P. 1
A_magyar_helyesírás szabályai

A_magyar_helyesírás szabályai

|Views: 218|Likes:
Publicado porLajos Herpai

More info:

Published by: Lajos Herpai on Feb 13, 2012
Direitos Autorais:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/07/2014

pdf

text

original

Sections

  • A magyar helyesírás szabályai/Előszó
  • A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók
  • A magyar helyesírás szabályai/A betűk
  • A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód
  • A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód
  • A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód
  • A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód
  • A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás
  • A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk
  • A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása
  • A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása
  • A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás
  • A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek
  • A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók
  • A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók
  • Szócikkek forrása és közreműködői
  • Licenc

A magyar helyesírás szabályai

MTA 1985

A PDF-et a nyílt forrású mwlib eszközkészlet generálta. Lásd a http://code.pediapress.com/-ot további információkért. PDF generated at: Sun, 12 Feb 2012 17:31:11 UTC

Tartalom
Szócikkek
A magyar helyesírás szabályai A magyar helyesírás szabályai/Előszó A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók A magyar helyesírás szabályai/A betűk A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1 3 5 6 12 18 27 29 30 41 43 59 64 69 80 87

Hivatkozások
Szócikkek forrása és közreműködői 91

Szócikk licencei
Licenc 92

A magyar helyesírás szabályai

1

A magyar helyesírás szabályai
A magyar helyesírás szabályai Magyar Tudományos Akadémia

Tizenegyedik kiadás Második (változatlan) lenyomat Akadémiai Kiadó, Budapest 1985

Bevezetés
Az alábbi lapokon tartalma található meg. A különálló lapok a fejezeteket alkotják. A tartalomban a fejezetek mellett láthatók a bennük szereplő pontok tartományai, ezzel segítve adott pontok megtalálását.

Forrás
Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból [1] származik. Elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. A dokumentum másolással került ide, emiatt bizonyos formázások elvesztek. A formázásokat kézzel állították helyre. FIGYELEM! A Wikiforrás és a Wikipédia szerkesztői nem vállalnak felelősséget a kiadott és az itt megjelenő példány közötti esetleges véletlen különbségekért.

Tartalom
• Előszó • Szabályzat • Általános tudnivalók [1–2.] • Írás és helyesírás • A magyar helyesírás • A betűk [3–16.] • A magánhangzók írása • A mássalhangzók írása • Az ábécé • A betűrendbe sorolás • A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] • A szótövek írása • A toldalékok írása • A szóelemek elhomályosulása • A szóelemző írásmód [49–85.] • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód • A hagyományos írásmód [86–91.]

] • • • • • • A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek 2 • A kitüntetések és a díjak neve • A címek • Tulajdonnevek köznevesülése • Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] • A magyar írásmód szerinti írás • Az idegen írásmód szerinti írás • Az átírás • Az elválasztás [223–238.] • A szótagolás szerinti elválasztás • Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása • Az írásjelek [239–275.A magyar helyesírás szabályai • Az egyszerűsítő írásmód [92–94. .] • A mondatokat záró írásjelek • A tagmondatok közötti írásjelek • A mondatrészek közötti írásjelek • A szövegbe ékelődést jelző írásjelek • Szavak és szórészek közötti írásjelek • Toldalékok kapcsolása • Egyéb írásjel-használati tudnivalók • A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] • A rövidítések • A mozaikszók • Egyéb tudnivalók [288–299.] • A kis kezdőbetűk • A nagy kezdőbetűk • Egyéb esetek • A tulajdonnevek írása [154–201.] • A különírás és az egybeírás [95–142.] • A szóismétlések írása • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. valamint az ikerszók írása • Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása • Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek • A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] • A számok • A keltezés • Más esetek A szótár és a tárgymutató itt nem található meg.

Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott.A magyar helyesírás szabályai 3 Hivatkozások [1] http:/ / mek. a nyelvi tudományban új nézetek. Az a minden irányú fejlődés. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. 1954. időszerűvé tette. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. Egyes személyek. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató.. az iskolai oktatás kiterjesztésének. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. amely társadalmunkban így is végbement.. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. hogy a helyesírás állandósága. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. módszerek jelentkeztek. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. és felmérték. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. ha szünet nélkül gondozzák. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat./ Magyar Tudományos Akadémia (Előszó) Általános tudnivalók→ Előszó Helyesírási szabályzatunk 10. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. mint bármikor ezelőtt. az az életünk alapjaiig ható változás. hu A magyar helyesírás szabályai/Előszó . sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani. oszk. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. s ezért elszigetelődnek. 1954 óta mind beszélt. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. . a 10. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének.

április 24-i ülésén megadta. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. A címszók után következő. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. az egyes pontok elrendezése szervesebb. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. kiadásban csak az. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek./ (Előszó) Általános tudnivalók→ 4 . hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. Így lehetett a 11. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. ésszerűbb a 10. A szabályokra. főként a 10. a 10. utalószámok hívják fel a figyelmet. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. . a betűrendbe sorolást. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadásbelinél. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. és róluk véleményt nyilváníthassanak. szabályzatunk 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát.. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. Annak ellenére. törekedtek. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. gazdasági. A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. az alakváltozatokat. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A magyar helyesírás szabályainak 11. helyeselhető írásmódokat. áttekinthetőbb. csak kevés szó írása módosult. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. de ezek tagolása. Ezzel lehetővé tették. – Bár a 11. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Számos esetben lehetőség nyílt arra. Ebből az is következik.). előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá.A magyar helyesírás szabályai/Előszó Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. a nem közismert. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.és Irodalomtudományok Osztálya elé. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl.

. A magyar helyesírás 2.] Az elválasztás [223–238. stb. illetőleg az ezt tükröző.] A betűk [3–16. c) A magyar írás hangjelölő.] Egyéb tudnivalók [288–299.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. szemben az olyan írásokkal. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja.] A hagyományos írásmód [86–91.. latin betűs. hanem hangokat jelölő betűk./ Magyar Tudományos Akadémia (Általános tudnivalók) A betűk→ Általános tudnivalók Írás és helyesírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] Az írásjelek [239–275. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához.] A tulajdonnevek írása [154–201. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.] [1] 1. Helyesírásunk betűíró. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. a) Írásunk betűíró rendszerű.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 5 A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók ←Előszó . rögzítő és irányító szabályrendszer. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] A különírás és az egybeírás [95–142.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A szóelemző írásmód [49–85.

vagy többjegyű. wikipedia.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48./ Magyar Tudományos Akadémia (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ A betűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] A betűk [3–16. ő.) . C. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. Zs. azaz egyetlen írásjegy: e. R. r. (Vö.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153./ (Általános tudnivalók) A betűk→ Hivatkozások [1] http:/ / en.. zs. A magyar betű vagy egyjegyű..] A tulajdonnevek írása [154–201. í. b. Dzs. Gy.] Az írásjelek [239–275. r.. org/ wiki/ Sablon:szabályzat-nav A magyar helyesírás szabályai/A betűk ←Általános tudnivalók . stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] Egyéb tudnivalók [288–299. ty.A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 6 ←Előszó . sz. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük.. 5. v. stb.] A hagyományos írásmód [86–91. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. á. c. Mind kézírásban. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a.] Az elválasztás [223–238. stb.] [1] 3. dzs. gy.] A szóelemző írásmód [49–85. Ő. dzs. s.] A különírás és az egybeírás [95–142.. 8. ü. és vannak nagybetűink: A. zs. 10.

Ázsia. fejtegetés. stb. Nyár van. nn. űr stb. tty. r.vagy többjegyű. f. csökönyös stb. nny. Óbuda. Izland stb.. vv. sz. t. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. ll. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. Ürményi. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért koros – kóros – kórós stb. k. lly. lódít. s. ű: játék. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). ő. Vereb – veréb – véreb stb. A mássalhangzók írása 7. kk. 9. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: . zzs: loccsan. GYSEV stb. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. gg. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Zsolt stb. ó. zz: add. dd. közül. [Vö. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. g. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. ggy.] 8..A magyar helyesírás szabályai/A betűk 7 A magánhangzók írása 4. (mondat). mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. húr. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. e. pp. 6. tt. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. gy. eddzük. 5. m. ú. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. Mássalhangzóinkat egy. rr. j. hh. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. Dzsingisz. ddzs. p. Szolnok. kér stb. fénynyaláb. jj. 227. [De elválasztáskor: locs-csan. ssz. díszszemle stb. 226. asz-szony-nyal stb. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. aggot. asszonnyal stb. d. c. f). ö. vö. CSKP. í. é. ü: ceruza. ny. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. stb. ddz. n. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. l. 283. ty. egy részük ékezet nélküli. zs: batyu. szikes. Őze stb. hős. mm. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. iparkodik stb. nyolc. h. mint a kisbetűkre: Ökrös. cc. o. edz-dzük. i. TILOS A DOHÁNYZÁS. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. dz. u. ff. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. z: pálma. ly. Stb. ss. kellett stb.. Új Írás stb. v.

u. N. DZS.: gál] eé = é: Veér [e. f.: vér] eő = ö: Eötvös [e. Werther [e. quattrocento [e. 8. H. Dz. (Vö. Á. (Vö. Ly. x. V. r … v. ú. M. Régi. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. gy. Z. Sz. Nîmes [e.) 12. D. w. 157. e. joule [e. Dzs. Z. m.: veselényi] stb. N. d.: csát] ts = cs: Takáts [e. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz.: verter] olasz: Bologna [e. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. SZ. j. ö. É.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 8 hal – hall len – lenn eset – esett hason – hasson feje – fejje orom – orrom megy – meggy stb. H. 3. W. Škoda [e. GY. … P. S. Ö.: tirgovisté]. Cs.: gimarajs]. P. E. Ü. Í. 13. w-t. CS. L. i. W. 87. V. É.: piránya] román: Tîrgovişte [e.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. C. Q. R. sz. Ny. Ő. T.: pjácá] szerbhorvát: Đurić [e. B. Ő. X. O. E.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. LY. TY. J. dz. X. Ó. Zs. r. K. Z. Ú.: madács] cz = c: Czuczor [e. q. zs.: özsen]. .. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. z. c. Y. Az ábécé 10. Ó. C. R … V. pont szól. Ü. F. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. ty. t. T. kasza – kassza stb. ó. D. Ű. I. v.: séfer]. í. O. ly. L. k. ZS. Y. Ö. ő.: cucor] s = zs: Jósika [e. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. h. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. Q. s. S. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. g. Ű. pont tartalmazza.: sós] ch = cs: Madách [e. piaţa [e. Živogošće [e. piranha [e.) 11. (Vö. J.: gyúrity]. K. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük.: dvorzsák]. Á. z.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. alakjuk a következő: A. w = v: Wesselényi [e. Ty. Zs. NY.. zs. Ú. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk.: nim] német: Schäfer [e. 5.: kölcsei] stb. ű.: takács] y = i: Kölcsey [e. o. Az így kialakult 44 betűs magyar ábécé: A.: skoda] francia: Eugène [e. G. DZ.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. y. á. dzs. b. p.: török] oó = ó: Soós [e. I. Í. ny. l. P. Gy. B. n. U. cs.. U. G.: bolonya].: grinics]. F. 15. ü. R. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje.: józsika] th = t: Csáth [e. M. é.

rr = r + r. háromjegyű) betűtől. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay pirinkó pirinyó pirít pirkad tükör Tünde tünemény tüntet lovagol stb. Dzsungel stb. való eligazodást segítik. melyek a szótárakban. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata dac domb duzzog dzsem Dzsungária Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Csepel stb. (Vagyis: bb = b + b. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. Zsigmond stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. stb.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 9 A betűrendbe sorolás 14. illetőleg keressük meg: acél kettő remény cukor Nagy sokáig csók gép nyúl szabad olasz Tamás hideg öröm vásárol stb. Piroska stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.és a nagybetűk között. lexikonokban. ggy = gy + gy. tüzér stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. A fontosabb általános szabályok.) . háromjegyű) betűtől. A betűrendbe sorolás az az eljárás. névsorokban stb. ddzs = dzs + dzs.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe.

ahogyan a könnyebben kezelhetőség . Márvány Zsolt másféle másol stb. mennyi stb. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat márvány márványkő márvány sírkő tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Márvány-tenger Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. i – í. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. o – ó. ö – ő. szelet stb. kissorozat-gyártás márványtömb kis számban kistányér kis virág stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. mint az egyszerű szavakat. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 10 kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol kaszt stb. e – é. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. kartotékokban stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. nagyoll stb. u – ú. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt kerek szel szél szelel szeles szelés széles Égei-tenger kerék Eger egér éger égés egész stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. keres kérés koros kóros kórós stb. tárgymutatókban. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe.

mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. q. k. e. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. c. sem az idegen betűk mellékjeleire. y. stb. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. (ch = c + h. x. ←Általános tudnivalók . cz = c + z. l. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Gaal galamb moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka 11 Champagne Gärtner Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. j. i. v. enciklopédiák. ch = c + h. t. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. h. p. önálló egységnek számít. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák.). z./ (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ . w.. f. 16. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. n. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). oe = o + e. illetőleg idegen betűket. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. 15. atlaszok és térképek névmutatói stb. o. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. m. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. u. g. d. s. Ebben a rendszerben mind a magyar. stb. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. b. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. – Az idegen betűk közül azok. Muñoz stb.).A magyar helyesírás szabályai/A betűk érdeke vagy egyéb szempont kívánja. r. sch = s + c + h. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség.

-ve. például a kísér.] A betűk [3–16. „nígy” stb. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. -talan.] Az írásjelek [239–275. „ződ”. köznyelvi alakok.] Egyéb tudnivalók [288–299. -t. „szóma”. „házbul” stb. -bb. -va. 18.] A hagyományos írásmód [86–91. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti./ Magyar Tudományos Akadémia (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. „kő”. -n. hogy általánossá válásukat segítse. tíz. az „erőssen”. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. akác. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. -s. a „kőrut”. -kor. szalma.] Az elválasztás [223–238. házból stb. „ákác”. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. hogy a szóelemek (szótövek. kell. véd.. -től. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. ezért az írásban kerülendők. fény. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. . a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. -telen. -tól. „szöllő” stb. szemben a nyelvjárási (ill. zöld.] [1] 17. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. képzők. ír. formákkal. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. régies) kiejtésűek.] A különírás és az egybeírás [95–142. „ellemez” stb. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. „köppeny”. húsz. formák nyelvjárási (ill.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 12 A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód ←A betűk . -j.] A tulajdonnevek írása [154–201. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni.). régies) „késér”.] A szóelemző írásmód [49–85. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. stb. négy stb. jelek.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.

hindu. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. általános használatú. kikirikí stb. stb. seprű. Vannak azonban olyan főneveink is. hamu. föveny – fövény. stb. gyűjtjük. gyűjt. ízes. csepeg – csöpög. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. fiú. gyűrű. kátyú. a csend és a csönd stb. szív. gyönyörű. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. szomorú. csoda – csuda. fut. stb. íznek. mienk – miénk. A lány. szörnyű. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. nini. A hova és a hová. stb. stb. ú. tanú. gyalu. u. ű-t. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. gyűszű. Vannak olyan szavaink. füst. lábas – lábos. Szavaink többségében az i. 24. rá – reá. háború. újra. lány – leány. hogy mely esetekben írunk i. ű van: domború. kapu. savanyú. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. daru. szíves. áru. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. zsalu. seprű – söprű. önálló szóként egymással váltogatható. tied – tiéd. helyesírásunkban már általában kialakult. Mari. Hosszú ú. csicsí. illetőleg a szóbelseji í. tű. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. A melléknevek végén mindig hosszú ú. újabb. ü és az í. néni. ú. saru. ú. dől – dűl. színez. (Vö. 27. gömbölyű. gyűjtemény. ü rövid: adu. szívből. u. nagyszerű. amelyeknek a végén az u. kinn – kint. ugat. nyí. ű 20. súly. 23. menü.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 13 A szótövek írása 19. varjú. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. csorog – csurog. könnyű. u. a leány. stb. koszorú. húsok. cseppfertőzés. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. kicsi. Icu. szú.) Az alakváltozatok 25. gyerek – gyermek. gyanú. ürge. gyí. betű. eskü. 34. falu. ü-t. ű: íz. súlya. hova – hová. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. hús. zrí. szaru. mű. gyepű. bábu. bácsi. alku. tűk. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. stb. hűsít. színes. bürü. lapu. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. ürü. . fenn – fent. kifli. csendháborítás stb. reá stb. tűvel. fedél – födél. illetőleg í. foltoz – foldoz. hűsek. homorú. batyu. faggyú. Peti. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. újság. revü. rí. hűs. választékos hangulatú. mért – miért. (Vö. hosszú. stb. levő – lévő.) 22. fizet. 21. A csepp és a csöpp. satu. húsból. stb. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. apu. a lenn és a lent stb. szín. Az i. rá stb. súlyos. új. borjú. fésű.

de: Tompát. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. – tíz. erdője – erdeje stb. dűlve. – lencse. (Vö. szociális – szocialista. borjút – borjat. látsszék és lássék. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. zsíros. bújjon. akadémizmus. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. tízes. dülleszt. Ráckevéig. de: tized. Tompával. szocializmus. lencsék. de: zsiradék. az MTA-nak. A ború. iroda. A borjúk – borjak. ü van: borul. dülöngél. hegedű. ű – ü váltakozást mutató főnevek. – akadémikus. stb. b) Vannak viszont szabályos í – i. bosszú. tetűk – tetvek. (halas)tót – (halas)tavat. hipnotizmus. tetsszem és tessem stb. de: huszadik. de apát. az MTA-t. apai. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. az ELTE-re. ma is élő kettős alakok. a legtöbb toldalék előtt á-ra. ráckevei. csepű. de: bujkál.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. például: lét – levet. derül. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. de: düledezik. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. ill. irodalom. 31. írat (ige). 32. stb. stb. szlavisztika. bár az a. de: Ráckevén. Ráckeve. tizen-. bujdosó. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. a)] 30. ú – u. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. lencsével. 21. stb. zsírt. ű. köpű. derű. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. – ír. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. irónia – ironikus. huszon-. – Hasonlóképpen: Tompa. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. fésül.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A tőváltozatok 26. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í.) . A metsz. húszas. – De: akadémia. de: irat (főnév). ú. csepül. dűlt. huszad. stb. hérosz – heroikus. bújtat. akadémista.) 29. 206. illetőleg é-re változik: apa. írok. hegedül. szuverén – szuverenitás. 27. – dűl. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. zászlója – zászlaja. varjúk – varjak. ironizál. stb. stb. (Vö. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. húszat. köszörül. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb. szók – szavak. tízen. (Vö. stb. hipnózis – hipnotikus. Például: kéz víz út tűz 14 kézben vízben útban tűzben kézre kézi de: kezet kezek kezes vízre vízi vizet vizek vizes útra úti utat utak utas tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes kezünk vizünk utunk tüzünk 28. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. – húsz. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. stb. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. 81. dűlő. de: lencsét. Hosszú í. fésű. köpül. – bújik. ill. stb. írás. hipnotizál. bosszul. 286. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. ELTE. faluk – falvak. apátlan. [Vö. heroizmus. bújócska. lencseféle. ú.

-tt időjel: folyt. -dül igeképzőnek: gyógyul. -ozik. az -ul. A -képp. -ül és a -stul.. fölött. (kivéve: túl). -ózik. csengettyű. stb. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. írni. szerint. -tyű és -ttyú. buzdítás. gyógyulás. -özik: fáradozik. keresztül. dalolni. egyenáramú.). kezdődik. között. mögött stb. hosszú szempillájú. tulajdonképpen. -stül határozóragnak: magyarul.). idősebb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is.. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. kente. mosott (ruha). -ről és a -tól. nélkül stb. -közik: kínálkozik. jobb. mozdít. nyolcat. fehér falú. hatkor. tanító. felől. . tanít. csőstül stb. belül. ezért egy t-vel írjuk: hajót. gömbölyödik. építmény. dobott. éles elméjű. öltözik. kitalált (történet). lapos tetejű. -kozik. -ködik: árulkodik. szivattyú. stb. kevesebb.. nyolc órakor stb. -kőzik: zárkózik. közül. ötször. -ódik. a -t. -ből. -ször határozóragnak: háromszor. a -t. -őzik: hallgatózik. kerület. -ül és a -dul. jószívű. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. buzdít. fordulva. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. víztől stb. állandósít. tetőről. helyesebb. mellől stb.. A magánhangzók a toldalékokban 34.. billentyű. A helyesírás ezeket rögzíti. másképp. -ül végződésének: alul. -tt a névutók végén: iránt. -tt igenévképző: bérelt (lakás). 39. 24. a -t. Kaposvárt v. Vácott.. hazáig.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 15 A toldalékok írása 33. mozdítva. a -ról. nézi. a -szor. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. házai. kertjei. a -ból. sárgát. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor.. 38. a főnevek -tyú. (vö. erős rugójú. -ől végződésének: alól. mindig röviden ejtjük.. pörgettyű stb. egyöntetű formájuk. Pécsett. -kődik: rázkódik. négyig. -kódik. valakit stb. -jú. csengetett. a -b. erdőből. megrótták. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. közt. mérsékelt árú. kergetőzik. A tárgy ragját. -ödik: alkonyodik. -ű. többször stb. családostul. bőkezű.. helyesbít. hallottuk. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. pezsdül. szürkületkor. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. holnapig. varrtuk. kecskeméti. dugattyú. kivéve: át és hosszat. könyvet. a névutók és a határozószók -ul. A mássalhangzók a toldalékokban 37. kitűzött (cél). Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. kevésbé. távolabb. mássalhangzó után nem. stb. az -ú. kerül. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. Kaposvárott. -től határozóragnak: szobából. 23. Győrött. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. töpörtyű. például. feleségül. az -ig határozóragnak: városig. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. kérdi.. sast. felforrt (víz). -jű melléknévképzőnek: négylábú. cipőstül. voltaképpen. mindig stb. öklömnyi stb. hatott. hússzor. -ődik: oldódik. a t-t. -kodik. veszkődik. fordul.. mögül. stb. (vö. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. -bb középfokjel: idősb. nagy kiterjedésű. tiszta vizű. ruhástul. felül és fölül. elől. mérkőzik. fésülködik. 35. fától. pezsdülő stb. elvégzett (munka). állandósítani stb. házról. 36. alatt. hátul. sarkantyú. -kózik. stb. stb. törülközik.. szebb. stb. végül.

Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. kinyittatik. – És természetesen: megadatik. -telen változatában járul: csorbítatlan. vesszen. szőjed stb. edd. -et. 43. De: helyesel. parttalan. 66. élettelen. foglaltatik. stb. (ablakot) nyittat. képzetlen. barnállik. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. (szobát) festet. -tatik. stb.. 55–58. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. lopóddzék stb. mint a -j módjel. (Vö. jöjjön. -vel és a -vá. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. osztatlan. de: (búzát) arattat. (erdőt) irtat. nagyollom. sz. (Vö. idd. pléhvé. 45. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. akkor -tat. keveslem v. vagy -tat. -vel és a -vá.) 43. szénnel. kéklett v. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. stb. -etlen.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód a -d. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. kővé. fedetlen. tolattyú. akkor -at. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. Az -atlan. vigyed. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan.. 77–79.. sződd. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. iszik. A -val. sértetlen stb. úttalan. a t végű névszókhoz pedig -talan. 80–81. öntözzön. -tet a képző. fújjon. (könyvet) köttet. lesz. zöldell. sejteti (vele). fűtetlen. kéretik. (vö. -ll képző: fehérlik. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. fegyelmezetlen. kösöntyű. szőjön. vegye. ill.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson.) 44. -etik. csengettyű. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. piroslik. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. 68. tesz. 75. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. -et. -tet formában járul. higgyen. a ’valamilyennek látszik’. stb. (vö. például: dobbal. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. például: babával.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val.) 16 . de: észrevétlen. visszük. személyű rövidebb formában: írd. stb. 45.). viseltetik. stb. lőjön. egyes szám 2. csehvel. bont). tegyek. nézzük. 83–84. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40.) (Vö. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. -etlen képző van a befejezetlen. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.). arat). azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. nézd. jósággal. gyűjtetik. legyen. (vasat) gyűjtet. Tehát (új üveget) bontat. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. higgyünk stb. (kenyeret) süttet.. kihirdettetik. kicsinyelli. peddzük stb. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. éretlen. emberré. (Vö. 82. stb. fosztóképzős származékokban is. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. 41. kicsinyli v. stb. stb. z. taníttatja (a lányát). érett stb. vetetlen.) – Az eszik. igyál. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -tyű és a -ttyú... (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. Allahhal. stb. vesz. kevesellem. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. dohhal. hitetlen stb. sötétlik.. kékellett.

szégyellni – szégyelleni. régiesebb.). várniuk – várniok. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. bár az első a kéz. bennszülött.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód Toldalékolásbeli kettősségek 45. 39. hidd stb. fenséges. moss – mossál. rosszallnám – rosszallanám. kinn.. vágj – vágjál. 66. érte stb. A hallgatódzik és hallgatózik. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. A látniok. Az állsz. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. az állasz. nyomatékosabb felszólítás. 47. keveslem – kevesellem. 39. oly – olyan. fel vagy föl. adjad. hogy – hogyan. dolgozz – dolgozzál. fenn vagy fönn.). kezdték – kezdették. 49. elavuló formák. értem – érettem. vágd – vágjad. ezzel – evvel. Bár a benn. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. mondta – mondotta. kérd – kérjed. higgyed stb. kérj – kérjél. kinnlevőség stb. Írásban is helyes tehát mindkét forma. szeretniök stb. dobj – dobjál. add. hidd – higgyed. nézz – nézzél. küldte. az evvel és ezzel stb. lenn szavakkal függenek össze. fenntart vagy fönntart. feljebb vagy följebb. mint az írjál. mosd – mossad. hétköznapi használatú. szaggat összefüggését sem az akaszt. keveslem. higgy – higgyél. kijjebb.) 48. nincs – nincsen. kissé ünnepélyesebb. vájd – vájjad (vö. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. Viszont az írj. lent. küldötte. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. kicsinyli – kicsinyelli (vö. hullt – hullott. dobd – dobjad. A be. itt – itten. Mind az igék. írd – írjad. kint. lopódzik – lopózik. között nemigen van különbség. akad. szakít. érted – éretted. épp – éppen./ (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ . érette stb. (Vö. fakaszt. igyekezik – igyekszik. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. 17 A szóelemek elhomályosulása 46. tűrniük – tűrniök. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. Nem tartjuk már számon az aggat. mossál.). küldte – küldötte. rugdalódzik – rugdalózik. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. nézd – nézzed. bent. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. öregedik – öregszik. most – mostan. toldták – toldották (vö. moss. rég – régen. azzal – avval. állsz – állasz. fent vagy fönt. szakad igék tövével. szeretniük – szeretniök. lejjebb. fakad. stb. kevesellem. faggat. írj – írjál. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. látniuk – látniok. Több szavunk összetett. a második a lélek szóból származik. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. ←A betűk .

ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot.: nyoldzban).] Egyéb tudnivalók [288–299. hiszen pl. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti.: kösség). hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). . stb. állatbarát (állat+barát) stb.: nésztük). a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul.. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. nyolcban (= nyolc+ban. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. lóval stb.: kertye). e.] A szóelemző írásmód [49–85./ Magyar Tudományos Akadémia (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. barátfüle (= barát+fül+e). a házban.] A különírás és az egybeírás [95–142. barátaival (= barát+ai+val) stb. e. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. illetőleg a fut igének fus.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.] Az írásjelek [239–275.: szálnak). fusson (= fus+s+on) stb. szállnak (= száll+nak. kertnek.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. e.. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő.] Az elválasztás [223–238.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 18 A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód ←A kiejtés szerinti írásmód .] A betűk [3–16. másrészt pedig azt. e. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. község (= köz+ség. néztük (= néz+t+ük.] [1] 49.] A hagyományos írásmód [86–91.] A tulajdonnevek írása [154–201. mind a toldalék. A házzal. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. fusson esetében pl.a felszólító módban használatos töve. e.

Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. d+c és gy+c = cc. f–v. d+cs és gy+cs = ccs. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. c–dz. k–g. – sz+s és z+s = ss. a másikat a hangszalagok rezgésével. így zöngétlenít ugyan. – s+z és zs+z = zz. gy. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. A beszédben az n hangot p. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. Ilyen párok: p–b. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). Ha a felsorolt hangok közü egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. s–zs. – s+sz és zs+sz = ssz. cs–dzs. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. A h-nak nincs zöngés párja. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. tehát zöngésen. a jeles és a képzős szavak. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. de maga nem zöngésülhet. tehát zöngétlenül. A ragos. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: . de nem zöngésít. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. sz–z. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven + tyúk negyveny tyúk negyven tyúk szín+nyomat színynyomat színnyomat stb. t–d.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 19 A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. az összetételek. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. ty–gy. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. Vannak olyan mássalhangzópárok. – sz+zs és z+zs = zzs. 52. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik + belőle eszig belőle eszik belőle hideg + tél hidek tél hideg tél stb. 53.

száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). illetőleg ll hangjának. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. 80–81. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. -jük. -jaik járul. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. ty és gy hangjának. -jai. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja a szavak eredeti ny. kis-szerű) kisszerű stb. s így az igék eredeti l.) 54. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. (De vö. nátcukor) kösség egésség írás: átcsap jegycsalás át+cipel nád+cukor átcipel nádcukor köz+ség egész+ség község egészség száraz + zsömle szárazs zsömle száraz zsömle (v. -játok. Ha az anya. -juk. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on írás: haggyátok hagyjátok haggyuk hánnya hagyjuk hányja hunnyátok hunyjátok faggyon fagyjon stb. -játok. 55. jetycsalás) áccipel náccukor (v. -juk. 56.. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja naggyaik nagyjaik stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. vagyis -ja. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: . Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. atya és bátya névszók csonka tövéhez. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 20 alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. 83–85.

gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. -juk. -ják). a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: ejtés: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánnya turbánja stb. hanem az eredeti tsz. -je. A t+sz. vagyis -ja. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja marad+j+anak maraggyanak maradjanak fon+j+átok ken+j+ük fonnyátok kennyük fonjátok kenjük stb. -jei. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. d+s. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. ds. d+sz. 58. s így mind az ige végső mássalhangzóját. Ha a t. gys betűkapcsolatot használja: . a t+s. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. ts. -jeik járul.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 21 alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszél+j+etek beszéjjetek beszéljetek stb. -játok. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jai. 59. -jaik. gysz. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. dsz. Ha a t. -jük. -jük. -juk.

az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság naccság (v. Ha a toldalékos szó belsejében.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 22 alkotó tagok: ejtés: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság mecc acc eccer (v. natyság) nagyság stb. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk+képest hozzán képest hozzánk képest stb. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: . akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. A mássalhangzó-kiesés 61.

Egyes szavaknak mind ll-es. rosszallhatjuk. ill. Az l és ll végű igék 64. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). küldd. tudd. 94. szidd. puff-féle stb. mondd. (Vö. szégyell. mindnek) mindnek csug be csukd be mindnyájan mondd meg stb. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. de: fullad. zöldellett. múló. (Vö. cipőt). rosszallás. (Vö. fedd meg stb. szállna. váll-lövés. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. orra (bukott). állt. száll. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. 94. sarkallik. (megkérdezték a) vádlottól. mosd. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. nézd. expressz-szerű. hagyd.. ill. 60. -be). játszd. szálloda. (Vö. gyullaszt. oldd stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. de: sarkalatos. hívd. stb. formákban is. fúl. nyomd. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. össz-szövetségi stb. védd stb. tehát: kezd+d = kezdd. 49. de: dülled. de: gyullad.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. szólás. mállik. fújd stb. múlik. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. málljanak. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. legelik. balett-táncos. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. kör). (a) szebből (kérek). stb. zöldellik. mert a -szerű.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. hanem az áldd. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. aszt hiszem) mos sincs írás: azt hiszem most+sincs mind+nek csukd+be most sincs minnek (v.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. 65. szégyellem. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. fullaszt.) A d végű igék 63. mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. mind a -d személyragot. 94. legelő. dülleszt. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). állomás. hordd. szedd. zöldellt v.. sakk). edzd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. stb. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. szégyellni. legel. málló. gyúl. fedd be. szégyellheti. kezdd. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. zöldell v.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 23 alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. (De vö. stb. alakokban. . (nem jól) hallak. 60. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást.. de: torkolat. rosszall. tépd. mállottak. zöldellő. stb. pl. mind pedig l-es származéka él.

73. kicsinyell. Múlt idejű alakjaikban. egy magánhangzó utáni ll-es. méhkas. mint a többiben: leszek. méh. 83. 74. magasabb. cseh. kisebbség stb. 39. ujjra stb. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. lődd. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. pléh. egyezik. újra stb. (nagyra) nőtt (fa). stb. erősek. jöttél. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. Csehszlovákia. kékellik és kéklik. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. egynek. rívás stb. magasan. nő. nyűdd. A céh. jöjjenek stb. utánunk. jöjjön. növendék. stb. csehtől. csehül. névszóban a h-t csak akkor ejtjük.) 71. (Vö. (Vö. együtt stb. egyik. méhek. 45. rísz. méhnek. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. ríjon. 69. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. csehvel. Egyéb esetek 68. jövök.. egyetlen. 39. A jö. rótok. méhes. Ha mássalhangzó következik a gy után. (Vö. Írásunk a szókép állandóságára. jönne stb. nőtök.. rítok. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. lesznek. újat. egyel (ige). – Az írásban azonban. juh. egyért.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. 72. nősz. stb. de: kevesellem és keveslem. jövedelem stb. együvé. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. keveselli és kevesli. akkor is rövid a gy: egyben. csehnek. egyéb. juhász. róttak. kicsinyellené. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. stb. lövő. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. 43. magasat. rója. leszel. kisebbedik. de: kicsinyelli és kicsinyli. rüh stb. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. nőj. de egy s-sel írjuk: kisebb. 70. – De: jöszte. kevesellte v. kisebbít. – De: benne. mint a példák is mutatják. ujjat. méh. – De természetesen: eggyel és eggyé. 39. nőtt. stb. egyetem stb. egység. erősen. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. a szavak minden 24 . de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. Néhány ll végű igének két alakja van. leszünk. juh. (Vö. nőttek. más részében viszont röviden: egyed. méhvel. sződd. rójuk. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. legkisebbnek. jöhet.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 66. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz.) 75. -tök személyragos alakjait. erősebb. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. (fába) rótt (betűk). ujjak. rósz. egyén. egyenlő. jöjj. egyek. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. rovok stb. egybe. stb. egyes. juhakol. együtt. nálad. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. egyedül. kevesellette. (A testrész nevének írása viszont: ujj. rövidebb változat: kevesell. tőlünk. egyed. kékellő és kéklő. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. egyre. újabb. bennünket. egyé (= egy+é). düh. rí. előled. – De: rívok. juhok. lesztek. kicsinyellné v. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. csehet. juhtúró. egyre stb. úgy. stb. juhval. róla. (Vö. kicsinyellő és kicsinylő. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. magasak. kicsinyellés és kicsinylés.

illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. enyh. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. rekeszd. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. végezzük. márts. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. 83. nyissátok. Az s. stb. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. éppen úgy. hanem mind a tővégi t-nek. moh. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. – A ch végű szavak (pl. -jük. lássuk. bocsássa. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. lássuk. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. elolvassák. fürösz-. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse.stb. játsszuk. áh. illesz. nevesse. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. eh. hallgasd. [Vö. Így például az ah. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. Az s. hah. rekessze. mártsd. Allah. fűts. sz. stb. taníts. kössétek. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. megtartjuk az igető végső t-jét. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. eddzük. potroh. tanítsd stb. (Vö. Zilah stb. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal.. a h betűt írásban mindig feltüntetjük.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód alakjában jelen van a h. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. padisah. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. szítsa. sz. vadásszátok. éh. . sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. 78. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. egyes szám 2. illesszük. egyes szám 2. sz változatát tüntetjük fel: fess. hallgassák. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk.) végén is mindig ejtjük a h-t. 78. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. kösd. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. z és dz végű igék kijelentő módú.). Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. A bolyh. almanach. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. 81. és mindig írjuk is. z és dz változatát tüntetjük fel. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. válaszd stb.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. pech stb. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. z és dz végű igék 80.) képezzük. A felszólító mód tárgyas ragozású. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. mossa. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. doh. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. sah. -juk. kettőzött sz-szel (ssz-szel). nyisd stb. füröszd. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. fellah. stb. 79. A felszólító mód tárgyas ragozású. féltsétek. lósson-fusson. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. keh. 25 A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. sz. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. hozzák. válassza stb. egyes szám 2. illeszd. 42. -játok. fürösszétek. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. mint h-tlan.

vadásszatok. – A doh. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. húzd. játszod. játsszál. tetsszél. -vé alakmódosulásai 83. stb. játszik. -vel. látszik. vigyétek. metszd (vagy mesd). igyanak stb. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. 94. (Vö. Az s. kékkel. lássék stb. higgyétek stb. arannyal. Kértem őket. -vá. (A többi. játszik. hogy csak játszanak velünk. és betűkettőzéssel jelöli. [Vö. 32. eddzétek. -vé: hanggal. vegyük. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. sahhá. sz. sz+j. minddel. -vel és a -vá. vesszenek. visz. A felszólító mód tárgyas ragozású. a tervvel és a tervel (= tervez). -vel és a -vá. Stb. stb. egyes szám 2. ronggyá. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. mossam. szárnnyá. tettel.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). úszd. higgye. (Vö. bölccsé. eszik. 75. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. nehogy kilátsszanak. metssze stb. (Vö. hidd. Allah stb. sz. 75. vesz. – Hasonlóképpen: játszd. vízzé. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét.) A tesz. -vá. tessél. tudóssá. z+j. z és dz változatát tüntetjük fel. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. tollá. nedvvé. Azt akarjuk. -vel. edzd. (Vö. higgyük. könyvvé. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. pléhvé. komppal. e) Azokban a névszókban. végezzünk. vesz. Betakarom. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. tetszik. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. -vá. könnyel. szénné. kettőzött sz-szel (ssz-szel). tegyen. savvá. stb. hogy tetsszünk neki. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val.) A hallatszik.: jáccunk). visz. alakváltozatok használata is helyes. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). gallyal. tollal. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. – Természetesen a hallatszik. gyönggyel. a -val. idd. Megváltozott. -vé: bottal. eszik. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). özveggyé. hozzad. 7. lopóddz(ál). szívvel. füstté. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. -vé: jobbal. stb. néggyel. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. tűr). stb.) 26 . könnyé. -vel. végezd.) 81. 82. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. mászd. (Vö. rozzsal. stb. vidd. metsszük stb. szilánkká. meggyel. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz.) d) Ha a -val. – Jó érzés lesz. A tessem. tesz. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. 60. játszunk és játsszunk (e. névvé. királlyá. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. szárnnyal. és kettőzött gy-t írunk: higgy. jobbá.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód játsszátok. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. A lesz. tervvel. – Kilátszanak. potrohhal. pl. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. kedvvel. 39. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. hogy játsszanak velünk. -vel és a -vá. metszi stb. kulccsal. bolonddá. potroh. rosszá. tessék. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. stb. egyél. iszik. -vel és a -vá. olvasd. látsszam.). edd. Allahhal stb. vedd. játsszák. (Vö. sah. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. cukorral. juhvá. 43. tetté. ha tetszünk neki. látszik. stb.

] A különírás és az egybeírás [95–142. ehhez. pont foglalkozik.] A hagyományos írásmód [86–91. ez névmásnak és a -beli képzőnek.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. . e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.. -vel és a -vá./ (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ 27 A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód ←A szóelemző írásmód ..] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli.. ebbeli.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A -val. ebbe. eszerint. effajta.] Egyéb tudnivalók [288–299. [Vö. ekképp. akkor. ←A kiejtés szerinti írásmód .] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. a mai kiejtés.] A szóelemző írásmód [49–85. efféle.] [1] 86. Az az.] A tulajdonnevek írása [154–201. -féle.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163.] Az elválasztás [223–238. ez névmás 84. amiatt. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. 216–217. arra. afféle. affajta. mindettől.. Az az. illetőleg a szóelemzés rovására.] Az írásjelek [239–275. akkora. c)] 85. ugyanahhoz stb. ahhoz. amelyek az az. emellett. Ám csak: azzá. ezzé. akképp. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. evégett stb. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. A mutató névmás a. – Hasonlóképpen: amannak. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. erre.] A betűk [3–16. valamint a -fajta. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. 130. ekkor stb./ Magyar Tudományos Akadémia (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. afölött. Az avval és azzal. 222. ekkora.

edz. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. ragály. karaj (és karéj). pehely. 12..: egresi] Georch [e. fogoly. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. dörej. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. írásunk azonban megtartotta az ly [e. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. kevély. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. hely (főnév). sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. tavaly. süly. csigolya. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. ma-haradzsa. peddze. madzag. lyuggat. edző. zörej stb. akadály. mely. Mihály. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. hanem hagyományosan szintén az e-vel: . ilyen. skatulya. lyukban.: görcs] Kossuth [e. tavaly stb. hülye. Gergely.: szécsényi] Tartsay [e. gereblye. mint más szavainkban (pl. zsivaj. nagyon sokféle eredetűek. (Vö. mert azok a szavak. 87. csekély. talaj. amelyik stb. 83. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: hajnóci] Cházár [e. mily. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. olaj. foly(ik). korcsolya. milyen. régies betűket (vö. amely. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. mély.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. nyavalya. pedz. Ipoly. zsöllye stb. óhaj. mosoly. különböző jellegűek. Hunyadi. Török stb. tolvaj. robaj. Meggyesi. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. De: lakáj. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő.): Batthyány [e. gally. tartály. héja (madár). De: bója (vízi jelzőeszköz).. 80–81. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Kétség esetén szótárban kell megnézni. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. moly. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. Hagyományos írásmódról. 28 88. kristály.: dezsőfi] Egressy [e. stb. külön.157. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.és egybeírási szokásainkat. Dózsa.: kosut] Széchenyi [e. ej végűek: duhaj. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). harkály. lyukad. pedzi. zsindely. pocsolya. súly. lye végződésű szavak: boglya. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. olyan. papagáj stb.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. Kis.: ellipszilon] betűt. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. stb.: tarcsai] Thököly [e. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. oly.). de vannak olyan családneveink is. lyukaszt.: tököli] Zichy [e. mely szavakban írunk ly-t. melyekben j-t. osztály. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel.) 89. amelyek ly-nal írandók. bridzs. ibolya. perje (fű) stb. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. lyukból. lyukak. 90. sóhaj. Csányi.: zicsi] stb. pólya. stb. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. De: karvaly. zárt ë hang. lyukas stb.: battyányi] Hajnóczy [e. cserje.

mindnyájan. ←A szóelemző írásmód . Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. b)]: loccsan. pünkösd stb.] [1] 92. illetőleg a régebbi írásformát: esd. 7.] A tulajdonnevek írása [154–201.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] Az elválasztás [223–238. sz.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. 91.. illetőleg: .] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. rögtön. hágcsó. tetszik. meggy. metsz.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. fütty stb.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód 29 ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerëkëket gyerekeket stb.] A hagyományos írásmód [86–91.] A szóelemző írásmód [49–85.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. 93. cs.] A különírás és az egybeírás [95–142..] Az írásjelek [239–275. kapzsi. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48./ (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód ←A hagyományos írásmód .] Egyéb tudnivalók [288–299.] A betűk [3–16. ty. dzs stb. hosszú. A többjegyű betűk (pl. hagyján.. mindjárt. játszik. ósdi./ Magyar Tudományos Akadémia (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.

mésszel. stb.).] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. 163.] A tulajdonnevek írása [154–201. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). c)].] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód jeggyel. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A betűk [3–16. [vö.] A különírás és az egybeírás [95–142. 62. Meggyes. vö. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Kodállyal stb. nagygyűlés.] [1] . (Vö. rosszal. vádlottól (= vádlott+tól). 163./ Magyar Tudományos Akadémia (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. fénynyaláb.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. Hermann-nál. Arannyal. 163.).] Az elválasztás [223–238.] A hagyományos írásmód [86–91.] Egyéb tudnivalók [288–299.. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. 62. jegygyűrű. 94. eljátsszuk stb. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű.. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. Wittmann-né stb. könnyé (= könny+nyé). c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. tollal (= toll+lal). ←A hagyományos írásmód . mésszerű stb. eddzék. illetőleg: sakk-kör. Mariannal (Mariann+nal). díszszázad stb. expressz-szerű stb.. [Vö. Tarr-ról.] Az írásjelek [239–275. füttyel (= fütty+tyel). – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. balett-táncos. Bernadettől (Bernadett+től).] A szóelemző írásmód [49–85./ (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ 30 A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás ←Az egyszerűsítő írásmód .. hallak (= hall+lak). (e helyett: jegygyel stb. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. [Vö. briddzsel. hossz-számítás. össz-szövetségi stb. fedd meg (= fedd+d meg). nagyobban (= nagyobb+ban). 62.

néha-néha (= nagy ritkán). háztól házig.. várt. Ezekből a körülményekből következik az. ezért például a jókedv. egy-egy (= néhány). A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. egyhavi. nono. alig-alig (= nehezen). félkész. Például a víziló vízi állat ugyan. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő.. szebbnél szebb. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. 97. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. illetőleg kötőjel alkalmazását. nini. nap nap után stb. A szóbeszéd is más. napsugár stb. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. vízbefúlás stb. de: gyorsírás (= sztenográfia). nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. de: jelzőlámpa (pl. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. stb. sok lehetőség. de nem ló. villamos gép. szakkifejezés stb. ami viszont nem biztos alap. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. de: élenjáró (= irányító szerepű). nagyon ügyes. stb. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. mint a tagok jelentésének összege. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. jobbnál jobb. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. szinte). szót is összetételnek tekintjük.) rag nélkül állnak együtt. 98. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. a nap sugara stb. – Az egyik gyakori ok az. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. 31 A szóismétlések írása 96. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. stb. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. (veszélyt) jelző lámpa. sok szög (= számos szög). mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. gyorsan. Ezek többféleképpen keletkezhetnek.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 95. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). dádá típusú indulatszókat. sok-sok (= nagyon sok. várva várt stb.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. lépre csal. márványtábla. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva. főnévi igenév. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. – Ha egy raggal jelölhető. . félig kész. az élen járó (csapat). mindig együtt használt. kéményt seprő. különírt szókapcsolat elemei (pl. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. már-már (= majdnem. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. ki-ki (= mindenki). tudván tudta. várt.) elemeit is: dugába dől. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. fiam. rádiót javít stb. tömérdek). kérve kéri. Ennek legfőbb oka az. napról napra. messze-messze (= nagyon messze) stb. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). gyorsan. a közlekedésben). többféleképpen is megítélhető esetek. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. de: sokszög (a mértanban). Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. Különírjuk számos. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. hehe.

rúgkapáló. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. hányavetiek.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. akkor az összetétel még laza. 32 A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. kezét-lábát. . piros-fehér-zöldet. fűrészelt. oktató-nevelő stb. legeslegnagyobb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). írás-olvasás. tejet. gyalult (egész nap). körös-körül. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. sütés-főzés. sütni-főzni. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). többé-kevésbé. réges-régi. gazdasági-társadalmi (változások). rúgkapálnak. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. de: a csúszómászók (= hüllők). stb. stb. búbánata. sakk-matt. szoba-konyha. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. piros-fehér-zöldre. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). apraját-nagyját. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. ide-oda. végestelen-végig. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. rabló-pandúr. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. anyja (eljött). amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. 101. unos-untalan. több-kevesebb. A túlzófok kifejezésére használt leges. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). búbánatos. stb. kérő-esdeklő (szavakkal). piros-fehér-zöld. búbánat. hányaveti. sík-domborúra (csiszolt). idébb-odább. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. testi-lelki. 99. mint azok külön-külön. hadseregben. legeslegszebb stb. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. de: a szántóvetők (= földművesek). árvíz. hadseregek. sírva-nevetve (ölelte át) stb. stb. hírneves. stb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. rabló-pandúrt (játszottak). valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. orrán-száján. b) Néhány. eget-földet. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. vajat. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. kenyeret (vásárolt). sütnek-főznek. árvíztől. sík-domború (lencse). sakk-mattot (mondott). ég-föld. stb. de: híre-neve. Két.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. stb. stb. nőttön-nő stb. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. szoba-konyhás (lakás). c) A már teljesen összeforrott. hadsereg. keze-lába. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. sütött-főzött. de híres-neves.

. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. érett gyümölcs stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). piff-puff. irult-pirult.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. mezőgazdasági gépgyár stb. meleg nyár és színesfém. Anna-Pannával. Az alanyos. de: gizes-gazos. icipici. 107. . izgő-mozgó. (a) munkások szervezte (gyűlés). Ezek tagjainak együttes jelentése más. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ikerszók 102. stb. eszeveszett (= őrült). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). félszeg). – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). gizgazok. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. porhó borította (lejtő). anyja nevelte (gyermek) stb. mert az alanynak. napsütötte (táj). 106. gizgazos. a minőség. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. orvosi titoktartás. általános iskola. de: icit-picit. terefere. hercehurca. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). Ista-Pistát. magvaváló (szilva) stb. ügyefogyott (= gyámoltalan. fidres-fodros. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). egyetértő mosoly. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). tyúkom-búkom. olvasó lány. traktor szántotta (föld). stb. baráti kézfogás. stb. csigabiga. izegnek-mozognak. nyakatekert (= bonyolult). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). izeg-mozog. dimbes-dombos. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. tereferél. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. Anna-Panna. különösen olyankor. különösen olyankor. limlom. (a zenekar) csinn-bummja stb. ímmel-ámmal. stb. hébe-hóba.. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. molyrágta (szőnyeg). amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. szúette (bútor).és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. 33 Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. icipicit. (a) barátom kölcsönadta (pénz). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. csigabigák. limlomot. csinn-bumm stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. limlomos. 103. tíz forint és öttusa. ugribugri. Alanyos. mendemondák. valamint a minőség. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. stb. ipari ország.

111. 138. ivóvíz. 115. mozgókórház. (Vö. külügy. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. holtág (folyóé) stb. fiatalkorú. -beli. -jű. belépőjegy. sajgó térd. légiposta. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. huszár főhadnagy. kis hordónyi stb. ha egyszerű szó. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült.). sült hús. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. kül-. szak. különösen olyankor. -ű. világossárga. növényvédő szer. izzólámpa. Hasonlóképpen: nagy néha. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. fedett uszoda. forgószél (szélfajta). összekötő híd. lakatosmester. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. hidegvérű (= nyugodt). rendőr százados.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. csiperkegomba. mérőműszer. almásszürke. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. fenyőfa.stb. izzó fém. 112. felvonóhíd. az anyagnevet különírjuk jelzett 34 . Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. csuda jó. bel-. előhívótank. -jú. belgyógyász barátunk. rendeltetést fejez ki. kiváló termék. védőnő. hálószoba. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. kutya hideg. A -t. újpiros. rongy fráter. élüzem. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). pihenőnap. adott szó. tüzér tizedes. dőlt betű. mellékjövedelem. szürke télikabátos. Ezek tagjainak együttes jelentése más. szörnyű hideg stb. jó nagy. különösen olyankor. stb. hanem valamire való képességet. szép kövér. platinatégely stb. stb. vendéglátóipar stb. 108. rakétaindító állvány. ha csak alkalmi minőségjelző. zártszék stb. közvetítő javaslat. parancsoló hang. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). evezőlapát. halvány kékeszöld stb. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. tanár úr. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. iskolaköteles korú. jótett stb. zöldeskék. mélykék. költőpénz. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. kőfal. nagy erejű. kort. javítóműhely. zárolt anyag.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. közgazdász szakértő. kiképzőtiszt (beosztás). mindig egybeírjuk: alelnök. gyapjúsál. alumíniumedény. fehér virágú. 109. öntelt magatartású stb. nyúltagy.. kispárna (párnafajta). kutatóintézet. -ő képzős igenevet. átütőpapír. hanem főnév is. faburkolat. világos narancssárga. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. hosszú szempillájú. ellenőrző bizottság. vetített kép stb. 110. útitárs. tanító néni. köz-. minőséget. legényember. a különírást általában megtartjuk: bal parti. törtfekete. haditerv. földrengésjelző műszer. előadó körút stb. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. holtpont. -s. sötétzöld. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. szomszéd falubeli. 113. -nyi képző járul. desztillálótorony.. pótágy. vízinövény. fűszeráru. a) A foglalkozást. csoportot jelölő. előtag. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. kölyökkutya. vendégművész stb. gyermek király. ajándék könyv. jó erős. erős bordájú. amelyekben az előtag azt jelöli. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. jó néhányszor stb. közérdek. szakember stb. haragoszöld. 114. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. -ú. mérnök szaktárs stb. borzasztó rossz. belföld. söröspohár (= sörnek való pohár). melegágy (a kertészetben). Az olyan összetételeket. vendég néni. diáklány. stb. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. eladólány (üzletben). rabszolga. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. fiúgyermek. piros tetős. apró szemű. Az -ó. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. Az anyagnévi jelzőt. szélező körfűrész. felszabadító mozgalom.

) 121. harmadfél. ötödik rendű. 119. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). fél számnévnek). [Vö. főtengelyt esztergál. (Vö. ötödéves. tizenkétszög (mértani idom) stb. stb. hétfejű. 117. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. -s. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). húszfőnyi stb. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. 117. sokmilliós. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. határozós. Ezek tagjainak együttes jelentése más. 119. hétfő reggel. ötéves. tizenötödrangú. könyvtárt összerendez. [Vö. c)] 120. valamint egy -i. háromlábú. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. hátat fordít. száztizenhat napi. háromhavonként. Ezek tagjainak együttes jelentése más. 117. ötvenhét másodpercnyi. kétnyelvű. huszonötödmagukkal. péntek esti. egy rakás fa. 35 . több. helytáll (= derekasan viselkedik). öttusa (sportban). harmadik havi. Tárgyas. tíz deka vaj. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. száz hektoliternyi. stb. száz hektár föld stb. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. harmadik napon. hetvenöt centiméteres. stb. kezet fog. (Vö. – Ha azonban akár a melléknév. 123. negyven négyszögöles. vasbeton gerenda. bőr pénztárca. kétpetéjű. három hónaponként. az asztal lapja és vásárfia.) 118. -ú. vasárnap déli. mértéket. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. mind a melléknevekkel. semmittevő (= lusta. De számjegyekkel írva: 9 havi. -jű. nagyságot jelentő) főnév is. ötágú. 116. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. tévéantennát szerel. műanyag padlóburkolat. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. kedd reggeli. hetedik alkalommal. húsznaponként stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. százszor mond és százszorszép. két hordó bor. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. huszonnégy tagú. akár mind a kettő összetett szó. négyoldalas. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. tizenkettedik havi. A tárgyas. tekintélyes) stb. negyvennyolc órás. állást foglal. huszonegy köbméteres stb. sok munka. jótáll (= szavatol). -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. hetedízben. másodrendű. a sok. ötévenként. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. (Vö. stb. mind a számnevekkel: ötödévben. 291. szemet szúr.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás szavától: acél mérőszalag. tenger virág. stb. -s. 5 évenként. hanem (mennyiséget. sem a (rendszerint -i. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. tízperc (iskolában). stb. stb. stb. a). Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. 15 naponként. nagy halom kavics. több energia stb. színgazdag = szín(ekben) gazdag. akár a számnév. különösen olyankor. tizenkét emeletes. stb. 119. csütörtök estére. véget ér. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. tizenöt naponként. 116 napi stb. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. hatökör (= buta). nyersselyem ing. két négyzetméternyi. egy szótagos. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. negyedik osztályos. száz forint. ezermester (= sok mindenhez értő). tizenhatodmagunkkal. -ű. -jú. 20 főnyi stb. ezer esztendő. századmagával. nyolcoldalú. március havi. kilenchavi. -ú. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. kétzónájú. számottevő (= jelentős. tízezer kilowatt áram. ezredévi. dologtalan).. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. tízpercnyi.

mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). albérletet kereső. gázcsőfektető. vizsgára előkészít stb. fényképezőgép-objektív. vásárfia (= ajándék) stb. földrengés. stb. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. földre hull. iskolaorvos. ökölvívás. menedékhelyet nyújtó. disznóhús.. semmirekellő (= haszontalan). könnybe lábadt. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel. munkaképes. -ó. [De vö. túlérzékenység. (Vö. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. ágrólszakadt (= szegény). rigófészek.. távollét. jutalomra érdemes stb. tojásfehérje.) járul. gyorsan ölő. gépkocsifényszóró. utat tévesztve. az iskola kapuja.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte. csapágyfémgyártás. 36 . A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut. a park virágágyai. 128. raktárellenőrző stb. rosszul jár. stb. fennszóval. megfigyel). 138. bankjegyforgalom. karöltve stb. d)] 127. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. -és stb. zűrzavar). c) A jelöletlen. bennfentes. -ás.) járul. munkába lép. középpontba állítás. -ő. tengeralattjáró-támaszpont stb. 126. mindent megvetés. kárvallott. utánfutó. pellengérre állítás. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. a lakóház pincéje. 125. 138. világot járt. menetgyakorlatot tartva. közeljövő. kézhezvétel. előítélet-mentes stb. nyakon csíp. pellengérre állít. 125. nyugdíjjogosult.. a brigád tagjai. bolondokháza (= felfordulás. a gépkocsi alváza. stb. szélvédett stb. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. városháza stb. stb. munkavállaló. próbára tevés. -ó. gerelyhajítás. -és stb. bennszülött. rögtönbíráskodás. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. híradó. tökkelütött (= buta) stb. papírba csomagolás. áldozatkész. Ezek tagjainak együttes jelentése más. urat játszás. Ezek tagjainak együttes jelentése más. ellenfél. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. úttörő. -ó. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. stb.) 124.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. tanácsháza. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi. véghezvisz (= befejez). az írógép billentyűi. helységnévtár. háttérben mozgó. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. 138. bérbeadás stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. világlátott. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. -ás. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. a világ népei. tagbaszakadt (= jól megtermett). szakmunkásképző. ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes. lényegbevágó. (Vö. külföldre utaztakor. külföldre utazik.. iskolaköteles. ráncba szed. mélyhűtött. régmúlt. a nyomda szedőterme. közhírré tétel. baleset-előidéző stb. létszámnyilvántartó. különösen akkor. lélegzet-visszafojtva. tápanyagszegény stb. istennyila (= villám). előtérbe kerülő. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás. (Vö. sújtólégbiztos. keveset érő. munkatárs. napraforgó (növény).

tova-. felnyit v. e miatt nem működik a gép. túl-. fel. testvérváros. továbbá ha rámutatószói szerepűek. Elment anélkül. benn-. alá-. Más és más tehát: megvan húszéves. menjetek előre. fönn-. közbe-. ide-. Így például: vámvizsgálat = hol történő. Hasonlóképpen: megtartás. Dolgozz. holnapután. ház mellett. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). rá-. szénapadlás. tovább-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. munkanélküli (fn. stb. galambősz. közre kell bocsátani. Itt a hiba. kiállítani. a szerint kell eljárni. visszaszerez. de: meg van töltve. holnaputáni. szembeszállás stb. ha egységes határozószót alkotnak. le-. pártonkívüli (fn. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. tele-. villanyvilágítás. le nem tenné. c) Az igekötő külön szó marad.v. bokor mögött. be-. össze-összevesznek. végbe-. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk.. bele-. köztük a hasonlító összetételeket. metró. csigalépcső = mihez hasonló lépcső?: a csiga házához hasonló lépcső. tönkre-. kifestetem a lakást. újra-. föl-. 37 Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A jelentéstömörítő összetételek 129. stb. végig-. le-leereszt. benéz. hozzá-. hogy ő tette. s ezért összetett szóvá váltak. szerte-. 2.v. ultramarinkék. délután. ki-. (ti már) mehettek vissza stb. csak az iránt érdeklődik. körül-. 131. felül. újjá is építjük. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. mindenekelőtt. . egybeírjuk vele: átad. napközben. föld alatti (üreg). hogy köszönt volna. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. hófehér. mivel kapcsolatos vizsgálat?: vámnál történő.). de: meg fogom nézni.). föl sem véve stb. fölnyit. [Vö. széjjel-. haza-. munka nélkül. neki-. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. Ezután mindig jó leszek. szó szerinti stb. vámmal kapcsolatos vizsgálat. agyon-. Mindent megbeszéltünk. többek között stb. egybe-. utána-. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. ellen-. Stb. Azalatt. leszokott a dohányzásról. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). elő-. beleszeretett a lányba. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt. újjá-. fölül-. megtartó.v. el-. rajta-. földalatti (= 1. a különírást megtartjuk: idő előtti. helyre-. visszafelé stb. délelőtti. vissza-visszatérve. nem e szerint. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. eldobott. 243. cinóbervörös. stb. elleszek nélküle. Az ilyen. előre-. emlékkönyv. félre-. elő-előtűnő. meg-. különírjuk tőle: pihend ki (magad). stb.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. hazafelé. üljünk bele. de: meg tudták javítani. bokor mögötti. vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. a nélkül a könyv nélkül. ne sározd össze. haza szabad menni. felesége iránt. keresztül-. az. stb. hagyj fel (ezzel). egybeírjuk őket: délelőtt. míg nyaraltok. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb.stb. ház melletti. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. vagy az ezt követőhöz. ahelyett hogy heverészel! Stb. Sok alárendelő összetett szavunknak elő. úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait. szó szerint. szét-. szembe-. hátra-. mellé-. lebecsül. c) Az a. meg-megállt. megfogom a lepkét. föld alatt. össze-. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. szembeállva. megtudták a hírt. – Ha a névutóhoz -i képző járul. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. mindig egybeírjuk: barázdabillegető. 84. át-. meg nem értés stb. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől. nem nézve oda. oda-. fenn. (akkor) ültünk le. hollófekete. rendszerint. közre-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. vissza. de: el leszek fáradva. illegális). délutáni. mindenekfelett. hamutálca. külön-. félbe-. e. motorcsónak. ketté-. de: bele szeretett volna szólni. de: le szokott utazni vidékre. munka nélküli (jövedelem). Mindene a zene.

(határozószóból kötőszó). őutána. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. dehogyis! (= nem). mind-. ennél fogva húzd stb. 135. semeddig. stb. mimellettünk. ide-oda tekinget. amely egészét tekintve más szófajú. de: nekimegy (a szekrénynek). hogyne. őtőle. de: (tapintatból) félreállt. ha nevet. nemtörődöm (ember). (igés kapcsolatokból főnév. stb. hogy egybeírandó az olyan összetétel. éjféltájban. hártyásszárnyúak stb. ugyanis. Az akár-. sohasem. éppolyan. Sok eset mutatja. sem. (melléknévből főnév). sehogy sem. le-föl sétál. szerteszéjjel. tinélkületek. ill. az első sorban ült. teáltalad. szintannyi. Olyan szavak. (csak) rá (= őrá) gondolok. A külön. tenálad. (nem) félre állt (hanem középre). mintha szeretné. éppakkora. Különírjuk viszont a se és a sem szót. semmilyen. stb. senki sem. éppannyi. inni való víz. Tagadó névmások előtagjaként a se. semmikor stb. csakennyi. de: egy részt kapott belőle. szerteszét szórva stb. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. csakannyi. neki (= őneki) megy a levél. haddelhadd. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. sehonnan.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. sehova se. stb. tinektek. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. mindig rád gondolok stb. ennivaló. de: idejött hozzám. ugyanez. semmikor se. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. de: abbahagy. de: fennmarad v. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. csakolyan. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. nemsokára. egymagatok. önnönmagatok. bár-. őközöttük. szintakkora. minden. 136. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). valami. de hogy is gondolod? . de: szebb. de: (rossz) rágondolni is. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). 133. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. semmiféle stb. stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. fogdmeg(ek). 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. önmagam. szintolyan. sehogy. hanem. munkanélküli. sose. önnönmaga. önmagad. fönnmarad (a neve). járókelő. sosem. mindazonáltal. énmiattam. akárhol. visszafelé. valamerre stb. – De: sohase. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). előre-hátra pillantva. mint ha sír. ugyanolyan. nemszeretem (dolog) stb. önnönmagunk. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. ugyanakkora. melléknév). Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). sehol sem. fönn maradt (a padláson). mihozzánk. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. semmitől sem. földalatti. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón).és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. egyrészt (kötőszó). sohasem. nefelejcs. stb. dehogy.és vala. 134. stb. stb. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. senkinek se. de: hozzájárul (valamihez). szerteszéjjel szórták. elsősorban stb. önmaguk. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. csakhogy. bármi. miután stb. ugyanannyi. mindenki. stb. ide jött (nem a szomszédba). eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. bármikor. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). egymagad. tegnapelőtt. oda-vissza utazni. semennyi. mindannyi. ennélfogva. fenn v. nekünk jött a csomag. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). mindenhonnan. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. semmint. ővelük. 38 . Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza.

kerekasztal-konferencia. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. A külön. hogy könnyebben olvashatók legyenek. békeszerződés-tervezet. szabad vezeték. gyár). kerekasztal-konferencia rendezése stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. nitrogénasszimiláció. rádiószaküzlet. matematikatanítás. hasonlóképpen: legharcrakészebb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. 139. ivóvízellátás. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. cserépedénygyártásnak. extraprofit-elmélet stb. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. (Vö. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. stb. készruhaáruház. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. de: anyagcserevizsgálat-kérés. élelmiszerkészlet. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. stb. kölcsön-visszafizetés stb. De: sakk-kör stb. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. honvédemlékmű. teljesítménynövekedés stb. stb. munkaerő-nyilvántartás. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. megnemtámadási (szerződés). A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. – Ritkábban ugyan. leghasznothajtóbb stb. Az egyébként szabályos. de: legszívhezszólóbb. televíziókészülék. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. felezőegyenes. foszforműtrágya-gyártás stb. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. állománykiegészítés stb. stb. barnakőszénkoksz. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. pénzügyőrlaktanya. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. honvédemlékműveink. rendőrjárőr. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. (bőséges) élelmiszer-készletű stb. mértékegységrendszer stb.. cserépedénygyártásban. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. leginkább hasznot hajtó stb. de: befogadóképesség. Hasonló esetek: hideg víz. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. hasonlóképpen: egymásutániság. légi fénykép. dokumentumfilm-bemutató. a békeszerződés tervezetének kidolgozása.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 137. 138. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. szeretetreméltóság stb. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. lőtt vadak árusítása (nem 39 . Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. de kerékpár-javítási. házi feladat. könyvritkaság-gyűjtemény. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. paradicsomsaláta. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. kerékpárjavításokat.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. de: légifénykép-montázs. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. élelmiszerkészletüknek. amely az egészhez járul. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat. gépkocsivezető. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. deci-. centi-. de egymásmellettiség. nyersolajmotor. 62. de: számtan-házifeladat. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. tornász-csapatbajnokság. úttörővasút. de: szabadvezeték-hálózat. egyenlőoldalúság. elnemkötelezettség. deka-. de: hidegvíz-csap. de: házifeladat-készítés.

168. Mária-arcú. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. Ady-szobor. fényjáték. a sorszámnevekkel a 267. mogyoró. a Nagy család. Kazinczy-verseny. Mátyás-templom. Jedlik Ányos-féle. többféle. -ű./ (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ 40 . pálfordulás. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. de: réz-arany ötvözet. -ú.. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Fazekas elvtárs. 201. árnyjáték. ajakhang. (Vö. ←Az egyszerűsítő írásmód . A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. stb. munkásszövetség. [Vö.. de: ajak-fog hang.) Felsorolásban az elmaradó közös. továbbá: kutya-macska barátság. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Kovács mérnök. Kászim pasa bástya stb. a) és a 290.) 141. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. Herkules-erejű. Kossuth-díjas. Zsiguli gépkocsi. 169. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. -s. és a 291.. negyedrét.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. aranyötvözet. egynemű. a Kalmár fiú. Dezső bácsi. (Vö. József Attila-díj. (Vö. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. -jú.és nyírfafélék. c)] 142. Hasonlóképpen: szövőipar. sokrétű.és Gárdonyi-szerű. 262.. Tömörkény. (Vö. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot.: 171. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. 167. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. fonóipar. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288..A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás lőttvad-árusítás). stb... Petőfi-szerű. -féle. foghang. -nemű. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. -rét. stb. 170.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. a tizedes törtekkel a 274. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. pont. röntgensugár stb. Balassi-strófás. föld-levegő rakéta stb. stb. rézötvözet. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). A -fajta. de: szövő-fonó ipar. a törtszámnevekkel a 291. Fabulon arckrém. ésszerű stb. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. de: fény-árny játék. Apáczai Csere János-emlékünnepély.

az alkotmány ünnepe. a szakma ifjú mestere. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. társadalmi és politikai mozgalmak. ugye.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk 41 A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk ←A különírás és az egybeírás . termoanalitikai tudományos ülésszak. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. A kis kezdőbetűk 144. a debreceni országgyűlés. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. a szabadságharc.] Egyéb tudnivalók [288–299. erdészeti és faipari tudományos napok. rendezvénysorozatok.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. május elseje.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. és. fenséges. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. anyák napja. pedagógusnap. ami. nemzetközi orvoskongresszus. nemzetközi nőnap. országos távlati tudományos kutatási terv.] A szóelemző írásmód [49–85. külön fejezetben tárgyaljuk őket.] [1] 143.] Az elválasztás [223–238. tavasz. kevés. fásítási hónap. légkörkutatási szimpózium. a rövidebb-hosszabb időszakokat.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.. a francia forradalom. bármennyi. most. nahát. olvasó népért. programok stb. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. – Az . húsvét.] A különírás és az egybeírás [95–142. drága./ Magyar Tudományos Akadémia (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. a mohácsi vész.] Az írásjelek [239–275.. felszabadulás. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. élet. a nevezetes napokat. jóllehet. párt.) 145. 149. édesanya. haza. karácsony. 146. ország. virágzik. a honfoglalás. szabadság. a magyar nyelv hete.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. elnök. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. a nagy októberi szocialista forradalom. három. a felszabadulás napja. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. 150. stb.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. A rendezvények. a nagy honvédő háború. vasutasnap. (De vö. itt.] A betűk [3–16.] A tulajdonnevek írása [154–201. ejha. család stb. ötéves terv.] A hagyományos írásmód [86–91. stb.

magyar. Igazgató. urál-altaji. nyugati szláv. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. 264. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. stb. ábrák stb. Apám. Az útbaigazító feliratokat. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth akadémikust vitaindító előadásának megtartására. 256.”. A legfőbb érdem az Önöké. orosz. Szeretnék mindig Veled lenni. . Melegen érdeklődött irántatok. III. (Vö. Kisbetűvel kezdjük a népek. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. néger.) 147. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. sváb. Nyilvános telefon. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Stb. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. (Vö. Házfelügyelő. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. indián. germán. stb. – Ha a szöveg első szava számnév. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra.) [Vö. kínai. palóc. Pénztár. román. 253. grafikonok.] 152. szász. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. a Hatalom. (Vö. a Végzet. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. ha nem értene félre. ajtó. 42 A nagy kezdőbetűk 148. Kinyílt / a földbe zárt titok.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. 149.. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. finnugor. / Engesztelés és nagy Ítélet. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. barátom. 144. népelemek. hogy… stb. s ezt számjeggyel írjuk. valamint – pont. a). a táblázatok. A légfék vázlatos rajza. stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Igazgató úr. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták.) 150. B porta. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. erősítheti a szavak hangulatát. székely. református stb. vágány stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. 191. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2..) Egyéb esetek 151. katolikus. törökül. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. kérdőjel. szlovák. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. 144. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. 5. Stb. mohamedán. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. „Légy fegyelmezett!” stb. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Széntermelésünk. Stb. metróvonal.

] Az elválasztás [223–238.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. személynév). Jakab Imréné. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. 153. Mészáros Mihály is. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. miniszter. Patyolat .] A különírás és az egybeírás [95–142. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] A szóelemző írásmód [49–85.] A hagyományos írásmód [86–91. de: mór (népnév). de: fakó (színnév). igazolványok. özvegy stb. Id.. három szempontból mégis egyformán viselkednek. a bizottság titkára.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. Mészáros Mihály. Kelemen László. az állatneveket./ Magyar Tudományos Akadémia (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. hogy…. igazgató. Ifj. az intézményneveket. stb./ (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ 43 A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ←A kis és a nagy kezdőbetűk .] Az írásjelek [239–275. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. a földrajzi neveket. a társtulajdonosok közös képviselője. ←A különírás és az egybeírás .] A betűk [3–16. Szép Gergely és ifj. A családnevek előtti doktor. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Rák (csillagkép neve).] [1] 154. ifjabb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. Mór (helységnév.] A tulajdonnevek írása [154–201. oklevelek stb. stb. de: szőke (hajszín). de: hollófészek (a holló fészke).] Egyéb tudnivalók [288–299. titkár. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz. levélcímzésben. oszlopba rendezett névsorban stb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is. Fakó (lónév).] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). szót. Hollófészek (hegy neve). hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. a márkaneveket.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. idősb. a címeket stb.. a csillagneveket. de: rák (állat neve). rektor.

A név nyelvi felépítése is jelezheti.. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. A város peremén. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Zrínyi.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. a című (c. Gombocz. Parázs (tűzhelymárka neve). Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Buday. Wittmanné. (Vö. ebben a formában használandók: Bocskai. Kultsár. Kemechey. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. György. Eördögh. Zrini). az Ének a pesti ligetről című vers stb. Budapesti Műszaki Egyetem. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Zsuzsa. Kazinczy. Sigray. Központi Fizikai Kutatóintézet. Thewrewk. az utca (u. Olaszország stb. Teleky stb. meddig tart a tulajdonnév. (Nem pedig: Kissel. 156.. Werbőczy. c) Az olyan névformák. Pál. Mind a családneveket (vezetékneveket). Hajdú. Pepsi-Cola. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Gaál. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Szerencsés András. Rutascorbin.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. newyorki stb. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Tsétsi János. 12. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Apáczai Csere. 87. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. sem pedig korszerűsíteni (pl. de: parázs (izzó tüzelőanyag). stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. stb. Másrészt arra kell törekednünk. Rákóczy. 12. 87. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása (vállalat neve).) 44 A személynevek 155. Észak-Afrika stb. Vay stb. de: patyolat (fehér. Annamária. Szántó. Hegyalja. (Vö.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Kiss. Tóthpál. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Orczy. Batsányi. . mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Maszlaczky. Ez egyrészt azt jelenti. Wittmann-né. Takács stb. 157. Éva. Deli. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. hófehér).) szó a név utolsó eleme. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Csécsi). de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Keöcherepy stb. New York-i stb. stb. Bíró. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Szeremlei-Szabó Zsolt. Kortárs (folyóirat címe). Magyar Nyelvőr stb. Lorántffy. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Kis. Batsányi – Bacsányi).) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Helyesírási tanácsadó szótár stb. Rákóczi. Velencei-tó. így pl. Verseghy stb. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Pais stb. Nagykőrös. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Hajdu. Kőrösi Csoma Sándor. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. stb. Körmendi.

erdey-grúzi. Ilosvai Selymes Péter-es stb. jókais. 165. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. és sorrendjük nem cserélhető fel.) 163. Kerpel-Fronius. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. 159. Hadúr. Félix. Nagygyörgy. Csulyak stb. Móriczcal. marxista. Zsolt. Bálint. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. illetőleg: Kakas. Árpád. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Vilma. Pesthi. stb. jeleket. Wathay stb. – De: Táncsics Mihály-i. stb. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Endrődy-Somogyi. Werbőczy. Artúr. Isten. Csokonai Vitéz. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Pesti. Tótfalusi stb. 161. Márió. tóthpáli. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Csombor. – De ha a 45 . stb. Betti. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. ezért a két névelem általában együtt használandó. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Alexandra. de egyszersmind lehetővé teszi. 62. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Tótfalusi Kis stb. Kőrösi Csoma. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). 160. Mariannal stb. – Bár nem hivatalos. 83. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. mi lett vele. Lexi stb. Jupiter.) 164. madáchi. Kodállyal. a Hunyadiak. (nem Cacas. 94. stb. a régies betűt változatlanul hagyjuk.). használatos az N. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Makk-kal. Véghgel. (Vö. (Vö. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. 94. Kovács Anna forma is.). Piroska.) 162.. s a szül. kispéteres. László. Jolán. Papp-pal. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Verbőci. Kunszabó. Szemeréről. mikszáthos. Mind régi (eredeti és jövevény). Czombor. Táncsics Mihálynak. Ilosvai Selymes Péternél. (Vö. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. Paiszsal. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. képzőket).A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Kossuthhoz. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. mint a közszavakhoz: Dózsát.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. 158. Rátzcal. Marcellal v. 209. Széll-lel stb. Babitscsal. leninizmus. petőfieskedők. Tóthmátyás. Marcellel. Zsanett. Nagyné Kovács Anna. rippl-rónais. (nem Komjáti. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Ozirisz. Boldogasszony. Klaudia. Bálinttal. Vörösmartyé. Az -i és az -s melléknévképzővel. (Vö. Zeusz stb. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. -vel (és néha -vá. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Vörösbaranyi stb. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. a -val.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Tudja isten. Raul. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. -vel (és néha a -vá. Vatai stb. Konkoly-Thege stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. (Vö. Szabolccsal stb. Chuliak stb. Madáchcsá.

Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Bourbon-család.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. b). Rőtszakállú Frigyes. Nádasdy-kastély. Bánk bán. 168. Konkoly-Thege-érem. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Herkules-erejű. Oroszlánszívű Richárd. Polgár doktor. -ú. -ű. Ady Endre úttörőcsapat. Konkoly-Thege-érmes. Nagy Péter. Jagelló-ház. stb. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. stb. Somogyi Béláné főelőadó. Dobay szakaszvezető. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Szemere-kormány. Zalka Máté lövészezred. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Az egy. (Vö. stb. Zrínyi-soros. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Kossuth-díjas. Paál László-szerű.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. 140. Rettegett Iván. Egy. Deák-párt. Petőfi-kultusz. Kászim pasa bástya.) 46 . Kovács államtitkár. stb.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Moharos kartársnő. Kodály-módszerű. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Munkácsy-szerű. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. 171. 141. [Vö.] 169. 167. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Csák nemzetség. a Kossuthok. Hadrovics–Gáldi-szótár. Bartók Béla-emlékév. Radnóti őrs. József Attila-díjas. 165. Erdey-Grúz–Schay-féle. Személynév – akár egy-. martinkemence stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása személynév két vagy több elemből áll. Joliot-Curie-féle. Előre brigád. Sabin-cseppek. Kossuth-díj. b). Habsburg-ház. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Geiger–Müller-számlálócső. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. az ifjú Ady.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést.] 170. 140. Szinyei Merse Pál-szerű. -beli. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Kodály-módszer. Eötvös József-i (iskolareform). Szent Benedek-rend. haragot stb. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Celsius-fok. Petőfik. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. 140. Zsófi néni. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. a szép Csapóné stb. a Kisfaludyak. Jókai-regénybeli. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. [Vö. Inotai úr. Mátyás-templomi. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Marót-csoport. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. (Vö. Tudor-dinasztia.). sőt fantázianevektől). Szent Erzsébet stb. 169. b). stb. szobor) kapcsolódik. [Vö. Sárosi János marós. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. krisztustövis. Jeremiás próféta kolostor stb. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. -jú. a nyelvújító Kazinczy. 168. Táncsicsok kora. Földényi-kórus. Mária-arcú. Szent István vértanú plébániatemplom. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. 201. -s. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. stb. 166. 167. Lenkey-század. Anjou-ház. Nyék törzs. Ady-vers. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Arany János-idézet. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). [Vö. Az uralkodóházat jelentő ház.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. 162. Wesselényi-féle. Ha egymástól különírt. érzékeltetheti. Németh mérnök. 140. Noszty fiú. Vajda Elemér akadémikus. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. (Vö. Bessenyei-kúria. Szalay Tamás érdemes művész.

Pillányi út stb. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Bagira. Az egyelemű nevek (pl. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Szeged stb. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Csákó. 175. Alapformájukban nagy. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. ország. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Szombathely stb. Ráró lovam stb. tamási stb. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. de: Sárospatak (helységnév). Villám. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza.). Sáros-patak (víznév). Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). stb. föld. Olasz Köztársaság. Dél-Amerika stb. az alapformát természetesen nagybetűvel. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Apáthy-szikla. de: Ferenc körút (utcanév). alföld. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. a különírt tagokból álló nevek (pl.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 47 Az állatnevek 172. Alapforma: -i képzős forma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói Tamási stb. Ráró. A földrajzi nevek 173. Ferenc-hegy (domborzati név). mert a formailag hasonló (sőt azonos).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Zsivány-patak.). Vuk stb. Tiszántúl. Cirmos. part utótagú országneveket. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. az országrészneveket. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: . – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. de: Hűvösvölgy (városrésznév).

a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 48 alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi Elefántcsontpart elefántcsontparti Kisalföld Hegyalja stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. kisalföldi hegyaljai stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi -i képzős forma: budapesti balatonalmádi Hódmezővásárhely hódmezővásárhelyi Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. a) Közszói előtaggal .

-tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység stb. holtág. 177. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. ill. hágó.. névrészek. tó. Kab. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. a 177. völgy. Zéland.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 49 alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. a) Közszói előtaggal . dunántúli-középhegységi stb. öntözőcsatorna. Buen Tiempo-foki stb. Az olyan nevek. dombvidék. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki Dunántúli-középhegység stb. halastó stb. dűlő. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. szőlőhegy. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. lapos. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. a 176. Kaszpi. alapforma: Vas Mihály-hegy -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-fok stb. fennsík. Dunazug-hegységi stb. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. sivatag stb. összetett szavak is: félsziget. akár idegen eredetűek). b) pontban: Huron. a) pontban: Cselőte. patak. hegy. és a kötőjelet megtartjuk. domb.

délkelet-magyarországi stb. vö. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Holt-Tisza. a közszói tagokat kisbetűvel.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 50 alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli Délkelet-Magyarország stb. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. 176. győr-ménfőcsanaki stb. vö. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. nagy stb. belső. a). Hasonlóképpen járunk el olyankor is. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb.) kerül. 177. vö. János-dűlő. . b)] elé egy közszói előtag (rohonci. 178. alapforma: -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York stb. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. Nagy-New York-i stb. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. csörnöc-herpenyői stb. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. a). Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. 176. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a) Ha egy kételemű. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik.

a). ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. János-dűlő. vö. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. 176. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. 179. vö. kötőjel nélkül. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. 176. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. Holt-Tisza. győr–sopron–ebenfurti stb. a közszói tagokat kisbetűvel. 177. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a). Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. déli-Shetland-szigeteki stb. .A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 51 alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői Déli-Shetland-szigetek stb. vö. b) Ha egy kételemű.

mint: Cseh–Morva-dombság cseh–morva-dombsági Zala–Somogyi-határárok stb. 181. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. városkörnyék. egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. terület stb. járás. Alapformájukban hasonlóképpen. a közszói tagokat kisbetűvel. Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. bánság. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. zala–somogyi-határároki stb. grófság. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. alapforma: Magyar Népköztársaság -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság grúz szovjet szocialista köztársasági Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. .A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 52 alapforma: Volga–Don-csatorna -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. Minden tagot külön szóba írunk.

köz. a Duna-hidak stb. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 53 alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki Letenyei nagyközségkörnyék letenyei nagyközségkörnyéki Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. Tas vezér utcai Március 15. 182. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatag stb. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). szót különírjuk az előtte álló névrészektől. út. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. 194. 183. voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. tér. állambeli stb. Szahara sivatagi stb. híd stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. ez azonban nem válik a név részévé.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: . – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. (Vö. alapforma: Váci utca Gorkij fasor -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcső Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utca Március 15. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb.

az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Alsó Dunára dűlői stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Hasonlóképpen: . s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlő stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 54 alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel Magas-Tátra (a) lengyel magas-tátrai (a) második Baku stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Maros–Körös közi stb. jelölt birtokos jelzős. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléke Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. (a) második bakui stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. jelölt határozós. 184. Kis-kút feletti stb.

és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. A csillagnevek 185. ill. a nap sugarai stb. sz. Sz. Tejút. szállóbeli) Szabadság szállói (v. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Merkúr. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Ezek összetartozását. tudományos intézetek. Ha a föld. Egyszavas intézménynevek is vannak: . A csillagok. tehát: föld körüli utazás. 187. oktatási intézmények. társadalmi szervezetek. Orion. Plútó. szállóbeli) stb. Vénusz stb. cégszerű nevében – az és kötőszó. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. szövetkezetek. Fiastyúk. építőipari vállalati Volga szállói (v. A hivatalok. csillagképek. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. a hold szépen világít. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 55 Mária asszony sziget Mária asszony szigeti Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. Az intézménynevek 186. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk.: Vas Megyei Tanács -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. holdak stb. bolygók. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám.

Ker. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. a Hazafias Népfront X. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Kerületi Bizottsága stb. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). Tolmácsi Általános Iskola stb. Állam. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. stb. tanács. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. a XI. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. Nemzeti Színház.) olyankor is kisbetűvel írjuk. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a tolmácsi általános iskola stb. . ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. Pécsi Nevelőintézet. Dusnok. intézet. a Nemzetiben játsszák. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). az Eötvös Lorándon végzett. amely megegyezik azzal a formával. feljegyzés a jogi csoportnak. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). hivatal. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). az Eötvösön v. egyetem. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). Szeged. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. bélyegmúzeumi stb. az intézménynév részének tekintjük. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. stb. Szegedi Nemzeti Színház stb. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 56 Belügyminisztérium belügyminisztériumi Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumi Bélyegmúzeum stb. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. 189. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. 188. vállalat. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia).és Magfizikai Kutatóintézet. de: a bizottság véleménye szerint. testület stb. a tanárképző főiskolán stb. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. a pécsi nevelőintézet. de: a kutatóintézet kidolgozta. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Tanács szakorvosi rendelője stb. segélyt kapott a vállalattól. stb. iskola. a tanács intézkedett. neve akkor írandó intézménynévszerűen. rendőrkapitányság stb.. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. üzem.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Sopron.

Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. stb. Vén Diák eszpresszó. Ugocsa mozi. az olasz fémipari szakszervezetek. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. meggylé. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Panangin tabletta. Nemzetközi Valutaalap.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. hirdetésen stb. Lukács fürdő.. Coca-Cola (üdítőital). az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Tomi Mat mosópor. a lengyel hadsereg. levélpapíron. Kis Rabló étterem. Vadászati Világkiállítás stb. az osztrák légitársaság stb. szervezeteknek stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. termékeknek. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. – Címkén. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. (Vö. Fabulon (arckrém). tokaji bor. utaló szavakat. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. egy karbantartó csoportot szerveztek. Katonatelep vasúti megállóhely.) 192. Trabant (gépkocsi). üzletek. Vegacillin (gyógyszer). a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. mozik. 191. stb. Ferihegyi repülőtér. Kis Rabló éttermi stb. Odol fogkrém. (Vö. Cégtáblán. A pályaudvarok. temetők stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. vásárok stb. repülőterek. – De: jövőkutatási konferencia stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. fürdők. eszpresszók. a Lukácsba jár úszni. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. a dolgot jelölő szót is. Ugocsa mozibeli. kecskeméti barack. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvtudományi Intézet Építészmérnöki Kar 57 190. 183. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Gyártmányoknak. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. 194. Alfa Romeo (gépkocsi). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.) . a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. 146. megállóhelyek. Kerepesi temető stb. stb. bélyegzőn stb. stb. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. stb. Rómeó férfiruházati bolt. kiállítások. A márkanevek 193. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). vendéglők. Szegedi Szabadtéri Játékok. A nem márkanévként használt. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke.

a zeneműveknek stb. Kiváló Dolgozó stb. Az állandó címeket. Nyugat. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Örökzöld dallamok. Az egyedi címeket. Hazám. Új Tükör. 198. folyóiratoké. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Kék fény stb. Tanulmányok Arany János költészetéről. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. Kis éji zene. Ember az embertelenségben. sőt sok szám címeként használatosak. értekezések. a Szocialista Munka Hőse. a szocialista munka hőse is megjelent. 197. József Attila-díj. 199. a Társadalmi Szemlét. – Munkácsy képének. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. hetilapoké. a Népszabadságé. Zenedélelőtt stb. Élet és Tudomány. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. cikkek. A kőszívű ember fiai. Valóság. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. A szabályt akkor is követni kell. Pest Megyei Hírlap. Jókainak „Az arany . Nobel-díj. A címek 196. a képzőművészeti alkotásoknak. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. címét a következőképpen írjuk. Népszabadság. továbbá ha csupán címként szerepelnek. zeneművek. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. 200. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Álarcosbál. stb. könyvek. Magyar Nemzet. Stb. – Stb. szobrok. Martinász. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. Pályamunkások. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. illetőleg típusait jelölő szavakat. Továbbá: 1916 őszén. József Attila-díjas. Arany Toldijában. tehát a költői művek. hát megleltem hazámat” is. hogy több. a Siralomháznak a betyár a főalakja. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. IX. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. – Stb. a Számadásnak. a cikkeknek. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. A tanácskozáson Nagy József. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. – Állandó cím az újságoké. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Hajóvontatók a Volgán. Kincskereső. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Az Est. képek. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. stb. a Szerelem?-nek…. a Nemzeti dalt.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 58 A kitüntetések és a díjak neve 195. Nobel-díjas. Eötvös Loránd-emlékérem stb. szimfónia stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. Nők Lapja. Ezeket az jellemzi. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Akadémiai Aranyérem. egyediségre és egyszeriségre törekszik. műsorszámok stb. érem. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. emlékérem stb. tehát az újságok. Ha a címeket szövegbe illesztjük. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük.

Magyar Hírlap-beli (közlemény). ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. pl.] A hagyományos írásmód [86–91.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. szentjánoskenyér.] A köznevesülés lassú folyamat. makadámút. Éjjeli menedékhely-beli (alakok).] A szóelemző írásmód [49–85. termosz stb. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. 59 Tulajdonnevek köznevesülése 201.] A betűk [3–16. Odüsszeia-beli (világ). konyak. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. stb.] Az elválasztás [223–238. Új Tükör-szerű hetilap. stb. havanna. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Orvosi Hetilap-beli (cikk). stb. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. stb. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…./ Az elválasztás→ Magyar Tudományos Akadémia (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. dízelmotor.] Az írásjelek [239–275. 168. szendvics. Petőfi a Szülőföldemen-ben….] A különírás és az egybeírás [95–142. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. a Kritika-féle folyóiratok. 140. [Vö. priznic.. pullmankocsi.] . pálfordulás. ←A kis és a nagy kezdőbetűk .] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. magyarosan írt közszói formák között. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Népszava-beli (hirdetés).] A tulajdonnevek írása [154–201. ferencjóska. háryjános. dízelolaj stb. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. pecsovics..A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ember”-e….] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). stb./ (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása ←A tulajdonnevek írása . Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. b). wertheimkassza.

hisztamin. fix stb. szexuális. periódus – periodikus. Az olyan szavakat. technika. gésa. stb. szovjet. tulajdonneveket is. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. -ista.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. izotóp. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. exogámia stb. 209. stb. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. akadémizmus. mechanika. digitális. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. karate. . s csak néha tartjuk meg: exegézis. számum stb. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. idegen szavakként tartjuk számon. tájfun. esztéta – esztétika. szamuráj. esztétikus. ha h-nak ejtjük. televízió. ha közkeletűek. realizmus. eredeti formájukban használjuk. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. -itás. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. típus – tipikus. menedzser. reális – realista.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. egzotikus. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. futball. realizál. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. mecset. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. antikvárium stb. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. tajga. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. A tulajdonneveknek azonosító. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül.A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása • 60 Egyéb tudnivalók [288–299. és vesznek át egymástól közszavakat is. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. 205. egzisztencia stb. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. textil. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. 206. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. tipizál. láma. minaret. pech. -izál. 204. karbamid.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. akadémista. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. kóla. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt.. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel.] [1] 202. szemben azokkal az idegen nevekkel. kemping. monarchia. megtartjuk: jacht.. technikus stb. mechanikus. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. dzsunka. (Vö. mikroszkopikus. kombájn. oxigén. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. a következőképpen járunk el: A ch-t. azaz olyannyira meghonosodhatnak. még akkor is. millió stb. -izmus stb. szelektív stb. pagoda. magnetofon. x vagy q betű van. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. (Vö. esztétikum. taxi. lézer. 28.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 207. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz v. Kolumbus Kristóf stb. (Đorđe Branković, Ján Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes, Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd stb. (Friedrich Engels, Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett). Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald; stb. (Vö. 161.) 208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; stb. A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris stb. 209. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó; stb. (Vö. 204.) 210. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva; stb. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus, de görögösen: Kroiszosz; Potemkin-falvak, de: Potyomkin; stb. A toldalékok kapcsolása 211. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi; stb. (Vö. 163–165., 174–184.)

61

Az idegen írásmód szerinti írás
A közszavak írása 212. A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb. (Vö. 214.) 213. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête stb. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: bacilus, de: Bacillus anthracis; dózis, de: dosis effectiva minima; tuberkulózis, de: tuberculosis bronchialis; stb.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 214. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal; stb. Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň; stb. Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk: Capek, Francois, Moliere; Chatelet, Gdansk, Liepaja, Lódz, Marasesti, Maranón, Plzen; stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Françoise helyett Franszoáz v. Franszoise, Karadžić helyett Karadzsity v. Karadzsics) teljességgel helytelen. A toldalékok kapcsolása 215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb. (Vö. 163–165., 174–184.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia), (a) pompeji (ásatások) stb. [Vö. 175. b)] Ha az i képző egyelemű, y-ra végződő idegen helységnévhez járul, az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi, vichyi stb. 216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ill. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina, de: signorinák; – Coca-Cola, Coca-Cola-szerű, de: Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, de: Sinaiában; campanile, campanileszerű, de: campanilén; – Goethe, goethei, de: Goethének, goethés (Vö. 29.); – allegro, allegroszerű, de: allegróban, allegrós; – Oslo, de: Oslóban, oslói; – Malmö, de: Malmőből, malmői; stb. b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal, Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel, Marxszal stb. [Vö. 163. b)] 217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk. A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel; stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s, -ista, -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs:

62

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i; stb. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]

63

Az átírás
Az átírás elvei 218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 10.), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk. (Vö. 205., 210.) 219. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Fagyejev, Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra; stb. 220. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest, 1981. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Budapest, 1984. 221. A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.

Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. kuvaiti.] A tulajdonnevek írása [154–201./ (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az elválasztás→ 64 A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása . Tobrukig.] A különírás és az egybeírás [95–142. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. kamikadzék. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. arisztotelészi. ←A tulajdonnevek írása .] Az elválasztás [223–238. száriban. stb.] A szóelemző írásmód [49–85. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Plutarkhosszal. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Hriszto Botev-i. Szöulnál./ Magyar Tudományos Akadémia (Az elválasztás) Az írásjelek→ Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. Velikije Luki-i. tatamin.A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A toldalékok kapcsolása 222. Szapphóé.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] [1] 223.] A hagyományos írásmód [86–91. .] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] A betűk [3–16. Solohovval.] Egyéb tudnivalók [288–299. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Elég gyakori. dzsúdózik. alma-atai..] Az írásjelek [239–275..

ton-na. Szél-lért. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Hume. Maupas-sant.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 65 A szótagolás szerinti elválasztás 224. kalci-um. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. Gyu-la. Zsolt. Bony-hád. stb. hit-tem. shop. me-ta-fo-ra. stb. Annáé-ké vagy Anná-éké. lajst-rom. dry. stb. Er-zsi. „e-móció”. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. De-zső. tal-palatnyi. Job-bágy. pesti-es. Kecskemé-ten. Vajdá-ék. „Á-ron”. pa-don. fi-atal. Csil-la. York. b) Azokat a magánhangzókat. mor-zsa. asz-tal. Szabol-csé. ba-tyu. Brahms. Be-rety-tyó. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Car-rara. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Pest. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Mari-etta. „Le-a” stb. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. stb. pén-zért.. Boz-zai. rossz-kor. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. drog. ko-sár. moza-ik. pró-ba. ás-vány. stb. Leo-nóra vagy Le-onóra. team. ka-sza. ró-zsa. te-ker-vé-nyes. mil-liméter. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. eu betűkapcsolat. stb. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. ker-tig. Az au. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. leni-nizmus. fosz-fát. 230. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. 224. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. könny-től. tarisz-nya. fe-udális stb. [De vö. [Vö. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. György. ill. ki-sebb. átvisszük a következő sorba: fi-ók. ma-gá-nyos. Azokat a szavakat. tehát az „a-lap”. né-gyet. c)] . amelyek szótagot kezdenek. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Chartres. Kiss-nek. stb. tet-ted. bizott-ság. töl-gyes. kom-munális. [Vö. Tri-eszt. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. stb. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. É-va. stb. a)] 226. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. 226. nyolc. strand. – Ez a szabály olyankor is érvényes. Soós. ideá-lis vagy ide-ális. ragos. ka-to-na. Schmidt. Me-csek. Sásd. tiha-nyi. 225. font. Ecse-ren. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. rendü-letlenül. stb. recs-ki. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. part. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. Le-ó stb. street. De: Széll-lel. meggy-ből.. A több szótagú. „emóci-ó”. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. 229. Nîmes. Bar-tók. háza-ik. víz-zé. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Maugham. Bánk. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. stb. há-zig. nem választjuk el: föld. Mikló-sék. stb. fia-tal. vi-asz. bugy-gyos. blues. rendületle-nül. – Így járunk el akkor is. fi-a-i-é. váku-um stb. illetőleg a következő sorba átvinni. vá-szon. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. stb. maga-san. több-let. Georch. sztrájk. Papp-tól. könyvei-tek vagy könyve-itek. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. hajt. ahány magánhangzó van benne: bál. 163. a „haza-i”. – Minden szó annyi szótagú. Tallin-nig. asz-tal. Gaal. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. stb. ha az eredeti helyesírással átvett. al-lons. Ke-re-csend. stb. dob-ban. hal-lak. Tallinn-nak stb. Heren-dig.

az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Kodály-lyal. Gi-gli. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. vonz-za. tink-túra. Mün-chen. Thewrew-köt. Chur-chill. Féli-xé. stb [Vö. A ch kétjegyű ugyan.: szé-csi]. halan-dzsázik. Ale-xandra. móri-czos. Bo-lo-gna. stb. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Baude-laire. Ri-chárd. stb.). Mah-ler. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. refle-xek. Szabolcs-csal. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. pszi-chológia. Hosz-szú. köny-nyes. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. or-chidea. Bach-hal. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. A fontosabb szempontok a következők. ce-chem. A dz és a dzs többjegyű betű. mene-dzser. stb. Bibera-chot. ma-ximum. ma-dzag. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. [Vö. Ma-dzsar. Me-xikó. War-gha [e. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. mint más többjegyű betűinket. ery-the-ma. Cze-tzet. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. Nagy-gyal. Ford-dal. he-xameter. ösz-sze. Ojszt-rah.: fara-gó]. f)] 228. lajst-rom. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. stb. com-pa-gnie. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. A latin betűs írású nyelvekből átvett.: var-ga] stb.. ennek elválasztásakor mind a sor végén. b)) 229. kamika-dzék. stb. az x pedig két hang (k+sz) jele. kulcs-csal. há-zunk. adósságo-kat. arany-nyal. Beö-thy [e. szity-tya. cou-lomb. stb. fi-xet. stb.: tö-rök]. Marx-szal. Boty-tyán. de nem egy hangot jelölnek. Balo-ghék. Thew-rewk [e. ész-szerű. Kos-suth stb. ódz-kodik. pe-dzi. akkor úgy választjuk el a szót. bridzs-dzsel (ragos fn. lán-dzsás. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. metsz-szük stb. Fu-dzsi. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Mon-taigne. de egyetlen hangot jelöl. – A -val. ost-rom.: ben-cúr]. stb. megy-gyel. Hamburg-ban. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. lopó-dzott. stb. Kis-sék stb. Coo-per. mar-xizmus. Babi-tsé. züri-chi. Mar-xot. csoport-tól. stb. húsz-szor. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. ma-chináció. temp-lom. a) Az egy szótagba kerülő. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. mahara-dzsa. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. illetőleg: Szél-lért. pra-xis.: bő-ti]. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. d). Szé-chy [e. tá-dzsik. -vel és a -vá. bratsz-ki stb. Gior-gio.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. Fi-scher. 230. Ljub-lja-na. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. c). rongy-gyá. Ka-ra-džić. de egyetlen jegyű. kilenc-kor. Ing-rid. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. kossu-thi.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. 227. tele-xezünk. gyűrű-dzik. (Vö. Kiliman-dzsáró. Wa-shing-ton. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. edz-het. Pap-pot. Ily-lyés. Fara-ghó [e. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. ce-pha-lal-gia. bri-dzset. tömb-ben. 216.: de-zső]. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. 224. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően 66 . bórax-szá. bóra-xos. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Ben-czúr [e. 226. lopódz-dzanak. pe-ches. Dosztojevsz-kij. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. Fuku-dzava. Ezért úgy tekintjük őket. galy-lyak. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. pogy-gyász. brin-dza. Ugyanígy: játsz-szál. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. karszt-tá. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Gellért-től. házun-kat. edz-dze. Veszp-rém. adóssá-gok.

ha elválasztásukra kényszerülünk. stb. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. van betoldva. MLSZ. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. SZOT. Dessew-ffy. Miche-langelo. Bornem-issza. kül-ügy. konk-rét. nem választható el: BVSC. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. elektron-optika. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. diszk-rét. inst-ruktor. NA-TO stb. dél-után. stb. ELTE-re. egyszer-egy. mind-egy. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. komp-resszor. viszont-eladó. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. inf-láció. szak-avatott. Az azonos alakú szavak között több olyan van. ing-ujj. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Röl-tex. Int-ransz-mas. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. stb. termosz-tát vagy termo-sztát stb. az ismertebb elő. épp-úgy. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ‑MOSZ. kataszt-rófa. egy-előre. 234. Chris-tie. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. a másik összetett szó: me-gint (= újra). szét-üt stb. pa-ragrafus vagy paragra-fus. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. prog-nózis. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. lengyel stb. stb. 232. hón-alj. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). parag-rafus. vírus-interferencia. Shakes-peare. esp-la-nade. b) A szóösszevonásokat. zápor-eső. de: gép-elem (fn. még-is. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Ofo-tért. ugyan-is. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Belg-rád. kar-öltve. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. 231. hol-ott. Pál-ffy. kis-asszony. stb. külön-élés. ion-stabilitás.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Magyar-alád. mondat. angol. de: meg-int (= figyelmeztet). maest-ro. stb. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. Kis-oroszi. mind alap-. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Ma-va-dé. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. latin. tölgy-erdő. hogy az egyik szó az első. rend-őr. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Kis-ar (helységnév). as-piráns. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. ENSZ-ért stb. rek-lám. francia. 67 Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. MTESZ. stb. szind-róma. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. Za-laegerszeg. nem tekintjük összetételeknek. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. vas-út. meg-öl. nemcsak a problémát okozó helyen. . vagy-is. SZTK. NOB. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás szétválhatnak: cas-co. Zág-ráb. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. kivált szaktudományi munkákban. prog-ram.). bekezdés stb. leg-erősebb. leg-alább. gépe-lem (ige). de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. stb. 235. amelynek elválasztása kétféle. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Fab-ri-zio. KISZ-esek. Ke-ra-vill. NDK-beli. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. demok-rata.) nyelvű többszavas kifejezés. fi-lantróp. Ped-ro. Gas-cogne. Bu-vá-ti. obst-rukció. Kö-zér-tig.

kivételesen. Tito-grad stb. Sok olyan idegen szavunk van./ (Az elválasztás) Az írásjelek→ . melo-dráma. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. stb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. extra-kromoszomális. transz-urán. proto-plazma. fela-dat. nagyatá-di. nemcsak a problémát okozó helyen. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. 238. vas-utas. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. milli-gramm. in-tranzitív vagy int-ranzitív. 237. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. fel-adat. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. vasu-tas. vígope-rai. víg-operai. dez-informál vagy de-zinformál. mikro-klíma. para-frázis vagy paraf-rázis. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. megál-lás. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… …Nagy-Kevély… …nátrium-klorid… 68 (helyesírási szótárban) (helyesírási szótárban) (kémiai szakkönyvben) ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása . deci-liter. ultra-projektométer.. kilo-gramm. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. anti-klerikális. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. stb. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. meg-állás. infra-struktúra. pre-klasszikus. im-produktív vagy imp-roduktív. preklasz-szikus. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. inter-akció. Antark-tisz stb. stb. tranz-akció vagy tran-zakció.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 236. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. nagy-atádi. Lenin-grád.

a felkiáltójel (vö. 256.. 268–269. 96...] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.. 256. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 270.] A betűk [3–16.).. a kötőjel (vö.). 281. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 244.. 299. a vessző. az idézőjel (vö.). 258–259.. 243.)... Nincs viszont szóköz a pont. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.). (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.) a kérdőjel (vö.../ Magyar Tudományos Akadémia (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. 256–257. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. 240–242. 253. a kettőspont (vö.. a kérdőjel. 240–242. a zárójel (vö... a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. 240–242.] [1] 239. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. tagolódását. a gondolatjel (vö. 266.. 247. 256.. a pontosvessző előtt..] Egyéb tudnivalók [288–299. 248. Az írásjelek szerepe kettős. 250–252. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. a vessző (vö. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között.] Az írásjelek [239–275.. a kettőspont. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 271. 266–267. 296–297.. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 271. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak... 250–252..).] A szóelemző írásmód [49–85.).] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 299. 293–297..).] A tulajdonnevek írása [154–201. a gondolatjel előtt és után stb. 274.. Szóközt hagyunk a szavak.) .. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 250. 248.. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. Részben a mondatok szerkezetét. 247–255.). a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.. 290. 246... 266.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. 245..). 250. 275. 275... részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.. 260–261.] A hagyományos írásmód [86–91. a pontosvessző (vö.).] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 69 A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek ←Az elválasztás . 263. 262.. 264. 278. 256.] A különírás és az egybeírás [95–142. 265. a nagykötőjel (vö.] Az elválasztás [223–238. 256.. 272–273. 248. a felkiáltójel. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 100.. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.

meg. Szeretném tudni. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.) Érzed-e. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. kenyér.. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. (A főmondat kijelentő. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. hogy úszik el a dinnyehéj. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Stb. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. meg. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. minek neked kettő? Induljunk már. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. legyen ő is Miska! Sokat késik. aki még egy nyelven tud. mint a fal. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. vagy szemem világa veszett ki? Stb. – Közvetett felszólítást. Éj van-e. hogyha késem. Stb. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. Több írásjel használata csak az alábbi esetekben elfogadható: három pont (…). mi a baja. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. utasítást kifejező.. három pont és egy kérdő. Ne várjunk rá tovább. A rakodópart alsó kövén ültem. Kértem. haza. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. mint a gondolat maga. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. .és egy felkiáltójel (?!). akár nincs: Régi igazság. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el.) Folytasd ott. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom.!) A több felkiáltó. holnap indulhat! Figyeljétek. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. s. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. (A második tagmondat kijelentő. Stb. s. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. mégis fekete az utca. hogy az és. egy kérdő. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. úgy arat. De: Hirtelen fölugrott és elrohant..A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 70 A mondatokat záró írásjelek 240. / És mindnyájan várnak énrám.vagy kérdőjel nem elfogadható! (Azaz ilyen: !!!!!! és ilyen ??? nincs. / néztem. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. A mondatok végén a legtöbb esetben csak egy írásjel áll. és dühösen elrohant. b) A tagmondatokat bevezető és. Fehér lett. c) Az egyszerű felkiáltó. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hiszen nem jön már.) Az apja is Miska. hogy azonnal menjen haza.? vagy . miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. [De vö.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő.vagy egy felkiáltójel (. hogy anyanyelvét is jobban tudja.) A többieknek egy takaró is elég. / a téli éjszaka. akár van kötőszó.. család. ne üsse bele az orrát! Stb. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.) [1] 241.) 242.

Stb. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. s. / Pocsolyás víz. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. b)] A hasonlító több. (Ilyenkor a több nem ragozható. furcsa árok. egyre jobbat akarunk. [De vö. aszerint. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. ahelyett hogy stb. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. ír. mint ötöt stb. d) alpont. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. – Ha azonban az anélkül. 245. tinta. mint a tavalyi. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. Ég és föld között lebegett. olvas. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. Több mint öt évig élt külföldön. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. 244.) d) Az anélkül hogy. Kétszer. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. a port felkavarta. meg. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. Stb. hogy pihent volna. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. álmos. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Stb. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Elhibázott. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. elé is pontosvesszőt kell tenni. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. szorgalmas. vagy kötőszó áll. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. lelkes. / Esküszünk. égesd el! Stb.. aszerint hogy. Ha azt akarjuk jelezni. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Szeretett volna valami újat. ahelyett stb.. Hat több. ceruza. szépet. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. könyv. stb. becsületes. s. (Ilyenkor a több ragozható: többet. anélkül hogy pihent volna. pont. sás. d) Ha azonos mondatrészek között és. mint öt. meg. elemek az első tagmondathoz tapadnak. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Cselekedj. hogy tétovázol! Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. és az emberek arcába vágta. Cselekedj ahelyett. 71 A mondatrészek közötti írásjelek 247. illetőleg háromszor kezdtük újra. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. nyáron is azt hordta. vagy kötőszókat): Tetszetős. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. nagyot alkotni. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. hogy derekuk ne törjön. 246. [De vö. Stb. káka lakják. Stb. ha azonos szerepű. de helytelen elméletet agyalt ki. Stb. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. eléjük nem teszünk vesszőt. vagy ha jelezni óhajtjuk. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. A rózsának. 249.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 249. . Stb. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél.

rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). az éjszakai vihar kidöntötte.] e) Ha az és. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. majd jóízűen falatozni kezdett. népköztársaságunk nagykövetét. Kállay Imre kandidátusé. hátravetett mondatrészeket vezet be. nagyokat lélegezve. és szegény nővérére. városunk díszpolgára. Lehet jó is. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. [De vö. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. A sok pásztor mind muzsikál. búsak. Stb. meg a kenyeret. az állami díjas mérnökkel. varrni tanult. Dömötör Béla. 248. Stb. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. meg a szalonnát. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Kertjük díszét. Maga János is ott lesz. az irodalomtudomány doktora. meg a zöldpaprikát. 249. a leány. Se pénz. 247. és a beszédben szünet van közöttük. Egész nap az erdőt járta. felszabadultan. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. kapdos. Stb. Mózes Pált. Aztán elővette a bicskát. furcsák. egy öreg diófát. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. se posztó. vagy azt választhatod. Stb. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Kálmán Etelkát. a feleségével együtt. Nagybátyám szombaton érkezett meg. A község tanácselnökének. fokozatot. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. illetőleg: Kovács Tiborral. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. rangot jelentő. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Mivel a felsorolások végére tett stb. János maga is ott lesz. Stb. az élet anyját… Stb. Kossuth 72 . minősítést. beszélget stb. c) Ha a kitüntetést. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Kossuth-díjas írónőnknek. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. rossz is. hol ahhoz kapott. Stb. a lámpa mellé tette. stb. vagy kabátot! Stb. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. [De vö. álldogál. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Ma reggel nagy eső esett. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Hol ehhez. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. Szép Izabella SZOT-díjassal. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Stb. meg. a tőszomszédomat kereste. s. b) alpont. sem lelkem nem kívánja. Sem testem. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel.

Stb. fagy. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Stb. Ha a közbevetett szó. 250. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. mint mérnököt. 243. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. mint említettem. amit javíttatni vitt. beteg lett. Stb. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Stb. 271.) Stb. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. / Csúnya hazugság volt. sajnos. névszók is (pl. vesszők. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. 249. 73 A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. többször is kihallgatták. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. nyom). de író lett.) . kabátját magára kapva. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. c). ezt a közbevetett mondatot vesszők. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. Stb. a baleset tanújaként. a műszakiakhoz osztották be.] e) A -va. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. nem tud eljönni. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. 271. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. István. megint késett. áteveztünk a túlsó partra. 252. előbb hagyta elmenni a teherautót. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Stb. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. (De vö. [De vö. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. csak még a magnója hiányzott. az írásjelet a közbevetés után. Stb. 251. Kiszaladt az udvarra. hohó! mind. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. persze. [De vö. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). Stb. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. hazugság. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. (Vö. Bátyámat. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. les. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. amit mondtam. -ve és a -ván. Péter. imádott / Jankóm… Most veszem észre. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet.

követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. 149. – Ezt ledöntheti / Erőszak. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. a kötelességedet? Stb. eléje is. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. de idegenen sohasem. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. gondolatjellel kapcsoljuk.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. 255. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. Stb. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. barátaim. 257. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. Sándor. 254. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. mint farsangi plakátok. szellemileg egészséges. tehát gondolatjelek közé tesszük. rongyban.” Stb. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. Stb. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. hogy „testileg. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A megszólítás 253. és kisbetűvel kezdjük. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Stb. ha úgy emeltük ki. hogy nincs az az áldozat.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. az örökre élni fog. Az idézet végére. édes fiam. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba.” Stb. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. Stb. és kisbetűvel kezdjük. Az olyan önálló. edzett nemzedéket neveljen”. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Az idézés 256. „Még kér a nép. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey.” Stb. Stb. „Ó. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Tudod-e. Stb. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. mondat értékű kiemelt megszólítások után. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. rátérünk a dolog lényegére. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. Stb. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. (Vö. / ha süvít a böjti szél. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. 74 .

Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. illetőleg elé. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. 259. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. haj. – Sok a teendőnk. utánuk viszont nincs. 75 Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. Ha közmondásokhoz. – Kik jártak itt? – faggatta tovább.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 258. kiegészítő megjegyzést fűzünk. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. eszem a lelked! Hova megy. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. magyarázó. b). 256. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. – Ugye. – Maga itt volt. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. sarkigazságokhoz. a). Stb. láthatta. aranyat lel – tartja a közmondás. – Hova a pokolba? – Maklárra. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. Reménykedve kérdezte: – Ugye. csak itt lenne már! Jaj. gondolatjel van előttük. de elfáradtam! Stb. – Ne higgy neki! – támadt rá. jelszókhoz stb. nem használunk idézőjeleket. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. messze szálltak! Stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. hanem gondolatjeleket szokás használni. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. szállóigékhez. hé? Fiatalságunk évei. . de ennek jelzésére nem idézőjeleket. ezeket gondolatjelpár fogja közre. ha a mondat hangsúly. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. hogy kisemmiztek. [Vö. a megszakítás után újabb gondolatjel következik.

Érd-Ófalu (vö. süt-főz.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. [Vö. unos-untalan (vö. meg-megállt. a)]. de mert hideg volt. 101. b)]. Kazinczy-verseny.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 261.). könyvritkaság-gyűjtemény. a)]. 103. ott-tartózkodás. 5-6 (darab). (láttam az) angol–brazilt (ti.és külkereskedelem. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 131.. rendszerint csak az utolsó. össz-szövetségi. szoba-konyhás [vö. a)].) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. b)]. nem indult útnak. stb. 179. 140. francia–spanyol (határ). 94. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. [Vö. Kál-Kápolna. tej-. bel. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. foszforműtrágya-gyártás (vö. szövő-fonó ipar [vö. 139. Hívták. vissza-visszatérés. csihi-puhi. Széll-lel. Nagy-New York.és gyümölcsfelhozatal. Mann-né. gizes-gazos (vö. irul-pirul [vö. Cseh–Morva-dombság.. 98. József Attila-díja. 158. stb. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. 168–169.). illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. néha-néha (vö. 138. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Csepel-sziget. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. 103.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. rövid pihenőt tartott. sírva-nevetve [vö. amelyekben a tagok. a)]. Vas Mihály-hegy (vö. szakos) stb. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. édes-bús. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. gyémánt-hitemet. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában.. orrán-száján. gépgyártó. Konkoly-Thege stb. 262. b). Holt-Tisza. hidegvíz-csap [vö. stb. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. Arany-patak-völgy (vö. nyolc-tíz (napra). a)] b) A szóismétléseknek. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 10-12 (éves). 139. 178. 97. 62. 177. olasz–német (mérkőzés). merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Osztrák–Magyar Monarchia. ki-be ugrál. Anna-Panna [vö. Balassi-strófás. német–franciás (ti. József Attila-díj. 76 . valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. s mikor egy forráshoz ért. bogáncs-szívem. 289. tizenegyezer-huszonnyolc stb. stb. Rohonci-Arany-patak.). le-föl sétálás [vö. szótárban). b)]. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 265. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 102. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. rokon-őrtüzek stb. stb. Stb. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. i) Mind a betűkkel. stb. Szokatlan. d)]. [Vö. 100. 263. dimbes-dombos.). mérkőzést). stb.és gyorsíró. (Vö. (Vö. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e.). -szerelő és -javító üzem. stb. 176. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. köd-gubában. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. c)]. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. örökkön-örökké.). 139. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. kő-iszonyatját. zöldség.

163.-en. az I–IV. 200. Wittmann-né [vö. ploieşti-i stb. mérkőzésen) stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). a jeleket. Népszabadság-beli (cikk) stb.. 1981–1985-i. lapon. / ez a mi munkánk… Respublika. Apollo–11-es. az első–negyedikben. Meggondolni háborítlan. 164.. voltaire-es. Bonn-nál [vö. néma) betűre és a bonyolult. 264. TU–154. 12-t. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. 217. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún.. stb. budapest–bécsi. stb. Bp. §-ban. 753 – i. 67-es.). Karlovy Vary-i. sz.vagy szó. puff-féle (vö. stb.-en.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. 94. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. a)] . a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Petőfi-szerű stb. 20-án. Duna–Majna–Rajna-csatorna. T–34-es. 179. június–július hónapban. az I–IV. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. c)]. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. [Vö. 164. tavasszal–nyáron. 19-szer. 171.. aug. Rousseau-nak. 80%-os.25-kor. Montreux-ig. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a 128–9. 456.. stb. 6%-kal. 1983–1984. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. Szojuz–14. [Vö. stb. (Vö. (vö. kelet–nyugat irányban. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. 141. (Vö. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. Leonardo da Vinci-s. a 15. 1914–18-as. c)]. / Ami immár közelebb van… stb. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t.). Három pontot használunk akkor is.-be jár. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. [Vö. stb. az első–negyedik osztályban. e. Szojuz–14-ben. (Vö. írásjelekhez. Glasgow-ban. New York-i. stb. a IV. rövidítésekhez. 280. 16. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. Omega-féle (időmérők). TU–154-gyel. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. Frankfurt am Main-i. Illyés Gyula-féle. június–júliusi. 100 °C-on. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. az MTA-tól. a tavasz–nyár folyamán. 62. 217.-ben. betűszókhoz stb. betű. stb.. osztályban. 94. stb. 265. dzsessz-szerű.) – De: a 128–9. A ragokat. kelet–nyugati. 77 Toldalékok kapcsolása 265.. 217. 141. 286. (a) Videoton–Haladáson (ti. [Vö. Apollo–11. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. New York-szerű. Bonn-nal. évi.és számjelzése között: T–34.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. 1848–49-ben. tavaszi–nyári. Ménesi út 11–13. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. a toldalékokat: 4-et. szótárban).

a SZOT. katalógusban stb. hazám! Stb. felsorolásban.). Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. Stb. kb. évi. Stb. kombájnokkal. Stb. értekezések. A kijelentő mondatban megállapítunk.. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. amelyeknek hangulati velejáróját. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. 293.. te-kint stb. költői művek.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. 290. du. cikkek./ nak. 15. a végére pontot teszünk: A személyes névmások. A könyveknek. (Vö. (De vö. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. stb. 282. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. folyóiratok.) 270. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. Stb. Stb. – Ha azonban a cím szövegben van. (Vö./ ot stb. munkaverseny. könyvek. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. tervhivatal stb. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. 252. értekezéseknek. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. kerület stb. Sor végén. (Vö. fejezetek címe. költői műveknek. özv. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. 278. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 78 Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. Arany: Toldi. versszak. IX. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. (Vö. Dumas. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. tárcsás boronákkal stb. 267. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde.. dolgozatok. cikkeknek stb. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar . Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb.. jövőkutatás. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik..) 272. s utána mondat kezdődik. Bp.) 268. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. 1983. 269. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. Petőfi: János vitéz.. III. stb. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. 199. 271. A hírlapok./ vassal. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. utalásban.

. 291. b)] 275. ←Az elválasztás .A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek versei”-ben./ (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Hivatkozások [1] http:/ / 4dimenzio.) 274. 79 a paragrafus jele /. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele * ” ’ ° % a százalék jele / a vagylagosság. a tört szám stb.) – Az öt.6 (harmincnyolc egész hat tized). jele ~ az ismétlődés. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 199. e)]. §-ban. (Vö. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.23 (egy egész huszonhárom század). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. stb. Stb. 289. a 6. ning. [Vö. com/ forum/ topics/ irodalom-klub-nyelveszet . (Vö. 265. 3°-kal stb. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + – · : = az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele § . illetőleg a megfelelés jele A százalék. 1. [Vö.

a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. stb. gyes (= gyermekgondozási segély) stb.] A tulajdonnevek írása [154–201.] Az elválasztás [223–238. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki..] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. a szerk.] Az írásjelek [239–275. a f. az MTA. kiejtve Budapest. az Áfor. kiejtve utca.] A különírás és az egybeírás [95–142. km kiejtve kilométer.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222..] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Egyéb tudnivalók [288–299. (= a szerkesztő). az i. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. (= a felelős kiadó).] A hagyományos írásmód [86–91. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. k. stb. (= az igazgatóhelyettes). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az.] [1] 276. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). Bp. stb.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 80 A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók ←Az írásjelek . Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. a tsz.] A betűk [3–16. (= az idézett mű).] A rövidítések és a mozaikszók [276–287./ Egyéb tudnivalók→ Magyar Tudományos Akadémia (A rövidítések és a mozaikszók) A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. az szb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. m. az OTP. a Mahart.] A szóelemző írásmód [49–85. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. .

n. (= magyar). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). é. húszan leszünk. lexikonokban stb. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. ALAPTERÜLET: 100 m². m. Rbl (= rubel). stb. cm (= centiméter). ( időszámításunk szerint). az égtájak rövidítését: D (= dél).. ha szótárakban. (Vö. N. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. sin (= szinusz). (= év nélkül). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= New York) stb. vö. jelekhez stb. 282. NB. m. HTSz.-kivonat stb. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. ol. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). r. NL (= Hollandia). stb. s. MW (= megawatt). dec. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). nagy tömegben fordulnak elő. K-mal (= káliumot. rkp. 281. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). Stb. fszla. 279. (= december). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. D. stb. °C-on. Kb. (= nota bene!) stb. (= gépkocsi). (= Boldog új évet kíván). (= saját kezével). m2-es (= négyzetméterenként. az elő.) mellől is elhagyható a pont. k. (= körülbelül). 278. jelekhez stb. ol (= olasz) stb. rég (= régies forma). (= parancsnokság). (= s a többi). ÉNy (= északnyugat). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. Na (= nátrium) stb. (= római katolikus). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér).A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 81 A rövidítések 277.-ban (= utcában). (= magasföldszint). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. 282. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. Ft-tal (= forintot. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). K (= kelvin). stb. k. Szfv. v. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. 278. ÉK (= északkelet). hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). A rövidítésekhez. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. (= Magyarország) stb. Mo. (Vö. (= általános). °C-kal.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. Sok rövidítés azonban a kis. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: . 282. (= annyi mint). mfszt. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). 280. (Vö. a vegyjeleket: S (= kén). (= mint vendég). stb. kb. gk. alsó). Celsius-fokos) stb. B. a mértékegységek jelét: g (= gramm). (= Salgótarján) tb. ÉK-en (= északkeleten). km (= kilométer).. K-ot. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. m2-enként. k. 279. uaz (= ugyanaz) stb. (= alatt. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. (= Debrecen).-nek (= kerületnek). (= című).. ú. (= rakpart). káliummal). Salg. Celsius-fokkal. Cl (= klór). pság. forinttal). °C-os (= Celsius-fokon. (= Székesfehérvár). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. i. délben érkezünk. CS (= Csehszlovákia). sz. m. é. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Y. rég. hl (= hektoliter). v (= sebesség). Ft-ot. négyzetméteres). (= vesd össze!). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. ker.. N (= newton).

du. v. aug.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 82 a. k. cm cm2 cm3 csüt. ápr. bar Bp. ú.-i B. dag dl dm DNy Dr. ált. ÉNy érk. DK dkg v. é. m. D db de. alatt. dec. A á. é. E Ft É ÉK em. f f. évf. °C c. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent . dr. bp. áll. a.

év febr. kb. i. h. ill. i. jún. v. Ft g gimn. ker. fszt. i. felv. Id. m. fszla. ig. isk. folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. h h. id. v. K K k. f. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület . hiv. h. hl honv.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 83 f. e. J jan. é. hó ford. jegyz. f. Ifj. f. ind. igh. fej. sz. i. júl. ifj.

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

84

kg kk. km km2 K. m. f. köv. krt. l l. l. ltp. m m. m. M Ft m2 m3 máj. márc. mb. m. é. megh. min min. mm Mrd Ft N NB. N. N. nov. ny. Ny o. okl. okt. olv.

kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt, mint fent következő körút liter lap lásd! lakótelep méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd!

Özv. v. özv. özvegy p. Pa pont pascal

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

85

(P. H.) pl. pu. r. s s. k. stb. sz. sz. szept. szerk. Szt. szül. t t. tc. ti. tvr. u. ua. ui. Ui. úm. ún. uo. v. V vö. vsz. W X. Y.

pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette, szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául

A mozaikszók
283. A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat), KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt), NDK (= Német Demokratikus Köztársaság), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség), TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók Szovjetszkovo Szojuza), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) stb. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör) stb. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, téesz, tévé stb. 284. A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat), Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet), Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat), Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat), Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala italiana), Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV, ALITALIA stb. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem), gyes (= gyermekgondozási segély), kisker (= kiskereskedelem), kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo), radar (= radio detection and ranging), szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor) stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. 285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront), ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete), NATO (= North Atlantic Treaty Organization), LSD (= lizergsav-dietil-amid), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat), Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. 286. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tmk-ban, a tsz-szel, tbc-s, tv-zik (v. tévézik), DNS-sel; stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli, KISZ-es, MAFC-os, TDK-s stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb. (Vö. 29.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél, a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója, kolhozban, telexszel, telexezünk; stb. De értelemszerűen: a Keravill-lal, az Elzett-től stb. (Vö. 94.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves, fényszövbeli, komszomolista stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák, a Hungexpónál stb. 287. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:

86

A számokat a következőképpen tagoljuk. harmadmagával. tízmillió stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A szóelemző írásmód [49–85./ (A rövidítések és a mozaikszók) Egyéb tudnivalók→ 87 A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók ←A rövidítések és a mozaikszók ./ Magyar Tudományos Akadémia (Egyéb tudnivalók) Egyéb tudnivalók A számok A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. tsz-tag. URH-adás.] Az elválasztás [223–238.] A hagyományos írásmód [86–91.. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. UEFA-torna. tízféle. TDK-dolgozat.] Az írásjelek [239–275. számjegyekkel is. ezernek. téesztag. pont szól. Áfor-kút.. 5 órakor. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. Alitalia-iroda. húsz. SZOT-üdülő.] Egyéb tudnivalók [288–299. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48..] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. szb-titkár.] A különírás és az egybeírás [95–142. ha a szám toldalékos alakban. OTP-kölcsön. Ofotért-üzlet. mikor számjegyírást.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. hatvan után.. 15 méter szövet stb. tévéközvetítés stb.] [1] 288. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. Fényszöv-laboratórium. 65 téglát stb. 289. trafótekercselés stb. másrészt az időpont.] A tulajdonnevek írása [154–201. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. Hogy mikor használunk betűírást. ezer. másrészt akkor. . pénzösszeg. mérték. százezer.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. 3 Ft 50 f. arra nincsenek határozott szabályok. tv-közvetítés.] A betűk [3–16. stb. kéthetenként stb. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. A számokat írhatjuk betűkkel is. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. ←Az írásjelek .

III. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. IV/A osztály. illetőleg jelölhető római számmal is. háromnegyed óra múlva stb. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. 1983. A v. ezerhétszázhetvenkettő. hatvankétmillió stb. ezeket is közzel tagoljuk: 21 4 12 9 126 210 305 258 88 290. 28. IV. stb. Petőfi u. kongresszus stb. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. s utána pontot teszünk. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. osztály. 1983.16. század.-ba jár. november 28. 20 611.) . kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. nyolcszázkilencvenhat. stb. 4. s a jelzett szó főnévi értékű. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. Az évszámot mindig arab számmal írjuk.-kel. XVI.. harmincnyolc egész egy tized stb. 295. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. Rákóczi Ferenc. fél tizenkettőig. két harmad. II.. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. de: 1848 márciusában (vö. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. vö.) 291. Gergely. a v. agyideg. – Kétezeren felül. 1848. XIX. március 9. XI. 8. IX. A római számok visszaszorulóban vannak. osztály. 3. VII. a napot mindig arab számmal írjuk. de: 20 611. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. ha az ezres után a szám még folytatódik. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. kötet. A keltezés 293. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 4/a osztály. 28. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-nak futott be. a Tutaj u. IV/3-as körzet. 5 602 164. oldalon stb. nov. (A keltezés e tekintetben kivétel. IV. 5826. 4.413. Béla.. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 296. stb. kerület. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 12. 353 864. 1983. háromnegyed négyre stb. 2500 Ft stb. a 10. az öt. évi. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Egyébként egyaránt helyes: 3. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. 292. 37. 16. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom.-ben stb. a 10–12. 1978. stb. 2. 9710. tizennégy. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. osztály. a 8. III. század v. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. Terjedőben van a pontok nélküli.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 38 tanuló. 28. 11. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. ágyéki csigolya stb. NB I. sor. arab számmal is.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. kötet v. XI. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után.5. 365 nap. ötvenháromezer. 1983. márciusban. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. s utána pontot teszünk. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed.

Az elseje. 295. március–áprilisban 1919. 297. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: . a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 15-én. 1983/84. óta. és 31.) 1918. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 12-től vagy 12-étől. stb. elsején. december 10. század v. április 4-ig vagy 4-éig. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. október végén. 295. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 89 1867 és 1896 között stb. 296. de: 1983. 1-jén. évi 19–20. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 1-jei. 1983–84. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. vagy: 1983.) stb. október folyamán. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. de: 1918 folyamán (vö. december 20. márc. 1944/45 nehéz telén stb. 1848. őszi. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. december 20-a és 31-e között. de: 1944 őszén (vö. 295. között. 1918–1919 forradalmai stb. október havában 1918. v.) 1945. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. de: 1918 októberének végén (vö. évi 1983–1984. 1-jéig stb.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1848. 295. v. Más esetek 298. Az elseji v. december 10-e óta stb. v. 1983/1984. XIX–XX. Magyarország 1514-ben. tavaszi–nyári 1918. elsejéig stb. Ha a napok sorszáma után névutó következik. de: 1983. áprilisi 1983. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. század 1944.

Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 10/B 1072 Szekszárd.35-kor. em. II. egy sorba írt lakáscímeket. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. 20 4024 3500 A folyamatosan. ←A rövidítések és a mozaikszók .. II. Rákóczi út 28/A II. kerület. 2700 299.35 stb.. 6–8. 10/B Budapest VII. Rákóczi út 28/A II.35-ös stb.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 90 Mátyás Antal Debrecen Kis János Miskolc Csapó u. Rákóczi út 28. Kadarka u. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. Pf.. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. ker. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10./ (Egyéb tudnivalók) . 10. 10.35-ig. Budapest VII. 4–6. em.

php?oldid=74289  Közreműködők:: Adam78.wikisource. Zlajos. Gubbubu. Dhanak.php?oldid=76018  Közreműködők:: Adam78. FBöbe. FBöbe. FBöbe.org/w/index. FBöbe. Gubbubu.wikisource.php?oldid=75058  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/A betűk  Forrás: http://hu. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód  Forrás: http://hu. Gubbubu.org/w/index. Vadaro. Gubbubu. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás  Forrás: http://hu. OsvátA.wikisource.wikisource. Gubbubu.php?oldid=78969  Közreműködők:: Adam78. 4 névtelen szerkesztés . FBöbe. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás  Forrás: http://hu.wikisource. FBöbe.org/w/index.wikisource. Burumbátor.php?oldid=77393  Közreműködők:: Adam78.org/w/index. Dhanak. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók  Forrás: http://hu. Gubbubu. FBöbe. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók  Forrás: http://hu.wikisource.wikisource.org/w/index.php?oldid=74435  Közreműködők:: Adam78.org/w/index. FBöbe.org/w/index.org/w/index.php?oldid=75220  Közreműködők:: Adam78. Burumbátor.org/w/index. Gubbubu. Dhanak. Gubbubu. Burumbátor.php?oldid=26842  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók  Forrás: http://hu. Dhanak.php?oldid=78828  Közreműködők:: Adam78.php?oldid=73912  Közreműködők:: Adam78. Dhanak.org/w/index.wikisource.wikisource. 10 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk  Forrás: http://hu.org/w/index. 27 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu. CsGábor. Gubbubu. Zlajos. BRUTE. 1 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód  Forrás: http://hu. Dhanak. Zlajos. Wutsje. Gubbubu. Mathae. Burumbátor. Csega.wikisource.Szócikkek forrása és közreműködői 91 Szócikkek forrása és közreműködői A magyar helyesírás szabályai  Forrás: http://hu. Vadaro. Dhanak. Dhanak. FBöbe. Fekist. Őszapó A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu. FBöbe. Gubbubu. Dhanak.php?oldid=40688  Közreműködők:: Adam78. Samat. FBöbe.wikisource.org/w/index. Phurtoo. OsvátA.php?oldid=74128  Közreműködők:: Adam78. Burumbátor.wikisource. Zlajos. FBöbe. Gubbubu.wikisource. Dhanak. Peyerk.org/w/index. FBöbe.org/w/index. Gubbubu. FBöbe. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Előszó  Forrás: http://hu. Dhanak. FBöbe.php?oldid=26841  Közreműködők:: FBöbe.php?oldid=76302  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek  Forrás: http://hu.wikisource. Burumbátor.org/w/index. Dhanak.wikisource.org/w/index. 18 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód  Forrás: http://hu.php?oldid=77423  Közreműködők:: Adam78.php?oldid=74635  Közreműködők:: Adam78. 6 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód  Forrás: http://hu. Dhanak.

org/licenses/by-sa/3. licencei és közreműködői 92 Licenc Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0/ .0 Unported //creativecommons.Képek forrásai.

You're Reading a Free Preview

Descarregar
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->