MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. az iskolai oktatás kiterjesztésének. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. 1954. hogy a helyesírás állandósága. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. a 10. . Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. ha szünet nélkül gondozzák. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. mint bármikor ezelőtt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Mégis célszerűbb volt megtartani. Az a minden irányú fejlődés. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. mert nehéznek vélik. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. módszerek jelentkeztek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. amely társadalmunkban így is végbement. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. az az életünk alapjaiig ható változás. és felmérték. időszerűvé tette. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük.. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. 1954 óta mind beszélt. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. a nyelvi tudományban új nézetek.

ésszerűbb a 10. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Egyes személyek. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. gazdasági. az alakváltozatokat. törekedtek. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. szabályzatunk 11. s ezért elszigetelődnek. Számos esetben lehetőség nyílt arra. kiadásbelinél. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl.). hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. csak kevés szó írása módosult. utalószámok hívják fel a figyelmet. helyeselhető írásmódokat. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. . Ebből az is következik. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. A címszók után következő. de ezek tagolása. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. a 10. a nem közismert. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. a betűrendbe sorolást.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. kiadásban csak az. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. Annak ellenére. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. főként a 10. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. – Bár a 11. áttekinthetőbb. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. A szabályokra. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna.

kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. .és Irodalomtudományok Osztálya elé. * A magyar helyesírás szabályainak 11.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. április 24-i ülésén megadta. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Ezzel lehetővé tették. és róluk véleményt nyilváníthassanak. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984.

SZABÁLYZAT .

mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. szemben az olyan írásokkal. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. stb. rögzítő és irányító szabályrendszer.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. A magyar helyesírás 2. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. latin betűs. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. Helyesírásunk betűíró. a) Írásunk betűíró rendszerű. . hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. hanem hangokat jelölő betűk. c) A magyar írás hangjelölő. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. illetőleg az ezt tükröző. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak.

– Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. Mássalhangzóinkat egy. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. p. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. l. dzs. zs. zs: batyu. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. űr stb. dz. Ürményi. dzs. C. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. á.. ü. b. ö. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. f. R. szikes.) A magánhangzók írása 4. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b.. vagy többjegyű. r. közül. ő. ú. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. m. Óbuda. ny. h. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. stb. ly. A mássalhangzók írása 7. kér stb. r. s. (Vö.A BETŰK 3. g. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. 10. Izland stb. Ázsia. sz. . v. azaz egyetlen írásjegy: e. 5. e. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. c. lódít. Ő. s. é. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. csökönyös stb. Zs. nyolc. stb. véreb stb. Őze stb. i. ű: játék. egy részük ékezet nélküli. n. gy. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. ü: ceruza. 5. Dzs. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. o.. 6. c. mint a kisbetűkre: Ökrös. ty. k. ty. t. r. A magyar betű vagy egyjegyű. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. Új Írás stb. hős.vagy többjegyű.. húr. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. iparkodik stb. í. í. Stb. ő. Mind kézírásban. Gy. gy. fejtegetés. sz. 8. z: pálma. ó. v. és vannak nagybetűink: A. stb. j. zs. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. d. u.

. Ó. Z. H.: madács] . cc. Á. ny. cs. ű. r. hh. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. vö. K.. c. É. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. 3. [Vö. gg. kk. ss. Ö. Ű. pp.) 11.. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. T. dz. R … V. nny. 227. r … v. d. sz. stb. ll. b. 9. Dzs. Í. Az ábécé 10. m. h. 15. zzs: loccsan. L. Q. ddzs. lly. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. w. 87. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. stb. t.: gál] ch = cs: Madách [e. tt.) 12. TILOS A DOHÁNYZÁS. Dzsingisz. U. Sz. Szolnok.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. ty. kellett stb. j. o. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. P. CSKP. díszszemle stb. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. Ü. u. Gy. f. Zs. 157. f). alakjuk a következő: A. w-t. ó. X. aggot. edz-dzük. nn. dd. vv. B. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. Ly. g. dzs. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. z. 5. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. E. rr. ggy. á. (mondat). n. Dz. Zsolt stb. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. R. M. (Vö. V. zs. ssz. x. jj. Cs. p. 226. s. í. (Vö.. é. k. Nyár van. (Vö. ő. q. 283. S. fénynyaláb. gy. F. J. G. Zs. GYSEV stb. I.] 8. e. W. l. ff.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. Ty. v. ú. zs. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. Ő. i. tty. zz: add. C. y. N. [De elválasztáskor: locs-csan. mm. D. asszonnyal stb. ddz. Ú. Z. … P. z. Ny. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. ly. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. eddzük. Régi. 8.. O. Y. ö. ü. asz-szony-nyal stb. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t.

piranha [e. Živogošće [e.: verter] olasz: Bologna [e.: józsika] th = t: Csáth [e. Škoda [e.: veselényi] stb. joule [e.: kölcsei] stb. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: cucor] s = zs: Jósika [e. pont szól.: gimarajs].: séfer].: tirgoviste].: grinics].: nim] német: Schäfer [e.: skoda] francia: Eugène [e. quattrocento [e.eé = é: Veér [e.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: vér] eő = ö: Eötvös [e. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. Nîmes [e.: özsen].: csát] ts = cs: Takáts [e. Werther [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. 13. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: sós] y = i: Kölcsey [e. melyek a szótárakban. cz = c: Czuczor [e. A fontosabb általános szabályok.: takács] w = v: Wesselényi [e.: bolonya]. piaţa [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15.: török] oó = ó: Soós [e.: gyúrity].: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. névsorokban stb. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. . való eligazodást segítik. A betűrendbe sorolás az az eljárás. pont tartalmazza.: dvorzsák]. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: piránya] román: Tîrgovişte [e. A betűrendbe sorolás 14. lexikonokban.

rr = r + r. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. ggy = gy + gy. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. (Vagyis: ccs = cs + cs. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. stb. stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. háromjegyű) betűtől. háromjegyű) betűtől. ddzs = dzs + dzs. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.és a nagybetűk között. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. stb. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. (Vagyis: bb = b + b. . pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. stb.

i – í. tárgymutatókban. mint az egyszerű szavakat. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. kartotékokban stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. e – é. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. o – ó. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. – A . ö – ő. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. u – ú.

oe = o + e. d. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe.). Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. y. o. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. t. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. p. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. k. h. b. (ch = c + h. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. 15. stb. n. önálló egységnek számít. – Az idegen betűk közül azok. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. i. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. sem az idegen betűk mellékjeleire. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. cz = c + z. atlaszok és térképek névmutatói stb. sch = s + c + h.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). Ebben a rendszerben mind a magyar. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. v. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. f. c. s. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. . ch = c + h. stb. illetőleg idegen betűket. enciklopédiák. l. q. g. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő.). j. m. w. r. x. 16. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. z. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. e. u.

húsból. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. „nígy” stb. ű: íz. kikirikí stb. köznyelvi alakok. helyesírásunkban már általában kialakult. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. kell. szín. illetőleg a szóbelseji í. íznek. képzők. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. Peti. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. -tól. Szavaink többségében az i. ugat. gyí. hús. „szöllő” stb. ízes. „házbul” stb. véd. u. régies) „késér”. -bb. ű-t. ír. újabb. stb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. fut.) 22. akác. régies) kiejtésűek. ezért az írásban kerülendők. súlya. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. ü és az í. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. szív. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. ú. színez. rí. stb. ú. hogy mely esetekben írunk i. gyűjtemény. illetőleg í. csicsí. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. u. ü-t. (Vö. súly. -kor.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. új. -s. formákkal. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. -telen. „ákác”. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. -j. gyűjtjük. u. „kő”. stb. szemben a nyelvjárási (ill. fény. tűk. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. ürge. hűsek. 21. húsok. tűvel. -talan. zöld. 27. -től. házból stb. ú. például a kísér. nyí. zrí. négy stb. nini. -n. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. . súlyos. -ve. jelek. a „kőrut”. az „erőssen”. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. kicsi. hűs. tű. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. gyűjt. „ződ”. füst. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. szalma. A szótövek írása 19. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. „ellemez” stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. Az i. kifli. szíves. húsz. tíz. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. formák nyelvjárási (ill. -t. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. -va. hogy a szóelemek (szótövek. ű 20. újra. néni. fizet. hogy általánossá válásukat segítse. szívből. színes. 18. „szóma”.). stb. újság. hűsít. bácsi. Mari. „köppeny”.

gyűrű. kinn – kint. de: huszadik. mienk – miénk. hova – hová.23. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. A csepp és a csöpp. (Vö. 27. fiú. koszorú. tízes. A hova és a hová. satu. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. írok. cseppfertőzés. homorú. stb. stb. könnyű. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. huszon-. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. tízen. nagyszerű. batyu. szomorú. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. de: irat (főnév). önálló szóként egymással váltogatható. írás. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. tied – tiéd. foltoz – foldoz. hosszú. bújócska. zsíros. stb. menü. rá stb. reá stb. háború. daru. zsalu. a lenn és a lent stb. faggyú. szaru. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. lány – leány. csepeg – csöpög. seprű – söprű. Hosszú ú. 21. csoda – csuda. de: zsiradék. gyönyörű. hindu. írat (ige). húszat. (Vö. kátyú. fésű. ü rövid: adu. stb. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. Vannak azonban olyan főneveink is. irodalom. gömbölyű. iroda. stb. bújjon. áru. gyalu. stb. általános használatú. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. ú. stb. – tíz. revü. csendháborítás stb. huszad. szú. kapu. ű van: domború.) Az alakváltozatok 25.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. föveny – fövény. – bújik. levő – lévő. gyerek – gyermek. eskü. A melléknevek végén mindig hosszú ú. ürü. stb. – húsz. választékos hangulatú. rá – reá. falu. hamu. gyepű. a csend és a csönd stb. Icu. borjú. 24. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. bábu. Vannak olyan szavaink. . 34. apu. szörnyű. fenn – fent. Hosszú í. amelyeknek a végén az u. bürü. lábas – lábos. fedél – födél. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. – ír. alku. lapu. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. A tőváltozatok 26. dől – dűl. húszas. mű. gyanú. de: tized. tizen-. mért – miért. saru. gyűszű. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. zsírt. tanú. csorog – csurog. a leány. savanyú. A lány. betű. seprű. varjú.

hérosz – heroikus. stb. csepű. varjúk – varjak. apai. A borjúk – borjak. lencsék.) 29. ma is élő kettős alakok. A metsz. dűlő. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. tetsszem és tessem stb. – dűl. akadémista. hegedül. zászlója – zászlaja. stb. derül. Ráckeve. – akadémikus. stb. apátlan. látsszék és lássék. illetőleg é-re változik: apa. ü van: borul. tetűk – tetvek. dülöngél. lencseféle. de: bujkál. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. ill. bosszul. erdője – erdeje stb. (halas)tót – (halas)tavat. dülleszt. bár az a. szuverén – szuverenitás. fésül. A ború. ű – ü váltakozást mutató főnevek. Ráckevéig. ELTE. [Vö. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. az MTA-t. de: düledezik. szocializmus. lencsével. stb. – Hasonlóképpen: Tompa. – lencse. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. ú. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. (Vö. szók – szavak. ú – u. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. az ELTE-re. dűlve. de: Ráckevén. 32. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. szlavisztika. 81. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe.bújtat. a)] 30. ill. ráckevei. köszörül. stb. – De: akadémia. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. 31. de: Tompát. faluk – falvak. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. heroizmus. Tompával. bujdosó. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. dűlt. 206. irónia – ironikus. ironizál. derű. csepül. borjút – borjat. köpű. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. 286. de apát. de: lencsét. (Vö. b) Vannak viszont szabályos í – i. ű. stb. stb. például: lét – levet. akadémizmus. hipnotizál. szociális – szocialista. stb. bosszú. hegedű. a legtöbb toldalék előtt á-ra.) A toldalékok írása . az MTA-nak. fésű. hipnózis – hipnotikus. köpül. hipnotizmus.

-kőzik: zárkózik. -ből. házai.. az -ú. -közik: kínálkozik. a t-t. csengettyű. nélkül stb. -ű. kérdi. -kozik. építmény. valakit stb.). (kivéve: túl). s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. ötször. gömbölyödik.33. felől. mindig röviden ejtjük. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. stb. hosszú szempillájú. a névutók és a határozószók -ul. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. (vö. -özik: fáradozik. mindig stb. dalolni. mérsékelt árú. az -ig határozóragnak: városig. mögül. öltözik. kertjei. nagy kiterjedésű.). feleségül. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. -ül végződésének: alul.. ruhástul. -ről és a -tól. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. buzdít. 35. nyolcat. lapos tetejű. voltaképpen. többször stb. például. az -ul. mozdít. A mássalhangzók a toldalékokban 37. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. -tyű és -ttyú. -jű melléknévképzőnek: négylábú. tulajdonképpen. erdőből. a -szor.. -stül határozóragnak: magyarul. keresztül. -őzik: hallgatózik. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. hátul. kerül. belül. 38. kergetőzik. fehér falú. -ül és a -dul.. -dül igeképzőnek: gyógyul. csőstül stb. dugattyú. -ől végződésének: alól. bőkezű. -ködik: árulkodik. stb. sarkantyú. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -ödik: alkonyodik. nézi. sast. veszkődik. A helyesírás ezeket rögzíti. billentyű. stb. mellől stb. egyenáramú. -kodik. A tárgy ragját. fésülködik. pezsdül. szürkületkor. szivattyú. sárgát. írni. holnapig. jószívű. felül és fölül. törülközik. erős rugójú. pörgettyű stb. buzdítás. -ozik. 23. hatkor. fordulva. öklömnyi stb.. A -képp. . mozdítva. -től határozóragnak: szobából. A magánhangzók a toldalékokban 34. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. -ózik. tanít. végül. cipőstül. tetőről. töpörtyű. -jú. -ődik: oldódik. mérkőzik. állandósítani stb. ezért egy t-vel írjuk: hajót. egyöntetű formájuk. családostul. 24. hazáig. -kődik: rázkódik. kecskeméti. kerület. hússzor. másképp.. tanító. állandósít. kezdődik. víztől stb. könyvet. pezsdülő stb. -kózik. fától. házról. fordul. 36. -ül és a -stul. -ódik. elől. -ször határozóragnak: háromszor. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott.. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. éles elméjű. tiszta vizű. négyig. (vö. nyolc órakor stb. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. gyógyulás. közül. a főnevek -tyú. -kódik. a -ról. a -ból.

A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. kevesebb. szerint. (vasat) gyűjtet. bont).39. közt. -tet a képző. akkor -at. arat). -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. osztatlan. Kaposvárt v. csengettyű. stb. hitetlen stb. stb. -vel és a -vá. a -d. kéklett v. A -val. kente.. mosott (ruha). Sajátos viselkedésű toldalékok 42. -et. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. . elvégzett (munka).. -tt a névutók végén: iránt. a -t. idősebb. stb. edd. a -t. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. megrótták. a -b. de: (búzát) arattat. fosztóképzős származékokban is. például: babával. között. kitalált (történet). vetetlen. -tt időjel: folyt. De: helyesel.. kivéve: át és hosszat. egyes szám 2. helyesebb. kevesellem. nézd. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. kinyittatik. szebb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. helyesbít. fűtetlen. úttalan. a -t. -ll képző: fehérlik. fölött. (ablakot) nyittat. mássalhangzó után nem. taníttatja (a lányát). kékellett. Pécsett. alatt. parttalan. a t végű névszókhoz pedig -talan. -tt igenévképző: bérelt (lakás). A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. 45. vagy -tat. -bb középfokjel: idősb. akkor -tat. (erdőt) irtat. (vö. piroslik. kevésbé. (vö. mögött stb. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. kösöntyű. tolattyú. ill. -tyű és a -ttyú. stb. nagyollom. a ’valamilyennek látszik’. személyű rövidebb formában: írd. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. hatott. Kaposvárott. fegyelmezetlen. kicsinyelli. pléhvé. kihirdettetik. zöldell.. kéretik. Vácott.. gyűjtetik. -tatik. stb. idd. stb. 41. foglaltatik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. kicsinyli v. Győrött. -etik. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. hallottuk. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. sértetlen stb. -telen változatában járul: csorbítatlan.. érett stb.). -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. keveslem v.. csengetett. – És természetesen: megadatik. (könyvet) köttet. sződd. de: észrevétlen. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. 66. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. -etlen képző van a befejezetlen. (szobát) festet. 45. sötétlik. stb. stb. barnállik. távolabb. stb. -etlen. viseltetik. felforrt (víz). Tehát (új üveget) bontat. varrtuk. kővé. élettelen.. sejteti (vele). (kenyeret) süttet. stb.). csehvel. szőjed stb. fedetlen. dobott. éretlen. stb. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. Az -atlan. jobb. kitűzött (cél). ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. képzetlen. -et. stb. -tet formában járul.

azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. nézz – nézzél. emberré. dolgozz – dolgozzál.) (Vö. kérj – kérjél. (Vö. igyekezik – igyekszik. írj – írjál.). lőjön. öntözzön. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. nincs – nincsen. 39. sz. például: dobbal. Viszont az írj. mondta – mondotta. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. vájd – vájjad (vö..). (Vö. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. küldte – küldötte. A hallgatódzik és hallgatózik. szeretniük – szeretniök. szégyellni – szégyelleni. itt – itten. stb. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem.) – Az eszik. hullt – hullott. 82. Allahhal. dobj – dobjál. öregedik – öregszik. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. látniuk – látniok. dobd – dobjad. írd – írjad. kezdték – kezdették. lopódzik – lopózik. mint a -j módjel. 43. értem – érettem. érted – éretted. stb. most – mostan. nézzük. Írásban is helyes tehát mindkét forma. 55–58. között nemigen van különbség. szőjön. legyen. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. 68.. keveslem – kevesellem. add. állsz – állasz. hidd stb.. az evvel és ezzel stb. lopóddzék stb. nyomatékosabb felszólítás. rég – régen. dohhal.) 43. peddzük stb. kérd – kérjed.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. mint . tegyek. higgyünk stb. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. igyál. jöjjön.. hidd – higgyed. higgyen. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. szénnel.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. 77–79. higgy – higgyél. várniuk – várniok. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. vágj – vágjál. 80–81. z. iszik. hogy – hogyan. jósággal.) Toldalékolásbeli kettősségek 45.) 44.). Mind az igék. vesz. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. 39. azzal – avval. vesszen. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. tesz. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. kicsinyli – kicsinyelli (vö. rugdalódzik – rugdalózik. oly – olyan. 75. 66. fújjon. tűrniük – tűrniök. -vel és a -vá. mosd – mossad. rosszallnám – rosszallanám. vegye. lesz. vigyed. épp – éppen. moss. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. toldták – toldották (vö. stb. vágd – vágjad. nézd – nézzed. moss – mossál. ezzel – evvel. 83–84. visszük. (Vö.

A be. érte stb. bennszülött. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. keveslem. . régiesebb. a második a lélek szóból származik. fakaszt. küldte. kint. szakít. elavuló formák.) 48. A látniok. kijjebb. kinnlevőség stb. lenn szavakkal függenek össze. érette stb. 49. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. hétköznapi használatú. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. mossál. 47. (Vö. kinn. bent. adjad. akad. lent. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kissé ünnepélyesebb. Az állsz. higgyed stb. fenntart vagy fönntart. Több szavunk összetett. fent vagy fönt. az állasz. lejjebb. Bár a benn. fenn vagy fönn. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. szakad igék tövével. A szóelemek elhomályosulása 46. fenséges. fel vagy föl. Nem tartjuk már számon az aggat. fakad. faggat. feljebb vagy följebb. szeretniök stb. bár az első a kéz.az írjál. küldötte. szaggat összefüggését sem az akaszt. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. kevesellem. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult.

: nyoldzban). mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. a másikat a hangszalagok rezgésével. az összetételek. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. illetőleg a fut igének fus. barátfüle (= barát+fül+e). e. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).: kertye). amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. állatbarát (állat+barát) stb. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. mind a toldalék. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. A házzal. néztük (= néz+t+ük. e. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. nyolcban (= nyolc+ban. szállnak (= száll+nak.: szálnak). a házban. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. lóval stb. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot.: nésztük). s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. stb. tehát . hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. másrészt pedig azt. barátaival (= barát+ai+val) stb. fusson esetében pl. fusson (= fus+s+on) stb.: kösség). Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.. A ragos. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. e. Vannak olyan mássalhangzópárok. e. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. hiszen pl. kertnek. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. e. község (= köz+ség. tehát zöngétlenül.a felszólító módban használatos töve. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. a jeles és a képzős szavak. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal).

– s+z és zs+z = zz. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. – s+sz és zs+sz = ssz. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. d+c és gy+c = cc. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. de maga nem zöngésülhet. f–v. ty–gy. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. c–dz. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. k–g. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). d+cs és gy+cs = ccs. 53. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. Ilyen párok: p–b. így zöngétlenít ugyan. t–d. de nem zöngésít. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. cs–dzs. – sz+zs és z+zs = zzs. – sz+s és z+s = ss. A beszédben az n hangot p. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. sz–z.zöngésen. gy. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. s–zs. 52. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. A h-nak nincs zöngés párja.

ty és gy hangjának. -jaik járul. 80–81. -jai. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v. száraz zsömle) kisszerű (v. 56. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -juk. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. hanem megtartja a szavak eredeti ny.) 54. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. Ha az anya. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -játok. -juk. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. -jük. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. 55. vagyis -ja. -juk. 83–85.. (De vö. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -játok.

valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. Ha a t. -ják). 58. A mássalhangzó-összeolvadás 57. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Ha a t. vagyis -ja. -jaik. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -játok. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. -jeik járul. -jei. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).az írás nem jelöli. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. illetőleg ll hangjának. s így az igék eredeti l. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . -juk. -jük. -jük. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jai. -je. -juk. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. s így mind az ige végső mássalhangzóját.

A t+sz. mecc acc eccer (v. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. dsz. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. hanem az eredeti tsz. gysz. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. d+s. Ha a toldalékos szó belsejében. 59. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. d+sz. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. a t+s. ds. ts. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. A mássalhangzó-kiesés . Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe.

Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül).) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. (a) szebből (kérek). Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. fedd meg stb. expressz-szerű. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. 94. fedd be. mosd. fújd stb. védd stb. (Vö. küldd. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. -be). 60. válllövés. hívd.. kör). mind a -d személyragot. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. edzd. hordd. szidd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. (De vö. formákban is. össz-szövetségi stb. (Vö. hanem az áldd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. (v. nézd. mondd. tudd. oldd stb.) A d végű igék 63. tépd. stb. 49. 94. Az l és ll végű igék . ill.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. szedd. mert a -szerű.61. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. alakokban. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. orra (bukott). mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. nyomd.. (megkérdezték a) vádlottól. ill. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. játszd.. (Vö. hagyd. (nem jól) hallak. kezdd. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. tehát: kezd+d = kezdd. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. sakk). puff-féle stb. 94. balett-táncos.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd.

rója. kicsinyellés és kicsinylés. de: torkolat. zöldellt v. kicsinyell. kékellik és kéklik. szégyellni. Múlt idejű alakjaikban. 66. rósz. ríjon. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. (Vö. száll. mind pedig l-es származéka él. sarkallik. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. de: kicsinyelli és kicsinyli. Néhány ll végű igének két alakja van. kékellő és kéklő. rótok. 39. pl. kicsinyellő és kicsinylő. sződd. rójuk. 60. stb.64. gyullaszt. de: gyullad. szállna. szégyellheti. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. rovok stb. múló. lövő. rövidebb változat: kevesell. de: fullad. nyűdd. növendék.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. málljanak. kevesellette. nőtök. de: kevesellem és keveslem. (nagyra) nőtt (fa). róttak. rosszallás. (fába) rótt (betűk). gyúl. fúl. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). szégyell.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. nőtt. cipőt). Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. – De: rívok. lődd. 45. rítok. (Vö. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. keveselli és kevesli. zöldellik. legel. -tök személyragos alakjait. . kevesellte v. Egyes szavaknak mind ll-es. zöldellő. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. állomás. stb. rosszall. rosszallhatjuk. stb. mállik. stb. 39. de: dülled.. rí. dülleszt. jövök. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. egy magánhangzó utáni ll-es. fullaszt. de: sarkalatos. kicsinyellné v. stb. stb. legelő. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. nőj. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). szálloda. múlik. jöhet. nősz. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. málló. nőttek. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. jövedelem stb. Egyéb esetek 68. rísz. állt. stb. 39. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. (Vö. zöldell v. kicsinyellené. szólás. mállottak. 65.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. (Vö. szégyellem.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. zöldellett. nő. rívás stb. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. legelik.

újra stb. potroh. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . – A ch végű szavak (pl. Így például az ah. juhakol. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. egyén. méh. újabb. magasabb. kisebbít. lesznek. erősen. egyenlő. 43. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. bennünket. – Az írásban azonban. juhval. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. pléh. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. leszel. csehnek.. nálad. pech stb. egyezik. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. fellah.A jö. Írásunk a szókép állandóságára. egyes. egyel (ige). csehet. kisebbség stb. (A testrész nevének írása viszont: ujj.) 71. mint a példák is mutatják. (Vö. jönne stb. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. eh. egység. csehvel. Csehszlovákia. méh. hah. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. sah. egyéb. tőlünk. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. 83. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. magasan. 74. juh.) végén is mindig ejtjük a h-t. egyre. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. juhász. együtt. 73. újat. magasak. egyed. mint a többiben: leszek. egyre stb. egyek. lesztek. egyetem stb. 42. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. [Vö. a szavak minden alakjában jelen van a h. ujjat.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. düh. erősebb. ujjak. és mindig írjuk is. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. 69. egyik. jöttél. 72. akkor is rövid a gy: egyben. A bolyh. erősek. cseh. A céh. jöjj. egynek. 83. almanach. doh. stb. stb. magasat. enyh. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. stb. egyedül. úgy. éh. legkisebbnek. egyért. méhkas. együvé. ujjra stb. Ha mássalhangzó következik a gy után. rüh stb. Zilah stb. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. juhtúró. méhek. méhvel.. – De: jöszte. – De természetesen: eggyel és eggyé. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. stb. egybe. de egy s-sel írjuk: kisebb.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. leszünk. – De: benne. csehtől. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. juh. keh. róla. előled. jöjjön.) 75. juhok. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. áh. utánunk. egyé (= egy+é). 70. méhnek. moh. méhes. stb. jöjjenek stb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. együtt stb. kisebbedik. padisah. – Hangzik a h ezekben: csehek. csehül. Allah. egyetlen. (Vö. más részében viszont röviden: egyed. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset.

rekessze. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. fürösz-. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. lássuk. fűts. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. sz változatát tüntetjük fel: fess. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. illesz.) képezzük. egyes szám 2. nyisd stb. nevesse. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait.tlannal. A felszólító mód tárgyas ragozású. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. lássuk. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. stb. éppen úgy. mártsd. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. egyes szám 2. 78. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77.). stb.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. illesszük. A felszólító mód tárgyas ragozású. 79. válassza stb. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. tanítsd stb. 81. féltsétek. (Vö. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. hallgassák. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. kösd. taníts. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. megtartjuk az igető végső t-jét. egyes szám 2. hallgasd. nyissátok. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. bocsássa. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. szítsa. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. fürösszétek. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. 78. márts. mint h-tlan. hanem mind a tővégi t-nek. kössétek. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . lósson-fusson. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd.stb.

: jáccunk). Stb. mossam. sz. visz. alakváltozatok használata is helyes. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. játsszál. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. vigyétek. 32. sz. – Hasonlóképpen: játszd. stb. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. húzd. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. ha tetszünk neki. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. metsszük stb. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. idd. -jük. kettőzött sz-szel (ssz-szel). végezzünk. metszi stb. edd. z és dz változatát tüntetjük fel. stb. 43. füröszd. vesz. eddzük. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. tesz. tessél. Betakarom. végezzük. hogy csak játszanak velünk. -játok. A tessem. kettőzött sz-szel (ssz-szel). metszd (vagy mesd). nehogy kilátsszanak. visz.) 81. higgyük. játsszuk. igyanak stb. úszd. -juk. hozzad. eszik. vegyük. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. 82. látszik. vesz. lopóddz(ál). egyes szám 2.tőhöz kapcsolódik. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. lássék stb. tessék. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. játsszák. higgyétek stb. – Jó érzés lesz. hogy játsszanak velünk. 39. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). eddzétek. sz. hozzák. Az s. rekeszd. – Természetesen a hallatszik. tetszik. hogy tetsszünk neki. vadásszatok. játsszátok. eszik. játszik. sz+j. Az s. sz. Az s. metssze stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. A lesz. (Vö.) A tesz. sz. tegyen. illeszd. (Vö. edzd. vedd. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). A felszólító mód tárgyas ragozású. Kértem őket. és kettőzött gy-t írunk: higgy. válaszd stb. higgye. játszod. z és dz végű igék kijelentő módú. játszunk és játsszunk (e. látszik. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s.) A hallatszik. (Vö. z+j. mossa. olvasd. mászd. elolvassák. z és dz végű igék 80. vesszenek. vadásszátok. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. z és dz változatát tüntetjük fel. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. iszik. játszik. vidd. hidd. Azt akarjuk. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. egyél. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. stb. (A többi. látsszam. ezért ezeket az alakokat egy s-sel.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . végezd. – Kilátszanak. pl. tetsszél.

könnyé. Az az. kékkel. szénné. stb. özveggyé.. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. Ám csak: azzá. -vé alakmódosulásai 83. tűr). a -val. ebbe. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val.. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához.). [Vö. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. tollá. stb. névvé. szárnnyal. cukorral. gallyal. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. A mutató névmás a. amiatt. . tettel. -vel és a -vá. tetté. 94. afölött. szárnnyá. -vel. ezzé. akkor. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. 222. -vá. füstté. ez névmásnak és a -beli képzőnek. szilánkká. juhvá. (Vö. -vel és a -vá. 130. a tervvel és a tervel (= tervez). A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg.A -val. erre. 60. stb. rozzsal. komppal. tervvel. pont foglalkozik. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. meggyel. tudóssá. stb. Az az. savvá. Allahhal stb. rosszá. könnyel. kedvvel. -vá. c)] 85. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. (Vö. – A doh. -vel. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret.. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. szívvel. Az avval és azzal. eszerint. akképp. királlyá. stb. e) Azokban a névszókban. könyvvé. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. arannyal. -vel és a -vá. [Vö. sahhá. minddel.) d) Ha a -val. -vel. vízzé. 216–217. amelyek az az. -vé: hanggal.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. pléhvé. potroh. ugyanahhoz stb. kulccsal. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. -vel és a -vá. arra. bolonddá. tollal. gyönggyel. és betűkettőzéssel jelöli. emellett. (Vö. -vá. nedvvé. ekképp. néggyel.) A -val. potrohhal. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. jobbá. Megváltozott. -vé: bottal. 75. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. ekkor stb. -vel és a -vá. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. evégett stb. ehhez. ahhoz. Allah stb. sah. 75. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. ez névmás 84. 7. – Hasonlóképpen: amannak. -vé: jobbal. bölccsé. stb. -féle.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. ronggyá. mindettől. valamint a -fajta.

efféle. akkora.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. . ekkora. ebbeli. effajta. affajta. afféle.

ha hosszú hangot jelölnek: bodza.: tarcsai] Thököly [e. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. lyuggat. mély. régies betűket (vö. peddze. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. edző. lyukaszt. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük.: dezsőfi] Egressy [e. 80–81. Török stb. mert azok a szavak. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. 88. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. amelyek ly-nal írandók.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. Hagyományos írásmódról. pedz.157. . írásunk azonban megtartotta az ly [e. stb. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. foly(ik).). bridzs. súly. 83. moly.: egresi] Georch [e. 87. mely szavakban írunk ly-t.és egybeírási szokásainkat. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. Csányi. 12.: szécsényi] Tartsay [e.. külön. mint más szavainkban (pl. ezeket tartalmazzák a következő alpontok..: görcs] Hajnóczy [e. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő.): Batthyány [e. illetőleg a szóelemzés rovására. nagyon sokféle eredetűek. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. különböző jellegűek. madzag.: ellipszilon] betűt. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. de vannak olyan családneveink is. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban.: zicsi] stb.: tököli] Zichy [e. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. edz. lyukak. a mai kiejtés. lyukad. gally. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. (Vö.: battyányi] Cházár [e. melyekben j-t. hely (főnév). Meggyesi. Dózsa.) 89. pedzi. süly. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. lyukból.: hajnóci] Kossuth [e. stb. lyukas stb. Kétség esetén szótárban kell megnézni.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e.: kosut] Széchenyi [e. ma-haradzsa. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Kis. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). lyukban. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. Hunyadi.

De: lakáj. hágcsó. tavaly. gereblye. Gergely. illetőleg a régebbi írásformát: esd. korcsolya. milyen. metsz. zsöllye stb. ibolya. lye végződésű szavak: boglya. tavaly stb. kevély. Mihály. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. tolvaj. mindjárt. Ipoly. rögtön. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. kapzsi. ilyen. hagyján. hülye. olaj. fogoly. akadály. mosoly. harkály. karaj (és karéj). dörej. zsindely. papagáj stb. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. . csekély. De: karvaly. pünkösd stb. 90. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. osztály. sóhaj. ragály. amely. kristály. zsivaj. amelyik stb. mily. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. ósdi. mindnyájan. nyavalya. tetszik. 91. perje (fű) stb. De: bója (vízi jelzőeszköz). mely. óhaj. oly. héja (madár). ej végűek: duhaj. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. játszik. robaj. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. skatulya. pólya. zörej stb. olyan. stb. tartály. talaj. pehely. pocsolya. cserje. zárt ë hang. csigolya.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily.

illetőleg: sakk-kör. eljátsszuk stb. 62.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. balett-táncos. [Vö. (e helyett: jegygyel stb. [Vö. Kodállyal stb. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. nagyobban (= nagyobb+ban).) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk.. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. össz-szövetségi stb. A többjegyű betűk (pl. (Vö.) . mésszerű stb. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. dzs stb.. tollal (= toll+lal). 93. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. könnyé (= könny+nyé). 94. hallak (= hall+lak). Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. 163. briddzsel. díszszázad stb. eddzék. fedd meg (= fedd+d meg). Meggyes. expressz-szerű stb. nagygyűlés. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. illetőleg: jeggyel. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. vádlottól (= vádlott+tól). [vö. hossz-számítás. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. hosszú. Tarr-ról. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. mésszel. b)]: loccsan. Hermann-nál. meggy. Arannyal.. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. 163. 62. stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. füttyel (= fütty+tyel). sz. 163. 7. fénynyaláb. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). Wittmann-né stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. rosszal. 62. ty. c)]. Mariannal (Mariann+nal). vö. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. jegygyűrű. Bernadettől (Bernadett+től). fütty stb. cs.

szót is összetételnek tekintjük.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. a közlekedésben). A szóbeszéd is más. de nem ló. nagyon ügyes. (veszélyt) jelző lámpa. de: élenjáró (= irányító szerepű). – A meggyökeresedett szokást megtartva. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. lépre csal. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. ezért például a jókedv. villamos gép. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. mindig együtt használt. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . Ezekből a körülményekből következik az. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni.) elemeit is: dugába dől.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. de: sokszög (a mértanban). de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. – Az egyik gyakori ok az. Különírjuk számos. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. de: gyorsírás (= sztenográfia). rádiót javít stb. különírt szókapcsolat elemei (pl. többféleképpen is megítélhető esetek. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. amely még nem igazi összetétel ugyan. főnévi igenév. kéményt seprő. szakkifejezés stb. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. félig kész. stb. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. vízbefúlás stb. illetőleg kötőjel alkalmazását. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. stb. a nap sugara stb. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. de: jelzőlámpa (pl. – Ha egy raggal jelölhető. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. napsugár stb. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. félkész. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. egyhavi. az élen járó (csapat). sok lehetőség. Ennek legfőbb oka az. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Például a víziló vízi állat ugyan. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. ami viszont nem biztos alap. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére.) rag nélkül állnak együtt. sok szög (= számos szög). mint a tagok jelentésének összege. márványtábla. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő.

nono. 98. legeslegszebb stb.. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. gyalult (egész nap). dádá típusú indulatszókat. régesrégi. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. testi-lelki. ég-föld.szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. hehe. messze-messze (= nagyon messze) stb. legeslegnagyobb. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. tejet. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. gyorsan. stb. sütés-főzés. A túlzófok kifejezésére használt leges. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. mint azok külön-külön. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. szebbnél szebb. várva várt stb. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. eget-földet. fiam. A szóismétlések írása 96. nap nap után stb. már-már (= majdnem. sütni-főzni. jobbnál jobb. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). orrán-száján. körös-körül. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. sütnek-főznek. tömérdek). kezelába. kérve kéri. unos-untalan. többé-kevésbé. háztól házig. várt. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. 97. 99. néha-néha (= nagy ritkán). vajat. sütött-főzött. kezét-lábát. anyja (eljött). akkor az összetétel még laza. napról napra. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. fűrészelt. egy-egy (= néhány). tudván tudta. sok-sok (= nagyon sok. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. ki-ki (= mindenki). több-kevesebb. . szinte). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. oktató-nevelő stb. írás-olvasás. végestelen-végig. nini. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. gyorsan. idébb-odább. kenyeret (vásárolt). hasonlóképpen: ember ember hátán stb. apraját-nagyját.. ide-oda. stb. várt. nőttön-nő stb. aligalig (= nehezen).

Anna-Pannával. sírva-nevetve (ölelte át) stb. sík-domború (lencse). nyelvi-stilisztikai (elemzés). sakk-matt. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. hadseregek. (a zenekar) csinn-bummja stb. sakk-mattot (mondott). rúgkapáló. csigabiga. kérőesdeklő (szavakkal). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. hébe-hóba. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. hányavetiek. irult-pirult. limlom. 101. piros-fehérzöldet. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. izegmozog. stb. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. a) Vannak olyan ikerszavaink is. stb. pirosfehér-zöld. búbánat. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. Az ikerszók 102. piros-fehér-zöldre. stb. ímmel-ámmal. árvíz. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. hadsereg. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. stb. izegnek-mozognak. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. gazdasági-társadalmi (változások). stb. . Ista-Pistát. b) Néhány. Anna-Panna. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. izgő-mozgó. stb. rabló-pandúrt (játszottak). de: híre-neve. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. szoba-konyhás (lakás). hercehurca. hadseregben. búbánata. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). mendemondák. csinn-bumm stb. tereferél. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). hírneves. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. limlomos. dimbes-dombos. ugribugri. stb. fidres-fodros. tyúkom-búkom. de: a csúszómászók (= hüllők). csigabigák. terefere. de: a szántóvetők (= földművesek). rabló-pandúr. hányaveti. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. c) A már teljesen összeforrott. limlomot. stb.Két. 103. de híres-neves. búbánatos. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. piff-puff. szoba-konyha. sík-domborúra (csiszolt). árvíztől. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). rúgkapálnak.

napsütötte (táj). különösen olyankor. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője).és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. gizgazok. de: icit-picit. hidegvérű (= nyugodt). (a) munkások szervezte (gyűlés). stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. baráti kézfogás. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). Alanyos. magvaváló (szilva) stb. olvasó lány. a minőség. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). félszeg). icipicit. orvosi titoktartás.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. melegágy (a kerté- . általános iskola. mert az alanynak. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). ügyefogyott (= gyámoltalan. egyetértő mosoly. traktor szántotta (föld). eszeveszett (= őrült). meleg nyár és színesfém. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. molyrágta (szőnyeg). mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. valamint a minőség. nyakatekert (= bonyolult). tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). de: gizes-gazos. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). különösen olyankor. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). (a) barátom kölcsönadta (pénz). – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). Az alanyos. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt.. szúette (bútor).b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. mezőgazdasági gépgyár stb. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. anyja nevelte (gyermek) stb. érett gyümölcs stb. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. 107. 106.. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. tíz forint és öttusa. icipici. ipari ország. stb. gizgazos. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). porhó borította (lejtő). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más.

sült hús. -beli. javítóműhely. jó néhányszor stb. közérdek. hosszú szempillájú. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. forgószél (szélfajta). apró szemű. söröspohár (= sörnek való pohár). pihenőnap. -nyi képző járul. -jú. fedett . felszabadító mozgalom. haditerv. útitárs. stb. fiatalkorú. nagy erejű. felvonóhíd. közvetítő javaslat. mélykék. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. hanem valamire való képességet. ellenőrző bizottság. szakember stb. a különírást általában megtartjuk: bal parti. erős bordájú.. -ú. 113. stb.. -jű. élüzem. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. átütőpapír. összekötő híd. világos narancssárga. bel-. előtag. különösen olyankor. 109. jótett stb. földrengésjelző műszer. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. szélező körfűrész. sajgó térd. vízinövény. mindig egybeírjuk: alelnök. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. légiposta. öntelt magatartású stb. Hasonlóképpen: nagy néha. rendeltetést fejez ki. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. szép kövér. újpiros. 112. szomszéd falubeli. izzó fém. -s. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). törtfekete. haragoszöld. 108. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. belföld. evezőlapát. eladólány (üzletben). adott szó. (Vö. zárolt anyag. dőlt betű. jó nagy. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. kutatóintézet. kiképzőtiszt (beosztás). iskolaköteles korú. pótágy.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. halvány kékeszöld stb. fehér virágú. előhívótank. világossárga. köz-. kiváló termék. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. -ű. védőnő. kül-. hálószoba. Az olyan összetételeket.). a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép.stb. vendéglátóipar stb. belépőjegy. parancsoló hang. zöldeskék. 111. előadó körút stb. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. szürke télikabátos. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. növényvédő szer. desztillálótorony. borzasztó rossz. külügy. almásszürke. költőpénz. holtág (folyóé) stb. szak. ivóvíz. -ő képzős igenevet. izzólámpa. mellékjövedelem. különösen olyankor. rakétaindító állvány. ha csak alkalmi minőségjelző. szörnyű hideg stb. A -t. mozgókórház. Az -ó. kispárna (párnafajta). 110. 138. jó erős. mérőműszer. kis hordónyi stb. sötétzöld.szetben). piros tetős.

húsznaponként stb. két hordó bor. a sok. valamint egy -i. tízperc (iskolában). március havi. platinatégely stb. műanyag padlóburkolat. kőfal. huszonegy köbméteres stb. stb. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. gyermek király. tíz deka vaj. mértéket. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . fenyőfa. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. amelyekben az előtag azt jelöli. stb. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. 117. hétfő reggel. ezer esztendő. belgyógyász barátunk. -ú. fél számnévnek). rongy fráter. különösen olyankor. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. kedd reggeli. tanító néni. nagy halom kavics. ha egyszerű szó. a) A foglalkozást. rabszolga. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. legényember. mérnök szaktárs stb. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. lakatosmester. stb. rendőr százados. -ű. 119. tízezer kilowatt áram. csoportot jelölő. zártszék stb. tenger virág. kétnyelvű. fiúgyermek. -jú. nagyságot jelentő) főnév is. fűszeráru. csuda jó. vendég néni. ajándék könyv. több. minőséget. csütörtök estére. faburkolat.) 118. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. vetített kép stb. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. gyapjúsál. közgazdász szakértő. Ezek tagjainak együttes jelentése más. 115. több energia stb. kort.uszoda. alumíniumedény. ezermester (= sok mindenhez értő). (Vö. vendégművész stb. két négyzetméternyi. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. holtpont. Az anyagnévi jelzőt. száz hektár föld stb.. hanem főnév is. hatökör (= buta). 119. nyolcoldalú. 119. tanár úr. -s. hanem (mennyiséget. (Vö. vasárnap déli.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. vasbeton gerenda. nyersselyem ing. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). egy rakás fa. tízpercnyi. száz forint. bőr pénztárca. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. huszár főhadnagy. tüzér tizedes. diáklány. öttusa (sportban). csiperkegomba. tizenkétszög (mértani idom) stb. kutya hideg. sok munka. nyúltagy. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. ötéves. péntek esti. kölyökkutya. 114. 116. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. -jű.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

(csak) rá (= őrá) gondolok. neki-. ketté-. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). vagy az ezt követőhöz. mindig rád gondolok stb.v. újjá is építjük. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . elleszek nélküle. beleszeretett a lányba. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). hagyj fel (ezzel). ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). de: el leszek fáradva. alá-. be-. túl-. stb. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. szét-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. helyre-. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. félre-. de: idejött hozzám. szerteszét szórva stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. fönn maradt (a padláson). Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. fel. oda-vissza utazni. félbe-. le nem tenné. de: (tapintatból) félreállt. ki-. szembeállva. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. leszokott a dohányzásról. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. megtartó. rajta-. különírjuk tőle: pihend ki (magad). de: meg tudták javítani. eldobott. ide-oda tekinget. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. ide jött (nem a szomszédba). visszaszerez. szerte-. fönn-. föl sem véve stb. Hasonlóképpen: megtartás. elő-. össze-összevesznek. haza szabad menni. körül-. elő-előtűnő. szembeszállás stb. közre-. keresztül-. benéz. tele-. nem nézve oda. le-leereszt. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. előre-. fenn. tova-. szerteszéjjel. stb. de: (rossz) rágondolni is. szerteszéjjel szórták. felül. bele-. közbe-. vissza-visszatérve. fönnmarad (a neve). neki (= őneki) megy a levél.stb. lebecsül. közre kell bocsátani. szembe-. előre-hátra pillantva. ne sározd össze. fölnyit. külön-.v. de: bele szeretett volna szólni. hozzá-. 132. le-föl sétál. megtudták a hírt.v. ellen-.131. kiállítani. újra-. haza-. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. üljünk bele. vissza. végig-. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. utána-. (nem) félre állt (hanem középre). egybeírjuk vele: átad. meg-megállt. de: nekimegy (a szekrénynek). Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. megfogom a lepkét. de: le szokott utazni vidékre. le-. végbe-. föl-. stb. egybe-. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. széjjel-. össze-. c) Az igekötő külön szó marad. felnyit v. meg-. újjá-. rá-. nekünk jött a csomag. tovább-. agyon-. tönkre-. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). ide-. de: hozzájárul (valamihez). hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. menjetek előre. (akkor) ültünk le. de: meg fogom nézni. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. de: meg van töltve. stb. stb. meg nem értés stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. Más és más tehát: megvan húszéves. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. benn-. el-. fenn v. oda-. fölül-. de: fennmarad v. mellé-. át-. de: abbahagy. hátra-. stb. (ti már) mehettek vissza stb.

csakolyan. mint ha sír. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. A külön. önnönmagatok. sehogy. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. mimellettünk. valamerre stb. amely egészét tekintve más szófajú. bármi. sehova se. sem. egyrészt (kötőszó). egymagatok. énmiattam. valami. 135. sehonnan. Sok eset mutatja. stb. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). önnönmaga. éjféltájban. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. stb. sohasem. éppannyi. tegnapelőtt. – De: sohase. hasonlóképpen: egymásutániság. mindenki. visszafelé. őközöttük. Tagadó névmások előtagjaként a se. szintakkora. mihozzánk. ennivaló. hogyne. hanem. 133. (melléknévből főnév). munkanélküli. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. miután stb. tinektek. sehol sem. . ővelük. tinélkületek. nemtörődöm (ember). sehogy sem. éppolyan. teáltalad. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). senki sem. sosem. stb. semmikor se. ugyanannyi.egymagam. nemszeretem (dolog) stb. 134. de: szebb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. ugyanakkora. fogdmeg(ek). semmilyen. semmiféle stb. ugyanolyan. ennélfogva. önmaguk. elsősorban stb. de hogy is gondolod? . hártyásszárnyúak stb. inni való víz. önnönmagunk. mindenhonnan. melléknév). éppakkora. őutána. bár-. szintolyan. (határozószóból kötőszó). csakannyi. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). minden. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). önmagad. önmagam. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. Az akár-. 136. ennél fogva húzd stb. de egymásmellettiség. sohasem.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett.és vala. mind-. akárhol. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). semmint. Olyan szavak. semeddig. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. csakhogy. szintannyi. nefelejcs. mindazonáltal. tenálad. stb. stb. az első sorban ült. de: egy részt kapott belőle. csakennyi. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. dehogy. senkinek se. semennyi. őtőle. ha nevet. Különírjuk viszont a se és a sem szót. ugyanis. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. dehogyis! (= nem). mintha szeretné. egymagad. semmitől sem. mindannyi. ugyanez. haddelhadd. járókelő. sose. földalatti. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. ill. bármikor. (igés kapcsolatokból főnév. semmikor stb. nemsokára. hogy egybeírandó az olyan összetétel. 137. stb.

hogy könnyebben olvashatók legyenek. pénzügyőrlaktanya. honvédemlékműveink. kerékpárjavításokat. 138. honvédemlékmű. elnemkötelezettség. de: anyagcserevizsgálat-kérés. extraprofit-elmélet stb. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. centi-. paradicsomsaláta. élelmiszerkészletüknek. barnakőszénkoksz. televíziókészülék. ivóvízellátás. 62. Az egyébként szabályos. (Vö. könyvritkaság-gyűjtemény. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. 139. rádiószaküzlet. cserépedénygyártásnak. készruhaáruház. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője.. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. de kerékpár-javítási. nitrogénasszimiláció. állománykiegészítés stb.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. felezőegyenes. gépkocsivezető. kölcsön-visszafizetés stb. úttörővasút. stb. élelmiszerkészlet. matematikatanítás. tornász-csapatbajnokság. leghasznothajtóbb stb. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. de: legszívhezszólóbb. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. rendőrjárőr. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. deci-. de: befogadóképesség. hasonlóképpen: legharcrakészebb. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. cserépedénygyártásban. teljesítménynövekedés stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. leginkább hasznot hajtó stb.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. munkaerő-nyilvántartás. De: sakk-kör stb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. mértékegységrendszer stb. szeretetreméltóság stb. A külön. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. foszforműtrágya-gyártás stb. megnemtámadási (szerződés). deka-. nyersolajmotor.egyenlőoldalúság. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. dokumentumfilm-bemutató. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. békeszerződés- . szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul.

b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. Hasonló esetek: hideg víz. negyedrét. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Mátyás-templom. Petőfi-szerű. kerekasztal-konferencia. amely az egészhez járul. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). de: házifeladat-készítés. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. a Kalmár fiú.) . szabad vezeték. stb. Dezső bácsi. Kossuth-díjas.tervezet. fényjáték. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. (Vö. (Vö. de: ajak-fog hang. József Attila-díj. Mária-arcú. munkásszövetség. (Vö.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i.) 141. kerekasztal-konferencia rendezése stb. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. stb. stb. (Vö. de: hidegvíz-csap. -ű. fonóipar. Kászim pasa bástya stb. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. de: légifénykép-montázs. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. 170. árnyjáték. de: számtan-házifeladat. Ady-szobor. Fabulon arckrém. 168. aranyötvözet. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. stb. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. föld-levegő rakéta stb. légi fénykép. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. sokrétű.. ajakhang. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). egynemű. Kazinczyverseny. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. stb. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. továbbá: kutyamacska barátság. röntgensugár stb. 201. Fazekas elvtárs. rézötvözet. Herkules-erejű. a Nagy család.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb.. foghang. de: szabadvezetékhálózat. de: szövő-fonó ipar. 167. házi feladat. A szabályt csak akkor alkalmazzuk.: 171. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. Kovács mérnök. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. -jú. -nemű. – Ritkábban ugyan. ésszerű stb. Zsiguli gépkocsi. -rét. Balassi-strófás. A -fajta. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. de: réz-arany ötvözet. pálfordulás. -féle. -ú. de: fény-árny játék. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. Hasonlóképpen: szövőipar. Jedlik Ányos-féle. többféle. Apáczai Csere János-emlékünnepély. gyár). 169. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. stb. -s.

a) és a 290. a tizedes törtekkel a 274.. pont.. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. stb. és a 291. ..Felsorolásban az elmaradó közös. c)] 142.és Gárdonyi-szerű. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. a törtszámnevekkel a 291. [Vö. a sorszámnevekkel a 267.és nyírfafélék. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289.. mogyoró. 262. Tömörkény.

Szegedi Szabadtéri Játékok stb. a nagy októberi szocialista forradalom. szabadság. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. (De vö. a francia forradalom. család stb. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. fásítási hónap. ötéves terv. nemzetközi nőnap. stb. kínai. ami. vasutasnap. anyák napja. a felszabadulás napja. a mohácsi vész. népelemek. stb. nemzetközi orvoskongresszus. rendezvénysorozatok. a történelmi eseményeket jelentő szavakat.. olvasó népért. 149. szlovák. tavasz. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. a szabadságharc. húsvét. mohamedán. bármennyi. A nagy kezdőbetűk 148. légkörkutatási szimpózium. székely. indián. nyugati szláv. magyar. A kis kezdőbetűk 144. termoanalitikai tudományos ülésszak. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. fenséges. néger. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. élet. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. Kisbetűvel kezdjük a népek. az alkotmány ünnepe. drága. és. a magyar nyelv hete. 191. 150. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. ország. a nevezetes napokat. A rendezvények. urál-altaji. három. református stb. most. nahát. itt. germán. (Vö. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. kérdőjel. jóllehet. sváb. édesanya. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. országos középiskolai tanulmányi verseny stb.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. virágzik. a debreceni országgyűlés. katolikus. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. román. szász. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. 146. társadalmi és politikai mozgalmak. ugye.) 145. palóc. stb. pedagógusnap. május elseje. külön fejezetben tárgyaljuk őket. a honfoglalás. párt. valamint – pont. haza. finnugor. programok stb. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. erdészeti és faipari tudományos napok. a nagy honvédő háború. elnök.) 147. kevés. a rövidebb-hosszabb időszakokat. . orosz. ejha. karácsony. a szakma ifjú mestere. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. felszabadulás. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. országos távlati tudományos kutatási terv.

erősítheti a szavak hangulatát. Szeretnék mindig Veled lenni. „Légy fegyelmezett!” stb. barátom.. Melegen érdeklődött irántatok. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném.) Egyéb esetek 151. törökül. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. hogy… stb. (Vö.) 150. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. 144. / Engesztelés és nagy Ítélet. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. 149. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Apám. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. 253. Stb. ha nem értene félre. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. a). Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen.”. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk.) [Vö. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. 144. Igazgató úr. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. (Vö. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. A legfőbb érdem az Önöké. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. 256. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Örökké hálás leszek neked a segítségedért.. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. stb. a Végzet. Kinyílt / a földbe zárt titok.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. Stb. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. a Hatalom.] . illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Stb. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. 264.

vágány stb. ajtó. metróvonal. szót. a társtulajdonosok közös képviselője. Nyilvános telefon. stb. Ifj. titkár. – Ha a szöveg első szava számnév. 153. oszlopba rendezett névsorban stb. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. özvegy stb. Kelemen László. Az útbaigazító feliratokat. oklevelek stb. a bizottság titkára. Mészáros Mihály. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely.152. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. igazolványok. Szép Gergely és ifj. ifjabb. B porta. Id. s ezt számjeggyel írjuk. levélcímzésben. stb. . de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Széntermelésünk. hogy…. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. idősb. igazgató. miniszter. 5. grafikonok. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Pénztár. A családnevek előtti doktor. III.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. stb. Mészáros Mihály is. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Jakab Imréné. ábrák stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. rektor. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Házfelügyelő. A légfék vázlatos rajza. Igazgató. a táblázatok.

Éva. a csillagneveket. stb. Tóthpál. Kőrösi Csoma Sándor. Zsuzsa. Wittmann-né. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Másrészt arra kell törekednünk. de: mór (népnév). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. személynév). Annamária. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. az Ének a pesti ligetről című vers stb. de: rák (állat neve). de: hollófészek (a holló fészke). Kortárs (folyóirat címe). A név nyelvi felépítése is jelezheti. Pál. meddig tart a tulajdonnév. Parázs (tűzhelymárka neve). de: kortárs (valakivel egy időben élő). stb. Mór (helységnév. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. György. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. . c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. a földrajzi neveket. a márkaneveket. Budapesti Műszaki Egyetem.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. de: patyolat (fehér. Helyesírási tanácsadó szótár stb. Deli. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Mind a családneveket (vezetékneveket). Hegyalja. newyorki stb. Olaszország stb.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Észak-Afrika stb. stb. (Nem pedig: Kissel. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Központi Fizikai Kutatóintézet. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. Szántó. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is.) szó a név utolsó eleme. Körmendi. Werbőczy. Szerencsés András. A város peremén. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Rák (csillagkép neve).) A személynevek 155. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Fakó (tónév). Szeremlei-Szabó Zsolt. az állatneveket. hófehér). b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. de: fakó (színnév). a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Magyar Nyelvőr stb. a című (c. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Ez egyrészt azt jelenti. a címeket stb. Velencei-tó. Nagykőrös. New York-i stb. Pepsi-Cola. Rutascorbin. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Patyolat (vállalat neve). Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Hollófészek (hegy neve). amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. így pl. Wittmanné. az utca (u. az intézményneveket. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. de: szőke (hajszín).

Verseghy stb. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. 157. Pesthi.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Verbőci. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. illetőleg: Kakas. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Endrődy-Somogyi. Hajdu.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Kőrösi Csoma. Kemechey. Eördögh.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Vay stb. (Vö. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Kazinczy.. (nem Cacas.. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Buday. Lorántffy. Wathay stb. Kiss. Vörösbaranyi stb. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Apáczai Csere. 12. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Batsányi. 87. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. ezért a két névelem általában együtt használandó. Nagygyörgy. Batsányi – Bacsányi).). Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. (Vö. Werbőczy. Sigray. Kultsár. Konkoly-Thege stb. Tóthmátyás. Tótfalusi Kis stb. Keöcherepy stb. Gaál. Orczy. Csécsi). Hajdú. de egyszersmind lehetővé teszi. 156. Csulyak stb. Thewrewk. és sorrendjük nem cserélhető fel. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Maszlaczky. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Pais stb. Csombor. Kis. Kerpel-Fronius. sem pedig korszerűsíteni (pl. – . Teleky stb. Zrínyi. Czombor. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Vatai stb. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. (nem Komjáti. 87.). Pesti. Bíró. Rákóczi. Takács stb. Tsétsi János. ebben a formában használandók: Bocskai. Kunszabó. Gombocz. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. 158. Csokonai Vitéz. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Zrini). Chuliak stb. c) Az olyan névformák. Rákóczy. stb. 12. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl.

83. 160. akkor megtartjuk az eredeti nagy . Tudja isten.) 163. Papp-pal. a régies betűt változatlanul hagyjuk. – Bár nem hivatalos. (Vö. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. mint a közszavakhoz: Dózsát. Jolán.. petőfieskedők. leninizmus. Szemeréről. László. Ilosvai Selymes Péternél. Zsolt. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. (Vö. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Piroska. a Hunyadiak. Marcellel. Rátzcal. 159. Paiszsal. Betti. Vörösmartyé. Mind régi (eredeti és jövevény). Nagyné Kovács Anna. – De: Táncsics Mihály-i. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Véghgel. Klaudia. Artúr. Raul. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Bálint. 161. Ozirisz. 165. mi lett vele. (Vö. Móriczcal. madáchi.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Madáchcsá. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Zsanett. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Az -i és az -s melléknévképzővel. Szabolccsal stb.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Hadúr. jókais. Babitscsal. Bálinttal. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. stb. Kossuthhoz. (Vö. rippl-rónais. kispéteres. Isten. a -val. Nagy Jánosné Kovács Anna.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Táncsics Mihálynak. 62. mikszáthos.) 162. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. stb. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Árpád. jeleket. stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. stb. s a szül. Tótfalusi stb. Mariannal stb. használatos az N. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Alexandra. képzőket). tóthpáli. Márió. Makk-kal. Vilma. -vel (és néha -vá. Zeusz stb. (Vö. 94. Kovács Anna forma is. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. 209. Félix. Széll-lel stb. Jupiter. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Lexi stb. erdey-grúzi. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. 94. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Marcellal v. -vel (és néha a -vá. marxista. Boldogasszony. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Kodállyal.) 164.

Csák nemzetség. Noszty fiú. Bánk bán. érzékeltetheti. Az uralkodóházat jelentő ház. Konkoly-Thege-érem. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Moharos kartársnő. Szemere-kormány. a szép Csapóné stb. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Dobay szakaszvezető.). Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Tudor-dinasztia. haragot stb. Polgár doktor.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Zsófi néni. stb. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Geiger–Müllerszámlálócső. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 167. Oroszlánszívű Richárd. [Vö. Somogyi Béláné főelőadó. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. a Kossuthok. Marótcsoport. Nyék törzs. stb. Németh mérnök. Kodály-módszer. stb. Hadrovics–Gáldi-szótár. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Celsius-fok. b).] .) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. 165. Kovács államtitkár. Eötvös József-i (iskolareform). Petőfi-kultusz. Ady-vers. 166.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. [Vö. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. 201. Rőtszakállú Frigyes. Ady Endre úttörőcsapat. Egy. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Sabin-cseppek. Radnóti őrs. 140. Személynév – akár egy-. a Kisfaludyak. Arany János-idézet. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Szalay Tamás érdemes művész. Bourbon-család. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Nagy Péter. a nyelvújító Kazinczy. Vajda Elemér akadémikus. az ifjú Ady. (Vö. Földényi-kórus. Nádasdy-kastély. stb. Táncsicsok kora. sőt fantázianevektől). s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). martinkemence stb. krisztustövis. Deák-párt.kezdőbetűket. Előre brigád. Bessenyei-kúria. [Vö. 140. 168. Rettegett Iván. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Lenkey-század. stb. Erdélyi Ilona tudományos kutató. 169. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. 140. Sárosi János marós. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Szent Benedek-rend. Bartók Bélaemlékév. Anjou-ház. Petőfik. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Inotai úr. Szent Erzsébet stb. Jagellóház. b). Kossuth-díj. Zalka Máté lövészezred. Habsburg-ház. 162.

de: Ferenc körút (utcanév). ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Herkules-erejű. Apáthy-szikla. 141.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Kodály-módszerű. JoliotCurie-féle.169.] 170. (Vö. Olasz Köztársaság. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Konkoly-Thege-érmes. Zrínyi-soros. stb. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. stb. Mária-arcú. b). A többi toldalék . Pillányi út stb. Dél-Amerika stb. 140. Bagira. Jókairegénybeli. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Kászim pasa bástya. de: Sárospatak (helységnév). -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. (Vö. [Vö. Szent István vértanú plébániatemplom. Villám. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Vuk stb. Szinyei Merse Pálszerű. Kossuth-díjas. Mátyás-templomi. Az egyelemű nevek (pl. Szombathely stb. -beli. Erdey-Grúz–Schay-féle.) Az állatnevek 172. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Wesselényi-féle. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Szeged stb. Ráró. Ráró lovam stb. Munkácsy-szerű. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Hadrovics–Gáldiszótárbeli.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. A földrajzi nevek 173. Ha egymástól különírt. 171. Zsivány-patak. a különírt tagokból álló nevek (pl. 168. -jú. Paál László-szerű. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Az egy. Jeremiás próféta kolostor stb. de: Hűvösvölgy (városrésznév).) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését.). de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Sáros-patak (víznév). Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. József Attila-díjas. Csákó. Tiszántúl. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Ferenc-hegy (domborzati név). 167. -ú.). szobor) kapcsolódik. Cirmos. -s. -ű.

az alapformát természetesen nagybetűvel. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. föld. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. hegyaljai stb. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. ország. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). alföld. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. part utótagú országneveket. Alapformájukban nagy. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. valamint általában a helységrészneveket: . 175. Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. az országrészneveket.

b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. -tavi Szandaváraljapataki . ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk.

sivatag stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. b) pontban: Huron. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. ill. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. dombvidék. és a kötőjelet megtartjuk. Így pl. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. fennsík. tó. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. patak. Zéland. a) pontban: Cselőte. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. öntözőcsatorna. Kab. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. a 176. domb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. a 177. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. holtág. hegy. halastó stb. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. völgy. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. szőlőhegy. Az olyan nevek. hágó. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. lapos. névrészek. Kaszpi. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán.Dunazug-hegység Dunazugstb. 177. dűlő. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. b) Tulajdonnévi előtaggal . alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb.. hegységi stb. akár idegen eredetűek). összetett szavak is: félsziget.

– Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. 177. vö. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. János-dűlő. 176. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. vö. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. nagy stb. a közszói tagokat kisbetűvel. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. vö. b) Ha egy kételemű. vö. János-dűlő. a). belső. 176. a). vö. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. a közszói tagokat kisbetűvel. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. vö. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. Holt-Tisza. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. . b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül.) kerül. 176. 178. a) Ha egy kételemű. a). 177. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. 176. a).

ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. Alapformájukban hasonlóképpen. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. 179. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. kötőjel nélkül. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). de . Minden tagot külön szóba írunk. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben.

– Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. városkörnyék. út. 181. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. grófság. terület stb. köz. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. tér. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. járás. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. bánság. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. híd stb. 182. a közszói tagokat kisbetűvel. állambeli stb. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.

s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. Tas vezér utcai Március 15. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. 183. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük.Tas vezér utca Március 15. 184. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). . tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. (Vö. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. ez azonban nem válik a név részévé.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. jelölt határozós. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. jelölt birtokos jelzős. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. 194. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. a Duna-hidak stb.

holdak stb. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. a hold szépen világít. Plútó. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. oktatási intézmények. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. társadalmi szervezetek. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. Orion.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. bolygók. Vénusz stb. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. Tejút. csillagképek. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. tudományos intézetek. a nap sugarai stb. tehát: föld körüli utazás. Az intézménynevek – néhány állnak. A csillagok. Merkúr. Az -i (néha -beli) képzős . cégszerű nevében – az és kötőszó. szövetkezetek. Ha a föld. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. A csillagnevek 185. Az intézménynevek 186. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Ezek összetartozását. A hivatalok. Fiastyúk.

sz. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Sopron. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa.. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. Nemzeti Színház. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Sz. a pécsi nevelőintézet. stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. ill. Dusnok. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. szállóbeli) Szabadság szállói (v. a tolmácsi általános iskola stb. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. az intézménynév részének . Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Szeged. Tolmácsi Általános Iskola stb. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. amely megegyezik azzal a formával. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. 188. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. építőipari vállalati Volga szállói (v. Pécsi Nevelőintézet. szállóbeli) stb.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4.

Kerületi Bizottsága stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). Állam. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. tanács. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb.és Magfizikai Kutatóintézet. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. utaló szavakat. intézet. Tanács szakorvosi rendelője stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). üzem. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. segélyt kapott a vállalattól. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. egy karbantartó csoportot szerveztek. a Hazafias Népfront X. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. 189. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a tanács intézkedett. neve akkor írandó intézménynévszerűen.) olyankor is kisbetűvel írjuk. hivatal. a tanárképző főiskolán stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. az Eötvösön v. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). rendőrkapitányság stb. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. testület stb.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. de: a kutatóintézet kidolgozta. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak.tekintjük. egyetem. stb. stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). a XI. vállalat. de: a bizottság véleménye szerint. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. iskola. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a Nemzetiben játsszák. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . feljegyzés a jogi csoportnak. Ker. az Eötvös Lorándon végzett. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Szegedi Nemzeti Színház stb. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk.

meggylé. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Cégtáblán. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. Kis Rabló étterem. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. stb. (Vö. bélyegzőn stb. a Lukácsba jár úszni. Ferihegyi repülőtér. Ugocsa mozi. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A pályaudvarok. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.. Alfa Romeo (gépkocsi). Lukács fürdő. kecskeméti barack.) 192. levélpapíron. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Coca-Cola (üdítőital). megállóhelyek. . a Kis Rablóban vacsoráztak stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. Rómeó férfiruházati bolt. vendéglők. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. – Címkén. a lengyel hadsereg. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. stb. Nemzetközi Valutaalap. eszpresszók. A márkanevek 193. Vén Diák eszpresszó. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. 146. kiállítások. stb. termékeknek. Vegacillin (gyógyszer). az olasz fémipari szakszervezetek. Katonatelep vasúti megállóhely. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. temetők stb. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. mozik. hirdetésen stb. vásárok stb. szervezeteknek stb. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. fürdők. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Gyártmányoknak. Kis Rabló éttermi stb. Szegedi Szabadtéri Játékok. A nem márkanévként használt. az osztrák légitársaság stb. üzletek. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. Trabant (gépkocsi). Ugocsa mozibeli. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). tokaji bor. a különírást is: Keleti pályaudvari. Fabulon (arckrém). 191. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Vadászati Világkiállítás stb. Kerepesi temető stb. repülőterek.

sőt sok szám címeként használatosak. a képzőművészeti alkotásoknak. stb. Nők Lapja. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. a Szocialista Munka Hőse. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust.194. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. Nobel-díjas. József Attiladíj. hogy több. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. a dolgot jelölő szót is. – Állandó cím az újságoké. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. Magyar Nemzet. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Népszabadság. emlékérem stb. Eötvös Loránd-emlékérem stb. A tanácskozáson Nagy József. stb. továbbá ha csupán címként szerepelnek. a szocialista munka hőse is megjelent. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Nyugat. József Attila-díjas. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Pest Megyei Hírlap. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. illetőleg típusait jelölő szavakat. tehát az újságok. Nobel-díj. Kincskereső. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Tomi Mat mosópor. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Valóság. folyóiratoké. Odol fogkrém. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. A szabályt akkor is követni kell. 183. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Az állandó címeket.) A kitüntetések és a díjak neve 195. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. a cikkeknek. Élet és Tudomány. egyediségre és egyszeriségre törekszik. 197. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Panangin tabletta. Ezeket az jellemzi. . A címek 196.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Kiváló Dolgozó stb. Stb. Az Est. Akadémiai Aranyérem. (Vö. hetilapoké. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. a zeneműveknek stb. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. érem. Új Tükör.

Petőfi a Szülőföldemen-ben…. Továbbá: 1916 őszén. Jókainak „Az arany ember”e…. cikkek. Odüsszeia-beli (világ). a Nemzeti dalt. havanna. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Zenedélelőtt stb. Kék fény stb. termosz stb. címét a következőképpen írjuk. wertheimkassza. zeneművek. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Orvosi Hetilap-beli (cikk). A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. a Siralomháznak a betyár a főalakja. szendvics. stb. Magyar Hírlap-beli (közlemény). a Kritika-féle folyóiratok. IX. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. hát megleltem hazámat” is. háryjános. – Stb. pullmankocsi. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. konyak. stb. Hajóvontatók a Volgán. Tanulmányok Arany János költészetéről. Ember az embertelenségben. Az egyedi címeket. stb. Képes politikai és gazdasági világatlasz. 199. Pályamunkások. szentjánoskenyér.198. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . Új Tükör-szerű hetilap. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. a Népszabadságé. a Számadásnak. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. pálfordulás. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. tehát a költői művek. – Stb. A kőszívű ember fiai. – Munkácsy képének. Örökzöld dallamok. ferencjóska. 200. könyvek. stb. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. stb. Hazám. pl. a Szerelem?-nek…. szimfónia stb. képek. stb. szobrok. Álarcosbál. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). pecsovics. Népszava-beli (hirdetés). – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. műsorszámok stb. a Társadalmi Szemlét. értekezések. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Martinász. Kis éji zene. Arany Toldijában. priznic. Tulajdonnevek köznevesülése 201. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.

140.föl: pasztőroltás. makadámút. dízelmotor. . magyarosan írt közszói formák között. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. 168. [Vö. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. b). ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.] A köznevesülés lassú folyamat. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. dízelolaj stb.

menedzser. A tulajdonneveknek azonosító. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. magnetofon. pech.. még akkor is. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. millió stb. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. izotóp. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. mechanika. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. és vesznek át egymástól közszavakat is. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. karbamid. lézer. hisztamin. taxi. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. ha közkeletűek. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. szelektív stb. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. kemping. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. x vagy q betű van. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. futball. egzotikus. oxigén. 204.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. szexuális. azaz olyannyira meghonosodhatnak. mikroszkopikus. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. textil. kóla. Az olyan szavakat. fix stb. monarchia. tulajdonneveket is. kombájn. eredeti formájukban használjuk. idegen szavakként tartjuk számon. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. ha h-nak ejtjük. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. technikus stb. televízió. mechanikus. digitális. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. szemben azokkal az idegen nevekkel. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. technika. megtartjuk: jacht. a következőképpen járunk el: A ch-t. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. .

Oradea. realizál. Subotica. Kordillerák. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Luther Márton. pagoda. Jean Calvin. 205.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. az idegenforgalom. külföldi területek. Napoli. 206. antikvárium stb. Szabadka.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Elba. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Koppenhága. Richard Wagner stb. helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. határainkon kívüli hegyek. Ausztrália. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). A földrajztudomány. -itás. 161. (Vö. 28. -ista. tipizál. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. tajga. Husz János. Mercédesz. Jan Hus. Odera. szovjet. minaret. vizek. Alpok. Szent Lőrinc-folyó. Nagyvárad. stb. mecset. Latin betűs írásrendszerű országok. A tulajdonnevek írása 207. tájfun. Itália. típus – tipikus. esztéta – esztétika. Temze. a könyvtárügy. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Nápoly.. Burgundia. İstanbul. Hispánia. -izmus stb. Prešov. Sziklás-hegység. a postai forgalom területén. Alsó-Ausztria. Eperjes.egzisztencia stb. Párizs. Bécs. Kolumbus Kristóf stb. Csendesóceán. Vezúv. esztétikus. Karl Marx. periódus – periodikus. Moldva. akadémista. Krakkó. reális – realista. stb. stb. Wagner Richárd stb. exogámia stb. Rajna. realizmus. Isztambul. (Đorđe Branković. . láma. Krisztián. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Kolumbusz v. Oszvald. karate. København. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. akadémizmus. szamuráj. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. (Vö.) 208. számum stb. Cristoforo Colombo stb. Marx Károly. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Kálvin János. -izál. Szicília. stb. (Friedrich Engels. Paris stb. Kraków. 209. Martin Luther. dzsunka. helyett). helyett). gésa. Svájc. (Vö. esztétikum.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus.

Prágában. krómoz. Anyegin. annak tagjaként fordul elő. Himalája. lemberdzsekben. Karlovy Vary. (Vö. stb.209. Chopin. Rio Grande do Norte. Loire. François. kálvini. arabeszkek.) 210. stb. conditio sine qua non. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. . Athén. de görögösen: Kroiszosz. Krőzus. stb. (Vö. Maximilián. nápolyi. Luxemburg.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212.. Horatius. Dubrovnik. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Beatrix. Shakespeare. de: Potyomkin. 204. tüchtig stb. Huszé. de: dosis effectiva minima. Mexikó. hobbija. nem általános használatú közszavakat idegenesen. stb. couchette. Lenin. koktélt. Buenos Aires.) 213. Tallinn. A toldalékok kapcsolása 211. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. señor. stb. 214. Peking. tête-à-tête stb. Kairó. rinascimento. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. de: tuberculosis bronchialis. Herkules. Potemkin-falvak. szólásokat. eredeti helyesírással írandó: bacilus. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű. myocarditis. A latin betűs írású nyelvekből átvett. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. show. de: Bacillus anthracis. Bologna. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. (Vö. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. Latium. Milánóig. Néva. riporttal. 174–184. Kréta. dózis. Eminescu. Ezópus. Puccini. 163–165. Wuppertal. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. közmondásokat: all right. tuberkulózis. nikotinos. stb. löncsöl. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Így járunk el természetesen akkor is. Rousseau. Babilon. A tulajdonnevek írása 214. park and ride. lady. Vaasa. Zweig. eppur si muove. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht.

o-ja és ö-je helyett á-t. a mellékjelet elhagyjuk. az alapbetűt megtartjuk: Capek. Félixszel. de: Goethének. stb. Franszoise. de: campanilén. (Vö. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. Gdansk. Bachhal. 216. Karadžić helyett Karadzsity v. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul.). Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. b)] 217. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. signorét. stb. sinaiai. A toldalékok kapcsolása 215. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. 163–165. ill. Gdańsk. Moliere. Francois. – Sinaia. ó-t. pechhel. allegroszerű. Janus Pannoniustól. Liepāja. malmői. Plzen. b) A -val. Nyomtatásban. Marxszal stb. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Stockholmnál. fixszé. Amundsenről. greenwichi.Krleža. vichyi stb. shoppingol. néma) betű van. [Vö. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. allegrós. 174–184. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. 29. Balzackal. – Goethe. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. de: allegróban. Mărăşeşti. – Coca-Cola. 163. fixszel. barrelnyi. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Châtelet. toulouse-lautreci. ortodoxszá. . (a) pompeji (ásatások) stb. Maranón. b)] Ha az i képző egyelemű. Steinbeckkel. Greenwichcsel. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. ha nincs megfelelő betű. Coca-Cola-szerű. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. 175. -vel és a -vá. – Malmö. – allegro. goethei. é-t. Marañón. stewardessek. karl-marx-stadti. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. de: Sinaiában. schillingért. campanileszerű. de: Malmőből. Françoise helyett Franszoáz v. Njegoš. wrocławi. mind a tulajdonnevek végső a-ja. e-je. Molière. goethés (Vö. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. oslói. Plzeň. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. [Vö. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Habsburgok.. – Oslo. Liepaja. stb. Chatelet. horatiusi. campanile. Łódź. Marasesti. hertzcel. stb. Engelsszel. Karadzsics) teljességgel helytelen. Lódz. de: Coca-Colát. verdis. cowboynak. de: Oslóban. de: signorinák. fairül.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia).

Karlovy Vary-i. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Irtis. 164. Iaşi-sal. bordeaux-i. az arab. Scott-tal stb.. Fagyejev. 210. -vel és a -vá. Grimm-mel. Thébai. stb. Voltaire-é. Hupej. Kavála. Zsenmin Zsipao. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Tolsztoj. Macujama. Anatole France-i. A -val. Odüsszeusz. Molière-rel. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Báb-el-Mandeb. Kijev. 94. Dzulfikár. – De hagyományosan: Anjouk. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. ikebana. Szun Jat-szen.monsieur-nek. -ista. Glasgow-ban. joliot-curie-s. Nagoja. Scott-tól. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Marrákes. Po Csü-ji. -ista. Szaladin. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. Szecsuan. Frankfurt am Main-i. hidzsra. Harun ar-Rasíd. Hirosima. (Vö. lille-i. khitón. châlons-sur-marne-i. 163. Leonardo da Vinci-s.) 219. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. . esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. -vel és a -vá. stb. stb. Montreux-ig. Loire-on. szputnyik. Gogol.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. hagyományos formájában használjuk. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz.és hangsort együttvéve (pl. Lancsou. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. A szépirodalmi művekben. a sajtóban. Seremetyjevo. Kuroszava. Venizélosz. stb. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Platón. 205. voltaire-izmus. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Montesquieu-nek. Evdokía. Délosz. Iszmáilíja.. a görög stb. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Walter Scott-os. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Iráklion. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Ahmed. Rousseau-val. Iaşi-nál. (Vö. Tallinn-nál. voltaire-es. az orosz. Periklész. Falstaff-fal. Peugeot-t. New York-i. 10. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. akkor az -i (-s.). Hokuszai. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. [Vö. stb. ploieşti-i. bektási. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Sanghaj.

vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. kuvaiti. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. stb. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. tatamin. Budapest. Plutarkhosszal. 1984.220. az idegenforgalom. Velikije Luki-i. kamikadzék. Budapest. Szöulnál. a postaforgalom. A szaktudományok. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. alma-atai. 1981. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. vagy elterjedten ismernek. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Hriszto Botev-i. Solohovval. . Tobrukig. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. 221. A toldalékok kapcsolása 222. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. arisztotelészi. dzsúdózik. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Szapphóé. száriban. az egyetemi és főiskolai oktatás. a tudományos ismeretterjesztés területén.

font. stb. A szótagolás szerinti elválasztás 224. – Minden szó annyi szótagú. Elég gyakori. fi-a-i-é. street. könyveitek vagy könyve-itek. Chartres. Annáé-ké vagy Anná-éké. 225. Soós. ideá-lis vagy ide-ális. asztal. „e-móció”. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. sztrájk. stb. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Zsolt. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. pró-ba. Hume. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. stb. 229. „Á-ron”. Leo-nóra vagy Le-onóra. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. York. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. [De vö. Ke-re-csend. te-ker-vé-nyes. Le-ó stb. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Schmidt. lajst-rom. dry. Nîmes.AZ ELVÁLASZTÁS 223. blues. ha az eredeti helyesírással átvett. . há-zig. – Ez a szabály olyankor is érvényes. 230. part. strand. asz-tal. Brahms. Azokat a szavakat. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. Pest. a)] 226. „Le-a” stb. Bánk. bugy-gyos. stb. drog. vá-szon. tehát az „a-lap”.. A több szótagú. Georch. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Maugham. De-zső. 226. stb. me-ta-fo-ra. team. rendületlenül. ka-to-na. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Csil-la. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. illetőleg a következő sorba átvinni. rendületle-nül. ill. 224. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. stb. Sásd. nem választjuk el: föld. fi-atal. nyolc. a „haza-i”. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. ahány magánhangzó van benne: bál. fia-tal. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. „emóci-ó”. Be-rety-tyó. shop. É-va. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. [Vö. ragos. Gaal. hajt. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air.. ma-gá-nyos. György.

– A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. víz-zé. dob-ban. eu betűkapcsolat. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Bony-hád. kilenckor. Kodálylyal. stb. Bar-tók. karszt-tá. pén-zért. moza-ik. Hamburg-ban. megy-gyel. szity-tya. rossz-kor. adóssá-gok. négyet. könny-től. stb. stb. [Vö. ko-sár. stb. hit-tem. galy-lyak. arany-nyal. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. kom-munális. ost-rom. stb. csoport-tól. adósságo-kat. stb. több-let. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Papp-tól. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. ka-sza. ész-szerű. tal-palatnyi. stb. ösz-sze. Vajdá-ék. metsz-szük stb. szükség esetén elválasztható: kala-uz. vonzza. b) Azokat a magánhangzókat. hal-lak. Gellért-től. mil-liméter. Ugyanígy: játsz-szál. tarisz-nya. tiha-nyi. Tallinn-nak stb. kalci-um. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. Er-zsi. kulcs-csal. ró-zsa. bratsz-ki stb. húsz-szor. stb. házun-kat. Me-csek. ton-na. pa-don. 163. ásvány. A dz és a dzs többjegyű betű. batyu. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. tömb-ben. Ford-dal. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság.Az au. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Tallin-nig. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. stb. kertig. maga-san. Nagy-gyal. Szabol-csé. ki-sebb. stb. leni-nizmus. recs-ki. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. Ily-lyés. al-lons. amelyek szótagot kezdenek. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. ezért elválasztáskor ugyanúgy . Carrara. lajst-rom. Ecse-ren. Job-bágy. Mikló-sék. fe-udális stb. stb. Boz-zai. Hoszszú. Kecskemé-ten. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. háza-ik. há-zunk. pesti-es. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. meggy-ből. Mari-etta. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. fosz-fát. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. tink-túra. stb. templom. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. Tri-eszt. De: Széll-lel. töl-gyes. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. Kissnek. akkor úgy választjuk el a szót. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. stb. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. átvisszük a következő sorba: fi-ók. Gyu-la. bizott-ság. tet-ted. – Így járunk el akkor is. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Boty-tyán. Szabolcs-csal. ennek elválasztásakor mind a sor végén. Szél-lért. Ing-rid. rongy-gyá. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. pogy-gyász. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. 227. vi-asz. stb. mor-zsa. Ojszt-rah. váku-um stb. Veszp-rém. Heren-dig. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. Maupas-sant. Dosztojevsz-kij. köny-nyes.

azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Fabri-zio. Bo-lo-gna. Cze-tzet. ma-dzag. cou-lomb. maest-ro.. mar-xizmus. stb. Bach-hal.: bő-ti].kezeljük őket. bórax-szá. illetőleg: Szél-lért. b)) 229. – A -val. Ezért úgy tekintjük őket. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. az x pedig két hang (k+sz) jele. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. ódz-kodik. Ri-chárd. Mar-xot. Szé-chy [e.) nyelvű többszavas kifejezés. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. pszi-chológia. or-chidea. Kis-sék stb. Gas-cogne. stb. stb. Féli-xé. móriczos. Fara-ghó [e. Gior-gio.). Mün-chen. com-pa-gnie. pe-ches. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. mene-dzser. A fontosabb szempontok a következők. Ale-xandra. c). a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. de egyetlen hangot jelöl. bri-dzset. Kossuth stb. bekezdés stb.: ben-cúr]. stb. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. kossu-thi. d). – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. (Vö. a) Az egy szótagba kerülő. Balo-ghék. tádzsik. bridzs-dzsel (ragos fn. Baude-laire. Ljub-lja-na. stb [Vö. francia. 230. züri-chi. Ped-ro. brin-dza. gyűrű-dzik. mahara-dzsa. kamikadzék. stb.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. pra-xis. fi-xet. stb.: tö-rök]. 224. ce-chem. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. -vel és a -vá. Mah-ler. Mon-taigne. de egyetlen jegyű. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. A latin betűs írású nyelvekből átvett. ery-the-ma. Chris-tie. Pap-pot. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. Babi-tsé. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. ma-chináció. Thew-rewk [e. A ch kétjegyű ugyan. Fuku-dzava. latin. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. 216. van betoldva. lán-dzsás. lengyel stb. lopódz-dzanak. Fi-scher. esp-la-nade. Beö-thy [e. Bibera-chot. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Ma-dzsar. tele-xezünk. 226. stb. Wa-shing-ton. . ma-ximum.: var-ga] stb. refle-xek. Chur-chill. Me-xikó. halan-dzsázik. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk.: dezső]. he-xameter. de nem egy hangot jelölnek. Kiliman-dzsáró. Ka-ra-džić. f)] 228. angol. Gi-gli. edz-het. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. bóra-xos. Fu-dzsi. War-gha [e. Ben-czúr [e. mondat. edz-dze. Coo-per. pe-dzi. Marx-szal. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Thewrew-köt. mint más többjegyű betűinket. [Vö.: szé-csi].: fara-gó]. ce-pha-lal-gia. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. lopó-dzott. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e.

kivált szaktudományi munkákban. obst-rukció. ENSZ-ért stb. . a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. Ofo-tért. 234. nem választható el: BVSC. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. kataszt-rófa. ELTE-re. fi-lantróp. KISZ-esek. demok-rata. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. stb. komp-resszor. Belg-rád. de: meg-int (= figyelmeztet). kül-ügy. Shakes-peare. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. nemcsak a problémát okozó helyen. konk-rét. ha elválasztásukra kényszerülünk. prog-nózis. nem tekintjük összetételeknek. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. MLSZ. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. a másik összetett szó: me-gint (= újra). termosz-tát vagy termo-sztát stb. stb. MTESZ. NDK-beli. parag-rafus. inf-láció. Bu-vá-ti. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Ma-vadé. gépe-lem (ige). Miche-langelo. hogy az egyik szó az első. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. Az azonos alakú szavak között több olyan van. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Int-ransz-mas. hol-ott. diszk-rét. stb. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Ke-ra-vill. NOB. stb. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Zág-ráb. hón-alj. az ismertebb elő. SZTK.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el.231. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. as-piráns. 232. mind alap-. pa-ragrafus vagy paragra-fus. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. szindróma. Röl-tex. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. épp-úgy. rek-lám. b) A szóösszevonásokat. NA-TO stb. amelynek elválasztása kétféle. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó.). Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. prog-ram. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. SZOT. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. ing-ujj. Kö-zér-tig. de: gép-elem (fn. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. inst-ruktor.

milli-gramm. pre-klasszikus.még-is. 235. stb. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Kis-oroszi. proto-plazma. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. külön-élés. melo-dráma. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. kar-öltve. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. egyszer-egy. vagy-is. preklasz-szikus. vas-utas. rend-őr. transz-urán. extra-kromoszomális. 236. Tito-grad stb. 238. Kis-ar (helységnév). zápor-eső. ion-stabilitás. vírus-interferencia. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. nemcsak a problémát okozó helyen. fel-adat. improduktív vagy imp-roduktív. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. Lenin-grád. vígope-rai. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. szét-üt stb. stb. megál-lás. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. tölgy-erdő. kis-asszony. leg-alább. viszont-eladó. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. ugyan-is. leg-erősebb. dél-után. vígoperai. in-tranzitív vagy int-ranzitív. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Antark-tisz stb. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. infra-struktúra. anti-klerikális. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. tranz-akció vagy tran-zakció. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. meg-állás. vasu-tas. kilogramm. fela-dat. vas-út. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Pál-ffy. stb. 237. nagyatá-di. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. szak-avatott. Bornem-issza. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. inter-akció. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. meg-öl. ultra-projektométer. kivételesen. stb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. stb. stb. dez-informál vagy de-zinformál. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. para-frázis vagy paraf-rázis. mind-egy. Dessew-ffy. egy-előre. mikro-klíma. Za-laegerszeg. nagy-atádi. deci-liter. Magyar-alád. elektron-optika. Sok olyan idegen szavunk van.

. 272–273..) A mondatokat záró írásjelek 240. a gondolatjel (vö. .. 250– 252.. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. a kötőjel (vö. a zárójel (vö.. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 260–261. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 256. 299. 244..... a kettőspont (vö.. 268–269. tagolódását.. 256. Stb.. 248. 250. a nagykötőjel (vö. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. a felkiáltójel (vö. c) Az egyszerű felkiáltó..AZ ÍRÁSJELEK 239. 100. 290... 275. 262. 271. 264... a kettőspont. 293–297. 266–267. 240–242. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.). 256. 275. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.) a kérdőjel (vö. 240–242. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.). 266. 266..). 270.. Nincs viszont szóköz a pont. 278. 263. 265. a vessző... egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. 250. 247– 255. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. a pontosvessző előtt. 271. 248. az idézőjel (vö. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is.). 96.). a kérdőjel.. 274. 256. 245..).). 247.. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben..). Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak... Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. Részben a mondatok szerkezetét. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.. 250–252. a pontosvessző (vö. 248. Az írásjelek szerepe kettős. a vessző (vö. 240–242. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.... 299. 296–297..). 246. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 243. a felkiáltójel. 258–259.. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Szóközt hagyunk a szavak. 256. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 253. a gondolatjel előtt és után stb. 256–257. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni..). a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.). 281.

akár nincs: Régi igazság.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. mi a baja. aki még egy nyelven tud. hogy anyanyelvét is jobban tudja. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. hogy úszik el a dinnyehéj.) Folytasd ott. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. (A második tagmondat kijelentő. haza. és dühösen elrohant. meg. család. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. Éj van-e. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. s. (A főmondat kijelentő.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. kenyér. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. legyen ő is Miska! Sokat késik. – Közvetett felszólítást. Stb. hogy azonnal menjen haza. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . ki lesz az első! (A főmondat felszólító. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. hogy az és. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. / néztem. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. s. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. úgy arat. / És mindnyájan várnak énrám. utasítást kifejező. akár van kötőszó. Szeretném tudni. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. mégis fekete az utca. holnap indulhat! Figyeljétek. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. b) A tagmondatokat bevezető és. minek neked kettő? Induljunk már.) Az apja is Miska. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. Kértem.) 242. meg. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó.) Érzed-e. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. ne üsse bele az orrát! Stb. Stb. vagy szemem világa veszett ki? Stb. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő.) A többieknek egy takaró is elég. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. 241. hiszen nem jön már. A rakodópart alsó kövén ültem. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. Ne várjunk rá tovább. hogyha késem.

b)] A hasonlító több. Fehér lett. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. hogy derekuk ne törjön. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül.Tündöklik. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. eléjük nem teszünk vesszőt. hogy tétovázol! Stb. aszerint hogy. 246. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. / Esküszünk. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Cselekedj ahelyett. pont. ahelyett hogy tétovázol! Stb. égesd el! Stb. Hat több. egyre jobbat akarunk. vagy szabadok? / Ez a kérdés. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. vagy ha jelezni óhajtjuk. aszerint. és az emberek arcába vágta. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. ahelyett hogy stb. Stb. Ha azt akarjuk jelezni. ahelyett stb. mint a tavalyi. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. A mondatrészek közötti írásjelek 247. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. mint a fal. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. 245. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség.. Stb. anélkül hogy pihent volna. hogy pihent volna. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . [De vö. mint ötöt stb. – Ha azonban az anélkül. / a téli éjszaka. Több mint öt évig élt külföldön. Stb. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. 244. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. 249. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. a port felkavarta. (Ilyenkor a több nem ragozható. elemek az első tagmondathoz tapadnak. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. mint a gondolat maga.) d) Az anélkül hogy. Stb. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. Stb. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. mint öt.. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. nyáron is azt hordta. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. (Ilyenkor a több ragozható: többet. Cselekedj.

Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. illetőleg háromszor kezdtük újra. vagy kötőszó áll. varrni tanult. meg a szalonnát. [De vö. Ég és föld között lebegett. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. álmos. sem lelkem nem kívánja. A rózsának. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. Stb. Stb. Mivel a felsorolások végére tett stb. meg. majd jóízűen falatozni kezdett. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Stb. szépet. sás. s.] e) Ha az és. rossz is. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. szorgalmas. beszélget stb. vagy kabátot! Stb. és szegény nővérére. és a beszédben szünet van közöttük. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. a leány. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. stb. káka lakják. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. kapdos. Stb. meg a kenyeret. álldogál. [De vö. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . vagy azt választhatod. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. ha azonos szerepű. búsak. Sem testem. d) alpont. [De vö. 248. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. becsületes. az élet anyját… Stb. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. se posztó. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. ír.a) Az egymásnak mellérendelt. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. furcsa árok. Stb. egy öreg diófát. de helytelen elméletet agyalt ki. lelkes. s. b) alpont. vagy kötőszókat): Tetszetős. 249. elé is pontosvesszőt kell tenni.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. Aztán elővette a bicskát. A község tanácselnökének. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. hol ahhoz kapott. tinta. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Se pénz. Lehet jó is. Hol ehhez. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. furcsák. nagyot alkotni. s. Elhibázott. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Kétszer. az éjszakai vihar kidöntötte. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). mind az értelmezőre külön hangsúly esik. hátravetett mondatrészeket vezet be. olvas. d) Ha azonos mondatrészek között és. Szeretett volna valami újat. / Pocsolyás víz. Kertjük díszét. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. meg a zöldpaprikát. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. a tőszomszédomat kereste. meg. meg. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. ceruza. könyv.

a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Stb. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. minősítést. c). Egész nap az erdőt járta. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Stb. -ve és a -ván. az állami díjas mérnökkel. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Kállay Imre kandidátusé. [De vö. stb. stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. nagyokat lélegezve. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. János maga is ott lesz. áteveztünk a túlsó partra. Kiszaladt az udvarra. Maga János is ott lesz. fokozatot. illetőleg: Kovács Tiborral. Stb. városunk díszpolgára. Stb. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. 250. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Ma reggel nagy eső esett. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Kálmán Etelkát. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. rangot jelentő. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. 243. Mózes Pált. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. a feleségével együtt. a lámpa mellé tette. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . 247. A sok pásztor mind muzsikál. Stb. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. Stb. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. az irodalomtudomány doktora. Nagybátyám szombaton érkezett meg.nem vesszővel. Szép Izabella SZOT-díjassal. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet.] e) A -va. kabátját magára kapva. 249. c) Ha a kitüntetést. felszabadultan. Stb. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. népköztársaságunk nagykövetét. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. Dömötör Béla. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. Kossuth-díjas írónőnknek. [De vö.

csak még a magnója hiányzott. Péter. ezt a közbevetett mondatot vesszők. előbb hagyta elmenni a teherautót. 249.) Stb. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. / Csúnya hazugság volt. les. az írásjelet a közbevetés után. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. 271. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). Stb. 251. a műszakiakhoz osztották be. többször is kihallgatták. sajnos. a baleset tanújaként. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. [De vö. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. persze. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. amit mondtam. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. fagy. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. 271. Bátyámat. István. Stb. Ha a közbevetett szó. hohó! mind. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. nem tud eljönni. beteg lett. (Vö. megint késett. de író lett. nyom). amit javíttatni vitt. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. (De vö.250. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. mint említettem. Stb. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. névszók is (pl.) . imádott / Jankóm… Most veszem észre. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. hazugság. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. mint mérnököt. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Stb. vesszők. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Stb. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. 252.

megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. rátérünk a dolog lényegére. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. rongyban.” Stb. tehát gondolatjelek közé tesszük. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. barátaim. (Vö. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. ha úgy emeltük ki. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. „Még kér a nép. de idegenen sohasem. 149. Az idézet végére. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. / ha süvít a böjti szél. Az olyan önálló. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. a kötelességedet? Stb. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. és kisbetűvel kezdjük. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Sándor. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. Stb. eléje is. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az idézés 256. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. 255.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb.A megszólítás 253. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. és kisbetűvel kezdjük. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Stb.” Stb. Stb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. 254. „Ó. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. Tudod-e. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. édes fiam. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. mint farsangi plakátok.

láthatta. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. amire ne lennék képes a gyerekeimért. edzett nemzedéket neveljen”. 258. Stb. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. – Ezt ledöntheti / Erőszak. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. utánuk viszont nincs. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. gondolatjel van előttük. – Hova a pokolba? . c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. hogy kisemmiztek. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. [Vö. Stb. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. hogy „testileg. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. a). c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Ne higgy neki! – támadt rá. – Ugye. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. Reménykedve kérdezte: – Ugye. szellemileg egészséges. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. az örökre élni fog. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. Stb. hanem gondolatjeleket szokás használni. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. – Sok a teendőnk. ezeket gondolatjelpár fogja közre. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja.” Stb. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. – Maga itt volt. b). 256. Stb. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. 257. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. hogy nincs az az áldozat.

süt-főz. bogáncsszívem. stb. a)). irul-pirul [vö. stb. Stb. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. 103. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. a)]. örökkön-örökké. szövő-fonó ipar [vö. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. Ilyenkor az elhagyott közös . le-föl sétálás [vö. szoba-konyhás [vö. szállóigékhez. nem indult útnak. haj. rokon-őrtüzek stb. gyémánt-hitemet. ha a mondat hangsúly.. unos-untalan (vö. 97. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 62. 131. Széll-lel.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. dimbes-dombos. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. messze szálltak! Stb. vissza-visszatérés. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. 262. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. sírva-nevetve [vö. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. amelyekben a tagok. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. sarkigazságokhoz. a)]. Hívták. köd-gubában. jelszókhoz stb.– Maklárra. édes-bús. gizes-gazos (vö. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. könyvritkaság-gyűjtemény. 102. b)]. csak itt lenne már! Jaj.). 261. b)]. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. Stb. 103. 98. b)]. 94. foszforműtrágya-gyártás (vö. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. nem használunk idézőjeleket. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. [Vö. ki-be ugrál. c)]. kő-iszonyatját.). hidegvíz-csap [vö. a)] b) A szóismétléseknek. 259. meg-megállt. össz-szövetségi. s mikor egy forráshoz ért. de elfáradtam! Stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. kiegészítő megjegyzést fűzünk. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában.). d)]. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. magyarázó. rendszerint csak az utolsó. 139. Anna-Panna [vö. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. 101. illetőleg elé.. a)]. 139. ott-tartózkodás. orrán-száján. de mert hideg volt. rövid pihenőt tartott. 138. Ha közmondásokhoz. 265. hé? Fiatalságunk évei. Szokatlan. néha-néha (vö. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. csihi-puhi. 139. 100. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. eszem a lelked! Hova megy. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. aranyat lel – tartja a közmondás. Mann-né.

a tavasz–nyár folyamán.és gyümölcsfelhozatal. Duna– Majna–Rajna-csatorna. József Attila-díj. szakos) stb. 753 – i. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Kazinczyverseny..és gyorsíró. tej-. Csepel-sziget.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. Cseh–Morva-dombság. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). kelet–nyugat irányban. 179. stb.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. június–július hónapban. tavaszi–nyári. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. nyolc-tíz (napra). évi. mérkőzésen) stb. Kál-Kápolna. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. Holt-Tisza. 158. francia–spanyol (határ). szótárban). i) Mind a betűkkel. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.és külkereskedelem. zöldség. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 177. stb. (Vö. 140. (láttam az) angol– brazilt (ti. budapest–bécsi. a 128–9. az első–negyedikben. 168–169. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. szótárban). mérkőzést). gépgyártó. tizenegyezer-huszonnyolc stb. 5-6 (darab).). tavasszal–nyáron. Arany-patak-völgy (vö. 456.utótagra.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. (a) Videoton–Haladáson (ti. b).). olasz– német (mérkőzés). [Vö. német–franciás (ti. Ménesi út 11–13. stb. stb.. [Vö. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. az első–negyedik osztályban. 289. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. stb. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. stb. (Vö. 1983–1984. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. József Attila-díja. Vas Mihály-hegy (vö. sz. Rohonci-Arany-patak. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. 10-12 (éves). e. Nagy-New York. az I–IV. kelet–nyugati. osztályban. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. lapon. 263. Érd-Ófalu (vö. -szerelő és -javító üzem. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. Balassi-strófás. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. stb. június– . 176. bel. stb. 178.). Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. Osztrák–Magyar Monarchia. Konkoly-Thege stb.

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= Székesfehérvár). m. (= New York) stb. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. k. Y. a Mahart. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. A rövidítések 277. (= az igazgatóhelyettes). km (= kilométer). stb. kiejtve Budapest. pság. (= a felelős kiadó). (= római katolikus). D. N. k. k. m. Na (= nátrium) stb. (= s a többi). kiejtve utca. mfszt. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. m. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. az i.. a tsz. é. ( időszámításunk szerint). N (= newton). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. r. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). NB. HTSz. (= rakpart). az OTP. s. (= mint vendég). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. cm (= centiméter). (= általános). a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). (= című). (= Debrecen). (= annyi mint). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. vö.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= magyar). Bp. (= magasföldszint). az szb. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= parancsnokság). Mo. v. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). stb. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. ÉNy (= északnyugat). (= a szerkesztő). stb. stb. ú. (= Magyarország) stb. sz. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= körülbelül). (= Boldog új évet kíván). km kiejtve kilométer. az MTA. (= saját kezével). (= nota bene!) stb. (= vesd össze!). B. az Áfor. i. m. Szfv. (= az idézett mű). rkp. gk. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. a f. Sok rövidítés azonban a kis. . a szerk. (= gépkocsi). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. K (= kelvin). k. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. kb. stb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV.

282. az elő. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. 281. hl (= hektoliter). rég (= régies forma). 278. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. Stb. NL (= Hollandia).-kivonat stb. stb. é. négyzetméteres). ú. °C-on. m. bp.-nek (= kerületnek). valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. 278. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). (Vö. Ft-tal (= forintot. (Vö. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. (= év nélkül). ol. CS (= Csehszlovákia). MW (= megawatt). ált. (Vö. Salg. 279. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). 282. ha szótárakban. K-ot. 280. káliummal). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. stb. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). n.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. °C-os (= Celsius-fokon.) mellől is elhagyható a pont.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. húszan leszünk. °C c. k. az égtájak rövidítését: D (= dél). v (= sebesség). alatt.. aug. dec. é. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . ol (= olasz) stb. ALAPTERÜLET: 100 m2. fszla. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. (= alatt. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. ÉK (= északkelet). ker. m2-enként. jelekhez stb. lexikonokban stb. a. alsó). ÉK-en (= északkeleten). Rbl (= rubel). A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. (= december). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. m2-es (= négyzetméterenként. Ft-ot. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. a mértékegységek jelét: g (= gramm). áll. 279. A rövidítésekhez. é. Celsius-fokkal. jelekhez stb. délben érkezünk. a vegyjeleket: S (= kén). K-mal (= káliumot. forinttal). ápr. °C-kal.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. nagy tömegben fordulnak elő. stb. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. 282. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország).. rég. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. (= Salgótarján) tb. uaz (= ugyanaz) stb..és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. sin (= szinusz). Kb.-i B. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft.-ban (= utcában). A á. Celsius-fokos) stb. Cl (= klór)..

v. ind. f. Id. l l. K K k. E Ft É ÉK em. e. i. i. hl honv. H. N. sz. é. okt. f. h. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . i. s s. DK dkg v. okl. ig. ker. nov. fej. f. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. kb. dec. D db de. f. dr. dag dl dm DNy Dr. kg kk. fszla. olv. h. m. m m. r. Özv. J jan. mm Mrd Ft N NB. m. du.cm3 csüt. évf. km km2 K. Ny o. h h. megh. l. Pa (P. m. m. stb. köv. id. v. v. Ft g gimn. ÉNy érk. fszt. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. igh. év febr. ill. ifj. i. min min. hó ford. krt. márc. hiv. jún. Ifj. v. N. felv. p. k. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. mb. pu. jegyz. özv. f. M Ft m2 m3 máj. isk. f f.) pl. é. ny.

A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). vb (= végrehajtó bizottság) stb. szerk. UNESCO (= United Nations Educational. W X. szb (= szakszervezeti bizottság). vagyis azokat a mozaikszókat. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). t t. v. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. EKG (= elektrokardiogram). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. u. úm. tsz (= termelőszövetkezet). A betűszókat. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. Szt. TDK (= tudományos diákkör) stb. sz. tévé stb. amelyek (nyelvünkben. kétféleképpen írjuk. ui. téesz. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). V vö. kétféleképpen írjuk. URH (= ultrarövidhullám) stb. Scientific and Cultural Organization) stb. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). tvr. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). szám(ú) század szeptember szerkesztette. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). ún. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. Ui. vagyis azokat a mozaikszókat. ti. uo. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. 284. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. DNS (= dezoxiribonukleinsav). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. PVC [= poli(vinilklorid)]. A szóösszevonásokat. tv (= televízió). vsz. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). tbc (= tuberkulózis). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). tébécé. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). ahogyan a tulajdonneveket: . szül. NE (= nemzetközi egység).sz. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). szept. kisebb-nagyobb szórészletekből. tehát úgy. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. tc. Y.

Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. Áfor-kút.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. Fényszövlaboratórium. KISZ-es. TDK-dolgozat. DNS-sel. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. Alitalia-iroda. a MÁVot. ALITALIA stb. (Vö. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). o-t: az MTA-nak. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. URH-adás. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. De értelemszerűen: a Keravill-lal. 285. . tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). komszomolista stb. TDK-s stb. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). fényszövbeli. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. a Hungexpónál stb. stb. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. 94. gyesen (van). trafó (= transzformátor) stb. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). tehát úgy. e. LSD (= lizergsav-dietil-amid). MAFC-os. Reklámcélokból stb. tv-közvetítés. o-t: stukák. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. Ofotért-üzlet. 287. az Elzett-től stb. 286. tsz-tag. tévézik). – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. tbc-s. kisker (= kiskereskedelem). Ofotért (= Optikai. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). stb. az ETO-hoz stb. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. a tsz-szel. a tmk-ban. tv-zik (v. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). kolhozban. radar (= radio detection and ranging). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). e. Beruházási Vállalat). OTP-kölcsön. UEFA-torna. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). telexszel. gyes (= gyermekgondozási segély). (a) trafója.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. az ENSZ-szel. az Alitaliánál. SZOT-üdülő. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. (Vö. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). tévézik stb. telex (= teletype exchange). az ELTE-n. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. telexezünk. 29. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. Alitalia (= ala italiana). a Röltexszel. szb-titkár.

tévéközvetítés stb.b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. pont szól. . trafótekercselés stb. téesztag. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. Hasonlóképpen: tébécészakorvos.

ötvenháromezer. háromnegyed óra múlva stb. 3. a 10–12. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. osztály. ha a szám toldalékos alakban. s a jelzett szó főnévi értékű. kéthetenként stb. az öt.-nak futott be. 1978. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. de: 20 611.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. a 10.. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 65 téglát stb. 3 Ft 50 f. stb. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. arra nincsenek határozott szabályok.-kel. sor. nyolcszázkilencvenhat. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. 296. (A keltezés e tekintetben kivétel. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. ezernek. ezerhétszázhetvenkettő. számjegyekkel is. háromnegyed négyre stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. mérték. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. húsz. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. másrészt az időpont. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.-ben stb.) 291. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. tizennégy. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. 4. 289. harmadmagával. 5 602 164. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ezer. hatvan után. 5826. 5 órakor.-ba jár. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. két harmad. . ha az ezres után a szám még folytatódik. tízmillió stb. harmincnyolc egész egy tized stb. tízféle. – Kétezeren felül. 353 864. a 8. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. hatvankétmillió stb. a Tutaj u. A számokat a következőképpen tagoljuk. vö. pénzösszeg.. mikor számjegyírást. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. oldalon stb. A számokat írhatjuk betűkkel is. másrészt akkor. 9710. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. fél tizenkettőig. évi. Hogy mikor használunk betűírást. százezer. 15 méter szövet stb.

kötet. 12. 295. 365 nap. Petőfi u. tavaszi–nyári 1918. 295.. november 1983. 295. március–áprilisban 1919. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. 11. de: 1918 októberének végén (vö. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. III.) 1945. IV/A osztály. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 295. v. 292. II.) stb. A v. 4. 1983/1984. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. IV/3-as körzet. 1983–84.. 28. s utána pontot teszünk. VII. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. III. 28. 8. arab számmal is. ágyéki csigolya stb. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. október végén. IV. március 9. XIX–XX. 1983. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. A római számok visszaszorulóban vannak. 16.) 1918. márciusban. A keltezés 293. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. Gergely. XI. 1983. század 1944. évi 1983–1984. de: 1944 őszén (vö. XI. kongresszus stb. Egyébként egyaránt helyes: 3. 37.413. de: 1848 márciusában (vö.5. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 38 tanuló. Rákóczi Ferenc. 2. v. évi 19–20. de: 1918 folyamán (vö. NB I. 28. kerület. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. XIX. 1983/84. agyideg.. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. osztály. század v. stb. 295. század.16. stb. 2500 Ft stb. XVI. 4/a osztály.) 1848.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 20 611. stb. a napot mindig arab számmal írjuk. 1848. október folyamán. áprilisi 1983. október havában 1918. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . osztály. 1983. s utána pontot teszünk. kötet v. IV. illetőleg jelölhető római számmal is. v. őszi. 28. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. Terjedőben van a pontok nélküli. IX. a v. század v. nov. Béla.

Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. ker. óta. Rákóczi út 28/A II.. 12-től vagy 12-étől. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. és 31. Magyarország 1514-ben. elsejéig stb. Kadarka u. Ha a napok sorszáma után névutó következik. december 20. egy sorba írt lakáscímeket. Budapest VII. Más esetek 298. de: 1983. 15-én. elsején. em. em. 10/B 1072 Szekszárd. 10/B Budapest VII. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. kerület. között. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 4024 Kis János Miskolc Pf. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 297. Az elseji v. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 1jén. II. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 10. 4–6. 1848. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. márc. 20 3500 A folyamatosan. II. Az elseje. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. december 10. 2700 . vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. vagy: 1983. december 10-e óta stb. Rákóczi út 28/A II. stb. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. december 20-a és 31-e között. 1-jei. Rákóczi út 28. 6–8. április 4-ig vagy 4-éig. 1-jéig stb.. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 296. de: 1983.

10. .közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10.35-ig. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.35 stb. 10.35-ös stb.35-kor.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful