P. 1
45935422-Koestler-Arthur-A-teremtes

45935422-Koestler-Arthur-A-teremtes

|Views: 1.374|Likes:

More info:

Published by: Simonné Nagy Adrienne Éva on Jul 31, 2011
Direitos Autorais:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/20/2012

pdf

text

original

Sections

  • A TRIPTICHON
  • A NEVETÉSI REFLEX
  • A NEVETÉS PARADOXONA
  • A NEVETÉS LOGIKÁJA: ELSİ MEGKÖZELÍTÉS
  • KÓDOK ÉS MÁTRIXOK
  • „REJTETT RÁBESZÉLİK”
  • MEGSZOKÁS ÉS EREDETISÉG
  • EMBER ÉS GÉP
  • AGRESSZIÓ ÉS AZONOSULÁS
  • AZ ÉRZELMEK TEHETETLENSÉGE
  • A NEVETÉS MECHANIZMUSA
  • A KOMOLYTALANSÁG FONTOSSÁGA
  • A SZÓJÁTÉK ÉS AZ ÉLC12
  • EMBER ÉS ÁLLAT
  • MEGSZEMÉLYESÍTÉS
  • A GYERMEK-FELNİTT
  • A HÉTKÖZNAPI ÉS AZ EMELKEDETT
  • A KARIKATÚRA ÉS A SZATÍRA
  • A FÉLRESIKERÜLT
  • AZ ELCSÚSZTATÁS
  • A VÉLETLEN EGYBEESÉS
  • A KÉPTELENSÉG
  • A CSIKLANDOZÁS
  • A BOHÓC
  • A KISÜLÉS ÉS A KATARZIS
  • MEGÉRTENI A VICCET ÉS MEGOLDANI A PROBLÉMÁT
  • A HUMOR SZÜLETÉSE
  • PARADOXON ÉS SZINTÉZIS
  • A CSIMPÁNZ ÉS A BOT
  • ARKHIMÉDÉSZ
  • LOGIKA ÉS INTUÍCIÓ
  • A KÖNYVNYOMTATÓ GÉP
  • A GRAVITÁCIÓ ÉS A SZENTLÉLEK
  • DARWIN ÉS A TERMÉSZETES KIVÁLOGATÓDÁS
  • A LOGIKA HATÁRAI
  • A TUDATALATTI FREUD ELİTT
  • A SZOKÁSOK MECHANIZÁCIÓJA
  • A SEKÉLY VIZEK FELDERÍTÉSE
  • A MÉLYVÍZ FELDERÍTÉSE
  • A VILÁG ÉS A LÁTOMÁS
  • A NYELV CSAPDÁI
  • AZ ÁLOM FONTOSSÁGA
  • KONKRÉTUMOK ÉS JELKÉPEK
  • HASZNOT HOZÓ SZÓJÁTÉKOK
  • A MEGSZEMÉLYESÍTÉS ÁLDÁSAI
  • AZ ELTOLÓDÁS
  • TÓTÁGAS
  • ANALÓGIA ÉS INTUÍCIÓ
  • CSALÓKA INSPIRÁCIÓK
  • KORASZÜLÖTT KAPCSOLATOK
  • A HÓVAKSÁG
  • FOKOZATOS INTEGRÁCIÓ
  • A NYELV HAJNALA
  • SZÉTVÁLÁSOK ÉS ÚJRAEGYESÜLÉSEK
  • A KREATÍV ANARCHIA
  • A KAPCSOLATOT! MINDIG KERESD A KAPCSOLATOT
  • A „GONDOLKODÓKALAP”
  • A GONDOLKODÁS PATOLÓGIÁJA
  • TUDOMÁNYOS DIVATOK
  • A TUDOMÁNY HATÁRAI
  • HÁROM KARAKTERTÍPUS
  • MÁGIA ÉS SZUBLIMÁCIÓ
  • A TUDOMÁNY UNALMASSÁGA
  • NEVETÉS ÉS KÖNNYEZÉS
  • MIÉRT KÖNNYEZÜNK?
  • A PSZICHOLÓGIA MOSTOHAGYERMEKEI
  • A HIERARCHIA FOGALMA
  • AZ ILLÚZIÓ HATALMA
  • AZ ILLÚZIÓ ÉRTÉKE
  • AZ ILLÚZIÓ DINAMIKÁJA
  • AZONOSULÁS ÉS MÁGIA
  • LÜKTETÉS
  • MÉRTÉK ÉS JELENTÉS
  • ISMÉTLİDÉS ÉS AFFINITÁS
  • A SZÓJÁTÉK-KÉNYSZER
  • A TUDATTALAN ELİCSALOGATÁSA
  • A REJTETT ANALÓGIA
  • A FILMSZALAG
  • TÖRVÉNY ÉS REND
  • IGAZSÁG ÉS SZÉPSÉG
  • HANGSÚLY ÉS EREDETISÉG
  • GAZDASÁGOSSÁG
  • AZ UTOLSÓ FÁTYOL
  • AZONOSULÁS
  • KÉPEK ÉS FANTOMOK
  • KONFLIKTUS
  • EGYSÉGESÍTÉS ÉS ZŐRZAVAR
  • ARCHETÍPUSOK
  • A CSELEKMÉNYTÍPUSOK KATALÓGUSA
  • A ZSINÓRON RÁNGATOTT BÁB
  • UTAZÁS AZ ÉJSZAKÁBAN
  • JÓNÁS VÉTKE
  • A GYÖKÉR ÉS A VIRÁG
  • A KÖTÉLTÁNCOS
  • A TERMÉSZET SZEMLÉLÉSE
  • FESTÉK ÉS JELENTÉS
  • A KÉT KÖRNYEZET
  • VIZUÁLIS KÖVETKEZTETÉSEK
  • PERCEPCIÓS KÓDOK
  • HAGYOMÁNY ÉS ALKOTÁS
  • VONZÁS ÉS TASZÍTÁS
  • MOZGÁS ÉS NYUGALOM
  • EMELKEDİ GÖRBÉK
  • KUMULATÍV PERIÓDUSOK
  • STAGNÁLÁS ÉS TERMÉKENYÍTİ KÖLCSÖNHATÁS
  • A SZNOBIZMUS ESZTÉTIKÁJAccxxi
  • A SZEMÉLYES KISUGÁRZÁS
  • A RÉGISÉGKERESKEDİ TÉVEDÉSE
  • A MEDDİSÉG KÉNYELME
  • STRUKTÚRA ÉS FUNKCIÓ
  • A SEJT-MÁTRIX
  • SEJTMAG ÉS CITOPLAZMA
  • REGULATÍV ÉS MOZAIK-FEJLİDÉS
  • ORGANIZÁTOROK ÉS INDUKTOROK
  • AZ IDEGRENDSZER KIALAKULÁSA
  • LOKOMOTOROS HIERARCHIÁK
  • AZ ARANYHAL ÉS A RÁK
  • A SZALAMANDRA LÁBAINAK ÖSSZEKEVERÉSE
  • AZ IRÁNYÍTÁS KORLÁTAI
  • CSELEKVÉS ÉS REAGÁLÁS
  • MI AZ EGYENSÚLY?
  • A SZUPER-ELASZTICITÁS ÉS A REGENERATÍV FESZTÁV
  • FIZIOLÓGIAI IZOLÁCIÓ
  • STRUKTURÁLIS REGENERÁCIÓ
  • VISSZAFORDÍTOTT GRÁDIENSEK
  • A REGRESSZIÓ VESZÉLYEI
  • „RUTIN-REGENERÁCIÓK”
  • A FUNKCIÓ REORGANIZÁCIÓJA
  • RECULER SANS SAUTER86
  • REGENERÁCIÓ ÉS PSZICHOTERÁPIA
  • AZ ÁLOM RUTINJA
  • REGENERÁCIÓ ÉS KREATIVITÁS
  • A VISELKEDÉS GENETIKÁJA
  • TINBERGEN HIERARCHIÁJA
  • Az APPETITÍV VISELKEDÉS ÉS A KONSZUMMATÍV (BETELJESÍTİ) AKTUS
  • LEERLAUF ÉS HELYETTESÍTÉS
  • A KÖVETÉSI REFLEX
  • A MADÁRDAL ÉS A PAPAGÁJ-BESZÉD
  • KIHASZNÁLATLAN ERİFORRÁSOK
  • A REFLEX-FOGALOM ALKONYA
  • AZ EXPLORÁCIÓS KÉSZTETÉS
  • A MEGHATÁROZÁS NEHÉZSÉGEI
  • A JÁTÉKOS ÉS A NEVETSÉGES
  • AZ INPUT MEGROSTÁLÁSA
  • AZ INPUT „MEGHÁMOZÁSA”
  • LEBONTÁS ÉS ÚJJÁSZERVEZÉS
  • A „SZÍNSZŐRİK”
  • EGY KIS KITÉRİ AZ EMLÉKNYOMOK FELÉ
  • EGY DALLAM KÖVETÉSE
  • KONDICIONÁLÁS ÉS INTUÍCIÓ AZ ÉRZÉKELÉSBEN
  • AZ ELVONT ÉS A „FILMSZALAG”
  • LÁTNI TANULNI
  • TUDNI ÉS LÁTNI
  • AZ EMLÉKEZET SZINTJEI
  • KÉP ÉS JELENTÉS
  • KLANGBILD ÉS WORTSCHATZ
  • PERCEPTUÁLIS ÉS KONCEPTUÁLIS ABSZTRAKCIÓ
  • FELISMERÉS ÉS FELIDÉZÉS
  • Tanulási hierarchiák
  • VISSZAPILLANTÁS
  • A KREATIVITÁS TAGADÁSA
  • A GESTALT ELJÖVETELE
  • KONDICIONÁLÁS ÉS EMPIRIKUS INDUKCIÓ
  • BESZÉLHETÜNK-E „BELÁTÁSRÓL” A ROVAROKNÁL?
  • AZ ELLENTMONDÁSOS PATKÁNYOK
  • MACSKA A DOBOZBAN
  • MEGINT A CSIMPÁNZOKRÓL
  • EGYSÉGES TÉNYEZİK A TANULÁSBAN
  • A BELÁTÁSOS TANULÁS KRITÉRIUMAI
  • A BELÁTÁS ELİFELTÉTELEI
  • A GESTALT HOMÁLYOSSÁGA
  • KETTİ MEG KETTİ
  • AKARNI ÉS MONDANI
  • A SZIMBOLIKUS TUDATOSSÁG HAJNALA
  • FOGALMAK ÉS CÍMKÉK
  • FOGALOMALKOTÁS ÉS VERBALIZÁCIÓ
  • ABSZTRAKCIÓ, DISZKRIMINÁCIÓ ÉS TRANSZFER
  • A NEVEK MÁGIÁJA
  • A KAUZALITÁS HAJNALA
  • ÉRTELMEZÉS ÉS MEGÉRTÉS
  • A MATEMATIKA HAJNALA
  • A LOGIKA HAJNALA
  • MULTIDIMENZIONALITÁS
  • A VÁLASZTÁS SZABADSÁGÁNAK ÉLMÉNYE
  • AZ ÉN-TUDATOSSÁG FOKOZATAI
  • „FİKAPCSOLÓK” ÉS KIOLDÓK
  • EXPLICIT SZABÁLYOK ÉS IMPLICIT KÓDOK
  • MÁTRIX-KATEGÓRIÁK
  • TÖBBSZÖRÖS RÁHANGOLTSÁG
  • AZ ASSZOCIÁCIÓ TÍPUSAI
  • A SZAKADÉK ÁTHIDALÁSA
  • A KÓD KERESÉSE
  • AZ EREDETISÉG FOKOZATAI
  • ASSZOCIÁCIÓ ÉS BISZOCIÁCIÓ
  • I. A RÁCSODÁLKOZÁS
  • ARISZTOTELÉSZ A MOTIVÁCIÓRÓL
  • A FORRADALOM VEZÉRALAKJAI
  • NEWTON - SZENT ÉS SZÖRNYETEG
  • FRANKLIN MISZTICIZMUSA
  • FARADAY FUNDAMENTALIZMUSA
  • MAXWELL
  • DARWIN ATEIZMUSA
  • PASTEUR HITE
  • HISZÉKENYSÉG ÉS SZKEPTICIZMUS
  • ABSZTRAKCIÓ ÉS PRAKTIKUM
  • TÖBBSZÖRÖS POTENCIÁL

ARTHUR KOESTLER A teremtés Fordította Makovecz Benjamin Budapest, Európa Könyvkiadó, 1998

A szerzı elıszava
E könyv elsı része a kreativitás - a tudományos felfedezés, a mővészeti alkotás és a komikus ihlet - újfajta megközelítésével kísérletezik. Igyekszik megmutatni, hogy mindemez alkotótevékenységek mélyén ugyanazon alapelvek rejtıznek és munkálnak, s körvonalazza ezeket az alapelveket. A Második könyv célja: elemezni, hogy bizonyos alapelvek az egész szerves hierarchia mentén - a megtermékenyített petétıl a kreatív személyiség termékeny elméjéig érvényesülnek, s hogy az erre utaló jelenségek minden szinten megfigyelhetık. Az Elsı könyv a mővelt átlagolvasónak szól; a Második könyv egyes, kevésbé olvasmányos fejezetei feltételezik a biológia és a kísérleti pszichológia mai állásának és eredményeinek valamelyes ismeretét. A két rész között értelemszerően stiláris különbség is mutatkozik: az Elsı könyvben - olykor némi pongyolaságot is vállalva - kerültem a túlzott precizitást; a Másodikban ez már nem volt lehetséges. Azok az olvasók, akik a Második könyv egyes részeit túlságosan is száraznak és szakmai jellegőnek találják, nyugodtan átugorhatják ezeket a fejezeteket; az alapgondolat fonalát nem fogják elveszteni. A legkülönbözıbb szinteken megjelenı vezérmotívumot az egész könyvben mindvégig újra és újra megfogalmazom. Meglehet, nagyralátó célkitőzésnek tőnik, hogy a szellemi tevékenység biológiai gyökereihez kívánok visszamerészkedni, amikor még egyetlen izomrost-rándulás kémiájának meghatározására sem vagyunk képesek. A gondolatok történelmében azonban nemegyszer két ellentétes módszer mőködését tapasztalhatjuk: a komplextıl az egyszerőig, az egésztıl annak részeiig „lefelé”; s a résztıl az egész irányába, „felfelé” haladó megközelítést. E módszerek egyike vagy másika a mindenkori bölcseleti divat változása szerint kerül elıtérbe vagy válik másodlagossá, mígnem idırıl idıre találkoznak, s újabb és újabb szintéziseket alkotnak. Éppoly képtelenség lenne az elméleti fizikát az elemi részecskék alapján felépíteni (ezek amúgy - mindinkább zavarbaejtıkké válnak, ahogy egyre többet vélünk tudni róluk), mint amilyen lehetetlen volt megalkotni az elemi reflexeken, a viselkedés elemi részecskéin alapuló pszichológia elméletét. És viszont: az atomi részekbıl (bármifélék legyenek is) álló anyag létének feltételezése nélkül nem születhetett volna meg sem a kémia, sem a fizika tudománya. Megkíséreltem a két módszert egyesíteni, s ennek érdekében kiindulópontul egy egyszerre egyszerő és összetett jelenséget választottam; olyat, amelyben egy primitív fiziológiai reflexben jut kifejezésre a kifinomult intellektuális folyamat. A humor igen nehezen körülírható valami, akárcsak a szivárvány; de a spektrum színeinek tanulmányozása az anyag legbelsı szerkezetének megismeréséhez vitt közelebb.

Elméletem elızetes vázlata 1949-ben, Insight and Outlook címmel megjelent munkámban volt olvasható. Eredetileg két kötetet terveztem, s az Insight and Outlook elıszavában a következı, elbizakodott kijelentést tettem: „a második köteten már dolgozom; megjelenése az elsı után egy évvel várható”. Az egy évbıl végül is tizenöt lett - részben, mert más dolgokkal voltam elfoglalva, elsısorban azonban azért, mert elégedetlen voltam az elsı nekifutás eredményével, és úgy éreztem, hogy szélesebb alapokra kell helyeznem az egész elméletet. Más könyveim írása közben visszavisszatértem hozzá, de a kiszélesítés folyamata minduntalan újabb és újabb szomszédos területekre való kirándulásokat tett szükségessé, és - ahogy az már lenni szokott - e kirándulásoknak is megvolt a maguk tehetetlenségi nyomatéka. Az ember világszemléletének változása címő fejezet - Alvajárók1 címmel - végül is külön, nyolcszáz oldalas kötetben látott napvilágot, s ugyanígy egy másik, a keleti miszticizmusról szóló fejezet is.2 Amikor pedig végre elkészült a régóta ígért második kötet, úgy találtam, hogy az elsı nem megfelelı; el kell dobnom, és a munkát elölrıl kell kezdenem. Átdolgoztam mind az elméleti keretet, mind pedig a terminológiát. Akik olvasták az Insight and Outlook címő kötetet, bizonyára észreveszik majd, hogy noha - eredeti, vagy átdolgozott formában - egyes idıtállóbb részleteket átvettem belıle, az unalmasság elkerülése érdekében mellıztem az idézıjeleket. A szövegben - az érintett szaktekintélyek szíves beleegyezésével - szerepelnek egyes, angol és amerikai egyetemeken elhangzott elıadások részletei is. Egyes fejezetek végén, ahol hasznosnak éreztem beszúrásukat, rövid összefoglalók olvashatók. A csillagok a lábjegyzetekre, az indexszámok a kötet végi jegyzetekre utalnak. Elméletem kilátásai felıl nincsenek illúzióim. Elkerülhetetlen sorsa, hogy a neurológia és a pszichológia fejlıdése következtében sok - ha nem a legtöbb - részletében tévesnek, hibásnak bizonyuljon. Csak abban bízom, hogy tartalmazza az igazság valamely halvány és elmosódott körvonalát, s ez serkenteni fogja mindazokat, akik az emberi gondolkodás és érzelmek megnyilvánulásainak tágas területén az egységet, az egységességet keresik. Mélységes hálával tartozom Sir Cyril Burt és Holger Hyden professzoroknak (Göteborgi Egyetem), amiért átolvasták, kritizálták és több helyütt korrigálták a kéziratot - és baráti, bátorító szavaikért; Dennis Gabor professzornak (Imperial College, London), Dr. Alan McGlashannek (St. George Hospital), valamint az oxfordi Michael Polanyi professzornak a könyvemmel kapcsolatos számtalan hasznos beszélgetésért és vitáért. Köszönöm Dr. J. D. Cowannek (Imperial College) a kommunikáció-elmélet szempontjai alapján álló kritikáját; Dr. Rodney Maliphantnek a könnyezés pszichofiziológiájával foglalkozó irodalom átvizsgálását; Dr. Christopher Wallisnek ugyanezen téma bibliográfiájának összeállítását, és Miss Edith Horsleynek a gondos és türelmes szerkesztıi közremőködést. London, 1963. december

1 2

The Sleepwalkers (1959); magyarul: Alvajárók, Európa, 1996; ford. Makovecz Benjamin. The Lotus and the Robot (1960).

ELSİ KÖNYV A felfedezés mővészete és a mővészet felfedezései
I. RÉSZ A BOHÓC
I. A nevetés logikája
A TRIPTICHON
A bevezetı oldalon látható hengeres triptichon három függıleges oszlopa a kreativitás három egymásba mosódó, élesen el nem határolható területét: a humort, a felfedezést és a mővészetet jelöli. Az elrendezés látszólagos öntörvényősége - a Bölcs a kétfelıl mellette álló Mővésszel és Bohóccal - lassan érthetıvé válik majd, ahogy kibontakozik az érvelés.

A triptichon vízszintesen futó szintjei - például: komikus hasonlóság - rejtett analógia - költıi kép - a kreatív tevékenység egy-egy minıségét jelentik. Az elsı nevetésre késztet, a második megértet, a harmadik lenyőgöz. A kreatív folyamat logikai mintázata mindhárom esetben azonos - a rejtett hasonlóságok, azonosságok felismerése -, de az érzelmi klíma egészen más. A komikum magában rejti az agresszivitás bizonyos árnyalatait, a tudós analógiás okfejtése érzelmileg tartalmatlan, azaz semleges, a pozitív érzésekben fogant költıi kép pedig vonzó vagy elbővölı. Megkísérlem bebizonyítani, hogy a kreatív tevékenység minden folyamatának három rétege, háromféle mintázata van, s mindhárom szolgálhatja a humor, a felfedezés vagy a mővészet céljait, valamint azt, hogy amint a triptichonon balról jobbfelé haladunk, az érzelmi klíma fokozatosan változik az agresszivitástól a semlegesen át a rokonszenvig és azonosulásig, vagy - másként fogalmazva - a lét abszurd szemléletétıl az absztrakton át a tragikus vagy lírikus felfogásig. Ez tehát a kutatás irányának felvázolása, még ha elsı ránézésre vad általánosításnak tőnik is. A triptichon függıleges szóoszlopai egy hengerpaláston helyezkednek el, ami azt jelzi, hogy nincs köztük éles, érzékelhetı választóvonal. A mővészet és a tudomány közti határ cseppfolyós mivolta - akár az építészetre, akár a fızésre, akár a pszichoterápiára vagy a történetírásra gondolunk - nyilvánvaló. A matematikus elegáns levezetésekrıl beszél, a sebész szép mőtéteket emleget, az irodalomkritikus „kétdimenziós”, lapos karaktereket kifogásol. Azt mondják, a tudomány az Igazságot, a mővészet pedig a Szépséget keresi, de az Igazság kritériumai (például a bizonyíthatóság vagy kizárhatóság) korántsem olyan tiszták és kontúrosak, ahogy azt hinni szeretjük, a Szépség ismérvei pedig természetesen még kevésbé azok. A 10. ábra azt mutatja, hogy az egymással határos tudományok és mővészetek olyan sorba rendezhetık, amely folyamatosan halad az objektívtıl a szubjektív, az igazolható valóságtól az esztétikai tapasztalat felé. Az úgynevezett egzakt tudományok, a kémia, a biokémia és a biológia határos a - sajnos - jóval kevésbé egzakt orvostudománnyal, azután a pszichológia, az antropológia és a történelem következik, majd az életrajzírás, az életrajzi regény, és így tovább a tiszta fikció mélységeiig. Ahogy a lankásodó görbe mentén haladunk, az objektív igazolhatóság mértéke folyamatosan csökken, s erısödik az intuitív, esztétikai dimenzió. Hasonló fokozatosság vezet a tervezı-mérnöki tevékenységtıl az építészeten és belsıépítészeten át az ipar- és végül a képzımővészetig; itt a görbe egyik változóját úgy nevezhetjük: hasznosság, a másikat pedig: szépség. Ennek az egész játéknak pedig az a célja, hogy bebizonyítsa: bármilyen értékskálákat alkalmazunk, éles törések vagy határvonalak nélkül haladhatunk át az adott kontinuumon; nincs olyan fal, amin innen a tudomány, túlnan pedig már a mővészet helyezkedne el, s a reneszánszbeli uomo universale mindkét tartománynak egyformán polgára volt. A triptichon másik oldalán - amint azt a jelen fejezetben tárgyalni fogjuk - ugyanilyen elmosódott a határ a felfedezés és a komikus ötlet között, még ha ez elsı pillantásra nem is olyan nyilvánvaló. Talán szentségtörı gondolatnak tőnik, hogy a Bohóc a Bölcs fivére, de a szoros rokonságra a nyelv is árulkodóan mutat rá; a witticism (élc, tréfa, szellemesség) szó a wit (ész, értelem) szóból származik, amelynek eredeti, ısi jelentése: ötletesség, ügyesség, leleményesség. A Bohócnak és a Bölcsnek egyformán „a saját eszébıl” kell megélnie, s látni fogjuk, hogy a Bohóc tréfálkozása hasznos „hátsó kijáratot” teremt a kreatív eredetiség belsı mőhelyei felé.

A NEVETÉSI REFLEX
A nevetés reflexfolyamat. A reflex szó - amint Sir Charles Sherrington megjegyezte - hasznos kitaláció. Bármily sokfélék voltak is a legkülönbözıbb iskolák szerinti értelmezései és mellékjelentései - az elmúlt ötven évben jószerivel éppen ezen a téren zajlottak a pszichológia

legádázabb vitái -‚ azt az állítást senki nem vonja kétségbe, hogy annál inkább nevezhetjük egy organizmus viselkedését reflexszerőnek, minél inkább emlékeztet ez a viselkedés egy pénzbedobós automata mőködésére, vagyis: minél inkább azonnali, megjósolható és változatlanul ismétlıdı. Használhatjuk az automatikus vagy az akaratlan stb. jelzıket, amelyeket néhány pszichológus elutasít; az elızı mondat lényegében tartalmazza ezeket is. A spontán nevetés tizenöt arcizomnak a megfelelı minta szerint való egybehangolt összehúzódása, miközben a lélegzés mélysége és ritmusa is megváltozik. A következıkben Sully klasszikus esszéjét idézem: A mosolygás az arc különbözı mozgásainak összessége. Elég, ha a legjellegzetesebb változásokra emlékeztetem az Olvasót: a szájzug hátra- és enyhe felhúzódására, a felsı ajak felemelkedésére, miáltal részben láthatóvá válnak a fogak; a szájzugtól az orrcimpákig futó redık (nazolabiális árkok) ívelésére és elmélyülésére. Mindehhez vegyük még a szem körüli ráncok változásait (az elsıként említett mozdulat következménye) ... és a szem kifényesedését. Mosolygáskor és nevetéskor legtöbbször ezek a változások mennek végbe az emberi arcon, bár erıteljesebb nevetésnél a szemeket elfuthatja a könnyzacskók kipréselıdı tartalma, s ez elhomályosítja a mosoly jellegzetes szikráit. Vegyük most a hallható nevetést. Utaltunk már rá, hogy ez a fázis közvetlen kapcsolatban áll a mosollyal ... Hogy milyen közeli ez a kapcsolat a mosoly és a mérsékelt, könnyő nevetés között, az jól érzékelhetı abból a tapasztalatból, amikor mind szélesebben és nyíltabban mosolygunk, mígnem szánk teljesen kinyílik, és megkezdıdik a nevetésre jellemzı megváltozott lélegzés. Amint Darwin és mások rámutattak, egész sor fokozat figyelhetı meg a halvány, illedelmes mosoly és a kirobbanó hahota között. ...Az itt felsorolt fokozatok gyorsabban vagy lassabban, de sorra megjelennek a közönséges, átlagos nevetési folyamat során ... A két véglet, a mosoly és a nevetés lényegi azonosságának felismerése a különbözı nyelvek szóhasználatában is tettenérhetı ... Különösen nyilvánvaló ez a latinban, ahol a ridere ige egyformán jelenti a nevetést és a mosolyt, s utóbbira csak ritkán használták a subridere kifejezést. (Olaszul ridere és sorridere; franciául rire és sourire, németül pedig lachen és lächeln.) Térjünk most rá a nevetés megkülönböztetı jellegzetességeire, nevezetesen a mindannyiunk elıtt ismerıs hangjelenségek sorozatára...i Ezek azonban bennünket most nem érdekelnek. Ami fontos: a finom mosolytól a homéri kacajig futó skála laboratóriumi kísérletekkel is megerısített folyamatossága. A zygomatic major a felsıajak fı emelıizma; elektromos ingerlésével megfigyelhetı volt a mosolygás és a hangos nevetés jellegzetes arckifejezéseinek fokozatos kialakulása.ii Más kutatók csiklandozott csecsemıkrıl és hiszterikusokról készítettek filmfelvételeket; utóbbiaknál szuggesztió helyettesítette a csiklandozást. Mindkét esetben tapasztalható volt a reflex folyamatos erısödése az elsı, halvány mosolytól a rázkódó, csukladozó paroxizmusig ahogyan a forró vízbe mártott hımérı higanyszála fut sebesen a vörös jel felé. Az intenzitás fokozatai nemcsak a nevetés reflex-jellegét igazolják, de egyúttal magyarázatot adnak a megjelenési formák sokféleségére is a zaftos tréfán való Rabelais-i hahota és a nyájas udvariasság kifinomult mosolya között. Vannak ezenkívül további okaink is arra, hogy ezt a zavarbaejtı sokféleséget alaposabban szemügyre vegyük. A reflexek nem mőködnek vákuumban; kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolatban állnak a magasabb idegrendszeri központokkal, s ekképp a kulturált nevetés egészen spontánnak ritkán tartható. A vidámság, a nevetési inger elnyomható vagy éppen színlelhetı; az akaratlan nevetést elfojtva

kuncoghatunk vagy krákoghatunk, s a hamarosan szokássá váló reflex-elfojtás-elegy személyiségünk jellegzetes vonásává kristályosodik. Mindezeken túl: azonos izomösszehúzódások egészen különbözı hatásokat válthatnak ki; a felhúzódó ajkak mögül hibátlan gyöngysor-fogazat vagy éppen fogatlan, sötét üreg bukkanhat elı, s a látvány lehet bővös mosoly, bazsalygás vagy sátáni vigyorgás is. A hangulat, a kedély szintén befolyásolja az összhatást; innen a felhıtlen, vidám kacagás, a melankolikus, fátyolos mosoly vagy a buja vigyor. Az „alkalmazott” mosoly végül egyfajta testbeszéd, jelnyelv eszköze is, közvetít szeretetet, zavarodottságot, rokonszenvet vagy megvetést. Minket azonban ezúttal csak a komikumra adott ösztönös válasz, a spontán nevetés érdekel, s egyetérthetünk Samuel Johnsonnal abban, hogy az emberek sokféleképpen voltak bölcsek. de nevetni egyformán nevettek mindannyian.

A NEVETÉS PARADOXONA
Megkíséreltem rámutatni, hogy a nevetés a fenti értelemben valódi reflex, mert ennél a mozzanatnál jelentkezik a paradoxon, amely kutatásunk kiindulópontja lesz. A motoros reflexek - a tankönyvek a térdreflexet és a pupilla összehúzódását szokták példának hozni közvetlen és primitív hatásokra adott, viszonylag egyszerő, normális körülmények között automatikusan jelentkezı, felsıbb idegközpontok közremőködését nem igénylı válaszok, amelyek lehetıvé teszik, hogy az élı szervezet kész, mintegy sorozatgyártott reakciókkal felelhessen a gyakori ingerekre, hatásokra, s ekképpen a túlélés szolgálatában álló, hasznos és praktikus tényezık. Miféle túlélési értéke lehet azonban tizenöt arcizom akaratlan, együttes összehúzódásának, amelyet gyakran visszafojthatatlan hangképzıdés is kísér? A nevetés reflex, de egészen egyedülálló abban az értelemben, hogy nem szolgál közvetlen élettani célokat; azt is mondhatnánk: amolyan luxus-reflex. Egyetlen hasznos funkciója, hogy rövid idıre felold bizonyos feszültségeket. Evolúciós szinten: ahol a nevetés megjelenik, a komolytalanság minısége férkızik be a termodinamika és a legalkalmasabb fennmaradásának törvényei által kormányzott, humortalan Univerzum falai közé. A paradoxon másképpen is megfogalmazható. Nagyon is ésszerőnek és kézenfekvınek tőnik, hogy a pupilla a szembe jutó erıs fény hatására összeszőkül, vagy hogy a talpat ért szúrásra a láb azonnal visszarándul, hiszen mind az inger, mind pedig a rá adott válasz azonos fiziológiai szinten helyezkedik el. Az a bonyolult mentális folyamat azonban, hogy egy Thurber-mő olvasása a reflexek szintjén specifikus motoros tevékenységeket indukál, nagyon is kevéssé érthetı, s ez a jelenség már az antikvitásban is foglalkoztatta a filozófusokat. Vannak természetesen más, komplex intellektuális és érzelmi tevékenységek, amelyek szintén kiváltanak testi reakciókat is; ilyen reakció a homlokráncolás, az ásítás, a verejtékezés vagy a reszketés. Egy Shakespeare-szonett olvasása, egy matematikai problémán való munkálkodás vagy Mozart hallgatása azonban idegrendszerünkre jóval körülírhatatlanabb, diffúzabb hatást gyakorol. Nincs konkrét és megbízhatóan árulkodó jele annak, hogy a képtár látogatói egy festményt gyönyörőnek találnak, de nagyon is konkrét arci elváltozások mutatják, hogy a nézı szerint melyik karikatúra komikus. A humor a kreatív tevékenység egyetlen olyan területe, ahol a komplexitás magas szintjén érkezı inger erıteljes és jól definiált reakciókat vált ki a fiziológiai reflexek alacsonyabb rétegeiben. Ez a paradoxon lehetıvé teszi számunkra, hogy a kiváltott reakciót a definiálni óhajtott, megfoghatatlanabb minıség mőködésének jeleként értelmezzük, ahogy a GeigerMüller-számláló beszédes kattogása jelzi a radioaktivitást. Minthogy pedig a komikum kapcsolatban áll a kreativitás más, még emelkedettebb formáival, ez a „cselédlépcsıs” megközelítés pozitív eredményeket ígér. Mindannyian jól tudjuk, hogy a fenségest csak egy

lépés választja el a nevetségestıl, éppen ezért meglepı, hogy a pszichológia szem elıl tévesztette e lépés visszafelé való megtételétıl várható tanulságokat. Greig Psychology of Laughter and Comedy címő, 1923-ban megjelent munkájának bibliográfiájában Platóntól és Arisztotelésztıl egészen Kantig, Bergsonig és Freudig háromszázhatvanhárom, részben vagy csakis e tárggyal foglalkozó mőre találunk hivatkozásokat. A századfordulón T. A. Ribot összegezte a nevetés elméletének kialakítására tett kísérleteket: „A nevetés annyira sokféle és változatos körülmények között jelentkezik ... hogy okainak egy konkrét tényezıre való redukálása igen nehéz feladat. E probléma megoldása a triviális tárgyban történt oly sok kutatás és munka ellenére még nagyon is messze van.”iii E sorok 1896-ban íródtak, s azóta csupán két említésre méltó új elmélet gyarapította a listát: Bergson mőve, A nevetés,3 és Freud munkája: A vicc és viszonya a tudattalanhoz.4 A továbbiakban többször is fogok hivatkozni rájuk.5 A nehézség nyilvánvalóan a nevetést elıidézı szituációknak a fizikai csiklandozástól a sokféle szellemi birizgálásig húzódó hallatlan sokféleségében rejlik. Megkísérlem bebizonyítani, hogy mindeme sokféleségben mégis van valamiféle egység, speciális és körülírható közös nevezı, amelynek nemcsak a humor, de a kreatív tevékenység minden tartományának vizsgálatában nagy jelentısége van. A nevetés bacilusát nehéz elkülöníteni, de ha végre mikroszkóp alá kerül, amolyan erjesztınek, sajátos élesztıgombának bizonyul, amely kenyér, ecet vagy bor készítésénél egyformán nélkülözhetetlen.

A NEVETÉS LOGIKÁJA: ELSİ MEGKÖZELÍTÉS
A most következı anekdoták némelyikét barátomnak, Neumann Jánosnak köszönhetem. Neumann a humoristák minden adottságával rendelkezett; egyébként matematikai zseni volt, és Budapesten született. Két asszony találkozik a bronxi szupermarketben; egyikük vidám, a másik lehangolt. - Mi van veled? - Ugyan, semmi különös. - Valaki meghalt a családban? - Nem, dehogy, Isten ments! - Talán a pénz? - Nem... Nem ilyesmi. - Csak nem a gyerekek? - Hát, tudod... a kis Jimmy... - De hát mi van vele?! - Tulajdonképpen semmi. A tanárnı azt mondta, vigyük el pszichiáterhez. Szünet.
3 4 5

Gondolat, 1971; Ford.: Szávai Nándor. Gondolat, 1982; Ford.: Bart István. Mindkét elmélet kritikai elemzése Insight and Outlook címő könyvem I. függelékében olvasható.

- De hát mi van abban, hogy elmentek egy pszichiáterhez? - Semmi. Azt mondta, hogy Jimmynek Oidipusz-komplexusa van... Szünet. - Ugyan, ugyan. Ödipusz vagy Bödipusz; addig nincs semmi baj, amíg jó kisfiú és szereti az anyukáját. A következı történet Freud esszéjébıl való. Chamfort elbeszél egy esetet egy XIV. Lajos udvara-béli márkiról, aki belépve a felesége budoárjába, ott találta az asszonyt egy püspök karjai között. A márki nyugodtan az ablakhoz sétált, s széles karmozdulatokkal áldást kezdett hinteni a járókelıkre. - Mit mővel Ön? - kérdezte döbbenten a felesége. - A Monseigneur az én kötelességemet igyekszik teljesíteni - felelte a márki -‚ én tehát ellátom az övét. A két történet között több, mint egy évszázadnyi idıszakadék tátong, s egyéb tekintetben is különböznek, de felépítésük hasonló. A Chamfort-féle anekdota a házasságtörésrıl szól - hadd emlékeztessünk a dolog tragikus oldalról való felfogására, például a velencei mór esetére. A tragédiában a tetıpont eléréséig növekszik a feszültség - Othello megfojtja Desdemonát -‚ majd a katarzis bekövetkeztéig folyamatosan enged, s végül - Arisztotelészt idézve - a borzadály és a szánalom révén bekövetkezik az érzelmek megtisztulása (1/a. ábra). A feszültség a Chamfort-anekdotában is folyamatosan fokozódik, de a várt tetıpontot soha nem éri el. A márki váratlan reakciója megtöri az emelkedı görbe ívelését és leforrázza drámai várakozásainkat; olyan, mint derült égbıl a villámcsapás, amely úgyszólván „lefejezi” a szituáció logikus folyamatát. Az elbeszélés jól meghatározott csatornába terelte az érzelmek folyását, s hogy a csatorna kilyukadt, az érzelmek „kispriccelnek”, mint repedt vezetékbıl a víz; a feszültség hirtelen feloldódik és kitör a nevetés (1/b. ábra).

Azt állítottam tehát, hogy a hatást a márki váratlan reakciója váltotta ki, a váratlanság azonban önmagában nem elegendı a komikumhoz. A márki viselkedésének legfontosabb mozzanata az, hogy váratlansága mellett tökéletesen logikus, ám az adott szituációban az emberek ezt a típusú logikát alkalmazzák a legkevésbé. Ez a munkamegosztás, a quid pro quo, az adokkapok logikája, holott azt vártuk, hogy a márki viselkedése egészen más logikát, magatartási kódot fog követni. A két, kölcsönösen összeférhetetlen összefüggésrendszer összeütközése az, amiben a feszültség kioldódik. Az Oidipusz-történetben hasonló konfliktussal találkozunk. A jókedélyő asszony állításának aranyfedezete a józan ész logikája; ha Jimmy jó fiú és szereti az anyukáját, olyan nagyon nagy baj nem lehet. A freudi pszichiátria összefüggésében azonban az anyával való viszony egészen más képzettársításokat indukál.

hogy megmagyaráztam ıket. Jegyezzük meg azonban. hogy szíve . egyben tönkre is tettem a komikumot. hogy különbséget tegyek az egy síkon való gondolkodás rutinmővelete. Ezt a gyöngyszemet elıször Schopenhauer idézte. amely . józan mőködésnek nevezhetı. amelyben a két rendszer metszi egymást. Röviddel a háború után figyelemreméltó mondatot olvashattunk a Vogue címő divatlapban: . A szó szerinti jelentés mindkét anekdotában vizuális képet sugall. hogy olyan magasra célozzak. hogy csal.s ennek bizonyításával fogok megpróbálkozni . a válaszban pedig konkrét tárgyiasságában alkalmazták. mind pedig az érzelmek egyensúlya bizonytalan. s azt mondta neki. Mademoiselle . A magas szó topográfiai és metaforikus jelentéshez is biszociál.felelte a dalia -‚ eszembe se jutott. Elemzésére egyetlen mondat elegendı: ebben a történetben két ismert és elfogadott szabály .ütközik össze. Elıbbi céltudatos.sajnos . s ez teszi frappánssá a csattanót. úgyszólván két különbözı hullámhosszon rezeg. hogy néhány híve . önmagában mindkettı tökéletesen megállja a helyét . Észrevették. Hogy e kreatív instabilitás a tudomány és a mővészet gyakorlatában milyen formákat ölt.A két történet alapmintázata: egy idea vagy egy helyzet két önálló. ahogyan a Chamfort-anekdotában kerül szembe egymással a quid pro quo és a házasság etikája. a csalókat kidobják.úgymond . és kidobták a börtönbıl. elıbb a fenti általánosítások használhatóságát kell próbára tennünk a komikum más területein. John Wilkest. La Ronde boldog napjaiban egy ifjú és vonzó. Egy elítélt a börtönben ıreivel kártyázott. de mindennapi gondolkodásunkban összeférhetetlen rendszerben (M1 és M2) való szemlélete (2. ábra). Az L esemény. s amíg ez a szokatlan helyzet fennáll. A hölgy le akarta rázni a nemkívánatos lovagot. melyben mind a gondolkodás. instabil állapot.már nem szabad. .köpönyeget fordított. Képtelenség .felelte Wilkes. míg utóbbi egy összetett. hogy a konfrontáló elvek csupán rejtett. hanem kettıvel biszociál. s azóta újra meg újra felbukkan a komikum irodalmában. s azzal. azt a késıbbiekben fogom részletesen tárgyalni. A köpönyeg szót elıször jelképes értelemben. az esemény nem egy értelmezési síkkal áll asszociatív kapcsolatban. és a kreatív tevékenység között.a bőnözıket bezárják. Azért alkottam meg a biszociáció kifejezést. de koldusszegény osztrák katonatiszt megpróbálta elnyerni egy népszerő kurtizán kegyeit.mindig egynél több síkon mozog.Nincs is köpönyegük. burkolt formában voltak jelen a szövegekben. a szegények és elesettek reménységét és védıangyalát egy rosszakarója kaján örömmel tájékoztatta.

az alultápláltság kultuszának. mint a szatíra vagy a komikus vers nem egyetlen hatásra koncentrálnak. A mátrix szót bármely képesség.hogy továbbra is a szentségtörésnél maradjunk . Az eddig tárgyalt példák kivétel nélkül az egycsattanójú viccek és anekdoták csoportjába tartoznak. Hasonló húrokat pendít meg következı. vonatkoztatási síkoknak. Technikailag tisztább változat . amikor a humoros elbeszélés két vonatkoztatási rendszert váltogat . neveztem ıket összefüggésrendszereknek. ábra azt kívánja szemléltetni.gratulálunk. A hivatkozások ebben az esetben: a megszentelt és a vulgárisan profán. s ismeretük a következıkben elengedhetetlen. Cleveland egyházmegye hivatalos lapja karácsonyi számának címoldalán a következı szalagcím volt olvasható: Fiú lett. mi történik akkor. KÓDOK ÉS MÁTRIXOK Most néhány oldal erejéig egy pszichológiai spekulációval kell próbára tennem az Olvasó türelmét. magatartási kódoknak és logikáknak. és 3. bármely.gratulálunk. amely (ha jól emlékszem) a New Yorkerben jelent meg: Lányt akartunk.Bergen-Belsen és Buchenwald véget vetett a cérnavékony nık korszakának. amint különös és kísérteties módon megérzi egy eljövendı évtized rosszíző és ostoba vicceinek hangulatát. A 3. vagy készség. rögzített szabálykód által irányított. Mária . hogy ismertessek két.iv Az ember megborzong. ábra két síkjára. Az éhezés fogalma egy tragikus és egy egészen hétköznapi értelemhez biszociált. szokás. Uram . Gratulálunk. Hadd . József. A továbbiakban egységesen mindezek helyett fogom alkalmazni a gondolkodási (és viselkedési) mátrixok kifejezést. amelyek könyvemben központi szerepet játszanak.mint amilyenek például a Don Quijote-i romantikus fantáziavilág és Sancho fineszes józansága.a válasz. hanem kisebb kisülések láncolatára vagy a finom szórakoztatás folyamatosságára. A hosszan tartó komikum magasabb formái. Ismételten hivatkoztam már a 2. egymással összefüggésben álló koncepciót. rendezett magatartási formula jelölésére használom majd. a Time magazinból való idézet is:v JAVÍTOTT VÁLTOZAT A Catholic Universe Bulletin.

. és milyen sorrendben bukkannak elı. A szóasszociációs tesztekben a kód mindössze egyetlen utasításból áll.. ahogyan az idomár sípjelére a cirkuszi állat kezdi meg a mutatványokat. hogy a nevük most éppen eszükbe jut-e vagy sem.. Az egyik mátrixtól a másikig való sodródás az álomra és a vele rokon állapotokra jellemzı. s a képzeletbeli képet folyamatosan végigvizsgálja . xy vagy x√y. A mátrix kódját itt a játékszabály határozza meg. x · y. amelyben a résztvevıknek annyi adott . verbális szintjén történı tevékenység. különbözı szintő példával a fentieket.és elıugrik a válasz: kicsi. a hálószövési alapkód által irányított stratégia határozza meg. s a mátrix elemei az L betővel kezdıdı városok. Lesz. de a sugárirányú szálak az állat idegrendszerében jelenlévı fix kódrendszernek megfelelıen mindig azonos szögben metszik a körköröseket. fegyelmezett.mintha hangvillát ütögetne. és kísértést érzek. aki maga elé képzeli a földabroszt. Van egy társasjáték. A készség mőködése mindig kétszeresen szabályozott. hogy elidızzem egy. abban a reményben. a mindennapi gondolkodásban a kód bonyolult és kevésbé bonyolult szabályok összessége.. A szellemi készségek. A feladat az. hogy a mátrix mely elemei. Lo.a hálóépítési készség .illusztráljam néhány. de a rögzített kód korlátokat szab az alkalmazkodásnak. beállítódott rutinná válnak. ez azonban nem tartozna a játékhoz. s hogy mindezek mikor lépnek mőködésbe. A második példa . a válasz óriási. amelyek szerepet játszanak a hálókészítés folyamatában. miért választottam a jelen elmélet kulcsszavául a homályos . hogy szinonimákat kell mondania.alkalmazkodóképes. A megfelelı rögzítési pontok megválasztása a környezettıl függı stratégia. La.. s a háló középpontja a súlypontban helyezkedik el. a La Cucaracha nevő éjszakai klubban töltött kellemes este emlékénél.. mondjuk: nagy .szorzás hatványozás. hatalmas stb. és én kötelességtudóan haladok tovább Leeds felé. figyelembe veszi a környezet adta lehetıségeket. melyek némelyike hierarchikusan is rendezett: összeadás . mint például az aritmetikai mőveletek végzése és a motoros készségek. E rendkívül komplex játékok szabályai „kódolt szimbólumokkal fejezhetık ki: x + y. Lisszabon stb. A mátrix . Talán itt kell számot adnom arról. például: mondja ki a hallott szó ellentétét.kontrasztként . amennyi csak eszükbe jut. a fonal anyagának elválasztása.mondjuk L betővel kezdıdı városnevet kell leírniuk. a szálak végének rögzítése vagy a kapcsolódások szögének meghatározása. azt a másik példához hasonlóan itt is a játékszabályok. A pók a terep adottságaitól függıen három.Li. A pók esetében a mátrix tagjai a különféle alsóbbrendő készségek. tekintet nélkül arra. s ezek látványa kiváltja a megfelelı mővelet elvégzését. s olykor akár tizenkét alkalmas pontra rögzíti hálóját.legyen egy. de a kész hálónak mindig a kódban foglalt szabályok szerinti szerkezető sokszögnek kell lennie. Az asszociációs tesztek a gondolkodási folyamat radikális leegyszerősítései. mint a zongorázás vagy a gépírás a gyakorlás során többé-kevésbé automatikus. A stratégia dönti el. irányítja egyfelıl a (veleszületett vagy tanult) rögzített kód. melyeket a kódolt jelek váltanak ki az idegrendszerbıl. Többféle stratégia áll rendelkezésükre. Az alany hívószavakat kap. másfelıl pedig a környezeti feltételeket figyelembe vevı. amelyekrıl a játékosok valaha is hallottak. hogy a társasjáték folyamán Lagosból Lisszabonba jutok. Ha a kód az volt.mondjuk keletrıl nyugat felé. Egy másik szótagokat sorol magában . a gondolkodás magas. hogy ezek hatására rezgésbe jönnek memóriájának áramkörei . ahogyan a kotta egy sorának olvasása kiváltja a bonyolult ujjmozdulatok meghatározott sorozatát. lesz.. . A matematikai gondolkodásban például a különbözı típusú mőveletek elvégzésekor egész sor speciális kód játszik szerepet. alkalmazkodóképes stratégia. hogy memóriájukból valamiképpen elıhalásszák ezeket a neveket. Természetesen lehetséges. Az összefüggı gondolkodás a szabályok által irányított játékokhoz hasonlatos. négy. céltudatos gondolkodás esetén egyszerre csak egy mátrix aktivált.Lincoln..

A mátrix az elıttünk fekvı mintázat. s egyfajta tömörített. ábra mutatja . nem a sötét és világos négyzetek monoton mozaikját látja. amelynek engedelmeskednünk kell .egy sajátos mintázat írja fölül. Az ok éppen a kellemes és kényelmes többértelmőség.)6 Térjünk vissza a gondolkodás képességéhez. Tudjuk. A 4/b. Egy korábbi fázisban a mezı.a továbbiakban mátrixnak fogom nevezni.mint mondjuk a Morse-ábécé . a második pedig túlságosan merev. hogy idegrendszerünkben kódolt jelek formájában . de a szervezet minden mechanizmusa ezen a módon funkcionál (kezdve a megtermékenyített petesejttel. amely sokféle transzformáción mehet át anélkül. de az elsı túlságosan bizonytalan. a táblát . A verbális okoskodás hasonlóképpen sajátos kódok medrében folyik. „titkos nyelv” segítségével közvetíti utasításait. ám ez a sejtmagban lévı „tervrajz” nem egy parányi emberke mikroszkopikusan kicsiny képmása. melyek mentén a futó mozogni tud. hogy elveszítené alapvetı jellegeit . fejlıdnek és formát öltenek. amiben a dolgok kialakulnak.kód kifejezést. nem árt olykor ezeket az ábrákat is felidéznünk. hogy bennük két fogalmi sík ütközik össze. I. amely a lehetséges lépések összességét ábrázolja. Amikor mátrixokban és kódokban gondolkodunk. amelyen csak egy futó áll. „kódolt” formában tartalmazzák a mintázat struktúrájának lényegét. (c) Napóleon májának egészségi állapota vagy akár (d) a csillagok állása felıl. amelyek rugalmasak. amelynek „genetikus kódja” tartalmazza a leendı egyed tulajdonságait.mőködik. (b) a katonai stratégia.az úgynevezett determináns -‚ amely változatlan marad mindeme transzformációk során. hanem fiktív „erıvonalak” egy csoportját. ábrán a bástyáé látható. és nemegy tekintetben félrevezetı. Egy készség vagy szokás gyakorlását tehát a mátrixa határozza meg. 6 . illetve A mátrix szó kiválasztását nem olyan könnyő megmagyarázni. hogy mindeme kifejezések a gondolati tevékenységek egy-egy olyan területét jelölik. de szabályaik adottak és merevek. de tartalmazza azt is. két vonatkoztatási háttér találkozása okoz zavart. a jellegek egy négybetős ábécében vannak kódolva. amelyek sőrített. és szemléletesen alkalmazható mindenre. A mátrixot meghatározó kód leírható egyszerő matematikai formulákkal. Az ilyen referenciakereteket. A matematikában a mátrix a mindenfajta mágiára képes számok oszlopokba rendezett sorozata. A matematikai gondolkodást speciális játékszabályok irányítják . differenciálás.amint a 4/a. A szó jelent egyfelıl egy szabálykészletet. Emlékeznünk kell azonban arra. Az elızı fejezet anekdotái úgy határozhatók meg. Ha a sakkjátékos egy üres táblát szemlél. integrálás stb. illetve a váz kifejezéseket alkalmaztam. lásd: II. A mátrixoknak van ezenkívül egy konstansuk is . két összefüggésrendszer keveredik. fogalmi síkokat vagy összefüggésrendszereket .hogy a szüntelen ismétléseket elkerüljem . a waterlooi vereséget például megközelíthetjük (a) történelmi jelentısége. rész. A mátrix szó latinul anyaméhet jelent.ilyenek például a Büntetı Törvénykönyv vagy a KRESZ. hogy nemcsak az idegrendszer.szorzás. A determináns és a kód közti párhuzam azonban túlságosan is laza. melyben hosszú láncba rendezett négyféle molekula képviseli a karaktereket.egyszerre alkalmazkodóképes és stabil.

melyeknek koherens jellegük köszönhetı . de a fordítottja is igaz: tudni és látni.mint a fejvadász zsugorított trófeája. A sakktábla elıtt ülı játékos számára a kód a megengedett lépéseket meghatározó szabályok összessége. a bizonyos szögbıl szemlélt pénzdarab képe pedig retinánkon többé vagy kevésbé lapult ellipszis. Még nagyobb szabadságot élvez a muzsikus. hogy a kép. Még a kerékpártervezık és -gyártók sem tudják pontosan. vagy éppen a pincérlánnyal cseveg. A tılünk távolodó személyt nem látjuk törpévé válni. s abban a meglepetésben lesz részünk. ahogy kellene. ahogy ez egyébként általában lenni szokott. holott nem így kellene látnunk. A kód egy készség vagy szokás fix. véglegesen rögzült tényezıje. a mátrix ugyanennek változó. hogy a kiegyensúlyozatlanság adott szögénél minden kanyar íve fordítottan arányos a haladási sebesség négyzetével. ha egyik szemünket behunyjuk). miközben alszik. A két szó nem különbözı entitásokat. hogy voltaképpen hogyan is csinálja.vi A kerékpáros meghatározható. Sokkal több lehetısége van a stratégia (a tempó. a fekete kesztyő árnyékban ugyanolyan feketének tőnik. A mátrixok alkalmazkodókészségükben a csak egészen kevés stratégiai választást engedélyezı reflexektıl és a többé-kevésbé automatikus rutinoktól a szinte végtelen számú és sokféleségő készségekig terjednek. Rajzoljuk körül arcunkat szappanos ujjal a fürdıszobatükörben (könnyebb. A kód egy „rejtett rábeszélı”. vagy éppen variációkat improvizál. Mindez nem csupán zsigeri és izomzati mőködéseinkre vonatkozik. mert tudjuk. a futó-átlók mentén mozgó bástya a gyakorlott sakkjátékos számára kifejezetten vicces dolog. A látás részben velünkszületett. aki más hangnembe tesz át egy zenemővet. de mindennemő koherens gondolkodási és viselkedési folyamatot bizonyos jól körülírható kódok vezérelnek. s a tényleges ellipszisformát tudatosan észrevenni csak némi erıfeszítéssel vagyunk képesek. A bárzongorista nagyszerően tud játszani. mint a jobbé. Láttuk. de ıt is kötik a kromatikus vagy diatonikus skála kódjai. amelyet életnagyságúnak láttunk. Látni és hinni . de arra is. mint a tőzı napon. hogyan kell elejét venni a felborulásnak a kormány megfelelı elmozdításával. a táblán elhelyezkedı többi figurától és viszonyuktól függı stratégia. egyforma nagynak fognak látszani. a megfelelı lépés kiválasztása a környezettıl. „REJTETT RÁBESZÉLİK” Mindenki tud biciklizni. . aki egy már fejbıl megtanult darabot játszik. holott bal kezünk képe a retinánkon éppen kétszer akkora lesz. hogy a komikus hatás a különbözı síkokon elhelyezkedı mátrixok váratlan találkozásánál keletkezik. a ritmus vagy az elıadásmód) megválasztására.tartja a mondás. hogy kör alakúnak kell lennie. ahogyan a körülöttünk lévı világot összefüggı és jelentéssel bíró egészként felfogjuk. Vagy elvontabban: egy begyakorlott tevékenység irányítása általában az adott tevékenység tudatossági szintje alatt megy végbe. hanem egyazon mőködés eltérı jellegeit jelöli. trikójára akár ki is írhatná a pascali jelmondatot: Le cœur a ses raisons que la raison ne connaît point. alkalmazkodóképes aspektusa. az irányítást ilyenkor a „robotpilóta” veszi át. de elıtte ismeretlen kódok szerint cselekszik. „Még a legelemibb érzékelések is írja Bartlettvii . mint a hálót szövı póknak.hordoznak deduktív konstrukció-jellegeket. Tartsuk bal kezünket a szemünktıl tizenöt. Gondoljunk a zongoristára. a jobbat pedig harminc centiméter távolságra.kifejezhetı verbálisan is: átlók. a valóságban csupán feleakkora . mégis körnek látjuk. a mátrix pedig az adott szituációban lehetséges lépések halmaza. de senki nem tudja.még ha ezek a kódok részben vagy egészen a tudatalatti szinteken mőködnek is.

Mindkettıt implicit kódok irányítják. feldolgozódik. anélkül. hogy retinánkon folyamatosan változó képekbıl felismerjük a tárgyak méretét. s melyeket képtelenek vagyunk megfogalmazni. expectancy.részben pedig a korai gyermekkorban szerzett képesség.”7 A szelektív kódok ebben az esetben az inger bemeneténél. eltorzul és átszervezıdik az idegrendszer különbözı szintjeinek átrakodóállomásain.a halálbüntetés problémájáról vitatkozik. A mátrixok és kódok kettıs koncepciójának megalkotásakor egyfelıl a pszichológiára. a valláserkölcs vagy a pszichopatológia fogalomköre felıl. task. zizegı zőrzavar. Ugyancsak rejtve. Az érzékszervet stimuláló ingerek a tudatos észleletnek csupán a nyersanyagát szolgáltatják . Utóbbiak közé tartoznak az axiomatikus meggyızıdések és elıítéletek. Az ilyen gondolkodás gyakorlása egy többé vagy kevésbé alkalmazkodóképes. de ha mindezt tudatosan mővelnénk. értelmezıdik. mint amekkorát önérzetünk sugall. a mondattan. ezt azonban az ember nem érzékeli. 8 . E szélesebb kontextus elméleti vonatkozásai a Második részben olvashatók. másfelıl a fiziológiára figyeltem. Mindeme megközelítéseknek megvannak a maguk komplex szabályai. hétköznapi beszélgetésbe. amelyek lehetıvé teszik számunkra. melyek homályosak számunkra. hanem a gyakorlatban ismertünk meg. amelyben szerzı a set szó vagy negyven különbözı jelentését sorolja fel. mint Ausgabe.ahogy ez be is következik álmunkban. mások az alatt érvényesülnek. ahogyan a cigánygyerek tanul meg hegedülni. Vö. józan és következetes gondolkodás nem funkcionál. a folyamat során nemcsak hogy tudattalanul érvényesülnek a nyelvtan. s felnıttkorban sebészeti beavatkozás segítségével látókká vált emberek komoly nehézségekkel küszködnek a minták és arcok felismerésében s a térbeli tájékozódásban. s a folyamatot irányító játékszabályok számára ismeretlenek. 1951. a szemantika és a nyelvi logika specialistájának segítségére lenne szükségünk. 105. mert vizuális mátrixaik különböznek. a szavak közti őrben vannak jelen a nyelvtan. A felsorolt példák mind az úgynevezett vizuális konstanciák közé tartoznak. a mondattan szabályai. Ekképpen tehát: amikor belemerülünk egy közönséges. teheti ezt a társadalmi hasznosság. valamint angolszász társaikra: determining tendency. Másként fogalmazva: a gondolkodás és a kerékpározás rutinjai között jóval kisebb a különbség. Ezek a vizuális konstanciák mőködnek mindannyiunk normális látásában. Gibson híres cikkére is (idézi: Humphrey. a korábbiakban már többszörösen kipróbált 7 Vakon született. hogy a mátrix és kód szavak pontosabbak és általánosabb értékőek.8 MEGSZOKÁS ÉS EREDETISÉG E nélkülözhetetlen kódok nélkül lefordulnánk a kerékpárról.). scherna és set. s alapul szolgálnak a személyes értelmezési kereteknek.: Senden (1932). fényességét és alakját. s magának a kódnak a részei. o. amelyeket maguktól értetıdıeknek veszünk. a beérkezı információ a tudatosság szintjének elérése elıtt megszőrıdik. Egy alma mást jelent Picassónak és mást egy gyümölcskereskedınek.mondjuk .ehhez szakembernek. mint az Ausgabe vagy a set. idézi: Hebb (1949). Talán emlékszik még J. valamint a jómodor és a mindennapi logika szabályai. Másfelıl: az egyetlen mátrixban történı gondolkodásnak megvannak a maga nyilvánvaló határai. Einstellung vagy Bewusstseinslage. s nem a kimenetnél játszanak szerepet. s gondolataink elvesztenék összefüggı jellegüket .a William Jones-i burjánzó. hogy ismerné a kottaírást. A kísérleti pszichológiában jártas Olvasót emlékeztetnem kell a Würzburgi Iskolától származó oly meghitt kifejezésekre. melyeket elsısorban nem nyelvtankönyvekbıl. akkor is rendkívül nehéz lenne meghatározni és megfogalmazni a gondolkodásunkat és viselkedésünket irányító szabályokat . melyek közül egyesek a tudatosság szintjén. Remélem. Térjünk vissza még egyszer a verbális gondolkodáshoz. Amikor valaki . J. s belılük értelmezhetı észleleteket alkossunk. amikor a normális.

amely az adott páciens állapotára alacsonyítja. szerinte is úgy van-e. ahol nem mőködnek a józan. a stagnálás. a szellemi lehatároltság és érzelmi frusztrációk elıl -‚ de az ellenkezı irányba való menekülés. akit . össze nem illı kontextust érint: a tekintélyt lerombolta a gravitáció. A behaviourizmus. s rendezett sémákba. mint egy kondicionált automata mőködéseit. A folyamat kisgyermekkorunkban kezdıdik. termékenyítı hatást. hogy megbirkózzunk a helyzetekkel és eseményekkel azáltal. amely az álom nyelvével szemléltethetı. A kreativitás bármely területén fellelhetı biszociatív minták háromrétegőek. egymástól független mátrixa találkozik. Úgy vélem: ez az értelmezés egy bizonyos pontig lehangolóan igaz. primitívebb szintjére.mondjuk . mit is jelent voltaképpen az ébrenlét. Két lehetıség van arra. ha a páciens képtelen kibújni belıle. hogy szilvafából vagy. Elsı példánk legyen: ember és gép. Ugyanez az eset: a szellem gıgje és a test földi anyagisága. s az emberi létállapotot úgy szemlélni. A nagyméltóságú iskolaigazgató leereszkedik egy rozoga székre. A vadember mélán szól a faragott bálványhoz: Mit vagy olyan nagyra? Tudom.kezdve azokon. egészen azokig. A menekülés egyik útja tehát a visszasüllyedés a fogalomalkotás korábbi. a másik út pedig a felemelkedés a szellemi evolúció magasabb és komplexebb szintjeire. s az új szituáció vadonatúj válaszokat hív elı. gondolkodásunk és tetteink alapmintázatát alkotó mátrixok voltaképpen a tanultak szokássá kristályosodott párlatai. A két út látszólag ellentétes irányú.ez az igazság már érvénytelen. hogy kiaknázza e két referenciakeret (vagy a rokon pár: szellem és anyag) közti kontrasztokat. EMBER ÉS GÉP Amikor az érzékelés vagy gondolkodás két. ahol . a rögzített kódú rugalmas mátrixok . amely egy megszokott eseményt vagy helyzetet hirtelen új megvilágításban mutat meg. Eliotot). Ám még a legelasztikusabb kényszerzubbony is kényszerzubbony. A . A biszociációs aktus korábban teljességgel elkülönült tapasztalati mátrixokat hoz kapcsolatba. s e könyv gondolatmenete azon ponton kezdıdik. hajlamosak merev automatizmusokká csontosodni. hogy megszabaduljunk gondolkodásunk és viselkedésünk többékevésbé automatizált rutinjaitól. azonos körülmények között. kreatív teljesítményekre képtelen. hogy alkalmazzuk rájuk a megfelelı játékszabályokat. amelyek a sejtlégzést irányítják. amelyek egy kézjegy vonásaiért felelısek alkotják a sokrétegő megszokások összességét.készségnek. Így válik lehetségessé. s tart egész életünkön át. racionális gondolkodás kódjai. az eredmény (s ezt szeretném megmutatni) lehet nevetésbe torkolló kollízió. A tanulási folyamat során tapasztalatokat győjtünk. s megérteti velünk. új szellemi szintézist alkotó fúzió. amely eredeti. hogy a szokás az ember második természete.az unalom. Az elsı természetesen a fejesugrás az álomba vagy álomszerő állapotokba. az egyidejőleg élni különbözı síkokon (hogy szövegösszefüggésébıl némiképpen kiragadva idézzem T. felkiáltott: „Hogy a második?! Tízszeresen is az elsı!” A szokások különbözı mértékben rugalmasak. komikus vagy intellektuálisan izgalmas. s a tekintélyes férfiú a földre pottyan . ugyanazon két mátrix találkozása kelthet tragikus.az eset két. a változatosságban fellelhetı egység stabil mintázataiba csoportosítjuk ıket. A másik út szintén menekülés . Ha sokáig mőködnek változatlan környezetben. spontán szellemi felcsillanás. de szoros rokonságukra rövidesen fény derül. háromoldalúak. valami ösztönös éleslátás. A durvább humor kedvelt fogása. Az észlelésünk. vagy esztétikai tapasztalatban megvalósuló konfrontáció.hiszem . az összeroskad alatta.John Brownnak nevezünk. a kortárs pszichológia legjelentısebb iskolája hajlamos az embert olyan nézıszögbıl vizsgálni. Amikor Wellington hercegtıl megkérdezték. S.

ha a szenvtelen érdeklıdés rokonszenvezı azonosulásba fordul. Don Quijote komikusból fokozatosan rejtélyes alakká válik. de a két szituáció logikai szerkezete és üzenete azonos: bárminek is képzeled magad. a hasmenésben szenvedı törzsırmester. Ha azonban az organikus hajlékonysággal szemben álló merevség már önmagában nevetséges lenne. nevezetesen ugyanazon biszociált mátrix-pár alapján az érzelmi klíma egyszerő megváltoztatásával . A kövér ember. a dobozból kiugró paprikajancsi. Az áldozat tehát a triptichon bármelyik tábláján elhelyezkedhet. a másodikban pedig tragikus szembenállásban marad.akárcsak a vacsoravendég.komikus. egy szívtelen iskolásfiú kacagni fog a látványon. lerombolni tekintélyét. a robotokként masírozó katonák. hogy a szemlélı ítéletalkotását a sajnálat vagy a káröröm határozza-e meg. az érzelmes idıs hölgy pedig talán még sírva is fakad. a fordított négyzetek törvénye. aki alatt összeroskad a szék gyakorlati tréfa áldozata. hogy kinyilvánítja prózai testi funkcióinak vagy a természeti törvényeknek való alávetettségét.a megcsalt férj. Ha az emberi . önbecsülését azzal. s markában a tojást szorongatja. a dadogós. s a búsképő lovagot a szélmalmok elleni harcban való fegyvertársamnak tekintem. a púpos vagy a külföldi . de Bergson nem vette észre. tragikus figurává alakul át. Hasonló célt szolgálnak a tréfacsinálás fordított technikái. A bohózatok szokványos szereplıi . s a többiek. de abban is. Érzelmileg kiegyensúlyozott nézıpontjával kettejük közt helyezkedik el a véletlenül arra járó orvos. hangulatú. vagy a szélben a gazdája elıl szinte kiszámított rosszindulattal odébbodébblóduló. hogy történt-e. Ez az üzenet egyszer komikus. a marionettbábu. a szórakozott don. Meglepı. eltérı érzelmi beállítottságú közönség elıtt. aki zsebóráját fızi. kultúrájú. mint egy rossz kapcsolásnak engedelmeskedı berendezés. tragikus vagy érdekes figurák lehetnek különbözı szellemi életkorú. Henri Bergson nevetésrıl szóló könyvében a légies szellem és a közönyös anyag dualizmusa az élıre kérgesedett mechanikum . hanem a kíváncsiság: de hát hogyan is kérgesedik rá az élıre a mechanikum? Milyen gyorsulást viselhet el az élı szervezet.tragikumra vagy intellektuális tapasztalatra fordítható. ha ahelyett. s hogyan hat rá a nulla gravitáció? Bergson szerint a komikum fı forrása az életben megnyilvánuló mechanikus jellegek: a merevség. a pszichológiai eset felé fordítom érdeklıdésemet. de elsıdlegesen az érdekli. hogy a felsorolt példák mindegyikének komikuma . A különbség a kísérı érzelmek eltérı karakterében áll (az elsı esetben a káröröm. a bábszínház. megalázni intellektusát. az istenek a szék lábának összetörése helyett szárnyainak viaszát látták jónak megolvasztani. A csínytevı vagy a bohóc trükkjeikben a gravitáció és a tehetetlenség mechanikus erıit kihasználva figurázzák ki emberi természetüket. hogy az elsı esetben a két referenciakeret összeütközik. lehet komikus vagy tragikus figura aszerint. másszor tragikus lehet. A véletlen szereti megviccelni az embert. mint az elıbbi. aki elcsúszik és hasra esik a síkos járdán.magyarázatul szolgál a komikum minden formájára.egyazon logikai séma. ám Ikarosz is . nagyon is hús-vér teste között. a hirtelen csuklani kezdı Hamlet. Az „élıre kérgesedett mechanikum” jelképezi a kontrasztot az ember szellemi törekvései és a fizika meg a kémia törvényeinek alávetett. aki érezhet részvétet és érzékelheti a komikumot is. rád is vonatkozik. menekülı kalap. az emberként viselkedı tárgyak és szerkezetek.variációk kimeríthetetlenek: a banánhéjon elcsúszó személyiség. s milyen természető sérülés. kedvenc példái pedig az ember-automata. Ez a „megoldás” emelkedettebb érzelmeknek ad tápot. a fösvény. s a feszültség lassú katarzisban oldódik fel. a dobozból kiugró paprikajancsi. hogy öntelt leereszkedéssel szemlélném tévedéseit. akárcsak egy kupac agyagra. a hatás ilyenkor nem sírás vagy nevetés. a valaha kitalált legjobb vicceknek tarthatnánk az egyiptomi szobrokat és a bizánci mozaikokat. A harmadik lehetıség a két mátrix egybehangolódása és szintézise. a beugratós játékok és szerkezetek. a másodikban a részvétteljes csodálat). a jelen elmélet szerint azonban csupán a sokféle változat egyikében játszik szerepet. a tehetetlenség és az ismétlıdés. a mechanikus gépként viselkedı pedáns.

hogyan definiáljuk a csodát. s magáévá tette az angolszász országokban fél évszázadon át uralkodó behaviourista pszichológia is. s ha jót akarnánk nevetni. ahogy a tréfacsináló: gépnek és szellemnek. Shaw a komikum mezejére fogalmazott. mert lenézzük. most a . melynek lélek-húrjai a megfelelı feszességben kell. vissza megint a mitológiához: Lót felesége sóbálvánnyá dermedt. hogyan ver a szíve. Hommeautomate-ja egyszerre ember és készülék. A modern tudomány szóhasználatában elfogadottá vált az emésztés. tragikus látvány. a komikum fogalomkörében felhozott példája vízszintes vonalak mentén a triptichon tudomány. mint újabb okkult agyszüleményt.átváltozásnak éppily gazdag példatára van: a pedáns. amelyre nyelvünk máig emlékezik.viii Ami azt illeti. pszichoszomatikus szemléletben. amikor például izomtónust vagy idegfeszültséget emlegetünk.élıbıl géppé való . megismerés stb. amely Jacques Loeb híres könyvének programadó jelentıségő címe volt. Ugyanez a „bifokális” szemlélet érvényesül a négy hippokratészi nedvesség elméletében. mert nyílttá tenném és rosszmájúan szembeállítanám egymással a mélyben lappangó kétértelmőségeket. Ha mindig nevetnénk. mint Konrad Lorenz.a történet visszanyúlik az Ádámot adamahból (héberül: föld) megteremtı Jehova mőhelyéig. komikus figura. mely szerint az árapály-jelenségért a Hold vonzása lenne felelıs. már-már kizárólagosan hangsúlyozzák az homme-automate gépi jellegét. mert sajnáljuk ıt. Echo. akit szokásai már-már valódi géppé változtattak. Aphrodité életre keltett. És így tovább. s mind erıteljesebben. szétszakítanám a két referenciakeretet. számőzték a tudomány szótárából): a kiábrándult szemlélı kísértést érez. az eredmény annyi. B. mígnem csak a hangja maradt. a prágai Gólem vagy Frankenstein . a kényszerképzetektıl gyötört neurotikus zavarba ejt és megpróbáljuk megérteni.szó is kétértelmő. A katarzis kifejezést a lélek és a belek megtisztulására alkalmazták és alkalmazzák ma is. E tudományok kezdettıl fogva úgy tekintették az embert. A pithagoreusok hangszernek fogták fel a testet.akárcsak a pneuma .vagy mővészet-táblájába transzponálható. esetleg agyvérzésnek neveznék egy szenvedélyes dühkitörést.vagy inkább: bifokális . tanulás. csak ki kellene tapintanunk egy embertársunk pulzusát vagy meg kellene hallgatnunk. lelken kívül lélegzetet is jelent. groteszkül és nevetségesen hangzana. és G. az elefántcsont-szobor. amelyet Pygmalion készített. amelyeket sikerrel egyesítettek görög elıdeink egy bizonytalan. a kutató tudósok példaképe okkult agyszüleménynek minısítette és elutasította Kepler elméletét. szükségesnek érezte kijelenteni: a csodákban nem hívı kutató számára az egyetlen lehetséges olvasat Newtont és Darwint automatáknak tekinteni. A fordított .viselkedésben tapasztalható ismétlıdés a komikum szükséges és elégséges feltétele lenne. Bergson minden. s mi nemegy kifejezéssel akaratlanul is követjük gondolatmenetüket. remekül szórakozhatnánk a holttesteken. hogy miután a pszichológia elıször is eladta a lelkét. Még az olyan zseniális természettudósok is. Lírai megfelelıje Galathea. A fiziológia mechanisztikus irányzata a század elején érte el szimbolikus csúcspontját Az ember gép szlogennel. valahányszor valaki egy tárgy benyomását kelti. Galilei. hogy kijelentse. mechanizmusa kifejezés. tapogatózó. de integrált. A triptichon középsı tábláján elhelyezkedı homme-automate az élettel foglalkozó tudományok fokális . aki szoborrá merevedve fekszik. érzékelés. hogy legyenek. és sziklákká változtak a csontjai. tragikus párhuzamai Faust Homunculusa.koncepciója. a szerencsétlen nimfa pedig addig sorvadt. akinek Salamon király győrője címő könyvét oly sok millióan olvasták gyönyörőséggel. majd elvesztette az eszét. egy epileptikus roham látványánál semmi sem lehetne mulatságosabb.ix Természetesen minden attól függ.x Az e magatartás következtében kialakuló szellemi klímát Cyril Burt elemezte The Concept of Consciousness (A tudatosság fogalma) címő könyvében (a behaviouristák a szót. ahol e szubsztanciák egyszerre jelentik a test nedveit és a lélek állapotait. a spiritus . Narcissus virággá változott. Ha azonban komoly képpel beszélnék a lélek szájszagáról vagy a szellem hashajtóiról. a katatóniás beteg pedig.

amelyen egy kövér ember tócsává olvad a tőzı.a tudomány és technológia különbözı területein játszanak szerepet. feltéve. amelyek szimbolikus üzenete kiváltja a veleszületett . Az elsı esetben arra a karikatúrára kell gondolnunk. A bábu-motívum szélsıséges változata a dobozból kiugró paprikajancsi.viselkedési reakciósorozatokat.a megfelelı érzelmi feszültség jellemzi. Amikor azonban nevetünk. akár saját kromoszómái és mirigyei rángatják a zsinórokat.a szemantikai csıvezetéket . aki a koponyájára mért minden fejszecsapás után visszanéz és gyilkosa arcába nevet. mint kilencven százalék víz és tíz százalék ásványi anyag -‚ s e mondat tetszésünk szerint fogható fel komikusnak. élıt imitáló szerkezetek és masinériák . a feszültség természetének megfelelı tevékenység útján érjük el. az epileptikus rohamot.a szabó próbafigurájától az orvosi egyetem anatómiai modelljeiig.végsı lépés elıtt áll: hogy lemondjon a tudatosságról is. a kifinomult marionett-bábszínház mővészet. Bergson többi ember-gép példáját csak röviden kell megemlítenem. A rugós paprikajancsi ismerıs figura a biológiai tudományokban. mechanikus. de egyben elpusztíthatatlanságának szimbóluma. az életet. akár az istenek. hanem szétporlik . jelképezve az inger-válasz-típusú folyamatokat: az izomrángást.tudományos vagy vallási . A filozófusok a komédia és tragédia közti semleges zónában fáradhatatlanul próbálgatják összebékíteni az emberi bábu ellentétes aspektusait.az ember nem más. azonnal új csápot vagy fejet növeszt. feszültséget oldó hatása van. A zsinórokon mozgatott báb a sorsnak kiszolgáltatott ember idıtlen komikus vagy tragikus . s a . hogy éhség.dühödt vagy gyengéden szerelmes . hogy az elbeszélést .determinizmus béklyóinak oldalát. Ellentéte a legendabeli szörny. az élet bugyutaságának. A feszültségtıl való megszabadulás . nemi vágy. afrikai napon. AGRESSZIÓ ÉS AZONOSULÁS A nevetésnek a közhely szerint felszabadító. összeférhetetlennek tartott mátrixhoz való hirtelen biszociációja komikus hatást kelt.mosollyá transzformálódik. amely. a feleslegessé vált feszültség kitörı nevetéssé vagy . A nevetı ember képtelen ölni vagy közösülni. a másodiknál eszünkbe juthat a kémcsövet vizsgálgató kutató tudós. Az ember-gép kettısség koncepciója egy lakonikus mondatban foglalható össze . éppen ellenkezıleg: a nevetés megakadályozza a biológiai szükségletek kielégítését.szimbóluma. A bábjáték naiv. Amikor a csı várakozásainkat megcsúfolva kilyukad. szorongás vagy düh okozta-e mindig kellemes. mert e könyv egyik vezérmotívuma szempontjából fontosak.xi Hosszasan foglalkoztam Bergson kedvenc komikum-példáival. s az egész állatvilágban szerepet játszó jelzéshordozókat. szorongást vagy büszkeséget is semmissé teszi a nevetés. Normális körülmények között ezt a megkönnyebbülést valamilyen. intellektuálisan izgalmasnak vagy tragikusnak. Nevetés és emóciók Egy ötlet vagy esemény két. vagy Raszkolnyikov álmának öregasszonya. paprikajancsi-változata komikus.enyhébb formában . a szabad akarat és erkölcsi felelısség. a feloldódás és elernyedés nem valamiféle beteljesítı. A feszültség tehát nem oldódik fel.tekintet nélkül arra. egy adott szükségletet kielégítı cselekvés eredménye. a harmadiknál pedig egy maroknyi por. akárhányszori ismétlıdésének. II. a mesterséges végtagoktól az idegrendszer mőködését utánzó robotokig (amilyen például Grey Walter elektronikus teknıce) . s a haragot. ha a hıs egyet levág.

xiv A nevetéssel kapcsolatos elképzelések között Arisztotelész óta legállandóbbnak és legmaradandóbbnak a lealacsonyítás elmélete bizonyult. mint amelyik könnyekre fakaszt. a szó csupán két alkalommal jelent „tiszta szívbıl fakadó boldog kacagást”. ami nevetésben nyer feloldódást. bántalmazása vagy ugratása nevetésre. A vásári tréfa leplezetlenül agresszív. s eléggé ismerjük a nevetésrıl való vélekedését ahhoz. Párosulhat persze gyengédséggel. már akkor ott volt a kezében a kés. hogy a nevetségesség mezeje a torzság és alantasság. egészen új oldalról kell az emberi érzelmeket megközelítenünk. amelyeket a légzıszervek fokozott mőködése és jelentéstelen gesztusok kísérnek. a gyermekek malacságai elsısorban az ürülékkel kapcsolatosak. mint amilyen hihetı.az agresszió vagy a szorongás impulzusának. Az ellenkezı oldalról fogalmazva: ennek a fényőzı reflexnek egyetlen értelme az. Ezt a közös tartalmat a továbbiakban agresszív-defenzív vagy önérvényesítı tendenciának fogom nevezni.egy látszólag céltalan és értelmetlen reflexben és grimaszokban. nem pedig . Az agresszivitás eleme. egy összetevınek . de egészen más érzelmi színezető komikum hordozói. Cicero azt tartotta. ha mégoly csekély mértékben is . A válasz azonban éppoly csalóka. hogy csak a legtüzetesebb elemzéssel lehet ıket kimutatni. csúfolkodással és megvetéssel kapcsolatos. olyanok. a parodista közönyös kajánsága az. vagy csupán a tréfa áldozata iránti szimpátia hiányában Bergsonnal szólva: a szív pillanatnyi érzéketlenségében. ami éppoly céltalan tevékenység? A kérdés második felére adható válasz kézenfekvınek látszik: az a fajta izgalom. a megvetés vagy a leereszkedés álcázott kíméletlenségének köntösében. De mitıl vált hirtelen feleslegessé a kérdéses izgatottság.”xii Az Ótestamentum (Mitchell szerint)xiii huszonkilenc esetben említi a nevetést.mondjuk . megvetés. Megjelenhet a kajánság. A humor különbözı változatainál elsı pillantásra megdöbbentıen sokféle hangulattal találkozunk. „Amikor a nevetés az emberrel egyidejőleg elıbukkant a régmúlt ködébıl. vidámságra ingerlı dolognak számít náluk. hasznos célra nem fordítható izgalmakat. pusztítás. a Charles Addams-típusú karikatúrák és a morbid viccek a borzadály és a gusztustalanság húrjain játszanak. gyakran még csak nem is tudatos. Maga Arisztotelész úgy vélekedett. A gyermekek és a primitív emberek tréfáiban azonban a kíméletlenség és hetvenkedı önbátorítás sokkal nyilvánvalóbb. de nélküle ízetlen lenne az egész. más természető. és nemegyszer ellentétes érzelmeket keltenek. a civilizált humorban az agresszivitás kifinomult. és miért válik belıle nevetés. Éppen elegendı brutális diadal. például a nincs is köpönyegük és az olyan magasra én soha nem céloztam egyaránt a metaforikus és a direkt jelentési síkokra való biszociációk .azonos logikai struktúrájú. hogy mások megalázása. hisz ha megpróbáljuk meghatározni ezt a minıségi. s változhat a csıben uralkodó „nyomás” is. Ráadásul ugyanabban a szemantikai „csıvezetékben” is áramolhatnak a legkülönbözıbb folyadékok. amint a komikum történelmileg korábbi formáiban és elméleteiben is. A kifinomultabb humorban ezek a vonások oly halványak és diszkrétek. bármilyen legyen azonban a keverék.mindig jelen kell benne lennie. a káröröm. e nehézkes kifejezés megválasztásának okai a késıbbiekben lesznek érthetık. hogy feltételezzük: a nevetés eredeti formájában teljes egészében a győlölet és a rosszindulat megnyilvánulása volt. hogy a nevetést a rútság és hitványság váltja ki. mint a só egy hozzáértı szakács készítette ételben . Egy nyolc és tizenöt év közötti amerikai iskolásgyermekek körében végzett felmérés arra az (egyébként aligha meglepı) eredményre vezetett. ezek közül tizenhárom kifejezetten a gúnyolódással. rombolás és hatalmi önkény emléke maradt ránk az antikvitásból. míg egy-egy szellemes vagy finom humorú megjegyzés sok esetben teljesen észrevétlen maradt. A humor kifinomultabb formái vegyes.nem érezhetı. Descartes szerint a nevetés a . a tragédiát komédiává teszi. összetételbeli különbséget. mint a baráti ugratásnál. hogy levezesse a felesleges. „vegyi összetételő”. a szatirikus pedig a jogos felháborodást aknázza ki. ami a patetikust lapossá.sírás.

de túloznak is. akár tudattalanul éljük át . ritkán figyelhetı meg tisztábban. Bármennyire megindít bennünket egy ember kellemetlen. s az a fajta nevetés. vagy élı. ha . Nem misztikus értelmezésre gondolok (bár a misztikum megélése kétségkívül a tapasztalatok ugyane köréhez tartozik).meglepetéssel vagy győlölettel. azonosulás. holt. A részvét vagy egy közeli hozzátartozónk elvesztése ugyanezt a fizikai hatást válthatja ki. a kifejezés mindössze azt kívánja érzékeltetni. A nevetés kitörésének egyik jellegzetes szituációja.xvi Max Beerbohm a köz humorának két elemére mutat rá: a mások szenvedése fölött érzett gyönyörőség és megvetés a szokatlan iránt. hogy megalázzuk. az azonosulás vagy hovatartozás .jelen van benne az agresszív-védekezı tendencia. boldog nevetésre változik. amiben az ember átélheti saját felsıbbségének érzését és legyızheti vagy megszoríthatja vetélytársát.xv Bergson szerint a nevetés az antiszociális egyén büntetése a megsértett közösség részérıl. amely saját magunk valamilyen kiválóságának felismerésébıl támad. hogy valaki nevetségesen viselkedik . sıt nemcsak egyetértenek. Bain. A nevetésben minden esetben ott van a be nem vallott szándék. olykor pedig mindkettıvel keveredı vidámság megnyilatkozása.mindig megerısíti saját felsıbbrendőségünk érzését. esetleg képzeletbeli személyhez főzıdı emberi kötelék. szerelmesen vagy hasonló kegyelmi állapotban a túláradó boldogságtól megesik. E heterogén emóciók közös nevezıje a részvétel. hogy az egyén ebben az érzelmi állapotban késztetést érez egy olyan. Bármilyen legyen is az elbeszélés érzelmi töltése. Az embernek csak Arisztotelészre vagy Calderónra. voltaképpen az ı rovására derülünk. A lealacsonyítás elméletének lényege Hobbes Leviathanjában olvasható: Ami nevetésre ingerel. a Szentivánéji álomra vagy Chateaubriand Maximes et Pensées-ére kell gondolnia. bámulat. az nem más. Univerzális Rendnek vagy Világléleknek. megfeddjük felebarátunkat. Mozartot hallgatva. hogy része valamiféle nagyobb egésznek. magasabbrendő egységnek. hanem minden. Francis Bacon pedig rútság és torzság említésével kezdi a nevetséges dolgok felsorolását. amikor hirtelen megszőnik a .akár tudatosan. Ezek a fajta érzelmek . amely meghaladja . a modern pszichológia egyik megalapítója hasonlóan gondolkodott: Nem egyedül a fizikai hatás idézi e/ı a nevetést. hogy az agresszivitás és az önvédelem. félelem és csodálkozás elemeit. hogy az embernek könnyes lesz a szeme vagy éppen heves sírásra fakad. szánalom. McDougall úgy vélte. nehezen tudjuk elfojtani mosolyunkat a komikus aspektusokon. mint a kisgyermekek arcának megváltozásakor. amit nevezhetünk Természetnek.xvii Az antik és modern gondolkodók ebben a pontban tehát egyetértenek.képzelt vagy valódi . akár szomorúak . amikor a rémület és szorongás kifejezése hirtelen megkönnyebbült. valós vagy képzeletbeli entitás részeként viselkedni. a félelem és a düh. A triptichon másik oldalán húzódó érzéstartomány ezúttal kívül esik érdeklıdésünk körén. kínos vagy tragikus helyzete.veszély. lehet absztrakt eszme. egy nagyszerő színész játékát nézve. amely csak a feleslegessé vált többletfeszültségeket vezeti le. a hatás csak akkor lesz komikus. hogy felismerje: a nevetésben kisülı agresszív töltésnek nem kell feltétlenül puskapornak lennie.mindig tartalmazzák a rokonszenv. de a kontraszt kedvéért röviden ezeket is meg kell említenem. Istennek. az ellenségesség és a szorongás fiziológiai és pszichológiai értelemben egyaránt iker-érzelmek. Emberiségnek. hogy az érzelmek e közös nevezıjét nevezzük a továbbiakban így: résztvevı. hogy a nevetés az emberi fajnál a szimpátia ellenpontjaként alakult ki és védıpajzsot jelent embertársaink fogyatékosságainak nyomasztó hatása ellen.akár örömteliek.másként fogalmazva: az én megtapasztalja.vagy önmeghaladó tendencia. amikor mások vagy régebbi önmagunk valamely fogyatékosságával. gyengeségével szembesülünk. áhítat. mint az önelégültség. katalizátornak éppúgy megteszi egy csipetnyi attikai só.akár mégoly átírtan és halványan is . Javaslom. s a benyomás. Azt sem szabad elfelejtenünk.

amely a komikum fogalomkörében játszik szerepet. önmeghaladó elemeket is. nem csupán igazolódott.amikor az ember a tengert nézi vagy vallásos révületbe merül -‚ amelyek éppen ellenkezıleg: a test elernyedését. kisütésének mechanizmusa. ha az érzelmek. figyelmeztetıül kellene szolgálnia. 1929). a mővészet és a felfedezés látszólag oly heterogén kreatív folyamatait egybefoglaló alapmintázat feltérképezésének eszköze. de behatárolt kategóriát alkotnak. megbocsáthat. amelyeket erıteljesebb érzelmek . AZ ÉRZELMEK TEHETETLENSÉGE Elsıként Herbert Spencer vetette fel a gondolatot. hogy hiba lenne mindenfajta érzelmet összegyúrni valamiféle adrenalintól csöpögı vörös rongycsomóvá. Léteznek ugyanis érzelmi állapotok . Amikor az épp Desdemonát fojtogató Othellót váratlanul elfogja a csuklás és szemünkben egyszer csak szerencsétlen. Cannon . csupán a humor. A témát részletesebben késıbb (XI-XV. ám a történet felkeltette pikáns várakozások (s hozzájuk vegyülve talán egy kevéske tudat alatti szadizmus is) nem vihetık át a hirtelen belépett új. Az általa említettek között vannak olyan vonások. 9 .. pontosan meg kellene határoznunk. e két ellentétes tendencia az adott keverék brillancia-értékeként lenne érzékeltethetı. de a modern neurofiziológia közhelyévé vált olyannyira. Érzelmeink rendszerint bonyolult keverékek.általában tartalmaz agresszív vagy birtokló. az érzelmek agresszívvédekezı típusa. értelmünk bukfencet vet. fejezet) fogom kifejteni. de mindenekelıtt: a szeretet is érzelem . Ekképpen tehát . hogy a nevetés egy „idegrendszeri energia” levezetésének. Azt hiszem.maga is hangsúlyozta. Amikor a Chamfort-féle anekdotában szereplı márki az ablakhoz lép. Cannon úttörı munkájának .. Az érzelmek és érzetek mozgásokat váltanak ki. passzivitását eredményezik. érzetek intenzívek.. s vígan veti bele magát az új játszmába. A nevetés fiziológiája a következı mondattal kezdıdik: „Az idegi energia hajlamos izommozgásokban megnyilvánulni. e mozdulatok is erıteljesek. amelyek az önérvényesítı tendenciák szolgálatában állanak. s ..nem sok sikerrel .. Fear and Rage -‚ amely döntıen befolyásolta az érzelmek problematikájának modern szemléletét. az az olvasó.amikor a tudatosság a nagy dolgok mezejérıl hirtelen a kicsinységek szintjére kerül.harag. akár anyai érzésekre gondolunk .” Spencer elméletének részletei (melyeket saját gondolatmenetében Freud is felhasznált)xviii mára elavultak. s bizonyos intenzitás fölött ez elkerülhetetlenül be is következik . akit ingerelnek ezek a sorozatosan megjósolt kirándulások. hogy általános érvényőségének korlátairól is gyakran megfeledkezünk.akár szexuális vonzódásra.Bodily Changes in Pain. hogy a test mozgásaival járó érzelmek fontos. quid-pro-quo mátrixba. bosszúság . és résztvevı. melyekben jelen van mindkét tendencia. Hunger.összegzi .. gondolataink az egyik asszociatív Egy cikket mővelt társaságban bírálva megjegyezte: Szerzı túlságosan is általánosságokban beszél az érzelmekrıl . miszerint az érzelmek hajlamosak a test mozdulataiban megnyilvánulni. A szeretetnek nevezett érzés ekképpen .jellemzıiként azonosítanék. Walter B. 1860-ban írt esszéje. míg önérvényesítı érzelmek irányítása alatt önmagában teljes és végsı egységnek érzékeli és fogalmazza magát. Ha az érzelmeket különbözı színekkel jelölnénk. miféle érzelmekre is gondolunk (Cannon. agyonivott ripaccsá változik. a felszabadult idegrendszeri energia a legkisebb ellenállás irányába haladva emésztıdik fel. így a legkisebb ellenállás irányába haladva vezetıdnek el.. ha arra gondol: a komikum fájdalmas élveboncolása nem öncél.individuális lényének határait..9 Minket ebben a pillanatban mindenesetre éppen ez a pontosan körülírható kategória érdekel. alaptézise azonban. önérvényesítı. s ez az irány a test nevetéssel járó mozdulatai. azokét. ha érzelmekrıl beszélünk.

mint a gondolkodás folyamatai. ahogy a himbálózó hajó éttermében csordul ki a tányérokból a leves. A pszichopatológia magától értetıdıként kezeli ezt a jelenséget. mind pedig a neurofiziológiai tapasztalatok révén nyilvánvalónak kellene lennie. az izmok megfeszülését és reszketést idéznek elı. verejtékezést. a nınek öltözött férfiak és férfivá maszkírozott nık . az önérvényesítı emócióknál játszik szerepet. idıbe telik. ha ez az erıteljes apparátus „beindul”. éppen ellenkezıleg: a harag és a szorongás lelkiállapotaiban. (A félreértés elkerülése érdekében jegyzem meg. hogy a szervezet készen áll annak fogadására. leeresztése. a megemelkedett vércukormennyiség pedig a szükséges energiatöbblettel látja el az izmokat. Mindeme metaforák azt kívánják megmutatni. a verejtékezés például segít elvezetni a küzdelem vagy menekülés során keletkezı hıfelesleget. de következményeinek jobb megértése érdekében feltétlenül szükséges nyíltan is kimondanunk. ami következik. a bır elektromos ellenállásának módosulását. a kialakult állapotot nem lehet megszüntetni egy pillanat alatt .az elıadót minden esetben önmagának és egyidejőleg valaki másnak fogadjuk el. tárgyunk szempontjából azonban sokkal fontosabb. a légzés mélységének és ritmusának változását. hogy a szimpatikus idegrendszernek semmi köze nincs a szimpátiának nevezett érzéshez. állandóságuk. Az adrenalin szó szerint „megmérgezi” az embert. az ismert személyiséget parodizáló komédiás. s az ingerlékenységre.összefüggésrendszerbıl a másikba ugranak. A két mátrix a szemlélı tudatában mindvégig biszociált. helyes és logikus ıket együttesen. hogy érzelmeink gyakran képtelenek lépést tartani gondolatainkkal. amelyekre az emberek veszélyhelyzetekben képesek. érzelmei azonban képtelenek követni ezt az akrobatamutatványt. de a logikai igazoltságától megfosztott feszültségnek valahogyan fel kell oldódnia. hogy ezek az érzelmek összehasonlíthatatlanul nagyobb. keserves tapasztalatok bizonyítják. bármilyen briliáns is az érvelés. mint a józan észnek. „libabırt” (a szırzet felborzolódását). Az önérvényesítı típusú érzelmek a szervezetben sokféle változást: az adrenalintermelés megnövekedését. az adrenalin és a noradrenalin . széles mozdulatok. szorongásra nemigen gyakorol hatást a józan megfontolás. noha mind a hétköznapi. Minthogy pedig ezek az idegi és kiválasztási folyamatok szorosan összefüggenek egymással. amelyek fiziológiai értelemben egyedül az agykéregben mennek végbe. A félelem és a düh fizikai hatásai a kiváltó okok megszőnte után is aránylag . A szimpatikus-adrenalinrendszer aktivitása következtében létrejövı kémiai és zsigeri állapotok viszonylag tartósak. s ebbıl következıen gyakoribbakká válnak az erıteljes. s ezért elválnak. A felnıtteket utánzó gyermekek. a pupilla kitágulását. úgynevezett vészhelyzet-reakciók eredı hatása.a félelem és a düh „nedvei”. a józan ész által elvetett érzelmek felszabadulása. az egész szervezetre kiterjedı mechanizmussal rendelkeznek. a vércukorszint emelkedését. A szervezet erıforrásainak általános mozgósításában a fı közvetítık a vegetatív idegrendszer szimpatikus része és a mellékvese által kiválasztott hormonok. hogy a motoros válaszok kiváltódásának küszöbértéke alacsonyra száll. Ezt a feltevést hallgatólagosan a legtöbb pszichológiai elmélet elfogadja. a szimpatikus idegrendszer mőködéseként emlegetni. folyamatos komikum egyik népszerő eszköze a megszemélyesítés. az ember mintegy ledolgozza. vagy legalábbis levezeti az érzelmek fiziológiai hatásait. Egyszóval: a nevetés a logikai raison d’être-tıl megfosztott agresszió (vagy szorongás). s a gondolatok sebesen oszcillálnak a kettı között. Innen mindazok a hihetetlen erımutatványok. a vér gyorsabb alvadását. E következmények közül a legfontosabb. az emésztési folyamatok lassulását. és kicsordulnak a nevetés csatornáin. Egy másik példa: a tartósabb. de fontosságát a kevésbé extrém helyzetekben rendszerint alábecsülik. hogy az agresszív-védekezı típusú érzelmeknek nagyobb a tehetetlenségük. „impulzusmomentumuk”.) Fentiekbıl következik. Mindemez.ezt mindennapi. a szívmőködés felgyorsulását. elkülönülnek azoktól. míg valakit megnyugtatunk vagy megvigasztalunk.

Felmerülhet az ellenvetés. A gondolkodás fiziológiai megközelítésben az agykéreg és a vele összefüggı területek elektrokémiai folyamatainak eredménye. az érzések. Az elbeszélés hordozta érzelmi töltés azonban nagyobb tehetetlensége folytán nem képes ilyen gyors átmenetre. Ezek a reakciók hosszú évezredek után. Ez utóbbi folyamatokat a verbális szimbólumokban való gondolkodást lehetıvé tevı agykéregnél filogenetikailag sokkal ısibb agyterületek irányítják. s máig meglapulnak jelenlegi életfeltételeink. Caliban minduntalan a törzsekbe ütközik. de felidéznek egy valaha. mint egy csepp adrenalin. A NEVETÉS MECHANIZMUSA Az elsı fejezetben a humor logikáját. hogy nevetni tudjunk. A kettı összeötvözésével így fogalmazhatjuk meg a 2. halvány rosszindulat vagy érzékiség aligha hozhatja mozgásba a nehézkes szimpatikus-adrenalinmasinériát. színt és meleget kölcsönöz. vizsgák elıtt pedig verejtékezünk. amelyet bizonyos halvány érzelmi színezet ne kísérne. figyelembe veendık voltak. s igyekeznek lehetıleg egyenes vonalak mentén haladni.hosszan megmaradnak. Ez a meghatározás azonban nyitva hagyja a kérdést: miért éppen a nevetés sajátságos .a gondolatok és az érzelmek elszakadnak egymástól. Ezeket a velünkszületett. felborzoljuk rég elvesztett testszırzetünket. amelyet hordoz. s míg könnyedén szökken ágról ágra. az elızıben pedig érzelmi dinamikáját elemeztem. élethelyzeteink mögött. amelyben megzendülnek az agykérgi húrok rezgései. s az itt jelentkezı elektromos energiák az érzelmi mőködések során végbemenı zsigeri. Az érzelmek ugyanis nagyobb tehetetlenségüknél fogva nem tarthatnak lépést a gondolatok összehasonlíthatatlanul gyorsabb villódzásával. hogy a viccekben rejlı csekélyke érzelmi töltés. lomhán és nehézkesen. A szimpatikus idegrendszert a zongora testéhez lehetne hasonlítani. ám helyénvaló megkülönböztetni a formát és a színezetet esetünkben a komikus elbeszélés logikai struktúráját és az érzelmi töltést. lelkiállapotok akrobatái lennénk. amelyek ha mégoly halványan is. hogy elvezessük testünk felesleges hıjét. mirigyi és izomtevékenységekkel összehasonlítva végtelenül kicsinyek. mely folyamatok egyidejőleg mennek végbe az idegrendszer különbözı szintjein a gerincvelıtıl a legkésıbb kialakult homloklebenyig. a hatalmas fadoboz a rezgéseknek mélységet. Ha azonban teljesen lenyomott pedálokkal játszunk el egy humoros scherzót. Összegezve tehát: a csipetnyi só. ahogy egyik gondolatról a másikra ugrunk. szinte homeopatikus mennyiségekben adagolt ingerekkel is kiválthatók. a rezonáló test képtelen követni a gyorsan változó modulációt . biológiai értelemben fontosak. s a józan megfontolás számára feleslegessé vált feszültség a nevetésben talál elvezetést. egy hirtelen hangra felpattanunk. amelynek mindig jelen kell lennie az elbeszélésben ahhoz. Ha képesek lennénk ugyanolyan gyorsan változtatni érzelmeinket. összetett folyamatok eredménye. anakronisztikus reakciókat szívesen nevezném a test túlzásainak. amely a vizsgáztatóval való közeles küzdelemre készülve termelıdik. Ariel az orránál fogva vezeti Calibant. s egyik leginkább figyelemreméltó jellemzıjük. Valószínőleg nincs gondolkodási folyamat. jóllehet ma már nem azok. játékszabályok között. bizonyos csikorgó zajoktól libabırösek leszünk. A mindenkori viselkedés bonyolult. ábra mondanivalóját: egy szellemi esemény hirtelen biszociációja két. az ısi múltban még veszélyt jelentı helyzetet. hogy igen kicsiny. vagyis valamely kihalt ragadozó támadására felkészülve felmeresztjük. általában nem társítható mátrixra a gondolatok egyik összefüggésrendszerrıl a másikra való gyors átáramlását eredményezi. végül is nem más. A válasz az anakronizmusban rejlik. amely jellemzi autonóm reakcióinkat azokra az ingerekre. Ha minden rendben van. Ez a gondolatoktól magára hagyott érzelemmennyiség találja meg nevetés formájában az elvezetést. csapongásukkal különbözı logikai rendszerek.

amelyet amerikai egyetemistáknak egy körkérdésre adott válaszaiból állítottak össze. Mintegy fizikai kifejezései az elhatározásnak: nem kell több táplálék.xix Más szavakkal tehát: a mosoly izomösszehúzódásai.. A komikummal kapcsolatos minden fejtegetés vértelen absztrakció marad tehát mindaddig. egyfajta tornagyakorlatként segít a felesleges feszültség levezetésében. Freudot idézve: A nevetésre jellemzı grimaszok és a száj sarkainak elhúzódása legjobb tudomásom szerint legkorábban a jóllakott vagy éppen a pukkadásig jóllakott csecsemıknél figyelhetı meg. A .elnyomott szadizmusból. Alább olvasható a „nevetésre késztetı okok” felsorolása.némiképpen tapogatózó .Tudom. mint a feszültségtıl való megszabadulás legkorábbi megnyilvánulásai váltak késıbb a legkisebb ellenállás csatornáivá. nagyon is elég . s feltehetıleg ugyanezt a célt szolgálják az élénk gesztusok. sértettséget is tartalmaz. míg végül a húrral együtt a feszültség is elpattan. sorozatos és robbanásszerő kilégzésekkel járó légzés úgy tőnik. mert kövér vagyok . hogy az „elbeszélés” érzelmi töltése komoly mennyiségő. amikor Ojsztrah úr . hogy szilvafából vagy. elég volt. s nem mondjuk . a combok csapkodása is. amíg meg nem értjük. hogy verdesünk a karunkkal és mozgatjuk a lábunk ujjait. Ezek az erıteljes reakciók gyakran nem állnak arányban az ıket kiváltó finom hatásokkal. Párnacsata a hálóteremben A barátnım elszakította a ruháját Fenékre esem a korcsolyapályán Elıadás alatt bejött a terembe egy kutya Valaki helytelenül ejtett ki egy szót a szónoklattan-órán Csúfolnak. hiszen nyugton és feszült figyelemmel kell ülni és hallgatni ezt a kiejthetetlen nevő oroszt. a fizika csúfot őz a mővészbıl. bár túlnyomórészt talán tudattalan neheztelést. ha nem vennénk figyelembe. hogy a nevetéssel járó izomösszehúzódások és légzési folyamatok a legkisebb ellenállás útját kínálják ennek a többletenergiának. ha nem kedveljük az ilyen dévaj vidámságot keltı vicceket: Ezer edinburgh-i iskolásgyerek tört ki hangos nevetésben. mit tarthattak olyan ellenállhatatlanul mulatságosnak ezek a gyerekek.formájában távozik a felesleges energia. amikor David Ojsztrah orosz hegedőmővész hegedőjének egyik húrja Schubert C-dúr fantáziájának közepén hirtelen elpattant. Az Ojsztrah arcán tükrözıdı döbbenet a banánhéjon elcsúszó ember döbbenete. elfojtott szexualitásból. az elfojtás pedig arra készteti az embert.válasz.. amikor hirtelen kiderül. amelynél egy parányi ok is képes megnyitni különbözı forrásokból . meglepıen hatalmas energiák szelepeit.és a feszültség felengedésével járó gyönyörőséggel való késıbbi kapcsolata között. amelyet oly jól ismernek a tanárok és tanítók. hogy izegni-mozogni kezdjen.úgy.. hogy a varázslatos húr voltaképpen macskabél . Mindez azonban még mindig kevés lenne ahhoz.magasba tartotta a hegedőt és döbbenten bámult a zongorakísérıre. amikor álmosan elengedik az emlıt . s a csendben üldögélı osztály eszelısen röhögı hordává változik. titkolt félelembıl vagy éppen leplezett unalomból . hogy megértsük a vidámság váratlan és barbár kitörését. A feszült figyelem akkor tört meg. A gyönyörteljes telítettség ez elsı kifejezése szolgáltathatja a keresett kapcsolatot a mosoly .xx Próbáljuk megérteni. A nevetéssel párosuló sajátos.a nevetés legalapvetıbb vonása . a szárnyalást megtöri a hirtelen színre lépı trivialitás.az Edinburghi Fesztivál díszvendége .. hogy a nevetés kioldható reakció. Elsıként ott van az ugratás és rászedés jól ismert sablonja.származó. kivált.

jól ismert a csoportpszichológusok elıtt. s van.Lizzie megpróbál kecses táncot lejteni Ellenfelem a bridzspartin négy pikkre licitál. amelynek tartalma kész kisülni bármely pillanatban. és nálam van egy ász. utalások ismert helyzetekre. mint olyan jelenségrıl. hogy egyes komikus szimbólumoknak . de Bergson úgy vélte: az ember csak mások jelenlétében tud nevetni . Mindezzel azt szerettem volna megmutatni. Groucho Marx szivarja. Az érzelemmegnyilvánulások ragadós jellege . A fenti felsorolást tartalmazó cikk jellemzıen behaviourista szemlélető.Chaplin cipıje.a hatása azonnali.legyen szó hisztériáról. így nyilvánvalóan nincs idı és lehetıség valamely majdan feloldódó feszültségnek felhalmozódnia. mint amikor az irodalomkritikus vagy a mővészettörténész próbálja elemezni egy költıi kép hatását vagy egy tájkép erejét -‚ de a feladatot nehezebbé tenné az a tény. A nevetés három alapelvérıl ír. 10 . amit elkülönülten még soha nem érzékeltünk. hogy a probléma fiziológiai szinten azzal áll összefüggésben. a pikk király. a pikk bubi és a pikk négyes Egy pap cikke H. durva lárma helyett. hogy az ember társaságban könnyebben és szívesebben nevet. éppoly összetett feladat. megmagyarázásához sem. a vicceken. mert ez illett bele elméletébe. hogy magyarázatot találni arra. E bonyolult helyzetek elemzésekor hosszú és unalmas nyomozást kell végezni. úgymint (a) az öröm kifejezıdése. Végül: nevetést vagy mosolyt gyakran olyan ingerek váltanak ki. A KOMOLYTALANSÁG FONTOSSÁGA Az ember veleszületett agresszív hajlamainak elemzésekor Aldous Huxley megjegyzi: Feltételezem. hírességek néhány ecsetvonásra redukált karikatúrái. Nevetésünk mindig csoportos nevetés. esetleg ilyen szimbólumok szimbólumai . szembetőnı hirdetésszövegek vagy célzások. A humor szó a cikkben nem fordul elı. a peckesen belépı Papagenót köszöntı mosoly emlékek és várakozások keverékében gyökerezik. hogy megtaláljuk a gyökereket . Meglepı. pánikról vagy éppen a színházi nézıközönségen eluralkodó köhögésrıl . hogy egyfajta közösségi kommunikáció a nyers. miért nevetünk. mint egyedül. csupán komikus ingerek szimbólumai. Szolgál ezenfelül a nemi vagy szadisztikus vágyak leplezésére is. G. hogy szüntelenül magunkkal hurcolunk egy kiválasztási rendszert. (b) a csoportkötelékek szorosabbra főzése a csoporton belüli azonos lelkiállapot felindításával és (c) a nevetés versenyhelyzetekben fegyverként is alkalmazható. amely a pszichológia figyelmére nyilvánvalóan érdemtelen. mint elemezni egy parfüm illatának komponenseit. Ezekben az esetekben az emlékezet az akkumulátor. mint a sztriptízbárok közönségének nevetése vagy a néphumor dévaj megnyilvánulásai a múlt századi nyilvános akasztások nézıi között. mely szerint a nevetés az egyén megrovása a közösség részérıl.talán azért. amelyek önmagukban nem is komikusak. s az sem vitás. (Az embernek nincs érzéke a komikum iránt.Blimp ezredes karikatúrájának vagy Falstaff színre lépésének . amely önmagában talán még fintorgásra is késztet. amely nagyszerően megfelelt a paleolitikum idején. melyek közt van. a tárolóegység. ha egyedül érzi magát.10 úgy is fogalmazhatjuk.a folyamat lényegében ugyanaz lenne. a kacagásnak szüksége van a visszhangra. Úgy látszik. hogy kuncogásrohamok fıleg leányiskolák hálótermeiben szoktak kitörni. de a mai élethez különösebben nem alkalmazkodott. másrészt nem járul hozzá annak elemzéséhez. Wells nemi életérıl Ennyi bizonyosan elég ahhoz.)xxi Kétségtelen. és egyrészt nem nevezhetı a nevetés sajátos jellegzetességének. hogy felismerjük: a nevetés esetenként teljességgel nélkülözheti a vidámságot és a humort. bolondságokon való nevetésrıl pedig épp csak érintılegesen történik említés.

Ennek egyik következménye. a nevetı ember felemelkedhessen: elıször egy viszonylagos létbiztonság. az érzelmek és megfontolások társbérletének színhelye lett . s annak visszautasítását. Az „agykérgi emancipációnak” csakis ezen a fokán tarthatja az ember redundánsnak saját érzelmeit. amelyben a feleslegessé vált energiák valamiféle elvezetést követelnek. a politika. mint ma. így a Homo sapiens biológiai evolúciója (ha ugyan nem állt le egészen) jóval lemarad a szellemi evolúció mögött. a gondolkodás megszerzi azt a függetlenséget és könnyedséget.s ezt Huxley kifelejtette -‚ hogy kinevetjük ıket. míg a nevetés spontán.mint a felesleges emóciók legalább egy részének elvezetésére szolgáló csatornák . A nevetés ekképpen tehát az a jel. a természet ajándéka. evolúció-pakolta batyunkban talált útravaló. annak. és olyan életkörülményekre emlékeznek. de egész vegetatív idegrendszerünk és a középagy érzelmeket irányító központjai is sokkal régebbi eredetőek.Hajlamosak vagyunk a szükségesnél több adrenalint termelni.Ó. vagy elkezdjük orrbavágni az embereket. Ahogy a faj létbiztonsága és kényelme fokozódott.látszólag értik a tréfát és képesek incselkedni. de „. és a humorérzéket állíthatja szembe a belsı elválasztású mirigyek nedveivel. hogy levezessük az agresszivitást. ez egyedül egy biológiailag biztonságban lévı fajnál alakulhat ki. . a biológiai késztetéseinek szőklátókörősége elleni lázadást. hogy agyunk a hit és a józan ész. hogy emocionális reakcióink a test „túlzásai”. velünkszületett. a könyvszemle-írás és így tovább. A szervek és funkcióik azonban nem fejlıdnek vissza és tőnnek el olyan gyorsan. e túlzások áthágják a biológiailag kívánatos és a társadalmilag megengedett határait és nem nyerhetnek elvezetést szokásos csatornáikon. s amikor egy-egy szokatlan hangra vagy látványra azonnali ugrással. Az evolúciós vonal egy pontján azonban szerencsére felbukkantak . Nemcsak belsı elválasztású mirigyeink mőködése. hogy a homo ridens. ezek azonban tudatos. Ezeket a jelenségeket a nevetés evolúciós elıfutárainak tekinthetjük. Két feltételnek kell teljesülnie tehát.kutyák és csimpánzok például . gazdájukat „ugratni” is.. Vannak természetesen más csatornák is arra. a sport. / hogy kacagnak a kedves gyermekek amikor / pereg a dob és a csinos / hölgyet kettéfőrészelik.. befelé fordítva a romboló energiákat. hogy az ember „kívülrıl” tudja látni önmagát . szırfelborzolással. s ismerheti be mosolyogva: bolond vagyok.xxii A harmadik lehetıség . mint a paleolitikum. és vagy féken tartjuk magunkat. amely érzelmi felesleggel és intellektuális autonómiával egyaránt rendelkezik. sem pedig lehetıség nincs. úgy váltak anakronizmussá a szimpatikus idegrendszer mőködései. egyszerő játékszabályok kormányozta szerzet legyen. amelyek között sokkal ádázabb volt a létért való küzdelem. szándékos cselekvések.és ez sokkal fontosabb . a sírás pedig (hogy megint egyszer elırepillantsunk) az intellektus által is elfogadott résztvevı érzések túlcsordulását akadályozza meg. Nyilvánvalóan ikrekrıl van szó. ahol az ész bizonyos prioritásra tesz szert az érzelmek „vak” késztetései fölött.xxiii 11 Egyes háziasított állatok . Az emberi szint alatt a nevetésre sem szükség. másodszor pedig .egy evolúciós szint elérése. a nevetés az intellektus által elvetett agresszív érzelmek szelepe. fiziológiai reflex.11 Saját felindultságunk értelmetlenségének hirtelen felismerése már elıhírnöke az önkritika képességének. Az állatok vakbuzgók. amellyel az emócióktól elszakíthatja magát. amely az ember letérését jelzi az ösztönvilág sínjeirıl.másik következménye pedig. ahogy feleslegessé válnak. küzdelemmel vagy meneküléssel kellett válaszolni. hogy a szokások rabja.a szubjektív tapasztalat és az objektív referencia-háttér biszociációja a Homo sapiens talán legnagyszerőbb felfedezése.a nevetés és sírás luxus-reflexei.

A ford.A győlésen a dohánynagykereskedı volt a hangadó cigarettavég. amelyek segítségével bármifajta humort elemezhetünk. 13 12 Lefordíthatatlan szójáték. Ezek a szabályok nemegyszer burkoltan. Ellentétpárja a rím.A ford. (Köszönet Szabó Mariannenak . a munkáspárt (Labour Party) pedig ellene (contra) fordult. . azt a szót vagy helyzetet. és átkelt a Rubikon.nem csinál nyarat és egy korty nem oltja el a szomjúságot. s az álmokban való gyakori megjelenése árulkodik a tudatalatti mélységes vonzódásáról a pusztán hangzásbeli azonosságokon vagy hasonlóságokon alapuló asszociációk iránt. Hadd idézzek néhány példát az utóbbira: A szuper-ego a személyiség alkoholban oldódó része. illetve komoly arcot mutat az összehasonlító nyelvtudományban és paleográfiában.Magácska túlságosan lobbanékony. A szóvicctıl voltaképpen folyamatos sor vezet a szójátékon (jeu de mots) át az ötletsziporkákig (jeu de l’esprit). Játék a pro és contra (pros and cons) kifejezéssel . A SZÓJÁTÉK ÉS AZ ÉLC12 A bővös kocka el van vetve . Paul Jenkin felismerése a vitáról.. amely a két szellemi síkhoz.angolul: apad. Ami még hátra van. hogy hirtelen kapcsolatba hozataluk meglepı vagy zavarba ejtı legyen. fogyatkozik.13 . Ehhez hasonló Mr. Az eljárás a következı: elıször meg kell határozni M1 és M2 mátrixok természetét azáltal.két gondolati húrt köt össze egy akusztikus csomó. ha a két jelentés elég távol esik egymástól ahhoz.) Szójáték: a swallow szó fecskét és kortyot is jelent.így tartja a mondás .. rejtett axiómákként vannak jelen. végül pedig definiálni az érzelmi töltést. hisztihand. Krafft Ebbing a század elején élt német szexuálpszichológus.III.a kódot meg kell fejteni. így hajlamosak vagyunk magától értetıdıeknek tekinteni ıket . Hogy a szóviccben találkozó két jelentés ugyanarról a gyökérrıl ered-e. vagy egyszerően csak azonos alaknak (mint a francia példában a vol . már nem nehéz: meg kell találni a fókuszpontot. anagrammákban és keresztrejtvényekben. (A ford. s kitapogatni a benne rejlı tudattalan elemeket. A következı fejezetekben ezt az eljárást alkalmazom a humor különbözı típusaira.A ford. de kétjelentéső hangtani forma biszociációján alapul .rablás. csökken. . a két mátrixhoz biszociál.14 Napóleon röviddel a megkoronázása után elkoboztatta az Orléans-ház minden birtokát. Egy fecske . Egy idıs ember egyre gyakrabban találkozik Krafft Ebbinggel. A humor változatai Most már együtt vannak mindazok az eszközök. Az oldható.) 14 15 A konzervatívok (conservatives) mellette (pro) voltak. lopás). while the Lab has turned con. csak lehangoló magyarázkodással megértethetı szójátékát bátorkodtam magyar leleményekkel helyettesíteni . Kraft . érdektelen. felbukkanása a szellemi megbetegedések egy bizonyos csoportjában (szóviccmánia).repülés és vol . ami egy szellemes kortársát a következı megjegyzésre ingerelte: C’est le premier vol de l’aigle. ebb . oldódó kifejezés biszociálódik (a) a kémiai laboratóriumok összefüggésE fejezet némely.szólt Caesar.15 A szójáték egy egyszerő. hogy azonosítjuk e két mátrix természetét jellemzı logika típusát s a játékszabályokat. A hangzás és értelem biszociációja játékos formát ölt kettejük között a triptichon középsı tábláján a szókitalálósokban. amely Nagy-Britannia közös piaci csatlakozásáról folyt: The Cons were pro. az ısrégi feliratok megfejtésének feladatainál. A gyermekek közti hallatlan népszerősége.németül: erı. A névbe ágyazott erı és fogyatkozós minıségek a nevet viselı hivatásának összefüggésében egyértelmően utalnak a férfiúi vitézség csökkenésére.

s ez találja meg az elvezetést a már ismert csatornákon át. A szadista mindkét esetben a saját természete ellen cselekszik. ha megtaláljuk köztük a megfelelı kapcsolatot és adunk hozzá egy cseppnyi adrenalint. s a definíció végül logikai képtelenségnek bizonyul. neheztelést is kelt. az okoskodás ellentétes irányokban vígan egyszerre közlekedı vonataira.A szadista kínozza a mazochistát azzal. más szavakkal: egyidejőleg játszunk két játékot. hogy minden krétai hazudik. amelyek korántsem ígéretes kulcsszavak: a hidroterápia és az alliteráció köré szervezıdnek. a metaforikus és a szó szerinti jelentés vagy a rokon hangzás okán keletkezı összefüggés síkjaihoz való biszociációra. Egyik kedvenc Donne-idézetem a Szent szonettek egyik sora: „ Néked szól ez. élesen szembenálló jelentéshez biszociált kedves kifejezés. s másoknak / Ne szenvedjétek mártíromságtokat”. mint az alábbi tökkelütött párbeszéd egy ideges utas és a buszkalauz között: . Egy másik példa a definíciók mőfajából: A szadista az az ember aki kedves a mazochistához. és . A késıbbiekben látni fogjuk. hogy az egyik mellett a másik feltétlenül elhanyagolható legyen. Lady S. Nincs többé Capri és Carlsbad. Vegyünk találomra példának két asszociációs rendszert.metaforikus szétfoszlásához. Így keletkeznek az olyan típusú tréfák. Komikus hatást akkor is elérhetünk. aki azt állította. a Bukaresti Egyetem volt pszicho-hidroterápiaprofesszorával. .és üdülıhelyektıl. mígnem találkozott jelenlegi orvosával. Elmondta. hogy a kedves kifejezést mindkét esetben mind konkrétan.! Még az sem feltétlenül szükséges. hogy kínozza ıt.A szadista kedveskedik a mazochistának azzal. hogy nagyságrendileg eléggé különböznek egymástól ahhoz. hogy világéletében a „legborzasztóbb kiütésektıl” szenvedett. hogy bemutassam: a dolog elvben és általában mőködik. különbözı szabályok szerint. voltaképpen bármely két mátrix találkozása eredményezhet komikus hatást.Úristen! Le kell szállnom! 16 Serdián Miklós fordítása.16 Felsorakoztattam néhány példát a professzionális és a hétköznapi logika. (A példa egyébként egy vitát követı kihívás vagy inkább provokáció eredményeképpen született. Ami azt illeti. Megkerülhetjük azonban a nehézséget. A kulcs a két. hogy ez a visszájára fordított logika komoly szerepet játszik a tudományos felfedezésekben. mint: egeret szülnek a vajúdó hegyek. a definíció kétféleképpen értelmezhetı: . ha úgy döntünk.Hány óra van? . hogy kedves vele. hogy a két mátrixot uraló kódok összeférhetetlenek legyenek.rendszeréhez és (b) az ember magasztos elveinek az italban való . olyan típusú paradoxonnak. A professzor úr egy saját maga által feltalált teszt segítségével megállapította. mint az ismert példa a krétaival. mind pedig metaforikusan értelmezzük. . hogy a Lady negyedfokú allergiában szenved a C betővel kezdıdı fürdı. Egy további csavarintással juthatunk olyasmihez. s visszatérı motívuma a költészetnek és a prózairodalomnak is. feltéve. ha egymástól mennyiségi értelemben különbözı mőveleteket ütköztetünk.Csütörtök. A mondat elsı néhány szavának freudi zsargonja talán még enyhe bosszúságot.-E. itt csupán röstellkedve idézem.) Tudósítás a pletykarovatból: Lady Smith-Everett fényőzı budoárjában fogadott. A felsorolást a türelem végsı határain túl is folytathatnám.

Ez a kettıs lét a komikum forrása. s a triszociált utas éppen erre tesz kísérletet. ezzel áll rokonságban a hibrid ember-állat.színésztıl . de egészen más vonatkoztatási rendszerekre utal. de csak addig. még Donald kacsa szerencsétlenségei sem lesznek többé kacagtatók. M1 az órák és percek tartománya. hanem egymás után három különbözı mátrix játszik szerepet. akárcsak a karikaturisták egérvagy malac-emberei.) EMBER ÉS ÁLLAT Az elızı fejezetben az ember és gép biszociációját elemeztem. aligha lehet túlbecsülni az állati fiziológia kísérletes tanulmányozásának fontosságát az ember jobb megismerése érdekében.függ. Lewis Carroll a következı levelet küldte egy filozófiai szimpózion résztvevıinek: Yet what mean all such gaieties to me Whose life is full of indices and surds? x2 + 7x +53 = 11/317 A verbális és a matematikai szimbólumok univerzumait a puszta összecsengés kapcsolja egybe. egy viktoriánus 17 Mit nekem az efféle víg mulatozás / Hisz életem csak csupa index és irracionális szám / x2 + 7x + 53 = 11/3 A „versike” angolul rímel. amit drámai illúziónak vagy a színpad varázsának szoktunk nevezni.. Az ember képtelen e három rendszernek egyidejőleg megfelelıen szervezni a viselkedését. Walt Disney teremtményei úgy viselkednek. A megszemélyesítı egyidejőleg két különbözı személy.. M3 az idıbeli koordinátákról a térbeliekre ugrik át. Ha az eredmény valamelyikre nézve lealacsonyító. az részben természetesen az elıadótól . mint az emberek anélkül. MEGSZEMÉLYESÍTÉS A komikum különbözı kategóriái egymásba mosódnak: Walt Disney emberként viselkedı állatai egyformán besorolhatók az imitáció. s mindegyik más mértékegység-skálán mozog.”xxiv Ugyanaz az „elbeszélés”. s ahogy lassan haladunk a triptichon jobb oldala felé. amikor hajlamos a kutyák nyálelválasztási reflexét az emberi viselkedésformák párhuzamának tekinteni. de közös értelmük nincs.Ebben a sorozatban nem két. a pszichológia azonban meglehetısen eltúlozza a dolgot. Noël Coward egy jeles alkalommal azóta közismertté vált levélben köszöntötte T.) . Ami a tudományt illeti. de végsı soron: „Egy tréfa sikere a hallgató / Fülében rejlik. a közönség derülni fog. nem mikor. hogy állatkülsejüket elvesztenék. Ha a rokonszenv felülkerekedik a kárörömön. E. megtapasztalja azt a tudathasadást. nem az élcelı / Nyelvén terem. Hadd ismételjem magam: bármely két vonatkoztatási rendszer alkalmas arra. hanem hol kell leszállni a buszról. A levél így kezdıdött: Kedves 338171 (vagy szólíthatom 338-nak?. két létsík metszésvonalában élnek. (A ford. M2 a hét napjainak szintje. amíg a létsíkok szembenállása az egyikre vagy a másikra nézve enyhén lealacsonyító. Hogy a két eset közül melyik következik be. az ember-állat fokozatosan átalakul. a vérfarkas archetipikus fenyegetésétıl Kafka hısének mocsokfaló óriáscsótánnyá változásáig. mind újabb és újabb jellegeket ölt Bambi émelyítı líraiságától Orwell Boxerének tragikumáig. a sorok rímelnek. Lawrence-t. hogy metszésükbıl viccet fabrikáljunk. A kettı csupán nagyságrendjében különbözik. Ha az elıadó szimpatizál vagy éppen azonosul a megszemélyesített hıssel. a megszemélyesítés vagy az álcázás címszavak alá.

A mővész megfordítja ezt a technikát. hogy leleplezze az üres látszatokat. A hangsúly egyszerő eltolódása elmozdítja a gyermek-felnıtt biszociációt a triptichon középsı táblája felé. hogy ı most a család doktorbácsija). bizalomteliek. egyszer csak több. az álszent vagy a felszarvazott. a ráncos homlok és az óriási. a falánk. a hatalmas mancsok. Csehov pedig a cukorsüveg körül röpködı légyre irányítja olvasóinak figyelmét. s zavart arckifejezésük a felnıtt kutyáknál sokkal emberibbekké teszi ıket. tiszta érzésekre utal . hogy kifigurázza az áldozat mindennapi. akár az indiaiakra vagy a kínaiakra gondolunk gyakran tipizált maszkok szolgálják a jellemábrázolást.melodráma vagy egy kínai opera. nagyon is emberi vonásait. ahol már a pedagógia és a pszichiátria fogalomkörébe helyezıdik át. harmadszor: csetlésükben-botlásukban szüntelenül a fizikai világ tréfáinak áldozataivá válnak. elveszve a gyermekszoba és az internátus rejtett tragédiái között . egymásba fonódó okra lelünk. átélés. az orátor belesül a beszédébe.a görögöktıl Kretschmerig. A szónoki emelvények összeomlanak. A GYERMEK-FELNİTT Miért mulatságosak a kutyakölykök? Elıször: mert magatehetetlenek. A HÉTKÖZNAPI ÉS AZ EMELKEDETT A megszemélyesítés legagresszívebb formája a paródia. a komédiában pedig már Molière óta a típusok: a fösvény. amitıl olyanok. falstaffi pocak.az életrajzi regény kimeríthetetlen forrásvidéke. A kiskutyák bolondozása fakasztotta derő látszólag könnyen megmagyarázható. mint valami karikatúra . mind pedig a tragikum céljait. önkivetítés jelenik meg. Hemingway drámát ír hıseinek artikulálatlan dadogásából. de ha nekifogunk az elemzésnek.akár a görögökre.amit Spencer a . hogy megérthessünk másokat . a drámai gesztusok megakadnak a levegıben . ragaszkodók. de arra is. s aláaknázza a pátoszt azzal.és még folytathatnám. Még egy kis csúszás jobb felé. Romeo és Júlia abszurd véletlenek áldozatai. Manet az ı sovány és sótlan Olympiáját. A triptichon középsı tábláján (ahol a megszemélyesítés mint beleérzés. minden esetben pontosan ugyanúgy eljátszva vagy elıadva egyes nézıket megnevettet. a másiknál pedig drámai az eredmény. de egyikük esetében komédia. ami segítségünkre van.lásd késıbb) a karaktertípusok rendszerezése folyamatos erıfeszítéseket követelt . még ha az adott pillanatban nem vagyunk is tisztában vele. az Ahogy tetszik Rosamundája és a Fidelio Leonórája egyformán férfinak öltözött asszonyok. mint a felnıttkori viselkedés utánzása (ahogy a kisfiú álszakállt ragaszt és keménykalapot nyom a fejébe azt játszva. míg Natasa az öngyilkosságon gondolkodik. amikor a triviális tapasztalatokat új méltósággal és csodával ruházza fel: Rembrandt megfesti egy ökör megnyúzott tetemét. Sheldonig és így tovább. másokat pedig könnyekre fakaszt. Ugyanaz a dramaturgiai megoldás szolgálhatja mind a komikum. hogy leromboljon mindenfajta illúziót. másodszor: ádáz morgásuk úgy hat ránk.a szó az agresszivitástól teljességgel mentes. s a derő mellett . a paróka lerepül. Oidipusz anyjával kötött házassága felcserélt személyazonosság következménye. Jungig.rátalálunk az önelégült megvetés és saját felsıbbrendőségünk felıli bizonyosság morzsáira. Amikor a tudatosság a nagy dolgokról váratlanul átsiklik a kicsinyekre .a parodista kedvenc támadási pontjai mind-mind a hétköznapi és az emelkedett síkjainak metszésvonalában helyezkednek el. ott vannak azután testük aránytalanságai. és megfordul a viszony: immár a felnıtt látszik álcázott gyermeknek. amely nemcsak arra való. Mindkét esetben azonos a karaktertípusok megformálásának technikája is: a tragédia klasszikus formáinál .

A KARIKATÚRA ÉS A SZATÍRA A politikai gúnyrajz legmagasabb színvonalán a szellemes-szarkasztikus sziporka vizuális megfelelıje. amelyet a matematikatanárának mondott egy iskolásfiú: A végtelen az a hely ahol olyan dolgok történnek. mit gondol. mint Isten maga / veréb hull el. hol képtelenül alacsonynak és kövérnek. emeli ki. hát természetesen a mennyországban. Módszere a vidámparki görbetükröket idézi. a mővész játékszabályainak megfelelıen eltorzított vonások és a bennünk élı kép közötti hasonlósággal való 18 Vö. de félig baráti pöccintés. hogy azokat a vonásokat túlozza el. hol pedig elmosódott. bizonytalan körvonalú kísértetnek mutatják az embereket. Azért említem ezt a kis történetet.18 A portré-karikatúra a tiszta vizuális eszközök hatására hagyatkozik. gondoljunk Newton almájára vagy James Watt zubogó fazekára. Magunkat. szelídebb formájában az Achilles-sarkat találó. A mővész . John Bull vagy az orosz medve . amelyek nincsenek. Egészen hasonló a tudós magatartása is azokban a helyzetekben. amelyek hol hosszúnak és vékonynak. a karikatúra elbeszélt tartalmának felfogása a látvány megszemlélését feltételezi. hogy a másik kárára mechanikusan eltúlozza az egyik térbeli kiterjedést. barlanglakó ısember vagy akár marsi robot. elhunyt férje most hol tartózkodik.a hétköznapi és az emelkedett síkjainak metszésvonalában kifeszített kötélen sétál. mint egy tetszés szerint bármely irányba nyújtható. milyen jól megfér egyszerő eszünkben a drámai és a hétköznapi. s megszokott formánk úgy változik.legyen eszkimó. egy Osbert Lancaster-karikatúra elemzésével az Insight and Outlook címő könyvemben. oly mértékben kihasználható. ha mégoly halovány képünk személyiségérıl vagy típusáról . amikor hirtelen megpillantja az összefüggést egy banális apróság és a Természet általános törvényei között. legrosszabb mőfajában pedig szimbólumok . s an sich orrá változik. s a hatás a megszemléléshez szükséges idı okán bizonyos értelemben késleltetett. hogy valamikor komikus volt. Az ismeretlent nem lehet torzítani vagy félremagyarázni. A szimbólumok emlékeket aktivizálnak és várakozásokat támasztanak.az eredmény lehet komikum vagy esztétikai tapasztalat aszerint. elasztikus felület. Egy karikatúra ugyanis csak akkor mulatságos. . H. Másik fı fogása a túlságos leegyszerősítés.a parodista technikáját megfordítva . Éppily meggyızı a mondat. s egyidejőleg valami mást is látunk tehát.manipulációja. amelyeket áldozata személyisége vagy megjelenése egészét tekintve fontosnak vagy meghatározónak ítél. amely lehet. A káröröm. A tükör úgy torzít. Az ilyen „vegyes” formák elemzése hosszadalmasabb gondolatmenetet igénylı feladat. Az asszony így felelt: Ó. „derővel szemléli. ha tudunk valamit az ábrázoltról. ami egy jól sikerült karikatúra láttán elönti az embert. alig jelöli. az áldozat optikai letaglózása. mint például de Gaulle tábornoké. Myers érdeklıdni kezdett az emberek vallás iránti viszonya felıl. van valamelyes. hogy mellette az arc többi része egészen háttérbe szorulhat: a rész leválik az egészrıl. de ne beszéljünk ilyen kellemetlen dolgokról. Amikor F. vagy hıs dalia”. de mostanra vizuális klisévé korcsosult.percepciós rendszerét a nézı elfogadja. Egy jellegzetes orr.Uncle Sam. mert remekül példázza. vagy teljességgel elhagyja a lényegtelennek tartott jegyeket. vizuálisan azonban hihetı és meggyızı . A karikatúra legkíméletlenebb mőfaja a képmás meggyalázása. A jó karikaturista torzításainak eredménye fiziológiailag lehetetlen. mintha testünk nem lenne más. hogy a személyiség pillanatnyi érzései alkalmasak-e követni ezt az ugrást.nevetés legfıbb okának tekintett . arról kérdezett egy idıs özvegyet. W. a karikaturista úgy.

Mindez akkor is igaz marad. mert pontosan érezzük. hisz jól tudjuk. Itt is azt tapasztaljuk. mert tudjuk. Egy filiszteus szemében minden kísérletezı mővészet nevetséges. hogy az emberi test efféle eltorzulásai lehetségesek. A humorista hasznot húz a deformitásokból. ha megszőnik a mővész és a nézı közötti kommunikáció.utóbbi így nevezi: stilizálás. ennek ellenére mégsem jut eszünkbe tojásfejőnek nevezni Tutankhament. hogy a karikatúrán ábrázolt hordóhasú vagy uborkaorrú rémség biológiailag lehetetlen. Ha azonban úgy érezzük. amit látunk és azt. Az egyiptomi szobrok jellegzetesen megnyújtott koponyája az elıkelı családok köreiben elterjedt szokásra utal. amit ismerünk .pontosan ugyanezen a karikaturista-módszeren alapul. a tudósé megismerı. hogy jót nevessünk az áldozat rovására. vagyis nem valóságos. hogy az emberi ábrázat ilyen eltorzulása már lehetetlen. s elsiklik a többi tényezı. mert az ı szemlélete agresszívvédekezı. noha a motiváció és a fontosságok megállapításának szempontjai természetesen mindhármuknál különbözık. Amikor Picasso biológiailag abszurd módon. hangsúlyozza a tárgy szempontjából fontos részleteket. hogy a komikum és az esztétikum polaritása az önérvényesítı és az önmeghaladó tendenciák polaritásában keletkezik. A valóság fontos jellegeinek túlhangsúlyozása és a lényegtelenek háttérbe szorítása nemcsak a karikaturista és a mővész tevékenységére jellemzı. felment bennünket minden kegyes kötelezettség alól. aki képtelen ezen az ingoványos vidéken követni ıt. de mindenképpen befolyásolja ıket a teljes valóság szóban forgó aspektusa. A konzervatív szemlélető nézı. A tudós szelekciós szempontjai (az érzelmi semlegesség értelmében) objektívek.szembesülésben gyökerezik. hogy Daumier pontosan azt ábrázolta. s megengedi. de az eredményt nyilvánvalóan erısen eltúlozták. amikor úgy torzítja el az emberi testet. de a szót ebben a könyvben a kényelem kedvéért csak a nem komikus formák megnevezésére alkalmazom. akár egy molekula szerkezetét. hogy lehetetlen megmondani: portrékról vagy karikatúrákról van-e szó. s minden diagram. s jóízően nevethetünk a groteszk alakokon. A kaján öröm persze meglehetısen ártalmatlan.kifinomult óvatossággal sétál két. A humorista magatartása agresszív. másként fogalmazva: hogy átcsúsztak volna a karikatúra vidékeire. (Szükségtelen hangsúlyozni. mint a karikaturista . Az a tudat. arra gyanakszik. a grimaszok oly ádázak. mint egy arcról a karikatúra. hogy saját képére és hasonlatosságára újra megteremtse azt.a kétarcú és háromkeblő asszony ugyanis az ı szemében karikatúra. Az eltúlzandó vagy mellızendı jellegeknek a fontosság megítélése szerint való kiválasztása fontos technika mind a karikaturistánál. hogy Daumier saját belátása és tetszése szerint túlzott. hagy csorbult volna az esztétikai hatás. mind pedig a képzımővésznél . térkép és grafikon. valamely fizikai vagy lelki folyamat sematikus vagy szimbolikus ábrázolása . akár a vérkeringést. A homályosságot legplasztikusabban talán Leonardo. szembeállítja egymással azt. Ha úgy döntünk. mővészi alkotásokat szemlélünk a képeiben. amit látott. s az ilyen képek inkább szánakozást ébresztenek. de a tudós munkájára és módszerére is. A térkép ugyanannyit mond a tájról. Az ezeken tükrözıdı érzelmek oly hevesek és erıteljesek. feloldozást nyerünk a szánakozás és elborzadás kötelezettsége alól. s a kettı közti különbség pusztán elméleti.akár egy rádiókészülék kapcsolási rendszerét. hogy a mővész csak ugratja ıt. jelleg és összetevı fölött.) A stilizálást az antik és modern mővészetek egyaránt egészen szélsıséges mértékig vitték anélkül. de önálló vizuális logikával „csoszog” végig alakjainak szemei és végtagjai körül. hogy a szobrász kezét nem gúny vagy ellenséges szándék irányította hanem imádat és tisztelet. akár az atlanti-óceáni idıjárás alakulását ábrázolja . hogy a karikaturista tevékenysége is mővészet. eltérı kódok által vezérelt tapasztalati univerzum határvonalán. Hogarth és Daumier egy-egy karaktertanulmányával lehetne illusztrálni. a mővész eltorzítja a világot. a mővészé azonosuló. Az elefantiázis vagy a kóros kövérség ábrázolása cseppet sem komikus. Minden elıadótermi táblarajz . hogy a karikatúra torzításai csupán látszatok.

a Gulliver utazásai és az Erewhon pedig az antropológus módszerét követik. mintha komolyan venné. hogy a benne mőködı elıítéletek nem szembetőnık. de némelyek közülük még egyenlıbbek. adottnak tekintett hagyományainkkal és szokásainkkal. amely egyszerősítéssel vagy eltúlzással torzítja el egy személy vagy közösség jellemzı vonásait.homályos rutinjainkat követve . élve alkotmányos jogaival . értékeit és okoskodását. aki . Minden esetben az a helyzet. amit . hogy tudatalatti elıítéletek inspirálta. Egalité és Fraternité nevében. A szatíra legmagasabb rétegeiben eléri a társadalomtudomány leglényegibb kérdéseinek színvonalát. majd feltárja mindezek belsı abszurditásait. amelyeket .ledöglik egy kicsikét a Pont de la Concorde ívei alatt.lásd Arisztophanész. A szatíra verbális karikatúra. amely azzal mélyíti el saját társadalmunk ismeretét.vagy az emberi elme pénzbedobós automataként való értelmezésérıl már kiderült.Anatole France klasszikus epigrammájában az absztrakt demokrácia az élet brutális valóságával szembesül. Minden állat egyenlı.amelyek szerint az Univerzum mechanikus óraszerkezet. hogy az olvasó tudatában egyidejőleg jelen van a társadalmi valóság természetes ismerete. napvilágra kerülnek a játékszabályok mélyén rejtızı hallgatólagos állítások és elıítéletek.a verset a harag fogja nemzeni . szokatlan mátrixszal való találkozás éles és könyörtelen fényt vet mindarra. A szatíra komikuma abból ered. hogy saját pályáján terítse le ellenfelét azzal.Ha a Természet kudarcot vall . az allegória eszközével kivetíti ıket valamilyen más közegbe. Az irónia úgy tesz. amelyeket a szatirikus helytelenít . s a látszólag nyilvánvaló felfedi a mélyén rejlı titkokat. A biszociatív sokk szétveri a gondolkodás önelégült megszokásait. s ha egyszer felhúzták. hogy hirtelen szembesülünk kérdés és ellenvetés nélkül elfogadott. a szatíra társadalomtudománnyá változik. természetesebb volt számukra a kép megfestésekor adrenalinba. esetleg költıi Utópiává alakul át. durván egyszerősítı karikatúrák. s minthogy az ellenszenv és a megvetés agresszív érzelmek. a Szép új világ vagy az 1984 a pillanatnyi fejlıdési irányok jövıbe való kivetítései. Az utópiák szerzıit a társadalmuk iránt érzett ellenszenv. amit nem vesz komolyan. és ennek torzképe. hogy látszólag elfogadja és magáévá teszi kiindulópontjait.a Liberté.írta Juvenalis. Kifinomult fegyver. kihízott bourgeois képét. hogy szembesít bennünket egzotikus civilizációk éppily maguktól értetıdı szokásaival és hiedelmeivel. Ez a kép ráirányítja a figyelmet a társadalom visszásságaira és torzulásaira. majd tragikus allegóriává (Platón barlangja vagy Kafka mőve: A kastély). mintsem mézbe vagy aszpirinba mártani ecsetjüket.minthogy a mindennapokban hozzájuk szoktunk nem élünk át tudatosan. . Az idegen. ha a szatirikus ahelyett. hogy .szenvtelen karikatúrája a valóságnak. vagy legalábbis értékeinek elutasítása vezérelte. A hangsúlyozásra kiválasztott jellegek természetesen azok. Innen a különbség Huxley briliáns és keserő Szép új világa és kegyesen unalmas Islandje között. s felidézi egy jólöltözött. hogy felnagyítaná. például az állatok világába . Ebben a tökéletesen igazságos világban gazdagnak és szegénynek egyaránt joga van a híd alatt aludni. elıre megszabott rend szerint kell mőködnie .elmulasztottunk észrevenni. Swift vagy Orwell mőveit. s hirtelen felfedezteti velünk a megszokott dolgok abszurditását és az abszurditások megszokottságát. A szatirikus leghatékonyabb fegyvere az irónia. amelyek beépültek a gondolkodásunkat és viselkedésünket irányító kódok közé. Amint tehát lassan végighaladunk a triptichonon. noha egyes világmodellekrıl . Utóbbi lehetıség mővészi kockázata talán az érzelmek konfliktusának köszönhetı. Szenvtelen legalábbis abban az értelemben. hogy bebizonyítsa: annak szabályai hibásak vagy ostobák. Ugyanez a hatás érvényesül. belép a másik személy játszmájába. örökké változatlan módon. Célja. mert alkalmazójának nagy képzelıerıvel kell rendelkeznie. eltúlozná a kifogásolható vonásokat. amely a szatirikus görbe tükrében szemlélhetı.

csak szeretne olyannak látszani. hogy bizonyos képzelıerıre és jó adag empátiára van szükségünk. aki bár külsejében különbözik tılünk. a deformitást. a primitív ember azért neveti ki. hogy ugyanolyan módon tapasztalja a világot. ismétlıdı. mintha ember lenne. a drámaíró. de az erıs akcentus utánzása feltétlenül komikus.felnıtt vagy gyermek . s annál inkább kész kinevetni bármit. ugató hangok. akárcsak mi magunk. ha ellentétes szándékkal és eredménnyel is. Ugyanez áll arra a magatartásra. A magyarázat az. s képes legyen beleélni magát annak gondolatvilágába. de jóízően nevet. Minél elmaradottabb egy társadalmi .ellenfele szemével tudjon látni. hogy tudjuk: az utánzó dadogása csupán színlelés. klánhoz. A SZÁZLÁBÚ PARADOXONA . ha úgy próbál tenni. ha egy szerelmes ifjút hall dadogni a túláradó érzelmek hatása alatt. mert úgy tesz.elsısorban szinte elkerülhetetlenül mint mulatságos figurákat kezelte és ábrázolta). vagy színleli. fura kiejtéssel beszélı külföldieket vagy a különös öltözékő embereket mindazokat. a púposokat. annál nehezebb a gyermek számára. az emberi beszédnek csupán groteszk utánzásai. A civilizált ember szemében a törpe csak akkor mulatságos. dadogósokat. hogy egy civilizált ember zavart rokonszenvet érez a dadogósok iránt. Minél jobban eltér valaki a környezet megszokott normáitól. mint a fizikai torzulásokban szenvedıkkel. hogy olyan. aki diákjai értelmi szintjéhez szabja mondatszerkesztését és szóhasználatát. s ugyanígy derül. szellemi fogyatékosokkal vagy a bőnözıkkel. és megengedi. mint ı. Ugyanez a helyzet a mulatságos kiejtéső külföldivel. ma már nem vesszük észre. amelyek elhagyják a szájukat.csoport. kaszthoz vagy egyházközséghez. Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk akkor is. A FÉLRESIKERÜLT Cicero és Francis Bacon a nevetés okainak felsorolásakor egyformán magasra helyezték a torzságot. úgy bánnak velük. A faragatlan elme számára a testi és szellemi fogyatékosságok ugyanezen utánzás és karikatúra-okokból nevetségesek. ha egy normális beszédő ember imitálja a dadogást. Az a teremtmény. ugyanezt a módszert alkalmazza. a tanár. aki hıseinek szájával beszél. A görög barbár szó idegent és dadogóst (barbar) jelent. ami lehetetlenné. Kisgyermekeknél még hiányzik vagy egészen kezdetleges ez a „belevetítı” mechanizmus. ami attól különbözik. amilyenek mi vagyunk. A reneszánsz hercegek udvarukban mulattató seregletbe győjtötték a törpéket. akit megértéssel kezelünk. hogy tiszta lelkiismerettel legyünk gyermekien kegyetlenek. hogy viszonylag milyen kései korban kezdik a gyermekek magukhoz hasonló emberi lényeknek tekinteni a többieket. ugyanúgy él és érez. a formátlan. s egyben feleslegessé teszi a részvétteljes szimpátiát. A pszichiáter. nem is egészen ember. amelyet a törzsi vagy elmaradott társadalmak tanúsítanak az idegenekkel. Piaget és mások meghökkentı módon mutattak rá. hogy életet és érzéseket tulajdonítson neki. annál merevebbek a normálisról alkotott elképzelései. a torzszülötteket és a szerecseneket. mintha magas lenne.ıt magát is beleértve . aki nem tartozik a törzshöz. a nyugati társadalmakban meglehetısen mély gyökereket eresztett. de a gyermekek még mindig kinevetik és kicsúfolják a sántákat. Gondoljuk csak meg. és tudomásul vegye. holott nem az. Ma már túlságosan civilizáltak vagyunk az ilyesmihez. akik külsejükben vagy viselkedésükben különböznek a megszokottól. hogy a törpében vagy a „vastag ajkú szerecsenben” felismerjük az emberi lényt. Bár embertársaink szellemi és testi torzulásai iránti toleranciánk viszonylag újkelető. amikor a karikaturista testi deformitásokkal ábrázolja áldozatát. aki türelmesen végighalad páciense fantáziáin. a szolgákkal vagy az alacsonyabb osztályok tagjaival szemben (ezeket az irodalom egészen Dickensig .

látni fogjuk . mint egésszel foglalkoznak. amely a rész és az egész. vagy divatjamúlt öltözék. vagy Mit sütsz. s figyelmünket mint ilyen köti le. s a figyelem a mintegy külön életet élı textilekre és keményített drapériákra fókuszálódik. az összefüggésükbıl kivált du és ce szótagok jól példázzák azt a konfliktust. szándékolatlan szójátékkal állunk szemben. a dadogást mímelı komédiáson azonban egészen más okokból nevetünk.mondjuk . ha az ember éppen romantikus hangulatban van.dadogás.az M hang kiejtéséhez. eltorzult arccal fut neki újra meg újra ugyanannak az akadálynak. s nem nekik adja ki parancsait. Kivéve természetesen. s önálló létezıként. A rész leválik az egészrıl. amikor kerékpározunk. szinte maguktól mennek végbe. Így van akkor. amikor a lemezjátszó tője megugrik egy hibás barázdában. Silone egyik novellájának fıszereplıje egy tájékozatlan. törpe bögre. akit Mussolini egyik nagygyőlésére sodor a tömeg. s magyarázatot ad arra is. a részfeladatok könnyedén. hogy kimondja: pörge körte. hogy milyen sorrendben rakja egymás után a lábait. magát függetlenné nyilvánított mássalhangzó vagy dallamfoszlány. A százlábú paradoxona . Amikor egy-egy mássalhangzóval küszködik. kis szőcs? . s kidülledt szemmel. hanem tudatunkban még inkább az adott korszakhoz kapcsolják ıt.. Egészen hasonló a helyzet. szerkezet és funkció között lép fel. elkülönülése. hegedülünk. le kell szögeznem . hogy . mintha független lenne. Ha már a helytelen kiejtést említettem. hogy egy magasabb egységhez tartozik. de még ha nem születik is efféle új jelentés. Abban a pillanatban. miért kiáltozzák ütemesen az emberek: ce-du. s figyelmünk a funkcionális összefüggésüktıl elkülönült. A funkciók végrehajtását irányító kód . s az idegenszerő.alacsonyabb tudatossági szinten mőködik. mert rávilágít a helyes és megszokott kiejtés öntörvényőségére és abszurditásaira. abruzzói parasztfiú. a korábban említett példák mellett ennek tulajdonítható a kezeinek tevékenységérıl mit sem tudó ember tudatos (vagy inkább: rész-tudatos) viselkedésének komikuma. mint maga a cselekvés.amint már többször láttuk . ahogy a figyelem egy normális esetben automatikusan végrehajtott tevékenységre fókuszálódik. a saját logikáját követı hibás beszéd azért mulatságos. valahol a tudatosság peremvidékén.Az egyes viselkedési rendellenességek . leginkább talán úgy nevezhetném: a struktúra és a funkció. amelyben a magasabb centrumok csak a feladattal. mint a százlábú. az eredetitıl különbözı értelmet nyer.. A megszokott ruhadarabokat a teljes személyiség részének tekintjük. a hadjárat összeomlana. miért mulatságosak a komédiás ruhái. A százlábú tragédiájának oka az idegrendszer hierarchikus felépítése. rossz kiejtés vagy helyesírás komikumának van mindazonáltal egy további tényezıje is. a tevékenység alacsonyabb részfeladatait. saját jogú szerkezeti egységként sajátítja ki figyelmünket tekintet nélkül arra. milyen bonyolult ajak. Az elkülönült. ce-du. a színpadon látott történelmi kosztümök nem válnak külön viselıjüktıl. Amikor egy jól begyakorlott tevékenységet folytatunk. s értelmét. amikor a függı. hirtelen átérezzük. létjogát is attól nyeri.fontos szerepet játszik a felfedezésekben.és nyelvmozgások kellenek .és csak nézzük meg. és soha nem kerülnek figyelmünk fókuszába. a gramofontő elakad és a folyamat megbénul. A dadogó barbár a fent felsoroltak miatt mulatságos figura volt a görögök szemében. s azok elemeit pedig „ráhagyják” a rendszer alacsonyabb szintjeire. ce-du. a rész és az egész szétválása.messze amögött. vagy . és soha többé nem tudott elindulni. míg a komédiás pepita nadrágja vagy a viktoriánus hölgy turnőrös szoknyája megtöri ezt az egységet. Vegyünk rá egy külföldit. s a szoprán a végtelenségig ismételget egy szót ugyanazzal a tremolóval.ami egyébként nyilvánvaló -‚ hogy ha egy rosszul kiejtett szó új. s nem érti. önmagában értelmetlen rész úgy tesz. A tábornok nem szentel figyelmet az egyes közkatonákra.egészen automatikussá vált tevékenységek esetén . kis szőcs? Sós húst sütsz. mintegy nagyító alá vett fiziológiai részletekre összpontosul. akitıl megkérdezték. kimondjuk az M hangot vagy a nyelvtan szabályainak megfelelıen megformálunk egy mondatot. s általában a gondolkodás folyamataiban. ha így tenne.

hogy helyzet-. stílus. elcsúszása egy nyilvánvalóan jelentéktelen részlet felé . a véletlen egybeesés . amelyik csak visszafelé mőködik. akár komédiáról . és hajnali négykor Grimsbyben van. de a szóban forgó téma . amit normális esetben természetesnek veszünk. ami az egyik összefüggésrendszerben a sebtiben kitalált példa véletlenszerő eleme.a deus ex machina.a repedésre és a tátongó nyílásra . . Wilde erre az elfelejtett képre irányítja a figyelmünket. mint éjjeli tolvajt.. Szávai Nándor. de Bergson néhány oldallal késıbb elveti a gondolatot.És mi az ördögöt csináljak én az éjszaka közepén Grimsbyben? . esetleg idıpontvagy helyzetkeveredés következtében való keresztezıdése nagyszerő példa az összefüggésrendszerek biszociációjára.vagy a figyelem félresiklása. . Két. egyszerre két egészen különbözı módon lehet értelmezni.vonatkozásában teljesen értelmetlen. rész. és XXIII. Gondolat. 1971.kérdezi méltatlankodva a pasas.20 Az ember már felkiáltana: Tőz!. a kérdésben azonban ez játssza a legfontosabb szerepet.az autó sebessége .vagy jellemkomikumon alapulnak-e. hogy a kép fizikai oldalára .mi lesz.legyen szó akár tragédiáról. és visszatér vesszıparipájához.. A kapocs a Grimsby. illetve személycsere. s felidézi mindannyiunk rejtett vágyakozását. hogy képesek legyünk prófétaként elıre látni a jövıt . az idı visszafordíthatatlanságára. A nevetés. és talán 19 20 Tóth Árpád fordítása. a gondviselés közbelépése. itt a lényeges vonatkozások felıl fordul az ezáltal új megvilágításba helyezıdı lényegtelenek felé. úgy engedi be a Megváltót a hasadékon. a két független eseménysorozat egy adott helyzetben való találkozása pusztán az élet elgépiesedésének újabb példája lesz. Az elsı csoport elemzésénél Bergson egészen közel került a humor leglényegének megfogalmazásához: Egy helyzet mindig komikus. de míg ott a figyelem az egésztıl a rész felé fordul. ford. Amikor a Szív Királynı megvetıen kijelenti: hitvány egy emlékezet az olyan. A readingi fegyház balladája két felejthetetlen sora: Törött szívnél illıbb kaput Az Úr elıtt ki tár?19 A törött szív kifejezés olyannyira közhellyé vált. de a mővészi és tudományos felfedezı szellemi tevékenységnek is..Uraságod éjfélkor beül ebbe az autóba. a valóság egyik aspektusára mutat rá. A VÉLETLEN EGYBEESÉS Valaha aszerint csoportosították a komédiákat. Alice-nek mindez persze eszébe se jut. látszólag csacska megjegyzése metafizikai utalást tartalmaz.gyakori mozzanata nemcsak a humornak.soha nem gondolunk.) A dolog szoros összefüggésben van a százlábú paradoxonával. A kérdés tökéletesen logikus. egymástól független eseménylánc véletlenszerő. hajnali négykor. ha ugyanabban az idıben két egymástól teljesen független eseménysorhoz tartozik. Ez a hirtelen hangsúlyeltolódás . Az összekötı kapocs. (Lásd: VIII. AZ ELCSÚSZTATÁS Egy autókereskedı az új sportkocsit dicsérgeti a reménybeli vásárlónak: .a józan ész mintagyerekének.

amelyek minden bizonnyal be fognak következni vele. a nyakat. de ma sosincs baj. Ha egy légy száll a ló oldalára.csak akkor hatásos. takart helyzető testrészeket. nem lenne élvezetes kép a „lángoló szemő dorgány. Valaha úgy gondolták. hogy elkerülhetetlenül valamiféle látványra és tevékenységre gondolunk anélkül. a csiklandozás ellenállt minden. oly zöld és dús. triviális tartalmat önteni ezekbe a magasztos héjakba . amit a puszta fizikai inger vált ki. heroikus és fennkölt hangulatot ígérnek és sugallnak.ugyanazt a komikus hatást kelti. hogy egy ismert szövegben egyetlenegy szót megváltoztatunk. mire . baj lesz holnap. kettı semmi. A jelentés persze mindenkinél más.a csiklandozásra adott válasz elsısorban a vonaglás. a nevetést kiváltó okok egységes formuláját meghatározni akaró próbálkozásnak.vagy nem kíséri . Kedvenc saját leleményem: Az ember ne vigye túlzásba a mértékletességet. egy pobble lábujj nélkül érzi jól magát. hogy ismert és népszerő aranyszabályról van szó. mint a Rohrschach-tesz szimmetrikus pacáinak értelmezésekor. s ezt az igyekezetet kíséri . „Tudja jól ország és világ. Bizonyos idımértékes formák. s annak tudata nélkül. míg észre nem vesszük a jelentés képtelenségét. A CSIKLANDOZÁS Az ártalmatlan játék.mint Max Eastman rámutatott . vagy elméletük felbukfencezett. hogy engedünk neki . A kaján várakozások légkörében még nagyobb hangsúlyt kapnak a további szöveg élcelıdései.tündérszép bableves. hogy a csiklandozás okozta nevetés csupán mechanikus reflex.és igazság-illúziót. Oscar Wilde a mőfaj mestere volt: a házaséletben három ember társaság.” Két. A KÉPTELENSÉG A komikus versek egyik típusának alapeszköze az emelkedett forma és a triviális tartalom biszociációja.mondanom sem kell: a szerencsés véletlen ugyanilyen kitüntetett szerepet játszik a tudományos felfedezésekben is. mint a paródia. amely segít kimenteni a fenyegetı szorításból a sérülékeny. amelynél a komikum teoretikusai feladták. mint például a hexameter vagy az alexandrinus patetikus. A limerick elsı sorának görgı dactylusai. ahol a ritmus és a szerkezet azt sugallja. Olykor csak annyiból áll a trükk. hogy meg tudnánk fogalmazni.talán egy állatra. tekintet nélkül azokra a kalamajkákra.. A ló azonban nem nevet. de . logikailag összeférhetetlen állítás sőrítıdik egy sorba. . A vonaglást és tekergést Darwin és Crile egyaránt úgy értelmezte. normális esetben védett. hogy bolondot csinálnak belılünk és mi is bolondot csinálunk magunkból. mint veleszületett védekezı mechanizmust.és hangasszociációkat kelt. amikor csiklandozzák. mintha lenne értelme.a csiklandozott gyermek tekergésének és vonaglásának megfelelıje. de a hangmintába vetített jelentés-illúzió.amint Darwin rámutatott . tekergés és a csiklandozott testrész megszabadítására irányuló igyekezet. és nem nevet .nevetés. „A bezlicsesben sömölve és szeplítve sárványozó rekoca” sor olyan képi. amint az avarban vagy a mocsárban keresgél és szöszmötöl. A képtelen humor . ha úgy tőnik.. Az ismerıs intelem-jelleg miatt unottan fogadjuk a jótanácsot. aki a zsöbös erdın át csörtet / és motyog”. Egy másik változatot úgy is nevezhetnénk: ál-közmondás.. „Baj volt tegnap.” Még ennél a rímes zagyvaságnál is érzünk némi meggyızı jelentés. a talpat. Az ember ne dolgozzon két étkezés között. a hónaljat és a lágyékot. csakúgy. a bırfelületen izomösszehúzódás hullámzik végig . Vagy: a kísértést csak úgy tudjuk elkerülni.stb. amelyeken egy stocktoni hölgy utazik Hektór vagy Achilleusz helyett eleve nevetségessé teszik szegényt. stb. ez volt az a buktató.

hogy ez miért van így. élénken vonaglani fog. Egy évnél fiatalabb csecsemıkön végzett csiklandozási kísérletek során a gyermekek tizenötször gyakrabban nevettek. idegeneknél pedig sosem lehet ebben egészen biztos az ember. a gyermek azonban csak akkor nevet . amikor édesanyjuk csiklandozta ıket. a támadót testesíti meg. A játék alapja: Ijessz meg egy egészen kicsit. s ezért feleslegesnek ítélt szorongás vezetıdik el. hogy élvezhessem utána a megkönnyebbülést. Gregory szerint: A kisgyermek belenyúl a borstartóba.xxv A csiklandozás tehát vonaglást és tekergést vált ki. hümmögés és nevetgélés után kijelentették: ez az emberi természet egyik megfejthetetlen misztériuma. az agresszivitás álarcát öltött kedveskedés. a színpadi illúzióknak való áldozatul esés örömeinek. hogy valóban ál-támadásról van szó. hogy annak arckifejezése. a vonaglás pedig arra.ugyanúgy azonnali sikerre vezetnek. a varieté élvezetének. de fontos. itt is fontos szerepe van a váratlanságnak. aztán beledörgöli orrába a borsot és hevesen tüsszögni kezd. mint amikor az oroszlán üvöltését utánozza a komédiás. A bohóc arca a hülyeség bıkezően eltúlzott karikatúrája. ha a gyermek tisztában van vele. Egyes homoszexuálisok rendkívül csiklandósak. hogy a csiklandozás csupán ál-támadás. a horror bizsergetésének elıhírnöke.hu-húúú!!! vagy rögtön megeszlek!!! . Mint minden támadásnál. amint azt ösztönösen tudják a dadák és az édesanyák. melyik testrészére kapja a következı bökést vagy gyömöszölést. még a nevetés ragályos grimaszát is az arcára festik. Éppen ez a csiklandozások közötti szorongó állapot oldódik fel a vonaglást kísérı kacagásban. hogy „áldozata” elıre sejtse. hogy lehetett rokonítani vagy azonosítani egymással a nevetést és a csiklandozást. a gyakorlott csiklandozó soha nem engedi. amit a komikus megszemélyesítésnél láttunk: a csiklandozó az agresszort. elıször a BBC Agytrösztje vetette fel. s hajlamosak vonaglani és tekeregni. Ezek azonban másodlagosan kialakult jelenségek. A csiklandozott gyermek testének heves vonaglása oly nyilvánvalóan a csiklandozó kéztıl való eltávolodást szolgálja.kelléktárában. kényeztetés. A BOHÓC A komikum fentebb tárgyalt technikái mind megtalálhatók a cirkuszi bohóc . A mechanizmus tehát lényegében azonos azzal. amelyet a gyermekkori szorongásokba fonódó gyökereket leleplezı kuncogás és vihogás kísér. hogy miután az igazságot felismertük. amikor a csecsemı tudata egyidejőleg két vonatkoztatási síkon van jelen. Ez arra is magyarázatot ad. (A kérdést. . Az ál-támadás természetesen csakis akkor vált ki nevetést. hogy a test megszabaduljon az érintéstıl és bökdöséstıl. a csiklandozott gyermek nevetésében az intellektus által megalapozatlannak. ál-szorongás kifejezéseképp. amelyek részben megvilágítják. nehéz megérteni. A tüsszögés arra szolgál. s némi susmutolás. mintegy az ál-félelem. de mindvégig tudjuk róla. Feltehetıleg ez a legelsı szituáció. s ez tükrözıdik is a baba arcán váltakozva a nevetéssel.a kevésbé kifinomult humor klasszikus megtestesítıje . s a csiklandozás mímelt szexuális támadás lesz. hogy az orrnyílásokból kitisztuljon a bors. A harcias kiáltások . magatartása játékosan agresszív legyen. Serdülıkorban az erotikus elemek is bekerülnek a játékba. részben pedig elködösítik az eredeti mintákat. Érintsük meg a hóna alatt vagy böködjük meg az ágyékát.) Nem csupán egy második személy szükséges a csiklandozáshoz. hogy voltaképpen nem az. hogy miért nem tudja az ember nevetésre csiklandozni önmagát. mint amikor idegenek.és ez a dologban a legfontosabb -‚ ha egy további feltétel is teljesül: biztosnak kell lennie abban.mindig a kisgyerek sem. Még az anyai csiklandozásnál is jelen van egy halvány bizonytalanság és szorongás. az elsı élvezetes biszociációs tapasztalat.

az elıadó technikájának is. E hatás elérésének és elnyújtásának egyik eszköze az ismétlés.Gyakran festek hamisítványokat . szexuális és trágár késztetések elvezetése a nevetés tisztító csatornáin át. és azt morogta: . EREDETISÉG. hogy azt a rengeteg pofont. csapást és botütést elviseli. Olyan ez. a hangsúly és a takarékosság. az akrobaták. de az új és új feszültség a már bejáratott csatornán át vezetıdik el.egészen váratlan. belebotlik az akadályokba és a szavakba. Kreatív eredetiség azonban nem túl gyakran fordul elı sem a humorban. ugyanaz a helyzet és ugyanazok a kulcsszavak bukkannak fel újra és újra. Meglehet. . és ismét felkereste Picassót. Megint Cannes-ba utazott. hogy ugyanezek játszanak fontos szerepet a tudományos elméletalkotásban és a mővészi produktumok létrehozásában is. mindent odahalmoz elénk. a mesterhez. az ismétlés csökkenti a váratlanságot és a meglepetést.vont vállat Picasso. a báj paródiája. amikor Ön ezt a képet festette pár évvel ezelıtt! . az érzelmi töltésre azonban kumulatív hatása van. bába. félénk. sem pedig a mővészetben. és így szólt: Hamisítvány. Az elızı fejezetek fényében már sejthetjük.Hamisítvány. s elutazott Cannes-ba. balett-táncosok és tündérek esetlen és otromba imitátora. Az eredetiség egyik ismérve a meglepetés. mintha megint és megint vizet szivattyúznánk ugyanabba a kilyukadt csıvezetékbe. ugyanaz a logikai mintázat. Picasso válasza . mint a guillotine. A bohóc birodalma a nyílt. egy személyben egyszerre ember és puszta fizikai anyag. İ a testi és viselkedési torzulások győjteménye. Egy mőkereskedı (a történet hiteles) vásárolt egy Picasso szignójú vásznat. Elıadója és egyben áldozata a képtelen és vaskos tréfáknak. hogy mitıl tartunk egy viccet jónak. hóbortos és szórakozott. s minden mozdulata a kecsesség.akárcsak Chamfort anekdotájában a márkié . esetlen. amelyekben ugyanaz a típusú csattanó. A logikai séma minden ismétlıdésnél azonos. TAKARÉKOSSÁG A fentiekben elemeztem a humor logikáját és érzelmi dinamikáját. érdeklıdésünk ezúttal csak az utóbbira irányul. Néhány hónappal késıbb a mőkereskedı ismét vett egy vásznat Picasso aláírással. İ a torzító tükörben látott kép. Nem mondtam azonban semmit annak kritériumairól.öltözékének minden darabja merénylet a célszerőség ellen. hogyan analizálható a vicc. a kajánság. aki ezúttal is csak odapillantott. leplezetlen és goromba humor. rossznak vagy középszerőnek. egy pillantást vetett a képre. Az olcsó komédiás bıkezően zúdítja ránk. hogy biztos forrásból gyızıdhessen meg róla: valódi-e a mő. fordított logikájával úgy vágja el a történetet. A bohóc és a kabarészínész hosszan tartó történeteket játszik vagy mesél. a szadisztikus. egyik helyettesítıje a hangsúlyozással való szuggesztivitás.tiltakozott a kereskedı -‚ történetesen a saját szememmel láttam. A dologban természetesen része van az adott személy ízlésének és a humorista. A szemlélık örömének gyökere a káröröm.De cher maître . s bizonyosan ébenfából van a koponyája. A komikum technikájának három fı eleme az eredetiség. az Arielt utánzó Caliban. aki az egérkét szülı hegyeknek segédkezik. A Pajzán históriákban Balzac valahányszor bemutat . a hozzáértı szakember kifinomultan játszik emlékeink és gondolkodási beidegzıdéseink húrjain. s megkíséreltem bemutatni. Picasso épp a mőtermében dolgozott. Mindenekelıtt pedig: a gigászi erıfeszítések és a parányi eredmények embere. semmit nem hagy a találgatásra. HANGSÚLY.

interpolálásával lehet megszüntetni. szellemi erıfeszítést kell tennie. Való igaz. úgymond a szájába rágják. a kívánt vonatkoztatási hátteret. amelyeket a hallgatónak magának kell kitöltenie. egy ihlettelen Picasso majmolta az igazi Picasso ecsetvonásait. . C. Másként fogalmazva: a tréfa csattanójának elıre megsejtése nem rombolja le a komikus hatást. hangvételben elıadható. az egyszerősítéssel és a túlzással találkozhatunk a karikatúra (valamint a portré és a tervrajz) mőfajában. s ezek a képek késıbb olyanok számomra. fontossá. kibontania. együttes alkalmazásukkal jelentékennyé. amely esetenként saját hatását is veszélyeztetheti. Egy adott logikai mintázatú komikus alapötlet számtalan különbözı beállításban. hogy a humorista és a mővész hallgatósággal való kapcsolatteremtésében egyaránt megjelennek ugyanezek a technikák. Az A. K. Ezt a technikát egy ellentétes erénnyel. amellyel leplezhetjük a kevéssé publikus érzelmeket . Ha Picasso a fentiekhez hasonló részletességgel fejtette volna ki mondanivalóját. a hallgatót megkímélte volna ettıl az erıfeszítéstıl. elıre tartó mozgás helyett ugrásokat tesz és logikai őröket hagy. s az eredmény feszültség helyett a dögunalom. M. Nem mondta. Ezután minden lényegtelen elem elhagyása következik. a célzás eszközével kell ellensúlyozni. a székely stb. Nem azt mondta.túlzásokkal. s mégis.egyidejőleg eredeti. Ilyen helyzetben a hallgató gondolatai messze megelızik az elbeszélés folyamatát. sorozatban tátongó őrt G és I behelyezésével.gyakran festek hamisítványokat . s a lakonikus célzást a hallgatónak magának kell megfejtenie. a logikai hiányok betöltése az interpoláció. Harmadsorban: a hatás fokozható nyomatékosító jelzésekkel.a csíkszeredai ember puszta említése már felállítja a mátrixot. egyértelmő és burkolt. . A hiányzó láncszemek megkeresése. a hangulat megteremtéséhez például nagyban hozzájárulhat a helyi színezet vagy a tájszólás. olykor én is másodrangú. E. képzettársításaink az elbeszéléshez képest elıreszaladnak. A leghatásosabb történetek „tájjellegőek” szereplıjük a skót. szuggesztív technika: feszültséget kelt. hogy a vicc egyébként jó-e avagy sem. A főszeres vagy csiklandós tréfákon való nevetés mindemellett csak részben a komikum következménye. ha túlrészletezik. hogy: Akárcsak a többi festı.és nem lenne anekdota. de megfosztotta volna annak jutalmától is . hogy állítások helyett utalásokat. de mindez benne volt a válaszában. mintha valaki más utánzott volna engem. hangsúlyossá tehetjük a valóság egyes elemeit. Picasso válasza . célzásokat alkalmazunk. a feszültség eloszlik . mint egy hamisítvány. a takarékossággal pontosabban fogalmazva a sejtetés. mosolyogva osztjuk az elbeszélı mőfelháborodását és a tettetett meglepetést. az elbeszélés egyenletes. E három tényezıvel: a kiválasztással. Olyan ez... hogy én magam voltam ez a másvalaki. Nem meglepı.egy-egy abbét vagy szerzetest. O. A kép nem jobb. magamat ismétlı. A vájtfülő közönség számára minden tréfa banális és érdektelen. ez azonban a kép minısége szempontjából közömbös. hogy megfejtse a talányt. mint a játék: fogd be a szemem. akcentus vagy rétegnyelv. és megkönnyíti a hallgatóság számára. s voltaképpen annak is kell tartanunk. vagyis együttmőködésre kényszerül. A szuggesztivitás elsısorban (ahogyan a biológus mondaná) a fontos ingerek megválasztásától függ. szleng alkalmazásával . mintha meglepıdnék. részben pedig köpönyeg. hogy nem tudjuk pontosan. amit mesélhetünk. és már várunk valamiféle haszonlesı gazemberséget. máskülönben a figyelem mellékösvényekre kalandozik. mi is lesz ez a csattanó.tekintet nélkül arra. és én úgy teszek. feltéve. Lényeges a képzeletet ösztönzı. tájszólás. hogy képzettársításai a megszokás alakította csatornákon folydogáljanak. . még ha bizonyos vázlatossággal kell is érte megfizetni. amikor a történet a csúcspontjához ér. A legdurvább fajta humor és a legolcsóbb mővészeti formák kivételével persze nem elegendı a hangsúlyozással való sugalmazás.ez a technika az egyszerősítés. A takarékosság ebben az értelemben azt jelenti. ihlettelen variációkat festek ugyanarra a témára. gesztusokkal.

átértelmezésére is.Nem. Vegyünk egy figyelemreméltó . E mővelet a metaforákat szó szerinti jelentéssé.úgymond a saját erejébıl kell megfejtenie. A kritikus hosszan szemlélte ıket. kvázi-geometriai kapocs születik.és extrapoláció mellett (jelen érdeklıdésünk szintjén nincs különösebb értelme. A legnagyszerőbb agyszülemény.Szolgált az édesanyja valaha a kastélyunkban? . ahol ott lógott egymás mellett a két kép.. Az inter. a célzás. mintha hiányolna valamit. egyfajta rejtvény formáját ölti. Egy divatos mővésszel megfesttették az arcképeiket.olykor mindkettıt -‚ hogy a tréfát megérthesse. Az anekdota derője részben a herceg kényelmetlen helyzete fölötti kaján örömbıl. Vendégeik között egy alkalommal ott volt egy ismert mőkritikus. .. hogy csupán elméleti értelemben jó) példa erre egy másik.És hol a Megváltó? . aztán megrázta a fejét. Wilde tömörebb változattal szolgál ugyanerre a témára: Lord Illingworth: . de elsısorban abból származik.Másfelıl meg is lehet hosszabbítani. de majd minden idézett példában tettenérhetjük a sejtetés. A történet logikai alapmintája egészen primitív. aki szereti az anyukáját.Freud idézte példát: A herceg birtokán utazgatott. Két burkoltan említett magatartási kód kerül összeütközésbe . s a két portrét aranyozott keretben felakasztották házuk nagystílően berendezett fogadószobájában. Különbözı mértékben. a verbális utalásokat pedig vizuális képpé konvertálja és értelmezi a karikatúrákat és torzképeket. a kedves szadista stb. Az alábbi ábra szaggatott vonalai jelzik a folyamatot (az M1 síkon lévı nyíl a herceg kérdését.El kellene olvasnia a fınemesek névsorát. aki soha nem célzott olyan magasra. és nekiláttak. Uram . a tiszt. aki szinte a hasonmása volt. Magához hívta és megkérdezte tıle: . hogy befurakodjanak a felsı tízezer köreibe. Gerald. az elhangzottak transzformációjára. hogy a csattanó két ellentétes irányú célzás. T és V hozzáadásával. gyanús ügyletekkel foglalkozó üzletembernek sikerült derekasan meggazdagodnia. Jó (tartok tıle. amelyet a hallgatónak . hogy fattyakat nemzenek. hogy élesen megkülönböztessük ıket) a tréfa megértéséhez szükség van egy harmadik típusú mőveletre. Majd odamutatott a képek közötti üres falfelületre. a büszke házigazdák odavezették a falhoz.felelte az ember -‚ de apám igen. s egy helyen az ıt éljenzı tömegben megpillantott egy embert. extrapolálni a sort R. amit angolok valaha is kitaláltak. a homályos utalás technikáját: a jó kisfiú. hogy fattyakat szülnek -‚ s az elbeszélésben a szimmetriából rendkívül tiszta. a másik nyíl a választ jelképezi).a feudális urakról általában feltételezik. Freud idézte anekdota: Két. a hölgyekrıl nem tételezik fel. A humor kifinomultabb formáinál a hallgatónak végre kell hajtania ezeket a mőveleteket .

de még a legalacsonyabb emóciókat elvezetı bárdolatlan nevetésben is gyakran jelen van egy szikrája a vicc ötletessége iránti csodálatnak . megidézı erejük van. Az elsı ráerılteti a hallgatóra a mondanivalót. s amikor képzeletében maga is újra kitalálja a viccet. Az a fajta szórakozás. a Természet Misztériuma felıl való töprenkedés medrét pedig az objektív igazoltság . Nevezzük a vicc intellektuális jutalmának ezt az önelégültséget és csodálatot. és Második könyv. az önmegvalósítás. A takarékosság azt jelenti.mintegy elkülönült és önérdek nélkül való. természetesen nem érzelemmentességre gondoltam . kikerül passzív szerepébıl. amit a tömegtájékoztató eszközök kínálnak. amely arra készteti a patkányt. sejtetést jelent. az elsı legyömöszöli a torkán a falatot. hogy megérthesse a lényeget.A transzformáció és az interpoláció remek kis együttese. bizonyos szinten végigjárja a létrehozás. hogy a rajtuk való lépkedés. hogy a kutató arányos jutalomnak. hogy ebben a tevékenységben a motivációk finoman kiegyensúlyozott és átnemesített keveréke munkál.a kutató tudós önfeladó elmélyedése a természet rejtélyeiben . miközben pedig ezt teszi. de természetesen nemegyszer kapcsolódik hozzá becsvágy. A humortól a felfedezésig A KISÜLÉS ÉS A KATARZIS A primitív tréfák minimális szellemességgel és eredetiséggel durva. a megalkotás útvonalát. Maga a nyelv soha nem teljesen egyértelmő és nyílt. E késztetés . Minden jó viccben van egy kevéske rejtvény . a második pedig a szellemi együttmőködés állapotába csalogatja a közönséget. versengés vagy hiúság is. A szavaknak szuggesztív.lehet gyermekien egyszerő. beteljesülésnek érezhesse a hosszú és türelmes munkáért kapott. Amikor a tudományos kutatást érzelmileg semleges mővészetnek neveztem. A hangsúlyozás és a burkoltság egymást kiegészítı technikák. fel kell fognia az utalásokat. burkoltságot. együttmőködik. hogy olyan közökkel helyezzük el ezeket a lépıköveket. a mővész pedig úgy irányítja közönségét. a megérteni vágyás éppoly elemi késztetés. hogy bőntársakká teszi ıket. hanem a szószátyárság kerülését.). hogy elfelejtse: az igazi pihenés tevékeny. IV. Az efféle önérvényesítı tendenciáknak azonban nagyon is háttérbe kell szorulniuk és át kell értékelıdniük. VIII. A humorban és a mővészetben mőködı takarékosság nem mechanikus lerövidítést. A ribonukleinsavak kutatásánál mindenesetre vannak jóval közvetlenebb és hatékonyabb önérvényesítı módszerek is. amiért a viccet megértettük. a megismerés után (lásd: XI. éterien finom vagy szellemi erıfeszítésre szólító -‚ amelyet a hallgatónak kell megoldania. az üzenet megértése jelentékeny erıfeszítést követeljen. Voltaképpen mindkét technika a gondolatok szavakkal vagy jelekkel való közlésének alapmechanizmusaiban gyökerezik. a második mohó étvágyat csinál. önbeteljesítés vágya igáslóként fogatik a feladat teljesítésének szekere elé. Az intellektuális kíváncsiság.jutalom vagy fenyegetı büntetés nélkül utat keressen a kísérletezı labirintusában. hogy minden nyilvánvaló ok . Ez az a hajtóerı. hajlamossá teszik az embert arra. a poént. A Picasso-féle történetet vagy ahhoz hasonlókat hallgatva az embernek el kell értenie a célzásokat. s ez az erı áll az ember felfedezı és kutatási vágya hátterében is. mint az éhség vagy a nemi vágy: sóvárgás a felfedezés.és az önelégültségnek is. rendszerint cseppet sem látványos elismerést.ez apátiát jelentene -‚ hanem arra. agresszív vagy szexuális indulatokat keltenek. ugyanakkor azonban csupán a gondolat lépıkövei. A kielégülés elıfeltételezi az étvágyat vagy a hiányérzetet.

a megmaradó rész pedig lassan halványul el.egészen hasonló érzés. többé nem létezik.hátul levágva az utat a két oldal között a komikustól közvetlenül a fennköltig vagy tragikusig. kacagva szalad az utcán. aktivitásra sarkallják a szervezetet. amitıl a düh-félelem-típusú reakciók oly gyakran kilépnek a józan ész keretei közül.saját kiválóságunk átélésébıl keletkezik.új töltést ad a nevetésben kisült feszültségnek.a heuréka! halvány visszhangja . önerısítı késztetésekre. A triptichon felsı sávján látható két jel a feszültség megszőnésének e két módját: az agresszív-védekezı-típusú érzelmek kisülését és a résztvevı. „földelését” jelképezi. „földeli” az érzelmeket. a felismerés pillanatában az érzelmek megnyilvánulásának két minısége van. hogy felfedezés született.az ember ilyenkor kiugrik a fürdıkádból. A csodálat és intellektuális kielégülés fokozatosan halványuló utóderengése parányi mása a katarzisnak. tükrözıdnek. Engedjük képzeletünket ismét végigjárni a kreatív tevékenységek triptichonján.követelményének szigora szabja meg. míg az önüdvözlı impulzus . a hirtelen támadt kis diadalérzet -ahogy Hobbes fogalmazott . hétköznapi szinten egy jó viccre való reagálásunkban is megismétlıdnek. és ezt kiáltozza: Heuréka! A második a lassan halványuló utóderengés. balról jobbra. elgondolkodó örvendezés a felfedezés feltárta igazság fölött . s attól el nem választható. A kontinuum bal szélén . biszociatív meglepetésnek kettıs hatása van: a feszültség egy része felszabadul és kisül. Az elsı abból az örömbıl származik. s a hasonló kioldómechanizmussal nem rendelkezı önátadó. A dühnek nincs köze a csendes megértéshez. az izmok elernyednek. e résztvevı érzések folyama a gondolkodástól soha nem szakad el. amelyek tevékenységre. amelynek eddig szolgálatában álltak.mint láttuk . hogy a cél. a második abból. önmeghaladó érzelmek lassú katarzisát. most gondoljunk azokra a szimpatikus idegrendszeren keresztül mőködı önmegvalósító. csendes. Az elsı a nevetéssel közvetlen rokonságban álló fizikai izgalmi állapotot teremt. . Ez utóbbi érzelmeknek nincs „tehetetlenségi nyomatékuk”. Ekképpen hát a józan gondolkodást bukfencet hányni kényszerítı hirtelen. a második inkább nyugalommal tölti el az embert. MEGÉRTENI A VICCET ÉS MEGOLDANI A PROBLÉMÁT A felfedezés pillanatának kettıs érzelemmegnyilvánulásai alacsonyabb. a végtelen egy újabb parányi része a miénk. hatásuk alatt a lélegzés lelassul. az önmegvalósító érzelmek fokozatos katarzisa. önfeladó érzésekre. ami a motivációk fent leírt polaritását is jól tükrözi. amelyek testi megnyilvánulásai az elızıekkel éppen ellentétesek. és nemegyszer könnyezésre indít. E kontraszt okait késıbb fogom elemezni. de haladhatunk fokozatosan is a középsı táblán át balról jobbfelé.az érzelmi spektrum infravörös oldalán . s a szervezetet katartikus nyugalom és béke önti el. Megtehetjük ezt . Az elsı a probléma megoldásának pillanatában feleslegessé vált feszültség diadalittas kisülése . azután. az önátadó. a katartikus folyamat egyfajta óceánérzés belsı szétáradása és lassú elenyészése. mint a mővész szépség-tapasztalata. önmeghaladó szeretet pedig éppen azon alapul. Látni fogjuk. A heuréka! az elvezetést követelı energiák kirobbanása.találjuk a faragatlan. hogy a felfedezés. hogy én tettem a felfedezést. ahogy szoktuk.

az Olvasó valószínőleg nem gúnyosnak. hogy szerzıje Heine. melyiken vagyunk éppen a triptichon három függıleges oszlopa közül. amelyrıl azt állítja. amelyet oly sok változatban láttunk kibontva a triptichon mindhárom oszlopán . szójátékokban. nem is igen tudjuk. a felfogóképesség kihívása lesz: A pszichoanalízis maga az a betegség. a szatíra vagy az irónia magas szintjein az üzenet burkoltan. s a túloldalon a hányados értéke már egészen alacsony.xxvi A triptichonon vízszintesen húzódó összefüggések azonban a kreatív tevékenység általánosabb alapmintázatait kívánják jelenteni. Vagy Heine mondata egy fiatal szőzrıl: „Arca olyan. mint az akadémikus tudomány. I pedig a szellemi ösztönzı hatást jelöli . Ahogy haladunk a triptichon jobb oldala felé. a többit pedig elhanyagolja vagy elfeledi. a gyermekek malac vicceit. az alliteráció és az asszonánc. Lawrence regénybıl való.igen magas. A torzító tükör. mindegyik „mőfaj” erıs (olykor részben tudattalan) agresszív. hanem azt állítottam volna. csupán utalások formájában jelenik meg. mint a kutató tudós diagramjaiban és modelljeiben. de a lényeget eltakarja. mint a Rossette-i kı szövegének megfejtésére).” A vaskos tréfa durva agresszivitása rosszmájú szellemességgé.primitív tréfát. a szellemesség az értelem. hogy az érzelmi töltés elıjele negatívról pozitívra ugrott volna át -. amely hangsúlyoz egyegy fontos jelleget. s a sor végén ott áll a rím. a reverendás pap a gyóntatószékben vagy az apa szerepét játszó pszichiáter. az Állatfarm és az 1984 többet tanított egy egész nemzedéknek a totalitarianizmusról. szexuális vagy ürülékre irányuló töltéssel rendelkezik. de köztük ott áll maszkjával a gyógyító vajákos. a hangzás és jelentés biszociációjával elıször a szóviccekben. s logikai szerkezetük oly egyszerő. amelyet pontosan erre a célra találtak ki. a trágár történeteket. az arány folyamatosan változik. mint a bikini. mindegyikük megszemélyesít egy önmagán túli erıt vagy személyt. Mellékesen megjegyezve: ha a fenti példa elıtt nem említettem volna. s komikusból költıivé vagy intellektuálisan izgalmassá válása kizárólag a hallgató vagy szemlélı szubjektív beállítódottságától függ. A komédia.a dróton rángatott báb vagy a dobozból rugón kiugró paprikajancsi szintén háromarcúnak. H. a tréfa fokozatosan epigramma vagy talányos mondatok formáját ölti. amikor A varázshegyben Claudia a saját mellkasáról készült röntgenképet ajándékozza kedvesének. A filozófia módszeres visszaélés egy terminológiával. éppúgy használatos a karikatúrában. hogy az A : I hányados értéke ahol A a nyers érzelmek hıfokát. Ahogy a durva humor felıl vízszintesen haladunk a semleges zóna felé. s rögtön érzelmileg teljességgel semleges példává válik az archetípusoknak az érzékelés világába való behatolására. Formulával kifejezve azt mondhatnánk. A megszemélyesítést alkalmazza a dráma és a komédia is. Az ilyen és hasonló esetekben az elbeszélés megfogalmazása (vagy a vászonra festett kép) változatlanul maradhat. Ugyanígy nem húzhatunk éles határt a társadalmi szatíra és a tudományos szociológiai munka között. akinek neve a szőz szóval párosulva sötét várakozásokra ad okot. hogy ı a gyógyszere. mint egy palimpszeszt. az otromba szexualitás légies erotikává szelídült. A statisztika olyan. Egy utolsó példa: 1960-ban egy képzelt párbeszéd formájú anekdota . háromrétegőnek bizonyult. Fontos. Az anyag-szellem alaptéma. hogy a vicc megértése csak egészen minimális szellemi erıfeszítést kíván. hanem mélységesen költıinek érezte volna az idézetet rövidzárlat állt volna be a triptichon két szélsı pontja között azáltal. aztán a szórejtvényekben találkozunk (a keresztrejtvényekre éppúgy gondolhatunk. hogy a kérdéses sor egy D. ám tulajdonítsuk ugyanezt a mondatot egy jungista pszichológusnak. amit megmutat. A szerzetes szent szövegének gót betői alól egy pogány poéta erotikus versének félig olvashatatlan sorai sejlenek át.

a vicc megértésének feladata a probléma megoldásának feladatává alakul át. mint egy Voltaire-epigramma. szabad utat kell keresnie. A nevetés azt jelenti: Milyen ostoba vagyok.ugyanezért. a szatirikus. a hirtelen felragyogó dicsfényt és a szellemi elégedettség csendes derengését. mi a kapitalizmus? . és valamilyen elfolyást. A HUMOR SZÜLETÉSE Eddig a humornak a közönségre: nézıre. ha történetesen van bennük valami váratlan logikai ugrás. a humor szerzıje agyában végbemenı folyamatra.A fordítottja. amikor megmutatják neki a megoldást. hogy kitörjön a gondolkodás sztereotip rutinjaiból.járta a Szovjetunió-megszállta közép-európai országokban: . hogy a kihívás elfogadásában része van a hiúságnak és a versengésnek is. Ugyanilyen határesetek a fejtörık. biztosítania kell az össze nem illı mátrixok ütközésekor bekövetkezı szellemi zökkenéseket. Az anekdota új. amikor az ember önmagát feledve és feladva elmerül a probléma megoldásában.hogy nem jöttem rá rögtön. A meglepetés eléréséhez a humoristának rendelkeznie kell némi eredetiséggel. de még a gyakorlott csipkelıdı is egyidejőleg egynél több síkon tevékenykedik. Itt már az intellektuális kihívás uralja a terepet. akár csupán szórakoztatás a célja. amely nyújtani képes ezt a döccenıt.hogy nekem mennyi eszem van. már nem nevetünk. mintha értelme az elızı feleletének ellentéte lenne. stb... csak most egy másik csoport a kizsákmányoló. mint a bohóc bolondozásain. vagy . ironikus csavar vagy a sakk józan gondolkodásának megcsúfolása . akinek elıször jutott eszébe. és fordítsuk figyelmünket a „termelı” . Amikor pedig sikerrel járunk. azzal a képességgel. összefüggést. a biszociációs sokk. hogy főrészeljék el a tanár székének lábát. a kacagás fokozatosan derős. Amint a triptichon oszlopai közötti cseppfolyós határokon át haladunk a közép felé. de az eredmény végül is ugyanaz. s a feszültség hirtelen feloldódik. jól jelezve az ellentétek harmonikus egyensúlyát. majd álmélkodó mosollyá változik. de mindkettı feloldódik és eltőnik. Ezeket a változatokat megkülönböztetni szırszálhasogatás lenne. hallgatóra. s a goromba tréfa csak mellékes. s éppúgy a hirtelen megvilágosodás erejével hat.Az ember ember által való kizsákmányolása. A fordítottja válasz olyan.. vagy . Az az iskolásfiú. A humor egyik legfontosabb jellege a váratlanság. hogy nem jöttem rá. Az elpattanó gitárhúr hangosan megpendül . s akár társadalmi üzenet továbbítása. az A : I arány a visszájára fordul. olvasóra gyakorolt hatásait elemeztem. A karikaturista. . éles fényt vet egy ısrégi problémára. Még a sakkfeladványok is lehetnek viccesek vagy éppen gunyorosak.. párhuzamot vagy kifejezést.vagy megfelelıen oda nem illı váratlan nézıszöget. elvtárs. Lehet. amelyeket a humor durvább válfajai keltenek.a hozzáértı mosolyog vagy éppen kacag. Most hagyjuk a „fogyasztót”.a vicc kitalálója..És mi a kommunizmus? .. az abszurd humor szerzıje. Ez a fajta feszültség azonban már nem hasonlítható azokhoz az érzelmekhez. a logikai paradoxonok és a matematikai játékok is. mert az alapfolyamat ugyanaz: a feszültség elválik eredeti irányultságától.Nos... . Bármely adott helyzetben vagy témában meg kell találnia az odaillı . jelentéktelen szerepet játszik.

hogy ki fúrja ki a szegecseknek való lyukakat. mellyel a metaforikus síkról átugrott a realitás mezejére. és szerkesszünk rájuk két. felesleges lett volna megírnom ezt a könyvet. s egy mellékes körülmény mentén gondolkodik és lép. Ez a tény elsıként figyelmeztet burkoltan a kreatív aktusban közrejátszó tudat alatti folyamatokra. aki egy Kokoschkát és egy Kleet sem tud egymástól megkülönböztetni . de valószínőbb. egymást adott pontban metszı görbét.esetünkben a hölgy foglalt szívének poétikus értelmérıl a szív. A rosszmájú elmésség minden formájában jelen van egy agresszív tendencia. mint a paródia szerkezetének csapszegeit. Egy mátrixot „tiltottnak” fogok nevezni. Ha ez a példa mulatságosnak vagy légbılkapottnak tőnik. de hasonló fogást alkalmazott: Törött szívnél illıbb kaput. hogy valamiféle. A biszociációs technika mechanizált válfajáról van szó. Másfelıl: a középszerő karikaturista és a komikum többi iparosa nagyjából ugyanazokkal a megszokott. Elsı lépésként vegyünk észre egy triviális tényt: a tiszt szellemi hengerbucskája. hogy figyelmét elfordítja a mellbevágóan nyilvánvaló ténytıl. Talán egy véletlen megfigyelés . s ekkor már csak át kellett vinnie az M2 segédmátrixba a tiltott M1 mátrixban óhajtott mőveletet. A biszociációs aktus azonban mind a humorban. . csak a pénz! A Chamfort-anekdota márkija nem ölhette meg a püspököt. hogy ezen az egyetlenegy megközelítésen alapul Bergson egész humor-elmélete. hogy a püspök az ı kiváltságát gyakorolja.mintha az egész ügy valamiféle presztízsvita lenne a hajóácsok és a kazánkovácsok között azon. jusson eszünkbe.nyújtott kapcsolódási pontot egy egészen más vonatkoztatási rendszerhez.nem elérhetı. ugyanabban a helyzetben volt. s tevékenysége arra szorítkozik. amikor a kívánt cél semmilyen készség gyakorlásával . hogy nem érdekli semmi. A tárgyalt esetek némelyikében tehát a megoldás egyfajta félregondolás útján ugrik elı. vagy éppen egészen érdektelen. nevezetesen. A humorista akár véletlenül is rábukkanhat erre a mellékvágányra.. melyet számosan őznek a tudományban és a mővészetekben is.nevetségessé téve öl azáltal. hogy új összefüggéseket szójátékokat. A bécsi anekdota fiatal tisztje. bejáratott csatornáit eltorlaszolta a várható súlyos büntetéstıl való félelem. mint a gravitáció erejének engedelmeskedı tömeg. amelyben haragjának célpontja nem volt más. a probléma olyan vonására irányul. csupán tiszta intellektuális geometria: vegyünk két. nem mondhatta azt. s a bizonyára gyötrı kreatív stresszben igyekezett valamilyen megoldást találni a problémára. aki visszautasította a kurtizán fellengzıs kibúvóját. a fizikai erıszak vagy a nyílt szitkozódás megszokott útvonalain.legyen e készség bármily hajlékony és alkalmazkodóképes . Agresszivitásának megszokott. jól ismert szabályok szerint mőködı mátrixokkal operál. hogy: Ugyan. adott szögben rögzített. (Emlékszünk: Wilde más céllal.mint Newton almájának zuhanása .ez nem lett volna udvarias. De hogy jut eszükbe a helyzetet megmentı ihletett riposzt? A kérdés egyszerőnek hangzik. ne játssza már meg magát. mint szerv helyzete felé. egy már elemzett jelenség példája: a figyelem elfordulása egy látszólag lényegtelen jelleg . Picasso tanulságos mordulását minden bizonnyal ilyen folyamatok inspirálták. A humorista tevékenysége. úgy tőnik. gegeket . amely valamilyen okból nem elégíthetı ki a józan érvelés. az ilyesmi a savoir-faire megbocsáthatatlan hiányára vallott volna. mint a frusztrált iskolásfiú: ha nem akart otromba lenni. de ha a pszichológia ismerné a választ.) A márki végül is célt ér . jól tudom. általa meghatározhatatlan intuíció vezeti. ha játékszabályai az adott körülmények között vagy a fennforgó problémára alkalmazhatatlanok. azáltal. amely korábban mellékes volt. mind pedig a kreativitás más területein kisebb-nagyobb mértékben a tudatosság peremvidékén vagy azon is túl lejátszódó folyamatok eredménye. egymást adott szögben metszı síkot.minden bizonnyal zseni volt (iskoláskoromban Magyarországon az efféle tréfák nem mentek ritkaságszámba). hogy a figyelem a helyzet egy olyan aspektusára. hogy kibírhatatlan tökfej. Picasso sem mondhatta meg a mőkereskedınek. hogy ıméltósága a más dolgát teszi ..eszeljen ki. amelyet az elızı fejezetben takaros kis ábrán szemléltettem.

amelyek hallgatóságán vesznek majd erıt. amelyek a kortársak szemében úgy tőntek. különösen. Minél kevésbé szuggesztív . amelyek a nevetésben lelnek elvezetést . a primitív érzelmek túlcsordulási reflexe feleslegessé válik. a gyızelem vagy az akadályok leküzdésének szimbólumaiban tör felszínre . Így aztán végre ismét szilárd Földön állunk. a józan észtıl magukra hagyott érzelmek és indulatok robbannak ki a nevetésben. A tudományos felfedezés aktusa . A humorista ezt a szétválást nem éli meg. A humorista kreatív cselekedete abban áll. s ez a szellemi feladat megoldására befogott energiáknak a legkisebb ellenállás irányába mutató nevetés-csatornáknál is sajátosabb elvezetési formája.mint rövidesen látni fogjuk . a vicc alapmintázatát. A humorista is érezhet meglepettséget. A kontraszt egy másik illusztrációja lehet az az ember. az újrateremtésre kényszerített hallgató reakciói annál inkább fognak hasonlítani az alkotóéihoz. míg csak ezek a házasságok gyümölcsöt nem hoztak.azaz szájbarágós . s ennek megfelelıen kezelték Galilei kortársai is. amikor a Szent Officium kinyilvánította. A feleslegessé vált feszültség a szimbolikus önbüntetés alakját ölti.légies és átszellemült. hogy nevetésben törjenek ki. Amikor a szellemesség epigrammává és a csipkelıdés szellemi kihívássá változik át. s a feszültség felengedése egyénibb és kifinomultabb formákat keres. Alapvetı azonban a különbség a kívülrıl érkezı és a szinte önmagamnak okozott sokk között. Egyikük.nem az asztalt. A tizenhetedik századig a Föld mozgásának kopernikuszi gondolata nyilvánvalóan ellenkezett a mindennapi tapasztalattal. amikor az ötlet hirtelen elıbukkan a fejében.PARADOXON ÉS SZINTÉZIS Az alkotó és a fogyasztó érzelmi reakciói között van egy nyilvánvaló kontraszt: a vicc vagy komikus ötlet kitalálója ritkán nevet a szellemi folyamat során. a homéri kacajt Arkhimédész fülhasogató heurékája és Kepler szent tébolya váltja fel. elıkészítendı közönsége hangulatát. amikor két össze nem illı mátrixot paradox szintézisben egyesít. s nem kényszerülünk léggömbön futkározó hangyákként sodródni vele tova. s amikor megmondják neki a megoldást. mint összeférhetetlenségek házasságai. ezért nincs min nevetnie.kell alkalmaznia. e folyamat kifinomult és átnemesült. legfeljebb az inspiráció pillanatában az asztalra csap. hogy pillanatnyi egyesülést hoz létre két.xxvii A tudomány történetében hemzsegnek a szitkozódással és gúnykacajjal fogadott felfedezések. hanem a saját ostoba fejét.hasonló fogalmakkal írható le. A humorista megoldja a problémát. hangsúlyozást. amelyben dolgozik. sejtetést .és minél burkoltabb. nem azonos azokkal az érzésekkel. amikor majd rájuk ugrasztja a meglepetést. hagy az összeférhetetlenség nem . ha ez az ötlet a tudatalatti mőködésének eredménye. a mátrixok egyesülése helyett összeütközésüket tapasztalja meg és éli át. közönségének várakozásait és józan okoskodását azonban a második mátrix hirtelen megjelenése megcsúfolja. és felkiált: megvan! A kreatív stressz azonban. s még ha színtiszta vitriol munkál is benne. s ki nem derült. a mindennapokban egymástól távol esı vagy összeférhetetlen mátrix között. İ intellektuális erıfeszítést tesz. Az alkotó feszültség.ellentétben azokkal a primitív érzelmekkel. mestersége fogásait késleltetést. és kidolgozta a logikai sémát. hogy az efféle vélemények hangoztatása az Egyház csalhatatlan dogmáival való nyílt szembefordulás. akinek a bicskája beletörik egy fejtörıbe. amely az efféle apró gesztusokban. Ha rátalált az alapötletre. utalás-jellegőbb egy vicc. verni kezdi . egyfajta szellemi akrobatamutatványt végez. tartós kapcsolat megteremtése olyan mátrixok között. s az ebbıl keletkezı szellemi zőrzavar. egy híresen szellemes férfiú így írt: A Signor Galileóval kapcsolatos viták alkímiai füstben oszlottak el. amelyeket korábban egymástól teljességgel idegeneknek tartottak és fogalmaztak.

amelyik . mert ez a kreatív tevékenység egyetlen olyan területe. A formula alkalmasságát a következı fejezetekben fogom próbára tenni a morfogenezistıl a szimbolikus gondolkodásig terjedı szinteken. facit indignatio versum éppoly igaz. interpolációt és átértelmezést követel. oktalanoknak vagy aktualitásukat vesztetteknek megítélni . s képes ezeket feleslegeseknek. Miután a humor különbözı fajtáira alkalmaztam az elméletet. A bármiféle játékszabályok . egy helyzet vagy esemény egyidejőleg két. a részvét. ÖSSZEGZÉS A humor elemzésével kezdtem a gondolatmenetet. hanem könnyekben jutnak kifejezésre. agresszív-védekezı típusúak. amelyek biztosítják a stabilitást és következetességet. Akhilleusz és a teknıc vagy a hazudós krétai paradoxona kétezer éve termékeny erıfeszítésre serkenti a filozófusokat és matematikusokat. És itt is . Bizonyos érzelmek azonban tehetetlenségük folytán nem képesek követni a gondolatok szókellését. s nem nevetésben. felismerı és motoros készségek. a megfelelı válogatással való hangsúlyozást. s a józan észtıl magukra hagyva a nevetésben találják meg a legkisebb ellenállás útját jelentı elvezetést. amelyek változnak a környezet adottságai szerint. sémának nevezett pszichológiai struktúrák jelölésére. amely a közönségtıl extrapolációt. önmeghaladó.bizonyos játékszabályok irányítanak.volt más. mind pedig a vonatkoztatási háttérnek. s a takarékosságot és a burkoltságot.mint mindenütt . fiziológiai reflex formájú reakciót vált ki.kódok . Érzelmeink rendszerint a kétfajta érzés keverékei. amely csak olyan teremtménynél alakulhat ki.elért bizonyos fokú függetlenséget saját érzelmeivel szemben. legátszellemültebb formáinál is jelen kell. A nevetés luxus-reflex. fogalomkörnek. s a szimpatikus idegrendszeren keresztül testi aktivitást is indukálnak. hogy bolonddá tették. A humor minden fajtájának szerkezeti alapmintázata biszociatív. amely kiváltja a reakciót. képességek jelölésére a mátrix kifejezést alkalmaztam. ahol az intellektuális inger pontosan körülírt. A humorista ugyanakkor kedvére választhat össze nem illı viselkedési vagy vonatkoztatási kódokat. elemeztem a humorista technikájának jellegzetességeit: az eredetiséget és a váratlanságot. önfeladó érzelmek. mint valaha. azonosulás. ami a gondolatfolyamnak egyik mátrixról egy egészen más logika vagy játékszabály uralta másikra való hirtelen átugrását eredményezi. a túlzást és az egyszerősítést. készségek. asszociatív összefüggésrendszernek. csupán téves elıítélet. Minden szervezett viselkedést vagy tevékenységet . A rögzített kódokkal és alkalmazkodóképes stratégiákkal rendelkezı mátrixok fogalma egyaránt alkalmas mind az érzékelı. A komikus ötlet a felállított. egy cseppnyi adrenalin. Ellentéteik a résztvevı. A szóban forgó érzelmek önérvényesítı. s még a humor leglégiesebb. . amelyek másfajta fiziológiai folyamatok közegében érvényesülnek. amelynek kétértelmősége érzékelteti az idegrendszer jellegzetességét.felismerni. hogy legyen az agresszivitás egy szikrája. a tudományos felfedezés a megoldott paradoxon. elragadtatás. de megfelelı szabadságot engednek az alkalmazkodóképes stratégiáknak. a nevetést. Szándékosan használtam a kód kifejezést.Si Natura negat. hogy az így létrejövı összeütközésben abszurditásaikat leleplezze.vagy aki . Juvenalis sora .éles határok helyett folyamatos átmenetet találunk. hogy kódolt üzenetekkel irányítja a testmőködéseket.a magzati fejlıdéstıl a verbális gondolkodásig . összeférhetetlen asszociatív összefüggésrendszerben való szemlélése.által irányított tevékenységek.

A mátrixok a teljességgel automatizált készségektıl az egészen plasztikusakig terjednek, de még utóbbiakat is a tudatosság szintje alatt mőködı játékszabályok irányítják. Ezek a néma kódok úgy tekinthetık, mint a tanultak szokássá kristályosodásai. A szokások a stabilitás és a szervezett viselkedés nélkülözhetetlen magjai, amelyek hajlamosak mechanizálódni, s az embert egy programozott automata állapotára alacsonyítani. A kreatív cselekvés azáltal, hogy kapcsolatot teremt a tapasztalatok korábban össze nem függı rétegei, síkjai között, elısegíti az ember fellépését a szellemi evolúció magasabb szintjeire. Ez a felszabadulás pillanata; az eredetiség gyızelme a szokások fölött.21

II. RÉSZ A BÖLCS
V. Az igazság pillanatai
A CSIMPÁNZ ÉS A BOT
Ezópus óta mondják, hogy az állatok viselkedése találékonyságot és eredetiséget mutathat, de kísérletileg elıször Wolfgang Köhler német fiziológusnak sikerült ezt a feltevést bebizonyítania. Köhler teneriffai csimpánzokkal végzett kísérletei alapján írta meg 1918-ban megjelent, s azóta klasszikussá vált, Az emberszabású majmok lelkialkata címő mővét. Álljon itt az eszközhasználatot felfedezı állatjellemzı leírása (kiemelés tılem): Nuevával, egy fiatal nıstény csimpánzzal megérkezése után három nappal (1914. március 11-én) tettünk próbát. A többi állattal ekkor még nem került kapcsolatba; elkülönítve tartottuk ketrecében. A ketrecbe egy botocskát helyeztünk, Nueva kapirgálja a talajt, s a banánhéjakat kis kupacba lökdösi vele, majd óvatosan eldobja a botot, mintegy háromnegyed méternyire a rácstól. Néhány perc múlva egy banánt helyezünk a ketrecen kívül olyan távolságba, hogy Nueva ne érhesse el. Nyúlkál utána, természetesen eredménytelenül, s rövidesen elkezdi a jellegzetes csimpánzpanaszkodást; elırecsücsöríti ajkait - az alsót erısebben -‚ esdekelve nézi a megfigyelıt, siránkozó hangokat hallat, végül hanyatt a földre veti magát; ez a kétségbeesés legékesszólóbb gesztusa, amit már megfigyelhettünk más esetekben is. Esdekléssel és siránkozással telik el némi idı, majd - mintegy hét perccel a banán elhelyezése után Nueva hirtelen a botra néz, abbahagyja a nyöszörgést, megragadja a botot, kidugja a ketrecbıl és kissé ügyetlenül karnyújtásnyi közelségbe piszkálja vele a banánt. Ráadásul: a bot végét Nueva már az elsı próbálkozásnál a banán mögé helyezi. A kísérletet egy óra múlva megismételtük; az állat most már jóval hamarabb vette kézbe és ügyesebben is használta a botot, a harmadik alkalommal pedig már azonnal tudta, mit kell tennie, s ez így maradt a továbbiakban is.xxviii
E könyv befejezésén dolgoztam, amikor Burt professzor volt olyan kedves, és felhívta a figyelmemet A nevetés pszichológiája címő cikkére, amelyet posztgraduális kurzusra járó hallgatóinak írt. s melyben maga is némileg hasonló következtetésekre jutott: A nevelést úgy tekinthetjük, mint biztonsági szelepet a túlcsorduló érzelmi energiák számára, amelyek valamely, az ösztönöket automatikusan stimuláló specifikus helyzet érzékelésekor feltolultak, s amelyek esetében a tüzetesebb vizsgálat feleslegesnek mutatta az energikus cselekvést ... A nevetés minden indítéka ekképpen double-entendre-t feltételez: elsıként adva van egy felületes vagy látszólagos jelentés, amely valamely figyelmen kívül nem hagyható helyzethez méltó érzelmeket kelt (s így átmenetileg felborítja az egyensúlyi állapotot), másodsorban pedig egy (az elsınek ellentmondó) mélyebb vagy látens jelentés - a túlcsorduló érzelmi energiák a nevetésben találnak azonnali e/vezetést (Burt, 1945)
21

Nyilvánvaló, hogy Nueva nem idomítás vagy próbálkozás útján jutott el a felfedezésig. Viselkedése attól a pillanattól kezdve, hogy szeme a botra tévedt - Köhler szavaival egyértelmően céltudatos volt: megragadta a botot, habozás nélkül a rácshoz ment vele, kinyújtotta a ketrecbıl s a végével a banán mögé nyúlt; teljességgel szervezett és hiánytalan cselekvéssort hajtott végre, egészen másként, mint a labirintusban próbálkozva utat keresı patkány vagy a doboz fortélyos zárját keresgélı, szabadulni akaró macska. A felfedezés önálló és eredeti teljesítmény, amelynek a csimpánz korábbi életében nem voltak elızményei. A felismeréshez vezetı út úgy határozható meg, mint szintézis két, a korábbi életben elsajátított, de eleddig kapcsolat nélküli készség között. Nueva megtanulta, hogy kezét vagy lábát a rácsok közt kinyújtva hozzájuthat a ketrecen kívül lévı banánhoz; ennek az egyszerő készségnek a változatait nevezzük M1 mátrixnak. Megtanulta azt is (M2), hogy a bottal kapirgálni lehet a földet, és ide-oda lökdösni vele a tárgyakat. Ebben a játékos tevékenységben azonban soha nem használta valamilyen konkrét, hasznos céllal a botot; minden fiatal állat szereti dobálni, lökdösni és görgetni a dolgokat. Nueva felfedezésének lényege abban áll, hogy ezt a játékos szokást segédmátrixként alkalmazta azzal a céllal, hogy elérje a banánt. Az igazság pillanata akkor érkezett el, amikor Nueva pillantása a botra esett, miközben teljes figyelme az elérhetetlen banánra összpontosult. A két, korábban egymástól távol esı mátrix ebben a pillanatban egybeolvadt, s a-bot-amivel-játszani-lehet átváltozott piszkálóvá-amivel-el-lehet-érni-a-dolgokat; olyan eszközzé, amellyel a másként hozzáférhetetlen tárgyak is megszerezhetık. Nueva felfedezése - mint annyi más felfedezés - utólag, de csakis utólag egyszerőnek és kézenfekvınek látszik. A kutya például hordhatja szájában a botot, de piszkálónak használni nem fogja soha. És nem csupán a csimpánzoknak okoz nehézséget, hogy egy „játékos” technikát egy vele korábban még soha kapcsolatba nem hozott hasznos célra alkalmazzanak; az emberi tudomány történetének számos nagy felfedezése pontosan efféle hirtelen és légbılkapott ötleteknek köszönhetı. Galilei megdöbbentette a világot, amikor a hollandok feltalálta játékszert, a távcsövet csillagászati célokra használta, a gızgépnek, az alexandriai Hérón kieszelte mechanikus játéknak kétezer évet kellett várnia, mielıtt a gyakorlatban is hasznát vette valaki, a pergai Apollóniosz által csak kedvtelésbıl tanulmányozott kúpszeletek szintén két évezreddel késıbb adták az ötletet Keplernek, hogy kidolgozza a bolygók ellipszispályáinak elméletét, Chevalier de Méré-t pedig átkos kockajáték-szenvedélye hajtotta Pascalhoz, hogy tanácsot kérjen tıle valamiféle biztosan nyerı stratégia felıl, s ennek a kérdésnek köszönhetı, hogy megszületett a valószínőségelmélet, a modern fizika és biológia nélkülözhetetlen segédeszköze, hogy ne is említsem a biztosítási üzletet. Figyelemreméltó írta Laplace -‚ hogy a játékos céllal született tudomány a legfontosabb emberi ismeretek közé emelkedett. Kutatásunk legelején tehát rátaláltunk egy alapmintára; felfedeztük, hogy a játékos, vagy l’art pour l’art technikák olykor egészen távoli területeken kínálnak váratlan megoldásokat, s a tudomány történetének éppen ez az egyik vezérmotívuma. Nueva felfedezte az eszközhasználatot; a következı idézet az eszközkészítésrıl szóló beszámoló. Hıse Szultán, Köhler csimpánzainak géniusza: (1914. február 12.) A rácsok mögött, puszta kézzel elérhetetlen távolságban egy tárgyat (banánt), s a kísérlet színhelyének egy másik pontján tıbıl levágott ricinusbokrot helyeztünk el - ennek ágai könnyen letörhetık. A bokrot ebben a formájában lehetetlen átdugni a rácsokon, s odáig is csak a nagyobb majmok egyike tudja elvonszolni. Beengedjük Szultánt. Elıször nem veszi észre a tárgyat; közönyösen nézeget és az egyik gallyat szopogatja. Hirtelen meglátja a tárgyat. A rácshoz megy, kinéz, majd a következı pillanatban egyenesen a bokorhoz siet, megragad egy vékony ágat, hirtelen rántással letöri, visszamegy a rácshoz és megszerzi a tárgyat. A bokor felé fordulástól a gyümölcs megragadásáig egyetlen, gyors és fennakadás nélküli cselekvéssor játszódik

le, s mindvégig nem észlelhetı olyan mozdulat, amely objektíven szemlélve ne illene a megoldás folyamatába.xxix Ha Szultán tudott volna görögül, bizonyosan így kiáltott volna: Heuréka! Köhler hozzáfőzi: A mechanizált megoldási módszerekkel rendelkezı felnıtt embernek olykor - amint itt is - bizonyítékra van szüksége, hogy egy cselekvés valóban komoly teljesítmény, s nem valami kézenfekvıen egyszerő dolog; hogy a teljes fáról egy ág letörése jóval több, mint egy bot egyszerő használata, az rövidesen bebizonyosodott a Szultánnál kevésbé éles esző állatoknál, még akkor is, ha elızıleg már megtanulták használni a ketrecben elhelyezett botokat.xxx Azt mondtuk, hogy a felfedezés olyan analógiák megpillantása, amelyeket korábban nem vett észre senki. Salamon király felismerte a hasonlóságot Szulamit nyaka és az elefántcsonttorony között. Szultán rájött, hogy mi a közös a bokor gallyas-leveles, girbegurba ágában és a ketrec padlóján fekvı egyenes és élettelen bambuszrúdban - és ez a közös igen csekélyke volt; mindkettı hosszúkásnak és keménynek látszott - ez minden. Az ágat, amely korábban a bokor szerves része volt, Szultán - képletesen és szó szerinti értelemben is - kiragadta vizuális összefüggésrendszerébıl, s új, gyakorlatias vonatkoztatási rendszerben helyezte el. A tudatosság már ismerıs átirányulása az ág korábban lényegtelen bot-minısége felé Köhler egy másik csimpánza, Koko esetében még ékesszólóbban volt megfigyelhetı. Kokónak sokkal hosszabb idıbe került megtenni a felfedezést, mint Szultánnak, s amikor végre letört egy ágat a bokorról, hogy piszkálóbotnak használja, és elindult vele a ketrecen kívül fekvı banán felé, ...buzgón tépkedte le róla egyik levelet a másik után, míg csak a csupasz szár maradt ... A levelek eltépdesése egyidejőleg értelmes és értelmetlen tevékenység. Értelmetlen, mert ettıl az ág semmivel sem lesz hosszabb, és értelmes, mert a látvány így sokkal jobban fog botra emlékeztetni ... Kétség sem férhet hozzá, hogy Koko nem csupán játékból szedte le a leveleket; pillantása és mozdulatai világosan mutatták, hogy a mővelet során minden figyelmét a banánra fordítja, csak éppen a szerszám elkészítésével van elfoglalva. A játék egészen más, és én még soha nem láttam csimpánzt (ebben az esetben Kokót) játszani, miközben szemmel láthatóan minden gondolata a végsı cél elérésére irányul.xxxi Mielıtt a csimpánz ténylegesen letörné az ágat, kell lennie egy pillanatnak, amikor felismeri, hogy ez az ág egyidejőleg mindkét mátrix eleme; most még a fa része, de egyben már elkülönült szerszám, eszköz is. Szultán megszokott látásmódjának, mellyel vizuálisan egységes egésznek tekintette a fát, össze kellett omlania. Amikor felismerte, hogy az ágak eszközzé alakíthatók, ezt többé soha nem felejtette el, s feltételezhetjük, hogy eztán már soha nem látta úgy és olyannak a fát, mint azelıtt. Elvesztette látásának ártatlanságát, de a veszteségbıl hatalmas elınyre tett szert: az „ágak” érzékelése és a „dolgokkal” való manipuláció egyszerő, szenzo-motoros készséggé egyesültek, s ha két mátrix egyesül, többé nem lehet ıket szétválasztani. Ez az oka annak, hogy a tegnapi nagy felfedezések ma már maguktól értetıdı közhelyek, s hogy miért csodálkozunk azon, hogy nem tudtuk, ami post factum annyira nyilvánvaló.

ARKHIMÉDÉSZ
Hadd illusztráljam ez utolsó állítást egy, a Szultánéhoz nagyon sokban hasonlító emberi felfedezéssel: Arkhimédész törvényével. Némileg leegyszerősített formában el kell mondanom a történetet.

Hierón, Szirakúza tirannosza és Arkhimédész pártfogója kapott egy gyönyörő koronát, amely állítólag aranyból volt, de az uralkodó arra gyanakodott, hogy némi ezüsttel hamisították. Tanácsért Arkhimédészhez fordult, aki ismerte az arany pontos súlyát, de ez az ismeret természetesen térfogategységnyi aranyra vonatkozott. Ha pontosan megmérhette volna a korona térfogatát, azonnal meg tudta volna mondani, hogy színaranyból van-e vagy sem, de hát hogy az ördögbe határozza meg az ember egy bonyolult, cikornyás forma térfogatát? Ó, ha beolvaszthatná, s megmérhetné a folyékony aranyat, vagy összekalapálhatná az egészet valami becsületes hasáb formájába, vagy... és így tovább. Ezen a ponton valószínőleg úgy érezte magát, mint Nueva, amikor a hátára feküdt és nyüszögött, mert túl messze volt a banán, és rácsok állták el a hozzá vezetı utat. A gátolt helyzetek stresszhatást váltanak ki. Ennek nyomása alatt a csimpánzok ismétlıdı, kapkodó és véletlenszerően próbálkozó mozdulatsorokba kezdenek; elképzelhetjük, hogyan jártak geometriai ismereteinek határain belül körbe és körbe Arkhimédész gondolatai, s hogyan tértek újra és újra vissza a kiindulóponthoz, miután zárva, eltorlaszolva találtak minden ismert, a megoldás felé vezetı utat. Ezt a kétségbeejtı helyzetet, amelyet mindenki ismer, aki megpróbált már valaha is megoldani valami nehéz feladatot, jól szemléltethetjük az alábbi ábrával, ahol K jelenti a kiindulópontot, a körülötte lévı hurkok a lezárt mátrixon belüli gondolati próbálkozásokat és visszatéréseket, C pedig a célt (a korona térfogatának pontos megállapítását) - amely sajnos a mátrix síkján kívül helyezkedik el.

Egy nap, amikor Arkhimédész a fürdıkádjába ereszkedett, szórakozottan figyelte a mindennapi jelenséget, hogy a vízszint lassan egyre feljebb emelkedik, ahogy a teste alámerül, s egy pillanat alatt felismerte, hogy a kiszorított víz térfogatának azonosnak kell lennie a teste térfogatával, ami tehát most már egyszerően megmérhetı. Voltaképpen megolvasztotta a testét anélkül, hogy kárt tett volna benne, s ugyanezt megtehette immár a koronával is. És ismét, akárcsak a csimpánz esetében: a dolog gyermekdeden egyszerőnek látszik - utólag ‚ de képzeljük csak magunkat Arkhimédész helyébe. Szokása volt, hogy minden nap megfürödjön, de a fürdéssel kapcsolatos tapasztalatai és gondolatai a megszokás kitaposta ösvényen haladtak: hidegre és melegre gondolt; fáradtságra és elernyedésre, meg egy szép kis rabszolgalányra, aki megmasszírozza a lábát és a vállait. Sem Arkhimédésznek, sem másnak ıelıtte nem jutott eszébe, hogy összekapcsolja egy forró fürdı mindennapos érzéki tapasztalatát és a szilárd testek térfogatának megmérésére irányuló tudós törekvéseket. Nyilvánvalóan ı maga is számtalanszor látta már, hogy ha beleereszkedik a kádba, a vízszint megemelkedik, de ez a tény és a két szint közti különbség tökéletesen közömbös volt számára mindaddig, amíg a jelenség az éppen aktuális problémával nem biszociálódott - akkor azonban rögtön felismerte, hogy a vízszint megemelkedésének mértéke pontosan az ı bonyolult formájú testének térfogatával azonos. A felfedezés a következı ábrával szemléltethetı:

M1 az elızı ábra mátrixa; itt azok a játékszabályok uralkodnak, amelyek alapján Arkhimédész kezdetben próbálta a feladatot megoldani. M, a fürdéssel kapcsolatos asszociációk mátrixa, s azokat a gondolatsorokat szemlélteti amelyek létrehozták a kapcsolatot. Az L láncszem lehetett egy verbális ötlet (például: a vízszintemelkedés a testem lemerülésének mértékével arányos), de lehetett vizuális benyomás is, amelyben az emelkedés egyszer csak jól látható összefüggésbe került a víz alá merülı testrészek, s így a korona térfogatával is, melynek képe szüntelenül ott kószált Arkhimédész tudatának peremvidékein. A lényeg az, hogy a kritikus pillanatban mindkét mátrix jelen volt gondolataiban, még ha valószínőleg különbözı tudatossági szinteken is, A kiúttalan helyzet okozta teremtı stressz folyamatosan napirenden tartotta a feladatot, még akkor is, amikor a tudat legfelsı rétegei egészen más mőködési síkokra tolódtak el. E szakadatlan nyomás nélkül az egybeesés kedvezı pillanata észrevétlenül tőnt volna tova, s eggyel népesebb lett volna az elmulasztott alkalmak légiója, amikor a dohos gondolati megszokások megbénították a teremtı szellemet. A folytatás jól ismert; pittoreszk varázsára többször is fogok utalni, amikor olyan kifejezéseket használok, mint heuréka-folyamat vagy -pillanat. Vizsgáljuk most meg más szögbıl az arkhimédészi felfedezést. Amikor az ember bemászik a fürdıkádba, tudja, hogy a vízszint meg fog emelkedni, mert az alámerülı test kiszorítja, sıt ennek az elvárásnak alapján nagyjából meg is tudjuk állapítani, mennyi vizet kell a kádba eresztenünk. Tudta ezt Arkhimédész is, de feltehetıleg soha nem öntötte szavakba, nem formulázta meg ezt a tudást, amely azonban kimondatlanul és magától értetıdıen részét alkotta ismereteinek, jelen volt a fürdés gondolati és viselkedési mátrixának játékszabályaiban. Láttuk, hogy egy készség vagy képesség mátrixát irányító kódok a tudatosság alacsonyabb szintjén mőködnek, mint maga a cselekvés, legyen szó akár zongorázásról, akár beszélgetésrıl vagy fürdésrıl. Azt is láttuk, hogy a biszociatív sokk gyakran leleplezi, éles fénnyel világítja meg ezeket a rejtetten mőködı, belsı szabályokat, amikor hirtelen ráirányítja a figyelmet a tapasztalatok megfogalmazatlan, hallgatólagosan tudomásul vett és magától értetıdınek vélt vonatkozásaira - így egyszer csak szokatlan és jelentésteljes szögbıl villan elı a tény, hogy a vízszint felemelkedik. A felfedezés nemegyszer csak annyiból áll, hogy az ember észrevesz valamit, ami mindvégig ott állt megszokottságoktól elvakult szemei elıtt. Mindez éppúgy áll a mővész felfedezéseire is, amikor idegenszerő, éles és új értelmezésekre lehetıséget adó megvilágításba helyezi az unalomig ismert tárgyakat vagy eseményeket, akárha leválasztaná szemünkrıl a hályogot. Newton almája és Cézanne almái sokkal közelibb rokonok, mint amilyennek látszanak.

A VÉLETLEN ÉS AZ ÉRETTSÉG

Köhler csimpánzai elıbb-utóbb egytıl egyig megtanulták az eszközhasználatot, sıt azt is, hogy hogyan kell eszközt készíteni. Egy kutya azonban - bármilyen ügyesen hurcol is a szájában egy botot vagy egy kosarat - soha nem fogja megtanulni, hogy a bottal közelebb piszkálhat magához egy elérhetetlen húsdarabot. Úgy is mondhatjuk, hogy amikor véletlenül elıállt a kedvezı alkalom - a megfelelı pillanatban éppen ott hevert a földön a bot -‚ a csimpánzok már érettek voltak arra, hogy megtegyék a lépést az eszköz alkalmazásának felfedezése felé. A tényezık, amelyek (többek közt) közrejátszottak abban, hogy a csimpánzok érettek voltak a felfedezésre: a fıemlısök hallatlan kézügyessége, s a fejlett okulomotoros koordináció, melyek következtében a tárgyakkal való manipuláció, különösképpen pedig a dolgok ágakkal, botocskákkal való lökdösésének, taszigálásának játékos szokása kialakulhatott. Mindezek a készségek, amelyek szintézisébıl megszületett a felfedezés, korábban külön-külön már megerısödtek és alaposan begyakorlódtak. Arkhimédésznek az a képessége, hogy absztrakt fogalmakkal - térfogat, sőrőség manipuláljon, s a trivialitásokra is kiterjedı éles megfigyelıképessége együttesen tették ıt éretté arra, hogy megtegye a felfedezést. Általánosabb kifejezésekkel: annál nagyobb egy fontos felfedezés statisztikai valószínősége, minél fejlettebbek és begyakorlottabbak azok a készségek és gondolati mátrixok, amelyek a felfedezés megszületésekor fognak egyesülni. Ez magyarázatot ad arra a meglepı - és a tudomány történetében igen gyakran tapasztalt jelenségre is, hogy egy-egy újdonságot egyidejőleg ketten vagy többen fedeznek fel, és segít a különbözı kultúrákban felbukkanó azonos technikák és hasonló stílusok kialakulásának megértésében is. Az érettség ebben az értelemben - természetesen - a felfedezésnek csupán szükséges, de semmiképpen sem elégséges feltétele, és korántsem olyan egyértelmő, világos fogalom, mint amilyennek látszik. A tanulás és az értelem mibenléte körül a kísérleti pszichológia különbözı iskolái közt dúló, elkeseredett viták jórészt abból erednek, hogy a felek nem hajlandók az érettség fogalmával komolyan foglalkozni. A behaviourista pszichológia képviselıi általában olyan feladatok elé állítják állataikat, amelyek megoldására biológiailag képtelenek, s így bizonyítják be, hogy új készségek csakis kondicionálással, reflexek összekapcsolásával, mechanikus idomítással szerezhetık, míg Köhler és a Gestalt-iskola olyan feladatokat ad csimpánzainak, amelyek megoldására érettek vagy majdnem érettek, hogy bebizonyítsák: a tanulás folyamatában a megérzésé, az intuícióé a fıszerep. A következtetések ellentmondása nem lehet számunkra meglepıbb, mint egy hathónapos és egy hatéves gyermek tanulási eredményei közötti különbség. Mindez persze nagyon is leegyszerősített megfogalmazás (részletesebben: lásd a Második könyv XII. fejezetét); a célom most csupán annyi, hogy megmutassam: minél érettebb a helyzet egy új szintézis felfedezésére, annál kevesebb szükség van a véletlen segítı közrejátszására. Arkhimédész szeme rátéved a fürdıvíz körvonalára a csimpánz megpillantja a bokrot véletlen esetek, amelyeknek valószínősége azonban oly nagy, hogy elıbb-utóbb mindenképpen be kellett következniük; a véletlen itt csupán kioldja két mátrix egyesülését azáltal, hogy rávilágít egyre a sok lehetséges kapcsolat közül. Különbséget tehetünk egy fajnak valamely új szokás, új készség elsajátítására való biológiai érettsége, és egy kultúrának valamely új felfedezés megtételére és alkalmazására, kiaknázására való érettsége között. Hérón gızgépét ipari célokra nyilvánvalóan csak akkor lehetett felhasználni, amikor ez a technológiai és társadalmi körülmények folyamatos változása révén lehetségessé és kívánatossá vált. Végül pedig - vagy elsısorban - ott van az emberi tényezı; a kreatív személyiség aki megteremti az új szintézist, amelynek többé-kevésbé eljött az ideje. A hangsúly a többé-kevésbé kifejezésen van. Ha - amint Shakespeare és a marxista elmélet állítja - minden az érettségen múlna, a géniusz a történelemben nem hıs lenne többé, csupán bába, aki az amúgy is elkerülhetetlenül bekövetkezı szülésnél segédkezik, s a teremtı

pillanat, cselekedet nem lenne több, mint beteljesedése annak, ami elrendeltetett. A régi vita azonban, hogy az egyén formálja-e a történelmet, vagy az alakítja ıt, új kanyart vesz a tudománytörténet jóval lehatároltabb területein. A kanyart a felfedezések többszörössége, szimultaneitása okozza. E különös jelenség történelmi kutatása csupán nemrég kezdıdött, és nagy feltőnést keltett, amikor 1922-ben Ogburn és Thomas egy több, mint százötven, egyidejőleg több személy által tett felfedezést és találmányt felsoroló munkát publikált; a közelmúltban pedig Merton jutott arra a látszólag paradox következtetésre, hogy „a tudományos felfedezések esetében ... sokkal jellemzıbb a szimultaneitás, mint az egyéni, egyszeri eredmények”.xxxii Merton egyik példája Lord Kelvin, akinek nyilvánosságra hozott munkái legalább harminckét olyan, saját felfedezését tartalmazzák, amelyekre utólag mások is rájöttek. A „mások” között olyan szellemóriásokat találunk, mint Cavendish vagy Helmholtz, de akadnak köztük kisebb jelentıségő személyiségek is. A végtelenségbe nyúló viták, amelyek korszakokon át mérgezték a tudományos kutatás nyugodtnak hitt légkörét, s a túlzott sietség, amellyel sok tudós idı elıtt a nyomdába rohanva iparkodott elsıbbségét biztosítani - vagy legalábbis lepecsételt borítékba zárva helyezni el iratait egy-egy tudós testület széfjeiben - ugyanerre a problémakörre utal. Néhányuk - például Galilei és Hooke - anagrammák formájában félig kidolgozott eredményeket publikált, hogy riválisok fenyegetése nélkül birtokolhassa szellemi tulajdonát. Köhler csimpánzai vitathatatlanul nemeslelkőbbek voltak. Mindezek alapján nem szabad alábecsülnünk az érettséget, mint tényezıt, amely elısegíti azoknak a felfedezéseknek a megszületését, amelyek - úgymond - benne vannak a levegıben, vagyis: a sokféle és változatos komponens, ami új szintézissé fog összeállni, már mind ott fekszik a kezünk ügyében, s csak a szerencsés véletlenre vagy egy kivételes elme megjelenésére vár, aki összegyőjti és egyesíti ıket - ha az egyiket elszalasztjuk, bizonyosan jön majd másik alkalom. Másfelıl azonban: jóllehet a differenciálszámítás módszerét Newton és Leibniz egymástól függetlenül fedezte fel, s útjukat elıdök hosszú sora kövezte ki, a mő megalkotásához, a folyamat kiteljesítéséhez mégiscsak egy Newtonra vagy egy Leibnizre volt szükség, s tettük fényén mit se tompít, hogy a sok millió ember között nem csupán egy, de két kivételes géniusz akadt. Minket most az érdekel, hogyan csinálták - a teremtı eredetiség -‚ s nem az a tagadhatatlan, de érdektelen megfontolás, hogy ha ık meg nem teszik, hát minden bizonnyal jön valaki más, akinek sikerül, hiszen ez a gondolat is nyitva hagyja ugyanezt a kérdést: hát az a másik hogyan csinálta? Nem azt akarom találgatni, hogy a kimagasló szellemek - Platón, Arisztotelész, a názáreti Jézus, a tarsusi Pál, Aquinói Tamás, Bacon, Marx, Freud vagy Einstein - közül melyik lenne a fenti értelemben feláldozható úgy, hogy az eszmetörténet folyása ne változtasson irányt, sem azt, hogy a történelem folyását valóban a teremtı géniusz irányítja-e. Pusztán arra kívánok rámutatni, hogy a tudománytörténet néhány kiugró fegyverténye olyan tour de force, aminél igen sánta kis magyarázat lenne az érettséget, és nevetséges dolog a véletlent emlegetni. Einstein megalkotta a relativitáselméletet „anélkül, hogy felhasználta volna a legalább ötven éve rendelkezésre álló megfigyeléseket”;xxxiii a szilva már túlérett, de fél évszázadon át nem jött senki, aki leszedte volna. Kevésbé ismert példa Everist Galois, minden idık egyik legzseniálisabb matematikusa, aki 1832-ben - húszévesen egy abszurd párbajban vesztette életét. A párbaj elıtti éjszaka egy, az Académie de Sciencesnek küldött cikken dolgozott, majd egy barátjához írt levélben még sietısen papírra vetett néhány további matematikai felfedezést. „A tudósok csak tizenöt évvel késıbb ismerték fel elképedve az Akadémia által elutasított értekezés jelentıségét. A magasabb algebra teljes átalakítása volt, s éles fénnyel világított meg olyan területeket, ahol ez ideig a legnagyobb matematikusok is csak tapogatóztak...”xxxiv Galois a barátjához írt levélben ezenfelül még egy olyan elméletet is felvázolt, amelyet kortársai nem érthettek meg, mert alapjául olyan

matematikai elvek szolgáltak, amelyeket csak halála után negyed századdal fedeztek fel. „Be kell ismernünk - írta egy másik híres matematikus -, hogy elıször: Galois megsejtette ezeket az alapelveket, amelyek - másodszor: - valamiképpen a tudata alatt rejtızhettek és mőködhettek, mert sehol nem tett rájuk semmiféle utalást, noha ezek jelentıs felfedezések már önmagukban is.”xxxv Mindez pedig elvezet minket a kérdéshez: milyen szerepet játszanak a heuréka-mozzanatban a tudatalatti folyamatok? A hagyomány szerint Püthagorasz akkor fedezte fel az összefüggést a hangmagasság és a rezgı húr hossza között - s ez a lépés a matematikai fizika megszületése volt -‚ amikor szülıföldjén, Számoszon elsétált egy kovács mőhelye elıtt, és észrevette, hogy a különbözı hosszúságú vasrudak más-más hangon csengenek a kalapácsütések alatt. Ahelyett, hogy a véletlennek tulajdonítanám, gyanítom, hogy valamiféle intuíció állította meg Püthagoraszt a kovácsmőhelynél - de hogyan mőködik ez az intuíció? Itt rejtızik a felfedezés - mind a tudományos, mind pedig a mővészi felfedezés - kérdésének a leglényege.

LOGIKA ÉS INTUÍCIÓ
A kontraszt kedvéért röviden ismertetek két, teljesen eltérı típusú, de egyaránt ismert és ünnepelt felfedezést; az elsı látszólag teljességgel a tudatos, józan és logikus ész némi szerencse segítségével elért eredménye, a második a tudatalatti közbelépésének jellegzetes esete. 1879 a fertızı betegségek védıoltással való leküzdése, az immunológia megszületésének éve volt. Louis Pasteur ebben az idıben már tudta, hogy a marhavészt, a veszettséget, a selyemhernyók pusztulását és egy sor más betegséget a mikroorganizmusok okozzák, és világosan felvázolta a kórokozó mikrobákkal kapcsolatos elméletet. 1879 tavaszán - ekkor ötvenhét éves volt - a baromfikolerával foglalkozott. Elkészítette a baktériumtenyészeteket, de munkáját bizonyos okok miatt megszakította és a kultúrák ott maradtak egész nyáron felügyelet nélkül a laboratóriumban. Kora ısszel folytatta a kísérleteket, néhány csirkét beoltott a baktériumokkal, s az állatok - a várakozással ellentétben - csak könnyebben betegedtek meg. Pasteur arra a következtetésre jutott, hogy a baktériumtenyészetek tönkrementek, és új kultúrákat állított be a frissen kitört baromfikolera áldozatainak szöveteibıl nyert virulens baktériumokkal. A piacon új csirkéket is vásárolt, és mind a régieket, mind pedig ezeket ismét beoltotta a hatóanyaggal. Az újonnan vásárolt csirkék a megfelelı idıben elpusztultak, Pasteur legnagyobb meglepetésére azonban azok, amelyeket elızıleg a régi, hatástalan szerrel kezelt, egytıl egyig életben maradtak. Egy szemtanú beszámolója szerint amikor Pasteur értesült a váratlan fejleményrıl, „egy percig hallgatott, majd úgy kiáltott fel, mint akinek látomása van: Hát nem látják?! Ezek az állatokat vakcináltuk!” Magyarázatra szorul, hogy a vacca (tehén) szóból származó vakcina kifejezés ekkor már egy évszázada ismeretes volt. Valamikor az 1760-as években egy Edward Jenner nevő fiatal orvostanhallgatót egy fejılányhoz hívtak, aki rosszul érezte magát. Jenner arra gondolt, hogy himlıje lehet, de a lány így válaszolt: Nem lehet himlım, mert volt már tehénhimlım. Jenner közel húsz éven át küzdött a hivatalos orvostudomány kétkedése és közönye ellen, míg sikerült bebizonyítania, hogy a néphitnek igaza van: aki átesett a tehénhimlın, az védetté válik a himlı ellen. Innen ered a vakcinálni kifejezés; az embereket a rettegett gyilkos kór elleni védelemül a tehénhimlıben megbetegedett marhák bırén keletkezett pörkökbıl nyert hatóanyaggal oltották be. Jenner megállapította, hogy a két betegség lényegében ugyanaz, és csak az érintett szervezet módosítja valamiképpen; felfedezésébıl azonban nem vont le

általános következtetéseket. A vakcináció gyakorlata gyorsan terjedt Amerikában és többékevésbé általánossá vált néhány más országban is, de egyedül a himlı ellen alkalmazták, s maga a szó mindvégig megırizte a kifejezetten szarvasmarhákkal kapcsolatos áthallásokat. A vízió, ami Pasteur szeme elıtt ama történelmi pillanatban megjelent, ismét egyszer a rejtett analógia volt: az elsı csoport meggyógyult csirkéi védettek voltak a baromfikolera ellen, mert vakcinálták ıket a „tönkrement” baktériumokkal, éppen úgy, ahogy a halálos kórt vészelik át a megváltozott marhapestis-baktériumokkal beoltott emberek. Pasteur jól ismerte Jenner munkásságát. Egyik életrajzíróját, a szintén kiváló biológus dr. Dubos-t idézve: „Röviddel a fertızı betegségekkel kapcsolatos munkája megkezdése után Pasteurnak meggyızıdésévé vált, hogy legyızésükre valami, a vakcináláshoz hasonló eljárás lenne a legalkalmasabb. E meggyızıdés révén azonnal felismerte a csirkékkel mellékesen végzett kísérletek jelentıségét.” Más szavakkal: Pasteur érett volt felfedezésére, s így képes volt azonnal megragadni az elsı kedvezı alkalmat; ahogy maga fogalmazott: Fortuna a felkészült elmét kedveli. Ebben a megközelítésben Pasteur felfedezése a legkevésbé sem csodálatos. Ám ha Amerikában és Európában is mindennapos gyakorlat volt a vakcináció háromnegyed évszázadon át ıelıtte miért nem jutott eszébe senkinek, hogy alkalmazza a himlın kívül más betegségekre is? Miért nem tudott senki kettıt meg kettıt összeadni? Azért - hogy a kérdésre bető szerint válaszoljunk -‚ mert az egyik kettı és a másik kettı más és más vonatkoztatási rendszerhez tartozott. Az elsı rendszer a vakcináció technikája volt, a második pedig a mikroorganizmusok: baromfiparaziták, selyemhernyó-baktériumok, borélesztı gombák és veszett kutyák nyálában élı láthatatlan vírusok világának tıle mindaddig tökéletesen különálló és független kutatása. Pasteur azért volt képes a két rendszert egyesíteni, mert behatóan ismerte mindkettıt, s meg tudta ragadni a pillanatot, amikor a véletlen a megfelelı alkalmat felkínálta. Tudta - amit Jenner nem tudott -‚ hogy Jenner vakcinájának hatóanyaga ugyanaz a mikroba volt, ami ellen a szervezetet meg kellett védeni, csak ez a mikroba valamiképpen „legyengült” már a szarvasmarha szervezetében. Felismerte továbbá, hogy ahogyan a marha testében a tehénhimlı kórokozói, ugyanúgy gyengültek le a tenyésztıedénykékben egész nyárra magukra hagyott kolerabacilusok. Ez vezetett arra a meglepı és szinte poétikus következtetéshez, hogy a kémcsıben töltött hosszú idı ugyanúgy hathat a kórokozókra, mint a szarvasmarha szervezetében történı „küzdelem”. Innen szemlélve már sugárzóan nyilvánvaló volt a gloucestershire-i fejılány állításának igazsága: Minthogy egyes baktériumkultúrákban spontán végbement a legyengülés folyamata (pontosan úgy, ahogy a szarvasmarha szervezetében), Pasteurnek szilárd meggyızıdésévé vált, hogy laboratóriumi úton eztán tetszése szerint állíthat majd elı bármely betegség elleni oltóanyagokat Nem kell többé várni az immunizálószer véletlenszerő kialakulására; a betegségek elleni oltóanyagok elıállítása általánosan elterjedt technika lesz.xxxvi Az emberiséget fenyegetı egyik rettegett csapás a múlté lett - hogy a megfelelı idıben helyére lépjen a következı. A történetnek ugyanis ironikus szimbolikájú folytatása van, s bár nem tartozik szigorúan a tárgyhoz, nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy elbeszéljem. Pasteur felfedezésének leghíresebb és legdrámaibb alkalmazása a veszettség elleni védıoltás volt. Elsıként egy fiatal elzászi parasztfiú, bizonyos Josef Meister kapta meg az oltást, miután egy veszett kutya rettenetesen összemardosta a kezét, a lábát és a combjait. Minthogy a veszettség lappangási ideje több, mint egy hónap, Pasteur abban reménykedett, hogy védıoltásával immunissá teheti a fiút, még ha a vírus már jelen van is a szervezetében. Mind erısebb és erısebb vírustörzsekkel tizenkét oltást alkalmazott, s a fiú egészségesen tért vissza falujába anélkül, hogy egyáltalán jelentkeztek volna a betegség tünetei. A történet végét

az az ötletem támadt. s utána képtelen voltam elaludni. omnibuszra szálltunk. Nem sok eredményre jutottam. az úgynevezett Fuchs-függyényekkel áll kapcsolatban. voltaképpen csak tisztáznom kellett az eredményeket. Fejemben gondolatok kavarogtak. Egyik este szokásommal ellentétben feketekávét fogyasztottam. hogy lábamat a feljáróra helyeztem. hogy Josef Meisternek elrendeltetett: a veszettség valamilyen formájától kell meghalnia. Amikor Coutances-be értünk. S itt következik a heuréka! pillanat egyik legbriliánsabb önelemzı leírása: Tizenöt napon át próbáltam bebizonyítani. Amikor hazaértem Caenba. amiért használni fogok néhány szakkifejezést. Az alább olvasható részletek Henri Poincaré széles körben híressé vált elıadásából valók. amelynek az orvoslás történetében elfoglalt helyét köszönhette. Éppen ebben az idıben elhagytam Caent. Következzék most egy egészen másfajta felfedezés. ahol éltem. de jelen esetben nincs is semmiféle jelentısége. hogy a Fuchs-függvények definiálásánál használt transzformációk a nem-euklideszi geometriában alkalmazottakkal azonosak. Azt fogom például mondani. A sikertelenségtıl elkedvetlenedve elmentem. Az elképzelést nem tudtam bizonyítani. Az ötlet teljességgel tudatos és átgondolt volt. s kutatásaimnak semmi látható összefüggése nem volt korábbi tevékenységemmel.összerendezıdtek és stabil párokat alkottak. Ekkor még nem sejtettem semmit. s így kerestünk fel különbözı helyeket. s úgy éreztem. amelyeket azóta Fuchs-függvényeknek nevezek. nagyszámú kombinációt próbáltam ki és nem jutottam semmire. mert pszichológusok számára nem az elmélet fontos.. Másnap reggel bebizonyítottam a hipergeometrikus sorozatokból származó Fuchs-függvények létezését. hogy nem létezhetnek olyan függvények. Ezután bizonyos aritmetikai kérdésekre fordítottam figyelmemet.. amelynek megszületésében az intuíció játszotta a fıszerepet. Az utazás elfeledtette matematikai munkámat. Ne ijedjenek meg. amelyet a párizsi Société de Psychologie elıtt tartott. hogy korábbi gondolataim a leghalványabb kapcsolatban álltak volna vele . folytattuk a korábban megkezdett beszélgetést. Amint helyet foglaltunk az omnibuszon. míg lassan hogy úgy mondjam . minden nap leültem íróasztalomhoz. ötvenöt évvel az eset után. nem feltétlenül szükséges ıket megérteni. Abban a pillanatban. nem volt rá idım. hogy bizonyos körülmények között rátaláltam egy elmélet igazolására. hogy egy bányásziskola támogatásával geológiai kirándulást tegyek. hogy a tengernél . Az elméletnek meglehetısen csúnyán hangzó neve van és sokaknak nagyon szokatlan is lesz. semhogy felnyissa Pasteur kriptáját a nácik elıtt. hirtelen anélkül. inkább öngyilkosságot követett el. dolgoztam egy vagy két órát. de teljes bizonyosság volt bennem a feltételezés helyessége felıl. s melynek témája Poincaré legismertebb matematikai felfedezésével. s a munka kész volt néhány óra alatt.Dubos beszéli el: Josef Meister a párizsi Pasteur Intézet portása lett. 1940-ben. Az Olvasó megnyugtatására sietek idézni Poincaré saját bevezetı megjegyzéseit: Elıre is mindannyiuk szíves elnézését kérem. s gondolataimat az elliptikus függvényekkel való hasonlóság vezette. lelkiismeretem megnyugtatására belefogtam és megelégedésemre sikerült is bebizonyítanom a gondolat helytállóságát. vajon milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük? Ekkor minden nehézség nélkül sikerült megformálnom a theta-függvény Fuchs-féle sorát. Ekkor megkíséreltem két sorozat hányadosaként ábrázolni e függvényeket. Azt kérdeztem magamtól: ha léteznek ezek a függvények. hanem a körülmények.xxxvii Nem lehet nem gondolni arra. minduntalan egymásba ütköznek.

A kvadratikus alakok példája megmutatta. bár ezt nem voltam képes bebizonyítani.egyszer csak megvolt a megoldás. Ezután Mont-Valérybe mentem. Számomra úgy tőnik. amelyet azóta sem sikerült megoldanom.. s csak össze kellett rendeznem ıket. és tudtam. s ez a kudarc az egész rendszer összeomlását jelentette volna.Abszolút bizonyossággal állíthatom.nem tudom.vannak más Fuchs-csoportok is. Végül .egy olyan. hogy nem felejtem el soha .a dolog oly megdöbbentı volt. hogy a matematikai felfedezésekben e tudat alatti tevékenység szerepéhez nem férhet kétség. hogy a határozatlan harmadfokú kvadratikus alakzatok és a nemeuklideszi geometria aritmetikai transzformációi azonosak.xl . kutatásaimtól teljességgel eltérı területrıl. hogy megszületésében akár a legkisebb mértékben is részem lett volna .elsı matematikai felfedezésérıl a következıket írta naplójába: Április 27-én örömkiáltásban törtem ki . Egy reggel a parton sétálva hirtelen az a gondolat villant az eszembe. Most csak erre az egy példára szorítkozom. nem tudatosan végzett munka jelének felbukkanása. Egy nap az utcán sétáltam. Visszatérve Caenbe eltöprengtem ezen az eredményen. aki rövidebb idı alatt meg tudta volna oldani ezt a feladatot. s vele együtt bukkant fel eszemben jónéhány. Volt azonban egy. és levontam a következtetéseket. hogy megkeresem ezeket a függvényeket.. hogyan . és egészen más dolgokról gondolkodjam. s bizonyos vagyok benne: nem szerezhetek könnyebben egyetemi katedrát. Nem merültem bele azon nyomban a gondolkodásba. s minden nehézség nélkül készítettem el. A dolog inkább tőnik szabálynak. semmint kivételnek. ismét teljességgel elızménytelenül.. Elsı erıfeszítéseim csak arra voltak jók. Azt hiszem. ahol katonai szolgálatot kellett teljesítenem. Hét évvel ezelıtt kitőztem magam elé egy problémát.xxxviii Ugyanilyen tapasztalatokról beszélnek más matematikusok is. hogy a hipergeometrikus sorozatokból következıkön kívül .. Néhány további példa: André Marie Ampère (1775-1836). és elvégeztem a részfeladatokat. és vagy hússzor próbálkoztam a bizonyítással eredménytelenül. hogy a jelenség létezik: a hirtelen ébredés világos pillanatában az ember fejében megjelenik a válasz.. kevés matematikus akad Franciaországban. elfoglaltságaim természete tehát gyökeresen megváltozott. Munkám teljes mértékben átgondolt volt és tudatos. amelyik ellenállt. A dolog gyakran eszembe jutott. és agyamban hirtelen felbukkant a megoldás. Természetesen elhatároztam. hogy helyes.a gyermeki egyszerőség géniusza .. akirıl az áramerısség mértékegységét elnevezték . Más kutatásaimmal kapcsolatban ugyanilyen tapasztalatokról számolhatnék be. Valami belsı hangra felriadva egyszerre világosan állt elıttem egy régóta keresett megoldás anélkül. s amelyre véletlenül találtam meg a megoldást. Ami a legmeglepıbb: a hirtelen megvilágosodás. Egy másik példa Jacques Hadamard:xxxix . a valószínőségszámítással kapcsolatos különös és újszerő gondolat. Módszeresen láttam munkához. hogy világosan meglássam a rendkívüli nehézségeket. kurtán és világosan. s csak szolgálati idım letöltése után kezdtem újra foglalkozni a problémával. egy hosszú. A tanulmányt tehát együltı helyemben. Ekkor már minden részkérdés megoldva várakozott fejemben. mint hogy vagy húsz oldalon megírom és közreadom felfedezésemet.töltsek néhány napot.amelyeket ismertem . amerre korábban eszembe sem jutott tapogatózni. Néhány nap óta szüntelenül ezen törtem a fejem. nem akarom szaporítani a felsorolást.

verbális fogalmakkal. A száraznak. hogy a szenvedélyes szerencsejátékosok hosszú távon nagy valószínőséggel veszítenek. hogy az elmélet helyes. a válaszok sztereotíppá válnak. hanem úgyszólván Isten kegyelmébıl. felébredtem . hogyan sikerült bizonyítania egy feltételezést.amely végül is egy lyoni középiskolai tanári állást gyümölcsözött .A szerencsejátékok matematikai elméletének vizsgálata volt. Kekulé 1865-ben egy délután álomba merült. s álma József hét kövér és hét sovány tehene óta talán minden álmok legjelentısebbike volt: Karosszékemet a tőz felé fordítottam és elszundítottam . s az ember mindinkább egy rögzített magatartásminták által vezérelt automatához válik hasonlóvá.az autós sokkal . Egészen hasonló Pólya . E kódok játékszabályok .. Ha folyamatosan azonos feladatok adódnak viszonylag változatlan körülmények között. amelyen sikertelenül rágódott négy hosszú éven át: Két nappal ezelıtt végül eredményre jutottam. „győrőket” alkotnak .Szemem elıtt továbbra is ott ugrándoztak és kergetıztek az atomok. a genti egyetem kémiaprofesszorának esete. s amely a modern tudomány egyik sarokköve lett. .megjegyzése: Amikor már biztos vagy benne. amelyek olykor egészen szorosan egymáshoz illeszkedtek. uraim. amely korábbi ismereteimet összeköti azzal. hanem zárt láncokat. s az alakzat csúfondárosan pörgött-forgott elıttem. amelyet azóta is úgy emlegetnek.. És akkor. Tanuljunk meg álmodni. A probléma egy hirtelen felvillanással oldódott meg . Arra a masinisztára gondolhatunk. De nézzük csak! Mi volt ez? A kígyók egyike a saját farkába harapott. mint a szerves kémia történetének legbriliánsabb jóslatát.A publikáció .egy ma élı matematikus . Lelki szemeim sok hasonló látomásban kiélesedtek már. Némiképp leegyszerősítve arról a forradalmian új elképzelésrıl van szó.irányítják a különbözı tevékenységeket a botokkal való manipulálástól egészen az ideákkal. az alkalmazkodóképes készségek elmerevednek. s mind kavargott. Karl Friedrich Gauss egy barátjához írt levelében számol be arról. vizuális formákkal és matematikai entitásokkal való mőveletekig.. mintegy villámcsapásra. És viszont: változatos és változó környezetben alkalmazkodóképes magatartásminták születnek. akinek a meglévı síneken és szigorú menetrend szerint kell mozdonyát vezetnie. nagy erıfeszítés útján.xlii A saját farkába harapó kígyó látványa elvezette Kekulét a felfedezéshez. hogyan jöttem rá.olyanok.írja. megpróbálod bebizonyítani. ami lehetıvé tette a felfedezést. de máig nem tudom. de a kisebb csoportok ezúttal szerényen a háttérben maradtak. A magam részérıl képtelen vagyok meghatározni a szálat. azon kódok szerint kíséreljük meg a megoldást.. mint a saját farkukba harapó kígyók.xli Egy másik esetben Gauss állítólag a következıket mondta: Már nagyon régóta megvolt fejemben a megoldás. ÖSSZEGZÉS Amikor az élet új problémák elé állít bennünket. és többek közt bebizonyította. örvénylett és kígyózott. hogy egyes fontos szerves vegyületek molekulái nem nyílt szerkezetőek. Egy másik nagy matematikus. amelyek hasonló helyzetekben a múltban eredményre vezettek. logikusnak és racionálisnak hitt matematikus-agy mőködésének csupán néhány titkos kalandját fecsegtük ki. s most már meg tudtam különböztetni a legváltozatosabb alakú nagyobb struktúrákat: hosszú láncokat. amelyek nagymértékben képesek idomulni a változásokhoz . s nem valamely végsı. E fejezet utolsó példájaként álljon itt Friedrich August von Kekulé.

azoké. akár a laboratóriumban . Ám még ha érett is a helyzet egy . Az ember régóta ismerte az árapály-jelenséget. noha a kísérletezı ezt csak nagyszámú sikertelen próbálkozás után ismeri fel . Amikor azonban mindez. vagy Arkhimédész a kádban egyre magasabbra emelkedı vizet. Mindez elvezet bennünket ahhoz a paradoxonhoz. újszerőbb egy felfedezés. amelyek a korábban sikeresen alkalmazott játékszabályokkal és módszerekkel megoldhatatlanná teszik. Nem a semmibıl hoz létre valamit. az újban azonban nagyon is fontos dolog. Amikor minden. Ezt már Szent Ágoston is észrevette. az egész emberiség világszemlélete megváltozott. a feladattal.felismerése valaminek. ami persze már egy másik játék. s még néhány ismerıs tény Newton gravitációelméletében egyesült. nem lepte meg a holdfázisok váltakozása és nem lepte meg. de tartalmaz már olyan jellegeket is. teljesülnie kell egy feltételnek. A szituáció gátoltsága fokozza a stresszt. Ilyen esetekben azt mondjuk: a helyzet gátolt. Ami ilyenkor következik. elızı mátrixra. találomra való próbálkozás . tudat alatti rétegekig teljességgel átitatódik a problémával. hogy az érett alma leesik.azt jelenti: összerázni. átcsoportosít. ami mindig is ott volt. A teremtı cselekedet pszichológiáját illetıen megemlítettem a következı. mint a mozdonyvezetı.. hisz ebben a stádiumban . s a különbözı kultúrák mővészeteinek. megszokott módszerekkel tett reményteljes kísérlet csıdöt mond. eleddig észrevétlen analógiák felismerése.mondja Hadamard -‚ hogy a matematikai (vagy bármilyen) felfedezés voltaképpen már meglévı gondolatok kombinációja. eszméket.az egész személyiség. míg csak a szerencse vagy az intuíció nem kínál kapaszkodót. és (3) a gondolkodás néma és rejtett axiómáinak és szokásainak napvilágra hozatala.akár az életben. az egészen hasonló a csimpánz és Arkhimédész esetében. amikor egyes vonatkozásokban emlékeztet ugyan a múltban tapasztaltakra.. s mások a szabályai. amelynek leküzdésében nem segítheti vezetıi gyakorlottsága és képességei . annál meglepıbb az újonnan született egész. „Nyilvánvaló . A szórakozottság voltaképpen persze nagyon is erıs koncentráltság.vagy a kreatív elme zavart szórakozottsága. hogy a fúzió létrejöhessen. láncszemet egy teljesen idegen mátrix felé. amint azt is. Ahhoz azonban. Ezután maga a szervezett. kézmővesiparának és intézményrendszereinek hasonlóságai.helikopterré kellene alakítania jármővét. Egy csimpánz bámulja a fát.hogy így fejezzem ki magam . s a korábban teljességgel elkülönült kettı egyesül. céltudatos viselkedés is darabjaira hull. egészen a fogalmakat nem szavak segítségével alkotó.” Egy társadalom új szintézisre való érettségét jól tükrözik az egyidejőleg és egymástól függetlenül megszületı felfedezések. sıt észrevétlenek maradtak . egymással szorosan összefüggı jellegeit: (1) a figyelem elterelıdése egy korábban észre sem vett. kombinál és szintetizál már létezı és ismert tényeket. amelyek burkolt formában jelen voltak a kódban s ekképp megkérdıjelezetlenek. a hagyományos. hogy minél eredetibb. kiválogat. Hogy az utolsó cseppig kifacsarjam az elıbbi metaforát: az autós olyan akadály felé közeledik. még ha a figyelem egészen más tevékenységek felé fordul is. amely . jelenség felé: ennek következtében (2) rejtett. a régi összefüggésrendszerben jelentéktelen. hogy az intelligere pedig annyit tesz: válogatni. amit korábban úgy neveztem: érettség. megtalál. A latin cogitare (gondolkodni) ige eredetileg . mint a ketrecben a patkány. adottságokat és készségeket.a „vemhesség” periódusában . A teremtı cselekedet nem a szó ószövetségi értelmében teremt. a gondolat körbe-körbe szaladgál a gátolt mátrixban.nagyobb szabadságot élvez. annál nyilvánvalóbbnak és vállvonogatásra késztetınek látszik . s megjelenik a hisztérikus kitörésektıl és reményvesztett összeomlásoktól kísért.utólag. A probléma újdonsága azonban . Minél hétköznapibbak és megszokottabbak a részek.függılegesen csap le a vízszintes összefüggésekbe fagyott. egy bizonyos szinten tehát az elme tevékeny marad.eljuthat egy pontig. a probléma megoldására irányuló.vagy soha.co-agitare .

Rendelkezésünkre áll azonban egy köteg levél. akkor is szükség van a kivételes elme alkotó képességeire és olykor a kedvezı véletlenre.én találok.xliii Hogy mások. Életének történetét jórészt homály fedi. A dúcokba belevésték a mintát. A dolgot három. B. A KÖNYVNYOMTATÓ GÉP A tizenötödik század hajnalán a nyomtatás nem volt már újdonság Európában. majd egyberendezni és ugyanúgy bekötni.mondta G. józan logika és értelem eredményei. s a papírra való nyomtatás a tizennegyedik század második felében vált elterjedtté. Minerva egyszer csak teljes fegyverzetben . korábban különálló készség. Kepler felismerésével (az asztronómia és a fizika egyesítése) és Darwin elméletével (a természetes kiválogatódáson alapuló evolúció). selyemre vagy vászonra már a tizenkettedik század óta nyomtattak fadúcról mintákat. s ezt egy sima felszínő fémvagy kıdarabbal addig dörzsölték. s csak néhány mozzanatát ismerjük . felfedezésének elsıbbségi joga évszázadok óta vitatott. amíg a rajzolat maradéktalanul át nem nyomódott rá. Picasso pedig: Én nem keresek . s jelentıségüket felbecsülni a kortársak képtelenek. Mainzban született. szöveget vagy mindkettıt. majd átnedvesített papírt helyeztek rá. de Gutenberg felfedezésének katalizátora nem az egy dúcról nyomtatott könyv volt úgy tőnik. amelyeket levelezı barátjának. valóság legyen. ismeret vagy vonatkoztatási rendszer hirtelen összekapcsolódásához. VI. ı azonban inkább édesanyja szülıvárosának nevét választotta. hogy a lehetıségbıl tényleges esemény. amelyek messze megelızik korukat. a másikon pedig azokat. valamint más nyomdászok ellen -. térjünk vissza egy pillanatra a kreatív szintézis biszociatív alapmintázatához: a két. Két. ami németül libahúst jelent. Hitelesen hangzanak. egymással ellentétes állítás lehet a legjobb befejezés: Kilencven százalék veríték tíz százalék ihlet . nem is foglalkozott vele -‚ hanem a játékkártya. A lapoknak tehát csak az egyik oldalára kerülhetett nyomat. Gutenberg 1398-ban. Shaw. amelyek valamely hirtelen megvilágosodásban pattantak elı a tudatalatti mélységeibıl. Másfelıl pedig: egyes felfedezések olyan bővészmutatványok is lehetnek. s valójában Gensfleischnek hívták. és szemléletesen ismertetik az utat. alaposan traktálták egy sőrő. amelyet a nagy találmányig Gutenberg bejárt. A logika és az intuíció ugyane polaritását találjuk meg a mővészi alkotótevékenység módszereiben és technikáiban. Ezek a kötetek vagy xylográfiák Gutenberg ifjúkorában már széltében ismeretesek voltak. amelyek többé-kevésbé a tudatos. mint a kéziratos könyveket. de a hátukat egymáshoz lehetett ragasztani. Frère Cordelier-nek írt. Különös. Így tehát a skála egyik végén ott látjuk azokat a találmányokat és felfedezéseket.fıleg pereket pénzkölcsönzık. viszonylag részletesen ismertetett példával fogom különbözı szögekbıl megvilágítani: Gutenberg találmányával (különálló betőkkel való könyvnyomtatás). Pergamenre. Három illusztráció A KISÜLÉS ÉS A KATARZIS Mielıtt továbbhaladnánk.adott felfedezés megszületésére. például a haarlemi Costa ugyanebben az idıben vagy még elıbb szintén feltalálták-e a könyvnyomtatást. barnás színő. tempera-jellegő festékkel. Cordelier-hez írt elsı levelében a következık olvashatók: Miután egy hónapon át törtem a fejem. számunkra ezúttal érdektelen.

ami a pénzdarabon látható. Ön is bizonyosan látott már játékkártyákat vagy szentképeket . amint eltökélten keresi az egyszerőbb megoldást. a „kotlás” periódusa. Íme tehát az M1 mátrix.nagy erıvel egy aranykorongocskába ütnek. hogy mit akarok.. Erre a dúcra azután sőrő festéket visznek fel. vagy olykor egész sorokat is. majd enyhén megnedvesített papírt helyeznek rá. Ez hát a betőöntés módszerének elsı megsejtése. És nem látod. amit néhány szóval vagy néhány sorral meg lehet csinálni. hogy ugyanez az erı alkalmas lehetne egy pecsét vagy pénzkölyő (ólomból. sokszorosítani akarom a Bibliát. gondolt az égadta világon mindenre . és visszakalandoztam a hatástól a kiváltó okig. a kisajtolt gyümölcs iszamós-kemény tömege és a víg mulatozás .. a kérdéskörtıl eleddig teljességgel idegen ismeret bekapcsolására van szükség.a papírra került. amelybe belemetszik a betőket. A következı levelekben nyomon követhetjük.. amellyel a szöveg fába metszésének fáradságos munkáját megtakaríthatja: A pénzverés a verıkölyővel kezdıdik. mintha csak azon született volna a rajz és íródott volna a szöveg. s ugyanebbe vésik az ábrázolatok alatti szavakat. akár a fénysugár . Ekkor lehúzzák a papírt. és mindazt. s ebbıl a biszociációból született meg a sajtó. és a hátát addig dörzsölik. hogy a betőkkel és jelekkel ellátott pecséttel mindezt akárhányszor is megteheted?” Ez persze még nem lenne elég. A kölyőt aztán megnedvesítik.. a bélyegzıbe. a Bibliával.ahogy Szultán emelte ki az ágat a fa értelmezési környezetébıl -.ugrott agyamból elı ..ez volt a vemhesség. amely az analógia útján elvezette Gutenberget a pecsét gondolatához: „Ha városod pecsétjét egy papírra vagy pergamenre ütöd. szelleme már készen állt. de tiszta. Hogyan? Értelmetlen arra gondolni.. akárcsak a pénzkölyőt.. s legelıször is minden könyvek könyvével. Nos. hogy nyakoncsípje: Ellátogattam egy szüretre. amellyel írni fogok. egyiket a másik után. hogy fába metsszem mind az ezerháromszáz oldalt. Fába metszés helyett megöntheti fémbıl a betőket. minden elvégeztetett. ahogy folyik a bor... A megoldás érdekében egy egészen más. Akárcsak én. minden ott van. de azt tudom. mert azt könnyő formába önteni) papírra préselésére is. A kölyő egy kis acélrudacs. a dúcra felhordott festék . dörzsölıs módszerrel nem kap soha. Ezeket a kártyákat és képeket apró falapocskákba metszik. és a nyomás következtében az ólom nyomot hagyna a felületen .szintén nedvesen ..annak lágysága és nedvessége folytán . amelynek nyitjáért esdekeltem .. és máris látható rajta a kép. minden kész. és beleütik egy másik acéldarabba. sıt egész könyvekkel.. egyenletes nyomatot a régi. matricába. amelyet . azzal is próbálkozott. ez lesz a toll.Egy egyszerő behelyettesítés.. míg egészen fényes és sima nem lesz. aminek ereje ellenállhatatlan. Gutenberg ezzel is. A szılıprést Gutenberg kiemelte összefüggésrendszerébıl. A fénysugár a biszociáció volt a szılıprés és a pecsét között. Munkára hát! Isten felfedte elıttem a titkot. És ebben a pillanatban világosan látja. az nekem sikerülni fog egész oldalakkal. Hatalmas mennyiségő ólmot hozattam a házamba.. eltőnt a vörös lé.. Bámultam.. a probléma megoldhatatlan marad. s azt akarom. Mit teszek hát? Még nem tudom. a fadúcokról dörzsöléssel való nyomtatás. ismert módszere körül keringenek.. az ábrázolatot. és összekapcsolta a pecsétnyomóval meg a . Amíg tehát gondolatai a nyomatkészítés hagyományos..Heuréka! . És amikor a kedvezı alkalom felbukkant. mindkét oldalukon teleírt oldalakkal. hogy a példányok már az Aix la Chapelle-i zarándoklat idejére készen legyenek. Elnéztem a szılıprést.

Egy formát.s ez volt egyben elsı kísérlet az asztronómia és a fizika egyesítésére. forognak és keringenek. A Kepler elıtti asztronómia mindössze az ég leíró geometriája volt. miért gyakorolt rá ekkora hatást a heliocentrikus Univerzum gondolata: „Tübingenben a jelöltekkel való viták során gyakran keltem védelmére . mint például városod pecsétje. Ettıl kezdve a két mesterség. de mindenekelıtt: nagyszerően megfelelt a dogmának. a második pedig. amely szerint minden égi mozgásnak tökéletes körben és egyenletes sebességgel kell történnie. Az egyik óriás Johannes Kepler (1471-1530) volt. hogy pályamenti sebességük nem állandó. amely tudományok mindvégig külön utakon jártak és fejlıdtek az elızı kétezer éven át. körökön elforduló körökben forgó körök képzeletbeli óraszerkezetével modellezték. Az európai csillagászok közül elsıként Kepler tette magáévá a kopernikuszi gondolatot. mint amilyennel kupákat öntenek.pergamennel. amelyben a Földtıl cseppet sem különbözı. oksági asztronómia. a képbe csak tizenöt évvel késıbb lép be Galilei. nem fogyott el az elsı kiadás ezer példánya sem. amely korábban éppoly távol állt egymástól. Legfontosabb mőve a következı. amelyre Newton felépítette világegyetemét. A bolygók ugyan sem körpályán. Ennek egyik oka a mő olvashatatlansága volt. A harmadik törvény éppily elegáns matematikai összefüggést állít fel a keringésidık és a közepes naptávolságok között. s ez szerencsésen megmagyarázta és megmentette a látszatot. de a képzeletbeli. akár a pénzdarabokon. anyagi természető égitestek a rájuk ható erıknek engedelmeskedve lebegnek. lehetıvé tették az asztronómusnak. mai értelemben vett természeti törvények matematikailag kifejezett. amellyel bármennyit elıállíthatok belılük. mint a hentesé.a formát. a Biblia! A GRAVITÁCIÓ ÉS A SZENTLÉLEK Ha másoknál messzebbre láttam . s a verıtıt. hanem ellipszispályán mozognak.vernie vagy öntenie . az ismert öt bolygó napkörüli mozgásainak leírásához maga Kopernikusz is negyvennyolc fogaskereket alkalmazott. egyetlen. de már ekkor érdeklıdött a napközéppontú Univerzum kopernikuszi gondolata iránt. mint nyomokat talpammal a homokon. sem pedig egyenletes sebességgel nem mozogtak. s e fél évszázad alatt nemigen keltett különösebb érdeklıdést. Kopernikusz kanonok könyve. ötven évvel azelıtt tehát. Kepler felfedezése véget vetett a dolognak. A kerekek teljességgel képzeletbeliek voltak . Összebékítette a fizikát és az asztronómiát. hanem a naptávolság függvényében változik. pontos és igazolható állítások . a bolygók mozgásának általa megfogalmazott Három törvénye volt az alap. Az elsı kimondja. Ezek voltak az elsı. Kepler maga több helyen is kifejti. provokatív címet viseli: Új.az csak az engem vállukon tartó óriásoknak volt köszönhetı. rajta domborodjanak ki a betők. Az összefüggést szépségesen egyszerő szabály fejezi ki: a bolygót és a Napot összekötı egyenes egyenlı idık alatt egyenlı területeket súrol. hogy Kepler elıször hallott róla. amellyel kezdetét vette a nagy vita.és így is kezelték ıket. 1597-ben (ötvennégy évvel Kopernikusz halála után) megjelent Mysterium Cosmographicuma volt a könyv. Kepler nem asztronómusként kezdte pályafutását. teológiát hallgatott (a tübingeni Lutheránus Egyetemen). a De Revolutionibus Orbium Coelestium a kanonok halálának évében (1543) jelent meg. olyat. kozmikus óramő igen. hogy többé-kevésbé pontosan elıre kiszámítsa a bolygók mozgásait.mondta Newton . s a képzeletbeli fogaskerék-szerkezetet olyan Világegyetemmel helyettesítette. A mő Kepler Három törvénye közül az elsıt és a másodikat tartalmazza. a péké vagy a gyertyamártogatóé. hogy a bolygók a Nap körül nem kör-. Íme. A csillagok és bolygók mozgásait epiciklusokkal és excentrikusokkal. komplex mátrixszá egyesült: Az embernek el kell készítenie . avagy az ég fizikája (1609).

s a kérdés így hangzott: miért mozognak a Naphoz közelebb keringı bolygók gyorsabban. s a hogyan helyett azt kérdezték: miért? A kérdésre. az Atyának és a Teremtınek. a Teremtés adott és megmagyarázhatatlan tényének vették.a Napból áradó erı vezéreli.” Élete végéig hitt a dologban.xlvi A mozgó testek . annál lassabban mozog. s a köztük lévı tér. valamint az Atyaisten. hogy létezik valamiféle erı a bolygók és a Nap között.xlv Huszonöt évvel késıbb a már ötven fölött járó Kepler megismétli ezt a hitvallást: „Semmiképpen nem szabad ezt az analógiát puszta hasonlatként kezelni. s hordozza képét Istennek. a Nap és az állócsillagok. amilyenek. amelyek miatt Kepler szívesebben tekintette az Univerzum középpontjának a Föld helyett a Napot? Fáradhatatlan vizsgálódásom elsıdlegesen három problémára összpontosult. A jelenséget azonban magától értetıdınek.a bolygók . a Fiú és a Szentlélek között.vagy. Természetesen minden asztronómus tudta. Senki nem tett fel a fizikai okok természetére vonatkozó kérdéseket. A Szentlélek többé már nem csupán kitölti a mozdulatlan Nap és a mozdulatlan állócsillagok közötti teret. Eljövendı kozmográfiai munkám során soha nem fogom szem elıl téveszteni ezt az analógiát. Az asztronómia nem foglalkozott erıkkel. hogy a bolygók mozgását . hanem abban.Kopernikusz nézeteinek. ahogy. vis motrixszá válik. Mozgató erejét szétárasztja a közegben. de a természetes okokat kutató fizikus szemével is nézte a csillagos eget. sem az égi mozgások okaival. mint a naptól távolabb keringık. platóni formaként. ahol korábban senki sem látott problémát. vajon miért éppen úgy helyezkednek el.”xliv A kiemelt rész árulkodik Kepler vizsgálódásainak vezérmotívumáról. hogy az égi mozgásokban egyáltalán közrejátszhatnak fizikai okok.okok. vagy . hogy a lányok lányok. rátalált a kérdésre. A tudományos forradalom óriásainak nagysága nem elsısorban abban áll. archetipikus minıségként kell értelmeznünk.s ekképpen pályamenti sebességüket és keringésidejüket is . amelyet senki nem tett fel ıelıtte. s hogy pályamenti sebességük miként függ össze naptávolságukkal. Aktív erıvé. amely mozgatja. méretükre és mozgásaikra. melyhez eztán fizikai. s miért éppen olyanok. Merész kutakodásomban bátorított a hasonlóság a mozdulatlan égitestek. azt lehetne mondani: az eljegyzés. nevezetesen a bolygók számára. amint azt is okoskodás és kérdezısködés nélkül fogadták el. ha úgy jobban tetszik. hogy fel tudták tenni a helyes kérdéseket. és ugyanez a kifejezés többször is elıbukkan különbözı munkáiban. aki ismerte. és gondosan kidolgoztam egy gondolatmenetet a legfıbb mozgásról. Mik voltak hát a fizikai .tehát belevonódtak a hasonlatba. metafizikai . hogy megtalálták a helyes válaszokat. mert senki nem gondolt arra. mint a távolabbiak? Miféle matematikai összefüggés áll fenn a bolygók naptávolsága és keringésidejük között? Ez a kérdés csak olyasvalakinek az agyában születhetett meg. A fent idézett mondatok csupán az elsı célzások a fizika és az asztronómia majdani házasságára. amely tartalmazza a mozgó testeket.metafizikai okokból a Nap körüli keringést is hozzávettem. ahogyan az Atya a Szentlélek által teremt mindeneket. hajtja a bolygókat. a kisfiúk pedig kisfiúk. vagyis a Föld forgásáról. még csak nem is gyanította. hogy minél távolabb van egy bolygó a Naptól. mint az ısokok egyikét. megértette és magáévá tette a forradalmi elképzelést. Kepler elıtt soha senki nem jelentette ki. Az analógia azonban lassacskán gyökeresen megváltozott: A mozgó csillagok között a középpontban elhelyezkedı Nap nyugalomban van. Kepler a következıképpen válaszolt: .ha úgy jobban tetszik . célja pusztán e mozgások leírása volt. hogy a belsı bolygók miért keringenek gyorsabban. meglátták a problémát ott. Amikor Kepler nem csupán a geométer.

hogy megbecsüljük és méltóképpen használjuk ezt az ajándékot . hogy e nyolc szögperces eltérés elhanyagolható.”xlix A sokéves munka és kínlódás során felépített elmélet nyolc nyomorúságos ívpercnyi eltérés miatt a szemétre repült. hogy ennek az erınek anyaginak kell lennie. a Mars pályájának megfejtését kapta feladatul. mégis valamely anyagi testbıl származik. éppen égi fizikám alapelgondolásához jutunk. úgy illik. s ez a Nap. korcs asztronómia. A fizika bizonyult a segédmátrixnak. amely a görög kultúra hanyatlásának idején keletkezett.. hogy bármi eredményre jutott volna. Kepler.. hogy az asztronómia hagyományos gondolkodási rendszere teljességgel és véglegesen kiúttalan.Isten akaratának . amennyiben. mint Tycho Brahe.az égitestek között is fizikai erık mőködnek. amelybe az évszázadok során az asztronómia manıverezte magát.a földi dolgokhoz hasonlatosan . a mozgás emez okozója a távolság arányában gyengül. akiket Isten kegyelme olyan megfigyelıvel ajándékozott meg. hogy Kepler válasza a kérdés elıtt született. minél közelebb vannak. hogy . s mert elfogy az erı. végre célba ért. Ez a meggyızıdés tette lehetıvé számára.a természet matematikai törvényeinek. Ez katasztrófa volt. s a Szentlélek tevékeny ereje. ahogyan a fény ereje is egyre kisebb.. A pusztán leírásra szorítkozó. amelyet elıidéz. amely annál erıteljesebben hajszolja körbe-körbe a bolygókat. aki a segédjeként dolgozott. ahol elmélete szerint lennie kellene. hanem ahogyan a fényt is anyagi jellegőnek tekintjük. s a segítségükkel minden korábbinál pontosabb pozícióméréseket eszközölt .hogy röviden a hosszú történet végire jussunk -‚ hogy Tycho Brahe eladdig soha nem látott precizitású csillagászati mőszereket alkotott. A válasz. hogy a Nap a bolygókra valamiféle fizikai hatást gyakorol. utóbbi pedig valamely fizikai erın keresztül valósítja meg cselekedeteit. Hat évet töltött el a munkával. az Atya és a Nap között. Ptolemaiosz. s Kepler ahelyett. hogy a Mars bizonyos megfigyelések szerint nem ott tartózkodik. A gondolkodás történetének egyik visszatérı csalódását és tragédiáját a bizonytalanság okozza: vajon megoldható-e egy probléma a hagyományos módszerekkel. ahogy a Naptól távolodunk. amelyeket . nem firtatta a jelenségek okait és természetét. e nyolc szögperc mutat utat az asztronómia teljes megváltoztatása felé. Amint rámutattam. hogy ezerszer elátkozta volna a mindent elbuktató koloncot. a telihold látszó átmérıjének mintegy egynegyede. Az eltérés nyolc szögperc volt.amelyek a meglévı elméleteknek egyáltalán nem akartak megfelelni. Arra a következtetésre jutottam. Továbbhaladok tehát elképzeléseim szerint a célom felé vezetı úton. Már úgy hitte.”xlviii Láthatjuk. Kepler azonban meg volt gyızıdve róla. s hogy éppen a válasz szülte meg.írja Kepler . amikor kétségbeesve vette észre. elıbbi a Szentlelken. de még Kopernikusz is megengedhette magának. amely egérutat kínált a meneküléshez egy legátolt.. a kiindulópont az analógia volt Isten. Ez a nyolc ívperc értette meg vele. de hatása a távolabbiak felé mindegyre csökken a nagy messzeség miatt. minthogy azonban a hiba figyelmen kívül hagyása megengedhetetlen. s virágzott a középkor sötét századaiban egészen Keplerig. egy új tudomány alappillérévé változtatta azt. nem szó szerinti értelemben persze. mint tákolmány. hogy egyszerően semmibe vegyen egy ekkorka eltérést. nevezetesen. Ha úgy vélekednék.A pályák közepén csupán egyetlenegy mozgató lélek létezik. noha anyagtalan. hogy végül megfogalmazza törvényeit.xlvii Késıbb hozzáteszi: „Ha a lélek szót ezzel helyettesítjük: erı.hozzánk. amely az üres téren keresztül fejti ki hatását. a Nap fényéhez hasonlóan csökken a távolság arányában. amely amúgy is belül esett mőszereik hibahatárán. A bökkenıt az okozta . elméletem nem lenne más. zárt gondolati szituációból. s kilencezer ívrét oldalt írt tele apróbetős számításaival anélkül. A bolygók engedelmeskedni tartoznak a Nap parancsának . „de .

gömbölyő mágnesek.vagy inkább kitalálnia . A nyolc szögperces ív epizódja meggyızte Keplert. amit Kepler a maga mentségére felhozhatott. hogy mindaddig.l Az ovális alakú pálya új. ennyi volt: „Kitakarítottam az asztronómia Augiász-istállójából a cikloisokat és spirálokat. Másfelıl pedig: a biztos tudat. hol dagadt. hegyezzétek fületeket! . s ugyanennek az összefüggésnek kell érvényesnek lennie a Napban székelı erıre is: minél közelebb van a bolygó a Naphoz.korábban sikeresen alkalmaztak hasonlónak látszó helyzetekben? Ki mondhatná meg. melyek pólusai mindig ugyanabba . A következtetés egészen egyszerő: a bolygó pályája nem kör alakú . azt sugallta. hol beesett. felér egy fél gyızelemmel. önmagában is nagyszerő tudományos eredmény volt. mely mozgásban tartja a bolygókat. hogy nem lehet másként. Minthogy pedig a Napban lakozik egy erı. amely elhárította a probléma megoldása elıtt tornyosuló akadályokat. A pálya tehát nem kör. hogy a bolygók hatalmas. hogy a még szentebb tehénnek. de most úgy érezte. Minthogy nem volt fogalma az impulzusmomentumról.máskülönben nem hittek volna benne két évezreden át -‚ az ovális pedig nélkülözi ezt az arehetipikus vonzerıt. efféle bizonyítékkal csak az szolgálhat. Minden. hány remek koponya fecsérelte el energiáját és képességeit. csupán a fizika magyarázataival lehetett megmagyarázni . hogy torkig volt a cikloisokkal és epiciklusokkal. hogy ezek a problémák megoldhatatlanok.egy erıt. a Mars pályájának titkát nem fejtheti meg. s most érezte. hogy a kört valamilyen más görbével kell helyettesítenie. A tény. Miért ovális? A körök és gömbök tökéletes szimmetriájából sugárzik valami mélységesen megnyugtató. A kirándulás afféle tévedések vígjátéka volt.figyelmeztet -‚ mert most behatolunk birodalmatokba! A következı hat fejezet beszámol a behatolásról az égi fizika mezejére. Lehet. nem egyenletes sebességő mozgásokat .. Ösztönösen régóta tudta.és mentegetni. de egészen más dolog egy új. döntı szerepe volt. hány életet pocsékoltak el. hogy a probléma megoldható. vad és rémítı irányvétel volt számára. képtelen alakú pályára terelni az égitesteket. s a másik két végén kihegyesedik. lehet. be is tudja bizonyítani. melytıl képtelen szabadulni. Az ovális torz és esetleges. fizikusok. amíg a megszokott égi geometria keretei között marad. Annak bizonyítása. Kepler megtalálta a másik mátrixot. akárcsak Maxwell második termodinamikai törvénye. Úgy tőnik. s az általuk bejárt utat zárt görbévé hajlító gravitációról is csupán ködös megérzésekkel rendelkezett. minél közelebb vagyunk a fényforráshoz. annál gyorsabban kell mozognia. mintha fülében egy mondat zümmögne. a pályák excentricitásának magyarázatára pedig ki kellett jelentenie.a geometria érveivel nem.kétoldalt valamelyest belapul. s az egész kérdés fundamentumát jelentı álmokat. Az ilyen görbéket nevezzük oválisoknak. Az egyenletes sebesség követelményét már a válság elıtt elvetette. valami tudat alatt ható biztonságérzés . fenn kell állnia valami szépségesen egyszerő összefüggésnek az egyes bolygók naptávolsága és pályamenti sebességük között. mely mint valami seprő hajtja elıre a bolygókat pályájuk mentén. találnia kellett . hegy kigúnyolta Arisztotelész szolgalelkő és vak követıit. s egy szekérderéknyi trágyát hagytam csak magam után. a kör négyszögesítése vagy a perpetuum mobile képtelen feladatainak megoldásait hajszolva. amely Platón óta kívül esett az asztronómia hatókörén. aki képes a megszokott gondolati mátrixon kívülrıl szemlélni a kérdést. hogy semmiféle körpályát nem lehetett az összes megfigyelt pozíciónak megfeleltetni. a körkörösség elvének is erre a sorsra kell jutnia.”li A szekérderéknyi trágyát . A fény annál erısebb. s újra meg újra felbukkan írásaiban: lakozik a Napban egy erı mely mozgásban tartja a bolygókat. lakozik a Napban egy erı lakozik a Napban egy erı. hanem egy ovális alakzat.a nem kör alakú pályákon való. E gondolati környezet játékszabályai között az egyenletes sebességő körmozgások elvének fontos. Ti.. de a végén ott fénylett az igazság. Lerombolja a szférák harmóniájáról szıtt.

A legutóbbi példa rá a szubatomi fizika.vagy inkább hitelfelvétel . a neoplatonisták és a kereszténységnek az egyházatyáktól a viktoriánusokig terjedı fundamentalista irányzata képviseli. változatlan. Úgy tőnik.ami egyébként be is következett. Ettıl a ponttól kezdve két. s tagadta a folytonosságot a Homo sapiens és az állatvilág között. süllyedı szemlélet érvényesül. Ezek csakis valamiféle dinamikus. hogy a teremtı eredetiség nem a semmibıl. egyszerően kitépte környezetébıl. mélyfagyasztott állapot egészen az Utolsó Ítéletig. bőnbeesés). mégiscsak a helyes irányba vezetett. amelyrıl bízvást elmondhatjuk. a platonista azt állította.a tudománytörténet jellemzı és gyakorta megfigyelhetı sajátossága. fizikai erıket megragadja. amelyben csak egyetlen erı . a türelmetlenség. metafizikai doktrína különböztethetı meg többé-kevésbé tisztán az európai gondolkodásban. s a bolygók változó sebességő mozgásaira.mint ahogy valóban azok is. hanem meglévı. „keresztezésével” hoz létre vadonatúj eszmerendszereket. ellentétes irányú erı hat. kikapcsolta volna a teremtı impulzus. Lehet.a hibák rendre kioltották egymást. amely után bekövetkezett a bukás (barlang-allegória. s amikor Kepler ráeszmélt. a természettudós hitte. jól ismert gondolati rendszerek. alapvetıen ellentétes természető gondolati folyamat. abban a kegyes reményben. hogy fizikai erıkkel magyarázza meg a Naprendszer mőködését. hogy hitelbıl él. soha nem adott volna magyarázatot a pályák ellipszis alakjára. hol eltaszítja ıket. hogy képtelen onnan kiszabadítani. növekvı és egy lefelé tartó. hogy a bolygókra két. hogy nekünk az egész história meglehetısen légbılkapottnak tőnik. Ez az ihletett csalás . hogy belsı ellentmondásai és paradoxonai egy szép napon maguktól eloszlanak. mint elegyítette Anaximandrosz evolúció-filozófiáját (amely azt tanította. utána pedig egy statikus. Egyetlen és egyszeri Teremtésrıl beszél. amely szerint a szerves formák véletlenszerő halmazából a legalkalmasabb marad fenn. Az emelkedı. hogy a Természet a szükségleteknek megfelelıen alakítja a szerveket. Utóbbit Platón. s a Föld lakóival együtt ugyanabból az ısanyagból származik) Empedoklész tanításával. míg Arisztotelész. hogy késıbb valahogy maguktól megoldódnak majd . hogy vannak ott azért bizonyos ellentmondások és egyéb maszatosságok is. mintha kritikus képességeit mintegy elaltatta. A korábban teljességgel elkülönült két birodalom. és a fizika fogalomkörébe helyezte át. s az alatta húzódó hierarchiában elhelyezkedı angyaloké . Egy kis kajánsággal azt lehetne mondani: Darwin nem tett mást. s az új szabályok szerinti új játékban már megvolt az ellipszispályák és a naptávolságtól függı keringési sebességek létjoga. Kepler számtalan hibát követett el gondolatainak vad száguldozásai során. hogy rátaláljon a Mars pályájának titkára. hogy az ember ıse egy vízi lény volt. hogy a Naprendszert irányító valóságos. s a fizika és a kozmológia ez elsı lépés után soha többé nem válhat szét megint. Semmiképpen sem szó szerinti értelemben véve azt mondhatnánk: egy emelkedı. hogy a fajok változhatatlanok. a fizika és az asztronómia közötti kapocs Kepler elszántsága és kitartása volt. bízott benne.az irányba mutatnak. A korábbi feltételezés. de . İ tette az elsı komoly kísérletet arra. ismeretcsoportok kombinációjával. .az Elsı Mozgatóé. vagy evolúciós elképzelés a görög tudományosság fénykorában virágzott (késıbb pedig részben felelevenítette Lucretius és az epikureusok). s emiatt a Nap hol közelebb vonzza magához.amint ı maga jegyezte meg: mintha csoda folytán . Arisztotelész. A két ellentétes erı elgondolása új szabályokat eredményezett. de az a megsejtés. DARWIN ÉS A TERMÉSZETES KIVÁLOGATÓDÁS Charles Darwin talán az egyik legnagyszerőbb példája annak. A pillanat hevében nem törıdött vele. égi kötélhúzás eredményei lehettek .szerepelt. A bolygópályák problémája reménytelenül megfeneklett a geometriai elızmények ingoványában.

hogy Németországban Goethe. A rokonsági viszonyok feltérképezése. Linné. a földtörténet adatai. nem olyasmi. hogy új fajok is keletkezhetnek.írta . aki lefektette a fajok és nemek meghatározásának szabályait. . ahol a hısnı így dalolja a könyv dicséretét: Tudod. Tudod.. nyilvános vitában csapott össze a Francia Tudományos Akadémia elıtt. végül úgyis mi jöttünk. minden fejlıdik és alakul.az orangután minden más állatnál jobban hasonlít az emberre. aki tagadta az evolúció gondolatát. hogy éles határvonalat lehetne húzni a fajok. hogy Darwin benyújtotta a Royal Societynek elsı.mi jöttünk azután? Mindegy. Azt állította. Geoffroy. Tycho.. s fajokra szerteágazó. Az elv halad útján szüntelen. mint az a sok könyv. A végkimenetel azonban sokkal kevesebbet nyomott a latban. Franciaországban pedig Geoffroy Saint-Hilaire . s ezeket követıen (hogy csak keveseket említsek) Leibnizen és de Maillet-en át Kantig a legnagyobb szellemek köreiben mind nagyobb és erısebb támogatást kapott a Természet közös gyökérrıl eredı. ember és állat között. Cuvier gyızött. mint az enyéim. Elıször semmi se volt.talán a kagylók majd halak. de a mögötte rejlı alapelgondolást is támadta. a csökevényes szervek felfedezése és azonosítása.valami szárnyas. és 2. hogy a Természet a változásokban gyönyörködik. és méltán gyızött.Lamarcknak.. Ez mind bizonyos. (Erasmus) Darwin. A két doktrína konfliktusa a Linné-Buffon vitában . Kepler és Galilei lerombolta a változhatatlanság dogmáját. Olvasnod kell.. Newton Optikájában kijelentette.. sıt növény. a változhatatlanság híveként kezdte pályáját.. Cuvier-nek és Geoffroy SaintHilaire-nek katedrát adott a Párizsi Egyetemen. Egy évszázaddal késıbb Darwin elismerte: egész oldalak vannak (Buffon mőveiben). Ó. évben robbant ki. eleven fájának gondolata. a Vestiges of Creationt. s a szerves lények földrajzi eloszlásának megismerése azonban a tizennyolcadik század végérelii annyi közvetlen bizonyítékot eredményezett. de megújult erıvel és tettrekészen eszmélt magára a tudományos forradalom hajnalán. Meglehetısen különös . Angliában dr. amikor a forradalmi kormány a dráma mindhárom fıszereplıjének . s mindkettı hamis. mert Geoffroy egyébként helyes állításait igen rosszul megválasztott példával próbálta alátámasztani. aztán lett valami. aztán . hogy Charles Darwin megszületett. s varjak leszünk. Az evolucionisták és anti-evolucionisták második nagy. az evolúcióval kapcsolatos dolgozatát. mint „az idı leányai”. s akinek nevezéktana máig használatos.egy évszázaddal a Darwin-botrány elıtt érte el tetıfokát. amelyet Goethe a francia forradalomnál is nagyobb jelentıségő eseménynek nevezett. A mő hatása lemérhetı Disraeli Tancredjének egy jelenetébıl..vagyis ötven évvel azelıtt. ez az! Emlékszem: halak voltunk. változnak és kipusztulnak a klimatikus és egyéb természeti változások hatására. Mindez negyedszázaddal azelıtt történt.A fajok eredete megjelenéséig még mindig hátra van tizenöt év -‚ amikor Robert Chambers névtelenül megjelentette az evolúció elméletét védelmezı dilettáns. az evolucionista és Cuvier.ezután hosszú téli álomba merült. A két tudós ugyanabban az esztendıben. S a kıvetkezı változásban lesz majd valami nálunk is magasb . amelyben valaki ezt mond. A következı botrány éve 1844 . amelyek éppoly nevetségesek. s a teljes corpus ötven év alatt került a nyilvánosság elé. mint maga a vita ténye. mindez már bizonyos.jegyzi meg Darwin másutt -‚ hogy egyazon idıben egészen hasonló gondolatok támadnak.vagy hogy is .. Testének formája és felépítése alapján . hogy a fajok keletkeznek. de késıbb már lehetségesnek tartotta. tagadta. a másik mást. A tetıpont 1830-ban következett be. 1707-ben született.és állatvilág. Buffon gróf Histoire Naturelle-je negyvennégy negyedrét kötetre rúg.a következıt elfeledtem . ugyanarra a következtetésre jutnak a fajok eredete felıl az 1794-95-ös évekbenliii . nyilvános összecsapása a végzetes. Buffon nemcsak a linnéi osztályozási rendszert. de szenvedélyes mővét. ez mind tiszta tudomány. Carl von Linné mintegy száznyolcvan könyvet publikált. az embriológia ismeretei. hogy számos európai országban egymástól függetlenül egyre-másra tünedeztek fel a különféle evolúciós elméletek. aztán jöttünk mi . a francia forradalom idıszámítása szerinti 1.

a bizonyítás gondolatmenete. Úgy tőnik. maradéktalanul birtokolni akarja. nem hihetem.valaha másvalakihez tartozott. s határozottan állította. hogy hal lettem volna valaha is . hogy elméletem új és eredeti (bár tılük teljességgel függetlenül támadt.a mérhetetlen hiúság volt az ok. egyik legnagyobb bölcselınk szerint a „titkok titkára”. akiket megilletett volna. Ismerve von Buch (Humboldt). de amikor végül megnyerte a csatát. Hilaire (sic!) és Lamarck írásait. még Lamarcknak is. valamint e földrész mostani és hajdani benépesítıinek egymással való geológiai kapcsolatára vonatkoztak. Darwin tehát nem szülıatyja az evolúció gondolatának. Korai.s erre a legjobb példa Galilei . A mő elején e sorok olvashatók: Mikor mint természetkutató İfelsége Beagle nevő hajójának fedélzetén Dél-Amerikába értem. s azt. G. hogy az . s mindezzel már fiatal éveiben nagyon is tisztában volt.. hogy talán elı lehet mozdítani a kérdés megoldását. huszonhét éves korában vált evolucionistává. mint egy féltékeny férj. A fajok eredete azonban csak huszonhárom évvel késıbb látott napvilágot. mely szerint elıdeitıl függetlenül dolgozta volna ki elméletét. rendkívül megleptek bizonyos tények. a leendı elıszóhoz néhány változatban lefirkantott egy rövid. Amikor elhatározta. s mőveiket olvashatni csak késıbb volt szerencsém). hogy törvénnyé pároltam a tényeket. hogy elmélete megformálása elıtt egész sor. értelmezni és magyarázni a fajok osztályozását és rokonságait. eltagadni és elfelejteni. amelyek az ott élı szerves lények elterjedésére. Lamarck mőveit is. akit Isten a tudományos próféta szellemével áldott meg”. s más nagyokra. amit a Darwin-vitának szoktunk tulajdonítani. Saját elbeszélése szerint Darwin a Beagle-n tett (1836-ban végzıdött) utazás során. hogy egyetlen tényt vagy gondolatot sem köszönhet nekik.A részletben megvan az a sajátos zamat. de késıbb elfelejtették és megtagadták ıket. „a hatalmas géniusznak. mint a szeretett asszonyét. mert az elméletével kapcsolatos nagy küzdelem tíz éve alatt úgy viselkedett. az eredetietlenség miatti mentegetızést: Általánosságban leszögezem. mint e munka késıbbi fejezeteibıl majd kitőnik. akinek kísértetét soha nem lehetett kiőzni a Darwin emelte épület falai közül. Ha valaki egyszer magáévá tesz egy eszmét. köztük legnagyobb elıdje. hogy az maradéktalanul birtokolja ıt . hiszen Darwin saját feljegyzései között meggyızı bizonyítékokat találunk arra vonatkozóan. az evolúció gondolatával foglalkozó munkát olvasott.és múltját. „a nagypapám majom volt” kabarétréfa-zamat.akárha egy asszony lenne . Késıbb mindazonáltal hatalmas veszélyt rejtegetı valóságos szemétnek nevezte Lamarck munkáit..a riposztban felsejlik az ismerıs. akik fiatal korukban szintén hálás köszönettel adóztak szellemi elıdeiknek. És megintcsak: mindez az izgalom Darwin elsı cikkének megjelenését több. újra megadta mindenkinek a kijáró tiszteletet és elismerést. s benne elmerülve tölt nappalt és éjszakát. lassan nem lesz képes többé elviselni. az inspiráció forrásának. Darwinnál is így állt a dolog. A tervezett mentegetızés egyébként nem került bele a mőbe.liv A megjegyzés. Munkám érdeme . amelynek elıszavául ígérkezett. Hazatérésem után 1837-ben az a gondolatom támadt. ha türelmesen . Tancred így válaszol a lelkes hölgynek: Nem hiszem.ha van valamelyes érdeme egyáltalán . másoknál az öncsalás légiesebb változatai érhetık tetten. nem veendı készpénznek. Ezek a tények. s az. H.lv Darwin e tekintetben nagyon is emlékeztet Kopernikuszra és Galileire. hogy a témáról könyvet ír. nem a körülötte kitört viták úttörıje vagy élharcosa. Könyvem szándéka és célja bizonyítani. hogy elméletemben aligha akad bármi újszerő . hogy letagadták forrásaikat és megtagadták az elismerést azoktól. nem a nyilvánosságnak szánt feljegyzéseiben Darwin tisztelettel adózik Lamarcknak. Egyes esetekben . mint tíz évvel elızi meg. látszólag némi fényt derítettek a fajok eredetére. akik kitőntek abban.

amit az Elıszóban írt .. s fejében kavarogni kezdtek a felhalmozott ismeretek. amelyben ékesszólóan állást foglalt annak a folyamatnak védelmében. s találgatásokba.. majd: milyen különös.] A Lamarck értelmezése szerinti fajok eltőnnek. mert a pozitivista hagyományokat tisztelı tudósok különös büszkeséggel állítják magukról.benne szertefoszlunk mindannyian. az út során mindvégig a fajok változatlanságát valló elmélet híve maradt.lviii Az öt év gazdag tapasztalatait azonban a homályos kételyekkel együtt be kell fektetni valamibe. fokozatosan új. Ha feltételezésünk íve mentén merészen elrugaszkodunk.22 Darwin saját feljegyzéseibıl kitőnik. és egyet-mást röviden fel is jegyeztem.testvéreink a fájdalomban.összegyőjtöm és mérlegelem azokat a különbözı tényeket. Egészen bizonyos. betegségben. késıbb egy helyütt azt írja: bár olykor-olykor átcikázott agyán a kételkedés.Darwin elıbb lett az evolúció gondolatának híve. amelyek valamiképpen kapcsolatba hozhatók ezzel a kérdéssel. a valóság mely kategóriáira adhat. ahogy mind teljesebbé válnak ismereteink. aki nem képes elméleteket felállítani. Öt esztendei munka után rászántam magam.. hogy lassan. nem tőnnek el nyomtalanul . s nem ismerik fel. A Beagle fedélzetén töltött öt év alatt hatalmas mennyiségő tapasztalatot és ismeretet szerzett az élı és a kihalt fajokról. majd megvizsgálja. szenvedésben és éhezésben.lvii Mindezeket azért hangsúlyozom... A valóságban azonban . s alakulnak át egymásba a fajok. e pár sor inkább kegyes tiszteletadás a tényeket elfogulatlan józansággal és hangyaszorgalommal győjtögetı. rabszolgáink a legnehezebb munkában. és ad magyarázatot.amint a feljegyzések mutatják . az alkalmazkodás hiányának következménye. értelmes mintázatba rendezıdjenek.ez áll a fajokra is. 1955.soha nem bocsátkozó tudós romantikus és népszerő képe elıtt.A párválasztás lehetıségeinek korlátozottsága és a változó környezet hatására variációk keletkeznek. hagy senki nem veszi észre: minden értelmes és hasznos megfigyelés valamilyen elgondolás mellett vagy ellen szól. az állatok . hogy az ember kitalál egy elméletet. amelyek alkalmazkodnak a megújult körülményekhez s ekképpen egy faj kihalása . 22 Akadémiai Kiadó. hogyan változnak.eredetünkben is osztoznak egy közös ıs révén . Egy hónappal A fajok eredete megjelenése után nyilvánvalóan megfeledkezve mindarról.maga is beismerte ezt egy levélben.A szerves lények összessége egy kuszán szerteágazó fához hasonlítható. Hogyan lett tehát Darwin evolucionista? A válasza visszatérése után. [Ez valószínőleg Lamarck szabálytalanul elágazó sorozatainak visszhangja.isten ments! . hogy a guberálás mővészetében is mily hatalmas szerepet játszik az intuíció. hogy a fajok kihalnak. s újak lepnek a helyükbe. A jegyzetfüzet a fajok és egyedek közti analógiák megfogalmazásával kezdıdik: Ha az egyed nem képes szaporodni.. 1837-38-ban írt feljegyzéseiben található. s ezután indult el bizonyító erejő tényeket győjteni. . hegy ık csupán guberálók a tapasztalati tények szeméttelepén..különben mind kihal. s arról.. feltételezésekbe . társaink szórakozásainkban . hogy rendszeresen elmélkedjem errıl a dologról. Ha fajok más fajokat nemzenek.lvi Egy másik levélben megjegyzi: nem lehet jó megfigyelı az. hogy a fenti szöveg két utolsó mondatát sem szabad szó szerint értenünk. halálban. ford: dr Mikes Lajos. . Az utazás alatt mindebbıl nem vont le semmilyen tudatos következtetést. Amikor visszatérte után elolvasta Lamarck és más szerzık evolúciós témájú mőveit. a magvak csirázásnak indultak. . utód nélkül pusztul el . hogy az a tények.

Az eredmény bebizonyította.lix Ez az elgondolás felváltotta azt az elképzelést.elıszava kegyes kijelentésével ellentétben .a róla széltében elterjedt elképzeléssel ellentétben . akiket ismer.Ha minden ember meghalna. Ez az oka annak. ügyetlen. hogy a Teremtı szép egymásutánban megalkotta az elsı kígyót. egyenként teremtetett. hol. bizonyítékokat győjtött. Jussanak eszünkbe a tudomány mővelıinek legjobbjai. Nézzünk meg egy szelídített orangutánt. feltehetjük a kérdést. hogy ha hisznek. mintha minden egyes szót értene .. zsiráfot vagy rozmárt. Az ember elbizakodottságában a legnagyszerőbb teremtménynek tartja önmagát. összefonta ıket. mint maga a felfedezés. a majmok lennének az emberek az emberek pedig az angyalok. elkeseredését. egészen addig... Wallace neve pedig. de tökéletesíthetı .a felismerés ihletett pillanatát követı kulimunka fontosabb. Erasmusig húzódó sorát. hogy ha szólunk hozzá.ahogy szinte mindig cselekedtek a tudományos gondolkodás nagyjai. de nem hirdetik nyíltan meggyızıdésüket.szerényebben úgy gondolom: helyes azt hinnünk. Magam . szemléljük indulatosságát. Négy törvényével egyedül Lamarck kísérelte meg. hogy fokozatosan kígyóvá. amíg végül rá nem kényszerült. Nézzük. s A fajok eredete újabb kiadásaiban több esetet is felsorol. Darwinnak . Ismerve az evolucionisták Anaximandrosztól Darwin nagyapjáig. de maga Darwin húsz éven át halogatta mővének nyilvánosságra hozatalát. sıt (elvégre még csak huszonnyolc esztendıs) a jövendı hıs. hogy a specializálódott szervek használatuk vagy annak hiánya szerint keletkeznek és fejlıdnek vissza. amelyeket úgy . A kedvezıtlen fogadtatás elkerülése érdekében tényeket.aztán merjünk csak büszkélkedni felsıbbrendőségünkkel. hanem más. hogy meztelen. s csak késıbb építette fel a pilléreket . A legfontosabb szál az evolucionista hitvallás volt: az állatok és növények birodalmának számtalan faja nem külön-külön. A kitört vihar a türelemmel és hısi erıfeszítéssel megépített pillérek nélkül elsodorta volna a hidat. vegyük észre szeretetét és gyengédségét azok iránt. bosszantja szüleit. olyannak. változata. Kimondta. csak hátráltatják a dolgokat.. Íme egy eset. Krónikus betegségét okolta. aki már-már az istenség közelében helyezkedik el. noha megtette ugyanezt a felfedezést. fontos munkákra hivatkozott. s miben rejlik Darwin nagysága és eredetisége? Azt lehetne felelni: ı volt az. régebbi fajok leszármazottja. igazolás és bizonyítás . hogy elhatároztam: egy ideig még a legvázlatosabb formában sem teszek róla említést. amikor a finom kidolgozás. de nem adott magyarázatot arra: mi oka volt annak a bizonyos közös ısnek. hogy Darwinra emlékezünk. zsiráffá vagy rozmárrá alakuljon. dühét.. Éppen ellenkezıleg: Variations of Animals and Plants in Domestication címő munkájában. hogy erıs támaszokat emelhessen elméletének törékeny hídja alá. hogy indokolt volt az óvatosság. mily vad. vagyis a természetes környezethez való alkalmazkodás alakítja ki. valamint. durcásságát és . hogy a kérdésre átfogó magyarázatot adjon. hogy egy állat külsı jellegzetességeit és viselkedését a szükségletek. aki felcsipegette a szerteszét heverı szálakat.ez utolsó ponttal szemben nem volt kifogása. figyeljük meg. Ne felejtsük. és (saját szavaival): annyira szerettem volna elkerülni az esetleges kedvezıtlen fogadtatást. hallgassuk kifejezı nyöszörgését. hogy az állatoktól származunk. más. hogy az állat életében bekövetkezett effajta változások átöröklıdnek az utódokra is. Ezt könnyő mondani. s megszıtte belılük a hatalmas szınyeget. akik néhány évvel koruk elıtt jártak (eltérıen az irodalmároktól). Ezen a ponton már nyíltan színt vall. feledésbe merült. tökéletlen.elıször volt a híd. Mert . és talán mártír szerepében látja önmagát: Gondoljunk a régi asztronómusok üldöztetésére..

Az „adatok” jó része hibás volt.Lamarck elméletének megfelelıen . amely létrehozza az új és új állat. és minden más zavaros és kusza problémánál is úgy találtam. mint a konyhakertben? És nem ugyanez-e a helyzet sok állatfajjal. Smith bizonyos benne. Atyám a tekintélyes Mr Wynne-re hivatkozva azt állítja. csupán egynek közülük volt valamivel hosszabb. hanem gyakorlott és eredményes tenyésztıktıl és kertészektıl is. erre a sokféleségre nincs magyarázat. Dr. Akárhogy is: Darwin türelmesen és válogatás nélkül győjteni kezdte az állattenyésztéssel és növénynemesítéssel kapcsolatos adatokat. amelyet Darwin felszedett.és viszont: egyazon faj egyedei igen sokféle környezetben megtalálhatók. Késıbb világra hozott kiscicáinak igen rövid farkuk lett. amely egy elfertızıdött seb következtében elvesztette a szarvait. A kérdés csak az elsıbbség kutatására specializálódott történészek számára lehet érdekes. hogy egy tehén. Ugyan hol találunk a természetben olyan káposztát. nem tudjuk. hogy üssenek. vagy hasonló lamarcki sorokat. A háziállatok tenyésztésénél a legjobb tulajdonságokkal rendelkezı egyedeket szokás párosítani: Valószínőnek tőnt. miegyebet.. Megkockáztatom. s a bolygókat seprőként körbe-körbe hajszoló erırıl való képzelgései: Shrewburyben egy nıstény macskának levágták a farkát. de még csak nem is a legfontosabbnak. korábbi házasságok. Mind elpusztultak. Az állat az eset elıtt. Variations of Animals and Plants under Domestication címő könyvébıl arról értesülünk. de mi az ok? Mi az az erı. mint Arkhimédésznek a napi fürdı. Darwin e korszakban keletkezett feljegyzései arról tanúskodnak. Nem is kellett csalódnom: ebben.tudásunk szolgáltatja. amely a háziasítás óta egészen vagy részben átalakult?lxi Hogy olvasta-e Darwin ezeket. Az evolúció tény.a környezethez közvetlenül alkalmazkodva fejlıdnek és alakulnak. A tapasztalat azt mutatta. Lamarck húsz évvel korábban a Philosophie Zoologique-ban a következıket írta: Amit a Természet oly hosszú idıtartamok alatt mővel. hogy a háziállatok és kultúrnövények figyelmes tanulmányozása nagyszerő segítséget nyújt majd e nehéz kérdés megválaszolásában. mint példákat a szülık alkalmazkodás útján szerzett tulajdonságainak öröklıdésére. Ezt a mechanizmust azonban nem tartja az evolúció egyetlen mozgatóerejének.bár csekélyke . amikor hirtelen megváltoztatjuk egyes növényfajok létkörülményeit . Ha a fajok . K. noha a természettudósok leggyakrabban jelentéktelennek ítélik ıket.A. mint Keplernek a Napból kisugárzó. s Darwin elméletei közül nemegy olyan képtelenre és fantasztikusra sikeredett. az elsı több vonásában az anyjára. és utána is normális farkú kiscicákat ellett. a következık inkább atyjukra kell. s nemcsak a szaklapokból és folyóiratokból. éppoly hétköznapi és közönséges dolog volt egy vidéki angol úriember számára. hogy a megoldás legjobb és legbiztosabb kulcsát a háziasítás és tenyésztés során létrejövı változásokkal kapcsolatos . salátát. hogy fajok hallatlan sokfélesége él hasonló környezetben .lx (Kiemelés tılem .és növényfajokat? A második szál. mert a tapasztalati tények nem ezt látszottak bizonyítani.. amint azt az utolsó mondatból gondolhatnánk. hogy a szuka kölykein megmutatkoznak a korcsokkal való. Mellesleg: a felfedezés ismét csak nem annyira eredeti.értelmez.) Azt mondhatnánk: Darwin felfedezte a „mesterséges kiválogatódás általi evolúciót”. hogy ismerte Lamarck mőveit. három borjúnak . és az olvasottak erısen foglalkoztatták. mi nap mint nap megtesszük. hogy a Jóreménység fokánál egy fehér férfi és egy hottentotta vagy néger asszony gyermekeinek tulajdonságai nem lehetnek egyformák. hogy az ilyen tanulmányok rendkívüli jelentıségérıl való meggyızıdésemet kifejezzem.

a hatalmas szınyeg megszövése.elolvasta. ha belılük új faj nem keletkezik. hogy az már nem a tudomány területe. fonák analógia alapján felvetette. Darwin. s ekképpen természetes módon kiválasztódik. Darwin esetében a pálca Malthus mőve. s ennélfogva folyamatosan dúl a létért folyó küzdelem. amíg pillantása a pálcára nem esett. amely csak hajszálnyival elınyösebb tulajdonságokkal rendelkezik .amint mások rámutattak . szkeptikusak a hagyományos gondolkodásmódban rejlı dogmák iránt. Megtaláltam hát végre az elméletet. [Kiemelés Darwintól. de egyik sem volt használható. Freud. amely (Tycho. Egy kortárs biológus Darwin szeretetreméltó hiszékenységérıl beszélt.amint egyik életrajzírója fogalmazott . érnek meg és pusztulnak el a fajok.„azért volt képes megadni a végsı válaszokat.. A létért való küzdelmet. „Egy faj halála semmivel sem különösebb dolog. bármely lény. gátja a haladásnak. mélyebben és több irányban kalandozhatta be a Természet misztériumait . hogy amiként egy utódok nélkül elpusztult egyedbıl semmi nem örökítıdik tovább. s rendkívüli módon nyitottak arra.. 1797-ben jelent meg. Kollégái.”lxiv A háziállatok tenyésztésének tanulmányozása azonban csak egy másik zsákutcába vezetett. mint egy egyedé. Az esszé amúgy vitairat Condorcet és . A népesség növekedése Malthusnál maga az abszolút rossz. az ártatlanok és elfogulatlanok nyitott szellemével szemlélte érdeklıdése tárgyát. a fajok is nyom nélkül tőnnek el. amely kitöltötte szinte egész hátralévı életét. s a kedvezıtlen jellegekkel rendelkezık elpusztulnak. mert képes volt feltenni a legelemibb. de ki válogatja ki a megfelelı változatokat a vadon élı növények és állatok közül? „Hogy a szelekció hogyan érvényesülhet a természetes körülmények között élı szervezetek esetében. a nagy rendszerezık jóval többet tudtak nála az egyes fajokról és változatokról. tudatosan lemondtak az olyan. az számomra jó ideig misztérium maradt. A mő több mint negyven évvel azelıtt. amely Darwinnál az evolúciós fejlıdés mozgatórugója. amelyet keresett: Minthogy minden faj esetében sokkal több egyed születik.. a hanyatlás és a bukás okának tekintette. a „természetes kiválogatót”. A történetben . de azzal a megokolással. már csak a kidolgozás volt hátra.] A szerencsés. amint írta: szórakozásból .az a különös hogy Darwin tökéletesen félreértette Malthust. mint a Teremtés hogyanja vagy valamely adott forma miértje. mint amennyinek a fennmaradásra lehetısége van. nagyobb eséllyel marad életben.” Késıbb. Eljátszadozott valamiféle univerzális törvény gondolatával. Az egyszerő ember éles szemével. akár az egyedek.adott életet. amelyek álmukban sem jutottak volna eszükbe tanultabb és finnyásabb kollégáinak. hogy komolyan fontolóra vegyék a leglégbılkapottabbnak tőnı elméleteket is. s Darwin gondolatai csupán a kiúttalan. az összehasonlító anatómiáról és a morfológiáról. s merészelte feltenni azokat a kérdéseket. mert ebben az esetben a kiválogatódás elvét az emberi szándék képviseli. Kepler. hogy a teremtı géniuszban sajátosan keveredik a szkepticizmus és a naivitás.más könyvek között. gátolt mátrixban futkostak körbe-körbe -mint Szultán. végsı kérdésekrıl. Teljessé vált az elmélet alaprajza. elınyös változatok tehát nagyobb valószínőséggel maradnak fenn. Amikor Darwin . Számtalan feltételezéssel próbálkozott. akit nem korlátoztak ezek a meggondolások. leglényegibb kérdéseket. amely alapján tovább dolgozhatok. hogyan keletkeznek.” Egy éven és három hónapon át nem tudott a holtpontról elmozdulni. amely szabályozná. Darwin . az An Essay on the Principle of Population volt. szarvuk helyén csak egy kis csontos púp volt látható. Malthus a nyomorúság. egy szempillantás alatt felismerte az evolúció mozgatórugóját. Ezek azonban mind-mind hibás találgatások voltak.lxii Van egy személyiségjegy.lxv Meglett tehát a harmadik szál is. Pasteur és még sok más kiemelkedı tudós mellett) Darwinnak is sajátja volt.. Freudról szóló esszéjébenlxiii Ernest Jones megjegyzi.

kagylókat.így Malthus . mint egy káposzta. A villanás egy szempillantás alatt feltárta a legalkalmasabb fennmaradásának egyetemes törvényszerőségét. hogy majd minden szavával egyetért. a felépítés.írta Darwin.ı ugyanis ekkor még nem hozta nyilvánosságra saját elképzeléseit. a fajok összessége ekképpen egy „szerteágazó fához” hasonlítható. madarakat és más állatokat győjtsön. Darwintól eltérıen azonban nem tudta. Ugyanez a világos és kézzelfogható elképzelés egy évvel késıbb Wallace-nek is eszébe jutott. Batesszel . s megtaláltam a választ a fajok eredetének kérdésére. Darwinhoz hasonlóan fellángoló hitbıl lett evolucionista. Amit Darwin az esszébıl kiolvasott.Godwin ellen. hogy ez az önfenntartó folyamat (a létért folyó küzdelem) szükségszerően nemesíti és alkalmasabbá teszi a fajt. s földmérést. Ebben az évben olvasta el Darwin földkörüli utazásáról szóló naplóját és Malthus mővét. Önéletrajzában megírja. mert az alacsonyabbrendő nemzedékrıl nemzedékre automatikusan kipusztul.. noha már évekkel korábban több változatban leírta. és levelet írt Wallace-nek. amelyben kijelentette: „minden faj egy már korábban létezett. melyben kifejezte. színezet és testfelület hallatlan sokféleségén .barátjával. Az expedíció négy évig tartott. Barátságot kötött az entomológus Henry Walter Batesszel. Darwinhoz hasonlóan . „Hirtelen világosan láttam. „Soha nem hallottam még ilyen döbbenetes egybeesésrıl . A létért való küzdelem Malthus számára nem az evolúció ostorpattogtató jobbkeze. Mielıtt elkezdte őzni e mesterséget.felfedezı útra indult.szintén Malthus olvasása útján . takarókba csavarva feküdt. az Essay on Populationt. s a legkülönbözıbb életterekhez való alkalmazkodás számtalan módozatán”. mint amikor különlegesen elıkészített gyufát húznak végig a doboz oldalán. és akárcsak Darwin. hogy meglepetést okoz neki . két évvel hazatérte után Wallace egy tudományos folyóiratban cikket publikált. hogy végre megtaláltam a régóta kutatott természeti törvényt.. s barátainak meg is mutatta ıket. vagy még annál is régebben olvasott.lxvi Huszonegy éves korában tanítónak állt. mi készteti növekedésre ezt a fát: „szinte állandóan ott motoszkált agyamban a kérdés: hogyan is megy végbe a fajok megváltozása”. Még különösebb. amikor hirtelen eszébe villant Malthusnak a népesedésrıl szóló esszéje. . Alfred Russell Wallace még hiszékenyebb. s 1854-ben. nemigen érdeklıdött a természet iránt. csak mindig a legalkalmasabb. egy általános gimnáziumba járt. szorosan rokon fajból keletkezik”. s pályája elején még inkább amatır volt. A tenyésztés . s nem marad fenn. E tevékenység kapcsán töprengett el a „szinte végtelen számú sajátos (rovar)formán. az utazásról könyvet irt (Travels on the Amazon and Rio Negro). hogy Wallace . s hasonló korlátai vannak az emberi fejlıdésnek is. Minél többet gondolkodtam. hogy maga már húsz éve foglalkozik a problémával. hogy a vadrózsa és a réti boglárka felismerésén túllépve egy. a Society for the Diffusion of Useful Knowledge kiadásában megjelent filléres könyvbıl elsajátítsa a botanika rendszerének alapjait”. Darwinhoz hasonlóan kutatni kezdte az okokat.lxviii A hatás olyan volt. alak. megragadta „a fajok megismerése iránti szenvedély”lxvii és elszántan igyekezett felfedni eredetük titkait. s „még négy évnek kellett eltelnie. akik az emberfaj tökéletesíthetısége mellett foglaltak állást. hozzátette.Ha Wallace-nek . egy szegfő soha nem lesz akkora. geodéziát tanult. Tizennégy évvel volt nála fiatalabb. s elküldte Darwinnak abban a hitben. hogy Ternate-n (egy kis sziget Új-Guinea közelében) váltólázrohamoktól gyötörten. hogy rovarokat. hanem korbács.ugyanerre a felfedezésre jutott.csak egészen kicsiny mértékben jobbítja a növények és állatok tulajdonságait. ahogy Kepler vitte az égbe seprőjét és mágneseit. Darwin olvasta a cikket. mint az ifjú Darwin. azt ı maga „olvasta bele”. s „a megoldásról világos és kézzelfogható elképzelése van. annál erısebbé vált a meggyızıdésem. s maga is szakavatott rovargyőjtıvé vált.”lxix A következı két estén „néhány lázas óra alatt” mintegy négyezer szóban papírra vetette elméletét. amelyet tizenkét éve.

igazolják a modern antropológia eredményei. hogy Wallace-nek életjáradékot folyósítsanak. némi vallásos felhang csendül meg. hisz a kérdéses esszé abban az idıben közkézen forgott. július 1-jén közösen írt elıterjesztést nyújtottak be a Linné Társaságnak On the Tendency of Species to form Varieties and on the Perpetuation of Varieties and Specíes by Natural Means of Selection (A fajok változékonyságáról. s ellenfeleik is igyekeztek ıket egymás ellen kijátszani. amely a tudomány egy adott területét . amelyet valamikor. Darwin felfedezése ebben az összefüggésben racionálisabbnak. mint Wallace-ében. s onnan ugyanolyan trófeákkal tért vissza. hogy e munkák értékének megítélésekor a húsz év és az egy hét arányát tanácsos szem elıtt tartani.többek közt . nem a felfedezés véletlenszerősége a meglepı. A felolvasás nem váltott ki vitát. s az érdeklıdés legcsekélyebb jele sem mutatkozott. és talán képzelt betegségektıl is szenvedtek. akkor sem írhatott volna tökéletesebb kivonatot. például maga Erasmus Darwin. Az év vége felé a Társaság elnöke éves jelentésében a következıket írta: A most eltelt esztendıt . valamint a fajoknak és változatoknak a természetes kiválogatódás által elısegített állandóságáról) címmel. és széltében vitatták állításait. Wallace-é drámaibbnak és bizarrabbnak tőnik. Gladstone-nál. Az idı megérett. Bár mindketten szüntelenül valódi. hogy mind Darwin. Pszichológiai szempontból az az elképesztı. mint a lehorgonyzott csónakban a felszínen sodródva csáklyával keresgélı Darwin. de következtetését. vagy Lamarck egynémely sorai által jutott volna el a nagy gondolatig. de Wallace több fantáziával és talán elmélyültebben gondolkodott. Hasonló gondolatai támadtak az ornitológus Alfred . Darwin betegen feküdt.lxx A következı év novemberében megjelent A fajok eredete.” Szerencse. kivált a Contributions és a Darwinism valóban nagy jelentıségőek. hogy a véletlen ily sokáig váratott magára. hogy ugyanígy érezhettek az asztalnál ülık. mint pedig Wallace a tudomány történetében igen ritka nemeslelkőségrıl és józanságról tettek tanúbizonyságot. hogy lehatolt tudattalanjának legmélyeire. Darwin és Wallace más források. amikor Kolumbusz függılegesen megállította a tojást. s ez a különbségtétel személyiségüknek is megfelel. Megjegyzése. mely szerint a szerves élet. Nincs különösebb jelentısége annak.a frenológiában s a mesmerizmus és a spiritualizmus egészen kezdetleges változataiban is. s az ember felemelkedése evolúciós ugrásokon át következett be. mely szerint a létharc során a legalkalmasabb fennmaradása önfenntartó folyamat. Noha nézeteik néhány ponton különböztek. Ha Malthus nem lett volna. s megjegyezte. hogy mindketten olvasták Malthust. Darwin hetvenhárom. hiszen Wallace késıbbi mővei. s Wallace ott volt Darwin koporsóvivıi között. amikor lázrohamának egy tudatos pillanatában eszébe villant ugyanez a mő. a tudatosság kialakulása. s 1848. Nem csoda. Wallace pedig kilencven évig élt. hogy ez nem jutott az eszembe! . s csak ekkor tört ki a vihar.meglettek volna 1842-ben írt vázlataim. Wallace távoli tengereken járt. hogy az ember aránylag igen rövid idı alatt jelent meg. nem teszi emlékezetessé semmi olyan meglepı felfedezés. Darwin barátainak és kortársainak véleményén alapul: Milyen hihetetlenül ostoba voltam. 1909-ben.volt Huxley elsı reakciója..lxxi Ez természetesen túlzás volt. nagyon régen olvasott. a Darwin-Wallace cikkek megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken Wallace igen szerényen nyilatkozott. sikerült életük végéig jó barátságban maradniuk. és hangsúlyozta. Wallace pedig hitt . A szerzık egyike sem volt jelen. Elképzelésében.egy csapásra forradalmasította volna. Darwin szeretetreméltóan hiszékeny volt. hogy ugyanaz a biszociatív mozzanat következett be Darwin agyában Malthus esszéjének olvastakor.lxxii Darwin egyik életrajzírójának e megjegyzése nem utólagos bölcsesség.. már a negatív visszacsatolás fogalmát elılegezi meg. amelyek mintegy „hozzáadódtak” a természetes kiválogatódás mechanikus mőködéséhez. inkább az a tény. Darwin türelmesebb és józanabb volt.hogy úgy mondjam . Élete vége felé Darwin elérte Mr.

. A szerencse és a véletlen csupán segítségére van a munkálkodó szellemnek. Darwin jelentette ki. hogy szinkronba hozza egy géppuska lövéseinek ütemét egy légcsavar forgásával. mert az ıt hónapok óta kísértı probléma megoldása tökéletesen egyszerő. Olykor már-már arra gyanakszunk. Keplertıl és Descartes-tól Planckig és de Broglie-ig a nagy úttörık munkamódszerét mintha Einstein kis kétsorosa inspirálta volna. Kepler azt akarta bebizonyítani. rátalál a tehénbıgés utánzásának legtökéletesebb módszerére.. és várj . Felfedezését Vergilius egyik eclogájából vett idézettel ünnepelte.a szerzı nevét elfeledtem . hogy ez a sok. Itasd át magad teljesen érdeklıdésed tárgyával.kivált azért. hogy a technikus. ellenségei közül pedig sokan Samuel Butlerrel értettek egyet: Buffon ültette.. A felfedezések története telisteli van ilyen elıre nem látott célokhoz való megérkezésekkel. Darwin számos barátja érzett úgy. „Mellégondolni” A LOGIKA HATÁRAI Egy réges-régi alkimista könyvben . hogy egyáltalán rátalált valaki . s mégis a kívánt célba jut.mondta egy alkalommal Fleming -‚ amit nem is keresett. a versben az Igazság incselkedı nıcskeként jelenik meg. amikor valaki rossz hajóra száll.lxxiii VII.legalábbis a matematikusok egyetértenek. Erasmus Darwin és Lamarck locsolgatta. s mit se lelsz. mint Huxley.Newtonnak. s jelentésük túlmutat azon. hogy mindennek alapjai . amiért a megoldást nem én találtam meg. hogy megtegye a felfedezést . mint az erıfeszítéssel okozati összefüggésben álló jogos jutalmat . és találni fogsz. Suriau Poincaré által is helyeslıleg idézett híres mondata: ha fel akarsz fedezni valamit. hogy az alkotó folyamatokban . hogy az ember egy szókratészi daimón kiváltságos gazdájaként tőnhessen fel.. aki elszánja magát. de Mr. s amikor lemondunk róla. Keményen kutatsz. hegy a Világegyetem egyszerő geometriai vagy zenei harmóniákra szervezıdik s felismerte. aki nem tudta eldönteni: inkább bosszús vagyok-e. mosolyogva megadja magát.” és a je ne cherche pas. Meglehet például.. de olyan esetekkel is. Nyilvánvaló azonban.ezek Pasteur szavai. je trouve valamiféle tudattalan vágyban gyökerezik. s e szerep még feltőnıbb minden tudományok legracionálisabbjai. amelyekben inspirációs forrásaikról és munkamódszereikrıl számolnak be. Az ember néha megtalálja . A maxima. vagy örömöm nagyobb. a fát megrázva ölébe potyogott az egész. A mővészek és tudósok önelemzı írásai. a gyakori „fogalmam sincs róla.az ellipszisek. ı úgy tekinti a véletlen szerencsét. látszólag a következı: ha nagyon el akarsz jutni Indiába. nagy valószínőséggel felfedezel egy ilyen vagy olyan Amerikát. hanem a tudományos tevékenységekben is . amelyet egy ismeretlen hölgy kérésére egy fénykép hátoldalára írt: . gondolj másra (pour inventer il faut penser à côté) ugyanebbe az irányba mutat. míg össze nem esünk.. amelyben .tanácsolja Lloyd Morgan.két.egy szekér trágya . akit üldözünk. a Bölcsek köve kutatóinak szóló tanácsot olvastam egymás mellett: A Kı csak akkor találtatik meg.hatalmas kupacnyi irracionalitás játszik szerepet. amit fentebb az érettség tényezıjének neveztem. ha a munka súlyos teherként nyomja a keresı vállát. a matematika és a matematikai fizika területén. Ne keress.és nemcsak a mővészeteknél (ahol könnyebben elfogadjuk jelenlétének gondolatát). gyakran tartalmaznak a fentihez hasonló ellentmondásokat. misztikus inspirációra való hivatkozás.szinte misztikus elképzelés. hogyan csináltam. hogy a gyümölcs megérett. . amely türelmes munkával és kitartó erıfeszítéssel készült fel rá.

a legvalószínőbb válasz az lenne: egy rakás. mint csapóajtóval és rejtett fiókokkal ellátott színpadi bővészládikót. E hibás feltételezések a felvilágosodás korában keletkeztek. Ha azonban valaki végigolvasna egy levelezésük jellemzı részleteibıl a nevek feltüntetése nélkül összeállított antológiát. amit úgy hívnak. Létezik tudományos ízlés. A szkepszist ellensúlyozza az intuícióba és a félig vallásos vagy éppen esztétikai érzékenységek általi. ahol egy kiemelkedı matematikus vagy fizikus az ellenkezıjét állítaná. irracionális és csak utólagosan igazolható lelki folyamatok. a tudás mezeje gyorsan szélesedett. Nyilvánvaló a paradoxon. s amelynek egész megfontolásrendszere és krédója az objektivitás. Hadamard hangsúlyozta. mint józan.Einstein). Nem hihetem. azoké. E bizalmas és ıszinte írások mindegyikén végigcsengı témák: a logika és a következtetı értelem alábecsülése (kivéve a nagy pillanat utáni bizonyítás feladatait). érzelmi érzékenységet emlegetek. Nietzsche.mondta nemegyszer Einstein. A TUDATALATTI FREUD ELİTT A látszólagos paradoxon a gondolkodással és a tudomány módszereivel kapcsolatos hibás elıfeltevésekbıl származik. hisz más elképzelhetı megközelítés nem létezik.Egy kérdéstıl nem nyughatok: İk hülyék mind? Vagy én vagyok? A fent említett tudósok úgy élnek a közember képzeletében. olyan határérték. mely szerint az okságot a statisztikai valószínőség fogalmával kellene felváltani. amelyek látszólag csakis a józan értelemmel hozhatók összefüggésbe. ami lehetıvé tenné a jóslásokat. szőklátókörőség. hővös és szenvedélytelen logikusok. Poincaré éppily különösen fogalmazott: Talán meglepı. a kvantumelmélet atyja önéletrajzában írja. Kétségtelen. A gondolatok hasznos kombinációja. afféle Pandora szelencéjévé vált. Freud és Jung áthatoltak a vékony kérgen. amely mégis sejtet valamit. hogy Isten kockajátékot játszik a világgal . ahogy van irodalmi és képzımővészeti is . Vég nélkül sorolhatnám az idézeteket. kiderül. de van egy sajátos szépségérzet. Minden matematikus ismeri ezt a valóságos. tudat alatti irányításba vetett hit. a tizenkilencedik században merevedtek dogmákká. hogy az élenjáró kutató tudósnak élénk intuitív képzelıerıvel kell rendelkeznie azokhoz az új gondolatokhoz. száraz gerendákra szerelt elektronikus agyak. hogy a matematikus a legtöbb esetben képtelen elıre megmondani. hogy a matematikai bizonyításokkal kapcsolatosan. elutasítva a modern fizika feltételezését. amelyet elérni soha nem lehet. s ennek ára az elmélyültség ideiglenes csorbulása volt. amelyek nem dedukció útján születnek hanem egyfajta mővészi kreativitás eredményei. . amelyrıl szkeptikus pszichológusok azt állították. amely túlnyomórészt absztrakt szimbólumokkal dolgozik. eredményes lesz-e egy-egy kutatási irány. s rajta kívül nem ismerek semmi mást. Enge des Bewusstseins . A tudatalatti fogalmát misztikus derengés és kórházi illat lengte körül. Egy tudományágról.írta Titchener). de olyat egyetlenegyet sem találtam. borzadás a csılátó szellemiségtıl és a túlzott következetességtıl (Az ember vegye könnyedén az elméleteit . mások pedig úgy használták. a bizonyíthatóság és a logika. és a túlságosan tudatos gondolkodás hasznosságában való kételkedés (Úgy tőnik. a geometriai elegancia érzésérıl van szó. éppenséggel a legszebb dolog Max Planck. s utána megkérdeznék tıle: mi lehet a foglalkozásuk a szemelvények szerzıinek. esztétikai tapasztalatot. E reakciók abban a tévhitben gyökereztek. de mindegyikük csak a maga sajátos irányába. speciális démonok lakta területek felé haladt. A matematikai szépség. hogy üres. ez összefüggésben áll azzal is. a számok és a formák harmóniája. Az ember lelkének legnagyobb látnokai. hogy mőködésében nagyon is fontos. hogy a görög geométerek is ugyanilyen érzésekkel tanulmányozták az ellipszist. Azt hiszem. amelyek kedveznek ennek a sajátos érzékenységnek. meghatározó szerepet kapnak szubjektív.írta Renan. a romantikusan naiv fajtából való költı vagy muzsikus. hogy amit Önök teljes tudatosságnak neveznek.

hogy tudomásunk lenne róluk. annak felismerése.lxxv A descartes-i cogito. Ami azt illeti. Mindez persze önmagában még nem különösebben érdekes. Whyte The Unconscious Before Freud címő könyvébıl (1962) való.. Ahogyan a modern fizika Newtonnal vette kezdetét. hogy a világ az anyag és a szellem birodalmaira hasadt ketté. az azonban figyelemreméltó. harmadik következmény is. csillagászoknál.. a tizenhetedik század elsı felében élt René Descartes hatására feledésbe merült. aki magától értetıdınek tekintette. úgy kezdıdik a modern filozófia azzal. hogy a tudatalatti fogalmát kitaláljuk. és egymástól olyan távol esı íróknál... és a tudatos gondolkodást a szellem birodalmával azonosították.Azok a filozófusok. és aki kétségek nélkül beszélt a lélek tükrérıl. Idézem Whyte-ot: Descartes és az ı hajszálpontos dualizmus-definíciója elıtt semmi ok nem volt azon töprengeni. cambridge-i filozófus: . mint Paracelsus. Nem untatom az Olvasót homályos.egy szellemi és egy fizikai . a gondolkodás leglényege pedig a tiszta és világos tudatosság. óegyiptomi vagy görög idézetekkel. mint Aquínói Tamás..akárcsak a relativitáselmélet vagy a szubatomi fizika . A dolog impozáns családfája az antikvitásig nyúlik vissza.. de a tudatosságra közvetlenül hatást gyakorló faktorokat . hogy a tudatos érzékelés hiánya nem a lelki aktivitás szünetelésének bizonyítéka. Cervantes. Az európai gondolkodásban csak Descartes után jelent meg a tudatalatti kifejezés . s elsısorban annak legnagyobb befolyású filozófusa. hogy ha két birodalom . amit karteziánus katasztrófának nevezhetünk. amelybıl kiemelkedett. még maguk .ki érheti el mélységeit? A tudat alatti mőködések ismerete mindvégig jelen volt.. egy rövid történeti áttekintés segíteni fog szélesebb perspektívában és kiegyensúlyozottabb összefüggésrendszerben szemlélni a tényeket. Shakespeare és Montaigne. L. bensımben mérhetetlen. ha megfelelı irányba állítják. mint Dante. ergo sum ellen fütyköst ragadók közt az egyik legelsı volt Cudworth. A következı idézetek túlnyomó része L. megmutatja a belül zajló folyamatokat.lxxiv Csak fokozatosan következett be a reakció. hogy a lélek leglényege a gondolkodás képessége. A keresztény Európa születésére a neoplatonizmus gyakorolta a fı befolyást. mint a szellem meghatározó jellegét. És volt még egy váratlan. misztikusoknál. hogy az érzések jelen lehetnek anélkül is. hogy a tudatosságot úgy fogalmazzuk.. A katasztrófa abban állt. Szent Ágoston ámulattal beszélt az ember tudattalan emlékeinek hatalmas tárházáról.csak egy a huszadik század huncut találmányai közül. hogy a tudatalatti vajon a szellem elkülönült birodalmába tartozik-e.hogy a tudatalatti . ha más irányban áll . az eszmék történetének feltérképezéséhez. Ennek eredménye volt az esprit Cartesien sekélyes racionalizmusa és az üresjáratba kényszerült pszichológia. Freud semmivel sem nagyobb mértékben felfedezıje a tudatalattinak. a birodalomban. képviselıi közül pedig legerıteljesebben Plótinosz. s erre képtelen.úgy-ahogy.létezik. határtalan a tér . amely. s idézetekkel kimutatható olyan teológusoknál. orvosoknál. akik azt állítják. mint Jacob Boehme. amely csak három évszázad után kezdett magára találni . mint az evolúciónak Darwin. a mő figyelemreméltó hozzájárulás a történetírás meglehetısen elhanyagolt ágának. a tudatosság nem lehet a szellemiség kritériuma. Sok filozófus és vallásos gondolkodó maguktól értetıdı létezıknek ítélte a kívül elhelyezkedı. amely az emberi tudatosság pillanatait összeköti a szerves folyamatok hátterével. mert az emberi természet forrásai a tudattalanban rejlenek. Amíg nem történt egy (nyilvánvalóan sikeres) próbálkozás. . mint Kepler.és maga a fogalom. az Upanisádokból vett. hogy ez az ismeret a tudományos forradalom idıszakában.de a folyamatok ettıl még ugyanúgy végbemennek. nem volt ok és alkalom arra.

hogy emberi lelkünk nincs minden pillanatban tisztában azzal... mi sem egyszerőbb számunkra. hogy az ember érzékelné.lxxvii 1690-ben írták e sorokat..lxxix Most belépünk a tizennyolcadik századba.matematikusként Newton riválisa. Ugyanebben az idıben Shaftesbury grófja a következıket jegyezte le: Az ember azt hihetné.. mint amennyire odafigyelni. hogy róluk tudatosan tudomást szereznénk. hogy érzékel.. Megszámlálhatatlanul több eszme él elménkben. vagy amennyit tudomásul venni képesek vagyunk .. Gondolataink azonban általában olyan homályos és burkolt nyelvben fogannak.lxxvi A Descartes-tal rokonszenvezı John Locke bátran kijelentette: lehetetlen érzékelni anélkül. letargiában lévı vagy agyvérzéses emberek lelke akár egy pillanatra is tökéletesen híjával van a tiszta és tudatos gondolkodásnak.. hogy Freud egyik elıfutára volt? Érzékszervi észlelıképességeink és érzékelésünk. s hogy gyakran végezzük testmozdulatok hosszú sorozatait csupán látszólag szándékosan. a gondolataim gondolkodnak helyettem. filozófusként pedig Descartes ellenfele megkísérelte mennyiségileg meghatározni a tudatosság küszöbértékét. amelyekrıl nem tudunk .e homályos eszméink birodalma felmérhetetlen. Tisztában lehetünk bizonyos.lxxx Lichtenberg. legalábbis azt hisszük . hogy birtokunkban vannak .. a geométer elméjében még álmában is jelen van minden geometriai ismerete és elmélete. hogy semmi nem lehet elménkben. hogy sokféle tudattalan tevékenységet hajtunk végre. ahogy azt mondjuk: esik az esı. mintegy félig gondolkodva. tiszta és tudatos észleletek mezeje . ha így lenne . ami benne létezik és végbemegy. John Norris (1657-1711) éppily merészen válaszol: Lehetnek olyan eszméink és gondolataink. A következı eredményre jutott: Tiszta és világos gondolataink a homályosak és körülírhatatlanok óceánjából kiemelkedı szigetek. amirıl tudomásunk ne lenne.kellene mondanunk.ipso facto meg kellene szőnniük létezni . tılünk független képzetekkel. amelyek mőködése nem tudatos. Ezek az eszmék hatást gyakorolhatnak anélkül. hogy a karteziánusokhoz akarnék csatlakozni. míg más képzetek léte rajtunk múlik.. Kant feltehetıleg minden nagy filozófusok legszárazabbika.. Mindannyiunknak vannak tapasztalataink arról. amelyeket csak késıbb ismerünk fel és azonosítunk.filozófiájuknak megfelelıen . ha így fordítjuk: gondolkodom. A tudatalattiról alkotott leibnizi elképzeléseknek Németországban számos követıje akadt. a púpos zseni. hogy a mély álomban.lxxviii Leibniz . gondolkodódik.. köztük Christian Wolff: Senki ne higgye. de egyértelmően következtethetünk rá. hogy a világon a legnehezebb világosan és egyértelmően kifejezni ıket. Ez csupán elıítélet. miszerint lehetséges lenne. azt állítva. Velük szemben a világos. a muzsikuséban pedig zenei készségei és a dalok . amely az elme valódi megismerésének útjában áll.. Egészen bizonyos. Hasonló észrevételt tesz Lamartine is: Soha nem gondolkodom.hol a válaszvonal? Gondolkodódik .sem hihetik és állíthatják. és az id termékeinek tekintette ıket: Azt kellene mondani. A cogito kifejezés túlságosan sokat mond. ki hinné róla. szatirikus író és a göttingeni egyetem fizikaprofesszora az álmokban az önmegismerés eszközeit látta. mint hogy saját elménket megismerjük .

és épp tudattalan mivolta következtében egyfajta olyan belsı Afrika.bevallom .szándékosan . amikor Charcot és mások forradalmasították a pszichiátriát. Szellemünk hatalmas térképén csak néhány aprócska foltra esik fénysugár. német orvos-filozófus (akirıl . tiszta tudatosság. hogy a gondolkodás a tudatos és tudattalan folyamatok közötti szüntelen oszcilláció.lxxxiii Az Angliában sajnos kevéssé ismert kitőnı regényíró. H. s rendezettebb.és a vetülékfonalak. tizenkilencedik századi orvos és természettudós vezette be: . A dal talán Németországban a leghangosabb. amikor nem figyelünk rájuk.lxxxv A karteziánus szellem Franciaországban élt a legtovább.korábban még soha nem hallottam) használta elsıként az Unbewusstsein . Miért kellene az elme teljes tartalmának tudatossá válnia. amelybıl a verseiben lévı jó és gonosz szellemek származnak. amelynek ismeretlen messzeségekbe nyúlnak határai. sötét képeknek nevezem.kifejezést. A szellem élete szakadatlan tevékenység.... éppen a tudattalan.lxxxi Whyte szerint E. egynémely nagy alakját fentebb idéztem is. az árnyékkal borított többi rész pedig láthatatlan? Avagy nem lehet szellemi világunknak egy másik fele.ott van Herder. Jean-Paul Richter pedig: Szellemünk leghatalmasabb birodalma valóban a tudattalan. Carpenter.minden készségünkkel és ügyességünkkel juttathatnánk ıket.lelki szerveink nem állnak tétlenül azokban a pillanatokban. ami korábban már tudatos volt. Ez a szellem közbülsı állapota.akár a Hold túloldala soha nem fordul a tudatosság fénye felé? A költı legértékesebb kincse. tevékenységében a tudatos és tudattalan úgy váltakozik. Az élet során szüntelenül váltakoznak az appercepciók és a percepciók.) A tudattalan elképzelésének Angliában igen kiterjedt családfája volt.. szabályosabb állapotba kerülnek önmaguktól. a kórus tagjai között . Abraham Tucker 1750 körül a következıket írta: . hanem folytatják megkezdett tevékenységüket akkor is. amikor például mindaz.elenyészıen kicsiny. Egy eszmének nem lényegi része a tudatosság. s azt állította. homályos. Platner.lxxxii Ahogy a tizenkilencedik század felé közeledünk. B. de már egyértelmően hordozza az intelligencia sajátos jellegét. a tudattalan alkotó. a tudatosság nélkülieket percepcióknak. mint amilyenbe . e tudat-elıtti létezésbıl alakul ki és vezethetı le lépésrıl lépésre a valódi. mint a lánc. amely . egészen a tizenkilencedik század második feléig.lxxxiv A tudat-elıtti állapot fogalmát I. dolgoznak simán és fennakadás nélkül. teremtı képességeit és lehetıségeit hirdetı magányos hangok lassan kórussá sokasodnak. (Egy idıben maga Freud is Charcot-nál tanult. Goethe és Fichte.. Goethe például így: Az ember nem maradhat sokáig tudatos állapotban.tudattalan . amikor éppen nem foglalkoztatjuk ıket. A tudatos eszméket Leibnizt követve appercepcióknak. mindkétfajta eszmék folyamatos sorozata. Amikor például egy tehetséges muzsikus komponál. az emlékezet teljes birodalma is csak néhány megvilágított folton látható. Fichte (a filozófus Fichte pszichológus fia) vezette be: Az aktív tudatosság mögött lennie kell csupán potenciális állapotnak. hisz ott vannak a gyökerei ..lxxxvi A tudattalan agymőködés fogalmát W. idırıl idıre vissza kell süllyednie a tudattalanba.hogy csak keveseket említsek . Egy nagyhatású filozófus. Hegel. A tudatos eszmék gyakran a tudattalanok eredményei. amely még nem tudatos. Schelling.

amelyek a gondolkodás alapját képezik: a tudat alatti mőködések. hogy gondolataink legfontosabb alapjait anélkül hozza elınkbe.lxxxviii Néhány évvel késıbb pedig Maudsley: A szellemi tevékenység legfontosabb részei.lxxxvii További igen találó. amelybıl bestseller lett. szerinte a jéghegynek csupán a vízfelszín fölé emelkedı csúcsa a tudatosság. mint egy ismeretlen lény. Whyte így következtet: A tudattalan szellemi folyamatok általános fogalma 1700 körül. A tudás minden kiterjesztése. sıt elsısorban azok irányítják. E kor irodalmának óriása Nietzsche volt.egyetlen általánosságban vett tényt sem támaszt alá oly bizonyosan a tapasztalat.. és mindegyikük címében ott szerepel a szó: tudattalan. Fechner véleményét a sokszor idézett jéghegy-metafora szemlélteti. Groddecktıl pedig Freud).. s mozgását nemcsak a tiszta ésszel megtapasztalható szelek. Az alaptevékenységek hatalmas tömege tudattalan. 1860-ban Sir Thomas Laycock írta. a tudat peremvidéke (William James). amelyek gondolkodás útján nem születhettek volna meg. ı Lichtenbergtıl vette át a tudattalan Id kifejezést (tıle kölcsönözte Groddeck. s nem fogad el a mindennapos gyakorlat vezérfonalul az élet dolgaiban...az agy tudattalanul kifejtett mőködése olyan eredményeket produkál.. Angliában született kifejezések: az agy mély üregei. és igen keskeny és sekély a tere az emberi tudatosságnak. Eszünkbe jut a Disraeli mővében megjelenı londoni szalon.ötven évvel azelıtt. ott folytatta Wundt: Szellemünk mőködése oly szerencsésen szervezett. Whyte felsorol hat filozófiai mővet. de éppily bıségesen állnak rendelkezésre sokatmondó idézetek a tudattalan és az álom motivációs. hogy Európában 1870 és 80 között közhelynek számított a szellem tudattalan rétegének koncepciója. a tudatosság félhomályos birodalma (Coleridge). hogy bárki hallotta volna Darwin nevét.. Nem fér hozzá kétség. 1870 és 1880 között pedig divatos volt. hogy . és: a tudatosság küszöbe alatti én (Myers). hogy 1870-ben két fı társalgási téma járta a berlini szalonokban: Wagner és a fenti mő. amelyekbe soha nem süt be a Nap (Wordsworth). s ezen általános elképzelés sokféle sajátos vonatkozása és alkalmazása fölött élénken vitatkoztak évtizedeken át.. következésképpen mind közül a leggyengébb és befejezetlenebb. ahol az evolúció divatos témájáról beszélnek . hogy tudatossá tesszük a tudattalant. 1800 körül aktuális.xc Nagyjából ugyanebben az idıben .lxxxix A történet tetıpontjához vissza kell térnünk a tizenkilencedik század második felének Németországába. E tudat alatti elme olyan számunkra. a poszt-karteziánus Európában elképzelhetı. Ahol Fechner abbahagyta. érzelmi és .1868-ban . mint a tudat alatti életet és tevékenységeket.Erich von Hartmann megjelentette A tudattalan filozófiája címő mővét. hogy ezen elıkészítı munkáról egyáltalán tudomásunk lenne..xci Ezt a rövid összefoglalót a tudattalan gondolkodás területére korlátoztam. de a mélyvízi áramlatok is. aki nekünk alkot és teremt. s végül ölünkbe veti az érett gyümölcsöket. növelése abból áll. amelyek a Hartmann könyvének megjelenése utáni tíz esztendıben láttak napvilágot. A német kísérleti pszichológia úttörıi Fechner és Wilhelm Wundt voltak.. A korában népszerő Spielhagen egyik regényébıl megtudhatjuk. a legalapvetıbb folyamatok. A tudatosság a szervezet legkésıbbi és legutolsóként kifejlıdött képessége. amely mőveinek egyik vezérmotívuma lett: Hol vannak a lélek új doktorai? .

ez éppoly ostoba dolog lenne. A tudatos és tudattalan tapasztalatok nem az elme más-más. milyen közismert és elfogadott volt a gondolat. Ami pedig a legkülönösebb: felelısnek tartunk másokat és magunkat is. mert a folyamatot szabályozó kód lesüllyed a tudatosság szintje alá. mert értelmes szavakká alakításuk mővelete teljesen automatikus.a jelenség a nyelv áttetszısége néven ismeretes. A szemünkön. a környezettıl. hogy csupán óriások vállain állt. mint egy növekedı káposztafej. Míg azonban Newton tisztában volt a helyzettel.helyezkednek el a jól begyakorlott tevékenységek többé-kevésbé mechanikus . Szándékom nem az volt. a karteziánus hagyományokban gyökerezik. A skála sötét vége ismeretlen mélységekbe. talán valamiféle protoplazma-tudatig nyúlik le a humán rétegek alá. külön tartományai. összecsomózni az elszakadt főzıt vagy szórakozottan dúdolni egy jól ismert dallamot. az emlékezet mőködésénél és az érzelmek árapályában is. hogy egy zuhanó kı másképpen tudattalan.nem. aki elfelejt cukrot tenni a tálcára a tea mellé. dorgálást kap a tudattalan-akaratlan mulasztásért.patológiás vonatkozásait illetıen is. Olvasás közben nem figyelünk a betők formájára. A skála tetején ott találjuk az adott problémára való teljes koncentrálás kvázi-hipnotikus állapotát.fölöttük . aki otthon hagyja a tornacipıjét. amelynek alapjaira felhúzta a maga épületét. Bergson még azt is kijelentette. vagy a szolgálólány. A tudatosság skáláján utánuk . Freud . amelyek normális esetben anélkül mennek végbe. de észrevesszük. amelyek irányítják a zsigerek és mirigyek mőködéseit. hogy a tudatosság voltaképpen fokozatok kérdése. hogy vitassam Freud nagyságát vagy eredetiségét . az ismert vidéken . Azt mondhatnánk Leibnizzel: a tudatos történések világosak. A SZOKÁSOK MECHANIZÁCIÓJA A misztérium . Nem halljuk az óra ketyegését. A tevékenységet kísérı tudatos figyelem foka azonban függ még egy második tényezıtıl. a körülményektıl. kerülgetni a tócsákat az esıben vagy mászni egy csupasz sziklafalon. Az emberi lényeknél a skála legalján az önszabályozó tevékenységeket találjuk. amire emlékeznünk kellene. amikor az izgalmas olvasmányba merült ember számára teljességgel megszőnik a külvilág. és figyelmünk maradéktalanul a formák mögötti értelemre fókuszálódik .vagyis kevésbé vagy többé tudatos cselekvéssorai: sétálni az utcán. amelyet a tudatalatti említése kivált. más emlékek pedig hívatlanul bukkannak elı. a tudattalanok pedig sötétek. fülünkön és bırünkön át érkezı ingereknek csak egy részét fogjuk fel tudatosan. Soha nem ismerte fel. illetve közönség elıtt énekelni. Az iskolásfiú.vagy az óvatos szkepticizmus . hogy élık. a tudatosság minısége a mindenfajta észleletekben és tapasztalatokban különbözı mértékben van jelen. és saját maga használta a fenti kifejezést.különös módon .érzése. Minél nagyobb gyakorlatra és tapasztalatra teszünk szert egy bizonyos tevékenység gyakorlásában. elemi tudatosságát eredményezik. és szellemi örökségünk része lett. de nem szabad megfeledkeznünk a szürke végtelen számú árnyalatáról sem. annál inkább automatikussá válik a cselekvés. a vérkeringést és más fiziológiai folyamatokat. melegek és elevenek vagyunk. amelyek ott sorakoznak e kettı között. E gondolkodási szokásaink mélyébe ívódott hagyomány makacssága folytán minduntalan megfeledkezünk arról a mindennapi tapasztalatok által is alátámasztott tényrıl. befőzni egy cipıt. mechanikusan összeadni egy számoszlopot és a megtalált hiba után erıs figyelemmel ellenırizni az eredményt. de egy másik rétegben tudomásul vesszük a többit is. hogy tudomásunk lenne róluk. mint Newtont pocskondiázni amiatt. ha megáll. Emlékeket idézünk fel a memória hálótermeibıl. vagy azt. Éppily folyamatos tudatosság-skálát találunk az érzékelı és felismerı képességeknél. Ha elfelejtünk valamit. és összességükben annak vegetatív.

mert valamiféle esztétikai vagy morális nemtetszés. Egy még késıbbi stádiumban már éppily automatikusan alkalmaz bizonyos fortélyokat is. s az a tény. Ha azok hibáznak. hogy lineáris skáláját.mondjuk úgy.vagy éppen reflexekként . amelyben a jól ismert és megszokott feladatok végzése átkerül a szellemi hierarchia alacsonyabb szintjeire. a begyakorlott tevékenységek irányítása pedig lefelé szivárog a fentebb leírt folyamatok során. a gyakorlott sofır automatikusan vezet. megtanulja elkerülni. és a jó játékosokkal több játék átlagában döntetlenre játszanak.vizsgáltam. A kód tökéletes ismerete és a környezet változatlansága a két tényezı. A sakknál egyszerőbb játékokban az egyes szituációk elıfordulása jóval gyakoribb.úgy tőnik . úgy is fogalmazhatunk. nem hagyja a királyát védtelenül. tapasztalat. Ennek menten megy végbe a tanultak szokássá való transzformációja. Az alkotófolyamatban valamiféle felfelé irányuló áramlás támad a szellem ismeretlen és termékeny mélyrétegeibıl. A skála egyik végén találtuk a konkrét tudatosság nélkül végrehajtott rutincselekvéseket. esetleg valamely szent tabu megsértésnek vagy egyfajta obszcenitás elkövetésének érzése feltétlenül meg fogja ebben akadályozni. mint a készségek automatizmusokká válása. meg tudja beszélni kedvesével a hétvégére vonatkozó terveiket . Némi gyakorlat után már lehetetlen lesz számára. A tudattalan folyamatoknak a teremtı tevékenységben való szerepe egészen más dolog. mennyiségi fokozatosságát .talán kissé paradox módon . nem azonos azzal. A dolog sokdimenziós jellegét igyekszem majd feltárni a következı oldalakon. amelyek a tudattól részben függetlenül . hogy például a bástyával átlósan lépjen.így is megfogalmazhatjuk: olyan élmény. terepalakzatok is. az a folyamat. míg köröskörül minden sötétbe borul. hogy nem követjük tudatosan mozdulatainkat. s a tudatosság vékony és éles fénysugárként világít oda. az automatizmustól a megszállottságig húzódó fonalként való értelmezése azonban semmiképpen sem lehet kielégítı. amely egy adott készség ismert és változatlan körülmények között való gyakorlásában való jártasságunk elmélyülésével arányosan enyészik el. A tapasztalatlan autóvezetınek még a kihalt úton is erısen koncentrálnia kell. és gyakran kell a gyakorlókönyvhöz vagy mesteréhez fordulnia. a szabályok automatizmusokká váltak és bekódolódtak idegrendszerének áramköreibe. hogy nem mindig vagyunk tisztában az inspiráció forrásaival. s a szokás kialakulásával a tudatosság fénye fokozatosan elhalványodik. A számítógép-tervezık már alkottak olyan gépeket. miközben autót vezet. Másfelıl azonban szellemi takarékosságnak is felfoghatjuk ezt a készségek minél teljesebb automatizálódása felé mutató tendenciát. amelyek memóriájába belekódolták az egyszerőbb táblajátékok szabályait és stratégiáit. amikor a szellem egy adott problémára összpontosít. s ezáltal felszabadítja a magasabb szinteket a nagyobb kihívást jelentı feladatok elvégzésére. amely a szokás kialakulásához vezet.mőködnek. A tudatosság változásainak ez az egysíkú. A tudatosságot tehát . hogy az irányítási funkció az idegrendszeri szintek hierarchiájában egyre alacsonyabbra kerül. E dimenzióknak csupán tagadhatatlanul fontos egyike a fent említett mennyiségi fokozatosság. Így képes a gépírónı leveleket írni és közben a lovagjára gondolni. Mindennek a szellemi kreativitáshoz csupán közvetett köze van. s az ezekben alkalmazható stratégiák sorra-rendre kódolhatók. Ezek a gépek képesek megverni ellenfelüket. hogy figurái „villába” vagy „kötésbe” kerüljenek.mindez éppen ennek a takarékossági elvnek köszönhetı. Hogy egy korábbi példához visszatérjek: a sakktáblára reménykedve meredı kezdı bizonytalan a futó vagy a bástya lépéseinek irányát illetıen. a másikon pedig azt a koncentrált. de erıs forgalomban ı is jobban odafigyel. amikor bekötjük a cipınket vagy írógépelünk.a szellemi folyamatok összetevıi közül az egyik legalapvetıbb. az pedig.elıbukkanhatnak új vagy szokatlan jellegek. Idáig voltaképpen csak a tudatosság egyik vonatkozását . hiperéber állapotot. amely . A dolog jól szemlélteti a folyamatot. igyekszik nyílt vonalakat biztosítani a bástyáinak stb. amelynek révén az alaposan elsajátított .

A tökéletesség elérésének módszerét megfellebbezhetetlenül és parancsolóan a gyakorlásban.) 23 . hogy ez a virtuozitás egyeseknél valódi kreativitással is párosulhat. a behaviourista iskola vezéralakja galambokat idomított akrobatamutatványok elvégzésére. azok közül is sokan összekeverik a felfelé és a lefelé irányuló folyamatokat. A kötéltáncosok. amelyet mai terjesztıi (köztük elsısorban D. Fontos. 1960. amiképpen a biológiai evolúciót is csupán véletlen mutációk sorozatának tartják. hogy „spontán” módon. A zen filozófia abban a formájában.a mély rétegekbe süllyed. A tudattalan az elsı esetben az éber felügyeletet már nem igénylı megszokottságok raktára. Még akik hajlandók elismerni a tudattalan pozitív szerepét. a másodikban pedig az újdonságok tenyészverme és melegágya.legalábbis. amelyek . mint egy rögzített játékszabályokra és alkalmazkodóképes stratégiákra épülı. hogy ezzel az ember szellemi fejlıdését szemléltesse és magyarázza. A zongorista több-kevesebb gyakorlás után .közti különbségtétel kudarcából adódó zavarodottság. az automatizált készségek és a teremtı eredetiség . s az eredeti ötletek és gondolatok ebben az értelmezésben csupán a véletlen próbálkozások szerencsés találatai. az automatizmust és az intuíciót. Hadd folytassam e metaforák sorát egy közelibb analógiával. amellyel a Harward Egyetemen dolgozó Skinner professzor.ahogy mondani szokás .az Oxford Dictionary szerint virtuóz az a személy. in. gondolkodás nélkül cselekedjenek. aki magas fokon mőveli valamely mővészet egy mechanikus részét. de ez nem azonos azzal.a lefelé és felfelé .egyfajta automatává nem változik. ami önnön tudatosságát illeti . amit eredetiségnek nevezünk.már alva is el tudja játszani az új darabot. rétegét. akrobaták. T. csupán egy hatalmas kupac. amely segít eloszlatni a tudatos gondolkodás világos tisztaságával kapcsolatos tévhiteket. magas fokon elsajátított és begyakorolt rutin. Ennek éppen az ellenkezıje Tartini híres esete. o. az íjászatban.: The It and the Knack 266. s ez vezetett kavarodáshoz az olajozottan mőködı automata tevékenységének ál-spontaneitása és a valódi inspiráció igazi spontaneitása között (Vö.a két folyamatot. A behaviouristák túlnyomó része csak az elsı létezését ismeri el.és ne keverjük össze . amikor az Ördögtrillaszonátát álmában komponálta meg. Elıbbi egy adott készség mesteri begyakorlottságát.xcii míg csak a növendék . Suzuki professzor és nyugati tanítványai) tanítanak. a szellemi történések lényegének tekinti a szokások kialakulását. cselekvéssorok irányítása mintegy a saját súlyossága folytán . a judóban és a kalligrafikus festészetben érte el a legmagasabb szinteket. hogy ne feledjük el .minthogy hasznosnak bizonyultak fennmaradhattak. utóbbi pedig az új felismerés hirtelen felvillanását eredményezi.-tól. melyek közül a fennmaradás szempontjából elınyösek léteztek tovább. Bizonyos kifinomult. Koestler: The Lotus and the Robot. ismétlésben és az ismétlés szüntelenül növekvı szorgalommal és elszántsággal való ismétlésében jelölték meg.készségek. Az efféle mechanikus virtuozitás minden valószínőség szerint a zen-buddhizmus által inspirált japán mővészetekben: a kardforgatásban. A SEKÉLY VIZEK FELDERÍTÉSE Láttuk a párhuzamot a tudatos gondolkodás és a jéghegy. vagy a tudattalan óceánjából kiemelkedı parányi szigetecskék között és hallottuk Einstein szavait: amit Önök teljes tudatosságnak neveznek olyan határérték amelyet elérni soha nem lehet.23xciii Ez volt a módszer. bárzongoristák vagy a fejszámolómővészek hallatlan virtuozitással őzik mesterségüket . félautomatikus tevékenységek hallatlan mértékben képesek alkalmazkodni a körülmények változásaihoz. Szükségtelen hangsúlyozni. de önmagában nem több. A sokféle zen mővészet gyakorlóit arra tanítják. s az odafent megüresedett helyet az újonnan elsajátítottaknak engedi át.

s a tárgy képe szétesett és eltőnt . A képek jelentısége és értéke ebben az ıket körülvevı és védelmezı félárnyékban vagy halóban található. s az éles látás keskeny tartományával végigsöpörjük az elmosódott.a ködös buroktól megfosztott fogalom úgy tőnik el. e parányi.A legtöbb. Ennyit persze minden iskolásfiú megtanul (és el is felejt). lásd: Második könyv. inkább olyan. nyílt vizek. mint a csónak útja a tavon. A hasonlatban a csónak jelenti az éber tudat élesen látó mezejét. mint a foveára esı kép. ezt a „fogyatékosságot” azonban nem érzékeljük. a hullámok a tudatosság peremvidékét.írta William Jones . s körülöttünk a szoba. a tudatosság fókuszával követnünk kell az irányt.mintegy ezredrészét . tiszta és egyenes vonalú folyamat. mert szemünkkel szinte teljesen öntudatlanul folyamatosan „pásztázzuk” az elıttünk lévı világot. mint maga a csónak. Látóterünknek csak elenyészı töredékét . ez a szög hegyesebb. valamint a szomszédos sorok már életlenek . A gondolkodás soha nem éles. a szél sodorja a csónakot. Szemfenekünknek csak egy kicsiny területe. a fovea érzékeli élesen és tisztán a beesı fénysugarakat. fejezet). mint a vigyor mögül a fakutya. kormánylapáttal és egyéb kellékekkel nem szereljük fel a csónakot. hangulatát. ahogy egy sokszor elismételt szó formája mögül foszlik ki a jelentés . ugyanúgy hullik darabjaira. de mindkét esetben hullámokat kelt. amikor pedig olvasunk vagy hallgatunk valakit. s a sor eleje és vége.látjuk élesen. a hasonlat kudarcot vall. némelyik pedig a sötét mélységekbe tart. Közel száznyolcvan fokos látóterünkbıl mintegy négy foknyi csupán az élesen látott terület. elıérzeteket és várakozásokat kelt. megtartani a tudatosság fénysugarában. Amikor az elbeszélés vontatókötelén gondolkodunk. Fichte (és késıbb Freud is) tudat-elıttinek (das . sine qua nonja is. úgy halad. hiszen az olvasás teljességgel automatizált készség). életlen perifériákat is. Ha egyetlen szóra meredünk. hogy merrefelé is vezetnek. az éles látás területén kívül esı elmosódott képek és a tudatosság peremvidékén zajló gondolkodás alak és kontúrok nélküli fogalmai között. Amikor a kísérleti személy egy nyugalomban lévı tárgyra függesztette tekintetét (a nehéz feladatot egy mechanikus szerkezet segítette. Statikus látás nem létezik. hogy végigszaladjon a sorokon (ami nem könnyő dolog. tiszta tudatosság „határesete” és a szellem hatalmas. elkülönülten és mozdulatlanul. származásuk fakuló visszhangjait és a sejtelmet. csak néhány szót látunk világosan.xciv Ha az ember megpróbál egy belsı képet vagy fogalmat megragadni. Az éles.átitatják és megszínezik a körülöttük áramló szabad. életlen és elmosódott foltokat lát. de 1960-ban a McGill Egyetem kutatói igen meglepı felfedezést tettek. s megpróbáljuk szemünket visszatartani attól. de a látóhatár teljes körén való jelenlétük adja meg a történet visszhangjait. csak ha folyamatosan pásztázunk. melyek szerteszét futnak minden irányba. kutatunk. Ha álmodozunk. s a tó tükrén szétterjedı hullámokat. látása összezavarodott.aztán eltorzultan vagy részleteiben jelent meg ismét. iránytővel. tudattalan régiói közötti széles tartomány létezését már régen felismerték. tudatos gondolkodásra kerül sor.nemhogy a lap szélein lévık. X. felfedezünk. de annak alapvetıen szükséges feltétele. mintha vontatnák. „A szellem pontosan körülírt képzeteit . Megfelelı óvatossággal bizonyos korlátozott analógiát is vonhatunk a vizuális és szellemi „pásztázás”. hogy minden pillanatban élesen és tisztán látja a világot maga körül. s nem szemlélhetjük az utunk során keltett. központi mezıtıl távolodva egyre ködösebb és bizonytalanabb a kép. a mélységet pedig az Olvasó kedve szerint láthatja el az elfojtott komplexusok rút örvényeivel. hacsak motorral. némelyik gyorsabban halad. mint egy gombostő. holott voltaképpen zavaros. Ha a produktív. Elmossák közeli és távoli viszonylataik érzékelését. valahol a most olvasott lap közepén. normális látóképességő ember hajlamos azzal hízelegni magának. nem látunk. atmoszféráját és zamatát. mely szerint az öntudatlan szemmozgás nem csupán segíti a látást. a kollektív tudattalan áramlataival vagy az archetípusok korallzátonyaival.

de mint az angol asszociacionista iskola hívének. mind azt hangsúlyozták. egy szó vagy egy mozdulat. Hogyan megy azonban végbe az egymásra hatás? Hogyan befolyásolják a tudat-elıtti és tudattalan folyamatok a gondolkodás irányát. a megértés. mintha elmémben lenne valamiféle kihallgatási csarnok. Feltételezve. s különbözı idıpontokban és alkalmakkor más és más játékszabályok érvényesek.hogyan segítik a szellemi kreativitást? Az eddig megismert válaszok általános természetőek voltak. híres analógiája a következı: Amikor azzal vagyok elfoglalva. és a céltudatos gondolkodásnál egy belsı tájon való hasonló. de nincsenek teljességgel a tudatomban. Ami számít. hogy kitaláljak valamit. és visszavezet .maga Mr. Most már megkockáztathatunk egy lépést elıre. célját és jelentıségét meghatározó folyamatok közötti különbség csupán. szellemi „legelészés” között. hogy az asszociációt mindig valamiféle játékszabályok irányítják. s a legközelebbi rokonságban álló idea. ez volt: Matuzsálem. egyszerre két vagy három ideát fogad. hogy a szellemem fogadócsarnokában tartózkodó idea . s az ı neve összecseng Galtonéval . İ segített enyhíteni utolsó születésnapom borúját . mintha önmaguktól vonzanák magukhoz a legmegfelelıbbeket a számtalan idea közül. a várakozók elsıbbségi sorrendje attól függött. és párhuzamot vonhatunk a szemünkkel történı. A . de abban segítségünkre lesz. Galton. ilyennek tőnik számomra a folyamat: azok a gondolatok. amely mechanikus logikával a várószobából beidéztetett. A legragyogóbb ezirányú próbálkozás talán a sokoldalú zsenié.aminthogy így is van .hisz nyolcvankilenc évig élt -. az elıbbiek összefüggésrendszerét. akár tisztában van ezzel az alany. A szellem kihallgatási csarnokának híres analógiája tehát nem vitt bennünket sokkal elıbbre. amikor személye eszembe jutott. Galton a szóasszociációs tesztek kísérleti módszerének úttörıje volt. nem sikerült felismernie. A látómezı életlen perifériája és a tudat félhomályos peremvidékén derengı bizonytalan gondolatok. Polányi másodlagos tudatosságnak nevezte ezt a területet. s a „legközelebbi rokonságban álló idea” megválasztása. Egy másik esetben egy asszony tárgyalásáról olvastam. hogy elmém mőködését az adott pillanatban éppen milyen logika. részben automatikus „pásztázás”. és a periférián végbemenı. sejtések közti hasonlóságról van szó. Francis Galtoné. ekkor is eszembe jutott Galton. amelyet elıször Dalton tanulmányozott.„mechanikus logikája”.voltaképpen a kiindulóponthoz. amelyben megjelenik. vagy a folyamatról. az utolsó néhány hónapban legalább hat különbözı esetet tudok felidézni. ahol a teljes tudatosság tart audienciát. az az egyszeri esemény (az érzékelés. akinek SS-legényei a fajnemesítést a maguk módján gyakorolták. de minthogy a tudatosság voltaképpen fokozatok kérdése.stb. s a rokon gondolatokkal telizsúfolt várószoba jóval túl van a tudat láthatárán. James peremvidéknek. hogy a mechanisztikus megközelítés csapdáinak megjelölésével áttekinthetıbbé tegyük a problémát. amelyek valamely pillanatban teljes világossággal vannak jelen tudatomban. aki könyörületbıl megölte torzszülött gyermekét. aki megalkotta az eugenika kifejezést. s erre logikusan következett a „legközelebbi rokonságban álló idea”: Adolf Hitler. miféle játékszabályok irányították. de keveset mondtak a dolog mikéntjérıl. amelyek ott vannak valahol „kéznél”. akár nem. a sekély víz és a mélység között. értelmetlen lenne éles vonalat húzni a tudat-elıtti és a tudattalan rétegek.Vorbewusstsein). Olyan ez. Ebbıl a várószobából mechanikus logikával idézik be kihallgatásra a bentiekkel legközelebbi rokonságban ál/ó ideákat. hogy ez a segítség nélkülözhetetlen és hogy valóban létezik és jelentkezik. amely egy futó pillanatra megragadja teljes figyelmünket). A következı esetben a színvakság volt az asszociáció.xcv A tılem származó kiemelések ellenvéleményem jelei. hogyan kerül némelyik a tudat fénykévéjébe és hogyan süllyed vissza ismét a homályba és a sötétségbe .ha úgy tetszik . Minden meghallgatásra rendelésnek megvolt a maga .

a stratégia változtatható. idézi fel. röviden: a múlt tapasztalataira vetül. Murmanszk. Ha azonban szememmel az elıttem álló hegyet igyekszem feltérképezni. A szabály rögzített. csupán a gyönyörőség kedvéért szemlélem a kilátást. Madrast stb. hol lehetne havasi gyopárt szedni vagy légitámadás elıl jól védett helyen géppuskafészket telepíteni. Egy további mozzanat. A folyamatot (a szellemi szemmozgást) irányító szabályok pedig e korábbi tapasztalatok absztrakcióiból és általánosításaiból származnak. de egyet sem találtam. a táj jellege szerint alakuló stratégia veszi át.és a célnak megfelelı. s mindegyikük a tudattalanban vagy a félig tudatos rétegekben volt még egy másodperccel azelıtt is. átfogalmazott vagy eltorzított emlékekre. amit észre kell vennünk . az érzelmi zavarok beleártották magukat a „mechanikus logikába”. vagy a „hangvilla-módszer”. oda kötıdı rossz emlékek miatt nem bukkan fel a neve. a mondjunk M-mel kezdıdı városokat. A fénysugarat elsıként a játékszabály (keress M betős városokat. úgyhogy továbbhaladtam a térképen. Mindeme neveket a múltban ismertem meg. eszembe juthatna . ahogy játszani kezdek.keresgélés mindkét esetben sajátos. Legyen a példa a korábban már említett társasjáték. képek és várakozások felé szállnak belsı vidékeimen. Más tényezık is közrejátszhatnak. de bizonyos. a félhomályból egyre-másra ugranak elı a nevek: Manchester. legelészı folyamat tárgyai tehát az egyén korábbi tapasztalatai . Amikor ablakomban állva. A belsı tájkép akár az ember agyában-szellemében lévı saját. nem pedig S betős folyókat). de amint haladok rajta nyugatról kelet felé. s szabadságukat a stratégiai választások körére korlátozza. München. a látott kép mintázata elmémben minden esetben másként alakul. szellemi folyamataim irányítását egy rögzített kód veszi át.Mannheim. Manchester Mannheimet. s ezek határozzák meg. A stratégia lehet egy képzeletbeli térkép bejárása.még ha számunkra jelen pillanatban nem különösebben érdekes is -‚ hogy a stratégiát a végigpásztázott vidékrıl kapott visszacsatolás is befolyásolja. a külvilágból érkezı inger kizárásával a belsı tájra korlátozódhat a felfedezı folyamat. s melyikek nem. Amúgy hasonló forgatókönyv szerint alakul egy mondat megformálása bármely hétköznapi beszélgetés során. . a térkép M betős városokért való végigpásztázása helyett saját szókincsünk tárházában kutatunk az adott jelentésmezıbe illeszkedı szavak után. Madridot. mindegyik tagja az M mátrixnak (különben nem hívódnának elı a speciális kód hullámhosszain). hogy mennyi főrészáru termelhetı ki erdeibıl. hogy a tudatosság fénysugara rájuk esett.mondjuk. területei fontosak. A pásztázó. de egyvalami közös bennük: a világos tudatosság a belsı birodalmat pásztázza. Abban a pillanatban. az álmodozó élénk és plasztikus víziói. miniatőr világmodelljének .is tekinthetı. kusza és torz hasonmása annak.. azután pedig a stratégia (haladj nyugatról kelet felé) vezérelte. szelektív mőködéső kódok irányítása alatt áll.vagy karikatúrájának .a születés elıtti múltat is beleértve -‚ amelyek ilyen vagy olyan formában beépültek szellemi tájképébe. hogy a látott táj mely elemei. s a kívülrıl érkezı ingerek iránt érzéketlen marad. Moszkva. A fenti példában jószerivel elkülöníthetetlen a vizuális és a szellemi felderítés. ezek a gondolkodóképességnek a tanultakból lepárolt és összesőrített mőködési kódjai. M betős városokat kerestem München és Moszkva között. pásztázó mozgásának irányítását automatikusan a megfelelı szabályok amelyeket megnevezni. amit iskoláskoromban és utazásaim során megismertem. gondolataim is a legkellemesebb és legtöbb örömöt kínáló emlékek. Más esetekben azonban minden. egységet alkotnak a sziklafelszín megfigyelésébıl származó adatok és a korábbi tapasztalatok tanulságai. Michigan stb. Az adott problémára koncentráló költı vagy a matematikus transz-szerő állapota. és szemem „legelészı”. A képzelt térkép életlen. ha viszont a hangvilla-módszert alkalmazom. a háborodott hallucinációi vagy az álmok mind más és más játékszabályok termékei. A tudat éles fénysugara képi vagy verbális képzetekre. meghatározni nem tudok . elvont. hogy melyik is rajta a legbiztonságosabb út felfelé.

a felderítı. A szavak . A gondolkodás elemi rutinjainak alkalmazása során egy többé-kevésbé automatizált. egészen más kód lépett mőködésbe. még a leghétköznapibb gondolkodási folyamatot is tudattalan történések járnak és itatnak át. Bonyolultabb. akinek az agyában szintén van egy emberke . A kreatív gondolkodásban a mélységekbe hatolunk.akárcsak az M-mel kezdıdı városok . ezért minden bajra jó gyógymódnak tekintjük. galériák és metróállomások félig elfeledett.Vegyünk egy még egyszerőbb. kefelevonatokkal és védıborítókkal telt meg. amelyek kisebb-nagyobb mértékben kívül esnek a tudatosság fókuszán. bizonyára el is harmadolhatjuk ugyanígy . közvetlen gondolkodást fel kell. Ezután következik a mindenkori szituációtól függı.a sötétben várakoznak. ott találnánk magunkat a paradoxonnál. pásztázó módszerrel derítjük fel a tudatosság félhomályos peremvidékének sekély vizeit. hogy francia kiadómmal találkozzam. a kifejezni szándékozott jelentés a stratégia.csakhogy nem megy a dolog. alkalmazkodóképes stratégia.lépésrıl lépésre halad. és a múlt héten Párizsban kellett töltenem egy napot. s a mátrix menetrendekkel. ahogy Gutenberg a saját problémájára vonatkoztatva megpillantotta a szılıprés új minıségét. Ennek eredményeképpen létrejön egy mátrix. hogy most nem segít? Egy szöget körzıvel és vonalzóval megfelezhetünk. Ekképpen hát mindenfajta. feltérképezı folyamat elsı vázlatait tartalmazza és kínálja fel. hogy még soha életünkben nem álltunk efféle feladat elıtt. s a kalandban látszólag senki nem vezet. amíg Tycho nem tökéletesítette a megfigyelés módszereit. hasonló tapasztalatok alapján legcélszerőbbnek látszó kód „állítódik be”. A hanghullámok a levegıben terjednek. A körökön elforgó körök az égi mozgások megfelelı leírását adták. egy új. magasabbrendő feladat esetén azonban megeshet. egészen gyakorlati példát. hiszen ha a fénysugarat maga a fénysugár vezérelné. hogy lehet. amely a lehetséges lépések elıre kiválogatott változatait. Ha ez csak holmi utazgatás lett volna. a gátat feloldó segédmátrix keresése úgy. Mégis kell azonban lennie valamiféle kalauznak. hogy a gondolkodás a felvázolt lépések mindegyike megtételénél nehézségekbe ütközik. pontosan rögzített találkozókkal. de minthogy üzleti útról volt szó. míg a fénysugár rájuk nem esik és ki nem emeli ıket egy pillanatra. hogy váltsa a „mellégondolás”. amelyben agyunk mélyén egy emberke ül. Minden lépés olyan folyamatokat foglal magába. Amikor egy helyzet legátlódik. A tudatosság fénysugarát irányító kód mőködése többé-kevésbé tudattalan.még ha a cél ilyen unalmas és sótlan is . A GONDOLAT KAMPÓS ATOMJAI . lebegı képeivel népesült volna be. joggal gondolhatjuk hát. Elsıként a feladat megoldására a korábbi. Kepler pedig kitalálta a Napból áradó erıt. aztán visszasüppednek a sötétségbe megint. A szituáció bizonyos mozzanataiban hasonlíthat már elızıleg megélt hasonló helyzetekhez. amolyan szellemi rácsozat vagy sakktábla. amelyeket stratégiai tervezésnek kellett a megfelelı sorrendbe szerveznie. tudatom peremvidéke bisztrók. hogy a fényhullámok pedig az éterben . A hashajtó és az érvágás már számtalan esetben használt.és így tovább a végtelenségig. (Nem is lehet másként. az új adatok ekkor lerombolták a modellt és a mátrix gátlás alá került. A felfedezés lényege éppen e mátrix megtalálása. A célra irányuló gondolkodás . hacsak minden új felfedezés nem véletlen találat csupán a türelmes majom írógépének billentyőzetén. Londonban élek.) A nyelvtan és mondattan kódjai szintén tudattalanul mőködnek. az egyenes vonalú. utcák. amellyel megválogatjuk a megfelelı szavakat. de a minden korábbi esetben sikeresen alkalmazott stratégia a jelenlegi probléma megoldására rejtélyes módon alkalmatlannak bizonyul.az analógiából azonban hibás mátrix születik.

mintegy tapintóérzéke.a szúnyogok. és még ha nem találtatott is köztük kielégítı kombináció. kedvezı találkozás. hogy az írógépen találomra pötyögı majom jóval nagyobb valószínőséggel ír le egy Shakespeare-szonettet. hogyan bukkant fel spontán és teljességgel készen három különbözı esetben is tudatalattijából egy-egy probléma megoldása. mintha azt mondanánk.” Az elsı hipotézist tehát elveti a második kedvéért: a tudatalatti egy automata.. belátása van és tudja. Kölcsönös ütközéseik hozzak létre az eszmék új és új kombinációit. Ha azonban így van. Képzeljük el leendı kombinációink elemeit Epikurosz horgocskás atomjaiként. vagyis ezek azok. hogyan sejtsen meg elıre és válasszon ki dolgokat. A hasznos kombinációk egyúttal a legszépségesebbek is. A legtöbb így létrejött kombináció teljesen gyümölcstelen. hogy elfogadjam ezt.) Poincaré második észrevétele a következı: „bár számtalan kombináció jön létre.. de hogyan? Szerinte két lehetıség van.s ezek igen ritkák rendkívül termékenynek bizonyul. aki az eszméket a váróterembıl mechanikusan logikus módszerrel hívta elı. Szabadon táncolnak tovább. amelyik a haszontalan kombinációkat visszatartja. a tudatban székelı esztétikai érzékkel. vajon milyen lehet az a misztikus szita. mint Taine-é. míg a millió közül be nem következik a véletlen. és csak a szerencsés találatokat engedi át a tudatosság rétegeibe? Poincaré válasza: „a szelekció a valódi alkotó személyiség esztétikai érzékének mőve. vezetéssel kapcsolatban kidolgozott egy elméletet. ha a billentyők egész szavakat ütnek a papírra betők helyett. azt lehetne mondani. a magam részérıl még a gondolatát is győlölöm annak. amelyek ezt a sajátos érzéket leginkább elbővölik.. cikázik minden irányban az üres téren át .” Ez minden bizonnyal vonzóbb válasz. Nos. hogy sokkal jobb és biztosabb megsejtései vannak.... (Mindez egy kicsit olyan. Eszébe jutott azonban két ellenvetés. s a folyamat leírásában eljutott addig a pontig. Kiindulópontja az volt. mert akkor is sikerrel jár. mint a tudatos énnek. ha jobban kedveljük a kifinomultabb hasonlatokat. amely a kellı ponton eljátssza a deus ex . Az elsı: hogy a tudattalan „képes megkülönböztetni a dolgokat. amikor utóbbi kudarcot vall. a tudatküszöb alatti én automatizmusainak következtében csak az érdekesek . amely mechanikusan vesz sorra minden kombinációt. amelyek egymástól igen távoli területekrıl származó részek egybevonásával épültek fel . mint egy gáz molekulái a gázok általános elmélete szerint.vagy ahogy Poincaré fogalmazott: a tudatküszöb alatti én . törnek át a tudat birodalmának határain”. voltaképpen egy elızetes válogatás megy végbe a falról lekapcsolódott atomok között. Az elsı: vajon nem végtelen-e a lehetséges kombinációk száma. s ennélfogva nem végtelenül kicsiny-e a szerencsés találatok valószínősége? Nem feleli -‚ mert a tudatos elıkészítı munka során.Hadd térjek vissza még egyszer Henri Poincaréhoz. aki e tudattalan irányítással. hogy a falra vannak akasztva. vagy. ízlése. mint a tudatos? Bevallom. hogy korántsem kielégítı. Késıbb a már idézett híres elıadásában megkísérelt magyarázatot adni a jelenségre. amely a tudattalan érlelési. A testi nyugalom és a tudattalan szellemi munka során néhányuk elválik a faltól és mozogni kezd. ám maga Poincaré is érezte.rendezi és szervezi. Az elme teljes nyugalmi állapotában ezek az atomok mozdulatlanok. Emlékszünk még: leírta. Vajon nem magasabbrendő-e hát a tudatküszöb alatti én. mint mondjuk . Hogy mirıl beszélek? Arról. ezeket az ideákat a tudattalan . e szándékaink szerint végbement „felrázás” után ezek az atomok nem térnek vissza nyugvó helyzetükbe. némelyikük azonban .. „költési” folyamatot megelızi.. hogy a matematikai felfedezés az ideák kombinációjából ált. amit jómagam a biszociáció mozzanatának neveztem el: Adott kombinációk közül gyakran azok a legígéretesebbek. Egybeveszi ugyanis a tudattalanban lévı atomi ideák ütközésének mechanikus elméletét egy.

az alagsorban mőködı keverıgéppé fokozza le. Ez semmiképpen nem tőnik sem gazdaságos. Rossz fizikai állapota miatt orvosa fájdalomcsillapítót rendelt neki.ha így lehet nevezni egyáltalán a folyamatot. miután kifejezésre juttatta e tudatküszöb alatti én iránti lekötelezettségét és elzengte dicséretét. afféle önmőködı diavetítı. illetve a megnyilvánulását jelentı folyamatok jellegét illetıen azonban csupán néhány homályos célzást kaptunk. s egy kép-komputer is mőködik. melyben a képek úgy jelentek meg elıtte. Nem kétséges. hogy a költı tudatos szelleme esztétikai érzékkel van felruházva. az esztétikai cenzornak teljes munkaidıben kellene válogatnia. papírt fogott és nagy 24 Kevésbé érthetı Spearman esete. Amikor felébredt. A percenként létrejött sok száz rím és hasonlat közül. Hallgassuk meg Coleridge-nak a Kubla kán keletkezésérıl szóló híres leírását: Az 1797-es év nyarán szerzı gyenge egészségi állapotban visszavonult egy magányos tanyára. hogy Poincaré. melynek hatása alatt karosszékében ülve álomba merült. Szerzı. hagy építsenek palotát.24 A MÉLYVÍZ FELDERÍTÉSE Mindaz. a szándékosság vagy erıfeszítés leghalványabb nyoma nélkül. és sietve egy. Különösképpen érdekes ebben az 1908-as elıadásban az a tény. és nem kevesebb. Creative Mmd címő könyvében (1930) csak futólag említi a tudattalan folyamatokat. vagy mechanisztikus elméleteket. a pozitív oldalon pedig meggyızıdés afelıl. de ez idı alatt mindvégig a legélénkebb öntudatánál volt. sem Jung nem tudott különösebben sokat mondani azzal a kérdéssel kapcsolatban. tudattalanjában pedig egy. hogy a kreatív tevékenység bizonyos stádiumaiban igenis a tudattalan mőködéseké a fıszerep. hogy a kreatív elme rendelkezik effajta érzékenységgel. . a rímszótárakhoz hasonlóan felépülı automatikus rímgyártó gép. vagy legalábbis külsı érzékelıképessége mintegy három órán át mélyen aludt. Intuíció alapján dolgozott. éppen abban a pillanatban. forduljunk el egy pillanatra a tudóstól a költı felé. mint kétvagy háromszáz sort írt . hogy az bizonyos tekintetben elıbbrevaló lenne a tudatos énnél. E felsıbbség okait. de Poincaré a kérdés lényegénél hagyta annyiban a dolgokat. mint amilyenek Poincaréé és Galtoné. hogyan vesznek részt a felfedezések megszületésében a tudattalan folyamatok. úgy érezte. mint dolgok. amikor egy hasonló mő. s köré pompás kerteket. sem pedig ihletett tevékenységnek. valahol Porlock és Linton között . a Purchas’s Pilgrimage e sorait olvasta: Itt parancsolta Kubla kán. amit e tárgyunk története körül tett kiránduláson Plótinosztól Poincaréig összegyőjtögettünk. hogy tisztán emlékszik mindenre.. A könyv írásakor Spearman a Londoni Egyetem pszichológiai tanszékének professzora volt.. tollat. melyek túlnyomó többsége természetesen értéktelen. míg meg nem háborodik. arra a következtetésre kellene jutnunk. Ha elfogadnánk Poincaré elméletét. E lépés megtételénél kövessük a már oly gyakran hallott jótanácsot. s éppen ennek természetét igyekszünk felderíteni. és gondoljunk a dolog mellé. bevallja: a maga részérıl még a gondolatát is győlöli annak. És tíz mérföldnyi termékeny földet vevének fallal körül. de minden szerénysége és szellemi nyitottsága ellenére képtelen volt lerázni magáról a tizenkilencedik századi racionalizmus hübriszét. s velük párhuzamosan jöttek létre a megfelelı kifejezések. s a fıhangsúly a freudi „tudatalatti bestialitás” kigúnyolására esik. Hozzáteszem: sem Freud.machina szerepét. elsısorban is kesernyés tudomásul vétele tudatos gondolkodásunk nagyon is szők korlátainak.

Hogy Coleridge aludt vagy csak félig aludt . és visszatér A látomás! . (Másik. képi gondolataikról vagy láttató erejükrıl áradozunk.. megkezdıdött a vizuális gondolkodás... a vizuális asszociáció. hogyan veszett el egy porlocki férfiú miatt a Kubla kán álom-változata. a meglepı allegória egy. elcsépelt metaforából indázott elı. Másfelıl azonban a képi gondolkodás az elme mőködésének primitívebb formája a fogalminál. A tudattalan megnyilatkozásait a képek jellemzik .. üzleti célú látogatása után fogott bele. s a legnagyobb bók. hogy talán nyolc vagy tíz töredékes sor és kép kivételével minden elhalványodott és szétesett. ha a patakba követ hajítanak. mint dolgok állottak elı.olyan.eltőnt az oly kedves Tündérvilág. függetlenül attól.buzgón azonnal leírta azt. A víz hamar elsimul megint. Miután a kı a vízbe csobbant: . Kijelenthetjük továbbá. a kormányrudat átvette a képzelet. az elbeszélés vizuális illusztrációjának szánt. pszichotikusok hallucinációiról vagy mővészek „vízióiról”.és mind e báj Oda .Kretschmer hasonlatával . ha szemléletes stílusukról. feltehetıen korábbi beszámolójában Coleridge egy eltérı változattal áll elı: „Ezt a töredéket . Golding Az örökösök címő regényében a neandervölgyi . s hogyan lehetett késıbb a megmaradt töredékekbıl összeépíteni. hanem intenzív hallucinációban vagy valamiféle hipnotikus állapotban keletkezett is. hogy a hangsúlyt a dolgokként megjelenı vizuális képekre helyezi. amit a szavakkal kereskedıknek mondhatunk. mint a patakba hajított kı hasonlata . -‚ de ez volt az a pont. Sajnálatos.. amely arról számol be. hogy tárgyat vagy valamiféle cselekvést ábrázol. hogy az írásba valójában csak egy porlocki férfi egy óránál is hosszabbra nyúlt. De várj. az a tény. mint a víztükrön látható kép. A bájos formák törmelékei Reszketve. egy ábrázoló jellegő képet jelent. egymást torzítva el.vagy háromszáz sornyi teljes terjedelme a Purchas’s Pilgrimage egy rövid részlete révén keletkezett.” A révület szót késıbb az erıteljesebb legalábbis a külsı érzékelıképesség mély alvása kifejezés váltotta fel. minden szó egy-egy képet.egyfajta révületben fogalmaztam meg. A szolga azonban hirtelen úrrá változik. még ha minden valószínőség szerint nem álomban. mint két. lassan újra egyesülnek S a tó megint csodás tükör. A „látnok” próféta inkább a képek.itt parancsolta Kubla kán. a lényeg. amely a köztes éber álom állapotára utal. amelyet a vérhas fájdalmai ellen bevett két morzsányi ópium idézett elı. Ez az alkalmi hasonlat hirtelen a vizuális képalkotás újabb vonulatát indítja meg. Az egész költemény. hogy a Kubla kán-álom nem kevesebb. Szegény fiam . mint egy elbeszélt filmszalag.és ennél jóval többet is.És lám. ahol érvényesülni kezdett az ópium hatása. hipnagógikus félálomról. amikor szobájába visszatérve meglepetten és keserően tapasztalta.érdektelen. az illusztráció átveszi a fıszerepet. hogy építsenek palotát stb.legyen szó álomról. Ez persze ritka példája a tudattalan tevékenységnek. A primitív ember (és a gyermek) nyelve . amit ismerünk. éppoly lényegtelen. semmint a szavak embere. s a képek. a víz tükrén körök ezrei Futnak. amelyet a faj és az egyed fejlıdése során megelız. de azt már nem tudtam felidézni . a szem logikája lesz a vezetı. s a szavaknak ıt kell követniük..

amelyek noha szükségesek a gondolkodás fegyelmezett munkájának e/végzéséhez. könnyőbúvárként merül alá. Kekulé így írta le az egyik korai kvázi-hallucinációját. A VILÁG ÉS A LÁTOMÁS Térjünk most vissza a költıtıl a tudóshoz. A költı tehát.a skizofrének egyik leggyakoribb hallucinációja. s a hasonlóképp mélyen gyökerezı. az asszonáncot és a rímet illetıen is. amelyek máskor oly elevenek. a hangzás-szójátékok felé mutató tendencia. minden eredeti gondolat a két mátrixra biszociál. Nem haszontalan. hogy a dolog a gondolkodás történetének minden nagy felfedezését jellemzı építı és egyúttal romboló jellegek párhuzama. „odakint”. A sámándobot idézı ritmikus dobogás. de ez idáig soha nem sikerült átlátnom mozgásuk természetét. A rímben a primitív ember és a gyermek ismétlésre való hajlandósága (kala-kala. Az éj egy részét azzal töltöttem. örvénylı látomás . amikor a képi gondolkodáshoz nyúl. s e lazulással egyidejően mőködésbe léphet egy a szellemi hierarchia primitívebb szintjén mőködı más típusú fogalomalkotás. A saját farkába harapó kígyó képe azonban csak az utolsó volt egy hét-nyolc éven át tartó. amely olyan szellemi tevékenységeket hoz a folyamatba. amelyek csak az álomra vagy a hozzá hasonló állapotokra jellemzık. kerge táncot jár az egész társaság. s a szellemi zavarok miatt kezelt betegek. az alliterációt. mama) csendül fel. és íme! szemem elıtt atomok kezdtek ugrándozni. részben . a második felemelkedést sugall. lüktetés archaikus rezonanciákat kelt. Most azonban észrevettem. E parányok már korábban is megjelentek látomásaimban és mindannyiszor mozgásban voltak.számol be . voltaképpen a szellemi hierarchia egy ısibb és alacsonyabb szintjére lép vissza . hogy a nagyobbak láncokat formáinak. s ez a fogalmi gondolkodásnak a féltudatos. s a kérdéshez: miféle irányítást. a következı: a tudatos irányítás ideiglenes meglazulása felszabadítja az elmét bizonyos korlátok alól. vezetést nyerhet ez utóbbi a tudattalan folyamatok megjelenésétıl? A válasz. Az álmodó lebeg az ısi mélység fantomképei között. hogy a regényírónak ezúttal helyes képe volt. mint mindig.emberek azt mondják: van egy képem. a költı légzıcsıvel. a versmértéket.. E késıbbieket megelılegezı kis kirándulás lezárásaként: a mővész kreatív tevékenységében szerepet játszik a szellemi evolúció korábbi szintjeire való átmeneti leereszkedés. a nagyváros kihalt utcái. de egy tekintetben nagyon is jellemzı.xcvi A szédítı. amikor újraélik gyermekkori fantáziáikat.az utolsó omnibusszal utaztam haza. Hasonló megfontolások alkalmazhatók . a késıbbiekben látni fogjuk. minden trouvaille. és szédítı. A költı egyidejőleg. míg az álmodó tudata mindvégig az egyiken marad. amikor gondolnak valamit. a még nagyobbak pedig akár három vagy négy kisebbet is. amikor álmodunk.a tudós ebben az idıben Londonban élt: Egy szép nyári napon . . A költı azonban váltogat a szellemi hierarchia két szintje között. vagy gyorsan váltogatva gondolkodik képi. Láttam.és kerülnek szóba majd a III. vizuális látomások kedvéért való . Kekulé esete kivételes. Elmerengtem. illetve verbális szinten.ahogy mindannyian tesszük éjszakánként. s „éber transzba ringatja a szellemet” (Yeats)..a ritmust. amely egy analógia alapján adódik. ha visszaemlékszünk a heuréka!-pillanat kettıs jellegére. A mondat elsı fele alábbszállást. hogy megpróbáltam legalább felvázolni ez álombeli alakzatokat. A Coleridge-epizód tudományos párja Kekulé már említett története. hosszú sorozatban. a nagyobbak magukhoz ragadnak két-két.amint képeikbıl és beszámolóikból látható . hogy a kisebbek párba állnak. gátat jelenthetnek a kreatív elrugaszkodás számára. s az antropológusok egyetértenek abban. amely a molekulaszerkezettel kapcsolatos elméletének megszületéséhez vezetett .

kétértelmőség.. melyekben a sugár-vibrációk vagy energiasugárzások terjedhetnek.Faraday idegösszeomlást kapott. . Ezennel kijelentem: amikor azt mondom. valamint dolgozni is képtelen vagyok. hogy mily igen sok. amikor a kérdéses asszociációs játék megfelelı mértékben kialakult. Ilyen erıvonalakkal át.semmiféle szerepet nem játszanak gondolkodásomban. burkolt utalások kifogások és tévedés nélkül . minden idık egyik legnagyobb fizikusa.úgy tőnik . meggyőlölte magát a nyelvet is. szavakkal vagy más jelekkel kifejezhetı logikai konstrukció nem létezik.azt hiszem . szilárd anyagból volnának.márpedig a matematikát a fizika nélkülözhetetlen eszközének szokás tekinteni. de szó szerinti értelemben is voltak látomásai. 1881-es emlékbeszédében Helmholtz .képe szinte hihetetlenül gyümölcsözınek bizonyult. Faradayéi a paranoia tartós érzékcsalódásaira emlékeztetnek. egyetlen matematikai formula alkalmazása nélkül. amelyet a szemükkel és szellemükkel alkotók között gyakran megfigyelhetünk. fogalmi gondolkodás iránt. hogy elvesse az éter létezésének gondolatát. amikor még semmiféle közölhetı. mint elektromágneses sugárzás. hogy szellemem jelen gyenge állapotában erre. és szándékunk szerint visszaadható. . amelyek . illetve többé-kevésbé tiszta képek.Pszichológiai nézıpontból ez a csoportosítási játék az alkotó gondolkodás lényeges jellegzetessége abban a stádiumban.azt jelenti. Ötvenéves kora körül . s kijelentse. akinek nemcsak átvitt. Kekulé kígyójáról Blake festményei jutnak az ember eszébe. íves csövek amelyek „úgy jelentek meg elıtte.akárcsak hasonló életkorában Newton . A hajlított.s ezek olyan valóságosak voltak képzeletében. mint térbeli görbéket . mintha tapintható.xcvii Kekulé látomásai a repülési hallucinációkra.egyébként ı adta nekik az erıvonal nevet . olykor izommozgási jellegőek. Faradayrıl tartott. jámbor és józan Einsteinnél senki nem lehet távolabb tılük. A kedves. s tudása nem terjedt túl az aritmetika legelemibb alapismeretein . s a vizuális képalkotásba vetett hitet.. A fent említett tényezık az én esetemben mindig vizuális.a gondolkodás elemei. Einstein a hozzá küldött kérdıívre így válaszolt: Az írott vagy beszélt nyelv szavai . a legmagasabb szintő matematikai analízist feltételezı és megkívánó általános tételt és módszeres következtetést fedezett fel puszta megérzés útján és ösztönös biztonsággal. és egy ideje elıadásokat sem tartott már. mint dolgok” . Azok a fizikai entitások.xcviii A szavak iránti bizalmatlanság olyan jellegzetes vonás. s mégis: nála is megtaláljuk ugyanezt a bizalmatlanságot a tudatos. bizonyos jelek. hogy semmiféle matematikai képzettséggel vagy tehetséggel nem rendelkezett. Látta a mágnest körülvevı erıket és az elektromos áramot.mellébeszélés. Világéletében utált levelet írni. Talán a leginkább figyelemreméltó.vagy inkább vékony csöveket képzelt. Másik jó példa Michael Faraday. A hagyományos szavakat vagy egyéb jelzéseket csak egy következı fázisban kell elkezdeni kínosan keresgélni. a Faraday univerzumát benépesítı erıvonalakról pedig Van Gogh örvénylı égboltjai.maga is a század egyik legkiemelkedıbb matematikusa és fizikusa megjegyezte: A legnagyobb mértékben elképesztı. hogy nem bírom a sok beszédet elviselni. amelyek tetszésünk szerint reprodukálhatók és csoportosíthatók. ez vezette Faradayt arra. most úgy tőnt. 1945-ben munkamódszereiket illetı kutatást kezdtek a vezetı amerikai matematikusok köreiben.meg átszıve látta a Világegyetemet . Hagyjuk el azonban a patológiával határos vidékeket.hirtelen elvetése. és teljes bizonyossággal . hogy a fény nem más.

25 G.. ami . İ maga errıl így beszélt: Kifejezetten auditív típus vagyok. Voltaképpen minden bizonyíték éppen az ellenkezı irányba mutat... hol azok nélkül gondolkodik) és Pólya Gy.. S míg ismeretlen dolgok vázait Megtestesíti képzeletje. azt állítva. Amikor a szavak egyáltalán belépnek a képbe. érzékelhetetlenül halk beszéd. és pontosan ez az oka. Ám ha minden gondolkodás verbális lenne.szükséges is ahhoz. hogy belsı képeim rendkívüli módon vizuálisak... önmagunknak való. vagy bármilyen más természető konkrét jelek gondolati használatát is . de ne vezessenek félre. hogy vezessenek. égrıl földre villan. nem tarthatnánk gondolkodónak Einsteint. A kutatás eredményét így összegezte: Az Amerikában született vagy ott élı matematikusok között . mint a hangszálak tudattalan mozgása. akit már többször is idéztem.. aki a matematikai alkotófolyamat természetét firtató pszichológiai kutatást szervezett. mert tudomásom szerint ı az egyetlen matematikus. Legtöbben abban az elképzelésben nevelkedtünk... bizonytalan karakterőek. mintha a matematikai felfedezések a Szentivánéji álom légi semmijébıl születtek volna meg: . Vannak auditív képzetek is. 26 . de az algebrai. de van példa kinetikusakra is. A logika szó a logoszból származik. hogy ez így van a tudomány más ágazatainak mővelıinél is. voltak a kivételek. de maga a gondolkodás sem több. hogy a gondolkodás egyet jelent a verbális gondolkodással. hogy a matematikusoknál a kreatív tevékenység legfontosabb szakaszában a verbális gondolkodás csupán alárendelt szerepet látszik. hogy éppen a nyelv a Homo sapiens egyik legbüszkébben birtokolt kincse. ez már csak egy második fázis..xcix A kutatást Jacques Hadamard vezette. Arany János fordítása. tolla A légi semmit állandó alakkal.Az említett összetevıkkel folyó játék az elmondottakkal összhangban arra irányul. hogy a gondolat számára nemcsak maguk a szavak nélkülözhetetlenek. hogy a keresett logikai összefüggésekkel analóg legyen. A fogalmi gondolkodás a képekben való gondolkodásból emelkedett ki az absztrakciók és szimbólumok fejlıdésének lassú folyamatában. amit magamnál tapasztaltam . kerülik nemcsak a gondolatban megfogalmazott szavakat. de.a költı szeme Földrıl az égre. hogy történetesen hol szavakban.. mint mondtam. de . Az ok számomra teljesen világos: az ilyen vizuális képek sokkal természetesebb módon homályosak.c Egészen úgy hangzik.láttuk .. a jelenségek rendkívül hasonlatosak ahhoz. ahogy a fonetikus írás jött létre a képi jelekbıl és hieroglifákból. Gyakorlatilag mindannyian . Lakhellyel és névvel ruházza fel. általában még ezek is elmosódott. Birkhoff. ha arra gondolunk. és számos jel utal arra. s a szellemi evolúció legfontosabb tartóoszlopa. A korai behaviouristák még tovább mentek. számomra csupán hallható formák.25 A belsı képek . D. leggyakrabban vizuálisak. ami eredetileg nyelvet és értelmet is jelent.26 A kutatás meggyızı bizonyítékot szolgáltatott arra. a filozófusok Athéntıl Oxfordig folyamatosan megerısítették ezt az elképzelést. Norbert Wiener (aki azt mondta. s Woodworth a kísérleti pszichológiáról szóló mővének egy mondatával foglalható össze: Gyakran le kell mondanunk a beszédrıl.. Ez igen meglepı felfedezés.

mi zajlik a koponyaüregben. mit éreznek szereplıi.a fogalomalkotásnak mind filogenetikai.hogy csak egyet idézzek a sok közül . sıt egyesek . G. a tér csupán az anyagi testek egyik jellege volt. egy kortárs nyelvész . A leányka kérdésének ellenpárja egy kisfiú állítása: tudom. olyan hátrálásra. uraim! .mint absztrakt fogalom . világos formát adnak az elmosódott képeknek és ködös megérzéseknek. és több szabadságot. kivált a kreatív folyamatok hajlamosak más. A másokkal megosztott gondolat (a kommunikáció szintje). néhánymillió kilométer kiterjedéső és néhányezer éves életidejő világegyetemben élt.szókincsének gyér volta miatt. de a szavak áramlata sodorja a gondolatokat is. de a belsı gondolkodás. mielıtt beszél. idıben és térben is véges. hanem saját túlzott precizitása. A nyelv nemcsak egész gondolkodóképességünk alapja.ci E megállapítás a Goethére is nagy hatást gyakorló tizennyolcadik századi német filozófustól. amikor megragadják A regényíró szenved . hosszúságuk. más a helyzet. Nem szókincsének elégtelensége gyötri. Vegyük például a csalókán egyszerő tér és idı szavakat. . hogy a szavak áldása olykor átokba fordul át. amely csapdákat is rejteget.reculer pour mieux sauter. de olykor még az írók is nehéznek találják. Roman Jacobson. hogy mondjam. hogy alkotni tudjanak.nem létezett. méltatlankodva kiált fel: Honnan tudhatnám. Ugyanez érvényes a költı vagy az író tevékenységének egyes fázisaiban is. dinamizmust engedı formákat ölteni. A kristály azonban nem képlékeny és nem folyékony többé.felhívás a visszatérésre és alászállásra. hogy mit mondtam? Mert természetesen tagadhatatlan. csak azt mondhatja: fáj . ha el akarja mondani. A tudós nyelvi nehézségei egészen más természetőek. hogy mit akarok mondani.vagy valami hasonlóan üres és színtelen kifejezést. Hammantól való. de ha odabent szenvedés lakik. mielıtt tudnám.például Einstein . A szavak kikristályosítják a gondolatokat és pontos. amikor azt írja le. A középkori ember a tudományos forradalom hajnala elıtt zárt. amely a hatalmas ugráshoz elengedhetetlen . mit gondolok. A szenvedés „néma”. nem verbális képzetek . Nemcsak a tudósok.ugyanezt a régi kételyt hangoztatja: A jelek a gondolkodás szükséges támaszai. hogy gondolkozzon. És egyre-másra halljuk a legnagyobb tudósok tanúságtételeit. kevésbé szabályozott.mint a gondolat közege és élettere . de a félreértések kiindulópontja is. A NYELV CSAPDÁI E hátrálás szükségessége abból a ténybıl ered. hogy a szavak aprópénzére váltsák gondolataikat. Leírhatja. A visszatérés kifejezés igen pontos. hogy a nyelv a szellemi tevékenység bizonyos formáinál nemcsak nélkülözhetetlen eszköz. és a másokkal megosztani kívánt gondolat (a megfogalmazás szintje) számára a legalkalmasabb jelrendszer valóban a nyelv. hogy a képi és más. mint a gondolatok kikristályosítójának óriási fontosságát nagyszerően fogalmazza meg Alice. festık vagy zeneszerzık. Kekulé mondata Tanuljunk meg álmodni. mint a verbális gondolkodás. az érzelmeket kísérı és színezı mirigyi és zsigeri folyamatok nem hagyják magukat szavakkal kifejezni. melyek szerint ahhoz.az izommozgások kinesztétikus érzeteihez is. mind ontogenetikai értelemben korábbi formái. Maga H. a nyelvnél hajlékonyabb.hogy tisztán és világosan tudjunk gondolkodni.cii A nyelv. amit gondolnak vagy tesznek. amikor figyelmeztetik.többek közt . Az önmagában vett tér . Wells panaszkodott: szellemünk csipeszei igen durva szerszámok és kissé összezúzzák a valóságot. így a fogalomalkotás és a fogalmak megformálása jószerivel megkülönböztethetetlen. mert a vizuális képalkotásnak tulajdonított magas esztétikai értéknek nem szabad elfeledtetnie vetünk. olykor vissza kell térniük a szavak szintjérıl a képekéhez. csak nem tudom.

Mostantól a tér és az idı fogalmainak így. hogy éppen én alkottam meg a relativitáselméletet.szélességük és mélységük értéke. ellentmondásos fogalom volt.legalábbis elképzelhetı lett. az éter. amit errıl tudnia és gondolnia kell. soha nem lett volna képes átformálni az emberiség világszemléletét. a végtelen tér pedig még ennél is képtelenebb. Az üres vagy végtelen tér fogalma ezzel . a folyón haladó hajó mozgását a vízhez vagy a parthoz képest relatívnak. A szavak a gondolatok megformálásának. közlésének és emlékezetünkben való megırzésének legfontosabb eszközei. Számomra (a relativitáselmélet) óriási meglepetés . Én azonban olyan lassan fejlıdtem. de a tér egészéhez mérve abszolútnak tekintették. a súly. ilyenek például a fizikában az idı. amikor egy teológusokból álló testület Párizsban elvetette az arisztotelészi doktrínát. Ha Einstein kész. a matematikában pedig a határérték. voltaképpen a görög nyelv nyelvtanát vetítette ki a . a tudatosság vagy a kondicionálás.mondta Minkovsky. a pszichológiában a cél. hogy csak felnıttkoromban kezdtem érdeklıdni a tér és az idı iránt. A tudomány alapvetı fontosságú szavai idırıl idıre nemcsak alkalmas szerszámoknak. s ennek következtében sokkal mélyebben merültem bele a dologba. hogy két síkra és simára csiszolt márványlap meglepı erıvel tapad egymáshoz. „Amikor azt kérdezem magamtól vallotta be egy barátjának -‚ hogyan történhetett. ahol a merev. newtoni keret darabjaira hull. mint egy normális gyermek. A matematika a legkevésbé sem érdekelte. az az érzésem.”ciii Ennél nagyobb szerénység alig is lehetséges. és nem ismerte fel a felületek egymáshoz tapadásának jelenségét. külön-külön a homályba kell süllyedniük. a részecske vagy a hullám. a tér.hogyan mozoghatna valami a saját jellegeiben? E szavak túlságosan is precízen meghatározott jelentése Arisztotelésztıl a reneszánszig tévútra vezette a tudományos gondolkodást. Néhány liberális gondolkodó ténylegesen foglalkozott is az elképzeléssel. Testi érzékszerveinek tapasztalatai alapján senki nem állíthatja. E fagyott szókristályok olvadásának elsı jele 1277-ben mutatkozott. hogyha egy égitestet önmagára hagyunk. hogy a dolgok az idıben vagy a téren át mozognak . Az idı éppígy csupán az események tartama volt. de ugyanezek a szavak egyben csapdák. Mindezek ugyanis nem csupán verbális címkék. de kelepcéknek is bizonyultak. háromdimenziós és nyugalomban lévı kerete volt. az üres tér elképzelhetetlen. az idık végezetéig folytatni fogja keringését. s csak kettejük szoros együttese létezhet tovább. tévutak és kényszerzubbonyok is. Amikor pedig megfigyelte. Newton után kétszáz évig a tér az Univerzum merev. mind pedig a tér máig megtartotta ezt az abszolút jelleget . hogy a tér és idı fogalmai a newtoni Univerzumban új jelentést nyerjenek. az érzés. felnıtt ember soha nem fecsérelné az idejét azzal. Einstein egyik hajdani tanára -‚ mert diákkorában Einstein rettenetesen lusta és hanyag volt. s ez elképzelhetetlen. a megszámlálhatóság vagy az oszthatóság fogalmai. amelyek egy belsı homlokzat mögé rejtik megszületésük sajátos logikájának nyomait. már kora gyermekkorában megtudott. Az idı ugyanilyen abszolút volt. mert az egyenes vonalú mozgás a végtelenbe vinné. a szándék. befejezett gondolati eszköznek fogadta volna el e két szót. amely számára a létezés nyelvtanát jelentette. hogy a dolog a következı körülményeknek tulajdonítható: egy normális. Ahogy Sidney Hook fogalmazott: amikor Arisztotelész felrajzolta kategóriáinak táblázatát. a jelenséget a horror vacui megnyilvánulásaként írta le (a természet ürességtıl való irtózásaként. a kontinuitás.kivéve álmainkban. s az intuícióról sem igen lehetne ezeknél egyszerőbb szavakkal beszélni. Még maga Galilei is azt tartotta. mint az emberekre és tárgyakra aggatott nevek. s legtöbbünk számára mind az idı. hogy a téridı problémáival foglalkozik. az erı. mely üresség a két lap szétválásának pillanatában létrejönne). de további négy évszázad kellett ahhoz. miszerint üres vagy végtelen teret még Isten sem teremthetett. Mindent.a korábbitól eltérıen . hanem mesterséges konstrukciók.

hogy ellentmondás feszül az atom oszthatósága és neve között. hogy belássák. A kreativitás bizonyos mértékben a tudattalan erıforrások függvénye. de azt is. L.”cv Wittgenstein egy volt azok közül. amelyek beleágyazódtak egy gondolatkör verbális fogalmaiba. Rutherfordnak pedig be kellett ismernie. Minden forradalomnak lyukat kellett ütnie a fogalmi gondolkodás megszokott és megszilárdult falain. amikor a képzetek adott irányú sodrás nélkül. s ennyiben feltételezi az ellenırzés fellazulását. mi a tudomány. Nemcsak azt határozta meg. bárhová visszük is ıket a Világmindenségben. A játékszabályokat . hogy minden mozgó dolog mögött szükségszerően egy mozgatónak kell lennie. mások pedig rejtettek. vitával vagy tárgyalással. mely szerint csak érintkezı testek gyakorolhatnak egymásra hatást. „Az ítéletek nem kifejezik a logikai formát. hogy gyakran ott kezdıdik a valódi kreativitás. akik ezt világosan látták és felismerték. Einstein lerombolta meggyızıdésünket hogy az órák. ami a nyelvben tükrözıdik. . fegyelmezett gondolkodást egy sor játékszabály irányítja. és az úgynevezett józan ész dogmái és tabui nem érvényesek. „Az a rettenetes tény . ahol nem zavaró tényezı az ellentmondás. Hajlamos befogadni. azaz a kód belsı játékszabályainak a karmaiból is ki kellett szabadulnia.legyenek bármily abszurdak . Ami a nyelvben önmagát fejezi ki. amely a verbális logika szabályai iránt érzéketlen. soha nincs tisztában önnön rejtett elıfeltevéseivel. nem számolhatók fel bármilyen mennyiségő értekezéssel. Poppert idézve: ha a nyugati filozófia egy sor. s ez az oka az európai gondolkodás kétezer éves pompájának és nyomorúságainak. Földalatti játszmák AZ ÁLOM FONTOSSÁGA Összefoglalva tehát: a rendszeres. Ez az oka annak. hogy szembe kell szállnia a mindennapi tapasztalattal. mi nem tudjuk kifejezni. A tudományos gondolkodás minden nagyobb vívmányának nem csupán az arisztotelészi. Kepler lerombolta az egyenletes sebességő körmozgások közérthetı és nyilvánvaló elképzelését. az tükrözıdik vissza bennük. hogy mit jelent a józan ész. Az agymőködés minden formája közül a verbális gondolkodás a legartikuláttabb. ahogyan az álomban. mert az ı enciklopédikus filozófiája behatolt még nyelvünk legmélyebb rétegeibe is. mintegy saját „nehézkedésük parancsát követve áramlanak. hogy megszabaduljon Arisztotelész hipnotikus hatásától. ahol a nyelv birodalma véget ér. és mint rejtett rábeszélıket a kódba építeni az elsuttogott tanácsokat.mondta L. a kódba ágyazottak. mint anyag. VIII.az adott játékot játszva nem változtathatjuk meg.”cvi A tisztátalanságok és elıítéletek. de a nyilvánvalónak és magától értetıdınek. ahogyan ismerjük. látszólag szabályozatlanul és céltalanul. Newton megrökönyödéssel és borzadállyal ismerte fel. platóni és keresztény dogmák markából. a legösszetettebb és a fertızı betegségekkel szemben a leginkább védtelen. amely görögül oszthatatlant jelent.Kozmoszra. melyek közül némelyek nyíltak és kimondottak. ok vagy okozat. Galilei pedig azt az éppily kézenfekvı és elfogadott tételt. Whyte -‚ hogy a józan értelem. a kvantumfizika pedig szétzúzta az olyan szavak hagyományos jelentését. egyforma ütemben járnak.civ E nyelvtan máig fogva tart minket paradoxonaiban. energia. a nyugati tudománynak két teljes évezredébe került. az ábrándozásban vagy a képzelet mániás csapongásakor. amennyiben e sok beszéd az adott gondolatkör vonatkoztatási rendszerén belül marad. Platónhoz főzött lábjegyzet csupán. Azt. és visszatérést a képzetalkotás olyan szintjére. A felfedezés meghatározó pillanatában a fegyelmezett gondolkodás szabályai hatályukat vesztik. túlságosan fájdalmas volt egyes tudósoknak és filozófusoknak ahhoz. a nyelv nem fejezheti ki. A nyelv fallá is válhat a gondolkodó és a valóság között.

a növények vagy az ásványok birodalmába egyaránt. Hamlet felhıi csupán emlékeztetnek tevére. hogy kifejezett hallucinációs. a megszemélyesítést és a kettıs identitást . mert ilyenkor a logikai mátrixok és az ıket irányító kódok koherenciája fellazul. hogy az álomban egytıl egyig felleltük a tárgyalt biszociációs mintázatokat: a szójátékot. a konkretizációt. Kitüntetettet abban az értelemben. amikor az álomlogika összefüggésbe kerül a humorral. a mátrixok folyamatos szembenállása nem zavaró. mert el kell tiltanunk magunkat az érzelmileg jóval csábítóbb asszociációk mellékvágányaitól. szertefoszlanának vagy hallucinációs képzetekké változnának az illúziók. amikor egy absztrakt vagy általános eszmét egy adott. Akár a nézı a képernyı elıtt. A gyermek.A fegyelmezett gondolkodás szabályai megkövetelik. bálna vagy menyét .mint Thurber Walter Mittyje . aki megteremtette ıket.mint az olvadozó hóembert . valamiféle szellemi kvantumugrások sorozatában.ez csak akkor következik be. Amikor tehát álmodunk. mint a hegyi patakban sodródó labda. ilyenek például a jelentésrıl leváló hangzások vagy a funkciótól független formai analógiák. ez a más pedig tartozhat az állatok. de ezzel természetesen nem vagyunk tisztában. a felfedezéssel vagy a mővészettel. az optikai tréfát. ahogy az éber állapotunkban megengedhetetlen. egy áramlással sodródunk. a rejtett analógiák elıbányászását. bármennyire érdekel is a dolog. és valaki idézi az országomat egy lóért sort. vagy a figyelem eltolódását egy korábban jelentéktelennek ítélt vonatkozás felé. hogy a fıszereplı a neki állított galád csapdát még idejében észrevegye.vagy éppen . Egy elvont tárgyra koncentrálni jórészt azért oly megerıltetı. vagy fordítva: a konkrét képeket szimbólumokként alkalmazzuk a születıfélben lévı vagy szavakba még nem foglalható eszmék jelölésére. s egy-egy képzet (mint az elızı példában a ló) mindig új és még ígéretesebb összefüggések felé kínál csatlakozást. ı is két különbözı rétegben van jelen egyidejőleg.amikor valaki egyidejőleg önmaga és valaki más.kivéve. hogy hıse csak árnyalak a készülék képernyıjén. abnormális jellege ellenére . Nem meglepı tehát. Amikor azonban a koncentráció elfárad és gyıznek a primitív motivációk. nem érzékeljük az összeférhetetlenségeket. vagy gyors váltogatással. menyétre vagy bálnára. pusztán akusztikai megokolású csomó. Az álom kitüntetett helyet foglal el e nehezen érthetı szellemi állapotok között.látja saját kedvére teremtett fantáziáit. de azt is tudja (bár kevésbé élesen és világosan).s ezt a legcsekélyebb kétség nélkül fogadja el. Ha megmaradna az egyik rétegben. Végül az álmodó szélsıséges hiszékenységét sem hagyhatom említetlenül. senki nem tételezi fel. s nem vagyunk tisztában a konfliktusokkal és abszurditásokkal . A kifejezés persze túlságosan is konkretizálja a dolgot. Amikor III. minthogy az álomban az okságot (ahogy az idıt. Azt lehetne mondani: álmunkban valamiféle passzív módon folyamatosan biszociálunk. egyidejőleg tökéletesen tisztában van vele. a sőrítést. hogy figyelmem az ügetın való esélyeimre terelıdik. amikor felébredünk. Richárdról folyik a beszélgetés. aki dobogó szívvel és lángra gyúlt arccal nézi a rémfilmet a televízión. A felsorolás folytatása unalmas lenne. de egyetlenegy trükköt. az álmodó számára a felhı valóban teve. gondolataink egyik mátrixból a másikba szökkennek. amelyek ébrenlétünkben „álmunkban sem jutnának az eszünkbe” . konkrét esetre vonatkoztatunk. Olyan kapcsolatokat alkalmaz. az anyagot vagy a személyazonosságot is) . amely hasonlóképpen köt össze több asszociatív vonatkozást. Másként fogalmazva: az álom olyan módon asszociál. s ne engedjük. az okozatiság esetenkénti visszafordítását még feltétlenül meg kell említenem. ahol egy vizuális forma két funkcionális összefüggésrendszerben értelmezhetı az elcsúsztatást. Az álmodozó . amely két gondolati szálra kötött. és imádkozik. Ezek és a rokon mőveletek együttese alkotja az álom logikáját és nyelvtanát. hogy ı maga az. de még egy félig elolvadt hóembert is a feje tetejére lehet állítani. hogy megmaradjunk egy adott vonatkoztatási rendszeren belül. hogy gondolataink egyikbıl a másikba sodródjanak.valamiféle félig cseppfolyós állapot jellemzi. a teret.

Míg azonban a vásznon történı események láthatók. mert felváltotta. s ezért a „föld alatt” kell maradniuk. mint amilyen például az alexandriai könyvtár leégése volt. Az álom abban különbözik a többi hasonló állapottól.jövıje sem igen. a reneszánszról. s a múlttal kapcsolatos bármily értesülést csak ásatások útján szerezhetünk.amiatt . Az analógia Freudé. csupán azt nem tudja. moralitása pirulásra késztet. hogy a földalatti rétegekbe behatolnánk. A szellemi szervezıdés rétegeit hasonlították már a régi és még régebbi prehisztorikus civilizációk archeológiai rétegeihez. ı a mozigépész. Az álom az álmodozástól . a mozigépész láthatatlan marad. Képzeljük el egy pillanatra. Bennünket ezúttal természetesen csak az alkotó aspektus érdekel. s erre meg is van minden oka: a produkció sokszor gyerekes. a szellemi hierarchia szintjei pedig látszólag párhuzamos . koncentrált figyelemtıl a félig tudatosan felfogott dolgokon át egészen addig a fázisig. hogy ı maga az alkotó. éppoly lényeges.összehasonlítható értékek híján . torzul el).rétegeket vagy síkokat nem szabad összekeverni a tudatosság lineáris skálájának szintjeivel. felnıtt viselkedést.a pszichikai „anyagcsere-folyamatok” lényeges része. amelynek nincs múltja. hogy az álmodó világos tudomással rendelkezik a maga létrehozta fantáziaképekrıl. szimbolikája pedig verbalizmus elıtti és archaikus. aki a vetítıt kezeli.felborogatják.része az élet normális. hogy a primitív társadalmak vagy a gyermekek mágikus megközelítéső okozat-értelmezésébıl származik.szó szerinti és metaforikus értelemben egyaránt . amelyek normális körülmények között elszigeteltek is maradnak. hogy az érzékszervek mőködése ilyenkor szünetel (míg a patologikus állapotoknál ezek az érzékszervek továbbra is funkcionálnak. és . Ez utóbbiak a sokkal szélesebb tudatalatti birodalom egy sajátos kategóriáját képviselik. az ıskıkorról vagy a dinoszauruszok koráról mit sem sejtı modern társadalmunk valami hihetetlenül felszínes. az elme földalatti játszmái a szellemi evolúció folyamataira utalnak. napi ciklusának. kétdimenziós létezésre lenne kárhoztatva. mint ellenpárja. a „földalatti” kódok pedig azért munkálnak a mélységben.másfelıl . hogy az álom logikája nem Arisztotelész logikájával azonos.cvii és én szeretném egy kissé továbbfejleszteni. az antikvitásról. zavaros vagy a józan ésszel és értelemmel ellenkezı. aki az egyik szinten passzívan figyeli a képek sorozatát. A komplexusok traumatikus tapasztalatokban gyökereznek. és csupán a „belsı tájképre” korlátozott azáltal. Freud és Jung évszázadában felesleges lenne hangsúlyozni. „felülírta” ıket a józan. Ugyanilyen helyzetben lenne egy álmaitól. obszcén. Az elsı esetben mentális gazdaságosságot látunk megvalósulni. de nem hozzáférhetetlenül. hogy az azonosság és ellentmondás törvényei iránt teljességgel közönyös. ahol egyszerően nem veszünk észre valamely eseményt. racionális gondolkodás. a szokások kialakulása és automatizálódása.elkülönült rétegek. a másodikban a szellemi evolúció szemtanúi vagyunk. Anélkül.alkotó vagy romboló eredménnyel . A tudatosság folyamatos skálát képez a teljes. A szervi tevékenységet az automatizálódott szokásokat és a rutinná vált készségeket irányító kódok velünkszületett voltuk vagy begyakorlottságuk miatt maradnak észrevétlenek.vagy koncentrikus . csak az érzékelés ficamodik ki. Az automatizálódott kódok a normális mőködések fenntartását segítik. İ a szemlélı. ahogy az ébrenlét különül el az álomtól. melyek elıállításának egy másik szinten tevékeny részese. irracionális impulzusaitól és a szigorúan szabályozott verbális gondolkodáson kívül minden képzetalkotási formától megfosztott személy. hogy a „földalatti” rétegek nem tévesztendık össze az elfojtott komplexusokkal. olyan faj lennénk. könnyen megszakítható. Az álom .és normális esetben tudatalatti . Ha az álmodó játszmáit irányító ısi kódok az ébrenlét állapotában is érvényesülhetnének komolyan veszélyeztetnék a civilizált. Ezeket a földalatti . hogy okoskodását az érzelmek vezérlik. hogy átmeneti. A lelki . lerombolják a rutinokat. a földalattiak .abban tér el. Teljes sötétségben végzi dolgát. hogy az ipari forradalom elıtti idıkbıl származó minden írásos és tárgyi emlék megsemmisült egy katasztrófában. de röviden jeleznem keltett. melyek ott fekszenek városaink alatt eltemetve. s egyidejőleg a közönség is ı.

A kreatív aktus minden esetben a korábban kapcsolat nélküli gondolati mátrixok új szintézisét jelentette. mint a szabó. korallhoz hasonlítva az ajkakat.épp emiatt . akinek freudi álmában a seprőnyél fallosszá lényegül át. s látszólag anélkül. KONKRÉTUMOK ÉS JELKÉPEK Az alvó. féltudatos állapotban . aki kígyónak látja a molekulát. s a tudatosság lépcsıin fokozatosan távolodva az egész mintegy eltőnik a szemünk elıl. szürke automatákká válnánk mindannyian. amikor lezárulnak a tudatos gondolkodás mátrixai.hogy úgy mondjam tapogatja. Számos példával illusztráltam ezt a felfelé irányuló forgalmat. modelljét ki. hogy az ember „másra gondolt”. egy egyszerő formát két különbözı funkcionális összefüggésrendszerbe helyez. holott a látott véres összevisszaság és a tiszta. akiknek hosszú ópiumszívó pipák voltak a tagjaik. hogy álmunkban az ébrenlét állapotában megengedhetetlen logika mőködik. amely úgy keletkezett. hirtelen feláradásaiban.s bebugyolálva kelméivel. embereket rajzolt. s a kreatív személyiség még csodálatosabb felfedezı merülései nélkül sem mővészet nem lenne. játszik a bizonytalan formával. a tudós felfedezı. illetve többé-kevésbé tiszta vizuális vagy kinesztétikus képeket. hirtelen pumpáknak látta ıket. takaros fémeszköz közti analógia csupán az ı gondolataiban létezett. Amikor azonban az egész személyiség. Mindezek persze meglehetısen drámai példák. verbális tehetségeket fejlesztünk ki.élet ez ısi forrásaiig való napi alámerülés nélkül feltehetıleg száraz. sıt leggyakrabban valamely köztes. Amikor Jean Cocteau kábítószer-elvonókúrán volt. s ha mindezek az ismételt alkalmazás révén megfelelıen begyakorlódtak. átitatódik egy problémával.ezek tartják fenn az elme dinamikus egyensúlyát -‚ valamint a kreativitás ritka. William Harvey a halak felnyitott testében figyelte a szív szelepeinek mőködését. Az álomban mintegy „szabadjára eresztve”. A következıkben . próbálva valamilyen meggyızı vagy elegáns alakzatba illeszteni. hogy hallatlan fontosságuk van az új kombinációk korábban egybefoghatatlannak látszó összefüggésrendszerekbıl való megalkotásában. A felfelé irányuló forgalom a tudatalattiból érkezı apró lüktetésekben zajlik . A vizuális asszociációk logikátlanságáról és látszólagos naivitásáról vagy az álmodó elmének a megszokások és a józan ész szava iránti közönyérıl kiderült. A vizuális képzelet általában nem ennyire precíz.valamivel módszeresebben megkísérlem megmutatni. Ugyanezt a technikát alkalmazza az orrot és az uborkát egymásnak megfeleltetı karikaturista. s hogy az álom . testi ügyességeket. Az egyik sáv folyamatosan halad lefelé: odafigyelünk az új tapasztalatokra. sem tudomány. Az elızı fejezetek példái azt a célt szolgálták. Láttuk.nem szükségszerően az álomban. Az ember inkább érzi az útját egy probléma körül.igen hasznos azokban a kritikus helyzetekben. Egy másik . Hadd forduljak ismét Einsteinhez. mintázatokba rendezzük ıket.akcióba lép. mint jeleket. hogyan mozdítják elı a tudatalatti képzetalkotásnak az álomban jól tükrözıdı és megnyilvánuló sajátosságai a biszociációs „kattanást”. s annak minden szintje és rétege a „költés” idején eltelik. amelyek az egész szellemi tájképet átformálják. hogy szemléltessék a tudattalanul tett felfedezések különbözı aspektusait. az elme földalatti játékait irányító kódok javára egy idıre fellazította a racionális irányítást. s szemével . vagy a költı. Összefoglalva tehát: a tudatos és tudattalan rétegek közt kétirányú a forgalom. a szabadjára engedett mechanizmus is ennek szolgálatába áll és . voltaképpen optikai viccet csinál. hogy bármely nyilvánvaló racionális cél szolgálatának lenne alárendelve. új megfigyelési készségeket. megtaláltuk a komikum minden biszociációs mechanizmusát. vezérlésüket valamiféle robotpilótának adjuk át. Emlékszünk: úgy írta le a gondolkodás elemeit képezı fizikai entitásokat.

de egy cseppet sem a vizuális gondolkodást. a fénysugárnak statikus.sokkal halványabban rárajzolódott egy másik látvány.valamilyen módon meglátták a választ. Az igazság pillanatát azonban megelızte „tíz év töprengés a paradoxonon. amilyennek otthon. amint a szerzetes sáfrányszínő leplében felfelé lépked a hegyen. A szerzetes változó sebességgel baktat.ezt a fejtörıt. hogy a vizuálisan gondolkodó ember számára az idı elveszti a verbalítás rétegében automatikusan megfogalmazódó félelmetes.gondolkodás kódjaiba. És ekkor hirtelen rájöttem. hogyan jelent meg számára az alapfelismerés. Az álom pre-racionalista kódjaiban az idı korántsem folyamatos. azzal is. amikor erre a képre . hogy ugyanis ha c sebességgel kísérek egy fénysugarat (c a fény vákuumban mért sebessége). Bizonyítsuk be. hogy a pszichológiai idı relativitásának semmi köze sincs a fizikai idıéhez. mint amikor felfelé haladt. Napkeltekor indul el és ugyanazon az ösvényen bandukol lefelé. az B-nek azt jelentheti: máskor. hogy e szemlélı tapasztalatai szerint minden ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskedik. hogy megmásszon egy magas hegyet. Az ellentmondás az idı abszolút voltának axiómájában gyökerezik. és szembeszálljon a látszólagos logikai ellentmondással hogy ami A megfigyelınek egyidejőleg. Aztán egyszer csak jött egy pillanat. hogy van az úton egy olyan pont. hogy milyen gyorsan mennek és hányszor állnak . A relativitáselmélet súlyosan sérti a fogalmi. Néhány napos böjtölés után ismét útnak ered. Jellemzı egy minden tudományos elıképzettség nélküli ifjú hölgy beszámolója: Próbálkoztam ezzel is.cviii Másként fogalmazva: ha az ember fénysebességgel halad. amely tizenhat éves koromban villant az eszembe. öntöttvas-jellegét.cx Gyakran és szívesen adtam fel barátaimnak . de világosan éreztem. Természetesen nem elegendı. Keskeny.cix Vagyis: az utazó pontosan olyannak látja a világot. ismét változó sebességgel és többször megpihenve az út során. nagyjából ahhoz tehetne hasonlítani a helyzetet. ahogyan a hullámlovas látja maga körül mozdulatlan dombvidéknek a hullámokat. Mások és ezek nyilvánvalóan a vizuálisan gondolkodók csoportjába tartoztak . hogy a szerzetes útjai során a nap egy adott pillanatában ugyanazon a ponton találja magát. Szükségtelen hangsúlyozni. Ám „ösztönösen. közvetlenül felkelés után.vagyis Newton utáni . pontosan napkeltekor egy buddhista szerzetes elindul.alkalommal elmondta. a Földön maradt társai.tekintet nélkül arra. Röviddel napnyugta elıtt éri el a templomot. egy híres és közismert fejtörıt: Egy reggel. egy-két lábnyi szélességő ösvény vezet csigavonalban a csúcson álló. Hadd idézzek egy még hétköznapibb példát. gyakran megáll. Csupán arra akartam rámutatni. hogy elkerülje a verbalitás csapdáit. s a dolog megoldása még Einsteinnek is tíz évébe került. de mindannyian arra a következtetésre jutottak: nagyon is valószínőtlen. tündöklı templom felé. hogy a két alak . Átlagsebessége most természetesen nagyobb.megfordítható. aztán torkig lettem az egésszel.akár egy filmben . hogy pihenjen vagy a magával hozott szárított gyümölcsökbıl falatozzon. amely axióma szilárdan beépült a fizikai világ felıli racionális . egy lefelé sétáló figura. ha az ember fénysebességgel utazó megfigyelınek képzeli magát. akik megpróbálták „kiagyalni” a megoldást. amelyet a szerzetes felfelé és lefelé menet is a nap ugyanazon idıpontjában érintett.tudósoknak és másoknak . Egyesek matematikai megközelítést választottak s voltak. A vizuális gondolkodás azonban lehetıvé tette számára. nem láthatja a fényt.egy kora reggel. de a fejembıl csak nem akart kimenni a kép. hogy az idı relatív vagyis „az egyik szemlélı olvasatában egyidejő események a másik számára nem feltétlenül azok” . amelyek az álló megfigyelı világában érvényesek”. és az események sorrendje . a térben rezgı elektromágneses mezınek kell mutatkoznia”.

kettızhettem meg. hogy a cikkben nem nyilvánít megfelelı módon köszönetet). álomszerő összemásolódása vezet.az arcára. hogy szellemi gyermekét „örökbefogadta”. és egy puszit is adott . mint nyugodtan beszámolni Y-nak a dolgokról. A leányka láthatóan azonnal megkedvelte dr. s ahogy X ránézett. hogy a szerzetes megkettızze magát. amely végigfutott az agyán. mostanra pedig „majdnem teljesen kifejlıdött” az ötlet: s ami azt illeti. Az álom segített X-nek helyes perspektívában látni a helyzetet. úgyhogy teljes joggal küldhettem ıt haza ugyanazon a napon. ha lehet így mondani. Mindnyájan kellemes. és egy csapásra megvilágosodott elıtte az álom üzenete. várta. hogy az felemelje.valami olyasvalaminek a felismerése.valamikor bizonyosan találkozik. hogy vele akar maradni. X azt álmodta. amit már tudtam: teljesen mindegy. Természetesen képtelenség. hogy többé nem kislány. Ragaszkodott hozzá. még alaktalan elmélet szimbolizációja . hogy egészen más dolog elejteni egy esetleges megjegyzést. amely a közelmúltban jutott tudomásomra: A biológus dr. a logikai ellentmondás iránti érzéketlenség. A szerzetes megkettızıdését vagy Einstein fénysugáron lovagló megfigyelıjét egy absztrakt probléma konkretizációjának nevezhetjük. a két kép irracionális. egy születı. és rövidesen kutatásainak irányát is megváltoztatta. Ez a mővelet az álmokban gyakran elıfordul.vagy inkább bökött . A tudást azonban elfedte az elfogadott mátrix vastag kérge. hogy Y-nak beszámoljon a dologról. illetve hónapokig tartó.meg pihenni . dr. Aztán ki is okoskodtam.a két kategória részben fedi egymást. Az álom egy biológiai analógiával. de korántsem meglepetten pillantott rá. Csupa ész vagyok. Az álmában az arcára kapott puszi a „múzsa csókja” volt. hogy a szerzetes két vagy három nap után tér haza a hegytetırıl. Ugyanilyen módon mondhatjuk. Elméjének egyik rétegében X természetesen pontosan tudta mindezt. éppen az álom elıtti napon kezdte írni kutatása eddigi eredményeirıl beszámoló cikkének vázlatát. hogy valami konkrét.és lefelé. és szemében kihívó fény ragyog. most már semmi más dolga nincs. megkísértve érezte magát és felébredt. baráti hangulatban sétáltak. ı „nevelte majdnem felnıtt-korig a gyermeket’ . Az elsı gondolat. X házának vasúti szállodává változása világosan jelzi. a lány pedig csúfondárosan mondta: Ne féljen. amely vagy vezet valahová. A vizuális képben azonban megteheti. X-et. egy fiúcska és egy elbővölı kisleány. egy olyan esetet mutat be. hogy ez az állapot nem tartható fenn soká.a kisleány ellentmondást nem tőrıen kijelentette. és a leendı cikkben egyértelmően feltüntetni „apaságát”. amely hibás hurokba kényszerítette az okoskodást. a szellemi gyermek „majdnem teljesen kifejlıdött” állapotig való fejlıdésével kínált megoldást a problémára. ami mindig is ott volt. amely szöget ütött X fejébe. de a munkát X végezte el. Mindeddig azonban halogatta. hogy Kekulé kígyója. mert nem volt könnyő beismernie Y-nak. hanem „majdnem teljesen kifejlıdött” serdülı. . A megtermékenyítı ötlet Y-é volt. Nem sokkal azelıtt egy beszélgetés során Y felvetett egy gondolatot. pozitív fejleményt tudjon mutatni neki. Y felesége leplezetlen iróniával. ez volt: İ Y szellemi gyermeke. A következı példa mindkettıt illusztrálja.amely megmagyarázhatatlan módon hatalmas pályaudvari szállodává változott . X rettenetes zavarban volt. s most bajban volt. hogy amint laboratóriumából hazafelé sétál. de amikor odaértek X házához . amely saját farkába harap és „csúfondárosan pörög-forog”. egyszer csak csatlakozik hozzá kollégája. Dr.minden kutató tudja. kemény laboratóriumi munkával végére járni a feltevésnek. s a megoldáshoz éppen ez. de nem volt képe simán ellopni sem (azzal. vagy nem. és egyidejőleg sétáljon a hegyre fel. a felfedezés most is mint mindig . Y felesége és két gyermeke. észrevette.

Itt találjuk meg hát a Püthagorasztól és Lao-cétıl Champollionig és Freudig oly sokféle kultúrát elbővölı szójáték. Kleopátra és Nagy Sándor neve. az ember adamah-ból. az elmélet kifejtéséhez használt szavak megválasztása a tartalom szempontjából irreleváns. A nyelvvel és a jelentéssel foglalkozó tudományok esetén azonban nagyon is fontos az érzet és a hangzás közötti kapcsolat. hogy egy szó betői között bizonyos hermeneutikai törvényszerőségek szerinti kapcsolat áll fenn. a nyelvész felfedezései. melynek mentén a mai szavaktól és fogalmaktól egészen a görög és szanszkrit anyaméhig visszatapogatózhatunk. Említenem már Isten szójátékát. Champollionnak 1821-ben az adta a kulcsot a hieroglifák megfejtéséhez. A gyermeki és a primitív képzeletben igen szoros és bensıséges kapcsolat van a hangzás és a jelentés között. a háborút jelentı milkhamah pediga a lekhem . A tudattalan alakokat ölt. megvannak a személyiségnek legalábbis a nyomai. hogy a verbális megformálás.. az egyes szavak elsı és utolsó betőibıl kell új szavakat alkotni. amelyben valós és képzelt személyek sokasága játssza el az álmodott gondolatokat . a keresztrejtvény. Beth-lehem tehát azt jelenti: a Kenyér Háza. a hangzási hasonlóságok és átalakulások az etimológia és az összehasonlító nyelvészet fontos nyomravezetıi a nyelvek fejlıdésének és felépítésének tanulmányozásában.cxi Az álomban elmosódnak. ami életet. A humorista tréfái.. földbıl teremtetett. s az így kapott eredményt kell manipulálni a számmisztika szabályai szerint. A MEGSZEMÉLYESÍTÉS ÁLDÁSAI Amennyire megfigyeléseim terjednek . hogy utolsó lélegzetét a pipáján keresztül szeretné beszívni és egy szójátékkal kibocsátani. A természettudományokban ezek az elınyök azon egyszerő oknál fogva nem hozzáférhetık. A tudattalan manifesztációiban azonban . hogy ez a leghasznosabb szolgálat.írta C. valószínő. míg az ahavvah szerelmet jelent.szóéval. Jung -‚ a tudattalanban semmi.HASZNOT HOZÓ SZÓJÁTÉKOK Charles Lamb egyszer egy levelében azt írta valakinek. az anagramma és a titkosírás archaikus gyökereit. hangzások és érzetek közötti „kapcsolatok”. amit bármely Kleopátrák tettek a történelemnek. az akrosztichon. hogy adam.. G. amelyeket a költı vagy a humorista abból merít.. a tudatos énhez hasonlítható személyiséget nem fedeztem fel. Nyilvánvalóak az elınyök. Az ısi nyelveken íródott szövegek megfejtését gyakran segítik olyan kulcsok. Éva héber neve Havvah.kényér szóból ered. így tartotta a judaizmus. A homonim és homofón szavak. szinte szétválaszthatatlan egységet alkot a név és a tárgy. néhány keleti vallás és átvették a keresztény egyházatyák. Azt tartották például. vagy más jelek. hogy két azonos hangzású jelentést összekapcsol. Nézhetek egy kivégzést. a szintén ember jelentéső esh gyökere azonos az ish . feloldódnak a személyiség határai. szimbólumok. hogy a Rosette-i kövön (valamint más írásos emlékeken) görögül és a kétféle egyiptomi írással ott szerepelt Ptolemaiosz.tőz . vagy összeadni a betőkhöz rendelt számértékeket. hogy a héber szövegeket a rejtett értelem kihüvelyezése érdekében függıleges oszlopokba kell rendezni és felülrıl lefelé kell elolvasni. Ezzel rokon az az elképzelés is. amit jól tükröz a sokféle szómágia. és a költı zengzetei mindmind ebbıl a forrásból származnak. A három névben Champollion összesen tizennégy jel valószínő olvasatát találta meg. A hangzások hasonlósága biztosítja a fonalat. mint például az egyes jelek elıfordulásának gyakorisága. s a . Egyszerő példa az álom. igézés és bőbájolás világszerte elterjedt gyakorlata is.

vagy szembenézünk a színpad rivaldafényeivel. a dionüszoszi vagy orfikus misztériumoktól a keresztelés és gyónás szertartásaiig. AZ ELTOLÓDÁS Láttuk: a figyelem hirtelen eltolódása egy jelenség korábban lényegtelennek vagy magától értetıdınek ítélt vonatkozásai felé fontos szerepet játszik a humorban. a szent. kiléphet . a lelki purgálásról.kétoldalú viszonyban van páciensével. Nem kell azonban ilyen messzire mennünk ahhoz. a kézrátevı. a bölcs.a bırébıl és máshová helyezheti magát. hogy felismerjük: az orvoslás és a pszichológia egyes alapfelismerései azokból a földalatti játszmákból származnak.úgymond . Jung és Theodor Reik . s egyben egyfajta apafigurát is képvisel. s azzal az empátiával .következı pillanatban magam lehetek az áldozat. miközben álmodunk . az anima és az „árnyék” folyton más és más álarcban tőnik elı.az animus.a hajdani és a mai is . mint amikor a . amelynek ı maga a fıszereplıje . mint színészek a színpadon. imádat és önátadás érzését és katarzist kell a páciensben felindítani. Végül pedig: a megszemélyesítés technikáját nyílt formában széltében alkalmazzák a pszichodráma elnevezéső csoportterápiákban.Einfuehlung ruházzák fel azt. mint az ajak csücskének felfelé vagy lefelé moccanása. Jungi terápia alatt álló páciensek álmaiban feltételezett személyiségük . ahol mások gondolkodásának és érzéseinek megértése fakad. feltétlen hitet. de egyben Hamlet. amelyek során az ember átlépheti határait. a mővészetben és a felfedezı tevékenységben is. vagy a szemet mozgató izmok szinte észrevehetetlenül csekély mozdulatai. az isteni hatalommal felruházott ördögőzı. amikor az Oltáriszentséget úrvacsorára ajánlja fel. aki belehelyezkedik betege állapotába. amit ı. A komikus történetben a hangsúly váratlan áttevıdése (És mi az ördögöt csináljak én az éjszaka közepén Grimsbyben?) ugyanolyan hatású. de valami telepátiához hasonló dolog is mőködik az analízis-kezelések során orvos és páciense között. de ezen jelenségek értékelése és magyarázata a földalatti játszmák repertorárjának részét képezı. Az én cseppfolyós határai áthatolnak a tudattalanba. hogy más én-ekkel szellemi szimbiózisban egyesülhessen. hogy nem csupán empátia. a komédia leleplezi az illúziókat. Képesek vagyunk felismerni a másik hangulatát olyan parányi és egyszerő jelekbıl. az alávetettség. tudattalan folyamat. Néhány kiemelkedı pszichiáter . A tapasztalatban. s egyidejőleg szerepet is játszik. a hipnotizır. Freud. az esıistent megtestesítı sámán és a démonok megszállta elmegyógyintézeti ápolt. Az empátia szabatosan józan és semmitmondó kifejezés azon meglehetısen misztikus folyamatokra. a boszorkány. de az elv ugyanaz marad. hogy az ember lehet önmaga és egyidejőleg valaki más is. a terapeuta mindkettıt megteszi. a pap. dán királyfi is. osztozik az álmodó. Megpróbálja érezni.félúton a komédia és a tragédia között. hogy újraélje konfliktusait egy illuzórikus drámában. személyazonossági kártyáikat gyakran újra és újra megkeverik. hogy a közönséggel elhitesse: ı most önmaga. A szerepek változhatnak. A pszichoanalitikus rávezeti páciensét. amelyek lehetıvé teszik személyiségünk határainak átlépését. A színpadon látható szereplık felcserélhetık és helyettesíthetık. Az empátia annál a forrásnál helyezkedik el. A tragédia illúziókat teremt.köztük Charcot. és a gyógyító ember. Ugyanezt a belevetítıképességet használja a színész. a gyóntató és az apa szerepeit. kiindulópontja az orvosi diagnosztizálás mővészetének és a pszichológia tudományának is.kijelentette vagy legalábbis utalt arra a meggyızıdésére. A gyógyító ember . a varázsló. A modern pszichoterápia nyílt kifejezésekkel beszél a kiéléssel való gyógyítás elvérıl. amely mindig is jelen volt az ısi katarzis-technikákban.

Ezután egy másik. A második sorozatban a súly és a zsinór külön-külön feküdt az asztalon. Szert tenni egy-egy új szokásra könnyő dolog. Így aztán csak a kísérleti személyek fele volt képes kiragadni összefüggésrendszerébıl. Semmi mást nem kellett csinálni. Láttak egy szöget. hogy magát az ingasúlyt használja kalapácsnak. mert e mozzanat az álom folyamatának normális és természetes eseménye lesz. de szakítani egy megszokással: a szellem és a jellem szinte hısies cselekedete.legyen e személyiség a kádban üldögélı Arkhimédész vagy a bokrot szórakozottan nézegetı majom. hogy a kreatív személyiség hasznot húzhat az „álmatag” gondolkodásból . Kalapács azonban nem volt sehol. amelyen a legkülönfélébb tárgyak közt ott volt egy zsinór. melynek végére ingaóra-súlyt erısítettek. amit tudunk. Éppen e korlátoktól való mentesség következménye. Az itt ismertetett kísérlet csupán egy volt egy sor hasonló közül. milyen makacsul következetesek gondolkodásunk értelmezési keretei és mátrixai. A zsinórra erısített súly látványa és nagyrabecsült tanáruk szavai úgy fagyasztották be mátrixába a kalapálásra is alkalmas tárgyat. amelynek révén az ingaóra-súly kalapáccsá lényegülhet át . A felfedezés folyamatában ez a mozzanat új szögbıl vagy váratlan megvilágításban mutat meg egy-egy jól ismert dolgot vagy fogalmat. a tudatlanság áldásnak is tartható. Éber állapotban az „oldalra lépés”. s a tudományokban való megdöbbentı tájékozatlanság Edisonnak is hasznára vált. mint beverni a falba a szeget és a zsinóron függı súlyt ráakasztani. A tény.matador a támadó bika elıl hirtelen és elegánsan oldalra lép. hogy a megfelelı pillanatban képesek legyünk elfelejteni.ingaóra-súly -‚ mert vizuálisan egységet alkotott a rákötött zsinórral és verbálisan is ekként határozták meg nekik. és egy súlyt. hogy az egyikbıl a másikba való átlépést nem érezzük váltásnak. Az elsı kísérletsorozat alanyainak elméjében azonban szilárdan beágyazódott a súly funkciója . Az eredetiség elıfeltétele. Álmunkban azonban e rendszerek. mert idegrendszerünk egyik fı funkciója éppen a szokások kialakítása. téves illeszkedések megszüntetése már fél siker.azt a feladatot adta a kísérleti személyeknek. Az elsı kísérletsorozatban a zsinór rá volt kötve a súlyra. Elménket a felejtés mővészete nélkül elborítanák a már kész válaszok. aztán rákötötték a zsinórt a szögre és a végére erısítették a súlyt. valamint egy szeg is. nyitottan szemlélték a helyzetet. Ismét a tudattalan fontosságáról: ı az aneszteziológus. Egyik kísérletében Carl Duncker . természetesen csak abban a korlátozott értelemben. és a kísérletvezetı nem használta az ingaóra-súly kifejezést. amelyet hangsúlyozottan ezzel a szóval írtak le a kísérleti személyeknek: ingaóra-súly.ı eszelte ki a hegyre sétáló szerzetes fejtörıjét . hasonló korú és intelligenciaszintő csoportnak adták ugyanezt a feladatot. elvégezni a hangsúlyeltolást. hivatkozási keretek koherenciája oly mértékben fellazul. A fotómővész a nézıpont. jól mutatja. aki elaltatja a józan értelmet. de némiképp más körülmények között. és soha nem lenne alkalmunk feltenni a megfelelı kérdéseket. „hangsúlyeltolódás” és a hasonló kifejezések az egyik vonatkoztatási rendszerbıl a másikba való átlépést jelentik. A kísérleti személyek közül (mindannyian diákok voltak) mindössze 50% talált rá a megoldásra. Egyenként egy asztalhoz vezették ıket. Gyermekkorában szüntelenül . Ha a felejtés lehet mővészet. Elıítéletek nélkül. Az eredmény: a megoldásra a második csoport minden tagja nehézség nélkül rátalált. hogy készítsenek ingát. hogy Duncker éles eszőnek tartott diákjainak fele kudarcot vallott ennél az egyszerő feladatnál. amivel be lehetett verni ezt a szöget. s a képzetalkotás ártatlanságát egy futó pillanatra visszaadja. vagy a lencse fókuszának csekély megváltoztatásával csudának láttathatja a leghétköznapibb tárgyakat is. hogy bizonyos fajta szabadságot kínál bizonyos fajta szellemi korlátok alól. Faraday számára kincs volt a matematikában való járatlanság. ahogyan a borostyánban esik foglyul a bogár.ahogy Szultán csinált az ágból botot. A hibás kapcsolódások.

úgy látszik . akkor . amelyek elég aprók. hogy valamilyen agybetegsége van. mint elkerülhetetlen kellemetlenség. arra. amit a legkevésbé fontosnak vél. Figyelme azonban egy. azoké. és ki kellett állnia a sorból. amelyhez társul egyfajta visszafordított logika is.írta William James . Veszi továbbá a bátorságot.a legszembetőnıbb módon veszi semmibe az ellentét és ellentmondás logikai fogalmait. TÓTÁGAS Az eltolódás mélyreható formája a hangsúlynak a szituáció egyik értelmezési keretébıl egy másikba való hirtelen elcsúsztatása. a mesterség szempontjából teljességgel érdektelen jelenség felé fordult. ahol a hagyományok szerint a fizika elsı mennyiségi jellegő törvénye megszületett. mint tudomásul . A kommunikációs mérnök terminus technicusaival: Püthagorasz a zajból információt csinált. hogy az álomban megjelenı megfordítható minıséget pozitív vagy negatív elıjellel kell-e értenie. Edisonnak egyszerően nem jutott eszébe. Megkérdezheti például: Mit tart e szituáció legérdektelenebb mozzanatának? Ha a páciens bekapja a csalit és elmondja. A Mindenható .”cxiii Beszélik: oly szélsıséges túlzásokba vitte a felejtés mővészetét.cxiv Amikor a páciens azt mondja orvosának: Ön most azt gondolja.írta Freud . Feje abnormálisan nagy volt. hogy befizesse az adóját és egy hivatalnok hirtelen a nevét kérdezte. de igazán nem ez a szándékom. hogy egy létezıt önmaga ellentétével fejezzen ki. ha a páciens kijelenti: Ön azt kérdezi tılem.mindig a rendezetlen és osztályozatlan maradék. amelyet Poe egyik hıse alkalmazott.venni ıket. hogy Püthagorasz. ahol túlságosan szem elıtt volt ahhoz. amelyek az idısebbek szemében maguktól értetıdınek tőntek. mintha egyazon dolog volnának. szinte minden esetben a lényeget leplezi le.kedveli a trükköt. Hát nem az édesanyám -‚ akkor nyugodtan kijavíthatjuk: Vagyis az édesanyja. vagy úgy tálalja ıket. hirtelen kiragadta megszokott összefüggéseibıl. de alkotó erıvel és találékonysággal meg nem áldott tudósok és mérnökök köreiben. hogyan végzik munkájukat a jártas és ügyes kező mesteremberek. egy titkos dokumentumot egyszerően az asztala kellıs közepére dobva „dugott el”. s emiatt arra gondoltak. mi az. a racionális tapasztalatoktól az irracionális álmok felé fordítani.Freud szerint . Az álom elıszeretettel fogja egységbe az ellentéteket.és komolyan .cxv . amely a közönséges halandók szamara a vaskor hajnala óta nem volt több. hogy butácskább az átlagosnál. hogy valami sértıt fogok mondani. s a kalapácsütések robaja zenei hangzásokká változott. hogy pontosan azt akar: sérteni. Hagyjuk el most a „Varázsló” Menlo Park-i laboratóriumát. hogy amikor egy alkalommal sorban állt a New York City Hallban. hogy a különbözı hosszúságú vasrudak más-más hangmagasságban csengenek a kalapácsütések alatt. Olykor az ember egészen könnyen juthat információhoz a tudattalan elfojtott folyamatairól. elsısorban a magasan képzett. A mindenfajta tudományok hitelesített és rendezett tényei körül ott gomolyog a különös vagy kivételes megfigyelések porfellege. Az álom . hogy könnyebb nem létezınek tekinteni. A mőhely fülsiketítı lármáját. így aztán az ember a priori soha nem tudhatja. hogy megtalálják.cxii Amikor találmányai átformálták civilizációnk arculatát. és térjünk vissza a számoszi kovácsmőhelybe. s ebbıl keletkezett az a gyanú. s megtanulja figyelmét a páciens jelentıségteljes állításairól az esetleges vagy véletlen nyelvbotlások. A nem fogalma az álomban nem létezik. szabálytalanok és ritkák ahhoz. Az ember azt várná. A nagy felfedezések lehetıségeinek tárháza . „a tudományokban való járatlansága ellenállást és kritikát eredményezett. egy látszólag lényegtelen asszociációban találja meg az adott eset kulcsát.kérdezısködött olyan dolgok magyarázata felıl.biztosra vehetı. Vagy. ki volt az az álmomban látott személy. A pszichiáter olykor egy elejtett megjegyzésben. mint éles szemő és tudományosan gondolkodó megfigyelı arra koncentrált.

Hivatkozik arra a tényre is. s különös módon a kudarcot vallott kísérletek szolgáltatják a megoldásokat. Pasteur kedvenc vegyületét. kísérletté változtatva a bosszantó esetet. Az eredmény az elsı szem 27 Jung a mandalát a coincidencia oppositorum szimbólumának tekinti. s mindenütt ugyanazon törvények szerint szervezıdı struktúrákat talált. szétzúzta a barátaitól kölcsönkapott kristályokat.úgy tőnik .ám ez egészen más témakör. Delafosse késıbb a párizsi École Normale-ban Pasteur tanára lett. míg csak egy kínos kis baleset egész életére más irányba nem terelte érdeklıdését: Egy napon. mint egy kis laboratóriumi baleset. Azt lehetne mondani: ezek a kudarcból született sikerek. ezen a területen tette elsı felfedezéseit. Az egyik kristály úgy hasadt el. de egy új.plusz aspektusairól a mínusz vonatkozások felé. amikor a kutató figyelmét brutális módon fordítják a probléma hogy így fejezzem ki . amely a biológia tudományában különös gyakorisággal fordul elı: újra meg újra tapasztaljuk. hogy mind a rombos. Oldatai egy alkalommal megpenészedtek és tönkrementek. A meghatározó esemény ezúttal sem volt más. s legnagyobb meglepetésére úgy találta. amelyek feltehetıleg az idegrendszer sajátosságaira vezethetık vissza. mind pedig az izlandi pátnál azonosak. hogy mily gyakran hangsúlyozzák az ellentétpárok alapvetı egységét. egy forró nyári londoni délután hővösnek tőnik a szudáni látogató számára. megvannak a maga mély. s ilyenkor a vegyész halk szitkozódással a lefolyóba önti a zavaros maszatot.errıl késıbb. hogy a dolgokat idırıl idıre a fejük tetejére kell állítani. egy-voltát a keleti vallások és filozófiák. amikor egyik barátja házában valami ásványféleséget vizsgálgatott. amelyekben már ott voltak késıbbi eredményeinek csírái is. . amelyek során megfordult a rabszolgák és urak viszonya. amely a Francia Akadémia tagságát hozta meg Haüy számára. a hasábtól eltérı alakú kristályformát mutatott. mint az ép felszín. hogy a tudattalan ellentéteket egyesítı tendenciájának magyarázata a jellegek értékelésénél alkalmazott skálák viszonylagossága. sem pedig azt. a latin altus magasat és mélyet. hogy épp melyik országba látogatott.cxvi Az eredmény: megszületett a Traité de Mineralogie. ami az ellentéteknek a teljesen integrált személyiségben való megbékélésére utal . vizsgálni kezdte a felületek szögeit. és minden szabad percét a környék ásványainak és növényeinek győjtögetésével töltötte. Pasteur megfordította a helyzet logikáját. s tanulmányozni kezdte a penész hatását a tartarátra. darabokra törte hát kis győjteményét. Szeretett volna általános következtetéseket tenni. aki a Lemoine-i egyetem szerény és jelentéktelen tanára volt. az erjesztıkádakban lerakódó vörös borkıbıl származó paratartarátot tanulmányozta. Ez egyszer azonban . Valóban úgy látszik. s a krisztallográfia tudományának úttörıjévé avatta ıt. Korántsem vagyok biztos benne. Haüy felemelte a töredéket. s a sacer szó szentet és átkozottat is jelent. Klasszikus példa Haüy-é (1743-1822). hogy mindezeknek a megfontolásoknak bármi közük is lenne a felfedezések egy bizonyos típusához. Haüy legkedvesebb tanítványa. hogy a törési felület ugyanolyan sima volt. tudattalan gyökerei.27 Ennek egyik meglepı megnyilvánulása a figura és a háttér értelmezésének megfordíthatósága . véletlenül levert az asztalról egy szépséges prizmatikus mészpátkristály csoportot. annak a törekvésnek.Freud (Baint és másokat követve) hitt abban. s Gulliver aszerint törpe vagy óriás. Az ilyesmi meleg idıben gyakran elıfordul. hogy balesetek és apróbb laboratóriumi tévedések álcázott áldásnak bizonyulnak. Pasteur az ı hatására kezdte tanulmányozni a krisztallográfiát. hogy egyes ókori nyelvek egyazon szóval jelölték az ellentétes fogalmakat.Freudnak nem sikerült kellıen mélyre hatolnia: nem említette a Saturnaliákon és más ókori ünnepek alkalmával őzött rítusokat.

többek közt némi higany is. még sokkal inkább. Élete késıbbi szakaszában Pasteur még legalább két emlékezetes alkalommal vetett hasonló szellemi bukfencet. A Szőz Mária Kórház laboratóriumában dolgozott éppen. aztán a mikroorganizmusok rendkívül fontos szerepének felismeréséhez. Fleming elkülönítette a váladék hatóanyagát amely egyébként jelen volt a könnycseppjeiben is . ahol elpusztította a vizsgált baktériumkultúrát. amelyet gızgép hajtott meg. és orrából egy csepp váladék egy petricsészébe pottyant. Daguerre berakott egy exponált lemezt egy nem túl tisztán tartott szekrénybe. de ugyanezt a sajátos fordított vagy hibás logikát láthatjuk mőködni a tudomány más ágaiban vagy a mővészetekben is. Fleminghez egy más összefüggésben is vissza kell térnem. 1873-ban a bácsi Világkiállításon bemutattak néhány tökéletesített dinamót. A másik a mikroorganizmusok „megszelídítése”. de Faraday régi találmánya feledésbe merült. a vakcinákkal való immunizáció már említett felfedezése egy tönkrement baktériumkultúrából indázott elı. s így az elektromos motor „ismét” megszületett. az ember halálos ellenségeibıl szövetségesekké változtatása volt.volt az okoskodások és következtetések láncolatában. A lizozim nem volt különösebben erıs baktériumölı. hogy valaki egy egyszerő készüléket véletlenül fordítva mőködtetett. sorra távolítva el az egyes vegyszereket.és növényfajok között. Faraday 1821-ben feltalálta az elektromos motort és készített is egy kezdetleges darabot. Egy technikus az osztrákok közismert hanyagságával véletlenül összekapcsolta az egyiket azzal. hogy a lemezen jól láthatóan kialakult a kép. modern technológiánk alappillérei úgy születtek meg. Fleming azonban már hét éve várta a szerencsés alkalmat. mint a nagyobb állat. Különös. A villanymozdonyok. és a balszerencsés véletlenek szinte nevetséges sorozata. hogy eljött a pillanat. Az alacsonyrendő organizmusok között . amikor Alexander Fleming történetesen megfázott.és lizozim-nek nevezte el. s ez a felfedezés vezetett az ipari mikrobiológia megszületéséhez s végül az antibiotikumokhoz: a mikrobák megölik a mikrobákat. Ekkorra a hatalmas. s most.írta Pasteur . már készen állt. de milyen hosszú út vezet e kijelentéstıl a penicillinig! Több. amiket senki se várt. az elektromos energiaátvitel. Megismételte a kísérletet. amely az erjedés vizsgálatához. a dinamó a mozgásból termel elektromos áramot. Egyszerőnek hangzik. Ez volt az elsı lépés. gızgéppel hajtott áramfejlesztı berendezések már nem mentek csodaszámba. a Penicillium notatum spóráit. Találmányára az elkövetkezı tizenöt évben nem figyelt fel a kutya sem. A látens kép higanygızben való láthatóvá tételének felfedezése elıtt a következıket írta: Egy tájkép fotográfiai másának elkészítéséhez hét-nyolc órányi idı szükségeltetik: de egyes emlékmővek esetén. A „balszerencsének köszönhetı felfedezés” imént felsorolt példáit a biológia területérıl merítettem. de a két készülék tükörkép-azonosságát 1873-ig senki nem ismerte fel. A felfedezés után az expozíciós idıt három-harminc percre lehetett . amelyek véletlenül egy staphylococcus-kultúrát tartalmazó petricsészébe találtak megérkezni. három óra is elegendı. A motor az elektromos áramot mozgássá alakítja. de tıle teljesen függetlenül) feltalálta a dinamót is.az élet elpusztítja az életet. s további hét évnek kellett eltelnie. amíg egy könnyő szellı besodorta a laboratóriumba egy penészgomba. 1831-ben (közel egyszerre Joseph Henryvel. 1922-ben kezdıdött. A termelıdı áram azonnal mozgásba hozta a berendezést. míg ki nem derült. amelyben különbözı vegyszerek voltak. végül pedig a fertızı betegségek kutatása és gyógyítása terén tett korszakalkotó felfedezésekhez vezetett. hogy a „tettes” a higany kipárolgása volt. Az egyik. Másnap reggel meglepıdve tapasztalta. A fotográfia történetének és a röntgenográfia hajnalának fıszereplıi a fluoreszkáló képernyık és fényérzékeny lemezek. mint fél évszázad kellett még. amelyeken olyan hatások mutatkoztak. s elektromos motor még nem létezett. ha erısen megvilágítja ıket a nap vagy maguk elég világos tónusúak.

Becquerel azonnal kigondolt egy . Becquerel most nem fluoreszkáló urániumvegyületekkel próbálkozott. Abban az idıben még nem ismertek olyan erısségő sugárzást. kivált azért. hogy a sugárzás . A csomag tetejére egy átlyuggatott fémlemezt rakott. A távírótársaság szerint azonban értelmetlennek tőnt a közvetlen hallás utáni feljegyzés helyett a papíron lévı felvételrıl írni át a szövegeket. a würzburgi egyetem fizikaprofesszora véletlenül észrevette.elméletet. Fı feladata abban állt.amelyet X-sugárzásnak nevezett el ugyanígy áthatol az emberi szöveteken is. a lemezek feketék voltak. Az ifjú távirdász kieszelt hát egy egyszerő Morse-jel lejegyzı berendezést. Innen folytatták a kutatást Curie-ék. Amikor rossz volt az összeköttetés. amely képes lett volna áthatolni a doboz falán. s amikor széthajtogatta a csomagot. hogy a fényérzékeny lemezen valóban megjelentek a fémlemez lyukacskáinak képei . mint a késıbbi gramofonlemezek -‚ amelyen pontok és vonalak formájában jelentek meg az érkezı jelek. a tapasztalt fluoreszcens derengés oka minden bizonnyal valamiféle ismeretlen sugárzás.fény hatásának kitéve produkálnak. éppen ellenkezıleg.köztük az urániumvegyületek . A lehetetlen ismét megtörtént.cxvii 1895-ben Wilhelm Konrad Röntgen. hogy ilyesmi egyáltalán létezik. azon pedig egy uránvegyület néhány darabkáját helyezte el. és különös érdeklıdéssel fordultak a flureszcencia-jelenség felé. azt tapasztalta. amely szerint az X-sugarak a fluoreszcens derengés normális kísérıjelenségei. az ég befelhısödött. amelyet bizonyos anyagok .újabb nagyszerő példa arra. Ezután az egészet kitette az ablakba. Pár héttel késıbb a Francia Tudományos Akadémia ülésén Henri Becquerel megtekintette Röntgen X-sugarainak bemutatását.olyan. Tizenegy évvel késıbb az elsı saját laboratóriumában egyszerre mintegy ötven találmányon dolgozott. A hátramenetbe kapcsolt okoskodás talán legszebb példája a fonográf feltalálása volt. hogy elszínezzék a lemezeket. Amikor azonban kivette ıket a fiókból. s a sugárzás jelenlétét itt is kimutatta. és nekiállt.téves . és a tizenhét éves Edison elvesztette állását. Alig tájékoztatta az eredményrıl az Akadémiát. Ha az üzenetet egy másik állomásnak akarták továbbítani. hogy elzárja a közönséges fény elıl. amely egy tővel karcolta a papírba a beérkezı pontokat és vonalakat. amelynek mozgó tője követte a korong rövidebb-hosszabb mélyedéseit. hogyan igazol a kísérlet egy alapvetıen hibás feltételezést. s ebbıl a célból egy fekete kartondobozba zárt katódsugárcsövet mőködtetett. és Becquerel a fiókba tette a fényérzékeny lemezeket és az urániumot. s a fiatalembernek találgatásra kellett hagyatkoznia.rövidíteni. s az X-sugarak áthatoljanak a kartonon. a papírkorongot a leadókészülékbe helyezték. s Edisonnak le kellett ıket írnia. A készülék fı része egy forgó papírkorong volt . A kérdéses napokon a gázok elektromos vezetıképességét vizsgálta. A kristályokat itt nem érhette napfény. Nem a fluoreszcencia keltette az X-sugarakat. Röntgen azonnal ténynek fogadta el a lehetetlent. a szapora jelek hallható formában érkeztek. A berendezést kizárólag . hogy kísérletekkel igazolja ezt a feltételezést. s amely képes áthatolni a kartondobozon. Most már összeállt a kép: a sugárzás forrása. s egy Morse-jeleket feljegyzı. mert Edison hallása egy korábbi balesetbıl kifolyólag nem volt tökéletes. amelyet a katódsugárcsı bocsát ki. a radio-aktív anyag maga az uránium. Egy fényérzékeny lemezt vastag fekete papírba csomagolt. Ez igen kellemetlen volt. és a felfogóernyın kirajzolja a csontok körvonalát. hogy a bárium-platinocianiddal bevont papírlap minden észlelhetı ok nélkül fluoreszkálni kezd. a fluoreszcencia megszőnt. a kattogás elmosódott. Az ifjú Edison távirdászként dolgozott. s a megoldás eszköze ismét a logika megfordítása volt. hogy a tőzı napfényben az uránium minél erısebben fluoreszkáljon. hogy fogadja az érkezı Morseüzeneteket. így hát X-sugarak sem keletkezhettek. tökéletesített készülék. köztük volt az írógép. és senki nem gondolta. Néhány héten belül kimutatta. Becquerel atyja és nagyatyja is fizikaprofesszorok és az Akadémia tagjai voltak. Minden nagyszerően ment.

a pirregés zümmögéssé. s odaadta egyik alkalmazottjának. a hısök gyáva kutyák. s olykor némi zeneiséggel bíró hanggá változott. s váltakozásuk irányítói látszólag tudattalan pszichológiai folyamatok.. A vásznon megjelenı táj egészen a késı velenceiekig elsısorban megszokott háttérként jelentkezett. és semmi köze nem volt bármihez. Mőködés közben azonban keltett hangokat. nagyjából Giorgione óta már olyan tájat is lehet festeni. (Gondoljunk csak a herceg és a rá megszólalásig hasonlító ember történetére. Hyde. Miskin herceg. a szentek bőnösök. Hogy ismét a kommunikációs zsargont használjam: információvá tették a vibráló tő háttérzaját. Amikor kész volt. a következı pillanatban pedig a fehéreket.. Mindenki megkövült. Ha az ember rámered a fürdıszoba padlójának mozaikjára.. Jekyll egy kicsikét Mr. s ha a lemez nagyon gyorsan forgott. A késıbbi irodalmi mőfajokban ugyanezt a funkciót látják el a fejük tetejére állított. a beteg meghalt. Lerajzolta a készülék vázlatát. a figura és a háttér megfordítható viszonyát.változik. A többi már csak finomítás kérdése volt. Különösen kedvelik a látszólag ártalmatlan véletleneket . a „félkegyelmő” egy kifordított bölcs.” .elektromos jelek lejegyzésére és továbbítására szánták. egy bizonyos John Kruesinek. Minden.a zaj információvá . s Kruesinek mindvégig fogalma sem volt róla. bármelyiket látjuk is elsıdlegesnek. egyfajta vizuális Saturnaliában egy szempillantás alatt háttérré . vagy két. a bőnösök szentek. amelynek az ember esetleges szereplıje csupán. A vizuális észlelés területén is találunk egy hasonló jelenséget.. amely elıtt az emberi figuráké volt a fıszerep. a felfogás tudattalan és gyakran ellenırizhetetlen elcsúszásai révén egyszer a fekete kockákat látja elıugrani. Edison belekiabált: Mary had a little lamb. Papír helyett Edison vékony cinkréteggel bevont hengert alkalmazott. a mőtét sikerült. Aztán megforgatta a henger karját. ami hangkeltéssel lett volna kapcsolatos..) Másfelıl: a klasszikus tragédiában az istenek vagy a csillagok szövik a halandó hıs sorsának fonalát. a visszájára fordító fogáson alapuló tréfa ugyanezen a mőveleten alapul. s a tőt a Morze-távíró helyett egy hangrezgéseknek kitett membránhoz rögzítette. a mélyedéseket követı tő ugyanis pirregett. Az egész körülbelül tizennyolc dollárba került. A festészet történetének egynémely nagy forradalmai a látás csaknem ilyen brutális átfordulásait idézték elı. A két értelmezési mátrix felcserélhetı. vagy találkozóra csalják Szamarába. hogy mire is szolgál majd a furcsa szerkezet.az események jelentésteli rendjébe iktatott „vakfoltokat” . vagy kesztyőkánt kifordított jellemek. Ugyanezzel a logikai „tükörírással” találkozunk a humorban is . Az ember a különbözı állomásokon a szem logikájának hasonló megfordításaival találkozik: . a felnıttek gyermekek. szembe nézı profil.a szadista az az ember aki kedves a mazochistához. Még meggyızıbb illusztrációval találkozhatunk a legtöbb pszichológiai tankönyv lapjain: Egy serleg.. hogy készítse el. „A gép tökéletesen visszaadta a hangot. A logika hirtelen megfordításával pedig megszületett a fonográf.mint a végzet csapjait és szelepeit.És ennyi. és minden Dr.

tömör anyagdarabkákként. a falósejtek . amelyet Pasteur bocsátott a rendelkezésére. A dolog arra emlékeztette Mecsnyikovot. az Univerzum voltaképpeni alkotóelemei hol tömör serlegek. Az a tény. a másodikon már felnıtt nevelınıként. és egészen jól megvannak abban a hitben. a legtöbb fizikus nem is igen törıdik ezzel a belsı ellentmondással. Az elsı képen egy leányka kislibákat terelgetett egy bottal. fotonok stb. egy karikatúra láttán fogant meg az agyában.”cxviii A mikroszkóp az École Normale egyik laboratóriumában állt. máskor pedig meghatározhatatlan helyzető energiahullámokként viselkednek. hogy megnézzen valami különleges mutatványokra képes csimpánzt. Pasteur felismerte az analógiát a tönkrement baktériumkultúra és a baromfikolera-vakcina. hol pedig ık az üres tár a két profil között.cxx De hol búvik ez a rejtett . a kontúroktól a felületekig. Kepler felfedezéseinek kiindulópontja egy feltételezett analógia volt a Szentháromságban az Atya és a Naprendszerben a Nap szerepe között. amíg nem sikerült a dolgot a Jang és Jin: a taoista filozófia férfi és nıi princípiumainak szemszögébıl szemlélnie. ellenpont. hogyan csillan meg a napfény a monokliján. A zene birodalmában a figura és háttér (kíséret. Mecsnyikov éppen a tengeri csillagok áttetszı lárváinak mozgatósejtjeit tanulmányozta. Ami azt illeti. hogy a Krisztus elıtti hatodik században élt Lao-Ce elıre látta az alfa-részecskék viselkedését a Wilson-kamrában.elektronok. protonok. és szórakozottan közéjük dobott néhány rózsatüskét. a nagy biológus 1890-ben egy délután nagyon egyedül érezte magát. mint a tengeri csillag lárvái. szembetőnı jele az emberi elme fogékonyságának a fordított logika és az ellentétek egyesítése iránt. fúga) felcserélhetısége magától értetıdik. A lárvák azonnal körülvették. azt is körülveszi a genny.cxix Egyes szerzık a kreatív folyamatot teljes egészében a rejtett analógiák elıbányászásával azonosítják. hogy ekképpen mőködik. hogy a Hold pontosan úgy viselkedik. parányi. E két állapot a hagyományos fizika szemszögébıl nézve egyértelmően kizárja egymást. Szultán észrevette. Nem azt akarom mondani. a Fliegende Blätter nézegetése közben.a díszítı drapériáktól az önkifejezésig.írja Bronowski. az elmélet azonban meggyızıen mőködik. amikor az embernek szálka megy az ujjába. hogy az emberi szervezet fı védelmi mechanizmusa a behatoló mikrobákkal szemben a fehérvérsejtek egy csoportja. hogy az ág éppen olyan. amikor észrevette. Freud maga számolt be róla. A kvantummechanika egészen addig nem tudta feladni az anyag és energia komplementer jellegének elképzelését. Kevéssé nyilvánvaló a dolog . a naturalizmustól az érzékelıképesség egyéb izmusaiig.olykor részecskékként.fagociták. hogy századunk kiemelkedı tudósai képesek voltak tudomásul venni ezt a paradoxont. „Az egész család elment a cirkuszba.noha ott rejlik az alapvetı posztulátumokban . mint egy bot. A tudós ennek az analógiának nyomán fedezte fel. kezében napernyıt tartva ugyanígy terelgetett egy csapat fiatal leányt. s éppúgy. Fleming pedig az orrából kicseppent váladék és a penész hatása között. hogy a hullám-részecskék.a modern elméleti fizika területén: Niels Bohr komplementaritáselve szerint a Világegyetem végsı alkotóelemei . . ANALÓGIA ÉS INTUÍCIÓ Elija Mecsnyikov. rejtett hasonlóságok feltárásai . csak azt: a tudattalan szellem idıtlen tulajdonsága. megtámadja és megpróbálja elemészteni a behatolót. Newton pedig. A tudományos felfedezések és a mővészi produktumok voltaképpen mind-mind feltárások. Lord Kelvinnek akkor jutott eszébe a tükrös galvanométer ötlete. A vigyor nélküli fakutyát minden efféle felfordulásnál felváltja a fakutya nélküli vigyor. én pedig magamra maradtam a mikroszkópommal. hogy az ösztönök szublimációjának gondolata egy szatirikus lap. mint egy alma. mohón bekapták és megemésztették a tüskéket.

amelyet elıtte még senkinek nem sikerült felismernie. különösen ez utóbbi bővölte el a pszichológiát. még ha verejtékes munkába kerül is. Ez a mozzanat sokkal inkább a költıi hasonlat születésére. amely az emberi elmében bizonyos vonatkozásokban egymást átfedı jellegek szelektív hangsúlyozásának s ezzel párhuzamosan mások elhanyagolásának eredményeként keletkezik.és pecsétviaszról / káposztákról . semmint logikai mőveletre emlékeztet. A felfedezés valóban intim pillanataiban azonban a látni voltaképpen azt jelenti: elképzelni. hasonlít a négerhez abban.és királyokról” beszélt. Ha egy megszokott. és hogyan lehet rátalálni? Szultán ágait valóban lehet botoknak látni. s a rutinkérdésekre kéznél vannak a megfelelı mátrixok . jórészt egyelıre megmagyarázatlan általánosító és absztrakciós folyamatok eredményei. amit tálcán lehetne kínálni vagy elrejteni egy szekrényben. amióta az elme mőködésének magyarázatául . hogy a hasonlóság felfedezhetı legyen. A bökkenı a párhuzamos és a hasonló szavakban van. amelyek szub-kódokként jelen vannak minden komplex szellemi készség mőködésekor. különbözı szögekbıl. A hasonlóság nem olyasvalami.e könyv zsargonjával élve: különbözı mátrixokkal próbálkozik abban a reményben. Még az olyan. A tudós. amelyek egyes vonatkozásokban korábban már elıfordult. transzpozíció) találkoztunk már az elmés fejtörık tárgyalásakor is. más problémákra hasonlítanak. a dolog az elmében. interpoláció. s elsısorban annak tudattalan rétegeiben történik meg. mint két különbözı kézírással írt a bető felismerése. Bain .elızıleg semmiféle rokonságban nem lévı . A valódi felfedezéseknél azonban egyetlen kész mátrix sem alkalmas arra. hogy miután a hasonlóság felismertetett. amikor „cipıkrıl . s természetes. hogy mindketten férfiak.különbözı fajtájú elıregyártott pallók és hidak amelyekkel meg lehet oldani a feladatot. olyan viszony ez. másféle baktériumkultúra élete közti hasonlóság nem rejtızött sehol. a gondolat egy elmében született meg. aki bélyegeket győjt. hogy valaki a gyulladás párhuzamaként . hogy mindketten kínaiak. de ezek sokszor inkább félrevezetıek. hogy egy pár fácán és két nap között van valami közös. bizonyos tekintetben. látszólag egyszerő tevékenységek is. bár az értelmezési keretnek még itt is meg kell változnia ahhoz.és hajókról . Az ilyen rutineseteknél alkalmazott szellemi mőveletekkel (extrapoláció. Másként fogalmazva: egy probléma megoldása valamely őr áthidalását jelenti. hogy megoldjon egy problémát. A kínai. hogy valaki meglátott egy analógiát.úgymond . A logikában az analógia párhuzamos okokból kiinduló okoskodást.az igazi tett azonban éppen az. ismert típusú feladattal van dolga. aki nekiszánja magát.hasonlóság. hamarosan fel fog fedezni olyan aspektusokat. a kettes szám.írta Bertrand Russell -‚ amikor felismerték. Elvégre a Rozmár is analógiákkal érvelt. vagy a Szentlélek kiáradásához hasonlítja a gravitációt. Lehetnek ugyan korábbi helyzetekkel való hasonlóságok. A matematika tudománya akkor született . Az ebben a fejezetben tárgyalt felfedezések mögött meghúzódó valódi szellemi teljesítmény tehát. már mindenki látja és tudomásul veszi . s tapasztalatai segíteni fogják az aktuális megoldás megtalálásában is. de nem minden vonatkozásban hasonló dolgot vagy eseményt jelent. mintsem hasznosak. úgymond különbözı színő szemüvegekkel tanulmányozza . s egy elfeledett petricsészében tönkrement. hogy az adott terep adottságainak megfelelıen alkalmazzuk ıket. és hasonlít természetesen bármely nemzethez tartozó minden bélyeggyőjtıhöz is. hogy az egyik illeszkedni fog. Ezek azok a „játékszabályok”. a tengeri csillagok lárváit vagy éppen a Szentlelket.azt hiszem.ahogy egy nagyszerő.rámutat a lárvákra. a problémától korábban teljességgel idegennek vélt segédmátrixot. a köznapi nyelvben két. új költıi metafora is hamarosan közhellyé fakul. hogy áthidalja a szakadékot. A tehén szervezetében lévı mikrobák. A felfedezés lényege a káposzták és királyok . Utólag úgy lehetne meghatározni a folyamatot: párhuzamos okokból kiindulva okoskodni . hasonlít egy kínai lányhoz abban.megalkotta a hasonlóságon alapuló asszociáció kifejezést. Ilyenkor az egyetlen megoldás: megtalálni egy. s a régi játékszabályok szerinti gyümölcstelen kísérletezések útvesztıibe csalják áldozatukat.

amelyek e szerepét szemléltetik: a tudattalan képzetalkotás könnyedebbségét.vonatkoztatási rendszerek . A valószínőtlen partner keresése természetesen hosszú és fáradságos munkát kíván. A termékeny szellem tudattalan régióiban minden bizonnyal hemzsegnek az efféle. amit korában az elektromosságról tudni lehetett. Az elsı a szó szoros értelmében is a felhıkkel kapcsolatos: a villámhárítót feltaláló Benjamin Franklin esete. mint a folyadékba dobott kristályok. Említettem néhány trükköt.amint a szövegösszefüggésbıl kiderül .váratlan frigye.írta tőnıdve . Boyle barátja a villámláshoz és mennydörgéshez hasonlította a borostyán dörzsölésekor megfigyelhetı szikrákat és pattogást. melynek alsó végérıl huzalt vezetnek a hajó kötélzete mentén. e mennyei korbács ellen az emberiségnek módjában áll védekezni is: Azt mondom: ha így áll a dolog. A legtöbb ködpászma azonban ahogy kialakul. hogy megvédelmezzék a házakat. hogy mire és hogy miért. de a végsı és igazi házasságközvetítı a tudattalan. hogy mi. ahol már verbális esıcseppek is keletkeznek. templomokat. de nem tudom. 1749-ben azt írta naplójába. . hogy meggyızıdése szerint a villámlás és a mennydörgés elektromos jelenségek. még mielıtt elég közel érne ahhoz. s még ritkább a valódi zivatar. A most következı utolsó két példa a rejtett analógiák felfedezésének folyamatait világítja meg. legfeljebb valami olyasmit motyoghatunk.28 Megfigyelte. látnoki erejét. Cseppfolyós. például egy kinyújtott ujj. noha az okát sosem fogjuk megismerni. hogy emez épületek legmagasabb pontjára függıleges. de van még egy fajta. hogy egy elektromosan töltött tárgy felé közelített hegyes tárgyak. hogy a villám elektromos kisülési jelenség. menten szertefoszlik. olyan. álomban vagy félálomban születı bizonytalan és ködös analógia. rejtett hasonlóságok és ismeretlen dolgok ködös alakjai. esetleg vizuális szimbólumok. A következı három év alatt gyakorlatilag mindent újra felfedezett. „Tudni a hegyes dolgok e tulajdonságáról . s vajon 28 Fél évszázaddal korábban Hall. s a leydeni palackokkal . amelyben homályos valamik ködösen emlékeztettek bennünket más valamikre valamiféle újszülött analógiákban. Ha pedig így van. amely felébredéskor szertefoszlik.ahogy az álomnak a hagyományok által megszentelt szabatos logika és a szellemi beállítódottságok iránti közönyét lehetne nevezni -‚ és nem-verbális. negyvenéves korában kezdett érdeklıdni az elektromosság iránt. s arra a következtetésre jutott. hogy magától lesújtson. mint Poincaré falról levált atomjai. Olyik álom valamiképpen szétolvad az ébredezı elmében. mint Hamlet felhıié. de . visszanyerhetünk egyfajta réveteg utalást arra az állapotra. hogy valami emlékeztet valamire. és soha nem sikerül szavakkal kifejezni. Könyvünk témájának összefüggésében mindemellett említsük még meg az álom szokatlan analógiák megvonására való hajlamosságát is. mely egyesülés megoldást kínál a korábban kiúttalannak látszó problémára. hatalmas áramütésre képes „edényekkel” kezdett kísérletezni. keletkezıfélben lévı analógiák. bizonytalan dolog. s ha megfordítjuk a folyamatot. tőhegyes és a rozsdásodástól aranyozással megóvott vasrudat szerelnek. s le oldala mellett egészen a vízfelszínig? Vajon nem csalnák-e le ezek a hegyes rudak a felhıkbıl az elektromos tüzet. a hegyes dolgok e tulajdonságának ismerete nem lehetne-e hasznos az embereknek. mint a gömbölydedek.” Ezután analógiát vont az elektromosan töltött testek és a felhık között. s maga is hozzátett néhány alapvetı fontosságú felismerést.hasznos lehet az emberiség számára. sokkal intenzívebb szikrákat vonzanak. 1746-ban. csak néhány intuíció éri el a „felhıképzıdés” stádiumát. s formája lehet teve vagy akár menyét. intellektuális „ledérságát” .elektromos töltéssel rendelkezı. Ezek lehetnek verbális vagy optikai sziporkák. hajókat és egyebeket a villámcsapástól oly módon.pusztán metaforikus értelemben.

Kisfiúkorában órákon át sodortatta magát a tavon úgy. „Válasszunk egy olyan helyet. A tanácsot nem fogadta meg. „útközben sokféle mutatványt végezve a felszínen és a víz alatt”. hogy megszületett a papírsárkány-kísérlet elképesztı. s elvégeztek más kísérleteket is”. Most már nem kellett más.cxxii A történetben szerepet játszik további két heuréka!-pillanat is. s gondolatai a megszokott keretek között mozogtak magas épületek. hogy boldogan halna meg elektromos ütéstıl. aki igazi. amelynek csúcsára hegyes rúdját felszerelheti. s e törekvése során az úszást is elsajátítja. mint néhány derék viharfelhı. Az elsı a biszociatív kapocs volt. A dolog jól illusztrálja a fejezet elején felhozott érvemet: aligha lehetne azt mondani. be kellett bizonyítania nagyon is fantasztikusnak hangzó elméletét. hogy nyisson úszóiskolát.a magasra helyezett vasrúd kisüti a viharfelhıket. Bozáról. s az alkalom 1752 júniusában el is érkezett. bizonyos Monsieur Riehmannt. hogy „a postahajó még jobban megfelel”. ami segített volna a viharfelhıkkel összeköttetést teremteni. a század egyik nagy angol tudósa is lelkesen nyilatkozott a nagyszerő Mr. mely szerint a viharfelhık voltaképpen hatalmas. Herr Boze is. lebegı leydeni palackok. s levezetheti vele az elvonuló viharfelhıkben felgyőlt elektromosságot. hogy hanyatt feküdt a vízen. ahol fokozatosan mélyül a víz. Felvetette. Az építkezés körül adódott nehézségek azonban leküzdhetetleneknek bizonyultak. A géniusz második megnyilvánulása a lehetıség felismerése volt. és néhány úriember azt javasolta neki. hogy Philadelphiában megépüljön egy magas torony. Ami valójában történt: Franklin elkeseredetten keresett valamit. és példáját számosan követni akarták. Még Joseph Priestley. hogy ezzel a módszerrel át lehetne jutni a Csatornán Dover és Calais között józanul hozzátéve. hogy a rejtett analógia a magát a tavon sárkánnyal húzató kisfiú és a villámhárító között már elızetesen is létezett valahol. hısként tisztelték. a híres Empedoklészéhez fogható filozofikus hısiességgel jelentette ki. hogy belefáradva a türelmetlen várakozásba. míg csak mellig nem ér aztán forduljunk vissza és dobjunk egy tojást a vízbe magunk elé. elsı londoni utazása alkalmával elúszott Chelseabıl egészen Blackfriarsig. hogy házuk tetejére „Franklin-rudakat” szereljenek. s egyben döbbenetesen egyszerő és kézenfekvı ötlete. A gondolat viszonylag tudatos szinten. s „az így nyert elektromos tőzzel szeszeket lobbantottak lángra. Még korábban egy újfajta vízisportot is kigondolt. Ez azonban a joggal irigyelt Riehmann kivételével nem adatott meg senkinek. Egy darabig reménykedve várta. hogy a papírsárkánnyal el lehet érni a villámokat. Tizenkilenc évesen. Hogyan történt? Franklin kiváló úszó volt. mint valami buborék: sodródni a vízen egy égben lebegı papírsárkánnyal vontattatva. a mellégondolás egy kegyelemteljes pillanatában úgy bukkant felszínre tudattalanjából a kellemes gyermekkori emlék. a megfelelı óvintézkedések megtételével lecsapolták a felhık elektromos energiáját egy leydeni palackba. Szép lassan sétáljunk egyre beljebb. feltehetıen a vizuális képalkotás segítségével születhetett. de kitalált egy új módszert az úszás oktatására. s amely az analógiát szolgáltatta: a kinyújtott ujj kisüti a leydeni palackot . amelyet Franklin „a hegyes dolgok erejének” nevezett. s a türelmetlen várakozás és valami egyszerőbb megoldás keresésének ezen idıszakában történt. Nem nehéz elképzelni. s a kezében egy papírsárkány zsinórját tartotta. Heuréka! Fia lelkes segítségével Franklin két cédrusfa-lécbıl és egy selyemzsebkendıbıl sárkányt fabrikált. Franklin egyik utánzóját. köztük egy német feltaláló.” A tanulónak most bátran meg kell szereznie a tojást. miután agyonütötte a felhıbıl „lehalászott” elektromosság.nem mentesíthet-e bennünket ekképpen a legváratlanabb és legrettenetesebb szerencsétlenségektıl?cxxi Mielıtt azonban rá tudta volna venni az embereket. ha neve ezáltal említést nyerhetne a Francia Tudományos Akadémia évkönyveiben. Az eset világszerte hatalmas izgalmat keltett. Apa és fia feleresztette a sárkányt. .

Otto Loewi 1920-ban felismerte az idegi impulzusok kémiai úton történı továbbítását. Ez a megközelítés azonban terméketlennek bizonyult. különösen meggyızıen szemlélteti a tudattalan „házasságszerzıi” szerepét. A következı éjszaka három óra körül ismét felbukkant a gondolat. mielıtt aztán egyszer csak megszületik. Egészen bizonyosnak véltem .. s ekkor ennek mőködése is ugyanúgy lelassult. hogy a testi funkciók idegi irányítása az elektromos impulzusok közvetlen átvitele útján történik az idegközpontokból az izmok és mirigyek felé. most a szívmőködést gyorsító ideget ingerelte. mintha a saját . az adrenalin felfedezıje írta az álomban született tervrıl a következı sorokat: „a biológia történetének egyik legtisztább. majd elaludtam megint. E felfedezés története elárulja. az elsıt idegekkel együtt. Ha nappal fontolgatni kezdem. amivel igazolhatta volna elképzelését. minden bizonnyal elvetem a kísérlet gondolatát.hosszú vasrudak és talán Bábel tornya körül. A bolygóideg szívmőködést gátló hatást fejt ki. Reggel hat óra körül arra a gondolatra ébredtem. hogy egy idea akár évtizedeken át szunnyadhat a tudattalanban. a másodikat nélkülük. mígnem a fáradtság és képzelıdés egy pillanatában „bevillant” az úszás. A tapasztaltakat így foglalta össze: Az eredmény egyértelmően bebizonyította. hogy az intuícióban olykor különösebb kételkedés nélkül megbízhatunk. Loewi felfedezése elıtt az volt az általánosan elfogadott elképzelés. hogy megtudja: mőködésük során bocsátanak-e ki valamilyen anyagot. s egy barátjával 1903-ban folytatott beszélgetés során Loewi arra gondolt. felgyorsult a másik szív mőködése is. Ám Loewi nem tudott olyan kísérletet kitalálni. míg a kritikus esemény bekövetkezett: A Húsvét vasárnap elıtti éjszakán (1920-ban) felébredtem. de saját macskakaparásomat képtelen voltam kibetőzni. Késıbb aztán teljesen megfeledkezett az egészrıl. majd néhány percig ingerelte az elsı szív bolygóidegét. Loewi ismét izolált két békaszívet.eltávolított bolygóidegét érték volna az ingerek. a mátrix gátolt maradt. A dolog meglehetısen bonyolult. Loewi most az elsı szívet körülvevı sóoldatot a második szívet tartalmazó tartályba öntötte át. Az utolsó példa. amelyet e fejezetben meg szeretnék említeni. Tizenöt évvel késıbb egészen más céllal megtervezett egy kísérletet. hanem végzıdéseiknél specifikus vegyi anyagokat szabadítanak fel. hogy az éjjel lejegyeztem valami rendkívül fontosat. Azonnal felkeltem. hogy az idegek nem közvetlenül gyakorolnak befolyást a szívre. és az álombeli terv alapján egy békaszíven elvégeztem az egyszerő kísérletet. legegyszerőbb és legegyértelmőbb kísérlete”. Nem kisebb személy. s miért gátolják másokét. hogy azonos típusú elektromos impulzusok miért serkentik egyes szervek mőködését. Egy kísérlet terve volt. hogy ezek a drogok esetleg jelen lehetnek az idegvégzıdésekben. s ezek idézik elı a mőködés jól ismert. tojás-kergetés és sárkányvitorlázás mindeddig teljesen idegennek vélt gondolatköre. Cannon. Két dobogó békaszívet sóoldatba helyezett. s amikor átöntötte a folyadékot. átvitelét. átmentem a laboratóriumba. meggyújtottam a lámpát és egy vékony papírlapra lefirkantottam néhány megjegyzést. és nem is gondolt rá többet tizenhét éven át.. Ez az elmélet azonban nem adott magyarázatot arra a tényre. Az is kiderül belıle. mint Walter B. Bizonyos drogok pontosan ilyen differenciált hatásúak. hogy helytálló-e vagy sem a kémiai transzmisszió tizenhét évvel azelıtt felmerült gondolata. az adott idegek jellegének megfelelı változásait. így az ingerelt szív verése lelassult. amellyel meghatározhattam. Két további év telt el. ahol az elektromos impulzusok vegyi reakciókat váltanak ki. s ezek hatnak az izmokra és mirigyekre. Loewi megismételte a kísérletet. ezért csak leegyszerősített ismertetésre szorítkozom.

Második felvonás: Loewi tizenöt évvel késıbb. Meg kell várnia a következı éjszakai földalatti kirándulást. hanem azonnal cselekedtem. Az álombeli terv voltaképpen egy 1903-as hipotézis és egy nem sokkal 1920 elıtt.cxxiv Hadd idézzem fel röviden a dráma három felvonását. megszokott játékszabályok érvényüket vesztik.tizenhét évre . az álmomban támadt kísérlet végrehajtása elıtt körülbelül két évvel keletkezett tanulmányt. hogy kibetőzze saját feljegyzéseit. éjjel lekörmölt feljegyzését sem képes kisilabizálni. Loewi képtelensége.huszonöt évvel a Nobel-díjat eredményezı felfedezés után . amelyek célja egy. hogy a második személyazonosságára csak újabb huszonöt év elmúltával derülhetett fény. és mily elszántan tiltakoznak a mèsalliance-ok ellen. s még a saját.volna. Wallace is két évig töprengett az evolúció dolgain és évekkel korábban Malthus mőveivel is megismerkedett. 1918-ban elvégez bizonyos kísérleteket. s randevújukhoz végül olyan titkos helyet választaniuk. s a tudattalan házasságközvetítıje akcióba lép. milyen makacsul ellenállnak a megszokások a játékszabályok megsértésének. Óriási szerencse volt. de a találkahely oly mélyen van a föld alatt. hanem a megszokás vezéreli. hogy e kettı találkozik? És mégse jött létre az egyesülés. Utólag persze csodálkozik az ember. még a zseni elméjét sem a logika.inkubátorba vonult.egy trópusi lázrohamban . s úgy fest a dolog. A tizenhét évvel korábban született elképzelés igazolására alkalmas rendkívül fontos kísérlet tervének éjszakai felbukkanása hosszú évekig mélységes rejtély maradt.végre egyesült. Az elsı egy 1903-as beszélgetésben felmerült sejtés. Ez a gyakorlás véleményem szerint fontos elıkészítı lépés volt afelé. Késıbb az egészrıl megfeledkezik. (A neurológiai zsargonban a szikra az ingerület elektromos. korábban összefüggés nélküli emlék összetalálkozik. mielıtt a két külön világ .mi lehetett volna logikusabb annál. mert az elmét. hogy az esetleges felesleg bekerül a szívet kitöltı folyadékba is. hogy megszülethessen a végsı kísérlet gondolata. Egyikük az idegimpulzusok kémiai átvitelének elképzelése. és találtam két. „Álmunkban valamivel inkább vagyunk önmagunk.szintén a szívbıl kibocsátott szubsztanciák kutatása céljából az 1920-ban alkalmazott technikákat használtam fel.cxxiii 1955-ben . amikor a normális. hogy miért kellett az elsı ötletnek tizenhét. A legtöbb úgynevezett intuitív felfedezés a tudattalanban hirtelen megszületı hasonló asszociációk eredménye. hogy az idegek által felszabadított bármiféle átvivıanyag mennyisége éppen az adott szerv mőködésének befolyásolására elegendı. amelyekben . a békaszív által feltételezetten kibocsátott anyagok kimutatására alkalmas technika kidolgozása. amely hajnali három felé történt meg. A Húsvét vasárnap elıtti éjszakán a két. az ilyesfajta találkozások akkor következhetnek be. hogy Loewi problémája a „szikra-elméletrıl” a „leves-elméletre” való átváltással lenne megoldható. az ötlet 1920-ig . másikuk az ilyenkor ható folyadék kimutatásának technikája volt . a leves a kémiai átvitelére utal. más kísérletekben kipróbált módszer váratlan asszociációja volt. Úgy tőnik. a másodiknak pedig két évig várakoznia. hogy Loewi másnap reggel semmire sem emlékszik. s e sajátos „hóvakság” késıbb megemlítendı többi példája jelzi. hogy a sugallat pillanatában nem gondolkoztam. s utána már csak a rohanás volt hátra a laboratórium felé.) Minthogy azonban az efféle megsejtések nagyon is gyakran bizonyulnak félrevezetı leegyszerősítéseknek. és képtelenségnek tőnt volna. mint éberen. hogy a . külön összefüggésrendszereik. s e két ideát elszigetelték egymástól saját.Loewinek egy bibliográfiát kellett összeállítania: Átfutottam a laboratóriumom munkájáról beszámoló cikkeket.

és a tudatos gondolkodás általában . amely egy esemény vagy dolog világos és koncentrált tudomásul vételétıl a felületes érzékelésén át a teljes figyelmen kívül hagyásáig vezet. a vezérlés automatikusan kezd mőködni. gondolkodási vagy fogalomalkotási . ÖSSZEGZÉS Láttuk. s hogy a teljes tudatosság a karteziánus elképzeléssel és elıítéletekkel szemben . mint megálmodni azokat.jobb híján . Gutenberg a pecsétnyomót és a szılıprést. hogy írásban számoljanak be munkamódszerükrıl. hogy a közönséges. a tudattalan vezetı szerepére és a képzelet hirtelen és megmagyarázhatatlan bakugrásaira helyezik. Darwin pedig a biológiai evolúció és a fennmaradásért folytatott harc fogalmait. Ezt neveztem a mentális forgalom „lefelé” irányuló folyamának. ami a koncentrált tudatosság fénykévéjébe kerül. de egy olyan szanszkritét.. hogy a felvilágosodás kora óta nagyon is túlbecsülték a szigorúan racionális gondolkodásnak a tudományos felfedezésekben betöltött szerepét. nemcsak a gondolati verbalitást. hogy „gyakorlatilag mindegyikük . hogy a felsorolt példákban (Gutenberg. mint a Lélek nappala” .összeillesztjük a törmelékeket. Kepler a fizikát és az asztronómiát „házasította” össze. Olyan.a tudatalatti intuícióval.írta Sir Thomas Browne három évszázaddal ezelıtt. ugyanez jellemzı a tudomány más ágazatainak alkotó elméire is.. Ha az ember elsajátít egy új készséget.alárendelt szerepet játszik a kreatív tevékenység döntı pillanataiban. Galton gyakran idézett metaforája a várószobáról. rutinszerő gondolkodási folyamatokban hogyan derítjük fel . hogy ilyen mintázat létezik. Szinte egybehangzó állításuk. mely szerint tevékenységükben a fı hangsúlyt a spontaneitásra. Bármiféle . útmutató tevékenységét. amelyet csak álmunkban beszélünk.ahogy oly gyakran teszik .szellemünk sekély vizeit.készség szokássá alakulása és folyamatos automatizálódása gazdaságossági elveket követ. összefüggéstelen emlékek és egy kreatív tudat mőködésére utaló tanújelek. fejezet). józanul az irracionálisról írni. Darwin-Wallace) a felfedezés alapmintázatát két. Nehéz és hiábavaló igyekezet azonban tudatosan a tudattalanról. Lehet. lassan eltőnik a figyelem homlokterébıl. Csak egyes darabkák emelkednek a felszín fölé.határérték csupán. Elıször megkíséreltem megmutatni. Azon kitőnı és kreatív gondolkodók tanúságtétele szerint. Több óvatos lépés megtételével jutottunk el oda.. Ennek felismerése azonban nem ad választ arra a kérdésre. lekerül a földalatti tartományokba. s egy sokrétegő tevékenység teljességének csak töredéke az. az intuícióra.. hogy a verbális gondolkodás .motoros.úgymond: a tudatosság félhomályos peremvidékein folyó tevékenységben . s reggelre elfelejtjük. . nem adnak ki egybefüggı mintázatot. az algebrai és egyéb jelképek mentális használatát is kerüli”. hogyan végzi a tudatalatti irányító. hogy a tudattalan automatizmusokat nem szabad összetéveszteni . ez azonban nemhogy nem ugyanaz. A tudatosság fokozat kérdése. de . A következı lépés ahhoz a kérdéshez vezetett. A teljes tudatosságot valóban felsı határértéknek kell tekintenünk egy folyamatos tartományban. egymástól elızıleg idegen készség vagy gondolati mátrix fedésbe kerülése szolgáltatta (VI. Hadamard vezetı amerikai matematikusok körében végzett kutatásai rávilágítottak. csak valamiféle bizonyosság rajzolódik ki. hogy ezt a kérdést feltehessük.Einstein szavaival élve . hogy valaki „álmában is” képes felmondani a Kubla kán sorait. arra utal. mint dicsérni a szanszkrit nyelv szépségeit és magyarázni nyelvtanát.Test tétlensége nem más. és a vezérlı stratégia változatlan környezeti feltételek esetén sztereotípiává merevedik. de éppen egy homlokegyenest ellentétes folyamat eredménye. akik vették a fáradságot. Kepler. Amikor pedig . Az új szintézis létrejöttét firtató kérdésre a tapasztalatok azt mutatják.

vagy ilyennek vélt . amelyek a mővelet vonatkoztatási rendszerében fontosaknak minısülnek . s a véletlenül kínálkozó szerencsés alkalmat megragadja (Gutenberg és a szılıprés. (Talán helyesebb lenne inkább tudat-alattinak. s amelyet normális felnıtteknél racionálisabb és realisztikusabb . Darwin. amely korlátozza a lehetséges lépések számát és behatárolja jellegüket. másodsorban pedig az adott gondolati „terep” adottságaitól függı stratégiai megfontolások határozzák meg. E mozzanat által „betöltıdik” egy mátrix.mint a mátrix tagjai -‚ szembetőnıen „kiugranak” a képbıl. „napirenden” tartsa a problémát. amely nyitja a probléma zárait. hogy hasznot húzzon egy esetleges utalásból. az új megfigyelési adatok megjelenése vagy újszerő kérdések felvetıdése miatt. A célirányos gondolkodás ahhoz hasonlítható. vezérlı szerepet tölt be azzal. amelyek a tudatosság fokozatmentes skáláján meglehetısen alacsonyan helyezkednek el. amikor az ember az éles látás keskeny sugarával tüzetesen végigvizsgál valamit . melyben a tudattalan különbözı mélységeinek folyamatai is közrejátszanak. A gyakorlott rutin-gondolkodás és problémamegoldás legelsı elvégzendı mővelete tehát: a múltban már elıfordult problémákkal való kézenfekvı hasonlóságok alapján „behangolni” a feladatnak megfelelı kódokat. hogy folyamatosan készenlétben. amelyeket nem lehet a megszokott játékszabályok szerinti gondolkodással megoldani. hogy „játékba hozza” az egyébként csak az álomban. mert az elsıbbség rendjét elsısorban az elme mőködését aktuálisan irányító specifikus játékszabályok. s a vele rokon állapotokban megnyilvánuló képzet. nagy felfedezésekhez vezetı problémák azonban éppen azok. Pasteur. a felkészült. derengés. Ezek a szellemi hierarchia ısi. A kulcs .egy panorámát. ám a mindenkori aktuális lépések a visszacsatolás által befolyásolt és érzelmi hatások torzításaitól sem mentes stratégia függvényei. sakktáblát vagy akár egy „belsı” tájképet. hogy megkülönböztessük ıket azoktól a folyamatoktól.gondolkodásmód szokott felváltani. Kódjaik többé-kevésbé mindvégig a „föld alatt” funkcionálnak. amelyet csak álmunkban tudunk megpillantani .akárcsak az álomban . ha egyszer már elsajátítottuk és begyakoroltuk ıket. több rétegben zajló tevékenység. A tudatalatti kifejezésre rakódott freudi mellékjelentések azonban minden bizonnyal alkalmat adnának másféle félreértésekre. Fleming).a Poincaré-i „hasznos kombináció” .ahonnan a szóban forgó témával „legközelebbi rokonságban álló ideák mechanikus logikával” szólíttatnak be . a mellégondolás idıleges .nem bizonyult kielégítınek.nem érvényesek. mert a múltban a hasonló természető problémákra alkalmazott mátrixok elégtelennek és alkalmazhatatlannak bizonyulnak az új vonatkozások és jellegek.a mentális evolúcióról tanúskodó lelet. Az ilyenfajta felfedezésekben mind a racionális gondolkodás. amely elsısorban a gyermekeknél és a primitív népeknél figyelhetı meg. kvázi-archetipikus.) A „költési” idıszak voltaképp nem más. amelyekrıl egyszerően nincs tudomásunk. mint egyfajta reculer pour mieux sauter A logikus okoskodás kódjai ilyenkor . mert történetesen a tudatosság lineáris skálájának alsó szintjein zajlanak. „kiváltó” hatása fontos szerepet játszik. A tudat különbözı szintjeinek a „költési” idıszakban való szimultán aktivitása önmagában is fogékonyságot eredményez. a tudattalan funkciója látszólag az. több síkon. valami messzi világhoz tartozó rétegei. szellemi gazdaságosságnak köszönhetıen már nem kívánja meg a tudatos odafigyelést. Semmiképpen sem szabad összetéveszteni az automatizálódott készségekkel. A valódi. amelyek mőködése. A felfedezések más típusainál a tudattalan sokkal specifikusabb. mind pedig a szerencse termékenyítı. Ebben az összefüggésben a tudattalan kifejezés elsısorban azokat a folyamatokat (az érzékelıképességet és az emlékezetet) jelenti. mert azt a fajta gondolkodást vezérlik.és fogalomalkotási folyamatokat. a lényegtelen jellegek pedig háttérben maradnak. Arkhimédész. Azok a sajátosságok. egy sajátos. mintsem tudattalannak nevezni a szellem ezen archeologikus rétegeit. még ha a tudatos gondolkodás egészen mással van is elfoglalva.keresése. a helyzet újfajta komplexitása. várakozó elme készségét arra.

józan gondolkodáshoz elengedhetetlenül szükséges. még ágyban fekve jutott nagy felismeréseire. I. Az elme földalatti játékait valójában igen kifinomultaknak. a specializált gondolkodás szövetébe beivódott axiómák és elıítéletek zsarnoksága alól. s a láthatatlan láncot követve hirtelen felbukkan a másik oldalon. 73-74. de a kreatív szökellést akadályozó korlátok elleni lázadás egyaránt jellemzı a mániákusra és a géniuszra. B.29 Elemeztem a sokféle biszociációs fortélyt. Beveridge. a senkiföldje az álom és ébrenlét között. a mővész és a tudós ihletett pillanataiban pedig gyümölcsözı. A legtermékenyebb terület . A tanultak szokássá kristályosodása és a készségek automatizmusokká merevedése jelentik a lefelé tartó áramlatot. amikor egyszer betegen feküdt.lám. Az álmodozásban és a közönséges halandók álmaiban e mőködések szabadon futnak. s valamiért nem tudtak elaludni .) . de még nem elég hatékonyan ahhoz. amelyeket a tudattalan alkalmaz házasságszerzı tevékenysége során: a szabatos verbális formulák ködös vizuális képekkel való helyettesítését.úgy tőnik . Ez a szabadság lehetıvé teszi az elme számára. amit az álmatlanság javára írhatunk! Mondják. korántsem azonosak. Descartes-ról beszélik. amely csak az utóbbi elıtt fényeskedik.belsı tájképén a humor és a felfedezés biszociatív technikái a fejük tetejére állítva látszanak. hogy az idıt és teret összekapcsoló alapvetı általánosítás akkor bukkant fel gondolataiban. A megszokás és az eredetiség tehát a tudatos és a tudattalan folyamatok közti. A búvár eltőnik az egyik. látnokiaknak és szellemeseknek ismertük meg. hogy levesse a megszokások kényszerzubbonyát. az újonnan született megértés az intuíció cselekedete. amelyek éber állapotban szemlélve a legkevésbé sem illenek egymáshoz. s teszi ezt olyan vonatkoztatási rendszerek között. jóllehet játékszabályai a formális logikáéival. A mindennapi. az egyetlen dolog. az az intuíció vezérlı csillaga. a hátramenetbe kapcsolt következtetést és az újszülött analógiák általi irányítást. hangzás és értelem. forma és funkció egyesítı összemosását. Az igazság pillanata. amikor a szememet k nyitottam” (W. csudás belsı villámokat. hogy legfényesebb ötleteik és gondolataik akkor születtek. hogy a képzelet álom-nedvei megfagyjanak. Akár egy víz alá merült lánchoz is lehetne ıket hasonlítani. melynek a tudatosság felszíne felett csupán a két vége látható. vagy meghitten személyes vágyak zsoldosai. áldásos célok szolgálatában állanak. a szimbolizációt. kétirányú forgalom egymással szemben haladó sávjai. mind pedig Poincaré arról számolt be. o. életadó impulzusok. idézett elmélete az említett belsı irányfény természetérıl . amikor már lefeküdtek. s a kreativitás ritka feláradásai. az okoskodás huszárvágásait. 1950. amikor valami nehéz problémát kellett megoldania.a mocsaras partvidék. a hangsúly eltolását. 29 Einstein elmondta.felszabadulás a túl precíz verbális fogalomalkotás. konkretizációt és megszemélyesítést. és mind Cannon. hogy legtöbbször hajnaltájt. hogy ne okuljon és hogy felejtsen cserébe pedig nyitottabb. ami megkülönbözteti ıket. híres mérnök mindannyiszor ágyába feküdt néhány napra. Walter Scott a következıket írta egy barátjának „Az ébredés és felkelés között eltelı félórácska egész életemben. hogy James Brindley. ahol már mőködnek a fegyelmezett gondolkodás mátrixai.az alagsorban mőködı automata keverıgép jellegzetes példája a mechanisztikus magyarázatoknak. erıfeszítés nélkül siklik egyik mátrixból a másikba anélkül hogy a dolognak tudatában lenne . Noha Poincaré minden bizonnyal kedvezményezettje volt e kegyelemnek. Efféle intuíciók gyújtják a lényeget felvillantó. mint tó vizén a fák tükörképei. az emelkedı sodrás pedig a földalatti rétegekbıl érkezı apróbb. igen hasznosnak bizonyult~ várva várt ötletek mindig akkor szálltak meg. Az álmodó folyamatosan és teljes naivitással biszociál. valahányszor találékonyságra volt szükségem. alkalmazkodóbb és hiszékenyebb legyen.

„A képzelet . maga Einstein egy csalóka sugallatra két év kemény munkát pazarolt. Megeshet azonban. s a szellemi evolúció egy következı lépcsıfokra hág.ha minden jól megy . s a sugallatoknak. ami huszonöt évvel ezelıtt derengett fel elıttem. vagy épp nem elég meggyızı ahhoz. hogy az inspiráció csak délibáb. Mégis: mindannyian úgy érezzük. ahol a tudás magunkkal hozott gyenge fényében megpillanthatunk valami érdekeset. elıfordul. hogy a matematikai elegancia iránti természetes érzékünk ugyanúgy ünnepli a hamis ideát. csillogó kacat csupán. hogy bekalandozzunk az ismeretlen sötét tájaira. a fennmaradó tíz százalék esetében 1 : 10 . noha mindig igen élénk és erıteljes. Ha errıl megfeledkezünk szinte csalogatjuk a kiábrándulást. jóval merészebben kockáztatja karrierjét és épelméjőségét.. aki (ahogyan kell) tudattalanjának megérzéseire hagyatkozik. elızıleg kapcsolat nélküli mátrix hirtelen egyesülésének genezisét .”cxxvii Kepler egész életében szerette volna bebizonyítani. amit az arkhimédészi heuréka!. általában kiderül. ami megvalósul. valódi szintézis képében tálalja magát.írta Beveridge . amit tizenhat esztendeje minden . és a tüzetes ellenırzés próbáját nem állja meg. és hordozza ugyanazt a szubjektív bizonyosságot. Amikor azonban magunkkal visszük és közelebbrıl is megvizsgáljuk a leletet. hogy koraszülött. és minden rendben lesz. A hamis inspiráció nem közönséges. mielıtt felismertem volna öt szabályos test helyét az égi pályák között .. útmutatást. Kepler soha nem ismerte fel. vágyaknak és reményeknek legjobb esetben is csupán tizede az.lehetıvé teszi számunkra. a két.a két mátrix hosszan tartó fúzióját eredményezi.sugallat mámorító örömeirıl. amikor úgy érezte: terve sikerült.9 : 10 volt a félrevezetı és a helyes megérzések közötti arány... Platt és Barker amerikai vegyészek izgalmas vizsgálatot végeztek tudósok körében. A képzelet remény és inspiráció.IX. mint a helyeset.cxxv Az elızı fejezetek azt a téves illúziót kelthetik. A robbanásszerő találkozás . A szikra és a láng CSALÓKA INSPIRÁCIÓK Elemeztem a heuréka!-pillanat. hogy ami a kezünkbe akadt. hogy a bolygók Nap körüli keringése bizonyos harmóniák. a rutintevékenység során elkövetett tévedés.. új szintézis születik. A körkérdésekre beérkezett válaszokból kiderült. Huxley. gyakran becsap bennünket . a „szférák zenéje” alapján szervezıdik. ez az érzés. hogy a géniusznak csak szókratészi daimónjára kell figyelnie. A következıkben ritka kincset olvashatunk: a géniusz saját feljegyzéseit a hamis . amely eredeti. Ugyanakkor csupán hét százalék állította. hogy ezek a sugallatok minden esetben helyesek. Planck és még sokan mások tettek hasonló vallomásokat. hogy a megkérdezettek nyolcvanhárom százaléka gyakran vagy esetenként a tudattalanból érkezı intuíciótól kap segítséget.írta Faraday -‚ hogy a tudományos kutató agyán átfutó gondolatok és elméletek közül mily sok semmisül meg némán és jeltelenül. hogy csupán délibáb volt a látomás: Az a dolog. mint prózaibb szemlélető társai. Ötvenedik életévéhez közeledett. de csalódás és reményvesztettség forrása is. mint holmi összeadási hiba hanem ihletett baklövés. de olykor mégiscsak hamis. „A világnak fogalma sincs róla .”cxxvi Darwin. ami utána következik. hogy fel lehessen esküdni rá. Hadd idézzem ismét Poincarét: Beszéltem az inspirációt kísérı abszolút bizonyosságérzetrıl. mert nem kötik a fegyelmezett gondolkodás kódjai -‚ és minden nagy gondolkodó. Amikor a matematikus gondolatait hirtelen elönti a megvilágosodás többnyire nem.forduljunk most afelé. A daimón azonban nagy tréfamester pontosan azért.

hogy Tycho Brahe mellé szegıdjem.. A tudomány történetében azonban semmivel sem ritkább az az eset.cxxviii T. elégesse-e a kéziratot vagy tépje-e darabokra vásznait. ki lángra gyújtotta lelkesedésemet. Ugyanakkor azonban úgy tartják.de nem az elméletet. A modern elméleti fizika jórészt ebben a reményben és ebbıl a reménybıl él. szent ırület ragadott magával.. hogy ad satietatum teljesítettem minden asztronómiai feladatomat. az adatok általában nemcsak egyféleképpen értelmezhetık. és a felsı-ausztriai nemesség nagylelkőségének jóvoltából ellátott engem mindennel. Nekem mindegy. amikor a helyes megérzés hibás eredményekhez. mint a teológusok vagy mőkritikusok összecsapásai.örvendezni fogok. sem pedig az új utakat keresı mővész nem bízhat benne. s amikor az eredmények ellentmondásosak. ébren tartotta életem és szellemem lángját. s megírtam a könyvet kortársaimnak . végre-végre napvilágra kerül . amelyekkel eldönthetné. amiként Isten is hatezer éven át várta a szemtanút. s kedvezıtlen tényekkel szembesülve kijelenteni. hogy egy szép napon minden magától rendbejön. . amelyek nem voltak egyebek. Várhat akár száz évet is olvasójára. a tudósok és kutatók nagy többsége azonban nagyon is hajlamos megbízni saját intuícióiban. koraszülésekhez vezet. esetleg ahhoz a szokványos frázishoz folyamodni. amikor a rút tények lerombolják a gyönyörőséges elméleteket. A fizika és a kémia területén végzett „döntı kísérletekkel” sem érhetünk el egyebet. olthatatlan vágyat plántált belém. A „kísérlettel való igazolás” azonban soha nem szolgáltathat abszolút bizonyosságot. Gúnnyal tagadok meg minden halandóságot e nyílt vallomással: elraboltam az egyiptomiak arany edényeit. és reménykedni benne. ha neheztelsz . ez a Dél-Itáliában komoly hatalomra jutott vallási. s Prágát válasszam lakhelyemül . három hónappal ezelıtt az elsı fénysugarat.. s távol Egyiptom határaitól belılük Istenemnek tabernákulumot készítettem. s két császár szülıföldem. Igen. Természetesen elvetendı a megérzés.Isten segedelmével. mint tévedések vígjátékainak boldog és dicsı végkifejletei. H. amelynek alapján a sejtés megszületett (lásd késıbb: Elsı könyv. A fizikai valóság matematikai összefüggésekkel való leírására a Püthagoreus Testvériség.mint Hobbes -: az eset olyannyira sajátságos és egyedi. mint hogy igazolunk egy sejtést . vagy . hogy a tudós legalább rábízhatja magát elméletei ellenırzésére és próbájára. s a tudósok közt a kísérleti eredmények értelmezése felıl folyó viták éppoly szenvedélyesek és szubjektívek. tudományos és politikai szervezet tett elsıként kísérletet.elviselem.vagy az utókornak. amelyet egyértelmően megcáfolnak a kísérletek eredményei.most. XII. Íme: elvetettem a kockát. hogy életem legszebb éveit asztronómiai tanulmányoknak szenteljem. Ha megbocsátasz nekem . Tizennyolc esztendeje pillantottam meg a hajnal derengését. Az igazolhatóság tehát fokozatok kérdése. amire csak szükségem lehetett . Huxley szerint a tudomány tragédiái azok az esetek.). hogy a kellemetlen eredményekért egy ismeretlen hibaforrás a felelıs. és . de a csodálatos látomás a maga teljes pompájában csak néhány napja ragyogott fel . hogy figyelmet sem érdemel -.mint egy alkalommal Einstein -‚ hogy annál rosszabb a tényeknek. a mővésznek azonban nem állnak rendelkezésére módszerek.kutatásom végsı céljaként neveztem meg. Sikeresen hozták összefüggésbe mennyiségi törvényekkel a zenei minıségeket.. sikertelen egyesülésekhez. KORASZÜLÖTT KAPCSOLATOK Említettem felfedezéseket. Az orvostudomány története tele van ennek nyilvánvaló és nyugtalanító példáival. s ami arra késztetett.munkámban most már semmi sem fog visszatartani. és sem a kutató tudós. E rémség a mővészeteket látszólag nem fenyegeti. hogy abszolút bizonyosságra valaha is szert tehet.

mint a test a . Az ellentétes végen ott találjuk a Franz Josef Gall-féle frenológiát. a szuggesztiót. a mégoly hibás módon „egyberázott” fizikát és asztronómiát soha többé nem lehetett egymástól elválasztani. de késıbb oly rossz híre kelt. A másodikban ismét szétválik a véletlen kapcsolat. Arisztotelész fizikája. A püthagoreusok arrhetosnak. Ebben az esetben nagyon is gyümölcsözı volt a tévedés. más esetekben pedig elrémisztı. A tágabb értelemben vett „koraszülött intuíciók” között ott találjuk a népi bölcsességeket és ismereteket. s mi csak korábbi vakságunkon csodálkozunk. s ugyanakkor páratlanoknak is. Egy másik. az idıjóslást. vagy egyiknek sem. s az ember jelleme és képességei feltérképezhetık koponyájának formájából és dudoraiból.tapogatózva és bizonytalanul. korábban már említett koraszülött szintézis a kepleri kozmológia volt. míg a Krisztus utáni tizenhetedik században egybe nem terelte ıket a tudományos forradalom. nem sok figyelmet szentelt a mennyiségeknek és méréseknek. amelyeket mi finomabban irracionálisaknak nevezünk. nem definiálható a pontok egy adott mennyiségével. amely távol tartja ıket egymástól akár igen hosszú ideig is. amelyek késıbb majd a végsı szintézisben egyesülnek. meghúzni az átlót könnyő. de a hosszát meghatározó szám egy végtelen hosszúságú tizedestört . mert serkenti az adott irányba tett érettebb lépéseket. A frenológia 1800 körül hallatlanul divatos volt. hogy minden dolog voltaképpen szám. Éppily termékenyek voltak az alkimisták rossz érvekkel. hogy a lelki-szellemi tulajdonságok az agyvelı meghatározott régióiban székelnek. hogy összefüggés találtassék a pszichológia és az agyvelı fiziológiája között. aki nem kaphatott himlıt.éppoly kevéssé kedveli a különös eszméket.ami pedig még ennél is rosszabb. hogy egy olyan vonal. de alapjaikban helyes megérzései. hogy a vonal meghatározható mennyiségő parányi pont. E prófétai intuíció alapján azonban éretlen színtézisbe hozták a „dolgokat és számokat” annak a feltételezésnek az alapján. a tudattalan logikája segítségével egymásra talál . az ilyen számokat tarthatjuk párosaknak. Gall úgy vélte.írta Wilfred Trotter . amely kizárólagosan és egyedül uralta az európai gondolkodást két évezreden át. A még cseppfolyós. naiv és koraszülött kísérlet arra. Az utolsó lépésben a két. mert volt már tehénhimlıje. a gyógynövények tudományát. s apró lépésenként haladunk elırefelé. hogy a pszichológusoknak vagy száz éven át eszükbe sem jutott az agyvelı felépítésének és funkcióinak kutatása. például az elemek egymásba alakíthatóságának elméletével alátámasztott. a hipnózissal való pszichoszomatikus gyógyítást. sorozata. kialakulatlan mátrixok idı elıtti egyesítése tehát olykor áldásos és gyümölcsözı. addig elkülönült mátrix szétválaszthatatlanul egybeforr. amikor pedig a Testvériség egyik tagja. s beindul egy ellenhatás. a sík pedig ugyanígy véges számú vonal stb. amelyben a Nap láthatatlan. A HÓVAKSÁG „Az elme . Megtanultuk felismerni ezekben az intuitív megérzésekben és technikákban az érettebb felfedezések és újrafelfedezések elıfutárait. Az elsı lépésben a két mátrix. kimondhatatlannak mondták ezeket a számokat.azt tartották. Hamarosan felismerték viszont. Ez volt az elsı. mint a karikacsapás. mennyei seprőjével hajtja körbe-körbe a bolygók lusta seregletét. a fizika távol maradt a matematikától. mert meggyızıdésük volt. mint például a négyzet átlója. állítólag végeztek vele. és homlokán hordozza a babonaság és tudománytalan gondolkodás szégyenbélyegét. hogy a látszatok tisztátalan világa mögötti matematikai rendbe és harmóniába vetett hitük helyes és igaz. s megpróbálták titokban tartani létezésüket. Hippaszosz kiszivárogtatta a titkot. A szintézisre tett koraszülött kísérlet kudarca rossz hírbe hozta a természet felé való mennyiségi szemlélető közeledést. a sokkterápiát és a kiéléssel történı gyógyítást egészen Jenner fejıleányáig.

Micsoda bolond voltam!cxxx Szegény Kepler . hogy nemegyszer már akkor vitába szállunk az új gondolatokkal. hogy teljességgel új hipotézissel próbálkozom. holott a kettı .de ellökte magától a felfedezést. mint gondolta. hogy a vonzóerı a testek tömegének függvénye . Gyakorlatilag felismerte a nehézségi vonzást is . akár az ember saját felfedezésérıl van szó. az elszalasztott alkalmakról. menten el is vetette a gondolatot..). ... az egészrıl teljességgel megfeledkezett.A ford. e fejezet címe a vakságnak arra a különös formájára utal.egy és ugyanaz . A hóvakság e figyelemreméltó esetérıl egy korábbi könyvemben részletesebben is beszámoltam. Amikor a csata véget ért. és minden további mővében.” Talán nem furcsa tehát.amint a kıvetkezı fejezetben be is bizonyítom majd . Kopernikusz vakon hitt az arisztotelészi fizikában és körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz a dogmához. Az Astronomia Nova Elıszavában kifejti.. Kepler is eltaszította magától az ellipszispályákat. hogyha a két (ti.) Ez egyszerően nem igaz. hogy egyegy új gondolat a leggyorsabban ható antigén a tudomány elıtt ismertek közül. s álruhát is öltött. Miután azonban ráhibázott. akár másvalakiérıl.: egymáson elmozduló . és egyebekben nincs változás. ellipszis. A mechanizmus.furcsa fehérjéket. és a kinyomtatott szövegben nem szerepel. a megoldás közel három éven át ott hevert az orra elıtt.még annál is bolondabb volt.cxxix Nem fogok túl sokáig idızni a zsenik mártirológiájánál. hogy a Hold vonzása okozza a földi árapályt. még azt is.. amelyet tudattalanja a felszínre vetett. hogy befogadtatást nyerjen. amely gyakran megakadályozza a kreatív gondolkodókat abban. s hasonló elszántsággal szegül ellenük. és hibás következtetések útján mégiscsak ráhibázott a bolygók pályáinak valódi alakjára. bármily hihetetlenül hangzik is. egy szóval sem tér vissza a dologra.rossz alapokról indulva. így vallott a dologról: Mit köntörfalazzak? A Természet igazsága. amelyek szinte soha nem hagynak látható nyomot. (Kiemelés tılem A. nemcsak szellemi épségünkért de lomhaságunkért és tehetetlenségünkért is felelıs. az ellipszisre. hogy Kopernikusz . K. s belekaptam az ellipszisgondolatmenetbe.majd bele nem háborodtam -‚ miért részesíti elınyben a bolygó az ellipszispályát . azt hívén. hogy elfogadja a „szekérderéknyi trágya” igazságát.A ford. mielıtt még teljes egészükben megismertük volna ıket. Ha ıszintén magunkba nézünk.de a könyvben. melyet elutasítottam és előztem magamtól..mellesleg azt is észre kell vennünk. A De Revolutionibus Orbium Coelestium harmadik könyve negyedik fejezetének eredeti kéziratában a következı sorokat olvashatjuk: . Szó sincs bármiféle féltékenységrıl. mely csupán hasonlít az ellipszisre. hanem . hogy észrevegyék saját felfedezésüket vagy jelentıségét felismerjék. Az emberi gondolkodás történetében gyakorta találkozunk szerencsés véletlenekkel és nagy heurékákkal.. A keletkezı görbe ciklois lesz. észre kell vennünk. ám tény. Félresepertem (az eredeti egyenletet . lopva visszatért a hátsó kapun. Józan gondolkodása nem engedte.30 30 Alvajárók Európa. és leírja a gravitáció mőködését. ritkák azonban a feljegyzések az antiklimaxokról. hogy az égitestek csakis tökéletes körpályákon és egyenletes sebességgel mozoghatnak.) kör átmérıje különbözı.. amely a megszokásokat az újdonságokkal szemben védelmezi. 1996. a kéziratban ez a rész át van húzva. az eredı mozgás nem egyenes vonal lesz. az új gondolatok elleni antitestek egyformán támadásba lendülnek. csak nem sikerült észrevennie. Gondolkoztam és kutattam .

abbéli igyekezetében. hogy „csodaszer”. Két munkatársa.közeli barátja. amely káprázatos izgalmi állapotot és élénkséget vált ki. Brucke intézetében végzett fiziológiai kutatásai során „hajszál választotta el egy. hogy a pszichoanalízis megalapítójának egyik tanítványa és életrajzírója szemére hányja. emésztési zavarok és „a neuraszténia győjtınéven emlegetett sokféle tünet” ellen. bár korántsem akkora szellemek. 1884 tavaszán az ekkor huszonnyolc éves Freud egy német orvosi lapból arról értesült. mint azt „az embert. Két évvel a csodaszerrıl szóló elsı publikáció megjelenése után Knapp.” Az embernek önkéntelenül is a meszkalinról zengı Aldous Huxley jut eszébe. hogy „egy katonaorvos kísérleteket végzett a kokanövény leveleiben található kokainnal. nıvérein. és nagyrabecsüléssel gratulált neki. de nem volt hajlandó tudomásul venni az üstökösök létezését és optikai csalódásnak minısítette ıket. de jön még ennél rosszabb is. hogy könnyebben elviselhessék a nehézségeket és nélkülözést. Freud életében a fantasztikus kokain-epizódot csak úgy tudjuk helyesen megítélni.” Freud az egyik gyógyszergyártól rendelt az anyagból egy keveset. Brucke 1849-ben felfedezett egy. a retina megvilágítására alkalmas eljárást de egyszerően nem jutott eszébe.kokainfüggıvé vált.cxxxi Valóban különös hallani. kipróbálta saját magán. hogy találmánya alkalmas a retina vizsgálatára is! A lehetıséget barátja.Galilei a távcsı használatával forradalmasította az asztronómiát..írta jövendıbeli feleségének -‚ megpróbálok irodalmat győjteni egy íráshoz. s Németországban kitört a riadalom. A leveleket egyes indián törzsek tagjai azért rágcsálják. mint Freud olvasta az 1884-es cikket. hogy rászabadította az emberiségre az ördögöt. „Rendkívül elfoglalt vagyok . ahogy ı gondolta . az idegrendszerrel kapcsolatos igen fontos elmélet megalkotásától. Fleischl . és fehér kígyókat látott tekergızni a testén delíriumos rohamaiban. most azzal vádolták. hogy az úttörı tudományos munkában éppoly nélkülözhetetlen szerepe van a fantáziának is”. hogy meggyógyítja a neuraszténiát. nem ismerte fel. melyben e varázslatos szert dicsıíteném. amit a szerzı hóvakságában . hogy fiatal éveiben képzelethiányban szenvedett. hogy égitestek csakis körpályákon mozoghatnak. Freud nagyrabecsült mestere. és úgy találta.mindketten szemészek. s mivel az üstökösök pályái igen hosszan elnyúlt ellipszisek.cxxxii Az embert.amint Ernest Jones írta . valamint morfiumfüggı személyek gyógykezelésének megkönnyítésére még a cukorbetegség gyógyításában való alkalmazással is megpróbálkozott. Freud saját páciensei közül egy meghalt. ám Huxley nem volt orvos és nem alapított új pszichoterápiai iskolát. semmiképpen nem lehetnek égitestek. egy másik pedig . ha önéletrajzának efelıli hallgatását a Jones-féle biográfiában olvasható nyílt elemzéssel összevetjük. nincsenek mellékhatásai és rászokni sem lehet. Maga Freud a húszas éveiben két ízben is épp csak elkerülte. de legalábbis azzal akart híressé válni. aki az egész világgal jót akart cselekedni. Helmholtz ismerte fel. hogy a dologban rendszert találjon. menyasszonyán és páciensein.az elsı kettı az alkohol és a morfium.mégiscsak áldásnak bizonyult. Még ugyanebben az évben azonban világszerte fölreppentek a hírek a szer fogyasztásának szenvedéllyé válásáról és mérgezési tünetekrıl. hogy világhírő legyen. de . miközben egy Brucke felfedezésérıl szóló elıadáson dolgozott. aki megajándékozta a világot a kokainnal”. a kiváló neurológus az emberiséget sújtó harmadik csapásnak nevezte a kokaint .cxxxiii Erlenmeyer. a bécsi egyetem orvosi karának professzora.. Freud kontárkodása a kokainnal mindennek ellenére . Több publikációban fenntartások nélkül ajánlotta a kokain használatát depresszió. és csaknem azonnal meglátták. Szilárdan hitte ugyanis. a neves amerikai szemész úgy köszöntötte Freudot. Koller és Königstein .és nem úgy. s így lett ı az ophtalmoszkóp felfedezıje.cxxxiv Az epizód rémségeirıl ennyi legyen is elég.

. Freud azt javasolta Königsteinnek. Kopernikusz.ha nem így lenne. s minden egyéb por és hamu csupán. a felnıttektıl gyakran. Loewi képtelen volt kibetőzni álmáról írt feljegyzéseit. az elızı fejezetben ismertetett eseteknél a szikra hatástalan maradt. hogy legyızze a meglévı ellenállást és bekövetkezzen az integráció. de mellékes hatásának tekintette. Egy átlagos csecsemı az elsı életévben eljut a spontán gıgicséléstıl a néhány. hogy a szer a mőtéteknél jól beválhat érzéstelenítıként is. újabb és újabb szikrák kellenek. de ez a kapcsolat elégtelen ahhoz. hogy e hóvakság része emberi mivoltunknak . hogy beteljesedhessen a frigy. mire felismerte a keserő igazságot. ajkuk érzéketlenné vált . Elsık között egyébként Freud atyjának zöldhályogos szemét operálta meg ezzel a módszerrel. amelynek szikrájától a kanóc felparázslik. hogy meggyulladjon a láng. Vajon milyen gyakran ereszkedett bele fürdıkádjába Arkhimédész. s a megoldást másodszor is meg kellett álmodnia. vagy további kapcsolatokat kell találni. a páciensnek Koller adta be a kokaint.elmulasztott észrevenni. Freudot a sebészet nem érdekelte. Freud a helyi érzéstelenítés nagyszerő. mint egy öngyújtó. felfedezték volna az Eukleidész utáni néhány emberöltı alatt. A NYELV HAJNALA E fokozatosság legismertebb példája az. FOKOZATOS INTEGRÁCIÓ A korábban tárgyalt felfedezések némelyikénél egy hirtelen támadt megérzés szikrája hozta létre a két. ami mindannyiszor szembetőnıen mutatta testének térfogatát? Bele kell nyugodnunk a ténybe. s olykor az is megesik. Még hosszú idı telt el. Galilei. azután látszólag elfelejtették. Kepler. Köhler kevésbé tehetséges csimpánzai segítség nélkül felfedezték az eszközhasználat némely fogásait. de elfelejtettem megint! Az efféle esetek olyanok. ahogyan a gyermekek felfedezik. İ is és Koller is észrevette. nem illeszkedett gondolati megszokottságaiba.csak a legkiemelkedıbbeket említenem a szellemi szürkehályog esetei közül. amikor az „a hátsó kapun lopva visszatért”. mindazt. s csak akkor fogadta el. Freud nem értette el a „célzást”. Tovább és tovább kell próbálkozni. új módszerét még ekkor is csupán imádott csodaszere egy újabb kedvezı. hogy „mindennek neve van”.mindannyian jól ismerjük ezt a fogorvos injekciója után fellépı érzést. Freud . de Königstein volt az.. de nem lobban lángra. és mindenekelıtt az idegbetegségek elleni használatának lehetıségei nyőgözték le. hogy miután bevették a kokaint. Másként fogalmazva: az intuíció létrehozott a két vonatkoztatási rendszer között egy bizonytalan kapcsolatot. Cikkének csak a legutolsó bekezdésében említette meg „további felhasználási területként” a fájdalomcsillapítást helyi fertızések esetén: a kisebb sebészeti beavatkozásoknál felhasználható érzéstelenítı hatás eszébe sem jutott. (Lásd: Második könyv XIII. de nem végzi be a folyamatot. de a következı kísérletek során ismét felfedezték ıket az elızınél sokkal rövidebb idı alatt. hogy elindítja. Koller igen. korábban kapcsolat nélküli mátrix találkozását és egyesülését. Kepler elutasította a „Természet igazságát”. hogy a kokain egyedüli áldásos felhasználási módját Koller fedezte fel. s az adott helyzettel való összefüggésre való felszínes utalások .) A szituáció emberi megfelelıje a bosszús kifakadás: A keservit! Megvolt a megoldás. Megerısítı ismétlésre van szükség (mint Loewi esetében). és tapasztalta a vízszint emelkedését. hogy bizonyos szembetegségeknél alkalmazza fájdalomcsillapításra a kokaint. İt a kokain belsıleg való alkalmazásának. aki arra gondolt. s a mőtétnél Freud segédkezett. amit ma a számelméletrıl és az analitikus geometriáról tudunk. hogy megértse az üzenetet.

amolyan elnyújtott heuréka!-folyamat. hogy amikor megkapja a cumisüveget.cxxxv Amennyire a gyér statisztikákból megállapítható. hanem az is. és érdeklıdni a nevük iránt. mert a szám három hónappal késıbb már száztizennyolcra emelkedik: A Smith-teszt . A felfedezés fölötti öröme nemegyszer megnevezési mániává fajul. a hangok és a dolgok világa között. tizennyolc hónapos korában pedig körülbelül huszonkét szó. hiányos a számára. mert a végsı és végleges integráció csak . s ha elfelejtette. hogy mindennek neve van.általában a második életév derekán . Watson arra kondicionált egy csecsemıt. hogy a gyermek ekkortól kezd rámutatni a dolgokra. A kísérlet három hónapig tartott. elızıleg összefüggés nélküli mátrix. Ahogy telnek a hónapok. ha a nevüket nem ismeri. s a végére a da szócska lett az elsı. körülbelül tíz hónappal az elsı szavak megjelenésének normális idıpontja elıtt. Egyes türetmetlenebb szülık az ismétléses bevésés módszerét alkalmazva nemegyszer „tanítják” a csecsemıiket arra.ezután egy-egy tárgyról vagy személyrıl alkotott kép csonka. felhalmozódó jellegő esemény. mind gyorsabbá válik az új szó-tárgy kapcsolatok elsajátítása. s .kíséretében hallott szó és szótag utánzó ismétléséig. mechanikusan rögzült kapocs két. Nagyjából ez lehet az az életkor. amikor a dolog lényegének megértésére és megragadására még képtelenek. egy átlagos csecsemı szótára az elsı életév végén mintegy három.megteszi élete legfontosabb felfedezését: felismeri. A kísérletet a gyermek öt hónapos és húsz napos korában kezdte el. a gyermek „megtanul tanulni”. hogy kimondják az elsı szavakat olyan életkorban.A csecsemık és kisgyermekek átlagos szókincse Életkor hónapokban 8 10 12 15 18 21 24 30 36 42 48 52 60 66 72 Vizsgált esetek száma 13 17 52 19 14 14 25 14 20 26 26 32 20 27 9 A szavak száma 0 1 3 19 22 118 272 446 896 1222 1540 1870 2072 2289 2562 A mátrixok integrációját nemcsak a tanulási görbének a tizennyolcadik hónapban kezdıdı meredek emelkedése jelzi. újat talál ki nekik . amikor megtörténik a nagy felfedezés. A szimbólumokban való gondolkodás kialakulása tehát fokozatos. rámutat a tárgyakra és fennhangon kimondja a nevüket. mondja ki a da szócskát.

ami végigömlik a kezemen.egy sajátos. amikor a gyermek elérte a meg-felelı érettségi fokot. és új gondolatoknak adnak életet. Mozdulatlanul álltam. tanárnım a kifolyócsı alá tette az egyik kezemet. fényt. manuális ábécé.az elsı szó utánzó ismétlésétıl (nem tudtam. hogy a v-í-z az a csodálatosan hővös valami. alma stb. amely a tudattalan intuíciónak. Tanulásra szomjazva hagytam el a kútházat. amely révén Pasteur megtette a nagy ugrást és megalkotta az immunizáció általános elméletét. egyetlen eset alapján való indukciónak nevezhetı . csak majommód utánoztam ujjaimmal a tapasztaltakat) egészen a végsı felfedezésig: Sétáltunk az ösvényen a falra kúszó lonctól illatozó kútház felé. Valaki vizet húzott. mint a nevek és tárgyak kapcsolatának normális gyermekeknél megfigyelhetı fokozatos felismerése és sokkal inkább a Pasteur-féle felfedezésekre emlékeztet Az átlagos gyermek hasonló élménye a logikában empirikus indukciónak nevezett folyamathoz hasonlítható egyes dolgoknak nevük van. aztán sebesen: víz. ujjakkal lejátszott morzejelek segítségével megtanította neki. Végül ott van a „spontán” felfedezések villámcsapásszerő megvilágosodása. s minden idegszálammal figyeltem ujjainak mozdulatait. és ahogy tenyeremen végigcsorgott a hideg áradat. A vak. amit az átlagos. a tárgyak pedig vibrálni kezdenek a nyelv varázspálcájának érintése nyomán. amilyen például Helen Kelleré. ÖSSZEGZÉS Az új integrációk megszületését megelızı és kiváltó események sorozatba rendezhetık A sorozat a koraszülött integrációktól a felismerés jelentésének és jelentıségének csupán részleges vagy fogyatékos felismerésén át a mátrixoknak a köztük lévı kapcsolatok számának ismétlıdı tapasztalatok általi növekedése révén bekövetkezı fokozatos egyesüléséig vezet.akkor következik be.baba. hagy egy szót betőzök ki. egy valóban sőrített biszociatív pillanat tanúi vagyunk. a szavak életre kelnek.. mert ebben a különös. A hirtelen felismerés és a fokozatos tanulás viszonyát részletesebben a Második könyvben fogom elemezni. néma és süket kisleány közel hétéves volt már. Hirtelen ködös eszmélkedést éreztem. Az élı szó felébresztette a lelkemet. mintha elfelejtettem volna valamit és most eszembe jutna megint. és minden névbıl új gondolat született. Amikor hazaértünk.cxxxvi Ebben az esetben a jelek és a dolgok univerzumainak hirtelen egyesülése. amit megérintettem. és akkor valahogyan megvilágosodott elıttem a nyelv misztériuma. új fényben láttam ıket. . hogy léteznek szavak. hogy mindnek van neve (Talán mondanom se kell: nem azt állítom. Tudtam.. új dimenziót ad a továbbiaknak. amelyet a logikai tankönyvek a minden francia pincérnek vörös haja van példával szoktak szemléltetni. a másikon kibetőzte a szót. Mindennek neve volt. Minthogy Helen „túlérett” volt a tanulásra. . elıször lassan. A következıkben minden mátrix új jelentıséget.olyan folyamatnak. hogy a bölcsıben fekvı csecsemı agyában bármi efféle tudatos okoskodás végbemegy. normális gyermekek két esztendı alatt . boldogságot és szabadságot adott!. a szerencsés megfigyelésnek vagy mindkettınek köszönhetı. s az elsı szavakat . amikor Miss Suilivan gondjaiba vette. Ugyane folyamat sőrített és sokkal drámaibb változata játszódhat le egyes ritka esetekben. ergo: feltételezem. Helen Keller nagy megvilágosodásának drámai pillanata egészen más. élettıl vibrált minden tárgy. azt sem tudtam. néhány hónap alatt megtette azt az utat.) Másfelıl: a csirke-epizód.

feszültségeivel és hamis sugallataival megfelel a „termékeny anarchiának”. történelmi léptékkel mért reculer pour mieux sauter-t jelent. hogy maga a haladás szójelentése is egyedül a tudomány értelmezési környezetében egyértelmően és világosan meghatározott. amelyben az ismeretek folyamatos és egyenletes felhalmozódása figyelhetı meg. Az ideák evolúciója Henry Sartonnak van egy elmélete. Még azt is hozzátette. elızetes feljegyzés publikálásával kezdıdik. A tudós egyéni esetében ezek idıszakos hátrálást hoznak a képzetalkotás primitívebb formái felé . s életének hátralévı negyvennégy esztendejét az elmélet megalapozása. amely minden tudományág történetében idırıl idıre visszatér. és magában szép nyugodtan tízig számolnia.egyaránt vannak építı és romboló aspektusai. az igazságnak a kreatív személy által megélt pillanata ugyanaz. mielıtt az értelmiség vagy a mőszakiak felé húzó szimpátiái alapján hangot adna jólnevelt egyetértésének vagy felháborodott tiltakozásának. (Vö.sorozata révén a kollektív síkon új szintézis emelkedik ki a törmelék közül.mint láttuk . mind pedig a tudományág történetébıl a leghosszabb idıt igénybe vevı feladat. zsinórmérték.sommásan fogalmazva . amely dióhéjban tartalmazza a felismerés lényegét . viszonylag gyors és rövid kitörések és az ıket követı konszolidáció hosszú idıszakai közt.a következı tíz-tizenöt év a tisztázás. Pasteur élete olyan.nemegyszer azonos dolgok több személy általi egyidejő felfedezésének . a kidolgozás és a megszilárdítás . a szellemi beidegzıdések és a játéktér szilárd határvonalainak megszőnését. középpontja a Nap (akkoriban széltében beszéltek a dologról arrafelé). Magam úgy gondolom: van egy szemernyi igazság Sarton elgondolásában. V.a legkevésbé tündökletes. aminek hallatán az embernek tanácsos visszafojtania a lélegzetét. s amely . hogy a tudomány története az egyetlen. Minden fejezet más-más kutatási területnek szentelt periódus. és mindegyik egy rövid. amelybe az adott tudományág manıverezte magát. mint amikor az egyéni felfedezések . bizonyítása és magyarázata emésztette fel. A tudomány egészének és minden egyes ágazatának elırehaladása ugyanezt az ingadozást mutatja két szélsıérték: az új határokat meghódító. hogy rendszerré szervezze a gondolatot.a bizonyítás. de a legfárasztóbb és mind a tudós életébıl. Ennek az elnyújtott aprómunkának az egyén esetében nagyjából hetvenéves kor körül megvannak a maga természetes idıbeli határai. Olyasfajta állítás ez. A válságoknak . de több semmiképp. mint egy fejezetekre osztott regény.az ártatlanság visszanyerését cserébe a kemény munkával megszerzett intellektuális pozícióért és a meggyökeresedett hitekért.X. SZÉTVÁLÁSOK ÉS ÚJRAEGYESÜLÉSEK Az egyéni felfedezés és az adott tudományág történelmi fejlıdésének jellegzetes állomásai közt felismerhetık bizonyos analógiák. A „költés” idıszaka a maga csalódásaival. A heuréka!. ha már megtörtént a felfedezés.úgy tartja.) Az utolsó állomás . a tudományág. bizonyítás és kidolgozás idıszaka. de a tudományban akár nemzedékeken vagy évszázadokon át is tarthat a folyamat. amellyel igen sok tudós egyetért. és egész életét annak szentelte. néhány kivételes személyiség szédítı . amellyel az egész emberiség fejlıdését vizsgálni és értékelni lehet. s ennek megfelelıen az egyetlen etalon. mely szerint minden égi mozgás. a kollektív mátrix feloldódását. Az egyén gondolkodásában lévı „gátolt” mátrix például jellegzetesen arra a zsákutcára utal. A fényes elıırs. Darwin huszonkilenc éves korában jutott a természetes kiválogatódáson alapuló evolúció gondolatára. Kopernikusz a reneszánsz Itáliában töltött diákévei alatt csippentette fel az ısi. mint egész számára pedig a válság a megkövesedett játékszabályok fellazulását. püthagoraszi tanítást.: Elsı könyv.

ádáz harc folyik a gondolatok birodalmában is.teljesítményének következtében új birodalmak tárulnak fel. s nem akar. mint ı. elkerülhetetlen egyoldalúságával túlspecializáltságával és a tudomány más ágazataitól. Az eszmék evolúciója viszont az örökké ismétlıdı differenciálódás meséje. amikor a fejlıdés igen gyorsan. és haladása sok tekintetben annak tekervényes útjaihoz hasonlatos.cxxxvii Itt azonban véget ér az analógia. Egy új elgondolás attól függıen marad fenn vagy pusztul el. A biológiai evolúció során vannak átmeneti korszakok és válságperiódusok. Láttuk. új válságok alakulnak ki. a bálna soha nem hoz létre új szintézist a zsiráffal. A kialakuló ortodoxia a gondolkodás „zárt rendszerévé” merevedik. vagy a Krisztus utáni tizenhetedik században. Mindezek a felismerések azonban nem egy egyenes vonalban fejlıdı tudomány jóvoltából születtek meg. a specializációé és a magasabb szinten való újraegyesülésé. folyamatos áramlás az ısi egységtıl az összetettebb formák sokféleségén át a változatosságban való új egység felé. s az általa hozott eredmények jelzik szaporodását. Mindez természetesen nem azt jelenti. Az új elgondolások éppoly váratlanul bukkannak fel. hogy képes-e környezetével megfelelı viszonyt kialakítani. Az adaptív radiáció ezen szakaszai után.bekövetkezik. a válságok új szintéziseket hoznak. hogy a tudomány történetének különbözı periódusaiban és más-más színtereken mindez látszólag valóban elkerülhetetlenül . az evolúció pedig . kiszámíthatatlan . Ugyanez a jelenség figyelhetı meg a gondolkodás történetének kritikus periódusaiban. mint például a Krisztus elıtti hatodik. amikor a fajok képlékenyek és alakíthatók. s a folyamat gyakran torkollik az elmerevedett túlspecializáció zsákutcáiba. hagy ma jóval többet tudunk. s a forradalom rövidesen megszüli az új ortodoxiát. a megszületı gondolatok sokaságából csakis azok maradnak életben. amelyeket késıbb a derékhad megbízható tömegei fognak benépesíteni. s túlnyomó többségük csak hóbortos ötlet. A TUDOMÁNY HUSZONHAT ÉVSZÁZADA . az újonnan kijelölt irányok mentén történı stabilizáció és specializáció periódusa következik. Az evolucionista életfájának elágazása egyirányú folyamat. szinte robbanásszerően ágazik szét minden irányban. de nem is képes befogadni új tapasztalatokat vagy alkalmazkodni az ismeretek más területein bekövetkezett lényeges változásokhoz A mátrix elıbb-utóbb gátolttá válik. annak minden középszerőségével. hogy haladása rángatózó. Amikor egy eszmét gyümölcsözınek vagy terméketlennek nevezünk ösztönösen is az élettan területérıl kölcsönzött metaforákat alkalmazunk. A természetes kiválogatódásnak megvan a párhuzama a mentális evolúció világában. hogy a tudomány nem halad. A haladás a szó lényegi jelentése szerint soha nem mehet rossz irányba. csupán azt. nemegyszer drámaian megváltoztatva a folyamat uralkodó vonulatainak irányát.tudománytalan.szüntelenül megteszi. hogy az alkalmazott tudományok területén végbement ijesztı fejlıdés mára már egész bolygónkat egyre lakhatatlanabbá teszi.amint az eszmék és gondolatok. de ettıl még nagy szamárság lenne tagadni. A fennmaradásért szakadatlan. s az egzakt tudomány evolúciója is . a fennmaradásra esélytelen biológiai korcsok vagy torzszülöttek megfelelıi. Az 1500-as években Európa kevesebbet tudott minta Krisztus elıtt 212-ben elhunyt Arkhimédész. amelyek megfelelıen alkalmazkodnak a kor szellemi miliıjéhez. A szellemi evolúció a biológiai evolúció folytatása. illetve elszaporodását. végül pedig magától a valóságtól való elidegenedésével. mint a mutációk. de arra a sokkal értékesebb tudásra is. amit a Világegyetemrıl a spirálködök felépítésétıl az öröklıdést szabályozó aminosav-molekulák szerkezetéig felhalmoznunk sikerült. Ezzel pedig nem csupán arra utalok. s minden kezdıdik elölrıl megint.

A feljegyzések a Krisztus elıtti hatodik században kezdıdnek. Harvey és Newton évszázada. és a falakra rajzolgatták epiciklusaikat. változatlan törvényeknek engedelmeskedı. korábban egymásról mit sem tudó vagy éppen ellenséges dinasztiák közti királyi házasságkötéseknek a korszaka volt. cambridge-i. Leibniz. ha a neutront egyszer felfedezték. osztályozók és rendszerezık Fontanelle. bolognai és párizsi egyetemek évszázadában reményteljes felpezsdülést tapasztalhatunk. Pyke a tudományos fejlıdés visszafordulásra való képtelenségérıl írt. az orvostudomány. négy ıselemet. tizenöt évszázaddal késıbb úgy vélték. eleai és számoszi természetfilozófusok. Az ezután következı tizennyolcadik században a fejlıdés tempója már számottevıen lassabb. Descartes. Az elsı nagy szintézis a püthagoreusok próbálkozása volt. hibás szintézis néhány emberöltı alatt kitermelte az új ortodoxiát. s ez idı alatt a tudomány menetelése nemhogy leállt. Gilbert. . egyszerő és szigorú mintázatú szınyegbe szıni a vallás. elsı pillantásra megdöbbent bennünket a folyamat szakaszossága. Ugyanakkor ez az idıszak az arisztotelészi fizika és a tamási teológia mèsalliance-ának évszázada is.cxxxix A tizenkilencedik században és a huszadik század elsı felében minden eddiginél lendületesebb fejlıdést tapasztalhatunk. Azután elérkezett az 1600-as év. akkor a neutron fel van fedezve. a népszerősítık. a gyógyítás. A Krisztus utáni tizenkettedik században vehetjük észre az olvadás elsı jeleit. s a következı száz évben. és az éledezı oxfordi. hogy egyként 31 Lásd: I. végsı elvet és ısanyagot kerestek. ez már az asszimiláció. és elmélkedni kezdtek a Mindenség keletkezése és fejlıdése. négy nedvességet. szerkezete és törvényei felıl. megkísérelték egyetlen. Ahogy Pledge egy helyütt megjegyezte: a század elején született megfigyelı megvénült. a konszolidáció és a „tıkefelhalmozás”. egyforma atomokat. Görögország makedón meghódítása után a konszolidáció az ortodoxia és a hanyatlás idıszaka következett. de a görög tudomány hıskorának Thalész és Arisztotelész között eltelt három évszázadában vázolták fel mintázatának alapvonalait. A kortárs tudománytörténész. M. század után.és ritmusváltásai.cxxxviii Csakugyan? A Krisztus elıtti ötödik században a mővelt emberek jól tudták. amikor . Kepler. de lehet. amely újabb három évszázadnyi terméketlenséget és stagnálást eredményezett. a hellenisztikus kor filozófusai pedig Platón barlangjában üldögéltek háttal a valóság napvilágának. Linné és Buffon. összefüggéstelensége és következetlensége. A tizenkilencedik század a gondolkodástörténet legragyogóbb szintéziseinek. függelék. salernói. Arisztotelész kategóriái a létezés nyelvtanává váltak. a Philosophes et Encyclopédistes idıszaka. Pascal. állati szellemei uralkodtak a fizika világa fölött. Az elektromosságtan a magnetizmusról való ismeretekkel egyesült. amelyek azóta örökre beágyazódtak szótárunkba és gondolkodásunk mátrixaiba.mintha a semmibıl . hogy szögletes.hirtelen felbukkantak a milétoszi. A feledékenység hasonló. hirtelen tempó.dr.Ha lelátóról szemléljük a tudományos gondolkodás történetét. A sokféleség mögött valami egyszerő. Galilei. E szerencsétlen. s vele beköszöntött a tudomány hıskora . A szınyeg még ma is készül. s a saját tengelye körül forog. Roger Bacon. az asztronómia és a zene fonalait. hanem vissza is fordult. a legfontosabb mérföldkı a Krisztus elıtti VI. bár kevésbé drámai példáit eleveníthetném fel a modern tudomány évszázadaiból is. hogy lapos és kerek. Ezután a téli álom tizenöt évszázada következett. Huyghens. mire európai körutazása során Lavoisier Párizsában végre Newtonhoz fogható embert talált. hogy a Föld gömbölyő. formája és anyagi minısége.31 Azután felismerték. Peter Peregrinus. és felfedezettnek minden felfedezhetıt. minden tudhatót ismertnek véltek. s használták azokat a kifejezéseket. A hıskort még az istenek tüzét elrabló Prométheusz példája vezérelte.

A tudomány elırehaladása az utolsó száz évben hatalmas folyódeltát mutat. Felfedezték. az anyagról és az okságról alkotott képünk ismét a termékeny anarchia állapotába került. fényrıl. hogy az égi jelenségek ciklikusak. Végül magukról az építıkövekrıl is megtudtuk. Nemsokára hasonló sorsra jutottak az anyag változatos formái. s hübrisszel határos merészséggel megszerkessze a Világegyetem rendszerét. Minden nagyobb elırerukkolást valamely többé-kevésbé hirtelen és drámai változás . hogy a test idegek és mirigyek általi irányítása elektrokémiai folyamatokon alapul. Végül aztán. kopernikánusok és galileánusok töprenkedı-okoskodó kísértetei.”cxl Ugyanez a merészség és hübrisz jellemzi a kora tizenhetedik századot is. s megtudta. mechanikai mozgásról és mágneses fluxusról kiderült. Hadd szemléltessem néhány további . A mitológia gátolt mátrixszá vált. amint megismert féltucatnyi geometriai tételt. hogy mind azonos építıkövekbıl állanak.ezúttal azonban nem az egyéni felfedezések terérıl. Zeusz és Héra komédiázásától a fizika eseményeinek okai felé. amelynek a Világegyetemben jelenlévı mennyisége állandó. Héliosz szekerétıl a Nap ekliptika menti mozgásának hogyanja és miértje. „Ízekre ment. hanem a kollektív tudományos mátrixok evolúciójának történetébıl vett . az elızıleg összefüggés nélküli ismeretek fedésbe kerülése . szerteszét futó vizek elıbb többékevésbé párhuzamos irányt vesznek.idézett elı. „elektromos tőzrıl”. amikor a lét értelmérıl feltett legvégsı kérdésekre többé már nem kínált választ az olimposzi istenek és félistenek ritualizált tisztelete. hogy egymásba alakíthatók. s vele a szubatomi és az extragalaktikus valóságról. s a középkor szilárd. hogy mindenütt természeti törvényeket keressen. a kémiai elemek is. Az eredmények pedig mámorítóak voltak. amikor az arisztoteliánusok erıdítménye összeomlott. Isten szólt: legyen Newton! . hogy belássuk: a tudomány fejlıdése nem egyenletes és nem is folyamatos. Az elsı efféle válság mindjárt történetünk kezdetekor bekövetkezett. felismerték. s a Törvény sötétségbe merült.panaszolta John Donne. a hırıl.s mindenre fény derült . és mind csupán különbözı formái az energiának. A minden dolgok számokra való visszavezetésének püthagoraszi célkitőzése látszólag a beteljesülés kapujába ért. majd bonyolult mintázatú keresztezıdések és újraegyesülések után a tengerben mind eggyé válnak megint. A KREATÍV ANARCHIA A tudományos gondolkodás hajnala óta eltelt huszonhat évszázadon át megtett rövid és hajszolt vágta is elegendı ahhoz. a korábban elkülönült fogalomrendszerek vagy kísérleti technikák ötvözıdése. A körforgás ismét kiindulóponthoz ért: A Természet. A kémiát elnyelte az atomfizika. ahol az elızıleg elkülönült és szétvált. A korábban különállónak tekintett effluviumokról vagy természeti erıkrıl.elektromágneses sugárzás a fény. Vérpezsdítı idıszak lehetett. egészen szétesett” . csupán a kombináció különbözı. a sugárzó hı a színek és a Hertz-féle hullámok is.példával ezt a folyamatot. Az elızı részben vázolt ciklusok ismertetésekor említettem a válság és a kreatív anarchia periódusát (az egyénnél a „költés” idıszakának neveztem ezt a szakaszt). azonnal nekilátott. gilbertiánusok. mint az energia bizonyos matematikai formulák szerint összecsomagolt és elrendezett parányi adagjai.a szomszédos területeket elválasztó falak leomlása. Burnetet idézve: „a jón filozófus. hogy nem mások. amely az új szintézis megszületését elızi meg. az ember érdeklıdése elfordult Vulkanosz és Poszeidón szeszélyeitıl a tőz és a víz valódi természete. befalazott Univerzumának romjai között ott prédáltak a paracelziánusok. az 1920-as felfedezések óta az elméleti fizika.

hogy a vezetékben folyó elektromos áram kitéríti állásából az asztalon felejtett iránytőt. s egymástól teljességgel függetlennek vélt tudományág egyesülése. amikor a figyelem egy közönséges jelenség apró.a csillagászattól a neurofiziológia? Nos. Maxwell és még sok más tudós felismeréseinek egész sorozatára. amikor olyan tényekrıl. amelyek korábban nem voltak többek. és elgondolkodott rajta: miért fordulnak elı oly gyakran hasonló eltérések a csillagászok észleléseiben. volt mit tanulnia. hirtelen kiderül. hogy szisztematikus és állandó különbség van azon idıtartamok között. hogy a végül bekövetkezı szintézis megkoronázhassa a folyamatot. 1961.az analitikus geometria . A tudomány haladása . Tíz évvel késıbb egy német asztronómus. s ezek kutatása felé. Az ördög rikkantott: ohó! Legyen Einstein! . (Wolfgang Köhler. o. o. s az integráció itt is lehet fokozatos . 1796-ban kisebb botrány tört ki a greenwichi obszervatóriumban: Maskelyne.ugyanennek párhuzama két.abban áll. fokozatosan is. A történelmi térképen ezek a kapcsolatok az egyéni felfedezések. Tíz éven át hasonlította össze a saját és más csillagászok észleléseit. látszólag távoli tényekkel.nem tartott soká.s helyreállt a status quo.. s végül sikerült bebizonyítania. függelék. 1921-ig. a rendkívül eredeti gondolkodásáról és ezzel párosuló kínos precizitásáról ismert Bessel tudomást szerzett az esetrıl. hogy minden lépésnél új rend fedeztetik fel. az elektromosságtan és a magnetizmus tudományának szintézise pedig száz évet vett igénybe .. területek között A történelmi jelentıségő biszociációk olykor még visszatekintve is véletlenszerőeknek. biszociációja során. 89. 1940.1820-tól. de létrejöhet a különálló rendszerek közötti kapcsolatok folyamatos sokasodásával. amikor O. s egységbe forrasztja azt. Az új szintézis a termékeny anarchiából emelkedik elı. újabb és újabb kapcsolódásokra volt szükség. még: A tudás történelmének azok a legkegyelemteljesebb pillanatai. A KAPCSOLATOT! MINDIG KERESD A KAPCSOLATOT. W. Az elızı fejezetekben számos példát sorakoztattam fel annak szemléltetésére. Mit tanulhat például gondolhatnánk . Érdeklıdése jellegzetes esete volt annak.. mert annak megfigyelései 1/2-1 másodperccel következetesen eltértek az övéitıl. 27. mint speciális adatok. hogy a valóban eredeti gondolkodók agyában hogyan születik meg az új szintézis egymástól korábban idegen mátrixok egymásra másolódása. kellemetlen részleteirıl elterelıdik annak okai. Bronowski. légbılkapottaknak .) 32 . hogy más.több tudós eredményeinek következménye -‚ vagy villámcsapásszerő.írta Bronowski .királyok és káposzták házasságainak tőnnek. amelyek az egyes embereknél eltelnek az események és az általuk kiváltott reakció között néhány munkatársánál sikerült is ezt a jellemzı reakcióidıt meghatároznia. ami korábban még csak hasonlatos se volt. (Lásd: I. Richardson a mágnesesség jelenségét az elektronok perdületével magyarázta meg . adatokkal állnak kapcsolatban. s e felismerés fényében hirtelen egészen másoknak látszanak.a történelem térképén . amikor Hans Christian Oersted véletlenül felfedezte.32 A gondolkodó elméjében kialakuló új szintézis megszülethet egyik pillanatról a másikra. eladdig külön utakon fejlıdött. A kollektív síkon . Az aritmetika és a geometria egyesülése ..De ó.a káprázatos Descartes egyszemélyes mutatványa volt. jaj: . Faraday. Vö. a Királyi Csillagász elbocsátotta egyik segédjét.) A tudományos gondolkodás történetének minden meghatározó jelentıségő elırelépése leírható kölcsönös szellemi megtermékenyítésként különbözı tudományágak.s a két esemény között Ampère.

amelyeket az átlagos megfigyelı egyszerően eltérıeknek. de más kutatási területeken már régóta alkalmazott eszközök és eljárások bevezetésével . hogy felismeri az átfedéseket és megegyezéseket ott.Az éber kutató szüntelenül odafigyel az átfedésekre azon területek és vonatkozások. Ezután már kezdıdhet a rutintevékenység megint. Bessel felfedezése után ötven évvel végül von Helmholtz publikált egy cikket arról. amelyek további új kérdéseket vethetnek fel a kutatások elıtt. s hasonló hiátusok és szakadékok tárulkoznak fel. a mikroszkóp és használati technikái. ahol elıdei nem láttak mást. hogy az elırelépés kritikus állomásai akkor érkeznek el. Hasonló módon gyarapodtak más tudományterületeken és más célok szolgálatában végzett kutatások során elért eredmények . amely szerint az inger és annak felfogása gyakorlatilag egyidejő.ha más kifejezéseket alkalmaz is . valamint a szövettenyészetek kezelésének és a genetikai statisztika módszereinek tökéletesedése . különbözıeknek tekint . Ez általában azt jelenti.. Ugyanakkor azonban a tudomány valamely más területén vagy ugyanazon. ilyenkor ragadja meg a lehetıséget . amely viszonylag kis számú és ritka lényegi. Bartlett Thinking . gyakran megesik. alkotó szellem. A tapasztalati tudomány bármely ágának fejlıdése ágasbogas és kacskaringós vonalat követ. Az eredeti gondolkodás legfontosabb vonása. és igen sok rutinkérdés feltétele mentén kanyarog. hasonló illusztrációt sorol fel. csak különbséget és határvonalat.. Felismerése fontos lépés volt a neurofiziológia és a kísérleti pszichológia szakterületeinek történetében is.által a fertızı betegségekrıl való ismereteink.An Experimental and SociaI Study címő mővében (1958) számos. A valóban eredeti tevékenységre képes. és bekövetkezik az az állapot.vállalva a tévedés kockázatát is hogy körülnézzen: akad-e valahol valamiféle eleddig felfedezetlen átfedés. s kísérteteiben alkalmazta eljárásaikat és technikáikat. Helmholtz jól ismerte a csillagászoknak az egyéni reakcióidı meghatározása érdekében végzett munkáját. amikor az ismeretanyag teljes egésze közeli és gyümölcsözı kapcsolatba kerül egy eladdig jórészt vagy teljességgel idegen tudományágnak tekintett területtel.. egyesíthetınek mutatkozik. új megvilágításba helyezi. hogy ha valamely tapasztalati tudomány megérett egy valódi és fontos elırelépésre. .. hogy az idegi impulzusok terjedésének sebessége véges és mérhetı.. miszerint a kreatív tevékenység lényege a biszociáció: Amint egy-egy tapasztalati tudomány tevékenységi mezeje mindegyre szélesedik.jószerivel azonos jelen könyv állításával.a szőrési módszerek. s következtetése . az ezt közvetlenül megelızı idıszakban feltett rutinkérdések a mind precízebb és lehatároltabb válaszok megszerzése során lassan kimerítik a rendelkezésre álló korlátozott számú technika lehetıségeit.E kutatásokat a következı harminc évben más csillagászok is folytatták.. hogy igen gyakran függenek össze az adott területen egészen újnak számító. és ennek révén sikerült a személyi reakcióidı megállapítására automatikus mérıeszközöket kifejleszteni. de korábban külön kezelt ágazatában más módszerek és eljárások szülnek hasonló problémákat. tények és folyamatok között. A kutatási módszerek fejlıdésében bekövetkezı fordulópontok egyik legfontosabb jellegzetessége. amely soha nem korlátozta magát egyetlen. amikor két vagy több kutatási vonulat fokozatosan egyre inkább összetartónak. hagyományosan zárt szakterületre.cxli . s ezeken keresztül derülhet fény a kezdeti. Ez a kombináció szabhat a kutatásnak új irányokat. s bıvülnek ismeretei.. eltérıen a korábbi elképzeléstıl. A kreatív gondolkodás külsı feltételei olyankor különösen kedvezıek. amikor a további részletek már csak keveset vagy éppenséggel semmit sem adnak hozzá a meglévı ismeretekhez. s a régi kérdéskört új látószögbe. még elkülönült csapások korábban nem is gyanított jellemzıire.

szeptember 24-én. amelyet soha senki nem látott még azelıtt. A folyamat kölcsönös egymásra hatás. a mátrixok integrációja nem csupán egyszerő összeadási mővelet. mielıtt mőködésbe léphetnének az új. és cseppet sem hasonlít ahhoz. tudja. legtöbbször a tényekig se jutnak el. Sir Lawrence Bragg az egyetlen fizikus. ettıl azonban még nagyon is igaz marad..hacsak pontosan nem tudja. mint csokorba rendezésüknél . Talán mondanom sem kell: kötöznivaló bolond az. A tudomány haladásának e fontos fordulópontjain az adott terület önmagukban változatlan ismeretei. s hogy az elméletek megalkotását részesítem elınyben a tudomány gyakorlati vonatkozásainak rovására . hogy minden elırelépés .mint Bartlett példáinak túlnyomó részében . tényei és adatai új mintázatokba rendezıdnek.egyéni ízlés érvényesül.. talán azt a benyomást keltenem.33 Az eset az elmélet által megalapozott kutatás közismert példája. Amikor Einstein biszociálta az energiát és az anyagot. hogy léteznie kell egy nyolcadiknak is. de megjelenésük egy elméleti megfontolások alapján végzett. Amikor a tények. amit a főnyírógép csinál. H.. T.cxlii Folyton új tények bukkannak elı. amely folyamat új fényben. A régi kódokban rejtızı alaptételek hirtelen leleplezıdnek és érvényüket vesztik. A „GONDOLKODÓKALAP” Ismételten említettem a figyelem elterelıdését a tapasztalatok korábban jelentéktelennek ítélt vonatkozásai felé. a játékszabályokat felülvizsgálják és átalakítják. más területeken már alkalmazott technika vagy laboratóriumi eszköz kölcsönvételérıl van szó. s aki tanulmányozza a tudomány történetét. amelynek során mindkét résztvevı mátrix különbözı formában és mértékben megváltozik. Leverrier a hetedik bolygó.. hogy alábecsülöm az adatok győjtésének fontosságát. új elméleti keretet követel. német csillagász fedezte fel 1846. de a velük való foglalatosság nemigen volt megalapozott. összetett játszma al-játékszabályaiként. mint virágokat szedni.csak valamely. adott irányban folyó kutatás eredménye. hogy korántsem elég. amikor . hogy a tudomány lényege nem az új dolgok felfedezésében.éppúgy. Bragg könyvében. ahogy például távcsövét a Leverrier számításai által meghatározott irányba fordítva Galle fedezte fel az Uránuszt. mintegy más színő szemüvegen át mutatja a jelenségeket. ha a kutató egyszerően csak nyitva tartja a szemét . megtermékenyítés. mindkettı új szögbıl mutatkozott meg a folyamatban. olyan feltételezésekbıl született. A francia elméleti csillagász. mit keres. hanem a róluk való újszerő gondolkodásban áll. a behaviouristák és a többi teória-ellenes iskola teoretikusainak szemeiben. s megközelítésük új értelmezést.megbocsáthatatlan eretnekség a pozitivisták. aki lebecsüli a megfigyelések és kísérletek fontosságát .Itt azonban figyelmeztetnem kell valamire. a Neptunusz pályaháborgásai alapján megállapította. A kristályokat tanulmányozták röntgensugarak segítségével. amelyek bizonyíthatóak voltak ugyan. 33 . átalakul. Az Uránusznak elnevezett nyolcadik bolygót ténylegesen Galle. Huxley gyakran idézett szavai szerint: Akik nem hajlandók túlmenni a tényeken. Az adatok győjtése azonban megkülönböztetı jellegő tevékenység. A leszedett virágok kiválasztásában pedig . olyan. aki a Nobel-díjat atyjával együtt kapta meg. Kivéve azokat az eseteket. ami kétségtelenül két teljes életet követelı munka volt.vagy éppen a minden tapasztalatot mellızı és csupán a bölcselkedést értékelı arisztoteliánus tudomány visszatértét tartaná kívánatosnak. adatok értelmezésének (vagy újraértelmezésének) jelentıségét hangsúlyoztam. a The History of Science-ben mégis azt állítja.

aki meg akarja változtatni a képet. Hipparkhoszéi vagy Ptolemaioszéi. megfigyelési adatok és geometriai ismeretek álltak rendelkezésükre.A távcsı persze nagyszerő tényfeltáró és gondolatébresztı eszköz a csillagász számára. hogy a mikroszkóp valóban használható. de isteni világosság éljen abban a tanárban.. hogy más vonatkoztatási rendszerben vizsgálják ıket . hogy úgy kezeljék a rendelkezésükre álló adatokat. . azok nem a márványdarabkák. teremtı eredetiségre van szükség mindkét feladathoz. Tatont idézve: Poincaré. mint ókori elıdei: A tények ismeretét tekintve tehát Kopernikusz semmivel nem volt jobb helyzetben . amely szükséges lehetett ahhoz. még az egészen fiatal.mint már említettem . Évezredeken át meredt az asztronómusok arcába a tény.cxliii Harvey forradalmi felismerései ugyanígy azelıtt születtek.cxliv Az adatoknak vagy tényeknek nevezett apró márványmorzsák nélkül nem készülhet el a mozaikkép. melynek oly nagy szükségét érezte. aki mérhetetlenül szélesebb matematikai háttérrel rendelkezett. amely a relativitás elvének felismeréséig és kimondásáig még hátra volt. hogy tegyenek fel egy . majd szétrázza és újrarendezi ıket. akkoriban a berni Szabadalmi Hivatal ifjú tisztviselıje. s a bolygók mozgásairól semmivel sem tudott többet. sokkal kezdetlegesebbek voltak. amelyeket Kopernikusz használt megfigyeléseihez. Einstein pedig olyan adatok alapján fogalmazta meg 1905-ben az általános relativitáselméletet. hiánytalanul kezében tartotta a különálló szálakat. Mindazonáltal mégse merte kifejteni gondolatait. tudományos célok érdekében is „hadrafogható” eszközzé fejlıdött volna.Látni fogjuk .ami voltaképpen azt jelenti.. amelyekbe az ember rendezi. mint az alexandriai csillagászok mőszerei. Azok az eszközök. s a tudósok közt máig vita tárgya. Az újonnan megismert tények nem eredményeznek új elméleteket. A szellemi tevékenység minden formája közül a legnehezebb. akiknek adataira felépítette rendszerét. hanem a tudósok fejében bekövetkezett átrendezıdések révén ment végbe az átalakulás . mint Einstein. Könnyő valakinek új dolgokat mondani Richelieu bíborosról. friss és hajlékony elmék számára is. amelyeknek az egész nagy földindulásban stratégiai szerepük volt.írta a tudományos forradalomról írt könyve elıszavában Butterfield -‚ hogy mind az égi. de helyezzék ıket újfajta összefüggésbe egymással azáltal. hogy a bolygók mozgását a Nap irányítja és vezéreli. mint azelıtt..semmiképpen sem voltak újaknak mondhatók. hanem az egymást követı minták. nem elsısorban az új megfigyelések és tapasztalatok. amire utánuk Kopernikusz rájött. amelyek . mint a Krisztus idején Alexandriában élt görög asztronómusok. és levonni az összes következtetést. mind pedig a földi fizikában. de nem vették észre. ahogyan Kepler Astronomia Novája is a preteleszkopikus korszakban keletkezett. de amik igazán számítanak. de hajlamosak vagyunk elsiklani afölött a tény fölött. hogy a kopernikuszi forradalom jóval a távcsı felfedezése elıtt következett be. s egymagukban a régiek és idejétmúltak lerombolásához sem elegendık. akiknek ugyanazok a mőszerek. .sıt bizonyos szempontból még rosszabban is volt -. aki huszonöt évvel volt idısebb Einsteinnél. Poincaré például. elıttük pedig Hérakleidész és Arisztarkhosz már tudott: hogy a bolygók mozgását nyilvánvalóan a Nap uralja és kormányozza.”cxlv Ismét a megszokások makacs erejével. s ezért nem tette meg a végsı lépést. s a megszokás és az eredetiség antitéziseivel állunk szemben.úgymond másik gondolkodókalapot. de ık inkább félrefordították a fejüket. amely a diákban a saját Richelieu bíborosáról kialakult. Az egzakt tudomány óriásai voltak. s melyhez ı rakta le az alapokat. alkalmazkodóképes. ismert minden részletet. mint neki. hogy miért nem sikerült ıket egybefonnia. hogy megalkossa a szintézist.

s még Keplernek is valami. A legfontosabb felfedezések némelyike valóban csupán annyiból állt. hogy testének mozgása folytatódott. hogy a kilıtt nyílvesszı. amióta a gyermekek elıször pörgettek meg egy zsinórra kötött követ a fejük felett. az elhajított lándzsa vagy kı széllel szemben is repül. Minden katona. az igazi tudomány megszületését Krisztus elıtt 400-tól egészen a tizenhetedik századig akadályozó pszichikai útakadályok egyike volt. hogy egy mozgó test megtartja eredeti mozgásállapotát. hogy egy mozgó test azonnal mozdulatlanná válik. hogy az üres térben magára hagyott mozgó testek megtartják körmozgásukat. Egy szekér a sáros úton valóban megáll ha kifogják elıle az ökröket. De facie in orbe Lunae címő mővében Plutarkhosz. mint megannyi söröshordót seregnyi angyal görgette pályájukon. a mozgató.cxlvi A bolygókat.34 a kérdés kívül is esik jelenlegi érdeklıdésünk körén. Ily mérhetetlenül nehéz dolog eltakarítani az egyszerő igazságokat elfedı. hogy tudatos és megfogalmazott igazsággá váljanak. kiterjesztették az égitestekre is.A GONDOLKODÁS PATOLÓGIÁJA Beszéltem az egyén „hóvakságáról” és az egyén szintjén keletkezı hibás integrációkról. az antikvitásban a jelenség egyértelmően meg is fogalmaztatott. A tehetetlenségi nyomaték testi tapasztalatai egyidısek az emberiséggel. A szellemi útakadályok klasszikus. máshol már elemeztem. keservesen tapasztalhatta. Az ellenvetésre az a magyarázat született. a nyílvesszı azonban hosszan száll a levegıben az íj kezdı lökése után. a Nap által forgatott égi seprőnyél elképzelésére volt szüksége. Az elmélet központi magja az volt. aki nagy figyelmet szentelt a tudományoknak . s ez hajszolja végig röppályáján. Természetesen naivitás lenne a hatalmas Sztagiritát hibáztatni a görög gondolkodás kristályossá merevítéséért. hogy a 34 Alvajárók.és kiváltképpen érezte a szerencsétlen. azt felfedte megint. ha nem húzza vagy tolja egy másik test. de a kollektív mátrixba beépült útakadályok meggátolták. 1996. két évezreden átnyúló példájáról nemegyszer tettem említést korábban is. történelmi skálán is feltőnnek hasonló aberrációk. aki valaha is ült hirtelen megálló postakocsiban. attól kezdve pedig newtoni volt. hogy megmagyarázza mozgásukat. ember építette törmelékhegyeket. A képtelenség annak felismerésére. azt kellene mondania. aki valaha is elhajított egy lándzsát. az íjtól való elszakadás elıtt légörvényt kelt. és ami mindig is ott volt.olykor évszázadokon át. holott az arisztotelészi fizika szerint azonnal le kellene pottyannia. amelyek nemzedékrıl nemzedékre hagyományozódnak .s az asztronómiának legkivált -‚ azt írta. hogy lehet. de szüntelenül munkálkodó kezek mőködtettek. mihelyt megszőnt mozgatójával a kapcsolat. hogy az alapelképzelés a tizenhetedik századig arisztoteliánus. Ha valaki egyetlen mondatban akarná összefoglalni a tudomány mindenségrıl alkotott ideáinak történetét. amely a továbbiakban mozgatójává válik. Az alapelvet. És megint: a centrifugális erı ismerete azóta rendelkezésre állt. A tudomány kollektív mátrixainak evolúciójában. Annak okait. amelyet láthatatlan. amelynek egyébként nem is nála kell keresnünk a kezdeteit. hogy a nyílvesszı mozgása még az elsı pillanatokban. és létrejött egy olyan Univerzum. úgy vélte. érezte annak tehetetlenségi nyomatékát . Még Galilei is csak részben ismerte fel a tényt. Egészen a tizennegyedik századig senki nem tette fel a kérdést: ha valóban egy légörvény a mozgató. hogy minden mozgó testet szüntelenül egy mozgatónak kell kísérnie és „lökdösnie”. s amelynek szemléletében a makedón hódítás elıtti és a közvetlenül azt követı idıszak Görögországának hangulata tükrözıdik. . Európa. hogy a fizikáról alkotott abszurd teóriája oly szilárdan megvethette lábát a középkori Európában. hogy valaki eltakarította a pszichikai útakadályokat. amikor mozgatója megállt. akit eltalált -‚ ahogy mindenki.

hogy mily kevés feltőnést keltettek ezek a sorok. A tudományos gondolkodás történetében azonban patologikus fejlıdési irányokkal is találkozunk. a szöveg angol fordítója. minden változás a dolgok céltudatos törekvése a természetük szerint bennük lévı jellegek megvalósítása . éppúgy. és saját sorsuk van gyızelmeinek és vereségeinek. Utóbbiak olykor a politikai vagy vallási nyomásra köttetett kényszerházasságok. amikor a kutatók felismerik a változatosság mélyén rejlı.a lehetıségtıl a tett . hogy e válások és mèsallianceok okozta kuszaságot rendbetegyék. s elkerülhetetlenül követték az össze nem illı felek közti házasság. Az arisztotelészi rendszer talán legkatasztrofálisabb vonása volt. a gazdasági szükségletek. ahogyan körkörös mozgásuk nem engedi lezuhanni a zsinóron pörgetett tárgyakat. a beteg. amikor Istennel azonosították az arisztotelészi Elsı Mozgatót. Különös. mert vágyakoznak természetes otthonuk után. Három évszázadra volt szükség (Occamtól Newtonig) ahhoz. Ez volt a legdrámaibb „szeparációs” mőtét a világon. a társadalmi szerkezet. mert minden testet a számára természetes mozgás hajt. A szublunáris régiót (a Földet és közvetlen környezetét) négy változékony elem. amióta Lucifer letaszíttatott a mennyekbıl. A kövek azért zuhannak a földre. s el nem téríti valami más. egymástól amolyan metafizikai vasfüggönnyel elválasztott részre választotta szét. az égi világot pedig egy: a változhatatlan és örök éter alkotja. annak oka a következı: . a vallás. meglehetısen gorombákkal és makacsokkal. speciális és viszonylag önálló kutatási irányok keletkeznek. a változás mételyével fertızött szublunáris régióban soha nem ér véget a keletkezés. a lángok pedig azért törnek a magasba. A Hold tehát nem hullik le a súlya miatt. eltorzult szakaszokban azonban differenciálódás helyett disszociációt és hibás integrációkat tapasztalunk. mert egyre lelkesebben sietnek hazafelé. hogy tagadta az egész Univerzum azonos alapanyagokból való felépülését (amit korábban Parmenidész és az atomisták állítottak). A tudomány fejlıdése nem ragadható ki történelmi összefüggéseibıl. ahogyan istállóikba futnak a lovak. A tudomány fejlıdése egészséges periódusaiban a funkcióknak a szerves fejlıdés során bekövetkezı differenciációira és integrációira emlékeztet. alapvetıen azonos elveket. Egy tudományág egészséges evolúciója során szerteágazó. az adott kor vagy civilizáció szellemi klímájából. a kövek esés közben azért gyorsulnak. s terelgetik örök körpályáikon a bolygókat és a csillagokat. a romlás és a pusztulás.cxlvii (Kiemelés tılem.és válássorozatok. mert e természetes törekvésében keringése megakadályozza. s ezzel párhuzamosan mennek végbe az egymáshoz való közeledések és egyesülések. s ez a hatás visszafelé is érvényesül.A Hold lezuhanása ellen saját mozgása és keringésének lendülete a biztosíték.felé. s a mindenséget két. és elkülönült. s az angyalok hierarchiájával a csillagokat pályájukon hajtó szellemeket.Hold szilárd anyag.. amíg nem hat rá. Minden mozgás. A reneszánsz elıtti tudomány legmeglepıbb sajátossága a teljes közöny volt a számszerő összefüggések és a mennyiségi mérések iránt hogy a kísérletekrıl és megfigyelésekrıl már ne is essék említés -‚ s hogy szellemi erıket képzelt az élettelen dolgok mögé.. kollektív szellemi úttorlaszokkal. amelyek nem engedik egyesülni az egybetartozó irányokat. s hogy nagy súlya ellenére nem zuhan a Földre. kacskaringós fejlıdése elırejelezhetetlen. A középkori asztronómiának a teológiával. A tudományos gondolkodás ugyanakkor nem csekély önállóságot is élvez. mert az ı természetes otthonuk az ég.jegyzi meg Heath. amely elvet az embrionális fejlıdés tetszetıs párhuzamával támasztottak alá.) Ez gyakorlatilag Newton Elsı mozgástörvénye . befolyásolja a filozófia. Az égi mechanika elvált a szublunáris fizikától s frigyre lépett a teológiával. a szovjet biológiának pedig a lamarckizmus egy primitív formájával kellett egyesülnie. míg a vasfüggöny túloldalán szeplıtelen kristályszférákként forog és kering az ötvenöt égi értelem. Kopernikusz . zárt rendszerek létrejöttét eredményezik.

Galilei feltehetıleg elkerülhette volna az Egyházzal való összeütközést. A Társaság egyszerően nem hitt neki. A fogorvosi mőveleteknél. s az észrevétlenül. mert nem tudták elviselni a gondolatot. hogy a többi csillagász kineveti. kényszerzubbonyt kellett ráadni. dührohamokat kapott. Mindezek . sikerült magára haragítania az itáliai egyetemeken kulcspozíciókat elfoglaló ortodox arisztoteliánusokat. A tudománytörténetben a vallási és politikai kényszerek jelentısége másodlagos. mindenkinek klórmeszes vízben kellett kezet mosnia a kórtermekbe való belépés elıtt. elfeledve és névtelenül. részben pedig azért. Semmelweist az orvosi kar haladéktalanul elbocsátotta a kórházból. mert tartott a katolikus Anyaszentegyháztól (amely egyébként bátorította és védelmezte ıt) hanem mert attól félt. A nyilvános tragédiával végzıdött esetek közül csak néhányat említ a tudomány mártirológiája. s egy elmegyógyintézetben fejezte be életét.hasonlóan a világ minden intézményrendszeréhez . megháborodott. részben mert az új. hogy oly sok éven át saját kezükkel hordozták és terjesztették a halált. A BIZONYÍTÁS KORLÁTAI . Ellenfeleit gyilkosoknak nevezte. Semmelweis ekkor Budapestre utazott.nem azért halogatta élete végéig elméletének publikálását. holott az 1808 és 1859 között élt Esdaile mintegy háromszáz nagymőtétet végzett „mesmeri transzban” lévı betegeken. az intézkedés után ez az arány 3. hogy a páciens nyilván csak úgy tett. aki szintén felismerte az energiamegmaradás elvét. aki 1847-ben rájött. mert mélyen gyökerezı félelem él bennük. mert nem ismerték el eredményeit. hogy a gyermekágyi lázat fertızı anyagok okozzák. 1842-ben Ward amputálta egy hipnotikus transzban lévı beteg lábát. hogy a konfliktus kitört volna. visszhangtalanul maradt felfedezésekrıl sem tudunk. részben pedig. Harveyig. a következı évben pedig 1 százalékra változott. folyóiratok kiadóhivatalai. mintha nem érezne fájdalmat. s hadai hosszú évszázadokon át elkeseredetten védelmezték az eredetiséggel szemben a megszokásokat. az egyik legkiemelkedıbb tag azzal érvelt. A tudománytörténet Pantheonjában ünnepelt forradalmárok pihennek. egyetemek. s még az ülés jegyzıkönyvébıl is kihúzták a cikkre vonatkozó említéseket. ha Isten egy kicsit több diplomáciai érzékkel és valamivel kevesebb indulattal áldotta volna meg.cxlviii A tudományosság egyik legnyilvánvalóbb ballasztja a testületi jellegben érvényesülı konzervativizmus. Nincs statisztika azokról. Darwinig és Freudig mindig is a géniusz legnagyobb ellensége volt. Korábban minden nyolcadik anya meghalt gyermekágyi lázban. és legújabban a tudományos és technikai lapok. modern felfedezésnek számít a hipnózis alkalmazása. a vargabetők és rendszeresen bekövetkezı válságok túlnyomórészt belsı tényezık hatásai. a katakombákban pedig a levert lázadók hevernek. részben ostobaságuk és szőklátókörőségük miatt. de még jóval azelıtt. s a dologról írásban részletesen beszámolt a Royal Medical and Chirurgical Societynek. a szülésnél stb. Robert Mayer. akik kétségbeesésben és reménytelenségben élték le életüket. A bécsi kórházban alorvosként dolgozó Semmelweis szigorú tisztasági rendszabályokat vezetett be. A tudomány adott idıben érvényes kollektív mátrixát egy intézményrendszer határozza meg. amikor azonban Mesmert csalónak kiáltották ki az orvosi lapok többé nem voltak hajlandók közölni Esdaile cikkeit. a hagyományokat nem tisztelı gondolatok fenyegetik tekintélyüket és hatalmukat. de ott se jutott sokra elképzeléseivel.hajlamosak a status quo védelmezésére. A testületi ortodoxia Arisztarkhosztól Galileiig. A néhány hasonlóan lármás és feltőnı eset mellett a számtalan kisebb tragédiáról nemigen értesülünk. hogy az újdonságok romba dönthetik fáradságos munkával magasra emelt intellektuális felépítményüket. amelyek a sebészek és orvostanhallgatók kezérıl jutnak az anyák szervezetébe. Ugyanígy járt Semmelweis Ignác. tudós társaságok.

hogy vajon támadhat-e élet élettelen anyagokból. hogy az egyes funkciók konkrét agyterületekhez kötıdnek.és azokra. mint valaha. s a maguk útjait járó ágazatai. melyekbıl parány. Huyghens a hullám-elmélet híve volt. hogy mindkettejüknek igaza volt. hogy Isten kockajátékos lenne”. mert „nem hihetik. s elkülönítetten ürítették ki az emésztési folyamatban termelt szénsavat és alkoholt. Planck. sőrő tömeg szétrobbanásával keletkezett. még fel nem ismert törvények szabta rend lakozik.cxlix Liebig és Wöhler a tizenkilencedik század halhatatlan kémikusai voltak . ma úgy gondoljuk. akik azt állították. és kárhoztatta Newtont. Maga ez a tény is elégségesen bizonyítja. a különbözı tudományágak általános konvergenciája azt a meggyızıdést szülte. mint Kopernikusz. Az állatkák cukrot fogyasztottak. A genetikában a neo-darwiniánus ortodoxia szerint az evolúció véletlen mutációk eredménye. Heisenberggel és Neumann Jánossal) azt állítják. s folyamatosan tágul azóta is . s idıközben átfedésbe került egy másik nagy kérdéssel kapcsolatos. Éppen ez az állapot volt az optimizmus és a hübrisz oka.cl Az erjedés témájáról közel negyven évig tartott a vita. s az alkalmazkodás érdekében tett erıfeszítéseknek köszönhetıen szerzett jellegek örökletesek. A Galilei és a jezsuita Sarsi atya közt az üstökösök mibenléte felıl dúló vitát illetıen tudjuk. Egyes kísérletek Newton. hogy egyazon adathalmaz vagy akár ugyanaz a „döntı kísérlet” is többféleképpen értelmezhetı. Leibniz nevetséges gondolatnak tartotta a gravitációt. Newton azt állította. mint apró peték halmazát. a másik iskola szerint az agyvelı mőködése ennél sokkal . Hogy csak néhányat említsek e történelmi jelentıségő összecsapások közül: Tycho Brahe éppoly hihetıen és kielégítıen értelmezte a korban rendelkezésre álló tényeket. mert a szubatomi szinten lezajló események meghatározatlanok és megjósolhatatlanok . A tizenkilencedik századot korábban hatalmas folyódeltához hasonlítottam. hogy 1839-ben az Annalen der Chemie-ben egy remekül kidolgozott paródiát is publikáltak. jelentéktelen ellenfelének. s a vitalisták és mechanisztikusok filozófiai elıítéletei erıteljesen érvényesültek a . a neo-lamarckista eretnekek pedig úgy tartják. hogy a tudomány fı területeit a nagy integráció ellenére mélyebb nézetkülönbségek kínozzák.néhány egyszerő. akik (Bohrral. akik szerint az Univerzum mintegy harmincmilliárd évvel ezelıtt egyetlen összefüggı. akik azt állítják. hogy a belátható jövıben az egész mindenség .ık szintetizálták elsıként szervetlen anyagokból a (szerves) karbamidot . A neurofiziológia egyik irányzata azt állítja. hogy a Világegyetem állandó és stabil. amelyben az élesztıt „figyelemreméltó anatómiai realizmussal” ügy írták le. mechanikus törvénnyel lesz leírható. még szenvedélyesebb csatározásokkal is.Galileinek még annyira sem. azokra. Pasteur mindkét vitában vezetı szerepet vállalt. hogy az evolúció sem kockajáték. akik (mint Einstein.az emberi szellemet is beleértve . A csúfondárossággal oly messzire mentek.és azokat. hogy az alkoholos erjedést elıidézı élesztı élı egysejtő szervezeteket tartalmaz. s folyamatosan keletkezik benne az anyag.A görög idıktıl napjainkig szüntelenül dúltak a lármás és elkeseredett viták. Hasonló nézetkülönbségek választják el egymástól a Big Bangelmélet híveit.legtöbbször cseppet sem egyértelmő és tetszés szerint magyarázható .de gúnyosan kikacagták kollégáikat.kísérletek értelmezésekor. mások Huyghens véleményét támasztották alá. hogy egyik félnek sem volt igaza . amiért a tudomány világába „okkultizmusokat és csodákat” próbált bevezetni. hogy a fény részecskesugárzás. desztilláló készülék alakú állatkák fejlıdnek ki. hogy a szigorú fizikai kauzalitást a statisztikai valószínőség fogalmával kell helyettesíteni. Bohm vagy Vigier) szerint a látszólagos zőrzavar mögött valamiféle rejtett. mint azóta elfeledett. Jelen századunkba lépve azonban azt kell tapasztalnunk. amelyek akörül folytak. ahol végül egyesülnek a tudomány korábban elkülönült. Így például minden egzakt tudományok legegzaktabbikának mővelıi az elmúlt húsz évben két táborra szakadtak. A kor vezetı szaktekintélyei látomások szövevényének nevezték és elutasították a szerves molekulák szerkezetérıl való kekuléi és Van’t Hoff-i elméleteket.

A babilóniai csillagászok megdöbbentı pontossággal.megérintheti az „objektív igazságot” hiszen elméleteit próbára teheti és igazolhatja a kísérletek során. az orvostudomány a betegségek jó részének pszichológiai vagy szomatikus eredetérıl vitatkozik.alkalmazkodóbb és sokoldalúbb. adatok és ismeretek soha nem azt bizonyítják. magukat az elméleteket soha. hanem hogy leromboljam azokat a képzelt falakat. hogy miért mőködik. hogy helyes volt elméletük. hogy lejárassam a tudományt. de érvelésének figyelemreméltó elızményei vannak a tudomány történetében. más esetekben a tézis és az antitézis új. Ezt a vonatkozást már korábban is hangsúlyoztam .nem azért. akik hittek a boszorkányságban és a mágiában . meg se próbálták megmagyarázni ezeket a tényeket. hogy e kettıt úgy tekintsük. Övék volt az egzakt tudomány. amelyeket a csillagászok anélkül készítettek el. hogy a sikeres kezelések számarányát a kezeletlen betegek spontán gyógyulásairól készült statisztikák figyelembevételével kellene újraértelmezni.a kísérletek csupán az elméleteken alapuló egyes várakozásokat igazolhatják. csupán 0. amely nem engedi. Idırıl idıre új gyógyszereket próbálnak ki. Polányit idézve: A mágia és boszorkányság mélyén rejlı elméleteket a történelem elıtti évszázadokban tökéletesen igaznak és bizonyítottnak látták azok. mint a pszichológiaiak. Glanvill. csupán hogy az adott pillanatban helytállóbb és igazabb a többinél. s napvilágra vergıdniük csak két évszázad elmúltával. A tizenhetedik és tizennyolcadik században annak ellenére ment végbe a boszorkányhit lerombolása. Akik tagadták létezését. csupán sikeresen kardoskodtak amellett. azt állítva. s mind Ptolemaiosz. Krisztus elıtt 747. mind pedig Kopernikusz a Nap és a Hold mozgásáról való. s mindkét oldalon belül további ellentétek parázslanak. s mozgásuk emberek életére és birodalmak sorsára egyaránt hatást gyakorol. a két tábor gyógyeljárásai elképzeléseiknek megfelelıen különbözık. magasabbrendő szintézisben egyesült. Eysenck alapjában kérdıjelezte meg a pszichoterápia létjogosultságát.esetünkben a modern fizika egyik alappillére. hogy akár fogalmuk lett volna ellipszispályákról vagy gravitációról. Viszonylagosságokban gondolkodva ez minden bizonnyal igaz. Lehet. s a betegek állapotának javulása egyértelmően utal hatékonyságukra. a Royal Society egyik alapító tagja nem ok nélkül. meggyızı bizonyítékok egyre halmozódtak. Valójában . míg placebóval végzett kontrollkezelések be nem bizonyítják. noha rosszul tudták. mely szerint a csillagok istenek.a mővésszel ellentétben . semmint az infravörös tartományában helyezkedik el. hogy a létezése mellett szóló.. hogy következtetései teljességgel hibásak.cli Általában úgy véljük. sıt a kortárs tudomány zászlajára tőzött empiricizmus elve alapján nevezte tudománytalannak ezt a törekvést. hogy valamely elmélet helytálló és igaz. Kolumbusz kemény próbának tette ki elméletét. Nabonasser uralkodása óta folyamatosan feljegyzett adataikra alapozta rendszerét. s tisztábbak és egyértelmőbbek az ellenırzésükre kínálkozó kísérletek is. E megmagyarázatlan tények némelyike valóban feledésbe is merült. Egy utolsó példával azonban arra szeretnék rámutatni. hogy a tudós ..mint már említettem . Einstein általános . hogy lehetnek más magyarázatok is. s elméletük használható volt. a fizika a mővészetek és tudományok folytonos színképének sokkal inkább az ibolyántúli. milyen ingatag „tapasztalati bizonyítékokon” is nyugszik egy-egy általánosan elfogadott és helyesnek tartott elmélet . amelyek gondolkodásunkban elválasztják egymástól a tudományt és a mővészetet.001%-os hibával számították ki az év hosszát. mint egyetlen kontinuum tartományait. E viták közül némelyeket a lassan halmozódó ismeretek döntötték el. A tudományos bizonyítéknak tartott és nevezett tények. hogy a fizikai elméletek kevésbé homályosak és bizonytalanok. hogy figyelmen kívül kell hagyni ıket. s mit bizonyított az eredmény? Társaival együtt olyan bolygótáblázatok segítségével navigált.ez azonban nem bizonyítja. A fı akadály. az a hiedelem. A matematikában az intuícionisták sorakoztak fel a formalistákkal szemben. ezúttal már hipnotikus képességek megnyilvánulásaiként értelmezve sikerült. s e tudomány mőködött .

joggal hihetné és várhatná. Az „éteráramlás” amúgy még így is tekintélyes. s a bizonyítékokat abban a reményben söpörték félre. hogy így lesz. hogy feltétel nélkül tisztelje a tudósokat a megfigyelt tények értelmezésében és értékelésében tanúsított józan elfogulatlanságukért. amíg a relativitáselmélet csorbulása nélkül is értelmezhetık lesznek Miller eredményei. noha a várakozások szerint az értéknek az elsı esetben alacsonyabbnak. A megalapozásban elméleti. Michelson és Morley megmérték a fény sebességét. és ez a megfigyelési adatok tekintetében sikerült is neki. amely a mozgás és nyugalmi állapot közti newtoni különbségtételt lehetıvé tette. amellyel bármely tudományos elméletet kezelnek (mindig készen arra. Hasonló eredményre jutottak D. de elınyére szolgált a közben eltelt idı alatt végbement hallatlan technológiai fejlıdés is. de egyenesen ellentmond neki. C. és úgy találták. A második cáfolat. „Semmi okot nem látunk arra. Miller úr munkájának kudarcáért valami ismeretlen hibaforrás lehet felelıs. Miller és munkatársai. amely szerint „a Michelson-Morley kísérletnek az elmélet megalapozásához nincs semmi köze”. Legelsı cáfolata Einstein saját vallomása. Ám nem így történt: ekkorra már oly tökéletesen elzárták elméjüket minden olyan információ elıl.clii Lehet. hogy valamely ellentmondó tapasztalat vagy bizonyosság felbukkanására sutba vessék az egészet). felfüggesztik az ítélethozatalt. Lehet. hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált számukra a más fogalmakban való gondolkodás. A tankönyvek szerint Einstein gondolatainak egy 1887-ben Michelson és Morley által végzett. akik az emberiség többi részére intellektuális alázatuk és szerénységük csúcsairól szeretnek lebámulni. Nem sok ügyet vetettek a kísérletek eredményeire. Miller annak szentelte életét. a „pozitív hatás” döntı bizonyítékait ismertetı elnöki beszéde hatására hallgatósága azonnal elvetette a relativitáselméletet. C. minthogy Miller úrnak nemcsak a Michelson-féle tapasztalatok álltak rendelkezésére. G. hogy Millernek az Amerikai Fizikai Társaság elıtt 1925. hogy nincs értelme valamiféle „nyugalomban lévı” őrön át haladó Földrıl mint álló folyadékban (éterben) úszó testrıl beszélni. hogy e tudósok. hogy az abszolút térfogalom. S. Miller-féle kísérletrıl. a másodikban pedig magasabbnak kellett volna lennie. érdekes kísérlet adta meg az indító lökést. amely veszélyeztethette volna az einsteini világszemlélet új racionalitását. s a fény sebességének állandósága bebizonyította számára. huszonöt évig (1902-1926) tartó kísérletsorozatban ismételték meg Michelson és Morley vizsgálatait. hogy a Föld napkörüli keringésének irányához viszonyítva hátulról és „szembıl” érkezı fény sebessége azonos. december 29-én megtartott. A meglepı eredmény az elbeszélés szerint arról gyızte meg Einsteint. Kantor 35 1938-ban Cambridge-ben. bízvást elvethetı. a British Association ülésén C. mint a „visszafelé” irányított villanás. A történet hátralévı részét ismét Polányi beszélje el: A laikus. a relativitáselmélet e genezisérıl szóló beszámoló színtiszta mese. Mindazonáltal nem sikerült egyértelmően kimutatnia az éteráram eltőnését.35 Egy nemzedékkel késıbb a U. Mi történhetett? A relativitásban senki sem kételkedik.relativitáselmélete. akik sokkal pontosabb mőszerekkel. akit arra neveltek. s voltaképpen tisztán spekulatív megfontolások játszottak szerepet.” . de legalábbis azt. hogy nem. Nos. hogy majd csak hibásaknak bizonyulnak egy szép napon. hegy úgy véljük. hogy a nevezetes kísérlet nemhogy nem támasztja alá Einstein elméletét. hogy megcáfolja a relativitáselméletet. Navy Electronics Laboratorynál dolgozó W. mintegy ötmérföldes másodpercenkénti sebességő. noha a különbség a mozdulatlan éterben sodródó Föld elmélete alapján várt nagyságrendnek csupán egynegyede. ez a kísérlet bármiféle értelemben is alacsonyabbrendő lenne Michelson munkájánál. A Föld Nap körüli keringésének irányához képest „elıre” küldött fénysugár lassabban távolodik tılünk. s azért a nyitottságért. Darwin így beszélt a D. A fény sebessége nem minden irányban azonos.

amely szépségesebbé és nagyszerőbbé tette a tudomány Univerzumát. amelyek sehogyan sem akartak egyezni a tapasztalatokkal. nem szabad elbátortalanodnia.. s egyenleteit a szépség szempontjából közelíti meg. utóbbinál érzelmi folyamatok játszanak szerepet. hogy a fény sebessége az einsteini elmélet állításaival szemben nem független a megfigyelı mozgásától.meg van gyızıdve róla.. „A tények bizonysága szerint” kitétel azt a benyomást kelti. világosan elárulta valódi érzelmeit. hogy a renormalizáció módszere olyasvalami. Más szavakkal: a fizikus ne adja fel személyes meggyızıdését. hogy akkoriban még senki sem tudta. mert nagyon is könnyen lehetséges. hogy az eltérések okai parányi. Ha Schrödinger jobban megbízott volna munkája eredményében. hogy Einstein Világegyeteme magasabbrendő. az élı angol fizikusok legnagyobbika még nyíltabban beszélt.és fordítva: a kísérleti eredményekkel való kézenfekvı egyezés még nem bizonyítja. ha a kísérletek adatai mást mondanak . Schrödingernek a dolog nagy csalódást okozott. hogy Schrödinger. Dirac így következtet: Azt hiszem. az egyik legkiemelkedıbb fizikus. A modern kvantummechanika alkalmaz egy meglehetısen piszkos kis trükköt. elsısorban azonban azon az intuitív benyomáson alapul. aki hajlik a pozitivista filozófia felé.. Mőszerei jóval fejlettebbek és pontosabbak voltak. hogy a teljes kép . valami szépséges általánosítást keresve alkotta meg az egyenletet. tért vissza az eredeti egyenlethez. ami nem marad fenn sokáig. nem kellıképpen figyelembe vett részletek. mint Milleréi. amikor örömmel köszöntötte a Relativitás eljövetelét.eltekintve néhány csúf kis folttól. hogy helyes úton jár. mint hogy pontosan illeszkedjen a tapasztalatokhoz. hogyan fedezte fel Schrödinger az elektron hullámegyenletét: „Schrödinger nem magát szorosan a tárggyal kapcsolatos kísérleti eredményekhez tartva . Max Born. A tudományos objektivitás követelménye elengedhetetlenné . még akkor se. amelyet renormalizációs eljárásnak nevez. s a bizonyítás nagyon is viszonylagos... E meggyızıdés részben a fent említettnél kevésbé kényes kísérletek tanúságain. s ismét ügy tőnt. elıbbi esetében kognitív.az abszolút biztos és bizonyítható tudás . A fizikusok nagy többsége és azt hiszem. de ezek közül egyik sem abszolút. hónapokkal korábban publikálhatott volna egy sokkal pontosabb egyenletet . hogy egy egyenlet szép legyen. hogy az elmélet valóban helyes.megismételte a fontos kísérletet. hogy az elektron perdülettel. akinek helyesek a megérzései. amelyek Isten segedelmével egyszer úgyis eltőnnek majd . elég érzékletesen megmutattam: a tudományos bizonyosság meglehetısen rugalmas fogalom. R. amelyek maguktól tisztázódnak. s csak késıbb. Az eltérés abból adódott. a történetnek van egy tanulsága.. biztosan jó úton jár az. İ és néhai barátom. A modern fizika fejlıdésérıl írt egyik cikkébencliii Dirac értı és helyeslı hangon számol be arról. hanem tisztán gondolati úton. Ha az ember munkája és a kísérletek eredményei között nem teljes az egyezés. A tények bizonysága szerint azonban ez a kitétel mindig a hitre támaszkodik. spinnel is rendelkezik. mint Newtoné. K. hogy a Tudomány olyan meghitt kapcsolatban áll az Igazsággal. Azt hiszem.” Ezután leírja. Úgy tőnik.. amint az elmélet fejlıdik és alakul. Poppert idézve: Az episteme . mikor felfedezték az elektron perdületét. Az igazság kritériumai nem azonosak a szépség kritériumaival.régi tudományos ideája bálványnak bizonyult. jogosan . Paul Dirac. és az eredeti formula helyett egy tökéletlen (nem-relativisztikus) megközelítést publikált. olyan eredményeket kapott. amikor a gyakorlatban akarta alkalmazni egyenletét. nevezetesen a kıvetkezı: sokkal fontosabb. amilyenrıl a Mővészet legfeljebb csak álmodozni tud.csinos és hihetı. Dirac a következıket írja a dologról: Hajlok arra a feltételezésre.. Erwin Schrödinger a kvantummechanika alapító atyjaiként kaptak Nobel-díjat 1933-ban. s a tapasztalatokkal való figyelemreméltó egyezést csupán szerencsés véletlennek fogjuk tekinteni.

s az adott területre célzott kezelés meghozhatja a teljes gyógyulást. A tudománytörténetben ugyanannyi divatot. amelyek valódi nézeteltéréseknek tőnnek.cliv TUDOMÁNYOS DIVATOK A vita az élesztı. hısi halálnak tartották. írásaiban a hangsúlyt az alakról a háttérre magáról a mikrobáról annak környezetére. A jónok elıszeretettel vitáztak arról. aki önmagát is becsapja. csak saját szubjektív hitünkben lehetünk „abszolút biztosak”. A divatok változásának pozitív vonása.a mutatványos borbély rémségsátrától a Harley Street fennkölt palotáiig . a só és a higany bővölte el. más állításokkal függ össze. a víz vagy a tőz. s az orvostudomány figyelmét a kórokozók felé fordította. az alkimistákat a kén. hogy minden tudományos állítás örökre ideiglenes maradjon. hogy a szélsıségek közti ingamozgás alkalmanként kiegyensúlyozott állapotokat is eredményez. amelyek megfosztják szervezetünket a megfelelı mennyiségő piszok és kórokozó megemésztésének immunizáló hatásaitól. máskülönben károsaknak és egészségteleneknek tartanánk a steril csomagolásban forgalomba hozott. „szuperhigiénikus” élelmiszereket. amikor abban hisz.. hogy irigylésre méltó. amelyek maguk is ideiglenesek. hogy a betegségeket mikrobák terjesztik. Minden publikációjában . szerv vagy funkció a teljes egészet képviseli.akárcsak az állatokat . hogy az embert .egymást váltják a szatíra nyilainak mindig könnyő célponttal szolgáló hóbortok. szinte megszállottan hangsúlyozta. A természet és a neveltetés nyilvánvalóan együttesen alakítják az egyén megjelenését és jellemét. megváltoztatásával is szabályozható. de környezetük befolyásolásával. amely éltetı erjedésben tartja a tudományt. mégis könyvtárakat töltene meg a sok vita.egészséges és beteg állapotban egyformán a környezetbe ágyazott. de korántsem volt az a viktoriánus idıszak medicinája számára. hogy a természet jelent-e mindent vagy a neveltetés. mára már a pszichológia is a mennyiségek megszállottja lett. a fertızésmentes sebészetet és a páciens testi-lelki állapotát is jelentette. hóbortot és „iskolát” találunk. a leydeni palack pedig annyira fellelkesítette a világ tudósait. s intelligencia-hányadosokkal meg személyiség-paraméterekkel igyekszik feltérképezni az emberi szellemet. s azzal szüntelen kölcsönhatásban lévı teljes egésznek kell tekinteni. vagy tekintik másodlagosaknak. csupán divatosabb . hogy miután sikerült állva maradnia azok támadásaival szemben. akik nem hitték el. amit arról folytattak. ha valakit az áram agyoncsapott. holott a felek csupán ugyanazon komplex egység más-más jellegeit hangsúlyozzák. hogy a mikroorganizmusok mőködése nem csupán a közvetlenül rájuk irányuló cselekvéssel. Az orvostudományban . hogy egy bizonyos szempont.nem gondolkodó. mert fıangyalai felvesznek egy új . de. mint az irodalom vagy éppen a belsıépítészet területén. Dubos szerint: Pasteur a legkevésbé sem képzelte. A Newton elıtti fizika nem sok gondot fordított a mérésekre. E zavaros határvidéken nagyon is nehéz különbséget tenni a pácienst szándékosan félrevezetı sarlatán és a jószándékú fanatikus között. szeszélyek és divatok..kalapot. hogy a Mindenség alapeleme a levegı. .teszi. Csak saját szubjektív meggyızıdésünk megtapasztalásában. Valóban lehet korroborálni. Pasteur egyik legnagyobb érdeme.clv A környezet Pasteur értelmezésében a megfelelı egészségügyi és higiéniés feltételeket. s a leckét máig sem sikerült kellı mértékben elsajátítani. Mindez ma már divatos közhely. A haladást azonban gyakran hátráltatják álviták. minden korroborálás viszonylagos. és jól tudta. mőködésének közegére helyezte át. Egy-egy tudományág szemlélete nemegyszer gyökeresen megváltozik. hogy a mikroorganizmusok az orvostudomány érdeklıdésének egyedüli és legfontosabb tárgyai.

olykor csıvezetékek létesülnek. amelyek közé beöntjük az újonnan megismert tényeket és adatokat .a vonatkoztatási rendszerek. s úgy készítené elı kísérleteit és fogalmazná meg kérdéseit. mint képviselıik hiszik. sem cikcakkvonalak. vállalva még az önismétlés veszélyét is. Történetük ismeretében el kell utasítanunk a naiv elképzelést. esetleg majom . zárt rendszereket és hibás integrációt. hogy a különbségek csupán lényegtelen hangsúlyeltolódások. ezt ugyanis . A ciszterna falai . mind a kísérletek megtervezésében. érzelmi tényezık. és egyre nyilvánvalóbb. a watsoni behaviourizmus. mintha mindegyik iskola az emberi minıség egy-egy aspektusára. amely folyamatosan és megállíthatatlanul halad a végsı igazság felé. mely szerint a tudomány fejlıdése racionális. az önmegfigyelés fontosságát valló würzburgi iskola. amelyek más tudományágak ciszternáival kínálnak összeköttetést. nem kellene elvetni idejüket múlt és hitelüket vesztett elméleteket. se nem kumulatív. szélesednek. hogy egyáltalán szóba kerüljenek.periodikusan változtatják alakjukat. illetve . Az angol asszocianizmus. hogy földjén mimózák teremjenek.elsıként a pozitívumokat: az intuitív ugrásokat. a reculer pour mieux sauter-t. Lehetséges. mint ciszternában cseppenként a víz. macska.vagy kollektíven kancsal .megjelennek az egyes tudományágak evolúciójában is. s ez határozza meg. szeletére függesztené fürkész . nem várhatja. mind pedig a rémült és ámuló laikusok .nagyobb léptékben . hogy az ember .vagy patkány. mind pedig a szakmai zsargonban vagy az érdeklıdés irányulásának területén.nevő jelenséget minden vonatkozásában megmagyarázó elmélet egyedüli birtokosa. s leginkább olyan görbéhez lenne hasonlítható. majd pedig a negatív vonatkozásokat: hóvakságot. s mire a pszichológiához érünk. logikus és rendezett. A valóságban ez a haladás szó szerinti értelemben se nem folyamatos. Ha folyamatos volna. az egyenletes ívő görbén nem lennének sem szakadások. mint az objektivitás szinonimáját és mintaképét. nem lennének „forradalmi” felfedezések. amely eretnekségnek nyilvánította az önmegfigyelést. hol így hajlanak meg. ahogyan azt elvárjuk egy Skinner-dobozba helyezett teremtménytıl. a holizmust és az intuíciót hangsúlyozó Gestalt-teória vagy a még kifinomultabban álcázott neo-behaviourizmus . Sokkal inkább úgy fest a dolog. hol meg úgy. hogy milyen csatornákba terelik a világ egyetemein tanuló sokezer ígéretes tehetség érdeklıdését és erıfeszítéseit. Ha valaki káposztamagokat vet. keskenyednek.úgy tekintik. de ettıl még nem támad joga kijelenteni. hogy a pszichoterápia egyes. A Skinner-dobozba helyezett teremtmény többé-kevésbé úgy fog viselkedni. mint hogy történetesen melyik irányzat hívének vallja magát.mind mővelıi. hogy a mimózák létének feltételezése babonaság.pillantását. a tudományos gondolkodás irracionális faktorait . Ám az utóbbi ötven év tapasztalatai még a kísérleti pszichológia és a tanuláselmélet látszólag jóval kevésbé ingoványos vidékén is a változó divatok elburjánzását mutatják. hogy más értelmezéseknek esélyük se legyen rá. hogy a terapeuta személyisége összehasonlíthatatlanul fontosabb. s hirtelen irányváltásokra sem kerülne sor. elrozsdásodott vezetékeket pedig elzárják és leszigetelik Ráadásul .tudásunk fokozatosan és mindegyre győlik. mint a tudomány más ágazatairól. A TUDOMÁNY HATÁRAI Hangsúllyal említettem.A fizikáról jóval több említést tettem.egyik sem állíthatja magáról. szinte domináns faktorrá válik a divat. Mindeme vonások . s a lehetséges szórás még mindig belül marad a Skinner-dobozban való viselkedés vonatkoztatási rendszerén. A haladás egészen egyszerő és közvetlen értelemben sem kumulatív. egymással szembenálló vagy egyenesen ellenséges iskolái és irányzatai valóban oly alapvetıen különbözıek. Korántsem bizonyos. Az élettel foglalkozó tudományokban sokkal nyilvánvalóbban érvényesülnek a szubjektív.ahogy mondani szokták . a kilyukadt.

Haeckel volt Darwin elsı németországi népszerősítıje. A zaklatott tizenkilencedik században csak harmincöt év után ismerték fej Mendel munkásságának valódi jelentıségét.azoknak a valamiknek a nyomairól. Éppígy nincs jobb helyzetben a mai tudós. hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni a diszkontinuitást. J.természetesen . 108. s ugyancsak az elsı. tárulj! . hogy cikcakkos útjuk jelenlegi iránya valóban a „jobb megközelítéshez” vezet. de e kiigazítás eredménye a Mindenségrıl alkotott kép gyökeres megváltozása volt. (Beveridge..vita tárgyát képezheti. neutronok. . s bár mindketten sok talányt oldottak meg és számos fontos részigazság birtokosai. varázsigeként nyitnák meg .a ma még zárt kapukat. Ez az állítás azonban meglehetısen homályos és gyakran félreértéshez is vezet. 1845-ben J. Trotter megjegyzi. és a tudás literjei folynak el a feledésbe. nem lehetnek biztosak benne. a Naprendszer szerkezetérıl alkotott elmélete azonban nemhogy haladás nem volt. A szimbolikus 1899-es évben jelent meg és vált bestsellerré Ernst Haeckel. hogy a tudomány úgy jut mind közelebb az igazsághoz.egyértelmően elıretépést jelentenek. kauzalitás. mondjunk le az identitás. s precízebb eszközökkel elemezheti az emberi gondolatokat és érzelmeket. ifjúkorom Bibliája. felfedezések születnek halva vagy fojtják meg ıket. A buborékkamra egyfajta akváriumablak. A dolog feledésbe merült. aki felrajzolta az állatfajok Kétezer évre volt szükség. 1908. mint Arkhimédész. a legkiemelkedıbb német biológus Die Welträtsel37 címő könyve. mint az égen szálló repülıgépek kondenzcsíkjairól . amelyek ha felszínre kerülnének. Mi csak azokat ismerhetjük amelyek fennmaradtak. s csak negyvenöt évvel késıbb került elı megint. s gondolkodásunkat korlátozzuk a matematikai szimbólumokra. ha kutatási iránya helyességérıl akar meggyızıdni. hogy az anyag elemi építıkövei: elektronok. amelyekrıl azt gondoljuk. Szüntelenül másfajta részecskékké alakulnak át. hogy a mai regényíró szélesebb tapasztalati háttérrel rendelkezik Homérosznál.vagyis hagyjunk fel az érthetı kategóriákkal. Számos felfedezés holtan születik vagy születésük titán fojtják meg ıket. A természetet felfedezı és hasznosító eljárásaink és módszereink pontossága oly látványosan növekszik. egybemossa és összekeveri a mérési és megfigyelési módszerek pontosságának növekedését az elméletek használhatóságának és magyarázó erejének fejlıdésével. hogy megtaláljuk és felismerjük az ockhamistáknak a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatban végzett kutatásait. Magukat a részecskéket természetesen soha nem láthatjuk. a reakció a következı volt: Ez az írás színtiszta sületlenség. Einstein gravitáció-formulája csupán a newtoni leírás apró kiigazításának tőnik. o. s a rendelkezésére álló adatok alapján meghozott döntés .Szézám. amely a szubatomi világra néz. A csalódott és elfeledett Waterson még évekig élt. majd titokzatosan és nyomtalanul eltőnt. Tycho Brahe bolygómegfigyelései . mint a másodperc milliomodrészének milliomodrésze. számított élettartamuk gyakran nem több. holott e kettı korántsem ugyanaz. s a fizikusok arra kérnek bennünket. vagy negyvenféle különbözı változat. hogy a mai tudós többet tud. Rajta keresztül fényképeket készíthetünk a kondenzációs nyomvonalakról. mő. amint megszülettek. id. Négyszáz évnek kellett eltelnie.maga a ciszterna is lyukas. amely szintén csak a végtelenben éri el a „célt”. Nem vitás. Az eset tanulságul szolgálhat mindenki számára. aki a tudomány haladásának tempójával elégedetlen. de Kopernikuszhoz képest feltétlenül visszalépésnek kell tartanunk. Watersonnak a kinetikus gázelméletrıl írt cikke részben megelızte Maxwellt a cikket a Royal Societynek is bemutatták. s a jelenségeket magyarázó elméletek periodikus válságait és csıdjeit. E mostani helyzetbe azonban egyikük sem a legrövidebb úton jutott. Végül neki is az intuícióra kell hagyatkoznia. mint az aszimptotához tartó hiperbola. mezonok. hogy ismét felfedezzük Arkhimédészt és Eukleidészt. tapinthatóság vagy forma fogalmairól . müonok stb.36 Azt is szokták mondani.) Lehet hogy a tudományos lapok sorai között vagy a könyvtárak poros polcain ott pihen ismeretlenül sokezernyi fontos tudásmorzsa.amennyiben a pontosságról van szó . 37 36 Világproblémák Budapest.

amely a tudományban végbemenı nagy egyesítı folyamatokat kíséri. mint a délibáb. hogy mindent az elsıdleges fizikai minıségekre. csupán illúziókon alapuló. Még ma sem kizárt. A dolog Galileivel kezdıdött. hogy a világ minden jelenségét visszavezessük néhány alapvetı matematikai formulára. s én megépítem a világot írta Descartes. amelynek kutatásán Einstein élete második felében hiába fáradozott. hogy végsı összetevıi az elektromosság. amelyek közül hatot . az anyagra és mozgásra kell visszavezetni.egyértelmően megoldottnak minısít. Az elméleti fizika többé már nem dolgokkal. Két évszázaddal elıtte pedig. a következı nemzedék életében pedig paradoxonok képtelen zőrzavarává változott.törzsfáját. Elsıként az oszthatatlan atom robbant szét. majd az elemi részecskék következtek. aztán az atommag. hogy az elméleti fizika egyszer csak . E „végsı” és „oszthatatlan” minıségek azonban akár a tíz kicsi néger . ıt is a tizenkilencedik század lendületes és arrogáns optimizmusa jellemezte. Russellt idézve: A fizika matematikai jellegő.úgymond . aki érzékcsalódásnak nevezte és elvetette a színt. Egy emberöltıvel azután. Könyve felsorolja a Világmindenség hét nagy talányát. hogy e szimbólumoknak éppen annyi közük van az anyagi világ valódi minıségeihez. A minıségek mennyiségekre való redukciója csodálatosan sikeres volt három évszázadon át. az anyag széthullott a fizikusok ujjai között. hogy nem valódi kérdés. csupán a szertefoszlott dolgokból maradt absztrakciók közötti matematikai összefüggésekkel foglalkozik. hogy Haeckel megoldottaknak nyilvánította a Mindenség kérdéseit. és kijelentette. 1932-ben fogalmazott . híres beszédében. hanem mert olyan keveset. és bizonyosak voltak benne.így hát a világban több megoldani-. a Newton felfedezte új Univerzumot ünneplı mámoros napokban Swift. amelyek már csak matematikai kifejezésekkel írhatók le. minden ok és minden tudás megismerése néhány év kérdése csupán. a mágnesség és a gravitáció. majd’ minden válaszról és megoldásról kiderült. Eddington már régen felismerte. hogy ott állnak a Végsı Igazság Templomának kapui elıtt. Így hitték a püthagoreusok.ahogyan Sztálin a mezıgazdasági kollektivizációt dicsıítı. s nagyon is ésszerő volt a remény: egy vagy két nemzedéken belül egy végsı szintézis lehetıvé teszi majd. hogy „az anyag szerkezetének fizikai elmélete olyan állapotba került. megválaszolnivaló nem is maradt. amely erısen emlékeztet a Kopernikusz elıtti asztronómia epiciklusaira”. amely a valósággal csak többszörösen közvetett kapcsolatban áll. 1925-ben Whitehead azt írta. s a Templom szertefoszlott. Ugyanakkor mind nyilvánvalóbb. mint tőzijáték. hogy hamis. hogy általa az ember élményszerően megpillanthassa a vágyott igazságokat. a szenvedélyes kételkedı a . A tudomány . hogy a modern fizika kérdései és válaszai is egy olyan szimbólumnyelven íródnak. már csak néhány nemzedék. illatot.feneket ér és kérdéseire végre megkapja a válaszokat. hangot és ízt. a nagy éhínség esztendejében. hogy ez a remény megalapozott.például az anyag szerkezetét vagy az élet eredetét . Akárcsak az angliai Spencert és Huxleyt. „mezık” gerjesztett állapotai. Errıl azonban kijelenti. s a Természet kezébıl kicsavarják legutolsó titkait is. a hetedik az ember választási szabadsága. míg bele nem botlottak a „kimondhatatlan számokba.„kótyagos volt a sikereitıl”. olyasmire. amelyhez képest a kristályszférákban forgó Világegyetem elmélete a józanság és átgondoltság mintaképének tőnik.egyre-másra tőntek a semmibe. Adjatok nekem anyagot és mozgást. Másutt már írtam az elenyészés jelenségérıl. mint amennyit a telefonszám árul el az elıfizetı személyiségérıl. amelyeket felismertünk. s nem azért. Francis Bacon szerint: A mővészetek és tudományok különös jelenségeibıl mára csak maroknyi maradt. s a legkevésbé sem alkalmas arra. mert oly sok mindent tudunk a fizikai világról. ám a valóságban nem létezı dogma . A tudományos forradalom feltárta szédítı horizontok látványától megittasult tizenkilencedik század pionírjai ismét úgy gondolták. Más korok ugyanígy el voltak maguktól ragadtatva. csupán matematikai jellemzıi azok. mint az egyesített mezıelmélet. s kiderült.

Mozart és Flaubert is messzebbre látott. de létrejöhet lassan. hogy e Rendszert Matematikai Elvekkel tudják alátámasztani. és Einstein tere semmivel nem áll közelebb a valósághoz. A történelem minden forradalmi elırelépésének van egy romboló és egy építı aspektusa. hogy végül elnyelje ıket az óceán. s a nagy körforgás végsı mozzanataként. amely minden Korban változik.clvi Meglehet. fizika. mint Manet aktjai. asztronómia . Úgy látszik. Azt mondják. A tudománynak tehát minden látszat és elképzelés ellenére . mert óriások vállain álltak maguk is.egyik ág a másik után fut bele a nagy folyóba megint. ÖSSZEGZÉS A tudománytörténetben jól észrevehetıen rajzolódnak ki a differenciálódások. amely mindig csupán a valóság egy metszetére vonatkozik. szobrászatnak vagy festészetnek . A folyamat a biológiai evolúcióval is mutat bizonyos hasonlóságokat. kiválthatja valamely egyéni felfedezés. amely idırıl idıre változik. s az ismeretek minden folyóinak végsı összegzése valahol a tökéletes semmit-tudás ködös távlataiban található. Végül pedig: az egyéni felfedezéseknél a bizonyítás és kidolgozás folyamata metaforája az új határvonalak megrajzolásának és megerısítésének. talán elkezdi feltenni az újfajta kérdéseket. akik azt állítják. amikor már minden kimondatott és megtétetett. mozgalmai. hogy a „telítıdési pont” már nincs is olyan messze. mint pára szálljanak fel a felhık közé hogy . iskolái és teóriái. fokozatosan is. amelyet egy új ortodoxia kialakulása és az új kollektív mátrixok megkövesedése követ . ahogy a zeneszerzı vagy a festı teszi. ilyen például a pazarlás a hirtelen mutációk és a fennmaradásért folyó harc az egyes elméletek között. minél univerzálisabbak a törvények. elveszítsék elkülönült önazonosságukat. Kémia. Leonardo. Nemcsak Newton. új megközelítési mód megszületésére. csak Rövid Ideig fognak tündökölni. míg el nem érkezik a „telítettség” állapota. s divatjamúltakká válnak azután annak rendje és módja szerint. mint új Divat. az egységtıl a sokféleségen keresztül egy általánosabb. A történelmi ciklus meghatározó fázisa. az ortodox doktrínák fellazulása és szétolvadása s az ezt követı termékeny káosz az egyén szintjén a reculer pour mieux sauter-jelenség. egyre többet és többet tudunk mind kevesebb dologról. A tudomány dicsısége nem a Bachénál vagy Tolsztojénál „igazabb” igazság. A történelmi ciklusok egyes fázisai az egyéni felfedezés jellegzetes állomásaira hasonlítanak: a kreatív anarchia periódusa megfelel a „költés” szakaszának. mint például az elektromágnesesség történetében. elıítéleteit és hivatkozási hátterét. specializációk. és a magasabb szinten bekövetkezı újraegyesülések. s kezdıdhet elölrıl az egész. éppen úgy.reménykedjünk . ahol felfedezések egész sorozata szolgáltatta a kapcsolódási pontokat a korábban különállónak vélt területek között. s magán viseli a szemlélı saját korlátait. a biszociatív pillanat pedig az új szintézis megszületésének párhuzama. hanem a teremtı tett maga.következı prófétai látomást fogalmazta meg: A Természet új Rendszere nem más. annál kevésbé konkrétak és kézzelfoghatók. s ha a tudomány odaér. s még azok is. az új szintézis hajnala az elızıleg elkülönült . amiket felfedezünk. változatos mintázatú egységgé olvadások ismétlıdı ciklusai.megvannak a maga stílusai.akárcsak a költészetnek. s megérett az idı egy másfajta kíváncsiságon és más értékskálákon alapuló. ahogy közelednek a torkolat felé. amelyeket hallatlan lelkesedéssel és egyre fokozódó tökéletességgel alkalmaz és fejleszt. mint a Van Gogh-i ég. a visszafelé tapogatózás fázisának felel meg. ahogyan egy Rembrandtnıalak sem ugyanolyan.majd ez az új mátrix is gátolttá válik. olyan rendet. Utóbbi lehet hirtelen mozzanat.egy új ciklus vehesse kezdetét. A tudós felfedezéseivel saját rendjét kényszeríti a káoszra.

és viszont: sikeres teóriák (például a heliocentrikus Naprendszer vagy a speciális relativitáselmélet) alapulhatnak réges-rég rendelkezésre álló adatokon. a hibás integrációkat és az egyéni gondolkodás patológiájának egyéb tüneteit. hogy a különbözı kultúrák és korszakok értékeinek megfelelıen változnak maguk a kérdések is. amely divatok pedig nemegyszer éppoly szubjektívek és érzelmi megalapozottságúak.tudományágak egyesülése. se nem kumulatív. vagy akár ugyanaz az egy „perdöntı kísérlet” is többféleképpen értelmezhetı. Minden tudományág története azt bizonyítja. hogy „objektív tények” egyazon csoportja. Fegyverei a paraszti finesz furkósbotja és a gúny tıre közötti tartományban helyezkednek el. lábával biztosan állt a szilárd talajon. és szempillantás alatt felismeri. s a különbözı tudományos vagy mővészi állítások bizonyíthatósága fokozatok kérdése csupán. akiben egyesültek mindkét szomszédjának tulajdonságai. hogyan járhatna jobban. Semmiféle kísérlet nem nyújthat a tudósnak abszolút bizonyosságokat. A felfedezéseket nemegyszer elfelejtik vagy fel sem ismerik. XI. Modern inkarnációja. A tudomány haladása tehát szó szerinti értelemben véve se nem folyamatos. mind pedig az értelmezés szelektáló tevékenység. İ volt az éles esző álmodó. Utóbbi a megválaszolni kívánt kérdés jellegétıl függ. elmeélét mindig mások rovására köszörülgeti agresszív és önérvényesítı. A történet lármás a vitából. gyakorlatiatlan. fejezet. amelyet elméleti megfontolások irányítanak. magányos. (Lásd: XVII. mint a mővészet irányzatai. s olykor csak jóval késıbb bukkannak rájuk megint. korántsem feltétlenül eredményezik annak elvetését . de mind maga a győjtés.) Egyes tudományos vitákban a bizonyítékok súlya döntött. amelyeket a megszokott helyett új mintázatba csoportosítanak. mint ihletett álmodozó. Természetesen rendkívül fontos az új adatok. önzetlen. s a megszokások hatalma az emberi szellem fölött a fejlıdést évekig vagy akár évszázadokig akadályozó tudományos testületek és iskolák konzervativizmusán is megfigyelhetı. mások a szembenálló feleket egyesítı szintézisben simultak el. illetve magyarázó. A figura szöges ellentéte a nagyon is földön járó. A népszerő irodalomban és a folklórban a Mővész hagyományosan úgy jelenik meg. s a történelem azt mutatja. Mindig éber. ha alakját háromból próbáljuk összegyúrni. kutatási technikák között. Tudomány és érzelem HÁROM KARAKTERTÍPUS Hadd térjek vissza egy pillanatra a kiindulóponthoz. a Tudós azonban többé már nem személyesíthetı meg a közhiedelmek panoptikumának egyetlen figurájával. hogy a megfigyelések és kísérletek. jobb megközelítést kapunk. ismeretek győjtése. E szembenálló típusok között valaha ott állt a Bölcs. amelyek prima facie cáfolnak egy elméletet. A tudomány története hallatlan mértékben felnagyítva tükrözi a „hóvakságot”. . vagy a kölcsönös megtermékenyítés a különbözı gondolkodási területek. és akadnak olyan pszeudo-viták. aki bár fejét a felhık fölé emelte. don Quijote-i különc. amelyek csupán hangsúlyeltolódások vagy gondolkodásbeli divatok mentén szikráznak fel. Legvégül pedig különbséget kell tennünk a tudományos állítások precizitásának. mint a többiek. amelyek mind azt bizonyítják. a kreatív tevékenységeket ábrázoló triptichonhoz.Falstaff vagy Sancho Panza -‚ aki kikacagja az álmodozót és nem hajlandó romantikus nonszenszekben részt venni. cinikus Bohóc . értelmezı erejének fejlıdése között.

az egyszerő és bonyolult „tételek” seregével . de nem azért. hogy pontosan tudnák róluk. pedáns. Edison. a villámot megszelídítı Franklin. hanem mert álmatag. de még a kötelezı védıoltások is a tudósok istenkáromló felfuvalkodottságának és kegyetlenségének szimbólumai lettek. akit tisztelhetett. Galilei a távcsövével.még a tudomány legsötétebb korszakaiban is .nem fehér. aki arra törekszik. és féltékeny mindenkire. megátalkodott. Olyasmit is meglát(nak) a mélységes sötétségben. Eudoxosz az Etna kráterébe ugrott. körül vannak bástyázva a mesteri „meghatározások”. akikre a Tudós népszerő alakja széthasadt. maguk Majmonidésze. hanem fekete mágiát gyakorol. a magnetizmussal gyógyító Mesmer.38 Modern inkarnációik a német komédia Herr Professorai. az anatómusok hullarablókkal szövetkeztek. Agrippa szövetséget kötött a hatalmas. hogy végezhessék gyanús és baljóslatú munkájukat. az elektromágneses sugarak az üldöztetési mániában szenvedık kedvelt mumusai. Ugyanakkor persze a tudomány e gyalogságának türelme és elszánt pepecselése 38 Jékely Zoltán fordítása. az egyetlen halandó. s az emberek szinte istenként tisztelik ıket anélkül. s az angolszász szórakoztató irodalom múmiaszerő tanáralakjai. aki visszahelyezte jogaiba a gömbölyő Föld gondolatát. mert már túl van az indulatokon. A második archetípus az İrült Professzor. azután Faust famulusa.. . a varázsló-szigetén élı Tycho. az araboknak ott volt Alkhazen. ahogy a Jóindulatú Varázsló a termékeny képzelető Mővész mellett helyezkedik el. ihlettelen és tehetségtelen könyvmoly vagy laboratóriumi kuli. a kereszténységnek Tiszteletreméltó Szent Beda . A Varázslóról a közgondolkodásban kialakult kép némileg emlékeztet a Mővész fantomalakjára. A reneszánsztól kezdve szinte egymást követik a mágusok. Caligari. mit is cselekedtek. mindketten önfeláldozóan dolgoznak valamely nemes feladaton . dıl belıle a szellemesség . fekete pudli képében megjelent Gonosszal. az élveboncolás. gunyoros és kaján. Einstein és Freud. Moreau-ja. ı volt az.megszülte a maga tudós sámánját. aki testi füleivel hallotta a keringı csillagok muzsikáját. A zsidóknak megvolt a. G. akinek ısei között ott találjuk az esıcsináló sámánt és Babilon naptárkészítı pap-asztronómusait. Mefisztofelészi jellem. akiket Erasmus így gyalázott: Megfojtanak hatszáz dogmájukkal . ı Jules Verne Nemo kapitánya. s ıutána minden évszázad .a reneszánsz uomo universale személyiségében e kettı gyakran összefügg. Legrosszabb formájukban a tudomány fejlıdésének patologikus vonatkozásait példázzák: a merevséget.Az elsı alak a Jóindulatú Varázsló. Az İrült Professzor . „végkövetkeztetések”‚ „pótkérdések”. hogy neve fennmaradjon. nevük legendává válik. Józan és elfogulatlan. az ortodoxiát. A görög tudomány hajnalán ı a félig mitologikus Püthagorasz. Wells Dr. szenvedélytelen és nagyothalló ugyanakkor önfejő. Pasteur.. a hóvakságot és a valóságtól való elszakadást.még mielıtt a természet tanulmányozását Aquinói Tamás és Albertus Magnus felélesztette hamvaiból.. Szilveszter a „varázsló-pápa” köszöntötte.. Paracelsus riválisa. aki . Frankenstein s a horror-képregények szörnyetegei.gyakran tőnik fel a szórakoztató irodalomban. A három figura közül.gonosz bohóc. Swift Gulliver Laputában címő regényében gúnyolta ıket. Helye a panoptikumban ott van a rosszindulatú szatirikus közelében.szadista vagy a hatalom megszállottja . és saját hatalmát és dicsıségét tartja szem elıtt. Paracelsus. a fényt hozó Newton. Az alkimisták boszorkányfızeteket kotyvasztottak.szemben az elıbbivel . Ez a képzeletbeli típus talán utóda a hanyatlás skolasztikusainak. hogy az emberiség rovására valami iszonyatos tréfát kövessen el. az utolsó a két elıbbi közt középen elhelyezkedı viszonylag újkelető karakter: a szorgalmas. ami nem is létezik. aki nyomorúságos kis munkájához közeledik. Wagner is: A tudvágy útjait nagy buzgón követem rég / sokat tudok már. H. Az elsı ezredfordulót II. de mindent szeretnék.

hogy amikor a tudományt semleges mővészetnek nevezem. ami jellemzi ezeket az embereket. fénylı géniuszok. azt szeretném kifejezni. aki nem hatódik meg. kivagyiság és képmutatás. néhány vezérlı szellemen. mellette trükkjeivel és pompájával az İrült Professzor.néhány építımesteren áll vagy bukik. melyben szublimált formában. törekvést a szférák harmóniája. hogy a tudós . elkerülhetetlen. hogy e szorgos seregek nagyon is hajlamosak szakszervezeteket alakítani és sztrájkokat meg mindenféle korlátozó jellegő védekezı technikákat alkalmazni. IV.szenvtelenül. a Pedáns és az ihletett Álmodó . Ha megfosztjuk ıket tiritarka díszeiktıl. eggyéolvasztva és egyéni formába öntve mindhárom típus jellegzetességei. a mindennapi életben pedig úgy jelenik meg. és védelmezik ıket az aktuális hısökkel szemben. Az embert . Korábban már említettem (Elsı könyv. amikor azt írja: „aki nem képes arra. hogy feküdt a főben.clvii Az pedig.clx Maxwell legelsı emléke.írta Arisztotelész -elıször a csodálkozás késztette a természet tanulmányozására.clviii Freud még szókimondóbb volt: „Nem vagyok igazán a tudomány embere. Semmivel sem kevésbé szembetőnı ugyanez a magatartás a mővészettörténetben: a tehetségtelen versfaragók. az élet eredete vagy az egyesített mezıelmélet megismerése felé. akár halott is lehet. közös nevezıje és érzelmi kapcsolata a vallásos miszticizmusnak.éppoly nélkülözhetetlen.ahogyan a közhely tartja . a festészet és a szobrászat akadémiai középszere éppily görcsösen ragaszkodnak az elızı géniuszok által alapított korábbi iskolákhoz. a Fehér Mágus a tudós motivációinak és érzelmeinek önfeladó rétegét képviseli. kiderül.írta a biológus Charles Nicolle . épp ellenkezıleg. a regény és a dráma iparosai. a természet misztériumaiba való alázatos elmerülést. hogy a Fekete Mágus a tudós személyiség önérvényesítı összetevıinek archetipikus szimbóluma. és szkeptikus kritikuskánt fordul a másik oldalán álló elragadtatott álmodozó felé. kísérletezı vagy gondolkodó.clxi Az ámulatteljes óceán-érzés az ısforrása.a Konkvisztádor. Hasonló hangot üt meg Einstein. akik képesek évtizedekre feladatot adni a szorgos seregeknek. a tiszta tudománynak és az önmagáért való mővészetnek is. elkeseredetten és konokul.senki nem választana az emberi természet normális törekvéseivel ennyire ellenkezı hivatást. Becsvágy és hiúság nélkül . résztvevı indíttatásé pedig az óceán-érzés ámulata. amelyeket rájuk aggatott a folklór és a képzelet. Változó arányban vannak jelen benne. mint a tudós komplex motivációkészletében lapuló féltékenység. Az utolsó alak. A mitológiában ezt az elemet a mindenhatóság és halhatatlanság iránti prométheuszi törekvés képviseli. a science-fiction mőfajában ennek karikatúrája a mértéktelen hatalomvágy. hogy munkájában az érzelmek sajátságos keveréke hajtja. s bizonnyal így van ez ma is. aztán a Jóindulatú Varázsló s végül a Mővész.). egymást kiegyensúlyozva és kiegészítve . megfigyelı. vakmerıséggel és makacssággal. hencegı és nagyralátó szomszédjára. hogy csodálkozzon. Vérmérsékletem szerint konkvisztádor vagyok . Allegorikus panoptikumunkban ott áll mármost az öt figura. aki nem borzong bele az elragadtatásba. Bennünket pillanatnyilag csak a középsı három érdekel. MÁGIA ÉS SZUBLIMÁCIÓ Az alkotó tudós a valóságban aligha emlékeztet e három viaszfigura . érzelmek nélkül dolgozik. A tudomány haladása írta Schiller . középen a szürke és ihlettelen Pedáns.”clix A Pedáns szerény figurája ott a panoptikum közepén nélkülözhetetlen kiegyensúlyozó tényezı. mindazzal a kíváncsisággal. nem azt akarom mondani. hisz magát az életet nem látja meg”.. Bal szélen a kaján Bohóc. A konkvisztádori késztetés eredete a hatalomélmény.bármelyikére is. mőfajokhoz és irányzatokhoz. ügy látszik.. az önátadó. jelenléte fékezı hatást gyakorol önérvényesítı. nézte a Napot és csodálkozott. mint az elıırsöt képviselı.

a püthagoreusokat. hogy egy személyiség karaktere és viselkedésmintái nagymértékben ama magasabb egység jellegeitıl függenek. nemzet). amelyben a személyiség a szimpatetikus mágia által kormányzott Univerzumba való beágyazottságból egy újfajta misztikus egyesüléssel az isteni vagy természeti rend uralta Mindenségbe jut. leghalvérőbb kutató vagy felfedezı sem nélkülözhet. a tudósok és kutatók nagy többsége névtelenségben és nyomorúságos jövedelemért dolgozza végig egész életét. évek kemény munkájáról beszámoló cikkel egy szaklap hasábjain. törzs. amely lelkes és odaadó szemlélıdést és a szent szertartásokban való részvételt jelent. szemlélı. az áldozat jutalma pedig maga a „játszma”. Tökéletes szimbóluma a Szférák Zenéje volt. hogy az Isten valamiféle Legfıbb Matematikus. mint része valami képzeletbeli vagy valódi egységnek.úgymond . Az átmenet. amelyikkel foglalkozunk. amelynek hangközei megfeleltek a bolygópályák közti távolságoknak. Természetesen nemegyszer több ilyen egység is létezik.nézı.eredı szellemi megittasodás váltotta fel. de munkájukban az elfogadott játékszabályoknak megfelelıen a legszigorúbban el kell fojtaniuk a becsvágyat és hiúságot. részként érzi és fogalmazza magát. amelyek máig verbális valutánk alapegységei. A természet misztériumait emlegetı klisé abból a forradalmi újításból származik. a lélek elragadtatása. legfıbb eszköze a lélek megtisztításának is. Egy másik „találmányuk” a tiszta tudomány.látványosság.egyformán jelen vannak az önérvényesítı és az önfeladó. amelyben az egyén tagként. az átváltozás soha nem volt teljes és tökéletes. még pontosabban azzal az átmenettel. a püthagoraszi skála. de még a görögség által elért részleges formája is meghatározóan befolyásolta a nyugati kultúra alapmintázatának alakulását. akik hírnévre és népszerőségre tesznek szert. hogy jutalomként beérje egy. A geometria . Az ismétlés kockázatát vállalva újfent meg kell említenem e korszakalkotó változás fımérnökeit.önzetlenné és elfogulatlanná teszi az önérdeket. közönség.). hogy az áhítatos csillagbámulásra alkalmazták az Orfeusz imádóinak titkos szertartásait jelölı kifejezést. II.ez lett a kapcsolat. amely túlterjed testi és szellemi énje határain. hogy úgy viselkedjék. az egó a legvégsı értéket képviselı. hogy az orfikus misztérium-kultuszt ihletett módszerekkel olyan vallássá formálták át. Fentebb kifejtettem (Elsı könyv. amely az istenimádat és a Hozzá való imádkozás legfontosabb formájává tette a matematikai és asztronómiai tanulmányokat. Másutt már részletesen beszéltem arról. társadalmi. amelyekben az ember szükségét érzi. de a konkvisztádori étvágynak jócskán meg kell finomodnia és nemesednie. mások egymással ellentétes. Magánéletükben persze dédelgethetik az egójukat. Egy cseppnyi becsvágyat. néhányan hierarchiát is képezhetnek (család. önmagában foglaltatott egységes egésszé hatalmasodik. (Thea . amely . amely nem csupán az „alkalmazott” tudománytól való különbözést jelöli. résztvevı tendenciák. a Világlélek. hogy az új misztériumok felıli gondolkodás. Ugyancsak orfikus eredető szó végül a teória (theoria) is. A Bakkhosz-rítusoknál elengedhetetlen fizikai részegséget náluk a tudás szeretetébıl . E legutóbbi az. s amely hosszan zengett végig a puha csendben s az éjben a kepleri asztronómiáig és az Erzsébet-kori költészetig. hogy az önfeladó. anyagi késztetést vagy akár agresszivitást még a legelfogulatlanabb. mint az örökkévalóságban való elmerülés. spirituális vagy misztikus jellegő azonosságtudatokat indukálnak. Descartes és Newton egyaránt úgy érezte. amelyben misztikus módon egyesült az emberi szellem és az Anima Mundi. amikor pedig önérvényesítı típusú érzések irányítják. mind az égi mozgások titkait . ami az itáliai reneszánsz püthagoreus újjáéledésén át a tudományos forradalmat is inspirálta.) Szemlélni a számok isteni táncát. látnivaló. résztvevı tendencia kifejezés azokra az érzelmi állapotokra vonatkozik. Azon kiválasztott kevesek kivételével. de azt is. Nyilvánvaló. Valóban az orfikus miszticizmus szublimált formája volt az.a philosophiából . theoris . amely magában foglalta mind a zene. Galilei. hiúságot. Ez volt egyike az általuk lefektetett számtalan alapkoncepciónak.

hogy a fizika fejlettségének jelenlegi fokán a számlapok és mutatók nem hordoznak több jelentést. s a köszöntı beszédet történetesen éppen Ernest Renan tartotta. A tudattalan. és hitét egész életén át megtartotta. hogy a szférák harmóniája létezik .a világon mindenütt e végtelenfogalom félreérthetetlen kifejezıdését látom magam körül. mint Isten szelleme. hogy bebizonyítsák: az Univerzum úgy mőködik. kezdetben maga is vallásos jellegő volt. Még akik azt állították. de ettıl még semmivel sem kevésbé izgalmas dolog odafigyelni rájuk. Nemcsak Kepler asztronómiája származott a Szentháromságban és a Szférák Zenéjében való hitbıl a tudomány óriásainak legtöbbjét hasonlóan misztikus.hogy az Univerzumot nem egy idióta meséli.vagy babonáiban. arra a meggyızıdésre. Hatvanéves korában a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. Jelen fejezetet három. Nicolaus Cusanustól Einsteinig minden nagyszerő és nemes embernél megtaláljuk az ámulat és az áhítat érzését. amelyben egy matematikai tétel szépsége dereng.”clxiv Egyedül az axiomatikus hit. hanem rejtett törvények irányítják. sıt azonos magával Istennel (hiszen mi létezhet Istenben.clxiii Hasonló hangvételben ír Butterfield a tudományos forradalom úttörıirıl: „A törekvés. ami nem azonos İvele?)clxii . A vallásos miszticizmus „óceán-érzése” átszőrıdött a differenciálegyenletekbe. Az önmeghaladó érzések szublimációja tudománnyá változtatta a mágiát. hogy irracionális elszántságban melyik szárnyalja túl a másikat. Darwinig és Pasteurig. s ugyanúgy örökkévaló..már a Teremtés elıtt is létezett. hogy a Teremtésben nincs egészen rendben valami egyszerően nem méltó az Úrhoz -‚ hacsak ki nem lehet mutatni. függelékben megtalálja e nagyvonalú általánosítás példákkal és rövid karaktervázlatokkal való alátámasztását Kopernikusztól és Galileitıl Franklinig. olyan embertıl származó idézettel kívánom befejezni. aki a tizenhetedik században elsıként képviselte a tudós elvárásait egy mechanisztikus Univerzum iránt . a szférák zenéjének keresése és a racionális Isten-kép olyan rendszert követel. bölcs agnosztikus. nehéz megmondani. az anima mundi lelkisége pedig a spektroszkóp szivárványában. akik meghatározó szerepet játszottak a huszadik század tudományos szemléletének kialakításában. az ismert. a távoli galaxisok kísértetspiráljaiban és a mágneses erıvonalak mentén elrendezıdı vasporszemcsék mintázataiban tükrözıdött vissza. és a rendezettség és racionalitás ismérveit mutatja. Maxwellig. Az elragadtatott szerelmes amúgy még imádottja telefonszámában is talál bizonyos varázslatos vonzerıt. hogy a számlapok fölött elmozduló mutatókat nem a véletlen irányítja. Ez szívünk mélyén megerısíti a természetfelettiben való hitet. Igen jelentıs figura e tekintetben Kepler. pre-racionális.a mőveibıl sugárzó miszticizmus. mint a telefonszámok. talán a vallás minden csodájánál is felfoghatatlanabb „. a kifejezetten vallásos jellegő elragadtatást. hogy az egész Világegyetem egybefüggı egész. Isten eszméje semmivel sem több. mind pedig alapelveiben . Jehovának vagy Jézusnak nevezik ezt a . azok is hit-mozzanatokra alapozták munkásságukat. amikor azt mondta. Allahnak. hogy felfedezzék és hasznosítsák ıket. a tudós és a gondolkodó egy ismeretlen rendben. mint valamiféle óraszerkezet . de a kettı között nincs éles és egyértelmő határ. Az Olvasó a II. A misztikus egy ismeretlen istenben hisz. „mágikus” gondolkodás jelen van mind a tudós alkotótevékenységében. amelyek arra várnak. a végtelen fogalma az emberi elme számára felfoghatatlan. hogy bár a gondolkodás elkerülhetetlen konklúziója.. akár Istennek. Mindaddig. teszi lehetıvé a kutató számára. hogy jelentést tulajdonítson mőszerei jelzéseinek. Ahogy Dubos fogalmazott: az akadémikusban mindvégig tovább él és munkálkodik az alkimista. Eddingtonnak talán igaza volt. Válaszában Pasteur kifejtette. Az elsı Louis Pasteur.. Faradayig. vallásos vagy transzcendens hitek irányították..írta Kepler. Érezték. akár Brahmának. s meggyızıdését osztották más szellemóriások is. aki római katolikusnak született. mint a végtelen fogalmának egy formája. amíg a végtelen nyugtalanítja az emberi szellemet. hogy mentesek tıle. templomok fognak emelkedni a tiszteletére.

ami bennem van. Boldog. ami nem szeretet és nem győlölet..végtelent . hogy a felfedezés pillanatát komplex érzelmi reakciók követik. kérlelhetetlen. de még soha nem sikerült elmondanom. tudhatja igazán.. ami a roppant végtelenséghez kapcsolja az emberi életet.. elképzelhetetlen és csodálatos ereje. amelyek nélkül a tudományos gondolkodás eredményes nem lehet. amelyek jól mutatják a motiváció komplexitását is. A görögök megértették a dolgok rejtett oldalának misztikus erejét. A Teremtés intelligenciájába vetett micsoda hit. fényes és távolról érkezı. hogy bepillantást nyer az alkotó víziójába. IV. hogy a kozmikus vallásosság a tudományos kutatás legerısebb és legnemesebb hajtóereje. amelybıl hatalmas mővek támadhatnak .en theos . hogy materialista korunkban az egyetlen. a végtelen misztériumában való részesség átélése volt. átélésére tehet szert. Csakis az. hogy . a nem emberi minıség rémítı. s aki engedelmeskedik neki. amelynek valahogyan. nem szánalom és nem megvetés.. A kozmikus vallásosság az.Isten idebent. meg kell találnom a módját. Elıbbi abból az érzésbıl ered. egy dolgot. feltételezhetı. s nem alaptalanul. a világ kinyilatkoztatott értelmének akár csak halovány és vázlatos megismerése utáni micsoda vágyakozás élhetett Keplerben és Newtonban. Az ıket összekötı kapocs a társadalmi kommunikáció. hogy én tettem a felfedezést.). aki ilyen célokra áldozza egész életét. az önfeladó érzelmek lassú katarzisa. hosszú évek munkájával kibogozni az égi mechanika titkait! . újraéli. mintegy a nevetéssel rokon túlcsordulási reakcióban. A „fogyasztó” reméli: azáltal. amely azonban jóval egyénibb karakterő. nézıpontja felé. mi ösztökélte ezeket az embereket. A második idézet Einsteintıl való.. hogy részt vesz az alkotóban végbemenı érzelmi. a szépség ideáját. a mővészet. újrateremti azokat. hanem az élet valódi lényege.clxvi A püthagoreusoktól a reneszánszon át egészen napjainkig a tudós. Mindegyik a végtelen visszfényében dereng. Forduljunk most a kreatív személyiség érzelmi reakcióitól a közönség. a valóság teljesebb látványára. Hirtelen kioldódik a felgyülemlett. Ránk hagyták nyelvük legszebb szavát: enthuziazmus . Ezzel párhuzamos a tiszta intellektuális gyönyörőség. amelybıl támadt. a tudomány ideája.Úgy tartom. a „fogyasztó” reakciói... akár tudományos mővet olvas vagy megtekint egy tárlatot. Az emberi cselekvés nagyszerőségének mércéje az inspiráció. Akár egy viccet hallgat.. hogy céljuk elérésére tett erıfeszítéseikben számtalan kudarcuk ellenére állhatatosak maradjanak. Csakis az. hogy képesek voltak egymagukban. Egy kérdésre így határozta meg saját vallásos hitét: hétköznapi kifejezéssel azt lehetne mondani: panteisztikus. intellektuális folyamatokban. mert sokkal átszellemültebb érzelmekben gyökerezik. mélyen vallásos lény a kutató tudós. A TUDOMÁNY UNALMASSÁGA Láttuk (Elsı könyv. csakis az tapasztalhatja meg az erejét annak az érzesnek. e szárnyas és lúdtalpas lény legelemibb inspirációja az óceán-érzés. örömkiáltásokban és hadonászásban ki kell sülnie. Egy más alkalommal kozmikus vallásosságról beszélt: . s immár feleslegessé vált feszültség. hogy felfedezés történt . aki felvállalja a gigantikus erıfeszítést és mindenekelıtt az önfeláldozást. az alkotó pedig szükségét érzi. utóbbi abból. aki magában hordozza az Istent.clxv Végül pedig Bertrand Russell írta nyolcvankilenc éves korában: Mielıtt meghalok. hogy elmondjam a leglényegesebb dolgot. Egy kortársunk mondta.az igazság újabb darabjáról sikerült fellebbenteni a fátylat. ami ily erıkkel ruházhat fel valakit. valami.

amelyeken rádiókészülékének mőködése alapul. fejezetben elemeztem bizonyos ismérveket . nem pedig. amelyek mőködtetik. ugyanakkor még bizonyos büszkeséggel is állítja. Hogy mindez sikerüljön. a lakását főtı csıvezetékekhez. A III. s nem tudja. hogy az érzelmekhez nincs sok köze. a hangsúlyt és a takarékosságot -‚ amelyek alapján a komikus ötletek értékelhetık. amit birtokol.) 39 . E magatartás egyik következménye. legkivált pedig az idegen országok. Általában úgy tartják. ahogyan a tıkés tekint a bankszámlájára. A tudós munkájáról . ahogy a mőgyőjtı szemléli győjteményének darabjait.a modellkészítés lényegi mozzanatai. s a tudományokat tanuló diákokat sem ezek vezérelik. mert a mesterséges dolgok az ördög mővei.az a vélemény. Logikus következtetés útján még soha nem született felfedezés. A naponta használt tárgyakhoz . Láttuk azonban.és nélkülözhetetlenek. csupán birtokló. hogy valamely esemény.az eredetiséget. nem érti a gyermekének tulajdonságait meghatározó öröklıdési mechanizmusokat. s partnereket érzelmeihez. A gazdaságosság a legkülönbözıbb megjelenési formákban jelentkezik.megossza másokkal tapasztalatait.való viszonya olyan. hogy egy átlagosan képzett személy körömszakadtáig tiltakozna az ellen a feltételezés ellen. a régi korok vagy a modernség alkotásainak megértéséhez egyformán elengedhetetlen. a mővészetnek pedig az érzelmekkel és az intuícióval . mert érti. urbánus barbárrá teszi. s mert minden darabhoz résztvevı érzelmek főzik. Occam borotvájától39 az „elegáns” megoldások szolgáltatta elégedettségen át azokig a sokféle technikákig.bizonyos mőértést feltételezve . Az pedig. hogy a tudománytól való teljes függésben él. A modern ember elszigetelten él mesterséges környezetében. amelyek a képzelıerıt megtornáztató. hogy tökéletesen ismeretlenek elıtte azok az elvek. tettestársakat találjon kajánságához. Nem a központi főtés teszi természetellenessé környezetét. társakat a megértéshez.ellentétben a mővészével . Társadalmunk „két kultúrára” való abszurd szétszakadásának paradox jelensége. s az elveket. hogy az ilyen ember megértés és átérzés nélkül. (A ford. jelenség magyarázatakor a legkevesebb természetfeletti vagy további bizonytalanságot rejtı elemet tartalmazó magyarázatot kell választanunk. az emberi agyvelı térképe vagy egy szellemes sakkfeladvány fölött érzett esztétikai gyönyörőség .a vízcsaphoz.égbekiáltó tévedés. mint a mővészet különbözı divatjaiban és „iskoláiban”. a villanykapcsolóhoz.bármely mővészet-adta élménnyel felérhet. A mőértés azonban a legvulgárisabb formák kivételével minden mővészeti alkotás. s közel ugyanolyan fontos szerepet játszanak a tudomány. és ugyanígy nem keletkezett mővészi alkotás mesterségbeli tudás. nem ismeri a csillagok mozgását. a dolgokat ismét megteremtı erıfeszítésekre sarkallják az elıadótermek közönségét. hogy nem hajlandó érdeklıdéssel fordulni a dolog mögött rejlı elvek felé. Egy elegáns matematikai megoldás. s az ezzel járó túlzások és leegyszerősítések . egyszóval a környezetéhez . Utóbbi szereti és dédelgeti. hanem mert nem ismeri az erıket. s a tudattalan érzelmi játékai mindkettıben jelen vannak . Vajon érnek-e valamit a tudományos felfedezésekre alkalmazva ezek a kritériumok? Az eredetiség fontossága magától értetıdik. felhasználó módon alkalmazza a tudomány és a technológia termékeit. hol helyezkednek el saját zsigerei és mirigyei. ahhoz persze a megfelelı technikákat kell használnia. A valóság valamely vonatkozására helyezett hangsúly.mint láttuk . amelyek a természet erıihez. hogy az alkotó tudós és hallgatósága ebben a tekintetben hátrányban van. az univerzális rendhez kapcsolják készülékeit. mérlegelés és számítgatás nélkül. hogy a tudomány közkelető azonosítása a józan ésszel és a logikával. egy kozmológiai elmélet. s nem azért. hogy valamely mőalkotás meghaladja felfogóképességét. de szemét zárva tartja a dolgok elıtt. A kifejezés azt az alapelvet jelenti. hanem az a tény.

hogy maga jöjjön rá a tudomány néhány nagy jelentıségő felismerésére. mint valamiféle teljes fegyverzetben megszületett Minervát. aki születése elıtt végighaladt a faj evolúciójának fı állomásain. Ez azt jelenti.hogy csak néhányat említsek . hogy ismét érinti és összegzi a tudomány meghódítása felé vezetı út fontosabb epizódjait. ahol soha senki nem tudhatja. de a szakzsargonnal való túlzsúfolás és a nyakatekert.” Jeans elvarázsolt tündérvilághoz hasonlította Maxwell fizikáját. Vesalius Anatómiáját pedig Tiziano egyik tanítványa illusztrálta. az elıadótermeket és a tankönyveket. Franklin nagyszerő stiliszta volt. s felmentette a humanistát. amely újrateremtı visszhangot vált ki. hogy a paradoxonokat és „gátolt mátrixokat”. Azt is jelenti továbbá. fiatal szellemek számára. s hogy írásainak stílusa minél szárazabb. fontoskodó és görcsös nyelvezet használata még itt is elsısorban a divathoz való alkalmazkodás. amely nem a problémát. amelyekkel Arkhimédész. Jacobit vagy Helmholtzot. amelyek tartós nyomot hagytak az itáliai didaktikus prózán. annál nagyobb tiszteletre és tekintélyre tarthat igényt. A növendéknek. amelyben a tudományokat tanítják. Freud. Ugyanez az embertelen .bizonyos mértékben újra át kell élnie a kreatív folyamatot. zsákutcáit és fordulópontjait. Poinearé és Pasteur írásaiból idéztem. hanem a befejezett megoldást ismerteti. A tanulás legeredményesebb formája a problémamegoldás.voltaképpen ember-ellenes . ahogyan a muzsikusok ismerik fel pár kottasorból Mozartot. Beethovent vagy Schubertet.és mőkritikusok írásait. rejtvények formájában kell rekonstruálni . Schrödinger . ami pedig William Jamest illeti. s minél több érthetetlen technikai szakkifejezést használ. (II. történelmileg hően. Tankönyveink . megfosztja a diákot minden izgalomtól. (Ugyanakkor idézhetném egyes irodalmi. Századunkban Eddington. Ez pedig a viszonylag újkelető akadémiai képmutatás. Kopernikusz. Kretschmer. innentıl úgy kellene folytatnia. mint a többi mővészetekben.jelen esetben a diáknak . s egy nagy kupac poros tételt ismertet az emberiség nagy és kalandos vállalkozása helyett. Darwin vagy Einstein szembesült. XIII-XIV. Jeans. mint fivéréét. amelyek olyan szárazak és pedánsak. hogy egy tudományos munka egyben mővészeti alkotás is lehet. Galilei Párbeszédjei és vitairatai irodalmi mesterdarabok. az ısi perui nyelv egyazon szóval .adta meggyızı bizonyítékát annak. Ahhoz. Galilei. Az oktatást mővészetnek kellene tekintenünk. s a megfelelı technikákat kellene alkalmaznunk.a megfelelı segítı utalásokkal .) A hagyományos módszer. A mővészet olyan kommunikációs forma. Ahogy a nagy Boltzmann írta: „Egy matematikus néhány lap elolvasása után felismeri Cauchyt.hamavec jelöli a költıt és a feltalálót. könyv. Erasmus Darwin akaratlanul vicces verset írt. hogy saját maga tapasztalja meg azokat a felszikrázásokat. stílusát sokkal élvezhetıbbnek tartom. de egyetlenegy sajátos okot.) Talán mondanom sem kell. mint egy alkalmazott kémiai szakfolyóirat. amely jórészt felelıs azért.tendencia hatotta át azt a klímát is. hogy a tudomány unalmassá vált. de a hatása rettenetes. kikapcsolja a kreatív impulzusokat. amely elıírja. Maxwell figyelemreméltó mókamester. hogy a tudománytörténetnek a tanmenet lényegi részévé kell válnia. utána pedig a vadembertıl a civilizált emberig húzódó állapotokon s mostanra elérte ifjúkorát. hogy a magára valamit is adó tudósnak unalmasnak kell lennie. Másként fogalmazva: megfelelı segítséggel és irányítással rá kell vezetni ıt. hogy mi következik. Gausst. a „fogyasztónak” .a kíváncsi. a technikai közleményeknek nyilvánvalóan szaknyelven kell íródniuk. hogy e visszhang megszülessen. Harvey. A preszókratikusok nemegyszer versben írták meg értekezéseiket. Kepler Astronomia Novája izgatott és várakozásteli barokk mese. Ismétlem: a dolog alig száz éve kezdıdött. hogy gyönyörőséget leljen a felfedezés mővészetében éppúgy. amiért hátat fordít neki. meg kell említenem.A két kultúra közti szakadáshoz vezetı történelmi okok kívül esnek e könyv érdeklıdési körén. A mővészettıl még a matematika absztrakt szimbólumnyelve sem idegen. Newton. s hogy a tudományt evolúciós összefüggéseiben és folyamataiban kell tanítani. nem pedig úgy mutatni be. amelyek megvilágították számára az utat. Henryét.

.40 A komikum általam felvetett elméletét. Az így keletkezett unalmasság még jobban megerısítette a kreativitás két szomszédos. a mohóság vagy a hiúság csak közvetett csatornákon keresztül állhat a kreativitás szolgálatába. A dicsvágy. mind pedig az önmeghaladó tendenciák . más tekintetben éppen egymás ellentétei. noha vitatható. amelyben jelen vannak mind az önérvényesítı. nyilvánvaló hasznosság nélküli luxus-reflex ennyiben hasonlóak. könyv. RÉSZ A mővész A) A RÉSZTVEVİ ÉRZELMEK XII. VIII. Ha Arkhimédészt eredetileg az a vágy motiválta is. és egymásba fokozatosan átmenı tartománya közötti mesterséges határvonalat. A sajátos párlatban azonban mindkét törekvés szublimált formában érvényesül. III. ÖSSZEGZÉS A tudós motivációja szenvedélyek eredıje. legalább korábbi.technikai zsargon. hogy arra gondoltam: nem lenne haszontalan a jövı diákjai számára a bibliográfia végén egy külön címszó alatt felsorolni. nyilvánvalóan a gyümölcs megszerzése volt a motiváció. hogy elnyerje Szirakuza türannoszának jutalmát vagy kegyeit. ódivatú tanítási módszerek és kulturális elıítéletek . A tudós kreatív teljesítményei a fentebb felsorolt tényezık . a boldog heuréka! már semmiképpen sem a jutalom megszerzése miatti öröm megnyilvánulása volt.miatt nélkülözik a hallgatóságra gyakorolt vonzerıt. A nevetés pszichológiájának hatalmas irodalma van. s az önfeladó érzelmeknek hasonló szublimációs folyamatokon kell keresztülmenniük a szférák zenéjében való misztikus elmerüléstıl a nyolc szögperces ívre fordított aggályos figyelemig.és tanítási módszereink azonban statikus. hogy a rácson kívül elhelyezett banán a ketrecben lévı üreges botokat egymásba dugva elérhetı. s egymást kiegyensúlyozza. 40 A szakirodalomban oly hallatlanul kevés valamirevaló említést találtam a témáról.). akik ebben a munkában segítségemre voltak. de a könnyezés pszichológiájáról alig találunk valamit. s a banánról teljesen megfeledkezett (hasonló megfigyelésekrıl lásd: II. pedig az ember nem örökölheti a múltat. A folyamat tükrözıdik a mágia tudománnyá való lassú átalakulásában is. azt magának kell megteremtenie. E fejlemény csírái már az értelmes állatok kutató-felfedezı viselkedésében megfigyelhetık. evolúció-elıtti világképrıl tanúskodnak.a folklór İrült Professzora és a Jóindulatú Varázsló egyaránt. amit összegyőjtöttem Az Elıszóban köszönetet mondok azoknak. hogy csak ismételgette a fogásokat. az újonnan felfedezett mővelet azonban annyira megtetszett neki. A nedves szem logikája NEVETÉS ÉS KÖNNYEZÉS A komédia és a tragédia kiváltotta klasszikus reakció a nevetés és a könnyezés. Mindkettı a feleslegessé vált érzelmek elvezetı csatornája. Amikor Köhler Szultán nevő csimpánza számos sikertelen próbálkozás után felismerte.

A nevetés összehúzza. Ezek intenzitása a szem nedvessé válásától és a légzés pillanatnyi elakadásától (az elszorult. Különbözı változatai vannak a hevességnek. lökésszerő éppen fordítva. a síró ember feje elırebillen (a tenyerébe. alaposak. Elıbbinél a szemet elhomályosítja a könny. panaszt vagy más érzelmeket kifejezı hangok kibocsátásával is jár. ahogyan a nevetés fokozatai helyezkednek el a mosoly és a vonagló hahota között. a sírást kísérı hangok panaszosak. Hasonlítsuk össze most a könnyezés és a nevetés külsı testi megnyilvánulásait. miközben a hangrés részben zárva marad . a megváltozott vonások csendes erıtlenséget sugároznak. A nevetı ember szeme szikrázik. csukladozás.az életöröm bizonyos agresszív színezettel keveredı kifejezıdései. erıs nevetésrohamoknál azonban olykor zokogásszerő légzés is megfigyelhetı. s érdeklıdésünkkel forduljunk a legtisztább formában megnyilatkozó spontán sírás. A sírás bánatot. mint automatikus reflex felé. Figyelmen kívül kell hagynunk ezeket az esetleges elemeket. szomorúságot. I.gurgulázás. sóhajtásszerő kilégzés követ. melyeket hosszú.errıl késıbb. a könnyezésrıl beszélve azonban szőz hóban gázolunk. a lelkiállapotnak és a spontaneitásnak is. Az elkényeztetett gyermek bömbölése vagy a színpadi hatásra nyilvánosan vagy „magáncélra” alkalmazott görcsös zokogás csupán másodlagos származékok. s még ha örömünkben vagy esztétikai gyönyörőség miatt könnyezünk is. A kacagó ember a nyak emelıizmainak hirtelen erıteljes összehúzódása következtében gyakran hátraveti a fejét. mélyek. A kilégzés gyors. A könnyezés és sírás sokkal többféle megjelenési formával hoz zavarba bennünket. sírásnál az izmok elernyednek. s a testtartás összetörtségrıl.szimpatikus és paraszimpatikus rendszerei vezérelik. hogy e kettıt szinonimaként kezeli. Másfelıl azonban: amikor a takarítónınk a moziban olyan szépen kisírja magát. Gyakori. A könnyezéskori légzés rövid. „gombócos” torok érzésétıl) egészen a bıven csorgó könnyekig és a görcsös zokogásig terjedhet éppúgy. s elvész a látás élessége is. megfeszíti az izmokat s a testet erıteljes mozgássorozatokra készteti nevettünkben gyakran az asztalt vagy saját combunkat csapkodjuk -.a torkot gombóc szorítja el. A nevetés légzésmintája ezzel pontosan ellenkezı. amelyek csak eltorzítják az eredeti alapmintázatot. Negyedszer: a nevetéskor adott hangok . Az érzelmek sírásban való megnyilvánulása iránti közöny önmagában is nagyon sokatmondó a pszichológia mai érdeklıdésének iránya tekintetében . mély és kapkodó lélegzetvételekbıl áll. . csillogása megszőnik. hogy amikor egy gyermek vagy egy depressziós beteg „a szemét is kisírja”. amelyre további rétegekként rakódnak a kulturális korlátok és sokféle más. A harmadik különbség a testtartásban és mozdulatokban mutatkozik. A sírás kommunikációs forma (még ha a közönség csupán képzeletbeli is). általában nem sír.s a belégzések hosszúak. de homloka és orcái feszesek. a vállak elıreesnek. s szájának csücske felfelé húzódik. nem könnyezik.az angol nyelv sajátossága. Könnyezéskor az arc összeráncolódik. simák maradnak. zihálás stb. az asztalra vagy valakinek a vállára hajtja). Ajkai szétnyílnak. hogy a nevetést és a sírást a központi idegrendszer egymást kiegészítı . mint a nevetés. részvétért esdekelık. Két alapvetı reflex-sajátosság a könnyezés minden változatánál megtalálható: a könnymirigyek tartalmának kicsordulása és a légzés jellegzetes megváltozása. A hosszú. hanem könnyezik. külsı szemzugai összeráncolódnak. a szeme voltaképpen száraz marad. reménytelenségrıl árulkodik. .hasonló vagy ellentétes megközelítéső elképzelések fényében lehet megítélni. (Elsı könyv. meggyőrıdik. s ez arcának sugárzó kifejezést kölcsönöz. mint megfordított sóhajok. társadalmi eredető lepedék.) Elsı lépésként különbséget kelt tennünk sírás és könnyezés között . ami megerısíteni látszik a feltételezést (lásd alább). mint a zokogásnál . a könnyezés nem az.

nem oldódhatunk fel az Univerzumban valamiféle testi erıfeszítés útján. tudatossága elszemélytelenedik. ámulatban. az elragadtatás egy lépés a keleti miszticizmus meditációs technikáival elérhetı vagy bizonyos drogok által elıidézett transzszerő állapotok felé. önátadó érzelmeket. s nem aktivál erıs hormonokat. hogy érzelmeink túlcsordulnak.írta le így a vallásos élményt egy Freudnak írt levelében. Passzív. nyugalmas természetük oka. vagy akár egészen elfutja a könny. az izmok elernyednek. figyelni. s kiterjed az Univerzummal való egybeolvadás és az óceánérzés végtelenbe szétáradó érzéseibe. mirigyi folyamatokban juthat kifejezésre. a samadhi után. éhség vagy harag érzésekor ugrásra kész állapotba juttató szimpatikus idegrendszeren keresztül jutnak érvényre. hadd haljak meg most. Az ember megsemmisül a szerelemben. hogy fényképezıgépe csettenésével megtöri a varázslatot.Végül pedig: a nevetésben hirtelen és gyorsan oldódnak ki a feszültségek. leplezıdnek le az érzelmek. birtokló elem. ahogyan egy szeretett kisgyermek arcára lassan visszatér a mosoly. gondolatok és érzések együtt maradnak az utolsó pillanatig.hadd tartson örökké ez a pillanat. csak belül. a végsı katarzis. hogy kiválthatja a fausti fohászt: O Augenblick verweile . de a hangulat mindvégig nem változik. testünk pedig elernyed. a keletkezés így egyensúlyt tart a kicsordulással. hogy az „én” megszőnt létezni. alárendeltségrıl árulkodik. mint a vízbe dobott sószemcse. hogy az önátadó érzelmeket nem elégítheti ki. legalábbis annak érzékeljük. a szervezetet félelem. hogy sírva fakadunk: A) Elragadtatás Hallgatni egy katedrálisban az orgonát. vágyakozás ez egy még teljesebb egyesülés. mint amilyen az adrenalin. amely az egész testre közvetlen 41 Romain Rolland . A megfigyelések ismét az idegrendszer két alrendszerének eltérı karakterére utalnak. a sírással járó lassú megvigasztalódás. hogy egyidejőleg további. zsigeri. Az ember nem viheti magával haza a hegytetırıl látott panorámát.mindegyik kifejezés passzív állapotról. fájdalom. nem teljesítheti he semmiféle akaratlagos cselekedet. s a felek még a legodaadóbb szerelemben vagy szeretetben is megmaradnak szigeteknek. nem törik meg. az érzelmek nem tőnnek el. hasonló típusú érzelmek keletkezzenek. . s a megkönnyebbülés befejezetlen. A tiszta önátadó érzések nem aktivitásra. A légzés és az érverés lelassul. hanem tétlenségre. szemünk nedves lesz. s a varázs megtörik.41 Itt tehát legtisztább megnyilvánulási formájukban látjuk az önmeghaladó. megnyugvás nem akadályozza meg. Az intenzitásskálán néhány fokozattal feljebb lépve az ember úgy érzi. síráskor lassan. az érzelmi többlet cselekvésben nem vezethetı el. becézgetni kezd egy mosolygó kisgyermeket és nagy hőhót csap körülötte. egy fenséges tájat bámulni a hegytetırıl. hogy az önérvényesítı érzelmek az erıteljes. A végesnek a végtelenbe való áttőnése oly hevesen gyönyörőséges élmény lehet. Ráadásul. békességre és katarzisra törekednek. Mindebben nincs semmi morbiditás. elragadja egy mosoly elbővöli a szépség . Ha valaki dédelgetni. A paraszimpatikus idegrendszer soha nem lép egységes egészként mőködésbe. fokozatosan szivárognak el. önfeláldozásban. Nem egyesülhetünk a végtelennel. a szituációba beférkızik az aktív. amit tehet. MIÉRT KÖNNYEZÜNK? Elemezzünk néhány szituációt. melyekben jellegzetes reakciónk. s a feszültségek szertefoszlanak. Láttuk.akinek saját bevallása szerint soha semmi hasonló tapasztalatban nem volt része . a legtöbb. szerelmesnek lenni ezekben a pillanatokban és lelkiállapotokban megesik. feloldódik.

Elıször elkábul. és a gyásznak vannak olyan esetei. Az átszellemült arcú fiatal anya nedvesen csillogó szemében ugyanilyen beteljesíthetetlen. Más szavakkal: a paraszimpatikus idegrendszer tevékenysége alapvetıen befelé irányuló. A szentek és a misztikusok egész életüket azzal töltik. mint amilyen a tényleges együttlét valaha is lehetett. borzongás. képtelen elhinni a hírt. ıhozzá tartozni tapasztalatában. Hemingway. frusztrációról. amikor várjuk . fájdalmában zokog. egy helyzet.vagy mindkettı. ha nem nyer azonnali elvezetést. Mindez. Az özvegy kavargó érzéseihez természetesen keveredhet harag. a vágy. kényszerő távollét ugyanolyan fájdalmas lehet. mint az egyes billentyők. a paraszimpatikus rendszer pedig olyan. A szimpatikus idegrendszer a zongora pedáljaihoz hasonlítható. ahogyan az elızı részben tárgyalt eufórikus élményeknél az öröm váltotta ki a könnyezést. Amikor azonban a „túlmelegedés” meghalad egy kritikus értéket. Az érzelmeket nevezhetnénk akár túlfőtött késztetéseknek is.a beteljesülést. Az egymástól való hosszú. izgatottság vagy erıs vágy esetén. hogy az ember áttörje az én határait kitörjön az elszigeteltségbıl. hogy a résztvevı típusú érzelmek a paraszimpatikus idegrendszer mőködésével állnak összefüggésben. hogy semlegesítse. aztán könnyekben tör ki.sokkal harmonikusabb és teljesebb egyesülést eredményez. sokkal inkább technikai jellegő érvek is azt támasztják alá. az én határait meghaladó egység átérzésében gyökereznek. A különbség azonban fokozatok kérdése csupán. ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszeri izgalmakat. amelyben semmi célravezetı dolgot nem lehet csinálni. akár enélkül . bőntudat vagy tudattalan megkönnyebbülés is.hatást gyakorol. hogy az asszony megszabaduljon az érzelmektıl. elfogad. Mérsékelt túlhevülést tapasztalhatunk jólesı izgalom. A gyönyörőség-kellemetlenség-árnyalatot ugyanakkor nem csupán az érzelmi nyomás intenzitása határozza meg. csupán passzívan belenyugszik.és savfeleslegét. valamint más. s lassacskán megnyugszik.például hegymászásnál vagy pisztránghorgászatkor egy jeges hajnalon. hogy megpróbáljanak kiszabadulni a hús börtönébıl. nem szőnnek meg a férj halálakor. ha a beteljesítı aktus . könnyezésre serkentsen stb. stresszhatásról. Az erıs frusztráció máris megkönnyebbülésbe csap át. csökkentse a vérnyomást és lassítsa a szívmőködést. katartikus természető. hogy a rendelkezésre álló elvezetı csatornák elégtelenek . amikor a halott társ imádata . Ez a tapasztalat és az általa kiváltott érzelmek nem válnak semmissé. amelyben az ember nem cselekszik. szenvedésrıl veszünk róla tudomást. B) Gyász Egy asszony a férje hirtelen haláláról értesül. Egy késztetés „túlmelegszik”. amelyek külön-külön érintik az egyes hangokat. És ismét: az érzelmek ezúttal is a valahová tartozni. aki korántsem volt szent.akár a túlvilági találkozás reményében. ha intenzitása oly mértékő. elısegítse az emésztést és a kiválasztást.vagy el is képzeljük . s valóban. de bennünket jelenleg természetesen csakis az azonosság és hozzátartozás érzései érdekelnek. semlegesítse a vér cukor. A könnyek kicsordulása nem elegendı ahhoz. ahogyan az önsajnálat is megédesíti az özvegy könnyeit. Az öröm és a bánat miatti sírás közti folyamatos átmenet a gyönyörőség és szenvedés viszonylagos természetére utal. kiélhetetlen érzelmek tükrözıdnek. Feladata jórészt abban áll. hanem az is. a szépség szívettépı lehet. nyugtató. Ismét egy helyzet. A várt jutalom reményében még fizikai fájdalmat vagy kényelmetlenséget is készséggel elviselünk . hogy éppen növekszik vagy csökken-e ez a nyomás. sokkal intenzívebbekké és egyben hiábavalóakká válnak. kis velencei szeretıjének szívfacsaróan szép profiljáról írt. átadja magát a fájdalomnak. a szerveket. éppen ellenkezıleg. már mint feszültségrıl. mint a végsı elválás. amelyek lenyomása minden megszólaltatott hangra hat. mindig együtt jár bizonyos mértékő frusztrációval is.

vagy megnyugtató. Az elsı a hirtelen. de valószínőleg még így is rettenetes leegyszerősítés). s tehet még sok mást. még akkor is. a második pedig a kitörı. A gyönyörőség és a szenvedés között tehát folyamatos érzelemskála helyezkedik el. esetleg folyamodhat a kielégülést helyettesítı tevékenységekhez. olvashatja a pletykarovatot vagy elmehet egy sztriptízbárba. akár egyenletesen csordogál. illetve önfeladó tendenciák aránya (például a birtoklási vágy és az anyai szeretet). s a szorongástól való megszabadulás minden mértéken túl felfokozta az örömöt. elıbbi a késztetéseknek a (valódi. igény szerint nyílnak vagy csukódnak.a drámairodalom mővei által kiváltott érzelmi reakciókkal vannak közvetlen összefüggései. kíváncsiság (az explorációs késztetés) stb. és hol sír. a „nyomást” (gyötrelmes vagy gyönyörőséges) és az „alkoholtartalmat” (mérgezı. felkorbácsolta szeretetét és vágyakozását. Az anya hirtelen megkönnyebbülését így lehetne szavakra fordítani: Istennek hála. az utódok védelmezése.megkezdıdik . hogy itt két folyamatról van szó. amit a szeretett fiú megérkeztekor érzett volna normális körülmények között. az embernek kiszáradás. semmiképpen nem kelt könnyzáporban kitörı gyengéd érzéseket. drámai megkönnyebbülés. amelyeket a fantáziának kellett a készen kapottakhoz hozzátennie. hirtelen megpillantja ıt. szex. Nyilvánvaló. a szorongástól és aggodalomtól való megszabadulás. s állása a csapokra gyakorolt nyomásnak megfelelı. hogy a gyötrelem. C) Megkönnyebbülés Egy asszony. Másodszor: adva van egy szenvedés-gyönyörőség-skála. hol pedig nevet. szerelem. kíváncsiság). ha csak az iskolából jön haza. Az anya az elsı pillanatban moccanni sem tud.azon komponensek „belsı elfogyasztásából” származik. Legelıször is nyilvánvaló. Kezdetleges.éhség. A jelen esetben az történt. aztán a fia karjaiba roskad. s ugyanilyen arányban keveredik a csapokból ömlı italokban az alkohol és a víz. élsz! Eddig a . amit érzelmi kirakatnézegetésnek is nevezhetünk. hogy az anya minden esetben gyengéd érzelmi reakciót mutat. Ezekben az esetekben nem a jutalom iránti várakozásból. gyengédség és szeretet.vagy akár csak kézzelfogható közelségbe jut. Harmadszor: adott az egyes érzelmekben megjelenı önérvényesítı. Mármost minden érzelmi tapasztalat esetében rnegválaszthatjuk három változó értékeit: az „ízt” (éhség. azaz unalom.és viszont: a nyugtalanságtól való szabadulás. lehetnek tehát különbözı fiziológiai. szociális vagy pszichogenikusclxvii vágyak és szükségletek . amit az asszony kiállt. akár csak csepeg vagy éppen zubog az ital. de kézenfekvı analógiával: e felsoroltak mindegyike egy-egy csap egy szalon bárjában. Hadd legyek egy kissé konkrétabb. Hasonlattal élve: ha a vízszint egy adott érték alá esik. Ebben az állapotban az érzelmek felhevülése különbözı módszerekkel biztosítható: az ember kacsavadászatra mehet. hogy különbséget kell tennünk a sokféle érzelem között a mögöttük álló késztetések szerint. Mindez elvezet bennünket az érzelmek kvázi-háromdimenziós modelljéhez (amely tartalmazza a hangokat is.mint olyan . s csorognak belılük különbözı íző italok. s minden boldog érzelmet a szorongás feszültségétıl való megszabadulásnak tulajdonítanak. várt vagy képzelt) beteljesülés. akit a Hadügyminisztérium a fia eltőnésérıl értesített. Egyes szerzık összekeverik e kettıt. elolvashat egy horrorregényt. utóbbi pedig a frusztráció növekedését képviseli. Egy bizonyos pontig a feszültség fokozódása is gyönyörőség. csupán annak elképzelésébıl származnak a kellemes érzések.mint látni fogjuk . túláradó öröm. Világos azonban. katartikus). a szituációnak ugyanis . kielégülés felé való haladását. és anyja nem is aggódott érte megérkezése elıtt . noha kellemes dolog. ha a fia megérkezik. vagyis agresszív-védekezı.és nyughatatlanság-érzése lesz. amint belép az ajtón épen és egészségesen. s az elnyert kielégülés .

a tragikus változatban szereplı asszony idınként úgy tesz. Ha boldog végkifejlet helyett tragikusan alakulnak a dolgok . s az érzelmek felbuzognak megint. mintha a folyamatok megfordítására tett erıfeszítések visszhangja lenne . aki most ott áll a szobában napbarnítottan és mosolyogva: a Micsoda bolond voltam. Az elmebetegség egyes formáinál megfigyelhetı „üres” nevetés olyan. kitiltani tudatából mindannak a rettenetnek a képeit. s szabad folyást engedhet érzelmeinek. A pszichózisra hajlamos személyek talán ragaszkodnak az illúziókhoz.. Mindez még nyilvánvalóbbá válik az olyan felkiáltásokban. A paranoia színpad vagy a filmvászon elıidézte enyhébb formáinál az illúzió és a valóság közti oszcilláció tetszés szerint hozható létre és nyújtható el. Innen hát az ölelgetés. s a fokozatosan elnyugvó. hol nem hisz a saját szemének. kétségbeesést jelent. hogy valaki egy pillanatra elfelejti saját létezését. s elhozzák a boldog megnyugvást. elragadtatott pillantása a zavartan álldogáló. noha átélésük párhuzamos és egymástól nehezen elválaszthatók. izgatott.pillanatig igyekezett a félelmeit elfojtani. A fiú váratlan visszatérése. katartikus . hogy nem hinne a szemének. a teáskanna felborítása.. jutalmazó . míg csak a realitást ismét minden szinten megfelelıen nem éli át és nem fogadja el. Vannak pillanatok. D) Részvét Amikor egy asszony könnyekre fakad. amely után komolyabb érzelmi „lábadozásra” van szükség. mintha még mindig nem múlt volna el a veszély. Az elsı maga az azonosulás. Keveredhet bennük némi tudattalan bosszúság is a sok felesleges aggódás okozója miatt. E lázas tevékenységek közepette azonban akadnak pillanatok. amikor az érzelmek és a gondolatok egyidejőleg válnak szét és egyesülnek is. „Könnyek között nevetni” . megtért fiúra esik. Egy hirtelen sokk. kacagás. mint „derült égbıl a villámcsapás” vágta el az anya borús fantáziáinak fonalát. amikor ez a bizonyos „másvalaki” egy film vagy egy regény hısnıje csupán. s a szemét újra és újra elfutják a megnyugvás és a hála könnyei. az a tény. ami a fiával történhetett. belehelyezkedés vagy empátia nevezzük akárhogyan.ezt a jelenséget a gyorsan váltakozó lelkiállapotok váltják ki. hogy különbséget tegyünk két érzelmi folyamat között. amikor még egyszerően nem hisz a szemének. osztozva másvalaki bánatában (vagy örömében). s míg a boldog és megkönnyebbült anya viselkedése olykor percekre olyanná válik. Az antik misztériumok és a modern drámák katartikus hatása abban gyökerezik. s azok válnak a valóság mátrixaivá a széthullottak helyett. Ez önmagában egy önfeladó. s a józan ész elutasította az aggodalmakat. más idıben és más helyen.a kitörı. Most elengedheti magát. hogy annyit aggódtam! így is fordítható: Micsoda bolondot csináltál belılem!. mint: Hát nem vagyok egy csacsi. mintha még mindig élne a fiú. és részt vesz valaki máséban. Ugyanez a helyzet. hogy itt sírdogálok?! . a tragikus esetben minden villanás új és új bánatot. az asszony most szabadul meg a felhalmozódott szorongás és hirtelen kioldódás adrenalin-hegyeitıl.amelyeket további sürgölıdés és örvendezés követ. Az elızı példában a valóság egymást követı felvillanásai lassan szétszaggatják az illúziók hálóját.a fiú helyett a haláláról szóló értesítés érkezik -‚ az anya ahelyett. megpróbál a hírnek nem adni hitelt. részben azonosítja magát az illetıvel. amikor hitetlenkedı. a szomszédok összekürtölése. hogy az ember képes hinni és nem hinni a saját szemének ugyanabban a pillanatban.váltakozása és átfedései jelzik a folyamatok. az utóbbi. belevetítés ez. s a kiált érzelmek rokon természetét. Fontos azonban. gyakran hoz létre olyan oszcillációs állapotokat. amikor az érintett személy hol hisz. a feszültség egy csapásra feleslegessé vált. A két magatartásminta . sürgölıdés.az ırültté válásé egy egészséges világ agyarainak szorításában.

itt érkezünk el egy látszólagos paradoxonhoz. amikor a filmvásznon végre egyesülnek a szeretı szívek vagy a kicsi gyermeket az utolsó pillanatban mégiscsak sikerül megmenteni. s minden esetben önérvényesítı érzelmek. de ettıl még semmivel sem kevésbé valóságos. Ugyanígy lehet szó természetesen örömrıl vagy szorongásról is. Brown bánatában. amelynek ismerete a mővészet drámai formáinak megértéséhez elengedhetetlen. aki megtébolyodott.jóság érzésével tölti el ıt (ha öntömjénezı vagy kárörvendı érzelmek is jelen vannak.a körülményektıl függıen ellentétes. s feloldják a test és a lélek feszültségeit.a szorongástól való szabadulásból és az öröm feltolulásából. Mrs. csendesítenek.clxviii E) Önsajnálat Egy fiút megtámad egy galeri. más esetekben pedig a két érzelemtípus együttmőködik. hogy a kétfajta érzelem pszichológiai szinten való kölcsönhatásának sokféleségére tett fenti megjegyzések (amennyire tudjuk) ismét csak összhangban vannak az idegrendszer két .a legveszedelmesebb ırült a szent. félelme és a rokon „vészreakciók” ugyanazt a fiziológiai mechanizmust alkalmazzák. akár a saját maga érdekében. feltétlenül az önérvényesítı.alrendszerének párhuzamos mőködésével.gátolják az önérvényesítı törekvéseket. az önfeladó érzelmek . mint az anyáé. akivel azonosította magát. hogy egyfelıl. Láttuk. hogy a nézık szitává lıtték a mozivásznat. Az elsı egy önzetlen. törekvéseirıl és Mr. a másodikon a bánat foglal helyet. Az anya sürgés-forgása. amelyek még ha másvalaki érdekében támadnak is. amely a . és elıidézi a jellegzetes fizikai tüneteket: a szívdobogást.mondjuk . mint amit saját sérelmeink váltanak ki. belevetítés. az önfeladó azonosulás felkorbácsolhatja a dühöt. A második folyamatot az elsı közvetíti: az azonosulás mások érzelmeinek megtapasztalását teszi lehetıvé. akinek a fia hirtelen-váratlanul hazatért . hogy a résztvevı tendenciák bizonyos körülmények között az ellentétes típusú érzelmek közvetítıivé. s végül tehetetlen dühében sírva fakad. Az ember haragja. Ugyanez vonatkozik a filmbéli intrikus galád praktikáin való felháborodásra is: Mexikóban megesett. nyugtatnak. Smith megfeledkezik saját szorongásairól. . Smith-szel szembeni kifogásairól. E kérdést késıbb más nézıpontból is vizsgálni fogjuk. de hadd jegyezzem meg. még ha ez az ön ideiglenesen lakcímet változtatott is. üt.részvét. s egymást harmonikusan kiegészíti. azonosulás . amelyek az önérvényesítı érzelmekre jellemzıek. akár valaki más miatt támadnak fel.a mozivásznon szereplı. rúg és karmol. az elsı szinten az osztozás ténye. nem lehet szó teljes azonosulásról). Amikor Mrs. ugyanabból a forrásból fakadnak. Másként fogalmazva: az azonosulás ideiglenesen gátolja az önérvényesítı tendenciákat. kacagása és izgatottsága a fia hazatértekor a klasszikus „adrenalin-mérgezéses” tüneteket mutatják. azon egyszerő okból. Mrs. Smith könnyei. A második a bánat. eloszlatják a félelmeket és vágyakat. A másokat ért bántás feletti jogos felháborodás éppoly szélsıséges érzelem lehet. Másfelıl pedig. de támadói lefogják.és megnemesítı tapasztalat. s . Smith osztozik Mrs. egymást kiegészítı. félelmet vagy kegyetlenséget. A horrorfilm nézıjén erıt vevı szorongás másvalaki érzelmének átélésébıl fakad. agresszív-védekezı érzelmek kategóriájába tartoznak. hanem a fia részérıl éli át. Elıször megpróbál védekezni. Emberi mivoltunk nagyszerősége és tragédiája szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel. hanem a szó szerinti értelemben vett . katartikus vagy katalitikus . Egy hit oltárán való teljes önfeláldozásban kegyetlen inkvizítorok születhetnek . más személy érzelmeinek hiteles és eredeti tapasztalata. s az ezekre jellemzı fiziológiai tüneteket idézik elı. az izmok megfeszülését s a rémület hirtelen rohamait. csinos és gyanútlan hısnıbe költözött át. résztvevı tapasztalat.nem a közhelyes. pedig izgalma nem magára irányul. hogy amíg tart. hordozóivá válhatnak.

vonaglunk. az önsajnálat kínál pótlékot. hogy a legenergikusabb és a legváltozatosabb erıfeszítésekkel próbáljanak a szenvedés okozójától szabadulni. . az izmok ellazulnak. mintha bizony nem saját részünk volna az adott testrész vagy szerv.és pontosan ugyanabból az okból: a sírás a védekezés feladása. s az elhagyatottság. rövidesen túlcsordul az önsajnálat. helyettesítést. a kiszolgáltatottság érzése váltotta fel. Nem a harag kifejezıdése tehát (noha a kettı átfedheti egymást). Heves fájdalom esetére tehát rögzült a teles izomzat intenzív erıkifejtésének szokása.arra készteti az állatokat. hanem a tehetetlenségé. ahol fáj. a szimpatikus idegrendszer vészreakciói. miután a harag kimerült. aki az aggodalom látható jeleit mutatja és nagy hőhót csap. hogy az állat úgy rázogatja. s arcát eltorzítja a rettegés. Csak amikor a fájdalom alábbhagyott. A jelek szerint a tudattalan az erıs fájdalmat . vagy: fáj a kezem . A fájdalomtól való sírás akkor kezdıdik amikor a specifikus fájdalom-viselkedés véget ér. mint dühkitörésekkor . Egy idı múlva a harag újabb hulláma hátán ismét harcba lendülhet ugyan. hogy semmit sem tehetünk ellene. ahogy a gyermek adja fel a küzdelmet támadóínak karmai között. Erıs fizikai fájdalom esetén . Egy másik tévedés. Hunger. Ha a drámának nincsenek szemtanúi. hanem azt: nagyon féltem. akár nem . Ha a teste földet ért. a sírás nem azt jelenti: félek. a tehetetlenség kifejezıdése.A kifejezés azonban félrevezetı. az elsı sokk megtörtént. akkor is azt mondjuk: kínoz. Ha odvas fog vagy gyomorgörcs okozza a gyötrelmet. s ha a külvilágból részvét nem érkezik. hogy dacoljon a vészhelyzettel. A könnyek tehát itt is a résztvevı érzelmek csalódását jelzik. amikor az én úgy jelenik meg. hogy a gyermekek a félelemtıl sírnak. mint szeretı sajnálatra szoruló.agresszióként értékeli.mondjuk.ugyanúgy. és arra késztette ıket számtalan nemzedéken át.beismerve egyúttal. hogy a sírás akkor kezdıdik. Az ijedség elsı reakciói a kezek védekezı elırenyújtása és a kapcsolódó izomreflexek. és szeretnék megnyugodni. Fear and Rage. Voltaképpen a személyiség enyhe szétesésérıl van szó. fejfájásom van . különálló személy. ha azonban a közelben van az édesanya. a vonaglás és a küszködés a vereség elfogadásának pillanatában véget ér. mi történik. ahogy az ember nem sír dühében. ahogyan az állatok teszik. kezét felemelve próbál védekezni. hogy a szervezetben fájdalom. az akut rémület eloszlik. fogadjuk el a fájó testrészt a „magunkénak”. amikor az alulmaradt felhagy a védekezéssel és elfogadja a vereséget. ha nem tud elmenekülni a fenyegetés elıl. s az elviselhetıség mértékére csökkent.clxix Cannon klasszikus mővében42 kimutatta. Gondoljuk meg. csak a jellegzetes düh-reakciósorozat után .akár külsı tényezı idézi elı. vagy dörzsöljük és nyomkodjuk. A gyermek hirtelen rémületében felkiált. s megpróbáljuk lerázni az agresszort. gyakran azt látjuk. Hasonló megfontolásokat tehetünk a fájdalmában sír-szituáció tekintetében is.az egész szervezet azzal van elfoglalva. félelem. még most is félek egy kicsit. tudja. s nincs ideje könnyeket ontani. vágyódás együttérzés után. vigasztalásra. és . tekergünk.írta Darwin . de ilyen esetekben a sírás azonnal abbamarad. mintha le akarná rázni a fájdalmat. éhség és harag esetén bekövetkezı változások mind azonos jellegőek. Aki valaha is tanúja volt gyerekek verekedésének. Ha egy láb. s a vele járó viselkedésformák megszőnnek. együttérzésre. ami nyilván lehetetlen. Az erıs testi fájdalom . vagy a test egy önálló része fáj. ha elmúlt az akut félelem.ha hangos sírásról van szó segélykérés is. vágyakozás szeretetre. amikor egy kisfiú futtában megbotlik és elesik a kavicsos úton. A könnyek ezúttal is csak akkor jelennek meg. s az ijedtség arckifejezése a közeli sírás együttérzést váró grimaszává változik. ez fokozza a gyermek 42 Bodily Changes in Pain. elszalad.

pátyolgatást provokálnak. vagy szíve hasad talán43 Végül pedig: a könnyezés gyermekkorban ösztönös. a könny itt kísérıjelenség csupán. a szemei azonban szárazak maradnak.mind fiziológiailag. heves nevetés. annyit azonban tudunk. azt az ellenvetést tette. hogy jelezze éhségét. s a kevéske fájdalmat elveti a józan megfontolás. továbbá: miután elválasztják. ha az édesanya gyengéden de határozottan véget vet a drámának. mind pedig pszichikailag .jegyzi meg Klingclxxiii -‚ és a könnymirigyek akaratlagos mőködtetését feltétlenül ilyen. Azzal azonban egyetértett. mert éhes. Végül: az éhségtıl sírni. félelem és düh hangsúlyozottan önérvényesítı lelkiállapotaiban. csak szótlan áll. s a könnymirigyek mőködésükkel pótolják a folyadékveszteséget. a csalódottság oka pedig . Abban az esetben azonban. amit egy idegen test bekerülése vált ki.44 Úgy tőnik. jelezni akarja.felismeri a nedves szem másokra gyakorolt hatását. elsıdlegesen csak az érintett szemnél jelentkezik. hogy egy csecsemı rekedtre sírja magát. hányás vagy hosszan tartó. hogy ezek az erıteljes ingerek hajlamosak kiszárítani az orr. A csecsemı soha nem azért sír. hogy páciensei a terápiák során nemegyszer könnyekre fakadnak haragjukban és csalódottságukban. hanem a panaszos vagy segítséget kérı hang. az érzelmi zsarolás.vagyis értelemszerően az éhség megszőnte elıtt. az együttérzést esdeklı érzelmeket pedig az anya tárgyilagos magatartása csírájukban fojtja el. vagy akár a választékos viselkedés szolgálatába is lehet állítani (amennyiben az érzékenységnek az ájulásnál visszafogottabb bizonyítéka és megnyilvánulása).az ijedtség maradékát. A harcost társai hozták holtan Nıje nem alél. de valódi karakterét egyedül maga a könnyezı ember 43 44 Tennyson: A hercegkisasszony. Ennek bizonyítéka.vágyakozás szeretet és gyengédség után -‚ de lehetnek fiziológiai okai is. hogy a harag önmagában nem vált ki könnyezést. azért sír. Serdián Miklós ford.gyengédség utáni vágyakozását. A könnymirigyek egyidejő túlmőködése a rugdalózás és bömbölés mellett lehet „valódi” sírás . .és a torok nyálkahártyáit. spontán túlcsordulási reflex. (Az ilyen helyi irritációk okozta elkönnyesedés unilaterálisan. az éhségét nem jelzi sírással többé. minthogy a könnyek behatolnak az orrüregbe is. Egy pszichoanalitikus barátom. képesek vagyunk specifikus zsigeri szokások elsajátítására is .tudatosan vagy tudattalanul . s könnyei további törıdést. hogy éhes vagy valamije fáj. porszem vagy a hagyma illata. sikoltozással és a felfokozott izgalmi állapot egyéb megnyilvánulásaival. hogy azonnal felhagy a sírással. Ezekben a helyzetekben a „mutatvány” lényege nem a könnyezés. miután azonban a gyermek . A szemek elkönnyesedése lehet tisztán fiziológiai védekezı reflex. hogy a könnyezés . hogy a terapeuta nem volt hajlandó emlıt kínálni és altatódalt énekelni nekik. A jelenség fiziológiája ma még nem minden részletében tisztázott.clxxii Ha az ember azt látja. párosulhat görcsös vonaglással.clxx Szükségtelen hangsúlyozni: a csecsemı gyakran azért sír fel. mihelyt édesanyja a keblét vagy a cumisüveget kínálja neki . s ezzel sokkal hatékonyabb fegyverre tesz szert a puszta panaszkodásnál vagy tiltakozásnál. Ugyanez áll a szélsıséges stresszhelyzetben lévı felnıttekre is.metaforikusan szólva az lehetett. rugdalózása és hánykolódása tipikus és látványos vészreakció a fájdalom. ahogyan verbális és manuális szokásokat tanulunk. A könnyezést a hisztéria. éhség. A csecsemı bömbölése. a gyermek rövid tétovázás után bizonytalanul elneveti magát .megkönnyebbülést jelentene. tüsszögés.)clxxi Okozhatja ezenkívül köhögés. parányi piszok. mert magára akarja vonni a figyelmet. ösztönösen érzi. miután elolvasta ezt a fejezetet. Szolgálói nézik sorban Sírni fog. már automatikusan vagy akár szándékosan is könnyezni kezdhet. „zsigeri” szokásnak kell tekintenünk.

E „darwinista” pszichológia jól tükrözıdik az olyan szövegrészletekben. inkább testi-lelki nyugalmat és elernyedést. imádatot. amelyek nem indukálnak látható testi aktivitást. szinte mindig dühre. hallgatólagosan mindenki magától értetıdınek vette. s fontosságban a szexualitás és az éhség mellé helyezi ezeket a dolgokat. hogy az „igazi” vagy „fontos” érzelmek azért azok. El kell ismerni. amelyek megállítják. A kacagás és a könnyezés. a gyönyörőség néma és tétlen átélésére indítanak. A vallás.a filogenezis figyelemreméltó állhatatosságának nagyszerő érvényesülése. hogy a tizenkilencedik század társadalmi klímája nem kedvezett az elmélkedı. gyanús pszeudo-érzelmek csupán. hogy ezek voltaképpen a tudós figyelmére méltatlan. de magától értetıdınek tekintette.személyisége határozza meg. hangulatoknak nevezi . aki képtelen uralkodni egy érzelmen. szexuális vágyra vagy éhségre gondol. amelyek passzív szemlélıdésre. s legkarakteresebb megnyilvánulásuk a könnyezés . mint inkább „passzivitás”. aki az érzékelés küszöbértékeit vagy az izmok rándulásait akarja tanulmányozni. ütnifutni-közösülni-zabálni típusú. s elsısorban ütés. a hazaszeretet és a szerelem viktoriánus változatát olyannyira átjárta a prüdéria és az álszentség. a fájdalom és a félelem úgyszólván egyazon téma variációi. a Ezt az egyszerősítı kifejezést azon érzelmi állapotok jelölésére alkalmazom. 45 . adrenalinnal átitatott. hanem belsı folyamatokban éljük át. rázza az öklét..amely nem is annyira tevékenység.. vágyakozást. s azok az érzelmek. A századforduló táján az úgynevezett James-Langeelmélet hangsúlyozta a zsigeri folyamatok fontosságát. Az „emóció” (emotion) kifejezés a mozgás (motion) szóból származik. A bánatot. s amikor a vita a tetıfokára hág. amelyeket „megindítónak” nevezünk. látszólag ellentmondás hordozói. mint az itt következı idézet (Crile: The Origin and Nalure of the Emotions. akár a templomi orgona zúgása. hogy minden érzelem. amely természeténél fogva nem nyerhet másként elvezetést. amelyeket izommozgás.azzal a felhanggal. A dolog egyik oka az lehet. pontosan azok. amely megérdemli ezt az elnevezést. A vallásos vagy esztétikai élmények azonban. A dühös ember összeszorítja és kivillantja fogait . XIII. Rész-ség és egész-ség A PSZICHOLÓGIA MOSTOHAGYERMEKEI Az önmeghaladó érzelmek45 a modern pszichológia mostohagyermekei. futás vagy közösülés kísér. amelyekben dominálnak az önmeghaladó tendenciák. merengésre. amelyek a létért való küzdelmet. míg azokat az érzelmeket. félelemre. hogy senki nem hitte volna el: a kísérletezı pszichológus. Amikor a pszichológus érzelmi töltöttségő viselkedésrıl beszél. hogy az éhség. s a szociális viselkedésminták e téren való hasznosságát tekintették fontosnak és érdekesnek. a legalkalmasabb fennmaradását. Ez a szemlélet valószínőleg kései maradványa a tizenkilencedik század nagy ideológiai áramlatainak. az áhítat és a csodálkozás. veri az asztalt. a düh. hogy ezek az emóciók nem okoznak megfigyelhetı izomaktivitást. talán még a fogait is kivicsorítja és általában: mutatja a fizikai küzdelem minden látható kifejezıdését. szemlélıdı életnek és az igazi önfeladó érzelmeknek. elbővöltséget vagy az esztétikai gyönyörőséget nem nyílt és szemmel látható. akár egy veréb halála váltotta ki. valóban komolyan veszi. csillapítják a mozgásokat. 1915): Amikor az üzletember a fennmaradásért harcol riválisai ellen. Amikor Cannon kimutatta.

felsıbb összefüggéseikben pedig egy magasabb szintő egész részei. Ám minden alrendszer. mondjuk. de röviden itt is utalok rájuk. megtart bizonyos mértékő autonómiát. Nem egyszerően a baromfiudvarban kialakuló „csípésrendhez” hasonló rangsort jelent. de alávetett a nála magasabb szervezıdési szint irányító központjainak. önmagát irányító egységes egész. E jellemzık részben negatívak. amelyhez tartozik. s az elágazások folytatódnak a sejtek szintjéig. az általam felvetett elmélet szerint bizonyos alapjellemzıkkel meghatározott osztályt alkotnak. ahol azok taktikai és szub-taktikai utasításokká bomlanak tovább. A hatalom ilyetén részleges átruházása nélkül a szervezet nem mőködhetne hatékonyan. A spektrum elhanyagolt végén elhelyezkedı érzelmek . amennyit mindennapi tapasztalatainkból tudunk róluk . tagja a rész és az egész mivolt kettıs jellegét hordozza. Másként fogalmazva: mutat mind önérvényesítı. katartikusak és dominálnak bennük a paraszimpatikus reakciók. Vannak azonban precízebb. mint autonóm. s kívül esnek a viselkedéssel foglalkozó tudományok érdeklıdési körén. A funkcionális egységek a hierarchia minden szintjén kétarcúak. amely egy törzshöz . amelyeken az elmélet alapul.érkezı információk. a szabályozási csatornákon át juttatja le az alacsonyabb szintekre. Innen például a sírással kapcsolatos irodalom szegényessége. A HIERARCHIA FOGALMA A hierarchia szót ezúttal sajátos értelemben alkalmazom. s még azon is túl. az adreno-szimpatikus izgalom hiánya már magában is a vészreakcióktól eltérı kategóriába utalja ıket. a szervek pedig ismét részekbıl állnak. passzívak. Az elsı elágazásnál találjuk . noha a jelenség igazan könnyen tanulmányozható. Pszichológiai nézıpontból: a vészreakciókban gyökerezı önérvényesítı érzelmek a tudatosság beszőkülése irányába hatnak. ugyanakkor pedig része a társadalmi szervezıdésnek. függetlenül attól.az emésztés. a résztvevı típusú emóciók pedig különbözı azonosulási folyamatok útján a tudatosság kitágulását eredményezik. Mőködik.az érzékszervi észlelésekrıl . amely koordinálja és vezéreli az organikus vagy társadalmi hierarchia alatta lévı szintjeit. szervekre oszlik. az alapegység a család.mint. Az önérvényesítı és a résztvevı érzelmek polaritása szélesebb összefüggésben csupán sajátos megnyilvánulása egy általánosabb jelenségnek. a légierı.annak alapján. mint a düh vagy a félelem. légzés és szaporodás szervrendszereit.vallásos és esztétikai élmények a költıkre tartoznak. az állat-egyed vagy ember a testét felépítı részek összefüggésében egész. A társadalmi szervezıdések fejlett formái megintcsak hierarchikusak. Ezekrıl a Második könyvben lesz szó. önkormányzatot.éppoly valóságosak. s a hierarchia alacsonyabb szintjein mindegyik további. A legfelsıbb parancsnok nem figyelhet az egyes katonákra. lentrıl nézve egészek. hogy egy élı organizmus vagy egy társadalom minden része. s ugyanígy szőrıdnek meg újra és újra felfelé vezetı útjuk során a történtekrıl . Pozitív részrıl: az olyan különbözı érzelmek. mint a gyász vagy az esztétikai elragadtatás egyaránt a nedves szem logikáját követik. tisztekkel és altisztekkel rendelkezı alrendszerekre. hogy melyik szinten helyezkedik el. hanem egy speciális szervezettséget. Az élı szervezet vagy a társadalom nem elemi részek vagy elemi folyamatok halmazata. A szerves hierarchia felsı határán ugyanezt a kettıs jelleget találjuk. nevezetesen annak. stratégiai szintő parancsait a szolgálati úton. a tengerészet és a szárazföldi csapatok parancsnokait . s ugyanakkor általánosabb természető megfontolások is. mint amilyen a katonai hierarchia. amely része egy nemzetségnek. amelyben az általános irányítás egyfajta lefelé szétágazó törzsfa csúcsán helyezkedik el. hanem további és további al-egészekbıl álló félautonóm szub-egészek integrált hierarchiája. mind pedig résztvevı jellegeket. saját irányítóközpontokkal.

). saját „metronómjai” vannak. s ezeknek a „behuzalozott” áramköröknek .a szervrendszerekhez hasonlóan hierarchikus felépítésőeknek kell lenniük. . A szív ritmusadó rendszerét például a központi idegrendszer és bizonyos hormonok irányítják. reprodukálódnak. A komplex készségek felépítése szintén hierarchikus. az írás alapvetı. a részeknek ugyanakkor az egész érdekeinek alárendelve kell maradniuk. Általában: minden szerv-mátrixnak (például egy sejtszervecskének. személyes jellegzetességeit hordozó és érvényesítı automatizált és autonóm szub-egészek eredményesen védekeznek a tudatos befolyásolás ellen.: Második könyv. Ugyanilyen autonóm egységek a vesék. gondoskodnak energia-utánpótlásukról stb. amelyek önállóan végzik dolgukat. hanem az agyban rögzült. hogy a vizsgált írás kinek a tollából származik. és így tovább. akik jobb kezük sérülése miatt kénytelenek megtanulni a bal kezükkel írni. az önérvényesítı és a résztvevı tendenciák . Egy állati szívbıl kiemelt szövetdarabka a saját ritmusának megfelelı ütemben in vitro is tovább dobog. A komplementer párosok tehát . amelyet beépített „kódok” irányítanak. Stresszállapotban azonban a zavaró tényezıvel való szembeszállásra utasított rész a túlzott izgalom következtében „kiesik az . Egy organizmus különbözı részei . hogy a billentyőzetre nézne) a magasabb szinten lévı szó-beidegzıdések részei.clxxiv Az írógépelés is hierarchikusan felépülı készség. ellenırzésének is.a szerves élet hierarchikus felépítésének következményei. amely mőködésének rögzített. a másik automatikusan a helyébe lép. végtagok . mőködésének sajátos ritmusa. s ha az egyik meghibásodik. s e szó-beidegzıdések saját „hangulattal” felruházott. hogy egy szót minden elıforduláskor írjon helytelenül . Még a sejteknek is vannak sejtszervecskéik. amelyek szabályozzák mőködését. mint például egyik hangnembıl a másikba áttenni egy dallamot. s ezek magasabb szinten az agy megfelelı központjaitól függenek.normális körülmények között al-egységekként látják el félautonóm funkciójukat. Lássunk néhány példát. A funkcionális megszokásoknak kell.ahogy egy neurológus fogalmazott: az aláírás nem a kézben. A szív. az pedig egy szerv alkotóeleme és így tovább.tartozik.mindegyik a saját szub-kódja által szabályozottan. hogy a helyes sorrendet elıíró kód hogyan követeli vissza a jogait. Azok az emberek. ahol a bető-beidegzıdések (hogy az ember eltalálja a megfelelı betőt anélkül. különben az egész elveszítené hatékonyságát és tagoltságát.mondjuk vagy helyett írja ezt: avgy -‚ és figyeljük. Bármily elszántan próbálja is az ember elváltoztatni a kézírását. Ezeket az autonóm mőködéseket másfelıl természetesen a magasabb hierarchikus szint szabályozza. hogy elláthassanak olyan bonyolult és alkalmazkodás-igényes feladatokat. Az izmok. s egyidejőleg alárendeltek a magasabb központok szabályozásainak. Minden szervnek és szerv-résznek van bizonyos mértékő önállósága. amelyek végrehajtását a gépíró egységes egészként fogja fel (vö. állandó jellegét meghatározza. hogy legyen valamiféle strukturális képviseletük az agy neuronmátrixaiban. összekötésének bizonyos apró jellegzetességeibıl csalhatatlan biztonsággal megállapítja. XII. hogy kifejezzük e funkcionális egységek önérvényesítı tendenciáit és félautonóm jellegét. a belek vagy a gyomor. indítja meg vagy állítja le. Kérjünk meg egy gyakorlott gépírót.a mátrix és a kód. amely nem különböztethetı meg a korábbitól . Az élı szervezetben is minden résznek meg kell ıriznie individualitását. többé-kevésbé rögzített „játékszabályok” szerint. organellumnak) megvan a maga belsı kódja.idegek. de maga a szerv egyben része egy magasabb szintő mátrixnak (a sejtszervecske például egy sejtnek) is. vagy akár egyetlen izomsejt a megfelelı inger hatására képes az összehúzódásra a testtıl elkülönített állapotban is. automatizálódott mozdulatsorozatok. s a szakértı a betőcsoportok megformálásának. növekszenek. amely megintcsak egy szövet. kommunikálnak egymással. mint szerv természetesen magasfokú önállóságot élvez. zsigerek. rövidesen olyan aláírást produkálnak. ám rész helyett pontosabb lenne minden esetben szub-egészet mondanunk.

feltétlenül valamiféle isteni okának kell lennie annak. amely korlátozza. a társadalom szervei (a bárók. centrifugális és centripetális erık tartják fenn. autonómia. s egyben a szociális hierarchia legalsó szintjét az élı egyed képviseli. vagy az elmebetegségek esetében megfigyelhetı. A gyakran használt metaforák rávilágítanak annak intuitív érzékelésére. Megtartja lábunkat a földön.. dinamikus rendszereket találunk. (Twilight Bar) 46 . a két ellentétes tendencia. elıbbiek a függetlenedés. IV. hogy a különbözı szinteken ható ellentétpárok folyamatos sorozatot képeznek. amely nem lóhalálában rohan az őrön át.irányítás alól”.például elöregedés vagy valamely fiziológiai gátlás következtében . A fiziológiai és társadalmi szervezıdés e határvonalán mutatkozik meg.. a józan ész kontrollja nélkül eluralkodó téveszmék és kényszerképzetek (vö. A kutatás látómezejét tovább tágíthatjuk lefelé az állatvilágtól a növények és ásványok felé. s pályájukon a csillagokat. A résztvevı tendenciák éppoly szilárdan gyökereznek az organikus hierarchiában. III. Kepler szüntelenül azt bizonygatta. Hogy egy más bolygóról hozzánk érkezett ifjú hölggyel elmondattam kvázi-kepleri vallásuk alapvetı tanait: „. melyekben a szétszakító centrifugális erıket az egész rendszert egyensúlyban tartó vonzások ellensúlyozzák. amelyben vétkes vagyok. amelyhez tartozik. hogy valaki elszáll dühében vagy boldogságában.meggyengül. amikor azt mondjuk. a Föld vágyakozása a Hold után maga a tiszta. esetleg elveszti az uralmat szexuális gerjedelmei fölött. ilyen jelenség például a ráksejtek ellenırizhetetlen burjánzása. az Olvasó részben megalapozottaknak fogja találni ıket a Második könyv biológiai tárgyú fejezeteinek elolvasása után. Az egyed önérvényesítı törekvéseit normális körülmények között dinamikusan kiegyensúlyozza a függés és a részvétel annak a közösségnek az életében. társadalmi kohézióról beszélünk. mint hasonlat. és semmiképpen sem függ össze a tömegükkel. serkenti vagy a kívánt irányba tereli az alsóbb szintek. s egy eszme vagy elképzelés vonzerejérıl. s nem repülnek szerteszét . Az organikus hierarchia legfelsı. Genetikai nézıpontból ez a dualitás visszatükrözıdik a struktúrák differenciálódásának és a funkciók integrációjának folyamataiban. meg személyes affinitásról. Ugyanez következhet be. az egyén ugyanilyen okokból féktelen düh. hogy az egyensúlyt az evolúciós hierarchia minden szintjén ellentétes irányban ható. hogy a Napból sugárzó erırıl és a Szentlélekrıl szóló hasonlata több.: Második könyv. a katonaság vagy . mint érzelmek irányította viselkedés. az azonban igaz. İ az egyetlen erı.A gravitációt imádjuk. utóbbiak pedig a részt az egészben. mint egész által felállított játékszabályoknak nem engedelmeskedik.mondjuk . szervetlen szerelem. A társadalomban a fiziológiai helyett természetesen intézményi ellenırzés és irányítás mőködik. még egyetlen sejtben is érvényesül. hogy a Naprendszerben szabadon lebegı testek együtt maradnak. s felfedezhetjük az élettelen természetben is az önérvényesítı és résztvevı törekvések analóg párjait.). mint analógiák. mint ellentétpárjaik. Az elszigetelıdött vagy az egész korlátozó irányítása alól kicsúszott rész önérvényesítı törekvései mindkét esetben ártalmas módokon jutnak kifejezıdésre. s viszont. s legvégül az egyének autonóm tevékenységeit. egységben megtartó erıket jelképezik. és az ıt részként magába foglaló társadalom. amely minden szinten. Mindezek persze csak.s még maga Newton is efféle gondolatokkal játszadozott. İ a Természet félelme a magánytól. hanem nyugalomban jelen van mindenütt. Az atomon belüli részecskéktıl a Nap körül keringı bolygókig mindenütt viszonylag stabil.46 Mentgetıznöm kell e fejezet látszólag nagyvonalú általánosításai miatt.a bányászok) ingerültsége fokozódik és kikerülhetnek az irányítás alól. Egyelıre csak néhány utalást szeretnék tenni bizonyos szélesebb elméleti A science fietion mezején tett egyetlen kirándulás. Amikor feszültség jelentkezik vagy az ellenırzés meggyengül.vagy pánikrohamokban törhet ki. individualitás felé való törekvést. ha egy organizmus irányító rendszere . voltaképpen mintha egy lelki centrifugális erı hatására érintı irányban repülne ki. a két ellenkezı nemő ember közötti vonzás a távolság négyzetével nem csökken..

mint a meghiúsult. XIV. illetve az egész-mivolt pedig a komplementer fogalompárok használható példájaként kínálkozik. s mindinkább képesek szembeszegülni a differenciálatlan hullámveréssel. az egész külvilág csupán második anyaméh. a rész-. s az egót elválaszthatatlan egységbe főzte vele. ellentétekben való gondolkodás. Piaget és mások is rámutattak. de hosszú ideig még nem tekinti különálló létezınek saját magát. mint híg. amelyeken az érzelmek javasolt csoportosítása alapul. egy olyan élményé. Az az ego-érzés. az egészen fiatal gyermek nem tesz különbséget önmaga és a környezete között. A protoplazmai vagy szimbiotikus tudatosság ez ısállapotából igen lassú. amelyek konkrét nyomok nélkül csitulnak el.meg átjárnak a fiziológiai szükségletek ritmusában gyengülı-erısödı dinamikus áramlatok. késıbb azonban elszakad a külsı világtól. kontúrjaik mind élesebbek és határozottabbak lesznek. vagy a hagyományos.megfontolásokra. de mellettük. Az anyai emlı sokkal meghittebb ismerıse és tulajdona. Freud szavaival: Eredetileg az ego mindent magába foglal. s lassan kiemelkednek az objektív realitás elsı kis szigetei. kudarcot vallott. a stabil szervetlen rendszerek felé extrapolálhatók. mint a saját lábujjai. fokozatos és voltaképpen soha nem is ér véget a fejlıdés az autonóm individuummá válás felé. A tudatosság kezdeti állapotát talán úgy lehetne lefesteni. ez az az állapot. újrakezdı. hogy ez az ıs-ego sokak elméjében kisebb-nagyobb mértékben megırzıdött. Lehetıvé teszik ezenkívül. s késıbb még ismét szóba kerülı regeneratív. A szigeteket követik a kontinensek. s az én maga az Univerzum. mind pedig lefelé. az egykori óceáni egység maradványa. Végül pedig: a fokozott komplexitás az „üzemzavar” fokozott kockázatát is hordozza. Ezek az áramlatok késıbb fokozatosan visszahúzódnak.és felnıttkori. csupán egy sokkal teljesebb és kiterjedtebb érzés összefonnyadt maradéka. a társadalmi szervezıdési szintek. és hozzájárulnak a kreatív elme mőködésének megértéséhez. mind differenciáltabb és specializáltabb struktúrákat és folyamatokat. hogy . Térjünk ki most röviden az érzelmek ezen csoportjának gyermek. mint a funkciók egyre bonyolultabb és kifinomultabb integrációi által egyensúlyban tartott. társadalmi és szellemi evolúciót. A „végsı” és „visszafordíthatatlan” dolgok megválasztása (mint Freud Erósza és Tanathosza) jórészt ízlés dolga. Szigeteken és vizeken A nedves szem logikája címő fejezetben a könnyezésrıl. reculer pour mieux sauter folyamatokban lehet elhárítani. A külvilággal való mentális szimbiózisban él. s kisebb-nagyobb viharokat okoznak. Ez a megközelítés nélkülöz bármiféle filozófiai dualizmust. öblöket és belsı tavakat alkotva továbbra is létezik a vízi világ. hogy azonos fogalmak és kifejezések használatával tárgyaljuk a biológiai. normális manifesztációira. Érzékeli az eseményeket. lassan feltérképezıdnek a valóság szárazulatai. nevezetesen: a részviselkedés és az egész-viselkedés dinamikus egyensúlyban lévı ellentétes tendenciák analógiák útján mind felfelé. Amint Freud. s az üzemzavart csak a korábban már említett. nem dualista nagyobb mértékben. folyékony Univerzumot. akkor azt kell gondolnunk. bennük és körülöttük csatornákat. amely felölelte az Univerzumot. amelyet át. mert az élı anyag mindenütt jellemzıen hierarchikus felépítésébıl ered.clxxv A mindenség az énre fókuszálódik. résztvevı típusú érzelmek megnyilvánulásáról beszéltem. amely az anyaméhhel való biológiai szimbiózis folytatása. hogy a rész és az egész viszonyának fényében ezek a folyamatok új jelentıséget nyernek. Ha feltételezzük. mint Newton hatás-ellenhatás törvénye. Megpróbálom majd megmutatni. amelyet Piaget protoplazmai tudatosságnak nevez. amelyben részünk van.

elkorcsosult maradványa bukkant elı. a spirál egy magasabb kanyarulatát. törzse és toteme között. rituális játékkal vagy festıi ábrázolással való elızetes felidézése. ez a mostanság kevésbé divatos. amelyek körülveszik.clxxvii amely tükrözıdik számtalan rítusban. kivált Keleten. A gyermekek és a primitív emberek nemcsak elhiszik a mesékben és mítoszokban elıforduló csodás átváltozásokat. Ahogyan a gondolkodás fokozatosan átkerül a vizuális és verbális szimbólumok világába.máig is a mővészek és felfedezık legalapvetıbb erıforrása maradt. a tapasztalt és az elképzelt dolgokat. rablóvá vagy mozdonnyá. s a tárgyakat. orvossá. hogy elfogyasztották ıket. a másik ember bátorsága és bölcsessége. a A dolog tömör megfogalmazását Walter de la Mare-nál találjuk: Oly különös dolog. áhítani egy eseményt majdnem ugyanaz. az akhájok misztériumjátékai. Az átlényegítés résztvevı mágiája itt nemcsak az isten és az Úrvacsorához járuló ember között mőködik.esı vagy sikeres vadászat . A második-harmadik életév végéig. Egyes primitív törzsek tagjai úgy vélik.bármily bosszú is az azóta megtett út . de megtaláljuk néhány magasan fejlett társadalomban is.és annak tánccal. A játszó gyermek kedve szerint változik lóvá. amelynek során megisznak néhány cseppet a választott fivér vérébıl. Jungra és Piaget-ra annak idején nagy hatást gyakorolt antropológus részvételi miszticizmusnak vagy a Részvétel Törvényének nevezte ezt a jelenséget. de Freudra. a mágikus tı. A rítus hátborzongató. nekik is meg kell halniuk. a közös étkezés. hogy efféle metamorfózisokra maguk is képesek. Valamivel ártalmatlanabb forma a vértestvérré fogadás arabok között ismert rítusa.a gyermekek szilárdan hisznek abban. a babilóniai pap-csillagászok naptárai és az altamirai barlangfestmények ágaztak szét. az ember és a neve. ısi forrás. a feláldozott isten teste és vére elvehetı és elsajátítható volt azon egyszerő módon. / Furcsább nem is lehet: / Amit Miss T. A mágikus okság elıbbrevaló a fizikainál. hogy újra felidézze a fejlıdés egy magasabb fokát. hogy éjszakánként bizonyos állatokká változnak át. s ha ezt az állatot megölik. de meggyızıdésük.együtt él az érett személyiség szőkebb és élesebb körvonalú ego-tapasztalatával. a gyermek hajlamos összetéveszteni a szubjektívet és objektívet. az ember és arcmása. a kvázi-szimbiotikus kapcsolat tapasztalatában az ember önmaga. amikor az ego és a nem-ego elkülönülése még befejezetlen. 47 . az álmot és a valóságot. akik részt vesznek a szertartásban és elfogyasztják az adott szubsztanciát. a kívánatos esemény . amikor ismerné váltak a Mau-Mau eskütétel szertartási körülményei. ezek válnak a vágyteljesítı gondolati teremtés. hogy a gondolat mindenható. a primitív ember alapvetı tulajdona. amely . eszik / Miss T. amelybıl késıbb a tánc és a dal.úgy tőnik . a gondolatait. mint elıidézni . de mindazok között is.-vé változik. ugyanennek szociálisan értékes maradványai az együttélést megpecsételı szertartások a kenyér és só szimbolikus megosztásától a borkóstoló lovagok lakomáiig. E hajdani módszer arra. Lévy-Brühl.clxxvi Ez az az óceán-érzés.teljességgel önérvényesítı jellegőek. a szétszaggatott isten felfalására emlékeztet. szokásban és hagyományban. az istenség és annak jelképe. Itt van tehát az egységes. hogy térbeli és idıbeli távolságra vagy fizikai közvetítıkre való tekintet nélkül mágikus kapcsolatot teremtsenek az események között. amelyre mind a misztikus. mind pedig a mővész áhítozik. elımozdítása között. az állatok fizikai ereje. Az etetési késztetésben gyökerezı emóciók . A mágikus azonosulás a társadalmi evolúció egy ennél is korábbi fázisában bizonyára még közvetlenebb módszerekkel volt elérhetı. s a hozzá tartozó fogalomalkotási tartalom éppen a határtalan kiterjedés és a Mindenséggel való összetartozás. valamint az ember és az árnyéka között. a szómágia és a szimbólum-mágia eszközeivé.47 Az Úrvacsora szentsége szimbolikus és szublimált formában a dionüszoszi extázisra és az orfikus misztérium-szertartásokra.

nem kedvez ennek a folyamatnak. hogy ez utóbbiak is önálló és teljes jogú létezık. s a szocializálatlan és verbalizálatlan rétegek lesznek az akadályozott. elválasztás. mint a Büntetı Törvénykönyv paragrafusait. a modern oktatás azonban aligha képes olyan ingereket nyújtani. mint az Egyház vagy a hadsereg.helyesen . Legerısebb a hatás a tudatos. amelyek elısegítenék. amelyben élünk. kortársaink túlnyomó többsége soha nem jut ki az alagútból. A tárgyak és az emberek szüntelen nyersanyagháborúban állnak a részvétel mágikus formáival. amelyek leginkább ki vannak téve az érintkezésnek.sorozatában halványul el. férfivá avatási szertartások megtartásának idejét. a nyugati ember gyengédségi tabui . E rítusok maradványai még élnek az olyan intézményekben. amelyekben az önmeghaladó. hogy a nagyon alacsony rezgésszámú hangokat . (Ez azonnal nyilvánvalóvá válik. A gyermek meditáció helyett megtanul kérelmezı imákat mondani. Az anyával való biológiai kapcsolat távolító. amelyek során az egyén magára veszi a közösségi kötelékeket. A kemény tények úgy születnek meg. az én és a más én-ek közti konfliktusok lassan világossá teszik. hogy egy kozmikus tudatosság váltsa fel. kivéve amennyiben jól illusztrálja. A társadalmi környezet csiszoló hatásai más-más módon hatnak a személyiség különbözı rétegeire. önfeladó érzelmek megnyilvánulnak. s amelyet röviden meg kell említenem. a simogatás és dédelgetés elmaradása. A gyermek szubjektív valóságának objektív realitássá való fokozatos átváltozását elıidézı erık az ego és a környezet szüntelen súrlódásaiban keletkeznek. Szükségtelen hangsúlyozni.úgy érzékeljük. mert el kell tőnnie. számőzött résztvevı tendenciák természetes menedékei. elkülönítı események . Az érettség elérkeztével eltőnik a szimbiotikus tudatosság. hanem esetleges körülmények között és véletlenszerő nyomások hatására válnak a közösség tagjaivá. felfénylésüket . történelmileg korai formáitól a mővészeti. amely voltaképpen nem is tartozik ebbe az összefüggésbe. de még a hintalovakat sem mozdítja meg. s az akarat nemhogy a hegyeket. de az emberek túlnyomórészt nem integrációs folyamatok során. eufórikus fellángolásai az elszáradás és elcsökevényesedés elıtt. aki beléjük ütközik. hétköznapibb jelenségeknek egy egész tartománya. a mővészet és a felfedezés merítenek. hogy a kultúra. A projekció ebben a technikai értelemben azt jelenti. s ezekben a mélységekben az álomban és más.úgymond .) Hasonlóképpen. s csak olykorolykor sejdíti meg a távolban hunyorgó fénysugarat. vallási vagy társadalmi egyesülésen keresztül való szándékos önmeghaladásig tartó fejlıdése tükrözi a résztvevı tendenciák megnemesedését. hogy például a látásnál a retinában és az agyban zajló folyamatokat nem ott érzékeljük. nemcsak azzal vagyunk tisztában. Másfajta súrlódások. s a Természet törvényeit úgy verik bele a fejébe. hogy szubjektív tapasztalatainkban az én határai nem is olyan élesek. és fájdalmat okoznak annak. felszín alatti mőködésekben. ahol végbemennek. hanem méterekkel vagy kilométerekkel távolabb. A szimbiotikus tudatosság kezdetleges. racionális rétegekre. vakítóan erıs fényeket pedig. Véglegesen és teljesen azonban nem tőnnek el soha. Minél távolabb jutunk a felszíntıl. vallásos dogmákat kap a végtelenben való elmerülés helyett. hogy a tárgyak is kemények.kommenzalitás a maga archetipikus felhangjaival ezeket voltaképpen többé-kevésbé kifejezett résztvevı tendenciákkal ruházza fel.az alagút túlsó oldalán. mielıtt elfogadtatást nyerne a társadalmi egész teljes jogú részeként. míg csak véglegesen vissza nem húzódnak az áramlatok. Legbanálisabb közülük a perceptuális projekció. ahonnan a miszticizmus. . mint az önfeladó érzelmek utolsó. Az önfeláldozó lelkesedés romantikus kamaszkori kitörései olyanok. a bántóan. mint amilyeneknek hinni szeretjük ıket. annál elmosódottabb az én és a nem-én közötti határ. A törzsi társadalmakban a pubertás elérkezése jelzi a komoly és ünnepélyes. a szimbiotikus csatornák még mindig hajózhatók. Létezik azonban a közönségesebb.kikerülés a méhbıl. amikor egy szöget verünk be a falba. mintha a retinánkon szikráznának fel. mintha idebent dübörögnének. ha visszaemlékszünk. s ki nem száradnak a víziutak.

vagy bármilyen figurára. képlékeny idıszakában feltehetıleg szüleink révén és alapján alakulnak ki. hanem azt is érzékeljük. A nevetés és az ásítás azonnal fertız. mint az én és a nem-én közti ırizetlen határszakasz. o. A serdülık akaratlanul is majmolják bálványuk modorát és mozdulatait. A nagyon is cseppfolyós álom-folyamatokban általában nem lehetséges éles és pontos különbségtétel. nıvér. hogy az élettelen dolgokba akaratlanul is életet és érzelmeket fogalmazzunk. szinte leküzdhetetlen.abban áll. a hisztéria. „egyensúlya” van. az arisztotelészi fizika két évezrede után elmondhatjuk. noha korábban csalódott a hipnoterápiában. Freud. noha a két jelenség a legtöbb esetben megkülönböztethetetlen. egy templomtorony csúcsának olyan hatása van.vagy patologikus mivolta . és így tovább. s mindegyik tovább és továbbvihetı D-re. Az introjekció a projekció ellentéte. ahogy mi magunk tesszük. s ha a futballjátékosnak kedvezı alkalma nyílik rá. a „repedés” pedig úgy funkcionál. hogy az ego-komponenseknek a külvilágba való kivetítésérıl vagy a külvilág elemeinek az egóba való integrálásáról beszélünk. Az én az élettelen tárgyakba nemcsak mozgást. Valamivel bonyolultabb projekciós aktus a transzferencia. mintha az ég felé törne. Elıbbi antropomorfizmushoz vezet . a hallucinációk és a vallási elragadtatás. hogy feje a szögre sújt. A szélsıséges. de érzelmeket is vetít: a könnyezı pálma sír. 93.48 Amikor valaki beveri a fejét az ajtófélfába.vetítsük. E-re stb. úgy tőnik. a második esetben egomorfizmusról beszélhetünk . ahol a csempészáru bejuttatható.ismét technikai értelemben . A tudattalan Ki kicsodáját. akikkel azonosulásos kapcsolatba került. gyakran hangsúlyozta a rokonságot egyfelıl a hipnózis és a szerelem. hogyan keverjük össze az én-en belül és az azon kívül történı dolgokat. lovunknak vagy kanárinknak a magunkéhoz hasonló érzelmi folyamatokat tulajdonítunk. Az egyén egész életében introjiciálja más emberek létformájának mozzanatait. hogy saját érzelmeinket más élılényekbe . 1954.hasonló zavaron alapul: egy papírra rajzolt nyílról (talán tudattalan szemmozgásaink következtében) úgy érezzük. amelyek a hipnotizırrel kommunikálnak. C-re. hogy kapura lıjön. a dolog olyan. (Kretschmer. hogy a rabszolga tökéletes gyönyörőséget talál láncaiban. alávetettség) a szerelem tárgya felváltja a felettes egót vagy a hipnotizırt. A helyzet poézise . amikor A kivetíti eredetileg B-re irányuló érzelmeit egy harmadik személyre. Éppily megcsontosodott az a hajlamunk. Az ilyen személyiség-tranzakciók némelyikének tartós hatása lesz. hogy mindenkinek pontosan úgy kell éreznie és gondolnia a dolgokat.kedvenc kutyánknak. rabszolgaság. akárcsak a kegyetlenség.hogy tenyerünket nyomja a kalapácsnyél. együtt szenved és örvendezik azokkal. a vihar dühöng. színes tintával nyomtatták itatósra. ırjöngı szerelem állapotában (a német terminus technicus a Hörigkeit leigázottság. akárha egy vászon keskeny repedésén keresztül” (Kretschmer). hanem jó példák arra. Hipnózisban „az ego funkciói látszólag felfüggesztıdnek. mintha a szerszám saját testünk folytatása lenne. hogy dinamikus mozgásban van. sípcsonton rúgom a szomszédomat. de tőnékenyek. kivéve azokat. ami egyfajta perceptuális szimbiózis az ego és környezete között. mint valami felhigított. Az animizmus iránti hajlam. mások drámaibbak. de például a skizofrénia eseteiben mindkét variáció kontúrosan megfigyelhetı. A projektív empátia . az ego elaltatott részeit a hipnotizır személyisége helyettesíti. hogy sikerült lelkialkatunk alapvetı jellemzıjévé válnia. hogy bonyolultabbá tegyék. ami egyszerő. felettes énjeink az én korai. egy festménynek „mozgása”. de rendkívüli Az ego-komplexum felbontásával összefüggésben az azonosulás (identifikáció) némileg eltérı értelmezést nyerhet annak megfelelıen. másfelıl a hipnózis és a tömegek viselkedése között. összerezzenek.arról az illúzióról.állatokba és emberekbe . egy apa-.) 48 .clxxviii Mindezek nem a pszichológusok koholmányai annak érdekében.

Sokkal kevésbé nyilvánvaló az a tény. igya hibás szóhasználat lényegében helyesen tükrözi a gondolatot. igen sokféle érzelem vegyül. amely nemritkán természetesnek tartja az egyéni érdekek. hogy a fanatizált csıcselék hısiessége és a brutalitása kvázi-személytelen és feltétlenül önzetlen.vagy csıcselék -‚ amelyre Le Bon klasszikus meghatározása érvényes. természetesen azt kellene mondani. A pármai kolostorban találjuk. részben sokfélesége (lehet szexuális. a legnagyobb. amelyik lemészárolta Lidice teljes férfilakosságát. Az a fajta tömeg . s éppen a helyes szó okozna zavart. az éhes ember ráveti magát az ételre. hogy még az olyan egyszerő és tudományosan szalonképes érzésekhez is. hazafias. s az egész intellektuálisan a legkisebb közös nevezı szintjéhez alkalmazkodik. Minthogy pedig az egyén képtelen fennmaradni a társadalmi beágyazottság valamilyen formája nélkül. a száj azonban a gyengéd testi kontaktusok.ez a tapasztalat az egyéni felelısség érzésének ideiglenes felfüggesztését eredményezi. 49 . E hipnotikus hatás tökéletes szimbólumát Stendhal mővében. A világosan felismert ónérdeket alapul tekintı etikai elméletek azt sem képesek megválaszolni. Ugyanaz az SS-különítmény. az ilyen cselekedeteket az egyén az egész érdekében vagy vélt érdekében gyakorolja. szabadságáért vagy hitéért az életét. Ugyanígy ideiglenesen háttérbe szorítja az önérvényesítı törekvéseket is. plátói. tépi. bizonyítja. Az a tény. melyekben szerepet játszik mindkét tendencia (és a központi idegrendszer mindkét rendszere). A politikai demagógoknak a tömegekre gyakorolt hipnotikus hatása közismert. Jegyezzük meg azonban. mint az éhség. A fogak az agresszivitás eszközei. A dinamikus egész részének lenni .a szentek és a mániákusok kivételével . melyek közül máig élnek például a temetéssel vagy az esküvıvel kapcsolatos szokások. nemhogy hazájáért.át. önfeladás elemei. szaggatja. a valóság minden más része homályos és életlen marad. Egy pillanatra visszatérve az Elsı könyv XIV. miért áldozza fel egy ember a családjáért. belevájja a fogát. a csıcselék vezére iránti. az ifjú Fabricio a börtöncellája ablakát elfedı függöny egy keskeny résén órákon át bámulja Celia alakját az utca túloldalán. Másfelıl. mert a tagjai közt meglévı finomabb individuális különbségek ideiglenesen felfüggesztıdnek. s a vezénylı központ. s olykor az élet feláldozását is. az enyelgés. fanatikus és célratörı. de a tömegpszichózis egy vonatkozását röviden meg kell említenem. az önfenntartásban mindig jelen vannak az önmeghaladás. s az asztaltársaság korábban már említett megszentelt vagy rituális vonatkozásai. a közösségnek való teljes alávetettség altruisztikus.mindezek a tiszta agresszivitás kifejezései. oidipuszi. feltétel nélküli odaadással és engedelmességgel váltja fel. a táplálkozási késztetést serkenthetik vagy gátolhatják az étkezésben résztvevık. hogy a férfiak mindig készek voltak meghalni egy (jó. A szerelem természetesen igen csodálatos dolog. mint bármely más tendenciák. narcisztikus.mértékben elnyújtott hipnotikus állapot. marcangolja . a csókolózás egyik A legkisebb közös nevezı kifejezés matematikailag értelmetlen. rossz vagy éppen jelentéktelen) ügyért. mert tagjainak impulzusai szők résen vagy szemellenzın . s így azonos irányban hatnak.szinte mindig vegyes érzések keverékei. Érzelmeink . hogy az önfeladó érzelmek éppoly alapvetı részei lelkiségünknek. fejezetének témájához. szülıi. hogy egy ellenállhatatlan erı részesei. innen a tömegbe verıdött emberek élménye. A tömeg önérvényesítı magatartása az egyén önfeladó viselkedésén alapul. heroikus és önfeláldozó cselekedetekben nyilvánul meg .s ugyanakkor bestiális kegyetlenségben is az ellenség vagy a közösség kiszemelt áldozatai iránt. Ám nagylétszámú tömeg esetén még a legnagyobb közös nevezı is viszonylag alacsony. A tudatosság teljes egészében az imádat tárgyára fókuszálódik. Thermopülai hıs védelmezıiként volt képes meghalni Oradurnál. esetleg kutyára vagy macskára irányuló). részben pedig mindeme válfajok rendkívüli érzelmi összetettségő koktélja miatt.49 dinamikus cselekvés tekintetében azonban hallatlanul hatékony.

a könnyezés irányítója a paraszimpatikus részleg. Idegi mechanizmusa és testi megnyilvánulásai . Ezek az érzelmek részei az élet hierarchikus rendjének. az átvitel és a hipnózis jelenségei. mint valamiféle nyájas kannibalizmusban megrágcsálják. az introjekció. az érzelmek kisülnek. ezek a passzivitás és az önfeladás felé hatnak és mirigyi. hogy egyes. A résztvevı tendenciák az egyed fejlıdésében éppúgy. a rituális kannibalizmust gyakorló törzseknél nagy megtiszteltetésnek számít. hogy játékosan. A könnyekben kioldódó önmeghaladó érzelmek nem nyilvánulhatnak meg. ahonnan a mővész és a misztikus meríti az inspirációt.az önzı és visszataszító érzelmeket. zsigeri reakciókban szivárognak el. A hivatásos jótevık. amelyrıl az én úgy érzi. Kulturális klímánk sajátosságai folytán a kortárs pszichológia érdektelennek tekinti és jószerivel teljesen mellızi a résztvevı érzelmeket. A Platón barlangjának falán táncoló árnyalakok az ember magányosságának. mitologikus eposzokká és misztériumjátékokká alakul át.együtt marad érzelem és gondolkodás.valódi vagy képzelt . elemzett eseteiben . sülhetnek ki valamiféle izomtevékenységekben. mint az agresszív-védekezı emóciók. a lelkiállapot megváltoznék . Ich habe dich zum Fressen gerne (úgy szeretlek. a kegyesség nısténytigrisei.legfontosabb zónája. s a primitív mágia hasonlóképpen fokozatosan szimbolikus rítusokká. hogy hozzá tartozik. ugyanolyan fejlıdést mutatnak a gyermekkori megnyilvánulásoktól a felnıtt formákig.magasabbrendő egésszel. síráskor fokozatosan szivárognak el anélkül. bánattól.legtöbbször saját maguk elıl is rejtve .van egy közös elem: a vágyakozás meghaladni az individuum-sziget határait. hogy autonóm egész vagy függı rész legyen. A nevetésben kisülı önérvényesítı érzelmek a testet aktivitásra sarkalló szimpatikus idegrendszerrel állnak összefüggésben. A német (és magyar . ahogy a nevetés az önérvényesítı érzelmeké. amelyben minden létezı hordozza a rész-ség és az egész-ség jellegeit. részben pedig felváltják a projekció. s szimbiotikus közösségre lépni egy másik emberrel vagy egy . Lascaux barlangfestményei pedig mágikus hatalmának jelképei.A ford. általános polaritás-elméleten alapul. ha megesznek valakit.a gyönyörőség és a fájdalom közötti szakadatlan és folyamatos sorozat mentén elhelyezkedı.) kifejezés. „leharapják” csecsemıik kéz. a látszólag legaltruisztikusabb szociális viselkedésben is .az elragadtatástól. majd megeszlek) erıteljes párhuzamot mutat a fiatal anyák szokásával. az empátia. s a kettıs készséget. a börtönlátogatók. az érzelmi tapasztalatok harmadik . mint az éhség. Nevetésnél a feszültség kirobban.jelen vannak az önérvényesítı tendenciák. melynek mőködése befelé irányuló és katartikus. (Vö. boldogságtól. Végül. lehet hogy így gondolja az imádkozó sáska hímje is. a félelem vagy a düh jelei. Beszélik. misszionáriusok és szociális gondozók felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a társadalomnak.akárcsak ellentétpárjaikat . Az érzelmek általam javasolt csoportosítása ezen az organikus és a társadalmi hierarchia minden szintjén mőködı.éppen ellentétesek a nevetésével. A bizonytalan én-határú gyermekkor „szimbiotikus tudatossága” részben visszakerül a tudattalan rétegeibe.: Második könyv. az azonosulás. ÖSSZEGZÉS A könnyezés a résztvevı érzelmek többletének túlcsordulása. A résztvevı érzelmeket . légzésmintája és testtartása . hogy a hangulat. mint a kultúrák evolúciójában.és lábujjacskáit. A könnyezés különbözı. noha megnyilvánulásaik éppoly valóságosak és megfigyelhetık.arckifejezése.tudatosan vagy tudattalanul . együttérzéstıl vagy önsajnálattól való sírásban .) A rögzített kódok alapján mőködı rugalmas mátrixok duális fogalma ugyanezen az elven alapul. de motívumaik legmélyén gyakran ott találjuk .

A nézı szellemének egy „rekeszében” tudja. A bárdok és énekmondók a történelem hajnala óta az ilyen Ersatz-stimulusok kiváltásának egész csokorra való fogásával élnek. visszafojtja a lélegzetét. hogy egy felnıtt ember. s mindezt olyan események miatt. amilyen például a tanácsválasztás vagy egy amatır színtársulat fellépése. az északi vidék életérıl szóló sorozatának epizódjai. hogy megossza velük gondolatait és érzelmeit.és haragérzeteinek átéléséhez. a közönség számára illúziót teremteni. Eddig kétszáz részt láthattunk. az eredetieket helyettesítı impulzusokat. hogy jelen nem lévı dolgokra.itt és most történik az elbeszélt esemény.a rendırség éppen idejében érkezik majd. vagy könnyezni kezd. részesükké tenni másokat és úrrá lenni az én elszigeteltségén. teraszos háztetık látványával kezdıdnek a Granada televízió Coronation Street címő. Egy londoni lap cikkébıl vett szemelvény segíteni fog. s azt is tudja. Ez nyilvánvalóan nem könnyő feladat. A mesélı indítéka. a közönségnek így az a benyomása támad. akiknek adott esetben a nevét is ismeri. A mese hallható és látható jelekkel beszél el bizonyos. hiszen arra kell rávennie hallgatóit. reménységet vagy szánalmat érez. amely önmagában is önmeghaladó tapasztalat. kísérteties trombitaszignállal és a végtelenbe nyúló. Hogy célját elérje. hogy ezeket az eseményeket másokkal ismertesse. hogy ık is átéljék. A hallgatóság lehet fizikailag is jelenlévı vagy képzeletbeli. aki mindvégig tisztában van vele. Ami azt illeti. hogy a két. eszközül szolgálhat mások félelem. amelyekrıl tudja. s azt is tudja. hogy egy gép által vászonra vetített árnyalakokat lát. hogy . megmarad az északi vidékek dolgozó alsó-középosztályának darabos és nett világában. B) VERBÁLIS TEREMTÉS XV. de célja minden esetben ugyanaz: megosztani tapasztalatait. hogy a hıst sikerüljön megmenteni . e fogások összességét az irodalom mővészetének nevezzük. biztosítania kell hallgatósága számára a megfelelı. mi lesz a végkifejlet . s a sorozat. hogy a színpadon látott figurák színészek. Folytatásról folytatásra egy egyházközségi lap állhatatosságával számol be a helyi eseményekrıl. s produkálja azok fiziológiai tüneteit is. amelyet a rajongók fontos szociológiai jelenségnek tekintenek. Még különösebb. szereplıit és szerkezetét nagy körültekintéssel és jártassággal úgy tervezik. például egy rét nyári hajnali illatára reagáljanak. Nagy-Britannia egyik legnépszerőbb tévémősora.tekintet nélkül az idıben és térben való távolságra . a mesélı elméjében zajló mentális eseményeket. A módszer eredménye a közönségre gyakorolt élénken biszociált hatás. Illúzió AZ ILLÚZIÓ HATALMA Az irodalom kezdete a mesélés.komoly lelki feszültségeket él át. Mindeme trükkök közül a legelemibb az embereket jelmezekbe öltöztetni és maszkokkal vagy festéssel álcázva színpadra állítani. mint a leghétköznapibb jelenséget vesszük tudomásul. A szerepek . hogy mégiscsak elcsodálkozzunk egy kicsit:clxxix Heti két alkalommal. hogy játékuk kifejezett célja számára. egy valóságos és egy képzeletbeli univerzumban való párhuzamos létezés képességét csodálkozás nélkül. Egy másik „rekeszben” azonban félelmet. s ezzel párhuzamosan szívdobogása támad.dimenzióját alkotó érzések kísérhetik. a mesélı címezheti történetét egyetlen személynek vagy akár Istennek is. hogy nézıik szenvedélyesen rájuk szokjanak. Végül: az azonosulás. a jövı héten ünnepli második születésnapját. hogy puszta látszatok. Valóban figyelemreméltó jelenség. minden maratoni tévésorozatot. A Coronation Street tartózkodik a ragyogástól és a hatásvadász tablóktól.

hogy felismerjük magának az illúziónak az értékét. Isaura. a szép rabszolgalány javára győjtés indult. mely szerint valami A vagy nem-A. s ugyanígy nem tekintik érvényesnek az ellentétek egységét tanító keleti filozófiák. de egyidejőleg A és nem-A nem lehet. Amikor kidobták a missziósházból. (A ford. mint a hét teraszos ház. s akik kedvéért ideiglenesen kiiktatja gondolataiból saját vágyait és szorongásait. hogy Ítéletnapig néma marad.a szóban forgó színész nem játszott többé a sorozatban -‚ s a következı napokban számosan jelentkeztek bérlınek. A hét ház egyike az egyik epizódban megüresedett. tucatjával kapta a jóindulatú figyelmeztetı leveleket. hogy a történet valóságos? A válasz: igen és nem. ahol gondnokoskodott. akik elnyerik a nézı rokonszenvét. és sikerült egy többé-kevésbé folyamatosan biszociált világban élniük. és azt mondta: reméli.olyanok. hogy ellátja a baját. Az önérvényesítı viselkedés az itt és most-ra koncentrál. hogy házasember. a tudattalan. az esztétikai érték vagy a „mővészet”? A kérdésre válasz csak több lépésben adható. a bátor és kemény Ena Sharples talált. XV. narancslével és húslevessel. aki ócsárolta az asszonyt.50 Ezek az emberek természetesen mindannyian tudták. AZ ILLÚZIÓ ÉRTÉKE Hol lép azonban be a folyamatba a szépség. Az illúzióban való elmerülés ekképpen gátló hatást gyakorol az önérvényesítı törekvésekre. csupán egy lépéssel tovább fejlesztették a tapasztalt mozinézıkben egy Hitchcock-rémfilm tetıpontján átélt pillanatnyi tudathasadást. és megfenyegette. az érzelmeknek és az érdeklıdésnek egy másik idıbe és helyre való átvitele önmagában is a szó szoros értelmében vett önfeladó mozzanat. amikor pedig a Rover’s Return pincérnıje egy drámai pillanatban összetört egy díszes tányért. mert lakója elköltözött . hogy a figyelem az itt és most-ról az akkor és ott-ra. több nézı küldött neki vigasztalásul hasonló darabokat. és az önfeladó tendenciák kibontakozását segíti elı. A Coronation Street rajongói. valamint a gyermek és a primitív ember számára azonban . Egyes rajongók meg vannak gyızıdve róla. mélyen gyökerezık.nem értelmezhetı. aki eltitkolta elıle. Hasonló esetek nálunk is ismeretesek. a következı napokban sokan keresték fel a kórházat a szokásos virággal. Vajon ennek ellenére is hitték. és átmenetileg nem tudott beszélni.és még . A logika úgynevezett ellentmondási törvénye. vagyis az önérdektıl távoli síkra terelıdik át. A legtöbb rajongóra a legkarakteresebb személyiség. hogy a képernyın színészeket látnak. hogy megválthassa szabadságát. Megtörténtét mint csalétkek segítik elı a színpadi hısök és áldozatok. Amikor kórházba került. a missziósház vagy a kocsma. s a mágia különbözı formáit minden hajdani és mai civilizáció felhasználta megtisztítási szertartásaiban és kiéléses terápiáiban. amely abban áll. akikkel részlegesen azonosítja magát.). a sarkon a bolt. amikor kilépett a stúdióból. a tengerészt alakító Jack Watsont pedig egy alkalommal.) 50 . Salfordban az egyik rajongója összeverekedett egy írrel. Más szavakkal: az illúzió katartikus hatású. Elsı dolgunk. hogy kedvenceik valóságos személyek. akik hittek Ena Sharples valódi létezésében. a nyugati teológusok vagy a kvantumfizika. Amikor a bögyös Elsie Tanner összemelegedett egy tengerésszel. amilyenekben a színészek igazán otthon érezhetik magukat. s amikor a Szomszédok címő családi sorozat egyik szereplıjét lábtöréssel szállították kórházba az egyik csütörtöki adás drámai mozzanataként. megállította egy lovagias mesterember. az ország minden tájáról állást kínáló leveleket kapott. viszonylag kései felismerés a kultúrák és az egyének fejlıdésében (Második könyv. ha nem hagy békét szegény Elsie-nek.

egy másik személy létezésébe való belehelyezkedésbıl származnak. s ezt feltétlenül önmeghaladó aktusnak kell tekintenünk (vö. s könnyedén vált a két mátrix között. AZ ILLÚZIÓ DINAMIKÁJA A komédiában az izgalom felgyülemlése és késıbbi.Való igaz. szívdobogást és verejtékezést is okozhat. amely elısegíti a katarzist . kedvesük szerelmesen a karjaikba omol.úgy követik a színpadon vagy nyomtatásban elbeszélt történetet. s ez katarzist elısegítı jellegével látszólag ellentmondásban áll.a szélmalmok és a rémkirályok -‚ valamint a realitás mátrixai konfrontálódnak.éppúgy. de nevetségessé nem válik soha. Az önmeghaladó érzelmeket . vagy intellektuálisan érdekesnek érzékeli. a harmadiknál a kettı szintézisben. a hangulat folyamatosságában nem következik be törés. és érzéketlen az intellektus széplelkőségei iránt. a másodiknál a két univerzum mindvégig szembenállásban marad.a görög tragédiáktól egészen a horrorparódiákig . Ezzel szemben az ellenségesség. de a rációval való összhangjuk megmarad. bika.a szemlélı nevetségesnek. és lehet a kezdıdı paranoia izgalmas esete is aszerint. akivel a nézı azonosította magát. nem csúfolja meg egy banánhéj. Amikor tehát a figyelem egyik vonatkoztatási . Az együttérzés tehát . vagy bármiféle. A nevetésben az érzelmek kirobbannak. hanem minden csiklandósság ellenére tovább kísérik hısüket.úgy tőnik . ahogyan a magasfeszültségő áramtól elválaszthatatlan a hıtermelés. bakugrásban és abszurditásban is. tudományos kíváncsiság dominál. a tragédiánál azonban folyamatos az izgalomból a katarzisba való átmenet. megsemmisülése élesen elkülönült fázisokban történik (noha a közeledı csattanóra várakozó mosolyban átfedhetik egymást). Amikor egy eposzban vagy drámában az események váratlan fordulatot vesznek .s a résztvevı érzelmek többi fajtája mind . a gondolat új vonatkoztatási rendszerek felé történı irányváltásait követelı. az értelem és a szánalom karöltve a kettı között csapong. Egy késıbbi fázisban. az önérvényesítık azonban nem a megértést szolgálják. a viselkedésében bekövetkezı abszurditás.a tout comprendre c’est tout pardonner elve vezéreli.Odüsszeusz társai disznóvá változnak vagy a szőzies Ophelia obszcén dalra fakad . az elsınél összeütköznek. másvalaki érzéseinek átélésébıl. nevetésben való kisülése. hirtelen változásai az elsı esetben szakadást idéznek elı az érzelem és a józan ész között. amin elcsúszna. A hıst. a szélmalom szélmalom. a másodikban új összefüggésbe terelik az érzelmeket. Az olvasóban mindhárom esetben az érzékcsalódás . a rosszindulat vagy a megvetés természete szerint egyenes utat követ.az érzelmek az agresszív támadás ellenére sem robbannak ki nevetésben. az önzetlen nemesség derengése. s a feszültség feloldódott. az általa keltett félelemben vagy haragban minden esetben jelen van bizonyos szimpátia. Ennek megfelelıen tehát: bármily izgalmas is a színpadon vagy a vásznon játszódó esemény. hővös diagnózisában egyesül. s vele maradnak minden tekervényben. s Picasso háromkeblő aktja csupán megmosolyogtató furcsaság. A szituáció gyors. az áram teljes mennyisége halvány belsı ragyogássá alakul át. hogy a triptichon melyik oszlopában helyezzük el. s a káröröm nevetésben robban ki. amikor a drámai események túljutottak a tetıponton. hogy elméjében az agresszivitás. s az érzelmek nem válnak le a racionális gondolkodásról. Az így keltett érzelmek azonban kölcsönzöttek. vagy a kiegyensúlyozott. Az indiai templomok dombormővein Síva gyakran a feje tetején állva szeretkezik Párvatival.hattyú. hanem az állítást és a követelést. az azonosulás. a könnyezésben halkan csorognak el.összeférhetetlen mátrixok szembesüléseit .félelmet és haragot. XII. A görög és hindu istenek ölthetnek bármilyen . az orvos érzelmileg semleges.: Elsı könyv. Don Quijote lehet komikus vagy tragikus figura. annak megfelelıen.). hogy az illúzió . A képtelenségeket . szánalmasnak. az ásó ásó. mint hőséges kutyák. majom vagy aranypénz-esı alakot.

rendszerrıl hirtelen a másikra fókuszálódik át. de lekicsinylı mellékzöngéi ellenére tartalmazza az igazság morzsáit . amelyet élesen meg kell különböztetnünk másfajta „kikapcsolódásoktól”. . mert ha az illúzió menekülést kínál. s a dologhoz való hozzászokás különbözı mértékő elszakadást eredményezhet a valóságtól. s e mozzanatban el is forgácsolódnak. s minthogy ezek az emóciók az említett impulzusnyomatékkal nem rendelkeznek.univerzum jelenléte és kölcsönhatása. Amikor ugyanis az érdeklıdés elfordul az én-tıl. hogy az érzelmek bonyolult keverékek. Részt vesz reménykedésükben és szenvedéseikben.egy valóságos és egy képzeletbeli . A gyermekek vagy a primitív hallgatóság. voltaképpen tele vagyunk szánakozással. Az illúzió megtanít egyszerre két síkon létezni. amelyeket a mindennapok örömtelen létezése háttérbe szorít.kölcsönöz. rögtön olyannak tőnik.csak több lépésben történhet. önfeladó impulzusok. akik a jelenrıl megfeledkezve valóságnak fogadják el a színpadon játszódó eseményeket. elısegíti a résztvevı érzelmek szárba szökkenését és gátolja vagy semlegesíti az önérvényesítı tendenciákat.még akkor is. amelyek minden tekintetben az elıbbiek ellentétei. A dühnek és a félelemnek a szimpatikus idegrendszer gépezetében bizonyos állandósága. ami lehetıvé teszi az érzelmek folyamatos áramlását az itt és most. A kudarcaitól és szorongásaitól megszabadult ember kedves és ábrándos figurává válhat. az önérvényesítı érzelmek alól kicsúszik a raison d’être. a kettı közt villámként csapongó figyelem olyan. amit a szemlélınek. amikor Charlie Chaplin kalandjain mulatunk. ami az érzelmeknek bizonyos tehetetlenséget . amikor sötét ruhába öltözik és elmegy a színházba. s az akkor és ott távoli világai között. olvasónak a bayswateri garzonlakásból az elsinore-i kastélyba való áthelyezıdés kínál. s átirányul valami más felé. Az önmeghaladó érzelmeket ugyanakkor paraszimpatikus reakciók kísérik.ami miatt alábecsülni természetesen nem lenne helyes. amikor alábbhagy az önérvényesítı indulatok feszültsége. Az esztétikai élmény elemzése . a létra legalsó foka csupán . szinte automatikusan dominánssá válnak az önmeghaladó. Az esztétikai élmény mindkét mátrix egyidejő jelenlétének egyensúlyából fakad. Legelıször is. mint valami eszképista mővészetelmélet.vagy a szívnek némi érzéstelenítıt . két sík közötti lebegése az.mint már korábban is említettem . ez egy sajátos fajta menekülés. a résztvevık pedig az új mátrixba terelıdnek át. s ez olykor a józan gondolkodástól való elszakadásukat eredményezi. másként fogalmazva. Emlékeznünk kell azonban.ha csak morzsákat is. mint a szikrák két elektróda között. tehetetlenségi nyomatéka van. A tudatosság e bizonytalan. Mindez úgy hangzik. és kiváltja a katartikus hatást. A kifinomultan komikus hatáshoz szükséges a kellı mértékő agresszivitás. semmiféle ok nem eredményezheti a magasabb szellemi tevékenységektıl való elszakadásukat. ha magasabb esztétikai mérce szerint megítélve olcsó és hétköznapi -‚ mert segít mozgásba hozni az egyénben meglévı önmeghaladó érzéseket. az önérdektıl távoli síkra repíti. akkor könnyeket is tud ontani Júlia holtteste fölött. önzetlen érdeklıdéssel fordulni a színpadon szereplı személyek sorsa és végzete felé. amely a szemlélıt elemeli a hétköznapi jelenbıl. hanem hipnotikus transzot élnek át. Az illúzió létrejötte tehát már önmagában is katartikus hatású . és egy. Ha az ember gondolatban képes egy pillanat alatt Romeo tizenhatodik századi Veronájába vándorolni. amilyen például a tenisz vagy a tánc. mint aki képes és hajlandó erıs. s az egyesülés iránti frusztrált vágyakozása az azonosulás mágiájában talál elvezetést. Az illúzió tehát két . nem esztétikai izgalmat. E nézıpontnak alapul szolgáló fiziológiai megfontolásokat korábban már elemeztem. s a gondolatok és érzelmek normális koordinációja fennmarad. s a menekülés. hogy elfogadjuk: a hıs Laurence Olivier és ugyanakkor Hamlet dán királyfi is. abból. feledtetve vele gondjait és aggodalmait.

ha egyszer már megfogalmaztuk. s az elmét ugyanabban az állapotban hagyja. az adott jelenség egy univerzális törvény mőködésének példája csupán. akiket „alakít”. az nem érzelem. úgy tőnhet.Visszatérve Arisztotelészhez: a tragédia katarzist elıidézı hatása abban áll. hogy kimutatja. hatásvadász thriller által felkorbácsolt érzelmek is a földalatti világ legısibb játszmáiból. hogy felindítsa lappangó résztvevı érzelmeinket és biztosítsa a végsı beteljesedést. és abban a hitben gyökerezik. Elıször is.) A nézık megtapasztalta harag és félelem másvalaki részérıl átélt indulat. hogy az esztétikai élmény csakis azokat az érzelmeket mossa át. az energiát a fogyasztónak kell megtermelnie. csupán serkentik az érzelmeket. de a mágia így is elég erıs ahhoz. amit „belevitt”. A katarzis fogalmának tehát kettıs jelentése van. a felindulást. Mágiáról nem metaforikus értelemben beszélek. amelyek úgy futnak át a tudaton. Szó szerint véve az arisztotelészi definíciót. azonosítás mindkét esetben részleges. a második pedig: részlegesen azonosítja önmagát a darab egy vagy több szereplıjével. hanem csupán a vezetékeket és a szerelvényeket szolgáltatja. másodszor pedig felébreszti a szunnyadó önmeghaladó potenciálokat és elvezetı csatornát kínál számukra. amelyet körmönfontan úgy terveztek. A színészek nem megteremtik. a színpadon játszódó illuzórikus eseményekre való koncentráció megszabadítja az elmét én-központú gondolataitól. helyettesítési emóciók. Noha mindez. mintha bizony éppen az adrenalin nagybani elıállítására tervezték volna a gépezetet. letisztulására. Ez az azonosulás két lépésben kapcsolódik az illúzióhoz. amelyek csak az álomban mőködnek. A személyes bánat keserőségét enyhítheti az óceán-érzés roppantságával. amilyenben volt. csak azt „hozza ki” az idegrendszerbıl. Ez azonban nincs így. akit alakít. mint valami erımő. másokat elvezet. A mővészeti alkotás nem termel elektromos áramot. Az élet folyamatosan produkálja a feszültségeket. Jelenti azonban az egyéni tragédiának az emberlét egyetemes tragédiájába való „földelését”. egyik személy vagy tárgy másikká való átalakulásából származó. Egyszerőbben fogalmazva: egy kiadós sírás vagy egy jóíző nevetés hatása sokkal tartósabb. és azt gondolni. megformálásuk és feldolgozásuk a nézı feladata. A gyermek hiedelmeiben és a felnıtt álmaiban megnyilvánuló . hajlamosak vagyunk szó szerint érteni a metaforát. és a borzadályt a szánalommal oldozhatja fel. mint gondolnánk. (Elsı könyv. Amit azonban megvásároltunk. Még a legolcsóbb. nyilvánvaló. amelyeket a színpadon látott játék indít fel. hogy a jegy áráért készen kapjuk a megrendülést. a színpad varázsa a minden primitív és nem is olyan nagyon primitív kultúrában gyakorolt mágiából ered. mint kósza örvények vagy kóbor áramlatok. a megszemélyesítı és a megszemélyesített voltaképpen egy és ugyanaz. a közismert klisé. A tragédia a görögök értelmezésében az önfeladás. hogy minden darabnak happy enddel kell végzıdnie. az önmeghaladás iskolája. s a vérükbe áramló adrenalin voltaképpen azért választódik ki. hogy ezt a másvalakit lássa el a küzdelemhez szükséges többletenergiával .mőködik a mágikus azonosulás. hogy kiváltsa a szívdobogást és aktiválja az adrenalintermelı mirigyeket. csupán ingerek sorozata. vagy a mélység másféle játszmáiban. hogy a borzadályt és szánalmat keltı események révén lehetıséget nyújt az ilyen érzelmek elvezetésére. Az elsı: a nézı részlegesen azonosítja a játszó színészt a figurával. borzadályt vagy jogos felháborodást képes felindítani egyetlen napon öt egymást követı nézıseregben. Az esztétikai élmény egyes törekvéseket gátol. hogy a maszkot öltött táncos lényegileg azonos a démonokkal. Az azonosulás. de mindenekelıtt felbuzogtatja az érzelmek tudattalan forrásait. A békésen nyilvánvalóan nem jelenti szükségképpen azt. VIII. ahogyan a tudós old meg egy problémát azzal. AZONOSULÁS ÉS MÁGIA Egyetlen vetítıgép a maga forgó máltaikeresztjével haragot. hogy békésen és lassan elszivároghassanak.

hogy utoljára idézzem a divatjamúlt Lévy-Brühlt. Nekik már „dramatizálniuk” kellett elbeszéléseiket. A huichol indiánok szarvasbika-táncaitól vagy a zuni kígyótáncosoktól csak egy lépés az akhájok kecsketánca.történelmileg fokozatos. miszerint lelkét egy isten inspirálta sokféle dalaira. mint bármely szent szöveg elmondása bármely templomban. A drámai mővészetek gyökerei a szertartási ceremóniák. használata a mai regényekben éppoly gyakori. E technikák közül talán legısibb a beszéd. Jung és mások oly sokat köszönhetnek: A részvétel szükséglete változatlanul valami sokkal intenzívebb és parancsolóbb késztetés maradt még a magunkfajta emberek számára is. Phemiosz állítása. Egy eposz elıadásának dramatizálása akárcsak a színpadi fogások. kétségtelenül ez a késztetés volt minden emberi jelleg közül a mindenható. és sokkal távolibbak a forrásai. hogy a közönségben legalább valamelyest megteremtse az illúziót: itt és most történnek az események. a fejlıdés voltaképpen . a maszkos és festett illúzió-kereskedık. amelyekbıl származott . oide .lehetnek önmaguk. „A primitív gondolkodásban a dolgok. Az eseményben résztvevı isteneket.és természetesen . amelyeket elbeszél. A tragédia szó kecske-dalt jelent (tragosz . A valamely tárggyal intim részességben lévı szellemi aktivitás még ma is életet lehel e tárgyba és általa él . és egyidejőleg valami más is. az illúzió mágiája lényegében ma is ugyanazt az érzelmi célt szolgálja: képessé teszi a szemlélıt.azt célozza. amely elhiteti a hallgatóval. mint elıdeik. India és Kína színpadi mővészete szintén vallásos eredető. „A homéroszi költemények elıadása a Panatheneiákon ugyanaz. dalok és pantomim. utóbbi közvetlen leszármazottja az elıbbinek.bakkecske. Mert . hanem magukat a szereplıket. hogy nem a narrátort hallgatja. jelmezek. Merészen hoztam összefüggésbe a primitív és a modern mágiát. amikor alig értettük vagy hallottuk meg egyáltalán a mai értelemben vett józan ész szavát. a történelem korai idıszakában élt hiedelmeket fejezi ki.számunkra felfoghatatlan módon . önazonossága bizonytalan és hajlamos másokkal azonosulni.clxxxi AZ IRODALOM HAJNALA Az irodalom hajnala ugyanígy a misztikum és a mitológia ködébe vész. mint a tudásszomj vagy a józan ésszel való összhang iránti vágy. Az etruszk dráma a temetési rítusokból. a modern európai dráma pedig a fontosabb középkori templomi ünnepségek misztériumjátékaiból sarjadt ki. eggyéolvadni. de egyidejőleg megmaradt sámánnak is. és noha a modern színház aligha árulja el vallásos eredetét. próféták. akinek Freud. a gyermekszobákban máig él ez a hagyomány. tetoválás és testfestés segítségével személyesítették meg.tudattalan én . A hosszú prehisztorikus korszakokban. .nem érzékeny az ellentmondásokra. bárdok és rapszodoszok .dal). totemısöket és állatokat maszkok. démonokat.azonban kevésbé közvetlen eszközökkel gyakoroltak befolyást hallgatóságukra. Az énekmondók. s a tragédia ısei valószínőleg a Dionüszosz tiszteletére rendezett szertartások.”clxxxii A legkorábbi „irodalmárok” papok.A recitálás ısi formáit felváltotta a hangok és gesztusok utánzása. amelyek befolyásolják a múltbeli és elımozdítják a jövıben kívánatos történéseket: esıt! bıséges termést és sikeres vadászatot.s e viszonyban teljes megelégedettséget nyer. a görög dráma közvetlen elıfutára. élılények és események . amelyek során a táncosok kecskebırökbe öltözve szatíroknak álcázták magukat . mint a homéroszi eposzokban . hogy meghaladja személyes azonosságának szőkös határait és részesüljön a létezés más minıségeiben.illetve az Apollónt és Démétért tisztelı hasonló rítusok. s alkalmazott technikáikra csak utalásokból tehetünk bizonytalan következtetéseket.”clxxx A törzsi lelkiség e Viktória korabeli antropológustól származó leírása szinte változtatás nélkül alkalmazható a Coronation Street nézıire is.mint láttuk . Az esıisten szerepét eltáncoló sámán maga volt az esıisten. táncok. ezeknél sokkal mélyebben rejtızik bennünk.

akik. hogy olvasóik beleszeressenek a hısnıbe. hogy valami rajtunk kívül létezı mintázatát érzékeljük. ha a robogó vonat kerékcsattogásának ritmusára egy csacska mondatot ismételgetünk. Az írók azonban más technikákat fejlesztettek ki. XVI. amit szereplıi gondolnak és éreznek. Az ilyen . mindannyian megtapasztalhatunk egyfajta primitív „álomtranszélményt. aki voltaképpen nem más. legnyilvánvalóbb példák a szívverés. hogy álomtranszba ringassa a lelket. monoton utasításokat.akár fennkölt. . A. Másfelıl. amelyek megrezdülnek a sámándob hangjának hallatán. vagy mimus. úgy nevezték: histrian.írta I.arra való. akár hétköznapi . Az idegrendszer egyes részei.nem abban áll.például agykárosodás. s ugyanezt a célt szolgálják a keleti vallások és egyes misztikus szekták imái során végzett ringatózó mozgások is. és azt akarják elérni. A korai énekmondókat histrionoknak. Ez természetesen a közvetlen fiziológiai ingerlés egy szélsıséges esete. hanem hogy magunk is e mintázat részeivé válunk. Richards . A test minden automatikus funkcióját ritmikus lüktetés jellemzi. távoli visszhangja a müezzin igézı énekének vagy a homéroszi költemények recitálásának a Panatheneián. aki ne szeretne olykor-olykor histrion lenni és közvetlen beszéddel. hogy a modern rock-and-roll vagy a twist. ebben bizonyára más. hogy elménk különösen érzékeny a ritmikusan érkezı. hogy az éles. tréfacsinálók és gesztaénekesek közvetlen utódai a római mimusoknak pantomimszínészeknek és bohócoknak . Aligha akad regényíró. s általuk nagyon is befolyásolható. az érkezı inger és a belsı ritmus szinkronizációja káros rezonanciát vált ki. a légzés. ha . és tánccal. És ugyanígy: ha a költészet . Rím és ritmus LÜKTETÉS „Egy vers ritmusának hatása . mozdulattal adni át. vagy ritmikus ingerekkel kísért hatásokra. pislákoló gyertyákat vagy sokszor elismételt.ahogy Yeats fogalmazott . ha a villogás üteme a beteg agyhullámainak frekvenciájával azonos. kivált a filogenetikailag ısibb szintek hajlamosak spontán aktivitásba kezdeni.élmények jelzik. Az ilyen kioldó hatások talán legmeglepıbb példája. mint papírra nyomtatott bető. ez a hatás csupán halvány. pszichológiai eredető tényezık is szerepet játszanak. és a középkori Európában a hisztéria ragályos formájaként terjedı vitustánc ugyanannak a valaminek korlátozott és szublimált megnyilvánulásai.trubadúrok. Másfelıl. zsonglırködéssel és inkább eljátszott. Taillefer-t. a vudutáncosok epileptikus rohamra emlékeztetı rángatózását semmiképpen nem egyedül a tamtamdobok ütemes hangja idézi elı. a tudattalan archaikus rétegeiben. aki a hastingsi ütközet közben a Roland-éneket dalolta. Szükségtelen hangsúlyoznom. arcjátékkal. szövegekkel mulattatták közönségüket. villogó fény rohamot idéz elı az epileptikusoknál. mérgezési állapotok vagy megfelelı kiváltó stimulusok következtében felszabadulnak a magasabb központok által rájuk gyakorolt gátló hatások alól. színjátszóknak hívták.”clxxxiii A ritmikus periodicitás az élet egyik alapjellege. a bélmőködés vagy az agymőködés elektromágneses hullámai. amikor a római színház összeomlásakor elvesztették megélhetésüket. hogy a ritmikus ingerekre való hallatlan fogékonyságunk idegrendszerünk legmélyében gyökerezik. Az Anna Karenina vagy Bovaryné sorsa miatt ontott valódi könnyek a szimpatetikus mágia végsı gyızelmei. csavargókká váltak. A hipnotizırök elıszeretettel alkalmaznak metronómot. hogy megteremtsék az illúziót: karaktereik élnek. Ugyanakkor az is igaz. mint elmondott versekkel. bukfencezéssel bővészmutatványokkal.

az élıre kérgesedett mechanikum. a tudomány vagy a komikum céljait.írta Proust . esetleg romantikus érzéseket kelt. amelynek részese lett.ismét csak háromoldalú. az anyagi jelenségeket pedig számok táncának tekintették. Az élettel foglalkozó tudós „bifokális” képet lát. A zenei hangokra sokkal érzékenyebbek vagyunk. ha nem kísérnék ıket a szín. hogy alig tudtam meggyızni magamat róla: utastársaim nem érthetik.mint valamiféle átírt báránykaszámlálás . A ritmus oly mélyen hatol a tudattalan rétegekbe. Hasonló megfontolások érvényesek a tiszta színekre vagy a szimmetriára és az egyensúlyra. . a hang. A seregbe behívott komikus. rendre és rendezettségre való vágyakozás motiválja. MÉRTÉK ÉS JELENTÉS „A két rendszer: a mérték és a gondolat átfedése . mert egyedül ez a szabályos periodicitás biztosíthatja az Univerzum végtelen és szabályos lüktetését. nem megmondtam?.elemzése. többé nem az élet lüktetését. mindenkit hatalmába kent a rendezett mozgás. . a bır ritmikus ütögetése a „tartalomtól” függıen megnyugtató. mint a tudományban. A monoton ritmus például az általa hordozott üzenet szerint lehet érdekfeszítı vagy álmosító. A püthagoreusok a Mindenséget hatalmas zenélıdoboznak. az élı szervezetet jól hangolt hangszernek. mert elıbbiek periodikus. a költészetben éppúgy. A mennyiségi mintázatok azonban önmagukban még értelmetlenek volnának számunkra. nyilvánvaló okokból mulatságos figura.Mindez még az érzékelés legelemibb szintjein is igaz. hanem egy automata mozgását idézi fel..álomba ringatja. Ha az ember egy katonai oszlopban menetel. Az üzenet nélkül a ritmus természetesen értelmetlen.a jógik mantráitól a Coué-i mindennap és mindenképpen. nagyon nehéz nem tartania lépést. a muzsikus metronómja. A vonat kerekeinek ütemes kattogása azokat. amelyek a változatosságban is egységet kölcsönöznek a felületnek.méret.a rendezett komplexitás. A természettudományok számára rendkívül fontos a ritmikus periodicitás . míg másban törzsi.”clxxxiv Ez az átfedés . ha nem volnánk tisztában azzal. Itt persze megint minden az érzelmi alaphangulaton múlik.jelen könyv zsargonjában a ritmus és a jelentés biszociációja . az íz és illat vagy a textúra minıségei. amikor saját magamnak köszönhetıen igen kellemetlen helyzetben voltam.. a matematikus centimétere mind egyazon szóból (metron . de jól emlékszem legalább egy alkalomra. varázsmondatig. de szexuálisan izgató is lehet. az emberi viselkedésre való rárajzolódása már kifejezetten lealacsonyító és alátámasztja Bergson komikummeghatározását . A költı metruma. akinek figyelme folyamatosan csapong a vers ritmusa és üzenete között. Lehet. s ugyanezt látja az olvasó.a természetes jelenségek mögött rejtızı számszerő mintázatok .. vagyis voltaképpen a szépség elsıdleges eleme.olyan érthetı tisztasággal. mérték) származik. a háború elıtti német filmek díszlépésben masírozó katonái vagy éppen a Buckingham Palota elıtti ırségváltás az egyik nézı számára kifejezetten komikus. hogy gondolkodunk. Ha a ritmus a merev és változatlan ismétlıdés formáját ölti. aki notóriusan képtelen lépést tartani... hogy csak az utcakövek közepére. Platón kijelentette. például azt. a hı. akik ellazult. vagy a parketta léceivel párhuzamos lábtartással lépnek. békés lelkiállapotban vannak . mint a zajokra. aperiodikus hullámokból állnak. hogy konkréttá teszi még az önmagunknak címzett üzeneteket is . utóbbiak pedig véletlenszerő. s ugyanígy nem jelentene semmit az agyhullámoknak az elektroenkefalográf képernyıjén ritmusosan táncoló képe. s a kerekek szüntelenül azt zakatolták a fülembe: nem megmondtam?. hogy minden égi mozgásnak tökéletes körpályán és egyenletes sebességgel kell végbemennie. szolgálhatja a poézis. ugyanez a változástól való félelmet és fenyegetettség-érzetet ellensúlyozni képes. hogy egyes neurotikusok kényszercselekvéseit..

Ahogyan a zene alakult ki az egyszerő. Semmiféle erıfeszítésre nincs szükség ahhoz. amely az álmokban. Ha az ember ráhangolódik a hangasszociációk mátrixára. ritmikus dobbanásokból született meg a melódia.a ma-ma és pa-pá-tól a hamihami-ig.a mővészet más területein. két. ISMÉTLİDÉS ÉS AFFINITÁS A ritmus viszonylag kései oldalhajtása a rím. ha meggyengül a koncentráció és a józan ész kontrollja fellazul. ismétlıdı ritmus. a pszichiáter heverıjén fekvı páciens szabad asszociációi nagyjából ötven százalékos valószínőséggel tartoznak ebbe a kategóriába. Mindkét szó ugyanabból a görög tıbıl rhütmosz . képtelen és ostoba rímek és szójátékok árasztják el gondolatait. Hasonlóképpen sok primitív nyelvben . A metrikus mintázatok kizárólag a hanglejtés emelkedésének és süllyedésének szabályos váltakozásán alapulnak . A normális. VIII. hogy az egyes hangmintákat megismételjék . a józan ész által ellenırzött beszédben tilos a puszta hangzáson alapuló asszociáció. mert ha szabad folyást engednének neki.). s vajon miért hatnak oly kedvesen a gyermeki és a felnıtt fül számára is a csigabiga vagy a cicamica szavak? A tudattalan másik kedvenc játéka az ismétlés mellett a hangzás hasonlósága szerinti asszociáció. az elme mintegy saját „nehézkedése” folytán hajlamossá válik visszatérni a primitívebb játékszabályok által irányított mátrixokhoz. ha nem is nyílt. E mátrixok között fontos szerepet játszik a hangzáson alapuló affinitás. A rím nem más. a hermeneutika és a kabbala. hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok komplex mintázata. egyhúrú hangszerek és dobok ismétlıdı hangjaiból. hogy ilyeneket kitaláljunk. amelyet a rímek és asszonáncok tovább bonyolítanak.a költészet sokféle idımértékes formájában is jelen van.a polinéziaitól egészen a bantuig .akárcsak a ritmuséi . ugyanúgy alépítményként . a gyermekek szóvicc-mániájában és egyes elmebetegségeknél is megjelenik.Ám a vers lüktetése a tamtamdobok dübögésétıl vagy a vasúti kocsik zakatolásától eltérıen nem egyszerő.és számmisztikát. hanem hosszú és rövid. s egészen a tizenhatodik századig voltaképpen szinonimáknak tekintették ıket. a szójáték és a rím nem a beszéd mesterségesen létrehozott . egymásba szıtt bető.). Az explicittıl az implicitig.csak úgy hemzsegnek az olyan kifejezések. Noha a tudatos rímalkotás csak a középkorban gyökeresedett meg az irodalomban (elsıként a leoninusok belsı rímeiként). csupán implicit módon a ritmikus lüktetés.származik. a rím ısi gyökerei .a tudattalanba mélyednek. hogy más. mint a szójáték megdicsıülése. akrosztichonok és szórejtvények. a nyílt állítástól a burkolt célzásig való fejlıdés jelenségével már korábban is találkoztunk (Elsı könyv. mint a Mindenható rejtett szójátékainak győjteményét. III. Emlékezzünk vissza továbbá (Elsı könyv. amely úgy értelmezte a Szentírást.ez a görög és latin költészet egyetlen versformája -‚ ehhez késıbb társult az egyszerő hangzók ismétlıdésének mintázata. mint kala-kala vagy moku-moku. különbözı gondolati sort összekötı akusztikus csomó. a hangzás hasonlóságán alapuló játékok soha nem halványuló vonzerıt gyakoroltak a legkülönbözıbb civilizációkra: az anagrammák. A ritmus és az asszonánc. és így tovább. s így jött létre az asszonánc és alliteráció közvetítésével a rím. és fogunk is még találkozni vele mint a kreatív technikák általános evolúciójának fontos tényezıjével . A szótagok ismétlıdése a nyelv legkorábbi formáinak szembetőnı jellege. ahogy az eredetileg modulálatlan. a koherenciát és a jelentést is szétrombolná. ráolvasások és varázsigék. A beszélni tanulás korai szakaszában a gyermekek szemmel láthatóan ellenállhatatlan késztetést éreznek arra. éppen ellenkezıleg.

hogy a kreatív aktus minden esetben a szellemi hierarchia egy korábbi.ez 51 A Förster-szindrómánál kevésbé drámaiak.elég hátborzongató tréfálkozás egy olyan embertıl. pontosabban az agysebészet területérıl .érdekes bepillantást tett lehetıvé a költı agyfolyamataiba.. das ist ja ein Gemetzel.. Vezérelte az asszonánc és az alliteráció. A racionalitás azt követeli. primitívebb szintjére való visszalépést feltételez.és így tovább. Ezek a mániákus reakciók a daganattal való manipulációval függtek össze. A páciens nyilvánvalóan delíriumos szójátékai és zagyválása fontos üzenetet hordoztak az operáló orvos számára. hogy ezek a mátrixok a felszín alatt maradjanak.díszítményei. minden bizonyíték amellett szól. s a hangzás rokonságán alapuló asszociáció éppoly jogos és elfogadható volt. tudatos felismerése is.51 Tegyünk szentségtörıen közvetlen ugrást az agydaganatos pácienstıl a költı felé. profiteor.váratlanul konkrét. és csak a harmadik agykamra alsó részének ingerlésével voltak kiválthatók. Mielıtt azonban ideérnénk. hentes.. A második „sorozat” (Messer. .és gyermekkorába. Láttuk. amikor egy beteget operált a harmadik agykamrában. ugorj magasra”) . mert alászállt a hang-asszociációk szintjére és tiszteletben kellett tartania az ott érvényes játékszabályokat. Elsıként Förster. Amikor a sebész a daganathoz ért. miért nem tartasz mértéket Herr Professor.) darabos magyar fordításban: „kés. az éber állapotban lévı betegen mániás beszédrohamok lettek úrrá. Amikor a sebész törlıt (Tupfer) kért. Gondolatainak áramlása láthatóan kettıs irányítás alatt állt. a szót felkapva így folytatta: Tupfer . Metzer Sie sind ein Metzel. 1959. az érzelmekkel kapcsolatban álló struktúrákkal közvetlenül szomszédos részén lévı daganattal. A Messer (szike) szó hallatán pedig: Messer. elárulták a megöletéstıl való félelmét. a másik kód zsarnoksága nélkül pedig egyszerő. érthetı prózában beszélt volna orvosához . hadd hozzak fel egy további érvet a neurológia. hogy vigyázzanak. amelyet ismertetni szeretnék.e tudományágat ritkán biszociálják a költészettel.. ez aztán igazán tömegmészárlás (Gemetzeln). latin. végy mértéket.. Hupfer stb. Jellegzetes hangzás-asszociációkat mondott. szó szerinti értelemben . Enélkül szavai teljesen összefüggéstelenek lettek volna. professus sum. . német sebészorvos figyelte meg 1929-ben. of Psychol. A SZÓJÁTÉK-KÉNYSZER A jelenség. de éppoly meggyızıek voltak Luria és Vinogradova kísérletei. hogy eredetük visszanyúlik a gondolkodás és a gondolatok kifejezésének ıs. ne öldökölj (metzeln) tovább. mint bármely más gondolati kapcsolás. profiteri. de újra elıbukkannak az álomban és az álomhoz hasonló állapotokban. amikor a hangzás és a jelentés még mágikusan összeforrt.. lekötözve és nyitott koponyával fekszik a mőtıasztalon.Tupfer. a reculer pour mieux sauter-helyzetekben.. május). elmebetegségeknél és a költıi inspiráció ideiglenes alámerüléseiben. valamint héber forrásokat. J... gyere.. a középagy egy filogenetikailag igen ısi. amelyek során a szavakat normálisan jelentésük szerint asszociáló alanyok klorálhidrát okozta kábulatban a hangzás alapján kezdtek asszociálni (Br. míg más folyamatok továbbra is a tudatos felszínen zajlanak . Az ötletek elsı rohama . és vadul idézni kezdett görög. professus sum. ahogy idıközben olykor így is volt. Tupfer Hupfer Hüpfer. szöcske. messer. metzeln Sie doch nicht so messen Sie doch Sie messen ja nicht Herr Prefessor. („tampon. hentes vagy egy hentesboltban.így azonban egyidejőleg két urat kellett szolgálnia. Messer. és óvatosan. Förster-szindróma néven ismeretes. profiteor. hüpfen Sie mal. s ezeket az érzékeny struktúrákat megérintette. aki hason fekve.clxxxv Förster páciensének esete . de hatott pillanatnyi helyzetének szakaszosan meg-megzavart. és újabb meg újabb szóáradatban tört ki az orvos minden mozdulatára. körülírtan tolmácsolták esdeklését..

de mindketten felismerjük ıket a tünetekbıl. a költészet elsı lépésben sokkal kevésbé aktív. ügyeljek. Housmant idézve: . nehogy verssorok jussanak az eszembe.. Nem ugyanazok a vonzóerık tartják össze ıket. a kreativitás költıi és egyéb formáinak leglényege.. általában felzaklatott és kimerített. s testemnek szıre felborzolódék.valamint olyan feltételeknek is. amelybe tartozik. s a borotvám nem vág rendesen. amelyek úgy tüntetik fel a költıt. mert olyankor arcom lúdbırös lesz. a két szinten való egyidejő létezésre tett kísérlet büntetése. minden kérdésessé lesz. mint vakot.clxxxvi A következı idézet jóval akadémikusabb stílusú (Paul Valéry .A költészetrıl. bár gyönyörőséges volt. hogy a felszínnel való kapcsolatát elvesztené. hogy amikor reggelenként borotválkozom. egyformán fontos értéket hordoznak egyszerre: a hangzást és az azonnali pszichikai hatást. amelyeket a költıknek vakon kell megoldaniuk. enyhébb veszedelem a keszonbetegség. s az élmény. úgy tőnik. Különös. ahogy a gyantát választja ki a fenyı .. Mert maga a zőrzavar a szellem termékenységének feltétele. meglehetısen misztikus. hegy megformáljon egy párbeszédet.) A TUDATTALAN ELİCSALOGATÁSA Az a képesség. minden összezavarodik. a fonetikai változó és a szemantikai változó párosulása a kiterjedés és a konvergencia olyan problémáit veti fel.vagy éppen beteges. a Temanita írta le: Valami szellem suhant el elıttem.Nem tudnám jobban definiálni a költészetet. A másik. de valamelyest szőkítenem kellene a fogalomkört. E. hogy az ember többé-kevésbé szándékosan visszatérjen a földalatti játszmák világába anélkül.. 4:15. hogy mindezek a metaforák. a zőrzavarból fakad az ellene való minden reakció. amelyek a rím és a szintaxis. hogy az ember arra kényszeríti magát. (Talán szükségtelen mondanom. . aki a velıscsontjaival gondolkodik. hogy a dolognak megvannak a maga veszélyei: a könnyőbúvárokon nem ritkán erıt vesz a „mélységi mámor” és letépik magukról a légzıcsövet .A költészet alkotmánya . s ha definiálnom nem is. 52 Jób könyve. zeneinek.az állapot némiképpen a légzıcsövet használó könnyőbúvár tevékenységére emlékeztet. A geometria komplex számaira emlékeztetnek. Van egy költıi nyelv.. azt mondanám: kiválasztás.. mint inkább passzív és akaratlan folyamat.. ahogyan a kagylóban gyöngy keletkezik.. . hangzás és jelentés folyamatos és ismétlıdı kapcsolatát igényelik. és ugyane tırıl. kifejezınek és sugalmazónak kell lennie .mindannyiszor sikerül nekik. A. amelyeket belılünk kiváltanak. hacsak nem voltam beteg. racionálisnak. A jelenséget a hátamon is végigfutó borzongás kíséri Azt hiszem. Az egyik ilyen tünetet egy más dologgal kapcsolatban Elifáz.52 (A tapasztalat megtanított arra. mint ahogyan a kutya definiálhat egy patkányt. amelyben a szavak nem a mindennapi beszédben használt szavak többé.és ez a lényeg . a kiemelések eredetiek): Ha a szellem a kérdés.mint William Blake-nél és még sokaknál a reculer sans sauter.clxxxvii A szkeptikus Olvasó azt az ellenvetést teheti. Ritkán írtam verset. amelynek teljességgel összeférhetetlen követelményeknek kell megfelelnie. talán valamiféle természetes kiválasztás. s két különbözı. s gyöngyöket izzad. de .

Tizenhárom változatot írtam. mint az atommag felfedezésére tett kísérletek felépítése és értelmezéseik. Saját magamhoz kellett fordulnom. Friedrich Schiller rászoktatta magát. illetve ahogyan a költı bukkan .úgy ötlött eszembe.ıket. amikor valami hirtelen és megmagyarázhatatlan érzelemhullámtól kísérve hol csak egy-két sor. hogy az írók . próbálkozásokkal és csalódásokkal járt. ott a tudattalant nem romantikus vagy misztikus látomásként. jött is. közönséges halandóknak leggyakrabban megteszi egy cigaretta is.nem megelızve . és megírnom igen kemény munka volt.s ugyanazon írók mővei . s kísérve . ahogy nyomtatásba került. leírtam a sorokat. amely nélkül a lelkiszellemi élet majd minden eseményét csodának kellene tekintenünk. hogy kudarccal végzıdött. amikor sétám során várakozó és befogadásra kész lelkiállapotban voltam. a tudatos felkészülésnek van egy hosszú folyamata is: vésni. XVII. Végül pedig. aztán megint felbugyogott a forrás . ködös eszméje egy versnek. amelybıl idéztem már korábban is: Ittam a falatozóban egy korsó sört . hogy rothadó almák szagolgatása által kerüljön termékeny szellemi állapotba. amelyet kifordított a föld alól az inspiráció. mire elkészültem vele. Amikor hazaértem. de új már nem érkezett. A folyamat sokszor nehézségeket és szorongásokat okozott. E. Kép A REJTETT ANALÓGIA A VII-VIII. Ezért van az. csiszolni és fényesíteni a durva követ. Két versszaka . amely elsı kötetem végén olvasható. nem megmondtam? .nem árulom el. amelynek a részeit kellett alkotniuk. Ballagtam. s nálam a délutánok az élet intellektuálisan legkevésbé értékes idıszakai -‚ és egy-két órácskára sétálni mentem. Turgenyev egy rocska forró vízbe dugta a lábát. E folyamat nagyszerő leírása olvasható A. ha a vonat kerekei ezt zakatolják: nem megmondtam?. némi türelmet igénylı trükkökkel valamelyest mőködésre lehet bírni ıket. ahol korábban senki más nem vett észre ilyesmit. amikor éppen a Hampstead Heath sarkán jártam a Spaniard’s Inn és a Temple Fortune gyalogjárdája között. Nincs abban semmi csodálatos. vagy ha dolgozószobájukban járkálnak fel s alá.miként egy kagyló. mondom. kihagytam a hiányzó részek helyét. Történetesen egészen jól emlékszem. Szükségem lett volna egy továbbira is.a dolog egyszerően megfigyelt tény. és több. és nem gondoltam semmi különösre. Másrészt. az eszembe ötlött gondolatok forrása az a mélység volt. máskor azonban kézbe keltett vennem és a saját eszemmel folytatnom a költeményt.. s reméltem. hanem tevékeny minıségként ábrázolom. A válasz részben a Mellégondolni fejezetben olvasható. Egy harmadik versszak az inspiráció kegyelméért való némi esedezés árán született. mint egy év telt el.. hol egy egész versszak ötlött az eszembe. csupán a mesterség túlságosan romantikus felfogásáról árulkodnak .a sör megnyugtatóan hat az agyra. fejezetben hosszan szóltam a szoros rokonságról aközött.s hogy a kelleténél feltétlenül nagyobb hangsúlyt helyeztem a tudattalan szerepére. csak nézegettem a dolgokat magam körül és figyeltem az évszak változásait. bizonyos. hogy másnap ismét jı majd az inspiráció. Balzac pedig gyilkos mennyiségő feketekávét ivott. hogy melyik . mert amennyire érzékelhettem.éppoly sokfélék. Utána egy órácskára elcsendesedett a dolog. Olykor. amelyrıl már korábban is tettem említést: a gyomrom legfeneke. noha a tudattalan folyamatok tudatos akarattal nem befolyásolhatók. Housman igen kevéssé ismert esszéjében. teázás után. és megesett.felbugyogott. ahogyan a tudós lát egy analógiát ott. hogyan keletkezett az a vers.

A legegyszerőbb és legáltalánosabb szint. tapintás .egy új metaforára vagy hasonlatra. a rövidülés felfedezése például fontos lépés volt mind a geometria. ízlelés. a másodikban inkább érzéki jellegébıl következik.ahogy a rosszmájú kortársak tették is szívesen. amikor egy humoros lapban egy rajzos viccet nézegettem. mint zenét. A második képen a leánykák ugyanolyan elrendezésben voltak láthatók. kezében napernyıt tartva ugyanígy terelgetett egy csapat fiatal leányt. többdimenziós jelleget kölcsönöznek az élménynek . a képletes beszéd és a rokon technikák keltette esztétikai megelégedettség (amelyet a továbbiakban egyetlen kategóriának fogunk tekinteni) a játszmában résztvevı mátrixok érzelmi potenciáljának függvénye. formális megfelelést teremt a tér és a sík elemei között s közvetlenül érzékelhetı hatása van.clxxxviii A heuréka!-pillanathoz két rajz szolgáltatta a rejtett (ha nem is olyan mélyen elrejtett) analógiát . a másodikon már felnıtt nevelınıként. Egy újabb példa. Ugyanez a megfordíthatóság jellemzı Kekulé kígyójára vagy Faraday kozmikus erıvonalaira. Robert Graves elmondta. Ez a különbség azonban .ismét Swinburne-nel: a fényt úgy hallom. újszerő és találó kép felfedezésérıl is. Végül: a triptichon harmadik oszlopára helyezve a nevelını és a kígyó is viccre fordítható . korábban egymástól távolinak vélt összefüggésrendszer kerül kapcsolatba. A perspektíva. de ugyanez mondható el a költı trouvaille-éról. A karikatúra két képben beszélte el egy ifjú leány karrierjének történetét. Mindkét eseménynél tudattalan folyamatok közvetítik. A kettı közötti különbség az átfedésbe került összefüggésrendszerek az elsı esetben elvont. amelyet már korábban is említettem. mint az elsın a libák. mind pedig az ábrázoló mővészetek területén. Szerepet játszanak itt természetesen az egyéni tényezık.illetve fordítva: a karikatúra e rejtett analógia metaforikus illusztrációjának is tekinthetı. a különbözı kultúrák kollektív magatartásmintái és reakciósorozatai.clxxxix hogy legkedvesebb versei „kivétel nélkül” tapintási jellegő érzelmi töltés hordozói. Az elsı képen egy leányka kislibákat terelgetett egy bottal. a Swinburne-i vak ajkak vagy a Blake-i vak kezek.a szellemi táplálék.a látás. e kifejezéssel az adott mátrix érzelemfelkeltı és kielégítı képességét jelölöm. teszik hozzáférhetıvé az analógiát. éles fény. s mint fényt. s a két szélsı pont egymást nemegyszer átfedi. A metafora. édes hang. Példaként egy óangol verset idéz: Kedvesemre hideg szél fú S néhány csepp esı is veré -53 53 Serdián Miklós fordítása.mint láttuk . . hogyan támadt a Mester fejében egy szempillantás alatt az ösztönök szublimációjának gondolata: Akkor történt. egy szerencsés.csupán fokozatok kérdése. látom a muzsikát. Az érzékelési mátrixok efféle kombinációi újszerő gazdagságot. Freud egyik életrajzírójának beszámolója arról. ÉRZELMI POTENCIÁL A legegyszerőbb metaforák között találjuk a két különbözı értelmezési rendszer közti kereszthivatkozásokat: meleg szín. s ennek megfelelıen más és más használhatóságuk és érvényességük területe. az egyes asszociációs összefüggések belsı „kalóriaértéke” . A tudós heuréka!-pillanatában két.érzelmi potenciálja egyénenként erısen változó. amelynek összetevıi hordoznak vallásos vagy mitologikus zamatokat. de objektív faktorok is. hallás. az érzékelıképességek .

mind a faj. Talán szükségtelen mondanom. . hogy a varázslat elfedi az üzenetet .nem annyira látom. hogy a jelentést felégetik a mátrix keltette érzelmi kalóriák. a szó szoros értelmében „vizionárius” típushoz tartoztak. A történet . busman-indul-haza.. Egyazon „szó” jelenti például az ütni és az egy ütés fogalmakat. de Shelleyt nem. ekkor a busman megszökött. egyszerő történet. busman-elszalad-fehér-embertıl. hogy a pszichológusoknak beható kutatásokat kellene folytatniuk a dologgal kapcsolatban sajnálatos. s a primitív népek beszéde olyan.„képszerő”.ahol . cselekvést vagy minıséget jelöl. busman-eszik-hús.értelemszerően csonka és elégtelen . én mindannyiszor érzem a westernfilmekben vágtázó lovak nyomán kavargó por szagát.magyar fordítása a következı: Busman-ott.. A szervezett hangzások érzelmi potenciáljárót már volt szó. verssor pedig az esıs szél. aki pásztorként dolgozott egy fehér embernél. mert úgy érezte. aki azonban ugyanígy járt. fejezetben láttuk. amelyen minden kocka egy-egy ábrázolás. A továbbiakban arról beszél. A példa egy busman nyelven elbeszélt. gondolatébresztı esszéje azzal a felvetéssel végzıdik. busman-leül. de maguk az érzékszervi tapasztalatok. megymegtölt-dohányzacskó. fut-fehér-emberek. busman-dohányzik. vagy amikor az ember Blake-et olvasva gyakran érzi úgy. illetve a kutató tudós alkotómunkájában a „képekben való gondolkodás” útján nyilatkozik meg. hogy ez a benyomásom személyes tapasztalatomon alapul. hogy senki sem vette komolyan javaslatát.) Ezen egyéni árnyalatok mellett az emberek elsısorban látás és hallás útján szerzik benyomásaikat. a hallucinációs állapotokban. hogy sokkal többen. hogy mindig szerette Keatst. tekintet nélkül arra. s szinte nem is figyelik a csak ködös színpadi háttérré fakuló szavakat”. amíg az rosszul nem kezdett bánni vele. hogy Keats folyamatosan a tapintásérzékére. Láttuk azt is. mint vélnénk. de hiányzik belılük gyakorlatilag minden nyelvtani konstrukció is. Még az is elıfordulhat. szagolják a költészetet. a nyelv saját erejét a tánc dinamizmusával. fehér-ember-ad-dohány. Ezek a nyelvek nem csupán az elvontabb képzetalkotás lehetıségét nélkülözik. A FILMSZALAG Jószerivel ugyanez mondható el egyes vizuális ábrázolások érzelemfelkeltı erejérıl . hogy a tudatalatti az álomban. egy busmanról szól. fehér-ember-megüt-busman. vidám-megy-haza. busman-mind-elfut. inkább a kezemen és a hajamon érzem az esıt.ideértve Blake-éit is. Kretschmer kommentárja: A primitív népek gondolkodása nemigen teszi lehetıvé a különbözı képek elvont kategóriákká sőrősödését és rendezıdését. kitőnı német pszichiáter kommentárját. Shelley pedig a mozgásérzékére hat. s a fehér ember egy másik busmant fogadott fel. mint egy letekeredett filmszalag. busman-nagyon-fáj-sír. utána pedig a jelentıségében Junghoz hasonlítható. másik-busman-legeltet-birkák. Graves 1925-ben megjelent. hogy tárgyat.cxc Hadd idézzek Kretschmer könyvébıl egy konkrét példát.fejtegeti . (Az az érzésem. A VII. fehér-emberek-üldözikbusman. de sajnálatosan kevéssé ismert. a Kedvesemre hideg szél fú. mint a fogalmi gondolkodás. hanem sokkal inkább képekben gondolkodott. mind pedig az egyén fejlıdésének skáláján . A gyermekek nyelve megintcsak a szó legszorosabb értelmében . A legnagyobb matematikusok és fizikusok túlnyomó része nem elsısorban szavakban. a dal melódiájával és a ráolvasás mágiájával színezik át. hogy a képi fogalomalkotás .mint amikor (Gravest idézve): „az emberek csupán verseinek nagyszerő száguldása miatt olvassák Swinburne-t. s az Igaz Szeretı nyirkos hajának friss illatát idézi fel. ıriz-fehér-ember-birkák.primitívebb és ısibb. fehér-ember-ad-hús.

de a képsorozat szereplıi többé már nem egyes személyek . hogy az ilyen nyelvet használó népek gondolati folyamatai teljességgel nyelvtan nélküli. Legérdekesebbek azok a képek voltak. amelyet az általa mozinak nevezett látomások színeztek át: Ezekben a fázisokban passzív állapotban élte át képek tömegének felszínre bukkanását.amelyek mint ilyenek maradnak meg az emlékezetben. a szabályosság etalonja nemhogy a Prédikátor Könyvéig. Amikor a tér végtelenségérıl szóló eszmefuttatásokhoz ért. mint valami hosszú képtekercs. minden esetben nagyszámú megjósolhatatlan elemet kell számításba venni. Ismét Kretschmert idézve: „A skizofrének jelképei. elfelejtıdése . hogy nem a gyorsaké a futás. s minden egészen öntörvényően viselkedett. s közben az absztrakt gondolatok folyamatosan képekké alakultak át. éppúgy mint a primitív népekéi vagy az álombeliek.a patologikus elfojtásokról nem is szólva . absztrakt univerzumok. hanem idı szerint és történetbıl lesznek mindezek (Prédikátor Könyve. hogy álmaink nagy részének gyors felszívódása. s akkor felfogjuk. 9. A logikai összefüggések gyengék. hogy az egymással versengı tevékenységek kudarca vagy sikere nem mutat összefüggést a belsı képességekkel. úgy bomlanak ki ismét. realisztikusabb. és nem is fejlıdnek e szint fölé. és nem az okosoké a gazdagság. egy tehetséges fiatalember esetét. és nem a tudósoké a kedvesség. szinte minden kapcsolat nélküli vizuális képek uralják. a következıket tapasztalta: „Rám rohantak a képek: tornyok és sorakozó körök. a körök mélységre tettek szert és hengerekké váltak.gyötrelmes módon – elfelejthetetlen. vagy érzékletes. A hallucinációs pszichózisoknál azonban az idıbeni visszahátrálás sokkal intenzívebb. Gyakran emlékeztettek a régi norvég vagy római szobrászat darabjaira. tőnik a szellemvilág. a tornyok mind magasabbak lettek. és . vagy konkrétnak tőnı fogalmakból kontúrosodtak elı. Az álomban a normalitás. A teljes történetet elkülönült. az erıs vagy a bölcs már győjtıfogalmak. aki a szellemileg tiszta és az abnormális szakaszok között valami elnyújtott átmeneti fázisban élt. s egy henger. és nem az erıseké a viadal. olykor groteszk figurák voltak. A konkrét képekhez való ragaszkodás még jól érzékelhetı. Ébredéskor azonban „a bőbáj szertehull. tartósabb.az elme normális önvédelmi intézkedése. régi várat foglaltak el.a gyors. Ha valamelyest is meg akarjuk érteni ezt a szöveget. erre a csupán célzásszerő nyelvtanra kell hagyatkoznunk. amelyek közvetlenül az elvont fogalmi gondolkodásból bukkantak elı. mint az álomban vagy a modern festményeken” . Éppily könnyen meglehet. innen a figyelemreméltó hasonlóság a skizofrének és a primitív népek mővészete között. és nem a bölcseké a kenyér.13). lazák. a fogalmak festıi elızményei. csupán képek aszintaktikus sorozata alkotta mederben folydogálnak. ezek a képek elvont. hogy rávilágítson a kontrasztra az élı képzelet és a kiszáradt absztrakció között: Korunk jelenségeinek objektív szemlélete arra enged következtetni. a csodás”. Mellesleg: George Orwell egyszer modern akadémikus zsargonban megírta e részlet paródiáját.” Kretschmer ezután elbeszéli egyik páciense. Az Ótestamentum egyes részletei is ebbıl a fıleg képi gondolkodásból az absztrakt fogalomalkotás felé való átmenetre látszanak utalni: Fordítván magamat látám a nap alatt. de a babilóniaiak mitológiájáig és a busmanok nyelvének vizuális konkrétságáig süllyed az idıben vissza. Minden mozgott és növekedett. filmszerő jelenetek katonákról és lovagokról. akik egy völgyben egy igazi. Például: a fiatalember Kant egyik filozófiai mővét olvasta. amely ferdén az egész képen áthatolt.

leggyakrabban vizuális jellegő tapasztalat tökéletesen elszakad az idı és tér. hogy mondanivalóját rímes-ritmikus sorokkal fejezze ki. (Prédikátor Könyve. A mővész nem létrára mászik. Ezek az állapotok hasonlítanak valamiféle szórakozottsághoz. a törzsfejlıdés korai szakaszából származó tendenciákat szabadítanak fel.ezúttal utoljára: „A mővészi képzelıerı efféle termékei legtöbbször egyfajta lelki félhomályból. a vizuális képek és szimbólumok sem a fogalmak csipkedíszei. (Cymbeline)54 Míg Éva szıtt és Ádám kávét hordott Ki látott akkor lovagot és lordot? (John Ball?) A fenti idézetek mindegyike egy általános igazság szokatlan illusztrációjának is tekinthetı: az elsı és a második arról beszél. egy univerzális törvény konkrét képekkel való szemléltetésének didaktikus szándéka marad. Észrevehetjük továbbá az Ádám. a harmadik azt állítja. s hogy a születésbıl semmiképpen sem támadhatnak 54 Lator László fordítása. hogy panaszaik a Teremtı törvényei szerint jogosak. hogy mindenkinek meg kell halnia. s ez is fokozza a hatást. a bölcs. mérsékelt erıvel nyilatkoznak meg . a bolond vagy az aranyifjak fogalmak archaikus vagy archetipikus felhangjait. ı is patologikus túlzásokig vitte a költı „normális” törekvését. primitív. Ha egészen pedánsak akarnánk lenni. arany ifju. amelynek nincs sok köze az érzelmekhez vagy a mővészethez. Végül: a harmadik idézetben alkalmazott sőrítı és ráutaló technika egy naiv találós kérdésre emlékeztet. amelyben a figyelem. lány: Egyként por lesz mindahány. 2. hogy keljenek fel uraik ellen. amelyek egy jó képzelıerejő. az utolsó kettınél a jelentést és a hangzást. azonképen meghal a bolond is. valami pisla tudatosságból. A mővészi teremtés ezen álomszerő állapotai a rím és a stilizáció iránti elementáris erejő. aki mélyen a föld alatt rejtızı vízfolyásokat kutat. hogy minden ember egyenlı. hogy felékesítse az eszmék homlokzatát. hanem a fogalmi gondolkodás elıfutárai. verset használta fel. s a teljes passzivitásban befogadott. mert így lehetısége volt bebizonyítani számukra. felsorolhatnánk a bennük munkáló változatos biszociációs technikák mindegyikét. semmint az érzelmekhez szólnak. egyetlen pontra koncentrálódik.éppúgy. de érzelmi hatásuk sem elhanyagolható: . univerzális okokra és igazságokra való redukcióját általában puszta intellektuális idıtöltésnek tartják. . ám a valóságban igen erıs érzelmi hatása van. de itt a meghalni és por utalásaival összekapcsolt fogalmakat. jól kiszámítottan a Míg Éva szıtt. a három idézetben közös legfıbb vonás az üzenetközvetítés.és miképen meghal a bölcs. egészséges embernél normális.. szinte mint hipnózisban.” TÖRVÉNY ÉS REND Egyes képek logikus és didaktikus jellegüknél fogva inkább az értelemhez. s a külsı ingerek iránti csökkent fogékonyság állapotából támadnak. És ahogyan a ritmus és a rím nem a nyelv puszta mesterséges felékesítése. Amikor John Ball Blackheathnél arra buzdította a parasztokat.Az ehhez hasonló esettörténetekben olyan tendenciák szélsıséges érvényesülését szemlélhetjük... az Éva. Amikor azonban túl vagyunk mindeme megfontolásokon. szójátékokban és versezetekben tobzódó betegnél láttuk. Az egyes példák ilyetén.17) Koldus. Ismét Kretschmert idézve . a ráció és az akarat kategóriáiól. ahogy a mőtıasztalon fekvı.. inkább hasonlít az amatır barlangászra. vagy az elsı kettıben az egymással többnyire ellentétesnek ítélt. s az így keletkezı képek a szabályos formák és szimmetriák születésének körülményeirıl tanúskodnak.

hogy mi viszont igen. még a hinduk vérszomjas istennıi és a Pantheon lobbanékony istenségei is valamiféle védelmet jelentettek. amely ott áll a tudós legvégsı okok utáni kutatása és a mővész végsı tapasztalati valóság felé való törekvése mögött. az önmeghaladó érzelmek legszublimáltabb kifejezıdését. mint a sötétség hiánya és a törvény több annál. Így aztán bármely . a találós kérdésbe rejtett jelentéseivel. a kozmikus szorongás és védettség áhítása . Egy rokont valami „ostoba baleset” következtében elveszíteni sokkal fájdalmasabb. hogy eredete.kiváltságok. a Természet Törvénye.a kéményseprık nem esnének a hatálya alá. tündérek suttogásával vagy a légáramlásokkal magyarázni a sötét erdı fáinak neszezését. Jellemzı. mint ha a megmásíthatatlan az elırehaladott kor vagy gyógyíthatatlan betegség következtében történik meg. Még a gyötrelmes tapasztalatokat is enyhíti. minden mővész átéli. amelyeket magyaráz és indokol az isteni törvény és igazságra való hivatkozás . amikor egy verssor hirtelen a láthatólag neki kiszabott helyre illeszkedik. kozmikus törvény. hanem a kozmikus rend iránti csodálatához is szól: a fény több. ahogy a Természet iszonyodik a vákuumtól. ha kiderül róluk.szintén mottóul szolgálhatnának olyan érzelmek felkeltéséhez. A sorsunkat befolyásoló „vakvéletlen” gondolata elfogadhatatlan. hogy általános törvényszerőségek megnyilvánulásai. az ismeretlen erıinek való kiszolgáltatottsággal azonos. A pozitív oldalt a püthagoreusok hite foglalta össze: a csillagok mozgását zenei harmóniák irányítják. megnyugtató és katartikus. csupán a megmagyarázás képességének negatív aspektusa . milyen hallatlan erejő hatást gyakorolt az emberekre . s a mindenség szervezı és rendezı elve az emberi tapasztalatvilág egyik legerıteljesebb archetípusa.a szorongástól való menekülés. ahol egyenesen a parasztfelkelések indulójának szövege lett (Als Adam grub und Eva spann .Wo war da der Edelmann?) Blake sorai: Visszhangtalan hang szól még a semmibıl Ez ember gyávaságra kárhoztatott. amely a hitre hat. amelyeket az elme felfoghatott. amikor megold egy problémát. jórészt a bizonytalanságérzet. . Megfigyelhetı ez minden szinten: a kisgyermek mosolyától. Az Isteni Akarat.mondjuk . mindannyian nagyon nehezményeznénk. hanem Németországban is. Nem kétséges.helyes vagy téves .és nemcsak Angliában. amikor valami ijesztırıl kiderül. hogy ugyanez a szöveg. vagy amikor agyában megszületik a megfelelı kép . a tudós eufóriájáig. A teremtésmítosz nemcsak az ember káosztól való borzadásához. hogy ami történik. Mert a Rend ellentéte a Káosz. A halál színe elıtt álló ember egyetlen vigasza. az elme éppúgy elborzad a törvényes rendben tátongó repedésektıl. amely Második törvényének felismerésekor rabul ejtette Keplert.innen az öröm és megkönnyebbülés. Ha igazságért kell áldozni életet. amely a dolgok elıreláthatatlanságával és kivédhetetlenségével. hogy egy megszokott és ártalmatlan dologgal kapcsolatos. mert emberi érzelmek mozgatták ıket. s ha . valahányszor sikerül egy fenyegetı vagy egyszerően csak rejtélyes jelenséget valamely isteni univerzális törvény vagy isteni rend megnyilvánulásának magyaráznia. ami nem kifejezhetı. A „bámulatos tisztaság” érzését. IGAZSÁG ÉS SZÉPSÉG Ugyanakkor a bosszantót és nyugtalanítót rendezetté és megszokottá redukálni. Már többször említettem az „óceán-érzést”.magyarázat. ami megtörtént vele. A Káoszból kiemelkedı Rend minden mitológia vezérmotívuma.a Válasz Nélküli Hang. hogy nincsen zőrzavar.az egyetlen. s így az ember kielégítı magyarázatot talált mindenre. és a dolgok ismert rendjének része csupán. amely eltölti az embert. amely képes szimbólumokkal megmagyarázni a megmagyarázhatatlant -‚ és kifejezi. .

A mővész heuréka!-pillanata intellektuális vonatkozásban közeli rokonságban áll a tudóséval .érzelmileg éppoly kielégítı.” Hasonló vallomásokat tettek a matematika és általában a tudományok legnagyobbjai . A jelenséget az elektromosságtanból vett metaforával az érzelmek „földelésének” neveztem. nála ezek a mitológiának és a mágiának.” Ha most a másik tábor felé fordulunk.vagy a misztikus „spontán megvilágosodásával (egy ismerıs tárgy vagy esemény hirtelen új megvilágításban. univerzális rejtély elemeinek tudjuk tekinteni. vezeti át. az egyéni tudatosságot kozmikussá terjeszti ki. hogy megfesse egy levágott ökör tetemét.az építészekrıl nem is beszélve -mindig.és viszont: a szépség élménye csak akkor jelenik meg. hogy a festıket és szobrászokat . mint az. azt hitte. az önmeghaladás iskolája. a tudattalan rezonanciákat keltı archetípusoknak a gyermekei.Keplertıl Einsteinig. azt látjuk. Ugyanez érvényes a mővészre is. amelyet jól ismernek a matematikusok. a második a szépség átélése. akinek a felfedezések pszichológiájának tárgykörében írt úttörı jelentıségő munkájából már korábban is idéztem. így vonja le a végsı következtetést: „Úgy tőnik. új oldaláról való megpillantása). hogy közönsége képes lesz meglátni és felismerni a visszataszító tárgyban a fény. a formák és a geometria eleganciájának érzékelése” vezette a szerencsés kombinációk felé való. a számok.az intellektus hitelesnek ismeri el. mindig az önmeghaladó érzelmek hirtelen feltolulása és az utána kıvetkezı katarzisélmény követi. a matematikai felfedezéseknél a szépség iránti törekvés szinte az egyetlen hajtóerı. érzelmi vonatkozásban pedig az óceán-érzés csendjével és elragadtatásával.írta G. szinte a megszállottságig a tudományos és pszeudotudományos elméletek vezérelték: az aranymetszés. Az elsı próba a szépség.ám éppen Poincaré írta.” Dirac egy fizikus barátjához írt levelében lakonikusan kijelenti: „Sokkal fontosabb. az elsı a szépséget. E kettı . akárcsak a vallás. Egy Botticelli-féle szőz vagy Poincaré egy matematikai elmélete nem mutat hasonlóságot alkotóik szándéka között. rút matematikának nincs helye ezen a világon . amikor a jelenségeket legelemibb okaikra vezetik vissza. szellemi értelemben „földelıdik”. a ritmus és a forma kényszerítı követelésének. ahogyan a tudomány tanít meg arra. hogy személyes bajunkat az egyetemes bajba földeli le. hogy „a matematikai szépség. új felismerésekre vezetı ösztönös tapogatózásaiban. magasabb érzelmi potenciállal rendelkezıbe terelıdik át. H. hogy a figyelem az egyik összefüggésrendszerbıl hirtelen egy másik. mint a tudós okfejtései.legyen az bármilyen természető . amelyben „a végtelen a végesbe szőrıdik át. Az értı számára minden tudományos felfedezés a szépség élményét hordozza magában. hogy az ember egyenletei szépek legyenek. a perspektíva titkai. a zavaró probléma az univerzális rendbe olvad. mert a probléma megoldása harmóniává rendezi a diszharmóniát . csupán az ısokok és a Rend törvényeinek megfogalmazása más. Jacques Hadamard.noha nem racionálisak . tapasztalat lényegét.az intellektuális megvilágosodás és az érzelmi katarzis .együtt adja az esztétikai élmény. amikor valami zavaros és érthetetlen dolog hirtelen tisztává és áttetszıvé válik. hogy látható és elérhetı legyen” (Carlyle). az önátadás. Dürer és Leonardo . a második az igazságot célozta meg . Az elsı az igazság megélt pillanata. hogy összhangban álljanak a kísérletek eredményeivel.Az efféle tapasztalatokat. mindkettı egyfajta univerzális fogalomkeretbe „földeli” a tapasztaltakat s a tudós felfedezését és a mővész trouvaille-ét követı katarzisban ugyanaz az óceán-minıség van jelen. Az ember sorsa és természete szerint porrá váló aranyifjakról szóló részlet mélabús bája abból ered. magyarázó. ezek együtt pedig egy oszthatatlan folyamat egymást kiegészítı alkotóelemei. a „földelési” folyamaté. Hardy klasszikus mővében. A tudósok katarzist élnek át. hogy a részkérdéseket a nagy. árnyék és szín idıtlen minıségeit. Láttuk: a mővészet felfedezései abból származnak. Amikor Rembrandt vette a bátorságot. megindokló képességük azonban . „Ez az a valódi esztétikai élmény. A mővészet. A Mathematician’s Apology-ban. ha az élmény elıidézésére tervezett mőveletet .

keveredési arányuk . amelyben a kreatív késztetés megtalálja a megvalósulást. A második szempont az ellenırizhetıség és igazolhatóság kérdése a mő elkészülte után. a folyamatos szivárvány-színkép minden tartományában lényegében egyazon gondolati és késztetés mintázaton alapul. o. Én csak alkalmaztam a módszeremet.irracionalizálni törekszik az alkotófolyamatot.csalfa fehérnép. Pasteurt vagy Einsteint is . hogy a magasságod egy tizennegyed résszel csökkenjen. és karjaidat kitárod úgy. A két faktor egymás tükörképe és kiegészítıje. Le Corbusiernek az úgynevezett Fibonacci-számsorozaton alapuló modul-elmélete.hogy csak keveseket említsek . Leibnizt. hogy a kiterjesztett végtagjaidat érintı kör középpontja a köldököd lesz. s eltőnik a repedés. az elsı esetben nagyon is szigorú logikai szabályok játszanak szerepet. s ez minden. s a lábaid közti rész egy egyenlı oldalú háromszög. A kész alkotás megítélését természetesen befolyásolja a hordozó médium is. Maga a teremtı aktus. ugyanazt a szépségélményt idézik elı.ha minden más változatlan elsısorban a médiumtól függ.„végsı arányosság-törvényei”. 1947 51.ahogy Kepler mondta . Noha a Botticelli szőzének és Poincaré elméletének létrejöttét eredményezı pszichikai folyamatok korántsem különböznek egymástól olyan nagy mértékben. ismeretlen.” Látszólag mindkét tábor másik irányába hajlik: a mővész racionalizálni a tudós . Goldwater és M. s úgy mosódnak egymásba. Az igazság . (Leonardo da Vinci feljegyzéseibıl. az alkotófolyamat vajúdásában az igazság vagy a szépség irányítása egyformán szubjektív és bizonytalan. de beforr. A tudós szükségét érzi. amely elméleteinek megalkotásában vezéreli. mint a mővészetben a csapnivaló darabok. és sokkal valószínőbb. A hamis inspirációk és korcs elméletek éppoly gyakoriak a tudomány történetében. Maga a tett mindig ugrás a sötétségbe. ha két. lényeges szempontot felidézünk. amit csináltam. Ám maga a tény önmagában is figyelmet érdemel. Az elsı: az igazolás. hogy a merész búvár egy marék iszappal bukkan fel. a hitelesités csak post factum érkezhet. a neoimpresszionisták kifinomult elméletei. amelyek utólag elnyerik az igazolást. mint hisszük. mint a szerencsés találatok. Mint 55 AZ EMBERI TEST ARÁNYAI Az állcsúcstól a haj vonaláig a figura magasságának egytizede. a mővész pedig igen magasra (s olykor túl-) értékeli az intuícióit irányító és uraló elméleti szabályokat. Az állcsúcstól a fej tetejéig a magasság egynyolcadrésze És az állcsúcstól az orrlyukakig az arc harmadrésze. Úgy tőnik. ugyanazt az eufóriát. És ugyanannyi az orrlyukaktól a szemöldökökig és a szemöldököktıl a haj vonaláig. mint a szivárvány színei. E tekintetben tehát Poincaré semmivel sincs jobb helyzetben. mint láttuk. hogy elismerje elkötelezettségét a tudattalanból származó intuíció iránt. a konkrét cselekvés befejezıdése után.) . Descartes-ot. de áldozatuk elméjében ugyanazt a parancsoló meggyızıdést. Tévednek. Ha szétterpeszted a lábaidat annyira. A szépséget a ráció elé helyezı A Mathematician’s Apology párdarabja Seurat (egy barátjához írt levelében található) kijelentése: „Ezek költészetet látnak abban.hogy így fejezzem ki . mint hogy korallt vagy igazgyöngyöt talál. hogy középsı ujjad a fejtetı vonalára essen.bolonddá tennie. akinek nemegyszer sikerült még Galileit. a másodikban nem. Treves. A férfi kitárt karjai által befogott távolság a testmagassággal egyenlı. mely szerint a természetben minden gömbökbıl. idézi: R. és így tovább. tudnod kell. korábban taglalt.55 Cézanne teóriája. Braque elgondolása. fekete vizekbe való alámerülés. kúpokból és hengerekbıl épül fel. amely kockákkal helyettesítette ezeket a gömböket. mintha Keats görög vázáját csúnya repedés rútítaná. mint Botticelli.

de a kísérletek. Hogy ez egy középkori ólomüvegablak vagy Newton általános gravitációegyenlete. másik a zsigerek nyelvén . törés és fokozat nélküli sorozatot mutat. vagy korábban Cantor végtelen halmazokkal kapcsolatos elmélete (amely miatt Németország összes egyetemén lehetetlenné vált számára az elırelépés és kivétel nélkül minden matematikai szaklap visszautasította a cikkeit). a kor divatjainak mind kiszolgáltatottabbakká. még az úgynevezett döntı jelentıségő kísérletek is ki vannak szolgáltatva a különféle értelmezéseknek. a történetírás és az életrajz sajátosan „hibrid” kategóriáit.a heuréka!-pillanat élményét. a különbség még ebben a tekintetben is fokozatosság kérdése és korántsem ‚abszolút (X. s a lejtın még lejjebbre jutva ott találjuk a pszichiátria. Poincaré világát követi Botticellié. Az atomfizika felé haladva a megfigyelések értelmezése mind ellentmondásosabbá és vitatottabbá válik. mind szubjektívebbekké. Még a sor legtetején helyet foglaló matematika alapjait is megrengették a Gödel teorémájához hasonló paradoxonok. s a tudomány története jórészt parázs viták története. hogy a kettı között nincsenek konkrét. Vagyis: a matematika „objektív igazsága” és „logikus bizonyíthatósága” is igen távol van attól. E kettı közvetíti . fejezet). miközben folyamatosan változnak. hogy a váza számítógépkorszakunkban is elfogadható és érthetı legyen. A legtöbb tudományág történetéhen voltak olyan idıszakok. Nem akarok túlozni: bizonyos. Vagyis: a görög váza repedésének begyógyításához és ahhoz. . a bizonyítás elıtt. mint egy mőalkotás. s az örökkévalóság átbámul az idı ablakán. Egy fizikai elmélet jóval nyitottabb az igazolás. hogy hozzá képest az irodalomkritika egzakt tudománynak nevezhetı. hogy komoly eltérés van egy fizikai elmélet és egy mőalkotás értékelésének módszereiben.s a nézıben végbemenı újrateremtı folyamatban . az elfogulatlan szem számára bármelyik átlátható. az igazság pedig a szépség függvénye. és mindenekelıtt mind kevésbé megfogalmazhatóbbakká válnak az igazság kritériumai. Az analízis szétbonthatja ıket. meg kelt újítanunk a megfogalmazást (ahogyan Orwell tette a Prédikátor Könyvével): a szépség az igazság. azt azonban megintcsak hangsúlyozni szeretném. mint a gondolat és az érzelem.láttuk. de a teremtı aktus élı tapasztalatában . A következı ábra egy ilyen. amikor a tapasztalatok értékelése oly mértékben szubjektív és véletlenszerő volt. mert a bizonyító vagy cáfoló erejő tények megítélésében mindig szerepet játszanak a kor pillanatnyi divatjain és elıítéletein alapuló szubjektív tényezık. amikor a végtelen a végesbe szüremlik át.ugyanúgy elválaszthatatlanok.egyik az ész. az már csak a neveltetés és a véletlen kérdése. amit abszolútnak nevezhetünk. élesen meghúzható határvonalak.

mennyire nincs jelen a viktoriánus irodalomban a szexualitás. hogy kerékpározásról vagy egy tájkép megfestésérıl van-e szó. túlzás és leegyszerősítés hármasával találkozunk. Irányultságuk a mővész elméjében lévı torzító lencséktıl függ. HANGSÚLY ÉS EREDETISÉG A mővészek az antikvitástól a reneszánszig úgy gondolták . hanem sokkal inkább belülrıl érvényesülnek. a szelektív hangsúlyok elemeit. s meghatározzák. Az összehajtogatás Térjünk vissza még egyszer a komikum technikai minıségének három fı kritériumára: az eredetiségre. A tapasztalás részben automatikus.minden korszak számára nyilvánvaló. az érzékelési és értelmezési mátrixoktól. részben pedig tudatos folyamata. amit a mővész egyéni stílusának nevezünk. A tapasztalatok egynémelyike egyáltalán nem. amit a különbözı korokban az irodalom mulasztott el észrevenni. Teremtettek .tudatosan vagy tudattalanul válasszon: mely vonásokat. még Leonando is ezt írta feljegyzéseiben: a festészet a legtiszteletreméltóbb. amelyek csak mások rovására reprodukálhatók. sem megéreztetni a rózsa illatát. Az érzékelés mátrixait uraló kódok rejtett rábeszélık. mások csak erıs leegyszerősítéssel. a hangsúlyra és a takarékosságra . amelyek befolyásolják tapasztalatait. . krónika vagy regény is. átformálják látásmódját. hogy az árnyéknak színei vannak. hatásuk átjárja a teljes személyiséget. s ha ehhez hozzávesszük mindazt. torzítva. melyek alkotója hően másolni igyekezett a valóságot. amely fölött a médium is egyfajta visszacsatolásos ellenırzést gyakorol. meghatározzák. amiket lát. s melyek másodlagosak. s melyek elhanyagolhatók Ismét a korábban már tárgyalt kiválasztás. Ugyanakkor. a gyakorlatban azonban ezt a számot igen nagy mértékben csökkentik a kor. hogy . s az adott iskola hagyományai. s e két lencse természetesen szorosan összefügg és egymásra hat. s melyek lényegtelennek.XVIII. jelleget. hogy párás levegıben elmosódnak a kontúrok. jószerivel felsoroltuk az emberi tapasztalatok teljes mezejét. Például: a klasszikus festészet kontúr-hangsúlyozása oly mélyen beivódott látásmódunkba hogy eszünkbe se jut: képtelenség egyidejőleg tisztán és élesen érzékelni az elıtérben álló alakot és a hátteret alkotó táj részleteit.vagy legalábbis úgy vélték -‚ hogy a természetet másolják. Még a legnaturalisztikusabb festmény. mozzanatokat ítél fontosnak. mint láttuk. Természetesen nem tettek semmi ilyesmit. A médium természete kizárja a közvetlen imitációt. amely . hogyan érvényesülnek a mővészet más területein. sem azt. s festékeinek színe sem azonos azzal. elkerülhetetlenül tartalmazza az elıítéletek. mert ez hoz létre a modellhez leginkább hasonlatost.és lássuk. s vannak olyanok. a tudatos szint alatt mőködik. vagy a kritika reakciója révén -. Ezek természetesen nem csupán külsı nyomás útján .ahogy Platón a szemükre hányta – ember-alkotta álmokat az ébereknek Az ábrázolt dolognak két torzító lencsén.saját magát kivéve . a mővész elméjén és az alkalmazott médiumon kell átjutnia. mint a lefesteni szándékozott táj. az író tintája nem képes megszólaltatni egy hangot. vagy azt. A festı vásznán tátongó őr kisebb. Érzékeljük azonban az árnyékok teljes hiányát a kínai festészetben. hogy a valóság mely elemei tőnnek fontosnak. hogy a valóság mely elemei fontosak számára.a közönség. tekintet nélkül: arra. Az elıtte álló lehetıségek száma elméletileg végtelen. A festık évszázadokon át látszólag nem vették észre. Kezdjük a médiummal. Médiumának korlátai és sajátosságai minden lépésnél arra kényszerítik a mővészt. hogy ember-alkotta álommá váljon. s megteremti sajátos „stilizációját” és kötelezı stílusát. minden korszak túlhangsúlyozza a valóság egyes elemeit. mint az óraketyegés. A begyakorlott tevékenységek irányítása. határozza meg azt.

a tapasztalat teljes spektrumának egy sötét területe felé tereli. stílusainak idırıl idıre való visszatérése.a mővészet egyes régi. a stagnálás és a dekadencia évtizedei. Mindkét területen idırıl idıre válságok jelentkeznek. A gyermek vagy a vadember. mint elıırs hódítanak meg új vidékeket. végül pedig a „kölcsönös megtermékenyítés” a mővészet vagy a tudomány egymástól távot esı területei. üzenetközvetítésre már nem alkalmasak. elfeledett formáinak. s így képes kritikusan szemlélni a színészi játékot. A mővész növekvı szorongással érzi. amelyek viselik a korábban már elemzett jellegeket. semmint a film cselekményének esik rabul. rámutatnak arra. Amikor egy mővészéti ág stílusai és technikái hagyományossá válnak és stagnálni kezdenek. amelyeket az utóbbiak fognak szorgos munkával megmővelni. évszázadai következnek. majd ismét a konszolidáció. forradalmiak abban az értelemben. megszokott tájképeket néz és megszokott színielıadásokat látogat könnyedén és magabiztosan . elveszti érzelmi ütıképességét. kezdeti élményt ismét megtapasztalhassa. avantgárd filmeket vagy japán Kabuki darabokat nézni. egy merész és újszerő képet dohossá tesz. A „fogyasztó” megszokott regényeket olvas. s önkifejezésre. mint az újat. iskolát vagy mozgalmat teremtı nagy újítás abban áll. arra sarkallnak bennünket. GAZDASÁGOSSÁG A tegnapi felfedezések mára közhellyé válnak.hogy részessé váljon és újrateremtsen. A stagnálás. szokatlan mővészi kifejezésmódokkal ismerkedni. hogy értelmet találjon a látszólag abszurdban . inkább az illúzió mágiájának. langyos mulatsággá válik. hogy a hagyományos módszerek „megzápultak”. hisz itt nem találkozik kihívással. iskola tesz. Minden új korszakot. amelyet a közönségben idıvel minden mővészi újítás és felfedezés kivált. A meghatározó fordulópontok a mővészet minden ágának történetében olyan felfedezések.semmi borzongás. szövetség. A technikák . a közönség többé nem teheti próbára intelligenciáját és képzelıerejét s ezzel megfosztatik e próbatétel jutalmaitól is. erejüket vesztették.az a tartomány. a teremtı káosz periódusai. ágazatai között. hogy a figyelmet hirtelen valami korábban érdektelennek tartott vagy észre sem vett vonatkozás. Az ideák evolúciója címő fejezetben olvasható általános megfontolások jó része a mővészet területére is vonatkozik. válság és új elindulás ciklusainak oka jórészt a fokozatos telítıdés. A két terület valóban eredeti géniuszai nemigen hasonlíthatók az adott szakirányok nagyszámú tehetséges mővelıjéhez. akit elıször visznek el egy moziba. aki ezután erre építette fel az új asztronómiát . kísérleti színházakat látogatni. semmi ámulat. Hogy az eredeti. hogy újrafogalmazzuk értékítéleteinket. Egyetlen példa: a Krisztus elıtti negyedik században élt pergai Apollóniosz kúpszeletekrıl írt tanulmányának újrafelfedezése vezette el az ellipszis gondolatához Keplert. a szent lázadás . ami mindig is ott volt. amely egyszerre születik meg több helyen. transzcendentális vonzerejét s a katartikus hatást. amikor egy-egy horrorfilm hatására visszatér a gyermeki állapotba. elıbbiek. Más párhuzamok is lehetségesek: az „egyidejő” felfedezések. vonatkoztatásokat teremt. A tapasztalt mozilátogató szemében már sokkal kisebb szerepet játszik az illúzió. s az új távlatok birtokba vétele. s az örök játszmára új szabályokat kényszerítenek. nem várnak tıle kreatív erıfeszítést.Egy mővész eredetiségének mértéke . a kollektív felfedezések. Többre is becsüli a szokványost. klisévé zülleszt az ismétlés és elvész belıle az érzelmi vonzerı. amelyben saját egyéni hangsúlya eltér a hagyomány normáitól és újszerő fontosságokat. nála a két mátrix gyakorlatilag egybeolvadt. aki az építészetben nyitott új távlatokat.minden újra kezdıdik megint.a legegyszerőbben kifejezve . s értékelni a film erényeit. modern. kivéve. hogy rombolnak és építenek. egy új stílus.és Guarinit. A mővészet élvezete kellemes. amikor megérett az idı. kénytelen valami újhoz fordulni. míg el nem érkezik az új válság. az ortodoxia. az „újrafelfedezések” . ilyenkor történik meg a nagy áttörés. amelyeket egy szorosan összetartozó csoport.

amely látszólag két irányba hat. Heredia és mások klasszicista mozgalma]. Ezek a múlt még mélyebb . amely a francia szimbolista mozgalom célkitőzéseit körvonalazza: Úgy tetszik. s mindezt a titkosírás megfejtésének sorozatában.természetesen nem maguk zápultak meg. mint maga a mővészet. Ám nem a francia szimbolisták voltak. Az elsı arra való. ellentéte tehát a csökkenı hozadék törvényének . vagy mindkettı egyszerre. hogy a befogadónak ki kelljen csomagolnia. és az eltompult étvágynak főszeresebb táplálékot nyújtson: eltúlzott mesterkéltséget.legalábbis egy idıre immunissá váltunk. hogy felidézzünk egy hangulatot. Talán a romantika egy következı felívelésekor. olyan régi ez a technika. akik kitalálták az elmozdulást a nyílt és egyértelmő állításoktól a burkolt célzások felé. A mitológiákban csak úgy nyüzsögnek a szimbólumok és az allegóriák. amikor parányi lépésenként mutatjuk meg egy tárgy képét. a másik a fokozódó burkoltság és gazdaságosság. vagy fordítva: választunk egy tárgyat. az üzenetet még szorosabbra hajtogatva. hogy elrejtsük az üzenetet. Mallarmé ékesszólóan beszél róla egyik írásában. a spirál egy új kanyarulatában ismét fogékonyak leszünk rá.) E drámai fordulópontok között a stílusok folyamatos evolúcióját figyelhetjük meg.a kecskedalból származik. sugalljuk csak a tárgyak keltette álomképeket.a dekadencia és impotencia jellegzetes jegyeit. A másik folyamat a korábban már tárgyalt értelemben vett gazdaságosság és a burkoltság irányába hat. amelyeket keltenek . a múlt technikáinak újrafelfedezése. A közönség azonban lassan mind kifinomultabbá és hozzáértıbbé. hanem hogy még világosabbá tegyük azáltal. Ellenpontja. csupán célzások lehetségesek.az érzelmek birodalmában. mintegy „összehajtogatott” formában kell megjelennie. burkolt. nélkülözik a fantáziát. s ha már minden trükköt megismert és vége az izgalomnak. ez a (nem a rövidség. nevezzük a dolgot az összehajtogatás törvényének.de táncolni nem táncolnak többé. amikor Hadrianus megépíttette Athaeneumát. Az egyik a mind félreérthetetlenebb hangsúlyozás. hasonló reneszánsz virágzott a második századi Rómában. „vájtfülőbbé” válik. amelyek minket a továbbiakban nem érdekelnek. hogy boldog tapogatózással. mint valaha . apránként bogozzuk ki a lényeget. amelyeket a hallgatóságnak kell megoldania. A szimbólumok e titok kiteljesedésében keletkeznek. Megnevezni egy dolgot: ez lemondás a vers szépségének háromnegyedérıl. A zsákutcából való kiút: kitörés új láthatárok felé. a jambusoknak továbbra is megvannak az évszázadokkal ezelıtti ritmikai erényei. pózolást. Krisztus példabeszédei olyan rejtvények. az illékony álomképek. Az üzenetnek tehát vázlatos. Egy kis szabályalkotásba bocsátkozva. Fragonard nimfái és pásztorai éppoly bájosak. átlátnia a szimbólumok álcarétegein. „besulykolást” és „szájbarágást” . hogy rávesszük a befogadót: dolgozza ki és teremtse újra maga. hanem a burkoltság értelmében vett) gazdaságosság a mővészet minden formájánál és korszakában tettenérhetı. hogy a mővész visszanyerje fogyatkozó uralmát a közönség fölött. mint a mővész szüntelen küzdelmét a bénító és folyamatosan halmozódó telítıdés ellen.ez a dal: a Parnasszusiak tehát [Leconte de Lisle. A cél nem az. s mindkettınek célja. A tárgyak szemlélése. s eredete a DionüszoszBakkhosz tiszteletére tartott szertartásokig nyúlik vissza. hogy elképzeljen és megteremtsen. teljességgel leírnak. Azt hiszem. vásáriságot. Érzelmi hatásukra . A mővészet történetét úgy is meg lehetne írni. bemutatnak egy tárgyat. a huszonhatodik dinasztia idején újjászülettek az archaikus stílusok. célzásszerő. kitöltenie a réseket és elértenie a célzásokat. szókimondó megszólítását.amennyire tudhatjuk . A görög tragédia . az érzelmek nyílt. hogy a telítıdéssel szembeszálljon. és kivonunk belıle egy hangulatot. mert e szépség abban áll. (Az egyiptomi mővészetben a Krisztus elıtti hetedik században. s megfosztják az olvasót attól a gyönyörőséges örömtıl. még burkoltabb formában kell tálalni neki. s így tovább a preraffaelitákig és a primitívek mővészetének nem is oly régi felfedezéséig.

az eredmény zavarosság és érthetetlenség lesi. létrehozni képes. a legtakarékosabb módokon véghezvinni a varázslatot. a színjátszás mővészetében is a gyengébb hangsúlyozás. mint az angol composing (összerakni). tömöríteni). s valamivel mégis kevésbé. A viktoriánus regényíró csupán mintegy száz évvel ezelıtt még nem riadt vissza a dramatizáció konkrét. hogy valaki mesél.és idézıjelekkel keltik azt az illúziót. s nem azért. hogy ha az „összehajtogatást”.. Egy korábban már alkalmazott metaforával élve: a gazdaságosság azt követeli. Az események egyszerő elbeszélése egy ponton elvált az álarcos színészek általi konkrét elıadástól. Léteznek azonban a „behajtogatásnak” más módszerei is .rétegeiben gyökereznek. a tömegtájékoztatás és a nyomtatott bető özöne által lesimított és kiszélesített nyomvonalon a gondolatok vonata gyorsabban robog. vagyis az olvasó saját képzelıerejével pótolni. mert a gyorsvonat sebesebb.. Az idıs Joyce például megérteti az emberrel. annál jobb lesz a regény . Minél több jó anyagot kihagysz. ami Joyce-nál kétségkívül igen lényeges.túljátszottak. A korai énekmondók feltehetıleg még hanggal és gesztusokkal személyesítették meg hıseiket. mint a postakocsi. Hosszú utat jártunk be. amint azt oly gyakran tapasztalhatjuk a kortárs költészet egyes . sőrítést túlzásba viszik. amelyeket a bakkhánsnık már csak jelképesen végeztek el.a célzás. mint egy Ford Tmodellt. Joyce minden bizonnyal maga a tökéletes író . az emberáldozattal kapcsolatos rítusokban. a nyomtatott könyvek pedig gondolat. hanem mert a népszerő pszichológia.-as esztendıben. A regényírónak az olvasó képzeletét nem kell többé felkurbliznia. mennyivel poetikusabb szó amúgy. hogy felszólítsa a nyájas Olvasót: tartana vele egy bizonyos városba. s az akkumulátor elvégzi.. a maguk idején a legnagyobbra értékelt filmek is megdöbbentıen ódivatúak . Vagy attól. amit kell. Nyilvánvaló. akárcsak egy preraffaelita festményen. mint a magyar költeni (vö. ami magától értetıdı. A maszkos színész megszemélyesítette a hıst. amely végleg a mővészi hajlamú dadáké és a BBC gyermekmősoraié maradt. a takarékosság számőzte az elbeszélés mellıl a játékot. ami az író szempontjából irreleváns. másodszor pedig mindazt. a gazdaságosság kritériuma nélkül látjuk mőködni a hangsúlyozást . akadályokat kell átugrania. mint egy évszázaddal ezelıtt. Joyce olvastán az embernek az az érzése támad. nyugodtan rábízhatja a dolgot az önindítóra. A homéroszi eposzok Krisztus elıtt 600 körül elnyerték végsı formájukat. de a gazdaságosság. Itt is.Empson szerény becslése szerint . egy bizonyos házhoz egy téli estén az 183. a takarékosság irányzata érvényesül.: kikölteni) kifejezés.tanácsolta egy írópalántának Hemingway. és pillantana be az ablakon.elıször is mindent.. de még a húszegynéhány évesnél régibb.hét változata. az elbeszélı jelen használatától. elemei nyomokban és maradványokban jelen vannak Euripidész darabjaiban is. Ma már nemcsak a viktoriánus melodrámák hatnak groteszkül. szájbarágósak. írott jelek mögé rejtıztek és pergamentekercsekbe burkolóztak. hogy a költészet lényege: különbözı jelentések egy szóba vagy mondatba sőrítése. A gazdaságosság egyik módszere: kihagyni . hogy egy maratoni táv minden méterén gátakat. Freud valóban hitte. hogy az elbeszélés lépıköveit egymástól olyan távolságban helyezzük el.ami a gyenge mővészi alkotás létrehozásának alapfeltétele. amíg megtanultuk a legmértékletesebb. a tömörítés és a homályosság a kétértelmőség . A modern prózának meg kellett gyorsítania lépteit. hogy a verscsinálás neve németül miért dichten (sőríteni. nyers módszereitıl és eszközeitıl. hogy a rajtuk való átkelés az olvasótól számottevı erıfeszítést követeljen. az énekmondó a hangját utánozta. a Finnegans Wake nagy monológjainak csaknem minden szava szinte szétpattan a célzásoktól és utalásoktól.amennyiben tökéletes olvasó is létezik. s mégis szinte halljuk Anna Karenina zokogását vagy Uriah Heep behízelgı sopánkodását. Még a „hivatalos” ripacsságban. s közben meg kell fejtenie az út mentén mérföldnyi hosszan sorakozó hieroglifákat is. unalmasak.

mint a hajdan egyhúrú hangszereken és más primitív zeneszerszámokon elıadott. megırzıdött. A ritmus és a versmérték hatása a várt visszatérésben és annak elmaradásában is az elıfeltételezésen alapul. Hasonló evolúción ment át a ritmus is. Meglehet. . Az elme egy-két verssor elolvasása után . I. a versmérték az ismétlıdésen és az elızetes várakozáson alapul... túl egyszerő ritmusok unalmassá vagy csömörletessé válnak. számomra érthetetlen.. E változások fogalmával határozható meg a versmérték. érettsége közti fáziskésés. mint neked. nyílt analógiát.. Verlaine mővei sem kevésbé mesterkéltek és érthetetlenek. evolúciója során. A versmérték a tamtamdobok hangjától és a vonatkerekek zakatolásától eltérıen nem egyszerő zörejek ismétlıdése. A. .. hogy az effajta alaposság lefosztja a dolgokról a misztériumot: Homlokegyenest másnak gondolod Krisztust. s a tartalom tekintetében is csapnivalók. Az enyém pisze.darabjainál. hogy elıfeltételezések nélkül sem meglepetés. de tudatos vagy akaratlan szemfényvesztés is lehet. Hogy a franciák miért tulajdonítanak ekkora jelentıséget ezeknek a versfaragóknak. amikor valakit disznónak vagy szamárnak tituláltak (ez ma már egyáltalán nem komikus. miként mőködik.. s egyidejőleg másokat ebbıl az elıfeltételezésbıl kirekeszt. mindkettı egyszerő. Richards elemzésében a versmértékes forma hatását a strukturált expektanciának tulajdonítja: A ritmus. a New Yorker-féle találós kérdésekig való fejlıdése. Baudelaire-re és Rimbaud-ra is . érvényesül az Összehajtogatás Törvénye a humornak a komédiás bárdolatlan tréfáitól a kifinomult utalásokig. ami ezután a valóságban következik. Annak hatása. Ugyanilyen. repetitív formákban fogant muzsika. Innen a gyorsaság. és eljutott Heine ezoterikus ifjú leányarc-palimpszeszt hasonlatáig. felkészül bizonyos számú lehetséges következıre. csalódások és meglepetések .. s oka csupán a mővész eszközei és a közönség befogadóképessége.. hanem nyomatékos és hangsúlytalan szótagok bonyolult szabályok szerinti egymásutánisága.. ez idıleges jelenség. a ritmus . s ugyanolyan hosszú fejlıdést tett meg.. egyszerő. mint ahogy én látom İt. hogy térjek a másik két nagyrabecsült verselıre. Nyilvánvaló. A szótagok sorozatával érkezı várakozások. de önmagában többé már nem használatos. sem pedig csalódás nem létezik . kinıve és felváltva az üres klisévé fakult.ez a ritmus . akik a formákkal sincsenek tisztában.. Ez a várakozás általában tudattalan . akárcsak én. igen erısen függ ettıl a tudattalan elıkészülettıl. az utalásszerőség és sőrítettség felé mutató változásokon ment át a metafora és a költıi kép. A tiédnek nagy horgas orra van. az egyszerő lüktetés mint alapalkotórész. Hogy e kettı közül melyikrıl van szó egy adott mő esetében. köznyelvi jelzıvé fakult). beteljesülések. Eredete. amellyel a túl könnyen „átlátható”. azt. ezt eldönteni a kritika egyik legkényesebb feladata. s jórészt a várakozás további folyamatos módosulásában áll. Blake már jóval a szimbolizmus megszületése elıtt felismerte egy tárgy teljes és maradéktalan bemutatásának.. és sajátos formája. leírásának fogyatékosságait. Intı példaként álljon itt a francia szimbolistákról adott tolsztoji értékelés: Egy másik ünnepelt nagyság.. A komikus hasonlat akkor született. egy percre ki kell. amelyre további minıségként rétegzıdnek az asszonáncok és alliterációk. AZ UTOLSÓ FÁTYOL Láttuk.

ahogyan sajnálom a verkli letőnését is. „becsomagolt” üzenetet. s a szubatomi valóság leírására már képtelen felfogható modellt szerkeszteni. amelyek „semmivel sem mondanak többet a valóságról. extrapoláció és transzformáció) a hangsúlyos üzenet „elıállításánál” alkalmazott fogások (a kiválasztás. nincs misztikum. a rések kitöltésében. hogy erre a bizonyos Összehajtogatás Törvényére túlságosan is nagy hangsúlyt helyezek. mint az elıfizetırıl a telefonszám”. amelyet Yeats a költészet jutalmának nevezett. A mővész az üzenet célbajuttatása érdekében túloz és egyszerősít. az együttmőködı közönség kitölti az őröket. hogy semmit sem hagy a képzeletre. de elvezet egy egyszerő következtetéshez: a részletes. a mágikus kapcsolatot hangzás és értelem között. Az Összehajtogatás Törvénye másként ugyan. hogy sajnáljam elmúlását. annál homályosabb és áttételesebb szimbólumokat kell alkalmaznia ismereteinek kifejezésére. s mind kevesebb dologról. a közlés tartományát pedig kiszélesíti. de a tudományban is érvényesül. a tiszta ismétlıdés édes örömét. hogy épp ez az oka népszerőtlenségének a modern költık köreiben. szakszerőbb kifejezéssel élve intrapolálnia: kitöltenie az üres helyeket a ritkásan lerakott lépıkövek között.egyre többet tudunk. eltúlzásából és leegyszerősítésébıl keletkezik. hogy a tudomány hatalmas épületében még egy vagy két nemzedék a legutolsó téglát is a helyére fogja illeszteni. a mechanisztikus világkép nagy összeomlásakor ismerték fel a legszélesebb látókörő tudósok. hogy a közönséget aktív együttmőködésre csalogassa. Mindez talán kissé elvontnak tőnik. Francis Bacon és Descartes úgy vélekedett.nincs ígéretes fátyol. A dekadens mővészet legbiztosabb ismertetıjegye. tapasztalat fontosnak ítélt vonatkozásait . Haeckel pedig kijelentette. Magam elég régimódi vagyok ahhoz. Fényességes nyíltsággal hangoztatja a változatosságban való egységet. hogy hipnotizálhassa önmagát. a költı csupán eszközöket ad a közönségnek. a múzsa szolgálatkész szajhaként csupaszítja le petyhüdt emlıit . Egészen nyilvánvaló azonban. súlyosan sérti az „összehajtogatás törvénye” által diktált aszkézist. a túlzás és leegyszerősítés) tükörképei. hogy a Mindenség hét nagy rejtélye megoldódott. kibontott formában tartalmazzák az üzenetet. lelepleznie az elfátyolozott allegóriát. Arisztotelész azt gondolta. A gazdaságosság technikája arra való. és transzformálnia kell. amelyet egyébként a közönségnek kellene kihüvelyeznie. A mővész üzenetének vétele. Nyilvánvaló. katartikus hatása ugyanolyan. hogy a Világmindenségben már mindent felfedeztek. hogy az alkotó átadja közönségének saját látomásait. Az ördögőzı dobjának monoton hangjával hipnotizálja hallgatóságát. A hangsúly a mővész által fontosnak tartott elemek kiválogatásából. A (tudományos vagy bármiféle) haladás eszméje nagyjából háromszáz éves csupán. csak célozhat. megértése érdekében a közönség által elvégzendı mőveletek (az intrapoláció. nincs megsejtenivaló. vagyis értelmeznie a szimbólumokat képeket és hasonlatokat. amikor értelmezi az üzenetet.Ha az elme meg akarja tapasztalni az éber transzállapotot.a közönség felfedezi és felismeri ezt a fontosságot. utalhat és gesztikulálhat egyenleteivel. Ennek érdekében a befogadónak meg kell fejtenie a burkolt. s csak a tizenkilencedik század végén. A kifinomult versmértékes formák erıfeszítésre késztetnek. hogy a természet titkainak megismerésében a mind szélesebbre való kitárulás egyben összezárulást is eredményez . s egyik módja annak. hogy igen fontos szerepet játszik a mővészetben és . s a sorozat idıbeli extrapolációjában. tevékenyen részt kell vennie a hiányzó taktusok pótlásában. A mővész kiválasztja egy adott élmény. ami felfedezésre érdemes. a rím azonban hirtelen és készen kapott jutalom. extrapolálnia: elértenie a célzásokat. Úgy tőnhet. A fizikus minél pontosabb tudás birtokába jut. mint a zenében egy harmonikus kadenciáé. világos és aprólékos mővészeti alkotások kész. hogy újra „létrehozassa” vele a mővészi alkotást.

tudatos jelenléte két sík közt lebeg. mind pedig a tudóst csakis saját gyarló megérzésük vezethetik. s voltaképpen az emberi mivolt egyik alapvetı jellege.szavakkal. s elvezeti ıket a katarzisig. mint valamely oszthatatlan entitás komplementer jellegei. Ezek mintegy „földelik” az érzelmeket a sajátos tapasztalatok univerzális keretbe helyezésével. ÖSSZEGZÉS A mővészet a szimpatetikus mágiából ered. hanem a nyelv fejlıdésének korai. Az eredetiség. s a tudattalanban keltenek rezonanciát. a múlandó és az idıtlen egybekapcsolásával. csupán testének mozgásai . Bármely. bizonyíthatóság terén köztük jelentkezı különbség csupán a teremtı pillanat után felmerülı. a tudományos felfedezések mezejérıl már ismert folyamatban keletkezik. Az analógia kiváltotta esztétikai megelégedettség mértéke a jelenlévı mátrixok érzelmi potenciáljának függvénye. akárcsak a többi múzsa. a mérték és a jelentés mentén biszociál. a szépség és az igazság úgy jelenik meg. A hozzáértı. Az ember szimbólumalkotó állat. primitív szakaszából visszamaradt csökevények. A legfontosabb érzékszervünkkel kapcsolatos vizuális képalkotás sajátos érzelmi vonzerıvel bír. a tapasztalatot. A látás és tapintás közti szinesztétikus kereszthivatkozások például .gátolja az önérvényesítı érzelmek kibontakozását.gazdagíthatják a képet. festékkel és kıvel . A rím és a ritmus. a szelektív hangsúly és a gazdaságosság bizonyosan nem az irodalmi kiválóság egyedüli kritériumai. hangja akár egyfajta kánonnak is tekinthetı. A tudattalan mőködésekben a hangzásbeli hasonlóság alapján való asszociációnak máig komoly szerepe van. Amit közvetlenül tapasztal. Agyában megteremti a külsı valóság szimbolikus modelljeit. származására világosan utalnak a díszlet-illúziók. az . valaki ott pillantja meg az analógiát. ahogyan egykor a maszkot öltött táncost tekintették azonosnak az esıistennel. A naiv közönség szemében a megszemélyesítı eggyé válik a megszemélyesítettel.kifejezésre juttatja azokat. Az objektív igazolhatóság. feltárja a kiaknázatlan érzelmi energiákat. azok csupán testi érzékletek. fokozati kérdés. az álmok. miközben azért magával ragadja az illúzió. Cohen szavaival:cxci az emberi tudatosság metaforikus. mindig tartogat egy utolsó fátylat. ami megnyilvánul a gyermekkor.személyes preferenciáinktól függıen .a helyettesítık kivételével . s az élı anyag még primitívebb lüktetésének visszhangjai. s az intenzív érzelmi reakciók fizikai tüneteit is produkálja. a fáradt. a meztelen valóság megragadására tett kísérlet eleve kudarcra ítélt. a konkrét képek filmszalagja idıben jóval megelızi a fogalmi gondolkodást. s a legtisztább formában megy végbe a biszociációs folyamat.minden más tudás és kifejezés szimbolikus. ahol mind a mővészt. ahogyan a kutató tudós az egyedi jelenséget az általános törvényszerőséggel és a legvégsı okokkal hozza összefüggésbe. J. Az illúzió eszképista jellege elısegíti a résztvevı és . innen különös. Legerısebb érzelmi potenciáljuk azoknak a képeknek van. A metafora és a költıi kép egy. vagy bizonyos elmebetegségekben szenvedı emberek szójáték-mániájában is. az asszonánc és a szójáték nem mesterségesen létrehozott dolgok. A költı a hangzás és az értelem. Uránia. egyenletekkel. ahol ez korábban még senkinek sem sikerült. A spontán megvilágosodást mindkét esetben érzelmi katarzis követi. amellyel elfedheti magát. s újabb szimbólumkészletekkel . tapasztalt közönség ugyanakkor tudatosan és kritikusan szemléli a színész teljesítményét.annak megértésében. s amit közvetlenül tehet. szinte hipnotikus fogékonyságunk a ritmikus mintázatokban érkezı üzenetek iránt. maga a pillanat minden esetben fejesugrás a sötét ismeretlenbe. amelyek archetipikus szimbólumokat idéznek meg. de mindenképpen afféle tengerészeti iránytőt nyújtanak a kritikusnak.

hogy arca elsápad belé. Önmagam egy részét Hamletbe vagy Hamletet önmagamba kell vetítenem.56 A választ Hamlet kérdésére Flaubert adta meg: Bovaryné én vagyok. amelyet az eredetihez hasonlónak érez. Enélkül ugyan miért is lépnének mőködésbe könnymirigyeink Hecuba miatt? Goethe korai regénye. mint a tiéd. Hogy egy regény szereplıje mennyire élı. Így aztán Bovaryné. rémület vonásin. XIX. Az Erzsébet-korabeliek groteszk vagy tragikus fényben látták Shylockot. álom-indulatban. noha ez korántsincs feltétlenül így. és közeledik a szuggesztív célzások. minden romantikus fiatalember úgy érezte. hogy lám. a kis Lord Fauntleroy vagy Aljosa Karamazov körülöttünk kavargó agyszüleményei mind-mind saját legbelsı énünk kivetülései.vagy egyáltalán nem. Csak költeményben. hogy szeressen vagy győlöljön valakit. Egyes regényírók aprólékosan ecsetelik a szereplık külsı megjelenését. Jellem és cselekmény AZONOSULÁS A második felvonásban. az én Shylockom tragikus figura. kampós orra van. s ı Hecubának. milyen érzés Hamletnek lenni. akár csodálja. akár megveti. győlöli vagy szereti az adott szereplıt az olvasó. mint nyomdafesték-jelek a fehér lapon. s nem olyan pisze. s ez egyformán igaz. az Elsı Színész drámai szónoklata után Hamlet felteszi a találó kérdést: Nem szörnyüség az. saját tudatos vagy tudattalan énjébıl kiáradó fantom-élettel kell felruháznia. akárcsak a spiritiszta szeánszok médiumainak ektoplazmája. Ahhoz. A nagyobb rész feltehetıleg a tudattalanból származik. az attól függ.. Tudni. mint tudni. Az általános tendencia itt is távolodik a túlrészletezett leírásoktól. hogy ı maga Werther. Könny ől szemében. mit érez a kísértetet hallgató Hamlet.. Hogy megsirassa?. nagy. utalások felé. mint nekem. e színész. s egész valója Kiséri képzetét? S mind semmiért! Egy Hecubáért! Mi néki Hecuba. A mágikus kötelék az azonosulás. mások alig . melyek által az olvasó felépítheti magában a 56 Arany János fordítása. hogy az olvasó milyen erıs résztvevı érzelmeket táplál iránta. aki voltaképpen nem más.összehajtogatás törvénye pedig éppily érvényesnek látszik a tudományokban és a mővészetekben egyaránt. Az ifjú Werther szenvedései öngyilkosság-járványt váltott ki a korabeli Németországban. A hangja megtörik. ez ugyanis maguktól értetıdıeknek tekinti a fantomokat és hajlamos összemosni a személyes azonosságokat. . Egy eszmeképhez úgy hozzátöri Lelkét. a kivetítés és az önmagamba vetítés egyaránt a személyes azonosság kérgének részleges felszakadását jelentı metaforák. ugyanaz. A szerzı megalkotta a fantom-prototípusokat. az olvasó pedig létrehoz önmagában egy másolatot.

hogy egyes emberek úgynevezett eidetikus memóriával rendelkeznek. ha a magam kedvére választhatnám meg a színeket. akiket a legközelebbrıl ismer. az érzékelés és az emlékezet természetére vonatkozó alapvetı megfontolásokhoz. s ez egészen más dolog. részint pedig az. például így: A kísérletvezetı az alanynak egy négyszöget mutat. hogy igen. A most látott ruhadarab nem valamely konkrét korábbi emléktıl. de közvetlenül ízesül bizonyos. s a következı. korábban látott nyakkendıre sem. azt helyettesítı. Az alany addig nézheti az ábrát. Amire egy személybıl emlékszünk. ami felidézi ugyanazt az általános benyomást.például egy jól ismert arcot . Az átlagember. Ez az eset példa a helyénvalótlan konkrétságra. oda az illúzió. s amely az egészt jelentı.valóban látják a képeket. amit úgy nevezünk: általános benyomás. KÉPEK ÉS FANTOMOK A megfigyelések azt mutatják. A paradoxon magyarázata. mit csinál. amely a képzelet útjába áll. vagy átlós irányban olvassa fel a betőket. Oka elsısorban az a tévhit. amelyek konkrét felidézésére természetesen képtelen.funkcionál. ez a képesség gyermekeknél viszonylag gyakori. Másfelıl: az általános benyomás az emlékformálásnak épp az ellentétes típusú mőködésén alapul. ami igen. s ennélfogva egy szereplı élıvé varázslása érdekében az olvasó számára e látvány minél pontosabb megrajzolása kívánatos. bizonyos benne. de felismerik és átengedik mindazt. meglehetısen sommás megállapítások részletes bizonyítása is a Második könyvben olvasható. s ezek a szőrık megállítanak mindent. ám annál ritkább a felnınek között. Nem kedvelem különösebben ezt az összeállítást. minden nehézség nélkül bármilyen sorrendben fel tudná olvasni az értelmetlen betőcsoportokat. hogy pontosan milyen nyakkendıket viselt azelıtt. melynek négy sarkában négy-négy betőbıl álló . Amikor azonban arra szólítják fel. a szeme pedig kék. s ez az új darab éppenséggel nem ilyen. Egy átlagos felnıtt valójában soha nem lát éles és teljes képet. még azokról az emberekrıl sem tud pontos vizuális leírást adni. hogy noha nem tud visszaemlékezni egyetlen konkrét. amíg úgy nem gondolja. amely tárgyunkkal csak távolról kapcsolatos. sematizált. legalábbis azt hiszi. hogy felismerte volna. amelyeken jelen elméletünk alapul. diszkrét színezető volt.természetesen értelmetlen .álom. noha szívesen gondolja. hogy a szerzı elmondja: Sally Ann-nek gesztenyebarna a haja. arra utaló részként pars pro toto . Többféleképpen is be lehet bizonyítani ezt az állítást. Mindig bosszantott.noha a leghalványabb emléke sincs arról. aki történetesen nem festımővész.a bibircsók a nagymama állán -‚ amely valamilyen okból az ember emlékezetében a filmszalag egy kockájaként megragad. hanem az általános kódtól.sor helyezkedik el. Élénk és tiszta részlet lehet egy gesztus. Az ilyen érzékelési kódok szelektív szőrıkként mőködnek. vázlatos és részlettelen összképe a teljes figurának. Mindezek. ami azt jelenti. A férfi például ezzel viszonozhatja a . Egyszerően csak bemagolta ugyanis a látványt. és .teljesítve a szerzı kívánságát . hogy a képzelet a szó szoros értelmében képek lelki szemekkel való meglátását jelenti. ha emlékeibıl egy látványt .felidéz. hogy pontosan fel tudja idézni lelki szemei elıtt. a korábbi tapasztalatokban közös vizuális minıségtıl különbözik.sokkal szívesebben szeretnék bele Sally Annbe. hogy visszafelé. az részint egyes élénk és tiszta részletek kombinációja. hogy lelki szemeikkel . hogy mind visszafogott. ami nem illik bele a „rácsba”. egy hanghordozás vagy valamely szembetőnı vizuális jegy . s valóban folyékonyan ki is tudja olvasni a betőket. mint a vizuális kép kialakítása. csupán érzékeli az eltérést a látott kép és az emlékei között.vagy hallucináció-szerő elevenséggel .szereplırıl alkotott saját elképzeléseit. rendırnyomozó vagy különlegesen jó megfigyelı. Egy nı mondhatja egy férfinak: még sose láttam rajtad ezt a nyakkendıt . anélkül. Ha valóban látná a képet. Ez egy igen régi kelető tévedés.

olyan jellegekrıl. A róla kialakult „eleven kép” nem valamiféle fotó. itt körülöttünk mindenütt. de most észreveszi. Egy karakter az olvasó számára lehet nagyon is „eleven”. kétségbeeshet. de hiszel-e mások létezésében is? Gondolod például. hogy tudatában se vagyunk a szabályainak. ha csak a bető-négyszögre gondolunk. visszafogott külsıhöz. hogy azt hisszük. Az álom nem különbözteti meg a tényleges és a kitalált alakokat. hogy ez korántsem volt igaz). miközben képtelen rá. hogy igaziak. Felismerni valakit: ez nem azt jelenti tehát. A John Brownról alkotott emlékképem nem fotó. hogy én ebben a pillanatban létezem?cxcii . hogy lelki szemeivel lássa. hogy nincs éles különbség a jól ismert. annál inkább igaznak kell lennie a kitalált figurák esetében. Ez a kép néhány leegyszerősített és sematizált.. érzékeny vagy brutális vonásokról .. amikor a vonat elé veti magát és gyászolhatja ıt. hogy magától értetıdik.akárcsak a többi vizuális séma . felfogtuk egy nehéz szöveg értelmét. vizuális képzeletének homályos. ez a frizura valahogy nem illik a megszokott. vagy szavakkal leírja a külsejét. Az a helyzet tehát. akiket ismerünk.nehezen lenne szavakba foglalható. vagy távollétében fel tudjam idézni ıt. egyfajta vegyüléke az általános benyomásnak és az élénk részleteknek . Beszélünk ártatlan vagy buja arckifejezésrıl.és magatartásmintáinak különbözı aspektusaiból konstruált. Az érzékelési kódok a tudatosság szintje alatt mőködnek. s csak késıbb ébredünk rá. E látszólagos kitérınek az volt a célja. amelyek szavakkal nemigen.. s a sémák vázlatos körvonalai közötti szakadékokat..leírásokból ismert figurákról alkotott képeink között. vagy éppen mindkétféle . hús-vér személyekrıl. Jean. éppoly biztosan. amelyek összessége néhány élénk részlettel együtt képessé tesz arra. mindannyian ugyanazon alapanyagok keverékei. mint az igazi. de a szem azonnal és csalhatatlanul felismeri. hogy mások is léteznek?.. hogy a látott képet egy. ahogy túlértékeljük verbális gondolkodásunk precizitását is (hányszor fordul elı. a gyermekek és a primitívek pedig nagyon is hajlamosak összekeverni vagy összetéveszteni ezeket. Túlbecsüljük képzeletünk pontosságát. fotografikus részlettel díszítjük fel ıket. és a tudattalan egyéb megnyilvánulásainak birodalma. a hangjának. fotográfiai pontosságú másik képpel hasonlítjuk össze. Minden önelemzı. mert nem ismerjük fel a szavak közötti. Muriel Spark egyik novellájában egy bölcs vénember azt kérdezi barátnıjétıl: Gondolod. melynek során összerakjuk a vizuális és másfajta sémákat. ha találkozunk. bizonytalan és ködös karakterét. általános benyomásból áll. ugye? Eddig még soha nem figyelte meg pontosan a nı hajviseletét. tudattalan és szélsebes.hangsúlyozta saját tudatos. szerinted ezek az emberek. Az olvasó beleszerethet Anna Kareninába. és sokkal kevésbé az. Az igazi filmszalag-gondolkodás kifejezetten az álom. „vizuális” gondolkodó . eleven személyek képei. egy jellegzetes testtartást vagy egy hangszínt. hogy felismerjem. azt mondod. ami . ábrázoló természető. Más megkülönböztetı kódok formákat és mozdulatokat.elég. gesztusainak. Ennek az öncsalásnak az az oka. akikrıl nincs semmiféle érzékszervi tapasztalatunk.. ferdülésébıl az érzelmekre következtethetünk.Einsteintıl lefelé . s néhány igazi. Bovaryné vagy Anna Karenina körülöttünk lebegı árnyalakjai és a jól ismert Joe Smith vagy Peter Brown látszólag tömör és élénk figurái nem is különböznek tehát olyan nagyon. Szóval. hogy valami megváltozott. s úgy játsszuk a játékot. de néhány ceruzavonallal könnyedén elmondhatók.megjegyzést: más frizurád van.vagyis ugyanazon összetevıkbıl áll. látási és hallási mintákat kombinálhatnak. hogy hiszel a saját létezésedben.. hogy ez igen fontos kérdés. de ez az elevenség nem feltétlenül vizuális természető. vagy csak illúziók? Nyilván érzed. hogy a folyamat.. és a csupán tényszerő vagy fantázia-szülte. A kép csak részben festıi. ahogy a száj vagy a szem bizonyos rezdüléseibıl. A kód itt a visszafogottság. Mondjuk. hanem a róla való összképnek. gondolkodási. mint ahogy hiszem . az emlékezetünkben élı. sokdimenziós szerkezet. hogy megmutassam: ha mindez igaz azoknál az embereknél.

A félabsztrakt sematizációk. Mindkét oldalát felvillantja az éremnek. csak egy valamelyest tudatos. hogy mindkettınek ártanunk kell. az érzelmek pedig nemigen veszik tudomásul. üres és színtelen felebarátaink. hangulatára. hangját nekik kölcsönözve introjiciálva. de minthogy arcizmaink elrendezése nem különbözik túlságosan a farkasétól. hogy hogyan fog viselkedni veszélyhelyzetekben. s ott két szimultán. ha a közönség képes mindkét fél álláspontját a maga vonatkoztatási rendszerében elfogadhatónak és tiszteletreméltónak értékelni. és felismerjük. A kettıs gyilkosságban való kettıs bőnrészességre azonban legalább nem a győlölet. Ha a szerzınek ez sikerül. hogy a farkasok farok-tartása legalább tízféle különbözı hangulatról. hogy a dolog a sors. hogy egyszerre több síkon éljen és gondolkodjék. mit érzel kifejezés. pontosan érzékeljük. lelkiállapotról árulkodik. a konfliktus csak akkor tehet szert drámai méltóságra. hogy mindkettınek segítsünk. amelyeket a külsı.Az egyetlen bizonyosság afelıl. KONFLIKTUS A dráma keresi a konfliktust. hogy mások is léteznek. vagy két. s a paradoxont az emberi minıség földeli le. s ugyanígy a regény. A személyiségek közti ellentét okai lehetnek eszmék vagy vérmérsékletek. s a rokonszenvbıl következı szándék. Egyes fantomok valóságosabbak. hogy saját érzı személyiségünk egy részét a másik emberbe vetítsük. Másokkal való vitáinkat retorikának. A paradoxon látszólag talán felületes. mit jelentenek a felhúzott ajakkal mutogatott fogak. Anélkül a képesség nélkül. mint amikor rokonszenvünk megoszlik Hamlet és Laertes. arcizmainak rezdüléseibıl . intuitív jelek empátián alapuló leolvasásából. amelyekben . de összeférhetetlen azonosulás ellentétévé alakul át. esetleg több személy. egyben azt jelenti. az önmagunkkal való tusakodást költészetnek tartjuk írta Yeats. Brutusszal vagy Antoniusszal. mint unalmas. Az embernek nincsen farka. A mővész tehát arra készteti közönségét. de ezt az újdonságot a tudattalan nem ismeri. mint a regényírónak egy figura pozitív vagy kedvezıtlen azonosítása érdekében tett. nem saját akaratukból ölték meg egymást. arra. s jelentéstelen lenne a tudom. értelmezésébıl származnak. de túlnyomórészt tudattalan következtetésbıl. A konfliktus felszikrázhat egyetlen meghasonlott szereplıben. hogy a többiek is élı és érzı emberek. az ı szájukon át beszélve. így ezek a jelek számunkra nem olvashatók. elevenebbek lehetnek. de mint érzı lények is. illetve az ember és sorsa között. A konfliktus mibenléte lehet nyíltan kimondott és lehet csak sejtetett. a végzet mőve volt.automatikusan következtetünk az illetı jellemére. A valóság és a képzelet közti különbségtétel képessége a racionális gondolkodás viszonylag újkelető vívmánya. az empátiától származik. hanem a szeretet sarkallt. Egy édeskés mosoly és egy közömbös megjegyzés egy koktélpartin sokkal kevesebb támpontot ad a képzeletnek. s nem csupán fizikailag. Egy ember parányi gesztusaiból. Brutust és Caesart olyan helyzetekben szerepelteti. s önmaga egy részét beléjük vetítve. két egyformán értékes vetélytárs között.amelyeket tudatosan akár nem is érzékelünk . Bármi legyen is azonban az ok. a konfliktus a nézı vagy az olvasó elméjébe vetül. a jellem által tett általános benyomásnak nevezünk. Caesarral. ügyesen elhelyezett célzásai. ha úgy tetszik . E következtetés és a fiktív figurák megelevenítése közötti különbség ismét csupán a jelek természetében áll. valamilyen elemének azonban mindenképpen jelen kell lennie. mindezek a jelek értelmezhetetlenek lennének. a személyiség. Lorenz bebizonyította. amelynek a mindennapi életben csak egyik felét szoktuk észrevenni. s még sok egyébre is. összeférhetetlen viselkedési kódok vagy értékrendek. A drámai konfliktus mindig az elmében rejtızı ellentmondásokat hozza napvilágra.felváltva azonosul a különbözı karakterekkel. s ezen az alapon véljük. különben a szereplık egy súrlódásmentes világegyetemben siklanának a semmi felé.

Az irodalom minden nagy alkotása ezeknek az emberi mivolt legmélyében gyökerezı. Az emberi viszonylatok. nem több. Richard.mindegyik páros örökkévaló küzdelembe zárt. sıt néhány pillanatra a rokonszenvünket is . hogy a tudomány evolúciója szó szerinti értelemben véve se nem A hindu hitvédık azt állítják. A X. Jago. Ezek a konfliktusok elıször a mitológia szimbólumaiban bukkannak fel. mert mindketten az elpusztíthatatlan Atman megtestesülései. ha életre kelt bennünk.” G. hogy ez a szó szerinti értelemben vett tanítás áldásosan befolyásolta volna a hinduizmus etikáját. aki szerint csupán harminchat tragikus szituáció létezik. ezeket láthatjuk korszakról korszakra különbözı álarcokban. ezért az igazi bölcs nem siratja sem az élıket. hogy ez a helyzet. de csak akkor győlölhetjük. külön mátrixa fel nem épül a nézık elméjében. és Caesar is az.”cxciii EGYSÉGESÍTÉS ÉS ZŐRZAVAR Ha a mővészi és a tudományos felfedezés egyszemélyes aktusa alapvetıen ugyanazokat a pszichológiai mintákat mutatja is. W. Faust és Mefisztó. s innen vezet az út a katarzisig. hogy Schiller. archetipikus konfliktusoknak a változataira épül. Az irodalomban nincsenek új témák. s hozzáteszi. két értékskála. mint a keresztény próbálkozások. hogy több is található. a kollektív folyamat egy fontos pontban különbözik.szimpátiát keltenek maguk iránt.57 de képzeletben egyszerre Brutusnak és Caesarnak lenni . s átvérzenek minden kultúra minden életszakaszának alkotásain. s csudálatos alkalmat kínálnak a megtisztulásra. hogy a harciasságra való krisnai buzdítás allegorikus. amikor megérezzük. E többszörös identitásra szert tett közönség egy erıteljes klimaxban egyszerre válik gyilkossá és áldozattá. minél szimmetrikusabban oszlik meg szimpátiánk a szembenálló karakterek között. E bevallatlan bőnrészesség-érzés nélkül Jago csak színpadi kellék lenne. A Bhagavad Gitában Krisna kocsihajtó képében jelenik meg a csatamezın tanítványa. Brutus derék ember. Az írók.írta Gerhart Hauptmann . Az igazi. Krisztus és a Nagy Inkvizítor . fejezetben láttuk. s egy-egy dráma vagy regény cselekménye az adott korszak szokásainak köntösében valamely ısi cselekedet ekhóit zengeti fel. hiszen ı is kiköveteli megértésünket. kénytelenek vagyunk győlölni ıt. Ez az érvelés éppoly nyomorúságos és kényszeredett. Ardzsuna elıtt. míg mindkettejük saját. de mi a helyzet Jagóval? Amikor szánjuk Desdemonát és osztozunk Othello fájdalmában. és az emberi lélekben zajló küzdelmekre vonatkozik. Goethe idézi Gozzi véleményét. milyen is valójában gazembernek lenni. Caliban és Prospero. Don Quijote és Sancho Panza. s azzal gyógyítja ki pacifista fenntartásaiból. hogy elmagyarázza neki: a gyilkos és az áldozat egyek. s e küzdelemben egyszerre mindkettejük párbajsegédei vagyunk. s az irodalom híres gazemberei ellenállhatatlan erıvel vonzzák a magunkban mélyen elfojtott gazember rokonszenvét. örökkön ismétlıdı mintázatot mutatnak. aki hitte. Kétlem. annál világosabban jutnak felszínre saját személyiségünk rejtett jellegei. „Az irodalom . még ennyit se tudott felsorolni.saját dicsvágyunk és féltékenységeink moccanásait. Brandtot idézve: „Alapjában csupán korlátozott számú cselekménytípus létezik.ez mélységes katarzist idéz elı. régóta tudják. két világegyetem ütközik. szénfekete gazemberek azonban ritka határesetek. mint egy darab farostlemez. amiképpen új emberi ösztönök sincsenek. gyökereikig visszabontva néhány. hogy újra és újra megvívhassa az ısi ütközeteket. és a közönséget saját értékeik és gondolkodásuk elfogadására késztetik. új helyzeteket és játékszabályokat alkot. de minden kor új változatokat és szublimációkat. hogy az Énekek Énekét Krisztus Egyház iránti szeretetének allegóriájaként magyarázzák. 57 . Minden konfliktusban két önálló vonatkoztatási rendszer. II. sem a holtakat. Sztavrogin. Az ok: maga az élet. akik valami teljesen újszerő cselekményt szeretnének kitalálni. míg részleteikben végtelenül sokfélék. s kétségtelenül az egyik út a nirvána felé.a szavak fátyla mögött rejtızı primitív világ távoli visszhangja.

Nem kell Jung hívének lennünk ahhoz. . az esztétikai tapasztalat végsı forrása pedig az archetiposz. a tudomány fejlıdésének cikcakkos útvonalán mindennapos jelenség a divatok változása. amely felé a tudomány halad. tiszta hangra a hangvilla. A mővész érzéki minıségeik és érzelmi hıfokuk alapján választja ki az alkalmazott mátrixokat.és újrafogalmazásában is. csak Platón barlangjának árnyaiként felsejlı valóság megismerése meghaladja az ember képességeit. A gyızelem és vereség ısi motívumai ezerféle köntösben térnek újra meg újra vissza minden idıben. a mővészetéi egy apró hullám visszakövetései a távoli hegyi csermely forrásáig. a történet folyamatosan halad (legalábbis a tudomány adott tartományában és adott korszakában) az egyesítı. A 58 Eric Newton An Introduction to European Painting címő könyvében ugyanezt a metaforát alkalmazza..58 A modern atomfizikus többet tud. hogy áldozatokkal engeszteljük ki ugyanezeket az isteneket. mint Homérosz Odüsszeusza. amelyre . annak paradoxonai és gyötrelmei. s a parancsoló kényszer. univerzális törvények felé. Jung az ıseink által megélt s a faj emlékezetébe. amely szintézis a hierarchia magasabb szintjén ismét másokkal olvad össze. ám akkor Joyce Ulyssese is többet tud. mint az óceán felé hömpölygı folyókká egyesülı patakok. mint megfelelı magasságú. a végsı misztériumokba való behatolás késztetése és annak belenyugvó tudomásul vétele. a személyes emlékek szintjénél jóval mélyebbre beivódott számtalan. Ilyen ismétlıdı mintázat például a halál-és-feltámadás motívum. a hatás sokkal erıteljesebb. A szó bető szerinti jelentése: eleve beépített. ám mindenképpen sokkal inkább az. hogy a Maia fátyla mögött rejtızı. Ez a különbség megmutatkozik a tudománynak a mővészet kváziidıtlen jellegéhez viszonyított kvázi-lineáris fejlıdésében. a szexuális dualitásnak a férfi-logika és a nıi intuíció metafizikai polaritásáig való kiteljesítése Földanya és Égatya stb. A mővészetek fejlıdése nem mutat efféle folyódelta-mintázatot. mint Démokritosz. s bizonyos tekintetben ez a haladás is kumulatív jellegő. mert forrásvidékük az emberi mivolt leglényege.természetüknél fogva . a tudomány és a mővészet ugyanazon minıségek folyamatosan változó arányú vonulatának végpontjai. nem pedig az. bepecsételt (tiposz . átjárják a részt és az egészet. megint csak hangsúlyoznom kell. az univerzális logosz. a cselekményt és az egyes képeket is. ARCHETÍPUSOK Folyamatosan szemünk elıtt tartva ezeket a megszorításokat. biszociációs aktusa e tapasztalati síkok vagy aspektusok egymás mellé helyezése. se nem kumulatív. Szerepük az irodalomban . az incesztusra vonatkozó tabu. a nemzedékek közti konfliktus és ellenpontja. mint ami a kiváltó ok helyiértéke alapján lenne várható. A tudományos felfedezésekben a biszociatív mátrixok új szintézisben egyesülnek. az alapvetı tapasztalatok változó minták szerint való újra. Ha a tudomány magyarázatai olyanok. Ám dacolva az unalmassá válás veszélyével is. hogy az intellektuális és az esztétikai tapasztalat a kreativitás minden területén különbözı összetételő keverékek formájában van jelen. hogy létrehozza fúziójukat egy intellektuális szintézisben.amúgy sem alkalmasak.folyamatos. a lélek úgy reagál. mint a mővészeteké. az istenek hatalmának elragadásáért folytatott prométheuszi harc. másfelıl pedig egy-egy adott mővészeti ág fejlıdése világosan kivehetı folyódelta-mintázatot mutat. Amikor valamely archetipikus motívum megszólal. hogy az egymástól idıben és térben távoli kultúrák kikristályosodott mitologikus szimbólumaiban felismerjük ugyanezeket az archetipikus tapasztalatokat.pecsét). vagyis a kollektív tudattalanba. azonos típusú tapasztalat pszichikai üledékeiként határozta meg az archetípusokat. a metafora kibıvíthetı: a vizek nagy összetalálkozása.a görög tragédiáktól a jelenig mindennél fontosabb.

A metafora és a költıi kép azonban csak akkor tesz szert esztétikai értékre. de a tömegmédia és a ponyvamagazinok szupermenjei. avagy szeressük-e anyukát. amikor az örökkévalóság bebámul az idı ablakán. meghalok / Irgalmazz. hogy felsorolnám azt a bizonyos goethei harminchatot. noha gyakran idézik ıket.ha egyiküket az ısforráshoz közelebbinek érezzük. Utána a nemek harca következne . célzásszerőbb megoldásokat találunk. hogy a szóban forgó homályos sarokba rendet és harmóniát vetít. Bábel tornya.és így tovább egészen Voltaire Candide-jáig. A következı címszó: egyén kontra társadalom . hogy a költészet az. őrkadétjai és fekete mágusai nyíltan és felszabadultan ismétlik az archetípusokat.vajon mi az.Buddhától Aldous Huxleyig. .Nimfák és pásztorok a táncnak vége már . mint a Cambridgeshire kiszáradt síkságain itt-ott máig látható apró mocsarak. csupán azt. Wells és Dosztojevszkij nyomorult prométheuszi hıseiig (Dr Moreau.az amazon-mítoszoktól a Lüszisztratén át az Ann Veronicáig és Simone de Beauvourig. ami ısibb mint az ember természetének jelen állapota. ami homályos és rejtekezı. mint például: Ödipusztól Bödzpuszig. mint közvetett tükrözıdések tükrözıdései. Végül a Hús leigázása . A téma modern feldolgozásainál természetesen burkoltabb.59 Ha nem volna halál . Nem kell.írta Schopenhauer . amely utat talál az emberben valamihez. majd a diadalmas és a megtört szerelem . G. a címet egy kutató antropológus tudós publikációjából kölcsönöztem. / Heléna is halott! / Erım fogy. de valamiképpen feléjük kell mutatnia azzal. hogy mind a filozófia. A mindentudásért és mindenhatóságért folytatott prométheuszi küzdelmet jelképezi Jákob harca az angyallal.mert tudom. Az érvelés megerısítésére ismét Hausmann The Name and Nature of Poetrv címő esszéjét kell idéznem: Milton hét egyszerő szavában . hogy könnyeket csal . amikor archetipikus húrokat pendít meg. visszhangok távoli visszhangjai. vagy H. ami könnyeket csal . Sztavrogin). amelybıl kiviláglik. porrá omlik az egész. mind pedig a költészet megszállottan és csakis a halállal foglalkozik. Mutatis mutandis. a Faust-legenda .a szemünkbe? Mi az ördögért könnyezünk? Honnan a szavak szánalomraméltó csengése. a Vulkán-Vénusz-Mars háromszög stb.az Énekek Éneke és Izolda szerelmi halála. hogy ha az ember szorgalmasan győjtögeti az archetípusokat. s olykor nem többek.néhány alcímmel. William Empsoncxciv meggyızı elemzést adott az archetipikus képekrıl Nash híres soraiban amelyek.) érzéki kapcsolatok fejezet. Ikarosz repülése. hogy a valódi mővészet legértékesebb darabjain mindig átderengenek a végsı tapasztalat. Ugyane címszó alatt győlne össze a világirodalom alkotásainak legalább a fele. ha az összevetésben szereplı két összefüggésrendszer viszonylatának vektora felfelé mutat . amikor az egész részlet csupa vidámság és derő? Csak azt mondhatom. nem vesztették el erejüket: Lángos csillag fakul. az archetipikus kép homályos körvonalai.nem lenne filozófia és nem lenne költészet sem.költıi kép akkor éri el a legvibrálóbb intenzitást. négyszögő stb. / királynék feje hull. Ez nem azt jelenti. 59 Mészöly Dezsı fordítása. egy tudományos elméletnek nem kell közvetlen kapcsolatban lennie a Mindenség legvégsı titkaival. Ezután jönne a többszereplıs (háromszögő. valamihez. A CSELEKMÉNYTÍPUSOK KATALÓGUSA Hadd említsek néhány példát az irodalomban fellelhetı archetipikus alaptípusok közül anélkül. Krisztusunk. hogy tragikus formájuk legyen.

a célok és eszközök s az ész és hit konfliktusai. A természettudomány felemelkedésével fokozatosan megváltoztak a végzet alapvonásai. s az öröklıdés és a környezet törvényeinek alávetett teremtménye 60 61 Arany János fordítása.A példák a Percivallegendától és a The Lay of the Great Fooltól Don Quijotén.ám korántsem teljes .felsorolás végén említést kell tennem az egyik legerıteljesebb archetípusról. hanem belül lakozik. Brutus.mint jelentés és értelem nélküli .a szentség hübrisze alfejezet. de sokkal kiismerhetetlenebbek. A keleti vallásokban az újjászületések sorozatának kerekéhez van láncolva az ember. Romeo és Júlia még szerencsétlen véletlenek sorozatának áldozatai. még pontosabban pedig akörül. a derék katonán át Dosztojevszkijig és Camusig (A félkegyelmő. A kálvinisták és lutheránusok.61 Bátor szavak. a Közöny]) sorolhatók. Az idegen [ti. csupán annyi a különbség. . Az isteni elrendelés természettudományos elrendeltetéssé változott.a Természet szabad akarattal nem rendelkezı. Az ember sorsának irányításában a kromoszómák és a hormonok vették át az istenek szerepét. Ez utóbbi kihívás is lehet Istennel szemben (Jób. A ZSINÓRON RÁNGATOTT BÁB E pedáns .60 .számőzetett. hogy milyen hosszú is az a kötél. Zola az ember . a hısök nem a vaksors. amelynek számtalan változatával találkozhatunk az irodalomban: a zsinóron rángatott báb.noha ez kevésbé nyilvánvaló . csak kifényesítették a szarvait.Az egyén és társadalom címszó alatt lenne még: a hatalom hübrisze. A téma legnyíltabb irodalmi kifejtését a tizenkilencedik század naturalista mozgalmában találjuk. az iszlámban ott viseli sorsát a nyaka körül. az okosság hübrisze. s az eredendı bőn kudarcra ítéli az ember terveit. amelyek a királyt . az önfeláldozás és önvédelem. mint egy megtért bőnös) vagy a társadalommal szemben. janzenisták és jezsuiták közötti nagy hitviták elsısorban a predesztináció kérdése körül forogtak. elıképe (ı fedezte fel a vazomotoros idegrendszert és a máj glukóztermelı funkcióját) Claude Bernard mőve. az elfogadottól. A keresztény teológiában Isten útjai kevésbé önkényesek és ötletszerőek. Vörösmarty Mihály fordítása. ekképpen tehát vagy ihletett ırültnek kell lennie. hanem önnön vak szenvedélyeik áldozatai. különben elkerülhetetlenül mártírsorsra jut Kizökkent az idı. minden mozzanatban látszólagos véletlenek sorozatával keríti hatalmába az embert a végzete. az Introduction à l’étude de la médicine experimentale volt. de a dilemmát nem oldották meg. akik nem érnek annyit. s az ember zsinóron rángatott marionettfigura lett. az elefántcsonttorony hübrisze és . A vezeklı szırcsuhája engedett némi mozgásszabadságot. A pszichológiából még a szabad akarat kifejezés is . de Isten végez.nyilvánvalóan saját akarata ellenére . hiszen a hıs személyes értékrendje eltér a bevettıl. avagy a sors és a szándék konfliktusa. a tíz igaz ember. de Shakespeare késıbbi mőveiben a végzet már nem kívül. . de az öröklıdés és a környezet törvényeinek kényszerzubbonya már a saját bırétıl sem igen különböztethetı meg. / Hanem magunkban. Az Oidipusz királyban a sors gonosz erık képében jelenik meg.ó kárhozat! / Hogy én születtem helyre tolni azt. A programot A kísérleti regényben Zola fogalmazta meg. s ez még kevesebb teret hagyott az embernek önálló döntésekre és szabad akaratának gyakorlására. hogy megússza a megtorlást. hogy zsinórjai az öröklött tulajdonságait meghatározó nukleinsav-láncok és a környezet által kiépített feltételes reflexek sorozatai. vagy ırültet kell játszania.katasztrofális tettekre kényszerítik. A vergıdı szív címszónál alfejezetekként szerepelhetnének a szerelem és kötelesség. a hiba. Nem csillaginkban. amelyre az ember felakaszthatja magát. Thyl Eulenspiegelen és Svejken. mi tervezünk.

az ember mindennapi hajszáinak hiábavalóságát. hogy az írók .s az irodalom legnemesebb formájának a tragédiát tartotta. új látásmóddal gazdagodva. vagy egy látszólag banális. Krisztus és más próféták vagy vallásalapítók. hogy a hıst egy kút fenekére vetik (József). de nagy jelentıségre emelkedı esemény következtében. Ezt az aktust a legtöbb törzsi társadalom szimbolikusan végigjátssza a beavatási rítusok során. . Ebben a végsı megvilágosodásban látta meg Arisztotelész a tanulás legmagasabbrendő formáját.a német. Szerencse. A történet szimbolikája az emberiséggel egyidıs. a teremtı cselekvés tekintetében különös jelentısége van. vagy dırén arra gondolnánk. hogy emberek vagyunk.lehet alászállás az alvilágba (Orpheusz vagy Odüsszeusz). Mohamed. annak hatására születik meg. Számtalanféle álarcban bukkan elı. XX. ahogy élete fordulópontján tette Buddha. orosz és skandináv országok naturalista divatáramlatai ellenére . s e néhány. de nevezhetjük a tragikus és a triviális sík találkozásának is.csak elméletileg fogadták ezt el. A cet gyomra UTAZÁS AZ ÉJSZAKÁBAN Egyetlen archetípus megtárgyalása maradt hátra. paradoxonokból és problémákból építkezik. ahonnan megtisztulva. Ez a felismerés valamely katasztrofális esemény által okozott hirtelen megrázkódtatásként. elnyeli egy cethal (Jónás). vagy magányosan elvonul a sivatagba. lassú belsı fejlıdés során felhalmozódva. Csak korlátozott számú cselekménytípus létezik. A hıs létének alapjaiig ható válságba kerül. apró. lealacsonyítsa azokat. hogy helytelen konkrétsággal lerombolja. alámerül az éjszakába. hogy mindeme zőrzavar a biszociációs aktus által tudatossá és kézzelfoghatóvá tett összeférhetetlen tapasztalati rendszerek vagy értékskálák konfliktusából származik. amely megtisztítja a szenvedést a kicsinyességtıl. amelynek vékony kérge csupán a trivialitás síkján zajló. A kreatív szellem jól tudja. hogy egy regény finom és bonyolult szövedéke mögött egy primitív csontváz rejtızködik. hogy a regény és a cselekménye azonosak. minden korban vissza-visszatérı típus a még kisebb számú alapmintából: az emberi természet leglényegét alkotó konfliktusokból. A krízis . de a röntgenképbıl nem rekonstruálható az arc. kiderül. hogy lése majesté-t követnénk el. mint amilyenek a serdülés 62 Serdián Miklós fordítása. és hirtelen a tragikum síkjára kerül át. mindennapi lét. alapszerkezete így volna leírható: A hıs valamiféle ellenállhatatlan erejő hatás következtében felismeri önnön életének kicsiny és sekélyes voltát. nem istenek . mert ekkor éljük meg a tapasztalatot. eltemetik (Jézus). halál-és-feltámadás vagy pokoljárás motívumnak. mert megérteti velünk. hogyan közelítse meg az archetipikus szimbólumokat anélkül. anélkül. hogy a szenvedés okai maguk a létezés megkerülhetetlen nehézségei.ábrázolásánál „pszichológiai szempontok” figyelembevételére biztatta írótársait. megesik. az integráció egy magasabb szintjén újjászületve emelkedik elı. bezáródtak a föld závárjai felettem örökre. amelyek megelızik az egyén életének fontos fordulópontjait. amelynek a kreativitás.62 Az utazás mindig a lét tragikus mélyáramlataiba. Hívják utazásnak az éjszakában. lefelé és hátrafelé való ugrást jelent a folyékony magma felé. Be lehet bizonyítani. Egy arcról lehet röntgenfelvételt készíteni. A hegyek alapjáig süllyedtem alá. Ha tovább csupaszítjuk a dolgokat.utazás az éjszakában .

vagy az Anyaszentegyházra való hivatkozásaink. válság. a messze tőnt. melynek néma és nyugodt mélyébıl minden élet ered. A mitológiában hemzsegnek az ilyen szimbólumok. Nemcsak az Anyaszentegyházat.Freud nirvánájába való visszavágyódást szimbolizálja az anyaóceán képe. Utóbbi el akarja lopni a lángot az istenektıl.vagy a házasság. Bármily nyugtalanítóak is az ébredezı szellem számára... egyetemeken szokásos beavatási szertartások is. Hasonló célt szolgál a baptisták által gyakorolt szimbolikus vízbe fojtás és újjászületés. kiválik a közösségbıl. az álom ismerısnek és megnyugtatónak érzi ıket. körvonalazott énje kialakult. meghátrál. melynek része volt. a kollektív tudattalan metaforái. amely a mindennapok kuszaságába bonyolódva elvesztette termékenységét. böjtölnie kell és különbözı fizikai-lelki megpróbáltatásokon kell átesnie. mely Mindenben ott van jelen. de az Egyház méhét is szoktuk emlegetni. állhatatos Szőz: önként hever Börtönben . a hétköznapi síkból való kitörés és a saját mitológia megteremtésének egyetlen lehetısége. A megvilágosodást a lappangás.méhedben. elrejtızés idıszakának kell megelıznie. s a vallásos. Az álmodás az esztétikailag alultáplált ember számára a mővészi tapasztalat megfelelıje. s olyan emberek álmaiban is megjelennek. Mely hordozza a bőnt.. Atyád Anyja. Az analógia semmivel sem inkább légbılkapott. bár bőntelen. 63 Ferencz Gyızı fordítása. egy és oszthatatlan sötétségbe siklik vissza. Az álmunkban tett mindennapi kis utazások nélkül hamarosan a szellemi kiszáradás áldozataivá válnánk mindannyian. mint a Földanyára. Sötétbe zárva fénylik ékesen Méhed klastromában a végtelen. Donne Angvali üdvözletében az angyal így köszönti ıt: Minden. visszahúzódás. az élet bölcsıjét jelentı óceánra. . a kreatív impulzus. amelyben nemlétezıvé válik a tudatosság. Az éjszakai utazás a prométheuszi törekvés ellenpólusa. elıbbi a lüktetı. szabadkımőves jellegő.. vagy az iskolákban. Ismét a reculer pour mieux sauter folyamatával állunk szemben. vegetatív egységben való feloldódásba . befelé fordulás periódusainak a legtöbb vallásnál megtalálható intézménye. akik között más hasonlóság nemigen található. s mégis halnia kelt Nézd. A freudisták és a jungisták fontosnak tartják az éjszakában tett utazás szimbolikája és az anyaméhbe való visszavágyódás közötti intim hasonlóságokat. mielıtt elkülönült. a visszavonulás. hogy ereiét és lendületét visszanyerje. visszahúzódás. s a katolikus egyház „benedictio fontis” szertartásában a keresztelımedencét immaculatus divini fontis uterusnak (az istenség méhének szeplıtelen keresztelımedencéje) is nevezik. Az Egyház anyai aspektusait Szőz Mária személyesíti meg. A beavatandó jelképes „éjszakai utazásra” indul. az önmeghaladás. s ezek során megtapasztalja az ember eredendı magányosságát és megteremti a tragikus létsíkkal való kapcsolatot. Halhatatlan. Az éjszakai utazás visszatérés a résztvevı tendenciákhoz. a böjt és az egyéb megtisztulási rítusok. hogy egy magasabbrendő szintézisben újjászülethessen. Teremtıd teremtıje vagy.63 Az anyaméhbe.

aki többre tartja a jó hírét.. még akkor is. annak. hogy lehetetlen minden normális és hétköznapi életet élı. hajóra száll és elindul Tarszisz felé. a tengerészek isteneikhez imádkoznak és a habokba hányják a rakományt. rémítı és igazságtalan szavakat. s egyben az esendı ember iránti megbocsátás antiklimaxával zárul: 64 Szász Imre fordítása. Jónás viszont egyszerően elalszik. Ismételnem kell ugyanis: Jónás egyetlen bőne az volt.folklór és mitologikus . hiszen Jónás se nem próféta. ha a hamisság a megváltást jelentené!64 A Jónás-történet szerzıje maga is tisztában kellett hogy legyen a dolog jelentésével és horderejével. Ez az egészen mindennapi ember a történet kezdetén parancsot kap Istentıl.. Éppen ebben . amellyel nem hajlandó szembenézni a viharral. A történet úgy hangzik. se nem pap. azzal. mint éppen a héberek. . amelyeket a törzs hisztérikus szellemi vezetıi alávalónak és nyomorúságosnak bélyegeztek. . önelégültségében és vastagbırő hétköznapiságában.JÓNÁS VÉTKE Az éjszakai utazás számos . mint Jónással.variációja közül az egyik legerıteljesebb Jónás és a cethal története.. utóbbit a viszonylag normális élet rövid periódusai. akik egy válságot követıen megtalálják a megvilágosodást. meg Jahve és homályos szavú prófétáinak szigorú jelenléte képviselte. és bejutott az én könyörgésem te hozzád . örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam! . elhagyják boldogságukat. Jónás akár szimbóluma is lehetne Diimitrij Karamazovnak és a számtalan többi hısnek.normális voltában. aki inkább hízelegni akar.. oh. Akik hiú bálványokra ügyelnek. Istennel és Ninive pusztulásával . amint Jónás az İ parancsára megjövendölte. mint a jóságot! Jaj annak. mint megdöbbenteni! Jaj. Így aztán ahelyett. hogy jobban szeretné folytatni egyszerő és nyugodalmas kis életét.éppen ebben rejlik a bőne. Jónás nem követett el bőnt. Melville megértette ezt. amely a krízis. megtérés. aki e világban nem hívja ki a becstelenséget! Jaj annak.ami korántsem testreszabott megbízatás. a normális önteltségnek épp csak egy parányi adagjával nagyon haragos ugyanis. és Istenem! (8) Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem.. hogy ragaszkodott a trivialitás síkján való élethez. nagyon is érthetı. Uram. a pokol gyomra felé vezette ıt. amikor az Úr nem teszi a földdel egyenlıvé Ninivét. amikor a Moby Dick nagy prédikációjában korántsem a hagyományos szempontból foglaltatja össze a pappal Jónás és a cethal történetét: Jaj annak. amikor Isten szélvésszel kavarja fel a hullámokat! Jaj annak. és megpróbálta nem meghallani a másik síkról érkezı. az éjszakai utazás. Mindazáltal kiemelted éltemet a múlásból. aki nem marad meg igaznak. amivel kiérdemelte volna a rettenetes büntetést. a cethal gyomra. mint egy idegösszeomlás és az azt követı lelki megvilágosodás.. megemlékeztem az Úrról. Teszi pedig ezt oly tiszta lelkiismerettel. a leírás egészen hétköznapi és jóravaló fickónak mutatja be. közönséges emberrel úgy bánni. mővelgetni akarta a földecskéjét. Elıbbit az ellenséges támadások és a katasztrófák végeérhetetlen sora. hogy amikor vihar tör ki. aki olajat akar önteni a vízre. hogy menjen Ninive hatalmas városába. hiszen a mese az egyébként oly irgalmatlan sivatagi istentıl szokatlan kegyelmi aktussal. hogy engedelmeskedne Istenének.és körülfogott engem a víz. talán mert egyetlen ısi civilizáció sem érzékelte annyira intenzíven a tragikus és triviális sík közötti feszültséget. és emelje fel szavát ellene . s így az emberek elıtt gazfickónak vagy háborodottnak bizonyult.

Talán mondanom se kell.is mindvégig kitapintható. s visszariad attól. távolról és láthatatlanul .65 65 Ferencz Gyızı fordítása.a Fausttól A varázshegyig .mint Mrs.finom hajszálgyökerein át a tapasztalatok legısibb rétegeibıl kell táplálkoznia. S mint patak fölött a hosszú lábú légy.amikor például a felhıkbe veszı tornyok alatt magányosan táncoló Kleopátra tisztán érzéki gyönyörőségét megidézte: Egy rész asszony. Foster. mind az öt regényében van egy-egy fontos epizód. Közvetett és burkolt módon azonban minden igazi és nagy mőnek van valamiféle köze az ember legvégsı kérdéseihez. amelyben valamiféle variációja ne jelenne meg. amelyben . s ugyanez a német irodalomban . ha mégoly profán. Cigány-módra cammog és csoszog. amennyit szenvedéseibıl megteremt. vagy a To Have or Have Not utolsó oldala. Még egy olyan kifinomult regényírónak is. hirtelen belepottyan valamely nyitott fedelő csatornába. mesterkélt vagy derős is. nem minden nagy regény probléma-regény (vagy legalábbis akar az tenni).és balkezük között. amelyben a hıs vagy a hısnı. amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél. mint E. három rész gyerek Amikor úgy hiszi. ízlelni.Én pedig ne szánjam Ninivét. végsı soron . a nagy várost. mert a Mővészet a valóságot érinteni. ugyanúgy egyetlenegy eposz sincs a világirodalomban. s eltanulta. A nagy orosz regényírók legfıbb témája a válság és a megváltozás. s onnan egészen más emberként bukkan elı .még egy közönséges mezei százszorszépnek is . ami a tragikus és az archetipikus tornyosuló gátja felé irányítja az olvasót . Maud Bodkincxcv kimerítı tanulmányban elemezte elıfordulásait. enyhe könnyezést. Ahogy az utcán látta. és barom is sok van?! A GYÖKÉR ÉS A VIRÁG Ahogy nincs mitológia a halál és újjászületés motívumának felcsendülése nélkül. A három versszakos költemény minden versszakának végén visszacsengı refrén (a szövegösszefüggés félreérthetetlenül jelzi) összekapcsolja Kleopátra gyermeki tánca közbeni meditációit a monumentális archetípussal. aki mindaddig magabiztosan sétált a sík és sima felületen. mint például a The Short Happy Life of Francis Macomber. akik nem tudnak különbséget tenni a jobb. Moore az ısi Marabar barlangokban tett látogatása után. mosolyt kelt. Kierkegaard Félelem és reszketésében vagy Sartre egzisztencialista krédójában pedig . valami elragadtatott csendességet. Yeats megátkozta azokat a tanult embereket. M.hogy Donne-t idézzem megint -: türelmetlen-kitartón szomjazom. s egy mőalkotásnak. Egy virágnak .ha így volna.az ember annyi.közvetve. senki se nézi. Elébünk ugrik a legváratlanabb helyekrıl.gyökerének kell lennie. De valamit azért mégis tudott . ha tragikus. Lebegnek gondolatai a némaságban.a filozófia magasságaiba emelkedik. Ha tartalma humoros. amit Blake matematikai formának nevez: az absztrakt dolgoktól. meglehetısen unalmas lenne a világirodalom. . halk nevetést vagy kuncogást. amelyben az Isten lelke lebeg vala a vizek felett. szabaddá pedig semmi-voltának elismerésében válhatik . akik megrémítik a gyermekeket és gyalázatosak a szeretık szemében. hallani és látni tanít.

Érzelmileg ez Blake visszatérés nélküli utazását. A szokások ereje.az ember nem örökké és minden pillanatban. a kenyér. hosszúra nyúlt tartózkodás. Sem érzelmileg. mert láthatatlanok.nagyobb csoportokat. mint a begyakorlott rutinok automatizációjának irányába ható takarékosság.erıs csapolás rögzíti valami megszokotthoz. de az embereknek hamarosan sikerül magát a tragédiát is banalizálni. Ami azt illeti. az otthonául szolgáló Univerzumhoz hasonlatosan a folyamatos újrateremtıdés állapotában ál. Ekkor a mindennapok rutinjának hajszája hirtelen hihetetlenül sekélyesnek és hiábavalónak tőnik fel.zuhannak hirtelen a nyitott csatornanyílásba.a végtelenség. ami a trivialitás síkján tart bennünket.dicsıség az Istennek . hogy magának a kreatív aktusban szerepet játszó reculer pour mieux sauter-nak is megvannak az evolúciós elıképei az élı szervezet regenerációjában és az evolúciós adaptációban.A KÖTÉLTÁNCOS Urbánus civilizációnk közönséges halandói jószerivel egész életüket a trivialitás síkján élik le.és halszaporítás . csak néhány drámai pillanatban . A felfedezésre való késztetés éppoly alapvetı sajátja. járványok és háborúk . s legtöbbünket az idı legnagyobb részében . nem más. hogy rövid. a viselkedési kódok s a beépített axiómákkal rendelkezı mátrixok. átmeneti periódusoknál tartósabban létezzünk a tragikum síkján. hacsak nem „méhed klastromában” lakozik. amire az állatok és a fajok vészhelyzetekben képesek.a pubertás viharaiban. s végül látni fogjuk. Az abszolútum érzelmileg csak akkor hatásos.mint a behaviourizmus emberképéhez hasonlatos ügyes automatákat .s egyben a társadalmi és intellektuális stabilitás feltétele. Amit Bergson az élıre kérgesedett mechanikumnak nevezett. mint az önérvényesítésé. amelyek nem engedik át magukat a logika manipulációinak. mert az ezen a síkon tapasztalható létezık. az önmeghaladás szükséglete éppoly erıs. hacsak a véges világból ismerıs valamely tapasztalathoz nem kapcsoljuk ıket. s tejdiétára fogták két nappal a kivégzése elıtt.a megszokott medrekben és kerékvágásokban tartanak. A váratlan katasztrófák .amint azt az Exodusból megtudhattuk . a hagyományok szorítása az. amelyek meghatározzák a játékszabályokat. az archetípusok és a Legvégsı Dolgok között.éhínségek.ha be nem bámul az idı ablakán. az örökkévalóság teljességgel értelmetlen fogalom . vagy a jógi végleges samadhi-ját. mint a csakis a trivialitás síkján való. és folytatni a hétköznapi életet a pusztulás és a romok között. ami meghaladja felfogóképességünket. s visszahúzó erejük a tudatosság szintje alatt érvényesül. Szétzúznak minden racionális gondolati mőveletet. A fizikus egy absztrakt szimbólum-nyelv segítségével bánik a végtelen tér fogalmával. A cet gyomra állandó lakhely nem lehet. csupán ideje túlnyomó részében lakója e lapostányér-világegyetemnek. s itt véget is ér a dolog. az örökkévalóság. ha egy konkrétummal biszociálódik . ahogy a nullára és a végtelenre vonatkozó matematikai szimbólumok rombolják szét a véges rendszer egyenleteit. sem intellektuálisan nem engedhetjük meg magunknak. de a gyakorlati tapasztalatban éppen a végtelenség az. a másik sík valóságát a túlfeszített idegek játékának vagy a serdülıkor viharainak véli és fogalmazza megint. hogy megbirkózhassunk velük. a mátrix elemei . A negyven éven át hulló mannaesı . A trivialitás síkján való élet egyfajta észrevétlen vesztegzár . a szerelem elragadtatásában vagy a halál közelségében . de nem vesszük észre a kötelékeket. Ezek a kötelékek a kollektív értékrendek.nem lepte meg különösebben Izrael fiait. s kerülnek át a tragikum síkjára. intellektuálisan pedig a józan ész trónfosztását jelentené. de amikor az ember biztonságosan visszajut a trivialitás síkjára. A mérhetetlenség képzete bosszantó és unalmas.megmagyarázhatatlan abszolútumok. egész társadalmakat is átsodorhatnak a trivialitás síkjáról a tragikuméra. Ámde . a legvégsı okok és az archetipikus paradoxonok . Az abszolútumok túlságosan inhumánok és megfoghatatlanok ahhoz.az volt . A spanyol polgárháború idején egy halálraítélt fiatal rabtársam vakbélgyulladást kapott.

Ha egy kevésbé romantikus beállítottságú ember elıször pillant meg mikroszkópon át egy hópelyhet. vagy a szeletnyi disznóvesében.ezekben találkozik. hogy „tisztán”.vagy az a kiváltság jutott osztályrészükül -‚ hogy kötéltáncosként járjanak ezen a metszésvonalon. akár mi magunk osztozunk egy szomorúfőz bánatában. hanem megosztott világokban kell léteznie. Laplace úgy tekintette ezt a találkozást. Tiszta tapasztalás nem létezik. Az ember mindig színezett üvegen mitologikus. A tudós és a mővész arra ítéltetett . hogy a korábbi tapasztalatoktól elkülöníthetı az adott pillanatbeli érzékelés.Milyen csodálatos a Természet! . e miniatőrben az égi szférák harmóniáit látta megjelenni. s a tudomány nagy felfedezéseinek eredetében is felfedezhetı. s valami derengés veszi ıket körül. a mindennapi tapasztalatok banalitásai pedig átalakulnak.a hétköznapi tárgy felfedi mikrokozmikus architektúrájának matematikai szabályosságát -. A hatszögek ily csudálatosan felvillanó. vagy éppenséggel bizonyos benne. minden rárakódott jelentés érzékelése nélkül sikerül a látványt szemlélnie. Akár Odüsszeusz nézi a hajnali eget. a képre rajzolódva elkerülhetetlenül jelen van egy második vonatkoztatási rendszer is. A találkozást a megtestesülés magasztossága . hogy egy homokszembıl rekonstruálja az egész Világegyetem mechanizmusát. A komédiás felfedezi. a pompeji cipész megkövesedett kezében tartott megkövesedett saruban.Milyen gyönyörő! . s azon az abszurd feltételezésen alapul. antropomorf vagy fogalmi mátrixokon . esztétikailag semlegessé válik.stb. bekerül az ember mozgásterébe.más teremtményektıl eltérıen . Mondhatjuk (kevésbé fennkölten) azt is. Motívum és közeg A TERMÉSZET SZEMLÉLÉSE Kepler. az abszolút humanizálttá lesz. mint a tudomány legvégsı célját. A tudós a múlandó homokszemben vagy a szárítókötélre függesztett békaláb összerándulásában fedezi fel az örök törvények mőködését. ha egy iskolai táblára felrajzolják. Ahol a tragikum és a trivialitás síkja találkozik. Az emberi kreativitás locus in quo-ja mindig a két sík metszésvonalán. ez kelti az erıteljes hatást és teszi lehetıvé esztétikai élmény megszületését. ha egy másik minıséget: a csipkefinom hópihe megszokott látványát nélkülöznie kell. amelyen a rózsásujjú Athéné arany sugarait felemeli. amelyet ott lát elrejtve egy fadarabban. C) VIZUÁLIS TEREMTÉS XXI. elakad a lélegzete és éppily lírai felindulás vesz rajta erıt: Milyen különös! . még ha nincs is ennek tudatában.az ige testté lın -‚ vagy a pásztorleánykák közé enyelegni alászálló Krishna bája telíti meg. amikor elmerengett a mindig nyirkos tenyerén elolvadó hópehely felett. Az elıítélettıl mentes szem gondolata merı fikció. Két mátrix másolódik egymásra itt . akinek természete szerint . A mővész megfaragja istene képét. a jelentések .az igazi csoda. amelyet Bloom a zsebében morzsolgatott a temetési szertartás alatt . Az ember legjobb pillanataiban nagyszerő és igazi kétéltő. szimmetrikus mintázata azonban minden varázsát elveszíti. hogy szilvafából van az isten. hogy a tragikus és a triviális az aranyifjakban és a kéményseprıkben.nem különbözı elemekben. a kreativitás legmagasabb rendő formái pedig a tragikus vagy abszolút és a triviális sík között helyezkednek el. A két sík metszıdése minden remekmőben.át nézi a természetet.

hiszen ezek a hegyek számukra főrészárunál. annál kevésbé találunk az élettelen természet formáinak és színeinek vizuális képe iránti megbecsülést. a természet iránti érzékenység . amit fáradhatatlanul kutattak a görögség és a reneszánsz festıi és szobrászai. s az eseménytelen táj esztétikai öröm forrása lehet. egészen szembetőnı ez a hiány Homérosznál még akkor is. kivéve talán az Oidipusz Kolonoszbant vagy Euripidész egynémely lírikus kórusait. amely ott nyilvánítja ki magát a szemei elıtt. Figyelembe véve a görög irodalom mennyiségét és értékeit. tőnı illatok. s a látottakat módosítják a benne mőködı mátrixok. Wordsworthig és Goethéig kellett várni. hanem Szkülla és Kharübdisz székhelyét. amelynek drámairodalmi és szobrászati teljesítménye felülmúlhatatlan. Az a gondolat. hogy milyen közönyösek még a mővelt rétegek tagjai is a szépséges tájak. vagy arra rárajzolódva. Johnson meglehetısen otromba dolgoknak tekintette a hegyeket. mindig többet jelent. a tizennyolcadik századi irodalomban a szakadékok rútak és fenyegetık. s aligha mondható. ámde ezt agyának teljességével érzékeli. hogy csakis azt érzékeli. mert csupaszok és kietlenek. . a hegycsúcsok pedig érdektelenek és minden szépséget nélkülözık. Babitt ugyanebben a természet fenségességét látja. Shelleyig. A szemlélı meg lehet gyızıdve róla. Az alpesi falvakban. szüzekkel és skorpiókkal népesítették be az eget. hogy a természet szemlélése önmagát jutalmazó tevékenység. A hókristály analógiája leplezi le a tökéletes arányosságot és szimmetriát. A babilóniaiak oroszlánokkal. valami önmagán túlira kell mutatnia a szemlélı emlékeiben. Amikor egy látvány esztétikai élmény forrásává válik. ahogyan a püthagoreus zenei 66 Európáról beszélek. hogy a hajdani civilizációk nem nyertek a természettıl érzelmi tapasztalatokat. hogy az organikus formák legvégsı alkotóelemei. Indiában utazva az ember elképed azon. a faji és a saját múlt. hogy az említett érzékenység megjelenne a drámákban. viszonylag újkelető. Mert a primitív ember számára a föld és a tenger csupán az életet jelentı anyagi javak örök forrása. Byronig.66 Dr. érintések és mozgásingerek lebegı képei vagy izmainak észrevétlen megfeszülései.cxcvi Minél távolabbra megyünk vissza az idıben. ahol a nyarakat szoktam tölteni. Az aranymetszésrıl és a többi alapvetı arányosságról úgy gondolták. A természet birodalmának alapos és aprólékos felfedezésére a tizenkilencedik század romantikájáig.cxcvii Ugyanezt lehetne elmondani a mi korunk hátrányos helyzetben lévı osztályairól és nemzeteirıl. Mr. a görögök pedig nem tájat láttak a szicíliai szorosban. akik a hegyek „szépségérıl” fecsegnek. több. Kínában ennek a mőfajnak sokkal régebbiek a hagyományai. eleven szövetbıl való táj.beszivárognak és a képre telepszenek (még ha nem öltenek is verbálisan kifejezhetı formát errıl késıbb). növények vagy madarak iránt.. Homérosznak a tengeri vihar Poszeidón haragját jelentette. Mindig van egy második aktív mátrix a látvány mögött. amikor a tengerrıl vagy Alkinoosz híres kertjeirıl beszél. igen csökevényes volt egy olyan néphez viszonyítva. szénánál és legelınél többet nem jelentenek. mint önmaga. akik rácsodálkoztak óceánjaira... Ezek a tapasztalatok azonban más forrásokból. amelyek átszellemítették a látható világ minden porcikáját. a parasztok nem gyızik csudálni az ostoba turistákat. egy körvonalazatlanul megszemélyesített hatalmat. ahogy a vásznon lévı festék is valami más. valamint Athén mővészi kiválóságát. Egy emberi arc is természeti jelenség. ami a retinájára vetül. Hogy esztétikai élményt keltsen. ahogy újkelető a tájképfestészet is. jelképez vagy fejez ki a retinára vetülı képnél. természetfeletti hatalmaktól származtak. Mindez persze nem jelenti azt.. folyóira és hegyláncaira .

A klasszikus filozófusok Pliniustól Leonardóig és Dürerig .ott látták a szépséget. a férfialakok bıre barna. amikor az ember a szandálját köti meg vagy egyszerően csak az egyik karját emeli fel. klozettfal-mővészek és primitív törzsek szemében a domináns funkcionális szempont a nemiszervek mérete. s a test többi részét csak vázlatos körvonalakkal érzékeltetik. így a kifejezés és a kedélyállapot ábrázolásának karrierje is.és így tovább. de a funkcionalitás itt társadalmi jellegő volt.a fontosság kritériumait szabályozó kód nem vizuális. az végsı soron a létezés céljáról és jelentésérıl alkotott fogalmától függ. nagyságukat nem testük. amely meghatározza szemléletünkben a jelentıségek sorrendjét. megleste. Ezen a szemponton túl az egyéneket személyazonosság nélkülieknek és felcserélhetıknek tekintette. arra a mőködési módra vonatkozik. hogy a kérdéses dolog rendeltetése felıl biztos tudomással rendelkezünk. milyen. s velük együtt esztétikai ítéleteink. A görög mővészet aranykorában egészen más irányból. s az egész testet ízületeibıl kiforgatva lebegteti felfelé. A szépségnormák ennek megfelelıen mindig valamely funkcionális tökéletesség archetípusát tükrözik. rabszolgák vagy állami felvonulások résztvevıi. mint hogy bemutassa a színek fénylı vibrálásait. ízületek játékára és összhangjára. s a következı évszázadokban folytatódott az egyéni arc. s külsı megjelenésük sajátosságaival nem foglalkozott. serdülık. hogy bebizonyítsa: Isten leginkább a kockákat kedveli . A reneszánsz megint visszaadta a testnek. a Termékenység istennıje. amelyrıl a hatalmasan lecsüngı mellő és tömérdek csípejő willendorfi Vénusz beszél. A bizánci festészetben az emberi test a lélek érdektelen és gyakran nehézkes. illıen leplezve és leplezetlenül elıvillanni a kertek fái és nyírott bokrai közötti bújócskában. A szemlélet a geometriai arányosságokra koncentrált. a szelektív kódtól. Ám az ideál. XV. Egyes elmebetegek. amellyel egy adott dolog a rendeltetésének megfelel. építımunkások. Egyiptom festıi és szobrászai a vizuális ábrázolás terén háromezer éven át nem tettek eredeti felfedezést. amelyek szerepük szerint halászok. s az egyénnek a közösség hierarchiájában elfoglalt helyét tartotta szem elıtt. az izmok. vadászok. A szín. Lajos udvaroncai számára a játék volt a test funkciója. struktúráját és mintázatait.megfigyelte a diszkosz elhajítása elıtti pillanatban. Az emberi test érzékelésének és megítélésének mikéntje a céljáról és funkciójáról alkotott fogalmainktól függ. ami megilleti. fizikai funkciója szempontjából szemlélte az emberi testet . az építész elemi moduljaiból. hanem fogalmi. vagy beleomlani egymás karjaiba. A funkció szót szótári értelmében használtam itt. s ha a lélek azt követeli. és a meghatározástól függıen fognak változni magáról a testrıl alkotott elképzeléseink. hogy egy szent hátravesse a fejét és elragadtatással bámuljon az égre. Az alakok mérete általában rangjukkal áll összefüggésben. és nem Eukleidész. a mozgás és az emberi anatómia iránti teljes közönyével Egyiptom bármely megelızı és késıbbi korszaknál céltudatosabban volt funkcionális. de az emberi testnek nevezett „dolog” rendeltetése igen sokféleképpen gondolható el és fogalmazható. A definíció természetesen magától értetıdınek veszi. a mővész habozás nélkül eltöri a figura nyakcsigolyáit. Az egyiptomi falfestmények és dombormővek a megcsontosodott hagyományoknak megfelelıen sematizált figurákat mutatnak. Egyértelmő a válasz. Egyszerően nem rendelkeztek vizuális jellegő kíváncsisággal. s ahogyan a gótikus katedrálisok épülnek fel egyszerő geometriai egységekbıl. . mint a szemöldöké. a kubista pedig arra használta fel. Hogy a válóságnak mely aspektusa uralja egy kultúra vagy valamely csoport vizuális mátrixait. hanem a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg.skálát tartották az égi mozgások vezérlıjének. a nıké halványsárga . s a tökéletes felépítéső test kritériumainak sorában a néhány alaptípusra redukált arckifejezés mellett ugyanolyan fontos volt a far ívelése. ahol a halandó test tanúbizonyságot tett az eukleidészi geometria örök axiómáiról. bumfordi tokja. ha egy villanymozdony motorjáról van szó. Az impresszionista festı szemében nem szolgált másra.

s ha megpróbáljuk szavakba foglalni ıket. Ám a kép nem tárgyakat vagy eseményeket mutat. ahogyan Leonardo látta Lisát. elkerülhetetlenül esetlenségbe és darabosságba. mintha csak ezt mondta volna: nézd csak. A vásznon elrendezett festék mindig valami önmagánál többet jelent. nem egy Lisa nevezető ifjú nıt. az embernek néha vissza kell mennie a legelemibb fogalmakhoz. sárga alapon. hanem a festı és a szemlélı elméjében . A kép arra invitálja a szemlélıt. hogy osztozzon a mővész élményében. a dolog látványa helyett azt az illúziót kínálja. s a nézı egy döglött hal szemén át bámulná a vásznakat. A mátrix hordozhatja valamilyen archetipikus tapasztalat érzelmi . hanem a festı szellemi kutakodásait vagy képzelıdéseit a tárgyak és események természete. mintha valamiféle biológiai jellegő vetélkedés folyna a szem és a hangszalagok. Nem a modellt ábrázolja. A mővészet a szó eredeti értelmében mindig is expresszionista volt: szubjektív és elfogultságban fogant látványt fejezett ki még akkor is. A nem ábrázoló mővészet vagy az expresszionista mővészet egyes festészeti irányzatok megjelölésére igen jól használható címkék. Minden verbális elemzés arra irányul. hogy a vizuális tapasztalatokat nem lehet verbális állításokra redukálni anélkül. de ha azt hisszük. Bocsássák meg a pedáns magyarázatot. a test eukleidészi formákká való feloldódását vagy színes foltok vibráló szıttesét. valamely univerzális törvény vagy jelentés megtestesülésének mutatkozik. a megvetı némaságban pipázó festı és a dagályosan fecsegı mőkritikus között. FESTÉK ÉS JELENTÉS Az absztrakt festészet kifejezés igen szerencsétlen. a klisék és a pszichológiai zsargon zagyvaságába fulladunk.‚ uralkodó. mit mővel az én zöld nyílvesszım a kék négyzetemmel! A vászon a mővész agyában megfogant ötletet fejezi ki vagy jeleníti meg. Éppen e változás-illúzió felkeltése volt a mővész célja. ha a mővész azzal áltatta magát. szelektív mátrixok szempontjai alapján értékeljük. Olyan a dolog. torzulást szenvednének. E zőrzavarnak (ahogy számos elkeseredett múltbeli vitának is) fı oka az a tény. A vásznon elrendezıdı festék mindig olyasvalamit fejez ki. színe és formája felıl.s hogy tökéletesen szétrombolja ıket a folyamat során. hogy a mővész szemével pillantjuk meg ezt a valamit. hogy a rejtett. melyen keresztül egy bizonyos jelleg egyetemes jelentıségőnek. A mővészet vagy a természet alkotásait mindig valamilyen kritériumok alapján mőködı. de ezek a szempontok nem verbális természetőek. ami a szó szigorú értelmében véve nincs is ott. hanem azt a sajátos módot. Bármelyik aspektus legyen is . Az igazságot osztó Salamon királyt ábrázoló kép konkrét. hogy csupán másolja a természetet. bennfoglalt és részben tudatos tapasztalatokat nyílttá és tisztán tudatossá tegye . amelyik egy kék négyzetet ábrázol sárga háttér elıtt. hasonló hatást vált ki a szemlélıben is. mint a képi bölcselet szóösszetétel lenne. ami több a vászon és a festék összegénél. az izmok játékát a görög ifjak tökéletes anatómiájú testén. hanem a mővész vízióját. formája és súlya is drámai változásokon megy át. A négyzet absztrakció. de ugyanolyan konkrét az a festmény is. hogy mögöttük filozófia vagy program áll. félrevezetınek és zavartkeltınek bizonyulnak. akinek kıszemein át az örökkévalóság bámulja az idıt. aki tehát valami olyasmit fog a képbıl kiolvasni. a bizánci Madonna átszellemült arcán fénylı spiritualitást. éppoly önellentmondó. amit róla alkotott. ha el akarja kerülni az egyes expresszionisták és anti-reprezentacionalisták írásai keltette zőrzavart. oka. például egy zöld nyílvesszı becsapódását egy kék négyzetbe. Enélkül az illúzió nélkül nem születhetne semmiféle érzelmi reakció. s ha minden jól megy.a kék négyzetet alkotó festék mozdulatlan marad. de a becsapódás nem a képen történik meg. mátrixa afféle polariszkópként viselkedik. Az igazság fogalma absztrakció.merev nemességét a fáraónak. de a nézı szemében színe. hogy súlyos csonkulást.

hogy a valóság oly igen tetszetısnek tőnik a közkedvelt képeslapokon. mint hogy szavakat használunk olyan tapasztalatok leírására. fában. szótárunk túlságosan is szegényesnek bizonyul. hanem egész testünkkel tapasztalunk. és azt. A mővész egy bizonyos mértékig hően gipszbe másolhat egy római kori görög bronzportrét. Újabb nehézség. súlyés egyensúly-ingereknek és belsı szerveink mőködésének. mintsem hozzáadnának ahhoz. nem is említve a színek és a fényesség terén mutatkozó nyilvánvaló korlátait. festékben kell „gondolkodnia” -‚ elsısorban azonban látásmódjának sajátosságai. Ahogy korábban már említettem. a kép nélkülözi a tér mélységeit. s teljességébıl inkább elvesznek. A sorozat legelején ott találjuk az illúziót . de nem másolhat le a vászonra egy .s két jó okból is: egyik. állapotának is tudatában vagyunk. hogy festett bölényekkel és vadlovakkal népesítette be a sziklafalakat. amelyek a teljes élményben szerepet játszanak. az érzékelési módjának mátrixát irányító kódok jellegzetességei határozzák meg. A módot. a másik pedig a látás elıítéletei. Ha azt mondjuk. Ez a „leginkább hasonlatos” azonban telistele van átértelmezésekkel .és nem feszegetjük tovább a dolgot. amit jelent. mint a mővészet legfıbb kritériumát. végtelenség stb. s igen nehéz szétválogatni a sokféle összetevıt. az izmok megfeszülnek. a leghátsó rétegben pedig a mozgás-. Nem tehetünk azonban mást. de ha érzelmekrıl van szó. az anyag torzító hatásait. mert ez hoz létre a modellhez leginkább hasonlatost. A naiv ízléső emberek számára a puszta illúzió is elegendı az esztétikai élmény felkeltésére. Az efféle szavak felbukkanhatnak ugyan gondolatainkban. élesen látott mezı arányát a periferiális rovására . részben a használt anyag tulajdonságai kıben. Altamira mővésze úgy biztosította a bıséges vadászzsákmányt. hogy az óceán látványára az örökkévalóság. ez úgy hangzik. Az alternatíva. a látványt egy pillantással befogadva a tapasztalatok sokasága egyetlen szimultán folyamatba sőrősödik. a trükköket. Hogy Manet A Longchamps-i derbyje vagy Frith akadémikus gonddal megfestett Futama életszerőbb.) Ezért kell a festınek csalnia és trükköket kitalálnia. (Még a fénykép is igen messze van az igazi valósághőségtıl. Egy zenemő vagy egy elbeszélés fokozatosan bontakozik ki. ami. mert annyi minden történik benne egyszerre és párhuzamosan. A vizuális szépséget és annak elbővölı hatását éppen azért oly nehéz szavakba önteni.a mi zsargonunkkal kifejezve -: biszociációs folyamatok sorozata. egyszerősítenie és túloznia.a faragott fa istenné való átlényegülésének mágikus folyamatát. amelyekben résztvevı érzelmek is szerepet játszanak. az agykéreg gondolkodik. amelyek nem öltik szavak formáját az ember lelkében és gondolataiban. még Leonardo is azt írta: a festészet a legtiszteletreméltóbb. A KÉT KÖRNYEZET Ami történik . kifejezésekkel válaszol. mintha verbális asszociációkról beszélnénk. s teljességgel hiányzik belıle a mozgás és az idı. A festı színeinek fényereje csak töredéke a valóságban tapasztalható színekének. hogy az esztétikai élmény átélésének pillanatában nem csupán szemünkkel. a durva textúra aligha adhatja vissza a látvány finom részletességét. a vászon a teljes látómezınek csak kicsiny darabkája. és annak. hogy helyrehozza a közeg. hogy azt mondjuk: a rózsa az rózsa . A boszorkány gonosz igéket mormol és tőket döfköd az áldozatot jelképezı rongybabába. amelyeket alkalmaz. hogy mintegy százszorosan megnöveli a központi. de egy csendéleten mintegy „rıvidülésben” látszik az idı. azt egyedül a szemlélı látásmódja döntheti el. mőködnek a tapintási érzékszervek. ahogyan csal.éppen ez az oka. s az „életszerőséget” úgy tekintik. A szem pásztáz. de a szavak a legkevésbé fontos részei magának az élménynek.visszhangjait. hogy a közeg lehetıségei nem korlátlanok. A festett maszk vagy a faragott idol egyidejőleg látszik annak.

hogy a fényesség-fényerı konstancia következtében a fekete kesztyőt ugyanolyan feketének látjuk ragyogó napsütésben. A folyamat bizonyos értelemben fordítottja az úgynevezett optikai csalódásnak. mert a látás folyamata teli van titokzatosságokkal. amit akar.).és nagyjából ennyi is az egész. a perspektíva a tudattalan projekcióhoz adott tudatos csavarintás. a két minıség a mővész elméjében biszociált. (Vö.vágtató lovat. amíg képét nem laboratóriumi elsötétítıernyı mutatja . amelyek képessé tesznek minket arra. amelyek pontosan ott. Csupán egy látszatot hozhat létre. Ám a festımővészt olykor még ezek a normális esetben tudattalanul mőködı primitív mechanizmusok is értelmezési problémák elé állíthatják.egyidejőleg különbözı szinteken zajló deduktív konstrukció.az anyag korlátai és a motívumot nézı szem elıítéletei . mindenfajta érzékelés .) Egy másik rejtett rábeszélı a projektív empátia.mint láttuk . amelyrıl korábban már tettem említést. amely bizonyos fényviszonyok mellett. mint árnyékban . önálló életre kel. 1. A stimulus forrása a külvilág. ahogyan a tájképfestı keres egy romantikus vagy pásztori hangulatot. A motívum és a médium síkjai között nem áll fenn pontról pontra való megfelelés. csupán motívuma a teremtésnek .) A vizuális konstanciák (Elsı könyv. Ezek egyike a korábban már említett perceptuális projekció. a válasz egy másik környezetben. a tudattalan mechanizmus. A ló nem modell. nagyobb részüket azonban kora gyermekkorunkban szerezzük meg. hogy a nyers látvány értelmet. A retina és az agykéreg magasabb központjai közötti úton a látás ártatlansága menthetetlenül odavész. amelynek segítségével az agyunkban végbemenı eseményeket méterekre vagy akár mérföldekre is ki tudjuk vetíteni (mintegy ellentéteként a vibráló pontoknak. s a sérülés helyére csupán kivetítjük . A különbözı konstanciák voltaképpen tudattalan következtetések. (A hasonlat történetesen egészen precíz. hogy megfeleljen a józan ész várakozásainak. Ezek az automatikus készségek részben velünk születettek. már csak azért sem. amit a környezı világról tudunk. . A behaviourista pszichológia terminológiájával élve azt mondhatnánk. annak. amelyeket azért teszünk. s bizonyos lelkiállapotban szemlélve hirtelen saját. egy négyszögletes felületen érvényesül. a sík festıvászon az amputált csonk. hogy mit akar. és csakis ott vannak a retinán). Említettem.a fantomvégtag fájdalma másodlagos projekció. A rövidülés. I.vagy az impresszionista festı görbe ujjai.egészen addig. s e szintek jelentıs része tudattalan. VIZUÁLIS KÖVETKEZTETÉSEK Ha a mővész szert tett a megfelelı technikai tudásra. Elıítélettıl mentes szem nem létezik. megadja magát a hosszan sorakozó rejtett rábeszélık érveinek. A két környezet két különbözı törvényegyüttesnek engedelmeskedik. formájúnak. a rá adott válasz a vászonra helyezett festékfolt . a valóságnak melyik aspektusát tekinti lényegesnek. A két tevékenység azonban más-más síkokon megy végbe. mint egy levágott végtag fantomfájdalmai. hogy a modell szemlélése szolgáltatja a „stimulust”. a folytonosan változó látszat szilárdságot kapjon. a valóság egy adott részletének nem megfelelıje egy adott ecsetvonás. A szem által látott képet úgy változtatják meg. hiszen a fájdalom is az agyban keletkezik. amikor az érzékelést vezérlı tudattalan kódok helytelen következtetéseket vonnak le a szokatlan szituációkban tapasztalt dolgokról. s anyagával többé-kevésbé azt tesz. Más szavakkal: a korábban említett két változó . az elsı lépést jelentik a retinán keletkezı zavaros és homályos kép értelmezése felé. hogy a dolgokat örökkön változó megjelenésük ellenére állandó színőnek.közül az elsı az egyes iskoláknál viszonylag állandónak tekinthetı. érzékeljük. az a kérdés válik döntıvé.: Elsı könyv.abban az értelemben. nagyságúnak stb. így figyelmünket a másodikra összpontosíthatjuk. bizonyos távolságból.

fikcióvá vált. ideáitól izgatottan és érzelmeitıl felzaklatva .. mint saját kedélyállapotunknak. hanem törekvést. amikor egy képet festek. s a különbözı típusú szimmetriák fiziológiai hatásairól. Valentinecciii említi egy vakon született ember esetét. a perceptuális projekció. mígnem végsı elkeseredésében odavágta a festéktörlı . Róluk való látomásom adta a kezdeti emóciót. hogy egy vízszintesen elhelyezkedı egyenes vonal eidetikus képe jelentısen meghosszabbodik.cci Itt most meg kell említenem a színekhez való.formák és színek. bizonyos átérzéssel beszélt a „táguló” és „összehúzódó” formákról. irányt. hogy ott látható rajta két ember. ha húzóerıt gyakorolnak a kísérleti alany oldalra nyújtott karjaira. sebességet.cxcix Ugyanígy megfordítva is: a szem pásztázó mozgása és a többi tudatküszöb alatti izomtevékenység . és a kapcsolatok olykor egészen különösek. euforikus lelkesedéssel töltötte el. Wollbergccii egyik skizoid páciensén a piros szín láttára heves nyugtalanság vett erıt. amikor megpillantotta a sárgát. nem törıdöm azzal a ténnyel. akinek nem és nem sikerült megfesteni egy kutya szája körül a habos nyálat. érzést és jellemet is szoktunk tulajdonítani.a „hideg” színekhez hasonlóan . Hadd idézzem korunk legnagyobb és legeklektikusabb festımővészének szavait: Absztrakt mővészet nem létezik. Az ember nemcsak „a kezeivel gondolkodik”. s azután egészen el is tőnt.nyugalmat és elégedettséget hordoznak. akiben sikeres szemmőtétje után intenzív gyönyörérzetet váltott ki a piros szín elsı élménye. mozgási képzeteinknek. s fizikailag rosszul lett. hangulatot. Seurat divízionista elméletében a vízszintes és a „gyengéden” emelkedı vonalak . jóval primitívebb típusú viszonyulást.a kusza és jelentéstelen motívumokba vetített tartalmakat. (Az idézıjelbe tett jelzık annyira elterjedtek a mindennapi szóhasználatban. amelyek semmivel sem tartalmazzák kevésbé a két ember látványának élményét. Rimbaud még magánhangzókat is próbált az egyes színekhez társítani.nem is említve Berenson „tapintási értékeit” és „textúraérzetét” . szándékot. s ezek együttes hatása . A vonalaknak például nemcsak egyensúlyt.cc Az úgynevezett absztraktok elméletei korántsem újak. a felhıben látható képeket és a Rorschach-teszt foltjait . amelyet az ember az antikvitástót az expresszionizmusig mindvégig tudatosan alkalmazott. de gyakran látni is a zsigereivel lát. A görbén egy lépéssel feljebb találjuk a fában elrejtızött arcot. az empátia és szinesztézia dedukciós folyamatok emelkedı ívő sorozatát alkotják.tudatosan vagy tudattalanul alkalmazva mindig fontos tényezı volt.magával az érzékeléssel interferál. a nyíl és a négyzet is. Az a két ember valaha létezett számomra. s már nem is két ember. Plinius elbeszél egy anekdotát a festırıl.. A nonfiguratív festészet motívumai . a kék pedig felajzott. Semmiféle veszély nem áll fenn. vagy inkább sokféle egyéb megoldandó problémává alakult. s Wollbergnek mélyhipnózisban sikerült a kettıt felcserélnie. dinamikus észleleteinknek a formákra való átvitelét.tájkép vagy emberi test helyett . a „gyors” és „lendületes” vonalak és a „meleg” színek pedig vidámságot jelentenek. s további csavarokat is alkalmazhat. noha Seurat neo-impresszionizmusától távol állt. de jelenlétük fokozatosan elmosódott.Vernon Leecxcviii úgy tekintette az esztétikai tapasztalatot. Innen indul el munkájában a mővész. hanem csak formák és színek . de most már nem létezik. mert akárhogyan legyen is: a tárgy ideájának nyoma eltörülhetetlenül megmarad.zöld nyilak és kék négyzetek. Azután már el lehet távolítani a valóság maradványait. Végsı soron azonban a természetbıl származik a zöld. A vizuális konstanciák és illúziók. A színek érzelmi jellege azonban személyenként változó. a kék. A színek „hıértékére” adott egyes reakciók az azonos kultúrkörhöz tartozó embereknél igen hasonlatosak. Ismét azzal a tudattalan folyamattal állunk szemben. Jaensch lenyőgözıen szellemes kísérletsorozattal bizonyította. a kromatikus harmóniák. Az embernek eleinte mindig szüksége van valamire. A festı tudatosan kihasználhatja ezeket a folyamatokat. s ırzik létezésük vibrálását.) Juan Gris. A lineáris ritmus. hogy észre sem vesszük szinesztétikus eredetüket.

hogy . A kínai festık már a tizenegyedik század óta alkalmaztak hasonló módszereket. dolgozzuk át. Vizuális sémái elıregyártottak. Azt azonban tudjuk. látni fogod benne a sokféle hegyekkel. öltözeteket és végtelen sok egyéb dolgot is. amellyel a látás által szerzett nyersanyagot „végtermékké” alakítjuk. A kubista szótárában hengerek és kockák szerepelnek. görög és bizánci mővészek alkottak az emberi test rendeltetése felıl. ahonnan a legjellemzıbb kép volt látható. ahol a mester „a mi Botticellinkkel” mondatja: ha az ember egy szivacsot vág a falhoz. illetve Pliniustól származik. arcokat. amelybe ugyanígy belehallhatsz bármely szót is. a pointillista színes foltokról beszél.cciv Ez a szövegrész inspirálta Alexander Cozenst. hanem körnek látjuk . isteni tájképhez való hasonlatosságot. amely a jelentést biztosítja. mint rejtett rábeszélı hatalmához. Az ilyen falakkal ugyanaz a helyzet. s a folyamat magyarázatára minden kornak megvannak a maga hagyományos formulái és módszerei. hogy megírja és kiadja könyvét. vagy a sokféle képzet. amitıl a menyét bálnává változik át. Cozenstól . és . amelyeket mind kivehetsz teljes formájukban és részletességükben. melyben a páciensnek kusza foltokat kell értelmeznie. A történet megismétlıdik Leonardónál (A festészetrıl). sziklákkal. a szem elölnézetben. a klasszikus kompozíció a harmónia és az egyensúly grammatikájának engedelmeskedik.de csak azért. a vállak szembıl és így tovább. A klasszikus traktátusnak van egy gyakran citált szöveghelye. hogy a hétköznapi egyiptomi ember is így látta-e felebarátait. hogy a fej profilban látszott. egy ornamentális mintázat minden ívébıl kígyókat. amelyben tájképi elemekként „az elmében konkrét ideák megszületését eredményezı” véletlenszerő festékfoltok használatát javasolja. nemiszerveket és ısi teremtményeket látnak elıkanyarogni. hogy az asztalon fekvı pénzdarabot sem ellipszisnek. A mátrixot azonban. dombokkal és völgyekkel ékes.a felhık.akárcsak a japán zen mővész . hogy itt is felidézzük: Bámulj egy nedvességtıl foltos falat vagy változó színezető kıfelületet.gondoljunk csak arra. valamint olyan páciensek. A közönséges halandó életének legnagyobb részében klisékben gondolkodik és ugyanilyen arányban klisékben is lát. a mintás tapéta vagy a tintafolt . akik kísérleti körülmények között bizonyos fajta drogokat fogyasztottak. a kortárs zen festészet és kalligráfia. Az extrém példa az ókori Egyiptom . irányíthatják nem-fogalmi természető kódok is. hogy Rorschach pszichológiai vizsgálati módszere. csaknem ugyanolyan merev játékszabályoknak engedelmeskedik. PERCEPCIÓS KÓDOK Mindez elvezet bennünket a sok közül az egyik legerısebb faktorhoz. Nem tudhatjuk.sztereotip klisékben gondolkodott.vagyis Leonardótól. például Hamlet verbális sugallata Poloniusnak. amint azt már említettem. ott volt a nyál. harcoló alakokat. minden testrészt abban a szögben ábrázolt.s a beléjük látott jelentés egyformán vizuális természető. Egyes elmebetegségekben szenvedık. Az egyiptomi festı következetesen és mindig úgy ábrázolta az emberi figurát.rongyot a vászonhoz . fákkal. romokkal. amely elviseli és megérdemli. A percepció részben velünk született. amelyet az egyiptomi. Ha találnod kell valamiféle hátteret. mert oly igen hosszú ideig tartott -. és látsz még csataképeket. Úgy tőnik. amely a vizuális input feldolgozása során érvényesül: a hagyomány.és íme. a tizennyolcadik századi angol tájképfestıt. mint a harangszóval.feltehetıleg ı maga sem tudta volna megmondani. síkságokkal. Mindezekben az esetekben a motívum . a keletkezı foltban nagyszerő tájképeket láthatunk. különös. hogy ennek tudatában lenne. kontaktlencséken keresztül látja a világot anélkül. részben pedig szerzett készség. az egyiptomi festı pedig . A forma és jelentés biszociációjának tárháza kimeríthetetlen. amit csak kitalálsz.

abban a pillanatban. hajlamosak voltak visszatérni a görög modellekhez. Egy példa. ez akkor válik nyilvánvalóvá. 67 . Ha a szóban forgó tárgy elöl és jobbra helyezkedik el. Vannak kivételek is a szabály alól. látomása sztereotípiává változott. amit éppúgy meg kell tanulnunk. gesztusok és drapériák ábrázolásában alkalmazta a bevált görög szabvány-formulákat. amikor a motívumot rábízta a közlı közegre.egy Pathosformelt kapunk. Ám -noha az eredetiséget minden korábbinál többre értékelték . hogy a mővészre egy elfogadott ábrázolási módot akarata ellenére kényszerítettek volna rá több.írta Constable . A bizánci festı és a mozaikkészítı mester lemondott arról a törekvésrıl. tudatosan megtanult. aligha maradtak volna fenn. az egyiptomi mővészet . a neurológus Kun Goldstein (1947) tanulmányt készített arról. törzsének balra fordításával igyekszik a negyvenöt fokos szöget megtartani. küzdı vagy elesett figura ábrázolására csupán kisszámú minta volt ismeretes.olyasvalami.67 „Még az életet annak minden sokféleségével és sürgésforgásával együtt ábrázoló németalföldi zsánerfestészet is csak korlátozott számú alaptípusból és -gesztusból építkezik. Bizonyos egyezményes. de már tudattalanul mőködı és ható játékszabályok nélkül nem látnánk sok értelmét sem a természetnek. mint az európai filozófiának az arisztotelészi kategóriák. Warburgccvi rámutatott. Amikor a tárgyat jobboldali irányban tovább mozdítják. s ha a tárgy pontosan elıtte helyezkedik el. de az arcok. amelyeken rövidülést és dinamikus mozgást ábrázoltak.figyelmét szinte minden más motívum kizárásával az ember képére összpontosította. a görög mővészet szótára nem bizonyulna sokkal gazdagabbnak. a mátrix ilyenkor befagy. „A klasszikus periódus görög mővészete . Warburg így nevezte ezeket a kliséket: Pathosformeln. Az érzékelésben . hogy ha összeírnánk ezeket a motívumokat.a klisék kialakulását a görögök sem tudták elkerülni. negyvenöt fokos szöget alkot mellkasunk síkjával. A dolognak nyilvánvaló anatómiai okai vannak. hogy kinyújtott karjának szöge nagyjából változatlan maradhasson. sem a mővészetnek.akárcsak a társadalom képzelıerınket messze meghaladó módon és okokból statikus maradt. kinyújtott karral mutatunk rá. hogy a figura vádlóan egyenesen elıre mutasson valakire . kezek.éppoly kitörölhetetlen része az európai mővészetnek.és a gondolkodásban . mint az egyiptomi hieroglifák olvasását.szerzett gyakorlatnak. hogy az emberek hogyan mutatnak karjukkalujjukkal egy-egy tárgyra. rutinnak megvannak a maga jó és rossz oldalai. például Krisztus elıtt egészen 2400-ig visszakövethetı dombormőfigurák. amit általában a görög mővészettel szoktunk azonosítani. s arra vezet Amúgy: a mővészetkritika és a gesztusok pszichológiája közötti híd még megépítésre vár. mint az egyiptomié.” Az idézet ismét Gombrich professzortólccvii származik. amikor gesztussal vagy testtartással akartak érzelmeket kifejezni. ha az ilyen újításokra tabu-tilalmak vonatkoztak volna. amely az archaikus stílustól a trompe l’oeil-ig juttatta el alig hat-hét emberöltı alatt. hogy másolja a természetet.eukleidészi arány-nyelvtanával együtt . a kísérleti személy már a felsıtestét is elforgatja. s ez nemcsak a test idealizált ábrázolására vonatkozik. akinek Mővészet és illúzió címő kötete az értékes és illusztratív példák kimeríthetetlen forrása. hanem egyre ritkábbak lettek ezek a kivételek. s karunk kb. Az álló. Lehet. a szokás gyızelmet aratott az eredetiség felett.írta Gombrich . Az idı múlásával azonban nem gyakoribbak. s a görög mővészek e néhány formulát aránylag igen kicsiny változtatásokkal ismételgették évszázadokon át.”ccviii A hagyományok másfelıl azonban hajlamosak kıkemény formulákká merevedni.”ccv Ez a szótár . de még a portré mőfajában is megmaradt a típusoknál. ha az ember az újságokban látható tömegjelenet-fényképekkel hasonlítja össze ezeket az ábrázolásokat. A görög mővészet a Krisztus elıtti hatodik és negyedik század között az egyiptomival összehasonlítva a folyamatos forradalom állapotában élt. hogy a reneszánsz mővészei. Ha azonban azt akarjuk. „A természet látásának mővészete . futó. A görög festészet és szobrászat repertoárja még a mozgás és a drapéria ábrázolásában is igen korlátozottnak mutatkozik. Rendkívül valószínőtlen. mint háromezer éven át.

Száz és száz ilyen tankönyv volt forgalomban Villard de Honecourt Mintakönyvétıl (a tizenharmadik század elsı fele) az olyan klasszikusokig. hogy a szem menynyire nem veszi észre azt. amikor a mővész megtanul megfeledkezni arról. a kivételesen finom kező illusztrátor. a nyugati oldalon hét. Csupán egyikük sem volt képes megemészteni a megszokott. vagy amelyek ellentmondtak a hagyományok játékszabályainak. mint a manualitás vagy a gondolkodás területén. mint Dürer Drezdai vázlatfüzete vagy Fialetti könyve Az emberi test minden részében való lerajzolásának helyes rendjérıl és módjáról. igazi.nem a természettıl. akinek albumában a legcsudálatosabban sematizált hattyúk.mint a mai amatır.”ccix A vizuális érzékelését irányító kódokkal szemben Merian is tehetetlennek bizonyult. akik . hanem azért is. s amikor felkérik ıket.de ez csak a kiválasztott keveseknek jut osztályrészükül.természet után! oroszlánokat. milyen sokáig szemlélhette az állatot. hogy jelentést olvashasson ki a látványokból. Nem tudhatjuk. Bizonyára nem állt szándékában a csalás. hanem mintakönyvekbıl tanulta a rajzolást. A görög szobrász közönnyel viseltetett az egyéni arcvonások. A középkori mővész . szimmetrikus épület volt nagy. és így tovább. mint egy mérnöki rajz. akikkel egy meghökkentı és váratlan eseménysort nézetnek végig. hogy ahol saját emlékezetére kellett hagyatkoznia.és természetesen ilyennek ábrázolta a Notre Dame-ot is. a madarak. A kereszthajót középre helyezte. a bizánci festı az anatómia.errıl ı maga biztosít bennünket . amit tanult . struccok és szakállas emberarcok láthatók. a Notre Dame-ról készített metszete valóban olyan. kecskebaktestő. mert nem rendelkeznek a megfelelı kifejezıképességgel. amit az elme jelentéktelennek tekint. hogy mennyire voltak világosak és összefüggıek a vázlatai. Az emberi fül képzetlen szemmel való megrajzolásához zsenialitás szükségeltetik. a templomról alkotott képe egy hatalmas. mint a kísérleti alanyok. szarvasbikák. a kínai a fényárnyék iránt. fák és felhık rajzolásának trükkjeit és fogásait. aki levelezı tanfolyamon ismerkedik a mőszaki rajzzal . oroszlánfejő és kígyófarkú csodalényeket.. mint a Notre Dame-ot lerajzoló Meriannak. rendezett. és akkor ér véget.és torzulás. az emberi fej. Ugyanabban a helyzetben voltak. élı modellrıl . aki szemlátomást mindent megtett azért. Ugyanaz a Villard de Honecourt. Meg kell szereznie és birtokolnia egy szótárt. lovak. Ismét Constable-t idézve: az autodidakta mővész igazán nagyon tudatlan embertıl tanult. holott a valóságos épületnek hosszúkás. s azt sem. A tanulási folyamat a bölcsıben kezdıdik. Az ok egyszerő. Az azonban nyilvánvaló. És mi történt? „. hogy számoljanak be a látottakról. Egyikük Merian. .. a kórus felıl pedig hat. hogy még az aprólékosságukról és a pontos ábrázolásra való törekvésükrıl ismert mővészek is teljességgel vakok voltak az olyan részletek iránt. szem. hogy tökéletes „másolatot” alkosson. a szem anatómiáját állítólag még Dürer is félreismerte.és fülforma . amelyben megtalálható az égvilágon minden elképzelhetı és elképzelhetetlen orr-. összefüggéstelen és kusza történeteket adnak elı. csoportokra osztott és felcímkézett . s az eredmény egy fantasztikus kiméra lett. éppúgy nem.rajzolt meg egy oroszlánt. s nem azért.Mint a tizenhetedik század gyermekének.vagy rövidebben: véglegesített . nemcsak azért. kerek ablakokkal . A tizenhatodik-tizenkilencedik századból származó nem egy metszeten láthatjuk. a görög kimérákra emlékeztetı szörnyetegeket hoztak létre. És ugyanígy tehetetlenek voltak azok a középkori mővészek. csúcsíves ablakai vannak. s minden oldalára négy nagy kerek ablakot rajzolt. Verbális reprodukálókészségük csütörtököt mond. de minthogy vizuálisan képtelenek voltak az elképesztı külsıt megemészteni.bennünket. hogy tekintsük lényegtelennek vagy nemlétezınek a valóság formulákhoz nem illeszkedı vonatkozásait. csakis már ismert állatok testrészeinek képeivel pótolhatta a hiányzó részleteket. A tapasztalat játékszabályokká való kodifikálása az érzékelési képesség számára legalább olyan fontos. a láb. amelyeket érdektelennek tartottak. Vannak azonban sokkal megdöbbentıbb példái is annak.gondolati sémába nem illı új motívumot. elefántokat és más egzotikus jószágokat ábrázoltak. körülhatárolt. hogy kifejezhesse magát.

akár maga hozza létre ıket. egyéni arányaival ebbe a rendszerbe illeszkedjen bele”ccx A részekre osztott ovális a rögzített kódú mátrix. amelyekre nem is figyelünk. Ám e kettı oly szorosan együtt létezik és hat a mővész . Vegyük elıször a látást: Plinius tudta (amit a behaviourista pszichológiának sikerült elfelejtenie). melynek mőködését szelektív kódok vezérlik. Az olvasóban az utóbbi néhány lap hatására talán az a gyanú támadt. s ezután úgy festik meg az arcot. változó stratégiai képességekkel rendelkezı . hogy a mővésznek a macskáról alkotott víziójával szándékosan keverem össze a macska ábrázolásánál alkalmazott trükköket és fogásokat. Nemcsak a középkori mővész használt olyasfajta formulákat. a szem pedig puszta eszköz. hogy „a látás és a megfigyelés szerve valójában az agy. és sokkal mélyebb értelemben. amellyel ez az új recept már könnyőszerrel variálható. életének valóban termékeny szakaszában felfedezett. de Renoir telt idomú aktjairól. Rubens puttói olykor tömegcikkeknek hatnak. értelemmel bíró tapasztalattá a mővészi víziót.különbözı tehetségő . hogy minden mővésznek megvan a maga saját szakácskönyve a felszolgált fogások alapösszetevıihez. amelyen a tudatosság vizuális része közlekedik”. a részletekkel való kitöltés a rugalmas stratégia. mint egy szakácskönyv receptjei.tanítványok és epigonok serege veszi át és használja fel. és a begyakorlott rutint. E kódok együttese alkotja a játékszabályokat. hanem mintegy „átengedjük” ıket kezünk izmainak. beleértve a modor és a stílus jellegzetességeit és cikornyáit is. Statuary. A különbség csupán annyi. s hogy a festészet története voltaképpen a látás története. etc.kialakul.és az értı mőélvezı .hanem mert képtelenek sorbarakni a fejükben lévı sémába nem illeszkedı eseményeket. Renoir. amikor az . egy vízszintes pedig a szem szélessége. Ha az új nyelv .ccxi Az agy azonban ugyanakkor a kézügyesség székhelye is. hogy sajátos. hogy a mővész ecsetjének konkrét nyelve lehetıvé teszi egy téma végtelen variációjának kipróbálását a báj és vonzerı elvesztése nélkül. minden mőalkotás a szem elıítéleteirıl árulkodik. Camper. hogy nemigen választhatók szét. lyukas szobrairól vagy Bemard Buffet megszállott szögletességérıl is hasonló eretnekségeket lehetne mondani. hogy az ábrázolni kívánt személy elıtt oválist rajzolnak a lapra. és néhány gyermekportréja is mintha ugyanazon formulákat követné. amelybıl egy függıleges rész az orr hossza.elméjében. A mővész nagysága egyéni kifejezésmódjában. az újfajta recept kidolgozását. mint amennyire ezzel tisztában vagyunk. egy tizenkilencedik századi anatómus The Connection Between the Science of Anatomy and the Arts of Drawing. hogy a mővész . fejezet). Az ember nehezen tudja kiverni a fejébıl a gondolatot. a szemérıl. Henry Moore pozitív és negatív görbülető. Nem kisebbíti a kreatív elme nagyságát. míg a stratégiának a motívum és a médium kettıs meghatározottságú közegében kell mőködnie.a motívum és közeg biszociációjának újfajta módja . Meg kell azonban különböztetnünk a valódi kreativitást. Akár a hagyomány kényszeríti a mővészre a játékszabályokat. a munka rutin-aspektusát. Painting.hasonlóan az egyetlen ötletükbıl élı tudósokhoz azon egyszerő formulák lehetıségeinek felderítésével és kiaknázásával tölti egész életét. HAGYOMÁNY ÉS ALKOTÁS Bármely korszakot vesszük is szemügyre. címmel könyvet írt. a hagyományostól és megszokottól eltérı személyes kódjában gyökerezik. míg a tudomány absztrakt szimbólum-nyelvérıl ugyanez nemigen állítható. azok ugyanúgy uralják és kötelezik. jármő. ha rámutatunk. amelyeket valaha. s szabadságának korlátozása árán ezek szervezik koherens. melyben ismertette a korabeli portréfestés folyamatát: „Napjaink portretistái általában azzal kezdik a munkát. A briliáns hamisítványok és másolatok mővészi értékének kérdését ez a különbségtétel döntheti el (XXIV. majd vízszintesen és függılegesen felosztják négy részre.

Azzal. e sok mindennek csak egy része tudatos. A két tevékenység biszociált. szemléletének preferenciáira.ízületi gyulladás megbénította ujjait.azért nehéz. Kevésbé szembeszökı párhuzam a következı . felismerve. ami verbalizálható. de a szemük nem ugyanaz. az kiderül. Meglehet.még ha csak egy viaszbábon szemléltetik is . formát adott nekik. s a légi semmit állandó alakkal. mint annak kijelentése. amely szerint az ember nem látja a dolgokat. Végeredményképpen Constable megszokta. s félig zárt. „Szellemi csipeszeink .folyamatot. miszerint a kifejezés oly mélyen bevésıdött mikéntje az érzékelés mintázatára semmiféle hatást sem gyakorol.mint láttuk .ismét Gombrich után: Cozens. alkarjához erısített ecsettel festett tovább. most még egyrıl vagy kettırıl kell beszélni. s miközben megragadják. lakhellyel és névvel ruházta fel. milyeneknek kellene lenniük.amint már a fejezet elején is céloztam rá -‚ hogy az ember mindig is valamiféle kereten. hogy a tájképfestészet a természet törvényeinek kutatása. Fiziológiailag éppily abszurd lenne az ellentétes feltételezés. ugyanazt a dolgot látják.ccxii XXII. amikor az esztétikai élményrıl kell beszélni.ismét H. a festı. hogy a természet szépségeinek értékelését a festményeken látott tájképekbıl tanuljuk. G. Lalo volt az elsı. ha ugyanazt a gipszmodellt lerajzoltatjuk egy olyan emberrel. feedbackként hat látásának. tizennyolcadik századi festımővész (aki a festékfolt-technikát alkalmazta). kortársaink közül pedig Malraux . a természetet. aki az anatómiához. a hírközlési mérnök szavaival élve: a médium.elsajátított egy kifinomult nyelvezető felhıszótárt -‚ képes volt úgy érzékelni és megfesteni a felhıket. semmiféle ékesszólás nem segít. hogy növendékeit megtanítsa „Rorschach-tájképeket” festeni. Egyes francia mővészek . hogy megtanulta megkülönböztetni az egyes felhızettípusokat . a csontok kapcsolódásához mit sem ért. amit a kéz csinál. aki már alapos gyakorlatot szerzett mindezekben . Egy kézenfekvı példa.igen durva és kezdetleges eszközök. de ez csupán annyit jelent . ha nem tudja. mint ujjaik képzetlenségébıl. hogy az érzékelésnek. s ez mindkét mővésznek javára vált. hogy tanítványainak nehézségei éppúgy származnak szemük. a tapasztalásnak semmi köze sincs ahhoz. és röviden elemezni az érzelmi reakciókat.átalakítja a mővésznek az emberi testrıl alkotott elképzeléseit. Richardson pedig. amelyekbıl maga a tapasztalat áll. Számosat közülük már említettem. amely lehetıségein belül a mővésznek gondolkodnia kell. Ecsetje. Kép és érzelem Az esztétikai élmény szavakba öntése . a mitológia vagy a tudomány keretén. mint a költı tolla. Az általam kínált sebészi eszköz a biszociáció volt. ahogyan Guercino készített az emberi fül formájára vonatkozó recepteket. s a javasolt mőtét: kibogozni és szétválasztani a sokféle biszociatív . mert oly sok minden történik egyidejőleg. A POSTAI KÉPESLAPOK ERÉNYE ..úgy tartották. s ez a változás a stílusán nem hagyott nyomot. ahogyan Van Gogh látta à la Van Gogh a provence-i mezıségeket. amikor az anatómia tanulmányozása . készített egy sémasorozatot a felhık alakjáról is..vagy bifokális . ahogyan ıelıtte senki más. sokunknál valóban így áll a dolog. Hogy ez a maxima mennyire igaz. vagy a teleszkóp lencséjéhez ragadt szemmel nézte a valóságot. levonta a következtetést: Mert van egy maxima. Constable tanulmányozta és hően lemásolta az ég tetején vagy alján úszó réteges és sávos felhık e durva sematizációit. a szerkezethez.azt hiszem. s egy olyannal. és még kisebb része az. hogy a felhıket Constable módján lássa.” Wells az ideák megfogalmazásáról beszélt. Wells-t idézve . amelyeket ébresztenek. Constable úgy tartotta. egy kicsit össze is zúzzák az igazságot.

egyfajta hatalomérzetet. kiteljesedése és lassú szertefoszlása. amelyen a láthatárt a végtelenbe távolítja néhány ecsetvonás. eltőnése követi. hogy egyszerre legyünk két helyen. kicsinosodását a postai levelezılapokon. Az a tény. amelyben a szent megosztja a leprással fekhelyét. hiszen egyetlen célja a passzív.és itt lép be a folyamatba a következı biszociáció -‚ hogy a tájképet nem is a magunk. hogy mindez egyidejőleg átfoghatóan ott fekszik elıttünk. Van Eyck alakjainak brokát pompája erıteljes taktilis vonzerıvel hat. hanem Claude vagy Courbet szemén át szemlélhetjük. s Krisztus véres és elüszkösödött bıre Grünewald Isenheimi oltárán a szemlélıben a szánalomban megnemesülı iszonyat érzését indítja fel. ha az „új megvilágítást” hozó mátrixnak magasabb az érzelmi potenciálja . hogy el kellene végeznünk a szemünkkel való. csak felteszem az i-re a pontot azzal. Ilyenkor megzendülnek a tudattalan analógiák. hogy Berenson a taktilis jelleget hangsúlyozza. mert eredeti mágiájuk meghátrált a csökkenı hozadék törvénye elıtt. s a tapintás elsıdleges fontosságú benyomás. azt is mutatja. Mindez azonban csakis akkor történik meg. Nem akarok visszabotorkálni Altamiráig vagy az orvosságos emberig. de a falon a lyuk. Ám e tekintetben egyikük sem képviselt kivételt. Vagy vegyük a tér legegyszerőbb illúzióját: a gyönyörteljes meglepetést. hogy egy egész tájkép szinte egy szempillantás alatt befogadható anélkül. hogy a korábban említett biszociatív minták hogyan teljesítik feladatukat. új szögbıl pillantani meg.amint megmutatni igyekeztem . vagy egy-egy kínai selyemfestmény. a távolba ható cselekedet. a közvetlen. valami ismert és megszokott dolgot új fényben. E tapasztalat ellentétét kelti a távolba veszı táj szemlélése. VII. .Az esztétikai tapasztalat.nemcsak azt jelenti.vagy néhány másik . a naiv szem számára ugyanazt az álomszerő minıséget jelenti. félig tudattalan pásztázást. Érintılegesen említettem a természet megszépülését.). Berenson kijelentése . a selyem vagy a csiszolt kıfelület érintése is a kisebbfajta élvezetek közé sorolható. a hatalom. nemcsak a szerelmesek számára. s mindezt még fokozza az a körülmény . a boszorkányság távoli visszhangjai.az intellektuális megvilágosodás. merengı szemlélıdés. Vegyük még egyszer a mővészetben a legkülönbözıbb maszkokban és álruhákban megjelenı illúziót a legnaivabb szinten: a felfedezést. s a távoli templomtornyot ott látja maga elıtt. XVII.facettája a szinesztézia (Elsı könyv.).valakit. hogy valami megérint érzelmileg megmozgat . hogy valami lehet egyidejőleg önmaga és valami más. amikor az ember elıször néz távcsıbe. szintén a tapintást. a tér varázsszınyeggel való legyızése. az önfeladó érzelmek feláradása. ha a retinán keletkezı képet taktilis minıségekkel ruházza fel . Ennek erejével a versenyt talán csak a Flaubert-féle Julián-legendaváltozat veheti fel. Nézzük.„kalóriaértéke” .álomszerőt. amelyek az egész látványt behozzák az élesen látott területre. az a kifejezés. naiv olümposzi érzést kelt. élmény lényege . karnyújtásnyira. amelyen át egy másik világra nyílik kilátás. s ezzel öntudatlanul Pygmalion hatalmát idézi meg. hogy rámutatok: az út abba az irányba vezet. A perspektívát vagy a trompe l’oeil-t mágiának nevezni klisé. mert a tér megteremtése és megsemmisítése az egyik legkedvesebb ama földalatti rétegek játékai között. amit az igazi táj szemlélése megkövetel. Az.az elıbbinél. fizikai kapcsolatot idézi fel. amely teljességgel ártalmatlan.a mővész csak akkor teljesíti feladatát. mint amikor Alice belelép a távcsıbe . s ezt érzelmi katarzis. Az atya amatır mővészi erıfeszítéseinek eredményeitıl elbővölt gyermek azt kéri: csinálj szamarat! csinálj elejántot!. Van valami ellenállhatatlan érzelmi vonzerı abban. A képnézés sokrétő tapasztalatának egy másik .ahogyan Keats számára is (Elsı könyv. hogy a tapasztalatnak új dimenziót és az illúziónak nagyobb szilárdságot ad a vizualitás és a taktilitás biszociációja. hogy számára a tapintás sajátos vonzerıvel bír . más szavakkal: a két mátrixnak emelkedı görbe mentén kell elhelyezkednie.

ha úgy tetszik . Egy ferde torony vagy egy vékony nyakon ülı hatalmas fej kényelmetlen érzéseket kelt. rossz stabilitású. amelyek az emberiség örökségének részei. Hogy a kellemes és kellemetlen benyomásokra adott spontán reakcióinkat irányító szelektív kódok velünk születtek vagy kora gyermekkorunkban sajátítottuk el ıket.nem segítenek hozzá az esztétikai élmény természetének megismeréséhez. A zenei akkordok. csupán az egyik kulcsot szolgáltatják hozzá. s csudálatos kavarodások és félreértések forrása volt . s az elutasított szerelmes számára a loncillat is elviselhetetlen lehet. annyira kellemetlenek. fület) érintı. az érzékszerveknek örömöt szerzı tulajdonságok elegye” stb.). hogy ízletesnek találja a száznapos. Nem rugdosni akarom a hedonisztikus esztétika döglött lovát. A csúf és az elbájoló hangok váltakozásának mintázata csupán egyike azon fontos jellegeknek. és soha nem keltenének esztétikai élményt . amelyeket a projektív empátia áramlatai közvetítenek (Elsı könyv. Ha el akarjuk kerülni a bonyodalmakat. mint a Concise Oxford Dictionary szépség-meghatározása: „Olyan minıségek kombinációja . az oktáv.amelyet a Concise Oxford Dictionary „a szépség értékelésé”-nek definiál. csak hangsúlyozni a különbséget az érzékszervi öröm és az esztétikai megelégedettség. XVII. például amikor száraz szivaccsal törülnek egy táblát. amelyben a pozitív és negatív statikájú részek ugyanolyan szerepet játszanak. hiszen az idegrendszer különbözı szintjei szoros kapcsolatban állnak egymással. noha régebben igen fontos szerepet játszott a hedonisztikus típusú esztétikai elméletekben.. súrlódó neszek. összetett tapasztalatot. Ez azonban szintén csak része a teljes történetnek. Nyilvánvaló. s az a tény.a kellemes és kellemetlen.zenei hangok sokkal kedvesebbek a fülnek. illetve a központi idegrendszer által közvetített komplex érzelmi állapotok gyönyörteljes vagy kellemetlen tónusa közötti különbségeket. nyugtalanító figurák statikus és kiegyensúlyozott összhatásban s magasabb szintő egyensúlyban egyesülhetnek. hogy ezen kritériumok alapján Grünewald. ebben az összefüggésben irreleváns. Egy festményen szereplı fordított. A kínai zenei ízlés jelentısen eltér az európaitól. Az érzékelési preferenciák . de a gravitáció minden emberre vonatkozik. Ami fontos: megkülönböztetni az esztétikai tapasztalatot . feketére rothadt kínai tojást.VONZÁS ÉS TASZÍTÁS Mindez eljuttat bennünket ahhoz a tárgyhoz. de tisztán és izoláltan akár sértıek is lehetnek. Ez a különbségtétel látszólag túlzottan. amelyrıl eleddig nem tettem említést. esetleg nagyképően aprólékosnak tőnhet. Nincs számszerő összefüggés az összhangzatok mennyisége és a zene érzelmi értékelése között. nem befolyásolja az érvelést. Egy egyedi hangzás kedves vagy bántó jellege azonban csak közvetetten függ össze egy vonósnégyes teljes egészének érzelmi hatásaival. amelyek együttesen eredményezik a többdimenziós. amelyekben mindnyájan osztozunk. és a mővészi alkotások hatalmas többsége nem kerülhetne a szépség fogalmának a közelébe sem. gyönyörőségteljes és visszataszító érzékszervi benyomásokra gondolok. hogy életünk késıbbi szakaszában akár meg is változhatnak.és az érzékszervi örömöt..a szépség élményét. Vegyünk a zene területérıl egy kézenfekvı példát: a ritmikusan ismétlıdı . és Második könyv).a velünkszületett vagy szerzett beállítódottságokkal egyezı vagy ellenkezı érzékletek közti különbségtétel . mint a szabálytalan idıközökben megszólalók. a hierarchikusan szervezıdı idegrendszer különbözı szintjeinek funkciói között (XIII. s egyes csikorgó. s egyensúlyunkat mindannyian igyekszünk megtartani. tetszést és undort keltı ingerek. mint másoknak. hogy hallatukra egyesek libabırösek lesznek és összeborzongnak. orrot. s elsısorban azok a preferenciák. fejezet. elsıként egyértelmően tisztáznunk kell a közvetlenül az érzékszerveket (a nyelvet. és határvonal amúgy sem húzható. a nyelvet és a szájpadlást „meg lehet tanítani” arra. a kvint vagy a nagy terc az európai fül számára sokkal harmonikusabbak. mint a zenében a . amelyek a látást gyönyörködtetik. hogy elkerülhessük az olyan definíciókat.

Ám megintcsak nem jelenthetjük ki. A Laokoon-csoport a hellenisztikus kor sokkalta fejlettebb ábrázolási. mintha bármelyik pillanatban lezuhanhatna. hogy egy szabályos és folyamatos kontúrú kör szemlélésének öröme és egy rút kidudorodástól elcsúfított kör által keltett viszolygás közvetlen esztétikai tapasztalatnak lenne nevezhetı. folyamatosságnak és kontrasztnak . hiszen az „összehajtogatás törvénye” nagyon is erıteljesen megnyilvánul itt. túlhaladottnak tőnik.kilencvenöt fokos szöget tökéletlen. a függıleges hosszabbnak tőnik. úgy lubickolnak az „ábrándozó” látásban. feszültség. a középpontjában metszıdı. de még így is le kellene esnie. a tudatosság egy másik rétegéhez tartozik. hogy egy . emberi alakot vagy közömbös formákat ábrázoló festékbe saját nehézkedési-. s a savanyúakkal szemben olyan tényezık. e sajátos tekintetben leggyakrabban felbukkanó festmény Pollaiulónak a londoni National Galleryben lévı Szent Sebestyén vértanúsága címő alkotása. ahogy mások az álmodozó gondolkodásban. Kisebb mértékben ugyan. hogy a retinán megjelenı utóképek hajlamosak redukálni a szabálytalanságokat és aszimmetriákat. MOZGÁS ÉS NYUGALOM A fent említett mintázat régi ismerısünk: a különbözıségben megvalósuló egység. amelyeket minden gasztronómiai esztétikának figyelembe kell vennie. vagy egy metrikus stanzában a mérték lüktetése és bicsaklásai.amelyet a . akár pedig az Oxford Dictionary szépség-definícióját vesszük alapul. de ettıl még nem tarthatjuk a konyhamővészet legmagasabb csúcsának a szirupot. A szent mezítláb áll egy kiszáradt fa két lefőrészelt ágának csonkjain. rímelı testtartású figura alkotja. Az egyik. az nem azért van.s elıítéletekkel terhelik. a szimmetria és az egyszerőség mind-mind további.konszonáns és disszonáns hangok. a teste mögött alig látható harmadik ág tartja. szimmetrikusan elhelyezkedı. s a látvány olyan. A vízszintesek és függılegesek sajátos jelentıséget nyernek így. a helyes folytonosság. kezei hátul összekötve. egy tökéletes kör.mint az összhangzatoknak és disszonanciáknak . amely egységbe foglalja a különbözıségeket. a „lezártság elve” automatikusan kitölteti velünk a megszakadt körvonalakat. s gyilkos nyilakat lövöldöznek belé. függıleges és vízszintes vonal egyben tökéletes kép is lenne. amelyek érzékelásünket befolyásolják . A Gestalt-iskola kimutatta. A rész instabilitását az egész egyensúlya ellenpontozza a háromszögben.mondjuk . Goethe tudta.és erıfeszítés-képzeteinket vetíti bele. vagy inkább a sokféleségben rejtızı egység. Az a tény. leplezetlenül érvényesül. Szimmetriának és aszimmetriának. Ha így állna a dolog. egyensúly-. mint egy vele azonos hosszúságú ferde vonal. A háromszög oldalait hat. Ami a szemlélı szemében egyensúlyt teremt és megmenti a testet a zuhanástól. a derékszögek pedig annyira kiemelkedı jelentıségőekké válnak. egyaránt igaz. s nem veszik észre a vízszintestıl vagy függılegestıl való öt-tíz foknyi eltéréseket. megjelenítési ügyessége ellenére . hogy a figurák a szent kivégzıi. a Prägnanz (tömörség). akár Freud gyönyörőség-elvét. de mindannyiunkra jellemzı ez az állapot. „rossz” derékszögként érzékelünk. Az empátia a vásznon lévı. jól kiegyensúlyozott háromszög csúcsán helyezkedik el. a szent teste egy szilárd. az a kompozíciós trükk.a hierarchia magasabb szintjén egyetlen mintázatban kell egyesülniük. s ez. lezártságnak és hiányosságnak. hanem mert benne ez a kifejezésmód túlságosan nyíltan. amúgy minden hedonisztikus elv és Gestalt-kritérium tökéletesen meg lenne elégedve vele. Agykárosodott betegeket olykor lazább gyeplıre engednek a szem elıítéletei. beépített megfeleléskritériumok. Ízlelıbimbóink velünkszületett elıítéletei az édes ízek mellett. s két. hogy a vizuális input nyersanyaga az említetteken kívül még sokféle folyamaton megy keresztül. és köröknek mutatni a négyzeteket. Ha egy mőalkotás reménytelenül idejétmúltnak. amelyhez feltételezhetıen a kezeit kötözték. mert sajátos kifejezésmódja egy távoli korból származik. Egy.

a perzsaszınyegekhez hasonló kristályokat és a tiszta hafnium mikrostruktúrájának Dante Purgatóriumába illı. amely egyike a közelmúlt legfigyelemreméltóbb mővészeti írásának. behatolnak a térbe olyan mélységekig. A San Romano-i útról is. tüzet. éles képpé alakítani ıket olyan mőszerekkel.a legfinomabb brüsszeli csipkéhez hasonlatos magasfeszültségő elektromos kisüléseket. A változatosságban rejlı egység egyetlen formulává is lealacsonyítható: a portréfestı oválist rajzol és függılegesen beosztja négy orrhossznyira . A tengerparton heverı kagylók mindegyike nyitjául szolgál e titkoknak.szobrász saját munkáját olyannyira aláaknázó kérkedéssel gyakorolt . minden fortélya ellenére olyan szegény a természet. A szabály nem pontos. s a geometriai szerkezet ebbıl következı túlhangsúlyozása hatásában kissé a hideg zuhanyhoz hasonlatos. Egy világot tár fel. minden ág metszetének hozzá kell adódnia a törzs vastagságához. És mégis.éppoly megközelíthetetlen. amelyek megmutatják a világ legbelsı szerkezetét .egyetlen kettıs rendeltetéső anyaggal -‚ amelybıl álomszerő.a háttérben látható háromszöglető állványzat túlságosan is szájbarágós. homokot. hogy a világegyetem egyik végétıl a másikig mindössze egyetlen anyaggal rendelkezik . fát vagy embert. amelyek összesőrítik vagy kitágítják az idıben az eseményeket. és megtanítják az emberi szemet eligazodni az ibolyántúli vagy infravörös sugárzások alkotta képeken. Pollaiulo lubickolása a perspektíva frissen felfedezett törvényeiben. Mozgás és nyugalom.ez akár az örökkévalóságba kukucskáló kulcslyuk is lehet. ahol az anyag legparányibb morzsái már koncentrált energiacsomócskáknak bizonyulnak. talán jelentést is hordozó ingerek áramlatának teljességében a mi fizikai testünk számára látható és hallható tartomány csupán apró patakocska.”ccxiii Mostanra azonban lehetségessé vált megfejteni az eddig láthatatlan jeleket. mint daguerrotípiák az elektronmikroszkóppal készített újfajta tájképek mellett. hogyan kell fát rajzolni: ha egy kört húzunk a korona körül. az anyag mégiscsak ugyanaz.sokkal idejétmúltabb. A természet törvényeinek teljes tárát felírhatnánk egy hüvelykujj körmére vagy egy győrő pecsétnyomójára. a szabálytalanul szétfutó ágakban rejtızı. s ugyanazokat a tulajdonságokat is mutatja. lényegi szimmetriát. Leonardo megadta a formulát. az izmokban algákként lebegı idegi szinapszisokat.írta Emerson -‚ ezek a kulcsai a természet rejtélyének. G. vizet. Egy kevés víz.amint Eric Newton rámutatott . fantasztikus változatait létrehozza. A szemlélésük okozta esztétikai élmény ahhoz látszik közel állni. amely korlátozott befogadóképességő érzékeinkkel . „Mozgás vagy változás és azonosság vagy nyugalom .ezek azonban olyanok csak. rávilágít az egyszerőbb kagylók képzıdésének módjára. A változatosságban rejtızı egység elvének felfedezését feltétlenül rá kell hagyni a szemlélı képzeletére. de tartalmazza a titkot. és egyformaság vagy nyugalom . lényegi szépsége a legdöbbenetesebb. hogy a Világmindenség egyetlenegy alapanyagból és véges számú geometriai alapmintából . s ugyanez mondható el Ucello képérıl. mint az archaikus teneai Apollón. minél nagyobb a kör sugara. annál több ágat fog elmetszeni. ha a csészében megkavarjuk. kísérteties hegyláncait. A patak színén örvénylı buborék beavat minket az égi mechanika titkaiba. a Mondrian-kompozícióra emlékeztetı molekulákat a magnéziumoxid füstjében. Raffaello Madonna a gyermekkel címő képén . amely egységes egész hatását kelti a teljes lombozatával megrajzolt fában. de mivel ezen ágak egyre vékonyabbak.a percepció apró pórusú biológiai szőrıin át . „A világot elárasztó. Ezekben a láthatatlan tintával rajzolt képekben a formák belsı. az örvénylı meleg levegı fantomalakjait. s ha azok anyagát évrıl évre gyarapítjuk.” Az idézet Emersonnak Természet címő esszéjébıl való. Kepes The New Landscape címő könyvébıl kölcsönöztem. Mindannyian láttunk már spirálgalaxisokról vagy hópelyhekrıl készült felvételeket . mint a vak ember számára a szín és a fény. végül a legbonyolultabb formákhoz érkezünk el. az eredmény ugyanaz. amit Emerson a természet elsı és második titkának nevezett: mozgás vagy változás.és azzal a ténnyel is. De bármit komponáljon is belıle: csillagot.

megfeleltetés .két alapvetı morfológiai archetípusát különböztethetjük meg. . melyeket vagy a rend. melyek egyrészt állandóságot. Az elektromos kisülés valóban félreérthetetlenül olyan. Ez szövi koherens mintázatba és hozza összefüggésbe más mintázatokkal a tapasztalatok nyersanyagát . A mővek jelentésének . Nem úgy. . mint a csipke. A külsı és belsı folyamatok morfológiájához hasonlóan ezek az alapvetı ellentétek a fizikai jelenségekben. hogy mind emlékeztet valamire.. hogy a brüsszeli csipke csakugyan a folyásának irányát másodpercenként százhússzor megváltoztató elektromos energia portréja. hogy úgy tőnik.a káoszból kiemelkedett a kozmosz. ahogy a régiek nevezték a rend apollóni szellemét és a kaotikus dionüszoszi elvét.áll. további meglepetést idéz elı. mert örömömet leltem a hasonlatban. EMELKEDİ GÖRBÉK Amikor a füstszemcsékrıl készült mikrofotót egy Mondrian-kompozícióval említettem együtt. a szerves világban és az emberi élményekben is állandó jelleggel jelentkeznek. Minden látható alakzatban felismerhetjük.68ccxiv A változatosságban való egység kliséje tehát az emberi tapasztalatok egyik legerısebb archetípusának bizonyult . van egy másik furcsa dolog is ezekben a nem emberi szemnek szánt formákban és alakzatokban. 1979. Kozmosz és káosz. vagy a mozgékonyság. s az ismeretlent új fényben felvillantó. mindenütt olyan jelenségekkel találkozunk. mozgást és vitalitást fejeznek ki. láttuk megcsillanni a mővészetben. rendszer és rendszertelenség. sztázis és kinézis. amely új dimenziókat tár fel. mint a csipke. tudatos és tudattalan.mindezek ugyanannak a dolognak a különbözı pólusai. olyan precízek és körülírtak. másrészt káoszt. György fordítása. gátlás és ösztönzés. érzéseink és gondolataink megnyilvánulási formáinak tekintjük ıket. lennie kell valami éppily jól definiált jelentésüknek is. nem pusztán azért tettem. a zuhanó vízcseppek öltötte váratlan formák egyértelmően féldrágakövekbıl készült láncra emlékeztetnek. de az eredeti interpretáció metaforává válik. integráció és dezintegráció. ha olykor sokszorosan közvetett formában is. amely saját kivetítéseink passzív filmvászna csupán. a kohézió és az egyensúly.a hirtelen megvilágosodás hatását váltja ki. Corvina. szilárdságot és fegyelmet. cselekedetekben fejezıdnek ki. 68 A világ új képe a mővészetekben és a tudományban. Emerson szavaival élve ez az ellentétpár „a világegyetem dinamikus szubsztanciája. s a természet minden csücskében ott látjuk derengését. Az emberi elme nem tud betelni a jelenségek világából kicsikart vagy abba belevetített jelentésekkel. akár emberi magatartásban. gesztusokban. az ugyanis. azt a megszokottal összekapcsoló rejtett analógiák felfedezésével. melynek jelei a természet minden sarkában megtaláljuk”. eszünkbe jut valami festıi alkotás. egyaránt reakcióra késztetnek. amelyek dinamikus variációinak száma végtelen. Láttuk munkálni a tudós egyetemes titkokat kutató munkájában. Széphelyi F. és a tapasztalathoz további kalóriákat ad. és motivációink. s amikor egyértelmő megfejtés . Az elektromos kisülés szikrái továbbra is olyanok lesznek.az a tény. ahogyan a tintapaca. Akár a természet jelenségeiben. a központ felé való törekvés. a zártság. egyesülés és szétválás. a változás és a nyitás kifejezéseiként kell értelmeznünk. Az az állítás. a szabadság. s a hafniumkristályok sem szőnnek meg hádészi hegyvonulatokra hasonlítani. az új mátrix váratlan behelyettesítése .pillantás egy másik kontaktlencsén át . hogy valami emlékeztet valami másra.. hagyomány és forradalom .nem kínálkozik.Bárhová tekintünk.írta Kepes .

elkülöníteni egymástól az érzékelést és az érzeteket. Egy mőalkotásnak olyasvalamirıl is beszélnie kell. Amikor egy festményrıl azt mondják. hanem a tapasztalat valamely archetipikus formájának csúcsai felé. hogy figyelme a korábban elhanyagolt aspektusok felé fordul. sem a szemlélı nem képes szeletekre vágni az agyát. a patak felszínén kavargó örvény pedig elvezet az égi mechanika titkaihoz. mindig a csúcsok felé tart . Akár drámai lendülettel szökik a magasba a görbe. egy visszhang visszhangja is . s a kísérteties és metafizikai oldal.nem valamiféle technikai tökéletesség. ÖSSZEGZÉS A mőalkotás keltette esztétikai élmény gyakorlatilag azonnal és egyidejőleg végbemenı biszociációs folyamatok sorozatában születik. sem asszociatív kapcsolatokat. hanem a benne különbözı dimenziókban és egyre emelkedı ívő görbékben egymásba szövıdı tudattalan és nem-verbális jellegő mátrixok gazdagságának és sokrétőségének következménye.minden arc egy-egy palimpszeszt. hogy a nyilatkozó nem tudja. hogy a mővész vakká válik a valóság azon vonatkozásaira. Sem a festı. mint egy Grünewald.a legvégsı emberi tapasztalat sziluettje. vizuális klisékké való merevedésre. A mővész a perspektíva. . amelyet a hétköznapi emberek látnak (szinte mindig mi is). mit beszél. az emberi mivolt dicsıségét és tragédiáját. a kontraszt. A lányok beleszeretnek azokba a férfiakba.nem hordoz jelentést. kristályosodásra is. sztereotípiákká. a jelet és a szimbólumot.még ha csupán egy másodlagos tükrözıdés tükörképe.a Rorschach-pacákba való „belelátásig” és a célnak és funkciónak az emberi formához való rendeléséig . A korszak vagy az iskola hagyományai koherenciát kölcsönöznek a látomásnak. szinte kivétel nélkül a végsı és abszolút dolgokat igyekeztek megidézni. ahová irodalmi fejtegetéseink során: egy mővészi alkotáson mindig átdereng . s e dogmák oly szilárdan meggyökerezhetnek. a tavon futó hullámok püthagoreus harmóniákat idéznek. ami nem a képkeret által bezárt síkon látható. új megvilágításban pillantja meg a jelenségeket.tudatalatti következtetések serege játszik szerepet. de . a férfiakat megszédíti egy mégoly üres. akiknek a szavakkal való bánás tehetsége is megadatott. A sorozat legalján ismét ott találjuk az illúziót. A géniusz eredetisége a mővészetek területén is abban áll. az érzeteket és a jelentést.hajlamosak a megkövesedett játékszabályokká: formulákká. a ritmus.” Bárhol kezdünk is neki az ásatásnak. de a formái igen „kifejezık” . Az érzékelésben . ugyanarra az ısi földalatti. akár lágyan emelkedik a zöld legelıkön át. az istenség kegyelmét vagy haragját.írta Chirico -: a közönséges.önmagában is hatékony érzelemforrás lehet. Azok a festıóriások. de Botticellivisszhangokat keltı profil . Az „életszerőség” csupán értelmezés kérdése. redukálhatatlan jellegének. Ugyanahhoz a konklúzióhoz jutottunk el tehát. függvénye a médium lehetıségeinek és a látás elıítéleteinek. a taktilis minıségek stb. A szomorúfőz ágai lefelé hajlanak.vagy egy El Greco-kép esetében. akik valamiben az apjukra emlékeztetnek. a mővészet és a tudomány forrásait egyaránt tápláló folyóra bukkanunk. az egyensúly. s új összefüggéseket és megfeleléseket fedez fel a tárgya és közege között. a szépségnek az Eukleidész axiómáiban lehorgonyzott vagy az aranymetszés misztériumaiban rejtızködı kritériumait. amelyek nem illenek a kereteik közé. Az esztétikai élmény elemzésének nehézsége nem egyszerősíthetetlen. „Mindennek két aspektusa van . mint egy gyászoló özvegy válla. és semmire nem utal önmagán kívül és mögött -‚ bizonyosak lehetünk abban. és verbális nyelvre tartalmának sérülése és torzulása nélkül nemigen fordítható. hogy nem jelent semmit.a vizuális konstanciáktól a téri kivetítéseken és a szinesztézián keresztül . amelyet csak kevesen pillanthatnak meg a tisztánlátás és a metafizikai elvonatkoztatás kegyelemteljes pillanataiban. a színek és formák harmóniájának univerzális törvényeit.a tudomány és a mővészet minden tartományában . hozzáadásával kihasználja ezeket a tudattalan folyamatokat.

Bizonyos értelemben igaza volt.heuretesnek (rátaláló) nevezte az újítókat. kicsavarodott mozdulatok ábrázolása. olyasmik voltak. amelyben egyegy új földrészt fedez fel minden kapitány. Technikáját fáradhatatlanul tökéletesítve a tanítvány vagy az imitátor . rejtett valóságra a színek és formák játéka mögött. a rövidülés. aki nem szárnyalja túl mesterét.a motívum és a médium biszociációjának újfajta módja . vagyis hat nemzedék választja el Giottót és Duciót Raffaellótól és Tizianótól. Én leülök aztán figyelem és megfestem a modellemet. jobban megértjük. A gyors átalakulások idıszakában élt mővészettörténészek az új technikák felfedezését fogalmazták fejlıdésnek: Plinius Arkhimédész diadalittas felkiáltását idézve . hogy miért gondolta így. s valamiképpen . A technikai virtuozitás és a kreatív eredetiség azonban két teljességgel különbözı dolog.felsorolt. a megfelelı variációkkal mindent ki tudott fejezni. s a második nagy eszmélés. mint elıdei. mint a valóság ábrázolásában való tökéletesség útján megtett mérföldköveket. textúrák.vizuális szótárát -‚ és elégedett volt vele. a fények. KUMULATÍV PERIÓDUSOK Az eredeti felfedezés .rámutassanak egy magasabbrendő. A kumulatív fejlıdés kifejezés ebben az összefüggésben csupán azt jelenti. sıt túl is szárnyalhatja mesterét.az esztétikai élményben alárendelt szerepet játszanak. mint valamiféle tengerhajózási történelmet. minden géniusz óriások vállán állt. arcátlan utánzatok és jóhiszemő hamisítványok története mutatja . s a biszociációs aktus . Mővészet és fejlıdés Egy amerikai egyetemen egy könyvünk tárgyáról szóló elıadást követı vitában a helyi festımővész-társadalom egyik tagja dühösen jegyezte meg: Én nem biszociálok.mint félig tudományos felfedezéseket .akárcsak az összhangzatok és disszonanciák . A görög szobrászat argoszi Polümedésztıl Praxitelészig (a köztük lévı idıtáv ugyancsak körülbelül hat nemzedék) és az itáliai mővészet a tizennegyedik és a tizenhatodik század között valóban ilyen kumulatív módon fejlıdött. amit csak akart. hogy a benne résztvevı mátrixok érzelmi potenciáljai emelkedı görbén helyezkedjenek el. az erek ábrázolása. A perspektíva. Vasari úgy írta le a képzımővészet diadalmas fejlıdését Giottótól a tizenhatodik századig. mint nehéz. s nem mindent magának kellett felfedeznie. az anatómia. de mégiscsak rögzített kódok vezérelte . mire képes a kifinomult rutin. XXIII.a manuális tökély terén utolérheti. Természetesen botorság lenne alábecsülni.begyakorlott rutinná merevedett. Az élmény megvalósulásának elıfeltétele ismét csak az. az elsı nyitott szájú szobor megalkotása. Motívumainak és médiumának síkja egy bizonyos szögben szorosan és véglegesen összeforrt. vagy a fényeknek és árnyékoknak szentelt figyelem. amelyeket ı és Quintilianus . csak részei a változatosságban való egység átfogó mintázatának. színek.rendkívül hajlékony és alkalmazkodóképes.Az érzékelési szinten mőködı vonzódások és ellenszenvek . és valamivel messzebb látott. hogy rossz tanítvány az. Minden új felfedezést ügy értékeltek. Az újítások.ha mégoly burkoltan és közvetetten is . Itt azonban egy igen veszedelmes félreértés lehetısége fenyeget. a reneszánsz idején ugyanígy vélekedett Vasari.a tudományban és a mővészetben egyformán ritka dolog. İ már évekkel korábban megtalálta a stílusát . hogy minden festı felhasználhatta elıdeinek találmányait és újításait. Leonardo és Dürer is.amint a kétes szerzıségek. mozdulatok és arckifejezések . hogy nem egészen kétszáz év. Leonardónak meggyızıdése volt. s ha meggondoljuk.

hogyan találják meg útjukat a kép felé a tudattalan játékai. hogy a mővészettörténet az ısi idıktıl kezdve az elıítéletek folyamatos levetkezése és a szem hajdani ártatlanságának fokozatos visszanyerése volt. Mona Lisa arcának szándékos aszimmetriái és torzulásai. STAGNÁLÁS ÉS TERMÉKENYÍTİ KÖLCSÖNHATÁS Másfelıl: minden kultúra vagy ország történelmében könnyő megkülönböztetni a kumulatív fejlıdés viszonylag rövid periódusait a stagnálás.ccxvii s a kiemelkedı mővészegyéniségeket és áramlatokat 1300-tól 1940-ig ábrázoló diagramjának elágazásai és egybefolyásai a Giottóval kezdıdı és Cézanne-nal végzıdı realista ciklust szemléltetik Végül: Gombrich.írja Fry -‚ tökéletesedett ez a felismerés. a tehetetlenség falanxai között. hogy a késıbb jötteknek abszolút értelemben jobb festıknek kell lenniük. akik szakítani tudtak ezzel a bővölettel. s ugyanilyen szembeszökı a hasonlóság a tudományos és a mővészeti ortodoxia védelmezıi. hogy „mindenfajta ábrázolás valamiképpen elhelyezhetı azon a skálán. hogy szembehelyezkedik velük. s túlléptek a mások építette falakon. s már azok birtokában nézhet új felfedeznivalók után.írta Eric Newtonccxv . a modorosság és a valóságtól való elidegenedés jóval hosszabb korszakaitól. azt fogjuk látni. de eredetük nem naiv tudatlanság. mint „hatalmas vízgyőjtırendszert.és a tudomány . 1300-ban már javában vágtatott. „A firenzei festészet . amit megtanult. annál nagyobb lesz csodálatunk és tiszteletünk azon kivételes személyiségek iránt. Ruskin és Roger Fry úgy gondolták. akiknek vállain állnak. Ma azonban .vívmányai ebben az értelemben valóban kumulatívak és irreverzibilisek. míg az atmoszférikus színek és a színperspektíva felfedezésére a francia impresszionizmusig kellett várni. A tudományok és a mővészetek bizonytalan. de tudomásul nem vennie ıket nem lehet. egyetért azzal. felismerés szemszögébıl szemléljük a mővészettörténetet. s a valóság érzékelésében és az anyagok kezelésében tett felfedezések ha egyszer megszülettek. noha a prehisztorikus barlangi mővészet ábrázolási tökélye elképeszti. hogy ismételje és gyakorolja. hogy a tanítványnak kötelessége túlszárnyalnia mesterét. csakis erre gondol: a tanítvány könnyőszerrel magáévá teheti az idısebbek felfedezéseit.teljes egészként. de elutasítania is jogában áll. sem Leonardo nem arról beszél. Az európai mővészet Giotto ideje óta többé-kevésbé folyamatosan ebben az irányban haladt.úgy kezdıdik mint startpisztoly dörrenésére a futás. Leonardo ráadásul azzal is tisztában volt. Sem Vasari. amely a sematizmustól az impresszionizmus felé vezet”. hogy minden hatalmas újító szellem ott áll valahol a történelem huzatos peremvidékén. lépésrıl lépésre futnak egymásba a mellékfolyók”. „Minél jobban ismerjük az emberben élı hihetetlen erejő késztetést. hanem a festészeti „tudományos realizmus” bizonyos vonatkozásainak tudatos tagadása.ábrázolásában megtett lépések egész sora. a tanítványoknak és utánzóknak már csak a fogásokat kellett elsajátítaniuk. A mővész dönthet úgy. a kollektív felfedezés. az „igazság pillanatáról” szóló önelemzı beszámoló.” A mővészet kumulatív fejlıdése tekintetében a mai mővészettörténészek közül sokan osztják Vasari és Plinius nézeteit. 1280-ban még nem létezett. ahol a . cikcakkvonalú fejlıdése közti párhuzam nyilvánvaló. hogy a tanítványnak az elıdök felismeréseit nemcsak elsajátítania. Amikor Leonardo arról beszél. mint azok. A mővészet . az egyoldalúság. a folyamatban mérföldkövet jelentett a lineáris perspektíva. s az éppily szándékos homályosságok a szájzug és a szem körül mind-mind a kánontól való eltérések.amint Vasari tette . „A neolitikumtól egészen a tizenkilencedik századig . nem tudhatjuk tehát.”ccxviii Minthogy a vizuális felfedezéseket igen nehéz szavakba önteni. ahol fokozatosan.”ccxvi Eric Newton úgy látja az európai mővészet fejlıdését. aligha állhat rendelkezésünkre egy festı tollából a tudós hasonló élményére emlékeztetı.

amikor azok már elég szilárdan megvetették lábukat ahhoz. kultúrák és az ismeretanyag különbözı területeinek termékenyítı kölcsönhatásait. a nagy fordulópontoknál azonban. hogy kiemelje a valóságnak a számára fontos vonatkozásait. ehhez sajátos formulakészletet alkalmaz. különleges anyagaival és eszközeivel ı is a jelenségek modellezésével foglalkozik.) Ekképpen tehát a mővész. hogy az északi eredető törzsek kultúrájára a látszólag összeférhetetlen egyiptomi. A „behajtogatás törvényét” nyomon követhetjük a mővészettörténet minden korszakában. amelyet egyenleteinek segítségével ragad meg és kezel a fizikus. . a fametszet. amellyel egy arcot a legfıbb és legjellemzıbb vonalaira redukál. s magunknak kell extrapolálnunk bájos vonásait. Éppily fontos volt az egymással közvetlen rokonságban nem álló területek termékenyítı kölcsönhatása: a perspektíva törvényeinek és Apollóniosz kúpszeletekkel kapcsolatos munkájának fel-. de csak egy bizonyos ideig és csak szők határok között. vitán felül áll . a tudós és a karikaturista . és a tudós módszerét. a Közép-Keletre és Indiába . illetve újrafelfedezése.a többi hátrányára . korszakok. a túlzást és a leegyszerősítést alkalmazza. az olajfesték. a bizánci és a gótikus mővészeté láncreakciót indított el Sienában és Firenzében.és így tovább a kínai Chippendale-ig. s .elkerülhetetlenül . képlet. keverednek és egyesülnek. ami az adott keskeny mesgyén megalkotható. ahonnan a fejlıdés új irányban indul el. s végül elvezetett a pogány-keresztény hagyományok egyesüléséhez. de a stabiae-i híres falfestmény virágot szedı leánykája szemtelenül a hátát mutatja a nézı felé. keleti és krétai mővészet gyakorolt együttes hatást. III. amellyel diagram. háromdimenziós dolgokból állania. valamint az afrikai primitív szobrászatnak a modernekre gyakorolt hatásáig.a valóságnak azokat az aspektusait vizsgálja. a pillérek és bordázat tartotta boltozatot a klasszikus római építészet oszlopaival és pilasztereivel összeházasítva teremtette meg a csodaszép hibridet. Egy másik nagy szintézis. semmivel sem inkább.különbözı kultúrák szelei találkoznak. Minthogy a fizika törvényei univerzálisabb jellegőek. a reneszánsz építészetet .még Buddha arcán is görög derőt sugárzó mosoly ült. Brunelleschi a gótikus találmányt. már nagystílő biszociációkat találunk. ÁLLÍTÁS ÉS SEJTETÉS Korábban (Elsı könyv. Triptichonunk harmadik paneljén a mővész alkalmaz hasonló technikát. (Hadd ismételjem: az általa ábrázolt valóságnak nem kell tapintható.) már összehasonlítottam a karikaturista fogását. a legjellegzetesebb nézetbıl ábrázolták. akárcsak a tudomány. hogy megengedhessék maguknak az ilyesmi iránt való érdeklıdés luxusát. s a fizikában a színelmélet evolúciója is. A gótikus mővészet az északról való népvándorlások és rablóhadjáratok különösen goromba klímájában született. Figyelemmel kell lenniük ezenkívül a gazdaságosság szempontjaira is. s a folyamatnak a görög szobrászat újrafelfedezése további lendületet adott. az anatómia feltámadása (maga Leonardo több. Nagy Sándor késıbb megfordította a folyamatot. amíg meg nem alkotnak mindent. A Krisztus elıtti hatodik századi görög hajnal minden bizonnyal úgy jött létre.egyaránt a szelektív hangsúlyozást.ahogy elsıként Plinius felvetette -‚ hogy a mővészet. arcából csak egy utalásnyi kontúr látható. mint harminc tetemet boncolt fel). a litográfia és a fényképezés feltalálása. Az egyiptomi sírfestményeken a test minden részét világosan és egyértelmően. Saját. Összegezve tehát: úgy tőnik. tervrajz vagy modell segítségével szemléltet egy folyamatot. s a színes japán nyomatok Manet-ra és Degas-ra. mint annak a valóságnak. az ezeket reprezentáló szimbólumok burkoltabbak és megfoghatatlanabbak. kumulatív módon fejlıdik. a hellenisztikus mővészet az ı hódításainak farvizén hatolt be Egyiptomba. amelyek számára (vagy a kor divatja és hagyományai szerint) fontosak.

tiszta és részletes. akik körül olykor egy-egy harmadik szem vagy láb is ıgyeleg. a „behajtogatás törvénye” egy-egy festı egyéni és egy-egy egész mővészeti ág történeti fejlıdésében egyaránt érvényesül. aki kései éveiben felfedezte a merész és durva ecsetvonások technikáját . . azt magunknak kell elménkben megidéznünk.” A burkoltságra. a homályos árnyékok füstfátylát. A fénykép elmondhatja egy pillanat igazságát. hogy részt vegyen a mester e formákkal folytatott kísérleteiben akárcsak Leonardo kiméráinál. Ugyanez mondható el Fra Angelico szándékosan egyszerő. Utóbbinak megdöbbentı példája ugyanannak a velencei motívumnak (a Campo San Zanipolónak) két ábrázolása Canaletto (1140) és Guardi (1782) képem: az elsı takaros.mondjuk . A skála túlsó végén ott találjuk Holbeintıl . utalásszerőségre. Leonardo találta fel a sfumatót. amelyek szintén kihívást és invitálást jelentenek. impresszionisztikus és modern. Picasso részben szembıl.és talán sokkal pontosabban is . hogy e festészetnek ilyen hatása van. de egy másik dimenzióban ezek is tartalmaznak valamiféle misztériumot. egyedül a szemlélınek a nıi formáról alkotott képére. „Az impresszionista festészetben . Reynoldst aligha vádolhatja bárki is túlzott modernséggel. amely túlságosan is nyíltan igyekszik hatni az érzelmekre. cuki kiskutyáikat ölelgetı édes leánykáinak némelyike pontosan azt a szirupos-ragacsos minıséget képviseli. az állítás rejtvénnyé álcázására irányuló törekvés a tizenkilencedik század közepétıl folyamatosan és egyre erısödik. hogy a nézıt az eredetire emlékeztesse.Fantin Latourig egy sor hatalmas portretista aprólékos realizmusát. leszámolni az illúzióval is. Gainsborough munkásságáról megemlékezı írásában. amely elegendı ahhoz.jegyzi meg Gombrich .A bizánci mővészet szándékos visszatérése a prehellenisztikus szigorúsághoz és naivitáshoz a világi realizmus elvetését jelentette az üzenet átadásának egy burkoltabb és tartózkodóbb módja érdekében. Minthogy azonban mesterségének tökéletesen a birtokában volt.mint ahogyan a festı minden ügyességével és igyekezetével teheti. amely oly jellemzı a portréira. hogy ez a befejezetlenséget sugalló stílus hozzájárult ahhoz a megdöbbentı karakterességhez. értelmezését segíti elı. hogy elkerüljék a túltelítıdést. hogy olykor már-már összehajtogatásnak tőnik a „behajtogatás”. és mint túlságosan is kézenfekvıvel. és belevetítse ıket a vásznon látott foltokba és vonalakba. s a többit már mind a képzelet szolgáltatja sokkal kielégítıbben . a második szuggesztív.az ecsetvonások iránya többé már nem a formák megértését. részben pedig profilból ábrázolt asszonyai. hogy ebben a meghatározatlan. olyannyira. amelyek évszázadokon át találgatásokra késztették az embereket. hogy mozgósítsa a látható világról való emlékeit. Az aprólékostól és precíztıl a laza és utalásszerő ecsetkezelésig hasonló folyamat figyelhetı meg Rembrandtnál a textilek és hímzések ábrázolásában. Valószínőnek tartom. és arra a hajlandóságára támaszkodnak. homályos elıadásmód rendelkezik egy alapvetı hatással. a vásznon lévı festéken keresztül lélegzı. Azt lehetne mondani: a kép nincs szilárdan a vászonhoz horgonyozva. a portré egy egész élet igazságát idézheti fel. hogy felfedezzük a látható valóság mögött rejtızı lehetséges többi világokat. ahogy Vasari említette ıket bámulattal -‚ amelyeknek közelrıl szemlélve semmiféle értelmük és jelentésük sem látható.azokat a „nyersen odamázolt vonalakat és foltokat”. szinte mentegetızı perspektíva-használatáról és a késıbbi mővészek szőnni nem akaró törekvésérıl aziránt. s ezzel saját céljainak megvalósulását akadályozza meg. mint egy fénykép. diszkrét. a Beszélgetésekben egy meglepı részt találunk: „Gyakran arra gondoltam. Tisztán optikai értelemben azt is mondhatnánk. egyetlen kifejezésben összesőrített karakter és személyiség misztériumát. visszafogják a nyilvánvalót és munkára fogják a szemlélı képzeletét. hogy véleményem kissé különcnek tőnik mégis azt hiszem: racionális oka van annak. Mona Lisa szeme sarkainak elmosódott kontúrjait.”ccxix Innen már csak egy lépés elvágni a horgonykötelet. Lehet. és Tiziano volt. hogy ezek a képek tökéletesen nyílt és egyértelmő állítások. A szemlélı már semmi támogatást nem kap a struktúrától ahhoz. képes volt az érem másik oldalát is észrevenni.

amelyeket száz ecsetvonással nem lehet megfesteni. amelynek bája durva. „Ne csinálj a vászonból légypapírt.” Minden archetipikus tartalmuk ellenére még a sokféleségben való egység mintázatai is unalmassá és üressé válnak.megfordítható. A mővész célja. amelyen egy arc vonások nélküli körvonala is meglepıen kifejezı: a szemek nélkül megfestett alakoknak olyanoknak kell lenniük. akár egy nápolyi naplemente .indítottak el. annál gyorsabban bekövetkezik az eltelítettség állapota. Az egyik irány abban a fejlıdésben tükrözıdik. Egy szobor.ccxx Az eszközökkel való takarékosságot és a nyilvánvaló. Munkásai egy napon tizenharmadik századi gótikus falfestmények nyomait fedezték fel késıbbi eredető festékrétegek alatt a templom falain. hogy megfogd vele az érzelmeimet. Lothar Malskatra bízták. nincsenek is színei . Vannak dolgok. . amit megteremt. Egy másik irány az érzelmekre való bárminemő. Terméketlenség és zőrzavar A SZNOBIZMUS ESZTÉTIKÁJAccxxi 1948-ban egy Dietrich Fey nevő német restaurátor a lübecki Mária székesegyház helyreállításán dolgozott. amikor elıbukkan a kesernyés főszerezés mögül.ismét Mallarmét idézve . hogy erıteljes. A háború borzalmaiban a legmagasabb szintő gazdaságosság párosul a borzadály csúcsaival. de mindenképpen egy közös titkon kell alapulnia. hogy elképzelje. Nemcsak ecsetet. a kézenfekvı elkerülését azonban nem szabad félreértelmeznünk. A képek restaurálását Fey asszisztensére. A cinkosság nem zárja ki az erıszakot. hogy közönségét tettestársaivá tegye.Eastlake szavaival: „az értı mester alkalmazta megfontolt befejezetlenség” .„Ne dugd oda a képhez az orrodat. és amely kiteljesedett a kortárs mővészet elképesztı provokációiban. A japánoknak van erre egy szavuk: shihuyi. mint szentimentálist. amint könyvünk elején láttuk. különbözı irányok. Minél kevesebb teret engedünk a megérzésnek. talán a legnagyobb japán festımővész (Leonardo kortársa) mestere volt az elhagyás technikájának. ha azok megfelelık. hogy úgy tőnik. A „behajtogatás törvényét” már jóval korábban felfedezték a kínaiak.attól a gyönyörőségtıl. pornografikust vagy csak mint émelyítı. a festék szaga mérgezı!” . felidézı ecsetvonások . Rembrandt híres intelme a képtıl való ajánlatos távolság megtartására . amely a korábbi keverékbıl minden további kínálást. melodramatikust. csiszolatlan és látszólag befejezetlen kıfelület mögött rejtızködik . Másfelıl a Royal Academy régi. heves mozgásérzetet vigyen tájképeibe. de megragadhatók néhány vonással. jól bevált hagyományokban fogant portréi a mértékletesség minden erényét felmutatják. Sesshu. amelyekben a szemlélınek meg kell erıltetnie képzeletét és a célzást elértenie. mintha látnának. az utalást beteljesítenie. ahogyan a ritmus is egyhangú lesz. de lapos és lendülettelen szabatosságukkal megfosztják a szellemet . a fül nélkülieknek. Shihuyi a nyers hal halvány íze. mintha figyelnének.kerülése. ostoba giccset. ha lüktetésén egy komplex zenei vagy metrikus minta nem vérzik át. XXIV. aki két év alatt kész is lett velük. elutasít.legyen az akár egy emberi arc.az shihuyi. s tanítását szemlélteti is az ismerıs ábrával. amelyet az elfátyolozott sfumato és a laza. Egy tizenhetedik századi festészeti kézikönyv az „elhagyás” technikájának alkalmazására biztatja a tanulót. ha túlságosan szájbarágósak és nyilvánvalók. túlságosan kendızetlen hatás . utálom a szagát. Goya sorozatában. Ez valóban a láthatatlan kifejezése. Ha egy kimonó színei annyira diszkrétek és visszafogottak. de festékbe mártott.shihuyi.A behajtogatásnak tehát változatos dimenziói vannak. és a spontaneitás hiányának vagy a mértékletességre való törekvésnek tekintenünk. maroknyi szalmacsutakot is használt.

Angliában szinte azonnal kétségbe vonták a macphersoni szövegek hitelességét. s Macpherson változatos. nyilvánvalóvá vált. hogy Herr Malskat bevallotta: korábban már több száz Rembrandt-. A templomfalon látható. Herr Fey utasítására készítette el . Korántsem bizonyos. the Son of Fingal címmel meg is jelentette az elsı kötetet. s eladta ıket eredetiként. Ismét felmerül a kérdés: befolyásolja-e a költıi minıséget az. Vlaminck. elsısorban Dr. hogy Herr Malskat festette ıket. hogy Macpherson folytathassa kutatásait. akkor miért kell levenni ıket a Holland Nemzeti Galéria és a világ minden nemzeti galériájának falairól? Ha még a szakértık sem tudják megkülönböztetni ıket az eredetiektıl. E történet elbeszélésével célom nem a szakértık gyarlóságának bizonygatása volt. mint az igaziak. hogy nyilvánosságra hozza az állítólagos eredeti gael kéziratokat. hogy a lübecki freskó csakugyan hamisítvány .de csak azután. szeretném eljátszani az advocatus diabolit egy egészen más jellegő hamisítás: Macpherson Ossziánja esetében is. Toulouse-Lautrec-. A dolog annyira közismert. és azt állította. hogy hamisításért helyezzék vád alá. Malskat teljesítménye csupán egy a számos hasonlóan sikeres hamisítási eset közül. Watteau-. Lelkes skót literátorok győjtést rendeztek. together with several other poems composed by Ossian. an ancient Epic Poem in Six Books. de az Osszián-szövegek a saját költeményei. hogy a Fennsíkon tett vándorlásai során ısi gael kéziratokat talált. A hatóságok vizsgálóbizottságot állítottak fel. hogy a freskó teljes egészében az ı keze munkája. A Fingalt hamarosan követte a Temora. s Herr Malskat célja csakis a bulvársajtó nyilvánossága lehet.és Chagall-képet készített. meghívták Európa legnevesebb szakértıit. Felmerül azonban a kérdés: a lübecki szentek talán kevésbé szépek attól. egy még terjedelmesebb ossziáni eposz. és nem Fingal. de megkerült mesterdarabjai”. Az Encytlopaedia Britannica e sorokkal zárja Macpherson értékelését (kiemelés tılem): Munkáinak sokféle forrása és a valódi kelta költészet átírása tekintetében kimondható . ezt pedig egy összegyőjtött kiadás. Az ilyen érvelésre többféle válasz is lehetséges. hogy a verseket James Macpherson írta.minden kétséget kizáróan eredeti. A kurátoroknak csak Vermeerrıl van Megeerenre kellett volna javítaniuk a nevet a katalógusokban és a képek alatt. Önszántából jelentkezett a lübecki rendırségen.és kérte. sem bármely késıbbi idıpontban. szenteket ábrázoló képek egybehangzó véleményük szerint „hallatlan értékő kincsek és az európai mővészet elveszett. A századfordulóra a vita elült. ı pedig 1761-ben Fingal. amely megállapította. hogy csak egészen röviden ismertetem. Corot-. A vezetı német mővészettörténészek természetesen ragaszkodtak eredeti véleményükhöz. leghíresebb talán a van Megeeren-féle hamis Vermeer-képek története.mondták . James Macpherson (1736-1796) skót költı és kalandor azt állította. és igen kevéssé meggyızı kifogásokkal haláláig megtagadta. Osszián a kelta irodalom legendás bárdja és hérosza. hogy Macpherson felhasznált ugyan ısi kelta töredékeket. hogy Németország legtekintélyesebb szakértıi e corpus delicti nélkül is beismerték volna tévedésüket. A rendırség Herr Fey lakásán meg is talált néhányat e hamisítványok közül. A szakértık egyike sem adott hangot a freskók eredetiségét illetı kétségeknek sem akkor. a munkálatok befejezésekor rendezett ünnepségekre. Osszián fia? Az „ossziáni” szövegeket sok nyelvre lefordították. Johnson (akinek Macpherson párbajkihívással válaszolt). akkor a hamis Vermeer-ek minden bizonnyal ugyanolyan esztétikai élményt nyújtanak a múzeumlátogató tömegeknek. és a mő a késı tizennyolcadik és kora tizenkilencedik század Európájának irodalmára jelentıs hatást gyakorolt. Két év múlva maga Herr Malskat leplezte le a csalást. amelyeken Adenauer kancellár elnökölt. a freskó . a The Works of Ossian. fınöke. s nem valaki más? És ha van Megeeren ugyanolyan jó Vermeer-képeket festett. de mielıtt elmerülnénk ezekben. Henri Rousseau-. mint maga Vermeer.1950-ben.

hanem az eredetiség. valamint egy eredeti Picasso-rajz . s bennük a technika olykor még az övénél is tökéletesebben érvényesül. egyetlen mondatban összefoglalható: egy képzımővészeti vagy irodalmi mő értékelése aligha egységes. eltorzítani. Herder és Goethe is mélységesen csodálta ıt. A másolatok azonosítása a vendégek feladata volt.. A tárgyak között volt Annibale Carracci. amelyet máshol már megírtam részletesebben is: Egy barátom. egyezményes aktus..azt hiszem.egy jelmezbálon versenyt rendeztek. mint az európai és különösen a német . majd nyugodtan összegyőrték és eldobták a cédulát”. az adott korból származó postabélyeg fontosabb a kérdéses tárgy belsı szépségénél? És mi a helyzet Shakespeare vagy Johann Sebastian Bach vitatott szerzıségő mőveivel? Minden drámai. az új távlatok felfedezése. szimultán folyamatnak. akik a hamisítványokat tartották eredetinek. . Carracci vagy Vermeer és egy hamisítvány esztétikai értékei között.és errıl is két másolat.. és a képet lakása lépcsıházában akasztotta fel. A Metropolitan Museum igazgatója nem volt hajlandó részt venni a játékban. hogy eldöntsék. Azt gondolta. a szorgalmas tanítványok és utánzók képesek olyan alkotásokat létrehozni. hogy eredeti. hogy a géniusz nem a mesterség technikáinak tökéletes birtoklása és alkalmazása. egy tapintatos hódolójától egy Picasso klasszikus korszakából származó rajzot kapott ajándékba. az értéket nem annak alapján állapították meg. ha pedig a felfedezés megtörtént. egy röntgenfelvételen alapuló bizonylat vagy egy. hogy az avatatlan szem végképp nem vehet észre efféle eltéréseket. amelyek a mester stílusától gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek. a kép már fı helyen függött a szalonban . az eredetiség kérdését figyelmes. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni. költıi és harmonikus minıségük a specialisták technikai vitáin dılne el? A válasz. többet jelentett. Történetesen köztük volt maga Chaplin is . Az antik bútorokat. a tucatnyi Chaplinnek öltözött résztvevı közül melyik hasonlít legjobban az eredetihez. az egyik legjelentısebb itáliai barokk festı egy portréja és annak jelenkori másolata. azt hiszem. hogy olyan mővészetet hozott létre.romantika bármely egyedi alkotása. A Chaplin-esethez hasonló eredménnyel zárult a dolog. más szakértık pedig „papíron pontozták és összesítették véleményüket. szakértıre. 1962-ben a harvardi Fogg Museum szakértık számára zárt körő kiállítást rendezett. mi a különbség egy eredeti Picasso. Akkor tehát mindannyian sznobok vagyunk. Néhány évvel ezelıtt .ccxxii Hadd ismételjem meg: a géniusz ismertetıjegye nem a tökéletesség. hogy még a hivatásos szakértık is képtelenek megmondani.értéktelensége nem változtat azon a tényen. Az a tény. a meghódított terület köztulajdonba megy át.Anya gyermekével . Hadd idézzek fel itt egy történetet. Sem Catherine. ott volt a Princeton Mővészeti Osztályának elnöke és a Fogg Museum fıtitkára is. azok között.a vélt reprodukcióról kiderült. gótikus Madonnákat és régi vagy újkori mesterek mőveit minden idıben másolták és hamisították. Amikor legközelebb meglátogattam. összehasonlították azt a hivatalosan bejelentett végeredménnyel. és elsısorban: eredménye két vagy több egymástól független. reprodukció.. azt bizonyítja. Monte Carlóban . amelyek hajlamosak egymást befolyásolni. s csak egy részük eredeti alkotás. Az effajta vizsgálat soha nem volt és nem is lehet tévedhetetlen azon egyszerő oknál fogva.övé lett a harmadik helyezés. hogy az adott tárgy mennyire szép és milyen mértékben gyönyörködteti a szemet. . hanem újítóképessége miatt géniusz. amelyen a kiállított tárgyak némelyike hamisítvány volt. akit most Catherine-nek fogok nevezni. amely . de legalábbis jó nagyítólencsére volt szükség ahhoz. Minthogy fehér papíron fekete tusrajzról volt szó. görög tanagra-figurákat. de nem csalhatatlan szakértık által végzett aprólékos vizsgálat döntötte el. akiknek egy szignatúra. ha egy-egy új technika kialakul. hogy meg lehessen állapítani: a darab nem litográfia vagy reprodukció. s az árat.

a szélmalom és a patak eredetiként igenis másként. hogy ezeken a minıségeken alapuló. Csodálkozott a balga kérdésen. ı látja egészen másképpen. Az egyik komplex folyamat maga az esztétikai élmény. még a legfásultabb mőkereskedı szemében is. a szerzıség és a hitelesség. hogy egy tárggyal kapcsolatos magatartásunkat csakis esztétikai megfontolások határozzák meg.és a mőkereskedı magatartásának . szín. hanem egyetlenegy apró információ. Catherine nem volt ostoba. hogy egy tárgy eredetisége és ritka volta nem befolyásolja annak esztétikai minıségeit. hogy valódi Picasso és nem csak egy másolat. hogy egy kép eredetének és esztétikai értékének egymáshoz semmi köze sincs. És mégis . de egymással kölcsönhatásban álló folyamat eredményeként alakul ki.sem barátaink közül senki nem volt képes felismerni a különbséget. amely nem a festékbıl. hogy a kép eredeti. oly szorosan összefonódnak vele. Utóbbi azonban .a szépséggel semmiféle összefüggésben nem lévı okok miatt . s voltaképpen mindannyian osztozunk következetlenségében és bizonytalanságában. erı. s annak minden finomabb és durvább változata valami efféle zavarodottsággal magyarázható. Egy morzsányi mellékes információ aranyló napsugarat vetett a nyomorult birkákra. s ezért pontosan olyan szép. ezt tanúsította a lépcsıházból a szalonba való költöztetés. nem kellene másként becsülnie a másolatot és az eredetit. amely lehetett igaz vagy hamis. Amikor azonban kiderült. ha azt hallják. Sokan még fel is háborodnak. ha így beszél: ennek a tusrajznak a reprodukciója az eredetitıl gyakorlatilag megkülönböztethetetlen. ha azonban valóban ez volt a helyzet. milyen meggondolások határozzák meg általában a képhez való viszonyát.a birkák.és Isten bizony . Sajnos azonban képtelen elválasztani egymástól az érzéseit meghatározó kétféle tényezıt. amikor egy szélmalommal és három birkával ékes tájat ábrázoló. a képhez való viszonya ismét az új összefüggéseknek megfelelıen változna meg. s ı ıszintén elmondta.számára sokkal érdekesebb és izgalmasabb. miért változott meg a képhez való viszonya. Elménkben ugyanis a korszak. tiszta esztétikai értékítéletek vezérlik. s ha csakugyan pusztán esztétikai meggondolások határoznák meg a képhez való viszonyát. mi az oka annak. hogy önellentmondásba keveredett. de Catherine képtelen volt belátni. Catherine tehát nem lett volna sznob. holott maga a rajz ugyanaz maradt. Véleményünknek . hanem a mővészeti sznob agykérgébıl villant elı. hogy szinte képtelenség ıket szétválasztani. noha semmi közük sincs az esztétikai minıséghez. repedezett és elfeketedett képrıl kiderül. hogy Catherine mit gondolt a kép felıl. Hajlamosak vagyunk azt hinni. magyarázza meg. amióta kiderült. A sznobizmus jelensége. mint az igazi. harmónia. miközben véleményünket alapvetıen befolyásolják egészen más szempontok is. s ha Catheríne egyszer csak megtudná. sem esztétikummal. A SZEMÉLYES KISUGÁRZÁS Hadd beszéljek el egy esetet . hogy a falon lógó Picasso mégiscsak másolat. Egy mőalkotás becse általában két vagy több egymástól független. hogy természetesen esztétikai szempontok: kompozíció. és sokkal szebben festenek. amikor maga a kép semmit sem változott? Hosszasan fejtegettem a látszólag nyilvánvaló problémát. Képtelenek vagyunk eredetének és történetének összefüggéseibıl kiragadva szemlélni egy mőalkotást. sem semmi ilyesmivel nem áll összefüggésben. hogy a kép értéke ennyire megváltozott a szemében. Kértem. amelyet az elızı fejezetben . Teljességgel haszontalannak bizonyult ismételgetni neki. sem szépséggel. de az esztétikai értékhez semmiképpen nem lehetett köze.ezúttal a védelem oldalán. egészen más szemmel nézett rá.megváltozása. Megkérdeztem. A valóságban természetesen nem esztétikai szempontok játszottak szerepet abban. hogy az idısebb Broeckendael szignóját viseli. Komolyan hitt abban. hogy a kép természetesen nem változott. és azt felelte. s ezzel többé-kevésbé így vagyunk mindannyian. és ilyesmi. sugarat.

hogy a mővek értékének megállapításakor alacsonyabb helyre kerül egy kifogástalan mővészi minıségő. hogy még a szakemberek sem tudtak azonosítani egy eredeti Carracci-portrét és egy korabeli . hogy megtekintsék. A mester kezével való hajdani kontaktusban kapott „töltés” még rajta dereng. egy szent csontszilánkjának.írta a Daily Expressben egy zsurnaliszta -‚ hogy legtöbbünk számára különös élvezetet jelent. más folyamatok is. telítıdött annak személyes kisugárzásával. még ha az idık során elvesztette is már eredeti.”ccxxiii Az ember még a királyi család tagjának is érezheti magát. amelyet a királyi családdal rokonságban lévı egyik gróf birtokán termesztettek. Két ilyen interferens rendszert szeretnék megemlíteni. A kisleány értékrendje . azt felelte: Az a véres ing igazán szép volt. Megnyilvánulásai lehetnek nemesek vagy kevésbé tiszteletreméltók. a vitatott szerzıségő alkotás és az adott iskolához tartozó névtelen mester mőve a legtöbb esetben nem megkülönböztethetı.akárcsak Catherine-é . mint Nelson ingén a vér vagy a Picasso tollából származó. E gyakorlat elterjedtségét és természetes voltát azon az ámulaton is lemérhetjük. Az elsı egy tizenkét éves kislány egy mondásával foglalható össze. Ezzel azonban kölcsönhatásban állnak más értékrendeken alapuló. amelyen hitünk szerint ítéletünk alapul. Tény azonban. hogy mi volt abban olyan gyönyörő.hogy ugyanis a Sixtus kápolna freskóit egyesegyedül. Az angolok egymillió fontot költöttek arra. ez magába foglalja az értékrendszert és bizonyos kritériumokat a kiválóság. hogy ne kerülhessen Amerikába egy Leonardo-vázlat. ami egy igazi történelmi személyé volt valaha. s közremőködésük állhatott a háttér kitöltésében és az apróbb részletek kidolgozásában. a kötélbıl. de vitatható eredető munka. de a mester vázlatai alapján akár az egész kép megfestésében is. de az érték. amely azonban bizonyosan az idıs mester kezétıl származik. ha belemélyeszthetjük fogainkat egy barackba. hogy a közönséges halandók . a gyermek habozás nélkül azt válaszolta: Nelson inge. a szimpatetikus mágia ugyanazon forrásából származik. hogy szinte inkább azok jelentik a szabályt.amint azt a legtöbb becsületes mővészettörténész elismeri . amit a gróf birtokán termett baracknak. és azok közül az emberek közül. amely valakinek a birtokában volt. A kérdésre. Dickens írótollának vagy Galilei távcsövének tulajdonítunk. hanem arról a klasszikus gyakorlatról. A túlzott jelentıség. s késıbb ki is árasztja magából ezt a megfoghatatlan szubsztanciát. s amikor megkérdezte tıle. amikor a valódiság kérdését csak szakértıi vizsgálat döntheti el. Eleink hitték. Egyik barátom elvitte kisleányát a Greenwich Museumba. amit az eredetinek és hitelesnek tulajdonítunk még olyan határesetekben is.a határesetek és kivételek olyan gyakoriak. ami sugárzik Napóleon tintásüvegébıl. amellyel egy hírhedt gyilkost akasztottak. módosítják az eredendı ítéletet. „igazi” tus. minden segítség nélkül festette meg. hogy egy tárgy. „Bizonyos vagyok benne . A véleményében testet öltı érzés ugyanabból a mágiából ered. Nem a hamisítványokról beszélek. amelyek torzítják. A mágia vonzerejét ugyanúgy nem tudjuk leküzdeni. Igazi vér egy igazi ingen.még romlatlan volt.feltehetıleg egyik tanítványa kezétıl származó . akik végül ezrével álltak sorba. amit Michelangelo „hóbortos” hıstette váltott ki kortársaiból . ha elég sokáig kitartóan mőveli ezt a szubsztanciaátvitelt. amelyre soha nem figyeltek különösebben. emberi formáját. egy se tudta volna megkülönböztetni egy képzımővész-hallgató . mint a gravitációt. hogy a mőhelyben dolgozó tanítványok dolgozhattak a mester által elvállalt nagyobb munkákon. vagy a Tolsztoj kézírását hordozó kefelevonatból. hogy mi tetszett neki legjobban. a minıség tekintetében. Ha arra gondolunk. Érdekes dolog kézbe venni egy praxitelészi szobortöredéket. az orr leprás. ebben a sajátos fétisimádásban gyökerezik. Innen ered vonzereje. a szent minden körmeneten végighordozott ereklyéjébıl. mint egy jóval kevésbé tökéletes alkotás. arra a következtetésre jutunk.közéjük értve a szakértıket is túlnyomó többsége számára a hiteles mestermő.elemeztem. ugyan ki ne szeretne egy fürtöt egy egyiptomi múmia hajából? Ám .másolatot. és ugyanolyan vonzerıt gyakorol. és csonka a fül.

hagyományait és vakfoltjait. különbözı értékrendek jellemezte referenciakeret (A és B) keveredése. Ez a magatartás azon a ponton hitványul régiségkereskedı-sznobériává. amit korábban elemeztünk. azt hívén. Azonkívül. de mindig ott vannak és hatnak a rivaldafények is. Az archetipikus minıség jelen van. külön terét. amely elménkben a kép számára saját. A hibás mechanizmus megzavarhatja akár biológiai ösztöneit. A tünetek közismertek: a megkülönböztetés nélküli tisztelet minden iránt. Azt hisszük. az élmény. A mővészeti sznob öröme nem a képbıl. aki egy kiadónál dolgozott. s már tudtuk. hogy ez a felejthetetlen. a tapasztalat a két esetben teljességgel különbözött. amely a felületet környezetétıl elhatárolja és létrehozza a térben a saját.és illatérzékelését és -értékelését vagy szexuális vonzalmait is. amikor az osztriga a legszegényebbek eledele volt. noha a képek mit sem változtak azóta. a másik a korszak-keret. Belépve az adott kor szellemiségébe és klímájába automatikusan tekintetbe vesszük annak technikai gyarlóságait.korra és nemre való tekintet nélkül -‚ de csakis azokkal. íz. A Hitler elıtti idıkben élt Berlinben egy fiatal nı. a társasági sznob nem emberi értékeik. mint a ruházat. hogy ünnepélyesen leleplezték ıket. hanem a Ki kicsoda? alapján. Az idıkeret változott meg. s helyét a történelemben kijelöli. amelyek abból erednek. . s az ebbıl következı hibás értelmezések. s vele a színpad rivaldafényei. Egy bizánci ikont vagy egy pompeji freskót nem saját. mint a restaurátor által megmentett mestermőveket. a korszakok megítélésének kollektív változásait (az anti-viktoriánustót a viktorianizmus iránti rajongásig). úgy hajolunk a múlt fölé. A RÉGISÉGKERESKEDİ TÉVEDÉSE A második „interferáló rendszer” a korszak-tudatosság. hogy elkerülhetetlen. amelyek képi nyelve sokkal közelebb áll hozzánk . mint egy értı és szívélyes antikvárius. hogy A fogalomkörébe tartozó minıségeket B értékrendje alapján értékelünk. hanem a kor értékeire és technikáira való tudattalan ráhangolódás mentén értékelünk. akiknek mővei több mint húszezer példányban fogytak el. idıtlen arcú férfiú VIII. önálló becsén. Száz évvel ezelıtt. a sznobok ízlelıbimbói még egész másképpen funkcionáltak. másodszorra pedig szemléltük ıket. külön idıt teremt. és irodalmi körökben jól ismerték egy különös szokásáról: számtalan pikáns kalandja volt írókkal . társadalmi rangjuk szerint válogatja meg a barátait.például egy Holbein-portrénál . Elıször bámultuk a lübecki templom gótikus freskóit. hogy ennél kevésbé sikeres szerzıkkel képtelen elérni a kielégülést. Még az olyan korszakokból származó festményeknél is. ami itáliai primitív vagy osztrák barokk . Meglehetısen nyomasztó kis történet. aranyozott ráma.az olyan külsıségek. az esztétikai ítélet viszonylagosságának vannak jó oldalai is. hogy eredetiek. mert megcsendül benne valami klinikai hitelesség. és kézenfekvı definíciót is kínál nekünk: a sznobéria két. rózsaszín. és a divat idiotizmusát (Fra Angelico ki. Egy régi képet kettıs keret mögül szemlélünk tehát. hogy utóbbi fogja uralni a helyzetet. A MEDDİSÉG KÉNYELME A mindemez elferdülésekért felelıs mechanizmus ugyanaz. de betolakszik a korszak-tudatosság. A dolgot azzal magyarázta.beleértve a tömeggyártott. hogy Herr Malskat mővei. ahol a képnél is fontosabbá váló kor-keret megfordítja értéksorrendünket. hanem a katalógusból fakad. dundi.voltaképpen Nelson ingének megtekintésére sereglettek oda. egyik a súlyos. a hajviselet elkerülhetetlenül hangsúlyozzák.skicceitıl . és félı. hogy saját reflektoraink használatával alkotunk tisztán esztétikai értékítéletet. Botticelli be). Henrik udvarában élt. szárnyas kis rémségeket -.

mint népszerő. hogy megmérje a súlyt. Azt lehetne mondani: a tetıvel kezdtem. ı képtelen volt a két mátrix összeférhetetlenségének felismerésére elméjében a Káma Szútra és a bestseller-lista elválaszthatatlanul összekeveredett. hogy megépítsem a falakat. Amit a nyilvánosság elıtt csodál. túlságosan is specifikus. A sznobéria e lehetıségek egyikét sem követi. nem az hat rá. ha a hatalommal rendelkezıkhöz odadörgölızhet. amely mindig rossz felé mutat. amelyekkel alá fogom támasztani. hogy a kreativitásról szóló könyvem egy egész fejezetét a sznobéria látszólag jelentéktelen témájának szenteltem. hanem olyan értékek összekeveredése. A sznobéria szegényes szó. az ember örökkön-örökké egy labirintusvilágban tapogatózva keresi útját. hanem az azzal összefüggésben lévı külsı forrásokból fakadnak. MÁSODIK KÖNYV Megszokás és eredetiség Bevezetés Eddig a mővészetben és a tudományban megnyilvánuló kreativitásról. amellyel Mózes vizet fakasztott a sziklából. hanem önmagától van elragadtatva.ugyanakkor tartalmazza a komikum ismerıs jellemzıjét. törekvései terméketlenek. hogy ı Kierkegaard-t olvas . amelyikhez a dolgok rendje és saját természete szerint tartozik. amihez csak ér. de ezt nem veszi észre soha. és sütkérezhet dicsıségük sugaraiban. s csak olykor-olykor tettem említést a létezés alacsonyabb szintő rutinjairól. gyızedelme öncsalás. A történet szerencsétlen hısnıje számára azonban nem volt vicces a dolog. s most már csak az van hátra. két inkompatibilis összefüggésrendszer metszıdését is. Kakukkos órát használ. modern jelentéstartalmakkal arra az értékkeveredésekbıl következı szellemi sötétségre. Amikor Kierkegaard-t olvassa. a távolságméréshez pedig a hımérıt veszi elı. hogy két mátrix találkozásakor hogyan szikrázik fel a nevetés. s kezében iránytőt szorongat. az egyik játék szabályainak a másikban való alkalmazása. amely az emberiség történetének egyik vezérmotívuma. Az Olvasó talán csodálkozik azon. a mátrixok zavaros egyvelege. Láttuk. ha egyedül marad. megelégedettsége helyettesítı természető. egyesülésükkor hogyan születik meg a felfedezés és egymás mellé helyezésükbıl hogyan támad esztétikai tapasztalat. tükörképe a rossz mérıléc.és természetesen még csak nincs is tisztában vele. az untatja. a szellemi aktivitás legmagasabbrendő formájáról beszéltem. Jobban szeret megtőrt sleppje lenni egy irigyelt csoportnak. A kreatív elme új fényben látja a dolgokat. és sok tekintetben a kreativitás elvének tagadását képviseli. A kreativitás szimbóluma a varázspálca. Nem beszélhetünk a teremtésrıl anélkül. amelyek különbözı formákban áthatják és minden korban áthatották a civilizált társadalom minden rétegét (lásd például Petronius: Trimalchio lakomája). amely mindent porrá változtat. Érzelmei nem a tárgyból. . Nem tör hatalomra. amit olvas. megelégedettsége pszeudo-megelégedettség. megelégszik azzal. a terméketlenség kényelmét választotta a kreativitás gyötrelmei helyett. Soha nem járt a cet gyomrában. A válasz benne van a kérdésben: a sznobéria megítélésem szerint egyáltalán nem hétköznapi vagy érdektelen jelenség. ellentéte. kedvelt tagja annak a társaságnak. hogy legalább néhány oldalt áldoznánk a megszentségtelenítésnek is. a sznob kölcsönveszi a fényt.

I. hogy figyeljük a kutyák nyálelválasztási reflexének mőködését és azt. a kromoszómáktól a verbális gondolkodásért felelıs neuron-áramkörökig. viszont: az elemitıl a komplex felé. . amely végül a szubatomi struktúrák kulcsának felfedezéséhez vezetett. A genetika a kezdetekkor egész organizmusok alaktani osztályozásával és összehasonlításával foglalkozott. akár a viselkedés elemeirıl. kromoszómákat és nukleinsavakat. amelyen át az agyba pillanthatunk. amelynek elemi részeként mőködik.E fordított építkezés fı célja az volt.vagy kódok . Hogy megismételjem az Elsı könyv Elıszavának egyik érvelését: a legtöbb tudományág történetében azt találjuk. Minden kód egy alkalmazkodóképes készség. hogy tágabb értelemben. S. Prenatális készségek A szerves életet és annak minden megnyilvánulását az embrionális fejlıdéstıl a szimbolikus gondolkodásig „játékszabályok” irányítják. valam