eredményt érnek el. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. vagy valamilyen más értéket képviselnek. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. hogy magatartásuk visszataszítóbb. amelyek kifejezésre. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belsı. jobban. Ennek egyszerő oka az. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra.

s valami sápadt. amelyet elıször isteni jelenésnek tartott. A preinfantilis idıbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetık át közvetlenül a mi világunkba. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektıl. A szurrogátum árnyékszerővé és valószerőtlenné teszi az embert. amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. hogy vele megbirkózzunk. A nem-én egyfajta ıstapasztalata ez. mind tett formájában. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. E képek az ısök életébıl. ahol minden eleven alkotóerı elhervad és kihal. s ismét életté akarnak válni mind élmény. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemő kígyó. 42 . amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. a belsı ellenlábasé. „pszichologikus” embereknél. meg kell tehát találni azt az utat. csak elménknek kedvesek. hanem az ember életében és mővében való egyéni megformálásra. szenvedésébıl és örömébıl születtek. mégpedig nemcsak ún. kétdimenziós sémavilágba vergıdik fel. ebül szerzett jószág ebül vész el. olyan gondolatokkal és formákkal. Ekkor érthetı módon segítı párhuzamok után kutatunk. és fıként nem szívünk szerint valók. s eközben könnyen megesik. Hogy úgy mondjam. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. amely azonban nem képes világosan végiggondolni ıket. hiszen soha ki se találhatta volna ıket.lehetıség arra. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. amivel kibújik az ellentétek világából. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. amely felszólít. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként ırizzük. hogy ilyen jellegő tapasztalatokra szert tegyünk.

. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képezı ösztönfolyamatokra bontja fel. Ez az eljárás nem túl egyszerő. rettentıen megijedtem: . Rák: A rák egészen elbújt a vízben.engem nyilván le akar húzni a víz alá. . ha csak feloldjuk. a következıket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. Egy nıbeteg. Éppen amikor nekiindul. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. amelyen az egész eljárást bemutathatom. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. ezért egy példát mondok el. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthetı kifejezéssé integrálja ezeket. egy nagy rák. ha nem feloldjuk. hogy biztonságban a túloldalra jussak. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek.ezen az akadályon kell túljutnom.másutt túl széles a patak. az eljárás nemcsak értelmetlen. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevıire bontja szét. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. hogy csak lassan jutok elıbbre. Sok esetben az a hiba. hanem káros is. . és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következésébıl áll. már megint nagy jelenetem volt a barátnımmel. Elıbb alaposan meg kellett gyızıdnöm arról. de értelemmel telítıdnek. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. amely hátrafelé megy . az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. hanem jelentıségükben megerısítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük ıket (ún. gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. Ez természetes folyamat.a túlsó oldalra kellene jutnom. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. amennyiben csak feloldásból áll. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. 2. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkezı folyamatokat szándékosan hívjuk létre. Gázló: Lehetıség arra. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bıvebben szóltam. . amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. . Mint láttuk. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. A nı szorongással ébred. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává.szörnyen átfogott. 3. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. amelynek az a lényege. félek ettıl a betegségtıl. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. mely önéletrajzi adatokon alapszik. 43 . . vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. amelyik ott lapult a vízben. hogy az „analízist”.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. hogy az akadályon túljussak. az ellentétek feszültségébıl származó energiának a megnyilvánulása. és nem engedi el többé. megragadja a lábát. Asszociációk: 1. Nehezen és hosszas habozás után. .a rák szörnyő. A vízen át nem vezet híd. szükségszerően szintézisnek kell követnie.biztosan arra vonatkozik. Patak: Nehezen áthágható határ. amplifikáció48). ahol átgázolhat.a rák olyan állat.6. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. A kezelés a lehetıség arra. . hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. Irodalmilag legjellemzıbb ábrázolása a Faust második része.e lehetséges út. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. mégis talál egy helyet. nem vettem észre. netalán szenvedés. aki karcinómában halt meg).

bekövetkezett az a pillanat. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: „Belátom. és anyja halála után érzéseit barátnıjére vitte át.Ezzel a barátnıvel igen különös a helyzet. elkövetkezett az ideje annak. A rák a lábát ragadja meg. barátnıjével szemben ı játssza a férfit. pl. ha anyám újra magához vonna. amit már úgyis régen tudok. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. míg a beteg jobb belátásra nem tért. mire mindkettı lelkesen beszélni kezd. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyızte. hogy erısen kell ügyelnünk a felmerülı archetipikus motívumokra. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. Bizonyos tények már régebben meggyızték e homoszexuális tendencia meglétérıl. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú idın keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. ha nem is volt neki kellemes. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. pl. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az elıtérbe. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. Mindenekelıtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. A veszekedés jobb híján már hosszú idı óta élvezetpótlék mindkettı számára. egyszerően azért.50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnıjétıl. mindketten idegesek. az álmodóra magára is utal. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensıséges. a „rák” betegséggel való kapcsolata. Polip. szexuálfantáziái is ennek megfelelıek. amelyrıl nem szívesen mondanának le. ık azonban errıl nem akarnak tudomást venni. úgy. A barátnı igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. hanem az alanyra. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. ezért érdektelen és hatástalan. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. rajongó ölelésével. A tudattalan ezzel el akarja távolítani ıket egymástól. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. csak mindig ugyanazt különbözı változatokban. „férfias lába” van. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. A kauzális-reduktív eljárás megfeledkezik arról. De azt felelte volna: „Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. A jelenet rendesen azzal kezdıdik. hableányét. hogy az álom szubjektív jelenség. hogy az egyik úgy találja. Mindketten igen erısen érdeklıdnek a mővészet iránt. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. 3. még nem értik eléggé egymást.” A vágy erıs homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. Ebbıl persze egykettıre félreértés támad. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. és szintén igen ideges. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnıre vagy az anyára. és ezáltal az élet egyéb lehetıségeit túl határozottan kizárja. vagyis a megfelelı infantilis vágy: szeretném. sokkal jobban szeretném. 2. Miért jelenik meg pl. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. hogy ebbıl még ideált csinálhat. hogy ez a barátság túlérett. elnyomja ıket. mivel a betegnek nagy. Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségő barátságideáljának súlyos aláértékelése. Évek óta tartó rajongó. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnımhöz való viszonyomat fel kell adnom. Az álmodó az 44 . fantasztikus volt. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. amelynek ingerültségük az alapja. és csak hamis ambíció hitette el vele. A belátás „mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. a barátnı-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. Kettıjük közül a páciens az erısebb egyéniség. és már maga is régen belátta. A láb közismert fallikus szimbólum. ha barátnım nem engedne ki ölelésébıl. sárkány. mégis. bár minden jelenet „halálosan” kimerítette. jobban ki kellene beszélniök magukat. azaz ollói közül).

mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. vagyis az egyik helyzetbıl vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Így. amely titokban keletkezik valahol. „fel kell emelnie”. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. amely közismerten vak. hiszen az ı esete azonos a betegével. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. amely hátrafelé és a mélybe megy. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Ez a libidónak egy neveletlen. ez az ı dolga. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésbıl áll. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. A helyzet csak akkor változik meg. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. Ezért a következı terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. hogy az olyasvalami. ha ı maga megváltozik. amelyek külsı helyzetekre vonatkoznak. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külsı körülményektıl elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja ıket. hiszen halott. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami „állati” (embertelen vagy emberen túli). Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. amelyen nehéz átlépni. ezek csak az alany különbözı tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. ami a barátnın tőnik fel (mivel ı maga vonatkoztatta a rákot a barátnıre). mint dühös kakasok ugranak egymásnak. hogy ıbenne magában van valami. s az álmodót azzal fenyegeti. teljesen hatalmába kerítette ıt. hogy egész egyéniségét magával vonja. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Itt tehát Xnével való utalásszerő azonosulásról lehet szó. de csak akkor. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek.egész álom: ı a patak. Ennek kell utánanéznünk. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. Ettıl az értelmetlenségtıl csak az alanyi szintő felfogás szabadit meg. amely még az ösztön kényszerő jellegét viseli magán. Ez a veszély olyan. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. A betegünk a 45 . hogy barátnıje akadályozza és húzza le ıt. úgy érzi. hogy a mélybe ne húzzák. pl. az ok. Minél magasabbra jut az egyik. aki halálakor ugyannyi idıs volt. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. a gázló és a rák. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. rajongó szeretetvágy. Erre tökéletesen megfelelı szimbólum az állat. ha számot tudok vetni élményemmel. és amely a további haladásnak ellenszegül. hogy „indulófélben vagyok”. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. amelyekben pl. hogy a legyızendı akadály ıbenne magában rejlik: olyan határ. Hogy vajon anyja és barátnıje ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. amely minden elmúlt fejlıdéstörténeti korszak funkciólehetıségeinek székhelye. az. E kívánság tehát az erıs infantilis mohóság jegyét viseli magán. amelyik minden álomrészletet. Miért? Mert mindkettı azt hiszi. hanem elsısorban önmagamat. és gyógyíthatatlan (mindennél erısebb). amelynek szenvedélyessége. és olyasvalami. tanítania. Az a tény. ami megakadályozza a határ átlépésében. Ennek klasszikus példája J. Mi a titok a betegek anyjához és barátnıjéhez való viszonyában? Közös az erıs. haszon és értelem nélküli idealista erıfeszítéseket kell tennie. Anyján már nem változik semmi. hogy a másik a tárgy. ami már az anyján is jelentkezett. infantilis jelenségre mutat. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. ez a beteg szempontjából lényegtelen. mint egy gyilkos betegség. Ging orákulumaiban „a nagy vízen való átkelés”.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk.52 Most aztán minden annak a megértésétıl függ. Amíg ezt hiszi. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. Természetesen a barátnı is ilyen erıfeszítéseket tesz. mint most a beteg. hatnia kell rá. A beteg azt képzeli. Elsısorban tudjuk. így hangzik. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. javítania kell. És barátnıjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. tehát még szelídítetlen. hogy mit jelent a rák. „az indulás helyén vagyok”.

Megvan az ehhez szükséges erejük. hogy annak a másik. amelyek világosan azt mutatták. hogy X-nének nem kis mővészi tehetsége volt. fıleg egy különös emberrel. és olyasmire is rákényszeríti. amely „emberi. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnıjével szemben. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. mert attól félt. ı irányítja barátnıjét. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. amelyben a „férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. amiért a páciens ıt (önmagának sem vallva be) irigyelte. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnıjével való kapcsolatához. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. Hangja is erısebb és mélyebb. mint barátnıjéé.53 Emlékezzünk az álom analízisére. egy tehetséges mővésszel. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyrıl irányul a másikra. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretıjével való azonosulása. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére.) De ebben a „veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. amit csak ı maga kíván. nem akarati folyamat. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnıjével szemben: ı az aktívabb. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. (A rák hátrafelé megy. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belsı lélektanát képviseli. Így éli ki mégis könnyelmő hajlamát.következıket meséli róla. igen életvidám asszony volt. igen fontos adalékot kaptunk az „állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. Fel kell tételeznünk. azaz megszállják. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbővölı hatással volt rá a mővész. A beteg utólag elmondta. ez tartotta távol az élettıl és továbbfejlıdéstıl. Volt egy sor kalandja különbözı férfiakkal. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. amely azonban védelmére szolgál. hogy benne is megvan a könnyővérő természet. ez kapcsolatjelenség. amely csak férje halála után fejlıdött ki benne. hogy legyen. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnıjéhez a páciens szerint. s a megigézettnek megfelelı diszpozíciót kell magában hordoznia. Barátnıje határozottan nıies külsı megjelenésében is. mint amit a mővész játszott volt X-nével szemben. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. de nem tudatosan. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmő életéért. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. amelyet nem a tudat motivál. nagyon is emberi” kárörömöt takart. Egy férfival azonosította tehát magát. hanem a tudattalanból fölmerülı és magát a tudatra ráerıszakoló jelenség. és aki rá különösen igézı és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. ha visszaemlékezünk arra. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtıl. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. E megállapítás igazságát könnyő volt a már ismert anyagból bizonyítani. amelyhez két személy szükséges. és ez terhelte meg egy ki nem elégítı barátság kínjával. 46 . Azonosulás csak tudattalan. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. Ezt büntetendı. hogy a betegnek a mővészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. különben nincs igézet. akkor sosem ment volna bele. Úgy látszik. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. tudattalanok lévén. Ezzel egy újabb. Midın X-né meghalt. a jövendı egészséges személyiség csírája. hogy miért nem tud elszabadulni barátnıjétıl: muszáj hozzá ragaszkodnia. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. ösztönös mohóságról van szó. amelyet azonban mindig elnyomott. X-né korán özvegyen maradt. akit betegünk személyesen is ismert. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. és amely a mővésszel való barátságához vezetett. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött.) Barátnıjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettıl lett ideges. amiért meg nem felelı. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. X-nérıl mint igen nıies asszonyról beszélt. Ezzel újabb okát látjuk annak. a hangadó.

s hogy korábban nem látta. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. és a szimbólumválasztás jelentıségét sem magyaráztuk meg kielégítıen. Most a betegnek abból a megjegyzésébıl indulunk ki. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. amelyek a barátnıjéhez főzték. A patak az az akadály. jobban mondva a tudattalanságot. a víz alatt. szigorúan véve. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. a tudattalanban rejlı dinamikus erı. még a tárgyi szintő analízis körébe tartozott. hiszen a rák is a tudattalan. A víz tehát a tudattalant jelenti. hogy a túlpartra kerüljön. a rejtettséget. hogy a rák a patakban lapult. Nem látta eddig az éppen most megvilágított „tudattalan kapcsolatokat. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus.Ez a részlet. amely megakadályozza. De nem szabad elfelejtenünk. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. elrejtette ıket a víz. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. 47 .

hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. szörnyő. „de hisz én nem is vagyok a mővész. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. De akkor én magam vagyok az akadály. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. Nagyon és ıszintén meglepıdött. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. rajtam kívül. amivé a páciens lenni szeretne. De kire? Még a mővészhez tapadna? Hiszen az már régen eltőnt a beteg látóhatáráról. ez a beteget hidegen hagyná . én legyek férfivá. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerő fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. hogy egészen rendkívülien finom. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. különben érezhetıen benne lenne még. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk ıket. de mégsem akar.mire az így felel: „Micsoda.feleli az orvos -. és én valóban lelki fejlıdése akadályozójává lennék. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. Tovább kérdeztem: „Igen? Milyennek?” İ: „Néha veszedelmes. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. Ezért óvatosan azt kérdeztem: „Ugyan. De a borzongató megbővölı elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. én nem is vagyok gonosz. Nem. amelyet tudatosan nem realizál. Igazán nem tudom.54 Ez bizonyos mértékig igaz. amikor férfias vonásaira elıször felhívtam a figyelmét. és a projekciót még csak magával sem vihette. hogy a mővész a betegben lakozó férfielem képe. ı tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el.7. mint én. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. különös módon megváltozik a képe. akire ezt a részletet kivetítette. az ilyen kivetítés mindig aktuális. méghozzá borzalmas. vagyis kell valahol lenni valakinek. akkor . hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. „No igen” . hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ı: „Amikor itt vagyok. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. sem varázsló stb. ez ostobaság.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. aki orvosa lévén. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. A titokzatos mővészt nem lehet alanyi síkra emelni. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. azonosított a mővésszel. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. mivel a betegben szunnyadó tudattalan mővészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. Azt hiszi. kellemes embernek látom. vagyis képpé nyilvánítja. A projekció továbbra is élne benne. érzékeny és nıies lény. hogy jut ilyesmi az eszembe. a rák. akinek valamiféle jelentısége lenne a számára. Bizonyos. és a legkevésbé sem férfias. és ezért ez a tudattalanban marad.ezt el nem fogadhatom. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. Inkább elhiszem azt. ezért hiányzott az ı lelki kelléktárából. Ezek szerint X-né annak a képmása. Hol eszményített alakban jelenik meg. „a beteg tudattalanában lévı egyik képpé” . soha .amint tapasztalatból tudjuk azt csak kivetíthette. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú.hiszen ezt ı is éppolyan jól tudja. mint egy gonosz varázsló. hogy maga 48 . Látszólag nyoma sincs. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. Joggal lehetne azt mondani. vagy egy démon. Hiába nyilatkoztatnám ki. hiszen ezt az érzést ı maga produkálta. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. A beteg nem ismer olyan férfit. jövıbe kivetített képét ábrázolja. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. de ha egyedül maradok. A tudattalan ölelésébıl nem szabadulhatunk másképp. Hiszen nem ilyen. hol viszont másképp. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. milyennek lát. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. Azt gyaníthatjuk. természetesen sokat jelentek neki. Pedig valahol ennek is lennie kell.” Itt elhallgatott.”. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában.

Egy csapásra kínos félreértés lehetıségét látom magam elıtt. bár rendesen intuitív. anélkül. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. Nem is tudom leírni. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. Ezzel semmit sem nyertünk. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. akkor ez az ember valóban démon volna. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegıben lesz. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. A barátnın már túlkerült. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. és szinte megkönnyebbülten mondja: „Különös. világában élünk. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetıségeket személyes számlánkra írni. amelyek a legerısebb indulatokkal töltötték meg a megelızı korokat. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. Oktalanság. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. bár minden erımmel küzdök az érzés ellen. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. és elıttem félelemtıl kínzott áldozatom ül. és nem individuálpsziché. kapcsolataink mindenkori kárára. mint ahogy barátnıjét kezelte. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. Egy másik lehetıség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. embertelen. és megvetem ıt. sıt ellenkezıleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. Ha hallott is valaki a csörgıkígyóról. hogy ı maga lenne. hogy mindaz. Ezzel természetesen nem 49 . ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett.az. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. hogy tudott volna róla. ami fájdalmas és rossz volt barátnıjével való kapcsolatában. „embertelen” érzésnek felelnek meg. hogy démonná tegyék. rám helyezıdik át. A páciens létének új fázisába lépett. milyen rémes érzés. szentekben és latrokban. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. vad. ha így beszél. azaz kollektív psziché. A „varázsló” és a „démon” mitológiai alakok. igaz. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. mivel ezek olyan fogalmak. amelyet rám vetít ki. ismeretlen. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehetı legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. valóban démoni. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. Szörnyő érzés. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnı helyét. bár ezekrıl valaha mindenki hallott vagy olvasott. természetesen tudattalanul démonok. hacsak nem árad belıle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. azért nem fog csörgıkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. hogy bennem látja a démont. csak egyelıre nem látjuk világosan. a démon. Most már tudom. Tehát az átvitel új fázisba lépett. az elfojtás jege megtört. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. E miatt az érzés miatt e pillanatokban győlölöm a barátnımet. mint hogy én vagyok az. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. amelyekrıl azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. Hiszen a „démonok” nem személyes emlékképek. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. Ezek a jelzık tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. mert surranó zaja megijeszti. és keresztülnéz a sötét folton. hanem mitologikus tulajdonságok. mint az orvos. hogy a jó is. fantasztikus elvakultság. Éppoly kevéssé tőrheti el. amelyen barátnımmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. hogy mi az az ismeretlen x. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. vagy sem? „Varázsló” és „démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. varázslók stb. s a „gonosz varázslók” sem. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. Ez azonban mitológia. pontosan meg kell állapítanunk. személyes tulajdonság-e az. csupán azért. ebben a pillanatban úgy érzem. Megint csak az lesz a vége. és a legkülönbözıbb félreértéseket okozza. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. győlöletes. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben.” És igaza is van. A szeme különösen csillog. ami lényegesen kellemetlenebb.

és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. mégpedig ha tudattalanok. Ezért az archetípusok igen fontos. Nincs más lehetıség. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végzıdött. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. A megfelelı lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. ezek az istenek. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. Ezzel végük is volt. vagy „ı az. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlıdés lenne!). hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. a képsorozatok átlagos szabályszerőségei. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. mert mindig elıforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk.vagy túlbecsülése formájában. Így lehetséges. mint hogy az irracionálist szükséges. sosem fogta fel lelki projekciókként. mivel ez hatásos. akitıl X hányingert kap”. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. azaz tudattalan tartalmakként. ahol ennek valamilyen alapja van. ezek csak projekciók. Napjainkban is a kollektív psziché. hanem mint magától értetıdı valóságot. jelentıs tények. hogy istenek a valóságban nincsenek. a tudattalan destruktív erıinek lázadását éljük át. hiszen ı vetítette ki. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. A valláshoz hasonlóan erıs funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. Ezek az okozói modern mítoszképzıdéseknek. archetípusok vagy dominánsok az idık folyamán pontosan körvonalazódtak.55 A tudattalan éppen ezt kereste. a mágikus erı. az ún. bár el kell ismernie. hogy az irracionalitás ırültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerısíti ugyanis a tudattalant. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. hogy ugyanazt beteges formában barátnıjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. bizalmatlanságnak és elıítéleteknek. és legmagasabb idealizmusát. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. Azért még nem ördögi.akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. mert láthatatlan. démonokat stb. ez most a tudattalanba süllyedt. és mivel ezek csak ott rögzıdhetnek. de a kivetítıvel nem fér össze. hogy az illetı szinte ördög lenne. ez csak azért történhetik. mint egy gyógyíthatatlan betegség. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Ezek uralkodnak. veszekedés. amelynek. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. mert azon az emberen tényleg van valami. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. aki a neki irracionálisnak tőnı életlehetıség (X-né) elıl elmenekül. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. értelmének javát arra kell fordítania. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. azaz domináns törvények és princípiumok képei. mindenféle félreértés. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a fizikai eseményekre. ami a kép rögzıdését megkönnyíti. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. amely ısidık óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. ellenkezıleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. amit azelıtt az istenképek kultuszában élt ki. rajongás és bolondság elıidézıiként. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. értékelésük és megítélésük nem könnyő. mint a másik. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. Nem szabad egyszerően elnyomni ıket. sıt éppen ı esett csapdába elıször. annyira. amelyekre igen kell ügyelnünk.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hő ábrázolásai. amely minden irracionálisat megfosztott értékétıl. Helyzetét mértéktelenül megerısítette a modern élet racionalizmusa. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. E képben bizonyos vonások. archetípusaik. azután az energia. tehát valóságos. ezért a kettı között egy „ördögi” (azaz elválasztó) hatás mőködik. hogy a két ember (most és a közeljövıben) 50 . amelyeket a lélek újra meg újra átél. azaz fantasztikus híreszteléseknek. hiszen az isteneket. Ezért mondjuk: „istenít valakit”. A kivetítınek sem kell ördögnek lennie.

Nyilvánvaló. mongoloid típusú ember formájában. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. és annak leglényegesebb része. egy primitív állapot. hogy én. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bırő bestiát világosan látnánk. ahol még érvényes. A rák a tudattalan eleven tartalma. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Meyrink ezt természetesen nem tılem tanulta. Látjuk. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. Ezzel azonban egészen új feladat elıtt állunk: az a kérdés. Fejtegetésünk révén az álom. mint amit betegem énreám vetített ki. Mielıtt az egyesítés lehetıségével foglalkoznánk. messzemenıen autonóm pszichikai rendszerekrıl. egy különleges képességő egyéniség. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. sıt legnagyobbrészt valószínőleg teljesen függetlenek tıle. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. aminek nem kis jelentısége van. s nem is hatástalaníthatjuk. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. amelyrıl tárgyi szintő elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. ez a legnagyobb elınye és a legnagyobb veszélye is. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. mi módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. amelyek a legısibb emlékekre nyúlnak vissza. Egyfelıl állna a differenciált és modern én. Az ördög az „árnyék” archetípus egyik variánsa. Meg kell találni a lehetıséget a két rész egyesítésére. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja ıket. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. könyvben. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. alanyi síkon értve. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). hogy neki is van kapcsolata a különös mővészhez. tehát eleven vallásosság létezik.amennyiben negatív. aki mágikus erı hordozója. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerően fellépı egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású „varázsló démon”. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve.58 Ez az alak . aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. 51 . másfelıl egy négerkultúraféleség. amivel azt fejezi ki. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. hogy az orvost a mővésszel azonosította. esetleg veszélyes aspektusú gyakran jelenik meg sötét bırő. Ez azonban csak ott lehetséges. a Faust-ban ez maga a hıs. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszőnik. és azt is láttuk fentebb. Annyit viszont elértünk. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. A varázslótípus elıfordul a Zarathustrá-ban is. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó.összeférhetetlen. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az „árnyéktól” elválasztani.59 Az archetípusok felismerésével jelentıs lépést tettünk. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. a Denevérek c.

amely partra vetıdik. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. hogy a határon átlépjen. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. Ezzel lehetıséget nyerünk arra is. a tudattalan megelevenedik. hogyan jelennek meg a figurák. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. és emellett az álmodót a döntı pillanatban megragadja. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. „homlokzat”-ától 52 . azaz személyen túlira. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelıl mint a víz mélyén rejtve élı alacsonyrendő állatot. azt már látjuk. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. itt a hıs. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. hanem az emberiség állati elıdeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. Az álom értelmének megfelelıen tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. mivel még jelentıs külsı. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. amely betegünket is foglalkoztatja.63 Ki kell emelnem azt a jelentıs tényt. hanem mindaddig visszafejlıdéssé változtassák. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. hogy a fejlıdést nemcsak megállítsák. hogy „hátrafelé megy”. amely az olvasónak már amúgy is feltőnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. A tudattalant megszemélyesítı rák pl. de még csak lehetségesnek sem. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. ekkor újra számolhatunk vele. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. ha mőködésbe lépnek. hogy mindez mennyire párhuzamos a hısmondával: a hıs és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján.Mindaddig. különösen az indián mítoszokban. és azzal fenyegette. esetleg gázlónál. át nem élt élet vár rá. A szörnyeteg belsejében azután a hıs a maga módján megküzd a bestiával.60 Az ilyen tartalmak vagy . Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. megragadja. pl. álommechanizmusok (eltolások. és nem ereszti. amelyet idıben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. de egyenesen túltengı. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. másfelıl mint veszélyes betegséget jellemzik. Ez a megoldás racionálisan elfogadható.engrammák. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. Feltőnı.Semon kifejezésével .) által félrevezetve azt gondolták. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hıst (mint Jónást) a döntı harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. ami valószínőleg írói tehetségével szorosan összefügg. mialatt az életet elengedi maga mellett. minden fejlıdés lehetetlen. ami az új beállítottságba való továbbfejlıdéssel jelent egyet. Igaz. amely megelevenítette a tudattalant). hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. Ezzel megöli a szörnyet. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. Ez onnan ered. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. A kollektív tudattalan megrohanta. rendkívülien alkalmasak arra. amely éltette (éppen az értékes energiát. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. A Freud által kidolgozott ún. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. a határt nem lehet áthágni . visszájára fordítások stb. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elıl. annyiban negatív. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. a szívét. Hogy ez a jellemzés mennyire találó.hogy az álom képével éljünk. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. hogy képzelete beteges szimptóma. Mint mondottuk. hogy az álomnak ún.

amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk.függetleníthetik magukat. nem látszik tehát túl komolynak. sem több. hogy az álom pontosan az. A „religio”. amely most megragadással fenyegeti.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak „gondos számbavétele” itt a kérdés. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. a tudattalan segítségével lehetséges. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentıs változások vagy elhatározások pillanatában. és semmit sem tud arról. sorsintézı hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Az átkelés elsısorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. elkerülte ezt a lehetıséget. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. vagy inkább olyan helyzetek. minden szenvedélyével és veszedelmével. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. sem kevesebb. ami miatt a patak áthághatatlan. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. amennyire módjában állt. És ki tudja. hanem „modern” személyiség. amit nem számíthatunk ki elıre. amelyben megismertük. A folyóhoz vezetı part az ı eddigi helyzete. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. mint az ember. és közben „megfeledkeztünk az istenekrıl”. mélyebb belátását kívánják meg. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. puszta természeti tény. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. Kissé túl korán ittunk a medve bırére. de ha nem tehetjük. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. mielıtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. Ezért el kell fogadni. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. amelyek a tudattalannak másik. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. amelyet legszívesebben elkerülnénk. és az álmodó további munkáját. amivé lenni akar. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. ha az átkelés valóban megtörténhetne. jó adag „Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való „hit” szükséges. Ha ugyanis elıre tudtuk volna. amelyek ısidık óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. Egy egyszerő kivetítésbıl szerelem keletkezhet. Mitıl kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. Ezt annál szívesebben teszem. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. Ez a nóvum. Egyelıre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. Láttuk azonban. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. önmagát megjelenítı tartalom csak. elég erıs lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. elınyösebb oldalát fogják megvilágítani. Álmodó betegünk nem vallásos. illetve annak látszik. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. de sohasem ravaszkodik. ami vakító illúziójával kiragadhatná ıt léte természetes folyásából. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. Jó vagy rossz. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. Nem szeretném. Ez olyan kockázat. 53 . amikor az istenek beavatkoznak. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. nincs alapunk annak feltételezésére. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. A gázlónál lévı archetipikus veszedelem annyira világos. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felıl közeledı segítségre. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. ha értelmesek vagyunk. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna.

hogy az elızı nap hangulatának költıi megfogalmazásaként tekintjük. Valószínőleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. Föltételezhetnénk. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggı hangulat kifejezése. intelligens. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költıi alkalom volt mégis az álom elindítója. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természető. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. de mindez a költıiség dicsfényében. Az álmodó egészen kicsiny külsejő. hogy ama kellemetlen dolog. Mint minden hasonló esetben. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. hogy a páciens éppen az elızı nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetıvé. Le nem tagadható. vagyis olyan formában. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. húsz évet betöltött ifjú. Jelentıs a felfogás-korrektúra momentuma is. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. Természetesen gondoltam rá tegnap. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. Talán feltételezhetnénk azt is. sötét kút van. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. Érzelmi élete gyengéd. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata elıfordul. Ez igazán nem költıi. ha a dómhoz főzıdı asszociációit és megjegyzéseit követjük: „A dómról a kölni dóm jut eszembe. amelynek alá akarta vetni magát. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyő aranyfüstjét kapja. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlıdés egy esetével állunk szemben. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. ı is erısen kötıdik az anyjához. mindjárt azt kérdeztem. Mindenesetre a megelızı nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. érdeklıdési köre határozottan intellektuális. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. nekem ebbe kellene leszállnom. hogy ez a lourdes-i dóm.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. lágy. miért kellett volna ily költıi módon álmodnia. Emlékszem. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás idıtartamán. a következıt álmodta: „Hatalmas. Az álom olyan képet ad neki. hogy az álomban a kezelés. Bizonyos álmok olyanok. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. de nıies elıjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Jó ízlése és a mővészet minden formája iránt való finom érzéke az elsı pillanatra szembetőntek. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. Az álmodó a következıket jegyzi meg: „Lourdes a misztikus gyógyforrás. Úgy tudom. amely egy költıi metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. hogy gyógyulást keresek. mint a legtisztább költészet. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentısebb. és megelégedhetnénk azzal. a másnap reggelbe. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. hogy az álmodó költıi hangulatban jött az orvoshoz. Minden megnyilatkozása igen mővelt és jól nevelt emberre mutat. Azt gondolhatnánk. mély és hideg a kút. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. enyhén rajongó. Ezzel összevág az a tény. 54 . az esztétikum nagy szerepet játszik benne.Elıször meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. A kamaszkor jellegét viseli magán. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. hiába sötét. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. és önnel fogom kezeltetni magam. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. A közepén egy mély. Mielıtt meglátogatott volna. Hanem a templomban lévı kút nagyon mély volt. A betegnek megközelítıleg sem volt elegendı fogalma arról a kezelésrıl. Emlékszem arra is. hogy anyám mesélt róla elıször.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal.

inkább valamilyen titkos. amely mindenféle tudós magyarázatnál 55 . akár csak kevéssé is kifejlıdött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözıbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. hogy az anyakomplexusban rejlı incesztusfélelem általában kiterjed a nıkre. de azért nem kevésbé célszerő. hívta életre. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erısen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlıdésnek. pl. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. hanem kebelérıl is. Az ösztön ezért az elsı kínálkozó alkalmat ragadja meg. és más primitív közösségekben is. Az iniciáció gyakran a legkülönbözıbb kínzásokkal van egybekapcsolva. hogy képzeletében hathasson. körülmetéléssel vagy hasonlóval. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülıkhöz főzıdı pusztán természeti. az álomban egypár jelentıs metaforába sőrítve olyan képben jelent meg. Azon a nézeten vagyunk. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menı hasonló eljárásában. külsı kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. hogy az éretlen férfinak igaza van. mivel ez modern. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. Ezt a törekvést minden. E szokások kétségtelenül ısrégiek. Mindaz. Az ilyen tudattalan. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. hanem az ıskezdeti tudattalan azonosság állapota. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. a „benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelıkutat „immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplıtelen méhének) nevezik. mely a templom képzetét megragadta. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlıdésében. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnıtt férfiak világába való bevezetéssel. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelıre. az emberiséggel talán egyidıs. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. ezt az ısi képet érintette meg. E szempontból a serdülıkor homoszexualitása félreértett. Az antik Görögországban. Legkevésbé sem a keresztény egyház elıjoga az egyén kezdeti. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. ösztönös törekvésnek. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. szinte „testi” kapcsolatot. aki ezt továbbfejlesztette volna. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. és ennek lehetıvé tétele. amely éppen tudattalan volta. Amidın anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának.állapotban való megragadás. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. semmi sem károsabb a fejlıdésre. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül.tudatos kapcsolatot érteni. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. A gyermeki fantázia intenzitása. Nemcsak „anya”-szentegyházról beszélünk. homoszexuális hajlam formájában. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. annak az erıs tudattalan szükségletnek felel meg. Bizonyos azonban az. Alig lehetne meghatározni. a diákok „gólyaavatásaiban”. ha fél a nıktıl. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektıl. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként „quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. természetes kapcsolat alól. Viszont a vezetı férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. én azonban úgy vélem. hogy anyját helyettesítenie kell. Egyidejőleg bevezetik a vallási titkokba is. hanem egészen más úton hatnak. Talán nem történt volna ez így. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti elıképet idézhetnénk. A tudattalanba ezek ısi képek formájában vésıdtek be. földalatti összeköttetés-félét. Talán azt lehetne mondani. férfi iránti szükséglet kifejezése. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. infantilis kapcsolat természetesen erısen háttérbe szorítja a személyiség kifejlıdését.

A második álom így hangzik: „Egy nagy gótikus dómban vagyok. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. hogy új elkötelezı kapcsolatba bonyolódik. Az álomszimbolika megerısítheti azt. érzelmi és értelmi világára. mire az álmodó félni kezd. és az ismeretlenségétıl való félelem (a vele 56 . hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. Jobban és értelmesebben elıkészítette ez a beteget a kezelésre. hanem a nevelés hatásos eszközének is.azt jelentheti. hogy ez ıt valamiképpen megköti. a jegygyőrő. Ezért a győrőt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. Barátommal elıtte állok. Ebbıl a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Az a tény. A győrő bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. Az álom azt igazolja. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. mint az orvosi és nevelıi aranymondások legszebb győjteménye. Szó se volt semmi olyasmirıl. valami házasságfélének kellett történnie. Hiszen a kiküszöbölendı baj éppen a homoszexualitás. tehát részben legyızte a pubertásos homoszexualitást. mivel az oltár elıtt mellettem álló barátom éppen az. és a magáéra húzza fel. és úgy érzem. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. tehát a további fejlıdés megkezdıdhetik. Egy idısebb hölgy eltulajdonítja a győrőt. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt.” Tudjuk. Az új kötöttségtıl való félelem könnyen érthetı: egyfelıl az anyához való hasonlóság miatti félelem . szinte anyai barátnım. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. amit az elıbb mondtam: nem a keresztény egyház elıjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ısi. Még csak meg sem említettem. mi történt az álomban. az anyához hasonló nı iránti platonikus barátsággal. és heteroszexuálissal helyettesítette be. hogy a páciens túljutott az anyán. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnıtt állapotba kell átkerülnie. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. A beteg a következıket jegyzi meg róla: „Kis. hogy az elsı konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. A hozzá főzıdı kapcsolat azt jelenti. ami az elıbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. hogy a győrő a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki.” Most röviden csak az elızı napi álmot folytató és kiegészítı momentumokat akarom kiemelni. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. kezdıdhetik. mondja a beteg. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. „Anyám barátnıje”. lehúzza a diákegyleti győrőt barátom ujjáról. mint pl. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. Az oltárnál egy pap áll. Mivel a győrő most egy nı ujján van. A fejlıdés logikusan és szabályszerően fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. akinek a megelızı helyzetben való távollétérıl már bıvebben beszéltünk. „Nagyon szeretem ıt. Barátom fél.” E kijelentésbıl világosan meglátjuk. Elıre kell bocsátanom. csak elég különösbe. eleven kép van mögötte. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. más szóval magára vonja azt. tehát a férfivá avatás állapotában van. E gondolat tökéletesen megfelel az elızı álomhoz főzött fejtegetéseimnek. ugyanezt jelenti.) Térjünk át a másik álomra. Hirtelen odajön hozzánk egy idısebb hölgy. hogy ezt fogják megkeresztelni. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. vagyis a keresztelés. torz emberke volt.erısebben hatott az álmodó fantáziájára. másfelıl a felnıtt heteroszexuális állapot újdonsága. Különös. A második álom kétségtelenül az elsıhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. mivel egy idıs hölgyrıl van szó. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nı mégsem azonos az anyával. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. a férfi nemi szervre emlékeztetett.

ami nyilván onnan ered. Az a benyomása az embernek. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. készen arra. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. Mint mondottuk. amely másfelıl a banális orvosi szituációt olyan szemszögbıl mutatja. A haladás vonalán mozognak. amely viszont alkalmas arra. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok elıfordulása. az ember legbelsı lényegének megnyilatkozásához vezet. intellektuális és vallásos érdeklıdését. a gyermek archetípusát. amit sorsnak nevezünk. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. A beteg ugyanis igen muzikális. ellentéteket kiegyenlítı alakulását mutatja be. ezeknek az álmoknak az alapján. Hadd említsem meg az árnyék. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). hogy ezek az álmok meglepı anticipációk. munkámban. az anya. általános ábrázolásának . Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. az állat. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlı személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. azt hiszem. mindig készen arra. mindenki igazat ad abban. az anima. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. és ezért alkalmas rá. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. hogy felkeltse esztétikai. Hogy nem hátrálásról.ki tudja! ezek az örök képek teszik ki azt. ha autonóm valóságként éljük át. A tudattalan képek hatása sorsszerő. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. az animus. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. E folyamat hosszabb idıre kiterjedhet. Ez a kezelés számára a lehetı legkedvezıbb körülményeket teremti meg. Mindenekelıtt pusztán természeti folyamat. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. hogy szép. hogy a valóságot képzelettel pótolja. különösen fiatal emberek esetében. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt mőködik. A nevelı szerepe azonos a mérleg nyelvével. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. sıt az egyén ellenállása ellenére erıszakkal is utat tör magának. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. hanem átélésen alapuló megértést. Talán . és a nevelı pártjára állnak. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. és ezzel magát az élettıl elsáncolja. házasság stb. hogy ez a különbözı egyedeknél az elképzelhetı legkülönbözıbb formákat ölti. ebben az esetben az álom megbékítı kimenetelét. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. potenciális teljesség megvalósítása és 57 . húzódozónak mutatkozott. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. „Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. A kezelés további folyamán is ellenállónak. Egyfelıl a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. azt a felcsendülı muzsika bizonyítja. hogy gyermek voltát levesse. Az olvasó megfelelı tájékozódást nyerhet ezekrıl. Tudata tele volt habozással és ellenállással. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. amelyet csak akkor érthetünk meg. az objektív psziché egy darabja.). amely esetleg az illetı tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. Az eredendı. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. hanem elırehaladásról van szó. hogy ezzel bıvebben foglalkozzunk. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. az archetípus dinamikus kép.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következı reggelre. az öreg bölcs. amelyek a fejlıdésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. és férfivá legyen.járó esetleges új kötelességek.

A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. akkor elég hamar érezhetı lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. hogy lehet egészséges. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgık. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. töredékek. azt hiszem. máskülönben a tudattalan korrigál. ezt a fejlıdést jelzı álmok igazolják. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Végül rászántam magam. Pl. Egy hatás mégis van. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. a kiválasztás és a döntés. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. akár aggkorukig is tengethetik életüket. aki különbözı okokból gyanúsnak látszott elıttem.olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). Tegyük fel. ezt az elmondottak. ezt esetleg már a következı álom megmutatja. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. kétség. és a sivárság mindkettıjüknél fellépı érzése. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minısíthetı. mivel a tudattalan ellenállás . A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. más szóval. pl. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyızni. hogy ı is észrevette. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítıleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb szerepe. hogy a következı alkalommal ezt elmondom a betegnek. és az eredménytelenség egyre érezhetıbbé vált. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. már bebizonyították. a vezetés a tudattalané. ez azonban indirekt. De joggal kérdezhetné valaki. terméketlen és értelmetlen lesz. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. annál is inkább.kifejlesztése ez. befejezettséget akart kifejezni. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. a tudaté viszont a kritika. másfelıl. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. ha valami egységet. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. hogy vállalkozásunk kiürül. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. és könnyen tönkremennek. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta.ha következetesen ügyet sem vetnek rá . hogy az ember elérheti a teljességet. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregbıl. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezıt a lehetıséghez képest kihasználhassa. teljességet. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. Az ezt megelızı éjszakán a következıt álmodtam: 58 . Kielégítı indulás után mindinkább úgy éreztem. E feltételt azért említem meg. a helytelen büntetése megakadás. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetıséghez képest megértse és méltányolja: egyfelıl. hogy megakadályozza egy idıvel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. ha ezeket tudatosan. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. a korábbi motívum érthetıbb formában újra megjelenik. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. Ha ez az eset nem következik be. vagy közvetlen. mint az emberiség ısidık óta. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. Náluk csak a látszat fenntartása „segít”. ellenállás. A helyes értelmezés jutalma megelevenedı lelki élet. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. mivel úgy láttam. erıs ellenállás szegül vele szembe.

Ebbıl arra következtettem. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. hogy megfelelı tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. amely a lemenı naptól megvilágított tájon vezet át.Az országúton vándorlok. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. tudományos. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. tehát a messze ágazó. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. A nıben még álmomban felismertem betegemet. és minden várakozást felülmúlóan haladt elıre a kezelés. Hogy jól láthassam. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. 59 . rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. annyira hátra kellett szegnem a fejem. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nı. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert.

még akkor is. és felszínre hozza. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. téves felfogás.de lehet. A lélek rendellenes mőködése súlyos testi károkat okozhat. mert nem vagyunk vele harmóniában. igen óvatosnak kell lenni. mit vált ki. Igazságtalan lenne. ami késıbb úgyis napvilágra került volna . E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. hiszen test és lélek el nem választható. turistabalesetekig. amelynek lelki vetülete ne lenne. akik még büszkék is saját normális voltukra. vagyis ennek lemetszése káros. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. de ha mint neurózis jelentkezik.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. ez jelzi. önmagunk megütésétıl. mint lepkét a láng. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli ıket. olyanok. hogy az analízis az embereket megbolondítja. Az illetıknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerően maga is megırül. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért elınytelen vagy káros. apró balesetektıl. A közbeszédben azt mondjuk: „ez éppen a kellı pillanatban halt meg”. Az ember nem tudhatja. az egyértelmő az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . ujjunk megégetésétıl stb. 60 . Ezért ritka az olyan testi betegség. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. ha nekikezd az álmok analízisének. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. vigyázatlanságból eredı balesetet meg kellene vizsgálni ebbıl a szempontból. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant.8. Minden ún. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. szinte egy és ugyanaz az élet. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. ha esetleg oka nem pszichikai is. Kétségtelen. aki azt hiszi. mint az az elterjedt nézet. Ha neurotikus emberrıl van szó. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. amely egy lélektanilag megfelelı pillanatban akár az életét is kiolthatja. természetesen éppoly buta. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végzıdniük. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. Vannak látszólag normális emberek. hogy vulkánt talál. Talán valami belsı és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. de olyan is. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. Mindenki tudja.talán ık maguk is orvosok vagy nevelık -. hogy sosem bukkant volna fel. Óvatosnak kell lenni. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az ıket követı izgalmi állapot formájában. és az fenyegeti. elbotlástól. igen valószínően olyasvalamit. és a jólneveltség mintaképei. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. ha igen tapasztalt és ügyes. bárminek lehet pszichikai oka. ha a tudattalannak csak elınytelen oldalát emelnık ki. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. Ügyetlenség. Ártézi kutat fúr. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. vonzza. vagy még elıbb az öngyilkosságba kerget. amelyek már hetekkel az események elıtt önrombolási tendenciát mutattak. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzésébıl ered. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. Az az állítás. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni.

vége az egység hiányának. csak saját gyenge szemléltetıképességemet hibáztatnám. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. A természet arisztokratikus. a szenvedés fokától vagy idıtartamától függetlenül. Tehát nem úgy áll a dolog. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. Nekem az a nagy elınyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. mint a tudatos kombinációk. Szó sincs róla. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. akik eredendıleg hajlamosak és hivatottak erre. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem errıl szokott szó lenni. És fordítva is. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képezı áttekinthetetlen gondolat. de nem abban az értelemben. vagy el kellene érnie. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. aki a gyógyhatás elérése után. Viszonylag sok olyan ember akad. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. hogy ne csak a meglévı véleményeket. prospektív (elıre tekintı) kombinációkat készít. Ebbıl a szempontból . mivel e fejlıdésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. Ha azután végeredményben egyoldalú elmélet nıtt ki belıle. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. Ebben a pszichológiában minden élmény. akinek az intelligenciája nem elegendı. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem elıtt volt Adler nézete és annak a kifejlıdése. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz.mint tudjuk . ez nem jelenti egyben azt is. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hő lenyomata. még ott is. hanem a sajátomat is relatívnak. ez csak azt mutatja. és a tudattalan elınyös oldalát élvezhetjük. Olyan lehetıségei vannak. hogy a fejlıdés egy magasabb lépcsıfokát érné el. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. akár az állatfajok. s kényszerültem arra. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejőek. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. hogy a differenciálódás lehetıségét csak a magasabb rendő fajok számára tartotta volna fenn. Amint Freud számára 61 . ha az olvasó még az elızı fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletérıl és gyakorlatáról. amit elfelejtettünk.Ha sikerül azt a funkciót elıidéznünk. A közbeszıtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak errıl. és amin átsiklottunk. Más szóval: jelentıs fejlıdés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. zavaros és mesterkélt. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. hanem a pszichiátriában. amit csak a jótékony természet túláradó bıségében közvetíthet az embernek. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nıttem fel. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. Ezzel szinte kezdettıl egy konfliktus kellıs közepébe keltem. anélkül. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. ahol a legelvontabban viselkedik. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. A tudattalan állandóan tevékeny. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. Szubliminális. Nem lepne meg. minden. pusztán saját kifejlıdése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlıdésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva.rendkívül különbözık vagyunk. amelyek a jövı meghatározásához segítenek. maga az elmélet is. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. amelyet transzcendensnek neveztem. hogy valakinek az egész fejlıdést végig kelljen csinálnia. milyen objektív és szubjektív meggyızı erıvel bukkannak fel ezek a tények. hasonlóan tudatunkhoz. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségő kis dráma lehet. Az álomfejtés papíron talán önkényes. amire szüksége van. A tudattalan az ember elsırendő vezetıje lehet. közvetlenül az élménybıl ered. ha az ellen tud állni a csábításnak.

De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. Így kell cselekednie mindenkinek. A pusztán az intellektust kielégítı pszichológia sohasem praktikus.döntı volt Breuer fentebb említett esete. hanem a mindennapos. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerıi számára mai gondolataimnak negyven év elıtt született tanulmányommal való összehasonlítása. 1898. a második intésül szolgál. Gyakran tévedtem. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a ténybıl. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. 62 . De tudom. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. (Álomfejtés. L’automatisme psychologique. ha a szerzı már alaposan megismert dolgokról ír. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. Az elıadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. amely egészét öleli fel. Ezen a területen egyelıre úttörı munkát végzünk. Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthetı újdonságot mertem mondani. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekrıl van szó. hanem egyes emberekrıl. Névroses et idées fixes. Grundzüge der physiologischen Psychologie. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. ugyanúgy születik a tévedésbıl az igazság. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. olyan dolgokról is kényszerül írni. míg holnap azzá lesznek. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. vagy tekintélyszerzési eszköz. hanem kissé a szívembıl is. Az új felfedezések igazságáról és tévedésérıl azonban nem a kortársak kritikája. Vannak dolgok. Az elsı megsegít. hogy netalán tévedek. s annak nyitott szemével. hanem a jövendı dönt. tehát a lélek minden tényezıjével foglalkoznunk kell. mit talált felfedezı útján: hővös vizet-e a szomjazónak. 1900. Gesammelte Werke. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. 1873. 1895. akinek az a sorsa. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életbıl származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. VI. Die Traumdeutung. s az ıket közvetlenül szorongató sokrétő problémákról. A tudományos kutatómunka sosem volt fejıstehén a számomra. 1921. és kiegyeztem azzal a ténnyel. 1905. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. aki tudatában van egyedüllétének. 1935. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. Ezért az elıadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. hogy tudtára adja a közösségnek. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. gyakran keserő vívódás. s e magány tátongó veszélyének. Állok kritikája elébe. 1866. Akár akarjuk. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. amelyek ma még nem igazak. és ezért sem féltem attól. Guilleaume Ferrero megjegyzése a „misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. 1889. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntı élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb idın keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. német kiadás: S. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. 1 2 3 4 5 6 7 8 Psychologische Typen.

ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk. Semmi sem biztosít arról. old. és tovább. Pragmatism. Mivel azonban az ún. Azt hiszem. és köv. és XV. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Vö. hogy egy sokkal jelentısebb kivetítési tárgy lebeg a szeme elıtt. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. kiad. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. és mélyebben rejlı okoktól meghatározott. Collected Papers on Analytical Psychology. emlékezetkiesés. amely azonos értelmő a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. 92. a „railway spine” stb. mint a gránátsokk. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3.9 Érzéketlenség. 312. Die Philosophie der Werte.) mővemben találhatja az olvasó. old. old.und Staatswissenschaftliche Schriften. hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára „egy. 1920. és tovább. s e kivetítés vagy megtörténik. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. bénaság. Így ír errıl: „A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erıt határoztunk meg. Van más lehetısége is a neurózis keletkezésének. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. 1928. tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. a libidónak megfelelı kifejezés”. egyszerőbb. old. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. 490.. 1910. Ezzel nem akarjuk azt mondani. X. amit annak idején erısen nehezményeztek. és tovább. old. ingerlékenység és fejlıdési fok. sokkal tágabb értelemben használom. Kultur.) Más helyütt megemlíti Freud. (Vö. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyızıdve arról. 1941. Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. gyengeség. amely minden lelki folyamatnak általában alapja. és tovább. Eidg. dr. és tovább. old. az olvasó már észrevette az eddig mondottakból. (4. 120. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent. Spielreintól származik. Die Destruktion als Ursache des Werdens. fejezetében vezeti be. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. Psychologische Typen. I-II. mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel. Techn. s különválasztja az általános pszichikai energiától. és tovább. valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. Über die Energetik der Seele. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. 465. elméleti feltevésének megfelelıen erósszal azonosítja. c. old. pusztítási ösztön is energetikus jelenség. 1911. S. Ma már csak „statisztikai valószínőség” létezik. könyvemre utalok e helyen. Semmi esetre sem szükséges. old. 1906-1910. hogy „az orvosra való átvitel” szabályszerő és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. mint ı. Az indulatátvitel kivetítés. Psychologische Typen. Vö. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az elıtérbe kerülhetnek. Lásd: Psychologische Typen. hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés.. Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemrıl). A libidót megkülönböztetjük az energiától. Vö. Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. 2. 67. hiszen per definitionem. IV. 1936. mőve 5. 239. Grosse Manner. Hochschule. nem. és tovább. V. Semmi esetre sem lehet „mesterségesen létrehívni”. Freud a libidót. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. gondolkodás. hogy a páciens libidója természetes lejtéső. old. A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. Vö. azt hiszem. 1913. IV. amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. tevékenység.) Freud megemlíti e mővet. 1934. 119. nagyon könnyen lehetséges. vagy sem. érzés. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. vagy sem. 1910. 646. Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typen-ben. és köv. füz. 1912. Az erotikus zavar lehet másodrendő. Vö. old. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 63 . A különbségek további kritériumai: kor. kiad. Természetadta tág jelentésében. 1. old. in: Psychologische Abhandlungen. kiad. intuíció.” (Gesammelte Schriften.

old. 20.: Die Lebenswende.30 31 32 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. köt. 504. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. 1924. Vö. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. old. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. definíció. nem kellett sokáig várnunk az elıbbi kijelentés bebizonyosodására. in: Kultur. Über die Archetypen des kollektiven Unbewussten. 1949. Das Buch der Wandlungen. írásomat és Psychologische Abhandlungen. 11. Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. köt. d. 596. (L. kiad. Kerényi und Jung: Das göttliche München. és tovább. aug. vagyis a rejtett. hanem az archetípus szándékos kibıvítése. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. létezését mindenesetre meg kell említenünk. 1940. „Árnyék”-nak nevezem az egyéniség „negatív” részét. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. új elem járul. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen.und Schuhsymbolik. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. in: Eranos-Jahrbuch. Über den Archetypus. 1942. köt. in: Eranos-Jahrbuch. Meghagytam eredeti formájában. hogy a „transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is elıfordul. 361. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. Ging. 1912. Az olvasó nyilván észrevette. 1938. Anélkül. 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 64 . hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk.) E fogalomhoz vö. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak.. 1941. 1935. old. Vö. Bruder Klaus. 1929. 100. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. mint a reális és imaginárius számok funkciója. 1933. 1914. 144. G. Összefoglaló tárgyalását I. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. 1982. 1938. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. hogy e fogalom vitatható. T. Minden további nélkül megengedem. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. A kollektív tudattalan az objektív. 5. 1934. köt. old. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. Függelék.. XII. old.. és tovább. 1936. 8. 107. és tovább. in: Psychologische Abhandlungen III. 4. 1910. Allgemeines zur Komplextheorie. elınytelen tulajdonságok. 1931. V. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés.und Staatswissenschaftliche Schriften. Mint napjaink eseményei mutatják.) E fejtegetéssel vö. A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. 179. c. füz. és tovább. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. Csak utólag fedeztem fel. Wandlungen und Symbole der Libido. Azonban igen érdekel. old. Más helyütt ezt az eljárást „hermeneutikus” módszernek neveztem. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). V egy gyermekkori emléke. Vö. kötetemben. Jacobi: Die Psychologie von C. kiad. 1898. és nem csekély zavart okozhat. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. Aigremont: Fuss. 1916. köt. old. Jung.. kiad. mana. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. 1917. old. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. mivel olyan igazságot tartalmaz. 2. 2. Vö. XVI. old. a hiányosan kifejlıdött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. 1940. Meghatározását lásd J. Psychologische Abhandlungen. Der Inhalt der Psychose. The Monist. in: Neue Schweizerische Rundschau. Richard Wilhelm: J. 1944.: Psychologie und Alchemie. köt. Paracelsica. V. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? Vö.) 3. Psychologische Abhandlungen III. 1938. 248. old. Psychologische Typen. Ez az ún. köt... míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli.

Az észak-kaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az „orvos-prérifarkas” között.: T. in: Energetik der Seele. míg a férfiak nıies lélekrészét animának. aki szellemekkel érintkezik. Vö. VIII. Das Zeitalter des Sonnengottes. Azoknak az olvasóimnak. c. Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. hogy mindez ma is igaz. 1934.. 1935. in: Psychologische Abhandlungen V. old. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. köt. pour que la science avance toujours. Les lois psychologiques du symbolisme. hogy vállalja a hibázás lehetıségét. azok egyetértenek azzal az elmélettel. 1928. in: Eranos-Jahrbuch. köt. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes. Vö. Fölösleges megjegyezni. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. 3.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. hogy föltételezik „doktor”-állatok elıfordulását is. Vö. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. 1895. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. old. IV. 1935. és tovább. 4. in: Energetik der Seele (1928). az archetípusokat megtörtént események effektusa. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepérıl (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklıdnek. 1904. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. munkáimat. de éppúgy felfoghatók az eseményeket elıidézı tényezıként is. hogy a mővésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. Ezt 1916-ban írtam. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. 1938. és kitegye magát a kritikának. Psychologie und Alchemie. és mágikus ereje van. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. „C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer ŕ commettre des erreurs et ŕ subir des critiques. és tovább. 169. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. A nıben rejlı férfi lélekrészt animusnak neveztem.” (A tudósnak tehát a tudomány elırehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. . old. 1902. Mint már föntebb megjegyeztem. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenıen alkalmazta. 117. Das Zeitalter des Sonnengottes.. H. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. és nem hiszik magukról.. 185. in: Psychologische Abhandlungen. . Vö. Instinkt und Unbewusstes.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme.53 Nem feledkezem meg arról a tényrıl sem. 1942. 1904. és tovább Az orvos-varázsló képzet. kiad. kiad. Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene. in: Eranos-Jahrbuch. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. valamint Psychologische Typen.) 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 65 . mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. 296. I. Vö..Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle.. Archeteden des kollektíven Unbewussten.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful