A DNS és a fehérjék zavarba ejtő komplexitása

TARTALOM
 A DNS és a fehérjék zavarba ejtő komplexitása.................................................................................1
 Tartalom..............................................................................................................................................1
1 Darwin elképzelése............................................................................................................................1
1.1 Az evolúció mint tudományos elmélet........................................................................................2
1.2 A fokozatos fejlődés elmélete és a tények..................................................................................2
2 Hit és tudomány.................................................................................................................................3
3 Az ősleves esete az aminosavakkal...................................................................................................4
3.1 Aminosavakról............................................................................................................................4
3.1.1 Fehérjék................................................................................................................................5
3.2 A DNS­ről...................................................................................................................................6
3.2.1 Kémia és a matematikai statisztika.......................................................................................6
3.3 A flagellum..................................................................................................................................7
4 Az evolúció természete......................................................................................................................8
5 Az információ....................................................................................................................................9
6 Állításaim........................................................................................................................................11
7 Összefoglalás...................................................................................................................................11

1 DARWIN ELKÉPZELÉSE

Azt gondolom, Darwin elképzelése – az evolúció – helyesnek tűnt, amikor felvetette, de már 
1859­ben is, amikor a „Fajok eredete” megjelent, elismerte, hogy vannak vele problémák. 
Akkoriban a sejteket primitív kis kocsonyás, protoplazmaszerű dolgoknak tekintették. Darwin 
azt remélte, hogy ha többet tudunk meg az élet ezen egyszerű alapjairól, akkor rájöhetünk, hogy az 
egyszerűség hogyan alakul át bonyolultsággá. Azonban ahogy a tudomány fejlődött, megértettük, 
hogy   a   sejt   nem   egy   egyszerű   kocsonyacsepp,   hanem   összehangoltan   működő   kifinomult 
molekuláris gépezetek dolgoznak benne, és ha egyetlen alkatrész hiányzik az apparátusból, akkor az 
nem marad üzemképes. 
A   tovább   nem   egyszerűsíthető   komplexitású   szerveket   Darwin   elmélete   alapján   nem   tudjuk 
megmagyarázni,  és  jó okunk van rá, hogy azt  gondoljuk, Darwin teóriájával  nem is lehet őket 
megmagyarázni. 
Meggyőződésem,   hogy   a   természettudományok   sok   jelenségre   választ   adnak,   ami   mérhető, 
reprodukálható,   cáfolható,   igazolható   stb.   de   jellegükből   adódóan   nem   adhatnak   választ   olyan 
kérdésekre, amelyeket nem tud reprodukálni. Pl. élet keletkezése, evolúció stb. 
Az   én   olvasatomban   ez   az   előadás   nem   a   vallásról   szól,   hanem   arról,   hogy   egyesek   (pl. 
jómagam) szkeptikusak az uralkodó darwini ideológiát illetően, pontosan a materialista tudományos 
ismereteik miatt. 

1
1.1 Az evolúció mint tudományos elmélet

A   darwini   evolúció   elméletéről   az   abban   hívők   azt   állítják,   hogy   széleskörűen   elfogadott 
tudományos elmélet.

NOS, néhány­száz évvel ezelőtt az általánosan elfogadott álláspont szerint a Föld LAPOS volt, 
és a világmindenség középpontját alkotta, hiszen „... minden tudós úgy tudta ...”.
Ezzel pusztán csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért, mert sok ember és a legtöbb 
tudós „úgy tudja", még egyáltalán nem biztos, hogy az úgy is van! 

1.2 A fokozatos fejlődés elmélete és a tények

Amikor a tenyésztők hosszú és fáradságos munkával kitenyésztenek egy új kutyafajtát, vagy 
almafajtát,   a   meglevő,   óriási   redundanciával   rendelkező   génállományból   azokat   a   géneket 
válogatják ki, amelyek számukra kedvezőek. Azonban, ha hagyjuk a fajtákat, alfajokat keveredni, 
akkor a palotapincsből és az uszkárból, meg a ki tudja hány fajtából egy idő után ismét létrejön a 
„kutya”   az  ÖSSZES  génnel  együtt.  Vagyis, az  elvesztett  géneket/tulajdonságokat  visszaállítja   a 
genetikai program. 
Ez annak a bizonyítéka, hogy a fajok NEM változnak.
A   DNS   a   mutációk,   és   az   ivaros   szaporodás   közben   folyamatosan   változik.   De   legfeljebb 
információt VESZÍT, új információ nem képződik benne. 

Tégy ki egy tetszőleges élő szervezetet bármilyen szelekciós nyomásnak, 
és MENDEL­t fogod igazolni, nem Darwint.

A tények Az evolucionista interpretáció

Tudományosan nem bizonyított, hogy a lassú, folyamatos fejlődés létezett. Nincs bizonyíték a 
fajok egymásba (akár „felfelé” akár „lefelé”) átalakulására, az CSAK TEÓRIA.

Ráadásul,   ha   a   különböző   módszerekkel   kapott   filogenetikai   fákat   összehasonlítjuk,   kiderül, 

hogy köszönő viszonyban sincsenek egymással. Az egyik szerint a sertés a legközelebbi rokonunk, 
a   másik   szerint   a   csimpánz,   a   harmadik   szerint   a  delfin   stb.  Attól   függően,   hogy   a  külalak,   a 

2
funkció,   az egyes  kiragadott  fehérjék  szekvenciája,  vagy éppen maga a DNS a filogenetikai   fa 
felállításának alapja. 

Az evolúció elmélete az élet keletkezését nem tárgyalja, mert nem tudja, ill., mert saját magát 
cáfolná meg. Egyszerűen kijelenti, hogy „valahogyan keletkezett” és kész. Aki azt állítja, hogy „az 
élet a mai formáját evolúció útján érte el” legalább annyira a hitét bizonygatja, mint aki azt állítja, 
hogy így lett megteremtve, ugyanis egyikre sincsen cáfolhatatlan bizonyíték.

2 HIT ÉS TUDOMÁNY

A legtöbb ember aki támadja, nem igazán ismeri az ID (Intelligent  Design) alapgondolatát és 
elveit. Az ID NEM kérdőjelezi meg a tudománynak azokat az eredményeit, amelyek a tudomány 
hatáskörébe tartoznak. A kísérletileg igazolható természeti törvényeket, mérési eredményeket stb. 
Az ID a „tudomány" NEM mérhető, NEM igazolható állításait kérdezi meg, ami szorosan nem is 
tartozik a tudományhoz. 
Az  a  rendkívül   érdekes  ebben a történetben,  hogy a legtöbb természettudományokat  művelő 
tudós élete végére, mire elég ismeretet gyűjt össze, Istenhívővé, vagy ID szimpatizánssá válik. 
Vannak olyanok, is, akik fiatalabb éveikben evolucionista szószólóként könyveket írtak, aztán mire 
elkészült   X­ik   könyvük,   rájöttek,   hogy   nem   alakulhatott   ki   az   evolúció   szabályai   szerint   mai 
világunk, és most az ID mozgalom vezető egyéniségei. (Pl. Dean Kenyon)
Az   evolúció   NEM   tény,   és   éppen   ez   ennek   az   előadásnak   a   célja,   hogy   egyre   több   ember 
ráébredjen: becsapták. Mivel azonban kisgyermek kora óta ezt hallja, nagyon nehéz felismerni, hol 
vannak a logikai bukfencek. 

"... ha a kiselefántot megkötöd egy cukorspárgával, megtanulja meddig ér, és mikor megnő, és el  
tudná szakítani, eszébe sem jut megpróbálni...”

Az   a   baj   a   tudománynak   ezzel   az   ágával,   hogy   a   meglevő   ismeretekből   az   ismeretlenbe 

extrapolál, ami a természettudományokban szigorúan tilos.
Tekintsünk erre egy példát: Ha az újszülött csecsemő fejlődési ütemét vizsgáljuk az első három 
hónapban, méréseinket precízen feljegyezzük, és ebből következtetünk arra, hogy vajon mekkora és 
milyen  súlyú lesz 70 éves korában, vagy mennyi idő telt el fogamzása és megszületése között, 
NAGYON   fals   eredményre   jutunk.   A   fogamzás   és   megszületés   közötti   időszakot   jelentősen 
hosszabbnak fogjuk találni, a 70 éves korra becsült értékek, pedig egy bálna méreteivel fognak 
vetekedni.

3
Ámulatba ejtő az evolúcióba vetett hit. Alaposan túltesz a teremtésbe vetett hiten, amelynek csak 
egy mechanizmusra van szüksége: az isteni szeretetre. Az evolúció hármat igényel: azt, hogy a 
semmiből valami keletkezhet (az Ősrobbanás), hogy egy darab kőből élőlények keletkezhetnek (élet 
élettelen   elemekből),   valamint   hogy   a   genetikus   mutációk   egy   laposféregből   Einsteint   tudnak 
csinálni. Kétség felett áll, hogy az evolúcióba vetett hit messze túltesz a Teremtőbe vetett hiten.

3 AZ ŐSLEVES ESETE AZ AMINOSAVAKKAL

Vajon milyen természeti törvény válogatta ki az ősleves milliónyi vegyületei közül azt a 20 „L”  
konformációjú alfa aminosavat, amit a biológia „használ” azóta is? 
A darwini tanok szerint evolúcióra CSAK élő szervezetek képesek. Szelektálódásra szintén. 
És odáig hogy jutottunk el? Ráadásul a genetikai információ egy faj esetében adott. Egy „fejlettebb” 
faj létrejöttéhez plusz információra van szükség. HONNAN jön a plusz információ? A materialista 
tudomány   szerint   az   energiához   hasonlóan   információ   nem   keletkezik,   az   csak   TUDATOS 
értelemmel hozható létre. 
Mutassa meg valaki, hogy honnan tett szert a genetikai örökítő anyag plusz információra az új 
megváltozott szervek előállításához?
A biomolekulák különösen érzékenyek a környezeti hatásokra, és azok az IRÁNYÍTATLAN 
energiák, amelyek segítik létrejöttüket, rögtön el is bontják a terméket. Ha figyelembe vesszük az 
aminosavak   bomlására,   polimerizációjára   és   depolimerizációjára   vonatkozó   állandókat,   a 
koncentrációkat és a hőmérsékleteket, akkor számolhatunk. 

3.1 Aminosavakról

Az élővilág KIZÁRÓLAG „L” aminosavakat és „D” cukrokat használ, ami azért érdekes, mert 
ha   a   mese   az   őslevesről   igaz,   akkor   abban   SZTOCHASZTIKUS   folyamatoknak   kellett   volna 
lejátszódni, és alfa­, béta­, gamma­ stb. aminosavak „L” és „D” konformációi reagáltak volna „L”  
és  „D”  cukrokkal,   egy   teljesen   rendezetlen,   kaotikus   elegyet   és   kondenzációs   vegyületeiket 
létrehozva.   A   mindössze   20  „L”  aminosav   és   a  „D”  cukrok   „használata”   az   irányítottságot 
bizonyítja,   ugyanis   egy   híg   vizes   oldatban   lejátszódó   kémiai   reakció   az   összes   létező   úton 
végbemegy,   nincs   szelekció   és   mutáció,   ami   kiválogatja   a   „jó”   és   „rossz”   molekulákat.   Ha 
tudósaink, vagy az élettelen természetes folyamatok útján királis (optikailag aktív, azaz „L” vagy 

4
„D”   izomerekből   álló)   vegyületet   képződik,   akkor   racém   elegy   (azaz   „L”   vagy   „D”   izomerek 
keveréke)   keletkezik,   és   az   izomerek   szétválasztása   rendkívül   kényes   feladat,   amelyre   a 
természetben lejátszódó véletlenszerű élettelen folyamatok nem adnak lehetőséget. 
Az első polipeptid oligomernek (már ha egyáltalán létrejöhetett volna a természeti körülmények 
között DNS nélkül) racémnak kellett lennie a szónak abban az értelmében, hogy benne a „D”  és 
„L”  konformációjú,   alfa­,   béta­,   gamma­,   stb.   aminosavak   statisztikus   valószínűséggel 
helyezkedtek volna el, vagyis a későbbiek során semmiféle szelektáló  tulajdonságot nem tudtak 
volna „alkalmazni". 

3.1.1 Fehérjék
A   biológiailag   működőképes   fehérjével   szemben   támasztott   követelmények   szerint   annak 
kizárólag  „L”  aminosavból kell állnia, csupán alfa peptidkötést szabad tartalmaznia, valamint az 
aminosavaknak specifikus aminosav sorrendben kell elhelyezkednie. 
A   folyamat   elején   miért   ne   kapcsolódhatna   egy  „L”  alfa   aminosav   egy  „D”  gamma 
aminosavhoz?   Ennek   a   valószínűsége   SOKKAL   nagyobb,   mint   hogy   két  „L”  alfa   aminosav 
kapcsolódjon, majd egy harmadik SZINTÉN „L” alfa és így tovább. 

Tekintsünk egy 100 aminosavból álló fehérjét, amelyben az egyes aminosavak eloszlása mind a 
húsz aminosavra azonos. A lehetséges aminosav szekvenciák száma 100!/(20!×5!), azaz 3,2×10137. 
(100 monomerből álló oligomerben mind a 20 monomer ötször ismétlődik). Ha tekintetbe vesszük, 
hogy egy adott helyen „L” és „D” aminosav is szerepelhet, valamint, hogy a molekulában az alfa 
peptidkötés mellett béta, gamma és epszilon kötések is képződhetnek, a véletlen kémiai reakcióban 
létrejövő rendszer lehetséges elrendezéseinek a száma: 3,2×10137×2100×299  azaz 2,57×10197. Ahol a 
2100 tag a „D” és „L” izomerek, a 299 tag pedig a 100 aminosav közötti 99 peptidkötés eloszlását 
jelenti, feltéve – és erősen felülbecsülve –, ha az alfa kötés az összes lehetséges kötések (alfa, béta, 
gamma, delta, epszilon stb.) 50%­át teszi ki. A lehetséges összes izomer tömege kb. 5×10175 gramm.

AZ ÁLTALUNK ISMERT VILÁGEGYETEM TÖMEGE 1056 GRAMM

Fentiek szerint  sztochasztikus  kémiai folyamatokat feltételezve ideális(!) körülmények között 

matematikai­statisztikai alapon egyetlenegy biológiailag használható polinukleotid, vagy polipeptid 
létrejöttéhez SEM elegendő a világegyetem általunk ismert kora, azaz 15 milliárd (109) esztendő. 

Majdnem mindegy, hogy hány millió évben gondolkodunk. Az idő nem oldja meg a problémát. 

Persze, ez csak akkor igaz, ha sztochasztikus, véletlenszerű folyamatokkal és a kémiai reakciók 
sebességi   állandóival   és   egyensúlyi   viszonyaival   számolunk.  Ha   a   véletlenben   hiszünk. 
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a „hivatalos” tudomány inkább a „véletlen”­ben hisz, és isteni 
hatalommal ruházza fel, mint hogy elgondolkodjunk egy MÁSIK lehetséges magyarázaton. 
A „véletlen"­t isteni hatalommal felruházva elképzelhető az is, hogy minden egyes lottóhúzásnál 
ötmillió éven keresztül a világ összes országában feladott lottószelvényem ötös találat. 

5
 És még valami. A DNS sem és az RNS sem képes spontán önmagát másolni, mert a másolási 
mechanizmushoz fehérjék szükségeltetnek. A másoláshoz szükséges fehérjék aminosav sorrendjét 
viszont a DNS kódolja, akárcsak az összes többi fehérjéét. 

A KÉMIA, FIZIKA, BIOLÓGIA NEM TUDJA VÉLETLENSZERŰ, SZTOCHASZTIKUS FOLYAMATOKKAL MEGMAGYARÁZNI A  
DNS, AZ RNS POLINUKLEOTID LÁNCOK ÉS A MINDÖSSZE 20 DB. „L” ALFA AMINOSAVBÓL FELÉPÜLŐ  
POLIPEPTIDEK LÉTREJÖTTÉT.

A   lehetséges   izomerek   hatalmas   száma  mutatja,  hogy  a  biológiailag  „használható”   izomerek 

felhalmozódása  az  őslevesben  mennyire  kis  valószínűségű.  (Márpedig  ahhoz, hogy egyetlenegy 
izomer   váljon   egyeduralkodóvá   az   egész   általunk   ismert   élővilágban,   szükségszerű,   hogy   a 
kiindulási ponton csak az az egyetlen egy legyen hozzáférhető) 
Ha az oldat tartalmazott aldehideket és egyéb cukrokat is, azok szintén reagálhattak a purinok 
(adenin)  aminocsoportjával,  amely  a valószínűséget  tovább csökkenti. Ugyanakkor a különböző 
formákban   előforduló   foszfátcsoport   az   egyensúlyra   vezető   reakciók   során   Ca2+  és   Mg2+  sók 
képződése mellett kivált volna az oldatból. 
Ha   pedig   nem   egyensúlyi   reakciókról   van   szó,   akkor   megint   felmerül   az 
irányítottság/tervezettség kérdése. 

3.2 A DNS­ről

A DNS hatalmas mennyiségű  információt tartalmaz, ami az informatika alaptörvénye szerint 
csak   tudatos   tevékenység   eredménye   lehet.   A   bázispárok   véletlen   sorrendjéből   csak 
„használhatatlan” fehérjéket lehetne létrehozni, ráadásul ott van a négybetűs nukleotid­nyelv és a 20 
betűs aminosav nyelv „egymásba fordítása”, mint informatikai probléma. 

3.2.1 Kémia és a matematikai statisztika
Az  összehasonlításhoz   álljon   itt   néhány   adat, 
NH2
ill. statisztikai számítás: 
N
N NH2
Tegyük   fel,   hogy   az   „ősleves”   tartalmazott 
N
N adenin adenint,   D­ribózt   és   foszforsavat.   Az   adenin 
N
N
három   reaktív   csoportja   (N7,   N9   és   a   C6 
CH2 O N
O O
O N atomhoz   kapcsolódó   NH2)   a   D­ribóz   öt 
P
CH2
O
O
hidroxil csoportjával (C1', C1'­b, C2', C3', C5') 
O O
HO OH D­ribóz reagálhat,   így   az   adenozinnak   15   szerkezeti 
OH P
OH
izomere keletkezhet. Az élő szervezetben ezzel 
OH OH
O szemben csupán egyetlen izomer (9­(1­béta­D­
adenozin ribofuranozil)­adenin)   található   meg.   A 
adenozin­monofoszfát
következő   lépésben   az   adenozin­monofoszfát 
dinukleotid
(AMP) képződésekor a foszfát csoport három 
helyen kötődhet a molekula D­ribóz részéhez 
(C2', C3', C5'). Így az összes lehetséges szerkezeti izomerek száma 45. A dinukleotid képződéshez 
két szabad hidroxilcsoport áll rendelkezésre, így ezen a szinten már 90 izomer lehetséges. A ribóz 
C2' és C3' atomja kiralitásközpont, így a hozzájuk kapcsolódó hidroxilcsoportok négyféle izomert 

6
alkothatnak, (ribóz, lixóz, xilóz, arabinóz) azonban csak egyet nevezünk ribóznak. A pentóz cukrok 
tehát  összesen 8 (D és L) izomert  adnak, így a lehetséges  dinukleotidok  száma 720. (3 adenin 
kötőhely, 5 ribóz kötőhely, 8 féle pentóz, 3 foszfát kötőhely pentózonként, 2 kötési lehetőség a 
dimerizációra). Mivel az aminopurinok a primer aminocsoportot az adenin molekula C6 atomja 
helyett   a C2  és C8 atomokon is tartalmazhatják,  az összes  dinukleotid  izomer  száma ebben  az 
esetben 2160. 

Egy parányi, 16 (tizenhat) nukleotidból álló DNS szekvencia egy szálának elméletileg lehetséges 
izomereinek a száma: 1,03274×10+50 azaz kiírva:

103 273 939 462 954 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

amelyeknek  a tömege1  mintegy 6,72795×1028  gramm, vagyis 11­szerese a Föld tömegének   (kb. 

6×1027 gramm, azaz 6×1021 tonna). 

Azaz a Föld tömege CSUPÁN 16 nukleotidból álló DNS szekvencia összes izomerei tömegének 
tizede,   ha  a  matematikai­statisztika   alapján,   VÉLETLEN   képződéssel  számolunk,   és   feltesszük, 
hogy a Föld csak DNS izomerekből áll.
Az általunk jelenleg belátható világegyetem összes anyagának tömege kb. 1056 gramm. Egy 25 
nukleozidból álló DNS szekvencia egyetlen szála összes izomereinek tömege  2,29×1058  gramm, 
vagyis az ismert világegyetem tömegének kétszázszorosa.
Az emberi DNS durván három­milliárd (3×109) bázispárt tartalmaz. Az összes izomerek számát 
(és ezért súlyukat sem) az excel nem képes kiszámolni. 

EZEK UTÁN KINEK KÉRDÉSES AZ IRÁNYÍTOTTSÁG?

Számomra sokkal fontosabb kérdés, hogy kémiai ismeretek birtokában hogyan állíthatja bárki a 
DNS és a biológiailag használható polinukleotid láncok egymástól független, de egyidejű véletlen 
kialakulását. 

Ha a kiindulási lépések megkérdőjelezhetők, mi van az arra épülő elméletek halmazával?
És ha a kezdet kétséges, az összes előfeltevés, ami erre alapul, hiteltelen.

3.3 A flagellum

Mi a helyzet azokkal a szervekkel, amelyek létrehozásához többszáz/többezer/többtízezer gén 
EGYIDEJŰ összehangolt mutációjára lett volna szükség? Hogy jönnek létre új szervek? Szépen 
fokozatosan olyan szervek, amelyek nem jöhetnek létre sok apró egymást követő lépésben? Pl. az 
E. Coli flagellumát hajtó „elektromotor” hány ezer működőképes fokozatból (amelyek mindegyike 
hasznos a baktérium számára!) jön létre szépen fokozatosan a gének (vagy a polinukleotid lánc 
szekvenciája) véletlenszerű mutációjával? 

1
 (a dukleozidok átlagos 390 g/mól móltömegével számolva)

7
 A vég nélküli elméletieskedés és feltevések helyett maradjunk egy konkrét példánál. Az E. Coli 
flagellumát hajtó „elektromotor” kialakulását magyarázza el valaki lépésről lépésre a darwini elvek 
figyelembe vételével. 

Bármilyen   alkalmas   szakirodalomban,   vagy   éppen   a   szkepszis   honlapon   található 

elektronmikroszkópos fénykép a flagellum forgatását biztosító szervről, amely kísértetiesen hasonlít 
egy   mérnökök   által   tervezett   elektromotorra.   Állórésszel,   forgórésszel,   csapágyakkal, 
kommutátorokkal stb.­vel. 

Az   „elektromotor”   az  E.   Coli  ostorát   forgatja   100 000­s   (SZÁZEZRES)   percenkénti 

fordulatszámmal.  A dolog érdekessége, hogy másfél (1,5) fordulaton belül képes a forgásirányt 
megváltoztatni. A flagellumnak köszönhetően relatív (azaz testhosszához viszonyított) sebessége 
óriási, emberre vetítve kb. 60 km/ó 

A   darwini   szelekció   szerint   a   haszontalan   szervekkel/szervkezdeményekkel   rendelkező 

szervezetek alulmaradnak a túlélési versenyben, hiszen egy nem működő szerv hátrányt jelent. Azt 
vajon   honnan   tudta   az   evolúció,   vagy   az  E.   Coli,   hogy  a   flagellum­kezdeménye   majd   12   ezer 
mutáció után újabb lökést kap és egyet előre lép a fejlődésben? És hányszor 12 ezer véletlenszerű 
mutáció kellett hozzá, míg egészen kifejlődött? 

Ezen kívül még rengeteg olyan szerv, vagy szervrendszer létezik, ami nem alakulhatott ki sok 
apró egymást követő lépés eredményeképpen, azaz NEM magyarázható a darwini teóriával. 
Ugye emlékszik mindenki Darwinnak arra a megállapítására, hogy 
„... amennyiben kiderülne egy szervről, hogy nem alakulhatott ki sok egymást követő apró változás  
útján, egész elméletem megdőlne ...” 

4 AZ EVOLÚCIÓ TERMÉSZETE

Röviden összefoglalnám a „tanultakat":
• A tömör fakerék először küllőssé evolválódott, de közben elágazott az evolúció, és a másik ágon 
szekér lett belőle. 

8
• Az előző ágon evolválódott a küllős fakerékből a bicikli, majd ebből evolválódott a természet 
törvényei szerint a motorkerékpár 
• A második ágon evolválódott a szekér tovább, mígnem kereszteződött a motorkerékpárral, és a 
genetika törvényei szerint létrejött az utód, a motorral hajtott szekér, vagyis az autó. 
• Ezután ez evolválódott tovább, mígnem eljutottunk a Forma­1­ig, és persze közben a fejlődés a 
többi   (közben   szerteágazó)   vonalon   is   folytatódott   a   természetes   szelekció   és   a   genetika 
törvényei  szerint,  mígnem  a faküllős  kerékből  kifejlődött  a propeller,  abból a repülőgép,  és 
abból az űrrakéta. 
MINDEZ A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS ÉS AZ EVOLÚCIÓ 
TÖRVÉNYEI SZERINT, ÉRTELMES TERVEZŐ KÖZREMŰKÖDÉSE NÉLKÜL.
Vagy tévednék az evolucionista érvrendszer értelmezésében? 

5 AZ INFORMÁCIÓ

Az információ nem anyag, nem energia, hanem valami egészen más. Ha egy darab papíron írás 
olvasható, a tinta és a papír kémiai szerkezete megismerhető, azonban az üzenetet nem lehet sem a 
papír, sem a tinta fizikai tulajdonságaival megmagyarázni. 

Ugyanígy, a DNS­ben információt találunk, és ez az információ nem a DNS kémiai vagy fizikai 
tulajdonságaiból   következik,   hanem   a   DNS­t   alkotó   részek,   az   úgynevezett   nukleotidok 
sorrendjéből,   melyek   egy   szálra   vannak   felfűzve.   A   levél   szavaihoz,   mondataihoz   vagy   a 
bekezdésekhez   hasonlóan   értelmezhető   információként   szolgálnak   a   sejt   számára,   hogy   hogyan 
állítsa elő önmagát. 

Az   intelligens   tervezés   hipotézise   azt   mondja,   hogy   mindez   egy   tudatos   tevékenységre   utal, 
mivel az anyag, az energia és a természet folyamatai nem elegendőek annak magyarázatára, hogy 
hogyan vált a sejt szervezett struktúrává. 

Annak eldöntése számunkra általában nem okoz gondot, hogy egy megvizsgált objektum (tárgy, 
rajzolat, forma) mesterséges eredetű­e avagy természetes képződmény. (ld. Piros szívben nyíllal 
átlőve Jancsi szereti Juliskát). 

HA EGY ÉRTELMES MONDATOT LÁTUNK LEÍRVA, MIT GONDOLUNK? A VÉLETLEN JÁTÉKA?
NEM, HANEM AZT HOGY, ITT JÁRT GIPSZ JAKAB, ÉS ITT HAGYTA KEZE NYOMÁT.

9
 Ráadásul   hiába   vizsgáljuk   meg   az   üzenetet   a   legkiválóbb   tudósok   legfejlettebb   műszereivel, 
legfeljebb az adathordozó anyagi minőségére tehetünk megállapításokat, ill. a mondat értelmére, ha 
számunkra érthető nyelven íródott, de a mondat írójáról semmi fogalmunk nem lehet. 

Erre képes ma a tudomány. (megjegyzem, ez SEM kevés)

Röviden: Ha a tapasztalt jelenség olyan információval bír, amely eddigi tapasztalataink szerint 
csak értelmes közreműködéssel jöhetett létre, automatikusan feltételezzük az alkotót. 
Ha   ugyanezt   látjuk   a   természetben   (ld.   az   égbolton   megjelenő   „felhőszerű”   képződményben 
olvashatóan: Szavazz Gipsz Jakabra!) szintén keresni fogjuk a repülőgépet, amely azt a feliratot az 
égre írta. Vagyis, semmit sem tudunk arról, hogy ki és miért írta oda, de TUDJUK, hogy nem 
magától jelent meg a szél és a Nap játéka nyomán. 

Akkor az örökítőanyag mondataiban miért nem keressük az alkotót?
Ha   tudjuk,   hogy   mai   kémiai   ismereteink   alapján   bio­makromolekulák   nem   jöhettek   létre   az 
őslevesben, mert előbb szétesnek, mint ahogy felépülnek, akkor miért HISSZÜK, hogy mégis? 
Ha tudjuk, hogy DNS/RNS nélkül nem épülhet fel (és kell hozzá a sejt!!!) a polipeptid, valamint 
polipeptidek nélkül nem tud felépülni a DNS/RNS (és kell hozzá a sejt!) akkor miért HISSZÜK 
hogy mégis? 
A   darwini   elméletben  HÍVŐK  úgy   gondolják,   hogy   a   szél   a   víz   és   a   homok   véletlenszerű 
közjátékából néhány millió év alatt kirajzolódik a tengerpart fövenyében a „Jancsi szereti Juliskát” 
felirat egy nyíllal átlőtt PIROS szívbe rajzolva, vagy a „SZAVAZZ JAKABRA” felirat az égbolton 
a felhőkből. 

10
6 ÁLLÍTÁSAIM

1. Azt állítom, hogy az élet NEM a véletlen műve, az örökítőanyag „mondataiban” felismerhetőek 
az intelligens közreműködés ismérvei (Jancsi & Juliska a rajzolt szívben) 
2. Azt   állítom,   hogy   a   „folyamatos   apró   lépésenkénti   fejlődés”   nincs   bizonyítva,   csak   az 
ugrásszerű változások nyomaira bukkantunk eddig. . 
3. Azt   állítom,   hogy   a   fajok   NEM   egymásból   alakultak   ki,   hanem   egymással   párhuzamosan 
jelentek meg és élnek, vagy halnak ma is. 
4. A   2.   pont   folyományaként   Azt   állítom,   hogy   az   evolúció   egy   téves   elgondolás   alapján 
elburjánzott paradigma, semmi köze a tudományhoz. 
5. Azt állítom, hogy a tudomány képes megmondani, hogy a tortában milyen alkotórészek vannak, 
de azt a kérdést, hogy Mari néni, vagy Juli néni sütötte­e, és névnapra, vagy születésnapra, nem 
tudja felelősséggel megválaszolni csupán az anyag vizsgálata által. Ezért felelőtlenség a darwini 
eszmék „egyedül üdvözítő” oktatása, és HIBA tényként tálalásuk. 
6. Azt   állítom,   hogy   előző   állításaim   tükrében   az   iskolában   a   paradigma   hibáit   és   az   egyéb 
világmagyarázatokat is oktatni kell. 

Hiszen   arról   van   szó,   hogy   a   materialista   tudásanyagunk   birtokában   elképzelhetetlen   a 

biomolekulák kialakulása. 

7 ÖSSZEFOGLALÁS

Az előzőekben kiszámoltuk, hogy:

1. A   filogenetikai   törzsfák   sokszínűsége   azt   igazolja,   hogy   NEM   lehet   a   fajokat   egymásból 
származtatni. 
2. Annak a matematikai statisztikai valószínűsége, hogy az ősleves milliónyi vegyületei közül csak 
az   a   bizonyos   20 db  alfa  „L”  aminosav  válogatódjék  ki  és   alkossanak  önmagukkal  láncot, 
gyakorlatilag   nulla.   (a   „SOHA   BE   NEM   KÖVETKEZŐ   ESEMÉNYEK   HALMAZÁBA 
TARTOZIK") 
3. Annak   a   matematikai   valószínűsége,   hogy   az   őslevesben   a   nukleotidok   önmaguktól 
létrehozzanak   egy   „értelmes”   DNS   szekvenciát,   gyakorlatilag   nulla.   (a   „SOHA   BE   NEM 
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK HALMAZÁBA TARTOZIK")
4. Az „értelmes” DNS szekvencia önmagában nem képes fehérjét létrehozni, ahhoz kell a sejt,
5. Az „értelmes” fehérje lánc önmagában nem képes DNS­t létrehozni, vagy reprodukálni, ahhoz 
kell a sejt, 
6. Annak   a   matematikai   valószínűsége,   hogy   a   törzsfa   elágazásához   szükséges   szervek 
létrejöttéhez   a   DNS   többezer   nukleotidja   egyidejűleg   és   összehangoltan   mutálódjék, 
gyakorlatilag   nulla.   (a   „SOHA   BE   NEM   KÖVETKEZŐ   ESEMÉNYEK   HALMAZÁBA 
TARTOZIK")

11
7. A   nem   egyszerűsíthető  komplexitású  szervek  nem alakulhattak  ki sok apró egymást  követő 
lépés   eredményeképpen.   (Pontosan   azért,   mert   tovább   nem   egyszerűsíthetők,   minden 
„alkatrészükre” EGYSZERRE van szükség. 
8. A teória kiötlője szerint egyetlenegy ilyen szerv felfedezése megdönti az elméletét. 

Ha ezek az események a matematika szerint a „soha be nem következő” kategóriába tartoznak, 
akkor két lehetőség van. 
A. Vagy a vakvéletlenben HISZÜNK
B. Vagy a Tervezettségben/Irányítottságban.

Mindkét esetben HIT­ről van szó. Az első egy kicsit sántít, hiszen ha materialista tudományunk 
bebizonyította   az   esemény   bekövetkezésének   nulla   valószínűségét,   akkor   tudományunk 
ELLENÉRE hiszünk. 
A második esetben az ember fejet hajt a tudomány előtt, és elfogadja annak eredményeit. Ha 
nem   lehet,   hát   nem   lehet.   HACSAK   valaki   nem   irányította   a   folyamatokat,   az   esemény   nem 
következhetett volna be. Mivel azonban bekövetkezett, muszáj elfogadni az irányítottságot. 

Ha az élet nem keletkezhetett a semmiből, a fajok nem jöhettek létre spontán, és nem  
alakulhattak át egymásba, akkor miért igaz az evolúció elmélete? Vagy mi igaz belőle?

Nyilvánvaló, hogy például az egzisztenciális fenyegetettség, a lejáratástól és a kiközösítéstől való 
félelem sok biológust távol tarthat a téma előítéletektől mentes átgondolásától és véleményének 
nyílt  felvállalásától.  A kutatók többsége nem ismeri alaposan az evolúcióelmélet  kritikáját  és  a 
tervezési szemlélet mellett szóló érveket, így ha hallanak is az ID­ről, gyakran a prekoncepcióik és 
a beléjük rögzült látásmód alapján csupán felszínes véleményt formálnak róla. 

Dr. Farkas Ferenc

12