P. 1
Magyar Helyesírás szabályai

Magyar Helyesírás szabályai

|Views: 1.005|Likes:
Publicado porAemít Idélgec

More info:

Published by: Aemít Idélgec on Jun 30, 2011
Direitos Autorais:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/26/2013

pdf

text

original

Sections

  • A magyar helyesírás
  • A magánhangzók írása
  • A mássalhangzók írása
  • Az ábécé
  • A betűrendbe sorolás
  • A szótövek írása
  • A szóelemek elhomályosulása
  • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód
  • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód
  • A szóismétlések írása
  • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása
  • Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása
  • Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek
  • A kis kezdőbetűk
  • A nagy kezdőbetűk
  • A személynevek
  • Az állatnevek
  • A földrajzi nevek
  • A csillagnevek
  • Az intézménynevek
  • A márkanevek
  • A kitüntetések és a díjak neve
  • A címek
  • Tulajdonnevek köznevesülése
  • A magyar írásmód szerinti írás
  • Az idegen írásmód szerinti írás
  • Az átírás
  • A szótagolás szerinti elválasztás
  • Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása
  • A mondatokat záró írásjelek
  • A tagmondatok közötti írásjelek
  • A mondatrészek közötti írásjelek
  • A szövegbe ékelődést jelző írásjelek
  • Szavak és szórészek közötti írásjelek
  • Toldalékok kapcsolása
  • Egyéb írásjel-használati tudnivalók
  • A rövidítések
  • A mozaikszók

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. az az életünk alapjaiig ható változás. a 10. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. hogy a helyesírás állandósága. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. amely társadalmunkban így is végbement. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. időszerűvé tette. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. mert nehéznek vélik. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált.. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. Az a minden irányú fejlődés. 1954. ha szünet nélkül gondozzák. . mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. 1954 óta mind beszélt. az iskolai oktatás kiterjesztésének. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. a nyelvi tudományban új nézetek. és felmérték. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. módszerek jelentkeztek. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. Mégis célszerűbb volt megtartani.

Annak ellenére. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. az egyes pontok elrendezése szervesebb. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. a 10. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ebből az is következik. Számos esetben lehetőség nyílt arra. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. gazdasági. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. ésszerűbb a 10. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést.). hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. helyeselhető írásmódokat. A szabályokra.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. kiadásbelinél. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. kiadásban csak az. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. de ezek tagolása. s ezért elszigetelődnek. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A címszók után következő. az alakváltozatokat. főként a 10. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. utalószámok hívják fel a figyelmet. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. . előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. Egyes személyek. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. a betűrendbe sorolást. törekedtek. szabályzatunk 11. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. a nem közismert. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. csak kevés szó írása módosult. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. – Bár a 11. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. áttekinthetőbb. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. Ezzel lehetővé tették. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. és róluk véleményt nyilváníthassanak. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. április 24-i ülésén megadta.és Irodalomtudományok Osztálya elé. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. Így lehetett a 11. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. . a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása.

SZABÁLYZAT .

rögzítő és irányító szabályrendszer. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. hanem hangokat jelölő betűk. latin betűs. c) A magyar írás hangjelölő. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. Helyesírásunk betűíró. illetőleg az ezt tükröző. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. . hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. A magyar helyesírás 2. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. szemben az olyan írásokkal. a) Írásunk betűíró rendszerű. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. stb.

más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb.. s. mint a kisbetűkre: Ökrös. ü: ceruza. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. ú. v. dz. t. p. e. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. dzs. ő. 6. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. 8. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. zs. R. Őze stb. gy. iparkodik stb. közül. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. Zs. zs: batyu. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. húr. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. k. d. lódít. dzs. gy. nyolc. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem.A BETŰK 3. egy részük ékezet nélküli. á. é. és vannak nagybetűink: A. Stb. sz. í. (Vö.. Új Írás stb. zs. r. fejtegetés. A magyar betű vagy egyjegyű. űr stb. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. b. í. C. hős. j. r. Izland stb. z: pálma. Dzs. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. ü. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. m. Óbuda.. Ő. vagy többjegyű. . ny.. 5. ű: játék. c. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. kér stb.) A magánhangzók írása 4. h. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. l. 5. ly. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. ó. Ázsia. f. g.vagy többjegyű. stb. szikes. u. v. Mássalhangzóinkat egy. csökönyös stb. Ürményi. n. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. ő. sz. stb. Mind kézírásban. ty. ty. A mássalhangzók írása 7. 10. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. azaz egyetlen írásjegy: e. ö. stb. i. Gy. s. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. c. véreb stb. o. r.

ú.] 8. r … v. Ő. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. (Vö. lly. CSKP. X. ssz. zs.: madács] . d. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. í. kellett stb. (Vö. Dz. sz. mm. vv. v. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. ö. rr. nn. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. é. q. 226. g. o. u. É. ll. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. asz-szony-nyal stb. k. l. hh. K. cs. GYSEV stb. pp. f). nny. Zs. O. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. ty. dz. p.. Cs. c. vö.: gál] ch = cs: Madách [e. j. P. 87. S. 283. F. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. n. y. Dzsingisz. s. E. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. (mondat). A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. t. zs. Í. gy. [De elválasztáskor: locs-csan. ő. 5. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. f. Y. Az ábécé 10. Z. i. 157. ss. T. ddz. á. Ny. alakjuk a következő: A. ű. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. Zs. Ly. asszonnyal stb. J. D. ly. Dzs. C. w-t. x. ggy.) 12. Szolnok.. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. U.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. (Vö. ó. stb. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. 8. W. tty.) 11. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. Ty. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. M. V. Ó. Nyár van.. Zsolt stb. e. 3. zz: add. Ű. b. [Vö. zzs: loccsan. h. R.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. fénynyaláb. tt. Ú. m. w. dd.. Z. eddzük. r. dzs. Gy. G. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. Á. ff. Sz. ny. Q. kk. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Régi. z. aggot. 9. Ü. 15. … P. N. I. jj.. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). z. gg. cc. B. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. díszszemle stb. TILOS A DOHÁNYZÁS. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. L. Ö. H. R … V. stb. edz-dzük. ddzs. ü. 227.

. Živogošće [e. joule [e. való eligazodást segítik. cz = c: Czuczor [e. Škoda [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. pont tartalmazza.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: sós] y = i: Kölcsey [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. A fontosabb általános szabályok. pont szól.: dvorzsák].: veselényi] stb.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. Werther [e. piranha [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15.: gimarajs]. névsorokban stb.: verter] olasz: Bologna [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. lexikonokban.: józsika] th = t: Csáth [e.: séfer].: gyúrity]. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: nim] német: Schäfer [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: grinics]. Nîmes [e.: török] oó = ó: Soós [e.: cucor] s = zs: Jósika [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. 13.eé = é: Veér [e. A betűrendbe sorolás 14.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. melyek a szótárakban.: vér] eő = ö: Eötvös [e.: tirgoviste]. A betűrendbe sorolás az az eljárás. piaţa [e. quattrocento [e.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.: skoda] francia: Eugène [e.: kölcsei] stb.: bolonya].: takács] w = v: Wesselényi [e.: özsen].: piránya] román: Tîrgovişte [e.: csát] ts = cs: Takáts [e.

a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. stb. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. . de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. ggy = gy + gy.és a nagybetűk között. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. ddzs = dzs + dzs. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. stb. rr = r + r.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. (Vagyis: bb = b + b. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. háromjegyű) betűtől. stb.

A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. u – ú. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. mint az egyszerű szavakat. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. ö – ő. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. kartotékokban stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. o – ó. – A . i – í. e – é. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. tárgymutatókban. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb.

i. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. o. ch = c + h. y. 16. c. b. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. sem az idegen betűk mellékjeleire. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. illetőleg idegen betűket. x. . w. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. cz = c + z. t. sch = s + c + h. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. f. r. g.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). e. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. k. n. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. h. q. stb. d. l. (ch = c + h. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. – Az idegen betűk közül azok. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. s. u. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. Ebben a rendszerben mind a magyar.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. atlaszok és térképek névmutatói stb. önálló egységnek számít. stb. p. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. enciklopédiák. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. 15. oe = o + e. m. v. j. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar.). Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb.). z.

ü és az í. helyesírásunkban már általában kialakult. bácsi. fut. (Vö. képzők. „szöllő” stb. tűk. szalma. illetőleg a szóbelseji í. -va. ű-t. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. -kor. „ákác”. újság. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. ugat. jelek. ű: íz. u. u. kell. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. ír. Mari. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. „kő”. ízes. -telen. néni. stb.) 22. „szóma”. húsz. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. hogy a szóelemek (szótövek. kicsi. fény. -bb. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. nyí. hűs. -n. Az i. színez. köznyelvi alakok. hogy általánossá válásukat segítse. formák nyelvjárási (ill. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. stb. . 18. ű 20. A szótövek írása 19. u. füst.). hús. súlyos. rí. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. „ződ”. ürge. a „kőrut”. szíves. régies) kiejtésűek. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. -ve. -től. súlya. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. ü-t. -s. régies) „késér”. az „erőssen”. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. gyűjtemény. zöld. gyűjtjük. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. -j. gyí. csicsí. tíz. -talan. „köppeny”. kifli. újra. 27. szív. „ellemez” stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. fizet. új. stb. például a kísér. stb. húsok. ú. akác. újabb. szín. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. „házbul” stb. tű. hűsek.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. kikirikí stb. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. szemben a nyelvjárási (ill. formákkal. ú. hűsít. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. szívből. íznek. gyűjt. ú. nini. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. zrí. tűvel. súly. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. Peti. -t. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. illetőleg í. húsból. hogy mely esetekben írunk i. -tól. színes. 21. házból stb. „nígy” stb. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Szavaink többségében az i. négy stb. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ezért az írásban kerülendők. véd.

más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. A csepp és a csöpp. – ír. reá stb. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. mért – miért. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. saru. satu. hosszú. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. Vannak azonban olyan főneveink is. hova – hová. nagyszerű. (Vö. rá stb. a leány. betű. Icu. szaru. 27. huszon-. irodalom. varjú. stb. tízen. de: zsiradék. zsíros. eskü. stb. hindu. A melléknevek végén mindig hosszú ú. bújjon. de: huszadik. cseppfertőzés. általános használatú. amelyeknek a végén az u. gyönyörű. batyu. iroda. seprű. levő – lévő. tied – tiéd. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. Hosszú ú. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. tízes. kátyú. gyerek – gyermek. kinn – kint. tanú. fiú. faggyú. stb.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. A lány. ü rövid: adu. szörnyű. rá – reá. fésű. ű van: domború. gyalu. fedél – födél. gömbölyű. ú. huszad. gyepű. revü. 21. seprű – söprű. kapu. lábas – lábos. koszorú. stb. bürü. stb. írok. stb. ürü. borjú. csendháborítás stb. hamu. homorú. foltoz – foldoz. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Vannak olyan szavaink.) Az alakváltozatok 25. Hosszú í. csepeg – csöpög. csorog – csurog. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. 24. tizen-. – bújik. de: irat (főnév). húszas. a lenn és a lent stb. (Vö. menü. föveny – fövény. csoda – csuda. írás.23. A hova és a hová. apu. lány – leány. húszat. gyűszű. gyanú. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. önálló szóként egymással váltogatható. – húsz. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. . falu. gyűrű. szú. de: tized. áru. választékos hangulatú. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. fenn – fent. mű. – tíz. a csend és a csönd stb. zsalu. bújócska. stb. szomorú. könnyű. mienk – miénk. savanyú. dől – dűl. A tőváltozatok 26. zsírt. háború. stb. alku. 34. bábu. lapu. írat (ige). daru.

szók – szavak. ráckevei. köpű. de: bujkál. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. derül. stb. dülöngél. az ELTE-re. bár az a. 31. tetűk – tetvek. b) Vannak viszont szabályos í – i. akadémizmus. bosszul. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. stb. varjúk – varjak. az MTA-t. szociális – szocialista. de: lencsét. lencsék. stb. – Hasonlóképpen: Tompa. (halas)tót – (halas)tavat. lencsével. derű. illetőleg é-re változik: apa. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. 32. A ború. – akadémikus. stb. heroizmus. csepül. köpül. – lencse. szlavisztika. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. ma is élő kettős alakok. lencseféle. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. szuverén – szuverenitás.) 29. (Vö. (Vö. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. Ráckevéig.bújtat. ELTE. Tompával. ű – ü váltakozást mutató főnevek. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. [Vö. bosszú. tetsszem és tessem stb. stb. fésű. A borjúk – borjak. stb. apai. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. zászlója – zászlaja. ú – u. borjút – borjat. de: Tompát. apátlan. – De: akadémia. hipnotizmus. fésül. a legtöbb toldalék előtt á-ra. de: Ráckevén. hérosz – heroikus. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. de apát. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. 81. ű. stb. az MTA-nak. ill. dülleszt. hegedül. dűlt. stb. akadémista. például: lét – levet. hegedű. ironizál. irónia – ironikus. bujdosó. köszörül. de: düledezik.) A toldalékok írása . a)] 30. csepű. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. stb. ill. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. szocializmus. látsszék és lássék. dűlve. ü van: borul. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. hipnotizál. 286. Ráckeve. – dűl. faluk – falvak. 206. erdője – erdeje stb. hipnózis – hipnotikus. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. A metsz. ú. dűlő.

-ször határozóragnak: háromszor. cipőstül. gömbölyödik. kezdődik. csőstül stb. valakit stb. -ül és a -dul. a -szor. ezért egy t-vel írjuk: hajót. töpörtyű. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. (vö. -ödik: alkonyodik. -stül határozóragnak: magyarul. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. kerül. 38. tanító. A magánhangzók a toldalékokban 34. feleségül. sárgát. -kózik. gyógyulás.33. mindig stb.. -től határozóragnak: szobából. mellől stb. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. -kőzik: zárkózik. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. csengettyű. -jű melléknévképzőnek: négylábú. könyvet. az -ul. -ül végződésének: alul. kérdi. -ozik. -ózik. dugattyú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. fordul. szivattyú...). (kivéve: túl). pezsdül. 24. -közik: kínálkozik. mérkőzik. egyenáramú. 23. jószívű. sarkantyú. -kodik. mérsékelt árú. -ű. -özik: fáradozik. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. belül. nézi. felől. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú.. -kődik: rázkódik. a t-t. -dül igeképzőnek: gyógyul. billentyű. hosszú szempillájú. veszkődik. erdőből. másképp. 35. pezsdülő stb. házról. a névutók és a határozószók -ul. buzdít. holnapig. négyig. voltaképpen. nyolc órakor stb. állandósítani stb. fordulva. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. szürkületkor. mozdítva. hússzor. buzdítás. közül. kertjei. pörgettyű stb. mindig röviden ejtjük. -ől végződésének: alól. a -ról. ötször. öklömnyi stb. törülközik. hazáig. -ődik: oldódik. A helyesírás ezeket rögzíti. stb. kerület. lapos tetejű. A mássalhangzók a toldalékokban 37.). az -ú. -ből. fától. nyolcat. családostul. dalolni. stb. tetőről. keresztül. víztől stb. például. nagy kiterjedésű. -tyű és -ttyú. az -ig határozóragnak: városig. a -ból. tulajdonképpen. a főnevek -tyú. A tárgy ragját. építmény.. bőkezű. -ül és a -stul. (vö. egyöntetű formájuk. állandósít.. mozdít. A -képp. nélkül stb. írni. elől. stb. öltözik. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. -kódik. erős rugójú.. sast. -ódik. -jú. házai. -őzik: hallgatózik. végül. felül és fölül. hatkor. éles elméjű. kergetőzik. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. tanít. -ről és a -tól. fésülködik. -ködik: árulkodik. . 36. -kozik. mögül. többször stb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. fehér falú. tiszta vizű. ruhástul. kecskeméti. hátul.

-et.. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. tolattyú. kékellett. -tt a névutók végén: iránt. a -d. zöldell. -ll képző: fehérlik. Vácott. hitetlen stb. stb. fölött. csehvel. -tt igenévképző: bérelt (lakás). a ’valamilyennek látszik’. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. vagy -tat. Kaposvárt v. bont). 45. fosztóképzős származékokban is. nézd. parttalan. személyű rövidebb formában: írd. barnállik. kihirdettetik. 66. kitalált (történet).. (könyvet) köttet. . kevesebb. (szobát) festet. stb. arat). taníttatja (a lányát). Pécsett. stb. pléhvé. -et. között. helyesbít. -tt időjel: folyt. -etlen képző van a befejezetlen. például: babával. kéretik. fedetlen. -telen változatában járul: csorbítatlan. stb. kevésbé. nagyollom. 41. (ablakot) nyittat. stb. de: észrevétlen. helyesebb. elvégzett (munka). Sajátos viselkedésű toldalékok 42. dobott. (kenyeret) süttet. Az -atlan. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét.. sződd. -bb középfokjel: idősb. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. idősebb. kente. (vasat) gyűjtet. vetetlen. sértetlen stb. de: (búzát) arattat. a -t. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. hallottuk. közt. éretlen.. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. (vö. hatott. ill. stb. alatt. csengettyű. csengetett. – És természetesen: megadatik. stb. stb. sötétlik. a -t. viseltetik. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. akkor -at. -tet formában járul. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. osztatlan. jobb. megrótták. kicsinyelli.. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. kővé. mássalhangzó után nem. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.39. kicsinyli v. szebb. a -b. -etik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. stb. mögött stb. varrtuk. kéklett v. A -val. kevesellem. idd. -tatik. gyűjtetik. mosott (ruha). szerint. edd. egyes szám 2. élettelen. kivéve: át és hosszat. fegyelmezetlen. Győrött. stb. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. piroslik. De: helyesel. kösöntyű. stb.). stb. távolabb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. a -t. -tet a képző. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. -etlen. (erdőt) irtat. felforrt (víz). érett stb.. a t végű névszókhoz pedig -talan. sejteti (vele).. (vö. fűtetlen.. -tyű és a -ttyú.). keveslem v. kinyittatik. képzetlen. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. kitűzött (cél). foglaltatik. úttalan. Kaposvárott. Tehát (új üveget) bontat. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. akkor -tat. 45. szőjed stb. -vel és a -vá.

igyekezik – igyekszik. (Vö. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) (Vö. hidd stb. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. az evvel és ezzel stb. 66. vágd – vágjad.) 43. lesz. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. mosd – mossad.). rosszallnám – rosszallanám. iszik. vesszen. 83–84. higgyen. tegyek... nincs – nincsen.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. dohhal.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. keveslem – kevesellem. dolgozz – dolgozzál. lopóddzék stb. A hallgatódzik és hallgatózik. moss. szégyellni – szégyelleni. jósággal. vesz. értem – érettem. add. szénnel. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. stb. látniuk – látniok. küldte – küldötte. higgy – higgyél. Allahhal.) 44. itt – itten. kezdték – kezdették. Mind az igék. sz. írd – írjad. lopódzik – lopózik. mint . tűrniük – tűrniök. mondta – mondotta. 55–58. hullt – hullott. igyál. rugdalódzik – rugdalózik. moss – mossál. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. toldták – toldották (vö. vájd – vájjad (vö. lőjön.). írj – írjál. 68. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. vágj – vágjál. tesz. hogy – hogyan. rég – régen. kicsinyli – kicsinyelli (vö.) – Az eszik. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. stb. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. nyomatékosabb felszólítás. épp – éppen. (Vö. oly – olyan. legyen.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. nézz – nézzél. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. vegye. öntözzön. öregedik – öregszik. jöjjön.). most – mostan. mint a -j módjel. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. (Vö. -vel és a -vá. fújjon. Viszont az írj. peddzük stb.. érted – éretted. azzal – avval. szőjön. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. 82. stb. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. várniuk – várniok. 39. 80–81. kérd – kérjed. visszük. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. dobd – dobjad. 43. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. vigyed. ezzel – evvel. szeretniük – szeretniök.. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. 77–79. Írásban is helyes tehát mindkét forma. emberré. 39. között nemigen van különbség. 75. hidd – higgyed. nézd – nézzed. dobj – dobjál. kérj – kérjél. például: dobbal. higgyünk stb. állsz – állasz. nézzük. z.

Nem tartjuk már számon az aggat. faggat. fel vagy föl. szaggat összefüggését sem az akaszt. higgyed stb. fent vagy fönt.) 48. bennszülött. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. kijjebb. fenn vagy fönn. 49. 47. érte stb. fenntart vagy fönntart. kevesellem. keveslem. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. lent. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. szeretniök stb. fenséges. fakaszt. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. kissé ünnepélyesebb. mossál. . kinn. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. szakít. Bár a benn. érette stb. az állasz. a második a lélek szóból származik. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. A szóelemek elhomályosulása 46. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. A látniok. A be. bent. Több szavunk összetett. küldötte. (Vö. küldte. feljebb vagy följebb. lejjebb. kinnlevőség stb. fakad. lenn szavakkal függenek össze. bár az első a kéz. régiesebb. kint. Az állsz. akad. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb.az írjál. szakad igék tövével. adjad. elavuló formák. hétköznapi használatú.

az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.: kösség). az összetételek. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). állatbarát (állat+barát) stb. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. Vannak olyan mássalhangzópárok. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. barátaival (= barát+ai+val) stb. tehát zöngétlenül. nyolcban (= nyolc+ban. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. kertnek. fusson esetében pl. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. e.: kertye). e.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. illetőleg a fut igének fus. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. e. A házzal. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. a házban. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. hiszen pl. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. néztük (= néz+t+ük. stb. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. barátfüle (= barát+fül+e). a másikat a hangszalagok rezgésével. lóval stb.: nésztük). Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le.: szálnak). a jeles és a képzős szavak. község (= köz+ség. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. másrészt pedig azt. e. e. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. mind a toldalék. szállnak (= száll+nak. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.a felszólító módban használatos töve. fusson (= fus+s+on) stb. tehát . A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51.: nyoldzban). A ragos.

hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. – s+sz és zs+sz = ssz. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. A beszédben az n hangot p. így zöngétlenít ugyan. d+cs és gy+cs = ccs. Ilyen párok: p–b. d+c és gy+c = cc. – sz+s és z+s = ss. – s+z és zs+z = zz. 53. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. c–dz. 52. de maga nem zöngésülhet. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. ty–gy. f–v. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. A h-nak nincs zöngés párja. de nem zöngésít. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye.zöngésen. k–g. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. – sz+zs és z+zs = zzs. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). s–zs. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . sz–z. gy. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. cs–dzs. t–d.

-ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -jai. hanem megtartja a szavak eredeti ny. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. -játok. 83–85. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . atya és bátya névszók csonka tövéhez.. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -juk. 56.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. vagyis -ja. -jük. (De vö. 55. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -juk. Ha az anya. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb.) 54. 80–81. ty és gy hangjának. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. száraz zsömle) kisszerű (v. -jaik járul. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -játok.

A mássalhangzó-összeolvadás 57. 58. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Ha a t. -je. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. illetőleg ll hangjának. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -játok. s így az igék eredeti l. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. -jei. -jai. -jaik. vagyis -ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -juk. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -juk. -jük. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. -jük. -ják). mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . Ha a t. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jeik járul.az írás nem jelöli.

ds. mecc acc eccer (v. A t+sz. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. 59. hanem az eredeti tsz. d+sz.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. dsz. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gysz. d+s. ts. A mássalhangzó-kiesés . Ha a toldalékos szó belsejében. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. a t+s. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe.

stb. mind a -d személyragot. fedd meg stb. válllövés. nyomd. tépd. expressz-szerű. 60. játszd. küldd.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. alakokban..) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. tudd. kezdd. 94. hagyd. (nem jól) hallak. ill. oldd stb. szidd. (Vö. fújd stb. (v. (Vö. szedd. hordd. össz-szövetségi stb. (Vö. puff-féle stb. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel.. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. fedd be. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. hanem az áldd. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. (megkérdezték a) vádlottól.. orra (bukott). a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. 94. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. (a) szebből (kérek).61. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. balett-táncos. 94. nézd. mert a -szerű. mosd. (De vö. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. formákban is. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.) A d végű igék 63. védd stb. ill. Az l és ll végű igék . tehát: kezd+d = kezdd. 49. hívd. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. mondd. edzd. -be). így tehát két d-t írunk nemcsak az add. sakk). a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. kör). Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül).

rívás stb. zöldellt v. szégyellem. – De: rívok. stb.64.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. de: sarkalatos. de: gyullad. szégyellheti. ríjon. mind pedig l-es származéka él. rísz. (fába) rótt (betűk). 65. rí. zöldellett. Múlt idejű alakjaikban. nyűdd. rítok. szégyellni. növendék. kicsinyellés és kicsinylés. 39. (Vö. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. málló. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). fullaszt. mállik. egy magánhangzó utáni ll-es. nőj. dülleszt. szólás. zöldellő. stb. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. kékellik és kéklik. de: kicsinyelli és kicsinyli. cipőt). múló. jövök. nősz. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. (Vö. legelik. stb. (nagyra) nőtt (fa). rójuk. fúl. gyúl. mállottak. 66. állomás.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. múlik. Néhány ll végű igének két alakja van. nőtök. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. lövő. de: dülled. Egyes szavaknak mind ll-es. kevesellette. -tök személyragos alakjait. stb. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. de: torkolat. 60. kicsinyellő és kicsinylő. nőtt.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. (Vö. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. róttak.. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). rója. . jöhet. sarkallik. de: kevesellem és keveslem. nőttek. legel. szégyell. sződd. kicsinyell. száll. szállna. málljanak. 45. jövedelem stb. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. de: fullad. zöldell v. (Vö. rosszallás. stb. rosszall. nő.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. zöldellik. stb. pl. rosszallhatjuk. 39. kevesellte v. lődd. rovok stb. rövidebb változat: kevesell. rótok. stb. állt. kicsinyellené. 39. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. kicsinyellné v. Egyéb esetek 68. szálloda. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. gyullaszt. kékellő és kéklő. legelő. rósz. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. keveselli és kevesli.

egyetem stb. de egy s-sel írjuk: kisebb. – Az írásban azonban. egyenlő. Zilah stb. nálad. hah. egység. 70. ujjat. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. – A ch végű szavak (pl. egyén. róla. éh. enyh. – De: benne. sah. leszünk. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. kisebbít. újabb. juhok.A jö. a szavak minden alakjában jelen van a h. kisebbség stb. A bolyh. 83. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. 73. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. egyik. legkisebbnek. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. juh. más részében viszont röviden: egyed. [Vö.) 71. 72. eh. potroh. (Vö. áh. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. csehvel. bennünket.) végén is mindig ejtjük a h-t. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. juhval. kisebbedik. egyéb. együtt stb. magasak. 69. juhakol. lesztek. egyek. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. méhkas. egyezik. padisah. jönne stb. méhvel. juhtúró. 42. egyre stb. csehet. A céh. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. egybe. juhász. egyel (ige). – De: jöszte. méh. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. újat. rüh stb.) 75. erősek. magasan. egyetlen. stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. és mindig írjuk is. almanach. erősen. 74. úgy. magasat. együtt. egyed. jöjjenek stb. pech stb. újra stb. mint a többiben: leszek. Ha mássalhangzó következik a gy után. stb. stb. juh. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. fellah. egyért. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. csehtől. doh. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. együvé. méh. magasabb. (A testrész nevének írása viszont: ujj. egyedül. jöttél. erősebb.. előled. düh. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. egyes. Allah. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. Csehszlovákia. leszel. keh. stb.. stb. csehül. mint a példák is mutatják. jöjj. csehnek. pléh. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. akkor is rövid a gy: egyben. ujjak. tőlünk. utánunk. ujjra stb. 43. méhnek. – De természetesen: eggyel és eggyé. cseh. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. méhek. Írásunk a szókép állandóságára.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. moh. egynek. méhes. lesznek. Így például az ah. egyé (= egy+é). (Vö. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. 83. egyre. jöjjön.

kössétek. illesz.tlannal.) képezzük. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. válassza stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. 79. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. nevesse. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. 78. sz változatát tüntetjük fel: fess. stb. megtartjuk az igető végső t-jét. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka .) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. fürösz-. (Vö. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. 81. szítsa. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. hallgasd. tanítsd stb. rekessze. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. hallgassák. illesszük. kösd. féltsétek. lósson-fusson. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. lássuk. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. márts. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö.). egyes szám 2. A felszólító mód tárgyas ragozású. taníts. fűts. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. éppen úgy. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. 78. stb. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. egyes szám 2. lássuk. mártsd. egyes szám 2. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. nyissátok. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. nyisd stb. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk.stb. mint h-tlan. hanem mind a tővégi t-nek. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. bocsássa. fürösszétek.

sz. – Hasonlóképpen: játszd. vigyétek. A tessem. vedd. 39. alakváltozatok használata is helyes. hozzad. illeszd. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. válaszd stb. rekeszd. vesz. z és dz végű igék 80. vidd. tetsszél. játszunk és játsszunk (e. sz+j. Azt akarjuk. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). végezzük. sz. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. – Kilátszanak. látsszam. Stb. kettőzött sz-szel (ssz-szel). egyes szám 2.) A tesz. metszi stb. egyél.tőhöz kapcsolódik. kettőzött sz-szel (ssz-szel). vesszenek. -jük. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. olvasd. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. vesz. hozzák. Az s. tetszik.) 81. igyanak stb. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. (A többi. sz. hogy tetsszünk neki. látszik. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. látszik. Az s. sz. eddzük. sz. vadásszatok. játszik. eddzétek. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. végezzünk. (Vö. lopóddz(ál). z és dz változatát tüntetjük fel. stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. – Természetesen a hallatszik. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. z és dz változatát tüntetjük fel. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. -juk. metszd (vagy mesd). hidd. tessék. füröszd. A lesz.) A hallatszik. játsszuk. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). eszik. metsszük stb. lássék stb. -játok. 82. játsszál. Kértem őket. hogy csak játszanak velünk. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. visz. játsszák. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. edd. metssze stb. 32. vadásszátok. mossa. hogy játsszanak velünk. higgyétek stb. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. z+j. 43. végezd. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. visz. úszd.: jáccunk). z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. stb. higgyük. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. A felszólító mód tárgyas ragozású. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. (Vö. játszik. nehogy kilátsszanak. pl. játsszátok. mászd. iszik. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. edzd.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . idd. vegyük. elolvassák. eszik. higgye. tessél. húzd. ha tetszünk neki. stb. Az s. tegyen. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. z és dz végű igék kijelentő módú. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. mossam. tesz. Betakarom. és kettőzött gy-t írunk: higgy. – Jó érzés lesz. játszod. (Vö.

e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. könnyel. valamint a -fajta. tetté. ebbe. ehhez. -vé alakmódosulásai 83. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. ez névmásnak és a -beli képzőnek. -vá. -vel. -vel és a -vá. tűr). [Vö.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ahhoz. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. cukorral. -vel és a -vá. e) Azokban a névszókban. a tervvel és a tervel (= tervez). (Vö.) d) Ha a -val. stb.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. juhvá. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. Allahhal stb. könyvvé. (Vö. komppal.. stb. evégett stb. stb. sahhá. szárnnyá. pléhvé. 216–217.). stb. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. 75. afölött. 94.. ekképp.. királlyá.A -val. Az az. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. – A doh. -vel és a -vá. tervvel. potroh. erre. mindettől. Megváltozott. tollá. ekkor stb. bölccsé. tettel. (Vö. akképp. a -val. emellett. ugyanahhoz stb. könnyé. kedvvel. tollal. amelyek az az. savvá. rozzsal. sah. arannyal. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. potrohhal. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. ez névmás 84. stb. gallyal. arra. ronggyá. ezzé. 75. Az az. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. -vel és a -vá. jobbá. -vel. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. 60. -vá. c)] 85. Az avval és azzal. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. és betűkettőzéssel jelöli. özveggyé. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. -vá. stb. -vel. gyönggyel. kulccsal. -vé: hanggal. meggyel. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. – Hasonlóképpen: amannak. 222. névvé. rosszá. néggyel.) A -val. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. A mutató névmás a. 130. amiatt. szénné. Ám csak: azzá. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. -vé: jobbal. szívvel. füstté. -vé: bottal. akkor. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). nedvvé. eszerint. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. [Vö. szilánkká. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. -féle. bolonddá. kékkel. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). pont foglalkozik. -vel és a -vá. minddel. szárnnyal. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. Allah stb. tudóssá. 7. . vízzé.

ebbeli.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. . akkora. efféle. ekkora. affajta. afféle. effajta.

Kis. a mai kiejtés.. edz. Hunyadi. süly. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. mély. de vannak olyan családneveink is.: tarcsai] Thököly [e. írásunk azonban megtartotta az ly [e. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer.: szécsényi] Tartsay [e. .): Batthyány [e. lyukas stb. 12. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. ezeket tartalmazzák a következő alpontok.: dezsőfi] Egressy [e. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Dózsa. ma-haradzsa. Meggyesi. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. gally. régies betűket (vö. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés.157.. mely szavakban írunk ly-t. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. (Vö. pedzi. 87. foly(ik). hely (főnév).: zicsi] stb. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lyukban.és egybeírási szokásainkat. amelyek ly-nal írandók. madzag. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. Hagyományos írásmódról. lyukad. lyukból.: battyányi] Cházár [e. különböző jellegűek. súly.) 89.: tököli] Zichy [e. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.: görcs] Hajnóczy [e.). mert azok a szavak. stb. peddze. pedz. Kétség esetén szótárban kell megnézni.: ellipszilon] betűt. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. illetőleg a szóelemzés rovására. lyuggat. 88.: kosut] Széchenyi [e.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. Török stb. moly. stb. mint más szavainkban (pl. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. lyukaszt. Csányi. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. lyukak.: egresi] Georch [e. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. 83. külön.: hajnóci] Kossuth [e. 80–81. bridzs. nagyon sokféle eredetűek. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. melyekben j-t. edző.

osztály. cserje. skatulya. amelyik stb. papagáj stb. De: karvaly. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. Ipoly. sóhaj. tartály.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. tavaly stb. dörej. mindnyájan. perje (fű) stb. mosoly. De: lakáj. héja (madár). óhaj. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. tetszik. zsöllye stb. tavaly. kevély. tolvaj. ej végűek: duhaj. játszik. fogoly. zsivaj. rögtön. hülye. hágcsó. Gergely. mindjárt. ósdi. kapzsi. pocsolya. Mihály. karaj (és karéj). stb. nyavalya. olaj. akadály. robaj. . zsindely. talaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. oly. hagyján. 91. zárt ë hang. pólya. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. illetőleg a régebbi írásformát: esd. ilyen. mely. metsz. De: bója (vízi jelzőeszköz). amely. olyan. zörej stb. kristály. harkály. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. 90. csekély. ragály. mily. ibolya. lye végződésű szavak: boglya. gereblye. korcsolya. pünkösd stb. milyen. csigolya. pehely.

illetőleg: jeggyel. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. [vö. b)]: loccsan. expressz-szerű stb. 62. fütty stb. (Vö. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. Tarr-ról. sz. cs. 93. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. 163. hallak (= hall+lak). 62. Wittmann-né stb.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). stb. hossz-számítás. (e helyett: jegygyel stb.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. díszszázad stb. Bernadettől (Bernadett+től). balett-táncos. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. fedd meg (= fedd+d meg). rosszal. 94. 163. vö.) . dzs stb. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. Kodállyal stb. jegygyűrű. füttyel (= fütty+tyel). eddzék. c)]. mésszel.. ty. Hermann-nál. Arannyal.). eljátsszuk stb. illetőleg: sakk-kör. [Vö. hosszú. mésszerű stb. könnyé (= könny+nyé). 62. 163. vádlottól (= vádlott+tól). fénynyaláb. össz-szövetségi stb. A többjegyű betűk (pl. Meggyes. meggy. nagyobban (= nagyobb+ban). tollal (= toll+lal).. briddzsel. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. [Vö. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 7.. nagygyűlés. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Mariannal (Mariann+nal). – Nem egyszerűsítünk viszont akkor.

egységet alkotó szókapcsolat (szólás. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. egyhavi. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. félkész.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. Ezekből a körülményekből következik az. a közlekedésben). Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. – Ha egy raggal jelölhető. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. illetőleg kötőjel alkalmazását. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). – Az egyik gyakori ok az. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. kéményt seprő. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. szót is összetételnek tekintjük. de: jelzőlámpa (pl. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. sok szög (= számos szög). Ennek legfőbb oka az. mindig együtt használt. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van.) rag nélkül állnak együtt. félig kész. szakkifejezés stb. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. a nap sugara stb. többféleképpen is megítélhető esetek. de nem ló. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. rádiót javít stb. Például a víziló vízi állat ugyan. (veszélyt) jelző lámpa. főnévi igenév. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . – A meggyökeresedett szokást megtartva. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. márványtábla. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. de: sokszög (a mértanban). hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. ezért például a jókedv. lépre csal. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. nagyon ügyes. Különírjuk számos. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. vízbefúlás stb. napsugár stb. stb. az élen járó (csapat). ami viszont nem biztos alap. de: gyorsírás (= sztenográfia). sok lehetőség. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. de: élenjáró (= irányító szerepű). villamos gép.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. mint a tagok jelentésének összege. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. különírt szókapcsolat elemei (pl. stb. A szóbeszéd is más.) elemeit is: dugába dől. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások.

nőttön-nő stb. sütött-főzött. gyorsan. stb. apraját-nagyját. 98. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. dádá típusú indulatszókat. sütnek-főznek. ég-föld. tejet. 99. . várt. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. szinte).előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. orrán-száján. sütés-főzés. A szóismétlések írása 96. tudván tudta. ide-oda. fiam. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. ki-ki (= mindenki). anyja (eljött). legeslegszebb stb. egy-egy (= néhány). többé-kevésbé. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. várva várt stb. több-kevesebb. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). régesrégi. szebbnél szebb. idébb-odább. kezét-lábát. testi-lelki. sütni-főzni. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. kenyeret (vásárolt). gyalult (egész nap). messze-messze (= nagyon messze) stb. napról napra. aligalig (= nehezen). kérve kéri. mint azok külön-külön. unos-untalan. várt. stb.szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. fűrészelt. végestelen-végig. akkor az összetétel még laza. A túlzófok kifejezésére használt leges. már-már (= majdnem. néha-néha (= nagy ritkán). gyorsan. nini. írás-olvasás. legeslegnagyobb. tömérdek). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. körös-körül. sok-sok (= nagyon sok. oktató-nevelő stb.. hehe. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. eget-földet. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. jobbnál jobb. stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. háztól házig. kezelába. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. nono. vajat. nap nap után stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. hasonlóképpen: ember ember hátán stb.. 97.

hányaveti. c) A már teljesen összeforrott. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. irult-pirult. 103. stb. rúgkapálnak. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. Ista-Pistát. stb. hébe-hóba. piff-puff. tyúkom-búkom. csigabigák. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. hányavetiek. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). de: a szántóvetők (= földművesek). stb. limlomot. szoba-konyhás (lakás). Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. izegnek-mozognak. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). a) Vannak olyan ikerszavaink is. 101. ugribugri. rabló-pandúr. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. izegmozog. fidres-fodros. rúgkapáló. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. sírva-nevetve (ölelte át) stb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). izgő-mozgó. ímmel-ámmal. stb. (a zenekar) csinn-bummja stb. de: a csúszómászók (= hüllők). hírneves. árvíz. sakk-matt. kérőesdeklő (szavakkal). – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. limlom. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. stb. pirosfehér-zöld. de: híre-neve. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. piros-fehér-zöldre. mendemondák. hadseregben.Két. rabló-pandúrt (játszottak). stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. hadseregek. stb. hercehurca. sík-domború (lencse). stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). Anna-Panna. . dimbes-dombos. búbánat. Anna-Pannával. hadsereg. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). árvíztől. búbánata. stb. b) Néhány. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. szoba-konyha. búbánatos. terefere. sík-domborúra (csiszolt). de híres-neves. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. sakk-mattot (mondott). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). limlomos. Az ikerszók 102. gazdasági-társadalmi (változások). tereferél. stb. csinn-bumm stb. piros-fehérzöldet. csigabiga.

és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). meleg nyár és színesfém. olvasó lány. melegágy (a kerté- . anyja nevelte (gyermek) stb. porhó borította (lejtő). magvaváló (szilva) stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. gizgazos. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. mert az alanynak. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. ipari ország. szúette (bútor). icipici. gizgazok. (a) munkások szervezte (gyűlés). különösen olyankor. icipicit. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. egyetértő mosoly. eszeveszett (= őrült). a minőség. traktor szántotta (föld). mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta).b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. 107. mezőgazdasági gépgyár stb. molyrágta (szőnyeg). félszeg). orvosi titoktartás. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). de: gizes-gazos. 106. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). stb. Az alanyos. valamint a minőség. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). általános iskola. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). tíz forint és öttusa.. Ezek tagjainak együttes jelentése más. stb. nyakatekert (= bonyolult). különösen olyankor. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. (a) barátom kölcsönadta (pénz). de: icit-picit. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). napsütötte (táj).. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. Alanyos. baráti kézfogás. Ezek tagjainak együttes jelentése más. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). hidegvérű (= nyugodt). érett gyümölcs stb. ügyefogyott (= gyámoltalan. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője).

jótett stb. 108. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. -ú. -ű. hálószoba. parancsoló hang. javítóműhely. felvonóhíd.). légiposta. 113. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. világos narancssárga. fedett .stb. Az -ó. szak. mozgókórház.. sötétzöld. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. élüzem. külügy. hanem valamire való képességet. erős bordájú. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. világossárga. -jű. fehér virágú. jó nagy. kis hordónyi stb. mellékjövedelem. szürke télikabátos. mindig egybeírjuk: alelnök. 110. Hasonlóképpen: nagy néha. haditerv.szetben). dőlt betű. szomszéd falubeli. átütőpapír. -ő képzős igenevet. iskolaköteles korú. a különírást általában megtartjuk: bal parti. 112. holtág (folyóé) stb. mélykék. A -t. felszabadító mozgalom. evezőlapát. előadó körút stb.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. izzó fém. ivóvíz. haragoszöld.. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. jó erős. kiképzőtiszt (beosztás). kispárna (párnafajta). Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. szörnyű hideg stb. különösen olyankor. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. zöldeskék. stb. szélező körfűrész. forgószél (szélfajta). köz-. -nyi képző járul. előhívótank. vízinövény. költőpénz. törtfekete. ellenőrző bizottság. izzólámpa. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. adott szó. útitárs. közérdek. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. -jú. -s. borzasztó rossz. kül-. rendeltetést fejez ki. 111. újpiros. szakember stb. rakétaindító állvány. belépőjegy. ha csak alkalmi minőségjelző. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). desztillálótorony. belföld. stb. földrengésjelző műszer. mérőműszer. összekötő híd. (Vö. szép kövér. pótágy. közvetítő javaslat. Az olyan összetételeket. -beli. sajgó térd. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. halvány kékeszöld stb. jó néhányszor stb. védőnő. előtag. söröspohár (= sörnek való pohár). bel-. öntelt magatartású stb. piros tetős. növényvédő szer. eladólány (üzletben). különösen olyankor. kutatóintézet. zárolt anyag. nagy erejű. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. 138. vendéglátóipar stb. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. sült hús. fiatalkorú. kiváló termék. apró szemű. pihenőnap. 109. almásszürke. hosszú szempillájú.

b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. mérnök szaktárs stb. száz hektár föld stb.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. ezer esztendő. tanár úr. március havi. csuda jó. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. tízezer kilowatt áram. csiperkegomba. fél számnévnek). ajándék könyv. vasárnap déli. bőr pénztárca. ezermester (= sok mindenhez értő). diáklány. -ű. fűszeráru. -s. rendőr százados. húsznaponként stb. 114. valamint egy -i. tizenkétszög (mértani idom) stb. nagyságot jelentő) főnév is. közgazdász szakértő. zártszék stb. (Vö. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . száz forint. minőséget. kőfal. tíz deka vaj. ötéves. a) A foglalkozást. vetített kép stb. huszonegy köbméteres stb. -jú.. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). Az anyagnévi jelzőt. kedd reggeli. ha egyszerű szó. műanyag padlóburkolat. legényember. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. tízperc (iskolában). tízpercnyi. nagy halom kavics. vasbeton gerenda. kétnyelvű. gyermek király. hanem főnév is. hétfő reggel. a sok. -ú. -jű. több energia stb. lakatosmester. gyapjúsál. rongy fráter. 117. 119. két hordó bor. kort. hatökör (= buta). vendég néni. fiúgyermek. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. 115. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. hanem (mennyiséget. nyúltagy. csütörtök estére. Ezek tagjainak együttes jelentése más. fenyőfa. platinatégely stb. öttusa (sportban). tanító néni. rabszolga. stb. 119. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. kölyökkutya. csoportot jelölő. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. mértéket. 116. 119.uszoda. belgyógyász barátunk. egy rakás fa.) 118. tenger virág. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. több. holtpont. tüzér tizedes. két négyzetméternyi. nyersselyem ing. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. faburkolat. sok munka. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. huszár főhadnagy. (Vö. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. kutya hideg. vendégművész stb. alumíniumedény. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. különösen olyankor. amelyekben az előtag azt jelöli. stb. péntek esti. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. stb. nyolcoldalú.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

vagy az ezt követőhöz. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. c) Az igekötő külön szó marad. el-.v. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). túl-. megtartó. közbe-. föl-. fel. szerte-. fenn v. le-. egybeírjuk vele: átad. össze-. szerteszét szórva stb. össze-összevesznek.131. előre-. mindig rád gondolok stb. de: el leszek fáradva. felnyit v. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. kiállítani. le-föl sétál. fölnyit. eldobott. (nem) félre állt (hanem középre). le-leereszt. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. lebecsül.v. helyre-. rajta-. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. fönn-. de: hozzájárul (valamihez). egybe-. ellen-. haza-. szerteszéjjel szórták. haza szabad menni. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. tönkre-. rá-. de: nekimegy (a szekrénynek). ki-. (ti már) mehettek vissza stb. de: (tapintatból) félreállt. tova-. megtudták a hírt. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. körül-. de: meg fogom nézni. ide-. tele-. fönnmarad (a neve). benn-. üljünk bele. fenn. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. oda-vissza utazni. tovább-. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. ide-oda tekinget. neki-. végig-. (csak) rá (= őrá) gondolok. nem nézve oda. szembeszállás stb. stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). hátra-. benéz. stb. stb. széjjel-. visszaszerez. ne sározd össze. stb. 132. stb. bele-. hozzá-. hagyj fel (ezzel). szerteszéjjel. félre-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. elő-. menjetek előre.stb. de: idejött hozzám. újjá is építjük. újra-. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. leszokott a dohányzásról. neki (= őneki) megy a levél. szét-. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. beleszeretett a lányba. fölül-. keresztül-. szembe-. külön-. át-. de: meg van töltve.v. föl sem véve stb. különírjuk tőle: pihend ki (magad). de: fennmarad v. megfogom a lepkét. (akkor) ültünk le. meg-. stb. de: meg tudták javítani. félbe-. meg-megállt. újjá-. de: (rossz) rágondolni is. alá-. agyon-. Más és más tehát: megvan húszéves. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. fönn maradt (a padláson). de: bele szeretett volna szólni. vissza. ketté-. meg nem értés stb. de: le szokott utazni vidékre. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). ide jött (nem a szomszédba). de: abbahagy. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. be-. oda-. szembeállva. utána-. nekünk jött a csomag. mellé-. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . közre kell bocsátani. elleszek nélküle. előre-hátra pillantva. le nem tenné. felül. vissza-visszatérve. Hasonlóképpen: megtartás. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. közre-. végbe-. elő-előtűnő.

amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). Tagadó névmások előtagjaként a se. csakannyi. senki sem. semmikor se. szintolyan. sehol sem. – De: sohase. sose. nemsokára. ugyanez. teáltalad. semmiféle stb. járókelő. földalatti. őtőle. egymagatok. visszafelé. bár-. önnönmagunk. ugyanannyi. inni való víz. éppannyi. sehova se. semmilyen. sosem. mimellettünk. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. sem. bármikor. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. mintha szeretné. sohasem. mindenki. akárhol. de egymásmellettiség. . Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). őutána. senkinek se. semennyi. 134. stb. ennivaló. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. A külön. minden. ill. stb. mint ha sír. sohasem. ővelük. ugyanis. 137. Az akár-. mindannyi. dehogy. őközöttük. semmint. ha nevet. önmagam. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. mindenhonnan. Sok eset mutatja. éppolyan. Különírjuk viszont a se és a sem szót. stb. szintakkora. tinélkületek. ennélfogva. hogyne. 136. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. mind-. semeddig. hártyásszárnyúak stb. tenálad. énmiattam. az első sorban ült. sehogy. mindazonáltal. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). nemtörődöm (ember). szintannyi. ugyanakkora.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. semmikor stb. tinektek. de hogy is gondolod? . bármi. egymagad. dehogyis! (= nem). éjféltájban. 135. (melléknévből főnév). de: szebb. ugyanolyan. csakennyi. csakolyan.egymagam. csakhogy. éppakkora. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. semmitől sem. mihozzánk. elsősorban stb. (határozószóból kötőszó). de: egy részt kapott belőle. melléknév). fogdmeg(ek). képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. önmagad. nefelejcs.és vala. haddelhadd. hasonlóképpen: egymásutániság.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. miután stb. nemszeretem (dolog) stb. 133. (igés kapcsolatokból főnév. hanem. önnönmagatok. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. ennél fogva húzd stb. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. önmaguk. tegnapelőtt. stb. hogy egybeírandó az olyan összetétel. egyrészt (kötőszó). sehogy sem. önnönmaga. valamerre stb. munkanélküli. Olyan szavak. sehonnan. valami. amely egészét tekintve más szófajú. stb. stb. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze.

dokumentumfilm-bemutató. készruhaáruház. honvédemlékműveink. de kerékpár-javítási. élelmiszerkészlet. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. élelmiszerkészletüknek. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. hogy könnyebben olvashatók legyenek. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. elnemkötelezettség. leginkább hasznot hajtó stb. centi-. extraprofit-elmélet stb. 62.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. A külön. rádiószaküzlet. rendőrjárőr. de: legszívhezszólóbb. deka-. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. nyersolajmotor. megnemtámadási (szerződés). (Vö. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. de: befogadóképesség. kerékpárjavításokat. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. de: anyagcserevizsgálat-kérés. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. televíziókészülék. 139. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. 138.. úttörővasút. pénzügyőrlaktanya. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. paradicsomsaláta. matematikatanítás. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. leghasznothajtóbb stb. Az egyébként szabályos. könyvritkaság-gyűjtemény. De: sakk-kör stb. cserépedénygyártásnak. ivóvízellátás. deci-. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. tornász-csapatbajnokság. gépkocsivezető. kölcsön-visszafizetés stb.egyenlőoldalúság. teljesítménynövekedés stb. állománykiegészítés stb. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. honvédemlékmű. hasonlóképpen: legharcrakészebb. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. békeszerződés- . stb. barnakőszénkoksz. szeretetreméltóság stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. felezőegyenes. nitrogénasszimiláció. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. mértékegységrendszer stb. cserépedénygyártásban. foszforműtrágya-gyártás stb. munkaerő-nyilvántartás.

(Vö. Apáczai Csere János-emlékünnepély. pálfordulás. -féle. Fabulon arckrém. -ú. röntgensugár stb. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. stb. házi feladat. -jú. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). de: kerekasztalkonferencia-rendezés. 167. kerekasztal-konferencia. -s. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. rézötvözet. de: légifénykép-montázs. árnyjáték.tervezet. stb. Kovács mérnök. de: szabadvezetékhálózat. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. A -fajta. -rét. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. kerekasztal-konferencia rendezése stb. Mátyás-templom. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk.: 171. ha értelmetlenséget kerülünk el vele.) 141. munkásszövetség. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. – Ritkábban ugyan. -ű. de: fény-árny játék. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. Ady-szobor. Kazinczyverseny. (Vö. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. de: ajak-fog hang. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: hidegvíz-csap. (Vö. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. amely az egészhez járul. (Vö. negyedrét. de: szövő-fonó ipar. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. 170. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. Jedlik Ányos-féle. továbbá: kutyamacska barátság. stb. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. Herkules-erejű. Kászim pasa bástya stb. Hasonló esetek: hideg víz. Mária-arcú. Kossuth-díjas. foghang. többféle.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. sokrétű. légi fénykép. szabad vezeték. gyár). fényjáték. de: számtan-házifeladat. aranyötvözet. föld-levegő rakéta stb. Hasonlóképpen: szövőipar. de: házifeladat-készítés. -nemű. Petőfi-szerű. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. stb. Dezső bácsi. de: réz-arany ötvözet.. Balassi-strófás. egynemű. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. ésszerű stb.. Zsiguli gépkocsi. fonóipar. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. 169. József Attila-díj. ajakhang.) . stb. Fazekas elvtárs. 168. a Nagy család.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. stb. a Kalmár fiú. 201.

a) és a 290. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289.Felsorolásban az elmaradó közös.és Gárdonyi-szerű.. 262. a törtszámnevekkel a 291. c)] 142.. a tizedes törtekkel a 274. mogyoró.. és a 291. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-.és nyírfafélék. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. [Vö. stb. Tömörkény.. pont. a sorszámnevekkel a 267. .

társadalmi és politikai mozgalmak. vasutasnap. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. a szakma ifjú mestere. indián. stb. fásítási hónap. a nevezetes napokat. édesanya. népelemek. a nagy októberi szocialista forradalom. szabadság. külön fejezetben tárgyaljuk őket.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. kevés. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia.) 147. nemzetközi orvoskongresszus. ötéves terv. kérdőjel. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. (Vö.) 145. stb. a magyar nyelv hete. román. kínai. pedagógusnap. elnök. erdészeti és faipari tudományos napok. 150.. az alkotmány ünnepe. ugye. országos távlati tudományos kutatási terv. húsvét. a szabadságharc. bármennyi. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. orosz. székely. mohamedán. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. szász. felszabadulás. katolikus. a rövidebb-hosszabb időszakokat. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. magyar. (De vö. nyugati szláv. anyák napja. palóc. karácsony. ami. néger. fenséges. nahát. nemzetközi nőnap. három. légkörkutatási szimpózium. ország. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. virágzik. tavasz. . Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. A rendezvények. olvasó népért. a honfoglalás. 149. valamint – pont. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. A nagy kezdőbetűk 148. szlovák. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. A kis kezdőbetűk 144. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. haza. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. 191. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. párt. sváb. a nagy honvédő háború. jóllehet. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. 146. drága. stb. és. a mohácsi vész. a debreceni országgyűlés. Kisbetűvel kezdjük a népek. rendezvénysorozatok. a francia forradalom. finnugor. most. germán. május elseje. itt. élet. a felszabadulás napja. programok stb. ejha. urál-altaji. család stb. termoanalitikai tudományos ülésszak. református stb.

hogy… stb.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. / Engesztelés és nagy Ítélet. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. a Végzet. (Vö. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. erősítheti a szavak hangulatát..) 150. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. 144. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. 256.”. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. 149. Apám. „Légy fegyelmezett!” stb. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. (Vö.) Egyéb esetek 151. 264.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. Stb. 253. stb.) [Vö. Kinyílt / a földbe zárt titok. Szeretnék mindig Veled lenni.. ha nem értene félre. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Igazgató úr. törökül. 144. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. A legfőbb érdem az Önöké. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. Melegen érdeklődött irántatok. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. a). Örökké hálás leszek neked a segítségedért. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Stb. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni.] . Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. a Hatalom. barátom. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket.

vágány stb. igazgató. stb. igazolványok. oklevelek stb. Id. stb. . Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. metróvonal. titkár. stb. Mészáros Mihály. hogy…. s ezt számjeggyel írjuk. ábrák stb. Ifj. Kelemen László. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. idősb. a társtulajdonosok közös képviselője. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. A légfék vázlatos rajza. a táblázatok. III. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Az útbaigazító feliratokat. özvegy stb. oszlopba rendezett névsorban stb. rektor. Szép Gergely és ifj. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. szót. Jakab Imréné. stb. ifjabb. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Nyilvános telefon. Pénztár. Mészáros Mihály is.152. Igazgató. levélcímzésben. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. 153. Széntermelésünk. B porta. 5. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. Házfelügyelő. A családnevek előtti doktor. ajtó. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. a bizottság titkára. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. grafikonok. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. – Ha a szöveg első szava számnév. miniszter.

de: patyolat (fehér. Pepsi-Cola. a című (c. Tóthpál. Mind a családneveket (vezetékneveket). hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. a címeket stb. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Magyar Nyelvőr stb. Hollófészek (hegy neve). Rutascorbin. így pl. Deli. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Szeremlei-Szabó Zsolt. Körmendi. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. New York-i stb. Velencei-tó. A város peremén. de: fakó (színnév). az intézményneveket. Rák (csillagkép neve).) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Annamária.) szó a név utolsó eleme. a márkaneveket. stb. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. de: hollófészek (a holló fészke). b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Wittmann-né. meddig tart a tulajdonnév. Kőrösi Csoma Sándor. Zsuzsa. Hegyalja. György. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Szerencsés András. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Központi Fizikai Kutatóintézet. de: szőke (hajszín). Fakó (tónév). de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Werbőczy. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. de: rák (állat neve). személynév). Kortárs (folyóirat címe). Szántó. Patyolat (vállalat neve). az állatneveket. Ez egyrészt azt jelenti. a földrajzi neveket. hófehér). stb. Éva. Másrészt arra kell törekednünk. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Olaszország stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. az Ének a pesti ligetről című vers stb.) A személynevek 155. stb. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. de: parázs (izzó tüzelőanyag). hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Pál. (Nem pedig: Kissel. Parázs (tűzhelymárka neve). Észak-Afrika stb. Mór (helységnév. az utca (u. Nagykőrös. a csillagneveket. de: mór (népnév). Helyesírási tanácsadó szótár stb. Budapesti Műszaki Egyetem. . Wittmanné. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. newyorki stb.

Czombor. és sorrendjük nem cserélhető fel. Zrínyi. stb.. 12.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Rákóczy. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Sigray. Vay stb. de egyszersmind lehetővé teszi. Tótfalusi Kis stb. Eördögh. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kemechey. 87. Gaál. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Batsányi. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. 12. 158. Orczy. Kis. Kultsár. (Vö. c) Az olyan névformák. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. ebben a formában használandók: Bocskai. Csombor. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Wathay stb. Nagygyörgy. Kazinczy. Vörösbaranyi stb. Kiss. Kerpel-Fronius. Buday. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Tóthmátyás. Lorántffy. Werbőczy. Bíró. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Pesti. Pais stb. (nem Komjáti. Keöcherepy stb. Apáczai Csere. (Vö. Kőrösi Csoma. Konkoly-Thege stb. Pesthi. Maszlaczky. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Verbőci.).) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki.). Zrini). 156. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. ezért a két névelem általában együtt használandó. Verseghy stb. – . Thewrewk. sem pedig korszerűsíteni (pl.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Csulyak stb. Takács stb. Csokonai Vitéz. Hajdu. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. 157. Gombocz.. Hajdú. Endrődy-Somogyi. Rákóczi. Tsétsi János. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Teleky stb. Csécsi). Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Kunszabó. (nem Cacas. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. illetőleg: Kakas. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. 87. Chuliak stb. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Batsányi – Bacsányi). Vatai stb.

-vel (és néha -vá. 209. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. rippl-rónais.. Ilosvai Selymes Péter-es stb. (Vö. madáchi. 159. képzőket). 165. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Vilma. Mind régi (eredeti és jövevény). Véghgel. tóthpáli. Az -i és az -s melléknévképzővel. Bálinttal.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. stb. Tótfalusi stb. Táncsics Mihálynak. Márió. Betti. Móriczcal. jókais. Isten. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. használatos az N. Szemeréről.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. s a szül. Ozirisz. a -val. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Nagyné Kovács Anna. (Vö. mi lett vele. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. stb. 94. Ilosvai Selymes Péternél. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. (Vö. marxista. Tudja isten.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Makk-kal. Raul. jeleket. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Rátzcal. 160. Lexi stb. Klaudia. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. stb. Piroska. Babitscsal. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Hadúr. Artúr. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. petőfieskedők. Boldogasszony. Marcellel. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Zeusz stb. 161. Marcellal v. Papp-pal. Kossuthhoz. Paiszsal. Jupiter. erdey-grúzi. akkor megtartjuk az eredeti nagy .) 162. Mariannal stb. Bálint.) 164. Széll-lel stb. 83. – De: Táncsics Mihály-i. Zsanett. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Jolán. (Vö. a Hunyadiak. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Vörösmartyé. Kovács Anna forma is. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. kispéteres. stb. mikszáthos. 94. 62. Zsolt. (Vö. Félix. Szabolccsal stb. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Nagy Jánosné Kovács Anna. leninizmus. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Árpád. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Madáchcsá. – Bár nem hivatalos. Alexandra. mint a közszavakhoz: Dózsát. Kodállyal.) 163. László. -vel (és néha a -vá.

Kossuth-díj. Petőfik. Anjou-ház. Nagy Péter. Kodály-módszer. Sárosi János marós.kezdőbetűket. Tudor-dinasztia. (Vö. Bánk bán. 165. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. érzékeltetheti. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Petőfi-kultusz. Szemere-kormány. az ifjú Ady. Dobay szakaszvezető. Polgár doktor. Celsius-fok. 166. Az uralkodóházat jelentő ház. a szép Csapóné stb. Marótcsoport. 162. 140. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Előre brigád. Nyék törzs. Arany János-idézet.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Rettegett Iván.] . akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Radnóti őrs. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. [Vö. [Vö. Jagellóház. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Lenkey-század. 140. Személynév – akár egy-. Zalka Máté lövészezred. Habsburg-ház. Szent Erzsébet stb. Noszty fiú. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Németh mérnök. Táncsicsok kora. a Kossuthok. Inotai úr. 167. martinkemence stb. 140. Somogyi Béláné főelőadó. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). b). a nyelvújító Kazinczy. Nádasdy-kastély. a Kisfaludyak. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Moharos kartársnő. Kovács államtitkár. stb. Bartók Bélaemlékév. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Egy. Bourbon-család. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Ady-vers. stb. Hadrovics–Gáldi-szótár.). stb. stb. krisztustövis. 201. Bessenyei-kúria. sőt fantázianevektől). Oroszlánszívű Richárd. Vajda Elemér akadémikus. Szalay Tamás érdemes művész. Eötvös József-i (iskolareform). Rőtszakállú Frigyes. b). Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Ady Endre úttörőcsapat. stb. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Geiger–Müllerszámlálócső. Földényi-kórus. haragot stb. Erdélyi Ilona tudományos kutató. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Szent Benedek-rend. Deák-párt. 168. Sabin-cseppek. [Vö. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Zsófi néni. Konkoly-Thege-érem. 169. Csák nemzetség.

A többi toldalék . Az egy. Az egyelemű nevek (pl. -ű. Jeremiás próféta kolostor stb. Kodály-módszerű. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). -ú.). 168. Szinyei Merse Pálszerű.169.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma.] 170. szobor) kapcsolódik.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt.). de: Ferenc körút (utcanév). Konkoly-Thege-érmes. Zsivány-patak. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Hadrovics–Gáldiszótárbeli. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Mária-arcú. 140. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Bagira. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. JoliotCurie-féle. 141. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. (Vö. de: Sárospatak (helységnév).vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. -jú. Zrínyi-soros. Tiszántúl. Paál László-szerű. Dél-Amerika stb. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Ha egymástól különírt. Vuk stb. Mátyás-templomi. Szeged stb. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. A földrajzi nevek 173. b). mert a formailag hasonló (sőt azonos).) Az állatnevek 172. Ferenc-hegy (domborzati név). -beli. Olasz Köztársaság. Kászim pasa bástya. stb. Kossuth-díjas. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Szent István vértanú plébániatemplom. Ráró. stb. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Szombathely stb. Erdey-Grúz–Schay-féle. József Attila-díjas. -s. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. [Vö. Munkácsy-szerű. Villám. Wesselényi-féle.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Jókairegénybeli. Pillányi út stb. 167. Herkules-erejű. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Sáros-patak (víznév). Ráró lovam stb. Cirmos. Csákó. (Vö. a különírt tagokból álló nevek (pl. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Apáthy-szikla. stb. 171.

valamint általában a helységrészneveket: . Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. 175. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. Alapformájukban nagy. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. hegyaljai stb. part utótagú országneveket. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. az országrészneveket. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. az alapformát természetesen nagybetűvel. alföld. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. ország. föld.

-i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. -tavi Szandaváraljapataki . a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v.

öntözőcsatorna. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. fennsík. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. hegy. hegységi stb.. holtág. patak. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja.Dunazug-hegység Dunazugstb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. szőlőhegy. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. völgy. névrészek. lapos. a 176. sivatag stb. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. a) pontban: Cselőte. a 177. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Az olyan nevek. ill. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. Így pl. dűlő. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. hágó. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. és a kötőjelet megtartjuk. Zéland. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. b) pontban: Huron. halastó stb. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. b) Tulajdonnévi előtaggal . dombvidék. domb. 177. összetett szavak is: félsziget. akár idegen eredetűek). tó. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. Kab. Kaszpi.

ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. 176. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. a) Ha egy kételemű. Holt-Tisza. belső. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a közszói tagokat kisbetűvel. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. vö. János-dűlő. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. János-dűlő. b) Ha egy kételemű.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. 178. Holt-Tisza. 176. 176. vö. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a). Hasonlóképpen járunk el olyankor is. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. 177. a). . -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. a közszói tagokat kisbetűvel. vö. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. vö. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. nagy stb.) kerül. vö. 177. vö. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. a). a). 176.

– Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. Alapformájukban hasonlóképpen. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. de . -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. Minden tagot külön szóba írunk. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. kötőjel nélkül. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. 179. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá.

alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. köz. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. 182. tér. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. állambeli stb. híd stb. terület stb. bánság. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. a közszói tagokat kisbetűvel.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. grófság. 181. út. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. járás. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. városkörnyék.

a Duna-hidak stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. 183. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót.Tas vezér utca Március 15. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. Tas vezér utcai Március 15. 184. 194. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. ez azonban nem válik a név részévé. jelölt birtokos jelzős. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. (Vö. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. jelölt határozós. .

Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Ezek összetartozását. Az -i (néha -beli) képzős . Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. tudományos intézetek. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. oktatási intézmények. szövetkezetek. Plútó. cégszerű nevében – az és kötőszó. Ha a föld. Merkúr. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. A csillagnevek 185. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. a hold szépen világít. Az intézménynevek 186. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. A hivatalok. csillagképek. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Tejút. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. bolygók. Fiastyúk. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. Vénusz stb. tehát: föld körüli utazás. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. a nap sugarai stb. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. társadalmi szervezetek. A csillagok. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. holdak stb. Az intézménynevek – néhány állnak. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. Orion.

Sz. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Nemzeti Színház.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a tolmácsi általános iskola stb. Pécsi Nevelőintézet. ill. a pécsi nevelőintézet. Tolmácsi Általános Iskola stb. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. amely megegyezik azzal a formával. szállóbeli) Szabadság szállói (v. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. az intézménynév részének . ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. 188. sz. Szeged. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. építőipari vállalati Volga szállói (v.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Sopron. szállóbeli) stb. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Dusnok. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43.

Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). a tanárképző főiskolán stb. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye).és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. a XI. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. utaló szavakat. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. a Hazafias Népfront X. az Eötvösön v. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. testület stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. ha nyilvánvalóan alkalmiak. neve akkor írandó intézménynévszerűen. üzem. Tanács szakorvosi rendelője stb. stb. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. segélyt kapott a vállalattól. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Kerületi Bizottsága stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. de: a kutatóintézet kidolgozta. de: a bizottság véleménye szerint. Állam. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. egyetem. vállalat. tanács. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. hivatal. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. intézet. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. a Nemzetiben játsszák.) olyankor is kisbetűvel írjuk. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske.és Magfizikai Kutatóintézet.tekintjük. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Ker. feljegyzés a jogi csoportnak. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. a tanács intézkedett. iskola. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). 189. stb. az Eötvös Lorándon végzett.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. rendőrkapitányság stb. egy karbantartó csoportot szerveztek. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Szegedi Nemzeti Színház stb.

alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. az osztrák légitársaság stb. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). Coca-Cola (üdítőital). megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. kecskeméti barack. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Vadászati Világkiállítás stb. szervezeteknek stb.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. vendéglők. A nem márkanévként használt. vásárok stb. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. (Vö.. repülőterek. tokaji bor. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. hirdetésen stb. a Lukácsba jár úszni. . eszpresszók.) 192. meggylé. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. 146. A márkanevek 193. Vegacillin (gyógyszer). az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. fürdők. Nemzetközi Valutaalap. Ferihegyi repülőtér. Ugocsa mozi. levélpapíron. 191. Vén Diák eszpresszó. Kis Rabló éttermi stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. megállóhelyek. a lengyel hadsereg. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Szegedi Szabadtéri Játékok. Katonatelep vasúti megállóhely. mozik. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Ugocsa mozibeli. Trabant (gépkocsi). az olasz fémipari szakszervezetek. Gyártmányoknak. stb. kiállítások. üzletek. stb. stb. Alfa Romeo (gépkocsi). Fabulon (arckrém). nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Cégtáblán. Lukács fürdő. Kerepesi temető stb. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. temetők stb. Rómeó férfiruházati bolt. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. bélyegzőn stb. – Címkén. – De: jövőkutatási konferencia stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Kis Rabló étterem. termékeknek. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. A pályaudvarok. a különírást is: Keleti pályaudvari. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital.

továbbá ha csupán címként szerepelnek.194. A tanácskozáson Nagy József. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. a cikkeknek. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Nobel-díj. tehát az újságok. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. illetőleg típusait jelölő szavakat. Pest Megyei Hírlap. emlékérem stb. a Szocialista Munka Hőse. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. 183. hetilapoké. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. egyediségre és egyszeriségre törekszik. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. sőt sok szám címeként használatosak. Új Tükör. Eötvös Loránd-emlékérem stb. A szabályt akkor is követni kell. Tomi Mat mosópor. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Stb. A címek 196. Odol fogkrém. a dolgot jelölő szót is. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. hogy több. Élet és Tudomány. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. folyóiratoké. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Magyar Nemzet. a képzőművészeti alkotásoknak. Ezeket az jellemzi. érem. Kiváló Dolgozó stb. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. (Vö. 197. a zeneműveknek stb. a szocialista munka hőse is megjelent.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Nyugat. Akadémiai Aranyérem. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. . – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. Az Est. Kincskereső. stb. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. József Attiladíj. Valóság. Nők Lapja.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Panangin tabletta. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. stb. Nobel-díjas. József Attila-díjas. Az állandó címeket. – Állandó cím az újságoké. Népszabadság.

Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Kis éji zene. Képes politikai és gazdasági világatlasz. cikkek. a Kritika-féle folyóiratok. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. termosz stb. a Nemzeti dalt. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . Jókainak „Az arany ember”e…. Tanulmányok Arany János költészetéről. címét a következőképpen írjuk. Álarcosbál. háryjános. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. stb. Orvosi Hetilap-beli (cikk). így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. Zenedélelőtt stb. értekezések. Népszava-beli (hirdetés). konyak. Odüsszeia-beli (világ). – Stb. 200. tehát a költői művek. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. A kőszívű ember fiai. stb. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Stb. stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. műsorszámok stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. pullmankocsi. a Szerelem?-nek…. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Hajóvontatók a Volgán. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. a Számadásnak. stb. stb. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. a Társadalmi Szemlét. szobrok. szendvics. pecsovics. Pályamunkások. képek. Magyar Hírlap-beli (közlemény). stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. hát megleltem hazámat” is. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Az egyedi címeket. Arany Toldijában. wertheimkassza. zeneművek. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. ferencjóska. havanna. – Munkácsy képének. szentjánoskenyér. Tulajdonnevek köznevesülése 201. könyvek. 199. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). szimfónia stb. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. a Népszabadságé. pl. Martinász. Új Tükör-szerű hetilap. pálfordulás. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Kék fény stb. Hazám. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. IX. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). priznic. Továbbá: 1916 őszén. Ember az embertelenségben.198. Örökzöld dallamok.

. makadámút. dízelolaj stb. 140. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. dízelmotor.] A köznevesülés lassú folyamat. 168. [Vö. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. magyarosan írt közszói formák között. b).föl: pasztőroltás. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.

még akkor is. taxi. millió stb. a következőképpen járunk el: A ch-t. szexuális. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. tulajdonneveket is. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. és vesznek át egymástól közszavakat is. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. menedzser. lézer. 204. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. oxigén. kombájn. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. A tulajdonneveknek azonosító. digitális. eredeti formájukban használjuk. kóla. ha közkeletűek. mikroszkopikus. technika.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. technikus stb. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. x vagy q betű van. szemben azokkal az idegen nevekkel. mechanikus. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. Az olyan szavakat. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. egzotikus. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. idegen szavakként tartjuk számon. monarchia. ha h-nak ejtjük. televízió. textil. azaz olyannyira meghonosodhatnak. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. karbamid.. hisztamin. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. magnetofon. futball. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. megtartjuk: jacht. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. fix stb. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. szelektív stb. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. kemping. pech. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. mechanika. . Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. izotóp.

Sziklás-hegység. Hispánia. Luther Márton. Párizs. Krisztián. Temze. Csendesóceán. Wagner Richárd stb. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Isztambul. Itália. Martin Luther. 161. . Vezúv. esztétikus. antikvárium stb. Richard Wagner stb. esztétikum. Ausztrália. Alpok. a postai forgalom területén. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. helyett). -izál. exogámia stb. Mercédesz. tipizál. akadémizmus. Nápoly. mecset. (Vö. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Moldva. -ista. periódus – periodikus. 206. Szent Lőrinc-folyó. Kálvin János. realizmus. Krakkó.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. határainkon kívüli hegyek. Bécs. -izmus stb. dzsunka.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. szamuráj. Szicília. (Vö. (Friedrich Engels. 205. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Kraków.) 208. gésa. (Đorđe Branković. esztéta – esztétika. szovjet. Paris stb. Husz János. Marx Károly. Eperjes. helyett). Prešov. Kordillerák. külföldi területek. láma. realizál. København. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Karl Marx. számum stb. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Szabadka.egzisztencia stb. Alsó-Ausztria. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). (Vö. 209.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Napoli. stb. a könyvtárügy. Elba. stb. Burgundia. Nagyvárad. A földrajztudomány. vizek. minaret. 28. Koppenhága. A tulajdonnevek írása 207. Kolumbusz v.. helységek stb. Cristoforo Colombo stb. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. akadémista. Odera. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Svájc. -itás. típus – tipikus. Oszvald. tájfun. Latin betűs írásrendszerű országok. Oradea. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Subotica. tajga. karate. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. İstanbul. Jan Hus. pagoda. reális – realista. stb. Kolumbus Kristóf stb. Rajna. az idegenforgalom. stb. Jean Calvin.

. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. lady. Néva. de: Bacillus anthracis. Herkules. nápolyi. stb. myocarditis.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. nikotinos. Horatius. löncsöl. tuberkulózis. Krőzus. Így járunk el természetesen akkor is. conditio sine qua non. rinascimento. eppur si muove. dózis. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Wuppertal.) 213. A tulajdonnevek írása 214. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. Tallinn. Ezeket közkeletű. couchette. Zweig. Beatrix. Anyegin. Himalája. krómoz. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Peking. de: tuberculosis bronchialis. Lenin. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. stb. nem általános használatú közszavakat idegenesen. show. Chopin. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. 214. Rousseau. lemberdzsekben. Mexikó.) 210. Vaasa. közmondásokat: all right. riporttal.. Huszé. A toldalékok kapcsolása 211. Bologna. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Shakespeare. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. annak tagjaként fordul elő. stb. (Vö. Eminescu. Potemkin-falvak. 204. Dubrovnik. stb. stb. kálvini. Puccini. Buenos Aires. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. tête-à-tête stb. (Vö. Rio Grande do Norte. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Kairó. tüchtig stb. stb. Babilon. François. Luxemburg. Prágában. (Vö. Karlovy Vary. 174–184. de görögösen: Kroiszosz. Loire. Latium. Ezópus. Athén. 163–165. hobbija.209. Kréta. Maximilián. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. de: dosis effectiva minima. koktélt. arabeszkek. Milánóig. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. señor. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. de: Potyomkin. szólásokat. park and ride.

fairül. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. 29. 163. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. de: Malmőből. stewardessek.. de: campanilén. Maranón. – Coca-Cola. horatiusi. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. Janus Pannoniustól. Njegoš. Marañón. de: signorinák. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Françoise helyett Franszoáz v. Châtelet. Stockholmnál. ha nincs megfelelő betű. 163–165. signorét. ortodoxszá. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. a mellékjelet elhagyjuk. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Greenwichcsel. cowboynak. Gdańsk. o-ja és ö-je helyett á-t. b) A -val. sinaiai. malmői. fixszé. hertzcel. Marxszal stb. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. Francois. Lódz.Krleža. ó-t. Balzackal. Habsburgok. Karadzsics) teljességgel helytelen. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. fixszel. stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. vichyi stb. az alapbetűt megtartjuk: Capek. Liepāja. néma) betű van. campanile. é-t. Karadžić helyett Karadzsity v. de: Goethének. allegrós. – Malmö. goethés (Vö. Plzeň. 175. Marasesti. Molière. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Liepaja. . – Sinaia. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. stb. Nyomtatásban. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. pechhel. Steinbeckkel. Félixszel. Łódź. de: Oslóban. -vel és a -vá. Mărăşeşti. toulouse-lautreci. schillingért. 216. goethei. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. b)] 217. de: Coca-Colát. [Vö. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. Engelsszel. karl-marx-stadti. – Oslo.). campanileszerű. Bachhal. stb. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. ill. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. e-je. – allegro. Coca-Cola-szerű. Plzen. – Goethe. Chatelet. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. (a) pompeji (ásatások) stb. stb. Amundsenről.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). verdis. 174–184. Gdansk. [Vö. A toldalékok kapcsolása 215. Franszoise. wrocławi. oslói. de: allegróban. de: Sinaiában. Moliere. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. barrelnyi. shoppingol. b)] Ha az i képző egyelemű. (Vö. greenwichi. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. allegroszerű.

voltaire-es. Falstaff-fal. lille-i. az orosz. szputnyik.) 219. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Lancsou. khitón.. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. akkor az -i (-s. Anatole France-i. 210. stb. 163. Molière-rel. Scott-tal stb. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. (Vö. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Odüsszeusz. az arab. Kuroszava. bektási. Frankfurt am Main-i. Zsenmin Zsipao. Tolsztoj. Fagyejev. hagyományos formájában használjuk. Hokuszai. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Scott-tól. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Macujama. Gogol. A szépirodalmi művekben. Átíráskor az idegen hangsort (pl. 205. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. -vel és a -vá. New York-i. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Karlovy Vary-i. (Vö. joliot-curie-s.és hangsort együttvéve (pl. Iaşi-nál. Voltaire-é.). Irtis. Ahmed. ploieşti-i. Hupej. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Montesquieu-nek. -vel és a -vá. Evdokía. Leonardo da Vinci-s. Loire-on. Dzulfikár. Iszmáilíja. voltaire-izmus. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Iaşi-sal. Seremetyjevo. Kijev. Báb-el-Mandeb. hidzsra. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. 164.. . Platón. a sajtóban. stb. Grimm-mel. Kavála. Venizélosz. a kínai esetében) vagy az idegen betű. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Sanghaj. Rousseau-val. Iráklion. Glasgow-ban. Szun Jat-szen.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. [Vö. stb. châlons-sur-marne-i. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Szaladin. Szecsuan. Peugeot-t. Walter Scott-os. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. 10. Montreux-ig. Nagoja. Délosz. stb. Hirosima.monsieur-nek. ikebana. – De hagyományosan: Anjouk. bordeaux-i. Periklész. stb. a görög stb. -ista. -ista. Tallinn-nál. 94. Marrákes. Po Csü-ji. Harun ar-Rasíd. A -val. Thébai.

mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. alma-atai. dzsúdózik. Solohovval. Szapphóé. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Szöulnál. 1984. az idegenforgalom. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. stb. Hriszto Botev-i. Velikije Luki-i.220. kamikadzék. 221. kuvaiti. a postaforgalom. Budapest. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. Plutarkhosszal. száriban. 1981. a tudományos ismeretterjesztés területén. vagy elterjedten ismernek. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. . A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. arisztotelészi. tatamin. A toldalékok kapcsolása 222. az egyetemi és főiskolai oktatás. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Tobrukig. A szaktudományok.

lajst-rom. stb. 230. „Le-a” stb. Csil-la. York. „emóci-ó”. „Á-ron”. Be-rety-tyó. „e-móció”. fi-atal. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. me-ta-fo-ra. [De vö. Chartres. A több szótagú. A szótagolás szerinti elválasztás 224. há-zig. ha az eredeti helyesírással átvett. 229. ahány magánhangzó van benne: bál. – Minden szó annyi szótagú. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. könyveitek vagy könyve-itek. rendületle-nül. street. dry. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. stb.AZ ELVÁLASZTÁS 223. 225. stb. strand. asz-tal. ideá-lis vagy ide-ális. nyolc. asztal. stb. ragos. a „haza-i”. shop. bugy-gyos. 224. Annáé-ké vagy Anná-éké. Nîmes. hajt. Soós. É-va. drog. Brahms. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. team. Gaal. . rendületlenül. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Ke-re-csend. a)] 226. vá-szon. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. nem választjuk el: föld. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. fi-a-i-é. tehát az „a-lap”. Elég gyakori. Leo-nóra vagy Le-onóra. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. ma-gá-nyos. fia-tal. stb. Azokat a szavakat. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. Le-ó stb. part.. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. sztrájk. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. ka-to-na. illetőleg a következő sorba átvinni. te-ker-vé-nyes. Georch. György. stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Sásd. ill. Zsolt. [Vö. Hume. 226. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi.. pró-ba. De-zső. blues. – Ez a szabály olyankor is érvényes. Schmidt. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Pest. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. Maugham. font. Bánk.

ész-szerű. 163. Kecskemé-ten. stb. Tallin-nig. Tallinn-nak stb. Szabol-csé. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. Veszp-rém. [Vö. ost-rom. Mari-etta. moza-ik. csoport-tól. tiha-nyi. Tri-eszt. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. mil-liméter. recs-ki. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. leni-nizmus. kom-munális. Hoszszú. váku-um stb. pesti-es. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. négyet. hal-lak. pogy-gyász. adósságo-kat. tömb-ben. átvisszük a következő sorba: fi-ók. kertig. ró-zsa. arany-nyal. karszt-tá. amelyek szótagot kezdenek. Boty-tyán. Me-csek. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. adóssá-gok. stb. pa-don. Bony-hád. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. stb. stb. húsz-szor. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Ily-lyés. bizott-ság. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. fe-udális stb. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. stb. ko-sár. tarisz-nya. ösz-sze. stb. Ojszt-rah. köny-nyes. kalci-um. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Kissnek. al-lons. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. vonzza. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. metsz-szük stb. ton-na. batyu. Mikló-sék. háza-ik. Kodálylyal. bratsz-ki stb. hit-tem. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Bar-tók. ásvány. A dz és a dzs többjegyű betű. több-let. töl-gyes. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. szity-tya. rongy-gyá. stb. Gyu-la. víz-zé. ennek elválasztásakor mind a sor végén. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. ezért elválasztáskor ugyanúgy . templom.Az au. Papp-tól. házun-kat. rossz-kor. megy-gyel. Heren-dig. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Hamburg-ban. galy-lyak. mor-zsa. Boz-zai. vi-asz. Szél-lért. De: Széll-lel. Ugyanígy: játsz-szál. tet-ted. – Így járunk el akkor is. há-zunk. maga-san. stb. Er-zsi. Ing-rid. könny-től. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. 227. stb. Maupas-sant. eu betűkapcsolat. Job-bágy. Ford-dal. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. Carrara. ka-sza. stb. b) Azokat a magánhangzókat. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. dob-ban. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. stb. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Nagy-gyal. Gellért-től. pén-zért. Dosztojevsz-kij. Ecse-ren. tal-palatnyi. stb. meggy-ből. kilenckor. tink-túra. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Vajdá-ék. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. fosz-fát. akkor úgy választjuk el a szót. kulcs-csal. lajst-rom. stb. Szabolcs-csal. ki-sebb. stb.

egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. bóra-xos. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Kossuth stb.: tö-rök]. mene-dzser. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. -vel és a -vá. Fi-scher.: bő-ti]. pe-ches. (Vö. pe-dzi. . de egyetlen hangot jelöl. refle-xek. stb. Baude-laire. Babi-tsé. f)] 228. bórax-szá. lengyel stb. esp-la-nade. Ha magyar szövegbe idegen (pl. A fontosabb szempontok a következők. Kis-sék stb. de nem egy hangot jelölnek. Szé-chy [e. pra-xis. ma-dzag. [Vö. bridzs-dzsel (ragos fn. tádzsik. 216. Mün-chen. ery-the-ma. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Kiliman-dzsáró. or-chidea. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. pszi-chológia. Ale-xandra. Ben-czúr [e. kamikadzék. maest-ro. ce-chem. Cze-tzet. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Bo-lo-gna. Fuku-dzava. Me-xikó. Coo-per. Chris-tie. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. Thewrew-köt. com-pa-gnie. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. stb. lopódz-dzanak. stb. latin. Chur-chill. cou-lomb. Ka-ra-džić. he-xameter. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Marx-szal. kossu-thi. 224.: dezső]. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. mahara-dzsa. Féli-xé. c). Ezért úgy tekintjük őket. Gas-cogne. fi-xet. Mon-taigne. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. a) Az egy szótagba kerülő. Thew-rewk [e. Ped-ro. Ljub-lja-na. stb [Vö. tele-xezünk. az x pedig két hang (k+sz) jele. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. ma-chináció. A ch kétjegyű ugyan. mint más többjegyű betűinket. Pap-pot. 230.: szé-csi]. Bibera-chot. edz-het. Ri-chárd. Fu-dzsi. ce-pha-lal-gia. mondat. Fara-ghó [e.kezeljük őket. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Fabri-zio. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. halan-dzsázik. d). 226. stb. – A -val. Gior-gio. Gi-gli.) nyelvű többszavas kifejezés. Beö-thy [e.: ben-cúr]. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. War-gha [e. illetőleg: Szél-lért. stb. edz-dze.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. züri-chi. Mar-xot.). -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. brin-dza. b)) 229. Bach-hal. Wa-shing-ton..: fara-gó]. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. ma-ximum. lopó-dzott. Balo-ghék. angol. gyűrű-dzik. stb. francia. mar-xizmus. stb. bekezdés stb. Ma-dzsar.: var-ga] stb. bri-dzset. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. lán-dzsás. de egyetlen jegyű. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Mah-ler. ódz-kodik. móriczos. van betoldva.

nem választható el: BVSC. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. diszk-rét. as-piráns. Ma-vadé. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. b) A szóösszevonásokat.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. rek-lám. ENSZ-ért stb. SZOT. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. de: gép-elem (fn. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. kivált szaktudományi munkákban. NA-TO stb. Bu-vá-ti. a másik összetett szó: me-gint (= újra). A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. ELTE-re. . MTESZ. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. mind alap-. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. termosz-tát vagy termo-sztát stb. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). ha elválasztásukra kényszerülünk. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. Zág-ráb. nem tekintjük összetételeknek. épp-úgy. komp-resszor. MLSZ. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. NDK-beli. prog-nózis. Röl-tex. Shakes-peare. az ismertebb elő. nemcsak a problémát okozó helyen. gépe-lem (ige). Ofo-tért. SZTK. parag-rafus. konk-rét. Miche-langelo. NOB. Kö-zér-tig. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. kataszt-rófa. Az azonos alakú szavak között több olyan van. inst-ruktor. Ke-ra-vill. de: meg-int (= figyelmeztet).és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Belg-rád. hogy az egyik szó az első. stb. Int-ransz-mas. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. stb. amelynek elválasztása kétféle. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. stb. prog-ram. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. kül-ügy. obst-rukció. demok-rata. 232. hol-ott.231. KISZ-esek. stb. fi-lantróp. pa-ragrafus vagy paragra-fus. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak.). mikroszkóp vagy mikro-szkóp. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. ing-ujj. 234. inf-láció. szindróma. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. hón-alj.

fel-adat. Kis-oroszi. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Bornem-issza. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. Tito-grad stb. viszont-eladó. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. vasu-tas. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. stb. egyszer-egy. elektron-optika. mikro-klíma. stb. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. 237. egy-előre. Za-laegerszeg. nagyatá-di. transz-urán. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. zápor-eső. leg-erősebb. vígoperai. Antark-tisz stb. fela-dat. nemcsak a problémát okozó helyen. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. improduktív vagy imp-roduktív. pre-klasszikus. Lenin-grád. 238. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. stb. extra-kromoszomális. tölgy-erdő. preklasz-szikus. vagy-is. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. Kis-ar (helységnév).még-is. dél-után. kilogramm. tranz-akció vagy tran-zakció. kar-öltve. Sok olyan idegen szavunk van. Dessew-ffy. melo-dráma. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. dez-informál vagy de-zinformál. kivételesen. inter-akció. kis-asszony. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. meg-öl. 236. para-frázis vagy paraf-rázis. stb. Pál-ffy. szét-üt stb. ultra-projektométer. mind-egy. rend-őr. milli-gramm. vas-út. stb. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. vas-utas. anti-klerikális. deci-liter. nagy-atádi. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. szak-avatott. vígope-rai. in-tranzitív vagy int-ranzitív. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. külön-élés. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. megál-lás. Magyar-alád. leg-alább. proto-plazma. infra-struktúra. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . 235. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. ugyan-is. meg-állás. stb. vírus-interferencia. ion-stabilitás. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó.

250. 266.).. 271.. c) Az egyszerű felkiáltó. Stb. 265.) A mondatokat záró írásjelek 240.). továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.. Az írásjelek szerepe kettős. 296–297. 274. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 266–267.. 299... 256. 240–242. 299. 293–297...)... a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 256–257. a kettőspont. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 268–269..). 260–261. 240–242. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 247. 256.. 256.. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 270. 275. 263.. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö..). a gondolatjel előtt és után stb. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. 246. 290. 264. az idézőjel (vö. a felkiáltójel (vö. .). 256. a pontosvessző (vö. a zárójel (vö.). 278. tagolódását... Nincs viszont szóköz a pont. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.).. a vessző (vö.. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 271. a nagykötőjel (vö. 258–259. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 250–252. 253. 247– 255.. a felkiáltójel. 256... 244. Részben a mondatok szerkezetét. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.. 248.. 96... a gondolatjel (vö. a pontosvessző előtt... valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. a kettőspont (vö. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 281. 250– 252.. 262.AZ ÍRÁSJELEK 239. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 248. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 245. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. Szóközt hagyunk a szavak. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. a kérdőjel.) a kérdőjel (vö.. 272–273.. 248.). 100.. a kötőjel (vö. 243.. 266.)..).. a vessző. 250. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. 275. 240–242. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.

(A második tagmondat kijelentő. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. akár van kötőszó. ne üsse bele az orrát! Stb. hogy azonnal menjen haza. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. legyen ő is Miska! Sokat késik. – Közvetett felszólítást. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el.) 242.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. s. és dühösen elrohant. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. meg. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. Stb. 241. meg. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. b) A tagmondatokat bevezető és.) A többieknek egy takaró is elég. Éj van-e. mégis fekete az utca. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: .) Folytasd ott. holnap indulhat! Figyeljétek. akár nincs: Régi igazság.) Az apja is Miska. / És mindnyájan várnak énrám. Stb. utasítást kifejező. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. A rakodópart alsó kövén ültem. haza. / néztem. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. Kértem. s.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. minek neked kettő? Induljunk már. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. vagy szemem világa veszett ki? Stb. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. hogyha késem. Ne várjunk rá tovább. hogy az és.) Érzed-e. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. mi a baja. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. úgy arat. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. hogy anyanyelvét is jobban tudja. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. (A főmondat kijelentő. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. Szeretném tudni. hogy úszik el a dinnyehéj. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. aki még egy nyelven tud. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. kenyér. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. család. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. hiszen nem jön már. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk.

. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Stb. Stb. vagy ha jelezni óhajtjuk. [De vö. mint a gondolat maga. pont. Fehér lett. aszerint hogy. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. A mondatrészek közötti írásjelek 247. és az emberek arcába vágta. mint öt. (Ilyenkor a több ragozható: többet. vagy szabadok? / Ez a kérdés. / a téli éjszaka. 244. Cselekedj ahelyett. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. a port felkavarta. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. aszerint. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . égesd el! Stb.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. Stb. nyáron is azt hordta. 246. Cselekedj. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. hogy tétovázol! Stb. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél.Tündöklik. hogy pihent volna. ahelyett hogy stb.. ahelyett stb. Több mint öt évig élt külföldön. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. mint ötöt stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Stb. Stb. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. hogy derekuk ne törjön. – Ha azonban az anélkül. egyre jobbat akarunk. eléjük nem teszünk vesszőt. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. (Ilyenkor a több nem ragozható. anélkül hogy pihent volna. / Esküszünk. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. Ha azt akarjuk jelezni. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. elemek az első tagmondathoz tapadnak. mint a tavalyi. mint a fal. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. ahelyett hogy tétovázol! Stb. 245. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.) d) Az anélkül hogy. Hat több. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. b)] A hasonlító több. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. 249. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző.

sás. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Hol ehhez.a) Az egymásnak mellérendelt. de helytelen elméletet agyalt ki. vagy kötőszókat): Tetszetős. sem lelkem nem kívánja. könyv. kapdos. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. vagy kabátot! Stb. búsak. Se pénz. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Stb. Stb. az élet anyját… Stb. meg a kenyeret. se posztó. meg. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna.] e) Ha az és. és a beszédben szünet van közöttük. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Mivel a felsorolások végére tett stb. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. ha azonos szerepű. tinta. szorgalmas. 249. vagy azt választhatod. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). Elhibázott. álmos. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Kertjük díszét. vagy kötőszó áll. d) Ha azonos mondatrészek között és. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. d) alpont. az éjszakai vihar kidöntötte. stb. nagyot alkotni. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. olvas. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Kétszer. meg a szalonnát. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. Lehet jó is. Stb. [De vö. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. és szegény nővérére. Sem testem. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. szépet. meg. majd jóízűen falatozni kezdett. a leány. Szeretett volna valami újat. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. furcsa árok. rossz is. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. [De vö.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. becsületes. Aztán elővette a bicskát. 248. [De vö. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. ír. hol ahhoz kapott. beszélget stb. álldogál. varrni tanult. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. A község tanácselnökének. s. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . elé is pontosvesszőt kell tenni. s. s. A rózsának. ceruza. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. Stb. furcsák. egy öreg diófát. lelkes. Ég és föld között lebegett. káka lakják. meg a zöldpaprikát. Stb. a tőszomszédomat kereste. / Pocsolyás víz. illetőleg háromszor kezdtük újra. hátravetett mondatrészeket vezet be. meg. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. b) alpont.

Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. a lámpa mellé tette. illetőleg: Kovács Tiborral. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. János maga is ott lesz. 249. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. rangot jelentő. Stb. Stb. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. fokozatot. c) Ha a kitüntetést. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. Egész nap az erdőt járta. nagyokat lélegezve. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. stb. minősítést. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Kossuth-díjas írónőnknek. Stb. Kiszaladt az udvarra. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. A sok pásztor mind muzsikál. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. stb. Mózes Pált. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. Stb. c). Ma reggel nagy eső esett. Kálmán Etelkát. Stb. 250. Szép Izabella SZOT-díjassal. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . Maga János is ott lesz. városunk díszpolgára. 243. -ve és a -ván. felszabadultan. [De vö. Nagybátyám szombaton érkezett meg. 247. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Stb. Kállay Imre kandidátusé. Dömötör Béla. [De vö. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. áteveztünk a túlsó partra.] e) A -va. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. a feleségével együtt. kabátját magára kapva. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. az állami díjas mérnökkel. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. népköztársaságunk nagykövetét. Stb. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész.nem vesszővel. az irodalomtudomány doktora. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll.

sajnos. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. többször is kihallgatták. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. (De vö. hohó! mind. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. 271. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. mint említettem. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. 249. amit javíttatni vitt. les. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. [De vö. 252. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. az írásjelet a közbevetés után. Stb. mint mérnököt. Stb. imádott / Jankóm… Most veszem észre. hazugság. vesszők. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. megint késett. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Bátyámat. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. / Csúnya hazugság volt. nem tud eljönni.) Stb. 271. István. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Péter. fagy. előbb hagyta elmenni a teherautót. Stb. nyom). csak még a magnója hiányzott. 251. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi.) .250. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. ezt a közbevetett mondatot vesszők. Ha a közbevetett szó. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. beteg lett. (Vö. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Stb. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. a baleset tanújaként. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). Stb. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. de író lett. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. névszók is (pl. amit mondtam. a műszakiakhoz osztották be. persze. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja.

nézzétek csak! Nagyon vártalak már. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. Az idézet végére. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. rátérünk a dolog lényegére. 255. mint farsangi plakátok. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. ha úgy emeltük ki. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. 149. gondolatjellel kapcsoljuk. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. „Ó. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. és kisbetűvel kezdjük.” Stb. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. tehát gondolatjelek közé tesszük. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség.” Stb. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. barátaim. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. Stb. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . (Vö. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. édes fiam. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. / ha süvít a böjti szél. és kisbetűvel kezdjük. de idegenen sohasem. Sándor. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. a kötelességedet? Stb. Stb.A megszólítás 253. mondat értékű kiemelt megszólítások után. 254. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. „Még kér a nép. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. Az idézés 256.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. Stb. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Stb. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. rongyban. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. eléje is. Tudod-e. Az olyan önálló.

c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. hogy nincs az az áldozat. – Ne higgy neki! – támadt rá. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. a). a megszakítás után újabb gondolatjel következik. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. hanem gondolatjeleket szokás használni. 257. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. [Vö. utánuk viszont nincs. – Hova a pokolba? . – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. Stb. hogy „testileg. szellemileg egészséges. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Ugye. Stb. 256. az örökre élni fog. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. hogy kisemmiztek.” Stb. vagy kétszázan kimennénk az éjjel.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. Stb. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. – Ezt ledöntheti / Erőszak. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. – Maga itt volt. ezeket gondolatjelpár fogja közre. – Sok a teendőnk. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. láthatta. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. edzett nemzedéket neveljen”. 258. Reménykedve kérdezte: – Ugye. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. gondolatjel van előttük. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Stb. b). Határozatlanul mondta: – Nem is tudom.

Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. ott-tartózkodás. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. édes-bús. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. néha-néha (vö. foszforműtrágya-gyártás (vö. 139. 98. sarkigazságokhoz. de elfáradtam! Stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. b)]. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. unos-untalan (vö. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. örökkön-örökké. sírva-nevetve [vö. rendszerint csak az utolsó. rokon-őrtüzek stb. 103. 139. 94. c)].. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. kő-iszonyatját. messze szálltak! Stb. gyémánt-hitemet. stb. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. illetőleg a szóelemek határán három azonos. vissza-visszatérés. Ha közmondásokhoz. hé? Fiatalságunk évei. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. 102. nem indult útnak. a)]. amelyekben a tagok. 259. haj. 103. 131. b)]. 261. ki-be ugrál. hidegvíz-csap [vö. kiegészítő megjegyzést fűzünk. a)] b) A szóismétléseknek. Szokatlan. Anna-Panna [vö. d)]. 62. a)). be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. Mann-né. dimbes-dombos. 262. csak itt lenne már! Jaj. bogáncsszívem. b)]. a)]. csihi-puhi. süt-főz. a)]. aranyat lel – tartja a közmondás. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. össz-szövetségi. eszem a lelked! Hova megy.). ha a mondat hangsúly. 100. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt.). a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. könyvritkaság-gyűjtemény. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja.– Maklárra. Ilyenkor az elhagyott közös . [Vö. nem használunk idézőjeleket. 139. Széll-lel. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. gizes-gazos (vö.. irul-pirul [vö. illetőleg elé. le-föl sétálás [vö. jelszókhoz stb. s mikor egy forráshoz ért. rövid pihenőt tartott. szoba-konyhás [vö. Stb. de mert hideg volt. 265. stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. meg-megállt. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után.). szállóigékhez. 97. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. Stb. 101. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. köd-gubában. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. Hívták. orrán-száján. 138. szövő-fonó ipar [vö. magyarázó.

a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. [Vö. Rohonci-Arany-patak. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Nagy-New York.. (láttam az) angol– brazilt (ti. Osztrák–Magyar Monarchia. 158. Kál-Kápolna. Balassi-strófás. stb. 289. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. a tavasz–nyár folyamán. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. 168–169. József Attila-díja. évi. sz. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). 5-6 (darab).és gyümölcsfelhozatal. 456. szótárban). tavasszal–nyáron. 178. kelet–nyugat irányban. Kazinczyverseny. szakos) stb. e. Cseh–Morva-dombság. 176. zöldség. Duna– Majna–Rajna-csatorna. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. 1983–1984. német–franciás (ti. osztályban. i) Mind a betűkkel. lapon. Csepel-sziget. (a) Videoton–Haladáson (ti.és gyorsíró. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. mérkőzést). budapest–bécsi. stb. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. stb. 179. [Vö.). június–július hónapban. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. a 128–9. (Vö.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). stb. francia–spanyol (határ). c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. b). (Vö.utótagra. gépgyártó. József Attila-díj. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs.. Vas Mihály-hegy (vö. stb. tej-. Holt-Tisza. Arany-patak-völgy (vö. Érd-Ófalu (vö. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. nyolc-tíz (napra). illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. az első–negyedik osztályban. mérkőzésen) stb. stb. 10-12 (éves).). Magyar–Szovjet Baráti Társaság. -szerelő és -javító üzem. olasz– német (mérkőzés). 263. stb. az első–negyedikben. tizenegyezer-huszonnyolc stb. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. kelet–nyugati. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti.). 140. tavaszi–nyári. stb.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. bel. 753 – i.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. az I–IV.és külkereskedelem. Konkoly-Thege stb. 177. Ménesi út 11–13. június– . szótárban).

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= Magyarország) stb. az MTA. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). é. (= Boldog új évet kíván). a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. m. stb. (= gépkocsi). kiejtve utca. K (= kelvin). Mo. (= rakpart). rkp. stb. N. NB. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). v. a tsz. r. cm (= centiméter). stb. (= vesd össze!). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= magasföldszint). (= s a többi). hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). k. Sok rövidítés azonban a kis.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. stb. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. az i. Na (= nátrium) stb. (= Debrecen). (= annyi mint). m. Bp. (= magyar). (= mint vendég). ( időszámításunk szerint). B. (= az idézett mű). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. az szb. (= az igazgatóhelyettes). (= a szerkesztő). kb. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. sz. gk. (= római katolikus). km (= kilométer). pság. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. D. Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. km kiejtve kilométer. N (= newton). az OTP. A rövidítések 277. m. i. (= a felelős kiadó). kiejtve Budapest. az Áfor. (= Székesfehérvár).és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint.. (= című). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. (= saját kezével). a f. k. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. (= New York) stb. (= általános). k. (= nota bene!) stb. s. Y. Szfv. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. ÉNy (= északnyugat). ú. m. . k. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. mfszt. vö. HTSz. (= körülbelül). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. a szerk. (= parancsnokság). stb. a Mahart. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh.

négyzetméteres). n. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . rég (= régies forma). (= alatt. (= december). Cl (= klór). az elő. ú. v (= sebesség). ÉK (= északkelet). fszla. rég. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. 281. hl (= hektoliter).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). jelekhez stb. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Ft-ot. bp. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).-kivonat stb. a. forinttal). káliummal). uaz (= ugyanaz) stb. (Vö. é. Stb. 282. áll. nagy tömegben fordulnak elő. Celsius-fokkal. °C-os (= Celsius-fokon. NL (= Hollandia). 278. Salg. stb. A á. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. ol.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. é. (Vö.. stb. ÉK-en (= északkeleten). ha szótárakban. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. sin (= szinusz).. é. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. 279. Celsius-fokos) stb. alatt. A rövidítésekhez. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. m2-es (= négyzetméterenként. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. alsó). k.. Rbl (= rubel).-i B. stb. (= Salgótarján) tb. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának.. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. Ft-tal (= forintot. °C-on. 280. húszan leszünk. dec. (= év nélkül). °C-kal. 282. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás).-nek (= kerületnek). ol (= olasz) stb. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. MW (= megawatt). m2-enként. 278.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. lexikonokban stb. ápr. az égtájak rövidítését: D (= dél). °C c. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). a vegyjeleket: S (= kén). aug. K-mal (= káliumot. CS (= Csehszlovákia). (Vö. Kb. ker. a mértékegységek jelét: g (= gramm). 282. 279.-ban (= utcában). m. ALAPTERÜLET: 100 m2.) mellől is elhagyható a pont. délben érkezünk. K-ot.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. jelekhez stb. ált. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország).

hl honv. ny. i. igh. olv. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. f f. D db de. ill. k. Ft g gimn. hiv. ind. f. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . M Ft m2 m3 máj. f. h. jún. é. nov. m. dec. mm Mrd Ft N NB. s s. f. megh. isk. l. özv. márc. J jan. mb.) pl. m. r. okl. sz. Özv. ig. du. min min. DK dkg v. h. m. id. Ifj. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. Id. év febr. H. km km2 K. E Ft É ÉK em. dag dl dm DNy Dr. N. dr. v. hó ford. h h. fszt. ker. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. p. i. e. felv. m. l l. ÉNy érk. K K k. stb. é. kg kk. v. f. fej. f. ifj.cm3 csüt. v. i. évf. kb. fszla. krt. N. m m. i. v. pu. okt. Pa (P. jegyz. köv. Ny o.

szept. tévé stb. DNS (= dezoxiribonukleinsav). vagyis azokat a mozaikszókat. W X. ui. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283.sz. NE (= nemzetközi egység). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. EKG (= elektrokardiogram). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). 284. tc. UNESCO (= United Nations Educational. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. tvr. PVC [= poli(vinilklorid)]. A betűszókat. szám(ú) század szeptember szerkesztette. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. sz. Ui. tv (= televízió). vagyis azokat a mozaikszókat. úm. kétféleképpen írjuk. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). tébécé. Scientific and Cultural Organization) stb. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). A szóösszevonásokat. uo. téesz. ti. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). V vö. u. tehát úgy. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). Szt. t t. szül. Y. tsz (= termelőszövetkezet). nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). kisebb-nagyobb szórészletekből. vb (= végrehajtó bizottság) stb. URH (= ultrarövidhullám) stb. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. ún. szb (= szakszervezeti bizottság). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. kétféleképpen írjuk. szerk. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. TDK (= tudományos diákkör) stb. amelyek (nyelvünkben. v. vsz. tbc (= tuberkulózis). mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ahogyan a tulajdonneveket: .

– Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). 287. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. (a) trafója. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. komszomolista stb. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. az Elzett-től stb. TDK-dolgozat. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. Áfor-kút. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. tévézik stb. stb. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Ofotért-üzlet. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). fényszövbeli. az ELTE-n. ALITALIA stb. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. tv-közvetítés. az Alitaliánál. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. az ETO-hoz stb. stb. e. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. telex (= teletype exchange). URH-adás. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). kolhozban. szb-titkár.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. 285. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. Alitalia (= ala italiana). SZOT-üdülő. tsz-tag. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. Alitalia-iroda. 286. e. Reklámcélokból stb. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). az ENSZ-szel. De értelemszerűen: a Keravill-lal. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. o-t: az MTA-nak. 29. tbc-s. TDK-s stb. DNS-sel. stb. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). a Röltexszel. (Vö. radar (= radio detection and ranging).) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. o-t: stukák. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. . KISZ-es. 94. MAFC-os. tv-zik (v. gyesen (van). a MÁVot. kisker (= kiskereskedelem). (Vö. tévézik). a Hungexpónál stb. a tsz-szel. telexezünk. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). UEFA-torna. LSD (= lizergsav-dietil-amid). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). gyes (= gyermekgondozási segély). Fényszövlaboratórium. trafó (= transzformátor) stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. Ofotért (= Optikai. tehát úgy. telexszel. Beruházási Vállalat). OTP-kölcsön. a tmk-ban.

tévéközvetítés stb. . trafótekercselés stb. téesztag.b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. pont szól. Hasonlóképpen: tébécészakorvos.

másrészt akkor. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. s a jelzett szó főnévi értékű. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 5 602 164. fél tizenkettőig. ötvenháromezer. nyolcszázkilencvenhat. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. ezerhétszázhetvenkettő. háromnegyed óra múlva stb. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. osztály.-nak futott be. 353 864. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. oldalon stb. kéthetenként stb. háromnegyed négyre stb. mikor számjegyírást. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. a 8. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. harmincnyolc egész egy tized stb. 4. Hogy mikor használunk betűírást. évi. húsz. 5 órakor.-kel. az öt. arra nincsenek határozott szabályok. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. hatvankétmillió stb. – Kétezeren felül. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. százezer. . harmadmagával. vö. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. a 10–12..-ben stb.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 296. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. 5826.. pénzösszeg. másrészt az időpont. A számokat a következőképpen tagoljuk. 1978. tízféle. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. sor. számjegyekkel is. 3. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk.-ba jár. ha a szám toldalékos alakban. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. tízmillió stb. 289. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. két harmad. (A keltezés e tekintetben kivétel. stb. A számokat írhatjuk betűkkel is. 3 Ft 50 f. ezer. a 10.) 291. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. mérték. 9710. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. ezernek. hatvan után. tizennégy. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. a Tutaj u. 15 méter szövet stb. 65 téglát stb. de: 20 611. ha az ezres után a szám még folytatódik.

IV/3-as körzet. Petőfi u. évi 19–20. 1983/1984. március 9.413. osztály. 365 nap. kötet v. 1848. agyideg. 8. október végén. stb. 12. IV. nov. század v. XVI. 295.5. 1983. 2. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. IX. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. kongresszus stb. s utána pontot teszünk.. október havában 1918. s utána pontot teszünk. Béla. 4. v. 292.) 1945. 295. XI. március–áprilisban 1919. IV/A osztály. 295. 28. század 1944. 28. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. de: 1944 őszén (vö. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. 1983. század. v. márciusban.16. ágyéki csigolya stb. IV. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. osztály. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. őszi. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. XI. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. A v. 1983/84. v. Egyébként egyaránt helyes: 3. de: 1918 folyamán (vö. áprilisi 1983. 28. a v. III. 1983. november 1983. század v. 28. 2500 Ft stb.) 1918. tavaszi–nyári 1918. kerület.) 1848. évi 1983–1984. II. 1983–84. arab számmal is. Gergely. a napot mindig arab számmal írjuk. Terjedőben van a pontok nélküli. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . VII. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető.) stb. XIX. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 295. 38 tanuló. stb. 11.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 295. 4/a osztály. NB I. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. A római számok visszaszorulóban vannak. 20 611. október folyamán. 16.. stb. XIX–XX. illetőleg jelölhető római számmal is.. de: 1918 októberének végén (vö. A keltezés 293. de: 1848 márciusában (vö. III. 37. kötet. Rákóczi Ferenc.

ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. II. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. vagy: 1983. és 31. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 12-től vagy 12-étől. Rákóczi út 28/A II. április 4-ig vagy 4-éig. 10/B 1072 Szekszárd. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. december 20-a és 31-e között. Más esetek 298. 10/B Budapest VII. 296. elsején. 4–6. ker. 1848. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 1-jéig stb. márc. 20 3500 A folyamatosan. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. kerület. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Budapest VII. 10.. Rákóczi út 28. december 10. 297. óta. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. között. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. em. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak.. em. 15-én. 4024 Kis János Miskolc Pf. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 1-jei. Magyarország 1514-ben. de: 1983. II. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. 6–8. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. Kadarka u. elsejéig stb. Az elseji v. egy sorba írt lakáscímeket. december 10-e óta stb. de: 1983. stb. Rákóczi út 28/A II. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. december 20. 2700 . Az elseje. 1jén.

10.35-ös stb. 10.35-kor.35 stb.közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. .35-ig.

You're Reading a Free Preview

Descarregar
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->