EgElu

EiHtrrslH

Qe Eivo

EgelyGyiirgy: Bevezet6s t6rtechnoltigiiba. a II. rdsz Energetika. 3 . v iitozatlan utiinnyom ^, 20A4

@EgelyGyorgy, Budapest 1999

Technikaiszerkesztd M6sziros Gibor

'

'

jog Minden fenntartva, beledrne sokqmropittis, a jogdt, a nyikdnos valaminta ford{ais e!6tdis, a nidi6 6stelevizioadis, az egtes illetdenis. fejezeteket

rsBN 963-450-219-9-o 963-03-8078-1

Ez a tanulmdnyt antiManhattanterv keret6ben az kdsziilt.

Kiadjaaz Egely Kft. 2092Budakeszi, 38 Pf.

**-"-&tt
egely@axelero.hu Tel./fax:06-23450-7 | 87

Borit6terv: Kara Gy<irgy

TARTALOMJEGYZEK
ELoSZO
berendezdsek alapul6 A Casimir-effektuson

..................
..........r..........

It ..............
.'......'....'7

ALKALMASELJARASOK................................7 I. NULLPONTIENERGIAKIVONASANA

II. HIDEGPTSZTO
A frzi6s t hidegfrrzi6s eljr{rdsok A legismertebb

... 15

16 ."....'....;........'.

................... Il/ l. kiegdszit6s

III. MEGMARADASI TORVENYEK HATARAI ..............

haszna t0rv6nyek A megmarad6si ............ 6s Megmarad6sok szimmetri6k in6dszerei A szimmetriacs0kkentds ................ t0rvdnyekn6l halirok a megmarad6si Kiils6dsbels6 6ltal6nositdsa, kiterjeszt6se A dinamikaegyenleteinek feltdtelei sziiksdges meg ds Az energia, impulzus impulzusnyomat6k nemmaradiis6nak az ndhdny alapfogalnra dinamika A
1. A legkisebb hai6s elve, Lagrange-egyenletek

23 23 25 26 28 30 30 32 34 36
) t

2. Az Euler-Lagrange-egyenlet .............. 4. Ttibbv6ltoz6s fiiggvdnyekre t0rtdn6kiterjesads

att ido arnozgts, s homogenitasa 5.Koor(in{rttten(vortk,

szerepe mechanik6ban............... a 7 . A Lagrange-fiiggvdny 8. Altatanot t o nt e . A m o z g 6 s e g y e n l e ti e ke g r 6 l h a t o s 6.;:;. . . : . . . : : : . . . . : . : . : . . . : . : . : . . . . . . . . 10. A forditott Noether-elv elvek ........... vari6ci6s 11.A Lagrange-f6le ;.................... ffiggvdnye ll. PontrendszerLagrange .,................ Mpcva.neoAsrTORVENvEK A legkisebb hatris elve az elektrodinimik6ban mint szimmetria Az elektromos tOltdsmegmarad6s Az energia mdrtdkegysdge skal6r-eaz energia? esete ........... sug6rz6s Az elektrom6gneses

40 4l 42 42 .............:.......... 46 47 49 . ' . . . . . . . ' . . . . . . . .5.1. . . 54 57 60 6l 67 69 69 70 7l ..'.'...........'..

...,;......,...... a III. Osszefoglal6s r6szhez III/1.kieg6szftes 74 .................. vizsgrilatai esenergiaegyendrtdk prilyrin impulzusmomentum mozg6 t6megpont Altal6nos 76 .....'..'.'...:........ kOriili forgris esete............ mer6leges tengely K6t,egim6sra

Iv.ASZIMMETRIASZEREPEArIZIKABANESATECHNKAgnN
A FocALMA ESszEREPE FIZKABAN A. A szTMMETRtA .....................'...79

poNTcsopoRToK, ES ABRAzoLASAIK ............. KARAKTERIszIKUs'sZIMMETRIAK LrNansn pontj6n Minden forg6gOmb ....'................. Csavar6si

Forg66shalad6henger Abeli 6snem-abeli 6ramlisok.6ramok ................ invariancia megmarad6s ds Szimmetria, B. SzuueTnIA A GYAKORLATBAN Sz6rnyak Forg6-halad6 mozg6s Folyamatos szimmetria csOkkentdse potenci6l Elektrokdmiai szimmetri6ja csokkentdse ld6bbli szimmetria polarizrici6s cs0kkentdse ............... A v6kuum szimmetri6j6nak ..:.................. szimmetriacs0kken6s K6t forg6ssalj6r6 A rzrxAsAN C. SzrvuerRrAcsoKKENTEs HATAsA KLASSzTKUS

titff'liji;l*i':i.,.i,f"'...''..'.:':':
FORGO TOLTES ESETEN TORVENYEINEK FELTETELEZETT ALAKJA D. AZ ELEKTRoDINAMIKA A s p i nm e z 6t u l a d o n s 6 g a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . j i ..................:.. N6h6nykisdrletitapasztalat ESETEN FORGO E. MEcTVIARADASI OSSZEFUGGESEK ELEKTRODINAMIKA HIPERTER, IMPULZUS F. ANYAGITULAJDONSAGoK, IV/l. kiegdszitds: A mechanika6s elektrom6gnesessdg kdzti ndhdny hasonl6sSg IV/2. kieg6szit6s: Mez6k 6s szimmetri6k kapcsolataaz elektrodinamik6ban

84 84 86 86 86 87 87 87 87 89 9l 92 92 94 .............r........... 94 94 95 95 95 96 96 97 97 99 t02

102 106 1 ..:........... 0 6 t12 .................:... 114 l15 lt7 123 t26

A forg6t0ltdsek szerepe

............. 128 IV/3. kiegdszit6s:T0ltdsekszimmetri6ja ..................... IV/4. kiegdszits: F. Ehrenhaftmerdsieredmdnyei-,,Comptes Rendus"c. foly6iratb6l 1949-1950.... 130 1. MAGNETOFOREZIS: A rdszecskdkcsa'varvonalfmozg6sakonstars jegtzete) ............130 homog6nm6gneses mez6ben. (Fdlix Ehrenhaft 2. MAGNESESSEG: A rdszecskdk mozg6saeryenletes ds nem egyenletes jegzete) ........ l3l m6gneses mez6ben. (Fdlix Ehrenhaft (Johann Schedlingjegyzete, 132 A. ismerteti: Aimd Cotton) .......................... 3. MAGNESESSEG: 4. ELEKTROMAGNESESSEG: A homogdnhosszanti m6gneses mez6 .... 133 616 ..................... sug6rz6s6t hat6sr6l. longitudin6lis m6gneses mez6 hat6saradioaktiv kdszitm6nyb6l 5. Homogdn hat6s6r6l. 6. A fotofordzisr6l is a napfdny vdkuumban anyagforgilst elt(Sidlzo ( F . E h r e n h a f e sE . R e g e r ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3.5 . . t .... 136 7. OPTIKA: (F. Ehrenhaftds E. Regerjegtzete,bemutatja:AimeCotton)........ 8. OPTIKA: A fotofordzisr6l 6s a napfdny v6kuumbant0rtdn6, anyagforg6st jeg)zete, bemutatja:Aimd Cotton).................... (F. 137 el6iddz6hat6s6r6l. Ehrenhaftes E. Reger ..........139 Megjegyz6sekazel6bbi kOzlemdny kapcs6n (Aimd Cotton) 9. OPTIKA: A fotofordzisr6l ds a napfdny vSkuumbant0rtdn6, anyagforg6st eloiddzb hatdsdr6l. Homogdn m6gneses mez6 hatrisa. jegtzete) (F. Ehrenhaftds K. Desoyer 139 ....................... (AimeCotton) 140 ............... Megiegyz1sek 10.OPTIKA: - A fotoforzisr6l 6s a napfdny v6kuumbant0rtdn6 ...... l4l anyagforgdst el6iddzti hat6s6r61....... ............;........ 142 lV/5. Kiegdszitds: ................ Mihajlov publikrici6i

V. ALKALMAZASI PELDAK
, A,J0bblet"el66llit6s6na elj6r6son alapul6gdpekfe1os2t6sa............... Szimmetriacs0kkentdsi

143
144 ..........i..................'.....'

ESETEr.......... KoZEGES DEFORMALHATO A Schauberger-fdle,,turbina"...... Milyen alakri legyen

146 ..,...................,

.........:i....... konstrukci6 .................. egytengelyes A Potapov-fdle .......i..,.,........ .....,........ Orvdnyrendszer A magyar,,kdttengelyes" A Schauberger-rendszer. AneulAssnrENERcTANyERES sprRALN szerkezet !.... ... ;............ A Spence-fele K6t tengelykiiriili forg6s
! 1 . . . , ,

r54 157 r57 158 159

l6l 162 r63 165 viselkeddse dinamikus Az ivkisiilds t70 t70 probl6m6i ..................... giizkisiildses kdsztldkek Tanziens t7l ..........i.......'....i rendszerek M6gneses 174 Egyp6lusf ................... 175 ldtrehozhat6 megold6sok ...i...........;..... kiizegekkel Polariz6lhat6 175 A Hendershot-kdszi.il6k A Hor6th-fele vizaut6 178 .......................

polariz6lhat6 anyagok Mdgnesesen gdpekhez az OsszefoglalSs energetikai

V/l.Kiegdszit6s:spint6rre|kapcsolatoskisdrlet egydb Yl2.Kiegdszitds: lehet6sdgek

185 .......,......................,...........

FUGGELEK ...............:...............

..................

.......... tel

pNencn ELEKTRoMAcNEses ENenctRvA sucARZAsr l. F.B. MEAD,J. N,acatunx: ElErrRovrAcNEsES 191 ....................................... vALoKoNVEnrAlAse...... A takilmriny A rajzok leir6sa A cdlszerti megval6sit6s rds-zletesebb

. 2'JAMESL.GR]GGs:FoLYADEKoKMELEGiTESEREALKALMAsgeReNopz6s 1eir6sa.......... A rajzok rdszletesebb TEUESiTMENY GENERALASRA ES EuAnq,s BERENDEZES M,enrtNFLEISCHMANN: 3. STANLEY Pows,

...;.....193

..' 198 200 200 202 203 204 207

kOvetelmdnyei f6mr6cson a beliil........ A h6fejlesztds C. Fmhidridekkelval6 felt6lt6s

leirdsa A tal{lm6nyrdszletes

:..,.................

215 ...'.........

Altemativkia|akit6si1ehet6s6gek..'t!..:..''....'..rr'. Kisdrleti

ES MOLEKULARIS VEGYULETKEPZ6DESBOMLAS EI;AnAs Es BERENDEZES 5. VIKTIR SCHAUENBERGERi (a szabadalomforditdsa) 221 .............. LEVoKOzEGBEN. FoLvAMATANAK szABALyozAsAHozMozcAsBAN V. GONTAR ALEKSZANDROWCS: A. OSZ,IUI P. ALEKSZANDROVICS, 6. OSZAUL IVANOWCS, HASZNosiTAsnna rolvaoEKoKBAN A EuAnAs ESBERENDEZESKAVIrAcro-EFFEKTUS (Nlacvnn rsr TENGELY EUARAS) KORULI roncAsoN ALAPULO
MOTORCENERATOR.,.......,.. 7 . HAR0LD ASPDENi ELEKTROMOS

225 ......................

h6ttere ..:................,. A tal6lmSny Atal6lm6nyr0vidismertet6se'.....''..'....''....'...:.'........ A rajzok,6br6krdvid leir6sa leir6sa A tal6lm6ny rdszletes r oEn6rpl6At-liro ESZKOz...... 8. TERU KAwA i H AJT o EROsiT6JE.. KIINDULo sucARZAs 9. GrouernrAr ALAKZAToKBoL

229 229 229 230 232 232 238 246

254 254 A talSlmSny 254 . l. A tal6lm6ny alkalmaz6si teriilete......... jelenlegi 254 2. A technika 6116sa............ 255 A tal6lm6ny dsszefoglal6sa ............................ :.......... 255 rOvid ismertet6se............... A rajzok 256 leir6sa .......... A cdlszertien kialakitott berendezds 261 p6lda 1. 261 p6lda 2. 262 3. p6lda 262 4. plda 263 pdlda 5. 265 fesziiltsdg-6ramer6ssdgkarakterisztik6j a. 6. pdlda: Az impulzusgener6tor 265 7. p6lda: A PAGD tartom6nyban megielen6 impulzusfrekvenci6ja 266 nyom6s esetdn.................. 8. plda: A PAGDtartom6ny detektdl6s impulzusgenerdtorban az cs6kken6 kisdrletek sor6n..267 karakterisztikrij6raleszivat6si a 9. pdlda: Az elektr6dfeli.ilet hat6sa PAGDjelensdg a PAGD karakterisztik6j 6s 6nak 10.pdlda:A nagyv6kuumri impulzusgener6lorok 268 kapcso lata elektrodfe letenek lU 269 I l. pdlda: A kapacit6s hat6sa PAGDfrekvencidra. a 270 Optim6lis elrendezds geometria. ds 270 A PAGD e166l Iit6stbefoly6so tdny 16 e26k ...... Energiadtalakit6 .. rendszer A tald'lmriny """""""""".'"""':"""""" 3. A tal6lm6ny osszefoglal6sa ...........,... 275 275 275 275 275 275

El6sz6

EL6SZO
foglalkomely fdleg a vikuum fizikai tulajdons6gaival Mintegy 6t dve fejeztembe a kdnyv els6 rdszdt, hogy k6t 6v alatt megiroma Akkor azt remdltem, szoritkozott. ndhiny tal6lminy ismertetdsdre zott, s csak tov6bbfolytat6dott,s tov6bbb6vtiltek aznka lassrifejlod6se Ez folytat6st. alaltaz ido alatt a tdrtechnologia Ez adnaklehetosdget. a ndlkiili energiatermeldsre melyek elvileg olcs6,kcirnyezetszennyezds lehlt6segek, h6ttdnel mutatjabe, olyan szinten,hogy megfelel6kisdrleti m6sodikk6tet ezeketa konkrt lehet6sdgeket a fejlesztdsnek. olvas6magais nekilithat a gondolkod.dsnak, rendelkez6 - ritka kiv6telt6l eltekinwe- azjellemeztea tdrtechnol6gia ezen6gitt,hogy valaki vdletlentil16Eddig tov6bbalaponmegpr6b6lta termelt,s azt pr6baszerencs mely ttibbletenergi6t bukkantegy olyan hat6sra, ds 6tt6rni a hivatalostudom6ny az ipari ellenmindeddignemtudt6kezznla m6dszerrel Sajno.s fejleszteni. kdtettel,hogymindl tdbb,a fakit. g esaz ellensdgeskedds Az a c6loma m6sodik erdek,a krizdny,a tudatlansii terdn - b6r is gyakorlat szimfura hasztos inform6ci6tadjak a hzikai alapokds a gyakorlatimegval6sit5s ritmutat6st Ennekellendreelegend6 kdrdds. rindt "ttO hi6nyosm6g,mindenttt eldg sok a megv6laszolatlan megfelel6kisdrletih6ttdr6s tapasztalatok inform6ci6ksegitsdgdvel, ad a kiinyv ah\oz,hogy az ismertetett most megdpit6sdhez.De azonnal berendezds egy-egy temakutat6s6hoz, brirki egy-ery nekil6sson birtokriban kdzOtt, sem tal6l a megold65ok hogy egyetlenolyan szerkezetet kell figyelmeztetnem minden drdeklodot, ahol mindenfontosinform6ci6ismert.Ink6bbaz ellen' konnyen6s olcs6nmegdpithet6, amelyegyszertien, megfelel6 b6rmilyensikerre. van csoportoknak esdlye hogycsaknagyobb kezdejellemzo,esrigy gondolom, mint elkdsziteni, nehezebb brirmelyikdt szerkezetek Az birtok6ban. itt ismertetett miihely 6s laborfelszerel6s kell is magunknak kital6lni,kifejleszteni. azok egykerdkp6rt,haazalkatrdszeket, rndretezdsdt 6s elvi rendszer alapjaitismerteti, ndhagyakorlatiftmutatfst is ad a szerA k6nyv ndgyenergiatermeldsi nem,hiszennem gytilt mdg 6sszeelegend6 utasit6sokat de kapcsolatban, mdretez6si kezetekkialakitis{val m6dszea Az es mennyisdgfi mdlys6giitapasztalat. els6 rdszben fizikai v6kuumb6lt0rtdn6energiakinyer6s gravit6ci6s szivattyti. lev6 reit gyiijtottemki, itt m6rvan sorozatgy6rt6sban termdk,ez a Griggs-fele kutatal6ljuk meg,ma ez a legjobban elvdt berendezdsek ds feldpitds6t a A m6sodikrdszben hidegfuzi6s megielendse, fordul elo a fizikai vSkuumhat6sainak Ebbena ket fejezetben t6m6ban. tott teriilet az osszes ez esetdn csakmelldkjelensdg. b6ra hidegfrizi6 tamelyeka legtdbbenergetikai bemutatfsa, tal6lhat6azonelvek fizikai alapjainak A harmadikr6szben hatlrait vizsg6ljuk,azt mutatommeg,hogy tdtelekalkalmazasi Itt el6fordulnak. a megmarad6si l6lmdnyban nemigazakaz figyneves amelyeket eddignem vizsgilltak, melyekre talSlnia fizikitban, eseteket lehetolyan Ebmegmarad6sa. es az azazaz energia, impulzus impulzusnyomatdk t6telek, megmarad6si zettgeometriai ezt Sajnos arlsrt nemlehetteljefontoss6gdval. szerepdvel, a kezdunkismerkedni szimmetria ben a rdszben alapjait is ismerni n6lktil, de ezenfelUl a varilci6szhmit6s a senmegdrteni matematikaianalizism6dszerei gon6s irtam6t legtcibbszdr, ez okoztaa legtObb is. vari6ci6sm6dszereit Ezt a fejezntet kell, ds a mechanika a rdszben rnegemdszteni, lehetlegnehezebben r6sz.Tal6nennekatartalmitt dot szlmomra,ez a legnehezebb miatt' szokatlansAga a rdszben leirt gondolatok sztiksdgessdge, korii alapismeretek szdles mutatok (melyeketaz Otddikfejezetben alapelvekre epil az itt ismertetett szerkezet Szimosberendezds, az lesz ut6n elolvas6sa kOnnyebb megrteni ottleirtakat. a be),remdlhet6leg gyakorlatimegolddsok hull6mok mely alapfelismerdsdt, az elektrom6gneses Vajda J6nos csakrdvidenismertetem A III. rdszben kOnyvetirt atembt6l,ezdtt Mivel a szerzo sdrtildsdt. mondjaki az energiamegmarad6s esetdn interferenci6ja elvdt mind a n6gy alapm6dszer leir6stadni. igy tehhtaz els6 h6romfejezetben itt nem sztiksdges rdszletes interfe6s s6riil6sdvel, az elektrom6gneses az azaz av6kuum,a hidegfuzi6, energiamegmarad6s ismertetem; ds miik0dokdszi.ilekeket azokelvet. renci6val hol hogy l6ssuk, lehetm6grij, elvibemutat6sa, rdszletesebb szerepdnek A IV. fejezetc6lja a szimmetria hogy a szimmetriacsdkkendsnek megmutatni, talilni a fizikhban.Azt igyeksziink leg hasmoseffektusokat Igaz,hogyez egy eleggyakran rij hatdsokat. hoz van, s hogy a szimmetriacstikkentds milyen fontosszerepe sdelvekennyugszik.Az energiamegmarad6s ds nagyonegyszerti gd form6lism6dszer, nagyon6ltal6nos de ez atema az b6r a ri.il6s6hez ezen form6lis riton is eljuthatunk, itt semmindig garantillt rij ere{mdny.'Mivel tdm6tktilOnkieg6sztiksdges nem egy-egyfontos, de a l6nyegmegdrtdsdhez azonnal nagyon szurteiryazl, 6tirtam6s ut6n megismerdse is el lehetolvasni.En a rdsztis sokszor melyeketa ldnyeg helyeztem, szitdsbe

El6sz6 6tszerkesztettem, remdlemkdnnyebben drthet6lesz a ldnyega kiegeszitdsek segits6givel. kOnyvkett6s A cdlja,hogytij fizikai ismereteket adjon,6sezektechnikaialkalmazisirtbemutassa, legal6bbis alapszinten. AzY. fejezetceljaaz ut6bbi,azazhogya III. ds IV. fejezetelvi gondolatmenetdtgyakorlatszilmhralea gy forditsa,alkalmazisipdldr{kon keresztiil.Csakremdlnitudom,'ho ez a fejezetnagybansegitaz el(5zo ket rdszmegertesdben. A ftiggeldktartalmazza azokata szabadalmi melyek segitik a Y. fejezetpdld6inakmdlyebb leir6sokat, megdrtdsdt, itt kapotthelyet a g6zkisiil6sekr6l s sz6l6r6vid leir6s is. Erre az6rtvolt sziiksdg, mert magyar nyelvenkevdsa g6zkisUldsekkel kapcsolatos leir6s(tank6nyv). Vdgtil mir itt arrakdremaz olvas6t, hogyjussonel a kdnyvvdgdntal6lhat6 ut6sz6 amelyegyfajtasegitsdgkdrds is. elolvas6s6ig, Remdlem, kdnyv nagy mdrtdkben a kiszdlesitiaz olvas6kfizikai ds miiszakil6t6teftt, ds sok rij hasznos gondolatot, megoldfst,netrinmrikrid6szerkezetet majd eredmenyezn| fog itt Mint mindenrijsziildttesetdn, is sok a hi6nyossig,a tanulnival6.Tekintve,hogy a keziratotcsakndhrlnyismerSsdm olvastael, elkeriilhetetleniil maradtak bennehib6k, ezdrt urr:a kdremaz olvas6kat, is hogy irjik meg 6ltal6nos konkret6szre6s javitott ds b6vitettkiad6sra, vdteleiket, ha leszigdny6s lehet6sdg s rijabb, akkor igyekszem dszrevdteleiknek helytadni,a hib6kat kijavitani. Mivel ez a kti-nyv csaka fizikhval technik6val ds foglalkozik, jutott hely az itt tirgyaltelvekds szernem kezetek t6rtdneteivel, tanuls6gaival foglalkozni.Ezerl ,,Tiltotttal6lm6nyok" a cimii kdnyvjelentosen b6vitett villtozathban megfrtamezeketis, hiszenezekndlktil nem drthetoigazfibll az a hosszri, mindeddigeredds jellemzo. mdnytelen kiizdelem, ami ezekre ,,forradalmian a rdgi" szerkezetekre kiildnOsen Tov6bb6 szeretnem, azt hogy a majdani,III. k6tetben szerepeljenek az anyagok, azok melyekitt terjedelmi okokb6lnemjelentek meg.Szeretndm kdzreadni Coler-csoport munk6j6r6lfennmaradt a dokumentumokat,es a Cserneckij-csoport publik6ci6j6t Szivesen ndh6ny is. helytadndkezenkivUl b6rkinek, kisdrleti aki vagyelm6letimunkrijrival valami rijat, hasznosat a t6rtechnol6gi6ban. hoz VdgUla m6r r6g6tamegigdrt antigravitici6skisdrleteket, szabadalmi leirdsokat szeretndm is k<izreadni. Ma mdgnem lehetmegmondani, hogy mely irinyzatok,mely megold6sok lesznekigazhn haszn6lhat6ak. Val6szfniileg egym6s mellett t6bbfdleeltdroelvii konstrukci6is dletkepes, hiszensokfdlekdsztildkl6tja el ma is az energiaigdnyeket. Val6szinti,hogy tovfbbi elvek is ldteznek, itt leirt lehet6sdgeken az feliil, de ktil6n0sensok munkavan mdg hhtraaz oly fontostechnikairdszletek Osszeftiggesek ds felt6r6s6ban. Gondolom nemkell kiilOndsebben rflszlefemi, hogy mi a cdljaenneka munk6nak, azt,hogy sokemberrisszefog6s sdra,dsszehangolt er6feszitdsdre sztiksdg elorchalad6shoz. lesz az Remdlem, ebbenis segitmajdez a kdnyv. Vdgi.ilszeretndk k6szdnetet mondanimindazoknak, akik b6rmilyenformdbaneddig is segitett6kezeket az er6feszitdseket. Ktildn kiemelemdr. Bern6rdtGdza6s Kdry Kdlm6nnd segitsdgdt, dveken szervertek akik 6t a kdnyv tdmSj6ulszolg6l6el6ad6sokat, ktildn k0szdndm 6s Mdsz6ros Gribords Katalin segitsdgdt, ilbrilk az rajzolilsdban a szOveg ds szerkesztdsdben, valamintKuklis Anita segitsdgdt, a szdveget gdpelte. aki

Egely Gyorg,,
2092Budakeszi, 38. Pf.: 1998. december

kivon6s6ra alkalmas elj6r6sok l. Nullponti energia

I. NULLPONTI ENERGIA KIVONASAN,A,

ALKALMAS ELJARASOK
kdtfdleenergiakivon6sielj6ris alapvet6en Az els6 kdtetbenismertetettek szerinta nullponti energi6val yary pedig a Casimir-effekgyorsul6ssal Davies-Unruh-effektus segitsdgdvel, meg:egyrdszt a a val6sithat6 enneka szabadalmfit elsokdtetben az alapszika Davies-Unruh-effektuson, tus rdvdn.A Shoulders-elj6r6s a azt taldlhatjukmeg.A kisdrleti eredmdnyek mutattilk,hogy ndh6nymikrowattteljesitmdnyhatfuig befekf6leg h6- 6s nyeresdget lehetetteldrni, 6m ez a nyeres6g kdpestkdri.ilbeliilnegyvenszeres tetett energi6hoz jejelent meg.Amennyiben teljesitm6nyt nOveltdk, ahatekonys6g ez formr4j6ban a sugdrz6s kemdnyr6ntgen kivonni. Ugy tiinik teh6t, m6r nem lehetettmdrhet6tdbbletenergi6t lent6sen romlott, ds 1 Watt k6rny6k6n hasznosithat6. hogyez atalltlminy a gyakorlatszfumfuranem kapott 1996vdgdnkdt amerikaifizikus, Franklin B, Mead ds JackNachamkinszabadalmat Id6k<izben, (A szabadalom forditdsa teljes hasznosit6sSra tdrekszik. mely szintdna nullpontienergia egy olyanelj6r6sra, a fiiggeldkben tal6lhat6.)A kdt feltalll6 azt az elvetvette alapul,hogy a nullponti energiaelektrom6gneses spektruma rez,onanciilba hozhat6k nullponti energiaszdles a sug6rz6s, igen kicsiny dielektrikum-gtimbdk 6s tdbb Akusztikusanal6gi6val dlve:ogy f6siiszertien rezg6nyelvb6lkialakitotthangvillaaznnresegitsdgdvel. rezonanci6ba hozhat6valamelyik frekvenci6n.Ha tdbb hulmely a hangspektrummal szejdn rezgdsbe, jdhet. Ebbena tal6lm6nyban hais is akkortdbb nyelv is rezonancifba l6mhosszon tal6lhat6hangsug6rzis, igen kicsiny dielektrikumsonl6 elvet haszn6lftil a k6t feltal6l6,0gy vdlik, hogy kdzel .vonos nagysSgri, rezon6l6dielektrigtimbii\ egymishozk0zeli frekvenci6n rezonanci6ba hozhat6ak, a kdt ftilgerjesztett ds jelensdgazakusztik6b6l is interferenciSba Ez a ldp. kisugdrzott elektromos ezut6n tere egym6ssal kum-gdmb jtin j6l ismert lebegds, k6zel 6116 frekvenciakoldnbsdge l6tre, ami melyneksegitsdgdvel k6t egym6shoz a A elvileg kdis m6r a gyakorlatban hasznosithat6. kdt feltal6l6rigy vdli, hogy egy kis mdretiihurokantehna megfelepesfelfogni az alacsonyabb rezgdsszim0 lebegdsi frekvenci6t, az antennhn ds elnyeltteljepitmdny is segitsdgdvelgyakorlatban haszn6lhat6. a l6encsatolt,hangoltimpedanci6jftranszform6tor ezzelataliimhnnyalkapcsolatbani els6nagyprobl6ma az Szimosgyakorlatiprobl6ma meri.ilfel azonban haszn6lni, mert a nullaz, hogy igen piciny, szintemolekul6rismdrettigiimbtiketkellenerezonitortestkdnt l6ttuk.A hosszabb ponti energiastiriisdge frekvenci6val kdbdsen ar6nyos, mint ahogye^ az els6kOtetben a (mint p6ldriulalit\at6 f6ny) 6ppenezertazeneryii$aelhanyagolhat6,csakigenkis mdds hull6mhosszakn6l jelenik mega gyakorlatszAmfuradrtdkes, is haszr6lhat6 energiasiitartom6ny6ban retekndl, atomimdretek az kellene haszn6lni,ds a az a gyakorlatiprobldma,hogy igen kis rezon6tortesteket nisdg. Ebb6l ad6dik fejlett, hogy. mdreti, vagy nanotechnol6g.ia mdgnem anrryira ma ttimegesen 6llitsa el6 az ilyen szub-mikron Nem kizfurt, hogy a t6voli j0v6ben ez a taliimdny,esetleg annil is kisebbrezon6torgdmb0ket antenn6kat. ds jelen technikaik6riilmdnyek kOzOtt kilitistalan ez az elvilltozata megval6sithat6, azonban tov6bbfejlesztett 6116 megval6sithat6k, ezekis meglehet6de k6pzel6s. mikrogtimbdk A tal6n szdnmolekuldkb6l fullerdnekkel nagymdrettikmiatt. senalacsony energiastiriis6get adn6nak, viszonylagos A Casinhir-effektusonalapul6 berendez6sek gy6rtott energetikaiberendezdsdt a is A v6kuumenergia els6, a gyakorlatban hasznflhat6sorozatban ds lehet iizemeltetni Ezek a berendezdsek bubordkokkeltdsdvel dsszerop. a Casimir-effektus segitsdgevel jelensdgdt Termdszetesen pant6s6val magyar6n kavit6cio haszn6ljrlk technikaikOrnyezetkent. miikOdnek, a nagyonfontos, hogy feltdtele nem egyszenien buborekokkeltdseds dsszeroppant6sa, az energiakinyerds az hory a Casimir-effektusn6l milyen a keletkez66s iisszeroppan6 bubor6koknakaz alakja. Ismeretes, geometririj6t6l olyanciklustvdlasztani, amikoraz egyikpeer6el6jelea burkol6feltiletek fiigg.[ ] Cdlszeni ri6dusban Casimir-ero t6gitani igyekezznn alakzatot, majd a ciklus m6sodikfeldbenpedigigyekezzen a egy vissza6llitani eredeti6llapotot.Az dsszes nagyj6b6lilyen elveken alapul,ds itt az energetikai berendezdsiink is erre tdrekszUnk. f . ibrdn l6thaduk,hogy bubordkoksegitsdgdvel megval6sithatlez az eljdrhs. is A Az t6ciklus els6 feldbena piciny, dppenkialakul6g0mbalaku(vagyahhozhasonl6)alakzatniia Casimir-er6 gitani igyekszik bubor6kot, munkdtvegez bubordk a feli.ilet6n ezazer6. a ekkornemtril nagymennyisdgii jellemz6k effe az esetre,mert amint a bubordk6tm6rojea nehfinymikron drtdketmegIgen kis m6retek haladj a Cas imir-er6 mhrtu lajdonkdppenlhanyagolhat6. a, e

Eeely Gytirsy: Bevezetdsa tdrtechnol6gi6baII.

nyerheCsak Osszeomlaszt6sa. abban az esetben a megpedig bubor6k szakasz, Enfiinjon a l6nyegesebb giimb alakbansemmisiilmega bubor6k' hanemsikeriil egylaposkorongmunkito ha nem tiink hasznos a iisszenyomni korongfalait,6s ezAltal kiviilr6l igyekezrek a az gri torzitani, mertebben esetben Casimir-er6k hogykis tdvols6gu, is tdbbszdr megerdsitettek,[2] Konkrdtkis6rletimdrdsek munk6tvegemek. hasmos megint miatt. er6 egy vezet6kdpesek, 6sszenyom6 6breda Casimir-ero elektromosan lapokkriztitt,melyek pilrhuzamos lap a a Iecsdkkentjiik szimmetridt kdt hatarol6 sea bnnekaz az aka,hogymegv6ltoztatjuk t6r homogenitdsrit, ds siiriisdge, ez adja7 9":irylt gits6gdvel. Ekkor a hatiirol6lapokonkivtil 6sbeliil m5slesza nullpontienergia irhat6.Mindl kiszAml6i6ra vagyv6kuumenergia munkapediga nullpontienergia ir6t, ds az er6 6ltal vegzett 6s kapunk, emiattrijra csakaz igenm6a tdvolsfg,ann6lnaryobbleszaz ero,itt Ud4tipusri<isszefiiggdst sebb akkor dolgom6nk, merev Ha haszn6lhat6 az effekttss. j6 vezet6k6pess6gri femlapokkal ez retektartomanyaban oket,el dsszenyomta majd a Casimir-er6 miut6na lapokatkiizelitjtk egym6shoz, mindenegyesalkalommal, ezt elvdgezni a kisdrletet, vdgdn, mindigfjabb dsrijabblapokkalkellene ds dobnia lapokata kisdrletek kellene mint tagyobblenne, kOltsdge elo6llitrisi Termdszetesen a fdmlapok kapjunk. energiiit kitermelhet6 hory tiszt6n gondolkodni. ilyen ir6nyban remdnytelen ezdrtteljesen energia 6rt6ke, a kinyerheto folyaddkokkal,ahol azerl a nem ttikdletes,hanemszerdnyvezet6kdpessdgii Ha viszont megeldgsz0nk akkor vezet6keset6ben) mint t6kdletes mdgmindigjelentkezik(b6r nernolyannagymdrtdkben, Casimir-er6 magyar6n felv6zoltkOrfolyamatot, megaz l. 6brdn Ekkor val6slthatjuk el66llithat6. ajelenseggazdasSgosan el6bb lencse,majd piciny, gombszerfi keltiink, majd azokatvalamilyentechnikaim6dszerrel bubordkokat A megtudjuk ismdtelni. ktirszfimban 6s korongalakriv6 tessztik,ezvtin tisszeomlasztjuk, ezt a ciklust 4tagy t6bben, m6r ert eredm6nyez,6s a ciklusttechnikailag megis val6sitott6k, folyamat nett6energianyeresdget pozitiv energiamdrleget kaptak. ktilonb<izo eredmdnyekkel, mindenesetben de tdbbfelekdppen, elemea nagy, giimbszerii bubor6kok ritalakit6sa lapos koronggil, majd A ciklusnaka legkdnyesebb ez Laborat6riumi mdretekben pdld6ula szonoluminesszencia az ezuthn enneka korongnak iisszeomlasztiisa. bubordkoEz rdszletesebbenlehetolvasni. esetben is meg,melyrolaz|l167. oldal6n segits6gevel oldhat6 nemalkalmas bubor6kok technikailag rezonancidval 6llitanakel5, ez a m6dszerazonban kat akusztikus ,,t6helydnalakul ki, ott viszont igen nagy intenzimeggy6rtis6ra", mivel az effektuscsaka nyom6sextrdmum fel hogy ttibb milli6szorakkoraenergiaszabadul a bubordkb6l, t6ssal.Az eddigi m6rdsek l3lan mutatt6k, halforditanak,ds a buborekbelsejdben annyirafelhevtil az ottrekedtldgnernri mint amennyita keltdsdre hogoz feny spektrum6b6l kiszamolhat6 komprimril6s a maz6llapotri 6s gin,hogy ftilfenylik. A kibocsritott h6nyados. mdrsdklete, innenad6dikaz el6bbemliteffmagas ds energianyeresdgi - nemhaszr6lhat6 tdrtdno, ipari mdretekben Ez az eljirls - bar alkalmas egy-erybubordktanulm6nyozasSra jelensdgdt hasza helyi fonr{s lapos bubordkok el6r{llitrisrira. ryakorlatban A minden esetben buborek-elorillitasra jelens6get, a bubordkban 96zminderl pedig levo esetn6ljrikfel, esaz dsszeomlaszuisra a helyi kondenzaci6 azaz Ezegy logikusdsfontosldpds, hiszen pdld6ul ha leveg6 vary akarszendioxid benazongs folyaddk a anyagdval. bubordkokat hom6nk l6tre,azokatnemtudn6nkmaraddktalanul megsemmisiteni, r0vid ido alatt a kdrnyezo mert (melyriltal6ban szokott folyad6k lenni)nemtudjaelnyelnia levegot. Erdemes viz erorta gyakorlatbart'folyaddkkell ldgtelenfteni kdntvizetvary vimek valamely old6szerrel keverdkdt val6 hasm6lni, hory elottegondosan fgy a bubordkok hory a buborekok minden nyomndlkiilkondenzal6dnitudjanak. az esetben, Ebben ertafolyadekot, glznemakaditlyozzaaz 6ssze, hory a bubordkban idegen levo dsszeoml6st. fgy roppannak

, \

,27
/
a.)

/, , b.)

,.\

l$' _-!k
f.)

I/1. 6bra. Egy buborekteljes6lettartama sor6na Casimir-er6 6s segita bubordkndveked6sdben forditjuk. Osszeroppant6s6ban a vdkuumenergirijr{t teljescikluson6t hasznos is, fgy a munkav6g26sre a.) keletkezds ut6nipillanat,kis bubordksug6r, nagyobb kisebbCasimir-er6, az oldalc.) nagyerO, trigul6bubordk, b.) bubordksug6r, 16lj0v0 hanghulLimok nyomdsa miatta gOmb torzul,a Casimirerd ellipszoidikezdtorzulni,d.) az ellipszoid egy laposkorong6 ezentfl 0sszenyomja buborkot, a korongbelseje f.) a e.) risszeomlik t6russzl,ezt tovdbbnyomjaa Casimir-erO, a bubordkalakja egy jelentOs a tefjestisszenyom6s tiirtdnik. el6tt.A t6ruszsugara igenkicsinylesz,ez megnbveli Casimir-erOt, emiatt energiakOzlis a ds

elj6r6sok kivon6s6ra alkalmas I. Nullponti energia a kell csOkkenBubor6kok kelt6s6rehelyi forr6s meginditisft hasznriljuk,ehhezminddssze nyom6st ezrigy hogy gyorsitjuka folyaddkot; vdgrehajthatf a feladat, ez teni a telit6si drt6kal6.Nagyonegyszeriien al6 akkora telitdsihomdrsdklet esheta leesik,ds ha elegend6en nagya nyomSsesds, zel a folyaddknyom6sa g6znyomisa megindulhata for6s. 6s viz sima,pl. tisztitott, giatalanitott esetdn nem ilyen eryszeri ahelyzet,mert a gondosan A ryakorlatban is fell6phet avizmagyarfun 50 Co-os ak6r tulhevftds avizakhr 50 C"-kal is trilhevitheto, iivegfalri eddnyekben (Ugyanert jelensdget trilhiitdsndl ismerjUk, is azazmelyen Coalatt 0 a hogya fonis megindulna. a ben,anelktil, az-onban a ez megindulna.) Mozg6folyaddkok esetdben andlkUl, hogya jdgkdpzaddse leheta viz h6mdrs6klete nem mdrnemsz6mottev6, ezzplkiildndskdppen kell tdrddni. ezprt nemegyensrilyi folyamat keletkezzenek, hogy folyamata nyom6slecs<ikkent6se, bubor6kok Ahogy mfr emlitettiik,a legfontosabb bedsszeomoljanak,igy a kdrfolyamatot s hogy bubor6kok majd a nyomis 0jb6li megnciveldse, a keletkezett gyakorlatimegval6sit6sa, amikoregy sziiktil6,majd b6v0l6 z6rjuk. A2.6brin l6tszikenneka legegyszeriibb van akkor Ha ds megfelel6en megv6laszf:rta, el6rhetjiik, cs6be vezediika folyaddkot. a nyomds a h6mdrsdklet A a konfrizorban, Osszeomlanak 6s a b6v[l6 diffrizorban. ciklus hogybubordkok milli6i keletkeznek szfiki.ilo egymegismdtelhet6 elvilegsokszor + konfrrzor difftizor mis ut6n, az a lenyeg,hogy a nyoo + paramdterei lemfs 6sa h6m6rseklet 0 o + + hetdvdtegy6ka helyi forrist ds kono + + denz{l6d6st -..> Ha gondosabban megndzzika 2. '+ o + a 6br6n l6tott megold6sn6l viszoo --+ -l> nyokat, akkor hamar kideriil, hogy --+ -+ ezzelLnmagfban nem tudjuk biztoa.) sitania kivint korongalakf bubord. v:[m/s] kok el66llft6s6t. egyszertien Ha csak konfrizorok6s diffrizorok v6ltogat6a s6valkeltendnk forr6s6s kondenz6l6dhsciklus6t, akkor nagyj6b6l g6mb alakri bubor6kokkeletkeznd(csak folyaddk) nek 6s omlan6nak 6ssze.Az igaz, hogy a sziiktil6 vezetdkekben a g<imbszeriibubordk elnyflik (6s esetdn b.) megfelel6 sebess6ggradiens ak6r vdkony fon6ll6 is elnyrilhat), ez azonban mdg mindig nem eldg j6, b5r a hosszti, v6kony fonSlra egyfizisri draml6sesetdn m6r olyan befeld ir6nyul6 Casimirer6 hat, mely sz6munkrahasznos (L6sd l. 6bra.) munk6tvegez. k6tf6zisri araml6s eset6n A kivrinatos korong alakot c6lszeriien fgy 6rhetjiik el, hogy a tengely irrinyri 6raml6shoz hozz6llml adunk m6g egy, az 6raml6s ir6nydra mer6legessebess6gkompo- c.) hat6rrdteg bubor.ek k0r0lkialaku16 termikus nenst. A legegyszeriibben ezt az Pr>Pz eredmdnytrigy drhetjtik el, ha a 3. ./P2 ribr6nlev6 elrendezds szerinta koriftzor-diff0zor elrendezdsben egy \T, j T2- zava*alan vizh6mdrsdklet szilitrd sziiktl6-b6v016, egym6ssal T1 - a nyom6snakmegfelel6 h<1szembeforditott ktipsorozatot formdrsdklet a bubor6k belsejben gatunk. Ebbenaz esetben v6ltoz6 d.) a ll2.6bra. keresztmetszetii szriktil6-b6viil6tennujd b6viilo cs6ben nyomis, a sebess6g a bubor6kkdpz6d6s alakul6sa. Szriktil<i a ds gely, ds az iillo rdsz kiizOtt a forg6s (gyorsul6s sirl6d6s miatt) a folyaddkh6m6rsdklet6t<il nyom6sa a.) Ha a f-olyaddk ds miatt a folyadekbannyir6-csrisfiat6 jOn, s els6sorban falaItigg6 kritikus h6m6rs6klet csdkken, folyadik forr6sba a al6 a fesztiltsdg 6bred.Ez a fesziltseg az kon kipz<idnek jdn buborkok, volumetrikus kdpz6dds lebeg<i a a szennyez6ddseken egydbkdnt elnyril6,fonalszerii bubo- letreelsosorban.

10

Egely Gy6rpy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baIL

nyujtj6k Ezmint ahory a r6testdszkit r6kot sz6tteriti, korong alakfvd hrflzza, valahogyahhozhasonl6an, gOmb eldrhetjilkazt,hogy a keletkezd zel a megold6ssal folyad6k6iaml6s a szinteteljeskeresztmetsretdben kOzben 6ltalunk 6hajtott laposkorongalaktv6 villnztanak. alakf bubordkoknOvekedds0k-tfgul6suk az

Teghajtris

U3.6bra A forg6dobnemv6ltodatja a bubordkkpz6ds 0sszeomlistCnydt, 6s csaka bubordkokalakj6t.

A 4/a.6br6nl6tszilqhory ery saiktil6 vezetdkben, konfirzorban milyen a sebessigeloszlis avezptdkkezdet6n (az 6s ktizep6n. L6duk, hory ahory saikiil a vezntdk anyagrnegmaradr{s nt miatt), a kisebbkereszlrnetszethez a ery ryobb sebes#gtartoak,6s ezAnha ilyen vezetdkbe buborekkeriil, akkoraz megnyulik.A nyul6smdrtdke buborek mdretdt6l a sebessdggradi6ns 6s drtdkdt6l ftigg. Az is befolyrisolja jelensdge!hogr mennyiideignyulik a a buborek,afr pediga konfuzormdrete6s a konkrdtsebessdgadatok segitsdgdvel lehetkiszimolni. A 4/b. 6bnin l6tszika sebessdgeloszk{s u esetben, a konfuzorban abbm ha lev6 folyaddkotmdgmeg is forgatjukaz rlrarntisi r'anyfuamerflegesen.Ezeglaminriris 6ramLisnak megfelel6 szab6lyos nyfr6fesziiltsdg ha a relativsebessdgeds ket a 4/c.6bninl6that6m6don6br6zoljulq akkor6rthet6v6 v6lib hory horyantud ellaposodni buborek. ery
6l1616sz

-..> --+ -+
-l>
Y

U4. ibra A bubordkhosszirinyf, keresaininyfmegnytl6sa bubor6k Cs a ellaposod6s6hozvezet. a.) a buborCkok,,elnyilnak" gyorsul6s a ir6ny6ban, b.l az a-akeresztmetszetben 5rintb ir6ny{ rirarnl6s az k6pe.A buborkok6rint6 irAnybanis megnyrilnak, c.) a relativsebessdg eloszliisa rint6infunydban. az

A Griggs-f6le k6sziit6k Az Eryesiilt ^A,llamokban James Griggskdszitkis sorozatban L. olyan kdsziildkeket, melyeka fent trtrgyalt hatrist alkalmazzitkA kdsziil6kszabadalmrinak rdszleges fordintsaa fiiggel6kbenmegtal6lhat6. L6nyegdbenegy villanymotoregy forg6dobothajt meg,a forg6dobon nagymdretii lyukaktal6lhat6k. dob egyik A v6gdnah6l6zativezetdkr6l vizet ereszttink rendszerbe, a majd ez a k6sziil6khengerszerii 6ll6fala6sa forg6jtin, rdszben dob kiizOttrdszben forg6sba tengelyir6nyumozg6st vdgez.Ebbenaz esetben is nem sziiksdges kiiltin tengelyininyu gyorsftrisr6l jdv6 6s ezertbubordkokkal gondoskodni, hiszena felmeleged6, forr6sba teli viz gyorsul,hiszendtlagsiinisdge csdkken, emiatta sebessdge tengelyirinyba n6. A forgatrist 6rtelemszeriienegy forg6dobvflgzi. Az 5. irbrirl tiintetjtik fel az 6116 forg6 reszklrti sebessdgeloszlilst 6116 ds az rendszerb6l n9ne. L6thatjuk,hogy az 6116 forg6 rdszktizti sziik rdsben 6s nagyobb sebessdgek, kisebb ezert

ulkal.ut "lj6*i.ok kiuonatqtu I. Nullponti energia

11

a Arnint azonban bukeletkezrek. helyeken itt, nyom6sok alakulnakki, ezdrta bubordkok a kisebbnyom6sri 6s megn6, iry a laposkoemiatta nyom6s lecsOkken, 6rkezik,off a relativ sebess6g bordkegy lyuk k0zel6be meg kpezhet6 semmisithet6 ilyen m6don, ds bubordk Nagy szamri torzult bubordkott dsszeomolhat. rongg6 is tehit az l. 6br6nlev6 ciklus a gyakorlatban megval6sithat6' ezAltal
nary kis sebessdg, nyom6s a bubordkokOsszeomlanak kis nagysebessdg, nyomas jOn forrrisba a folyaddk lamin6ris fal mentdn hatindteg turbulens riraml6s

(a r6s m6reteer6sentulzott) U5.6bra elve. kavitlci6senergiakicsdtol6 A Griggs-f6le

(a rdsmCrete tulzott) erOsen

teEgyrdsztaviznem ldgtelenithet6, is tdbb probldma van ezznl amegoldiissal. azonban A ryakorlatban nemhozhat6l6tre.Ha rendszer 6s iry teljesenzfurt,lflgtelenitett 6rkezik, kintve,hogy a kozpontivezet6kb6l a felszabadul vizbenoldott oxigdn ds nitrogdn,akkor a bubor6ktisszeomlasztilsa viszont a bubordkokban gdmbalahitahfizza 6szleveg6miatt a feltleti fesz0lts6g ds mfr nem lehettdkdletes, a bennelev6 maraddk csaktdkdleezert,hogy meg.Fontosszempont ciklus nemval6sithat6 igy szea bubor6kot, tehhtatdkdletes eldrdsdre. hatdsfokok van bubordkokkal rem6nya magasabb griztalanitott, megsemmisithet6 teljesen tesen drt hat6sfokot gyirtjaa kdsztildkeit, koriilbeltil 170%-os ds Griggs50, 1006s 150kW-osteljesitmdnyert6ken hanem a Carl D. Schaeffer 1974'ben, Nem ez az els6 ilyen jellegti szabadalom, el a rendszereivel. A berendezds. 6. 6brin alkalmas talin az els6 ilyerriizemm6dra szabadalma szimon megadott 3.791.349-es egy ahol keresztmetszete, l6thatjuk,hogy a b6vtl6 6s sziiktl6 szakaszokat csonkakrip l6tszik azelrendezds irfnyokat adta 6raml6si a kdztilt iibraeset6n helytelen pal6stalakriforg6rdsze oldottameg.A szabadalomban jobb hat6sfokkal kdsztil6ke. a miikddOtt ir6nyu6raml6s esetdn az a meg,val6j6ban, hirek szerint ellenkez6 kell naryon nehdzmdretezri,sokkalink6bba kisdrleti tapasztalatokra hagyatAz ilyen tipusri kdsztildkeket - glz-folyaddkflizissal lefrasailyen bomiik0d6 r4ramk[s koarunk. Az dlapvet6probldmaar,hory a kdtfazisri tigul6 ds6sszeoml6 Rdszben firyelembekell venni,hory a gyorsan k6z6ttszintelehetetlen. nyolultviszonyok ery bubordkokfalan termikus nemeryenstilyfordul el6, hiszenkialakul a folyaddkrdtegben v6kony,termikus pendvekszik,6s kondenzil6driskor vezetj0k,mikor a bubordk melyenkeresaul a h6t a bubordkba hatinreteg, a ds a (l6sd'akiegdszitdst). h6 odavezetds elvezetds, fiizis6talakuLis,forrSs- p6ralecsap6d6s A ds dig elvezetjiik a vesziktirill ezt a bubordkot, hati{rrdmiatt fordul el6. Tekintettelarra,hogy lamindrisvary turbulensriramlds efr. v6ltozik,ez6rtszintelehetetlen alakjais folyamatosan v6ltozik,dsmivel a bubor6k 6lland6an tegvastags6ga hatris6villtom Casimir-er6k e firyelemmelkisdrni,nembesz6lv az 6lland6an u n.*"ryrnsilyi gyorrul6hatast szitmitilsiiltoz balesetek atomer6miivi szimul6ci6jbtaziparbanfolegaz szimit6gdpes 16l.A kdtfiizisririraml6s kellettdolalakribubordkokkal csak Ott esetdre. termdszetesen gOmb fejlesztett6k nyomottvizesreaktorok ki, 616 miatt igen bonyolult,sok kOzelitdssel .gozri,6m a termikusnemeryensily,ds a gyorsnyom6svdltozisok Ha mdg az illtalunk sziiks6gesnek is numerikusprogramokkallehet csakvalamelyest kOzelitenia mdrdseket. komplilcilttavSlnaa szimitris. is tartott bubordktorzitr{st firyelembe kellenevenni,akkorremdnyteleni.il Tovibbi lehet6s6gek egyhanemenndlviszonylag lehetsdges, nemcsak Griggs6ltal kidolgozottkonstrukci6 a a./ Term6szetesen Magyarorszigon keltdsdt megsemmisitdsdt. ds megoldissalis el lehetdrni bubordkok szeriibb, szellemes mtikOdik, szivattytikeringette 6s folyaddkkal l6gtelenitett meLy ciklusbair, zArt l6ttamolyan berendezdst, a drtdk el,6s ez'zel m6dforgatds6val A a munkafolyadekot. bubordkoktorzithsita folyaddkmegfelel6 kb. lehetett el6rni.A leadottteljesitmdny l5 KW, a kildp6 h6m6rhatrisfokot szerrel tdbb mint 300%-os hat6r elerhet6 gazdashgoss6gi is, a tovibbfejlesztds6vel Nem kizArt,hogy ezenm6dszer sdkletkb. 70 Co. dOntheti el. 6m ezt csakintenzivkutat6munka

t2

Egely Gy0rgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baIl.

b.) A ,,kondenzdtor ffiktus" A alkalmazhsa. Casimiregyik lehetsdges A bubor6kokb6t ttirtdn6 energiakivon6s Casimir-effektus a k6z0tt,mert ,,le6rnydkolmint ismeretes, mechanikus jelenik megkdt kdzeli femlemez er6 effektusn6l, j6k"a nullpontienergia enerhogy lehetne-e k6zvetleniil elektromos flukturiciojrit. Felmeriilaz akerdes, Ugy gia kivon6s6ra Casimir-tipusri dssze6llit6sn6l? tiinik, hogy felhaszn6lni vikuumenergia a rezgdseit, kondenz6torokat t6rolnak,hogy fegyrigy ez nemkizirt. R6g6taismertaz ahatils,hogy nagyfesziiltsdgii ' verzetiiket,a p6lusaikatrdvidre zhrjhk.Ha ezt nem teszik,akkor a kondenzdtorok ,,6nmagukt6ffelt6lnemlehetldgk0rielekErt 6ramUtdst okozhatnak. ahathst t6dnekigennagyfesztiltsdgre, igy veszdlyes ds kisiiti riry hat6stokoz: a mrlr felttilttitt lemezeket tromoss6ggalmagyarfuzni,azugyanis ellenkez6 dppen ion igyekszika tdltdseket elektr6dokon. az hogya leveg6ben lev6 kevdske semlegesiteni enerletikailagpontosan val6 felttilt6ddse, A val6s6gban ahelyzethogya kondenzitorok az ,,magukt6l" vagy egy test olyan, mintha azt iilitanhnk hogy egy rug6 ,,rpagfit6l"felhriz6dikvagy dsszenyom6dik, esetdn a hagyottkondenz5tor A egyik vdge ,,mag6t6l"lehiil, a m6sik v6gepedig felmelegszik. mag6ra kiizd zirtfizikai v6kuummal tiirtdnik,hanemegy adottrelativ elektCasimir-effektus ngma fdmlemezek romospermeabilit6ssal dielektrikummal. bir6 osrcilh{ci6 isl1teza effektust, hogya v6kuum 6sa termikus Tal6nfigy is fel lehetfogniezta ryakorlatban miszivesebben a dielektrikumfdm halirr6tegdben ,,dobja"az elektronta fem ininy6baa jobb vezet6kdpessdg j6val naryobb,akkor vezet6kdpessdg dielektrikumirilnyhba. az elektromos Ha a fdmben att, mint a szigetel6 vezetdkdpess6g mimiatt,6sa rossz aztv6rhatjuk, hory a dielektrikumb6l elektronok rezgesek a ,,kil6k6dnek" hipersze nemtdmekodavissza. a folyamat Ez lassf ds igenkis aramer6ssdget mely iddvelcsdkken6, ad, att fluktu6ci6nak. avi{kuum szonadielektrikumban kialakul6, n0vekv6 elektromos tdrer6 ellenkell dolgomia sznrker.eti anyagtulajdons6gaiKdtsdgtelen, hogy a hatrisfugg uanyagjellemzfrl<t61, az alkalmazott azaz gyakorlati ezahatils, t6l, 6sgeometriai m6reteit6l Ebbenazegyszmi is. form6jriban cdlraalighahasmrilhat6 feln0velhet6. de nemkiizArthogy valamilyen elj6r6ssal effektus az haszr6lhat6 m6donmeger6sithet6,
Irodalom (trtechnol6gia) Egely Kitores jttvobe Komdtris Kiad6,Budapest 1995. Gycirry: a tll Vol Demonstration theCasimir of forcein the0.6-6pimRange. Physical Review Letters. 78,Nol, pp 5-8, 1997 [2] a) S.K.Lamoreux: 1996 b) IgorSokolov: TheCasimirforceasapossiblesourceofcosmicenergy.PhysicLettersA.Yol223,pp163-166, pp pressure. J.of Phys. 65,No5, 1997, 381-384 Repulsive force a result vacuum Am. Vol c) V. Hushwater: Casimir as of radiation Torque Dielectrics. d) S.J. vanEnk:Casimir between Phys. Rev.A. Vol 52,No4, pp2569-2757,1995 pp for Phys. 1995, 3581-3589 e) A. Actor,L Bender: Casimir eflect SoftBoundaries. Rev.D. Vol 52,No 6, Sept. f) E. Elizade, Romeo: A. Esiential theCasimir of eflect itsComputation. J. Phys. and Am. Vol59, 8, ppTll-719,l99l No Physics Today. Sept.1994,pp22-29 [3] a) L. A. Crum:Sonoluminescence. b) L. A. Crum:Bubbles hotterthanthe Sun. New Scientist, 1995 April 29, pp 36-40

I/1. Kieg6szit6s El6szdr milyen aztkellmegvizsg6lni, a gozesviz 6raml6sinii hogy akdtfbzisf keverdk horyanmozog,
irjdk le a kdt filzis, a klt halmazillapotkOzti tdmeg-, impulzus-es energiacserdt. Az tdrvdnyszenis6gek 6raml6s soriinegy cs6szakaszban nyom6skiilOnbsdg a folyaddkra a gSzbubordkokra,mivel a hat ds s azonos gyorsabban kisebb,ezdrta bubordkok vizhezkdpest a a fognak6ramlani, mikor a folyaddkban 96z siirtis6ge nyom6scsdkken(a srirl6disi vesztesdgek a keresztmetszetv6ltozas hat6s6ra). ds cstjkkends miatti gyorsul6s Ha viszonta keverdkben nyom6sn6 (diffuzorbant0rtdn6araml6s a sebessdgcsdkkendse akkor a bumiatt), bordkok folyaddkhoz a kdpest lassabban vagya bubordmozognak. kdt f6ziskOztitt folyaddkprlrolgdsa A a kok kondenz[l6dhsa,6sszeoml6sa 6lland6tdmegcsere ezzelegyUtt is miatt impulzus-ds energiacsere vdg,s bemegy.A folyaddkes a gbz k6z0tt lassri6raml6s, csekdlynyom6sv6ltoz6sok esetdn termikusegyensrilyt tdtefeztink Gyorstranziensek fel. nem egyensfly, esetdn azonban folyaddk gozfiziskOzOtt lesztermikus a es a t6gul6 bubordkh6mdrsdklete alacsonyabb, mint a vizt6meg6tlagh6mersdklete, a gyorsankondenzamig l6d6 bubordkh6mdrseklete magasabb, mint az 6t k0riilvev6folyaddk6tlagh6m6rsdklete. Sajnos,ahhozhogy a ket fhzis iiramliis6tmdg dsszerti id6vel tudjuk modellezni, mennyisdgti szamitdsi egy dtlagos folyaddkds 6tlagos h6mdrsdklet, (entalpia) sebessdgdrtdkkel jellememUnk kell nyom6sds 96z az 6raml6stVal6j6bana folyaddkh6mdrsdklete nem azonos mindeniittegy-egyadott 6raml6sikeresztmetszetben, a bubordkokeltdr6 mdrete,s emiatteltdr66raml6siellen6ll6sa ds miatt sebessdgiik azonos, nem a kisebbbuborekok lassabban, nagyobbak gyorsabban a mozognak bizonyos m,erethat6rig. ery A kdt fazis kOztiimpulzuscsere, srirl6d6s nagyban fuggaz6raml6si kdpt6l is, azazhogya folyadkvagya goz van-etflsrilyban, hiszenpl. g6zben6raml6folyaddkcseppek esetdn m5s sfrl6d6si viszonyokalakulnak ki, mint folyaddkban 6raml6apr6bubordkokn6l.

kivonris6ra a{kalmas elj6r6sok I. Nullponti energia

13

pusztiinarra val6ak hory akik keszflltek, igdnydvel leirt dsszefiiggdsek a teljessdg nerh Az al6bbiakban tiszkdsziteni,legalfbb a probldmrikkal akarnak berendezdst kavit6ci6senergiakinyer6 hatdkonyan mtik<id6 kezdeni trljdkoz6d6st. a s t6banlegyenek, tudj6khol kell megel6zdse miatt balesetek rnertaz atomer6miivi irodalmama m6r terjedelmes, A kdtfazis0Sraml6sok jelentda az.onbanj6r6szt kutat6si Erek a vizsg6latok vdgeztek. kiterjedt elmdletids kisdrleti vizsg6latokat jelent6st szerczhetlek Ezert csakh6rom olyan saj6tkutat6si be. sekbenlrittak napvil6got,s nem kOnnyen hozzafdrhetOek. a hazaik6nyvt6rakban hasmiltam fel, melyek z ft a leirdsdtolyankdt folyaddkmodellel,melyekben goz esfolyaddkfrizis sebessdge, Kezdjukaz 6raml6s ktil<inMindkdt ktizegre azonos k6t k6zegre. a ap eltdr6,de egy adottkeresztmetszetben nyom6s entalpi6ja 6116 Ezhat ktltin kell felirni a tdmeg-,az impulzus-dsenergiamegmaradSst. egyenletb6l parcidlisdifferenci(Z),6s id6benv6ltoz6(t) instacioner esetben. eset6n flegyenlet,egyt6rdimenzi6 egyenadjameg),a kdvetkez6 felirva (ahol p a folyaddksiiriisdgdt csaka folyad6kegyenleteit P6ldak6nt j utun letrendszerhez k:

o p* ? f u : g
0t 0z Ou 'O0 t + U
O-:

(t6megmegmarad6siegyenlet)(1.)

0u dz

-lI

d p - fAZ

K ", . u '- q 2A

pSin,9

(impulzusmegmarad6s)

(2.)

d h . _ _ d h :_ 0 p , d p , . - K o q + 'D - 0 t ' d zi - d t d t U , - A z

(3.) (energiamegmaraddsiegyenlet)

ds mrdsekb6l ad6dik, ptiqua:p(p,h) az,entalpia tartozl kdt dllapotfiiggvdny Az egyenletrendszerhez jele A, f jelilli a srirl6p/ kdzeliteni.Az fuamlilsikeresztmetszet hr,quia=h(p, form6banpolinomokkalszok6s jel6li, mig K, jeliili a ftittitt egyendrtdkii keriiletet,itt jeK" ddsiegyiitthat6, a folyad6k6ltal s0rolt ker0letet egyiitthat6 alakjrihat6sa, q fajlagosh6termeldsi a forr6 bubor6kok energiatermel6 lenik meg az 0sszeoml6, jeliili az 6raml6s a 6s A tartalm6t6l. $ bubordkokszimitfil, energia ban,melynekdrtdkefugg az 0sszeoml6 gravit6ci6ir6nyakdzti sztiget. [1] jellegti egyenleteket lenneo a de megoldhat6 lehetfelirni, s a feladatm6r numerikusan A g6ne is azonos pontosan megadni, kell ez6rtfigyelmet sa kdt kdzegkdzti energia6talakul6sokat, k0zttiklev6 impulzuscserdt Ha ds kell forditani a bubor6kokndvekeddsdre 0sszeoml6s6ra. a bubor6kgiimb alakri,6s a folyaddkh6mdrellen kell munk6tvda a akkora t6gul6bubordknak ktils6 nyom6s megegyezik glzhomfirsdkletdvel, sdklete ellen kell gezni,gyorsitania kdrtilOttelev6 folyaddkot,ds a bubor6kotalkot6 fotyad6kfeliileti fesziiltsdge jutunk, [2J,melydifferenci6legyenlethez nemline6ris kdzOnsdges Ekkor egy m6sodrendri, munk6tvdgeznie. mint a folyaddkban, P*,Q) nagyobb, a benm6r firyelembevettiik hogy a bubordkbelsejdben telit6sinyom6s tixol P*(t). a bubordkban

2o(D tY **)rt,=|lr.,rrr- -P-(,)]

(4.)

aholalh6mersdklet,tid6,Rabubor6kid66enviiltozosugara,oafelUletifesziiltsdgdsvaviszkozit6s s lev6 els6taghozkellhozzhadni, ez olyan,minthaa zar6jelben A Casimir-er6t jobb oldalona sztigletes a jelent6s esetdn Persze egdszen sugarak kis telitdsinyomdsn6ne,hiszenaz erobeliilr6l hat a bubordkfal6ra. a segitsen fefontos,hogy az er6 komponens csakaz 6rtdke,de lehet,hogy ekkor,a bubordkkeletkez6sekor Itileti fesztiltsdg hat6s6t legy6zni. k0zbenmelegszik, akkor ktirtids Ha a bubor6kexpanzi6kdzbenhtil, vagy kompresszi6 kondenzal6d6s keletkezik,melynekh6mdralakul ki [2], ds emiattegy termikushatrindteg l6tte termikusnern-egyensrily h6viitozik a folyaddkbelsejdnek elindulvafolyamatosan lev6 96z h6mdrsdklet6t6l sdkletea bubordkban (I). mdrsdkletere adja: integr6legyenlet a A glztelitdsi h6mdrsdkletdt k6vetkez6Yolterratipusri

, \,,(R,t)= T;-.1 t-t^ )| i , lJ\ApecTr)

d

t(

f t

r
Ti
I

dx

(s.)

r'>a'l' I lor
L.r

ahol G(p,T) a p6rolg6s h6, 1, a h6vezetdsitenyezods c a fajh6, x, z pedig segddv6ltoz6.

ideiglenea ha iisszelapitottuk buborikot 6s a termikusegyensrily A bubor{k osszeomlfsakor, sikeresen kdt siklappallehetkdzelitenia bubordkfalit mind (rdszben turbulenci ahatilsfura),akkor a senbe6lltkoriiltitte szempontjib6l' mind a termikushat6n6teg a Casimir-er6, nemtudjuk ott leimi a jelensdget. teljesa bizonytalansig, A bubordkszdleinazonban attat feihasznilt,a-csrisztutof"t"Utt.eg vlgzsttrnunk6ta teljes folyadik felmeA bubor6kok,,lapitdsihoz" hozz6. adhatjuk utols6tagj6hoz egyenlet haszniljuk,6sezdrta harmadik legitdsdre ala\i6t, m6retdtahhozhogy meghatria aznnbanmiis helyzet,ismernikell a buborekok Az impulzuscserdnel az a hiszenazalak(dsm6ret)meghatfuozzarelativ sebessdget, viszonyitottsebessegiiket, rozankafolyad6khoz Szimunka az a celszpri,ha vdkonyez a ter vastags6g6t. pediga folyaddkkdrtil kialakul6 termikushatdrrdteg szA' nem a tud hiszenakkora bubordkgyorsan n6ni ds dsszeomlani, h6vezet6s a?'ad6lyozza mikushatAneteg, is egy0ttjrir a a mottev6enezt a feladatot.A folyaddk forgatrls6val, bubor6koklapitas6val, ,,m6ngorl6sival" gintdrfogathoz nagyobbfeliilet tartozik.Ez egyfjabb 16mert elvdkonyod6sa, ugyanakkora termikushatrirrdteg lenne nagykOnnyebbsdg a sz{mitrlsokn6l. pdsatermikusegyensflyfel6,ami sz{munkra j6 lehetneszimolni, hiszenjoggal feltdviszonylag kOzelitdssel A bubordkokhidraulikai ellen6ll6sSg6t tdrfogat).nem haladja meg az 5-10%' telezziikhogy a tdrfogati gonatalom(a bubordkoktdrfogata/folyaddk jelent6ktelen. azt,hogy hanybuboazonban Nehdzmegbecstilni ot, nem olvadnakegybe,s szdttiiredezdstik lebeg6szemsa elemekfal6nakegyenetlens6gdt6l, folyad6kban hiszenez fiigg a szekezpti rdk keletkezik, - szAmittll,eloszl6sdt6l szfumithsok teljesenempiriku- mint bubor6kkeletkezest itt -A kiv6lt6 helyek csdk hordoznak. paramdterek hibalehet6s6get 6s alapulnak, a szabad sak,becslsen ellen6ll6r6szben bubor6kok a falsrirl6d6st6l, rdszben 6raml6sikdp hidrautikusellen6ll6sa A bubordkos pontatlanul j6l lassul6folyaddkn6l 6s s6b6lad6dnak ryorsul6 folyad6kr6l sz6molhat6ak, [3].A kisebbbuboegy miatt mindig magukkalsodornak kis folyaddkot,amit az fgynevezett rdkok a hidraulikushatrindtegiik hidraulikus A ennekdrtdkenem szlrnottev6. bubordkok vehetiinkfigyelembe, ,,virtu6list6meg"segitsdgdvel j el6ci6, azaz alapvet6en6l irj a le Kuo-Wallis-Richter-kon ellendll6s6t mdretdt6l6s a viszkozit6st6l ahol &'a bubordksebessdgdt6l tD <r03 fSrl+o,l5R.o'u*') R, ahol p a Reynolds-szim: P Rs = e fiigg6, dimenzi6tlan Coo*=lR"' l.l R. > lol lo,++ D 6tmdroje. viszkozit6s, a bubordk dinamikus Reynoldsszima. ahol haszn6lhat6, Re^a kever6k Re^'0'2 Osszeftiggds fal srirl6dhsraazfm=0,04 A A vat6di lefris felt6telei atht elvi vizsg6l v66raml6s kapcsolatos ds keletkezesdvel dsszeomkls6val bubordkok Eddig a k6tfrizisri esethez sziiksdges. mi gezilik, nlzziJkmeghogy a val6sdgos s a Tekintve,hory esettinkben bubordkok,,lapit6sa"feltdtlenUlsztiks6ges, ezt a folyaddknakaz iramli;si vi bevezetdse, tdrdimenzi6 el nem forgatis6val 6rhetjtikel cdlszenien, keriilhet6 a mdsodik ir6nyramer6leges mozgishtis jelenti, s ds szonta forgrismiatt leszery sug6rir6nyfnyom6sgadiens, ez a bubordkoksugrlrirdny0 kell ds tdrirfny is firyelembekell venni.Ez aztjelentihogy frizisonkdnt tdrkoordin6tinkdnt ezertaharmadik hipe6116, 2x3x3:18 darabparciilis egyenletb6l eryenleteke\ertrt kiindul6skdnt felirni az l-3. megmaradrisi s t0megdsenergiacsere, 6llapotfiiggv6nyekkel, lesz,kezdeti6speremfeltdtelekkel, rbolikustipusrieryenlettilrk pol6rkoordin6trikban celszsri felirni 6s az Termdszetesen eryenleteket munkatagokkal kiegdszitve. Casimir-er6 enerhory a tdmeg-, kell hanem tOmegfluxusra felirni, fdzisohkdnt, nem azeglszeryenletrendszert sebess6gre, kaphassunk. megold6st stabilabb legyenek, numerikusan s gia-dsimpulzuscsere kezelhet6ek tagokkdnnyebben szamitrisi utunk lenne,de sok numerikus viszonylag egyenes hatSrait6l eltekinthetn6nk, Ha a turbulencia pl. processzorokkal megoldhat6), igen is j6r6 feladatotkellenemegoldani (ami ma mfu pfirhuzamos igdnnyel (a dsszeomlanak nyomfs ahol gpekkel.Val6j6bana lassuldsiszakaszban, a bubordkok nagy sebessdgii jelent6slehet,ds ez szinteremdnyteleniil elbonyolitjaa szilmit6sokat. hat6sa ..ilk"d6r miatt) a turbulencia hory mdg hasonl6s6gi lesz.Azzal sulyosbitva, m6g hosszriideig kiemelt szerepe Ezlrt itt a kisdrleteknek m6retekndl. tennelehet6vd-kis semtudunk vegemi,ami modellkis6rleteket szimitiisokat teszi,de tertiletendrhgilvhdllassriv6 ki igs,mindenegyesm6d6sit6st kell mdrni,ami a fejlesrt6stez.ena a fejletlensdge ezen teriiletennemhagym6slehet6s6get. a egyel6re folyaddkmechanika
Irodalom jelent6sl979l5l jelensdgek KFKI kutatrisi esetdn. kdtfiizisri 6ramkis fellpci tranziens [] EgelyGydrry:Cs6tdr6sekn6l jelent6s, 1983/72 pressure fields.KFKI kutatr{si [2] G. Egely:BubbleGrowthin variable jelent6s 1983/84 Flow.KFKI kutatrisi of Transfer Two-fluidFormulation Two-phase in A [3] G. Egely,P. Saha: Studyof Momentum

alkalmas elj6r6sok kivon6sara II. Nullponti energia

15

II. HIDEGFAZIO
hiszenaz mindig elektrom6gneses teriileteihez, nemkapcsol6dik t6rtechnol6gia a A hidegfrizi6l6tsz6lag vizsg6latival Els6sorban v6kuum kiildnbdz6 polarizirci6inak a egym6skdai kapcsolata. ktifcsdnhat6sok fejkapcsolatos Az,hogy m6gisigenrdvidenismertetjiika hidegfrizi6val foglalkozunk tdrtechnol6gi6ban. a keletkez6a a hory v6lhet6en l6nyeges hidegfuzi6beindit6siban bubor6kok annakk0szdnhet6, lem6nyeket, csakm6rfontos.Tekintve,hory a Casimir-er6 val6sziniileg melyneksor6na Casimir-er6 se6s6sszeoml6sa, a igenrdvidenfogiuk csakismertetni ezdrt es s6keltm6donveszrdszta folyamatban az energiatermel6sben, leir6a jelenlegi technol6gi6j Az 6rdekl6d6k megadott irodalomban utiinandzhetnekrdszletes a irt. hidegftizi6 nem lelhet6kfel az idflzettcikkek 6s kdnyvek. soknak,brlr Maryarorszigon illtali,}ran A ftiziris folyamat alapja kitzti elektrom6gne6s m6dja,ha a mager6ket az atommagok ery Az energiatermel6s technol6giaig6nyes neutron amikor ery semleges Ennekegyik ismertformfja a rnaghasad6s, haszn6ljuk ftil. seskdlcsiinhatr4st 6s magotrigymondkett6hasitjuk, ilyenkor a k6t vagy plut6nium238-as segitsdg6vel instabil ur6n235-6s az hasadisitermdkek, egym6st6l eltrivolodikazflrt,mert a keletkezett atommag kisebbtdmegsz{mir keletkez6 a 6s felgyorsitjaezeket magokat, az elektromos taszitjilkegrm6st.Ez ataszit6er6 elektromosan atommagok alakul, majd az h6v6 v6ltozik, 6s ilyen formiban tudjuk kinyerni, potenciilis energiamozgisi energi6v6 is, egy az Felhaszn6lhat6 er6skdlcsdnhat6s m6sikfolyamatban ez az amit fuzi6nakneveztnk, hasznositani. k6zeltudnakerymishozkeriilni, akegym6shoz, ha elegend6en ds k<izelitiink amikorkdnnytiatommagokat igy kor a mager6kmdr le tudjik gylzni a Coulomb-taszitoer6t. a reakci6sonin riltaliban elektromigneses mint az eredeti stabilabb, az thvozik,hiszenaz irj rendszer, i$ atommag tdbbletenergia sugiirzlsform6j6ban szabadul megazirj mag.N6zsug6rzisform6j6ban k6t fnzionflt magkiil6n-k0l6n,6s az energiakiiltinbs6gtol ztink n.hrinyjellemz6 p6ld6ta lehet6s6gekre' t n,iim6rq6krcf 060c\ a

l.) 2.) 3.)

D+T D + FI. D+D

Hea+p Hea+ p + He3 1 T+p

45 400 350 400

----+
__=

olyan neh6z a a A fenti h6romtisszefiigg6sbenD a deut6riumot, Ztriciumot jelent, azaza hidrogdnnek pluszery neprotonjin kiviil m6ga deut6riumban 2 izot6pjait,ahol a tOmegszrim 6s 3, tehrita hidrogdnmag l6tszik,hogymilyen kezA utronvan, mig a triciumbanm6gk6t neutronis tal6lhat6. fenti iisszefiiggdsekb6l Ez az6rtsziiks6l6trejdhessenek. a h6m6rsdklet ahhoz,hogy a reakci6kegyilltalhn d6 h6m6rs6klet sziiks6ges mert igy lesziguldjanak erym6sfel6 az atommagok, ges,hory elegend6 energi6val sebess6ggel mozg6si 6s miatt keletkezik.Ezekaz energiaterpqtenci6lgirtat, a Coulomb-er6k taszitfisa ami az elektromos rydzhetik gyakran fordulnakel6, itt viszonta csillagok viszonylag a mel6 reakci6ka term6szetbencsillagokbelsej6ben A ezenfuzi6sreakci6kl6trejdtt6t. gravitrici6uryanis olyan 6ri6si gravit6ci6s erejeteszi lehet6vd 6sszetart6 Nyilvrinval6,hogy taszitl erejem6r legy6zhet6. hoz l6tre,ami mellett a kiinnyii magokelektromos nyom6st mint ami a csillagok nyomiistid6ben6lland6m6donldtrehozni, nem mesters6gesen tudjuk azta hatalmas j6rhatatlan. igenrdvid id6re l6tIdeiglenesen azonban van, ez6rtez az tt sz6munkatechnikailag belsej6ben l6tre is jdn. A reakci6beinfelrobbant6sakor felt6teleket, ez a hidrog6nbomba s rehozhatjuk sziiks6ges a h6magas 6ll mertez esetben el6 a sziiksdges kell egy diti$ilhozazonban kisebbatombombSt felrobbantani, j6rhat6,hiszenigy nemlehetszab6lyozottan, kis folyamatosan ez Technikailag azonban aztfi sem mdrs6klet. mennyis6gii energi6t termelni. plazmah6mdrsdklemagas elvileg l6trelehethozni a sztiksdges fiizi6s reaktorokban azonban Ugynevezett sikereket,irmaz 6nfenntart6 melyekhoztakm6r rdszleges tet. Evtizedek6ta folynak ilyen ir6nyrikisdrletek, 6v szerintis m6g legal6bbharminc-negyven 6s ftizi6s reakci6mai napig megoldatlan, optimistabecsl6sek

16

Eeely Gy6rgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

a haszndlhat6, frizi6sreaktorelkdszitdsdhez.Ez kutatfsi ir6nyvonalrendmunkakellenea kereskedelmileg tekibirn6,ezdrtcsakelektromi{gneses h6rndrsdkletet ami hiszennincsolyan anyag, ezt a magas kiviil dr6ga, korl6tokkdz6tt tartani, ezviszonttechnikailag h6mdrs6kletiplazmittdrbeli leheta magas rek segits6gdvel gonda kdnnytiatommagok folyamat.Mivel az alapveto 6s egy igen bonyolult,ig6nyes r6adfsulenergiafal6 ertL pozitivtdltdsdnek taszitohatlsa,tdbbengondoltakmhr16,hogyvalamim6donle kellene,,6rny6kolni'o ldtrej<ihetne kdnnyebben az af:iuzi6 t<ilt6st,6s abban esetben A segitsdg6vel. mtion td,miion, azaznehflzelektron elektronhelyettesitse Az egyik ilyen lehet6s1gaz sugarupfilyin keringa miion az 6s naryobb, mint az elektron6, emiattsokkalkisebb megemintegy207-szer a kdriil, mintaz elektron.Lrisd [.]. Ha a hidrog6nmolekuliban k6t darabelektronthelyettesiteatommag a a akkor olyan k6zel keri.ilhetne hidrog6nmolekul6ban k6t n6nk miionokkal,azaz nehdzelektronokkal, hanem M6g jobb a helyzetakkor,ha nem hidrogdnatomokban, firzi6 elvileg ldtrejohetne. hogy a atommag, 16tm6g gondolkodunk, hiszenekkor a neutronok segfts6g6vel kdnnyebben tricium- 6s deut6riummagokban minthacsakegyer6sebb k<ilcsdnhatiis, a rehozhat6 magokegyesit6se, a tekintve,hogytdbb nukleonk<izott val6banl6tre lehethozni a f6zi6t,6s erre kis6rletibizoA egy proton lenneaz atommag. nehdzelektronnal Mivel a az,hogy anehdzelektroninstabil6s igenrdvid az dlettartama. nyit6kokis vannak,a gondazonban igen dr6ga6s mai lehetsdges technikaiszintiinkdn,ez5rtel66llit6suk mtion l6trehoz6sa csak gyorsft6kban valahais hogy ezt az elj6r6sttechnikailag nehdzkes. Instabilit6suk miatt nemt6rolhatok,ezlrt igenk6ts6ges, fttl tudjukhaszn6lni. A hidegfrlzi6 elve le6rnyekol6st f6mr6cselektronjaivlgezzflk,maryaegy A hidegfirzi6alapdtleteaz,hogyaz elektromos juttassukbe a hidrog6n-vagy neh6zhidrogdn-magokat fdmr6cs a ahol a pozitiv tdltdseket belsejdbe, egy r6n elegend6en tekintheto atommagokat Ha rdcsban lev6 elektrontenger tdlt6sekompenz6lja. az igy semlegesnek ahol szobah6mdrsdkleten, a f6mr6cs hozni, akkor ldtrejcihet fiizi6, gyakorlatilag a kdzel tudjuk egym6shoz val6 ,,fela old5siira, rdcsba megvannak k6,we. Ktil<inosen alkalmas hidrog6n a bqlsej6ben nukleonok lev6 draga.A l6vdn meglehet6sen a pall6diumnevii fem, ami sajnosaplatin{thozhasonl6nemesf6m szivisra" juttassunkpall6diumrdcsba hidrogdntvagy nehdzhidfolyamatalapdtlete tehiftaz, hogy valamilyenm6don juttatott kcinnyti egyeftizi6bal6pvehdliummagokkii magokaztin egymitssal rogdnt,6s az egymis kdzeldbe alapdtlet ki. bocs6tanak Ez a szellemes hogy neutront,protont 6s elektrom6gneses sug6rzast siilnek,irry, r5igencsak nehdzkes a kdvetkezb 6s hidegftzi6 ldnyegdt. ez az eljhrilstechnikailag Am adjaaz irrynevezett ds vid vr{zlatb6l l6tni fofiuk, hogytechnikailagegyilltalinnemegyszerii, igen konnyii elrontaniezt a folyafiigg a sikere. matot,hiszensok technikai6s fizikai param6tert6l A legismertebb hidegfrizi6s eljdrdsok a sok irodalma m6r nieglehet6sen ma kiterjedtl2.l,6s nagyon kutat6dolgozikezen teriileA hidegf0zi6 alapul,azazeW nehilzvizelektrolizisdn ten a hivataloselismer6s hi6ny6ban A2 elj6rdsok is. nagytdbbsdge pall6dium, hiszen v6lik ki itt olyanelektrolizist val6sftanak meg,amelyben kat6d,azaza negativ a elektr6d platina,de lehetaranyvagy n6h6ny Az az elektrolizis sorilna hidrog6nvagy nehezhidrogdn. an6dSltaldban vary ne. lehethidrogdnt esetben tisztaszdnrudat haszndltak. pall6diumrdcsibanemcsak is A elektrolizissel juttatni, hanemgi'zdifffizil segits6gdvel s6t kiildniisenel6nydsnek puszt6n l6tszik ebb6l a h6zhidrog6nt is, becsap6dnak szempontb6l kddfenykisiilds a haszn6lata, ahol azioniziit 6s felgyorsftottnehdzhidrog6nionok A a a kat6dba, igy viszonylag 6s mdlyen,(t6bb r6csoszt6snyi m6lys6gben) behatolnak pall6diumba. legegyvalamelyoldatit hasznilljitk,6lszerribbeljdr6sokban termdszetesen a hozzhferhet6, olbs6 k<innytiviznek melyekszabadalmi oltalmatnyertek,a ftiggeldktaliban litiumszulfidelektrolitot.(Ezeketa megold6sokat, jdtszdk fda benismertetjfik.) Val6sziniisithet6, a kcinnytivfzben mindigmeglevd hogy meg deut6riummagok szerepet kdnnytivizes a fiizi6ban. melegitve szinNemcsak h6mdrs6kletre vizesoldatszolg6lhat elektrolitk6nt, hanem s6oldatok megfelel6 nem t6n alkalmasak elektrolfzis ldtrehozisdra. Ilyen irdnyf kisdrletek tdrtdntek, is ezekazonban voltaksikev6geznek resek.Altaldbanelmondhatjuk, vegzett hogy a k<innyiivagy neh6zvizzel elektrolizissegftsdg6vel a legt<ibben hidegf0zi6s kis6rleteket.

eij6r6sok alkalmas kivon6s6ra II. Nullpontienergia

t7

Elm6letiprobl6mik
A val6 k<izelsdgbe hozdsa. ds kompenz6l6sa,a kiinnyrimagokmegfelel6 A legfontosabb gonda t<iltdsek elvi izot6diffund6lt hidrog6nvagy neh6zhidrogdn mutat16k, hogy a pall6diumr{rcsdba azt sz6mft6sok mdr6sek 6s l6trejiijjtin. Ezzel a probl6mdval hogy a f:6zi6automatikusan pok m6g nem kertilnek olyan k6zel egymdshoz, egyik fontos6weez,hogy nem leellenz<iinek foglalkozikaz elmlleti cikkekjelent6srdsze[3.]. A hidegfuzi6 folyamatok Azonbannagyondsszetett a kdzel hozni a krist6lyr6csba hidrog6natomokat. hetsdges megfelel6en j6tsz6dnak a hidrog6n-pallidiumeutektikumban, meglehetdsen tisztinatlanahelyzeta kristflyrfcsok kii6s le zOtti feliileteken vagy olyan helyeken,ahol a pall6diumm6sf6mekr6csaivaltal6lkozik.Ezekena szabdlytalan geometri6ja, j6val itt a feltileteken,ezekben interh,isztallittertiletennem 6rv6nyes krist6lyr6csokszok6sos az is (L6sd3/f. hivatkoz6s.) Technikailag a pall6diumjea krinnyii atommagok. kozelebb keriilhetnekegym6shoz nagyonnehdzel66llitaniolyan tiszta forktilon gond hogy a pallSdiumnak R6szben lenti a legtribbprobl6m6t. fel. ul4n mdjdt,amely a hidrog6nold6sa,bediffund6l6d6sa nem repedezik Ez egy jelent6stechnikai-technol6krist6lyszerkezet6ff.igg igen giai probldma, viselkeddse nagym6rt6kben kdmiai6sszet6tel6t6l, merta pall6dium hidrogdntolnagy mennyisdgri megvi4ltoztatla,ha r6csszerkezetdt A t6l, h6kezel6sdt6l. pall6diuma szolc6sos 6s drtelemszenienmegduzzad,a f6m ftilrepedezk. Amegdtuzadt,6s emiatt ilyenkor a krist6lyr6cs dunk benne, A feltileteinkereszti.il. pall6dium,mivel rideg el pallSdiumigen sok-hidrog6nt veszthet a repeddsek felrepedez6 szennyez6d6sekt6l. ftigg nagym6rt6kben kis mennyis6gii felreped, ez atulajdons6ga de f6m,kdnnyen tisztitott1k,6smiEppenez6rt arr6lfiigg6en,hogy hol btny6srt6ka pall6diumf6met,milyen eljardssal mutatnaka hidrog6nnel nagyonnagy sz6rdst tulajdons6gai 6s hengereltdk h6kezelt6k, lyen technol6gi6val Alapvet6c6lunk,hogy mindl tiibb hidrogdn k6pz6d6sre. mikrorepedds ridegeddsre:6s szembeni old6d6sra, legyen hiszencsakigy 6rhet6el, hogy min6l tcibbhidrogdnatom vagy neh6zhidrog6n old6djonbe a r6csba, magas hidrog6nkonbizonyitj6k,hogy a pall6diumban egydrtelmiien kdzel.Az eddigikfs6rletek egym6shoz pontosan A reakci6beindul6s6hoz. felszinenvigzodo mikroreped6sek a centr6ci6sztiksdges hidegfrrzi6s 6s 6t afelsziwejut a hidrog6n, igen a mert a fer-n belsej6b6l reped6seken erre azertveszelyesek a folyamatra, Mivel kivihetetezeka reped6sek. ha alacsony szintenstabilizdl6dika hidrog6nkoncentr6ci6, ldtrejdhetnek (6s meg a pall6diumr6cs, emiatt ne l6pjenekfdl mikmiatt ne duzzadjon len, hogy a hidrog6nbeold6d6s elj6r6soksor6nhozhat6haszpallddiumcsakrendkfvtil gondostechnol6giai roreped6sek,) ezlrt a csupasz nempublikus. l6p6se 6ltzl6ban az n61hat6 melyeknek Osszes i4llapotba, A Patterson etjfrris melyneksori{na pall6dielj6r6ssal, Patterson igen szellemes egy James Ezt a gondotoldotta meg azamerikai keresztiila hogy a nikkelr6tegen veszik6riil. Ennekaz a j6t6konyhat6sa, umr6teget igen v6konynikkelr6teggel a viszontlezdrhatjuk kev6sb6 ridegnikkel segftsdg6vel pallddiumba, a rugalmasabb, 6s a hidrog6n bediffund6lhat ki. A mikroreped6s alakul szi4mos feliilet6t,fgy akkor sincsbaj, ha a pall6diumban rideg 6s tor6kenypallSdium s6t 6rhet6el a pall6diumban, v6kony palmagashidrog6nkoncentr6ci6 v6kony nikkel zirbrdteg segits6g6vel alakfthatjukki, feltletek sokas6g6t olyan krist6lyk<izi kiatakftds6val azaz szendvics-szerkezetek t6diunn6tegek, a drhetnek kdnnytihidrog6nvagy ktizeldbe feltiletenkdnnyenegymds melyekndl nem szabirlyszerikrist6lykdzi a Tov6bbiel6nyeenl6nyege(l6sda fliggel6kben). szabadalmainak Ez neh6zhidrog6nmagok. az eljdtls Patterson a hasm6l,6s igy viszonylaggyorsanfeltdlthet6hidrog6nnel hogy vdkonypall6diumr6tegeket nekaz eljan{snak, r6tegek, mertvastagabb koncenff6ci6, sziiksdges pall6dium6sn6h6ny6ra alattel6rhet6 reakci6megindul6sahoz a hidrogdndiffund[l a.palladiumkat6dba. mennyisdgri esetlegtdbb napig is eltart,mire elegend6 tdmbdkeset6n befoly6is, a Temdszetesen fontosparam6ter kat6d 6s az elektrolith6m6rsdklete mely a diffuzi6 sebess6g6t itt hidhogy milyen mennyis6gti is, a solj4 6s6rtelemszerfienkat6ddramstiriisdge hiszenezrlszbenmeghatirozza, el az,hogyhogyanrendezziik a ag 69 rog6nv6lik ki egyid6egys alatta feliileten.Itt technikail m6gfontostdnyez6 sordnugyanisa hidrog6nAz alakftjukki, 6s mekkoraa kat6dcisszfeliilete. elekaobzis kat6dot,milyen atakban t6form6j6ban 6s viszontkiv6lik a felUleten bubordkok nekcsak egyftsze diffunddlbe a pall6diumbam6srdsze - akkor eldrhet6 - mint pdldriula Patterson-fele az,hogy a berendezdsekndl vozik. Ha el6gnagy feliiletri a kat6d jawl, hiszenaz a hidrogdn,ami nemdiffunddltbe a kat6d egykr1sz6n,az hat6konys6ga hidrog6ngaz-ddlkod6s nagyfeltiletti,sok apr6goA bediffrrndrilhat. Pafterson-f6le formijdbana kat6dmdsikrdszdbe m6ghidrogdngaz a az hiszena kat6d alj6n kiv616htdrogngir- fuanils segitsdg6vel ly6bdl'6116 kat6d kiv616ilyen szempontb6l, javitja a folyamathat6sfokSt. v6nhat6 Az tehdt, mdg kat6dtetej6n lev6 goly6cskakba bejuthat,ezzeljelent6sen javul a kiv6lt hidrog6nelnyeldsdnek egy hatdsfoka. pusztdn , a Ez hogymindl nagyobbfeliiletti kat6dothasm6lva, hatdssal van. Saj6t l6nyeges 6m fiiggd paramdter, a folyamathatr{sfokdra elrendezdst6l technik6t6l, geometriai a kialakit6st volt avizszrntes eset6n cdlszenibb is is tapasztalataink azt mutattilk,hogy m6gkis feliiletti elektr6dok kialakitdseset6n. mint ff.iggrileges a mertfgy jobbanelnyel6dott kiy6lt hidrog6n, haszn6lni,

18

II. a EgelyGy6rgy:Bevezet6s tdrtechnol6gidba

folyamatban ha hogy a folyamatsokkaljobb hatdkonys6gri, nemegy stacioner Tovdbbifontosszempont, hogy azokona Ennek az az elSnye, val6sftjukmeg a ffzi6t, hanemlassf, de instacioner folyamatokban. kriskialakulhata f(tzi6 (a szab6lyos tal6lkozdsdnllegy6ltal6n 6s ahol a r6cshibrik r6tegfeluletek helyeken, ki el 6lland6an kell szilllitani, kell vinreakci6vdgterm6ket nem alakulki), ott a val6sziniileg t6lyr6csokban az azonban elektr6dokon esetben vagy nulla, instacioner alacsony a ni. Stacioner esetben diffrizi6 sebess6ge is tcimegfluxusa v6ltozik az id6' v6ltozik,6sigy a diffiizi6s 6ram16s 6lland6an kivrfl6 hidrog6nmennyisdge 6s a mintegy ,,kisdpri"r6lland6an kristdlyr6csot, azoktaa helyekreszfillitjaa neben.Ez a lasstihull6mz6s ahola reakci6kialakulhat. izot6pokat, h6zhidrog6n A Casimir-er6 hatrisa ' 6 hogy hol j6rulhathozzda Casimir-er ahidegfizi6sfolyamatsikeEzenel6zetes leirdsut6n ndzz-iikmeg, egym6saz,hogy ktizel kertilhessenek feladata alapvet6 beinditdsrinak fthez. LAttukteh6t,hogy a hidegfirzi6 magjai, 6s ez a r6cshib6kn6laz interkrisztallit feltiletekn6l a hoz a'hidrogdn vagy neh6zhidrog6n rezgdsek nagy amplitud6jri,mechanikus ha legval6szintibb. a folyamatotnagybansegitheti, a r6csban Ezt m6r klzelebb ltikik az elektromosan le6rny6kolthidrog6nmagokat. futnak v6gig, ezekugyanisegymdshoz a hoznakl6tre, ahol a Casimir-er6k rezg6seket feliiletent6rt6n6bubordkdsszeomlAsok a Ilyen mechanikus ltjk6srezg6sek, mechanikai hozzfijdrulhatnak mdrt6kben fizishbanjelent6s utols6 bubor6kdsszeoml6s6nak Az az Az hull{mok kialakft6s6ban. l. 6brin l6tszik,enneka mechanizmusnak alapelve. A. 6br{n az| l6tjuk, a l6tjuk, hogy a termikushatdrr6tegben folyad6k hogyank6pzSdikegy fdmfeliileten, hogy egy g6zbubordk id6vel hogyan helyek kdrnyezetdben mint elp6rolog, ezdrta falon lev6 egyenetlens6gek, bubordkk6pz6 a 96z akkora siinis6gkiilOnbsdg, eldrnek kritikus mdretet, egy a n6neka bubordkok.Altalilban,ha bubordkok lekeletkezik,ami m6r a feliileti fesziiltsdget miatt 6s a folyad6kkozti stinisdgkiilOnbs6g akkorafelhajt6er6 j6tsz6dikle akkoris, amikorelektrolizissel gy1zveleszakitja bubordkot frit6 f6m feliilet6r6l.Hasonl6eset a a gradiens helyettk6miai koncentr6ci6s gdztvillasztttnk egy femelektr6d feliiletdn.Itt h6mdrsdkletgradiens ki goz. a j<inl6tre,6sugyanrigy a belsej6be gin, mint az el6z6esetben bediffund6la bubordk amelyelnyeli a az haszn6lunk elektrolizisn6l, akkor,ha olyanf6mfeliiletet Megv6ltozikahelyzetazonban bediffunddl6g6n mennyisdge pall6diumfelhaszn6l6sdn6l. bubor6kba A g1nt, jelenesettinkben felszabadul6 fiileg csaka femfeliiletkdrny6eset6n tekintve,hogy igen v6konyhat6n6teg nagyjdb6l kertilettelar6nyos, a keriiletdvel a Ez k6n keletkezlkg6z,6s ez diffund6l a bubor6kbelsej6be. a mennyis6g bubor6kmegtapaddsi is ndgyzetdvel ar6nyos, viszontabubor6ksugar6nak mennyisdge fem eset6n elnyel6s az ardnyos. Glzelnyelo mint a nagyobb, elnyel6s keresztlil tdrtdn6 ahol egy 6sel6rhetiink akkorabubor6kmdretet, m6r a f6mfelUleten majd a folyamat a Ebbenaz esetben bubordkdsszeomlik, kiv6l6 gin mennyis6ge. a termel6d6, bubor6kba akkor6ra a akkor megn6het hely a kdrnydken, ha Abban az esetben, nincs sok bubordkkdpzo rijrakezd6dik. tal6lkozunk, bubordkkal Val6j6bantehiltkdt eltdr6tipusri a bubor6k,hogy leszakad falr6l, 6s felemelkedik. a m6r nagyi.it6st a falra,a m6sikpedigleszakad kat6dr6l6sfelemelkedik. 6s az egyikosszeomlik, ekdzben mdretekben van arra,hogy ez a folyamatfontoslehet,mivel a molekul6ris kozvetett bizonyit6kunk Csak jelet. Ha pdld6uldeutdriumgdzzal hajtjuk v6grea pall6div6gbemen6 folyamatnem ad hallhat6,akusztikus viszont,ha igen nagy kapunk.L6sd [4.]. Abban az esetben um telft6s6t, akkor igen gyongeeredm6nyeket -, szabadalmait akkorj6 eredm6nyeket ak6rkdnnyii viz mellett- l6sdPatterson feltilet0kat6dothasm6lunk, hat6sfokot el6rt. is a m6r6sek szerinttizezerszdzal6kos az szabadalm6ban kapunk,Patterson eglik megadott j6 eredm6nyeket jobbakat,mint amit a ad, kdnny[ivizis mdg a szok6sos esetdn A nagyfeliilet tobb femr6teg be. sz6molnak A nagy tdbbleth6r6l sz6zal6kos tiz-hetven kfs6rletek adnak,hiszenazok 6ltal6ban nehdzvizes valaminta nagy feliiletekjobb hidrog6nbubor6k, feltiletenkeletkez6 risszeoml6 ds feltilet, 6s emiatta nagy jussunk. hogyjelent6stcibbleth6hdz feltdtelahhoz, gazd6lkod6sa szerintelengedhetetlen atapasztalatok maradt. nyitott k6rd6s sz6mos 6s nemkiforrott a hidegftizi6technik6ja technol6giflja, Ma m6g egydltalfin a kat6d anyagS' elengedhetetlenek feltiletfizikaiismeretek 6s Igen fontosa feltiletekelk6szft6se, r6tegfizikai, is, ismerete valamintaz elektrok6mia de nak elk6szftdshez, nagyonfontosa pall6diumf6mtechnol6gifijdnak is. ismerete [5., 6.] elsaj6tft6sa; a kalorimetria 6s alapjainak jelenl6tea firzi6sfolyamatok a ndhaarrautalnak,hogy nem egydrtelmti szok6sos A mdrdsitapasztalatok (kiildnleges nemsikertilth6liumotkimutatnia eset6n szennyezod6sek) N6h6nyesetben ugyanis kfs6rletekn6l. a kat6dban,b6r tobbletenergiltsikeriilt detekt6lni.. Altaldbanelmondhat6 hidegfrizi6sfolyamatokra, [7.] figyelhet6meg a reakci6ksosug6rz6s 6s neutronsugilrz6s elektromSgneses hogy j6val kisebbmennyisdgti j6 hogy a magfizikusok 16Ez v6rn6nk. az egylkoka annak, a r6n,mint amit egydbk6nt fiizi6s folyamatokt6l szeidegenkedik hidegfrizi6gondolat6t6l. a

elj6r6sok alkalmas kivon6s6ra II. Nullponti energia

T'[C]
termikus hatdn6teg kezdete

t9

xlcml 'tiimegfluxus iriinya ndvekv6bubor6kesetin = pirolgrls miatt

,.-'.1 ''... ,-

t
\.,

, -,r':folyad6k'. 6ppenindul klpzl,dl bubordk,a ntivekeds

el6tti bubor6k leszakad6s

forr6 femfal apr6 [regei ment6n. keletkez6se a.) g6zbubordkok ] vfzbenoldott hidrog6n ] koncentr6ci6[g/cm']

i
I

x [cm]

j<:;

tdmegfluxusininya ndvekv6bubor6kn6l glndiffhzi6 miatt

f6m kat6d melynek anyaganem oldja a hidrog6nt

\ ' k6pz6d6 bubor6k

<-

leszakadris el6tti bubordk

vtz

az a. a Hasonl6 bubord!kepzdc!9q-11in116braeset6n. sor6n. (hidrog6nbubor6k) keletkezdse elektrolizise viz b.) gr2bubordk

koncenh6ci6 [g/cm3]

x [cm]
pall6dium kat6d, oldja a y''' !--. .t... ,.."""' . hidrog6ng6z tdmegfluxus6nak ir6nya

A f6mbediffund616d6 hidrog6n mozg6s6nak ir6nya

;
I

a bubordk a hidrog6n pall6dium <isszeoml6 falbadiftund6l,majdott elnyel6dik

r
i \
\ viz

:-

,'

ki6raml6s 6tjelent6s hidrog6n a el6tti leszakadris bubor6k a repeddsen

u"tooyubb.int u U.aU.an hatrirrdteg koncentr6ci6s ha vfz c.) g6zbubor6k keltkez6se elektrolfzisekor, a kat6doldja a hidrog6nt--A. IVl..6bra a eloszl6sa falt6l trivolodva h6mdrsdkletdnek Folyad6k

Irodalom 1982 Vol152,N'4, p 169-216, Physics Reports, Fusion. and MesicMolecules Muon Catalysed [l] a) L.Bracci,G.Fiorentini: Vol56,No6, Phys.Rev.Letters, D-T Densityeffectsin Muon Catalysed Fusion. of b) S.E.Jones al; Observation Unexpected et p 588-591, 1986 Vol34' Phys.Rev.A., D-T Muon Catalysed Fusion, of Detuning muonStickingin Resonant B.Miiller, J.Rafelski: c) M.Danos, N'5. pp3642-3@\1986 l2l t31 Vol10,N"2, 1996 of of EdmundStroms.Review theCold FusionEffect.,Journal ScientificExploration, Elm6leticikkek gas.,FusionTechnology' isotope hydrogen in of Screening the CoulombPotential a Nondegenerate a) G.F.Fedorovich: Y o125,199 Jan,ppl20-123 4 May Vo129, FusionTecnology, in NuclearReactions SolidsandSuperconductivity., Deuteron Screening, b) S.N.Vaidya: pp405-408 1996, July 1993 Vol23,pp442-464, FusionTechnology, NuclearFusionin CrystalHybridesof Light Elements., c) G.F.Fedorovich: L992 Vol21, pp86-91, as of for et d) F.Cannizzaro al: Search Neutrons evidence cold fusion.,FusionTechnology, Jan Vol27,pp71-85' 1995 FusionTechnology, results., e) A.Takahashi al: Multibody fusionmodelto explainexperimental et Solids(b) Vol152,ppl17Phys.Status. in Exciton-likeStates SolidCatalysts., Hydrogen Subsurface D.J.Fabian: 0 A.Szdsz, 12l,1989 Kis6rleti cikkek gAzzal D2 currentin high temperature Gas., underalternating evolutionfrom a Solid stateelectrolyte a) T.Mizunoet al: Anomalous May 1996 Vol29,pp385-389, Fusion Technology, Sept1993 Vol24,pp2o5-228, FusionTechnology, Isotopes., in b) J.Dufour:Cold Fusionby Sparking Hydrogen PhysLett A, in ratio for Glow Discharge Deuterium, NuclearProduct Y.R.Kucherov, I.B.Savatimova, c) A.B.Karabut, Voll7O, p25.1992 in at Occurring the Cathode Glow Discharges, of of An J.A.Mahaffey: Investigation Reports FusionReactions d) C.H.Ellison, 1996 Vol29,pp178-187,Jan Fusion Technology, m6r6sek Kiinny0vizes in HeatEvolutionby Electrolysis Light andHeavy and Tritium Generation LargeExcerss Y.Noya,T.Ohnishi: a) R.Notoya, Sep Vol26' pp179-183, 1994 FusionTechnology, with Nickel Electrodes., Solutions waterPotassium Carbonate Fusion Solutionwith a Nickel Electrode, Carbonate in b) R.Notoya: Cold Fusionby Electrolysis a Light waterPotassium pp202-204, Sept1993 Technology, Yol24, "Alkali-Hydrogen" Fusion Fusion, Suggests "Cold Fusion"may be that HeatReaction c) R.T.Bush: Light WaterExcess A Vol22, Sept,pp3}l-322 Technology, Fusiol Techof Heat d) V.Noninski:Excess During theElectrolysis a Light WdterSolutionof K2 CO3with a Nickel Cathode, nology,Vol21,MarchL992,ppl63-I67 Vol28, Efficieneyin Ni-H2OEletrolyticCells.,FusionTechnology, Heat,andFaraday Excess et e) Z.Shkedi al: Calorimetry, Nov 1995,ppI720-1731 Neh6zvizes m6r6sek Vol29,March 1996,pp26l-268 Effect,,FusionTechnology the to a) E.Storms:How Produce Pons-Fleischmann Fusion High CunentElectrolysis, by Conelation 1psPulse, Ratio>l andExcessHeat D/Pd b) F.Celani et.al:Reproducible Vol29,May 1996,pp398-404 Technology, Sheat., Fusion type Heatfrom a Pons-Fleischmann ElectrolyticCell UsingPalladium of Excess c) E.Stroms:Measurements Vol23, March 1993,pp230-245 Technology, FusionTechinto Palladium., of Insertion Deuterium to Calorimeter StudyElectromechanical d) T.M.GUR:AnIsoperibolic 1994 nology, Vol25,pp487-501,July during and Power,Radiation HeliumProduction EffectsinvolvingExcess J.J.Lagowski:Anomalous e) M.Miles,B.F.Bush, Vol25,July 1994,pp478-486 FusionTechnology, Cathodes., D2OElectrolysis UsingPalladium Titanium.,FusionTechnology, postelectrolysis NuclearEffectsin Deuterated of fl M.Alqueroet.al:AnInterpretation Some pp390-397 Vol29, May 1996, NavalAir Warfare Systems. NAWCWPNSTP8302, effectsis Deuterated K.B.Jqhnson:Anomalous M.Miles, B.F.Bush, Weapons Division,ChinaLake, 1996 Center by:NewEnergyand Published Editedby M.Oi<amoto, Sapporo. on Conference Cold Fusion.1996Japan, SixrhInternat. Inst.ofAppl. Energy Organization, Development IndustrialTechnology of Cells.Journal Electroon calorimetry modifiedFleischmann-Pons M.Verpelli:Isoperibolic M.Scorletti, G.Preparata, (1966) pp9-18 411, analitical Chemistry.,Vol.

t4l

I5l

t6l

I7l t8l l9l

a kivon6s6ra alkalmas

IVl. Kieg6szit6s eredmdny. n6h6ny m6r6si tapasztalat, N6h6ny

hiSnyibanezekutiin kdnnyebbazt s is kis6rleteket igenkdnnyti elrontani, kell6 tapasztalat A hidegfirz6s 1llitani,hogy az effektusnem l6tezik, mintsembeismernia hibakat.Ez6rt felsorolokn6hdnyszempontot, taldltunk. sor6nfontosnak amit a kfs6rleteink temefi az ut6bbi drdga, tdmbtjthaszn6lni, nern alkalmaz6sa, 6rdemes 1. Igenfontosv6konypall6diumr6teg hidrogdnnel. pedezik, tdlthet6 lassan 'E hogy a Pall6dium nikkel r6teggel, ,,repemikron vastags6gri Z. J"-.r u f*UOiu*teteget bevonnin6h6ny megg6tolja. kiszcikds6t d6seit"a v6konynikkel lefedje,s fgy a hidrog6n nikkel rdtegsorhasznflata. pall6dium nikkel pallSdium hasznillata,pl.vas bevonatok tdbbrdtegti 3. Erdemes a mely iltereszti hidror6tegekhordoz6sdra, hasznillnia ,,szendvics" 4. frdemes olyan szerkezetranyagot melyekj6l bevdltak. haszn6ltunk, sfk vastag ker6mialapokat lmrn g6nt.Erre a cfliu:ami Celszeria Ragland drtdken. ne azaz haszn6lni, az 6ramsrinis6get tartsuk6l1and6 cdlszeni iizemm6dot 5. Tranziens n6h6ny az egyszer egytk, s mindk6toldal6thaszn6ljuk, az an6dot amikoregy kat6dlemez tipusf elrendez6s, riramsffisdgkdztil vSltoztafraaz id6 fiiggvdny6ben. egyk6zepes 6ramrilva a m6sikoldalonhaszr6ljuk, cdlszeriiAJNcm'kortil tartani. 6. Az 6ramstirtisdget is f6le mint ahogyaz a Patterson szabadalomb6l a el6r6s6hez nagykat6dfeliilet, 7. lgenfontosa j6 hat6sfok egy H2 Ennekaz allnyege, hogy a kat6donfelszabadul6 buborfkok rijra elnyeltidjenek ldtszik,(2.6bra). okoz. hat6scs<ikken6st mert azielent6s a 6sel6getni hidrog6nt, m6sikhelyen,s ne kelljenkierszteni is drisitottelektrolitet lehethszn6lni. enyh6n legfeljebbnehdzvizzel megfelel6, 8. Kdnnytiviz alkalmazdsa
E= ;i . {

b.)

a.)

lA2.6bra. kontrollalkiegdszitve. cellamdrdse cell6ja. b.) A Patterson kat6dfeliiletti megn<ivelt kdsziildk f6le A Patterson hidegflrzi6s

av$

x/1/t4

t/Ll94

1/t6/s4

5lS/e4

5/1a/t1

t{tlt$

5/v/9?

s/UlSt

5ls/9'

6/lg/W

6n0/95

l/l'lt3

tlton?

(egy oszt6s ttibb nap)

id6 (napok)

(egyoszt6s tiibb nap)

id6 (napok)

IU3a.6bra Pall6dium-C6zium dtv6zela kat6d,(4.1mmx 1.9cm). Az Sbrik az U.S.NavyChina Like Laborat6riuim6nak m6r6sieredmdnyei. [71

IU3b. 6bra a 2mm6tmdr6jii iisztapallddiumdr6t cellakat6dja.

tObbletenergia [W]
!.1

tcibbletenergia [W]
0.1 0.3t
U.J

e.$

6.t5 !J

0.?5 0.? 0.15 0.1 0.0J

{.r5
{,1

0.t5
0 .005 .0.1 tN/we1 tr/tuc1 wilN ts/$!t1 il15/e1 tvil/g1 trtv& il/?3fr1 il/1t/e4

.0.45 .0.1

uw94

va{

\flM

id6(napok) IU3c.6bra Pall6dium-B6rkat6d. (2.5mmx 2.5cm,a b& 0.75Vo sflysz6zal6kos). Ez akat6d nemrepedezettab6r hozzdad6sa miatt.

id6(napok)

IV3d. 6bra Ttibbletenergia mdr6slaJohnDashcdg 6ltal el66llitott pall6diumleme " a B cell6n6l. zzel + pontossdga 40 milliwatt. Nincst6bbletenergia. A rndrsek

hatdrai III. r6sz:Megmarad6si tcirvdnyek

23

III. RESZ MEGMARADASI TORVNNYNT HATARAI

Kivonat Ez a fejezet, amint a c{me is mutatja, a megmaraddsi tdrvdnyek drvdnyessigi hatdrait mutatja meg. A mai ldzfelfugds szerint nem lehet olyan zdrt rendszerben m{ikridd gdpet kdszlteni, amely Ebenergiabevitel ndlktil dllandhan energidt,ad Ie vagt impulzust, esetlegimpulzusnyomatdkot. ben afejezetben azokat az elveket mutatjuk be, amelyek ezt lehetdvi teszik. Az energiamegmaradds tdrvdnye ugtanis vildgosan kimondja, hogt az energia zdrt rendszerben, csak konzervat[v erciterek esetdn marad meg. Ugyanez a helyzet az impulzus ds impulzusnyomatdk esetdn. Az viszont nem bizonyitott, hogt nem konzervatlv, nem disszipat[v erdterek esetdn az energia ds az impulzus mindig megmarad. A gond a megmaraddsi tdrvdnyek alkalmazasi hatdraival van, errdl szdl afejezet. Ebben a"fejezeitbentehdt vildgossd kell tenni (az eddig telvesenrisszemosott)konzervatlv ds nem konzervattv erflterek lrizti ldnyeges eltereseket.Bdr ezek mdr a millt szazadbanelkiikiniihek, 6s a matematikai fiziknban felismertek az eltdrci tulajdonsdgaikat, jellegzetessdgeik eltdrdse nem lett kelki nddon hangsillyona. Ebben a rdszben szimmetriatulajdonsdgaik alapjdn elhatdroljuk egmasthl a konzervatfv ds nem kanzervatlv erdterek tulajdonsagait, ds megnevezilnkndhdny nem konzervativ, nem disszipat{v erdteret, melyek technikailag elcidllithat6k. Ebben a rdszben vildgossd vdlik, hogt az erdtereket szimmetriatulajdonsdgaikkal lehet megfelekienjellemezni, elsa megmaradasi tdrvdnyek szimmetridi szoros kapcsolatban allnak a mozgdst ldtrehoz6 erciterek szimmetridival. Azdrt, hogt j6l drtsiik a hatdrokat hol kelt meghilzni, a nem konzervativ erciterek tulajdonsdgaival kiemelten foglalkazunk, s megmutatjuk, hog,t ilyen terekfrn kirtdnti mozgdsnal viszont mddosulhatnak a dinamikni tdrvdnyek. Ez az eg,tetlen rdsz, ahol mai ismereteinket ki kell terjeszteni. Ezutdn megmutatjuk, hogt mi6rt ertelmezhetciszimmetriakdnt az energiq ds az impulzus, ehhez a Lagrange formalizmus matematikai alapjait, a varidcidszdmitdst is felhaszndljuk, r dni fogiuk, hog,t konzervativ erciterelmdlpdlddul az idri homogenitdsdbdl midrt krivetkezik az energia megmaraddsa.Ldtjuk hogtan krinnyitik meg a dinamikaifeladatok le[rdmajd, hogt az dltaldnos koordindtdk bevezettise sdt. Kiemelten kezeljiik a szimmetria fontossagdt dsjelent6sdgdt a Noether tdtel megfordftdsdndl, jelzi, hogt a geometriai szimmetridk- mozgdsdllanami dnmagdban is utat mutat ds eg,tertelmtien - megszi)ntethetriek. Csak ezutdn mutatjuk beformdlisan is, hogt a megmaraddsi tdteleket kid6k zdr6lag konzervattv erdterekben tekinthetjilk megldt,lsek ndlkiil dltaldnosan drvdnyesnek- hiszen ezdrt haszndlhatjuk itt a tdrvdny kifejezdst.Ez afejezet ndmi matematikdt is tartalmaz, de nem meg,,ilnk till az anal[zis hatdrain. Sokat segft afejezet megdrtdsdben majd a IY. rdsz, de mdg tdbbet az elvek alkalmazdsait bemutat6 V. rdsz, aminek elolvasdsa utdn ismdt drdemesiljra visszatdrni a III. rdszhez, hogt teljes mdrtdkben tisztazodjanak a terek szimmetridi kdzti ldnyeges.eltdrdsek.Ezek megdrtdseigen fontos a gtakorlati kerddsekmegolddsdban,a tdrtechnoligia lehetfsdgeinekfekdrdsdban.

haszna A megmaradisi tdrv6nyek indokolatlanul 6ltal6nosnak hiba, amikoregy-egyOsszefi.igg6st a A tudom6nyfejl6ddsdben leggyakoribb szintem6sr6l sem hizzik meg az alkalmaz6s hatdrait.A term6szettudom6ny v6lnek,azaz ar.r.rikor t6vesen kdz6 tartozik, t6ved6sek hati4raiknak megtal6l6sa. legveszdlyesebb a A sz6l,mint a tdrvdnyek6s alkalmaz6si hat6rok.A vdkuum feltdtelezik,hogy nincsenek hallgat6lagosan amikor egy tdrv6ny alkalmazhat6sdglnill nem peremfelt6telei m6retekndl szubatomi pl. hogy a klasszikuselektrodinamika hat6sain6l j61 k4thattuk, - ott egy 6j vil6gk6p,egy m6sszeml6let haszni4land6. hasznfilhat6ak m6retektartom6nya, az igen de is A Newtoni, a klasszikus mechanik6nak egy hatfut szaba szubatomi jelent hr{rom kdlcscinhat6 esete, test vagy tdbb egymdssal nagy'sebess6gek is Tov6bbigyakorlatihatdrt esete hat6sok mechanika a afrzrka nem melyeket m6r analitikussz6m(t6ssal tudunkkovetni.A fenti korl6toz6sok, ki. fejl6d6se, ismereteink b6viil6se sor6nalakultak a viszont olyan korl6toz6sokr6l lesz sz6, melyeketmost kell meghrizni,nevezetesen A tov6bbiakban 6rintik. melyekafrzlkdt s emiatta termdszet egdszdt megmarad6si tcirv6nyekn6l,

24

Egely Gycirgy; B ev ezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

folyamatokmegdrt6s6lej6tsz6d6 a nemcsak term6szetben tdrvdnyeiigen fontosak A fizika mdgmarad6si ki m6gnempr6b6itunk melyeket olyan folyamatokat, megtervezni segftenek eligazodni, ben,hanemsokszor - mint p6ld6ula tdlt6s,az enetgia, tdrvdnyek megmarad6si A el6ttea gyakorlatban. ma ismertlegfontosabb F6leg a eredmdnye. 6v azut6bbiketszi.z kutat6sainak megmaraddsaaz impulzusvagy impulzusnyomatdk mint jelensdgek tdteleket, kell miatt ma mi{rm6sszemmel n6znia megmaraddsi rdszecskefizikdban tapasztalt tettiik. Vil6gosanirja le a ScientificAmericancimii foly6iratban(1963.okt6ber)Gerard azta szinadel6n Feinberg MauriceGoldhaber: 6s mindenesetpontoss6gon beliil mindig teljesUlt a m6r6si 6s ,,Az energia,azimpalzas a tdltdsmegmarad6s "Egy kifinomult fizikai elg6peket nemvizsg5lt6k.) ismertetett benmelyeketvizsgdltak".(Az V. fejezetben Ezdrt az m6letrendszer dptilt ezekreaz alapokra,6s a gyakorlatmeger6sitette igy kdsziilt el6rejelz6seket. 6s alapjav6giilisa gyakorlat, ez1rtmindig felmeriil annak t6rvdnyek hogy a megmarad6si kezdt6k elfelejteni, Ilyen s6riil6snem is vizsg6lunk. amikorrij tfpustijelens6geket hogy s6rtilnekolyan esetekben, a lehetdsdge, arra figyelmeztet,hogy s6riil6se a el6fordult a rdszecskefizikdban..." egyszer ,,P6ld6ul parit6smegmarad6s drvdnyes olyan teriiletorv6nysemsztks6gszertien kipr6b6ltmegmarad6si hit, semmilyen m6g egy sokszor ki..." ten,aholnempr6b6lt6k Ldtni 6s milyen fogalmainkvannakaz energi,6r6| az energiamegmaraddsr6l. Ndzztikmegr6szletesebben, 6s hissziikteljesendtfog6nak hat6rn6lktilinek,6s elkdvettiik indokolatlanul fogjuk, hogy az 6rv6nyess6g6t fo6s L6tni fogjuk, hogy el6gg6felszfnes bizonytalan an ahibht, amit6l 6v minket Feinbergds Goldhaber. Persze hasonl6gondokmeriiln6nekftjl, ha elkezdendnk galmainkvannakaz energia val6di mibenl6t6r6l. vagy a t6r ki6sni,mint p6ld6ulaz id6',a tdmeg,a mez6,a tdltds,a gravithci6 m6solyan fogalmakm6ly6re maradjunk energi6n67. az De terjed6se, struktrir6ja. egyeldre amiben azzala tclrv6nnyel, osszekeverik Gyakoriaz ahlbaa fizik6ban,hogy a fizikai fogalomdefin(ci6j6t vagy nemazonos erdxtit szorzattaT, az az szerepel. *energia p6lddul igy a fogalom 1 ^ r Iegaz lcu' ) va1yaz ) tt' ) f,,^u' esetszorzattal,

mdlyebb, enn6lt6gabb, L6tni fogjuk majd,hogy az energiafogalma szoruattal.

hogy a gyakorlatban esetekre, annakellendre, fogalm6tlesztikiteniezekreaz egyszeru ds hib6s az energia fogalm6t.Enneka r6smek az a clja,h:ogy hasmriljukaz energia csakigy, ebbena sziikebb6rtelmezdsben 6s az $telmezdslben, azt is megfogalm6nak meg6rt6se energia megmutassuk, milyen fontos a szimmeffia az Az 6rtelmeadk. energi6hozhasonl6an sztikebben mutatjuk,hogy eddig ezt a fogalmatis a lehets6gesndl Azt igyeksziink majd is impulzus 6s impulzusnyomatdk megmarad6suk tuls6gosansztiken ertelmezett. 6s azazamikora kiils6 er6k pdld6ulfiiggeneka seless6gt6l eset6n, bemutatni, hogy nem konzervativer6terek orvdnyes er6terekndl, (p6ld6ulLorentz-er6kndl ldphetftl), vagy M id6t6l,vagy csaka helyt6l fiigg6 esetben impulzus maradmegaz energia, potenci6los ott-nem sziiks6gszenien azazaholnem tdrbent6rt6nik amozghs, ma td"rv6nyek m6g korl6tlanIlyen drtelemben teh6tsztikitenikell a megmarad6si vagy impulzusnyomatdk. m6r nak vdlt alkalmaz6si tartominyht Ilyen eseta tudom6nyban tdbbszdris el6fordult,hogy riltaldnosnak ftjl. Ez nemjelenti az eddigitdrvdnyek korl6tai btrkkantak v6lt tdrv6nyszeriisdgeknek k6s6bbalkalmaz6si 6s gyakorlatviszonttdvesen SltalSnosit sokszor megsziindsdt, a felhaszndldsi csak teriilet korlfitozilsfitA mai pongyola megfogalmazdsokattakar. is az ndzztik meg pdld6ul egy villanymotor mtikdd6s6n6l ffbgy a gyakorlatpongyolas6g6t bemutassuk, ahol 6t vezetdken kerUla motorba, az ismeretek szerinta villamosenergia elektromos energia ritj6t. Kciznapi energiaEz akdp igy nemhelyes. . h6vddsmechanikai energi6v6 alakul6t az eleklromos hanema kdriildttelev6 t6rAz energifit Poyntingvektorralleirt HxE szilllitja,s fgy nem avezetdkben, a a akkora Poyntingvektorp6rhuzamos vesdg bensz6llftjukaz energifut e**or nincsveszte az 6ramkorben, kivett energifit.Avezeenergi6tadja,a rendszerb6l komponens vesztes6gi a zet6kkel. vezet6kre A mer6leges az 6s tdrer6ne csdkkenjen, ,,utatmutasson" energiaflrarriils t6 teh6tcsakarraval6, hogy benneaz elektromos A tdrerti. vezet6kb6l ne mutasson elektromos A feladata az,hogya nemkivdntir6nyba ir6ny6nak. szigetel6 keresztUl, vea A vas6ba 6ramlikaz energia. szigetel6n kereszti.il motor lemezelt a tehdta motor szigetel6j6n komponens vea Az 6s zet1be hat6energi6nak komppnense egy elektromos a m6gneses. elektromos k6t van: viszontitt a komponens fligg, a m6gneses zet6irinyhvalpirhuzamoslesz, avezetlbeninduk6ltt6rer6ssdgt6l mertkdriildttea vasjeazdrttilozik az energia, vezetlremer6leges. forg6 rlszenlev6 szigeteltvezetobill A a az lenl6temiatt a mdgneses el van torzulva,igy a szigetel6b6l vasba egyik oldalonttibb 6ramlik,mint a tdr s is azaza forg6s.A szigetel6kdn 6ramlik6t energia, ez a m6sikon* ennekkdvetkezmdnye elmozdul6s, az folyamatis okozhatmegfolyamatl6nyeges r6sze. Ldtjuk teh6t,hogy egy egyszeninek tiin6 energiadraml6si lepet6seket.

hatiiu tcirv6nvek III. r6sz:Meemarad6si Mi az energia?

25

(a lexikon a il. kotet6ben 861.oldalon)a kdvetkez6k6pof Az ,,Encyclopedia Physics"cimii igen alapos 5t, el66llit6 fogalm6t:,,Az energi egyhat6sokat pendefini6lj az energiilt, mint a fizika egyikkulcsfontoss6gri a jellege sokfdlelehet, pl. egy test h6m6rs6klet6nek lehetnedefini6lni. Az el66llt effektusok lehet6s6gk6nt 6s egy Az megvdltoztathsa. energia szrikebb ktinnyebben egy emel6se, testdeform6l6sa, testhelyzet6nek egy Az energia ktildnbdztiform6i gravithci6s vonz6sellendben. a egy sily felemeldse koncepci6ja 6rzdkelhet6 6s lev6 a sorolhat6ak: mozg6sban energia a t6rolt enetgia...". k6t kateg6ri6ba definiSlj(k.Ez k6pessdgek6nt az a A fenti iddzetbll is l6tszik,hogy,6ltal6ban energi6t test munkav6gz6 de is lev6 h6m6rs6kleten testnek van h6energi6ja, ezzelmai mert egykdrnyezeti helyt6ll6, az6rtnemteljesen - ez a termodinamika f6tdteldnek Ezenkfktivetkezm6nye. II. nem ismereteink alapjfun tud munk6tvdgezni kdpessdg, munkasziikebbfogaa A kdpess6ge. munkav6gz6 is mez6knek van munkavdgz6 viil a tereknek, 6llapot6ra a megfogalmazls szerintaz energia zdrt anyagirendszerek Ez6rtpontosabb lom mint az energia. jellemz6skaldrmennyisdg, id6ben6lland6marad. anrcIy bdrmely6llapotv6ltoz6sn5l hogy ez 6ltal6noss6gban van, 6s lrzlkeltetni szeretndm, A hangsrilyitt a b6rmely 6llapotv6ltoz6son 6lland6szokottlenmely dsszege egy leirdsi{ra mindigbevezetiink fi.iggv6nyt, nemigaz.Az cisszenergia osszeg6re sz6l, Teh6ta ftiggv6nyezenr6szenergirik k6miai,h6 stb.tagokra. ni a mechanikai, elektromos, 6s erre 6rtjiik 6ltal6ban a megmarad6st.Kdt vagy tdbb rendszer esetdn a rendszerek energidja mennyis6g, itt nem a f6nysebess6ghez 6s relatfv,viszonylagos Az risszegezhet6, teh6t extenziv. energia att6l filgg, is, gondolni, hanem eglszenalacsonysebessdgekndl tehdt szdmdrtdke kdzeli 6rt6kekrekell rendszerbdlvizsgilljuk, rn6rjtik 6rtkdt.Ez egy nagyonfontos tulajdonsdg,s hogy milyen vonatkoztatdsi 6s dsszegezhet6 vonatkoztat{teh6tska16r, Az a ennekneglig6l6sajelenti gondokegyik forr6s6t. energia 6s R. RichardFeynman Leightonnal de m6gmindig nemtudjuk,hogy mi is az energia. si rendszerfiiggl, is megjelent- igy ir a kiildnbdzti energi6kat Sand-elirt kdnyvdben,mely ,,Mai Fizika" cfmmel nSlunk villtozatlan marad,minaz dsszegezziik, cisszeg vizsgillva:,,Ha ezeketa megfelel6energiakifejez6seket Fontos,hogy felismerjiik:afizifigyelembe. nem vessziik bedaddig,amigaz energia vagy kidramlds6t L tdtele ka mai dll6samellett nem is tudjuk mi az energia."(Az energiamegmarad6s cimii fejezetben, kcitet, oldal.) 51. hogy a megmaradSsi tdrvdnyekfUgpl. Az ,,Berkeley PhysicsCourse"cimti tank<inyv azthangsiiyozza, is. 5. s6t getlenek mozg6strajekt6nhj6t61, gyakranaz adotter6 termdszetdt6l (Els6 k<itet, fejezet,133.ola s rendszerdtSl,azbefiigg a megfigyel6vonatkoztatdsi mennyis6ge da1.) tudjuk, hogy az energia Csakhogy drv6er6t6rben hogy csakpotencidlos nem hangsfilyozz6k, foly6soljaa ttajekt6i6t (Ebbena tankdnyvben tdnypersze energiafizikarmibenl6t6t, nem boncoljaaz A kcinyv nyesa trajekt6riaftiggetlensdg.) legtcibb figyelmeztet6s6t, melyeta fe6s telslet kdntkozli az energiamegmarad6s 6s nememlfti Feinberg Goldhaber indulnak,abbangydkerezjezetkezdet6n fogalmainka mechanik6b6l kapcsolatos id6ztiink.Az energi6val mi6rt 6s mikdntfoghat6 ha visz minket c6lunkhoz, majd itt mutadukmegM energia nek,6s kicsit kcizelebb - s mi enneka kdvetkezm6nye. fel szimmetriakdnt, azidlbeli eltol6sszimmetri6jak6nt M vandmetmatematikus, ,,Invari6ns mondtaki ert. atdteltEmmyNoether, Form6lisan el6sziir1918-ban jelent meg.Ez a fejte235. ktitet6ben Nachrichten mely a Gottingen sz6l6cikk6ben, ri6ci6sprobl6m6k"-r6l alapult,nagyonelvontgondolatmenet. get6s v6gtelen folytonoscsoportokalgebrdjdn a n6h6nyalapvet6dolgot 6rdemes form6j6t ismertetndnk, leegyszeriisitett Miel6tt ennekl6nyegesen ,megvlllgitan|Ez sajnoshosszri,,felvezet6st",igdnyel, rem6lem, hogy az drdekl6d6olvas6szhmira de eznem lesz hi6baval6.El6szoris egy pontrahat6 er6 6rtdk6tegy ftiggvdnnyelszoktukmeghatfirozni, esetben nem tudjuk kiintegr6lni az ami 6ltal6nosan F =F(r,i,i,?',...,/) lehet. Ebbenaz 6ltal6nos ezt a figgv6nyt, azaz nem tudjuk kisz6mftani, hogy a folyamat hogyan zajlik le, kcivetkezdskfpl6t&e se tudunk sempen az energiamegmaradds mit mondani. Ilyen bonyolult alakri er6tdrv6ny gyorsul6sfiigg6 esetekel6fordulhatnem 1ine6ris, p6ld6ul folyad6kokndl,vagy tdbb tengely n6l is, A kdriil forg6 es rezg6rendszerekn6l. III/1. 6brdn k<iriil forg6 6s gyorsul6rendl6that6tcibbtengely szern6lp6lddul egy korong forog 6s gyorsul saj6t tengely vizszintes tengelyekdriil, de a fiigg6leges gyorsulhat,valamint egy csukl6 krjrtil is forog 6s kdrUl is forog 6s rczeg.Enn6l bonyolultabbmozp6ld6ula leng6kar kdriil m6g g6sis elkdpzelhet6, lllll.6bra. foroghatis a p<irgettyii.

26

II. a EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba

fiiggenekaz erok,hanemaz ds nemcsak helyvektort6l,a sebess6gt6l a gyorsul6st6l a Egy ilyen esetndl is hely 6s id6derivSltak felldpnek.Egy ilyen rendszert id6t6l is, 6s ha a rug6 nem line6ris,akkor magasabb megold6sa felfrni viszontgondotjelent, analitikus differenci6legyenlet6t nemneh6z, mozg6s6nak elk6sziteni hogy ez6rtnem is vizsg6ljdk, kdnyvekben, pedig e16gg6 rem6nytelen. Ilyen tfpusripdld6knem szerepelnek egy F6leg azokata p6ld6kattirgyaljik, amelyekndl ritjvkaz energia-6s impulzusmegmarad6s. 6rv6nyes-e er6t6rhat a pontra. pontrahat6erd csaka hely 6s azid6 ftiggv6nye,azazF = F(r,t), amikorigenegyszeni potenci6lftiggmelyekndl7q,er6egy stacioner foglalkomak olyan, konzervativer6terekftel, El6szeretettel =YV = -grad V alakban,ilyenkor 4 legegyszenibb form6banaz er6kompov6nyb6l szfurmaztathat6 F dz n e n s e k a k 6 v e t k e z 6 e =: y . V X k-

' Ox

=-L

,-- V t= 0-E Ar"

brirmelyz6rt g6rbement6nvflgzettmunka zlrus, azaz Az ilyen konzervativer6t6rben

,=fr6t
2

= - f g r o d V d= 0 , s
2 2

vagyk6t pont kdzdtt:

w = [, 4s = -[ gradVds = -[a, =4-V,

l l l

az mert konzervativer6t6rben elemi munkateljes differenci6l, Az6rt lehetslgesaz F ds = -dV Stalakit6s,

) [d, ilyenkor aXYZ er6kompopotenci6l,haaz er6tdr6rv6nymentes, Kimutathat6, hogy csakakkor l6tezhet potenci6lm6sodikderivriltj6rafennfll a kdvetkez6dsszenensekels6 deriv6ltjai azonosak, azaza skal6r ftigg6s:-=-i^ oy

azaz dx+ y dx z dx = { Yo. *Yay *Ya"\= -dv x + dz dy

. AX O,V AY AzV

, ;-=-;-;-. dxoy oyox ox

sorrendjenem 6rdekes,ez6rt a Mivel a nevez6ben deriv6l6s

ax aY -;- = -- azaz aY + = 0. Ha ez az erotlrmdgsebessdgfiiggetlenid6fiiggetlen akkorkonzervatfvis, 6s ^ dv dx dx dv nak nevezziik,ekkor az 6rt6kecsaka helyt6l fiigg. dsszefflgteh6t ishasonl6 dsszefiigg6sekdrv6nyese, azerlt5ra rot F =VxF=0 AtObbi komponensre er6t6rt6lmdg azt is elvdrjuk,hogy a helyvektor g6sselis jellemezhet6. fenti potenciSlos, rot6ci6menteS A a drtelmezziik potartom6nyban 6sszefiigg6 legyen,6s egy egyszeresen egy6rtelmii egy6rt6kri 6s ftiggvdnye ez 6s tenci6lt.(Az elektrodinamik6ban a mechanik6ban nincsmindigfgy.) azaz mindig igaz az energiamegmarad6sa, a mozg6si Az ilyen egyszerfifiiggvdnyekkelleirt er6terekben potenci6los erdterekl6temek,hanemigen kdnnyenlehet 6s helyzeti energiaOsszege rilland6.De nemcsak nyilv6n csiikkentika mecp6ld6ulsebessdgfiiggd, surl6d6er6k terdtvizsg6lni,iff a vesztesdgek disszipativ, mint er6terek ldteztretnek, pdld6ul azlllll.6brin is hanikaienergiatartamot. id6benv6ltoz66s drvdnyes Am kijelenteni,hogy a srirl6Ezekn6lnem tudjuk 6ltal6nosan vagy a folyad6kmechanik6ban. megadott esetben skaldr v6vecsaka stacioner ktjzdtt megmarad. Szigorfan mindenkcirtilm6nyek d6stelhanyagolva energia az 6m mindenm6s esetetegyedilegkell megvizsg6lni, potencidllal lefit testekre igaz az energia-megmaradds, ndham6gaz egyenletek felir6sais gondotokoz.
Megmaraddsok szimmetriSk 6s majd Newton ebbol 6s A term6szet megismer6se sordnel6szdra t<imeg az er6fogalmakdrvonalaz6dott, k6formdi csaka XIX, sz6zad Az fogalma6s 6vekben. energia alkottamegazimpulzusfogalm6taz 1680-as elej6n. Az energiafogalma l6te zepdnkezdett tisztdz6dni,az impulzusnyomat6k viszont csak a XX. szdaad csaka XIX. kialakul6sa A mechanika felismerds6vel. klasszikus ekvivalencia tovribbb6vtilt a tdmeg-energia napjarij rendszerek ter6nm6g mindig sziiletnek eredrndnyek szlaadvdg&etdrt6ntmeg,b6r a nemlinedris k6rd6sei m6gmais nyitottak. inkbanis, 6sa turbulens folyad6kmozg6s\6nyeges fogalmais a XIX. szinadvdg6realakultki. A vektorpotenci6l Az er6,az erlterek vagy mez6k,a skalSris nyoNewton 6s Leibnitz munk6ss6ga matematikai analizis, mint a dinamikaf6 ,,nyelve",sokkalhamarabb, j6val kdsobb, munk6ival lett Hamilton,Gibbs6s Oliver Heaviside m6n alakultki, a vektoranalizis viszont megalapozva. mennyis6g szimmetrihogy tdbb ismertmegmarad6 n XX. szinadifizikatal6nlegfontosabb felismer6se, szerintaz'eaeltdlt6svagy a m6r emlitettEmmy Noetherfelfedez6se ak6ntirhat6 le, pdld6ulaz elektromos jellegti geometriai gia,az impulzus6s az impulzusnyomatdk melyeketWigner Jen66ta <isszefoglal6an is,

r'.

geometriaijellegii fogalmakathaszn6lunk, azaztlrbeli 6rtelmeziink,hiszen6rtelmez6siikh0z szimmetriak6nt 6sid6belihomogenit6st. azazmkor egy egyiittdrtelmezhet6, egy fogalmamindig egytranszform6ci6val, villtozSssal A szimmetria p6ld6ula testek A folyamatsor6nvalamielmozdulvagy 6talakulegyik 6llapotb6la m6sikba. mechanik6ban megv6lvagy ? szcigsebessdg mindp6ld6ul ahelyzet,a sebess6g mozg6sa sor6nsok jellemzl param6teriik, invari6nsak, megmanemv6ltoznak, is amelyek De tozhatvagy megmaradhat. olyanmennyis6gek el66llnak, art megmarad, valamijellemz6maradegyfolyamatban, invariradnak.Ha pedigvalami a villtozhsellendr tudjuk, hogy onnanered,hogy a geometri6banftg6ta nevezztik. az elnevezs Ez 6nsnak, szimmenikusnak eredetialakjup6ld6u1 vagy eltol6sut6n is megtardak tiikcdz6s kituntetettpontok csoportjavagy alakzatok, fogalm6ta ftzrk6miatt haszn6ljuk szimmetria a A 6g, kat, azazszimrnetrikusak. v6ltozatlans u invariancia nyom6n. ban,f6leg PierreCuriefelismer6sei ellen6re megmaha hogy szimmetria, egy v6ltoz6s egy Akkor mondjukegy mennyis6gte, tulajdons6gra, igen lehetnek, de tulajdons6gok hasznosak mennyis6gek, A rad 6rt6ke, kiv6lasztott tulajdons6ga. megmarad6 lett ma m6r a nyelve,fogalma pontosan hatfuait.A fizika egyik l6nyeges kell meghtiznihaszni4lhat6s6guk milyen megndzztik, vele.A kdvetkez6kben mdg rdszletesebben foglalkozunk szimmetria, ezdrta IV. r6szben L6tjuk majd a IV. fejezetben lehetannak,hogy az energiavagy az impulzusis szimmetria. kdvetkezm6nye l6tezik,hanema fogalom szimmetria ismertttikroz6si, eltol6sivalamintelforgat6si nemcsak geometri6ban a megszokott, az eroterekszimmetri6i 6s gazdagabb, kdznapi sz6hasznillatban mint ami a Sltalrfnosabb 6s kdlcs6nhatnak geometriai a szimmetridkkal. tulajdons6g n6azazvfiltozatlan hogy egy-egytdrbelivagy idbbeli szimmetria, Alapvet6az a felismer6s, Egy-egy folyamat vagy esetlegmeg is szilntethetS. technikaifogdssal csdkkenthetri, hdny beavatkoz6ssal, n6h6ny esetben. megsziintethet6 invariancifija,azaz szimmetri6ja tulajdons6ga, ak6r dsszesmegmarad6 ezekkdriilmdnyeiis megsziintetdsiik lehet6sdgei, hanemcsOkkent6siik, felismer6se, Nemcsak szimmetriiik a fontosak mind elvi, mind gyakorlatiszempontb6l. az azt Ebbena fejezetben vizsg6ljukmeg,hogy milyen tipusriszimmetria energi4az impulzus6s az imszimmetria, mert a mozpulzusnyomat6k. szerintpdld6ulaz energia'egy Mai, 6ltal6nosan elterjedtndzettink a sor6n. g6ssor6n a az nemvdltoziko azazszimmetrikus villtoz6s, 6talakul6s transzformdci6 invari6ns marad, tOmege, sebessdge, mindig 6lland6,nem stb. kdvet. A k6 alakjan Vegyiink p6ldakint egy lejt6n 6116 megmarad6, t6rben6s id6benv|ltozatlantulajdons6ga villtozik az id6ben,b6rmikoris ndzziik.Sz6mos van. Ha viszontmeglOkjtik, hogy 6szresemvessziikmilyen sok szimmetri6ja van, annyiradrdektelen, - mint pdld6ulcissztdrfogata, A tdmege,dsszenergi6ja. n6h6nytulajdons6ga megsziinik,de mind nem gyorsulSs mennyis6gekr6l v6ljiik azt, hogy azok mindig 6lland6ak,vAltozatlak6zbenis megmarad6 azaz mozgdsideje vagy folyamata alatt. Az energiasokf6le nok a gyorsul6smint transzform6ci6, mozg6s,v6ltoz6salatt 6lland6 maradt atapasztalatokszerint, igy az terjedt el (6rthet6 m6don), hogy minden lehet6, elk6pzelhet6folyamat sor6n megmaradez a mennyisdg,ez a szimmetria.Ezt a akkor a azaz transzform6ci6, kateg6rikusndzetetigyeksziink firnyaltabbd tenni. Ha a mozgdsv6ltoz6s, vizsg|lt test 6llapota viitozik. Ervel6siinkszerintlehet olyan mozg6st,v|ltozist is el66llitani,mely cscikkentheto, ezekkdzetartoznaka geometriaiszimmetds sor6negy folyamattdbbfdleszimmetri6ja hogy a mozg6ssordninvarifins,azaz6lland6mennyis6gek melyeketmozgdsillri6k is. Bemutatjuk, -, csak igen sztik korl6tok esetdn vflltozat6lland6ak.Egy6bkdnt6lland6s6guk, land6knakneveziink Keresstik majd azokata kdriilmdnyeket, ahol a v6ltonem bizonyfthat6. lans6guk, azaz szimmetridjuk avilltozdsm6rt6ke6sjellemdrtlke a legnagyobb. Mivel a transzformdci6, zds,azaza transzform6ci6 szimmetri6k elttinnek. keresstik, ahol a geometriai ge sokf6lem6donmehetv6gbe,azokatavilltozdsokat (mint pdld6ul (esetleg cisszes param6ter megv6ltoztat{sa esetdn az megval6sithat6) V6rhat6an legtcibb a a amelynemhagyjavflltozatlanul gederiv6ltjai)l6tezikolyan transzform6ci6, a sebess6g magasabb 6s ometriaiszimmetri6kat sem. mdrtdkdvel, a A szimmetriik csdkkentdse-teh6tv6ltoz6sok, transzform6ci6k a ,,draszti,,mindsdgdvel", m6rt6kdvel befoly6solhat6. kussdg6nak", dltal6noss ilgdnak egy foa a Arra ir6nyftjukmajd a figyelmet,hogy nemcsak szimmeti'{k,rzaz a mozg6s6lland6kfontosak is. l6trehoz6mezokszimmetriatulajdonsdgai A mozgdsdla lyamatban, hanema mozg6st, transzform6ci6t l6trehoz6erdterek, mez6kszimmetridj6land6k szimmetri:ija,virltozirst nem vflaszthat6 el avi.Jdozhst el A a t6l, azok sajdtosfizikai tulajdonsdgait6l. mozg6st, v{ltozist l6trehoz6mezdkn6l6lesen kell vitulajdonsfgft, a tiibbi nem konzervaer6t6r lasztania skalirpotencidllalteirhat6n6h6nykonzervatfv (valamintaz impulzus6s impulzusnyomatdk tiv er6tilrt6l. Sarkosanfogalmazva: energiamegmaradds az nem terekre drvdnyes skal6rpotenci6llal jellemezhet6 a megmarad6sa) sziiks6gszenien, nem tdrvdnyszerien az 6s de mint pdld6ulaz id6ftigg6,a sebess6gfligg6, 6rv6nyes egy6bhasonl6, n6wel mdg el nem l6tott, viegyiittjellemezhet6. m6gA Az szonttechnikailag el66llithat6erriterekre. erltdr is csaka kdlcs<inhat6s6val : rot I tipusrivektorpotenciilIlal, olyan elemi de neses p6ld6ulskaldrpotenciflllal frhat6le, csaka B nem t6r

28

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

p6ld6ulenertechnikailag, dip6lusis haszndlhat6 nincs,b6r m6gneses a t61t6s, ebben tdrbenmozoghatna ami pdld6ulenertereketis haszn6lhatunk de gianyer6sre. 6s Hasonl6an id<ifligg6 sebessdgfiiggl, nemdisszipativ gianyer6sre, amintazt azY . rlszbenmajdldtni fogjuk m6dszerei A szimmetriacsiikkent6s

egym6s azaz aszimmetriacsdkkent6sre fokdnakn6vel6se, Egy vlltozds, egy transzform6 mLrtdkdnek, ci6 erre.A sort egy tdmegpont AzY/2.6br6nl6tunkegy p6ldasort is tcibbl6p6s, m6dszer felhaszndlhat6. uti4n leirhat6tdrkonzervativ, skal6rpotencirillal kellenekezdeni,el6szdregy egyszeni szimmetriacsokkentds6vel meg.Am adhat6 az er6nem ilyin, petaaU azF = k/r8tdsszefiigg6ssel ben,majd egy olyan t6rben,amelyben (gda,folyaddk)eset6n kezdjtika szimmetkdzeg ha szeml6letesebb, azonnal egy merevtest6s deform6lhat6 mellettldtszik a merevtest6s az anal6gm6esetben. AzY/2.6briin egym6s riacsokkent6st srirl6d6smentes A merevtest egy ker6kkiill6je, ezenl6tszikj6l a szimmetriacsokkentdse. don deformiitkdzeg l6pdsenk6nti Ez egym6sut6ni ndvel6se. okozzaaz ij 6s rij effektusok m6rt6k6nek transzformdci6k sora, a v6ltoz6sok 6s Ha csrikken6sdt. pdld6ulnemhat er6 a kiill6re, a gyorsul6s megielendsdt,kiill6 mozg6si szimmetri6j6nak a hathsdra Ezt az 6lland6,teh6tmindkett6egy-egyszimmetria adottesetben. egy 6lland6er6 a szdgsebess6g (mely konzervativ eredmdnye) m6dositjuk, m6r hogy a gyorsul6s nemlesznulla, de a szdggyorsul6s er6 fgy 5lland6,de a mdg mindig villtozatlan,azaz nulla. Egy er6p6r,egy nyomat6kmegjelendse szdggyorsul6st szimmetrifijit,Sllanviszonta sztiggyorsul6s s null6t6leltdr6drtdkrevilltoztatja, az id6benv6ltoz6nyomatdk (nyomat6knak) deriv6ltjamegsziintet egy-egy irjabb,magasabb d6shght sztinteti meg.L6tjuk, hogy az erbnek lehet viszontcsaknemkonzervativer6terekkel Az az szimmetriiljdt egJ:egyszimmetri6t. energia, impulzus is) (s megsztintetni. konzervativer6tdrid6fiiggetlen ndhaa homog6ner1tlr hely ds id6fiiggetlen tdrereje A nem. vagy agyorsulds szimmetri6j6t sziintetimeg,de p6ld6ulaz energifijdt csaka sebess6g mindid6ben vSltoz6peremfeltdtelek K6nyszerer6,k bevezetdse, tdbb tengelykdriili forg6s elindit6sa, okozzilka tilrgyrahat6er6kid6beli dst6rbelideriv6ltak megjelendsdt mind rijabb6srijabb,egyremagasabb jeljobbancsdkkentik megmarad6 invariilns,azazszimmetri6val a n6l, nyomat6kokni4l, ezenaz 6ronegyre 6s lemzettparam6terek A az szSmdt. konzervatfver6terekre jellemz1,hogy nem ftiggenekaz id6t6l 6s az er6teA ret megad6fiiggvdnybenhelyt6l vagy id6t6l fiigg6 deriv6ltaknem szerepelnek. konzervativerotdraz az F:F(r),vagy F:dll. alakri,miganemkonzervativer6t6r F=n(t), f =f(r) vagyF=F(i') dakria (az id6fugg6, a sebessdgfiigg6 az drvdnyesesetben).Enndl bonyolultabb 6s legegyszenibb esetekben er6terek is megval6sithat6k,s6t az er6t6rnek egy rsze mdg konzervativ is lehet. Altal6nosan az t F = F(t,r,i,i,...,r@) ) t6rbiztosan konzervatfv. nem magasabb deriv6lt,ami az Ezdrtmeriil fel az a k6rd6s, hogy egy adottesetbenmi a minim6lismennyis6gii jellegri deriv6ltakkalleirt m6r eltiinteti a geometriaiszimrnetriilkat? Yfirhat6 ugyanis,hogy a geometriai szimmetri6kat. szimmetriacsdkkent6sek elimin6lja a geometriai sora geometriai esetdneltiinik az dlsszes A biztos elv6r6saz, hogy az dsszes lehetsdges derivdlt megielendse nem renem lehet ellen6rizni,b6r numerikussz6mit6sokkal szimrhetria. Sajnosezt a sejt6stanalitikusan A pr6b6lkozni, a legbiztosabb hozhatj6k. fentiek szemdnytelen mdgisa kfs6rletivizsg6latok de eredm6nyt hatdrtkell 6tl6pni. rint nincselvi akaddlyaa geometriai csak szimmetridk eltiintetdsdnek, egy ,pszichol6giai" hat6 er6ter6nek fliggvdnye: a A sz6mosmagasabb rendti deriv6ltattartalmaz6eroteregy tdmegpontra szhmt,n-edrendiideriv6ltmindigelti.intetlea F=FQ,r,i,i,...,r@),...,tt-').Denemtudjuk,hogyv6ges geometriai is V'*'-ig, ami m6r elvi probl6m6kat jelent. szimmetridkat,vagy kell-e mennia vdgtelenig el mfu perszepl. szcigfiiggvdnyek megjelennek, skakirpotenciilllal le nem irhat6 er6 (vagy is a Amennyiben potencii4l) ftiggvdnydben, akkor akfu r@ is megjelenhet.

hatdrai t6rv6nyek IIL r6sz:Megmarad6si

kiizeg Deformdlhat6
Er6 nemhat

29

Merevtestek

P-lp'
vl=V2

v=611.

a.)

(i=a
F;M=0 nincs kiils6 er6

v = dll.

6lland6keresztmetszet

b.) v = 6ll.

kiils6 er6megjelenik F = 611.

0)=0 F+0,M=0

sziiktil6 keresztmetszet
Vr=Ve

c.) v + 6ll.
v2=Vl

M = 6ll.

a drp = @ * 0 d- = U dt dt
F=0,M*0

megielenik kiils6 nyomatdk

tdrt6n6 6lland6sugarukQr<in araml6s rilland6sebess6gii

M*0
d.)

A =

4 9 + o t!
dt
dt'

*o

dM __=u dt

6lland6sugarukdriin tiirt6n6 v6ltoz6 6raml6s 6s sebessdgii sziigsebessdgii

4*o dt'

4=o
dt
id6ben mozg6s forg6 6sha1ad6 v6ltozik. de a harmadikderiv6lt mdr 0

e.) tdrbeli6sid6belideriv6lt egyetlen semnulla; a teljesszimmetriabekOvetkezett esete veszt6s R=R(9) v6ltoz6 suganigtirb6n, 6ram16s v irltoz6sebessdgfi

F = F(t) Yfltoz6 sugar6,6lland6tiimegti test

r = F(t)
kinematikai, instacioner peremfelt6tel

llV2.6bra. jelennekmeg rijabb 6s nijabbt6rbeli6s Fokozatosan 6s fokozatosl6p6seideform6lhat6 merevtest eset6n. A szimmetriacs6kken6s a A ezzelteljes a szimmetriaveszt6s. legttibbszimmetri6ja deriv6ltl6tezik, ""^.irrr.u magasabb Az id6beli deriv6ltak. e.) esetben j6rmrir 6lland6sebessdgek szimmetriacstikken6ssel feltiintetett nin.r, - a.) esetben mozgils akkorvan, ha semmilyen rendszemek ann6lkisebba szimmetridja' j6r egy m"gjelends6vel egyiitt.Min6l bonyolultabb mozg6s, rij nak,de mindencs6kken6s mo"g6sfo.ma

30

EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a IL

Er6terek

Ma a frzktban a lehets6ges er6tereknek csaksaik kdr6thaszr6ljrik. Ilyen p6ld6ula legegyszeriibb er6tdr, = 611., az id(it6l6shelyt6l fiiggetlent6rer6tad6homogdn ahol F(7) t6r, amindlegyszeriibbet nem lehet miir jellemezni,a kdvetkez6 elkdpzelni. Mivel az erfitereket potenciSlukkal a szoltdk nevezetesebb skal6rpotenci6llal leirhat6 tereketismertetjiik most: 1.) homogdn U - r (ezanizotr6p), p6ld6ulgravit6ci6s kis tdvolsdgok tdr: t6r eset6n 2.) centn{liser6tdr(ez egybenizoh6p is): U - 1/r, F(r) = Wf gravit6ci6, elektromos nagy t6vols6gok t6r, esetdn 3.) Yukawapotenci6l(mager6kre): - exp (-r/l)h U 4.) rugalmas, sugarri goly6k: {J = - ha r < R, 6sU = 0 ha r > R R 5.)Rsugarfgoly6kpotenci6lg6d6rrel:IJ=-har<R,fJ=-Us,haRcrcb,{J=0har>b,aholbegykd tikus 6rt6k (egydimenzi6s 6.) harmonikus oszcill6tor esetben): - l. U A klasszikus fizik6bancsaka skaldrpotencidllal I.,2., 4.6s 6. sz6mri lefrt esetek azok,amelyn6l konzervativ az er6tdr,6s ezensziik kdrben,amint l6tni fogiuk, a geometriaiszimmetririkmdgmegmaradnak. fenti A eseteken kiviil m6g vdgtelenszr{mrierlter lltezhet, de csakndh6nyuknak neve. Ilyen p61d6ul vektorvan a potenci6llal leirhat6drvdnyes er6t6r,amelyaB: rot I m6donadhat6meg,vagy azF: F(t) id6fiigg6tdr, vagy a F = F(i) sebessdgfiiggl - ilyen pdld6ulaLorentzer6 is, amelynem disszipativ, a viszk6zus tlr de srirl6d6s disszipatfv is. Nem potencidlos tere p6ld6ulaz F(r) = (i, + kt)i, + (*, + xls) sinart + h)i2+ (*, - xf' + sint a t)x, = F(t,i,rl),r@) tipusri(ldgb6lkapott)er6tdrsem- (ami nembiztos,hogy'fizikailag el<irillithat6.) t6rtechnol6gia is A teh6t sblcfdle erdtirben el66llitottszimmetriacscikkent6sek hat6sait haszn6l6, sokfdlealkalmazhst lehet6v6 tev6 elj6r6sok,m6dszerek 6sszess6ge. t6rtechnol6gia korl6toz6dik eddigismeretlen A nem rij, terekhasznflatdtra mint p61d6ul vi{kuumenergia a p6ld6ula klasszikus felhasznifl6s6ra, hanem mechanik6ban, merevtestek akiir mozgat6s6val l6hejdv6,els6sorban skal6rpotenci6llal nem frhat6terekethaszn6l. pdld6ulaYl}e.ilbrfun le Itt l6that6epicikloistipusri p6lyht,vary a bal oldalonlev6, kdt spir6lkarki)zti 6raml6sn6l kialakul6er6teret melyekben t6r 6s azid6, mint ff.iggetlen a v6ltoz6kfiiggv6ny6ben, veklor-vektor tipusrifiiggvdnnyel irunk le = f (2) (r) tfpusri,mfsodrendiitenzorialadhatunk egy-egyer6teret. Ezeketaz er6tereket F(r) a meg. Fell6phetharmadrendii tenzoris a ftiggvdnyben, a spir6ltmdgegy tengelykdriil megcsavarjuk, ezt a V. ha mint fejezetp6ld6i kdzdtt,a Schauberger tal6lm6nyn6l majdl6tni fogiuk. Ugyanaz 6ltali4nosit6s elektrodinamika az az kiterjesztds6n6l l6tszik,eztmajda IV. r6szben is ismertetjiik. A mai technik6ban ritk6n hasm6lunkilyen bonyolulterdtereket, viszonta szimmetriacs0kkentds igy mdrt6ke kevds,emiattnem ismerjtika term6szetben gyakorlatilag el66llithat6 elvilegds is effektusok ddnt6tdbbsdgdt -melyekr6l p6ld6ula gdmbvillim is 6rulkodik. Kiils6 6sbels6hatirok a megmaradisitdrv6nyekn6l L6ttuk, hogy egyrebonyolultabberdterekegyretdbb szimmetri6t tudnak elttintetni,megszi.intetni. Ezt fgy kell felfogni, hogy egy tdrv6ny deklar6l6sakor is megkell adni, hogy milyen tipusrier6terek azt eset6re 6rv6nyes, azazaz 6rv6nyess6gi hat6rokat megkell adni. igy p6ld6ulcsakskai6rpotenci6llal is megadott terek eset6nigaz az energiamegmaradds mindenkdriilm6ny kdzott, azazkonzervatfv terekbentdweny az energiamegmaradds. Emiatt p6ld6ulvektorpotenci6llal megadott 6rv6nyesterekre,pdld6ulm6gneses t6rre -, m6r nem sziiksdgszeriien - teh6tott nem tdrv6ny az energiamegmarad6sde el6fordulhat.Ndzziik igaz meg a IIA3. 6bt6t,ami egy dpiilethezhasonlftjaa megmarad6si tdrv6nyeket. Ismeretes, hogy nemcsak az ismertinvariancidk,mozgisillland6k ltezneka mechanik6ban, melyeketgeometriai szimmetriak6nt hat{roztunk meg dsszefoglald ndven,hanemegy-egyadott feladatrajellemzl, m6sik feladatbanelo nem fordul6 mozgSs6lland6k el66llnak.Ha az dsszes is szimmetri6t has6balakir,,6piiletk6nt" egy k6pzeliinkel, akkor egy ,,emeletet" elfoglal az energia, egym6st6l elmozdithat6 v6lasztjael p6lddula kinetikus, s egy fal a potenci6lis a termikusenergi6t. 6s Hasonl6ahelyzeta linedrisimpulzus6s impulzusnyomatdk komponense 3-3 kcizdtt,bdr itt a,,mozgathat6" fal hasonlat nemigazintal6l6, hiszenkdt vektorcisszege maradhat 6lland6fgy is, hogy abszohit 6rt6keik dsszege tetsz6legesre ndvelhet6. Mai ismereteink szerintaz egyesmegmarad6 mennyisdgek dsszdrtdke 6lland5,energiabefektet6ssel csakegy rendszer teh6t egy-egyelemdnek tudjuk n<ivelniaz impulzusdt,mig a m6sikdaz ellenkezl ir6nyba n6 - de vektori dsszegtikv|ltozatlan marad.Az dptilet hasonlafir6lmaradvaa

nem lehet eltolni se le, se fcil. ,,f6d6meket" Itt viszont aztlv{zolfrikeddig,hogy nempotenei6los, c6lszertien megv6lasztott nem v6grehajkonzervativ er6terek segits6gdvel impulzush6romtdrbeli 6s/vagy megkomponense tott szimmetriacsdkken6ssel, (pol6risvektor) sziintetdsselez el6rhet6. A gyakorlatbana merev testekkel vagy deformechanikdban Pl6rehozott er6tereksem6lhat6kdzegekben h6impulzusnyomat6k ezt, gftsdg6vel el6rhetjUk de azY. feiezetis rom komponense Py (axi6lis vektor) p6ld6{< sorit is hozunk ben eleknodinamikai P, a megolddsla. Mig az energia eset6n az terekegyes,,falak'kdzdtt skaldrpotencidlos impultitmegk0zeppont (p6ld6is h6romtdrbeli zusdnak kel, reverzibilisv6ltoz6s l6trejOhet (polfuis komponense ul Wun 6s Wpotkozott), ez nem el6g a geovektor) metriai szimmetri6kcscikkent6s6re. Skal6rpotencidln6lkUli nem konzervativ mx er6terekkelviszont sokfdle villtozis l6trejttmy het, de nem tudjuk m6g, hogy az eredeti, teljes szimnietriamennyis6gmegtartdsdval *, (egym6srov6sdra)vagy a szimmetri6kelveszt6sdvel, 6rt6kekmegv6ltoztat6s6val, r6gi IIV3.6bra. p61d6ul vdkuummalva16kdlcs<inhat6ssal a A esetdn. tdr potenciillos tdrbentdrt6n6mozg6s mennyisdgek Megmarad6 egyel6re tudjuk-eezt ellrni.Ezek a k6rddsek is mennyis6gegym6st6l komponensenk6nt elktiliiniil. Ha a megmarad6 6llapot6bakeriil a rendszer,M egyeskomponen- fiigg6benmaradnak. teljes szimmetriaveszt6s sokfdlevari6ci6 elkdpzelA gyakorlatban semmisemmarad6lland6. megv6ltozhat, sek6rtdketetsz6legesen het6, pdld6ul olyan kdsziil6kek,melyek a adnak, kiinduldshoz,a befektetettkezdeti lrtdkhez k6pesttcibbenergi6t,impulzust 6s impulzusnyomat6kot adnakamelyekcsakenergi6t g6pek.Olyanokis ldteznek, Schauberger mint pdld6ula k6s6bbismertetett zbrtrcndszem6l ttibbletimpulzust amelyenergiabefektet6ssel, stb., Coler,Hendershot, de olyan is k6szithet6, ahol a g6pek gazdas6gos. a Term6szetesenforditott folyamatis elkdpzelhet6, gener6l, bfu ez ut6bbi nem drdekesek gyakorlatszempontjdb6l. a de 6s energi6t impulzustvesztenek, ,,nyelnek", ezeknemannyira a vagy mdrtdk6t ir6ny6t (p6lddulenergianyeres6g -vesztes6g) deri6s mennyis6g6t, A szimmefriacsdkken6s azt 6rtdkehatitrozzameg.Ez jelenti, hogy pdldaultdbb enerel6jete6snagys6g4abszohit v6ltak szfuma,rendje, stb. harmadrendii deriv6ltis ldtezik6s6rt6= ahol azels6-,m6sod-, gianyeresdg 6llhat el6 egy olyan folyamatban, kevesebb deriv6ltl6tezik.A gyakoraholkisebba derivdltak6rt6ke6s ktik magas, mint egy mdsikfolyamatban, k6t-haromtipusrimez6is kell, el6, latbanegy ered6er6terettdbbfajtaerdtdrszuperpozici6jhvalilllitiil< esetleg csak jussunk- s ezenterekkdzdtt lehetkonzdrvativer6tdris. Bdr ebbena fejezetben hogy egy kivant hatrishoz elve 6ltal66s hogy a szimmetriacsdldcer6s lebont6s dinamik6valfoglalkozunk,eldrebocs6duk, mechanik6val, mez<ikt6megn6lkiili elektrom6gneses nos,nem kittddik a ttimegekinerciijdhoz, gyorsitfsfuhoz-tehetetlen majd l6tjuk. tal6lm6nykapcsdn a VajdaJrlnos-fele kel is ldhejdheta kivdnt m6rtdkrihatils,mint eztpllditul 6s mozg6sp6ly6k er6terekalakithat6kki aktiv er6k ds Elvileg merev testekkeltdbbfdle,v6ltozatosabb vagy tezg6 ktizegekndl de ide tartoznakaz elek;trongivzal mint deform6lhat6 kdnyszerer6k segitsdg6vel, kiizegek rendelkezti tulajdons6gokkal m6gneses vagy rugalmas, plazmhval vagy rugalmasdielektrikummal jellegri,majdmindegyikesetre tal6lunkgyakorlatip6ld6tazY. rflszben. nemelvi is. A fenti felsorolSs 6s kdpessdg, egy F':s,azazer6xrittfpusri munkav6gz6 akkumul6lt A mai kiizfelfog6sszerintaz energiaaz jellemeztret6, hasonl6kdptink van az impulzusr6lis. Itt viszontazt pr6bSltuk bemutatni, 6s skaliirszorzattal jellemz6ek,de ha kikeriiliink a skalarpotenci6llal csak a pillanatnyi mozg6sra hogy ezek a mennyis6gek 5lland6ak tiibbi, nem poa nem k<irdb6l, akkor m6r nem sziiksdgszertien, td,rvdnyszeriien megadott er6terek Nem tudunk 6ltal6nosszabillytmegadni,hogy a gyakorlatban tenci6los,nem konzervativer6tdr esetdn. a mivel ezeka probl6m6k malgtjsslebontdsirttoz, deriv6ltigkell elmenniegy-egyszimmetria hanyadrendti ez vizsg6lhat6ak. Sajnos uinybanma m6gnincs fgy kfvtil esnek, csakkis6rletileg hatrirain tematikaianalizis pdldSulaz elsotizenk6tderivrllt Ezert p6ld6ulnem tudjuk, hogy elegend6-e mdlys6gritapasztalat. elegend6 vagy az lefr6 ftiggv6nyben, F(r)= F(t,r,i,i,'i',...,/(t') v6ges brt6kea pontrahat6 er6tereket ) alakban, pdldrlul, szOgha Az ehheza feladathoz. ut6bbiakel66llfthat6k deriv6ltsztiks6ges vdgtelensz6mimagasabb leir6 fiiggvdnyben. exponenci6lis fiiggvdnyekszerepelnek er6teret M fiiggvdnyek,irracionilis tcirtekvagy szimmetiik, melyek nem konzervativak, a megsziinhetnek geometriai Elvileg b6rmelyolyan er6tdreset6n bonyolultabbak. Maz az F = F(V) fiiggv6nyn6l
(skal6r) energia

32

- Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

kOre 6rvdnyessdgi hatbraiegydrtelmtien hogy a megmarad6si t<irv6nyek V6gezettil irjra nyomat6kositjuk, fiiggenek,azokkal szoros,elv6laszthatatlan szimmetri6it6l a v6ltoz6sokat akoz6er6terektulajdons6gait6l, jellegti szimmetridk erciterelcre hatdrait tehdta konzervatlv drvdnyessdgi vannak. geometriai A kapcsolatban is. eroterekre a nemkonzervativ felt6telezni t<irv6nyszenien Srilyost6ved6s teh6tdrvdnyeSs6giiket ielOyhtcfrz. jelenldte a geometriai a de Technikaiiagazonbancsakszilksdges, nem eldgsdges nem konzervativerdterek haths6er6terek a mindig szembetal6lkozunkdisszipativ esetdn. Ezekben esetekben az szimmetriacsrikkends jelent6sreszet de h6v6 dissziprilhatj6k, olyan folyamatokis nem kiv6natos vai, melyek az energianyeres6g technikainesz6mos A is ahol vagy impulzusvesztes6gel6fordulhat. gyakorlatban el6fordulhatnak, energiamellett,6s ezt a pdld6ulenergiatdbblet el6 minim6lisdisszip6ci6 6lljon hdzsdget legy6zni ahhoz, kell hogy periodikusan tudjuk venni a rendszerb6l. Tehdtnemafeltdrt legal6bb ki a tdbbletet folyamatleilllitfusanlkiil A kiteTjesztesilket. kell m1dositani- azok koweUek-, haneminkorrekt, tevesdltaldnos[tdsukat tdrvdnyeket megval6sithat6 tetsz6legesen megmaraddsi tcirvdnyeket eddig ugyanism6g senki sem tudta kiterjeszteni, bemutatni. ttibbi r6sz6ben Ezt er6terekre. fogjuk majd a fejezet kiterjeszt6se A dinamikaegyenleteinek dltal6nositfsa, miatt a megkell emlfteni,hogy a mozgds, transzform6ci6 A tov6bbiakban, dinamikateriilet6nmaradva, a hanema dinamikaitdrv6nyek nemcsaka megmarad6si torvdnyeket, bekovetkez6 szimmetriacsdkkendsek burkoltanaz impulzus-6s alakjenis befoly6soljrik drtelemszerfientekintve,hogyNewtonII. dsIII. tdrvdnye eseEmiattviszontcsakkonzervativer6terek azokk<ivetkezmdnye. energiamegmarudhs egyfajtakifejezdse, esetdn megmarad6si a terek alkalmazhsa teire igazaktdrvdnyszenien. nem potenci6los, Ha nem konzervativ is trirvdnyek v6ltoznak, akkor a dinamikaitcirv6nyeknek v6ltozniukkell. Mivel rnindk6ttdrv6nytapasztalati riton sziiletett, megmaraddsi rij tdrv6nyekeset6nezekalakjdtis feltl kell vizsg6lni,ism6t kfsdrletitapasztalatok alapjdn. ) '-(mv)= g6sek 6ldsszefiig az 6 ' -\ F Gt. Newtontcirv6ny) a - Fr, = Fx III. tdrv6ny(akci6-reakci6) 6s
dt

is magasabb deriv6ltakat fogterekeset6ben val6sziniileg tal6nosabb, kisebbszimmehi6jt,nempotenci6los jellegri v6ltoz6sok, nembegeometriai szimmetri6k nak tartalmami.Ha feltdtelezziik, hogy a tomeg 5rteket geometridjdt, pflyijdt m6dosftj6k akkora tdmegmdrtdklttov6bbfoly6soljdt- hiszenazokcsaka mozgds jelenlegikitiintetettsze' ra is 6lland6nak elvesztheti tekintjtik.Ekkor viszonta m6sodikderiv6lt,a gyorsul6s rep6t.Egyetlent<imegponrraegyfeltdtelezettdltal6nos(tottalak: *iru-rr'o)
k=2

=F(t,r,i,...,r''),...,r- )) pedig: esetben a legegyszerubb

= lenne, azazp6ld6ul: m(cri +cr'i'+crr@),...,cn-tr(n) F(t,r,i,...,r*),

(6s (Az, hogy a tdmeget a 6s ahelyvektort szdgsebess6geket tartalmaz6 6s m(i+c'i")= F(t,r,i,...,r"') megadhat6, v6gtelenszfimi tagot tartalmaz6Ssszeg, oldal az 6ltaliinositotter6tdrvdnyben zilrt formhban egy az puszt6n tdbblet,vagy cs0kken6s hipotdzis.A magasabb rendrideriv6ltak6rt6k6t6lfiigg6enjelentkezhet 6rt6kben.Nem kiz6rt, er6 mdrtdkdben azaz tulajdonk6ppenaz energia,impulzus 6s impulzusnyomatdk mdsm6sformulaleszjellemz6- bfir a termdszet hogy nem leszegysdges er6tdrv6ny, hanemmindenesetre ' alapvet6 dolgokban egyszeriinek szokott mutakozni.) line6riskOzdnsdges differenci6legyenFormailagez eW harmadrendti, inhomog6n, 6l1and6 egytitthat6s, fiigg6ennumerikusan megoldhat6, let, ami az er6t0rv6ny a megad6s6t6l alakj6nak, kezdeti6speremfeltdtelek Az trlrvdnypedigaz impulzusmegmarad6s analitikusan tal6ncsakndh6ny ki.ilcinleges esetben. akci6-reakci6 is felborul6sa utdnaz Fr, =-(Frr+ F(t,i,i),...,F") )) alakot6ltheti,teh6tekkorzdrt rendszer elveszt6se, reakci6er6t.Ennek a reakci6errlnek m6rt6ke, irinya a szimmetriacsdkkentdst a adhat kikompenzillatlan megsziin6sdnek kcivetkezmltdrer6t6lftigg - de mint mdr hangsrilyoztuk, impulzusmegmarad6s az el6iddz6 kell is, nyek6ntl6p fel. Hasonl6gondolat6rv6nyes impulzusnyomat6k az eset6re ott is m6dosftani a dinamikai t0rv6nyeketanal6g m6don a Newton II. tdrvdnydhez. lgy a legegyszenibb alak a ktivetkez6lesz: (tehetetlens6gi @@+c.e)= M(t,rp,ri,e,...,e"',r,i',i,...,r(n)). A O inercianyomatdk tenzor) alakja (de azdrt6ke6lland6an), az er6helydreitt a nyomat6kot hengerkoordin6t6s nemv6ltozik 6s irtuk, mely alakbanfelirva ftigg a forg6siszdgt6ldsderiv6ltjait6l, forg6sisugdrt6l deriv6ltjait6l, valamintaz idotol. a 6s nem lehetz6rt,mindig igaz torvdnytmegadni, Sajnos rnertaz a l6trehoz6 er6terek szimmetri6it6l fiigg - s ezekkdztittsokfdle vari6ci6 lehets6ges. Csak felt6teleznitudjuk, hogy tdmegpont eset6n 6lland6egyiitthat6s, line6ris,inhomog6n differenci6legyenletet kapunk,s nemldpnekfel nemlinearit6sokat A okoz6vegyes tagok,p6ld6ul ci.i' alakban. kis6rletek sor6nel6szrira legegyszenibb alakbancelszerikeresnia kiterjesztett dinamikaitrirvdnyekalakjrlt.A

hatflru tdrvdnyek III. r6sz:Megmarad6si

33

a virtu6lismunOsszefiigg6sek a nemhaszn6lhat6k D'Alambert-f6le kiterjesztett dinamikaitdrvdnyekeset6n 6t minimumelvsemtiltethet6 automatikusan. kiira,6sa tdbbi,majdk6s6bbismertetett is, 6s merevtestekre kontinuumokra csakakkor parci6lisdifferenci6ltal6nosfthat6ak A fenti egyenletek sz6molnikell a kikompena is eset6n 6rtelmezhet6 kiterjesztds, kell 6legyenletekre ritt6rni.Pontrendszerek teh6t Pontrendszerre okozhatnak. zillatlanbels6 er6kkel,melyekmostm6r ered6bels6er6tvagy nyomat6kot a II. axi6ma kiterjesztett formSja a kOvetkezo. alakot 6lti az i-edik td,megpont eset6n: nemnulla. tagban l6v6 dsszeg *ZF,r aholaz utols6 m,(i, + cr.i, + ...* cn.r,{D,* F,(t,r,,i,,i,, ...,r,1-')
k

k6nyszerfeltdtel ndlktli szabadmozgisnll nem jdnnek letre az er6terekben Konzervativ er6terekben, szimmetridk a mdrt6kenem lesz elegend6 geometriai ez6rta szimmetriacsdkkends magasabb deriv6ltak, sziiks6ges, akkorviterek 6s/vagy nem skal6rpotenci6los bevezetdse Ahhozkdnyszerer6k eltiintet6sdhez. ds szont a dinamikai tdrvdnyekis megv6ltozhatnak, kompenz|latlanbels6 er6k ldpnek fel, igy az ilyen nincs stabil nyugalmi helyzete.Emiatt az erok nennlesznek rendszerek kdzt lehet olyan is, amelyeknek igaz, mint a konzervatfvtesemlesz 6ltal6nosan fiiggetlenekegym6st6l,(gy a vektorok szuperpozici6ja mert ott nincs vlltozis, tov6bbrek eset6n. Eddig nem beszdlffinkaz I. Newton tdrvdnyr6l,de csak azdrt, fogalmi szintek ra is drvdnyben marad.Y6ltoz6scsaka II. ds Ill.tdrv6nyben6llt el6, s l6tszik az egyes fontossdga, elvi sorrendje.L6thattuk,hogy az alapvetl fogalom, a kiindul6si szint nem az er6tcirv6nyek Ezek az alapvetlenfontos frzikai fogalmak ds jeszintje,hanemaz er6terekszimmetria-tulajdonsigai. k<ivetkeznek megmarad6si a dsszefiiggdsek azaz a l6trehoz6 okok szimmetrifib6l lensdgek,ebb6l ebbdl pedig a megmaraddsi t0rv6nyek,s csak ebbdl alakulnak alakul ki egy folyamat szimmetrir{ja, ki mozgfstiirv6nyekn^z z a Newton tiirvdnyek. Ezdrt az ut6bbiak nem tekinthet6ekalapvet6,fundament6lis,mindenkorl6toz6sndlktili tdrvdnyszeriisdgnek. mint a mozgilst, v6ltoziistl6treA legfontosabb szint a klasszikusfizkilbantehht az er6terekszimmetri6i; a hoz6 okok legfontosabb tulajdons6gai. a folyamatokat Ha csaka konzervatfvterekrekorldtozzuk,akkor 6rv6Ha nyeseka geometriaiszimmetri6k megmaradi{sai 6s ennekkcivetkezt6ben Newton t6,rv6nyek. nem kona zewativ terek is rdszt vesmek egy folyamatban, akkor nem torvdnyszeri mhr pl. az impulzusvagy energia megmaradiisa. Ennekm6r csakegyszeni kdvetkezm6nye hogy ekkor mdi nemmindig haszn6lhat6ak Newton a jelennek (mdgpszeud6er6k tdrv6nyek, bevezetdsdvel Ekkora magasabb sem). deriv6ltakhoztwt6,Jdbbleter6k" meg.mcri, mcrx@)...stb.alakban. Term6szetesen a tdbbleter6 egy-egy adottesetben lehet,,vesztesdg" forr6sa - ha a termdszet ,pdvariis, el6jele6snagys5ga magasabb a derivriltak6sa konstans szorz6keftlketol fiigg oly as"hogy az el6zbekben feltdtelezett form6jriakleszreka kiterjesztett dinamikaitdrvdnyek. (A IV. rdszben, elektrodinamika az eset6n hasonl6gondokba is iitk<iztink, ezdrt ott kicsit r6szletesebben foglalkotunk majd a szimmetria kdrddsdvel. mechanik6ban erhterek, mez6k,,elhanyagolt" A az a szimmetriagondot,az elektrodinamik6ban mezbket tulajdonsrlgai okoztak a l6trehoz6 tdlt6sekelhanyagolt ,,kifelejtett" mozg6si szimmetri6it vizsg6ljukmeg.) Ma a tankrinyvekben ,,t6rt6nelmi" a sorrendben ismertetika klasszikus mechanika fogalmait,s nem a fizikai fontoss6g A t6rt6nelmi, egyrittalegyszeriibb, szerint. s konnyebben megtanulhat6 sorrend miatt el6szrir a t6vols6g, sebess6g, kinematikaifogalmaitismerjiik meg, majd ezutinj<inneka dinamikaitcirv6nyei, stb. azv a Newton tdrv6nyek.Enfifunismertetika munka,a potenci6l,az energia fogalmait,s ebb6l ismerhet6 mega konzervat(v terek,s a megmarad6si trirv6nyek fogalma. Ezt kdveti a speci6lis alkalmaz6sok sora,azaza tdmegpont rendszerek, merev6s rugalmas a testek,valamint a deformflhat6 folyad6kok viselked6sdnek testek, bemutati{sa mindigkonzervatfv terekben. A ,,fontoss6gi", vagy fizikai, a fundament6lis kapcsolatok szerintforditott sorrendet kellenek6,vetni. El6szora mez6k,er6terek tdrbeli 6s id6beli szimmetria-tulajdons6gait kellenemegmutatni, azt hogy tcibb s er6t6rktilcsdnhatdsa esetdn eredoer6terek az szimmetri6i hogy csdkkennek (A IV. rdszben Curie fele le. a szimmetria-kivon6sn6l megemlitjiikmajd.)Enfifun konzervativ nemkonzervativmez6keset6n ezt a 6s kellene bemutatni megmarad6si a tdv6nyeket, a kdt esetkdzti elt6r6st. 6s (vagy meg nem maradiisi)dsszefiiggdsek Ezutin a megmarad6si kdvetkezmdnyekdnt el66ll6 dinamikai tdrvdnyekleszitrmaztat6s6t kellene megmutatni. mfu lfitszana, Itt hogy a Newton t6rvdnyekkonzervatfv mez6kesetere vezethet6k - s nem axi6m6k,hanema geometriai le szimmetrirlk, megmarad6sok krivetkezm6nyekdnt el6. Nem konzervativterekesetdn 6llank viszonta fent tfirgyalttribb tagotis tafialmaz6 dinamikai dsszefiigg6sek 6llhatnake16.L6that6,hogy k6t ,,6gon"kellenevezetni a gondolkod6st, vagy pedig a konzervativ nem terekspeci6lis esetek6nt lehetne felfogni. Meg kellene tereketaz 6ltal6nosabb, konzervativ gyakranmegfigyelhet6 konzervativ terekcsakegy speci6lis eset6t kdpzik az mutatni,hogy a term6szetben a az mtelvileg l6trehozhat6 er6tereknek. ilyen hierarchi6ban Az ilbrf.zoltkapcsolatokat Y. rcsz2. tilbli"zata fel6, nemjelentenegondota tatja. Ha ezzela szeml6lettel kdzelften6nk dinamika(s az elektrodinamika) a

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

6ltal6nosfs6t a tdrv6nyekrlltal6nosit6sa,dinamika6s az elektrodinamika, a tdltds fogalmrlnak megmarad6si sem. t6rid6elfogad6sa mint 3 t6rdimenzi6s t6sa,s tal6na t<ibb indulesetekb6l ahol speci6lis utat a 6s Sajnos egyszenibb gyakoribba hagyom6nyos,t<irtdnelmi kOvetni, sikenel. nak ki, s aztpr6b6ljukt6gftanitcibb-kevesebb hogy a geometriaiszimmetri6k utdn t6rjiink visszaannakbemutat6s6ra, Az elvi probl6m6kismertetdse (tovdbbiakban emlegetve)6rv6nyes,6s csak potencirilk6nt terekre megmaraddia csak skal6rpotencidlos ezt 6s megvonniennekaz drvdnyessfigihatdrfit, megindokolni hagyom6nyos igyeksziink min6l pontosabban az elsdsorban energialesz.A tov6bbiakban ez ismereteink alapjin. A fentiek ismeretdben mdr egyszenibb vizsg6ljukrdszletesebben. megmarad6s k6rd6seit felt6telei sziiks6ges meg Az energiaaz impulzus6simpulzusnyomat6k nem maraddsdnak feltetel leszfirhet6,s ezek alapjdn ndh6ny sziiks6ges Az eddigiekb6lndh6ny 6ltal6nosmegilllapiths le mindig skal6rpotenci6llal nem irA eldrdsdre. megnemmarad6shoz sejthet6 energia az megnemmarad6s azF : 6ll. tipusrihomogdn er6t6r, v.agy hat6nemkonzervativ teretkell el66llitani.Az F = F(r) npusuizotr6p nem b6rmilyen M mert az erocsaka hely fiiggv6nye, ir6nyt6lnem fiigg. Altal6nossigban er6t6rkonzervativn t6rreszuperpon6l6a olyan is, amelyiktartalmaz nemkonzervatfv konzervatfv megfelelteh6tc6lunknak, t6r kapcs6n megfordit6sa csakkds6bb,a Noether-t6tel felt6teleket dott, konzervativer6teretis. (Az el6gs6ges teretvagytereketkell el6de nem vizsg6ljuk.) AttUaUan gyakorlatszlmdna konzervatfv, nemis'disszipativ a jellemz6ek: 6llitani.Ezekreaz alilbbitulajdonsrlgok ha esetben, az er6csak a Egydimenzi6s I. Legatdbbhdromdimenzifus mozgds sziihiges stacioneresetben. P6ld6ulingamozg6spotencidlos megmarad. lesz,'6s az energia iry helyt6l fiigg, a mozg6s mindenk6ppen 6llhahak el6, ahol (a is n6l, reng6mozg6sn6l, Mdg k6t dimenzi6esetdn sokszorcsakolyan rendszerek stb. lehet6v6 v6lik. Instacioner hogy forg6 mozgfis surl6d6st6l eltekintve)az erfiterpotenciSlos, annakellendre, mr{rel66llhat. esetben elegend6 kdtdimenzi6s folyamat,de a k6t t6rdimenn6miatttirvdnyessdg ha a jelenhetmeg olyan er6tdr,amelyn6l erfiteret leir6 fiiggvdnynem az 2. H6romt6rdimenzi6s eset6n kdnnyen sziiks6gszenien teljes deriv6lt, azaz nincs potenci6lja az erfitdmek,6s emiatt nem konzervativ, teljesiil az energiaritfiiggetlen az ero integr6l6saaz rit ment6n. Ekkor viszont nem sziil<sigszertien megmarad6s. v6ltoz6 Kdt esetdn = X(xpxr)dxr+Y(x,xr)dx2, ahol x = xti Y = lz t6rkoordin6dF tdk..Ha teljesiil"

AX AY
;= ,*

felirva: ha Altal6nosabban az van akkordrv6nymentes er6t5r,6s potenci6l.

' dg, Og, . potenci6los, P =+ esetben mindeni, i-re. Ellenkez6 hu af =25,(x1,x2,...,x,)dxi' akkor r 'n'
j=l 0*, 0*,

nempotenci az er6t6r. 6los koordindtanempotencidlos is 3. A mozgdssordn6rv6nyes, forg6mozgdst kell vlgezn| mely semmilyen mozg6ssd transzform6ci6val alakithat6 nem vissza egydimenzi6s azaz ha 4. A mozg6sakkor is lehet nempotenci6los, ftigg azidltilvagy a sebess6gt6l, g/orsul6 mozgds gyorsul6st periodikusmozg6s,teh6t forg6mozgSsnak 6rint6ir6nyri a azimutdlis, szilksdges,vagy legalSbb kdzdttkell l6tkell is kell tartalmaznia. Ilyen szempontb6l teh6tinstacionernek lennie,s tdbb alrendszer rejdnnieezeknek hat6soknak. bels6er6kteh6tfontosak A lehetnek. a 5. Az utols6 felt6tel bizonytalan ugyan, de feltehet6 hogy id6ftgg6 ds anholon6m kdnyszerVal6szinii, feltdtelreis sztiksdg van a mozgilsn|l,hogy ne teljesiiljdn a szimmetria-megmarad6s. hogy k6nyszerfelt6telek n6lkiil a gyakorlatbannem tudn6nk nem konzervativ er6tereketl6trehozni. A kdnyszereket nagy csoportraosztjuk: egyrdszta geometriaihat6roh,el6frt p5ly6k kdt m6sr6szt kinematikai a k6nyszere miatt 6llnak el6 a holon6m,vagyis geometriaikdnyszerek, Kdt test kapcsol6d6si felt6telek miatt dllhatnak el6 az igynevezett anholon6m k6nyszerek. pontjain a kdzds mozg6s k6nyszere miatt keletkezlk az ut6bbi felt6tel, p6ld6ul egym6son gdrdiil6 feliiletekn6l,fogaskerekekndl, munk6tis v6gezcsukl6kn6l. Ut6bbi esetben kdnyszerer6 a het a vizsg6lttesten.Mindk6t esetben lehet a kdnyszerid6t6l ftigg6, azaz reon6m,vagy az idltol rnozg6s elevenem 6rdekes, fiiggetlen,azazstactoner, vagyis szkleron6m. Kdnyszerndlki.iliszabad mozg6sa 6rdekes. az korl6tozott,egym6ssal kcilcsdnhat6 rendszerek a csak k6nyszerfeltdtelekkel jobban drthessiik, tdmegpont Hogy ezt a k6rddst amikor egyetlen ndzziikmeg el6sz0razt az esetet, sem,ds leegy simafelszinencstszik. felszinr6lfeltessziik A hogy nincsszakad6sa tdr6spontja 6s irhat6 azf(x,y,z):O egyenlettel. a vizsgdltrdszecske igy ezena felszfnenfog mozogni,azaznem lesz ez6rta szabad mozg6sa. rdszecske a A sebessdge felszin 6rint6j6nekirfinydbamutat drtelemszeriien, a

nulla skal6rszorzata lesz: 6s sebess6gdnek a feliilet 6rint6jdnek r6szecske

af

ar'J,+ ;'2=U, fr'f dt-vel beszorozHa id6 a ani ugyanazmintha feliilet egyenlet6t szerintderiv6ln6nk. a fenti egyenletet

af

af

' dz = 0 . *Y'ay *{ kapjuk:{'0, alakot egyszenibb zuk,akkora kdvetkez6 dz 0y dx de tcirtdnhet, a (melynekkomponensei dy, dz) elvileg szdmtalanm6don dx, a A dr elmozdul6s felszfnen mozogion,s arr6l ne a m6donmegy v6gbe.Ahhoz, hogy a rdszecskq fel$zfnen csak egyetlen val6s6gban kell egy v6ljon le vagy ne tudjon belenyom6dni kdnyszerer6nek fell6pnie,melyetF'-vel jeldliink, melynek komponensei F; = F" = F), ds ezek a feltilet drint6jdnek ir6nytangusaival ar6nyosak, azaz

lr

af
0x

af F. -+={+. F' gUUOt ar6nyosshgb6l k<ivetkezik, a hogy az elozo egyenletekben ihelylbe az az dx, dJ dJ

az

a; a,

az helyezhetjiik,igy a nem teljes differenci6lkent elemi munk6raa kdvetkezdtirhatjuk: er6komponenseket = f)ax+ Frdy+ F)dz+= F'dr =0, azazk6nyszerer6k a ponton vlgzett munka0, bdrmilyen 6ltal dW akkormegielea ir6nybais mozduljonel a test.M6s a helyzetha a feliilet mozog,azazinstacioner k6nyszer, ekkor a feltilet leirt gondolatmenettel nik az id6 is a fiiggetlenv6ltoz6kkdz<itt: y, z, t):0. A fentiekben -f(x, ^rt kdzti elmozdul6sok kapcso koordin6t6i a dx,dy,dz,lehetseges 6s a, =a{ ' at . ,, *{, dx +{ X' a Mig az el<iz6ekben jobb oldalon nulla 6llt, ez t<ibb6nem igaz, azaz id6fugg6kdnyszereset6na azt de (Ez munk6ta rendszeren. bonyolitjaa szdmit6sokat, nemjelenti automatikusan vegezhet kdnyszerer6 azffelnlet parciflis deriv6ltjaita;fiiggv6nyekHa nem hogy ilyen esetekben maradmegpl. az energia) tehdt jutunk. Ez az dsszefiigg6shez akkor egy nem integr6lhat6 a kel jeldljuk 6s iltrendezztik fenti egyenleteket, Ilyenkor ad6 pl. hanem g6rdiil a k6nyszert hatdsokon. eset,amikora vizsg6ltt6rgynemcsdszik, riltal{nosabb tfpusrik6nyszerfelt6telre Anholon6m-reonom a mi t<irt6nik szimmetri6kkal. nemtudjukmindig megmondani, Ez a iddtdl fiiggenek ds munkatis vdgeznek rendszeren. akap' van sziiks6g,azaz anikor az a kenyszererfik csolat. ar(x,y,z,t)dx+ ar(x,y,z,t)dy+ ar(x,y,z,t)dz+ a4(x,y,z,t)dt=0 Mfg a holon6m teljesdifferenci6l. nem k6peznek a2, egyenlettel adhat6meg,ahol M o.4, a3,an ftiggv6nyek megegyezika ftiggetlen koordindtdk sz6rfval, az anholon6mrendszdma a rendszerekn6l szabads6gfokok p61d6ul A kevesebb, mint a ftiggetlenkoordin6tdkszdma. gyakorlatban fokok szi4ma szereknfla szabads6gi jelent, mert a reakci6er6 k6nyszert g<irdiil6 a hengerszilmdra lejt6 anholon6m egy lejt$n csisz6smentesen (A foka k6t hiszenmegforgatja. hengernek szabads6gi van, de egy goly6nakp6lmunk6tvgeza hengeren, - k6t tengely ktrrtil foroghat,6s lefeld is haladhata lejt6n, de 61ta16nos koordindtrikkalfelirddul m6r hdrom lefr6 sebess6g6t Euler (*, frja va, 6t ilyen koordin6ta le a mozgdsdt i,@,6,Y) aholaz ut6bbiaka forg6sszcig

szdgek.) de megnemmarad6s6hoz, hogy eldgs6szimmeffidk a sziiks6gesekgegmetriai ezekafelt6telek Vdlhet6en hogya peremfelt6m6r t6riinkki 16.Mindenesetre itt hangsrilyozzuk, csakkdsdbb gesek-e azmlgbizonytalan, A terektulajdons6gaira. kineeredm6nyez6 ugyndgyfigyelni kell, mint a szabader6ket k6nyszerekre telekre, egyenleteket 6ltal ban nemline6ris 6s anholon6m id6benvdltoz6k6nyszerek matikai kapcsolatokattartalmaz6 jelent,ez6rtsemkapotte16g figyelmetezajelens6gcsoport. gondot s adnak, ezkomolymatematikai M a alkalmasak c6l el6r6sdre,6s is, hogy ezekafelt6leirhat6rendszerek nemegyszeriien AzLdtszik,hogy irdnyfua,viszont konkrdt konstrukci6m6g nem kdvetkezik adnaka keresds telek legfeljebbritbaigazit6st helyettaz 6ltaNewton-imechanika a terekben szokdsos konzervat(v Az ilyen bonyolultrendszereket bel6ltik. szokti4k vagy Hamiltonm6dszerrel Lagrange elvekethaszn6l6 vari6ci6s is koordindtdkat haszn6l6 l6nositott a probl6m6ra vezetivissza feelv6velinvariancia hatds igen leirni, mely matematikailag elvont,6sa legkisebb Most a telkritdriumaiszeml6letesek. viszontpl. az energiamegmarad6s Ebbena t6rgyalSsm6dban ladatokat. hogy gondolatmenetet, a szimmetjess6g az hagyaikotuuvazotiut ott kdvetett ig6nyen6lkiil, aizakirodalomra impulzus. megaz energia1s marad hogymilyenfelt6telekkel 6s meg6rthessiik l6ssuk, ridk szerep6t p6lvari6ci6s elvekkelt<irtdn6lefr6s, koordin6ta-rendszerekkel6s az6ltal6nos helyenmegtal6lhat6 Szdmos itt ismertet6s6vel nemfoglalkozunk. ddulll,2,3,45l 6sez6rtennekr6szletes a az a R6videndsszekell foglalni a mozgds, gyorsul6s, inerciarcndszet, relativitds(a viszonylagossdg) Vagyakranhasm6ljukmajd ezeket. mert a k6s6bbiekben alapelveket" sziiksges megdrtdsdhez fogalm6nak 6s haszn6ljuk, egytitt6rtelmezhet6ek. egyszere egyiittesen, l6j6banezeket fogalmakat a

36

Egely Gydrgy : Bev ezetls a tdrtechnol6gi6baII.

A dinamikan6hfny alapfogalm^ a nevezziik,melyekben6rv6nyesek Newtonrendszereket azokata vonatkoztat6si Inerciarendszernek megtartja nyutdmegpont tdrv6ny: azizol6lt, ki.ils6er6t6l mentes itt a egyenletek, 6rv6nyes tehetetlensdgi =0 dt" tdbbi nulla. Az cisszes mozgdsilt, hiszena gyorsulds irja le a tdmegpont vagya pontrendszer klzdppontj6nak hanem gyorsulSst m5r nem inerciarendszerrol, tapasztalunk, ekkor 6s esetben, ahol er6 hat a tdmegpontra, egyenes vonalf koordigyorsul6rendszerr6l cllszerda j6l ismertDescartes-fele besz6liink. Inerciarendszert test n6tarendszerrel leirni, mert itt a tehetetlen, er6mentes p6ly6jaegybeeshetaz egyik koordin6tatengely mindig van valamiazonban A a irinyfval, igy a matematikai leir6segyszeni. gyakorlatidletben, gdpekben keletkezlyenv6ltoz6 er6hat6s, az fiigg 6ltal6ban helyt6l 6s id6t6l is. Ekkor nem inerci6lisrendszerek s6t a j6l elki.iltinfthet6, okb6l fell6p6kiiifelismerhet6 nek,6s egyszeffe bonyolultt6v6lnaka k6rd6sek. Ugyanisa fiktiv er6k is. Ez al&or tdrt6nik s6 vagy szabad mellettmegjelennek er6 nemval6sdgos, hanem rigynevezett meg,ha a vizsgillttestp6ld6ulkdnyszerer6k hat6sa miatt gOrbe vonahi pLlydnmozog.Ezek a k6nyszerer6k forgatjdk.Ezeka ad6dhatnak korl6toz6er6kb61, melyeka testetegy el6irt k6nyszerp6lya ment6nmozgatjilk, (ezlesz az anholon6rn-k6nyszerfelt6tel, akhrid6ben k6nyszerer6k s ez ak6rmunk6tis v6gezhetnek testen a mint villtozhat nemkell 6lland6nak is, lennie).Ezeka frktiv (m6sn6venpszeudovagy koordindtaer6k), pdlforrnhjht megtartsuk, dinl a centrifug6lis Coriolis-er6k 6s szerepe els6sorban az,hogy a Newton-egyenletek p6ld6ulforg6 mozg6sn61. megmentsiik egyszeru, inerci6lis az nem rendszerek Ekkor mdgaz egyszeri esetdn, jutunk, de ez ne t6vesszen senkit,mert p6ld6ulaz l. 6&6n esetekn6l krinnyenszi4mfthat6 eredm6nyhez meg pontjainak koordinr{tditm6r igen nehdzkisz6mitani az ido fiiggv6nydben.Forg6 mozgds l6that6 gdp egye's pdld6ulnemcdlszerii esetdn eroket a mozg6st az ds tcibbd Descartes-koordin6trikban 6mpdld6ulgdmbi leirni, koordindta-rendszerben Az a Newton-egyenletek az F = ma = *i h"ly"tt j6val bonyolultabbak. r sumdr gdr 6s a O 6s a rpszcig'ek mint fiiggetlenv6ltoz6k,mint t6rkoordin6tak segits6g6vel felirt gdmbi koordin6tarendszerbenNewton-egyenletek a alakjaa ktivetkez6 lesz: .ri') = F, m(i - r8' -rsin2 e9 m(r$- rsin19. cosd. 4t"+ 2i8) = P, . + = m(r. sin 19 cp 2irlt sinfl + 2rSrltcos19) p Ha nem a fenti h6romt6rdimenzi6t (r,g) megadott haszn6ljuk, hanemsikbeli k6t koordindtdval rendszer vizsgillata elegend6, is akkorj6val egyszeriibb Newton-egyenletek pol6rkoordin6t6s a alakjaa I = n / 2helyettesitdssel. fenti egyenletekb6l kdvetkezl egyszeruformulikat A a kapjuk: vonalf mozgdsdt.Ekkor, ma = *i = ,{ az galmi 6llapot6.',vagyezzel egyenrangri m6donegynes

m(i-rri')=F, m( r ' P +2i( b)= Fa

A fiktiv er6k alakjais bonyolultabb lehetndh6nykoordin6tarendszerben, mindig egy adott feladat e26rt jellegzetessdgeihez alkalmazkod6 koordin6tarendszert szoktakv6lasztani. Mivel nemcsak erok,hanema az gyorsul6sok drtekdtis 6t kell transzform6lniilyenkor, gyakran cllszeri, az alilbbiakban bemutatott, rigynevezettLagrange-f6le leir6sim6dszert haszn6lni, aholez az iltalakitds viszonylag kdnnyenelv6gezhet6, mind a gyorsul6sokra, mind a ktils<! szabad er6kre,vagya szabad er6ketleir6 potencidlokra. Mig az inerciarendszerekben mindig azonos Newton-tdrv6nyek a alakja,a gyorsul6rendszerekben annyif6le fiktfv er6t kell bevezetni, ahrinyelkiildnithet6 szcigsebess6ggel leirhat6rendszer - s esetleg van minden pontnakm6s6sm6sleheta szcigsebessdge. mindenpont egyedi,neminerci6lisrendszer, sajdt Ekkor a tjn6ll6 param6tereivel jellemezhet6en, leirhat6egyenleffendszerdvel pont mely eltdrhetb6rmelyszomszddos paramdtereit6l, rendszer6t6l. A relativit6selve itt alapvet6fontossdgri, hiszenaz <isszes geometriaiszimmetria (energiarigynevezett impulzus6s impulzusnyomatdk) fiigg a megfigyel6t6l, annakmozgilsifi6l. Tetsz6leges vonatkoztatdsi rendszerben fizikai t6r nemhomog6n nem izott6p,azaza testekszdmSra,ha nincsenek a 6s kcilcstinhat6sban azon m6stestekkel, ter ki.iltinbdz6 a helyei 6s ir6nyainem ekvivalensek. forg6 rendszerb6l Egy figyelt m6sikt6- el6re,hhtramozoghat mig inerciarendszerbll voli forg6 6gitesteg6szen bonyolult mozghst vdgezhet n1zve esetleg sokkalegyszenibb amozgdsa. Azid6 nemhomogdn 6ltal6nos esetben, azazkillnbtiz6 id6pillanatok nemekvivalensek. inerciarendszerbllndrve m6sikadotttest,melyrenemhatktils6er6nemmarad Nem egy nyugalomban. Inerciarendszerb6l persze ndzve azid6homogdn izotr6p, legaldbb fiiggetlen 6s de kdt forg6rend-

dttekintjiik az itt felMost rOviden eset szeresetdn s ez a leg6ltaftinosabb - az id6 milr nemmindig homogdn. lassunk. 6s fogalmakat elveket,hogy tiszt6bban m6dszereket, 6s hasmflltlegegyszerfibb legfontosabb A rII. f;F,TEZETH.F.Z a mint p6ld6ula vari6ci6szimitflstvagy fogalmakat, a rdvidendsszefoglalja k6s6bbfelhaszndlt A seg6dlet ezeketa megismertesse nem eldg allhoz,hogy alaposan messze di ter 6s ai id6 homogenit6s6t, terjedelme fogalmakat.Ez6rt azokaz olvas6k, akik nem ismerik p6ld6ul a vai6ci6sz6mit6st,a fejezetv6g6nfelsorolt r6szleteket. a megismerhetik sziiks6ges t6m6jf kdnyvekb6l m6shasonl6 irodalomb6l,vagy SEGfDLET 1. A legkisebbhat{s elve,Lagrangeegyenletek lehet nemcsakdifferenci6legyenletekkel leirni, melyek a lokdlis mozg6sszabillyut A testek mozgdsdt azazfel6llfthafunkegy olyan krit6riumot, adj6k meg, hanemglob6lis m6don is leirhatjuk viselked6siiket, ,,alul.r61" t_enet pdlyfra6rv6nyes. Most aztpr6b6ljukmegfelv6zolni,hogy a mechanik6ban amelyaz eg6sz 11 kiindul6skdnt tereketv6lasztjuk Ha a konzervativ kiindulva. elt6r6szimmetri6b6l Maz az er6terek 6pitkezni, (kinetikus - hi.r"n itt lehet analftikusan6ttekintenia folyamatokat- l6tni fogjuk hogy csak az eneryiafait6k merev ponffendszerek le segfts6g6vel lehetimi pontok, azaz segits6g6vel, skal6rmennyis6gek 6spotenci6lis) nevezzik ezt a megkdzelit6st, analftikusmechanikdnak Osszefoglal6an mozg6sukat. tesiektulajdons6gait, leirt s keletkezett, ma m6r er6 impulzusds gyorsul6vektorral Newtonfdle megkdzekor6bban mig azid6ben vizsg6ljuka pontraktil6n-kii16n mindentestre, A nevezziik. vektormechanik6ban lftdit vektormechanik6nak a vizsg6ltrendha akkoris ki kell sz6molni, nem vlgeznekmunk6t s reakci6er6ket, az ut6bbiakat szabad6s keeg6szk6nt egysdges a eset6n rendszert 6ltal elindftottm6dszer A szeren. Bernulli, Leibtttz 6s Lagrange ismeretdre. k6nyszerpdly6k csak sz6mol6s6ra, a kinematikai a reakci6errik zeljiik, 6snincssziiksdg mozg6azaz 6rv6nyesiilnek, az elvileg lehetsdges an Az analitkumechanik6b az figynevezettminimumelvek tdbbfdlekomegoldds matematikai minim6lis.A 6rt6ke sokk6ziil csakazval6srilmegaholegyadottcdlfiiggv6ny mint ke 6s is megoldhat6 rugalmasabb zellslt adjaafeladatoknak, a vektorm6dszer. ordindtarendszerben besegitsdg6vel az itt azonban a c6lja,hogy az analftikusm6dszer 6sszehasonlft6s6snak A k6t m6dszer 6s az energia, impulzus impulzusvil6g6ba. lehetcsakfelismerniaz Itt szimmetridk pillantsunk geometriai a jelleg6t- ez avektormechanik6ban alig 6szerevehetos eztalilnaz egyik oka m6r nyomatdk igazijelenl6t6t, az a mind az elektrodinamik6banminimumelvekb6l, analitiMivel a mechanik6ban a fejl6d6slassris6g6nak. juthatunka vektoridlism6donleirt egyenletekhez Newton6s Maxwell egyenlesegfts6g6vel kus m6dszer nyilik az leirhat6terekre,akkorlehet6s6g a zntk a vizsg6latot skal6rpotenci6llal teihez.Ha pedignemkorl6to jelens6gek megismer6sdre. kitdesztdsfre; s rij hasznos addigiegyenletek felir6s6n6l,sz6rmartat6s5n6l. Maradjunkmost az analitikai m6dszerlegegyszenibb a7l. fqezettal5nRichardFeynmanadjaaMai Fizika cimriktinyvben, 6ttekint6st A tdm6ban legdrthet6bb a a A meg6rteni ottleirt gondolatrnenetet.l6nyegaz,hogy akonzewativer6tdrben p6lyamenti az ben.Erdemes 6s mozgds, fgynevezetthatds melyetS-seljelOliink- integr6ljaminim6lis.A hat6sa mozg6si helyzeti az S a defini6lhat6, kdvetkez6k6ppen: = jfur* segfts6g6vel energia
tl

-W,,,)dt

jelent6st t6le ezdrtis idegenkednek sokan,hiszen nehdzszemldletes nincs a hat6snak, Fizikai jelentdse egy a 6s viszontegyszeni szeml6letes meghatitozilsa, funkcioMatematikailag tal6lni enneka fogalomnak. (a egy vagytdbb sz6mhoz n6lt 6rtiink az,S hat6salatt.A funkcion6la ftiggvdnyfordftotda,merta ftiggv6ny A a rendelegy sz6mot: fiiggv6nydrtdket. hat6smint funkcion6lpedigenneka fordfftiggetlenv6ltoz6Y,hoz) eneris A rendelegy sz6mot. hatds ilyen funkcion6l,6skinetikus6spotenci6lis tottja,mertegy fiiggv6nyhez p6ly6ra. ad sz6mot mindenlehetsdges konkr6t egy-egy gia kiildnbsdge, mely a helynek6siddnekfiiggvdnye, a val6sulmeg,amely pilyfua a hat6ssz6m6rt6ke legkiaz potenci{losterek eset6n az eset A term6szetben tdrtdn6leir6s, 6s mint a velctorokkal differenci6legyenlettel elvontabb, Ez a megkdzelitds sebb,a minim6lis. hogy mi6rt 6ppenaz de elvi el6nyeivannak.Rdszbena26rt,mert sokf6lefolyamatn6lad elvi ritmutat6st, folyamatotelvllasztjaaz ami a val6s6gos a le adottm6donj6tsz6dnak a term6szetben folyamatok,mi az, elve A de megengedett, megnemval6sultfolyamatt6l. hat6sminimum lehets6ges, cisszes tdbbi energetikailag ismerik, ink6bb az elmlleti de egy 6ppolyan6tfog6elv, mint a szimmetriat6rv6nyek, a m6rndkdknem el6gg ilbatartozik. fi zika eszkdzt6n kdrUljdrni elveketaz$rt&demes emliteni.A vari6ci6s is hat6selv6tH'amilton-elvk6nt szoktdk A legkisebb mert m6smegkdzelft6sb6l nemel6gaz ittleirtak elolvas6sa), (bdr teljesmeg6rt6stikh6z egy6ltal6n egy kiciit id6beli eltoldsi r|vezetaz enetgia elveit,s talin kdnnyebben a 11.rtutiu meg.afrzika,itt konkr6tan mechanika

38

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

szimmetriakdnt megdrt6s6hez, val6 invarianciakdnt t0rtdn6felfog6s6hoz. Matematik6ban vandci6szdmitds a egyendrtdkri lehet,s6t n6haegyszenibb megold6sokhoz vezet,mint a differenci6legyenletek haszn6lata, de (ezek ezenelvek lehet6s6get adnakarra is, hogy egyetlen egyenletrendszerrel le a mozg6strirv6nyeket irjuk lesznekaz els6fajriLagrange-egyenletek, a ktils6 kdnyszerfelt6teleket ha ktildn egyenletekkel m6g megad.juk),de a mozg6stdrv6nyeket kombin6lhatjuka k6nyszerfelt6telekkel s fgy jutunk a m6sodfajri is, jelent, ha az adottmozg6s Lagrange-egyenletekhez. Tov6bbitdmorft6st lefr6s6hoz legjobban alkalmazkod6, nem derdkszdgiikoordin6tarendszert v6lasztunk,hanemtgynevezatt 6ltalinos koordin6tarendszert, ilyen s 6ttranszform6lt koordin6tarendszerben keressiik feladatmegold6s6t. az 6ltal6nosabb, a Ez mdlyebbtr{rgyal6s tal(n egyszertibben megdrtetiamozgisillland6k, megmarad6 a mennyis6gek a szerep6t mechanik6ban. A fikiban eltiszdrBernoulli,majd D'Alambertmutatott16a minimumelvek fontoss6g6ra,a D'Alambert s elv j6l ismert.Itt nem rlszletezsre ugyande m6r ebbolaz elvb6l is levezethet6 hogy az energia csakakkor maradmeg mindenkciriilm6nyek kciztittha mind a potenci6lis energia mind kinematikaik6nyszerek fiigget- . lenekaz id6t6l. Nem nehdzbel6tni,hogy sztlmos olyan rendszer nemteljekdszithet6, ahol ezeka feltdtelek (6s siilnek,ott teh6taz energia a tdbbi szimmetria megmara&isa sziiks6gszerfi, is) nem tehhtezekben eseaz tekben kildpttinka tdrvdnyfeltdtlenhatdlyaal6l. Br{r a D'Alambert fdle minimumelvegyszerti, hiszenott pl. azid6 nemj6tszik szercpet, mert egy stacioner esetre vezediikvisszaa dinamikaiprobldmrikat, az egyszenis6g h6tr6nyokkal j6r. A D'Alambertelv is ez helykoordin6t6kkal meg a minimumelveket, azoknemmindig ftiggetlenek adja 6s egym6st6l, mfg 6ltal6nos koordindtdkesetdn akorl6toz6sneml6teztk. ez A most vizolt Hamiltonf61e vari6ci6s kdt id6pont,t1 ds tz ktizdtt vizsg6ljaa lehets6ges elv eseteket, vari6ci6kat.Ez egy integr6l tdrv6ny, a dinamikai probl6m6t egy skal6rmennyisdgt6l ftiggO hatdrozott integr6lvizsgillatfiravezeti vissza. fiiggetlenn6 igy v6lik a jelens6get modellez6 koordin6tarendszert6l. A val6s6gos vari6lt p6lya viszont csaka hely fiiggv6nydben 6s v6ltozik, az id6 fliggv6nydben nem. Altal6ban ilyen varidlt pfllydt nem k6pezhettink,ha a rendszerkinematikai kdnyszereket, azaz anholon6m k6nyszerek tartalmaz et M6r most el6rebocs6tjuk, hogy a vdgs6cdlunkaz,hogy olyan mozg6sformhkat tal|llunk, ahol nem gondolatnak l6tszik ez - s hasonl6an impulzusvagy maradmegaz energia-b6rmilyen szokatlan is az az impulzusnyomatdk. Ugy tiinik, akkor val6sithatjukmeg ezt, ha a mozghssor6na vizsg6lt t0megpontunkmindenhelyends id6benvfltozl, m6s-m6s tulajdons6gokkal rendelkez6, nem inerci6lisrendszereksor6nhalad 6t, ahol emiatt nem lesz a mozgils sor6nmozgds6lland6, vagy megmarad6 mennyisgaz energia, impulzus6s impulzusnyomatdk. Eztp1lddul divergenci6val rotdci6valis bfr6 folya6s d6k6raml6sn6l lehet p6lddul gyakorlatilagis megval6sftani. Nem kizdrt, hogy egym6sonmunk6t vgz6,forg6 mozg6stis vdgz6,dgszekapcsolt merevtestekkelis megoldhat6 a feladat.Ezzel azonez bannem foglalkozunka kds6bbiekben, csaka v6gtelenszabads6gfokri folyaddk6raml6sokkal, ehhez 6s hasonl6elektrodinamikai esetekkel. (M6r itt meg kell jegyezni,hogy ehhezegy6rtelmtien meg kell hatdrozni a mozgdsi6s potenci6lis energi6t.Ez azonbank6rddses, egymdshoz ha k6pestgyorsul6 rendszerekk6zti mozgdsesetdnkell a mozg6sienergi6tmeghatfuozni, hiszennem tudjuk hogy a sebess6get most melyik alrendszerhez k6pest 6rtelmezziik.Hiszen az ahendszerek sebess6ge val6di rit .z \hamis rit 6lland6anv6ltozik, ezdrt fugg az id6tol explicit (minim6lis pl. I m6don,hogy mekkora, kdt gyorsul6alrendpstydja) szer kdz<itt repiil6 test mozg6sienergi6ja. A potenci6lis energiapedig nem 6rtelmezhet6 6rv6nyesmozg6sra, amikor mindenktirtiljdr6skor tdbb 6s t<ibb energi6t kap 6rv6nyes er6t6rben mozg6 tdrgy.) De most t6rjiink visszaaz inerc6lisrendszer potenci6los 6s er6tdreset6re. A kdvetkezf a\ 6br6neA kdtdimenzi6s eseffe felvdzolvamutatjuk be a hat6sminimum6tad6 pillyilt. Konzervativpotenci6loser6terekre, p6ld6ula hat6sfliggv6ny integrilja a k0vetkez6:

a.6bra. Kimutathat6, hogy csakval6dirit eset6n lesza fenti integr6l 6rt6keminim6lis,a p6lya menrdn mindenI(t) eltol6sa esetdn megn6azintegr|l6rtdke,mint ahogyez a b.) 6brin l6tszik,csakegy t6rdimenzi6 esetn bemutatva.

'=tlt(#)'-''of"
avaiflcrot rigy kapjuk,hogy megn6zzika val6di x(t) pitydttoz k6pestmekkoraelt6r6stokoz az integr6lban, Lt1(t)-vel ha mozgatjuk tov6bb apily6t,

III. r6sz:M"gmq444sittt*6nyek hatdtui

39

AS=Cz(Ax)

AS=Cr(Ax)2

b.) 6bra. A hat6sintegrflja minimumot ad a val6di pily6ra, ami azt jelenti, hogy ha a val6di pillyfuttotzitjuk el egy kicsit, akkor varidci6jacsakm6sodrenahat6sintegr6l v{ltozisa,elt6rdsd, hamispr{ly6tvdltoztatjuk okoz, mig ha az r7@ dii eltr6seket meg egy kicsit, akkor az S integr6lnaka vari6ci6ja,megv6ltoztat{saels6rendtilesz a c) 6braszerint.

c.) dbra. Ez a minim6lelv vagy vari6ci6s elv nemcsaka mechanik6is ban, de az optik6ban6s az elektrodinamik6ban felhaszni4lhat6, de kdriiltekint6enkell eljrimi, med csak konzervatfv er6terekreigaz az elj6r6s6s inerci6lis rendszerb6lnrve leirL6duk hogy a minimSlis hat6skiirny6k6n Axhat6 esetekre. nyi v6ltozds a hatr{s6rtdk6t csak kism6rt6kben,m6sodrendben fogja megvdltoztatni.

jeloljiik). A v6ltoz6st rigy kapjuk meg, 6rt6ketalul al6htizva azazx(t) : x(t) + ry@a val6di,megval6sul6 k6zelisorfejt6ses integrandusdban a hatdssal x(t) ktirny6k6n pr4lyaintegr6l bk6 hogy az eredeti,a legkisebb X(t) Behelyettesitve helydrea fenti rendritagokatelhanyagoljuk. t6st haszn6lunk, a m6sodes magasabb s var6ci6u

s= :t+*o+l ' l lll z l a t d ') -w(,+dfu l,

trl / t ,--\2 I

tagokatelhagyvaaz els6 tagrakapjuk, hogy: A n6gyzetreemel6stelv6gezveEsam6sodrendii

*( d*\' -l -l+

z l a t)

dx dn. + l( - an\' ' - 1l '

dt dt' \at )

tagotm6gfelirva, de aztfnelhanyagolva elv6gezve an1gyzetes 6s mfg a potenci6lis energitra,egysorfejt6st kapjukhogy:

= +,t *@!) w(a) ry.,+l'ylo) *...

a x z a x

rerirva: +g\" -w 6)**++ - z{ * ...1a, iey *integr6rt s ='fl \-/ dt dt dx J ),12\a, )

Hacsak az ,Shat6sintegr6l megvfltoztatdsina, variilci6jSra vagyunk kfvi{ncsiak, akkor a dS:S-S elt6r6st

r, l-

, 'r2

-'l ' 7,-

ez kell vizsg6lnunk,6s lesz. d ' ^ , )==q4+f+ 7\W dt

6lyait, Felhasznillvaaparci6lisderivdldsszabazaz tag6t majd integr6lnitudjuk, hiszen* f

dt

miattahatSs-integr6lels6

a derivrlltakintegrdl6s6val kdvetkez6 alaku,s ad aparci6lis

= oldal hozzuk,mindkdtintegr6l6s6val: alakra I t ff0, n/: [nffa,

II. Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6giSba

saz Mivel dsintegrdlbany'nek m+ felelmeg,igyuintegr6l:

dt

-#)nk)dt I =*ffr|\|,,',, !ryryQ)dt

q:0, igy ahatilsels6rendii vari6ci6ja, Az els6tag 6rtdkenulla lesz,mivel a p6lyakezd66svdgpontj6nill

-*+-!!Plry4a, ds=[l d t - d x "l

L _

,z

,--.t11

zhrljelben lev6 mennyis|g nulla, azaz L6tjuk, hogy a hat6sintegr6l akkor lesz minim6lis, ha a sz<igletes

dxz . ,-../ -\-/ -m-'r; --'dw(x\ =0, azaz ml+W'(a)=0. Mivel F=T igy er6t6rben, az F:ma a potencidlis dx dx dt" adja jutunk. Eszerintakkorlesza hat6sa legkisebb, a test mozgdsfit F:ma dsszefiigg6s az ha dsszefiiggdshez aNewton dinasegitsdg6vel 6s er6terek az energi6rk meg.igy jutottunk,,alulr6l felfel6" azazakonzew:ativ amit megkaptuk a vektor dsszeftigg6st, Newton azt segftsdg6vel az mikai egyenletlhez, analftikusm6dszer tal6lt axi6mak6nt, tapasztalati dsszeftiggdskdnt meg. rt \ =d(ry;.u). igy ldtszik hogy az is , Az er6taz impulntsid6beli megv6ltoz6sak6nt felirhatjuk azaz f 2 dt irhatjuk fel, s ezt Lagange fiiggfiiggvdnyek6nt koordindti4inak hely ds sebessdg integrandust tdmegpont a
vdnyneknevezzik.Ez S=
.

)w

[a(x,,v,)
tl

dt

jeldli. hely 6s sebess6gkomponenst Az is ahol x;, vr az dsszes

fent, forg6 rendszerekn6l az rendszerben F:ma nem 611 ldtszik,hogy neminerci6lis,pl. forgd vonatkoztatdsi gyorsul6sokkal irhassuk fel. kell hogy az erot ezlrtpszetdoer6ket bevezetni,

egyenlet 2. AzBuler-Lagrange !2 (6s nem a konkr6t S=[@*,,-Worpt N6zziik meg 6ltal6nosan

ll

nat$fiiggv6nyre)avai6rci6sz6mitr4s

F(y,y',x) pontosabban. az Fhhez egy 6ltal6nos Euler Lagrangeegyenletet, elozlekfrezk6pestmatematikailag integ6l 1 = ekkor a vari6ci6s ftiggv6nyvari6ci6itkell megvizsg6lni, tf(x,l,y)dx az val6j6ban I:I[y(x)J

fiiggv6nyek6nt irhat6 fel. A feladat tehdt megint w, hogy tal6ljuk meg azt u y(x) fiiggvdnyt, amdnek kis villtozflst okoz az I csakm6g kisebbm6rtdkri,m6sodrendti az mdrtdkriels6rendtimegvilltoztatfusa integrSlban 6rt6k6ben. y(x)-etmegtal6ltuk, 6s ez Gyakorlatilag azt jelenti,hogyI lrtdke nemv6ltozikakkor,amikoraz optim6lis lrtdkdt egy kicsit vifltoztatjuk,vari6ljuk. Ez azt is jelenti, hogy I integrdl 1rtdkenem fog viltozni, ha az egy y(x) -+ y(x) + aq(x) helyettesit6st elv6gezztik. Hozzladunkteh6tu y(x) ftiggv6nyhez m6sikvari6ciy(x) vilItozdsa lineilrisan hogy megszorozva, 6s r1(x) ftiggv6nyt,de csakegy kicsiny cr << 1 egyiitthat6val y(x)-szel,6s 6rtdkemegegyezzen csak hogy a a,b p6lyav6gpontjaiban els6rendii legyen.ry@)-re az az el6ir6s, : 0 akkor nem v6ltozik az I integril, 6rtdke,tehdt folytonos 6s deriv6lhat6legyen.Egydrtelmti,ha d dll n . - r =0 minden4ft)eset&e dal"=n Az I integrfl vari6ci6itaz I. pontbanbemutatottm6don kapjuk me;, az?ny(x) helyhremindentitt tagokatO(a)2 elhagyiuk. fejtjiik, ds a m6sodrendii y(x)+aq(t) 6rt6kethelyettesfttink, majd u-ra Taylor-sorba jutunk: igy a kdvetkezlI integrdlhoz

' *^ aF --)o*+o6r\ y', +t"loy , I (y, =I,F(v+(rn.v'+(rn'.x\ F(y, x)ax,?(ar"rt++ary' +arl,y'+ *)dr=I ary', o) \ / 0 ll * oy' ' )

hatStru 41 tdrvdnyek lII. rdsz:Megmarad6si )tl A m6sodiktagb6lo kiemelhetri, {ll ' 6s

levezetdsbennem is t<jr6dtiink ezzel\.

dal,=,

= 0 miatt elhagyhat6 el6z5, (az foglalkoz6 szint6na hat6ssal

ers6rendii vari6ci6=i(#r.#r')dx=0. , o(q(*))l,az Miver = rly(x\l-{y(x)+ 6r

a rsm6t

t- arl' ',lar- d (a-\1 = rl!)dx 0 parciaris segrts6g6ver : 6r=lr#).. integr6r6s *t#,J] [l#
(x) igy akkorledrtekti. a 61csak az Ajobb oldalels6tagjanulla,hiszen a, b pontokbany 6s 4@)azonos nulla,utur, {= k6t e zin6jelbenLev6tagkiilonbs6ge a hetnulla, a mdsodik ha tagban szcigletes - J - - 7

dx\01') jutottunk,ahol felirva, s igy egy olyandifferenci6legyenlethez 6ltal6nosan egyenlet Ez azFulerLagrange a energia, m6volt, aholaz els6taga kinetikus

0y

+f

gl

", ismert(az elfizoekb"n *\(x,t)-W(x,t) azF fnggvhny

igy energia). kerelstikaz y(x) ftiggv6nyt,azaz azta ftiggvdnyt,amely kts ar1 ft) sodik pedig a potenci6lis v6ltozik. m6sodrendben megvifltoz6sa eset6n csak

3. Speciilisesetek itt drdemes megemlfteni. ezekkdztl k6t esetet atakjaitis megkaphatjuk, egyenletek specidlis Az Euler Lagrange = F(x,y). vdltoz6;y lrtdkdtexplicitm6don:tr a) F nemtartalmazzaafiigg6

h" g akkor o Ekkor =,0ez6rt = +(Y.] ,., csak lehetseges, =6iland6. -- - g 0y' dx[ay'j 0y
vdltoz6 &ftketexplicit m6don:TehdtF = f (y,y). (Ez az esetakaz b) F nem tafialmazza x fuggetlen egyenletekn6l fiiggetlenv6ltoz6,az x, arnelylehet p6ld6ula t id6, az x a a ha kor 6rdekes, a megmaraddsi jel6li. Ezekaz energia, impulzus6simpulzusnyomat6k megmarad6s6az 6rtdk6t hely, vagy aszdgelfordul6s ekkor Lagrange egyenlet mindk6toldaldt ,'= Q -u"1, ndl fontosak.) SzorozzukmegLzEuler

'y:- - 'v'-l x \;- t ' )| - d xv\ :- l. "lU') d ) 0y d . a Fd*' 0y'

v' " ' , a ( a r \ . y"= a F ,, | _ l+

" .aF .a(ap) a /ar)

akkor a elvdgezztik, UajoUU otdalon derivdt6st

dxlll')

"

0y'

1 y' fitrendezve,figyhogy 6sy"egyiitthat6k abal oldalon legyenek:

. 11 ' '-'.jutunk. Ha mindkdt oldalt x fi!_ fiiggetlen vdltoz6 szerint egyenlethez

d ,aF ,,aF ,aF) "y'+ I y"!- = -l t' ^ | dy' dx\" 0y') dy

^"rt hogya bal oldalazF teljesderiv6ltja, integrriljuk, akkor16tjuk, szerint.ir, 4

= ,l#

* ,"#,

a Mncszabdly

= kapjuk, hogy x-re valamint a dlfferenci6legyenletetkiintegr6lva ezt ad6dik, ,'*) dx 4( d*l' ay')

F = 'r'dF t C . azazp - 'rQL=i{lland6.

oy'

ay'

II. a Esely Gydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba 4. Tiibbvdltoz6sfiiggv6nyekretiirt6nd kiterjesztds hanemt6bb fiigg6 a) Ha az F fiiggv6ny nem egy y(x) fuggi viltoz6t 6sy'(x) derivfltjait tarlalmazza, = F(yr(r),y'r(*),yt(*),y'r(*),,..,y,(x),!',(t),t) lesz. Ekkoraz alakri v6ltoz6nk van,akkorF is esnekszit, ame6116 parci6lisdifferenci6legyenletb6l rendszerre n Euler Lagrange egyenletek dar:ab lyek 6ltal6nos alakja:
-

0y, dxl}y',)
- = - l -

aF= a ( ar\.l = l . . . n i

aF a(ae\
I

Dv^ dxl 0v'" I \ - .)

a F_ a ( a r \

ar,-A@)

alakja: riltaldnos akkora hat6sintegr6l fiiggetlenv6ltoz6ttwtalmaz, x1,x2,...,x, , b) Haaz F fiiggv6ny tSbb

= &, xn)*,' y',, xn) " I =(y, !',, x1,--.,J J4 r,+,+,...,*, r,, x2,..., o*r,..-, oxn oxt oxz
\ ) de megtal6l6s6ra, az x1,x2,...,x,fi5' szdls6 6rtdk6nek az Most is ugyanezt eljlrdsthaszn6ljuk I faggv1ny az a egyenletrendszer kdvetkez6 getlen v6ltoz6kategym6st6lfiiggetlentil vari6ljuk. Ekkor az Euler-Lagrange
cisszeglesz: e =-==-l

a F a (:-a rl*-l a (:-a r ) )

dy 0x,[0y', ) drrlAr', )

l+...+ ^

?x, [dy', )

a ( a p ) * a f a r )lanol . > -t
| * l=

A 0x,[0y', )

Jt'r.eneKea 1 ' ''

dx,

oy .

5. Koordindtarendszerek, mozgfs, t t6r 6sidd homogenitfsa a gyakranvalamilyenkoordin6tarendszerben adjuk meg, melyek egy-egypont vagy test A mozg6sokat hogy valamihez ahhoz, sziiksdges a mozghsfit adjrikmeg azido 6shely fliggvdnydben.Ez referenciarendszer igatudatosodott 6szrevett6k, csaksz6zadunkban de k6pest viszonyitanitudjunk.Ezt a gondotm6r rdgebben 6s az megteljesmlysdgdben itt rejl6 neh6zsdgeket lehezfina jelent6sdge, viszonta mai napignemdrtettdk mozg6kocsij6leir6sa- p6ld6ulegy hull6mvasrit t6s6geket. Alapvet6en a gond,hogy egy adottmozgils az tal6lunk, A nak leirdsa- fiigg att6l, hogy honnann1zzik a mozg6st. f6lddn fllva m6s fizikai tdrv6nyeket Eddig ezt aprobl6m6tfgy keri.iltiik el, mintha egy m6sik mozg6hull6mvasritb6l vizsg6ljuk az els6mozgfisht. Ha hogy a fttldr6l n6zttik mindkett6 mozghsSt. k6t hullimvasrit k<iz0ttnincs kdlcsdnhat6s az utasoknem -, tdrgyaihoz nincsis gond,leirhatjukk6t ftiggetlenalrendszerk6nt nyrilnak6t a m6sikszerelv6ny utasaihoz, -, akarvalamilyenertitdrrelkcizvetftve a gonHa viszontvan ktiztiik kapcsolat akfirmechanikai, az esetet. afizlka. dok sorakezd6dik,amivela mai napignemtudottmegbfrk6zni referenciarendszerekb6l, (r,t), vagy (f ,t), (r,t), jelolunk,a vizsgdlt melyet Az egyes n6z6pontokb6l, jelens6gek n6zaz nem irhat6ak le ugyanazonfu,ika,it0rv6nyekkel.Egyszertisftve: egyik hull6mvasdtb6l hogy nem k6p9tkapunk,6s lehets6ges, igencsak zavaros ve a m6sikhull6mvasritban tdrtdn6esemdnyeket, m6dositottfgrm6jukat.(Nem kizdrt, hogy p6ld6ulemiatt taldljuk a Newton-t6rv6nyeket, kiterjesztett, csak hogy r6g6tadolgoznak mozgdsszabillyait, annakellendre, nem tudjuk most meg6rteni r6szben turbulens a megold6s6n.) ugyaviszonyit6si rendszert, amit mindenthrgyhozhozzfirendelhetiink, A termdszet jel<ilki kdtelezO nem n6me leirhatjuk.Eddig mindig igyekezttink referenciarendszerb6l nazt ajelens6get tdbbf6len6z6pontb6l, jelensdgeket, 6s irj6k le a termdszeti mindeniittdrv6nyesen olyan ndzlpontottal6lni, melyekuniverz6lisan, rendszerben 6rv6nyes t6rv6igyekeztek melyekcsakegy adottviszonyft6si elkeriilni azokata rendszereket, tdbb mint k6t teljesen egym6ssal nyeketadnak.Sajnosez a m6dszer nem haszn6lhat6 ahol k6lcsdnhat ott, gyorsul6, ki, forg6rendszer.Ez esetben keri.ilhetjtik hogyaz ottanihelyi referencianem dltalSnosan mozg6, ha is, rendszerben 6rv6nyesfizikfit haszndljuk, mdgolykdnyelmetlen ds.hanem is 6ltal6noservenyi,6s az Ekkor integr6lhat6 tdrvdnyeket. ottani t<irv6nyek matematikai alakjanem ad zftrt, vagy dk6r numerikusan differenszfirmaztathat6 nem hasznflhatjuk a szokfsosvari6ci6selveket,vagy a Newton-t0rv6nyekb6l ad6d6megmaradisi ttirhomogenit6s6b6l ciflegyenleteket,emiattv6gs6sorona ter 6s az id6 geometriai megmaradds6t. v6nyeketsem- azazaz energia, impulzus,6s impulzusnyomatdk az az

hat6rai tdrv6nyek III. r6sz:Megmarad6si

43

perszeolyan a gondolkod6sunk, an hogy automatikus az iitaltnos drvdnyii tdrvdnyeketkeressiik,ez6rt kapunk.Ez vezetett alakritorvdnyeket mindentittazonos amelyb6lndzve keresiink, referenciarendszert olyan sema tdrben kezd6pontot ami t6r a ilewton-feleabszolirt 6s abszolftid6 fogalmdhoz, nemtiintet ki egyetlen orig6j6tb6rhol6sb6rmikorftil lehet kezdetflt, koordin6tarendszer szolg6l6 ahol a n6z6pontk6nt 6saz id6benn lehet n6z6ponthoz igen k6nyelmes "gy egys"i* id6beli 6s tdrbeli elforgat6ssal venni. Ilyen rendszerekn{l jutni, amiben egyszua fizikui ttiwdnyek uralkodnak. ' haszkijelOl egy m6g valamennyire a term6szet "gy Csamrogy fotogva gyorsul6koordin6tarendszerben egym6srendszer S a n6lhat6koordin6tarend-szeri-melyforg6stengelydttartalmazza. ha k6t nemkonzervatfv nem - akeuejtik:kozdtttortendenergiads impulzus,6s nyomatekiltadils mindig irhat6 le a sal kdlcs6nhat szemszdg6b6l. kiils6 szeml6l6 er6, Coriolis er6, bevezetdsdvel centrifug5lis pszeudoer6k esetdn Egyetlengyorsul66s merevrendszer p6ld6ul a tdr geometriz'relativitiselmdlet a"imiiam er6-- m6g rinf tudunk lenni a gondokon.Az 6ltal6nos egymfssalviszont mozgdstfl, - 6m ennekvannakhat6rai.Tdbb, tetsz6leges l6s6valkeriili tj ezta gondot homog6nnak6s izotr6pnak, helyi kitiina kolcsiinhat6rendszerekn6l t6r 6s az id6 nem tekinthtt6 mfr kell felvenniinko ellenkez6 esetben semmit sem;tudunk mondani a referenciarendszereket tetett term6szetr6l. esethely 6s id6pont,s 6ltal6nos hogy nincsbenniikkittintetett zerekrolmondhatjuk, Csakazinerciarends esete hulldmvasutak - ez nemigaz.A gyakorlatban persze kdlcsdnhat6 a - p6ld6ulhull6mvasutak esetdn ben n6zve Ott m6r nemfintos, de p6ld6ulegytorn6d6t6lcs6r6ben m6s ahelyzet. nincskittintetetthely, amelyb6l 6s gyorsuldv6ltozika forg6sszdgsebess6ge dlland6an ment6n 111.rt a leirhatn6nk m-ozg6st, u forg6stengelye forg6 szdgsebess6ggel leveg6rdszecskdk - hiszennem merev testaz orveny.A tlngely ment6nm6s-m6s sa s a nyom6sis v6ltozik a tengely6s a sug6r egym6ssal, kolcsonhatnak viszont a viszkozit6ssegits6g6vel a Ugyanakkor helyr6l helyrev6lk6zti k6'lcsdnhat6s. ki teh6tnemhagyhat6 ", .gy.r rdszegys6gek ment6n, nem igy homog6nnak. a torn6d616gt0lcs6r6r6l mondmiatt az id6 6s a t6r nem tekinthet6 toz6 gyorsul6sok - de eztal6nm6g a hunik6nn6lis k6rd6ses lehet, ott hogy 6rv6nyes az energiamegmaradds hatjuk-biztosan, kell energianyeres6gre (Ekkor nem sziiks6gszenien ez az eset. ii 6rami6sn6l elgondolkoztat6 s6fa turbulens gondolni, inkdbbvesztes6gre.) pdld6kon bemajd igen egyszeni megpr6b6ljuk v6ljanakaz elvontfogalmak, Hogy'rgy kicsit drthet6bbd haszn6lva Konyhanyelvet fogalm6t,a relativ mozg6sszemszdg6b6l. mutatnia t6r 6s id6 homogenitrisinak id6 egys6gnyi alatt mindig t<ibb6s gyorsul6rendszerndl drtjiik, hogy p6ld6ul azid6 inhomogenitfusinart majd p6ld6ulk6t t6vols6gegys6get, n6gyet,aztAn tesz..g u thrgy.Az els6 m6sodpercben iobb t6vols6got n1zzik az ablanyolcar6s Uy tov6bb. izt tapisztaljukegy gyorsul6 autdbanUlvb,miktlzben a kOrnyezetet egy tfurgyait nagy er6 ,,viszi el" t6ltink. Ilyenkor az aut6ban kln 6t. Ugylremetjtik ilyenkor, hogi a k<trnyezet Ezeketa kdrd6semegfelel6fizkai tdrv6nyeket. eset6n i nernhasznilhatja anttmegfigyel6 til6 megfry:yel6 ket kell teh6tmost6ttekintenUnk.

kdpestg/orsul6 rendszerekben A tdr ds az idci homogenitdsaegrtmdshoz

a , N6zztikmeg,hogy mikor tekinthet6 tdr 6saz id|homog6nnek izott6pnakAkkor, ha egy mrisikhelyr6l f6' le, ugyanrigy_frhat6 az eredmny megyvdgbe, v6ltozatlanul esem6nyt 6sm6sikiAOpontUOin6zve'azadott vagy koordindtarendmint a m6sik ndz6pontb6l, zist6rbelitrajekt6ri6jaaz egykn6z6pontb6lugyanolyan, teret mint h6romdimenzi6s 6rtjiik, ahol a sokkaltdbb, esetleg szerb6ln6ztre. @azistdratitt aztak{pzeletbeli, vagyimpulzus6t. 6s leirja avizsgiltpont helyzet6t sebessdglt, egydrtelmtien helyzete mozg1pont f6zist6rben koordin6trik khnyhbaes6 imAz6rta fizist'rt koordin6t6i nem csak a t6rbeli koordin6tdk,hanemaz egyes segits6g6vel egy egym6ssal eltoldsvagyegy elforgat6s hozhat6 fed6sbe is.) pulzusok Ekkor a k6t trajekt6ria bevezetni' - azazszimmetrikus. nem azonosak, kell semmilyen,,pszeudoer6t" mozgdstdrv6nyek Ilyenkor-a dstdrbelielforgat6ssal id6beli eltol6ssal, tdrbelieltol6ssal, 6s Ekkor az I,t rendszer az 7',t' csakegyszeri 6d' - agyanazt folyamatot, trajekt6ri6tadja.Ha az eltoldstdrbeli titvolsdgdt a szimmetriafranszform6ci6val 6Q-val jeldljiik, 6s a k6t rendszer koordin6tarendszer-elforgat6s vel az id6beli eltol6st6t-vel, az ergyszen ktizti kapx eredeti6s x' rij koordin6t6k irjale az dsszeftigg6s z, kozti sebess6g6rt6kekakkor a k6vetkez6 csolatot: i'=i+6d+6u't+6Qxx t'=t*6t. dzx a= Mert ha az egyik koordin6tarendszerUnk jf eYornem 6ltal6nos. L6tjuk, hogy a kifejez6smessze A ezt forog, akkorm6r nemhaszn6lhatjuk a transzform6ci6t. t5r 6s az ido 6lland6an mozog,vagy/ds sul6ssal

de haszn6ljuk, eltol6sitranszformdci6t r ki, csak homogenit6s6t akkormondhatjuk ha csaka d, u, e2, ei4yszei

dA dr=a

^ dut v a g ydx"' deriv6ltakmiir nem szerepelnek transzform6ci6kban, hiszenazok a v a g yF = dttu) a

t"tt#3j"j#?ffii"#ffi*iijilr}itr.gsebess6g

elemeia m6r emlitettd 66s besz6ltink, szimmetriacsoportjaik relativitdsdr6l lativit6sr6l- inerciarendszerek Az v6gesszdgelfordul6s' 6s 6s vols6gbeli t id6beli eltol6s,u akdztiklev6 6lland6sebess6g, Q az egyszeri, az haszn(lhat6, fogalmab6rmelyrendszerben az az ilyen inerci6lisrendszerekben er6,a potenci6l, energia 6ltal affnistdrbenleirttrajekt6iikat, hogy egy a N6zziik megM aJ bbi abtakon mozg6sok idototruggetleniil. fovagy at6r v6ljon a-transzform6ci6, 6s az idri homogenit6s6nak inhomogenitds6nak kicsit szeml6letesebb6 lehasonl6an Az impulzust ftiggv6nyek6nt. t6rkoordin6ta fogjuk ilbriu:olnikdt galma.(Itt csakaz elmozdul6st kezelhet6.) param6terk6nt ment6n de a het6br6zolni f6zist6rben, ett6imosteltekintiink.Azid6a trajekt6ria ha p6rhuzamos, x ndz{ink,apillyatrajekt6ri6juk x'rendszerb6l mozg6testetaz 7 6s Ha egy egyenletesen ha a trajekt6ri6k, a koortdrnekel (16sd is 6sx,koordin6tatengelyei parhuzamosak d. 6bra)6segy Q szoggel (e. 6bra). ei dindtatengelyek vannakfordftvaQ-val az lehetneilbrinolnia t6rbeli6s id6beli eltol6stis. A ktiltinbdz6koordin6tarendszereknll id6t Hasonl6an eltol6stmutatunkbe a k6t ahol egy t6rbeli tiinterjtikf6l. A d.) 6br6np61d6ul, sereg6t mint param6rerpontok mozog sebess6ggel egyenletes Az 6br6zolunk. egyikben k6t azaznizlpontk-6zritt, esetet koordin6tarendszer, parabola' er6 linedris,a m6sik esetben is hat 16,akkor egy test,mert nem hat16 er6,ekkor a pdlyagrlrbdje a egym6ssal hozhat6ak fed6sbe id6 megfelel6 param6terek a titnatjut, hogy egy tdrbeli eltol6ssegitsdgdvel Ha 6br6zolnbnk) viszonta jellegii k6petkapn6nk, akkoris, ha az impulzusokat (Azonos trajekt6ri6k1n.nten. m6r megielennek, nem 6ll fiinn ez az egyszeru gyorsul6sok k6zti egym6shoz-k6peJti kotrdin6tarendszerek ! megfeleltetds vagy elcsrisztat6sos elforgat6sos
rdlland6 mozgds x, y-b6lnlzve (a testre nem hat er6)

Galilei 6ci6ban,akkor renincs gyorsul6s) atranszrorm 6s

e x',y'-l6l n6,zv 6lland6mozgds x,y-b6ln6zve 16mozgds er6 x',y'-$6lnlrve (a testre6l1and6 hat) a gyorsul6mozgSs iisszefiiggds x' :x*d lesza transzform6ci6s trajekt6riamozg6sok koordin6t6i, d.) {bra. f6zisterek sperendszerek ja. (Az egym6shoz k6pest0 sebess6gti el x,y ci6lis esete) 6s x',y' d t6vols6gra van tolva egymozg6st majdegy gyorsul6 m6st6l,s itt egy egyenletes elosztva hossza A vizsgdlunk. t;ti-1 tajekt6ria szakasz mindig l-et ad. Ekkor hohossz6val a t';t'ia1szakasz ar6hossziinak mert a.szakaszok mogln az id6 mril6sa, nya nemfiigg az id6t6l.

tdrbelielforgatdsa e.) 6bra. a koordin6tarendszerek melyre nernhat kiils6 egy tfurgytrajel<t6ri6ja eset6n fordulnakeler5.A trjekt6riavonalakis Q szdggel

hat6rai ttirvdnyek III. r6sz:Mesmarad6si

45

kdzottGali(f. k6pest 6bra)akkora k6t rendszer mozogegym6shoz 6lland6sebess6ggel Ha a k6t rendszer lesza azonos De mindkett6. mink6trendszerben mivel inerciarendszer ltesitkapcsolatot, lei transzform6ci6 nyilv6nulmeg,hogy abban . dilramikailefr6s,azazaz F = m.a tlwdny haszrdlhat6Az id6,,homogenit6sa" id6 mozg6 x,y 6sx',y'koordinStarendszerefcben testekazonos alattleirt,szaaz testektrajekt6ri6j6n a mozg6 eltdrds6t6l. kezdetiid6pontjainak a esetleg megfigyel6sek i, kaszaiiak ar6nya6lland6 n"* iogg urid6t6l,
x'= *oi vt

x',y'-b6lir6zve mozg6s 61land6 (a testre nemhat er6) gyorsul6 mozgilstrj ekt6ri6ja n6zve, x',y' rendszerb6l mert a vizsg6lttestreer6 hat.
f.) 6bra. f6zisterekben a koordin6t6k' mikor a kt koordindtarendszer 61land6 sebess6ggelmozog egymdshoz k6pest. (fels6 rdsz) Az id6 homogenit6sa abban nyilv6nul meg hogy a ti, ti+1 szakasz hossza 6s a t'1"t'i11szakasz hossz6nak ar6nya 6lland6,6s a v sebess6ggelazonos. Ekkor is homogdn az id6 m0l6sa, mert a szakaszok hosszdnak ar6nya nem fugg az id6t6l. Ekkor azonosak a frzkai, t0rv6nyek mindk6t rendszerben. Az als6' parabolikus trajekt6ri6k a w6ll esbtben alakulnak ki.

6s nem inerci6lis,hanemgyorsulx-hezk6pest, ez l6tszik amikorx' rendszer N6zztinkmost olyan esetet, nemhozhat6feddsbe az a az g.) 6br6nEkkor az inerci6lisr-b6l s a gyorsul6x'-b6l n6zve kdt trajekt6ria m6don,mint ez a rajekt6ria alakj6b6lis l6tszik,de a megfeleldid6mrilik homog6n id6 x,-b6l n1zvenem a L6nyeg6ben fdnisis pontokk6zti t6vols6gb6l l6tszik.(olyanmintha,,n;nilna"az id6 a mdsikrendszerben) 'y ' koordin6tarendszerb ndzvea pont p6ly6iamutatjaaz id6 6s a en xy n-az egyszerv vagyx idrb"n, jelen gsetbe Ha inhomogenit6sit. er6hat egyteste, akkoris gyorsulegy test,de k6t inerci6liskot6l homogenit6s6tvagy a "i.k- is fed6sbehozhat6, azazszintmetrikus kdt trajekt6ria,mint ezt a d') 6brin min ordin6tarendszerben 6s pedighomog6n izotr6p. a l6thrk,6sekkor azid6homog6n, t6r
mely gyorsul x,y-hoz k6Pest

kogyorsul6(neminercii4lis) kdpeSt g.) 6bra. k6t egym6shoz f6zister6benegy mozgdsk1pe: x,y rendszeroidin6tarendszer (a egyenletes, testrenemhat er6).Az x',y'rendben a mozg6s (azazsebessdge az id6t6l),6s fitgg szergyorsulx,y-hozk$pest ar6nyaemiatt nem 6lland6, a megfelelOtrajekt6ria szakaszok a nemhomogdn az hanem az id6 ffiggvdnye.Ez6rt id6 mril6sa Ilyenkor a frzikai t0rv6nyeknem kdt viszonyit6sirendszerben. hacsaknem vezetiinkbe pszeud6a azonosak k6t rendszerben, a ar6nya gyorsulds 6s szakosz t';t';a1szakasz Itt er6ket. o /,-[17 "nem homog6n" az id6' mdrtdkettil filgg, nem 6lland6, ez6rt ilyen az k6pestgyorsul6rendszereknll idl mril6sa Egym6shoz csak akkor m6don inhomog6n. (De az energiamegmaradds munk6t is v6geznekegynem teljesiil, ha az olyan rendszerek

akkor a h, 6br6nlitthat6 hajekt6ri6t kapHa p6ld6ul egy rezg6rendszerb6lnlzzllk az inercidlis mozghst, Mea 6s azx-hezk6pest, nemhozhat6fed6sbe k6t trajekt6ria. hatjuk.Ekkor az x'gyorsul rezgomozgilssal m6r Ez forog az x-hezk6pest. l6nyegdben folygini m6slesz a trajefi6ria, ha i x' illand6 szogsebess6ggel Ha az orig6thaszn6lunk 6brizol6sn6l. azx' rendszet azonos jelent. Az egyszerisdg kedvddrt iono, gyo.rul6st ahol 6lland6,akkoi-olyanspir6ltkapunktrajekt6riak6nt, a karok kdzti t6volsdg6lland6(i. 6bsz<igs$ess6ge azazpllddul a t' : I + r osszeftigges nemmarad6rv6nyben, ra). ttt is l6tszik,hogy a Galilei transzformdci6 Egymfshoz k6pest gyorsul6 rendszereknel nem k6pestgyorsul6rendszerekben haszn6lhat6. egym6shoz lehetfontoskdvetkezm6nyei egyenletekn6l emiatt az id6 nem marad homog6n,6s enneka megmarad6si p6lya alakI lerqzolt irbriban,hogy a nek. Az id6 ds t6r ,,inhomogenit6saabbannyilvr{nul meg a f6zistdrben rendszerben, nyri.lika nem inercii4lis dudorodik",m6skdnt ja, tajekt6ri6ja pongyol6n logalmazva,,m6sk6nt t!'-t: igy tdbb6 #6ll risszefi.igg6s nem6rv6nyes. *egym6shoz k6pest Ekkor u mint az inerci6lisban. t' ,*r-t' ,

ar6nyanem 6lland6.Ezek m6rt6ke gyorsul6rendszerekben Monosid6 alatt megttetttrajekt6riszakaszok az v6gzemaz dsszehasonlit6st fiigg a gyorsul6st6l, ez a torzul6sfiigg au6l hogy mikor, mely id6pillanatban s m6dja. egy hiszen6lland6an villtozhat.Ezis az id6 inhomogenit6sdnak mdrdsi

x'= Asin(r)t

gyorsul6koordindtarendszer x' y'. az h.) 6bra. Egy,rezg6,6lland6an Ebben a rendszerbenegy hulldmmozg6slesz annak a testnek a a melynek egy6bkdntegyenes trjekt6ridja trajekt6ri6jaa f6zist6rben, A az ry inerciarcndszerbpn. gyorsul6shatilsa,az id{ inhomogenit6sa j6l l6tszikezena k6pen.Ilyen esetekben gyorsul6rendszemdl mi{r a kezleir6srinak a nemmindegy,melyik id6pontotvrilasztjuk mozg6s det6iil. Hacsak egy merev testet vizsg6lunk, akkor c6lszeriibb De vizsg6lniamozg6st. ha pdld6ulkdt vagy ttibb inerciarendszerb6l akkor ezt nem tekdlcstinhatdsban, rezg6 rendszet van egym6ssal v6gzett munkdtszrlmftjuk. hediik,mikor az egym6son

"orvosoljuk"a bajt, forgb mozgdsn6l, a centrifug6liser6 pl. ilyenkor fiktiv erdk bevon6s6val A gyakorlaban A rendszer kcizdtt. fiktiv er6segitsdgdvel ki 6s bevezetds6vel. kapcsolat igy dpithet6 egygyorsul6 egyinerci6lis a ha F kapunkaz erore, a gyorsul6sbankorrekci6telvdgezzik. rijraugyanolyan = m.a tipusridsszefiigg6st k6pestgyorsul a m{sik vizsgilt rendszeriinknemkonzervativ Ha viszont elevegyorsul6 rendszerhez forg6rendszei eset6n) m6dszer m{r nem hasznflhatd.(Pl.k6t kapcsolt er6t6reset6n, akkor ilyen egyszerii szemszdglb6lndme valamilyen,,er6" A frktiv er6rep6ld6ul azt l6tjuk az i. 6brin, hogy a forg6 rendszer hiszennemhomohaszndlni, Newtonimozg6segyenleteket kdrbevisziatfugyat,s emiattnemleheta szok6sos Persze ittigazi gondotnemjelent gdnm6donmirlik forg6rendszerben. azidil agyorsul6-pdld6ulrezg6vagy De is mozgds, mertinerci6lis rendszerb6l le tudjuk imi ezt a probl6m6t. ha m6r mg agyorsul6, neminerci6lis p6ld6ulk6t kdlcsdnhat6sban rendszeriink van, mint p6ldriula j. 6brin, lev6, nem inerciSlis6s nemkonzervativ kell venni, ahJr.:or er6 munk6j6tmiir nemtudjuk inerciarendaz ahol a k6t leng6ellipszoidkdzti er6t figyelembe j. 6brdnazalso, jeldlt henger leng6mozg6st vdgezalejt6n,s Maffa neminerci6lis szerb6l ndzveleirni.A a-val gyorsitjads forgatjaa k<iztiik helyezett kisebb,ellipsziskeresztmetszetfi, jeltilt t6rgyatv6ltoz6mdrtdkben b-vel nem tudjuk is s lev6 surl6drisik<ilcs<inhatr{s miatt. Enndl sokkalbonyolultabbrendszer l6trehozhat6, 6ltal6ban nem mdrt6ke, mennyis6ge inercidlisrendszemegoldaniazllyenmozg6siprobl6m6kat, hiszena kcilcsdnhat6sok n6h6ny sorbankiildn is meg kell emrek eset6nsok nyitott k6rd6st tartalmaz.Ez6rt a k<ilcscinhatdsokr6l soriina t6reset6n testekmozghsa a hogy nemkonzervativ er6terek ldkezniink.Alapvet6entehhtazt modhatjulq megv6laszt6sdt6l. kezdetdnek az fiigg a mozgds ben6sid6bent<irt6n6 mozg{snemhomog6n,6s eredmdny
-b6ln1zve a mozg6s
x'-bdl n6zve

a trajekt6ria

i.) 6bra. Forg6 rendszerb6l vizsg6lt mozg6s.

j.) 6bra. megadotttestekmozgisa Id6benv6ltoz6,kinematikaikdnyszerrel - a megmaradiisi 6rv6nyesek. ttlrvnyeknem szliks6gszertien

6. Kiilcs0nhat6sok kdt A frzikilban kdlcsdnhat6sok, hasznillata n6lkiil nem boldogulunk, testvagy egy test er6k,potenci6lok A 6segy ,,er6t1r" k0zti hat6sokat adjukmeg- esetleg 6ltal* eltorzitott geometrifuj|val. gravit6ci6s igy az tdr potenci6lj6taz iitallk kifejtett er6t stacioner, kdvetkez6ismert vagy elektromos inerci6lisesetben a terek m6donkapjuk Ir = --!-,;
pedig e1,e2tcilt6s. esetre

= -O?t'{'!, gravit6ci6r& rn26s elektrosztatikus k rn1, - xrl -f - xrl ahol 6rtdkea lx, lx,

fgy energia frhat6:Y = ->>#* (moahol = l, 2,3,...,n) a potencidlis n sktre; Tdbbr6szec

n m<n lLn

-ml

akkor a mozognak, kdtszertgyanaztaz erot.Ha a tdmegek hogy ne sz6moljuk Az6rt kell az m<nkapcsolat, szerintl6tezikilyen effektus, t6r, m6gneses" de tudomdsom mai fizika azt mondja,hogy nincs ,,gfavit6ci6s, n6ha gyenge teretn6hagmvom6gneses, torzi6stdrneknevezik. (Eztamozg6 test6ltal ldtrehozott gyenge. b6r elmozdul ilyen t6rben.Ezt a hatdstM. P. tdmeg kis mrt6kben V6kony, rugalmas sziha felftiggesztett s tdr mozogni,akkor a mdgneses megielenik, kezdenek Ha Miskin fedeztefol a szhzadel6n.) pediga t0lt6sek (ene p6lda azigynevezettSzigalovhat6s,l6sd tdrvdnyeegyszenien a t6bb6nem 6rv6nyes hatr[s-ellenhat6s is 6s kdzti er6knek, a r6juk hat6 er6tereknek engedelmesr6szecsk6k rdsztvev6 A k6lcs6nhat6sban IV.r6sz). Ez eset6n. azt jelenti, hogy a potenci6ltleir6 fiigginerciarendszer kedniiik kell a Galilei transzform6ci6nak, (Orv6nyes, nemPotenci6eset6n. transzform6ci6ja a megvdltoznia koordin6tarendszer vpnyneknem szabad ez los esetben a feltltel viszont nem teljesiil.) Potenciiloser6tdneteh6t teljesiil a VIX', ,t) = VlX ,J) Ezt a felt6telt elegend6csak kis infinitezim6lisv6ltoz6sesetdnbel6tni, azaz V(X,,t) hanszform6ci6. 6 t6ssel el66llithat a V' \X' n, / ) potenci6lfi.iggv6ny. sorbafej hasaflva: tagokat adja;csakaz elsdrendti eredmdnyt a Ez a sorfejt6s kovetkezd

1'f*S^-x'\*{{r-'\=o
eredmdnye a haszndltuk,igy sorfejt6s a Mivel a Galiteiffanqzformdci6n6l6d,6u,6Q 6s6t mennyis6geket lesz: a kdvetkez6

+fo(*

= ++(, +Eut) ." t a+# uro #)

ar\ " (x'"6n)=[x'"tf
hat6 bels6 er6k azaz a rendszerre

fel: haszn6ltuk seg6ddsszefiiggdst Ehheza k6vetkez6

AV t-- ^-\ (-

6s fi.iggetlenek nem null6k, a potenci6lisenergiater6neka egyenk6nt Mivel a vari6land6paramdterek kell szimmetriafeltdteleket kieldgitenie:>VSA=O, k6vetkez6 vlln
n

miatt).Tov6bb6 megjelen6se szimmetria a nulla (ez nemigaz mir az elektrodinamik6banm6gneses dsszege AV ez =0, azaza rendszerre nulla (az elektrodinamik6ra semmindig tlsszege hat6 nyomat6kok >N"x=; AV dAn

stacionernek lennie,hogy a tdr 6s id6 homogenit6sa kell rgu). ^ = tJ, azaza potenci6lfiiggvdnyeknek dt megmaradjon. is irja A harmadikkritdrium, mely az id6fliggetlensdget elo,azzala kdvetelm6nnyel j6r, hogy a k6lcsdnaz terjed,mert fiiggetlenaz id6t6l. A Galilei-felerelativit6sirendszerbentehilt hat6svdgtelensebessdggel haszjellegiiek. Az elektrodinamik6ban viszont a Lorenz-transzform6ci6t er6k, a hat6sokinstant,azonnali ez1tt mdstipusriffanszforterjednek, a mdr v6gessebess6ggel,f6ny helyi sebess6gdvel a hat6sok n6ljuk, ott megmaaz hogy az energia, impulzus6s impulzusnyomat6k Viszont ott is 6rv6nyes, mdci6lesz 6rv6nyben. Ilyenkorviszont esetdn. er6terek csak, azazkonzervativ 6rv6nyes 6s rad6sa homog6n izotr6pid6 6stdr esetdn fUggv6nyt, a a leirdsfu haszn6lhatjuk Lagrange a v6ltoz6sok a 7. ALagrangefiiggv6ny szerepe mechanikdban irhat6 le, de fiiggvdnysegfts6g6vel a terekben Lagrange konzervatfv mozg6sa rendszerek A mechanikai is 6s hanemaz elektrodinamik6ban a mikrofizlkdban 6ltal6noa nemcsak mechanikfuakorlfitoz6dik, szerepe is olyan esetekben bevezetds6vel koordin6t6k ftiggvdnyek6s 6ltal6nos Lagrange ahasznillata. sanelterjedt vagy polirkoordin6t6kban Desqartes probl6m6kat, a szok6sos melyek meg oldhatunk egyszenien viszonylag 6s ftiggv6nyek egyenkapottHamilton-Jakobi valamintaz 6ltal6nosit6sdval de igenbonyolultak, aLagrange j6l egyenletek mutatj6ka valaminta Hamilton-Jakobi A megoldhat6k. Lagrange, kcinnyen letek segits6g6vel ezt az el<iszeretettel elm6letivizsg6latokban a a makro-6s mikrovil6g egysdg6t fizikilban.Ezerthasm6lj6k

L - - t - - - - - - - -- 1 - r -

48

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

a viszontmajdana szeretn6m figyelmetir6nyitani,hogy amikora Ebbena rcividdttekintdsben formalizmust. oldunk 6s a integr6lhat6 rnozgdsegyenlet, emiattj6l ismertfeladatokat Lagange formalizmussegftsdg6vel az 6s (k6ttestprobl6mdk, megmarad energia impulzus.Azokbanaz esetekben, akkor bolyg6mozg6s), meg lehet rendszert neminerci5lisvonatkoztat6si mezbkmiatt, 6s amikortdbb testis ktilcsdnhat, nemkonzervativ amikor nem potenciillos,azazpl. dwdnyeser6terekis kdlcsdnhat6sain6l, csak haszn6lniaz alrendszerek esetek tcibbsdge az L6rayeg6ben elklpzelhet6 az integr6lhat6ak egyenletek. megjelennek, akkor Sltalilbannem az nem mennyisdgekrlt,ezeket eseteket ilyen, s ekkor semmitsemtud mondaniaz elm6leta megmarad6 esetrea kimondani minden elkdpzelhet6 igy vizsg6ll6l<az elm6letikutatdsok. teh6t6ltat6bannem tudjuk geometriaijellegii mennyis6gek megmaradisft, melyek a t6r 6s az id6 homogenitfsfhozkapcsol6dnak, hogy megmutatjuk, rOviden Ehhezel6sz6,r megmaradfsdt. Izaz az energia,impulzus6simpulzusnyomat6k megmarad6sSnak ds az hogy szdrmaztathat6 impulzus,az energia a tdmegkdzdppont aLagrangefiiggvdnyb6l felirt egyenletek leir6sa, majdr6videnismertetjtik,hogy mikor integr6lhat6akazigy alkot6rdszb6l fogalm6tkell tisztinni egy n darabszdmri El6szdris azm teljestrimeg6sazx tomegk6z6ppont 6116 szdrr.d tOmegpontb6l 96zis lehet! 6116 rendszerreez elvTlegv6gtelen ,

*=2*,;

X =m-r\m,X,

is., vagyteljesimpulzusnyomat6kot 6s tineariJimpulzust, .f tiJszes irhatjuk fela Pdsszes Hasonl6an

p =2p, ' J =\x,x p,

n n

Ha rdszecsk6kra, = m. X ad6dikdrtelemszertien. nem hat P az Mivel p, = ffin.*n dsszegezve cisszes kapjuk, ha 6s er6 a rendszerre, P = 6lland6,ezt az egyenletet, integr6ljuk,akkor az N:Pt-mX egyenletet ha mozg6s6t, kiils6 er6 nemhat a rendx kg].Az n veklor irja le a tdmegkdzdppont dimenzi6ja amelynek fm is ezdrttal{nhatdsktlzdppontnaknevezami a tdmegk6z6ppont, Nnem azonosx-szel, 6s szerre, P = 6lland6. hetn6nk.

aj6l ismert , =++ inerciarendszerben A ponnendszer kinetikus energi6j6t

=1+

H potenci6los er6t6r l6te esetdna teljes enerySa a adjuk meg. Ekkor inerciarendszerben dsszefiiggdssel = T+ V. Ez az, amitj6l ismertink.Inerciarendszerben hal1tezik a H k6pezhet6: k0vetkez6 skal6rdsszeggel az k6pezhetjiik er6t6r,akkora T 6s Vlctrl6nbsdg6b6l orvdnymentes leirhat6potenci6los, teljesdifferenci6llal vagy L(y', y,x,t) *at, L(X,t)= f(X,t)-fr\,t) L,Lagrangefiiggvdnyt, mindenismertdinapontra.Ez a fiiggvdnya ,{nozg6sgdnje",ebb6lsz6rmartzthat6le is felfrhat6egyetlen vagy ismert fizikai tulajdonsfgBAtL maganem rendelkeziksemmilyenszeml6letes, mikusmennyisdg. melyek a helyvekfor,az idlvektor, ds annak gal, hiszencsup6n skal6rmennyis6g algebraikiil0nbs6ge, k6t minden egyes azonban fiigg6 vdltoz6inak6s deriv6ltjainakis lehet fiiggvdnye.A rdszecskerendszerekndl aLagange ftiggv6nyseimpulzusa egy pontnaksaj6tLagrange fiiggvdnyeis van.Egy tdmegpont, alkatr6sz szerintideriv6l6sdb6l ad6dik, p^ = 9, bess6g az hiszenaz L tattalmazza d energi6t, ens Wnetikus az impulzusnyomatdkhoz

j";1 a szerintio"ffir:r^az impulzus.Hasonl6an nek a ftiggv6nynek sebess6ge is, mert Jn=X,"#:.

a hat6 er6 is szfumaztathat6 Lagrangefiiggv6nyb6l,mert A rdszecsk6re

AV AL deriv6ljuka hely szerint.Hasonl6m6donkapjuk a ha a potencidlfiiggv6nyt hiszenF, = -# F, = ft

oAo oA,

hat6 lev6 is. rdszecsk6re nyomatdkot Mivel izolillt kdlcsdnhat6sban r6szecskecsoportra er6k 6snyomahat6

xr

eset6n inerciarendszer,lgy, t6kok dsszege a mdr nulla, emlftett

+ft=

aL =, 0, 6sI X, "fr

helydnek, sebessdg66s a mennyisdg kifejezhet6 r6szecsk6k L6tjuk,hogymind a n6gyfontosmechanikai irmoz!6sdtegy f6zist6rben rdszecske nek a ftiggvdnyek6nt. Ezperczenemv6letlen,az el6bblethrk,hogy a juk le, aholr6szben rdszecske a'r6szecske viadjamegaz id6 ftiggv6ny6ben rdszben impulzusa az helyzete, a vagy konjugdlt helyzetedsszekapcsolt, azv a sebess6g a rdszecske 6s Ezek a mennyis6gek, selked6s6t. az azaz hiszena helyzetid6beli deriv6ltjaadjameg a sebessdget, a f6zistdrben egyikkoordimennyisdgek, ndtaderiv6ltja adjaa m6sikkoordin6tdt.

igaz,hiszen potenci6los er6t6reset6n kell, hogy mindezGalilei-fdleinerciarendszer,6s Ujra hangsrilyomi a er6t6resetdn 16kell m6r pszeudoer6ket beve-zetni,6s 6rv6nyes esetdn egy gyorsul6koordin6tarendszer teljesen helye 6s impulzusa A egy potenci6lfiiggv6nybOl. rdszecske sie"rk6rehat6 er6 nem szirmaztathat6 6s a id6beli deriv6ltak, gyorsul6s a hiszena7 *, els6deriv6ltb6la magasabb viselked6s6t, lefrja a r6szecske h6romhely 6s h6romimpulzuskootdindtil' mindenegyesr6szecskdt gyorsul6sv|ltozdsais megkaphat6.igy viselked6sdt,leirflsdt. egy-egypont koordin6taadjameg val frhatunkle,azazhat is fUggv6nysegfts6gdvel a igy a P teljes line6risimpulzuss a J teljesimpulzusnyomat6k Lagrange

P kifejezhet6:=>+

:\r

, dx,'

I : " =EX,x#"

l/,

x'-' aN,
2

N Npedig: = y-""r kozdppont, 6sa tdmeghat6s

Xr

7 ax,

- mX

irhat6fel. deriv6ltjak6nt a fiigg, ezdrt sebess6g a energia sebess6gt6l A mozg6si af n 1\'',--- / =; \ I = - L t t r n Lrn z _ 1L '; ';,n , . t
n o n uXn

hi6rt6k6t, a is T H A teljesenergi6t, 6rt6ket 6s Lftiggv6ny6ben felfrhatjuk,fgy kihagyhatjuk Z potenci6l H:27-L lesz.igya teljesenergia Z-benaz benne szen

X,-t6l,ezdrt L:T-v,de vnemtugg Mivel +=*/ \

aN, aX

energia -- " akinetikus r =!2!J, ur(gy 2a aN,

fuv

energia aterjes H =>[+

.N, - L vagy =>F,' x, - L H ] , ;l ax_ |

ahol le ftiggrren)r"git(egerr"tigy mindenparam6tert tudunkirni, inerciarendszerben, az id6 A Lagrange n6lkiil, Ekkor k6nyszerfelt6tel 6s valaminta t6r homog6n izotr6p,mint ahogym6r 16ttuk. homog6n, mril6sa sem pont Lagrange fiiggv6nyenemtartalmazhatja az Xhelyvektort,sema I id6t, 6s mozg6anyagi szabadon fugg. koordin6t6it6l a fiiggv6nycsaka mozg6pontXpont sebess6g6nek mozg6pont a' 6rt6kecsak az X pont helydt6l filggenek,perszea szabadon A P, N, J 6s H kifejez6sek lesz.A hat6sfiiggvdnyalakjabonyolultabb eset6naLagrange Tdbb test dsk6nyszerek eset. legegyszenibb eztmdr l6ttuk. Az S = ad6dik, arnint ftiggv6nyintegr6l6s6b6l ftiggv6nyis a Lagrange [t tl * cisszefiigg6s

megyv6gbe,ahola hat6sminimdlis,azaza p6lydkvarikdzdttmindig az amozgds szerintkdtrOgzitettpont ftt foglalja a newtonimozg6st<irv6nyeket, Ez 6l6s6val integrfl,lrtlke a legkisebb. a minimumelvmag6ban az a is, jutottunk,amelyr6ad6sul mdg illtallnosabb mert nemcsak mechaniteh6tegy m6lyebbdsszefiigg6shez homog6nvagy centr6lis bizonyul potenci6los, fiiggvdnykiildndsenhasznosnak A k6ra 6rv6nyes. Lagrange vannak,ds ez tette igazin hasznoscsak a s er6terekben, a mikrofizikhban, rdszecskefizikhban ilyen er6terek kdriiltekint6ena make16gg6 (K<izben viszontnem vizsg6ltSk sh a fizik1ban,emiattterjedt el haszn6lata. felt6teleia mechanik6ban.) invariancia a aholnemteljesiilnek Galilei fizlkinak azt ardszt, roszk6pikus

8. Altalfnos koordinft6k szoktunkvizsvagy alrendszert rendszert, irunk le, akkor egysdges 6116 Ha egy r6szecsk6kb6l rendszert gdmbi s6t megadni, esetleg rendszerben a Descartes g6lni, s ifuenkornem mindig cllszerua koordin6t6kat is bevezethetiink, koordin6t6kat a sem. ,,Yital6lt" vagyhengerkoordin6tdkban Ilyenkor 6ltali4nos, rendszerhez n r6szecskdbtil koordin6tarendszerbe. ismer6s a v6gdna sz6munkra pi.."r visszatranszform6lhat6k me-lyek igy a eset6n koordin6tdkszdmdt. koordin6taadja-.g h6to.dimenzi6s mozgds 3n iill6-reniszereset6n = Q(7r,42,Q3,...,Q Ez csak helydt q 5116 a vektgr,ami megadj az n szLmialkatrdszb6l rendszer i4ltaldnos s). h6rom koordin6t6jdt.Ennek darabonk6nti alkatrdsz jelcil6s, ide szoritottukbe az cisszes egy 6ltal6nos viselked6is, sebess6gvektort 6s ekkortudjuk leirni a teljesrendszer az defini6lhatjuk illtalSnos megfelel6en alakjaL= LV,,X,) ftiggvdny q=Q(Q,Q2,Q3,...,4).ieva Lagrange sdt. nay"ft L= t(q,il lesz,6s

impulzuie =#= igy udltal6nosftott

az a tdmdrsdg elSnye, a p(p,pz,...ps). Ennek felhaszndl6snak u ir hatjukH( q,p) = Pi' 4i- t( q,ilalakot.

a z a z a t e l j e ' s e n eH =2a ,i ,-L l X ,,V ,)n " r y"n rg i a p

50

Eeelv Gytirsy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

ahol Galilei invatdteleket, le ugyanrigy tudjuk vezetria vari6ci6s segfts6gdvel koordin6t6k Az 6ltal6nos hat6helyzet-6s a sebess6gkoordin6t6k ftiggv6nycsakq 6s q"fiiggv6nye,azu, a Lagrange rianciaeset6nra u tozzik'meg6rt6k6t'Ekkor k6tf6lederiv6lt l6tezik, ! szerinti.
t,

ataanoshely szerinti'u' *
az 6ltal6nos

fltal6nossebess6g
a kdvetkez6:

igy
b/

a
t.

vari6ci6s integr6l
1' \

alakja

koordin6t6;kkal

= . 5s= i 6Lat [l ?A, +#&, lat n oQi

a m6n tfugyalt 6talakjtAsokkal a kdvetkezl

alaY'ra hozhat6:

*=_'!,(*#, #Y,.
)

i,

i,\oQ i

s els6rendben, a zir6ielbenlevo miatt keletkezl hatfusvari6ci6kat irja Ez az egyenlet le a p6lyavari6l6sa is szimmetri6it De sz6ls6drtdkhelyettmegtal6ljuk. a mozgds keil mennyisdgli<nek null6v6 lr6lniu,hogy a 6s id6 homogdn izotr6pa mozg6s azazcsakakkor igazmindeaha a t6r 6saz foglaljaez az egyenlet, mag66a 6s vari6ci6j6tval6j6bana p6lyavari6ci6kkal a A koordindtarendszerndl.hatdsfiiggvdny Ieirdsfrafelhaszn6lt = E paryo Es,im,"m,ik . * azaz65 rakjuk 6ssze, szimmetriavaridci6kb6l ik megadtuk,a szimmetri vai6ci6ia pedig: lev6 6sszeg6ndl A p6lyavai6ci6t mfuraz integr6l zhr6jelben meg= L,P5d - LNfu - A,l&2 - LH6c , ahol Aa LagrangefUgv6nnyelleirt viltoz6k 6rt6k6nek ff",** vfltozdsa. A mozg6saz dsszefiiggdsek6rt, el6bbia mozg6segyenletekdrt. felel6sa megmarad6si Az ut6bbi egyenlet koordin6t6kban: alakja igy illtalSnos egyenletek ;6qr-6=0,

dAL

AL

ahol

AL
,A,=Otaz

impulzus6s

munkdt.) jdn nem (Ez ha akkor l6tre, a kdnyszerer6k v6gezrek ,f , = -::- az er6. azeset dq, 6s nk az igy val6j6ban egyenletii 4 p, - .f, azer6, ", u (1^'v)= et
dt-' dt

^ a L

A felel F Newton-tdrv6nynek meg.

fiiggv6nyteljesderiv6ltjdtfelirva: at = # dA, + * dq, Lagrange dQi dQi

AL

AL

Ha az impulzus e,=#

ds az er6 f,=ff=

behelyettesidtik, a b, dsszefiigg6seket lkkor

jutunk, amit 6ltal6nosanhaszn6lnak a fidL = itdg, * pdg, egyszeni p6rokkal felirt <isszefligg6sekhez zikhban, s ha ez a teljes differenci6l letezik, akkor els6 rendben eltiinik ott, ahol amozgilstlttenik.Ezzel egytitt a szimmetririk vari6ci6j6b6l ad6dik, hogy AP:0, AN:0, AI:0, AH=O azaz az impulzusmegmarad6s, a tdmegk<iz6ppont, az impulzusnyomat6k 6s az energia megmarad Galilei inerciarendszern6l potenci6los er6terekn6l. Ezek a mennyis6gek ekkor invariSnsnak tekinthet6k, amint a r6szecsk6ka minim6lis hat6sp6ly6j6n mozognak. igy m6r most l6ttuk, hogy ezek az invari{ns' megmarad6 mennyis6gek vrigy szimmetrifk konzervatfv terekn6l hogyan kiit6dnek a t6r 6s az id6 homogenithshhoz, izatrlpi|jithoz. Nem konzervativ terekn6l viszont nem haszn6lhat6ak, mert nem tudjuk felfrni teljes derivdltkdnt a Lagrange ftiggvdnyt. A t6r 6s id6 homogenit6sa, 6s a megmarad6si t<irvdnyek kdzti dsszeftigg6st a m6r emlftett Emmy Noether vette 6szre. -A Lagratrge-fdle m5sodfajir egyenletek konzervativ, holon6m rendszer esetdn (amikor a kdnyszerer6k =O t nem vdgeznekmunk6t a testen) alakja a k<ivetkezo 4* * at oqi dQi Egyes esetekbennem ilyen homog6n egyenletetkapunk, hanem a kiils6 p;eremfelt6telekbtilsz6rmaz6erc @; komponensei egy bonyolultabb ftiggvdnyb6l szirmaztathat6ak,mint p6ld6ul amikor egy elektromosan ftigg6 Lorenz'erc hathshta mozog. Ilyenkor is t6lt6tt r6szecskem6gnesestdrben riozog, azaz a sebess6gt6l potenpi6lthaszrt6ljuk.Ekkor 6ltaldnosftott ekkor a V*(qt...Q,,et...|n,/) haszn6lhat6 fenti 6sszefiigg6s, a

-' -. a r x d a v x a Lagrange-dsszeftiggdst (rjuk fel, L:T-V*. M6g abban az alakban 6ltal6nosabb O. - -=-+ : 't 0q, dt 0q, -esetben haszn6lhat6 6ltal6nos a jelenfolyamatok Lagrange-ftiggv6ny felirt, koordin6t6kkal m6sodfajri is az

lII. r6sz:Me

tdrv6nvekhatdru

amellett, Ezek az egyenlotek a munk6tvdgeznek rendszeren , Ma2 anholon6m. ha left6s6ra, a kdnyszerer6k gyakran megold6s de nem 6ltal6nosak, integr6lhat6ak, valamilyennumerikus hogy ugyanfelfrhat6k6s e16g aLagtange' ."lgt"rot"t6 (l6sd p61d6ula [3. irodalom 145. oldal]). Abban az esetbenis haszn6lhat6 kcizegek vagy merev testek,hanemdeform6lhat6 ha mozgasegyenlet, nem tomegpontok Hamitton-tipusri amit a Lagmnge-fiiggv6ny, t6rfogatiintegleszilyenkor m6g mozgds1ttanulm6nyoizuk.Igaz, bonyolultabb a Az LLagrangesrinisdg Q,(Xpt) ter (vagy mez6) kell ilyenkor megadni:t=lUfi. rdl alakj6ban fiigg, azokt6rbeli mennyisdgekt6l nitdkt6l 6st id6t6l is:

0ro,
ft

valamintid6beli

de, deriv6ltjait6l is fiigg, valamint az x*koordidt

r=r(r0,,+,#;,rr,,)

megt6rt6n6 A m6r eddig t6rgyalt minimumelveka Hamilton-elvszerintart vilrysk,hogy a val6s6gban nulla legyen,ha a pdiya vari6ci6i6telvdgezziJk. megv6ltoz6sa -oriir a funkcion6l6rt6kdnek eset6n mozg1s miatt egy id6integr6llesz a vari6ci6,mint eddig,hanernaz elosztott/paramdterek most nemcsak Csakhogy =0 mdg (sebess6gme z6,t&ercssdgmez6stb.) a t6rfogatszerintis integr6lnikell,azaz:N = Ai ! UVdt
ttv

A ismertetjUk. gyakorrdviden ismertet6sekor elveinek vari6ci6s az k6s<ibb elektrodinamika Eztazelj6r6st , vagya gyakorlatielektrodinamik6ban, 6k latbanritk6n haszn6lj ezt u eljirdstpdlddula folyad6kmechanikdban irodaloml.) (L6sdm6gpdlddula112.,13' a felir6sm6dot. has ink6bbazelm1letifizik{ban znositjikezt potenciSliseniterek esetdnhaszn6lhat6, Ujra hangsrilyoznikell, hogy ez a felir6sm6dkonzervativ, ha er6terekndl, a kdnyszererlkmunkat vdgezneka hatfrokon, akkor az egflsz id6fiigg6, nem potenci6los s megktiielit6sm6dnem ad integr{lhat6 megolddsokat, ezeketnem szokt6k vizsg6lni az elm6leti kutat6k a miatt. bonyolults6ga feladatrem6nytelen ga integrf lhat6sS 9. A mozgitsegyenletek van er6terekeset6n lehet levonni,hogy csaknemkonzewativ Az eddigiekb1lazta t6veskovetkeztetdst lefr6 vari6ci6s a viszontmindig megtaldlhatjuk rendszert eset6n rendszerek gond,de inerci6lis,konzervat(v -ha azkonzervativ zajhk er6tdrben eset6n pont mozg6sa Egyetlen ds Jgyenleteket, onnanpediga megold6st. is tdmegpontra mindig van meg--val6banmindig egysieruen kdt kcilcstinhat6 s6t a megtaldljuk megold6st, igaz. ezmfu csa\ elv6tve azonban 6s old6s.Hi4rom tdbbtesteset6n tdrt6n6mozg6spfilyfija sokatela mozg6sht ffizistlrbenvizsg6ljuk, akkor a fazistdrben Ha a t6megpontok olyan,lggl "gy-ggy.I invari6nsazazintegr6a-mozg6s a 6ru1 folyamat6l. Akkor vagyunkszerencs6sek,ha fi.igg.E-kkormondhatjuk, l6si rflland6- energia,impulzus,stb. - csak egyetlenprimitfv koordin6tapdrt6l 6llnakfel: osszefi.igg6seink Ilyenkora k0vetkez6 vannak. egyenleteink hogy szepardlhat6 mennyis6g megmarad6 Azazegy-egy Itd t -) qr, pl csakegy-egyfltalanoskoordindta 12a,2. 1 Qz, Pz pa Ioa f -+ Qa, Pdrt6lfiigg. is-fiigg, mggv6laszt6s6t6l szerencsds a lehetrls6ge koordin6tarendszer A szepar6l6s {a nflda.d.centr6lis' 6s elvdgezhet6, egymiis a polsrkoordinfitSkathaszr6lunk, szepariil6s konzervativer6tdrbennozg6 test esetdn hasm6lunk,akkor a szepakoordin6tarendszert Ha az ut6nmegoldhatjttk egyenleteket. viszontderdkszOgri el. r6l6snemv6gezhet6 s segfts6g6vel,ezeka m6r tdbbszdr tudjuk csakleirni Il mozgdsillland6k esetben szerencs6s A mozg6sokat holon6mperemfeltdte6s konzervativer6tdr n6zve mozgdst, emlitett.r.t.k, amikor inerci6lisrendszerb6l V mglg6sintegismerjiikF szftrnrt rendszernek egy jellemzik az esetet. Ebbenaz esetben F szabadsdgfohi lek els6rendiidifferenci6la petAaul energi6j6t, impulzusatstb.), s ilyen esetekben mozglsegyenletek ragit lehetamelyek ..., Ehhezaz kell, hogy ismerjik azIt vagy 12, Ii mozg6s6lland6kat, afaf<ittratbt. egyentitet<te de nem azonositunk, ezen ismert fizikai mennyis6ggel melyeketmost semmilyen nel otyun kombin6ci6k, 6s impulzusa impula energi6ja, tdmegkdz6ppont a az feliil az osszenergia, cisszimpulzus,tomegktizdppont ha A stb. zusnyomat6ka n6venis ismeretesek. tdbbi 6lland6takkorhaszn6lhatjuk, tudjuk, hogyanfiiggenek hasm6lva,a mozgilsii' helyzet6s sebessdgkoordin6tr{kat Altal6nos 6s ezekakoordin6t6kt6l sebessdgekt6l. i l a n d 6 k a t a l j = 1 , 1 q , Q 2 , . . . , Q i , Q 1 , Q 2 , . . 'u4* ) u i r j u k , a h o:l1 , 2 , ' . . i . L d n y e g d b e n e z a k o o r d i n 6 t 6 k , fiU

52

II. a EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba

oldjuk meg: amit differenci6l-egyenletrendszer, rigy is felirhatunk,hogy a sebessdgekre ra felirt els6rendri Q , Q = k 1 ( Q r 2 " ' , Q , I p 12 , " ' , I i ) i 1 ha az megoldhat6nak egyenletrendszert, legal6bbnumerikusan Akkor nevezztiktehdt szepar6lhat6nak, kiv6ftigg, y e76rtfontos a helyeskoordin6tarendszer valamelyikk, (va1y cr) csakegyetlenkoordin6t6t6l lasrtfusa (de erre ,rirr., biztos recept). Ekkor htrendezhetSa fenti egybnletrendszerugy, hogy De szerepelnek. a gya= dt . Ekkorkiintegr6lhat6 ilyen esetek amozgdl s a k6nyvekben k,(q,,1,1r,...,1i) s ez eseteknek csakegyftszdreigaz, a szepar6lhat6s6gezdrtitka. vagylehets6ges elkdpzelhetd korlatban invari6na fiigghbtnek mozg6s hiszenelvileg mindenkoordin6t6t6l eset, egy A szepar6lhat6s6g kiv6teles K6t fokokat,igy amozgis egyszenistidik. test a csdkkenti szabads6gi vizsgillatanagyban sai.A merevtestek foszabads6gfokri kiildndsena v6gtelen de ttjbb testeset6n, ez6rt mindig el6rhet6ez a szeparrilfs, eset6n m6r lyad6k eset6n nem. 16, k6t inerciarendszer testretehdtegyfajtarendetk6nyszerft de tdbb testreez nem igaz A Galilei-f61e lehet,mely mag6p6ly6tfuthatbe, ds sok invari6nsa igen dsszetett Tdbb pont a f6zist6rben sziiks{gszenien. v6gtdbb testeset6n esetben, 6ltal6nos Teljesen de ban foglalja az ismertinvari6nsokat, anndltdbb is lehet. az alrendszerek akkor baj van. Ekkor kcilcstinhatnak, fokn6l, amikor egyesalrendszerek telen szabadsdgi k6egym6shoz hiszenaz afuendszetek az nem k6lcs6nhatds6n6l mindig tudjuk haszn6lni inerciarendszereket, m5r tdrtdnik. Ezeketa ktilcsdnhat6sokat nem munkavdgzds pest gyorsulhatnak, krizti.iker6k dbrednek, ds kdpestgyorsul6rendfelfogni,a bels6er6k egym6shoz vizsg6lvainerciarendszerkdnt tudjuk egy alrendszert s egyenlet, a varia kdzdtt alkalmazhat6 Lagrange Lettuk, hogy milyen felt6telek kdzdttkeletkeznek. szerek vajmi esetekre 6ltal6nos leirdsfra.Az ilyen teljesen a mikor alkalmasak mozgdsegyenletek 6ii6s egyenletek hogy nem bizonyfthat6, egyenletekre, kevesettudunk mondani,ezekn6la mozg6snem vezetintegrdlhat6 lesz. pdld6ulaz energia egymozg6sr{lland6 M m6don liltszanakaz elter6szimmetri6jrier6terek6s kdnyszerekeset6n, A III/1 thblinatbancisszefoglal6 szerint12 db esetktil<inithet6 integr6l6si 6lland6kegy folyamatsoriin.Ilyen szempotok hogy mikor ldteznek de finomftaniezt a feloszt6st, ez most szerintis lehetne 6s m6s szempontok tov6bbiszempontok el, persze megmaitt tal6lni tdrvdnyszeriien, az 6sszes (I-V) lehetmozg6s6lland6kat megfelel.0t esetben cdljainknak a ldtezhet az Ezekben esetekben ezttudva aszfumitilsegyeszeriisddik. Ilyen esetben, radisi tdrv6nydrvdnyes. jelentenek)igy ezek integr6lt,egy dsszeget mennyis6gek megmarad6 a, mozg6sels6 integr6lj (az dsszes transzform6dszerek, olyan,matemetikai egyszenisddhet.Ldteznek a ismeret6ben szfumiths mennyis{gdnek differenci6legyenleteit a koordindtfk" segits6gevel mozgdsok m6ci6k, aholaz rigynevezett ,Blhanyagolhat6 helyett,vagyaz integrdldsa kozvetlen igy lehet segfts6g6vel megoldani. anozgdsegyenletek transzform6ci6k itt lehetjutni. Persze is a a megold6shoz els6mozg6sels6 integrilja helyettkoordin6ta-transzform6ci6kkal megold6s. van testek eset6n csakanalftikus v6ges darabszdm(t v6ges szabads6gfokri, kdrdb6l,a fenti m6dszerek er6k ds kdnyszerek nempotenciSlos Ha azonban kildptink az id6t5l fi.iggetlen, id6fiigg6,vagy nempotenenergia ha Ahogy m6r elemeztiik, a mozg6si6spotenci6lis nem alkalmazhat6ak. hiszennemkonzervativer6terekadjirkaz er6ket.Ez beszdlni, nincs is drtelmepotenci6lr6l ci6lost6r eset6n ktirbefut6elektron(pl, az perszecsakaztjelenti,hogy egy zfurtrendszernekn6 energifija, egy ciklotronban Az nyeresdget. 1-7 esetekben vagy impulzusnyomatdk dsszenergia nak,) de ez nemjelent sziiksdgszenien arr6l m6g kds6bblesz feltdtelei6llnakfel, de ezmegnem el6gsdges, sziiksdges a csup6n szimmetriavesztds kdzti elt6k6nyszerek (holon6m)6s kinematikai(nemholon6m) geometriai sz6.Viszontmegkell emlitenia ezekt6lis fligg. integr6lhat6s6ga megolhat6sdga, r6sekgt, merta mozg6segyenletek koordin6t6ikdzti dsszefiigA kinematikaifelt6telekugyanisnem mindig adhat6kmegM alkot6r6szek a 6s kOztil6vols6got, ezt a kapcsolatot hely szerinti g6sk6nt. t6megkiizti kcitdipl. maxim6ljaa tcimegek K6t le segftsdgdvel lehetirni. Ha k6t vagy tdbb t6megkcikozti kapcsolat derivdltakndlkiil, csaka koordin6t6k a akkorhasonl6 helyzet. l6tesftkapcsolatot, zdttrid,vagy csukl6smechanizmus a ekkor megielennek deriis alkatrdszek el6fordulnak, Vriltozik ahelyzetviszontha egym6son.g<irdi.il6 art alejtSn g0rdiil6 gdmbp6ld6jakapcs6n amint koordiniltiLiklni kapcsolatokban, v6ltak is az alkatr6szek m6relitetttik. t6rbenmozogk6nyszefiigg. Ha a gdmba szabad folyamatlezajlSsdt6l fokok szdmaa Ekkor a szabads6gi meg hatfuozza . rek n6lkiil, akkor 6 szabds6gi foka van, hiszen3 hossz6s 3 elfordul6siszdgkoordin6t6ja 6s forogva;akkor csakegy hossz mozogcsriszva Ha a egydrtelmtien gdmb helyzetfit. a gOmbegy felszinen megadjaa gdmb helyzet1ta szdgekkel kiiszdbdlilnkki, hiszena marad6kk6t helykoordin6ta koordin6t6t meghat6egy6rtelmrien csakgdrdtil,akkorkdt helykoordinhtamfir nemcsriszik gdmb,hanem a egyiitt.De ha is, 6srigy trinik, hogy a az fita, rozzaa gdmbhely6t.A k6t helykoordin x 6sy megadhat6 ido ftiggvdny6ben
dQi

III. r6sz:Mesmaraddsr
K E N Y S Z E R E K
o

A L A P J A N

6 E o ' .CO . F

b 0 a .d .= A H

E'$ UE
E
..E 'v
{J

p6lda a mozg6sokra N6hr6ny a.) gravitSci6ser6t6rben tuttttttrl

er6t6rben b.) gravit6ci6s

l\R,
I

-.-.\.

fl
| |

\ s r y
(
d.)

c.)

e.)

er6trben cirvdnyes folyad6kmozg6s

sebessdgfiigg6 id6ben k6nyszer, periodikus moz. g6stokoz

v?0

a+0 a+o
t<irtdn6 s.)kdt tengelyktiriili forg6mozg6ssal riraml6s, * 6raml6s s0rdiil6 csrisz6

%w
pdlda h.) nincsismert

llVl.Thblilzat szerinticsoportosit6s 6s tiirvdnyekhatirai - er6terek k6nyszerek Megmarad6si lltezlse nemtdrvdnyszerii. vagy a k6nyszervagy az er6 id6fiigg6, akkor a szimmetriilkmegmarad6sa, Ha feltetelek) a teljesiilnek sziiks6ges (1-7.teriiletek eset6n

nem lehets6ges' Ez ftiggv6nyeilenn6nek. azonban g6mb szogei,o, F 6s 1 csak az x 6sy helykoordin6t6k ftiggv6v6ltoz6sainak ki fejezhet6ek x 6sy differenci6lis v6lioz6sai Csakaz o, 0 es 1 szoglt differenci6lis Ha algebraitisszefiigg6sekkel. egy kdai egyszeni ki ny6ben.Ezek at.ta"iOt nem fejezhet6ek a koordin6tak jut el a goly6, akkor m6s-m6s szdgelfordulasoa aiott pontb6lkiindulvakdt eltdrti pillyin ugyanarra pontra akkor a kcizcitt, lennex 6sy valaminta szdgek Hi ak6tp6lya eset6re. vdgesalgebraikapcsolat kat kapunk a A mindk6t esetben. gcirdi.il6st, kinematikai kellenemegdrkezni helyzetben goly6nakmindig ugyanolyan Ezekaz eltdr6-' k6nyszert6l. a kell elktildnitenia csrics6t6l, geometriai k6t fapcsolatot alrenisz"tktir,itt ez6rt ezdrtkellett kiemelnir6szis 6s alkalmazhat6sfugdtigy a szimmeridkat befolydsolj6k, sek a minimumelvek korong,hiszen (pl. sineng<irdiil6 esete mozg6s Kivdtel csakaz egydimenzi6s leteznia k6t esetkoai elt6r6st. pdlyalehetsdges). ekkorcsakegyf6le eset6nahelyzetkomplik6lt isetben,vagyid6fiigg6kinematikaik6nyszerek Az 6ltal6iostdbbdimenzi6s jussunk, Ez6rt keriil ki ez az esetm6g potenci6los esem6nyekhez lesz, nem k6telez6hogy integr6lhat6 ttirvdnyszeriienazazbitmilyen kdriilm6ny 6s is er6terekndl abb6l a tartom6nyb6l,a geometriaiszimmetriSk megmaradnak. dlland6ak, esetdn kdnyszer befoly6solja.Mivel nem az megjelen6se egyenletekintegr6lhat6sdgdt mennyis6gek A differenci6lis legyen- az a az dsszefligg6s teljes differenci6llalleirhat6kapcsolat kdz<itt hogy a differenci6lok k6telez6, helyhasonl6 id6fiigg6 esetben kdnyszer hogy a kinematikai eset.igy az is el6fordulhat csakegy leheis6ges id6fiigg6vagy pl. drvdnyes, azaz zetetteiemt,mint amikor az erltdr nem adhat6meg telejsdifferenci6llal, esetben. sebess6gfiiggti Lagrangefdle l, mulis n Unematltai'kdnyszerekndl el6fordulhatolyan eset,melyn6l az rigynevezetl nem kapumk,emiatta megmarad6sokkal leszbaj esetet 6s haszndlhat6, fgy integrilhat6 tiplik6torosm6dszer megsz6njenek. a - de itt neh6zijra 1ltal1nositani, nemsziiksdges hogy a mozg6s6lland6k,szimmetriiik teh6t el6foreset6n kdlcsdnhat6sa vagy sok.test kdzegekndl, pdld6uldeformdlhato esetekben, M6g bonyolultabb a visszakvadratur6ra) feladat. (nemvezethet6 s do dulhat,hogy nincselegen mozghsillland6,nemintegrAlhat6 k6zdtt, de szerenmozg6sforma elkdpzelhet6 esetaz,dsszes egy sztik,specidlis mozg6s Azintegr1lhat6 ktiriil ilyen, hiszendrv6nymentes' az vagyaz elektronokmozg6sa atommag cs6rep6ld6ula bolyg6mozgds igy, probldma megoldhat6 de nem az mozognaka testek.86r sz6mos potenci6los, centrdliser6t6rben az nemfrj6k le vil6gosan ercdm'nyekala az brr".r, s ezt gyakranelfelejtik belesrijkolni olvas6b a szerz6k, koncentf6leg az energiamegmarad6sra kicsit 6ltal6nosabban korldtait.Most az elkdvetkezSkben kalmazasi maradmegfelt6tlen[l. Rdvid amikoraz energianem r6lunk,6segygyakorlatip6ld6tis hozunkartaazesetre, hogyan ut6n a Landau6sLifsic elmdletifizikakdnyvealapjdn[2]nlzznk meg,hogy 6ltal6ban kdriilrekint6s 6s elej6nmegemlftikaz inetciarcndszer 86r a t6ngyal6s t6teleket. is ismertetika geometriaimegmaraddsi V6terjesztikki mindenesetre. t6vesen konzervativer6terekl6tdneka felt6teleit, avdglre az 6ltal6nosft6st 6llftott m6gszigonibbfeltdteleket r6szzlIJ], akL cikk6t [IV. gezetiilaz olvas6kfigyelm6beajdnlomP.Havas Galilei invarianci6ja a, Galitei invariancidj vagya mozg6segyenletek szerinia hat6sintegr6l itil, v6lem6nye jussunk,6sehhezm6gtov6bbifelt6teleegyenletekhez alakrimegmaraddsi hogy a szokdsos nemelegend6, ketis ki kell eldgfteni. 6rthet66snernszemelvont,nehezen Meglehet6sen tekintstik htijra az eddigleirtakat. flsszefoglala-stent ha l6letesaz eddigleirt anyag,ezdrt tal6nsegfta meg6rt6sben egy rijabboldalr6l vil6gftjuk meg a megmaaz az hat6sait, energia, impulzus6s impulzusnyomat6k k6r6t,alkalmazhat6s6guk rad6sit6telek6rvnyessdgi pl. ldnyege 6lve).Az energiafizlkai szimmetriiik WignerJen6szavaival fizkail6nyeg6t.(Ezeka geometriai , folyamataib6l.Azzalcsakegy sztiktdtelb6l,vagy 6taldkul6si megmarad5si a nemv6lik vi16goss6 k6zismert l6t6kdrti kdpetalkotunk, de a fizikai l6nyegetnemtafialmazza. juthatunlq melyek a soriin olyan 6lland6k*roz l6ttuk, hogy a Lagrangeegyenletmegoldiisa Az el1zoekbe,n 6rtdktiellen6remegtartj6k azaz mozgissor6nnemv6ltoznak,megmaradnak, mindenvilltozis, transzform6ci6 fontoshogy megdrtsiika folyamatoksordntal6lhatunk nevezilnkaftzTkdban,6s ket.Ez az amltszimmetri6nak A vagy megszfinik,ez6rtelttinnek amozgdsillland6k. keresdscsdkken, is, olyan eseteket amikor a szimmetria a szimmetrii{k afizrkilban,amikor eltiinnek amozghsillland6k, trrk * ac1lja,hogytaliljon olyan lehet6sdgeket koordin6tapStrhoz. egy a amikornemlehetszepar6lni mozgds6lland6kat f6zist6rbeli csdkkennek, 10.A forditott Noether-elv de eltol6sta megszokott6l, ezek hangsdlybeli elvi leirtak nem tartalmaznak rijdons6got, Az eddigiekben akkor ez alattm6gnem ttjbblet volt nemmarad6sdr6l sz6az eddigiekben, Amikor az energiameg fontosak. terek6s kdnyhogy milyen szimmetri6jri haneman6l a lehetOsdgr6l volt (vagyvesztesdg) el66llitLshr6l sz6, Egy rendszerrel. zirrt dobozegy kciz<ilni impulzusnyomat6kot) esetdn tudunkenergift (6simpulzust, szerek amelykonzervativer6t6rbe ,,meriilbele" nem tud pl. energidt kivenni az er6t6rb6l, ban lev6 tdmegpont,

Ha (A elhanyagoljuk) fel-le fog pattogni a tdmegpont. vesztes6geket 6lland6 lesz, a dobozban eneryiflja venni enerakkoraz fel tud pl. er6tdrbe egy tdmegpont, nempotenci6los, drvdnyes ,,mertilbele"o ugyang,Za viteh6titt sincs.Az eltdrds n6, 6lland6an de ktils6 munka fu6n,nyeres6g gi6t ett6l a mez6t6l,6senergi6ja 6rv6az az energiacserdhez,,ajt6zdrva"van,mig a nempotenci6los, er6t6rndl szontfontos,mert konzervativ sem nyiwa" van. Am egyik esetben az kdnyszemdl ,oajt6 61, nyeser6tdrn vagyaz idlben v6ltoz6kinematikai van feltdtelteljestil6s6r6l sz6,hogy majdnyeres6get puszt6n sziiksdges a tdbblet(vagyvesztes6g), keletkezik 6s is teh6tkdtfdledrtelemben haszndlatos, az f61-' kifejez6s nemmarad6sa" el6. Azenergia 6llithassunk ,,meg nempotenm6r ismertetett a teh6ta ,,megnemmarad6son" fentiekben ad revezet6sre okot. A tov6bbiakban m6dMost keriil sor a ,Jdbblet"el66llit6si 6rtjuk,a III/1. tdblilzatalapjhn. eset6t ci6losmez6k6skdnyszerek de lesz tdmegpontra bemutatva, ez kiterjeszthet6 j6nak ismertet6sdre, csakegy mechanikai mely egyenl6re szemldletes. is, ds merev6sdeformilhat6testekre mez6kre de azm6rkev6sb6 6s f6leg a termodinamika elfogadott6 lett 6vekben 6ltal6nosan tdtele Az energiamegmaradds az 1860-as megszi.iletett. j6val el6bb,mint ahogya Noether-fele szimmetriafelismer6s ut6n,de mechanika ,,egyesit6se" jelentds6nek csak fel6, meg6rt6se val6j6ban jelenti a kulcsota megmarad6 mennyis6gek Noetherfelismer6se Patafizikai lfinyegdt. impulzus6s impulzusnyomat6k drthetjtikmeg az energia, a Noethert6tel segits6g6vel meg pl. az hogy mit kell tenni,ha azt akarjuk,hogy ne maradjon dox m6donez a t6telmutatja meg aztis, szimmetria A a ilyen szimmetria rendszerben. Noether-f61e energia,azazne legyenilyen mozg6s6lland6, melyek egy fizimeg:Ha azok az egyenletek, fogalmazhatjuk 6ntvea kdvetkez6kdppen tdrv6nyt szavakba irjdk le, nem vdltoznak a rendszerenvfigzetttranszformfci6 esekai rendszerdinamikus viselked6s6t amelynemvdltozik. mennyis6gnek, t6n, akkor mindentranszformfci6rakell lenni egymegmarad6 mennyia elmond,burkoltanbennevanaz ftmutatdsa mozg1silland6k, megmarad6si Ez az elv sok mindent nem v6ltozik a dinamikus is. s6gek elttintet6s6re Az el6z6ekbenl6ttuk ugyanis, hogy inerciarendszerben v6ltozik, gyorsul6rendszerekben fiiggetleniil), de neminerci6lis, egyenletek alakja. (F:ma maradsebessdgt6l is pedig a dinamikaegyenletei v6ltozer6terekndl nemkonzervativ kell virtu6lis azazpszeud6er6ket bevezetni, mennyisdhatnak- de nem tudjuk milyen leszaz alakjuk.Ez1tha azt akarjuk,hogy ne legyenekmegmarad6 pontr6l pontra mris tulajdonsfgtl, mfs gyorsulfsri vonatkoztatisi rendszert kell gek, folyamatosan, er6 szerepl6 drt6kepontr6l-ponh6lv6ltozik, vW a vari6ci6sminiel66llftani, igy a dinamikaiegyenletekben pl. miatt eltfnnek a stabil helyzetek, energiamaradvaa nem teljes differenci6lokmegielendse mumelvekndl k6(azazk<izdttiiker6 6bred)6s egymdshoz jelenhetmeg.Ha ezeka pontok egym6ssal kdlcscjnhatrak, ttibblet az nem vagyha leszis mozgrlsiflland6, mennyisdg, Iz, pestelmozdulnak, akkornem lesz11, Is, ...megrirarad6 beliil ez a feLtdtel Egyetlenmerevtesten 6s az az leszazonos energifval, impulzussal, impulzusnyomat6kkal. Nemkonzewativ m6r teljestilhet. gyorsul6 vagy folyad6kra tesfe, k6pest de nemteljestilhet, tdbb egym6shoz felt6tel6nelc el6gs6ges erdterekrea fenti krit6riumot tekintjiik a geometriaiszimmetriaveszt6s p6ld6ulmindenpontbanm6s a gyorsul6sds a folyaddHgilzt66raml6sn6l Kriposanszfiktil6,6rv6nyes vonatkoztaEz6rt nemlehet azonos k6pest. egym6shoz pontr6l-pontra mindig m6k6ppgyorsulnak szecsk6k vagyazftinya vSltozik haszn6lni b6rmelykdt pont kdzott,hiszenaz er6knekvagy anagysdga, t6si rendszert leir6 lesz, azaza dinamikusviselkeddst pontr6l pontra.Ezdrt mindenpontnaksaj6tktiltinSll6er6t6rv6nye jutunk koordin6tatranszform6ci6val Minden rij pontraegy r6gib6l egy pontr6l pontrav6ltoznak. egyenletek volt. Emiatt veszitjtik el a megmarad6 el, s mindenrij pontbanm6s lesz az erltdwlny mirrt az el6z6ben megmarad6sa. geometriai szimmetridk emiattnemteljesiila mennyis6geket, isa trajekt6ri6kn6l m6r rdgebben igy nem lesz,,lokdlisanhomogfin"az idd mril6sa,mert a mozg6si fiigg att6l, hogy mikor arfinya hossz6nak id6 mertetett m6donaz azonos alatt befutotttrajekt6riaszakaszok ez is k6pest gyorsul6folyamatoknill az esetrill el6. A tdrbeli s kezdtiikel vizsgrflnia folyamatot, egym6shoz m6hasonl6 f6zist6rben kapcsolatos (azimpulzuskapcsol6dik a ehhez) sebess6ggel mozg6s inhomogenitdsa 6s, pedigaz id6 inhomogenit6s6b6l a tdr inmeg don mutatkozikmeg.Az impulzusnyomatdk nemmarad6sa mivel mindenpontnakm6sa gyorA k<ivetkezik. fent emlitettkripos6rvdnyl6mozg6sn6l, homogenit6s6b6l a kiterjeszthet6 tdbbi geomehiai helyileg, pontr6l pontra,de a gondolatmenet az sulSsa i.d6,,inhomogdn" komegyv6gbe,ezerta gyorsul6alrendszerek potenci6los er6t6rben Mindeznem mennyis6gre. megmarad6 potenhogy ne konzervativ, fiigg zclti munkav6gzds a befutottp6ly6t6l.Ugy ttinik ez a m6sikfontosfelt6tel az kdlcstinaz akendszerek, egyesktilon gyorsul6pontok k6er6k hassanak 6l ci6loser6t6rb szirmartathat6 terek. transzformflhat6potencidlos vdltpz6smentesen nem keletkeznek zdtt.Ebbenaz esetben pdld6ta fentiekszemldltetds6re. Ndzztinkmostegy egyszeni a kocsik,s vannakcisszek<itve anyaggal aholrugalmas egyolyan vonatstiliz6lt rajzal5that6, A ,,k." 6brin vizsg6ljuk. alattiid6szakot ut6ni a gyorsul6s az indul6s

56

II. a EgelyGyorgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba

k 6bra. A t6volodva. kocsik mind mind gyorsulnak, a m6rt6ke csdkken mozdonyt6l J6l l6tszik,hogy a gyorsul6s kell kiiliinfll6 egys6genk6nt 6ketkezelni.A kocsikrendelkez6, dinamikait<irvdnyekkel teh6tabszolut, sajrlt 6s z6makbe a tart6rdddal, ha megldkjtikaz inm6s nem lengriesetben szdget ra szerelting6k,pl. stacioner, peri6dusid6vel lengenek. gat,akkorm6s-m6s az miatti gyorsul6snak akkora forg6 mozg6s de kanyarodik, ak6r6lland6sebessdgti, Ha pediga szerelv6ny jelent. tcirv6nyt dinamikai ami sfkokt6rnek kocsink6nt, ism6tm6s-m6s al a leng6si lesza kdvetke zmlnye,hogy de mutatjakocsinkdnt, egy-egykocsinbeliil p6ldacsakaz eltlro dinamikaiviselkeddst A fenti egyszeru a akkor 6rdekes dolog, ha az ing6k kdzott t6rv6nyek.Technikailag a azonosak dinamikai<isszeftgg6sek, hogy bekdvgtkezik, er6tdrkdzvetiti.Ilyenkor sztiks6gszertien ldpnekfel, 6s ert ahatilst<irv6nyes er6hat6sok s szimmetri6ja, pl. egy 6rv6nyes6raml6sha sem marad 6rv6nybena hat6sellenhat6s a mechanik6ban viselkedik. kompresszorkdnt egysdgkdnt, van megfelel6en kialakiwaenergiatermel6 Az1rt,mert ott pl. f6laxi6lisvfzturbini4n? ezt hogy mi6rt nem tapasztaljuk a hat6st Felmertilhet kdrd6s, a jelent6s,,gyorsul6s6s 6rv6nyl6s a vele egyiittj6r6 gyenge ahaths: nem l6p fel igen nagymdrt6kri ez r6szben 6s gradiens", rdszben merevlap6toker6sencsdkkentika tangenciilissebessdget relativ gyor*tl6st,azaz a az nemene a c6lravan m6retezve 6raml6s. l6tjuk majd nem csakegy,hanemk6t tengelykdrtili forg6stis meg lehetval6sftani Mint a kds6bbiekben javftja a folyamathat6konys6g6t. g6afuaml6sn61, ez tov6bb folyad6kmozgdsnSl.vagy itt Sajnos komoly gonnyomonk6vetni azllyen folyamatokat? hogy tudjuk-esz6mft6ssal Fontosk6rd6s, szeretndnk tdrvdnyekb6l ha nem dok meriilnekfel. A differenci6legyenletek haszrdlhat6ak, a megmarad6si mert hat6selve semhaszn6lhat6, mindenvafelirt legkissebb fiigv6ny segits6g6vel kiindulni. De a Lagrange kell m6s-m6s dinamikaiosszeftigg6st haszn6lni. i6ttp6lyament6npontr6l-pontra kell lesznek,de rij m6dszert egyszertal6n szimithat6ak Ezek az esetek val6sziniilegegy fj m6dszerrel egyenlet, az megmaradflsi nem Term6szetesen borul fel az dsszes kital6lni a dinamikaitranszform6ci6kra. sziiks6ges, kisz6mitSsilhoz mely a helyi sebess6gek kdvetkezdkontinuit6siegyenlet, anyagmegmarad6sb6l marad. haszn6lhat6 hogy rilfgy mozgatunk, azt tehht az eddigieket, mondhatjuk,hogy ha tiimegpontokat Osszegezve is k6pestis, 6s egym6ssal land6an v6ltoz6m6rt6kben6s irfnyban gyorsulnaka tiibbi tOmegponthoz vagy szimakkor nem tudunk mozgrlsAlland6t erdtdr segits6g6velo kiilcsOnhatnak nempbtenciflos egy alakulki, metrir[t talflni (a kinematikgs vagy geometriaiszimmetri6knil).Ezlrthelylleg olyan mozg6s emiatts6riilnek a geo6s az aholnem 6rv6nyes sziiksdgszenien ido 6s a t6r homogenit6sa, a tdr izotr6pi6ja, hogy az el6gs6kell metriai szimmetriik. Fontosk6rddshogy milyen pdnyan mozognia tdmegpontoknak, gesfeltdtelldtrejdjjdn? jellemz6kkel bimia,nemcsak sebess6kell pontban m6s-m6s minden Abb6l indultunkki, hogya mozgdsnak gyorsul6sa sem is gdt,hanem'a illet6enis,azaza gyorsulSsnakv6ltozriakell, a gyorsul6s magasabb derivriltakat jellemzohely 6slvagyid6 szerintideriv6ltak,a lehet6lland6,6sigy tov6bb.Ahhoz hogy ne tiinjdn el a mozg6st csakir6id6ben6lland6 eset6n pont sebess6ge a p6lya alakja nem lehettetsz6leges. egyenletes Pl. kdrmozg6s vagy hogypl. a trigonometrikus Kiinnyri6szrevenni, deriv6ltak eltiinnek. nyav6ltozik iW uiddbeli magasabb , nem mig derivdlhat6ak, ?hatvanyftggv6nyek mindig. fiiggv6nyek v6gtelenszer exponencidlis 6ll ha merevtestekndl, forg6, gtirdtil6 testekb6l a irj6k le a testekpontjainakmozgilsht Szdgfiiggv6nyek trohoidvagy pl. epicikloispillyilkat6llitunk el6. Exponenci6lis Ilyen esetekfordulnak,ha ciklois, rendszer. jellemezhet<l kdzeglogaritmikusspir6lalalaifalak kozdtt p6lyrik6llhatnak ha deform6lhat6 el6 fiiggvdnnyel szerkezetekaz l6tni fogjuk. Ez ut6bbi p6lyaa leggyakoribb eddigmegval6sult M 6ramlik,rrrt';nt V. r6szben legyenek. el6jeleiazonosak hogy a deriv6ltak n6l, itt Lehet is biztositani, azt mozrugalmas hanemperiodikusmozg6sokra, mozg6sra 6rv6nyesek, transzl6cids Az itt lefrtaknemcsak sz<igelforduldpl. mi{gnesekben el6fordul6rugalmas g6sokra elfordul6sokra azaz vagy elektr6tekben is, 6s b6viti. lehet6sdgeket sokra.Ez az alkamazirsi leirhat6mozg6sokra. rijra a minimumelvsegfts6gdvel Most t6rjiink vissza v6ltoz6sok, melyeketnempokovetkez6 A kontinuumban tcirtdn6, spir6lismentdnl6ftejdv6mozg6sb6l j6tszanakafizlkdban. er6terekb6l kaphatunk- ezdrtfontosszerepet tenci6los

vari6ci6selvek 11.A Lagrange-f6le koordin6ta-rendszerhanem6ltal6nos nem egyenleteket Descartes 6s a Ltta16Uan Lagrange Hamilton-f6le de melletthasm6ljuk.Ez egyfajtakorlittozflstjelent, sok eset er6terek ben 6s inerciarendgr"tb"npotenci6los lefrhat6. fgy igenkdnyelmeien rendszertkell leirni, azaz tdrtdn6 leirSsn6laz N tdmegpontb6l6116 koordin6ta-rendszerrel i+z 6ltal6nos ,S jN koordin6t6tkell az id6 fiiggv6ny6ben a leirishoz. Ha a rendszert sz6mrifiiggetlen mennyis6gmegadni Ndarabpont eset6nS:jN. fokaiknakszdma^S. gel irjuk le, akkorszabads6gi " a Altilenosannemcsakdescartestipusri koordin6t6valirhat6 le egy rendszer,halem bevezethet6k Ha nevezzik. koordisebessdgnek pedig61ta16nos is koordin6t6k 6s q, deriv6ltjaikat Qt,Qz,...,e,6ltal6nos ndne. leirhat6 inerci6liskoordin6ta-rendszerb6l egyszeneadjuk meg, a rendszer n6t6kat sebess6geket 6s melyek q, 6s magasabb Ezek az egyenletek, rendrideriv6ltakat. amagasabb Emiatt Q, 6s gi megl'ntfirozza differenci6l-egyenletek. mdsodfokri terekre Ezek deriv6ltjaitleirj6k, a mozg6segyenletek. potencidlos A az hanem erltis meglehetadni6ltal6nos.koordin6tarendszerben. ai6vols6gotdsa sebessdget, Nemcsak tal6lunk.Az egyik oldalonvan a tdmeg,s az kdt dinamikaiegyenletek oldal6neltdr6jellegii mennyisdgeket m6sikoldalln lev6 er6,a r6szecsk6olvadbele.Az egyenlet energi6ba leir6ssor6nezea kinetikus analitikus grateljesennyitott, azazmindegys ilyen min6s6g6ben re hat6 er6t6r vagy mezohatisht mutatja a tdmegre, fogalBhr az er6 szeml6letes forr6sa. 6 deformici az erc egy rugalmas mez6, avagy vitdci6svagy m6gneses mri 6s a statik6banndlktildzhetetlen,de a dinamik6banaz analitikusm6dszerhasntfilataesetdnnem az et6 seg6dfoaz hanemaz erb Lltalvdgzettmunka alapvet|fogalom.igy azer6 csaka munk6b6llesztrmaztatott erre 6piilneka szimmehi6i, fogalmaka mez<ik legalapvet6bb hogy a m6r galom.Az eloz6ekben emlitetti.ik 6t torv6nyeken fogalma,s innenjuthatunkel a megmarad6si invarianci6k s munka6s energia, a szimmetrii{k, be olvad munkaa poteci6lisenergiafogalm6ba az er6fogalmdig,6s nem fordiWa.Az er6velkapcsolatos m6ramikorez a fogalmohaszn6lhat6. az nem szfumitanak analitikus A kiils6 6s bels6 er6k 6ltal vdgzett munka (a kinematikai k6nyszerer6k koordindt6ban: Descartes matematik6ban)

+ + a, =i@ ,dx, ydy, Z,dz,)

i=l

kifeUt6bbiakat 6s N darabero 6ltal.Xi, Yr,Z; jellli az er6kompon'enseit dxi"fuu dztpedigaz elmozdul6st. a q; koordindtik line6risdifferenis, jezhetjtika Qt,Qz, q,6ltal6noskoordin6tdkkal igy a dw elemimunka ... m6don; d'w= Fih + Frdq, +... + F,dq,. Ez a differenci6la ldnyeges ci6ikdnttudjuk felirni, a k<ivetkez6 t6r" igy az eroanalitikusfelir6saniil,6s nem az er6eredetikomponensei. egy n dimenzi6s,,konfigur6ci6s vdgzettmunk6tkis eljelenik megaz riltalanositott Ez az er6adjameg a rendszeren erc. komponenseik6nt mozdul6sokra. vagy Maz teljesdifferenci6l-e a integr6lhat6-e p6lyamentdn, hogy a dw mennyis6g Nem tudjuk azonban, is jel feletti vondselhagyhat6, akkor munkaftiggvdnynek lehetne6s nem.Ha teljesdifferenci6l,akkor a ol eseten: Teljesdifferencidl munkafiiggv6ny. dw vezni.Ilyenkor : dLI, aholV : U(qr az ...A) azigynevezett

=f.Yor, i F,dq,d q , A a
6sfgy F, =l.
Atl

azazV=-U. haszn6ljuk, munkaftiggv6nyt a potenci{lisenergiak6nt negatfv Jelenleg megadniaz meg.Ha sikeriil ilyen form6ban kaphat6ak A^OVan

04i

ei Ilyenkor az er6komponens F. = -ff

er6t, ahogy m6r l6ttuk, akkor konzervativ er6teriik van. Ekkor az illtalhnositotter6 n darabkomponense is Lltezhetolyan munkafiiggv6ny mely az id6t tartalazU-bol szirmaztathat6. skal6rfiiggvdnyb6l, egyetlen kezelik. konstansk6nt a a mazza,ilyenkor differencidl6skor t id6t 6lland6k6nt,
Ekrlior { =

ou(q,Q2,...,t) Q milr , de az energiamegmaradds nem teljestil (de ez m6g nem jelent nyeredq,

az Ilyen p61d6ul 6rv6nyes teretkdpvisel. de munkatiiggvny, az ilyenkorm6r nemkonzervativ s1get)L1tezik pont esete. t6rbenmozg6 es hanemsebessdgeiktol az id6t6l is fiigg. a nemcsak koordin6trikb6l, a Aftuf,inJrsrlgban muknafiiggv6ny is amint mar emlitetti.ik.Ezeketaz eseteket mdg A Lorentz er6 is ilyen munkafiiggv6nyb6lszfurmaztathat6,

58

Eeely Gydrsy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

F, lehetvari6ci6selvekkelmodellezni.Ilyenkor viszontaz [ltalinos er6 azegyszeriibb =#<isszefiigg6s

oQi

b ' helyett bonyolultabF, =Y a

dQ, dt d4, tartoznakds emiatt Ha az Sltallnoser6k id6fiigg6ekvagy a koordindtik mozg6referenciarendszerhez -kdzdtt mozog a rendszer,a mozgilsi energia a id6fligg6ek, vagy id6fligg6 kinematikai k6nyszerek meftiggv6nyelesz,hanemolyan tagok is megjelenhetnek q,6ltal6nos nem sebessdgekhek csakn6gyzetes

- + ?^y k6pletiqtale.

sebess6get. vagynemis tartalmazzikaz6ltal6nos lyek a sebessdg line6risfiiggv6nyei, nem csak id6beli deriv6ltkdnt.Az ilyen a Az ido explicit m6don is megjelenhet munkafiiggvdnyben, Az nyeres6g. id6ftignem 6lland6ak,de nincs sziiksdgszenien id6fiigg6 esetrea geometriaiszimmetri:ik kdzdtt. mindenkdrtilm6nyek azaz a getlen,stacioner, rendszerben megmaradnakszimmetri6l<, invari6nsak v6lik, 6s energia negativenergiafiiggv6nnyd a a nem fiigg a sebessdgt6l,potencidlis Ha a munkafiiggv6ny v6lik; ekkornemis kell az skal4rj6v6 kdt a kinetikusenergia a Zpotenci6lisenergia mechanika alapvet6 6s a Umunkafiiggv6ny. de va (explicit id6fiigg6s,sebessdgfiiggds, stb...)szi.iksdg az U munkafiiggvdnyre, a Altal6nosesetben potenci6lisenergiatdbb6 nem defini6lhat6. Ez6rt ink6bb a munkattiggv6nyaz analftikus mechanikaalapel6gg6. de ismertebb, az nem6ltal6nos apotenci6lis energia mermyis6ge,bin megmaraha vagy a kinetikus energiaid6fiigg6, vagy amunkafiiggvdnyid6ftigg6 akkor nincsenek Ezfirt, - s ez az esetid6fiigg6kdnyszerek is esetdn el66llhat. d6 mennyis6gek is energia,6s a k6nyszerek 6lland6ak, a Ha nem id6fiigg6 vagy sebess6gfliggdkinetikusds potenci6lis L:T-V tipusri Ilyenkor aLagrangeftiggv6nynevet szokt6khaszn6lni, akkor mindenszimeffiamegmarad. dsszeftigg6ssel, 7a kinetikusenergia. ahol A tov6bbiakban is ezt a fogalmathaszn6ljuk. mi inerciarendszerbdl rendszert a viselkeddsdt, mechanikai leirj6t< rendszer a Mivel a q,6s {,, koordin6trik a n6zvemegad L=(er, e2,...,4,i er,er,..., egy Qs,l fnggvln1melyet L=(q,q,t) Lagrangeftiggv6nyl2

hogy a kdzdtt mozog rendszer, az S =l tg,4,tSat rigy tr nekneveztink. l6nyegaz,hogy 6stz id6pont A
tl

(melyetrdvidena seg6dletben mi4r segftsdgdvel hat6sintegr6l minim6lis6rt6ketvegyenfel. Vari6ci6sz6mft6s ail a, = O. meg fogalmazhat6 ez a feladat:"{ -L . e *+' ismertetriink) k6vetkez6k6ppen a c,q i[oq ) AA az 6rdeEz ahatis extr6mum6t azaz minimum6tvagy maximum6tadja meg a tyt2 id6intervallumban. , hogy nem akiirmia rigy kes tdnyt hasm6ljukfel itt, hogy inerciarendszerb6lndzve mozognak rendszerek, hanemrigy, hogy minimdlisaz ahatils a lyen m6donjut el a h-tz iddszakban t1 6llapotb6lab-be a rendszer, = q(t) a ami mellettmeghat6rozhat6keresett ftiggvdny.Ekkor lesz a d ^S t 4q,4,tSat hat6sftiggv6nydnek
ll

(vagy ha akkor Egyetlen v6ltoz6 eset6n integrandus nulla, az minimuma maximuma). dAL A L= Q

*#-#=0,

dea
el kell

minket 6rdekl6 esetben,amikor ttibb fiiggetlen v6ltoz6 is van, akkor mindenvilltoz6rakiildn.kiildn vgezni ezt avari6ci6t

i=1,2,...s. dt dq, dq, ezek mozgdsegyenletei, adj6k Lagrange egyenletei, rendszer a Ezek adifferenci6l-egyenletekmechanikai fler{e. Gyakork<iztittinerci6lisrendszerb6l 6s a a meg a kapcsolatok koordin6t6k, sebess6gek gyorsul6sok kell megoldani, azaza 4,(/) fiiggvdnyt 6116 latilag s sz6mrim6sodrendii differenci6l-egyenletbdl rendszert rllland6ttartalmaz. kell megtal6lni. Altat6nosan 2s szitmitetsz6leges ez 6s mindenpontbanazonosak ez6rta GalileiMindezekben rendszerekbentdr ds az id6 tulajdons6gai a a az Ilyenkor az r : r' * vt, t : l' ismertosszefiigg6sekigazak, egymdshozkff6le relativitdst haszndlhatjuk. csak lehets6ges fizikai rendszereknek egy16pesty sebessdggel azonban dsszes az mozg6rendszerekre.Ez is, rendszer 6s akkoreddigi k6t sze,6ltal6noss6gban kdlcsdnhathat egym6ssal vagy tdbb forg6,neminercidlis korl6taira,mert ennekfigyelmenkivtil feltdteleinkkelbaj van. Az6rt lrdemesmegintr6mutatniaz alkalmaz6s jelenti az energia-megmarad6s vagy teljesi.il6s6t nemteljesiil6s6t. hagy6sa

rendszer-' potenci6los tdmegpontra, fiiggvdnyalakjaszabad mi Most n1zzikmegkonkr6tan is a Lagrange eset. legegyszertibb re, amikorkiils6 er6nemhat,hiszenez a explicitensemaz r helyvektortsema / miatt a fiiggvdnynemtartalmazhatja A t6r 6s id6 homogenit6sa ftiggv6nynem ftigghet? D miatt a Lagrange ftiggv6nyelehet.A t& izotr6pi6ja idot,L csaka u sebess{g L azazalo'l=u'skal6rt6l' Ekkor tehdt = L(v)' vektor itinyft6lsemcsak azabszolitdrtdkdt6l' a helyen:ugyanqz folyamatmegyvdgbe,ezdrt nem Mivel aLagrangeegyenlet fiigg F -t61,azaztetsz6leges ftigg, ?! .ruL a sebessdgt6l ad6dik,hogy 0v torv6ny. ez vesziink, a tehetetlens6gi amit kiilsd inerciarendszerben er6kndlkiil v:0 6l1and6, term6szetesnek egy amikork6t inerciarendszer ! seesetben, mi lesz ahelyzetabbana sziik,de egyszeni Most n6zziik amelyeka fizlkai tdrv6nyeket Ekkor v'= v * . A mozgilsegyenletek, kdpest. mozogegym6shoz bess6ggel (Ez a hiszenilyenkor ugyanazt fizikdt kell tapasztalnunk. m6r nem mindk6trendszerben, frj6k ie azonosak kd]:ql$f van egymSssal rendszer amikorkdt neminerci6lis esetekre, en sziiks6gszerti igaz az illtalfunosabb L(v") olyanZ'fiiggv6nybe kell 6tmennie,_amely -t6l az eset6n L(i) ftiggv6nynek taru*J Inerciarendszerek kiildnbdzik. Igy az csak a koordin6t6k 6s az id6 egy fiiggvdny6nek,teljes deriv6ltj5ban hogy kapjuk, tagotelhagyva n6gyzetes rendti L,= L(v'2)= L((v+)')= L(v2 +2ve+e2). A magasabb AT L ( v " ) = L ( v ') + ^ " ; = 2 i ' e . dv' lesz id6 tagjacsakakkorintegr6lhat6 szerint,azazak,kor teljesderiv6lt,ha v line6A jobb oldal rir6sodik Ezdrt risanfiigg a sebessdgt6l.

0L -n A^!^., d aL-=0. Emiarr ' esrgY ff=o it au ar='

Mivel kdvetkezik'

AL

ft teh6tnemcsakkis e 6rv6nyes, L:ai. Ekkor a Galilei invariancia tehdt: ar6nyos, g az a sebess6 n6gyzet6vel kapunk: dsszefiigg6st 6rv6nyes v hanem sebess6gkiil6nbs6gekre, v6ges sebess6gekre

""

azaz fiigg a sebess6gt6l, alagrangefiiggv6nytaz elsotag adja,ds

+ avzt) = L'= ol,)Q a(r + v)' = av' * 2arv + v2,azazL'= L + (Qo* dt' a az Mivel a m6sodiktag teljesid6deriv6lt,igy az is elhagyhat6.Ha ,,a" egyitthat6tm/2 6rt6krevalaszduk, fiiggvdnyeaz L =+ mozg6pont Lagrange szabadon
L a

m , ahol a tdmeg'

ftiggvdnyek akkor aLagtange egym6ssal, kdlcsOnhat6sba Ha olyan pontokatndziink,amelyeknincsenek k, 6sszeadhat6 azaz t =>ry. egyszenien
i , L

ha Az additivit6sakkor haszniflhat6, nincs kdlcstinhatds,

egy6bk6ntnem - s f6leg az ut6bbi eset 6rdekes sz6munkra.igy teh6t a legkisebb hati{s szerint az iierciarendszerben s intigr6l minimumotvesz fel, mikdzbenaz els6pontb6l a m6sodikpontbamozog. b- r ( o r D = t - . M i v e l -K -

^ ?mu' .i 2
,)

v'l

,(at\' df - l=-I dt" ldt)

6 s d e r d k s z d g t i k o o r d i n 6 t 6 rd lb a n x 2 + d y 2 + d z 2 i g y k 2=d

L=-(*" +i'+2')
L

lll..c

.j

'

Ez ekvivalens a Newton mozgdstdrvdnyekkel,p6ld6ul ha az F er6t egy z potenci6l grandiensekdntfog-

ar\ .ll . 0, csak junk fel akkora hat6sintegral= - llnlTl m| l+ grad " lvt =0. Ez az integril. akkor ha a S dt ) lJ " ,l . L d l (
is lev6 z6r6jelben rdsz 0, azaz +( -+\= szdgletes

,?lla(

atl"' at )

-grad u azt , =*-( **1, o ---'-.

d,l

d, )

' -iu"t a kerek

foghat6 fel,ez6tt f = {f nl . koordin6ta mint 5ltal6nos impulzus, szorzataz zdr6jelbenlev6 dt mint amit a Newton-tdrv6nyekkel vezet, tcirv6nyre ugyanolyan keres6se minimum6nak Hat6sftiggv6ny az haszn6latitnak az A igazak. hat6sfiiggvdny rendszerre zok, is fettetetek ugyana azazinerci6lis kapunk,sOiu tdrvdnyek a alakokatadhat,6s megmarad6si egyszenibb rendszerekndl el6nye,hogy bonyolultatUfetepitesii is A tov6bbiakban az lesz, kiolvashat6. c61 tal6nkdnnyebben szerepe fizitai l6nyeg- a szimmetri6k mtig-titti a korl6tokra. 6s tdrvdnyek rdmutassunk a mellettad6dnak megmarad6si tnity"n felt6telek hogy megmutassuk

60

II. a EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba

merev6sdeformdlhanema pontrendszerek, 6rdekes, esete nem Term6szetesen csakaz izolillttomegpont aLagrange egy rendszer, hat6 testek,valamint amezIk seteis fontossz6munlra,b6r min6l bonyolultabb ftiggvdnyis ann6lkomplikdltabb. -A a nemcsak ktils6 er6 n6lkiili tdmegpont termdszetesen m6dszere vari6ci6selvek, az extr6mumkeres6s haa is, pontrendszerekre 6s nemcsak konzervativ, hanema ki.ils6er6k Sltalmozgatott haszn6lhat6, eset6re Yagyaz elektrolehetvenni,p6ld6ula surl6d6st, ertlketis figyelembe nem nema sebessdgfiigg6 konzervativ azonbannincs olyan egyszenim6dszer, a dinamikSban Lorentz er6t. A bonyolultabbpontrendszerekndl meghat6amib6l aztdna mozgSsegyenletek fiiggv6nydt, Lagrange egy-egymozg6rendszer amelymegadn6 tijabb szimmeffia fjabb mozg6sforma, 6smindenegyes megkeresni, szokti{k Ezeketpr6b6lgat6ssal rozhat6k. hanem csakaz,hogy nem fltkivanja.Mindeneseffe az a c6lunk,hogy ezt megtegytik, az egyenletek m6dosft6s korl6taitsorravegyUk. felt6telek az alkalmazdsi Lagrangefiiggv6nye 12.Pontrendszer elj6r6s bemutatott esetdre mutadukbe,hogy a t6megpont csakazt az ismerteljr{rdst Most a tov6bbiakban is, 6s testekre mezdkre a is, rendszerdre 6s eztovilbb6ltal6nosithat6deform6lhat6 tdmegpontok kiterjeszthetd a ismertetni.Ugyanilyen gondolatmenettel fordftott Noether tdtel is bfu ezt nem fogjuk r6szletesen pl. kdzegekre mez6kreis, az ut6bbiakra, 6s pontrendszerekre, deformillhat6 merev testekre, kiterjeszthet6 pontr6lpontrav6lir6nya6s nagys6ga mez6ktdrer6ssdgdnek rigy hogy azt v6quk el hogy a nempotenciSlos kdzti 6s a Ezt szimmetri6j6t. a kiterjeszt6st mechanika az elektrodinamika tozzon, fgy elveszitse dsszes s az is de az Y. tdszben fellesz sz6 rdszletesebben, melyekr6la IV. r6szben alapozhatjuk, sz6mosanal6gifua pl. tcibbszintenis megtal6lhat6ak, mechanikai6s elektromos haszn6ljukaz ana76gi6kat. Ezek az anal6gi6l< k6pess6g szintj6nis. Az elektromdgneses t6rolt munkavdgz6 vagy mez6kben rezgdsek szintj6n,s a rug6kban mint a t6ugyanrigyjellmezoegy folyamatra intenzitilsa, eloszl6sa mez6ktdrbeli 6s iddbeli tulajdons6gai, 6rt6kei. p6lydja, sebess6giik annakmagasabb derivdltjainak megpontok s 6s jelen f6zisban sembizonyitania m6g nem tudjuk m6g numerikusan Sajnosa potenci6lndlkiili mez6kre keletkez6sdt, ezmdg a j<iv6 impulzus6s impulzusnyomat6k) minimumelvek segits6gdvel tdbblet(energia, a feladata. esetszimmetriakdnt foghat6fel m6r egyszeni A kdvetkezdkben viszontj6l liltszikmajd,hogy az energia fdlrevezet6. benis, igy a munkav6gz6-kdpess6gkdnt felfog6saa val6 fogalomlesaikitdse, ez esetenkdnt s De mosthaladjunk tov6bb. 6116 Maradjunktov6bbrais az inerciarendszerekndl, tekintsiikaz egymdssal de kdlcsdnhat6sban tdmegpontokat- az llyen rendszert mindenmdsik zfrtrcndszernek nevezztik. Nem kell, hogy mindentdmegpont, guru16 goly6, egy olyanzfut gravit6ci6s tdmegponttal kdlcsdnhasson. P61d6u1F<tld terdben k6nyszerp6ly6n a gravitrici66s a k6nyszerp6ly6k sz6mitanak, rendszer, er6i a ahol csak a Ftild nehdzsdgi erejdb6lszilrmaz6 goly6 molekul6ikdzti bels6er6kmrlrnem.Ezekanem kdlcsdnhat6 melyekLagrange fiiggvdtdmegpontok, jelleg6t6l nydhezhozzindjttk tdmegpontok koordin6t6inak adottfiiggv6ny6t, egy mely fiigg a kdlcs0nhat6s a - p6ld.iulgravit6ci6,srirl6d6s, - U-valjel6lik. Ez6rt a Lagrange ftiggv6nydlkdnyszerer6 a fiiggvdnyt . Ezt tal6nos alakjat =|ry -(J (rt, 12 t...tr, ) ahola lJ tagotpotenciSlis lev6 energi6nak, szummdban taa

got mozg6si energi6nak nevezziik. Fontos, hogy a k6t energidnak az dsszege, nem hanema kiittinbs6ge adjaa Lagrange az ftiggvdnyt.Inerci6lisesetben dscsakabban aLagrange fliggvdnyaztmutatja,hogy id6 nemis marad. pl. Ha csakhomog6n, izotrfipis, azazel6re-hftra, de azazt vagy-r helyettesft6se eset6n ugyanolyan egy surl6drlsivesztes6gekt6l mentesgoly6 pattog egy felszinen,akkor sosemveszit az 6sszenergi6iab6l, pattan Ha ert amozgdst filmre vessziik, filmet bdrmilyenirSnyban el6re a mindig ugyanolyan magasra fel. nempotenci6los esetben azonban ez 6sh6trais vetfthetjiik,a jelens6gen nemldtszikmeg.(Neminerci6lis, ez m6rnemsziiksdgszeni.) azazel6reHomogdn6s izotr6p id6 eset6ninerciarendszerekben a mozg6sok elvileg megfordithat6ak, h6tra lej6tszhat6ak. fenti Lagrangefiiggv6ny ismeretdben felirjuk a m6r ellzoleg is ismertetetmozghsA egyenletekel; eJ dt 0v,

'\' d AL =3! --^

fi.iggv6nyt mas ebbea fenti Lagrange behelyettesitve," o =--. dt 0r" 0r"

dfo

dv-

aU

L6tiuk

mert hogy fgy kaptukmeg a m6r egyszer emlftettNewtonmozg6stdrv6nyeket, Fo = -Y

alakban ponffa a

nem, fiigg a sebessdgt6l mig gyorsul6 hat6er6t adja. az er6inerciarends Ez zerbencsak pont koordin6t6it6l a esetekben sebessdgt6l a gyorsul6st6l faggaz ero,s aznemleszpotenci6los. a 6s is

ko6ltal6nos testreszabott, fiiggvdnyt,mint mdr ernlftettiik, aLagrange 6rdemes esetekben Bonyolultabb A kell egy fiiggvdnyben ffanszform6ci6t v6grehajtani. tdgi xo 6s *o lefrni, s ehheza Lagrange ordindtdkkal az az alakitjuk 6t 6gy,hogy q 6s q segftslglvel is visszakaphassuk eredetikoordin6t6kat koordindtiikat kapjukilyenkor.Ha ...,42), i, =>*t xo a osszes szimttomegpontra: = fo(Qr,Q2, - fanszforuniici6t ' rdQx a ezt behelyettes(tjiik rdgebbit=Lr}*o(*o'+yo'+lo')-U ftiggv6nyt,amelynekalakja: t =12o,r@)q,4,, Lagrange -U(q) a megkapjuk transzform6lt fnggvdnybe, alakf, ahol az a1, egyitthat6iqale az

6s kapcsolatdt ez aO""*r";* fiiggv6nye. t<imegpontok egyes is. fiiggheta koordin6t6ktdl szorzatade itt energia is a sebess6gek A mozg6si hat egyzdtt A rendszer kolcsdna ha Most l6pjiink tov6bb6s nlzzikmeg, hogyanirhat6le amozgds, nem a Pdld6ulazl.6btarug6s leng6karja B rendszer, rigy, mdsikB ren-dszerre hbgy a B egy ellirtmozghstv6gez. potenci6los tdrbenmozog,ha a pOrgettyti. Ekftor a pdrgettyti(A rendszer) B kar 6ltal ldtrehozott a A pediga tdrbenmozog,ha a kar forog,s6tgyorsulis. tengelykdriil, 6snempotenci6los a tai nem mozogfiigg6leges A ftiggv6ny6t. mozLagrange el66llitjukaz A+B rendszer maradva Most csakaz inerciflis rendszerekn6l a konrdin6t6t tdbbit6lfiigmeg,hogy mindenegyes hat6selvdb6lrigy kaphatjuk g6segyenleteket a legkisebb fiiggv6ny6t La Az ismertlenne[2.irodalom]. A alrendszer I,.agrange minthaa tdbbihelyzete getfenuf vari6lunk, L fiiggvdny6b6l,hogy a q3 koordinStfkathelyettesitjiikaz adott rigy kaphatjukmeg az A+B rendszer L=Kn(qpq)+Kr(qu,qr)-U(qn,qr).ltt id6fiiggv6nyekkel,k6nyszerekkel.Z6rtA+Brendszereset6n tag [2. a energi6ja, harmadik pedigk6zdshelyzetienergi6juk irodamozgdsi azels6k6t tag azA dsBrendszer 6s mertaz csakaz id6neka fiiggv6nye, ezdrt elhagyhatjuk, a loml. Inercidlisesetben K r(qsQ),q r(t)) tagot A Neminerci6lis 6sB rendfgy teljesid6defiv6ltia,6s L= Ke(qn,q)-U(qe,qB(t)). egym6sikfiiggv6ny meg,hiszenaz id6fiiggv6nynemleszteljesderiv6lt,s6tegyik ez eseten mfu nem tehet6 k6lcs6nhat6sa szerek (amellyelkdlcsdnhat) nemis homogdnazid6 mfl6sa,mertp6ld6ula forg6s6s a n1zve m6sikban rendszerb6l nemegyenletes. gyorsulSs miattazid6 mril6sa csak fiiggv6nyirja le inerciarendszerben, Lagrange a viselked6s6t szok6sos inerciarendszer Az osszetett -U (q Itt kdzvetleniilis fiigghetaz idotol,a energia mosta potenci6lis e,q t(t)) fiiggv6nyszerint. egytcimeg1

L 6ltal6ban =*: fiiggvdnye, Lagrange t6rbentdrtdn6mozg6s6nak pontktils6potencidlos

t

V@,t) ' amoz'

gdsegyenletpedig mi =

AU
dr

fokainakszdmdt. szabads6gi a cscikkentik rendszer term6szetesen A k6nyszerek Hangr6tdrhessiink. tdrv6nyekre hogy a megmaraddsi kellett, bevezetds 6s Ennyi el6zetes igen tdreddkes az a c61csup6n volt eda szakirodalom srilyoznikell, hogy a megadott [1-5.] sziiks6ges teljes6ttekint6shez, kfsdrjiik, nlzzidkmeddig6la hogy az alkalmazds, leirdskorldtait,felt6teleitfigyelemmel ezutdnis, digis 6s ds inerciarendszerekre legfeljebbid6t6l fiigg6 potenci6los hangsrilyozottan a tai6nosithat6k felt6tiiek. Eddig a vonatkoztak levezet6sek. rendszerekre MEGMARADASI TORVENYEK

dsszefUgg6sekpt tipusf megmarad6si a is oda,hogyform6lisan megvizsgdljuk geometriai Mostel6rkeztiink s 6rv6nyesek, ahol nemuniverzi{lisan torv6nyek a c6lunk Mlesz,hogymegmutassukmegmarad6si K6zvetlen sziik kiire. esetek az lehetlfitezflsiiket, a lehets6ges szigorfan bizonyftani (pdld6ulhomogdnvagy centr6lisaz 6l er6tdrb sz|rmailathat6 s Ha er6 hat a rendszerre, ez potenci6lis h6romfontos szimmetri6ttalSlunk- az munk6t avizsgillt rendszeren, nem v6geznek er6tdr)s a kdnyszerer6k szimmetriilt ezekfelelnekmeg a m6r sokszor 6d id6belivalamintt6rbeli eltol6siszimmetri6t az elforgat6si abban6ll, hogy hal.lqaA gyakori t6vedds 6s emlftettenergiaimpulzus impulzusnyomat6k-megmaraddsnak. invarianci6ja. v6ltozatlans6ga, igaz felt6teleiik,hogy b6rmelyrendszerre a fenti h6romszimmetria t6lagosan p6ld6ultirvdnyes Igaz,a tObbmint kdt dimenzi6s, eset. kimaradta tdbbi lehets6ges a BzetUOt vizsg6latokb6l munk6t ahol a kdnyszerer<i eset6ben, 6s vagy id6fiigg6 er6terek, olyan peremfeltdtelek vagy sebess6gfiigg6 nincslehetbslgaz analitikai, (folyaddkokesete), vdgtelen fokok szttma 6s vefeza rendszeren, a szabadsagi miatt. matematikaivizsgilatra a feladatneh6zs6gei

EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a II. Nem potenci6los, p6ld6uldrvdnyes er6tereket mind a mechanikdban, mind az elektrodinamik6ban leel6 het r{llatani,de az ut6bbi technikailag nem k<lnnyii,ink6bb csak instacioner esetben val6sithatokmeg,az gener6tor egyp6lusri kivdteldvel. mechanikdban A viszontegyszeni nempotenci6los eseteket el66llitani,for6rv6nyes mozg6sn6l, lehet6s6geink sebessdg tdmegfluxus de a 6s esetdn sirl6d6smiatt korl6tosak, a ez6rt 96, igenfontositt a sfrl6d6scsdkkent6se. V. fejezetben gyakorlatip6ld6kn6l (Az a t6riinkide vissza.) A - Az energimegmaraddsi tdrvdny Korl6tozzukmost a vizsg6latokat azolaaaz esetekre, amikorpotenciAlos er6tdr, az ilyen esetek termoa dinamika, centr6lis homogdn a ds elektromos, m6gneses gravit6ci6s ds er6terek k<ilcsdnhat6saiban fordulnak el6. Ekkor a potenci6lszimmetriatranszform6ci6val 6tvihet6,6ttanszform6lhdt6 akkor is, ha a potencimdg 6loser6t6resetleg firyg az id6t6l. (Pdld6ul kondenz6tor fegyverzetei kdzdtt az elektromos potenci6lvilltozhat id6ben,de ha nincsott id6benv6ltoz6,m6gneses is, akkoraz eleklromos <irv6nymentes.) nEzziik tdr t6r Most meg,hogy potenci6los er6t6rn6l mi6rt lehetszimmetriatranszform6ci6tvdgezni, p6ld6ul ds nempotenci6los, id6fiigg6 vagy 6rv6nyestdrndl mi6rt nem. A rendszerekndl 6ltal6ban h6rom er6t vizsg6lunk:a rendszerre hat6kiils6 er6ket,a k6nyszerer6ket, a rendszer ds alkot6rdszei kdzdtthat6bels6er6ket.Az elmozdit6s akkor szimmetrikus, ezenefik az elmozdit6s, ha av6ltoz6s, vagymiisndventranszform6ci6 villtozatlanok ut6n maradnak. elmozdit6s, Az eltol6snemcsaktdrbenvdgezhet6 hanem el, id6benis, ez az id6beli eltol6s. homoA g6n 6s centr6liser6tereke! szemldltet6 er6vonalaknak a kdzdstulajdons6guk, az hogy nem z6r6dnak dnmagukban. ilyen er6t6rben tdmegponton Az egy vdgzett munkafiiggetlena befutotttttt6l. Az drvdnyes erdteret jellemz6er6vonalak ezzelszemben dnmagukbaz6r6dnak, a tdmegponton ds v6gzeffmunkafiigg a kezdeti6s v6gpontkdzdtti p6lydt6l,p6ld6ultdbbszdrkdrbe lehetjdrni k6t kdzeli pont kortil a teret, s mindenegyes megkeriilds sor6negyretdbb munk6tvdgeza tdmegponton er6t1r. az Ilyen esetben kiilsd er6tdrnemtransza form6lhat6egydrtelmrien, azazaz eltolils6s elforgat6s nem ad villtozatlaneredm6nyt, amiatt nem ldtezik szimmetriatranszformdci6. pdldful a kiils6 er6k ezlrt nem transzOrv6nyesvagy id6fiigg6 er6tdr esetEn foim6lhat6ak, 6s ugya,naz probl6ma, ha a bels6 vagy k6nyszerer6kis iirv6nyesek.drvdnyeser6tdr a eset6n mozg6test illapota p6ld6ulfiigg att6l, hogy ugyan a pont egy adotthelyen6s id6benvan, vagy a az ugyan.Lzon helyen,de k6t h6rom,stb.teljes elfordul6sutfin.Ezertciklikus, id6fiigg6 az ilyen tdrbenval6 a mozgtls, a tdmegponthoz 6s kdpest nemtolhatjukel az Orvdnyes teret,mert megv6ltoznak pontrahat6er6k, a igy mggv6ltozik folyamatis. A tankOnyvekbenmegmaraddsi a a t6teleklevezet6se a potenci6los csak terekre terjed ki, hiszen 6rv6nyes tereknek nincs skal6r potenci6lja,a Lagrange-fiiggvdny nem definillhat6 egydrtelmiien ilyenkor.EzdrtmostkorLitozzuk egyszeri, potenci6los az er6t6rrel rendelkez6 esetekre vizsa gdl6d6st, dltalSnos koordin6t6k haszn6lat6val, tdmegpontok 6s rendszerdre. Azoknakaz 6ltal6nos koordindt6knak szdma, a amelyeka rendszer dllapot6tmeghatArozzik, (Ezekaz 2s. rfltal6nos helyzet6s impulzus koordindtdk.) rendszert A leir6 Qi 6s Q, koordindtdk v6ltoznakazid6vel.L6teznekolyankombin6ci6i, fiiggv6nyeiennekaz 6ltal6nos koordin6tdknak, melyekmint eddigis hangsrilyoztuk - 6lland6ak mozg6s inerci6lis rendszerben a sor6n. Ezeket fUggv6nyeket a nevezikmozg6s6lland6knak azS 6s szabads6gi rendszer fokri ftggetlenmozgi4s6lland6inak sziiLrna: Amozgdsegyenletek 2s-L 6ltal6nos megolddsa a2s sz6mitetsz6leges 6lland6ttartaLmaz, melyeket tetsz6legesen megv6lasztani. lehet Zirt rcndszer mozg6segyenlete abszolit id6t, a mozg6s az kezdetdnek iddpontjStnem tartalm azza6s ez1rt az idilszinnit6s kezdet6ttetsz6legesen v6laszthatjukmeg.Ezert a mozgisegyenletek 6lland6i kriztil egy mindigaz aktu6lis, kezd6si id6hdzhozzdadott 6llad6alakj6ban ta vehet6fel [2. irodalom]. -1) 6s = QiQ+ Lt,CpC2,..nCr, AZs szdm'6 koordin6ta: gi -1) Qi= QiQ+ Lt,Ct,C2,...,Cr, Ebb6la ftiggv6nyb6l kikiiszdbdlhetjtik t + Lt er:/"ket a C1,C2,...Crr_, 6lland6t, 6s q, 6ltal6nos a 6s q; , koordin6t6k fiiggv6nyek6nt fejezhetjtikki. A sok mozg6s6lland6 kcjziil van n6h6nyolyan kittintetett,amelyeknek elvi jelent6s6gevan, ezek a t6r ds id6 homogenit6s6hoz izotr6pi6jrihozkapcsol6dnak. ds Inerciarendszerben ezeka megmarad6 mozgSs dlland6k,6s6ltal6nos tulajdons6guk hogy additfvak.Olyan rendszerre, melyekegyes r6szeikdzdtt a kdlcsdnhat6s elhanyagolhat6, mozgdsillland6k a lrtlke megegyezik az egyes r6szekre 6rtdkek6sszeg6vel irodalom].(Ez pgyfontoskrit6rium,de vannakolyan rendszevett [2. rek, ahol eznemalkalmazhat6 a2.6brdnl6that6Schauberger megolddsniil f6le pdld6ulnem.Ott ugyanisa cs6 fal6n forg6 folyad6kong6rdiil a bels6 folyaddkmag, a kdt alrendszer 6s anholon6m kapcsolatban van egym6ssal, azazmutkhtv6gemekegym6son, ilyenkornemhanyagolhat6 a kdxiik lev6 energia, 6s el impulzus 6s impulzusnyomatk csere. Mindkdt alrendszer neminerci6lis, nempotenci6los hatnakkciztiik- es er6k az eddigileir6sikrit6riumokba, ezdrtnem illeszthet6k bele.)

III. r6sz:Megmarad6si tdrv6nyek hatfua

kettengely ket koriili forg6s kiils6 r6szen tengelykdriili forg6s

63

Erthet6, hogy az additivitis igen fontos, 6s sok-sok egyszeriibb esetreigaz is. N6zziik ezen egyszerttesetekre, bels6 rdszen tengely egy kiiriil foroga folyadek

bogy az id6 homogenit6sahogyan ercdmfinyeziaz Ilyenkor a Lagrange fiiggv6ny energiamegmarad6st. explicit m6don nem fiigg az id6t6l, ^z z a kis6rlet konkr6t kezdeti id6pontjdt6l, hiszenaz bflrmilyenA t id6tartammal tudjuk tolni, hiszennirtcsbenne6rv6nyes el er6tdr.A A t id6tartammal val6 eltol6sform6lisanazt jelenti, hogy az L Lagange-fiiggvdnyteljes id6beli deriid6ben nemszabad v6ltj6nak vlltomia,** += dt 0 kell

legyen. iW u Lagrange fiiggvdny teljes id6deriv6ltja a

kovetkezo r"",, Ajobb ff=1#,u,-1f;.1u,.

oldalon nem tal6lharU ^
IIV4.6bra.

tag, mivel a Lagrange * fliggvdny nem ftigg azid6t6l explicit m6don, ahogy m6r

emlitettr'ik. a Lagrange Ha egyenletbdl a bal oldalon a lev6els6taeot ht tvettesrtjtik ^ ++, dt dqi fiderivdltat

Ar

=>,1( *A,) jutunk: kifejezdsbe akdvetkez6 akkor osszefiiggdsre +=>,+y+>,yn, " dt i dt dQ, a 0q,'' A dtlaq,'' )
( - ' Az egyenlet oldal6t htrendezvekapj hosy k6t urq s' a ar o, A,\-*=

+4y

=u. Ha az id;szerinti teljesde0. ''aai

O

)_A

riv6l6st mindk6t elv6gezziik, azt tagra akkor kapjuk, hogy, +l>d,+-rl=

Ezakkor tehetsdges, zhrdjelben mennyiseg, haa tevd :r\:-,*:?^ou.rlerruno tzaznem 6, vdttozik.

Az energia ugyanist =}U,yUt alakban irhat6ftil konzervativ er6kre,mertkihaszn6ljuk hogy azt,

L:Wu,- Wpoit,valamint azt,hogy ZU,#=|^r,W

homog6n 6sezEuler ftiggv6nyekre 6rv6nyes t6-

tele miatt 2Wa,-elegyenl6. dsszegzds Az ut6ni elsd tdnyez|az6ltal6nos sebess6g,m6sodikpediga kinetia kus energia 6ltaldnos sebess6g szerintiderivdltja.igy E : 2l/m- (lf/pin-tV/po), a zdr6jeleshJfqezls L, mert az Lagrange-fiiggv6ny. val6bana potenci6los igy er6k esetdre visszakapjuk amita kiindul6snSl azt, feltetttink: hogyha all'*tszimmetriatranszform6ci6val viltozatlanmarad 6t id6eltol6s egy ntirn,azaz
(Qr We,ot qz, ..., en, t) : Wpot(qt, qt, ..:, qr, t * &)

akkorazenergiamegmarad, dWpoot=Q'd'.6t-0 Semiatt mert +=0,azaznemfi.iggapotencidlis dt dt energia idotol. Azazez a kiindul6 feltdtelez6s az sztiksdges energiamegmaradis az teljesiildsdhez. techAm nikailag el6 lehet 6llitani olyan esetetis, amikor a potenci6losenergiaid6fiigg6 - ekkor kdrddses az energiamegmaradds.potencidlisenergialV*tlftez1sdnek,tulajdons6g6nak A fontossdga akkor mdgjobban l6tszrk, az el6bb az energi6ra ha kapott dsszefiigg6s, W=W,n*Wpo,=i{,*-t.
i=r dQi

Lagrange-

ftiggv6nnyelfelirt alakj6nakteljes id6beli deriv6ltj6tkfieznJk, azaz

dY ,n ort keressiik mt6megegy dt

pontb6l6116 +=f,( ,i,9* 4,+*\-+ rendsze ",ol'' o". '' dt 0q, dt 0q,) d,

64

II. EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a Az utols6tagaLagrange-fiiggv6ny id6belideriv6ltja, a k6vetkezllesz: ez

-=

d L * d [ d ;a L - ).-t

Haeztvisszahelyettesftjiik " a dt

'' dt fl dtldt oQ, 0q,I u,=,104, dq, 'I ;aL aL dw.. =akkor 6sszeftigg6s6be, a + dt 0q, dq,

a Lr = )* [ra4r . . T ; -a4LT T l l a L 1 l - i . i
at)
miatt,ami a mozg6segyenletek-

b6l ad6dik(kiesiku { *utrel6vel az dsszes ds ig| 4=-+ Az akkormarad meg, tag, ad6dik. energia dt dt dt )Til Sf y:-=0,6s ha teljesiil,s ehhez7=0 kell teljestilnie, viszontcsak konzervatfv ez rendszerekn6l dt dt egydltal6n csakott drtelmezhet6, akkor csakinerci6lisrendszerben. energiamegmarad6s levezetds Az elve het6mdgHamilton-fiiggvdny segits6gdvel, vagya2anholon6m kdnyszereket figyelembe is vev6, mdg 6ltal6nosabb Voss-elvekkel. irodalom.] [15. A Noether-tdteln6lkiil, folytonosszimmetri6k meg6rt6se n6lkiil (miszerintmindenfolytonos a szerepdnek szimmetridhoz tartoztl<egy-egymegmarad6 mennyis6g,mozghsillland6) nem 6rthet6 meg az energia16nyege,azonbeliil a potenci6lis kulcs szerepe. dertil ki ugyanis,hogy pontosan Itt milyen felt6telek energia mellett igaz az energiamegmarad6s, ekkor l6tszik,hogy a nem potenci6los nem bizocsak er6terekesetdn - de nyfthat6mindig az energiarnegmarad6s az impulzus6simpulzusnyomat6k megmarad6sa sem. Azt leheiettl6tni ebb6l a tdred6kes gondolatmenetb6l, hogy az energiamegmarad6s, bizonyos,b6r csak t6g felt6telek kdzdtt igaz,de nemterjedki a vizsg6lat nempotenci6los, kolcsdna neminerci6lis alrendszerek hat6sdra, nincsmeg6llapitva aLagrange fiiggv6nyiik.Ezrtnincs hogy az energiabilrszigonian bizonyftva, mely tfpustimechanikai rendszerndl megmarad, m6r tdbbszdr nempotenci6los a emlegetett neminerciiflis, alrendszerek kimaradtakebb6laz elemz6sb6l. Azt sem lehet egy6rtelmiienbizonyitani, a bonyolult Lagrangeftiggv6nyekhi5ny6ban,hogy az energia (impulzus impulzusnyomat6k) maradmeg- a k6rd6s nyitott. Am ha valami nemkJrzdrt, 6s nem itt akkoraz a gyakranmegtdrt6nik. hogy nempotenci6lis term6szetben Az er6kkel bir6 alrendszerek munk6t vdgeznek peremfeltdtelekkel periferi6lisesetnek egym6son anholon6m nem dsszekdtve, fordul el6 gyakran, tekinthet6. Elmdletilefr6sa igen bonyolultlenne,ha egyilltalinlehets6ges. neminerci6lis A alrendszerbllndmea m6sik alrendszer energidja m6s6s m6slehet.Tal6nnemtril gydngehasonlat, k6t azonos peri6dusri ha inga energi6j6tvizsg6ljuk. egyik ing6niil6 megfigyeloazt l6tja,hogy a m6sikenergi6ja Az Ha fiigg a fhzist6l. azonos a lengdsifdzis nincskciztittilkenergiaktildnbs6g, hiszenszinkronban mozognak de ha van kdzcittiikf6ziski.ilcinbs6g, akkor a sebess6gkiildnbs6gemiattaz energiakiildnbsdg 6s sz6mottev6 lehet.Ilyen kisdrletben akezdeti iddpont kivfulasrtilsa nemmindegy.Ha az ing6k csatoltak,akkor van kdz6tttik munkav6gzds enermar giacsere.Perszeez a rendszerttil egyszerualthoz,hogy ne teljestiljOnaz energiamegmarad6s, a de g0rdiil66raml6si Schauberger egym6son f6le esetekndl m6s ahelyzet.Altal6nossdgbanaztlehet mar mondani, hogy kimaradta vizsgilatok sor6b6l egy sormozg6sforma, a mechanik6ban amit az els6sorban 6rv6nyes, nempotencidlos folyad6k(g6a)mozgdsnfll keresni, elektrodinamik6ban kell az viszontpl. a polariz6lhat6 k6zegek gerjeszteni. elektrrcdinamikiljdban, hiszenott lehet6rv6nyes tereket A XX. szilzadi fizika figyelmeels6sorban n6gy kdlcs0nhatSs a egyesit6sdre, mikrovililg frzkiljira ir6a nyul. Ilyen esetekben (b6r az erc fogalmit nem hasm6lj,[k)s ekkor b6rmilyenkdlcentr6liser6k 6brednek, (gravit6ci6s, csdnhat6sn6l elektromdgneses,gyenge dser6s)megmarad energia. az Csaka ,,klasszikus" frzka m6dszereivel ,Jertiltdn"keriilhet6 megaz energiamegmaradds, viszontn66s ez hrinykiv6telt6l eltekintvemhr rdg6tanem 6rdekes fizikusok szemdben, a m6mdk6'kre, a igy technikusokra maradez a feladat. Tov6bbi gondaz,hogy a vari6ci6s m6dszerek, az.energia, ahol impulzusstb.l6nyege szeml6letesen, mint szimmetria kdvethet6- nem igazin haszn6lhat6ak szernldletesen folyad6kmechanik6ban a a 6s folytonoskdzegekelektrodinamikdjdban. elm6leti vizsgllat nemlehetsdges analizism6dszereivel Az az bdrmilyen esetben, hiszennemtudjuk a vari6ci6segyenleteket pl. megoldani 2 tengelykdriili forgi4s esetdre. B - Impulzusmegmaradds Mig az energiamegmarad6s az'id6homogenit6sdb6l (m6r amikor homog6nnek sz6rmartathat6 tiinik), az impulzusmegmarad6s homogenit6s6t a t6r mutatja.Itt is hasonl6probl6mdval tal6lkozunk,teh6thasonl6a gondolatmenet energiamegmaradds az eset6hez. A t6r homog6n mivolt6nakkdvetkezmdnyek6nt zirtrendszermechanikai egy nem v6ltoztulajdonsdgai - ha mindeztinerciarendnak meg,ha a rendszert mint egyS6ges p6rhuzamosan eg6szet 6nmag6val eltoljuk szerb6lnlwe tessztik. Abbanaz esetben gyorsul6rendszerb6l ha figyeljtik egy m6sikrendszer viselked6sdt

t6rv6nvek hatlra;^ 65 IIL r6sz:Meemarad6si A inhomogdn a viselked6se. megfigyel6gyorsul6lesz m6r a t6r homogenit6sa tdbb6nemmaradmeg,er6sen Teh6t mdr ez nem dszlelhet6. iriinyban s6nakir6ny6bamindentest gyorsulnil6tszik,de az arramer6leges atfirgyak,mig l6v6 megfigyel6,aztliltja,hogy feldje,a sinekirinybbangyorsulnak egygyorsul6 mozdonyon megszfinika t6r homogenitisa. pdlddulaz afta mer6leges irhnyrum6r nem. Ilyen gyorsul6rendszerekben (6s hanemaz impulzusmegmarad6ssalimteh6tnemcsak energia, az fdle P6lddula Schauberger megold6sn6l vissza.Ez a kdzdsok a m6r sokszor is baj pulzusnyomat6k-megmarad6ssal) van - s ez kdzdsokravezethet6 kell Ilyenkor kOriiltekint6en elj6rni, k6zti kdlcsdnhat6s. 6s emlitettnempotenci6los neminerciflisrendszerek nem levezetett dsszefiiggdsek 6ltal6nosfthat6ak. mertaz inerciarendszerekre minhajtunk vdgre,amelyn6la rendszer transzform6ci6t eset6n olyan pdrhuzamos egy Inerciarendszerek azt pontjaegyform6n mozdulel azaz r = r * t . Az impulzusmegmarad6sndl is bizonyftjuk,hogy inerden kiils6 erctlr hi6dsszimpulzusa nemv6ltozik a rendszer vizsg6lva folyamatot, a cidliskoordin6tarendszerb6l : P(qt, Qz, e*,4,y/.L6tjuk,hogy ..., P(qt,qz,..., q1,*) mozdftjuk rendszert: a ha nyaeset6n, e-nyit6volsi4gra (legal6bbis mechanik6ban) skal6r, a El6szoris az energia k6pest az energiamegmarad6shoz vannakelt6r6sek. az energia6s az impulzus.Az szerintad6dik ossze mig az impulzuspoldris vektor, azaz m6s szab6lyok viszont az terekrebizonyfthat6szigorrian, impulzusmegmarad6sn6l csak energiamegmarad6s potenci6los az az vagy nem potencidlos a kiilso t6r, ami a testrehat, annakktivetkezmdnye hogy potenci6los rnindegy, rigy, megmarad6sa hogy hogy megsdrthet6.e az lesz. impulzusmegvilltozfusa Azimpulzusesetdben ak6rdds, s6riil, ne kdzbenaz energia megmarad6s s6riiljdn.Ha ugyanisaz energiamegmarad6s akkor ennekkiivetkeza semmaradmeg.Ugy trinik, hogy van olyaneffektus, SandyKIDD-fdle h6romtenm6nyek6nt impulzrts az lesz a gely kiirtil forg6 porgettyii,amely kdpeserre.(Kicsit rdszletesebbenIV. r6sz1. kiegdszitdsben r6la de is sz6.)K6t tengelykdriili forg6sn6l akadt,aki felfedezniv61tilyen hat6st, ez az ercdmlnya m6r6shibatdmegkdzdppontjSnak ktils6 er6tdrhirinyilban,zhrt rendszer hathrfun beliil maradt.Az ilyen berendezdsek nem egymdsba dtalakul6sa energia sema kinetikus,sema potenci6lis Ez vdltoztatl{kaz impulzusdt. esetben 6rhet6el ilyen hat6s. tdrbenlev6 merevtesteksegitsdg6vel 6rdekes, megint csakforg6; nem potenci6los de meg, igy csaksejtenilehet,hogy a kim6g a Ennekaz effektusnak tanulmdnyozilsa mindig nem kezd6ddtt valaminta h6rom,egymSsra nyomat6k6t6l, impulzusfligg a pdrgettytiktehetetlens6gi nyert, vagy ,,elvett" mozg6 alkatr6sz forgristengely vektori szorzat6t6l M - olxa2xarr. Vannakmegfigyel6sek mer6leges III. ezeket majd a kdvetkez6, T6rtechnotereketis felhaszn6l6 berendezdsekrdl, ndlkiili, statikuse-lektromos ha a ftziku v6meglehetbontani, m6g esetben A l6gia kdtetben ismertetjtik. t6r homogenit6sdt egy speci6lis csakaz atomi m6retek azonban p6ld6ulCasimir-effektus segfts6gdvel.Ez megbontjuk, kuum homogenit6s6t m6r de felhaszn6lhat6, impulzusnyer6sre nem,ezdrtitt nemis foglalfgy mellettlehets6ges, energianyer6sre vizsgdland6, nemrigy, mirlt a kozunkvele.A linedrisimpulzusteh6t,mivel pol6rosvektor,koordin6t6nk6nt a hogy potenci6los er6tdrben kiils6 er6 ir6ny6ban megval6sithat6, skal6risenergia. line6risimpulzusn6l A rdvid levekoordin6t6kn6l igen. A most kdvetkez6 mir nem maradmegaz impulzus,de az erremer6leges potenci6los er6t6reset6t. gondolatmenetet rendszer, tiikrdzi, azazinerci6lis zetds szok6sos a vdltozatlanokmaradnak, a inerci6lisesetben sebess6gek v6gtelen megv6ltoztat6sakor kis A koordin6tdk a fiiggv6ny megvilltozilsa kdvetkez6: az s csakisebbenaz esetben L Lagrange

5L= )

ioro"'o

Ozar e) 04. ' =" 1 r "

az tdmegpontrasz6l. aholaz 6sszegz6s dsszes a ekvivalens kicsiny leheta, a 6L:0 kdvetelmdny Mivel s tetsz6legesen

r!L

? 0,"

= 0 kdvetelm6nnyel. A

a dsszefiiggds: kifejezhet6 kdvetkez6 egyenlet segits6g6vel m6rismertLagrange

I dt 0r" dt | 0r,

t!L=4t4=o

T fiiggfelirhat6impulzusk6plete 'P = ! ! . Az impulzusa Lagrange rendszerre ebb6la 26rtmechanikai ?0,"

kapjuk P =lrn,u. v6nydifferenci6l6s6b6l szerint 6ltal6nos sebess6g fiiggv6nynek frjuk fel, akkor aLagrange koordin6tdkkal 6ltal6nos Ha amozgdst kdpzettderiv6ltjait kapjuk: { = l6noser6nek nevezzi.ik.

nevezziikrntg F, =# az impulzusnak ezt flltal;nos , #,

kifejezdst 6lta-

66

IL EgelyGy6rgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a

megmaraddsa. C - Impulzusnyomatdk jutunk eI az imptilzusnyomat6k is, megmarad6s6hoz antelynll az A fentiekhez hasonl6gondolatmenettel Ha anyagirendszert, mint eg6szet forgadukel - ez felel meg az inerciuendszernek. k6t vagy tObbneminernem vdgezhet6el, s az ci6lis, egym6shoz kdpest forg6 rendszeriinkvan, akkor ez a transzform6ci6 kitdrni, a szok5sos levezetdsek a Ezdrta r6szletekre nem 6rdemes el6z6ekben thrgyaltgondokhoz mfu vezet. megemlilhet6, hogy az energia, az megadott irodalomban megtal6lhat6ak. Enneka r6szneka lezirrisakdnt relativ ds tdbb darabgyorsul6neminerci6lis, impulzus6s impulzusnyomat6k 6rtdkeftigg a megfigyel6t6l, amelyekre kialakulhatnak olyan bonyolult mozg6sform6k, nempotencidlis alrendszer k<ilcsdnhatdsa eset6n m6rtdkben, mintegy feh6r foltk6nt s semkisdrleti, sem elmdletifigyelmetnem forditottakeddig elegend6 6vtikezelt6km6gn6h6ny ahhoz, mint ahogya nemlinearit6st szerepelnek klasszikus a fizik6ban,hasonl6an le vannak, melyeknemszirmaztathat6ak a line6zeddelezel6tt. nemlinearitdsnak A saj6ts6gos tulajdons6gai A meglep6ek lehetnek. nem inerci5lis,nempotenris rendszer tulajdonsdgaib6l, ezekegdszen s szokatlanok, s cidlosrendszerek kdlcsrinhat6sai ilyen meglepet6seket is tarta\maznak, nem v6letleniilid6ztemGoldhaber int. 6vatoss6gra figyelmeztet6s6tfejezet 6sFeinberg a elejdn,amelya nemkipr6b6hterUleteken jelent6sdge, a fe lehetipari vizsgdltuk.Ennek.m6r Eddig a mechanik6n beliili megmarad6si tdrvdnyeket 6s a mechanik6ban nagyaz eldrhet6 nem fajlagosenergiastinisg, eldrhet6 az sebessdgetsurl6d6s szihirds6gi terek szerepe viszontmdg sz6pen l6tszika nempotenci6los korl6toker6sen behat6rolj6k. mechanik6ban A fontoss6ga az hogy az egym6ssal 6s pl. a forg6 deform6lhat6 rendszerek testekszerepe a neminerci6lis korl6tozott* energiacser6t v5gz6 alrendszerek kdlcsdnhat6sa nincs tisztAnra l6tszik az elmlleti megalapozds 6k frztkail6nyege, a izotr6piitjdnak szerepe, szimmetri a s6ga. l6tszikel6szdra t6r 6sid6 homogenit6s6nak, Itt felbukkan6de fontoss6ga. ez a megk6zelitds ad konkrdtkonstrukci6s lgaz nem segitsdget, az ij lehet6sdgek hinik majd m6r s6tnagyj6b6lbehat6rolja, valamilyengydngeszeml6letet azertad. Tal6n egyszer6bbnek 6s az energia mely a IV. rdszfii t6m6ja. skaldrmivolt6b6lkiindul6 szeml6let, kdrd6s6t, L6tszik,hogy az elter6ismeretiszinteken milyen m6lysdgekben kezelik az energiamegmaradds eztvessztik mostsorra rdviden. tdtelekldtecsak egyszeratdnykdzlds. A kdzdpiskolai szinten megmarad6si a A fels6foku oktat6stankdnyveiben mdr mindeniitt megemlitik,hogy az energiacsak a potenci5los maradmeg,ateljesdifferenci6l fogalm6t vezetikbe. itt er6terekben m6r megemlftik a Noether tdtelt, a A kutat6knak,elm6leti szakembereknek k6sztilt monogr6fi6kban k<ilegym5ssal szimmetriiikfontos szerepdt azt, hogy az energiainerci6lismegfigyel6szempontj6b6l, 6s alrendszerek maradmeg.A m6r sokszor emlitettnempotenci6los csdnhat6sban lev6 alrendszerek nem esetdn sem. t6telmegfordit6s6t anholon6m kdlcscinhat6s6t viszontnemt6rgyaljilk,6sa Noether az V6gezetiilliufua olvas6figyelm6beaj6nlomPeterHavasm6r emlftettcikk6t, amelyben invarianciaaz a csoportok6s megmarad6si torv6nyekkapcsolat6t boncolja,azt, hogy ezekb6lmi a ,,folk16r, fikci6 6s a frta kapcsolatos a t1ny".Havas,aki a szimmerir4kkal elmdletikutat6p6ly6j vdg9n,1973-ban a cikket, azt fil61 litja, hogy a szimmetridk megmarad6si 6s tdrvdnyek kapcsolatdban t6ved6s, tribb ,,mese" 6sterjeda fiziku(Galileieset6n sok kdr6ben.S ezekrepr6b6ltafelhfvni a figyelmet. Azt 6llitja, hogy m6g inerciarendszer P6lddkkalmutatjabe, invari6nsegyenletekndl) megmarad6si egyenletek l6tez6se. sem garantillt szok6sos a tdrvdnyek16hogy egy szimmetri5kkal rendszern6l sziiks6gszerti megmaradSsi nem a rendelkez6 dinamikus nem 6s tezdse, a t6rbeli 6s id6beli eltol6sinvarianci6ja s <inmagiiban el6g az energia impulzusmegmaradds (Gondoljunka milr sokatemlegetett potenci6los olyan esetelldtrejOttdhez. nem esetekre.) El66llhatszerinte vileg, amikorugyanlesztiz megmarad6si egyenlet, melyb6lkilenc darab impulzus6s impulzusnyomatdk az Kimutatja,ha az er6knem fiiggeneka megmarad6sa, nem leszenergiamegmarad6s de a szok6sos form6ban. gyorsul6st6l, haszn6lhatjuk szok6sos Lagrange-formul6t. Megmutatja,hogy ha egy potenci6lb6l akkor a nem er6k s;zdrmaztatjttk er6t (ett6l m6g lehet nem potenci6los ter) tetszllegessebessdgftigg6 esetdn, az a sziiks6gszeni, hogy megmarad6 mennyisdgek lltezzenek(8. pont, 155.oldal). Ez aIlI. fejezetfo mondanivagy nem val6ja.Az eddigis ismertvolt, hogy a mozg6s6lland6k mindig felelnekmeg egy szimmetridnak, mennyis6gek, azaz,,stanmegmarad6 mennyis6gnek, m1gaz ismertgeometriai de szimmetri6k, megmarad6 le dard" megmarad6si tdrv6nyek sem mindig szirmaztathat6ak a dinamikus t0rvdnyek invarianciacsoportjaib6l(ahogyeztmdra III. rdszben l6ttuk).Ez az illlitdsHavascikk6ben 10.pont a 157 oldaon. . a de A vari6ci6selvek sokf6lekdlcsdnhatds eset6n adnakmozg6s6lland6katNoether-elv a segfts6g6vel, ez nemmindig eredm6nyezi ismertenergia, impulzusvagy imazt,hogy az invari6ns mennyis6gek i4ltalunk az pulzusnyomat1klesz, akkor sem,ha a rendszer m6g dinamikaitcirvdnyei invari6nsak Galilei transzformdcia 6ranzve.Ezek elvi megfontol6sok fontosak, fundamentdlisakfrzikilban, csakaz V. r6szben de kelaz igen a nek dlefre,aholndh6nygyakorlatip61d6t mindeza technik6mutatunk hogy milyen m6donis igazolhat6 be, ha ban.Havasa159. oldalonirja,,... hogy a szok6sos newtonidinamika akkorhaszn6lhat6, olyaner6kkel dolgozunk,mely az F:-grad Wro, form6ban kdlcsonds t6vols6g6t6l ftiggeadhat6 meg,melyeka rdszecsk6k

hatfru tclrvdnyek lII. r6sz:Megmarad6si

67

er6tadnak,aholL:llpi,-Wpot de melyeksebessdgfi.igg6ek,Galilei invari6ns nek,vagy egy olyanpotenci6lt6l,

, *?o) m6donadhat6meg' (n w e r l- -'l 1 w , , p o t- l .s ,s t L t , , p o t i , k ( r * ' W *bk\, 6 6 s/ot, o = l u , - u o l , k , o = ( r , - r * ) ( u , , 0) , L
L i+k

de van kapcsolat, ez csak tdrv6nyekkozd,tt 6s teh6t,hogy az invarianci6k megmarad6si Azt mondhatjuk van. ismertfizikai jelent6se amelynek tdrv6nyre, itk6nvezetolyan megmarad6si s is m6donaz elektrodinamik6ra kiterjeszthet6k, s testekre, ezzelanal6g elveka deform6lhat6 A vari6ci6s ismertetni. ezt a kiivetkez6kben fogiuk v6zlatosan A LEGKISEBB IIATAS ELVE AZ ELEKTRODINAMIKABAN kiterjesZhetjiikaz elektrodinamik6minim6lelveket vonatkoz6 a ismertetett, mechanik6ra Az elozoekben mert az elektrodinaitt probl6mdja azonban mfu bonyolultabb, Az ra is. L6sd p6ld6utL7-91. inerciarendszer mokdpest6lland6sebess6ggel melyekegym6shoz nemGalilei invari6ns,azazkdtinerciarendszerben, mika nem.Ez az tdrv6nyeket frj6k le, de az elektrodinamikai tcirv6nyek .Lzonos folyamatokat zognaka mechanikai vdzolunkfel. miatt l6p fel, melyeta IV. r6szm6sodikkiegdszit6s6ben hat6smegjelen6se elt6r6s m6gneses a Lorcntz csoport itt elemeinem haszn6lhat6ak, az figynevezett Emiatt a tdrgyalt Galilei szimmetriacsoport kell szimmetridit haszn6lni. tr4rgyal6sa p6ld6ul rendszerek okoz a v6gtelenszabadsdgfokri is Az elektrodinamik6ban probl6m6kat tdltdsekktizti kiilcsdnleir6sa,amikor nem lehet M egyes terjed6elektronok plazm6ban vagy t6rtdlt6sk6nt de probl6ma,mint a mechanik6ban, is megjelen6se ugyanolyan er6terek Az hat6stelhanyagolni. 6rv6nyes a Egyel6reviszont szorttkozzunk monop6lusfelbukkan6s6val. egy tov6bbi gond is felldpheta m6gneses eset legegyszenibb vizsgdlat6ra [8]. adjameg, akkor a Wopotenci{lisenetgiiltf szdmi fokdtf szdmiparam6ter szabads6gi Ha egy rendszer param6ter meg: Wo = Wo\qp q r,...,q t ) adja 6s A W kinetikus energi6t pedig q a Qi sebessdgkoordin6tdk q; helykoordindt6kadjdk meg: wo =Wr(q,qr,...,qr) meg: adhat6 kUl6nbs6gek6nt energia 6s fiiggv6nymostis a kinetikusenergia a potenci6lis A Lagrange adi6k,azaz: egyenletei m6sodfajri is Lagrange most mozg6segyenleteit A rendszer

aL !L=o -

dq, dt 0q, a ktivetkez6 p; az mell6 A hely-6ssebess6gkoordin6t6k itt is bevezediik 6\tal6nos impulzuskoordin6trlkat

definici6val:
Pi=

-wr) aL=dWr =owo oq, oq, da'

6s kifejezhet6api6ltal6nos impulzussal forditva is, amint abevezetl seg6dlet sebessdg A q, iitalfunos 6s a a a esetben teljesenergi6t Hamilton-ftiggv6nyt mozg6si nemkonzervatfv v6g6n l6ttuk.igy "gy 6ltal6nos, irhatjukfel: potencidlis 6sszegek6nt energia
f

= + H(p,q)=Wk Itro ip,Q, - L

i=l

Ez az 6ltal6nosleirSsnem sokat mond a rendszerr6l,de konzervativ esetbensz6p, szimmetrikus dsszefiigg6sekfrhat6k f61: \ r"',,,Q,) ot aH( li'Qi ) ; == Azazp, Qi Y dP, dqi itt Term6szetesen is feltetelezzik, hogy a .Il Hamilton fliggvdnyben szerepl6 Wo, definici6szenienolyan esetet ir le, amikor egy r6szecsk6re hat6 ero potenci6lis fiiggvnnyel adhat6 meg - holott ez nem sziiksdgszerii,kiil<iUdsenaz elektrodinamik6ban.Abban az esetben,ha nincs mdgnesesmonop6lus a rendFelhaszn6ljuk a <pskal6r 6s r4 vektorpotenci6lt, szerben, aLagrange ftiggvdny tal6lgat6ssalmeghatdrozhat6. igy meghatitrozhaduk az E elektromos t6rer6t: AA

B:rotA E - -gtadA -+ t 6sazindukci6t: Q 0

lesz: dsszefiiggds fiiggv6nyalakjaakdvetkez6 Ekkor aLagrange

68

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6giilball.

( \2 1 ou) I (Ot Ll p,gradp,+ l, Maz L =ieol[ |+r gradAl -:-(rot - d dt) 2 \ ) ztto
ahol Z =[taf egyenleteket irjuk fel, aholx1,x2,xj a h6romt6rkoordin6ta:

A)2

a sfinisdgfiiggvdny. l6thatjuk a fenti egyenlet Ugy be helyessdg6t,ha azEulervari6ci6s

AL drt

uotdro

i a

AL

/3d o ' a [ Y l
[a+ J
\dt )

-;---7:--"i

a a L -0

Hall(r,t) hely6re az A vektorpotencidlkomponenseikertilnek, akkor a helyettesft6stelvlgezve kapjuk, hogy

AL a a L i*0*,,(y") dt'td,q-\ aA" 7-' ^( u'l Idt,J

AL
Ez a k6vetkez6 vektotegyenlett6 alakithat66t: rot roF*

=Q

a -Y -u't[ (
d

- s,oa P\= o . Ezazegvenlet

t )

pedigazelektrom6gneses sugdrz6sn6l ismert rot H = u^Y t <isszefi.iggdsre 6t. Hasonl6an irhat6 levezethet6 "d

egyenleteket pedig a skal6risvektorpotencidl kiv6las ztdsdval kiel6gitetttik.igy visszakapjuk m6gneses a monop6lus n6lktiliMaxwellegyenleteket. Sajnosazzal,hogy Lagrange a ftiggv6nyt megtal6ltuk elektroaz dinamik6ban, nem tudunk tov6bbl6pnia kdvetkez6kmiatt: a fenti/Lagrangefiiggv6nyt nem drvdnyesgyorsul6,6rv6nyes tdlt6smozg6sra, tekintve,hogy az elektrodinamika egyenletei csakLorentzrendszerben invari6nsak, azazegymdshoz k6pestgyorsul6rendszerekre, kdlcsdnhat6 alrendszerekre 6rv6nyesek. nem P6ld6ul k6t forg6 tciltdsre mdg fel tudunkirni egyenletet, h6romvagy tdbb forg6 tdlt6srem6r nemj6 aLagrange de fiiggvdny.TalSnnernv6letlen,hogy azok a tdreddkesen fennmaradt miiszakialkotSsok, ahol tdbbletenergia j6tt ki a rendszerb6l, valamilyenformSban pSlyhnmozg6tdlt6seket <irv6nyes tartalmaznak. Ha m6gneses monop6lusis van a rendszerben, akkor a dtddik 6br6nl6that6drdekes helyzetalakul ki - a monop6lus 6rv6nyes tdrbekertil egy 6ramna?6t15rtvezet6 mellett,dsaz energiamegmarad6s teljestildse k6rd6ses.(Ene a k6rd6sre visszat6riink negyedik m6g a kieg6szit6sn6l.) m6gHa nesesmonop6lushelyett elektromosmonop6lustmozgatunka line6ris jutunk, s ekkor integr6lhat6ak vezet5terdbe,akkor potenci6los er6t6rhez a mozg6segyenletek. mozgdsegyenletek statikusponttdltds A egy vagy vonaltcilt6s eset6n integr6lhat6k is m6gneses monop6lus eset6re. Gondcsakaz drvdnyes m6gneses tdrbenkering6monop6lus esetdn ad6dik.L6tjuk, hogy a mechanik6hoz k6pest bonyolultabb elektrodinamika, az nemcsak amdgneses monop6lus esetleges megjelen6se miatt, hanemazdrtis,mert megv6ltoznak szimmetri{k,6s a ezekhom6lyosabbak Mfg a mechanik6ban is. a forg6-, gyorsul6mozg6s tulajdons6gai kdzdtt nincsenek nagy eltdrdsek egy 6s kdt tengelyk6riili forg6 mozgds eset6n, az elektrodinamik6ban ez m6r alighaigaz.A m6gneses monop6lus elektromos 6s tdlt6skcjlcscinhat6sakora Lagrange fiiggv6nyfelfrdsa probl6m6t fel, a r6szleteket szi{mos vet l6thatjukp6ld6ulF. Roclichcikk6ben, melyeta 2/S.irodalomkdz<il.
IIV5.6bra.

..(dt . \ a dtul - +?rad Al=0 egyenlet, ekvivalensadivE:0risszeftigg6ssel. 6srot g =-? mely AdivB:0 ') dt [dr

AB

III. r6sz: Megmarad6sitdrvdnyek hatdtrar

VTTNT SZIMMETRIA AZ ELEI{IROMOS TOITf SNNEGMARAIAS

ftigg pl. a megmarad6sa ldttuk, hogy az energia,az impulzus6s impulzusmomentum Az eddigiekben geometriai,kinematikai viszonyokt6l, valamint a mozgist l6trehoz6 terek megfigyel6k mozghsht6l,azaz hogy izotr6pmivolta ddnti el (a megfigyel6szemsztigdb6l), A szimmetri6jSt6l. t& es az id6 homogenit6sa, viszontl6tttilt6smegmarad6sr6l Az a vagy nem 6rv6nyes-e megmaradds. elektromos mi tdrt6nik,6rv6nyes Mig engedelmeskedik. a fent emtdrv6nyeknek szik,hogy m6smin6sdgiia tdltds,m6sjellegti megmarad6si tdlt6s6rt6kenem. relativak,az elektromos mennyis6gek megmarad6sok, lftett kinematikaivagy geometriai gyorsul6sa t6lt6seset6n l6nyegtelen, a viszonyitottsebessdge, Az elektromos toltds6smegfigyel6egym6shoz megmaraddsa m6stipusri,rigyneveegy t61t6s mindig agyanazlesz.Ezlrtaz elektromos eredmdnye a m6r6s kapcsol6dik. szimmetri6hoz zettdinarnikus m6rt6k6t6l fligg, 6snemannakabszolit6rt6munkacsaka potenci6lktiltinbsdg Mivel a tdlt6s 6ltalvdgzett ez A ezt is nevezztik amegmarad6st.gyakorlatban azt jelenti,hogyugyanazt ket6l,ezdrtm6rt6kinvarianci6nak in101KV-ra.Ha k6t eredmdny ha a munk6tkapjuk, egyt6lt6st5 KV-r614KV-ra visztink6t, vagyt02KV-r6l itt egy fiigg,) viltozatlan,azazaszimmetria villtozatdvaltal6lkozunk is. vari6ns, a tcsak ktil6nbs6gt6l ismercsakhat6sait tdlt6sval6j6ban, k6petadni arr6l,hogy mi is az elektromos Nem tudunk szeml6letes jiik, azokonkeresztiildefinidljukkdriilbeltil rigy, mint a tehetetlen tdmeget, ez nem visz minketkdzelebb de tolt6shez helyzet- mig m elektromos van R6ad6sul toltdsmegmarad6sn6l egy paradox a a fizikai val6s6ghoz. - addigm6st61t6sekn6l, p6ld6ula bariontdltdsn6l tal6lunkmegfeleld nem t& tartozik egy tlr, az elektromos er6teret, ez tov6bbkdddsftia kdpet. s De akiegeszitlsekben. m6r most el6relehetbokds6bblesz sz6,(a IV. r6szben) A m6gneses tdlt6sekr6l m6don,forg6 ferrode kiilOnleges monop6lust, nem tal6ltakeddigm6gneses hogy elemi t6lt6sk6nt cs6tani, 6s monop6lus, ezek6raml6sakdnt m6gneses tdltdskdnt"el66llithat6 r6szecsk6k esetdn m6gneses ,,topol6giai le6llithat6,s fgy megmeg, hiszenmozg6suk viszontnem maradnak is. ak6rm6gnes6ram Ezek a t<ilt6sek s n6haazt az dsszakapcsolhat6 energiamegmarad6ssal, sziinnekl6tezni.Az elektromostrilt6smegmarad6s meg.M6rpesemmaradna akkor az energia nemteljesiilne, hozzlkfdl 6rvk6nt,hogy ha a t6lt6smegmarad6s hogy az energiaminden folyamatokszintjdn,az eddigiekalapj6nnem bizonyithat6, dig a makroszk6pikus Emmy az is k6rd6s6t 6rinti. Mfg p6ld6u1 energi6tr6l 6s kozottmegmarad, ez atolt6smegmarad6s kdriilmdnyek (s a szimmetria mint ilyen, megsdrthet6),t<ilt6sr6l nyom6nkideriilt, hogy az egy'id6eltol6si munk6ja Noether mdlys6gti inform6ci6tadni.Vannakugyanolyanmodellek,melyeka tdltdstp6ld6ulegy nemtudunkhasonl6 m6donfogj6k fdl (s fgy magyarilzzika pfukeltdst), hasonl6an topol6giai,geometriai szalaghoz megcsavart t6r nem de ez a modell,b6r szeml6letes, tudjaaz elektromos l6t6t magyardzni. AZ ENERGIA Mf,RTNTNCYSfCN _ SKALAR.E AZENERGIA?

lehetegy van.Val6jdban skal6r,fu{nyacsakaz impulzusnak az kcilcsdnhatdsokban energia A mechanikai esnezv energia6raml6siirdnya. irdnyflba mell6 rendelni,ahol a relativ sebess6g mozg6si ir6nyt az energia hangnincsirrinya- de egy szSguld6 6rtelemszenien energi6nak a rug6 Egy dsszenyomott eset6n potenciSlis irrinyt. m6r l6k6sfrontj6nak tulajdonfthatnunk hull6m -, vagy csavardsi nincsprobl6ma, hull6mokinterfer6lnak longiiudin6lis,ffanszvel:zflis Ha mechanikai tal6lkozrak,ds er6sitik fl{zisban Ekkor pdld6ul,ha azonos mert mindig anyagikdzegbenteqedaz energia. jdhet l6tre.Ha a 6. 6b' ds a 6tterjedve hull6moker6sitikegym6st, rezonancia egym6st hull6mok,a kdzegen a akdt hull6m atalfilkozdsi pontban hu116mok, tal6lkoznaka mechanikai m6don ellenf6zisban 1//rnI6that6 sug6rz6s Az az fdlmelegszik anyag. elektrom6gneses ott de ugyankioltja egym6st, energi6juk disszip6l6dik, ahelyzet viszontm6rnem ilyen egyszeru esetdn

AA6.fbra,

70

a Egely Gyorgy : B evezetds t6rtechnol6gi6baII.

E TE SUCANZAS SE AZ ELEKTROMAGNESES
El6szdr is csak sugarzilsesetdnnem tal6lunk szoros anal6gi6ta mechanik6val. Az elektrom6gneses kutat6k,bdr p6ld6ulM. Evans[10] szerintkell l6teznieegy longituhull6mokatismernek a el transzverzilis Ezt irdnnyalmegegyezik. EvansB(3)-naknevekomponensnek mely a terjed6si is, din6lis,elekfrom6gneses .me(Ta16n hull6mokis l6teznek, m6stfpusrielekffom6gneses zi, azaza harmadikindukci6komponensnek. eset6n, hull6moktal6lkoz6sa Nagyobbgond az, hogy elektrom6gneses lyek a laposspir6lraemldkeztetnek.) nem tudjuk mivd alakul.A fenti 6. terjednek, nem tudjuk hov6 trinik el az energia, mikor azokvrikuumban (p6ld6utkdt l6zersugdr) elvieset6n halad6sug6rzds szemben ment6negym6ssal 6braalapjdn k6t egyenes a k6t darabPoynting Hordoz6k6zegnincs,az energi6t,,sz6llit6" leg kiolthatjaegymdst k6t sfkhulldmfront. a eset6n. Ekkor nem tudjuk, hogy hov6 trinik, miv6 alakul az az veLrtor egymdst megsemmisiti interferencia nem hiszennincshordoz6k6zege,zvon tud disszip6lni. energia, a, a energi6t Poyntingvektorviszi, sz6llitj s az igy el66llt ftzikai modell Tudjuk,hogy az elektrom6gneses vagy A elektromos megszoktunk. statikus skaldrtipusrienergi6jdndl mdrnemazonos, mint amit a mechanika de ha m6r egy 6s skaldrt6r m6dszereivel szemldlet6vel, statikusm6gneses mlg leirhat6 a mechanikai t& nemtarthat6. (6s a mint ahogym6r l6ttuk)terjed,az.energia, skal6rszeml6let vezetl dr6t ment6n nembenneo a vizsg6lunk, l6tjuk, hogy az energia kondenz6tor Ha p6ld6ulegy egyszerfi rbzg6k0rbenlev6 kondenz6tort fesziilts6g 6skifel6 terjed,amikora fesziiltsdg n6, k<izotti kiils6 szdl6t6l befel6terjed,amikora fegyveruetek irdnydt6s Az kondenz6tor. energia6raml6sdnak Egy alattteh6tmegtelikmajd kitiriil a cscikken. f6l peri6dus energiaszrillit6st, vektor, teh6t egy 6s nagysigit szeml6letesen helyeseni4a le a Poynting 6ltaI bevezetett j61 de leir6 6ram16st, energia6talakul6st vektormennyis6g haszn6lhat6. nemskaldrmennyis6g. vagy a statikus tdlt6stvizsg6lunk m6gneses t6rben6116 Erdekes k6petkapunkp6ld6ul,ha egy homogdn 7.6braszerint. esetben ,SPoyntingvektora tdlt6skdriil az hogy a statikus Azt az 6rdekes helyzetet mutatjabe ekkor az 6hra, stihelyzetnem jelent probldm6t,az energlate4edds vesztes6gmentesen. ez a szokatlan A,rn forog 6lland6an, rendelkezik. aztis tudjulqhogy S6t ilyen tulajdons6gokkal nis6gvektora is t6r a statikusnak hin6 m6gneses m6g impulzusnyomatdkot hordoz,ez jelent a mechanika az elektrodinamika kti6s egy tov6bbikapcsolatot zdtt. hasonl6jellegii, de tenzori6listipusri mennyisdget Val6szintileg rendelkez6 Spin terek esetdre, a lehetbevezetni forg6 szimmetri6val Itt ntntdjdtra. is lefesziilts6gtenzor hfz6-nyom6-nyir6 a mechanikai (szimmetri6k) lefr6 alakul6s6t egym6sba het az egyesenergiatfpusok mely v6gs6soronegy komponenfogalmat,mennyis6get bevezetni, 6sszegz6s segfts6g6vel skal6nareduk6lhat6. senk6nti B B B B B kevesebb szimmetri6val Azonban m6gmieldtt ezt a bonyolultabb, mennyis6get vizsgi6ln6nk, l6tni fogiuk, hogy az energiarendelkez6 llV7.6bra. m6r a Poynting vektor viszonylag egyszeni (a megmaraddssal vette 6szre,6s az ,,Enervillamosmdrndk t6ruszraeml6keztet6) szimmetri6j6n6l lehet.EztYajda Jrinos baj az giatetel tette hullimterekben"cimii dolgozatbban kdzzderedm6nyeit. s6riil6se [11] Eredm6nyeinek a 16kcizel, akkor hull6mokat kibocs6t6 forrds,egymi{shoz nyege, van kdt azonos ha frekvencidjri amplitud6jri 6s helyi interfeaz energia6ltal6ban nem marad meg, kialakulhat tiibblet is, hirflnyis. Ez nem egyszenien k0rbevevdteljes t6rfogatra vonatkoz6megillapirencia,hanema hulldmokat kibocs6t6 hull6mforri4sokat gondolatmenet de elAz egyszerii, 6rdemes csak lehetkiszr{mitani. alapvet6 tfs, amit 6ltaL6ban numerikusan miatt. tanulmdnydt r6szletek az eredmdnyek a 6s olvasniVajdaJi{nos Az egyes 6s kettes indexszeljeldlt kdt hull6m forr6s esetdna forr6sok E 6s H tere vektori6lisan parhuzamos, mint azt nemmindig leszegymilssal Emiatt illtalfbanaz E 6s.Flvektorok ered6je d,sszegz6dik. polariz6ci6s ir6ny. Kdt nemkdtelezf az azonos egyetlensug6rz6 antenna esetdn tapasztalnfink. forr6sesetdn p6rhuzamosak az elektromos ha egyenkdnt egymrissal Et 6sEz valamintHt 6sHz akkoris osszegezhetd, nem p6rhuzamos komponensei. Ekkor lesz az erod6E-nek 6s ered6 H-nak egymdssal 6s m6gneses tdrer6ssdg a kivon6sais, azazkialakulhat komponense azazkialakulnaka szimmetri6k is, kombin6ci6i a szimmetrii{k 6s IV. r6szben tdrgyalt,,spin t6r". polarizdci6s esetdn levezethet6 fenti anomillia, azaz sik is a Mindenesetre teljesen ett6l ftiggetleniilazonos 6s ha azokra6wnyeHa antenn6kat ktiltjn-ktildnkapcsoljukbe, az energiamegmarad6s s6riil6se. a sug6rz6 sill az energiamegmarad6s, akkor:

df, YIE

=j(r, " H,VA= sa.t= = Pr, Pu", Po,, f

hatdru tdrvdnyek III. r6sz:Megmarad6si

7l

irhat6fel a m6sikkettesindexszel Osszefiigg6s a aholazA az afeliilet, amelybe forr6sbe vanzfuva.Hasonl6 jeltilt antenn6ra is. Most irjuk fel az ered6 Poynting vektqrt ha egyszerre miikiidik a k6t forr6s: ennekeredm6nye: S" = (E, + Er)x(n, * H r) es vlgezzik el a szorzdst,

s 2 s " = s , + ^ s+ ( E , x H r ) * ( n r x H , ) = r * s , + A S
integr6ltdtel I a teljesitmdny A,9eltdr6s feliiletrevett feltileti integrrilja vagy a Gauss A 6;o k6l6nb6zeti teljesitt6rfogatienergia energia a ahol a div A,S kiilonbcizeti LP segfts6g6vel: = $Niral=$airLSdV,
A Y

m6nystiriisdge. is, kett6n6ltdbb fonds eset6re a AP nemmindig lesznulla.Emiattviszont 6ltal6nosithat6 Ez az ercdm6ny ftiggv6nye.A AP meghatirozfsa, vagy hi6ny keletkezhet,mely a kezdeti 6s peremfelt6telek energiatdbblet valaminta fiizisviszonyok, teh6t atdvolshga kdlcsdnds el kiintegrflisa nem mindig v6gezhet6 anaiitikusan, segftsdgdvel m6don,elemi 16p6sek 6rt6k6t.Erdekes t up3ot megM energiaeltdrds f6zis szitgftiggv6nydb.n 6sszegz6s6vel (vagy hi6ny) megjelen6se. kdt hull6mfon6steljesitm6ny6nek A indik6lhat6az energiatdbblet 6s elektromos a id6 az a meg. A vizsg6ltkicsiny t6rfogatban P. teljesitmdny egys6gnyi alatt az mutathat6 ad6dik. ,r=j(eE'+pII') teljesitm6nyekdnt komponens m6gneses E, H, 6s Er,fr, E"=Er+Er; Ha a k6t hulldm kiildn-ktildn

jellemezhet6, akkor interferencia ut6n line6ris dsszegtik 6rtdke t6rer6ss6ggel E" 6s t6rer6ss6gek dsszegek keriilnek az egyesitett H"=Hr+Fr.Vektori6lis

az kisz6molva cisszeget, Tagonk6nt .F/,dsszeftigg6seibe.

Pu + 2 + |' rE +W,'* Er' +2H E rf= +P,, E tE +rn,fr, n" =:(* "' * ta "')=I u[e,' Erz+zz r)+
L 2 -

6rt6k6t. vagyvesztesdg nyeres6g Az utols6klt tagadjaa LP"azaza teljesitm6ny

OssznFocLALAsA III. REszITEZ

a egy cisszet6veszteni fiziku mennyisdget kiszdmitdsfua A fejezetelejdnlefrtuk azt,hogy nem szabad 6s k6pess6g, az V=Fs fogalom,mint az akkumul6ltmunkav6gz6 6ltalinosabb haszn6lt kdplettel.Az energia mozg6si eneryi6i5t atomjainak pl. m6don, egytesth6m6rs6klete Hasonl6 a (er6x f0 k6pleteltakarja ldnyeget. mutatjaa h6mdrs6kletfrziku16hosszris6ga lev6 higanyszdl h6mdr6ben szolg6l6 tiikrdzi, 6snem a m6r6s6re hat6nyomatdkm1rt6ke, igy m6rjiik)hanem {bir sema dr6tkeretre t6r l6nyege a nyeg6t. Hasonl6an m6gneses (eztalY12kieg6szftdsben l6tni fogiuk). majd kdvetkezm6nye rijracsakegyszimmetriacsdkken6s sebess6gri L6ttuk iogy - energiarelativ fogalom, 6rt6ke fiigghet att6l, hogy milyen mozghsilllapotu, egyszeriimdrjiik. L6ttuk,hogy potencifloser6tdrre frgyeljiik azt atingyat,aminekaz energifujht rendszert6l munk6tv1gemeka s er6terekndl, ahol a k6nyszerer6k de energia, a nempotenci6los en meghatfrozhat6'az gond rendszeren, van. esea probl6ma nem oldhat6meg egzaktm6don,s6t a feladatok, lehetsdges mechanikai Mivel az 6sszes elej6n, tek egy r6szem6g numerikusansem oldhat6 meg,azt a 4 feltdtelt, vagy sejt6sttettiik meg a feiezet sz6amikornem tudunkmdg numerikus az azokban esetekben az hogy nembiztoshogy megmarad energia voltak: feltdtelek semv6gezri.Ezekkdvetkez6 mit6st '

kdzdtt, azazbelsler6kmunk6tvdgez' t0bb sziiksdges alrendszet vagyperiodikusmozgds 3. Gyorsul6, nekegym6son. munk6t avizsgfilt v6geznek azM ak6nyszerer6k lfitezzenek, 4. Anhoion6m6s id6fligg6 k6nyszerer6k folyamaton. pdld6ik<iziilkeriilszerepl<i a egyszerti, tankdnyvekben nem a mechanika hogy ezekaz esetek L6thattuk, meg 6lesen megk<izelft6sthaszn6lni,6s mdlyebb6rtelmetad6vari6ci6s 6ltal6nos, nekki, ez6rtsziiks6gesaz A folyamatoka!. varilazazgyorsul6rendszerekbenlezail6 inercidlis6s neminerci6lis az kell ktildnbdztetni a saj6toss6gaitseg6drendszerek 6s ci6s m6dszereket a nem gyorsul6inerci6lis6s a gyorsul6neminerci6lis v6lhat sztiks6gess6 eset6re erdterek hogynempotenci6los is letbenkiss6r6szletesebbenkifejtettiik.L6thattuk, leir6 deriv6ltakmaakkor,ha a mozgdst kiterjesztdse a a mechanik6ban dinamikait6rv6nyek6ltal6nosft6sa, gasabb rendii deriv6ltjai nemtiinnek el.

i3ff i*.u)id6zzeker6amozg'st lk:1;$:i3,3'f"ii'T,?1:1"&ff

Egely Gyorgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6balL

mutattukbe - az a l6nyegtikhogypotencidlos A segddletben el6szdr vari6ci6s a elveket, minim6lelveket a l. terekeset6n csaka mozgfts, csakaz a p6lyaval6sulmeg,ahola hat6snevii, a (Wa, -W o)dt -vel defini6lt ) mennyis6gdrt6ke a legkisebb. potenci6los megadni t6rben,6s hogyanleheta mozgdsegyenleteket Ez6rtismertettiika hat6ssegfts6gdvel ut6n fgy jutottunk az Euler-T agrange egyenlethez. N6h6nyspeci6lis esetbemutatdsa jutottunk el az egym6sazazgyorsul6rendszehozkdpestmozg6rendszerek eltdr6alaptipus6hoz az inerciflis dsneminerci6lis, kdt - ds csakaz ut6bbiakn6l az id6 mirl6sa, a t6r viselkeddse 6s Itt rekhez. mutattukmeghogy az ut6bbisknfl rendszerekn6l soseml6p fel. Mig az el6bbiekn6l lehetinhomogdn 6s anizoh6pis, ami Slland6sebess6gti , mindig. az nemhaszn6lhat6 Galileirelativit6selmdlete, ut6bbiakn6l a "gdnje" ez pontbanl6ttuk hogy a Tagrange milyen fontosa mechanikdban, a mozg6s fgv. Szerepe A 7. potenci6los mindenkiszSmithat6 bel6le. erfitdresetdn a . A 8. pontban l6ttuk hogy az 6ltal6noskoordin6t6k6s er6k bevezet6s6vel szimmetri6kszerepe, j elent6sdge megmutatkozik. 6s A 9. pontbanigy egy fontosdolog bukkanel6, itt trinik ki hogy nem mindenkoordin6tarendszerben esetekn6l probl6m6k, itt l6tszik szdpen hogy potenci6los s nemmindenfeladatndl oldhat6ak meg a mozg6si mis egy 6lland6- egy mozg6s6lland6,az flland6s6g az energia, ompulzus impulzusnyomat6k integr6l6si 6s lesz. att egy szimmetria elvi a A 10.pontbanjutottunk el a kiinyv tal6n legfontosabb t6tet6hez, Noetherelvhez,6s annakmegdiha mennyis6gek mozg6sn6l, a rendszer egy forditds6hoz. Noetherelv szerintakkor lesznekmegmarad6 A v6ltozatlanok. Megfordftva- akkor nemlesznek namikusviselked6s6t leir6 egyenletek transzform6ci6s sori4n a a sordn. ha a egyenletek mozg6s megmarad6 mennyis6gek amozgds sor6n, vifltoznak dinamikus akkor olyan p6ly6t kell leirnia a tdmegpontokMagyarrtn gyorsul6rendszerb6l ha ndzzik a folyamatot, eset6n el6, ahol 6ll rendszerre er6k.Ez pl. t6rbelispir6lmozg6s hat6 nak,hogy mindenpontbanvilltozzanaka pontban a pszeud6er6k nagys6ga ir6nyais. 6s mds is 6s a p6lyamentdn pontokegym6sra hatnak, minden a gyorhogy mindenpontnakm6s6sm6sa sebess6ge, Inercidlis rendszerb6l n1zve azt l6tja a megfigyel6, is (6s (6s deriv6ldaik)minden szciggyorsul6s magasabb sul6sa, magasabb deriv6ltjai)valaminta szdgsebess6g, ez Ilyen semmisem6lland6a p6lyament6n, a legalacsotdrkomponensre tengelykomponensre. mozg6sn6l 6s nem vagyforg6siszimmetri6ja maradt. t6rbeli6sid6belieltoldsi nyabbrendtimozg6s, aminek semmilyen jcihetltreez a mozgds. Itt is valamilyen spir6lment6n a nem leszhomog6n t6r maga,6s homogdn idomf16sa, az Az ilyen mozg6sn6l nem leszlokdlisan m6r hiszen szciggyorsul6s is v6ltozik. izotr6psem, a a mozgdsdlland6k, k0vetkez6sk6ppen geoAz ilyen mozgdsnfla vdltozfs 6lland6,azaznincsenek - (gy egyik semmarad metriai tipusrfiszimmetridk (energiao impulzus, stb) eltiinnek, megsemmisiilnek miatt egy szimmetria- (m6gpedigaz 6lland6. Pl. az energia, ami egy mozg6s6lland6 s az 6lland6sdg potenci6los ha terekhozzik l6tre,de elhinhet- s ez az id6beli eltol6sszimmetri6ja) megmarad a mozghst (Ugy trinik hogy legal6bb darab kdt 6rvel6siink l6nyege ha nempotenciflosterekhozzfk l6tre a mozgdst. drintjiik. nempotenci6los kell az ilyen mozg6s lEtrehoz6sdra, aztmajdcsakazY. fejezetben de t6r mind a mechalehet A nempotenciiilos tereketgyakrancsakcsakk6nyszerek segfts6g6vel megval6sftani, t6rbeli mozg6ssal drhet6el a teljes szimmetnikSban, mind az elektrodinamikr{ban. h6romdimenzi6s, Csak megnemmarad6sra. riavesztds, ezdrtakezdeti4 darub felt6teliinkhelyt6ll6nak flnik az energia pontban potencidlos bremutatva A 11. visszat6rtiink a terekeredet6re, a szok6sos s tankdnyvlevezet6seket leirtnk az 6ltal6nos koordindtdkkal megadott Lagange egyenletek aLakje| majd a 11.pontbanezt kiterjesztettiik ismertet6sdt befejeztiik, a ponffendsZerekre is.Ezzela megmaraddsi szimmetria vagy dsszeftigg6sek alapjainak maradthdtra. ismertet6se s ezut6n szokdsos, potenci6los a a terelre kidolgozottmegmarad6si cisszeftigg6sek A megmarad6si v6gig elhatdroltuk a potencidlos nempotenciilosmozgfsok eset6t, 6s tOrvdnyekn6l mint id6beli hangsirlyoztuk. mutattukbe az energi6t Itt v6gig a kdt mozg6stipus krizti jelent6skiildnbs6geket szok6sos 6rtelmez6eltol6siszimmetri6t, azdrtnem s el6bb,hogy mostanra j6l 6rthet6legyenaz energia m6r az s6neka korl6tja,hogy nagyoner6senl6that6vi tegyiik azokata hathrokat, amin beliil mindig drvdnyes matematikai formul6tnemtudunkm6g adni a szimmetenergiamegmaradds,aminkfvtil mdr nem.Sajnos de vagy vesztesdg m6rt6k6nek sz6mitds{xa, a a de i6t6l val6 elt6r6sm6rt6k6nek sz6mit6sira, azaza nyeres6g kdrd6sre azY. r1szben mdgvisszat6rUnk. Enneka rdsznek yggqnrdyidenismertettiik P.Havas fontoscikk6t.Ahogy Havasis frja, m6r a kllrsszikus a -pedig ez mechanik6ban mitoszokvannak, ,,folk16r"-k6nt is mindig megmarad 6s terjedtel, hogy az energia csaka potenci6los A esetekre bizonyithat6szigoruan. gond az, hogy az ottani egyszeriesetektapasztalatilt tdvesen terjesztett6k azokraa bonyolultabb ki esetekre, ahol szdmftdsi, analitikusm6dszerekkel elvileg sem tudj6kmegoldani feladatokat. a

hatfuu ttirvdnvek lII. r6sz:Mesmarad6si

73

6rhet6kel a kiv6nt szimmet6ramoksegitsdg6vel elekhomos araml6kdzegek, Tekintve,hogy 6ltal6ban ami kellenehaszniilni, vagyelektrodinamik6j6t kcizegek mechanik6j6t hat6sok, deform6lhat6 a riacsdkkendsi jelent. tov6bbineh6zs6geket kdrd6ses hogy kapcs6n is azv a Maxwell egyenletek lJgyanez gond az elektrodinamik6ban megjeleni, a haladnak. vagy spir6lp6ly6n k<irp6ly6n kdrp6lydn, tobbtengelyii mi tortdnikha a tdlt6sek jelennekmeg, azazki kell b6viteniaz elektrorendtiszimmetririk Ekkor rij, kisebbm6rtdktialacsonyabb is. eseteket twtalmaz6 forg6 mozg6st a hogy le tudj6kfrni ezeket nempotenci6los, dinamik6t, potenci6los s esetekben, akkor amint a fejezet is az A minim6lelveket elektrodinamik6ban haszn6lhatjuk - de m6gneses monop6lusokn6lkiik. A kapjuk vissza Maxwell egyenleteket v6g6n l6ttuk, a szok6sos a m6dj5t,de nem a minimdlelvekre, vari6ci6s lehetsdges a krirvonalazzuk kiterjeszt6s IV. kdvetkez6, r6szben felhaszn6lva. hanemszimmetria-megfontol6sokat t6maszkodva, elvekre frhat6le mint amit eddigtdrtrjlt6sm6stipusriszimmetri6val hogy az elektromos Rdvidenmegemlftetttik jelenldteeset6n energiastirfs6get vektoraz hogy kdt errlt6r gyaltunk,6s egy rijabbpontbana^ ismertettiik jellemezni. k6ntis lehet sug6rz6soknill, hogy elvi VajdaJ6nos felismer6s6t, elektrom6gneses igenrdvidenemlftetttik hugyua UtoljAra m6dszer elvilegis kiilonaz az megsziiksdgk6ppen energia.Ez energianyer6si sem interferencia eset6re marad k6zeg. nincsenergiahordoz6 bdztkaz eddigiekt6l,hiszenitt ktizegeknemveszrekr6szta folyamatban, tehit a III. r6szf6 konkhizi6ia kdvetkez6k: Di6hdjban enneka k6terek szimmeffi6ja, (is) dolog a mozg6sokatlltrehoz6 a.) A mechanik6ban a fundament6lis a M6sk6ntzajlanak folyamatok a ebb6l szhrmaznak mozg6stdrvdnyek. a vetkezmdnye megmarad6s, pl. energiamermyiaholkiilso er6knembefolydsolj6k, a rendszer leirhat6terekben, skal6rpotenci6llal - 6s mSsk6nt pl. mez6kkelleirt jelensdgek, mez6kkel, orvdnyes mtikddneka nempotenci6los s6g6t az felvesz(vagylead)energi6t erotdtbLl. 6lland6an ahol a ttimegpont - azv az dsszes magasabbrenmaximillisa szimmetriacsokken6s er6terekben b.) Ha amozgbstlltrehez6 a elttinhetneka mozg6s6lland6k, szimmetri6k.Ilyen esetpl. logaritmikus dti deriv6lt l6tezik, akkor is, a 6llhat el6. (Ez az.elvkiterjeszthetd mechanikint6ka is az elektrodinamik6ra eset6n spir6lp6lya deriv6ltjaikvala6s vfltozisa,hanema tdrOssdgek magasabb ott nem amozgispilly6k6s sebessdgek ez terekl6trehozflsinaL a 6s Pl. a mint ir6nyuk v6ltoz6sa l6nyeges. spir6lalakrielektromos m6gneses felt6tele16rhet6.) a elttinnek,megsemmisiilnek fentiek miatt, akkor a mozgfustdrvdnyek c.) Ha a geometriaiszimmetri6k bels6 er6k ldpnek fel, az ilyen rendszereknek alakjhtiltal6nositanikell, emiatt kikompenz6latlan nincsmindig stabilnyugalmihelyzete. vizsg6ljuk. kapcsolatdt 6s teh6ta szimmetria elekirodinamika IV. A kdvetkez6 rdszben

74

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

[V1. KIEGESZITNS
vizsgilatai 6s impulzusmomentum energiaegyen6rt6k Altalfnos pilyin mozg6tOmegpont ds az mozg6sakor energia- impulzus6ltal6nos megvizsg4ljuk, hogy egytdmegpont a a.) Ebberr kiegdszftdsben ltz vezethet. els6 6s milyen ellentrnond6sokra alkalmaz6sa momentum megmaradiisi tdrvdny kdvetkezetes kdnyszer kiils6 tangenci6lis A legegyszenibb modell egy kdt6lenforg6 tdmegpont. pont v6ltoz6 sug6ron, g. impulzusmor, v6gez.A sug6rhossza a sz6gelfordal{s Newton szerinta tdmegpont n6lktili sikmozgdst r!=lad6drk. Ebbbla feltdtelb6l mivel nincskiils6 nyomat6k. r' radialis megv6ltoz6s6t.(A mozgdsi energia mega kdt6lhossz6t dr-rel.irjuk fel a tangenci6lis Vdltozatlassuk el6bbmegnoa radi6lissebesriividtildse folyaman mivel a ktit6l hosszanak mozg6si villtozhsaz6rus, energia mozgdsienergiaA visszakapjuk.) tangenci6lis energi6t 6s s6g,majd lecsdkken fgy a bevitt radidlismozgdsi munkSval: er6 egyenl6nek kell.lennie centripetrilis ellen6benvdgzett a ndvekrndnynek menruma ll=m(re).r=constans

dw ={(r,,'t -*l-r,,',)= F,odr

ahol v, = rCit

-,,Y(f tl,, d| --{5\ (3)", ]*

1
. / \ 1

l:mc

2 --1 = -dr
r'
1 1

\r- dr ) -

r"

t.(r-dr)'r'

r' - r(r - dr)' = 2(r - drf dr

rt -rt +2r2dr -rdrz =2r2dr -4rdr2 +2dr3 3rdr2 = 2dr3
l.

(,=r-"')
az s megmaradjon energia, itt csak kiindulva aztvdrtuk,hogy mindenp61y6n Az energiamegmarad6sb6l ellentmonk6pestegy6rtelmti egyetlen kitiintetett p6ly6tkaptunk.Ez akifejezdsegy v6rt azonoss6ghoz dinamibevezetni forg6 rendszerek a d6sravezetett, ezertsziiksdgessd valamilyen szemldletm6dot vdlt fj kejenak vizsgdliltdhoz. jutunk m6r mai ismereteink szerint vizsg6latakor l6ttuk,hogy ellentmonddsra m6r b.) A; impulzuJryomat6k ru96 egy is. Terjessziik a vizsg6latot sfkmozg6s eset6re, ahol a forgdssugar6t 6sszehriz6d6 vflltoztatja, ki 6svizsg6ljukmegaz energiaviszonyokat. rajzaaz l. 6brin l6that6. A vizsg6ltrendszer forog az Az r hosszris6gri g sz<igelforduldssal kar szabadon elorig6 kdriil. A karon radi6lisirdnybanrug6 ellendben ,,O" mozdulhata pontszertinek tekintett,n tbmeglttest.A test p6(rja lydjiit az x; y koordin6tarendszerben 4 helyvektor le:

lcosol r=rl 'l lsinp J

2.
\ \I

Az 4 helyvektor id6 szerint vett els6 derivriltja sebessdgvektor, amely ap6lya 6rint6je irinyfibamutat:

pl dr . [- sinpl .[cos ==r=rl l+rQl I dt Lsrnpj LcospJ

3.

,ro"

III/1. kieg6szit6s dbra. 1.

n6tkiil): derivfltja (levezetds Az 4 helyvektorid6 szerintvett mdsodik

t t

oF='lr^r 1-r@'fsin,)*'al*ra )*"al"o*pI

radidlis komponens ' tangencidliskomponens

pl pl pl ..[cos - . ,l cos , -,^l-sin - nr.^l-sin El

4'

A rug6er6:

lcosol 'l Fr=-c.rl fsinpl

5.

meg,hogy milyen elm6letileg6s n1zzij,k vizsg6lat6hoz A fenti rendszera pillanatnyi energiavSltoz:ils{nak egy sz6rnolhat6 eft illtalv|gzett munka6s egy test 6ltal arhhat6 m6dszerekkel elfogadhat6 tapasztalatilag energiandvekm6ny. er6kr6vdnfelvettpillanatnyimozg6si tdrvdnyeszerintgyorsulva, l6that6m tdmegitestreF er6 hat. A testa D'Alambertmechanika A2. 6br6n mozog: de tehetetleniil egy ellent610t A tesffe hat6 F er6vel szemben a test teh6t tes.irdnyri Inercia er6t 6szlelheti.ink, tla =f gsebesfu: rn tehstetlentdmege egy tehetetlensdgier6vel f keresztiil.Ez a I er6 a hat visszaa hat6sponton .2 t d f ari{nyos6s ellenegyenesen test gyorsul6s6val -l-gyolsul6s= ;-=:[Maz t6tesir6nyf;I:-ma dt-I=F=ma=mi 6.
2. IIVI. kieg6szit6s dbra.

riton elfogadhat6 Az F er6 6ltalvdgzettpillanatnyi munk6t atapasztalati dIYF= F'df

7.

fel ki, skal6r szorzattalszdmithatjuk m6rhetjiikmegilletve haszndlhaduk (pl. srily emel6s6re). a gyorsul6sa sebess6gntivekm6ny6t r6v6nszerzett Az m tdmegitest a

dVr = m'a'dr
k6pletet frja le. Rendezve.

. d w r = m , . a . d r = m i . l L a t= dt d W ,= m ' i ' i ' d t

Wr,.z=*li.i.dt=
t,

"'

9.

=*1w1" | ) |
LJt,

10.
fel akarjuk haszndlni, pl. srily emel6s6f,*u'energi6t '^"g"gy"r|nagysdgu energi6t kapunk. Ez a felismer6s re, akkor az eztl6trehoz6 F er6 muk6j6val pontosan v ezetettaz energiamegmarad6stdrv6ny6hez Amennyiben valamilyen egyszertim6dszerrel u,
R 2 1 t \

- u,t .gy.nlet, teh6taz energiantegmaradds ttirv6nyeakkor Fontosl6tnunk, hogyaz f . a, = ) ! |*(r,,r'

R r L

azaz a an ha teljesiil, mindeid<ipillanatb igaz 6. szhmiegyenlet, F = m' ii' hogy az F = m'l rcpndlkiili zirtrendszemll azttapasztaln6nk, teh6tegy kiils6 er6hat6s Amennyiben lehettinkabban,hogy az F = m 'i tcirv6ny6ltal6nos rigy lettel nem kapunkenergiaegyenletet, bizonyosak nemigaz. 6rv6nye hogy az l. ibra szerintirendut6n ndznJkmeg, fenti 6s Az alapjelarsdgek dsszefi.iggdsek eml6keztet6je a illetve szdmolhatjuk pillanatnyi sebessdg-nfgyzeta pillanatnyigyorsul6sokat, hogyanmdrhetjiik szern6l v6ltoz6sokat.

76

Egely Gydrgy : Bev ezet1sa t6rtechnol6gi6baII.

Ebbenaz eset6s el helyezkediink id6, t6vols6g- szdgm6r6eszkdzdkkel. Tlteleznik fel, hogy az orig6ban az m6rhetjiikaz r-t 6srp-t,illetve sz6molhatjuk i rabdrmelyhelyzet6ben benaz m tdmegr helyvektoranak gyorsul6st. illetve az ii, tangenci6lis a di6lis gyorsul6st, pszdgyorsul6st, nyom6n: egyensirlyai 2. 6bra a Az er6,komponensek skalSr - mi = cr - mrtft' Radidlis:
Tangenci6lis:

11. 12.

-mr? =2miri

alapj6nenerA 3. 6br6na 6. illetve 4. k6plet alapjhn felrajzoltukazerdket.A6. a 8. 6s a l0.dsszefi.iggds giaegyenleget 6s az vizsg6lunka gyorsul6sok r6vdn szerzett sebess6gndvekm6nyek F, rug6er6 illtalvlgzett munkak<iztltt.
Radi6lis ir6nyban a C, rug6er6 v6gez

munk6t. rug6er6 A mi; ftszeI*0: /-

-t:)

T"d : -m?

sebess6gndvekm6nyt eredmdnyez, mig a mrQz r6sze 6ltal v6,gzett munka impulzusj csere r6v6ntangencidlis ir6nyban elentkezik. Tangencidlis ir6nyban a Zmiri coriolis er6,mint bels6er6 vdgezmun6t, melyaz rg gyorsulds eredm6nyek6ppen kialakul6 tangenci6lis sebessdgndvekm6nnyel egyenl6. ,l6that6an C, * mi , igy feltfitelezMivel het6, hogy * F"r - mr/2 centripet6lis er6

rug6.

Tun : - m r P g mr
F

ta

peUa

6ltal vdgzettmunka 6ppenellentdtesir6nyrt 6s megegyez6 nagysigri M F"*iorx= 2mici IIVI. kieg6szft6s 6bra. 3. efi 6ltalv5gzettmunk6val.Ebbenaz esetben teljesiil az energiamegmaradds tdrv6nye.igy ugyanisa rug6 6ltal vlgzett munka megegyezik test ered6 a energianrivekm6ny6vel.

Teh6t: mrcfi2dr=z*Q(r.t)o

z / \ = idt,6s drp = cfidt : Figyelmebe v6ve,hogy dr

(r.+)de [ttdraradi6lis,
\

z )

atangenci6liselmozdulas)

=2miQ(, mrcit2idt

t),

O, rpdt -vetosztva, elhanyagolva: 6, +-t mi(rrit)=z*i(rQ) 13. l(rril=0 (r,,o.u**)=0

14.

azaz,

Teh6ta fenti 14.dsszefiigg6s esetdn maradmegaz energia azimpulzusnyomat6k szimmetria. 6s mint

KET, EGYMASRA MER6LEGES TENGELY TONUIT FORGASESETE

.Vizsg6ljukmost meg e4y,d 4. 6brhnl6that6 t6rbeli,kdt, egym6sra mer6leges tengelyment6nforg6 tcimegpontb6l rug6b6l6116 6s rendszert. Az m tdmegi pontszeni testaz r 6lland6hoszzisdgi karon forog a g, tengely kctriil. Egy M nyomat6kri rug6azn tdmegpontra Fu = c'tp erottud a kdrpdlyakeriiletdn egy kifejteni.Az eglszeddigirdszrendszert: a rug6valbiztosftottr kart az m tomeggel, - a <p e)gy tengeiyre mer6leges r; trengelykiiriil 11 szcigeffordu[cosp cos4l l6ssal forgatunk. rn trimeghelyvektora k6vetkez6 r = rlcos p sin ry Az a : |

I sin2

lII. r6sz:Me

tdrv6nvek hatirral-

77

hr0letirugder0

M = ltl",

?
I I tengely
4' 6bra' A helyvektoridti szerintvett m6sodik,.r"r;n"t'szit6s

cosryl fsinpcoszl lcosrp '=-r"l:i:;

I. tag 2. tag

.l

fcosal fsinryI ['inz +2Qry"'"'L;""'o ''oj-"1:::;'"')-n""osctl;"'l-rircoswl;""'ol

3. tag 4.tag 5. tag

gyorsulds, Az 7. taga q tengelykdriili centripet6lis gyorsul6s, Az2. taga q tengelykdriili tangenci6lis gyorsul6s, Az3. taga rl tengelykdrtili cenffipet6lis gyorsuli{s, Az 4. taga rl tengelykor{ili tangencidlis tr4nyfiCoriolis-gyorsul6s. Az 5. taga Tltengelykttriili tangenci6lis irhadukfel: energiand,vekm6nyeket A sikmozg6shoz hasonl6 kiindul6sielveketalkalmazva kdvetkez6 a coriolise$ filtalv5gzett tangenci6lis energiandvekm6nye: Az m tdmegn tengelykdriil sz6mitoff, dW,t, = m 2Q Tlrsinrpr cos(pdr1=2mr2rp r12 sing cosQdt A rug6er6 azonhinyada 6ltalokozottenergiandvekmdny, amelyh6nyada megfelelaz mrT2R.cos4 (l6sd centripetdlis 16es6komponensdnek 4.6bra.): er6 = dW,1, m r cos(p'i12 sing r dtp = m rt cir12 sing cos\ dt rendszeren fenti k6t munka RadiSlis mozg6sienergiav6ltop6sok nincsenek. rug6b6l6stdmegb6l5116 A a egyenlege kd,vetkezo: a 2 m rt Q rlt sinrpcostpdt = mr2 Q q2 sinrpcose dt azaz Q.d.(rcosp.U)=o Qr,,r.v,onr=0) 15.

pillanatnyienergiaL6that6anvgyan z az dsszeftigg6s ad6dika t6rbeli,kdt tengelykdriil forg6 tcimegpont mint egyenleg6re, a sikmozgdslra. mer6leges 6ltal v*gzettmunka er6 kezdetids A 14.6s 15.k6pletb6ll6that6, hogy a vizsg6ltk6t, egymSsra (l6sd 13. Az t6nylegesen 6rtdkelhet6 rigy vdgs66rt6kekdzti kiildnbsdgnem mindig 26rus. energiaegyenleg mint amekkor6t centripet6lis a kdplet),hogy a coriolis er6 dppurkdtszer annyimunkitvdgez a trimegponton, (vagy ir6ny6ban!) is Ertelemszerien impulzusmomentum egyensrilya sdrtil.Ezt er6 ellen6ben befektetiink. az a irgy kell tekinteniink, hogy bizonyos,apSlyaforg6 trajekt6nijihoztartoz6 esetekben bels6er6k is tudnak szdrnt6 F = mi vagy a testen sebess6gncivekm6nyt csdkken6st okozni. A dinamika alaptdrv6ny6nek rutinszerti vektoridlis alkalmazilsa mindenk6ppen energiaegyenletet eredm6nyez, hiszen az = 0 trivi6lis. Hd azonban tehetetlens6gi 6ltal illetve a gyorsul6skomponenesek 6ltal ,* a er6k [ lmtdr kapunkpillanatnyi mozg6strajekt6ria esetdn vizsgdljuk, akkornemminden okozottsebessegndvekm6nyeket 6s energiaegyenletet. v6ljtik, hogy sztiks6gvan a Newton tdrv6nyekkiterjesztds6re a gyakorlatban Ugy t0rtdn6mesmdr6s6re.

78

Egely Gydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II.

IV. RESZ
A SZIMMETRIA SZEREPEA FIZII(IBAN
Kivonat Ebbenafejezetbenrdszletesebben leirjuk a szimmetridnak azokata jellemzciit,melyeka klasszifus fizikaban ldnyegesek, geometriai fogalmak felhaszndldsaval.Ldnyegeskdvetkeztetdsiink lesz,hogt az elelctrodinamika formdja, tartalma szfrk,csakkevdsszimmetridtir Ie. Megmumai ta(juk, hogt a tdltdsekforgatdsamilyen ilj mezdket be.Ldrnifogiuk, hogt a szimmetriacsrikhoz kentdsthogtan lehet Curie szabdlyok*aldrtelmezni. Ndfuinyolyan effeWus magtardzat is megkisdreljiik megadni,melyeksziik lxirben voltak eddig ismeretesek. Ldtni fogluk, hogt mlg a mechanika dinamikustdrvdnyeitcsakteljes szimmetriavesztds esetdn kell kitery'eszteni, elektrodiaz namikdban kiterjesztrist a mdgaforg| mozgdsra el kell vdgezni. is jellemz6je,hogy a j6l bevr{ltm6dszerek, A term6szet egyik alapvet<i stnrkturrik kdnien elterjedtek, szdles mindeniittmegtal6lhat6k. 6l6vil6gp6ld6ulsejtekb6l Az 6ptil fel, s azokszerkezet6ben, mtikdd6s6ben a tobb hasonl6s6g egymilst6ll6nyegesen az ktiliinbtiz6 6l6l6nyekndl, mint az eltdrls. Egy {:d'sz6l, rovax,vagy az egy emberfel6pitdsdben ez$rt tdbb a hasonl6s6g, az elt6r6rdszlet, a sejtekszintj6n mint ha vizsg6l6dunk. A frzikhban hasonl6a helyzet., is Vannakolyan 6tfog6tdrvdnyszenisdgek, melyek az 6lo 6s dlettelen vildgbanmindeniittmegtaldlhat6k, jelenezeka megmaraddsi t6rv6nyek,szimmetri6l<. <isszes Az term6szeti sdgben mindig megtaldljukezeket 6tfog6tdrv6nyszenis6geket, az a szimmetriilkat. szimmehi6kszerepdA nek fontoss6g6t mrilt szinadvdgefel6 kezdtdkmegdrteni, szereptik a 6s nem csdkken, egyretdbb helyen s6t tiinik ki fontoss6guk. mai fizik6banels6sorban rdszecskefizikusok A a hasznilljik6ltallnostcirv6nyszenis6gk6nt a szimmetridkat, ezdrtsajnosa ,,klasszikus" fizik6banm6gmindig nemhaszn6ljuk a szimmetridkban ki rejl6 fontoslehet6sdgeket. szimmetridkban gondolkod6s A val6 nemcsak egyszenisiti munk6nkat, hanema jelensdgek mdlyebb megdrtdsdt lehet<iv6 is teszik. A szimmetriaelvek, megmarad6si dsszefiigg6sek boncolgatdsdt gondoltal6nsokansz6rsz6lhasogat6snak jdk, pedighelyesmegdrt6sUk fontosa termdszettudom6ny igen szdtmdra. megmarad6si szimmetriatdrv6A 6s nyek drvdnyessdgi alkalmaz6si 6s hat6saiban bi4imely6j felismerds nagy lehet6sdgeket a technik6ban, nyit ami szok6sszerinta tdrsadalmi viszonyokban jelent6sv6ltoz6sokat is hoz. P6lddulEur6p6ban 6kort6l az kezdve ismertdk forg6mozg6st a kereket, ez olyantechnikai civilizddi6sf6l6nyt adott,hogy minden a 6s 6s 6s olyan kontinenst kdnnyiiszerrdl meg lehetetth6ditani,ahol nem ismert6ka forg6 mozgdst. forg6 mozgds A segfts6gdvel mtikdd6szekerek, malmok,b6nydk,a kereskedelem ipar olyan min6s6gifdldnyt biztositotta 6s h6dft6knak, amit nemlehetett m6r puszta er6vel,a bennsztildtt katon6ksz6mbeli fril6ny6vel ellenstilyozni. A forg6siszimmeffia ismerete, haszn{lata sorsddnt6nek bizonyulta civllizSci6k versengdsdben.szimmetri6k A ismeretdnek tovdbbikihaszn6l6sa, p61d6ul glzgdpforgattyris a mechanizmus6nak elkdszftdsdvel olyan tov6bbi el6nytadtak, hogy maroknyieur6pai hatalmas gazdagkontinenseket gyarmatosftani. 6s tudott Eur6p6ban uralkod6kugyannem segitettdk, legal6bb az de nembi.intettdk technikaifejl6d6st. a Kina, Jap6n,India,D6l-Amerika uralkod6idstilrsadalmi berendezkeddse alapvet6en fejlddds- technikaellenes 6s voh aminekmfuamdrismertek kdvetkezm6nyei. a Ezek atcirtdnelmi tapasztalatok mutatj6{< ,;;ik"l;r " "*rii a szimmetriaelvek ismeret6nek) fontoss6g6f Epp ezlrt sEnflatos, hogy a m6rndkriknek, konstrukt6rdknek frt jelenf6s6gdr6l, a fizikusoksemdrtik a l6nyeget fizika kdnyvekben esik sz6a szimmetriak alig de teljesmdlys6g6ben, hiszen 6rten6k, ha alkalmazni tudni{k, ennek is de neml6dukjeleit. A mostkdvetkez6 r6sztal6na kcinyvnek legfontosabb IV. a r6sze, teljesen fogalmakat gondolkoitt fj 6s d6sm6dot bevezetni. kell Eppenezdrtenneka r6sznek szerkezete eltdroLesz szok6sost6l. dpiil fel, a is a Ugy hogy az alapvet6 mondanival6t tartalmaz6r6sz egysdg6tnem bontjuk meg, ezdrt a nem szorosan odailleszkedti, egydbk6nt de fontosrdszeket kiildn kieg6szit6sekbe helyezatk el. Ezdrtcdlszeniel6sz0relolvasniezt ar6szt,dsa kieg6szitdseket kds6bb, csak ut6lag,esetleg harmadik, a negyedikolvas6s ut6ndrdemes 6tnezni. V6gig arra tdrekedtem enneka rdszneka megirds6n6l, hogy a nehezen em6szthet6, fogalinakat rij min6l egyszenibben ismertessem, ez term6szetesen egzaktsdg de az rov6sSra tehet6csakmeg. EzErtakit a t6mam6lyebben r6szletesebben 6s 6rdekel, azokfdlt6tlenolvassdk a megadott el irodalmat,ahol szabatosan 6srdszletesen foglalkoznak adotttdm6val. a IV. rdszben az Itt most ismertetend6 anyagmegdrtdse lesz nem egyszeri,ezdrtval6sziniileg mindenolvas6nak tdbbszdr kell r6gniamag6t 6t ezenar6szen.

NS A TECHNTXAN,q,.N

szerepe fizik6ban6stechnikdban 79 a IV. r6sz:A szimmetria hat A IV. rdsza k0vetkez6 alpontb6l6ll: tdrbelitulajdons6form6it,m6dozatait. fiileg egy ttrgy alakj6nak Ma l6nyegdt, A. Ismertetjiika szimmetria a folyamatok,meztik, te(p6ld6ula kristdlyfizikdban)a szimmetri6t.Azonban gainakleir6srirahaszn6ljr[k irhatjuk szimmetria segfts6g6vel tulajdons6gait ldnyeges mennyis6g6nek rek tulajdons6gait afizlkacisszes Ennekatdsznekaz drtelmezhetjiik. az le, fgy p6ld6ulaz energi{tt, impulzust6s a tdlt6stis szimmetriak6nt a 6s alapfogalmait, el6kdszftsiik talajt a megmads az az lrtelme,hogy tisztdzzttk energia a megmarad6s szimmetridk 6ltd6nosit6s6hoz. a rad{siOsszefiiggdsek, a a B. Bemutatjuk a szimmeria haszn6latdt gyakorlatban- azaz hogyan hasznosithat6 szimmeffia 6s a A gdpekmegalkot6srinill, fizkai effektusokfeltar6s6ban. itj fogalmarij szerkezetelq szimmetriamriveletek hatasait, azonban ezt eddig 6s a idaig is alkalmaztiiktermdszetesenszimmetri6k cstikkentdsirk konstnrkt6rdk ezt tegy6k. rdsznek a c6lja,hogy ezutr{n tudatosan az intuitiv m6dontett6k,6saz egesz dsztdnszenien, fizik6bana mechanika az elekt6s mutatjukbe a klasszikus hat6sdt a C. Ebbena r6szben szimmefiiacsdkkentds jOnnekel6 rij effektusok,rij tulajdonsdgok szimmefria a rodinamikateriiletdn.Azt mutatjuk meg, hogyan ismertet6sdre. a megmarad6si szab6lyainak, Curie-elvek Itt csdkkent6s6vel. kertil sora szimmetria szemiigyre, t6rvdnyeitvessztik megismerdse az elektrodinamika ut6n hatdsainak D. A szimmetriacsO,kkentds megvizsgiljuk,hogy rijabb szimmetriacsdkeseteit, ds mint a mozg6si6s id6beli szimmetriacsdkkentis az milyen lennekiizelit6leg el'<kor elekhodinamik6tleiro milyen hat6sokat okoztratnak, kentdslehet6s6gei bevezet$megmutatjuk forg6 mozgds a egyenletein6l Az egyenletrendszer. elekrodinamikakiterjesztett s6velad6d6rij tagokat. tekintjiik, hogyan E. Ebben a rlszben azt vizsgiljuk, hogy amikor az enagi6t, mint gOmbszimmetri6t (6s impulzusmegmaradds) tdrv6nyei hogyan csdkkenthetb a szimmetria,azv az energiamegmarad6s ez - azaz hogyan reduki4lhat6k Az ezeka szimmetrii4k. eneigia-6s impulzusmegmarad6s r4ltal6nosithat6k is rij tdrv6ny6nek alternatfvmegfogalmaz6s6t itt ismertetjiik. ismertetiink,melyek az elekhodinamikakiterjesztett F. Ebben a pontban n6h6ny olyan lehet6sdget 6r' hagyom6nyos fel, haszn6lnak aholaz energiamegmaradds rij egyenleteib6lkdvetkezOen effektusokat milr telmez6se nemhaszniflhat6. messzir6l nem kirendszere elvek 6s effektusok hogy az itt ismertetendO M6r most el6rekell bocs6tani, elejdnaz elektrovan, szakaszban mint a mrilt szdnad forrott 6s tiszt{aott,ugyanolyanfejletlen ,,tapogat6z6" lekellett az elektrodinamik6t ktiltinbsdgtal6naz,hogy akkorszintea semmib6l dinamikavolt. Az egyetlen felhaszn6lfel6pfteni.Most annyivalk0nnyebba helyzet,hogy mank6k6nt gal6bbis i'smertform6jdban ma ismertet6s6re. Most pedigrdt6riink a szimmeffiaszerep6nek a hatjuk az eddigi eredmdnyeket tovdbbl6p6sre.

A. A SZIMMETRIA FOGALMA fS SZEREPEA FIZIKABAN

hasznos koncephanem nagyon nemcsak fontos, meg6rt6se ismerete, a szimmetria A term6szettudomr{nyban jellemzlekazokaszimmetririk, leirjak.Ha pdldaulegy amik mindig folyamatra ci6 is. Egy-egytfugyra,egy-egy (nemaz a l6nyeg),hanemandgyzetetleir6 a gondolunt akkor nem els6sorban teriiletejut esziinkbe ndgyzetre fo6letbena szimmeffiaalatta szimmetria oldalak6tl6k. Altal6bana hdtkdznapi szimmeffidk, a?azaszabdlyos 6s 6rtik, pedig enndlj6val gazdagabb tartalmagalm6nak a egy igen piciny rdsz6t, tiikrtiz6si szimmetridt csak geometriaifogalomkdnt&telmezfik, pedig a fizika tosabba szimmeftiafogalma.A szimmefii6tels6sorban is hanemdinamikus,m6sn6venbelsti szimmetri6t ezt vibb Sltalrinositotta a fogalmat,6s nem csakgeometriai, mostanifeloszt6s6t. l6tjuk a szimmetria ma 6rtelmezunk m6r.Az alilbbikis t6blSzatban
SZMMETRIA GEOMETRIAI

DINAMmUS(bels6) (elektromos t<ilt6s,bariontdlt6s izospin, stb.)

FoLYAMAToS vEcES(diszkr6t) (tiikrtiz6s-elforgat6s (eltol6svagyelforgat6s kicsiny eltolds tetsz6legesen v6ges szdggel, 6rt6kkel) v6ges 6rt6kkel) osztjukfel, vagy bels6szimmetri6ra geometriai rigynevezettdinamikus, ds Az els6szintena szimmetri5t jdnnek sz6mit6sel6fordul6megmarad6sok a szimmetria alattels6sorban rdszecskefizikilban aholdinarhikus a sz6munkra Sokkal isrner6sebb vagy izospin,vagy pl. barionszdm. t61t6s, ba, mint p6ld6ulaz elektromos

80

Egely Gydrgy: Bevezet6sa tdrtechnol6gi6baII.

Ez szimmeftiillc:a. kdt osztjukfel, a vdges6s a folyamatos geometriai szimmetria, azt is alapvet6en rdszre ds frjuk le fogalmaina ezeksegftsdgdvel tal6na legfontosabbak sz6munkra, szimmetriils. ut6bbi,a folyamatos osszes a se Semmik6pp ttireksziink szimmetria kat, mint p6ld6u1 skal6r-,a vektor-,a tenzormennyis6geket. a kdnyvek6sfoly6iratcikaz 6rdekel, lll, [2]-benta161hat6 akit alkalmaz6s6t bemutatni, a t6mar6szletesebben legfontosabb felszinesen ismertetjiika sz6munkra kek segitsdgdvel t6jekoz6dni tud. Itt csakmeglehet6sen megtal6lhat6. mellett,az a [1]-ben,a P-V ktiz<itt megalapozds teljeselhagydsa fogalmakat matematikai a Tiikriiz6siszimmetria ezzeligen gyakran a szimmetria legismertebb, A geometriai szimmetri6k kdziil a m6r emlitettti.ikrdzdsi mdlyebbmegismerds6lehet6s6get a szimmetria ad fogalma6nmag6ban A tal6lkozunk. ttikrdz6siszimmetria l6tunk, majd azt tiikr6zztik egy egyenl6oldahi h6romsz0get re. Ndzztik meg az lla. 6brht.Ely szabillyos hogy (ha ,,vizszinteakkorazt ta76ljuk, az hdromszOgre, egyenesre. a tiikdrk6petvisszacsrisztatjuk eredeti Ha fedi ttikdrk6ptok6letesen az eredetit,att6l megalapj6t),a visszacsrisztatott sen"helyeztiikel a h6romszrig (azaz eseha hogy szimmetrikus, a szimmetriamiivelet kiilonbdztethetetlen. Akkor mondjuk egy alakzatra, azonos eredetivel. az ut6na kapott alakzat ttinkbena ttikrdz6s) egy geometriailrtelmezes alatt tulajdonkdppen folyamatot mutatja,hogy a szimmetria Ez az egyszerfi 6rtiink. A szimmetriaegy transzformdcif, azpedig egt folyamat, egt eljdrds.Az a ldnyeg,hogt a vdltozds,a ez transzformdci| utdn a rendszer,vagt afo;lyamatvdltozatlanmarad.Esetiinkben az egyenl6oldahi haromvolt az a bizonyos hdromszcig volt. Itt a ttikr<iz6s maradt,mint az eredeti szdga tiikrtjz6sut6n ugyanolyan vitttik ism6tcsakegy h6romszdgbe egy k6pet,a h6romszdget ij alakzatba, transzformdci6, amivelaz ercdeti (azazaz y koordindtdkat) vi4ltozatlanul koordindtdkat 6t. ltt a transzform6ci6s elj6rdssoriln a magassdgi (azazx) koordin6t6knak elojelet v6ltoztatjukmeg,azazF(x) : F(-x). Ez a transzaz hagyjuk,6s a sz6less6gi is sot nem form6ci6s mrivelettermdszetesen csakegy, hanemkett6 vagy h6romdimenzi6ban elvdgezheto, hdromszdg egyikcsircs6ba Az,,a." 6brhn is lStszik,ha a az is elvilegm6gtdbb t6rdimenzi6ra kiterjeszthet6. az azaza tiikdrk6petha rdcsrisztatjuk tiikrozdsut6nm6r megvSltozik, egy kort rajzoiunk,akkorez az alakzat ha Abbanaz esetben, mind a h5nemegybevdg6 eredetivel. az eredeti k6pre,akkorl6tjuk, hogy nemazonos, a 6tm6r6jti k6rt, akkorpersze tiikorkdpis ugyanolyan rom csricsba berajzoln6nk egy szab6lyosan ugyanolyan a ebbenaz esetben ktirbeteh6tviszonylag kdnnyti elrontani, lenne,mint az eredeti. tiikrdzdsiszimmetri6t A lecsrikkentettiink h6romszdg a eredeti, sz6pszimmetndjdt. rujzollsdval pdld6ulnemgondoljukart, vessziik6szre akiil0nbdz6szimmetri6kat, A h6tkdmapidletbenilltalilbannem mertmin6l tobb a szimmetria tartalmaz, hogy egy t6 felszfne, vagy egy iirespapirlapmilyen sok szimmetri6t Ndzziinkmegmostaz I/b.6brin inform6ci6ttartalmaz. anndlkevesebb egy rendszerben, anndlunalmasabb, m6r nem egyenl6oldahi,csakegyenl6szir6,6s ez esetben k6t szimmetrikus h6romsz0get.Ez egy kevdsbd itt darabtiikrdzdsutdnjuthatunkhozzdcsakaz eredetih6romszdghdz.Mftr l6tszik,hogy.a tiikrdz6siszimis ha metridkn6haforgat6si szimmetridkkal helyettesithet6k, teh6tp6ld6ulaz els6tiikcizdsut6na h6romsz0Term6szetesen a get elforgatndnk6s nem rijra tiikrdzndnk, akkor is hozzdjathatndnk eredeti alakzathoz. az jel itt is elrondaaz ercdeti azt. helyezett szimmetri6t, lecscikkenti h6romszdgre Forgdsiszimmetria el6 Ldtjuk, hogy nemcsak diszkrdt,vdgesttikrdzdsiszimmetrihval6llithatjuk az eredetialak'zatot,hanem A is 6s az ,,a."6brdnl6tott h6romszcignek tov6bbiszimmetri6i vannak, ezeka forg6siszimmetri6k. ,,c." ilbrftn jellemzi, hiszenha akdzdppont kdrtil h6romszimmetriatengely l6tszik,hogy az egyenl6oldahih6romszdget forgat6satdn az alakzatunkvdltozatlan marad, azaz h6romsz<igiinket, akkor 120o-os elforgatjuk az eredeti 6ppen ez6rta sokhogy az eredetialakzatot visszakapjuk, invaridns.60o-os forgat6sazonbannem elegend6, egy szimmetridjuk van.Itt rijra azt l6tjuk, hogy egy alakzatot, transzform6ci6szogeknek csakv6gessz{ml6 val visztink 6t egy m6sik alakzatba 6sha ezatdn invari6nsaz alakzat,azazpont ugyanolyan,mint az eredeti, csak h6rom akkor szimmetrikusnaktekinthetjfik, ozaz vdltozatlan marad. M[g a szabdlyosh6romszciget jellemezte,a szab6lyos van. mert n6gy szimmetriatengelye szimmetriatengely n6gysz6g szimmetrikusabb, forgat6s De mindj6rt is. Eztmdr nem 120o-kal elforgatni, kell hogy visszakapjvk eredetit, az elegendd 90o-os jellemzi ezeket szimmetriamiiveleteket, hiszenteljematematika a lStszik,hogy eg6szen furcsa6s szokatlan n v6gvagy 270o-os forgat6st v6gztink,esetleg x 90o-osforgat6st senmindegy,hogy 90o-osvagy 180o-os ezennagy ztink, mindig visszakapjukaz eredetialakzatunkat.Az1rt nevezzik a szimmetria-transzformilci6k mert csakbizonyosfokf elforgat6s ut6n kapjuk visszaaz csoportj6t v6gesvagy diszkr6tszimmetri6knak, jellemzi a krirt, mint a sokszdgeket. A eredetialakzatunkat. Ldthat6,hogy mennyirem6stipusriszimmetria mig az el6bbl6totth6romk6r kdz6ppontjdn fektethetiink kereszttil, ugyanisv6gtelensz{muszimmetriasikot

IV. rdsz:

a fiztkflbat 6s technikdban

81

csakv6gesszimri eseffelehets6ges Sikbeli tiikdz6si szimmetririk Diszk6t esetek,

a.)

TUKROZES

eredeti

A
tiikdrk6p
tiikrdz6s tengelye m6sodik tengely

,,szab6lyos" alakzatokndl a tiikr0z6s ut6n kapott alakzat egybevdg6 az ercdetivel, azv rLem villtoztatjaltrcg az alakzati tulajdons6gait, invari6ns a tilkrtiz6sre. Ha a kOrt is figyelembe vessziik, m6s a helyzet'

b.)

rurnozEs
k6t szimmetrikusalakzateset6ben, tiikroz6s utrin kapjuk visszaaz kev6sb6 utr{nlesz vdltozatlan,invaridns, eredetit,azazk6ttiilrdz6si transzform6ci6 azazekkor maradmeg az ercdeti.

egy szimm. tengely jellemzi c.)

els6 tengely

FORGATAS 60o-osforgatdsut6n nem marddazonosaz eredetivel

3 szimmetria jellemzi tengely ut6nv6l120o-os forgatr{s tozatlanmaradaz alakzat, vagyisinvari6ns

45o-os forgat6s ut6n v6ltozik, tov6bb kell forgatni hogy az eredetit visszakapjuk.

4 szimmetria jellemzi tengely

90"-os forgat6s ut'6n vdltozatlan marad Folyamatos esetek

vEcBS SZOGU,STATIKUSFORGATAS csaka k-6rrel6tez*, ha forgatjuk a forgatrisiszimmetriak6t dimenzi6ban vdgtelenszdmri Folyamatos pontjait a ktiz6ppontkOrtil, akkor mindegy,hogy milyen a forgat{si szoge,v4ltozatszimmetriasft ut6n is v6ltoszimmetriatranszform6ci6 jellemzi lan marad.A ktir teh6tigen sok v6ltoztat6s, a zatlan,invari6ns marad,-azaz szimmetriatranszform6ci6ut1naz rij alak megegyezik a r6givel.

FOLYAMATOS DINAMIKUS FORGAS Folyamatosfolgat6s esetnelttinik a v6gtelensz6mriszimmetriasik, csak a tengely (pont) kdriili forgatdsmaradmeg mint szimmetria.Elmozdulnaka pontok a forgat6s az ir{nya nem lesz azo.nos eredetivel,emiaft csiikken miatt a ttik6rk6pen,a sebessdg lehet. de a a szimmetria.A forg6 korongnakkevesebb szimmetri6ja, hasznosabb

tiikdrk6p Mla. rlbra. Sftbeli ttilatizdsi 6s elforgatasiszimmetridk

82

Egely Gyrirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

Sikbeli tiikrdz6si 6s elforeat6siszimmetrir{k

diszkr6t eltol6si 6s ttikrdzdsi szimmetridk egydimenzi6s esetben.Az ,,a"-val jeldlt szakasZt eltolva ,,b"-be ugyaflazt az alakzatot kapjuk. Ha kihagyunk egy k<izt, akkor helyileg sriil az eltoldsi szimmetria 6s elob6lisan a tiikrdzdsi szimmetria.

kdtdimenzi6s, diszkr6teltolisi 6s tiikrdzdsiszimmetria, 16szab6lyostlglalap r6cs. Ha kihagyjuk a besatfrozott szeket,sdriil a szimmetria.Ez a rdcs 180"-al elforgatva krist6lyr6csokatis rijra cinmagdtadja. (h6romdimenzi6s lehetlgy 6piteni)

szabi4lyos Tdbb tiikr0z6si6s eltol6siszimmetri6ja n6gysztigr6cs. van,mint a fenti t6glarfcsnak. Ha kihagyjuk a besatirozott r6szeket, sdr0l a helyi szimmetria. Ez a r6cs 90"-al elforgatvarijra 6nmag6tadja, invari6nsv6ltozatbmr.

egydimenzi6s folyamatos eltol6si6s

szimmetria, egydimenzi6s s6rtett, csOkkentett sdriil mind az eltolasimind a tiikrdzdsiszimmetria

fGx)* f(x)

kdtdimenzi6s folyamatos eltol6si6s ttikrtizdsi mmetria szi

kdtdimenzi6s s6rtett, csrikkentett eltoldsi6s tiikr<iz6siszimmetria

IV/lb.6bra. T6rbeli6sid6belieltol6siszimmetri6k, cs<ikkentett szimrnetrii'k

6s afrzikdban technikdban 83 szerepe IV. r6sz:A szimmetria csak v6gessz6mri(diszkr6t)forg6ssalhozhattukaz eredetivelazonosform6ba. szdget,vagy n6gyszriget jellemzett alakzatok, vagy folyamatoklesmek a l-egaz Sz6munkra el6bbi,a v6gtelenszrimirszimmetri6val ut6n mindig kis l6tjuk, hogy tetsz6leges vagy flagy szdgri,de vdgeselforgatSs A fontosabbak. kdr eset6n az l6nyegtelen, eredetialakszcige azazakdrt. A kdrn6l tehdtaz elforgat6s visszakapjuk eredetialakzatot, az megb6rmilyenszdgeset6re szimmetria-transzformdei6 6s szdg6re, az elforgat6si az zat invari6ns elforgat6s szemben. a azazszimmetrikus v6gesszdgtielforgat5ssal 6llapot6ban, hagyjaa kdrt eredeti ha Abban az esetben viszonta kdr b6rmelypontj6tmegjeldljiika keriiletdn,vagy teriilet6nb6rhol,ez a Ha eredeti6llapot6val. az ,,e." utrin szimmetria elromlik, 6s csak360"-osszrigelfordul6sok lesz rijra azonos forgatjuk 6lland6an folyamatos szdgsebess6ggel hanem sz<iggel, m6donviszontnemegy v6ges 6br6nl6that6 6ttUkelvesztjiik,m6r csaka kdr kciz6ppontjdn akkor a ttikrrjz6siszimmetri6t kdrlapunkat, a kdriinket,vagy az A a szimmetri6ja! forg6smiatti szimmetriacstjkkendsnekaz azazcsokken rozvemaradmegaz alakzatunk, ami ponthoztartozikegy sebess6gvektor, kil6tjuk, a forg6smiatt mindegyik oka,hogy arnintaz ,,e." 6brdn jelrili a forg6sirdnyit. Ha most eztEikrdzzid.k, akkortiiknizdsut6na nyilirilnya megfordul,azznemhozhat6 a 6s mert A feddsbe eredetivel. forg6 kOrteh6tnemttikorszimmetrikus, az eredetisebess6g a ttikdrk6pnek az szimmetnagyobb,gazdagabb a teh6tcsdkkentettiik kcir eredetileg A forgat6ssal 696. nem sebess6ge egybev kdr lehet,mint az 6116 - magyar6n hasznosabb kdr forg6 szimmetri6jri a gyakorlatban i6jdt,6ma lecsdkkent, szimtolt6sp6ldduls6rti a tiikrciz6si ker6k.A forg6 elektromos mint egy gurul6ker6khasznosabb, egy 6116 Ha az dllapotvissza6llfthat6. viszonta forg6 t6ltds(test)m6ghalad metri6t,de egy fjabb tUkrtizdssel eredeti 3 6llapotvisszailllftds{ra-legal6bbis tdrdimenzi6ban. is, akkornincsm6d az eredeti Eltolisi szimmetria tal6lnagyonsokszor meg,amellyela gyakorlatban ismerkedtink A IV/lf. 6br6negy 6jabbszimmetri6val vizsg6lva(dsott is a esetet egydimenzi6s Most csaka legegyszertibb koztunkmir, ez az eltol6siszimmetria. azaz pontsorozat szimmetrikus, is elhelyezked6 t6vols6gonkdnt l6duk, hogy a szab6lyos diszkrdteseteket), a ugyanazokat pontokatkapjuk,tehStbizopontoteltolvaa ,,b"-be, n6gy tal6lhat6 p6lddulaz ,d' szakasznill mint az v6ltozatlan eltoldsiszimmeffia, szimmetrikus, az eltol6sokeset6n alakzat t6vols6gri nyos szab6lyos is nem csakeltol6si,hanemtiikdzdsi szimmetridt mutat, azonban alakzat mtiveletirint.Ezaz egydimenzi6s felvehetjiik a tiikr6z6s tengelydtb6rmelyik pontba, ,,v&gYa pontok kdzti b6rmely hJyen mlghoz:zd felez6pontba". viszont megs6rtjiikezt a szimmetri6t lecsdkkentjtik fgy, hogy pdld6ulvalamelyik Ha megs6teljesen viszonta tiikrtiz6siszimmeffia pontotkihagyjuk,akkor helyilegs6rulaz eltol6siszimmetria, beltil nem6llithat6rijra el6. riil, elvdsz6sa teljesegyenesen vonallal A alakzatra. szaggatott k6tdimenzi6s kiterjeszt6se az A IV/lg. 6br6n16that6 eltol6siszimmetria l6tjuk, <isszehasonlitjuk, de ha az alattalev6 IV/lh. fubrhval tengelyeket, lftjuk a tiitcr0z6si bejeldltrdszeken K6r6csnak. ndgysziigekbll6116 mint a szabdlyos a kevesebb tiikrdz6siszimmetri6ja, hogy a t6glalapr6csnak mindig visszakapjuk eltolvaaz alakzatokat, megfelel6en azonban, hogy a r6cs6lland6knak zdstulajdons6guk kihagyunkn6kapunk.Ha azonban villtozatlans6got invarianci6t, azaz szfip,szab6lyos az eredettalakzatot, a l6tszik,akkor helyileg megs6rthetjiik szimmetri6t. teriileteken mint ahogya besatirozott h6ny rfcselemet, ezzela szimmetri6t. azonban teljesfeltiletenelrontottuk a ttikrdzdsndl nemvehet66szre, esetleg Ez eltol6sn6l az is h6rom6stov6bbitdrdimenzi6kra kiterjeszthet6 eltol6si,a tiikrdzdsidsa forg6siszimmetTermdszetesen rendkiviil fontos), hiszen a leirdsdra(ami a gyakorlatban ria, 6s ez6rt alkalmasp6ld6ul krist6lyr6csok A tulajdons6gok' kdvetkezd a befoly6solj6{<feldpitdsb6l ait tulajdons6g nagymdrt6kben anyagok kiil6nbdz6 fogalma.Az els6teriilete,ebb6l fejl6d6tt ki a szimmetria tanulm6nyozfusfinak krist6lytanvolt a szimmetria irja 6rthet6en le a szimmetria foglalkozik,6s egyszer{ien, [l/a-b.] irodalomis fi5legarkrist6lyszimmetridkkal fogalmait legalapvet6bb l6tezlk,hanemugyanfgy eltoldsiszimmetria diszkrdt,szakaszos l6tszik,hogy nemcsak A IV/lh. 6brdb6l az az Ha mint a k6m6l, itt is l6tezikfolyamatoseltoldsiszimmetria. bdrmelymennyis6gnek 9rt1kdt id6 vagy a esetdre eltoldsiszimmeffia a hogy sok esetben invari6ns folyamatos ftiggv6ny6b n1zzik,l6tjuk, en t6vols6g ftiggv6tdvolsdg a rfdnr{l a rfd h6mdrsdklete Ilyen vizsg|Ttmennyis6giink. p6ld6ulegy 6lland6h6mdrs6kletri megbontjuk, amikorezt a szimmetri6t azokaz esetek, sokkalfontosabbak azonban nyek6nt. gyakorlatban A viltozni kezd.Kett6 vagyttibb vagya nyom6s p61d6ul h6m6rs6klet a fi.iggv6nydben, a lecsdkkentjtik, t6vols6g 6s szimmetriabont6sok, ezeka szimmetriacscikken6sek, m6g fontosabbak a esetdn gyakorlatban tdrdimenzi6 eltol6si jelens6gben Itt teh6ta folyamatos szimmetriacsdkken6seket. a megtal6ljukezeket az dsszes 6ramldsi hoz rij egdszen jelensdgsort be - mint 6m t0bb6nem frja le a rendszert, a szimmetriacsdkken6s szimmetria azazami' szimmeffia, ffanszl6ci6s A vagydiffrizi6sfolyamatok. folyamatos p6ld6ula vezet6si, konvekci6s, a mert a Lorentzigen fontos afrzlkdban, mozoga vizsg6ltt6rgy(yagyegy folyamat), kor 6lland6sebess6ggel rendkfvtill6nyeges. a transzform6ci6 ezeket szimmetrilkatirjale,6sez az elektrodinamikdban

84

Egely Gydrgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

a felel meg, ahhozhasonl6az idobeli ttikrdz6s,ami tulajdonk6ppen A tdrbeli tiikriizdsi szimmetri6nak elk6szfteni, Bdr folyamatos szimmetri6nak diszkr6tvdltozata. olyan tiikdt nem tudunk a gyakorlatban egy gyakorlatban elkdpzelhet6 ez rigy, hogy filmre tesziink egy esemdnyt, ami ,,id6belitiikrdz6sre"alkalmas, s majd aztvisszafeld forgatvalej6tsszuk, igy kapunkegy kdpetarr6l, hogy milyen az id6beli diszladttiikr6att6l, hogt elforgatjuk z6si szimmetria.A frzikdbanelvdrjuk, hogy tdrgtaink 6s lyamatainkne vdltozzanak 6ket,vagt eltotjuk, esetlegtdrbenvagt iddbentillwdzziiktiket. folyamatos eltol6safizlkdbanegy igen fontosszimmetridt MAr itt el6rebocs6thatjuk, hogy a t6rbenva16 6s ad,ez az impulzusmegmarad6s szimmetri6j a.Ez aztjelenti,hogyha van egy folyamatunk, ezt a folyamatot Ennekaz az oka,hogy a kell megkapnunk. afolyamatot od6bbtoljuk tetsz6leges t6volsi4ggal, akkorugyanazt kapcs6n (Az el6z6fejezetekben titrgyalilsa a azonban vi{kuum6s a Casimir-effektus t6r homog6n6ltal6ban. ktil6nbdz6, visszaver6 feliiletek segits6g6vel l6ttuk, hogy bizonyos esetekbena tlr homogenit6sa m6retekre eltol6sm6rnemigaz.)Makroszk6pikus lecsdkkenthet6, ebben esetben at1rbelifolyamatos ez 6s az az hogy kiv6telttal6ljunkezekre esetekre. mindig igaz,de azlesza cdlunka k6s6bbiekben, azonban majdnem is, eltoldsesete azazamlkor most sz6munkra id6beli folyamatos az Ugyancsak fontos, tal6na legfontosabb kellene mert'elvilegmindig ugyanrigy indftunk egy folyamatot, teljesen mindegy,hogy melyik id6pontban az folyamatoss6g6t ttikr6zi, azazmegmarad az enerlezajlana.Ez az id5belie1tol6s, az id6 homogenit6s6t, s jellemz6,hacsak helyilegs6rUljon. gia,ami a folyamatra nemgondoskodunk arr6l,hogy azid6 homogenit6sa Tovdbbi szimmetriik ezekkel nemfogunkfoglalkozni.Ilyen pdld6is A fizik6banterm6szetesen tov6bbiszimmetridk l6teznek, - mert ha egy molekul6ban atomotegy m6sik,ugyanolyan atomegy ul az azonos atomokfelcserdlhet6sdge ugyanolyan. hiszenmindegyik atom pontosan mal felcser6liink, nem fogjuk dszrevenni, akkor a v6ltoz6st felcserdlhetegy egy P61d6ul sz6natomokat,hidrog6natomokat mdsiksz6natomra, m6sikhidrog6natomra a a jtik, 6s nem vesztink6szresemmikiil6nbs6get. valaf6nisfelcserdl6se, a Hasonl6a kvantummechanikdban mindegylegyenaz mint az anyag6s antianyag felcser6l6se magyar6n vdrlak,hogy egy folyamatndl is, azt Itt a kellenelezajlania folyamatnak. 6rdemes hogy anyagvagy antianyag alkotja avizsgillt testet,ugyanrigy mert 6ntal6lhat6, megjegyezni, mdr eleveegy szimmetrias6rt6s, szimmetriacsdkkends hogy a vil6gunkban hasonvalaholt6vol lehetantianyagb6l kdnyesen ugyan,de azt mondjuk,hogy a mi vil6gunkaz ,,anyag",6s 6ptlnek fel a t6rgyak. 16,vagy .vonosvil6gegyetem de n6lunkcsakanyagb6l is, . Giimb mi el, kdpzelhet6k 6s ezeknek a fizikai Vizsg6ljukmegmost,hogy milyen tipasifolyamatosszimmetridk jelent6se, alakzat a legtdk6letesebb, legszimmetrikusabb matematikai form6ja.A term6szetben'megtal6lhat6 egy gdmb, amia2/a.ilbrdnlfltszik A gdmbnek vdgtelen sokforgdstengelye van,6smindegyikforg6stengely szdget takOrtilvdgtelenszdm:d v6gtelen fogdsriforg6siszimmetri6t hiszenbdrmelyforg6stengely tartalmaz, gdmbnekm6g egy l6lhatunk, mely kciriil elforgatvaezt az alakzatotaz eredetitkapjuk vissza.Ezen kfviil a PierreCurieirta le el6szdrazt ahet alakA szimmetriakdzpontja van a kdz6pponddban. szimmetriatanban is (Azertnevezzik v6gtelen fozatot,ahol mindegyikben egy fog6iri forg6siszimmeffia. megtal6lhatd v6gtelen g6sriaknak, mert tetsz6leges vdgesszriggelelforgatvama.jdmegillitva az eredetialakot kapjuk vissza) de taftalmaz6 tdbb Ezeketnevezziikkarakterisztikus szirnmetri6knak. gdmbn6l,,tdk6letesebb", szimmetri6t A alakzatnincs, ezdrt a lehet6 legtdbb szimmetri6ta gdmb esetdntal6ljuk. A gdmb egy adattal,a sugardval jellemezhet6, ir6nyftiggetlen, ezdrta skal6rmennyis6gek felel meg.Bar ez szimmetrifijdnak az alakzat de 6s jellemezhetl,azokban forgat6si szimmetria. pdld6ula kocka,tetradder, is egy sz6mmal nincsfolyamatos stb. jele azdrt*/*: m, mivel v6gtelenszer karakterisztikus szimmetria A szimmetriatanbangdmbnek a megfelel6 jeldlhetiinkki olyan forg6stengelyt, e 6tmegy, tetsz6leges 6s szdggel kdriil a tengelyk6mely a kdzdpponton mer6leges (mirror) tiikrtizdsisfkot felm riil elforgatva m6g mindig ezt az alakzatot kapjuk, 6s a tengelyre nagy rdszdtmegtaldljuka haszn6lva m6g mindig gdmbdtkapunk.A folyamatos6s diszkrdtszimmetri6k (mostitt az eltol6siszimmetri6val g6mb rcprezentilja skal6rmennyis6gea gdmbben A nemfoglalkozunk). hogy a Figyelemrem6lt6, vagy ket, mint p6ld6ulaz elektromos tdltdst,vagya h<im6rs6kletet, a tdmeg6rtdkdt. (vagy gazban) Kivizsg6l6dunk. ha nyom6scsakakkorjellemezhet6 gdmb szimmetri6j6val, folyaddkban a jelens6ge, ami a gyorsancsdkkend is vdtelesesetben nyomSsn6l folyaddkokn6l felldp a ,,szakit6szil6rds6g" tartalmazzik a nyom6snak ellentettje, ezt a fogalmatnemhaszn6ljuk fizik6ban.A skal6rmennyis6gek a az de fizikai, matematikai mennyis6gek. legtdbb,o,kinembontott" szimmetri6t, ezeka legegyszenibb Limit6r pontcsoportok,karakterisztikusszimmetrifk 6sibrdzoldsaik

IV. r6sz:A szimmetria

g6mb | -/-ffi |

a fizikdb an 6s technikdban pontj6n minden fors6etimb *l* | |

v6gelen szr4mri elforgat6si 6s centrumon 6t tdrtdn6 tiikrdzds, de sikon tObbdnem ttikrdzhet6 mo(pszeud6skal6r), Mdgneses nop6lusmert tiikdz6si szimmetri6t s6rt. F6ny polariz6ci6ssikj6nak elkristdlyban. homog6n fordul6sa

idom a A legszimmetrikusabb ,,legtiik6letesebb". - - szdmf tiikr<iz6sa k<iz6pponton6t, - - sz6mrielforgat6sa tengelyen * rr ttiktirszimmetria (skal6r) mert irr4nyftiggetlen, fizikai p6lda: pontttiltds tere nyom6s energia,
c.) * sz6mf tiikriizds a tengellyel pdrhuzamosan. Pdlda: hrizott rud m tengellyel piirhuzamos tiikrOzds

m mer6tengelyre legestiikrdz6s

. jeldl6s:

tt ll

t x
l l

e.) axidlis szimmetria

+\
forg6 henger

hriz6s-nyom6s szimmetridja

f.) pol4ris szimmetria

csavart hengef

f-,r I
forg6si 6stiikr6zdsiszimmetria

6116 krip

| *:2 |
centrumfa ttkr<iz6s+ forg6si szimmetria

r-*.l
p6lda:eletn. t6rer6,sebess6g

je1616s:

++

t -r *f l

krist6lyok t6r ferrom6gneses (pszeud6 vektor)

forg6si6stiikdrk6pi szimmetria A

jetol6s:

a
forg6 ktip (spintdr)

jobb 6s csavar6s balmenet

csakforg6si szimmetria lYl2a.6bra. T6rbeli alakzatokfolyamatosszimmetri6i.Ezek a szimmetri6km6gtov6bb kapjunk. hogy v6gessz6milszimmetri6kat csdkkenthet6k,

jel6l6s: t

86

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baIL

A skaldrban a legt6bb,,fenntmarad6" van szimmetria, l6tni fogjuk, hogy csaktdbb l6p6sben s tudjuk lecsdkkenteni a sok szimmetri6t. ezt Sajnos energia, az azaza munkais skal6r,6s ez mutatjaenneka szimmetri6naka magas rendrifok6t.Ahhoztehdt,hogt az energia,vagt munkavegzri kepessdg folyamatosszimmetridjdt el tudjuk tiintetni, az szillcsdges, hogt megfosszuk dsszes az folyamatosforgdsi ds eltoldsi szimmetridthl L6tni fogjuk, hogy ez technikailag is ezta mennyisdget. nem egy egyszerifeladat.K6s6bbrdszletesen megvizsg6ljlrk, hogy melyekaz energia skal6rszimmetri6j6nak megsztintetdsi felt6telei. Azt:is mondhatndnk, kiindulva hogy a gti-U egyfajtapol6risszimmetri6t tartalmaz,mivel kozdppontb6l a a felszinekhez mindig nyilak mutahrak, nincsezeknek 6m ered6jiik,dsszegezve kapunkegy ered6irfinyt nem - ez jellemzia skal6rmennyis6geket Minden pontj6n forg6 gOmb Cs0kkentsiik mosta gdmbskal6rszimmetri6j6tlehet6legegyszenibb a m6don.(L^d2l1b.6bra) Tegytikfel, hogy a gdmba k6zdppontb6l kiindul6 ,,rudak",sugarak segitsdgvel 6pfthet6fel, 6s forgassuk meg ezeketa rudakatazonos ir6nyban..Mint ahogyaz I/e.6bn{nl6ttuk,a forgat6s megsziinteti ttikrtiz6si a szimmeridta kdrdkn6l, ezerta mindenpontj6nforg6 feliiletti gdmbmar csakvdgtelen/vdgtelen szimmetri6jri lesz,a forg6smiatt hifinyzrkbel6le a ttilarizdsi szimmetria. a forg6 feliilehi g<imbvdgtelensz6mritengelykdriil elforgathat6, Ez ds mdg mindig ugyanaztaz alakzatot kapjuk, de tdbb6nem tudjuk ti.ikrdznia helyi forgasokmiatt. Nem k0nnyi elk6pzelniegy ilyen alakzatot, tal6n rigy k6pzelhetjtikel, hogy v6gtelenszer de tal6lunk olyan forgdstengelyt, mely kdriil elforgatvaaz alakzatot, m6gaz eredetiobjektumotkapjuk visSza. Ennekfelel megpl. a polariz6ci6s sikot elforgat6anyagok t0,r6smutat6j mig a gtrmbnek, skal{rnakfelel megaz a tcirdsmutat6, nemforgatja a, a ami el apolaizfici6s sikot. El6rebocs6tjuk, hogy a m6gneses monop6lusszimmetri6ja a forg6 feliiletii gdmbnek is felel meg,.azazpszeudoskaldmak. elektromostcilt6staz6rtirhatjuk le skal6rrnennyisdggel, egy pont Az mert jellemzik.A tdltdsel6jel6t6lfiigg6enkifeld vagy ,,befeld"mtrtatnak nyilak. A kiindul6 nyilak a ,,feliilet6r6l" tcilt6s"azdtpszeudoskal6r, a pontb6lnemM el6bbim6donleirt ,pyilak", hanema m6gneses mert ,,rndgneses teretjellemz<i,,forg6 rudak"indulnakki. Ha egy ilyen gdmb,Jetejdt" vagy -aljif'hasonlitjuk dssze, akkorl6tjulq hogy megv6ltozika forgdsiriinya, s emiatthinik el a tiikrdzdsiszimmetria. Ugyanezahelyzetha a ,jobb" vagy ,,bal"oldali rudakatn1zzrjkaz6brdn. Mfg skaldrta vektoranalizisben kapunk,hogy kdt poldrisvektort rigy skal6risan szorzunk,pszeudoskalftrt,azaz g<imbdtrigykapunk,ha a skal6r szoruatdt forg6 feliiletri vessziika kdvetkez6 mennyisdgnek ' (b x c), ahol. b 6sc pol6risvektorok.Magyarin egy axi6lis, azazforg6vektor (b a a, x c), 6segypol6risvektor (a) skalfns szorzatdb6l6llithat6 a pszeudoskalSr. el6 Hengerszimmetria AlYl2atc. 6brdnlfutszik szimmetria a egy tov6bbicscikkent6se, reduk6ljukaz objektuamikor hengerrd persze ellipszoidis ugyanilyen munkat.(A gyakorlatban egy szimmetri6val rendelkezik, melyetfgy kapunk, hogy egy ellipszisthossztengelye ment6nmegforgatunk.) skal6rg0,mb A szimmetnilifit rigy csokkenthetjiik le, hogy a giimb kdz6ppontjit egy egyenes mentdnmozgatjuk,s az igy eki6ll6 hengernek m6r kevesebb a jutunk. Ekkor az egyik "" szimmetria szimmetridja, igy egy hasznos de alakzathoz helyett egy ttikrciz6si szimmetrial6p be, de ezzelm6r csdkkenta szimmetria.L6tjuk, hogy a hengerh6rom f6 szimmetri6valrendelkezik:hossztengelye ment6nv6gtelen fogdstlszimmetri6ja van, ezenkfvtila hossztengely sftjdra mer6legesaz alakzat, jeldli az m 6s a pontszerti ezt szotzhs, valaminta hossztengelyre mer6leges szimmetriasikkal is rendetrkezik, jeldli a kett6spont azutinakdvetkez6 (mintlnirror) szimmetria. tehdta forg6stenezt 6s m Itt gelyenkfvtil mdg k6t tiikrdzdsi lehet6sdgiink van. A fizik6ban ahinds 6s nyomds szimmetrifujfut le ez is iqa az alakaat, val6j6ban tehdta szilird testekben nyom6st a nemvektor,hanemegy ilyen 14116 hengerszimmetri6ja irja le. Enneka hengernek tengelymentdnfolyamatos a eltoldsiszimmetri6ja van, ezzelmostitt nem is foglalkozunk. pal6stja A mentdn nyomotthengernek, vagy akoaxidlisan polalJrzdltnid alakridielektrikumnak is ilyen a szimmetrifija. ez a mennyis6g B6r nemskalilr,a gyakorlatban b6nunkvele,s ez az egyszer6sit6s igy nemmindigkorrekt,kiil<indsen haaz a cdlunk,hogy a szimmetri6t vizsgdljuk. A rfdnak mlg a fenti szimmetri6kon (k6tfogAsf) kiviil van kdt tengelyre mer6leges tengelyre180o-os elforgat6si szimmetridja de ez egydiszkr6tszimmetria, is, nemigaz{nfontos. Csavarfsi szimmetria Ertelemszertien ad6dnak tov6bbiszimmetriacscikkent6s a lehet6s6gei: ezt az 6116 ha hengertmegcsavarjuk, akkora tengelykdriili forgdsiszimmetria m6gmegmarad, hiszenbrlrhogyforgatjukel a csavart hengert, az elforgatds ut6n a rendszeriink ugyanolyan marad.[M2a/d.,6bra] Az is l6tszik,hogy k6tfajtacsavar6s lehets6ges, a jobb- vagy balmenetes ez csavar6snak meg.A csavart felel hengert, vagy rudatfrja le ez a szimmetria,vagy a csavar6si, nyir6sifesztltsdgeket szemldltethetjUk A csavart vele. henger mechanikai fesztiltsdg6tmfutenzoriqale, mig az 6116 henger6t skal6rszeni mennyis6g.

szerepe fizik6ban6stechnik6ban 87 a fV. r6sz:A szimmetria Forg6henger a Ebben.n esetben tengely a kapjuk alYl2ate. 6br6t,azaz forg6 hengert. megforgat6s6b6l Az ill6 henger tiiladz6sitengelyis. Ez mer6leges 6s a ut6nmdgmindig megmarad forg6siszimmetria, a tengelyre forgat6sa krist66s tdrneka szimmetriiljdt,a forgat6nyomat6kot, a ferrom6gneses frja az alakzat le p6lddul a m6gneses pszeudovektornak nevezziik,vagy m6s n6venaxi6lis vektomak,azaz is. lyok szimmetLfijSLt Ezt az alakzatot elveszttinkegy rijabb tiikrdz6si szimmetri6t,miir hengermegforgat6s6val tengelyszeriivelfornak. Az 6116 jutottunk. A forg6 hengermatulajdons6ghoz 6r6negy sor igen 6rt6kes csak*:m marad,perszea cs0kken6s t6rnekis ez a szimmetri6ja. fontosmdgneses 6s egy tematikailag axi6lisvagypszeudovektor, a sz6munkra nem csak m6s szimmetri6j6t m6donis lecsdkkentjiik, mer6leges tiikrdz6si hengerkdt, egym6sra Az 6116 jutunk. szimmetridhoz s forg6ssal, ekkoregy fjabb karakterisztikus Halad6henger eltoljuk, azaz tovibb csdkkentsebess6ggel hengert Ha az 6116 elmozdftjukegy irdnyban azazvalamely , jutunk. UYnalt.6bral Ebbertaz esetben k6t is jiik a szimmetri6j6t, akkor egy kripnaka szimmetriili{ttoz szimmetri6ja, vdgtelen fogdsri az -*ud a rendszernek, egyik a tengelykdrflli v6geselforgatds szimmetridju ha mellyel mint vdgesmennyis6ggel, elforgatjuka kripot, az tal6lhatunk, azazvlgtelen szdmriolyan sz6,get 6ftnen6b6rmely sikra is m6g ugyanolyanmarad, mint eredetilegvolt. Ezen kiviil a krip hossztengely6n Az is kip, teh6tegy tiikrdzdsiszimmetridnk m6g megmarad. illl6lnip.szimmetrrfiifitnevezziik u ttikr0zhet6 jeliili a poldrisvektorokszimmetridj6t, ilyen p6ld6ulaz elekfromos poldrisszimmetri6nak, ez az alakzat 6s is. az a erbtflr, sebessg, 6ramvagyaz eltolis szimmetri6ja A fizikabandltaldbanvehor alatt a poldris szim' most m6r ldduk, hogy ez a gyakorlat ez szohdk megnevezni, azonban metriaval rendelkezrimennyisdgeket 6s nem teljesenazonos, az elektrodinamik6ban 6s a pol6ris szimmetria tdves,mert az axidlis szimmetria m6donkezelik. Altal6banaz eleknodinamika szimmeftrfiiiltazonos probl6m6kat okoz, hogy a k6t mennyisdg csaka legrdszletesebb tdr 6s kdnyveknem ktildnbdztetikmegaz elektromos m6gneses eltdr6szimmetri6jSt, utal arra,hogy m6s cimii kOnyve Electrodynamics Classical kdnyvek,mint p6ld6ulJackson: elektrodinamika szimmetri6ja. a kdt mennyisdg Forg66shalad6henger van lehet6s6giink m6g, haalYl}alf.6braill6kfpj6t megutols6szimmetriacsdkkentdsi de Ii.iaUU, egyben 6s is az forgatjuk.Ebbenaz esetben utols6ttkrcizdsiszimmetridt elveszftjiik, mdr qsaka tengelykdriili forganlzzikaz alakelforgatva hogy milyen szdggel mindegy, krip eset6n maradme1,Maz a forg6 t6siszimmetria (L6sdM2alg. 6bra)A gyakorlatban ritkdn tal6lkomarad. tulajdons6gd utdnugyanolyan zatunkat, forgatds a a 6t ami zut./rezzela mennyis6ggel, a forg6 kripnaka szimmetri6j tmalmazza.Ilyen lennep61d6ul haj6csavar6s 6! mozog6sforog a haj6csavar, l* mindegyaz elmozdul6s ahol ok szimmetri6ja, egy bizonyosir6nyban hogy a k6s6bbbevezetend6 Okunk van felt6telezni, ,,spin"t6r szimsebess6ge szdgsebess6ge. 6s elfordul6s tenzor, nem metiiljdtis a forg6 krip irja le. A forg6 krip szimmetri6jdt vektorfrja le, hanemegy harmadrendti jellemz6s6re. forg6 tdlt6s 6ltal A mez6k haszn6ljuk er6terek, nemigen a 6s a gyakorlatbanezt mennyis6get tal6n szeml6ltet6sk6nt azt s rendelkezik, kdzelft6sk6nt, tulajdons6ggal a keltett tdr, vagymez6ezzel szokatlan jellemezhetl.igy a hogy egy adottpont spintere"gy *iafr 6segypoldrisvektoregyiittes6vel mondhatn6nk, jellemezhetjtik,ami igen neh6zspin tdr drtdkdthat skaldtal, vagt kdt vektorral (egy pol6ris 6s egy axiSlis) elk6pzelni. s furcs6v6 tesziezt amez6t, fgy nemkdnnyiiszeml6ltetni, kess6, szokatlannd, s megvolta magajelent6se, joggal vfrhatszimmetridnak eddigi karakterisztikus Ldttuk, hogy az osszes tejuk, hogy a forg6 krip szimmetri6jf,egy db. o" fog6sritdrnekis van fizikai tartalma.Ha a forg6 t61t6st hiszenpozitfv vagy negatfvtdlt6s foroghat ,jobbra" vagy ndgyf6leteretkaphatunk, . kintjiik forr6skdnt,akkor kombin6ci6 el6. 6ll s ,,balra", igy ebb6ln6gyfajta Eltotdsiszimmetriik ir6nti insztigtielforgat6s vizsgilltunk, ahol a v6ges szimmetri6t AlYl2a.6brdnh6t olyan karakterisztikus limitdr szimmetridban, a volt a jellemz6. Az volt teh6ta kcizcis h6tf6le,rigynevezett variancia,szimmetria ut6n utrfu szdgelfordul6s is, mint transzformdci6 vagy tetsz6leges kicsiny szdgelfordul6s, hogy tetsz6legesen A invari6nsok voltak a v6gesszdgiiforgat6sra. tov6bvissza,teh6tazalakzataink azeredetialah,zatotkaptuk hanema v6gest6vri eltoldstis fiaz amikor nemcsak elforyatdst, azokataz eseteket, biakbanmegvizsg6ljuk eltol6sszimha ad6dnak, a folyamatos gyelembe vessziik.AlVl2b.6bra mutatja,hogy milyen szimmetri6k miatt is fontosak,6sa technik6szimmetri6i az Ezekaz eltoldsiszimmetri6k {rramok metri6j6t vizsg6ljuk. is

88

II. a EgelyGydrry: Bevezet6s tdrtechnol6giSba

i/ E

qe
o

a
o.
(D. @

A.

n
@ N

o
Or

fr
@ N o o
N

o
d:

8
NJ

o N

(D. (!

o.
a

.
5 ar

r
a ?
l F l

o
(D F v o

6 @
o

o 9?

g'q
o, o.

6'

H':1

+< E'P
,f,'

E'E 3 B.
q v'

x ?
f,'F)

N F ) 5 0 o
4 *

oa o v

;E

K$
H
i+ F).

H F H5 '[ ri
R'd O ,FD\ x'

HE.

iio. H.O.

ee
o 0a
S P

iar
o

EA e 8l E r
4 A l l

,!^

'e 6
6 . .!1 X

$r

<
N ( O ,F D .

R
' H P

u) *
F.J

8
v

o
i-' oq H
(D ,t

P.'
x - ' 5 0 d

9,
oq

F 4

o q 9

!? o.

qRu'
o f
ii oa
N O .

: / ^ 2 +
=
N

9 K
o.E
o
6 5

e='
6 oq ,f F^? tto q
P l (Dr "(D

E X 5 X 4 2 K d
5 O ' H J ' .pr\

m qi.
FD\ or F]

x
'

<

oln
t D k

3.o
D)

6s afrzlkSban technik6ban 89 szerepe IV. r6sz:A szimmetria mutatja az p61d6ul nagyon fontoslehet.A lVl2b. flbrdnak a. ilbrdja dramvagy a tdmeg6ram banaz elektromos Ebbenaz ment6n elmozditunk. a egy elemikicsiny a6t6vols6ggal tengelye azt az esetet, amikoregy hengert sz6munkra kfp vagy a gcimb a vizsgdljuk,nem 6rdekes amikor a folyamatoseltol6siszimmetri6t esetben, a hiszeneltolva ezekis hengertirirat te. Az,,a." 5brfu6ll6tjuk, hogy a hengernek tengellyel szimmetri6ja, es6,valaminta tenvan, valaminta tengelybe ttikroz6siszimmetridja p6rhuzamos a tengelyre mer6leges 6s dr6t vagy irja Ez hengemek. a szimmetria le egy hosszri gelyremer6leges is forg6siszimmetri6ja van az 6116 szimmetri{jdtisez adjameg.A,,b." 6b' feltciltrittdr6t,vezetdk a vezet6kszimmetrifijdt, p61d6ul statikusan de dramelkezdmozogp6ld6ulfqlyad6kvagy elektromos lev6 amikora hengerben anyag, r6n l6tszikaz az eset, ti.ikroz6si a m6nmegsziinteti tengelyremer6leges Ez sebess6ggel. a lecsokkentszimmetria ni egyenletes szimmozg66raml6s sebess6ggel ad tulajdons6gokat az egyenletes afizrkdban6rt6kes szimmetridt, azonban ke6ramszimmettdjdtegyvezet6ken vagyaz elektromos a metri6ja,hiszenez irja le p61d6ul folyad6k6raml6s, kicsinytengely a hasonl6an,tetsz6legesen kicsinyforg6shoz hogya tetsz6legesen Az reszttil. asjelzlsaztjelenti, el6tt. mint lesz szimmetri6j6t. Ugyanolyan az6ram16s, az elmozdulds mentieltol6ssemrontjael az alakzat l6that6m6don,rigy, hogy az id6benvfihortafiuk az a ,,c." 6brt-ri' tov6bblehetcsokkenteni Ezt a szimmetri6t felel meg,6srigy lehetne{br{zoIni, hogy a hengeregyik Ez m6rt6k6t. a gyorsul6mozg6snak elemi elmozdul6s Eil. mozognak. a rujzon sebess6ggel azazeltero kdpest, mozgatjuk alaphoz az zfu6lapjitndvekv6sebessdggel akkor ez a gdz sirisdg6nekcsdkkendsdvel Ha neh6zilbrinolni, dekdnnyti elkdpzelni. gfu 6ramlika vezet6kberi, 5tn&oi6t lecsdkkentjiik. el, ez folyaddkesetdn csakugy.k6pzelhet6 ha a vezet6k kell j6rnia,osszenyomhatatlan jar. Igy teh6ta gyorsulSs szimmetriacsdkkent6s egyik a megszrnesdvel Ez atranszlSci6s, eltol6siszimmetria el6id6zf, mert ott mindig csdkkena folyamatokat id6benv6ltoz6instacioner m6dj6v6v6lk. Ezdrt6rdemes annakcsdkmegv6ltozhshvaljSr, gondolkozunk, akkorez a tdltdssiinisdg 6ramban Ha szimmetria. elektromos az ezi. Lfithat6teh6t,hogy az eltol6siszimmetri6nill idobeli eltolSsszimmetrieredm6ny kendsdt vagy nd,veldsdt esete. egyikkorl6tolt,lehetsdges mint a stacioner 6raml6s, tudjuk,csakazaraml6sok 6jais cs6kkentheto,tehdt mer6leges ttikr<iz6a az henger esete, ebben esetben tengelyre A ,,d." ilbrhnliltszka forg6, de nemhalad6 vagy vonalszeriien hengerszenipdld6ul rudonforg6toltes, a ilyenlenne A si sik mdgmegvan. gyakorlatban Az esete. ,,e." 6brin lfitjlk az el6bbi esetetakkor,ha a tengelymentdn en elosztva, vagy egy forg6tengely pedig ez a eleklromoslramnirlnemhaszt6ljukezt az elvi lehet6s6get, Ma mozogaz 6raml6s. a technik6ban lenneez, melyndl forogvahaladnaka 6raml6s olyan elektromos spimmetria elvileg el66llhat,gyakorlatilag halad6folyaddkfelelnemeg enneka gondolkodunk, akkor spir6lszenien tdltdsek.Ha folyad6k6raml6sban effektusokat okozszokatlan el6fordulilyen tipusq 6ramvezet6s, val6szintileg A szimmetri6nak. biol6giSban l6tszik,azazpllditrl id6benv6ltoz6forg6 iiram, az va.Az ,,f." 6brhn eloz6esetidrlbeliszimmetriacsdkkendse az egy Ebbenaz esetben dr6ttalis lehetne enetgiiltvezetni hogy ,,spinv6lt66ram". vagyazt is mondhatn6nk, is, szerkezetndl ahol egyresztiktil6 a Hasonl6esettal6nlehetsdges Schauberger-f6le egyikhelyr6l a m6sikra. tdrtdnik. forg6 6raml6s csriben 0rvdnyes, Ez halad6rfd esete. ut6bbil6tszika csavart, 6s 6116 A ,,g." ilbrdnlfltszlkacsavart, nid esete, a ,,h." 6brdn gyorsul6mozg6sban, s jelent6sdge csak van, 6s a ,,g." ilbrfinugyanezlfitsilk, nakjelenlegnem sok technikai formStmegval6sftani. ezt hogy lehetne az 6raml6si hogy technikailag neh6z lennemegmondani, dramlSsok,framok Anen 6snem-Abeu felcsesonendje a melyekndl szimmetri6k ismertetti.ink, olyanszimmetriamiiveleteket Az eddigiek sor6n utdnakkor is, ha a agyanaztkapjuk ffanszformdci6 az r61het6 volt. P6ld6ulaIY/2b.6bra eset6n ,,e."esetben a majd M as mennlis6ggel tengely szciggel elforgadukaz alakzatunkat, mentdn tetsz6leges a el6szdr tengely marad.AIY/2a. vfiltozatlan az sorrendjdt, eredm6ny a ment6n eltoljuk. De ha megcserdljtik transzform6ci6k azonGyakorlatban forgdsi6s eltol6siszimmetria. 6braels6esetdn, ,,a." ilbrdnlfltszlkaz ennekmegfelel6 az legyen.Ha olyan esetet felcserdlhet6 tetsz6legesen sorrendje hogy a szimmetriamiiveletek bannemkdtelez6, mdr nem vizsg6lunk, amikork'dtegtmdsramercileges felcserdlheforgdsunkvan,akkora forgdsoksorrendie tenjutunk. A mechanik6ban p61d6ul egym6sra meroleges, k6t t6, ekkortignevezettn"*-ib"li szimmetridhoz jellemzik a nem-Abehfohat6sok szokatlan Nagyon6rdekes, gely ktirtili'forgdsfordul el6a pdrgetty{ikndl. A is vagy id6benegyenletesen, gyorsulva haladhat. IV/l. kieaz lyamatokat, term6szetesen ilyen mozg6s 6s merdleges tengelykdriil fohanemhdromegym6sra amikornemkett6, glszitds ilbrdjdn ldtszik az az eset, 6. ez ndzve. Term6szetesen 6lland6 eset rog egy pont, p6ld6ultolt6s,ez a lehet6legdltal6nosabb a forg6sokra hogy lehetne hogy technikailag 6s gyorsul6sebess6ggel mozoghat, ma m6g nem tudjuk megmondani, vagy teljesm6rt6kfizlkailag.A jelenlegifizikdb6l 6stechnik6ban vagymi lennea hat6sa elo6llitaniilyen 6raml6st, (majda kds6bbiek visszat6rUnk sordn Sejthet6 vagyelmdletivizsgillata. benhii4nyzikezeniramllsokkis6rleti, miattjon l6tre.Ha megnlzzik a lYDalb. 6brin a ilyen nem-Abefimozgds monopdlus 16),hogy a m6gneses ment6n forogtengelyek mer6leges pszeudoSkalln akkor 16tjuk,hogy a gdmbfeliilet6negym6sra szerkezetfit,

90

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

FOGALMAK szociol6gia
biol6gia mechanika (6s kvantummechanika)

rozrur LEv6ronvnrwnx
t6isadalmi tdrvdnyek
fiziol6gia tdrv6nyei

Newtontdrv6nyek (Shr0diger egyentret) kvantummechanika

forrds 6s tirv6nyegyenletek

szintek ,,szok6sos"

k6mia
elektrodinamika

tdlt6s,t6r, energia, impulzus SZIMMETRIAK Wignersejt6s: szimmetridk, a a megmarad6si ir6t<irv6nyeket nyitjfrk.

megmarad6si t6rvdnyek Szimmetria megmarad6' Curie-f6le tdrvdnv si szimmetriacsdkkent6si " szint ,,fundament6lis

IY/3. dbra. A val6sdgvizsgdlatinak egym6sfeletti szintjei. Attatdbana vastagvonal feletti szintekenfolynak a kutat6sok holott a szimmetririkfundament6lis szintj6nttjrtdn6v6ltoz6sokmindenfeljebb lev6 szintetbefoly6soljr{k.

ebben doa bozbanaz id6 gyorsabbanmrilikmint odakint

a goly6 mindig gyorsabban t6vozik a dobozb6l,mintha A miatt egy "k6zdns6ges" dobozb6lt6vozna. gyorsas6g lesz 6s ttibb energi6ja a goly6nak, egyregyorsul.

lY14.6bra. Az id6 "egyenetlen mrilisi sebess6g6n" alapul6iirdkrnozg6. lassabban mthk az id6. akkorenerei6t vesztendnk. Ha a dobozban

hatnakp6ld6ultdlt6sek. ezt Altal6nosesetbenteh6taIV. kieg6szft 6. 6br6janagyj6b6l irjale. Technikailag 6s ilyen m6donval6sfthat6 meg a pszeudoskal6r, a m6gneses MM monop6lus. Term6szetesen ilyen tipusri egy p61d6ul szev 6ram16s krist6lyrdcsos vezet6ben, f6mbennemkdpzelhet6 azonban bonyolult szerkezetu el, egy jelens6g. vesanyagban nem zirrhat6 ilyen tfpusrivezet6si Tekintve,hogy a szerves molekul6kcsavart li{nki cokb6l6llnak(l6sdp6lddula DNS),6sezekttibb tengely csavarva, kiz6rt,hogy azelektnem kcirtilfel vannak ron ilyen tdbb tengelykciriil forg6 6s egyben vdgez,ez6rtaz 6l6l6nyekben l6trejdhet anaez halad6mozg6st gyonbonyolultmozg6s szimmetria, egydr6tban 6s de aligha. N6zzUk megmost,mi leszaz eredmdnye, axi6lis6spoldrisvektorokat ha <isszeszorzunk, vizsg6ljunk azaz meg a Poynting-vektor szimmetnejft.Subnyikovvizsg6lataiszerint(11c.irodalom) a Poynting-vektornak kompozit szimmetriSj lesz, azazmagdn viseli a m6gneses a tdrnekaz axi6lis,6s az elektromost6rneka pol6ris szimmetri6jdtegyszene.Ekkor az E 6s 11 vektorolaa egyarfunt mer6legeskdrgyiiniszeni, t6ruszfalak Poyntingvektornaka szimmetri{tla, m6r- bdr kapcsolatos energiamozgdsdval, ami az semmikdpp skal6rse szimmeffia.

a fizik6ban6s technik6ban invariancia6smegmaradr{s Szimmetria, invamit a l6ttuk tdbb p6ldrinkeresztiil,hogy (legal6bbis geometri6ban) drtiink szimmetri6n, Az eddigiekben 6s a transzform6miivelet sor, ami egy transzformSci6b6l, val6j6ban A rianci6n6smegmaraddson. szimmetria ha mtiveletb6l6ll. Alkor mondjukvalamire,hogy szimmetrikus, egy adotttranszci6 ut6negy dsszehasonlitrisi eltol6sutan - melyek nem csakt6rbeli diszkrdtgeometriaimiiveletekleform6ci6,p6ldaultiiladzds, forgat6so az hetnek,hanemfolyamatos,akrir id6beli miiveletekis - visszakapjuk eredetigeometriaialakzatotvagy fohogy a megmuadilsteljesiil-e.Ha van egy rudunk nagybanbefoly6solj6k, lyamatot.A szimmetriamtiveletek p6rhuzamos. Ha mely a hengertengely6vel (mint azt mr{rl6ttuk a p6ld6kban), lesz egy olyan szimmeffiasikja, miatt megsziinika forgatjuk a hengert,akkor ez a szimmefiasikelv6sz,hiszena forgat6s viszontfolyamatosan mepdldaula tengelyre ett6l m6gmegmaradnak, M6s szimmetri6k tengellyelp6th*utnos ttiloOr6ri szimriretria. befoly6soljaka szimmetridkat, eltolasnagyban teh6tpl. forgat6s, r6lJgei tiila6z6si sft. A szimmetriamtiveleteh 6ra vagy ndvelhetjtikilyen miiveletekkela szimmetriiikszitmht.Ezzel geometriaihasonlattal csdkkenthetjiik, 6s a kdvetkezik megmaradds, ha vdltoztatunka t6telt, hogy a szimmetridbhl zdkeltetnilehet azt az alapvet6 tdrvdnyekis. A a viszonyok, akkor vdltoznaka megmaraddsi szimmetridn, folyamatok is,esetleg megmaraddsi valamint a a szimmetriaredukci6, a a mtiszakitridom6nyokban, szimmetriacsdkkent6s, termdszettudomiinyban, fontos. ezdrtnagyon egy-egyfolyamatban ismerete is. tdrt6nete A szimmetri6k szimmetriakeres6s bevea hogy az elektrodinamikdbanforg6siszimmetridk hogy bemutassuk, azlesza c61, A tov6bbiakban eltoldsi6stiikr66s p6ld6ulelv6szhet energia impulzusfolyamatos az hoz zet|se effektusokat be,6semiatt fj is (de szimmeffidkat lehetmajd tal6lni).L6tjuk, hogy a szimz6si szimmetridja majd rij, m6lyebbdltal6nos 6llnak a megmarad6si 6s mint a megmarad6s, a szimmetria fundamentumin alapvet6bb, metria fontosabb, oks6gisorral6rzdkeltetjiik is" tdrvdnyszer0sdgek A 3. 6br6neztegyt<ibbszintii mint a megmaraalapvet6bb, fontosabb, kell Hangsrilyozni aA a nagyonfontost6nyt,hogy a szimmetria A 3. 6br6nl6that6az tdrvdnyszenis6gek. 6llnaka megmaraddsi d6s,6s a szimmetriatalajin,fundamentum6n tdltdsekkel, rakjuk". A gyakorlati6letben szinteket tiblilzat, ahol a kiil6nbOz6 az dsszehasonlit6 ,,egym6sra szint Ez haszn6ljuk. a ,,szokdsos" 6s dolgozunk, ezekkdzti megm.iaati ttirvdnyeket impulzussal energi6val, (amit a forr6s-6s drv6nyegyenletek frnak le), amit mi Maxwell-egyenle6s erredptil fel az elektrodinamika 6ptil fel a mechanifogalmaib6l tiirv6nyeib6l, 6s Az teknekneveztink. elektrodinamika a kvantummechanika arr6la fundamept6lis Kevesetgondolunkazonban ka 6s a kdmia,majd ezekb6la biol6giai ds szociol6gia. mint Amikor a Maxwell-egyenletekr6l, az elektbefoly6solja. tcirvdnyszenis6geket szintr6l,amelymindezen vessziiksoralkot6 szimmetriiikat az sz6lunkmajd, akkor els6soqban egyenleteket egyenleteir6l rodinamika hogy milyen szimmetriiikat tdrv6nyeiatt6l fiiggenek, hogy az elektrodinamika ra. Most csakel6rebocs6tjuk, (azazelektro$ztatikfu6l besz6tdlt6snem mozoghat Ha engediink meg a t61t6sekn6l. pdlddulaz elektromos -, yan- az 6116 szimmetrifija 6s ebbenaz t0ltds,vagy tdltdssorok Itink), akkor igen egyszeriszimmetri6nk 6rdekes. Ekkor csaka ttiltdsmegmarad6s vannak. trlrvdnyek megmarad6si igenegyszeni esetben hiszena esetben, vfiltozatlan sztatikus, npm 6s Val6j6banaz energia impulzusmegmarad6sa is l6nyeges lesznek, cstjkha v6ltozatosabbak tdrv6nyeim6r gazdagabbak, Az elektrodinamika nemmozognak. tcilt6sek a ekkor m6r kialakul a hogy r{ramoljon tcilt6s, tdltdsszimmeti1j t,6s pdld6ulmegengedjtik, kentjiik az 6116 hogyanbefoly6solhogy a szimmetridk Ldduk tehdt, is 6s m6gneses is, 6s forr6saink drv6nyeink lesznek. t6r jelens6gek szintenazonban A k<ir6t. fundamentrilis jdk a megmarad6si megengedett 6s tdrv6nyeket a fizikai ma amiketa technik6ban 6s ritkdn szoktunkvizsg6l6dni, eleveabb6lindulunkki, hogy azoka szimmetri6k, hogy a volt az a sejt6se, holott ez nem igaz. Wigner Jen6nek hasznilhatunk, tov6bbnem cs<ikkenthet6ek, effektusokat,term6szeti szimmetri6k,,szuperelvek",melyek meghat{rozz{ka hozzdjuk tartoz6 lehetsdges - <isszegzds, kivon6s - pedig a jelens6geket, kOzti miiveletek A tdrvdnyeket. szimmetri6k megmaraddsi frhatjukle. <isszefiigg6ssel PierreCurie6ltal felismert,,szimmetriamegmarad6si" azz 6s AtaaUan abb6lindulunkki, hogy a t6r homog6n izoh6p,hogy az ido,"rnrilisi sebessdge", az id6 h9lehetne n6ha Bizonyitr4sk6nt azthozzdkfel,hogy haigy lerne, akkor6rcikmozg6t mogenil,{sa vdltoztathat6. nem tdrbenvan mutatpdldrit.Tegyiik fel, hogy gravit6ci6s 6piteni.Erre a 4. 6&in l6that6,igen egyszeriielrendezds ha egy dobozun! amin beliil gyorsabban ,,rnflik" azid6, mint kiviil. Ebbenaz esetben, egy goly6 itt kering,akszalad alul a ki nagyobbenergi6val leesilg6s ezert mirl6sa miatt hamarabb belul az id6 gyorpabb kor a dobozon a mrilna,mint a dobozonkivi.il. Ebbenaz esetben a goly6, mint ha a dobozban id6 ugyana"zal sebess6ggel az olyan doboztis el lehetrek6pzelTermdszetesen mindenhatirt meghaladhat. goly6 id6vel felpiirdg 6ssebessdge a viselkedne doboz.Innen16r energianyel6kdnt azesetben ni, uhollassabban ,,mflik" azid6, mint odakint,ebben hogyan van, milyen fontosszerepe dsa tdr 6saz id6 homogenitris6b6l szilghogy a tdr ds azid6 homogenitris6nak (Enneklefr6s6val III. r6szben foglalkoztunk. a kdvetkezikazenergia impulzusmegmarad6sa. 6s szeretndnk 6rzdkelsegitsdg6vel de ndh6nyegyszerii, nagyonfontostechnikaimegoldds A tov6bbiakban ennektitrgyalSsdval, azlrt,hogy mikor tovdbbl6ptink szqrep6t, is tetni a gyakorlatban a szimmetriacsrikken6s 6s legyena szimmetririnak a ne az olvas6 szStmlna csakelvont fogalom,hanemkonkrdtgyakorlatijelentdse szimmetriacscikkent6snek.

92

EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a tr. SZIMMETRIA B. A GYAKORLATBAN

Ebben a pontbanazt tdrgyaljuk,hogy hogyan 6rtelmezhet6, a hogyanhasznosithat6 szimmetria6s a szimmetriamtiveletek g6pekmegalkot6s6n6l. Miel6tt a fogalmaa gyakorlatban, effektusok, szerkezetek, rij fj r6szletes lefrdsba rijra a belekezden6nk, 6t kell gondolnia szimmetria fogalm6t,kiilOndsen folyamatokndl. Mig geometriSban p61d6ulforgat5sn5l,tiikr<iz6sn6lel6g krlnnyti az ugynevezett diszkft szimmekiamiiveletekfogalmrltelkdpzelni, most amikorfolyamatokszimmetri6jdt fogiuk tfirgyalni,legal6bb olyan fontos lesz afolytonos transzformdciokmegismer6se gyakorlatbanEz alatt azt efijiJk,hogy a transzform6ci6 a . ttdn villtozatlanlesz a folyamat, p6ld6ul egy mozg6s,egy 6raml6s,egy v6ltoz6s.Mit is jelent ez p1lddulaz energiamegmarad6sra? 6rtjiik ez alatt,hogy mikor egy zdrt rendszernek egy cisszenergi6ja, Azt van akkor (vagy egyik f6le energidnak 6talakal6sa m6sikba), b6rmilyentranszformdci6, p6ld6ultitkciz6s stb.,stb. az a ut6na rendszer maradt, mint energidja viltozatlanmarad,azazinvari{ns,azazszimmetrikus, hiszen:ugyulaz pdldak6nt el6ttevolt. Egyszerii pdld6ulamikoregy lejt6n gurul lefel6egy henger, rigy fogalmazhatndnk, akkor az energia, mint gdmbszimmetri6val lefrhat6skal6rmennyis6g 6rt6kev{ltozatlanmarad,annakellen6re, hogy a helyzetienergia r6szeseddse ebbena skal6rmennyisdgben egyrecsdkken, nd,a mozghsi, h6 6s a 6s a (Mozg6sienergiaalatta transzl6ci6s forg6sienergia. Ebbenaz esetben megmaa energi6t 6rtjiik 6ltal6ban.) rad6 mennyrs1g, energiaaz a skal6rmennyis6g, invari6ns,v6ltozatlanmarad.A transzform6ci6s az ami most a potenci6lisenergia6talakit6sa mozgdsi(6s forg6si) energihvil. Ilyen esetben azdrt eleg ,,mtivelet" messzirg kell rugaszkodnunk egyszeri,szeml6letes geometriai el mriveletekt6l,azokat az transzform6ci6s csakmint hasonlatokat, anal6gokat foghatjukfel. Mindenesetre energiafltalakitdsa,,,transzform6l6sa" az megttirt6nik egyiktfpusnak mdsikraval6 k6az a rfua - a szok6sos szimmetri6k De hogy az egyesszimmetri6k eseten. azt eddig is lettuk a geometri6ban, megszi.intethet6k, csdkkenthet6k, az energia csakszimmetria, a legalapvet6bb, itt kell a legt<ibds is b6r mert qq.*:mszimmetri6t bettenni azdrt,hogya benne l6v6 6sszes, megsztintessiik. Az dsszimpulzus megmaradfusdt elkdpzelni m6r kicsit nehdzkesebb. az el6bb iddzettlejt6n legurul6 Ha hengertndzzlik, akkor azt gondoln6nk,hogy az 5116 henger6s az 6116 lejt6 ut6n a guru16hengernekegyre tdbb 6s tdbb impulzusa lesz, valamintimpulzusnyomat6ka teh6tmegs6rtettiik impulzus6s impulzusis, az nyomat6k megmarad6s6t. Azonbanez a rcndszer nem korl6tozhat6 henger6s a lejt6 kdlcs6nhat6sara, haa nem hozzir tartozik mlg a Ftild (ds emiatt a teljes naprendszer), Ez eldggdmegt6veszt6 nehezen stb. ds kdvethet6, tekintvehogy nem l6tjuk, a folyamatmiatt mennyirev6ltozik a Fdld impulzusa impulzusnyods mat6ka, hiszennincsmihezviszonyitanunk.Ezdrt hat6rrulehetalkalmank6nt neh6z,zavar6a z6rt rendszer nakmeg6llapft6sa, ez 6ltal6ban 6s kdnnyebb energiamegmarad6sndl, az impulzusmegmarad6sn6l. az mint Szfrnyak szimmetrifja A fentieketfigyelembev6ve, most pusztilncsak a szimmetria szimmetriacsdkkent6s hatdsait 6s fogjuk vizsg6lnin6h6nykiragadottesetben. AzIY/Sla.ilbrdnlfltszik egy olyan eset,mikor egy forgo korongotfolyaddkkalmegfujunk,vagy egyazzalegyendrtdkii esetet, mikor egy forg6 korongotegy bizonyossebessdggel tengely6re mer6leges irrlnyban mozgatnikezdiink.Ekkor kdt szimmetriacsdkkentdst hajtunkv6gre:egyrdsztaz ifll6 hengert forgatjuk,6s fgy azttapasztaljuk, hogy a henger elvesztia tengellyelp6rhuzamos ti.ikr6z6si sfkra a szimmetriiljdt,a m6sik szimmetriacsdkkent6s pedig a hengermegffj6sa, vagy a tengelyre mer6leges mozgat6sa. a mozgat6s folyamatos Ez egy eltol6siszimmetriacsOkkentdsnek meg, ekkor a felel sebessdgre mer6leges ttikrdz6siszimmetria v6szel, csrikken Ezzela k6t szimmetriacsdkken6ssel le. azonban jutottunk, a forg6 hengerre igenhaszroseffektushoz ugyanisegy felhajt6er6 hat, ez az igynevezett Magnus haths. az6rtkdvetkezikbe,met a hengerals6 6s fels6rdszdn Ez mds-m6s lesza sebessdg, hiszenaz egytk jelentkezik,mfg feliil a k6t sebessdg esetben forgds 6s a transzl6ci6 a sebessdgdnek kiildnbsdge tisszege. Emiattm6s-mds a nyom6s6rtdkealul 6s feltil, 6s M iW keletkez6 lesz felhajt6er6 gyakorlatban hasza miir n6lhat6. h6tkdznapi A technikaigyakorlatban a sebessdgkiildnbs6get forg6ssal, ezt nem hanem sz6rnyprofil a alakjdnak asszimetri6j6val 6rjUkel. A forg6s6s a szdrnyprofilok ismertttikrdzdsiasszimetri6ja viszontigen kdzeli rokons6got mutat,hiszena szdrnyprofilt komplextranszformdci6val forg6 ktirr6 lehet v6ltoztatni. A sz6rnyprofilalaff 6s felett m6s-m6s sebess6g alakul ki, 6s ez az ami a felhajt6er6teredm6nyezi, tekintve, hogy itt is nyomdskiilcinbsdg alakul ki. Ezt a szimmetriacsdkkendst haszn6ljuk a l6gcsavarokn6l, ki sz6rnyprofilokndl,turbinalap6tokndl, haj6csavaroknfl, teh6taz fuarnlilstechnik6ban sok esetben, igen ez1rtl6tjuk, hogy a folyamatos forgdsi6s eltol6siszimmehidk kombin6ci6ja milyen hasznos.

IV. r6sz:A szimmetria

an a fizikdban6stechnik6b

'.> +

+
(Magnus-hat6s)

lreha.ltoero -l#u

turbinalap6t, l6gcsavar, szdmy a A gyakorlatban forg6sta lap6t vagy sz6rnyalak 6val asszimetri6j kiv6ltjuk

+
hat6sa egym6sra 6s ranszl6ci6s forg6siszimmetria keltdse c.) egyeni4ram

mozg6s l6trehozdsa b.) alternr4l6 a h6m6rs6kletbenldhehozott asszimetria,vagy szimmetria(hiszep nem folytonosan 6lland6 a h6mdrsdklet)a csdkken6s hoz 16tre. kombin6lvaaltern6l6mozg6st nyomdsasszimetri6val

m6s-m6selekels6 asszimetria- a k6t elektr6danyagnak azazglsovan. Ennekkdvetkezm6nye, rok6miai poenc6lja hat6s6ra vagy szimmetrias6rtds a t6rer6ss6g dik asszimetria a vezet6kbenmegindul a tiiltdsek riraml6sa.A Seebeck+ egy az Peltierhat6s el6bbinek m6sikverzi6ja.

Tz
a a a a ' aa' a a a

t .

t . f .

a a a

h6mdrs6kletkiildnbsdg d.) Indukci6 - v6lt66ram kelt6se

nyomdskiil6nbs6g

B(t) BC)

- B els6 cs6kJ<ent6s id6beli v6ltoz6sa,a folyamatos szimmetria csOkkent6se, sdrtse.Ennek kiivetkezmdnye vezehat6t6ben a t6rer6ss6g srira megindul a tdlt6sek 6raml6sa.

els6 asszimetria a kat6d fiit6kil6pnek se miatt kOnnyebben az elektr5dok.Ennekkovetkezasszimeta m6nyekdnt m6sodik ia - az elekn6dokrat6rer6ss6get kapcsolvaaz egyik ir6nyba megindulaz 6raml6s

f.) kdt forg6s- pfrhuzamostengelyesetdn

szimmetria g.) forg6s+ transzl6ci6 a legrdgibb csdkkent6s

forg6s- pdrgettyiis mer6leges kt egym6sra stabiliz6tor m6sikesete csavar a forg6s+ transzl6ci6

IV/5. dbra. 6ltal nyerhet6technikaimegold6sok Ket-ket szimmetriacsdkkentds

Egely Gycirgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

Forg6-halad6 mozgis AzlYlig. ilbrilnkdt tov6bbiigen hasznos szimmetriacsdkkentds l6that6.Az els6 esetben kocsit 16egy tunk, ami ugyanazokat szirnmetriacs<ikkent6seket a tartalmazza, mint az el6bblefrt Magnushat6s.Itt most a forg6kerekek6sa mozg6kocsiszekrdny szimmetri6it kombinSljuk. a szrlmunkra Ez teljesenegyszeridsmajelent6sdgti, g6t6l 6rtet6d6szimmetriakombin6ci6gyakorlatban a hatalmas is mdgis ahogya bevezet6sben irhrk, tdbb kontinensen nem ismertdkfel enneka lehet6s6g6t,6s ez6rtcscikevdnyes, fejl6d6sk6ptelen technikai civiliz6ci6 alakultott ki. Ha a forg6stengely a folyamatos 6s eltol6sirinyap6rhuzamos egym6ssal, akkorkialakulhata csavarszimmetria,ami a biol6gi6ban 6s a technikdban spir6lszimmetria is is n6venismert6sfontoshatds. dsszes Az csavar 6smenetezenaszimmetridn alapszik, azelekhodinamik6b6l m6ghi6nyzikez a szimmetria. de ma Folyamatos szimmetriacsiikkent6se A IV/sb. 6btdnegym6stfpusriszimmetriacsdkkent6st mutatunk A ,,b." 6brhnegy gozglp vhzlatalttbe. szik.Ez esetben h6m6rsdklet nyom6s a periodikuscsdkkentdsdvel 6s tdrbeli szimmetri6j6nak mtikddtetjiika szerkezetet. El6szcirakazlnban melegitdssel g6rt ds nyom6st6llitunk el6, a szimmehiatekinteteben a ez h6m6rsdklet-eloszliis jhr. t6rbeli szimmetriSj6nak helyi megzavarfis6val, cs<ikkentds6vel Az igy keletkezett nagynyom6si 96z eloszl6srinak helybeli(ds id6beli) szimmehiSj5t a s6rtjtik megazzal,hogy hol a jobb oldali, hol a bal oldali szelepet nyitjuk meg,6s ezilltala dugattyfnakhol az egyik,hol a m6sikoldal4iajut a nagynyom6sir kifejleszt6sdnek,megfelel6 a szimmetridk megtal6l6s6nak folyamata majdnem 96z. A gozgep egysz6n 6vesperi6dust ig6nybe, vett persze sztiks6ges a seg6dberendez6sekkel egytitt. Etektrok6miai potenci6lszimmetrifja A IV/5c. 6brdnegyolyan esetetli4tunk,amineka l6that6,tapinthat6 mechanik6h mdrnemsok kdze osz van,dppenez6rtj6val k6s6bb, j6val nehezebben 6s ismert6k jelent6s6gdt. fel (Brir a Kdzel-Keleten 20006ve mdr ismert6k.) a Galvani-Volta-kisdrlet, Ez azazegyenfuam elo6llit6sa elekhokdmiai riton.Ha egy tartillyba savat vagy lfgot helyeziinkel, akkork6t kiildnbdz6fdmetm6rtvaebbea folyaddkba, mindkett6nek m6s-m6s leszaz elektrolithoz viszonyitottelekhokdmiai potenciilja, azazm6s-m6s fesziiltsdgszintre ,,t6lt6dikfel". Ez az els6 szimmetriacsdkkentds.mrisodikaz,ha a k6t elektr6dkdz6 egy elektrornosan A vezetridr6tot fektetiink, 6s ez lehet6v6teszi,a potenciSlkiildnbsdgek kiegyenlit6ddsdt, a tdltdsekv6ndorl6s6t azaz egyik elektr6dr6l a m6sikra. Csakl6tsz6lag ut6lag egyszeriezenszimmetriacsdkkentdsek 6s fontossdg6nak felismerdse. (Tal6nnemvdletlen,hogy id6sz6mit6s el6tt 2000-b6lszirmaz6 dsmezopot6miai egyiptomi sirokb6lmdr keriiltek el6 ilyen szerkezetek, aztSntdbb amit ezerdvreelfelejtetta civilizilt vil6g, hiszennemtudt6kmegmagyafinni ezt ahatist.) Az elektrok6midban haszn6lt rclativpotenci6l, valamintazelektronokrelatfvmozg6sa a dr6tbanm6r nem l6that6szemmel, dppenez6rtfelismerdstik, felt6r6suk igen hosszriid6t vett ig6nybe. Ha val6ban6rtettdkvolna ezeknek szimmetriacsdkkentdseknek a a jelentdsdgdt, akkor m6g k6t rijabbhatfst lehetettvolna felfedezniezen alapon.Ha az elektrolitotmost elhagyjuk,6s a kdt ktil<inbdz6l6met az egy-egy helyen,p6ld6ul Wiir(i alakbandsszek<itjiilg akkor a k6t csatlakozSsi j6n helyenszimmetriacsdkkends ldtre, p6ld6ula f6mekkrist6lyr6cs6ban. gyakorlatilag krist6lyrdcsban Itt a tapasztalhat6 eltol6siszimmetria s6riil, hiszenp6ld6ula bizmut vagy a vas kristdlyainem azonosak. most az egyikcsatlakoz6si Ha helyetmelegftjiik, a m6sikatpedightidiik, azazigyeksziink mindl nagyobbszimmetriacsokkent6st a h6mdrsdkletben eldrni is, akkormegindulegy elektromos jutottunk i{raml6s, azazegyfj effektushoz Ha azonban fent emliteu k6t eltdr6 fdmb6l 6116, f6lgninib6l dsszerakott a kdt egyenletes h6mdrsdkletti szerkezetndl egyik f6mgyfirtibe az elektromos 6ramotindftunkel, ds fgy cs<ikkentjiik rendszer a szirnmetri6j6t, akkorazt vessztik 6szre, hogy az el6bbieffektusforditottj6tkapjukvissza,azazazegyikdrintkezdsi pont melegedni, m6sikpedig hiilni fog. Ebb6l l6tszik,hogy mind a Seebeck-, a mind az ut6lag tfugyaltPeltiereffektusugyanannak szimmeffi6nak a mds-m6s verzi6i.Mind a Volta, mind a Seebeck Peltier-hatdst 6s m6sm6s fedeztefel, holott ha szimmetri6kban gondolkodunk, akkor elvileg az els6.felfedez6nek, Galvaninak kellettvolnar6jcinniaz dsszes ilyen tipusrihat6sra. Ezena vonalona szimmetriacscikendsek eg6sz mdsodlagos miatt sor effektust,rijabbszimmetria cs6kken6st lehet tal6lni. Ilyen pl. a Nemst effektus,ahol k6t eltdr6, 6intkez6 anyagnill irinyt h6mdrs6kletx ktil6nbs6ghat6s6raz iriny.d,mdgneses t6rben y irdny:iu elektromos tdr l6p fel. Ennek forditottja az Ettinghausen hat6s:x irr4nyri elektromosfuarnhatds1razirdny:iu m6gneses t6rbeny ir6nyu h6m6rsdklet kiildnbs6g fel. Tdbb hasonl6 l6p p6ldalltezik m6ga szimmetriacsdkkent6sek hat6saira, ez atudatos de kutat6s a szimmetriacsdkkent6sek sor6nak szisztematikus vizsg6lata m6gnemjellemz6ma sem.

aftzikilban6stechnik6ban 9l szerepe fV. rdsz:A szimmeffia Iddbeli szimmetriacsiikkentdse a AzMSd.6brin az elektromosfuatnel66llit6s6nakm6sikigen fontosm6dj6tl6tjuk, art, amitFaiadayk6sztilthurok,aminkeresza megintszi.iksdgeszitrt vezet6b6l Ebbenaz esetben neveziink. f6le indukci6nak szimmeffiacsokp6ldSban ismertetett megismert ez tudnaka ttiltiitt rdszecskdk, a mir elozoleg tiil aramlani csdkid6beli v6ltoztat6sa, tdr hogy a m6gneses er6ss6g6nek Ami hi6nyzott,az annaka felismerdse, kentds. t6r a Ha szimmeffiacsdkkends. 61land6 m6gneses (vagy n<ivel6se egy l6nyeges is) szimmeftias6rt6s, kentdse gondolt6k a kutat6k, hogy ha egyendramfolyik egy 6rt6ke,akkor semmif6le hatdst nem taldlunk. Ugy akkor a vasrud felmignesez6dik,6s emiatt azLvfirtil<, hogy a forditott eset is megtdrt6njen, szolenoidban, az kapjanak.Ampere ugyan 1szrevette inhelyezveegyendramot m6gnestszolenoidba azv egypennanens ftiggetleniilfedezte 6s de le is jegyeztenapl6j6ba, elsiklottfelette.Faraday Henry egym6st6l dukci6shat6st, azvolt, az Ebbenaz esetben rijdonsdg kudarccal. sok-sok 6vesmunk6val, sok-sok fel eztaz indukci6shatSst, cs6keffektus,de ha v6ltoztatjuk, nincs esetdn id6beli homogenit6sa 6rtdk6nek t6rer6ss6g hogy a m6gneses keletkezik.Ha akkor,,bejdn" az indukci6,fesziiltsdgktildnbsdg kentjiik ertaz id6beli eltol6siszimmetri6t, jelent6sdge, akkorleuniverzdlis mindent6tfog6, a szilm6ra szimmetria 6s volna Faraday kort6rsai tudatosult idej6t. volna a keres6s rdvidfthett6k A v{kuum polarizdci6sszimmetriijfnak csiikkent6se raiza.Az els6 kapcsol6si kdzvetettffidsii v6kuumdi6da lfutszik egy nagyonegyszerii, Az lYlle. 6WFn s k6z6elekfomosteretkapcsolunk, igy at1r hogy az elektr6ddk amit szimmetriacsdkkentds, l6trehozunkaz, Ekkor m6g nem tdrt6nik szempond6b6l. t6rer6ss6g lecs0kkentjiikelektromos megbonduk, homogenitds6t akkoreleknonokl6pkiilsO6ramforr6sb6l), felflidiik (p6ld6ul semmikiilonds.Ha viszontaz egyikelektr6dot sor6nazt6nrijabb eszkdztkapunk,amit a kds6bbiek egy nek ki bel6le,6s igy egy v6kuumdi6ddt, hasznos lehetettalakftani,melyek igen stb. fri6d6v6,pent6d6v6, eszkdzcikk6 segftsdg6vel szimmetriacsdkkentsek is. megjelen6s6n6l Hasonl6elvekettal6ls6t 6s fontosak voltak arddi6zds az elektronika, a sz{tmitdstechnika szimmefri6it is, p6lddula ffanzisztorokn6l ahola krist6lyrdcsok alkatr6szeindl, hatunkafllvezetbselektronika eljutunka tranzisztorhoz. eset6n 6s lshozzdadds6val, k6t ilyen r6teghaszn6lata szennyez6d cs6kkentik K6t forgfssaljir6 szimmetriacsiikken6s mutatjukbe, kombin6ci6it k6t Vdggl azlYt5f.6bra esetdn forg6s, azazkltforgdsi szimmetriacsdkkent6s hogy a kdt azonban, Nem sziiksdgszeni szij, vagy l6nc 6ttdtelesetdn. p6ld6ula fogaskerdk vagy ddrzskerdk 6s be pi4rhuzamos legyen,szdgetis zdrhatnak egym6ssal, ekkor p6ld6ulkripfogaskerekekhez forg6stengely a kapunk,ha ugyanazt korongot juthatunk.A gyakorlatban felhaszn6lhat6, ktildnleges eszkdzdket eg6szen is tengelyk6rUl hanemm6g tov6bbcsdkkentjiik a szimmetrifijdt6s az eredett nem egy tengelyk<iriil forgatjuk, egy tfugyat, hdromtengelykdrtil is forgathatunk hozunkl6tre.Elvileg egyszerre fjabb forg6si szimmetridt Az t6rben. igy mtikdd6porh6romdimenzi6s mdr enn6ltovdbba forgdsiszimmetridt nemlehetcsrikkenteni A a a fel getffiet, stabiliz6torokat szint6n tudjukhaszn6lni gyakorlatban, navigdci6ban. szimmetriacsdkkensordn m6gleszszd. vezetett, ezekr6la k6s6bbiek itt forg6sitengelybevezet6se is rij effektusokra t1s,azrijabb melitt helyezia hangsrilyt, egym6s foglalkoz6irodaloma megmarad6sra a Mig dltaldban szimmetridval paraEzekbena folyamatokbanvoltak olyan hat6s6t. ds lett tdrgyaltuk a megmaradds szimmetriacsdkkentds eltout6n melyeka transzform6ci6k - ezeklehettekforg6sok, 6s mint p6lddulaz energia impulzus, m6terek, L6tjuk teh6t, eltiintek,lecsdkkentek. de tiikrtizdsiszimmetridk l6sok- mflgvlltozatlanokmaradtak, bizonyos is 6s is s6t hogy a szimmetri6kcs<ilftenthet6k, 6rdemes cstikkenteni, kifejezettenhasznos a szimmetriiik hialapulnak, milyen szimmetri6n fontosodafigyelni,hogy az egyeseffektusok Ez6rtnagyon cscikkent6se. hogy miis felsoroltesetekben l6thattuk, az szenezektudatosmanipul6l6s6val,v6ltoztat6s6valel6bbiekben juthatunkhasznos juthatunk.Term6szetesen k6t nemcsak szimmetriacsokkent6ssel eredm6nyre lyen hasznos kell sz6mf szimmehiacs6kkent6st hasm6lniegy-egyszerkezethez, tetsz6leges a eredmdnyhez gyakorlatban, n6haegyetlen szir.nhogy amfgegy-egyfizikai effektus, pusztdn volt a c6l, hogy l6ssuk, p6ld6kkal az a fenti kell kombindlni,hogt haszndla is metriacsdll<entdsselel6rhet6, gtakorlatbanttibb szimmetriacsdkkentdst juthassunk. Ez:ut{n az egyszei szimmeffiacstikkent6sek hat6s6valfogunk foglalkozni a hat6 eszkiztikhciz vizsgriljukmeg,hogy a szim6s ut6n m6dszeresen tudatosan A klasszikus fizika terulet6n. felsoroltp6ld6{< 6s lesznek mechanik6ban az elektrodinamik6ban. a milVenhatdsai meffiacsdkkent6snek

96

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

. .

c. . FIZIKABAN ITES SZIMMETRIACSOKKEN HATASAA KLASSZIKUS

jdnnek el6 rij effektusoka fizihogyan csdkken6s6vel Most azt fogjuk megvizsg6lni, hogy a szimmetria szab6lyok milyen szimmetriamegmarad6si kozti k6ban,6s melyeka szimmetriacsokken6sek dsszeftigg6sek, most ad kbzelit66ttekint6st a ,,C" pontban neveztink. els6tilbliLzat Az egy vannak, melyeketCurie-elveknek eg6szen 6s szerepe elektrodinamik6ban a mechanik6ban az t6rgyaland6 t1mdr6l.A szimmetriacsdkkent6sek bukkaakkor eddignem sejtett,rij lehet6s6gekre nezziJk a fiz1k6t, 6t nyilv6nval6,ds ha ilyen szempontb6l az szeml6letnek az el6nye, szimmetriacentrikus megvizsg6lni. itt t6rgyaland6 Az nunk, melyeket6rdemes ha fontosszerepdre, bukkantak a szimmetriacsdkkent6sek 16 hogy mig eddigv6letlenszerften, dszt<inszenien 6s felt6r6s6t hasznosftds6t. tulajdons6gainak a mindeztudatosul benniink,akkor meggyorsfthatjuk termdszet indulunkki. kezdjtik,azaza t<ilt6sekb6l A vizsg6latrillaz els6titbliu;at els6sor6n61 tekindtik, 6s ennekegy gdmbi, skaldrszimMechanikaeset6ben 6116 az tdmegetgravit6ci6stdr forr6sdnak percze nem a forr6sok6rdekevan,de dnmagSban metri6javan.Az elektromos t<ilt6snek skalir szimmetridja is az majda fonSsok 6ltalkeltetttereklesznek igazinfontosak. kiil<inbdz6 sek,mertazoknak alakjalehet,hanem hogy az elektfelvet6dika k6rd6s, azonnal Ha a m6gnesessdget oszlopban, ki.il6n elkiilciniiltenvizsg6ljuk,akkor l6nyeges kiil6nbtdlt6s? mechanika az elekfomossdgkdzti A 6s romost6lt6shez hasonldan lltezik-e m6gneses gravitfci6stdltdsflnklltezik(azaz csakvonz6er6ttudunk eki6llitani), s6g,hogy mig csak egyfajta,irgynevezett is pozitiv 6snegatfvtciltdsek kdpesttaszit6vagy vonz6hat6st kifejthetnek egym6shoz elektromos tdlt6sekesetn vezetett a el ez is lennie,6spontosan a szimmetiaszeml6let Elvilegm6gneses t<ilt6snek kellene el6jeliikszerint. rigy tcibbs6ge tudja, sztilt.Mig a fizikusok6sm6rndkdk mdgneses amglyfelemds eredm6nyt tdlt6skeres6s6hez, Felix Eftfrenfaht 6s az oroszMihailov hogy nemlehetm6gneses tdltdstel66llitani,vagy tal6lni a term6szetben, soriinm6gr6sztdltdstel6 lehet6llitani.(Ene a k6s6bbiek kis6rletei egydrtelmiien artmt$atj{k,hogymdgneses j6tszanakak6s6bbi gondolatrnenetben.) letesebben visszat6riink, ezekfontosszerepet rnert Att6 ttittdset< mechanik6ban Val6j6ban klasszikus a keltenek. N6zzUk megmost azokat tereket, a melyekezek forrdsok a t6r. vagy a m6gneses Tal6n fdlt6r, nemtudunk v{ilaszt adni arra,hogy mi is a gravit6ci6s uagyaz elekffomos, poluizflt,,,megfeszftett" de 6llapota, mind a foghatjukrigy, hogy mindegyikiika vdkuumegyfajtaspecidlis, fogjuk fel. Nem tudunk szeml6letes gravitdci6s,mr.lrd elektrom6gneses vr4kuumpolaizdci6t m6s-m6skdppen az a ki6ramlik,m6sokpedigelnyelikez/', er6tdr, egyes ami toltdsekb6l kdpetadniarr6l,hogy mi az az elekhomos A 6ramlanak, o mozgisukfoghat6fel a vdkuum polarizilci6jak6nt. az mai 6ll6spont szerintvirtu6lis r6szecskdk leir6s6valfoglalkozik, rendkivtil absztrakt,nem ad kvantumelektrodinamika, amely a terek tulajdons6gaival, (Interpretdci6iban ma is m6g igen adja a szeml6letes k6pet,viszonteredm6nyeiben pontosan vissza kis6rleteket. sor6n mi A a tdr az sokkiviinnival6t hagymaga utiin,ki.ildndsen gravitbci6s mibenl6te amik6rd6ses.) k6s6bbiek szorftkozunk. k6rd6sekkel,ktzdn6lag a szimmetria boncol6s6ra nemfoglalkozunkilyen messzemutat6 i1ale a gravit6p61d6ul gravitdci6s mertugyanzLz egyenlet az t6lt6sfogalm6t, Form6lisan bevezethetjiik a Mind a grakdzti dsszefiiggdst. ds ci6s,az elektromos a m6gneses vagy mez6eloszl6sa forr6ssiinisdge 6s t6r krip) irja le a frhat6le, 6s poldrisvektorok(azaz6116 vit6ci6stdr, mind az elektromos skal6rpotenci6llal t6r gravit6ci6s elektromos tdr azonban m6gneses vagy mezil a ds tdltds,elektromos vagymez6szimmetriitjfit, t6r pszeud6vektor, axi6lisvektorfrja le. szimmetri6j6t azaz j Az 6116 tdltdsekriltal keltett mezokesetdnelenikmeg az er6 fogalma,6s itt l6p be a frzikitbaa mezbfot<ilt galmais, amelyaz egymdst6l irja fontosszeropet t6vol levo testekkdzti k<ilcsdnhat6st le, 6sugyanolyan t6ltds, miatt keletkeznek er6k. Ha nincsenm6gneses be, mint amikor a mechanikhban testek6rintkez6se a fizikai jelent6se van,b6r ezt nemsokan akkora m6gneses vektorpotenciifllal teret lehetlefrni,melynekki.il<in ismerik.Elvileg, ha nemcsak szil6rdtestekmechanik6j6t vessziikfigyelembe, hanema folyad6kmechania j6 vagy kozdtt,azazaz elektromos k6t, akkor el6g anal6gi6t lehettal6lni a mechanika az elektrodinamika 6s pdlddul 6raml6folyaddkok 6s m6gneses tdlt6st leirhatjukforr6sokds nyel6k segits6g6vel, ilyen forr6sokat, szimmetdsszehasonlit6st a mechanika az elektrodinamika 6s segitsdg6vel 6llithatunkelo,Ezt a rdszletesebb 6s tdlt6s riatulajdons6gai kdzotta 1. kieg6szit6sben tessziik meg.A gravit6ci6s tdltdsazelektromos mdgneses jellegii egyenletek minden irj6k le ket tdlt6s vagy trilt6scsoportok kdzti er6hat6sokat, esetdn ugyanolyan Ez esetben ndgyzetesen az csdkkena t6vols6gftiggvdnydben er6 6rt6keponttdltdseknel. azt mutatja,hogy kcizott.Ha most megmdr ilyen alacsonyszintenis van egy anal6giaa mechanika az elektrodinamika 6s l6p6stinket, azM megengedjUk 6lland6sebess6gri transzlitessziikaz els6komoly szimmetriacsdkkent6si az fon6ci6t, azaza folyamatos hajtjuk vdgre,akkor 6lldnd6sebessdgii tdrbeli eltolSsszimmetriacsOkkent6sdt kapunk. sok6ltalkeltettstacioner tereket

u lV. r6sz:A szimmefriaszerepefirik6ban 6t t"thoi!6b* mozg6tiilt6sektere Ailand6 sebessEggel

97

jelennie azugynevezett,,gravom6gnesess6gnek", magyar6n Itt jelentkezikaz elsogond,mertmegkellene ennekelisBAr iirvdnyeknek. erre van kdzvetettbizonyit6k,azonban k<iriil lev6 gravit6ci6s amozg6testek rejlik, mert a a mertsdge fizikiban rendkivtil csekdly.Ennek oka val6szintileg kisdrleti nehdzsdgekben a IlL gyenge'ezahatds.(A t6rtechnol6gia kdtetbena gyiinges6ge miatt igen prim6r hatds,azaza gravitdci6 mozogegy tdmegponsebess6ggel Ha m6g visszat6rtink.) egyenletes k6rd6seire gravit6ci66s antigravit6ci6 az fogalma,6s ez esetben impulzus6s sebess6g az tunk, akkor megjelenikaz impulzus,a sebess6g, energia fogalm6tbehogy sok 6rtelmenincsm6gilyenkor az impulzus6s energia lesz.Igazazonban, irdnyaazonos is kolcsdnhat6sok l6trejtrha hasznosak, iitkdz6sek, hiszenezeka fogalmakmajdcsakakkorlesznek vezetni, l6pnek hetnek, ezekviszontmajd csaka sebess6gv6ltoz6sn6l be. N6zziiktov6bb,hogy rni t6rt6nikaz illand6 okozzaa m6gnet6rbelieltol6siszimmetria en. t6lt6seset6b Ez a folyamatos mozg6elektromos sebess6ggel a sebess6ggeltdlt6sigaz,ha a megfigyel6nem mozogazonos csaka?,kor Ez sestdr megjelen6s6t. azonban 6s frja relativit6selm6let le ezt az esetet, ezzel van. sebess6giik A speci6lis k6pestrelativ sel,azazegymdshoz juthatunk.A 2, kiegdsntdsfogfoglalkozvaigen fontoseredm6nyekre az egyszatiszimmetriacsd,kken6ssel hogy val6j6bana azaz relativit6selmdlettel, annakmegmutatds6val, a lalkozik picit r6szletesebbenspeci6lis tdr hogy a m6gneses t6rb6l, ds megmutathat6, az m6gneseitdr kdzvetleniil lesz6rmaztathatl elektromos k6pest6lland6seeffektus.Az egym6shoz igen gydngehat6s,egy relativisztikus puszt6n egy mSsodrendri, a frja dsszefiigg6seket le az elektrodinamik6ban rendszerek, azazinerciarendszeiekk6zti bess6ggel-mozg6 is Lorcntz-tanszform6ci6,ami a gyakorlatban igen fontos. t6nyt lehetmegfigyelni,hogy az Megjelenikviszont iz6munkraaz els6 dilemma,azazazt a tapasztalati t6r tdr m6gneses jelenik meg,Az drvdnyes forg6siszimkdrtil egy drvdnyes mozg6t6lt6seram egyenletesen fizika szintj6nazt az okot, ami a'm6gneses nem tal6ljuk a mai okok k<izdtt a metri6ttartalmaz,6s l6trehoz6 vdgeznek, tehdt mozg6st transzl6ci6s A teretforg6srakdnyszerfteni. dr6tbanmozg6tdltdsekelvileg csup6n mfu liltjuk az kivdltja. Itt azonban rotdci6i6t tdr nemtudjuk, hogy mi az az ok, ami a mdgneses 6rv6nyl6s6t, t0lt6sek adott,,f'feliileten egy azazhaelekffomos kapcsolatot, kdzti 6s elekffomoss6g m6gnesess6g szoros 6s tdr akkor a m6gneses drvdnyemegjelenik, ezt axi6lis mozognak, egyeirletesen bizonyostdltdssiinisdggel halad6m6gneses m6gneses tdlt6sl6tdt, akkor a vektor szimmetri6jairjale. Anal6g m6don,ha felt6telezziik v6lik, 6s keriiliink azigazsilghoz jobban6rthet6v6 l6tre.Itt mi{rkdzelebb t6r tdltdselektromos tirv6nythozhat hiszena m6gnet6rben, az hoz tdltdstranszlilci6jami6rt l6treforg6 cirvdnyeket elektromos hogy a m6gneses kicsit tolt6s szimmetriatulajdons6gait A hogy pszeudoskal6r. m6gneses sestdlt6sr6ljoggal feltdtelezhetjiik, kieg6szft6s. a t6rgyau a 3. szdm'd r6szletesebben Gyorsul6t0lt6sektere jutunk, ha a toltdsek idtibeli eltol6siszimmozg6s6nak tulajdons6gokhoz 6s TovSbbi drdekes igenhaszros a hogy gyorsuljanakat{ngyak,vagy gyorsuljanak tcilt6sek. megengedjtk, magyari{n men6l6tis lecscikkentjiik, jelenlegikisdrleteink pontossdez hogyreagdl, t6r Azt nemtudjuk,hogy a gravom6gneses az id6beliv6ltoz6sra a nem is foglalkozunk.Ha azonban mechaezertezzeltcibb6 okozhatna, git el nem 6r<i, igen gyengehat6sokat akkor val6jdbanaz iml6phetnek, kdlcs6nhat6sba egym6ssal, iitkcizhetnek nik6banismerttestekgyorsulhatnak, azt nemcsak ie' ami fogalm6t, persze a prrlzus, energia fogalmaitt jelenik meg,ekkorhaszn6ljuk gyorsul6s az deriv6ltrairhatjuk el6, hogy az ne leszimt m6sodikderiv6ltjanemnulla, tetsz6leges lenti, hogy az elmozdul6s aholaz n-nedikderiv6ltsemnulla.)Ekkor a mechanikdrezg6mozg6s, gyennulla.(Ilyenpdld6ula harmonikus (A megielenik. III. r6sz6rv6nye drtelme 6s egyenletek 6s energia- impulzusmegmarad6si bana mahaszni4latos tdlt6sgyorsuljon,akkor emiattaz edhogy az elektromos elemeztiik)Ha megengedjiik, benezt m6r r6szletesen tdltdsndlktil is megjelenikaz elektromos m6gneses id6ben villtozni fog, 6s igy akfum6gneses tdr dig stacioner alakult ki (6sez egyen6ram Mfg az eloz6ekben indukci6tdrvdny. Ez tdi Orvdnye. az el6bbtfrgyallFaraday-fele jelenik meg,ds a fogalma a v6lt66ram csdkkentdsdvel persze mosti iala"li eltol6siszimmetria igln hasznos), t6r akkor azt l6duk,hogy az elektromos teret.vizsg6ljuk, Ha gyakorlatban is nagyonhasznos. a m6gneses ez dE t6r azv cscikken6se, amikora dt nemnulla, akkorezzelis a mdgneses 6rv6nyl6sdt id6beliszimmetri6jrinak v6lthatjukki, azazitt is megjelenikegyforg6siszimmetria. villtjaki,6s nem sziika csdkkendse terek6rv6nyldsdt teh6t,hogy az id6beli szimmetria Az mondhatjuk is t6r hanem elektromos iddbeliv6ltoz6sa az kiv6ltris6hoz, tdr tdltdsa m6gneses 6rvdny6nek elektromos sdges dfvdnymegjelen6sdhezvezet. azazm6$neses tdr a egyendrt6kiienm6gneses megielen6s6hez, itt szfimhra megszfinika 6rttink, mert az elektrodinamika Most egy nagyon fontos hat6rmezsgydhez ma tov6bbi szimmeffiacsdkkent6st a a csdkkent6se, mai elektrodinamik6ban t6lt6sekszdmdra szimmetri6k

98

EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a II.

sggBg F . q ' ;E : : '

t Rg-t'
N - . O O a

oc
0 q E A i o <04

I ' E P o q

gEKJ
E H 6 E
5 @

d\@ i^ o.

$q r 6 N E

C)'

9 Or H

#'c.F F
E a f
5

z o
te.

q9E 6 5 o o 8 6
O.5 o q l
- q ,

= -

<' o
II "a'
I

6tP

9'5 5- r'.
=

o b m
o, ,f

6 o

Fi F)

f'og E9 \ w I F

o S .
= C ) ai. O\ a !

o F

K' < i ;i E i =
t si.:. . r-) H O '6, F
o'

E# fi: ! o ' H iE" F q E Y

tro.

A J @ ( D N x 0 Q

v, (D

5 9 .

E HH ; a' $a
r c ' x

'ts 0t) o m N t r O c a r f

5 ( D t : .

U) q

x x N E.tE. a s g
E'R g

u O r oQ @.

tf (D o o

d$ e,
R]

0q
(D

r 9.8
@

@ =

O ^ . Fe.l D

oc
t'-t U) Fi F).

o.

OE o
(D

9 7H E 6 Y

0c (D
7f
Fl

E . EK H ' EB . * *T
(D<
F *

E 8r

.?gT t o6 .=K K a '

O o.t
3 O

F$ )+ =.

o
.A (D d
(A (t)

o\ (D N F

o. f

, 3 i i
E i

@'O +. I @

0c
+

o.

!t. v) o 0q p\
E

(D @ 6

2f
ll o

n
tD.

tD.

6' trd o. T
d

0q o). v)

q'& E. r q e< (D.t ? K

Fo'
p i d

E. (D
(D (D.

;'o < F

o m
tl
J

B
P).

,tr o o d
(A

m
i l

S
<
H

8,
99. (D
@ ,f N (D n

( o m
d i l o i o c o

6
7f
I

o o

v i l

o (D
r-i

9 6 G q

u) o
I

q
m
tl
I

o.

o\ q

: 6 l: zi
(D. )f

o v)
N

@r (D @ (Dr

Fr. - ts p.
q (D. o o.

R= ! x

b-.6, l* r = E +
5 o ; , i

H $ i
tri

o dt 7f
I '-l

gB.
6'o o. B.
drF f q

K s n
F

o
I

a
a

elH Rg
v) N

E.o
<D ;1 N : ? oa o q

(D

o P o = .
- i D

0c

F .a , * X
3
A' A)\ @

P9-r

o FDr E V ,N

u9. o
o 7r

(}
o

u) o

N A).

a'
o
N tl

(D

o (a

o
a

,t

u)

o (a
7f 7f o (D. o g). 6

= o.
q N

7f o
(n (D (D (D.

5'.
a tDFt

Ets
@ D \

oe o 0q

er o

o o v) o. oq (D d ID tl
I

^ . O

1 a O.*

9 F 7 5J 5 . (h X 6'
v

d, x. < =
*- q. * : ' 9|
Fe\ A'\ X q Y

N + E
.j

s .r iH S . z . 'qr ! 3o'' +$
' 5 -

:.o.

6 1 CK C.dd
'

6 : @
{
rl

o
+ 8J. (A .A N

r D s
< ll = ( ! = i l g TD

od q9 o.6

a3
t tD.

a6
; @

6;

o N ot. v) N

F.5. sF
:^' 3:r

g!}

99.
o o 7f
@ N

E. o:
F=. F O r

R I
o o.
f

o o.

.u)

i E$Ei. F l $ g F ?E
x'_.= Fqg
i i r

f .l ;

>t9,

8:

H" '="
!. (D

8,3 E D
f
N

.
trl

d r o
N =

slH

(D

*- g u4 $.8. s 3leE ri'

6P
@ o

HF

o. tri.

Hl o

5 t=.
3 .l r
.F9\ P

s.9K r
F N

oq

9 V ) o. Lrl o\ U) * a
3 (IJ\

6 a
F9' ,F

s.
H

= Or
FD\

Fi
b

i,t P.

o 3.

6s afrzlkdban technik6ban szerepe fV. r6sz:A szimmetria lehettudjuk, hogy tov6bbiszimmetriacsokken6sek nem ismeriink.Am a mechanik6ban m6g ,,hivatalosan" Az haladhat. egyik vagy sebess6ggel gyorsul6mozg6ssal egyenletes hiszenegy-egyt6rgy nemcsak s6gesek, a majd tov6bbi szimmetriacsdkken6sk6t lehetlsdg az egt tengelyldriili forg6 mozgds, ilyen cs6kkent6si mozHa 6s tengelykdriili forg6 mozgds a h6romtengelykdriili forg6 mozg6s. csakegy tengelykdrtili forg6 vizsgillunk,6s fgy toaz,ha gdstvizsgdlunk, akkortovdbbiszimmetriacsdkken6s forg6 6s gyorsul6mozgdst tdlt6ster6r6l,for' v[bb. Mindezenszimmetrifk a mai elektrodinamikib6l hifnyoznak. Forg6elektromos hogy ennek ezek alapi6n, rigy ma nem tud az elektrodinamika, gondolhatn6nk tdltds terdr6l 96 m6gneses hatisaa fizikhban. nincsj elent6sdge, is az Most drkeztiinkel a fii cllhoz,hogy bemutassuk; elektrodinamikdban fontos lehetaforgdsi szimmetria, relativit6sela t6r mint ahogya m6gneses keletkezlse speci6lis valildifizikni tartalmavan.lJgymrrtgy, dsennek hatdsdra kdvetkezikbe,jogunk van felt6telezni,hogya forgds,mint szimmdletben szimmeffiacstikkent6s egy en6l vezet.A k6s6bbiekben hatdshoz ds a metriacsdkkent6s,fizik6banmindentittkimutathatf,mdrhetri, drtdkes mert t6rv6nnyel, szimmetria-megmarad6si a m6r lesz sz6,6mel6tte6rdemes mostmegismerkefui Curie-f61e fontosak. melyeka gyakorlatban m6dszereket, azokata lehet ennek segftsdg6vel megismemi Ok 6sokozott hatSsszimmetrifja Azt tudjuk6ttekinteni. fogiuk most aIY/6.6brasegits6g6vel a szimmetriamegmarad6st A szimmetriaelveket, 6s egy mi megvizsgdlni, hogy afiztku folyamatokn6l a kapcsolat vagy t6bb kivrflt6 ok szimmetrifija a kiv6ltott a kcizt.Erre azrt van sziiks6g,hogy l6ssukhogyanlehet a gyakorlatban szimmetri6t folyamat szimmetri6ja A^vizsgrlljuk, mi tdrtdnik,ha k6t vagyttibb eltdr6 hat6sokat. kaphatunk el6reeltervezett hogyan csdkkenteni, rij A kombin6lunk. helyeskombin6ci6kmegtal6l6sa effektusok ereszttink", folyamatot,,egym6sra szimmetri6jri lehet feltdrni a folyamatok hogy milyen m6dszerekkel feltir6sdltozvezet,ezdrtigen fontosannaka meg6rt6se, eloilllitilsanemvolt m6s, P6ldaulaz egyenfiram s m6ly6nrejtozoszimmetririkat, a mdgdtfiik l6v6 folyamatokat. Min6l egyfajtalecsdkkent6se. szimmetri6jinak egyensrily6nak, apozitiv 6s negativtcilt6sek mint a'vezet6ben van m6dszert tal6lunk,ann6ltdbb lehet6s6g rij effektusokfeltfitilsara. tdbb szimmetriacsdkkent6si a kiv6lt6 ok esetdn szimmetri|val,majdazt a gyahogy mi tdrtdnikegyetlen El6szdraztvizsgfuljukmeg, Az kombin6l6dikegym6ssal. hogyankapcsol6dik, hogy t<ibbelt6r6ok szimmetri6ja korlatbanfontosesetet, elkezd ezazer6 hat6sSra pol6riser6vektor egy,,m" t6megre,6s hat aztl6tjvk,hogy egyetlen ,,a."esetben pol6vagy impulzuslesz.Mind az ero,mind a sebess6gvektor egy mozogni.Az okozatteh6t sebess6gveklor N6zztikmosta ,h." 6brdt, azazpol6r:rs. azonos, szimmetri6ja ris, 6s l6tjuk, hogy az ok 6s okozatvektordnak akkora lendhat Ha vizsg6ljuk. egy ,,m" nyomat6k a tengelyre, esetdt felrakottlendker6k aholegy tengelyre tekinlve axidlis vektor,csakrigy, jcin, 6s az omegaszcigsebessdg, okozat,szimmetri6jdt mint ker6kforg6sba a nyomat6knaka vektora.Azt l6tjuk teh6t,hogy az eloid6z6ok, valamint, az okozat,azaza mint az oknak, jelens6get egy6rtelmiienmeghathroz6 valamely Weyl igy fogalmaz:,,ha Hermann hatds szimmettrdjaazonos. fogja ugyanezta szimmetriaokot birnak, akkor hat6sukeredm6nye szimmetri6val felt6telekmeghatlrozott bonyolultabb. a azonban val6s6g Ezt magilbanrejteni". atowlnyt l6ttuk a fenti k6t egyszerup6ld6ban, t6rer6 nyitott aramktirk6t v6gek6zott egy elektromos amikor egy egyszerii, N{zztik most a ,,c." p6ldfut, 5ram, 6thidaljuk egy vezetfvel,akkor megindulegy elektromos pol6risvektoral6tszik.Ha eA a szakad6st is rendben van a fentebbemlftettWeyl-f6letdrhogy ezzeL poldrisvektor,6s rigy gondoln6nk, amelyszint6n azazaz 6s megmaradt, a kiv6lt6 oknak,valamintaz okozatnak, hogy a szimmetria v6ny.Megnyugodhatunk, a ttlrv6ny.Ha azonban keletkez6 teh6tteljestilta megmarad6si azonos, a 6ramnak szimmetrifuja elektromos egy forg6siszimmetriSval vizsgfljuk,akkor amintazt mfu ezt emlftettiik,sajnos m6gneses szimmetriljdt t6r szinten.Azt is tudjuk, hogy a makroszk6pikus tal6lkozunk, amineka kiv6lt6 ok6t nem tal6ljuk, legaldbbis teret,vagy indukci6ta vektorpiirhuzamos, a m6gneses 6m a vektorpotenci6l.dr6tment6na dr6t tengelydvel forma, amitaz&t kellettilyenremegalez kapjuk.Igen 6m,csakhogy e1ymatematikai potenci6lrotdci6jdb6l kell, hogy valamilyen Ftjlt6telezniink kotni, mert magaa fizlku jelens6gllyen. Ez teh6tnem magyar{nat. 6s miatt keletkezikez aforgdsi szimmeffia, ez6rtmeg kell vizsgi4lniazokata bonyolultabb mikrofizikai ok t6bbok hat egyszerre. ok egyetlen van,hanem eseteket, nemcsak ahol Vizsvizsgi{ltunk. k6t tal6lminyokn6lis mindig legal6bb okot, kdt szimmetriacs<ikkentdst A m6r elemzett ami l6tsz6fiistkaikdt ,,gyirt6" berendez6st, nemm6s,mint egy eddny,amiben gdljukmegmosta,d." 6brdn egy vagy hengeralapiitra lyukat v6gunk,ami ftist mozoghat, az eddnyben van,az ed6nyv1g6re, 6s dugattyri megldrkjiik, azazmegin' impulzusszeriien kdr lehet,esettinkben alaku.Ha mosta dugatt5rut tetsz6leges alakri egdszen 6r6s kisz6llni a kdsziildkb6l, enneka fiistkarik6nak ditjuk, majd meg6llitjuk,akkor fiistkarikafog ruaddigegys6ges, el mozog,6s amfga srirl6d6s nem em6szti, merevtestk6nt lesznek, dekestulajdons6gai akkor galmas gyffik6nt forog. Ha felrajzoljuka kil6p6 nyil6skOrtila fiist sebessdgeloszlilsht, l6tjuk, hogy a kapunk (amit az Sbrdnberujzolt kis n6gyzetekn6l srirl6d6smiatt egy parabolikus sebess6geloszl6st akkoregy a 6ramlana fiist a nyfl6sb6l, van). 16tjuk,hogy rotdci6ja, azaz forgat6k6pess6ge Ha folyamatosan

6s afrzlkdban technik6ban szerepe fV. r6sz:A szimmetria lehettudjuk, hogy tov6bbiszimmetriacsokken6sek nem ismeriink.Am a mechanik6ban m6g ,,hivatalosan" Az haladhat. egyik vagy sebess6ggel gyorsul6mozg6ssal egyenletes hiszenegy-egyt6rgy nemcsak s6gesek, a majd tov6bbi szimmetriacsdkken6sk6t lehetlsdg az egt tengelyldriili forg6 mozgds, ilyen cs6kkent6si mozHa 6s tengelykdriili forg6 mozgds a h6romtengelykdriili forg6 mozg6s. csakegy tengelykdrtili forg6 vizsgillunk,6s fgy toaz,ha gdstvizsgdlunk, akkortovdbbiszimmetriacsdkken6s forg6 6s gyorsul6mozgdst tdlt6ster6r6l,for' v[bb. Mindezenszimmetrifk a mai elektrodinamikib6l hifnyoznak. Forg6elektromos hogy ennek ezek alapi6n, rigy ma nem tud az elektrodinamika, gondolhatn6nk tdltds terdr6l 96 m6gneses hatisaa fizikhban. nincsj elent6sdge, is az Most drkeztiinkel a fii cllhoz,hogy bemutassuk; elektrodinamikdban fontos lehetaforgdsi szimmetria, relativit6sela t6r mint ahogya m6gneses keletkezlse speci6lis valildifizikni tartalmavan.lJgymrrtgy, dsennek hatdsdra kdvetkezikbe,jogunk van felt6telezni,hogya forgds,mint szimmdletben szimmeffiacstikkent6s egy en6l vezet.A k6s6bbiekben hatdshoz ds a metriacsdkkent6s,fizik6banmindentittkimutathatf,mdrhetri, drtdkes mert t6rv6nnyel, szimmetria-megmarad6si a m6r lesz sz6,6mel6tte6rdemes mostmegismerkefui Curie-f61e fontosak. melyeka gyakorlatban m6dszereket, azokata lehet ennek segftsdg6vel megismemi Ok 6sokozott hatSsszimmetrifja Azt tudjuk6ttekinteni. fogiuk most aIY/6.6brasegits6g6vel a szimmetriamegmarad6st A szimmetriaelveket, 6s egy mi megvizsgdlni, hogy afiztku folyamatokn6l a kapcsolat vagy t6bb kivrflt6 ok szimmetrifija a kiv6ltott a kcizt.Erre azrt van sziiks6g,hogy l6ssukhogyanlehet a gyakorlatban szimmetri6t folyamat szimmetri6ja A^vizsgrlljuk, mi tdrtdnik,ha k6t vagyttibb eltdr6 hat6sokat. kaphatunk el6reeltervezett hogyan csdkkenteni, rij A kombin6lunk. helyeskombin6ci6kmegtal6l6sa effektusok ereszttink", folyamatot,,egym6sra szimmetri6jri lehet feltdrni a folyamatok hogy milyen m6dszerekkel feltir6sdltozvezet,ezdrtigen fontosannaka meg6rt6se, eloilllitilsanemvolt m6s, P6ldaulaz egyenfiram s m6ly6nrejtozoszimmetririkat, a mdgdtfiik l6v6 folyamatokat. Min6l egyfajtalecsdkkent6se. szimmetri6jinak egyensrily6nak, apozitiv 6s negativtcilt6sek mint a'vezet6ben van m6dszert tal6lunk,ann6ltdbb lehet6s6g rij effektusokfeltfitilsara. tdbb szimmetriacsdkkent6si a kiv6lt6 ok esetdn szimmetri|val,majdazt a gyahogy mi tdrtdnikegyetlen El6szdraztvizsgfuljukmeg, Az kombin6l6dikegym6ssal. hogyankapcsol6dik, hogy t<ibbelt6r6ok szimmetri6ja korlatbanfontosesetet, elkezd ezazer6 hat6sSra pol6riser6vektor egy,,m" t6megre,6s hat aztl6tjvk,hogy egyetlen ,,a."esetben pol6vagy impulzuslesz.Mind az ero,mind a sebess6gvektor egy mozogni.Az okozatteh6t sebess6gveklor N6zztikmosta ,h." 6brdt, azazpol6r:rs. azonos, szimmetri6ja ris, 6s l6tjuk, hogy az ok 6s okozatvektordnak akkora lendhat Ha vizsg6ljuk. egy ,,m" nyomat6k a tengelyre, esetdt felrakottlendker6k aholegy tengelyre tekinlve axidlis vektor,csakrigy, jcin, 6s az omegaszcigsebessdg, okozat,szimmetri6jdt mint ker6kforg6sba a nyomat6knaka vektora.Azt l6tjuk teh6t,hogy az eloid6z6ok, valamint, az okozat,azaza mint az oknak, jelens6get egy6rtelmiienmeghathroz6 valamely Weyl igy fogalmaz:,,ha Hermann hatds szimmettrdjaazonos. fogja ugyanezta szimmetriaokot birnak, akkor hat6sukeredm6nye szimmetri6val felt6telekmeghatlrozott bonyolultabb. a azonban val6s6g Ezt magilbanrejteni". atowlnyt l6ttuk a fenti k6t egyszerup6ld6ban, t6rer6 nyitott aramktirk6t v6gek6zott egy elektromos amikor egy egyszerii, N{zztik most a ,,c." p6ldfut, 5ram, 6thidaljuk egy vezetfvel,akkor megindulegy elektromos pol6risvektoral6tszik.Ha eA a szakad6st is rendben van a fentebbemlftettWeyl-f6letdrhogy ezzeL poldrisvektor,6s rigy gondoln6nk, amelyszint6n azazaz 6s megmaradt, a kiv6lt6 oknak,valamintaz okozatnak, hogy a szimmetria v6ny.Megnyugodhatunk, a ttlrv6ny.Ha azonban keletkez6 teh6tteljestilta megmarad6si azonos, a 6ramnak szimmetrifuja elektromos egy forg6siszimmetriSval vizsgfljuk,akkor amintazt mfu ezt emlftettiik,sajnos m6gneses szimmetriljdt t6r szinten.Azt is tudjuk, hogy a makroszk6pikus tal6lkozunk, amineka kiv6lt6 ok6t nem tal6ljuk, legaldbbis teret,vagy indukci6ta vektorpiirhuzamos, a m6gneses 6m a vektorpotenci6l.dr6tment6na dr6t tengelydvel forma, amitaz&t kellettilyenremegalez kapjuk.Igen 6m,csakhogy e1ymatematikai potenci6lrotdci6jdb6l kell, hogy valamilyen Ftjlt6telezniink kotni, mert magaa fizlku jelens6gllyen. Ez teh6tnem magyar{nat. 6s miatt keletkezikez aforgdsi szimmeffia, ez6rtmeg kell vizsgi4lniazokata bonyolultabb mikrofizikai ok t6bbok hat egyszerre. ok egyetlen van,hanem eseteket, nemcsak ahol Vizsvizsgi{ltunk. k6t tal6lminyokn6lis mindig legal6bb okot, kdt szimmetriacs<ikkentdst A m6r elemzett ami l6tsz6fiistkaikdt ,,gyirt6" berendez6st, nemm6s,mint egy eddny,amiben gdljukmegmosta,d." 6brdn egy vagy hengeralapiitra lyukat v6gunk,ami ftist mozoghat, az eddnyben van,az ed6nyv1g6re, 6s dugattyri megldrkjiik, azazmegin' impulzusszeriien kdr lehet,esettinkben alaku.Ha mosta dugatt5rut tetsz6leges alakri egdszen 6r6s kisz6llni a kdsziildkb6l, enneka fiistkarik6nak ditjuk, majd meg6llitjuk,akkor fiistkarikafog ruaddigegys6ges, el mozog,6s amfga srirl6d6s nem em6szti, merevtestk6nt lesznek, dekestulajdons6gai akkor galmas gyffik6nt forog. Ha felrajzoljuka kil6p6 nyil6skOrtila fiist sebessdgeloszlilsht, l6tjuk, hogy a kapunk (amit az Sbrdnberujzolt kis n6gyzetekn6l srirl6d6smiatt egy parabolikus sebess6geloszl6st akkoregy a 6ramlana fiist a nyfl6sb6l, van). 16tjuk,hogy rotdci6ja, azaz forgat6k6pess6ge Ha folyamatosan

II. a 100 EeelyGydrgy:Bevezet6s tdrtechnol6eidba

OK

OKOZAT

a.)

egyetlen - hat6er6- poliirisvektor ok

'--@
E t6rer6- pol6ris vektor

b.)

egyetlen - nyomat6k axi6lisvektor ok

okozat- szdgsebess6gaxidlis vektor

c.)

E;=
fiistkarik6t el66llit6 dob

okozat- 6ram- pol6ris vektor, m6gneses t6rer6ssg axi6lis vektor tobb ok miatt kialakul6 okozat

-+

F(t)

t t f t l l \

l t t l l l \

>H- OBB
a seDesseg

,. +

kitiml6nyfl6sn6l

d.)

-!

I
-"| vz

I
Magnus hatds Hall effektus Lorentz er6

..--.> +
e.)

o*"'

+ + + + + + +

vizszintes szimmetria megmarad de a fiigg6legeseltiinik

er6
krip szimmeti6ja f.) h6rom elt6r6 szimmetri6jirok 6ltal kivdltott okozat szimmetri6ja kisebb lesz mint b6rmelyik kivdlt6 ok szimmetridja

N
g.) Wiedemann-effektus

A curieelvek a r"t"-:Xf#fi:;ad6s mint

6scstikkenes r6rv6nye.

a fizik6ban6stechnik6ban 101 A IV. r6sz: szimmetria a azonban a eltol6siszimmetria jellemz6.A rdvid peri6duseset6n melyrefolyamatos fiistoszlopot kapn6nk, 6pa ott a a legnagyobb sebess6g, a legkisebb nyom6s, hiszena nyil6skdzep6n fi.istkarik6v6 ,,szervez6diK', a miatt egy forg6 t6russz6 nyom6sa alacsbny lev6 r6szecskdk ,,szewez6diK' pen a rot6ci6miatt, 6s kdzdpen a eset6n fiistkarikaakdrtttbb sziu mdtert6vols6gra 6s nagysebess6gek rtivid peri6dusok fiist. A gyakorlatban Ha k6pes. nem kiir alakrinyfl6stvrflasztottunk nagyromboldsokra 6s is el tud szaladni, f6kat tud <isszetrirni, volna, hanemp6ld6ul nlgyzet alakrit, akkor ezen ndgyzetkciriil oszcill{Anaaz alakzatunka Kelvin-f6le tirkeletkez6 azaza kil6p6skor megtal6lhat6, okok szimmetriilja a miatt. A fiistkarik6ban l6trehoz6 v6nyt6telek jellemz6periodicitdst Most 6lljunk meg okozza. ami kibocsilt6s, a forg6sra rot6ci6,valaminta rdvid tranziens is aztlilttttk,hogy n6haolyan szimmetririk felA 6sgondoljukv6gig a c. 6sd. pdldatanulsdgait. ,,c." esetben ok nem l6that6mikroszkopikus mifelderithet6, nemtudunk,mert valamelynehezen bukkannak amelyekr6l k6zti anyagviselkeddse ferro vagy diamdgneses tdrbehelyezett att alakulnakki. Ilyen p6ld6ula m6gneses jelent6seltdr6s. meglev6eltdr6szimmetridja 6s ert sok6ig szinten mikroszkopikus Ennekoka a k6t anyag meg,nemtudt6kmagyar{ani nem6rtett6k jelennekmeg, melyekjelent6sen teljesenrij tulajdonsdgai a A m6sodikesetben ki6raml6fiistkarik6nak szintenel6ga p6ld6ban makroszkopikus Itt tulajdons6gait6l. puszt6n ismert,megszokott elt6meka fUstgdz jussunk.Kdt ftistkarikavagy vonzani,vagy kombin6lni,hogy fj tulajdons6gokhoz szimmetridkat bemutatott Talan fiigg6 tulajdons6g. forgdsi ir6nyukt6l fiigg6en- s ez megint szimmetri6t6l taszitanifogja egym6st, m6g egy tengelykdriil meg lehetneforgatni az ilwdnygyiiriit,6s igy segitsdg6vel megfelel6terel6lemezek elti bukkannrinak - de ezteddignemvizsg6ltrik. tulajdons6gok tov6bbiszokatlan de Magnushatdstkicsit r6szletesebben, m6selrendez6samdtrtStrgyalt esetben N6zziikmostmeg az ,,e." egy a rid6ban kdzdpen forg6 de az 6raml6s miiyben vii riramlik, ben.Ha feliilr6l neztint egy olyan csatorn6t, az oldalin nagyobbsebessdggel, als6oldaa 6raml6st forg6 henger,,fels6" henger vano akkor az egyenletes ez6* feltfltemdgdttazonosak, el6tt 6sa henger a tdrtdnik.Mivel a nyom6sok henger lrin kisebbsebess6ggel esetdn a 6t tdmegfluxustvisz mindk6toldalona csatoma, kiildnbdz6sebessdgek lezzik, hogy durv6nazonos Ahol kisebblesz az dradesi keresztmetszet. lesz az 6raml6si ha ez azonban csakdgy lehets6ges, m6s-m6s a eseten kia mig a nagyobb, v1 sebess6g ott azg sebessdg, a v2 a jellemz6, nagyobbfeliiletreleszsziiksdg, jdn ldtre a henge.r oldal6n,termdszetekdt elegendl.Ez6rtegy szintkiildnbs6g keresztmetszet sebb6raml6si egy is megnyilvinul, 6s a hengerre ered6er6 fog hatni,amit a r6gebbipdlsenez egy nyom6skiilonbs6gben a szimmetri6ja kripnaka pol6risszimmetrifj4 ami A haszn6ltunk. folyaddkrlraml6s felhajt6er6k6nt d6nkban fog6itt ismeretes, a v6gtelen jellemz6.A forg6 henger szintdn szimmetri6ja szimrnetriSj6ra a sebessdgvektor a tiikrdzdsisik is l6tezik.Ugyanezek szimmetriamellett m6ga tengelyremerdleges sri szimmetriatengely ilramramer6leges elektromos Stdraml6 jellemzik a Hall-effektustis, amelyn6legy v6konylemezen elemek jelenik meg potenci6lki.iltinbsdgben okoz,de itt elektromos szintkiildnbsdget ugyancsak t6rer6ss6g m6gneses ez a szintkUliinbsdg. 6s ami kiilonbs6get, egy kiv6lt6 szimmefiiaok tdbb kiv61t6szimmetriaok Most l{thaduk azt a l6nyeges vanszimmetriaelemei fel. Ez pedig az,hogy amikorkdt (vagy ttibb) kiiltinb6z6oknakm6s-m5s k<iz6tt l6p meg, ami mindk6t (vagy mindegyik)kiv6lt6 okbankdzdsen csak azok tal6lhat6k nak, akkor az okozaton megtal6lhat6. azt esetdn talilljuk, hogy a A Magnushatds,vagy a Hall-effektus(vagy az ahhozhasonl6Lorentz-er6) mindk6t kiv61t6okn6l megtal6lhat6. szimmetridja" vagy a potenci6lkiil<inbsdg szintktil6nbs6g, ,,vfzszintes kiviil a Esetiinkben sebessdgen m6g azazaz okozotthatdsra. nemad teljesleirdstaz okozatra, Am sajnos ez hatfuozmeg. A nyomds6rt6kem6s a sebess6g amit viszont figyelembekell venni egy skalirt, a nyom6st, vonatkozikaz ugyanez 6ll leszahenger alatt 6s m6s felette,tehit szintkiil<inbs6g el6. A Hall cella esetdn kdzvetleniilviltoztatnda ametry potenci6lra. kivdlt6 okok kozdttnincsmostolyan szimmetria, A elektromos ez6rt nem szeml6letes, neh6zkes, nyom6stvagy eleknomospotenci6lt,6s a kozvetettszimmetriam6dszer a Ennekellen6re kivdlt6 okok ktim6dszere. kivon6s6nak a mindig egyszertien szimmetri6k nemhaszn6lhat6 egy hogy el66llitsunk 6hajtotthat6st, nekiinkabban, gyaftran segithet 6j6nakkeres6se z6s,meglev6szimmetri szimmetrinemkfv6natos kiejthetiink,elt&0lhetUnk m6gpedig rigy, hogy megfelel6okok 6sszev6logat6s6val azt t<lrv6ny mondjatel6tre.A szimmetriamegmarad6si hozhatunk szimmetriacscikkent6seket magyardn dka-t, a kivdlt| okbanmdgtaldlhat6,ez tulajdonkdppen ki, hogy csakaz a szimmetriamarad meg,ami az dsszes h6t tdrvdnye.Pierre nevezik,a diszszimmetria vagy ahogy a szakirodalomban tdrvdnye, szimmetriacsrikkends ismerete ?zaz a fontosabb, Curie szerintegy dj jelens6gmegj6sol6sdhoz diszszimmetria, a szimmetriahidny szima mindig v6gahiinyzl szimmetriaelemek ahogy6 megSegyzi, Azonban a mint rnag6d szimmetri66. venni,mint a diszszimmetria-elemeket. sz6mba egyszenibb a telen,ezert meglev6szimmetriaelemeket

102

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

A Curie-tiirv6ny A Curie-feleszimmetriatdrv6ny (vagy szimmehia-megmaradds) a k<)vetkez6k6ppen hangzik: ha ttibb jelensdg egyetlen termdszeti rendszert alkotvag)'uttfordul elo,diszszimmetridjuk vlgld,l dsszeod1dik, csupdn azoka szimmetriaelemek jellemztiek.Ezt a maradnakmeg,melyekkivdtelndlkiil mindegtikjelensdgre meg{llapitdst nevezziik Curie-elvnek, vagy a szimmetrii4k szupeipozfci6j6nak, megmarad6s6nak. Az ,,f' 6brin lfitszik nagyonegyszeriien halmazokkalilbrizolva ez az elv. Legyenmost h6romkiv6lt6 jeldlje az 1., 2.6s 3. halmaz"Ezetnek a kizr)s metszete a kis okunk,6s ezenkiv6lt6 okok szimmetridjdt az besatirozott r6sz,amelya hriromkiikinboz6ok k<izds szimmetriaelemeit taftalmazza. 6ltal6ban Ez kevesebb lesz,mint b6rmelyikok szimmetriaelemeinek szdma, j61 l6tszika szimmetriacsdkkentds szimmetria itt vagy kivon6s oka. elvi N6zziinkegy gyakorlatipdld6tutoljr{raa ,,8." 6brdn. egy m6gnesrddon Ha kereszttl elektromos i{ramot bocs6tunk6t, akkor k6t kiv6lt6 okunk van, az egylk az elektromost6r (amineka poldris vektora az 6116 kirp szimmetri6j6val rendelkezik), valaminta m6gneses vektora(mely a forg6 hengerszimmetri6j6val t6r rendelkezik).K6zdsszimmetriaelemtik egyetlen csak lesz,ez a henger a krip tengelydnek kdz6svdgtelen 6s a fog6sri szimmetri6ja.Eza megmarad6 v6gtelen fog6sri szimmetria forg6 kfpnak a szimmetri6jalesz,6sgyaegy a korlatbanazt tapasztaljuk, hogy a vdkonymdgnesnid elfordul,ezt nevezlk Wibdemann-effektusnak, tdbb 6s jobb vagybalmenetes mint sztz 6veismerjiik.Az Sramirdnydtll fiigg6en elcsavarod6st kaphatunk, azaz*:2 az el66llithat6 szimmetriilkszdma, azaza csavards szimmetri6j6t kaptuk.Ezzel a m6dszerrel kiejtettiik az elektromos (6s6ram)tengellyel t6r pdrhuzamos ttikr6z6si sfkj6t,valaminta m6gnesess6g tengelyre mercileges tiikr6z6sisftj6t, fgy nemmaradtegyetlen tiikrdz6siszimmetria - csaka csavarodds6. (Val6szinti,hogy sem ez a m6dszer felhaszn6lhat6spinmez6kelt6s6re pl. a Coler-f61e a is, szerkezetben tal6lhat6 az eljdrds.) ez persze A gyakorlatban papironnem mindig lehetlevezetni, hogy ki.il6nbciz6 szimmehi6jri kiv6lt6 okoknak mi lesz az eredmdnye, kUl0n6sen akkor, amikor nem vagyunkteljesen biztosakabban,hogy a kiv6lt6 okok dsszes szimmetri6j6t ismerjiik,ezdrtminden szen6aa tan6csolja, hogy kisdrlettelgy6z6djtnk megaz eredmdnyr6l. eddigip6ldrikb6laz al6nyeg,hogy tdbb szimmetriaok Az eset6n kiv6ltott hat6sszimmetndja a alacsonyabb lesz,mint egyenk6nt kiv61t6okok szimmeti1ja,s ez az alacsonyabb a rij szimmetria hatdsok megielen6s6hez vezethet. Mindl tcibbkiv6lt6 okot tesziinktehdt egy frzikai.folyamatba, annifl alacsonyabb rendii lesz az okozat(azaz a keresettfolyamat) szimmetri6ja, ezdrt rijabb ds rijabb jelensdgetlehet igy el6iddzni.Ez ana utal, hogy cdlszenimin6l tdbb kiil0nb0z6szimmetri6jri folyamatot,,egym6sra engedni", hogy a k<izds hat6suksegits6gdvel igen alacsony szimmetri6jti, fj folyamatokat de kaphassunk. ilyen igy, m6dszerekkel lehethatdkonyan csdkkenteni szimmetri6t gyakorlatban, megis lehetsziintetni! a a s6t Ez6rtmosta kdvetkez6 pontbannlzzikmeg, hogy ha a forg6stis megengedjiik elektrodinamikdaz ,,D." juthatunk,6s kciriilbeliilmilyen lehetaz az egyenletrendban, mint kiv6lt6 okot, akkor milyen hat6sokhoz szer,ami mag6ban foglalja az egytengelykciriil forg6 t61t6s 6ltal keltett tdr hat6s6t amit mi a k6s6bbiek is, sor6nspint6rneknevezUnk.

D. AZ ELEKTRODINAMIKA TORVENYEINEK FELTf TE LNZETT ALAKJA FORGO ToLTES ESETEN Ha az elektrodinamik6ban ismert6s megengedett m6r m6don nemcsak vagyegyenletes 6116, mozgdst,
valamintgyorsul6mozgdst engediink meg,hanemlegal6bb tengelyk1rulforgd mozgdst, egy abbanaz esbtben egy tovdbbiszimmetriacsrikkentdsl j6nhoztunkl6tre.Pr6b6ljukmeg kitali4lni,hogy milyen jelens6gek nek ekkor be, 6s vizsg6ljukmeg,hogy milyen egyenletek jelensdgeit iqd/r_le elektrodinamika az ekkor..K6t riton lehet ilyenkor elindulni: egyr1szt kis6rleti,mdsr6szt elmdletiriton a szimmetriamegfontol6sok segits6g6ve1. Maxwell-egyenleteket A mindkdt rit segftsdg6vel hoztdkl6tre, de a kisdrleti titon megismert tagok vannaktdbbs6gben, kizfrr6lagaz.igynevezett eltol6sii4ram 6rv6nyes, m6gneses az, amit Maxwell szimtere metriaokokb6l elmdletiritonfelt6telezett. Sajnos nem sok kisdrletibizonyitdkvan ma mdga forg6 elektrodinamika hatdsainak ldtdre,rim elegend6 ahhoz,hogy elgondolkodjunk rajtuk,6s a Maxwell-egyenletek stmktrirdja nagyonhatfuozott ritmutat6st ad arravonatkoz6lag, hogy hogyanlehetaz egyenleteket iiltal6nositani, kiterjeszteni rtgy,hogy a forg6 mozg6st is magukba foglaljdk.(A III. r6szben mechanika a eset6n ezt tetttik.) is A II. tdblilzatonl6tszik a kiterjesztettegyenletekfeltdtelezettalakja.K6t nagy csoportraosztjuk az elektrodinamika egyenleteit. els6 nagy csoportotadj6ka forr6stagok, Az potenciflos melyek a stacioner tagokatirj6k le. A m6sodikthblilzatfels6 h6romsoramutatja ezeket tagokat,mig az als6 h6rom soraz a

aftzikdban6stechnik6ban 103 szerepe IV. r6sz:A szimmetria terek, ezekid6fiigg6 tagokatis nem potenci6los mutatjameg, melyek nem konzervativak, drv6nytagokat ezt le vektorteret lehetirni forr6sok6s 6rv6nyeksegfts6g6vel,6s a Tudjuk, hogy brdrmilyen tartalmaznak. nem ktildnbdztetimeg a pol6ris 6s axi6lis szimmetriBfu a vektoranalfzis struktrir6tmost is meghagyjuk. mely a forg6 ttilt6s terlt, a,,spin" teretirja le, melynek egy bevezettink rijabbmennyis6get, 6jri vektorokat, szirnmetri6ja forg6 krip6. a nem trhatjuk le a forgd la,tpszimmetridjdttartalmazf spin Tudjuk, hogt a veHoranalizis seg{tsdgdvel foglalja ugyana vektoranalfzis rendszert kellenekital6lni, amelymagdban mezdt,valami m6s matematikai pol6raxidl,,vektorok"k6tesza pol6ris,axi6lisds a n6luk kisebbszimmetri6jri de lehet6s6geit, kiildnbs6get kvalitatfvm6donmeg fogjuk tudni 6rteni,hogy mi megy hogy legaldbb zdtt. Ennekellen6reazt vdrhatjuk, 6s a megengedjiik tdlt6sekforg6s6t, az igy l6trej6v6 amikor az elektrodinamik6ban vdgbeolyan esetekben, a tdrrel.N6zziikmeg,hogy form6lisan szimmet6s az spin rtgynevezett t6r kdlcstlnhat elektromos m6gneses alakja: tdrv6nyeinek elektrodinamika tartvamilyen lennea kiterjesztett ria okokatszemmel A tereketeredm6nyez. soroljukfel, ami stacioner forr6stagokat Az els6 fels6 h6romsorbaa potenci6los p, az elektromos ahol a tdltds srinis6g6t, a legels6sor M influenciavektor divergenci6j adjaaz elekhomos A sorbanazonbanmhr irhat6le, ez egygtimbi szimmetria. k0vetkez6 skalarszimmetri6val t6lt6sek stiriis6ge hiszenhi4nyzik mai azzal,hogy a Maxwell-egyenletek form6janem teljesenszimmetrikus, szembesiiliink val6ban elemi rdszecskek6nt monop6lus 6rt6ke.A term6szetben tdlt6s, azazz m6gneses bel6lea mSgneses mint el66llithat6, mesters6gesen topol6giait6rtdlt6sk6nt szerint,azonban nemfordul e16legjobbismereteink meg, hogy ez a ezt Ehrenhaft 6s k6s6bb Mihailov kis6rletei mutatti{k. (Most egyel6re el6legdzzi;k kett6vagy h6rom jellegti m6gneses forognak el66llithat6 rigy, ha tdltdtt rdszecskdk pszeudoskal6r monop6lus mer6leges tengelykdriil.) A harmadiksorbanl6tjuk a spin t6rnek a felirilsht,ami formailagaz egym6sra hogy egyetlen lesz, ttgy,hogy ez is pszeudoskali4r mlghozzdrigy defini61juk, el6z6kett6velmegegyezik, Ez p" forgatjuka t0lt6seket. dnmag6ban tdltdsstinisdggel v tengelykcirtilr t6vols6gra sebessdggel elektromos van a egy vektort ad, s nek{inkskalSrra sziiksdg jobb oldalon,hogy az nemel6gm6g,hiszena p"(f x\) van arra,hogy mozgassuk Ezdrtsziiks6g sebessdge.) keringdtoltds6rint6ir6nyu teljeslegyen.(v,pa anal6gia egy tort6nik,akkorval6j6ban (tiikrdz6linearispillyfu, egy tengelyment6n is a forg6 tdlt6st.Haez a mozg6s a t<iltds. a,,spin mez6" forr6sa,ezmeg Abeli jellegii,tehflt: Ez halad sdrt6) csavarp6lydn si szimmetrir[t _\) = x v*n.aa.io div S P"(i igen gyengemez6kkeletkeznek is, ilyen teretkelt a mozg66lland6m6gnes de vr[rhat6an A gyakorlatban tartjuk Ha puszt6n csakforg6 t6lt6snek? a formdlisszimmetri4k'hoz frzlkai_ hatdsa a fgy. Vajon van-etin6116 ki magunkat, akkoraznemval6szimi,de nemzdrhat6 teljesen. hanema forg6 tdlt6s a A m6sikelvi lehet6sdg,ha forg6 tdltds nemaz el6bbl6tott line6risp6ly6nmozog, (A a egy m6siktengelymentdnforog, azaznemAbet a mozg6sa. IV/6/b. 6brafoglalja 6ssze legegyszenibb is monop6lusok igy jdnnek l6ne.Ez6rt,,6116" m6gneses el66llitott hogy a mestersdgesen eseteket). Feltehet6, perszek6t tengelykdrtilforog egy ttilt6s),de 6116 l6trejtihet.(valSjdban m6gneses monop6lus ,,spin"tcilt6s nem, annak spir6lp6ly6n illik mozognia. Ez1rt teh6t a m6gneses monop6lus forr6ser6ss6ge kapjuk a axiflis vektor skal6risszorzatib6l lesz, azazk6t egyenk6nt div B = p"(f Xv*r),p"(rxv*2) 6g, mert div S = P"(rxvr), de itt is sebess e$y A forr6sstirtisdget. spin mez6 forr6sa ezertegyszenibb, jellemzi amez6er6ss6gdt, fiiggetlenek. melyekegym6st6l p6lyamenti egytranszl6ci6s 6s muriramgy6ni egy adja egy Gyakorlatilag mozg6i4ramnyomat6k a spint6r divergencifijdt, forg6-halad6 sorbaezt a mennyiokokb6ltetttik a harmadik Puszt6n tdrt6nelmi a tatja,szolg6ltatja spint6r fon6sstinis6g6t. in hiszen csakegy tenmonop6lus struktfrdja, egyszertibb, a m6gneses mint s6get, struktrir6j6ranzve ami egy tcilt6s,ak6tr elektronfolfoghat6 hogy egyetlen Elvileg aztis mondhatn6nk, gely ktiriil forognaka tcilt6sek. ameis. dip6lusk6nt spintdr forr6sak6nt (Vannakolyanm6r6sek, 6s m6gneses elektromos t6rer6forr6sak6nt, s6rt,6s mdr A visszat6riink.) forg6 ilramgyiru6nmag6ban tiikrdzdsiszimmetridt lyek erreutalnak,a k6rd6sre pol6risvektorok,ez6rt kezelend6. Tekintve,hogy a helyvektor6s a sebessdgvektor ezdrtpszeudoskal6rk6nt el6jelv6ltds6pszeudoskal{rrt azazakoordin6tarendszer (r ad, a divergencia xv) dsszeftigg6s definici6szeriien hogy egy megfogalmazva, gyakorlatban aztjelentipongyol6n ez A n6l,azaztiikrdzdsn6l 6rtdkeel6jeletv61t. Ez akkor is l6tszik,ha pdld6ulfelrajzoha megv6ltozik, ezt tiikrcizziik. ir6nyitotts6ga 6ramgytiriiforg6s6nak feltlr6l, hanemalulr6l a mdsikoldalforg6 6ramgyiinitegy lapra,6snemcsak ir6ny6ban lunk egy 6ramutat6 hogy ugyanez ilramgyixi alulr6lm6sikir6nybaforog,teh6tel6jeletv6lt, ha 6tmeaz 16tjuk, 16lis megndzztik, azt t6r Mivel mind a spin tdr, mind a m6gneses forr6sapszeudoskalir, v6rn6nk, gyunk a sft m6sikoldal6ra. jelentkezzenek, a m6gneses m6don elvilegugyanolyan tdltdsnek b6r szokatlan effektusok hogy ezekeset6ben de er6knekkellenehatni kdzdttUk, ez a spin tdlt6snek, azazcentrillis mint az elektromos kelleneviselkedni, hasson egym6sra. nemv6rhat6el, ott aztviirjuk, hogyk6t spintdlt6snyomatdkkal tdlt6sre

104 EselvGvdrgv:Bevezet6st6rtechnol6si6ba a II. val6sziniilegnem zar6dnakitt le, azonban eW tengelykOriil M egyenletei A kiterjesztettelektrodinamika de forg6 tdltdsn6lvan egy hatirvonal. Val6szinii,hogy tov6bbb6vfthet6az elektrodinamika, ezmhr teljesmdrmilyen lennea strukhilenne,6semiattnemtudjuk, hogy a tov6bbiegyenleteknek t6kbennemAbeli szerkezetri a drv6nyestagokat,mert mfg a forrdsol< fontosabb r6ja. Ndzziik rnegmost a IV/II. tilbllnatbana technik6ban eseteket. fontos instacioner frjdk le ink6bb, az drvdnytagokhatirozzfk meg a gyakorlatban stacioner eseteket irjuk fel. Ldtjuk, hogy balamikorarot H 6s rot E rtdkdt Induljunkki az 6rv6nyes tagok ismertegyenleteib6l, t6rer6ss6g 6rv6nyevan felsorolt6rer6ssdg 6rv6nye,majd a m6sodiksorbanaz elektromos oldalona m6gneses va. Ez5rtfelt6telezhetjtik, hogy a kibdvitds sor6na spin tdr drvdnyekeriil a baloldalra.A jobb oldalonaz els6 6ltal adott szorzata 6s tOlt6sstinisdg a sebessdg iqa oszlop az irramtagokat le. Az els6 sorbanaz elektromos l6tszik, ez az a tag, amit Oerstedvett 6szrekfs6rletileg,magyar6naz 6ramk6rtil egy 6rv6nyes riramsiinis6g azinfintezim6lisankicsiny eltol6m6gneses Grlfltezik. Ebbeaz oszlopba tehdtatdrbeliszimmetriacsdkkent6st, a hogy a m6sodikegyenletben irjuk. Ebb6l azkdvetkezik, si szimmetriSt mutat6,m6sn6venaziramlfusitagokat szorozva m6gneses a t6ltdseksebessdge kertiljtin erre a helyre azaza mdgneses ma m6g ltt6nyz6m6gnesdram , itt egyenlet6be A t6r az tdltdssiinis6ggel, ez a tdltdsaraml6s elektromos drvdny5tokozza. spintdf 6rv6nydnek 6s vessziik,magyaftnazt v64lk, hogy ha egy adottsebessdgszorzatfut a spin t6r tdlt6ssrirtis6g6t sebessdg6nek 6s eset gel #amlanakaz fuarngyuiitkvagydramnyomatdkok, a spintdr drvdnyeitid1n5k el6.N2 az drdekes azok p"(r x va)vn nemcsak potenci6lis, hanemaz cirv6nyes a ugyanaz mennyisdg, a 6ll el6, hogy a spin rnez6n6l a Ez a a rdszrekis fon6sd,de az els6ndla divergencia, m6sodikn6l rothci6amit vizsg6lunk. a furcsasSg spin megval6sulna az eset, ez elvileg egy spir6lis szolenoidban kdvetkezik.A gyakorlatban mez6 szimmetri6j6b6l hogy.a keringdsisebess6giik a olyan alacsony, a minim6lis 6razonban tdlt6sekrlraml6sisebessdgevezet6kben (Lehet,hogy az amerikaiJoseph Newmanmotorja gydngeaz a spin tdr, amit ez 6ltalkelthetnek. tdkemiatt igen kiiz0tt is ugyanolyanldpcs6 tdr is igy miikddik?) Val6szinri,hogy a m6gneses 6s a spin t6r drtdke6s er6ssdge t6r van,mint az elekffomos 6sa mdgneses kdzti ismertintenzit6scsOkken6s. t6r kdvetkez6 tagjai A Maxwell-egyenletek Ldpjiink mosttov6bbaz drvdnystinisdg-egyenletektingyalilsdn6l. a leir6 tagok, melyek az els6 egyenletn6la Maxwell-f6le eltolSsi irrarnLot, az iddbeli szimmetriacsdkkendst Maxwell puszt6n m6sodikn6l a Faraday-f6leindukci6s tagot adj6{<.Ismeretes,hogy annak idej6n miatt feltdtelezte,hogy az elektromoserlter gyors id6beli vfiltozhsaugyanfgy a m6gneses szimmetriaokok hogy a spin t6r felt6telezhetjiik, Ezlrt hasonl6 megfontol6sb6l t6r 6rv6nyl6s6t okozz6k, mint az egyenfuam. tdr eztida le a Cr, .$ tirv6nyeitis el6id6zhetjiik m6gneses v[ltoztatdsixal, a
dt

,ug.

tov6bbi az mert formai alaponfeltdtelezve egyenletek Most jrin a kiterjeszt6s legnehezebb szakasza, puszt6n hogy mind a H mind az E elektromos leir6 tagokhoz. Lfitiuk, linearit6sSt, eljutunk a spin t6r id6beli villtozhsht nemismerjtik, 6lland6kat de t6rer6ss6g drv6nyeit okozhatja spintdr id6belimegv6ltoz6sa, a Cn Czzcsatol6si a A sehonnan nem lehet elvi 6ton leszdtrmaztatni. harmadik6rv6nyezeketcsakm6r6ssel lehetnemeghatdrozni, lefr6 egyenletben utols6k6t tag szerintaz eltoldsivektor,azazaz elektromos az egyenletben, spint& rct6rci6jdt a Az id6beli villtozdsdval elo lehet6llitania spint6r 6rv6ny6t. tirv6nyegyenleis vary M elekhomos t6rer6ssdg m6r tekn6lis elkdpzelhet6, m6gtov6bbitagokis l6temek,ezekazonbanval6szintileg nemAbeli szimmer hogy hin6 stnrkturi4ba. riSjfak, rigy hogy nemilleszthet6k beleaz eddigiline6risegyszeriinek meg LStjuk, hogy az els6drvdnyegyenlet, a m6gneses ahol tdrer6ssdg drv6nysrinisegethathtoztuk egy rij tdreniss6g drvdnyegyenletdndl hozzhadni, ugyanez tdrtdntaz elektromos tagotkellett a megl6v6egyenlethez az 6steljesen egyenletet rij kapunka spintdr egyenletdre, form6jamegegyezik el0zoekdvel. de 6rvdnyes struktrim6r Termdszetesnek venni,hogy a Maxwell.egyenletek meglev66s kdtsdgtelentil kell rhjilraszabad csakrSdpiteni, abb6lel nemlehetvenni,csakb6vitenilehet.Ezegyfajtakorrespondenciaelv,6s megbontani, ti{maszk6nt, sem 6rdemes azt a Maxwell-egyenletek eredetilogikus struktrir6j6t ,,mank6k6nt" lehethaszn6lni tov6bbi a tagokfelfr6s6hoz. hogy megsziinikaz elekffodinamika Ha megn6zztik a kiterjesztett ezt eryenletrendszert, azownlszembedtlik, addigaz egyik az egyenleteinek ismertegydrtelmiis6ge, hiszenamig csakaz E 6s a H szerepelt egyenletekben, v6ltoz6sfib6l masikategydrtelmiien lehetettszrimolni.Ez az egyertelmtisdg ki most megsziinik,ds a h6rgm a 6s kdlcsdnhat6sban tdr mindegyike6talakulhat lev6 egymrissal b6rmelyikmdsik kett6bea peremfelt6telektdl a probl6m6hoz, ismerth6romtest amikor csatol6si egyiit*rat6kt6lfiigg6en.Ez ahelyzet hasonlita mechanik6ban megtudjuk kdt, pdld6ulgravit6ci6s vagy elbktrgmos krilcs<inhatrlsban test mozgish| pfilySjit egydrtelmiien 1ev6 tudjuk ezt hatinozti, ha a26ft41 hr4rom hat krilcsdnegym6ssal, akkor m6r csakspecidlisfelt6telekeset6n test Ez hdromk<ilcsdnhat6 eset6tdr elevemegoldhatatlanok megfenni. tehiltnemaztjelenti, hogy ezeka probl6m6k puszL'ln numerikus elj6r6ben,hanem csakazt,hogy analitikus megoldiist 6ltal6nos esefe nemlehetmegadni, juttratunkmegold6shoz.Eznagyon gondolkoddst. megneheziti h6romt6rbenval6 a Mindenesefesegits6sokkal getadhatezazegyenletrendszer viszonylag 6ram-dst0lt6skonfiguriici6k esetdn gondolkod6sra. a egyszerii

IV. r6sz:A szimmetria szerepe afizikfiban6s a technikiban

105

jl
C)

Net **F
%N , \
n -7-lr\,/ f\ %N / \

J' .!1

b/
\ \ / / \ ' /

c) (h \o

.@

z It
o (l)

. Lll

)1 a F F

F
A F

C)
l.

EE * ca
|<

c) d
6.

(.)
N v)

N
t,

.U) \cd

$
0

N (t)

()
d

\5 J

hD

v
(n c
L

9
g

c.)

,Y. -

\= M

pe
fY.

N \d \CEI

\D'

F
Fi
lr \cg

+
(! l(.o .o
d

a?r lG

rrtl e

+
o
N N

+
.a l.N

+
Cdlp FIG E O

.*

6 6 F 1 0
9 H : a .i v L ri.F \i

.H s( ) E 9* \

J<
U'

c)
N c/) tr a rrl

BBla
l.r
H

E#ij,b|.t u8s

(E ( U ( J l J . +

c)

X I

E a
o
o ^

'
*
-

-(u>
d : .

.J

<-+i

o .c, Lu

.i! H tr A Ji \o '
- . 1 N (t . v ( a

e tPJ 1 iJ 6 r
r

.= ca 1.,! \C)
d

-v

8 o -l 6
tl
F

lX
l

a)

-9

,Y (l)

- . b

j1

8oX
. r e h

r( s , : E 3

* o r Y =\d C)

.* E.g
F ! t O

tr{ A ca

.h'x F. -i -9! E HN T S ,OZ E EP

g8'H

> .\ i( t h o )
N

Jz 0) L o o

'go

106

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6giilball.

drvdnyalakban. elevemutatja,hogy hogyan6llithat6el6 spintdr legal6bb A harmadikegyenletazonban 0rv6t6r 6s mozgatunk vagy/6svdltoz6elektromos m6gneses eset6n Ha forg6 tiilt6seket 6lland6sebess6ggel ds elektromos m6gneses 6talakul6 hinik, amikoregym6sba A esetnek nyesspintdr keletkezik. legegyszerftbb v62oljuk kieg6szft6sben AzIYl4. szdm'6 rezg6sek keltik a spin t6r drv6nyl6sdt. terck,azazelektrom6gneses tov6bbl66s kfs6rletibizonyft6kokat, ennekkiterjeszt6sek6nt, rdvidena spin t6r val6s6gos l6t6revonatkoz6 monop6lus mely a m6gneses p6sk6nt IV/5. szdm.6 kieg6szit6sk6nt adunkmegn6h6nykis6rletieredm6nyt, a azokata jelensdgeket, nagyonrtividen dsszefoglaljuk l6t6renffit bizonyitdkot.MielStt ezt megnezndnk, f6bb tulajdons6gait. ismertetjtik melyeka spinmez6tj.ellemzik; di6h6jban 6s A spin mez6tulajdonsr[gai mez6 6s szokatlan, elektromos mdgneses az tdr athsait sz6mos Az itt most,,spin mez6nek" nevezett kdlcsonh a eltdr6s elektromos, m6gneses az irja tulajdons6g le. A legszembetrin6bb firlajdons6gait6l elt6r6jellemvon6s, vagy a gravit6ci6smez6t6l talftn az, hogy a spin mez6t nem harom skal6naljellemezztik,mint a szok6sos k6t azaz hanemegypol6ris6segy axi6list6r szuperponill{sdval, gyakorlatilag vektortdrsegfts6vektorrnez6ket, az gdvel.A spin mez6tdbb okb6l semirhat6 le egyetlen veklort6rrel.Az els6 ok elvi, azaza pol6ris vef,<tortfir teh6t pedig a m6gneses k6lcsdnhat6s6 elektrodinamik6ban, az elektromos kdlcsdnhat6s6, axidlisvektort6r az foglalt. A Pierre k<izd nem tudunk bevezetni, mindkdt lehet6sdg ott teretmdr a vektorterek rijabbtulajdons6gir lettuk, hogy a forg6 kup szimmetidj6valbft6 azonban karakterisztikus szimmetri6kndl Curie6ltal csoportosftott fizkaitartalmat. nemtulajdonitottunk ennek mezi|vagy kdlcsdnhat6s de ugyanelvilegelkdpzelhet6, mindeddig frhat6kle en Ugy tiinik, hogy a spin mez6az, arnia termdszetb ezt aziirt bettilti, Maz a spinmez6tulajdonsSgai rendelkezik amez6, ez r6sszel ds aA. hogyegypotenci6los egy0rv6nyes a forg6kup szimmetnhjtval.Ez jelenti, ez tehdtaz eddigi veHormeztifuril eltdrtiennemhdromskaldwal,hanemhat skaldrraljellemezhetd a tdr. Ennek tenzonal hanemegym6sodrendii lesz, k<ivetkezmdnye hogy ezt a teretnemegy els6rendii, az a frncsaszokatlan jellemezhetjii( amikor vektor-vektortipusri dsszefiigg6ssel frhatjuk le a t6r egyespondaibana t6rer6ss6g nem spin 6s helyvektorhoz potencii4los egy 6rv6nyes egy 6rtdkeket. gyakorlatban azt jelenti,hogy mindenegyes A ez pontj6hoz,ha spinmez6tirjuk a t6r magyar6n skalir tartozika geometriai mindenegyes hat mez6&6ktartozik, mint a vektorok6, m6sa szimmetriSja, leir6sn6l, hiszena spinmez6nek le. Ez nagygondotjelent a matematikai kiterjeszteni spin tdne is. Az a eddigi egyenleteit 6ppenezlrtnem lehetmindengondn6lkiil az elektrodinamika irj6t szemldletesen le a jelenleg ma haszndlunk, ezeknagyonsz6pen, elektrodinamikdban vektoregyenleteket a spinrnez6nek szimmefi6j6t, A ismertszimmetri6kon alapul6jelensdgeket. forg6 tdlt6sekazonbanbehozzika e^ gondtalanulhozziadni Maxwell-egyenletekhez M rij meztit,6s ez viszontmdr nemvektor,ez6rtnemlehet kiizd, hiszen spinmez6tcsakpoa komolygondokkal 6ppen.ezdrt afajtakiterjesztds, mosthaszrdlunk, ez amit kikomponensre sz6tszedve, kiildn-ktil<invektork6nt6pfthetjtikbe a Maxwell-egyenletek tencidlos cirv6nyes 6s meg tenzorokfelhaszndl6sdval lehet adni a forg6si szimegdszitdsekdnt. Val6szinrilegm6sod-6sharmadrendii jel6l6semiatt azonban a matematiez t<imcir metri6tis tartalmaz6 eleknodinamika egyenleteit, tenzoranalizis a mosta tomeglehet6sen semmitrnond6, ez6rtpr6b6lkozunk kai leir6sam6mdk<ik, konstrukt6rdkszempontj6b6l megtartva legal6bb egy kdzelit6kdpetadni arr6l, hogy vSbbiakban valahogya vektorokszeml6letessdgdt is vessztik. is hordoz6jSt figyelembe milyenis leszaz elektrodinamika, a spinmez6tr ha fint a forg6siszimmetria (ldsdIV/6b. 6bra) Ndhdnykfs6rleti tapasztalat 6ttekindtik Azlrt,hogy n6mi fizikaik6piinklegyenan6l, hogy milyen is a spin mezl,most igen r<ividen al6 az eddigi kisdrleti tapasztalatokat, melyek j6rdsztelfelejteu,,,szonyeg scipdrt"kfsdrleti eredm6nyek az a ad6dnak. ismerjiik,hogy a jelenlegielektrodinamikai effektusokat 6116, mozg66s az 6sszegz6s6b61 J6l ezzelah6gyorsul6 id6benv6ltoz6,azaz t6lt6s okozza, teh6ta Maxwell-fdleelektrodinamikdban elektromos tehdt is kiterjesztett ele_ktrodinamikdban automatirom szimmetri6val taldlkozunk. forgdssal kiegdszftett, A m6gnes is kusanad6dik,hogy a forg6 dshalad6tdltdskelt spinmez6t,de emiattm6r egy mozgopennanens tdltdstaz spinmez6nek forr6sa, a hiszenfdlfoghatjuka permanens m6gnest fgy, mint egy forg6 elektromos nem kompenz6lt tdltdsek Amper-f6lekcir6ramok alapjitn.(Llsd IV/7. 6bra)Nem el6ir6s,hogy csakszabad, polarizflt dielektrikumban, nincsenek szabad elektrokelthetnek spin mez6t.Pdld6ulegy elektromosan ahol hogy mostdltdsek, keletkezikelektromos ilyen p6lddulaz elektrlt.Ennek anal6giiljakint felt6telezhetjtik, t6r, polarizillt,de forg6 ktizegis kelthetspin mez6t.Termdszetesen id6benv6ltoz6elektromos elektromosan az 6s mdgneses terek is kelthetnekspin mez6t,legal6bbisannakaz anal6giinakaz alapjdn,afiit az elektrodinamika kiterjeszt6s6n6l l6ttunk. Ezert plldflvl a f6ny is, vagy a rcintgensug6rz6s spin t6r fon6sak6nt is komtekinthet6, anyaggal kOlcsdn ha hat lesz rigy, hogy enneka sug6rz6snak egy sug6rirrinyupotenci6los ponense, arramer6leges 6s forg6 tirv6nyes komponense.

afizikdban6sa technik6ban L07 szerepe IV. rdsz:A szimmetria

w w

+ l [

H1,6lfi + lg
Ht6lf;
\6 0

o U)

U)
II o r a ^

\o

U)

: u).

i l t (t) 3

.v a
q) C)

b{) o o \o Al o o a

>|

()
L

\o

()
I I

\o w o o

( t

t )

o ll tr > = ts

,o.lro

+
I

\.-

r-r

!s ;'i .6t Y \o ii o \o

F I G

+
\G

>\6

g
o

>| \o P

tl
li

bo \o bI) N

>l

o o o c) bo o

{o
l l l l ' [ l J > c

G o
i l l l
' \ 6

g 1,8
m =
I

+ 16 +
-) tl 14 ^
I

\d

o o
rrl

>' \o i :6 t!

'
. l

4:ezsluod IesgllQl 9119

{esgllel g?zovs

{esgtlgtgpsro,{3

A termdszetben ezekaz effektusokadthkaspintdr ldtezds6re els6bizonyit6kokat, is az sajnosa spint6r fircsa,szokatlan szimmetri6ja miatt ezeket effektusokat az nem m6ltr{nyolt6k, nem tanulmdnyozt6k 6s fontoss6guklrozm6lt6an.A IV/8. 6braad egykdzelito 6ttekintdst an6l, hogy milyen effektusokvirhatl a spin mez6vel kapcsolatosan. IV/8/a. Sbrdn A l6tjuk art alegegyszenibb esetet, amikora spint6r egyik hordoz6ja elektroaz m6gneses jelciljiik,kijlcsonhat 6116 sugitrzds, aminekcsaka @fluxus6t egy elektromos ttilt6ssel. Mivel ez a t6lt6s6ll, 6ppen ez6rtcsakelektromos t6rnek forrdsa, a spint6r egyikkomponense hatvelekolcsdn,tehilt a 6s sem semmilyen kdlcsonhatdst tapasztalunk, nem ktzdtr6lag elektromos hat6s6ra elmozdulnia tdltdtt r6szecske, t6r fog 6sa m6gneses semhatrh flrtelemszertien.b. 6br6n t6r A l6that6 m6don, egytdltdsegypiciny anyagi ha rdszecsk6n helyezkedikel, amelyik forog ds halad,akkor ez a forg6 tijltds mar a spin mez6 forr6sakdnt foghat6fel, szinte mondhatjuk, hogy ez a spin,,tdltdsnek" megfelel6 eset. Ebb6lviszontmdr aztl6thatjuk, hogy spin,,t<iltdst"technikai ritonel6 lehet6llitani,meglehetsziintetni, jellemztiugyanolyan dinamikus ezlrtnemlesz16 ertis megmarad6si szimmetria, p6ld6ulaz elekhomos mint toltdsmegmaraddsSra. Agyakorlatban a legegyszerubb ez spin tdlt6s el66llit6sim6dszer, Felix Ehrenhaftezena m6don6llitotta e16kisdrletein6l spin t<jltdst. 6s a Ha fennyelfinom, lebeg6,mikron vagy ezredrnillimdter fitmdr6jiiporszemcsdket sug6rzunk kiil<indsen k6k 6s be a UV tartomi4ny kcizeldben,fot6elekfomos a effektustdlt6seket hozl6trea porszemeken, a Brown-mozg6s 6s pedig nemcsak megl6ki,hanem megis forgatja6ket.A gyakorlatban teh6tilyen,viszonylag egyszeni m6dszerrel tanulmdnyozhatjuk a f6ny,mint a spinmezrlegyikfondsa,6saforg6szemis6k, mint a spinmez6m6sikforr6sa ktizti kdlcscinhat6sokat. jellegri,ezdrtviszonylag A f6nymez6jellegii, a forg6porszem tdltds egyszerfi akiezt s6rleti elrendez6st megval6sitani. gyakorlatban A persze tanulm6nyozhatnank spintdlt6skozti krilcscinhatdst k6t is, magyar6n egym6ssal k6t pfuhuzamos tengely kdriil forg6 6shalad6 elektromosan tdltottrdszecske k6zti k6lcsdnhatdst. gyakorlatban akfs6rlet A ez azonban igencsak bonyolult. Egyrdszt szdmolni a k6t t6lt6selekfrokell mos terekdzti igen er6staszft6ssal vagy vonzdssal, ezutin a kdt forg6 tdlt6sm6gneses kOztikdlcs<inhatds tere zava4a jdn meg a kfs6rletet, v6gii1,legutols6sorban el6 a harmadrendii spin mezokdzti kdlcsdnhatds. azonAz ban olyan gyenge,hogy az elektromos6s m6gneses kdlcsdnhat6s kikompenzfllsa n6lktil neh6zlsnevenni a gyenge spinmez6kktizti kdlcscinhati{st. Mig k6t ponttdltds kdzdtt centr6lis er6khatnak, k6t egym6ssal ds pi{rhuzamos lramvezeto 61tal ldtrehozoff m6gneses terekis centr6lis er6velhatnakegym6sra, addiga spintdltdseknemcsak er6vel,hanemnyomatdkkal is hatnakegym6sra, ez alapvet6 6s eltdrdftjelent az elektromos m6gneses 6s kdlcsdnhat6sokhoz k6pest. Forg6tdltdssel gyakorlatilag ndgyfeleesetet tudunkel6id6mi.Att6l fiiggden,hogy a titltdspozitiv vagy negativ, dsjobbra vagy balra forog, azaz 6ramttat6jbrds|valmegegyezlen vagy ellenkez6leg, gyakorlatilag n6gyf6leesetet tudunkldtrehozni. Mdg abbanaz esetben ha a tdltdstkikompenz6ljuk, is, pozitivionok waz kdzdtt negativelektronokmozdulnakel, teh6tered6elektromos nemjellemzi az esetet, tdr akkor is jobbra vagy balra foroghatnak tdlt6sek,6s emiattktil6nbdz6el6jelti spin terek 5llhatnake16.Mivel erta l66;ret a egy jelentkezzenhat6saiban, ,,sz6tbzedhetjiik" pol6ris6segy axi6lisvektort6rre, artvhm6r|r.., hogy mindkett6 magyar6n egy centr6liser6 6s egy forgat6nyomatdk dreztesse hat6s6t. gyakorlatb ert tal6lta Felix a A an Ehrenhafta legegyszenibb esetekben, amikor f6nnyel sug6rzott porszemcsdket. (l6sd 4. kiegdszit6st) be Amikor homogdnp6rhuzanios fenynyal6bbal sughrozta a lebeg6porszemcsdket, be akkor felt6telezhet6en azok,melyeken fotoelektromos effektussegfts6g6vel vagy pozitiv vagy negatfvt6lt6skeletkezett, Browna mozgds miatt mozogtak6s forgdsba jottek, 6s igy spin tciltdskeletkezett is rajtuk. Emiatt a f6ny fu6ny6tval pfuhuzamosan spirSl pillydn kezdtekel mozogni,melynekszimmetridja Curie dltal megadott a forg6 krip szimmetridjdvalirhat6le.Eztaz effektust nevezte Ehrenhaft longitudindlisfotofordzisnek,6sis kdt eset itt 6llt el6,az egyik,amikora fdny irinydbaszaladtak a.spir6lispillyinmozg6 porszemek, az ellenkezo, 6s amikor a fdny irdnydvalmegegyez6 m6donfutottak a porszemcsdk. Akkor teh6t,amftor elektromosan tciltdtt forg6 porszemek feny hatisfura mozognikezdenek, akkor a porszemen lev6 tdltds el6jel6t6l6s forgdsi ir6ny6t6l fiigg6enfog mozognia rdszecske n6gy esetk6pzelhet6 mind a forg6s,mind a mozgds 6s el, irhnyhval Osszefiigg6sben.fdny 6ltal keltett spin t6r rot6ci6skomponense A forogvatartja a r6szecsk6t, nem lassu6s le, mint azt allgsirl6dds miatt v6m6nk,az azonban elk6pzelhet6 gyakranmegfigyelt6k, 6s hogy aminta 16szecske elektromos tiiltdsea fotoelektromos effektusmiatt megv6ltozik, a r6szecskdknek eg6szen rigy is hirtelenmegvdltozika mozgdsa. Min6l rcividebb hull6mhosszrl f6nnyelsugi{rozzuk a porszemcseket, az be ez (Ehrenfahtdltal trembling,azazremeg6si effektusnak nevezett) hat6sann6l erdsebb lehet. Perszeha egy porfelh6tsugdrzunk f6nnyel,nem fog mindenegyes be rdszecske reagSlni f6nyre,hanemcsakazok,amea lyek a fotoelektromos effektushatdsdta tciltdssel rendelkeznek, m6g a Brown-mozg6s 6s valamilyeniriinyba megforgatta 6ket.Term6szetesen az elektromos is hat6ssal errea forg6 r6szecskdre,m6gneses mlg tdr lesz a tlr azonban nem,ha a r6szecsk6nk vagyparamdgneses diatulajdons6gu. Vdgiilir .UU.n az egyszerieietben hdromaktiv er6komponens a rlszecskdre, egyikaz elektromos miatt, a m6sik kett6 a spin mezri hat az tdr miatt,enneka potenci6los forgat6drvdnyes 6s komponensnek hatdsa a l6that6.Ezenmodell alapj6nazt v6r-

6s afrztkdban technik6ban 109 szerepe IV. r6sz:A szimmetria p6lyaa 6rt6kefiiggjdn r6szben tdltdtt rdszecske hat6 n6nk el, hogy a r6szecskdre spin er6 6s spin nyomatdk sug6rz6s, azazspintdr valaminta bees6 mdrtdk6t6l, t61t6s 6s arajta felhalmozott sugar6t6l, sz<igsebessdgdtdl tal6lhat6ttjlt6s6rt6kekvantillt, ezirt aztvdrhatjukjoggal, hogy ezen irdnydt6l.A r6szecsk6n intenzitdsdt6l, ezeketazelvhrSsokat. A fiiggjenek. gyakorlatigazolta ds legyenek, a fenti param6terektSl er6kis kvant6ltak arot6spin t6rnekal1tez1slt,pontosabban esetben ki lehetmutatniennekaz igengyenge is Egy speci6lis foka van, hat lebeg6porszemnek szabads6gi Mig egy szabadon a l6tez6sdt. ci6s nyomatdkkomponensnek addig egy kOnnyti,mobil rendds transzl6ci6s h6romrot6ci6stengelyjellemezhetia mozgilst, azazhhrom alkalmakimutat6si4ra spin rn6gnesek ter6nek lehets6ges pennanens a szer,melynekcsakegy forg6stengelye j6l csap6gyazott ferromdgneses, tengelyre m6gnes ter6benegy rdgzitett, sak.Magyardn,haegy permanens jtin joggal, hogy ez lassdforg6sba a helyeziink,akkorazt vdnhatjuk nem elektromosan t6lt6tt anyagdarabk6t rigy, hogy er6spermanens is miatt. Ehrenhafttalin ezt amozghst megfigyelte spin t6r rot6ci6skomponense hogy az iilepedd csapatott 6s 6szlelnilehetett, ki, ferrom6gneses anyagot m6gnesp6lusok kdzdtt folyaddkban oldottafel a fervagy bSzikus anyagban hozta.Att6l fligg6en,hogy savas anyagafolyaddkotlassriforg6sba jobbra vagy balra forgott a folyad6k.Elvileg szildrdtestekkel kdnnyencsapdgyazott, rom6gneses anyagot, is kdnnyti mobil rendszerekkel ki lehetnemutafiri ezt az effektust.
a.) 6116 elektromos tOltds6steruk 6sm6gneses

bevezetse ttilt6sekrenem drtelmezhet6 6116 energia6simpulzusmegmaradds mozg6 b.) Egyenletes sebessdggel toltdsiik 6steriik elektromos6s m6gneses 6s c.) Gyorsul6elekromos t0lt6sek teriik 6s mdsneses

rot B = pev

rotn=-$

6rv6nyesebessdgfiigg6, ketkiv6lt6 terekjelennek meg

rot B = p"v

rotE=+*

AB

bevezetdse 6s energia impulzusmegmarad6s m6g mozg6tdltdsekre 6lland6sebessdggl mindignem6rtelmezhet6.

v6ltoz6sebessdggel mozg6tdlt6sekn6lmfu 6rtelmezhet6az erergia 6s impulzusmegmarad6s.

tOltds teretkiiltin nemvizsg6ljuk) tdltds6ltal keltettmez6k.(a forg6m6gneses d.) forg6elekhomos div D - p" ; div B - p"( r x v,pr o ( r X vrpz ; div S - P"( r x v, ) + K ) ) az stacioneresetben energia6s impulzusmegmarad6sa tengelykririil forg6 elektrornostdltds eset6re Az egy igaz m6r nem sziiks6gszeriien mlgigaz, de k6t vagy tiibb tengelyktiriili forg6 mozg6seset6n

) B A S A E X A E a r o t E = p ^ v + k , + + + : r o t B = p - v + 7 + Z ; r o t S= P " @ x v ) v + \ + d t A

isleir6sa mdgteljesen 6ltal keltettmez6k6ltal6nos e.) A linedrisininybangyorsul66s egy vagy tribbtengelykciriilgyorsul6tOltds meretlen. lYl7.6bra. terek 6s elektrom6gneses ds szimmetri6ik. A ttiltdsekmozgdsinakszimmetri6i, azigy el66l16

110

Egely Gy<irgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baIL

hozzuk A 8. 6brac. pontjamutatjaazt az esetet, sugdrz6ssal amikora spin teretf6nnyelelektrom6gneses Ebbenaz esetldtre,de nemhomog6n m6don,mint ahogyaz elobbmutattuk, hanem kripszenien fokusz6lva. gradiense fdnyben a f6nyintenzit6snak is, ha van, 6s rotfrci6ja amelynek el6jelemegv6ltozik, a konverg6l6 sugarak iitmennek f6kuszpont Ebbenaz esetben paraa a ut6negym6st6l t6volod6diverg6l6f6nysugarakba. l6p 6s diam6gneses megjelenikegy rijabb tulajdons6g, rijabb er6komponens be, az egy anyagokeset6ben permanens p6gradienst anyag tulajdons6g6t6l vehettink6szre,ez6rt6l1and6 fiigg6enegyfajtapolarizhci6t, pilydt a tdlt6tt porszemirnak le 1y6kalakulhatnak ebbenaz esetben. ki Ilyenkor egy tdruszfeltiletementdn vagy koncs6k,6sktilso elektromos kdpesek divergens vagy m6gneses jelenldten6lktil akfir 6rilkhosszat tdr vergens f6nysug6rba keringeniezekardszecsk6k. Ekkor igenbonyolultviszonyokjdnnekl6tre.Alapvet6en jellemzi ezt az esetet, t6rusz6tm&ojekdriili forg6sta fdny forgat6rot6ci6s kdt egymdsra mer6leges forg6s a gyurti kdriili kis 6tm6r6jiiforg6stpedigval6szinilega szfiktil6vagy b6viil6 fdnysugdr komponense adja,a nem miatt k6pz6d6spin tdr rot6ci6jaadja.Ezeneseteket Maxwell elektrodinamik6val lehetlefrni, nemlea het6rtelmezni. A d.) pontbanaztaz 6rdekes de esetet t6rgyaljuk,amikoraz anyag ugyanpara-vagy diam6gneses, szerkezete nem ak6rmilyen, hanemkir6lis. A legtdbbszerves ilyenekp6ld6ula anyagilyen kir6lis tulajdons6gri, fehdrjdk, zsfrok,cukrok.A term6szetben 6ltal6ban csakaz egyik,vagy a jobbn vagya balraforgat6v4ltozat l6tezlk,mesters6gesen azonban mindk6tenantiomorf v|ltozatotel6lehet fillitani.Hatehilt egy ilyen forgat6si szimmetrifvalrendelkez6 szerves anyagb6l6116 r6szecsk6t sug6rzunk pdldSulf6nnyel,(azazspin t6rbe be, helyezztik), akkor nem szi.iks6ges, hogy a r6szecsk6k felszfn6n elektromos t61t6s legyen,hanemitt a kir6lis tulajdons6g miattmindeneg/es rdszecskdre hatni a spin mezdnek mind a rotdci6s,mind a potencidlos fog komponense. Ehrenhaft a jelensdget figyelte meg,azazott ezt vfubenoldott g6mbalakriklorofil szemcsdkn6l mindegyikszemcse reagdlt fdnyre,elmozdulta fdny rdnydba. a e.) Abban az esetben, a vizsgaltporszemcse ha anyag, akkor emiatt a porszemnek 6nmaferromdgneses g6naklehetm6r egy kicsiny,gyenge, ldtezospin mezeje. most ilyen rdszecsk6ket de Ha f6nnyelbesugrirzunk, 6s a fotoelektromos effektusmiatt a b. pontbanldtrejtttteffektusmegtcirt6nik, akkor ez a r6szecske gyakorlatilag ktil<inbriz6 kdt tengelyiispintdrrelrendelkezhet. egyik a ferrom6gneses Az anyagkrist6lyszerkezetemiatt keletkez6 tengely,ez a besug6rz6st6l6s tdltdst6lfiiggetlen,mindig meglev6spin mez6,de a a szemcse feliilet6nesetleg megjelen6 tdltdS6s forg6segy m6sikspinteret is l6trehoz,6s ezeknek tengelye a p6rhuzamos. nemsziiks6gszenien Ekkor,ha kt (egym6ssal szdget bezhr6) spinteriink van,akkornem-Abeli jellegti kdlcsdnhat6s keletkezik,ds ilyen ds csakilyen esetekben viselkedika r6szecske m6gneses monop6lusk6nt.Ebbenaz esetben forg6, feliilet6nelektromos a rendelkezd ferrom6gneses rdszecske tdlt6ssel mind a mdgneses mind az elektromos hatasdraelmozdul, azonban, ter, tdr hogy a fotofordzismennyireeros,az az j6val er6sebb, bizonytalan,6s eddigimdr6sek az aztmutatjilk, hogy a m6gneses elektromos hat6sa mint 6s tdr f6ny hatdsa, nembiztos,hogy a fotoforetikus a de hat6s, azaza spint6r hatdsa teljesen elhanyagolhat6. a Ezt hatdstis Ehrenhaftirtale el6szdrb6vebben, a IV/5. szfm:6 6s kieg6szit6sben tdrgyaljukels6sorban orosz az Mihailov kis6rletieredmdnyei L6tjuk, hogy az igy keletkezd,,m6gneses alapjfin. monop6lus" homog6n m6gneses mez6b a H ir6ny6ba en mozdul,de elektromos is hat6ssal 16. t6r lesz t6thattuk teh6teddig,hogy mennyirefontosa megfigyeltanyagtulajdons6ga, azazhogy paradia ferrom6gneses vagy kir6lis k6zeg-eaz, amitvizsg6lunk. Egydrtelmtien l6tszik,hogy az igy letrehozott ,,spintdlt6s", valamint,,m6gneses tdltds':teljes m6rt6kben topol6giaijellegii,,teh6tfiigg att6l, hogy milyen pillydn mozgatjuk tdltdtt r6szecskdket, ha meg6llitjuka tdltdsforg6s6t, a 6s akkor azonnal megsziinika spin tdltds. Ez a ,,spintdlt6s" a gyakorlatban sokfajtarij effektusthozhatbe, igen sokszintien kitlgitja a megfigyelhet6 ftzikujelensdgek kdr6t..Haarragondolunk, hogy elvilega forg6 tcilt6sek szOgsebess6ge 6lland6,hanem sem gyorsulhat, valamintaz igy el6Sllttdlt6seket lehet6lland6sebessdggel, gyorsul6sebessdggel is va1y mozjelens6ghez jutunk, ktldn<isen gatni,akkorigen sokf6le akkor,ha figyelembe vessztik elektromosan m6g6s polarizillhat6 nesesen kdzegek viselked6s6t ilyen kdrtilmdnyek is kdzdtt. f.) A vizsgdlatokat tovdbb lehetnebonyolftani,ha inhomogdn, spin elekffomos, vagy mdgneses t6rben mozg6,tdlt6tt, forg6 rdszecsk6ket vizsg6ln6nk, vagy id6benv6ltoz6elektromos mdgneses 6s terekethaszn6ln6nk.Mfg a fenti kis6rletekesetdn fenyt, mint id6benv6ltoz6elektrom6gneses haszn6ltuk a teret 6rv6nyesspint6r keltds6re porszemcs6kre r6szben, valamintm6sikrdszben felragadt forg6 elektromos tdltdseket, addiga tdrtechnol6gi6ban els6sorban szllflrdmdgnesek mez6keltdsik6pessdg6t a spin haszn6ljuk a m6sik ki, pedig a g6zkistil6sekndl nagyteriilet keletkez6 tdlt6sekspeci6lis forg6 6s halad6 petyanval6 mozgathsa az, (A ami spint6r kelt6sdre alkalmas. ftiggel6kben megadott szabadalmak ilyen eseteket is irnak le, ez6rtezeket technikailag r1szletezvott taldlhaduk e meg.) g.) Abbanaz esetben, k6t darabcirkuliirisanpolarizilltl6zersug6r ha kdzti kdlcscinhat6st vizsgdljuk, akkor m6rdsek mutatj6k,hogy polarizSci6 azt el6jel6t6lfiigg6ena kdt fdnysugSr vagy vonzza,vagy taszitjaegym6st. Ez a hatdsfeltehet6en visszavezethet6spint6r rot6ci6s a komponenseinek kolcs<inhathsfira {ramve az

f6nysugiir polarizillatlan,akkot a kOztiik lev6 Ha zet6kk6ztik6lcs6nhirt6sanal6gi6jakdnt. k6t p6rhuzamos er6hat6s nem regisztr6lhat6,ha polarizilltak, akkor val6szintileg egy gyengenyomat6k l6p fel kdzfttk, e7 kiha kisdrletiiegkimutathatatian, viszont cirkul6risanpolariziitak, akkor kisdrletileg egyszenibben azonban mutathat6vonz6 vagy taszit6hat6sl6p fel kcizdtttik 6l6nkvegyi vagy biol6giai korongktizel6ben h.) Abban'u""r.tb"n, ha nagytdmegri,dej6l csap6gyazott j6tsz6dnakle, vagy p61d6ul 6g6stdrt6nik, akkor a korong igen lassanelfordul. Ezt a jelens6get reakci6k a is, elejdn,6s az6tat0bben f6leg oroszkutat6kmeger6sitett6k a Miskin nevii oroszkutat6vette6szre szhzad kornpontosabban annaka rot6ci6s jelens6g hogy ez az effeknsis a spint6rrelkapcsolatos, l6t6t.Feltehetd, erre a c6kaa szolgilla kdzeldben, HasoJi forgdsieffektustlehetkimutatni6l6l6nyek pon.nrZtmutatjaki. k6sztil6k. vagybioenergiam6r6 vitalit6smdr6, rigynevezett 6ltalkifejlesztett szerzo

<lt

+
+
E

O+

# 'Os

l=l
f'
a homog6nspin mez6ben forg6 tdltdsreer6 6s nyomat6kis hat, ezdrt halad spir6lp6ly6n

Q e v

.t" .te ls I

tiilt6s porszemen rezg6elektromos forg6 ttilt6s elmozdul6selfordul enneka az S t6r ir6nydban, is t6rneknyoma-tdka van, ser6velis hat a t6lt6sre

elektromost0lt6s csakaz a.) 6116 elektromost6r irdnyiba mozdul el, tdr, a m6gneses a spinmez6nem befoly6solja.

b.) homog6n spin mez6 - para- 6s diam6gneses forg6 porszemenlev6 tdltds

A mignesest6r megviltoztatja a kering6ssugarit. lev6 a forg6porszemen tttlt6s spinmez6- param6gneses c.) Inhomogdn A porszem t6rusz feliilet6n inozog, azaz k6t egym6sra mer6legesir6nyban is forog. A spin mez6 inhomogenitisa,drv6nylse miatt valamint v6ltoz6 gradiense miatt olyan ki, alakulhatnak melyek stabilp6ly6ntartjrika er6komponensek forg6porszemet.

kdld.) Homogdn S t6r - kir6lis (csavart)szerkezetiia,nyag csdnhat6sa

f.) InhomogdninstacionerS, E, H trbenmozg6 t6lt6s - t6rgdpek technol69iai

+tl
e.) Homog6n Spin mezti l6v6 tdlt6s

-0' X

a Nem sziiks6ges Porszemen lev6 tOltes,a spirrilis mozgds kialakul. A spin mez6 er6vel 6s nyomatdkkalhat az elektrordszecskdkre. semleges mosan porszemen forg6, ferrom6gneses A forg6 porszema m6gneses tr irilnydbanmozdul el, m6gviselkenesesmonopdluskdnt dik.

g.)

+
+

ke6t cirkularisan polalizilt f6nysugrirkdztitt von26svagy taszit6sl6p fel, polariz6l6st6l fiigg6en.

r f o

^++

h.)

kdMiskin hat6s- il6 szervezet zelflbengyenge forgat6 nYomat6k jelenik meg.

+1"
lV/8. dbra. jellemz6ktilcstinhat6sa, alapj6n. kisdrletek A Spinmez6ndh6ny

Az eddigiekb6l l6thattuk, hogy val6sfizikai jelent6st tulajdonithatunk spin mezil6t6nek,es aztis, hogy a ez nem magyafinhat6 szokdsos a elektrodinamikai effektusokkal, viszontennekfigyelembevltele p6ld6ula mdgneses monop6lus, m6gnes6ram ldtrehozrls6ra technikailehet6s6get. termdszetben, elekhodinaad A az mik6ban teh6th6romf6le tdltdssel kell sz6molnunk, egyik az elektromos t61t6s, m6sikM egytengelykririil a forg6 elektromos tdlt6s6ltal keltettspint6r, valaminta tdbbtengely kdrtil forg6 elektromos tdlt6s6ltal keltett nem-Abelijellegi tdr, mely m6gneses monop6lust hoz ldtre. A t6rtechnol6gi6ban sziiks6gszerti, nem hogy mdgneses monop6lusokkal dolgozzunk, l6tjuk teh6t,hogy a m6gneses monop6lus az elektromos 6s monop6jelens6g, ,,spintdltds".A t6rtechnol6giai lus kOzdtt mdgvan egy 6tmeneti a folyamatokban els6sorban ezzel az egyszeribbtopol6giai tdltdssel dolgozunk,ds a tov6bbiakbanennek a vizsgillatfiraszoritkozunk.Most azonbannfzzij,kmeg, hogy az ($ forgilsi szimmetriabehozatala elektrodinamik6ban jelent a szimmetaz mit rii4kn6l, jelent az energiads mit impulzus, impulzusnyomat6k megmaraddsdndl.

E. MEGMARADASIOSSZETUCCfSNK FORGo ELEKTRoDINAMIKA ESETfN

A ltr. rszegyik konkl6zi6jaaz volt, hogy a mechanika 3 tengelykoriili forg6skiv6tel6vel, a valaminta szdmunkra 6rdekes teljesszimmetriaveszt6s kiv6tel6vel el6gj6l fel van tlrklpezve, s csakaz ut6bbi esetben sziiksdges dinamikus a viselked6st le(r6dsszeftigg6sek kiterjeszt6se. Az elektrodinamik6ban rosszabb ahelyzet,mert csakh6rom(5116, egyenletes sebessdgii gyorsul6)tdl6s tds mozg6siforma, szimmetria ismert- ezdrthiinyzrk,pl. a mi4gnesei toltds a Maxwell .gyittt"t"tUOt. e forg6siszimmetria,,megenged6s6vel" szdmos effektushozhat6l6tre.Mi lesz a helyzet,haakiterjesztett dj elektrodinamikai hat6sok eset6n megtdrt6nik teljesszimmetriavesztds? is a Val6sziniisithet6, hogy (az eddig semismert)Cll egyiitthat6k jelennekmegrigy, mint az a mechanik6ban megvdltoznak,lslvagy tov6bbitagok sejthet6. kite{esztettelekirodinamika A hathrai kOzdtt k<innyebben, gyakrabban el6fordulhit teljesszimmetriaveszt6s, hiszenott 6rv6nyes, forg6 mozgdssal mindenkdppen taldlkozunk. Val6szintileg minimumelveksegitsdgdvel a mind a spin mind a torzi6s mez66 6s 9 komponensb6l 6116 fel 6piteni,de azmir a szeml6letess6get teljesen ,Snez6it" lehetne ndlkiilOzi. A teljes szimmetriavesztds eset6ta Curie elv segftsdg6vel mind a mechanika, mind az elektrodinamika pedig fgy fogalmazzukmeg,hogy iires az aft,szhalmaz, eset6re mely a kdzdsszimmetriaelemeket tartalmazza, vagya szokfsos megfogalmaz6sban: mindenderiv6ltl6tezrk, egyik sem6lland6 Ez a szimmetria de . v6ges,limitdr csoportjaival szeml6ltethet6, ez nemszigorubizonyft6s). mutatjukmostmeg. is (de Ezt Az eddigiekb6l tudjuk,hogy az energia, m6r jellemezhet6 mint skal6rmennyis6g gdmbszimmetri6val egy a Curie-f6lekarakterisztikus szimmetriaosztiflyozdsban. Emlftettiik m6r, hogy a gombnekvan a legt<ibb szimmeri6ja, ezt a szimmetri6t legnehezebb 6s a megsztintetni. Y:rz6n6lag linedrisp6ly6nmozg6t6lt6seksegits6g6vel nem tudjuk ezt a sok szimmetridt lecsrikkenteni, azaza szokdsos 6,s terek segftsdg6vel E H m6g id6benv6ltoz6folyamatokndl semtudjuk az dsszes szimmetri6t eltakaritani, lecsdkkenteni.Ezdrtremdnytelen linedriselektrodinamika esetdn energiat6bbletre vad6szni. Abbanaz esetben, valamilyen ha m6donforg6 elektrodinamika szimmetrifijilthozzuk akkorerrelehet6s6giink A gdmbhdz, skal6rhoz * be, van. a tartoz6 * / m szimmetria tulsSgosan magas rendti,de egy olyan folyamatban, aholE, F16s,Smez6kis r6sztvesznek, mi{r tal6lhatunk olyan folyamatokat, ahol a szimmetriacs<lkkent6s m6rt6kben oly v6grehajthat6, hogy nem maradfolytonos szimmetridja rendszernek. a AIY/9|a.6br6n l6tjuk p6ld6ulaz egymilsramer<ileges elektromos6s m6gneses szimmetndjdt. b. 6bn6n t6r A ldtszika Poynting-vektor szimmetifija,azazaz E x H, amely gyakorlatilag t6rusznak szimmetri6ja. egy a L6duk, hogy ez a szimmetria m6g egy v6gtelen is fog6sriszimmetria,dppenezertolyanfolyamatokban pdld6ul,aholrezg6 kdrdkbenterjed6energia6talakul6si folyamatokat vizsgiflunk,l6tjuk, hogy a Poynting-vektor v6gtelenfog6sriszimmetri6ja m6g megmarad, 6ppen ezdrt nemremdlhetjiik energiamegmaradds az megsziindsdt. A c. pontbanl6tjuk a spin mez6szimmetri6j6t, annyiban ami megegyezik Poynting-vektor a szimmetri6j6val, hogy szint6nv6gtelenfog6sriszimmetriatengelye Azonbanitt ldtszik,ha ez a vdgtelen van. fogdsti szimmetriatengely tdrbends idcibenvdltoztathat6, akkor eltiinik az dsszes szimmetria. L6ttuk mdr hogy a spin mezdnek m6r csakv6gtelenfog6sriszimmetri6ja maradt,ami egy forg6si6s egy eltol6siszimmetri6val jellemezhet6. ezt a marad6k szimmetri6t lecsdkkentjiik, Ha k6t is akkor megsztinik energiamegmarad6s az 6rv6nyess6ge, hati{lyossdga. feladattel.r6t reduk6l6dik, A ana hogy olyan krirtilm6nyeket hozzunkl6tr:e, ahola spin mezdtdrben inhomogdn,iddbenpedig vdltozik, mert ebbenaz esetben egtettenfolyamatos szimmetria semmarada rendszerben V6gig azttekintjtik szemel6tt, hogy azenergia izimmitria, 6slSthattuk, egy hogy br{rmely szimmetria lecsOkkenthetO megfelel6 m6sszimmetriiik hozzdadfusilal. Curie-fele A szimmetriamegmarad6si azt mondjaki, hogy egy folyamatban elv csakaz a szimmetria maradmeg,amelymindenkiv6lt6

a.)

CrA A,?l (e^l a , u) V

\ \ |
b.) Poy)nting vektor

6s afrzlkdban technik6ban lq szerepe IV. r6sz:A szimmeffia E xH

c.)

Spin mez6

egyp6lusfgener6tor d.) szok6sos

generdtor termel6egyp6lusri e;) tObbletenergirit

f.) ivkisiil6s eset1naz elektronok pr4ly6ja

g.) a Correa, Gray, Papp k6szul6k alapkapcsol6sa

IV/9. 6bra. szimmetri6ja Ndh6nyszerkezetben kialakul6terek6smozg6sok

az okbanmegtalSlhat6. tal6lunkolyan folyamatokat, Ha aholaz egyikbena t6rbeli,a m6sikban id6beli folyleszmeg,azazigy le6banmhregyik sem tonosszimmetria nincsmeg,abban esetben, kett6kombin6ci6j az a csdkkenthetjtik energia az tdrbeli6sid6beliszimmetriSit. (Az foglalezzelrlszletesen is N6zztik,hogy lehet eztaz elvet a gyakorlatban megval6sitari. V. r6szben gener6tor, a forg6 tdlt6sektechnikaimegval6sit6s6nak ami kozunk.) AlYl9/c.fibrdnliltszik egy egyp6lusri az ha egy nagyonegyszeni elve.Abbanaz esetben, id6ben6st6rben6lland6lesza spin mezo,abban esetben mdg ds fog6sri forg6siszimmetri6ja id6belieltol6siszimmetri6ja az energia mdgmegmarad, hiszena v6gtelen az a m6don.Ebbenaz esetben ,Sspinmez6tdrbeli6s megvan.Ezt azonban lecsdkkenthetjiik d. 6brdnl6that6 pl. hogy kiildn-kiilcinmegsziintetttik, kup alahl id6beli folyamatos szimmetririj6t tudtuk megszUntetni, rigy A ez geometria a forg6r6sz felhaszn6lasdvalspin mez6tdrbeli ds id6beli homogenit6s6t. gyakorlatban 6gy tipusrikontaktu6s teret tdrtdnik,hogy inhomogdn elektromos m6gneses hozunkl6trea tdrben,6s megfelel6 gondoskodhatunk EzzeL szoa arr6l, hogy iddbenis v6ltozzonaz 6rarn. sok vagy rezg6kdrdk segitsdgdvel dm is katlan geometri6val gyakorlatban biztosftanilehet azt, hogy s6rtiljrinaz epergiamegmarad6s, gyaa kapel6gnagy energiavesztes6get korlati gondoksorais felmeriil, magyarinpdld6ula csfsz6drintkezoknll van elkdszitve. hatunk, nemmegfelel6en ha

jelent energianyeresdget. Hangstilyozni kell, hogy az energiamegmarad6s megszfindse automatikusan ngm Tov6bb6lehet el6id6zri energianyeres6get energiavesztesdgetkiikin gondoskodni kell arr6l, hogy ne ds is, vesztes6giink, hanemnyeresdgiink feldpiil6s6nek 6talakul6legyen.Ezt csaka spinmez6tdrbeli6sid6bpli ds sdnak tanulmdnyozisfval tudjuk el6rni,nemlehet6ltal6nos receptet kialakul6s6nak adni.Az energianyeres6g csaksztiks6ges feltdteleaz, hogy t6rben6s id6beninhomog6n spin mez6thozzunkl6tre, de ez dnmagdban j6s6gi nem eldgsdges Technikailagarra kell t<jrekedni, hogy a spin mezo eloilllitdsap6ld6ul magas feltdtel. fokri rezg6kdrdkben ilyenekpdld6ul tdrt6njen,vagy olyan plazmafolyamatokndl, kicsiny a vesztesdg, ahol j6 azok a folyamatok, ahol fvkisiilds jdn 16ffe,hiszen az ivnek viszonylag kicsiny az elLen6ll6sa, a j6 rdszeilyen tranziens vezet6-kdpess6ge. v6letlen,hogy az energiakicsatol6 Nem kdsziildkek egy ivkisiildseket hasznfl.Ilyen p6ld6ulaz els6k6tetben rdvidenismertetett k6sziil6k, itt ismertetend6 az CorreaGray-fdle felemegoldfs,valamintaz els<! is. kdtetben rdvidenemlitettCserneczlcy-fdle megold6s . Hogyanj6,nl6re spinmez6ivkistildsesetdn? 9le.6br6nl6tszikegy ivkisiildsigenv6datosrajza,l6tjuk, A pillyin haladhogy stacioner esetben a kat6dfolt piciny ktirnydkdr6lkiindul6 tOltdsek is nem teljesenegyenes nak, hanemgdrbiilt p6ly6n.El6g nagy 6ramer6ssdg esetdn a nemteljesk<iriiforgdsis mrir spin ttiltdst ad,Ha ez tranzienskisiildst hasar6lunk,akkor a kiterjesztettelekhodinamika l6thattuk, harmadikrot6ci6segyenletdb6l hogyazE 6sB tdr id6beliv6ltoz6sa spinmezdrot6ci6s alYl9g.6ba r6szdt fogjagener6lni. Ezami esetiinkben jtin (ott, ahol gdrbiilneka t0ltdsp6lyr4k, rin azzalj6r, hogy hanziensesetben, forgdsa l6tre 6s igy mindenkiils6 technikaiintdz,ked6s n6lkiil ldtehozhat6nagy rnterzikisrispin mez6.Tekintve,hogy eztfirbeninhomogdn lesz, mrirteljesitetfiikis az energiakicsatol6shoz sziiksdges egyik feltdtelt,6sha a g. ilbrfun l6that6rezg6kdrbehelyezzi.jkezta plazmaivet, a energiakicsatold akkora m6siksziiks6ges felt6teltis teljesftettiik. gyakorlatban sz6mos A kdsziildka g. ihrin l6that6elvenmtikddik, azaztanziens felhozhat6, hogy ivkisiil6ssel. Kis6rletibizonyit6lJ<dnt ha megvizsg6ljuk ilyenkor a kistildsben rdsztvev6 kat6d felszin6t,aLrkor tal6ljuk, hogy hengerszimmetrikus azt la6tereket l6re a forg6 ivkisiilds. Coneaa szabadalm6ban hoz ktildn leiqa ezeket vizsg6latieredm6nyeket, 6s a f6nyk6pen ktizdlte,publikdltaezt az effektust.(r6szletek V. fejezetben) is az Az persze mindig a konstruktdrfeladata, hogy gondoskodjon arr6l, hogy valamilyenm6don a tdbbletenergia miatt elvezethet6 legyena rendszerbdl, kiildnbenmegszalad a nagy 6ramer6ss6gek, fesztiltsdg 6s 6s tdnkremehet rendszer. Gray-felemegold6sban rezg6k6r induktivit6sa a A egy motort hajt meg, Correa a pedig egy t6bb di6ddb6l6116 haszn6lja a fel esetdn segitsdgdvel akkumul6torok tdlt6s6re Graetz-kapcsolds kij iiv6 t0bblet energi6t. Mozg6 m6gnesek is A esetdn, rnint m6r t6rgyaltuk,a sp.lnmez6,ttibbfele esetben l6trejOn. t6rbends id6beninhomog6n spinmez6ta g. 6brhnl6that6 m6donis el66llfthatjuk fluxustt6rben rigy, hogy a m6gneses dsid6benv6ltoztatjuk, m6djaa spinmez6kelazaza mdgneses fluxus pSlydjfit terelgetjtik. legegyszertibb A permanens pennanens m6gnesen m6gnesea t6s6nek m6gnes mozgat6sa, rezget6se vagy 6ram 6tbocs6t6sa ir6ny6ban.De feltehet6legugyaneztakkor is el6rji.ik,ha nem 6ramotcsakelektromosteret l6tesitiink zettsdg a permanens m6gnesben. P6ld6ula m6gnesre hrizott szolenoidsegfts6g6vel. ut6bbi m6dszer Ez csaknagy frekvencii{n tdbb kHz fttlOttad v6rhat6an k6eredmdnyt. els6kdtetben Az ismertetett Hubbardds Coler-fele sziildkekben ugyaneztaz elvettal6ljuk meg. (Az id6benv6ltaz6inhomogdn is forg6 tdltdsekszimmetridj6t tal6ljukmegp6ld6ula Hyde-f6lekdsziil6kben melyetszint6n els6kdtetben is, az ismertetttink.) Nagyon fontos azonban hangsrilyozri,hogy ezekaz elvek technikailagnem egyszenien val6sithat6ak meg,6sigenneh6zaz ilyen elvekalapj6n mtikdd6k6sztil6kek megdpitdse, mdretezdse, optimalizfililsa. elAz vi nehdzs6geken a tdmaszokatlans6grln nagyonkomoly miiszakifeladatok 6s tril sor6tkell megoldani, hogy az effektusta gyakorlatban tudjuk el66llitani, rigy hogy energiaftildsleg ne energiahi6ny ldpjenfel. Sajnos 6s a megadott szabadalmak vonatkoz6an erre semmifdle t6mpontot nemadnak, a Correa-fdle szabadalomb6l s6t p6ld6ulhi6nyzik,hogy a rezg6seket hogyanlehetel6rni.Az imnt tfugyaltelvek azonban n6mi ritmutam6r tdstadnaka konstrukt6rdknek hogy a legalapvet6bb folyamatokat ahhoz, elvi meg6rts6k.

F. ANYAGI TULAJDONSAGOK,

HIpERTfn,

TVTpULZVS

Term6szetesen a forgi4si szimmetria megjelendse jelens6geket az anyagrulajdons6g6ban, rij hoz az anyagok viselked6sdben. Mieldtt azonban ezeket kezdendnk vizsg6lni,sziiks6glennea v6kuumtulajdons6gait megvizsgdlni akkor, amikor az elektromostdlt6s forg6 mozg6sa polarizil6dik. A fizik6ban ismerjtik a kdvetkeztdben v6kuum dielektromos permabilit6si 6s polarizdci6s 6rt6k6t, hasonl6 m6donkellene defini6lniegyforg6si 6rt6ket is. Ezek ut6n a relativ permabilitdsi6s dielektromos polarizdci6mintdjfuaaz anyagforg6si polariz6ci6j6tis megm6rhetr6nk, meghatfuozhatntnk Sejthet6, hogy itt is ugyanolyan elt6rdsek lesznek egyesanyagokn6l, mint a dielekhomos ferrom6gneses polaiz6ci6 eset6n azaztdbbszinezerszeres 6s kiil<inbs6gek fordulhahrakel6az egyes anyagok forg6sipolaizhci6jakdz0tt.Az sejthet6, hogy a kir6lis, azazfolega szerves anyagok forg6sipolaiz6ci6ja nagym6rt6kben fog tdrni az6lettelen el anyagok forgdsipolarizdci6jdt6l.

IV. r6sz:A szimmetria

afrzikiban 6stechnik6ban 115

foglalkozunk,6s a fizik6ban itt forl<tzfu6lag elektromostdltds vezet6s6vel az A mai elektrodinamikriban 6s kdzdtt:a szigetel6k az igenj6 vezet6kfajlagosellen6lkiiltinbsdgaz egyesanyagok dul el6 a legnagyobb m6s tipusrifajlagos6rt6kekn6l 6s t6r l6samintegyhrisznagys6grenddel el egym6st6l, ilyen nagy eltdr6sek tdlt6s,mint to6s vettinka spintcilt6s m6gneses sz6mot bevezet6s6vel Ha a forgdsi,szimmetria neml6teznek. fajlagos Mindkett6jiikhdzegy-egy kellenedefini6lnunk. pol6giaitiilt6s l6tezdsdvel, akkork6t irjfajta 6ramot Itt az anyagok szetkezete, vezet6kdpessdgi drtdketkell defini6lni, ami val6szintileger6senanyagfiigg6. v6rhat6kaz eb anyagtulajdons6gait kiralit6si val6sziniilegnagyon fontos lesz 6s komoly meglepetdsek spin 6ram,vagy m6gnes6ram azazp6ld6ul megjelen6se, illet6en.V6rhat6teljesenrijszenikeresztkorel6ci6k tu6s optikai, elektromos szil6rds6gi meg fogjrik vdltoztatni hat6siira egyesszilfrd anyagoknagym6rt6kben is fontoslehet,de abiol6gi6ban,agy6gyit{sban aziparialkalmaz6sokszdmirais lajdons6gaikat.Ezatertilet j6tszhatmajd. szerepet alapvet6 tdr mez66s mSgneses bizonyosesetekben Vdgul hadd emlitsemmeg,hogy a spin mez6,az elekhomos Ebbenaz esetben segitsdgiikkel. teretk6pezheti.ink mer6leges egym6sra h6rmas vektort alkothat,azazlifuroni a segits6gdvel 4. t6rdrLorentz-er6 egy 6ltaldnosiiottabb -.161.9., t6rben iiozg6 tdlt6s a h6romegym6sra 6s elektrohogy nyom6sokunk van annakfelt6telezdsdre, a spin mez6 el, menzi6fel6 mozdulhat magyar6n fel6,mint ahogy lehetkijuttatni a 4. t6fdimenzi6 majdk6s6bbtfurgyakat t6lt6seket, m6gneses segits6g6vel t6r el6fordul a ezpdld6ula gdmbvill6meset6n termdszetben sikertilt az oldolgokatremdlhet6leg Ezzel arOvidiuekint6ssela IV. reszvilglhezdrtiink, 6da legfontosabb kiterjesztda c6lja,hogy a fentiekbenaz elektiodinamika az A megdrtenie. mostkdvetkez6fejezetnek vas6nak javaslomaz olvas6knalq mdg egyszer hogy azt En ismertessiik. azonban sdr6lirt dolgokatkicsit r6izletesebben a is Ha kezdj6kel olvasni aktegflszitflseket. ezeket befejezte olvass6k a szimmenilr6l iiakat,6s csakuf,4na el tekintettelarra, majd a tal6lm6nyokat, javaslom, hogy uti{naolvassael az alkalmazdsokat tisztelt olvas6,azt v6letleniilbuknem a hogy a tal6lm6nyilefr6sokban szimmetrii4kr6l esik sz6,hiszena feltal6l6kmindenesetben li{ssael jelens6gre. szabadalmi semaz,hogy fizikai magyatdnattzl leirdsokc6ljaegy6bkdnt A kantak16egy-egy aminekaz a c6li4 hogy a feltal6l6jogait az olvas6t,hanemminden leirds egy iparjogv{delmidokumentum, mir ismeretdben az A legal6bb kdzelft6legmegadja. szimmetriaelvek 6s biztositsa a tal6lmrinymtiszakilein{s6t, hogy hogyan,milyen ktiriilmdnyek ktizOttkeletkezikaz adott olvas6nagy val6szintiidggelfel fogja ismemi, felhaszn6lhat6. azazeffektas,amelyenergiatermeldsre taldlmdnyilefr6sban

OsszEFocLALAs
ttirv6ny6nekmind a h6rom szavit sokkal Az eddigiekbenteh6t azt 16ttuk,hogy az energiamegmarad6s mint ahogyezt eddig tett6k.Ldttuk azt is, hogy az energiaegy kell dtgondolni, 6rtelmesebben m6lyebben, jelent, 6s l6thatjellemezhet6 sz6 A gtimbszimmetri6val skal6rmennyis6g. megmarad6s egy transzform6ci6t Fontosteh6t,hogy tuk, hogy milyen m6don lehet megkeriilni, kiv6deni azt, hogy az energiamegmaradjon. hajtsunkv6gre, 6s az elektrodinamik6ban ide6lis ftnak hinik az, ha felmindl tdbb szimmetriacsdkkentdst mdg bevezet6se nem a nagyongyengespin teret.Onmag6ban forg6si szimmetria az haszn6ljuk egy6bk6nt kevesebb szimmetri6ja tegyiik,de a spinmez6nek semmiss6 megmarad6s6t elegend6 ahhoz,hogy az energia t6nel, vagy id6ben migneses tdrnek.Ha pdld6ulinhomog6n vagya m6gneses van,mint vary az elektromos akfog6sriszimmetri6jifi, a gyorsul6mozgfussal megsz'rintetjtikspin mez6muaddk,vdgtelen v6ltoz6,p6ld.[ul felmeriil a is. utols6 szimmehi6ja Termdszetesen skaldrmennyisdg nevezett az kor megsziinhet energifunak elv6t. megs6rteni energiamegmarad6s az lehet-e k6rd6s, hogy csakaz elektrodinamik6ban V6giil l6ttuk id6ig, hogy a torv6ny fogalmanem On6ll6,hanemazokt6l a szimmetri6kt6lfiigg, melyeket haszndlunk egy-egyfolyamatban.Teljesenm6st6rv6nyekuralkodnakakkor, amikor a tcilt6snem mozoghat, jelennekmeg,ha a ttjlt6s egyenletes rijabbdsszefiiggdsek vizsg6lunk, folyamatokat hanemelektrosztatikus gyorsulhat, akkoreljutunka Maxwell(ekkorjelenik mega m6gneses ha a t61t6s t6r), mozoghat sebessdggel (rjabbtcirv6nyekhez 6rkeziinkel, ha megrijabbjelens6gekhez, mai egyenletek tankdnyv-lrtelmezflsflhez,ds 6sttibbtenge$i forg6sk6,zdtt, kell engedjtik forg6st.(l6sdIV/7. rlra)ttt is kiiltinbs6get tenniaz egytengelyti a kapunk,6s k6t egym6ssal akkor mdg Abeli folyamatokat mert ha csakegy tengelyk6rtil foroghata t<ilt6s, is, monop6lus 6s ez a teriilet mindm6ig megielenika mdgneses szdgetbezfu6tengelykdrtili forg6sesetdn van messze a felt6r6st6l.

116

Egely Gycirgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

Irodalom: SzMMErRrAKKALrocr-ei?oz6xoNyvEK: tll Kiad6,Bp. 1983. a.) HargittaiIstv6n:Szimmetria k6mikusszem6vel. egy Akad6mia b.) A.Sz.Szonyin: Besz6lget6sekkrist6lyfizik6r6l. a Akad6mia Kiad6, 1981. c.) A.V.Shubnikov, and Press, 1974. V.A.Koptsik Symmertyin Science art.Plenum Bp. d.) WignerJen6:Szimmetri6k reflexi6k- V6logatott 6s tanulm6nyok. Gondolat, 1972. e.) Hermann Weyl: Szimmetria. 1982. Gondolat, f.) Ian Stewart, Penguin Books,1992. Martin Gohubitsky: FearfulSymmetry. g.) David Oliver: The Shaggy Verlag,1993. Steed ofPhysics.Springer h.) Martin Gardner: New Ambidextrous WH.Freeman, New York, 1990. The Universe, i.) SimonL.Altmann:IconsandSymmetries. Press, Oxford,1992. Clarendon j.) Istv6nHargittai,Magdolna Bolinas,California,1994. Shelter Publication, Hargittai:Symmetry: Unifying Concept. A k.) JoeRosen: in Verlag,1995. Symmetry Science, Springer valamint:Symmetry discovered. UniversityPress, 975. I Cambridge l.) Vincentlcke: The forceof Symmetry, UniversityPress, 1995. Cambridge IdealsthatShooktheUniverse. JohnWiley, 1995. m.) NathanSpielberg, Brion D.Anderson: Seven 1993. n.) RogerG.Newton: Whatmakes NatureTick?,Harvard UniversityPress, o.) William G.Harter: Principles Symmetry, of Dinamics Spectoscopy, and JohnWiley, 1993. Merrunrxar ALApoK csopontgltrtEl-nrgnz A p,) G.G.Hall:Alkalmazottcsoportelm6let. MiiszakiKiad6, 1975. q.) A. Nussbaum: AppliedGroupTheory.Prentice Hdl, 1971. Book,Prentice Hall, 1992. r.) George H.Duffey:GroupTheoryfor Physicist Chemists. and Solomon Press s.) Morton Hammermesh: Press GroupTheoryits ApplicationAddisonWesley,Pergamon in 1969. t.) J.W.Leech, D.J.Newmann: How to USE GROUPS. Methuens Monograps Science, JohnWiley, 1996. u.) K.N.Srinivasa Rao:LinearAlgebraandGroupTheoryfor Physicist, v.) Harry Lipkin: Lie Groups Pedestrians, for North Holland,1965.

12) SztraunrmAxxarroclru-roz6xONwEK: a.) W.B.Zeleny: Am N:5, p412,199t. Symmetry Electrodinamics. J.P.Vol59, in b.) G.Feinberg, Mgoldhaber: Conservation The Lawsof Physics. ScientificAmerican1964?,p36-45. c.) E.P.Wigner: Vidationsof Simmetry Physics. in ScientificAmerican1965Dec, p28-36. d.) O.E.Overseth: Experiments The Reversal. in ScientificAmerican1969Oct,p89-101. and Voll27, N:3298, March 1958,p565e.) C.N.Young:Law of Parity Conservation Other SymmetryLaws.Science, 568. von der Kdnigl. Gesell?.der Wisswn. zu f.) J.R.Schiitz: Prinzip der AbsolutbnErhaltungder Energie.Nachrichten G0ftingen. Matem.Phys.Classe. Heft 1,pl 10-123. 1897. g.) E.P.Wigner: Laws.Physics Today,1964March.p34-40. Symmetry Conservation and h.) P.Havas:The Convectionbetweenconservation Lawes and invarianceGroups.Actu. Phys. Austriatica.Vol38, ppl45-167. 1973. i.) T.Gold:The Arrow of Time. A.J.P.Vol30,N:6, 1962,p403-410. j.) P.Monison:Approximative Natureof Physical A.J.P.Vol26,N!6, 1958,p358. Symmetries. k.) B.F.Plybon: Laws for Undergraduates. A.J.P.Vol39,Nov.1971, P1372-1376. Conservation p683-685. l.) S.Frankel: A.J.P.Vol44,N:7, 1976, ScalarandPseudoscalar Charges. p541. m.) J.L.Anderson: Symmetries Invariances Canonical and of Theories. A.J.PApril 1972,Yo140, n.) G.G.Adelr:Connection between Conser.?? energy mementum. and A.J.P.Vol44, N5, 1976,p483-484. o.) J.Rosen: Symmetry Conservation. and A.J.P. Vol46,N!10, Oct.,1978. p.) J.Rosen: and Transformation Properties E.M.quantities of underSpace Inversion, Time Reversal Change Conjugation p586-588. A.J.PVol41,p586-588, 1973, q.) R.Mirman:MagneticMonopoles Invariance. p70-70. and A.J.P.,Vol34, 1966, r.) N.Strax:Nonsymmetrical Properties Magnetic of Monopoles. A.J.P.Vol32, 1964,p6l5-617 . s.) F.Rohlich: Theoryof Magnetic Monopoles. Physical Rewiev,Vol150,N:4, 1966Oct. 28.,pl104-l l l1. Classical t.) R.J.Quiqley: Pseudoveetors Reflections. and A.J.P.Yol4l, 1973,p428-430, * A.J.P.= American Journalof Phvsics.

a szerepe fizik6ban6stechnik6ban 117 IV. r6sz:A szimmetria

rv/l. KrEGnSZirfS:
kiizti n6hiny hasont6sig A mechanika6selektromignesess6g az ismerete alapos Az gondolkod6sunkban. egyikjelens6g segftenek sokszor hasonl6sdgok Az anal6gi6k, igazi hasanas ismertjelens6gre, ez az anal6girik 6wihet6a kev6sb6 segits6g6vel hasonl6s6gok anal6gi6k, "mankdk6nt" int, k6zdtt, 6s ez 6vatossdga de az tdk6letes egyezlsk6t jelensdgcsoport nem mindig Persze is anal6gi6kban gondolkodni. az6rt6rdemes kdzott,p6lddalaz 6t 6s szdgela van a mechanik6ban line6ris6s forg6 mozgfis Tudjuk,hogy haionl6s6g - sziiggyorsul6s fogalmak.De az er6 6s nyomatdk, anal6g gyorsul6s 6s fordul6s,a seblssdg szdgsebessdg, A tdmeg ds inerciakdzdtt is van anal6gia(b6r nem egyszeni). line6risan 6s impulzusnyomatdk, impulzus is v6,gzett munkaOsszefiigg6se hasonl6: munka6s a forgatottgyorsul6tdmegen gyorsitotttdmegenvdgzett le: frhat6 dsszefiigg6ssel is P = Fi; P = Mcit, valamintenergi6juk hasonl6 @a2 is m6sjelens6gekre kiterjesztjtika hasonl6s6teljesen ha Igazin akkor frdekesekaz anal6gidk, l6tszaffa mert a mechanierr6l beszdlni, kdztitt.Az6n drdemes 6s elektrodinamika a mechanika got, s ilyen lltezrkaz jelensdgei az anal6gfeldpit6sriek elektrodinamisokszor a ka, ktildnosen folyaddkvagy kontinummechanika ma m6g k6banismerthatfsokhoz,de mechanikdban olyan tov6bbieffektusokis vannak,amelyeknek m6g "hi6nyok"elgondolkodtat6ak,talln nem is a termdszetb6l s Ezeka anal6gja. nincs ismertelektrodinamikai tud6sunkb6l csakismereteinkb6l, ahatdsok, ezek hi6nyoznak anal6gm6donzajlanakle mindk6tesetben, vagy a csatoltrezg6sek Tudjuk, hogy p6ld6ula rczonancia, 6s periodikusfolyamatokr6l f6zisokr6lvan sz6,6s ez mindkdtjelenhiszenitt uf"pu*Oenenergia6tad.,isr61, egy sik lap aronor m6don tcirt6nik.De anal6gi6ttal6lunk a feszitett membr6nelmozdul6sa, s6gcsoportndl miatt. Ebbena kdzdtt is a hasonl6parci6lisdifferenci6legyenletek s6t riramstirtis6ge, h6m6rsdkleteloszl6sa anal6gn6hdny rendszer be, hogy az'egytengelykorul f-orgo.mechanikai azt r6vid kieg6izft6sben mutatjuk rendszencl elektrodinamikai 6raml6sttartalmaz6 a szempontb6l, csakline6ris ttilt6smozg6st, neve: is hogy a statik6ban van n6mi hasonl6s6g, megemlfteni, 6rdemes Bir ezekm6r dinamikls hat6sok, k6t kdzdttlegaldbb t6rdimenzi6ban. ttiltdsek 6s a zetesen tdmegfondsok elektromos hasonl6an-az egy (folyaddkfon6s) taszitjaegym6st, forr6s6segy nyelovonzzaegym6st, K6t tdmegf6n6s - de k6t nyel6 m6r nemtaszitjaegymSst, a kdt "negativ" mig tdlt6sekhez 6s azonos elter6el6jeltielektromos finomithat6 akkor, ha k6t iirvdnygytirfibdlkdpzeljiik el a tdltdseket,ebbenaz esett6lt6s igen. Ez az anal6gia a 6szlelhettink val6di elektrosztatik{hoz. hasonl6s6got bena pozitiv 6snegativtdltdsis kirakhat66smeglep6 elren.r.tet tt-+. irodaloml.Az els66bramutatjaaz egyszerti egy mozg6s egyszerii N6;ziik mosta iorg6 egy az S forg6 rendszerben D pontrahat6 er6ket. ahol egy inercirilis (kii1s6)megfigyel6 vizsgillja dez6st,

,)

b.)

c')

IV/l.kieg6szit6sl. 6bra l6t6t mozog,ez6rta S rendszenelegytitt forg6 megfigyel6F6.1o1;, detekt6lja.A sebessdg pont u sebess6ggel a) forg6 korongona D -...6119"r a olyan F6*n1,hat, amelypdrhuzamos mozg6tOltdsre ter6ben b) a iorg{S tengelydre. Egyenesirarnvezetbm6gneses a mer6leges vezet6ke. c) Ktir alakrivezet6terdbenmozg6tiilt6sre hat6F1o*s er6. Enn6laz ekendevezet6vel.A sebessgvektor = Fco,ioli, Flr.no zdsn6lkapjuk az a) 6braanal6gi6j6t.

118 EgelyGytirgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II. Az ^S rendszerben sebessdgegyorsuldsa, forgistengelyt6l D v, a val6 tAvolsilga Az inercidlis r. rendszerben a = a)xr -nek m6ri, gyorsul6s6t pedig kiils6 megfigyel6 egy rdgzitett D pont sebessfgdt vD oD = a)x(olxr) + tbxr -nek,aholaz els6taga centrifugi4lis gyorsul6st pediga szdggyorsuadja,a m6sodik 16sb61 szdnmaz6 gyorsul6st. Fojeldli a ktils6 er6ket,akkoraz z tdmegpont helyi Ha gyorsul6sa frhat6le: fgy Fo o= a, +2vxal, ahola jobb oldalutols6tagjaa Coriolisgyorsul6s, forg6rendszerben, a a relativmozm g6shatdsdra keletkez6 fiktfv, 6rint6irrinyrigyorsul6s, ugyanrigy fiktiv mint a centrifug6lis Cbriolis yagy a a gyorsul6s. forg6Fdldtinis fgy kellene gyorsuldst tangenci6lis A a szilmolni, a szdggyorsul6s kicsiny,dea itt brir Coriolisgyorsulds n6hasz6mottev6 lehet.Potencidlokat be lehetvezetn is i, + felel meg(egys6gnyi trimega

re) a ce4trifugrflis potenciilj6nak a rp = a)Xr felelmega Corioliser6potencidUdnak, er6 6s apely l6that6an nem skal6r,hanemvektorpotegcrfllt Ez ut6bbi gyakorlatilag tdmegpontban ad. a t6rolt impulzusnyomat6kot jelenftimeg.A centrifugr4lis skaldrpotencirilja pedigazt a munk6tk6pviseli,amit a cenrifugr4lis vdgez er6 er6 egytomegponton,amintaforg6ssug aravlltozik,azaz =lOO, tfpusriintegr6lt.ad. W \ N6zziik meg most milyen lesz egy pont tdlt6srehat6 er6, ha p6ldSulegy vezetl ter6ben sebessdggel v mozog(l/b.c 6bra).Az E, B elektrom6gneses hatnaka tolt6sre a Q,A irja le a skal6r-6svektorpotenterek 6s ci6lt. A fenysebessdget egysdgnyire v6lasztvaa kiilsd mechanikuser6t Fo -val jeldlve azt kapjuk, hogy m f " F ^ !'q=t!+E+vxB;viszontel6bbaforg6rendszelreaz s=7-9--oo*2vxa) cisszeftigg6sttal6ltuk. e e m - aD e E Ez alapjdnegy anal6gia sor frhat6fel []: azaz a forg6 rendszerbenrdgzitett t<imegpont gyorsul6saaz elektromost6rer6vel anal6g (mindketto pol6rvektor), ezenkfviil: 2a<+B az.Ma forg6 mechanikai rendszer szdgsebess6ge a m6gneses indukci6valanal6g(mindkettdaxi6lisvelctor),

valamint:

Vn'

* 0

azaz aforg6rendszerben lev6 rkgzitettpont sebessf, nkgyzete,anal6g elektromos potenci6llal (mindkett6 az skaldr), tov6bb6: vDeA (mely Orvdnyes), m6gneses azaza pont sebessdge a vektorpotencidllat anal6g(mindegyikmennyis6g egys6gnyitdmegre tdltdsre vonatkoztatva). 6s van L6tszikpersze, hogy az anal6gia nemt0k6letes, mert az t/b. elrendez6s eset6n sug6rir6nyban egy mozg6 tdmegpontra hat6 er6 a forg6s sikj6banmarad,mig egy sug6rir6nyban mozg6 tdlt6srea vezetlvel p6rhtzamos irrinyriLorcntz er6velhat a m6gneses indukci6.Tov6bbiazonoss6gok felldpnekaz el6bbiekk6vetis kezm6nyek6nt: div B:0; div 2a:0, azaz a B, 6s o mezo forrfsmentes, de 0rv6nyes. AB 02at -.: rot E = -=, -rot ao = elektrom6gneses keletkezik, a m6gneses t6r ha indukci6t , azazcirv6nyes d t - d t id6benvdltoztatjuk6s 6rv6nyes gyorsul6stdr keletkezik,ha a szdgsebess6get v6ltoaatjuk iddbenegy forg6 rendszerben rdgzitettpontndl- azazsz6ggyorsul6st iddziinkel6. (Ev^) D ,t aA L--gradQ- -.,.i -ao=-gradl {u^t\ l-l -*l,azazatdrer6ss6g6salok6lisgyorsulisegytdrbeli -dt \. ) \dt ) 6segy iddbeligradiens 6sszegek6nt frhat6fel. Innenad6dika skal6r-6s vektorpotenciill, valamint vp26s vp fent emlftettanal6gi6ja, mivel a vDertek rxD szorzatt6l az fUgg. N6zziikmeg,hogy a munka,er6,energia viszonyok hogy alakulnak a [2.] irodalomkapcs6nHa az llc ki, . 6braelrendezesdt vizsghljuk,ahol az 6ramvezet6 xy sikra mer6leges, irilnyrt.a B indukci6 6s az E t6r suaz z ghnrfinyu,akkor egy sugririr6nyban kifel6 mozg6tdmegpontra tdlt6srehat6 er6k kdzdtt l6that6anal6gia ds
alakul ki.

E <+ao= -+;
L

B <+2ot

afizlkflban6stechnik6ban 119 szerepe IV. r6sz:A szimmetria ds a Kicsit bonyolultabb helyzeta v6ltoz6szdgsebess6gri anal6gm6don v6ltoz6indukci6jf rendszerekj6l, pdrhuzamos B 6scois. a akkorl6that6 ha a z tengellyel Az az n6l, de itt is megtalillhat6 anal6gia. anal6gia vdgzett teretkelt, ahol egy zdrt hurokbanmozg6tdlt6sen elektromos Egy ilyen v6ltoz6B indukci6rirv6nyes -qilA erteketkapjuk, aholA a ttilt6s 6ltat leirt zdirt munka 6rt6ke: g, = qf nat. Ezr kiintegr6lva a W = villtozk id6ben,akkorrigy kapjuk a forg6 g6rbeteriilete.Ha a2la. ilbrinlfirhJrrald korong o t szlgsebess6ge pszeudoerd 6ltal ha (hils6 er6khi6ny6bariaz dsszes 6rt6kdt, to,megpontonvegzettmunka zirtpfllyfunmozg6 az Sltala ha vdgzettmunk6t, apillyamentdnintegr6ljuk.A centrifug6liser6 konzervativ,ez6rt egy zflrtpfilyin vlgzett munkaintegrflja 0 lesz.

a)

b)

2. IV/l.kieg6szit6s 6bra a az a) fcirg6korongona zr{rtS gtirbe ment6nhalad6ttimegponton F6 Coriolis er6 nemv6gezmunk6t, mert az mer6leges sebessdgre. a az mer6leges er6. AzonOs helyzet b) Zirtvezet| hurokbanmozg6tdlt6senaz F1 Lorentz er6 nemvgezmunk6t,mert a sebessdgre ment6ntiilt6s mozog. m6gneses tdrbenz6rt gOrbe ha

pe' igy elmoz,jlul6sra, ekkormunk6t nemvdgez,ha a A Corioliser6 irSnyamindig meroleges sug6riranyti miatt keletkez6 akkor nem 6breCoriolis er6. Igy csak a gyorsul6mgzghs az dig tangenciillis elmozdulSs, Mivel t<imegen. a er6az,amelymunk6tvegez z6rtp6ly5nmozg6 tangenci6lis

F = m .a = m u= * . o " f '

=m(rxrb).

yat Ezt azer6t kell a z6rtp6ly6raintegr6lni: = $ fat 6sa 2la 6brin l6that6,zfrt pllyfua. iey az integr6l alakja 6r=$mQxa). Mivel rbxral=riyxdl, az integr6l egyszenisddik.

. w = -mrbflr x rdll = -2mrbA

6ltal vlgzett W = -2mrbA W igy *anal6giai az elektrodinamikai = -milA 6s a forg6 gyorsul6mozgSs forg6s hogy a v6ltoz6 szdgsebessdgri kdzdtr j6l l6that6 a q e m, iJ <+ 2(b J6l lfutszott, osszeftggdsek hasonl6an. f6le a testen, Faraday indukci6hoz mgzg6 munk6tv6gezazdmp6ly6n (vagy flexicsdvekbe <isszekdt<itt ez az effel<nts Ha rugalmasan bemutathat6 Kis6rletilegegyszeriien [3]. a nem lesznyom6skiiliinbsdg csdvekv6esetdn sz<igsebessdg folyaddkot6nttink,akkor 51land6 bilis cs6be) Ha vannaka tengelyt6l). azonbanv|ltonatjuka forg6sszdgforg6sisugtirra gein (ha a csdvekvdgei azonos er6ket,igy munk6tvdgeztiink l6p akkor szintktildnbs6g ftil, hiszenle kell gyoznia tehetetlens6gi iebess6g6t, (l6sd 3.6br5t). a feliiletdt. de ugyan6lland6, villtoztatiuka cs6hurok a}ftor is villtozlk,ha a szdgsebessdg A szintkiildnbs6g Az l{tszik mind az rir, mind a hurok feliilet6nek,A-naka szercpe. A Val6bana W = 2mrbA tisszefiigg6sn{l hanem mint a 3la.6braeset6n, deformSljuk, lev6 cs6hurkot tryy nemcsak villtozik,ha a forg6ssikj6ban 6rt6ke rigy is, ha a 3/b. 6brdnl6that6m6don a huroknaka forg6si sikra vetftett feltiletdt v6ltoztatjuk meg Ez az ef' er6" mechanikus jeleer6 itt indukci6 anal6giila, induk6ltelektromotoros helyett,,induk6lt fe[tus a Faraday is mrisform6ban megjelenik[4. irodalom].Ha t6r a nik meg.Az anal6gia m6gneses 6s a Corioliser6 kOzOtt merevtesteket, hanema mozg6foly6konykozegetis vizsg6ljuk,akkor tov6bbihasonl6s6gokat nemcsak a kdzdtt [5]. 6s taldlunka mechanika az elektrodinamika

120 EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba II. a

a)

b)

r'

Ml.kieg6szit6s 3. ribra Forg6rendszer csdvekb6l. rn6grreses A fluxusv6ltoz6s anal6gja. a) Ailand6 sztigsebessdg mellett, ha a csiivekb6lrill6keretfeliilete vdltozik akkor a v6ltoz6sideje alatt a csdvekben megv6ltozika folyaddk szintkiildnbsdge. Alland6 szdgsebess6g b) mellett, ha a keretetforgaduk,akkor a v6ltoz6sideje alatt a csiivekbenmegv6ltozik a folyad6k szintkiiliinbs6ge.

Ha p6ld6ulbevezetjtikaz 6rv6nyfonalmentdn,azon beliil forg6 folyad6k fogalm6t,akkor anal6gia az rnelyetm6gneses veszk6riil. Az 0rv6nyfonal val6s6gban letez6jelens6g, gyakorlatban irramlesz, t6r a is a vagy 6nmag6ban zdr6dlk (mint a fiistkarika), vagy az 6ttan:d;6st tartalmaz6tartdly fal6n, vagy a folyad6k felAz szinfin. 6rv6nycs6ben csakdrint6 ir6nyri a forg6s,ez6rtdiv v:0. A sz6gsebessdg mindig flland6, beltil ez6* rotu=2a. Haszn6latos feliiletegys6gre fajlagoscirvdnnyomatlk az 6rar:1,;6si keresztmeta es6 2at, szetre integrllja.
f. ' ' f^= 0 pediga teljesOrv6nnyomatdk. Ennekanal6gla 6rarn, melyetn I az Jz@dA JidA=
A A

integr6lb6l kapunk. igy a hasonl6 egyenletek kdvetkez6k a lesmeka kdt esetre: m6gnesess6g: H:0; rot H:J div folyad6kmechanika: V:0; rot v:2at. div igy egyediila B =$ tugnut nem tal6lunkanal6gi6t mechanik a 6ban, bhrlehet,hogy n6mi gondolkoot d6ssal is megoldhat6. 6rv6nyfonal ez Kdt hasonl6 m6donhat egym6sra, mint k6t 6ramt6l6tjintvezet6.Egym6shoz kdpestiir6nyit6st6lfiigg6en (azonosir6nyf, vagy ellentdtes ir6nyri) taszitjik-,vagy voizz6k egym6st. Tov6bb6 drvdnygytiriisebess6gtere 6ramgy6ni 6s m6gneses indukci6j6nak tereis feltrin6en a hasonl6, forde rdsokb6l6s nyel6kb6lkialakitottkett6sr6tegsebess6gdnek araml6si kdpesis azonos elektromos az dip6lusokb6lkirakhat6elektromos tdrer6ssdg eloszlfsa. Az eddigiekbdl l6thrk,hogy egy tengelykdriil forg6 mechanikai rendszerek az elektrodinamika kOzOtt 6s hasonl6s6got sz6mos tal6lunk,nemcsak sebess6g a m6gneses eloszldsa a 6s t6r kdz6tt, hanema skal6r-6s vektorpotenci6l eset6n [6,7]. is

a)

KD'.(r

6rv6nysz6l kdzepev agy 6ramv kdzepe ezet6

b)

Kj).,(j)

fVfl.kieg6szit6s4. 6bra. Folyad6kiirv6nyek m6gne6s sest6r cirvdnye krizti anal6gia. a) Azonosir6nyf folyad6tirv6nyek. kdt Orvdny A kdzdtt ,,vonz" er66bred,mert a kdt tirvdny ktiz<itta relativ sebessdg nagy,emiatta nyom6s alacsonyabb az mint tirvdnyelt6l t6vol. .Aramjrirta vezet6kndlazonos a helyzet. b) Ellenkez(iirrinyir folyad6k0rv6nyek. forg6 cirv6A nyekmost taszitjflkegymiist, merta k6t cirv6ny kdzti tdrbena relativsebessdgkiilcinbsdg igy a nyom6s nulla, nagy lesz.Ez1rttaszit6er6keletkezik ami az drvdnyeket egym6st6l tiivolitaniigyekszik.

a IV. r6sz:A szimmetria szerepe fizik6ban6stechnik6ban l2l jelensdgek vannak, a kdt tengelykciis ha A forg6 mechanik6banazonbanm6g tov6bbibels6 anal6gi6kds vizsg6lni. rUliforg6st kezdjUk 6lland6,s ennek mozg6sa, amelynek 6into irdnyrisebess6ge az Az 5la. {brhnliltszkegy olyantdmegpont de hasonl6ak lesznek mozg6stdrv6nyei, az slb. 6WArl. mint bemutatott, mdr k6t tengelyktrrtil forg6 korong a (vagypontrendszer) mint ahogya kieg6szftds ugyanrigy, eset6n. N6zziikmega k6t esetkdzdttihasonl6s6got, Ldtjuk majd,hogy hakdzti hasonl6s6gokat. vonalf mozgds a forg6 mozg6s 6s elej6nbemutattuk egyenes ztz sonl6alalcu irjrik tdrvdnyszertisdgek le, az egydsa kdt tengelykdriili forg6st.

a)

b)
IV/l.kieg6szit6s 5. dbra. Egy 6sk6t tengelyk6rtili forg6sfeltiln6zetben a.) egy tengelyktiriil forg6s b.) k6t tengelykO,riilforg6s

Am mig az egy tengely kdriili forg6sn6l felcserdlhet6k6t v6ges elfordul6s sorrendje, azaz = Ler+ Lez = Lez r Let, ez nem igazk6t tengelyesetdn, L,tprazegyik, LQzam6siktengelykdrtili ha e cserdlhet6 itt a mtiveletisorrend. fel elfordul6st irjale. Csakvdgtelen elforduldsok kis eset6n

kdriili forgds egytengely =rr+AY, AY- vLQ 12 o=L'=rLQ =rg1 Lt Lt

kOruliforg6s k6ttengely L,O=flLCp Az=0r+ LO), Aat Z=61=J-=1J{l

Lt Lt forg6s6nak aholQ a korongprecesszi6s szcigsebess6ge.

La

6s "a" ahol Q a forg6sszdgsebess6ge a jeldli a cenffipet6lis gyorsul6st.

tr a = v{2 = L ; ezdrt = mv{2 = m(rQ)Q = mr{22 F m er6 aholF" centripet6lis ad6d6,a korongrahat6 kiils6 nyomatdk,

f =ata=X
M ahol p a sztiggyorsul6s, agravit6ci6b6l 6s@akoronginerci6ja,

F = mv{2

M =@ct{2

6s szdgsebess6g, A - A els66s m6sodik L6tjuk az F-M er6 nyomatdk; m-@tdmeginercia;v-O sebess6g miatt skal6ralakbaniguk fel az dsszefi.igAz kdzti tengelykdriili szdgsebess6gek anal6gi6kat. egyszetis6g 96seket. vajon le tudjuk-eirni hogy hSrom tengelykdriil forg6 testekviselked6s6t Azonnalfelvet6dikaz akerdes, alakulnakki ebbena bonyolult vajon milyen er6k 6s nyomatdkok bevezet6s6vel, egy rijabb szdgsebess6g csak a kdt tengely kdriili, nem Abeli A esetben. hozzif5rhet6tank6nyveknem vizsg6ljrikezt az esetetn jellegti forg6st,azt is f6leg az r:w6lland6 hogy h6romtengelykdriili forg6sn6l esete. Erdemes megemliteni, m6r6sekkel al6t6is effektusttal4lt 6s ezt sokszorbemutatta, SandyKidd sk6t feltal6l6 ,,antsgravitdci6s" el6rhet6a h6romtengelykdriili forg6s,b6r a harmadiktengely mas^otta.A 6. 6br6nl6that6elrendezdssel gyorsul,valaminth66rhet6el. A leg6ltaldnosabb amikorline6risan eset, kortil mind<jssze 180o-os elfordul6s ekkor a legkisebb rendszer a szimmetri6ja. rom kiil6nbdz6tengelykdriil is gyorsula rendszer,

122 Egely Gydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba II. a

<-+

N ll.kieg6szit6s 6bra. 6. tal6lm6ny Hriromtengelyktirtil titrtdn6forg6s. SandyKidd f61e A alapelrendezdse. A porgettyiikcsak180'-altudnakelfordulni,az o1-veltdrt6n6forg6seset6n. Szdmunkra most az a l6nyeg, hogy tal6lunk-e anal6gi6t az elektrodinamikai effektusok kdz<itt az llyen

dsszetett mechanikaimozgdsra? mai 6ltal6nosan A szerintitt mdr nincs anal6gia, elfogadottismereteink amintezt az alilbbitdbl{natismutatja. kdz0tt j61 ismert A tflblilzatb6laz l6that6,hogy a linei4rismozgds az egy 6s kdt tengelykdriili mozgds 6s vizsgdlata is, anal6gia van. Rem6lhet6 hogyigyszer majd elkezdridik h6romtengelykdrtili forg6 mozg6s a 6sakkortovdbbianal6gai viszontnagyonhi6nyosa k6p.Igazhogy van anaad6dik.Az elektrodinamikdban joggalvfirhat6,hogy a kdt tengelykdriili forl6gia az egytengelyti forg6 mechanikai mozg6ssal, ez alapjdn s g6smachanik6ja foglal6 elektrodinamik6val, az utols6oszlopnak s6t anal6glesza forg6stis leir6, magdban pedigmajdmegfelela kdt tengelykdziil tdrtdn6f{iltdsek mozmegfelel6en 3 tengelyes a mechanikai mozg6s g6srfnak. Anal6gi6k: nyfl "-)" jeldli a rnegl6v6anal6gi6t,k6rd6jeles pedig"3" u hi6nyz6anal6gi6t. nyil
mechanika

line6ris -) mozg6s

1 tengelykdrtli -) forg6 mozgds

v

2 tengely kdriili forg6 mozg6s

v i

? -+
,l

3 tengelykdrtili forg6 mozg6s NemAbeli elektrodinamika rendneminerci6lis szerekre

elektrodinamika

mai klasszikus ? elektrodinamika-+

"Kiterjesztett"

-)

elektrodinamika neminerci6lis rendszerekre

A kiterjesztett elektrodinamikdbantdlt6shelyettegy t6lt6stenzort kellenehaszndlni a terekszimmet6s a ri6i is bonyolultabbak lesznek,nem lehet vektorraljellemezni oket, csak krlrtilm6nyesen, tenzonal.Az a t6ny,hogy a mechanikiban line6rismozg6s, a majdaz egy,kdt 6s h6romtengelykdriili forgdsmindig rij 6s jelens6gel<hez, sejteti- de nem bizofj jelensdgekethoz mely mindig csakhasonl6az egyszenibb be, azt -, hogy 6rdemes elektrodinamik6ban a forg6shat6sait p6ld6ul nyitja az is keresni. Jelenlegi eszkdzeinkben, egy szolenoid alalaivezet6ben tdltdshordoz6k igy a sebessflge, szdgsebessdge is rendkiviil kicsiny, elhanyagolhat6.Csak a plazmilban (vagy v6kuumban) lehet drdemlegesen ha szdgsebessdgr6l beszdlni, a t0lt6sek gyorsit6kban alacsony forg6 tdltdseksz<igsebessdge, egy6bk6nt stacioforg6s6t ndzzik. A nagy is a 6s ott is ner folyamatoka jellqmz6ek,kis 6ramer6ss6ggel, rezonanci6ra s nincsenek akalmassegddberendezdsek. A Magnetronndl m6shasonl6 6s berendez6sekn6l alakftanak rezon6ns sem ki ktirtjket,s nemfgy alakitjdkki a p6ly6it,hogyaz 6ltalunkkeresett tdltittt r6szecskdk effektusok el6jdhessenek. Nem-Abelielektrodinamika A kdrvonalait, egyenleteit Barret [7. irodalom]igyekezett T. kcirvonalazni, kis6rletibizonyit6kok de hijdn k6rddses elm6lethaszn6lhat6s6sa. az

IV. rdsz:A szimmetria

an a frzikdban6s technikdb

Irodalom pp Am. J. Phys.Vol 41, 1973, 585-586 of On Roberto Coisson: the VectorPotecial CoriolisForces tll Am. J. Phys.Vol 49, forces. Between inertialandelectromagnetic A G. ,M.D. Semon, M. Schmieg: Noteon the analogy t2] pp N:7. 1981, 689-690. Am. inductionlow: Experiments. J. Phys.Vol 59, N!11, Magnetic Analogfor Faraday's The t3l D. F. Dempsey: Rotational pp 1008-t0l l. 1991, dm. J. Phys.Vol 58, as and The gyrocompass Magneticcompass analogs. and l4l GeoffreyI. Opat:Coriolis MagneticForces: pp N:12, 1990, Ll73-rL76. A 6s t5l Tihanyi L6szl6:A.ramoh0rv6nyek,ciklonok avagyaz elektrodinamika a hidrodinamikakapcsolata. ,,Fizika 1976" c. 1976. Budapest, kiitetben. Gondolat, pp Am. describes. J. Phys.Vol 46, N:5' 1978, 499-502. Vectorpotential Whatthe Electromagnetic t61 E. J. Konopinski: Am. J. Phys.Vol 64,N:l1, 1996,pp 1361-1369. on M. D. Semon, R. Taylor: Thoughts theMagneticVectorPotential. J. t7l World TheoryandApplications. Foundations, in: Electromagnetism. Effecf pp 278-314. Advanced l8l T. W. Barrett:Saqnac 1995. Singapore, Scientific.

rv/2.KrEGf,SzirnS:
Mezdk 6sszimmetrifk kapcsolata azelektrodinamikdban vessziik6s eltdr6mivolmindig termdszetesnek mez6keltfu6tulajdons6gait ds Az elektromos mr{gneses esik tulajdons6gair6l sz6.A gyakorlat6s elektromos m6gneses amikor anyagok szembedtl6, tuk ktil6ndsen is vannak fizikallagmdrhet6,kimutathat6hat6sai ban ezt akfitmezfithaszn6ljuk, holott a vektorpotenci6lnak sesokancsakmatematikai de (pdld6ula Bohm-Aharanov effektus,Josephson-effektus), a vektorpotenci6lt 6ttekintjiik,hogy a ttiltdsekmozgdsiszimmetri6i r<ividen gddfogalomnak tekintik. Ebbena h,reglszitdsben hol bimak, 6smegvizsg6ljuk hfz6dnakismereteink milyenjelentds6ggel (mint t{rbeli 6s id6beli v6ltozSsok) tdlt6skdzti Coulomberotvizsg6lni. aket 6116 eseta tdlt6sekk<iAikdlcsdnhat6sn6l A hatfuai. legegyszerfbb kdlcsdntdltdseksztatikus hanemelosztott tdlt6sek, A helyzetakkor sem villtozik,ha nem izoliit pontszeni 6s j6l anal6giatal6lhat6az elektroSztatika vizsg6ljuk.Ezek a statikusesetek ismertek,s hati{rozott hat6sdt l6nyeges nem hogy a t0ltdsekigen lassrimozgatdsa jdr semmilyen kdz<itt. Azt gondoln6nk, magnetbsztatika az Enneka t6ved6snek oka, hogy a f6ny - s ezdrtmindenelektrode krivetkezm6nnyel, ez srilyost6ved6s. - mindig azonos szerint.Szorftkozmai terjedvdkuumban ismereteink sebess6ggel m6gneses kolcscinhat6s - 6lland6sebessdgii, gyornem beliili vizsgitittu,Inerciarendszereken ^nL "gy"nl6re inerciarendszerJken - azonosan zajlanakle a fizikai jelen6rtiink.Az ilyen - 6s csakisazllyen rendszerekben sul6rendszereket Az esetek.(A forg6 F<ild nem tekinthet6val6j6baninerciarendszemek.) s6gek, ezek a legegyszeriibb hogy 6 6ll vagy mozog,de a gyorsul6 a inerciarendszerbenmegfigyel6nem tudja elddntenikisdrletekkel, Az a viszontkimutathat6erezheto gyorsul6s. els<iilbrinlitthat6 m6donnlzzuk rendszerekben neminerci6lis elosztottstinisdgiiazonosszhmi pozitiv ds negativttjlt6s van k6t amikor egyenletesen megazt az esetet, nincs kcilesetben p6ld6ulvizben.Az als6 6s fels6 cs6 kdzdtt 6116 cs6ben-vezetobenvagy kontinumban, (l/a 6bra)' egymdst kompenz6ljrlk tdlt6sek 1ev6 mert a cs6ben csdnhat6s, dolog tdrt6nik.Az 6raml6tdlt6sekeloszl6sa, viszont(1/b. 6bra)kiilcinOs tdlt6sekeset6n A lassan6lrartl6 ir6nybamoer6 6s megvdrltozik ezdrtelektrosztatikus 6bredkdztiik. Ha az l/b. ihra szerintazonos stiriisdge Az dolgottapasztaljuk. azonos ir6nybaa negativtdltdsek,akkor a k<ivetkez6 zognaka pozitiv 6s ellenkez6 kdpest,de egym6shoz igy mozognak kdztiik nem 6breder6,hiszennem mozognak ir6nyba t6ltdsekazonos haladnakt megfigyelohdz hiszenazok2v sebess6ggel haladnak, el6jelti tdltdsekm6s ir6nyba az ellenkezo Enyezo megrdtidiil Jl:Y k6pest.A speci6lisrelativit6selmdletszerintaz egymisut6nit6vols6guk l c ' mililtszika t6vols6grdvidiilds Mivel ,,siir[ibben" (ert kontrakci6nak). m6rt6kdben ahathstnevezziiklorentz - b6rmelyikel6jeltittiltdstis v6vonz6hat6sldp fel gyakoris6ga, ezlrt elektromos t<ilt6sek att az ellenkez6 A (amelyekkel egyiitt utazunk). hat6sakkor is felldp ha nem mozogmindk6tel6jelii lasztjukreferenciakdnt t6lt6s,csakaz egyik, mint p6ld6ula fdmekben. hogy az als6 liagy A amit egy negatfvtlltds ,,6re2". t61t6s ,,6rz1keli", vizsg6ljuk, aztaz esetet Az l/c. 6br6n megn6,6i ez vonz6er6t de vezet6ben negativtdlt6sekstinis6gevilltozatlan, a pozitiv t6ltdseksiinis6ge a k6riil, hengerszimmetri6ban. a eredmdnyez klt vezet6

124

Egely Gydrgy: Bevezet6sa tdrtechnol6gi6baIL

o
a) nincsmozg6s

a
o

o o

o o

o ,o

o a

o o

o
o
II.

O pozitiv ttilt6s

O negatfv ttilt6s

-- -+. KtH< b) mindk6t tolt6s mozog(g6zkisUl6s)

I. hat6er6 I negativtdltdsre claz egyik tdlt6s mozog(f6mek)

(O (O (O (O (O (O (O (a (O (O (O <H

u.

lY l2.hegflszit6s 6bra. l. A mignessdgkeletkezdse, szimmetriacsdkkent6si hat6sra visszavezetue, line6ris,6lland6sebessgfi mozgis esetdn. a.) K6t riramvezet6, aholaz elektromostiiltesek szrimaegyenl6,ez6rtsemelgesitik egym6st. tdltdseknem mozognaka vezetdkben. A b.) Kdt vezetdkftdpiinkdn grizkisiil6s)ahol a k6t vezet6reazonosininyri elektromost6rer6hat. Emiatt mindkdt vezet6ben azorros az el6jelii tdltdsek kdztis irrinyban mozognak.Emiatt b6rmelyik tdlt6sre ,,r6iilve" rigy tiinik, hogy a m6sik ininyba mozg6 tdlt6sek sfriisdgemegn6(a relativisztikushat6smiatt) 6s igy rnindkdtt0ltes eset6n megn6vekedett a l6tsz6lagos miatt vonz6er6 tOltdsstiriisg 6breda vezet6kekkozdtt. c.) A helyzet alapvet6en nem v6ltozik, ha az egyik fajta tiilt6s nem mozdul, de a m6sik hozzf kdpestmozog, mint pl. a fmekben.A mozg6 negativt0lt6s rigy l6tja hogy ahozz| k6pestmozg6 ttilt6sek siiriisgemegn66s vonz6er66bred kOzttik.Ugyanalkor a vele egylitt mozg6negativtOltesek k0ztttt nem l6p fel rij er6. Az egyszenisflg kedvd6rtcsakegyetleneleft:tront rajzoltunk fel. Forg6 mozg6sn6l viszont a gyorsul6smiatt a speci6lisrelativitdselmdlet nemalkalmazhat6 automatikusan. '

Abban az esetben, az azonos ha el6jeltitOltdsek ellenkez6 irrinybahaladnak, akkor p6ld6ula fels6vezetdkbenhalad6negativtdltdsazt -l6tja'?,hogy azals6vezetdkben mozg6negativtdltdsekstirfis6ge meg,6s n6 igy ered6hatdsk6nt tasziths keletkezika k6t azonos tdltdskOzdttaz als6ds a fels6vezetdkben. a nagyon Ez jdr: egyszerii meggondolSs ndhrinyfontostanuls6ggal a legfontosabb, hogy a szimmetria csdkkent6se, d M& jfu.Yatcilt6seknek igen lassf, kb. 0,1 mm/sec mdf draml6ssal rij jelens6g: m6gnesess6g is a megjelen6s6vel l6j6banaztlfittlrk,hogy a "kdnyelemszeretetb6l" m6gnesessdgnek nevezett hat6sldnyeg6ben elektrosztaegy tikushat6s. javasolta[1.], s bemutatta, Akadt is olyankutat6,aki emiatta m6gnesessdg elhagy6s6t teljes hogy elhagyhat6a m6guesess6g. Val6jdban haszros6s k6nyelmes m6gnesessdg a megtart6sa, nem jir igaziel6nnyelelhagy6sa, csak szemel6tt kell tartanunkn hogy a m6gnesessdg megfigyelhet6s6ge fiigg, hogy milyen att6l szimmetri6javana megfigyel6mozgSs6nak azaza m6gneses hat6skiildn nem l6tezik, csak lecsdkkent szimmetria relativisztikus 6s hat6s van.A m6sikdrdekes tapasrtalat az,hogy az id6, a t6vols6g, tdmegrelaa tiv fogalmak,a tdlt6s 6s a f6nysebess6g 6rt6keviszont nem vdltozik, br4rmilyen inercidlisvonatkoztat6si rendszerben 6lland6az 6rt6ktik.Ez aztsugallja, hogy m6stfpusria szimmetri6juk, m6skdnt viselkednek, mint a t<ibbi mennyis6g. Tov6bbidrdekes tanuls6g az,hogya ,j6zan 6sz"hxznillata nemmindig adj6 eredmdnyt. Mivel p6ld6ula f6mekben elektronoksebessdge alacsony 1 mm/secalatt van - azt gondoln6nk, az igen hogy ez a fdnysebess6ghez k6pestigen alacsony6rt6k,nem okoz mdrhetl hat6st.Az elektronoknak igen nagy szitma viszontmegfordftjaa viszonyokat, igy a m6gnesess6gnek 6s nevezett hat6smdr fontos lesz a gyakorlatban. (l6sda 2. 6brdt)

IV. r6sz:A szimmetria eltol6si 6s tiikrdz6si tdlt6sekeloszl6sa, Zta.\ 6116 l6teszimmeffiavan. Csak statikus elektromostdut zik. v=0

a fizik6ban 6stechnikdban 125 ttikdr

t6r csakstatikus

halad6 ttilt6sek 6rama. 2lb.) v=611.sebess6ggel meg van, ttikrdzsi mi6r Eltoldsi szimmeffia megsziint. gyrsul6tiiltdseksora:eltol6siszimmet2tc.) v+61L. ttikrtjz6simdr nincs ria megsziint, forgfs AtUnaO szdgsebess6gti zld.) g=0; to=611. Ui rendszer. mdgnevonatkoztatdsi neminercidlis ses t6r jelenik meg. Elforgatdsiszimmeffiavan, tiikrtizdsi nincs, tengelyre mer6leges eltol6si van. szimmetria

o-t

o+ o+ o-t

t6r mdgneses megjelenik

9+ o+

o+o+o+ooo

<-

<-

induk6lt ellen elektromoser6t6r q

a

toltes" ,,Schiff megjelen6se

2le.) F*0; ox6ll.gyorsul6 forg6sri tdlt6sek. Megsziinik az elforgatfisiszimmetriais. k6t 2/f.) stacioner tengelykdruli forg6s.Van glob6listiikrdz6siszimmetria. 2/g.) tiibbtengelyii,id6ben v6ltoz6forg6s,transzkombin6lva a legalacsonyabb l6ci6sgyorsuldssal A tdlt6smozg6s. Maxwell szimmetri6jri legkissebb nem rendszerben ebbena neminerci6lis egyenletek 6rv6nyesek.

k6rd6ses. 6rv6nyess6ge Maxwell egyenletek

Maxwell egyenletek kdrd6ses. 6rv6nyess6ge

l l l

1 l 1

forg6s.Semmitsemtudunk en6l az esetr6l. tdbbtengelyti 2/h.)T6bbt6rdimenzi6s,

szimmetridi mozg6s6nak 2. IV/2.kieg6szit6s 6bra. Ponttdlt6sek

6s most tov6bb amozgdsszimmetri6j6t fgy eljutunka gyorsul6mozgishoz(2lc 6bra).LdtCs<ikkentstik teret olyan elekhonrio$ hoz ldtre,amelygStolniigyekjuk, hogy gyorsul6(t6rbenvagy id6ben)tdltdsmozg6s t6r tdlege n6 meg, hanetna m6gneses id6beli v6ltoz6sa, a tiiltesek l6tsz6lagos szik a iattozast, de nem Megint azzalajelent6r ir6nyrieleklromos megjelendsdt. okozzaazi$ fdkezl cs6kken6se szimmetri6j6nak, megielenikegy fj tdrer6. szirmhra lev6 hogy az inerciarindszerekben megfigyell s6ggel6llunk szembenn imm6r, a speci6lisrelativit6selm6letetelvileg nem a mozognak tcilt6sek rendszerben Vfivlt neminerci6lis Ennek gyorsul6rendszerekn6l. k6pest jelensdgei az tapasztalhat6k egym6shoz haszni{lhatnanknemazonos is tdltdsekre felirhat6ak. ds sebessdgti gyorsul6 az 6116, 6lland6 az az ellen6re erlhathsok , Ail6 ttilt6sre F = ,=Qt'Q' , L 4fltoe,.r'r gYD-.a. dbra) (Coulomb er<i)

M o z g 6 t d l t 6 s r e h a t 6 m 6 g n e s e s e r 6 : v _ t t o' p , Q i . ? , u , * [ u ' * 1 l ( A m p e r e e r 6 ) L ' r l r t 4fI r leirni, melyekrejtveugyan,de az 6ketl6trehoz6 a 6s bana t0lt6sek mozg6suknak kdvetkezmdnyeitmez6kkel j6l ismert 6116 ponttiiltds ktiriili elekhornosmez6t szimmetriacsokken6sr6l , vhltozhsr1ladnak szitmot.igy a mozg6tdlt6sekre: Line6risgyorsuldssal

^ D = M -E,totrk^

nv

4ilrrE7_

adja dsszefiigg6s meg.

126 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gidba a II. A mozg6tdltdsre, mhr tirgyalt relativisztikus miatt a hat6smiatti l6tsz6lagos tdltdssiinis6g-v6ltoz6s bevePi!*' zetjiik a m6gneses fbgalm6t, mozg6tolt6sn6l;A = t6r amelyegy v sebessdggel 4.i,xL

4nr"

risszefi.iggds-

sel leirhat6mez6tkapjuk. Ha a tdltds gyorsul,akkor irjabb mez6tdrdemes ez bevezetni, a vektorpotenci6l: ' 4=-ilo4' Q .

4 n r

igy "gy egyenes irhat6fel, hiszena ment6nmozg6t6lt6sre hat6er6 vdgiiliselektromos terekdsszegek6nt m6gneses tdrbenmozg6t0ltdsis elekiromos teret "16t",ds a gyorsul6tdlt6s is, mely id6benv6ltoz6vektorj6l potenci6lsegfts6gdvel irhat6le, szintdn elektromos szerepe Lfitszik az teretl6t. A szimmetria csdkken6se

E = En*i* +vxB -44

dt
6116 haladd gyorsul6tdlts

dsszefiigg6sben.

A forg6 t0lt6sekszerepe Mi ttirtdnik,ha a 2/d,6braszerinttov66bcsdkkentjiik szimmetri Forg6mozgdsn6l = 6lland6eseta 6t? rrr ben,6lland6a gyorsul6s a linerlrisgyorsul6s keriiliink, csakitt a 6s neminerci6lis esetdhez hasonl66llapotba gyorsul6s a sebess6g ds mer6leges egym6sra. Viszonylag kev6scikk foglalkozik tdmilval6sndmibizonya talans6g tapasztalhat6 az irodalomban. is mdr A bizonytalans6g amiatt keletkezik,hogy a forg6 mozg6snem tekinthet6inerci6lisrendszernek. Az pdld6n, el6z6ekben l6ttuk egy egyszeni m6r hogy a mozg6viszonyit6si rendszerben elektromos m6s m6s ds j6lp5ldilzza ezt az mSgneses tdrer6ssdg mdrhet6,mint az 6116 rendszerben. 3.6bri7nl6that6,elrendezds A egyszerii, mdgiskev6ss6 de Ha mozg6vezeton drtetthat6st. a megfigyel6a v sebessdggel ,,i.il",mely mdgnesestdrbenvan,csakkiils6 elektromos teret6szlel.A kiils6 megfigyel6viszontcsaka vezeton beli.ill6t elektromosteret(mozg6si indukci6)(3/b. 6bra),amit egyztrt i{ramkdrrel is tudunkhaszn6lni,'amint a3/c. fel ez 6brin l6tszik.Ez5rtnincs6rtelmeelekhomos ha vagy miigneses t6n6l beszdlni, nem adjuk megazt a vonatkoztat6si rendszert, amiben m6rjiik, 6rzdkeljiikamezoket. gyorsul6s A n6lkiili rendszerekben azonban tdra vdnyek azonosak egyszenitranszform6ci6s ds Ha szab6lyokadjdk meg a kdzti.ik lev6 dsszefiigg6seket. jeliiljiik ahozzirk k6pestmozg6rendszerben vessz6vel mdihetO t6rer6ssdgeket, akkor a kdvetkezti<isszeftigg6seket kapjuk: E'= E *vxB1' H' = II -vxD; igy a mozg6mriszerek sebess6gt6l a fiigg6 vx,B - vx D m6qneses 6rz6kelik. elektromos teret6s teret

E*=Er

<-+ +

+l o 1.-

+l o l.-

IYl2.l<teg6szit6s3. 6bra. M6gneses6s elektromos tdr relativit6s6nak,viszonylagoss6g6nak egy m6sik p6ld6ja, ha vezet6k6pesktizeg mozog mdgnesestdrben. (Be) a.) Ha a mozg6 vezetdvel egyiitt halad a megfigyel6, akkor a vezetlt eleklromosan semlegesnektalllja, de egy kiils6 E*=E2 elektromos teret dszlel a Bs m6gnesesteren kiviil. b.) Kiils6, 6116 megfigyel6 nem l6t kiviil E* elektromos teret, viszont a vezet6n beliil aztliltja, hogy egy E. t6r indukdl6dik. c.) Ez az indukr{lt E, t6r 6ram keltdsdreis felhaszn6lhat 6,ha a falhoz csrisz6drintkez6kethelyeziink.

IV. r6sz:A szimmetria

afizikdban 6stechnik6ban 127

gyorsul6tdlt6smozg6s behozegy fj teret,a vektorpois Azt is l6ttuk, hogy az id6benvilltoz6lineririsan tdr (A l6tezhetott is, ahol mdgneses seg6dfogalom. vektorpotenci6l tenci6lt,ami nem puszt6nmatematikai primer tekercsen kfelektromosteret induk6l, mint pdld6ula toroid transzform6tor nincs 6s id6beli villtozfusa viili 16sz6ndl.) 6s mds6sm6slesza gyorsul6s ez tov6bbigondot viszonta tdr mindegyikpontj6ban Forg6tdltdsekeset6n A mivolt6valkapcsolatos. vdges6s 6l1and6 jelent [3. irodalom].Az els6 az ido mril6s6val fenysebessdg a siirtis6ge kdpestmozg6tOltdsek megfigyel6hOz hogy az 6116 tapasztaltuk, m6gneses mez6 megjelen6s6n6l mril6' id6 miatt. Ezt a konekci6t kOzti t6vols6goka ,,lassabban megn6tt,mert megrtividiilteka tOltdsek figyelembe tudtuk venni,azv az 6rik kdzdtt egyfajtapontosmegfeleltdnyez6vel v/c-vel ar6nyos egyetlen nem ez tet6sszinkronizici6drhetriel. A forg6 mozg6sra nem igaz,az 6rdk dsszehangolhat6s6ga telestil [3. halad6testenaz ofik (az id(5 irodaloml6s emiattegy paradoxhelyzetalakulki. Egy inerci6lisrendszerben nlrve m6r nemj6mak egytitt, szinkroniz6lhat6ak de egy m6sikrendszerb6l mril6sa) f6nyjel segfts6gdvel lehet ela a Forg6 rendszerben szinkroniz|Tilst forg6 rendsza k6z6ppontj6b6l nem szinkronizdltakaz 6rdk. Ha k6t nagyonkdzeli ki bocs6tunk a ktiz6ppontb6l. vlgemi, a keriiletenlev6 b6rmely6r6val,ha f6nysugarat kdpestszinkroniziltak leszrek. A ktils6 6rdt n|zink a kertileten,a veliik egyiitt mozg6inerci6lisrendszerhez ndzveminA a egy megfigyel6szhmirapedig kicsit kimozdulnak szinkronb6l. forg6sir6nyb6l laborat6riumi k6sedelmeket, ezeketa szinkroniz6ci6s mdgtlttj6r, kdsik.Ha dsszeadjuk degyik6ra egy kicsit a szomszddja a akkor a 4. 6brin lilthatd helyzethezjutunk,azazha,vissza6rtink kiindul6 6rihoz az nemlesz szinkronbasajdtmagdval- ez egyparadoxhelyzet.

4.6bra. A forg6 mozgiisgondotjelent a speci6lisrelY l2.loeg6szit6s sikelativit6selm6letakalmazisdnill. Ha ugyanis a forg6 rendszerben vonatrtil szinkroniz1lntaz 6r6kat,akkor az 6tt*. forg6stengelydnek ' m6r nem 6ll fent. Ha pegi a ez koztat6sirendszerdben az egyidejiis6g tov6bbbonyol6dik a helyzet. nem forg6sszdgsebessdge 6l1andd,

ezered. furamtranszform6ci6jrib6l El6sz0rL. Schiff foglalkozo1/. az A m6sik6rdekess6g elektrom6,gneses meg kiizdljiik [5. irodalom].Forgassunk egy eremegold6st zel a k6rd6ssel irodalom]6s az egyszertsitett [4. jeltilt rendszerben tart6zkod6 vezet6korongot 6s nlzziik meg, hogy a forg6, vesszdvel detileg semleges A korongban? tdltdstaz elektromos semleges 6ramaz eredetileg ds megfigyel6mit fog mdrni, lesz-etOltds pedig a Az kell azazY 'D' firl/.uket kisz6molni. dramot kapjuk a forg6 rendszerben, eltol6sdivergenci6j6b6l 6s m6rt meg,aholD' 6sH'a forg6rendszerben 6rtdkek, V a szok6sos kaphatjuk J = rot IIt dsszefiiggdsb6l ar* ge a egy rendszerben pontjr4nak sebess6 v = al)r . azazY = i;* parcidlisderiv6ltoperi{tor,

forog, OE. Ha a korongcoszdgsebessdggel akkoraz 6116

ki, eztJelhaszndlvaszilmitjuk a V 'D' 6rt6ket. szerint Az et6bbiek !'=!.r:":, . = v's'[E + .D'=V.(so =v .lz akkor Schiff tdltest.Ha at,B, D 6lland6, fgynevezett

+ vxB]eo E') Y @tx)xBf "szok6sos" eEY feltil Oe a p, tdltdsstinisdg =e,oV.froxrxB], ezen kapunk Ps=toV'laxrxBf, A .lV p s = t oB x lax r)l= qB. [rfV .r) - (a .D . r] = 2e oaB

x /, &tdke: = -V x [(at r)x n)= -V X[a(r' n) - r (to'o)]= -axY (r' D) = -o x (D' V)r = D x at
m i v e l( D . Y ) . r = D .

pr=ZeoaB ttilt6skemivelVr=3 6s (at.Y)r=a.Ezekszerintaforg6rendszerbenlev6megfigyella egyszeriien. nemhaszn6lhat6 kdrd6se itt l6tja, amipszeudotdltds, teh6ta tdlt6smegmarad6s letkezds6t mivelaz 6tam D]=Yxn *vxftarxr)xD]' a is Az drammal hasonl6 helyzet:YxH'-vx[a-vx "Schiff i{ram"melynek a hogy ehhezmdghozzdad6dik aztlfutjtuk rendszerben, J =rot H =YxH az 6116

II. 128 EgelyGy0rgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a semlelev6 igy *tl6tjuk, hogy a forg6 rendszerben megfigyel6eEyJs = Dxa) 6ramotl6t az ercdetileg mennyirefontos.Ez az ij szimgeskdzegben; ez mutatja,hogy a vonatkoztat6si rendszer megv6laszt6sa s s hozott,a forg6 test polariz6l6d6s6t, egy 6rammegjelends6t, metriamegintrij ndz6pontot rij jelens6get 6s teretis gerjeszt[6. irodalom],mint ahogyazt J. F. Coruni cikke r6szletesen amelyikemiattsaj6tm6gneses a forg6 mozg6sra mdg alkalmazhat6k Maxwell egyenletek. vizsgdlja.Eredm6nyei szerintaz egyenletesen tdbb azt Nyitva hagyjaazonban akfirdflst,hogy mi tdrtdnik viitoz6 szrigsebess6gii, tengelykdriili forg6 tdlt6sek eset6n, a2. 6&ae-h eseteiben. azaz jiir, megjelen6s6vel mint rij hogy a szimmetria mindenegyes csdkkentdse 6srij effektug Val6szintisithet6, M ahogyezt eddig is l6ttuk. A kiterjesztettelektrodinamika egytengelykdrUl forg6 6s halad6vagy gyorsul6 nem semm6gnesesnek tekinthet6Spin mez6 rendszereket vizsgillja,6s ezdrthozzttk a sem elektromos, be jelens6geket frhassunk segfts6g6vel. le fogalm6t, hogy rij
Irodalom withoutMagnetism. Am. J. Phys.Yol22, 1954,p120-124. Electromagnetism tll a.) P. Moon,D. E. Spencer: of Approach Electromagnetism. to Journal the FranklinInst. April 1955,p293b.) P. Moon,D. E. Spencer: Postulational A 305. Motion. Am. J. Phys. fSO3,pp of R. W. Brehme:A GeometricRepresentation LorentzFramesfor Linearly Accelerated I2l

5r7-52r.

l3l l4l l5l 16l

A. in Medium:Is thereahoblem? Amer.J. Phys.Vol 63, No8, G. N. Pellegrini; R. Swift: Maxwell'sEquations a Rotating pp 1995, 694-705. Vol in Relativity.Proc.Nat. Acad.of Sciences, 25, p 391, 1939. L. I. Schiff.A Question General Elechet.Sci.Comp.198p. ElectricityandMagnetism. OlegD. Jefimenko: p electrodynamics. Math.Phys.Vol 21, No9, 1980, 2360-23&. J. J. F. Corum:Relativistic Covarianco Rotational and

rv/3.KrEGfSZirfS:
Tdlt6sekszimmetridja szerint,(vagy ennekM arfiianyag Az elektrodinamik6ban csak egyetlenval6di tdltds van ismereteink paqa,apozitron) s ezt a gyakorlatban ponttdltdsk6nt m6g az elektronspinje sem6rkezeljiik. A technik6ban teh6t, nfv6jamiatt fontos.Elkcinyvelhetn6nk dekes, hiszenaz csakkittdtt 6llapotban, elektronh6j az betolt6si vessziik az Ha figyelembe hogyaz elektronhoz pont szimmetri6jatartozik,ez nemtril 6rdekes. azonban s egy k6pet kapunk. Ma - mint ezt a elektron 6ltal befuthat6 p{lyd,/r;at, azaz mozgdsiszimmetriiikatis, gazdagabb p6ly6nmozg6 tdlt6sszimmetnitjithasm6ljuk.Emiatthidnlzik fiSrdszben tingyaltuk- az 6116 egyenes mfur ds Az szimmetri6jaaz elektrodinamikdb6l. eg6szforg6s,a forg6s 6s haladds, a tdbb tengely kdriili forgr4s 6s a jelentdsdge, rij fizikai jelensdgek szimmetriiik esetdn nekpersze ha tal6lhat6ak csd,kkentett a csakakkorvan a A l6ttuk,hogy a spir6lmozg6s dinamikdazaza forg6 mozg6s kiil6nbdz6kombin6ci6iesetdn. III. rdszben ban kitiintetett fontoss6g6,6s fj jelens6gekethoz a dinamikdba, a megmaraddsiegyenletekn6l. mozg6tdltdskiildnleges Val6szinrisithet6 utiin,hogy ez a kinematik6ban igy van,azaza spir6lp6ly6n is ezek - a szimmetriacsdkkent6s kelt magak6riil, rij jelensdgeket m6rt6kdt6l fiiggden.Hatfirozottkiteret okozva sdrletibizonyft6kok csaka mdgneses monop6lus l6t6revannak, melyekEhrenhaft Mihajlov munk6inyo6s m6nl6ttaknapvil6got de ezeket semismerikelgg kutat6k. a fontossdgamdr az Pediga mozg6s6llapot fontoss6ga, vagyazaza kinematikai vagytopol6giaszimmetridk is 6116 line6risan 6s mozg6tdltdsesetdn l6tszik,s ezt a l(6ztiik lev6 anal6gia mutatja.Ndzziik megaz 6116 is tdlt6sek elektromos 6s amozg6tdltdsek tere m6gneses ktjzti anal6gi6t. tere [1] kapcsolata, Elekffomos m6gneses 6s tdlt6sek anal6gi6k Ndzziik meg 6116 tdltdsekkdzti statikuserot ds a mozg6tdltdsekkdzti m6gneses er6t leir6 tdrvdnyek alakjdt6sm6rt6kegysdg6t. Elektromos tdlt6sek kdzdtt i{ramelemek kdzdtt 'Q,8, ', - f 4nzso.f
u t - -

,, - lto.Iill'I2dl2

4rv'

L6tj[k, hogy a ldl fuamelem-m6rtdkegys6ge m6rt6kegys6ge Coulomb.Ezaz [A'mJ - anal6ga tdlt6ssel, - Idl [A'm] felel mega tcilt6snek, anat6giamindeniitt fenn6ll,tehdtaz i{ramelem kifejez6sek. igy azazanal6g

azaz az indukci6- B anat6gtra E tdrer6ssdgnek, a tdltds6smozg6tdltds6ltal gener6ltmezokdzt a mdgneses

isl6tszik: sez isvan anat6gia, mdrt6kegys6geiben ,l*'y!^*1-

r 'ru\e1 'f loutel i", a potenci6lokra Ul *? az kiterjes zthet| anal6gia,de | <+ Al | drtelemszenien A fluxusokra

L c

ul*"'y,'::'1

L Am I

L c I

LAm)

ezt vihetjUk-e a gondolatmenetet? azaztovdbb tov6bbianal6gi6k, az,hogy vannak-e A val6dik6rd6s szerintertmdg nemvizsg6lAz a k6rddsl6tezk-epl. k6t kdrp6ly6nmozg6tdlt6skdzti er6?Tudom6som ezen er6k kdztitt a mSgneses fognakhatni, de az a k6rd6shogy K6t tdk kis6rletilegsz6leskdrtien. 6ramhurok relativit6selm6let'A Ene m6r nem ad villaszta speciSlis feliilrn6ghat e kozttik rijabb er6 vagy nyomat6k? de figyeltekmega spint6lfiigg6 hatdsta polarizillttdlt6sekti.r;6disn6l, a vil6gaban mdretek mikroszk6pikus ezt a k&ddst nem vizsg6ltdk,az otosz Szigalov [2] kis6rlet6vel,aki m6retekvil6g6ban makroszk6pikus elektr6doksemozg66ramfelvevo Folyad6kban hat6sakor. egym6sra gyeneg tal6lt is 6ramhurkok hat6sokat 6s mellettmegoldott6kaz 1ranfelv6telt, fgy pl. azttal{ltdk,hogy egy vfzkis gitseg-vet viszonylag srirl6d6s is tengelykdriil (l.a,b 6bra),6s fiigg6legefszolenoidok (2.a,b6bra)hofligg6leges forog 6ramhurok szintEs indokolj6k. vagy lott a Fold m6gness6ge mdsokok eztnem valamilyen megval6sithat6 szimtnetria a 6s 1r4igaz 5116 mozg6tdlt6s esetdn t6rbeli ds idobeli ti.ikrozdsi utdnm6g visszakapk6t esetdn ttikroz6s m6r aforg6 mozg6sn6l nemmindig.A kdrmozgds fiik6r ;flb16sn6l", tiikniz6sutiln nemhozhat6fem6r juk az eredetimozgdsi, spir6lmozg6sn6l nem,itt a jobb 6s balcsavar de de a azaznemfirkrlrszimmetrikus.Igaz,laposspir6l ,,feliilr6l" m6g tiikdrszimmetrikus, a herb. egym6ssal, kriposspirdlm6r nem,itt teljesa szimmetricsdkken6s. h6romt6rdimenzi6s jfu-e egyitt, ez a rij Egyenl6renincs kisdrleti bizonyitdk,hogy a spir6lmozg6s er6terekgenerdl6s6val - mely nem Abeli mozg6s. akdrdesm6g nyitott. Hasonl6annyitott a k6t tengelykiirtili forg6s k6rd6se monop6lusilyen 6s azonbanhogy mind a val5sSgban l6tez6 Ehrenhaftfdle m6gneses Val6szintisiihetb dip6lak mutatnak tdltOtt,forg6 m6gneses rij terek,hiszenaz elektromosan ilyen szimmetri6jriazazl1teznek , (l6sd ilyenjellegzetess6geket 5,6.kieg6szft6st) ' csak elektrodinamik6ban, eddig van 6n6ll6jelent6s6ge a klasszikus Emiau gy anithit6,hogy a forg6snak 6llit rij mozghs er6tereket elo atet' hogy a nemtiikOrszimmetrikus 6. nemfigyelilek 16el6gg Az aval6szinti, kcinyvben a ebben amit m6szetben, mi Spint6rnekneveziink tiikrdz6situlajdons6gokat l6te milyen 6rdekes monop6lus N6zztik -eg -ori hogy puszt6na m6gneses von magaut6n,mind a t6rbeli,mindaz id6belitiikrdzdseset6n.

1. IV/3.kieg6szit6s 6bra. kdr Keresztezett alakfvezet6kforg6sa.A kirr alakrivezet6kek10 A 16zvezet{k. zom6ncozott 6llnak.A huzal0,5 mm 6trn6r6jii menetb6l el.l4A helyezkednek a vezetkek kiils6 6tm6r6n keresztez6

2. IV/3.kieg6szit6s 6bra. Forg6 spir6l alakri 6iamkitr6k.I=2-3A a A spir6lforg6siir6nyaism6ta geometri6t6l, szimmetri6t6l fiigg.

t*":S:;]t;ff#;,1#:* kiserretet szigarov

csavaa ir6nya spirdr

a s s6rtia tdrbelitiikr0z6siszimmeffidt, ez ismeretlen mai monop6lus hogy a mdgneses A3. 6br6nl6tszik, az monop6lus idlbeli az a Tovdbbmenve, 4. 6br6n l6tszik,hogy a m6gneses elektrodinamik6ban. klasszikus vagy monop6lusokkal teret nemmindegyhogy a m6gnedes szolenoiddal is tiikr6z6sszimmetri6j6t s6rti,azaz a hozzukl6tre.(Tov6bbir6szletek [3]-bantal6lhat6k')

130

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

Ez az elsoesetamikor az iddbeli tiikrdzdsiszimmetria nyiltan sdriil, ami ismdt egy rij m6dja az energia megmarad6s megs6rt6s6nek. Erre az esetreazonbannem tudunk glpet kflsziteni, mert nincs olyan elj6r6s, mivel gazdas6gosan lehet illlitani m6gneses el6 monop6lusokat. Ehrenhaft Mihajlov elj6r6sa Az csakki6s s6rletidemonstr6ci6ra alkalmas, rigy minthativegrudmegddrzsdl6sdvel kb szeretn6nk el66llitanielekhomos tdlt6seket. m6ga feltal6l6kra a kutat6kra feladatv6r, sok lehetdsdg Itt ds sok kindlkozik.
Irodalom pp1147. A for magnetic Units.Am. J. Phys.Vol5l, Ngl2, 1983, tll Morton A. Fineman: Scheme Remembering H. Noriie Iszledovanija Prizsusih Polja.FAN. Szil'Magnitnovo tzl R. G. Szigalov,T. I. Sagalova, H, Karimov,N. L Samsonov: 'ii zblg Kdzt. I 975,Bud. Miisz. Egy. Katal6gusszrim : 2463 46. Korndtis,Budapest, 1996. t3l Egely:Kitdrdsa J<iv6be.

M4. KIEGESzirrt,Sz
Felix Ehrenhaftm6r6sieredm6nyei Comptes Rendusc. foly6iratb61,1.949-1950 kiiziitt I. MAGNETOFOREZIS A r6szecsk6k csavarvonalfmozgisakonstans homog6n migneses mez6ben. j (Fdlix Ehrenhaft egyzete) Konstans egyenletes m6gneses mez6ben anyagreszecske az orient6l6dik, nem mozdulel halad6mozde j g6ssal, amintazt Petrus (1269).Egy ilyen mez6ben Peregrinuselezte (ahola mSgnes p6lusainak 6tm6r6je I cm, a p6lusokkddi t6vols6g1,5cm) amez6v6ltoz66rt6keimiatt megfigyelhedtik, hogy a kiil6nbdz6anyagri r6szecsk6k, vas-, nikkel-, mangdn-, pl. kr6m-, antimon-,stb. egy mikroszk6psegfts6g6vel megfigyelve, ferde megvilSgit6sban ekerii palyfit irnak le. A m6gnesp6lusokat cisszekapcsoljuk, fiildeljiik, 6s az egdsz miignesegy Faraday-kalitk6ba helyezhetjiik. kdrddses A anyagokr6szecskdi vagy siillyed6utat emelked6 tesznek megegy adotthelyen,csavarvonahi vagyr6szben csavarvonalipSlydtiwale. A kfsdrletet fgy hajthatjukv6gre,hogy a p6lusokat csillSmmal befedjiikA r6szecsk6k kiterjed6se 6s 10-3 10* cm kcizdttvan. Lily Rona Ehrenhaftugyanitt megfigyeltk6t rdszecsk6t, amelyekcsavarvonalban felfel6 mozdultakel, egyikjobbra,a m6sikbalra.A jelens6get g6ppel. mdsodik6braegy sikertiltlefdnykdpezni oldallencs6s egy A csavarvonalban felfel6tart6vasr6szecsk6t mutategy 3000gauss-nyi konstans egyenletes m6gneses mez<iben tdbb 42-szercs. ; a r6szecske mint 25 fordulatotteszmeg l/2 percalatt.A nagyft6s A 3. 6bratdbb vasr6szecsk6t mutatbe, amelyekkdziJlaz egyik egy tdbb6-kev6sbd fiigg6leges csavarvonal-r6szlet, m6sikegy tdbb6-kev6sb6 egy vizszintes csavarvonal-rdszletp{lydtle (nagyft6s: ir 42-szeres). (kitdr6st)mutatbe /burst/.Mozgdskdzbenegy rdszecskecsoport A 4. 6braegy m6gneses robban6st kitcir, mindegyiktdred6kcsavarvonalipiiyin haladva. Egy rdszecske szab6lyos id6kdz0nk6nt trinik fel, amikor a gyfj t6sikbal6p (nagyitds42-szeres). : Az 5. 6brdnegy kr6mr6szecske l6that6,amint egy ugrdst(felcsap6d6st) tesz.Ezek a f6nyk6peknagyon gyenge fdnybenk6sziiltek, a fdnyneknincsfotoforetikus fgy hat6sa. Lrltunk-teh5t anyagotegyeflletes konstans m6gneses mezlbenmozogni,csavarvonalip6ly6n, igen szab6lyos fordulatokkal. Ugyanezenmegfigyeldseket tettem homogdn elektromosmez6ben.A jelensdget P.Tauzinfdnyklpezte. fdnykdpes (A 6bri{k.min6sdge olyangyenge, hogy nemkdzdljUk) (1)

(2)

(3)

(4)

afizlkdban6stechnik6ban 131 szerepe lV. r6sz:A szimmetria 2. MAGNESESSEG mignesesmez6ben. (FdlixEhrenhaftiegzete) 6s mozgfsaegyenletes nem egyenletes A r6szecsk6k el tett mez6ben mozg6s6t: kellett ismernem,hogy az m6gneses egyenletes Mar jeleztem a rdszecskdk 6szaki megfordula mez6megfordit6sakor, a amelyeknek mozgfusa ilyen miz6ben elmozdul6r6szecskdk, rendelkeznek. tdbblettdltdssel vagyd6li m6gneses hozhatunk (!.ihra, a. 6sb.), vagy Helmholtz-tekercse}&el mdgnessel mez6t6lland6 tgyenletes mdgneses vdgezttik.Tdlt6st megvllilgitilssal vagy megszakftott folyamatos(magnetofotofor6zis) l6tre.A kfs6rleteket 103 -t6110'scm -ig) kt6.tdsr".tk6ken (a sugarak: tdlt6sek m6rt rn6gneses is s6t6ts6gben megfigyiltiink. A -ig -t6l (1. c.). 10-e 10'r1u.m.s. terjedtek 6bra, figyelhet6 anyagokban nem csakferro- 6s paramagnetikus mez6ben mozg6s tett egyenletes A konstans amez6megfordf(pi. ardz) rdszecsk6it anyagok a lehetmegforditani diamagnetikus meg:t6bb mint 50-szer tds6val. . Amez6 homogenit6sSt kisdrlet igazolja: k6t ugyamindk6tir6nyban okozott-sebessdge mez6hatfusamiatt m6gneses az a. Arfiszecsk{knek egyenletes naz,hamegforditjuk a mezot; pontjain. ktil6nbdz6 a vgyanaz l6gr6s sebess6ge b. Ar6szecsk6k egy L6trehozunk ilyen mez6ben. mSgneses egyenletes mozghsitnem most a rdszecsk6k Tanulm6nyozzuk figyeljiik a vasferdemegvil6git6sban 6s k6pestelforditjuka kdt p6lustcirzset, hogy egymrishoz mez6t,rigy, haladaz kiviil hagyvaaz es6st, | ---l vonal ir6ny6ban kb. 3.10r cm). Figyelmen r6szecskdket lretmerO.ltin ha a nak(2.6bra). Azon a teriileten, ahol az er6vonalak legsiiriibbekamozgdsmegszfinik, a mez6nket nagyoner6teljes N6h6nyrdszecske t6tel6vel. p6lustdrzsek fjb6l p6rhuzamoss6 a egyenletessd vissza6llitjuk mozgdstvdgez a m6gnesegyik vagy m6sik p6lusafe16.Amennyibenttjbbszdrmegfordftjuka m6gneses 2-----2vonal). kapunk(2. 6hra, rnezot, cikk-cakk-vonalat mez1behelyeztemegy l6trehozott(60 000 Maxwell) er6seninhomogdnm6gneses Alnico-m6gnesSel (3. iiveged6nyt 6bra).A nagyonfinom szivarfiist,amelyeta cell6baven6gyzetkeresztmetszetri hosszfk6s, ejtjiik az Kiil6nf6le anyagokr6szecsk6it esik, nyugodt leveg6ben. mozg6ssal zetek, lassri 6i szab6lyos Whitall megfigyelte, 6s irtj6t. Amint a szerzo Richard mutatjaa rdszecskdk A ed6nybe. 3. ihra sematikusan r6szecskk, amelyeka lemez fel6 tartanak,6s vannakdiamagnetikus paramagnetikus r6szecsk6k, vannak mint 0'001 tiszta6skevesebb, 16z-(99,5%o-ban elektrolitos cink-, fel6. P6ld6ulaz antimon-, amelyekacsrics alemezfeA kr6m- 6s mang6nr6szecsk6k fel6 mennek. a csrics sz6n-6s eziistr6szecsk6k Tovasattartalmaz), tartott,mig m6sokel6szdra fe16 kdzvetleniila csrics mikdzben leesett, 16. Ndh6nykr6m- 6smang6nr6szecske leirva igy egy csavarvonalat. miel6ttr6vet6dtek al6 csrics estek, adott para-6sdiam6gnesessdgr6l definfci6ival. ellentmond6sban Ezekameg1llapitilsok iillnak Faraday vannakkit6ve:/- =K2 er6nek kdvetkez6 a a mez6ben r6szecsk6k m6gneses Azt tudtuk,hogy inhomog6n m6donkell kieg6sziteniink: - qH + Kl 2v gtad /. gradH2 . Kiserleteinkalapj6nezt a k6pleteta kdvetkez6 v erti. pediga polariz6ci6s A kifejezds kifejtett er6,a m6sodik tdltdsre (qH) a q m6gneses H'. Azels6kifejezds polariz6ci6s nem fordul meg.A mez6velmegfordul6, er6 mig a tdlt$ffe kifejtett er6 megfordula mezovel, hogy r6szecsk6ket, (1. kifejtett er1hozzal6trea cill<-cakk-utat kisdrlet),ds kdsztetia diamagnetikus tdlt6sre azzala felt6menjenek, hogy alemezfe16 r6szecsk6ket, valaminta paramagnetikus h4ladjanak, a csfcs fe16 ertit. apolafizbci6s hogy ezazer6 meghaladja tellel, eredannaksziiks6gess6mozg6s6b6l vdgzett mez6ben m6gneses ds egyenletes inhomogdn A r6szecsk6k de interpret6ci6ja, lehet,hogy szerz6 tdltdsekelvlt. Ez a ge,hogy bevezesstik izolilltunipol6rism6gneses az valakital6l egyjobbat.

1.6bra. IV/4.kieg6szit6s

132

Egely Gycirgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

IV/4.kieg6szit6s 6bra 2.

IV/4.kieg6szit6s 6bra 3.

3. MAGNESESSfG

jegtzete,ismerteti: (Johann Schedting A. Aimd Cotton)

Kis6rleteinket Ehrenhaftnak anyagrdszecskdk F. az egyenletes m6gneses mez6ben megtettcsavarvonalt mozg6s6r6l felfedez6se tett sugallta. hamarosan A ismertertett kfsdrletek c61ja, hogy kis6rletilegmeg6llapitsuk, mely er6k hatnaka r6szecskdkre, amelyeknek h6romtranszl6ci6s h6rom forg6si szabads6gi ds fokuk van,dsegy 6lland6elektromos fuam6ltal6tj6rtvezet6 mer6legesen szomsz6ds6g6ban vannak. Kdt, egym6sra 6llitott mikroszk6pnak koszdnhet6en megfigyel6 k6t kdvethetiegyidejrileg rdszecsk6k mozghsht oldalegy a 16l megvil6gftott cell6ban; megfigyeldsek vizszintes egy fiigg6leges A a egy 6s sikbantdrt6nnek. fdnysugarakvizszintesek a megfigyelds ir6ny6ra 6s k6t mer6legesek. A m6gneses mez6l6trehoz6sa cell6ban a tetsz6legesen tdrt6nik,A vagy B, cellfn kiviili r6zvezetdkek segits6g6vel, 6rameross6gds 15 amper az 0 kozd,tt van. Amennyiben nincselektromos por6rama k6t vezet6ben, rdszecskdken, a amelyeket ac6lszikrakisiildses lasztdshval nyeriink,norm6lises6mozgSst pediga ftildi m6gneses figyelhetiinkmeg,m6stesteken mez6ir6ny6ba tdrtdn6mozgSst, mindkettdfedi a Brown-f6lemozgflsl Mihelyt 6ramotldtesitetttink A v ezetoben, az megfigyelhedi.ik, hogy: 1.)A rdszecskdk norm6lises6sdt, megfigyelhet6, befoly6solja m6gneses nem ahol a mez6. jelenik megn6h6ny 2.) Amezo irinyitfil fiiggd ir6nyuvizszintes mozg6s risszetev6je rdszecskdndl. A egy II megfigyel6 veszi6szre, hogy a rdszecskdk Avezetdkkdriil elhajl6p6'lydt az le, amelynek konk6v16irnak sze fordul a vezetdkfel6. A k6t megfigyel6tdbb r6szecskdn6l kanyarg6utakat figyelhet meg, amelyeket szint6n zavar Brown-f6le a mozg6s. (tdglalap) 3.) Ndh6nyr6szecskdre nyomatdkhat, ds rigy orient6l6dik, mint egy kis m6gnestii; hosszrik6s alahiak, 6s az fuamir6nydnakmegfordftdsakor 180o-os fordulatotvesznek. srilyer6kdzpontjaa legt<ibb A r6szecske esetdn nem l6tszik vizszintesen elmozdulnia mez6hat6saalatt.Bizonyosr6szecskeknel ezalatt megfigyelhet6, hogy a nyomatdk hat6sa a vizszintes 6s 6sszetev6 megfordithat6 amezfvel jelennekmeg a II megfigyell e16tt, Amint 6ramotldtesitetti.ink B vezet6ben, fenti tipusrimozgdsok a a a rdszecsk6k mostmer6leges f6nysugarakirdnyfua.Ezekazutak ritja a mutatj6k, hogy azimdntleirt mozg6sok ftiggetlenek fdny ir6ny5t6l.A terjeddsirSnydba a nezoI megfigyel6szimSra rdszecsk6k a kdrtilbeliil kcirmozgflstvdgeznekegy a terjed6sirinyhra mer6leges sikban.Ezek a mozgdsokugyanakkorvilltoztatnak irSnyt,amikor a mez6.Ha egym6srahelyezzijk kdt sorozat a megfigyeldst, 2. 6brhn r6szecskea bemutatott p 6lyekathozhatunkl6tre.

l.6bra

2.6bra

A 2.) pontban emlitettr6szecskdk, amintelhagyjdk afdnysugarakat, elveszitika mezoirdnyiba tartomozgdsukdsszetev6jdt; 3.) pontbanemlitettrdszecskdk fdnyzonSn a a kivtil is megoruik orientdci6jukat. Ezenkiv0l minden,fdldi m6gneses mez6hatfsaalatt 6116 r6szecske egyform6n felveszegy mozg6stiram iitalfitjdrt

A IV. rdsz: szimmetria

afizikdbands technik6ban 133

a sebessdgetkdt az esetdn ered6 (6ramer6ssdg?) intenzit6s Gyenge mez6ben. l6trehozott vezet1 segits6g6vel kapjuk. vektori6lis<isszetev6sdb6l sebess6g Erwin Votava 6s v6gezti.ik, ki.ilonkdszdnet t. a A kfs6rleteket b6csiegyetem sz, nzimi kutat6int6zet6ben nekem. sor6nsegftett rirnak,aki a megfigyel6sek 4. ELEKTROMAGNESESSEG hatfsr6l. mez6sugdrzfs{t 616 mfgneses hosszanti A homog6n dtdolgozta:Aimd Cotton) (Fdtix EhrenhaftdsR. Herzogiegyzete, valaminthomogdns 6s elektromos mdgneses, homog6n6s transzverzillis is Ha vgeztek k(s6rleteket a kutatSsokat homog6n alig kifejtett hat6s6r6l, v6geztek sug6rz6srlra mez6 hosszanti-elektromos mindenf6G Az mez6khat6s6r6l. alilbbikis6rletetaz az egyikfiik 6ltal feltfirt t6ny su(longitudin6lis)m6gneses hosszanti amez6 ir6ny6bamozdulnak al6 mez6hatfusa keriilt r6szecskdk a galka,nogy a-gtnokban homog6nm6gneses koJl, olyuniooz[6ssal,amelynekazrinyaegy id6ben villtoztkamez6irhnyhval. Viszk6zus(rezisztens) ndvelveezzelaz ad an de egyenletes, vdkuumb a mez6gyursul6st 6t_nekik, a ,igbinezen tJstekn,ek mozgilsa a p6ldak6ntazokata kisdrletetirjuk le, amelyekbemutatjak homog6nlongitudindlis enirgi6jukatis. E1s6 ered6suglrzhsra. mez6hatdshtradioaktivanyagmint6b6l m6gneses l6tunk, amelyfeketed6st k6szitm6nysagfuzdsdnak, egy Amikor kitesztnk egy f6nyk6plemezt B-radioaktfv az csdkken; adottkis6rletifelsiinisdgdvel abszorbens kdzdhelyezett a nekazer6ss6gelemez6sa k6szitm6ny amelyn6lmdrnemfigyelhet6mega lemezfeketed6se. van egy siirtisdghat6ra, tdtelekmellett az abszorbensnak 6s az jelent6kenyen ha ndvekszik, a k6szitm6nyt, abszorbenst ez szerint a sririisdghat6r kfs6rletek Az al1bbleirt mer6legesek egys6gre az hogy azer6vonalak eg6sz oly helyezziik m6don, mezdbe m6gneses homog6n a lemezt **fr?"rlr:#l#ll k6szitm6nyt R6dium-E-b6l6116 kapou ds nagyrdszt elektrolizissel R6dium-D-oldatb6l meg a 0,006-ot.Abszornem inhomogenit6sa haladta 6s A haszn6-ltunk. k6szitm6ny alemezkiizott amezb haszn6ltunk. alumfniumlemezt benskdnt mez6 hifinyihan semmif6lefeketed6snem 6s A kis6rlet folyamata: friss kdszitmdnnyel m6gneses ut6n mez6l6trehoz6sa (a (0,48lcm2). A m6gueses figyelhet6meg(2'.6bra)1,8mm-esaluminiumlemezzel (0,81 3 meg(3. 6bra) mm-esaluminiumlemezzel figyelhetb mellettlegyen)feketed6s Ajii potusa teszitrneny ut6n.A rnez6megsztintetdse hatdstmutata p6lusokfelcserdldse iot6 (4. 6bra)azonos gt crr\. A k6vetkez6 hogy a megfigyelthat6snem nem figyelhet6meg (5. Sbra),ami aztigazolja, feketed6s itatr ir-et semmifele ut6n k6szitetttik,ugyanazzalakfiszitm6nnyel,mindeokokb6l ered.A n6gy fenykdpetegym6s v6letlenszeni hivtuk el6' a ndgyetegyidejiileg mind gyiket246r6sexpozfci6val6s a nem lehetsdges t6nylegeselektronindik6ci6val,mert a f6kusz6l6s ek A kis6rleti eiedm6ny magyarfnata Figyekdrtilbeltil egyenl6. val6 6s 6tm6r6je a f6nykdplemezt6l t6volod6sa jelent6ktelen, mivel a kdszitmeny disem magyafzhatiukmeg,hogy m5gneses azt homogenit6s6t felt6telezve lembev6ve a mez6 el6gs6ges teriiletef6lfmivel amezominim6liser6ssdgti van rdszecsk6kr6l sz6;ezenkivtil p6lusokhoz asszimil6lhat6 m6' a illetve -vesztes6gei p6Jya egy 6s a ion tal6lhat6 k6szitm6ny a lemezkcizcitt, dip6lusenergianyeres6gei hogy az alumini kiel6git6en, rigy kiegyenliwe.V6golis a jelens6get magyaritzhatirk lenn6nek sodikr6szdn mez6. m6gneses jelent6sen egy m6dositja longitudin6lis tulajdons6gait um abszorbens jelen, amelynek eneraz vagyunk hogy egy olyansug6rz6sn6l szembettinik, Ha elutasitjukez a feliev6st, sug6rkorpuszkuldris Amennyiben mez6. m6gneses longitudindlis megndveliegy homogdn gi6j6tjelent6sen 611 esetdn fenn: div B dt 0, amelya r6szecsk6k azzala t6nnyelmagyarinhat6, van sz6,az ercdmdny z6sr6l a kfs6rletekkelamelyeksori4n l6that6 izolSlt kapcsolatos a magnetofotofor6zissel 6116 cisszhangban hipotdzis nyert. bizony(t6st eme r6szecsk6k tulajdons6ga Viebdck6s Higatsberger, egyeteml. sz. fizikakutat6intdzetlbenvdgezttik, a-bdcsi Ezeketa kis6rleteket nemkdztiljiik) hogy olyangyenge, (A 6br6kmin6s6ge Weinzierlegyiittmiikdddsdvel. fdnykdpes

134

Egely Gydrgy: Revezet6sa t6rtechnol6giilball.

5. Homog6nlongitudindlis mdgneses mez6hatdsaradioaktiv k6szftm6nyb6l ered6sugfrzisra (F EhrenhoftdsR. Herzogjegyzete,bemutatja:Aimd Cotton) jegyzetben Egy kdzelmriltbeli lefrtuk azt akjsfirletet,amelyneksor6nR6dium-E-kdszitmdny sugtrzdsdt j61 homogdnlongitudin6lism6gneses mez6 hat6s6nak tettiink ki. A sugr{rz6s behatol6sikdpess6g6nek 6rzdkelhet6 ndveked6s6t 6llapftottuk meg:brir - az adoltkisdrletifeltdtelek mellett- m6gneses mez6hi5ny6ban 1,8 mm vastagsdgri alumfniume16g volt ahhoz,hogy a f6nykdplemeztne behat6s, 6qe emezt3 mm-es aluminiumon keresztUl 6rte(a tdbbi dolog egydbkdnt is azonos volt), ntiuti4n ldtrehoztunk homogdn lonegy gitudin6lis m6gneses mez6t. A. Cotton,E. Cotton6sP. Tauzinszerintegy ilyen hat6sa p-sugarak f6kusz616s6b6l szdtrmazhat, amelyre sz6mithatunk m6gneses egy mez6jelenldtdben. Emlftetttik,hogy az alkalmazott kisdrleti szerkezettel egy jelentdktelenszerepet jbtszik,mivel,a k6szitm6ny6tm&6je (1,9 cm) nagyobbvolt a ilyen hat6scsup6n fdnykdplemezt6lval6thvolshgilnhl cm). Coton6s munkatSrsai (1,5 kisz6mitottiik, hogy arra is szSmitanunk kell, hogy az intenzitds 3,4-esszorz6val szorz6dik. Viszontha Da TchangTcheng6sJengTsongYangR6dium-E sugarak elnyel6ddsdre vonatkoz6 m6r6seire hivatkozunk, kell szdmitani,hogy B-sugarak arra a kezdeti intenzitdsdnak 100-szor fontosabbnak kellett lennie,hogy 3 rrm-es aluminiumon keresztiilugyanolyan sugfirzistkapjunk,mint 1,8mm-essel. J6nakl6tflrnkelinditaniegykieg6szit6 vizsgillatot, mert a szerzok abaz szorpci6s koefficiensr6lval6 m6r6seiket v6konyabbaluminiumlemezekkel a cella belsejdben ds vdgeztdk, mig a f6nykdplemezre kifejtett hat6selt6r6 lehet 6s hozzfijitrulhategy 6thatol6hullimosit6 sug6rzils. fenti A kis6rleteink alkalm6val6lland6megvilSgit6si id6vel dolgoztunk, hogy a kdt lemezre6rzdkelhet6en egyenl6 y-sugdrz6s mennyis6gii hasson. Ugy m6dosftottuk r6gi kfs6rletiberendez6siinket, bevezetttink 6lland6vastagsi4gri a hogy egy abszorbenst (2 mm, Aluminium).A mezdndlkill k6szUlt f6nyk6pekmegvililgitdsi idejdt azonban v6rhat6sugdrz6s a koncentr6ci6jdnak megfelel6ar6nyban csdkkentettiik. mez\velk6sziiltf6nyk6pet 6r6n6t expon6ltuk, A 24 majd a mez6ndlki.ilit134,76rfln6t. Figyelembe v6vea kdszitm6ny: radioaktivit6s6nak cs6'kken6sdt a sughrzis, ez mennyis6gek 1/3,4-es ardny6nak felel meg.A kdszitmdny radioaktivitdsa akfsdrletkezdet6n 0,49millicurie*, avflg6n0,19volt, amelyb6la peri6dust illet6en4,8 naprakdvetkeztethetlink, dsszhangban a R6diumami 6ll peri6dus6val nap).A R6dium-Eljsrtashgitt E (5,0 illet6enkiildndsen kell iigyelni arra,hogy az idegenanya(pl. gok-b6l R6dium-D)szdrmaz6y-sugirzfs elrejthetia viirt hat6st. kis6rletb6lszembehinik, A hogy m6gnesesmez6jelenldt6ben (besug6rz6s), mez6hirinyhban tudtunkfelismeralemezttdretleniil6rtehat6s mig alig ni egy rendkfviilgyengefeketed6st. megfigyelthat6semefelt6telekmellettfenn6ll.Ez ugyanolyan A figyelemrem6lt6, mint a mez6ndlktil k6sziilt fdnykdp,a lemezre hat6y-sug6rz6s mennyis6ge szint6n3,4-szer 16nyegesebb volt. 'tik; A kisdrletsor6na mdgneses mez<iben fdnyk6pIemezh6mdrsdklet6tellen6rizt nemhaladta lev6 is meg a25oC-oi. Mi{sr6szt mdsikkfs6rletatapjrin egy (Ilford Ql, megdllapfthatjuk, hogy az alkalmazott lemezekndl amelyek hasonl6ak Schuman-f6le a lemezekhez igen szeg6nyek 6s zselatinban) csak60oCfeletti h6mdrsdklet esetdn figyeltiink meg 6rz6kenys6g-ndveked6st. jelens6gsemmik6ppen befoly6solhatja kfsdrleti Ez a nem a eredm6nyeket. B-sugaraknak f6nyk6p6szeti A a emulzi6belsej6ben megtettritja fiiggetlenegy, a lemezre mer6leges mSgneses mez6t6l.igy nem szabadana szimitanunk, hogy a m6gneses mez6m6d6sitjaa hat6s (megvilfgitott)eziist-bromid alatt6116 rdszecsklksz6mht. Eugene Cottonkisdrleteib6l is kdvetkezik, az hogy egy m6gneses mez6nem k6pesfdny6rz6kenyit6 kdzegk6nt viselkedniegy fdnyk6plemezen. V6giil meg kell emliteni.ink, j6llehet nem homog6n hogy J. Thibaudszintdngyakan figyelt meg hasonl6hat6st, mez6kkel jelenlegismertrdszecskdk dolgozott. hat6smagyatilzata A szilmina lehetetlennek a hini segits6gdvel.

* A k6szitm6ny radioaktivit6s6t hitelesitett (cell6ban) egy ioniz6ci6s kamr6ban m6rtiik,R6dium-D-k6szitm1ny segitsdgdvel, amelyben egyensrilyban jelen Ra-D, Ra-E 6s Ra-F. A Rr[dium-Fradioal:tivitisa pontosanmdrhet6,6s kdvetkeztethetiink volt bel6le a RaE mennyisdgdre. kamrabelsejdben k6szitrn6nyek A a dsszehasonlit6s6t 0,8mm-es aluminiumdobozban egy kis vdgeztiik, amelyb6la Ra-E p-sugarainem tudtak kijdnni.

szerepe afizlkdban6stechnik6ban 135 IV. r6sz:A szimmetria el6id6z6hathshrfil 6s 6. A fotofor6zisr6l a napf6nyv6kuumbananyagforgfst (f, Ehrenhaft e. Reger) ds is, m6g ritka gilzokban 2 Hgmm-t<il ktilonbdz6gbzokban, Fotofordzis. A fotofordzistmegfigyelhetji.ik gyakranszab6lyos csavarvonahi A valamint folyad6kokban. r6szecsk6k 30 atm-ig terjed6nyom6sesetdn, amevan vagy cseppecskdkr6l sz6.A frekvenci5k, pillyhnmozognak, akkor is, ha gdmbalahir6szecskdkr6l ds AzonbanE. Reeger, t<ile fiiggnek,200 p/sec-igterjednek. m6gneses mez66s a fdny intenzitdsiltol lyek a m6dositjuk hogy ha radioaktivkdszitm6nnyel meg6llapitott6k, fiiggetleniilE. Votava kutat6int6zetiinkben marad,akkor is, ha a tdltdselojeletvilltoztat.Ha a elektromos 6llapot6t,apd,lyhjavilltozatlan egy rdszecske bal irhnyavSltozik,a csavarv<inaltpillydkmeg6rzik vagyjobb ir6nyukat. mozghs -Az aldbbiakban sz6molunkbe, amelyet nagyon egy olyan fj kfs6rletsorozatr6l {Jj kisdrletsorozat. hajtottunkvdgre.Egy villanyk6rtdb6lkdszitetteddnybe eszkrjzd,kkel egyszeri6s krinnyenreproduk6lhat6 Azid, d'Eimer6s Amend,New porfelh6tsz6rtunk. El6sz<jr fisrtitott grafit feketepor6t alkalmaztuk(Gy6rt6: valamint Haemo6tm6r6jekb. 10-' cm volt, de az6ta alkalmaztakm6r vasporokat, York), a szemcsdk (h6lioszt6tot a vagy kcizvetleniil napot):a Napf6nythaszn6ltunk globinumpulvis-t is ( E. Meck, Darmstad). szabad szemmel, A gy(rjt6pontri f6kusz6ltuk. megfigyelds lencsdvel nyal6b<it 20 cm 6tmdrdjti6s 10 cm egy vagynagyft6val trirt6nik.

kiviil megfigyeltiinkolyanokatis, amerdszecskdken csavarp6lydju A pozitiv vagy negativfotofordzisti, vegez(egy kdrmozg6st fenynyalilbbanv|ltozatlan helybenmarad6?) mind fiigg6leges vizszintes, lyek mind nem m6dosul.A p6lyrik Az nek, sohanem esnekegybe anyalSb gyujt6pontjSval. id6 6s a f6nyintenzit6s (1., 0,1 irSnyirra 5., 6.6bra).A p6lyrik6tmdr6je mm 6s0,3mm kdzott a sikjaimerolegesekf6ny terjeddsdnek

II. 136 Egely.Gyrirgy: Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a van, a fiekvencidk 3 6s 200 t/seckdzcitt.A 2. 6braaz | . 6brakt p6lyfijdnakk6t fot6jdt mutatja be, a m6sodik gyengdbb k6sziiltoly m6don,hogy a kdt p6lyajobbra mozdulnil6tszik.A 4. 6bra 6rz6kelhet6en intenzit6ssal mutatbe.A 3. 6braugyanazt egy ttitten66tmenetet helyzetb6l m6sikba ugyanebben aiisetben az egyensrilyi oly kicsit elmozdftottuk, m6don, a A a k6t k6rt mutatjabe, miut az l. 6s 2. 6bra. fot6 k6szft6sekor kdsziil6ket l6tr6szecskdt tiinik. Az 5. 6brin egy harmadik iranybakinytijtott csavarvonalnak hogy a kdt p6lyaellentdtes pSly:ijukonttirt6n6 hatunk,amint a fotofiordzis hat6saalatt egyktirp6lyakrirnydkdremozdul el. A r6szecskdk A mozg6ssal. vagyapdlya kdrtil tdrt6n6csavarvonalf mozg6sa egyiittj6r vagy egytengelykdrflli forg6ssal, pillyik ndha bonyolultabb alatcuak. h66ramlatok6s a megfigyel6kamraldgkriri zavarainem avatkoanak A oo'll;oo figyelhetjtikm.g. 0,i Hgmm az eredm6nyeket Hgmm-t6l(3., 4. 6s 6.6bra) I Hgmmnyom6sig 10 kiviilre vet6dnekfel. Ndh6ny 6s 0,001Hgmm-esvilkuumokeset6nanyallbba es6rdszecskdkanyalilbon percig-m6sodpercig rezegnek a nyal6b fels6 szdldnekkdzeldben(7. Sbra). 8.10-5Hgmm nyom6sn6l figyelhettink meg. A mikrof6nyk6pez6s segitsdg6velpozitiv vagy negativ fotofor6zisri rdszecsk6ket a, a 6tvitt forgds hat6s6tis bizonyftj m1g fotomikrogrr4fia ilyen nyomdsokn6l f6ny 6ltal a rdszecsk6kre nyalflbesetdben is. fiiggdleges 7. OPTIKA
(F. Ehrenhaft ds E. Regerjeg/zete, bemutatja: Aimd Cotton)

ismertetett berendez6s segfts6gdvel hogyanfigyelhetjiik meg Az l. 6braazt mutatjabe, hogy - a m6,r (pl.grafit) a (5'10-6 gdntalanitott r6szecsk6ken t6k6letesen nagyvdkuumn6l Hgmm), tartdlyokbahelyezett, jelens6g6t az anyag forg6s6t napf6nyben. fotofor6zis 6s a 2400-szor megszakitottuk fdnyt. A tdbbi c6lj6b6l,m6sodpercenk6nt 1. Az t.6bra esetdben, id6m6rds f6nymegszakftds n6lkiil k6sziilt. f6nyk6p(2-7. 6bra) jobbra ir6nyulva,a fotoforetikus l6tezds6t igaer6 Az L ilbrabemutat egy1. p6ly6t,amely,gOrbtiletdvel megmutatjabe; a n6gy izolillt pont a nyalitbrekesz(zhr) 6ltalt<irt6n6 zolja. A2. p6lya afdny forg6 hat6s6t a szakit6s6b6l szflrmazik, apdlydnlflthat6 nagy sdt6ttertiletek aztigazoljSk,hogy a r6szecsk6k forgdmozde periodikusan objektiv mezojdnkiviilvannak. g6suk (fordulatszilm:300lm6sodperc) az kdvetkeztdben megfigyel6se sor6n4.10-"cm-es sztroboszk6pikus 2. Szabad szemmel, tcibbekkdzOttgrafitrdszecskdk A frekvenci6t sikeriilt meg6llapitani. ben10 240-es tdrt6n6mozgfs esetdn, Hgmm nyomdsn6l sug6rgyfinin gyorsul6s er6 nagyobb volt, mint a neh6zs6gi centripet675-szdr niinketfoglalkoztat6 esetben cdntripet6lis a lis gyorsul6sa. sikhogy a f6nysugarakirhnyfuamer6leges emlitett2.6brijam6rmegmutatta, 1. Azel6z6 jegyzetimdnt 6s fel6, amint gyengftjtika f6nyintenzit6st, ij pozia bank<irdket leir6 r1szecsk6k elmozdfthat6k gyrijt6pont M. amelyen K. vesznek A jelenlegi jegyzet2. 6brdj6n, fel. ci6jukbanivonos, helybenmarad6kcirmozgdst reprodukci6ja szerepel, l6thatjuk,hogyandrhet6el ez a Desoyer kutat6intdzettinkben k6szitettfenykdpdnek mez6hi6ny6mez6ldtesitdsdvel, m{gneses Mig hatdsegy, a flnynyalibbal pirrhuzamos homogdn m6gneses (36 a mez6jelenldtdben 2. pozici6t,D-E ir6nyri, ban a kdr (gyiirti) L pozici6tveszfel, homogdn gauss-nyi) pediga 3. pozici6tveszifel. intenzit6sri mez6ben ugyanolyan A helyezett csavarvonahi mozg6st. kiirp6lydnm6sod4. A 3.6bra vil6gosan a megmutatja kcirmozg6sra percenkdnt teljesfordulatotszi4moltunk, mindegyikrikben kb.40 csavardst. 8 mutatja.1/5 m6sodmer6leges epiciklikusmozgilsfit 5. A 4. 6bta egygrafitr6szecskdnekfdnynyal6bra a percalatttett megegy teljesfordulatot250 csavar6ssal. merdleges sikban.A mutatbe a fenynyal6birhnydra 6. Az 5. 6s 6. 6braszintdnepiciklikusnpzg6sokat grafitr6szecske 3.10-2 sugarf k<irp6ly6t le kb. 1/150mdsodperc ir alatt.Magaa kdr kb. f61m6sodperc egy cm azaz a alattteszmeg egy teljesfordulatot.A r6szecsk6nekm6sodiktengelykdrUli forg6mozgdsa, m6g egy, kb. frekvenciSval megyv6gbe. igenkis fitmeroj:d csavarvonalimozgilsam6sodpercenkdnt3000-es periodikusan p6ly6jfitmutatjabe, amelypontosan ism6tl6dik,6s a feny7. A 7. ihra egy grafitrdszecske nyal6birinyhvalmegegyezil,vagy azzalellent6tes irfinybamozdulel. Ezen azibriln k6t egym6srahelyezett (stacioner), f6nynyal6b pdtydtl6thatunk(,,A" p6ly6k).Oldalt egy helybenrirarad6 fel6 ir6nyul6kdrp6ly6t a (,,8" p6lya). l6thatunk A f6nyk6pekm6g egyszermegmutatjdk, hogy a fotofordzisjelens6ge6s az anyagfdnysugdnzds 6ltal tdrt6n6 forg6mozghsa nagyv6kuumban ldtrejon. is pubtik6Ezeka jelens6gek fejtenek az arryagra, a k6rd6s ki ez viszontsz6mos teh6trij sug6r(z6s)hat6sokat ci6 t6rgya.

IV. r6sz:A szimmetriaszere afizikdban 6s technik6ban 137

8. OPTIKA hatfsir6l. 6s A fotofor6zisr6l a napf6nyvikuumban t6rt6n6,anyagforgistel6id6z6 jegtzete,bemutatia: Aimd Cotton) (F. EhrenhaftdsE. Reger mutatjabe nagyonkiszoritott ttirt6n6anyagforg6st 6s a I. Az l. es2. 6braism6t fotofor6zist a napfdnyben eset6n.Ap6lyin<periomegvil6git6s folyamatos r6szecsk6ken, (kb. 5.10-6 Hgmm), glu:talanitott v6kuumban forg6mozmutatjaa f6ny 6ltal eloiddzett frekvencia) C:1500-as B:3000-es, (A:500-as frekvencia, dicit6sa kovetkeztethetiink er6 fotoforetikus l6tez6s6re pozitiv vagy negativ g6st.A pilyat gorbiilet6b6l v6ltozatlanmegvil6git6sifeltdtelekmellett, lev6 r6szecsk6k, mozg6sban Z. A k6rp6iy6n,csavarvonahi elmozdftjuk,andlkiil, brir6t (csijvet)tink6nyesen k6pest.Ha a a 6t 6ri4kon egyhelyen maradnak sugdrhoz ugyanaz helyzetepontosan viszonyftott a m6dos(tan6nk, pr{ly6kds a sugdregym6shoz hogy a f6nysugarat 6ltal napsug6r k6pest6lland6helyzetevan. A 3.6braegy vizszintes -.ua, ut* up1lyaknaka sug6rhoz megvil6gitott b;6r1tmutat be. A sug6rbanndgy rlszecskekiirp6ly6it figyelhedi.ikmeg (grafit' argon, 5 I (3. kezdetipozici6jrib6l 6bra), el6szcir cm-relbaba(,,A" pozielmozditottuk ffgmm;. e buritvizszintesen jobbra (,,8" pozici6,4. 6bta).A kdrp6lyak 6s kezdetipozici6jdba 1 cm-rel ezetve ci6,4.'6bra),majd visszav amelynekoka, hogy a brira fala lencse6l kdnnyii m6dosul6s6b szfurmazik, f6nysug6r a enyheelmozdul6sa

138

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

k6nt viselkedik. Azonban ha a brira mozdulatlan marad 6s mag6t a f6nysugarat mozditjuk el vizszintesen vagy fiigg6legesen tetszSlegeshosszris6gban, vagy a fdnysug6r irhnyiban, minden mozg6 r6szecskeennek ellendre megoni a f6nysug6rhozviszonyitottpozici6jii. ami annyit jelent, hogy r6szt vesznek a f6nysug6r mozgdsdban(vo. 5. 6bra); l" kezd6 pozicio; 2" a sugftr lefel6 mozditdsa utdn; 3o a r6szecskesaj6t forg6sa (1500-asfrekvencia). 0,3); ez azon 3. Amozgds periodicitdsamindig legal6bbk6tszeres(6.6bra. mikroszk6pobjektiv-nyfl6s: sz6moseset egyike, ahol a vizu6lis megfigyel6s sordn meg6llapfthatjuk egy l6tsz6lag stacionercsavarvonalf mozg6s l6tez6sdt,s egy ilyen eset sordn arra a kdvetkeztet6srekell jutnunk, hogy a kdrmozg6s frekvenci6ja 6s a csavarvonalf mozg6s frekvenci6ja kdlcsdnoseneg6szsz6m. A 7. 6bra tripla periodicitdst mutat: 1o kcjr(frekvencia:25);2'csavarvonahi mozgi4s mozg6s(frekvencia:400);3'saj6t forg6s(frekvencia:1500).

p6ly6ja 4. A f6nyintenzitds gyengtil6se sugdrkonvergens r6szecsk6k vagy divergens r6sz6ben tal6lhat6 a sikj6naka gyrijt6pontjafel6 tort6n6elmozdul6st idez elo (8. 6bra,divergens fenybenelmozdul6p6lya);ha (9. vissza6lliduk eredetif6nyintenzit6st, pdly(k visszat6rnek Ha az a eredetipozfci6jukb'a 6bra). a f6nyintenzit6stkell6k6ppen gyengiil,a rdszecsk6k, legyenek vagy konvergens f6nyben, 6thaladnak fok6lis a divergens (6lland6k?). z6nfn,6s a nyal6bm6sikteri.iletdre kertilnek,ahol 6ltal6ban N6haolyanr6szecsk6nemstabilak ket is megfigyelhettink, f6nyben,6s boamelyekstacioner mozg6ssal 6lland6kdrp6ly6tirnak le konvergens jelensdget nyolult zdrtpdlydtdivergens f6nyben. ellent6tes Az megfigyeltiik. szintdn

IV. r6sz:A szimmetria

afizikdban6stechnik6ban 139

igy, napsugarat. u fels6 sug6rinhelyezett egym6sra a 6tenged bur6n kflt, vizszintesen 5. K6t h6lioszt6t a v1gz6 r6szecskdket mSsodiksug6rba forg6mozghst sikeriilt a fels6 sug6rban cs6,kkent6s6vel tenzitas6nak fel. vesznek Meg6llapfthatjuk: forg6mozgdst sug6rban az ejteni.Ezekardszecskdk ahs6 fdnybenktirp6ly6kat imak le, az als6 sugrirkonvergens amelyeka fels6 sugdrban, a. Olyanrdszecskdk, kiviilre esnek, (rnak le, de csakiskonvergens fdnybena sug6ron mig divergens f6nyben, ban is ktirp6lyrikat 6smegfordftva. a eset6ben jellemz6k, Azonossugarak fiigg, 6svele egyiitt megfordul. b. A piiya irhnyaafdny irhnyift6l az6tm1r66safrekvenciavitltozatlanokmaradnak. jelensdg grafit (stit6ttestek)6s eziist(10. 6bismertetett 6. A jelen cikkben6skor6bbikdzlem6nyeinkben ra) (visizaver6d6 testek) valamint plexiiiveg-por (5ttetsz6 testek) eset6benis megfigyelhet6,6s a tiinik. tulajdons6g5nak is) eset6ben 6ltal6nos anyag(m6gcseppek megfigyelhet6 nyrijtottaksegfts6get. 6s E. Kfs6rleteinkben F. Scheu M. K. V. Desoyer az Megiegyz6sek eldbbi k0zlem6nykapcsfn
(Aimd Cotton)

okokb6l: A a m6gpedig kd,vetkez6 csakmostkeriil megjelendsre, kozlemdny megkapott A novemberben j egyzetet kaptam,6sj6nak l6ttam egytitt vizsg6lni a kett6t. Okt6berben, is egyidejtilegegy m5sik szerzokt1l arr6l, hogy a meggy0ztek amelyektd,kdletesen ulkal*u- nyfltr|srtvenni Tauzinkisdrleteiben, Vonges-ban Ezutfin megk6rtem6t, kiildj<in egy iegyzetet, fotoforetikusjelensdgekviikuumbaneltiinnek (megszrinnek). jelentmeg(230, t950, p.77). rendus-ben amelya Comptgs Ha (kezditrek) az egyszertifotofor6zisreszoritkozunk,a mai jegyzet egdszea kdvetkez6konkhizi6ra juttat benniinket: 6s 6llnakTauzinmegfigyel6seivel, Whytlaw-Graykor6bbi negatfvjaiteljescisszhangban 6s Ehrenhaft Reeger jelens6gek 6ll. magyarfnatdban megfigyelt (egyetnem6rt6s)azalacsony nyom6son megfigyel6s eivel. Azellent6t I.6s2.6br6javonatkozikezekreazalacsonynyom6sokra. Ajelenlegijegyzetnekegy6bk6ntcsakaz

9. Optika el6id6z6hatisfr6l. A fotofor6zisrdl6sa napf6nyvdkuumbantiirt6n6, anyagforgdst ds Homog6nmignesesmezdhatfsa. (F. Ehrenhaft K. Desoyeriegtzete) segftsdg6velamellyelegyenkombin6ltberendez6s , 6s I. A mdi ismertetett, Helmholtz-flletekercsekket figyelszemmel azazszabad viszonylatban, l6tre,ezentulmakroszkopikus mez6thozhatunk letesm6gneses p6ly6i6t l6that6vasr6szecske jelens6g6t. l. 6braegy szabad szemmel Az hetjiik mg a magnetofotoforzis p6rhuzamos Egy, a fenysugSrral mez6ben. kiegyenlitettfbldi m6gneses 6llbpot6ban, mutatjabe, szabades6s szaalkot6rdsze ad, olyan mozghst amelyneka vizszintes mez6enneka rdszecsk6nek m6gneses egyenletes amezot6tsz6rforditottukmeg.Amint H1 Azegyik f6nyk6pesetdben bilyosanfordul meg a mezoirfunyd,val. l-r6l1,fel6,j-r6i 4fel6,5-r6l6fel6mozdult.AmintHz(D-6)letta (B-b)f.tt amez6i1nyu,ardszecske p6dszakim6gneses 7 fel6, 6-161 fel6 mozdult.Osszefoglalva, a mez6ir6nya, r6szecsle2-rol3 fel6, 4-1615 hatesteknek, a tulajdons6ga ferromagnetikus g nem Ez lusk6ntviselkedett. a jelens6 egyfultalan kiz6r6lagos cink, biznut, eziist,grafit, stb. eset6m6g rez, aluminium, megfigyelhet6 intenzit6ssal nemkisebb-nagyobb is is, testekeset6ben olyan r6szecsk6ket megfigyelhettink, m6g a ferromagnetikus ben is. Mindemetestek, lszakivagy d6li m6gnesessdg-tdbblettel. igy nemrendelkeznek mez6,6s nemhat a m6gneses amelyekre mez6 m6gneses egyenletes a rdszecsk6kndl, fdnysugirtal phrhtnamos II. MozdulatlankdrpSlyifl<atlek6 jelens6g,amely szab6lyosan a megfordfthat6 ezeketa pilyl*lat. Ez egy olyan elmozdfthatjuk segftsdgdvel, tdrtdn6elhelyemdz6hi6ny6ban be: -6gn.r.s mez6irhnyilval,armta2. Sbramutat 0: a k0rp6lyam6gneses H2 mez6ben ir6nyban m6gneses azonos H1 mez6ben ir6nyban,2'. gauss-nyi m6gneses zdse,1: 80 d6li m6sr6szt egyrlsrt lszaki m6gneskdnt, vdgz6r6szecsk6k hogy a kdrmozg6st Ism6tmegfigyelhetji.ik, (vd. 3. 6bra):0: a p6lya elheftigg nagys6ga mez6intenzithsit6l a Az viselkednek. elmozdulSs m6gneskdnt mez6ben; 81 gauss3. miigneses 2:49 mez6ben; gauss-nyi m6gneses l:28 lyezdse mez6hi5nyriban; gauss-nyi irhnybatdrt6n6szimmetrikus mezot,ellent6tes a Miut6n megforditotuuk m6gneses mez6ben. nyi m6gneses mezo segitslglvel, az eimordirlfsokat figyelhetiink meg. Amint elmozdiduk a pillyfkat a m6gneses pedigcsdkken, ami a2.6bt6nl6that6.Az n6, fok6lis z6nafel6k<izelitve att6l t6volitva 6tm6r6jtik6ltal6bana oly is kapcsol6dnak, m6don,hogy nakdrmozg6sfrekvencia-v6ltoz6sok ztatSsoh,hozrendszerint 6tmdr6-v6lto felel meg,6sfordftva. kisebbfrekvencia gyobb6tm6r6nek

140

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

IIL A m6r emlitettmozdulatlan p6lydkat megfigyelhetiink. 4. 6bA kdrpdlyakon kfviil m6smozdulatlan is periodikusan riln az egyik leggyakoribbat mutatjukbe. A rdszecske mozdulel a fdny irfinyibands ellenkez<i irdnyban, mindk6t pozici6banrezegve,.Mozgds kdzben egyik ir6nyban, magas frekvenci6valcsek6ly 6tm6rojicsavarvonalat,m6sik irfinybankisfrekvenciSvalnagy ir a futmerbjicsavarvonalatle. Epp ugy, mint a k6rp6ly6k,egyenletes az m6gneses mez6segits6g6vel a pillyilk is elmozdithat6k fdny irhnydbavagy ezek a ellenkeztifufinyba. Tehht eszaki vagy d6li m6gnesk6nt viselkednek. m6gneses A mez6hatisa ebbenaz esetjut bena pdlyaft emenciveked6s6ben illetve cscjkkendsdben kifejez6sre, kcivetve mez6irfnyifi. a Mindebb6lart az eredmdnyt kapjuk,hogy az elbelyezdst a p6lyafitmerojet, frekvenci6j6t a 6s 6s amozgds jelent6kenyen szab6lyosan csavarvonahi mozg6st mdgneap6lyavonal6n mind 6s befoly6soljaazegyenletes sesmezohozzhcsatolSsa. eredmdnyeket Az J6 drttinkel ivl6mpahaszn|latfval,megfelel6lencserendszerceT. egyenletes m5gneses mezohatdsa fent ismertetettmozghsokra bir, a sz6munkra konnyii magyarhzattal ha elfogadjuk,hogy mindegyikr6szecske 6szakivagy ddli mdgneses tolt6sthordoz.Ez a hipot6zismdr sok, kojelensegmagyardzatdt nekiink. r6bbipublikrici6inkt6rgy kdpez6 6t adta Megiegyz6sek (AimdCotton)

Ehrenhaft novemberben fr elktilddttjegyzete,valamintEhrenhaft Reeger 6s mdrcius6-6n (p. 938) megjelent cikke kieg6szitiezt a legut6bbit: mindbena magnetofotofordzisr6l sz6. van El6szdra jelenlegij egyzet7.,2. es3. ilbriihoz kapcsol6d6 kisdrletek sor6nalkalmazott nyomhs6rt6kekr6l besz6ln6k, pontosftott. | ., 2. d.s3. ribr6k10, 9 6s 5 amely6rt6keket Ehrenhaft kdr6semre k6szs6gesen Az rir (ebbena sorrendben). Hgmm nyomdsra vonatkoznak Mdr nem nagyv6kuumr6l van sz6, mint a m6rc. 6-i jegyzetben L 6s2. 6braeset6ben. az A megfigyeltt6nyek,m6gazokis, amelyek m6gneses mezohatilsdr6l 6llnaka a sz6lnak, teljesrisszhangban b6csi,6s Tauzin Vonges-i,1 Hgmm-n6lnagyobbnyom6s6rt6keket kisrleteivel. Azonbanez az alkalmaz6 ' " dsszhang nem 611fenn alacsony nyom6s6rt6kekn6l. Tauzinfenntartja, hogy aztirta jegyzetdben: Kb. 5.10 Hgmmkdrtil a m6gneses mezo6ltalokozotthat6sok elttinnek".

jelens6gek M6sr6szt, Ehrenhaft Desoyer 6s fgy it6lik meg,hogy mdga kiszorftottv6kuumban megfigyelt semkiz6r6lagos tulajdonshgai ferromagnetikus a testeknek. Tauzinhajlamos gondolni, ennekaz ellenkezojdt mert a kiiltinboz<i porokon(grafrt,mang6n kr6m) vdgzettelemzdsek mutatthk, ds azt hogy ezeknek poroka

szerepe afizlkdban6stechnik6ban l4l IV. r6sz:A szimmetria hogy ezeketa r6szecsk6ketmag6Azt is meg6llapftotta, egy mindig tartalmaznak kis vasat. nak a r6szecsk6i - sz6neset6ben mivel ez a rendellenes, legal6bbis igencsak p6lusai,ami egy elektromdgnes hoz vonzott6k testdiamagnetikus. ds f6nynyal6bban mdghogy fontosjelezni,hogy egy nemhomog6n abban, Mindenmegfigyel6egyetdrt mez6 a maradnak mdgneses rigy hinnek,6rzdketlenek amelyek vannakr6szecskdk, mez6jelenl6t6ben, neses az tulajdons6gaa anyagnak. nem6ltaldnos hogy ezeka jelens6gek aztmutatja, szdmdra.Ez

10.Optika el6id6z6hatisir6l. A fotofor6zisrdl6sa napf6nyvikuumban tiirt6n6, anyagforgdst prflyaformdjdtmutatjukbe. Eze' n6h6ny6rdekes az folytat6sakdnt, al6bbiakban Kor6bbikdzlem6nyeink hatbsaalatt fenynyal6b vagy divergens ket a p6ly6katritkitott g{nokbanlebeg6,nagyoner6s,konvergens figyeltiik meg.Ilyen form6jrip6lydkr6lm6rir6dtakcikkek. r6szecsk6ken 6116 is p6lyakmellettolyanokkal tal6lkozunk, kdrelhelyezkedb vagyepiciklikus sikban mer6leges Fdnysug6rra alternativefotopozitfv A r6szecske szfumaznak tdrtdn6 rezgomozg6s6b6l f6ny fu6ny6ba amelyeka r6szecske vagy 611and6 viltoz6, tortdn lkffmozgds sugara sikban mer6leges vagyfotonegativ,af6nynyal6bra grafit:1.6bra: Argon 5mm;2., ritkitott ginbanlebeg6 a a megjegyzdsek f6nyk6pekr6l: mintatest Altal6nos az (Air) 2,5mm; anyal6bvizszintes, kdnydtlum vagy/-lel jeltiljiik leveg6 3. 6s4.6bra:Argon 2mm;5.6bra: ivl6mp6thasm6ltunk,az dsszes Az id6 a amelyeken megvil6git6si is szerepel. l.fubraesetdben az 6br6kon, napf6nyt. tdbbin6l kb. m6sodpercenk6nt 50), a mozog(frekvencia: az amelyekkdzrJ.l egyik k6rp6ly6n l.6bra: Kdt r6szecske, kb. 200), pillyfun (frekvencia: m6sodpercenk6nt m6sik egy kisebb 6tmdr6jii kdrmozg6sb6l ered6 sor6na m6sokb. (frekvencia: m6sodpercenk6nt 40).Ez ut6bbi mozgds a rczgomozghssalnyal6b irhnyilban mutatja,hogy a p6lya ami egy6rtelmtien ktirp6ly6j6n, Sthalad els6 r6szecske az dik r6szecske szab6lyosan A a ezekben mozg6sokban. k6t nem jelentkez6esetleges gindramok szerepet j6tszanak semmif6le kdzeldben apillyikpontozott formfiiilbanlfitmeg,amely gyorsforg6mozg6st figyelhetiink egyenl6k6ppen rdszecskdn6l al6bba3.,4.6s 5' 6brfta' vonatkozik amegtregyz6s hat6.Ugyanez

ellenkez6 (hajlat6t)iqale a feny terjeddsdvel k6t egy 2.6bra:A rdszecske balraforg6 csavarvonal hajl6s6t fokozatosan ritm6r6je csavarvonal leina tdr vissza;a majd 3-4 jobbra fordul6 csavarvonal-hajl6st ir6nyban, kb.{ ndvekszik ;frekvencia:m6sodpercenkdnt I 0

142 Egely Gyrirgy:Bevezetls t6rtechnol6gi6ba a II. 3.6bra: r6szecske A akdrmozgilsa mellett rezg1mozgilst mutat,amelynem egyenes vonahi,hanemkdriilbeltil elliptikus.A h6rom fenykdpb6laz els6negy teljes fordulat l6that6,a tdbbi fqleakkora megvil6gitrlsi id6velkdsziilt,rajtuk egy-egyf6lfordulatl6that6. 4.6bra:Mindk6t r6szecske kdrmozg6st vdgezmdsodpercenk6nti frekvenci|val.Ezenkivtilmindkett6 150 (m6sodpercenkdnt 3) egy hosszri ugyanakkora frekvencidval kb. ellipszistfr le. A mozgds hasonl6 ikeregy csillag k6t alkot6r6sz6nek mozg6sittoz. f6nyk6pen A kicsit tbbb mint egy fdlfordulatl6that6.Ugyanut a megjegyz6st tehetjiikitt is, mint az I. 6brakapcs6n esetleges g{ndtrarnokatillet6en. az 5.6bra:, r6szecske A kdrp6ly6n mozog,m6sodpercenk6nt 40-es frekvenci6val. kb. Csak a p6lya eloui rdszletl6that6tiszthn.El tudunk kiilOnitenikiildnbdz6fordulatokat;apillydt alkot6 pontok,amelyeka 16szecskdnek sztik csavarvonahi egy mozg6sb6l vagy egy forg6mozg6sb6l kdvetkezd rendszeres megvil6git6sdb6lszdrmznak,mindenesetben ugyanazon helyenvannak,s igy az dltalunkm6r emlftetttdnyhezszola g6ltatnak p6ld6t,amelyszerinta csavarvonahi- akdrmozgds 6s frekvenci6i kcilcscincisen sz{mok. eg6sz

rv/s. KrEcnszirns:
Mihajlov kis6rleteit a ,,Kitdrds a jciv6be" c. kdnyvben ismertettiik r6szben,ezdrt csak az irodalmat adjuk meg, ez kdnyvt6rakban el6rhet6.
Irodalom: Letters. 1983. Vol. 1308.p33l-334. tll V. F. Mikhailov:Physics Univ. Comenius Bratislava. Vol29, pp97-148. [2] V. F. Mikhailov,J. Ruzicka:Acta Physica Vol23,p53-63. [3] V. F. Mikhailov,L.I. Mihajlova:J. Physic.A. Math. Gen.1990. [4] V. F. Mikhailov: J. Phys.D. AppliedPhys.1994,YoI27,pp224l-2245. Electromagnetism. World Scientific,Singapore, 1995. t5l V. F. Mikhailov: Advanced pp801-804. [6] V. F, Mikhailov: J. Phys.D. AppliedPhysics1996,Yo129,

p61d6{<143 V. r6sz:Alkalmazdsi

V. RESZ
ALKALMAZASI PELDAK
fennmaradt csakt6red6kesen a dsszekapcsolnilegtdbbsz6r az megpr6b6ljuk elmdletet Ebbena fejezetben elv kdzdsvon6s,kdzdi mrik<iddsi hogy van-eldnyeges gyakorlatimegold6sokkl.nmsort an aztvizsg6ljuk, k<izdtt,amiaz eloz6fejezetekben szerkezetek (technikailag elt6r6m6donmegval6sitott) ldnyegesen az egyes ' is, megold6sokat majd olyan szerkezeti Igen rdvidenmegemlfttink hozhat6. leirt elm6letekkel osszhangba is c6lja Ezek ismertetds6nek is elvei 6s param6terei k6ts6gesek. bizonytalan,s mrik<id6si melyek besorol6sa 6tletad6s. nemtobb,mint esetleges az dsszegezziik eddigmegismertkritdriumor6temek,n6h6nymondatban Miel66 a konkrdt ismertet6sre p6ld6ul<irv6nyes, id6fligg6 vagy nem az enagiamegmarad6s, potenci6los, kat. Ahhoz, hogy ne teljesiilj0n tereketkell l6trehozri. sebess6gfligg6 6s mozg6s, k6t dimenhdromt6rdimenzi6s esetben stacioner feltdtela mechanik6ban Tov6bbiszi.iks6ges Ezenkfviil t6bb alperemfelt6tel, vagy k6nyszer. esetben, valamint az anholon6m instacioner zi6s mozgds automatikusan Ez sziiks6ges. ut6bbi feltdtel kdzegekmozg6sakor kolcsdnhat6sa rendszer cisszekapcsol6sa, (vagy vesztes6g) tokeletkez6s6nek fontos.Energiatdbblet merevrendszerekn6l teljestil,ez afeltdtel csaka azvolt egyik meg6llapit6sa a v6bbi felt6teleivannak;s ezzelkapcsolatban III 6s ett6l ftiggetleniila IV. rdsz n6zveekkor egy-egy Inerciarendszerbll az nem teljesi.il energiamegmarad6s. hogy pl. spir6l mozg6sesetdn a v6ltozk, azaza helyzet,a sebess6g, mozgdsjellemzb tdmegpont 6llapota,helyzetekdzdtt az dsszes k6t deriv6ltjaik. 6s magasabb szdggyorsul6s gyorsul6s magasabb rendti deriv6ltak,valaminta szdgsebess6g, 6s minden (koordin6taertik) vSltoznak rendszerbolndwepedigazt lStjuk,hogy a pszeud6er6k, Neminerci6lis Enneka szimmetridja alkothat. pl. pontbana trajekt6riament6n. Ezenpontoksorozata egy spirdlgdrb6t egyes (gy jellemzett skal4rszimmetria (gyakorlatilag nincssziminetttdja) a gombszimmetri6jdval a legalacsonyabb ha nagy mdrt6krilehet a szimmetriacsdkkends, ilyen gdrbement6n elttinhet,olyan szimmetri6ja az energia mozg6sthogyanval6sfthatjukmeg gyorsulva.Fontosteh6t hogy az ilyen Osszetett halad egy tOmegpont technikailag, milyen er6kkel,vagy er<iterekkel. l6p6sei A,,tiibblet" el6fllit:flsdnak alapvet6l6pdseket 6lljon el6, a k<ivetkez6 impulzusvagy impulzusnyomatdk Ahhoz, hogy t<ibbletenergia, kell tenntink: 6s/vagykinematikai instacioner mozg6seset6n er6kkel, mez6kkelvagy mechanikai I. Nem potenci6los szimmetri6ja egy k6nyszerekkel megval6sftani folyamatot: kell ,,kinyitniaz ajt6t". igy b6rmelyrendszer (ha ndvelhet6 vagy csdkkenthet6 az ut6bimpulzusa, impulzusnyomatdka azazenergi6ja, vdhortathat6, meg,de p6ld6ul 6rtveez alatt)ez nem val6sfthat6 terekkel(skal6rpotenci6lt bi a kfvdnt c6l). Potencidlos m5r alkalmasak erre a c6lra. mez6k ds id6ben v6ltoz6,kinematikaiperemfelt6telek skalirpotenci6los j6 (Orvdnyes t6r) (Nempotenci6los ahol forg6mozg6ssal mez6k, er6k alkalmazhshra pdldaa szdlmalom,

min6r m6rt6kben mozg6st, il H*$xi,:i,#?:?"1?',:,H::;'r:;;nii?ilH,i2,,n,- nagyobb oryan

minden minden'pontban, azertitdreloszl6s6n6l villtozfuslkell el66llitani,hogy amozghsp6lyhjdn6l,vagy erre a deriv6lt l|tezzen 6s villtozzon at6r lslvagy id6 fiiggvdnydben p6lya ment6n.A mechanik6ban pl. lefrhat6 ftiggv6nyekkel ftiggv6nnyelleirhat6logaritmikusspirdl vagy trigonometrikus az exponenci6lis hossza, mind a helyvektori4nak hiszenitt mindenmozgds mozg6sip6ly6k- p6ld6ulepicikloisalkalmas, gyorsul6s gyorsul6s, v6ltoz6sa stb.) az id6 6s hely fiiggvdny6helyvektorid6beli deriv6ltjai(sebessdg, deriv6ltjaiv6ltozpedig a tdrer6ss6gvektorok,azokmagasabb s ben vdltoznak.Mez6k, er6terekesetdn

kell drtekri legyen olyanfolyamatot maximalis m. ff:;:i;:;auffil;r, hogya kiven nyerese1azel6rhet6 magas lehet, .rtdke igy k6szfteni, hogy a deriv6ltakap6lya ment6l monotonndvekedjenek, a nyeres6g 6rt6keviszonylagalacsonylesz. Igy ndha el6rhet6, vesztesdgek, disszip6ci6k mig az elkeriilhetetlen jussunk, hogy tiszta nyeresdgre tegytink szert,Maz tobb mechanikai6s/vagyelektromosenergi{ltoz A k6pz6djdn. mozghsipfilyavagyamez6 indultunk,s a folyamatkdzbenkevdshullad6kh6 mint amib6l optimaliz6lni. seg(ts6g6vel a folyamatokat lehet alakja, id6beli villtozdsa hogy a kinyert meg mindenkonstrukci6n6l, l6p6s,s nem is val6sfthat6 Technikailag a legnehezebb ez k6miai energia mechanikai, esetleg h6energia legyen,hanemelektromos, energiane a kevdsb6 6rtdkes elvetebbenafejezetben. . jelenjenmeg a folyamatban. optimaliz6l6si Majd ldtni fogunkegy 6ltal6nos

144 Egely Gyrirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6ei6baII.

feladat,hogy a folyamatsor6nfgy IV. ,,A nyereseg elvitele". Az utols6,de technikailag szint6nl6nyeges ne a kivezet6se rendszerb6l 6lvigyiik el, rigy hasznositsuk megtermelt hogy annakelv6tele, a tribbletet, hiszenmindenkonstrukci6lftsale, ne zavafiameg folyamatot. recepterrea feladatra, a Nincs 6ltal6nos ra m5s-m6s bizonyultakebb6la megoldbs cllszeru,de vannakolyan eljhrfisok, a amelyekzs6kutc6nak szempontb6l. energiakivdteli Az ciklust nem egyszeniel66llitani.Kdt egym6st6lelkiildniil6 szakaszt impulzus6s impulzuskell itt l6trehozni. egyikbenmegtermeljiik elvissztika tdbbletet(energia, Az 6s nyomat6k), m6sikban pedig visszat6riink ciklus kiindul6 pontjdra. a Nem szabad kiindul6 pontrarea a verzibilis m6don visszat6rni,teh6t m6s p6ly6n, m6s kinematikaijellemzl (deriv6ltak)jellemzik a visszatdr6szakaszt, M6s m6don fogalmazva:a mint a termel6t, ellenkez6esetben nincs nyeresdg. hat6sintegr6lj6termel66s elv6teli szakasznak hat6sintegr6lja lesz azonosa visszatdr6si nem szakasz a igdnyel,de ez kevesebb, val. A visszatdr6 szakasz energia, impulzus6s impulzusnyomat6k befektet6st mint az el6z6,nyeresdges szakaszf. Stacionerfolyamatoknfllez a ciklus j6l l6that6,egyszerti,szemldletes, igazi gond az instacioner az jelentkezik,amintaztmajdl6tjuk. mtikdddsi elvenalapul6gdpekben Szimmetriacsiikkent6si r6sonalapultfg6pekfelosztfsa eljf Tdbbfelekdppen csoportosithatjuk gdpeket, is mrik<id6siik szerint.AzYll. tilblinatbatp6la szempontjai d6ul a gdpekben alkalmazottkdzeg a mrikdd6s idobelijelJegzetesslgei 6s alapjtn osztottukfel a szerkezeteket, de mdg egyszenibba frzikai alapelvekszerint osztSlyozni kdsziil6keket: a g6peinek szimmetriicsdkkent6s elvi ,/

Merev test

Mechanika ,/\ . / \

Elektrodinamika ,/\

{ Deformdlhat6 test
(stacioner)

(instacioner)

Mez6kkel (instacioner)

r'\

Tdltdsekkel6s mez6kkel (stacioner6s instacioner)

A szimmetriacsdkkent6s m6dszerei legegyszenibbenmechanikai a mutathat6k meg,mint szerkezetekkel amintm6r l6ttuk a III. r6szben, a merevtestekkel de nemspir6l p6ly6thaszn6lunk, hanemm6s,bonyolultabb mozgdst instacioner 6s megold6st. Miel6tt a lehets6ges megold6sokat elemezrdnk, nlznik meg,milyen tipusrimez6kkel, er6terekkel dolgozhatunk. Mezdk,erdterek Milyen potenci6los6s nem potenci6losterek ldtezhetnek? V/1. 6brin lfitszanaka legegyszeriibb A terek.A homog6ner6tdr6s a centr6liser6t6r(a. ds b. itbra),haid6ben6lland6,akkor mindig ,,szerkezetti" pofenci6los. egydimenzi6s Az stacioner terekmindigpotenci6losak.

iltltjiJil
a . )l D , 2 D , 3 D

b.) lD,2D,3D

c.) 1D,2D,3D

=s
d.) 2D,3D e.) 2D,3D f.) 2D,3D Yll.6bra. Id6ben6lland6terekk6pe. a.) homogdn, potenci6los potenci6los, er6tdr,b.) centrdlis, divergens t6r, c.) centr6lis er6terekb6l dsszerakott inhomog6n d.) a t6vols6gt6l tdr, line6risan fiigg6,nempotenci5los, iirvdnyes t6r, e.) divergenciamentes 6rv6nyes f.) 6rv6nyes t6r, divergenci6val rendelkez6 is nempotenciilost6r.

-.---->

V. r6sz:Alkalmaz6si'p6ld6k 145 emiattm6r iirvdnyes ugyankdt ttilt6skdzott keletkez6mezbmin inhomog6n, A c.) 6br6nl6that6esetben (Ugyanisaz el6gs6ges feltdtelhaszn6lhat6. potencii{los, ez nemjelenti azt,hogy energianyer6sre de 6s nem mozg6s.) Gyakorihiba az egyszeri nem teszelegetaz ilyen tdrbenval6 nek,pl. a spirilmozg6sfelt6teldnek rigy gondoljr[k, tiilt6s esetdn egy gondolkod6sban, hogy p6lddula c.) 6braer6terdben z6rtgtirb6nmozgatott terek l6te jutunk. Az eddigiekb6lkideriilt, hogy ez nincs igy, a nem potenciSlos hogy energianyeresdghez felt6telea nyeresdgnek. de csaksziiks6ges, nemel6gs6ges l6tjuk, a vonal vagy t6rer6ss6gvonalait terek 6ramvonalait, de A V/ld. 6s e. 6br6konstacioner, drvdnyes potenciiilos l6ttlr de AzV a hossza lehetp6ld6ularSnyos helyi tdrer6ssdggel. I lf, 6br6nolyan dsszetett, nem Itt 6s is hat6, amelynekdivergencifija van (mely potencidlos) 6rv6nyesis (mely nem potenci6los). m6r Mig lehet6sdg a spirilmozg6sel65llft6s6hoz. az a., b. 6s c. 6brriker6tereitel66llithatjukI, 2 6s 3 t6rdivan csak azonban 6llithat6kel6. A gyakorlatban is, menzi6ban a. d., e. 6sf. ilbrikmfu csak2 6s3 tdrdimenzi6ban kfvtil nem eseteken a tereket.A fenti, 6brdaolhat6 eset6nlehet fenntartaniezeket 3 tdrdimenzi6alkalmazdsa azYlla. vagy V/lb. 6brdnkithat6terek id6benv6ltozik.Ha p61d6ul potenci6los lehetegy tdr, ha a t6rer6ssdg tdltdsekvagya gravit6ci6t6rakkor nempotenciflostereketkapunk.Ha elektromos id6benv6ltoztathat6ak, nem Ez-azonban ndlkiil villtonatui lehetneid6ben,ingyenjutn6nk igy energi6hoz. erej6tenergiabefektet6s m6don. megilyen egyszeni oldhat6 Ene er6tereket. j6 p6lid6benviitozo mez6ket, nempotenci6los, A technik5ban igen gyakranhaszr6lunk de szakaszban, a keletkeznek expanzi6s az sor6nnagy er6k,nyom6sok da a bels66g6siimotor, ahol az 6g1s 6s a visszafeld tdrt6n6mozg6sn6l szelepkinyit, a gin leh.d,lt, igy a kipufog6snll mdr kis er6k hatnaka dujutottunk.Hasonl6pdld6ttalAlunka g6zg6peta6l esethez gatgrura. .gy tipikus id6fiigg6,nempotenci6los fgy fton nem is. Sebessdgftigg6, disszipativ,de nem konzervativteret lehet igy el66llitanielektrom6gneses is, mez6 a pdld6ulLorentz-erdsegits6g6vel. Hangsflyoznikell, hogy tdbblet el66llit6s6hoz nem potenci6los esete feltdtel(I. pont az el6bbilistan)a teljesszimmetriaveszt6s sziiksdges, vagy er6jelenldtecsaksziiks6ges (II. hogy tcibbletenergi4frtozjussunkpont a listdn). a nempotenci6los t6r. fiigg, akkor szintdn val6 sebessdgdt6l Ha egy thrgya hat6 er6 az er<it6rben mozgils Lorentz er6 is. Ismdt hangsrilyozni Nemcsaka surl6d6sdisszipativhat6sailyen, hanema srirl6d6smentes ehhez tov6bbifeltdtelekis a t6r nem elegend6 nem potenci6los az energianyer6shez, kell, hogy 6nmag6ban ismerteismertettiink. Ezekutdntdrjiink a gyakorlatiberendez6sek mi{r melyeketa III. r6szben sziiks6gesek, a kdzzelfoghat6bblegyen.Az egyesmegold6sokat felt6s6re, hogy az eddig felsorolt elvek alkalmaz6sa foglaltuk 6s szerintcsoportositottuk, azYll. thbl{natban id6beli viselked6se haszr6lt kdzeg 6s amozgfus jelbesorolSst A besorol6s6t. kdrd6jel abizonytalan rissze. fejlesztd,feltal6l6nevejelzi egy-egymegold6s A elvek egym6sra zi. Az Y/2. tdbl{natbanpedig az alapokt6l,a szimmetri6kb6lkiindulva mutatjuk a frzikal. gdpekhely6t. 6pti16s6t,a t6rtechnol6giai s

MECHANIKUS

MEGOLDASOT

Merev testekkel nem dsszefUgg6sei 6rv6nyesek esetdn mechanika a A III. r6szbenl6ttuk, hogy teljes szimmetriavesztds Tdrt6nelmileg kell is foglal6 dsszeftiggdseket haszn6lni. deriv6ltakat mag6ba korl6tlanul,ekkor a magasabb 6vekbenegy n6met konstrukt6r,J. E. Eliead6 kdsztildketaz 1700-as hitelesenaz elso,tdbbletenergifit 6vek v6g6n,az l700-as 6vek elej6n.Ez a k6sziil6k az Bessler,(mds n6venOrffyreus) kdszitette 1600-as s szemtanfkszerintnagy terheketemelt,6s egy ing6b6l,valamintegy dobb6l i{11t, abbana dobbangoly6k belsej6r6l. inform6ci6a l6nyegr6l,a szerkezet rt6kelhet6 mozogtak. Nem maradtfennjelent6s,hasznSlhat6, ha rigy alakithat6ki ilyen berendezds, ttjbb, kinematikus.azaz Az eddlgiek szerint viszont cdlszerfien ad6 Ezekkdzdtt az energiatdbbletet merevtestneka testethaszn6lunk. dsszekapcsolt anholon6m k6nyszerrel sugara id6ben periodikussikmozg6st vegeznie, amelynek t6megkdzdpponti kell legegyszenibb olyan esetben deriv6ltjaia p6lya mentdnmindig v6ltozrak. 6s v6ltoz6,sebess6ge, szdgsebessdge ezekid6beli magasabb moderiv5ltak6rt6keilehet6leg kell megval6sitani, ahol a magasabb zr{rt Olyan szakaszos, ciklusrimozg6st A nyeres6ges szakasz6n. k6sziil9tr.hez noton m6don v6ltoznaka p6lya ment6n,de legal6bba kcirfolyamat legyen dnfenntart6 legy6z6se ut6nlegal6bb hogy a surl6d6s kellenehaszn6lni, tdmeget tdbbtiz kilogrammos is m6rki nev6hez kapcsolnak a feladat.Worcherster tdbbfdlem6donis megoldhat6 a folyamat.Val6szintileg a adatmaradtfenn a megold6sr6l.Ezert de 6vekkdzep6t<il, itt m6gkevesebb egy ilyen megold6st 1600-as az vanismereteink ahol legal6bbtoreddkes fogunk ismertetni, megold6sokat tov6bbiakban olyan fennmaradt j6l szerepe 6rzdkelhet6. nak,6sahola szimmetriavesztds

146 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a

ESETEI KOZEGES DEFORMATT^q.TO

A Schauberger,,turbina" 6s sz6m kdzzltettfranciaszabadalom a 196.680 munk6j6taz 1.057.57szdmalatt1954-ben Schauberger Miiszaki a publik6lt osztr6kszabadalom felhaszrSljuk Stuttgarti ismertetjiik, valamint alatt 1958-ban alapjhn Books, c. F6iskolSnelvlgzettm6r6seket, melyeketCallumCoats,,Living Energies" kdnyvekdzdl (Gateway az Bath U.K.). A francianyelvfi szabadalom fordit6sa fiiggel6kben a tal6lhat6 6bril&al egyiitt.AzYlZ 6brin l6that6az az 6tram76sk6p, az energianyeres6g mely el6rds6hez sziiks6ges.

form6ja. egyszer[i Yl2. ihra. A Schauberger megval6sithat6 6ltal riraml6si kdpekegyik lehetsges Az egyenes bels6falfirahelyezett cs6 terel6lap6tok tengelykiiriili 6raml6st kdt okoznak. l6tszika tdrbelispirdlmozg6s J6l sora. riraml6sk6pe,tdbbsziir megval6sitott a is sziikiil6spir6lmozg6sok

minden Ennek a megold6snak a l6nyege, ki, az hogy olyan spir6lis p6ly5kalakuljanak ahol az 6ramL6s pontj6nvdltozik a sebess6g, is, deriv6ltakis. igy azaza sebess6g irfunya nagysdga valaminta magasabb 6s ponthozm6s6s m6sdinamikus ldpnekfol mindenegyes hqlyi tdrvdny tartozik,ds mris6sm6spszeudoer6k mindenpontban.Emiatt nem k6pz6dhet mozgis integr6l6sa, ds kttadratur|jasortlna potenci6lis kinetikus a Az minenergia 6sszeg6b6l ad6d66lland66rtdlaienergia, vagy az impulzus6s impulzusnyomat6k. araml6s tartozik, s a magasabb den pontji4hoz mds sebessdg szdgsebess6g valamintgyorsulds6s szdggyorsul6s 6s p6lddja, a rendri deriv6ltak sem 6lland6ak a mozgits pillydja sor6n. A szimmetriavesztds szemldletes keletkezika turbina.A tdbbszdrmegismdtelt A Schauberger ciklusok is l6tszanak. sztiktil6 spir6lp6ly6kon rdvid hosszon megy v6gbe.Ez6rt tdbblet,s az optim6lisnyeres6g csak meghatitrozott riramliisiszdgekn6l, egy irjabb ,,felp6rget6ssel" nagyobbktils6 irtmerbrol rijra indul a sziikiil6 spir6l menti mozg6s.A kiv6nt gondosbealakj6nak, elhelyez6sdnek 6raml6siform6t a terel6lap6tok fillitdsdval,a tdmegfluxuspontosbeillitdsdval lehet el6rni. Az irarrifusramindeniittjellemz6, hogy h6rom dimenzi6s,az 6rv6gyorsul6sok miatt tdrbeli6s id6beli,nemponyessdg a tengelymenti ds jellemzik a rendszert, kiils6 ds valamintaz anholon6m er6terek tenciSlos a A bels6kdnyszerek. bordrlkmelyekmegforgatj6k folyaddkot,er6vel6s is kdzegre,s az egyeskdzegr6szek munnyomat6kkal hatnakaz 6tranl/.6 az 6s nyomat6kkalhahak egymbsra kht vdgemek egym6son,erdvel Az aramli{s sor6n, ez6rtanholon6m rendszer. ilyen bels6k0lcsdnhat6a leirni, hiszenkdt, 6llansokatnem lehet kdnnyeninerci6lisrendszerben hat Ha m6s-mds mozg6sdllapotf r6szrendszer egym6sra. d6angyorsul6, csak merev testkdntforogna a cs6bena kdzeg, akkor kdt szomsz6dos sz6gsebessdge,fgy a k6t szom6s pont eset6n azonos lenneaz 6ramlds fgy uralkodndnak, sz6dospontbanazonosdinamikai mozgdstdrvdnyek integr6l6si6lland6k,megmaradna en&gia. A radi6lis 6s az l1tezndnek eset6n,melynek eredmdnye axi6lisanis vi4ltoz6sebess6gkomponens m6smindenpontjSban v 6ltoz6,,menetemelkeddsti" 6p az 6raml6s, 6ramk m6sdinamikaitdrvdnyuralkodik m6spszeudoer6 6sigy pontonk6nt hat, - emiattaz energianem univerzdlis6lland6,6s igy azimpulzussem. lesz is 6s Ehhez kell, hogyrirarnles sebess6gdnekir6nya6snagysdga pontperemfelt6te16l pontra vdltozzon.Nem biztos, hogy ehhezanholon6m lek sztiks6gesek, gyakorlatilagneh6zelk6pzelni olyan esetet,ahol de peremfeltdtelek ndlkiil is el6 tudn6nk6llitani ezt az esetet. anholon6m V/3.6bra.
Bels6terel6lap6tok elhelyez6se, 6segy lap6tkinagyitottala{a.

p6ld6k 147 V. rdsz:Alkalmaz6si rigy 6llithatjuk eld p6ld6ul,ha a Yl3. fibrirnl6that6 cs6 bels6 falfira szaA Vlz. 6brin lhthat6 riramk6pet Ekkor is l6trejdn helyeztink. lap6tokat kdzdkbenmegfelel6alakuterel6bordiikat, b6lyosm6donelrendezett jobb 6raml6si viszonyokis De sikjdban. enn6l a lapdtokelhelyezdsi keresztmetszetcscikken6s, egy 6raml6si 6br66ltal a szabadalmi kialakithat6k,ha a Schauberger cstivekethaszt. kon bemutatott,v6ltoz6 keresztmetszetti 2. ell6tva. n6lj.uk bels6terel6spir6llal egy Igy kiil6nbtiz6 {ramlisi k6pek alakithat6kki egy-egy milyen A cs6ben. Vl4. 6brin l6that6,hogy Schauberger 4. A m6r6sek*rez. legfelaz haszn6lt Osszehasonlft6 cs6veket r6zcs6(1), 6lland6kereszfrnetszetii s6 cs6 egy egyenes, 5. iivegcs6van, majd (3) alatta(2) 6lland6kereszfinetszetii 6. egy sziikiil6, laipos rlzcsll6that6. Ez alatt(4) egy kipobelapisanszfiktil6helik6lis cs6,melynekkeresztmetszete tott tojr{shozhasonlit, ez alatt pedig (5) nagy 6tm&6irJ', alatta(6) ugyanilyen, helildlisan bord6zottr1zcs6, sziiki.il6 alj6na Yl5. 6brhnl6t Az kis 6trn6r6jti l5that6. 6bra cs6 de hat6 kitiml6nyil6s nagyitott rlsze l6that6.A kis6rleti bev6zlatosrajzaa Y| 5. 6fu6nl6tszik. rendezds fekv6 tart6lyb6l6ramlik L6tjuk; hogy egy magasabban Y14.6bra. fek-, csdvdn az alacsonyabban 6t a folyad6ka vizsg6land6 6ltal kdszitett,kiil6nb6z6 drvdnyesA Schauberger vdltoztatni a magass6g6t Ez okoz6csdvekkdpe,alul a kiiiml6tart6ly alakja. v6 kidml6tartdlyba. ut6bbinak 6raml6sokat ndvelhet6,arrriaz lehet,igy a cs6rehat6nyomrisktiliinbsdg vr{lfolyamatosan az az n<iveked6s6t okozza.Ezzel egyszenielrendezdssel 6rani6sisebessdg 6rarnl6si sebess6g a a toztathat6,6s statikusnyomdsktildnbs6g bedml6ds kitiml6 tartitly ktizdtt a fels6 v6kony cs6 segits6g6vel A a m6rhet6, leolvassuk fiigg6legeshelyzefii,baloldali 6sjobboldali csdvekkdzti szintelt6r6st. m6rend66s ha el. a cser6lhet6 ezzlatt v6konycs6alatthelyezkedik cs6
vizszintm6r6s

kitiml6s --'

trnfotyOY

be6raml6s \ I viz/^\\
\ / \

( Y \

vizsg6ltcjqa helik6lisr6zcs6

spir6lis, 5.05cm2kerestmetszetii helikilis cs6keresztmetszete elve' csdvek m6r6s6nek V/5. ribra A Schauberger J6t MiiszakiF6iskol6n1952-ben. l6tszik,hogy a fels66s als6tartdlyszintjeszab6lyoAz elrendezst FranzPiipelmdrtea Stuttgarti A zott. H6romhelyenmdrneknyom6st. fels6tart6ly,valamintaz als6tartrilyszintjdta bal, illetve jobb oldali cs6m6ri. A kdz6ps6 cscikken, A m6ri a helyi nyom6st. kil6p6 hely utin a folyadkegy diffuzorbajut, ahol a sebess6ge cs6a vizsg6ltdarabkil6p6sdn6l nyom6stis lehetettvolna m6mi, de az A azaza dinamikus a nyom6sa s itt osszehasonlithat6bel6p6nyom6ssal. torl6nyom6st, n6, ann6l vagy tiimegfluxus eset6re, megzavafiavolnaaz rlraml6st.Mindl nagyobba kdt sz6ls6cs6 szintkiilcinbsigeegy adott sebess6g mely l6tszikannaka helik6liscs6neka keresztrnetszete, a legjobb A is nagyobba surl6drisi vesztesg a cs6ben. bal als6 sarokban sor6tr. kele&ezikaz 6raml6s forg6mozg6s a,,cs6",igy t6bbtengelyii eredm6nyt adta.L6tszik,hogynemkdr keresztmetszetii

a a keletkez6 nyom6ses6srekdz6ps6cs6 folyaddkszintje jellemzo.Az itt mdrt Ah ki.iA vizsg6ltcs6ben pozitiv, mert a esetekben a nyom6seltdr6s ez A tdrtdndnyomiisesdssel.megszokott arSnyos cs6ben a l6nbs6g a sztiksdges srirl6dris hiszennyomSskiildr_rbsdg mint a kil6p6 r6sznyom6sa, magasabb, bel6p6rdsznyom6sa mint a bemagasabb, ha cs6 Egy legy6zdsdre. speci6lis akkor lesz,,6nj6r6",,,6ngerjeszt6", a kildp6 nyom6s hanemtermeliaz motork6nt"viselkedik,teh6tnem disszip6lja, mintegy,,meghajt6 16p6, azazaz 6rvdnycs6 fordul el6, de m6r az 6raml6sokn6l tewezett6smegval6sitott energi6t. Ezperszecsaka legkifinomultabban AzYl6. ftbrinlfitszikazYl4.6bra csdveivel miatt csdkkenaz6raml6sivesztes6g. is el6ny,ha az 6rv6nyhat6s tengelyenl6that6a bel6p66s kil6p6 nyom6skdai eltdrdscenA eredmdnye. fiigg6leges tcirtdn6 mdrdsek ar6nyos, 0,1 a tengelyfels6 oszt6sa tdmegfluxussal (a a timdterben, vizoszlopokszintkiildnbsdge) vizszintes

148

Egely Gyrirgy: Bevezetdsa t6rtechnol6giilball.

l6tszk, 20 kezd6dik, 6s 0,45 dm3/sec-mal vdgzddik ez a sk6la.Alatta a ki6ml6si sebessdg dm3/sec-mal haladva. oszt6sokkal cm/sec-mal kezd6dik,6s90 cm/sec-malvlgzldika sk6la,10 cm/sec-os A2. szitmuijveggeometri6j6nak bels6bordiaatinakahatdsa. ds Ay/6.6bran l6tszika cs6falanyaginak" (1., Az kdvetkezrek 3. sz6mmal). rdz cs6nek legnagyobb surl6d6sa, a a ezatdn.negyenes 6skuposrdzcsdvek rosszabb lehet, is addigesetleg kdriilbeliil40 cm./sec felettkezdcsdkkenni, 5., 6. spirdlisr6zcs6vek ellen6ll6sa viselkeddst mutat.A drdekes helik6liscs6eg6szen mint a bordizatlan cs6.A 4. szfimi,lapitottkeresztmetszetri Egy m6r6s #gezt1k el, a tdbti m6r extrapol6ci6. szokatlan csakkdrtilbeliil60 cm/sec sebess6gig ,kvfni perio1:1,618-as ariny6az dicit6s"l6tszika srirl6d6si ellen6ll6sn6l, melyn6la minimumhelyekardnya aranymetszds ilyenkor a mozg6segyenletek hoz klzelit. Ez a periodicit6sa k6t tengelykOriil fbrg6 mozg6skOvetkezm6nye, ott m6r erdsen nem lineiirisak.(Gondoljunkcsaka gurul6 6seld6l6 p1nzfirmdkmozghsitra, is k6t tengelykttruli jelenti a kdnyszerfelt6telt korong6sa sfk lap kdzdtt) a a forg6s6sa kinematikaigdrdtil6mozg6s
10 Ap [cm] 9 8 7

$ o
bI)

3 4 .(g

5 4

9 . ? 2

1.45 t6megfluxus 90 sebessdg

Figyeremre aherik6ris m6rt^6 f,illll,i':ff1::f;*lH:ff:.:i;;5:i spi.6r",6Y,fi63;l;.t

K6t esetben tal6lunk olyan minimumhelyet,

tartomtury k6riirrdmegnuxus esetdn

negativlesz. beliil 0,13dm'/m6sodperc 0,3 dnt'/m6sodperc a nyomdskiildnbs6g 6s esetdn cs6,,hajtja"a folyaddkot, keletkez6 a Ilyenkora cs6nempassziv, hanem aktiv energiatermel6 elem,minthamotorlennebenne. , ahol negatfv az ellen6ll6s, azaz ,,ha1t6egys6gk6nt" 6s nem az

ez 6raml5st akad6lyoz6, viselkedika helik6liscs6.Jellegzetes az elterlsa disszipativ, srirl6d6szerkezetkdnt bels6 spirillal rendelkezo, 6. szdmt rdzcsdvek a helik6lis, duplaspirillalal*r, 4. szirmucs6 kciz<itt. 5., 6s kell az Mindk6t geomeffia eset6n ldthat6,hogy $isebbnyomdskiildnbs6g a folyad6ksz6llft6srihoz adottsebessdg eset6n, mint a simabels6 falir csOvekndl. Nyeresdg ad6dik mdr az egyszeri,spir6lispfilyin t<irt6n6 6raml6sn6l de nem viselkedikm6g aktiv hajt6elemkdnt egyszeni is, az spi{los cs6.A helikflis cs6 eset6n, (adott ahol mar k6t tengely kdriil forog a kdzeg, kittintetett helyeken azaz igen szrik param6ters6vban jelentheti, helikSliscs6.Ez azt tdmegfluxus esetdn), aktiv elemk6nt viselkedika belapitottkeresztmetszetti uuitit . esete. hogykb. egy adott6,srogz(tett, 1,612 x n esetdn 6llhatel6 az <inhajt6s, az,,dngerjesztds" Maz
U radi,il

jelentkezik(hia h6 Mig az 5., 6. szfumli egyszertien forg6 bels6spir6los csrivek esetdn nyeres6g form6j6ban szena mozgils miatti surl6d6s bels6bordan6lkiili cs<ivekndl), eznemigazfingazuryanaz,mint a szok6sos, hasznillt das6gos. tdbbletenergia A ugyanish6 form6j6ban nem drt6kes, hiszenennek6ra a meghajt6shoz mechanikai vagy h6energi6nak csaka tdreddke. 4. szhmthelik6lis,k6t tengelykdriil forgat6cs6mdg igy A jobb eredmdnyt akkor is, ha nem az ringerjeszt6, miiktidik. is 6ltal6ban ad ,,6nj6r6"paramdtertartomitnyban gondolkodni, Mindenkeppen amely lehet6vdteszia kdt tengelykdriili drdemes ezertolyankonstrukci6ban forgat6st, ad lehet6sdget,,finomhangol6sra", a tangenci6lis ds Maz sebess6gek/axi6lis sebessdgekarfinyfinak p6ld6ulforgathat6 (Talln nem vdletlen,hogy Ehrenhaft m6gneses vfiltoztathsfira, terel6lap6tok segits6g6vel. vas m6donmozogtak.) monop6lusk(s6rletein6l is ilyen duplaspir6lalakf p6lyaeset6n r6szecsk6k ,,cinjiir6" K6t tengelykdriili mozghs helyi sz<iggyorsulilsa, n6 a nyeres6g ez$rt mdreset6n nagyobblesza rlsizecskdk

igy geometria 4. szdm.io esetdn, nincsk6szm6retez6si cs6 a nemmaradtfenn a Schauberger-fele tdke.Sajnos elvdgzettmunkdt. Ujra kell kezdeniitt is a mi4regyszer utasit6s. hogy a forg6 taduk szemel6tt, akkoris 6rthet6, szab6lyt leirt szimmetriacsdkkentdsi Ha a IV. fejezetben pedig a halad6k6zeg6,6s kdt tengelyktirtil forg6 kcizeg6 mint az egyenesen a tlseUU szimmetri6ja, kcizegnek eset,hogy az dngerjesztds, l6p mdgkisebb,igy egyrij hat6s,azdngeqesrtds fol. Tal6n ezalegegyszenibb Itt dllhat el6 az energia(6s impulzus)eset6n. j6l tisztanyeres6g ndlktili esetben u ktils6 energiaforr6s ,ri l6thatEbbenaz esetben szercpe. a p6lyageorhetri6j6nakmeghatfuoz6 a fontossdga, l6that6a spir6lmozg6s de mozg6sthoztunk l6tre, ami nem potenci6los, a sziik0l6 6rv6nyes segitsdgdvel tuk, hogy terel6lap6tok - 6s emiattegy ssdkken is n6, folyamatosan igy a nyom6s folyamatosan miatt a sebessdg csatorniik 6raml6si igy er6t6ris megielenik, az I. kritdriumotkiigy is er6teret ldtrehoztunk. k6t nempotenciSlos sebess6gfiiggd deriv6ltakletez5'a inamlils IL feltdtelt,a magasabb kdzti snikiil6 keresztmetszeti A el6gitettiik. spirflkarok A l6t6t is kiel6gitik, igy el66ll a teljes szimmetriavesztds. sdtl p6lya *"rrtdn, 6s 6lland6anv6ltoz6sug6r a teljes szimmetriaveszt6s mutatjuk meg, hiszen ezt kdvetkez6fejezetben a fontos k6rd6strdszletesebben le analitikusan semirtdbbfajta(esetleg maxim6lis6rtdkii.Merevtestekndl eset6n nemmindenspir6lmozgds viszontjobbira csak er6terekkel kdzegekkel, deform6lhat6 pdlya menti mozg6sis rnegval6sithat6, hat6) meg. val6sithat6ak alakzatok spirdlszeni Milyen alakf legyena spir6l? az, dolgot,feltdteltlehetsejtenia spir6lalakj6tillet6en.A kiindul6 feltdteltink hogy miN6h6nyalapvet6 pszeudoenik m6rhat6 pont n6l nagyotb -ettekb.nidrjen el kdt szomsz6dos kdzdtt egy mozg6rdszecskdre hiszenigy vftr' cs6kken6s, pont t|ke, azazegy-egyszomszddos kdzdtt min6l nagyobblegyena szimmetria amikorez avilltozis nulla - atisda kdrmozg6s 16tezhet, eset K6t szdls6 nagyobblesza kiv6nt hat6s. hat6an mindenpontnak eset6n Tisztak<irmozg6s potenci6los esete. mozg6s "r"t" <irv@nyes er a tiszta,sugi4rir6nyri ezdrtnincsv6ltois igy pontokatndzzfik, a pszeudoer6k azonosak, ha aronor a szdgsebessdge,a szomszddos sugarfk6helyzet,mert akkorv6gtelen hasonl6 Ha azonos. tiszt6nradi6lisamozgds, zdqha- r p6lyasugdr t6azonos A aholnemvdltozika szdgsebess6g.ktizdppontt6l felfoghatjukamozgdst is r6n val6 mozg6sk6nt igy lesznek, term6ismdtcsakazonosak tulajdons6gai pontoknaka dinamikus lev6 szomszddos volsilgokra valamilyenp6lyin. megold6s lesza keresett kdzOtt hogy a k6t szdls6sdg Sejthet6, ez szetesen semmegfeleld. leir6 formula, de kdzelit6 feltdtelt fel tudunk a megadhat6 keresettalakzatot Nem biztos, hogy zirt alakban vfiltozzon,mimdrtdkben a sebessdgeleger6teljesebb ds a rdszecske 6llitani: a p6lyasimul6kdr6neksugara a nemcsak simul6kdr sugar6nak eset6n H6romt6rdimenzi6 gcirb6n vdgighalad. a k6zbena r{szecske keresett miatt most csakszoritAz a hanema toruio villtozilshnak maximumais ldnyeges. egyszenisdg a vflltozhsa, esetekvizsgflatlrra. kozzunka k6tdimenzi6s a 6s gbrbe,ami mostspir6l,a simul6kdr p sugara, a spir6ldrint6jdnek 16a AYfi. flbrdnlStszik keresett *int krit6rium, keresdsi valamint lehets6ges egy albezdrtoszcige, diuszvektorr 'ff *aroOrendti, parciff 6s mint param6ter, u m6rt t6vols6g, ahol s a spir6lisment6n maximuma, 6rt6k6nek 6lis. derivdlt szorzatunak (sziiktil6)csatorn6P6ld6ulvilltozbkeresztmetszetti M6s a sebess6g. maximalizillilsifeltdtelis elk6pzelhet6. line6ris alakot,ahol egyr6szecske azt keressiik a csatoma ktizegn6l esetdn, deform6lhat6 banttirt6n66raml6s egyszelrelesz maxim6lis.Tttbbf6le 6s energifijlnaka villtozdsa 6s impulzus6nak impulzusnyomat6k6nak is. pl. viltoz6thaszn6lhatunk, M f , e,vagy s, tp,6st fiiggv6ny6ben Ha g =(r,Q,t) jel6h azta ftiggetlen akkor pl. felirhatjuk a keresettmaximumot c6lfiiggv{nyt, ami a h6rom szimmetriavalamilyen6sszege, parci6lisderivSlt. vegyes egy g'= ;* alakban,'amely harmadrendti dr d(pdt szimmetri6ja dsszes a haladva r6szecske meg, .A keresfsikdtddummalazta gdrbdthat6rottuk amelyment6n nagym6rtdkben egyszerre impulzusa6s impulzusnyomat6ka azaz energifija, cscikken, m6rt6kben a legnagyobb (6s keresni,ahol a mozg6spilyfijinak sugara q6rpdly6kkozdtt szabad v6ltozik. Nyilv6nval6 hogy csakolyan megfonis. deriv6ltjai Hasonl6 magasabb is valaminta testsebessdgev6ltozik,stit azok biileti sugara,torzi6ja) 6s 6rt6keinek ninyrinakvilltozhsaa fontos.Most m6g csak a tol6sokvonatkoznak mez6kreis, ott a t6rer6ss6g hogy az az optimdts Talin rigy is fogalmazhatunk, krit6riummalkapcsolatban. tal6lgatnilehetaz optimatizSlfisi egy9nlel6t, kiterjesztett a Ha a val6 p6lya, ahola NewtonII. tcirvdnydt6l eltdrds maxim6lis. ismern6nk dinamika j6 kell De forditott riton kell j6mi, el6bbpr6brllgat6ssal szerkezeteket 6pitemir az aptrmalizfllfus krinnyri lenne. A analizis. III. rdszben lehet kfsdrletieredm6nyeket gyiijteni,s csakekkorkcivetkezkazelmdleti ni, s ezut6n stb. a kdziil pt. a spir6lisok, nyfjtott 6shurkoltcikloisok,l6ncgcirbe, sfkgdrb6k hogy a nevesftett m6remlftettiik, rendigl6temek,nemtrinnekel. johet szimitAsba, deriv6ltaktetsz6leges hiszenitt magasabb
A3o

150 EgelyGytirgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a jdhet6 , m6r nevesitett gdrbdkkdziil csaka spir6lisokat. is sz6mos N6zziikmostmeg a sok sz6mit6sba Itt egyszerii bonyolult alakzatlfitezhet,j6 6s rdsziiknek nincsis neve.Lehet,hogy egy ma m6gn6vtelenalakzat lesz a szimmetriaveszt6s c6lj6raa legjobberedmdnyt megold6s, rijra korl6tozzukmostfigyelmtinket ad6 de ismertgtirb6kre. az

P=-

= a.) P 6lland6

-100 -150
-2ffi

Yl1a.-f.6bra. a) Egy spir6l,melynekvonalament6n simul6kOrtikp sugardnak a v{ll'r,zlsimdrtlkemaxim6lis. A spir6l6rint6jeo szdget be az r rddiuszvektorral. b.) 6brdnldtszikegy keres6si zfr A krit6rium. c.) Archim6deszi spir6l.d.) Hiperbolikus spir6lis. Korevolvens. Logaritmikus e.) f.) spir6lis(80')

Letezikndh6nyolyan spirSlis, melynekpolSrkoordin6t6s egyenlete z6rt alakri ds egyszeri,ezekkciztl hatotadunkmeg: l. Archimddeszi spirdl: Mt = aq fiiggv6nnyel lefrhat6gdrbe,melyndla spir6lkarjai kdz6tt a r6diuszvektor metszete jellemz6 azonos hosszfs6gri, = Zan.Egy hengendlletekertfonal v6ge i4ale ezt az alakzatot, d jelent6sen.(Yl7c. 6Wa) 16,hogy crkdzelit6legnl2, ezdrt nemv6ltozika simul6kdr sugara

a' A gorbiiletisug6rhossz p = "(qt,

-:).

(p" 2 +

a nemv6ltozikjelent6sen Innenl6tszik,hogy g nagy 6rtdkeindl

6s mivel a spirdlkarjai kdzcitt6lland6a t6vols6g, fgy k6t gcirbiileti gfu, teh6t ru.rinf . Ugyanakkor, su ff villtozik, a sucsak is esetdn keresztmetszet 6lland6,a sebess6g kis mdrt6kben a t6rdimenzi6s sfkr{raml{s ez6rta szim6rtdkriek, deriv6ltjaijelentdktelen gir v6ltoz6s igy a sebess6g magasabb miatti m6rt6kben. parci6lisderivrflt6rt6ke kicsiny,fgy vegyes avagy Y W gyakorlatifelhaszn6ldsra. nemalkalmas is ez a nyeres6g alacsony, a gdrbe q tart sugdr:r = ale. Mivel a spirdlkarja aszimptotikusan egy egyeneshez, nagydrtdkeindl.a 2. Hiperbotikus rnagasabb deriv6ltak16spir6l esetdn a A villtozis m6rtdkeott kicsi, igy ez semmegfelel6. hiperbolikus rp er6sen nagyobb 6rt6kein6 nemtrinnekel. A karokktizti t6vols6g teznekj** fr(Q), fr@) derivdltak kicsiny. ir, ^ meffiacscikken6s m6rt6ke ,roourdrtdke nemjelent6s,b6r kisebbtp drtdkekre n6l, de a gorbiileti sug6ralig vifltozik,$J y,.! d(p d(p ez tali{nhaszn6lhat6 a gdrbeis. (Y/7d. 6bra) az ilyenkorhasonlft Arcitt spirdl: , = ale * / . Kis tpeset6n is kicsiny avlltozdsmdrt6ke, 3. Parabolikns him6deszi spirdlhoz. spirrilhoz fon6l vdge irjble, hasonlitaz Archimedeszi E^ 4. Kdrevolvens. a gdrbdt'egykiin6l lecsavarod6 a gdrbiileti sug6r akkor amelyr6la fon6l lecsavarodik, nagy g eset6n. ,,a" annaka kdrnek a sugara, Ha = aQ = ^EaL aholL a teljes (Y/Te.6bra.) p fvhossz. g6rb6neka gtirbiileti sugara fordftottanar6nyosa gtirbe egy rlgzitett pontj6t6l 5. Euler-spirdlis:enneka - r=f /s. Enn6laz alab,zatnil, inflexi6spont kiv6tel6vela spir6lmenetei nagy nincsenek az m6rtivhosszal. spirdlhoz. hasonl6 helyzetaz Archimddeszi a t6volsdgra egym6st6l, ahol 6. Logaritmilarspirdl: r = aekQ...., k = 6ll. =ctga. (Yl7f.6bra.) az 6rdemes optihogy egy ilyen formak<irny6k6n val6sziniisithetti, alakzat,6s Ez egy r{lland6 drint6sz<igii g6rbe). megadhat6keresett a z6rt hogyilyen egyszerti, formul6val keresni, nembiztos, mdlismegold6st 1dq bizosak lehetiink,hogy ldteziku. id6 szerinti(vagy iv mentdnvett) Osszes A logaritmikusspir6l esetdn A deriv6lhat6. gdrbiiletisugara szi{mban fiiggv6nytetszdleges magasabb derivdlt,hiszenu r(p) = a.ek'Pk't

p = ^I* kT , aza s fvhossz: =t+r t

^,7+k'

l6that6ak, a ahol logaritmikus spir6lok olyan . AYl7g.6br6n

jelent6selt6hogy ez a kis kiil6nbs6g de minddssze fokot t6r el egym6st6l, l6that6, egy spir6lok6rint6sztige, gcirbdk alakj6ban. r6stokoza hanemtdrbeli spir6lok is el66llithat6ak.Pdld6ulkdt Terrn6szetesen nemcsaksikrnenti csavart alakzatok, k6szithetiink, ez a de riraml6si csatom6t menetemelkeddsti kup eltdr6nyil6ssziigti kdr6 6lland6(vagy v6ltoz6) qzab6lyrls egy kupok kcizdttjcihetl6tre. Ha nemcsak tengelykddili forg6stengediinkmeg, megold6s nemcsak jutunk. A legegszenibbek sik spir6lra,mint tengelyre a megold6shoz akkor rijra sokfele,v6ltozatosszerkezeti Ezt kd,riil.forog kiv6lasztottpont. a egy mer6leges tengely ekkorm6rk6t,egym6sra fjabb spir6lesete, ,,csavart" nede is mer6leges tengelyesetdre kiterjeszthetjtik, ennektechnikaimegval6sit6sa megoldrist haromegym6sra (vagy er6tdr)megval6sit6sa gondotjelent, de a is h6z.Mirr kdt kit6r6 tengelyk6rtl l6tesitettrlraml6sicsatoma jelent6sen erdsithetia keresett effektust. esetleg ilyen m6donval6 tov6bbicsdkkentdse szimmetria vagy er6teretvizsg6lunk,akkor felhinik, rendszert, tdbb merevtestb6l 6116 Ha spir6lkarokkdzti 6raml6st, kombin6ci6j6val 6llitjuk el6,hiszen vonalt 6sforg6 mozg6s mindig egyenes hogy a teljesszimmetriavesztdst ,a teljes szimmetriaveszt6s. Ilyenkor nemcsak a vizsgillt araml6si mez6nek, igy val6sithat6 meg van er<it6rnek rot6ci6ja,hanema rot5ci6stdrnekis leszrot6ci6ja6s igy tovdbb.A magasetess6gmezlnek, (tdrer6ss6g) mez6kjdnnek ldtre,ahol a sebessdg hogy olyan osszetett miat sejthet6, sabbderiv6ltakl6tez6se ilyenfelirva a Vx Vx ... Vxv*0 felt6telis ad6dhat P6ld6ula folyad6kdraml6sra sem26rus. rot6ci6 rotdci6ja jelenhetmeg,s ez is felfoghat6 tcibbtengelykdriil) V kor, s elvilegtal6nv6gtelen szdm.u oper6tor(esetleg kritdriumk6nt. szimmetriaveszt6si meg,hogy ndzzok spirdlesetdn esehe, logaritmikus a kdtdimenzi6s T6rjiink mostvisszaa legegyszenibb hogy hogyanoptimaliz6lhat6, azazazt vizsgdljuk, maxim6lis effektust, rem6lhetiink melyik spir6lsz0g eset6n m6rt6ke. m6rt6ke- azazp6ld6ulaz energianyeres6g maximaliz6lhat6 effektus,a szimmetriavesztds az

II. a 152 EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba OptimalizflSs gyorsul6s magasabb deriv6ltjaik 6s ds a radi6lisgyorsul6s a tangenci6lis B6rmilyenkozeg fuam}fusaeset6n mdrhogy keressikazta gdrb6t,amelyikegyenld De maximaliz6l6sdra tdreksziink. rigy is fogalmazhatunk, is = n I 4 szdgi6rint6vel egyenest6l Am nembiztos,hogyeztaz a, is. tdkben t6volvana k6rt6l,dea sug6rir6nyri kapcsolatos. viszont,hogy az optimalizdlils aranymetsz6ssel az bir6 spir6leldgitiki. Sejthet6 legirracion6lisabb szi{ma,a tacion6lis szilmokt6lez lll a ,,legAz aranymetszds ardnyaa term6szet sokszoroptiardnya Az rnesszebb", gyakranmegjelenik6rt6keafrzrkilban,a biol6gi6ban. aranymetsz6s 6s definidlprobldmrikn6l hdnyadosakdnt egyutt.Ha a szakaszok maliz6l6si fordul el6, a Fibonaccisz6mokkal juk,akkorA./B=B/(A+B)'form6ban(rjukfel.HaA/B=O,akkorQ=ll(1-O)alakbanisfrhat6,vaqy pediga 02-O= *= Kisz6mfthat6,hogy I egyenlettelismegadhat6azaranymetsz6sdrt6ke. $p,

van. Azegyika *a, "rift"tt egyenletnek megolddsa kdt azazkb.5/8 kb. 1,6803... Az x2-x-1=0 . l. r;\ ln.\ = 0.61803ezr@,-vel = 1.61803, jet6lik. igy e,a @ 6rt6kd" = ITI mfg a m6sikg]cik x,= \'-U

nek negatfvreciproka,azaz @.(D'=-1. A @ ez6rt az egyetlenolyan sz6m,amib6l egyet levonva saj6l reciprok6t azazO-l = l, adja,

igy 02 -O -l = 0.

o \

-80

-70

-30

-20

h.)

a=137.3"

cr=137.5o

j.)

Yl7g.-j.6bra. g) 35, 36 6s37o-os giirb6je. logaritmikus spir6lisok pontokoptimilis, maximrilis h. i. j.) Logaritmikus mentdn csakaz a= 137.5o-n6l ad6dik. spir6lisok elhelyezked6 srinis6ge Sz6mos szabdlyos geometriai alakzatban megjelenik 6rt6ke, ezekreitt nem t6rtink ki. Most rcividen leirjuk

a Fibonacciszdmok6s az aranymetszds kapcsolat6t, mert az optimaliz4l{siprobl6mrikmegdrt6s6hez is ez = u,+1 m6donmegadott sziiks6ges. Fibonaccisz6mokk6nt vagy sorozatknt un-r * u, az sz6moksorozat6t 6rtjiik.Ilyenaz 1,2, 3,5, 8, I 3,21,34,55 ... sorozat, minden azaz szhm el6zo az ketto6sszege, a kiinmert dul6 szdmok 6rt6ke1, 2. Dq lehetp6ld6ulaz I, I,2, 3, 5 stb.sorozatot k6pezni, is vagy az igynevezett .6s anom6li6s sorozatot: I,3, 4,7, ll, 18 stb.Ez ut6bbiesetdn szomszddos hdnyadosa @ 6rt6kdhez, k6t tag tafi u' azazlim!'+l = @ , 6s lim Q' .
ntun n-*unnl

K6tf6le szdget is szoktak ,,arany szdg"-k6nt nevezni, az egytk a 36o-os szdg, amely tt/5 6s

=l-2sin218.=+ uugy =A+2. (2sin cos36o 36o)2

L

p6ldrik 153 V. r6sz:Alkalmaz6si 6pithetjiikmegoptim6lisan spir6lsegits6g6vel logaritmikus rendelkezd spir6lszoggel 36o-os Val6szinrileg ez egy a szerkezetek r6szdt,ez6rtfontos szi{munkra az 6tdk. . @'.360o azv (0'= 222,5" Ennekink6bba kieglszitl szdgdthaszszdg"m6sik6rtelmez6se Az ,,arany -e'=137,5.A <p6rt6ke, 137,50776...".82 1rtelmezett, amely igy ,,anny szdg"-k6nt azvq= 360 n61juk, (kis kdrOket) szoropontokat elhelyezett mentdn lehetspirdlisok mert az6rtnevezetes, csakilyen szdgeset6n (L6sdV/7h., i., j. 6brdkat) probl6maadta az 6rt1ket. ezt sanpakolni.Itt is egy optimalizillilsi elemekafinya a amelyben gener6l6 elk6szitdsflhez, spir.4l olyanlogaritmikus is KdtfdLe m6dszer ismeretes 6val,a m6szimmehi6j ism6tl6d6 dinamikusan zdgek ak. azonos Az egyikndgys 6lland6j6val az arunymetsz6s ge6rhetjiikel, hogy az aranpetszds6lland6ja szimmetridj6val ism6t16d6 dinamikusan sikbanh6romszdgek hogyanlehetelo6llitanierta spir6lt ner6lja spir6lt.Mivel A = nn(l orc ton l O YBa. 6brfnl6tszik, a 1 2 t egyenl6sz6ruhSromszdgekkel rigy, hogy egym6suthni nlgyzetekalakitjaka spir6l pillyiljht,vagy speci6lis (A m6don. Ekkor 36 fokos szdgalattmetszia spir6l6rint6jea r6diuszvektort. r6szazYlSlb. 6br6nl6that6 Kiad6: World Scientific, tal6lhat6ak. c. letekIstv6nHargittai6s C. A. PickoverSpiralSymmetry kdnyvdben azYl9.6br6n l6tjuk a P6ldakdnt andvdny-ds Sllatvil6gban. is 1992.) a spir6latermdszetben el6fordul Ez mely jobb 6s bal sodr6srispir6lt, s hasonl6az ekendez6s6t,benneegy ilyen specidlis napraforg6 virdgtrlltoz ldptdkti m6dja,azYlgb.6brdnpediga logaritmikus tal6lhat6meg. AzYlgc.6brin a gener6l6s kdnt egyszene j6l. l6tszanak r6diuszok
k6t spir6lelti6llit6s6nak m6dja. V/8. 6bra. Logaritmikus a.) A n1gyzetek6lhosszainakar6nya @-vel egyenl6. nfgyzete hossz6nak a eset6n BD. szakasz b.) A h6romsz<ig hasonl6ak, @2 ar6nyos.Az ABC 6s BDA h6romsztigek aninyos.Ha a hegyesszdg hossza1-@2 ezEt CD szakasz az akkore16611 l-Qz 36 6rtke fok, ami a spir6lhajl6sszdge, - O ar6ny,ami O= {5 udnya. az eset6n aranymetszds

b.)

c.)

spir6lok. mutat6logaritmikus ar5nyait sz6mok 6s Y/9.6bra. Az aranymetsz6s a Fibonacci kimutat6sa. hasonl6s6grinak szegmensek c.) b.) tipusrielrendez6s. A spir6lfel6pit6se. Az egyes a.) A napraforg6

V/10. {bra. ar6a.) Az aranymetszes nyai kb. 36 fokos spir6lban. (Az 6blin l6that6 jeszdmoknemhosszakat lentenek. hanem sorsz6mok.) Az aranymetsz6s ardnyaiakkor jdnnek 16r re, ha A/B = B/(A+B). b) Egy olyan logaritmikus spinil, amely nem az aranymets26s ariinyaittartalmazza.

1
AIE

t8

154

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6giilball.

egyik l6garitmikusspir6lrisszeAzYllD.6br6n pedig az aranymetsz6s ar6nyaisegitsdg6vel ldtrehozhat6 hasonlftdsa l6tszik egy m6sik, ,,laposabb" spirrillal, mert az s 6rint6szdgkisebb. Tdbbf6le olyan spir6l kdszithetl,melyek ar6nyaiban valaholmegtal6lhat6 aranymetsz6s, nincs egyetlenolyankizhr6lagos, az de amit az aranyspir6lnak nevezhetn6nk. .. A gyakorlatban persze tdltdtt r6szecsmozgatjuk folyad6kot. elektromosan a Az sokszor krip mentdn egy mozgdst v6gezk6ket azonban lehet sftban mozgatni,de az elektr6dokatis besz6mftva hdromdimenzi6s m6r yun az 6raml6s nek. L6tjuk, hogy fontos szerepe 6s sziik bel6p6szrigdnek sebessdgdnek, csak egdszen 6s gyorsul6sv6ltoz6sok a rdszecsbel6p6szdg sebess6g6rt6k ki 6s esetdn alakulnak olyanradi6lis6stangenci6lis 6m ke pityi$a ment6n,melyek igazin kedvez6eksziimunkra.Ldtszk az drvdnyesterek 6s mez6k szerepe, nem kizfirt, hogy id6fiigg6, de nem drvnyes Most ezenrdvid terek is fdlhaszn5lhat6ak energianyer6sre. k6t kitdr6 ut6nrijra visszat6ri.inkkonkrdtkonstrukci6s megold6sok ismertetdsdre,6m ezelottrn6g dolgotrcia miatt kavit6ci6 viden meg kell emliteni.Ha folyad6kothaszn6lunk kdzegk6nt, akkor a nyom6sesds 6raml6si alakulhat (ez akdzegh6mdrsdkletdt6l nyom5s6t6l fiigg), 6sa I. rdszben ki ismertetett kdzegforgat6s mi6s is att ellaposod6 bubordkok kialakulnak. is Ezeka Casimireffektussegftsdgdvel rszben azl. amdtr\eirtm6don tov6bbienergianyerdsre ez nem 6ll fent, viszontnagyobbsebesadnakm6dot. Gizkdzeg esetdn a lehet6s6g gyorsuliisok ir, s6gek, nagyobb drhet6ek Schauberger szabadalmiban el. a ,oanyagbont6sr6l" lehet,hogy ez enneka hatdsnak kdvetkezmdnye. a Nem lehet azonban kizi{rni, hogy az oroszkutat6k 6ltal torzi6st6rnek nevezett effektusalakulki, s ennektov6bbi,m6gismeretlen hat6sai vannak. is Ezekkelitt mosthely hi6ny6bannemtudunkfoglalkozni. A Potapov-fdle egytengelyes konstrukci6 Az els6olyan,sorozatgy6rtdsrakertilt konstrukci6, is mely a spir6lmozg6ssal tdrt6n6tdbbletenergiahasznosit6s6ra iri4nyul,a mold6viaiJurij Szemjonovics Potapovakad6mikus nevhez kapcsol6dik. berendezds A vdzlatos le(r6sa PCT WO96133375 a kdzz6t6teli 24. sz6malatttal6lhat6, ddtuma:1996.okt6ber A ,,berendezds elektromos h6energia ds cimti beadv6nyban csak igen elnagyoltan imak a termel6sdre" (az szerkezetr6l, ldnyegr6l, 6ltalukciklonnaknevezett a <irvdnykamr6r6l,) annakrajzdtnem kdzlik, s magar6l pedigszintesemmilyen a hatdsr6l r6szletet nemadnakmeg.Az YlIl. 6brdn ldtszika berendez6s elrendez6se (a., b. 6briil<), azokaz egyszeriibb, szemldletesebb kor6bbi de elrendezdsek, YUSMAR nevii berendez6s a verzi6i.Ezekkelkezdjflka bemutat6st. AzYlIla. 6br6nl:6tszik a ciklonkamraolda{n6zeti rajza,a 4. szdmfibeciml6csonkkripos,hogy gyorsuljona folyad6k,6s l6that6an egy jut helyen6s tangencidlisan be a folyad6k.A nagybedml6si sebessdg el6r6se cdlszerii, hiszenakkor nagy szdggyorsul6sok 6rhet6kel az 6raml6s sor6n,azaza folyad6ka forg6sa jelent6ssz0ggyorsul6st el, mikdzbena spiralmensoran 6r peremfelt6tdn mozog.Az 6rint6leges befuj6s(anholon6m tel) hiba, 6tgondolatlan konstrukci6s l6p6s,(esetleg szdnd6kos megt6vesztds), hiszen igy nem a megfelel6optim6lis sziigbenl6p be a folyad6k. A 2. szdrnmaljelzett kamra alakjacsakelnagyoltan lerajzolva, van hiszena7. szdmk6zeldbenlev6 lev6g6s,lapos lemez tdnkretenndaz 6raml6si p6lydt.A val6s6gban ilyen a kamra,de ezt a lefr6snem nem rdszletezi.Az 0rv6nykamr6ban lev6 spir6l alaku lap6tok V/11a.6bra. nincs megadva,pedig ez a l6nyeg. Az 0rv6nyes, spir6lalaki 6raml6st el(i6llit6ciklonkamra alakja 6s mdretezflse oldalndzete. nyillal jelOlt rdszenl6p be a folyad6k, Sz6beliforr6sokb6l A lehet tudni, hogy a kamr6bin a spir6l a 4-es,kfpos szakasz gyorsltjaa mozg6st. A2.,szdm je- lap6tok vastagak, falaibanly"kak vannaka kavit6ci6el6ds kili a ciklonkamr6t. segft6s6re. A ciklonkamra nemcsak radi6lis,hanembeliil 7-esszdmf bord6kkal ell6tott, axi6lis kamrdval is rendelkezik, mely a b) 6br6n l6tszik. A 10. szdmir megkeriilSvezetdk segfts6g6vel visszakeringetik folyadek10-20%-6t, eztovdbbienergianyeres6get a s adhat, hiszena keringet6szivaffit igy egykjcsit tehermentesiteni lehet.Az ide5lisesetperszeazlerre, ha csakindit6sk6nt kellene keringet6szivattyuthaszn6lni. Ebben a rendszerbenis felldp a kavit6ci6, 6s tdbbletenergiatermeldst lehet6vd Casimireffektussegitsdgdvel. teljesberendezds c) i.*:irin tesz a A l6tszik, a az l-es keringet6szivattyri nyomjaa folyaddkota 4-esbel6p6csonkhoz,a folyaddka 2-esradi6lis,majd az s jut. 5-cisaxi6lis<irv6nykamr6ba Elvileg ezt akdt egysdget egyetlen kripos6rv6nykamr6ban megval6sithatis n6nk,de ennekgyfirtisa,tervez6se nehezebb, mint a kdszlemezekb6l csdvekb6l megval6sithal6 kett6s6r6s ,vdnykamra, jobb hat6sfokflehetne kripos szerkezet. a megold6st (Ezt b6r a majdbz eredetiSchauberger-fdle

p6]4aL_1 V. r6sz:A,lkalmaz6si

b.)

c.)

V/11b.,c. dbra. mely a kisebbnyom6sf, 7-el jelzett hekdtiitt 10-esszrimf megkeriil6vezet6k, A b.) 6br6nfeliilndzetbenlltszik az tirvdnykamrrihoz a c.) tesz m6gtov6bbienergianyel6st lehet6v6. Az'6rv6nykamra, Az 5-teljelzett,elnyrijtott,axi6lisiirv6nykamra lyen lp be fjra. kapcsol6sa. 6s keringet6szivattyri a h6cser6l6k

megkertil6vezet6kkel a A megvizsg6lni.) folyaddkvisszaforgat6sa 10-es fogiuk rdszletesebben szerkezetn6l A az h6vd disszip6l6dik lwenykamr6kban. meleg a 6rhet6el, s az energianyeres6gfelgyorsultfolyad6kn6l jut, a szabillyzhsflt 13-as6s l6-os s h6cserdl6kbe melynekszab6lyz6s6t,igy a h6mdrsdklet folyad6ka 14-es s szivatt;ruba, igy a ktir lez6rul. a 6ttlr vissza keringet6 A szelepek biztositjrik. folyad6ka l5-6s vezetdken az Ennekaz ehendezdsnek a h6tftnya,hogy hi6bakapjuka nyeres6get mechanikai energiaform6j6ban, mindenkdppen ebbena rendszerben enyhit a d., e. 6bh6vd alakul.Ezen ahol a mecrin l6that6elrendez6s, hanikai energianyeres6gegy rsz6t visszanyerik. turbin6k segits6gdvel Ennek ellen6rekdriilbeliil 200%o-os gy6rtott rendszer csak a sorozatban s dsszhat6sfoka, a nyeresdgh6ben jelentkezik, ez6rt gazdas6gossdga Csak ott lehet ez a rendk6rd6ses. szer rentdbilis,ahol a villamos- 6s h6energiaira azonos.A rendszer alacsonyhatrisfokaegy&telmien az 6b6l rosszkonstrukci6j 6rv6nykamra pediga jelens6g t6reaz kcivetkezik, d6kes ismeretdb6l. Enndl sokkal jobb konstrukci6 sztiletett Magyarorszdgon,G. Szl6va ft{nyit{sdva| ahol egy csoportolyan berendezlst kdszitett, amely k6t tengely kdriili forg6stval6sftottmeg.Az V/12. 6bri4n l6tszik, hogyan val6sfthatjuk meg ezt elvileg, hogyan juttatunk V/11d.,e. 6bra. 6,s A d.) Javitou hatrisfokrielrendez6s. 3. sz6mriradi6lis, spir6lis ciklonkamr6b6l 2' forg6 folyad6kot egy spir6lis 6rkijut6, felgyorsftottfolyaddka 9. friv6k6n6t v6nykamr6ba szrimri elnyfjtott, axii4listirvdnykamr6b6l igy, hogy a k6t forjut a 11.v6szturbin6ba, ne energia h6v6alakuljon,hamechanikai hogy az drtdkesebb potenci6lisenergiaegy rlszdt egy m6sodik,a gdstengely kdriilbeltil merdleges A nem villamosenergi6vii. megmarad6 alakitani. A7. szfrrfi motor hajtja a egym6sra. 14. szfmf turbin6vallehetelekfomos energi6vd
gho 6t s keringet6szivattytit, a nyeresd a 19. h6cser6l6n tfvozk A 20' veze6. szrimri oldaln6zete. szolgrll.Az eltibbi elrendezds t6k a folyad6kbe- 6skivezetds6re

156 EgelyGy6rgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a

A gyakorlatban persze j6val dsszetettebb;bonyolultabb az ilyen rendszer, sz6mos szabillyozisi, visszavezetdsilehet6s6ggel ell6wa. A k6sztil6k v6zlatos lefr6sa a fiiggel6kben megtal6lhat6, Magyar k6ttengelyes <irvdnyrendszercimsz6 alatt. Ezeken a rendszereken mdr j6l szemldltethet| afejezet elejdn emlitett n6gy darab szempont,most ezeket ellen6rz6skdppen sorra vessziik. Nem potenci6lis er6terek lftrehozhsa. A spir6l alaku terel6lap6tokkal drvdnyes mozg6st alakitottunk ki, s a sztikiil6 mozg6s miatt 6s a nyom6s 6rtdke sebessdgfiigg6, a cstikken6 sug6r miatt megjeAz . len6 Coriolis er6 is sebessdgfiigg6. igy k6pz6d6 nempotenci6nem marad 6lland6 (mint a los er6k miatt a rendszerdsszenergi6ja potenci5los,konzervativ er6k esetdn),teh6t a rendszerfolyamatonem san fel tud venni energiSta kornyezettol. Ez mdg cinmag6ban elegend6a tdbbletenergia(6s tdbbletimpulzus 6s impulzusnyomatdk) el6fillitdsikoz. il. A ,,t<ibblef' eloilllitdsa a spir6l ala}ru 6raml6si pfllyhval tdrtdnik, mert az 6ram16si p6lya ment6n lltezlk az dsszes deivilt, azaz vagy pedig r,f ,r,P',..., r(n) derivi4lt, L dr@) dr@) _ dr dr2 dr3 , t"'t dS,dSr, drt,"', 4r@) dr@)'

Yll2.6hra. Kdt forg6stengellyel rendelkez6drvdnyes rendszer elviv6zlata. 1. Az els6forg6stengely ir6nya. 2. M6sodikforg6stengely ir6nya.

ndvel6se sor6n. Ha A magasabb rendtideriv6ltak6rt6ke monotonm6donndvekszik, e vagy s (vhossz t, jelenne meg az az 6raml6sirhnya megfordulna,azazbeliilr6l ilranilanakifeld a kdzeg, akkor vesztes6g 6rarril6sn6l,ez a surl6d6si feliili vesztesdg, amelynemjelenik h6 form6j6ban. s vesztesdgen m6rt6k6t Az 6raml6si is n6, de az el6rhet6 optim6lisnyerps6gdrtdk 6tlagsebess6g ndvel6sdvel nyeres6g a mindenhatdron tril a srirl6d6si vesztes6g korlfitozza, mert a sebessdg k<ib6vel ar6nyos, nem6rdemes igy ndvelnia bel6p6sebess6get. m. Optimaliz6lin. Azel6z6ek szerintlogaritmikusspir6l alakriterel6karok(lap6tok)kdzti 6raml6ssor6n akkor maximdlisa nyeresdg, ktiriilbeltl 36o-os6rintdsz<igri ha ,,aranyspir6l" ment6nframlik akdzeg. optim6lismegAsurl6d6s m6dositjaezt akdpet,6skiil<ingonda lapiltszfim, terel6lemezekszhmfinak a nagy 6tm6r6t, emiattalacsony villasztfusais. drvdnykamra Az mdretdt optimaliz6lni iS kell. Nem drdemes 6tm&ohdzvibel6p6sebess6get v6lasztani, is hiszenakkor a nyeresdg kev6s.A kicsiny drv6nykamra szontnagy bel6p6sebess6g ds igy a lehets6ges kell, <irv6nyl6si energianyeresdg ftszdt elvesztjiik. egy Ma m6g nincsenekm6rdsekkel sz6mftdsokkal alfit{masztott is m6retezdsi elvek 6s tdbl{natok,a hely6s j6r1szt riton, m6rete zdse tapasztalati zet arep.diles kezdeteihez hasonlft, 6s amikora szinny a l6gcsavarok keletkez6 t". T1;t"1*ft?Ti1|t". A fenti folyaddk6raml6sos rendszern6l tdbbletkdnt,nyeres6gkdnt a mechanikaienergia,impulzus6s impulzusnyomatdk h6vd disszip6l6dik, a Potapovm6sodikrendb6r kivehet6.A h6 szer6ben egy kis turbina segitsdg6vel nyeres6gegy rdszemechanikaienergiakdnt a ann6l 6rtdkesebb, mindl magasabb akkor a helyi forr6sok akdzeg h6foka, de ha vizet firamoltatunk, megindul6sa k6ros is lehet, mert ndveli az 6naml6si ellendll6st.Nehz olyan kis tdmegfluxusraalj6 hat6sfokri6s olcs6 is. (A Francisturbina p6ld6ul ilyen.) H6cser6l6kalmasturbin6t tal6lni, amely kdzeg csak sztik c6lokra vel kdnnyen 6s olcs6n kivehet6 a nyeresdg, az alacsony h6m6rs6kletii de haszn6lhat6. optimaliz{lflshozhasonl6an a feladatis komoly probl6mdkatokozhat,mint azt Az ez egy lefel6 gyorsul6, majd l6tni fogjuk m6s konstrukci6knfl is. A nyeresdgtermel6 szakaszon jelentkezik, 6raml6st val6situnk meg. A keletkez6ttibblet kinetikus energiat<ibbletk6nt ,,impl6zi6s" j6 diffrizonal akfu nyom6sndveked6ss6 potenciSlis lehet konvert6lni, s energi6v6is amit egy azaz kdzben vesztes6gh6 keletkezik. A nyeres6gkiv6tele ut6n egy szivattyitviszi vissza a rendszerben kell, 6raml6folyad6koka kiindul6 sebess6g nyom6sviszonyokhoz, ehhezenergiabefektetds ha 6s de nincside6lisanm6retezve ftraml6si az csatorna. jellemzoi (sebessdgek, A 6raml6s magasabb deriv6ltak6rt6keds ir6nya,a pSlyaalakja)ldnyegesen eltdrnekaz energiatermel6 amikor az lwdnykamr6ban6ramlik a folyad6k, a mii,sodik, szakaszban, visszat6r6si a szakaszt6l, amikor a szivattyrin keresztiildramlika folyad6khogy visszajusson kiindul6 6llapotba.

Orv6nyrendszer A magyar rok6ffengelyes" Sok a egym6sra forg6stengelyei. r6szlet nem teljesenmer6legesek a Enneka rendszernek gyakorlatban Az ki r6szleteket lehetta161ni. axiflis tszm6' ahi6nyz6 a nemszerepel leir6sbande az alapelvismeret6ben , 6s nagyban nehezitia bubor6kokkeletkez6se eltrin6seis, hiszen ilyenkor lecsdkkenmajd az retez6st csak a megv6ltoztatja.Ezett kdsziildket ez 6s a 6tlagsiinis6g, sebess6get igy a helyi gyorsul6sokat jelentosen A tizemeltetni. k6sziil6k5 kW bemen6 drdemes 6s tdmegfluxus- h6m6rs6klettartom6nyban "gyi",it nyom6s, kis 15 kW h6energi6tad le, kdriilbeliil 70oC iizemi h6mdrs6kleten rtiltro*or energiavaltizemel, 6s sebessdgnoM ezzel egyen6rt6kti vagy vagy mellett.Az energianyeresdg nyom6sndvekedds, energiakiv6tel jelenik albcsomiatt h6m6rsdkletndvekeddsben meg.Ezdrta kamrabelsej6ben vW disszip6ci6 vekeddsben , a igy nyabba nyom6s,mint a kil6p6sn6l, tiibb helyenmegkeriil6vezetdkkel folyaddkrecirkulici6jira van Igenneh6zfeladategy ilyen k6sziil6km6retez6' lesz ez6rtkisebbszivattyriteljesitmdnyre sziiksdg. lehet6s6g, Ez meg:rillaszthsa. a k6szill6kis j6rdszt kereszhnetszeteinek helydnek6s 6tdml6si s", a *egk"riil6 vezetdkek alakja.Toalakf az 6rartl6sicsatornSk legide6lisabb cs6vekb6l6ll, 6s ez6rtnemaz elkdpzelhet6 hengeres jelent6scsdkkendse drhet6el, s6t v6gs6c6lkdnt. u6bbi f..ll.rztdssela meghajt6motor-szivattyfm6retdnek megoldotta. Schauberger dvekben is teljeselhagy6sa kittizhet6,ahogyeil. a 40-es annak rendszer A Schauberger ki, fejlesztett hogy annyirakifinomult rendszert inform6ci6kszerintSchauberger tored6kes A fentmaradt azY16.6btfu bemuEhhezndzziJkmeg tudottkivenni. energi6t mechanikus sor6na rendszerb6l mrikdddse amely az Y I 13. 6brdnl6tszlk. tatott m6r6sv 6u,latdt, Ha kdpekndl. nemforog a kdzeg, jelentkezikaz energianyeresdgegyeseltercfuramlLisi az Ndzziik,hogyan ismertdsszefiigg6sei vagy turbulens6raml6s akkor a lamin6ris, vizsg6lunk, azaz simabels6 feliiletii csdvet jellemzett A ktiz6ps6gdrb6vel nyom6skiildnbsdget. sztiks6ges el6r6s6hez az hatfurozzhkmeg adott sebess6g j elzettszakasz mdrtdke fiigg6enaz a-valvagy A.val (a a forg6sesetdn Potapov-gdp) sebess6gt6l egytengelyfi Megkeriill vezet6kell Ennyivel kisebbnyomdski.ildnbsdg az 6raml6sfenntart6s6hoz. az energianyeresdg. a valamit;avittratunta helyzeten, turbinais segit,de nem sokat.Az als6priposgdrbe ielzi a,,k6ttenkekkel jobb hat6sfok6t, hogy egy ,,vdlgyben"van az k6sziil6kannakkdszdnheti gelyesforgi{st".A magyarorsz6gi l6tre nyom6skiildnbs6get kell hozni az 6raml6s a de ideSlis munkapontja, ennekellendre c-vel jelzettm6rtdHi itt mutat.Nyeres6get pedig az a sz,akasz, a b+a dsszege amit ugyannem sok, a nyeres6g fenntart6s6hoz.Ez a esetben Igen j6l mdretezett csak h6 form6j6ban. energiak6nt, mechanikus kivenni 1isrtfun sem tudunk 6s is energi6t ki lehetvenni (C szakasz) sokh6t. n6mimechanikus geometria mi6r segfts6g6vel Schauberger gerjeszt, itt is csah folyamatot b6r egy ahol mutatja a megolddst, ez a nyeres6g Onfenntartd azt AzYl1.4.6bra majd a jdn szfk param6tertartomanyban el6 a hat6s.El6sz0rmeg kell inditani az fuarriilstmotor segits6g6vel, ndveked6a miikddhettov6bb,de ha a sebessdg terhelds utln amotor gener6tork6nt el6rdse sziiksdges sebessdg kiesik a folyamat.Ez folyamatsziik tartom6ny6b6l miatt megv6ltozik,akkor az 6nfenntart6 sevagy csdkken6se hogy grizokazonban, Kdrd6ses haszr6lniezt a lehet6s6get. 6rdemes hogy inkdbbh6fejleszt6sre is aztmutatja, ki. viszonyokalakulnak hogyannezl<tez a gdrbe,lehet,hogy ott kedvez6bb esetdn kal nagyobbsebess6g
Ap[N/cm2]

egytengelyes

V/13.6bra. Nyom6skiildnbsdga sebess6gfiiggv6ny6ben cs0vekn6l.Kiiliinbitz6 azonoskeresztmetszetti 6raml6si kdpet generdl6vezet6kekkdzti elvi A osszehasonlit6s. fels6 gdrbesima bels6feliiletti egyenesvagy sziikiil6 cs6 nyom6ses6s6t v[m/sec] vagy a t0megfluxusfiiggv6mutatjaa sebessdg forny6ben. A kdz6ps6 g6rbeaz egytengelyii hat6srit mutatja.Az akdt az g6sbels6spir6l alakribordilzatfun6l, als6gdrbehelik6lis,bordiiscs<ivek tengelykdriili forgrisrinak a kdpest.A b jelii szakasz k6ttengelyii 6raml6shoz a forg6srelativ nyeresdge forg6smentes az val jeltilt szakasz egytengelyii jelii szakasz kdttengelyiiforg6s eset6naz 6raml6sfenntart6s6hoz a kdpest.A c az forgds relatfv nyeres6ge egytengelyiih<iz az egy m6sik optim6lis ttimegfluxusn6lmutatja a nyeresdget sziiks6ges, bet6pl6lt energi6valar6nyos.Az A jel:d szakqsz A egytengelyii 6s forg6s n6lkiili draml6s dsszehasonlitdsdn6l. B szakasza kdttengelyti forg6s nyeres|g|t mutatja az Ezen energianyeres6get' feliil m6g a a mutatjaar6nyaiban kivehet6tiszta,mechanikai egytengelytihdz k6pest.A C jelti szakasz miatt h6 is keletkezik disszip6ci6s vesztesdgek
kdttengelyii

158 EgelyGy6rgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II.

Yll4.6bra. gener6tor A Schauberger elrendezse. a.) A generdtormetszete.Az iirvnycstivekb6l kdpzett csillagk0z6pen beszivjaa vizet,a tcibbletenergia segits6g6vel a kil6p6 folyad6kforg6sba mely az hozzaa generdtort, indit6motorralegy tengelyenvan.Az als6 szelepa sebess6g szabdlyozdsilra szolg6l. b.) Az drvdnycstivek koszonija csillagelrendezdsben. K6t drv6nycs6 c.) hosszanti rajza6s az 6ramkdpiikegy keresztrnetszetben. (Feliil). J6ll6tszik a lapftott, toj6s alakri kereszfinetszet. Ezeket egyenletes menetemelked6ssel k6szitett6k,hogy le lehessen hrizni arr6l a magr6l, amelyenkalap6l6ssal, egyedilegk6szitett6kel ezeket a darabokat. m6r iivegsz6ler6sit6sii Ma miigyaatrl*kalis meg lehet oldani a feladatot,vagy finomdnt6ssel, esetleg galvanoplasztikai eljdr6sokkal. Nem tudni, hogy a rajzok ardnyaimegfelelnek-e eredetidaraboknak, az mert f6nyk6p nemmaradt fenn,csakaz egyszeriibb szerkezeti elemekr6l.

Bnergianyer6s spirilis 6raml6ssal

Miel6tt befejezndnk mechanikaiszerkezetek a elemzds6t, foglaljuk dssze rijra az eddigieket, hogyan,mi6rt keletkezika tdbbletenergia. AzY/lS.6br6nl6tszik, hogy egy kiv6lasztou folyad6kelem hogy dramlika spir6lis p6lydn.Li$szik,hogy a radi6lissebessdgkompon.ni illand6an n6, hisien sztiktil azirarrlisikeis resztmetszet, ugyanakkor spir5lp6lyamiatt a forgrissz<igsebessdge a is 6lland6an pontr6lpontra,mik6zn6, benv6gighalad folyad6kelem p6ly6n.Egy merev6sforg6 testsebess6ge egy a mindenpontban m6s,de sz6gsebessdge mindenpontban azonos. Egy spir6lispSlydnmozg6 tdmegpont c"nttdliser6t6rben minden'pontban m6slinedris6s szdgsebess6g-komponenssel rendelkezik, a saj6ttengelykoriili szdgsebess6ge de azonos matad.,K6zeg eset6n azonban mdga saj6ttengelykdriili forg6ssebessdge v6ltozik,azazrot rot v / 0. is Igy val6banel6rhetjiik, hogy a helyi dinamikaitorvdnyek mindenpontbaneltdr6ek,igy a"id6beli eltol6si szimmetria megsziinik, hiszenapillya mentdnid6ben6lland6an v6ltoznaka mozgotestrehat6 er6k.igy drjiik el a gyakorlatban sokszoremlitett fokozatosszimmetriacs<ikkentdssel a a tdbblet el(56lliths6t. Ez6rt eltrinnekazoka mozgilsiiland6k, jellemz6ek,6s 6lland6aka folyamat amelyekpotenci6los 6raml6s esetdn

pdld6k 159 V. r6sz:Alkalmaz6si tobbdnem ldteznek(b6r m6s 6lland6k 6s sor6n.Emiatt az energia impulzusn6venismertmozg6s6lland6k perszetovdbbrais fenn6ll. lltezdsenemkiz6rt). De a m6sszimmetriamiatti tdmegmegmarad6s az szoktukgondolni az impulzust6s energi6t,szokatlan a is mennyisdgnek Onk6nteleniil megmarad6 gondolglob6lis,Lagrangeformalizmusban vagy Hamilton-fdle hogy a mozghstjellemz6 szeml6letm6d, fogjuk fel. szimmetriakdnt s kodjunk, 6s az energi6tcsak mozg6sdlland6kdnt,ez5rtegy megsemmisfthet6 csak Pedigez kdvetkezika globilis elvekb6l,a szimmeffiaszemldletb6l, a k6riilmdnyekmegvdlasnisaa16nyeges.L6ttuk, hogy milyen felt6telekeset6nsziinnekmeg a kitiintetett mozg6s6lland6k 0.-II. felt6tel). 6rt6kt6l,azazmilyen tudunkelt6rni amozg6s6lland6 Technikailag semmindegy,hogy milyen m6rtdkben az m6rt6ke.LAttuk,hogy az elvagy mdrtdke- Maz az energianyeresdg -vesztesdg m6rt6kii a szimmetrias6rt6s a. is m6rt6kdt6l ftigg, m6skdntfogalmazva: va16elt6rds 6ramlSst6l mozg6st6l tdrdsmdrtdkea potenci6los 6s atisztin 6rv6nyes tiszt6npotencivagyunkegyszerre m6rt6k6t6l. Mindl messzebbre szimmetriacsdkken6s (Optimdrtdke. vagy 6los6raml6st6l ann6ljobban s6riil a szimmetria s n6 az energianyeresdg -vesztes6g - III. pont) Schauberger nyeresdget kapunk rb el6szdr, hogy a gyorsul6rendszerekndl mutatott maliz6l6s (amikor befel6 6ramlik a folyad6k), azaz impl6zi6s 6raml6sndl, amikor konfiizorban dramlik a folyad6k. A vesztes6gesfolyamat,s a eset6n eset6n diffiizoros erarnlds forditottjais igaz:kifeld halad66raml6sn6l expL6zi6 viesethez a is. hanemenergiavesztes6g Gondolkoddsunkbanszimmetrikus ez nemcsak sriil6d6sivesztes6g, a s energia, impulzusstb.megmarad, ehhezviszonyitva az amikoraz szonyftunk mindent,azazalthozaz esethez, kellene besz6lni. val6 a vagyvesztes6gr6l, val6j6ban szimmetri6t6l elter6sr6l b6r nyeres6gr6l beszdliink eset6re, ez a szeml6let bdr mostcsakaz energianyeresdg Szorftkozzunk Mibennyilv6nul megez az eltdr6s2 vagy nev6"mozg6s6lland6" szimmetaz a hiszenezekben spir6lismegold6sokban energia elvilegnemhelyes, hogy megn6az azt eset6n gyakorlatban tapasztaljuk, a miatt megsziinik. okok ria a m6i ismertetett ,,Tcibblet" jdrd is azazkisebbkiils6 nyom6ssal fent lehettartaniegy adotttdmegfluxussal moz6raml6s bels6nyom6sa, vagyaz anyag inerci6ja, a rigy gdst.Elvileg ugyanfdl lehetfogni az 6raml6st is, minthalecsdkkenne sdrl6d6s, m6g vflltoznameg, ez aszeml1let nehede tcimege nem is helyes.igy s zebben 6rthet6, val6szinrileg vagy a srirl6d6st virtui4lis tdmegcsokken6s, jellemz6 Reynolds-szdm 6nk6nyescstikkent6se a csakktlddsften6 k6pet. a A szimmetriaszeml6let, mozgds6lland6t6l is va16gondolkod6s'azt val6 eltdr6sm6rt6k6ben m6rt6kenem lehet mutatja,hogy a ,,nyeres6g" minden hatdrt feltilmril6. De azt is tetsz6leges, bevemutatja,hogy p6lddultijabb forgdstengely zet6s6vel, azaz tovdbbi szimmeffiacsrikkent6ssel ez az elt6r6sfokozhat6, de megint csak korldtos ezze| a fog6ssal6rte el, m6don. Schauberger a hogy oly m6rt6kbent6rt el az 6tranl6s pote4ciV/15.6bra. esett6l,oly m6rt6kbenv616los, drvdnymentes A Spir6lismentdn6raml6folyaddkt6rfogatok6raml6sa. kivi4lasztott toztak az filtala 6rv6nycs6nek nevezett, folyadk terfogata6lland6 marad,de alakja folyamatosantorzul a pontr6l pontra helik6lis csatorniikban szarvszerti forgds6s gyorsul6s miatt, az dramvonalment6n.Latszlk hogy egy - hogy a srirl6d6st tdmeger6ket ds a pszeudoer6k sor6nv6ltoztatjaalakjht,saj6ttenaz bel6p6folyddkelem 6raml6s gelyekOrtil is forog, a gyorsul6smellett. val6 eltdr6steljesenlegy6zteaz egyensrilyt6l 6ngerjeszt6 emiatt tinfenntart6, azv a nyeresdg, p6tl6s6ra jutott, b6r csakkis m6rt6kben, vesztes6gek nyeres6g nagy r1szeaz 6raml6si hiszena fuarrlilshoz ghzoksegits6g6vel lehet6raml6 vesztes6ggel hogy a kisebbsurl6d6si fordit6dott.Ez6rt vebdtitt fel benne, jobb hat6sfokri 6s leirdsokalapj6nkdsziilt is ilyen rendszer, k6szfteni. f,ennmaradt A rendszert ne-eesetleg kivtil m6sadat,m6r6sijegyz6kdnyv nemmaradtfenn. is sikeresen miikdd0tt, de ndh6nyf6nyk6pen himennyisdgdt, kivehet6energia atisztin, hasznosan k6tsdgtelentilkotlittozzdk Az fuamllsivesztes6gek g6pekhajt6s6ra, elektromos alkalmas, disszip6ci6s csakhelyis6gflit6s6re h6 h6m6rs6kletii szen alacsony az nemcsak jdhet kdzegmegv6lasztds6n6l Ez6,rt ilrarnoltatott az m5r energia termel6s6re csakkorl6tozottan. 96z is. kdzeg- hanemelektrong6z Nem kizflrt, hogy Teslais ilyen megold6st mint kis vesztes6gri szimithsba, fogiuk ismertetni, az els6 bfu szerkezetet vannak.Most a Spence-fele utal6sok tal6lt,de erre csakk<izvetett szerint. keriilt, de m6gnemilyen szempontok leir6sra kdtetbenezmdn szerkezet A Spence-fdle Egy m6don,de elektrongfnsegitsdgfvel. val6sulmeg stacioner is Ebbena szerkezetben spir6lis6raml6s Lorentz-er6 a cent6s m6gneses t6rbe,ahol a egy elektron6gyfliivi be a felgyorsitottelektronokat homogdn

160

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

bel6pbez6rulaz 6ram\dr,6s az ele}tmajd az an6dba r6lis er6t6rmiatt spir6lispillyfirat6rnekaz elektronok, (L6sdazYll6.6bra.) Ha a Potapov-f61e ahol fjra kiliiv6srekertil. ron egy fogyaszt6n visszajuta kat6dba, 6t rendszerrendszerelhasonlitjukcissze, akkor a szivattyrifelel meg az elekffon6gyri/gyorsft6 egytengelyes nek,av6kuumkamra6sam6gnesestdraciklonnak,ah6cser6l6avillamosfogyaszt6nak n6lktil. Vesztes6g vesztes6g srirl6d6si mozoghatnak v6kuumban, a Az elektronok igen nagy gyorsul6ssal munka 1-8 elektronpersze is van, mert a kat6db6lval6 tdltdskil6ptet6s folyamat,a kil6pdsi vesztes6ges itt bevonatok 6s tulajdons6gri 6s fiigg6en.Izz6kat6d fdlvezet6 volt is lehet,a kat6d anyag6t6l h6m6rsdklet6t6l a eset6n kOriilbeliil 1,5 elektronvoltra csdkkenthet6 kil6p6simunka,de ezt nem kapjuk vissza,amikor az munka. an ez an6dba visszaldp elekffon,hanem form6j6b szdtsuglnz6dik a ,,be16p6si" h6 az ezdrtaz elektron6gyf6116svagygazeset6n, fontos,mint a folyaddk A r6ppdlyaalakjaitt is ugyanolyan mind fontost1nyez6. t6r 6s szcige, elektronok az sebessdge 6rarra, m6gneses eloszl6sa t6rereje 6s a
optim6lis p6lya rdlland6 m6gnes

to

rdpp6lyagyengekiils6 m6gneses t6r vagy tul nagy belp6sebessdg esetdn a.) UlVl elektr6dokkdzti potenci6l

b.)

radi6lisbeldvdsi ir6nv esete (forg6sn6lkiili,

kil6p6si munka

. c')

gyakorlatinyeresdg (k6ttengelyti6raml6sfeltdtelezettjelleggiirb6je)

elm6leti nyeres6g (egfiengelyti spinllos6raml6s)

jellegzetess6gei. c.) kapcsol6sa,jelleggiirb6je. a)r0pp6lya, a k6sziil6k b) V/16a.-c. dbra. A Spence-gdp AzYll6c.6br6n ldtszik a k6sziil6k jelleggdrb6je, mely hasonlft a Schaubergerszerkezetnllhasznillt 6br6hoz. Most a tOmegfluxus (kildp6 sebessdg)helyett 6ramot haszn6lunk, 6s a nyomiskiiltinbsdg helyett az elektr6dokon m6rt potenci6lkiildnbs6getrajzoljuk fel. Hansz#n radi6lis irinyba l6n6nk be az elektronokat (ktils6 m6gnesest6r ndlktil), akkor az YlI6c.6bra a fels6 egyenes szakaszamutatn6 a jellegzetess6get.Ez mindenkor vesztesdges folyamat kil6p6si munk6ja teljesiil. Ha a miatt, persze a vesztes6ghd formij6ban jelentkezikaz elektr6dokon, az energiamegmarad6s jobban v6lasztjuk meg, spir6l p6lyit< alakulnak ki, a jellegbel6v6s szdg5t6s a ktils6 mfgneses t6r er6ss6g6t g6'rbe egyre lejjebb kertil, mfgnem el6rjiik azt az ilIlapotot, amikor 6ppen vfzszintes lesz. Ekkor a kil6ptetdshez 6s gyorsftdshoz felhasznillt potencidlkiildnbs6g 6ppen az elektr6dok kOzti potencidlkiildnbs6ggel lesz azonos,a rendszer6nfenntart6, a nyeresdgitt h6benjelentkezik, de 6ppen ez6ft 6rt6ktelen,rosszul hasznosithat6. Tov6bb ncivelve a bel6v6si szdget 6s optimalizilva a rendszert,a ,,vizszintes" al6 kertiliink, azaz tiszt4n elekhomos energia a nyeres6g 6s ez a rendszerb6lkivihet6, elvihet6. Ennek lesz egy maximuma, vdlhet6en akkor, amikor a spir6l a legt6volabb van mind a kdrt6l, mind az egyenest6l,valahol a36-40 fokos 6rint6 szdg kdrny6k6n, azaz amikor az aranymetszds szabillyai szerint 6llitjuk el6 a spir6lt. Az elekhonfiram viselked6se nyilv6nul meg. Perszegyaa k6zeg6rammalanal6g, a nyeres6g az elektr6dok kdzti potenci6lemelked6sben korlati korl6tok befoly6soljdk az elflrheto6ramstinis6get,igy a kivehetti nyeresdgetis.

p61d6'k 16l V. rdsz:Alkalmaz6si

n'(r)
hngenci6lis

d.)

e) jellegzetess6gei. V/l6d.-e. 6bra. A Spence-gdp

i$;"JfuJlng"ryeset6ben AzaxiarisinaulcL?n":"#:1':ffiilT:*"#;:H'"'#l$:i":1i:i:nffi
A csak teljesitmdnyt. terhel6s tudjuk kivenni a hasznos DC Enn6l a tal6lm6nyn6l potenci6lktildnbs6ggel 6ri'rket, ami viszont a hiszendrtdkebefoly6solja kdt elektr6dkdzti tdrer6ssdg kdzdttmozoghat, saik hat6sok k6sztil6kek az Ennekellendreez a rcndszer elektromos befoly6solja. a kinyerhetdmaxim6listeljesitmdnyt megold6s. 6ttekinthet6 kdziil a legjobban aholhasonl6 elaz ezt eddigciklotronban, mi6rt nemtapasztaltdk ahatdst Tali{nsokanfelteszika k6rd6st, miatt vesztea is ,rendez6s. eddigiekbil avfulasz kidertil. Rdszben beli.ilr6lkifel6 tdrt6n6elektronmozg6s Az van. M6sr6szta majdnem a s6giinklesz; tekintve,hogy a ciklotronnil,az elektronforr6s spir6l belsej6ben de a elteraz optim6list6l,igy alig dszrevehet6 vesztesdg, a gyorsit6k 6rint6kdzeli beldvdsiszdgis messzire viszonthatalmas energi6ra kicsiny, n6hdny milliamper.A tdr fenntartdsilhoz is esetdn r6szecskedram igen a a van sztiks6g, nyilvanval6an nemlehetett 6szrevenni piciny energiavesztes6get. fgy teljesitmdny, a a ndhanyampera jellemzl 6ram,6s 200-300% kinyerhet6hasznos Spence szerkezetdn6l felfoghat6 leirhat6 formSlia Azaz er6tdr, mely forgada tciltdseket, a h6vesztesdgek elhanyagol6sa mellett. forognako6s haladnak a definfis, is. sanbevezetett spin tdr segitsdg6vel Mivel a tolt6seka pdly6jukmentdn Mivel, rotE= lfefoghatjuk ci6 szerintspin teret keltenek,s ez n6, amint befeldhaladnak. ' a t " fgy is az

eredm6nyeket,hogy a spin t6r iengely ir6nyri komponensdnekv6ltoz6saelektromos 6rv6nyteret l6tesft, ami gyorsftja az elektronokat. Erre a folyamatra nem 6rvdnyeseka geometriai megmarad6sok,amint ezt mdr l6ttuk. A Spin tdr irhnya ebben az esetbena forgSs tengelydvel egyezik meg, valamint a ktils6 tdr irhnyhval. befeld haladva a spir6lp6ly6n folyamatosann6, valamint a radiSlis sebesMivel az elektronok szcigsebessdge s6gkomponensiikis, ez6rt az S drtdke 6lland6ann6. K6t tengely kiiriili forgis Termdszetesen felmeriil enn6l a rendszemdl is a k6t tengely kdriili forg6s lehet6sdge.Erre mdg nincs kffels6rleti tapasztalat,de azY/I6d.6br6nl6that6 m6don elvileg l6trehozhat6.Ha a keletkezett egyenr4ramot haszn6ljuk, egy olyan toroidAlis tekercsethozhatunk l6tre flregelt an6d esetdn,hogy erintf irdnyi m6gneses komponenst is kapunk. Mivel nem drint6legesenl6jiik be az elektronokat, ds a tdrer6 radi6lisan csokken kifele,az elektronok pi'lyhja egy spir6l mentdn gdrbtilt krip pal6stj6n helyezkedik el. Remdlhet6ental6lnank olyan optimiilis 6ramdrtdket, ahol M iW ldtrehozott m6sodlagostdr drtdke 6s iranya is megfelel6, s jobb kaphatunk, mint az egytengelyiispir6llal. Az e. 6brinl6that6 a kiv6natos spir6lalak, 6m azk6reredm6nyeket ddses,hogy az egym6s melletti elektron6gyrik sugaramennyire zava4a egym6st. Mindenesetre a szolenoid nagyobbkivesztesdgeket be, 6s optimaliz6l6sik6rd6s,hogy tal6lunk-ea jelleggorbdnfgy jobb szakaszt, hoz Ez nyer6si hat6sfokot, mint az egytengelyesmegold6sndl,. a kis6rlet technikailag igen neh6z lenne, a sok param6ter optimalizSlilsa miatt.

162 Egely Gyrirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

TRANZIENS JELENSEGEK
Az eddigtirgyaltesetekben (folyaddk, akdzegilrannstacioner azazid6ben volt, Bar 6lland6. a munkakdzeg (rirama) elektrongaz) (6s ttimegrirama id6ben 6lland6, sebessdg gyorsul6s magasabb a ds deriv6ltjaik) nagy96z, - anholon6m s6ga irdnyais v6ltozott apillya mentdn, 6s peremfeltdtelek kiils6 dsbels6k6nyszerek hat6srlra. Az p6ly6katnemcsakily m6don,haneminstacioner, igy l6nejOv6 id6benv6ltoz6periodikusfolyamatokban l6tre is lehethozni.A t6rtechnol6gia (l6sd szerkezeteinek, elj6r6sainak ddnt6tribbsdge ebbea kateg6ri6batartozik. V/1. (de tizemii berendezdsek els6sorban elektrodinamik6ban az haszr6lhat6k merevtestekn6l !6blizat) A tranziens is), mert igy pl. a rezonancia segits6gdvel nagy riramok6rhet6kel, kis energiabefektetds mellett. A tranziens folyamatokat haszr6l6berendez6sek 6ltal6ban mdrehiek, kis csendeselg tartalmannkmozg6 alkah6szek,et. nem Stacioner folyamatelektronokkalcsaknagyvdkuumban vagy f6mben6rdemes l6trehozni.Instacioner folyamatot viszontelektromosan plazmdban l6trelehethozni. semleges is M6d KOzeg
merev test g6nvagy folyaddk

G0rbiilt p6ty5k l6trehozisdnak n6h6nym6dja Stacioner id6ben6lland6 kdzee6ram ' nemlehets6ges

Shauberger(folyaddk) Schauberger(96z) Potapov G. Szl6va

(id6benv6ltoz6iram) Dinamikus Orffyreus nincsismert megold6s ,| Conea GraY Cserneckij Pappas vizalatti Grenau hevitdssel Papp Hyde?Moray?Tesla? Testatika? Hubbard Coler Searl? Szab6Ldszld ivkistil6s

plazma

nincsismert megold6s ?

semleges elekt+ romosvezet6 permanens m6gnes polwizSlhat6 kiizeg

egyp6lusrigener6tor G6l Ferenc Tewari BruceDePalma Hayasaka nemlehets6ges

dielektrikum: ferrit m6gnes: Kawai (viz) Meyer Adams+Aspden Horv6th (viz) (961) mdgnesdgyri Hendershot Tesla?

elektrongdz

Spence

Yll.Tihl{zat Stacioner dinamikus 6s eljrir6sok oszt6lydzisa a felhaszn6lt ktizeg alapjdn A tranziens folyarnatok bonyolultabbak, mint a stacioner folyamatok, nehezebbkigondolni 6s megval6sitani, nehdz mdretezri. Szerkezetilegviszont egyszenibbek ds olcs6bbak lehetnek, ezdrt mindenk6ppen figyelemre m6lt6ak. Tdbb instacioner egys6getlehet egymdsut6nkapcsolni kaszk6dba,hiszen pl. indukci6val az egyik egys6g irtntdja adni megndvelt energi6j6ta kdvetkezo fokozatnak. A ffanziensmiik<id6shbtinyaa bonyolultabbmfikddds,nagyon figyelni kell a munkaciklus egyesfdzisainak m6retez6s6re,sorrendj6re. TObb egysdghasznilataeset6n kis indit6energia kell, 6s viszonylag nagy nyeres6getlehet el6rni, Eddig a legtdbb tdrtechnol6giu szerkezetdppen ezdrt a fanziens folyamatok kdziil kertilt ki. Ezen beltl is egy ndpesebbcsoport a tranziens fvkisiildsek kdz1 tartozik, egymdst6l fiiggetlentil tal6n ezt fedeztdk fel rijra 6s rijra a legtdbben. Ezek kdnil az els6 kdtetben szerepel a Gray iital szabadalmaztatott motor, az itt rlszletesen ismertetett Correa szabadalom,az orosz Cserneckij csoport munk6i, valamint az el6z6 kdtetben emlitett Shoulders ds Grenau eredmdnyei,6s a gdrOgPappasmunk6ja emlitdsr6 mdlt6. Nem kizfurt,hogy m6sok is eljutottak a tranziens ivkisi.ildsekenergiatermel6hat6s6nakfelismerdsdre,de ezek nem

rn6donmentekv6gbe.Ilyen p6ld6ula viz alatti kisUl6sek vagy kiildnleges kaptaktaldn eldgnyilv6noss6got, vagy kdzdtt ismertettiink, anom6liSk a Piter Grenauvlgzett,6saz els6kdtetben laborat6riumi esite,amelyet frekaholaz fvet viszonylagalacsony dltal kidolgozotteljdr6s(U.S.Patent5.435.274), a W. H. Richardson haszn6l, eljdr6ssz6nelektr6dokat is. venci6nviz oltla ki, de az segitaz fljragyqt6sban Mfg a Richardson 6s el6nyei.A sz6nelektr6dok a amaga megvannak Mindkdt elj6r6snak aluminiumelektr6dokat. F.P.Cornish Oz keletkezik,az aluminiumelktr6dn6la felszabadul6 gdn u' plazma segits{g{vel6ghet6sz6nhidrog6ng6z dwan6ghz. s fgy egyestil, csakhidrog6nthvozka rendszerb6l, nema robban6svesz6lyes aluminiummal fordfCorreaszabadalom s6t ismertetjiik, a k6t ldnyeges ez6rtkicsit rdszletesebben ivkisUlest A tranziens effektusnemtal6laz annakaz ismeret6ben elergiatermel6 fiiggeldkben b6r puszt6n a t6sais megtalalhat6 ez mert szerkezetileg a azdrtitt vettdk 6szre legtobben, bizonydra anom6li6t hat6meg.Az ,,energiatermel6si" bes ndhatal6lkozhatunk, nemkell speci6lis a ivkisiil6ssel technikSban 6s eljar6s, tranziens a legegyizenibb rakhat66sszeegy ilyen k6sziil6k. alkatrdszekb6l 6piteni,hiszena mir ismertds haszndlatos t"nderdseket perszeaz effektusa paramdterek fordul el6, ds igen nehdzaz optim6lismrikdddsi csaksziik tartomdnyilban tenni. kezelhet6v6 megtartani, megkeresni, tartomdnyt ivkisiil6s az ds alapjaiazY/17. itbritnlirtszanak, azonosak eddihat6sfelt6telezhetl Az ivkisiil6si energiatermel6si lehet el6mi a segits6g6vel hanemid6benv6ltoz6terek hat6solftal,csaknem stacioner, giekbenismertetett kis az alkot6fvkisiil6sben a j6, hogy viszonylag vesztes6gegyik csoportj6t A kivdnthat6sokat. g{zkistil6sek lehet eldrni, viszonylagkis nagy 6ramer6ss6get plazmfltel,66[itani,6s az iv pozitiv oszlop6ban gel lehet 6s disszip6ci6svesztesfgekkel.Az iv plaz-nljilbarl az 6ramer6ssdgt6l nyom6st6l fiiggden nagy a rithossz A igy de titltds;iirtis6g, a pozitiv ionok 6s az elektronokszirmaazonos, aplazmasemleges. szabad ez kicsiny, fgy csak viszonylagkis-sugarf pdly6kbangondolkodhatunk, viszont feltfitelezegy minim6lis nyom6sokon 6rtek,de n6ha10-20amperis kell, hogy m6r alacsony ami I-2 amper/cm'feleiti 6ramer6sseget, is 6s szakaszosan ideiglenesen kialakulhassanak. (kb. 0,1 Torr kdrny6k6n), gdrbiiltp6ly6ftlegaldbb a is Az j6het l6tre: izz6k,at6d hidegkat6dsegitsdg6vel. el6bbi esetbena kat6d magas 6s Az iv kdt esetben az biztositja, hogy a kat6db6lkis kil6p6si munkfval kijuthassnak elektronok,melyek aztin az h6mdrs6klete azionizilci' solazoroz6djanak l6ncreakci6val 6s miatt felgyorsulnak, lavinaszenien, elektr6dokk6zti tirer<issdg aramotis 6t tud vinni ndhr4ny voltos fesz6z j6 vezet6si kiloamperes lesz,ak6r kdpessdgti 6k. igy aplannaigen a sztiltsdge#smellett. A plazmdban lassripozitiv (n6hanegatfv)ionok, valaminta gyorsanmozg6elekfronok ttimegiik miatt az ionokat nagy viszonylagos A szemben. gyakorlatb* **b* szlllitjin<a 6lt6st egym6ssal viszonylag mozg6elektronokszdllftjdkaz 6ramot, tekintjiik, melyekkdzdft a gyorsabban td,lt6seknek stacioner sokkalalacsonyabb,rllrintaz a sebessdg,driftsebessdg es6 irany6ba 6tlagos A t6rer6ssdg r6vid szabadrithosszal. ir, rdsdetesen sziguldasa.(Az ivkistildsela6l a szakirodalom elektronokiitktiz6sekkelgyakranmegszakitott mert jobb hidegkat6dos fvkisiil6st haszn6lni, A ez1rtitt nem foglalkozunkvele a tov6bbiakban.) gyakorlatban a tart6sabb kisiildsi cs6,kisebbeka h6vesztesdgek. pdrolg6sdnak m6rt6ke, igy kisebbaz eGkr6dok er6zi6j6nak, m6gnemely ktirtil drvdnyes, iv a stacioner felfoghat6egy vastagvezet6kdnt, Amint azYlITa.6brinl6tszk, majd irjra csdkken n6 6rt6kenull4 ezutrlnlinedrisan aziv sz6l6ig, ennek sesindukci6 alakul kr. Aziv kozepdn ilyenkor (a kat6dfdmbdl k6sziilt vezetlkkdriil. Az elektronoksiirtis6ge az ivenkiviil, igy mint egy szok6sos

tI=411.

Yll7a., b. dbra. tdr csiikkena mdgrreses kifel haladva p6ly6ja.A forgisi sug6r6lland6azid6ben,6s elektronok plazm6j6banmozg6 a.) iv stacioner A egy mozg6elektronok pdlyaszakasza. forg6sisug6rvdltozik,hiszenmind miatt. U.yaz iv id6benv6ltoz6iilazrn6j6ban n6veked6se t6rer6is vrlltozik. A v6ltoz6 sug6ronforg6 tiiltdsek id6ben6st6rbenis mind az Iv 6ltal l6trehozottm6gneses az elektronoksebess6ge, szinuszos. Az v6ltoz6 Spin teret gerjesztenek. iram id6beli lefutisa is a mellk6braszerint v6ltozih nem lesz szab6lyosan id6benv6ltoz6tereketkelt' 6s stacioner dinamikus, 6s 6talakul6sa A Spin-terimodelliegitsdg6velfeltdtelezettmez6kkialakul6sa a iv nem indokolndka tranziens forg6s6t, Spin mez6modellb6lviszontez kOve&ezi\' A spirdl pdlyin ismereteink Hagyom6nyos lehet nyemi, ha a parameterek igy -*gO..t"tt onokranem vonatkozikaz energiamegmarad6s, a dinamikusivb6l tiibbletenergi6t 6rt6k6toptim6lisan6llitjuk be

164 Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

6lland6, Az esds igen v6kony rdtegdt lesz6mitva) azonosapozitiv ionok siinisdgdvel. elekkonokdriftsebess6ge 6s igy gyakorlatilag lesz sebess6giik, egy forg6 mozg{suka rn6gneses egyszerre egy felfel6 irdnyul6 egyenletes kiviil halad. vagy az iv sz16n, indukci6 miatt. A kOr sugaraatt6l fiigg, hogy az elektronaz iv belsej6ben, dlland6, erreszuperpo6s de az Osszess6g6ben hurkolt ciklois pilyfn haladnak elektronok, a p6lyasugara egy teljestilaz energiamegmarad6s. n6l6dikegy 61land6 a Sllapotban sebess6g. Ekkor, ebben stacioner kdzelit6legspir6l egy-egyszakaszra Ha azonban azivfirarnvdltozik azidlben (b. 6bra),akkorlegalSbbis lesz p6ly6rakertilnek a tdlt6sek,6s fgy az egymds mds-m6s dinamikai tisszefiigg6s utdni p6lyapontokra jellemzo.igy * energiamegmarad6simpulzusmegmarad6s nem teljesfll, amlr isrnertetett indokok 6s tdbbd is a miatt.Igy.tehht tranziens kdri.ilm6nyek kdzdtt nagy stinis6gi plazmdban l6trejohetnek gdrbiilt spir6lis bdr a nagyobb p5ly,6k.Am ezek nem lesznek olyan szab6lyosak, mint Spence v6kuumcs6vdben, nem an6d6s kat6d sem,ez6rtaz elektronok elektronsiinisdg ezenvalamit segit.Itt viszontnincs szab6lyos m6s p6ly6n csak az elektr6dbacsap6dvafejezik be p6ly6jukat,hanem az indukci6 lecsdkken6sekor mozognak az visszarendezodnek, ugyancsak sziiki.il6 spir6lp6ly6kon szdtsz6rodnak. m6sikfdlperi6dusban A mozognak tdla t5gul6spir6lison elektronok, az amigaz 6ramno.Amint egy fdlperi6dusban 6ramcsdkken, j6r. periodicit6sa, hogy a felfut6sds olyanaz 6ramlefut6s tdsek,s ezval6szinilegvesztes6ggel Hd azonban 16ttuk, akkor ez tisztanyeres 6get,vagytisztavesztes6csdkken6s nem szimmetrikus, mint ahogya d. 6brdn get okozhat. nem line6riskdzeg aplazmavagyarezg6 kdr is okozhatilyen tulajdons6gokat, a felfut6s de A befoly6solnemlinearit6saival kapacit6sok 6s lefut6skdzti eltdrdsta legjobbana rezgokdriinduktivitSsok, parametrikus k6pes rezonancidra hatjuk.Magaaz fv is egy v6ltoz6kapacit6sri induktivit6sfelem,amelyik 6s m6rfontos lehetaz energianyeresdg emiatt.Ezeknekaz id6beli 6ram-ds fesziiltsdgasszimetri6knak szerepe line6ris tdk6nekkialakit6s6ban. 6ram id6beli periodikuslefutSsialakja sokfdle lehet, 6m szab6lyos, Az j6r6 jelet tudunke165llitani. gyorsfelfrrt6ssal nagyobtelektromos param6teni A rezg6kdrdkkel csakszinlszos id6benelhrizott mig kedvez6bb el6rni,6semiatttribb nyeresdget, lassribb, rirvdnnyel viszont spir6lszriget tudunk meg,fgy a vesztes6kdzelibbspir6ltval6sfthatunk 6ramcsdkken6ssel a kdrpdly6hozvagy radi6lisp6ly6hoz a giink kevesebb visszafogunk k6rddse fontosdolog,erremdg tdbbszor 1esz. 6ramid6beli asszimetri6jrinak Az tdrni. 6s optimaliz6l6sa az energiakiSajnos dinamikus, a instacioner ivkistildseset6n t6lt6shordoz6kpilydjinak a kdvetni,csakkdzvetett v6telmegtervez6se mint a mechanikdban. Vizu6lisansemmitsemlehet sokkalnehezebb paramdtereket finom v6ltoztathstval,sok-sokmunka lehet m6mi. Els6sorban tapasrtalati riton, a paramdterek pfllyftt6sa megfelel6energiakivdteli m6dszert be6llftani. lehetaz optim6lisenergiatermel6 r{r6n

( s - (l ) x r ) v.P

d
m6sikf6l peri6dus

,org -05(') dt
rotB -

as(/)
0t

viszont teret c.)a tranziens ivkisiit6sben hengeres, etektromos mdgneses kett. ds drvdnyes tdr.tIlr1tl;:$;,l3i1ioo",, v6ltoz6sa Spin Periodikus mind szakaszban nagyj6b6l logafuramirinyvdrltilsnil a spiril alakja v6ltozik, mindazenergiatermel6, az energianyel6 de
ritmikus spirdl marad. d.) az rirvdnyes Spin t6r id6beli v6ltoz6sa az iv tengelye mentdn hat6, id6ben v6ltoz6 E(t) 6s B(t) tereket induk6l. A B(t) indukci6 vlltoz{sa viszont a tengelyre mer6leges, tirv6nyes E(t) mez6t kelt.Ez viszont forg6sba hozza az ivet, igy k6t tengely kdriil foroghatnak az elektronok a plazmiiban. Az E(t) mez6 egy ltiktet6 egykomponenst hozhat l6tre, ami nagy frekvenci6n kijzel DC-k6ntjelenik meg.

Most ndzztikmeg 6jra azYllTc. 6brdt.Ldtjuk,hogy a spir6lp6ly6k egy hengerpal6sd6n, d,rvdnyesen is helyezkednek fgy az 6ltalukkeltettSpint6r is 6rv6nyes egyenletek szerint el, lesz.A IV. r6szben felt6telezett l6tszik. kiA a Spin t6r viltozdsa elektromos m6gneses orv6nyeit kelti, amintez azY/I7d. dbri{n is az 6s t6r mentdn sii16s hossztengelye mentdnkeletkezo az Spint6r orvdnymegforgatja iv elektronjaita hossztengely johet l6tre,amijelenlegiismereteinkb6l kdvetkezik. (nemAbeli) forgris is. Igy k6ttengelyii nem Correais azt mutatnak, nem sug6ri6nyrit, 6s mint a figyeltemeg,hogy a kat6dokonklpzodl kr6terekforg6siszimmetri6t jdn. Term6szetesen szok6sos fvkistil6seknfll. arra utal, hogy tranziens Ez fvkistil6ssor6naz fv forg6sba tov6bbikiterjedtvizsg6latok d<intik csakteljesbizonyoss6ggal, azfv forg6sa hogy mi6rtjdn l6tre. el

V.r6sz:et@
t6r, hogy l6trejonegy olyan fvtengelyiriny:6 elektromos mely a kisiil6sdinamiA d. 6br6b6lazlfutszrk, rigy tiinik, hogy ennek mert ezekb6l hagyatkozunk, a Itt kfijibabelesz6l. megintcsak kisdrletitapasztalatoka csak az ellentdtes ivetkelto eredetiter irhny|val.Hasonlitez aLenz ttirvdnyhez, az induk6ltt6rnekaz i16nya impulzust6s imenergidt, vagy veszthettink mdr nem maradmegaz energia nyerhetiink a mi esettinkben frekvencidalakjrit6lfiigg6en,valamintaz 6ramer6ssdgdt6l, id6beli lefutdsSnak az pulzusnyomatdkot Sram Ez ut6bbiakk6ze tartozika gdz nyo' jatOter a kisiil{st befoly6sol6 is tObbitechnikaiparam6tert6l fiigg6en. szennyez6d6sei. ds ga, nagys6 az elekt6d anyaga feliiletdnek6llaga, az m6sa,anyaga, elektr6dfeliilet ivkisiildsval6sviszonyait. a val6s6ghtien tranziens egyszerf6br6inemti.ikrdzik szilnd6kosan AzYllT.6bra bonyolultmozg6sok azYll7.6bran nem lbrdzoltm6donigen dsszetett, Azigenv6konyan6d6s kat6dt6rben eset stacioner semkell6entisztfnott' m6gaz egyszeru j6hetnek felt6wa,6s nincsenek l6tre,melyekrdszletei A 17d. 6br[n a Spin tdr iiw6nyeinek villtozhsaokozzaaz axillis irSnyri E(t) mezo l6trjitttdt, ami n6leszjelent<is, lesz.Ez csaknagy frekvenci6n vagy ltiktet6 fesziilts6g k6zelit6legDC (egyenfesztiltsdg) miatt. Spint6ri hat6sok a alacsony, gyenge 6rt6ke amplitud6kn6l 6s hanykHz frekvencia kis rezg6si azaz ki m6donalakulhat az 6ngerjeszt6s, az energianye6nszervez6 spont6n, AzYllT. flbrfunlfutottivben lehet6sdg ilyen ,,spont6n" szerintez az egyetlen jelensdge, n6lki.il.Tudom6som mindenkiils6 r6segit6s resdg dngerjeszt6 erre a spont6nszervezodo, Azonnal felmeriil a k6rdds,hogy lehet-erdsegiteni a term{szetben. 6s mdrt6kdt, a nyereaz s igy mert a sziik param6tertartomdnyt tbgitanilehetne, esetleg bngerjesrt6s hat6sra, gespir6lpdlya erre ismeret6ben tal6nvan m6d, a tranziens Az lehetne. alapeffektus is s6gm6rt6k6t novelni mutatott16 (bdr nem javftani. Az egyik ilyen m6dszerre Cserneckij ometriaitulajdons6gntbizonyiralehet javacsdvet tiregkat6dos A okdt 6s indokoltaa ldp6st, az 6ngerjeszt6s mdsholv6ltemegtal6lni). Penning-f61e - s ez a fejmint az egyszerikisiil6si csdvek iizemeltethetd, vesztes6ggel soltakiindulflsk{nt,amely&isebb tdr ez ii6nya. AzY llSa.ibrdnlfutszik a cso,axi6liskiils6 m6gneses felhaszn6l6s6val, egyik lehetsdges leszt6s ad spir6lisp6ly6klfitrehozds{ra lehet6s6get' mely szint6n az gondolkozni, elektr6d m6dszerben dinamikus6s hidegkat6dos c6lszenibb iechnikailag valoszintileg az intenzivmele' a esetben kat6d foleg izz6kat6dos miatt. Stacioner, porlad6sSnak csdkkentdse er6zi6janak, valamint c1lszeri az sziiks6ges, hasznillata nemesgSzok Ennek lassitfsara ged6smiatt humartonkremegy. htit6se. elektr6dok
ivkistildsn6l. lehet6s6gei kialakul6si V/l8. 6bra. Spirdlp6lyrik tenis spir6lp6lyrik kialakulnak cs6, a.) Penning-f6le statikus eset6n. mez6 alkalmaz6sa gelyirrinyriktils6 m6gneses ekvezettretjuk, egy b.) Az iv6ramotaz iv ment6n szolenoidba alakulki spir6lpi4lya. esetben instacioner kor csakdinamikus,

Ndzztik meg rdviden, milyen kfs6rletibizonyit6kok t6masztl6k a76a fentieket, azaz vizsg6ljuk tulajdons6gait. megaz ivkistildsdinamikus
b.)

Az fvkisiil6sdinamikusviselked6se jelstatikus rdviden6t kell tekintenia gdzkistil6sek viselked6st, Ahhoz,hogy r6viden6rtsiika dinamikus jelleggdrmilyen a fesziilts6g-6ram hogy az lranlogaritmikus l6pt6kben leggiirb6j6t.lrVttg.6bra mutatja, j elleggorbdn Az Y I 19. ihrfin lfltszik 61. a is b6n,amintazt az el6z6ekben m6r megtetttik nyom6s-tdmegfluxus is' nagys6g6t6l alakj6t6l6s feltilet6nek az jelleggcirbe, fiigg a nyom6st6l, elektr6d6k amelyneklefutdsa ez a Kdrtilbeltil 1 Torr nvom6son10 cm2-n6lm6r naeset6n6brdzoljuka jelleggyobb elektr6dfeluletek kodf6nv anom6li6s m6sar6nyok6sjellegteljesen g0rb6t,de m6sesetre is zetess6gek kialakulhatnak. 6t A begyrijt6shoz kell haladnia kortilbeliil 500 40-50 de V-os gyrijtdsi6rt6ken, az iv fenntart6si4hoz statikusesetben. is el6g az 5-10 A kcirny6k6n, V novekv6 feszi.ilts6g L6tjuk, hogy ndvekvo Sramhoz 6s tartozik a stabil fvkisUl6sn6l, ez az fuam6s felg I [A] sziilts6g6rt6kaz iv 6lland6 fenntart6s{ltozkell. Az 1 10 1001000 1o-3 ivkisUl6sbebevitt energia teljes eg6sz6benegy k<izelit6 egy Yll9,6bra. A grlakisiildsek jellegzetes anavesztesdggel eldiszszipSlt ohmikusellendll6son jelleggorbdje kdriilbeliil I Torr nyom6son. l6p itt 169, f6ny dsffileg h6vesztesdg fel.

166 Egely Gycirgy: Bevezet6sa tdrtechnol6gidbaII.

AzN/l9.6hr6ban kellenevalahol ilbrdnolnia kisiil6s dinamikusrlszdt is, hiszenamint l6ttuk, azivfnam egyutt id6beli villtozisa is elektromos teret hoz ldtre. Az ivet a statikusds dinamikuspotenci6lkiiltinbsdg ellenkezd el6jelii is lehet,de egyir6nyf is - s tartjafenn,es tgy tiinik, hogy a dinamikusrdszea statikussal u fiiggvdny6ben tulajdons6goUut* kialakftds6ban Ez6rtl6nyeges is. lennea dinamikus ez segitrezg6sek 0t ha igy ilbrinalni, azaza gerjesztett t6rer6ss6get tudn6nkdrtelmezri.Enndlegyszenibb, csakazid6 fiiggv6ny6(a az ben Sbrinolluka fbsziiltsdget tdrer6ss6get), az 6ramlefutSst ivben. AzVl2}. ilbrinlfithatjuk ezt,pdld6ul 6s potenci6lktilcinba egyolyan kapcsoldsban, egy pufferkondenzdtort gyrijt6sifesziilts6ger6kenArnagasabb ahol a maximum6t tudjuk el66llitani,a folyt6tekercs az s6gre tOltiinkfel. Az a. 6brin egy ohmikusellen6ll6ssal 6rant kapcsol6si tranzienst simftjaki. 6ll egy L6tjuk az Y/20b. 6s c. 6br6n,hogy az 6ram6s felfut6simeredeks6gnek bizonyosdrt6kdndl el6 jel. akkorlehetj6l megfigyelni, egy rezgoklrtkapcsolunka kisiildsics6 ha ilyen dinamikus Ezt a jelens6get mdg6, mint ahogyaz azY/2I.6br6nl6tszik.

6rt6k6t61is f0gg. instabilitris riramlefutr{s az deriveliiltllesazfuarol'abszohit Y120.dbra. A kvdzistatikus esetn6l ivbenmegjelen6 az

102

104 103

rG
l0t

10'
b,)

-t* t

i I l. "..-...--..-,-. - --5!0.@ oO0 o. 50.0 nrralY

s.)

5. iv.id cr l.0ultrcrt

V/21a.-f..6bra. mellett. a.) A kisiil6si cs6rezg6kdrbektitve. b.) A t6p6ram lefut6sa optim6lisparam6terek , c .) Rezg6kiiri6ramoptim6lisrezg6kdriL, R, C 6rtekekmellett. Pappasm6r6sei tranziensivkisiil6sekn6l. f1mutatjaazivplazmdjdban keletkez6rezg6seket. melyeknekm6sfrekveci6jamintarezg6ktir a f2frekvencidja. rezgdkiir akavSltoz6 A cs fuamot hozza ldtre,6serretil 16a spir6lp6ly6k miattkeletkez6, nagyobb frekvenci6jftranziens. Az ivtranziensek lecsengenek, is aminteza d.) 6br6n l6tszik. Az 6tlagfeviilts6g e.) lefel6val6eltol6d6sa l6tszik. A rezg6kdr azfvf.) 6s tranziens Az az frekvenci6ja egymdshoz kdzeli6rt6k.g.) Az iv 6sa rezg6kdr frekvencidja meSsze egym6st6l. ,,A"-valjel6lt helyeken iv spont6n berezg6se l6tszik.

p6ldfrk 167 V. r6sz:Alkalmaz6si a indulnakmeg a rezg6sek rezg6k6rben, eset6n ds Csakaz optimrilisnagysdgri id6beli villtozirsttthpfirarn szerint fiigg6enatapasztalatok paramdtereket hiszena param6terekt6l be6llitani, de ott semlehettetsz6leges Sram6rtdke,s a lecsengds a l0 10 ndhdnyszor kHz+61n6h6nyszor MHz-ig terjedhet rezg6kdrifrekvencia is peri6dus egyiittes hatds6t6l fiigg. hossza param6ter sok csfcsai,a lecseng6si nem eldr6 szerint"rik u tobb tizkA nagys6grendet rezg6sek jdhetneklltre az A mai tankdnyviismeretek sem.Tov6bbifontostulajdons6de stabil szakaszbn, mdga siillyed6,instabilszakaszon ivkisiil6semelked6, ga a rczglseknelqhogy felrajzolva a fesziiltsdg6s 6ram id6beli lefut6s6t,azt tapasfialjuk, hogy kdriilbeliil isA kezdviselkedni. kisiildsekndl l6p 180fokos f6ziskiilonbsdg fel kOzdttiik azaza rezg6iv gener6torkdnt , viszontaz ivfrarn 6rt6az instabilitdst, tctbbf6le relax6ci6s azoknak 6rt6ke meriinkugyan apozitiv oszlopban jdr6 dinamikus hat6s, amikoraz fv gener6torez k6t meg semkozeliti. A mi esetiinkben af{niskildnbsdggel iparilagis felesetdn ez k6nt viselkedik,azazaz ahat6s,amit keresiink, az, aminekoptim6liskihangol6sa jutunk. Igennehdz rezg6kdr, valamint a azonban cs6dsa megfelel6 energiatermeldsi effektushoz haszrdlhat6 Ezt paramdterek megtal6l6sa. a felaaz kifejleszt6se optim6lis rendszer meg6pit6se, a teljesitm6nykicsatol6 lefr6sokban szerepelnek. a eredm6nyei szabadalmi datotoldottamegp6lddulGray 6sConea,akineka mdr6si az pdlddulaz optim6lisrendszerparam6terek,indukti(A Conea-f6le is tdbb szempontb6l hi6nyos, megoldds szabadalomb6l.) a vitdsok6rt6keiis hi6nyoznak gig, utdn a nem rezg6seket lehetfenntartani v6gtelens6 akezdetifelgerjed6s Mai tud6sunk szerint ezeketa m6donkdvetik, igy a foegym6st ismdtelhet6 b6r nhanymsecut6n elhalnak, arczglscsoportok a rezgdsek persze fiigg u t6poldal6s a teljesftm6nyEnnek alkalmas energiatermeldsre.. m6rt6ke az lyamatgyakorlatilag nem mindegy,hogy a t6poldalhoAhhoz,hogy beinduljona jelens6g, kicsatol6rendszer tulajdons6gait6l. plazm6ban. rezg6sek A ki alakulni a l6trehozott gyan ,,l6ki meg" a rendszert, azaza spir6lp6ly6{< tudnak-e pedig a kivett teljesftm6ny6rtdk6ben 6s a felgerjed6s6n6l maximdlisdramamplitud6k feszUlts6gamplitud6k pon6s de belesz6l, mdg az 6ramfelfut6s6nak lefut6s6nak 6t t6l kezdvea rezg6kdrikapcsol6son sokminden param6ter. 6s is tos alakja,a frekvencia meghat6roz6 l6nyeges amplitfd6i (6saz dramok fesziilts6g l6tszik.Az iv rczg1seinek n6h6ny m6r6se Pappas AzYl2ld.-g. 6.rr:dn a plazmanemlinearit6sa miatt leszegy kis elt6r6s A rezgds.fesziilts6ge. mint a lassf tranziens is) nagyobbak jelent6s,igy ilyen esetben lenem sok energi6t nem de felfut6 6s lefut6 6gakOzdtt, ez itt l6that6an rezgdsek hetkinvernia rendszerbSl. 6s szakaszok gbanaztmondhatjuk, hogy v6lhet6en energiatermel6 az AttaUnossa ,,spir6lszdgei" a vesztea s a l6nyeges viszonyaa meghatdroz6 hossza'6s viszonyftott egymdshoz szakaszok spirrilszdgeinek sdges m6rtdk6ben.A sztikiil6 spir6l esetdnteh6t olyan drint6szdgekkialakit6s6t kivehet6 nett6 energiatartalom ads vannakaz optim6lis,k6rtilbeltil36 fokos 1rtdkhez, igy sok nyeres6get kellenebe6llftani,melyekk<izel messze kell tivolodnunk ett6l az drtdkt6l, azazekkor kicsiny az nak, mig a kifeld tart6, b6viil6 szakaszon geometriai viszonyokat. Az energiavesztes6g. Yl22.ilbramutadaezeketamegc6lzottidealizillt

lev6,kifel6 messze okoz6,az optim6list6l spir6la ciklusU""J,'U?';.ifiisebb vesaesdget befel6tart6,nyeres6ges a.) Az optim6lis, tart6kiil6nbttz6 6rint6szdgiispir6loka ciklus m6sodikfelben.(A k6t p6lya kiiziil birmelyik megfelel6.) ,

s ruizoltszakaszaib6l, val6sulnakmeg azY/22. ftbraidedlisnak persze csakrdvid szakaszok A val6s6gban p6lya.A mindezcsak idealiz6lt,felt6telezett ilyen spir6lyp6ly6k, nem l6tszanak egydltal6n a gyakorlatban tudjuk be6llitani,s igy csakkdzvetett a gyakorlatban "ruk u rezg6kdripardmdtereket, cs6jellegzetessdgeit csakaz iv A mozgSsokal. gyakorlatban <ingerjeszt6 a m6donbefolySsoljuk plann(banlezajl6, 6nszewez6, vagy kollefutds6t tudjuk m6rni, nem az elektronokegyedisebessdgdt id6beli 6s furarnhnak fesziiltsdg6nek s is valamita rendszerr6l, ha nemis U-I Am lektiv mozg6s6t. a fi,r;is6sparametrikus kapcsolatok mondanak gener6l6sa. AzYl23.fibrdnlittszk egy ilyenjellegti m6rds, s k6nnyen, ez is mdrhet6, l6tszika teljesitm6ny de ds hatdsmiatt a rezg6kOr felgerjed,6s a fesziilts6g ilram kdzt majdnem aholaz ivben fell6p6,dngerjeszt6 lett m6rve,az 6rama teljesivinam,tehdta krizOtt az l6that6. fesziilts6g iv elektr6ddi A 180fokos fdziselt6r6s v6ltozik)dsa rezg6kdfi6rarrt'. lassan viszonylag tdpfuam(amely

IL a 168 EgelyGy<iigy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba U

Itrasorszin l llL A*tuilts parar6tcrck : UitiilEs : -'#EF*U 0 U LhqElit : 1S7 A Icsics ; ltEr6s ldiipontJn : t = 3.?38?81

u : lm v/diu I | 10.0 A/diu dt : 5m rczdiu

Ul = -{.00 UZ = -8{.0

friHi::g:t=:=
602 ns {.9 Ps 1. kurzor

Xperngiifelbont6s : U : l@ I:10.0 5t : U/dtu Azdiu

=====================
t

{.3 fls U; 11= Ui 12 = tZ? h: tl = 1{0 Ai tZ = 602 ns {.9 rrs 1. kurzor

U1={,@ UZ = -8{.0

Yl23b.6bra. a nem pontokhoz de sebessdgegdrbdn Az tafioz6idl sajnos neml6that6, az idti halad6si a.) A fesziiltsdg 6ramf6zisgtirbdje. egyes ds n6lkiil. nett6energiatermelds tdrtdnik,ennekegy r6szeelvihet6a folyamatle6llitSsa egyenletes. negativfesztlts6gti A t6megyedben jellegetegyszerre 6s lehetl6tni. b.) A fesziilts6g 6ramid6beli lefutisaarczg6 ktirben. AzYl23.6brdnteh6t a statikus dinamikus 6s rezg6k<ir felhaszn6l6s6val egy figyelhet6mega k6t gtirbekdzOtt. fenti eredmdny pdrhuzamos A Ktiriilbeliil 180fokosfiziseltol6des keletkezett. tdrt6nt,s amigarezgs fenn6llt,koriilbeliil4 kW-osteljesitmenytdbblet

instabilit6s kiindul66rt6ke

c.)

Yl24.6bra. jelleggdrbe esetdn. els6pontb6lindul a dinamikus folydma! mit$6naz egyiitt,logaritmikus 6raml6ptdk Az a.) Statikus dinamikus 6s A2.szilmipontbanm6ranegativfesziilts6giitdmegyedbennett6teljesitmdnytadazlv,a3.pontban ivitramakritikusdrtdketel6rte. Igen nagy r4ravannaka tdltdsek. b.) Ugyanez, lineriris6ramlFpt6kkel. de m6r vesztes6ges, ilyenkor a kifele spirdloz6szakaszon energiatermetdmegyedbe, szintdn ahol moknrll6sj6 m6retez6ssel eldrhet6, tal6n hogy az ivkisiil6stleir6 pont 6tker0ljiina m6sodik mutada.c.) Az ivkisiilds6llapot6t mulds tiirtdnik.Ekkor kev6sid6t t61taziv fizispontjaa I. tdmegyedben, amelya vesztesdgeket Ezutir^a gcirbe visszafordul vesza tat6 f6zispont helyzete egyenl6, kicsiny intervallumok de esetdn, energiatermel6 az szakaszban. l6ttunkmdr. A amelyetegy val6di m6rdsndl azYl23.b. i,}rr6n tesdges t6megyedbe. a.6br6n l6that6a stilizdltjelleggQrbe, els6 Az csaka felgerjed6si szakasz kiv6lett val6dim6r6sn6l felgerjed6s a csillapod6s a 6s tdbb titerne egyiittl6that6,mig azY/24. a. 6br6n lenneaz fv, akkor egy lasztva,6skisimitva. Ha a fesziilts6g6s 6ramkdzti fdziseltr6s mindig I 80 fok lenne,azaztcik6letesgenerdtor A t6bb ok mialt ez az ide6lisesetnem val6sul negativmeredeksdgti egyenes mentdnmozogna kisiildsf6zispontja. gyakorlatban a nem szinuszos, az el6bbiek s meg,a fiizisponthurkokatir le, egyfajtahiszterdzise r6szben van, a26rt,mert az 6ramid6beli lefutrisa is szerint sziiksde van. erre

p6lddk 169 V. r6sz:Alkalmaz6si az a dinamikuslv munkapontla, id6, koordin6tarendszerben AzYl23b. 6brinl6that6 a fesziilts6g-dram jelleggdrb6be behelyezniegy id6ben v6ltoz6 param6ter Szokatlan dolog egy statikus mint fiiggvdny6ben. gd,rb6je mell6 tenn6nkaz indukci6tcirv6nyt. folyamatlefut6sigtirb6j6t.Ez olyan,mintha az Ohm-tdrvdny ad Ennekellen6reez aszokatlanp6ros(t6s valami tiimpontot,ndmi bepillant6stabba,hogy mi is t6rtdnik mikmilyen pillydtir le trajekt6ri6ja U(t)-I(t) pontoksokas6ga, Azt roszkopikus szinten. ldtjuk, hogy az 6sszetart6 fel6benvan a pontok fiSleg negativfesziiltsdgti a Ldtjuk, hogy a fdzistdmek fSzisterdben. az 6ramfesziilts6g mellett.Ez aztis jelenti, hogy ott generitork6nt viselkedik az iv, azazhajtia tdbbs6ge, pozitfv 5'ram1rt6k de 6rt6kea pozitivtdrfdlenvan, pozitiv 6rammellett,akkot sajnosez a rezglkdrt.Amikor viszonta fesziiltsdg jelent. Ez rdszben disszip6ci6s, rdszben. kifel6 spir6loz6tdltdsekmiatti energiavesztesdgb6l a a vesztesdget de 6s Term6szetesen olyan esetis elk6pzelhet6, el6 is fordul, amikorvan ugyannyeresdg, ez az kdvetkezik. kinemtudjuk a teljesitm6nyt form6j6ban energia iv fenntart6s6ra nem elegendl,igy tisztanelektromos m6g az paramdterek be6llit6s6nak a cdlja,hogy ezt az izemm6A optimdlis venni,csakh6 formSj6ban. miikdddsi Az energia kivehetdtermeldse. 6rarn hiszena fa c6l az elektromos dot is minim6lism6rt6kiirecsdkkentsiik, biaosit6s6val kell el6mi azt, lefutiisdnak id6benaszimetrikus a 6s fesztiltsdg id6beli lefut6srlnak megfelel6, kell nyerjtink,s ezt a szakaszt rigy megvakering6tdltdsndl mindl tObbenergidt hogy a snikiil6 spir6lp6lyrin hogy a kip6lya6lljon el6.A ciklustpedigrigy kell lezSrni, l6sitani,hogy az ,,arany spir6l" alakzathozkdzeli kerUljtinkaz emlitettoptim6lisspir6lalakmesszebbre fel6 mozg6spir6lpdlydn azYl22b.6bra szerint.mindl m6don ezt minimalizdljuk. vfz alatti fvkisiil6sndl egy primitiv, de hat6sos A t61,6s igy az energiavesztesdget oldjdkmeg- eloltj6kaz ivet, amintaz 6rameldrtea maximumot s ut6narijra lehetkezdenia folyamatot. 6s hogyan alakul a fesztilts6g az 6ram lefut6saegy idedlis Ndzziik meg, hogy az id6 fiiggvdny6ben alattl6tszika kdt 6rt6k azid6 fiiggvdnydben. esetdben. AzYl25.6br6negym6s er6ss6gti tingerjesztds

t6rnegyed val6 fel6 tor6d6sa. lefut6s6n 6rr6tszik arr^s{:::;:r3Ji*"u,agenerariv * a.)Azivfesziilrs6g szakaszban. 6tlagosan nagyobb, adisszipativ mint de szakaszban b.)Az liiktet6, agenerativ Azaszimetri6t elhanyagoltuk. iv6ram 6ramb6l5ll, de itt csaka el6feszft6si rlramb6l a gyorsanv6ltoz6rezg6kdri ds Az ivhrarnalassanv6ltoz6 szael6rhet6 olyan dllapotis, amikor a disszipativ Igen nagy amplitud6kesetdn rezg6kdrirlszt ilbrdzoljuk. j6val kisebba generatfvszakasznil,6s elvileg pozitiv visszacsatol6s segfts6gdvel a fgy kaszteljesftm6nye 6rtdk6bdl folyamatfenntara teljesen 6nj6r6v6 tehet6,azaza nyeresdg kezdetiindit6szakasz a rendszer utdn is t6si vesztesdgeit lehet fedezni. Kiildn konstrukci6sgondot jelent olyan rezgdkdrdkk6szit6se,ahol valamint elergia alakjibantiirtdn6kinyerds6re, kis elektromos lehet6sdg nyilik a tdbbletenergia vesztesdgri, p6lmutatnakegy gyakorlati megval6sit6si Erre a Correaszabadalmak aszimetriael66llit6shra. a sziiksdges a esetdn aszimetri6t is . De az 6ramid6belijellege a rezg6k0rben Correaszabadalom dht, igaztdred6kesen mvtataz Y /26. 6br szerint. a

segitaz aszimetria el66llitris6ban. aszimetriija. kivett nyeres6g A Yl26.6bra. A rezg6kdririramid6belilefut6sa, alatt. a b.) A spir6lszdg alakul6sa ciklus kiilcinbdz6szakaszai

I70

II. a EeelyGydrsy:Bevezet6s t6rtechnol6ei6ba

A PAPPKESZULfK

Y127.hbta.

de is Pappmagyar szhrmazhstrfeltal6l6 r6bukkant erre azeffektusra, 6 a tdbbleteth6vd alakitotta, Joseph AzYIZT.6brdnlfitszlk a tal6lm6nyrujza.Egy mozg6 dum6don mechanikaienergi6v6. s azta szok6sos volffel gatf5ruval ell6tott hengerbenszabaditja az energi6tegyszenim6don: egy spirSl alak6, szolenoid6lis Az plazrnht6llit el6- s ebbenhoz.zal1tea spiriflist6lt6smozgdst. 1972-ben ramszillalhevit6ssegitsdg6vel hirtelendram-ffanfelflitcittvolframszolenoidra szerint,a33. szdm(r megadott: 3.680.431 sz6mriszabadalom teretkdpez,s ezt mdga elektromos 6rv6nyes belsej6ben zienstkapcsol.A ndvekv6 6ramavolframszolenoid a 40 6s 31-eselektr6dokkozti homog6ner6t6nelmeg is r6ntja.Ez a kiils6 t6r nem p6rhuzamos szolenoid mozognak ment6n jelensdgett6l m6gmiikodik: kdrtilbeltilegy szfikiil6,de ferdekuppal6st de tengely6vel, a gedesztdsdre, flitds6refordft6termikus a a tiiltdsek.Az igy l6trejdttnyeres6g k6myez6,ionizillt nemesg6z messzire. A szerintnehlz tdmegeket.dobott k1pz6dik,amelyPappm6r6sei dik igy egy olyan l6k6shull6m A munkak0zegk6nt. k6s6bbiekhaszniflt gybtr* oxid6l6dik,fgy nemesg6zt volframsz6l oxig6njelenldt6ben a megkapta ert tov6bbfejlesztette az effekhrst,6s tdbb mint egy lvtized mrilva, 1984-ben ben jelent6sen A nemesg6z ttiltettel miikOddtt. motorra,anely z6rt hengerekkel, egy 4.428.193sz6mi szabadalmat olyan isp6rhuzamos tengelytilett. A vaskosmunk6titt nincsm6domban itt szolenoid viszont m6r a hengerekkel Sok tekintetbenazonban vett mertetni,de a fennmaradtadatokszerinttdbb kW nyeresdget ki a rendszerb6l. nem val6szinrileg reproduk6lhat6. trilbonyolitott rendszer, csaka leir6salapjan a s
. i

probl6mdi gizkisiil6ses k6sziil6kek Tanziens tizemel6k6sziil6kekmtikdd6se hangsrilyomi,hogy a hanzienskisi.ildseken Tal6n nem kell kiildndsebben kistil6sek s6t szerkezetek, az elvekrdszleteisem.A tranziens ugyanrigynincsfelt6rva,mint az eddigbemutatott fontoss6a szeml6let, szimmeffiaveszt6s mechanik6b megszerzett an esetdn valamennyire m6g segita klasszikus ds el6 egyszerre, a trangrinakismerete. is Magaa grizkisiilds egy igenbonyolult folyamat,sokfelehat6sfordul ami Tov6bbkomplik6ljaa helyzeteta spin t6r bevezet6se, ugyan6nzienskisiil6s ezdrtleszm6gbonyolultabb. hozhata folyamatb4 6sigy ndvelhetimega hatils,de irjabbforg6stengelyt ugyannem er6s,robosztus mag6ban (A nyeres6get. spintdr egykis6rleti bizonyitdkfual{sdazV/l.kieg6szitdst.) p6ld6ula lehets6ges kaszk6dkapcsol6sok kisiil6sek technikaihdttere, felt6ratlan tranziens a Szinteteljesen haszrosfeladat,fontomarad,s neh6z,de legal6bb vizsgillata.Ezena t6rena munka mhr ajdv6 dvezredre el6rhet6bb, mint p6ld6ula fuzi6skutat6sa Tokamaktipusri berendez6sekkel. sabb,s a gyakorlat sz6m6ra hanemterekkel,{oleg tratuiensmez6lftel foels6sorban nem mozg6rdszecskdkkel, A kdvetkez6ekben els6sorban keletkez6 a Itt gunk foglalkoznimelyekf6leg mSgnesek kelthet6ek. 6rtelemszertien segitsdgdvel szrimunkaz energianyeresdg drdekes s az igy keletkez6 6s mez6kszimmetriavesztdse, elektromos mdgneses ferroelekferrom6gneses, elsdsorban ru.Ezzel egyutta felhaszr6ltkdzegis v6ltozik,hiszenszllfirdanyagok, kiv6njuk ha Sajnos, r6szletesen haszn6latdval 6rjuk el a kfv6nthatdsokat. ffomosvagy dielektromos anyagok eset6n. tal6lunk,mint a plazmmezglsek bonyolultr6szleteket feltr{rnia folyamatokat, akkoritt is ugyanolyan

moz(a miatt) sokkal ttibb ttilt6shordoz6t 86r a v6kuumhozk6pesta plazmilban t<ilt6skompenzdci6 elfajult plazmakdnt hideg, felsb eznemaleirets6ges hatar.A f6mekbelseje guthut*r. .gvrJswi t6rfogatban, az mozoghatnak rdgzitettf6mionokkozdtt szabadon akrist6lyr6cshoz ioghat6fel, ahoiaz egy h-lyben 6116, jellemzi ezt az elfajult plazvezet6k6pess6g 6s Igen nagy a t6li6ssiinisdg, emiattj6 elektromos elektronok. ahhozhogy ioniz6lni a hordoz6anyagot, energiabefektetdssel m6t, 6s a tti itOnye az, hggy nem kell ktilon juthassunk. Elvileg ide6tiskdzeglenneteh6ta f6t6lt6sekhez elektromos alkalmas tdlt6s,6ramhordoz6s6ra p6ly5alalcu spir6l mezlket6stdiltdsdraml6si s mek belseje, a c6l az,hogy ott hozzunkl6neaz elekhonokkal leir6form6banmegmaradt a Ilyen m6donmrikddhetett tdreddkes kat - vagy legal6bbis*"ut egy szakasz6t. motoris. s n6met Colerksziil6ke, tal6naz angolSearl-f6le 6s sokszerintaz amerikaiHubbard, a , Sajnos f6mekn6l hiszennem leelk6sziteni, kd,zvetleniil elrendez6st egyszerii nemtudjuk a Spence-fdle a a elvei ink6bbhasonl6ak szerkezetek f6meketfelhaszn6l6 Ez{.rr..a afemr6csba. az het,,bel6ni'o elektronokat ez6rtkeriilt ez a R6szben mint kdsziildkekhez, a Spence-elvhez. plazmarezgdses glob6lisan -fejezet szint6nsemleges l6tunk a leir6sa mdg6. Az elvi rokonsdgmellett perszeldnyegeselt6r6seket a plazm6stesztiierct ha f6mrudakban, megval6sftani lehetspir6lmozg6st kdnnyen Kfppal6stmentdn gyukotlutimegval6sft6sban. hogy a f6Tudnunkkell persze, hozunkl6tre. t6rer6ssdget id6ben iittoztt m6gneses i-rud tengelyJmentdn ez6rtviszonylagnagyobbt6rer6ss6mint aplazmhban, az mozognak elektronok, mekbensotkat lassabban tudjuk itt 6sfgy az elektronokat. hogy egydltallnmozgatni gekrevan sziiks6g, jelens6gj<in gdd 6rv6ny6ram l6tre,melyetritka kivdtelt6l eltekinwenemkivSnatos Amozg6, ro.* A el6fordul6sukTt,amai 6s Eepekben. mi esetiink6s k6ntkezeli.ink tapasztalunk, tobbfdlem6doncsdkkentik mez6ket'Mag6t6l 6rtet6dik, lehet megval6sitania kiv6nt alalcri ben n6ha6ppenaz 6rv6nyiiramsegits6g6vel keltjiik az dranyagban ferrom6gneses el, drheti.ink ha futmhgnesezeff hogy nagyobb,kedvez6bbhajHsszoget vagy a k6sziil6khez, a hasonl6an Spence is ueayat.-ot, hiszenaz iw fiUepo Lorentz-er6t felhaszr6ljuk, plazmarezgdsekn6l. is amely a Hubbard6s Coler rendszerndl kdzds. alapelrendez6s, Azyl28. 6br6nl6tszikaz az egyszerfi kdrbevettl6gyvasvagy magaa m6gnesekkel vagy permanens anyag a Ebbena rendszerben ferrom6gneses 6gy k6szftik, kifejezetten az esetnek ahlbdja,hogy a kem6nymdgnest UtOUUi m6gnes. kem6nypermanens 6s nagy az ohmikusellen6ll6suk, igy az ohmikusvesztes6g el6g 6s hogy sbk legyenbennea rdcshiba, ez6rt -Hubbard val6sziniileg felismerte ezt, 6s ez6rt is akalmazhatott tal6n r6tegeslfgyvas 6s permanens is. kdszitettszerkezetet. m6gnesekb6l

a.)

b.)

c')

s.zerkea.) ltrehoziisa. Hubbardr6teges " elektronp6lyrik ,pirfl .Yii.l';:iil 6rv6nyes, megval6sithat6 vezet6kbetsej6ben F6mes hozzalltte, a beliilre helyezett komponenst tdr Az zet1nekvgzlata. axi6lis iraiyri, iaObenv6ltoz6m6gneses az tirv6nyl6 elektromos teret is ldtrehoznaka kiils6 l6gyvasretegben. teret 6s axi6lis elektromos nagy feszultsdgiiterei pedig radi6lis elektromos szolenoidok is itilsti rrot"noia kdai l6gyvasr6tegbeninduk6lt spir6l p6lya l6tszik. b.) A Coler-f6le elrendez6s axialis A k6penegy biis6 6s egy fgy hozzallo|e, helyezettszolenoiddal,6s a radi6lis elektromosteret a m6gnesben m6gneses teret hoz l6te, az6lland6 m6gnesre 6t is igy ho{y az 6ramot 1tveznti magfn a m6gnesen, axi6lis 6s radi6lis komponense lesz az elektromost6rnek. c.) A m6gnesen rendszergeometri6j6t6l' ki, kor6 iJspir6lis p6lyrik alakulhatnak ezekalakja fugg az e.gdsz miatt eg! kuppabst to,i!n(i 6ramvezet6s t6r csavartm6gneses v6ltoz6 menetemelked6sii az 6tamk6i kapcsolast6l6s a magneskorkialakitis6t6l. Az 6ram megindul6sakor teret hoz l6tre, hogy a tengelyininyrltdrrel egyiitt csavartt{t ala6rint6 irrinyi m6gneses mertMa*iat ,eram alakul ki a m6gnesben, vannaka rendszerben m6gnesrudak pSrhuzamos mert egym6ssal kul ki. Val6j6banmgbonyolultabbterek k6pz6dnek,

is t6r elektromos viszontm6gnemel6gegy radi6liskomponens kell a gdrnem Az <irv6nyes, potencidlos .iuigy el, hogy tcibbszolenoidr6teget belehelyezett arendis &te Ezt bult spir6lp6iyal1trehozds6hoz. Hubbird r6tegek vi4ltogattdkegym6st. A szolenoidr6tegek mdgneses szerbi, igy lfugyvas/szolenoid/peflnanens ki. t6r igy kapcsolva, kdzdttiikradi6liselektr<jmos alalsdhatott val6szinriligroiorutrvoltak egymdssal

172 EgelyGycirgy:Bevezet{s t6rtechnol6gi6ba II. a is A Colerrendszer radi6liselektromos rigy a t6rkomponenst filitotta el6, hogy magifia megnest az iramteret ad, de radi6lis elektromos6s m6gneses k<ir r6sz6v6tette. Ez az ekendezds rdszbenaxi6lis, r6szben a mindkdtberendez6sben igy el6gg6szabillytalan terek.jdnnek l6tre.Mivel rezg6kdriiram szolgilltatja mflg6s maximuma elektromos mdgaz neses elektromos miatt nemleszegyszene 6s teret,ezekfdziskiildnbs6ge a 6s neses tdrnek,ez }nmaghban lehet6v6teszi a v6ltoz66rint6 ir6nyri spir6lp6ly6t mez6t.Term6szetesen rdszfvdkell tenniink,kicsiny a m6gnesk<ir m6gneses t6rer6ss6g n<ivel6se 6rdek6ben mindkdtesetben m6gnest kell tenni, lehet6v6 Technikailagazonban l6gr6sfelhaszn6l6sSval, a sz6r6si vesztes6get csdkkentsiik. hogy v6ltozlehet6sdg ahhoz, hogy a m6gnesezettsdget hogy a l6gr6stviitoztatni tudjuk, mertez egy szab6lyz6si tassuk,6s ezzel a spirdlpdlyaalakj6t is befoly6solnitudjuk. Tov6bbi 6s egybenutols6 ldp6s, hogy a teret el66llitsuk. 6s szolenoidot rezg6k0rrlszevl tegyiik, hogy az id6benv6ltoz6m6gneses elektromos egy j6l a Mivel erdsennem line6risa pennanens m6gnessel bir6 szolenoid kdnytikpontktirnydkdn, mdretezett id6ben v6ltoz6 drint6jti esetben m6r thrgyalt, id6ben aszimetrikus6ram id6 alakot megkaphatjuk,ami az a spir6lp6lySkat mez6ket 6s el66llftja. de rendszert illlitja elomindk6tkonstrukci6, m6sAlapvet6en tehStaz Y 129.6brin l6that6egyszenisitett m6smegolddssal. mez6tis elektromos teret ds csavartmdgneses A l6nyegaz, hogy az ekendezesnek radi6lisds <irvdnyes kb. 36 fokos drint6szdg a el6 kell illlitania,ds a spirSl6rint6szdg6nekbefeldtart6 szakaszonaz,,aranyspir6l" el viszontettdl messze kell tdrnie, szakaszon &6k1hez kell kdzelitenie. kifeld tart6, thgul6,vesztes6ges A fedezdse is. ut5n hogy a ciklusttisztanyeresdggel zitrhassuk, vesztes6gek a geometria is) (vagyaz el6z6,I.kdtetben dvcsatszerii ismertetett tdbbi,rigynevezett A Coler-fdle konstlukci6 keletkeztov6bbidrdekess6ggel a tengelyiranyf, id6ben v6ltoz6iiram miatt rijabb iirv6nyiiramkomponens bir: 16ffe" het,s ez a m6r ismertetett spir6lrar6szuperpon6l6dik, igy, egyiitt,k6t terigelykOrtiliforg6sthozhatnak 6s
magnes gytirii 6rambevezet6 iddbenv6ltoz63D spir6lp6lya .A -f> | Yl29.6bra. anyagbancsavartm6gneFerrom6gneses sesteret6s elektronoktdrbeli spir6lp6ly6j6t e166llit6 rendszer. a.) Kiils6, j6l vezet6 gytiriivel, 6s az azt a m6gnes. szolenoid6s a kondenzdtor A ,."96 kot energiatrlrol6it adj6k. Mivel a szolenoidinduktivit6sa, m6gnesv6ltoz6 a
permeabilit6sa miatt nem 6lland6, a.rezg6s nem szinuszos, l6trejdhet a sztiksdges id6beli aszimetria. A fesziilts6g 6s 6ram (m6gneses t6reniss6g) kdai f6ziseltdrdsre viszont oda kell figyelni, ez egy komoly sond a m6retez6sn6l.

kondenz6tor
szolenoid

rezg6seket is Ujabb ds tov6bbim6retezdsi bonyodalom, hogy az idobenvilltozoterekrnagnetosztrikci6s axi6ldtrehozhabrak, a m6gneses indukci6jelent6stdrbeli6s id6beli fluktu6ci6j6t hozzaldtre.Nemcsak ami 6s lis, hanemtangenci6lis is l6trejdnilyenkor (ha Sthalad 6rama m6gnesen) . az m6gneses tdrer6ssdgv6ltozSs ez 6tteez igy rendkiviil elbonyolitjaaz eddigis dsszetett, nehezen 6ttekinthet6 k6pet.Gyakorlatilag teljesen kinthetetlennd kezel6se, melyekrezon6ns, tObbtengelyfi, teszia kapcsolatokat, hiszena nemline6risrezgdsek magnetosztrikci6s nehdzsdget rezg6sekkel csatol6dnak, nern harmonikus id6fiiggvdnyszerint- borzalmas jelent.Ezeknek eseteknek remdnytelen szdmithssal az a tdrtdn6modellezdse. B6r a Spence igenkomplik6ltvolt, a m6gneses rendszerek rendszer kivdtel6vel mindegyikeddigirendszer lehetcsakvam6gbonyolultabbak, 6s sok-sokm6r6ssel elmdletileg szintekezelhetetlenek 6vekmunk6j6val, pl. rezg6k<irt haszlamit el6mi.Az I. kdtetbenismertetett Hubbardtalillmhny kdt darabelektromos rezon6ns pedigkaszk6d n6l (egybemen6 egy kimen6kdrt), a Colerrendszer kapcsol6sban haszn6lja azYl28. 6brdn 6s felvinolt, kapcsoltelektromos/mechanikai Ez rezorezgfirendszert. a sokrezg6rendszer,magnetosztrikci6s a nancia6s a rezg6kdrinemlinearit6sok rezonancia teszik a rendszert bonyolulu6.A magnetosztrikci6s esettinkbenhasznos szerepet be, mert mechanikus rezonancia segfts6g6vel 6rhetiinkel nagy indukci6ingatdlt doz6sokat, f6leg a ferrom6gneses Ezekre anyagok drint6ir6nyf6sszehriz6ddshn6l,titgu'l6s6ndl. a rendszerekre kittintetett a tdbb 10 6s 100kHz miikdd6sifrekvencia jellemz6,dsa rezon6ns a tizemm6d. Ezert csakndhriny frekvencia eset6n adnaktcibbletteljesftmdnyt, frekvenci6kon nem. a k6ztes A rendszer miatt a sz6mit6sok nem dsszetettsdge, a sokfelebels6visszacsatol6s, 6nge4eszt6s az sajrits6gai vezethetnek mdgnagys6grendi sor6ncsakaz igen preciz,sok 6llfthat6parabecsl6sekre sem.Ez&t a fejleszt6s m6tenelmegdpitett rendszer hogy az 6ngedeszt6 hat6st mutat6paramdterszigeteket hangol6sa esetdn rem6lhet6, precfzdokumegtal6ljuk felt6rk6peznik. a munkanemnagyonkrilts6gigdnyes, kitartd k(sdrletez6st, 6s Ez de

ig6nyel.Kdtfajta ellen6rz6mdrdssegithetiezt a munk6t, 6s pontosm6r6siadatgyrijt6st feldolgoz6st ment6ci6t, anyagkontfelm6gnesezetlen R6szben paramdtert6rk6pezds mintegy a iejleszt6siir6nyok 6s ,,ir6nyttijek6nt". a k6t eset ktiltinbs6g6nek mdgneshat6s6tlehet tanulmlnyozni itt rollk6ni va16haszn6lat|vaL, a permanens lehet sz6mitari.Ezt a ki.il6nbnagyobbteljesftmdnyre esetdben, anyagok A felmdgnesezett cisszehasonlitds1val. tdbblet kimdmi. Igen val6szfnii,hogy h6 form6j6ban lehetpontosan sdget val6j6bankalorimetrikusmdr6sekkel kell is, paratnetefiartomdnyban6s eltlszdrezeketa paramdtereket tdgzite' a teljesitrn{nymegtalSlhat6 sz6lesebb ezutln lehet rpm6lni,hogy az hangol6sa, tovdbbi finom(t6sa, a kdvetkezhet param6terek ni. Csak ezutdn avinlatosmenete. keres6snek a Azyl30.6branlitszik ennek is eset 6ngerjeszt6 paramdtereit megtal6ljuk.
V/30.6bra. tingerrezon6ns, M6gneses, jeszt6 rendszerek kdzelit6 jelleggdrb6je. Val6j6banegy olyan,,feliiletet" kell felt6rk6pezni, ahol a rezg6kdrtik igen fesz0ltsdge sok param6jeltert6l fiigg. (Frekvencia, alak, terhel6s,m6gnesezettcsasdg,drvdnyvesztesegek, tol6si tdnyez6k,anyagmin6s6gstb.)

Ia,r"e[A]

rolkHzl

finist&ben fellelhet6param6az g{:l-L az a-I razswtDen reiletnero paramc.16,51 terszigetek, ahol az <ingerjeszt6s

7"

=---_

t r de m6g nem ringerjeszt6 m6nya, de m6g nem rinseriesz,t6 ,l-'+1 +r e - -FmAnwn

tartomaxim6listermikusnyeres6g

grizmellett,folyamatos tdbb watt teljesitmdny 6s A kalorimetri6tc|lszeri igenj6 h6szigetelds nagy,esetleg gin 6s kell aramoltat6ssalpdld6ulleveg6velelvdgezri.Igen pontosan ismemi a h6szigetel6s az fltinamoltatott rn6rni.A lehessen biztons6ggal nyeres6get hogya kalorikus jellemz6it,a kdzegh6mdrs6kletdt fajh6j6t,az;6rt, ds akez' pontosismerete utan adnakti46kotrat6st teljesitmdny perszecsaka bemend kalorikusnyeres6gm6r6sek guantilltannincsnyeresdg, is Hogy ne t6vedjiink,olyan eseteket megkell n6mi, amikor deti kis nyeres{gekr6l. nem rigy, felhaszn6l6sdval,vagy hogy a szolenoidot helyezzikrda mint p6lddul aluminiumrudak kontrolltestek fenom6gnemjdhetnekl6tre.A ktivetkez6logikus l6p6sa nem felmdgnesezett drv6ny6ramok m6gnesre, tehdt arryaut6n kdvetkezikcsak a felm6gnesezett 6s entt{n a m6r6sek a neses anyagokfelhaszn6l6sa rendszerben, kell elvdgezri a rezg6kdri aram 6s fesztiltsdg gokkal iegr"ttkisdrletsorozat. Tov6bbi konfollkisdrletek sor6t is, ig6nyel mfu a kezdeti szakaszban de m6r6seket jelalakok vizsgdlatfndl,. Mindez igen hosszri,kdrtilm6nyes 6s ahol tov6bbihangol6s finomia hogy r6tal6lunkazoknaka paramdtereknekkdmy6k6re, csakigy remdlhet6, piciny, sziik param6tertartom6nydhoz. a t6sutrfureljuthatunk teljestingerjesztds jelent a Coler 6s frtam le, hanemaz&t, hogy ldssuk,milyen nagy feladatot Mindezt nem elrettentdsk$nt fjbdli rnegszerzdse. know-how de mi{r megtal6lt, az6taelveszett az HubbardtfpusrirendszereknL, egyszer sem verzi6tlehetugyankipr6b6lni,de egyik esetdben rem6lhetjtkkomolyan,hogy az Szfmoskonstrukci6s pararn6terek segits6g66s rezg6ktiri,miigneses geometriai kiv6lasztott ut6n,a tetsz<llegesen els66ssze6pitds jutunk. Hubbard6s Coler egydrtelmtien leirta,hogy csakelszigetelt tartom6nyba az vel azonnai dngerjeszt$ m6don Hubbardaz el6zo,I. kdtetbenismertetett m6dona szerkezet. miikddik dngerjeszt6 tartomrinyokban se, a mindig az ellzolcrrck k6tszere azazkttri.ilbeliil5340 tartom6nya frekvenciak azt irja,hogy az dngerjeszt6 hogy egy adotttingerjeszt6 Ugy ff Uz, iOOgO z,2li62Hz stb.- mindig a2,8 GHzalharm6nikusai. v61te, val6szinri, aholk: 19, 18,17,...majd3,2,l. Sajnos adhat6 a frekvencia v=2.8.2k osszefiiggdssel rneg, rezon6ns szerkezetndl mellett igaz.A ttibbr6tegii, viszonyok csak hogy ez az dsszefiigg6s az adotlgeometriai az azonositja.(Rdszletek I. k6tetar6ny6val az aranymetszds 6tm6r6kc6lszerii arfunyfut u piitn"t 6s szekunder ad izolillt frekvenci6t meg,mint csak Coler az o berendez6sdre egyetlen ben,a nem line6rismegold6sokn6l.) Am 6s eset6t, ezk1zel esik a Hubbardegyik frekvenci6i6l'rc2. lehet,hogy ez csakv6letlen az 1ngefieszt6s ez adatokeset6n akjvenni,6s nem tJizirt,hogy mdsgeometriai tfl ezrt nemszabad kornolyan egybeisds, m6shov6 esik. m6r ttintetett frekvencia "--iA;;ftG;".;e;*#i;;;ilegal6l6sanak hogypdldaul ldnyeges, m6rds, h6technikai a felt6tele pontos a ds m6r6s6rg, pdld6ul membri{nszivattyrit kihaszn6ljunka h6m6rsdklet pontosplatina LllenfliashOmdroket t6rol6oszcilloszAz elektronikusoldalt n6zvepedig tObbsugaras biztositilsfua. isiny, de 6lland6 leveg66ram Mindezzelegyutt esetlegtdbb kell m6r6sadatgyrijt6t hasznilni az adatdgzitdshez. kOpot vagy trlbbcsatom6s javftjak, hogy az dngerjeszt6st el6rhetjtik' addig tulajdons6gait a 6vis munkira lehet szitmitant,mfg rendszer

174

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi{ball.

generitor Egyp6lusri 86r a m6gnesesftsz tfugyat6sdnak kezdetdn emlft6sre keri.ilt, hogy a Spence rendszer nemes l6tsz6(de technikai van egyszertinek egyszenis6gdt nem lehetkdzvetlentil itt megval6sitani, egy hasonl6an lag igencsakneh6z)elrendez6s, megval6sithat6 stacionerfolyamatkfint:ez az egyp6lusti ahol az alapeffektus gener6tor de folyamatoktucatnyiprobl6m6j6t, esete. stacioner A folyamatkikeriilhet6vdteszi a tranziens gondok)l6pnek,adottesetben {rartelvezetlsgondja,mert a kefdken helytikrerijak (nemkev6sb6neh6z az is mellettStvinniink. srirl6d6s fell6p,6stdbbezer amperes dramot kell kis kontaktellen6ll6s Tal6n ez az egyetleneset,amikor a klasszikusmechanik6ban m6r megismertspirillypdlydsmodell m6g mez6adja haszn6lhat6,mindezf6m vezet6kbelsejdben. teh6tnem a vfltoz6 elekhomos vagy m6gneses s Itt a nyeres6get, hanemaz igen nagy szdtin$ spir6l p61y6n halad6elektron. Nyilv6nval6,hogy homog6n m6gneses mez6ben nem alakulhatnak a sziiksdges ki spir6lpSlyrik azaza pily6ja oly kevdssd el a krirt6l az igen lassrielektrondiffiizi6s sebess6gek forg6 tdmbbenaz elektronok t6r miatt, hogy drdemleges A viszontelvileg megval6sithat6k akeltdrdsr6l nem is lehetbeszdlni. spir6lp6ly6k korongot.Ekkor kor, ha azYl3l.6brdnl6that6 m6doninhomog6n m6gneses tdrbehelyezz:d,k aforg6, vastag ferrom6gneses forg6r6sz eset6na spir6lp6ly6khozsziiksdges tengelyir6nyri6s sug6rir6nytielektromost6rha er6ss6gkomponens is kialakul,dsha sziikiil6 spir6lmozg6st val6sftunk meg,akkor nyeresdgre, t6gul6spir6lp6ly6t6llitunk el6, akkor vesztesdgre modell helyt6ll6. sz6mithatunk amennyiben eddigfelt6telezett az inAz Y/31. 6br6nl6that6m6donaz inhomog6n indukci6vonalak segfts6g6vel, radi6lisir6nyf m6gneses a dukci6komponensek miatt kialakulhatnak spir6lp6ly6k, a staci_oner m6don.A stacioner miikdd6s alatt azt 6rtjtk, hogy forg6 r6szenSthalad6 m6rt6keftiggeni fog a spi6ram6rt6keiddbennem v6ltozik. A nyeresdg r6lp6lya alakj6t6l,az pediga helyi indukci6 dshelyi sebessdg 6rt6ket6lfiigg. Ez az esetelvileg mdretezhet6, ds lStszik,hogy az optimdlisspir6ldrint6szdg az drtdkea forg6r6sz sebess6g6t6l6s indukci6sikbeli eloszl6vinni s6t6lhogyanfiigg. Az is sejthet6, hogy optim6lisgOrbiiletupillyikkialakitds6hoz szabadtelitdsbe nem a forg6r6szt alkot6vasat,ezviszontkis tdrer6t6snagymdreteket okoz.

eo Ei

Z.lc

-E

'i"r,o'Jo Z5.o ,rro

816611, indukci6s komponens

F1 axi6lis er6 (potenci6l)

v (tangenci6lis sebessg) c.)

d.) elektromos sebessdgek eloszl6sa

V/31.dbra. Inhomog6nmdgneses teret tartalmaz6egyp6lusrigener6tor.a.) Hagyom6nyos egyp6lusrigener6tor,az indukci6vonalakir6nya pdrhuzamos forgi{stengellyel. Inhomogdnm6gneses esetdn tengelyremer6leges a b.) tdr a indukci6vellorok is l6teznek.c.) Ezek a tengelyre mer6leges indukci6vektoroka forg6skiizben tengely ir6nyri Lorentz er6t ge{esztenek;ami lehet6vdteszi a hiiromdimenzi6s mozg6st. Spir6lp6ly6ka generi{torforg6 r6szdben, inhomogdn hat6s6ra. A Hayasaka d) az rarizfinlfitszik tdr e.) szabadalom metszetr az a spir6lism6gneses mez6,ami a b.) 6br6nvan feltiintetve

Ez elvilegnumerikus szrimit6sokkal kdvethet6, szdmolhat6, m6retezhet6. Spence A rendszer mellettteh6t ez.a glp is viszonylagegyszeni, ez is igen sok technikainehdzsdget mag6ban. de rejt Kontrollkis6rletkdnt a kdvetkez6 mdrdst lehetne elv6gezni. a forg6 rlszt egym6st6l Ha elszigetelt v6konykorongokb6l 6pitji.ik meg, akkornem alakulhatnak nempotenci6los ki spir6lp6lydk. Csakradidlisir6nyritcilt6smozgds fel, 6s fgy a l6p jutunk vissza,az inhomog6n hagyomdnyos elrendez6shez m6gneses indukci6 ekkor nem okozhatelt6r6st. Ekkor neml6phetfel semenergiatdbblet, energiahi6ny. stacioner sem A megold6s gyakorlatban a kiterjeszthet6az alacsony, h6l6zatifrekvenci6jri v6ltoz6sokra, amintaz azYl3Ie.6br6nl6that6 E. Hayasaka l989es szabadalmdn l6tszik.A m6gneses is tdrnekvan axi6lis6sradi6liskomponense hogy a szfikiil6spir6lmozis, g6sel66lljon.

p6ldrik 175 V. r6sz:Alkalmazdsi

ismerttinkmeg. Utoljrira maradt a kalmas,id6ben 6lland6 6s id6ben v6ltoz6 fluxusri 6s 6ramrirendszereket lehet polariz6lhat6 kdzegeket 6s Elektromosan m6gnesesen t6rgyal6sa. kdzegek k6zt k<izegek apolariz6lhat6 f6leg szikird6llapotban, az gdz, folyaddk6s szil:irdhalmazilllapotban, ut6bbiakat l6trehozri.Az el6bbieket 6bantudjuk el66llitani. form6j esetleg olajosszuszpenzi6 a 6s t6rbenmozgathat6k csakkis m6rt6kben.Ezdtt polarizdltk6kdzegekcsakinhomog6n Polariz6lhat6 hozunk16r spir6lisalakumez6ket id6benvfultoz6,kdzelit6leg els6sorban el66llit6s6hoz zegekben nyeres6g a 6s ha nyeresdget, a ter id6beli fel6piil6se kaphatunk igy re. Ezek m6r eleved,rv6nyesek, abbanaz esetben kell fel6piteni,6s lasvagylls t6rbeli elt6rdsvan.Ez alattart kell 6rteni,hogy gyorsan elttin{sek6zt id$beli jussunk.lgy az <irv6nyes, spiezeketamezlket,hogytisztanyeresdghez megsztntetni kell sabban lebontani, m6reteEz itt akivdnt tcibbletet. is igen nehz adja elterel6se 6s fel6pit6se ,,lebont6sa" r6lis terekinstacioner mind a csak z6si feladat,m6gis el6g sok tal6lm6ny6piilt erre az elvre.Mind forg6 atkatr6szekettartalmaz6. is A a tal6lunkebben csoportban. Hubbard6s Coler szerkezet6t ide mtikdd6szerkezeteket fluxusterel6s6vel mez6ket'Most a 6s elektromos m6gneses szimmetri6jri is tal6lunkcsdkkentett lehetne sorolni,mert azokban pr6b6ljuk kdsziil6kalapelv6t mrik0d6(kdriilbeliil 100-300KHz) Hendershot szintdnmagasfrekvenci6val is a megfelvdzolni,amelyndl kdzegrezgetese fontoslehetaz energiatermel6sben.

-"T,.t:t:":J:::trtr#ffifHT#J?".i"'r",1 arp6ry6k spir6r mez6,k r6trej6v6, 6s *"*uu,u,,,us6ra

k6sziil6k A Hendershot f6mekbelsej6Az is elvileg szilardkOzegben l6trehozhat6ak. eloz6rdszben Spinflpdlyrlkrdvid szakaszai kicsi, konduktfvtipusri6raml6s vesztes6ge melynektrimegeelhanyagolhat6, elekffongSnt, ben mozgattunk jellemezve. lehetl6fiehoznikis elmozdul6sokkal konvektfvtfpusrimozg6st kdzegekn6l Polariz6lhat6 eset6n. itt lev6 spir6lmozg6sokat is kialakithatunk nagys6grendben igen kis m6retii,ezredmillim6ter Ennekellendre kis viszonylag vesztesdggel. tdrbenmozgatunk inhomogdn id6benv6ltoz6, rigy, hogy apolaizillhat6k6zeget gbbenu" esitbettviszontm6g egy igen drdekes hogy nemkondultiv m6don Az esetelkdpzelhetl. ugyanis, terjed,de a kdzeg a konvektfvm6don,azazcsak hat6s hanem (vezetdsi m6don)halada k6zegaszerkezetben, m6donl6hetranziens kdzegben el6gha a polarizfulhat6 Ezek szerint 6ll, ugyanigymint pl. a h6vezet6sndl. - mintegy,Jopol6giaitdltdst" alkotva.Ez a jellegzetess6g jdnnel a spir6l alakbanelrendez6ddtt dip6lusok ilyen tipusrik6sziil6kn6l. az megfigyelhetd dsszes 6s elektromos m6gneses itt A ciklus id6beli kialakul6sa is fontos,azaza kedvez6alakuspir6lkialakit6sa folyamata.Eztpl;a polamint a visszarendez6dds menjenvdgbe, m5s tereksegits{g6vel id6fiiggvdnyszerint (m6gneses elektromos) segiti,b6r ezh6vesztesdggel 6s idzhcilhiszter6zise iis drvdny6ramvesztekell anyagokat felhaszr6lni, szigetel6 itt ellentdtben elektromosan Az elozocsoporttal l6pnek hiszter6zis-vesztes6gek be' az fgy s6gek neml6pnekfol. Helyettiikpersze 6tpolaiz6l6si, hiszen 6s megold6st, eznemis v6letlen, k6zdttstacioner a nem Enn6laz anyagtipasn6l tal6ltam tal6lm6nyok anyagokkal jellemz6eknagy sebessdgek 6s ez polarizillhat6 mellett, a azokn6la nagy mdretrielmozduldsok polarizdlhat6 az nemoldhat6meg 6sszerfm6don.Az eddigimegold6sokb6l tiinik ki, hogy az elektromosan oszcilldci6t mechanikai n6lktili, csup6n mert dolgoz6konstrukci6kazig&etesek; mozg6alkatr6sz anyagokkal i rcndszereks 6pithet6kfgy. tartalmaz6 elpdlddula Coler-f61e n6h6nytekintetben k6sztl6kekhasonlitanak polariz6ci6thaszn6l6 Az elekffomos Az 6segy m6gneses. elektegy ldtrehozdsdt, elekffomos Itt rcndezdshez. is k6tf61et&vlgziel a spir6lmozg6s esetdn. elrendez6s azVl32.6bramutatja,a Hendershot-f6le polaizilltkdzeg felhaszn6l6sAt romosan Itt az 6br6n csak a hat6s l6trehoz6s6raalkalmas koaxi6lis elrendez6stielektr6dokat, 6s a veliik l5that6.Ahhoz,hogy a dielektrikumban szolenoid elrendez6sti nagyfrekvenci6s kos6rfori6sos egytengelyfi, teret elektromos tdrben6sid6beninhomog6n (azenergianyerdi c6lj5b6l), eldrdse ki spir6lp6lyfk alakuljanak id6benis v6ltoz6terdvelegyiitt olyan 6s inhomog6n tengelyir6nyban A kelttink,radifllisir6nyban. szolenoid er6t mechanikus kelt. Ez a sugr{rir6nyferdvel egyiitt, j6mdretezds.esetdn Lorentzer6t ad, mely 6rv6nyes Ez6rtfontos,hogy a bels6elektr6d alkot6rdszecskdknek. spir6lalataip6ly6ta dielektrikumot eredmdnyezhet miatt teh6t fontos, rendelkezik.A radirilis elmozdulSs tulajdons6gokkal milyen mechnikai,nrgalmass6gi rendelkezika tulajdons6gokkal csillapitdsi,azaz disszipdci6s tulajdons6gokkal hogy milyen mechanikus mert igy nem ferr6szbenaz1rt, anyagb6lklszitett gynfi hasznfult, belsti gytirii. Hendershotrozsdamentes j6 acdlnakr6szben jut de anyagfelhaszn6l6s6val indukci6 a dielektrikumba, a rozsdamentes rom6gneses legal6bbegy helyen,a is tulajdons6gai vannak,6skicsi a disszip6cilja.Az elekh6dgytiniket mechanikus dielekkiHendershot a ne (hogy 6rv6ny6ramok k6pz6djenek gyurii fal6ban.) mentdnfiil kell v6gni, hossza haszniit, amely nem ilzonos kumk6nt, elektrolitikus kondenz6torb6lkivett gllszeru, kocsony6sanyagot r:inyht.Elvileg tal6nm6sszildrdanyagis t6rer6ss6g polarizfulhat6 megforditjvkaz elektromos ha m6rtdkben

176

Egely Gydrgy: Bevezetdsa tdrtechnol6gi6baII.

jcihet,mint p6lddula b6rium-titanit,bar az meglehet6sen szrimitdsba 6lland6ja virideg anyag. Dielektromos szontnagys6grendekkel nagyobb lehet,mint az elektrolitikus kondenzdtarb6lkiszedett anyag6.

koaxi6lis kondenz6tor

szolenoid a kondenz6tor kitrtil c.)

d.)

Yl32.6bra. p Elektromosan oladrzftlhat6 kdzegspirflis csavar6sa, a.) Koaxi6liselektr6d6k ktiziitt tdrbeninhomog6n id6benis v6ltoz6radi6liselektromos alakulki, amelyikmechanikusan s tdr is megrezgeti polarizdlhat6 a kcizeget. A dielektrikumot k0riilvev6szolenoid b.) viszontid6benviltoz6, axi6lisan nemhomogdn mdgneses terethoz l6tre. A radi6lis irrlnybanrezgiikdzeg a m6gneses hatSsiira tdr k6pz6d6Lorentz er6 miatt 6rint6 ir6nyf er6komponens 6s igy csavar6 k6pz6dik.c.) Ha a dielektrikus er6 kondenzdtorkdnt,tekercs a induktivit6skdnt kialakitva,rezg6k6rt van lehetkialakitani a rendszerb6l, mely nem line6ris,parametrikus rezonanci6ba hozhat6. A ciklus egy befel6tart6 spirdlis,6s egy kifel6stard.) t6, kdrtilbeliilegyenes szakasz segitsg6vel 6pithet6 ha rezega rendszer. fel,
terhel6s

kosdrfon6sos szolenoid
<-t >

H"-

rozsdamentes ac6l

dlland6 miignes

c.)

II o

*pl
l l ; a[ It ttt.ttt I I I u I tr rttt xltl ilttl

tllflt

I StrIblHl:ILJJ' induktivit6sok elhelvez6se

A Hendershot rendszer v5zlatos tdred6kben megmarad, k.n.*Ti:::;lbTcsatolt rezg6kdnel elleniitemti ds oszcill6toros kapcsol6ssal oldottrlk arendszer meg permanens berezgetes5t. A fels66bra aljin l6tszik nem a linearitisokat l6trehoz6 m6gres szabillyozhat6ldgr6ssel. Ahhoz, hogy kinyerhet6 energi6hozjussunk, az eddigmhr tfugyalt m6don id6beli inhomogenit6st,szimmetriacstikkentdst kell alkalmazni a rezg6kdri 6ram lefut6s6n61. lehet el6rni, hogy az energiatermel6 szaigy kaszn6l, a befel6 tart6 impl6zi6s spir6ln6l kapott nyeres6getkivehessiik, 6s ne veszitstik el, amikor a ciklus zfuilsakorkifel6 kell mozogni a dielektrikum anyag6nak.(L6sd azY/3}d.6brdt.)Ehhez egy nem linedris rezg6k0r sziiksdges, ekkor jdhetnek l6tre p6ld6ul a rezg6krirben szolitonok, knoidrllis hull6mok yagy a rezg<ikorben id6beli lefut6sn6l sziiksdgesaszimetri6k.(L6sd I. kdtet.) az

p6ld6k 177 Y.rflsz: Alkalmaz6si m6soltak.Azdbtat<ired6a amelyet Hendershotszerkezetdr6l AzYl33.6bramutatja aztavf,zlatosrajzot, k6t itt. Csaka ldnyegdrdekes A feladatot dais adatokat tartalmaznak. tdves kes,6s areszleteival6szinrileg s a nem linearit6stegy ferrom6gneses oldotta meg Hendershot, rab szolenoidelleniitemtikapcsol6s6val egy ktizeli r6di6ad6 bemen6energi6j6t oldhattameg. Az 6brhnl6that6kapcsol6s anyagfelhaszndl6s6val tov6bbi majd hosszti6s gyakransikertelen az erre kellett eleinterShangolni egyik rezgokdrt, szol[6ltatta, jtihetett l6tre. Enn6l a rendhogy nett6 energiakinyer6s rigy begerjeszteni, lehetetta rendszert hangol6ssal a lehetne bemen6 m6rdsekkel azazkalorimehikus a kOvetni m6retez6sn6l, lehetne is szemdl a Colerm6dszert feltdrkfipezziik.Kdts6gteleniil paramdterek hat6s6t hogy M egyes 6s kinyert energia mlrtkdt meghat6rozni, a sok-sok buktat6trejt6 rit, itt sincsgarancia sikerhez' nehdz, A Horv6th-f6levizaut6 s6s vizbont6,ahol a dielektrikumanyaga viz. Itt a elvenalapula Horv6th-fdle ismertetett Az eloz6ekben Itt haszn6lja. vizbont6sra ldtrejdv6tdbbletenergifit segits6g6vel hogy a spir6lmozg6s feltal6l6arrat6rekedett, 6s (b6r belill van elhelyezve), a suszolenoid vasmagos teret is l6that6a tengelyir6nyri m6gneses l6trehoz6 itt ellent6tben megold6ssal bels66s ktils6 elektr6d.A Hendershot-fele teret l6trehoz6 g6rir6nyuelektromos igy tdbbletteljesftm6nye elektA hozza16tre. spir6lmozg6s 6ramhalad6t a dielektrikumon ez a vizbont6st el66llit6srira jelentkezik,amely rdszben rdszbendunan6gdz h6v6 disszip6l6dik, romos t6rer6 form6j6ban szfimit m6jus4-n,a 3.980.053a kapottkdt szabadalmat, 3.954.592 Horv6thIstv6n L976-ban haszn6lhat6. I4-6n. at pedigszeptember
115

Y134.ibta. A Horv6th-flevizbont6 kdt jellemz6rujza. l6gyvasrfd,a 93-asszdmti lemezelt teret metszet. l6that6az axiillismi4gneses l6trehoz6 J6l b.) Vfzszintes metszet. a.) Fiigg6leges kiils6 elektr6d. sz6mri bels6s 101-es

l6tjuk. Az metszet6t a metszetdt, 34lb.6br6npedig a vizszintes fligg6leges a AzYl34a. 6br6n szerkezet 3 itt nemkdzoljuk)szerintaz elektr6dokra KV-os de (a megtaI6lhat6, kapcsol6sa szabadalomban elektronika impulzusokban, de kb. kapcsol,pulzillt egyen6ramokkal, 150Hz-esfrekvenci6val, 6les,ttszeri fesztlts6get id6beli alakjifi, nem 0.006. Bdr a szabadalorn kdzli a fesztlts6glefut6s minddssze ahol a kit6lt6si tdnyez6 alakri,ahol a fel- 6s lefut6salakjaeltdr6,hogy a ciklusn6lm6s-m6s azYl35.6br6n bemutatott val6szintileg ki alakuljanak a sziikiil6dsb6viil6 esetben. alakrispir6lp6lydk UN]

tIsec]
V/35. 6bra. A liiktet6 egyen6ramimpulzusok val6szinti alakja.

178 Egely Gy0rgy:Bevezet6s t6rtechnol6giilball. a aszimetri6t. Enndl a konstrukci6nilla feltal6l6 viszonylag igy kdnnyu megoldania nyeresdghez sziiksdges kdri,il ez6rtmiis lesz A egyenetlen elrendezdsben. bels6csricsok vdkonydielektrikumothasandlt, szokatlanul de a a ki alakt spir6lp6ly6k.Ezek r6szletek az elektromos terer6ss6g,lehet,hogy csakitt alakulnak a megfelel6 s amelymdgis pedig igen fontosk6rd6sek. olyan elrendez6s, lefr6sbanel6gg6 Tal6n ez az egyetlen elnagyoltak, A h6zilagos kivitelben is elk6szithet6. szabamindezen ellen6rea siker halvrlnyremdnydvel bizbnytalans6gok nem dalomm6r6sieredm6nyeket optim6lisgeometriaiparam6tereket kcjzdl,rigyhogyezt az ttat fjra v6gig6s adja kell j6mi. A kijiiv6 teljesitrndnyt eldissziphlt 6sa termelt&xran6giamennyis6ge meg. h6 az A Meyer-f6leelrendez6s melyetaz a Sok von6s6ban hasonl6a Horv6thszabadalomhozStanleyMeyer 6ltal kidolgozottmegold6s, kihagyni, fontos r6szleteket I. k<itetben vdzlatosan m6r ismertettiink. 86r a feltal6l6k mindig igyekszenek rajzonbemukapcsol6si hogy az Sltala v6zlatosan megadott Meyer messze tultett az 6tlagon. Felt6telezhet6, elrendezdsben tatottinduktivit6st, avizzel feltdltdttkoaxi6liskapacit6st is a Horv6th-6sHendershot-fele 6 6s lea bels6elektr6dbelsejdbe a hasmillta,s a tdbblet segits6g6vel is vizet bontott.Val6szintileg szolenoid 6 j6 lehet, ha a kiils6 elektr6dkOrdhelyezik, ugyanrigy,mint a hetett elhelyerve,de elvileg ugyanolyan m6s Meyer,hiszenvfzbont6sra nem impulzusokat haszn6lt Hendershot-f6le megold6sn6l. is egyen6ramri Itt jdhet sz6ba. p6ld6ulnulla kHz frekvenci6t meg (a 4.936.961szdtmi szabadalom ol6. ad Meyer szabadalma Az lehets6ges. impulmegt6veszt6s, Meyer esetdben ami dal6na 21. sor);ami vagy t6ved6s vagy sz6nd6kos ez s zusokkeltes6re kiildn szerkezetet kdszitett(a 4.613.779 szitm'6 U.S. szabadalom),val6sziniileg sem egy bel6le. reprodukSlhat6, legfeljebbaz alapgondolatot lehetkih6mozni polarizrilhat6 Mdgnesesen anyagok (melybenaz ut6bbin6lm6r6siadatokis szerepelnek), A fiiggel6kben leirt Aspden6s Kawai szabadalom periodikusantiirt6n6 futpolaizfuci6j6val ferrom6gneses tdrtdnik. Az ut6bbi konstrukci6n6lkuferrit anyagok - 4h 6brrfkon j6l a spir6lisalaki, m6gneses, a ami ldncisen 4a a l6tszik dinamikus6tpolanzil6s, ugyanazt hal6ttunk. Itt viszont a motorndlnem a teljes anyagt6st okozza, mint amit p6ld6ul a Hendershot eset6ben mennyis6getpolariz6ljuk 5t, hanem csak egyes szakaszait.Itt az 6rint6 irrinyu, 6rv6nyes polafizilci6t csak 6s a drjiik el, de a megfelel6sebessdg tdrer6megvillaszthsarijra egy egyszenien forg6 ftszforgaths5val jelent. Ugyanazahelyzetjelenikmeg,ha linedrismotork6ntoldjuk meg a felaprobl6m6t nehdz m&etez6si 6s helyi, m6s-m6s trSny:6 kicsiny elmozdul6sa elfordul6sa datot.(11A-11H 6bra.)Itt a mdgneses dom6nek keletkez6sdt. A hozzaa helyi terekv6ltozilsht, teszilehetdvd viszonylagszerdny m6rtdktitdbbletenergia ez 6s lem6gnesezdsi liszont a domdnok vdletlenszenien rendez6dnek, 6ssze-vissza, ez felel meg a szakaszban m6gneses dip6lusok nem optim6lisriton val6 visszatdrdsnek. Gyakorlatilag spir6l ir6nyban6trendez6ddtt a drdemes-e v{gzi el ezt a hatdst. hogy kizfu6lagpermanens m6gnes segfts6g6vel Ez6rtk6ts6ges, ,,eleresztdse" nem szerkezeteket k6sziteni, hiszenott a kis vesztes6ggel tdrtdn6visszarendez6d6s oldhat6meg,mertaz 6lvalahol nagy a vesztes6ge, c6lszenibb rendszerbe a land6 m6gneseknek mindig sz6lesa hiszterdzishurka, lehet6sdgek motorn6liJ ezek a l6gym6gneses anyagot6s elekhom6gnest felhasmSlni. Adams-Aspden Az hozott adata. AzYl2. kiegdszitds 6llnak e16,de enneknincs semmilyen m6retezdsre utal6, nyilvdnoss6gra igenrcividen m6gn6hdny ismertet, melyekben m6gneseket haszndlnak. elrendez6st Osszefoglalis energetikaig6pekhez az dpiiltek: AzY . fejezet ismertette, amelyek egyetlen kdz6salapelwe eddig azokat technikai a megolddsokat ponton,mindig rigykell mozgatni anyagot, krlzeget, hogyegyr6szecske mindenegyes egy egy ap6ly6jasor6n jellemezhetil,6s a m6sdinamikai hat6soknak legyenkit6ve.Ezamozg6s gyakorlatban a sokszor spirrilp6ly6val jellemzett(vagyahhoz gener6lviltozdsakkorleszmaximdlis, az aranymetsz6s kOzeli) alakzatok ha 6rt6k6vel jellemzd6lland6, jdkeztap6lydt.Ekkormegsztnikazenergia, mint az id6belieltol6sszimmetmint mozg6sra j{r. ndja. Egy ilyen trajelt6ri6n val6 mozg6saz elerheto maxim6lisszimmeffiacstjkken6ssel Zfut ciklus is gyorsft6szakaszon nyerttobbletet veszftsiik ne feldpithet6 ilyen v6ltozdsokkal, rigy, hogy azenergianyer6, de kell el a visszatdr6 szakaszon, valamilyen ez$rt m6dongondoskodni an6l, hogym6sm6don,m6s6llapotvdltoz6sok, jellemz6param6terek m6s sor6n tdrjtinkvissza kiindul66llapotba. a k6t volt megolddsokra,mindegyiket vagyh6rom s F'za fenti megfogalmaz6s jellemzoaz eddigiszerkezeti p6ly6val,drvdnyes, t6rdimenzi6s terekkel, vagy id6benv6ltoz6,vagy sebessdgfiigg6, potenci6los nem tov6bperemfeltdtelekkel b6 anholon6m lehetett el6mi. Az energianyeresdg vesztesdg vagy m6rtdke r6szecsk6nekp6lyament6n befutottgyorsas6gdt6l, vdla a a toz6sok nagys6g6t6l avilltozdsokgyorsasdgdt6l foglaljuk 6ssze eddigismeraz 6s fiigg. Az Yll. t6bl6natban tetettkonsffukci6kat, l6tjuk, hogy a felhaszn6lt vagydinamikus iizemm6dszerintis les kdzeg6s a stacioner het csoportositani szerkezeteket. Tekintve,hogy egyik rendszerr6l kimerit6 m6lysdgben tapasza sincsenek

p6lddk 172 Alkalmazdsi V. r6sz: klpzse korai m6g. L6tszik, hogy mindegyik rendszeraz talatok, az dsszehasonlft6s lrlhaszonparam6terek ter0lett6lis'fiiggenek.Mivel ma is 6s tulajdons6gai, ezekaz alkalmazhsi nek vannakeldnyds6s h6tr6nyos Nyilhogy ez a jdv6ben is megmarad' vhrhat6, haszn6lunk, berendez6st sokf{le energetikai tdbbffle c61ra, hosszf e166llit6, villamosenergi6t nem karbantart6st ig6ny16, krinnyengyhrthat6, persze cilcs6, az vrinval6an sz6berendez6sekjdnnek 6s Itt e16rni. a plazmarezg6ses a Spence-tipusti szeretn6nk 6lettartamfberendez6st k6sziil6k nagyfrekvenci6s interferenci6s, 6ltal kifejlesztett van de rnit6sba, itt m6g versenyben a VajdaJ6nos m6g 6s alapszik, iizemitapasztalatok itt sincsenek is, de ez nemkdzegmozgat6son eddigmdgnem sok sz6 amelyekr6l is AzVll.tilblirzatb6lazisl6tszik, hogy olyan lehet6s6gek ad6dnak, p6lyaszakaszokon t0rtdn6mozga' r6v6nspir6ls2eni mechanizmusok p6ld6ulmerevtesteknek speci6lis esett, m6don.Ezek a mindenki csakid6ftigg6,dinamikus kinyerni,persze is tfusitval lehetelvileg energiatdbbletet kdztil emlftettk6sztil6kek Ha tehdtelvilegmegval6sfthat6ak. a fentiekben kinevetett,igazi6rtikmozg6k 61tal is (ds tudjuk),akkora tdbbi elrendgz6s lehetsdges. ugyanisegyis valahamiik6d<itt eztbiztosan ' Nyilv6nval6,hogy a tfubllzatnem az dsszes halem csakazokat, konstrukci6ttirtalmazza, elkdpzelhet6 magais kital6lhat var - az pedigvdges.Az olvas6az elvek ismeret6ben a amelyekr6l szerzlnektudom6sa rebizonyult szerkezetek 6s mtikdd6k6pesnek rijakat,de nagyobbsziiks6glenne a m6r egyszerelkdsziilt Ez igen nagy know-how rijb6li 6sszegyfijt6s6re. az konstru6l6s5ra, egykorlltezett, de m6ra miir elveszett az De 6s munka,sok fdrads6got kudarcotrejt magdban. csak ezen ritonjuthatunkel a folyamatokteljesebb, megismer6s6hez. 6tfog6bb Impulzusnyereseg ndh6ny, volt el6rlllit6 szerkezetekr6l sz6,rdviden ismertetiink csakenergiat<ibbletet Mig az eddigiekben j6rem6lhet6leg A de kdsziilket, mostcsakkivonatosan. III. ktitetben alkalmas el65llit6sra impulzust6bblet Az ezekneka megold6soknak. elv itt is azonosaz el6z6et'kel,de a konstrukci6k val tdbb teret szentelhetiink hogy kizir6lag merevtescllozzitkmeg.Erdekes, el66llit6sfut hanemlinefris impulzust<ibblet nem energia, dolgoz6konstrukvagypolariz6ltk6zeggel nemtaldlunkelektrongdzzal ezta feladatot, tekkeloldottdk me1 ene konstrukci6, j6 pdldaa magyarH6di Istv6n rendelkezd ci6t. Altalenosa forg6 kar v6gdnforg6 tdmeggel hajt6mti.Ezatal6lm6ny, melyneksz6ma2139798,cime:Imprrlzusnyomat6k 6sMeiszrerAntal tal6lm6nya, anint az azY136.ilbrinl6tszik egy mozdfthat6kocsihozrdgzitetttengelykdriil forg6 kar v6g6reegy racsnielfordulmikdzbena hajt6karis forog. A t6rcsa helyez.A ti4rcsa forg6 korongot,t6rcs6t val ,,egyenirSnyitot( p6rhu6s igy t6megpontjai a hajt6kartengelye saj6ttengelyiikkdrtil is forognak,de a k6t tengelyegym6ssal k6rddses, mozognak, de v6gtil vdltoz6 sug6rment6n,v6ltoz6szdggyorsul6ssal zamos.igy a tdmegpontok hogy igy el6rik-eaz ide6lis36'kdriili spiril6rint6szdget. Itt USA szabadakna. nemhajt6kar,hanemegy napkeThornson4631971szdmf Az[l36b. flbrfnlfutszik Ezzel a megold6sfgy nyertink tdbbletimpulzust. 6s r6k k6riil forg6 bolyg6 ker6k kOriil mozoga tdmegpont, hajtottakpropellern6lkiil. salegynagycs6nakot Egyetlensrilyost0meg alapeset6t. figyelhetjiikmeg a szimmetriacsdkkentds A Thomsonf6le k6sziil6ken is. a gtlrOtitkdrdn,6s igy villtozhat sug6ris 6s a pont szdgse6essdgeAz mozoghipercikloisp6lyin, **iOt ndzeti rajz l6tszk, a kdzdpenlev6 napkar6kkel,a kiiriildtte forg6 bolyg6keV/36b. 6brin a leegyszer(isitett hely6s Elvileg vizszintes ftigg6leges r6kkel,6s az awfii is nagyobbsugrup6lyirahelyezetttdmegponttal. . rujza. is zetben mtiktidheta k6sziil6k.AzYl36c.6brrinl6tszik aszerkezptmtiszaki
Yl36a.,b.6bra. v6ltoz6sugani6s szdggyorsua.) Forgokerekekforgat6s6sval ffigg a kar 6s a er6sen l6srip6ly6t 6llitunk el5. Az eredmdny forgatott korong szdgsebessdgdt6l. b.) A Thornsonksziil6kmodellje.

,110
r

t""

a.)

f 80

Eeelv Gytjrsy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

termel6ciklust hogyanoldott6kmeg, hogy a z6rtimptizusnyeresdget Az viszontnemvil6gosa leir6sb6l, teremjen. kevdsvesztesdg szakaszban vagy a visszatdr6 hogymindig csaknyeresdg nincsvil6goaz nemtiszt4nzdk optimaliz6l6st,6s hogy atalfulmdnyileir6sokban Altul*orun atapasztalaq zdrtciklust. hogyanalkotnak szakaszok 6s sanleirva a nyeres6ges vesztes6ges sz6' melynekUSA szabadalmi dolgozika Cuff 6ltal kidolgozottszerkezet, Y6ltoz6suganitdmegponttal A36d. 6bthnl6talapj6n. tipikusannem miikddhetaz eddigiek (V/36d. 6bra).Cuff szerkezete ma: 3968700 nem, de rddiusza, a szogsebess6ge az mindig mindenpontra ugyanv6ltozika tdmegpontok hat6szerkezetn6l mdrtdkenem elegendl.Ez egy tipikus tal6lm6nymikor ne gondolja6t a igy a szimmetriaveszt6s azonos, dolp6rhuzamos tengellyelmrik0d6szerkezeteket Nemcsak mtik0d6s6t. rdszleteiben szerkezet a konstrukt6r emlfKdt olyan szerkezetet is. tengelykiirtil forg6 szerkezeteket meroleges goztakki,hanemt<ibbegym6sra Az hasznilL els6 a StanleyKidd 6ltal kitengelykdrtil forg6 tomeget ttint itt meg,amelyh6rommer6leges m6r melyet aIYll. kiegszitdsben sz6m:5024112), (V/36e.)(USA szabadalmi pOrgettlis szerkezet dolgozott azYl36f.6brdn k6sztildkFoster g1pe, elvekethaszn6l6 de M6s konstrukci6jri, azonos nlviden emlftettiink. adtak Ebbenaz lvszinadbanmintegy 50 szabadalmat sz6ma:3653269. l6tszik, melynekUSA szabadalmi nem kev6sb6 megs6rt6se meg ebben a t6m6ban.Ez azdrtfurcsa, mert a line6ris impulzusmegmarad6s jelent6s,mint az energiamegmarad6s megs6rt6se.
;-9xe}f

t 1

S.PPGTERA'll

ft 6u,rt
ft ilssi EARIilGS

lrDGr.a 6( -7
1lgB&t

r Erfl|6 (AT rc,Ulc8 ;Nffi.

c.)

e.)

f.)

V/36c.-f.6bra. feltiln6zete,d.) Cuff f6le hib6sk6sziil6k,e.) A Kidd-fdle3 tengelykiirtil forg6pdrgettyiirendszer k6Sziil6k c.) Thornson konstrukci6ja. kdttengelyes kdrtil. f.) Foster tengelyek 6s a forognak, I 14-es 1l0-es szdmrl A oldaln6zete. 102 sz6milendkerekek

V. r6sz:Alkalmaz6si P6ld6{< 181 a h6romgeometriA ir6nyultvolna,de nem tizdrt,hogy l6tezikilyen k6sziil6k. szimmetrias6rt6sn6l s6rt6s6re perleghasznosabb fel. hogy melyikethaszn6ljuk A k6rd6se, i ai szimmeffi "gyt "o" sdriil,csakkonstrukci6 energi6t mozg6ssal alakitanirigy, hogyp6ld6ulperiodikus is dl szeazenergia, a fenti k6sziil6keket 6t lehetne termeljenek

uroszo
amelyeka gyakorktirvonalazta, a m6sodikk<iteteazokat fizikai elveket,lehet6sdgeket A t6rtechnol6gia energetikardsz{re. az de lehetnek, els6sorban fontosak szhmfira lati felhasm6l6s a hogyanlehetCasimireffektussegits6g6vel v6kuuml6ttuk,hogy bubordkoksegfts6g6vel AzL r1szben is, lehet6s6ge a temajdanifontosfelhaszr6l6si kinyemi, de mir l6tszikpdld6ula nanotechnol6gia energi6t is Az gtimbdkkel6s antenniikkal. elozol. kdtetb6l6s az L fejezetb6l kiolvashat6, aietet<tritumokkal, zon6irs s hib6sak,tarthatatlanok, a v6kuumnak uralkod6nezeteink hogy a viikuumr6l, az [ress6gr6l,a semmirSl is meg6rt6s6ben foninerci6j6nak stabilit6s6val, itt, vannak,s nemcsak hanemaz anya1 foniostulajdons6gai b6r tosismerete, itt helyhidnymiatt arr6lnemesettsz6. ellehetetlenitetthidegfbzi6kdddsitdssel sz6nd6kos 6s foleg a sokiosszindulattal t6ved6ssel, A IL rdszben az fontoseffektus, a irhrnk.Ehhezatdmhhoz1artozikm6gjdv6 szhmhraigen 16l,s gyakorlatieredm6nyeirdl hogy p6ld6ul mar energiaszintn6l megfigyelhet6, is. transzmut6ci6 N6h6nyelektronvoltos energi6jri ula"so:ny A ellent6tben. mostanifelfog6sszebomlik le - eddigielvdr6sainkkal *ar; tti*yebb elemekre a pafl6dium l6trehozni,a k6miai, biol6giai reakci6kn6h6ny lehet mag6talakft6st rint csak igen nagy energiaszinteken b6r n6hacdfolj6kezt an1zetet, helyhi6nymiatt kis6rletek szingenviJzontnem.A hidegfiizi6s elektronvoltos energiatermel6sr6l felhaszr6lhat6 err6lsemtudtunkirni, csaka gyakorlatban *i*hogy az energia, 6s megmaraddsdtvizsgiltuk, bemutattuk, szimmetri'6k a A III. r6szben geometriai szimpotenci6los, cstikkentett maradmeg, nem terek eset6n csak pulzus6s impulzusnyomatdk potenci6los itt Ezek a nem sziiksdgszeni megmarad6suk. szerinta mai ismereteink semhelyemetri6jritn."-6keset3ben 6s 6rv6nyripdld6ulaz energia- impulzusmegT{ateljesen6ltal6nos nem extrapol6lt, sek,k6rosm6rtdkben hogy van lehes szerep6vel, megmutattuk, l6nyeges rdsz,aiV. foglalkozika szimmetria d6s.A leghosszabb jellegri tdltdsek6rtelmez6-s6rijabb t6gabbdrtelmezdsdnek, terek,mez6k,topol6giai tas6gazelektrodinamika ismer.A fors lehet6s6geit, igen kevdsszimmetri6t az tulsSgosanlesztikiti elektrodinamika re. I mai fizika ez hatirait, 6,s a az kiterjesztheti elektrodinamika bevezetdse,hasznillatajelent6sen ismerete, g6siszimmetria fontoslehet,b6r errem6g nincskidolgozvatechnikai is iniszaki gyakorlat6s tal6n a biol6gia sz6m6ra igen teriiletma. elj6r6s,ezm6gismeretlen kormutatja,de csakaz energetikara lehet6s6geit technikaifelhaszn6l6si Azy. r6si az el6zok6t fejezet "antigravit6ci6s" csak szerkezetekr6l p6r sort ldtrehozhat6 megsdrtds6vel l6tozta.Az impulzusmegmarad6s irtarn,ez a majdaniIII. ktitetbeszorul. Tovribbilehet6s6gek az mint amit itt leirhrnk,hiszenels6sorban itt ma ds t6gabbak, lehetris6gei a t6rtechnol6gia Term6szetesen nem mindig 6rthet6okok melyekklil6nb0z6,de kell lehetosdgekr6l ,r6lni els6sorban, mostmegval6sithat6 az Hadd emlitsekmeg kdt tov6bbi,de t6voli lehet6sdget, egyik a hiperter,a miatt nem lehetmegval6sitani. m6r Amint azt aIY. fejezetben igen rdvidel emlftetkapcsolatos. v6ltozdsokkal m6sikaz ij anyagsierkezeti tdrben- E, B, S-benmozogegy forg6 tdltds,akkor vhthato,hogy egy mer6leges tiik, ha hrlromegym6sra is gdmbvilLfmokn6l fel6 a ,,dlial6nositottLoientz-er6"negyedikt6rdimenzi6 viszi a ttilt6st amint eztalin a megfigyelhet6. stabilit6t6rbenaz elektronpdlydk dsszetett akkorilyen 6ltal6nos, semleges, Uu *ugu a testelektromosan

*'lifi;1'*1f,'#xTil:I",:*f::fffiiJ1-r:;"ffh*t

j6val t6gabbak' v6ltozhat:,s ez a gyakorlatban is hasznos lehet, L6tjuk teh6t, hogy a t6rtechnol6gia horizontjai mint amit ebben a kotetben le tudtam frni. Itt csak arra szoritkoztam, arri az 1920'as 6vek 6ta a kihagyott lehettisdgekk6zetartonrak, melyek sokkaljobb ipart, jobb min6sdgii 6letet,kevesebbktirnyezetszennyez6stjebetiltott villtozi.si folyamat.elinduljon. lentlrettek volnaazembereknek.Tal6n ittazidfi,hogy azelk6sett,

ismegerektromos szl6rds6ga, vezet6k6pess6ge

IL a 182 EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba

TISZTELTOLVASOK!leirtam,de aztis, amit csaka sorok irok most,akik meg6rteftek amit a fenti fejezetekben azt, Azokhaz de is dolgozni,kutatni,fejleszteni, keresek, kdzdtt.Olyanembereket akik tudnak6s akarnak a fenti t6mdkban a lennetechnikusok, mdrnbkdksegitsdg6re villamos6s 96mostels6sorban csakaz energetikdban. Sziiksdg p6szetiteriileten,akik mdr n6mi gyakorlatitapasztalattal rendelkeznek, esetleg van miihelyiik, 6s igy is 6s igen Ma lehet6sdgeink sz[ikdsek is r6szletfeladatokat tudnrinak v6llalni, 6smSsokkal egyiitttudnakdolgozni. javulhat az id6k sor6n.Keresek is ds k6pest,de ez tov6bb6m6r6stechnik6ban programoz6sban a feladathoz j6rtasembereket, hiszenilyen feladatok el6fordulnak. is gyakorlati, okok Els6sorban Budapesten krirnydkdn 6s lak6katkeresek kapcsolattartdsi miatt.Kdrem,csak vezet,mertkitart6, igen sok munk6t,6s eleintekev6ssiazokirjanak,akiket nem a pillanatnyifelbuzdul6s ker6lm6nyt, nagyonsok kudarcothoz6feladatokat megoldani. is de kell Ortilndk,haezt a munk6tanyagilag tudndvalaki tdmogatnia Magyar Pszichotronikai Kutat6 Alapftv6ny segfts6g6vel, melynek sz6mlasz6rna: 66000028-1 5402264 Veresegyhilza Vid6ke Takar6ksz0vetkezet kirendelts6ge 6s f6ti , Tekintve,hogy ez a kdnyv kis p6ld6nysz6mt, nincshivatalosterjeszt6ikdie, ezlrtha valaki szarrizdat, legal6bb p6ldrinytmegrendel post6nelkiildi az irdt, akkor (fgy nem kell utdnvdtet tit 6s fizetni), akkor kedvezmdnyesen, darabonkdnt 3.000,-forintdrt megkapja. Termdszetesen informSci6gyiilt 6sszeggy-egy tribb tdmihan,mint amennyia kdnyvbebelefert. Ezefi,ha elegend6 sz6mi6rdekl6d6 lenne,k0zreadnilm tdred6a kes tal6lmrdnyok teljesfordftds6t, Hendershot, Colercsopor, a a ds'Cserngecklj cikkeit, 6s m6g n6h6nyeddig nempublik6lt anyagot. (Ara 2-3000foK6rem,irj6k meg amennyiben ig6nyt tartan6nak ilyen anyagra. egy rint lenne) Szfvesen segiten6m egy-egy6n6116 csoportmunk6j6t, l6tom,hogy van 6rtelme, ha megvannak szakmai a 6stechnikaifeltdtelek. Ezlrtijrafolytatndm a zcildtechnol6giacsoport munk6j6t,dekrzfu6lag akkor,ha egyegy t6rsasdg konladt munk6ttud v6gemi, 6s eredmdnyeit legal6bb ebbena sziik kdrbenel is mondja.Erre az6rtvan sziiks6g, mert a t6rlechnol6gia tdrtdnete van magdnyos, elbukottfeltal6l6val,elveszett tele de 6rt6kes tud6ssal. eddig nem vezetettsehov6, Ez ez$rtaz ilyen tfpusrimunkdtnem 6rdemes segfteni, hiszenez elevekil6t6stalan erdfeszit6s. Olyan nehezek feladatok, a hogy csaktdbb emberkdzds er6feszit6se hozhat 6ttdrdstsok-sok6v halogatisaut6n.Az egyiittmtikdd6sre k6pes,szorgalmas emberek ir6sosv6laszhtvfurva, zfuoma II. kdtetet.

Egely Gydrgt
2092Budakeszi, Pf.:38.

p6ld6k 183 V. r6sz:Alkalmaz6si

KrEGfSZirnSnr
kfs6rlet V/1. Kieg6szit6s: Spin t6rrel kapcsolatos perrnanens r6szben is rdstben forg6 tdltdseksegfts6g6vel, kdt A.) A ,,Spint6r" kelt6s6re m6dszer kfn6lkozott. g{nbanvagy v6kuumban el6gg6k<irtilm6l6trehoz6sa A mdgnes segfts6g6vel. forg6 tdlt6sekstacioner ttinik egym6ssal m6r l6ttuk.) Egyszenibbnek nyes (de lehets6ges, amint azt az eddigimegold6sokb6l pdrhuzamosmdgneses6s elektromos terek segfts6g6vel l6trehozni ezt a teret. Az al6bbiakbanegy ismertetjtik,s bhr az eredmdnynem robosztus,a m6rdsihiba egszenikis6rletet 6s annakeredmdnydt prirhuzamos +l% 6rt6ket6l elektromos mSgne6s ismertetett m6donegym6ssal nagyobb.A IV. r6szben haszndltunk a cdlra, erre Vas-nikkeltltvirzetet hozzukl6trea szimmetria cs6kkent6st. sest6r seglts6g6vel a kdttttttinksorbafgy, hogy kis6rletekn6l darabot mm mely lemezalakrivolt. 120x10x0.2 lemezekb6124 hogy ez l6trej0hesse, r6zdr6tokk6t6tt6kdssze, irdnybafolyt, 6s a lemezeket lemezeken futamazonos az jobb(L6sda. 6bra.)A kontrollis6rletn6l altem6l6ir6nybanfolyt'az fram, azaz12 lemezben a,lemezekben, egy ra, l2lemezben balra. (b. 6bra) A lernezeket kiirment6nhelyeztiik el, hogy kiils6, vfltakozo iramtr kisdrlethezazonban gerjesztve legyenjelent6s az drvdnyvesztes6g. most ismertetend6 A ne szolenoiddal (c., pemunensmdgnest kb. fel6ben,azaz5lI2 r6szen. d. dbra) haszndltunk, lemezek a hosszdnak nem pulzdlt 6ramothaszn6ltunk. Tiszt6negyendrammal v6v6lt6riramot, DC eltoldssal 6s A m6rdshez juthatunk,de annakgyenges6geztiinkm6r6st, hiszenigy csakegy id6ben6lland6Spinmez6forr6srihoz m6r6st.Ez:Ert id6ben vhltoz6 spin tdr viaz ge miatt nem rem6lhgttiink sehol kdnnyen megval6sfthat6 vizsg6ltuk. hatdsait szonylagos Elvileg ndryfele Spin mez6 ldteztret(l6sd e. 6bra.),de liiktet6 r{ramsegitsdglvelez kett6recsdkkenthet6. rigy relatfv vlltozdsdtlehetettmeg6llapftani, hogy a pernaM6r6siel * induttiuit6s 6s az'impedancia megfordft6sa nem szerinta mdgnes a Elvileg,mai ismereteink nensm6gnest megfordftottuk lemeztesten. jelenthetne hdnyia elt6r6st k6t esetkdzdtt,bdrmi is legyenaz ercdmlnyaz egyik,vagy m6sikm6gnes a tilsdnit. M6gis jelentkezettilyen elt6r6s,mely az f. 6br6nl6tszik, mind a AUL relatfv induktivit6sban, v6ltoztak, enn6la konfiftggv6ny6ben elt6r6sek frekvencia a mind a AR/R relativ ellendll6sban.Ezekaz ir6ny kOztitt. gur6ci6n6l kHz kdriil m6rhet6 maximdliseltdrds kdt m6gnesez6si a a 80 (ekkornincselt6pl. helyettrlzlemeztis hasznifltunk lehetk6szfteni, vaslemezek konfrollm6r6st Szdmos is eset6n m5saz eredm6ny. a is r6s),ktils6 mdgneses er6ss6g6t6l fiigg az elt1res,6s bifil6ris kapcsol6s t6r (g. 6bra.)(A kapcsoldst b. 6brdn mfu bemutattuk.) ez a m6r6sm6g sernmigyakorlatidologranem Bdr a 6s hogy megismdtelje javftsaa kfs6rlehat6sl6tszik.Az olvas6rabizom haszndlhat6, valamilyengyenge mely a g. hat6s, az vari6ci6tlehetkipr6b6lni.Ezekneka kisdrleteknek 6sea Wiedemann tet, sz6mos rij feegy 6ltal6ti6rtv6konyvasp6lca tekercsben ilbrdnliltszik tdbb mint 1006veismert.Itt egy vdlt66ram csavarjukmeg a pilcdtt. hogy milyen m6rt6kben induk6l annakftiggv6ny6ben, sziilts6get hogy mikdnt lehet teljesftmdnyt az,,egydr6tos"kfs6rlet,azazannaka bemutat6sa, B.) Hasonl6an drdekes h6rom orosz kutat6 publik6lta, N.E.Zaev, sztllitani egyetlen dr6ton kereszttil. Az effektust (Journalof 6s S.V.Avramenko V.N.I.isin. Cikkiik cime: Polarizici6s fuatn6ltalstimul6lt6ramm6rdse. , Russian N:2, 1991) oroszul. Physical Society, dug6ja". neve ,,Avramenk6 l6that6.Az ekendez6s 2. az A kisdrletilrendezdse Vit kieg6szit6s 6brdj6n primer/szekunder ar6nymellett.A di6ddklegahaszndltak, szdzszoros Kb. lOkHz-es30W-osgenerdtort A nem mutat 6ramot. konA helyezett6ramm6r6 el l6bb l.5KV fesziiltsdget kell viseljenek. vezet6kbe lehetmdrni. fiigg6enkisebbnagyobbm6rt6kii liiktet6 egyenfesziilts6get denzitorm6retez6s6t6l kombin6lhat6ak. lefrt eszktiz<ik Az A.pontbanbemutatott a B. pontban 6s

e.)

"{--*+" +""{_*
N-lL Vo

2.5 5 10 20 40 80 160

2.5 5 l0 20 40 80 160kHz

s.)

m6dja, p6rhuzamoselektromos s m6gnesesmez6 segits6g6vel. V/1. kieg6szit6s 1. 6bra. A Spin t6r kimutat6s6nak egyik lehetsges egys6g;,soros" kapcsolls6val az effektus er6sithet6. a.\ A24 darab lemez elvi kapcsol6sa. b.) kontroll kapcsol6s c.) lemezek Tdbb elhelyezkeddseelciln6zetben. d.) a lemezek elhelyezkeddseoldaln6zetben. e.) elvileg n6gyf6le Spin mez6 kdszithet6 az E elektromos ds B m6gnesesmez6 kombin6ci6ib6l. f) g) h.) A Wiedermann hat6s egyszerii formrija. l-2 mm ritm6rdjti vasp6lc6n vhLt6iramot 6tengedve(50H2-100kHz) a szekundertekercsben6ram induk6l6dik, a nid elforgat6s6nakmdrt6k6ben.

*-T

szekunder

dE L_f-

kfs6rlete, 6s 2. V/1. kieg6szit6s dbra. S.V. Avramenko tdrsainak sz6llitottak. energidt dr6tonelektromos amivelegyetlen

p6ldfrk 185 V. r6sz:Alkalmaz6si V/2. Kieg6szit6s: Egy6blehetds6gek haszna Az anal6gifkszerepe, fokozottan tdmaszkodtunk kiterjeszt6s6n6l az is, a Az eddigiekben kiildn<isen IV. r6szben elektrodinamika g6pekn6l, eljSr6sokn6l az konstrukci6jri Ugyanez elt1r6 kdzti anal6gi6laa. a mechanika az elekhodinamika ds gdpekn6l, hogy csakritk6n jut 6t a 6s is hasznos. Alapvet6gond a tdbbletenergia- tdbbletimpulzus-termel6 is m6r6siadatokkal al6t6maszthivataloksztir6jdn a megoldis,aholnyiltan kijelentik,esetleg az szabadalmi jlJr ezt az {llitdst - tekintve, hogy a term6szettudom6nyban komoly eretneks6gnek sz{mit Ezflrt, m6g ha ez egy hogy a feltal6l6a tdbbletenergia-termel6s m6dszerdre feltdtelezhet6, nincsis leirvaj6p6r szabadalomnill, jott 16,de ezt nemirta mdr le. Sok esetben pdnztigyivagyjogi, emberigondokmiatt nemkeaztSn technTkai, rtilt kifejlesztdsre, tcimegtermel6sbe egy-egy berendez6s. hogy kell eldcintenie, leir6sban, az olvas6nak s igy a ,,sorokkcizdtt"kell olvasni j6n6hdnyszabadalmi k6szul6kalkalmaslehet-ea tdbblet ellilllithsfura.Az elvek, a megold6sok vajon az adott leir6sbanszerepl6 szerepelnek azoka megebbenah,regfszitlsben megoldhat6.Ezdrt ismeret6ben bizonyoshib6valpersze ez Tovibbi haszna paramdterek esetdn szimunkradrdekesek. melyekr6lsejtenilehet,hogy megfelel6 old6sok, is tdbbfdletechnikaimegold6st tal6l6s elvekismeret6ben hogy'azalapelvek konstrukci6k az anal6gi6laak, lehet feladatra. hatunk,s mindegyik,hasznos egy-egy kiterjed,6s igy munk6t vlgez, igen sokf6leformi{hogy a felmelegedeft,-giunemiikdzeg Az azeffelctis, motor,a kiils6 6gdsiiStirling-motor, a Ilyen pdld6ula dugatryfsg6zgdp, sokfdlebels6dgdsti banhaszn6latos. vondis a A berendezdsel$en lfltszanak kOzds a 96z-6s gr{zturbina, raklta, a ldfegyverek. tdrtechnol6giai a j61 tipusrivlzdw6Ktildn6sen l6tszik p6ld6ula Schauberger megold6sok. sok, az anal6gi6k, p6rhuzamos a van 16that6 anal6gia Hasonl6an k6sziil6kkdzti anal6gia. elektrondrv6nyes nyesmegold6sok a Spence-fdle 6s polarizdlhat6 anyagokat polaizdlhat66sp6ld6ula Hubbard-f6le m6gnesesen a Hendershot-f6le elektromosan lenndnek, akmriktidsiismereteink kdzdtt.Ha az egyikr6lmir pontosmdretezdsi, felhaszr6l6 megoldSsok lehetnefjra6pfteni. kor a m6sikk6sziil6keta siker nagyobbrem6ny6vel jelens6gcsoporton is haszn6ljuk a beliil is A klasszikus fizik6ban6s a miiszakigyakorlatban akriregy-egy sz6mos param6tercsoportokat 6s alkotva,pdld6ul ah66tad6s az firamlilstechnika hasonl6s6got. Dimenzi6tlan pontoss6ggal probl6m6ja gyakorlatsztmframegkfvdnt megoldhat6. mostnemtudunkkitdrni r6szletesen Itt a irodalmavan, amib6l itt most b6sdges de a hasonl6s6gok, anal6gi6kthrgyal6s6ra, a t6m6nakszerendcs6re kitl-31. csakhdromkcinyvet emeln6l jelens6gek rigy az szintjdnmegjelennek anal6giik(fogalmazhatnSnk is, A frzikilbanm|r a legegyszenibb hogy szimmetri6k) Ul. is. vagy t61t6s Az hat6sdra draml6sindul meg, s ez lehet t6megenergia, Pdld6ula potenci6lkiildnbs6g elektromoss 6gnil p " az dari{nyost hnamrnal, d ** -Ur),ahol G a vezet6k6pess6g, az elami + t = G((Jz

6s F.lvilegteljesenazonos a irhat6fel a h66raml6sra, folyaddk6raml6sra dsszefiigg6s len6ll6ssal kapcsolatos. anal6gi6k azonosak. Ugyanilyenszembe<itl6 matematikailag is, diffuzi6s anyagSraml6sra aleir6 egyenletek is. vannakaz egyszerilinedrisrezg6sekndl Egy rug6n rezg6tdme5, egy torzi6srudon rezg6koron5, eEY vagy egy (pdld6ulfuvolavagyhegedti), rezon6tor rezg6kdr,egy akusztikus megfeszitett egy elektromos hur, inga differenci6legyenlete azonos,6s a folyamatokis hasonl6m6don zajlanakle, ez6rt,mert mindegyik rendszerre jellemzl, hogy kdt elt6r6 tipusri energiatiirol6van benntik,mint p6ldful mozg6tdmeg vagy a az feszftett rug6. (line6ris6snem line6risesetekben kovetkez6sis), p6ld6ula hull6mmozgdsnSl. Ezrttalillankanal6gi6kat is. eseteiben Ilyen anal6rezonancia 6s k6ppen hulldminterferencia a line6ris,nemline6ris6sparametrikus a is. gi6kattal6lunkp6lddulaz elektrom6gneses 6s optikdj6n6l sugarak elekffonok Alapvet6enmeghatirozzaaz anal6giikata mechanika6s az elektromossfgkdzdtt pdldiul az induktivit6s kapcsolat, a de rug6 kdzcitttal6lhat6 6s 6s a tdmeg,vagy inerciavalaminta kapacit6s a nyrijtottvagy csavart t0m6gpontokra &v6nemcsak A is az srirl6d6snak megvannak anal6gformdi mindenesetben. mechanika p6ld6ulaz akusztika rezon6toriiregei az elekt6s is, nyes,hanem kiterjedtkrizegekre fgy taldlunkpSrhuzamot is, egy cs6szakaszrak ha rnechakdz<itt,vagy igy lehetinduktivit6sa rom6gneses hullimok rezonStorltuegei nikai hulldmterjed6st vizsg6lunk. rendsze6s P6ldakdnt most a t2]-b6l mutatunkn6h6nyegyszenianal6gi6telektrom6gneses mechanikus rekre. melyekkdziil rezg6rendszereket, AzY12. kiegdszitds lla.ilbritja mutatjaa kdt energiatitrol6ttartalmaz6 paramdterfl viselkedik. rendszerkdnt talin csak az akusztikus rezon6tornem kdzismert,de az is elosztott ktjrnekfelel meg. amplitrid6t, p6rhuzamos ami L6tjuk a frekvencia ftiggvdnyek6nt arezgdsi

.x
elektromos

.+ .x

jffi *.'.r"n, sp
akusztikus tartalmaz6rezgbrendszerek a.) Kdt energiat6rol6t
7ct

FRIQUENCY

0.

ztr

!,^ 9." isr

l, f!

elektromos tc^t mechanikus

.l L, E

o,

m
Cp

'REAUgHCT

akusztikus

Crr z$
forg6, mechanikus b.) Kdt, kapacitiv m6don csatolt rezg6 rendszer anal6g megval6sit6sai

zar
Lr ctr lcr
L1 cs2

2rt Cs

ZnG,e

u o z o o, o

mechanikus

l,

akusztikus

forg6, mechanikus anal6g megval6sitisai c.) Kdt, induktivm6doncsatoltrezg6rendszer

1. V/2. kieg6szit6s 6bra.

p6ldfrk 187 V. r6sz:Alkalmaz6si kapacitiv l6tjuk, ahol a csatol6s olyan rezg6rendszerek csatoltrezg6seit llb. 6brilj6n AzYl2. kieg6szitds arezg6 kdriik hogy induktiv a csatol6s tlc.6br6j6n csakannyi avfiltozhs, ritontdrtdnik AzV/2. kiegdszitds tdbbletenerhogy ndh6nykonstgukci6t lehetval6sziniisiteni, ktizdtt.A hasonl6s6gok anal6girik segitsdgdvel spir6lszenisik gia elilfilitilsrira kdszitett6k,ds a megtal6l6benntik a forditott Noether-elvbil szhrmartathat6 vagyt6rbeli alakzat. m6g tereketis kialakithatunk s6t dinamikus esetben spir6lszeniek, mdgneses Elektromos terekis lehetnek jelalakr6l nem szimmetrikus a is s statikusesetben spir6lszenire, ha az id6benv6ltoz6esetekndl megfelel6, namiigneses tdrer6ssdgekn6l gondoskodunk, lehetel66llitani.Miyel a.gyakorlatban akkor elvileg tObbletet vannaktdbbs6gben. hogy ezekatalflmrinyok gyobbenerigastinisdg v6letlen, 6llhat el6,talfinnem Ilyen p6ld6ul Szab6 Ldszl6 ,,Aszimmetrikus oelekhomechanikus eszkdz" cimti talillmhnya (PCT/CA93/00088), hogy a m6gneses flu2.5brdj6n.Ldthat6, melynek egy rajzal6tszikazY/2. kieg6szft6s .bonyolult p6ly6n halad, xus egy melynek egy kis r6sze spirdlszeni. (Enneka tal6lm6nynak fejlesztdse a tdbbmilli6 volt id6ig a legdrdgdbb, dolldrbakertilt id6ig.) A forg6 r6sz tdbb mdzsasrilyri,hiszennem szabad telftdsbevinni a ferromdgneses anyagot,az egyp6lusf gener6torndl mdrrtfugyaltgondok miatt. Jelenleg vannakgydrtds2 MW-os egys6gek ra k6sz 6llapotban. Elvileg nemcsak forg6, hanem statikus szerkezetekben is megval6sithat6az idbben v6ltoz6,de egyre sziiktil6, spir6lis5rc 5oA m6gneses mez6eloszl6s, hoz hasonl6 veszteviszonylag kis cirv6ny6ram 2. Y 12. ktegfuszit6s6bra. s6g mellett. Ilyenkor a m6gneses fluxus ugyanrigy megn6 a ferrovigyinni megn6tta nyom6sa kil6p6 sikn6l.Persze mSgneses anyagban, mint ahogya Schauberger-cs6ben m6r namgrt akkor a permabilit6s vigye a telft6skdzeldbe l6gyvasat, a kell, hogy ez esetben nyeresdg'ne a gion alacsony, a nyeres6get tudndnk nem felhaszn6lni. 6s tartalma6s rigy A pdlya alakjanem lehettetszdfeges, kell kialakitani,hogy nary nyeresdget kis vesztes6get geometriu p6ly6n kialakftani,mert akkor a ttikdrszimmetrikus z6 szakuzoklegyenekbenne,azaznemszabad nem semmire, mert akkor statikusmegold6ssal megyUnk Term6szetesen vesztes6gek felUlmriljdka nyeres6get. kivehet6. a nyeres6get . Ezertiddbenv6ltoz6fluxust kell kelteni,igy indukci6vala nyeresdg nemtudjuk kivenni buk&ant. J. ReganakiD. Vdlhet6,hogy egy ilyen hat6sra USA szabadalm6b6l YD. kieg6az nek a 4883977sz{rmrt Olyan z1rrt, szi6s 3la. {brdjdn l6tszik az alapelrendezfit. fluxuspdly6t alakitottki, melyenoldalt (16, 17) m6gneses taldlunk.Az elilgazfsnrfl 18-19. a k6t darabfluxuseldgaz6st lehet a fluxust ,,terelni".A segfts6gdvel szdmi szolenoidok fluxus dthalad 11. szdmf szakaa nyeres6ggel megndvelt a szon,s az unahelyezettszolenoidban fluxus id6beli v5lkivehet6.A3lb.6binduk6l,igy a nyeresdg tozisa6ramot s rdn l6tszika fluxus ftdnyaegyadottesetben, elvileg a M3 mdgnesek is.lehetnek. akdr 6sM4-esszakaszok 6lland6 6ltal a tereldszolenoid A 3/c-d. ilbrfunlfitszanak301-es 6llapotok.Ha lenne egy kis l6gr6sa pdly6l6trehozhat6 ban, ki lehetne m6rni, hogy egy adott gerjeszt6s tribbletfluxusthoz l6tre megfelel6 alakura mfiretezett, fluxusp6ly6ban. spir6lszeriielemettartalmaz6 el66llit6sa cdl, Regantal6lmdny6a Ha nem a tdbblet nak nem sok 6rtelmevan. Tekintve,hogy l6gr6sesetdn ktirben,egy16,9lehett6rolni egy mdgneses tcibbenergi6t ezt Val6szintileg c6lozr6s tov6bbjavithat a folyamaton. ami l6nyeg6benegy za a 4904926 szdmtrszabadalom, 4. AzY/2. kieg6szft6s Sbr6jdn tipusrimegold6s. ,,{ivcsat"
3a. V/2. kieg6szit6s 6bra.

188 Egely Gydrgy: Bevezet6sa tdrtechnol6giflball.

m6gnes6s a l6gyvaskOzti l6gr6sekben dinamik6jaa fentiekhezhasonl6.A permanens l6tszik az ebendezs, a alakulhatki megfelel6vezirl6s esetdn spir6l alahi mignesesfluxuspilya. ami k6sziil6ket, AzYlZ. kieg6szit6s5la.ilbrdjdn l6tunk egy olyan, intuit(v m6don elk6sziiltmdgneses el66llit6s6tcllozta meg.Tipikus p6ld6jaannak,hogyj6 intuici6valteljesenrosszm6retez6st tdbbletenergia de ki meg amat6rm6don.Az slb. 6br6nl6that6 val6sitanak m6donalakitottrik a szerkezetet, goly6katfelfluxusp6ly6kat.Kiildn gondja a szerkezefirek, hasznillvasosemkapunk igaz6nj6 alalni, ide6lis spir6lszerii mez6b6l tdrtdndkil6p6sfeladatht. 6s hogyrosszuloldottfft mega bel6p6s a m6gneses rujza.ltt is 6lland6 egy Reed-motor, egyszertisitett AzY/2. kieg6szit6s 6la.ilbritjin l6tszik azitgynevezeff a keresztrnetszetirujzilt,6lb. 6s forognakstacioner 6lland6m6gnes szolenoidel6tt.Az elrendezds m6gnesek segitslg6velv6galumfniumlemez Az feliilndzetirajzdta6/c. 6br6nl6duk. illdftdstegy mozgathat6 6brtn,6s m6gneshogy a torntlt, spir6lszer6 gener6l6dik, ez m6r elegend6, 6s zik, enneksegits6gdvel brv1nyfirarn az ritori riton, pr6ba-szerencse tdrtdnt a m6retemezlketlfitrehozza.Enneka szerkezetnek teljesentapasrtalati is z6se, a feltal{16szerintegybizonyos 6s m6rehr6l mrikddik.

d.)

Yl2.Heg6szit6s - d. dbra. 3b. b.) a fluxusterel6sl6p6sei:c.) egyik 6llapot d.) mdsik 6llapot

YD. kiegflszit6s4. 6bra.

RTDD Y 2. O Detig ud D!.slng

by t.u-ldr IUM hll : JIdsso98aol.cor 1S Ju" 1997

a.)

Y 12. l<regfiszit6s ribra. 5. a.) b.) a fluxusterel6s l6pdsei: egyik 6llapot

V. r6sz:Alkalmaz6si Pdld6{< 189

gcwfdm$abffi ecluEGl In .epuldw {++

Ilgnllr

CoilsaE connsctsd in sdaend utd g!' forleppingenergy

6mmlhick-

scilbf dllfud

mn*

dd

m cmqlffi

gltu,ltrlh

xr @ da h

double eize of magnsb $fae

b.)

Az eddigiekben lefrt szerkezetekegyfaita modellt is kOvetnek,de nem kiz6rt, hogy tov6bbi lehet6s6gek 7. m6g.Ilyen azYlT kieg6szft6s 6bt6i6nl6that6 vannak fenitb6l mely olyan line6ris elrendez6sti ,,m6gnes6gyri", rendszer,amelyben k6sziilt fenit m6gnesgyfinikb6l6116 fut. mdgnes egy rud alaku,ferritb6l k6sziilt pennanens fontos,hogy vagy a hangsz6r6m6gneA k6sziil6kn6l elt6r6let6rer6ssdge feliilet6nek sekvagy a rudm6gnes egyik gyen,vzaz kis m6rt6kben6t tudja m6gnesezni oldjfrk rendszera m6sikat.igy a hiszterlzisvesztes6gek r6szfolyamatok 6s megaz energiatelmeld energianyel6 kdzti elt6r6st.Csak demonstr6ci6cdll{tralehet 6rdekes ezze|kislrlef.ezni,gyakorlati 6rt6kefgy nincs, mdretezlc.) se igen nehdz.Fz az ekendezls mg lefrhat6 a m6gne6. V/2. kieg6szitds 6bra. A Reedmotorn6zetei elrdvidenismertetett az sespolariz6ci6n6l el6z6ekben c.) a.) b.) oldaln6zet el6ln6zet vek segftsdg6vel. az Nem irhat6akle viszonta Teslanevdvelf6mjelzett, I. k6tetbenis rdvidenleit, pulzilltkapacit6skisUt6 Az orosz Szergej Godin vlgzett m6r6seket ezen a tertileten, a m6r6sei szerint ha k6sztil6kek. ciklusoktdltdget6s akkor ilyen egym6sba dielektrikuma, 6s h6mdrsdkletfiiggd nem line6risa kondenz6iorok t6rtdnhet, itt az energiameghat6sfotot lehet el6mi. Ez csak a kdrnyezeti h6 rov6srira kal 135 szhzalflkos elve nem s6rti1. marad6s viszontaz RQM c6g dltal aWO/97141.970K6ts6ges kdzk6relemben es szdmonbenyrijtott PCT szabadalmi A ztett k6szil6k tdbbletenergiatermeldse. hdzagosleD E sz6l6 irdsb6l 6s a ,"kdzpontitdr kvantumoszcill6tot''-r6l annyirahi6nyos,hogy nemlehetbiztosatmonismertet6s leir6sbankdzdlt, bitr dani a szerkezetr6l, a szabadalmi kapcsolt eleltegym6sbaskatulyrizott,kaszkddszeriien elve rom6gnesek kicsit hasonlfta Kawai 6ltal kidolgozott lennesztiks6g, leirdsra J6val elrendez6shez. rdszletesebb elddnthesstik. hogy a k6rd6st D E

7. Y I2. l<reg6szit6s 6bra. v6zlatosrpjza. Ot-hatm6gnest A m6gnes6gyri k6rbe foglalni. kell egy ferrom6gneses Irodalom: in tll J. N. Shive,R. L. Weber:Similarities Physics.AdamHilgerLt. Bristol' 1982. 1958. Princeton, Van Nostrand, t2l H. F. Olson:DynamicalAnalogies. MiiszakiKiad6,Bp. 1970. a Ervin: Dial6gusok MiiszakiTudomrinyokr6l. Sziics [3]

190

EgelyGy6rgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II.

rrJ
oc
(t

7t
vt N

E;'> H.;<
,fi

K H 3
q
- (D

U)

\4

E g $:

t t *

o v) o c

o d
-t FD\

H 6r s . Z H) >i

$;EIEF > 5 : r 4 KEs15

g EH
ts'8:F r _ ?A
7i=

# E P Y A +

H'qfr 7rX-3
K q ; 5.F.8 '"
FD ot.
r H !

*o " g 'd;

5 < b o t t

(/) E N . (Dr

6:*
Fo DD FOq D)\ (/t - a * lD'

Fio o
,f

EFiF$: XN E
te ..1-

x-E';
:

o'oq
- o t

K H
v ( D r

hi t

c/l

'la Br |tf

(a N

$.5
e d.T r H
P\ P

r
o
(!. N (D

Es tHti
IH.

lEr )

0'E>
H P H .

u \ P

;r $B
! . ! .

18.16 I'|+IF
tv 'lo

< x-H 4."- S

v ! J F ' N P O ) \

*E re7 E g . E 3 F E E.5H
< a r f
1t

)' d l ') s ) o x d F P'N *.

A t
t

9i'z K 3 9 6'5'S

r D
) i 5g
f(D F : @ f0e F 0 , _.m D ) v: u! N J.!'

tf

o.

O.

tF

lFP.

E.B 5

= < o

F3,i
,f

x'ul<
N

t!.

o o.. o oe

E *F ' ' f - (D
H

il9r
Qa

?r o ?
.

o.tr,r

;+$

x -

H L l F;

o
t{

!r. o F F

!l ..
f,tsJ ' o F

g HF H F$f IB' ER$ , $E B . E ) ; .5.8 lE.

x'il I
F N F . e ; J

*e H 13

Eoge r

3 r D g,:B E

^D'
it
P F F . ! !

H H

iri

oi Z!' n t s

z -

o g l D =

FA
-tr

"o; I E I.o

F9'
R N
f , a

80b ' o Q

r'8.
K P
! r J =!h

E IE.$g E. Es H Fs
Rgd, IV
6t?f
lv)

E 5' l+

FFrH
tr.F< o
! H

x "H d 9 5
H !. H

5 E.x

:.9 L!' o q K
A

v ! -

)iE
A

99 Bco riqE 6 R
(/)K ' 7

s ii:

trf
Fe\ Or
q,

v) N
P

Y: li F + ta' o.

:!

!e.

lor.
lFl

tx

! t o

iY i . ( - D
I /

l x H {
F + O

a6. > g

o\

lE r':
l$r.

l5'

B F
.='0a
E

+ r3 . -t r

)
h

F
( D < ffo ,t Or '1
Y
A

gq
N
P ' A r

) Hq F Fo
F e 5 r
Fr

t t a

@
d

U2

o. 'o' r o
N (D. @

tr.

o p\
r-t

v)

lo lv) lx
l(D IN

5.6

s5'
Fr\ FP -

o'
I

= o f o
a

n t s o F

S Fo' H IL
15 F trl

tt)

5 N 0q Or

lo:

(D
I

'7t |

Hft
7f?

0a

o o
H

't<

7f

ti tF
EIH rd lg 16' l- ti'
lo. lX

ra,

l(D

V' N

2 O Z H
J

d u i D( D. P.N Dt\ tD o 4

r. '

f,

(A

n 0 u) e t4

Or v,

lsls lO: lO
lvl

lu lo

s *#.
< a ) o
v)
I

'fs 6.9F
? -

'

EK

E F g

a i

g' 'f ^g' )

n
t-t
I

Eg
F:1

s+t A v
FI FI

0c
I

(D

9e.

E(.D K <

FgFsgft
8e. o
F f
6

5.5 d

6#'

z
F

-t F* i E
H.d'E o d g
O'k

v) N . E ' P T ( D
F { r

g fi'B r
g l i ' X

o- v)

n
(D

tg+
B ' x .H
)
oi ts' 7l O:(D N !-'

AR H

gEF
6-q3, Fd 8qc l, o F
@ r O o = i

o.
(D (n (D N

-fiq-g 9'o'r l d9'E

r H ' l

a13a

^ 3.F: F l o r f ;'r+ o x : : t D .
P q O Q

ta u1 : + N

. 5 i i a i .
P ^ r E

(D

F.F*E

x v t A I N vi: o
H -

7l

# ' d E. 7 r 5 ? 3 3
D H H.;
d:Y

rt i E"
.

5 i- p P trrD
F A A I

R K

sE.
q

R A )
I

rticcnr,nx
1. F. B. Mead, J. Nachamkin F'.lektromdgneses sug{rzisi energia elektromdgneses energifv 6 v al6 konvertfl6sa
december 5.590.031,1996. U.S.Patent

energi6j6t sugdrz6s nullponti elektrom6gneses aryelynagyfrekvenci6jf, ismertettink, Egy rendszert A rendszeregy p6rbanlev6 dielektromosstuktur6t tartalmaz, alakitja 6t elektromosenergi6v6. sugiirkdzel vannak,6s melyek ftilfogjak a bels6nullponti elektrom6gneses amelyekegym6shoz A sug6ntissal. struktrimeg,hogy rczoniljanaka beeS6 zist. Astruktutik tlrtoga#rtrigy v6lasztjuk mely rezonancia sug6rz6s, rigy, hogy az a m6sodlagos picit ktildnbdzik egym6st6l, r6k t6rfogata kcivetkezik, frekvenciakisugdrzr{s 6s esetfnkisugdrz6dikinterfer6ljonegym6ssal, fgy egy lebeg6si tesziaz elekt6s tdrtdnikmint a bees6sugrirz6s, ez lehet6vd frekvencii4n mely sokkalalacsonyabb A fogja ftil a leteg6 frekvenciasuginzhst. lebeg6frek. romos energiakonverzi6j6t.Egy antenna vagy t6pvonalonkeresztiil,6s vezeton, keriil egy egy az venciasug6rzils antenn6b6l konverterbe van. 6s alakitjtrk,melynekmegfelel6fesztilts6ge hulkimform6ja energi6v6 elekffomos

A talilminy hittere r6szletet6rt6n6 iialakitbshvalfoglalkozik, energi6v6 elekhomos sug6rz6s A tal6lrnanyaz elekhom6gneses val6 6talakftas6az sug6rz6snak elekffomosenergi6v6 annakaz igynevezettnullponti elektrom6gneses sebben folytatta Sparnaay fel fedezte a hollandM. J. Spamaay. 1958-ban sug6rzdst A nullpontielektrom6gneses val. kimutatta,hogy l6tezikegy olyan vdgzett,6s Casimir 1948-ban HendrichB. G. azokata kfsfrleteket,amelyeket kdriilvev6 elektrop6rhuzamos lemezkdzdtt 6bred,mely a lemezeket semleges, er6, amelykdt elektromosan fel, aztfedezte hogy Spamaay 6s Sparnaay Casimirszerep6t.) t6rb6l ered.(A feltal6l6kdsszekevertdk m6gneses szdtmazk,melyneka hanemegym6siksug6iz6pb6l a ez azonbannem h6sug6rz6sb6l, er6khatnaka lemezekre , l6tehogy a vdkuum-ban aztvette6szre, nemcsak Sparnaay nullponti sug6rz6s. elekfom6gneses neveklasszikus null fokon is l6tezik.Mivel a v6kuumhanemazt is, hogy abszohit sug6rzds, zlk ez anullponti elektromdgneses ez1rt energiasug6rzfus, homogdn6s izotr6p,valamintigen nagy siiriisdgti.Mivel a nullban l6tezik a nullponti az invari6ns,ezlrt a nullponti energiasug6rzdsnak az 6rdeponti energi ^rg6*a" a Lorentz-ffanszformfuci,6rais Emiatt a az van, hogy b6rmelyfrekvenci1nazintenzitdsa adott frekvenciakdb6vel ardnyos. kes tulajdons6ga frekvenciandvekszik,melynekhat6sr4ra gyakorlatilaghat6rokn6lkiil n6, amint a sug6rz6si intenzitdsa sug6rz6s bevezetjiika n6. Amikor a nullponti energiasug6rz6st a aiugtrz1si spektrumenergiastinisdge v6glelensdgig sug6rz6st6l a elektronelmdletbe, nulla fokon lev6 v6kuumnem tekinthet6tov6bbraelekhom6gneses klasszikus fluktu6l6 mez6kkelirhatjuk le, melyek az igynevezett Ehelyett a v6kuumotmost vdletlenszertien mentesndk. jellegzetess6genullponti sugdrzdsnak, hogy gyakorlatilag a Az a speci6lis spektrumotadj6k. nullponti sugdrz6si (mdg azrirbenis), ezertegyigen haszrosenergiaforriisnak van v6gtelen energiasiirtisdge 6sbrirholmegtal6lhat6 6llnakel6, 6smivel a jelenlegi frekvenci6n igen Azonbanmivel a nagy energiastinisdgek magas tekinthetji.ik. ahol a nullponti hat6konyak, frekvenci6h csakviszonylagalaesony m6dszerek 6s energiakinyerfsi -konvert6l6si azt gondolt6lghogy ez az energiafllenem alkalmasa viszonylagalacsony,ezlrt illtzlinosan energiastinisdge maradta vikuumenerkihaszr6latlan Ennekmegfelel6en hasznosii6sra. tOrt6n6 technol6girikkal hagyomrinyos lehetne. szltmfuafontos mely a t6rsadalom gia konvertdldsa, 6s befog6sdra, sug6rz6s alkalmazelektrom6gneses Ttibbfdle olyan rendszerl6tezik, mely antenn6kat 6ltal 3882503szdrnalatt rnegadott p6ld6ul a Gamara Egy ilyen rendszet energiatermel6s6re. elektromos -amerikai tizemm6dban kieg6szit6 van, kdt ir szabadalom le. A Gamara-rendszemek antenn6ja melyektandem 6s oszcill6ltatnak, ezek modulilljik az antennarendszerekr<5l melyek egy motor segitsdgdvel miik6dnek, hull6mhosszdnak sugarz6s tiiladz6 feltileteita bels6elektrom6gneses Az sug1rzhst. antenn6k visszasug6rzott nem konvertfiljaa bees6sugSrz6st rendszer Azonbana Gamara-fdle helyeztdkel egym6st6l. ll4 rdszerc vienergidtadjon. Tov6bb6 a Gamara-rendszer hogy a rendszerfelhaszn6lhat6 elektromos iramrn6, azdrt; 6s rezonancidt modul6ci6t. nemteszilehet6v6anagyfrekvenciasuginzdsraval6 nagym6rete szonylag

a ly Gydrgy:Bevezet6s t6rtechno konvert6lk6pes sug6rz6st elektrom6gneses amelynagyfrekvenci6jri sziiks6ges, Ez&t egyolyanrendszer flit6srevagy b6rmelym6scdlhtit6sre, kdzleked6sre, hasm6lhatunk kdnnyebben amelyet ni olyan energi6v6, haszn6lhat6' ami sziiks6ges, a ftildnek vagy Miirnek b6rmelyr6szdn ra. Egy olyanrendszer A talSlmfny iisszefoglalfsa su6llitsonel6, mely kdpesaz elektrom6gneses az Jelental6lmanynak a cllja,hogy egy olyan rendszert 611itm6sikc6lja,hogy egy olyanrendszert Jelental6lm6ny gfrzdsenergiljdtelekffomos energi|vSalakftani. Tov6benergi6v6' elektromos 6talakit6s6ra sug6rz6s elektrom6gneses sonel6, mely k6pesa nagyfrekvenci6s Toenergi6v6. alakftsa6t elektromos sug6rz6st bi c6lja a talflmanynak,hogy a nullponti elektrom6gneses energielektromos rigy eneryifljdt konvert6lja sugdrz6s hogy az elektrom6gneses v6bbic6lja atalillmdnynak, legyen a talillmhny. Tov6bbi c6lja m6g, hogy olyan vary a foldtin b6rhol haszn6lhat6 6v6,hogy az irben energi6t, 6s rendszert 6llitson el6, mely a megkiv6ntfesziiltsdgen hull6mform6nilllitja el6 az elektromos energielektromos eneryi6i6t sug6rz6st 6llitsunkel6, amelyaz elektrom6gneses olyanminiati.irizilltrcndszert A hatdkonys6g6t' 6talakit6s6nak sugdrz6s hogyjavitsa a nagysiinisdgiielektrom6gneses 6vdalakitja6t a26rt, energi6v6, elektromos rigy konvertdlja energifijdt sug6rzds hogy az elekffom6gneses tov6bbic61ja, ta161m6ny miiktidjdn. olcs6legyenesmegbizhat6an hogy a konstrukci6 fosugarz6s akalmaza bels6elektromSgneses Alapvet6en jelenlegi talillmhnyegy olyan strukturap6rt a a kereszttil terjedhet fogad6megfelel6(vagybdrmelymdskdzegen) gadds6ra, a amelysugdrz6s vdkuumon, sug6rhogy a nullponti elektrom6gneses ana strukffrirttoz.Atalillmhnyels6sorban szolg6l, en megv6lasztott Az is konverzi6jdra alkalmas. elsug6rz6s m6s tipusrielektrom6gneses konvert6lja,azonban zdsenergi6j6t kdsziteniaz1rt,hogydifftakt6l6rdemes anyagb6l dielektromos c6lszer0en szerkezeteket nyel6 struktur6kat, jitk, szdtsz6rJik bees6elektrom6gneses sugilrz6st.Tov6bbri az elnyell strukhlr6nak tlrfogata 6s mdrete a val6 sug6rz6ssal rezonanciflra elekhom6gneses nagy frekvenciSs a olyanlegyen,hogy k6peslehessen bees6, az Mivel a nullponti sugi.r:zhsnak a tulajdons6gokat. a terjeddsi ds vegyefigyelernbeakdmyezl kdzegben 6ll energia rendelkez6snt!, jellegzetess6ge, energiasiirtis6gefrekvenci6val nagyobbelektrom6gneses a hogy miniatiirizilt az6rt, m6rete c6lszeriien a Ennekk6vetkezm6nyek6ntstruktdrdk frekvencidkn6l. re magasabb energirlttfrolhassanak ki egy adott m6retn6l.Emiatt min6l kisebb az elnyehogy nagyobbmennyisdgii l6struktfra m6rete,annil nagyobbenergi6ttud a jelen takilm6ny ftalakitani. 6s l6pnekfijl az elnyel6struktrir6kban, keltett anyagdeformfci6k elektrom6gnesesen Rezonancia esetdn sua kis melyekazonban energiastinis6gtiekbedrkez6 keltenek, mez6ket elektrom5gneses ezekm6sodlagos sz6rtterekkiiltinbciz6 igy gfirzhshozviszonyitva. elnyel6struktrinikkiildnbdz6mdrehiek, a m6sodlagos Az jel k6t kiildnbdz6frekvenci6n A frekvenci6jriak. tGrfogatokkiiliinbsdgenagyonkicsi, igy aketkisug6rzott mint a beesdsugirzhs. A lebegds jelens6get frekvenci6i{to 6llit el6 mely sokkal alacsonyabb egylebeg6si konvert6lhasarra,hogy viszonylagkOnnyen alacsony ami egy frekvenci6ja olyan rezg6ssz6m, megfelel6en nagy frekigen energiasiiriis6ge magas nullponti sug6rz6s A energi6v6. bees6 elektromos suk felhaszn6lhat6 vagy egy6lhatdkonys6griak, vagy alacsony rendszerek energiakonvertdld vencidkon, ezdrt ahagyom6nyos eahkitilsfua. frekvencidnakaz enneka magas tal6nnemalkalmasak egy elnyeli.Az antenna hagyom6nyos sug6rz6st amelya lebeg6si tartalmaz, egy antenn6t Jelentaldlmdny mag6' mely r6szben iiregrezon6tor, lehet,mint p6ld6ulhurok,vagy dipol, vagy rddi6frekvenci6s f6mantenna viszi (a hagyom6vezet6be egy energiSt elekhomos a Az baz6rja az elnyel6strukturikat. antenna sug6rz6si iiregrezor6di6frekvenci6s vagy pedigegy t6pvonalba(ez eset6n), nyosdip6l vagy hasonl6tipusriantenn6k egy sug6rz6st konver6ramotvagy elektrom6gneses n6toresetdn). t6pvonalvagy a vezetoaz elekhomos A egy alakitia.A konverterc6lszenien energi6v6 hasznos elektromos energi6t terbejuttatja,amelya be6rkezett frekvenel mely hatdkonyan tudjanyelni a lebegdsi 5ll, eszkdzb6l vagy m6shasonl6 hangolhat6 rezg6kdrb6l a amely az energiilt megfelel6fesztilts6gii foglalhatmag6ba, A ci6i az energi6t. konvertertranszform6tort hull6mforis, egy alakftja6t. A konvertertntalmazhat egyenirr4nyft6t hogy a megkfv6nt elektromos 6ramm6 i{ram. mdtErjeel az elektromos A rajzok riivid ismertet6se esetdn antennilt, az megval6sit6sa legegyszenibb mutatja,6s a rendszer Az l. 6bra az elnyel6strukturSkat m6sodprimer s a kisug6rzott a valamintbemutatja bees6 ds vizlatosanilbrlzolja a vezet6ket a konvertert, vagYt6pvoantenn6t, mutatjaaz elnyel6struktur6kat, A2,6bra kdzelr6l lagoselektrom6gneses sug6rz6st. fbrdzoljaa konvertert,6s szintdnmutadaa lehet6sdgn6l, sematiltrsan 6s nalat egy m6sodikmegval6sit6si A sug6rz6st. 3. 6bra mutatja az elnyelo' bees6 primer 6s kisugfrzott mfsodlagos elektrom6gneses lSttunka konverter amelyeta2. 6br6n esetben, a antenn6t t6pvonalat, m6sodikmegval6sft6si 6s struktrir6kat,

Ftiggeldk 193 sug6rz6st. primer 6skisug6rzott elektromfgneses mrisodlagos a rajzilal6s szint6nilbrhzolja bees6 sematikus tdbb pirrtal6lhat6,6s egy olyan harmadik elnyel6stnrktrir6b6l A4.6l/rira mutatjaaztaz esetet,amikoraz lStjuk a vezet6,ket ds is lehet6sdget, amikortdbb antenna tal5lhat6a rendszerben, sematikusan megval6sitrisi Az sugfirzflst. 5. elektrom6gneses primer ds kisug6rzott m6sodlagos valamintldtjuk a bees6 6s a konvertert, l6tszikegy lapaholkdt antenna esetdn rendszer, a lehetdsdg megval6sit6si 6hr6n l6tszikfeliilr6l a harmadik ami a bees6elektro6brhja, kdztil. A 6. 6bra az elnyel6struktrira antenna lehets6ges ra f'<ilszerelveszdmos a irinybt l6thatjuk.A 7. tdrer6ssdgvektorok 6s sikj6t mutatja,6saz elekhomos m6gneses m6gneses sugiirz6s 16tunk, amelyeta jelen tal6lm6nymatematikaileirdsihoz haszniflunk. Shlftlrin gombi koordin6ta-rendszert egy ami szemben, param6tert rajzolunkfel a val6sparamdterrel egy A 8. 6br6n l6that6diagrammon imagin6rius rezois. illusztr6lja,valamintm6s6rt6keket A 9. 6br6i ldthatjuka 8. 6br6nbemutatott a rezonanci6k lrl'y'.,ket mutatjaegy egyedirezonaociakdrny6kdn. 16 egy nancia-diagramm rdszflt,ami a val6sdsk6pzetes 6rt6keket A c6lszerii megval6sitis r6szletesebbleir6sa rendA sz6mri segitsdgdvel. 10-es a megval6sithat6 10-esszSmirendszer cdlszenien A jelen tal6lm6ny sug6rz6s16-taljeldlt elektrom6gneses 6ll, szeta 12-es6s 14-essz6mrielnyel6tdmbdkb6l valaminta bels6, k6sziilnek. anyagb6l dielektromos gdmbszeniek, c6lszertien 6s cdlszeriien 6s elnyel6testek b6l. A 12-es 14-es y&Eyb6rmelym6smegfelel6alakban. 12' A gdmbOk kdbOs struktur6ban, megval6sithat6k A 12-es 14-es 6s (az gdmbdkegymegfelel6 alapon brirmirefelszerelhetdek 6briinnemmutatjuk),vag! a l'2 14-esszdm.6 es6s (az m6dszerrel egy 6s 14-esgdmbdkfelfiiggeszthet6k megfelel6alakr6l b6rmilyencdlszeriifelfiiggeszt6si A 6s k6sziilnek. 12-es 14-es anyagb6l giimbdkc6lszertien dielektromos A 6s 6briinnem l6that6). 12-es 14-es kihulldmokat.Nagyon hat6rozottan gombdk sz1tsz6qdk koncentrd 6k az elektrom6gneses 6s dieleknomos nagysfgrenddelnajeldlt frekvencidkn6l giimbiik rezonflni fognakoahol a bels6energiasiiriis6giikiit a gdmb66s sugfrzrisnaka siiriis6ge,ami a 12-es 14-es gyobb lehet, mint annak a bees6elektromfgneses melyek ekvivalensekaz riton keltett fesztilts6gek, esetdnaz elektrom6gneses ket gerjeszti.Rezonancia eza folyamat a deform6lhatj6k l2-es 6s l4-es giimbdk anyag6t,6s ar6nyosnyom6ssal, energiastirtisdggel helyezheegym6shozkdzel tereketkelt. A 12-es6s l4-es gdmbdkc6lszeriien m6sodlagos elektrom6gneses hitrinyosan befolyisolja a rezonancift, a k0zels6ge t6k, mint ahogyaz az l.6br6n l6tszik.B{r a gOmbOk gdmbdkkdzelsdge 6s kis jobb min6sdgurczon1torok ez eset6n ahhtriny viszonylag m6rt6kti.A 12-es 14-es ds kdlcsdnhassanak ez megegym6ssal kapcsol6djanak, teszi,hogy elektromechanikusan lehet6v6 azonban m6rt6kdt. sug6rz6s m6sodlagos ndvelia kibocsdtott amelyetelnyel a 12-es6s 14-esgdmb, 6s amely rczonanciiltokoz, sugi{rz6st, Az az elbktrom6gneses sugi[rz6s jeldlt nullponti energias:ugitrzis. Azonbanm6stipusrielektrom6gneses a cdlszeriien l6-os sz6mmal 6ri sug6rz6s a 12-es A6:6brfn l6tszik,ha egy elektrom6gneses gdmb<ik rezondltat6sira. a is haszn6lhat6 a k6sziiltgiimb6t.Amint aZ itinyb6l kdzelit6 sikhull6mbe6rkezik 12-es anyagb6l vagy l4-es dielektromos sugSrz6s ndvenismert.A bees<i Mie-sz6r6d6s Ez sz6r6dik. a sz6r6dds gOmbbe, 6s diffrakci6t szenved, ezert rendelkezik, amely line6risan polaizdl, az X tengely irdnydba,6s a vektorkomponenssel egy elektromos pedigaz Y tengelykdnydban linedrisanpolaizdlt. m6gneses vektorkomponense kdnyszeritia szabad6s kdtdtt tdltdseketa primer oszcill6ci6ra sug6rz6s A bedrkez6elektrom6gneses teret elektrom6gneses mint kelti a mdsodlagos mozg6sa A szinkronban. tdlt6sek sugdrz6ssal elektrom6gneses 6s a az sug6rz6s l. 6brhn 18-as 20-as elektrom6gneses belUl,mind kiviil. A m6sodlagos az elnyel6struktunin jel6lve. Az antenna, csakegy hurokkaljeldliink dip6l vagy mdsmegfelell tiamit egyszertien van sz6mmal interferenci6t a pusriantenna lehet.Enndka jele az l. 6brdn 22-es.A giimbciknem linedriskolcsdnhat6sa is melynekjele 18-as6s 20-as,6s egy lebegtifrekvenci6jri sug6rz6sban, elektrom6gneses oko" u m6sodlagos jele 24-es, frekvenciijri' mint a 16-osszSmri sokkal alacsonyabb mely c6lszertien melynek okoz, sughrzilst mialakithatunk, energi6v6 elektromos amit lebeg6sughrzfus, c6lszeriien primer sugdrzfs.Ez a24-essz6mri eneryi6v|lehetalavan, frekvenciatartom6ny6ban melyetelektromos sug6rz6s vel az mr4r rddi6frekvencids a 6s elnyeli a22-es antenna, a 26-os szdmir sug6rz6st igy rendszerekkel. a24-esszilmfi kitani a hagyomdnyos alakithat6.Ez a 28-as energi6vS elektromos keresztiila 24-essz6mt lebeg6frekvenciasugfirzhs vezetdken jeldlt kondenzdtott tartalmaz,6s egy jeliilt konverteregy vSltoztathat6 30-asszdmmal kapacit6sri, szdmmal jeldlt egyenirfinyit6t (cdlszenien di6d60. jeldlt transzform6tort, sz6mmal valamintegy 34-es 32-essz6mmal helyetta 28-asszdmrt egyenir6nyft6 6s transzform6tor 34.esszdm.6 szdmri A 30-asszimt.kondenz6tor,32-es vev6tis tartalmazhat. konverter bdrmilyenm6sr6di6frekvenci6s isA terekvektori6lis6'sszege. kcivetkeztikben B6rmelypontbanaz igy keltettt6r.a primer 6s szekunder a mertetettegyenletekndl beldp6sikhull6motfogad6 strukturaegy olyan gdmb, amelynekKl a terjeddsi A kcizegben melybena terjeddsitdnyez6K2. bees6sikhull6ma van, homogdn egy tdnyezfije,mely v6gtelen

194

Egely Gydrgy: Bevezet6.s tdrtechnol6giflball. a

vektoraita 7. 6brdnl6that6 Z tengelyir{nydbanterjed 6s a 6. 6brdnl6that6.A gOmbihull6mfiiggvdnyek irhat6le: giimbi koordin6ta-rendszerben expanzi6ja kOvetkez6kdppen a A tdrer6ss6g ribrrizoljuk. bedrkez6

'il,E, = Eoc-'ii' ?"*,.!.,(* n ,])) n(n+I)'"'

7=o

1.

H,=- 9 nor- Z:]-fu * ing,) " ir oltz 7. n(n+I)'

t6r, aholE az elektromos H a m6gneses valamint t6r, .0P,-,i '\ *'il,=arrnA i,(krR)p,,(cosd) - j"(krR) :ii /i, ffi::"0i,

2.

3-

(lr n(n+l) . ,,

/i, lJ. +frtnr* 7,(k,R)]'x lii= k3 t,rnruP:(cosg)

D-4' :,:- ' ' : " o , t 6i"1
OQ

4.
5.

J -[trR;1t
krK Stnd

u \vvuv/' s r'3 rR)],{,(cosd)i n /i, :i;

a bel6p<ihulldm elektromos 6s mdgnesesterei, melyek a g6mbbe beldpnek R < a eset6nhasonl6k6ppenfrhat6k fdl:

"o,2r - tr,;:il) E= Eoc-i i ffib':;::

H,=-I Eoc-'"o'ii'++(u':"ll'-ir';#1,) ' " aqr fr n(n+I)' 7.
-rel nGLm6 akkor azmt), n0)m(3), a Hogy ha JNKzR) behelyettesftjuk ho0)(kzR) az el6z6egyenletben, irhatjukftl: v6ltozik.A kimen6terekabban esetben az amikorR > a a kdvetkez6k6ppen

= En Eoc-i,',fir :#(r':li)-n';['])
iu u ', =? En"-'.o,Ii!* :. (u7"f,- ,;[i) i, u u,=t n(n+l)' alt,
h 1-t1 t .^. .^.\ *

8.
g.

ahol H, jeldli az ered<ihull6mot, a gdmbdt kdri.ilvevo kdzegben. Rezonanciaeset6n a p lrteke azt kiv(nja, ezeketaz firtdkeket,azaz hogy az An' 6s Bn' egytitthat6k v6gtelenek legyenek. Az6rt, hogy meghatdrozhassuk az Ant-t 6s Bn' a gomb kiilsd sugar6n6l sztiksdgiink van a peremfeltdtelekre.Mivel az E 6s H 6rt6keknek folytonosnak kell lenni a felszfnen, a kdvetkez6 egyenletekethaszn6ljuk:

i r x ( E , rE , ) = i r x E , irx(H, + H,) = \x H, ami a kdvetk k6t p6r inhomogdn ezo egyenleth v ezet: ez
a,t j,(Np) - a,' h,0 (p) = j ^(p)

10. 11.

12.

pro,'lNp p,Lp i,(N0l'-pron'b h,"'@))'= i,@)]'

prNb,'j,(Np) - prb,'(p) = lttj,(p) b,'fNpi,(Np)l'-Nb,'[.p h,"'(p)]z= Nfpi,@)]

13.
14. 15.

aholKr-NK 2,p=lqru, K1a=Np j" gdmbiBessel Bessel fUggv6nyeket hx(rLgyel. Az elsofajri ftggv6nyeket -neljel<iljtik, a harmadfajf mig Eredm6nyk6nt kdvetkez6 a egyenleteket kapjuk:

i Q n =

( p,i,( p)[p h,"'(p)]'-prh,"'p)lp i, @)1' { rh,Q p)[up i, (t rO| tt,j, (Np)l p h,"' (p)l'- 1t

16.

(p)lp h,"' (p))'- lt,Nh,"'(p)lp i, (, DL b' . - ' = ltrNj,

17.

(p)fNpi,(Np)l' (.p)7'-prh,"' prNti,(Np)tp h,u)

a 6rt6kenulla lesz.igy u p 6rt6keket fenti egyenletekben az eset6n a{ vagybntnevez6j6nek Rezonancia a a meghatfuozhatjuk rezonancidra kiirfrekvencia Q 6s sug6r(a) 6rt6k6tegy adott anyag6s adott kdrnyez6 haszn6lhatjuk: egyenleteket a Amikor a p lrteketigy meghat6rozhrkkdvetkez6 k6zegeset6n.
P = akz = a(D-'lt2p2
1

Pt

=(L),

18.

p meghaszndlni 6rt6k6nek drdemes egy C6lszenien iterativm6dszert ahol pr felel meg a g6mb anyaginak. p6ldak6nt, akkor fela haszn6ljuk fenti egyenletekben a Amennyiben p erty'Jket eset6n. tal1lfusfuarezonancia 4nl0'7 6s e2=eo=8.85.10-12.pegyikfontosgydk6rt6keakdvetkez6: v6=vr=v2= tehettiik,hogy (p)= val6s(p) = + 66.3975...k6pzetes -0.634786..' ; Azonbana p m6s 6rt6keita fenti egyenleteket nem mutatjuka 8. 6brdg. Ezeketa partikulfris 6rt6keket rdszleteAz a a hasmillvadbr6zoltuk 8. 6br6n.A 8. 6br6nlev6 csricsok rezonanciik. egyik ilyen rezonanciflt is p6ldak6nt mutatjukbe. M6s rezonancidk 16Ezeketa rezonancia6rt6keket a senis megmutatjuk 9. 6br6n. Ezeka rezonancia 8. 6s 9. 6br6n' lehets6ges az ki, nemszi{moltunk fgy neml6that6 dsszes melyeket teznek, amelyekezeketa A. teszi egy lehetsdges kombin6ci6t, szintdnlehet6v6 kombin6ci6ja nek az 6*6kekneka 6s gyok6rtekeket adj6kmeg.p eset6re t = t0, P = [t0 esetdn

p=ao^Foth=o'^li

t9.

6rt6mdteres Ha m6ter/sec. egy 10-6 ge,2,997'101a fejezziikki, amikora f6ny sebess6 SI ezeket egys6gekben akkor: a ket haszn6lunk p6ld6nkban,

'ro'^( 9 ot= p 9= L991 .l0'u- il .9044 4,)

a \Jet )

20.

sziiksdges, frekvenci6jdra sug6rz6s ami Ez egyp6lda arra a kdrfrekvencifura, a bees6elektrom6gneses 6lljon el6. rezonancia azert,hogy p6ldak6nt. Komplex frekvenci6jrisfthull6mok A nyolcadik 6brdnl6that6a tdbbi rezonancia-frekvencia gytikdt v6geztiik6s a kdpzetes csaka val6sr6sz6vel a fenti gycikdknek Ezdrta szfumit1sokat nem leteznek. v6lik a gydkokrea gycikreiflisr6sz6nek az iterativeljrir6slrzdketLennl Azonbanezzel null6nakv6lasztottuk. az kiindul6sk6nt egyenugyanisa p kezdeti6rt6keithaszn6ljuk elj6r6sban Az k6rny6k6n. iterativszdmft6si p 6rt6ketis el. helyezkednek Tctbbfdle Ezek letekgy6kkeres6s6n6l, a p 6rt6keka v6rhat6gyiik6k kozel6ben egy Miut6n kiv6lasztottunk cstip megtal6lhassuk 6rt6keitaz adotttartom6nyban. az&t,hogy megkerestiink meg, ami megadjaa domin6nsf(p) 6rt6ket.Ez csot,a megfelel6n-ed rendii fiiggvdny drtdkdthatirozzuk l6p-e fol (bn,ha kdvetkezm6nyek6nt rezonancia hogy az adottcsricsvajon m6gneses szint{n megmutatia, (b" a kcivetkezt6ben megkozeliti kcirnyezet6nek rezonancia vagy pedig elektromos a megk<izelfti v6gtelent) a konverg6ljon p 6rt6ke. kell v6gezniaz5rt'hogy iter6ci6t Newton.Rapson Nagysz6mri v6gtelent). melyeta 110-es lehet6s6gdt, m6sodikmegval6sit6si tal5lm6ny A m6sodik6sharmadik6bramutatjajelen egy mint a 10-es,csakaz antenna gyakorlatilagvgyanaz, je16lilnk.A 110-esszerelvdny-egyiittes sziimmal a sug6rz6st 126-os amelyikelvezetia 124-gyeljel6lt,a lebeg6frekvenciSjri iiregrezon6tor, r6di6frekvenci6s g0mb<iket' me6s foglaljaa 112-es 114-es magilba c6lszenien A cs6t6pvonalba. I10-esszerelvdny-egyiittes m6sodlagos sz6mri (116),6s kibocs6tjika 118-as sug6rz6st lyekilnyelik a primerbeesdelektrom6gneses itt 6s a eset6n 1S-as 20-asg<imbdk, is a 118 mint az elsomegval6sitfs Ugyanrigy, sug6rz6st. elektrom6gneses a szint6ntartalmazza kdszitjtik.A I l0-es szerelvdny anyagb6l dielektromos es l21jelti gtimbiikit cdlszenien mely gyakoregyenir6nyit6t, 6s a 134-es transzform6tort a kondenzftort, 132-es a konvertert, 130-as 128-as az Ezdrt ezeknek alkatr6' eset6n. a megjeloltelemekkel 10-esszdmi szerelv6ny a latilag azonos hasonl6an nemsziiksdges' szerelv6nyn6l aleirdsaa110-es szeknek amit az elozoesetben. haszn6ljuk, 6s az anvgyanazokat egyenleteket szimithsim6dszereket A tov6bbiakb mutat, lehet6sdget megval6sit6si itt Ez6rtaleirdsukat nem ismdteljtikmeg.A 4-es6s 5-os6braegy h4rmadik a azonos 10-essz6mridssze6llitdssal, gyakorlatilag melvneka 210-essz6motadtuk.Ez a2l0-es szerelv6ny

196

Egely Gyorgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

melyek Iartalmaz, hogy a 212-esegyiittestdbb 2l5tel jeldlt elnyel6 g0mbp6rokat azzal a kiildnbsdggel, Igy alakraszereli.ink. a2l2-es 6s 214-esgdmbokegy 238-as szftma2l2 6s 214, melyeketa 236-os sz1mfi jeliilt gdmbszer[i egym6str tdmbbencdlszenien A 215-<is szdmri a238-as elrendez6sthasznirlnak. sz6mmal Amint az Grtogat eset6n. egy adott hoz kdzel helyezkedikel az1rt,hogy maximalizilljlk a kinyert energiSt m6r leirtuk, a v6kuumenergia-sugdrz6s siinis6ge a sugi{rz5sfrekvencifij|val ndvekszik, ez6rt el6z<iekben rezonillnak. Mivel a 212-es6s 214-esgiimbiiknek kicsinek c6lszer6, a gcimbdk ha min6l szdlesebb sSvon elhull6mhossz6t tudja nyelni, melyn6l celszeri arezonanciilt el kell lenni azdrt,hogya magas frekvenci6k k6A mikroszkopikus m6retftek. jelenlegilitogr6fiaim6dszerek 214-esgOmbdk cdlszer6en drni, a 212-es 6s g0mbdkel66llit6s6ra megfelel6alapon,ezdrta 210-esrendszer pesekilyen mikroszkopikus, egy kismdretri kdpessdg6t magads megjavitjaaz energiakinyerdsi rendszer megfelel6en miniattidrzillt. ilyen kisl6pt6k0 Egy a nagyobb.Ezfirta238-asgdmbhasznfilata 210-es melyekndl energiasiiriis6g az sabbfrekvencirikon rezon6l, javitja a maxim6lisan A2l2-es 6s 214-eselnyel6 energiamennyisdg6t. rendszern6l kinyerhet6elektromos haszndlhassuk, de kdnyelmesebben struktrirdk lehetnek korong alakfak is, hogy a litogrdfralrm6dszereket aZI2a mint fdlgdmbdkvagy m6salakzatok felhaszndlhat6k, amelyek 4-es6s 5-6s ilbrlnliltszanak.Ezdrt is is es6s214-es elnyel6stnrktfrrik m6salakokat ftlvehetnek,mint amit a 4-es6s 5-6s6br6nl6tunk.A tov6bbiHa is akbannagyszfumu mdrettigdmbdtk6miaireakci6ksegits6g6vel el66llithatunk. egy tdrfogatotilyen kis gdmbdkkel az javithatja energiakinyer6st. az illeszkedjenek, kis hogy ezekszorosan rigy megtdltiink, a melyeketc6lszenien magilbafoglalja a222-es sz6mt antennaegyiiffest, A 210-esszerelvdnyegytittes gdmbdkkdzdhelyezi.ink melyekfelfogj6fta224-esszhmtlebeg6fiekvenci6t, el, 212-es 214-es 6s szdmri a melyeketc6lszertien maghba foglalja a 222-esszbmuantennaegytittest, A 210-esszerelvdnyegytittes 224-essz6mulebeg6frekvenci6t, k6z6 helyeztinkel, melyek felfogjrik a 212-esds 214-essz6mi gOmbOk A 6llnake16. 222-esszftmtantenn6k interferenci6j6b6l mely a 218-as6s220-asszitmtm6sodlagos sug6rz6s is hurokantenniik, b6rmim6smegfelel6 antenna felhaszn6lhat6. de melyekc6lszenien is vezetdket tartalmazhat, A 210-esszerelvdnyegyiittes 226-osszimt elektromos tdbb kinyert elektrovezet6kek a222-esantenndkb6l a236-osalakzatrakeriilhetnek. A226-osszdmf elektromos egy rendelkezik 230-asszhmu konverterbe, amelycdlszeriien mossdgot vezetikegy 228-asszirmtmegfelel6 ugyanrigy, 6s hangolhat6 kondenz6torral, 236-os sz{nn.6 transzformdtorral 234-esszdmfiegyenirdnyit6val, ivonos a eset6n. fentiekenk(viil a 210-esszerelvdnyegyUttes A mint a 10-es6s 110-esszerelvdnyegyiittes leirdsdtnem ism6teljiik meg a rdvids6g rigyhogy ezenkomponensek 10-esszdmriszerelv6nyegyiittessel, melyelehetfelhaszndlni, 6s kedv66rt. tov6bbiakban A ugyanazokat egyenleteket szimitdsim6dszereket az ketaz el6z6ekben leirtunk. m6r igy a tal6lmdny egyolyan rendszerttartalmaz,atnelya nagy frekvenci6jrinullponti energidtelektrom6ga megval6sftja fenti c6lt. Hangsflyoznikiv6njuk, 6s neses sug6rzdss6 atakftjahat6konyan teljesm6rt6kben jellegriek6s nem a hat6rokat mutatjak.86r a ink6bbcsaklefro hogy az itt hasmSltterminol6gia6s pdld6,k is lehet6sdg rendelkemutattukbe, tdbbfelealternativmegval6sit6si tal6lm6nytegy adott alkatr6szsereggel z1sr 6ll azokszdmfu akik a tem{ban j4lratoak. a, s e

10v\

/'g

Az 1. dbra az elnyel6stnrkttnikat mutatja, 6s a rendszerlegegyszerfibb megval6sit6saesetdnaz antenndt,vdzlatosan 6br6zoljaa vezet6ket6s a konvertert, valamint bemutadaa bees6primer 6s a kisug6rzott m6sodlagoselektrom6gneses sug6rz6st.

3r

A 2. 6bra" k6zelrdlmutatjaaz elnyel6vagy t6pvonalat struktrirdkat,antennSt, egy m6sodikmegval6sit6si lehetbsgn6l, 6s sematikusan 6br6zoljaa konvertert, s szint6n mutatja a bees6primer 6s kisug6rzottm6sodlagos elektrom6gneses sugdrzdst.

A 3. 6bra mutatjaaz elnyel6struktfrdkat, antenn6t6s t6pvonalat,a m6sodik megval6sft4si esetben, amelyeta 2. 6brajz6r6n l6ttunk a konvertersematikus val 6s szintdn 6br6zoljaa bees6primer elektrom6g6s kisugdrzott m6sodlagos neses sugdrzdst.

eset6n lehet6s6g Az 5. dbrin l6tszik feliilr6l a harmadikmegval6sit6si lea rendszer,ahol k6t antennal6tszik egy lapra fdlszerelvea szdmos k0ziil. antenna hets6ges

amikor az elnyetr6A 4. 6bra mutatja aztaz esetat, strukfiir6bol t0bb p6r tal6lhat6, 6s egy olyan haramikor tObb anmadik megval6sit6silehet6sget, tenna is tal6lhat6 a rendszerben,6s sematikusan ldtjuk a vezet6ket6s a konvertert,valamint l6tjuk a bees6 primer 6s kisugrirzott m6sodlagoselekfosugr4rzdst. mdgneses

.i

suA 6. dbra az elnyel6stmktrira6brhja,ami a bees6elektrom6gneses tdrer6ssdgvek;torok elektromos6sm6gneses girzis stkjdtmutatja,6s az ir6riy6t ldthatjuk.

A 7. 6brin egy gOmbikoordin6ta-rendszert l6tunk, amelyet a jelen talflmdny haszn6lunk. matematikaileir6s6hoz

A 8. dbrdn l6that6 diagrammon egY imagin6riusparamdtertrajzolunk fel a val6s param6terrelszemben,ami a rezonanci6k6rt6k6t illusztr6lja, valamint m6s6rt6keketis.

A 9. 6br6n l6thatjuka 8. 6br6nbemutaegy rsz1t tott rezonancia-diagramm mu16 ami a val6s 6sk6pzetes 6rt6keket ktimy6k6n tagaegyegyedirezonancia

198 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II.

2.
JamesL. Griggs Folyad6kok melegit6s6realkalmas berendez6s
(rdszletek kdvetkeznek lefr6sb6l) a 5.188.090 Jelen taliflm6ny folyad6k melegit6sre alkalm3s 6gy, hogy hengeres forg6r6szeket tartalmaz a , tal6lm6ny, amelynek a hengeresfelszfn6n t6bb furat, vagy bem6lyed6svan. A rotor egy olyan hinban forog, amelynek bels6 felszine kcizel hengereses a lezhr6 v6gek felszine is kdzel van a rotorhoz. A berendez6s tartalmaz egy csap6gytart6pajzsot, amelynek iirege egybenyflik azzal az tireggel, amely a forg6rdsz 6s rill6r6sz kozott van. A csapiryypajzson bemen6nyillsok vannak, hogy a folyad6k azon 6t ldpjen be a forg6rdsz,6ll6r6szkdztih6z,ba a csap6gy kdrny6k6n. Az 6ll6r6szhdu,nak egy vagy tdbb kil6p6si helye van, amin 6t a folyad6k egy magasabbnyom6son 6s h6m6rs6kletenelhagyja a berendezflst. tengelyt egy villanlnnotor, vagy m6s er6gdp hajtja A meg, pdld6ul kcizvetlentil fogasker6kkel,vagy 6kszijjal is meghajthat6.A talflmdny egyik megval6sit6sa szerint a forg6rdsz forgds6val azt 1rjitk el, hogy melegvizet szolg6ltatunk h6cser6l6knek, vagy 1ak6sfiit6sre.

A rajzok riivid ismertet6se Az l. 6brhna talillmhny megval6sitri lehet6sdge sinakazegyik szerepel, rdszleges metszetben nezetes ben.A 2, 6br6na talfilmdny m6sikmegval6s(t6sa egy l6tszik, keresztmetszeti rajzbanA 3. 6br6na tal6lm6ny harmadik megval6sit6si lehet6s6gel6tszik, keresztmetszeti rajzban.

A rajzok r6szletesebb leirfsa Amint az l.6brin l6tszik,a 10. szr{mri berendez6s mag6ban foglal egy 12. szdrmf forg6r6szt, amelyeta 14. sz6mitengelyre melyeka 16. szimihizban foglalnakh6lyet.A 14.tengely,amelyaz L es2. er6siti.ink, 6br6nl6tszlk, 314 1 inch 6tmdr6vel rendelkezik, kov6csoltvasb6l, 6s dntdttvasb6l vagy m6shasonl6 anyagb6l k6sztilhet. 14.tengelytvillanymotorvagym6seszkciz meghajthada A vagykcizvetve. is kdzvetlentil A 14. tengelytmereven kdtjtik a 12. sz6mi forg6r6szhez. 12. sz6mriforg6r1sz A alumfniumb6l, ac6lb6l, ' vasb6lvagy m6s6tvdzetb6l elkdszithetS. 12. is A alapvet6en olyantdmdr anyagb6l egy k6.szimuforg6rdsz sziilt henger, melyenvan egy 18. szdmri tengelyfurat, hogy a 14. sVdmrt, 6s Engelyt belerakhassuk, a20. sz6mri bem6lyeddsekb6l, irregularit6sokb6l hengeres a felszinen Az l6tsz6berentdbb is tal6,lhat6. l. es2. Sbrhn dez6sndl a12. sz6mi forg6r6sz inch futmdroji 9 inch hosszri, 6 ds miga3. itbrilnli,rtszo forg6r6sz10 inch 6tm6r<ijii 4 inch hosszri. 12. szflmu 6s A forg6rdszt 14. szhmu a tengelyhez, a22. szbmu csavarokkal, vagyr<igzit6peckekkel lehetrdgziteni.Az l. 6brhn bemutatott berendez6snel 12.sziimriforg6r6sz a tribb szab6lyosan frtn,24. szdmrt lyukat tafialmaz, melyeka26. sz6mihengeres felszinenvannakelhelyezve. A24. szdmi furatok egym6ssal szemben helyezkednek amintaz a 2. 6brdn el, ldtszik.A.24. szfimri furatok a sug6rir6nyt6l elt6rhetnek 12. rotor forgdsi irdnydttekintvemindk6tirdnyban. tal6lm6nyegyik megval6sit6si a A formdj6ban a 24. sz6mt furatokjelent6sen15 fokra t6rnekel a 12. sz{mi rotor forg6siir6ny6t6l.Mindegyik furat egy28. szim:d rdszttartalmaz, 6tmeneti ahola 12.rotor felszinea lyukakkaltaldlkozik,6s ez az 6tmeneti 28. szdmrt rdszp6ld6ulkikriposithat6, kiriblosithetl vagy m6skonturralis ell6that6, hogy folyamatos 6tmenetet jelentsen a28, szdm:(u furatokfelszfn6nek a26. szdmrt 6,s forg6r6sz hengeres felszfne k6zti 6tmenetn6l.Ezek a ki<ibl6sdd6 felszinekazdrthasznosak, olyan tertileteket, mert feliileteketadnak,amelyben v6kuumkeletkezik, aminta 12.rotor a 16.hhzban forog.A 24. sz6mifuratokmdlys6ge, 6tmdr6je orient6ci6ja 6s att6l fiigg, hogy milyen mdretiiaz eszkdz milyen folyad6kotmelegitiink,ds optimaliz6lnilehetadotth6m6rsdkletre, 6s nyom6sra tdmegfluxusra, 6s amint a 12. szitmu forg6rdsz forog. Egy celszerumegval6sit6si form6ban 24. a szdmiradi6lislyukak sug6rir6nyban vannak elhelyezve, egym6st6l fokos szcigre 6s 18 vannak. Az 1. 6s2. ihriilfithat6 megval6sitris szerinta 16.szSmihdzketolyanharangb6l tev6dik6ssze, melynek szdma30la. 30/b.,melyekiiltallbanC alakuak 6s keresztmetszetben dsbels<i felszinek 6s 321a. 32/b.kozelit a 26. szdm.d hengeres felszinhez a 12.forg6r6sz34. szdmtv6geihez. l. ds 2. ihrSnlev6 eszk<izlknel 6s Az az 6ll6rdsz forg6r6sz 6s kdzdtt 0,1 inch t6vols6g van. Termdszetesen kisebb6s nagyobbr6s is hagyhat6, az ez paramdtereitril akalmazott folyaddk fiigg, esa 12. sz6miforg6rdsz fordulatsz6m6t6l. 30/a.6s30/b.harangot A aluminiumb6l, rozsdamentes ac61b6l, vagym6sanyagb6l kialakfthat6k, a36. szdml/. is 6s lyukakkal, valamint a

Fiiggel6k

199

Mind a30la.6s 30/b.harangegy olyan axi6lis r6smentesen. egym6shoz rtigzithet6ek csavarokkal 38. sz6mri ami teszia 14.szim.ltengelyelhelyez6s6t, kdriil foroghata k6szii16k. mely lehet6vd rendelkezik, furattal nagyobbfordulatrendelkezik, forg6r6sszel amelyegy kisebb, 12. szhm'6 Az ( 6s 2.6br6n lev6 eszkdz, Az 6tm6r6jtikdsziil6kek. ilyen nagyobbfordulatmint a nagyobb miikddik (kb. 5000fordulaVsec), sz6mmal 6s vagy lkszijhttltellel 6rhet6el, de igy csdkkena megbizhat6s6g fogaskerdk-6ttdtellel, szi{mels6sorban kdrnydkdn fordulatszi{m 3450-es motorok 6ltal6ban a k6sziil6k.A kereskedelmi mechanikusan bonyolultabb Az.l-3.6brfnl6t' c6lszenien. j6 hat6sfokfak,6s haszn6lhatjuk forg6r6szekndl 7,3-10inch 6tm6r6jti ezeket 5-7,5LE motorokkal. hasm6lhatjuk megfelel6en hat6kdsziil6keket eset6n, t6pl6ljuk 5000 fordulatlperc 0,5 kdsziil6keket inch 6trndr6jiicsdvekkel Az 1.6s 2. ibrin l6that6 kdrtilbeltil 300 kil6p6 h6m6rs6klet a Enn6la nyomdsn6l inch (psi) viznyomSsnSl. kliriilbeliil 75 font/ndgyzet a szabilyozzuk bel6p6sn6l, szabfllyz6szeleppel fok. Fahrenheit Az l. 6s 2.6brdn l6that6eszktizta 63. szdm'6 6s szab6lyoztuk a kil6p6 a szeleppela kil6p6sn6l.Cdlszenien 63. sz6mi beldp6szelepet 6s 66. szbm:Iu zdrjuk.A kil6p6 nyo6ssz6bb ndvelni,hogy ha a 66. szhmtkil6p6 szelepet rigy h6m6rsekletet lehettov6bb 6s degradSl6dik, a 12. szilmit a m6stcdlszenia beldp6nyom6salatt tartani,m6sktildnben folyaddkirraml6s ink6bb iiregbenaz fttamlils a fordulatszdmnill,6s 43. szhm.6 csakforog megndvekedett forg6rdsz egyszeriien lesz. lamindris form6j6tmutatjabe. Enn6laz eszkoznlla 12. sz6' egy rijabbmegval6sft6si A 3. 6braa 10. sz6mrieszkoz melynekszhma3}. tartalmaz, 6s nagyobb6tm6r<5jii rdvidebb,6scsakegyetlenlll6rdszharungot mri forg6r6sz kinyulik. Ekkor a 68. v6gbels6felszinea 12.rotor teljeshossz6ban A 30. sz6mriillllreszharung32.sz6m'6 6s a 6tmdr6je azonos 30. harang6tmdr6j6vel igy a 16. szim.6hf,zzal pajzscdlszertien kdr alahi lemez,6s egy a harangtartalmazza 40. szdmiaxi6lis jdl tomftettkapcsolatot A 68. szdmilemez,valaminta 30. sz6mri ad. t66s hogy a 14. sz6mitengelyt,valamintaz 521a. 521b. rendelkezikahhoz, 6tmdr6vel elegend6 furatot,ami a folyad6k6ramolnitudjon.Ebbenaz elrendezlsben fotiregben a 6s elhelyezhessiik a64. szdm:( mit6seket 314 cllszeruen lev6 berendezflst A alkalmas. 3. 6brhn lak6sflitdsre kis lyaddk6rainlesa m6rt6kii6s els6sorban 6s lehet megt6plSlni, kdriilbeliil 3450-esfordulatsz6mmal inch 6tmdr6ji rdz, vagy galvanizSltvascs6vel a nyom6s65 pound/inch kimendnyom6skdrtilbeliil A is elkdpzelhet6. bemenO megy,de m6s fordulatsz6m fok. kOriilbeliil300Fahrenheit 50 font/inch6sa kil6p6 h6m6rsdklet

I \ \

6s metszetben n6zetben. r6szleges szerepel, az megval6sit6s6nak egyik lehet6s6ge Az 1. dbr6n a tal6lmriny

200

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

l6tszik,keA 2. 6brin a tal6lmdny mdsikmegval6sitisa egy resztmetszeti raizban.

lehet6s6ge megval6sit6si harmadik A 3. ibrfn a tal6lm6ny rajzban. l6tszik, kereszfinetszeti

3. PonsdsMartin Fleischmann Stanley gener6l6sra teljesitm6ny Eljiris 6sberendez6s

(r6szletek) Epo698 A2,lgg6.rx. Bg3 neufonokat,trizds mely energi6t, A tal6lm6nyc6lja egy olyan eljdr6s6s berende l6trehoz6sa, olyan anyagokb6l form6it. A berendez6s ciumot vagy h6t 6llit el6, mint az energiaspecifikus izot6pjaitelnyelni6s tdrolni egy olyan k6pesa hidrogdnatomok i4ll,melynekkrist6lystruktfr6ja pdlkdmiaipotenciSlon A feladat6nak. megfelel6 k6miaipotenciSlon, megfelela tal5lm6ny ami elekth6 dfuil azt az 6rtdket6rtjiik, amelyenolyan mennyisdgri k6pz6dik,mely nagyobb,mint az dsszegyiilt hidrogdnizot6romosenergia Jouleh6je 6sez a h6 tdbb,mint a krist5lyszerkezetben pok kdmiaipotenci6lja. A tatdtminy leirdsa eijar6s6s bealkalmas teljesitmdny el66llithshra Ez a tal6lm6ny neutronok, h6, trfcium vagy elektromos magokatkomprim6l mutatunkbe, ami alacsony atomsz6mri rendez6s, a p6lddban egy olyan berendez6st 6s magffui6 segits6g6val6szintileg mely tdbbleth6teredmdnyez, egy fdmr6csban, olyan kdriilmdnyekkrizcitt, volt a vel. Egy ide6lis energiaforrdsnak, arnely az elmflt 30 6vben intenziv tudom6nyoskutat6s tdm64a k<jvetkez6 tulajdons6gokkal rendelkeznie: kell az mennyis6gbental6lhat6 kimerithetetlen haszn6l, gyakorlatilag ami a.) egy olyanforr6s,amelydeut6riumot 6cednokban, 6llit 6s idejti reakci6term6keket elo, viszonylag mennyis6gii r<ividfelezdsi kis b.) ez az energiaforr6s juttatott energia, mint a rendszerbe sokkaltdbb energi6t Sllit elop6ld6ulh6 form6j5ban, c.) az energiaforr6s kell lennie,lehet6leg hordozhat6nak. viszonylag kicsinynek d.) az energiaforr6snak ezenfeltdteleket. deut6riumf6zi6valtdrt6n6fltalalcrA Eddig egyetlen m6senergiaforr6s kdzelitette sem haszn6lde kutat6stemiljavolt az elmrilt dvtizedekben, itt nagy siinisdg1tplannfut t6saintenzivtudom6nyos segfts6g6vel, fgy kisdreltekmeg plazmafizi6t s vagy inercidliskomprim6l6s tak, m6gneses containtment, magfiizi6, mely magash6mdrs6kletiiplannilt hasznosit,mdg el66llitani. A sikerek ellendrea szabSlyozott

Ftiggel6k 201 a frizi6nak.neveznek,ntionokazontulajamit ntionkatalizillt igen messzire van. Egy m6sikfrizi6sm6dszer, igy mintegyle6rny6kolja,6s a miionoka hidtdlt6s6t elektromos ftil, dons6g6t haszn6lja hogy az atommagok A a 6s beltl kdtik 6ssze, fgy semlegesitik magok pozitiv t6ltds6t. 6s kis t6vols6gon rog6natomokat szorosan h6m6rs6klealacsony 6s miatt igenkozel hozzaez a m6dszer, igy viszonylag magokat miion nagytrirnege a plazmabefog6s technikaiprobl6m6i ldtrejtin.igy a magas'h6m6rsdkletv ten a f0zi6 ezzelaz alagrithat6ssal reonfenntart6 bizonytalan,hogy miatt a jelen helyzetben Azonbana miion rdvid dlettartama kikertilhet6ek. akci6tlehetel6rnimiionoksegfts6g6vel. friciumot 6s htit neutronokat, val6sitmeg,mely energi6t, A jelen tal6lm6nyolyan elj6r6st6s berendezdst melynekfdmr6csaiban tartalmaz, olyan anyagot 6llit el6,mint az energiaspecifikusformriit.A berendezds kdmiaipotenci6lelti6ll, ami a fent em6s kiildnbtiz6hidrog6nizot6pokakkumul6l6dnak, iW az a megfelel6 hogy p6ld6ulelegend6, k6miaipotenci6l A fajthkatel66llithatja. megfelel6 litett ktilonb6zbenergiaformiikat, hidrogdnizot6pokjouleh6je.A dsszegyfilt ami tdbb, mint a femr6csban h6t olyan mennyis6gti 6llitsone16, jeltilt f6mek,ezekkdziila pall6diumhaszn6lhat6 a feladatnak megfelel6f6meka VIII. vagy IYla. csoporffal pdld6ula vas,a kobalt,a nikkel, a rutinium,a r6dium,ozmium,iridiM6s legc6lszenibben. el6nydsanyagok sor6na mtikddtet6se um, tifin, cirk6nium,hafnium vagy ezekdtvdzetei.A tal6lm6nyszerintiberendez6s tranzienh6mdrs6kleni mutat, feltdltcitt r6csn6haneutronkisz6r6d5sokat vagypedigrdvid idejii,igenmagas jelennekmeg a fuzi6s folyamatok arra sekjelennekmeg. F2gk a megfigyeldsek utalnak,hogy hcifejleszt6 vagy r6szecsk6k melyeketnagy energi6jri a l6ncreakci6nak kcivetkezmlnyei, amelyeknuklei4ris f6mr6csban, f6l). lezajl6fiizi6s folyamatoksor6nszabadulnak Ezdrt jelen tavifltanakki (melyeka f6mr6csban sugarak vagy nagy energi6jri rsug6ralfa- vagy bfltaftszecskdkkel, a l6lm6nyegyik megval6sft6s6bankrist6lyrdcsot protonokkal, neutronokkal. vagytermikus vagy z6ssal bombr4zzuk, nagyenergidjri izot6pokattarolyan folyad6kvan,mely hidrog6natom szerinta berendez6sben Egy fontosmegval6sft6s el66llit6s6t folyaa izot6pjainak teszia hidrog6natom ami is talmaz,6s olyan eszkdzoket tartalmaz, lehet6vd a hidrogdnforr6s nehfzviz.Ez a haszn6lhat6 Egy akkumul6l6dhassanak. el6nyiisen d6kb6l,hogy a fdmr6csba legal6bb vizbenold6d6hidrogdnizot6pot6s a fem leegy fordul el6, ami tartalmaz folyaddkvizesoldatban olyan a hidrog6nakkumul6l6shoz tdlt6sgegal6bbrdszben mertil be ebbea vizesoldatba6s a berendezdsben izot6pokattartalmaz,s amely hidrog6natom old6szert, nefil6 forr6s van, amely elektrolitikusanfdlbonda az a izot6pokakkumuldl6dnak fdmr6csban. hidrog6n mely uti{na feliiletenadszorbeiflt amintazj6l ismert segitsdgdvel is, elekiromoss sl66lliths6ra h6fejlesztds 69 Jelental6lm6nyftilhaszr6lhat6 keletkezik,rigy kapunkelektroaz emlitettf6mrScsban A energiael66llitishn6l. h6b61,mely az elektromos a emittereksegitsdg6vel h6t eldktromos vagy termionikus vagy fdlvezet6k, hogy g6zturbin6k, mos energi6t, energi6v6 alakftjuk. egy van hogy a f6m egy sor membriinkdnt elhelyezve elektrolitiJelental6lmdnyrigy is megval6sfthat6, forr6s elektrolitikus,ott a kat6d egy f6m, 6s az elektrolitikusbont6s kus cell6ban.Ahot a tdltdsgener6l6 is 6ramszintek hozhat6l6tre,bfr magasabb 6ramstir0sdggel 2-2000milliamper/ndgyletcentimdter cdlszenien 6ramstinisdgig, 10 egdszen ezermilliamper/n6gyzetcentim6teres bizonyosalkalmaz6sokban, ftilhaszn6lhat6k keverhetjiik olyan katalizdtorm1reggel a Bizonyoselrendez6sekn6lhidrogdnizot6pfon6sta folyad6kban gia;unakkatalitikus kiv6l6sdt.A folyad6k tartalmazhat a dssze,amely megakad6lyozza hidrog6n izot6p Teh6ta terjedhet. 0,1 A lftiumszulf6tot. litiumszulf6t molt6l 1 mol koncentr6ci6ig 6s/vagy lftiumdeuteroxidot 1 molig terjedhet. 0,1 lftiumszulf6t tdmdnys6ge molt6l tdbbf6le a A hidrog6nizot6pforr6saegy vagy tdbb hidridizot6pis lehet.Ebbenaz esetben f6m arryaga a a 6s f{mhidridb6l 6llhat dssze, enneka kever6knek hevft6s6vel hidrog6nizot6poka forr6sb6la f6mbemeEbben 0,5 legal6bb elektronvolt.lehet. a hetnekdt, ahol a f6mr6csban hidrog6nizot6pokkdmiaipotenci6lja 6s cdlszenien, hidrog6nhaszn6lhat6k a az ekendezlsben pall6dium,nikkdl, vas,kobalt vagy ezekdtvdzetei vagy ezekkever6keit k6liumdeuteridot, n6triumdeuteridot, kevert litiumdeuteridot, atom izot6pfondsk6nt mely a olyan berendezds, egy megval6sit6sa mtikdd6form6ban legcdlszenibb haszn6lhatjuk. Jelental6lm6ny tartalmazza. viz, hidrog6natom izot6pjait nehlzviz,kdzdns6ges vagytrfciumosviz formdjdban a f6mekkoze tartozika pallSdium, r6diformrlj6ban legcdlszenibb a megval6sit6si A talillmilnybizonyos mely ezenf6mekizot6pjut, fermionjaum, a rutfnium, irfdium, kobalt,tit6n,cirk6niumvagy ezekOtvdzetei, palis kompozitjaids szubsztr6tumai lehetnek: anyagok femei a kdvetkez6 A ittartalmazza. jelen talSlmriny l6dium,r6dium,rutdnium,iridium, ozmium,nikkel,kobalt,vas,cirk6nium,tit6n,platina,hafnium6sezek6ta az vdzetei,valamintolyan v6konyfilmek,melynekanyagait elobbemliteuiik.Alternativmegoldrlsk6nt f6a melyeknem alkalmasak hidrog6nizot6p elnyel6s6re, is ftilvihet6ekvdkonyr6tegben, mek olyan anyagra lehet, 50-500angstrom vastags6ga meg.Az ilyen vdkonyf6mr6tegek hogyezzelfrizi6sreakci6tval6sftsunk. filmek is megval6sithat6ak. b6rvaskgabb

202 Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baIL

vagy mechanikus valamintelekiromoss6g h6 e166llit6s6ra, Jelentaldhniinyszintdnalkalmas 6sneutronok 6llnak: munkael<i6llitrls6ra. a m6dszerek kdvetkez6 a ldp6sb6l Ezek hidrogdnizot6pokalkotj6kaz atomok amiben a.) egy anyagot kapcsolatba.kell hozni egy olyan folyad6kkal, f6m vagyIV/a. csoportbeli legyen; forr5s6t, az anyagcdlszertien csoport 6s VIII. izot6pokakkumul6ci6jSt segiti el6 af6mrScsban, ami hidrogdnatom b.) olyan berendez6seket tartalmaz, is letre. Az hozzanak azdrt,hogy elegend6 koncentr5ci6ban rflljanakel6, 6s fgy h6 vagy neutronfejl6ddst legal6bb0,5 elekhonvolt olyan, el6rhet6hidrog6natomizot6p-koncentr6ci6 hogy kdmiai potenci6ljrinak kdziil legal6bbegy; viz, nehfzviz,vagy triciumos legyen.A hidrog6natomizot6p forr6saa k0vetkez6k j6r, bont6ssal ahol a hidroviz. Atalfilminy egyik cdlszeni megval6sit6sin6l, ("b" l6p6s)elekhokdmiai a juttaduk a f6mr6csba. g6natom izot6pfon-6st elektrolitikus kompresszi6val viz, vagyh6lium melyekp6lddultrfcium vagy trfciumgin, triciumos Azokat a reakci6.mell6ktermdkeket, c6lokra. kiil<inbtiz6 is felhaszn6lhatjuk az ismerteljSrdsokkal kivonhatjuk,tdbbekkcizdtta neutronemisszi6t "b" l6p6senergia-bevitelt akkumul6l6ig6nyel,mely sor6nhidrog6natom-izot6p A fenti m6dszerekben a jdn d6s l6tre. Abrasztivegek krist6ly struktrirdj6t, p6ld6ulpall6diumis lehet,amit jeami AL-lla.6bra mutadaa kobdslaponcentr6lt expand6lt, kiterjedtbdtaformdjdl 6s a hidrolen tal6lm6nyban haszn6lunk, l-llb. i.}.ra mutatjaa f6mr6cs a gdnatom mutategy olyan elektrolitikuscell6t,amely izot6p diff:6zi6jdt f6mr6csba, aI-2.6bra sematikusan a az hidrog6natom-izot6pokat a komprimill egyfdmnid r6cs6ba, I-3. 6bra mutatjasematikusan elektrolitikus junaddka hidrog6natom-izot6pot, pdld6ula mint van,melyeka f6mr6csba cell6t,melynekbipolariscellasora egyik alternativ kompresszi6 tdrtdn6hidrog6natom-izot6p deut6riumot, I-4. 6bra mutatja a f6mr6csba a szerintipall6dimutatjaa ta76lm6ny m6dszer6t, melyet elektrolfzissel 6rhettinkel, a I-5. 6bra sematikusan a umelelctr6da v6konyr6tegmegval6sit6si lehet6sdg6t,I-6. 6bra mutadaa pall6diumborit6sf elektr6ddt taa beiit6s mint6n6l, l6lm6nyszerint,al-7.6bra mutatjaabdtasugilrintenzit6s6t nehdzviz egy mint percenk6nti meg,a I-8. 6bra mutatja,hogy a jelen tal6lsz6mot, val6sftottunk amelyazl-2.6brdnl6that6bercndezdsben meghajtani, al-9. 6bra mutatjaa triciumvisszanyero m6ny szerinthogy lehet g6zt el66llitani6s gener6tort a II-6. egy rendszert, II-5. 6bra mutatj a tal{tlmdny szerintimegval6sft6s6t neutron-sug6rgener6tomak, a a mely a tal6lm6ny berendez6s sematikus6br6jdt, 6bra mutatjaa neutronradiogr6fia clljfira megval6sfthat6 megval6sft6appardtus egyik lehets6ges egyik megval6sit6si lehet6s6ge, alI-7.6bra mutatjaa neutronsugdr a vagy diffrakci6s analfzisclljdra haszndlhatunk tal6lmdnyszerint,a II-8. 6bra s6t,melyetneutronsz6r6s, alkalmas amely 6s mutatjaazt a neutronsugilr-berendezdst, neutrondlnyeldsre gammasug6r-spektroszk6pifua a kompartmentj6t, IIIcellaegyetlen atal{lmdny szerint,a III-1. {bra mutadaa v6kuumDewarcalorim6ter ll[-z/b. 6bra mutatjaa 2. 6hra mutatjaa galvanosztatikus oszcill6ci6kelleni dramkdrvisszacsatol6kdr6t. haszn6dramok el6r6sdhez rajzdt,amit nagy galvanostatikus szabilyozott, stabiliz6lttdpegys6g sematikus alul a lunk.A III-3/a. 6bra mutatja elektrolit homdrs6kletet id6 fiiggvdnydbenfels6 6brdn,6s a potenaz az pall6diumrud Az 0,1 ci6l id6beli ftiggds6t 0,4 x l0 cm-es egy esetdn, molosLiOD oldatban. akalmazottilralrr oC -Qf id<itartama entalpianyeres6g 0,158W. A m6res 800mA, az elektrolit h6m6rs6klete 29,87 dsa becsiilt ut6n.A III-3/b. 6bra (a kalibr6ci6simpulzusvdgdt6lkezd6d6en) 0,45 x 106 sec,a kis6rletelkezd6se kb. -Qf ugyanaz, mint a III-3. 6bra,csaka m6rds id6tartama x 106sec.Az entalpianyeresdg : 0,178W. A 0,89 entalpianyereIII-3/c. 6bra ugyan mint a III-31a. az, 6bra,csdka mdrdsiid6tartam1,32x 106sec.A becsi.ilt az 6s sdg0,372 A III-4/a. 6bra mutatjaaz elektrolith6m6rsdklet6t a cella fesziiltsdget id6 fiiggv6ny6ben W. 6ram800 mA, az elektroAz egy0,2 x 10 cm-espall6diumnid esetdn molosLiOD oldatban. alkalmazott 0,1 peri6dus ideje(a kalibr6ci6s 0,736W. A mdrds lit h6m6rs6kIete "C 6saz entalpianyeresdg 29,9 becsiiltdrtdke mint a III-4. 6bra,csaka utdnelkezdve) 0,28x 106sec;a m6r6s kb. elkezd6se ut6n.A lll-4lb.6bra ugyanaz, mint m6r6s idejekb. 0,54 x 106sec.A becstiltentalpianyeres6g 0,888W. A III-4lc. 6bra :ugyanaz, a III- /a. a sdg 6bra,csaka m6rdsideje kb. | ,32 x 106sec,a becstiltentalpianyere I ,534 W. A III-S/a. 6bra mutatj a molos (als6 itbra)egy 0,4 x 1,25cm-espalkldiumrudelektr6drinill,0,7 h6mdrs6kletet a cellafesziiltsdget 6s 'C.AIII-S/b.{tbramutatjaacella LiODoldatban.Az6ramsrinis6g 64mNcmz,azoldath<imdrs6klete29,87 (als6 Sbra)egy 0,4 x 1,25 cm-espallddiumrud h6m6rsdklet1t ido fi.iggvdnydben, a cellafesziiltsdget az 6s "C. hdmdrsdklete2g,ST az elekr6d esetdn, molosLiOD oldatban. 6ramstirtisdg mAlcmz, elektrolit 0,1 Az 64 mint A Ez egym6sikcella,mint amit a III.5/a. 6br6nl6thattunk. III-6. 6bra mutatjaaz energiatobbletet, az h6nyados6t, mint az ido id6 ftiggvdnyetaIII-Sla. cella esetdn. III-6/b. 6bra mutatjaaz energianyeres6g A energiatdbblefiiggv6ny6ta III-S/b. konfigur6ci6jticellaeset6re. AlIl-1la,6bra mutatjaa teljes,specifikus tet, mint az id6 fiiggv6ny6t,aIII-51a.6bra . esetdreAlIl-7lb.6bra mutatjaa teljesfajlagosenergiatcibbletet, az A mint az id6 ftiggv6nydt, aIII-S|b. cgllaesetdre. III-8. 6bra mutadaa cellah6m6rsdkletet id6 fiiggv6ny6-

peri6dusalatt,amiga cellafor0,1 benegy 0,4 x 1,25cm-espall6diumelektr6dn6l molosLiOD oldaltraazon Log diagrammjSt log 6brin, amely 6s a r6sba nemj6tt. A III-9. Sbra mutatj az entalpianyeresdgSramsiirfisdg a III-3. 6sIII-a61 tilbl{aatok adataittartalmazza. els6sorban egyik tulajdons6gaaz, hogy felfedezdsiinkszerint hidrogdnatomizot6pok, A tal1lmfuny 6s felold6dnak,olyan m6rt6laikompresszi6t amikor hidrogdnold6srak6pesr6csokban deut6riumatomok, beli.il,ami forduljonel6 a femr6cson hogyh6fejlesztds ami el mobilit6st6rhetnek a krist6lyr6csbano elegend6, id<itartam6b6l, ds h6 6s f6zi6valkapcsolatos, az igy keletkezett nagysSgilb6l folyamatoss6g6b6l, vdlhet6leg folyamatokneki. Ezek a h6fejleszt6 k<lvetkeztethetjiik nukle6risfrrzi6sterm6kekb6l valaminta keletkezett is m6snukle6risreakci6term6kek keletkezds is utron 6s Viciumtermeldssel kapcsol6dhatnak, val6szinrileg 6s amelyeka h6fejlesztdshez neritronfejlesz6s az leirjuk azokat anyagokat feltdteleket, nek. A I. fejezetben felkapcsolatos neutronokkal ismertetia jelen tal6lm6ny beliil. A tt. fejezet a sztks6gesek f6mr6cson t6shez a szerintiberendez6sbenh6 6s neutronfejlesztds A 6s haszn6l6sht el65llit6s6t. IlL fejezetleiqa atalillminy r6szletes analfzis6t. A. H6fejleszt6s ktivetelm6nyei a f6mricson beliil a rdszben hidroa jelentaldlm6nybanhidrog6n felold6s6ra f6mr6csban, a alkalmasak F6mek otvcizetek 6s rlszbenaz atomok a rdcsfelszinen, adszorbci6ji4ra a r6szben hidrog6natomok g6n elektrolitikus felbontdsfra, tekintve szerkezetiiket mert struktur6lisan, haszn6lni, is F6meketaz6rt c6lszeni a diff1zi6j1ra r6csbelsej6be. juttatjuk nagy koncentr6ci6 azaza eset6n, a hidrog6nizot6pokata f6mr6csba akkor, amikor el6gszllfurdak f61,mig hogy kdzbenne repedjen Elvdrjuk, hogy a f6mr6cs:6gydtzzadjonmeg, hidrid6llapottelft6sekor. mega hidrog6natomok mellettsem.Tobbfdlef6mn6lvizsg6lt6k hidrog6nizot6pkoncentr6ci6 megn6vekedett a 6llnak.A legcdlszenibb VIII. csoezekaz 6rtdkekrendelkezdsre 6s kdpess6g6t, az irodalomban diffiizi6s nikkelt, iridiumot,ozmiumot, r6diumot,rutdniumot, pall6diumot, ktilcindsen haszn6lni, portbanl6v6 fdmeket valaminta pall6dium-c6rium dtvozeteket, 6s mint p6ld6ulpall6dium-eztist kobalt,vasat6s ennekcitvdzeteit, 6s atitint' cirk6niumot hafniumot. f6meit,mint p61d6ul fV/a. csoport izoA r6csok,amintaz al-1la.6br6n is 16tszik. hidrog6natom A VIil. csoportf6mei kdb6slaponcentrdlt r6csban amely a a t6pjainak dift:6zi6jdval, f6mr6cskdpesegy kiterjedt,riginevezettb6ta 6llapotel6r6s6re, fesziilts6gek bediffund6ltatomottafialma4 6s azt v6rjuk, hogy a helyi mechanikus mennyis6gii igen nagy fcil miattne repedjen a f6m. folyamatsor6na f6mr6cs az izot6pokeset6n egylkfeltltelezettmagftizi6s hidrogdn behatol6 A f6mr6csba pdrjaik6z6ttolyanreakci6jdn l6tre ahol a hidrogdnatomp6rok 6s valenciaelektronjai a hidrog6nizot6patom szerintiffui6 a fiizi6ral6pnek.Ezenmechanizmus jobbanlokalizfl6dnak,es ezert nagyobbval6szinrisdggel azv olyan f6. val6szinriek, fermionfdmekndl mekn6l,ahol n x V2 spin ifllapotok,felesspin jdhetnek16tre. N6h6nyfermiontipu6llapotok a f6m p61d6ul titilnium, a tit6n 47-es6s 49' sri es izot6pja, ezek kdrtilbeltil a term6szetesen el6fordul6 tit6natomok l3%-6t teszik ki (a pall6diumizot6p, amelya term6szetben 105-6s az el6fordul6pall6dium22%-6tadia,valamint mely a teljeskobaltmago59-eskobaltizot6p, I-1. 6bra. 99-es6s 101foglalja,a rubfdium kat mag6ba a.) kdbds laponcentr6lt kristdly struktrir6jdt, ami p6ld6ul pall6dium is es izot6pja, melyek egytitt a term6szetesen lehet, amit jelen tal6lm6nyban haszn6lunk, b.) a f6mr6cs expand6lt' .30%-Atteszik ki, vael6fordul6rubidiumok kiterjedt b6ta formdjdt,6s a hidrog6natom izot6p diffrizi6j6t a f6mr6csba. lamint a 103-asr6diumizot6p,mert csak ez tdmegtesziki, 6s a 195-6s iridium, amiaz iridium 63%-6t tdmegsz6mri a fordul el6 termdszetesen,193-as el6fordul6pall6diumkiildnosen platina 33,8yo-6t adja.A term6szetben sz6mtiplatina,amely a termdszetes a rendelkezik, keresztmetszettel viszonylagnagy neutronbefogdsi el6nydi, mivel a 105-6spall6diumizot6p r5csotad. elofordul6r6diumis nagyonkedvez6 A termdszetben kdpest. t6bbipall6diumizot6phoz kell olyan feltileti tulajdonsdgokkal rendelkeznia majd rdszletezzik, fdmr6csnak Amint a k6s6bbiekben Ahol a fdmet elektrok6miai kapcsolatban. elnyeldsdvel iik, amelyekkedvez6eka hidrog6natomizot6pok elektrofogadjaa hidrogdnatomizot6pok a bontjuk szdt, felszinndlartvhqukel, hogy kedvez6en m6dszerrel val6 hat6konydiffiizi6j6t. Az ut6bbi kor6csba az 6s litikus kiv6l6s6ta f6mr6csfelszindn, segftse izot6pok katalizdtot melyneka felszfnehat6kony vetelm6nynhdnyanyagnllnem teljesiil,mint p6ld6ula platin6n6l, k{rfua. ginz6 alakitja6t aflmrdcsbaval6 abszorci6 hidrog6ntmolekuldris 6saz atomos

204 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a lennea hidrokedvez6 Ezenok miatt,mint ahogyez ismert,olyan fdmek,mint a platina,mely egydbkdnt hidrog6n izot6pokfrizi6jatekintetdben, f6m. Amint kds6bbleirjuk, a molekul6ris egy6bk6nt nem alkalmas igy gdngfnkialakul6scsdkkenthet6 r6cs felszindn, katalitikusm6rgeket alkalmazunk, elvileg haszn6lha a elmint hatatlanfdmeketis fel tudunk haszndlni. Olyan szennyez6ddsek, pdlddula platina,a pall6diummal azzal,hogy mog6tolhatj6k hidrog6natom izot6pjainak diffundfil{sdta krist6lyrdcsban, keveredve szint6n a f6mn6la rov6s5ra. Ismeretes, hogy tdbbkiildnbcjz6 abszorbci6j6nak lekul6risgiz alalctil a hidrog6natomok ki a vagy megmelegitjiik femetfesziiltsdgmentesfszewtyezoddsek a felszinrediffundilnak, ha megolvasztjuk, fesziilts6g6nt6ssel vagy melegft6ssel, t6smiatt. Ez6rtaz olyan f6mek,mint pdlddula pallddium,amelyeket jelent6s platinaszennyezbdest a felszini.ikkdzeldben,6s ez6rt Ertalmazhatnak mentesitdssel kezelnek, rigy alakul a gyengefeltdlt6ddsihatdkonys6got Ha meglehet6sen mutatnak. egy szil6rdtestben krist6lyrdcs elt6volftj6k, akkorviszonylagalacsony ki, hogy az 6nt6s6srnegereszt6s a felszfntvalamilyen elj6r6ssal ut6n k6s6bbieksor6n felszfni szennyez6d6skoncentrdci6 fordut el6. Az eltdvolitottfelszini szennyezoddseket nagyonfontos majd megmutaduk, Amint a tov6bbiakban tcibbfdle elj6r6ssal lehetvonni az alapanyagb6l. ki kiilOniisen a taldlminy szempontjfb6la f6mrdcsmagassiiriis6giitelft6sehidrog6natomizot6pokkal, megkdtik a hidrogdnt,mint p6ld6ul a deut6riummal. Azokban a femekben, amelyekjelent6smdrt6kben amelyesetpall6dium,ez6rtfontos,hogy legal6bbegy rszdt hidrogdnnak, elt6volitsukannaka kdzdns6ges a a leg a krist6lyr6csban helyetfoglalhat,hiszena m6r ott lev6 hidrogdng6tolhatja krist6lyr6csban nehdzhidmajd Ez&. a hidrog6ntc6lszenielt6volitani.Erre a cdlra melegitds rogdnhidridk6pz6helyek kialakit6s6t. hiit6st,vagy v6kuumbantdrt6n<i kigilzositist ismerjtik. szabadon A I-llb. 6brailbrazolja pall6dium-deut6rium kristiflyrdcsot, aholl6tszik,hogy a deut6riummag a leirilsamdg tartalmazbizonytalanmegybe a kristdlyr6csba. a pallddium6s hidrogdnizot6prendszerek 86r j mutatnak 16: a s6gokat, azoka kisdrletek, melyeka jelen talillmhnytalfithmasztjik kdvetkez6ellegzetessdgre kcirtilbeliil 1.) a hidrog6natom mozgdkonyak, deut6riumdiffrizi6s egytitthat6ja a izot6pjai nagy m6rt6kben melyet lehetkikdvetkeztetni, szepar6ci6s t6nyez6b6l 10-7cm2 secl00oK-on.Eztaz "S" elektrolitikus x v6ltozik,6s a 9,5 maxiki, amelyazt mutatja,hogyaz S a potenci6llal hidrog6nre deutdriumra 6s m6rtek ktittittek,hogy h6annyiragyeng6n a mumotmegkozelfti,amiazt mutatja,hogy az atomokebben rdcsban romdimenzi6s, klasszikus rezgdst vdgezhetnek. 6s viselkednek krist6lyr6csban, a 2.) a hidrog6nizot6patomok atommagk6nt, at*feWaul deutdriummagk6nt ezt azbizonyitja,hogy elektromost6r hatfsdra v6ndorolnak. A hidrog6nizot6pokelektronjaifelt6tefoglalnakhelyet. lezhet6en delokaliz6l6dnak a fdmr6cs 6s vezetdsi s6vj6ba hogy a kristr{ly k6miai lehet a ahhoz, 3.) elegend6 mennyisdgti hidrog6natomizot6pot akkumulSlni r6csban, potencifjrf,t0,5elektronvolt fel6 emeljiik, 6s akdr2 elektronvoltig el lehet menni,a norm6lnyom6s is eset6n hidrog6n a izot6pokndl, melyeka r6csba diffund6ltak. vannak,nem rdszben drny6kolva a elektronjaival 4.) b{r a hidrogdnizot6pmagok taszit6potenci6lja f6mr6cs gyenhidrogenizotop,azazDL alakulki, az elektronhull6mfiiggvdnyeinek val6szinii,hogy molekul6ris ge,S kara|<tere miatt.A kristilyrdcsban nem figyeltek meghidrog6n uotilpgitz kialakul6s6t. ahol a f6mr6A f6mnekszildrdform6bakell lennie,azazpllddul hfd, lap vagy ehhezhasonl6form6ban, forvdkonyrdteg leirjuk. A f6m el6fordulhat csotelektrolizissel telitji.ik,ahogyezt a kdvetkezoB fejezetben kis ahol ahogy majd az E fejezetben ismertetjtik, vagy por form6jdban, r6szecsk6kben, a krist6lyr6, mdban, keriil ismertet6sre. an6dot Az telftjiik szdnhidridek mint ahogyez majda D fejezetben csothevit6ssel eset6n, mdrtdktilegyena feltoltds. a kat6dt6lmindig azonos kell hogy azonos t6vols6gra elhelyezni, ts. Elektrotitikus telit6s haszn6A I-II. 6bramutatjaa 10. szdmrielektrolitikuscell6t,amelyeta f6mr6cselektrolitikustelft6s6re koncentr6lunk. feltdlt6sifolyamatot A lunk. A tdlt6sitt aztjelenti, hogy a f6mr6csba hidrogdnatomizot6pokat Amint majd l6tkompresszi6s folyamatnak nevezziik, mert a hidrog6natom izot6pjaitfgy akkumuldljuk. is juk, a koncentrdl6s tdltds eset6n hidrogdnatom sokkalnaizotdpjainak koncentrdci6ja f6mhidridben a 6s a gyobbnak lenni, mint a2273Kfokon, azazstandard nyom6son hidrog6ngrizzal eldrheto. kell 6llitjuk el6, akkor A I-IL 6brrlnbemutatott elektrolitikusfeltdltdseset6n, amikora hidrogdntvizbontSssal de deutdriumot vagy triciumatomokat illitunk e16, egytittvagy kombin6ci6k6nt, c6lszeniegyediil , hidrog6nt, deutdriumotvagy deutdriumds tricium keverdk6ta r6csbajuttatni. A tal6lm6ny szint6nlehet6vdteszi .,{itiumatomok hidrogdnatom izot6pjainak bejuttat6s6t krist5lyr6csba, a vagy egyediilvagy pedig cdlszenien kombin6ci6ival, hogy magfrizi6tdrjtinkel lftiumatomok segits6g6vel, az6rt, hogy a litiummagokkal a azrt, rdcsbantriciumot kaphassunk.Az al6bbiakban melyekalmajd ismertetjilka megfelel6litiumfon6sokat, kalmasak feltolt6sreAz az anyag, felbontunk, hogy hidrogdnatomizot6pokat kapjunk,a k6s6bbiek a . amelyet

viz, forr6sa deutdriumos azaza ne' Az nevezzlik. egyik ilyen c6lszerti sor6nhidrog6natom-izot6pfon6snak vagy keverdke, 6s hdntizelektrolitikusoldata,vagy egy olyan elektrolit,mely kdnnyfiviznek nehdzvinrcka Tdbbfdlehidrog6n melybenelektrolit van, mint p6ld6ulLiOD, vagy Li2SO+. triciumot vfznek a kever6ke, vagy triciel66llit6sira,mint p6ld6uldeutdriumos a megfelel6hidrogdnatomok haszndlhatunk izot6pforr6st NaOD,vagyLiOD. vagy p6ld6ulDzSO+, vagy b6zisokat, umossavakat irgy, hogy ktirtilbeliil O,So/okdwryrJ.viz viz elektrolit a kd,ziinsdges 6s nehdntizkeverdke, A legc{lszeriibb deuter6ltlslvagy trfciumosvizlegyena kever6kben. 6s 99,5%o-os vfz, kdzdns6ges nehdzvn,trtciumosvfz, vagya hdromb6rmely a Alternatfvak6nt hidrog6nizot6pforr6sa a protonokh6nyadosa r6cshidrog6nmagok, hogy a kozdnsdges lehetolyan moldrisar6nyban, kombin6ci6ja 5: lehet6leg 1 6s I :5 ar6nykdziitt v6ltozhasson. kdpest oz bana deut6riumatomokh vagytriciumatomokhoz hidrog6natomis nemvizesold6szer lehet.Ezekaz old6szerek forr6satcibbf6le, A hidrog6natomizot6pok vagy mdsnitrilformaldehid vagy amidfur6nizot6pfonisk6nt nehlziizes vagy triciumos alkohol, acetoniffil vagy m6svevegyiiletek, arom6s alk6nok,polinukledris vegytiletek, pirolin, piridin,'f6mion,anion,arom6s adnak,mint p6ld6ulhidhidrogdnatomizot6pokat amelyekreduktfvboml6s.eset6n gytiletekis megfelelnek, form6banviz, vagy m6s vagy szuszpend6lt vagy m6s szulfidokat.Az old6szerlehet oldott iog6nszulfidot forrdsaa 14. szSnntt Amint a I-II. 6br6nl6tszik,a hidrog6nizot6pvizesoldaq6nak fentebbemlftettold6szer. amelyekaz elektrolizissoahidrogdnizot6pokat, visszatartsa azdrt,hogy lezhrhat6, eddny, amelyc6lszeriien A r6n keletkeznek. kat6d, azaz a rendszernegatfvelekn6djaa 16. izot6pfeltdltjUkhidrog6natom f6mrfd, melynekkrist6lyr6csdt szfimit emlitettiik,a kat6d lehet lap, rud, csti, vagy pal. Amint a fentiekben vagy egyvdkonyfilmrteg,amint azt az lld. fem6shasonl6alakzat, jezetben rdszletezzik A kat6d form6ja 6s t6rfogatahatfuozzameg a A potencirllon. egy fdmbenkeltett h6 mennyisdgdt adott elektromos 6ltal6banegy 18. sz4mripozitfv elektr6d,vagy an6d a rendszerben spir6lisalakf dr6t, mint p6ld6ula 18. szSmri vagy lap a cell6ban, dr6t l6that6an6dkonfifdmrudat.Az 6br6n a amelykdrbeveszi 16. szdm.u ad ttiltdssiirtisdgeloszl6st a rudn6l gur6ci6egy viszonylagegyenletes Az felt0lt6sesetdn. an6dlehetplatina,nikkel, vagy sz6n' elektrolitikus alkalm4zott nem l6p reakci6baa hidrog6nforr6skdnt ami 6nmag6ban reakci6katfgy elkertiljiink. folyad6kkal,hogy nemkfv6natos az tdlt6sgener6tort elektr6dolcal6gy a A rendszerbe 20. szltm:6 bomldstel6rjiik. A forr6segy egyehogy az elektrolitikus kapcsoljuk, vagym6s6ramforr6s. t6p egy mutat olyan n6ramri lehet,vagypedigpulz6ltegyen6ram, sematikusan Azt-2.6bra -es keli hidrogdnatom- Az iramfon6snak cell6t, legal6bb1 milliamper/cm 6ramstinisdget elektrolirikus amely r6cs6ba. adni a kat6d felszin6n.Ezt a minim6lis 6ramotarra hasznifljuk,hogy a egy izot6pokat komprim6l f6mrfd a kdmiai p^otenci6lt hidrogdnizot6el6rjiinkegy minimrdlis f6mr6cson nagyobb 6ramsiinis6milliamper/cmt,bltr 2 6ramstinisdg 6s2000 alkalmazott pok felt6ltdsdndl. c6lszerfien A t6bb elektrolitikusfolyaddkhaszniLata is haszn6lhat6k, 6s geketis haszn6lhatunk ezeknagyobbkat6dokra tul FIa is iirams{inisdget hasm6lhatunk. azonban magas 10000milliamperlcm'-es iset6n.Bizonyosesetekben kidifffizi6ja korl6toz6dik, 6s fgy a rendszerta hidrog6nmolekuldk az iram, akkor a hidrog6natomizot6pok Cdlszenileheta kat6d l6p6sencsdkkenti. fel6 alakit6sa tolja el, ami a rendszer \6fejleszt6sihatdkonys6g6t korleirjuk, azfirt,hogy elkeriiljtik az fitamsiirisdgndvelds k6nti feltttlt{se, amint azt a kdvetkezo'rlszekben nagy6ramsiinis6gekndl' ktildndsen l6toz6hatSs6t a a aldrumul6lunk, forr6sfolyaddkot 14' sz6ahol hidrog6nizot6patomokat Egy olyan feltdltdsimrivelehr6l, forr6stbebenne,6s a tdlt6sgener6l6 hogy elektr6dokelmertiljenek helyezziik,olyan magass6gig, mri ed6nybe id6, ami egy adottm6rehifdmr6cs el6rje.A teljesmtikdddsi 6ramer6ss6get rigy, hogy a sziiksdges kapcsoljuk, Tipikusan egy olyan f6m6rt6kdb6l. 10-?cm2-es a kisz6mfthat6 diffrizi6segyiitthat6 szuks6ges, fetttittesette, tiibb 6rdt6l tiibb napig terjedhet'hogy a rridn6l, aholaz6tmfir6 millim6teresnagys6grendii; feltiilt6siid6 van' nagysigrendbe kfmiai potenciflt el6rje.Olyan rudakhfl, aholaz 6tm6r6a centim6teres a megfelel6 tolt6sifuam64 egy P6ldak6nt viszonllag alacsony, milliamper/cm2-es tdbb h6napostiilt6si id6 sziiks6ges. 128, majd256, azutin 512 milliamamikor azAramsirisdget l6pdsesetdn, szinfirdl 5 diffuzi6srelax6ci6s 6s Art forduljon el6, a III. r6szbenlesz bemutatva. tal6ltuk, hogy a per/cmz-re emeljiik, azdrt,hogy h6gener6l6s irhat6le: egyenlettel is tdlt6siidri, ami a kat6dh6m6rsdklett6l fiigg, illtalihana kdvetkez6
5(sugdr)2 ,'=-ai6i"Ut "gri;ttnoU

: Bevezet6sa t6rtechnol6ei6baII.

Igy egy 0,2 cm fltmdrojii pallSdiumrud felttilt6s6hez kdriilbelil 2A napsztiks6ges, mivel 5(0.2cm)z
a =

' ' LU cm' .sec

A f6m feltolt6se, azaz a hidrog6n izot6p bejuttat6saa f6mr6csba,vagy m6s n6ven elektrolitikus kompresszi6ja addig tart, mfg a f6mben a hidrog6n uot6p k6miai potenciflja el nem 6r egy vdgs6 6rt6ket, s ezfiltal el6rhetjtik a sziiksdgesh6fejleszt6sikdri.ilmdnyeketa fdmr6csban,amint azt a h6fejl6d6s id6tartama 6s mennyisdgeis mutatja, ahol a hidrog6n izotop deutdrium, 6s ez neutronok ds tricium fejl6d6s6vel is j6r, ami a magfiizi6t mutatja. C6lszeni a femet legal6bb 0,5 elektronvoltos kdmiai potenciSlra feltolteni, vagy eztmeghaladni standard nyom6s eset6n(egy bar 273 K fokn6l) energiabeviteln6lktil. Egy feltdltdtt f6mkat6d k6miai potenci6lj6t rigy hatdtrozhatjak meg ugyanazon f6m, p6ld6ul pall6dium eset6n,hogy megndzzik az elektrolitikusan feltciltcitt referenciadr6tot,majd l'ehetdvdtessziik, hogy standardnyomdson,l baron kiegyenlit6djenek a potenci{lok. Becsl6sekszerint a referenciadr6t 0,6 hidrog6n izot6patomottartalmaz f6matomonk6nt egyensfly eset6n.A k6miai potenci6lt :6gyhatdrozzuk meg, hogy megmdrjiik a fesztiltsdgkulonbs6get feltoltcttt kat6d 6s a refea renciadr6t kdzcitt. Az elektrok6mi6banjdratos szakemberekismerik, hogy a k6miai potenci6lt elektronvoltokban fejezik ki, 6s a m6rt fesziilts6gkiildnbs6ggelez 6ltal ban megegyezik, Maz egy 0,5 V-os m6r6s 0;5 elektronvolt kdmiai potenci6lnak felel meg. Az is ismeretes,hogy a h6fejlesztdshezsziiksdgeskdmiai potenci6l.fiigg a felttiltend6 fdm anyaght6l Ez6rt ndhriny f6m, p6ld6ul cirk6nium m6s, esetlegalacsonyabbkdmiai potenci6lon 6llit el6 ilyen reakci6kat: D2O + e -+ Du6.+ ODDua,* D2O + e- -+ D2 + ODI. II. Du6. -9 D.6". 2Du6" -)D2 IIr. IV.

jeldli az adszorbe6lt, aholDu6. feli.ileten megkdtdtt jelcili azt adeut6riumot, a deut6riumatomokat, D,6". 6s ami rdcsba diffund6lt. Ha a potencill negativabb, mint + 50 millivolt (ha a referenciaegy rcverulbrlis hidrog6nelektr6d), pall6dium-deut6riumr6cs eset6nabdtafdzisbavagyunk,ahol a deut6rium igenmozg6kony az protonizot6p formdj6bantal4lhat6 meg. A deutdrium 6ltal6nos reakci6lehet6s6gei domin6nsan l-es 6s 2-esldpdsekb6l, az lehet6s6gb6l 6llnak,rigy, hogy a feloldottpozitivdeut6riummag k6miaipotenci6lja hathrozzameg k6t lehet6s6g ezen reiatfvh6nyados6t. Ha negativ potenciSlok kialakit6sa f6melektr6dok a kiils6 feli.iletdn hidrogdn-kibocs6t6s "r"i6t" (melyetaz I-IV. tipusrireakci6kegyensrily meg)mutatj4 hogy a k6miaipotenci6lok ad magas6rt6ket drhetnek igdszen0,8 el, elektronvoltos kdmiaipotenci6lok 6rhet6k pall6dium el (de esetdn m6g0,2elekfronvolt el6rhet6. is A I-III. ilbrdnlfitszlka24. szdmrielektroliz6l6 cella sematikus 6br6ja,ahol filtert is felhaszn6lunk. 23. A szdmi cell6t befoglal6kont6nern szdtmf elektr6dmembrdnt tartalmaz, mint p6ld6ula 28., 30., 32. sz6mf, a bemutatott m6don.Ezekb6la membr6nokb6l az a femrics,amelyetelektrolitikus 6ll qegits6g6kompresszi6 vel hidrog6nizot6pokkaltolttink fel a tal6lm6nyszerint.A membr6nok pall6diumb6l, cdlszenien vagy hasonl6anyagb6l kdsziilt lapok.Mindertmembrilntartalmazhovezeto bord5kat, mint p6ld6ula 28/a.ds 29tb., az5rt,hogy a membr6nban fejl6d6 h6t elvezesse. A membrdnokat kont6nerben a elszigeteljiika tetejtikn6l, aljukn6l,az oldalukn6l,6s fgy a teljes kont6nertn+l lezdrt kompartmentre osztjuk fel, mint p6ld6ula 34. kompartmentre, amelynek a bal oldal6nvan a 28. membri4n. a 6s 36. kompartment 28., 30. membr6n a kdzdtt van,6s a 38. kompartment pedig a 32. membr6n kdzdtt van a kont6ner jobb oldal6n. A 40. szfimriszeleppelszabillyoz,ott vezet6k 34. kompartmentben a megtolti a kamr6taz elektrolittal,6s eltdvolitjaa 46 miikod6skdzbenkeletkezett oxig6nt.A 42. szdmi gdzvezet1k cjsszekriti koma AzI-3.6bra mutatjasematikusan elektrolitikus az cell6t,melynek partmenteket szelepek segfts6g6vel bipoliiriscellasora juttatj6ka van,melyeka f6mr6csba hidrognatom-izot6pot, p6ld6ula deut6riumot. (nem mutatjuk, de minden kompartmint

Fiiggel6k 207 6s a kamr6tfeltdlthessiik folyaddkkal, elt6volfthasaz&t,hogy mindenegyes van mentszdmAra egy szelep), neh6zhidrog6nt. kdzbenkeletkez6 suka mrikddds felel6sek, vessziiksorra,amelyeka fdmr6csfeltdltdsddrt A kovetkez6kbenazokata reakci6ldpesiket 6s eset6n, a deut6riumforr6s a is cell6ban megt<irt6nik,neh6zvizes arrintaz a I-II. 6br6nl6that6elektrolitikus meg,melyeketaz elobbaz l-4. rcaktdrtdnhet ndgyf6lereakci6ban a kompresszi6ja membr6nn6l deutddum mi4r ci6egyenletekben felv6zoltunk. jobboldali elektr6djan fordul el6, 6s ezfiltala negativabb, kompartment mindenegyes Azl. szhmfireakci6 teszileheds a membr6nnSl, a negativeldjelii OD gy6k kdpz6dds6t 2. szdmtreakci6ta 3-at 6s a 4-et okozza mobil atomszabad, els6sorban lev6 deutdriumatomok Mivel a rdcsban kompartmentben. t6v6mindenegyes ajobb oldal kereszttil(az Sbrdn a vannakjelen, ezeka magoka kat6dfel6 mozognak membrilnon magk6nt jobb oldal6t,a III. szfim.f reakci6j<in ldtre, el6rik a membr6n lev6 deutdriumatomok fel6). Amint a r6csban az 6s eredmdnyez, reagil,a negatfvOD gytikkel. Alternatfvakdnt abszorbe6lt deutdriumot ami abszorbe6lt szerint,hogy deut6riuma is a deut{riumatomok kompartmentben reag6lhatnak IV. sz6mrireakci6egyenlet feltcilt6dnek. teljesen A g6ztalkossanak kompartmentben. feltdlt6sifolyamataddigtart, amiga lemezek a hogy minden egyeskompartmentben Amint lefrtuk, a limitdl6 dramkdrdkaz6rt vannak az ilramkdrben, riramfolyik, akkoraz abszorbe{trt azonos Fontos,hogyha mindenkompartmentben kiegyenlfts6k 6rarnot. az tvonoslesza nega6thalad, 6s keletkezik, a membrdnon mennyis6ge, amelyegy kompartmentben deut6rium Ez eset6n. minimaluhia a deut6riumgfz kialakuldgydk mennyis6g6veljobb oldali kompartment a tiv OD 6s a az s6t a kompartrnentekben, z maximalizflja a D2Okialakft6s6t D abszorbe6lt negatfvOD gydk k6az hogy zdtt a membrhw6l.Az egyik el6nyeenneka lemezcsomag-ebendezdsnek, minimalizd,lja oxig6n6s korl6toz6dik,6s a a 6s a rendszerben, az oxign-kialakulds 34. kompartmentre kialakul6s6t neh6zhidrog6n miatt minimalizill6dika negatfvOD gydkkel val6 rekonbin6ci6 hasonl6k6ppen neh6zhidrog6n-kialakul6s k6miai arri teljeskdmiaipotenciSlja, az egyedimembr6nok Azaz a rendszer mindenegyeskompartmentn6l. hat6konysdga Az ndvelhet6. ilyen rendszer kialakul6gdz esetdn az potenciSljainak 6sszege, elektrolizissor6n Ez ndvelhet6,ds a molekulfiris gin reciklikdldsacsdkkentheto. a szorosanpakolt lemezkonfigur6ci6 lehet6v6teszi a r0vid diffiizi6s id6ket' melyekegy nagyobb siiriin telepithetdlemezekb6l, meglehetdsen A mdretri blokk teljes feltdltds6hezsziiksdgesek. feltdltdtt lemezek stini pakol6sa sokkal magasabb kibocs6tottneutrona teljes mivel mindenbels<ilemezen a eredm6nyez cellajobb oldal6n, neutronfluxust megy5t. cellasoron C. F6mhidridekkel val6 feltiilt6s juttat a amelyhidrogdnizot6pokat lehet6s6get, mutat egy olyan megval6sit6si A I-IV. 6brasernatikusan feltoltiink , az adottf6mnek 6s egy f6mf6mr6csba talSlmlny szerint.Az a f6m, amit ebbena rendszerben a f6ms6 6s egy izot6p hidridj6nekkever6ke,mint p6ld6ul olvasztottfdmhidrids6,vagy az cisszeolvasztott femhidrid kever6ke, ami a hidrogdnatom izot6pforr6sak6ntszolg6l. P6ldak6nt emlithettink olyan valamintolyanhidrideket, tartalmaznak, k6liumot6s deut6riumot melyeklftiumot, n6triumot, fdmhidrideket, s6kathaszn6lunk, olyan dsszeolvasztott P6ldak6nt tartalmaznak. amelyeklftiumot, n6triumot6s deutdriumot mely l(tium, n6trium, k6lium, k16r, vagy litiumdeuterideutektikuskever6ke,6s hasonl6 kever6kekis stb. vagy n6triumdeuterid, A I-IV. 6br6n mint elkdpzelhet6ek, p6ld6ullitium, k6lium,kl6r 6s litiumdeuterid, mint p6ld6ulaz 54. t66llitunk tissze, kever6s6b6l melyeketfdmr6szecskdk l6that652. sz6mtgombdcsk6k, Ugy alakitjukki alakitjukki a s6elegyet. segitsdgdvel m6dszerek az kever6kdb6l, ismertgranul6l6si szecskdk meghaladja. sokszorosan hogy a hidrog6nizot6pn1nyaa f6matomokndnydt 6sf6m h6nyados6t, a hidrids6k az h6mdrs6kleten, ismertm6dszerekegymegfelel6 a a A kever6ket pall6diumolvad6spontj alattszintereljiik jel<ilvemutatunkegy olyanffi6elemet,ami a keverdkszabSlyozott flitds6hez kel. A I-IV. 6br6n56. szimmal megttdn az anyagk6miaipotenci6ljdt sziiks6ges. Szinterelds a m6r leirtuk. Ha sztiksdges, az el6z6ekben m6rhetjiik,amint anyagot tov6bblehetttjlteni,p6ld6ulelektrolitikusan, szfnterelt a szintrehozzuk. hogyaz anyagk6miaipotenci6lj6t sziiks6ges a Alternativ lehet<is6gkdntkeverdketnagy energifijt lezerekkel lehet felheviteni (ezt nem mutatjuk), olyan kcirtilm6difffzi6j6t nyek kozdtt, mely segiti a hidrog6natomizot6pok a r6cs6ba. R6szletesebben a az rzot6pfondsbdl f6mr6szecsk6k h6fon6st ttgy tewezziik meg, hogy olyan energialokdseket l-4.6bra. val6 a a adjon, ami elegend6 hidrogdnatomoknak femr6csba ttirt6n6hidrogdnAz ribramutatjaa f6mr6csba fgy, hogy legal6bbO5 elektronbenyom6s6val, belcik6s6vel, m6degyik alternativ kompresszi6 atom-izot6p voltos vdgs6k6miai potenci6ltdrjenekel egy mikrosecvagy el. 6rhetiink melvetelektrolizissel szerdt.

208

Egely Gyorgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gi6baII.

f6kusz6lnak granul6ltanyagban, a sugarakat amelyeknagy energi6jri rdvidebbid6 alatt. Azok az eszk<izdk, az bezhr6sitechnik6i6n6l. heirn6rsdkletri frrzi6nak inerci6lis rendelkezdsre 6llnaka masas D. V6konyfilm ricsok aminekaz a c6lja,hogy ellen6rizhet6bb, ilbrhzolnak, I-V. 6sI-VI. 6br6kk6t v6konyfilmf6mr6cseleklr6dot I-Y. abrdn6bszerint. eki Frizi6sreakci6kforduljanak a talSlminy egymdsikmegval6sit5sa szabillyozhat6bb alakithat6ki, melyet pdlddul szdnalapra, fdmr6tegb6l 41. szfimt elektr6daa 43. szdmu rhzolt, vdkonyfilm alap szerinta45. szftm.6 olyan inaktfv anyaglehet,melyet vihettink16.Egy m6sikkialakrt6s szubsztr6tumra tesziamagf6zi6t.Alternativ olyan szintre, ami lehet6vd hidrogdnatomizot6ppal rinmag6t nemlehetfeltOlteni amikor lehet6sdgkdnt 45. sz6mu szubsztr6tum olyananyagis lehet,mely k6pesa frrzi6sreakci6kiv6ltds6ra, a felsziegyik el6nye,hogy az ilyen szubsztr6tumok hidrogdnatom izot6ppal tdltjiik fiil. Enneka kialakit6snak P6ld6ulabbanaz egy kompozit struktrir6val. leiirny6kolhatjuk, eltakarhatjuk ni tulajdonsdgutI6nyeg6ben pall6diumfilmmel platinaf6mrdcs v6kony 43. sz{ml6 azt hogyhaa 45. szdmitalap,azazszubsztr6tum esetben, a izot6pok dittl;zi6jdt6s adszorbci6jilt 43. vonhatjukbe. Itt a pallddiumhatdkonyan segftia hidrogdnatom platinafeltileten. gdzkatalitikus a kialakuldsfit 44.szdmri a sz6mfelekff6dra, meggdtolja hidrog6n 6s hidrog6natom f6mr6csai feltOlthet6k mind a film, mind a szubsztr6tum Egy olyankialakit6sn6l, amelyndl c6lszeriien olyan, anyaga meg, a szubsztrdtum izot6pokkalaz6rt,hogy h6fejleszt6reakci6kindulhassanak miatt nem tulajdons6gai vagy anyag-<isszetdteli, szennyezodesi ami vagy a felszinikatalitikustulajdonsSgai, szubsztr6tumalkalmazhat6 A hidrog6natomizot6pokkal. cdlszenien ttilthet6fel egyszenien elektrolitikusan nikkelb<il, kobaltp6ld6ulpall6diumb6l, iridiumb6l,ozmiumb6l, r6diumb6l,rutdniumb6ll lehetnek anyagok Hasonl6kdppen a v6az vagy ezek6tv<izeteib6l. hafniurnb6l b6l, vasb6l,cirk6niumb6l, tit6nb6l,platin6b6l, k6miaipotenci6egy reakci6kialakit6s6t, megfelel6 kony rdtegfdm, amelylehet6vdtesziaz energiatermel6 mely lehet6vdteszi a f6mr6csgyors feltoltdsdt.A kell lon olyan felszini tulajdonsSgokkal rendelkeznie, tobbekktizcittplatina, megv6laszthat6 v6konyfilmanyagok azok,melyeketel6z6legfelsoroltunk, cdlszeriien de r6dium,rut6nium,irfdium, ozmium,nikkel, kobalt,vas,cirk6nium,tit6n, hafnium6s ezekdtvcizetei, c6lpall6dium, r6dium,rut6nium,iridium 6scirk6nium. szertien
csatornaszfima

200

t.00

200
I-5. 6bra. mutatjaa tal6lm6ny szerintipall6diumSematikusan v6konyr6tegmegval6sit6si lehet6s6gdt. elektr6da
\frt N q

u 100
()

10
Energia [KeVl s a appar6tus egyik lehetsdge A II-7. 6bramutatj a neutronsugdr vagy megval6sft6s6t, melyetneutronsz6r6s, diffrakci6sanalizis a szerint. c61j6ra haszn{lhatunk tal6lm6ny

I-6. 6bra. A pall6dium boritdsri elektr6d6t atal6Tm6nyszerint.

lev6lasztdsi vihediik fdl, p6ld6ulkat6dporA v6konyfilmr6tegeket tobbf6leismertv6konyr6teg elj6r6ssal gozdldssel kdmiai gozlev|laszt6ssal. kell megv6lasrtani rcteglevillasztisi m6dszert, hogy a laszt6ssal, ds Ugy Egy kdrtilbeltil50-500angstrdm rdtegalakuljonki, b6r vastagabb rdtegek haszn6lhat6k. lehetis vastags6gri vagy s6ges v6konyr6teg-m6dszer a ftjlvitele egylezdrtegyeni4ramri, nagyfrekvenci6s levfllasztdsnill f6mrdteg

Ftiggeldk 209 hajtjuk vdgre,el6rebe6llitottnyom6son,hidrogdngfn zdrt m6dszer segitsdg6vel, kami6ban kat6dporlaszt6si be gdnnyomdst, hidrog6natom izot6pokjussanak a v6konyfilmhogy A dgy izotdppal. kamr6ban 6lliduk be a hogy a f6mr6csot lehet v6grehajtani, atmoszf&ilban deut6rium-tricium r6tegbe. P6ld6ula kat6dporlaszt6st is elektr6da elekholitikuscelldban fell6ssa A rdteges el. hidrog6nizot6pmagokkal koncentr6ci6jri megfelel6 helyett.Itt a v6konyr6tegr6csot fdmr6cskat6d ismertettiink, homogdn a hasznSlhat6, mfir el6z6ekben amit 6ram ami a hozntk, ami elegendo ffuils reakci6beinditSsara, elektromos olyanpotenci6lra elektrok6miailag egyik el6nye,hogy ahol a A fenntarthat6. vdkonyfilm elektr6d6k folyamatos bet6pl6l6sa eset6n6lland6an mivel a v6szabillyzhs6ra, kapunka h6fejlesztes lehet6sdget inaktiv, ott nagyobbszabf,lyzisi szubsztr6tum ut6n viszonylag gyorsanfeltdlthet6a kivdnt szintre,6s a reakci6az 6ramkikapcsol6sa konyfilm viszonylag h6 sokkaljobban szabSlyozkeletkez6 elvezet6se gyorsanle6llithat6. tov6bbiel6ny,hogy a v6konyfilmben A keresztiil. I-VI. 6braa 47. szimi, cs6 vagy folyad6k6raml6ssal, a szubsztr6tumon hat6 afilmmel 6rintkez6 csti a mutatja,amelyet 49. szfimivdkonyrdtegfilmmel 6llitunk el6,mely egymegfelel6 alaalakdelektr6dot lehetinaktfv is, mint p6ld6ulszdnrdd, 51. ki, kri szubsztr6tumravfulasztunkmelynekszfuna A szubsztrdtum teszi.Egy rijabbkialaami vagy alternativakdnt olyan anyagotis hasm6lhatunk, a flrzi6sreakci6tlehetdvd befogiaa olyananyagis lehet,mint pdld6ulvolfr6m,ami hat6konyan kft6sszerintaz 51. szdmiszubsztr6tum egyiitt.Ebki a h6fejldddssel a gammasugarakat m6ssug6rz6si termdkeket, melyeket vdkonyfilm sug6roz 6s el a a ben az elrendezdsben49. sz6miv6konyrdtegben reakci6sor6nkeletkezetthot lehetvinni mind bels6, anyagit olyan atomokb6lv6Egy mind ktils6 folyaddk6raml6ssal. fjabb kialakit6sszerinta szubszh6tum transneutronokkal, alfa- vagy b6tasug6rz6ssal lasztjuk meg, amelyeknagy energidjdgiillmasugarakkal, melyekegy ktv4lasztdsfira, haszn6lhatd olyan f6mizot6pok Ilyen szubsztr6tum m6s zmutdlhat6ak anyagokkd. p6ld6ulfelvezetlszubsztr6tumokn6l, m6sfemizot6pelemekn6l. vagy haszn6lhat6ak, d6pol6sr{ra szubsztr6tum

02OlLiil)

\2

I-8. 6bra. szerinthogy lehetg6zt Jelen tal6lmdny meghajtani. el6rlllitani6sgener6tort

l;20/ DTO
karalftikus kicserl6s

lor.
r68
--,{j.-

,/,u,

9z
166

t6r 171

I-9. dbra. rendszer. triciumvisszanver6

DI,Dz

[I. a 210 Egely Gydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba

II-5. 6bra. A tal6lm6nyszerintimegval6sit6sa egy neutron-sugfrgener6tomak.

100
/

1A2

10t

II-6. 6bra. grdfraclljflra megvaldslthat6 berendez6s sematikus A neuuonradio lehet6sdge. 6br6ja, mely a tal6lmriny egyik megval6sit6si

120 / /

l-''zz

II-7. ibra. A neutronsug6r appardtus megval6siegyik lehets6ges t6s6t, melyetneutronsz6r6s, vagydiffrakci6sanalizis a c1ljdr haszndlhatunk a szerint. tal6lm6ny

222 ?20

110

7?t,

82 2't8 212

II-8. 6bra. Neutronsugi6r-berendezds, amelyneutronelnyel6sre ds gammasurir-pektroszk6pi g 6ra szerint. alkalmas tal6lm6ny a

III-1. 6bra. A v6kuumDewarcalorimdter cellaegyetlen kompartmentje.

szekunder

AHHE'IER

GALVANOSIAT 1A,100V referencaa

lcerr
J

t6pegys6g 104,0-28V

III-2. dbra. oszcill6ci6k A galvanosztatikus visszacsatol6kdre. elleni 6ramkdr

lll-Zlb.lf'J.ra. rajza, amit nagy sematikus stabilizrilt t6pegysg A szab6lyozott, haszn6lunk. galvanostatikus fuamokeldrdsdhez

41 k 3 8
t
!
!

41
t*

3 s * s 2 9 $$$$$2e i r a
0 8640 r?2E0 id6 Isccl 259?0 ta550 (1200

38

3 5 * 3 2

4 r ,
o E610 l7lE0 td6 lsccl 25910 3{560 1t200

III-3/a. dbra. az Az qlektrolit h6m6rsdklete id6 fiiggvdny6bena fels6 6br6n, pall6diegy id6belifiigg6s6t 0,4 x l0 cm-es salul a potenci6l 0,1 umnid eset6n, molos LiOD oldatban.Az alkalmazottfuam 29,87"C 6s a becsiilten800 mA, az elektrolith6mdrsdklete -Qf (a talpianyeresg 0,158W. A m6rdsid6tartama kalibr6cikb. kezd6d6en) 0,45x 106sec,a kisrlet Osimputzus vegetOt uti{n. elkezddse

III-3/b. dbra. Ugyanaz, -mint a III-3. 6bra, csak a mdrds id6tartama 0,89 x 10osec. Az entalpianyeresdg-Qf = 0,178 W.

6.25 6.15

6.5 6.4 E .8 6.3

E
d
G

s 6.05
T
5.85 5.75;
66(0 17280 id6lsl 259?0

a 5.95

.fl o.z T o.t

6.0
8640 1??E0 25920
ido tscl

III-3/aa- 6bra.

III-3/bb. dbra.

212

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII. 41 26

9o

38 35 32 29 26
8640 17280
td6 lsecl

xl
t

{ ?
a o 4

24 22 20 18 16
0 E540 t7280 idd Isecl 25920 3(560 132

? a
o

25920

3'.560

61200

III-3/c. dbra.
Ugyanaz, mint a III-3/a. 6bra, csak a mdr6si id6tartam L,32 x 106sec, A becstilt entalpianyeres 0,372 W . 69

III- 4la.6bra. . Az elektrolit h6m6rsklete a cella fesziilts6geaz id6 fiigg6s v6ny6ben 0,2 x 10 cm-espall6diumrdd eset6n molos 0,1 egy LiOD oldatban.Az alkalmazott6ram 800 mA, az elektrolit becstilt rt6ke ii6m6rsdklete2g,g "C 6s az enta$ianyeresdg peri6dus utdn elkezd0,736W, A m6r6sideje (a kalibrdci6s ve) kb.0,28 x 106lsec, m6r6s a elkezddse ut6n.

7.O 6.9

3.9

E
N

s
I

6.8 6.7 6.6 6.5 1728.0 25920 14560

id6 tsecl

s 3.8
N

s.T
3.6

[3200

3.5

86(0

t7280 ld6 bcd

25920

III-3/cc. 6bra.

III-4laa. dbra.

26
E

26

?
x 6
J

24 22 20 18 16
86(0 t7280
id6lml

T
:i
4

24 22 20 18 16

?
o

?
a F

25920

31550

a3200

E610

17280 id6lsl

25920

3.560

III-4/b. 6bra. Ugyanaz, mint a III-4. 6bra,csaka mdr6s ideje kb. 0,54x 106 sec.A becsiiltentalpianyeresdg W. 0,888 4.5 4.4

III-4/c. 6bra. Ugyanaz, mint aIII4la.6bra, csaka mdrds ideje kb. 1,32x l0o sec,a becsiiltentalpianyeresdg 1,534 W. 4.75 4.65

E 4.3 a
a
.9

E {4 4.55 c
7

4.2 4.1 4.0

85{0 t??80 id6 lsecl 2s920 3a560

s ?

.0 4.45

4:35 4.25
8640 17200 id6tsl 25920

III-4/bb. 6bra.

III-4lcc. 6bra.

Fiiggel6k 60
o

213

50 44
o

54 48 42 36 -3 0|
r7 50
5.3
id6lld sl

'tl

38 32 26 20t

3
5

5.9

t.6

!.2 sl id61106

4.t

6.1

III-S/a.6bra. A h6mdrsdkletet 6s a cellafesziiltsdget (als6 6bra) egy 0,1 0,4 x 1,25cm-espall6diumnidelektr6ddn6l, molosLiOD oldatban.Az iramsffislg 64 mNcnf , az oldath6m6rs6klete "C. 29,87

III-S/b. {bra. s'acellafesziiltaz A cellah6mrsdklete id6 fiiggviny6ben, elekr6d s6get(als66bra)egy 0,4 x 1,25cm-espall6diumnid 64 esetn,0,1 molos LiOD oldatban. Az 6ramsiirtis6g 29,87 'C. Ez egy m6sik az elektrolit hQmdrs6klete mA"/cm2, cella, mint amit a III-51a.6br6nlathattunk.

10 8

10 I

E
o d

6 4

E
si
N

e
a

-o

t z
50 5.3 id6 tld secl 55

=
(.e

1.6

3.2 ido lld secl

III-S/aa. {bra.

III-S/bb. dbra.

F A
c 0 tt. a

50 4 38

10

s
r U 0

o g I

t
T

L 32
6

^ 26 20
a7
50 3.5 1! .tddtltr secl III-6. 6bra. 5.9

= 4 n & 2
3

0
17 t0 tl id6{1d ffl lll-7ta.6bta. 5.6 5.9

a az Energiatdbblet,mint id6 ftiggv6nye III-S/a.cellaesetn.

mint energiatObbletet, az A teljes,specifikus id6 fiiggv6nye alll-Sla.6bra eset6re. ,

5
o

29 9 2 3

E
o !,

E g ,r
2
{

frz
9

6
j

r r
s E^
6

: F =

r -1 (o 3,2 iddtld secl

o
12 id6 llf secl (.0
63

0.0

r.6

5I

III-6/b. 6bra. mint az idti fiiggv6nyea h6nyadosa, Energianyeresdg cellaeset6re. III-5/b. konfigur6ci6jri

lll-7lb.6bra. mint az id6 A teljes fajlagos energiatcibblet, ftiggv6nye, a III-S/b. cella eset6re.

214 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6giilball a

100
2 I

()
J

u
!u

{, 80

? 1
!c

f
logldramsfirds g/mA c.rr'-21 .D
q '

*
n

6
6t c,
I

60

g-1
t$

"lq
I t

-2

40
2.9
id6 tloSsecl III-8. :[bra. ffiggv6nydben 0,4 x 1,25cm-es Cellah6mdrsdkletazidb egy pall6diumelektr6dn6l molos LiOD oldaltra azonperi6dus 0,1 alaa, amig a cella forrdsbanemjdtt. III-9. dbra. Entalpianyeres6g riramsiirtisdg 6s diagrammjatLog log 6br6n, amely a III-3. 6s III-a6l tdbldzatokadataittartalmazza.

3.3

4.
JamesA. Patterson

Folyad6kelektrolitelektrolizis6realkalmasrendszer
U.S.Patent 5.37 2.688.1994. december

A tal6lmanytirgyaegy olyan elektroliziscella 6s m6dszer, amelyoldatbanlev6 vezetos6t tartalmaz6 elektrolizillilshra melegit6sdre viz 6s alkalmas. elektrolizhl6 Az cella egy szigetellh6zb6l 6ll, melynekbemenete kimenete 6s van, s egym6st6l t6vol lev6 els6 6s m6sodikperfor6lt h6l6kattartalmaznak, melyek ahiahoz kapcsol6dnak. k6Ahhz sz6mos, nem vezet6anyagb6l sziilt ririlaogdmbreftilvitt, egyenletes vastags6gri vezetl pall6diumr6teget tartalmaz,6s ez a htabanelekhomosan kontaktusban az els6perfor6ltr6ccsal, van ami a bemenethez kdzel. esik Egy elektromos teljesitmdnyfon6st kapcsolunk els6 6s m6sodikr6csra,6s igy elekfromos az 6ramfolyik a nicsokonkereszttil vizesoldaton6t. a A taldlmfny h{ttere A tal6lm6nyolyan mikrogOmbdket hasznrll, mely nem f6mesanyagb6l vask6sziilt,s melyetegyenletes pallddiummal tagsdgti vonunkbe. A pallddiumbevondsi technol6gidk 4943355 az 5036031szdmri a 6s USA szabadalmakban vannak leirva. Ezek a fent emlitett szabadalmak, melyeketreferenciak6rrt adtammeg, keresztl6ncri polimermikrogdmbdket haszndlnak, pall6diumbevonatot ahol visztinkf6l, azrt,hogy a hidrog6n javitsuk. A pall6diumlemez elnyel6s6t felhaszndlilsdt Edmund Storms irta le a Pons-Fleischmann tipusri elektrolitikus celldkraazeft,hogytdbbleth6t kapjunk.A Storms-fdle elektroliziscella leir6sadskisdrletimegval6sit6si FusionTechnology a Volume 3. 1993m6rciusiszhm6bantal6lhat6 a cikk cime: ,,Tdbbleth6 meg, kimutatdsa Pons-Fleischmann a tfpusripall6diumlemezt alkalmaz6Pons-Fleischmann tfpusrielektrolitikus celliin6l."Egy el6z6cikkbenStormsdsszefoglalta h6termel6 a elektrolitikuq folyamatokkisdrletimegfigye(FusionTechnology 16seit, cikk cfme: ,,A hidegfiizi6shat6sok a kisdrletimegfigyeldseinek cissz6foglaldsa" Volume 20.I99I december). itt lefrt kfs6rletieredm6nyek Az nem emlitenekolyan eszkdzdket, ahol nem jelenldt6ben vezetl mikrogdmbdket vonnakbe pall6diummal, vagy hidrogdn fdmhfdridekkel, azdrt,hogy a viz elektrolizise soriln h6 keletkezzen, mikdzbena viz hidrogdnre oxigdnrebomlik. A jelen talfilmfiny ds pallddiumbevonatfmikrogdmbdket tdbbf6leszerkezetikialakft6sban mutatbe,melyetelektroliz6l6 cell6ban haszn6lunk mint vezetbkOzegben, mely ktinnyivizetvagy nehdnizettartalmazhat, deutdriumot azaz

A tal6lmfny rOvid iisszefoglal6sa vdgz6 Az vonatkozik. elektrolizist 6s elektrolizis6re melegit6s6re lev6 vezet6s6k Ez a talfllminy oldatban van,valamintolyanper6s t6vol lev6 bemenete kimenete hdzb6l6ll, melynekegym6st6l cellaegy szigetel6 nem vezet6anyagb6lk6sztiltmikrogdmb mely ahdzbanfoglal helyet.Sziirnos, rendelkezik, for6lt h616val kontaktusba vonjuk be, 6s elektromos pall6diumrdteggel tal6lhat6ah{nban,melyek kiils6 feltiletdtvezetl dsm6sodikh6kdtiink az els6 t6pegys6get lev6 bemenetdn6l h6l6val.Egy elektromos hozzttkaz elel<trolizis c6lja, hogy fgy eleknomos6ramdramlik a vizes oldatonkeresztiila perfor6lt hdl6kon 6t.A tal6lmi4ny l6ra, 6s hidrog6nt6s oxig6nt,valaminthdt 6lsegitsdg6vel mikrogdmbdk emlitettpall6diumbevonatu az el6zi|ekben felhasz6llitsunkel6, amelyben litsunk el6. A talillminy tov6bbic6lja,hogy kiil6nbdz6kat6dkonstnrkci6kat Egy tijabb c6lja a talflm6nynak, egy elektrolizil6 celldban. bevont milaogdmbdket n6ljuk a pallddiummal tov6bbic6lja,hogy felvan.A tal6lm6ny mely a cell6ban vizbllvagy neh6zvizb6l, hogy tiibbleth6tnyerjtink olyan fdmekn6l,amelyeker6s hidrogdnadszorbci6t haszn6ljuka fdm borit6sriszigetel6mikrog<imbdket kdpeanek. Atal6lmrinytovdbbicdlja,hogy olyanelektrolizill6cell6t6llitsunkel6, 6s mutatnak, f6mhidrideket mostrajzokon 6s dlettartamri irzdketlena hib6*ra.A tal6lmrinyt mely a vizet bontja6sh6t 6llit el6, dehosszri is keresztiil bemut4duk. A rajzok rOvid leir6sa raizal1tszrk. Az l.6bra jelen tal6lm6nyt mutatja be egy sematikus6br6n,ahol a kfs6rletirendszer egy mdsikmegval6sit6A metszete. 3. {bra az elekrolfziscella A2.6bra azl. 6brfnl6that6elektrolfziscella melyet az elektrolit gyors 6raml6ia sor6nldthatunk.A 4. 6bra a 3. 6br6nakegy tflszrajza, s6nakmetszete, ldtszik atal6lvan. Az 5. 6br6n az an6d6s kat6dkombin6ci6ja amikoraz elektrolitikuscella nyugalomban az 5.6brfn a 7-esir6nyb6l A7.6bta A 6. m6nyegyik megval6sft6s6n6l. hbra az 5.6bra egyik aluln6zete. elektmutatjaa2.6btin bemutatott id6beli lefoly6s6t A nagyirottmetszet. 8. 6bra a h6mdrsdkletktildnbs6g A haszn6l. 9. 6bra a8.6br6hozhasonplatinabevonatri mikrogdmbdket mely hagyom6nyos rolitikus cellfua, egy olyan elektrolitn6l, mely a 2. 6brdnbemutatott lft, de pall6diumbevonatfmikrogombdkethaszndlunk mikrode A cell6n6lkonnytivizethaszn6l. 10. 6bra hasonlfta 8. 6br6hoz, pallddiumbevonatf elektroliz6l6 A elektroliz6ldcella eset6n. 11. 6bra a2. 6&6n bemutatott 6s gdmbdket haszn6lunk, az elektrolit neh6zviz lev6 gOrbe A12. i,fr,rhn eset6n. nyom6s de eredmdnyeit, magasabb rendszer bemutatott be mutatja a 9. 6br6n A nyom6sndl. 13. 6br6n grade kisdrleti eredmdnyeit, magasabb rendszer mutadaa 10.6br6nbemutatott l6that6az fuamfiiggvdnydben, l6that6elektrolitikuscell6t,ahol a fesziilts6g 6br6zoljuka2. Sbrdn fikusan tartalmaA elektrolitoknfl6s nyom6sokn6l. 14. 6bra kdt kiil6nbdz6bevonatot ktiltinb6z6mikrog6mb6kn6l, atmoszferikus viz esetdn 6s bemutat6sa, hSromkiil6nbdz6 vegzettmdrdsieredmdnyek z6 mikrog6mb6kdn A 6s teljesitm6ny kimen6h6 6rtdk6ta cellSta. 15. 6brin l6thatjuk elekhomos l6thatjuka bemenci nyom6sn6l teljea vimel,180 PSIbels6nyom6sn6l bemen6 ktil<inbdz6 h6rom bevontmikrogdmbokndl, a kdtf6lekdppen a sitmdnyt kijdv6 h6 fiiggvdny|benaz elekholitikuscell6n6l. A tal6lm6ny r6szleteslefrfsa van a a az kiilonosen l. 6s 2. 6brdt, kfsdrletirendszer 10. szdmmal jel6lve. A 10. A rajzokatfelhaszni4lva, mely a 12. szdmf be- 6s kimenetekkel a sz6mf kfs6rletirendszer 12. sz6mi elektrolitikuscell6thaszn6lja, egy 18. sz6mi szivattyrittutalmaz, ami az 59. alkot. Ez a cirkul6ci6srendszer rendszert zfut cirkul6ci6s nyfl6son6t a 12. sz[mir rezewoirb6lkiszfvja,6s az 54. sz6mf bemeneti sz6mrielektrolitot,a 32. szdm.6 elektrolitiMiut6h a 12. szdm.d juttatja.A 18.sz6mri t6rfogatotszdllft. rflland6 szivattyri celldba elektrolitikus nyil6son6t tdelekffolittal,a folyaddkaz 56.szi4mri megtdltjukaz 59.szdmri cell6tteljesen kus elektrolfzises elektrolitelsze6s amelya hidrogdnt az oxigdntaz 59. szitm.6 gincsapdilbadrkezik, vozik, majd a 26. szdm.u aZA. elektrolittcimegfluxusdt a A par6lja, ez sztiksdges. gfncsapdaut6n 28. szdmfszelepszabillyozzaaz ha nehaaz 59. sz6mrifolyaddkelektrolitba A segitdsdvel. 22. sz6mriszelepsegitsdgdvel iz6mt nyom6smdr6 jeldlt szelep Egy segitsdgdvel. m6sik,30. sz6mmal fecskend6 juttatjuk a sziiksdges a24. szim.6 anyagokat juttatjuk, hogy a 6s ilyenkor a 34. szhmi t6rol6ba biztositjaaz 59.sz6mirelektrolit id6nkdntielt6volit6s6t, biztosithatjuk. izsg6latot zetdtel-v megfelel6 elektrolitdss tivegb6lk6sziilt, A 6brinol6sa. 14. szhm.fl cellar6szletesebb a A2. 6brhnl6that6 !2. sz6mtelektrolitikus szigetel6, eleklromosan mindkdtv6genyitott, 6s a 46. 6s48. sz6mri h6z hengeres hengeres 9..*9:g.rlaj6 \a' a ket gokattartalm azza.Ez a 46.6s 48. szfuml, leztr6 taga 62. 6s 64. sz6miO-gytiriivelcsatlakozik 14. sz6' 50. t6volsdgotaz 6s52. lemezmozgat6s6valszabdlyozzuk.' A m6hdnhoz. 46. 6s 48. zfu6tagkdzti 56. A 46.6s 48. zfu6tagotaz54.6s bemenetilezfu6valztrjukle.Ezekaszabillyozhat6lezfu6alkatr6szek A elektrolitikuscella eset6n. 46. 6s 48. a a hatfurozzhkmeg bemen6ds kimen6keresztmetszetet12. szim.6

II. a 216 EgelyGy6rgy:Bevezet6s tdrtechnol6gi6ba elektr6dokfoglalnak is, foglalja az 58.6s 60. folyad6kkamr6t melybena 15. 6s 16. szdm.6 z6r6tagmagdbta helyet,rnelyekaz 58.6s60. kamr6t6lkezdvea12. sz6mfcellakiilsejdignyrilnak,hogy egy (anjzon egy6bEz kapcsol6dhassanak anegatfv6spozitfv p6lusokni4l. az egyet6pegysdgre k6ntnemmutatott)egyendramri ad. ndrantfit6pegys6g 6lland6 4tramot amelyaz elektrolith6mdrsdklet6t foglal helyeta 70. ds 72. szhmitermoelemp6r, Az 58. 6s 60. kamr6ban a mikrogdmbdksokas6ga 14. sz6mi hinban foglal A m6ri a bemenetndl a kimenetndl. 36. szimu vezetb 6s Ezek platin6b6lkdsztilt,perfordltvezet6r6cson a 14. szdmthintengelydremeroleges. 6s helyeta 38. sz6mri a 36. szdmuvezetf mikrogdmbdknem vezetbbels6 gdmbdkb6lkdsziilnek,melyekenazonosvastags6grL pall6diumburkolat c6lszeni mdreteI mm vagy enndlkisebb6tm6r6jii,ds a helyezkedik A mikrog<imbdk el. Az m6dszer6t. itt istfugyaljilkgy6rt6suk el6zSekben emlitett 4943355 5036031szhmtszabadalmak 6s m6r juttatm6rdsekn6l miianyaggdmbdcskdkre vdkony rendtegkeriilt, majd erre nikkelrdteget egy mertetett a alatt siinis6get mely kdzvetleniila pallSdiumrdteg ad, nikkelr6tegegy 1,51 gr/cm' 6tlagos tunk. A kdzbensd sffis6gdt n<ivelje. helyezkedett hogy a36. szfumtmikrogdmbok el,
folyadek kilps

folyad6k belps

1. 6bra. Jelental6lm6nysematikus 6br6ja,ahol a kfsdrleti tendszerrajzalfitszik.

2.6bra. cellametszte. Az I.ilbriln l6that6elektrolizis

mikrogrimbdka helyiikdn maradjanak, egy 40. szilmfi,perfor6lt,miiAzdrt,hogy a vezeto,36. szbmu m6sikoldalon.Enneka nem vezetl h6l6naka m6sik helyeziinkrhjvk,az elektr6dokkal szembeni anyaghSl6t helyezankel" melyek polisztirdnb6lkdszi.ilnek. oldal6na 42. szitml nem vezet6mikrogdmbdksokas6gSt perfor6ltvezet0h6l6 helyezm6sikoldal6nviszonta 44. szfumu Ezen42. szhmi,nem vezet6mikrogdmbdk helyeziinkel. A 15. sz6mri elekh6davdgea 66.sz6kedik el, mely a 14. szfimihfntengelydremer6legesen elektr6da 68. sz6mf helyndl a van mri helyn6lkapcsolatban a 38. sz6mi vezetoh6l6val,amiga 16. szfimu Ezzelaz elrendezdssel, amikornincselektamint azlfitszlkaz 6brdn. kapcsol6dik 44. szdmtvezet6hSl6val, a 15.6s 16.elektr6dok kdzcitt. rolit a 12. szdmfcell6ban, fog 6ramfolyni a nem Az elektrolit akkor6ram Azonban amikora 12. szdmielektroliz6l6 cell6tmegtdltjuk 59. sztmfielektrolitfolyad6kkal, az vizbenold6d6,elektromosan vezetl s6b6l611folyik a 15.ds 16.elektr6d6k kOzdtt. 59.elektrolitcdlszenien Az jon. A vizvagy kdnnyfivizlegyen(HzO),vagynehlzviz,azaz(DzO). Az elektrolit tisztas6ga nagyonfontos.

Fiiggel6k

217

turbirit6sakevesebb, Aviz s nehdzv(zlegal6bb 1 megaohmosfajlagos ellen6ll6srilegyen, 6s az 6tl6tsz6sdga, s6, egy mint},2 NTU legyen.Ez az 6tl6tsz6silg ultrafinom szftr6veldrhet6el. A legc6lszeribbenhaszn6lhat6 l(Altal6ban, brir a litium-szulfdt a m6los kever6k eset6nkdmiailag tiszta cisszet6teln6l. k6t tium-szulf6t 1L2SO+) legel6nycisebb,mds vezeto s6k is alkalmazhat6k, melyek b6rt, aluminiumol, galliumot vagy talliumot tartalmamak, de litiumot is felhasznSlhatunk.Az elektrolit PH 6rtdke cdlszenien 9 egdszlegyen.

goly6cskdi A vezet6s jel<iltpall:idium Azonban pall6diumot a a legcdlszenibbek. mikrogdmbcicskdk burkolatir A 36. szhmmal
m6s {tmeneti f6mmel, ritkafoldfdmmel 6s urilniummal is helyettesfthetji.ik.Altal6ban b6rmelyik ilyen f6m kdpes nagy mennyisdgii hidrog6n elnyeldsdre, azdrt,hogy fdmhidridet alkosson, 6s ezek mind felhasznillhat6ak. Ezek a helyeftesit6 fdmek a kdvetez6ek lehetnek: lant6n, prazeodium, cdrium, tit6n, cirk6nium, van5dium, tant6l, ur6nium, hafnium ds t6rium. Ezen elemekr6l sz6l6 kdnyv a: ,,Szervetlenhidridek" (Inorganic Hidrides), iroja B. L. Shaw, PergamonPress,1967.Azonban pall6dium a legjobbanismert, 6s legsz6lesebb is, kdrben tanulm6nyozott fdmhidrid alkot6, 6s ezt hasznilltam az el6z6 szabadalmakban hogy elektromosan vezeto hidrogdnmegkdt6 mikrogombdket kdszitsek. Egy illtallnosabb esetbenaz akovetelm6ny, hogy a felszfnenf6mhidrid alakuljon ki, a mikrogtimb belsej6nekanyaganem l6nyeges.

Alternatfv kialakitisi lehetds6gek jegei cellam6skialakit6silehet6s6 lhtszanakA 80. sz6mmal elektrolitikus a A 3. 6s 4. 6br6n 80. sz6mri nem femeszhr6tagolckal szintdn86. 6s 84. szdmu hengeres testet tivegb6lk6szi.ilt a82. sz6mu l6lt esetben bemeneti A anaka 82. szfimthhzhoz. 88. ds 90. sz6mri l6tjuk el, rigy, hogy a 92. 6s 9a. O-gpruk kapcsol6dj tagot,mig a 86. adjaa kimen6tagota alkotj6k,a 84. adjaa bemen6 6skimenetikamrrika 84. ds 86.rdszeket cell6ndl. 80. szdmri elektrolitikus elcibb vdkonyrdzrigy mikrogombdksokas6g6t kapjuk,hogy nem femesgdmbdket A9l. szbmtvezeto boleirtuk,majdpallddiumbevonattal Liduk el, amintazt az elozoekben majdkdztesnikkelrdteggel rdteggel,
ritjuk be 6ket, 6s a96. sz|mt konk6v perfor6lt h6l6 fel6 helyezzi.ik el, mely platin6b6l kdsziilt, 6s ez a 84. sz6mi zfu6tagbelso vdg6n helyezkedik el. A 16. szdmfi elektr6da kapcsol6dik a 96. szimiplatinavezet6 h6l6val a 88. sz6mribemen6 kamr6n6l. A 70. szhmutermoelemparm6ri a 89. szdmri elektrolit bemen6 h6m6rsdkletdt a 88. sz6mri bel6p6kamr6n6l. Itt a 91. sz{mu vezet6 mikrogcimbdk csak lazdnvannakberakva, fgy amikor a 89. szdmri elektrolit a 3. szdmt 6brdn a nyilvessz6 irSnydbafolyik, akkor a gdmbdk folemelkedhetnek a szigetel6 perfor6lt 98. szflmu bels6 r6sz6rehelyemtianyag hfl6ig, melyet a 86. sz6mri zdtr6tag ziink el. igy a 89. szdmrtelektrolit tomegfluxusit szabilyozva a 91. szhm.lvezeto mikrog<imbdk kdzti t6vols6g vflltoztathat6. Bdr mikrogdmbcjk keverednek 6s forogalazdn elhelyezett 9I. sz6-m,ld hatnak, az elektromos kontaktus megmaradkdztiik. A 100i szhmi 2. perfor6lt platinah6l6 a 98. sz6mirszigetel6h6l6 6s a 86. szitmit z6tr6tagkozdtt helyezkedik el, 6s elektromos kontaktusbanvan a 68. helyen a 15. sz6m.6 elektr6ddal.A termop6r mdri a 72. szdrnfr 89. sz6mrielektrolit h6mdrs6klet6t, amint elhagyja a l 80. szr{mricell6t. Amint az el6z6ekben ismertettiik, a 84. 6s 86. zdr6tagok mozgathat6k a 82. szdmi hdnban, rigy, hogy megnyomjuk az 50. 6s 52, zfu6lemezeket. Ez a 4,6bra. zir6tag szabillyozzaa 89. amikor az A 3. ribr6nakegy rdszrajza, szdmi elektrolit t6rto satdt van.
cellanyugalomban elektrolftikus

3. 6bra. egy Az elektrol(zis-cella m6sik mely az et megval6sft6sdnak metszete, sor6nl6thatunk. elektrilitgyorsi{raml6sa

218

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

vanl6tjuk a 4.6br6n,amintnyugalmihelyzetben A a 80. elektrolizill6cellilban. 91. szlmtvezet6 gdmbdket nak,6snagyonkev6selektrolit6ramlika celldn6t. form6j6tmutatjuk.A 102. avezetf h6l6k egym6sikmegval6sit6si Most az 5., 6., 6s 7. ihrhtmegtekintve, mikrogdmbdk 106.vezeto a rendelkezik, 104.6s mely eziistbevonattal kdsztiltlemez, anyagb6l szdmtvezeto Mdtt, er6sitjiik a 1I4. 6s 116. helyen a I02. szhmt vezet6lemezhez, szigetel6b6lk6sztilt epoxigyant6val az mikrog6mb6k akcsaka lO4. szdmliu igy cell6ban. a kat6dnak haszndljuk elektrolitikus az hogy kat6dk6nt nyrilnaka 102.szhmtvezetillemezkb' csdvek A tiv feltilehi felszinei. 108.6s 110.szhmipolietil6nszigetel6 tekeriink. dr6tband6zst 6tmdr6jri,11.2.,sz6mt 0,1 6s 16,az ellenkez6 sz6leken, ezekkdrtl platinabevonat0, cm az Ezzel az elrendezdssel elektrolit a 102. szdmt vezetllemez ment6n folyhat 6s a 104. szimit an6d vezet| dr6tkdteg, kat6d6s a 112. szhm.6 valaminta 102.szdmri boritott mikrogdmb6,k, vezetlanyaggal pozitiv sark6hoz kapcsolvan t6pegys6g kdztitt elektromos 6ramfolyhat fgy, hogy az ut6bbiaz egyenfuantri kapcsol6dik. negativsarkiihoz va, mig a I02. sz6mrivezetolapatiryegysdg

6. 6bra. Az 5. 6braegyik aluln6zete.

5.6bra. nz an6d6s kat6dkombin6ci6ja a a tal6lm6ny egyik megval6sit6s6n6l.

'

7. ihra. Az 5. 6brdn 7-esir6nyb6lnagyitottmetszds. a

Kfs6rleti eredm6nyek k6t Az 1. 6s2. ilbrilnismertetett kisdrletielrendez6st felhasan6lva,kisdrletielj6r6s l6p6sb6l6ll. Az l.16a p6strigynevezett 0,05 Amperes 6ramotengedtink feltcilt6si f6zisk6nt irhadukle, amikorviszonylag alacsony, pertordltr6csokkdz<itt folyik, az 59. elektroliton6t, a 15. 6s 16. elektr6dkdzdtt,6s ez az fram a 38. 6s 44. amint ezt az elozoekben leirtuk. pall6diummal borftott Az l. flzisban az 59. szdm,u sor6na 36. szdm6 elektrolit,azaza vfz elektrolizise kiiriilbeliil k6t 6rft vesz mikrogcimbrik fel.szfndn hidrog6nabszorbe6l6dik, igy ,,t6ltdtt"lesz.Ez a tdlt6s 6s a ig6nybe,ba 0,005Amper 6ram folyik a cellin keresztiil.Miut6n befejez6ddtt hidrogdn,vagy hidrog6n mikrogdmbcikdn, 15.6s 16. szdmu a elektr6d6k a36. szfimtvezeto izot6pokbettilt6se pall6diumborit6sba, a 6llankdzti 6ramszintet m6rdsieredm6nyeit folyamatosan'ndveljiik, mialatta 70. 6s 72. szSmitermoelemek a d6anfigyeljtik. Az 59. szhmu cell6nt<jrtdn6 fltirarnlflsnhl tdmegfluxus elektrolith6mdrs6klet6t 12. szitm.6 a viltoztathsfval is befoly6solni tudjuk. Az id6 fiiggvdnydbena 70. 6s 72. termoelemek6ltal mert hdmdrs6kletet rekorderen egy rdgzitettiik.Ezenkivtil mdg a 15. 6s 16. Elektr6dokkdai egyenfesztiltsdget milliliter/percmdrtdkegymdrtiik az id6 ftiggvdnydben, valamintaz 6ramot, dz elektrolittomegfluxus6t ds A sdgben, valamintaz 59. szdmlfelektrolitnyomdsdt (PondSquerInch) m6rt6kegysdgben. &10. 6br6n PSI l6that6az elektrolith6m6rsdklete fokban,ahol a vizszintes tengelymutatjaaz id6t.Ezenkis6rletekalattaz C volt, azazkdriilbeliil 14,7PSI. elektrolitnyom6sa atmoszf6rikus platin6valboA 8. 6br6nl6that6eredm6nyek mutatj6ka I20. szdtmrt vonalnill,amikor a mikrogdmbdket ritjuk konhollk6nt.Elektrolitkdnt kdnnyiivizethaszn6lunk. 126.vonal mutatjaaz elektrolith6mdrsdkletdt, A a aminta 12. sz6mielekmolitikus cell6ba bel6p.A 128.vonalmutatjaaz elektrolith6mdrsdklet6t kil6pdskor. ndveked6s6t amint 6tfgy b6rmelyid6bena AT h6m6rsdkletkiildnbs6g mutatjaaz 59.elektrolith6mdrs6klet halada 12. sz{mi cell6n. AI. t6bl6zat mutatjaa 8. ihrhn lev<ieredm6nyeket. tilblilzaton AL mdg az elektrolitikuscell6raadottteljesitmdny is l6tszik (V x A) 6s a cell6b6l kinyert h6 mennyisdge l6tszik a h6mdrsdkletkiilOnbsdg is x oFR).A9.6br5n ldtszika2.6brin bemutatott (A'I'x cellam6r6si eredm6nye, tdmegfluxussal elektrolitikus h6mdrsdklet6t a amikorpall6diumbevonatu mikrogdmbdket haszn6lunk kis6rletben. elektrolitbemen6 a Az

Fiiggel6k 219 nyom6son a 132.g6rbemutatja,mig a kimen6h6m6rs6kletet 134.gtirbe.Ezt a kisdrletetis atmoszf6rikus v6ltoz6k,azaz A aII. kis6rleteredm6nyeit tiblfuatbanismertetjiik. bemeno bemutatott v6geztiik.A9. 6briri(AT) l6that6,valaminta kimen6h6mdrsdkletkiil<inbsdg 6s a bernen6 az a fesziiltsdg, 6ratn6s a tdmegfluxus l6that6. 6skimen6teljesitmdny 90 80 ?0 60 50
Px, H2O 1 atm' 90 80 7g 50 10 3I 20

o d 30F
2 0. < t0 0
2 perc
9.6bra. A 8. ilbrfhozhasonlit, de pall6diumbevonatf mikrogdmbdket haszn6lunkegy olyan elektrolitn6l, mely a2.6br6n bemutatott kOnnviivizet haszn6l. elektroliz6l6 cell6Ln6l

r0
00c

8. 6bra. Hdmrsdkletkiildnbs6gid6beli lefoly6 sa a 2. 6br6tt bemutatott elektrolitikus cell6na, mely hagyom6nyos platinabevonatf mikrogiimbOket haszn6l.

Pn, D2O 1 atm.

100 90
$

100

sq
80 70 50 E,A '- oc 40 30 t0 t0 0

70 80 50
{ 30 20 l0 00c
10.6bra. haszn6mikrogdmbdket Az 6brahasonlita8. 6brihoz,de pall6diumbevonatd cellaesetdn. elektroliz6l6 lunk 6saz elektrolitnehlzviz a 2. 6br6nbemutaton

11.r{bra. rendszer A 9. 6brabemutatott nyom6s esetdn. magasabb eredm6nyei,

t00 90 gt

m
50 50

o oc
30

a
10 0

12, {bra. A gcirbemutadaa10. 6br6nbemutatottrendszer nyom6sn6l. de erdm6nyeit, magasabb k(s6rleti

cellakisdrleti A 10.6br6na2.6brdn l6that6 pallddiumbevol6tszanak,amikor eredmdnyei 6s haszndlunk, atmoszf6natf mikrogdmbdket miikiidik a kisdrlet.Ebbena kfrikus nyom6son s6rletbenazonbanaz elektrolit neh1zviz6s a litium-szulmennyisdgri fentiekbenismertetett a f6t volt az elektrolit.A grafikuseredm6nyeket foglalja a 136. gdrbe mutada,6s ez magdban 138.sz6mrivonalat,mely a bementihtim6rs6kmelyaz elektrolit 6s letetmutada, a 140.g<irb6t, mutatja.Ezeketaz eredkimen6h6m6rs6klet6t foglaltuk dssze.A m6nyeketa IIl. tilbl{natban 11. 6s 12. ilbrdkonl6tszik az akisltlet, amikor vdgeznyomdson 180 PSI (kb. 15 atmoszf6ra) kis6rletet.A ll. 6brfn az elektrolitikus tiik a haszcell6banarany borft6srimikrogdmbdket

niiltunk, ds kdnnyrivizet. Az elektrolit bel6p6 h6mdrsdkletdta 144.vonal mutatja, mig a kimen6 h6m6rs6kelektrolitikus A letet a 146. AIY. tilblfuzatmutatjaa bemen6 6s kimen6 eredmdnyeket. t2. ilbritn a 12. szim:iu

220

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

cell6t ism6t pall6diumboritdsri, 36. szfm.6mikrogdmbclkkel l6ttuk el, 6s nem arany boritflsri gdmbdkkel, 6s kcinnyiivizet haszn6ltunk 180 PSI nyom5son. A 150. szdmuvonal mutatja az elektrolit bemend h6m6rs6kle6s tdt, mig a 152. sz6mt vonal mutatja a kimeno h6mdrsdkletet.A V. t6bl6zatmutatja a bemen<i-kimen6 sz6mftott eredmdnyeketaz elozoekbenleirt kisdrletekn6l. megtudjuk, k6t tovdbbi kisdrletben rdgebbi dsszerillit6A26rt, hogy a fenti eredm6nyek ismdtelhet6s6g6t sokat ism6teltiink meg, 6s ezeket mutatja a VI. 6s YlJ. tilblilzat A VL tibl4natban a pall6diurn bevonatri mikrogdmbdket konnyiiviz elektrolitban haszn6ltuk magas nyom6sn5l. Ugyanazt az elektrolitikus cell6t haszndltuk itjra, ugyanazzal a pallildiumboritdsri mikrogcimbokkel, amikor nehlzvizet haszn6ltunk elektrolitk6nt 180PSI nyomdsn6l. Analizis kalibr6ci6s A 13., 14.6s 15. 6brdt felhaszn|lva a fenti eredm6nyekl6that6.A 13. 6bra a fesziilts6gdram gdrbekdnt is haszn6lhat6,ahol a fesziiltsdgetl6tjuk a fiigg6leges tengelyen 6s az firamot a vizszintes tengelyen. A I-Yfi. tdblilzatok Osszes eredm6nyeiitt l6that6ak.A 14.6s 15. 6br6n lev6 grafikonokn6l l6tszik, hogy a fiiggrileges sk6la a bemen6 teljesitmdnyt, mig a vizszintes sk6la a kimen6 h6teljesitm6ny, amit a h6m6rs6kletkiildnbsdg 6s tomegfluius szorzat6b6lkapunk. A 14. 6bta a I., II. 6s IIL tdblilzatok eredm6nye, ahol az elektrolitikus cell5t atmoszfdrikusnyom6son mtikddtettiik. A i5. 6bra 6br6zoljaa IV-V-VI. 6s VII. t6blazatok eredm6nyeit,ahol az elektrolitikus cell6t 180 PSI nyom6sonmiikddtetfiik.

Megfigyel6sek m6don fligg megj6solhat6 kdzti dsszefi.igg6s A 13.6br6naztlfitjuk,hogya bemen6 fesziiltsdg 6ram ds a gdrbdk. II. 6s A csoportosolnuk Figyeljtkmeg, cella fiigg6en egym6st6l. hogyazelektrolitikus nyom6s6t6l
Ezek a feszi.ilts6megbecsiiltiik. lll. tSbl|zatokn6l nem n6h6nybemen6 fesziilts6g6rt6ket m6rttinkle, ezeket hatdrozgek a 13.6bramegfelel6gdrb6ib6llett kisz6molva, amikoraz ilramotezekb6la kisdrleti6rt6kekb6l tuk meg.A megfelel6 teljesitmdnyt becsiilnitudtuk. igy bemen6 platin6val l6tszanak, amikor a mikrogdmbdk A 14. 6s 16. 6brdnaz I-IV. tdblilzatoknill m6rt eredm6nyek nem l6tszik semmilyen ki Ezekn6la g0rb6kn6l 6s arannyal lettek borftva,ahol nem alakulnak f6mhidridek. gdrb6n. h6kimenet Azonbana II., ilL, V. 6s VI. tilblilzatoszokatlan diszkontinuit6s, teljesitm6nybemenet a sz6mos diszkontinugdrb6keset6n, mikrogdmbdket hasznilltunk, kat reprezent6l6 amikorpall6diumborft6sf megnoveked6vhratlan itSsttal6lunka bemen6 ami a h6teljesitm6ny teljesitm6ny kimen6h6fluxuskozcitt, ds val6szinileg azdrt, nem mutat ilyen diszkontinuit6st, s6reutal. A VII. t6bl6zatot bemutat6gdrbeazonban ami hogy eldrjiik azt a hidrogdntelitetts6get, mert a bemen6teljesitmdnyt nem nriveltiik meg elegend<ien, goly6k 21. naponkef6mekkelborftott sziiks6ges diszkontinuit6s kiv6lt6s6ra. 5. 6s 7. 6br6nbemutatott Az a rigy, hogy a 102.sz6mif6mlapr6l reszttilmtikddtekaz el6z6ekben elektrolitban,0,2Ncmzsiinisdgndl, leirt nemvdltakle.
r0.0 9.0 0.0

pa*rdo PSII 1il.7

*!o mnr PSII {180 m+h nrrur (tgo

Psil
12.2atm
Fa12.2 alm

Pd{]jh" PSil t14.r 7,0

Vs,o
1,0 3,0 ?,0
1 l l

6.0

Psi 1 atm= 14.7 1 Psi = 50Torr atm 1 Psi = 0.68

0,r 0.e 0.3 0.{ 0.5 6ram [A] 0,6 0.i 0.8 0.9

13.dbra. Grafikusan 6br6zoljuk 6br6n a2. 16that6 elektrolitikus cellaeredmdnyeit, a fesziiltsdg ahol l6that6az 6ramfiiggvdnydben, ktilcinb<iz6 mikrogiimbcikn6l, elektrolitokn6l nyom6sokn61, 6s

ptqdo psl ut.l

q 3'o =c {,

frms u

.E a.o o
{, g
o e o l'l -t-

1,,,,,0 n*llo
ril lilsrr

14.6hra. K6t kiilitnbiiz6 bevonatot tartalmaz6 mikrogdmbcikdn vgzett 6s bemutatdsa, m6r6sieredm6nyek h6rom ktil6nbdz6 viz eset6natmoszfdrikusnyom6sn6ll6thaduk teljesitmdny elektromos a bemen6 a 6skimen6h6 6rt6ket cell6ra.

E q,

.cI

0 kimenO teljesitmny * fil [aT

Cellaellen6116s Amikor az elektrolitikus cell6t a kisdrletekhez egy a el6kdszitetttik, cella el1en61l5s6t Wheatstonem6rtiik megaz elektrolitbevezet6se hid segits6g6vel vdgtelen szbraz6llapotban el6tt. A cella ellenSllilsa kell lennie. Mdsktilonbenaz an6d 6s a magasnak kat6dotalkot6 goly6k kdzti rdvidzfulat 6ll fclnn,6s rijra kell rendezni.A kfs6rletek ekkor az egys6get bl6tt; mikor mfir az eleklrolitot beenmegindit6sa 16 gedtiik, a cella ellen6lldsdt Ohm-ra6llftottuk be, hoztuk. helyzetbe hogy azfultagokatmegfelel6 irgy,

pr+r6o psr rrm vril lris.E

15. {bra. A kdtf6lek6ppen bevont mikrogdmbcikn6l, hrirom kiilcinbdz6 vizndl, 180 PSI bels6 nyom6sn6l a bemen6 teljesitm6nyt a kijiiv6 hti fiiggvdny6ben az elektrolitikus cell6n6l,

3.

ViktorSchauenberger 6s molekul6risvegytiletk6pz6d6s bomlds Eljrflrds berendez6s 6s

folyamatf n ak szab6ly oz6s6hozmozg6sban lev6 ktizegben.
A szabadalmdnak for dit dsa

folyaddk-,ghz-,vagy leveg6elmozditani nem volt ismertel6ttiink,hogy lehetsdges Eg6szen mostan6ig legyenek. tetsz6s szerintszabillyozhat6k folyamatok kdzegeket, m6don,hogy a molekul6ris oly a vonalf nyrijtott csovekben) m6dszerekkel(pl. sima,vagy egyenes elmozdit6si A jelenlegalkalmazott (reaktiv) visszahat6 is melldkjelens6gek l6trejdnnek, de nagy a hajt6erejtik, id6kozben kering6kdzegeknek (srirl6d6st?). Ez el6segitika rnolekulapusztul6st megmozgatj a szerkezetet, 6k tendencia formfijiban,amelyek jelent6sen jelensdge 6s feler6sddika sebessdg a nyom6s a jelensdgnem ir6nyithat6,valaminta disszip6ci6 kildvellds,stb.sor6n. hevitds, mechanikai nciveldse, kiegdszitd ha 6s molekul6risszerkezetet, ktildnOsen Amint meg kell lrizni egy folyad6k-,giz- vagy leveg6k6zeg hogy sztiks6g-es, a fenti elengedhetetlentil folyamat6nak ktizbeldpnie, kell vegyi.iletk6pz6d6s egy molekul6ris pusztft6 megsziintethessiik. folyamatokat a amelyeknem csakmegakad6lyozzfk nemkfv6A talSlmdny tfugyaegy eljdrds6s olyan berendez6sek, hanemlehea folyaddk-,gfn- 6s leveg6-kdzegekben, pusztul6st az energia-csdkkendst 6s natosmolekul6ris

222 EgelyGydrgy:Bevezet6s trtechnol6gi6ba II. a megmindezzeljelentdsen t6v6tesznek molekul6ris energetikai egy 6s dsszerillitrisV 6sszet6telV szerkezetet, ndvelvea mechanikai folyamathat6sfok6t. Bizonyosesetekben molekul6ris ritmikusanv6ltakoz,6 t6gul6s(nyril6s)a folyamatoknak jellegzetes, egy fejl6d6sritmusaszerint. 6sszehriz6d6s-tigul6s-<isszehtz6d6s kell lezajlaniuk, szerint valamintegy fokozatos Mihelyt megakadSlyozzukmolekulapusztul6st,lerak6d6sok mozg6sban a a lev6 vizben,illetve m5sfoa

"TiltH#:!,gXfl"32^)*rk,*r.etezetthat6s rolyam sor6n egy olyan atattat6rhet6 el,amelynek a k6zegnek egytdbbirinyri forg6 lamin6ris alakf tart6lyokban, mozg6st adunkcs6vezetrikben olyankiildnleges vagy amelyekben lehet6vd villik ez a fajtamozgds. (,,composition") elrendez6dds-m6dosul6s, A molekul6ris energetikai drvegyiilet/dsszetdtel 6talakul6s, tdkndveked6s, redukci6,stb.- atal6lm6ny folyamatok 6rhet6 el: biokatalitikus szeiinti,kdvetkez6 sor6n a.) Az elmozditand6 ktizegttibbirdnyri megforgat6sa 6lta7, olyan alakzatokban, amelyek kedveznek ennek a tekercseldsnek, amelyek 6s meghat6rozott anyagokb6l 6ptilnekfel, 6sadottesetben b.) olyan anyagokhozzbadilshval, amelyekk6pesek magukba fogadnikiildnb0z6atom-ds molekulaszer(,,trace") kezeteket, nyory/pdlya alakrielemeket, aktfv6shasonl6 anyagokat. c.) A kdzegekes ahoz,zdjuk adott anyagokenergetikai kapcsol6sa 6ltal,pl. katalitikusriton, ktil6nbdz6 frekvenci6jri f6ny direkt vagy indirekt besugarz6sa (pl. k6k feny, ultraibolya,elt6r6frekvencia6ltal j<iv6fdny),vagymdsfajta (pl. s6w6l rezgds ultrahang) el66llft6sa 6ltat. Egy bizonyos frekvencias6ver6s f6nyhat6sait,amelyek megmozgatjik, vagy rong6ljrik a szerkezetet, mindegyikkdzegben el6remeghatfurozotl, minimiflis 6rt6fue csdkkenteni. kell Pdldakdnt riraml6vagy tdbbjriratu(an) egy forg6 mozg6st eredm6nyez6/el6segit6 vezetl kivitelez6siform6ja, amely legal6bbismeglrzi a mozgdsban lev6 kdzegmolekul6risszerkezetdt, nyilt keresztmetszetben jellemz6kkelbfr: ndztre, kdvetkez6 a Egy jellegzetesm6don v6ltoz6metszet, amelyetrigy k6pzelhetiink , mint egy toj6s csric$6t, amelynek el s fele a metszet (1. szdls6 6rt6keihez viszonyitvaszimmetrikusan visszatdr 6bra),ily m6donegyiiregetform6lva. Ilosszmetsz (2. 6bra), et hulldmalakzatban.

81._._.I_ dL---+-

.'4-' I
,

I
I

T I
a

l. 6bra.

2.6bra.

3. 6bra.

A vezptbalakjaoly m6donalakul ki, hogy a hosszrnetszet ment6na metszet ism6t16d6 rdszea hull6mmozg6s fels6rdsz6b6l annak als6rdszdbe mozdd el.Az elmozdul6s sor6i aziiregkeresztmetszete csOkken 6s lassacskdnhulkimmozg6s a lev6 sz6ls6drt6kt6l hullfmmozg6s csrics6n e nullapontjrln lev6 minim6l6rtdkig mozdulel, hogy aftin ett6la pontt6l lassan rijra ndvekedni kezdjena sz6ls6drtdk6igkdvetkez6 a hull6miireg6ben, amelysz6ls66rtdk szimmetrikus az 6t megel6z6 lesz szdls66rt6khez k6pest. (patakok,foly6k, stb.) a fentiekbenleirt vezetl el6felt6telea forg6 mozg6snak, Termdszetes vezet6kben vfzsodr6s a felfrissiil6s6nek hogy a biol6giai6raml6sok s t<irvdnyei fennmaradjanak. Ha a toj6sform6t kiegdszit6kerek rdszta hegyesrdszrehelyeznik, a zbrt keresztmetszetnek megfelel6 alakzatot kapunk(3. dbra) A 4. itbra a tal|lminynak megfelel6berendez6s egyik megval6sit6si form6j6t mutatja be pdldakdnt, . amelyben zirt metszetri egy csdvettekertinkegy kdpzelt,kdrmetszetii hengerburok kdr6. (Hogy kivi.il,vagy beli.il, a szcivegb6l dertilki. - a ford.) az nem Ezt a megval6s(tdsi formdt alkalmazhaduk 6s tizemiviz vezet6kesit6s6n6l,mindenfajta olajvezeiv66s t6k esetdben Amennyiben 5naml6 az mozg6st szeretndnk meggyorsftant, azlrt hogy csdkkentsiik szakaszt/metszetet a 6s hogy takar6koskodjunk alkalmazottcsd,vekanyagdval, zdrt keresztmetszetben az a ilbrfz;oltcs6veket (esetleg cs6nyal6bok) fenti m6dona kdrmetszeti,timasztdkk6nt a szolg6l6 forgatotthengerhdj 6s kdrd tekercseljiik.A teljesftm6ny/hozam a meihanikaihat6sfokntjveked6se forg6s sebess6g6nek 6s a m6dosft6s6val

gin' m6dszere tttbbekk0zdtt- a folyadek-, formakiikindsenmegfelel6 Ez szpbfilyozhat6. a megval6sit6si mozgat6s6nak. 6sleveg6kdzegek (6talakul6s, vegyiiletkdpzod1s,6rt6kndveked6s) p6ldak6nt bemutatott6s kiildnbdzb szintdzisekkdnt Egy is Ehhezabercndezdshez a3.6brdnl6that6 z6rt keresztmetm6d az 5.6brdn l6that6. megval6sftdsi szolg6l6 szetet haszn6ljuk. 4 b

4.6bra

5.6bra

k<ird forg6stest csdvetegy lcupszerti form6hozegy,a mar emlitettkeresztmetszetti Ehheza megval6sit6si tengewiz a sordna metszeVszakaszforg6 test csticsafe16csdkken(ez haszn6lhat6 A haszn6lat tekeriink. vagy ellenkezoitfinyban, illetve tengewiz ddesvizbeval6 sz6llit6s6hoz), |desvizzdt<irtdn6villtortatfusithoz, alkalmazhat6). az alapzatfeldcsdkken(ami pedig kever6kekszdtvflasztdsakor 6ssze csfcsokndlfogva vagy az alapa tdbb ily m6donfeltekertcsdvetkapcsolhatunk c6lb61 Ktildnleges -foly amatoksordnpulz6c eloilllitds6nakc6lj6b61. i6 zatoknil.fogva, pl. szint6zis egy is Eppenigy, tcibbilyenf6lecsavar(csiga-)vonaldsszekapcsolhat6, kdzdstengelykcir6. zdrt,a fenti m6dontenyitott vagy r6szben perfori{lt,rdszben nyitott, behasftott, Szint6nalkalmazhatunk (pl. diffuzi6svagy snir6,stb.hat6sel6r6s6hez). cs6rendszereket kercselt csdveket, nem segits6gdvel csakamoz' forg6sisebessdg6nekszab6lyoz6s6nak Az ilyen csdvekvagycs6rendszerek modifinciveljiikmeg,hanema molekul6ris hat6sfokot 6s sebess6g6t, a mechanikai kdzeg6thalad6s6nak 96 is. kdci6sebess6g6t j5val nagyobbtSvols6folyamataazonban a Ilyen fajt6jri, nem forg6 csiivekben molekuldris6talakul6s meg. gokban val6sul tdndsa kever6se, a alakjit illeti - ktlldndsen kozegek racion6lis tart6lyokjellegzetesen Ami az alkalmazott - vagy erjed6si,biok6miai folyamatokmegval6sul6sa azt a tapasztalat matatjq hogy olyan sor6n, eset(n esetleg vagy toj6sforma-eredetii, ha a forg6 testtoj6salaku, bels6keresztmetszete amelynek esetdben, alakzat forg6mozg6s. szab6lyos mozgathatja eset6n parabolaatartillyt sziiks6g hiperbola-szeru, olyan form6t,hogy a forg6 tesfelvehet.egy eddigemlitetttest esetdn az A hajt6mri/-berendez6s dsszes a Az (ellenkez6 ir6nytvev6)forg6 mozg6st. ilyenjellegti hajt6mtivek ritmikusanmegfordul6 teknek6tadegy magyarinatra. jelenlegitechnika rdszletes s tartoznak, nemszorulnak teriilet6hez pl. vonatkozhat szil6rd,foly6kony 6s 96z b6rmilyenm6dontdrtdnhet, anyagokeloszldsa A bedpitend6 (molekul6ris szerkezet). tajtfijilt6l 6sszet6tel 6s anyagokra, fugg a kiv6nt molekuldris halmazfll[apotf d6zisok alkalmazott aziv6viz es azii',zemivizelemzlsekor eloszl6sa vizhezpl. az anyagok Felfrissitend6 feleljenmeg. ar6nyanak kapcsolatban leirt mozgdsfajtakkal a kapcsol6sa fentiekben Az ilyen adal6kok6s a ktizegekenergetikai gyfirtishhozhaszvezet6kdstart6lyok riton,titbbekk<iztitta fent emlitettcsdvek, pl. el6rhet6 biokatalitikus 6ttal. nrllt anyagokmegfelel6kivfulasztdsa mtigyantifk, rdz, haszn6lhat6: eziist,aranyes az 6fr6zetei, bizonyult 6s igy alapanyagk6nt Megfelel6nek (pl. vdrdsfeny6,tdlgy, stb.),6semeanyafaf6l6k kristdlyokkalvagy azokndlkiil, term6sk6, f6m- 6s6sv6nyi pl. mondjukegymegfelelf rez}frozetbll gok kombinr{ci6i. 0ssze6llithatunk 6rt6kes gy6gyvizet, ' kapcsolatbizonyosenergetikai (aktiv 6shasonl6anyagok) anyagoknak 6s Akatalizhtornak a be6pitend6 j6lismert akatalizfitorok a technik6j6b6l. alkalmaz6s6nak eLlggd bankell 6llniuk, amiqtaz egy6bk6nt

II' a 224 EgelyGytjrgy:Bevezet6s t6rtechnoldgidba elnkfvtil direkt vagy indi emlitetttik,megval6sulhal m6r kordbban ahogyan kapcsolds, Az energetikai (ultrahang) f6ny (kdk feny, ultraibolyafdny, stb.) 6ltal, vagy rczges pl. rekt besugi,rz6s, eltdr$frekvenci6jir rezg6sekkel. mechanikai dltal,valamintfenntarthat6 lev6 amelyeta mozg6sban kozegb6legy ,,sai6tmagdn tekercsel6s, tdbbj6ratu A m6r emlitett,jellegzetes ir6ny6( viz az tdbbekkdzdtth6m6rs6kl.et-esdshez eset6n anom|lia-pont ir6nyjellemezleginkdbb, tekered6" (compression) vezet. lev6 ban),valamintamozgfusban kozegrisszestirftsdddsdhez 6s lehet6s6g6re, folyamatokszabiiyozflsSnak az emlitettmolekul6ris feltdtelek Ezeka hat{soka tok$letes turbindk,tengerihaj6k, szirazfoldi alkalmazhat6k A eldrdsdre. gyakorlatban egyjelentdshatdsfok-ndvekedds ndveemel6-6s hriz6er6 ktizegekmozgatisbra/sziilithsiia, a 6s l6gi jrirmiivekmeghajt6s6ra,legkiildnfdldbb stb.). (pl. utak viz6ben, l6s6re sek6lyhaj6zhat6

6
t

{.

i
6.6bra

7.6bra

A hat6sfok-n6veked6s 6nmag6ban ttibbek kdzdtt a centrifugi4lishat6sri visszahat6falnyok6szdnhet6, amelyek m6sok megszi.intetdsdnek minden mozg6s sor6n, a mozg6s gyorsulds6val jelent6sen megndvekszenek,a ktizegben pedig, egyre feler6sdd6 molekul6ris bomldsi folyamatokhoz, valamint a fenti m6don forg6 kdzeg dsszesffisod6sdhezvezetnek. tart6lyok, stb. Forg6 csdvek, cs6rendszerek, eset6benezenkiviil a mozg6 alakzatok 6s az elmozdul6 kdzeg kdz6tt szabillyozhat6,,,eIlent6' tes ir6ny0 mozghs" l6p kdzbe, amely feler<isiti vagy meggyorsftja a fenti folyamatokat, kciztitjellegzeteshat6s6t. ttik a hat6sfok-ndveked6s A tal6lm6ny alkalmaz6si teriiletei nagyon v6ltozatosakds sz6lesktiniek. Ennek az eli6risaz nak 6s berendez6seknek alkalmaz6saktilcino-

viltoz6 megg6tol6sdra, t6rtdndlerak6d6sok a tdrt6n6k6rgez6ddsek, vezetbkben senmegfelel6a csdvekben maivlviz 6s iizemi vfz biol6giai tisztitds{tra, alakitlsira, szennyezett min6sdgifokban tengewiz edesvizze pl. (composition) transzform6ci6kra, fo6s szerkeszt6sekre energetikai gasfokri molekul6risszint6zisekre, atnint az a futalakitfusa (levego-vagy 6ter-)molekulilrisszerkezetehkl', lydkony molekul6ris szerkezetek 96zMeg (pl. nedvekk6pz6d6se,6talakul6sa). megval6sul a v6r 6s egyb a kiilcinosen ndv6nyekn6l termfszetben, jellegzetess6geket rij a kiilOncisen forg6 mozg6s, szerkezeti hogy ez az (tjfajtamozg6s, m6g emliteniink, kell vizemel6berendez6sek 6s vizer6mtivek rndsfajta a eredm{nyezhet turbin6k,tengerihaj6k 6s a repiil6g6pek, eset6ben. a6.ilbrasematikusrulzdvalkapkell lefrjuk atalllminy tingydtmeg jegyezniink, Hogy m6gpontosabban 6rzdkelhet6en forg6 mozg6st a tdbbir6nyri ir6nyf), ktil6n6sen hogy a fent emlitett@l.u ellentdtes csolatban, jellegzetesen (fel)teamelyegy ezni,Ezenaz 6brdn, irdnybankell megterv bemutatott v6zlatosan a 6. 6brdn ir6nya,E pedig a forgdst6nya. be,D az alakzatforg6s6nak kercselt alakzatz6rtkeresztmetszetdtmutatja figyelembe vehetjtik azokata form6kat, amelyek a forg6 testnek Mint tekercseltformdkatlalakzatokat, l6thatjuk,s vonalaita 4., 5a, b, c, d 6brdkon a s mellettl6that6k, amelyeknek bemutatott adottteker(csel)6sek is az alakzatban megfigyelhet6. egy amelyeknek tekercselomozgfusa/tekercsel6se vagy kicsipl. kupszenitestekszintdnazok,amelyeknek nyfjtott toj6s(csepp-) A fenti ir6nybanmozg6 nyitetttoj6salakjavan. m6don tekerAz entTitett tartllyalakaatokmagukbanfoglalhatnak(ld. 7. 6bra)csdveketvagy jellegz'etes cseltcs6rendszereket. m6doncsavart ezeket jellegzetes a vagy Ugyanigy,a laipszeniforg6stestben, m6s,m6r emlitett testekben ell be, hogy rigy ki.ils6h6jon,mint bels6 oly vagytekercselt cs<iveket, cs6rendszereket m6donrendezhetjtk vannakelhelyezve. vagy cs6rendszerek spir6liscsdvek intdrieure) forditott ir6nyban feltileten(p6riph6rie

OszaulA. Ivanovics, OszaulP. Alekszandrovics,Gontar V. Alelcszandrovics molekuldris vegyiiletk6pz6d6s6s Eljfrfs 6s berendez6s ozhsfihoz, b oml6s folyamat6n ak szabi,try
(Magar ket tengelyfuiriiliforgdson alapul6 elidrds)

bels6 energifijfival, a feldt6lkezdvefoglalkoztattrlk folyaddkok Az elm{leti fizikusokata XIX. szinatdels6 k6rd6sek. al 6shasznosftdsdvkapcsolatos annak feltdrdsdval j6val k6s6bbkertilt sor, ismereteink els6k6nt743IIl szerinte t6mak<irben A gyakorlatimegval6sit6sra -benFranciaorsz 6gban. 1 laj szabadalmat93I szdmon sfromoztak publik6ci6l6tott napvililgot mdg hogy szdmos pontos magyarilzatdval annakellen6re, A kavitdci6-effektus "Fizikai effektusokrot6ci6s-graviti4ci6s tdremlitjuk meg Obuhov-Pronin: ma is ad6sa tudomdny.P6ld6l6zva (Viniti 1991-es 6vf. 6vf.107.sz.ill. 1993-as 243.s2.) c. elm6lete" cikkeit. fizikai vakuum ben"c. 6sSipov:,+A, g6pek egyesalkatr1szeit- pl. a szidolgoz6 draml6stechnikai A kavit6ci6-effektusa folyaddkkdzeggel - erroziv hat6sardv6n igen rtivid id6 alatt td,nkreteszi. vattyirk vagy turbinak jrir6kerekeit, a haj6csavarokat milr Ez6rt az ilyenek megval6sitSsakor a tervezltol elvSrjil<,hogy az alkatr6szmentdn6raml6 folyaddkban g6cok. ki ne alakulhassanak kavit6ci6s c61unkennekdppenaz ellerkezfje: kavit6ci6sriton a kekdzvetlent6rgykdrdben A javasolt megold6s k6pzdse, azonos vagy kcimdretrig6zbubordkok r6sz6b6l mikroszk6pikus ringtetettfolyaddkmindl nagyobb mellett. felhaszn6lt energia zel azonos keringtet6shez a bels6 szab6lyoz6ndvel6s6re a folyamatfokozatmentes 6s hat6sfok A talshAny feladata kalorimetrikus a megold6s kidolgoz6sa. si{raalkalmas A tal6lm6nyszerintezt afeladatotazzaloldjuk meg,hogy a kavitdci6sz6n6tkdvet6ena folyad6kotlegagazdagfi.z;isra' 16bb egyszeres spir6lbaniiramoltatvaegy glzhtbordkt6l mentesfinisra 6s egy g6zbubordkban finis belsej6ben 6ramoltatjukmajd fltktiztetjik, az itszegdnyed6 bontjuk, a gazdagfinist a g6zbubor6kban z6nael6tt vissza6ramoltatjuk a kavit6ci6s 6s rdszben elv6lasztjuk, k6ztet6st k<ivet6en hideg fazistlegal6bb a 6s mdgdttvisszakeverjtik folyad6kba, a melegf6zisttov6bbvezetjiik hasznosftjuk. a mfg 6s/vagy perdftdssel, fuarr/rilsi az nciAz elj{rdsegyik vdltozatdnfl, folyaddkdram a dinamikusnyom6sdt sebess6g vel6s6v6l ir6nyvdltoztatdssal ndveljiik. 6s mennyisdgdt perditds, 6traml6si a az Az eljflrbs egy m6sik villtozathnfil felszabadul6 a h6energia sebess6g vagyaz titkciztet6s helydnek m6dosft6s6valszabillyozzuk. 6saz irdnyvilltoztatds m6rt6kdnek van A berendezds ldnyegeaz,hogy egy kavit6ci6s-, egy szdM6laszt6- egy itkdztetb-z6nilra felosztva, 6s van ahol a kavit6ci6s-z6na bemenete fiiv6ka, amelyegy szivattyrinyom6csonkj6ra kcitve,a kavit6ci6segy kovalamintegy szabdlyozott z6nibakil6p,fogazottfeliilettel6s spir6l-alakflapdtozdssal elldtott6rv6nytest, legal6bbegy hengerspirdlkdnt kik6pzettbet6t van ehendezve,.az rong van be6pftve,szdtvdlxzt6-z6ndban axi6lis ir6nybaneltolhat6an ilgyazottiitkdz6vel van ell6tva 6s egyr6szta itk6rtet6-z6naegy cdlszeriien m6srdsztkdzvetleni.ilyagy egy kavit6ci6s-z6na 6s/vagymdgd van keriil6vezetdkkel visszacsatolva, el6 van hasznosit6+endszeren kereszttil szivatfyri a szfv6csonkjdval dsszekdtve. rajzok segftsdg6vel i6szletesen ismertetjiik:l.dbra - termotranszform6tor A tal6lm6nyta tov6bbiakban feltiln6zete; 4.dbra- a v1nlata; 2.dbra- drvdnytdrcsa feliiln6zete; 3.dbra:perdit6tr{rcsa kfs6rletip6lddnydnak p6ld6ny6nak gyakorlatban feltiln6zetifdlmetszete; S.dbra- fiit6rendszert atrkalmazott temotranszform6tor -vizmelegit6 k6sziil6kbe blokks6m6ja. 1pitettberendez6s kiszolg6l6 blokks6mdja; 6.dbra berendez6s (1) termotranszform6tor vdnlatdtttintettiik fel feltilkfs6rleti p6ldrdny6nak Az I. 6brdna taIilLmdny szerinti ndzeti fdlmetszetben. (2) a 6s tov6bbi alkatrdsz, (3) oszt6henger a (4) reaktorhengeres h6adbank6t Az (1) termotranszform6tor henger koaxidlisan van elrendezve. nyom6csonkj 6hozvagy bel6p6csonkkdnt a rajzonfel nemttintetettszivattyri egy A (2) hin fels6rdsz6ben nyom6vezetdkehez beldp6csonkkdnt csatlakortabtt(5) konfrrzor6s egy (6) f6szekvan kik6pezve.Az (5) koszonivankik6pezve. konfrrzor fels6rdsz6negyQ) furatokb6l6116 (8) van feler6sitett t6rcsasegitsdg6vel a (9) kripos idom, a (10) ttrA (6) f6szekben, als6 perem6re az (l l) perdit6t6rcsa (2)hiazal koaxii4lisan rlgzitve. a vdnyt6rcsa a 6s tompaszdgti A (9) kupos idom "gomba"alaku testkdntvan kikdpezve,amelynek"kalapja" cdlszerfien hasonl6.A "tdnk" zdr6pedig egy 6raml6stechnikai friv6ka 6tdml6s6hez kfp, ,,tdnkj6nek" tengelymetszete kripos(12) Ul6kvankialakftva. sikjaiban esetiinkben egy be mutaduk a kdsobbiekben. kialakit6s1ta2. es3.6brasegfts6g6vel A (10)drvdnyklrcsa a (11)perdit6flircsa 6s

II. 226 EselvGvdrsv:Bevezet6st6rtechnol6ei6ba a pedig pereme (13) ors6valvan egyesitve, nyitott fels6vdgdnek A (3) oszt6henger fen6klapjaegymenetes (3) oszt6henger s6v(13) ors6valvan a (8) t6rcs6ra pal6stja fen6klappal szomszddos a felszorftva.A ezzela pal6sd6n, c6lA megv6zetve. (3) oszt6henger van ban a (2) hin fendkl6pcs6j6vel folyaddk-ds g6ztdm6ren A fendksikja magass6g6ban egy (14) furatokb6li{ll6 koszonikik6pezve.' (3) van szeriien (4) reaktorhenger a van fendklapj6n, c6lszeriien (13) ors6szomszdds6g6ban egy (15) furatokb6leil6 m6sodikkoa oszt6henger szonikik6pezve. felszoritva. A (4) pereme (13) ors6valvan a (10) 6rv6nyt6rcs6ra A (4) reaktorhenger nyitott v6g6nek a A befogva. (13) orvan reaklorhenger a (10) drv6nytSrcsa pediga (11)perdit6t6rcsa helyzetpontosan kd,z6 6s (16) bakonvankereszttilhajtva. menetes s6 egy a(2)hdz fendltlapjdval egyesitett pal6stjrdn egyftszt ktjzvetA (4) reaktorhenger mentdnegy els6,(17) furaleniil a nyitott pereme ment6n egy m6sodik, a tokb6l,mdsr6szt fen6klapja (18) furatokb6l A 6116 koszonivan kik6pezve. (4) fen6klapjdnpedig egy harmadik, reaktorhenger (19) furatokb61 koszonivankik6pezve. 6116 egy A (13) ors6furatdban fordftott 6ll6srikripos fejjel ell6tott (20) iitkdz6rud van axi6lis ir6nyban 6gyazva. (20) titkitz6rudaxi6lishelyA eltolhat6an d,llit6szerkezettel van zeteegy arajzonnemszerepl6 meghatfuozva. 6116 A (4) reaktorhengerbe a (18) furatokb6l egy koszorusikja 6s a Q0) iitkdz6rud feje kdzdtt elrendezett(2I) oszt6gyfinivan be6pitve.A (a) reakci66116 henger 6n bels6pal6stj a (I7) furatokb6l koszoru 6s a (21) oszt6gytffi kcizdtt egy nagyemelkeddsri bels6 menetprofilk6ntkikdpzett (22) forgat6szalag vanrdgzftve. A (2)hilz fendkldpcs6jdn a (3) oszt6henger van fendklapj6valmeghat6rozottgyiNis t6rrel k6zlel<el.6bra. d6 (23) l{il6p6csonk elrendezve. A2.6brfn a (10) 6rv6nyt6rcsafelilndzet6t k6t ttintetttikfel. A (10) 6rv6nytdrcs6nak (24) v6lla van,ame(9) kriposidom ,,kalapj6nak" sftjdra van felt6masztva. lyekkel az (1) termotranszform6torba bedpftve, a als6 (25) 6titml6furat kik6pezve. Q$ v6llak 6sa (9) kuposidom A (10) 0rv6nyt6rcs6ban koncentrikus egy van A (l) kdzdtt kialakul6 bel6p6nyil6sokt6 egy-egyspir6lvonal mentdna (25) 6toml6furathozvezeto, (10) Ora v6nyt6rcsa sikj6b6lkiemelked6 ,,pozitiv"- (26) baftzdavan kikdpezve. (26) bafindak6t oldal6na foA (27) lyad6k6raml6s 6rtelm6ben h6trametszett fogakb6l6116 fogazat van. Bejelentdstink kett6ndltdbb (24) v6lla,bel6p6nyfl6oltalrni k0r6nbeliil egyrdszt (10) 6rv6nyt6rcsdnak a (26) bafinddjalehet,m6sr6szt (9) kriposidom ,,kalapj6nak" sonkdnttttbb a felszfn6n6s a (6) fdszekezzel perem6ig (26) baftzdikJtozhasonl6 szembenfekv6 is bels6pal6stj5n kialakfthat6k csricst6la kuppal6st a a alakri6sfogazdsri vagy ,,negatfv" elemek. ,,pozitiv" A 3. 6br6na (11) perdit6t6rcsa kisebbvagy feliiln6zetdt rajzoltukmeg.A (11)perdit6t6rcsa kiils6 6tm6r6je cdlszenien glpgyfurtdstechnol6giai A illeszt6ssel ugyanakkora mint a (8) tdrcsa bels66tmdr6je. (11) perdit6t6rcs6ban koncentrikus(28) 6triml6svan kikdpezve. (28) 6tiiml6skcirszelv6ny egy A alakri r6sz6nek 6tm6r6je cdlszerlien izonos a (25) 6tA tjml6furat 6tm6r6jdvel. (28) 6ttiml6sben a (11)perditdt6rcsa k6t, sikjdbdl ir6nybakihajlftott (29) szdrny azonos vankdrszimmeffikusan kik6pezve: Bejelent6stink oltalmikdrrjnbeliil a (11) perdit6t6rcs6nak van nagymdretri egy (28) 6tdml6s eset6ben kett6n6l tdbb (29) szdrnyais lehet. A tal6lm6nyszerinti kisdrleti be2.6bra 3. 6bra rendezds mtikdddse kdvetkez6: a Az (1) termotranszform6torba bel6p6folyad6kaz(5) konfrrzorban axi6lis ir6nybangyorsulvaiitkcizik a (9) kfpos idom pal6stj6ra, mikcizben 6raml6si ir6nyakb. 60'-kal vdltozik, majd a 6 fdszekben rijabb,csak-

tovibb gyorItt ter6be. a Q6)barazd1kkdzott 6ramolva l6p irdnyv6lt6ssal a (10) orvdnyt6rcsa nem 180o-os tov6bb fokr6l-fokra sorozatosan nyom6sal6k6sszenien, en sul, mikdzb a (27) fogakkal iitkdzve statikus megmamellettegydbkdnt nyom6s ndvekv6dinamikus a sebessdgndveked6ss6l csdkken <issmyomhsilban az (25) a A nyom6srov5s6ra. (10) tirvdnyt6rcsa 6tdml6furat1ban (9) kuposidom ,Jtinkje"ment6n rad6statikus l6p kb. egyharmadik, l20"-osir6nyv6ltrissal a (4) reaktorhengerbe. az afolyad6krdszecskdket (29) megforgatjdk kcizben (11) perdit6t6rcsa szhrnyai a A harmadikir6nyv6lt6s (9) kriposidom ,,tdnkj6a nyom6s6t folyad6kstatikus az ir6nyuk,mint tengelykoriil, vdg'f.l 6ranil6 6raml6si cs6kkenti. lev6 (12) iil6k is ldkdsszenien ben" llnyege az miikdd6sm6dj6nak teh6taz (1) termotranszform6tor A tal6lm6ny szerintielj6r6sszempontj6b6l jellegii, zdm6ben - a sebess6gntjveked6s - egyenletes okozta kisebbr6szt nyom6s6nak folyad6kstatikus 6nan16 Ennek eredm6pulz6l6 v6ltoz6sa. sorozataokozta- ltikdsszeni, pedig - az irdnyvllt6sokds az titkoz6sek j6n K6jelent6sm6rt6kii,szinte egdsz kiterjed6kavitdci6-effektus 16tre. tomeg6re az folyacl6kban nyek6nta ezt e bv6bbiakban elegy folyad6k-g6zmikrobubordk l6p. egy a (4) vetkez6sk6ppen reaktorhengerbe homog6n zdm6t majd folyad6k-6segyg5z-mikrobubordkf6zisra, a g6z-mikrobubor6kf6zis sz6tegy azelegyetvdlasztjuk amelya folyad6kh6 kcizben keletkezik, alakftjuk.Af6nisv6lt6s ism6tfolyad6kk6 megsziintetji.ik, titk6ztetfssel nem s tudom6nyomagyar{aatot ismertink: egzakt, A megemeli. jelens6gre f6zish<imdrsdkletdt haegy elegyeta (22) forgat6szalag centrifug6hoz a A (4) reaktorhengerbenfolyad6k-g6zmikrobubor6k a (4) folyad6krdszecsk6ket er6 centrifugSlis a nehezebb 6bred6 A megprirgeti. forg6mozgilshatlsfua sonl6an folyaddkcs6" zdmea kialakul6,,vastagfalt mig pal6stj6hozkdnyszeriti, a g6zmikrobubor6kok reaktorhenger g6zmikrobubordkok. is a Ertelemszenienfolyad6kf6zisban maradnak marad. belsej6ben

visszaalakulkriposfejdveltitkciznek, a lefeld 6raml6g6zmikrobubordkok (20) i.itkdz6rud A koaxi6lisan kisebb rlsze apal6st ment6n h6 nak folyad6kk6,amelyet azekdzbenkeletkezS felhevit. A h6mennyisdg melegfti. az I termotranszform6tort 6s 6rarnl6folyaddkfinist azaza keletkez6h6 mennyislgdt.a(20) titkiiz6rud 6lmennyis6g6t, Az titkdztetettg6zmikrobubor6kok szabdlyozhatjuk' fokozatmentesen m6dosft6sdval fokozatmentes l6smagass6g6nak rendegy kcivet6en rijabbkdtfazisir kdzdtt az:irtkdztetdst pal6stja a (20) titkdz6rud 6s e (+; realrorhenger kiviil egy fon6 folyad6kf6zis, mentes g6zmikrobubor6kokb6l szer6ramliktov6bb.Be6ll koncentrikusan.egy 6s elv6lasztja lartalmaz6 hidegfolyadekffnis.Ezeketa (21) oszt6gyirumechanikusan gcizrnikrobubor6kokat ko6s a koszoninkereszttil (3) oszt6henger a (4) reaktorhenger a a forr6 folyaddktfizist (19) furatokb6l6116 ldp, at rill6 a a fon6 folyad6kf6zis (15) furatokb6l koszorun a (2)h|z gyikis terebe zcinitdrbevezeti.Innen kildp az(l) termotranszform6torb6l. majda (23)kildp6csonkon koszorfn a hidegfolyadWdz;ist(18) furatokb6l6116 tartalmaz6 a A (21) oszt6gyririi gdzmikrobubordkokat jdt' ism6tegyoszt6lyoz6d6s t6;rbevezeti.Itt kdzottihengeres 6s a keresztiil (3) oszt6henger a (4) reaktorhenger felfel66ramlik6sa (17) fut6rben gazdagabb fdzisahengeres kdnnyebb sz6dik|e. A g6zmikrobubor6kokban f6nehezebb szeg6nyebb A koszonin6t visszajuta(4)reaktorhengerbe.g6zmikrobubor6kokban ratokb6l6116 keveredik. l6p6 az kereszttil (l).termotranszform6torba folyad6khoz koszonin pediga (14)furatokb6l6116 zis

228 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a gyakorlatban kiviteldnekr6szletes alkalmazott A 4. 6han a tal6lm6nyszerinti (1) termotranszform6tor jeleketakkoris haszn6ljuk, ajeldlt alha hivatkoz6si rissze6llft6si rajzdtttintetttikfel. Az 1-3.6br6kon szerepl6 ismertetjtik. Az vagy azonos. elt6r6seket katr6sz konkr6tfeldpftdse eltdr6ugyan, arendeltet6se amiikdd6se de (2) elvan csaka (4) reaktorhenger koaxi6lisan Az (l) termoffanszformdtor hdzdban enn6la viAtozatnlL A ,"kalap" kett6skupalkatr1sz. rendeZve. (9) kuposidom ,,kalapja" ,Jdnkje"k6t kiil6ndll6 cisszeszerelt A ds egy elnyfjtott feldpit6sri,iovSbb6 (30) cs6b5l6s k6nt van kialakitva. A (21) oszt6gy(iru tengelyirrlnyban a (31) A van n6gykdrszimmetrikusan egyenes terel6lapb6l 6ssze6llitva. (21) oszt6gytini (32).ketelrendezett axi6lisfwatdhozvan koaxiA a tcisdt0ml6bet6tre feltilmasztva. (23) kil6p6csonk (32) kett6s-6tdml6betdt van dlisancsatlako a. ztatv elegy folyaddk-g6zmikrobubordk el6A gyakorlatban kiviteli villtozatmrikddEse homog6n a alkalmazott azonos. 6llit6s6ban ennekszdtv 6s llasztds6bankfs6rletip6ld6ny6val a a Megdllapitdsunk szerinta h6fejleszt6shez teljesenelegend6 g6znikrobubordkokzdm6ta (21) oszt6gyurii (30)csdv6nek iitkdztetni. pediga (30)cs6kiils6 falament6n (31)terelOlapokkal a r6szdt bels6fal6val, kisebb 6s axi6lis csatorn6j6n az A g6anikrobubordkoll6lmentesfon6 folyaddkffnisa (32) kett6s-6tdml6betdt (23) kil6p6csonkon l6pkr az (1) termoranszform6torb6l. ehhez csatlakortatott keresztiil kiils6 hideg folyad6kflizista (21) oszt6gyiffi (31) terel6lapjainak A g6zmikrobubor6kokat tartalmaz6 nyil6 radi6lis furatain6s a (4) reaktorhenger axi6lis csatorn6j6b6l szdleivezetik a (32) kett6s-6tiiml6bet6t (18) furatokb6l6116 ktizritti hengeres tdrbe.Innena hikoszonijdn kereszttil (2) hda6s a (4) reaktorhenger a degfolyad6kfdzis (L7) furatokb6l6116 a koszonin6t keriil visszaa (4) reaktorhengerbe. bels6,fokozatlemondfirnk h6teljesftmdny a 4. vdltozat{nill Az (1) termofranszform6tor ilbrdnbemutatott koautomatiz6l6sa hogy egyrdsztazllyenszabilyozds mentes szab6lyozds6r61. Ennekokaaza meggondol6s, megenkdvetelm6nyek t6masztott moly mtiszakirdfordft6st ig6nyelne, m6sr6szt fiit6rendszerekkel a szemben iizemeltet6s6t. gedik a h6mdrs6kletet adott hatdr6rt6k szakaszos kiiz6tt tafiva az (1) termotranszform6tor k6t kdzdttdolgozhat. p optim6lis feltdtelek Ebben esetben eaigaz( 1)termotran szfonndtor el6rebe6llftott az az .p{ldhjinak blokks6m6j6t fiit6rendszert,kiszolgfil6 kiviteli Az 5. 6br6na talillmdny szerinti berendezds (33) szivattyrij6nak van nyom6vezetdke M (l) mutatjukbe. A berendez6s villamos motorral egybe6pitett M termotranszforrn6tor beldpbcsonkjdra kdtve. A frit6rendszerel6remen6 (34) melegvezet6ke (l) van (35) hidegvezetdke (33) szivaffyrisziv6csonkj6val a termotranszform6tor kimenetdre, mig visszatdr6 van <isszekapcsolva. A (34) melegvezet1k6s(35) hidegvezet6k (36) dthidal6ssal dsszekdtve. a egy A van van Ezekbe vezet6kekbe a rendreegy-egy(37), (38) 6s (39) zitr6szelep be6pftve. (36) 6thidal6sba a (41) termosnilt6s a Q$ melegve(40) kiegyenlitotartillya ffit6rendszer bekdtve. fiitdtt tdrbenelhelyezett A (43) vez6rl6automatik6j6ba villamosan van zetekbe 6pitett,biaons6gi (42) kett6s-termosztdtflit6rendszer a Az <isszekapcsolva. motorjSval villamosan van bekdtve. (43) vez1rl6automatika A kimenete (33) szivattyri a (1) termotranszform6tor4. 6brhn szelepeket stb. A lpitett flit6testeket, a bemutatottal azonos. fiit6rendszerbe nemrajzoltukmeg. zhwa, a (19) zdr6szelepet A berendez6s mtikdd6s6nek ldnyegeaz, hogy a (37) 6s (38) zbr6szelepeket nem keriil. iizem6llapotba nyitva tartjuk indul6skoraddig ameddigaz (1) termotranszform6tor 6lland6sult (37) 6s a (38) zbr6szelepeket (39) zhr6szelepet miikdddsbehelyezzitkaz Ekkor a nyitjuk, a zdguk 6s ezzel egdsz fiit6rendszert. (44) vizmelegit6k6sztil6kbedpitett viltozatfit tiintettiik fel. A 6. 6br6n a taliimdny szerinti berendezds briv6rszivattyf, a Enneka fel6pftdse mindOssze hogy (33) szivattyrija abbant1r el az 5. 6br6nbemutatott6t6l, (35) hidegvezetlke pedig a (44) vizmelegit6 mrikdd6se teljesen k6sziil6kbe bekdwe.A k6t berendez6s van azonos. A tal6lmriny szerinti megold6slegfontosabb- a gyakorlatban igazolt - el6nye az, hogy egy 6tlagos h6szigeteldsti mellettaz lpnletgpdszeti szabviinylak6h6zbels6h6m6rs6klet6t 20-22"C kiilsd h6mdrsdklet "C k0zdttlehettartani1,0-1,5 Wm3 fajlagosvillamosenergiafelhaszn6l6s oC mellett. banel6irt 18-24

7. Harold Aspden Elektromosmotorgenerdtor

1995, 2.282708A GB

permanens m6gnesb6lk6amelynek motorgener6tor, A tal6lm6nytirgya egy elektrodinamikus a p6lusri forg6r6sze van, mely kOlcsdnhat szintdnkiemelked6p6lusf 6116sz1lt kiemelked6 adja mfgnesbels6t6rer6ssdge a reluktancia elv6nalapul.A permanens rdsszel, mely a m6gneses devonzza, mig egy,6ramimpulzus rigy, hogy a p6lusokategym6shoz forgat6nyomat6kot ' elvdljanak.Igy sokkal kevesebb az rnagnetiz6lja 6ll6r1szp6lusokatfgy, hogy ezek egymdst6l folyamint amennyit termodinamikus az sziiks6ges 6ll6r1sz demagnetiz{Jilsittoz, teljes(tm6ny regeneratfv 6s a szerkezet bevisznek, 6ll4potreluktancia-viltoztatdsittoz matok a ferromdgneses van. A forg6r6sz6s 6ll6rdszp6lusainakszitma m6donmtik6dik, mivel az 6ll6rdsztekercselve Az egy forg6r6sz-konstrukci6t. 6ramimpulzusok A nem azonos. 6-os, 7-es 6br6nbemutatunk p6lusai. ir6nya olyan, hogy a forg6r6szp6lusait tasziti{k az 6ll6r6sz

A tal6lm6ny tfrgya hogy olyan 6rtelemben, is motor,amelygenerdtorkdnt haszn6lhat6 Ez a talflmdny egy olyan elekffomos is el6 tud illlitani szokatlanulmagashat6nyomatdkot elektromosenergidtis tud fejleszteni,de mechanikus kdpest.A tal6lm6nytdrgyaegy kapcsoltreluktanciateljesftm6nyhez elektromos a konys6ggal bevezetett vonz6s6stasziamelynekkiemelked6p6lusaivannak6s a kdlcsdndsm6gneses motor, azaz olyan szeirkezet, vonatkozik, amelyekpermanens olyan reluktancia-motorokra t6s elv6n mtikiidnek. A talSlmanyels6sorban poLafrzdci6 l6pjenftil. tartalmaznakazdrt,hogy mdgneses mdgnest A talilminy hittere eroshakiiltinlegesen relativ mozg6sa javasoltakmar olyan szerkezeteket, amtilybena m5gnesek T6bbsz6r befekmint amennyitelektromosenergiaform6j6ban teljesftm6nykiv6tel, nagyobba tdst okoz, ahol 611it6lag tdrv6nyeivel szerintaz llyenjavaslatok afiz1kaelfogadott ismeretek villamosm6rndki tptnek.A hagyomdnyos az els6 tdrvdnyemegengedi egyretdbb bizonyit6kmutatja,hogy a termodinamika 6llnak, azonban szemben hfitik. megfelel6en eztaszerkezetet amennyiben a eset6n nyeres6get, teljesitrndny elektrom6gneses nemcsak kdzvetlengdpszer a ki 6s a Ilyen 6rtelemben hrif6kdzegfizikaih6tter6t 6rtelm6t kell terjeszteni; valamint a fizika 6ltal nullponti energiamez6nekvagy t6rnek kdrnyezetreis, hanpma kd,zvetlen kezetere, ktjzti 6s 16p jelens6gcsoportra Ez a nullpontit6r a v6kuumban f61,mely az atommagok elektronok is, nevezett Ilyenkor 6lland6anenergiacser6l6dikaz arryag t6rbenhat, 6s ezt a Plank 6lland6val hozntk kapcsolatba. ezeka fluktu6ci6k egy egyensrilyi6llapothozvezetrtek, kiiliinb6z6 alkot6rfszei kdzd,tt,azonban6tlagosan azt egyreinkdbb 6szreveszik ez ez1rt6ltal6ban nem vehet6 6szreatechnol6giaiszinten.A fizikusok azonban ezt teszi,hogy kiakn6zhassuk az energiatenis egyiitt a m6gnesessdg lehet6v6 a tdnyt,hogy a gravit6ci6val vagy negativmdgneses matematikailag ezt gert, ami a viikuumbanrejlik. Tcirt6nelmileg az energiaegyensrilyt hogy a vi4kupotenci6llalirtlk le. Azonbanez csakegy burkolt form6jaannaka kijelent6snek, gravit6ci6s anyagsegits6gdvel pdld6ulegy gravit6l6t6meg,vagy egy ferrom6gneses befoly6solva, umtdrmegfilel6en kinyerdsdt. teszienergia lehet6vd hogy vannakannaka technol6giailehet6sdgnelg) lehet6v6vilt, (6s egyrettibbentudat6ban Most azonban "szivattyinAsi"m6dszereket lehetel66llitani,arri az anyag6sa vrikunyerjiink ebb6la t6rb6l, 6solyan energi6t A kaplratunk. kutatdstalin teljesitrndnyt 6ll umtdrkdzti kapcsolatb6l el6, 6s igy ebb6'la rejtett energiafon6sb6l vonj6kel az energit, anl,j.abb6la 2,7"K-oskozmikushfitt&saginz6sbdl hogy az lIyenelj6r6sok bebizonyitja, mozog.Az igy el66llt effektustal6n egy hidegebb,,gdzkondenzcsikot" ben a ftild kb. 400 km/secsebess6ggel ad vagy tdbb hasaroselekfiomos'energi6t ki, amint a Ftild tohagy magautiina t6rben,amint a szerkezeth6t, a beszdlve, jelen tal6lm6nyh6tter6tila PhysicalReviewE. sorozat v6bbmozog.T'iszt6nfizikai terminusokban a kivon6sa energia (1993), kdve&ez6 alatl ,A h6 6selektromos cim a oldalaid1zhet6 1562-1565. 48.kritet6nek viikuumb6l",melynek szazojeD. C. Cole 6sH. E. Puthoff Bfu aszerulknem irnak explicit technikaimegvaEzt konferenci6n. denveri be mutatott a21.993-as a l6sit6sr6l cilftiikben,azegykszerulkisdrletibizonyitdkokat K. iqale, a feltal6l6 R. Shoulders szabadalom szdmri amerikai az5018180-as

230

Egely Gycirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

Az ismertetend6 elj6r6segy m6gnesmotor-rendszer, energi6t mely von ki, ds tudom6nyos technol6giai ds hiltterdtE. B. Moullin cambridge-i villamosm6rncik professzor dolgoztaki, aki az EgyesiiltKir6lys6gVillamosm6rndki Egyesiiletdnek elntjkevolt. Ezeketaz ismereteket kdvetkez6kben a rdszletezzik, mivel atal6lm6nymflk<idds6hez sziiksdgesek. ismertetend6 ezek Az tal6lminy egeszenjellegzetes szerkezet(i, mely nagy teljesitm6nyre alkalmas, mtik6d6sdben sokrijdons6got is de is tartalmaz. Amit majd ismertettink, nagyban az ktildnbtrzik eddigijavaslatokt6l, javasolt1988az melyekkdzil az egyik egy olyanmotor,amit GarethJones javasolta, ban a kanadai Hull-bantartottszimp6ziumon. Jones azt hogy az aut6kban haszn6lt altern6tort alakftsdk 6t, amely h6rom fazisit vdIt6{tranrtdramotad. Ennek az alterndtornak permanens mdgnesb6l kdsztilt a forg6r6sze,6s Jonesaztjavasolta,hogy igen nagy hat6konys6gf nagynyomat6kri 6s lesz,ha a motor forg6 rdsz6t rigy gerjesztik, hogy er6staszit6 ldpjenfel a m6gneses er6 p6lusok6saz 6ll6r6sz p6lusaikdzdtt,amint a p6lusokegym6s alatt helyezkednek Maz Monosszog6ll6sban el, vannak.Azonbana Jones-f6le szerkezet nemhaszn6ljakiaz ismertetend6 talSlmfiny e16nyeit, mivel az nemkifejezetten reluktancia-motor, egy ahol mind az 6ll6rdszen forg6r6szen p6lusoklenn6nek. Jones 6s kiemelked6 p6lusok A szerkezet6b az 6ll6rdsz en olyan tekercsel6ssel vannakell6tva,aholaz 6\l6rdsz van vdgva,6sezekzvonosmdrt6kben fcil vannakelhelyezve az 6ll6rdszbels6 feliiletdn, ds nem k6peznekigy egy olyan p6lusrendszert, az alSbbiakban ami ismertetend6 B. Moullin kisdrleteindl E. keletkeznek A Jones-fdle szerkezet mrikddik,hogy az 6ll6rdszben forg6 m6gneses rigy egy mez6keletkezik,amelya rotort ink6bb el6re nyomja 6s nem huzza,mint ahogy azt a szokisosszinkronmotoroknSl l6tjuk. Ennek megfelel6en Jones-k6snJlkmotor gerjeszt6s6vel a a el66llitottmSgneses el66lliths6val t5r mtik<idik, amely folyamatosan forog, de olyan polarit6sik6petkell kialakftania kommut6torok a hogy a forg6segits6g6vel, rdszp6lusaimdgdttmaradjon polarit6sazdrt,hogy a 6lland6an taszit6er6 keletkezhessen. A jelen tal6lm6nyegyik el6zm6nye H. Aspden6ltal benffitott 6s Angli6ban2234863-as a szilmon megadottszabadalom. az ut6bbi talillminy a tdrb6l kinyerhet6energi6val 86r kapcsolatos, ugyanaz fizikai 6s a elj6r6saz alapja, mint a jelen tal6lm6nynak, azonban energiakinyer6s nem optim6lis,sema struktrir6az ott ban sema m6dszerben. Amig ez a kor6bbital6lm6nyrigy miikdd<itt, gerjesztdsdt hogy a reluktancia akkor kezdtea motor, amikor kdzeledetta p6lusokhoz,a jelen talillminy hatiirozottel6nyt kin6l azzal,hogy a demagnetizillflst, a m6gnesessdg azaz megfordftds6t akkorkezdi,amikora p6lusokegymdst6l tdvolodnikezdenek.V6ratlanel6nyeiis vannaka jelen tal6lm6nynak, amennyiben kutat6s a r6mutatott arra,hogy kevesebb teljesftm6nybevitel sziiks6ges kOlcsOnOs a vonz6slegydz6s6hez l6gr6sben, elektromignes 6s egy egy egy permanensmignes kiizdtt, mint ami ahhoz sziiks6ges, hogy ugyaneztbekapcsolfskor6rjiik et. Attat6ban az elektrom6gnesess6gn6l megfordft6siszimmetrift virunk el, amely abb6l kdvetkezik,hogy a egy hagyomdnyos tanftis szerint a hfiz6- 6s taszit6er6szimmetrikusakegy migneseskiirben. Ezt tov6bbiakbanrdszletezni fogjuk atal{ilmdnyrcivid ismertetdse uti{n. A tal6lm6ny rOvid ismertet6se A tal6lm6ny egyikjellegzetess6ge, egy olyan elektrodinamikai hogy motorgener6tor, amely egy 6ll6rdszb61 6ll, melybenp6lusokvannak,6s rajtuk m6gnesez6 gerjeszt6 tekercsek vannakelhelyezve, Slloresz az p6lusain, valamintegy forg6rdszbiil6ll,aminekk6t r6sze van, ddezekkdziil mindegyiknek kiemelked6 p6lusai vannak,6s a forg6r6szaxi6lisanrigy van felosztvaa rotor forg6si tengelyement6n,hogy a forg6r6szt felmdgnesezd rdszeka k6t rotorr6sz kdz0ttegyir6nyfi m6gneses mez6tldtesithetnek, polaamelym5gnesesen izillhatja a rotor p6lusait,6s a p6luscsakegy rotorrflsztlfit, ezeka rotorp6lusok 6s mind szakipolarit6sfak, 6s a m6sikrotoroldalviszontmind d6li polarit6sri. Egy elektromos 6ramkdr, mely egy elektromos i4ramforr6shozkapcsol6dik, gerjeszt6 6s tekercsek vannakrhhelyezve, melyek a g6p miikdddsdtszabillyozza:iugy, hogy framimpulzusokat enged6t egyadottid6szakalatt,amelyhossz6t forg6r6sz pillanatnyiszrigelfordua l6sa,helyzetehatftrozza meg,mely pulzusokirinya ellenkezikaz 6ll6rdsz 6ltal keltett mdgneses polariz6ci6 irdnyfval,amint az 6ll6r9sz forg6r6sz p6lusaitdvolodnak 6s egym6st6l, mi6ltal aforg6rdsz permanens m6gneseiegy olyiin relukldnsmotorhajt6erdt biztositanak, melyekaz 6116- forg6r6sz p6lusaitegym6shoz 6s k6zelitik, 6s az 6ll6resz mdgnesezd tekercsei ellenkez6 ir6nyban hatnak,mint a megfelel6reluktancia-fdkezdsi hatdsa lenne,aminta p6lusokti{volodnak. A talfllmdny m6sikjellegzetessdge egy szerintaz az 6rantki5r, amelyaz elektromos energiafondst 6116az ge4eszt6tekercseivel resz dsszekdti, van megtervezve, irgy hogy megfelel6er6ss6gii id6tartamri ds ilramimpulzusokat adjon,melyekdanagnetizilljdk 5ll6r6sz az p6lusait,arnintaz 6ll6r1sz forg6r6sz p6lusaitdvo6s lodnakaz egyittSllSsi helyzetiikb6l. Ezzel kapcsolatban megtregyezziik, hogy a f6kezdsinyomat6k,avagy a reluktanciaforgat6nyomat6k, csdkkentdse drdekdben, att6l fiigg6en,hogy p6lusokkdzelednek vagy t6volodnakegym6st6l, bizonyos egy mennyisdgii elektromos teljesitmdnyt adni az iil6rdszgerjeszt6tpkercseibe. kell Bizonyosdrtelemben ezeka

Fiiggeldk

231

rigy mivel az 6ramk0rpolarit6s6t kell be6llitani,hogy.az6ramtekercsek, val6j6banlem6gnesez6 tekercsek nevezhetndnk helyesebben l6v6 tekercseldseket Azonbana l6gyvason e16. illlitsa impulzusa lem6gnesez*st "m6gnesez6 mtikddhetprimer vagy szekundertekercsk6nt mivel els6sorban tekercseknek", vagy gerjesztti adunk t6, mig az ut6bbi a leteljesitmdnyt funkci6t teljesiti,amikor bemeneti nek,az el6zoa m6gnlsez6si ad teljesitmdnyt vissza. funkci6tteljesitirigy, hogy elektromos m6gnesez6 totud jellegzetessdge olyan 6ramkdr,amely6ramimpulzusokat gerjeszteni, egy A tal6lm6nyegy m6sik meg tudjik ahhoz,hogyaz ill6rdszp6lusaiban 6s er6ssdgtiek id6tartamriak v6bbitanids melyek elegendd ami p6lusaitfvolodnak az egyntt6ll6st6l, 6l6s fluxustoamintaz 6ll6rdsz a forg6r6sz a m6gneses forditani miikdddshez. adnaka tal tovebbiforgat6nyomat6kot p6lusamelyaz els6 6ll6rflsz 6ramforr6s, hogy egy tov6bbijellegzetess6ge, az az elef,<tomos A tal6lm6ny induk6legy m6sik6116impulzusokat elektromos rdszlegesen legaldbb van gerjeszt6 tekercseihez kapcsolva, a fiigg6enrigy befoly6solja forg6rdsz konfigur6ci6helyzet6t6l hogy 6ll6r6szp6lussereg i6sz p6lusn6l,;.ulgy, kertil egy forg6r6szp6lusp6lus 6ppenegyiitt6ll6sba 6ll6r6sz hogy amintaz els6 p6lussereg konfigur6ci6j6t, p6lust6l. helyzett6legymSsikforg6r6sz p.dig 6ppen t6volodikaz egyfittilllitsi sal,6su -arit 6ll6r6szp-6lur hogy mindketgerjeszt6tekercsei vannakiisszekdtve, rigy m5gneses Ez aztjelenti,hogy k6t 6ll6rdszp6lus kdzelitdm6gnesez6egym6shoz a p6lusokat funkci6tteljesiti,az egyikrigy,hogy ellen6ll t6 a lem6gnesezdsi gerjeszt, amelyimpulzustelnyeliegym6sikp6melyneksor6negy olyankimen6Sramimpulzust si hatSsnak, p6lust6lt6volodik. amint aforg6rdsz az le lus, ahol6ppen kell m6gnesezni 6ll6rdszp6lust, tekercsektegyiik a kiil6nbdz66ll6r6szgerjeszt6 lehet6v6 a az hramkijmek miikdddsdt Az1rt,hogy ennek kiiltinb0z6 szfrmfi6ll6r6szp6hogy a szerkezetben 6s n6l egy ffziskiiliinbs6g sziiks6ges, ezt fgy 6diik el, egyiitt kialakft6sa (azazkdtp6lusri forg6r6sz) kell kialakitani.Ez a du6lisforg6r6sz lust 6s forg6r6szp6lust fluxus id6belifluktu6ci6it,a a ad, j6r, hogy egyenletesebb nyomatdkot csdkkenti m6gneses azzalaz el6nnyel javitj6k a szerkezet hat6konysdgSt. melyekigy jelent6sen fluxuskisz6r6d6s6t, olyan p6lusokb6lifll, amelyeka rotor mindk6t szerintaz 6ll6r1sz egy m6sikjellegzetess6ge A tal6lmriny eiz hogy amikor az 6ll6r1sz6s a forg6r6sz6ppenegyiittdll, ak,kor abbanaz 6rtelemben, rdszehezrendelhet6k foglaljaa forg6kcirt m6gneses adjdk,mely mag6ban sztiksdges zdrfusiltoz fluxus a 6ll6rdszp6lusai m6gneses kdzdttvannakelhelyezve. is, r6szmdgneseit melyeka k6t forg6r6sz-szekci6 nem oszthat6koz6s p6lussz6ma p6lusszdma a forg6rdsz 6s amikor az 6ll6r1sz akialal<tt5s, Cdlszeniaz p6lu6s 6s megegyezik, a forg6r6sz 61l6r6sz p6lusainak szdma dszaki6s d6li de szitmmal, a forg6r6sz egdsz hogy a forg6r6sz ahhoz, elegend6 szdge6s nagys6ga sainaks)Amaeggyelki.ildnbiizik,6s az 6ll6reszp6lus b6rmelysz6g6ll6s6ban. a ktirbenzfirnibrdiiil< forg6rdsz 6ltal eloilllitottfluxust egym6gneses m6gnesei sziig6nem nagyobb,mint a forg6r6szp6lus az Tervez{siszempontb6l a kedvezo,haaz 6ll6rilszp6lus p6lusaimintegynagy fogak a anyagb6lk6sziil, amelyben forg6r6sz nek a fele 6s laminflt ferromdgneses pennanens mdgneseihez. a kapcsol6dhatnakforg6r6sz egy et mdgnesezds:6gy6rjiik el, hogy legal6bb hogy egy tov6bbijellegzetess6ge, a forg6r1sz A tal6lm6ny A p6rhuzamos forg6rdsztengellyel. motorgea tengelye melynekpolariz6ci6s van.benne, peflnanens m6gnes 'nerdtor k{anyagb6l 6s van ellStva nemm6gnesezhet6 mely lyukakkal olyan fdm korongot, tartalmazhategy 6s mindegyik kciz6 helyeziink,6s a k6t forg6r6sz-szekci6 6llfrunkbe, sziilt, melyetegy forg6r6sz-tengelyre hat6 centrifug6lis m6gnesre szolg6l)6s igy a pennanens (a permanens m6gnesrdgzits&e lyuk, apertura lehetftilegy olyantengelyre a erednek, korongfiilveszi.A forg6rdszt forgat6s6b6l mely a forg6r6sz er6ket, a fluxus sz6r6d6sht anyagb6lk6sziil, igy minimalizillhatik a m6gneses szerelni,ami nem mSgnesezhet6 keresztiil' a permanens m6gnesekb6l tengelyen 6ll, olyan 6ll6rdszb6l motorgener6tor szerintaz elektrodinamikus A tal6lmrinyegy mSsikjellegzetess6ge vannak 6s olyan forg6r6szb6l, tartalmaz,melyekengerjeszt6tekercsek amely egy illl6rdsz-p6luscsoportot ki6ll6 p6lusbkkal rendelkezik,6s ezeket a mely k6t szekci6ra, rlszre van osztva, 6s mindegyikiik p6rhuzamosan, a forg6r6sz6s (szekci6kat) helyezziikel a forg6r6sztengellyel axi6lisan forg6r6szp6lusokat, ahol p6lusaitmfgnesezze, helyeziinkel fgy, hogy a forg6r6sz pernanens mdgneseket ben felmr[gnesezfi valap6luspedigmind d6li polarit6sri, 6s mind 6szakipolarit6sri, a m6sik szekci6inak a forg6rdsz 9gy r6sze gerjeszt6teaz 6ramforrds,6s 6ll6r6sz amelyegy elektromos mint egy olyan 6ramk6rt:;rralmaza k6szi.il6k, tigy, szabillyzhsa hogy el6re meghatirozott mtik6d6s6nek kercseikdzott van, melynekfeladataa szerkezet c6lmely impulzusok fiiggv6nydben, szogelfordul6s6nak enged6t a forgordsz id6tartamfriramimpulzusokat ami kdzeledikaz 6ll6r6szhez, 6ltal a ja, hogy nehezits6k 6ll6rdszpolaizdci6j6t,amint aforg6r6szm6gnese az p6lusaitegyad, mely az 6ll6r6szds forg6r6sz er6t motorhajt6 egy permanens m6gnesei reluktrins forg6r6sz t6irdnybanhatnak,amint a p6lusokegym6st6l ellenkez6 kdzeliti, es az ill6rdsz gerjeszt6tekercsei m6shoz volodnak6sf6kezn6k mozg6st. a

a Bevezet6s t6rtechnol6giflbail.. 232 EgelyGycirgy: szerint egy elekromos 6ramforr6stkapcsolunk az illordsz A taldlmdny ezen ut6bbi jellegzetess6ge p6lusban 6raminelektromos rigy, gerjeszt6tekercseihez, legalibb r6szlegesen, hogy amikoraz els66ll6r6sz jusson ez az indttkiit iram, akkor, amikor p6lusm6gnesez6 tekercs6be duk6l6dik, akkor egy m6sik 6ll6rdsz pedigt6volodikaz egy 6s egy kOzeledik forg6r6szp6lus, eklcor mSsikforg6rds4p6lus az els66ll6rdszp6lushoz a egyiitt6ll6sb6l forg6r6szp6lust6l. A rajzok,6brdk rOvid leirdsa teljesftreaktancia ktir Az l. 6brfn egy m6gneses kfs6rletiadataitl6tjuk, hogy mekkorafesziilts6g-dram m6ny sziiks6gesahhoz, hogy egy 6lland6 m6gnesesfluxust 6rjflnk el egy l6grdsben, amlt a mint az adott169gerjeszt6sdndl drtinkel, mely kevesebb, gerjeszt6tekercsek v6lt66ramri 6lland6fesziilts6gii A2.6bra mutatjabe azt a gerjesztds sziiksdges teljesitm6nye. rdsentdrt6n6,azonoser6t ad6 egyenaramri hat6st, amelya l6gr6stis A struktrirdt, amelyreaz l. 6braadatai6rv6nyesek. 3. 6bra mutatjaamdgnesez6si 6s dramkdrbensziiks6ges, l6that6, hogy a t0r6seket,sarkokatis tartalmaz6mdgneses tartalmaz6m6gneses amely az fluxus.A 4. {bra mutatjaannaka kfsdrletieszkdznek 6brdjdt, kdrbenhogyanalakulki a m6gneses is ldtjuk Az igazolja. 5. 6br6n ttibbf6lehelyzetben tdrv6nyszenisdgeit tdrvdnyeit, mriktiddsi alenttalfulmriny helyzetdt,amint a forg6r6szforog kiil6nbdz6helyzetekben,ds itt lfthatjuk a az illlrdsz 6s forg6rdszp6lusok A talillmilny szerinti gep cllszerugeometri6j6t. 6. 6brdn lfitjukazt a korongot,amely atalfllmdny szerintibeA peffnanens m6gnest foglal mag6ba. 7.6bra mutatjaa talflmdny szerintiberenderendez6s eset6n darab 4 amikor p6luskonfigur6ci6t, A z6sm6gneses kdr6nekkeresztmetszetfit.8. 6bra mutatjaazt a 6 darab6ll6rdsz teforg6r6szp6lusgerjeszt6 ellenkez6 p6lusvan, 6sbemutatja a sfimht, amelyaz 6trn6r6ben azt hdt forg6r6sz kapcsol6s6t mutada. kercsek A talflmdny r6szleteslefrdsa 6llitja el6, az Sllapotot Az atlny,hogyenergidtlehetkivonni abb6ta forrfsb6l, amelya ferromdgneses jelenlegi tankiinyvekbfil, azonban van,6stejesennyfltan megburkoltanbenne nem tejesennyilvfnval6 a E. melynek szerziliez B. Moullin. talillhatb az egyik tankOnyvben, publikdlt(1955.III. kiaPress melyetaz oxfordi Clarendon principles elecfromagnetism", of K<inyve: ,,T?re mutatjabe. hatdslfit lev6 l6gr6sek kdrben oldalakonleir egy kisdrletet,melybenegy m6gneses dris).A 168-174. Siambemekapjuk, ahol Moullin profesvor bemutategy g6rbdt,mely v6lt66ramri adatokat Azl.6brtn 16that6 drtdke5lland6.Ugyanazon amikor a bemen6fesziiltsdg ldgrdsekndl abbanaz esetben, netetmutatjaktild,nbdz6 tartsuk, a kellene,hogy ugyanazl fesziilts6get is, az ilbrilnMoullin bemutategy olyan elm6letig6,rb6t ami atrhoz hogy nincs feltdtelezve, legyeneka kiil6nbtiz6 ldgrdsekndl, is ds emiatt a megfelel6p6luser6ss6gek azonosak amelyeta potenci6lisenergiaazonos, 6s m6gneses fluxussziv6rgds az induktfv energiabevitel a mechanikus 6s peri6dusban kapunk,arnil6gr6sben negyedciklusban, egy a kor v6lt66rammalgerjeszdiik tekercseket. hogy b6r a mignesespolar6azt Az adatok mutatj6k, a zhci6nagy m6rt6kbena telit6si 6rt6k alatt van, abban linefris permeabilitisi tartom6nytartom6nyban, amit j6l tervez6sn6l, ldtszik az nak neveziinka transzform6tor reaktfvtelje6ram csdkken6se, fgy a fesziilts6g-6ram 6s (amint az fuanrndvekszik)cisszeis, sftm6nysziiks6glet vetve azzal a potencidlis mechanikusenergian6vekeel66l1.Amennyibennincs nagy d6ssel,ami a l6grdsben itt m6rt6laifluxussz6r6d6s, egy anom{liis energiaaktitanrii. vitisnak lehetiink el6fordul6fluxusa Moullin megvizsg6lja kisdrletben sz6r6d6st, rdmutatarra, hogj' kis l6gr6seset6nis jede 1 2 3 4 5 6 7 visszaa tulIent6sez az anom{lia, 6s eznem vezethet6 van a b6rjelent6shat6sa 1. 6bra. zott fluxussziv6rg6sral6gr6sn6l, Egy m6gneses kisdrleti adataitl6tjuk, hogy mekkora kOr giaf6ny6ben. az ener eltdr6s sziiks6ges ahhoz, reaktancia teljesitm6ny a Moullin nemboncoljaazt,hogy az energifit nullpon- fesziilts6g-riramm6gneses fluxust6rjiink el egy l6gr6shogyegy r{lland6 qzzalz6rja adja-e, igy a k6rd6st 6s ti, vagyvi4kuumenergia v6lt6ben,amit a gerjeszt6tekercsek rilland6fesziiltsdgii sz6le, hogy gyakorlatilaglehetetlena fluxusszivingdst gerjeszt6s6nl n,int az riramri 6r0nkel, mely kevesebb, gertdrtdn6,azonoser6t ad6 egyen6ramri adott ldgrdsen megj 6solni,kisz6molni. mit6sokkal
jeszt6s teljesinndnye. sziiks6ges

szerinta fluxusszivdrg6st 6s dom6n szerkezettel, v6lem6nye tiszt6banvolt a m6gneses Term6szetesen kcirben amint a fluxus a m6gneses nevezett effektuskdvetkezmdnye, hatdsnak probl6maaz 67tala,,6sft6si" polaizdci6szintjea BH-gdrbenem lineiris r6szealatt van, ami a trAuA.Altal{ban, amennyiben m6gneses kdriil fordul el6, nagyon kicsi gerjeszt6s a krist6lyszerkezetn6l telit6si ertek70Yo-a kttriilbeltil az futlagos igaz' ha mindent megfluxus siiriisdgetvfltoztassuk. Ez abban az esetben hogy a mdgneses, sziiks6ges, sziiknagyonkis energiav6ltoz6s n6lkiili esetben tettiink az$rt,hogy a l6gr6seketelkeriiljiik. Ilyen 16gr6s a domdnek fgy falmozg6sa t0rt6nik,hogy kis eqergiabefektet6ssel melletti dom6nek mertaz egymds s6ges, ir6nyukat. kcinnyiim6gnesezsi megvilltoztatjrikaz rigynevezett nem 6s amikor egyi6gr6sis van a kdrbenn a mSgnesezdtekercs a l6gr6sben eUU* az esetben-azonban, 6s kell tal{lhat6, akkora l6gyvasban terjednieannaka flrxusnak, amelya gerjeszt6tekercset a l6gr6st<isszekdti. ir6nyokt6l a lev6 fluxusvonalakat kdnnyf m6gnesezdsi Ez csak rigy tdrtdnhetmeg, hogy ha a dom6nekberr segfts6g6mint peremfelt6telek z6nafelszfneinek, ferromdgneses eltdr6enforgatdsra k6nyszeritjiik az eg6sz hakeresztiilenneka bizonyos,,6sft6si" z6n6n6s a l6gr6sen vel. Ez aztjelenti, hogy a fluxust a fenomdgneses ahhoz,, hogy ezeketa keresztiilvinni.Ez azzaljdr,hogy jelent6s energia sztiks6ges kell t6snaka segitsdgdvel hogy m6gfontosabb, azonban a tereket a ligyvas zilnhbanl6trehozzuk.Enneka tal6lmdnynak szempontj6b6l polanzhci6ja t<ibb6 nem leszpfrhuzamos' domdnek mellettlev6 m6gneses a ez azzaljfurrhogy vasbanegymds amdgneseziEkkor val6jdban ir6nyba essenek. egymisra,fgy, hogy a kdnnyrimfgnesezdsi mer6leges vagy polarizr{ci6 keletkezik,hanema ferrom6gneses m6gnesezlsihathsamiatt a si hatrisnemcsak gerjesztdtekercsek 6s hajtott szolenoidoklenn6neko rigy is, k6vetkezm6nyek6nt mfg azut6bbirigy hat,minthavfkuumenergival okoznak. fordulnak egymisba,hogytov{bbi ereddmignesesfluxust teljesitrn6nyldrej6n egy beliilrdl j0vd el nem vehetdferromdgneses hogy Ennekaz a kcivetkezmdnye, Mriszakitermi6s hatds6val, ez munkdtvilgez a kialakul6 l6gr6sben. rendez6si forr6s a magatermodinamikai nol6gi6valaz afeladat,hogy kinyerjiik ezt az energiittaminta llgr1s zilr6dik,6s amikoregy reluktanciamotor akkor, amikor a p66s p6lusai k0zelednek, keriiljiik el ennekaz energiinak a visszat6pl6l6s6t egymdshoz forrristelt6volitjuka 169el66llit6,szabiiyz6 hd iusok t{volodnak Ez ugy lehetsdges, a primermdgnesess6get vannak helyzetbe amikor a p6lusoka legkOzelebbi akkor t0rt6nik mego r6st6l,dsa lemfgnesez6s fesztiltsdgegy 6llanMoullin adataib6l,mivel az 6lland6vr4lt66ramri helyzetj6l 16that6 Ez az energetikai Egy a nincsfluxusszivfngds l6gr6sben. 61land6 keresztiil,amennyiben d6 fluxusamplitfd6tjelent a l6gr6sen m6reta l6gr6smechanikai 6lland6er6tjelent a p6lusokkdzdtt, 6s igy a megfelel6l6gr6s fluxusamplitud6 jut6 (reaktiv)fesziiltsdg6rammutatja. Az egynegyedre potenci{lis energi6jinak m6rt6k6t, mennyis6g6t a 6s polarizilci6 mdrt6k6t ez dsszevethet6 l6trejdv6keletkez6 a megmutatja mfgneses ieljesitmdnyszitmitils, Moullin az elm1leti fuwng6tb6j6t. mdr emlftettiik, ilyen m6don szfLmaztatta mechanikus energidval.Amint ener6ram kelleff ahhozrhogyezt a mechanikus kevesebb amint az adataiis mutad6k, azenban, Val6j6ban gi1tlfinehozza,6s kis6rleti bizonyit6k ad6dott a vdkuum-energiaforr6sl6t6re, amit nem vett 6szre, igy Ennek a szolgr{lj6k. amelyekenergiasziiks6glettinket Es csak most mutatkozikmeg olyan szerkezetekben, kutat6munk6t vdgeztiink, amelyben megismdteltiik szabadalmibeadv{nynak az el6zmdnyekdntolyan gerjeszt6tekercs hdromldgrdstszolamikoregyetlen afi kipr6b6.ljuk az esetet, Moullin kisdrlet{t, azdrt,hogy egy kisdrletekndl m6r6vezeto a azonban talSlm6nyhoz gii. A 2. 6brhn l5that6Moullin-tesztkonfigurdci6ja adott hogy a gerjeszt6tekercsre fluxus 6ssrt haszn6ltuk, anyagra, izolenoidothelyeztiinkegy ferrom6gneses induk6ltfluxussal' a m6r6tekercsben hfunyaddtdsszevessiik megmugdrb6t figyelttik meg 6s tiszt6n mutatkozott a l6gr6sben lJgyanazt {ramig6ny csiikkendsi az feliil jelent meg, ami ahhozvolt sziiksdges, tatkoz| t6bbletenergiahat6sa.Ez azonaz induktfv energi6n m5remlitetttink. amelyet hat6st, fdnntartsuk a bizonyos"6sft6si" azt fluxusp6lydban hogy a m6gneses akkor indukhatds6t, beinditjuk a fluxusnak ezt az,,6sft6si" kell azt,hogy amikor Ez6rthangsrilyozni szokt6k sziv6rg6snak energiafluxus ezt 6s tiv energi{t triroiunX a ldgyvasban, habi4r alSgyvasz6nilnkfviili gerjeszt6tekercsbe, szint6nvan indukci6senergia.Mindkdt energi6tvisszavihetjiik a v6lni. A l6gr6sben a van. Amennyiben l6grdszir6dik a l6gr6siink 611and6 amennyiben'egy lem6gnesezziik, a rendszert amikor fordft6dik. Eknagyr6szea mechanikusmunkav6gz6sre ut6n m6gnesez6s vagy alatt,az induktiv energia hanem hozzhadfidikm6g tdrolunk, az, nemcsak arnita l6gr6sben energia korazonbana leadottmechanikus energiais. Ez6rt vdrhatunk nagyobbhozz6i6tul6sta disziiks6ges effektusl6trehozrf,s{hoz az ,,ilsitfusi" nemvettiinkfigyelemdllapotsz6mftisdndt namikus g6pekmiiktid6sesorino amelyekeddigaz 6lland6sult lefuflsdt szerkezeti fogjuk a tal6lm6ny v6vemostismertetni fenti Azenergiaforrds leftlsdtfigyelembe be. elforfluxus derdkszdgri hogy a m6gneses ami aztmutztja, be, effektusta3. ilbrhnmutatjuk Az,,6sitirsi" azt Egy durvaegyszenisit6ssel feltdtelezziik, a z6n6ban l6grdsig. terjed alfugymiryneses keresztti,l dul6sokon vonal p6ly6jament6n6llit6dik be. a kedvez6irfunya szaggatott a hogy a krist6lyszerkezetbenm6gnesez6s kiv6nja teljesitmdnyt 6ramcsakart amhgneses 6ltal nincsl6gr6s,a gerjeszt6tekercs megkivSnt Amennyiben m6gne6s miatt szi.iks6gesek, igen magas l6gyvas-tiszt6tlansdgok zfuvdnyok6s meg,amelya nemm6gneses

II. a 234 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba fluxusm6gneses z6ndban a a megjelenik l6gr6s, l6gyvasas l6phetnek Amint azonban fel. sespermabilit6sok a hatfs meg,ha ez t6volabbvan.Ez csakrigy val6sithat6 nak kell gerjednie, amelya gerjeszt6tekercsekt6l ktinnyii mindeniitt elfordul a mignesez6s m6gneskOrben fluxus az egdsz annyira erds,hogy a m6gneses fluxusvektorok, melyeketa 3. 6br6nl6tunk,elfordulnak a szaggatottvonalt6l, mely a irfnyit6l. Ez6rt a ir6nyit mutatja. kiinnyff mdgnesez6s 6s kereszttil, ez kelti helydt6lterjeda teljesvasmagon Van egy ktisz<ibeffektus, a gerjeszt6tekercsek ami nem csak azt a belsdferromdgneses teljesitm6nyt,ami a l6grdsn6lkiili rendszerekben a BH-gdrbeer6sen fluxus rotici6k ezen,rkiiny0k'fbltitt t0rt6nnek, l6p linedris fiilittti szakaszdn fel. A migneses ,,kiinyOk" permabilit6sri jelent6sszakaszon addig a egy igen a mig egy ide6lis,l6gyvas anyagban m6gnesessdg magas 6s elmozdftsunk dom6nfalat ,,kdnydkig",mivel nagyon kis teljesftm6nykell ahhoz,hogy egy m6gneses permabilit6s 6rjiink el. Val6ban,a "kdnydk" alatt a m6gneses vagy akdr 180o-os fluxusmegfordul6st 90o-os '6rtdke mozog,6s folyamatosan nagys6grenden l0 ezet is lehet, 6s a ,,kcinydk"fdldtt m6r csakkb. 100-as atnigaz a l6gyvas m6gnesesen telit6dik. cscikken, jekilt l6gyvas gerjeszt6telev6 1-essz6mri anyagon helyzetndl a2-esszrimmal A2.6s 3. 6br6n bemutatott m6rt6k0m6gneazdrt,hogyazonos nagyobbnak lenni, min6l nagyobba l6gr6sn kell kercst6rerej6nek ann6l jeldlt hidtagrahelyeziinkfel. sezetts6get drjtink el, melyet p6ld6ul az lbrin nem mutatott 3-as sz6mmal 6s ezl a elvilegkinyerhediika z6n6b6l nullponti energiamez6b6l az energiilt, Azonbana l6grdssegitsdgdvel juthatunk,amennyiben gdptervez6se jelent6stdbbletenergi6hoz A szed<ezetekt6l.4. 6belt6ra szokv6nyos a rdnlfitszrk az a szerkezet,amelyetaz egylk feltal6l6 6pftett. A k6sztil6k sokkal t<ibbmechanikusenergidt befektettekegy verzi6banez ^z arfiny 7zl- hez volt 6sfordftott energi6t adottle, mint amennyielektromos is energi6t tudottszolgifltatni. Uzemrn6dban elektromos A 4. ilbrfin a mrikddtetdselvdt bemutat6,egyszenimodell l6tszik. Ez egy olyan forg6rdszttartalmaz, az A n6gy permanens mdgnes van, amelyn6gy p6lus p6rt tartalmaz. mdgnesek 5-6s sz6mrinem amelyben habbal,ds a 6-os sz6nagy sffis6gti poliuret6n k6szi.ilt korongravannakragaszf,ra, m6gnesezhet6 anyagb6l Az van dsszekapcsolva. 6brdnnem mutatjuk mt, rlzbol k6sziilttengelyreszerelik16,mely egy kuplunggal kommutitor csoportot,mely azt a szerkezetet, arnelya tengelyt fiigg6legesentartja,vagy azt a csillagkerekes m6gnesp6lus 6szaki,6s a ktils6 perem6n dsszes az A er6sitve. forg6rdszt6rcsa a tengelyfels6 r6szdhezvan ki reldkb6lalakitottr{k a forg6A l6gyvasz6n6kat ismerteleklrom6gneses az korongotragaszt6 tartja 6ssze. helyezkedikel a 7-es szi4mri rdsz tdrcsdja mellett, anint az 6bra mutatja.Ezekena l6gyvasanyagokon meg egy 8 V-os egyen6hajtanak gerjeszt6tekercsek 6s melyeketsorbakapcsoltak, kommut6torr6l csoportja, a rel6kb6l,melyeknek ki elektrom6gneses alakitottak hasonl6 ramrit6pegysdgr6l. tov6bbi 6ll6reszp6lust Kdt kapcsoljrlk 6s vannakelhelyezve sorban gerjeszt6tekercse egy a 9-essz6mmall6tszik,6s kdztesszdg6ll6sban A segfts6g6vel, 6-os szdmritengelydsszekapkondenzdtor hfddal,egy ll-es sziui,;ld a 10-esegyenir6nyit6 teszi elviszi,ds igy lehet<iv6 (5m csol6dikegy mechanikus hajt6ssal, ezt nemmutatjuk,)antelya nyomatdkot megmdr6s6t. nyomat6k a motor6ltal megtermelt

2.6bra. Az a strukfiira, az melyre l.6bra adatai 6rv6nyesek.

3. {bra. Mdgnesez6sihat6s, amely a l6gr6st is tartalmaz6 mdgneses i4ramktirben sziiks6ges,6sl6that6,hogy a tdr6seket, sarkokat is tutalmaz6 m6gneses kdrben hogyan alakul ki a m6gnesesfluxus.

ffi
3

4.6bra, Azon kfs6rleti eszkdz6bt6ja,amely a leirt tal6lm6ny geit trirv6nyszeriis6 igazolja. miiktid6sit<irv6nyeit,

Fiiggel6k 235 tfvolhelyezzitk a Mrikdd6skdzben,feltdvehogy a rotor p6lusaiteredetileg megfelel66ll6r6szp6lusokt6l A fel6 az m6gnesek 6ll6resz igyekeznek. egy el, majd eleresztjtik, er6sforg6sindul meg,mivel a pennanens mdg6s vonzanifogja a l6gyvasakat, ezt a kezdetirot6ci6simpulzusta permanens pelmanens er6sen m6gnes miatt egy kezdetitulldvdsfigyelhet6 tehetetlens6ge nesekpotenci6lisenergifijafedezi.El6szdra forg6r6sz miatt nyugalmihelyzetantiga csillapitds 6s visszafordul, addigoszcill6la forg6rdsz, meg,majd a forg6r1sz kapcsol6i4tlez6njuk, Amikor a kommut6torok teljesegyiittdll6ssal. 6s be nem keriil az 6ll6r6sz a forg6r6sz kapnak, egy tekercsek 6ramimpulzust keriilnek,akkor a 7-essz6mri p6lusokel6szdregyiltt6ll6sba amikora a akkor lem6gnesezi ndgy 6ll6resz a a 6s amennyiben tekercsel6sek megfeleldm6donvannakbekapcsolva, a p6lusaiegym6st6l t6volodnak m6gnesek 6s Ez l6gyvasmagot. aztjelenti, hogy amintaz 6ll6r6sz a forg6r6sz gerjeszt6tekercsekbe deadott kikiiszcibdljiik.Val6ban,ha a 7-es sz6mri. erej6tkompenz6ljuk, visszahriz6 polaritdsukat, ez 6s megfordftj6{< er6ss6gii,akkor az 6ll6r6szp6lusok elegend6 r{ramimpulzus magnettz6l6 az Enneka hatSsnak eredrn6el6re egy olyan taszit6impulzustad, ami a t6volod6forg6r6szp6lusokat l6ki. 6ltal meghatirozotthaltnyek6nta forg6r6sz6lland6an forogni fog, addig,amig el nem 6r a szdgfelezo igy ijra vonzzaaz 6ll6r6sz,6s 90o-osfordulatottegyenmeg a hogy a forg6rdszt ponha,ami lehet6vd teszi, csak egy rdvid szdgelfordulSs A forg6rdsz. 8-as szfumikommut6torkapcsol6t 6116 pennanens m6gnesb6l 6s a addig, arniga forg6r1sz holtpontra6r, 6s ekkor az 6ll6rdsz- forg6r6szp6lusok idej6nkell bekapcsolni, nagy folyamatos, teszia forg6r6sz lehet6v6 teljesitm6ny beadott vannak.A kapcsol6zbrfusakor egyensrilyba ilyen szerkezetenelvlgzett m6i6sek azt mutatthk, hogy ttibb mechanikus Egy forg6s6t. si6gsebessegii munka jqn tci a g6pb6l, mint amennyit elektromosanbevisztinka kommutftorkapcsol6kon keresztiil. az energia kivett mechanikus p6lusaiktizti l6grdsb6l ds Ennekaz az oka,hogy amig az 6ll6rdsz forg6rdsz jOn,a ldgrdselektromos demagnetiz6l6sdhozk'tteljesitm6ny6b6l anyagbels6 a egyiitt6ll6skor ferrom6gneses Kdpsztiks6ges. lev6 mechinikuser6 legydzdsdhez mely ilyenkor a ldgr6sben sziiksdgeso sebbteljesitm6ny induA hid zeljenek a2.6brinl6that6 elrendez6s tagidnegy gerjeszt6tekercset.hid tagonlev6 tekercsben el Ezdrt igenkevdsteljesitmdny hat6snak. ellenfll a tSvolr6l lrkezo m6gnesez6si hat6sosan nagyon k6lt 6ram csatol6st. m6gneses keresztiilerkezo hogy legy6zziika ldgr6sen elegend6, att6l fiigfelcserdlhet6, egym6ssal induktanci6ja kdlcsdnds t6vol lev6 gerjeszt6tekercs 86r a k6t, egym6st6l kell gdp figyelembe az getleniil,hogy melyik a primer 6smelyik a szekundertekercs, ismertetend6 miikiiddsdndl Az hati4sn6l. ut6bbi nem lesz is fluxushatls ,,6sit6"tipusrihozzdjdrul{s6t a szolenoid6lis venni a fenomdgneses ami geometridjft6l fiigg. Egy olyan gerjesztotekercs, a amennyiben fluxus ,,^it^al a rendszer kdlcscinos, anyag a l6gr6senvan, 6s rigy gerjeszti a fluxust, mi{s tipusf hat6ssalvan a fenom6gneses kdzvetlentil az 6s mer6leges, ekkornincsreciprocitis ezekben esetekben. mint miikdd6sdre, amikora fluxusa l6gr6sre jelentds asszimetriija miatt tiibb hatfsok azt A kfs6rletekmindenesetre mutatjdk,hogy a k0lcstinOs mechanikusteljesitmdnymegy a forg6 r6szbe,mint amennyit az elektromostfvforr6sb6l a rendszerbe vezetiink. amikorgenevizsg6ltuk, olyan seg6dtekercs6t iizemben hogy a4.6bra9-essz6mri Eztirgy demonstr6ltuk, impulzusindukdl6dik ilyenkorelektromos elhaladdsakor A mrikddiitta szerkezet. forg6r6szp6lusok r6torkdnt elekthajtja.Ha az ilyen m6dongenerdlt tehetetlensdge forg6r6sz 6s mindegyiktekercsbe, ezt az 5-6sszdmri juttatjuk, akkor a hat6konysdg Genetov6bbnovekszik. ll-es szdmtkondenz6torhoz a romosteljesftm6nyt szfrmazik a ferrornfgnesesrendszerbill, rftor tizemben a szerkezetkimutatta, hogy tObbletenergia egy r[gy,hogy tiibb energidtadott ki a szerkezet akkumulitorcsoportnak, mint amennyienergiit a hajkivett. t6akkumul6torb6l fgy, hogy alkalmas, gyakorlatimegval6sitSs6ra Ez atalfulminya fenti motorgener6tor-tdrvdnyszenis6gek p6lusairahat6 mechanikaifesziiltsdgek, bel6le, amelybena rotor szSrmazzon egy megbizhat6szerkezet mdgnesre, tekintve, k6sziiltpermanens akerdmi6b6l nemhatnakk<izvetleniil fesziilts6gek fluktu616 amelyek ki, alakftsunk m6sikc6lja,hogy egy olyan struktrir6t A hogy ezekrendkfviilridegek,tcir6kenyek. tal6lm6ny de kdnnyen cserdlhetoek, mdg m6gnesek a 6s szdtszerelhet<i dsszeszerelhet6,permanens amely kdnnyen permanens oszcill6ci6ita nagy er6ss6gti fluxus szivilrg6s6nak hogy minimaliz6ljuka m6gneses fontosabb, induk6l drvdny6ramot igennagymennyisdgii forg6suk eset6n elrendez6s A m6gnesekb6l. 4.6br5nbemutatott akkorminimalizillhatjuk, a ds a tdbbekkdzdttmag6ban szerkezetben, ezeket hat6sokat f6mekben, a k<irnyez6 keresztiilmennek,amelyneka forr6saa egy ha a fluxusv6ltoz6sok olyan r6tegelt,lamindlt l6gyvaspdlydn a permanens m6gnes, szimmetrikus forg6stengely6re. 6s egy iiregeshenger,mely egy nem m6gneses mdgnes igy * ide6lis kivitel olyan lenne,ahol a permanens tartozik, a leiiand6 k6sziil6ktdbb helyezkedikel, b6r ez a strukttirais a taldlm6nykcir6be forg6r6sztengelyen konfigur6ci6t' az melyekmegkOzelitik elobbleirt cilindrikus,hengeres permanens tartalmaz, m6gnest kiildnrlll6 p6lusokb6lindul, megtalilljaaz itjdt, fluxus, ami az 6szaki A 4. {brdnaz is l6tszik,hogy az a milgneses vannakolyanpeciklusban mindenegyes Azonban t6rjenvisszaa ddli p6lusokhoz. keresztiil hogy a leveg6n a keletkezik,azonban leveg6n halad6s vonz6ero kereszttil l6gyvasain ri6dusok,amikor a fluxus az6ll6rdsz

236 Egely Gyorgy: Bevezet6s t6rtechnol6gi6ball. a

kihaszn6lni, ez 6s nem kereszttilizdr6dSs ds teljesftm6ny6t tudjdk teljesen ekkor is megt<irt6nik a m6gnesek vesztes6gekh vezet. 6rv6nydram ez (p6lus6t) az 6ll6rdsz p6iusait 6s Ahhoz,hogy ezt a probl6mdt megkeriiljiik,aforg6rlsznekk6t szekci6jdt, fluxus6tteljesen kdregy m6gneses ftszelk1nthaszn6ljuk ahol optim6listervezds kcir fel, eset6n m6gnesek a 6ll bevezetjiik mSgneskdrben hogy a leveg6nkereszttilcsakminim6lisfluxussziv6rgSs el6, amikor a a rigy, rendszer forgat6nyomat6kot 6llit elo. p6lusA tovdbbiakban 5.6br6nmutatjukv6gig a rotor helyzetdnek az sorczatdt. L6tjuk, hogy az 6ll6r6sz jelent6senkisebb lehet, mint a rotorp6lussz6less6ge. Val6ban, ha ennek a talillmlnynak a sz6lessdge tdrv6nyszenis6geit haszn6ljuk, akkor el6ny<is olyan 6ll6rdszt egy hasan6lni, amelyneksokkalkisebbp61usp6lusszdlessdge 6s igy az effektiv p6lus hat6s6t van, koncentralni tudjuk. Megfelel6,hogy ha az 6ll6rdsz szdless6ge rotorsz6lessdg a fele, azonban m6g enndlis kisebb lehet, 6s ennekaz az el6nye,hogy kisebb gerjeszt6tekercseket haszn6lni, igy a meghajt6 lehet 6s 6ramk<ir vesztes6gei alacsonyabbak. '!"2-es j6l, szdm'6 hfdtagb6l, Az Sll6rdsznek p6lusavan, melyeka 7. 6brdn l6tszanak 6s l6rthat6, hogy a 8 valaminta 13-asszdm(t darabp6lusb6l6llnak,melyeka l4-es szdmfr. forg6r6sztengely v6gdnhelyezk6t k6t jelezve kednekel. 15-6ssz6mmal korongnak a n6gydarabpermanens mdgnes elhelyezve van al7-es szdtm'6 16-ossz6mriapertur6iban, vagy lyukaiban,melyeknem m6gnesezhet6 anyagb6lkdsziilnek,a 6. 6br6nbemutatottrajz szerint.A rotorszekci6kat kdszitj[k, amelynekh6t nagy foga van, laminr4lt l6gyvasanyagb6l ezekaki6ll6 p6lusok.A 18-asszimugerjeszt6tekercs12-esszilmu a hidtagon van elhelyene,mely a leirand6 motorgener5tor mrikdddsdtszabillyozza. szab6lyz6 A 6ramkdrtitt nem ismertetjiik a26rt,mert ez a szok6sosvillamosm6rndki nemtartalmaz. tev6kenys6gbe tartozik,rijdons6got

5.6bra. Az6ll6r6sz6s a forg6rdszp6lusok helyzetetdbbfdlehelyzetben, amint a forg6rdszforg kiiltinb<iz6 helyzetekbenm itt l6thetjuk atal6lm6nyszerinti gdpcdlszeriigeometri6j6t. 6s

7.6bra. A tal6lm6nyszerintiberendez6s kdrdnekkereszffnetszete. m6sneses

6.6bra. Korong, mely a tal6lm6ny szerintiberendezseset6n darab 4 perrnanens m6gnest foglal mag6ba.

8. 6bra. p6lusAz a 6 damb6ll6r6sz konfigur6ci6,amikor h6t p6lusvan 6sbemuforg6rdsz tatja azt a sdm6t,anely az 6tmdr6ben ellenkez6forg6rdsz-p6lusgerj tekercsek eszt6 kapcsol6s6t mutatja.

Sziiksdges azonban gdp forg6r6sz6nek a stnrktwdjdt6s el6nyeitismertetni. m6gneses Ezek els6sorban hat6sok, amint a 7. ilbribSl l6tszik,a m6gnesekb6l fluxus a lamin6ltforg6rdszen 6s majd megint a 6thalad, megtcirik,6s 6thaladaz 6ll6rflszhfdtagjainkeresztiil6s hasonl6m6don tdr vissza a forg6rdszhez. 8 Ha 6ll6r6szp6lust 7 forg6rdszp6lust 6s haszn6lunk, mely ut6bbisz6less6g kdtszerese 6ll6rdszp6lus az sz6less6g6nek,akkormindig haladfluxus az 6ll6r1sz forg6rdsz 6s l6gr6s6n keresztiil. Azonbanamintegy p6luskombin5ci66pp egyiitt6ll6sban van, az 6ttm&o szerintim6sikoldalona p6luskombin6ci6k 6ppena legnagyobb t6volsdgra vannakegym6stgl.

az Amint a 4. 6brinl6tszik, a gdpmiikdd6sesorrtna mdgnesek 6ll6rdsz6s forg6rdszp6lusaitegyiitl6llasba gerjeszt6st kap, amely egy olyan impulzust,elektromos hirzzilk,majd amint elv6lnak,a megfelel66ll6r1sz egyszerre tekercseket 6ll6rdszgerjeszt6 az 4. ilbritnlev6 rendszern6l Osszes A az lem6gnesezi adottalkatr6szt. g6p pulziltattik, ami nemoptimdlisegytdbbp6lusri mriktidtetdsdre. (vagy egy egyendrt6kri esetben van, forg6r6szp6lusunk mint 6ll6r6szp6lus Amennyiben eggyelkevesebb van ez van, 6ll6rdszp6lusunk mint ahdnyforg6rdszp6lus) apulzdl6 hat6segyenletesebben eggyelkevesebb dramk6rtdrdgilbbit ez terheli, azonban a kommutdtorkapcsol6 egyenletesebben elosztva,6s fgy a t6pegys6get Azonbanebbena talfilminybanegy mint a felmeriilStdbbletkdlts6g. teszi,6s igy a nyert el6ny 6rt6kesebb, megteljesen. nem csdkkenti,b4,x sztinteti is olyanjellegzetessdg van,ami a probl6m6t van, k<izott az az 6br6n Rl-gyel jelOlt forg6r6szp6lus 51 6s 52 6ll6r6szp6lusok Tegyiik fol, hogy az 5la. 6ri mutatotthelyzetben el a teljesegyiitt6lldsi Az 6sk6pzeljiikel, hogy az 52 p6lusfel6 kdzeledik. 5lc.6br6n gerjesztjiik addig, gerjeszt6tekercs6t 6ramimpulzussal egy helyzetet,{stegyiik fel, hogy az SZ 6ll6reszp6lus a el6rehajtottuk forg6r6szt, az Enneka k6t hat6snak ered6jek6nt el amigaforg6rdsz nem 6i az 5le.helyzetet. ami segits6g6vel, kisebb elekpedig az 6ramimpulzus r6szben m6gnessegfts6g6vel, a r6szben perrnanens Ezt termel6dika folyamatban. a fo* energia mechanikus tdrtdnik,mint amennyi tromosenergiabefektetdssel melyek a abbanaz esetben, vizsg6ljukmegaz esem6nyeket Most azonban a 4. 6brdn. lyamatot 6br6nottvk egyiitt6ll6sba Az az sorrendnek ellenkezoje. 5/a. 6brfn lStszik,hogy az R4 forg6rdszp6lus most ismertetett a csatoli4s forg6a az esetben m6gneses Ebben 6s kertilt az 55 Sll6rdszp6lussal,igy azklsz a lem6gnesez6sre. az Vegyiik figyelembeazonban,hogy 5la. 6btfn az R5 dppmegkezdi a r6szdsaz fllllrdszk<izdtt leger6sebb. a gerjeszt6tekercseinek 6ppenel kell kezdenie 6s az elt6volod6st, az 56 6ll6rdszp6lus azS6 6ll6rdszp6lust6l az ercieaz Rl forg6rdszp6tust peri6dus6ban m6gnesek a elkdvetkezendl A lem6gnesez6st. p6lusszepar6ci6 imteljesftm6ny elektromos hivza, de nagyobber6vel,mint ami az 56 lem6gnesezdsi 52 6ll6rdszp6lushoz az eredmdnyekdnt 52 6s 56 6ll6r6sz tesztrendszer hogy a 4. 6brin bemutatott pulzusa. Ebb61az kdvetkezik, sziiksdgessdge, a kikiiszdbdlhet6 kommutativkapcsol6s segitsdgdvel sorbakapcsolfsa gerjeszt<itekercseinek regenerSl6sdhoz. a p6lusmdgneses teljesitndnykeletkezika gdpmiikddtet6sdhez, dselegendS lehetdvdteszi, 6s kiegdszit6hat6saa p6lusok z6r6dils6nitl szeparii6s6n6l egym6st KA gerjesit6tekercs kinyer6sik6vdkuumenergia rendszerek a ferrom6gneses ami kihaszn6lja hogy olyan g6petkonstru6ljunk, v6kuumenergiarendszert. p"rregei,"rio *energiaforr6sonalapul,6smintegy,,hiiti" a megfelelo c6lj6t6l. felhaszn5l6si is T6bbfelekonstrukci6ban kivitelezhet6a fenti javaslat.Sok fiigg a szerkezet teljesm6rimpulzusokat, elektromos a energiakinyer6se c6l, akkor a regenerativ, mechanikus Amennyiben arra teljes(tmdnyfelesleget fordftsuk,hogy az 6ll6r1sz6s haszndljuk, az dsszes t6kbena lem6gnesez6sre termeljtink, riramot Haaz ac6l, hogy elekffomos kOzben. a megforditsuk p6lusszepardci6 p6lusokpolarit6s6t vannak,azdrt, tdbblettekercsek akkor olyan gdpetlenezhetiink,amin6laz 6ll6rdszen gener6toiUzemm6dban, ink6bb motor ez a szetkezet hogy tdbb elekkomosteljesitmdnyttudjunk levenni. Azonbanrigy hinik, hogy keegy lehetmaximalizllnihat6konys6gdt,6s tengelykapcsol6n 6s alkalmas, ilyen tizemm6dban iizemm6dra gener6tort meghajtani. egy resztiil6rdemes hagyom6nyos jelleget,ami a az felhaszndlni el6bbemlitettdngerjesztd m6gmindig 6rdemes Ebbena" "r"tben azonban egy drdemes elkiildniilt kiils6 indit6moA alkalmas. motort probldmrik csdkkentdsdre kapcsolSsi kommut6tor vagy pedigk6t 6ll6r6szp6lusra l6tunk el energi6val, amit egy ki.ils6teljesitm6nyforr6sb6l torrai meghajtani, 6sszeaz konfigurfci6 esetdn 6tl6san igy adhatunk. p6ld6ulegy 8 6ll6r6szp6lus p6ld6ul6ramimpulzusokat gedeszt6tekermig kdt 6ll6t6sz korl6tozzuk, h6rom6ll6rdszp6lusra csak szitmfit tapcsolt gerjeszt6tekercsek ez Amennyiben az ut6bbi dolognemkiv6natos, kapcsolhatunk. "ret .gy kiils6, pulzilltteljesitmdnyforrrishoz m6don. 6tm6r6szerintval6banellenkez6 mind pSrbakapcsolhatjuk, tekercseket akkor-az6ll6r6szgerjeszt6 kapcso7 ahol igy a 8, 6braaztmutatja,hogy egy olyan konfigur6ci6ban, 6 6ll6r6szp6lus forg6r6szp6lussal pdrba kapcsolhat6k. egym6ssal akkoraz illl6rlszgerjeszt6tekercsek 16dik, lesznyilv6nval6ak biztosit,6s a leirtak szerintmindazoknak kdrti lehet6sdgeket A tal6lm6nyezdrtsz6les hogy egy forg6alapelven, azanaz egyszetu ismeretekben, a nek el6nyei,akik jr{ratosak villamosmdrniiki ill6rdsz p6lusoksegftsdg6vel kertilnekvonzds amelyekegyiitt6ll6sba vannak, olyanp6luscsoportjai r6sznek olyan idej6n.A tal6lm6nyazonban megfordftjuka p6lus szepar6ci6 polarit6sdt a kal, 6s ezeknek m6gneses 6s sziiksdgess6gft, zdrt mdgjellegzetess6gekkel bir, melyekminimalizilljik a kommutdtor is tov6bbifontos a lesz biztosft,emiattminim6lisfluxus szivdrg6sa 6s igy hozzdjdtral nagy hat6konys6gri, neses fluxuspdtyfut 6s valamint megbizhat6an tart6saniizemeltethetd. mrikiid6shez, nagy forgat6nyomat6lni egy de twtalmaz, elkdpzelhet6 olyanverzi6 kdt hogy bfu aleirt szerkezet rotondsz-p6lust tvtegiegyezziik, akkor a nagy igen nagy motorokatk6szftendnk, funennyiben tartalmaz. is, mely t6bb forg6r6sz-szekci6t ismerteA 6. 6br6n rakunk6ssze. ahol tdbb kis m6gnest kivdlthatjukegy olyan konstrukci6val, mdgneseket hogy a az Tov6bbmenve is elkdpzelhet6, el helyezhet6 a forg6rdszen. tett koncepci6szerinttdbb m6gnes gerjesztjiik,amely az 6ll6t6sz helyettesitjiik6s ezt egy olyan szolenoiddal egy m6gneseket acdlhengerrel

238 Egely Gydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a m6gneses tengelyir6nyri struktur6j6nak r6sze6s ez a k6t forg6r6szp6lus kdz| helyezhetl.Ez a sziiks6ges gerjeszt6s6hez gerjeszt6st polariz6lja. sztiks6Azonbana szolenoid megadja igy a forg6r6szt 6s m6gnesesen gesteljesitm6nya gerjesztettmechanikus energia irrdnszolg{tltatn{,6s nem lenne annyira hat6kony,mint a jelenlegi pennanens m6gnesttartalmaz6struktura.Azonbanlirtva a szupravezet6 anyagokter6n el6rt fejl6motorgener6tor elkdszitdse jelen leir6salapj6n, a d6st,tal6nvalamikorlehet6v6 v6lik egy olyan 6ngerjeszt6 mely <inmag6t 6sa m6gnesek htiti helydnegy szupravezet6 szolenoid tal6lhat6.

8. Teruo Kawai Hajt6erdt el66llit6 eszkiiz

Eur6paiszabadalom: 630096 A1 0

A talillminy egy hajt6er6t el66llit6 eszk6z,amelybenelektrom6gnesek m6gneses 6s anyagok, valamintpermanens m6gnest haszn6lunk 6s forg6r6szk6nt. 6116 R6szletesebben a tal6lm6ny egy maxiolyan hajt6er6-gener6l6 eszkdz, amelyikm6gneses energi6talakit6t mozgisi energi6v6, m6lishat6konys6ggal, hogy a permanens rigy, m6gnesben, energiaforr6sban er6thaszmint lev6 n6ljafdl. A hajt6er6tel6illit6 eszkOzdkben ismeretesek kombin6lnak olyank6sziil6kek, melyekben elektrom6gnest p6ld6ull6gyvassal permanens m6gneses anyagokkal, mint 6s mdgnessel, {Il6rdszkdnt forg6r6szk6nt. 6s Ilyen pdld6ula hibrid tipusrildptet6motor is. A l2-t6l l7-es 5br5iglerajzoljuka hagyomrinyos hibrid tipusril6ptet6motorokat. ilyen l6ptet6motoAz rokn6legy 52-esszdm.iu forg6rdsz tal6lhat6, mint ez a 1,2-es 13-as6br6nl6tszikA forg6r6sz felhaszndLja a 6s vilItoztathat6 reluktanci6jfldptet6motorok el6ny6s tulajdons6gait, kisebbl6p6siszdget ahol leheteldrni,rigy, hogy a fogakataz 53-asszrlmrilamin6lt acdllapokb6l, l6gyvaslapokb6l6llftjuk el6, amely a forg6r6sznek egy komponense, azzala permanens m6gnes l6ptet6motorok hogy nagy hat6konyel6ny0stulajdpns6g6val, s6gotad 6s lehet6s6get permanens teremta miniatiirizfllilsra 54-essz6mri az m6gnes felhaszn6l6s6val, mely az 52-essz1mf, forg6rdsz r6sze. Meg kell jegyezni,hogy az 50-es6ll6r1sz l6gyvasa lugyanz,mint a viltoz(villtoztathat6 tathat6m6gneses ellenSll6sri reluktanci6jir) tipusrimotorokn6l,de a gerjeszt6tekercsek elk6szft6se dsszekdtdse 6s m6s. A 14-es6br6nl6tjuk a mdgneses permanens fluxus ritj6t, amelyaz 54-esszdmf. mdgnes miatt keletkezik. A mdgneses fluxuspi4lya olyanegyp6lusfeloszl6st l6he,aholaz 6szakivagy d6li p6lusaz 55-6ssz6egy hoz md forg6rdsztengelyek vdgn9ljeleqrik meg.M6sr6szt, ahogya 15-ds6bramutatja,egy m6gneses fluxusp6ly6t l6thatunk, amelyaz 50-esszdmri forg6rdsz 51-esszdmf elektromdgnese In a m6gneses kelt. fluxuseloszl6s egy heteropoldris tfpusrieloszl6st mutat,ahol a p6lusokmint 6szak,d6l,6,szak, kdvetik egym6st az d6l 6s 55-6ssz6mri forg6r6sztengelyre mer6leges sftbanvannak. permanens A m6gnes fluxusa unipol6rism6gneses (a permanens m6gnes m6gneses mezeje) a gerjeszt6tekercsek ds heteropolSris m6gneses fluxusa(azelektro(gy forgat6nyomatdkot m6gnesek m6gneses tere)kdlcsdnhat egym6ssal 6s keltenek. al<rfejez6s: Az hogy ,,a peflnanens m6gnes mignesesfluxusa 6s a gerjeszt6tekercsek m6gneses fluxusakdlcsdnhat"azt jelenti itt, jelenik megaz 54-espermanens hogy a m6gneses er6vonalak elhajl6sa m6gnes az 51-eselektromdgnes 6s -t'X tt"rt-TJ?:nir-., dbrin vizsgdtjuk a hibrid tipusrimororoknyomar6kgerjeszt6si meg m6dszer6r, melyetlinedrismotork6ntvizsgdlunkmeg.A 16-os6bramutatjaaz 54-essz6mripermanens'm6gnes p6lusdriak d6li keresztmetszetdt, a 17-es6braaz szaki p6lusdtmutatjaa permanens mig m6gnesnek. Ezekena rajzokon az 5.1-es sz6mri elekhom6gnesb6l kijdv6 fluxust f,olyamatos pennanens vonallalmutatjuk,mig az 54-esszamri mSgnesb6l ered6fluxustpontozoff vonallalmutatjuk. Az 51-esszdm.d elektrom6gnes m6gneses (a 16.os6br6na folyamatos tere pervonalak)az 54-es sz6mri manens m6gnes ddli p6lusan6lazt mutatja,hogy ezekaz er6vonalak kdzponti ldgrdsben a lefel6 6sjobbra jobbra ds ftilfeld mutatnak. a fenti mutatnak, mig a jobboldal v6gdnlev6 m6gneses tdrer6ssdg-vonalak igy k6t ldgrdsben m6gneses a er6vonalak semlegesftik egym6st. Ugyanezta kapcsolatot tal6ljuk meg az 54-es p6lus6n6l szrimfpermanens m6gnes 6szak,r is. Tudjuk,hogy amikoraz 5l-es elektromiignes m6gneses mezeje az 54-esszdmrt,pennanens 6s m6gnes tere kdlcsdnhat, akkor forgat6nyomat6k keletkezik.Az 54-essz6mri permanens mdgnes keresztmetszetln d6li a

Fiiggel6k 239 6s az 6szakip6lus6n6l, elektrom6gnes a perelektrom6gnes azazaz 51-essz6mri p6luskdzpontil6grds6n6l, a ds azirhnyba igy az 52'esforg6r6szt 16-odik{begymSssal ugyanabban kdlcsdnhat er6sen mdgnes manens d6li azazaz 5l-es elektrom6gnes p6lus6n6l a nyomj6kel. M6sr6szt jobb oldali l6gr6sn6l, r6n a baloldalfe16 6br6negyjobb oldalra 6s az hat mindkdttdr gyengdn kdlcsdnegym6ssal ellenkezlir6nyokban igy a l6-odik hogy a jobboldal fel6 irrfnyul6hajt6er6viszonylagkicsiny. Megjegyzend6, irrinyul6hajt6er6tgener6lnak. a mutat6nyom6er6lesz domin6ns. baloldalra Ezerta 16-os6branaz er6sebb, 6szaki p6lusn6l, azw az 51-eselektrom6gnes az l6grds6ben, 6s2ak,t k<izponti m6gnes Az 54-espernianens ftfinyba,igy az gyeng6n kOlcsdn, az ellenkez6 6s hat megnes'tere 6s az oldalrin, elektrom6gnes a permanens A17Azigykeletkez6hajt6er6viszonylagkicsiny. 52-esforg6resztalT-es6br6najobboldalfel6nyomjak. jobb oldali l6grdsn6l, t6r mindkdtm6gneses er6sen d6li elektrom6gnes oldal6n,a edik 6brin, az 5l-es sz6mri nagyhajt6er6tadnaka l7-edik 6brabal oldalafeld. ir6nyba,6sigy egyviszonylag ugyanolyan hat egym6sra hajt6er6 azigy kdpz6d<itt mutat6er6 fog keletkezri.Ennekmegfelel6en Ezdrta l7-edik 6brin egybaloldalra is. 16-odik6s l7-edik 6brinabaloldal fel6 fog hatni6s vgyanezleszalT-edik6br6n a hibrid motorokn6laz a probllma, hogy ellenkez6 hogy ezekn6la szok6so,s Meg kell jegyeari azonban, forg6rdszforg6s6valellenkez6ir6nyba),amint a fentiekbenm6r emlitetir6nyu er6 is 6bred(az 52-esszfumt gerjeszt6tekercseibe 6ramotkell engednia 16-os 6fuitnl6that6 elektrom6gnes ttik. Ez6rt az 51-es szhmi is, elektromdgnssbe csakaz6rt, jobb oldali kapcsaira, 16that6 valaminta 17-esSbrdnkozlpen elektrom6gnes Igy forgdsdt. az elektaz mely akad{lyoznd 52-esforg6r6sz ter6t semlegesftsiik, mdgnes hogy a permanens nagyban igy romos 6ramnem jirulhozzd hat6konyanaz 54-esrotor mozgdsdhoz, m engrgiahatdkonys6gdt figyelembe az vlve, ezt az epergiilt 51-eselektrom6gnes pennanens energifijdt m6gnes Az cstikkenti. 54-es Ez6rt az 54-essz6mpermafory6rdszmozgdsdt. ter6velegyiitt kell haszndlni,de ez r6szbenzavnja az 52=es hat6konyan. nemhaszn6ljuk energi6j6t m6gneses nensm6gnes 6s jelentkezik azokar6l k6sziil6kekn6l ahol elektromSgnest is, jellemz6 probl6ma a A hibrid motorokra a haszn6lnak forg6r6szndl. m6gnest 6s az haszn6lnak 6ll6r1szndl permanens l6gyvasat irdnyhval hogy a mozg6s aholmegakadllyozzttk, k6sziil6k, c6ljaegy olyanhajt6er6-el66llit6 A tal6lm6ny 6s energi6t kihaszn6lhataz lehethaszn6lni elektromos ds ir6nyrier6k dbredjenek, igy hat6konyan ellentdtes energi6t. juk a permanens m6gneses m6gnes6ltal generdlt 'Az&., hogy eldrjiik a fenti c6lkittiz6st, elsotalllm6ny egy olyanpennanens melyet tartalmaz, m6gnest az nyugszik,valamint adja,6s ez a tengelycsap6gyakon k6r6 helyeziink,mely a meghajtdst egy forg6tengely van kdpestkoncentrikusan elhelyezve mdgrreshez amelya pennanens testb6l i.Jla talillmhny, egy m6gneses fluxusa,valaminttdbb rdgm6gnes testetfltjhrjaa peflnanens 6sforog a tengelykdriil, 6sezt amSgnesd:zhet<5 a is elektromdgnest tartalmaz tal{lmfny, mely egy 6llv6nyonvan, fgy, hogy megzftett m6donelhelyezett mindenegyes 6s kertilet6n, az elektromdgnesek anyag a vannakegym6stdl m6gneses hat{rozottt6vols6gra egym6s a 6s t6pegysdgeit6l ezeket t6pegysdgeket 6s fiiggetlenegym6st6l az elektrom6gnes kdre m6gneses a melyeksorrendje tengelyforg6siir6fdlm6gnesezzUk, hogy az elektrom6gneseket haszn6ljuk, ut6nsorban a polarit6sa ellenkezik permanensmdgnespolaritisdsor5naz elektrom6gnesek ny6t6lft.igg6smrikdddsiik konm6gneses fluxus csakegy ir6ny an, egy helyengyulik 6ssze, kereszfiilhalad6 val, 6s igy a lilgyvason ad. forgat6nyomat6kot verg6l,6sfgy a tengelyre aka Az els6 talfilminy szerint,amikor az egykelekhom6gnes forg6 tengelyforg6si irinyilbtanel6rehalad, permanens ter6vel.Igy a m6gnes a 6s elekffom6gnessel ilyenkor kdlcsdnhat teret kor m6gneses kelt a gerjesztett felil elektrom6gnes megy,6sigy egymegfelekeresztfilhalad,a gerjesztett fluxus, amelya ldgyvason mdgneses elfordul,a fenti gersz<igdrt6ket a 16sziign6lforghsbahozza tengelyt.Amikor a tengelyegy elire meghat6rozott jesztettelektromdgnest misik elektromignestekercs6tgerjesztjiik,amelya forgdsegy lem6gnesezzik,6s forgat6s6t gerjesztdsek lehettivd teszika tengely sorozatos el6re.A fentim6donldtrejdtt tengelyftinyfubanyulik pennanens m6gnes polarit6saa ininyba. Meg kell jegyenri,hogy az elektrom6gnesek egy el6remeghatiirozott kdre ftiggetlena szomsz6dos m6gneses elektrom6gnesek van, 6s azt,hogy a gerjesztett p6lus6val szemben elektrofluxusa nem megy 5t a szomsz6dos gerjesztettelektrom6gnesek igy elekhomignesek6t6l. u p6lus6val m6gnes a pefinanens ftil, rigy az mdgnesen, ha el6fordulna, elektrom6gneseket m6gnesezrd hogy ami hatna. szemben polarit6suk lenne.igy teh6tnemk6pz6dikolyaner6,amelya tengelyforg6s6val azonos p6lya 611, m6gnesb6l melyet egy mozgathat6linedris Egy m6sik tal6lm6nypedig egy olyan permanens flum6gnes vessziikk6riil, amelya permanens testrehelyeziink,6s egy olyan l6gyvastesttel ment6nmozg6 aholaz elektromdga is elhelyeziink line6risp6lyament6n, elektrom6gnest xus6tvezetnitudja,valarnintt<ibb gerjeszthet6ek, fiiggetlenek6s elektrom6gnessel kort nesekegy-egym6gneses alkotnak,melyekegym6st6l 6gy, irilnyfhaessenek, hogy f6l, rigy az 6sezeka gedeszt6sek elektrom6gneseket m6gnesezik hogy a mozgds 6s m6gnespolarit6s6val, igy az a polarit6saellenkezllegyen.a permanens elektrom6gnes a felgerjesztett sziiir6ny fel6 konvergSl, elSremeghatfirozott egy fluxus, ami 6tmegya l6gyvason, megfelel6en m6gneses okozza. test kiil, 6sfgy a mozgathat6 linedriselmozdul6s6t

test el6rehelyezzilka mozgathat6 eliils6 vdge .A m6sodiktalillmhnyszerint,amikor az elektrom6gnest t6r 6s mez6keletkezikaz elektrom6gnesb6l, ez a m6gneses ndnreo fel6 a mozg6s ir6nyr4ra akkor m6gneses fluxus l6gyvasonkeresztiilegy m6gneses m6gnester6vel.igy a felm6gnesezett kdlcsdnhata petmanens egy elmozdftja meghat{rozott tdmeget fe16, megy6s konverg6la gerjesztett elektrom6gnes fgy a mozgathat6 megtett,akt6vols6got test fel6. az tdvolsdgig elektrom6gnes Amikor amozgathat6 egy el6remeghatirozott keriil el6 a mozgathat5 kor a test a fenti gerjesztett elektromignesald kertil, 6s fgy egy m6sik elektrom6gnes gedeszt6s6t 6s megsziintetjiik, a Arnikor ez megtdrtlnik, akkor a test fdkitti elektrom6gnes test elej6hez. gerjeszt6se sorozbtos Az kezdjiik gerjeszteni. elektrom6gnesek test elej6nlev6 elektrom6gnest nozgathat6 jdjjOn 16tre. hogy nem keVegyiik 6szre, ir6nybaered6elmozdul6s teszi,hogy egy meghatitrozott lehet6v esetdn. mint az els6tal6lmdny hat, letkezikolyaner6,ami a mozg6testellen6be ugyanrigy, a2.6br6szben elhagydsokkal, metszetben, rujzar6szben Az l. 6bra a tal6lm6ny szerintimotoreldlnzeti amikor A megfelel6keresztmetszetetliltjvk. 3.fbra a motor hdtulnflzete, ra az els6 6braII-U metszetdnek illusztr6ljrikakkor, A is egy kdnnyii pajzslemezt hasm6lunk. 4a-t6l a 4h-ig tart6 rajzoka motor miikdd6sdt gerjesztjiik, az 5a 6br6n lfitszlk a motor permanensm6gneseinek amikor az elekhom6gneseket m6gnenem az fluxusp6ly6ja, amikoraz elektrom6gneseket haszn6ljuk, 5b 6brdn l6tszika motorpermanens a fluxusp6ly6ja, 6-os,7-es,8-as,9-es6br6k mutaddka movalamintaz elektrom6gnes s6nek fluxuspdly6ja, kemotor mrikdddsdt 6brik mutatjik a m6dositott keresztmetszetet, a 10a..10c. tor m6dositottvilltozat{nak megmSsodik a a resztmetszetben,11a.-11h.6br5k muJatjak line6rismotor form6jrimrikiid6sta talilknhny 6ba keresztmetszet{t,13-as hibrid tfpusril6ptet6motor val6sft6sa szerinta 13. 6bra mutatjaa hagyomr{nyos ra mutatja a 12. 6brin l6that6 XIII-Xil me$zeteta 14-esrflbra mutatja a 12. 6br6nbemutatottpermanens mdgneses mdgnesmotor mdgneses fluxus pillydjdt,a 15-iis 6bra mutatjaegy motor elektrom6gnes6nek elekhom6gnes s mdgnes p61us6n a 12. 6btdnl6that6 d6li fluxusp6ly6jdt, 16-os6bra mutadaa pennanens a k6lcsdnter6nek m6gnes dszakip6lusa6s az elekffom6gnes kdlcsdnhat6sdt,17-es6brdnl6tjuk a permanens a hatdsdt 12. 6braeset6n. a az ismertetni 6br5k form6j6tfogjuk rdszletesebben A kdvetkez6kben talillmhnycdlszenimegval6sit6si a van a szerinta ll-es szimt tengelyforgathat6an felszerelve A segitsdg6vel. tal6lm6nyels6 megval6sitSsa amint az az l-es 6s 2-es tart6k segits6g6vel, a csapdgyakra, 10aszi{mri 10-essz6mri 6llv6nyraa lla. szdmrt gyilrii alahi, amelyeket tengelyk6t kiildnbitzlvlgfire hfzunk a szrfmri 6lland6m6gnes Sbrinlifiszik A 13-as tenm6gnesek a rf a tart6lemezek bels6 oldal6ra6s igy egyiitt foroghatnak ll-es tengellyel.A permanens gelyirdnyba az A vannakfdlm6gnesezve. 14-essz6mril6gyvastestet oldaltart6kk<tzda tengelyrefigzitve hogy kialakftva, testek rigy vannak ldgym6gneses 6s kdz6.A l4-es szdmri fdl szereljtik a tart6lemez a m6gnes hogy p6lusok.Megtregyezziik, mdlyeddsek 14b szdnrfm6gneses 6s ut6nkdvetkezzenekaT4asz{tm.6 egym6s keresztiilhalad.Az elso6bramutesten pennanens l6gym6gneses m6gnesek fluxusaa l4-es szhmu a 13-as A l6gyvastestet, h6rom darubl4a jelii horony6sh6romdarabl4b jelii p6lus tal6lhat6. 13ahol tatjaa 14-es A k6pestelhelyezve. koaxidlisan vannaka ll-es tengelyhez m6gnesek 14-esldgyvastestek 6s aspeffnanens 6s er6sitjtik0ssze, petmanens 15-6ssziimricsavarokkal m6gnes 14-essz6milfgyvastesteket 6s 13-as szi{mri tengellyelegytittforog. a alkotj6k.A 12-essz6miforg6r6sz 11-esszdm(r igy a l}-es szdmi forg6r6szt k6anyagb6l tengelymind nemmSgnesezhet6 hogy a 10-esszitmitart6 6sa 1l-es szim.iu Megjegyezziik, miigyant6b6l szintetikus ac6lb6l, aluminiumdtv<izetb6l, rozsdamentes tart6lemezp6ld6ul sziil.A l0-es szrimri 6ltal igy rozsdamentes ac6lb6lk6sztilhet. a 13-asszdmi m6gnesek kdsziilhet,rniga ll-es tengelyp61d6ul a egyik v6gn,6s tengelym6sik keresztiil megya forg6tengely k6r, mely a ldgyvastesten eliidlzettm6gneses a melynekmagas k6sziilnek, l6gyvastestek olyan anyagb6l A v6g6nis, fiiggetlenek egym6st6l. 14-esszdm(t permalloyb6l permabilitdsa,igy p1lddalszilfciumac61b6l, vagyhasonl6kb6l. melyek az 6ll6r6srt adjilk a lOaj ehi tart6k kdzd keriiln ek. Az elektrom6gneA 16a-16i elektrom6gnesek, el, kdriil helyezkednek fgy, hogy ezt vannakegymdst6l, a 14-esszilmfil6gyvastest 6s sekegyenl6 t6vols6gra mdgneses mely kdr, helyeztiinkel. Minden Amint az 1-es6bramutatja,tizenkdt elektrom6gnest kclrbeveszik. fluxusa elektrom6gnesek fiiggetlenek, a felm6gnesezett fgy keltenek,egymdst6l a l6a-I6i elektrom6gnesek ldgyvasz6ndjan keresztiil. nemmegy 6taszomszddos elektromdgnesek jeldliink, p6rhuzamos 1l-es szdm:6 tengelyir6a Minden elektrom6gnes vasmagja, melyeket16a-16i-vel A ellenkez6 oldalonhelyeznyival, a l3-as pennanens mi{gnessel a 14-essz6mtl6gyvastesttel. axi6lisan 6s el, p6lusok)mindkdtforg6 l6gym6gnes helyezkednek 6s a esetdn tengelyvdgeken a ked6v6gek(a mdgneses kdzdttegy v6konyl6gr6stal5lhat6. l6gyvasak p6lusok hogy a l4,cl-I4c6sz6leikal4a-l4b mdgneses A 16a-16i vannak elhelyezve, elektrom6gnesekrigy helyzetben a kdzdlegyenek elhelyene.P6ld6ul l-es 6braszerint l6a,l6b,I6e,161 16i ds 16j ellenkez6 az vana 14c1sz6l6vel14c2, 14c3,14c4,,74c5 l6c6 sz616vel. 6s gerjesztakkor,amikor az elekfluxpitydjdt"amelyeta 13=as 6lland6m6gnes Az 5a 6bramutatjaa m6gneses melyeta 13-as fluxusp6ly6j6t mutada, gerjesztik vagy nemgerjesztik, u 5b. 6braa m6gneses mig trom.4gneseket

keltenelgamikor gerjesztik6ket. fluxust is, melyet az elektrom6gnesek kelt, valamint azta m6gneses m6gnes ad, eloszl6st melyenvagy 6szakivagy d61i mindk6tfluxuspdlyaegyp6lusri Amint azliltszrkaz 5a 6s 5b 6brdb6l, gerjesztik,a permanens m6gnes Amikor az elektrom6gneseket p6lusjelenik megaz ellenkez6tengelyvdgeken. hoznakl6tre. 6sigy forgat6nyomat6kot ter6vel, az terekdlcs<inhat elekffom6gnes I1

/ " \ f . '

"--!---*l

'

1. 6bra. A tal6lm6nyszerinti motor eliiln6zetirajza r6szbenelhagy6sokkal. metszetben,

3. dbra. amikor A motor h6tuln6zetben, is egy kOnnyiipajzslemezt haszn6lunk.

r2

2.6bra. l6tjuk. keresztmetszet6t megfelel6 Az l. ibra II-II metszetdnek

kapcsol6kapA 17-essz6mrigerjesztdsi mecsolja be a 16a-16ielektrom6gneseket, ahol lyek hagyom6nyoselektrom6gnesek, gerjesztjiika 16a-16itekeregyeni{rammal a cseket.Ebben az ehendez6sben l6a-1,6i t6pl6l6s6trigy irr4nyitjuk, elektrom6gnesek hogy 18-as szfimuoptikai 6rz6kel6ksor6t kapcsolgatjuka 19-es sz6mri 6rny6kol6lemezzel,amely bekapcsolt6s kikapcsolt 6llapotothozhatl6tre. A 18-as optikai 6rz6kel6k egym6st6l teszik vannak6slehet6v6 tSvols6gra egyenl6 hogy egy f6nylemeznek, a 19-es6rny6kol6 fdnyjussonaz a 18-as alkatrdszb6l kibocs6t6 A 6rz1kel&e. 18-asoptikai 6rz6kel6ka lOa egyik oldal6n vannakelhelyeztafi6lemezek a tdvols6gokra kertilet ment6n,6s ve .vonos felelnek igy a l6a-16i elektromdgneseknek meg(p6ld6ula l8-as optikai &zdkel6a h6ts6 lemezktils6 felszin6nvan). A 19-esszhmit a 6rny6kol6lemezt ll-es sz6mri tengelyre felnigzitjiik a v6gen,6sa lOatart6lemezre bels6 fel6re helyezszerelt6rny6kol6lemez zij,kaz optikai 6rzdkel6ket.

242

Egely Gycirgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a

Arajzon l6that6<isszeszerel6sndl, amikor egy 18-assz6mrioptikai &zdkel6t le6rny6kola l9-es sz6mri gerjesztjiik. tal6lm6ny mosta 4a-4hitbra A lemez,akkora megfelel6elekhom6gnest szerintiels6elrendezdst segftsdg6vel uk bemutatni. fogj akkor a a v6lt6kapcsol6 segitsdgdvel, Amikor a l6a-l6i elektrom6gneseket gerjesztjtik 17-essz6mri nem kereszp6lussal 16d., 169,16h,16kds 16jp6lusokegykis l6gr6sen l4b szl;r.rtmsgneses szemben lev6 16c, (a 4a 6br6n bedrny6permanens a tiil csakmintegymdgneses mdgnes fluxus6t hidk6ntvezetika 13-asszdmfi marad. kolt, besatfrozottrlszeket az a 6116 l6duk igy), 6sebben esetben l2-es szdmtforg6r6sz 6llapotban Amikor a t6a,16e 6s 16i elektrom6gneseket al4clhatfu{ttozkdzelitjik, akkora l4c3 6s 14c5alakulki a p6luskdzdtt,akkorezekfelm6gnesez6dnek l6that6m6dona l3-as l4a 6s 14bm6gneses egyszerre 4b 6brbn a pennanens a 6s szdmfi; m6gnesfluxus6val,valamint az elektromdgnessel l6a 6s 16e elektromdgnessel felm6gnesezett testen a 6s k<ilcs<inhatnak fluxus dthalad 14-esszdtm'iu a egym6ssal dgy, hogy a 14dm6gneses I6a 1,6e 16i elektrom6gnesek konverg6l. m6dona l}-es szdmrt Ily forg6rdszt forgat6nyomat6kkal egy 6s fel6 meghajtjuk,ahol a 14d m6gneses fluxusp6ly6ja sz6lesedni fog, azazaz 6ramutat6jhris|val ellenkez6en, amintaz a4b 6brin l6tszik. ' forg6A 4c-4g6brdkaztmutatj6k, hogy a 14dm6gneses fluxusahogyansz6lesedik, aminta l}-es szdtmf r6sz elfordul. Amikor a m6gneses fluxusp6lyasz6less6ge maximdlislesz, azazamikor csak a l4b szdmi p6lus szemben a I6a,l6e 6s 16i elekhom6gnesekkel, m6gneses elhalada I6a, 6ll mid6n a 14ap6lusteljesen 16e6s l6i elektromdgnesekt6l, akkora 14d.m6gneses fluxusdnak sz6lessdge maxim6lislesz.Ezertegy olyan permanens er6keletkezika 13-as valaminta l6a,16e 6s 16i elektrom6gnesek k<izdtt, melynek6rt6m6gnes, ke maxim6lis. nulla lesz. M6sr6szrol azonban l2-es szirm.6 a forg6rdszre nyomat6kdrt6ke hat6 Miel6tt a l2-es szhmi forg6rdszre hat6 nyomatdknulla lenne,azaz aminta 74c1,13c3ds l4c5 szllei megkdzelftik m6sikelektrom6gnest, akkor a melyneksz6mai16b,16f 6s 16j,melyeka forg6siir6nybaesnek, a l6a,16e 6s 16i elektrom6gneseket lem6gnesezztk fdlgerjesztjiik 16b, 16f 6s 16j elektrom6gneseket 6s a a 17-es fel6 szdmri v6lt6kapcsol6 a fluxus a l6b,16f 6s 16j elektrom6gnesek segfts6g6vel.Ez6rt16dm6gneses konverg6l,amintaz a 4h ibrin is l6tszilgrigy, hogy a fentieknek kdpz6dika megfelel6en forgat6nyomatdk forg6r6szen.

e.)

c.)

4.6bra. ge{esztjiik. A rajzoka motormiikiid6sdt illustr6lj6kakkor,amikoraz elektrom6gneseket

Ekkora 1.6c,169 16kelektrom6gnesek ds felgerjeszt6dnek. Amikor a l4cl,l4c3 ds 14c5sz6lei megkdzejele 16d, 16h 6s 16i, melyek a forg6s fttnyflba esnek,akkor litik a kdvetkezbelektrom6gnest, melynek legedeszt6dnek l6c,16g ds 16k elektrom6gnesek, a valamintfelgerjesztjiik, a ftilmSgnesezziik l6d, 16h 6s 16i elektrom6gneseket. Amint a fentiekenl6tszik, a l6a-l6i elektromdgnesek egym6sut6ni felgerjesztdse k6lcs<inhat6st a 13-asszdmri kelt permanens m6gnes a l6a-l6i elektromdgnesek 6s kcizdtt,ahol a l2-es sz6mfi forg6r6szre nyomatdk hatni. egy fog (p6ld6ulaz lszatJp6lusra)egy forgaAmikor ezmegtdrtdnik, pennanens akkor a 13-asszitm'd m6gnesre t6nyomatdk hatni 6s a 16a-l6i elektrom6gnesek p6lusakdzdtt a megfelel6 fog d6li tengelyvdgeken. Forgat6nyomatdk k6pz6dikakkoris, amikora m6sikm6gnses p6lus(pdld6ula ddli p6lus)a 13-asszhmupermanens (p6ld6ul lszakip6lusn6l) mdgnesn6l a m6sikmdgneses p6lusn6l 6s az kdlcsdnhat l6a-l6i elekrom6gnea sekkel m6siktengelyv6gen. a

Ftiggel6k 243 p6ld6ulaz lszaki p6lusaa 16a-16ielektpermanens m6gnesnek hogy a 13-assz6mri Meg kell jegyezni, ami ktlr a fgy hat csak rom6gnesnek a d6li p6lus6val ktilcscin, megg6tolja m6gneses kialakul6s6t, az egymds permanens m6gnes1szaki a ki, alakulhatna amelyekm6gnesesen 13'as szirrlrrt. melletti elektrom6gnesekndl p6lus,p6ld6ula 13hogy a m6sikmdgneses megkell jegyezni, ki. Szint6n alakuln6nak p6lus6hoz hasonl6an a fbl, 6szakip6lus6tm6gnesezik fgy megg6tolj6k d6li p6lusacsak bizonyoselektrom6gnesek is m6gnes ki, 6s a 13-asszi4mri alakulhatna mely az egym6smelletti elektrom6gnesekn6l k6r m6gneses kialakul6sdt, pefinanens fluxusa m6gnes hasonl6helyzetalakulnaki. A 13-asszdm.6 d6li p6lusdhoz permanens m6gnes (l6sd elektrom6gnesekhez a 14. konvergillafelgerjesztett rigy, l6gyvastesten hogy a igy keresztiilmegy 14-es nemmegy keresztiil ki, alakuinak amelyeken fgy ftuxusdta4h 6braeset6n), holt z6ndk iWA^u 14dm6gneses szemben elektrom6gnessel mely egy nem gerjesztett testen, fluxus, fgy a L4-esszdmi m6gneses m6gneses forg6rdszforg6s6t nem Ennek megfelel6k6ppen keletkezikolyan er6, ami a I}-es szhm.6 helyezkedikel. megakad{lyozn6. azt hogyanhasznosul, gerjesztds6re fordftott energia hogy a I6a-l6i elektromdgnesek Ha aztvizsgi4ljuk, fordit6dik' M6sforgat6s6ra a rdsze 12-essz6mf forg6rdsz az hogy gyakorlatilag energianagy mondhatjuk, aztlfitjuk, hogy gyakorlatilagam6genergifijdtvizsg6lva peilnanens m6gneses m6gnes r1szta 13-assz6mri rotor forgat6s6ra. a haszn6ljuk 12-es energi6that6konyan neses v6ltva egym6st p6lusalterndlva m6gneses hogy a 14ahorony6s a 14b szdm'd Szint6nmegkell jegyezni, el, rigy jelenik meg a 14-esszrimirl6gym6gneses anyagkiils6 peremln 6s az elektromdgneseket helyezzi.ik melyeketaz er6vonalak, el, igy a milgneses p6lusokkdzdtt helyezkedjenek hogy a hornyok 6s a m6gneses jelentds m6rt6kbenelferdiilhetnek, jelent<isforgat6nyomatdk igy feliilet{n gerjesztiink, elektrom6gnesek is. kezdetigerjeszt6s6ndl azelektrom6gnesek k6pz6dhei az esetdn !-3-as 6btin. it^l6l^6ny els6megval6sit6sa 16that6k Az igy kapotteredmEnyek volt ds 218 mm 6tmdrojii anyag30 mm vastag A anyagkdnt. m6gneses Tiszta ac|lthasmilltunkm6gneses ferrit mfgneskdnt voltak. Permanbns hosszai158mm-esek p6lusaivoltak, mig a hornyok 6tm1r6i, m6gneses volt. 19,55Welektromosteljesitm6nythaszniltunk a tdrereje1000Gauss A haszn{ltunk. mdgnes m6gnest mellett60,52 100fordulaVperc esetdn mellett.A fenti paramdterek gerjeszt6sre, 17V 6s 1,154 6ramer6ssdg 6rtiink el, 6sigy 62,16Wkimend teljesitm6nyt. nyomat6kot kgcm-es hakialakit6s fogunkbemutatni.A6. ilbritnbemutatott lehet6s6get megval6sitisi alternativ A6-9 6br6kon sz6mf elekhogy a 160-as l6ttunk,azzala kiildnbs6ggel, az amelyet l-3-as 6br6n sonl6az els6megoltlilshoz, melyekn6l tartalmaznak, l6gyvasmagot alkotj6k,egy olyan 161-esszirm'6 melyek az 6ll6r6szt trom{gnesek, el helyezkednek 6s a m6gnemelyek az ellenkezl tengelyvdgeken tartalmaznak, egy 162-esszitmup6lusprirt s kiils6 peremefe16), ezenp6lumignesp6lus sestest ki.ils6peremefel6 nyulik ki (a mfgnesa l4b sz6mu melyeketaz gyakorlatilag ugyanazok, alkatrdszek el. helyezziik A marad6k szilmritekercseket sokraa 163-as mindk6t 6brdn, melyek azonosak alkatr6szek, dbr6nl{thattunk.A 6-os 6br6naz l-3-as 6branl6that6 1-3-as sz6mrigerjeszt6tekercset jeldljiik. Megjegyezziik, hogy mindegyik 163-as referenciasz6mmal azokatzLzonos helyezziikel (a 6sz6mfp6lustaz egyiktengelyv6gen rigy l6rjuk el elektromossdggal, az egyik 162-es hogy fel, d6li p6lussdmdgneseziink mig a a oi aUtan bal oldali oldalon)6s mindegyik161-essz6mfl6gyvastestet testd6li p6lum6gneses fel, mi4gneseztink mely a 14-essz6md 162-es szdmip6lusta m6sik v1g1n,6szakiv6 el. helyezkedik s6valszemben fluxusszivfir' elektrom6gnesek jelent6sen leheta 160.sz6mri csdkkenteni szerint dssze6llit6s A m6dositott pdlusok6s a 160-asszdmfelektromdgneses a kezdvel6that6, l4lb. szdm6 g6sdtfrgy, uhogyez a6. 5br6t6l ldgyvastestk6zdtt. m6gnes azzala kiv6tellel, l6tszik,mely hasonl6az l-3. 6brhhoz, A 7. 6brin egy m6sik megval6sitisilehet6s6g per6s a is l6gyvastestet feler6sittink 11. szdmitengelyk0zep6re; a230. sz6mri L4. szfumt hogy egy rijabb, 6s tengelyre, mindegyik165.sz6mmal feler6sitjiika 11.sz6mri m6don a m6gnest 6. flbrinbemutatott manens helyez6s vdgpontjdn kozep6n l6tunkel, melyeka tengelyek jelzettvasmagot 366. szdmmaljeLzettp6lussal p6lusoka testekktils6 kertiletdignyulnakki, ahol a 166. szhm:6 kednekel, rigy, hogy az 6lland6m6gneses helyeziinkt6, igy keletkezika 164. szimi szolenoidot el, 6s egy 167. szim.6 helyezkednek tengelyvfgeken mint arnit az l-3. 6brfu l6thattunk. ugyanazok, alapvet6en alkatrdszek Az elelrtrom6gnes, igy megmarad6 is anyagokb6l elk6sziilhet. m6gneses vagynem tengelymdgneses Meg kell jeg yezni,hogy a 11. szdmri hogy a 166.szi4mri elektromosan, rigy l6tszik,a 167.szdmf tekercsek vannakgerjesztve Amint a7. 6brdn fiil rigy vannak,6s'a164. szhmil{igyvasat m6gnesezik d6li p6lusk6nt, p6lusok azellenkezltengelyv6geken p6lus a 165.mdgneses test legyen.Igy a 166.szitm'6 ellenkez6 testpolarit6srlval hogy a 14. szhmtm6gneses test m6gneses ddli p6lus6nak. lesz ami p6lusk6nt viselkedik, ellenkezoje a 14.sz6mi k0zep6re esik,6s6szaki fluxussiiv6rg6st. a le a Ebbenaz 1sszefllliti{sban6. ibra szerintjelent6sen lehet csdkkenteni m6gneses koz<itt, lev6 p6lus 6s a 14. szSmtl6gyvastest a is el6rhet6 166.szfmirktizdpen Ezenfelfll forgat6nyomatdk drhet6el ugyanazel. Ezekszerintegy nagyobbforgat6nyomatdk zkdzepln helyezkedik mely a I l. forg6r6s

244

Egely Gytirgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baIL

elrendel6tszik.A 8. 6bninegyhasonl6 lev6 megold6sn6l mint zalaz elektromos fogyaszt6ssal, az a 6. 6brhn m6gnestsug6rir6nyba a kiv6tellel, hogy a permanens zdsl6tszik, mint amit az t-3 . 6br5nmitr l6ttunk, azzal, 6s A m6gnesezztik ftil6s nemtengelyir6nyban. 131. sz6mi6lland6m6gnesgytnirkialakit6sri, p6ldriuldszaki permanens mdgnes l4le. ijrea A p6lusa 6s van a ktils6 peremen, d6li p6lusavan a d6li peremen, 131.sz6mri forg6r6vdgei kcizdtttal6lhat6a ll. sz[m.6 gen beliil helyezkedikel ds a megfelel614. szSmtl6gyvastest azonos alAz A tdbbi alkatr6sz tvonosazzal,amitaz l-3. 6br6nm6rmegismertiink. I-3. 6br6nt6that6 szen. itt a 160. szdmrielektrom6gnest Szintdnhaszn6lhatjuk katr6szeksz6maezena 8. 6branis megegyeznek. ugyanrigy, mint a 6.6brdnl6that6. nem nemcsak m6gneses is fory6rszmi4r m6gneses anyagb6l elk6sztilhet, Ebbena kialakftdsban 11.szdmri a hdromkiv6tellel. ami hasonl6 ahhoz motorhoz, az l-3. 6brfnl6tszik, a anyagb6l. A9.6br6nl6that66ssze6llit{s mhgneseznik 6snemaxi6lisilinyban. A 131. fel sugSrir6nyban Az els6kivdtelaz,hogy a permanens m6gnest permanens tal6lhat6,6sa d6sz6mir mignesnekgyffis kialakit6sa van,p61ddu1 dszakip6lus a kiils6 peremen az li a bels6keriileten. 131.szimfi permanens helyezkedik ami a 14. szimnlilgy el, A m6gnest l4la. tiregben a mdgneses van A kiv6telaz,hogyegytijabb14.szftmf, testben kialakftva valahola I1. sz6mri tengelyen. m6sodik l6gyvastestet l6gyvastesthe$eziinkel a 11. szdmfi tengely kdzep6re. VdgUla 3. Kiv6telaz,hogya 165.szdmri nek h6rom,166.szfumup6lusa a tengelyvdgeken a kdzepdn, melyeka pennanens m6gneses ktils<iketest van ds riilete fel6 6mek,6sezeka p6lusokaz ellenkezotengelyvdgeken vannak,6segyiittesen 164.szfumtelekrom6ga nestalkotjr4k. megmarad6 A melyekaz l-3. sz6mi 6branl6that6 motoroktartalmaznak. alkaf6szekugyanazok, A 9. 6br6naz 16that6, hogy mindegyiktekercsetirgy ge{esztenek, hogy a 166.sziimtr,ellerkez6 tengelyvdgeken lev6 p6lusok,melyeka 165.szilmril6gyvastestb6l lettekkialakftva,ddli p6lusriak legyenek, igy a 6s 14. sz6mi pelmanens m6gnestest 6szakip6lus6valszemben helyezkedjenek Ezzel a 166. szirnrfi, p61us, el. mely a 165.szdmri61land6 m6gneses kcizep6n test helyezkedik 6szakip6lus lesz, amelym6gnesesen el, az ellenkez6je 14. szhmu a lSgyvastest p6lusrinak. d6li A fenti kialakit6sszerinta ll. szim'utengelym6gnesezhet6 anyagb6lk6sziilhet.Ezzel a kialakit6ssal ugyanazt hat6st a lehetel6rni,mint a T.ilbrdnbemutatott elrendez6ssel. A 10/a.-l0lc.i,}rriln bemutatott tovdbbikialakit6silehet6s6gek hasonl6ak l-3.6brrin bemutatott az motorhoz, azzala ktildnbs6ggel, hogy a 8. 6s 9.6brdn ismertetett elrendez6shez hasonl6an, egy gylJrru kialakit6sri permanens l3l. szdmr.6 m6gnest haszn6lunk, mely a l4A/e. szlmrt. ilregben helyezkedik mely a 140.szfimi el, m6gneses k<izep6n test helyezkedik 6s a 140.permanens el, m6gneses I40la. szdmf, r6sz besiillyeszt6sekkel, hornyokkalvan ell6tvaa kiils6 rdszdn, rigy, hogy a G jelti 16grds, mely a 140. szdmtpennanens m6gneses forg6r6sz az elektrom6gnes 6s krjzcittvan,fokozatosan kiszdlesedik, forg6r6sz a forg6si irlnydba,6s azokaz elektrom6gnesek, melyeka G jehi l6grdsm6sikoldalanvannak, keskenyebbek, a forg6r6sz pofdi. Meg mint jellel a 140.rdlland6 kell jegyezni,hogy a l OIb. m6gneses testen6thalad6 m6gneses fluxustjeldltiik, hogy illusztr6ljuk,amikoraz elektrom6gnes gerjesztdse konverg6l fluxus. utdn a A fenti elrendez6s eset6naforg6rdszt.al0/a.6br6nbemutatott irdny ellen6be lehetforgatni,p6ld6ula is l6/a., l6lb., 1619. 16/j.elektrom6gnesek 6s gerjesztdsdvel, kdvetkez6 pediga l6lc., l6lf.,l6li. 6s l6pdsben 16/I. elektrom6gnesek gerjeszt6sdvel 10/b. 6brrinbemutatott a m6don,majd a l6lb., l6/e., l6lh..6s 16/k. elektrom6gnesek gerjeszt6s6vel. Ezenelrendezds szerintstabilforgat6nyomat6kot lehet el6rni,valamintnagyobbforgat6nyomat6kot b6r a fordulatszimaz el6bbt6rgyaltmegold6shoz is, kdpestalacsonyabb lesz. Amint az a l0la. 6br6nl6tszlk, n6gy hornyot alakftottunk ki, melyek jele l40la. Megtregyezztik, hogy kett6vagyhriromhornyotis ki lehetalakitani. 140. szdmtdlland6 A m6gnest 11.rudonexcenhikus a m6don is kialakfthatjuk, fgy, hogy nemkell hornyokat kikdpezni.

A 10.a.-10c. 6br6k mutadrik m6d6sitott a motorm[ik<idds6t keresztmetszetben.

mutatjukbe, amikorlinedrismomegval6sit6s6t Allta.-lllh. 6brdkona talSlminyegy m6siklehets6ges tort k6szitiink. testetrigy alakftjuk ki, hogy egy 20. szdmi line6ris szerint a 21. szdmrtmozgathat6 Ezen megval6sit6s giirg6t helyeziinkel A pfilyin gdrdiil6 konvejork6ntmtikridhessen. pillyirt rigy alakitjuk ki, hogy sz6mos fel, testreszereljtik melynekszftma' m6gnest mozgathat6 egy 6l1and6 A22, szStm.6 p6rhuzamosan. egym6ssal hem6gnesre m6dona22. sz6mipermanens kialakitott egy l6gyvastestet siklapszerfien 21-es.A23. szim.u m6gnes rigy, hogy elmozdithat6legyen.A 23. szim$ pennanens lyezz-iJk, mfighozz| annaka fels6 rdszdre, a24. elektromdgnesek sz6haLad A251a.,251b.,251c.,25ld. 6t. keresztiil l6gyvastesten fluxusaa22. sz6mi p6rhuzamosak lerigy, hogy egym6ssal el elem mri"mozgathat6 fdldtt helyezkednek a line6risp6lyament6n, kovan.A 25/a.,25h.,25/c.,25/d.elektrom6gneses egy gyenek. elektromdgnesekben 25. szlmt 6ll6r6sz Az amelyet egy olyankapcsol6val, ut6ngerjesztjiik egymds az egym6st6l,6s elektrom6gneseket rei fiiggetlenek polaritfst alakitsunkki, mint 4mi a permahogy ellenkez6m6gneses feladata, nem mutatunk,melynek az a testre mozgathat6 alkalmasrudat a 2I. sztm'iu polarit6sa.A2lla.jelti teljesitm6ny-kivdtelre nensm6gnes er6sithetjtik fogjuk ismertetni. A fenti kialakit6smiik0d6sdta k<ivetkez6kben 6s akkor a 251a. 251b.jel'd Amint a Illa. 6btin lfutszikamikor nem gerjesztjiikaz elektromdgneseket, terdbe m6gnes el, fdltttt helyezkedik 6s a 22. szdmi pennanens mozg6szerkezet a24. szdmtr elektrom6gnes vonzzaa 23. m6gnesesen r6szeimutatjdk ezt).igy egy ilyen elektrom6gnes kertil (a t1la. 6bravonalk6zott a szdmimozg6rendszer vonzfsmiatt 6ll. fgy l6gyvastestet,6s a24. szdmri alkatmely a24. sz1mimozgathat6 Amint a lllb.6brfn mutatjuk,amikora25lc. szimfi eleknom6gnes, tere permanens mdgnes 6s a25lc. elekffogedeszt6s kertil, akkor a22. szdmld ald r6szmenetiri{nydbanesik, fel6 elekffom6gnes kona fluxus azonnal 251c. mdgneses 6s kdlcsdnhat, fgy a 23ta. m6gnes tere egymdssal vonz6dik,6sfgy m6gnesesen elem mozgathal6 Ezzela24. szdm(t keresztiil. l6gyvastesten verg6la23. szim.d megn6a lllb.6brtn fluxusszdless6ge a23la.jelii m6gneses s.emiatt line6risp6lyhn, elmozdula20. szfum.u an. nyil ir6ny6b l6that6 a a fluxus sz6less6g6nekv6ltoz6sa 24. mozg6tag A 11/c.-1lle. 6brakonl6tszik a 23/a.jelii mSgneses lesz,azaza maxim6lis fluxus sz6less6ge m6gneses Akkor, amikora23la. szdmri ftiggv6nydben. mozg6sanak fluxus al6 els6 23. szfumtl6gyvasanyag eliils6 vdge 6ppena25lc. elektrom6gnes keriil, akkor a23. szhm.0. kdzti m6gne6s a25lc. jelti elektrom6gnes m6gnes maxim6lislesz.Ekkor a22. szfumipernanens sz6less6ge nulla lesz. hajt6er66rt6ke hat6 maxim6lislesz,de a mozg6elemre el6reviv6 sesvonz6er6 elemrehat6 hajt6er6teljesennull6v6 v6lik, azazamikor a23. szhmtt Miel6tt a24. szitmtmozgathat6 geraktiv6ljuk,6s igy a25lc. m6gnes al6 eliils6 v6gea 251b.elektrom6gnes er,a v6lt6kapcsol6t l6gyvastest fluxus a 251d. mdgneses gerjeszt6s6t u 231a. . igy elektrom6gnes nk 6s ieiLtesetmegsztintetjtik elkezdj a 251d. amint az al1,lf.6branl6tszik,6s igy egy olyan hajt6er6keletkezik, fel6 kezd el konverg6lni, Llektrom6gnes tagotugyanrigyelmozditja,mint az el6z6 esetben. mely a 24. moz,gathatf ahogy lecsdkken, fluxus sz6less6ge miatt a23la. m6gneses test a24. szftm.6 mozg6sa K6vetkez6sk6ppen megismdteljiik. tdbbszdr az a lIlg.6s 11/h.6br5nl{tszik, 6sezt a miiveletet
o \

25025b * 25:

\zn zz'd,o ; i;
d.) 250 25b Zsa Z5d 22

F,ffiF
e?eeleeFeoreooo

oQ9o

11.6bra. szerint. Lineiiris motor form6jf miiktid6sa tal6lmrinym6sodikmegvalmegval6sit6sa

rn6gnes, a hat6s6ra 22. sz6mi permanens elektrom6gnes-gerjeszt6s A fenti m6don elvlgzett sorozatos egy segitsdgdvel hajt6er6mozgatjaa24.szhmtalkatr6szt' valamintaz elektromr4gnesek 6szaki, ekkora 6s polarit6sa p6ld6nkban a m6gneses mSgnes hogy a22. szilmipemanens Megjegyezziik, ktjr m6gneses ki hogy megakadfllyozzuk polarit6s6t d61ip6lusrakell be6llftani,az6rt, 251c.elektrom6gnes

246

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

alakft6s6t 25/c., valamint 251b.6s 25ld. elektrom6gnesek a polarit6s6t kd'zdtt,amely az elektrom6gnesek p6lusa.Ennekmegfelel6en 6szakiv6alakitan| 6t, ugyantgy,mint a 22. permanens m6gnes olyan erdinem keletkezik,ami akad6ly ozn6a 24. szim(t alkatr6szmozgdsdt. A talfilminy szerintielrendezdsben illl6reszkdnt az szerepl6 elektrom6gneseket rendezziik hogy rigy el, m6gneses kdrei egym6st6lftiggetleneklegyenek.Az elektrom6gneseket rendezztikel, hogy azokat :gy gerjesztjiik6s olyan m6gneses egyenk6nt polaritSssal, melyek ellenkez6ek permanens a m6gnesszemben polarit6sfval.Igy mindenelektrom6gnesndl lev6 p6lus6nak megakadillyozzuk, hogy ugyanazzal p6lussal a legyenfelm6gnesezve, mint a permanens m6gnes, ami akkor fordulnael<i,amikor a miigneses fluxus egy adott elektrom6gnesen kereszttila szomsz6d elektromdgneshez 6rkezne. Ezek szerintnem alakul ki olyan er6,ami zavam|a forg6rdsz, vagy mozg6r6sz halad6s6t. Ennekeredm6nyek6ntgerjeszt6tekercsekbe a adott elektromos energia hatdkonyan haszn6lhat6, ugyanakkor permanens mfg a mdgnes energidja szint6n hat6konyanhaszn6lhat6.

52

5l 54

XUJ

5l
13 6bra. A 12. sz{mit 6braXIII-XII metszete.

12.6bra. Hagyom6nyos hibrid tipusrildptet6motor keresztmetszete.

9. Francia szabadalomI. (Fordit6: Imekov Agnes)

Geomemetriaialal<zatokb kiindul6 sugf rzis eriisit6je 6l

No.7821083,1978 ' J"l"n tal6lmSny olyanberendezds, egy amelykdpes feler6siteniazegyszerft, valamelyminimdlis szimmetri6val geometriai rendelkez6 alakzatokb szdrmaz6 6l kisug6rz6st.

Tudjuk,hogybizonyos geometriai pl. formdk, a piramis, amennyiben megfelel6ek mdretardnyaik, a kiindul6si pontjaik ktilcinb<iz6 sugaraknak, amelyekneka term6szet6tezidhignem sikeriilt meghatfrozni. Megfigyeltdk, hogy ezeka kisugdrzdsok hat6st fejtenek kiildndsen 616 ki, az szervezetekre. Mindezidfig nem lehetetthozz|f1rni m6rhet66s az iparban hasznosithat6 hatSsokhoz kisugdrz6sok eme segfts6g6vel. Jelental6lm6nytirgya egyk6sztildk, amely,a ,,lokalizhci6" elve szerint, lehet6v6 teszi,hogy akisugdrzilsok feler6sddjenek,igy hozzSferhet6vd s v6ljan az iparban ak hasznosithat6 hat6sok. Jelental6lm6nyszerint,egy ilyen k6sztil6kl6nyeg6ben geometiu alakzat,legal6bb egy minimdlisszimmetri6valrendelkezik,sftbeli vagy t6rbeli. Ez az alakzatkapcsol6dikegy berendezlshez (szerkezethez), amelyelektromos 6s/vagy m6gneses eslvagy elektrom6gneses mbz6thozletre az alakzat 6ltal meghatdrozott kiterjeddsben vagy az alakzat kOzelsdgdben. amezoklehetnek Ezek stabilakvagy mozgokaz alakzathozk6pest,valamintmodul6lhat6k megnemis. is Kedvez6megval6sit6si m6d szerintaz emlitett alakzategy soksz<igti keret, 6ltat6ban szab6lyostizenhatszdg,dskapcsol6dik elektromos egy mez6tl6trehoz6 (az berendez6shez elektromos mez6kiterjeddsdt keret a hatilrozza meg).Ez aberendezestaftalmaz elektr6dot, n6gy amelyek6thaladnak atizenhatszdgti keretolda-

Ftiggel6k 247 amelyfolytonos,sztirt,stabilizillt6s pozitiv a ftildhdzk6pest, K6t lainakkdz6ppontjr{n. elektr6dpotenci6lja kedvez6 esetben csricsai illtalbezirt sz<ig elektr6dok hez a m6sikk6t elektr6dvan kdtve.A pozitiv potenciSlir kb. esetben 23'. csricsai zirnakbe,kedvez6 kdtdtt elekfr6dok amelyet ftildhOz a 28okdriili, mig az a sz6g, legalfbb 60 kV, az elektAz emlitett pozitfv potencidl legyenlegaldbb45 kilovolt, 6s eldnydsesetben lekeretkdzepefel6 ir6nyulnak.A n6gy emlftettelektr6dcsricsa a r6dok 6ltal6nos form6jriak,a csricsukkal a gyenmind egy sftban, amelysik egybena keret felezl me6legesdneksikja. A kdpzeltnlgyzet, amelyeta kb. az viszonyftva, 6tl6jalegal6bb 400mmegy a hoznakl6tre,koncentrikus kerethez n6gy elektr6dcsricsai keretk6A potenci6lhoz,6slegalilbb m6terkdriili egykb. 300 kV-os potencidlhoz. sokszOgii 1 kb. 45 kV-os cm legal6bb 200 cm egy kb. 45 kV-os potenci6lhoz,6slegalilbb^280 egy kb. 300 kV-os rd irt kdr 6tm6r6je potenci6lhoz. nyersanyagb6lkdsziiljOn' A tal6lminy egy el6nydsjellemz6je szerint,a keret lehet6legterm6szetes A keretminden rendelkezik. sokszdgti a akfir amelynek szerkezete, sz6l-,rost- vagy kristdly, szimmehi6val hosszdban haladjanak rostok.A kiil6nbdz6, a amelyeknek egyes oldalak6sziiljdner6s6s szirazfadeszk6b6l, filb6l, 6s legyenek illesztend6k 6ssze. csapszegek A ragaszt6ssal csapszeggel vagy kdvet6fadeszk6k egymdst ki feltilet6b6l. ne emelkedjenek a deszkrik mint anyagok, amelyek nem mutatnak koherensvagy orientdlt szerkezetet, Az olyan term6szetes p6ldfut a kaucsuk,keriilenddk keret oldalaitk6pezik, amelyeka sokszdgii m6d szerint,bizonyosdeszk6k, Egy kedvezomegval6sit6si jellegtiek. jellegtiek,m6sikak jobb Moebiusszalag pedigbal Moebiusszalag foglal kett6 vagy tdbb koncentm6djaszerint,a kdsziildkmag6ban A tal6lmanyegy m6sikmegval6sitdsi keretndl kiil6nbdz6. egyes keretet(azoldalakszilmaminden rikus, szab6lyos sokszdgii lehet6leg keretanyaa rudakrahelyezhetiink, az Hogy ndveljiik a feler6sit6hat6st, elektr6dokatt6maszt6 6s pdld6ultengelyk0riil forg6 ov6lis vagy romboid alakzatokat, mihelyt tdbb gSvalmegegyezldarabokat, rfdra, eme formiik kiterjed6sehomotetikuslesz, a ilyen form6t helyeziink ugyanarraaz elektr6dt6maszt6 ut6n helesznek,a tdbbi pedig egymSs form6k a megfelel6elektr6dkdzeldben foku kiterjeddsti legkisebb kiterjed6siiek. az lyezkedikel. mindl t6volabbesnek elsot6l,ann6lnagyobb vagy azokktibizonyosoldalaira, hogy az alakzat Hogy a feler6sit6hat6stndveljtik,azt is megtehetjtik, kdsziilnek, mint a keret.Ezeka testek az anyagbol ugyanabb6l helyeziink,amelyeklehet6leg zellbe,testeket amelyekegyik v6giikdnlaipszenicsricsban geometriai testek,pdld6ulcsonkahengerek, egyszerti illtalSban lehet6leg I 40'. kb. v6gz6dnek. llyen kfpok nyilSpszdge Az is, Ssvi{nyokat p6ld6ulszilicium-karbidot vagy a kdzeldbe, term6szetes a Helyezhettink mag6ba form6ba, (carborundum). akusztikusan rezg6rendszehelyezhetiink toldhatunk, vagya kdzel6be Alkalmass6 helyena kerethez tett reketis. vagypedigcsaka szekdsziiljenek, testek tdmdranyagb6l A formakiil6nbdz6oldalai6s/vagyahozzfutelt gdlyiik (dltik) kdszithet6 el. egy is, egy megfelel6formSjri vezetdksegits6g6vel amelybenSramoltathatunk A forma elkdszithetri megfelel6 folyaddkot. (a vagy egy hatds6t, feler6sithetjiik berendezdst) egyszeni a Hogy m6g ndvelhesstik tal6lm6nyfeler<isitti m6donir6nyithatjuk. igy ekvatori6lis 6llv6nyra, a megfelel6 m6dok megdrthetjiik talalmdnyta ktil6nbdz6(nem meghatlrpzottsz6mri)megval6sit6si a Kdnnyebben amelyen: r6szletes leir6sa6sa csatoltrajz segfts6g6vel, - az 1.s2.6braegysikbeli nlzeteajelen talfllminynakegykedvez6 megval6sft6si szerint, m6d - a2. 6s3. sz. 6braa berendez6sek m6dj6tmutatjabe, kdt elektr6djainak megval6sit6si - a 4. sz. 6braegysematikus egyik vdltozat6nak. l6that6berendez6s nlzete azl. sz. 6brdn vala6s (1. mag6ban foglal egy F geometriaialakzatot n6gy elektr6dot, A feler6sit6 berendezds sz.,6bra) az mez6ldtrehozfusavlgett, elgktr6kialakul6elekhomos kiterjeddsben 6ltal meghatinozott mint, az alakzat n6gyelektr6dtart6 rudat: dokhoztartoz6 egy m6d esetdn, amintaz l. sz. ihr6nl5that6, azF formatulajdonkdppen kisKedvez6megval6sit6si tizenhatmetszetben, szembettin6en szab6lyos a foku mdlys6gti iiregeshenger, fala,azaza keret,sug6rir6nyri ut6nkdvetkezooldalait1-16-igszhmortuk. szri!, amelynekaz egym6s forma,pdld6henger-alakzat az egyediililehetsdges nem fontos,hogy az iireges,sokszogii Mindazon6ltal megval6sft6s6hoz. a ul a piramisis megfelel6alakzat jelen tal6lm6ny paralelepipedon. M6mindegyiklegyenderdkszdgri oldalalegyenazones, tizenhat Az F formakeret6nek p6ld6ul bal Moebius szalag gis, a megrendel6megfigyelte,hogy ha bizonyos oldalak kiildnbdz6ek, jellegiek, azF formakisugarzdsai jellegtiek,m6sokpedigjobb Moebiusszalag feler6sddnek.

a 248 EgelyGy0rgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ban. oldalak (1. az megval6sit6sa eset6n sz. 6bra), 1,3,7,8, 12, 14 6s 16 sz6moz6sri A taldlmany kedvez6 jellegii tesjobb Moebiusszalag oldalak paralelepipedonok, 6s a2,4,5, 9,11,13 15 sz6moz6sri derdkszdgri jellegri testek.M6gis,a der6kszdgii paralelepipeoldalakpedigbal Moebiusszalag tek, a 6 6s 10 sz6moz6sri javfthatja(feler6sfthejobb 6sbal Moebiusszalagokb6l oldalakm6sfajta elrendezdse 6116 valamint donokb6l, jellegii testeken der6ksz6olyantesteket 6rtiink,amelyeket Moebiusszalag ti) a m6r emlitettkisug6rzdsokat. nyeelforgat6s6val gti paralelepipedon-alalcf egyik vdg6nek m6sik vlgdhezk6pesttdrt6n6 180o-os a szalag az amelyelforgat6s emlitettparalelepipekell riink (a szalagnak alkalmasnak lennieilyenfajtaelforgat6sra), vagy'bal'-nak att6l fiigg6en kdriil tdrtdnik.A Moebius szalagot don-alakriszalaghossztengelye Jobb'-nak jellegti jobb vagy bal. Az I. sz. 6btamegval6s(t6si m6djaszerinta Moebiusszalag nevezzik,hogy a menete amelyneka k6sziilnek, (ez szalagb6l kdzdpen annyitjelent, hogy egy olyan derdkszdgii testekvastagabbak lehet6v6 v6ljon a lyukakbefur6sa azdrt,hogyott (kdzdpen) mint a vdgeindl), vastags6ga nagyobb kdzep6n, a lea szigetel6kszfimfira az illlvfinyhozt}rteno rdgzitfls,amintaztmindjSrtmegmaryafi\zzrkA gyakorlatban 6s hanemegy darabb6lvSgjukki az emlitett Moebius szalagjellegi testeket. het6legne hajlitsuk a fadesz,krikat, szdmriak. szimmetrikusak, pfuatlan ds Ezekatesteklegyenek lehet6leg szab6lyosak,azazkdzeppontosan p6ld6ulnyhrfhb6|tdlgyb6l, vagy vaf5b6l kdszitend6, Az F formamindenoldala(1-16) nagyonszhraz lamilyentr6pusif6b6l. mint pdld6ula fa, adjik a leganyagok, termdszetes szerint,az irinyitott rostszerkezetri A megfigyel6sek jobb eredm6nyt, az olyananyagok valaminta szintetikus a mint a kaucsuk, prdseltfa vagy a furn6rlemez, 6s adnak. eredmdnyt gyakorlatilag v&gycsakalig 6rtdkelhet6 semmilyen, mint pdld6ula mtianyag, term6kek vannak illesztve, mdgpedig egym6shoz Amennyibenaz oldalak (1-16) f6b6l kdsziilnek,kd'lcsdndsen ki nem amelycsapszeg emelkodhet a lehet6leg Egy er6sitimegaz dsszeillesztdst, dsszecsapolfssal. csapszeg keretoldalaib6l. el6r6eredm6nyek felhaszn6lhat6 6s A megfigyel6sek szerint,a legfigyelemrem6lt6bb iparilaglegjobban kb. legal6bb 250 keretkdr6 irt kdr 6tmdr6j6nek kell lennie,hogy a sokszdgti s6hez, azF formfunak olyannak 45 (al6bbelmagyaftnott legal6bb magasfesziiltsdg m6don)alkalmazott cm-nekkell lennie,az elektr6dolaa hat6st. nemad iparilagfelhaszndlhat6 kV legyen,de lehet6leg legal6bb kV. 45 kV-ndl kisebbfesztilts6g 60 jellegri oldal6ba jobb Moebiusszalag a lyukat (furatot)fiirunk, amelySthalad k6A keret5. ds 13.sz6mri, Az az zepiikdn,6s amelynek tengelye a egybeesik F formakdr6 frt k<iregyik sugardval. 5. 6s 13. szr{mfolAzonban az dalbafiirt furat az F forma Sllvinyhoz val6 rdgzitlsdreszolg6l( az ilIlvdny nem szerepel 6brdn). lehets6ges figzitlsi m6d is az F forma 6saz 4llvfny kdzdtt. mds oldalakba, m6don,mintaz 5 6s 13 szdrni A 3,7,11 6s 15 szi{mfoldalakba furatotfiirunk,ugyanzvon is (az v6ljon. hogy az elektr6dok r<igzitdse al6bbleirt m6don)lehet6v6 20cm-rel, nagyobb vagyegyenl6 fadeszk6rk sz6less6ge k6pezo A21,3,7,8, 12, 14 6s 16 szhmtoldalakat a 6 nagyobbvagy egyenld4 cm-rel,kedvezdesetben vastags6g 6s l0 cm kdziitt van. A jobb a vastags6guk jellegii oldalaka vdgeikndl vastags6griak, a sikbeli lsima?/ mint lehet6leg ugyanolyan ill. bal Moebiusszalag a ndvekszik,legal6bbkb. 8 cm-es vastags6gig, kdzeptik feld, hogy fokozatosan oldalak, a vastags6guk a r6gzit6s v6gett,6sa befur6s I 1. 6s az lehet6v6 vfljon a befur6s 5. 6s 13.sz.oldalakba 6llv6nyhoztdrtdn6 az v1gett. 15.sz.oldalakba elekff6dokrlgzitlse az faha a hat6st, a keretbizonyosoldalaira, A megfigyelsek szerint, kedvez6en befoly6solhatjuk feler6sit6 p6ld6ul,a keret anyagfvalmegegyezo kdsziilttesteket rdgzitiink.Az l. sz.6br6nbecsapszeggel anyagb6l a mutatottmegval6sit6si m6d szerint,az l. 6s 9. sz6mi oldalaknak formabelsejefel6 n6z6oldal6raa 17. es (17 6s 18) hengerek, amelyekegyik v6giikdnhip18.sz6mri, f6b6l k6sziilttesteket rdgzftjiik.Ezeka testek kisebbmint a forma oldalehet6leg 140o, hengerek kb. a 6tmdr6je alakban v1gz6dnek. kupok csircsszdge A nagys6grendii. lainakhossza, hengerek magass6ga n6h6ny centim6ter a a amelyeket 23. A keret 3, 7,lI 6s 15 szdmrioldalairardgzftjtik a 19, 20, 21 6s 22 sz6mi elektr6dokat, p6l(I9-22)j6 elektromos k6sz0lnek, vezet6anyagb6l elektr6dtart6-rud t6maszt meg.Az elektr6dok szhm.[ (23) diul rdzb6l,6s egy tengelykdri.il forg6 kupb6l (24) 6llnak,amelynekaz alapjaaz elektr6dtart6-nzdhoz (25) legyekripjainakcsricsszdgei A egy 6l-gtimbfeliileten kereszttil kapcsol6dik. 20 6s2l sz6mielektr6dok + 28'+ legyenek lehet6leg kupjainak csfcsszdgei nek lehet6leg23o 30', mig a 19 6s 22 szimt elektr6dok mds ir6ny6banvdvelkb. 30'.Mindegyikelektr6d(19-22)hossza hossztengelyiik /a 60-90mm. Mindazon6ltal formdkis megval6sfthat6k. elektrdd j6 pdld6ulr6zb6l,6samelyekk6sziilnek, A rudak(23), amelyek egyform6n elektromos vezet6anyagb6l (19-22)vannakcsavarozva 3, vagyhegesztve, 6thaladnak F formakeret6nek az nek a v6geihez elektr6dok az p6ld6ulflvegenvagy porcel6non. (26) Ezeketa 7, ll 6s 15 sz6mri oldalain,megfelel6szigetel6kOn kereszttil, ru) az ugyanakkora, mint az elektr6dtart6 szigetel6ket 6tszfu1a tengelyirhnyi furat, amelynek 6tm6r6je egy (26). A szigetel6k(26) a daknak(23), amelyek megfelel6m6don vannakrdgzitveezekben szigetel6kben

Ftiggel6k 249 megfelel6en, furt furatok6tmdr6jdnek kb. oldalakba maxim6liskiils6 6trndnije 5 cm, a 3, 7, 11 6s 15 sz6mri (26) tengelyir6ny0 p6ld6ulragaszt6ssal. szigetel6lt hossza legal6bb A m6donvannakrdgzitve, 6smegfelel6 (teh6t az oldalakbafurt furatok hossz6val), amelyekenSthaladnak egyenl6 azon oldalak sz6lessdg6vel, pedigk6tszerese enneka sz6lessdgnek. kedvez6 esetben a szembedllnak,6s keret 6ltal alkotott Ldvdnhogy a 3., 11. 6s a7., 15. szdmri oldalakdiametriflisan valaminthogy a fenti ndgy oldalbafrirt furatok a test kdzepefel6 sokszdgti iireg szembettin6en szab6lyos, lettek fiirva, a ndgyelektr6dtart6r6d (23) irinya az F forma k<ir6frt kcir ir6nyulnak6s az oldalak k0zepdbe Megfelel6m6don, egym6sra. vdve 6ket, az egymhs mellett lev6k mer6legesek sugarait ktiveti ds p6ros6val (23) irinydt oly,m6don,hogy a n6gy elektr6d(19-22)kdzdssikbanleszabillyozzlk elektr6dtart6 az rudak A gyen, amely sfkbanbennevan a n6gy csrics,amelyek6thaladnak F forma ktiz6ppontj6n. t6vols6g, az a legal6bb 400 millimdteramennyiben 19 k<iz<itt lehetoleg van, amelya20,22 6s a 19,2l szfimfi elektr6dok potenci6l 45 kV, 6slegal6bb 1 m6teramennyiben apotencikb. ez kb. 6s22 szdnfielektr6dokra alkalmazott 6l kb. 300kv. (26)k626,kdt szembehin6(23), a megfelel6 elektr6dalapja6s a szigetel6 Mindegyikelekh6dtart6-rudra f6b61 esetdn, azaz,kedvezlmegval6sit6s en toj6sdadlovillisl testet(27,28), amelyekazF forma anyagbb6l, (27,28) kisebbnyfl6sszdgdnekcsfcsaaz F formakcizepe ir6nyul.Az F fel6 a k6sziiltek. ovdlis alakzatok Az (29)helyentnk.Term6szetesen (26) ktir6 hat egyformalemezt elthez kell, hogy az form6nkivfll a szigetel6k kdzvetleniilaz (26) j6csk6nkiemelkedjenek nem helyezzi.ik leme2eket a azF form6b6l,hacsak a szigetel6k (23). a k6t elekff6dtart6-rudakra Azt6na rudakra(23)helyeznnk m6sikov6listestet(30, 31), amelyeknek ki(29) 6s a 30-31 szdmrt, testekugyansebbiknyfl6sszoge szintdnaz F forma k6zepefel6 irrinyul.A lemezek mindenanyag, amelyalkalmas F az Mindazon6ltal mint a 27-28 szim.6 testek. k6sztilnek, abb6laz anyagb6l (29) gydrtdsdra. testek6sa lemezek felhaszndlhat6 a27-28,a 30-31sz6mri formamegval6sft6sdra, 6s kb.32 cm,kb. 1 cm vastags6griak, egy tengelyir6nyffinat A lemezek(29) kiils6 6tm6r6jelehet6leg van igazitva,amelyrea lemezekfel maximSlis kiils6 6tm6r ojdhez f6rja 6t 6ket, amelya 26. szilm.fszigetel6 m6donrrigzitve. vannakfrizve6smegfelel6 leheta 27, 28, amelyegy V testetmutatbe, amelyb6rmelyike Amint azjobbanl6that6a 2. sz6mi 6brdn, ('1'), 6s az ov6lis furat tengelyir6nyri mindegyikiiyen testetfutszfrjaegy ov6listesteknek, 30 vagy 3l sz6m.f (32,33). A kdpok csricsai egym6s metsz6st egy tengelyiri{nyri V testmindk6tv6g6be bemetsziink kripalakri, nyil6sszdge v6gott,32. szhmu kupalaku bemetszds nyil6sszdgii csricsriba Az fel6 ndznek. ov6listestnagyobb (crz) (crt)lehet6le 28" * 30', a 33. szilm.f g kupalakubemetsz6s6 pedig lehet6leg23o* 30'. P-veljeloljiik a (32,33) m6lys6g6t, hossz6t, amelybe kfpa L-lel pediga V ovdlistesttengelyir6nyri kripalakri bemetsz6sek v6gtuk. alakrimetsz6seket az LzlI-2, A LegyenLu Lz, L3 6s La a 27, 28, 30 6s 31 testekL hosszris6ga. n6gytesthomotetikus, La/L3, szerintL1 = 6cm,L2= 15 cm, L3 A megval6sit6s viszonyait. kedvezo LdLlviszonyok adjrikmeg a homot6tia = 24 cm 6s La,= 33 cm. A P m6lys6g-6rt6kek ktivetik, mint az L a ugyanazokat homot6tia-viszonyokat kupalaku bemeta hosszris6g-6rtdkek. Midegyik ov6lis test(27-286s30-31)esetdben kb. 23"-osnyil6ssz<igri rdgzitve. a fel6,amennyiben rudakra(23) vannak sz6s ir6nyulaz F formakozepe (12,33) m6lys6ge 12 (P) v6gottbemetsz6sek m6d eset6ben, 31. sz{mfitestbe a A fent lefrt megval6sit6si mhr iddzettviszoa ebb6lkikdvetkeztetve homotdtia cm,a27,28 6s 30 sz6mitestekP1-P3m6lysdg6rtdkei nyaitkdvetik. a mindkdttartlrbdja(23) szfut6sstabiliz6lt, ftildhdzk6pestpozitiv egyen6A 19 6s22 sz6mielektr6dok (az nem l6that6)van kdtve. A 20 6s 2l sz{rrfi,elekn6dokmindkdttart6nidja(az 6brin ramforrdshoz 6brdn vannak kdtve. neml6that6 m6don) fdldpotenci6lhoz (23) mint ahogyan a 3. sz. 6bazt Term6szetesen elektr6dtart6-rudakra m6sform6katis helyezhettink, az (29'lhglyettesitik. M6s forrdn l6thatjuk Ezeka formdkaz ov6lisform6kat(27, 28,30 6s 31) 6s a lemezeket . a hogy egyiltal{n semmitnemhelyeziink rudaka (23). vagymegtehetjtik, m6jf testeketishozzdtehetiink, a2. amelyhelyettesftheti sz.6br6nbev6ltozat6t mutatjabe annaka testnek, A 3. sz. 6braegylehets6ges test tengelyktiriil A 34. testeket. 3. sz. 6br6nbemutatott szdmfi, 6ltalAnos, mutatott27, 28,30 6s 31 sz{tm.i kdriil forg6 forg6, romboid alalcu, vagyis egy olyan forma amelyneka ktilso feliiletdt egy hossztengelye (Xr) A rombuszegylkhegyesszdge kb. 57' vannaka rombusz hegyesszcigei. rombusz. Ezen ahossztengelyen 20', miga m6sik(Xz)kb. 5l'. az furat (35), amelynek 6tmdr6j6t elektr6dtart6-wdakdhoz az A34. szirn$form6t fltsmia egy tengelyir6nyri (23) kell igazitan. A 34. szdm(r f1 nyil6sszogri test csricsrfn6l bev6gunkegy tengelyirfinyl, kripalakribemettengelyirdnyri, kfpnyil6sszdgii csricsba bev6gunk szint6n egy B1 kb. szdst, amelynek nyildsszdge 23o,mig a T,a (P') a m6lys6ge egyenl66s fJz kb. amelynek nyil6sszrige 28". Ezekneka bemetsz6seknek alahi bemetsz6st, testek esetdben bemutattuk l. sz. 6br6n. az meghatfuozott, uglanolyanm6don,amintaztazovi4lis

250

Egely Gydrsy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

az haszn6ljuk ov6lis testekhelyett,a lemezek bemutatott34. szim$ testeket Amennyiben 3. sz. 6br6n a j6, kapunk,mint az ov6listesugyanolyan vagy mdgjobb feler6sit6hat6st (29) kihagyhat6k, mindazoni{ltal tek eset6ben. ak6relhelyezhettink a maghba keretbe, ak6rbeszurhatunk eset6n, Jelental6lm6nykedvez|megval6sit6sa form6term6szetes vagy azonkfvtl, akdr 6svdnyokat forma belsej6be meghat6rozott az a kcizel6ben, illtala ndvelik a berendez6s hogy ilyen Ssvr4nyok Megfigyeltiik, ban, aki4rszilfcium-karbidot(carborundum). j6l dslvagy a matematik6ban ismert termdszetdt feler6sit6 hati.shtds/vagy megvilltortafi6k a kisugilr.zSsok frakt4lis karaktertadnaka keretnek. stb.,valamintegyszerpyragyritet, obszididnt p6ld6ulproustitot, haszn6lhatunk 6svdnyt Mint term6szetes grafit er6shat6stgyakorol a hogy a term6szetes Ad re t6bbf6ldtezekb6laz 6sv6nyokb6l. is dszrevettiik, frakt6liskarakterre. is. folyad6kokat nematikus feliil, haszn6lhatunk helyett,vagy azokon Az 6sv6nyok anyagb6l, termdszetes helyeznim6s,lehetdleg k<izeldbe kapcsolnivagya a Egyarint lehets6ges kerethez pl. a kaucsuk, nernfejmint Olyananyagok, a p6ld6ulf6b6l k6szulttesteket, amelyekben rostokorient6ltak. hanemegyesitik feler6sit6hatds6t, hat6st. Ilyen form6knem csakndvelik abercndezds tenekki dszrevehet6 kialakul6s6t. k6roshelyzetek az emberre 6s tdrben6sid6bena kapotthat6sokat segitikelkeriilni kup, csrics$zdgu frakt6lis thrgy l?lkarakteni forma, Ilyen kiegdszit6formalehet p6ld6ulmeghat6rozott stb. m6donkdrhdzkapcsolva megfelel6 h6tszdg, csircsri illetve lekerekitett n6gy:nyolc- vagy tizenhatszdg, hozz6tehettnk akusztikus rezon6torokat, folyamatos vagy Utemezett A talflh6ny berendez6s6hez form6ban. megfelel6 6raml6folyad6kokat vagyvezet6kben lrythmle/l6zer-emittereket, m6dj6t. egy a bemutattuk jelen tal6lm6ny mdsik'megval6sft6si sematikusan A4. sz.6br6n aholF1formaF2-n form6katfoglaljamagdban, Fr berendez6s 6sFzkoncentrikus A 4. sz.6br6n bemutatott Fz szSmoztuk, formapedig az keretb6l6ll, amelynbk oldalait3g-46-ig kiviil esik.F1 forma egy nyolcszdgri az keret,amelynek oldalait47-62-igsz6moztuk. tizenhatszdgii egyszabillyos kemeg,mint az l. sz.6brdnbemutatott Az F16s Fz illtalalkotottkeretekugyanolym6donval6sitand6k m6dja szerintazFl egyik megval6sit6si jellemz6ik,csaka kiterjeddsiik elt6r6.A tal6lm6ny a ret,ugyanazok 6s a kb. 6sFzkeretekk0r6 irt kOrtik6trn6n51ie 384 illetve 192 cm.Mindazon6ltal ktirdk kiterjeddse, igy az F1 kisebblenne,vagy csOkkenteni 6s Fz form6t ad6 keretekmdreteis, lehet nagyobb.Ha a keretek6tm6roje hat6stfejtene ami magasfesziilts6get, kedvez6tlen alkalmazott kellenea keretek6ltal hordozottelektr6dokra szigeteldsndl. az kellenealkalmazni elektromos vagy nagyonnagy6vatoss6got ki a feler6sit6sre, hogy F2 forma 47. sz6mi oldala viszonyftvaoly m6donkell elhelyezni, Fr 6s Fz form6kategym6shoz legyenaz F1forma 39.6s 46.oldalak6zti csrics6val. szemben ugyanabb6l amelyeklehet6leg egym6shoz, (63) kapcsolhat6k Fr 6sFz form6kkereszffnerevit6k segitsdg6vel pdld^iulnagyon szhrazfiib6l. A keresztk6sziiljenek,mint azFt ds R formrikatkdpezbkerete&, az anyagb6l csricsaival. az oldalaitkdtik 6ssze Fr formamegfeleld (63) azF2forma 47,51,556s59 szdmri merevit6k sz6mf oldalairardgzftjtikugya(nemszerepelnek 6brdn) Fzforma 49, 53,57 6s 6l az az Az elektr6dokat bemutattuk' lev6 berendez6sn6l an nrigy,ahogy az |. sz. 6br6n -AzFrio.-u val6amelyekugyanrigy a oldalairahelyezhetjiik 65. 6s 66. sz6mtitesteket, 41 6s 55 szdm6 testekazl. sz.6brin,vagym6sm6don. l7 . 6s 18.sz6mri fel, meg6shelyezhet6k r4int a sithat6k jeltilttik. Az Fr illetve Fz form6kat 6thalad6 tengelyt64-essz6mmal oldalakkcizep6n Az 51.6s59. szdmri el, testjeikkele kdriil a tengelykoriil forgathatjuk egy (az hozz6kapcsolt 6s az etektr6djaikkal, az esetleges segfts6g6vel. megfelel6 6llv6ny neml6that6) 6br6n m6dj6t irtuk le eddig, amelynekk6t megval6sit6si feler6sit6hat6s6t, Hogy m6g ndveljiik a berendezds kb. el. az (a piramisba, amelynek 6leitk6szithetjtik Magass6ga 4,5. egy belehelyezhetjiik berendez6st) csonka piramistkapjuk, piramisarinyai,amelyb6lezt a csonka A m, az alapja kb. 5 m oldahi ndgyzet. szab6lyos egy egyenl6legyenc.ty.-val,ezl6vna piramis alap-ndgyzetoldal6nak olyanok,hogy a ferde6lek l, hosszris6ga piramistrigy kapjuk, val6s/r6elle/gydke:x3 - x - 1 = 0, vagyiskb. 1,325.A csonka hossza t4t egyenlet 6s az vagyis a csonkapiramisferde 6leinek1' a L/4-6n61lev6gjuk piramiscsrics6t, hogy a ferde 6lek hossz6nak egym6ssal. piramisk6t alapjapdrhuzamos hossza egyenld314 c.ty.--val,igy a a csonka Kieg6szfthetjiik csonkapiramistrigy ii, hogy a szintdnnlgy,sslalakri kisebbik alapjakor6 egy c2y.a piramis kdriil, s ez l?l lennea csonka f,ib6l kdsziiltkdr(lapo)thelyeziink,amelya piramistengelye 6tmdr61i, oldalhossza. kisebbikalapj6nak az f6b6l k6sztiltfdlkor6ketis, amelyeknek piramison, helyezhettink kfviil a csonka A piramisferde leire, hossz6val. fitmdroje egyenl6az emlitett61ek potena hozzuf atalllminytklpezo k6sziil6ket, 19. 6s 22. sz6mtelektr6dokrapozitiv Hogy miikdddsbe null6t6l egy maximdlis6rt6kig,amely legal6bb45 kV. ndveliink amelyetfolyamatosan ci6lt alkalmazunk,

Ftiggel6k 251 a min6l magasabb potenci6l.Mindazondltal Megfigyelttik,hogy a kapott hat6sokann6ljelentdkenyebbek, szigetel6sre. gO0 nagygondotkell ford(taniaz elektromos potenci6l eset6ben tv-na nugyoUU dramotvezehi, ds kell k6pesnek lenniekb. 100mikroamper Az emlitettpotencirlltel66llit6gener6tomak k6peslenull6znia magasfe(v6d6k6r?) amelya lehet6leghamarabb legyenbennev6d6kapcsol6s lehet6leg p61d6ul lOO-mikroampert. a 6rt6ket, egy az"adagolt"6rammeghalad bizonyos amennyiben sztilts6get fesziilts6g kb. hat6sok egy 6rdval atalillmhnylkdpez| berendez6s Megfigyeltiik, hogy azalibb felsorolt koriil: abercndezds sugSrban utln kezdtekjelentkezri, kb. 30 (vagy ttibb) m6teres al6tortdn6helyez6se emlithetjiikmeg: a a k6ziil, amelyeknek listdjanemmeghathrozott,kdvetkez6ket hat6sok A megfigyelt utan kt. fel 6rival megfigyelhet6, mez6n.Uzembehelyezds l. Helyi hatds(actionlocale) ftildi m6gneses ler6szefel6, akrlrmekkora mez6dszaknyugati elhajlaskb. 6"-ot elfordul a m6gneses hogy a m6gneses elfelett a m6gneses A fesziilts6g. fent emlftett45 kV-os ktiszdbdrt6k gy.n i. - "l"ktt6dokra alkalmazott poalkalmazott elektr6djaira a a fenti 6rt6kben, k6szi.il6k /rotation/stabiliz6l6dott k6rforg6sa tuitar ",11" a fdldh0zk6pest.mindazondltal, volt a keretirdnya ideje tenci6lalkalmaz6sanak.eg6sz alatt,akdrmilyen rlsze fel6 ir6nyiduk, megfigyelttik,hogy az mez66szaknyugati 6:-k;l a m6gneses ha a keret tengely6t be. kdvetkeztek intenzit6ssal gyorsabban nagyobb 6s al6bbfelsorolthat6sok nemstabil. 6rt6ke (inklin6ci6t)is, de az lehajl6st Megfigyeltiinkegyfajtam6gneses megfigyeltiik,hogy a helyi gravit6ci60,92. Helyi hat6sa gravitici6ra. Kb. 45 kV-os potenci6leset6n, ha m6gtov6bbcsdkkent, ndvel6s szokdsos 6rt6k6nek, hogy ez a gravit6ci6 Iett szerese az azofia.helyen potenci6lt. alkalmazott elektr6djaira tiik a berendez6s ala amennyire 19.6s 22. szhmtelekh6dokra finomanemelkedik, hat6sa leveg6t6r6imutat6jiira: 3. Helyi emelji.ik. pozitfv potenci6lt kalmazott 4. Megfigyetiiit, trogy az illtaliban salakottermel6 6g6sireakci6k sorrinnem termel6ddttsalak a kdsziildk pozimegemelt alkalmazott nappala 19.6s22. szhmielektr6dokra tegesmtitodesiiJeje alatt,m6g.n6gy ut6n megsz0ntetdse sem. tfv potenci6lalkalmazdsdnak ugyanolyaneredmdny csdkkendse, ffidanyag mennyis6gdnek 6g6si folyamatbansziiks6ges S. e GgIOUU szenet kevesebb kb. eset6n 30o/o-kal alkalmaz6sa mellett.Megfigyeltul, hogy kb. 45 kV magasfesztilts6g a min6l magasabb for' haszn6ltunk annil jelent6sebb, Ez el6rds6hez. a cs0kken6s h6energia ugyanakkora fogyasztaskb. eset6ben 507o-os robban6motorok fogyaszt6 Benzint m6raalkalmazottpozitivpotencidl. alkalmazflsan6lkiili csokken6stfigyelitink -"g ugy*olyan felt6telek melletti, de a jelen berendez6s viszonYitva. haszn6lathoz "kivin4gA n6vekeddse. kfsdrleteket egyiitthat6janak oldhat6s6gi 6. A s6 vfzben,kiil6ndsenNaCl-banva16 N6trium-Kloriddal v6geztiik,6lland6anvilltoztatva avizhomdrs6kletdt,amelybena zott' azazdehidratalt 100'C-ig. A viz az indul6skorbidesztill6ltvtz volt, az 10oC-t61 ,s6toldottuk, 10oC-k6nt meg-meg6llva, egyiittnyom6svolt. Megfigyeltiik,hogy a NaCl oldhat6s6gi oldat feletti nyom6snorm6latmoszf6rikus pozit(vpotenciallal. ndveltiikegykb. 45 kV-os hat6j6t2,l-2,3-szoros6ra elt6r6 A ndveked6se. ndvekedds m6ret6nek 6s ntivekedds6ben; a ndv6nyek n6v6nyek 7. Sebiss6gn6veked6s ak6r 102 a Bizonyosesetekben nriveked6sitdnyezllegal6bb de felmehet de ndv6nyenk6nt, jelent6keny. ig is. vagyteljeselhagy6s6ra. r6szleges g. Lihet6s6gakataliz1tortigdnyl6 akatalizdtor k6miaireakci6kban l..elT a geometriai m6djaszerintegy sokszdgri egy A tal6lmany m6sikmegval6sitdsi ?laklato:?min! fent 16 alakmint pl. a fent leirt kiegszit6 kapcsolunk, alakzatokhoz egyizeriigeometriai geometriaialakzatat,mris, 6s/vagyelektrom6gneses kapcsolunkegy elektromosds/vagym6gneses 6s iatoh,hoz, lehet6leghozLa1uL legyenekhelyezve,amely form6lt szigetel6 test belsejdbe mez6t.Ezeka formrik lehet6legegy geometriai kdsziilt. anyagb6l kapunk, viszont hat6sokat n6lkiil csak alig felhasznrllhat6 A fent emlitett mez6kegyik6nek alkalmazitsa ten6s intenzit6sSt, ann6lnyilv6nval6bb6 a segitndvelni kapotthat6sok az legal6bb egyikmez6alkalmazfusa az ni a tdbbit,min6l nagyobb alkalmazottmezo'

252 EgelyGy6rgy:Bevezet6s tdrtechnol6gi6ba a II. Franciaszabadalom (Fordft6:IzvekovAgnes) II. No. 7913074.1978

amelyeJelentaldlmdnyegyolyan berendez6s, amellyelalkalmazhatunk olyan kisug6rz6sokat, lev6 folyad6kokravagy ket mozg6sban lev6 anyagokbocs6tanak kiildndsenmozg6sban ki, elektromos6ram 6tj6rtavezet6kre. a Tudjuk, hogy bizonyosgeomeffiai formdk kiindul6sipontjaikolyan kisugdrzdsoknak, amelyeknek tersugdrzds mdszet6t m6ig nem lehetettmeghatdrozni, azt is tudjuk, hogy az eme formi4k6ltal kibocs6tott 6s gyakorolasagfuz6alakzatkcizel6ben anyagra. hat6st lev6 a Mindmdignemtudtuknyilvdnval6vd tenni6saz iparban hasznosfthat6v6 ezeket kisugdrz6sokat. tenni szdrmaz6 Jelentaldlmanytdrgyaegy berendez6s, hogy alkalmazzuk alakzatokb6l az amelymegengedi, kisugarzfsokat mozg6sban lev6 anyagra, kiildndsenmozg6sban lev6 folyad6kokra,valamint elektromos 6ram 6ltal 6tj6rtv ezetotre A tal6lmrinyt kdpezb berendezds mag6banfoglal egy tengelyesenszimmetrikus geometriai formSt, amelynek tengely6ben a riramlika mozgi{sban folyad6k,vagyaz elektromos lev6 6ram 6ltalfitjirt vezet6.A cs6,amelyben emlitettfolyaddkilletve az emlitettvezetl ilthalad,legyen er6velbelevezetve emlitett az az jtijjdn ldtre a forma, a cs6, geometriai forma tengelyirdnyf futathba, hogy a legjobbmechanikai kapcsolat vagy avezetokriz6tt. A tal6lm6nyegyik kedvezf megval6sit6si m6dja szerint,az emlitettgeometriaiforma egy henger,amely az egyrkv6g6negy ldpalakri meghosszabbit6sban vdgz6dik,a lejtdirSnyban lefeld es6 rdszena folyaddk vagyaz elektromos irdnyiltoz viszonyftva, amelykripalahi meghosszabbf6ramelektronjai6raml6sdnak 6s 2-3-szorosa kiils6 a t6snaka csricsszdge lehetdleg 33o,a formahengeralakrirdszdnek tengelyir6nyfhossza A 6tmer6jdnek. tengelyir6nyu furat kisebb vagy egyenll az emlitett henger alak6 rflsz kiils6 6tm6nilj6nek egytized6vel. A megval6sit6si m6d egyki.ildnlegessdge kett6 sugdrininyffuratotfiiszerintaz emlitetthenger alakurdszbe runk, gyakorlatilag ugyanarra generfltona (gdndratrice),6s l?/ ugyanakkora Stmdrfvel, mint a tengelyitlnyri fua rat6.A legkedvez6bb megval6sitas el6r6s6hez t6vols6ga geometriaiforma eltils6 oldala 6s a kdt furat eme a eliils6 oldalhoz legk0zelebb az es6 szdlei kdzOtt 0,3- 6s l,5-szdrd,se emlitett henger alaku rdsz kiils6 6tmdr6j6nek Kedvez6m6don,a form6t hozzilkapcsolhatjuk a kdzeldben form6hoz.Kapcsolham6s, lev6 geometriai tunk a tal6lm6nyhoz elektromos m6gneses mez6tis. 6s/vagy lslv4gyelektrom6gneses Ktinnyebben meg6rthetjiik jelen tal1lmdnyt egylkkivitelez6sim6d r6szletes a az leir6sa6s a csatoltrajz segits6gdvel. Anjze tal6lm6nyt k6pez6 formatengelymetszetdt mutatjabe. Az l. szdmri forma arajzon,egy tengely(2) kdriil forg6 geometriai form6tmutatbe. Az l. sz{mfiforma magitban pedigL, valamintegymSsodik foglal egyhengeralakriels6r6szt(3), amelynek ki.ils66tm6r<lje hossza D, r6szt(4), amelyszervesen alapjaugyailleszkedik ltartoziV a (3) szrimri r6szhez, kripform6t alkotva,amelynek nakkoraD 6trndr6jii,mint a (3) sz6mrihengeralak6rdsz,6samelykripnaka csircsszdge lehet6leg33'. A kup alapjatulajdonk6ppen azonosnak Az trinik a hengeralakirdsz(3) egyik alapjhval. I. sz6miformakivitelezhet6 elekfromos vezet6anyagb6l 6sszigetel6 is, is, anyag. anyagb6l ut6bbi16v6n lehet6legtdmdrebb a Az l. szirrfi form6t fitsztrja egy tengelyirdnyufurat (5), amelynekaz 6tm6r6jekisebb vagy egyenl6a D 6tmdr6egytizeddvel. (5) sz6mt furatba er6teljesen Az bevezetiinkegy csOvet(az 6br5nnem szerepel), (,,beleamelybenfuamlik a folyad6k vary az elektromos6rammal6tj5rt vezet6,hogy azt6nalkalmazhassuk adhassuk")erre a folyad6kra vagy vezetoreaz 1. sz6muformdb6l sz6rmaz6 Az sugarakat. t. szim'i forma kupalakrirlsze (4) a lejt6n lefel6 es6helyzetben helyezkedik szSmolva folyaddk vagy az elektromos el, a i{ramelektronjainak 6raml6s6val. A hengeralakri r6sz (3) generdtor6nak hosszanti furatot (6 6s 7) oldal6b6l,befiirunk k6t sug6rir6nyd amelyk6t furat kivtilr6l beletorkollikaz (5) szbmtfuratba. (6) 6s (7) szim.6 A furatok 6tm&6jemegegyezik az (5) sz{mfifurat 6tmdr6j6vel. l. szinni formaeliils6 oldala(8) 6s a (6) 6s (7) furatokhozzhlegkdzelebb Az gyakorlatilag es6szdleikOzdttmdrt Lr 6s L2 t6vols6gok A 0,3- 6s l,5-szdrdsei aD 6tm6r6nek. furatok(6 ds 7) stabilizillj6k6smegndvelikaz l. szrimirform6b6lkijiiv6 sug6rzistdskihatnaka formiin 6tdraml6 folyaddkra vagyelektromos ilramra. Azl. szim.6 formrin 6t{rarl6 folyad6klehetp6ldriulndv6nyekhezhasn6lt6ntdz6viz, arnelykdmiaireakci6ba l6p6 folyad6k.A formdn 6thalad6 elektromos Sramlehetp6ldSulolyan 6ram,amely orvosi-elektronikai k6sziildkeket,esetleggyfjt6motorok 6g6it t6pl6lja.Mindegyik fenti alkalmaz6s esetdn,az 1. szirtrfi form6b6l javftjrdkazfuanfl6folyad6kokvagy azelektromos szdrmaz6 kisugdrz6soknagym6rt6kben fuamiltall6trehozoff hat6sokat, 6s/vagy kedvez6 rij, hatdsokat hoznakl6tre.

Fiiggel6k 253 (vagynagyobb) kell hogy legyena is, igy Azl. szfimtformaD 6tmdrbje,6s a tObbikiterjed6se tizszerese minimum I cm, Ez aD 6tm6r6 vezetl 6ramlik. 6t amelyen a folyad6kvagy az elekhomos cs6 6tmdnlj6nek, lehet 10 cm,vagytdbb. esetben de legel6nydsebb

1. 6bra. Jelental6lm6nysftbeli ndzeteegy m6d szerint. kedvez6megval6sit6si

4. 6bra. Az l.sz.6br6nl6that6berendez6s ndzete. sematikus egyik v illtozatAnak

2.Abra, m6dja. elektr6djainakk6t megval6sit6si A berendez6sek

3.6bra.

1.6bra. Az l. sz6mi forma a rajzon,.egytengely (2) k6riil forg6 geometriaiform6t mutat be. Az l. szdmi forma mag6ban rdszt (3), foglal egy hengeralalcrie1s6 peD, ktilsti 6tm6roje hossza amelynek dig I, valamintegy m6sodikrdszt (4), illeszkedik(tartozik)a amelyszervesen (3) sz6mf r6szhez,kripform6t alkotva, D ugyanakkora 6tm6amelynek'alapja r6jti, mint a (3) sz6mhengeralahirdsz, lehet6leg 6s amely kupnak csricsstdge
JJ-

tr. : Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a

Paolo Correa tal6lmdny

A tal6lm6ny tdrgya,v6lt66ramri hajt6 egyenbrarnrtteljesftm6ny ttalakit6,amely e$y egys6geket olyan a kakisiil6si csOvet taftaknaz, amelyben egy iiramforr6s, kisiildsi cs6,amelynek van egy (az palzflltabnorm6lis g6zkisiil6si rakterisztikdja, hogy beltil keletkezett az endog6n) iizemm6amely dot haszndl csdvdnbeliil. Ez;ta csdvet a kapacitivritonkapcsoljukegy kiilsd terhel6shez, mag6ban foglal egy v6lt6fuami eszklzt tipikusan egy villanymotort. Aszinkron vagy szinkron i.izemm6dri is villanymotorokat kiiltindsenel6nycisen haszn6lhatunk, m6sv6lt6irami eszkdzt de haszr6lhatunk. 6ramfon6s Az v6ltonat6s6val, valaminta kisiil6sics6velp6rhuzamosan kapcsolt kapacitdsokvi4ltoztatdsdval a seg6delektr6drikhoz 6s val6 kapcsol6d6sukkal pulzusok a ismdtl6ddsi frekvenci6ja vfiltortathat6, lehet6vd igy teszi a kiil6nb6z6v6lt66ramri motorokfordulatszdm6nak szabilyz6sdt, amelyek 6ltal6ban nemalkalmasak. erre

A tal6lm6nv hSttere l. A talflmrinyalkalmazdsi teriilete

Ez a talillmirny g6zkistildses, tipusrics6,melyneka karakterisztikfijarijdons6g a nagy teljesitmdnyti rij ds csdvet villanymotorok mdsvdlt66namri a 6s eszkdzdk szabdlyzdsdra felhaszndlni lehet 2. A technika jelenlegi dlldsa Amint az elektromos6ram egy gdzkisiil6sicsdvdn6thalad6s az fuamotmegnriveljiikazonszint f616, jellemzl akkorez a negativellen6ll6sri amelya normdliskr;dfenykisiildst jelzettkodf6nykikarakterisztik6val sil6s csdkkenf potenci{bavezet a kat6d 6s az an6dkdz6tt, ekkor az fgynevezettabnormdlisMdfenykisilldsi r6gi6ba keriilUnk, amelybena negatfv ellen6ll6srikarakterisztikaegy pozitiv karakterisztikilbavezet fijra, amelyaz elektr6dokkoztndvekvripotenci6lt eredm6nyez. Altalilban a megndvekedett ez potencidlgyorsan szikrqkisiilesre vezetaz elektr6dok kdzdtt,ami ism6tegy negativellenSll6sri jellemezhet6. karakterisztik6val Ennekmegfelel6en eddig a g6zkisiildsicsdveketilltalSban vagy a normdliskddf6nykisiil6si iizemm6dban, vagy aviikuumivkisiildsitartom6nyban hasznillthk,ahol stabilmiikdd6s drhet<i megfelelO el el6tdt,ellen6ll6ssal, {rgy hogy az els6 tartomilnytalacsonyfuamt alkalmaz6sokn6l haszn6lj6k, mig a szikrakistildst anagy 6ramokn6l.A normiflis kddf6nykisiillsi csdveket alacsony rezgd kdrdkben lehet haszniflnifgy, frekvencids hogy egy kapacitdst 6pitiink be a csdvel pdrhuzamosan az el6t6t-ellen6ll6ssal 6s sorosan, amivel egy ilyen cs6vetviszonylagmagasbegyrijt6si jellemez,(ahol mdr kistildsk<ivetkezik valamintegy alapotencidl be) csony,de mdgmindig magas kiolt6si,vagy fenntartSsi potenciSl, ahol a kisiildsm6r megsztinik. v6kuumA ban miikdd6 ivkistildsi csdvektizemeldse ilyen m6donel6ggdneh6z, j6l mivel ahhoz,hogy hatdkonyan, ki tudjuk kapcsolnia rendszert, ivetmegkell sziintetni, az vagy olyan hosszri fton kell l6trehozni, amelyaz intenziv ioniz6ci6tmegsziintetipl., sz6tsz6rj az iv ment6n. a A viikuum ivkisiildsi rdgi6j6banmiikdd6 szerkezetek m6s probldm6valis ktiszkddnek,kiikin<isena megfelel6 elektr6da dlettartammal, ez a probl6ma gintoltlsi di6drikhoz s a vezetett, k6s6bba tri6da(triatron) csdveket fjfent emiatt felvezet6kkel helyettesitettdk legt6bbesetben. a Ezeknekaz eszkdzdir,rrek a tov6bbi hfitthnyaaz,hogy meglehet6sen neh6zkikapcsolni6ket,kivdtelt k6pezperszeaz M eset, amikor az eszk1z csakegy r0vid id6szakra bekapcsolva, ez a probldma van ds egyenir6nyit6kdnt, vagy szab6lyz6kdntval6 alkalmaz6sukat erdsen behatiirolja, ezdrtink6bbcsaka bekapcsol6shoz valamintalacsony frekvenci6sv6lt6hramrifelhaszn6l6sokn6l alkalmazzika gyakorlatban. igyetlengyakorlatialkalrnaz6s, szabadalmat Az ami kapott,az abnormiflis kddf6nykisi.il6si tizemm6d haszn6latfuaa3 471316-os sz6mon megadott amerikaiszabadalomban tal6lhat6 meg,amelyet1969.okt6ber7-6n adtakmeg,ami tudomdsunk szerintszerves bevonatokkdszitds{re szolg6l, fem dobozokon. Ebbeni szabadalomban lails6leg genefilt furamimpulntsokat haszn6lnak,hogy a kisiil6si cscivet ideiglenesen abnormdlis az kddf6nykisiilsi r6gi6bak6nyszerfts6k, az im6s pulzusokelegend6en rOvidekarra, hogy ne alakuljonki szikrakistilds. Nincs sz6 a szabadalomban an6l, hogy bdrmelyendog6n,azazbelikll vez6relt(6nszervez6en kialakul6) pulzSltabnorm6lis ktidfenykisiil6s fordulnael6, 6s a szerkezet kiils6 impulzusgener6toron egy alapul,amelynekfelhaszn6l6sra teljesenmfs,

nem dnma' gener6lt impulzusokathasnt6l,6s mert mint a jelenlegi tal6lmfuny6, a m6sik talillmbnykiilsOleg gdtdl keletkeznekilyenimpulzusok,mint a mi t4l6lm6nyunkban. Tudom6sunkvan arr6l, hogy vdkuumbant6rt6n6 szikra vagy ivkisiil6si csdveketmar javasoltak amely v6kuum fvkisUl6si mint p61d6ula 4 192 239-esamerikai szabadalomban, inverterek szabillyzdslra, legyen.Egy terelik tdbb elektr6dkdzdtt, hogy felhaszndlhat6 haszn6l,ahol az ivet m6gnesesen csriveket lf'gy megpr6bilia ezt a nehlzsdget neh1zs6gdt,6s elismeri az fvkisiil6s kikapcsol6s6nak ilyen elrendez6s hasm6lfill. tereket m6gneses hogy kiils6legalkalmazott legy6zni,

A talflminy 0sszefoglalfsa
hogy egy az eszkdzdknek a tipikus hib6ja6sprobldmSja, ivkisiil{seketfelhaszr6l6 t6,rtdn6 A vrikuumban elektr6d6ikcjzdtt, arfi 6ltal6alakul ki a szerkezet folyamatosplazmacsatorna alacsonyellen6ll6sri,iornzdfit, gyorsan6s el6re. j6r nehdzmegszakitani Egy ilyen ioncsatom6t ban intenzivh6fejl6d6ssel az elektr6dfikon. ilzemlddfdnykisiildsi A ioncsatorna. pulzdlt abnormdlis kialakult az m6don,ha m6r egyszer meghat|rozott hideg kainkabb a m6dot tartamdnytnemjellemzi egt ilyenfolyamatos kisiildsi csatorna,is az iizemmddot vagy jellemzi, 6s nem a termikus elektronkibocs6t6s jellemzf auto- vag/ hidegelektronemisszif t6dra (vkisiildstnagyongyorsan meglehetszilntetni. 6s emisszi6, emiattaz megfele6s mdretezisdvel kialak(t6s6val kisiildsi csomegfeleki nyomSsri Azt tal6ltuk,hogy egy alacsony tartomdnydtalakulasdta vdkuumkisilldsi tartomdnyba, l6en gdtolni tudjuk az abnormdlis lcddfdnykisiildsi karakteisztlkdjdtt,az6tt,hogy ennekaz eszki tudjuk haszn4lniaz abnormdliskcidf6nykisiilds fgy sikeresen legyen a nagy teljesitm6nyiiimpulzusokgener6l6s6n6l, karakterisztik6ja k6znek drt6kes6s szab6lyozhat6 lehetpl. motorok szab6lyzds6ra:6s hasznos t6pl6ljuk.Ilyen impulzusgener6tor amikorezt egydramfon6sb6l az Nagyon drtdkes a jellemz1, kdvetelnek. 6ramimpulzusokat amelyeknagy intenzit6sri m6s eszkdz6kndl, a ami etdgtdg kdrbenvdltoztathatL, persze cs6 6s kapcsol6sdismdttdddsi hogyaz impulzusok frekvencidja kb. fiigg6ena frekvencia l0 Hz 6s l0 ezer is nak fizikai jellemz6it6l,paramdtereit6l fiigg. A ktiriilm6nyekt6l limitk6nt. 6s haszniflhat6k nemkiz6r6lagos csakp6ldak6nt Hzk6z6ttvilltozhat,deezeka 6rtdkek adjon,amelykdpesa olyan mtikOdtetdsdhez eszkOzt k6sztil6kek Jelental6lminy celja,hogya v6lt66ramri aramjelen talillmhnyegy olyan egyszeni (PAGD).A pglzflltabnorm6lis kddf{nykisiil6sstabilfenntart6sara amely a vdkuumkikdre van: egyimpulzusgener6tor-kor, ttitt ir-.tt"q amelyneklegaldbbkdtpdrhuzamos impulzusoamelyaz elektromos tartalmaz, szerkezetet pedigegy elektromechanikus stil6sics6vet6s a m6sik eszkdzegy reaktfv terhel6sttartalmaz, kat mechanikaimunk6vd alakitja.Az ut6bbibanaz elektromechanikus van amely a cs$vel kapacitiv riton p6rhuzamosan kapcsolva.A jelen talillmhnyt kifejezettenilgy terveztilk, is k6relemben le van frva) dolgozzon.(amint ez az ercdetrszabadalmi hogy eg hidegkatddtivdhtumcscivel b6rmilyenvi4kuumcs6vel, bir, amely iag di6da, vagt triilda kapcsoldssal de az fuarrfri}rthaszn6lhatjuk amely UeitittOt vezereli drs"ervezciimpulzusokatgenerdlaz abnormdlis kddfdnykisiildsitntomdnyban,hi' mellett. degkat6d kralakftr4sa az kialakit6s6nak az el6nye,amit az dnpulz6l6rendszer rendelkez6}nszewezo, emisszi6val A spont5n kdzvet6s motor fordulatsz6m6t forgat6nyomat6k6t is eredetiszabadalomban lefrtunk,hogy egy v6lt66ramri amelyik az impulzusokfrekvencididtbefoly6solja. villtoztatdsdval, leniil v{ltoztathatjukbdrmelyparamdter 6s kdtdtt kapacitdsok, az dlland6egtenafontos,mint pl. a p6rhuzamosan kdttlnyezo kiildndsen EzekkOzUl az frekvencifiia abnormdlis hagyjuk,akkor az impulzusok vdltozatlanul tdbbi paramdlrort rom, ha az <isszes a 6s 6s a rlgi6banbefoly6solja rnotorsebess6g6t nyomat6k6t, ez ut6bbik6t pararn6tefi hideglddfdnykistildsi Ez eset6n. egy nagyon lehet,b6rmelyadott kapacit6s szab6lyozni fiiggv6ny6ben katfidil eszk6zilraminak alkalmasszinkron6s indukci6sv6lt66s tesz motorfordulatszhm-szabillyzilst lehet6v6, ktil<indsen egyszeni b6rmelymotorn6l, felhaszn6lhat6 t6pl6lunk,de 6ltal6ban egyen6ramr6l amelyeket framri motorokhajt6s6ra, ftgg. A v6lt6frekvenci6i6t6l aptilziltvagy v6lt66ram legyen azforg6, vagy linedris,amelyneksebess6ge hanemkdzvetveegy transzcs6 6ramkdrdbehelyezni, nem inamuszerkezeteket kell kdzvetleniila kisi.ildsi is 6ramkdr6be be6pfthetjtik. form6torvagy szinkron{gvitelirendszer

A rajzok riivid ismertet6se a fi.iggv6nydben, cs6benkialakul6 ismertetia fesziilts6g karakterisztik6j6t Az l, 6p1ra v6kuumcs6 egy A esetdn. 2. i.il.rhnl6that6 (tizemm6dok), kisiildsi tartom6nyok a hil6nbdz6 iizemm6dek, aramotl6thatjuk g<irbemutatja be a vdkuumcs6fesziiltsdg-6ramkarakterisztikdiifta PAGD ds a viikuum kisiildsi tartom6' pa6ram fesziiltsdg.ds a ktilOnbdzo ds a ebb6lleolvashat6 (begyujt6si) kiolt6siazazfenntart6si nyokban,6s arnelyatalilm4ny legegys6ma, (iizemm6dokban). 3. 6bra egy olyankapcsol6si A ramdtertartom{nyokban

szerfibbmegval6sit6sht tartalmazza,ahol egy egyfdnisiiseg6dfl{zisos indukci6s vagy szinkronmotortkapcsolunkpdrhuzarnosan impulzusgener6torra, az amely vdkuumdi6davagy vdkuumtri6da lehet.A 4. 6bra mutatjaegy m6sodikmegval6sitr[si lehet6s6g kapcsolisidiagrammj6t, ahol kdt motort kapcsoltunk sorba6s egy ti6d5t, melyetvdkuumcsdves impulzusgener6torkdnt haszn6lunk. 5. 6bra egyharmadikmegval6sfAz t6si lehet6sdg, ahol kdt motort kapcsolunk sorbadsk6t vdkuum-kisiildsi csdvetkapcsolunkszintdn sorba.A 6.{5br{n egy negyedikmegval6sit6si lehet6seglfitszik, amelyn6lkdtf6zisrimotort,6s k6t vrlkuumkisiildsi cscivet kapcsolunk sorba. 7. 6brhn lev6 gdrbeillusztr6ljaazonmdr6sek A eredmdny6t, amelyet els6megaz val6sftdssal kapcsol6ssal 6s haszn6ltunk ahol seg6df6zisri fel, indukcidsmotort haszn6ltunk, mutatja, azt hogy a motor fordulatsz6ma hogyanvfiltozik a kiils6 kapacit6sokkal, melyeketp6rhuzamosan kapcsoltunk a v6kuumkisiildsi cs6vel,az 6rank6r elekhomechanikus r6sz6ndl. 8. 6bra mutadaa szinkronmotor A fordulatszdmdt impulzusokfrekvencifijfinakfiiggv6nyek6nt,mely egy line6ris gdrbe.Ezt a 3. 6brdnbemutatott az egyfi.zisfszinkronhiszterdzises kapacitivmotornfl n6gyktil0nbciz6 sorosan kapcsolt kapacit6s esetdn 16tjuk, az 6ramkdrelektromechanikus r6sz1n6l6s maxim6lisimpulzusfrekvenci6t kaptunkmindegyikesetben. 9. A 6bra mutatja a flkezett nyomat6kf rotort, amit egy f6kpadonmdrtiink, egy egyfdu;isf szinkronhiszter6zises kapacitivmotorndl,a 3-as6brakapcsol6si esetdben, l6tjuk,hogy a ndvekv6befoly6egyen6ram ahol ndvekv6 impulzusfrekvencidt eredm6nyez. 10. 6.ill,rhn grafikonazt mutatjaflkezett rotornyomatdkn6l, A lev6 melyet f6kpbdon m6r0nk,hogy egy egyfdzistt szinkronhiszter6zises kapacitfv motorn6la3. lbrinbemutatottesetben milyen eredmdnytkapunk (amikor az egyen6ramot nOveljiik az dramkdrben, PAGD frekvenci6jan6veka szik)valamintamikor av6lt66ramukdr frekvencifija 60H2, amotornyomatdk6t m6rjiik, a bemen6 viitakoz6 effektiv fesziilts6g 6rtdk6nek filggv6nyek6nt. 11. 6brin ldthat6egy diagramm,ami aztmutatja,hogy a A PAGD frekvenci6ja hogyanfngg az egyen6ramt6l, amit az l. 6bravilkuum csciv6re adunk6s l6that6km6g gOrbdk, azoka amelyeka cs6readottegyenfesziiltsdget ilbrhzoljik,valaminta cs6be bevitt egyen6ramri teljesitm6nyt ilbriaoljdk az impulzus frekvenci6j6nak ftiggvdnyek6nt. A 12. grafikon a fordulatsz6mv6ltoz6sdt mutatja,egy szinkrongeneri{tornfl valaminta bevitt dtram 6tlagdt, bevitt effektfvfesztilts6get, val6s6sl6ta a (W-okban6s VA-ben) egy szinkronmotorn6l 6bra6ramkcir6n6l a 9. 6brak6sz6lagos teljesftmdnyt a3. 6s riilm6nyeikcizdtt,az impulzrisszdm ftiggv6nyekdnt. 13. 6br6n l6that6grafikonmutatjaaz RMS fesziilts6A get az impulzusfrekvencia fliggvdnydbenkdt kiil6nbdz6, egyfizisri kapacitiv motorn6l (indukci6s 6s hiszterdzismotor), amelyet az 3. 6bra fuar*i5r6ben haszndlunk.A t4. 6s 15, {bra k6t olyan inverterkonfigurdci6t 6brinol,amelyektranszformdtorok meghajt6sdra alkalmasak. 16.fubr{n a3.6br6n A lev6 egyszenisitett kapcsolisegy vari6ci6jalStszik,ahola kistildsicsdvetm6sk6pp kdtjiik be. A 17. 6brdn a 3. 6braegyik vari6ci6jal6tszik, ahol az elektromechanikus 6ramkdregy szinkrotranszmisszi6s rendszer. A 18. 6bra mvtatia,az impulzusgener6tort, amelyn6liivegburkothaszniflunk tetr6dageometridt. 19/a. 6s 6s A l9lb. 6bra mutatjaa kdzpontikeresztmetszetlt 18.6br6nl6rhat6 a impulzusgener6tomak ennekm6dosft66s set.A 20. ribra mutatjaa V* 6sV, Fowler-Nordheim glrbdj1t a PAGD 6s VAD tartomdnyoknil,eW olyan impulzusgeneriitor eset6n,amelyet pozitiv polarit6sri6lland6 fesziilts6giiegyen6ramri t6pr6l hajtunk meg, 6s a PAGD (pulz6ltanom6li6s gdzkisul6s) a VAD (vdkuum(vkisiil6s)6rt6keita teli 6siires n6gyzetek 6s mutatj6k.A 21. 6bra mutatjaaz NGD (norm6liskddf6nykisiil6s)fenntart6/PAGD (V.A/.) a begyiijkiolt6 fesziiltsdgeket t6st6la kddfenykisiil6s megsztin6sdig, csdkken6 nyom6seset6n (egy forg6dugatt;rus szivattyrin6l negyimpui, zusgener6tor eset6n), melyekkiilcinbdz6elektr6dfeliiletekftel k6sziiltek,de azonos (H34-es elektr6danyagokkal Aluminium)azonos elektr6dt6vols6gokn6lazonos 6s 860 V-os DC fesztltsdgnllaz 6tiitdsel6tt. A 22, Sbra mutatjaa PAGD frekvenciaSlland6 v6ltozds6t cs<ikken6 a g6znyom6s esetdn, h6romkiil<inbdz6 impulzusgener6tom6l, melyekn6l an6d6sa kat6dfeliilet teriiletevilltoztk(16,646s 128cm.), de amelyazonos az kat6danyagothaszn6l(H34-esAlumfnium),6s azonos5,5 cm-eselektr6dat6volsdgokat. 23. hbra ilbrdaolja A a PAGD tizemifllapot eltol6d6s6t, amikor a nyom6st csdkkentjiik, Argon atmoszflrdban rot6ci6sv6kuumegy szivattyri felhaszn6l6s6val. 241a.6bra mutatjaazt az ilrankdri kapcsol6st, A amelyeta2. 6bra 20-23.6bra 6s adatainak felvltel1hezhaszn6ltunk, valaminta24lb. 6brailbrdz;olja M dramkort, Mt amelyeta 10-eslcapcsol6si p6ldaeredm6nyeinek felv6tel hezfelhaszndltunk. A c6lszeriienkialakitott berendez6sleirdsa A kcivetkez6 r6szletes leir6sban referenciaszrimokat azonos haszn6lunk, amelyekt6bb mint egy 6briiban szerepelnek. jelens6geket l. es 2. 6bra A talillmbnymiikddds6t, vrlkuumkistil6si a az kapcs6n fogiuk ismertetni. l. Az 6braa fti elektr6drik kozti fesztiltsdgktildnbs6g fliggvdnyekdnt Sbrdzolja ndvekvl Sramot. potenci6lt fea A a sziiltsdg line6ris,de tetsz6leges l6pt6krifelrajzol6sa *.il.tt l6tjuk, az ilramlogaritmikus l6pt6kbenvan 6br6zolvas az A gdrbe,(a B gdrb6velval6 talilkozdsa alatt),egy tipikuskapcsolatot matatM i4ram fesziilts6g 6s

Fiiggel6k 257 (hidegkat6dri elektron-kibocs6foglalja a hidegemisszi6t amelymag6ban kcizott, hidegkathdtikisiildsekndl, esetdtis beledrne. tipikus esetdtmutatja a termikusemisszi6 t6s), amfg a B gdrbe a termikuskddfdnykisiilds (VAD) reprezent6lja val6 6tmenetet amelya v6kuumivkisiil6sbe l6that6a k6t gdrbemetsz6se, Az E. pontban (iv) plazmacsatoma az ellen6lldsri mfu az a r1gi6ja,ahol kialakul a folyamalosalacsony ez a C gdrb6nek elektr6dok krizott. 6s fesziilts6gszintekn6l ez egyirn. pomutat,alacsony ndvekv66ramot Ldthat6,hogy azA gdrbeel6szcir r1gi6igtart (TD), amelyegy el6gg6lapos kisiil6si Townsend 6s zitiv ellenill6srikarakterisztika, ez eglszen kisiil6s (CD), majd ez kisiil6s vagy konstans melynekneve 6l1and6 karakterisztik6jri r6gi6hozcsatlakozik, kistil6s(TRD) 6s az 6naa kapcsol6dik, amelynek neve6tmeneti tartomfinyhoz karakterisztik6jri egy negatfv (NGD), amelyekhez minim6lisfesziiltegy r6gi6hozlrkezijrnk mot tov6bbnovelvea norm6lkodfdnykisiil6si kddfenykisilldsiiizemmdd(AGD) 6s tartozik, de a fesziiltsdgaztdn iljra ndveltszik ez az abnormdlis seg6rt6k is az majd egy m6g alacsonyabb; el6z6n6l 6s az F'pontban6ri el maxim6lis6rtdk6tegy fjabb tizemm6dban, fesztilts6ggel sziiks6ges ivkisiildsfenntart6s6hoz ami csdkken, egyenl6a folyamatos kisebbfesztiltsdg6rtdkre kezd.Az6rt k0vetkezikez emelkedni els6r6szeamikor a fesziilts6g (VAD). Az abnormhlis kddfdnykisiil6s megndvekedds6t ami triltdssel, a potenci6l kdvetkeztdben telit6dneka kddf6nykisiilds be, mert az elektr6dak okozza(hi' ivkisiilds,amia potenci6lismdteltcstikken6sdt a addig,amig elkezd6dik hidegemisszi6s okozza az A tov6bbndvekszik. gyakorlatban elektr6amintaz 6ram szenegyretobb elektronldk6dik ki a kat6db6l), pl. melegeddse potenci6l miatti 6s mflstenyezok az elektr6da n<ivekv6 elektr6dakozi kdvetkezt6ben datelit6s okozaz abnormdlis egy cs6vekn6l korai dtmenetet vezet,amelya hagyom6nyos miatti termikusemisszi6hoz rdgi6ba,amit a D gdrbemutataz 1. dbrdn. regi6b6l(AGD), a vdkuumkistildsi kddfdnykisillesi aminekazac6lja, hogy elkeriiliiik a korai 6tcsdvethaszn6l, egy olyangdzkistil6si Jelental6lm6ny 6s menetetaz abnormflis kisiil6sii AGD iizemm6db6laz ivkisiil6si (VAD) iizemm6dba, lehit6v6 tegye, hogy stabil m6don iizemetjiink az l. 6br6n kflthat6g0rb6n, az E 6s az F pont kiiziitt. (A tal6l6s lev6 korai 6tmenetet azE F gdrbdnrigy tudjuk a mrinyldnyegeteh6t,hogy megakadillyozzttk D gcirbdn kddfdnykisiil6sir6gi6baniizemeliink viszonyokatszabllyozni,hogy az trn. abnorm6lis a fesziiltsdg-iram A iizemben.) 2. 6bramutatjaegy ilyen cs6neka ki alakuljanak a v6kuumkisiil6si 6s csakrdvid impulzusok mutatunk 6s az l.6brdn l6tottkoordindt6kban be, a karakterisztikfij1t, amelyet 18.6s 19.6brasegits6g6vel mostdefini6ljuk.)A2.6brdnte(Mind6ssze egys6geit hogy a potenci6l azzala kiildnbs6ggel, 6br6zolunk. az l6that6k(ugyanazok informdci6k,amelyekaz t. htt a kioltdsi vagyfenntartdsi 6s elolt6sifesztilts6gei 6brdnl6that6ak),a begyrijtdsi (vagy 6tiitdsi) potenci6llalegytitt (azaz azzal a fesziiltsdgkiiltinbs6ggel, gcirbe k6t hogy a begyrijt6si Megtregyezziik, sztiks6gesek). kisiil6s megkezd6s6hez amelya hidegemisszi6s ivkistil6snek 6s az abnormi4lis r6szt mutat: X-et 6s Y-t, melyek nem folytonosak,amelyek a vdkuum kcidf6nykisiilds tartom6nyaitilbrdzoljdk.Az,hogy az X 6s a Z gorbdkmetszikegym6st,amelyekaz ivki' mutatja annak a neh6zsdgt, fenntartdslltozvagy kiolt6s6hozsztksdgespotenci6lokat6br6zoljdk, siil6s feaz az mivel egy csdkkends fv 6ram6ban iltiJtesi megsziintetni, hogy milyen neh1za v6kuumfvkistil6st sztiks6fenntarthsfihoz addig, amigaz egyenl6nem lesz a v6kuumivkisiilds sziiltsdgcsdkkendsdhezvezet a maM6srdsztazonban meglehetd,sen gesfesziiltsdggel, nem nagyonv6ltozik ebbena tartom6nyban. ami (Y gdrbe),amelyeta kiolt6si potenci6llalegyiitt mutatunk gas 6s 6lland66tutdsifesziilts6gkombindci6ja (l6sd 1. 6bra)apulzilltabnorm6liskddf6nykistiSrammal be, amelyemelkedikazBF r6gi6bana cs<ikken6 16sn61 mutatja,hogy a pulzilt abnormflis k0df6nykisiil6smegsziinikakkor, ha az framforrSs azt amint a potencifl az elektr6dfk ktizOttleesikegy adott 6ramnem k6pesa n0vekvdiramot leadnio amely az X 6s Z gdrbfik k0ziitt alakul ki. er6ss6gn6l, effektiv belsriellendllasaegybizonyoskritikus szintfelett van, akkor amintaz Amennyibenaz 6rarnforr6s potenci6lj6nak a rdsze, amelya cs6reesik,lefog zuhanni az akkor az Sramforr6s 6rama cs6ben emelkedik, az ds amely alattalesz X gtirb6nek itt nem fogja a Z gdrblt egy olyan 6ramer6ss6gndl, addig,amigmetszeni kiolda, 6s az aram,amelya csdvdn6tfolyik, valamintaz elektr66nmag6t mfu az abnorm6lis kddf6nykistl6s rijra metszikaz A gdrb1taz L. 6baddig,arnigaz 6ram6s a potenci6l dok kOztipotencidlhirtelenlecsdkken az keresztiilrigy, hogy dthaladunk aba rhn.Ez lehet6v6tesziaz rijra emelkedl fuammegindul6s6t csdvcin n6, lev6 csircsdrt6kre az keresztiil potenci6l:iajra F pontban a rdgi6n,aminta csdvdn normdlislddfenykisiildsi jelcilt fesztiltsdg6rt6k drammaximumktjzel6be. Ilyen kdrtilm66s majd rijra lezuhanvalahov6az E.ponttal nyek kdz<itt egy putz6lt abnormilis kiidf6nykisiil6sfog kialakulni, amelyetnagy amplit"id6ltti6ramimirjdk le egy pulzusokkfs6rneka cs6ben. Fontosmeg6rteni,hogy azl. hbra giirb6i a statikusviselked6st de adott kisiildsi cs6ben,meghatfrozott framoknil 6s fesziilts6gekn6l, nem jellemzlk teljesena cs6 vi6tfoly6 6ram 6s az elektr6dfk kiiziitti amikor a csOvOn selked6s6t, v6ltoz6dinamikus felt6telekeset6n, u6ltozds6t sem,amelyektdbb param6ter a potencifl vfltozik az iddvel, de nem irjdkle azokat v6ltoz6sokat amelyeket cs6mtik6a igy hat6ssal vannaka cs6viselkedds6re. pl. aplazmahat6sok, amelyek befoly6solj6k, ig6nyelnek az6rt,hogykialabizonyosrdvid id6tartamokat el6fordulnak d6sesor6na ktil6nbtiz6flizisokban

258 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a II. "ezekaz kitsilk, dtalak[tsdkvagy elti.intess6k kiil6nbdz6tizem6llapotokat, a jelenleg tfugyalt esetben a 6s id6faktorok,amelya kiils6 kdr id66lland6ival egyuttbefoly6solja cs6 viselked6sdt, meghat6roz6lesz a s az 6ramltik6sek, kisiildsiimpulzusok a frekvenci6j 6ra. A vrikuumban t<irt6n6elektromos kistildsekb6rmelytartom6ny6nak defini5lSsa 6ltal6banfiigg egy f6 param6tert6l, az egtendramvdltozdsdtdl, pl. amelya fri etehr6ddkkdzdttfolyik. Egy adott optim6lis v6kuum eset6n(ami nem sztks6ges, hogy teljes v6kuum legyen) az dsszes elektromoskisiil6si tartomdnyoknak, amelyeket bemutattunk kell ett6laz idoparcm6tert6l. Ezlrt az l. 6bra,amelybemutatjaaz abnormSlis figgeni kistil6si tartomi{nyt,azt mttatja, hogy ezentartom6nyonbeliil, amint az el66llt iram linedrisan ncivel<szik, a ritkftott kdzegellendlldsaelilszdr nrivekszik csdben a ndvekvd dram esetdn, majd kdsribbcsdkkenni a m'ig fog mindig ntivekvci dram esetdn, egdszen addig a minimdlis ellendltdsidrtdkig,amielynekZrtdke megfelela "vdkuum"fvkisillds (amelyvalamelyest giaionizdci6s potencidlnak sziiksdges potencidlja a fcilcitt fenntartdsahoz van, de ffimg6zis el6fordulhat cs6ben). a Mivel a norm6lkddfdnykisiildsb6l vdkuumivkisiil6sbe val6 6tmenet tdrtenhet kdmetleniil(a flitdtt kat6dos, termikusemisszi6val rendelkez6 eszkriz<ikndl), indirektm6vagy don, mint pl. a hidegkat6drieszkdzdkndl, abnormdliskddfdnykisiildsen keresztill,amely 6tmenettdbb6kev6sb6meredeken zuhan6lehet, esakaz ide6lis di6da 6s az idedlis vdkuumcsd viselkeddse fiigg csakkizdr6lag a bemeneti (azontartomdnyokban, dram drtdkdtfll, csakaz mutatlinedrisviselkeddst amelyek adott egy fenntart6si fesztiltsdggel rendelkeznek) nem linedris viselkeddseket 6tmenetir6gi6kbanilyen pl. a (az 6s Townsend r6gi6 (TRD) vagy az anom6li6s (AGD). Valfjdban tdbb tdnyezci g6zkislil6s befolydsolja anoaz mdlids gdzkis{ildst,a legfontosabbkdzi)li)k a nyomds,az elektr6dtdvolsdg az elektr6dfeli)letnagtsdga. es Ezdrt az l. dbrdn ldthat6 gdrbe csilcsaaz esemdnydk idealizdlt dbrdzoldsim6dja. eglt Ezek uti{n a kfsdrleti megfigyeldselve hagtatkoznunkds tapasztalatainkmutatjdk az utat. Ezdrt az kell pulzfilt abnorm6lis grizkisiildsre (PAGD)jellemz6 hidegelektronemisszi6s iizemm6da norm6lkOdfenykisiil6sb6l l6tszik keletkezni, amint az dramot egt bizonyoshatdrdrtdkfr)ldndveljiik, amikor a kat6dfeny betertti (Haaz iiramnemtril alacsony az elektr6dfeliilet az elektrddot. 6s nemtrll nagy.) Azonos effektus fordul el6, ha a nyomdstcst)kkentjiikds az dramot dllanddnak tartjuk egy megfelel6 szinten(ami semtril kicsi, semfiil nagy,ahol a pontos6rt6katt6l fiigg, hogy milyen az elektr6dtSvolsig az elektr6dfeliilet nagys6ga stb.). Ha az dramottovdbbndveljiik,mindenesetben PAGD iizemm1d, a MM a pulzilltanom6li6s kistil6sirdgi6 teljesmdrtdkben kifejlfidik (milssz6vala leszfvat6si tesztekn6l alkalmazott az 6ramnak el kell6rni egy biis zonyos6rt6ket. Ebbena tartom6nyban etektrildfeliilet az nincsttilsdgosan'bebortna egy negativ a kisiil6ssel (ami megmarad ugyan,de ellggd gyeng6n), azonban olyan helyiplazmakoncentrdci1kat rnutat,amely egy adou kathdteriiletu4l mechanizmusdnak fiiggvdnye.Ha az alielenik meg,ami az elektronhidegemisszi1s kalmazotti4ramot l6p6senkdnt ndveljiik, egy olyan 6llapotot6rtinkel, amelyn6la PAGD kiolt6si potenci6lja leesikaddig,amfgel6ri a vdkuumfvkisiil6sminimdlispotenci6lj6t, amintaz a2. 6brinl6tszlk.Az l.6br6nak megfelel6en azt jelenti,hogy a PAGD rdgi6nakaz fuamt6l ez fiigg6 v6ltoz6sa, ezekbenaz eszkilziikben egy magast6laz alacsonykioltisi potencidligvezetf tritonfog vdltozni, vagyisegy magast6l alacsony az elektromosellendll6sig vezetd tton,6s igy megmaradunk azl.6br6nlirthat6,lefel6halad6szakaszon (amelyaz E-F szakasz). ellen6ll6skarakterisztika Az terminusaival kifejezvea pulzdlt abnormdlisgdzkisiitds i)zemm6dja az alkalmazottdramthlfiigg, es eg) olyan alrdgi6, amelybena pozit{v ellendlldsi karakterisztikanegattv ellendlldsi karakterisztiluintd vdlik. A pulzdlt szakasza anomdlidslddfdnykisilldsnek az csakakkor tarthat6fint, amikor az alkalmazottdram intenzitdsa nagyobb,mint amennyiaz elektrildokgtors triltdsdhez, szaturdciiidhoz (de sziil<sdges nem olyan nagy,hogy v6kuunnfvkisiil6st hozzonl6tre),6s enneka folyamatnak az az eredm6nye, hogy egy olyan hidegkatddos kisilldsifolyamatindul meg,amelyegy invert6lt,kifordltott ktipszerilkisilldst eredmdnyez, egy marad6k 6s halvdnykistildst,ami a teljeskat6donl6that6(6sink6bb jellemz6, ez a mint a telitett,normSlis kiidf6nykistilds). Mindegyik PAGD ciklus ilgt kezd6dik,mint egy szinguldris elektronemisszi1-kibocsdtds egt olyan ds ciklus alakul ki, amelyelektromos karakterisztikdjaaz iddtdlfr)gg. A feltdltdsi folyamat sor6n.(amiid6vel az emisszi6hoz vezet)az elektr6dfeliilet6nek potenci6lja maximu:m a drtdkign6, wnelyaz l. 6brdn F ponttal az vanjel6lve, amigaz dram drtdkeegt maximdlis(virtudlis) drtdkkqlvan limitdlva, behatdrolva.Az fuam6rt6kdnekjelent6sn<ivel6s6t teszi lehet6vda cs6ben nem lev6 k<izeg (mivel egy nagy szigetel6si tulajdons6ga jellemzi az eszk6n), azonban kisiildsi folyamatn6l,urrr.iy a hidegemisszi6val ellen5ll6s a kezd6dil az-F pontban, kialakulnaka v6kuumban avezetdshez sziiksdges felt6telek, ennekkcivetkezm6nyekdnt eszklz 6s az ellen6ll6si karakterisztik6jaegyre negativabb lesz, amig eldrjiik a kioltdsi potenci.dlt, amelyndl a kddfenykisiilds megsziinilr. Pontosan a bels6leg gener6lt, ez dnszervezd, bekapcsol6sos, kikapcsol6sos folyamatjellemzia PAGDciklust. Kdt peremfeltdtel alakulhat Az els6esetben rendelkezdsre dram nemelegendt,hogt fenntartsa ki. a dltd a pulzdlt anomdlidsgdzkisiildst(PAGD). Ebben az esetben nem tudunk teljesenelt6volodnia norm6lis

Ftiggel6k 259 amely ezt az iizemm6dotfewfiattla, ktidfdnykisiildstol(NGD) 6s nem fog el66llni az a gdrbekarakterisztika, vezet. A m6sodik esetben termikus kat6d f6ny megielendsdre mig a kat6d brirmely flitdse egy fdlig a vezethet jelenvrikuumivkistl6shez vagy esetleg hogy termikusnormaliskddfdnykisiil6shez, el6lordulhat, PAGD egys6g a vagy tril sokdigtartjuk fenn.Ez a degener6ci6 6116 s6g,ha a rendelkez{sre 6ramtril magas, addiga pontig,amig dllandf vezetdsi lecsdkkentheti ellen6ll6s6t e16 611 6s az eszkilz 2. ciklus6nak fLzisihan nemfoitiuk el, mint pedig a hidegemisszift keresztill,ennekeredmdnyekdnt drarn alakul ki a vdkuumon pAGD iizemmddban. amelyettdbb faktor is Ezekut6na v6kuumivkisiil6selfojt6s4 a ahogt az megtdrtdnik az' 6ram,akJrror lesz lesz: befoly6solhatatlanesemdny amennyiben elegend6 egy befoly6sol, megj6solhatatlan, van, amigaz el kat6danyagunk pedig addig,amig elegend6 n aiaig fogZgnt, amig van erre energia,vagy ami a PAGD semmim6donnemhasonltta reguldris,ciHikusoszcilldtorra, ) n"* patotog. vdkuum{vkisillds jegye. megkiil6nb0ztet6 6s hatdrozott markilns tizemm6d gerjed6termikus indul6 (tinmag6t6l mint a PAGD-ndlis, egy hidegemisszi6val Amig az ivkisiil6sben, a 6lland6s6ga megsza(az fvkisiil6sl6tsz6lagos jellemzi a folyamatot, amelyetmeg-megszakftunk emisszi6) {v nem mutatja miikdd6 egy a nagy frekvenci6j6nak.k<ivetkezm6nye), folyamatosan kit6sokgyakoris6gdnak rejl6 automatikus pAGD ciklikus term6szetdt, amely regul6risvagy kvini regul6ris,sem a jelens6gben a karakterisztik6t. 6ramkorl6toz6si (PAGD) kapjunk,a felhaszndltkisiildsnek Azdrt, hogt egt stabil pulzdlt, abnormdliskddfenykisilldst az ismdte:lje I. dbrdnldthat6m6donaz E-F pontokkdzdttzajl6 ciklukeli olyannak lenni,hogy folyamatosan mikor nd az dram,a cscielektkdzben, kell kiatakitani,hogya csrim{ikdddse tehdtoly m6don A sokat. csrivet (amelyaz l. dbrdn az F ponttal vanielt)lve)andla r6ddi k6ztipotencidle-l1rhessemaximaliscsticsirtdket, is Ezt degenerdl6dna. tdbb16nyez6 befolydsolja, vdkuumivkisi)tdsbe kiil, hogyaz abnormdliskddfenykisiilds fritdsebefoly6sol)6s (amelyetaz elekh6d6kellen6ll6si elektronemisszi6ja, t6bbekk6zdtt a kat6d termikus es kildpdsimunkijuk, az elektr6d6kalakja, elhelyezkeddse tavolsdga,a cs6benlev6 gdz anyagcids nyomdsa, megvizsr6szletesen hat6s6t Ezeflktildnblzo tenyezok vagt szonddk. valaminta jelenlev6segddelektrilddk a folyamatosan PAGD amelyekkdpesek a azokat csoveket, amelybemutada g6ljuk most a l8-241b.6br6ig, hogy fontoshangsrilyozni, ismerteti, jelen tal6lm6ny mrik0d6s6t ilyen cscivek Mig fenntart6s6ra. a tizemm6d fiiggetlentil,hogy okozhat,att6l amelystabilPAGD kisiildseket b6rmelyolyan cs6re6rvdnyes, a tal6lm6ny k6relmeinkben. leirtuk-ekor6bbi motorpermanens seg6df6zisit pdld6j6t, amely egy egyfi.z:isf els6bedpit6si mutatjaa tal6lm6ny A 3. 6bra a rdsz es az 6116 tekercseit 15 6s l6-os ral vagy szinlron kapacitivmotorralmiikddik, melynekR a rotorja 6s k<itjiik,a 10-es s A jel6ljtik, mfg a kondenzdtort 17-essel. motort a 131a. l3/e. termin6lokhoz a szrimmal is, cs6 keresztiil,valaminta v6kuumkisiildsi 7-eselektr6dilihoz amelyekaztteszik ll-es kondeni6torokon keltstink6soly m6donkonstplazmaimpulzusokat ktidf6nykisiil6sti hogy hidegkat6dri,abnormi{lis lehet6vd, motorok,mint M6s elvek szerintmtikddhessen. karakterisztik6jri ru6ltuk,hogy a l8-24lb.6br6nbemutatott pl. egyf6zisu, kapacitiv indit6sriindukci6smotorok,k6t drtdkri(indft6 6s mtikddtet6)kapacitiv indukci6s univerzillismotoindukci6smotorok,reluktanciamototok, motorok,taszft6-indft6 motorok,taszft6indukci6s mint (melyekrigy vannaktekercselve, indukci6svagy szinkronmotorok motorok,kdtfi4zisri rok, seg6dfdzisri gener6torokat szint6nbektF rotoni szinkrontranszform6tor kapacitfv motorok) vagy egyfdnisri az egyfdni3iu / | hetiinka 13 a. 6s 13 e. termin6lokhoz. jele: 1 (els6sorban 6lmelynek DC dramforrds, leheth6l6zati Amint a3.6brfnl6tszik, a fesziiltsdgfon6s generdtor, melyneklele:2, vagy 3-asjeli akkumuldtorcsojdhet sz6ba), lehetegtendramil de land66ramri mdr v6rhatunk,mivel hdlLzatitdpolcndl esetdn az port. A legjobberedmdnyeket ut6bbi kett6ralkalmaz6sa -pdrhuzamosan nincsenek ds amennyiben tartalmaznak melyekbels6kapacitfsokat kapcsoltktirdk is vannak, vagy a frekvenci6j6t az j6l bekililk, ami befolydsolja impulzusok vdlt6dramszivdroghat nagyon stabilizdlva, 6s pAGD kisiil6sekstabilitds6t. t6pfesziiltsdg tdpfuam tdbbfdlern6donis szab6lyozhat6 ez ismert a 6s A addig a teljesftm6ny haszn6lunk, Amfg h6l6zatot is energiafondst haszn6juk. b6rmely r6sz6re szakemberek gener6tor a eset6n teljeEgyendramri tudjuk v6ltoztatni. m6dszerrel az 6r6ketels6sorban autotranszformdtor bemen6egyeAkkumul6tor eset6na tudjuk szabillyozni. sitmdnytk6zvetleniil a gener6torfordulatsz6m6val ha :6gy a ds a kimen6 impulzusfrekvenci6j6t legegyszenibben szabillyozhatjuk, a 7-es nhramszab1lyzfusit meg, 6t ellen6ll6son t6pl6ljuk.Az 5-6-osdi1ddkazt akaddlyozzdk viltoztathat6 a vdkuumcs6vet 4-es szimrt tdpforrdsunkatdridk el az egyendramil hogt tra)nziensek be, kapcsolunk rigy, hogy a 8-assz6mri l6tjuk,melyetdi6dak6nt kisiil6sicscivet A3.6br5n|-es szdtm1ia kdzdttvan,.6s 9-es szdmtan6dotpediga kondenz6tor szdmri 6s egyenir6nyft6 a 10-es kat6daz 5-6sszdmri megrigy, hogy a22-es szftmikapcsol6t koz6tessziik kapacit6s 6s a ll-es sz6mri egyenir6nyit6 6-ossz6mri 6llftjuk, a kapcsol6t I3a' helyzetbe 22-esszdmri a helyzetbe), helyezztik(NC not connected 6ll6sba szakftott akkor az impulkapcsol6dik, a a elektr6dvagy szonda cs6ben l3a' termin6lhoz rigy, hogy egy 12-esszhmu fiigg. Ebbenaz elparamdterdt6il dsszes oly ziion4-itcrencidjandveAxzik mlrtdkben,amelya teljesSramkdr

260 EgelyGydrgy:Bevezetdst6rtechnol6gi6ba II. a plannageqesztdkdnt rendez6sben impulzusgener6tor az miikddik, mivel lecsOkkenti poa axi6lis alkatr5,sze emisszi6j6t er6siti,ahtenciriltdsmegndvelia kistil6sekfrekvenci6j6t, mert a seg6delekh6d kat6dspont6n a (vagy hozhozzdjfual.Ugyaneztaz eredmdnyt seg6delektr6d6hoz kapjuk, ha a22-eskapcsol6ta l2-es szdrm.6 ponthoz axidlis taghoz) k6tjiik, rigy, hogy mosta l3e' pozici6ba kapcsoljuk kapcsol6t fgy a l3/e. szimrrt a 6s fog kapcsol6dni segddelektr6da. a p6rhuzamosan A 10-1l-eskondenzdtorckat reaktfvelektr6dokkal kapcsoljuk, mfg a l4-es szdmilmotor a a I0-l l-es szdmilkondenzdtorokkal van sorosanvan kapcsolua, pdrhuzamosan kapcsolvaaz elektr6ddkde kat (di6da-konfigurdci6eset6n) vagy a seg6delektr6d6kkal a kat6ddal vagy az an6ddal(tri6da6s. konfigur6ci6), amintaz az 6brdn l6tszik.A legjobberedmdnyt akkordrjiik el, ha a I0-1L-eskondenzdtorokat a 3. dbrdn ldthatf m6donszimmetrikusan helyezziik Egy kiegyensfilyozatlan el. dramkdrtkapunk,amikor gtakorivd vdlik. A 10-11-es br{rmelyik kapacit6shi6nyaeset6n andd ellenemisszii kisiil6si kondenz6toaz rok kapacitdsSt hatftroznf,< legyena 14-esszftmtv6lt66ramri motor karakterisztiirgy meg,hogy megfelelS kdjd/lroz. a kapacitdsok Ha trils6gosan kicsik, akkor a motor nem fog elindulni,vagy nem fog folyamatosan forogni, ha azonbantril nagy a kapacit6s, motor nem fog folyamatosan sim6n forogni, 6s spont6n a 6s an6demisszi6 keletkezhet, megakad6lyozza ellenkez6 ir6nyban kezdel forgatni.A amelya motor forg6s6t 6s kritikus param6ter motorral6s az impulzusgener6torral pdrhuzamosan kapcsoltkondenzdtorok dsszkapacia t6sa,melyeketsorbakapcsolunk tdbbivel,de nincssziiluegarra, hogt a 10-11-es a kondenzdtorok azonos drtdhiek legyenek, valLjdbanaz a cdlszerii,ha a l1-es szdmil,a kat6d oldaldn levtkapacitds nagtobb, mint a 1l-es szdmil,az an6d oldaldn levcikapacitds, omikor trihda elrendezdst haszndljuk a seg6delektr6d6t 6s a 22-eskapcsol6val 13/a.oldalhozktttjtik a l3a' pozici6ban, a vagy pedig az egdsmek elle*ezoje igaz, az amikora seg6delektr6dfltI3/e. ponthoz a kdtjiik. A felhaszn{ltv6lt6fuamimotor elvileg bdrmilyentipuslehet.Seg6df6zisri, egyfinisdvagykltfinisri vdlt66ramri motorok.legyenek indukci6svagy szinkronmotorok, rdvidre z6tr-t univerziflis, a forg6rdsszel, tekercseltforg6r6sszel6rv6ny6aamt hiszter1zisforg6 vagy r6sszel, mind reag6lnakaz dramkdrben keletkezett impulzusokra. legcdlszenibbek egyfinisi, 6lland6an A az osztottkondenz6toru, kapacit6ssal rendelkezl,vagy vdlt6dramfindukci6smotorok,melyeknividre zfut forg6rsszel rendelkeznek, v6lt66ramri vagy egyfdaisri, j6, szinkronhiszter6zis kapacit6sos motorok.Az ut6bbi kiildndsen men azzalaz el6nnyelrendelkezik, hogy 6lland6an azonosnyomat6kotad egy staciondrius vagy lef6kezettforg6rlszhelyzetben 6s akkor is, ha is, v6lt6r4rammal megy,mivel pl. egy 60 Hz-esdramkdrben teljesftm6nyt a val6j6banl20Hz-es impulzusokban kapja a k6sztil6k;ezdrt jobb mint mds egyfia;isfimotorok. A motor, amely a 3. 6brdnl6that6,tigy van kapcsolva,hogy a 15-6ssz6mrito 6ll6resz p6rhuzamosan tekercse kapcsol6dik kistil6si cs6vel6s egy 16-os a pedig p6rhuzamosan kapcsolvaa 15-6sft5 tekercseldssel, hogy sorosan sz6mt segddtekercs van fgy, van hozz6kapcsolva 17-esszdtmrt, (permanenta fdzisjavit6 kondenzdtor. megfelelegy egyf6zisri, Ez vSlt66nami split), 6lland6seg6dfdzisos, kapacitfvmotornak. Ahhoz,hogy a motorforg6sirdnydt megvilltoztassuk elegend6 a 18-askapcsol6ta 19-esszhmtp6lusr6la 20-asszdm.6 p6lusrakapcsolni. Amennyibena 14-essz6mri motormegfelel6 kdtflizisri,v6lt66ramri indukci6s vagy szinkronmotor lenne,amelyetegy segddfazisri motork6nt haszndlunk, akkor a megfordft6st 6rhetjtikel, hogy a 18-asszdmri rigy kapcsol6t rigy kapcsoljuk, hogy zlzonos nyomat6kot adjonb6rmilyenforgdsiirdny esetdn. Egy kev6sbd hat6kony indft6sim6d, vagy f6ziseltol6sim6d a l7-es kondenz6tor helyett egyv6ltoz6ellen6ll6st haszn6l, amintezt mdr ismerjiik.Az ellen6ll6st v lltoztathatju hogy a motor forduIatsz a v lltozzon. k, d.m A 7-essz6mi v6kuumimpulzus-gener6tort kiv6lthatjuk,kicserdlhetjtik megfelelo egy mdsvdkuumeszkdzre is, 6s ez sokf6lelehet,mint pl. egy fluoreszkdl6 (neoncs6 vil6git6test mint di6da)vagy deutdrium tri6dais lehet,ami azt jelenti,hogy a megfelel6fizikai param6terek hi6ny6ban (amintazt az eredetibeadvdnyban is, is leirtuk) bdrmelyhideg kathddal mtilqidri vdlarumcsri pulzdlt, abnormdliskisiildseket kepesbels6,endogdn eltidllitani spontdn hideg katddemisszifseg{tsdgdvel, amikor az abnormdlis kddfdnykisill1sitartomdnyban haszndljukeisez az dramkdrbenimpulzusformdldsra alkalmas. Azok a kisiil6si csdvek, amelyek a norm6l (bdr kcidf6nykisiildsi tartom6nyban haszn6latosak, haszn6lhat6k impulzusgenerdldsra) mivel fizikai meci6m hanizmusuk m6s,a kij0v6 teljesitmdny iitalilbantillsdgosan alacsony ahhoz, hogy hasznosftsuk elektromechanikusszerkezetekben. B6rmelyinduktiv vdlt64tramfi, elektromechanikus eszkdz haszn6lhat6, pl. egy szolenoid is mint rel6,vagy linedrismotor,a 14-esszdmimotor hely6n,a I3/a.6s l3le. termindlokn6l, amint az a3. 6brdnl6tszik, hogy elektromechanikus munk6tnyerjiik a 7-es szhm'u v6kuumkistildsi begyfjtott 6s kikapcsolt 6llapotdb6l, cs6 amikoraz abnormifl k6df6nykistil6si is tartom6nyban dolgozikA tal6lm6nyegyik el6nye,hogy 6lland6Sramlead6st bizosit6 fon6s rigy kapcsolhat6 egy megfelel6 vrikuumkisi.il6si csdhdz,hogy vhlt66ramrimotorok folyamatosan kdnnyen szabillyozhat6 m6don haszn6lhat6k, andlkiil, hogy hagyom6nyos v6lt66ramot inverter-rendszereket ad6 kellenehaszni4lni, a frekvencia6s szabillyozilst egyszeriien biztositja.Amig az indukci6sds szinkron-villt6ilrarntt motorokelterjedds6nek egyik

csak a vdlt6fuami fe' nyomat6kukat vannak m6retezve,6s hogy ezek egy adott fordulatszdmra akad6lya, frekvena amennyiben t6pegys6g fiiggv6nydben, tudjdk viltoztatni,(az 6rambemenet ftiggvdnydUen sziiltsdg ds jelen talSlm6ny teszi,hogy a v6lt6inamfmotor szdgsebess6gdtnyolehet6v6 ci6ja nim iiltonuthut6) a a szabflyozzuk 7-esszdmfhidegitrarnot 6s fesziilts6get az az mitk1ti1gyszabdfiyozzuk,hogy egyen6ramri haszn6lunk, tizemm6dban kddfdnykistil6si melyet apulzilt, abnormdlis etiatottvilkuumszerkezettel, kat6ddal seg6delekta frekvenci6j6nakvilltoztatSs6val l2-es sz{mrt, amint aztmdr bemutattuk,6s a vdkuumkistil6sek is beadv6nyban szerepeltTov6bb6egy elektroamint ez az eredeti is r6da segits6g6vel szab6lyozhatunk, bekdvetkezd id6kdzdkben de mechanllrusir6t6llithatunkel6, rigy hogy nem folyamatos, nagyj6b6lazonos teljesftsinusos folytonos, 6s kapunk,ahol a frekvenciaszabilyozhat6, igy nem sziiks6ges energial6k6seket egy haszn6lni adottfrekvenciSn. mdny-impulzusokat melyeketl4la. 6s l4/b.kapacitfvAC motorokat, seg6df6zisos be, hogy egyfdntsrt, A 4. 6braazt mutatja egy vannakkapcsolva 6s 6ssze, pdrhuzamosan tandemm6donkapcsolhatunk vel jel<iliink,szimmdtrikusan, bemulattunk. a3. 6brhn szerint,amit tdrvdnyszenis6gek jel<iltvrikuumkisiil6si cs6vel,azonos 7-essz6mmal vagy nem,a 21-es kapcsoljuk-e a hogy a l2-es szimf seg6delektr6d6t l3lb. termin6lhoz Att6l fiiggetlenUl, l3lc. pontok kdzdtt, azert,hogykiegyenlitsiika k6t a haszn6lhatjuk l3lb.6s szimtkapacit6st el6ny6sen bhr motorforg6s6t, eznemsztiksdgszeri. hogy kett6 (vagy tdbb) kistil6si cs6 hogyanktithet6 sorba,hogy k6t vagy tdbb Az 5. it1a azt mutatja, jeldlt vdkuumcsdvet, v6kumotorthajtsonmeg,melyekjele 14la.6s l4lb., ha kett6 vagy tdbb 7-essz6mmal kapcsolunk. sorosan egym6ssal melyeket haszn6lunk, umeszkcizt valaminta 1l-es hozzda l3a' 6s 13d'kapcsokhoz, nem Ha a l2la. 6s l2lb. seg6delektr6ddkat kapcsoljuk egy lev6 r4ramkOr pulmrikddik.Az 5. 6br6n a 6s kondenz6torhoz a 13/b.csom6ponthoz,kdr ennekellendre kdpestegt fdzissal el lesztolva, ds amint fog zussorozatot gerjesleni a m6sodikes6ndl,ami az 1. cs6hdz amint motorokbekapcsol6sa, a tovdbbtolildik a fazis. igy lehetsdgestitbbf6zisri tjjabb csdveketiiunk hozzd, helyeziinka ha az a 6.6brrin is l6tszik (egy kltfi,r:isrimotor eset6n), egy megfelel6,2l-es szfimtkapacit6st jeleTB - frekvenci6jdt szabtlyozza. v6kuumeszkdz melynek a m6sodik ktiz6,ami 13/b.6s 13/c.csom6pont ez kdtilnksorba,akkor mindenegyeseszkdzn6l elfogia tolni a fdzist 6s az imHa tijabb ds fijabb csdveket okozdreldt teszink, Amennyibena 23-as6s 24-espontokkdz6 megfelel6kdsleltetdst pulzusoksoryendjdt. hozhatunkl6tre. megfelel6 akkor k6t impulzuskdzd sz6munkra fdziseltoldsl t6bb frekvencidja kodf6nytisiil6s6ltal keltett impulzusok Altalilbanakisiil6sics6benapulzillt anom6li6s fiigg, mint pl. a kapacitdsokteljes t1nyezot1lfiigg: ndhrinykdziiliik az alkalmazott6ramkdrparamdtereitSl is karakterisznkdifit6l ftigg (az a kapcsolunk,6s tdpegys6g pdrhuzamosan melyeta vSkuumcsovel t6ltdsdt6l, a m6s frzlkai tlnyez1k is befoly6soljrik frekvenci de 6s 6ramer6ssdgt6l fesziiltsdgt6lfi,igg6en), egyenaramri emiattkdmiai6sszet6tele, munkdia,6s 6s agdz kdmiaitermdszete a kat6danyagkildpesi ai-mlnt pt. anyomds, valamintgeometriaikiatakltdsais, mint pl. az elektr^dok felillete, az elektr6doktdvolsdga,6s az elektr6dok pdldfk a3. 6b' A beadv6nyban. k6vetkez6 az atlnyezlket megvitattuk ercdeti Mindezeket pdrhuzamossdga. kapcsol6dnak. viz elrendez6s s96lat6hoz r 6n l6that6 1. p6lda rigy, hogy a l7-es sz6motorralteszteltiik, kalitkdsaszinkron A3. 6brinl6that6emmkort egy egyfinisri, m6rtUk, tachom6terrel egy 6rt6ke2 mikrofar6dvolt. A motor fordulatsz6mdt stroboszk6pos mri kapacit6s val6 1l-es szdmfikondenz6torokkal soroskapcsolathatS' 6s mennyirevilltozotta 10-es hogy megvizsg6ljuk, ktitottiink az an6ddal melyetpr4rhuzamosan rdszlnhaszn6ltuk, sara,melyetalerendezdselektromechanikus 5,5 ki alakitottunk 64 cm.-eselektr6dfeltlettel, cm-eselektmQdon melyeta 18. 6brfunl6that6 6s a kat6ddal, (a22-es szim'fkapA leveg6vel. kisiildsi csdvettri6dakdnthasznSltuk 6i r6dat6vols6ggal 2Tor nyomSsri volt dllftva a3.6bra szerint) helyzetbe a volt 6sa 18-asszdmikapcsol6 19-esszltmrt csol6a I3/i.helyzetben a Az haszn6ltunk. ercdmdnyek 7.6bt6n l6that6ak' t6pegys6get egyendramri megt6pl6lt 6s egy v6lt66rammal tlnyezokis, nagybefoly6ssal m6r akJ<or m6s vagynemtul alacsony, n.- tul magas a Amennyiben kapacit6r (amelyn6frekvencidja impulzusok 6ltal mint a motorfordulatszdmi6ra, pl. a v6kuumeszkdz gener6lt vannak valaminta motor fotg6 tcsdkkends6vel), kapacitds6nak kapcsoltkondenz6torok vekszika p6rhuzamosan karakterisztik6ja. tekercsel6si sz6nek 2. p6lda az bels6 6s a ki.ils6 kapacit6sai) abnorm6lis teljes 6rt6ke befoly6solja( a tripegysdg A kapacit6sok a ugyanabban kdfiink a kisiil6sics6vel, s a ktidf6nyiistil6snek, maxim6lisfrekvenci6j6t melyetp6rhuzamosan amintaz a 8' effektiv fordulatszdmdt, valaminta szinkronmotor mint tri6daelrendez6sben, az el6z6pllddban,

262

Egely Gydrgy:Bevezetds a t6rtechnol6gi6baII.

fi.iggv6nydt, mint ilbrinlitszik. Ez az 6bramutatjaa motor fordulatsz6mAt, a teljeski.ils6soroskapacitrisok melyeketaz i{ramkdrelektromechanikus rdszlbenhaszn6lunk, megmutatj az egyfinisf, hiszter6zises, 6s a, (110W-os0,1 LE motor,ahola 17-essz6m(r kapacitivmotoreredm6nyeit kapacit6s 6rt6ke2,4 mifuofadd). Ezek a vizsgdlatok mutatjdk, hogy barmelyadottvdltilaramilmotorndlleszegt optimdlisimpulzusazt egy frekvencia,amelyeta kisiil6si cso rillit el6 ahol ez az impulzusfrekvencia maxim6lis6rt6ketfog adni, (egy adott teljes kapacitdsnill, pi{rhuzamosan kapcsolunk, az 6rar*or 6s amelyetaz impulzusgener6torral elektromechanikus r6sz6ben haszndlunk) enn6la kapacit6snSl megfigyelhettink optim6lis6rt6ket. is egy 6s lehet Fordftva,amennyiben ndzznk,az impulzusgener6tort optimi4lisan egy adott motor karakterisztrkdjdt m1retezni, fizikai 6s geometriaiparamdtereinek a tekintetdben. 3. p6lda Egy fekpados nyomat6lcndr6vel mdrttika szinkronhiszterdzis motor nyomatdk6t, mely a3. 6brinl6tszik, mert 6sugyanazt vilkuumcsdvet a haszn6ltuk, Ezt mint az el6z6kdt pdld6ban. a tipusrimotort v6lasztottuk, egy ide6lishiszter6zis-motor nyomatdk mindenegyesesetben 0 fordulalsz6ma eset6n keletkezett a i4lland6 n6l 6s a szinkronsebessdgn6l a felpdrg6sn6l a le6ll6sn6lis. 86r egy egyfdzisitkapacitfv tfpusri is, 6s jobban elkiilOniil,elv6lik a t<ibbf6z-isri hiszterdzis-motor hiszterdzis-motort6l, mivel elliptikus forg6 mez6k gydrt, ldpnekfel a kapacitfvmotormiatt, a legtdbbgydtrt6 hiszter6zis-motort seg6df6zisri kapacitivegyfdnisrt, azonos nyomat6kkal, teljesterhel6s a megfogott a 6s forg6 r6szeset6n Mi egy ilyen motorthatzn6ltunk is. a vizsg6latainkhoz. 9. 6bra mutatja ezt legalilbb 9 vizsgillat eset6n, A amikor 3 ki.iltinbdz6bemen6egyeniramot adtunk az impulzusgener6torba, a kioltdsi fesziilts6gviszonylag 6llmd6 marad,kb. 330 V-os ahol frekvenegyenfeszUlts6gndl, az eredm6nyt forgat6nyomat6kkdnt mig flbr{zoltuk,az impulzusgener6tor dll6 cifujfunakfiiggvdnydben. A kisi.ildsi itt egy tri6da,amintazt a3. 6brhn l6tjuk, 6sa kiils6, cs6 lev6 kapcsol6son kapacit6s, melyet p6rhuzamosan kapcsolunk impulzusgener6torral, mikrofar6dvolt. Ebb6l kideriil, az 36,6 hogy a keletkez6 nyomatdkar6nyos impulzusok az frekvenciiljdval, ez megfelela jelen talillmdnyc6lj6ds nak.Az igy kialakul6 forgat6nyomat6k (azaza v6kuumcs6 a fesztilts6ggel kimen6 szintdnar6nyos bemen6 fesziilts6gdvel), amint az a lO. 6brdnl6tszik, ahol a PAGD 6ltal keltett forgat6nyomatdk eredm6nyei l6tszanak (fekete n6,gyzetek) ugyanolyank6riilmdnyekktizdtt hajtottuk v6gre a m6r6seket, 6s mint amelyeka 10. ilbrdnlfitszanak, ahol a frekvencidk m6sodpercenk6nt 6s 45 Hz kcizottkeletkeztek, 11 amelyetdsszevettink (iires kdr6k) 6s mindeza bemen6fegenerStor egy 60 Hz-esv6lt66ramu 6ltal keltett forgat6nyomatdkkal sztilts6g fiiggv6nyea kiil6nbdz6t6pegysdgek eset6n. 4. p6lda A 3. ribr6nbemutatott param6terei k<iztidsszefiiggdseket11-12-es 6ramkdrmtikOddsi a 6bramutatjabe, ahol ugyanaztaz impulzusgener6tort haszr6ljuk, mint az ellzoleg bemutatottl-3. p6ldfin6l, 1,75 Tor de nyomdsil leveg6ndl, ugyanazt hiszter6zis-motort 6s a haszn6ljuk, mutattunk amelyetaz el6z62-3. p6ld6ban be.A 1l-12. Sbra eredmdnyeit olyan esetben egy mutatjuk,ahol a teljessoroskapacitds ktils6 elektromeca hanikusrdszn6l7,9mikrofar6d(a3.6brin a 10-essztmfikapacitds lrtlke 440 mikrofardd,mig a 1l-es sz6mri kapacit6s mikrofar6d). 8 Ugyanazt tri6dak0rthaszn6ljuk, a mint az el6zop6ldfkban.A 11.6bramutatja, hogy az impulzusgenerdtor kisiilesifrekvencidjdtaz alkalmazottegyendramil, bemenri dram szabdlyozza egy (nyitott n6gyzetek), (feketendgyzetek) meredek emelked6ssel amfga DC egyendramri feszillts6g lecsdkken egy majdnemvizszintes szakaszra, anint az impulzusok frekvenci6ja 40 el6na m6sodpercenk6nti Hz-es6rt6ket.A PAGD tartomiinyban el6rtteljesbemen6 pontokmutatjilk,amelyet teljesitmdnyt kdr alakf mdrdsi a a DC t6pegysdg transzformdtordn lem6rni. lehet A,l2.6bra mutatja megfelel6 a impulzuskimenetet a vdkuumcsobol 6ramkdr az elektromechanikus resz6(nyitott n1gyzetek) (nyitott kobe,6sazt hogy a v6lt56ram effektfv rt1ke av6lt66tran RMS 6tlagfesziilts6ge (zdrt 6s besatirozott r0k) az igazi 6s l6tsz6lagos teljesftmdny k<irdk),valaminta szinkronhiszter6zis motor fordulatszdma hogyanvilllozika kisiildsics6 frekvenci6jdval. a I2-es szdmilsegddelektrdddt Ha haszndljuk, amelya 22-eskapcsolLn keresztiil miikddtetheto, aklior mindenm6sk6rtilm6nytazonosan hagyva,a kisiil1si ncinek: adottcs6bemen6 kimen6param6terei villtontak a di6da-konfigur6ci6t6l.a az ds liugy tri6frekvencidk da-konfigurdci6ig,hogy kisiildsifrekvencia a 30-16lmegnrivekszik 43-45Hz-re. Ha a tri6dakonfigur6ci6t haszn6ljuk, mindenmi{skdriilmnytvflltozatlanul 6s hagyunk, akkora nagyobb, teljes,-soros kapacit6s6rt6k, az impulzusgener6torral pi4rhuzamosan amit kdtiink, az {nankdrelektromechanikus r6sz6ben, behat6rolja PAGD maximdliskistil6sifrekvenci6j6t az ezzelkapcsolatos a motorparam6te6s reket, amintazta 8.6brais bemutatia.

Ftiggel6k 263 5. p6lda kapcsoljuk, frekvenci6jftdpegys6ghez motork6nt kdt[nk le, 6segy viltoztathat6 Ha egy motort egyfdu;isft jut6 fog ariinyosan vdltozni a frekvenci|val, 'az 6lland6l6gr6sfluxus a motor 6ll6rdszkapcsaira fesztilts6g a szolg6ltassa megfelel6fordulatsz6mhogy a motor a tervezettnyomatdk6t megfelel6en, fenntart6sdnak meg6llafrekvencia kapcsolat6t, fesztiltsdg-impulzus hogy a tdpegysdg tessziik, igy tartom6nyban. lehet6vd tarthat6. drt6ken motorhozszabott tartom6nyban, a megfelel6 de pitsuk,ami viszonylag6lland6a mtikdd6si a jelen tal6lm6nyban k6nnyti el6rni,rigy, hogy az itrantkdr rdsz6n6l teljessoroskaelekhomechanikus ezt A frekegy pacit6sdrt6ket 6llapitjukmeg egy motom6l,hogy be6llitjuka 16jellemzo 6rt6ket adottbemen6 irgy impulzusok fesziilta K6t venciaeset6n. ilyen pllddtmutatunkbe,ahol a13.6brdnl6that6 m6sodpercenk6nti l6tszik,amely 110 W-os sdge,mint a PAGD frekvenciafiiggvdnye,6s az egyik egy kalick6smotor eset6n (nyitott kdrttk) 6s a m6sikn6l, amelyn6gykapacit6ssal rendelkezik segddf6zis 1,l20LE-s6s 2 mikrofarddos szerepelt. teljes A haszn6ltuk, a 2. 6s 4. p6ld6kban ami zetekkelvan jel6lve, \gyanazt a hiszter6zis-motort milvofarddvolt akdt motor eset6n. aramluirndl3 ds 8 soroskapacitfvdrtdkea paralel.elektromechanikus 6rt6ket 6r el a ndvekv6 frekvenci6k Mindk6t bemutatottesetn6laz impulzusonk6ntifesziiltsdgegy 61land6 kb. fel6,amelytelit6dik, maximalizhl6dik 25 Hz 6rt6kn6l. helyezziink el mrikdd6kistildsicsdvet l6tszik,hogy egy PAGD tizemm6dban hasznosnak Ndhrinyesetben Az eszkdz hasznositja. egy egy inverterkdrben,akkor,amikoraz impulzusokat t6vol elhelyezettvilt66rram.6 jdk mfikddtetdsdfgy gener6ltimpulzusokkdzti nagy sziineteknemigazdn a hagtomdnyostranszformdtorok ig6kialakitani.Amig egy ilyen kialakit6skdt kisiildsi cscivet 6ramkdrt hez,6s ilyerkor jobb egy ellentitemti szabadalmi amelyetaz ercdeti kisiildsi csdvetkell haszn6lni, csak nyel, egy el6nydselrendezdsben egyetlen szerea l6tszik. Ebbenaz esetben 8/a. ds 8/b. elektrhddkkathdokkdnt le, s amely a 14. 6brdn okiratbanfrtunk amelydltaldban Volfram,a 9-esszdmil pelnek 6s az 5-osszdmridi6drihozvannakkcitve6s a segedelektr6da, sz6A m{ikddik6s a 6-osszdmridi6dlhozkapcsol6dik. 10/a.6s 10/b:kondenz6toroka26-os letizds anddkdnt adnaka szeigy vegeihezkapcsol6dnak, v6lt66ramot ellenkez6 a megcsapolt mt transzformritornakkrizdpen kapcsol6dik. megcsapol6sa a 9-eselektr6dr{hoz kdzdps6 A kundertekercsen. primertekercs igy ellenellenfdzisban, a PAGD impulzusok a k6t A primertekercs fele induktivencsatolja kat6dkdr6ket 6rkeznek k6t kat6db6l. a szinkroniz6ltan f6zisban, kdzvetleniil ahol a A 15.6br6nl6that6az ellbbi 6ramk6mek m6dosit6sa, a l0la.6s 10ib.kondenz6tbrokat a primerkordt kdzvetleniil.kapcsoljuk 6s kapcsoljuk, a 26-os szfunitranszform6tor elektr6.dra a 9-es szilrn.iu Amig ez az elren' az lev6 megcsapolilst 5-6ssz6mridi6dhhozkapcsoljuk. k6t kat6dhoz,igy, hogy a kdzdpen meg inverterekhez, kell jegyezni,hogy a bemumutataz ismertvdkuum-kisiil6ses n6mi hasonl6s6got dez6s v6grehajtsuk, t6r, mozg6ki.ils6m6gneses hogy az invert6l6st tatott dramkdr0nmlik6d66s nem sziiksdges mint az ismertberendez6sekben. haszr6lata eset6n h66s haromvagy tdbbfazisftranszform6tor hogy megfelel6 Fontosannaka meg6rt6se, (h6romvagy enndltdbb kisi.ildsics6haszn6lathval) cs6 rom vagytttbb kat6drivrikuum-kistildses alkalmazhshval Fontostov6bb6 vagy tdbbfdnisri kimenetetkaphafunka transzform6torb6l. impulzusfrekvencidt egy magasabb lehet,ha a 8/a. ds8/b. elektekinyds alknlmazdsndl aztmeglrteni,amint azt a l6.6brdn mutatjuk,hogy ndhdny haszn6lunk, mint a 9-es 6s kapcsoljuk, mint a 8/a.6s8/b. kat6dokat, egy seg6delektr6d6t rildokatpdrhuzamosan haszn6ljuk, mint vagydi6dak6nt 6s amelyhasonl6a3.6br6tr'rc2, a cscivet egy olyan6ramkdrben, szirrrrian6dot, haszn6lunk. ha ahogyaztmutattuk,vagypedigtri6dak6nt, egyrijabbseg6delektr6d6t lev6 kapcsol625-ds Amikor a l3la. csom6pontn6l A 17. 6braa 3. 6br6nlev6 6ramkdregy m6dosit6sa. szdmri 6ll6sbanvan, akkor csak az R2 forg6r6szread impulzusokata 27-es sz{rmt 6nszinkroniz6l6, igy tendszerkimenet6t kdzvetleniil hdromfdzisri rendszerndl, amelyn6la27-es sz6m(t szinkrontranszmitter az krizvetleniil,amelynek R3 jelti forg6kapcsoljuk rendszerre vagy a 28-al jelzetth6romf6zisir hasznSljuk, szinkvagy kiilsd rcivid z6nal. Amig az.R2forg6rdszforghsa le r6sztekercseldse van zhwaegy terhel6ssel, helyzetbe 6llitjuk, a24-es el6ny6slehet,ha a kapcsol6t amint ez kdzismert, ronbanleszaz R3 forg6rdsszel, hogy ez a az dsszekapcsolni R2 forg6rdsszel, kapcsoljuk, 6rdemes R1 forg6rdszt 6s az motorhoz hogy a 14-es is forgat6s6t elv6gezztik. . l6trejdjjcin fgy t6volr6laz R3-asmotor forg6r1szdnek 6s kapcsolat a kisiil6sics6konstrukci6j6t, ik A 18.valaminta l9la.6s 19/b.6br6kmutatj a talfilminymegval6sit6sakdnt, mint pl. a 24/a. 6s 24/b. 6br6kon.A kisiil6si csdveketa mir haszn6lhatunk, amelyetimpulzusgener6tork6nt a lehet melyekismertek vilkuumcs6-technol6gi6ban. m6dszerekkel dssze6llitani, megismert elfogadott 6s jeldltink, melynekvan egy az am az A 18.6bra.mutatja impulzusgenerdtort, elyet6ltal6ban 50-essz6mmal jeldlt hengeres elektr6djaiAz tivegbdlkdszithet6. impulzusgener6tor hina, mely cdlszenien 52-essziimmal (amely a talSlmfiny szerint3 cm 6s 20 vagy ann6ltitbb cm ktiz lehet)az 52-es fiigg6en, nak t6vols6g6t6l anyagbdlk6szfthetjiik. vagy 7740-es szdmriboroszilikdt Pirex mdrkdjil cs6bcil, c6lszenien szdmu tivegh6zat

tr. a 264 EgelyGy6rgy:Bevezet6st6rtechnol6gi6ba M6s k0zdtt,es 2-3 mm vastags6gban. boroszilik6t Az 52-esszimihengereshinkaphat66 6s 11 cm 6tmdrdk helyettesit6je. mint is vagyker6miaburkolatok haszn6lhat6k, a Pirex iivegek,kvarciivegek, elektr6dataI6lelkiilOnitett egymdst6l impulzusgener6torban, tov6bb6k6t prirhuzamos, Az 50-es szdmit neveztink. Amint hat6,egy 54-esszi4mri kat6d6segy 56-ossz6mri an6d,amelyeket ezentril csaklemezeknek fentebbmegjegyeztiik, an6d6s a kat6degym6st6l 3-20 cm-ig helyezkedhet Az 54-eskat6d6s 56az kb. el. os an6dlehet laposvagy gdrbitettds cdlszerii0,5 6s 2 mm k6zti vastags6gban Aluminiumb6l, elkdsziteni Nikkelb6lvagynikkeldtvdzetb6l. Az 54-eskat6d 6s az 56,os an6d vastags6ga nem kritikus 6s b6rmilyen 6rtelemszer6 vastags5gban elkdszithet6k. elektr6dok Az feliiletec6lszenien nagy legyenaz eddighasmilatosv6kuumcsd,vek an6d,kat6d feliilet6hez k6pest. vizsgilltunk, Olyanelektr6dafeliileteket amelyektertlete 16 6s 256 cm' krizdtt v6ltozp6ldrdkban. fgy hissztik,hogy a talillminy nemkorl6toz6dik hat a bemutatott bemutatand6 6s BrAr errea m6rettartom6nyra, (az dltaldbanaztfiglteltiik meg,hogymindl nagyobb andd,knt6delektr6ddkfelsz{ne, 50az esszdmilimpulzusgenerdtor) anndl inkdbba PAGD tartomdnybaikezdett miikridniamennyiben elektr6az dik anyaga, v6kuumdrt6ke,a t6lt6giLz a min6s6ge, alkalmazott az fesztiltsdg6s6ram61land6 maradt. Az 54-eskat6d 6s 56-os an6d cllszerd anyaga Aluminium. K6t Aluminium tfpust cdlszenihasmillni, az gydntm6egyika H34-es hengerelt Aluminium,ami Alzak kereskedelmi mdrk6$fi,6smdsikaz Alcant6rsasdg a nya. M6s tipusti Aluminiumok is felhaszn6lhat6ak. Aluminiumazdrt cdlszerii,mert kicsiny e kildpdsimunAz kija, es viszonylagkevessd porlhdik, - kiv6tel, amikor vi4kuumfvkisiil6s keletkezik,- 6s j6 az elektromos vezet6k6pess6ge Minden esetben Aluminium-elektrdddkat is. az zsirtalan[tottuk lemostuk szokdsos 6s a mddon. Mindegyikkat6dot6s an6dotaz 52-es hdnonbelrdil, 58-asszi4mri szdmri az tartdra/iiggesztettiikfel,amelyek 60-asszitmtr, hermetikusszelencdn keresztiilnyfiltak az 52-essz6mrih6aba. 58-asszdmf tart6elemek Az c6lszenien merevVolfram-rudakb6l k6szi.iltek, melyek 6tm&6jell16-t6l3132 inch vastagsiigig terjedtek. A megfelel6 anyagazUnionkarbid6ltalel66llitott, alakuPuretung rud kereskedelmi mdrkdjiVolfram. Az 50-es szdmi impulzusgener6tor legal6bbegy axi6lis 62-es sz6mi seg6delektr6d6val rendelkezik jeldlt segddelektr6d6t aminJ 18-as a 6br6nis l6tszik,aholkdt.egym6st6l t6vol lev6,62-essz6mmal *rrtuttont be. A segedelektr6ddk anyagakdnttiszta Volfram-rild a legcdlszeriibb. Minden Volfram-rudat, amit az impulzusgenerdtor Ossze6llftdsdban haszndlunk, Ndtrium-nitrdtban tisztitottunk meg,6s 3320-as szi{mri Ur6nium iiveggtdngtldm[tdssel hasznilltank, amint a Corning Tdrsas6gt6l v6s6rolhatunk, vagy pedig a Nonex kereskedelmi m6fu6jrt 7720-as iivegethaszn6lhdtunk. Ezekaz iivegeknagy v6kuumra lettekkifejlesztve, tdmitdskdnt. Miel6tt az 52-esszirm.6 iivegcs6be behelyezr6nk f6m alkatrdszeket, a azrjveghiu anyagfut oC-on 565 Miut6n az impulzusgener6tort dsszeraktuk, riikdtdttiik egy iivegb6l k6sztilt sziv6fesziiltsdgmentesftettiik. csonkra, melyet a v6kuumrendszerhez kdtottiink, amia rajzonnem szerepel. Egy alternativlehet6sdg impulzusgener6tor az elk6szitdsdre tal6lm6nyszerint,ha egy tdglalapalahi a (paralelepipedon alalni) hdzat haszn6lunk, amelyetmegfeleldmtianyag polimer lemezbril rakunk 6ssze. A polimerh6zatcelszerii polikarbondtbLl kdsziteni, kifejezetten General a ElectricLexantipusrimtianyag6t 6rj6, demes haszn6lni. Kiildndsen ha a Margardkereskedelmi m6rk6jri,feliiletkezelt UV-sug6rz6snak ellen6ll6 MR5 tipusir anyaghthaszn6ljuk, enndljobbakat.A tdglalapalaklhhzcsatlakozdsi vagy feliileteitcdlszertien alacsony nyom6sri Torrseallkereskedelmi m6rk6jrigyantivalszigeteljiik, amelyeta Varian cdg 6llit el<i, melyeket az 6lek ment6nlehet felhasznifui,vagy a Lepaage c6g epoxi-gyantdjdt haszn6lhatjuk, vagy a MR Carbonecdgkdzzelfelvihetd gyantdjfit, amelyetel6sz<ir azllelcrehelyeziink,majdez:t. beboritjuka ScotchWeld cdg 6tl6tsz6 epoxigyant6j6val, melyneksz6ma 2216BlA ami a 3M c6gt6lvr{s6rolhat6, m6s ragaszde t6katis felhaszn6lhatunk, amelyek k6pesek nagyv6kuum a nyom6erej6nek ellen6llni.Nagton nagltcella kdszftdse esetdn falakatc6lszeni a csavarokkal cisszeereszteni megfelel6 tdrkdzdnk6nt. Nemfdmes bels6bord6kat is lehethaszr6lni,nagy eszJ<dzdk eset6n. polikarbonhteszkdzdket gy6rt6 el6ir6saiszerintdrdemes A a megtisztftani, mindenf6m 6s polimertart6elemet, 6s valaminta hermetikus tdmszelenc6ket ahol az elektis, r6dok vagy seg6delektr6dok hatolnak6t a falon, 6s 6rdemes ezeketTorrsealkereskedelmi mdrkdjilgtantaval bekenni.Az impulzusgenerStor hiait a vilkuumszivattJruval <isszekcit6 csonk cdlszenien iivegbll kdszithetl, amitpolikarbondttal vonhatunkbe ds Torrsealepoxi-gtantavaltehetiinkldgmentessd. az alternatfvimpulEz zusgener6tor-konstrukci6 fi6dak6nt haszn6lhat6,6s darabtisztaVolfram-rudat6rdemes egy haszniflni. M6s vonatkoz6sban MiW el66llitott impulzusgenerdtor 6blin l6that6 a 18. esebrek meg. felel A l9/a. ds 19lb. 6bramutatja, hogy milyen az impulzusgener6tor cdlszeni kialakitiis6nak keresztmetszete atalflImdnyszerint.A l9/a. 6brinl6that6egy hengeres kialakit6sf 52-esszdmf,hdz, amelynek alakf 56sft os sz6mtian6dja6s 54-es szdm.d kat6djavan. Amint az a l9lb. 6br6nliltszik az 56-osan6d6s 54-eskat6<i hosszrikhs lehet, valaminthossz6fan is meggdrbftett ame-ly gyakorlatilag is, hengeres alakf. Ez az an6dkat6dgeometna cdlszerii hengeres a kialakitdsnal. gorbitettelektr6drikatl6zer A min6s6gii200 mikron vastagsdgi,visszaver6 Aluminium-f6li6b6lis ki lehetalakitani.Ezekaz elektr6drik 100milliampertbirnak kb.

Fiiggeldk

265

ha de a elviselni rilland6egyen6ramn6l PAGD iizemm6dban, tdnkremenneko a miikdddsitartomriny6tcsriszik Alum[niumlemeel6remeggdrbitett is. Eppenez6rt,itlfr;ilbb rndr v6kuumkisiil@sbe, 900 W-os teljesftm6nyn6l az haszndlni, Alumfniumf6lia helyett. -zeketcdlszerti be. mutatjr{k kis6rleteket il ""'ri"^ laa*az 50-esszitmikisiil6sics6velkdszi.ilt ;t6. p6lda: Az imputzusgener6tor fesztilts6g-iramer6ss6gkarakterisztikfja el er6$o*aLv6geztiik (az l-es szdmit az m6r6seket 50-es sz6miimpulzusgen bemutatott Az ebbena p6lddban (128 cm:es tertile| v6geztiinkel, melyeket5 cmamelyekH34-eslaposAlumfnium-elektr6dokkal eszk6zzel), egy volt a 62-es szhmi seg6delektr6da vdkuumban, re helyeztiinkel egym6st6l6s ktizte egyenl6t6vols6gra hogy ha ennekaz eszkdznekaz mdet m6rismertettiink, Tor amely10-6 voltalezfuls idej6n. A2. ilbramutatja, 6ramer6ss6g-gdrbe akkor a fesztilts6g kapcsolunk, sz6mrian6djiraegy 6lland6pozitiv egyenfesziiltsdget 56-os (V* jeldlnek) 6s a minimdliskistil6si fesziilts6gek vagy (VB, melyeketndgyzetek fesziilts{gn6l mindk6tAti.it6si z6rt kdrdkk6nt potenci6lok, valamintYx, azazm6sn6vena PAGD kiolt6si potenci6l,melyeket VAD fenntart6si egy vagy iizemm6dotad meg ennekaz eszklmek a mtikdd6s6re, olyan tartotartombnyt, rajzoltunkbe) k6t meg, ami 10 milliampert6lkb. 150 milliamperigterjed tdrt6nik kddfdnykisiilds il^yt, ahol pulz6lt anom6li6s 6s haszn6lunk) egy 6t6tlagosegyeni{ramot 15 azazRMS 6rt6kben(ahol maxim6lisan milliamperes 6tlagosan, az tal6lhat6(VAD). A PAGD dramadatait RMS csticsimpulzuv6kuumiv-iizemm6d lagosan 250 milliamperes 6llapotb6l.A pulz6lt anomdliSs pedrgazdlland6sult RMS 6ramadatait ki 6s a vdkuumkistil6s sokb6lszdmitottuk voltak 6s kb. 850 v-n6l 6rt6kel maximubeliit a vb 6tiit6sipotencidlokmagasak tartomanyr'n k0df6nykisiil6s voltak a"PAGD iizemmddVb dtiiftsi potencidljai dltaldban alacsonyabbak mukat, mig o vdhtum-kistildses dll6 ha megemelni, a rendelkezdsre dramotmegemeltiik. ds i)zemm6dndl, ilg,t lehetett tudjuk, amikor atfipegys|gt6l m5s iizemm6dot m6donis azonositani kddf6nykisiil6si Apulz6ltanom6li6s 6s negatfv az 54-eskat6draadjuk,akkormind a PAGD 6sVAD iizemm6dokleadottegyenSranfrfesztilts6g 6ramimpulzusoaz a n6l, Vb 6sVx 6rt6kek(zdrt6snyitott ndgyzetek 2. Sbrin)osszehasonlitjak fltvitt fltlagos 6s t6pothaszn6lunk, szintdnfiildeljtik a egyenfesztltsdgti teljesitmdnydrtdlai, kat. Ha egy tizszermagasabb tarkapacit6st kapcsolt55 mikrofar6dos de traf6juk k6zpontimegcsapol6s6t, egy beliil lev6 pSrhuzamosan (kevesebb mint 200 V/sec), akkor h6nyadosa vissza6ll6si talmaz,melynek lassri a fesziiltsdg-fel6led6si, (az l-es szfm.i eszk6z),tfzszernagyobbPAGD dtlagcsticsokat az ugyanaz 50-essz6mriimpulzusgener6tor aiott az dramban (2 A-t 200 milliamper helyett), mint amit hasonl6k6rtilm6nyek kdzott 6s ugtanazzal a ahol a fesztilts6gazonosvolt. (Teh6tmegcserdltiika egy tdpegtsdggel pozit{v m6donkapcsolt fesziihsdgndl, iizemm6d egt esetdn er6saszimetrilan hogy nagyegyen6ram azt pOfo*Ut) Ezekaz eredm6nyek mutatjdk, nag,tobbkatddfeszilltsd(a nagyobbPAGD RMS 6ram6rt6kek lap7"t az 50-esszdmil impulzusgenerdtorndl kdpest. afi)ldel4shez 69) an6dfesziilts az elektrddapolarizdci1ndl get mutatnak, mint a megfelelS a Fowlernemengedelmeskedik feleldstdremisszif megjelen6s66rt tartom6ny Azis l6tszik,hogy a PAGD gdrb6j6n6l megjelenika v6rt (l6sd 20, 6bra),amig a v6kuumkisiilds tcirv6nynek Nordheimv6kuumkistil6si a pozittv, ami ellenkezciie Fowler-Nordheim hatfs, addig a PAGD gdrbe emelkeddse negativ, cs<ikken6 kisiilds, ami nem engeEz torv6nynek. bizonyitja,hogy l6tezik egy olyan hidegemisszi6s vdkuumkisiil6si jelendramndl sokkalalacsonyabb 6s elm6letnek, a kisiildsek a delmeskedik Fowler-Nordheimt6remisszi6s nekmeg,mint azt az elmdleti6solia. 7. p6lda: A PAGD tartomfnyban megjelendimpulzusfrekvencifja (kisebb, mint 1,5milliamper),a azelsotkisegyendramokn6l vgezttink: kisdrletpt K6t impulzussz6ml6l6si (1,5 egyen6ramokn6l milliampert6l200 milliamperig).A m6sodikkis6rlet ds m5sodikaik<tzepes magasabb a2 atlaga A-t is el6rte. RMS 6rt6kdnek az sorozatn6l {ramimpulzusok (az amelyeta eszkdz), felhaszn6lva l-es szitm.6 szdmiimpulzusgener6tort az Alacsony6ramokn6l 50-es fesziilts6gri 6s ellen6ll6ssal egy alacsonyabb l6ttunk el, 6s 1 megaohmos H34-esAluminium-elektr6dokkal impulzuvolt kevesebb 25 V-n61,a percenk6nti ktiszdbe ahol impulzusamplitud6-detektdlSssal, a detekt6l6s 300 novekedett V-r6l 500 V-ra adottfesziilts6g ^nrrint an6dra az ncivekedtek, rol - axi6lisseg6delektr6ddn6l egt az impulzusszdm telftdsi drtdket (6saz fuarnis,de ezt az 6br6nnem 6brinolttk). Nagyobb fesziiltsdgelvtdl amelyet Alzactipusri a ellentdtben 2-essz6mf impulzusgenetdtomill, drtdtvtdl.Ezzel drt el, egt alacsonyabb a ntivekedett felTor nyom6sigszfvtunkle, az impulzusokszitma 6s kdsziteffi.ink, szintdn10-6 lemezelib6l kb. ahol a maxim6lisimpulzussz6m 9-szer egy ftiggv6nyek6nt maxim6lisfesztiltsdgig, fesziiltsdg haszn6lt az a Ha eszkdmdl. cs<ikkentettiik sorosel6tdtellen6lliist, ntivelteaz l-es nagtobbvolt, mint az l-es sz6mri egy 60 ezres m6sodpercenk6nti 6rt6kig,azazpetcenk6nti ezres6rt6k'tg 0,125Ohimpulzusait szimt eszkdz 4000-rentivelte,azazpercenviszontm6sodpercenk6nt impulzusait a mos ellen6lldsn6l, 2-es szltmt eszkoz

266 EgelyGycirgy: Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a II. klnt 240 ezerre. impulzusok Az oszcilloszkdpos vizsgllata azt mutatta, hogy mindkdtesetben megfigyelt a percenk6nti impulzusszi4m, melyet a 62-es szitmf axi6lis seg6delektr6d6n6l m6rttink,megfeleltek 54-es az kat6don mdrtimpulzussz6mnak, az l-es, mind a 2-eseszkrizndl. mind jeAz 1,5 milliamperndl nagyobbdramolodl,ahol a PAGD ilzemmild mdr teljesen aktiv volt, egt inverz Iensdgis el6dllt: azazaz impulzusok szdmandvekedett Vx kioltdsifesziiltsdgcsdkkendsdvel. impulzusok a Az szitmaszint6n niivekedett impulzus az 6tlagfua4nn6veked6s6vel is. Ezt mind a pozitiv 6s negatfvpolaizdci6 esetdn megfigyelhetttik l-es sz6mf eszkrizndl. az Azonoskortilm6nyek k6'zdtt,6s egy I megaohmos el6t6tellen6ll6sn6l ll3-124 Hz-esimpulzusszdm m6rhet6, volt ahol a limitdlf faktor a feszilltsdgszabdlyozas visszatdrdsi ideje volt a t6pegysdgn6l, amint nijvekedettaz 6rantig6ny.Ez a jelens6g csakfokozhdott, amikornemhaszndltunk ekitdtbaillaszt-ellendlldst ekkorfigyelhettiik 6s mega legmagasabb dramcsilcsokat. Gyorsabb rekombin6l6si id6velrendelkezd t6pegysdgek, amelyek ugyanaztv:agy nagyobb6ramer6ss6ge1 tudtakel66llitani(es tgyanazta nagykapacit6st p6rhuzamosan haszn6lva) kapcsolva elektr6ddkkal, sokkalmagasabb az egy impulzusfrekvenci6t kaptunk(magasabb mint 1000Hz), valamintnagtobbcsucsimpulzus dramokat. RMS 8. p6lda: A PAGD tartomdny detektdl6s az impulzusgeneritorban csiikken6 nyomds eset6n Argong6zos lesziv6sikfsdrleteket v6gezttink, is hogy meghatirozzuk mikor jelenik meg a kistil6snek a PAGD tartom6nya (eg6szen kV-ig). Ezeketa m6rdseket viszonylagalacsony fesziilts6gdrtdkeken 2,5 elv6geztiikrigy is, hogy a vilkuumszivattyuk mtiktidtek6s rigy is, hogy ki voltak kapcsolva.A2l. 6bramutatja, hogy milyen m6r6sigdrb6kad6dtak a kistil6sfenntartdsi (kiolt6si)potenci6lokn6l, az amikora glanyomdsa csdkkent6s a fesziiltslgaz 6tiitdsibegffit6si (860 V egyen6ram) 6rtdkt6l aparinsfnykiolt6sig villtozott. Ndgy hil6nbdz6 50-es sz6mt impulzusgener6tort vizsg6ltunk(a No3-as- N'6-os eszkcizciket), amelyeket H34-esAluminium-elektr6d6kkal l6ttunkel, ds ktillinb<iz6 elektr6dafeltiletekkel rendelkeztek: 3-assz6mri a eszk0znek cm.-esfeliiletevolt, (kis zfutn1gyzetek 16 mutatj6ka diagrammon) 4-esszdmf eszkciz a elektr6dfeliiletei 64 cm.-esek voltak (nyitott k<irtikmutatjrika diagrammon), 5-6s szdmrieszkOzrek cm.-es az 128 jeliilik ezt az ercdmdnyt), 6-ossz6mri volt a feliilete(negyzetek a eszkdznek cm.-eselektr6dfeltiletei 128 voltak (nagyfeketen6gyzetek), (azilbrbnnemennek megfelel6 jeldlds- a fordit6 megjegyz6se). a Minden 50-es szdmri impulzusgener6torn6l ugyanazt 5,5 cm-eselektr6datdvolsdgot az haszn6ltdk,6s ugyanolyan t6rfogatri tiveghengerbe voltak bezdwa.A 3-5-6seszkozdkegyszerre szivtuk le 6s azonos,6tlagos,I milliamperes 6ramot haszn6ltunk mindkett6ndl, kiildn-kiildn,ds I megaohmos ballaszteliltdt-ellendlldst haszndltunk m;indegtilcndl. 6-os sz{tmteszkdzt mdsikkfs6rletn6l A pr6b6ltukki, azonos egy leszfv6si kdriilm6nyek mellett,6s ugyancsak V-os 6ti.it6si 860 fesztilts6get adtuk16,de egy szfaszor nagyobb6tlagosdramotadtunk16,mely kb. 500 milliampervolt. Ldtszika2l. ilbrdn,hogy 611and6an az v6ltoz6 fenntartdsi, kioltdsrfesziilts6g-gdrb6k anal6gaka Paschen gda begyfijt6sifesztiltsdg-gdrb6vel, l6tszik, hogy szinte a teljes feszUlts6g-tarto6s m6nyban h6romalacsony a dramrigorbep6rhuzamos egymdssal. Mind a h6romimpulzusgener6torn6l alaaz csonyriramrl6ttitdsifesziilts6g-g6rbdk ftiggetlen meghatfuozdsa mtrtatta, azt hogy ugyanazok 6sszefiigg6az sek 6rv6nyesek mindegyikiikre(3-4-5-<is (az eszklz),a fenntart6si, kiolt6si fesziilts6gekre eredm6nyeket itt nem mutatjuk).A kiildnbslgek az elektromos kisiil6si tartomrinyokban csdkken6 a nyom6sn6l figyelhet6k meg 6s a legnyilvdnval6bbak nagtobbfeliilet{i elehrhdokntll(5-iis eszkdz). kisiil6shdromtartomi4nya, a A azazaz dtmeneti kddf6nykisiil6s, normdlkddf6nykisUl6s a pulzdlt abnormdlis a 6s kddfdnykisiiles, vildgosan '6hra). megkilldnbdztethetd eszkriznel (ldsd21. az Az 6tmeneti kisUl6sir1gi6ndl(TRD) akat6d kddfenyeg1,, pontszertidsg,,orsanoszcilldl, ds a pozitiv plazmaoszlop kismdretii, drvdnylS,keveredf ds majdnem sinusoiddlis vagt rdmpaszeriivagt zajszeriihulldmformdkkapcsolildnak kis amplinid1jil (2-15 V-ig)pulzdlt eleka tronemisszi6khoz. Ebben a rdgiiban a fesziiltsdgcstikken,am[g az oszcilhildselSszdrerdsenvdletlenszerii '" erratihts. Amint a nyom6stovdbbcsdkken,egy stabil normilliskcidf6nykisiitds (NGD) il;"rk;;;k "ft"f m6sriramvezetdse megel6zi hidegemisszi6 a lehet6s6g6t,a legalacsonyabb s fesziilts6gek ad6dnak itt. A piozitivoszlopvisszafejl1ddse utdn ds az elektrhd utdn, amint a katfidfdny felt;letek kr)dfdnyszaturdci6ja csdkkenni kezd (Crookef6zis elott)intenziv, nagt amplitilddjil (nagltobb mint 100 V)pulzdl,thidegemisszi6 jellemz1.Ebbena rdgiLbanafesziiltsdg emelkedik, amig a teljeskiolielenik meg,ami a PAGD ilzemmhdra tds be nemkdvetkezik 860 V-ndl.A m6sikkdt eszk<izndl kisiil6si iizemm6dhatfuaielmosddottafr. 3-as a A eszkdzn6l alacsony az intenzit6sd emisszi6n6l amplitildijil hidegemissziLs kis kisiilAsek fejl6dnekki, s dtmennek n6h6nynagy intenzitdsf', naglt amplitilddjt)kisiil6sbe, amint frekvenci6ban cscikkennek n6ha is 6s egym6sba csfsznak,ilyenkor a PAGD s az NGD tizemm6dok 6ltal6ban is kevertek,an:dg alacsonyabb az nyom6sokat nem6rjtik 0,01Tor nagysfgrendben, el ahol a PAGD iizemm6degyedtilalakul ki alacsony frekvencidndl. A 4-es sz6mt eszk<izn6l NGD iizemm6djobban megkiildnbdztethetb Townsendaz a (TRD), 6s a PAGD az NGD-I61, anagyintenzit6sri, iizemm6dt6l de nagyamplitud6jri, hidegemisszi6jri kitci-

Fiiggel6k

267

gyorsabban az is mivel a kddfdnykisiilds elektr6dokat r6sekazNGD r6gi6 korai szakaszhban el6fordulnak, |\}-szorosra ndveljilk,akkor ennekkettds Ha telfti, mint az 5-6s sz6mi eszk6zndl. az atlagosegyendramot l6tszanak, mint nagy feketektirdk): eredmdnyei van ahol a 6-osviikuumcs6 kdvetkezmdnye (l6sda 21. 6br6t, eloszldsa kdpest,ds a fesziiltsdgvdhozds a fesziiltsdg-gdrbdnek leszdll6dgafelfeld mozdulel a ttibbiekhez a A egt rdvid szakaszra szorfthat6. nagy egyenfram hatfsira elt0rl6dik az a k6t kisiil6si r6gi6, ami a PAGD-velhatrflros. begyfjtfst6l a kioltisig a kisiil6siiizemm6dl<izirfilagcsaka PAGD tartominy lesz, A Azonban a kat6d ellggl meleg,egykvini ha ahol a kisiil6spozitfv oszlopagyengiil a csiikkendnyomfissal. megsztin6se el6tt. l6that6a PAGD tizemm6d uti{n,6sa kddfenykisiilds termikuspostkat6d k0df6nykisiil6s karakterdt a intenziv,nagy amplit(d6jf, hidegemisszi6s megfigyelt A22.ilbramutatjaaPAGDtizemm6dn6l m6don fesziiltsdggdrbdjdnek, a2I. ilbrinakmegfelel6 amit a kistildsnek, amelyikmegfelel 3-as5-tiseszkdzrik (NGD) nyertiink. Mind a h6rqm eszkozben el6szdra PAGD tartomdnyel6szora normSliskddfdnykisiildssel jelent meg olyan impulzusokban, kddf6nykisiil6s, m impulzusok 6s megzavart 6lland6sult az amelyeket egiltt impulzusfrekvencidt eldrtiink. a addig,am{gegt mm,imdlis ndvekedett, amint csdkkent nyomds, frekvencidja litszik a PAGD tartominyra(1 milliampen6l ndveldsdnek hat6sa A23. 6brin az 6ram500-szorosraval6 a tartottuk,ugyananndl 128cm'-es50-esszitm6lland6nak val6 ndvel6s) amfga potenci6lt 500 milliamperre (6-os A kis6rletn6l. nagy 6ramf kis6reszkdz) kiilt)n leszivat6si k6t mal jelzett impulzusgenerdtorndl szi6.mri a nyom6sokfeld tol6dik el, amint az megfrgyelhet6 21. 6brafeletn6l a PAGD tartom6nya az alacsonyabb amelyeta nagyobb6ramokozotta nyom6startom6ny1es26116 rdszdben Az eltol6dds, is. sztilts6ggiirb6jdnek jon (1 abbana tartomilnyban ltre azfltutesipotenci6ln6l) ban alacsony dramn6l milliamper)(6sugyananni4l figyelhettiinkmeg. kisi.il6ssel egytittkis amplitrid6}dpulzllthidegemisszi6t ahola Townsend (860 megndveked6se V-r6l 1507V-ra) a 36llt K6t kiiltinbdz6esetben el6 akezdo6tiit6siDC fesztiltsdg A 6ram eltolta a PAGD felsti nyomdshatdrdtlefeli a nyomasskdldn, as sz6mri eszkdzzel. megndvekedett pontosanellentdtben dramffiktussal 6s megnrivelte azintenziv, nagy amplitrid6jtidnelektronemisszi6s az 6ramfrekvenci{jdtegy kb. 8,8 faktorral. IJgyanartaz alacsony kipr6b6ltuk3 ktiltinbdz6feltiletriimpulzusgehaszr6lva egyen6ramot potenci6lt 6s (860V egyendram), melyetmdtr a2l-22-es 6br6kfs6rletet is ner6torn6l olajdifffizi6sszivattyrival a leszfv6si Amfg az elektmindig 5,5 cm-esek). haszn6lunk,(ahol az elektr6dt6vols6gok kon ismertetett kfs6rletekben tal6ltuk, azaz a nyomdscsdkkendse hatds6tezen kdriilmdnyekkdzdtt azonosnak r6dfeliilet ndvel6s6nek eredm6nyeztlk, a PAGD r6gi6k az alacsonyabb 6s ugyanazokat fenntart6siazazkiolt6si potenci6lokat a jelent6skiildnbsdgvolt megfigyelhet6, ahhozk6fel6 tol6dtakel, egy nyom6sok, azaznagyobb vSkuumok pest, mint amikor ugyanezeket vizsgdlatokat rot6ci6sszivattyrivalvdgezttikel, azaza kioltdsi nyomds a a eszlqizndl,6s ennekkdvetkezm6nyekdntP.AGDtartolefeldaz tisszes nagftan kiterjedta nyomdsskdldn 6s mdnynagftan kiterjed a kdzepes nagt vdkuumoktartorndnydrais. Egy 128 cm.-es elektr6dfeltilehiim(11-12-es Tor pulzusgener6torn6l cm-eselektr6dt'4vols6gn6l tipikusanaz 5 x 10-5 nyom6snill eszkdzdk) 5,5 villtozatlan 66adf. F,za alapvet6en a 6rtdkel a PAGD megsztin6sdt,bhr maxim6lisimpulzusfrekvenci6ja val6sziniileg naa PAGD jelensdgeltol6d6sa nagyobbv6kuumokfel6 az olajdiffuzi6sszivattyfk esetdn a kdvetkezn6nyg(a htit6- ds gyon alacsonynyom6sriolajmolekulSka cs6 vdg1hez val6 vrlndorlSsrinak Amig a diffuzi6s g6zmolekul6kkal kdlcsdnhat6suk eredmdnye. val6 terel6lemezek ellendre) a megmarad6 6s nyomSs melfolyamatosan -KV-ig ndveltiik,csdkkenti 2,5 szivattSrut mrikdddsben tartottuk6s a fesztiltsdget 10r lett, a PAGD iizemm6dok ebbenaz impulzusgenerdtorban -10r Tor kdz6ttjelentek meg.Tipilananeg/ legioba impulzusgenerdtorPAGD ilzemmddban 128cm'fetiiletii, H34-esmin6sdg{i Alumfniumelektrildds x I0-s Tor nyomdson A tov6bbi es miik\ddtt, 2,2 kVfeszilttsdgndl 30 Hz-es ban a 2 frekvencidval. ldgritkft6s a Tor 6s nagyobbfesziiltsdgekn6l kat6dutdni PAGD csdkkentdsdvel, a nyom6skisebbvolt, mint 10-s ahol jelens6g kft;6rletn6l ilyen leszfvatdsi megjelen6sdbe 6t. Sz6mos ment rdntgensugarak kat6dsugarak gyenge 6s (ahogymajd bemutatjuk a is az az volt az eredmlny, hogy a PAGDjelens6g Alzac elektr6d6n6l lej6tsz6dott, p6ldr{n, nagyobb feliiletn6lis.) egy 9-es 9. p6lda: Az elektr6dfetiilet hatfsa a PAGD jelens6g karakterisztlkhjhra a leszfvatdsl kfs6rletek sorf n ki: k6t ncivel6s6nek hat6sdt 54-eskat6dn6l 56-osan6dni{l m6donpr6bi{ltuk az 6s Az elektr6dfeliilet r6szletesen kipump6thasznillva, a nyom6st v6ltoaattuk(amintaztk6s6bb mig fokozatosan Egy rot6ci6s fejduk). Tor ahol 52-esszdmricsdvetfelhaszni4lva, a v6kuum6rt6ke2 x 10-6 Valamint lezdrt,6lland6nyomdsri fogunk rlszletezn\. volt, amit diffrizi6sszivattyfval6rtiinkel, amit a l0-es p6ld6ban 1 ahol az 50-esimpulzusgener6tortmilliamperes Az els6teszt eredm6nyeit 2I-22.6br6n ismertetttik, a Egy dsszehasonlit6s haszn6ltuk. muk6de*tiik, 6s ugyanazta kezdo860 V-os gyujt6 fesziiltsdget 6rammal

268 Egely Gyorgy: Bevezet1s t&technol6giilbaII. a megmutatja, hogy az elektr6dfeliilet megndvel6s6nek hat6s6ra ugyanolyan elektr6dt6volsdgnill, ugyaazaz (a nazt a nyom6sp x d 6rt6kn61 'p' a nyom6sTorban,az elektr6dt6vols6got pedig cm-benszdmoljuk)6s ugyananndl t6rfogatn6l nyom6st a a lecsdkkenti, kiil0n6sen NGD 6s a PAGD tartom6nyoknil,, eltollaaz a 6s palzfllthidegemisszi6 karakterisztikdjdt, nagyobb egy vi4kuumu tartomdnyba. PAGD maximiflisfrekvenciA '6ja mindenegyesfeltiletn6lszint6n lecsdkkent, niindenesetben olyan vikuumn6l, amelyndvekszik 6s egy a (16 feliilettel ardnyosan -+ 64 -+ I28 cm') ugyanrigy, mint a PAGD csricsfrekvencifija adottelektr6daegy t6vols6gn6l. PAGD frekvencir{k A eloszl6sa szint6nlesz[iktil,6s ez hangsirlyos nagyobbelektr6dfeliileteka n6l, rigy, hogy a fels6bbnyom6shat6rokat als6bb az nyom6shat6rok tolja el, ahol a legnagyobb fel6 eltol6d6s ebbena tekintetben 64-t6la 128cm.-eseszkdzdkndl a (21. 6bia,a nyitott kdrdk a nyitott n6gyzetek lSthat6 ellen6ben). az eloszl6sban Itt megnyilv6nul66sszenyom6d6s annakfelel meg, hogy jobban elkiildntil az NGD 6s a PAGD tartom6ny legnagyobb cm-es elektr6da a 128 alkalmaz6sa eset6n, amint ezt a 8-asp6ld6ban bemutattuk.A megfigyelt feliiletfiigg6 fesztiltsdgcs<ikken6s viszont nem magyardzhat6 Paschena tdrv6nnyel, amennyiben fesziiltsdget az dlland6nak adnd megmindaddig, x amfga (nyom6s elektr6dat6volsdg)szorzata 6l1and6, akkor is, ha az elektrhdfeliiletndvelazik.Mivel az elektr6d6kkdzritti tdvols6g6lland6 volt mindenszerkezetiinkben a nyom6scs0kken6st 6s vdgrehajtottuk, nyilv6nval6,hogy van egy elektr6dfeItilet-hatds, ami nem {rhat6 le a PaschenlhrvdnnyeL megngyetteiektrOdfeliilet-hatds A ellenkezT hatdst okozottaz fuarnban, ndveltea potenciiflt,mivel a PAGD rdgi6t a nyom6sskdl{n 6s lefeV nyomta6s megemeltea PAGD frekvenci6t.Tov6bbdaz elektr6dfeltilet nrjvel6se szint6ncsdkkentia potenci6l 6rteket. A megkapott eredmdnyekb6l nyilvrinval6,hogy az 1,75-sz6rds begyfjt6si fesziilts6g ndveked6se 16 cm'-es a impulzusgenerdtomdl agyanazt frekvenci6t a adja(kb. 60 Hz), minthaaz elektr6dfeltiletet 8-szorosra nciveljiik ugyanolyan (52,64),de alacsonyabb t6rfogatesetdn nyom6son kfv6n. Azbegyijtdsi fesztiltsdg nyomds 6s 6rtdk6nek cisszevetdse, valaminta csricsfrekvencia m6scsricspara6s m6terek dsszevet6se3-as4-es5-6simpulzusgener6torokn6l a a2l-22.6br6n lett bemutatva, l6thattuk, s hogy az 50-es sz6mi impulzusgener6torn6l legnagyobb a elektr6dafeliiletri egysdgvolt az, amelyikn6lel6sz0r megjelent begyujt6s ktiliinbdz6mdrdsn6l), a legmagasabb3 Tor nyom6s6nekndl (6 a s a t6rt6nt,s ez 8-szor jelent, mint a legkisebb magasabb PAGD frekvenciSt elektr6dafeliiletri cm'-eselektr6dn6l, rnindeza 16 de (a legalacsonyabb nyom6sn6l nyomds Z4-szer alacsonyabb, a 16cm.es eszkcizn6l). a csfcsimpulzusmint Ez frekvenciaazonban olyan fesziiltsdgn6l fordul el6, ami 9,5 o/o-kal nagyobb, mint a legnagyobb elektr6dafeliiletn6l.Ezekaz eredm6nyek mutatjdk, azt hogy egt nagtobbelektrildafelillet segitia nagtobbnyomdsolmdl tdrtdnci begiljtdst (azaza begyujt6si nyom6sinverum6doncsdkken ndvekv6elektr6dafeltiletekkel) alaa ds csonyabbfenntartdsi, kiolt dsi feszill ts6gekettes Iehet6vd z Eredm6nykdnt elmondhatjuk, hogy az elektrodfeliilet ndveldsdnek hatdsaazonos fesztilts6gn6l 6ramn61 6s a kdvetkez6: 1. a begiljttisi nyomdst ndveli, 2. cstikkenti munkafeszf)ltsdget, a 3. ndveliaz impulzusfrekvencidt a TRD (dtmeneti), mind minda PAGD tartomdnyban, 4. a PAGD rdgiht lefeld nyomja a nyomdsskdldn tisztdbbanelkiitriniti a kisiildsi tartomdnyokata ds nyomds csrikkends dvel. Ezek a megfigyel6sek szint6nmegmagyarinz1h, hogy mi6rt tolja el a PAGD taftomdnyt Jdlfelea kisebb elektrddafeliilet nyomdsskdldn a ugyanrigy, mint ahogyazt az 6ram teszi.Val6j6bana kisebbelektr6dafeis Itilet nemcsak koncentr6lja vr[kuumelektrosztatikus a er6vonalait, hanemndveli az egysegnyi feliiletrejut6 dramotis, amineka k<ivetkezm6nyefeliiletekkddfdnytelitdse, sztiks6ges abnorm6lis a ami az kistil6sir6gi6 el1r1shez,6s kor6bban ezt eldrjiik a leszivatdskor, a nagyobb mint feliiletti elektr6dokn6l. 10. p6lda: A nagyvrikuumf impulzusgenerftorok PAGD karakterisztikfjinak elektr6dfeliilet6nek kapcsolata 6s

Az elektr6dfeliilet nagys6gn<ivel6s (m6sodik hat6s6t is tesztelttik rigy m6dszer), hogyaz52-esszdmri iivegfalba zdt gener6tornifl x 10'6Tor vdgs6 viikuumot 6rriink el irgy, hogy a diffuzi6s szivatgruSlland6an 2 mtikiiddtt. Ezeketa m6r6seket nagy egyen6ramokkal vdgezttik(200milliampert6l I A-ig). Az dsszes impulzus(a generdtor 7-es szdmit6l a 13-assz6mfig) 5 cm-eselektr6dt6vols6ggal rendelkezett, ugyanolyan t6rfogatdak voltak 6s ugyanolyanvi4kuummal rendelkeztek, H34-estipusri Aluminium-elektr6dokat hasznifltak,ahol az elekf6dfeliileteketegy 2-esfaktorrav6ltoztattuk, azaz64,128 6s 256 cm'-tpr6b6ltunk Eredetileg teszteket ki. a 2' faktonal v6gezttik,azaznlgyes ugr6sokkal, u elektr6dafeliiletek cm-esekvoltak, azaz 16,64 Es 256 igy 2k cm-esek. Azonban x IO-'Tor nyom6sri a2 vdkuumn6l els6kettagSaaz az impulzusgener6toroknak 6s64 (a 16

Ftiggeldk 269 jelOltgener6torokig) amikor3,3 miikiidtek.Ezmdgakkorsemkdvetkezettbe, szrlmmal cm'feli.iletfi, 7-t6l 10-es mutatott(l6sd csakhalvrinykddfenykistil6st kV-ot hasm6ltunkfel, ahol az egyk 64 cm.-esimpulzusgener6tor A vizsg6latirt 5-6st6bliaatn6la k6s6bbiekben). 2az eredmdnyeinek impulzusgenerftorok az 1-4-ig szitmozott valaminta nyo6s azt es faktoni sorozateredm6nyei mutatjdk;hogy amikor az 6narn az elektr6dkdziil4vols6g, ndveked6s6vel. az potenci6l(Vb) a PAGD tizemm6dban cscikken elektr6dfeltilet m6smind 6lland6,a begyrijt6si 287 V 6s a kioltdsi fesziilts6g284 V, feltilettel a PAGD begyrijt6sifesziilts6g6rt6ke A 256 cm:es legnagyobb a feliiletek m6gjobban csdkkenthetik Vb 6sVx femutatva, hogy a nagyobb melyekgyakorlatilagegybeesnek, RMS 6ramkdzdttvettiik fel, 200 milliamperes azonos kdrUlm6nyek az szUlts6g6rt6keket.Ezeketeredm6nyeket pozitiv 6s megcsapolt t6pegys6get hogy a fiildelt kdz6pen rigy, 6s csfcsndl, 20 Hz-esimpulzusfrekvenciSndl, azaz mdr1sek, Az ktiriilm6nyeknlLelv6gzett negatfvfesziilts6gn6l kipr6b6ltukaz adottelektr6dokndl. azonos is hi4romolyan impul6s de tvonos kezd6fesziiltsdgndl teljesitrndnyndl, nagyobb iramnii elvlgzett kis6rleteket l6ttunk el, 6s 64,78 6s 128 cm.-es zusgener6torral vdgezti.ik melyeketAlzac tipusri Aluminium-lemezelJcel el, t6pegys6g eset6n. vizsg6ltunk, azonos elektr6dfeltiletekkel 3-szornagyobbitlagos RMS csricsimEzekaz impulzusgeneritorok5-sz0rnagyobbegyen6ramot,6s pulzust,iramimpulzust tudtak 6tvinni, 6saz impulzusokfrekvencifja 20-szorrvagy 30-szornagyobbvolt (20-t6l600llz-ig) azonos kaptunk. mint Alurnfnium-lemezekndl t6rer6ss6gn6l, amit a kem6nyftett (16sd 18-19. a eredmdnye aztmutatja elvlgzettimpulzusszimlfllils A 62-essz6mlaxi6lisseg6delektr6dn6il pontosan az t'j,klrdzi impulzusszdml6l6s szerintis a segddelektr6da 6brdt), hogy az 54-eskat6dniil elvl:gzett vdgzettanalizis al6t6masztotta, is az menet6t. a megfeleldst oszcilloszk6ppal Ezt kciztiesem6nyek elektr6d6k kapjuk, minthaaz 54-eskat6dn6lm6rn6nk. anld mutatta,hogy ugyanmt az ercdmenyt azt amelynek Tipikusnak mondhat6az az ercdmlny, hogy egy lez6rt,nagy v6kuumriimpulzusgener6torndl, az 6ram500 milliamper az feliilete 128cm'6s 5 cm-esaz elektr6dt6vols6g, flntdsi feszii1ts6g,668Y, 6tlagos Amennyiben rot6ci6sszivattyrit amplitildLktt)bbmint 300 V-osak. 6sa frekvencia200Hz,6s itt az impulzus az akkor az impulzusamplitrid6(amelymind a pozitfv 6s haszn6ltunk, ugyananniil impulzusgener6torn6l, nyods tartalmazza, az ut6bbi az a dominfins fontos 6rt6k) ndvekszika csdkken6 de negativkomponenseket eset6n) ezfelncitribbmint 300 Vde nyom6s 60V (5 milliamperes egyendram m6seset6n, azazO,5 Tor esetdn ra, a 0,008Tor nyom6s esetdn. H34-esanyagb6lk6sziilnekaz elektr6djai6s 128 amelynek Alezfut nagy v6kuumriimpulzusgenerdtor, (l-es sz6mrieszkdz)azt mt$attaa nary felbont6sir vdgzett oszcilloszk6ppal cm.-esekaz el6ktr6dfeliiletei a hogy a negativkomponens megelflzi pozitiv impulzust6s tipikusannagyobbamplittid6tmutat mdr6sekn6l, (140 V a 80 6s 120 hElyett).Ez artjelenti, hogy egy abnorm6lis k6df6nykisiil6si impulzusn6l t6rer6ss6g a (amikoraz trarnbemenet nagy6llapotban visszanyer6s6n6l, vissza6l\6sdn6l, trill6v6stkapunkbekapcsolt egy jrib6l megegyezik kimenettel)6s pozitiv titlt6s folyik 6t a segddelektr6d6nkat6d fel6 (amelyika lebeg6 a a fdldeldsireferenciaszint m6rdsekndl). a 11. p6lda: A kapacitfs hatdsa a PAGD frekvencirira kondenz6tor6nak akkor a t6pegys6g haszn6lunk gyfjtdsi fesziilts6gre, a Ha kb. 668 V egyenfesziilts6get pfuhazamosan kapcsolunk,befoly6soljaa v{trtoztat6sa, amelyek az impulzusgener6tonal kapacit6s6nak ha hogy ennekmi lesza befoly6sa, mindenm6sparam6tertv{ltozat6s PAGD frekvencidj6t megvizsg6ltuk, ndvekkdzott a PAGD frekvencia azt lanul hagyunk.A line6risregresszi6 mutatja,hogy ezenk<iri.ilm6nyek hogyha hogy a frekvencia megdupl6z6dik, lejt6 aztmutatja, kapacitSsok eset6n. logaritmikus A szik a kisebb k6sztilt kapacit6s 213-r$sne csdkken.Szint6nmegm6rtiika H34-esAluminium-elektr6ddkkal a tdpegys6g azokhoz a Ezeknemvoltakjelentdsek impulzusgener6torok kapacit6s6t. kiildnbdz6felulet0,nem dinamikus 6s sorilnhaszneltunk, mflr6paralelkapacit6sokhoz k6pest,melyeketa t6pegys6gben tal6lunk6s a m6r6sek a megkdtszereztekapacia tdrv6nyszerintv6ltoztak,.azazfeliilet megdaplazdsa seinkszerinta dielektromos j6l t6bl6zatban l6tszik: thst.Eza kdvetkez6 Elektr6dfeliilet: 64 cm 728cm 256cm
Kapacit6s: 1 x 10-2 Farad 2,05 x 10-12 Farad 4,1 x 10-12 Farad

270 EgelyGydrgy;Bevezetds tdrtechnol6giflball. a Optimdlis elrendez6s 6s geometria Az 50-essz6mtimpulzusgener6tor panm6hosszabb mtikddtet6se felderitette PAGD legjobbmiikOdds a tereit 6saz illtalinostanuls6goka kdvetkezok: El6nyds,ha a kisi)l6snemhatol az an6dvagt katddhdtsd fetiiletdre6s ezt vagyrigy drhetjtikel, hogy az 56-osan6d6s 54-essz6mf kat6d feltiletehengerpaldst alahi az 52-essz6mrihengeres h6aban, vagy lapos an6dotvagy kat6dothaszn6lunk paralelepipedon egy alaktih6zban. Azonbanaz elektr6dklzi vizsgillatokat legjobblapos elektt6dokkal potenci6lt elv1gezni, melyekhomog6n eredm6nyeznek. Tov6bb6 hengerpal6st a alakrielektr6d6kat legiobbkemdny Alum[niumbdl elkdszftenr, melyeklegal6bb mm vagy I mm vastagok 0,5 6s ez a megfelel6gdrbiiletkialakitisdt igdnyli tekintve,hogy f6lirik nem alkalmasak nagy SramiPAGD a impulzusok 6tvitel6re magas frekvenci6kn6l, nembirj6k ki a szikrakisiil6seket. 6s Tov6bb6 egy hengerpal6st jelihinban az elektr6ddk alaki elektr6delrendezds esetdn 52-es az kdzeldben hengeres a falhozfognak6rni avil6git6 6s sd't6t z6nik, (aholionosrekombinSci6 fordul el6 kddf6nykisiil6sndl) az elektr6drik 6s kcizeldben ez egybeesik burkol6fallal,ami nagyonel6nydsa folyamatos a PAGD fenntartSshoz.IJgyanez eset az 6w6nyesa laposlemezekndl amennyiben is, paralelepipedon dobozba zdrjuk a kdsziil6ket. A legelfinydsebb, a 62-essz{nntt ha midlis segddelektrilda vagt egt egtszer{i hossztisdgti rtid, vagy egy fdl p6r axi6lisrfd, amelyetlegal6bb1 cm-est6volsdg kiildnft el egym6st6l, ahol az optimum 4-6 cm.B6r egy axi6lisan elhelyezettdr6t is megfelel6en miikddik a 62-essz6mu segddelekh6dnil., szilfirdrudnakaz az el6nye, a hogy nemgdrbill el az elektodinamikaihat.isokkdzvetlenmegjelendsekor az 6lland6tdrtdltdserejesemhat 6s r5. A 62-esszitm.6 megszakitott axi6lis segddelektr6da lehet6vd teszi a gerjeszt6funkci6t biztositjaa PAGD6s jelens6get, hogymegakaddlyozzaastabil rigy, axirilist6rtdlt6s kialakftdsdt nagyr{ram eset6n. El6nyds lehet, ha az 52-es szdm'6 h6zat kdriilvessztikegy hiltcitekerccsel (ami gumib6l, polimerb6l, tivegb6l vagy rdzcs6b6lis k6sziilhet),ami ellensulyozza 56-os 6s 54-esan6d,kat6d tillhevitdsdt,ami az eldsegiti majdnem a szilaakisiil6si csatorn6k el66llit6sht, a termikus s6t normdlkddf6nykisiildst klilondsen is, ha az alkalmazott 6rarn tribbmint 200 milliamperaPAGD tartom6nyban. olyan hiit6cs6rendszer, a Egy arni lemezeken 6t, szintdnhaszn6lhat6 a c6lra,ekkor ink6bb lapos elektr1dokat haszn6lni. fut erre kell Ha az elektrdddkkdzti tdvolsdgotndveljilk, atkor nagtobb andd, kat6dfeliiletek szilksdgesek. Forditva a jobb (mivel kisebbfesziiltsdgeket felhasznagyobb an6d-kat6dfeltiletelcndl miiluiddsifeltdteleket kapunk kell n6lni), amennyiben nagyobbelektr6dt6volsdgokat hasznr{lunk, azonban kiolt6si fesziilts6g a szintdnndvekszik a nagyobb elektr6dt6vols6gokkal. Ezeknekaz impulzusgener6toroknak egyik gondja az, hogy a folyamatosmiik6d6sn6l6s nagy 6ramn6l id6vel a vr{kuumkisiil6si iizemm6dba mehetnek melyek a belsci 6t, 6s folat beborltjdkfematomokkal fgy vezet6v6, teszik.Az9rt,hogy csiikkentstik eztaproblem6t, longitudin6lisan elektromdgneseket lehtetne tekerni az S?-eshdzra, egyet-egyet mindk6tvdgdre, hogy ezeket kistil6si6rv6nyeket a limit6lj6k. A PAGD el66llitfst befolyfsol6 thnyezilk Nyilvanval6,hogy tdbb t6nyez6befoly6solja PAGD iizemm6del6Slliths6t: a hidegkat6d pl. a kildpdsi munk6ja, fesziilts6g, 6ram, paralelkapacit6s, felhasznSlt a nyom6s, elektr6dfeliilete6s t6vola az a gfn, a az s6ga.A kapacitds kiv6tel6velmindegyikfaktor mind a magas6s alacsony param6terekn6l befoly6soljaa PAGD eloilllitilsfitbrirrnelyikesetben. Tov6bbS olyan tdnyez(Sk, mint pt. az elekf6da-feli.iletek mindeddig nem voltak kelldenvizsg6lvaa vilkuumcsdvekn6l, melyekbefolydsoljrlk rltiitdsifesztiltsdg az 6rt6kdt,valamint a fenntart6si potencidlokat k<idf6ny az fvkisiil6sn6l.Ezaztmutatja, azazkioltdsi a s hogy a megfigyelt hidegemisszi6s t6reffektus PAGD Uzemm6dban a olyan fizikai faktorokftiggv6nye,amelyeteddig nem ismertek.Tovdbb6az is l6tszik,hogy a tdremissziinemcsak kifejezetten vdkuumivkisillds a tulajdonsdga, hanemqz abnormdlisivkisiildspulzdlt mlikdddse esetdn eltidll, alacsonydsnag,tvdkuumesetdnis. is Az itt bemutatott50-es szdmriimpulzusgener6tor olyan optim6liskialakit6s,amelyik nagt cstics egy dramokattud dninni, igen alacsonytdrerdssdgelotdl, nagt frekvenciatartomdnyol*tdl 6s tig4 hogt a PAGD tartomdnycsakkevdssd cstiszikdt, vag/ a normdliskddfenykisi)ldsbe, a vdkuumfvkisf)ldsbe. vagt V6geredmdnykdnt bemutattunk soralacsonyt6l egy nagyv6kuumigmrikdddimpulzusgener6tort, amelyek a PAGD tizemm6d elci6llit6s6t lehet6vd teszik.Ezeneszk}zdk vizsgSlatSval bemutattuk k<ivetkez6ket: a l. az alacsonytdrer6ssdgekndl tipikusanalacsonyemisszihs dramsiirtisdgek figtelhetdk meg a PAGD tartomdnyban ezeket 6s nemj6soljamegegyik t6rtdlt6si te6riasem, 2. a PAGD iizemmdd aszimmetrikusan miikcidik r6kapcsolt a fesztilts6gre nagyi4ramok esetdn, 3. alacsony dramokesetdn PAGD impulzusok a ntivekszik alkalmazott az fesziilts6ggel 6s frekvencidja az 6ramegy megfigyelhet6telitdsi 1rtdket6r el, 4. kdzepes nagydramokesetdn PAGD impulzusok 6s a ndvekvo6rammal, a 6s frekvencidjandvekszika kioltdsi p otenc csrikken, idl

Fiiggel6k 271 frekvenci6ja ndvekszik, alaha 5 . aPAGDfrekvencidjaszintnfiigga kat6danyagdtfl (az impulzusok nyomdsndl, leszfvat6si kihasin6lunk)6s ndvekszik csdkkend a a csonykil6p6simunk6jrianyagokat g, pedigvagylecsOkken s6rletekn6l maxim6liscsrics6rtdki ezutdn egy addiga pontig,amiga kisiildsek (az potenci6lfiiggv6ny6ben), teljesenelttinnek,vagy rdntgensugarakat eredm6nyez alkalmazott 6. a nagltobbfeliilet{i elektrhddk csdkkentika ldrerrissdgef,amelyek a PAGD tartomdnybanval6 mtikOddshez sziiks6gesek a PAGD tartom6nyt nyom6ssk6l6n 6s a megndvelefeldtoljrik, ugyanakkor lik a kis ds fr ekven dt, cidj til ek 7 . nagtobb tdpegts dg-kapac okp edig csrikkentika PAGDfr ekvencidt. itds
(
.l I ( E ' l E

t 2

3 . ,
E - r
E - a t ' - 3 -9 -6 c - l !!

normdlkUdfny kisOls

t! o a

.E (! ol

\ 6 - r
-t -to
-ll

-9 E

<E

feszOlts69 Az l. itbra egy v6kuumcs6karakterisztik6j6tismerteti a fesziiltsdgfiiggv6ny6ben,a cs6benkialakul6 riramotl6thatjuk a kiildnbiiz6 iizemm6delg (iizemm6dok),kistildsi tartom6nyokesetdn. A 2, 6brhn l6that6 g0rbe mutatja be a v6kuumcs6fesziiltsdg-iiram karakterisztik6jdta PAGD 6s a vi{kuum kisiildsi tartom6nyokban, ebb6l leolvashat6 (begyrijt6si) ki6s a 6s oltilsi azazfenntartrlsifesztiltsdg6s 6ram a kiiliinb6zd para(tizemrn6dokban). m6tertartom6nyokban

A 3. 6bra egy olyan kapcsol6si s6ma,amely a talillminy legegyszertibb megval6sit6s6t tartalmazza, ahol egy egyf6zisf segldfilzisos indukci6s vagy szinkonmotort kapcsolunk pdrhuzamosan impulzusgener6torra, az amely v6kuumdi6davagy vdkuumtri6dalehet.

A 4. 6bra mutatja egy misodik megval6sit6si lehet6s6g kapcsol6sidiagrammj6t,ahol k6t motort kapcsoltunksorba 6segy tri6d6t,melyetvilkuumcscives impulzusgener6torkdnt haszn6lunk.

Az 5..6bra egy harmadikmegval6sit6si lehet6s6g, ahol k6t motortkapcsolunk sorba k6t v6kuum-kisiildsi s cs<ivet kapcsolunkszintn sorba-

A 6. dbrdn egy negyedikmegvaldsit6si lehet6s6g l6tszik, amelyn6l kdtf6zisri motort, ds k6t vr4kuumkisiil6sicsdvet kapcsolunk sorba.

272 EgelyGy6rgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a IL

pdrhuzamosan Acsovsl kapcsolt kapaciHs az 1500
q 9 a o

3.1 mFd 6.9mFd 7.9mFd

pirK0ls6kdrbencsOvel huzamosan kapcsolt kapacitAe rt5ke.

E
atr E

.tt 500

{! N ttt

e o
kapacites

-g

r00

) P

03

r0

2A

A 7. 6brin lev6 gdrbeillusztr6lja azonmdr6sek eredm6ny6t, amelyetaz els6 megval6sitrlssal kapcsol6ssal 6s haszn6ltunk fel, ahol segedf6zisri indukci6s motort haszndltunk, muazt tatja,hogy a motor fordulatszrima hogyanv6ltozik a kiilsd kapacit6sokkal, melyeketpi4rhuzamosan kapcsoltunka vi{kuum kisiildsi cs6vel,az riramkdrelekhomechanikus rdszdn6l.

A 8. 6bra mutatjaa szinlronmotorfordulatszdm6t impulaz zusokfrekvenci6jdnak ftiggv6nyekdnt, mely egy linei{ris gdrbe. Ezt a 3. 6brdnbemutatottegyfdatstt szinkronhiszter6zises kapacitivmotom6ln6gykiiliinbdz6 sorosan kapcsolt kapacit6s eset6n l6tjuk, az 6ramk0relekfomechanikus r6sz6n6l ma6s ximi4lis impulzusfrekvencidt kaptunkmindegyikesetben.

1500 E

+ lO00 E
o Ot x

Erooo :
{, E 500 E
o

H 500
E o
c

o
0 r 0 2 0 3 0 4 0 5 m6sodpercenk6nti impulzus 0 @

AC rmsfeszultsg motora a A 10. dbrrin lev6 grafikon azt mltatja fekezett rotomyomat6kn6l, melyet f6kpadon m6riink, hogy egy egyf6zisri szinkronhiszter6zises kapacitfv motorn6l a 3. 6br6n bemutatott esetben rnilyen eredmdnyt kapunk (amikor az egyen{tramot ndveljiik az dramkdrben, a PAGD frekvenci6ja ndvekszik) valamint amikor a vdlt66ramri kiir frekvenci6ja 60 Hz, a motor nyomatdk6t m6rjiik, a bemenf vdltakoz6 effektiv feszlilts6g 6rt6k6nek ftiggv6nyekdnt.

A 9. 6bra mutatja a fkezett nyomatdkri rotort, amit egy f6kpadon m6rttink, egy egyfdzis(t szinkron hiszterdzises kapacitiv motorn6l, a 3-as 6bra kapcsol6si esetdben, ahol 16tjuk, hogy a n0vekv6 befoly6 egyen6ram n<ivekv6 impulzusfrekvenci6t eredm6nyez.

{)

?rsoo

o egyendram0 teljesftmnycs6ben a r egyen6ramU feaz0lts6s csOben ir tr egyen6ram0 Aram csOben a

c,

;t00o {,
ct, {, o

n 500 o o
A

to00 E * 5oo o

g
o
O

o
l0

o 5

r0

20 30 40 PPS (pulzus /sec.)

50

60

,9

A 11. 6brin l6that6 egy diagramm, arnj azt mutatja, hogy a PAGD frekvenci6ja hogyan fngg az egyen6ramt6l, amjt az l. 6bra vrikuum csdv6re adunk 6s l6that6k m6g azok a gcirb6k, amelyek a cs6re adott egyenfesziiltsdget 6br6zo1j(k, valamint a cs6be bevitt egyenriramriteljesitrn6nyt 6br6zolj6k az impulzus frekvenci6j6nak f0ggvdnyek6nt.

A 12. gralikon a fordulatszdmv6ltozds6t mutada, egy szinkrongener6torn6l valamint a bevitt 6ram 6tlag6t, a bevitt effektiv fesztilts6get, a val6s ds l6tsz6lagos teljesitmdnyt (W-okban 6s VA-ben) egy szinkronmotorn6l a 3. 6bra 6ramkrir6n6l6s a9.6bra kciriilm6nyei k0z6tt, az impulzusszrim fiiggv6nyek6nt.

Ftiggel6k 273

8 mFd,Hiszter6zis motor 3 mFd,indukci6s

2A

40 30 impulzus/sec

lrV
A 14. 6s 15. 6bra kdt olyan inverterkonfigurdci6t 6brfu,ol, amelyek transzform6torok meghajt6sdra alkalmasak.

kimen6hull6m

A 13. 6br6n 16that6grafikon mutatja az RMS fesziilts6get az impulzusfrekvencia fiiggv6ny6ben k6t ki.ildnbiiz6, egyf6zisri kapacitiv motorn6l (indukci6s 6s hiszter6zis motor), amelyet az 3. 6bra 6ramkdr6ben haszn6lunk.

hdromfdzis0_9ener6t3 2\r--

kapcsol6s vaegy A 16.rlbrrin a3. ili:,rinlev6 egyszeriisitett ktitjiik be. m6sk6pp ri6ci6jal6tszik,ahol a kisiil6sicscivet

A 11. 6br{n a 3. 6bra egyik vari6ci6ja l6tszik, ahol az elektromechanikus 6ramkdr egy szinkrotranszmisszi6s rendszer.

amelyndliivegA 18. 6bra mutatjaaz impulzusgener6tort, 6s burkot haszndlunk tetr6daeeometri6t.

U JI

oo

00()t

0002 IN

006

(}00{

gdrb6j6ta A 20. 6bra mutatjaa V* 6s V, Fowler-Nordheim egy PAGD 6sVAD tartom6nyoknril, olyan impulzusgener6tor egyen6eset6n, amelyetpozitiv polarit6sri6lland6feszi.ilts6gii gr4z6s ramri t6pr5l hajtunk"meg, a PAGD (pulzflt anom6li6s kisiil6s) 6s a VAD (vr{kuum(vkisiil6s) 1rtEkeita teli 6s tires ndgyzetek mutatj6k.

a A 19la.6s 19/b. dbra mutatjaa kdzpontikeresztrnetszet6t 18.6br6nl6that6impulzusgener6tomak ennekm6dosit6s6t. 6s

r000 900 800 700 600 500 100

'

300 O 128 cm2 kis 6ram 200 V64

t00lcmz kis eram o 16 cmz kis eram

o 128 cm2 nagy 6ram

o{or

0.or0

0.1@ nyom6s(Ion)

r.000

|().o@

o00t

0,0t0

oto0

t.000

r0{c
A22. ihramutatja a PAGD frekvencia rilland6v6ltozhs6t a csiikken6 giunyomfs esetdn, h6rom kiiliinbtiz6 impulzusgeneri4torn6l, melyekn6l az an6d 6s a kat6d feltilet tertilete v6ltozik (16,64ds 128cm.), de amelyazonos kat6danyagot (H34-esAluminium),6s azonos cm-eselektr6haszn6l 5,5 dat6vols69okat.

A 21. 6bra mutatjaaz NGD (normdliskiidfdnykisiil6s)fenntart6/PAGD kiolt6 fesziiltsdgeket(Vo/V^) a begyfjt6st6l a kiidfdnykisiildsmegsziin6sdig, csdkken6nyom6seset6n(egy forg6dugattyris szivattyrin6l,ndgy impulzusgener6tor eset6n), melyek kiil6nbiiz6 elektr6dfeliiletekkel kdsztiltek,de azonos (H34-es Aluminium) azonoselekn6dtrielektr6danyagokkal vols6gokn6l6s azonos860 V-os DC fesziilts6gnll az fitittds el6tt.

DC vagyAC 6ram

tr nagy alam r kis aram

o &oor (Ton) nyom6s

feszUltsfu
A 23. 6bra fibrdzolja PAGD iizem6llapot a eltol6d6s6t, amikor a nyomdstcstikkentjiik, Argon atmoszfdr6ban rot6egy ci6svdkuumszivattyri felhaszndl6s6val. A 241a. 6bra mutatjaazt az 6trarr*r6i kapcsoldst, amelyeta 2. 6bra6s 20-23.6bra adatainak felv6teldhez haszndltunk, valamint a 241b. 6bra 6br6zoljaazt az 6ran*6rt amelyet a 10-ep pdldaeredm6nyeinek kapcsol6si felvet'elehez felhaszn6ltunk.

Ftiggel6k 275

11. Paolo Correa E ner gia- 6talakit6 ren dszer

amelyet a pulz6lt, abnormi{lis eszkdz egy kisUl6sicsdvet tartalmaz, Egy energia-6talakit6 t6pvan osztva.Egy egyen6rami 6s haszn6lunk, a kdr k6t r6szre kodf6nykisiil{sitizemm6dban l6da el a kistil6si energi6val amelyelekffomos vagy r6szt t6ryl6lja, a egys6g bemenetiszdrrryat, hozzonl6tre,6s a m6sikrdsz egyolyan 6ramimpulzusokat kisug6rzdsi hogy emisszids, cs6vet, tdrol6-elnyelordsz, ahol az elektromosenergi6tvagy felhasznfljttk vagy tSroljuk, mely a osszeoml6impulzusok rigy, hasznositja, hogy az emisszi6s energiSt keletkezett kimen6r6szben tudja. hasznositani r6szdt egyjelent6s legal6bb energianak sakorfelszabadul6

A talflmSnv hfttere
l. A tatflmfny tertilete
Ez atal6lm6ny olyan energiakonvert6l6rendszerekkelkapcsolatos,melyek kisiildsi cs6vet tartalmaznaka pulz6lt, abnorm6lis kcidfdnykisiildsi tartom6nyban.

2. A technika 6ll6sa v6kuumfvkistifelel6sek, amelyeka kat6demisszi66rt kat6dreakci6-erdk, Ismert,hogy vannakanom6li6s ki.il6nbdz6 reg6tavitathrgya,6s irodalomban 6s amitynet eredete magyar6zata.atudom6nyos 16s esetdn, fgy pr6b6lt6kmegalapozni, pl. az AmpereBiot-Savart6s Lorentz tdrvdnyeksegfts6g6vel elektrodinamikai ismertediik. a irodalmat k6s6bbiekben kapcsolatos A tdmdval er6ksegits6gdvel. 3. A tatdlmfny iisszefoglalfsa jellemzoek,ahola mtikod6kisiildsics6re egy amelyek PAGD tartom6nyban felt6telek, Azokaki.ildnleges teljesen miel6tt a kisflldsi csatorna m6g ds dnkorl6toz6ak, Osszeomlanak kat6db6lelindul6plazmakitcirdsek ertik kat6d-reakci6s 6llit elo,ami kedvez6az anomilliirs k<irtilmdnyeket kialakulnaaz an6dig,olyantranziens tT}Tffffi; pul<infenntart6, kisiildsi csdvet tunul^rut,egy elodllitott szerkezet,amely hogy az6ltalunk alapvet6en ahol k6tsz6rnyf6ramk<irben, az input 6ramkcir egy kodfdnykisiil6sndl k6tr6szes, z6lt, abnorm6lis ttirtdnik a output 6ramk0rt6l,amely az impulnts dsszeoml6sakor felhasznSl6 elkiil<inithetl az energidt rendelkezik. tulaj energia6talakit6si dons6gokkal cs6ben, drtdkes foglalja a kat6db6lelindul6plazmaamelymag6ba m6dszer6re, kiterjedaz energia6talakft6s A tal6lm6ny haszn6l, kddfdnykisiil6st amely pulzilltabnorm6lis zeslt, egyolyankisiildsics6ben, kezdemdnye kildvell6sek gener6lt dsszeomldsakor ilyen-plazmakit6r6sek az fdl haszn6l enneka kiv6lt6s6ra,6s energi6t 6s elektromos csatlakozik. amelyu, enlitettkisiil6si cs6hoz fogja be egy mSsikdramkrirbe, energiSt elektromos A rajzok r0vid ismertet6se a a a A tal6lm6nyt tov6bbiakban kisdr6rajzokkalegyuttirjuk le, amelyek k<ivetkez6k: jdvtSv6lt66ramfitlagiltalaaz villtozhsht,6s impulzusokban egyen6ram Az 1. 6bramutatjaa felhasznSlt 128 cm'-esH34-esAlumfniumnyom5sfiiggv6nydt mint a cs<ikkeno eset6n, csonyframri PAGD i.izemrn6d di6van 5,5 lemezrdl, aholaz impulzusgener6tomak cm-eselektr6dt6vols6ga ds a llla.ilbrinak megfelel<i van 6s van dakcinfigur6ci6ba kapcsolva, kb. 600 V-os egyendramr6l iizemeltetve. impulzusok6rt6kdta nag/ v6ltoz6s6t a kapottv6lt66ramri 6s egyen6ram A2.flbramutatja a felhaszni4lt az ami olyan eszkdzre, azonos I. 6b' egy nyom6sfi.iggv6ny6t, mint dramilPAGD tartorn6nyban, a csdkken6 potenci6lr6l mtikddtetjiik. 6s rrlnlSthat6val, azonos fiiggkat6dh6m6rsdklet6nek az frekvenci6j6t, impulzusgener6tor A 3. 6bramutatjaa PAGD impulzusok 4 elektr6dfeliiletekn6l cm-eselektr6dt6vols6gokn6l, esetdn64 cm2-es mtikddtet6s Folyamatos v6nyek6nt. 600 555 fesztilts6g futlaga V 6sazRl ellen6ll6s Ohm (l6sd9. 6bra). egyen6ramir ahola bemen6

A 4. 6bramutatjaa PAGD frekvencia iddbeli villtozfusfit egym6st 18 kdvet6 1 perces PAGD miikddtetds eset6n egy olyan impulzusgener6torn6l, 128 cm2-es ahol elektr6dfeliiletek vannak,6s 5,5 cm-eselektr6dt6vols6gok, ahol a bemen6 egyenfesziiltsdg 6tlaga560V, 6saz elotdt-ellen6ll6s 6rt6ke300 Ohm. Az 5. Sbra mutatjaa PAGD frekvenci6jrlnak percenk6nti villtozfusfut a ndvekv6tdltdsmennyisdggel, a ahol PAGD impulzusokeneryi6l6t visszanyer6 (l5sd 9.6bra) t6lt6dik, amit a nyitott kdrben akkumul6torbank mdrhet6fesztilts6ggel mdriink,6s mindenegyesesetben perces 1 PAGD mtikddtet6s utSn 15 percetviirunk, 6sezt l8-szor ismdteltiikmega4.6br6kozhasonl6 kdriilm6nyek k<izijtt. A 6. 6bramutatjaa folyamatos alacsonydramfi PAGD kisiil6sekamplitud6-v6ltoz6sht,csdkken6 a ldgnyom6s eset6n, cm2-es 128 elekh6dfeliilet eset6n, amikor5 cm volt az elektr6dt6vols6g bemen6 (a 6ttitdsifesziilts6g V). 860 A 7. 6bramutatjaa folyamatosmrikddtetdsii,PAGD impulzusokamplitud6v6ltozdsht, nagt dram esetdn, mint a cs<ikken6 16gnyom6s fiiggvdnydt,128cm2-es elektr6dfeltilet eset6n, amikoraz elektr6dt6vols6gcm 5 (az6tiitdsiegyenfeszi.iltsdg V). 860 A 8. 6braaz els6kisdrletidi6dasematikus (a diagrammja C6 kondenz6tor n6lkiil), de tri6dakdnt haszis n6lhat6 kdr. a A9.\braaz el6nydsdi6davagytri6daPAGD 6ramk<ir elrendezdse atal6lm6ny szerint. A lA/a. a 10/b.6s 10ic. 6brik a9. 5br6nl6that6 kapcsol6si slmdjfinak rujz lehets6ges vari6ci6itmutatji4k, annak csakegy r6szlet6ben. A ll. 6braa 9. 6bram6dosft6sa, (itt amelyben elektrom6gneses egy szerkezet villanymotor)kapcsol6dik az firamkorhdz. A 12. 6braa 9. flbrhnak tovdbbfejlesztett egy villtozata, lehet6vd ami teszi,hogy felcserdljtik hajt6akkua mul6torbank a felt0ltend6akkumul6torbank 6s szerep6t. A 13.6bramutatjaa nyitott kdr6 fesztilts6g6t azoknak akkumul6torbankoknak, az amelyeket atalillmhny tesztel6sdben felhaszn6ltunk, el6szdra PAGD kisiil6sektesztel6se el6ui ellen6ll6s kisiitdsivizsg6latokn6l 6s (DPTI 6s CPTI), valaminta PAGD kisiildsekvizsgilataut6n(DPT26sCPT2)6s ut6napediga PAGD ut6ni elleni4llds kisiit6sitesztek 6s (DPT36sCPT3). eredm6ny6t A 14. ilbramutatjaa teljesitmdnymdrdseket ktizvetleniil a PAGD kisiildsekel6tt 6s utiin, bemutatva mega hajt6 akkumul6torok teljesifin6nydt, a feltoltend6akkumul6torok ds nyeres6gdt egyeniiramri teljesitrndnyn6l, a meghajt6 akkumul6torok ellen6ll6sa 2083Ohm,a feltriltend6 akkumul6torok ellen6ll6sa Ohm. 833 A l5/a. 6s 15/b. 6bra mutatja az ohmikus ellenill6sain tiirtdn6 kisiitdsi gdrb6it (teljesitm6ny)kdt kiildnbdz6,6lommentes gdlcell6nak, amelyeket meghajt6 feltOltend6 a 6s akkumul6torokkdnt haszn6ltunk, a terhel6ellen5ll6s 2083 Ohm volt a meghajt6 (llla.6bra), 6s 833 Ohm volt a feltctltend6 akkumulStomill ak( kumuli{torn6ll5lb. 6bra). A 16.dbramutatja meghajt6 a akkumuldtor kisiit6si-ellendlldsi g6rb6j6t teljesitm6ny kis felhasznfl6sa a igen esetdn, amikorenergiainputot egyPAGDkis6rlethez, azohmikus adott ahol ellen6lldsa 2083Ohmvolt. A 17. 6bramutatjaegy feltdltend6 akkumul6tornak kisiit6si-ellendll6si gdrb6j6t, a miel6tt 6smiut6nenergi6t tciltcittek a PAGD impulzusok bele cisszeoml6sa, energianyeres6ge ugyanannifl tesztn6l, azaz ut6n, a mint amit a 15. 6brin bemutattunk,6s ohmikusellen6ll6s az 6rtdke833Ohm. A 18. 6bramutatjaa kistit6sigdrb6kellendll6sdt meghajt6 a akkumuldtorn6l, miuti4n teljesftm6nydt a egy igenrdvid id6tartalmri PAGD kistl6si kisdrlethez felhasm6ltunk kisdrletel6tt 6sut6n egy tov6bbikisdrleta n6l.Az ohmikus ellen6ll6s 2083Ohm. A 19. 6bramutatjaa kisiitdsi gdrbdkellen6ll6s6t feltoltend6akkumuldtor egy esetdn, miel6tt ds miut6n PAGD kfs6rletn6l energi6t nyelt el, melyeta 18.6br6n mutatunk, ellendllds 833 Ohm. az itt A20.6bra mutatjaa vide6rafrilvett 10 sechosszan rogzitettteljesitm6nymdr6s eset6t, ahol a meghajt6 (PAGD input) 6s a feltciltottakkumul6torok akkumul6torok (PAGD output)teljesftm6nyei l6tszanak. kdr A 6rt6ketszint6nilbrhzoltukaz ercd6hat6sfokfiiggvdnyekdnt. A2I.6bra mutatjaa meghajt6akkumulStorbank terhel6si fesztilts6g6t PAGD kistil6seksordn(n6gyzea jel6lve), amikordsszehasonlitjukfeltoltend6 tekkel a akkumul6torok (kiiriik) t6bb mint I 6r6s fesziiltsdg6vel folyamatos PAGD mtik<idtet6s eset6n.

A c6lszerii kialakitris lefrdsa Az al6bb ismertet6sre keriil6 kis6rleteket darab 4 Alumfnium H34-esanyagrilemezzel v6gezttik(egy 64 cm2-es6s 3 db 128 cm2-es elektr6dfeltilettel) 3 db Alumfnium (H200) lemezzel, 6s amelyekkoztil egy 64 cm2-es kett6 128 cm2-es 6s elektr6dfeliiletfi, ahol az elektr6dt6vols6gok6s 5,5 cm-est6vols6guk 3 k<tztitt villtoztak,mely kfs6rleteket vdkuumban hajtottunkvdgrevagy leveg6vel, vagy pedig99,9997o-os tisztas6gf

Fiiggeldk

277

beadvanyokmenetdt kor6bbiszabadalmi a mindsdgiig6zvolt. A leszivat6s Argonnal,mely spektroszk6piai de volt a el ban m6r ismertetttik.N6hdnykisdrletetrigl vdgeztiink hory a vi{kuumszivattyircs6re csatlakoztatva, csdvekn6l amegfelell ginhogy a leszfvott rigy m6i egy 6lland6nyom6s6llt be,m6skfs6rleteket v6geztiink, nyomds uralkodott. a 6s nyom6s utdnleforrasztottuk cs6vet igy mindig azonos el6r6se azokata toismertetjtik bemutatjuk 6s kapcsoldsokattov6bbiakban a kfs6rletekhez fiilhaszn6lt A le(rand6 m6r az amelyeket eredetik6relemben lefrtunk. v6bbidramkttrriket rijabbkapcsol6sokat, 6s haszn6ltuka kisdrletekhez:eW Edwards tipusri viikuum-nyom6smdr6t, A kdvetkez6 m6r6eszk6z0ket volt mdrni,s mely terrnopdnal ell6tva. tudtaa nyom6st mely 0,001Tor pontossdgig (30-as6s 100 kHz-ess6vszdlessdgti almdrdsre Beckmann tfpusri 225-6s6s 330-asRMS multim6terek haszn6ltunk. kalmasak), melyeket6ramm6r6sekre jelek megkiiliinbdztetds6t tette amelyek 0,1 nanosecundumos haszn6ltunk, Olyan frekvenciam6r6ket lehet6v66s megfelel1, villtortathat6 amplitud66rt6kekettudtak mdmi. A kdzvetlen analizistegy Tektronix mindk6tparam6terre. vdgeztiik kdtsugaras t6rol6szk6ppal modellszdmri, 549-es tipusokat, 6s szinkronindukci6s univerz6lis 6s Egyfdzisri, seg6dfdzisos k6tfdzisf motorokathaszni4ltunk, hogy a dramkdrben, kdrelembenis leiftunk, a kieg6szit6elektromechanikai anint azt az el6z6 szabadalmi m6rhessiik. mechanikus teljesftm6nyt (Sonnenshein g61ce116s haszndltunk akkumul6torbankokat Nagy, 12 V-os, 6 Amper/6r6s,6lom-savas ismertettink. is, a 6s A21216S) 6ramforr6sk6nt a kinyert energiatSrol6sakdnt amelyeket kds6bbiekben is Feltdltend6akkumul6torokc6lj6rarijratdlthet69 V-os Nikkel-kadmium akkumul6torokat haszr6ltunk, Alk6li elemeket kipr6brfltunk. is 6s valamintelvilegnemt0lthet6Sz6n-cink vizsg6ltuk,hogy hol alakulnakki kr6tereka A PAGD emisszi6sfeliileteket metallogr6fiaim6dszerekkel 18-astfpustimikroszZeiss-standard A kat6dona PAGD kisiil6sekhatdsdra. f6m-milaoszk6p tisztaH34-es objektivekkel6s 100 W-os nagy nagyftdsri apokromatikus kondenzorlencs6vel, k6p volt epifluoreszk6l6 is 12 6rji.inkel, fokusz6lhat6, V-os halog6nizz6t Hogy j6 eredm6nyeket higanyglz-l6mpa megviligit6ssal. a felhaszn6ltunk bels6feny tov6bbi ellilllitfushta kideriilt, hogy leirt Az elozftekben PAGD ciklusokban.iOaff, alacsony6s magas6ramrikisdrletekn6l kddfenykisiildsipulzusnill n AC RMS 6rtdk az alkalmazott6ram6rtdkdt6lnem line6ris minden abnormAlis felfel6 tclra hogy M fuan!6ltal induk6ltPAGD r6gi6 eltol6dds nyom6s-sk6l6n m6donfiiggdtt. Eszrevettiik, az l6that6,uhogya cs6readott6lland6DC ndvekedeti, a nyot6nt:mig a PAGD iizemm6degyretiszthbban A kfs6rlenrivekedett. leszfvat6si volt, sztiks6ges kb.2-3 nagys6grendet mds,ami a PAGD megfigyel6s6hez .vagyaz alatti 6ramesetdn kiiliinbdz6 AC hulldmformrikRMS 6ra hogy 1 milliamper tek sor6n art:alilltldr<, legal6bbaz elso kdt iizemm6d alatt tdke a felhaszn6ltDC 6ram drtdke alatt volt fdl nagys6grenddel azonos 6rtdket6rt el (majdfdldje ndve(Townsend 6s drammal norm6lkddf6nykistil6s), a beadott kisiil6s6s a kisebbvolt mint 0,1 Tor (l6sd 1. 6bra),azonban kezdet6n6l, a nyom6s ha PAGD szakasz kedett)a spont6n ism6t (3 PAGD impulzusokn6l azAC RMS fuarnaa Tor PAGD iizemm6dals6r6sz6n6l x 10-3 nyomdsaLatt) nyom6slogaritmus6val. volt a csdkken6 ami a bemen6 DC 6ramal6 esettegy f6l nagysiigrenddel, ar6nyos melyekkb. 500 inilliamper6rt6ket6rtekel, 6s attdl fiiggetledramolcndl, Ezzeldlesellentdtben nagt bementi 6ramokmiatt (addiga pontig,hogy fel6 niil, hogy a PAGD iizemm6da nagyobb nyom6sok tol6dotta magas mint is), 6s a egeszen Osszenyom6dtakelmos6dtak, jelen esetben azAC az el6z6 tizemm6dok nyom6s-sk6lin nyom6st6l lefel6kezdve (l6sda2. 6brasdtdtszinrikdreit),a kb. 8 Tor impulzusndl RMSdram mindenegyes kdzdtta tdrbenmozg6 nyitott kdreit).A fenti kdriilm6nyek dram (l6sda2. 6bra nagtobbvolt, mint a bemend mutatott(lineGauss-fiiggvdnyeloszl6st minden6ramimpulzusa egym6dusri egy eleknonokdramimpulzusa, 6s kb. 1 Tor nyom6sn6l 6rve el a csrics6rt6ket, a megfeleloaram6ris Y tengelyen, melyetnem mutatunk), DC nagtobbvolt, mint a bemen6 dramdrtdk. maximumazAC RMSdrtdtofttkb. 7,S-szrir is kdrelemben leirtuk, hogy a PAGD frekvenci6tszfmos tfinyez6befoly6Amint mir az el6zo szabadalmi vi{kuum6rt6ke, rdadottfesziilts6ga haszn6lt a solja,azaz:a paralelkapcsoltkapacit6s, PAGD iizemm6dban kdrelemben leirtuk, hogy a kapAz ktildnbs6g 6rt6ke,az 6ran6rtdk,az elektr6dt6vols6g. eloz6szabadalmi ha a csol6sikonfigur6ci6(sftdi6da vagy tri6da) befoly6solja PAGD frekvenci6t, egy Volframb6l k6sziilt is haszn6lunk, segitia kat6dot. M6s t6nyez6k limit6ljrfka PAGD kisiil6ami hidegemisszi6s segddelektr6d6t m5r leirtunk. A most kdvetkez6adatokmutatj6k a PAGD frekvenci5ra si iizemm6dot,amit az el6z6ekben para6ramkor-frekvencia ahol a 9. 6brdnl6that6 bemutatott adatokeset6n, val6 hat6sukat. l. tdbl{zatban Az tort6nik,mely 6rt6ke800 6s 150 Ohm kcizdtt l6tszik, egy Rl ballasztellen6ll6ssal m6tereinekszabillyzdsa kdzdtt),6s egy ndveli a r6adottilramot,anely az kfs6rletikdrtilm6nyek bemutatott vr4ltozik l. tilbl{Lzatban az az kciriilm6nyekkdzdtt (amikor az L tAbl{natnfl, fuam&t6ke nagyobb,mint 100milliamper) rin. magas6ramri kdrelmiinkben. ftil a PAGD fiekvenciakat fogja emelni,mint ahogyaztmir leirfuk azel6z6szabadalmi

278 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba II. a progresszfv 42. tdblazat mutatjaegy adottfrekvencia eltol6d6s6t amikoraz sftdi6dakonfigurdci6 eset6n, (l6sd pl. az l-3-as csoportot 2. tdbl{naton) alapfrekvencia Hz. Enneka frekvenci6nak eltol6ddsa 200 az a a nagyobbnyomdsri r6gi6k fel6 a PAGD emitt6l6kat6dkil6p6simunk6jdnak miatt kdvetkezikbe, eltol6d6sa mivel ezt a kumulativ impulzus-szdmlfll4s mutatja,hogy az elektr6d felszindnbekcivetkez6 6gy kr6terkeletkez6snekkdvetkezrnenye. els6egymilli6pulzusutin az an6ddalszemben a Az lev6 kat6dfelszin6t ter jesenfelhasogatj6k emisszi6s az helyszfnek, k6zpontokvagy helyek,6sezj6l megfelelannaka ktiszdbnek, amelyeta 2. csoportmutat a 2. tibl{naton. Amint a kat6dfelszinek az betcirnek, impulzusfrekvenci6k6Ital6ban6lland6ak maradnak, a gondolmint ahogyaza2.tdbl{r;at3-as6s 4-escsoportjr4n l6tszik. is Eredetileg plazmaburkok koztunk azon,hogy a profilj6naka megvfiltoz6sa elektrosztatikus eloszl6s6nak, miatt l6pett be, mely esetleg tiikdrszimmetrikusan a lerak6dott csapd6ba esettsemleges atomok6s ionok kdvetkezm66s nye, vagy az autoelektronikus hidegemisszi6s mechanizmus v6ltja ki m6sodlagos ionbomb lndsokkdvetkezm6nyek6nt. (az Azonbana lemezek polaritds6nak megv6ltoztatdsa exan6d, mint kr6termentes kat6dbombdz6sa) tcibbmilli6 impulzuseset6n levegriben, ercdeti az emisszi6s vagy kil6p6simunkavisszanyerdsdhez vezetett, mindaddig,arnigateszttartott(1,5 x 104 impulzus), mint ahogyaz a2. tdbllaatonl6tszik 2-es4-es a 6s 5-6s csoportokesetdn Ha az elektr6dokat is. kizdr6lagcsak an6dk6nt haszn6ltunk, akkor Mt matattaa metallogr6fiai vizsgillat,hogy a hosszri PAGD iizemm6dban val6 mtikddtetds nemcsak an6dfelszint az tisz(mint ahogy az elektrom6gneses, tftotta meg a adszorbi{lt, megktitdtt gdnokt6l indukci6stekercsekbqn is el6fordulionbomb6z6s), teh6tmegtisztitja clltfirgy feli.iletdt el is simitja a molekullk er6zivhat6sa a 6s kdvetkezm6nyek6nt. megforditottkat6dokfelszfn6nek A megfigyel6se matatja,hogy ugyanaz tisztit6 6s azt a egyenget6 hat6smegfigyelhet6 akkor.is,ha egy lemeztkizflr6lagan6dkdnt haszn6lunk. megforditott A kat6dok feliiletdnek megfigyel6se mutatja, azt hogy ugyanazahatils figyelhet6meg,mint akizfu6lag an6dk6nt haszndlt feliiletekn6l.iW u PAGD frekvencidkmegndvekeddse, az elektr6dokpolarit6s-megfordftdsa amit okoz,nem akr6tercz6s sorrinkiv6ltott anyaglerak6d6s fiiggv6nye, hanemaz e,r;rrtt6l6 kat6dkil6p6simunk6jdnak a fiiggvdnye. Egy m6sik v6ltoz6,amelyik a PAGD frekvencia6rtdk6tbefolySsolja, a csoben az lev6 96z molekularis termdszete: 3. tiblilzat mutatjaa ki.ilcinbtiz6 a frekvenciSj6t leveg6nek az Argonnakugyanarra impula 6s az zusgener6torra, melyeta2. tdbllnatonbemutatott tesztekn6l haszn6ltunk.Ldtszik, hogy az Argonn6lsokkal magasabb frekvenci6tkapunkaz abnormdlis kddfdnykisiilds impulzusaira, azonosvdkuumeset6re, azonos betdrt kat6dra,mint leveg6keverdk esetdn.Ezeketa m6r6seket mind a kat6dtart6oszloptdvdndl elvlgzett 35 oC-os h6m6rs6kleten mdrfiik. A mtikddtetds idejeszintdn egy olyan v51toz6, a kat6dfrekvenci6jrlt karakterisnikhjhtbefoly6solja, ami 6s mivel ez a kat6dpasszivflitdsdvelfiigg cissze, egyolyan effektus,amelyikhangsrilyozottabb, ez magasabb nyom6sokn6l, magasabb 6s frekvenci6kn6l. A kdvetkez6 r6szben megvizsgdland6 hi6da 6ramkdrt a felhaszn6lva l6tjuk, hogy a PAGD gener6tor impulzusfrekvenciflja cm'-es elektrdda-feliiletekndl 64 csdkkennifog, egy 0,8 Toros nyom6sni4l, Hz-es 4l 6rt6krdl6 Hz-esdrt6kre15perces folytonosiizemesetdn, mivel a kat6dtart6 h6m6rs6klete oC-r6l44 "C-ra 19 oC-os emelkedett. Amint a h6m6rs6klet el6ri az 51 telitdsidrt6ket, akkor a frekvencia 6 Hz-esdrtdkn6l is be611, ert az 5rtlkettartjaaz elk<ivetkezend6 percben. es 48 Azonban althoz,hogy meger6sitstikezt az id6ftigg6 flit6si effekrust6s ktisz<ibdt, elv6gezfiik ugyanert a kfs6rletet rigy, hogy ugyanann6l nyom6sn6l (128 dm2feliiletet, a kltszer nagyobb kat6dfeliiletet haszn6ltunk amikb. k6tszer olyanhosszfid6szakalattmelegszik pr6b6ltukki, hogy 18 fiil), s ezt a nagyobb feliiletetrigy alkalommal perces I iizemi szakaszokat haszn6ltunk, melyeketl5 percpassziv hiit6sv6lasztott egym5st61, el rigy, hogy a kat6dh6mdrsdklet 6s 25 oCh6mdrs6klet 20 peri6dus kdzdtt ingadozott, mindenegyes kezdetdn. Az eredmdnymeglep6volt, mert azt mttatta, hogy egy nagy feliiletri cs6ndl,amelyetlassabban lehet felfriteni,azonos PAGD frekvenci6kn6l sokkalkorrlbbifrekvenciacs<ikkendst megfigyelni.(Az els6 <jt lehet percenbeliil a frekvenciaa fel6re csdkken,a megszakitott haszn6lat eset6n'is.)Akkor is, amikor nincs jelent6sfiitdsi effektus(a h6m6rsdkletkiildnbsdg kisebb,mint 1,5 'C) a kat6doknrll (l6sd4.6bra). A kis6rletek megismEtllse aztmutatta, hogyaz5. Sbr6nak megfelel6 m6donaz av6ltoz6,amelyika PAGD frekvencia cs<ikken6s66rt felel6s,az a felt6ltend6 akkumulStorok illlapota, tri6da 6ramk<ir a kimenetdn: 5. ibriln lfut\ az hat6 frekvenciaadatok gyorsancscikkennek, meredeken felt<ilteni akkumul6torsort, nyitott v6gha kell az a n6l, amikora tdltend6akkumul6torok nyitott vdg6ndl fesziiltsdg (340 V-n6l nagyobb a lassabban emelkedik fesziilts6gekn6l) logaritmikus egy m6rt6kben, akkora frekvencia6rtdk stabilizdl6dikegy 6l1and6 6rt6ken. Az adott6ramkdrndl, feltdltend6akkumulStorbank a tulajdons6gainak fontossilga PAGD miikdddsre a abb6la tdnybdl szirmazik" hogy a cell6k szima6sa felt<iltend6 akkumul6tor bels6kapacit6sa PAGD freka venci6tnagymdrtdkben (l6sd4. tdbl6zat): az akkumul6torbank befoly6solja ha cell6inakszfumht 29-161 3l-re ndveljtik,azazTVo-kal, akkorez a frekvencialO-szeres csdkken6s6hez vezet,6s tovdbbicellaszdm-ndvel6s a

Fiiggel6k 279 feltOltehogy nehdz az megsziinteti jelens6get.Ez effektusa sk6lafels6rdsz6nal*rozkapcsol6dik, a teljesen a fesziiltsdgemeghaladja PAGD amplitfd6 potenci6lj6t.Az ni az akkumul6tort, amint az akkumul6torbank hajtottukv6gre0,8 Tor PAGD gener6torral elektr6dfeliiletti a ilyen m6rdstugyanazzal 128 crr?-es Osszes (l6sd nyom6snifl, trir5da-elrendezdsndl 9. 6bra). 6s van permanens tere,ha longitudindlisan orim6gnes a a is M6s tdnyez6k befoly6soljdk frekvenci6t: ki.ils6 ds mez6k,kiils6 elektrosztatikus elektrom6gktils6 pulzillt m6gneses az elekf6drik kdzti t6vols6gra, ent6lva induktiv kapacit6sok, k0t6tt kapacit6sok, neses mez6k,a ftildeldsbizonyoskonfigur6ci6i6s a pirhuzamosan az beadvdnyban elektrovagy az dramkdr6nindukci6s6rt6ke, arruntezt m6r leirtuk az eredetiszabadalmi r6sz mechanikus hat6sak6nt. mint a frekvenci66,mivel kevesebb modul6l6sa egyszenibb, A PAGD impulzusok amplitud6j6nak a tnyezobefoly6solj ezt a pararntert: potencidl 6rt6ke, 1. az alkalmazott t6vols6ga, 2. az elektr6dok dramok eseten. m6r alacsony mint ahogyaztazel6z6beadv6nyban ismertettiik 6rtdke, 3. a nyom6s hogy el64nkaz 6t6s potenci6lnagys6g6t az behat6rolja elektr6dt6vols6g a nyom6s, Mivel a felhaszn6lt tdnyez6, ez a 6. 6s 7. 6briml6ts a feltdteleit, PAGD amplitild6nala nyomds legfontosabb a fesziiltsdg i.it6si (kb. 500 milliamperes) a 6ramn6l ugyanann6l sftdi6da(5 6ramn6l,6s magas, a szik alacsony, milliamperes) J6l cmt-esfeliiletreH34-esAlumfniurnlapokra,6s 5 cm-eselektr6dt6vols6gra. l6tszik, konfigurdci6ndL,I28 lev6g6si a azonban mdr6eszkdzeink fiiggvdnye, pozitiv 6snegativkomponense nyom6s a hogy az amplitud6 24OVkomponenst hiszena negatfv negatfv cstics6rt6k6t, 6rt6keimiatt nemtudtuklemdrniezenimpulzusok Azonbanaz elektr66ramf kfsdrletekn6l. 6s 6ramrikfs6rletekn6l, 120V-n6l a magas n6l lev6gjaaz alacsony hogy DC azt RMS mdrds6s a tdltend6akl<umul6torbank mdrdsei mutatj6k, d6kn6ltdrt6n6pulzus-amplifiid6 6rt6kig,egy adottpotenci6l6s a egy ndvekszik, amintcsdkkentjiik nyomSst maximi4lis komponens a negatfv az haranggdrbe-vdltozdsa impulzus6rt6kn6l, de nemfigtelhetri meg a nyomdstLl elektr6dtdvolsdg fuSS6 eset6n(l6sd 7. 6bra),a negattvamplittimdrr ldttuk a magasalkalmazott6ram. amplitfidhnak,mint ahogy azt RMS 61lagdrt6az terjeddtartour6nyban impulzus-amplitud6 eseldre. 0,8-0,5Tor nyom6sig A d|-komponens 6s ke 320-480V-ig viltozik, 5,5 cm-eselektr6dt6vols6gn6l 540-580V-ig terjed6egyenfesziiltsdg-v6ltoz6smegfetdltendf kapacitdsbank az ndt.A PAGD amplitildf lvitikus tdnyezci optimdlisdramkdrbenfelhaszndlt, lelcimdretezdsdndl. teljesitmdny-6tviteli mrir leirt elektromechanikus az 6ramktirdkfejleszt6se el6z6ekben Az ismertetend6 Amig ez az mtir ismertettiink. kdrelmiinkben keletkezett, melyet el6z6szabadalmi m6dszerek fejleszt6sdb6l kcidf6nykisiildsi (kapacitfv 6nindukt(v) felhaszn6lta abnorm6lis az kdzvetleniil 6s csatol6s elektromechanikus a segits6gdvel, ieinvert6ltunka vdkuumgener6tor teljesitmdnyb6l impulzusokat, amelyeketa DC bemen6 a keletkez6energifit lehet6legeredm6nyekdnt f6 lenlegifejleszt6s c6ljaaz volt, hogy az itt leirt kisdrletek mdrdsei megfia hat6konys6g hatdkonyabban kinyerjiink rgy zdrt irankdrbdl, irgy, hogy az energia6tviteli egy kivihet6 legyen.Ideilis esetben, pulz6ci6kban vagy impulzusokban gyelt bels6leggerjesztett endogdn tigy, hogy 6s bemenet6n6l kimenet6n6l, rendszer kelleneelvflgezni-a DC dsszehasonlit6 teljesftm6ny-m6rdst megkeriils fell6p6vesztesdgeket,ez megakadillyozn|, vesszlika kiil6nb0z6komponensekben figyelembe felsetdn aplitud6k eset6n, a viltoz6 frekvencidk, ami a hetn6a m6r6siprobl6mdt soK6leenergia6talakul6s Kezdett6l az tesz 6s ldp a PAGD iizemm6dn6l, sziiks6gess6 bizonyosegyenir6nyililst invertercs6kimenet6n. f6l m6donhajtsukvdgre.A korai 6ramkdrdk feladatot lehetdlegegyszerfibb a fogvaaz volt a cdl, hogy ezta (hogy a kcitve voltak sorosan m6dszereket haszndltak, aholegy kapacitfvdramkdrrel hull6m-egyenirdnyft6si kdt akkumul6torbankegyenilramaelktildnithet6 legyen), rigy, hogy a felttiltend6 akkumul6torokatszintdn A nyertgvissza. csakkis r1sz9t energi6nak bevezetett a ez sorba kdtdtttik, 6tm a megold6s PAGD gener6torba k6t akapacitilst r6szre.osztotta, h1d hutldmil,egtenirdnyftd bevezetdse m6don egyteljes 8. 6brdnbemutatott pedig 6s hfd melyek jele C3 6s C5, az egyenfu1nyit6 bemenetel6n6l egy C4-gyel jeldlt kondenz6tort kapcsoljuka PAGD pedig sorbakdtve vdgiil is parhuzamosan k6tiink, 6smindh6rmat mindkett6vel sorosan mtikddhet, ugyanabban folyamatosan gener6torra. kdzdtt egy DC motor,vagy gener6tor Ezenkdriilm6nyek egy tiiltend6akkumul6helyettesitjiik de az irdnyban hid U I 6s U2 kimenetdn, ha ezt az induktiv terheldst a vagy a tri6daaz kell kondenz6tornak megmaradni 6trar*6rben, torbankkal, akkorvagy a C4-espfuhuzamos kell ekinyos, rigy, hogy egy C6-oskondenz6tornak a C4-est ami kell konfigur6ci6nak megv6ltozni, kevdsbd k6tkat6dotkell a Tjelti kisiil6si cs6axidlissegddelektr6dj6hoz el6ny0sen C a felv6ltani,6s egy elektr6dot, jutunk. Ekkor 15-607o-osenergia-visszanyerdsi h6nyadost ni, igy a 8. 6bra els6 tri6da-konfigurrici6j6hoz jelenl6v6potenci6l6s 6rade bevezet6s6vel, az egyenkinyit6hid kimeneteldndl drttink el,a C6 kondenz6tor k6kaptunk.Ilyen kcirtilm6nyek voltak, mint amiketa C4-esoptim6lis6rtdkdn6l mok sokkalalacsonyabbak 6s semtudtukhat6konyan befognia kimen66ramkdrben, mivel a tdltend6 zdtt a cs6b6lkijiiv6 teljesitm64yt

tr. 280 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a az igy az D1 akfumul6torbank 6s D4 di6d6imegakaddlyoztdk 6ramvisszatfr1sdt, u 6ramimpulzust elnyelte sora. ktizotti plazma, elektr6dok az fiit6se6spuazitaoszcill6ci6k az elektr6dok teszi a sziiks6ges segits6g6vel oldottukmeg,ami mdg lehet6v6 A probl6m6ta9.5brhnl6that6kapcsol6s hfd az kdzdtt a kapacitiven t6rolt ttiltdsekn6l, egyenfuflnyft6 beoszcill6ci6k kapcsolatot majdnemsinusos a funkci6it egy egyetlenrdnyit6 kdrbe,egy de a menetel6n6l kimenetel6n6l, integn4lja C4-eskondenz6tor 6s m6donhelyeziink aszimmetrikus, kapacittvhldformdjdban, melynekjele C7A 6s C7B, melyet trlanszverzlilis az kdtjtik a t6ltend6akkumul6torbanY,kal, 6spfuhuzamosan akapacitivhidba,a C3 6s C5 kondenz6torokkal, hogy k6hid D5, egyenir6nyit6 kimenetein6l: D6, D2,D3. Ez a m6sodikkapacitfvhid fgy van elhelyezve, a D2-es keresztiil. a T cs6 segddelektr6d6jrft Ha zdppontja A an6dhoz az kapcsol6dik C5-6skondenz6toron a 6s C7B hid funkci6jaa C jelti kat6dhelyett,akkora C7A kdtjijk, a D5, D6 csom6pont 6sD3 csom6ponthoz a A kapacitivhid el van szigetelve tdltend6aklrumul6torhoz kapcsol6dik C3-askondenzfutoronkeresztiil. a atdlmely szint6nmegakad6lyozza fesziiltsdge stabilizdltaD7 6s D8 egyenir6nyft6kkal, bankt6l,amelynek tdlt6s6tvitel sor6ngenerilltan6d keresztiil. elektrosztatikus Az t6s sziv{rgdsfta C7A 6s C7B kondenz6toron keresztiilmenneka tdltend6akkumul6torbank melyek a C3 ds C5-tiskondenz6toron 6s kat6doszcill6ci6k, melynek p6lusaihoz, keresztirdnyri kereszttil, egyemrinyit6hidkimenetel6n6l, az a C7-eshfd transzduktoron hogy a teljes hulldmegtenirdnyioszcilldci1it el kell vdgni az egyenir6nyft6hfd bemenefinelfelhulldmolcra, ezenkdrtilm6nyekklzdtt a C7megval6sulhasson. Val6j6ban teljesftm6ny Stvitele tds s az elektrosztatikus m6s 6ramkdrivfltoz6kat szint6n a amennyiben elnyomnd, elttintetnd PAGDjelensdget, es h{d eltdvolitdsa h[d megvlTtoztatndnk. keresztirdnyi, transzveru{hs ez6* ennekaz iljszerii dramldrnek egt fontos rdsze.A A 10. 6br5nlSthat6ennekaz firankdmek egy vai6ci6ja, ahol az 52 kapcsol6vallehet az elsok6t variSci6tbeilllitani(l6sd9. 6bra). dinamikusimpedana A kapacit[vhid jelenldte hatdkonyan csdkkentt CPjelii tdltendriakkumuldtorbank nagyonnagt impedancia karalterisztikifttozkdzelit,amelyben cidjdt, rigy, hogy a kimen6 6ramkdregy olyan jelenik mega T csfihdzkdpest,egt bizonyos potencidl alatt, ds egl nogyonalacsonyimpedanciaezenlcilszdb potencidl fi)ldtt. val6sultmeg,,ahola szerkezet energia-visszanyero Ezzela m6dositott6ramkdrrel egy nagyonhatdkony dramldrtill, melyaz impulzusokat visszanyer6se lehetsdges, hogy a bemenri rigy, PAGD energiaimpulzusok kivdltja, ffikt{ven elkiildni)lhet ez a tdltdtt kr)r. Ilyen k<iriilm6nyekkdzdtt ez a kimenetn6l lev6 6ramkd'r, a mely az energi6tftllveszi, nincs krizvetleniil kapcsolatban bernen6,az impulzusokatgener6l66ramktinel. Ennek a feltdtelnek az eldrdsekritilaxan fugg o transmerzdlishid nagt kapacitdsdtdl,amelyik k6pesa T kdz<itt tal6ltuk,amit azt Ezen cs6b6lkijdv6 energi6t dtvinni a CP tdltend6akkumul6torbankba. kortilm6nyek a melyeket PAGD impulzusok hogy a nagt csticsdramimpulzusok, majd be is mutatunka kdvetkez6ekben, tisszeomldsa okoz, tribb energidt ad le, mint amennyita kivdltdsukhozbe kell feHetni, 6s ez a megfigyel6s (abnormi4lis impulzusdra6s anomdlids fesztilts6gr{ram-karakterisztika is m6s megfigyeldsekkel egybev6g, jelennek vannak, amelyek a PAGD iizemm6d kat6dreakci6-er6kn6l mok sth;,- melyek az anom6li6s a hidegemisszi6j6t kfsdrik. A kfs6rletekeddig aztigazoljdk,hogy a teljesitmdnykinyerdst C3 ds C\-ds, valaardnyosantudjuk nrivelni. mint a kdt azonosC7-eskapacitdsnriveldsdvel leirtunk ds mely a 6pithet6 amit az el6z6 szabadalomban be, A 10.6bra6ramkdre egy olyan 6ramk<irbe egy az kapcsol6val sdntdlhetjiik Ml jelii R rolI. 6brhnl6that6, ahol a visszanyert energiaegyr1szdt S4-es 6s betorral rendelkez6 indukci6smotorba,olyanm6ndkig,amelyetaz R4-espotenciomdter a C4 kapacit6s illlitdsdv ki v6las al ztunk. rigy, ahogy a 12. ibrhn l6tszrk, azert,hogy a meghajtdds A 11. 6bra rlramkdretov6bbfejleszthet6 mert a meghajt6akkumuakkumuldtorbankokfunkci1jdt 6s fetcserdlhessi)k, ez azdrtsztiks6ges, feltdltendd 6s akkumulStorbank6, l6torbanknomindlispotenci6ljasokkalmagasabbnak lennie,mint a felt<iltend6 kell mivel a tdlt6akkumul6torok fesziiltsdgdnek kell 6rni a PAGD ciklus elejdna cs66tiit6si,begyfjt6sifesziiltel pedig kell sdg6t, afeltdltenddakkumuldtorfeszilltsege kisebb hogt leg/en,mint a kioltdsipotencidldrtdke. 6s a rigy, A 12. 6bragyakorlatilag 11.6bra6ramk0r6nek megdupl{a;dsa, hogy a k6t kdr tvonosBPl 6sBP2 a hat k6tir6nyrikapcsol6val ell6tva,amely 51-56 kapvan akkumul6torbankot taftalmaz,6s darabk6tp6lusri, akkor vannak{trIitva, mint ahogyez l6that6, csoldsi helyekre6llithat6be.Amikor a kapcsol6k Ahelyzetbe az meghajt6+61t6 mtikddik, ds amint l6tjuk, a aBPl akkumul6torbank mindk6taramkdrszhmilra 6ramk<irkdnt pedig haszn6latos,6s als6r6sze az BP2 akkumul6torbank ftilsri rdszea ftils6 aramkor tdlt6 akkumulStorakdnt mtik<idik.Amikor a BPl akkumulStorbank r6szbenkisi.ilt, akkor rigy az als66ramkdrtdlt6akl<umul6torakdnt kapcsoljuk6t a kapcsol6t, 6llnak be, ami az aklatmuldtorbankfunkci1jdt hogy a kontaktusok helyzetbe a.B mindenegyes megfordftja,6sigy lehetovd teszi mindenegyesSramkdrben motoroktart6smiikOdtetdsdt, a esetben, amikora kapcsol6t 6tkapcsoljuk.

Ftiggel6k 281 feltdltOtt, egy fiilhaszn6lv&, teljesen A gyfurt6 adatain elindulva,6sa kdvetkezl rlszbenleirt framadatokat 20 tisszesen 6ra,6sez megfeltdtelezve, optim6liskistit6siciklusa0,3 A i4ramot 6 A 6r6sakkumul6torbank kdzdtti 6rt6knek(12,83V/cella nyitott dramkdrifefelel egy 100 7o-os kisebb,mint 1 Vomar:ad1ktdlt6s 6s egy 86r a 6s szultsdg azinditfusnii 10,3V/cellattilt6fesztilts6g teljeskisiil6sndl). a kisiit6simechaniznus kufiiggvdnye, kisiitds egy 4-56r6siddszegmensben a a melynekid6benlogaritmikus lecseng6si mulativelj6r6s, (azaza teljes ciklus 20-25 %-ban)gyakorlatilagline6risnaktekinthet6.A kisiitdsi gdrbe linearizfililsaaz akt6rol6sikapalesz egyrejellegzetesebb 6sjellemz6 mgaz akkumul6torcell6k kumul6torbank oregedds6vel csdkken6se. cit6s6nak 6s kapacit6snak 98 Yo-asofin a nyitott 6ramkdrfesziiltsdge a megmakb. A megengedhet6 titltdskistit6si nem nagyontireg 6s nem sok cikkdztitti ar6nyline6ris marad,ha az akkumuliltor m6,g radt relatfv kapacit6s lesz amelyegyremeredekebb az id6vel, eredmdnyez, ez lusbanvett rflsrt; a gyakorlatban egyolyan g<irbdt viszontrdviabszohit kapacitdsa pedigcsdkken. celldkegyrecsdkkend A mig w abszolrit tdrol6sikapacit6s vezet. aeUU iddhdzds tovdbbilinearizdci1hoz TettAttesi vizsg6lunk, db. t2 46 rdszben kdvetkezendd melyeta mostani6s ezut6n 6ramkdr, bemutatott A 9. 6brhn mindegyikg6lcella6 A 6r6s meghajtdsdra, haszn6la v6kuumcsdvek V-os 6lom-savas akkumul6torbankot akkumul6torcella. pedig28 vagy29 db. 12V-os zsel6s kapacit6ssal, a tdltend6akkumul6torbank 6s 6rtdkk<iztitt b6rhol ll,2 A tdltend6akkumul6torbankot V 6s 12,8V/cella (nyitott 6ramkdrifesztilts6gek) gdrbe ar6nyoss6gi r6gi6jdnbeliil, az6rt,hogy a tdltdtts6glegal6bbSl%o-os haszndltuk, relatfv kapacit6si a kdz<itt, amit most 2 tartom6ny 6s 100Yo-a n0vel6sdt eldrjiik (azazpl. 20-t6l70%-ig) a teljestdlt6kapacit6si PAGD futamnakneveziinkmajd, kb. 20-30 tesztinkfdl. A tdlt6si folyamat,amit mostant6l v6ltozatlannak percetvett igdnybeoptim6liskiirdlm6nyekk6zdtt. A meghajt6alftumulitorbank ugyanennyiid6 alatt 6ltal6tipikua fcil, 4-Il rlszdthaszndlta mikOzben nyitott kdri fesztilts6ge banaz eredetiteljeskapacit6s6nak Vo-os egy san0,1-0,2V 6rt6ketesettcell6nkdnt PAGD futamut6n,valahola nyitott fuamk6rit2,8 YlcellflsfesztiltA t6ltdtts6gi k<jz6tt. 1007o-os relativkapacit6s) 6s s6g(100Vorelativkapacit6s) a ll,2 V/cella (2 Vomaraddk 46 cellax 12,83Ylcella x 0,3 A = 3,5 KWh elvileg20 6rax a hat6rdrt6kn6l, tdlt6akkumul6torbank kapacit6si pI.20 6rax29 db x 12,83V/cellax 0,3 A akkumulltorbanknak ds kellenerendelkezrie a feltriltend6 6rt6kkel a = 2,2 KWh-valkellenerendelkeznie. a kapacit6sa, nagytdlt6tts6ge fesziiltsdgnek Mivel az akkumul6torok (a gyirt6k szerint,)ezdnfeltdteleztiik, hogy a nyitott 6ramszakaszban a linedrisfiiggvdnyeaz ar6nyossdgi maradttelaz meghatdrozza akkumul6torban szakaszban kciri fesztiltsdga gydrt66ltal megadottar6nyoss6gi jes relativ tdltdskapacitiist, amig felhaszn6lhat6 is teljesitm6nyidejdt a kisdrletilegmdrhet6nyitottkdri fe6s sziiltsdg alapj6n. (2 haszn6ltunk db. 128cm'-est,1 db. 64 cm'-est),amelyeket 3 Ezekben kfs6rletekben db vdkuumcscivet a ds a a haszn6ltunk PAGD futamkfs6rletekn6l, 0,2 ds 0,8 Tor nyomdstartomdnyban, 1-120Hz-esfrekvenci6n esetdn. egtendram 0,2-0,6 Amperebemend amelyeket fjonnan olyan celldkattartalmaztak, akkumul6torbankok, mind a feltdltend6 Mind a meghajt6, Ezek az akkuV/cella volt (nyitott dramktinlkesetdn). 12,4-12,55 kezdetifesziilts6gtik vettiink,ugyanakkor kisdrleteket bemutatott Azonbanaz 5. thbli.zatban rendelkeztek. mul6torok33-35Wh/kg energiasrinisdggel utrini 6. majdneml2h6napig tartott,ami a v6s5rl6s ki, v6lasztottuk amelyid6tartamra egy olyan sorozatb6l volt az t6rol6kapacit6s cs<ikkenflse eltelt id6benm6r 6szlelhet6 az oreh6nappal kezd6ddtt,ezertaz abszolirt ged6s a tdltdskisiitdsi ciklusokmiatt. 6s a akkumul6torbankokat, ttintentikfel. A D bettijeldli a meghajt6 Az 5. tilblinatban kisdrleteredm6nyeit 8 mindig tri6da-konfigurdci6a (2. C betfijeliili a feltdltend6akkumul6torokat oszlop,5. t6bl6zat), kisdrletek a 6s ban trirtdntek, b jelSli a kis6rletekiui nyitott kcir fesziiltsdget a kis a je161i kis6rletutdni feszilts6get, a vannak6s vagy 15 vagy 30 percigtartottak(lflsd 26. oszlop),6s mindig a melyeka 3-as6s 4-esoszlopban jelcilik. A cell6kmegfelel6 az nyitott 6ramkdrifesziilts6g6t 5. oszlopban PAGD futamut6ni fesziiltsdgdrt6kdt az melyeta gy6rt6gdrb6jealapj6nvdrhatndtnk, hdnyados6t, tal6ljuk,6s a v6rhat6teljesrelatfvtciltdskapacit6s 6r6k m6g visszamarad6 miikdd6si tal6ljuk az elmdletileg tal6ljuk. A 7. oszlopban 5. tfublinat oszlop6ban 6. (Wh-ban)%o-os vdltozata, vagya felt6lami a 6s maximum6t, a 8. 6brdnl6that6 relativ kapacitds ekvivalens kapacit6sveszt6s6ben, vagy kapacit6snrivekeddsdben, a meghajt6akkumuldtorbank tend6akkumul6torbank az adjamindegyikPAGD futamkis6rletutdn akkumul6torokban kisi.il6s6ben el6. Az 5. tiblilzat 9. oszlopa 6ll (befektetett?) energidt kfa tal6ljuk mega kinyert 6s elveszett marad6 teljesKWh 6rt6ket6s a 10.oszlopban nyeresdget (melyeta12. oszlopban sz6mitott 13.oszlopban tal6ljukazellvrleg tal6lunk),6s a s6rletek alatt nyitott fesziiltsdg lemdrhet6 A egy-egy6riiralebontva. kis6rletben sordn, a vagyvesztesdgetPAGD mtikddds (a utdn)6s a meglesz6mit6sa teljesitm6nye m6rtvesztesdgek PAGD energiatermel6s alapj6n megj6solhatd a fibrinolva.A (ahol a 100% esetdn l6tjuk a 14-15.oszlopokban keriiliink egyensrilyba) felel6hatdkonys6gok a a a16. oszlopban 12 V-os cell{k szhmalfitszik, cs6azonositSsi lftjuk a 11.oszlopban, PAGD frekvenci6t

282 Egely Gydrgy:Bevezetds t6rtechnol6giflball. a a a a az van, a kat6d6s anddfeliiletek 18.oszlopban, elekr6d anyaga 19. oszlopban, szitma 17. oszlopban a (9. 6braRl ellen6ll6sa) oszlopban 20. l6tjuk, a cs6kimenetihid kapacit6sdnak felhasm6ltinput ellen6ll6st a kapacitivhfdkapacit6s m6rt6keaftanszverz6lis l6that6, mindenegyes lrtlke (C3 vagy C5) a2l. oszlopban vagy kisegit6 helyzete6s igy a pilrhuzamos l6tszik,az 54 kapcsol6. ban (C7A vagy C7B) a 22. oszlopban l6t(l5sd 11. 6bra)a23. oszlopban a24. oszlopban l6tszik,a v6kuum6rtdke kar elektromechanikai helyzete l6tszik az {ramkdr l6tszik,6s a 2'7,28, 29-esoszlopban krizti tdvolsdga 25. oszlopban sz7k, elektr6d6k az (a 6rt6ke,az R4 kapcsolatC4-kapacit6s p6rhuzamos ktjr6nek st6tusza pdrhuzamosan elektromechanikai (melyetstroboszk6pikusan mdriink). motorbemen6 ellen6llSs a motorfordulatsz6ma 6s vhrhat6 a kiindulvakisz6mitottuk rendszer Az 5. tfubll*atezen adataib6l kiindulva,dsaz els6k6t pdld6b6l n6lkiil, megszakit6s Az ahol a rendszert alapj6n. L plddban, hat6konys6g a nyitottkdri fesztilts6gm6r6sek 5t n6tt kapa43 teljeskapacit6s6nak o/o-val (k6tszeres folyamatosan mtikddtetttik, tciltend6 akkumul6torbank a csdkkent kb. kapacit6s6nak 7 %o-val akkumulStorbank citSsndvelds), ugyanazon id6szakalatta meghajt6 6s ftiggv6nyek6nt), (ami 10 %o-os kapacit6s felel relativ kapacit6scs6kken6snek meg az indul6, kb. 77 Vo-os a 6ltal kinyert energi6t felel meg.A feltdltend6akkumul6torok amelyaz 5. tilblir:at6-os 6s 8-asoszlop6nak (0,835KWh), amelya tdltend6akkumul6torbankn6l kdvetkez6kdppen kapjuk meg: a kezdetiteljesenergi6t (1,823 1. mdrhet6a kis6rlet elott (az 5. t6bl6zat9. oszlop6nak sora)levonjuk a virhat6 teljes energi6b6l tal6lhat6ak PAGD kisdrletutiin,'igy mega KWh, a 9. oszlop2. sora),mely a tdltend6akkumul6torokban teljesenergiit: 0,988KWh (10. oszlop),mely 21,5perces kapjuk a tdltend6akkumul6torok 6ltal megkapott Forditvais elvdgezhetjiJkszimitilst,ha a j6solt, vdgs6teljesenergiilt,arrri a kis6rletutankapunk(12. oszlop). (2,66 rendelkezdsre a cs6meghajtdsittoz kisdrletut6n (a 9. oszlop4. sora),a virhat6 teljesenergi6b6l a 5ll 6ll szbmira rendelkezdsre a kis6rletel6tt, 6s igy megkapKWh, 3. sor),ami a ineghajt6akkumul6toregys6g juk a teljesenergi6t, (0,26KWh 2I,5 percalatt).Ha a teljesrena akkumul6torb6l ami eltdvozott meghajt6 amit a mega nyeriinkeloszduk teljesenergi6val, 5116 melyeta tdltenddakkumulftorb6l delkezdsre energiSt, kapunk,a 1007ofdldtt vagy 388 7o-os t<ibbletar6nyt hajt6 akkumul6torbank elvesztett, akkoregy 3,9-szeres, kapacitdsnyeres6g szinalekit (15. oszlop) kapjuk akkoris, ha a tdltend6akkumul6torok .IJgyanaztaz ert1ket 6s ezt teljeskapacit6svesztesdg-szfval6kdval, rtgy bskfllazzuk,hogy a elosztjuka meghajt6akkumul6torok = vessziik, azaza29 dbl46db 0,63. k6t akkumul6torbank m6ret6t figyelembe teljeskapacim6donvizsg6lhatjuk 5. tdbl{nat2.pllddjdt is. Itt a tdlt0tt akkumul6torbank az Ezzel anal6g peri6dusalatt,a ds nrivekedds becsiiltrelativ kapacit6sn6l), ugyanolyan a ths 45,5%-kaln6tt (22,75-szdrds (kb. 17,57o-os a csdkken6s relatfvkapacitds7 csdkkent meghajt6 akkumul6torbank teljeskapacitdsa %o-kal v6rhat6 kdpest,ami kb. 40 %). Ha elosztjuka tdltend6akkumul6torbank ban a marad6k tot6lkapacit6shoz (0,962KWh/ 18 perc),a meghajt6 v6rhat6teljesenergiavesztes6gdakkumul6torok teljesenergianyeres6g6t azaz drteljesitmdnytdbblett6nyez6tkapunk, az egyensrilyi vel (0,246KWh/l8 perc),akkor egy3,9-szeres kfmegszakftott kfsdrletnek, ahol mindenegyesI perces t1k39l7o-6t. Ez megfelelegy 18 perces t6bbszor peri6dussal kis6rletel6tt, aholaz 6th4itunkmeg a kdvetkez6 sdrletet percehrit6s6s fesztilts6grelax6ci6s 15 lagos PAGDfrekvencia Hz 6I a hogy befoly6solj6k kfhogy a PAGD kontroll param6terei A marad6k eredm6nyek analizise aztmutatja, fordul el6 6s vesztesdg mutatja, hogy kisebbnyeresdg nagyobb sdrletek min6sdgdt. 5. tdblSzat kfsdrlete Az 3. (a kb. kisebb,mint az el6z6ekben teljesitm6ny 1,396KW/n az a 230 %o-os kisdrletndl,6s a tisztanyeres6g (0,8-161 Torra) 6s a PAGD 0,7 eloz62,387 KW/h helyett),6s ez azt mutatja,hogy a nyom6scsdkkentdse (a mely mindkett6a PAGD frekvenci6tcs<ikkenti, iizerrm6dban val6 folytonostizemelds flitdsi effekrus), milyen hatdssal van.Az 5. tdblazat kfsdrlete mutatja,hogy a puhdbb,ds mdr betrirtAlum{nium 4. azt folya(19. PAGD frekvenciamatosteljes{tmenye oszlop),amelynek kisebba kilepesimunkdja(amit a magasabb jobb, mint a kemdnyebb, H34-eselektr6dokd, amelyetaz el5z6kis6rletben spektrumb6l kdvetkeztethetiink), nagyobb(5333 hasznifltunk, ez azt mutatja,hogy annakellen6re,hogy a teljes soroskapacit6s6rtdk s v6klum ellekis6rletben 6s a m6gnagyobb mikrofarad 4030-as a mikrofarad helyett,amiaz 1-3. tartottunk), bdr azonban ez a kfs6rletnan&e (0,2Tor) az alacsonyabb kildpdsimunkanagtobb frekvencidteredmdnyez.' j6solna (310 %), mint az ezt megellzcl gyobbOsszhat6sfokot alakisdrletek, val6s6gos a 6rtdk egy 415-szdr viszonyftjuk. csonyabb 1rt6ket a tisztaenergiatermeldsben, amikoraz eloz63 kfs6rlethez ad kcirnek, Az 5. tdbldaat5. 6s 6. m6rdseazt mtrtatja, hogy mi a hatdsaa bekapcsolt elektromechanikus melyetta Il. 6br6n6br6zoltunk. nciveljiikaz elektromechanikus r6szbe kiilddtt kapacitivm6donsdntdlt Ha (24. energi6t,nagyobbC4 1rtkekvfllasztdsdval oszlop)6sniiveljiik azt az 6ramot,amelyik a kalick6smotor(28. oszlop),akkorenergiavesztes6get kapunk(a v6rba 6rkezik,rigy, hogy az R4-esellen6ll6st csdkkentjiik o/o-os hat66rt6k96 nagy hatekonys6g, 100%-t6l4 %-kal maradel), mivel a v6kuumcs6 a teljesitm6nydnek rdszt elektromechanikus az haszn{ljafdl. Ha maxim6liselektromechanikai teljesftm6nyt driink el, szerkezet jut6 akkor a meghajt6akkumul6torbankra terheldsigen nagym6rtdkti lesz (16sda 10-esds 13. oszlopok

mint ahogyaz 5. tdbLiaat2l. oszlopin cs6kkentjiik, m6g vesztes6g6t), akkoris, ha a C3-as6sC5-6s6rt6keket mivel szerepel, hogy a motorelektromos,indukci6gener6tork6nt azt l6tszik.Ezek akfsdrletek is illusztr6lj6k, (29.oszlop). mint a sokkalnagyobb fordulatsz6muk, a PAGD ciklusokfrekvenci6ja azt tdnyezdje,(6750%0) mutatja, hogt a C4 ds R4 megfelelSen Az 5. kisdrtet igen magas hatekonysagi ds drtdkeivelmegoldhat6,hogt a motort miikridtesstik ennekellendrea PAGD ciklusokbdla megvdlasztott jusson. energia tdltendd akkumuldtorokba k6t kfs6rletezti.ink, nyo6s elektr6dfelulettel rdvidebbelektr6dt6volsdggal 64 A 7. 6s 8. kfs6rletn6l cm2-es 6s (0,8 6s 0,5 Tor nyom6s)a viikuumeszklznyitottvolt egyrot6ci6sszivattyifel6 az els6esetben, le m6ssal (32 ellen6re vetfrekvencia 6s a magasabb vdkuum Az volt zdwaa szivattytifel6 a 2. esetben. alacsonyabb ivkisiil6s a (906 % a 289 %o ellendben) 8. kis6rletben ellendre 6gi hat6konys tdnyez6 nts 5 Hz) 6s magasabb mint a 2. kis6rugyanrigy, hiitdsiperi6dussal, 5 megszakitottunk passziv l6pettfel, amelyetszisztematikusan (alacsoeredm6nyezett PAGD frekvencidkat 6tlagos de let eset6n, a7. kfs6rletfolytonosvolt. Ez magasabb (13. a kisebbvesztesdget8. kfs6rletn6l nyeres6get kdtszer 6s nagyobb nyabbnyom6sokon),mdghozzdkltszer 6s 14.oszlopok). gdrbemeredeks6geit, amelyek iddbenv6ltoz6relax6ci6s A 13. 6bramutatjaa nyitou kdr fesziiltsdg6nek mind a ttiltend6akkumind a meghajt6, ut6n, a az line6risak elteltid6 logaritmus6val kistitdsmegszfndse terhelt kisiitdsi kisdrleteket ellen6llSssal Ebbena kis6rletben az mul6torokn6l, el6bbi 8. szrimrikis6rletn6l. tdrt6n6kistiaz mdrtiik,miut6nbefejezti.ik ellen6ll6son nyitott k<irifesziilts6geket 6s vdgeztiinlq a megfelel6 jeloliink 6siiresn6gyzetekkel, 1. akkumul6torbank sz6tm(trelamelyeka meghajt6 (melyeket t6st DPTl-gyel idejdt ds jele CPTI), relax6ci6s x6ci6sidejdtjeloli, 6s iires kordkkeljeltiljtik a tdltend6akkumul6torbank 6rt6akkumuldtorbank kdvetnek(a DPT2 meghajt6 ut6n felvett gcirb6k amelyeta PAGD kistil6sikis6rletek jelolik, 6s a feltdltend6akkumul6torbank CPT2 firtekeitvonalk6zott (sziirke) n6gyzetek keit vonalkdzott (a terhelt kisiil6si m6r6sekn6l az h6nyadosokat ellenilll6ssal lszirkel kijrtik jel<ilik), 6s v6giil a relax6ci6s jelzi feketen6gyzetekkel, a feketekdrdk 6s idej6t 3-as akkumul6torbank sztmt relax6ci6s DPT3 a meghajt6 kiidej6tjeliilik). A feltdltend6akkumul6torbank relax6ci6s pediga CPT3-mala feltdltend6akkumul6torok amemindenesetben, 2083 Ohm volt a meghajt6akkumul6torbanknak 833 siil6siellen6ll6sa Ohm volt, 6s feleltekmega 9. 6brdn. lyekaz R3 6sR2 ellen6ll6snak Nyilv6nval6,hogy mindenegyes a is kicsit rdszletesebben megvizsgr4ljuktov6bbiakban. Ezt a met6dust (CPTI, DPTI, CPT3,DPT3),vagy peeredmdnye peri6dus utdn,legyenM egyohmikusellen6ll6s terhel6si gdrbepozitiv, amint azlifiszik a CPT1 6s (DPT2) a relax6ci6s m6d kdvetkeztdben dig PAGD miikddtetdsi ezen a ar6nyos nyitott kor fesziilts1grelaxilci6jdval kiirtilm6nyekkriztitt, DPTI gdrb6lb6l,az id6 logaritmusa viselked6s az az al6l 6s ez egytelit6si lrtdket 6r el kb. 30 perc utdn.Az egyediilikiv6tel ez al6|az 6ltal6nos tillcrdzi,arnelya tdltend6 akkumueset,amikor a relaxidciLsgdrbe negattvlesz,ds ez a tdltds aklamuldci6t melyet ds sor6nel66ll6 energiatermelds befogdskdvetkezmdny,e, l6torbankn6l6ll el6, 6s a PAGD miik<idtetds 6r[nk el. energi6j6val segfts1g1vel6s akkumul6torbank id6 alatta meghajt6 a2. szdmiterheldsi csak 6s elekffomosenergiafogyasztdsa _termel6se els6 kdzel{tdskdnt A tal6lm6ny6ltal bemutatottszerkezet Minden val6az foghat6fel a ft)nti nyitott dramkdr{ifesziiltsdgmdrdsekkel, adott mtikdddsiparam6terekndl. energidtttibb okborlis. ds sziniis6gszerintez a mddszerhilbecsli a megtermelt elfugtasztottelektromos nem v6ltozik a maxim6listdlk6pessdg hogy a relativ akkumulStorenergiat6rol6si El6szoris azt feltdtelezi, tdbb t6nyez6fiiggvdnye, kapacit6s a ami kapcsolatban, nem igaz:val6j6ban teljestdltdst6rol6si t6st6rol6ssal h66rt6kdnek kora, a kistit6s6s djrat6lt6s az trilt6lt6s,vagy al6tdlt6s, akkumul6tor ilyen pl. a ciklus hossza, ldri fesziiltsdg alapjqn megbecsiiltkapacitds ertdke,mely linedris iddskdldt nyadosa.Ezdrt teh6ta nyitott csdkkenesdt id6 sor6nnem az jt)l, a mondhatf.Ez a m6dszer nyitott kdri fesziiltsdg hasznal bizonytalannok mint az id6benStlagolt6ram6rt6ket. kcivetel, 6ramspecifik6ci6t integr6lhatja, egy terheldsi 6s el6szdr is m6stipusrim6r6sim6dszereket haszndltunk: Azdrt,hogy megkeriiljiik ezeketa probl6m6kat, mdrtiink,egy ohmikusellendll6sfelhaszn6l6is rigy l6ptiink tovdbb,hogy egltzdrt dramkdrifesziiltsdget eset6n mdrtdktiteljesitkis mind a toltendo akkumul6torbank s6val,mind a meghajt6akkumul6torbank, (N 6s haszndltunk = 9), melyeketazonos 6tlagos statisztikai a 6s m6nyvesztes6gn6l,ezekn6l m6r6sekn6l el6tt (de a kisiitdsi szakasz els6 90 m6sodperc6ben,PAGD szakasz m6rtiink, a egyenl6intervallumokban peri6dussal egy 30 perces,nyitott korfi fesziiltsdgrelax6ci6s szakaszt mindegyik PAGD energiatermel6 reis de ilyen m6r6s-sorozatokat, ezeket 30 perces ut6nis v6geztiink v6lasztottunk 6s mindenkfs6rlet el), ahol a gdrbdk vettiik ftl a 14. 6brhnmdrt adatokat, kdvettdk). Ezzela m6dszerrel lax6ci6sid6szakaszok (a ttikrdz a meghajt6akkumul6torbankn6l feegy kis mdretii teljesitm6nyvesztesdget lejt6inek eltol6d6sa kete n6gyzetekt6la keretesndgyzetig),6sugyaneztv6geztilk el a feltdltend6 akkurnul{torokeset6nis, nyitott k6r, az ut6bbiakatfeketekdr jelzi), az aktu6lis kapunk(az el6bbieket ahol teljesitmdnynyeres6get teljesitm6ny6rt6kekndl. teljesterhel6si

284

Egely Gydrgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

A teljesftm6nym6r6sek integr6l6sa, melyet egy terhel6sen v6geztiinkel, melyet rigy kaptunk,hogy a gyirt6 cdg adataithasm6ltuk fel, amely a terheldsa fesziilts6gdskisiitdsi id6ket tartalmartil<,azuj 6rtdkekkel val6 kdzvetlendsszehasonlit6stlehet6v6 is igy tette,amintaz a 6. tirblinatbantalillhat6,6s dsszehasonlithattuk az 5. t6bl6zatbantal6lhat6 6rt6kekkel,az els6h6rommdr6sre. 6. tdbldzatdsszes A drtdkdtilgt kaptuk, hogy a teljesitmdny &teket egy ellendlldson disszipdltunk, minim6listeljesftm6nyvesztes6g a mellett.A 6. tdbli.zzat meger6sitiaz l-es 2-es 6s 3-asm6r6sazonossrig6t, az eredetinyitott 6ramkdrifesztltsdggel amit mdrttink(l6sdaz 5. thblirat 1-3.m6r6s6t). az [j teljesitmdnybecsl6si Ez meger6siti 2. sz6m6dszer szintdn a mri m6r6salacsonyabb melyeta megszakftott teljesitm6nyvesztes6gdt, PAGD iizemm6ddal kaptunk.Amig a hat6konysSgi tenyez6k,azazhatisfokgyakorlatilag megkettozoddtt a ezzela m6dszerrel, val6s elektromos teljesitmdnyvisszanyerds 213-os faktonal csdkkent. ez a kdzvetlenterhel6sifeszi.ilts6g/riram igy m6r6s egy egyellen6rz6si lehet6sdg eddighasznillt m6dszerrel az nyitou 6ramktiri szemben. A PAGD iizemm6dban trirtdn6feszi.iltsdg 6ramkarakterisztik5k 6s krizvetlen, azonnalimdrdsdt, valamint a triltdsifolyamatmdr6s6t szintdnelvdgezttik kisdrletek ki.il6nbdz6 feltdtelek mellett,melyeketaz el6a sor6n, z6ekbenismertetttink.A 7. tablazatban bemutad^uk ezeketaz ercdmlnyeketk6t PAGD gener6torral, melyek (128 cm' 6s hozzikapcsoltunk olyan elektromos azonos elektr6dfeliilettel rendelkeznek egy energiavisszanyer66ramk6,rhdz, amely 3 kiil0nb0z6konfigur6ci6tad, melyeketa l}/a. 10/b.ds I}lc. itbrfinl6tszanak, 6s az eredmlnyek a7. tdbl4zat2.oszlopibanA 10ic.6br6nbemutatott konfigurdci6, vagy dupladi6dakapcsol6s eset6n, mindkdt elektr6dfeltilet kat6dkdnt miikddik ds az axi6lis segddelektr6da, az an6dmiik<tdik mint (1-4.kfs6rletaH220-aseszkdzre a 13-14. s kfs6rleta7.t6bl6naton H34-eseszkcizre). 10/b.6br6nbemua A tatott konfigur6ci6n6l, mely egy tri6dakapcsol6s, egy lemezkat6dk6nt ahol mtikddik, az axiillisseg6delek(5-9.kisdrletek, tr6daseg6dkat6dk6nt mrik<ldik egy m6siklemezan6dk6nt 6s vagy kollektork6nt mrikOdik T. tdbl6nat). lOla. 6brdnegy di6da, vagy m6s n6venlemezt6llemezigkonfigur6ci6t mutatunkbe, mert itt a A seg6deiektr6d6t polarit6sa kikapcsoljuk, a lemezek 6s marad,mint az el6z6tri6dakonfigur6ci6 eseugyanaz tn(10-12.kfs6rletek). Mindenm6r6si percesPAGD m{ikddtetds olvastunk melyeka kfle, eredmdnyt 1 ut6n s6rletek elej6nszobah6m6rsdkletriek voltak.Mindegyikkat6dotelozllegtdbb mint 2 milli6 impulzussal,,bet6rtiink". A tdltend6 akkumulStorbank nyitott 6ramkdrifesztilts6ge minden esetben 359 ds 365 V kdzdtt lett m6rve,mindenkis6rlet el6tt. A PAGD input 6s kimenetiegyenleszUlts6geket6ramokat egy 10 m6sod6s percesintervallum statisztikai iltlagak6ntm6rtiink kj, s az elektr6dfesztiltsdg iltlagdnakm6r6sihibdja nem haladta mega 35 V-ot. A 7. t6bl6nat3. oszlopamutatjaa csciveken beltili l6gnyom6st, meghajt6akkumuldtorbank egyenfea (X az 5. oszlopban (Y) a 6. oszlopban sztiltsdge kdzti egyenfesziiltsdg tal6lhat6, ta161hat6), a lemezek lrtdke ds a meghajt6akkumul6torbank kimeneti irama (ami a PAGD ciklust l6frehoz6cs6 bemenetiArama), 7. a oszlopban tal6lhat6, a meghajt6 6s akkumul6torbank teljesftm6nydnek 6rt6kea 8. oszlopban tali{lhat6. 9. 6s A = (a 10.oszlopokmutatjr4k PAGD fesztilts6get PAGD fesziilts6g (X-Y)Aav) 6s a PAGD kiolt6si potenci6l a lrteketis mutatjrikV/cm-ben.A9. 6brfinl6that6 azLJl-IJ2kimenet(amelya PAGD kimen6energi6ja), mely a teljesitmdnyvisszanyerdst mutada,ezeka 1l-es l2-es 6s 13-as mint oszlopokban szerepelnek, a feltOltend6 akkumuldtorok fesziilts6ge, DC fuarna teljesitm6nye. teljes6ramk<ir ds A sz6mitott ellen6ll6sa 14. oszlopa ban tal6lhat6,a m6rt PAGD frekvencirik 16. oszlopban a tal6lhat6k, a 17-est6l18. oszlopigtal6lhat6k 6s a tdbbi felt6telek.A 15. oszlopban tal6lhat6a hatdkonysdgi tdnyezS, Maz a hatdsfok; amelyeta meghajt66s tdltend6akkumul6torbankok elektromos teljesitm6ny6nek kdzvetlendsszevetds6bol kaptunk.Ez feltfitelezi, hogy a kvdzi instacioner kdzvetlenm6rdsek, amit itt kaptunk,6talakithat6k id6egysdgre munkavdgzesvett k6nt,6sfgy k6zvetlenUl Wh-k6ntregisztr6lhaduk mdrtdrt6keket. a Az l-4. m6r6sek adatu aztmutatjdl<, hogy ezetnll a PAGD frekvenci6kndl, nincskiil<inbs6g gyorskapa csol6sok k6z6tt, melyek NUR860-astipusri di6d6t haszn6lnak nanosecundumos (32 kapcsolSsi id6vel), a szok6sos HFR-120-asszilikondi6d6{<kal 40 melyet a elektromosenergiavisszanyerl dsszevetve, 6ramkdr egyenirdnyit6 hidj6ban haszn6lunk, a PAGD frekvencia csdkken6 6s a nyom6s l6gfiiggv6nydben v6ltozik. Az 5-14.m6r6sigaztlfitjak,hogy 6ltal6ban ug)ananndl cstindlaz egtszeridskdtszeri a di6dakonfigurdcif a leghatdkonyabb, adottnyom6sn6l, a diildakonfigurdci|tipikusan1,s-tdl kdtszer az 6s nagtobbhatdsfokot ad (l6sdpl. a 10-11.13-11.mdrdseket, 5-9-hez az k6pest). legnagyobb A mdrtektiteljesitmdnyaklcumuldciLt szintdndi6da ilzemmhdban kapunk.Ez az eredmdny kisebbkat6dkildpdsi a munk6nak kdszdnheto, mert az Alumtniumndl kisebb,mint a Volfram elektr6d6n5l, ez melyet a tri6da-konfigurdci6ban haszn6lunk. itt Az jellemz6je,hogy mindegtikneltaldluni energiatdbblet-termeldst felsorolt 14 ki.iliinbdzo (15, kisdrletk<iztis oszlop,7. tdblazat), sziikebb 6s hatdkonysdgi tdnyezdt tal6lunkmint (218-563Vo-ig), amikor az 6rt6keket az eloz6kdt v izsgillatim6dszerhez onlitjuk. has A 7. tdbl6z;at kis'6rleteazt mutatja,hogy az elektromechanikus 12. 6ramkcjr bekapcsol6sa PAGD akkua mul6ci6s dramkdr teljesttmdnyromldsa nelkill jdhet l6tre, amint ezt az 5. tdblazat5. kis6rletdbenis l6ttuk,

Fiiggeldk 285 8 Val6j6bana C4-eskapacit6s mikrofarddos haszn6ltunk. m6dszert ahol nyitott dramkorifesziilts6gm6r6si lendker6k500 Ohmoslrtlke mellett,az AC indukci6smotor elektrornos 6rt6kemellett6s az R4 ellen6ll6s 6ltal befogott k6nt viselkedlk(azaz2800-t6l3000 fordulatlperc10 Hz-esinput mellett),mig az 6ramkdrdk jelez 6sszea l1-es 6s 12-eskis6rleteta 7. elektromos enerigam6g mindig jelent6senergiat<ibbletet (vesse ttiltdsidllapota,es bels6kapacitdtdltenddakkumuldtorbank hogy a tdbl|zatbari.A l3-I4. kis6rletmutatja, Amint a befolydsolja. energiatermelfhatdkonysdgft sa mind a PAGDfrekvencidt,mind a teljesrendszer 29-rol l9-re csdkkentjiik,a PAGD gener6tora frekvenci6jhtlogarittdltend6 akkumul6torbankcellaszitmht 6ramanagtobb, mint el6tte,a meghajt6 bemeneti amig a tdltend6akkumul6torbank mikusancsdkkenti,ds lesz(a fel6recscikken, sokkalrosszabb nagyobbleszmint el6tte,s a hatdsfok vesztes6gti akkumul6torbank kell PAGD amplittidhkat dthogy Vo-ra). annaka k<ivetkezm6nye, az 6ramkdrneknagtobb Ez 563Va-r6I228 hat6kony. ez kimenetidramimpulzusokkal,.6sa folyamatkev6sb6 vinni, nagyobb sok akkortuls6gosan elm6letifelt6(a haszn6ljuk nyitott 6ramkdrim6dszert) Ha az els6mdrdsim6dszert kdzdtt, 6s az effektiv tdltdsi kapacit6sSr6l, kdrtilm6nyek terhel6si mrikdddsdre kell tenni a rendszer telez6st m6g mindig fill kell tltelemi egy invari6nskisi.itdsiid6t, 6s igy egy invari6nsabszoltit mig a 2. m6dszern6l felhaszr6lunk, befog6srira melyetaz energiatermel6s a kapacit6st feltdltend6aklcumul6torrendszerndl, t<ilt6si elA kell 6s integr6lsz6mit6ssal v6gezniezt a szdmitdst. fent leftt 3. m6dszerrelaz elm6leti feltdtelezdseket milyen az akku6s hagytuk, azaznemfigyeljiik, hogy az impulzusmegjelendsekor impulzuselnyel6sekor de id6t6l fiigg6 modul6ci6ja, tudjuk, hogy ezeketa paramdtere6s mul6tormtikdddse, a PAGD impulzusok is kivfilasrtflsa fontos(a 6s param6terei befoly6soljrik, a PAGD kis6rletek ket a felt6ltend6akkumul6torbank 6llapotSt az 6s kisdrletek), igy a flit6si effektusokat,6s akkumul6tor megszakitott verzushtit6ssel folyamatos kapacit6s6rt6ket).Hogy az els6 h6rom teljesit (a terhel6sifesziiltsdg6s 6rambefogad6si elhanyagoljuk ellen6ll6sm6m6rtdktikistitdsesetdn nemelhanyagolhat6 ezdrtegy egyszeri, hib6it fellelhessilk, mdnymdr6s is, 6s rdst vdgeztiinka meghajt6akkumul6torbanknSl, a tdltend6 akkumulitorbank eset6n ugyanazokraakiflizisok folytonossorozatak6nt a id6kre.E cdlb6lmindenkisdrletet k6vetkez6 s{rletekre6s PAGD termeldsi terveztiikmeg: kisiitdsi kis6rletetvdgeztiink,mind a 1. Minden egyesPAGD mdrdsel6tt egy ohmikusellen6ll6ssal keresztiil 1 6s 3 6r6sid6szakk6mind a meghajtottakkumul6torbankon meghajt6akkumul6torbank, hasm6ltunkfel, melyeketmdr a akkumul6torbank-ellenfll6sokat zdtt(azokata meghajt66s tdltendS 6s haszn6ltunk), ezt egy 15-30 perces nyitott 6ramkdri nyitott fuamkdri fesziilts6gm6r6sekn6l k<ivette. fesziilts6grelaxdci6 sovagy vagymegszakft6sokkal, vegyes vagyfolyamatosan, elv6geztiik, 2. Ezutina PAGD kfs6rleteket a megmdrtiik, PAGD m6r6sek feszi.iltsdgeket relax6ci6s 6s rozatokban, a megfelel6nyitott 6ramk6,ri ut6n, mint a el, vdgeztuk azonoskdriilm6nyekkdzdtt m6rtUnk, kisiitdsi mdrdseket az 3: vdgidrl ellen6ll6sos akkumul6torfesziiltsdgmelyet egy eset6re, PAGD kis6rletek el6tt, 6s mindk6t akkumul6torbank kcivetett. h6nyadosm6r6s relax6ci6s az aktudlis Ilyen k{sdrleti kdriilmdnyek kdzdtt elvdgezhettilk a pontos teljesitmdnymdrdseket A el6tt vagy ut6n vdgezttink. gdrbe melyeketa PAGD.kis6rletek gdrbek anal{zisdbril akkumuldtorkisi)ldsi kistitdsdb6l PAGD kisdrletel6tti ellen6ll6sos akkumul6torbank melyeta meghajt6 6sszevet6s6b6l, tendencirik (AE"), a kaptunk, az effektiv, kinyert teljesitrndny kisiitds 6sszevetds6b6l 6s a kis{rlet utrfni ellen6ll6sos PAGD kisdrletndl.Ez a k{serletalatti telies[tmdnyfominden egyes kinyerhet6teljesitmdnykapacit6sb6l '1.00 hat6konysdgi %o-os kell gtasztdstreprezentdlja,6s azigy rcgisztrilltkfs6rletieredm6nyt alapulvenni a Haazonos. vitt a tdnyezo rendszerbe energi6val tlnyezlkdnt igy definici6szerinta 100%-oshat6konys6gi kisiit6sig6rbe(elnyflt) kis6rletel6tti 6skisdrletut6ni ellen6llSsi tdrt6nika tdltend6akkumul6torbank sonl6an (AEp), melyet a azonosfthatunk melyet az effektfv teljesftm6nnyel meredeks6g6nek cisszehasonlft6sa, elektromos a adunkhozz6.Ez a mennyis6g visszanyert kinyerhet6 eneryiiljdhoz feltOltend6 akkumul6torbank a tdnyez6; fejeziki a hat6konysfigi kapcsolatitt egy-egykisdrletalatt.A kdt mennyisdg reprezentillja energi6t o/o: LEo AE" '100. / kdvetkez6 egyenlettel: elektrodsszessdg6ben mint 100 oA,akkor a berendezds t6nyez6kevesebb, a Amennyiben hatdkonysSgi elmint amennyita meghajt6.aramkiirb6l akkumul6l6dik, energia vesztesdges, kevesebb 6s mos energi6ban energiaternagyobb, mint 100 ok,akkor tisztaelektromos Fordftvaviszont,ha ez a hatdkonysdg vesztink. aklcumuldtorbankb6l a tehdt aklrumuldtorbankban, tdbb,mint amennyit meghajt6 meldstdrtdnika tdltendci limit6ltuk, a kisdrletekn6l,6s a gyhrt6 iltal Ezen analizisc6lj6raa minim6lisankivehet6kapacit6st elvesziink. 115 akkumulitorbankn6l W-ra maxim6ltukezt megegyezlen meghajt6 a rlramgdrbdkkel terheldsi megadott A), ds a ttiltend6akkumu0,23 A az lrtlket (ahol az 6tlagos6ram6rt6k0,25 volt ds a minimdlis Sram5rtdke (az A, {nam0,375 a minim6lis6ram0,334A), az akl6torbankn6l W-ra maxim6ltukezt dz 6rt6ket iltlagos 90

286

Egely Gy<irgy: Bevezet6sa t6rtechnol6gi6baII.

(itt kumul6torbankok teljescellasz6mainak fiiggv6nyek6nt a meghajt6 toltott akkumulftorbank 6s cellaszdmudny 46:29-hez) terhel6si 6s ellen6lldsuk a kisiit6sim6rds is ut6nhasonl6 m6rtdkben oszlottmeg. Amint az el6z6ekben ismertettiik, dsszes az kat6dm6r el6zetesen haszn6lt volt, be volt t6rve. A 8. tdblilzatban l6that6 az eredm6nyek <isszefoglal6sa a 4. tipusri m6r6si m6dszerre, effe ahol 6 ktil6nbdz6kisdrletetv6lasztottunk melyben3 kiil6nbdz6tipusri v6kuumeszk<izt pr6b6ltunkki (enndl ki, ktilcjnbiiz6 elekh6dfeltiletek, t6vols6gok, kil6p6simunkafiiggv6nyeket ds haszn6lunk), melyeket mind tri6da (l6sdpl. 10/b. 6bra),a felttintetett 6s di6dakapcsol6sban haszn6lunk nyom6sokon. Minden egyesesetben a tdltend6 akkumul6torokkombin6lt energiatdbbletdt felttintetttik Wh-ban, ahogy ezt m6rfiik (a 8. tdblilzat 8. 6s 10.oszlopa) a hatdkonysdgi 6s tenyezti mindenesetben nagyobb mint 100 % (10. oszlop).Az l. 6s 2. m6r6scsoportok ism6t azt mutatjdk,hogy ugyanannfla kat6dn6la megszakltott PAGD ilzemm6d, melyeta2. m6r6scsoportban l6tunk (1 percPAGD mtik<idtet6s, melyet 15 percrelaxdci6 kdvet) magasabb hatekonysagi tdnyezdt eredmdnyez, kisebbek vesztesdgekminimdliselektrhdftites mert a a miott 8. tilbl{Lzat oszlop). 8. 10. A tdblSnat m6r6scsoportja 3-as aztmvtatia, hogy a PAGD teljesftm6ny kinyer6sihat6konys6g magasabb alaaz (H220 aH34 ellen6ben), csonyabb kil6p6simunkdjdkat6danyagokn{l amit a PAGD hidegemisszi6s felt6r elei egy 4-szeralacsonyabb nyom6sn6l valdsftanak meg, mint az l-es 6s 2-es kontrollm6r6si csoportn6l, azonban alacsonyabb az nyomdsleviszi a frekvenci6t 6s ez fgy a megszakftott is, PAGD sorozat m6dszer6vel, ami a vesztes6geket szint6ncsdkkenti, <isszessdgdben nagyobb egy sokkal hat6konys6git6nyez6t,hat6sfokot ad, mint azt az els6k6t csoportnSl m6rtiink.A 4. ds 5. csoportok mutatjrlkaz elektrodfeliiletek tdvolds sdgokcsrikkentdsdnek hatdsdt:az el6z6PAGDfrelcvencidt befolydsolja, az utdbbi a PAGD amplitild|t mig ds energiabefogdsi hatdkonysdgdt. alacsonyabb Az kat6dkil6,befolydsolja, igt a tdltendri akkumuldtorbonk p6simunkaellendre, az l-es 6s 2-esm6r6scsoportokhoz gyakorlatilag 6s paramdterek azonos mtik<iddsi elle-' n1rea kisebbelektrddfeliilet rdvidebbelektrhdtdvolsdg, ds melyeta 4-esds 5-ris kfsdrletcsoportban haszndltunk, 3-6-szoralacsonyabb tiszta teljesitmdny-nyeresdget 6s emiatt alacsonyabb ad, osszhat6konys6got is, mint az el5z6m6rdscsoportok, ugyanazon nyom6son. V6giil a 6. mdrdscsoport s{kdi6dakonfigurdci6mda rdseitmutatja,ahol a frekvenciaalacsonyabb axi6lis segddelektr6d6nak (az nincs segft6szerepe) a nads gtobb vesztesdgek alacsonyabb hatdkonysdghoz vezetnek, melyeka 4. 6s 5. csoportok teriilehi alacsonyabb 6srdvidebbelektr6dtdvolsdgri hasonlatosak. csoportj aihoz Azdrt, hogy igazolhassuk kisiil6si gdrbehossz6t, a amelyetebbenaz analizisben felhaszndlunk, kfsdr6s letileg meg6llapfthassuk akkumul6torcelli4k az aktu6listdlt6skapacit6s6t, kalibri4lhassuk ohmikusellen6laz l6st a kisiit6ssor6n,a maximdlis6s minim6lislimit kdzdtt,kfs6rletbket v6gezti.ink mindenegyesakkumul6(l6sd torbankra a megfelel<i 6sR3 kisiit6siellen6llSsaikra 9. 6bra). ds R2 gorb6Ezeketa kisiit6sikalibr6ci6s ket rajzoltukftil a 15/a.ds l5lb. 6brrikon fel maxim6lis a tdltdsdrtdkekre, a kapottgiirbdb6lmeghat6rozhrk 6s a f6l tolt6steljeskapacit6s6t, mindenegyesakkumul6torbankra, ennekeredm6nye meghajt6 6s a akkumul6o/o: 1320Kwh) a tdltend6 torbankra, 1,033 Kwh lett (100%o:2,066Kwh), 6s 660 Wh (100 akkumul6torbankra. rnegfelel6 A (100%) meghat6roztuk relativ tdltdsekaktumaxim6liskapacit6si 6rt6keken alapulva a (melyeta 8. tdblltzat oszlop6ba 6lis h6nyados6t 5. irtunk be, amelymegfelela kis6rleti6rt6keknek. Eszrevettiik, hogy a bemutatoffgdrbdkk6t teljesenkiil6nbdz6line6ris gdrb6t mutatnakaz id6 fiiggvdny6ben, az id6egys6gben kinyerhet6tel6jesitmdny gdrbdjenagyonhatfirozoltan meredekebb6 v6lik, amint megkdzelitjiik a megengedhet6, kinyerhet6 kapacit6s ertlket,amiR2 ellen6lkisndl 15W 6saz R3 ellen6ll6sn6l W. I 90 A 16. i.fllrinl6tszika PAGD kisdrletelotti 6sutdnimeghajt6 feltdltend6 ds akkumuLltorbank kisiitdsigrirbdi, a 3-as6s6-oskfs6rletcsoport eset6re, melyektri6da6sdi6dakonfigur6ci6knak felelnekmeg,melyeta 16. itbriln(ameghajt6 akkumul6torcsoport) a 17.6br6npediga (toltend6akkumul6torbank) ds l6tszika 3. kis6rletcsoportra, a 18. 6brdn(a meghajt6 6s pedig (a tdltend6akkumul6torbank). akkumul6torbank) 19. 6brdn a Minden egyesesetben nyitott jelek jelentik a PAGD kis6rletekel6tti kisiitdsigdrb6ket,amiga PAGD kia jelekkeljeldltiik. sdrletek utdnikistitdsigdrb6ket sdt6t a Hogy tov6bb finomitsuk az ellenlrzdst,millisecundumonkdnt videografikuselj6rdssalanalizdltuk az egyes teljes{tmdnymdrlegeket, (melyeka meghajt6 tdltendci 6s akkumul6torbankokn6l fordulnakel6) 6s ezt a kfs6rletsorozatot mdsodperces lA rfiintdnkdnt vdgeztiikel kiilonbdz6PAGD kisdrletekn6l. Egy ilyen tipikus p6ld6t a20.6brhnl6thatunk, egyPAGDkisdrlet ahol mint6ta8.thbl6zat6-os m6rds6b6l vetttink. Ameghajt6 .akkumul6torbank egyenfesztilts6gti teljesitmdnydt, mint a PAGD bemenetdt haszn6ltuk 6s ez 36,6-t6l fel 57,82W kcizdttvilltozik ds igy egy 1,6-szoros tdnyez<i avan6ci6,a feltdltend6akkumul6torbank egyen6ramri teljesftmdnyviltozdsa, melyet a PAGD kimenetbcil vettiink,.m6r sokkaljobban villtozott6s egy 2,7-es faktorjelent itt meg,azazI46,4-t6l399,6W-ig villtozott(mindenm6r6k6sztil6k ugyanabban fesztltsdg6s a Sramrange drt6kben volt be6llitva),ugyanazzal peiodikus karakterrel jellemezhet<i a volt mindenegyesimpulzus,b6r bizonyosm6rt6kben mind az 6ram6s az amplitrid6lrtdke az 6ramoknak v6ltozott.A PAGD kfs6rletekn6l ebbena mint6ban, ahol a v6ltoz6sokat statisztikailag a kezeltiik(N = 64 impulzusminta) m.uazt

Fiiggel6k 287 peri6dusban figyeltiink meg, 485,2% * 18 % amelyetebbena mintav6teli tatja,hogy a val6shatekonysdg, 8 221,7 Wh-sttiltendriakkumuldtorbank egy sz6mftott48,3W-s meghajt6akkumuldtorbankvesztesdgndl a37,7 Wh-s veszt5nyeztbt,6s Ez nyeresdgnel. el6ggdj6lmegkdzelitia megfigyelt483 %-oshat6konys6gi a m6rtiink a PAGD kfs6rletben, 8. t6bl6zatban, amit tes6get, a 182,2Kwh-s nyeresdget, a 6. m6r6scsoportn6l s ad. merdsimddszeri6kdzelftdst 6saztmutatjq hogy a nemelhanyagolhatiellendlldsilteljesftmdnykisiltdsi PAGD terheldsifesziiltsdge6s a tdltend6akkumul6a Vdgtil a 8. t6bl6zatban meghajt6akkumul6torbank az a kozt eltelt id6szakok fiiggvdnye, e|ktizdtti korrel6ci6l6tszik,mint a mdrdsek torbankt6lt6fesziilts6ge PAGD kisdrletn6l. 4-essz6mri a l6thatunk megfelel6 melyeketa?l. ibrdn len6ll6sos kis$t6sikfs6rletekn6l, impulzusgeneelektr6dilkathasndl6 H200 min6sdgii vdgeztiink,128cm2-es H6romkiil6nbdz6kis6rletet 6ramkdri6rt6kekn6l(de 23 akku6s alkalmazunk .Lzonos r6torokkal,melyeketdupla di6dakonfigur6ci6kban A a PAGD frekvencidn, vdltozll6gnyom6sftiggv6nyek6nt. PAGD kimds-m6s felhaszndlva) mul6torcelldt analizise, a t6ltend6akkumul6torban6s vesztesdgdnek akkumul6torbankok s6rletek sor6nl6tszika meghajt6 (amit m6r r6gebben ismertettiink),azt matatja, kisiit6si m6dszem6l, vizsgillataa terhel6ses kok nyeres6gdnek pulzusonkdnt, (a figyelembev6teldvel) ndlkiil 6s vesztes6gek hogy a teljes 6s tiszta nyeres6g vesztes6gek teljesftmdnym6sodpercenkdnti mindenegyesfrekvenci6nfl,valaminta teljes6s tiszta millliwatt 6r6nk6nt, a 86r l6tjuk a9. tilblilzatban. ndvekszika teljes6s tisztanyeres6ge teljeEzeketaz eredm6nyeket nyeres6g. az frekvenbiafiiggvdny6ben, egtsegnyiidcirees6telies telies[tmdny-nyea sitmdnyimpulzusoknak cscikken6 vezet nagyobb a resdgndvelrszik ntivekvrifrekvencidval. Azonbanez az ut6bbi trend nem sztiksdgszeriien (amit nem vesztesdge teljes{tmdnybank mert id6re es6tisztateljesitmdny-nyeresdghez, a meghajt6 egysdgnyi val6szinrilega jeleritcisenndvel<szik PAGDfrekvenciandvekeddsdvel. Ezek a vesztesdgek a mutatunk)szintdn j<innekel6, amikor frekvencirikon magasabbb plazrnavisszatart6si amelyek lrtekhezkapcsol6dnak, nagyobb egt nem lesz teljes.V6rhat6,hogy a nett6 teljesitmdny-nyeresdg optimdlisrekombindci6 a plazmakiolt6s mdretre.Bizonyostov6bbi maximdlisertdketdr el, bdrmelyadott tipusi dramkdrreds impulzusgenerdtor melyet a I0/a. 6fu6n v6gezttink, melyeketa kfsdrleteksor6na dupla di6dakonfigurdci6val megfigyel6sek, megdrtdsdt el6segitheti. tov6bbi l6thatunk, taldlmriny a vezet,ahogyezt mdr PAGDfrekvencidkhoz akkor ez magasabb 1. Ha a levegfitArgonnal helyettesltjiik, dupla jeleztiik, amikor 128cm2-es az AC H200-as lemezthaszn6ltunk impulzusgener6torban di6dakonm6rt 20 Hz-r6l a h6nyadosa levegdndl az (V : 575 V). Egy Tor nyom6seset6n impulzusok figur6ci6nSl ' megemelkedett 29 Argonban400-1300Hz-re.A tdltend6akkumulStorbank db. 12 V-os cell6j6thaszkOzdtta Ilyen kdriilm6nyek akkumul6torokba. be6ramolni.az n6lva,azinp:ut 6ramokekkormegsziintek mdrt fesziiltsdges6s ellen6ll6son ds ktizdtt lecsdkkent, a bemeneti az cs6potenci6lkiildnbsdg elektr6d6k amint a axi6lis an6dkollektorn6l), (V/d) kisebblett (3 cm-eselektr6dtdvols6gn6l A megn6tt. tdrercissdg t. kioltdsi feszilltsdg cs6kken draml| dram drtdkeT-ra esett.Ha a di6daa feltdltenddakkumuldtorbankba 2. 400Hz-es frekvencidndl, (1200V vagy40 A), egy MUR860tipustidi6di6d6t HR/120-as hfdbankicser6ltiika gyorskapcsol6sri amplitdd6ja oszcill6ci6j6nak Amikor az elektr6dpotenci6l d6ra(600 V, 8 A) nemjelentettrijabbhat6st. Ahhoz, kezdenek megjelbnni. potenci6lja esik, akkor a szikrakisiil6sek al6 a tdltend6akkumul6torbank jussanaka vdkuumimpulzus-generdtor kimenddramai, a celldk akkumuldtorbankba hogt a tdltendri alacsonylepotencidljaelegendrien akkumuldtorbank hogy a tdltendci szdmdttig kett lecsdkkenteni, csdkkentjiik,akkor 250 Ha gyen, hogt az dtnyomottdramot beengedje. a celli{k szimdt 29-16123-ra 19 6s kezdtekfolyni a tiiltend6akkumul6torokban, ha tov6bbcsdkkentettiik cell6rnittiu-p.tes 6ramok (A polarit6s szerint.) megduplflz6dtak. akkorezekaz Stamokmdg ra a tdltend6bankcellaszitmht, (a a nriveldse t0ltend6 elegendd vdkuum k<iz6tt azt 3. Megfigyel6seink mutatjdk,hogy ilyen kortilm6nyek 6s ds bank 19 cell6b6l 6ll), Igt a frekvenciacsr)kken, az elektr6dpotenci6l a tdltend6akkumul6torbank 6s az 0,1 input fuamancivekszik. Torndl,az fuan el1rte 1 A-esegyen6ramot, 0,05Torn6l2 A-esegyen6ramot. a Ezentdnyezlkkdai kapcsolataztmutatja,hogy a kioltdsifesziiltsdg PAGDfrekvbncia fi)ggvdnye:miamigaz empirikusvdkuumivkistia ann6lalacsonyabb kiolt6sifesziilts6g, n6l magasabb PAGD frekvencia, a a Ennekeredm6nyekdntfeltdlaz el l6si tdrer6ssdgeket nem 6rjiik (ezeknem azonosak elmdleti6rtdkekkel). hogt a legvdltoztatdsdval, ilgt kezdeti tenddakkumuldtorbank feszilltsegdt kell bedll[tania celldkszdmdnak 6s sordn,egy adottelektr6dgeometria t6volalatt legten a PAGD kfsdrletek alacsonyabb kioltdsifesziittsdg s6geset6re. de frekvencidjais csOkken, plazmasiiriis6gecsOkken, emisszid az ahogy arzionizhlt M6sodsorban, a 6s a kimen6 fesziilts6g 6ram impulzusonk6nti6rt6ke niivekszik.Min6t alacsonyabb PAGD frekanndl nagyobbenergift kapunk a rendszerb6la bemen6 vencidja,6s min6l kisebb a gfz siiriis6ge, energiihozk6pest.

288

Egely Gydrgy: Bevezetdsa i6rtechnol6giilball.

vizsgfilatht,azdtlagos6tm6r6kds dszleltkat6dkr6terek Elv6geztiika PAGD 6ltal induk6lt H34-eslemezen v6geztiik az Alzackereskedelmim6fu6jtrlemezemaxim6lism6lys6giikmegm6r6s6t. Hasonl6vizsg6latokat m6sodlagos kr6terek,melyek a f6 centrumb6lindultak ken is. Az Alzactipusri lemezekentalillt jellegzetes, figyelhetjiikmeg,hogy a felszineldurvulaz emisszi6s ki sug6rszenien, hiinyoznak a H34-eslemezeken azt krdterekkdrny6kdn,ami teljesenm6s, mint az ercdeokem6nyitettAlumfnium lemezekpolirozott feliilete. mutafirak, Ugyancsak elt6r6enaz Alzactipusri fii kr6terekt6l,a H34-eskr6terekgyakrankonvex kdzdppontot mig kdvetkezm6nye, az AlzackrSterekkonkiv kifeld b6Wl6 feliilemelyek a lehiilt, hideg f6mcs<ippecskdk miatt a pitting, azazfokepedezds teljeskat6dfela tet mutatrak.Az ido haladt6val PAGD kat6demisszi6 a jelent6sm6rtdkben szintbeborftja, a fdmesfelszinegynagyon 6s kiilcinbdzri fog az eredeti felszinmin6s6g6t6l. Enneka folyamatnaka soriln a rdgebbifdmtretegekt6l szdrmaz6 lvdtereketfokozatosanbeboritjdk ug)/anabb6la kat6db6lszdrmaz6 rdtegek. Teljesen m6sa felszfn6talakul6sa an6don, a felszfnink6bbegyenaz itt letes,mint a kiindul6sidrt6k,6s ez val6sziniileg kat6db6lkiindul6 sugarak hat6sSnak kdvetkeza a csiszol6 m6nye.Makrosd<6pikusan t0mk, hogy mindl hosszabban anndl tiszfgy haszndljuka PAGD iizemmhdot, tdbbdspoltrozottabbnak tilnik az an6dfelszine. A metalogr6fiaim6dszerrelkapott kr6term6r6si adatokb6l,kisz6molhattuka kat6d 6ltal kidobott anyagmennyisdget, felt6telezzi*', ha hogy a kr6teregy gdmbstiveg szegmensdvel modellezhetl(melynekterfogata magass6ga R a gdmbsugara, elhanyago]juk emisszi6 de az szegmens 6s ]n.n[:n'* H'l), aholH a szfdrikus 6 r kr6ter6tmdr6ket sor6nkidobott t6rfogat 6ltal otthagyottmarad6kokal, kdvetkez6ekben A megadjukaz fitlagos (D), a kr6term6lys6geket (H) 6s maxim6lis tdrfogatukat (V), melyek k6t extrud6lt Alumfnium kat6dra jellemz6ek az Alzac 6s H34-eskem6nyitettAlumfniumra,melyeketnagy bemen66ramerdssdgnek vetettiink alda PAGD ciklusokalatt: + + 1.)-Alzak D-0,028cm 0,003; H-0,002cm 0,0002; 2.)H34:
V-6,2'10-7 cm3, D-0,0115cm+ 0,0004;H-0,0006+ 0,0001; V-3,1'10-6 cm3

igy 38, Ennekmegfelelden 3 millimdtervastags6gri a elektr6dokat felt6telezve,6s lemezenkdnt 4 cm3-es csak2 nrrn:S t6rfogatot, felt6telezve, ds hogy a kat6dnakcsak2l3-6t fogjuk felhasm6lni(a 3 mm-esrdtegbdl (PLT) elvileg a vastags6got), akkor a lemezenk6nti teljesimpulzusokszitma(Tl.T)6sr6szleges 6lettartamuk k<ivetkezdk lesznek: l. Alzacteljespulzus6lettartam 6,2x107 kb. impulzus, r6szleges azazPLT:4,1x107, a 6lettartam, 2. H34-es TLT: 1,2x10-epulzus, 8,1x108pulzus. PLT anyag: Tipikusanegy H34-esanyagb6l6116 kb. A eszkoz 0,25 Kwh 6ra energi6t le 10 ezerimpvlzusonk6nt. ad megfelel6r6szleges 6lettartam-6rt6k az Alzackat6dn6l1 megawatt 6s a H34-eskatddndlpedig 20 igy 6ra megawatt6ra. Mivel a kat6dotmindenegyesesetben csak213t1szbenhasznifljuk 6s a v6kuumimpulzusel, (uu a m6sikelektr6dot generdtor lehetkat6dk6nt haszn6lni,) a fgy forditott konfigur6ci6ban haszn6lhat6, is becsi.ilt, minim6lis drtdkeka kdvetkez6ek lesznek:2,0 megawatt6ra Alzac impulzusgener6tomill, 40 ds az megawatt6ra H34-esimpulzusgenerdtorndl. a dupla Ugyanazaz 6w alkalmazhat6 IO/c.6br6nbemutatott a di6dakonfigur6ci6 eset6re is. EW 2 kcirris rendszert alakitottunk teh6taz eryeskisiil6sekfelhaszr6lSsiira, ki melyetaz el6zobeadvinyban ismertetttink,mint az endog1nabnorm6liskddfdnykisiil6si tizemm6dban lezajl6 impulzusokat,ahol a plazmakisillest kat6d spontdnelehronemisszifjavdltja ki. Megvizsg6ltukenneka k6toldahi,k6t6ramkdrcis a rendszemek mrikiid6s6t, a azdrt, hogy meghatirozntk,hogy milyeneka tart6san miikcid6PAGD tartom6ny bemeneti6s kimeneti tulajdons6gu.A tiszta nyeresdgben kimdrhetriszdles(10-szeres) vdltozdsokmutatjdk, melyet n6gy ktil6nbdz6 m6dszenel vizsgiltunk (nyitott 6ramkdri fesztiltsdgm6rdsek, elhanyagolhat6 teljesitmdnyvesztesdgti m6r6sek id6integr6l6ssal, oper6ci6s teljesitmdnymdr6sek realtimeteljesitm6nym66s jelensdg zajlik le a vdkuumimpulzus rdsek),hogt anomdlidselektrondtaddsi generdtor belsejdben, ami az elektromos energiakimenetdben mdrhetden megjelenik kdzvetleniilbefoghat6, nagtobb, mint amit a 6s 6s juttatunk. A legfontosabb bemeneti dramkdrbe m6dszerrel azttal{lttrk egy tipikus PAGD teljesftrn6ny is kinyerdsi esetben, hog 200 W drtdket drhetiel ezaz drtdk,de egyes esetekben meghaladhatja 0,5KW-ot is. a A ktil6nbdz6teljesitrndnym6rdsi m6dszerek okaitaz el6z6rdszekben r6szletesen vizsgdltuk. k<iai eltdrdsek A szisztematikus megkdzelft6siink mutatja,hogy az akkumul6torok azt legtdbbet tcilt6skapacit6s6nak haszndlt m6r6sim6dszere, melya nyitott dramldrifesziiltsdgen alapul,a legkevdsbd megb{zhat6 mddszer az aktuiflis, bevezetett kinyert energia 6s m6r6s6n6l akkumul6tor.rendszerek az eset6re: amikorezt cisszehasonlftjuk a mdsik h6rom m6dszerrel, I6tszlk,hogy tflbecstifi a bevezetett teljesftm6nyt, a kinyert teljesit6s m6nyt,akdr lO-szeres 6rt6kreis, 6s eltorz{tjaa hatdkonysdgi tdnyez6t kiil<lndsen sz6ls6 is, a 6rt6kekndl. Mindez a val6s tcilt6stdrol6 kapacit6s csdkkendse miatt krivetkezlkbe az alkalmazott 6lomsavg6lcell6kn6l(a

Ftiggel6k 289 6br6nhatdroztuk a ezt etrm6leti 6rtdk50-60Vo-a),6s kfs6rletileg 18-19-es val6s6rt6ka gydrt66ltal megadott hogy a nyitott fesztils6gri m66rtdkeket, tdlt6skapacitdsi az meg,aholosszehasonlitotfuk elmlleti,maxim6lis energiasiinis6ge Mds szavakkal, kis6rleteksorin az akkumul6torok a szolg6ljon. r6seksk6l6z6si 6ndkek6nt a kb. a gy6rt66ltal megadott Wh/kg 6rt6knek fele volt. 300 jellegri teljesitm6nye (az 6s mellett,a 3. 6s 4. modszer operfici6s val6sidejti, nem Az akkumul6tor ilyen mind a bizonyultak a teljesitm6nymdrdsre, megfelel6m6dszernek elhanyagolhat6 teljesitmdnymdrdsek) kdzelit6 6rt6ket egym6st mivel mindk6tm6dszer 6s PAGD elektromos teljesitm6nybemenetn6l kimenetn6l, alapult,6s az ut6bbipedig a kumulativhakezel6sdn statisztikus adott,bdr az el6z6, szimultiinesem6nyek a megbizhat6, mint a 3. vagy 4. kev6sbd nyilv6nval6an alapult.A 2. m6dszer t6sukval6s idejri integrillfushn gtirbdkaz elhanyagolhat6 ellenm6dszer, ez abb6la t6nyb6lkiivetkezik,hogy a teljesitm6nyfogyaszt6si 6s (mely 10-15perc 6llapotukisiildsi g<irb6kt6l nagyoneltdr6ekafu6zi stacioner nemcsak 6ll6sf kistil6sekn6l nem tiikrcizikaz ekvivalens arrinyait de kisiit6siellen6116sn6l,hasonl6s6guk ut6nkdvetkezikbe), az extenziv kistil6sekafiny wt. ellen6ll6sos a 6s veszitekintetbe, azokatvizsgfllja PAGD fo A 4. m6dszer el6nye,hogy a val6di id6beli folyamatokat akkumul6tou folyamatoksor5n.Mint ilyen, enneka m6dszernek af6hdtrhnya, hogy ink6bb az alkalmazott abszohit a magasertekeit,ds teljeseffektfvkisiit6sikapacit6s degrad6cidjuk rok hibdit ttkrdzi (a leroml6suk, limit6lt hatdkonys6gSt) igy nem 6s befog6s6nak impulzusok szakaszos bemen6 eftlket ds a nem folyamatos, mefinomanbehangoljuk, van, hogy a rendszert mutatja.Tcibblehet6s6g az aktudlisteljesitmdnykimenetet vagy rn6stdlt6selenyel6 is felhasznililsdval eldrhettink, mely mdsodlagos akkumul6torok lyet bemutattunk, megjdsolhat6 aktudlis az viltoz6t6l ftiggjenek,vagy kdnnyebben amelyikkevesebb m6dszer bevezet6s6vel, van: k6t akkumuldtoroknak f6 h6tr6nya Ilyen tekintetben az kdpess6giik. tdltdst6rol6 mem6riaeffektusuk, aj elent6s tervezve. egyen iramravannak impulzusszerii inkebb6l1and6, mint id6szakos rendszerk6nt is pl. tcilt6strirol6 A nemr6gkifejlesztettNikkel-hibrid akkumul6torok m6r elektrosztatikus jelenlegnagyobb kfsdrletiakkumul6torok 6s a haszn6lhat6k, melyekn6l elhanyagolhat6mem6riahat6s, ezeka jobb tdltdst6rol6 rendszerek Az t6ltdsekndl. elekhosztatikus az hat6konysdggal haszn6lhat6tak impulzusszeni a hdnyadosuk, elhanyagolhat6 mem6riaeffektusuk, 6s energiasffis6ggel birnak, jobb a tdlt6shasznositrlsi jobbak 6shatdkonyabbak hasznosit6s6ban.taA lesznek ilrarnkdr energiakimeneteldnek az ezlrt val6szintileg 6s mint a mdr6s, bdrmelyeszkdz, hat6kony befog6sa, fontosabb tciltds a lilIminy gyakorlatimegval6sft6s6n6l j6l er6t elektromotoros kdpvisel, haszn6lhat6. haszrr6lj4 amigegymegfelel6 amelyaz energifit hat6konyan nagyoner6sen befoly6solja karakterisztik6ja akkumul6torainak akkumulStorbank A meghajt6 trjltend6 6s k<jz6tt.M6r az eloz6tal6lm6nyn6lis bemutattuk,ahol elekhomecha' atal6lm6nymtikdddsdttdbb paramdter is hogy visszanyer6sn6l 16ttuk, elektrosztatikus de haszn6ltunk, az akkumul6toros nikusenergiavisszanyer6st jelens6get befoly6solaplitud6t6s csrics6ramot kdziil, melyeka frekvenci6t, t6nyez6k befoly6sol6 a PAGD javithatjaaz elektromos jl[k, hogy tdbb t6nyez6befoly6soljaezeket. a Ezeknek tenyezlkrtek manipul6l6sa a Eddig sz6mos meg is szilntetheti. teljesen vagy a PAGD jelensdget visszanyer6s6t, csdkkentheti, de energia is. 6s ezekk<iziilaz amplitud6t Ezen a olyantdnyezltlftank, amelybefoly6solja PAGD frekvenci6t, n6h6ny pl. a kimen66ramkorikapcsol6s, ahol a felparamdterek, fontosak is mint kiviil olyan 6ramkciri tdnyez6kon tdlt6potenci6lja m6r kdmiaiviselkedds6t leirtuk,valaminta ttiltenddakkumulStor haszn6lt aklcumul6torcell6k frekvenis a karakterisztikdja befolydsolja PAGD rezoniins is, a visszanyer6 kicsatol6hid egyenirany[tLinak Bizoaz eredmdnyt. is kapacitdsai befoly6soljrlk el6rhet6 ci6it, 6s a kicsatol6hid paralel 6s transzverzdlis ds radik6lisPAGD hatisokat6rnekel, ilyen az elektrhdtdvolsdg a tdltendf akkumunyost6nyez6k azonban kis ldtorbankpotencidlja. Trils6gosan tdvolsdga hideg emitter (kat6d) 6s a kollektor kozott egy egyre potencidlja pedtgmindig kisebb roml6st okoz.A ttiltendriakkumuldtorbank novekv6energiavisszanyerdsi egy melyetegl adott nyomdsndl, adott elektrhdtdvolketl hogt legten, mint a PAGD amptitild|feszilltsdge, 6s mdret,mely egy adottPAGD amplitud6hoz elektsdgdll{t be.Tilsilgosannagytdltend6akkumul6torbank PAGD frekvenci6khozvezet. vagy a r6dt6vols6ghoztartozlk, meggdtolja PAGD megielendsdt, igen alacsony vagy mely hanyadost befoly6solja, akkumul6torbankellenpotencidlja, a befog6si Rdvidentehdt, feltOltend6 a mtikdddse tekintet6ben, vagy 6s fontost1nyez6k egdsz az 6ramkdr eszkdzparam6terei m5senergiahasznosit6 fgy hogy kell az sztiksdgszerfien 6lland6paramdtereken tartani,.vary 6ramkdrvfiltozfisait kell kompenz6lni, (amijellemz6a legtdbbt6p6ramkdrndl). Mivel vizsgflataink azt bizonyitm6sparamdtereket v6ltoztatunk jik, hogy az Sramkiir elektromosteljesitm6ny-nyeres6ge nagyobb,mint az framkiirbe vezetettelektromos teljesftmdny,az 6ramk0r nyilvinval6an valamilyen tovibbi mfs energiaforrfsb6l vesziaz enera ktivetkez6 diszkusszi6 segithet gi6t. Brir nemkiv6nunksemmilyen az adottte6riamellettleragadni, ezutdn lettek, bizonyos m6rt6kigmdr eddigis ismertetve megfigyeldsek megfigyel6sek megmagyarfnfusdban.Ezeka jelensdg vez1rll elvek. 6rthet6ek rendszert a akkoris, ha nemteljesen igy amegfigyelt reproduk6lhat6,

II. a 290 EgelyGydrgy:Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba i.izemm6dot kisi.ildsi vrikuumelektromos egy beadv6nyban rij tipusrihidegkat6dri Az el6z6k6t szabadalmi (PAGD) tizemm6dnak neveztittk.Ez az k6tv6nykisiil6snek azonosftottunk, amelyetmi pulz6lt, abnorm6lis hasmilja a megfelel6kistil6si csdvekfesziiltsdgszakaszt iizemm6d,amely az abnormlliskddf6nykisiildsi kisiildsitartom6nyhogy az abnormSlis rendelkezik, giirb6j6n,olyankiildnleges tulajdonsdggal rlramer6ssdg jdn pulz6l,<inszervez6, m6don,6segy olyan 6ramkdrben ezl6tre, ahol van egy v6kuendog6n ban spontSn Val6ban, amikor folyakoz6tt mtikddtethetiink. gener6tor, amelyeta mir leirt k<iriilm6nyek umpulz6ci6s a csiivet,ilyen kiiriilm6nyek kOztitt az 6ramk6r spontfn abnormatos egyen6rammalstimul{tjuk ezt mdlis ktidfdnykisiil6siimpulzusokkalvdlaszol,ami lehet6v6teszi a bemend6s kijiivd framok etkfiliinihogy a pulzilt, 6s oszcillogrdfia videogr6fiasegfts6g6vel, metallogr6fiai, t6s6t. Bemutattukelektromosan, mely a tel[tett kdvetkezm6ny, kat6dkisiil6s hidegelektronemisszi6s egy 6nkiolt6, nemfolytonosimpulzusok jellemezhet6. PAGD tizemm6dhidegemisszi6j6nak 6ngerA katdd input miatt fell6p6plazmakitdrdsekkel a Azonban PAGD kistildsdhez. jeszt6se iizemm6d(VAD) nagyfesziilts6gii teh6thasonlita vrikuumkisiil6si param6terei el6tt jelennekmeg, igen alacsony a felt6teleim6sok,6s ez a mechanizmus vdkuumivkisiil6s 6s igen energiadsdrambemenetelvtdl, nagyinterelektr6dt6volsdgn6l,cinkorldtozo, 6s tdrer1ssdgndl, alacsony m6don.M6s szavakkal,az eddig lefrt PAGD tartom6nyvegyes meg-megismdtlfldd de impulzusszertien hogy jellemz6kkelbir: az aram-fesziiltsdg kisiildsi gtirb6jenemcsak, kddfdnykisiil6s) gdrb6je(abnorm6lis beltil potenci6l-6s iralrl,hatdtrann a r6gi6 kddfdnykisiil6si m6s,mint az ivkisiil6s gdrbdje,de az abnorm6lis melyetaz onftiggv6nye, 6s magais oszcilldl,mint a plazmakelt6s plazmarekombin6l6dds PAGD ilzemmfid bea kialakit.Fnnekmegfelel6en, szakaszosan megenged, sorozata folyamatokszakaszos elektronemisszi6s elktildniil6sea spontdnkat6dmegfigyelhet6 valamint az Sramok kddfdnykisiil6s, k<ivetkez6 abnorm6lis valaminta mikanalfzise, A kdvetkezm6nyei. PAGD videografikus helyek diakronmtikdddsdnek emisszi6s sug6rimpulimpulzusegy emisszi6s hogy mindenegyes megmutatta, mikroszk6pos megfigyel6se rokr6terek a esetdn kat6dA jelenl6t6vel egyiitt, ami a vdkuumivki$iil6sn6l megfigyelhet6. v6larumivkisiil6sek j6r is zus 1000m6ter. lehet,mint m6sodpercenk6nt nagyobb sebessdge f6mkildvelldsek folton megfigyelhet6 sk6l6jdn jelensdg,amit eddig tapasztaltunk, mikroesem6nyek a A fentiek f6ny6benaz energiakinyerdsi alalntl ki az ktilcsdnhatdsdb6l sugarak ds az impulzusdnivdplazmadrvdnyek val6szintilega kathdemisszi6s sorozatii dsszetett venni, amikor az esemdnyek kell figyelembe t6nyez6t kdzrittitdrben.Sz6mos elektrddok kell Figyelembe m6rettartom6nyokban. vizsgdljuk,ami egy mrikdd6siciklusn6l6ll el6 a mikroszk6pikus valantnt frvenni a kat6d anyagdban kat6d felszfndna kikikidri dnyagsugdrdsplazma kdlcsdnhatdsdt, a kdlcsdnhat6s6t. gyelembe venniaz elektr6dkdzti t6rbenlezajl6elektron-ion-eloszlSsok kell egy t6r Altal6banaz elektromos jelenlllehenis a kat6dfelszfn6n potencidlgdtalakulki, ami az elektromos lev6 Fermi potenciSlon az 6s tdlt6s ki6raml6sitmegakadillyozza, ezt a potenci6lgfitat elektr6d anyagdban jellemzi, 6s ahhoz,hogy kijussanak elektronoka kiils6 az lev6 elekhonok6s a ktils6 szint k<iztiktildnbsdg le l6tre,en'a potenci6lg6tat kell gy6m| Miel6tt hozhassanak hogy kil6k6d6sisugarat felszini potenci6lra, 6t ezt a kat6dkdriili t6rben, a potenci{tgittat kell l6pniiik. r4llnak rendelkez6stinkre a bdrholszabad elektrqnok csak elektronemisszi6 akkor fordulhatel6, ha az elekr esetdn, f6mb6lklasszikus a ki.ils6t6rer6ss6g Gyenge eset6n kat6d a Termikusemisszi6 energidtadunkhozzd. ozonos ron Ferrnienergi6jahoz kildpdsimunkdval a kvantumtdr esetdn Fowler-Nordheim a Azonbana hidegkat6d kiGp6si energi6t. flitdse fedezia:sziiks6ges amipotenoi6lgdt alagriteffektussal, 6tttir6st teszia vdgesval6szintis6ggel emisszi6s elm6letelvileg lehet6vd az a g. kor igen magas az alkalmazotttdrer6ss6 igy elvileg lehetsdges hidegkatildostdremisszi6, alacsony tdrtdn6alagritefkeresztiil kataliz6lja potenci6lg6ton a mivel azigennagyt6rer6ssdg Fermienergiaszinteken, a szdless6gdtFermielekhonenergiaszintre. a fektust,rigy, hogy lecscikkenti potenci6lg6t fiigg, amit a kat6dk6fluktu6ci6j6t6l ekifordul6igennagyt6rer6ss6g helyea tatOOnat Az emisszi6lontos 6vbena munkahipot6zis ez zeldbenlev6pozitfv tdrtdltdsvdlt ki. A legtdbbesetben a te6ia volt az elmrilt 60 esetdtvizsgiitik, annakellen6re,hogy a vizsg6latn6l, melyndl fi5lega vdkuumivkistilds mindentdremisszi6s Ez6rt az hogy megmagyafiizzfk Afiit6stelm6letialapokon. nyilvdnval6an el6gtelenek, megfigyeltt6rgradiensek ds fiileg az5rt,hogysziimotadjonarr6l a te6iiltnagyon sokszor6tdrtdkeltdk kieg6szitettdk, a Fowler-Nordheim kildpdsimun(nagyobb mint 10e V/m) 6sigenalacsony tdnyr6l,hogyaz6ltalaigdnyeltigennagytdrerriss6gek Ndhdnykutat6 azt tameg az ivkisflldsekn6l. kak, hogyanalakithat6kki, melyeketa kis6rleteknem er6sitenek fiit6se 6s elpiirolgSsa ellen6ll6sos emittercsitcsok l5lta,hogy az ivkisiil6srigyjdn l6tre,hogy a mikroszk6pikus hogyez amagyarfnat (1012A./cm2), m6skutat6kazthangsrilyopt6k, mfg riramsiinisdget adjaa kritikusszi.iks6ges esetdn, a kat6dkcirny6kiionel6s kibocs6t6sok nem 6s ezeka ktisz<ibsz6mok igazaka nagyfeliilehi emitterek, v6lik a gin, mi5ttit, azazvezet6v6 koncentr6ci6j6ra igaz, anikor a ter egy kritikus 6rtdkeldrdsekor sem oszl6s (nagyobbmint ezerszeres) magyarinhat6ak elmdletimodellekkel6s a kfaz nem vel a nagt tdrerrisitritdnyezdk hogy ezeka m6skutat6k pedigazt igazoltSk, megfigyeltparam6terekn6l kritikus 6tiit6si6rt6kekn6l, a s6rletileg fiiggeneka kil6p6simunkdt6ldsaz elektr6dkialakftds6t6l. kritikus t6rdrtdkekjelent6sen

Fiiggel6k 291 elektronkiv6tel anagyt6rer6ss6gii mechanizmusa 6s A PAGD tartom6ny, az 6nkiolt6elektronemisszi6s azzal (mindenm6dosft6s kiildndsentzert, mefi enn6la ielens6gn6l ellen6re,) esetdben, enlisszi6s elmdletek fordul spontdn 6s hogy a kat6demisszio, nagyelektr6dt6volsdgok nagyelektr6dfeltiletekn6l tal6lkozunk, ami mint 10" V/m), mint ahogyazt M el6, igen alacsonytdrer1ssdgelvtdl figyelhetrimeg (kisebba t6rer6ssdg, az gtirbe(a 10-esalaprilogaritmusakent 6ramlfeleirhrk. Tov6bbda Fowler-Nordheim el6z6beadv6nyban egt karakterisztikhnill a az sziilts6gn6gyzetnek llfeszilts6g fiiggv6ny6ben), PAGDfesztiltsdg6ramer6ssdg ad negatfvgdrbekarakterisztikdt meg gdrbt)letetmutat, rhig az eredetiFowler-Nordheimdsszefiiggds pozitiv azt analizise oszcilloszk6pos impulzusainak Azonbana kat{d csrics6ram tdremisszi6jdra. a vdkuum(vkisiil6s srinis6get6rhetnekel az A"/m2-es melyek a PAGD ciklusn6l 105-107 mutatja, hogy az 6ramsririisdgek, folyamatoknill (a nagyobb Alzac tipusri elektr6doknill kdpz6d6tt kr6tereknekalacsonyabb emisszi6s sem van), mdga felsd drtdkhatdrulcndl drik el a Fowler-Nordheimelmdletdltal megkl6ramstinis6g-drtdkiik ert a kdt kiil6nttiz6 megfigyel6st, ami a Ha figyelembevessziik vdnt l|eA/m2-es 6ramstirfis6get. nagy feilleti, 6s t6rer6ss6geket az 6ramsrinis6geket akkorbe kell ismerni,hogy egy alacsonyt6rer6ss6gii, jelen-s6g l6tezik, nagy framsiiriis6gekkeloamelyet a jelenlegi t6tliiletii hidegkat6d hidegemisszi6s te6ri6k nem frnak le. emisszi6s jelens6gsem.v6letlen oszcill6ci6k6nt, lezajl6folyamatoksemnagyfrekvenci6s A PAGD tartom6nyban koherens reguldris,el1ggd A nem frhat6kle, mint pl. a vdkuumfvkistilds. PAGD ciklus.egy majdnem k6nt jellemzlek, amelyek 2-15-tisfaktorralmaga' kat6des6sek val6sitmeg,amireolyan peri6dikus energia6tadSst amelyaz alacsony kathdemisszi6k, megielenri A sabbak, mint a tipikus v6kuumfvkat6des6sek.peri6dikusan jellemzriek,szint6ndnkiolthakes ilnbegyiljthak m6r ismertetett a putzdlt, abnormdliskisillesre frelwencids kdzdtt. kdriilm6nyek egy Tov{bbiakbanazonosftottunk ilj ds vdratlan, a katddfeltilettdl fi)ggd frekvenciafi)ggestis.Ez aztjelzi, mdg.Yal6szinii, hogy az ilfr'tt1sel(ttti paramtiterekis lhteznek szabalyz6 hogt eddig nemsejtett tdremisszi1s s lokaliz5ci6i66rt, az ez. folyamatadotthelydnek az polafizilltt6rfluktu6ci6ifelel6sek tinelektronemisszi6s szi.iksdges. j6r6 lencseszerien eltornilt t6rer6ss6g6rt, az elektronfelszini kibocsdt6s6hoz arni az zel egyutt fluktu6ci6ja (azaza statikusttiltdsek, t6rer6ss6g vagy m6gneses a Ebbenaz 6rtelemben kiils6 elektromos pro6riink el, ezena szinteken el6ui potenci6lokn6l amit az iltutds terek v6ltoz6sa), m6gneses vagy 6lland6 6s vokr{lj6k a PAGD dtiitdseket emisszi6kat. ki eddis azt mutatt6k, hogy nagy elektr6dfeltilet eset6n a ;;;;arurot " 'dk;;;;kfi;. li,Jau* A a a kat6donbefoly6soljdk t6remisszi6t. PAGD 6s M mikrogeome$ia, elnyelt gdardtegek g{nszennyez6sek egydrtelmiien kdzti ktilcsdnhatrist 6s kdzti potenci6les6st, a kat6dfeliiletek vizsgSlatok esetdn elektr6dok az hat6sok: modul6lj6k kdvetkez6 a is kis6rletek megmutatj6k, amintaztaz Argon6sleveg6s lev6 ginoktermdszete, 1. a cs6ben 2. nyomdsuk, 6s 3. az elektr6dfelszfne mdsparamdterei, 4. a kil6p6simunka, 5. a kumulatfvpulzussz6m. gint term6szetesen lev6 plazrnatartalmaz PAGD k6sziildkekben nyomdsriszivrirg6smentes Az alacsony igen magasritkit6s mellett zdrtunkle (diffuzi6s eredetileg amelyeket Olyan eszkdzdkben, ds fdmg6z6ket. ndvekszik az id6ben,az a flmgba amit a amelynekmennyis6ge a szivattyfk nyomds6n6l), fti gfunnaradflk, hogy kiviilrtil Mir ellzolegmegmutattuk, le ki, kat6dbocs6t 6snem csap6dik a cs6 falain, vary az an6don. gin- vagy 96z mennyis6ge a pulzfultplazmagyorsit6kndl megmarad6 (m6gnesesen vagy elektrosztatikusan) A kdzti t6rben,6s ndv'ekszka ghz abszorci6ja. kdvetd kisiildseksorin az elektr6dok csdkkenaz egymfust A csdkkentia nyom6st. nagy vdkuumri egy m6dont6rtdn6befog6sa lezilrtburok esetdn megmarad6 ily .ghz a fembevonat mtik6d6salatta cs6 falan lerak6dott megfigyelttikazt,hogy a hosszri lez6rtPAGD cs6vekn6l ami valamintn0velni kell azt a potenci6lkiildnbs6get, beinditjaa kistildsekegyreer6sdd6eltiin6s6thozza, pulzSlt,abnorm6lis kddfdnykisiildsi szintdnn6frekvenci6jri, szerintalacsony folyamatot. nyom6sm6r6k A ritkttdsi mechanizmus ldp azt veli a v6kuumot.Ezek az eredmdnyek mutatj6k,hogy egt olyan szivattytizdsi, ahol mechanizmusdhoz, az ionmegkritrik am,ikicsit hasonlf az ionszivattyilb'az dletbea PAGDjelensdgnel, porladdsflt v{trtjaki, 6s az vagy egyesiila gdzzal6s a <isszeiitkdzls kat6d anyaganak ionizillt gdzmolekuli{k negdnt iontemet6snek nyomjdk(ezt a folyamatos (getter-hatds), vagy az inert semleges az an6dba megkdti getter-fdmatomokndl ionszivattytlkaz a a vezik).Ez a kdt atapvetri folyamat csdkkenti nyomdst kitdkciddtt nagy sebess6gti elektroatt6l fiigg, hogy megielennek-e az ban.Azonbanaz ionszivattyrikn6l ciklus kezdete ionihogy a g6zmolekul6kat plazm|bana kcidfdnykisiildsn6l, az&t sziiksdges, ami nok a nagy tdrer6ss6gti tipikusannagy kil6p6simunkdvalkell rendelkeznie, hogy a t6remisszi6' zdlja, szintdn a getter-anyagnak 6s plazmaionok hat6s6nak k6a m6sodlagos becsap6d6 els6sorban kat6dba a ldtrejdjjdn,ezert fenrkisz6r6d6s a

292 EgelyGydrgy:Bevezet6s tdrtechnol6gi6ba II. a vetkezm6nye, ami az elektr6d kdzti t6rbenkeletkezik, ioniz6ci6 ut6n. A kat6db6l tdrtendprimdr elektron' emisszif egt teljesenmdsmechanizmus lqivetkezmdnye, a kis tdrer6ssdg{i ami PAGDfolyamatolcrajellemzl, itt afdmkisz6rdddst magaaz elektronemisszii okozza, az ezzelf6mporlad6si mechanizmusok l6pnekfel. 6s Ha mesters6gesen korldtozzuka kat6dfeltiletaktiv kil6vell6sihelyeit, amintazt megmutattuk di6dakonfia gurdci6n6l akkor l6thattuk,hogy a PAGD 6ltal induk6ltf6mkilitk6d6s kat6d elektronemisszi6s is, a mechanizmusdnak kcivetkezm6nye, nemaz abnormdlis 6s kat6dkcidf6nykisiil6snek, a f6mkildk6d6s mivel csaka lemezekemisszi6s rlgi6jirakorlstoz6dik,bin akat6don mindentitt megfigyelhet6 kddfenytelit6d6s. egy Ezeka megfigyel6sek teh6tmegerlsitrkazt afeltdtplezdst, igy hog a vdkuum emitdt impulzusok az 6ssz(azt szdmdval ndvekszik,ds azokn6laz eszkdzdtrr6l, amelyekn6l nincs sziv6rg6s, melyeketitt ismertetttink mutatjdk, a ldgritkftotttdrbena nyom6st ha dlland6an tartjukvalamilyen m6don,az impulzusok, frekvenci6ja m6gmindig csdkkennifog az impulzusokszdmdnak ndveked6s6vel, ez nema l6gnyom6s 6s cs6kken6se mijelent6s,hogy a faatt, sema vdkuumcs0 falilraval6 fdmlerak6d6s miatt kdvetkezik (hacsak nem annyira be lon vezetds l6pjenfel), hanemink6bbaz elektr6dokn6l mindek6ppen inherensen fell6p6folyamathathsa ez, kiil6n6sena kat6dn6l(amit 6ltal6ban kondicion6l6snak neveznek). is megmutattuk Azt hogy egy tov6bb6, ilyen megv6ltr, .ott, emitter6llapotban nyom6st a megkell ndvelni,nemcsakazdrt,merta csdkken6 nyom6s 6ll el6 (amit t;y kontroll6lt ginbeszivhrg6s megakadfilyozhat), azdrtis, mert a cs6ben de lev6 ginok modul6lhatj6ka kis t6rerdssdgti PAGD emisszi6t. A PAGD elekn6dkondicion6l6s kat6d 6ltal domin6ltfolyamat,ami a kat6d 6ltal kibocs6tottnagy egy sz6mri emisszi6, kil6k6d6skumulativkdvetkezm6nye, l6thattuk, ds hogy ez abezfirtgizklmiai term6szetdt6l 6s nyom6sdt6l fiiggetlen,6s r6szlegesen polarit6s6nak visszafordfthat6 ugyanaz elektr6dok felcser6l6s6vel, de nemrigy, mint pl. ar1zkat6ddomin6ns kondicion6lSsnfl kis6rletekn6l. leirt V6lhet6en elekh6dkondiaz cion6l6s6s az ezt kdvet6 viikuumivkistildspotenci6lnriveked6s maraddk ginok fokozott abszorci6jhnak a a kcivetkezm6nye, a kat6d 6ltal irdnyitottkondicion6ldsi bdr folyamatkone161 plazmaimpulzusok a erej6nek cs<ikken6sdvel, ahogyaz elektr6dfeltiletdn,vagy tdrfogatrin megkdtia ktildnbdzoginokx. Tov6bb6,al<r6terkialakft6sfeliiletrombol6 hat6sdnak k<ivetkezmdnyek6nt, valamint az an6dplattirozdsa, fdmbevon6sa miatt,a PAGD kat6d-dominiins folyamatai, amelyek els6sorban impulzusok az frekvencifijfinak csdkkends6ben, potenci6lndveked6s6ben 6s a begydjt6si mutatkoznak meg,azt sugallj6k, hogy a kat6dkildpdsimunkdjdnak Idtszhlagos megndvekeddse gdzmegkdtds, nem vagy elnyel6skdvetkezmdnyekdnt el6. Ezek a folyamatok dll inkdbb a platirozott femmel bevon6d6an6donj6tsz6dnak Val6szinii, hogy egy adott, megfigyelt PAGD le. nyom6scs<ikken6si effektusa kat6db6lkiindul6 f6msugdr olvad6kkrivetkezm6nye, a kat6dkig{aositdsa 6s a PAGD folyamatsor6nt6,rt6nik. is vdrhat6, (azaz Az hogy az an6d,amelyeta kicsap6d6 atomokbeborttanak plating) megntiveln6a cs6 gilztartalmht felszinenkialakul6 f6mfilmben.Azonbanaz ellenrirzcitt a szivdrgdsi kisdrletekehelyettazt mutatjdk,hogt valamilyenmds ttpusti kathdkildpdsimunkavdltozds fi;I, ami amint Mp majd a tov6bbiakban leirjuk, fiiggetlenaz elektr6dban elnyelt gdnokt6l,6s fiiggetlena PAGD ionszivattyrihoz hasonl6 effektus6t6l.Ennek ellen6re,mdg az an6d szintj6n is, a PAGD kat6dporlaszt6si effektus ellenkez6 hat6sokat vrilthatki: a elektr6dak kdzti molekullkatbenyomhatja kollektorba, a azazaz an6dba, de az an6dban tal6lhat6.rnolekullkat ionbomb6z6ssal elg6zdldgtetdssel 6s viszontkiszabadithatja. fiilt6telezHa ziik, hogy a gdzadszorbcii kollektoron, a vagt an6donval6 becsaphdds miatt,azigazi, 'dsdomindli mechanizmus,akkor megmagyarinhatjukaz dtiltdsi fesziiltsdghelyek szdmdnakndvekeddsdt, egysdgnyiidd alatt, amelyetaz rtjratnegfordftott kat6dn6ll6ttunk, ha a PAGD 6tUtdsi helyek szftma abszorbilt megkdtdtt96az zok mennyis6gdt6l, az Oxig6nt6lfiiggenekavizsgfiltkat6don. pl. A kat6d kil6p6simunk6jSnak (rijramegemelked6se) a pozitiv tdltdsii adszorbeSlt, visszandveked6se fiigg vagymegkdtdttgdndtegl6la kat6dnSl,vagy polaritSsv6lt6ssal, pedig azinal<tivitSs a vagy idej6t6l.Az elektromoskett6srdtegkialakit6s6nak te6ri6jaan iilitja, hogy a kis t6rer6ssdgii kisiilds egy fotokat6deffektus, ami a pozitfvenpolariz6ltgiafrlmk6dfdnykisiil6s6nek eredm6nye kat6dn6l, ez afilm lecsdkkenti kat6d a 6s a emisszi6j6t, rigy, hogy csdkken t6rer6ssdg kat6dfelszine, a kat6dkistil6s a a 6s szdlekdzdtt a kat6desds ter6ben. Azonbanbfir a felszini filmteo6ria azun. elektromos kettdsrdtegkialakulils,az emisszi6s 6ti.itdsi fej6solja, 6s az dtiitdsifesziilts6g sziiltsdgcsdkken6s6t frekvenci6j6nak ndveked6s6t, az elektr6dokat ha megforditj6k ( * mivel az an6dnak kcizben felszfnitdlt6sealakultki, ami k6pesaz 6tut6sifesziiltsdg egy befoly6sol6s6ra, ennekellen6reez az elmllet nehezen tudja megmagynlnn a polanz,6ci6s effektusmegfigyeltintenzitdsdt, tovdbb6a nem megfordftott, kondiciondlt kat6dokmegtartottdk alacsonyabb az PAGD frekvenci6jukat id6t6l fiiggetleniil,addig, anig az elektr6dmegforditSst (itt kiz6rjuk a PAGD frekvencia elkeriilttik visszanyerdsi effektust,amiaz elektr6dhtit6sdnek k<ivetkezm6nye, csak15 percigtart).A PAGD kona ami dicion6l6s fiiggetlena kikapcsol6si id6t6l, ds n<ivekszik kumulativ impulzusszhmmal. a Tov6bb6az AGD impulzusok nem fotokat6dUV Townsend kisiil6sek, melyekmdsodlagos elektronokat szabaditanak a kaki t6dba becsap6d6 pozitiv ionok hat6sdra. fotokatddemisszio A nem tud a PAGD-ndl megfigtelt nagtsdgti

dltal nem befodramokatgenerdlni. Vdgiil a PAGD dltal ldtes{tettkisiil1si ds dttitdsi ktiszdbUV besugdrzds de l6that6 f6ny hat6s6ra, a PAGD folyamatn6l a tyasolhatL,b6r valamennyirelecsdkkennek kiiszcibdrt6kek a mechanizmusprimerfolyamat. emisszi6s megfigyelhet6 lecsiszoklsa, va1y a kisiildsekmiatt keletkezoilyen felszini egyenetlensdkat6d felszindnek Az emitt6l6 kil6p6si munk6jdtcsdkkenti.Azonbanez a mag/ardzatnem biztos,hogt gek elt6volft6sa t6remisszi6 a ha a elegendri PAGD emisszi1s folyamat mggmagtardzdsdra, figyelembevessziik,hogy metallogr6fiaivizshat6s6' Val6j6banaztunikki, hogy a PAGD kisiil6sek kisimul6s6ra, g6lataink eredmdnyertekakolleklor mit az ntiveked6sre, k6pessdg a simafeliiletekadj6k amagyariaatot megfigyeltemisszi6s ra kitisztultttikdrszerii, frekvencidnmrikddnek,mint a durv6bb irjramegforditottkat6dokn6l:a ti.ikdrsimaAlzacfelszinekmagasabb mint a tdredezett, felszinek,az uj polfrozottfelszinekmagasabb 6s H220-as H34-es frekvencidnmiilqidnek, katddkdnr,de hosszabb eddig nem haszndltunk amelyeket mdr haszndlt felsztnek, ds azok az anhdfelszlnek, tettiink kj, nagtobbfrekvencioval emittdlnak,amikor kathdkdnthaszndliukriket, mint az fij, PAGD hatdsnak a visszanyerik haszn6lunk, hosszri ideig an6dk6nt melyeket ds azonos feltletri kat6dfelszinek, az exkat6dok, amint rijra kat6dk6nthaszn6ljuk.A sima kat6dnaka jobb PAGD magasabb emisszi6sfrekvenci6jukat, ugyanolyan hasonlitjukossze (melyeket rosszabb tulajdons6gokkal v6kuumfvkisiil6si a k6pess6ge, emisszi6s . magy 6zata szolgifl ar esetben,) ami egy Rakhovszki olyan VAD modelltjavasolta kat6dfoltokra, kdtfdlekat6dfoltotkiildnbtjztetmeg:az messze vannakaz 6lland66llapott6l,6s a kr6ter kialakul6s6rt e1s6 tipusri (gyorsanmozg6foltok, amelyek de 6llapothoz, 6s stacion6riusak, kdzelvannakaz filland6sttlt 6s felel6sek), II. tipusrifoltok, melyekmajdnem (melyekn6l nincsjele a krdterkialakul6snak). egy v6ndorl6nyomothagynak esetdn a engedelmeskedik nagy tdrer6ssdgek dsszefligg6snek Amig az el6z6 eset,a Fowler-Nordheim esik. 10 (U>10e Y/m) az ut6bbi nemigenviselkedikfgy, 6s a tipikus fvfesztilts6g-es6s V nagysdgrendj6be Mdg egyszera PAGD emisszi6kautomatikusadatrlgzit6velelvdgzettanalizisevegyeskarakterisztik6jti mutatja,teh6ta PAGD kat6dfoltegy hibrid. fgy is viselkedik,mint egy kv6zi periokialakit6s6t emisszi6k (mint pl. az Alzac dikus instabilitds,ami egyediili (mint pl. a H34-esAlumfnium lapn6l),vagy csoportos 6s a hagy,melyekmind az l-es tipusrikat6dfoltoltnak tulajdons6gai, kis tdrer6ss6g kr6tereket elektr6d6l<n6l) kiil6nbs6g20-150V kciz6 kisebb,mint 10sV/m), ahol a kat6dfesztilts6g is fent marad(a t6rer6ss6g esetdn helyet v6ltonat6kr6tereksokas6g6t kd'vet6,6lland6an ami egym6st 6llapotban, tehet6 egy kvini koherens hagyja maga ut6n, amikor nagyobb frekvenci6konmrikddik, amelyek viszont m6r mind a II. tipusit l6that6fdmfelhord6s mutatja.Tovdbbda makroszk6pikusan tulajdonsdgait kat6dfoltjainak v6kuumfvkisiil6s DC ami a megengedett input jelensdgrobbandsszerii vissza), hatdsdravezethetri (ami a PAGD emissziils jelenl6tea kr6terekkdrtil azt j6n f6mcseppek lrarnokfelsrihatdrakdrny6k6n l6tre, 6s a nagy megszildrdult javasolnak. A robban6sszeni mutatja, hogy azok a modellekjdk, amelyekaz explozlv elektronemisszi6t azaz javasolj6k,hogy kicsiny plazmagtimbdk alakulnakki a mikroprotuberancidk, explozi6smodellekazt magas f6kuszn6l, elegend6en 6s emisszi6s vSlt el6tt, 6s eznagypotenci6lesdst ki a megfelel6 mikrokitdrdsek a meghaladhatj6k IA7 Ncnf-es 6rt6ket,a Nottinghamrutestiti*ezik, akkor az iramsirusdgek ellen6ll6si vajon csakkisdr6efAz,hogy a kat6dfoltokexplozivtulajdons5gai explozivkialakulSsakor. mikroemisszi6k vagy egy integr6lis 6ssze, fiiggenek-e elg6zolg6sdvel mikrocsricsok melyekkizhr6lagaz emittitl6 fektusok-e, kinemtudjuk, 6srigy trinik, hogy nemkorl6tozhat6 r6szei-e, explozivfolyamatnak 6s emisszi6s elg6zdlg6si hibrid t6rer6ssdgri nagy t6rer6ss6griII. tipusri viikuumivkat6d foltokra, mivel az alacsonyabb zfu6lag a Val6ban,a dihdakonfigurdcif ds is PAGD kat6dfoltokn6l megjelenik6s makroszk6pikusan megfigyelhetd, amelyeketegy plazmasugdr kdvet, a felsd esetdnkdnny{i megfigyelni a Jimes reszecskekirobbandsokat, hogy b6rmelyikmodell alkalha lev6 feltdtelekmellett.'Azonban, azt feltdtelezr6nk, dramhatdrkdrnydkdn jutn6nk, szerint arta a kdvetkeztet6sre akkor mindenval6sziniis6g mechanizmusra, mazhat6 emisszi6s az (100-10nanom6ter) kellenelennie,inszubmikroszk6pikusnak helyeknek hogy a PAGD kezdetiemisszi6s vizshatfuu a kollektor simft6sihatdsdnak k6pfelold6si A k6bb, mint mikroszk6pikusnak. f6mvizsg6lataink figyeljiink meg,6s a puhakanyrilv6nyokat meg,hogy ilyen szubmikroszk6pikus g6latakor nem engedt6k kat6dfeliiletndl, ha a de t6dn6lseml6ttuk jelenl6tiiket,igy hi6nyukatseml6thattuka kem6ny6s tciredezett akkor egy lenne a felel6s a kat6dkil6p6simunka megfigyelt vSltozdsaira, eltrin6se szubmikroprotuberanciiik (azazcsticsndveked6st) an6dnil,azdrt, az 16t6t mechanizmus kellenefeltdtelezni mikrodurvas6gregener6ci6s A a katdd iljramegfordttdsdndl. tovdbmegndvekeddsdt emisszi6 a megfigtelhetri hogy megmagyardzhassuk polarit6s 6s ez problematikus. mtikddtetdsdvel kellenea forditott aktivansegiteni biakbanezta regenerdci6t bevitt Aluminiumdarabvaslemezbe meger6sitett fokusz6l6sa,tiszta t6r A torzitott,vagy megnagyobbitott, de lecsdkkent, a hat6snagyobbvolt a nagyobb fesziilts6g 6tUtdsi hogy a t6remisszi6s kfrkn6l azt m:utatta, hogy Ilteznek vitathatatlan a Ha rdszecsk6kn6l. eztelfogadn6nk munkdnknll, aztjelentend, mikroszk6pikus amit elektr6dfelszinen, nem tapasztaltunk. a heterogenit6sok majdnemhornogdn mikroszk6pikus b6sdgben

294

Egely Gydrgy: Bevezetdsa t6rtechnol6gifiball

Ellenkez6leg, hi6nyuk art mutatta,hogy vagy szubmikroszk6pilars mdretriaz a felrd,let, felel6s a kis ami jetdrer6ssdgti PAGD emisszi66rt, vagy pedig a tdr tonulitsafelel6sa PAGD-t6l fiiggetlenprotuberanciak lenl6t66rt. az ut6b-bi lehet6s6get komolyanfontol6ravenni, annaka tdnyneka ttikr6ben,hogy a Ezt kell P4GD mrikddtetds teljesemitterfeltiletetkr6terekkel a boritjabe. Mfg a PAGD folyamatokban megfigyeltkistildsipotencidloklrt$ke viszonylagftggetlen a felhaszn6lt m6gisvan egy a gin anyag6t6l fiigg6 hat6sa frekvenci6ra, amit akkor figyelhettiinkmeg, 96zmin6sdg6t6l, mikor ugyanezta ,,bet0rt" feliiletet Argon ginbanhaszn6ltuksokkal magasabb frekvencia(6s fgy elektronemisszi6) alakultki. Az aszimetikus fdmbevonat m6dszerlthasznllva, m6r bizonyftott6k, hogy a tdltdsszimmetrikus iitkdz6(ami a plazmaburok vastagsdga, az ion szabad seksz6ma D 6s rithossz ftiggvdnye) plazmaburokban a sokkal nagyobbArgonban, mint Argon-Nitrog6n keverdkben Torosnyomdsn5l, ez ajelensdgfelel6saz ala0,2 6s csonyabb, mdsodlagos ionenergiacsfcsokdrt, ilyen krirUlm6nyek 6s k6zdtt ink6bb egyszeres kdtszeresen 6s ionizfllt Argon-ionokcsap6dnak a negativpolarit6ssal aszimetrikusan be 6s el6feszftett elektr6dba. nem A egyensrilyi,r6di6frekvenci6s kisi.ildsekndl nagyobb ionsiiriisdget6rtek el Argonnal, mint leveg6vel.A tdremisszi6nill artvhmfutk,hogy a giiz min6sdgdnek hatiisa csaka felsziniparamdterek viltozfushvaljdn el6, bin az ilyen tanulm6nyok ellentmond6 hat6sokra mutattak Argon eset6ben kat6dkil6p6simunk6j6n6l. a Az el6z6ek szerint, fblt6ve,hogy a PAGD egy emisszi6s kistilds6snemegy femolvad6sos kistilds,az eredeti 6rtelemben, semleges a g6aatomok szerep6t Nitrog6nhez a kdpest rigy 6rt6kelhetjiik, hogy ncivelikaz ion energiasiiriis6g-eloszldsdt PAGD kat6dfoltnrfl,a kat6d felszfnemittemll, <!s{gt megnt)vekedett a kat1demisszi1s Artdkek drhetdkel, mivel az elektronokatkihtizzaafembdt a tdreffektus seg{*dgdvel. Amigez a dolog konzisztensa t6rtdltds fluktu6ci6 torzul6sf6kusz6l6 hatdsdval, ami az emisszi6shelyek lokalizdci6jdt iLleti, az Argon hatdsdta Paschen alacsonynyomdsrivdkuumgdrbe teljes tartom6ny6ban megfigyelhetjiik, eg6szen a Cooke-fele kdzepest6l nagy vdkuumig,kis t6rer6ssdgekn6l, negativ el6feszit6s 6s n6lkiil is. igy ez nem egyszenienegy nagy nyom6sirhat6s,m6g akJ<or sem,ha az adott96z esetdnj6l haszn6lhatjuk helyi nyoa m6semelkedEs lefr6sfta kat6dfoltds azemisszi6s hely talillkozisin6l,amineka helyi t6rer6ssdg-ndvekeddse felel nieg. Ezeketmind figyelembev6ve, a PAGD emisszi6b6lszirmaz6fdmkil6k6dds,az an6donmegfigyelt femlerak6dds a kisiildsexplozfvtulajdons6gai mutad6k hogyfdmgdzdk 6s azt kitdkdddsugaravanjelen a kisii, ldsben,a kat6dr6l az an6drajut a pozitfv ionok normdlis 6raml6sa ellendben. a f6msugdrhasonl6tulajEz donsdgokat mutat,mint a nagy sebessdgii kil6k6d6 g6zdkaz ivkisiil6skat6dj6n6l, amelyeteldszdrTanberg mutatott ki a tdremisszi6s ing6jival. Val6j6bana vrikuumivkisiil6snagy tdrer6ssdgri emisszi6sfolyamataa kat6dfoltb6l semleges atomokatdob ki, ismertm6don,olyan energi6kon, amelyeksokkalnagl,tobbak, mint az emisszi6skisiil6s termikus energidja.Ez az anomdliasjelensdg behozzaa m6r megfigyelt kat6dreakci6erdket,amelyeketv6kuumfvkisiildsben figyeltek meg, amelyetdgy gondoltak,hogy a semleges f6matomok ellendramdnak eredmdnye kat6dMl az an6dba(a tttltittt f6mionokviszont a kat6dbaszoktakbecsap6dni). a Abszolft r4ramegysdgekben kifejezve ez anflgyzef.es 6ramfiigg6s100.12 6rt6ket6r el avr4kuumfvkisiil6si (L{sda k6s6bbiekben tizemm6dban megadott referencidkat}. kordbbi interpretici6k az anom6li6s A kat6der6ket a kat6dr6l visszaver<idd, visszal6k6d6 pozitiv plaznaionok hatds6valmagyarintik, melyek t<ilt6se semlegesit6ddtt a folyamatba{r,de megtartottdktermihts energidjuhnogt ,nuit. Tanberg ehelyett azt tartotta, hogy a kat6dreakci6er6k l6t66rta semleges r6szecskdk ellenil4nyri riramlasa felel6s, 6s azl, hogy longitudia n6lis kdlcsiinhatisi er6 hat a femivkisiildsi sugr{rininy5banmely a kat6db6l ered.Azonban,b6r a kat6db6l kildp6 semleges atomoknakmdsodlagos nagy energiijir eloszlisa netn rendelkeziktermikus energiival, a mod6liseloszl6suknak mdr van termikusenergi6j4 tov6bb6spektroszk6ppal kimutatti{k, 6s a sugdra leginkibb szokatlanatomellen6ram, a nag5r ami energi6jirelektroniiramlistkisri az an6dfel6, hogy ffileg t6bbszdrcisen ioniz{lL pozitivan tdltdtt kat6dfdm-ionokat tartalnaz, minf semleges atomokat.Ha ez k6nnyebb6 is tette a ,,visszal6k6d6si" modell elhagyrisft,ez nehezebb tette a t6remisszi6s modellbengondolkod6kszdm6ra, hogy elfogadjdk6s megmagyarinzdk megfigyelt nagy energidkat (ezekolyan nagy ionfesziiltsdgek, a melyek meghaladt6k kisiildsi fesziiltsdgesdst) az ellenriramripozitiv ionok jelentds ioniz6ci6 6rtdkdt. a a 6s s Ez , vizsgdlatiteriilet val6banazt mutatta"hogy bizonyitdkok vonnaka jelenlegi elektrodinamika hidnyossdgaira. Az ellen6ramban mozg6ionok anomillidsgyorsul6sa, az energiaf,taddsi 6s mechanizmus anom6lifi, a nagy sebessdgti, rclativisztikus azaz elektronok6s plazmaionok kdzdtt tdbb kisdrletben mutatt6k, a^ hogy gond van.Ezekrea gondokra HeroldAspdenhgol fizikus 6smatematikus mutatott16,aki bebizonyftottu, iogy u (a tdmegh6nyadosfaktor pozitiv ionok M tdmege 6s az elektronok m t6mege) a p6rhuzamosir6nyri 6s sebessdgti megforditott ktil0nbdz6 ds de t0megritdlt6sekn6l megfogalmazistkiv6n. elektron6raml6ssal rij Az pozitiv femionoka hat6 anom6li6s elleniiramri er6k az emittftlt, nagy sebessdgii elektronokkal val6 egyensrilyhi6nynaka kdvetkezmdnyei, ezt a tdmegt)kben 6s meglevdkilldnbsegokozza.Ez az elektr6dokkdzcitti

Fiiggeldk

295

korl6toz6dik, azaza plazmafuraml6s alapvet6 aszimekifijflthozza,amely az elektr6dokkOzdttlev6 plaznr6ra kat6d kdriili s<itdtt6rre,6s az an6drdtegre,mig a kat6d oldal6n az elekffonok az ionokra hatnak,mivel az mozognak, szemben ionfluxussal mint nagyobbakezdetisebess6giik 0, 6s a bedrkez6 emitt6ltelektronoknak pozitiv ionok az an6doldap6rhuzamosan. kistil6sn6l viszonta A r6szecskdkkel 6s az ionizilt- 6s semleges. haladnak,valamint a atomokkalszemben l6t6l a kat6d fel6 mozognak,6s a pozitiv ionok 6s semleges kat6d a m6don adjlk 6t az energiiljukat nagy sebess6gii elekhonokabnorm6lis nagy sebess6gri beerkezo, jdnnek.igy a kat6donegy nem egyensrilyi keletkezik, amely reakci6er6 melyekvele szemben femionoknak, szhmdra 6ppenlev6l6 f6matomokegy azonosmomentumf, de ellenkezo irdnyl er6t gyakorolnak,egy az normflis ir6nyupozitiv tdlt6stiionokmomentumdhoz. becsap6d6 a kat6dba olyaner6t, amihozzfuad6dik fundament6lis elm6letilegis Tanbergkis6rleti eredm6nyeinek Aspen meger6sitette A tov6bbiakban jelent6sdg6t, l6p amelyika kisiil6si 6ramirhnyilba ftI, er6 azaz,hogy egy elektrodinamikus fog'megielenni, azazatomok olvadt sugafdnlatomok, iranybafog mutatni,mint a kat6db6lkirepiil6 semleges ds igy azonos 6s nem jelenti az energiamegmarad6s aszimetria hogy ez a plazmakisiildses ra. Aspen azt is megmutatta, vessziikfigyelembe,akkor nincs anom6li6s mivel ha a teljes tdltdsrendszert megsdrtdsdt, tdlt6segyenl6sdg vonatfoglaljuk a helyi elekhom6gneses teh6t,ahol magdbaarendszerbe er6, egy olyan teljesrendszem6l kell venni,amely rendszerkdnt figyelembe nyitoff energiatermel6 rendszert Az ilyen kisiildseket is. koztat6si lehet, lezirt, vagy limit6lt rendszer kdrnyezettel, elvileg anyagilag br{r van egyensrilyban M elektromdgneses jelenlegimunk6jaaz Amper-torvdnnyel kapcsolaAspden nyitott rendszerek. ai nzihltag 6s energetikailag pontosan relativit6selm6let 6smind a speci6lis elektrom6gnesess6g tosanazt mutatja,hogy mind a klasszikus k6lcs<inhat6s ahol a longitudini4li 6s a nem tdtrgyalja plazmakban 6ramkdrdkbe:r, azokata jelens6geket a a egyiitt j6r. Kfs6rletilegm6r eddig is kimutattr4k plazmaelektronokn6l kcilcsdnhatdsokkal transzverz6lis mecpedig ezeknem egyezenek Bohm 6s Grossplazmaoszcilldci6s hulldmokat, nyom6s6ll6 longitndin6lis hanizmus6val. jelenik kisiildsi rendszerekben tervezettelektromos mely ktildnlegesen A jelen elmdleti megktizelitds, jelens6g kever6k,azt mutatja,hogy hasonl6,nem egyensrilyi6ramkvadratrira -"g, 6, a kddfdny-ivkisiil6s 6ltal hidegemisszi6 kivdltott PAGDjelensdgekndl, t6rer6ss6gii, az fordul e\o,a planrrakisiildsekn6l alacsony Vil6gosan ismertettiink ebbena beadv6nyban. amit megfigyeltenergiattibblet6rt, r6szletesen 6s ez feleldsa jelenik jelensdgndl igen er6slongitudin6lisercikomponens leirtuk, hogy az emisszi66ltal kivdltott PAGD nagy sea hasonl6tartomdnyban kat6db6lkibocsdtott karakterisztikdjdl'toz meg,azv itt a vdkuumivkis{il6s vdgzettkisdrleteinkazt A elektronok6s ionok indulnakel longitudin6lisan. PAGD tartorn6nyban bessdgii (amelykcinnyen elgdrbiil,ha az fvkisiil6stitj6ba mutatjdk,hogy nagyonv6kony axidlis segddelektr6ddnill, er6 egy eset6n kompenzfilatlan,longitudin6lis jelesug6rz6sm6r6 tipusri forg6kerekes keriil,) vagy Crookes nagys6grendjdbe (ioniesik amelyaz an6dfel6 mutat, ami az atomi ellen6ram nik meg a plazm4kisiildsben, mutatotta v6kuf6le ingakis6rlet z6lt6s semleges), nagyonhasonl6a PAGD-n6lahhoz,anrita Tanberg ami explozivtermechanizmus azzal,amit az emisszi6s szintdnegfueestek Ezeka megfigteldsek umfvkisiil6src. szembetrin6: egyr6szl, a mdszetdre ldttunk.Ebbena vonatkozhsbanPAGD iizemm6dkdt tulajdons6ga mdr jelensdg,igen alacsonytelrercissdgndl, a tdremisszi6hoz hasonl6,de ez nagt feliilet{i ami hogy l6tezik egy l6tszik,hogy a PAGD jelensdgsor6nigen is ds elektrilddlcndl nagt elektrddtdvolsdgolofil feilep, m6sr6szt azion' indul meg.A v6kuumfvkisiil6sekben ellendrama kathdrdszecskdk nagym6rtdkii ionizillt 6s semleges ezt megmagyarinilsittoz amec' 6s a 6rt6k6nek 8-10%-drtfelel6s, ezert PAGD mechanizrnus 6raml6s 6ram az peri6dikus,szaggatott f6l. hanizmustnemigenhaszn6lhatjuk Ez6tt azt sejthetjtik,hogy a karakterisztikusan gekialakuldsafontos PAGD dramimpulzusok faktor az ardnytalanulnag,tenergidjrilongitudindlisimpulzusok teljes[tmdny kinyerdsdt. teszia rendszer dltal generdltelektromos abban hogy lehetdvd is, nerdlasdban,6s majdnemteljes a szerinta t6r dsszeomlSsakistil6sv6g6nsegiti a plazmatdltdsek Minden val6szintisdg 6tvitel6t(azazmeggiltolia 6ltalkeltettplazmaenergia tesziaz impulzus 6s begyrijtdsdt, dsszeszedds6tlehet6v6 el" kapacit6ssal kapcsoltaszimetrikus 6s tdrt6n6visszajut6st), a p6rhuzamosan t6pl6l66ramkdrbe a bemeneti A (a a kinyerdsdt tdltenddakkumulStorbankba).kisiil6stdrerejdnek litott hid lehet6v teszienneka tdlt6snek effektusgyorsft6si6hoz,,6s amegfigyeltan6dbevon6si az szint6nhozzdsegithet ionok anom6lii4s 6sszeoml6sa kiloszcilldci6s egt impulzusok bizonyos nagl longitudindlis hogy az abnormdlison hoz.Szint6nlehets6ges, olyan adatomeg,ebbenaz flrtelemben mar nem 6s egy adottgeometridndl szdbfrekvencia figtelhetrik fdldtt befogdahol a tdbbletenergia egy adottgeometridra, adottPAGD frekvenciilra, kat tudtrinkmegmutatniegy geometri6ra. a pont, jelentdsencsdkken, Az meg is sziinikegy bizonyos vagy teljesen sdnakhatdkonysdga megSelen6s6vel kisiil6siiruegularitasok a csdkkenni, egybeesik frekvenciafiigg6 elkezd aholaz energiatdbblet csucs(azaz1dbb| id6kizdkbenjelennekmeg a PAGD kisiildsek)tov6bb6az impulzusok nem szabiilyosan, rigy egy adottelrendez6sn6l n6hogy ha a PAGD frekvenci6t kezd.Azt is 6szrevetttik, drama is csdkkenni v6lkontrollparam6terek akkor a frekvencidtszab6lyz6 tefesitmdnyfi)ldsleg, veljtik, hogy mdr nemkeletkezik

296 EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6gi6ba a II. toztatdsa PAGD tartomdnyt eg kifejlett vdkuumivkisilldsiiizemmhdba a viszi 6t, 6s ezzel az 6rambemenet (a pedignagyban nagyban megndvekszik az 6ramcsricskimenetei 6s lecsrikkennek maxim6libemeneti 6ram 6rt6k 10-15A lesz).A PAGD 6s a vdkuumfvkistil6s tartom6nya kdzti dtmenei emisszi6s az diszkontinui!{s, egyenetlens1g iltmenetdhez ktitve, ebbenaz lrtelemben van val6szinii,hogy a plazma 6ltal kialakitott t6r jftszik a t6remisszi6kanomdlidsenergi6jdnakszabflyzhsfiban optimaliiisszeomlisanagy szerepet 6s zdldsiban a PAGD tartom[nyban. Az alacsony kis az t6rer6ss6gii emisszi6kndl frekvencifijfinfil emisszi6s pulzusokat ki, mert van ideje teljesen tartomdny egyenetlen, kioltani diakronikus rendszeres 6s szab6lyos ad pona kisiil6st, a PAGDjelens6g igy szingul6ris egyediimpulzusokb6l amelyekn6l kisiil6sf6zisateljesen 6ll, a j6l elkiildnithetd.Egy adottnagy frekvenciafol6tt, amikor az elektronds tosandefini6lt ds egym6st6l mindig ionrekornbindcifmdr g,talvabbanelcifordul,miekitt mindkettritelnyelndk elekndddk,az emittdlt diszkontiaz jelenhetmeg,6s a plaznuitdsokdramaegt zajos,v6letlenszeni kontinumbamegy 6t, ahol szimultrinemisszi6 ma mdr tribbdnemomlik dssze, {gt nem tudnaka longitudindlis impulzusok ds kialakulni. Bdrmely anomdlids energiartiltisleg keletkezds emiattcsdkken,6s plazm6ban a felemdszt6dik, ilyen ktiriilm6nyekktizdtt a 6s jelenik meg.Eza modellmeg6rteti megmagyarfnza, vdkuumivkisiil6s 6s hogy a nagt tdrerrissdgii vdkuumivkisiildses k{sdrletekben eddigmidrt nemvettekeddigdszrenagy energia/dltisleget anomdlidser6ket. ds jelens6gei mutatj6k, M6sr6szt kistl6s kvi{zi koherens a azt kcizdttiv6kuumn6l, hogy az elektr6dok mely a PAGD tartom6nyban mind szigetel6, mind vezetoszerepet betdlt, melynekkapacitiv6s 6nindukci6s tulajdons6gaiis vannak, periodikusanmegv6ltoziknagy 6s intenziv polariz6ci6kban, melyek felold6dnak, elhinneka kat6d longitudin6lisdiszkr6temisszi6inak hatdshra. az is lehets6ges, De hogy a vdkuumhirtelen depolarizhci6j6nak krivetkezndnyek6nt ftill6p6 nem line6risoszcill6ci6k, melyeknagy sebess6gri, exploziv emisszi6kat v6ltanak az eltorzitottmez6konvekci6s ki fokusz6n6l, rezonanci6ba kertlhetneka kiils6 kdrrel, de a hid alkatrdszeinek kapacit6sndvekedds6ndl a legnyilv6nval6bb effektusaz, hogy ndvekszika kil6k6d6 semleges atomok sugariinakfurarna futvittSramintenzit6sa, a tdltend6 akkumulitorbankbadrkezik. A az ami jePAGD amplitdd6vari6ci6 nagy negatfvdiszkontinuitds frekvencidkat egy utrin szint6nmagasrezondns lenthet,amelyektipikusakaz induktiv megszakit6si framoknSl,ami az ivkisiildsekben kioltSsel6tt ftill6p. a Eppenellenkez6en ivkisiildsi esethez,(itt firankdrben az nincs induktivit6sa tekercselt az ohmikusellen6ll6sokon kdsziil)a PAGD relax6ci6s oszcill6ci6k csakkioltjdk a kis[l6st amikoraz amplitudilgdrbe fesztiltsdge a tdpfeszilltsdg drtdkefdld n6, pontosan akkor amikor a plazmapotencidl lrtdke a legjobbanesik. Mivel sok esetben nem alkalmazunk egy6ltal6n 6ramk6rielemekkdzdtt induktivit6st, megtapasztalt az a induktivitdsoka vdkuumcsdbdl szdrmaznak. Mivel a felhaszn6lt kiils6 6ramkdrnem induktiv, ez6rtmag6naka v6kuumeszkdzrek induktiv tulajdonshgokat kell ktils6 m6gneses mez6a PAGD ftiltdtlemi. Mivel nem sziiksdges kisiildskoherenci6jdhoz, lehets6ges, generillt ezdrt hogy a kisi.il6s sor6n dramokonmaguk l6trehoznak jgegy lgntdssajdt mdgneses mez6t.Igynem lehetkiz6rni az \nszervezci plazmakisilldsek amelya Prilehetdsdgdt, jdnnek l6tre. A PAGDplazma rinszervezd jellege, gogine6ltal javasolt m6don,egy disszipatfv struktrir6ba melyetkfs6rletilegakkor tapasztalunk, amikor a normdl kddfenykistil4si rdgi6 dramtel[tettszakaszdbhl dtcsapunk a PAGD iizemm6dba n<ivekv6 a 6ramfliggvdnyekdnt: ilyenkora kisebbkisi.ildsi helyek,melyekelsz6rjetbe,amikor tan l6teznek, cisszetapadnak nagyobb egy emisszi1s hipba, vagy rirvdnyszeni kin6zettisug6rba, a bemeneti 6rarnegyadottki.isztibcit Lehetsdges, el6r. hogy ilyen k6riilm6nyek kdzdtta tdltdshordoz6k eloszl6sa,6s hirtelenfluktu6ci6ikbdrmely6lland6plazmaftteghat6rt ineffektfvv6teszik,6s a kisiil6si mechanizrnusban valamiszingulariti4st v6ltanakh.j.Ez a nemlinedrisviselkedes dngenerdlt, az mdgneses tdrrel egtiitt a kisfildslongitudindlis pdlydjdn egt radidlis koherencidt eredmdnyezhet. a koncepci6 Ez hasonl6 periodia kusanel6fordul6strukturi{k koncepci6j6hoz, melyeketinstantonoknak neveziink,ami k6t 6llapotkdzti 6njelent egy rendszerben. PAGD egy instantontfpusristruktrir6ra szewezT 6tmenetet A lehet pdlda, ami az j<ihetl6tre, amikor a nyitott, azazvezeto,valamint a zhrt, azv a szigetelo6llaelektr6dokkdzi v6kuumban potokkcizcitt plazmainaml6s tdrt6nikmeg.Nagyonnehz kat6dfoltt6laz an6dbavezetl a analitikus megold6sa,mely figyelembe vennda PAGD plazmacsatoma rinszervez6 tulajdonsdgait, mez6 ahol a saj6tm6gneses szerepe l6tszana, is mivel a longitudin6liser6k nincsenek egyensrilyban nehdzlennea megfelel6ellen6s ilramabnormrilis energiadllapot6t leirni, valamintaz inerci6lis6siitkdz6sier6kkdzti dsszefiiggdseket leirni. jdn l6tre(6sval6sziniileg Az an6don megfigyeltfdmlerak6d6s val6sziniil az ellenSramri eg ionok hat6srlra (hetyi olvaddsa), a semleges atomokis fontosaklehetnek), a kat6dnak pittingje,azazfelttiredezdse mfg a ami kig6ziilg6 fdmek6s elektronok kidob6srlnak kdvetkezmdnye, pozitiv ionok bomb6z5s6mSsodlagos bees6 a nak k<ivetkezmdnye. els6 mechanizmus felszint egyengeti kat6dr6l szirmaz6atomokleqak6drisa), (a Az a mig u ut6bbielsimitjaazokona helyeken pontokmutatkoznak, megolvasztott aholkonk6v 6s cseppecsk6ket alakit ki a helyi hiitdssel, mig a kr6terperifdrii{kon pedig a feliiletetdurvitja.Azt gondolndnk, hogy ez a kathddurvitdslecsdkkenti kildpdsimunkdt6ssegfti a kisiildst, de a tdny;ek yont az ellenkezdjdt a mutatjak,rnvel a kat6dfelszin term6szete 6llapotam6s eredm6nyekre 6s vezet.Az elektr6dokkil6p6si munk6j6nak megfi-

Fiiggeldk 297 gyelt megv6ltozhsa alaesony fesziilts6gtiPAGD emisszi6n6liW a molelaildrisis tdltdsffiktusok hatdsdaz , a kdt ktil6nbiiz6 elektr6dn6l.Ugy ttinik, hogy nagy feliiletti paralel sftelektr6d6{<n61,PAGD kis ra mutat, a befoly6solja. fdmstruktur6ja molekuldris az t6rer6ss6gii emisszi6j6t emitterfelszfnir6teg6nek impulzusok longitudin6lis anomSli6s, energetikai, 6llitottunkel6, mely alkalmas iW "gy olyan rendszert v6ltanakki a kat6d alaelektron6s ionemisszi6k nagy sebess6gti amelyetspont6n befog6sdra, energi6janak 6s az .rony titep6si munkdj6nakkdvetkezm6nyek6nt, alacsonyt6rer6ssdgti kevert PAGD vdkuum elektrojelens6gn6l, tdmegspektromdterrel a a mos kisiil6sn6l.Ahhoz,hogy meger6sitjiik fenti interpretdldst PAGD azoknak ffigg6 6s id6beli fiigg6s6t valaminta felhaszt6l6st6l d,sszetdteldt, a kellene analizillni kat6dsug6rz6s PAGD mtikdd6s jelens6geknek, a kiil6nbdz6kis nyom6sri a ivkistil6sekndl hosszabb ahol lej6tsz6d6 a cs6ben jelenik meg, (6s a kistil6si ellener6k6nt az meg. Mindenesetre a pluszenergia,arni anom6li6s figye1het6 elektronokata Jbm kililki a nagt sebessdgii keletkqzik,) ami hatdkonyan mechanizmus kcivetkezm6nyek6nt komplex fiiggv6nye.A leirt rendtobb param6ter ds kis tdrercissdgelvtdl nagt drams[iriisdgelvtdl, felszindbdl a szerhatdkonyandniszi a megfigyelt,nem linedris, longitudindlisplazma-mezdimpulzusokat,kat6d 6ramhogy a kistilds kdriilm6nyei kdzdtt, mivel tinkiolt6 6s dnbehatiroll kisiil6sek lehet6v6teszik, telitettsdgdnek egyenir6nyit6hidaz dsszeomldsakor energidt befogjuk.Az dramkdradott kialakftdsa,ami az aszimetrikus, teszi kimenet6n, lehetcivd a hatdkony a haszniflunk, PAGD gener6tor kapacitdsokat ahol dal kapcsolatos, nagy jelenlegi elektrodinamika befogdst.M6r6seinkAspden 6llit6sait er6sitik meg, azaz,hogy a feltilvizsgdlatra szorul. Tudom6sunkszerint, az els6 olyan rendszer,ami lehetdvdteszi a hqtekonyenergia kinyerdsdtaz anorhdlidskatddreakciLserrilvtek, az a dudlis dramkrirrel elldtott PAGD kisilldsi dramkiir, amit leirtunk. vizsgdland6, 6s bevezetett elvitt energiaszempontj6b6l egyensrilyhi{nya rendszerbe B{rmi l6tsz6lagos fenn6ll. egyensrilya mtikddik, 6sitt mr{raz energia amelyben rendszer a rendszerelektromosinverterk6ntis j6l hasznilhat6,ami egyenSA tal6lmany szerinti energiadtalakft6si fekimenettelrendelkezik,ami alac.sonyabb primer forri{sk6nt,6s egy vagy tdbb egyen6ramri ramot haszn6l. 6s miik<idtethet megfelel6 6s sziiltsdget nagyobbriramot advilltortathat6frekvencifvalv6lt66ramtimotorokat is. kistil6sicsdveket kombin6ci6kkal helyett, egy egtenaramiltdpegtsdget megold6sok akkumul6toros felhasznflt 6s ismertetett A kis@rletekben juttakapjunk,a rendszerbe vesztes6geket ffanszformdci6s vagy,hogy m6gkisebb6talakft6si is hasmdlhatunk" motort a9.6b' gener6torral szolgdltathatjuk. Mivel egy egyendramri is egy energi6t egyen6ramri tott elekhomos helyettegy egyekdzvetleniilmeghajthatunta meghajt6akkumul6torsor kimenet6r6l raBl E2 egyeninlnyitott nyomatdk),aholaz 6s (melynekmegfelel6az iranklt'. terhel6se a visszahat6 nriramrimotort kell haszn6lnunk hajtsuk. hogy az egyenfuarr{rmotort kell kimenetet haszndlni, PAGD teljesftmdny egyenir6nyftott kaphatunk,ahol a PAGD input 6s autput elrendezdst igy .gy olyan egyszerii,egy akkumul6torbankos 6lland6an igy interface-szel, a meghajt6akkumul6torbank fuamk6rdketelvdlasztjukegy DC motorgener6tor pedig 6lland6dant6ltt az akkumul6torokat, 6s kisiil, hogy a PAGD folyamatot meghajtsa egy DC gener6tor helyettesfPAGD kimenethajt, melyet eddig a tdltendd akkumul6torbank melyet viszont az egyenirfunyitott fitalakitilsihat6sfoka. felhaszr6ltmotorgenerfitor a tett. Ennek azekendezlsnek legftibb limitje a de szinkroniz6ltakkor eg pulzdll egtendramrt Ha megfelel6en forrdst is Jdl lehet haszndlni, vigtdzni kell, nehogt kdrosanbefolydsoliaa tdr dltal indukalt kathdemisszihkat.

298

Egely Gycirgy:Bevezet6s tdrtechnol6gi6ba a II.

-l

o DG6ram r V6lt66ram0 lram RMS

I ; - l o

s.
E

-2

g-3

E-.
.9 E E s
ctt

ct) -g -.

E -3 'F - 2
r Pulz6lt 6nm RMS c DC6ram

0 nyom6s [Ion]

E E s

nyomds l-fonl 2. Abra. Mutatja a felhaszn6Jt vdltoz6s6t egyenfuam 6s a kapott vrilt6fuamf impulzusok flrt6k1t a angy dramri PAGD tartom6nyban, mint a csdkken6nyom6sftiggv6nydt,egy olyan eszkdzre, azonos l. 6brilnl6thaami az potencidlrrSl t6val ds azonos miikiidtetjiik.

l. ihra. Az ilbramutatja felhaszn6lt a villtozisa6s az egyeni{ram impulzusokbanjtiv6 v6lt66ram 6tlag6t alacsony 6ramri PAGD iizemm6deset6n, mint a csdkken6 nyom6sftiggvdny6tl28cm2-es H34-esaluminium lemezn6l,ahol az impulzusgenerdtornak 5,5 cm-eselektrddt6vols6ga 6s a llla. 6br6nak van megfelel6di6dakonfigurdci6ba kapcsolva kb. 600 V-os egyeni{ramr6l van 6s van tizemeltetve.

t e b
o t r o c
l

Y
J !l)

. .0r P

9-

' - k

9 r
D

fiekvencia o PAGD I h6mrs6ktet [oCl

,E
D

20 i {

E 6

F E

.g ro
PAGDkis0l6sek ideje,[perc]

idO PAGD 0zemm6dban[perc] 3. 6bra. Mutatjaa PAGD impulzusok frekvenci6j6t, impulzusaz gener6tor kat6dh6m6rs6klet6nek fiiggv6nyek6nt. Folyamatos mtiktidtetds eset6n cm2-es 64 elektr6dfeltiletekn6l cm-eselekt4 r6dt6vols6gokn6l, ahol a bemen6egyen6ramri fesztiltsg 6tlaga 555V s az Rl ellen6ll6s Ohm (l6sd9. 6bra). 600 4.6bra. Mutatjaa PAGD frekvencia id6beliv6ltoz6s6t 18 egym6stkdvet6 I percesPAGD miiktidtetds esetdnegy olyan impulzusgener6tom6l, 128 cm2-es ahol elektr6dfeliiletek vannak,6s 5,5 cm-eselektr6dt6volsr{gok, a ahol bemen6 egyenfesztilts6g iltlaga 560 V, 6s az el6t6tellendll6s 6rt6ke300Ohm.

{U N o o
f

E 7000
60@

t#
g F
O F

ll
f

.E E E c
o o.

E -E cE EB :e
s0
m0k6dtets utdn

s
-I0 t -3

ro0 0 tdlt6akkumuldtorban k feszUlts6ge perces 15

" nrr llilln

nyom6s [TonJ

5. :ibra mutadaa PAGD frekvenci6j6nak percenk6nti viiltoz6s6t a ndvekv6t<iltdsmennyi,sdggel, a PAGD impulzusok ahol energi6j6t visszanyer6 (l6sd 9. 6bra)t6lt6dik, amit a akkumul6torbank nyitott kdrben mdrhet6fesziilts6ggel mdriink, 6s minden egyes esetben perces 1 PAGD miikttdtetds utdn 15 percetv6runk,6s ezt l8-szorism6telttik mega 4. 6br6hoz hasonl6 kciriilmdnyek kdzdtt.

6.6bra, Mutatja a folyamatos alacsonydram?iPAGD kisiildsek amplitud6-v6ltoz6sht, a cs<ikken6l6gnyom6s esetdn, 128 cm'-es elektr6dfeliilet eseten,amikor 5 cm volt az elektr6dtdvols6g(a bemen6 6tiit6si fesziilts6g 860 V).

Ftiggel6k 299 5
IU

E .:'
.'E

c\ t E N

ap E.Y ':-e
a-r' O

N O .i E,

F- sp >

gN
o
N

o lr

nyomas ffonl
7. lbra. Mutatja a folyamatos mtikddtet6siiPAGD impulzusok amplitrid6vfltozdsit, nagt dram esetdn,mint a cstikken6l6gnyom6s fiiggvdnyet, n8 cm2-eselektr6dfeliiletesetdn,amikor az 860 egyenfesziilts6g V). elektr6dtr{vols6g cm @ze$it'si 5 (a diagrammja 8. 6bra az els6 kisdrleti di6da sematikus C6 kondenz6torn6lktl), de tri6dak6nt is haszndlhat6a k6r.

I
\ at

c.)

9. dbra az el6nytis di6da vagy tri6da PAGD 6ramkdrelrendezdsea tal6lminy szerint.

A 10. dbrrflk a 9. 6br6r l6that6 kapcsolflsirajz s6m6j6nak annakcsakegyr6szlet6ben. vari6ci6itmutaddk, lehesdges

an6d
cl

C?r 67b CP

lr
amelyben elektrom6gneegy A 11.6bra a9.6bra m6dositdsa, (itt sesszerkezet villanymotor) kapcsol6dikaz dramkdrhiiz.

: Bevezet6sa tdrtechno

o t6lt6akku, kis6rlet ut6n r t6lt6 akku, kis6rlet el6tt

q c .0,

nnf "t

o t6ltend6 akku,kis6rlet utAn

t o t6ltend6 tfiltanr{d akku,klc5rlct el6tf akku kls6rlet el6tt

an o o .:t
L'

BPI

E E t[
c o
ctt 0,

0 0 2 t I ( 0 5 0 5 0 7 0 0 9 0 id6 [sec] A 14. 6,ira mutatja a teljesitrndnymdr6seket kdzvetleniil a PAGD kisiil6sekel6tt 6s ut6n, berhutatva meghajt6akl<umua litorok teljesitrn6ny6t, a felt0ltend6akkumul6torok 6s nyeqes6g6t egyen6ramri teljesitrn6nyn6l, meghajt6akkumul5toroliela len6ll6sa2083 Ohm. a felkiltend6 akkumuldtorokellen6ll6sa 833Ohm.

A12. {JiJora 9. 6br6nak egy tov6bbfejleszteftv6ltozata, wrtt a lehet6v6 teszi, hogy felcser6ljiik a hajt6akkumul6torbank 6s a felt0ltend6 akkumul6torbank szerep6t.

{, o =
A 13. 6bra mutatjaa nyitott k6rii fesziilts6gdtazolaak az akkumul6torbankoknak, amelyeketa talillmdnyteszteldsdben felhaszn6ltunk. el6sztira PAGD kistil6sek teszteldse el6ui ellen6ll6s kisiitdsivizsg6latokndl (DPTI dsCPTI), 6s valamint a PAGD kisiil6sek vizsgdlatafiiln (DYl2 6s CPT2) 6sut6napediga PAGD ut6niellen6ll4s kisiitdsitesztek 6s (DPT36sCPT3). eredm6ny6t

o (D

{, att
E
J.

0t

Rr {= g )
q J c g 0

e
{ J E
a .Y
J

N o

o-Y {o! E O = :> = E f c

e o

x r! ro 6
gI0

o ro

!,

c o = o

r60 r50

ro

I rso
5 140 E H80 (, g 120
.J

!no {, 5 m o
.!9.rA g
.f

.k lo
c

E (o
o,

110

E m E m o

ee0 o

S n
n0 200 s o0 50 id6 [minJ 600 7!o Em
D

g0 F.....,.,t.........t..,..^...t.........t...,.....t.........r.\....,.t:.......;l

rm

2oo

3@ roo 500 id6 [min]

5m

80(

A 15. 6brdk mutatj6kaz ohmikusellendlldsain tdrt6n6kisiit6sigdrb6it(teljesitmdny) kiil6nbiiz6,6lommentes gdlcell6nak, kdt amelyeket meghajt6 feltiiltenddakkumuldtorokkdnt a 6s haszn6ltunk, terhel6ellen6ll6s a 2083 Ohm volt a meghajtO utto*"Utorn6l(15/a.6bra),6s 833 Ohmvolt a felt6ltend6 (15/b.6bra). akkumul6tomdl

3
C P 'rg
E f 6 S -C! a o

f
o_ o -

E,i sg 2;
96 9E
E {

EA

:!
-3 J4

*o
- i d 6 ! c o

;s

to z
I '6' o E

100

a0 idolminl

300

4l0
id6lminl

A 16. dbra mutatja a meghajt6 akkumul6tor kisiit6si' eseellen6ll6sigdrb6j6ta teljesitm6nyigen kis felhaszn6ldsa ahol adott egy PAGD kis6rlethez, t6n, amikor energiainputot 2083Ohmvolt. ellenrilldsa azohmikus

a A 17. fubramutatjaegy feltdltend6akkumul6tornak kisiitdsittiltdttekbele a gdrb6j6t, miel6tt ds miut6nenergi6t ellen6ll6si utdn' 6sa, PAGD impulzusok dsszeoml azazenergianyeres6ge bemutattunk,6s a ugyanann6l tesztnI,mint amit a 15. r4br6n az ohmikusellen6ll6s6rt6ke833 Ohm.

{
o

o c

o c o E -q 9 ;

E
o J

E3
O E

';g E; { o
c -

,.9.

a
Etr
s
6

Eo5 o

5's bE
5c,
I

EE E:
sii E*
o o
c o !

r O

a PAGD klsadt ol6$i, ohmikGen diszipa[ t6lje3ltm6rry

E
E

E ro
.

200
id6lminl

300

a A 18. dbra mutatjaa kisiit6sigdrb6kellen6ll6s6t meghajt6 akkumuldtorni4l,miut6n a teljesinn6nydt egy igen riivid id6tartalmf PAGD kisiil6si kisdrlethezfelhaszn6ltunka kis6rletel6tt 6s ut6n egy tovrlbbikis6rletn6l'Az ohmikusellenr{ll6s 2083Ohm.

A 19. {bra mutatja a kisiitdsi g6rb6k ellen6ll6sdtegy miel6tt 6smiutrin PAGD kifeltiiltend6 akkumul6toreset6n, s6rletn6lenergi6tnyelt el, melyet a 18. 6br6nmutatunk, az itt ellen6ll6s 833Ohm.

350 =
o E o o o o

700 600 g 500 # { 100e 300 200 100

a 9310
N

fro

! ,- , o f

8 320 3f,}
0 l0 20 (() 30 ido lminl 50 '60
J500

o'
0 r 2 3 1 5 6 7 8 9 t 0 1 1 1 2
ido [sec]

70

ftgzitett A 20. 6bra mutatjaa vide6rafdlvett 10 sechosszan eset6t, ahol a meghajt6 akkumul6torok teljesitrndnym6r6s (PAGD input) 6s a feltoltott akkumul6torok(PAGD output) l5tszanak.A k6t 6rt6ket szintndbtdzolfik az teljes(tm6nyei ered6hat6sfokffiggv6nyek6nt.

terhel6si A 21. 6bra mutatja a meghajt6 akkumul6torbank jeldlve), a fesziilts6gdt PAGD kisiildseksor6n(ndgyzetekkel amikor tisszehasonlitjuka felt6ltend6 akkumuldtorok fesziilts6g6vel(kordk) tttbb mint I 6r6s folyamatos PAGD eset6n. mfikiidtets

302 EgelyGydrgy:Bevezetds t6rtechnol6eiflball. a Az elotet(ballaszt) ellen6ll6st6l fiigg6 PAGD frekvenciadrt6kek 128 cmzelektr6dafeltiletekn6l 5.5 cm2t6vols6gn6l, trifda elrendez6sndl Ton 0.8 nyom6sn6l. felhaszn6lt A 6ramkcir eredm6nyek az 3. r6sz1n6l tal6lhar6ak.

s)
5000 600 300 150 100 50

kisiil6s m6dja
NGD (norm6lglow)

kisiildsi frekvencia

p(torr) 0.45 0.5 0.55 1.0

(hidegkat6d) PAGD PAGD PAGD VAD (v6kumiv) VAD

0 10PPS 40 PPS 180PPS 0 0

r.25 2.0
2.5

muaddkg{r, hat6sa impulzus/perc leveg6ben argonban 10 . N D 1 . 8+ 0 . 3 ND 4.8+ 0.9 16.7 1.8 + 11.4 0.8 t 448x.27.4 214.5+ 14.3 ND t2.6 206x.19.6 36.2 158.1 *.24 + 1.36 0.3 0

128cm"H220 AJ;570VDC; R1=300Q; di6dakonfigurici6 p(Ton) PPS Cumulativ

T<iltend6akkumul6torcelldk szdrna

PAGD 0 1 10 I 0

jtr#-1,5 x -2,5 x 3 x 1,5 x

2.) '200 3.) 200

0 .5
0.8-1

4.) 2s s.) 200

0.s 0.s

106 lO6 pulzus 106 106

36 31 29 19 9

+ + +

Expt. Battery Pack Position No.

Load Voltage

Watts/ marad6k cell 6ra

Total kwh

rel.kWh/h
nvert vesztett nvert vesztett kWh/h B.eff.

Tt start 335.7 T end 357.5 M* start 568.0 i ,M , end',', 564.6 ' 2 T start 315.5 T end 327.8 M start 540.7 M end 535.3 3 T start 328.0 ' 1 end 351.7 M start 546.0 , I M,' ',end. ,545.5 *T:t<iltend6, M=neghajt6

4.445 '4 0.:51,6 5.05 ,. 12 ., r.757 '3.20 t3 1.766 3 .1 7 5,1 1 1,606 3 .9 3 1 0.114 4.25 4.5 0.502 2.91 4 0.535 2.87 3.5 0.462 4.23 , 2 0.245 4,.91' 7 0,737 2.95 5 , 0.680 2.90 4.5 0.610

'

'3.012+ 776Vo ,

1.241 : ,' ' 0.16 0.387 4.073 0A92 0.070

3.46 0.M6 1.01,2 504Vo

r.225
0.243 : I.I75 V0370

r.370
v . L t J

n 1()(

impulzus/sec

ttjltendd akkuk nyeresdge impul(mWh) zusonk6nt

Altn20, L28cm':'M=46 cella;T=23 cella tisztanyeres6g ttiltendci akkuk impulzusonkdnt nyeres6ge m6sod(mWh) (mWh) percenk6nt

tisztanyeres6g m6sodpercenk6nt (mWh)

nyom6s (Ton)

#I #2 #3

1.5 8 110

22.3 5.6 0.78

II.7 4.4 0.27

33.45 44.8 85.8

17.55 35.2 29.7

0.2 0.8 2

Fiiggeldk
6 e ' E i so
c

303

o
q

.
. c

'

*
o

o
e l

0\ oo ol

, \ o ..
N t-. c \
:. Cl

* * gr
i o C ; ) : i

; b o

t a 6

'

d r

. i

'

5 l

o ?

FA

' :, :
F .t0 3 a
. io F i a I
9oo o \c)
; h @

R
c.l

F
coo

E i', E
6

oo c.r
c.)

s
rn rn

,n
$

\o

C.l

oo

cl

o\

F-

t\

cl ca

n al
.rn c.l rn ca

+
!n
!o

cf) c.l

\n

n c\

N -

-9 c> .h'[i 6 d x

in (\t

oo

oo

c.I

s \o

n 00
c.l or
c.l

- O E

* < s

c{ co

8 .ai l -ai
o p
9oo c) \c) q, a
@ o

\n 6

d
.' j
oc..lt-i + O N o o
o c . .

i
.

* '

:
l :

o
. \

oo c

co 1

.. c

!'

o
O N

!4)

q n n

co ' 1

J , l
q c

o
l

og,, d

o
coo\o$

o n

J
..n\o c ) - t o o

J
oo\oo\ c O c l c q F o # c o i

J
c ' ) s f\ o Q c q A q | n q \- ol o i ( \ l N

J
ql\9tn* q Q q . ) N

- F x
N

c j F . i e . i o , i* d o

o d o , t q na - d E

i cnoN . d i . i 6 c j

o * i *

O ! e q -' \i nf = N l; , ?cci O o C q = -oOC o : q n q v ? q ," ci j d c - . l d H

Noooo$

c!9qq
o i c o N

t. .6Ei' l. X . r ' li
(gt> SI *jzl , o

v? \o

c'l

n
s

rn
c.)

n cn

.il9
I

*15'*
r-

oo

v?
h

ca $

cn

cf)

\o

\o

e \o
\o
$

n \o

rr)

i;

{ 9 E o o9 - ,t r i + o n ;i o .o <; j .n jn* .ol o o e v = ; -G a . i o o

N

q\o + o ;i o *. * l A

\o\qt *( r c\ j at o .

co(noo r'otn-tt An + r - Q * - c j cd d , r ; o i+ , r i e - r o J * d t

N i >

v1 \6

rQ
ocor*C) + od F F Nr--ocn " V < cr
c..t

6 < k

c\lot*Q co r- n il
,

nn

O s ! $'rr e o F o $
. .

eloq u?v?
Q!!coH c.l oo
i *

vl eJn

i : ! 0o O o : Q o tn
q-i \Q _ \a

iI>!-.c} \o F.'.\o

..,c.! v?v?

Q 9 t - oo oo $ cl rt-tl

'5l

n $

oUVit

6tc.r

ci

cric.ic.ic.i -.:c.ic{J

S-:Qo.

or<na

r.

rn

-.loicric,i

aQc.l-1 \,,.]ael ie.ii-i

c.ic'ic.ic.i Q cn qi F \o F- \o h 6 irr rn ii cd.o d

\o

o,

lQ t

\ \ qi c { q .q o e i Jc.
Q !: q < !? tr co ca ti ,o .c.o

F : .q c l. _ , , ,S'! l c\rtnl \ ' ? 9 Q

Qc'rc.rc'i

ic.iNN

s.E,b >,
ll

H ;ii3

oo \o \o c.r <f, \o r-- F co c.r |.n \n

f
h

- i co \o '.o - 6 N rf, \o \n \n ca rn !n s co ca.n <..t ci 6 i{,i{ -.o.o I

t-' Q !O \ < \g N ! c6 ca rri n

I \b rn

y. D oo -'6 o r'* \o co.cri., ln.tn.

. r ''n 9q 9 ^r c.l 6 M o\ cri cn h r tr' t )

a
v

P
q

EE

E
q

ld-o

.g

'cd-o'c

cd .d-o

63 -o .g'.o cd

"rflH

E J

9 9 ' s '_ E : : = F

g g fido p"r. > > F F > > F F > > F F E E - F > > F F > > F F > > Fi Z Z g g F l -

'g'F * .Ee
&

304

II. a EgelyGydrgy:Bevezet6s tdrtechnol6gidba

REE
o $ i orEy.

hx

\o

c'r>E

X a h.i

cA

Kt3
o

'$5
E

- 9 ot9

,.., !

J1

s r.-. i>E x
F3E
o - 5 e.rg\9

t-a

c.) co

tn !n

rN

c-

s co

rf r,-.\O'..::r.r ',lL,r.lrr r O CA !-t

i!.::;:::rr::. , ::.. .i:...ii:.1

\o

a 19.6
c

b0 '-02

;:i*-iri:r.: :' r::i;..' -t ,' ca '

alrll *

# r , - g

<f co

..

':
o o ol
*

=EH
l .::tl,:::,

ol

@ N'
d ; :

\o

5 E

:.r:::.'' *ii.:::r::i ;l:l:

:r.\6-::,:,:::::',:::l':rl ':". rO a(!{i:::..:j1.r:::r:': (\ .4:.- : i

\n

=*fi
ro .E o

r:::)::'t|.

O\ ol

\O rf,

\o
$

-o \ r a.

\o

6 " -:.N

\o
tf,

oo
(\l

\o s

*- . ! - a ' -

. i ::i:-

^5{
E E T . He
v

F F >

F > E e . - 5 E - -lfi-: :-. .: 19

t-

t->

oo

Fiiggeldk
r;
ol

I
I

l + I
El!'.2 !'!

+ +

ulH
F: -lca

^ l ^

31._._ "l

! ! l ! r 2 ' P t E - 8P u

n E1r 8 Y l fl trl-{

co co

)< .u.)
!

..:.

>< !a
la)

.'..',.
< >

)< !a. \a). :

l ' ' ] . '

)< rn r|

" -lo

I FC.l

>
C\:

<
.i--

8 8 ' ' ',. . ., Ft--..

' , . i ;

@ @

q .r

o l * * * * * * * * * H H
c) bo,

^ , r q q r E . = ' F F

3l*x###***##F###
F F r F F 4 + F r

to ',,,t.. i at
F

fco
:
*

t+l

to '....-.s

-.r:

. . _ '

'<.

t^^
@

s*ls # Fl*
-'1 AI;<

: ., , . . . '

o
li 4t

ii

co 'rr

i-i--

^t^
co Ni 6 bo C)
.'.. -'

l>>ir*'rrzz*zZ**H*
U)

a \ 6 .-l+

< E l Q s H F n E H s i K = e e -I l l a I ( h l ^l * l S.lo.o .! oe
t-l. I . . i

1=li6 9 c l.

x F
N a

6
p :

x
^

6
.

\O N 4 bo ]

cq N A bo

9
u

c\ F ; F t.) l'- oo ra \f c.t F- .a \o N ^ ol ci $ c'r c.l c-l c.l \a c'r co !o.l

oo

o\ \o \i o o\ o o\ o

$
v? r) oO N

a Q
s
'ir'

cl co q ' , \ t r ' v ' ) )

f lI

r)

I "l' * ul"
* ^ l too .x d-

vll
r.1
:it

o F

q i., ;l'= lai e cn + \o o\ \o \o c'r o cl o c.l c4 \o oQ o\ Lel ;\ r+ j o\ c{ co e.l c.l co c.l o.l N N .1 co c') fj ll- iQ -

i l o -5ts
'6

ao ol
i i . , .

.x \o +

I l . gl.qelqqa-'ieontn?a\
cn

r L ) .illod O
I

>l 1 9 R X K K " i F K . S R F S K I
< lrilN o \n \o oo o\ c- tt- \a .a (a - o\ \o F \O r-- ro \O \ \O q q \ \ v')c": cj ci cj d ci cj o o -i cj o o i
h h

c.i oo o, ii

co c.t -

t-- F- o\ '.) t'-

" l o
Ah lc
, - l

llc.l

e.l

oo'. : c t
1

t'

c.l

EIE o
lo
I
.g: 6\ l\o

cd
.F

.o
L

\o
H

'r

.o
\o co <r

ll
@ . =

c.t

Q Xl-.i

F-

t s l p f S R "a p 3 .i 5 ,H . o o ' r . o Fi ' g F R - c.,rq cqF

ol^l
I

r l

l ' , '

EY I $ 5l I

tr) @

al

s ro
.\o
&. f s c.l O
v

=
\

cA @ d

i"; i,;

l -p + $ l t t

r r . q \a \

ca ) +

r+
+

! l - ' : q \ q q n q n a . ^ 9 * o qv ?

El l s r g s x K R ; H S ^ E ; > -l
I
rh

SlEls t I
lglF '-l
E l d

\ s 6

\a

ci co oo

s
co

x :
' c fo :,r

s
'l

S l s e s r s s f r : F $ U 3 r x. o ^ 1 "
Zl^=;-i:r;9--:J-c't

co

=:l' g l l - = F a B * e i s *_:ll i'? r $ ll E l

I
i
o

q.iln

h
) \O

n a.l

v t-

\
h

r, ,.Jr.) . t

co . . c.l c\l &

a-

{lrr O o\ o\ H - oo oo r) F r i l\o \o r) + + r) t \O t-- + X l : : ^ - i - T A A A A A A o - i - i

' 1 ""
)lo

O , ^--: ' 4 } Q !n co r-

"lgl r-lR
) ( t l

c.l .

c.l

or

l -

o\ o\

v ' !a oo oo o o{

!a

) c.r ob !a

8ls?H9$$ssss5+ss l n n
d o ro o, ci !o -. cl c'r q' )lor or o.a \o \o \o \o \o n h \o \o \o \o \at s r)lio r rlrtrtrt\o!artr El-,ortrtr

:E ! - -Fle l
.9 ^l

,
=

!A

x
i r .

rr

x
I .. too

!n

x
oqi ; .

\O

hr

I
oo ; i

E F l"q

' A

:-.to
-

-,1
9Gl.q^.t o-li
c.) 0O OO

ei

oo

I I
$
q C)

lo. o, o, o\ oo oo oo oo oo oo ca co la! o.r ol o.t t-t c.l et e{ c{ ol e{ c.l c.l ol

l<<<
l-3-8-rnor
ld

1,,, I

d cj o -.: -j -.i ci cj o ci o d ci

\n''r -KR

E-l 5 l a r $ S H g n n : e l e3 r 8X I e E 3' s E : ^ l * = - -:
\

o.RRRSg $ $ :. I - X:Exs $ = $H

. q t ^ - -^ " * B la . y l

i J P

bb '

! - - - -

r - - + -

I .l
I
I

a;,ai;

t'
I

* & l - F > t-.F > > t<F ;; >

t- r > >ii,a X> F F > >

+ t n \ o

r'i

El*^ci$ra\oF-6g=Sg:

* El l -'

;:l

308

1.A Griggs fele kavitdci6sk6sztil6kforg6dobja. Jolliltszanak a kamr6k a dob feliilet6n. 2. Griggs kis6rleti forg6dobjai. 3. A Pattersonfele hidegfuzi6sk6sztilek cellifia,elektroliz6l6 eleme. 4. A kat6dkdnthaszniit, v6kony pallddium reteggel bevont go1y6k. 5. A celldban1ev6golyok kozelr6l. 6. A ce116n tfiLranl/roelektrolit.

309

1.A Potapov talflmdny egy reszlete:az framlitst fenntart6 motor es szivattyu, valamint az orv6nykarnrak6pe. 2. Az orvenykamra. 3. Hidegfuzi6skisdrletekkalorim6tere. 4. A kalorimdterkozeps6h6szigetelese'

310

1. A Spencetaliiminy mrikod6skozben, laboratoriumi kortilm6nyekkozott. 2. GeoffreySpence. 3. A spirflis alaku elektronpdlydk ebben a v6kumkamr6banalakulnak ki. 4. A kamra egy mAsik nezete.

311

El6terben a vSkumszivattyu. 1.A Csernetzkijkiserlet osszeallit6sa. szhmitogdp. 2. El6t6rben a merds-adatgyirjt6 3. A meresosszedllit6sa. 4. El6t6rben a rezg6korkondenz6torbankja. 5 - 6. A Correa kisdrletekcsovei.

J I L

1.A Mayer fele rezonins vizbont6 cella, a csapvizbetolt6seut6n. 2. Indul a rezonitns vizbontis. - 5. A rezonitns vizbontis kifejl6d6se. 3 6. A keletkezettdarcanogira magash6mersdkleteneg, az aceltkonnyen megolvasztja.

t 1 t J I J

.'l .6 li a .\1

tr

bo .(.)
a

>| oo
4) a

ra1 .d

N U) I

lr