A magyar helyesírás szabályai

MTA 1985

A PDF-et a nyílt forrású mwlib eszközkészlet generálta. Lásd a http://code.pediapress.com/-ot további információkért. PDF generated at: Sun, 12 Feb 2012 17:31:11 UTC

Tartalom
Szócikkek
A magyar helyesírás szabályai A magyar helyesírás szabályai/Előszó A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók A magyar helyesírás szabályai/A betűk A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1 3 5 6 12 18 27 29 30 41 43 59 64 69 80 87

Hivatkozások
Szócikkek forrása és közreműködői 91

Szócikk licencei
Licenc 92

A magyar helyesírás szabályai

1

A magyar helyesírás szabályai
A magyar helyesírás szabályai Magyar Tudományos Akadémia

Tizenegyedik kiadás Második (változatlan) lenyomat Akadémiai Kiadó, Budapest 1985

Bevezetés
Az alábbi lapokon tartalma található meg. A különálló lapok a fejezeteket alkotják. A tartalomban a fejezetek mellett láthatók a bennük szereplő pontok tartományai, ezzel segítve adott pontok megtalálását.

Forrás
Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból [1] származik. Elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. A dokumentum másolással került ide, emiatt bizonyos formázások elvesztek. A formázásokat kézzel állították helyre. FIGYELEM! A Wikiforrás és a Wikipédia szerkesztői nem vállalnak felelősséget a kiadott és az itt megjelenő példány közötti esetleges véletlen különbségekért.

Tartalom
• Előszó • Szabályzat • Általános tudnivalók [1–2.] • Írás és helyesírás • A magyar helyesírás • A betűk [3–16.] • A magánhangzók írása • A mássalhangzók írása • Az ábécé • A betűrendbe sorolás • A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] • A szótövek írása • A toldalékok írása • A szóelemek elhomályosulása • A szóelemző írásmód [49–85.] • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód • A hagyományos írásmód [86–91.]

] • A rövidítések • A mozaikszók • Egyéb tudnivalók [288–299.] • A magyar írásmód szerinti írás • Az idegen írásmód szerinti írás • Az átírás • Az elválasztás [223–238. valamint az ikerszók írása • Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása • Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek • A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] • A szóismétlések írása • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek.] • A különírás és az egybeírás [95–142.] • A számok • A keltezés • Más esetek A szótár és a tárgymutató itt nem található meg.] • A mondatokat záró írásjelek • A tagmondatok közötti írásjelek • A mondatrészek közötti írásjelek • A szövegbe ékelődést jelző írásjelek • Szavak és szórészek közötti írásjelek • Toldalékok kapcsolása • Egyéb írásjel-használati tudnivalók • A rövidítések és a mozaikszók [276–287.A magyar helyesírás szabályai • Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] • A szótagolás szerinti elválasztás • Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása • Az írásjelek [239–275.] • • • • • • A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek 2 • A kitüntetések és a díjak neve • A címek • Tulajdonnevek köznevesülése • Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] • A kis kezdőbetűk • A nagy kezdőbetűk • Egyéb esetek • A tulajdonnevek írása [154–201. .

Egyes személyek. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. a nyelvi tudományban új nézetek. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. és felmérték. s ezért elszigetelődnek. időszerűvé tette. amely társadalmunkban így is végbement. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. módszerek jelentkeztek. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét./ Magyar Tudományos Akadémia (Előszó) Általános tudnivalók→ Előszó Helyesírási szabályzatunk 10. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. hu A magyar helyesírás szabályai/Előszó .. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. . Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. az iskolai oktatás kiterjesztésének. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. a 10. 1954. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. Az a minden irányú fejlődés. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. hogy a helyesírás állandósága. oszk. Mégis célszerűbb volt megtartani. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok.. ha szünet nélkül gondozzák. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek.A magyar helyesírás szabályai 3 Hivatkozások [1] http:/ / mek. mert nehéznek vélik. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. mint bármikor ezelőtt. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. 1954 óta mind beszélt. az az életünk alapjaiig ható változás. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett.

gazdasági. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.és Irodalomtudományok Osztálya elé. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. A magyar helyesírás szabályainak 11. az alakváltozatokat. Így lehetett a 11.). – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. ésszerűbb a 10. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Számos esetben lehetőség nyílt arra. Ebből az is következik. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. kiadásbelinél. helyeselhető írásmódokat. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984.. április 24-i ülésén megadta. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá.A magyar helyesírás szabályai/Előszó Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. Annak ellenére. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. csak kevés szó írása módosult. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. . kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. kiadásban csak az. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. a nem közismert. főként a 10. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. a 10. Ezzel lehetővé tették. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. A szabályokra. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. – Bár a 11. de ezek tagolása. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. törekedtek. utalószámok hívják fel a figyelmet. áttekinthetőbb. szabályzatunk 11./ (Előszó) Általános tudnivalók→ 4 . A címszók után következő. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. a betűrendbe sorolást. és róluk véleményt nyilváníthassanak.

Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. A magyar helyesírás 2. illetőleg az ezt tükröző. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra.] Az elválasztás [223–238. stb.] A különírás és az egybeírás [95–142. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak.] A betűk [3–16. hanem hangokat jelölő betűk.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A szóelemző írásmód [49–85. rögzítő és irányító szabályrendszer.A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 5 A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók ←Előszó . az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez./ Magyar Tudományos Akadémia (Általános tudnivalók) A betűk→ Általános tudnivalók Írás és helyesírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. Helyesírásunk betűíró. c) A magyar írás hangjelölő.] Egyéb tudnivalók [288–299. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.] A tulajdonnevek írása [154–201.] Az írásjelek [239–275. latin betűs. .] [1] 1. szemben az olyan írásokkal.] A hagyományos írásmód [86–91. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. a) Írásunk betűíró rendszerű. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket.

mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a.. wikipedia..A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 6 ←Előszó . Gy. stb. Ő. b.) . á. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük.] Egyéb tudnivalók [288–299. stb. 10.] A betűk [3–16. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak.. org/ wiki/ Sablon:szabályzat-nav A magyar helyesírás szabályai/A betűk ←Általános tudnivalók . ő. Dzs. A magyar betű vagy egyjegyű. dzs. 8. R. (Vö. 5. dzs. í.] A különírás és az egybeírás [95–142. C. azaz egyetlen írásjegy: e. és vannak nagybetűink: A.] A szóelemző írásmód [49–85. r.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. sz.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. ü. vagy többjegyű. s. Zs.] Az elválasztás [223–238./ Magyar Tudományos Akadémia (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ A betűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. stb. r. ty. Mind kézírásban. zs./ (Általános tudnivalók) A betűk→ Hivatkozások [1] http:/ / en. c.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs..] [1] 3. v.] A hagyományos írásmód [86–91.] Az írásjelek [239–275. gy.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A tulajdonnevek írása [154–201.. zs.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.

kér stb. h. [Vö. ty. Nyár van. húr. v. ő. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). [De elválasztáskor: locs-csan. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. k. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért koros – kóros – kórós stb. zzs: loccsan. 6. hős. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. ssz. g. fejtegetés. m. CSKP. dz. f. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. hh. asszonnyal stb. zs: batyu. 5.vagy többjegyű. stb. lódít. Ázsia. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. tty. vö. ú. i.. eddzük. Stb. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Őze stb. ű: játék. kk. s. 283. Vereb – veréb – véreb stb. nny. í. jj. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. aggot. nyolc. l. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. Mássalhangzóinkat egy. z: pálma. lly. vv. p. díszszemle stb. ll. f). t. u. ly.. nn. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. ggy. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. j. csökönyös stb. r. sz. d. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. tt. pp. rr. é. Izland stb. TILOS A DOHÁNYZÁS. gg. közül.. ddz. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. egy részük ékezet nélküli. Zsolt stb. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. kellett stb. ny. stb.] 8. ó.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 7 A magánhangzók írása 4. fénynyaláb. Szolnok. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. c. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. e. ff. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: . szikes. 227. (mondat). Dzsingisz. Ürményi. zz: add. ü: ceruza. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. 9. Óbuda. iparkodik stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. gy. n. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). dd. asz-szony-nyal stb. A mássalhangzók írása 7. o. ö. Új Írás stb. cc. ddzs. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. edz-dzük. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. 226. ss. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. űr stb. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. GYSEV stb. mm.

Q. K. Ty. q. W. joule [e. Sz. ő. quattrocento [e. I. Škoda [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. É. X. pont tartalmazza. DZ. M.: dvorzsák]. Zs. . SZ. Ü. é. H. U. Á.: nim] német: Schäfer [e. M. Y. ny. Werther [e. Régi. 8. Ú. B.: verter] olasz: Bologna [e. y. ZS. 5. K.: vér] eő = ö: Eötvös [e. G. S. 15.: tirgovisté]. ly. ó. R. W.: piránya] román: Tîrgovişte [e. Ü. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. Í.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 8 hal – hall len – lenn eset – esett hason – hasson feje – fejje orom – orrom megy – meggy stb. piranha [e. C. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. ú. x. f.: gyúrity].: dzsúl] cseh: Dvořák [e.: grinics]. s. Z. v. 3. … P. gy. F. GY. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. m.. 13. Az így kialakult 44 betűs magyar ábécé: A. e. Cs. alakjuk a következő: A. NY. ty. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. á. Ú. V. Živogošće [e. dz. o. P. ü. 157. z. ű. r … v. E. H. t.: sós] ch = cs: Madách [e. Nîmes [e. Ő. Dzs. J. É. Q.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.. N. Z. L. j.) 12. V. i. N.: kölcsei] stb. Ű. r. h. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t.: gál] eé = é: Veér [e. Az ábécé 10. D. g. B. E. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. Ó. zs. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. P.) 11. C.: cucor] s = zs: Jósika [e. ö.: özsen]. sz. d.: takács] y = i: Kölcsey [e. w. w = v: Wesselényi [e. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. í. (Vö. dzs.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. R. Ö. u. CS. Z. DZS.: séfer]. zs.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. (Vö. F. U. z. Ó. D. Ő.: bolonya]. Y. pont szól. I. Ö. G.: skoda] francia: Eugène [e. p. Í. Dz.: török] oó = ó: Soós [e..: madács] cz = c: Czuczor [e. Gy.: pjácá] szerbhorvát: Đurić [e. LY. X. n. Á. Ly. kasza – kassza stb. T. J. R … V. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p.: józsika] th = t: Csáth [e. b. w-t. k.: gimarajs]. O.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. c. TY.: veselényi] stb. Ny. O. Zs. (Vö. T. L. cs. S. Ű. piaţa [e. 87. l.

amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. A betűrendbe sorolás az az eljárás. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Dzsungel stb.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 9 A betűrendbe sorolás 14. (Vagyis: bb = b + b. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. ddzs = dzs + dzs. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. névsorokban stb. melyek a szótárakban. tüzér stb. A fontosabb általános szabályok. való eligazodást segítik. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. Piroska stb. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata dac domb duzzog dzsem Dzsungária Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Csepel stb. illetőleg keressük meg: acél kettő remény cukor Nagy sokáig csók gép nyúl szabad olasz Tamás hideg öröm vásárol stb. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. ggy = gy + gy. háromjegyű) betűtől.és a nagybetűk között. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. stb. stb. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. (Vagyis: ccs = cs + cs. rr = r + r. lexikonokban. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. Zsigmond stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay pirinkó pirinyó pirít pirkad tükör Tünde tünemény tüntet lovagol stb. háromjegyű) betűtől.) . a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk.

nagyoll stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. u – ú. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt kerek szel szél szelel szeles szelés széles Égei-tenger kerék Eger egér éger égés egész stb. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. mint az egyszerű szavakat. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. kissorozat-gyártás márványtömb kis számban kistányér kis virág stb. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. ahogyan a könnyebben kezelhetőség . – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat márvány márványkő márvány sírkő tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Márvány-tenger Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. mennyi stb. i – í. keres kérés koros kóros kórós stb. e – é. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. Márvány Zsolt másféle másol stb. tárgymutatókban. ö – ő.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 10 kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol kaszt stb. szelet stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. o – ó. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. kartotékokban stb.

j.). enciklopédiák. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. Ebben a rendszerben mind a magyar./ (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ . 15. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. r. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. illetőleg idegen betűket. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe.A magyar helyesírás szabályai/A betűk érdeke vagy egyéb szempont kívánja. oe = o + e. q. önálló egységnek számít. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. (ch = c + h. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. s. x. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. v. l. sch = s + c + h. b. Muñoz stb. i. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. 16. sem az idegen betűk mellékjeleire. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Gaal galamb moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka 11 Champagne Gärtner Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. k. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. atlaszok és térképek névmutatói stb. ←Általános tudnivalók . ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. f.). y. m. z. h. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. – Az idegen betűk közül azok. n. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. u. d. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). ch = c + h. cz = c + z. g. t.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. stb. w. c. o. stb. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. e. p..

szemben a nyelvjárási (ill. „kő”. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] A szóelemző írásmód [49–85. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. a „kőrut”. „szöllő” stb. például a kísér. stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A hagyományos írásmód [86–91. „házbul” stb. régies) „késér”. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. -bb. képzők..] Az írásjelek [239–275.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 12 A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód ←A betűk . ír. -j. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható.] A betűk [3–16. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. házból stb. hogy általánossá válásukat segítse. -t. ezért az írásban kerülendők. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz.] A különírás és az egybeírás [95–142. az „erőssen”. akác. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. hogy a szóelemek (szótövek.] Egyéb tudnivalók [288–299. jelek. „ződ”. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. „köppeny”. véd. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet.] [1] 17. „ellemez” stb. -s. „nígy” stb. formák nyelvjárási (ill. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. fény. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. zöld. négy stb. köznyelvi alakok. formákkal. régies) kiejtésűek. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. -va.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. „szóma”. húsz. 18. -tól. -talan. . -ve. szalma. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási.] A tulajdonnevek írása [154–201. -n. -telen. -től./ Magyar Tudományos Akadémia (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. tíz. „ákác”.). kell.] Az elválasztás [223–238. -kor.

24. kifli. súly. gyűjtemény. (Vö. reá stb. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. faggyú. a leány. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. újság. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. mért – miért. tűvel. 21. illetőleg a szóbelseji í. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. bácsi. hűs. ü-t. rá stb. seprű – söprű. gömbölyű. áru. gyűrű. seprű. borjú. ű 20.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 13 A szótövek írása 19. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. lábas – lábos. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. fedél – födél. nagyszerű. 34. gyanú. csorog – csurog. foltoz – foldoz. tied – tiéd. szívből. szörnyű. 27. szomorú. u. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. savanyú. batyu. kikirikí stb. ű: íz. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. színes. stb. illetőleg í. falu. szív. saru. önálló szóként egymással váltogatható. apu. stb. gyí. Vannak olyan szavaink. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. mű. gyepű. fésű. lapu. szíves. csepeg – csöpög. stb. hosszú. ürge. cseppfertőzés. . színez. választékos hangulatú. szaru. ú. gyűszű.) 22. fut. stb. szín. tanú. föveny – fövény. ü rövid: adu. könnyű. ugat. helyesírásunkban már általában kialakult. stb. u. szú. zrí. kinn – kint. varjú. 23. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. ű-t. hűsít. füst. rá – reá. Icu. koszorú. hamu. bürü. háború. betű. Szavaink többségében az i. hova – hová. ú. súlya. stb. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. nini. homorú. újra. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. a csend és a csönd stb. néni. tűk. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. húsok. Hosszú ú. levő – lévő. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. u. ízes. A csepp és a csöpp. daru. A lány. stb. fizet. bábu. a lenn és a lent stb. satu. Mari. csoda – csuda. stb.) Az alakváltozatok 25. ürü. ű van: domború. gyűjtjük. hindu. menü. hűsek. gyűjt. amelyeknek a végén az u. húsból. csendháborítás stb. nyí. fiú. zsalu. csicsí. alku. mienk – miénk. tű. kátyú. hús. stb. hogy mely esetekben írunk i. ü és az í. Peti. új. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. dől – dűl. kicsi. Az i. ú. Vannak azonban olyan főneveink is. általános használatú. A melléknevek végén mindig hosszú ú. revü. fenn – fent. gyönyörű. rí. eskü. újabb. A hova és a hová. gyalu. kapu. gyerek – gyermek. súlyos. (Vö. íznek. lány – leány.

szuverén – szuverenitás. zsíros. 27. bújócska. bujdosó. dűlve. stb. stb. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. tízen. az MTA-t. – tíz. csepül. A metsz. huszon-. – De: akadémia. köszörül. az MTA-nak. de: huszadik. A ború. ill. húszas. ill. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. de: Tompát. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. zászlója – zászlaja. tízes. iroda. köpül. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. írat (ige). stb. Ráckevéig. dülöngél. (halas)tót – (halas)tavat. lencsék. ú – u. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. írok. tetsszem és tessem stb. – lencse. – bújik. 32. illetőleg é-re változik: apa. de: lencsét. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb.) . heroizmus. (Vö. A borjúk – borjak. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. irónia – ironikus. stb. ELTE. derül. látsszék és lássék. szocializmus. a)] 30. (Vö. hipnotizál.) 29. 81. de: irat (főnév). Tompával. apai. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. 31. írás. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. de: düledezik. köpű. akadémizmus. hegedű. – dűl. bújtat. hegedül. húszat. bosszul. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. – húsz. Hosszú í. ironizál. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. Például: kéz víz út tűz 14 kézben vízben útban tűzben kézre kézi de: kezet kezek kezes vízre vízi vizet vizek vizes útra úti utat utak utas tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes kezünk vizünk utunk tüzünk 28. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. 21. 206. [Vö. dűlt. irodalom.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A tőváltozatok 26. bújjon. szók – szavak. tizen-. lencsével. de apát. stb. Ráckeve. dűlő. lencseféle. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. zsírt. stb. szlavisztika. bár az a. ú. b) Vannak viszont szabályos í – i. stb. hérosz – heroikus. faluk – falvak. stb. varjúk – varjak. ma is élő kettős alakok. akadémista. borjút – borjat. hipnotizmus. apátlan. ű. (Vö.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. ü van: borul. hipnózis – hipnotikus. fésű. – ír. stb. tetűk – tetvek. de: zsiradék. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. 286. stb. dülleszt. de: bujkál. erdője – erdeje stb. a legtöbb toldalék előtt á-ra. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. ú. szociális – szocialista. csepű. az ELTE-re. huszad. bosszú. fésül. ráckevei. ű – ü váltakozást mutató főnevek. de: tized. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. – akadémikus. például: lét – levet. derű. – Hasonlóképpen: Tompa. de: Ráckevén.

-ozik.. -ózik. az -ig határozóragnak: városig. stb. A tárgy ragját. mellől stb. 36. elvégzett (munka). A mássalhangzók a toldalékokban 37. állandósít. 38. -ről és a -tól. felől. pörgettyű stb. holnapig.. dugattyú. A -képp. feleségül. csengettyű. kevesebb. -ődik: oldódik. öltözik. kergetőzik. kevésbé. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. mássalhangzó után nem. stb. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. kente. -özik: fáradozik. kerület. írni. -tt a névutók végén: iránt. dobott. éles elméjű. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. 35. (kivéve: túl). nyolcat. nyolc órakor stb. gömbölyödik. alatt. pezsdül. felül és fölül. valakit stb.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 15 A toldalékok írása 33. közt. nélkül stb. -ű. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. sarkantyú. fordul. szürkületkor. kivéve: át és hosszat. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. távolabb. nagy kiterjedésű. fától. hallottuk. veszkődik. egyöntetű formájuk. 39. végül.). stb. négyig. a -szor. töpörtyű. jobb. stb. mindig stb. -ül és a -dul. -kódik. -kodik. a -ról. állandósítani stb. -stül határozóragnak: magyarul. kezdődik. mosott (ruha). fölött. a -t. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp.. családostul. buzdítás. erdőből. -kőzik: zárkózik. hazáig. helyesebb. mindig röviden ejtjük. -dül igeképzőnek: gyógyul.. (vö. fésülködik. házról. csőstül stb. lapos tetejű. sast.. -közik: kínálkozik. hatott. stb. -jű melléknévképzőnek: négylábú. a -t. -ből. A magánhangzók a toldalékokban 34. Kaposvárt v. Vácott. fehér falú. többször stb.. -ködik: árulkodik. például. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. -ül és a -stul. hátul.. kitűzött (cél).). -bb középfokjel: idősb. Győrött. mozdít. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. -ödik: alkonyodik. cipőstül. hosszú szempillájú. helyesbít. 24. -jú. építmény.. keresztül. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. -tt igenévképző: bérelt (lakás). ruhástul. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. -kózik. dalolni. (vö. pezsdülő stb. stb. tanító. buzdít. gyógyulás. a t-t. tanít. hússzor. ötször... csengetett. tiszta vizű. billentyű. idősebb. kitalált (történet). jószívű. A helyesírás ezeket rögzíti. kecskeméti. közül. -tyű és -ttyú. a főnevek -tyú. szebb. mozdítva. könyvet. hatkor. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. -től határozóragnak: szobából. tetőről. stb. a -b. belül. felforrt (víz). Pécsett. házai. ezért egy t-vel írjuk: hajót. szerint. -ször határozóragnak: háromszor. az -ú. erős rugójú. törülközik. nézi. kertjei. egyenáramú. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít.. öklömnyi stb. . a -ból. sárgát. kérdi. varrtuk. az -ul. megrótták.. -kődik: rázkódik. másképp. mérsékelt árú. a névutók és a határozószók -ul. mögül. a -t. -őzik: hallgatózik. víztől stb. mérkőzik. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -ől végződésének: alól. -ódik. fordulva. -ül végződésének: alul. tulajdonképpen. -tt időjel: folyt. szivattyú. között. elől. kerül. bőkezű. 23. voltaképpen. -kozik. mögött stb. Kaposvárott.

lopóddzék stb. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. -telen változatában járul: csorbítatlan. De: helyesel. stb. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. stb. barnállik. stb. fosztóképzős származékokban is. 83–84. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. Az -atlan. stb. a ’valamilyennek látszik’. osztatlan. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. idd. a t végű névszókhoz pedig -talan.) 43. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.. 75. (vö. 55–58. vegye. akkor -at. -et. – És természetesen: megadatik. sz. kővé. vetetlen. higgyünk stb. A -val. stb.. legyen. peddzük stb. edd. pléhvé. 68. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. (szobát) festet. kékellett. stb. akkor -tat. -tyű és a -ttyú. tesz. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. (Vö. visszük. nézd. kicsinyelli. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. képzetlen. iszik. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. z. de: (búzát) arattat. -etlen képző van a befejezetlen. viseltetik. kevesellem. például: babával. -et. 43. (vö. Tehát (új üveget) bontat. bont). keveslem v. öntözzön. -vel és a -vá. ill. hitetlen stb. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.. szőjed stb. csehvel. mint a -j módjel. taníttatja (a lányát). -tet a képző. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad.. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. piroslik. 80–81. sértetlen stb. stb. stb.) (Vö. kösöntyű. stb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. éretlen. sződd.). dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. zöldell. fedetlen.) 16 . például: dobbal. érett stb. foglaltatik.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód a -d. kihirdettetik. jöjjön. dohhal. egyes szám 2. emberré. vesz. -tatik. -tet formában járul. -etik.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. -vel és a -vá. igyál.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. kéretik. lőjön. 66.).) 44. stb. fújjon. (erdőt) irtat. fegyelmezetlen. élettelen. Allahhal.) – Az eszik. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. nagyollom.. sejteti (vele). 45. vesszen. 77–79. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. (ablakot) nyittat. arat). parttalan. higgyen. vagy -tat. jósággal. kinyittatik. kéklett v. tegyek.. lesz. fűtetlen. 41. szőjön. 82. (Vö. -etlen. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. személyű rövidebb formában: írd. úttalan. 45. (vasat) gyűjtet. de: észrevétlen. kicsinyli v. sötétlik. (Vö. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. -ll képző: fehérlik. csengettyű. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. (könyvet) köttet. gyűjtetik.. tolattyú. szénnel. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. (kenyeret) süttet. vigyed. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. nézzük. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.

lent. várniuk – várniok. itt – itten. érted – éretted. nézz – nézzél. higgyed stb. fakaszt. fel vagy föl. kevesellem. hétköznapi használatú. A be.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód Toldalékolásbeli kettősségek 45. oly – olyan. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. látniuk – látniok. között nemigen van különbség. elavuló formák. küldötte. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. állsz – állasz. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. hidd stb. nincs – nincsen./ (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ . hogy – hogyan. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. rég – régen. bár az első a kéz. mosd – mossad. mondta – mondotta. a második a lélek szóból származik. Több szavunk összetett. kérd – kérjed. kezdték – kezdették.). azzal – avval. mossál. dobd – dobjad. szakad igék tövével. vágj – vágjál. Nem tartjuk már számon az aggat. küldte – küldötte. kint. az evvel és ezzel stb. küldte. hidd – higgyed. öregedik – öregszik. ezzel – evvel. kissé ünnepélyesebb. bent. vájd – vájjad (vö. higgy – higgyél. ←A betűk . Az állsz. faggat. vágd – vágjad. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. kérj – kérjél. keveslem – kevesellem. Mind az igék. keveslem. fenntart vagy fönntart. mint az írjál. most – mostan. kijjebb. fenséges. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. 66. szakít. fakad. az állasz. bennszülött. nyomatékosabb felszólítás. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. 39. érte stb. fent vagy fönt. kicsinyli – kicsinyelli (vö. hullt – hullott. rosszallnám – rosszallanám. érette stb. 49.) 48. A hallgatódzik és hallgatózik. szégyellni – szégyelleni.. szeretniük – szeretniök. Viszont az írj. régiesebb. (Vö. rugdalódzik – rugdalózik. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. dobj – dobjál. lejjebb. lenn szavakkal függenek össze. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. fenn vagy fönn. toldták – toldották (vö. nézd – nézzed. moss – mossál. írd – írjad. stb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb.). Írásban is helyes tehát mindkét forma.). igyekezik – igyekszik. dolgozz – dolgozzál. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. tűrniük – tűrniök. szeretniök stb. add. értem – érettem. Bár a benn. A látniok. épp – éppen. írj – írjál. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. kinn. adjad. 47. 39. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. szaggat összefüggését sem az akaszt. lopódzik – lopózik. akad. feljebb vagy följebb. 17 A szóelemek elhomályosulása 46. kinnlevőség stb. moss.

] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. kertnek. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le.. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.] Egyéb tudnivalók [288–299.] A hagyományos írásmód [86–91.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 18 A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód ←A kiejtés szerinti írásmód . A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. e. lóval stb. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő.. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. mind a toldalék.a felszólító módban használatos töve.: nésztük). illetőleg a fut igének fus. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. e. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.] A különírás és az egybeírás [95–142.] A szóelemző írásmód [49–85. stb.: kertye). .] [1] 49. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni./ Magyar Tudományos Akadémia (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. szállnak (= száll+nak.: nyoldzban). mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. barátfüle (= barát+fül+e). hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). A házzal.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. a házban.] A tulajdonnevek írása [154–201. e. állatbarát (állat+barát) stb. e. nyolcban (= nyolc+ban.] A betűk [3–16. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.: szálnak). község (= köz+ség. fusson (= fus+s+on) stb.] Az írásjelek [239–275.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. másrészt pedig azt. néztük (= néz+t+ük.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.: kösség). fusson esetében pl. e. barátaival (= barát+ai+val) stb. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.] Az elválasztás [223–238. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. hiszen pl.

A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 19 A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. Ha a felsorolt hangok közü egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. – sz+s és z+s = ss. a másikat a hangszalagok rezgésével. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: . 52. de nem zöngésít. t–d. tehát zöngésen. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik + belőle eszig belőle eszik belőle hideg + tél hidek tél hideg tél stb. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. ty–gy. d+c és gy+c = cc. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. A h-nak nincs zöngés párja. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. így zöngétlenít ugyan. 53. – sz+zs és z+zs = zzs. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. A beszédben az n hangot p. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. A ragos. a jeles és a képzős szavak. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. – s+z és zs+z = zz. c–dz. d+cs és gy+cs = ccs. cs–dzs. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. Ilyen párok: p–b. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven + tyúk negyveny tyúk negyven tyúk szín+nyomat színynyomat színnyomat stb. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. – s+sz és zs+sz = ssz. sz–z. az összetételek. f–v. s–zs. de maga nem zöngésülhet. tehát zöngétlenül. Vannak olyan mássalhangzópárok. gy. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). k–g.

56.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 20 alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. -jük. -jai. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). jetycsalás) áccipel náccukor (v. -juk. vagyis -ja. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. ty és gy hangjának.. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on írás: haggyátok hagyjátok haggyuk hánnya hagyjuk hányja hunnyátok hunyjátok faggyon fagyjon stb. illetőleg ll hangjának. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. Ha az anya. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. 83–85. 55. -játok. (De vö. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. s így az igék eredeti l. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: . atya és bátya névszók csonka tövéhez. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja a szavak eredeti ny. kis-szerű) kisszerű stb. -juk. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -jaik járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. nátcukor) kösség egésség írás: átcsap jegycsalás át+cipel nád+cukor átcipel nádcukor köz+ség egész+ség község egészség száraz + zsömle szárazs zsömle száraz zsömle (v. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja naggyaik nagyjaik stb.) 54. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -játok. 80–81. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.

-jeik járul. d+sz. hanem az eredeti tsz. -jaik. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. 59. s így mind az ige végső mássalhangzóját. dsz. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: ejtés: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánnya turbánja stb. Ha a t. Ha a t. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -je. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. -ják). hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jai. ds.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 21 alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszél+j+etek beszéjjetek beszéljetek stb. gysz. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. ts. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -juk. -jei. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -juk. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. vagyis -ja. gys betűkapcsolatot használja: . 58. -játok. -jük. -jük. a t+s. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja marad+j+anak maraggyanak maradjanak fon+j+átok ken+j+ük fonnyátok kennyük fonjátok kenjük stb. d+s. A t+sz.

A mássalhangzó-kiesés 61. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: . natyság) nagyság stb.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 22 alkotó tagok: ejtés: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság mecc acc eccer (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság naccság (v. Ha a toldalékos szó belsejében. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk+képest hozzán képest hozzánk képest stb. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60.

így tehát két d-t írunk nemcsak az add. váll-lövés. fúl. mind a -d személyragot. 94. (Vö. (Vö. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. zöldellett. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. 94. szálloda. mondd. aszt hiszem) mos sincs írás: azt hiszem most+sincs mind+nek csukd+be most sincs minnek (v. szégyellni..) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. száll. 60. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. (nem jól) hallak. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. szólás. állomás. oldd stb.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 23 alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. kezdd. dülleszt. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. tudd. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. mindnek) mindnek csug be csukd be mindnyájan mondd meg stb. . de: sarkalatos. állt. mosd. játszd. kör). küldd. mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. (a) szebből (kérek). szégyellheti. fedd meg stb.) A d végű igék 63. mert a -szerű. expressz-szerű. rosszallás. mállik. -be). ill. fullaszt. sarkallik. sakk). de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). szégyell. stb. de: dülled. Az l és ll végű igék 64. gyullaszt. stb. balett-táncos. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg).) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. stb. szedd. hordd. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. védd stb. 60. cipőt). tehát: kezd+d = kezdd. szégyellem. stb. össz-szövetségi stb. 94. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást.. hanem az áldd. málló. zöldell v. málljanak. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). 65. de: gyullad. pl. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. orra (bukott). mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. rosszall. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. szállna. formákban is. legel. legelik. szidd. gyúl. alakokban. nézd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. 49. de: fullad. (megkérdezték a) vádlottól. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. (De vö. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. ill. (Vö. hagyd.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. nyomd. zöldellik. zöldellő. Egyes szavaknak mind ll-es. fedd be.. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. fújd stb. edzd. hívd. múló. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. mállottak. puff-féle stb. tépd. (Vö. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. múlik. legelő. mind pedig l-es származéka él. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. zöldellt v. stb. rosszallhatjuk. de: torkolat.

azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. más részében viszont röviden: egyed. ríjon. (Vö. egyedül. jöhet. ujjat. egynek. 72. (Vö. de egy s-sel írjuk: kisebb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. jönne stb. méhek. mint a többiben: leszek. egyik. jöttél. jöjjön. kicsinyellené. rójuk. csehet. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. rítok. rótok. nősz. kicsinyellné v. együvé. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. juh. egyén.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 66. erősen.. Ha mássalhangzó következik a gy után. juhász. 70. – De: rívok. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. Csehszlovákia.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. rísz. rövidebb változat: kevesell. egyetem stb. ujjra stb. jövök. jöjj.. egyé (= egy+é). – Hangzik a h ezekben: csehek. méh. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. egyek. pléh. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. újra stb. leszünk. stb. a szavak minden 24 . akkor is rövid a gy: egyben. újat. együtt. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. nálad. tőlünk. méhvel. előled. – De természetesen: eggyel és eggyé. juhval. lövő. egyetlen. – Az írásban azonban. 39. kevesellette. egyéb. csehtől. stb. kicsinyellő és kicsinylő. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. méhkas. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. méhnek. nőtt.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. csehvel. nőttek. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. nőj. Egyéb esetek 68. rí. 39. nő. rüh stb. mint a példák is mutatják. juh. lesztek. növendék. kicsinyellés és kicsinylés. nőtök. (Vö. méhes. egyért.) 71. csehül. düh. kevesellte v. kicsinyell. kisebbség stb. -tök személyragos alakjait. jöjjenek stb. 45. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. juhok. egyes. egyed. kisebbít. erősebb. méh. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. magasan. Múlt idejű alakjaikban. rívás stb. juhakol. keveselli és kevesli. stb. – De: benne. csehnek. de: kicsinyelli és kicsinyli. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. (fába) rótt (betűk). lődd. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. stb. 83. leszel. egyel (ige). (A testrész nevének írása viszont: ujj.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. egyezik. (nagyra) nőtt (fa). újabb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. 39. együtt stb. egyre stb. egyre. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. rósz. juhtúró. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. róla. (Vö. cseh. kékellik és kéklik. utánunk. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. lesznek. róttak. egybe. Írásunk a szókép állandóságára. A céh. stb. 74. egy magánhangzó utáni ll-es. jövedelem stb.) 75. stb. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. magasat. 69. rója. legkisebbnek. egyenlő. egység. ujjak. nyűdd. 43. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. úgy. (Vö. rovok stb. stb. Néhány ll végű igének két alakja van. – De: jöszte. de: kevesellem és keveslem. kisebbedik. A jö. 73. magasak. erősek. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. sződd. kékellő és kéklő. stb. bennünket. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. magasabb.

sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. 79. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. egyes szám 2. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. . mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe.). mossa. válaszd stb. lósson-fusson. illesszük. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. Az s. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. z és dz végű igék 80. kettőzött sz-szel (ssz-szel). megtartjuk az igető végső t-jét. 81. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. egyes szám 2. (Vö. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. egyes szám 2. hah. almanach. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. mártsd. kössétek. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. keh. Zilah stb. Allah.) végén is mindig ejtjük a h-t. lássuk. nyisd stb. sz változatát tüntetjük fel: fess. potroh. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. nyissátok. stb. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. lássuk. hallgasd. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. -játok. illesz.stb. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. sz. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. A felszólító mód tárgyas ragozású. éppen úgy. áh. stb. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. eddzük. sz. sz. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. füröszd.) képezzük. végezzük. éh. stb. Így például az ah.. szítsa. A felszólító mód tárgyas ragozású. 83. -jük. rekessze. sah. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. Az s. tanítsd stb.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód alakjában jelen van a h. hallgassák. enyh. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. vadásszátok. pech stb. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. illeszd. 78. rekeszd. [Vö. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. fürösz-. elolvassák. 78. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. taníts. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. nevesse. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. hanem mind a tővégi t-nek. és mindig írjuk is. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. – A ch végű szavak (pl. kösd. doh. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. hozzák. padisah. fellah. mint h-tlan. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. eh. z és dz végű igék kijelentő módú. moh. féltsétek. 25 A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. bocsássa. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. fürösszétek. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. márts. válassza stb. fűts. A bolyh. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. -juk. 42. z és dz változatát tüntetjük fel. játsszuk.

) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. -vel és a -vá. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. húzd. vidd. -vel. sahhá. szívvel.) 26 . -vá. és betűkettőzéssel jelöli. higgye. vedd. – Jó érzés lesz. visz. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. A felszólító mód tárgyas ragozású. tervvel. tollal. stb. szénné. vesz. – Hasonlóképpen: játszd. edd. vesszenek. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona).) 81. -vé: jobbal. tetsszél. egyél. tollá. vadásszatok. úszd. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. komppal.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. szárnnyal. látszik. nedvvé. metszd (vagy mesd). – A doh. tessék. (Vö. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). ronggyá. e) Azokban a névszókban. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. tesz. játszik. 60. a tervvel és a tervel (= tervez). eszik. sz. stb. rosszá. (Vö. rozzsal. füstté. stb.). -vel. játsszák. 94. és kettőzött gy-t írunk: higgy. higgyük. tessél. kettőzött sz-szel (ssz-szel). -vá. – Kilátszanak. potroh. -vé alakmódosulásai 83. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. hogy csak játszanak velünk. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. hogy játsszanak velünk. Kértem őket. Stb. (Vö. -vel és a -vá. végezd. vesz. gyönggyel. lássék stb. egyes szám 2. névvé. hogy tetsszünk neki. sz+j. [Vö. stb. Azt akarjuk. végezzünk. 39. játszunk és játsszunk (e. tűr). bölccsé. 75. Az s. – Természetesen a hallatszik. A lesz. z+j. -vá. jobbá. visz. 7. vegyük. nehogy kilátsszanak. igyanak stb. (Vö. (Vö. z és dz változatát tüntetjük fel. tudóssá. stb. juhvá. könnyel. szilánkká. stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. mászd. -vé: bottal. játsszál. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. látsszam. látszik. (Vö. 75. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. pl. alakváltozatok használata is helyes. hidd. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. özveggyé. 32. metssze stb. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. sah. könyvvé. bolonddá. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). tetszik. -vel és a -vá. potrohhal. eddzétek. minddel. Allah stb. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). metszi stb. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. -vé rag v szóvégződéssel találkozik.) d) Ha a -val. tettel. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. A tessem. szárnnyá. stb.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód játsszátok. 82. idd. Megváltozott. savvá. vigyétek. arannyal. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. játszod. (A többi. sz. cukorral.) A hallatszik. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. tetté.: jáccunk). higgyétek stb. kedvvel. iszik. Allahhal stb. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld.) A tesz. 43. mossam. királlyá. lopóddz(ál). hozzad. -vel. -vé: hanggal. kékkel. játszik. olvasd. Betakarom. meggyel. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. könnyé. vízzé. pléhvé. edzd. a -val. ha tetszünk neki. metsszük stb. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. gallyal. eszik. stb. néggyel. kulccsal. tegyen. -vel és a -vá.

] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. ez névmás 84. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. pont foglalkozik.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. 222.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. efféle. Az avval és azzal.. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ahhoz.. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. ezzé. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba.] A tulajdonnevek írása [154–201. [Vö./ (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ 27 A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód ←A szóelemző írásmód .] Az elválasztás [223–238. eszerint. Az az. Az az. afölött. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. 216–217.] Az írásjelek [239–275. afféle.. – Hasonlóképpen: amannak. mindettől. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. akkora.] [1] 86. affajta. evégett stb. akkor. ebbe. amelyek az az.] A szóelemző írásmód [49–85.] A betűk [3–16. ekkora. akképp. illetőleg a szóelemzés rovására./ Magyar Tudományos Akadémia (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. ekkor stb. effajta. -vel és a -vá. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. ehhez.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. A mutató névmás a. emellett. erre.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. -féle. ez névmásnak és a -beli képzőnek. ←A kiejtés szerinti írásmód . arra. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. 130. ebbeli. valamint a -fajta. a mai kiejtés..] Egyéb tudnivalók [288–299. ekképp.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A -val. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. ugyanahhoz stb.] A hagyományos írásmód [86–91. amiatt.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. Ám csak: azzá. c)] 85.] A különírás és az egybeírás [95–142.. .

): Batthyány [e. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. 12.: tarcsai] Thököly [e. amelyik stb. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. különböző jellegűek. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. karaj (és karéj).. korcsolya. mily. Hunyadi. zsöllye stb. tolvaj. 90.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. pólya.: tököli] Zichy [e. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). kristály. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. stb. madzag. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. oly. gereblye. pedzi. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. 87. moly. zárt ë hang. óhaj.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. lyukak. régies betűket (vö. (Vö. írásunk azonban megtartotta az ly [e. Mihály. melyekben j-t. olyan. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. tavaly.: görcs] Kossuth [e. hely (főnév). héja (madár). ragály.: kosut] Széchenyi [e. Kétség esetén szótárban kell megnézni. Hagyományos írásmódról. pedz. nagyon sokféle eredetűek. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Kis. harkály. süly. papagáj stb.). Dózsa. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. De: karvaly. bridzs. talaj. mint más szavainkban (pl. gally. hülye. tavaly stb.: szécsényi] Tartsay [e. de vannak olyan családneveink is. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. olaj. zsivaj.: zicsi] stb. mély. De: lakáj. peddze.: dezsőfi] Egressy [e. 83. osztály. 28 88. foly(ik). lyukból. amelyek ly-nal írandók. mely szavakban írunk ly-t. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. mely. tartály. milyen. 80–81. Török stb. súly. Csányi. lyuggat. kevély. csigolya. lyukaszt. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. zsindely. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. nyavalya. edz. akadály. Meggyesi. pehely. ibolya. perje (fű) stb. sóhaj. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. mert azok a szavak. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. csekély. skatulya. edző.: egresi] Georch [e. De: bója (vízi jelzőeszköz). lyukad. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. Ipoly. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. külön. zörej stb. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. robaj. ej végűek: duhaj. pocsolya. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. cserje. hanem hagyományosan szintén az e-vel: .157. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily.: ellipszilon] betűt. stb.) 89. dörej. ma-haradzsa. stb. Gergely. mosoly.. amely. lyukban. ilyen. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lye végződésű szavak: boglya.és egybeírási szokásainkat.: battyányi] Hajnóczy [e. lyukas stb. fogoly.: hajnóci] Cházár [e.

.] Az írásjelek [239–275.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. ósdi. 91.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. kapzsi.] Egyéb tudnivalók [288–299. ty. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet.] A betűk [3–16. A többjegyű betűk (pl./ (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód ←A hagyományos írásmód . tetszik. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. illetőleg: .] A hagyományos írásmód [86–91.. hosszú./ Magyar Tudományos Akadémia (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. 93.] A különírás és az egybeírás [95–142. b)]: loccsan. fütty stb.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Az elválasztás [223–238. mindnyájan.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk.] A szóelemző írásmód [49–85. cs. rögtön. játszik..] A tulajdonnevek írása [154–201. 7.] [1] 92. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód 29 ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerëkëket gyerekeket stb. sz. meggy. ←A szóelemző írásmód . dzs stb. pünkösd stb. metsz. hagyján. illetőleg a régebbi írásformát: esd. hágcsó. mindjárt.

).] A betűk [3–16. Kodállyal stb.] A szóelemző írásmód [49–85. jegygyűrű. Hermann-nál. (e helyett: jegygyel stb. eddzék.] A különírás és az egybeírás [95–142. ←A hagyományos írásmód .] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. Wittmann-né stb. balett-táncos. Mariannal (Mariann+nal). füttyel (= fütty+tyel). mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. 163. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. stb. expressz-szerű stb. könnyé (= könny+nyé). 163. mésszerű stb.] [1] .] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. 62.. 94. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.] A hagyományos írásmód [86–91. díszszázad stb. illetőleg: sakk-kör. Meggyes. tollal (= toll+lal).A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód jeggyel. vö. nagyobban (= nagyobb+ban). briddzsel./ (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ 30 A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás ←Az egyszerűsítő írásmód .. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. c)].] Az elválasztás [223–238.). Arannyal. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. Tarr-ról. fedd meg (= fedd+d meg).] Egyéb tudnivalók [288–299.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. rosszal.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. mésszel.] Az írásjelek [239–275. eljátsszuk stb. Bernadettől (Bernadett+től). [vö. össz-szövetségi stb./ Magyar Tudományos Akadémia (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. fénynyaláb.. [Vö. 163. (Vö. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. 62. vádlottól (= vádlott+tól). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos.] A tulajdonnevek írása [154–201. hossz-számítás.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. hallak (= hall+lak). [Vö.. nagygyűlés. 62.

illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 95. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. – Az egyik gyakori ok az. mint a tagok jelentésének összege. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. hehe. kérve kéri. – A meggyökeresedett szokást megtartva. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. tudván tudta. félkész. kéményt seprő. jobbnál jobb. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. rádiót javít stb.. néha-néha (= nagy ritkán). napról napra. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. de: élenjáró (= irányító szerepű).) rag nélkül állnak együtt. ki-ki (= mindenki). 97. gyorsan. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. 98. 31 A szóismétlések írása 96. főnévi igenév. már-már (= majdnem. nap nap után stb. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. lépre csal. vízbefúlás stb. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. fiam. szakkifejezés stb. várt. messze-messze (= nagyon messze) stb. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. sok szög (= számos szög). az élen járó (csapat). A szóbeszéd is más. sok-sok (= nagyon sok. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. Ezekből a körülményekből következik az. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. mindig együtt használt. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). ezért például a jókedv. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. tömérdek). félig kész. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. várt. Ennek legfőbb oka az.. villamos gép. nagyon ügyes. többféleképpen is megítélhető esetek. a közlekedésben). . nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. – Ha egy raggal jelölhető. stb. Például a víziló vízi állat ugyan. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. egy-egy (= néhány). hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. ami viszont nem biztos alap. illetőleg kötőjel alkalmazását. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. gyorsan. szinte). továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. háztól házig. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. várva várt stb. különírt szókapcsolat elemei (pl.) elemeit is: dugába dől. Különírjuk számos.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. márványtábla. egyhavi. (veszélyt) jelző lámpa. de: gyorsírás (= sztenográfia). Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. de: sokszög (a mértanban). dádá típusú indulatszókat. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. alig-alig (= nehezen). nini. de: jelzőlámpa (pl. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. stb. sok lehetőség. nono. de nem ló. szót is összetételnek tekintjük. a nap sugara stb. stb. szebbnél szebb. napsugár stb.

. apraját-nagyját. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. 99. kérő-esdeklő (szavakkal). valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. legeslegnagyobb. búbánatos. sütni-főzni. stb. sütött-főzött. idébb-odább. de: híre-neve. szoba-konyha. rabló-pandúr. rúgkapáló. gazdasági-társadalmi (változások). anyja (eljött). ég-föld. árvíztől.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. vajat. stb. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. stb. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. stb. stb. piros-fehér-zöld. végestelen-végig. legeslegszebb stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. árvíz. A túlzófok kifejezésére használt leges. ide-oda.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. 101. rabló-pandúrt (játszottak). többé-kevésbé. oktató-nevelő stb. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). sakk-mattot (mondott). A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. stb. Két. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. piros-fehér-zöldet. stb. hadsereg. hadseregek. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). sütés-főzés. sakk-matt. írás-olvasás. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. réges-régi. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. rúgkapálnak. búbánata. de híres-neves. hírneves. körös-körül. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. 32 A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. c) A már teljesen összeforrott. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). fűrészelt. gyalult (egész nap). sík-domború (lencse). eget-földet. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. de: a csúszómászók (= hüllők). de: a szántóvetők (= földművesek). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. tejet. testi-lelki. hányavetiek. akkor az összetétel még laza. b) Néhány. unos-untalan. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. piros-fehér-zöldre. kezét-lábát. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. hadseregben. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). sütnek-főznek. szoba-konyhás (lakás). stb. nőttön-nő stb. keze-lába. sík-domborúra (csiszolt). orrán-száján. kenyeret (vásárolt). ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. búbánat. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. több-kevesebb. hányaveti. nyelvi-stilisztikai (elemzés). mint azok külön-külön.

A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ikerszók 102. traktor szántotta (föld). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett).. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. 107. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. ugribugri. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). izeg-mozog. 33 Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. dimbes-dombos. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. Anna-Panna. fidres-fodros. mendemondák. piff-puff. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. 106. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). napsütötte (táj). mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). eszeveszett (= őrült). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. egyetértő mosoly. Ezek tagjainak együttes jelentése más. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. mert az alanynak. különösen olyankor. érett gyümölcs stb. stb. stb. icipicit. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. molyrágta (szőnyeg). gizgazok. izgő-mozgó. (a) barátom kölcsönadta (pénz). Alanyos. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. irult-pirult. meleg nyár és színesfém. . (a) munkások szervezte (gyűlés). 103. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). anyja nevelte (gyermek) stb. orvosi titoktartás. szúette (bútor). a) Vannak olyan ikerszavaink is. baráti kézfogás. stb. stb. ímmel-ámmal. stb. tíz forint és öttusa. limlomot. magvaváló (szilva) stb. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. limlom. Ista-Pistát. limlomos. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. csigabigák. de: gizes-gazos. icipici. csinn-bumm stb. ipari ország. félszeg).. hercehurca. különösen olyankor. (a zenekar) csinn-bummja stb. izegnek-mozognak. a minőség.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. valamint a minőség. csigabiga. hébe-hóba. tereferél. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). olvasó lány. Az alanyos. ügyefogyott (= gyámoltalan. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). porhó borította (lejtő). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. tyúkom-búkom. Anna-Pannával. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). nyakatekert (= bonyolult). gizgazos. de: icit-picit. mezőgazdasági gépgyár stb. általános iskola. terefere.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105.

b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. kül-. Ezek tagjainak együttes jelentése más. 138. kort. holtpont.. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. fűszeráru. adott szó. mérőműszer. szélező körfűrész. különösen olyankor. ellenőrző bizottság. rabszolga.). előtag. hidegvérű (= nyugodt). – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. költőpénz. öntelt magatartású stb. 111. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. szörnyű hideg stb. platinatégely stb. stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. hosszú szempillájú. szép kövér. sült hús. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. újpiros. javítóműhely.. pihenőnap. útitárs. fiúgyermek. parancsoló hang. jó nagy. védőnő. amelyekben az előtag azt jelöli. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. külügy. fiatalkorú.stb. Az -ó. közgazdász szakértő. almásszürke. nyúltagy. Hasonlóképpen: nagy néha. Az olyan összetételeket. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. 108. kölyökkutya. felvonóhíd. belgyógyász barátunk. csoportot jelölő. tanító néni. -ű. belföld. kispárna (párnafajta). izzó fém. vendég néni. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. desztillálótorony. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. jótett stb. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. köz-. belépőjegy. A -t. stb. evezőlapát. hálószoba. közérdek. kőfal. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. szak. mélykék. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). erős bordájú. haditerv. rendeltetést fejez ki. az anyagnevet különírjuk jelzett 34 . rongy fráter. ivóvíz. kutatóintézet. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. faburkolat. kiképzőtiszt (beosztás). A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. mindig egybeírjuk: alelnök. legényember. minőséget. diáklány. haragoszöld. a) A foglalkozást. fedett uszoda. 114. kutya hideg. dőlt betű. -jű. mozgókórház. Az anyagnévi jelzőt. lakatosmester. szürke télikabátos. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. söröspohár (= sörnek való pohár). gyapjúsál. előadó körút stb. ha egyszerű szó. -nyi képző járul. zártszék stb. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. -ú. jó néhányszor stb. melegágy (a kertészetben). csiperkegomba. különösen olyankor. légiposta. sötétzöld. bel-. kiváló termék. 109. ajándék könyv. stb. vendéglátóipar stb. hanem valamire való képességet. átütőpapír. -s. összekötő híd. iskolaköteles korú. ha csak alkalmi minőségjelző. huszár főhadnagy. csuda jó. forgószél (szélfajta). pótágy. 112. világossárga. 110. 115. növényvédő szer. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. eladólány (üzletben). zárolt anyag. szakember stb. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. piros tetős. holtág (folyóé) stb. felszabadító mozgalom. apró szemű. hanem főnév is. sajgó térd. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. világos narancssárga. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. -ő képzős igenevet.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. gyermek király. tanár úr. rendőr százados. kis hordónyi stb. (Vö. zöldeskék. fenyőfa. nagy erejű. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. alumíniumedény. vetített kép stb. vízinövény. vendégművész stb. földrengésjelző műszer. -beli.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. szomszéd falubeli. fehér virágú. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). élüzem. 113. közvetítő javaslat. előhívótank. halvány kékeszöld stb. mellékjövedelem. borzasztó rossz. rakétaindító állvány. tüzér tizedes. izzólámpa. a különírást általában megtartjuk: bal parti. mérnök szaktárs stb. -jú. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. jó erős. törtfekete.

tízpercnyi. 119. harmadik havi. kezet fog. -s. -jú. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). Ezek tagjainak együttes jelentése más. ezermester (= sok mindenhez értő). öttusa (sportban). ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. 117. semmittevő (= lusta. A tárgyas. csütörtök estére. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. tizenöt naponként. március havi. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. nagyságot jelentő) főnév is. két négyzetméternyi. hátat fordít. ezer esztendő. nyersselyem ing. -s. másodrendű. stb. tíz deka vaj. 20 főnyi stb. hetedízben. kilenchavi. valamint egy -i. egy szótagos. hanem (mennyiséget. (Vö. tízperc (iskolában). hétfő reggel. akár mind a kettő összetett szó. a). mértéket. hetvenöt centiméteres. (Vö. tizenhatodmagunkkal. tizenkettedik havi. tévéantennát szerel. 117. 15 naponként. jótáll (= szavatol). negyedik osztályos. színgazdag = szín(ekben) gazdag. tizenkét emeletes. akár a számnév. De számjegyekkel írva: 9 havi. háromhavonként. (Vö. számottevő (= jelentős. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. hetedik alkalommal. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van).A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás szavától: acél mérőszalag. nagy halom kavics. 117. több. péntek esti. stb. a sok. kétnyelvű. az asztal lapja és vásárfia. könyvtárt összerendez. stb. stb. nyolcoldalú. c)] 120. negyvennyolc órás. kedd reggeli. ötvenhét másodpercnyi. huszonegy köbméteres stb. – Ha azonban akár a melléknév. száztizenhat napi. két hordó bor. 116. századmagával. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. [Vö. huszonötödmagukkal.) 121. húszfőnyi stb. ötágú. 35 . kétpetéjű. -ű. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). véget ér. vasbeton gerenda. sokmilliós. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. száz hektoliternyi. vasárnap déli. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. száz forint. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. stb. szemet szúr. -ú. száz hektár föld stb. százszor mond és százszorszép. dologtalan).) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. 123. 291. húsznaponként stb. főtengelyt esztergál. három hónaponként. stb.. huszonnégy tagú. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. ezredévi. Ezek tagjainak együttes jelentése más. stb. ötéves. negyven négyszögöles. stb. különösen olyankor. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. tizenkétszög (mértani idom) stb. tízezer kilowatt áram. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. bőr pénztárca. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. [Vö. hétfejű. ötödik rendű. 119. határozós. stb. mind a melléknevekkel. tenger virág. Tárgyas. tizenötödrangú. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. 116 napi stb. állást foglal. egy rakás fa. harmadik napon. 119.) 118. ötévenként. háromlábú. 5 évenként. hatökör (= buta). -ú. több energia stb. kétzónájú. fél számnévnek). sok munka. sem a (rendszerint -i. műanyag padlóburkolat. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. mind a számnevekkel: ötödévben. -jű. tekintélyes) stb. ötödéves. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. harmadfél. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. négyoldalas. stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. helytáll (= derekasan viselkedik).

138. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. baleset-előidéző stb. különösen akkor. világlátott. régmúlt. háttérben mozgó. rosszul jár. -és stb. helységnévtár. jutalomra érdemes stb. (Vö.. bennszülött. (Vö. ökölvívás. a park virágágyai. úttörő. a nyomda szedőterme. ágrólszakadt (= szegény). stb.. 126. stb. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. a lakóház pincéje. munkavállaló. sújtólégbiztos. szélvédett stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. túlérzékenység. albérletet kereső. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. -ás. menedékhelyet nyújtó. [De vö. 125. istennyila (= villám). rögtönbíráskodás. világot járt. stb. keveset érő.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. tökkelütött (= buta) stb. munkaképes. fennszóval. nyakon csíp.) járul. külföldre utazik. áldozatkész.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte. ráncba szed. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. vizsgára előkészít stb. középpontba állítás. napraforgó (növény). gépkocsifényszóró. Ezek tagjainak együttes jelentése más. -ó. közhírré tétel. bennfentes. tanácsháza. mindent megvetés. kárvallott. iskolaköteles. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. bérbeadás stb. csapágyfémgyártás.) 124. az írógép billentyűi. lélegzet-visszafojtva. pellengérre állít. -ás. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut. az iskola kapuja. c) A jelöletlen. iskolaorvos. munkatárs. véghezvisz (= befejez). menetgyakorlatot tartva. lényegbevágó. 138. -ó. földrengés. gyorsan ölő. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. stb. ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes. d)] 127. tojásfehérje. ellenfél. raktárellenőrző stb. papírba csomagolás. távollét. 36 . előítélet-mentes stb. semmirekellő (= haszontalan). b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. a brigád tagjai. karöltve stb. stb. -és stb. urat játszás. külföldre utaztakor. gázcsőfektető. -ó. városháza stb. könnybe lábadt. bankjegyforgalom. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. tagbaszakadt (= jól megtermett). b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. híradó. 125. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel. tengeralattjáró-támaszpont stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi.) járul. -ő. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. rigófészek. disznóhús. előtérbe kerülő. tápanyagszegény stb. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. megfigyel). zűrzavar). 128. utánfutó. bolondokháza (= felfordulás. 138. mélyhűtött. szakmunkásképző. földre hull. gerelyhajítás. nyugdíjjogosult. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. pellengérre állítás. közeljövő. létszámnyilvántartó. próbára tevés. a gépkocsi alváza. munkába lép. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem. a világ népei.. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. (Vö. fényképezőgép-objektív.. utat tévesztve. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás. kézhezvétel. vásárfia (= ajándék) stb.

vagy az ezt követőhöz. Azalatt. kiállítani. stb. nem e szerint. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. a szerint kell eljárni. fenn. c) Az igekötő külön szó marad.v. széjjel-. [Vö. c) Az a. hozzá-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. hazafelé. újjá is építjük. földalatti (= 1. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. össze-. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. le nem tenné. ne sározd össze. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). haza szabad menni. vámmal kapcsolatos vizsgálat. be-. a nélkül a könyv nélkül. fölnyit. 131. s ezért összetett szóvá váltak.v. úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait. ház mellett. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. Sok alárendelő összetett szavunknak elő. szó szerint. de: bele szeretett volna szólni. vissza. de: el leszek fáradva. rá-. le-leereszt. újjá-. Mindent megbeszéltünk. hogy köszönt volna. neki-. mellé-. Ezután mindig jó leszek. végig-. stb. körül-. míg nyaraltok. rajta-. szerte-. közbe-. hagyj fel (ezzel). föl-. délelőtti. metró. nem nézve oda. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől. el-. vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. köztük a hasonlító összetételeket. – Ha a névutóhoz -i képző járul. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt. szét-. de: meg fogom nézni. föld alatti (üreg). hófehér. visszafelé stb. de: meg tudták javítani. közre kell bocsátani. Mindene a zene. Így például: vámvizsgálat = hol történő. oda-. felnyit v. megfogom a lepkét. Más és más tehát: megvan húszéves. stb. ház melletti. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. föld alatt.. . kifestetem a lakást. föl sem véve stb. külön-. stb.). Hasonlóképpen: megtartás. délután. Elment anélkül. egybe-. testvérváros. elő-előtűnő. (akkor) ültünk le. szembeállva. szembeszállás stb. helyre-. napközben. agyon-. csigalépcső = mihez hasonló lépcső?: a csiga házához hasonló lépcső. lebecsül. továbbá ha rámutatószói szerepűek. tovább-. keresztül-. visszaszerez. stb. ahelyett hogy heverészel! Stb. villanyvilágítás. az. ide-. benn-. mivel kapcsolatos vizsgálat?: vámnál történő. félre-. hamutálca. holnaputáni. hollófekete. elleszek nélküle. meg-megállt. leszokott a dohányzásról. át-. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. ha egységes határozószót alkotnak. bele-. vissza-visszatérve. össze-összevesznek. Itt a hiba. illegális). utána-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. 243. mindenekelőtt. bokor mögötti. rendszerint. benéz. bokor mögött. egybeírjuk őket: délelőtt. de: meg van töltve. de: le szokott utazni vidékre. menjetek előre. munka nélküli (jövedelem). eldobott. haza-. újra-. 2. Az ilyen. a különírást megtartjuk: idő előtti. csak az iránt érdeklődik. különírjuk tőle: pihend ki (magad). munkanélküli (fn. motorcsónak. pártonkívüli (fn.stb. egybeírjuk vele: átad. Dolgozz. beleszeretett a lányba. előre-. szó szerinti stb. szembe-. (ti már) mehettek vissza stb. 37 Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. munka nélkül. elő-. emlékkönyv. felesége iránt. ultramarinkék. délutáni. tönkre-. fölül-. közre-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. megtartó. le-. cinóbervörös. fel. tova-. végbe-. alá-. felül. 84.v. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. e. szénapadlás. hogy ő tette. fönn-. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. e miatt nem működik a gép. túl-. mindenekfelett. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. félbe-. ellen-. Stb. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető.). holnapután. tele-. ketté-. meg-. meg nem értés stb. megtudták a hírt. üljünk bele. mindig egybeírjuk: barázdabillegető. ki-. galambősz. többek között stb. hátra-.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A jelentéstömörítő összetételek 129. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré.

stb. de: nekimegy (a szekrénynek). haddelhadd. sohasem. szintakkora. Olyan szavak. fönn maradt (a padláson). 38 . mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). neki (= őneki) megy a levél. ugyanez. ennél fogva húzd stb. csakhogy. mintha szeretné. de: idejött hozzám. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett.és vala. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. őutána. önmagad. valami. sose. (határozószóból kötőszó). csakennyi. ennivaló. ennélfogva. egyrészt (kötőszó). semmilyen. mimellettünk. nemszeretem (dolog) stb. ill. bármikor. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. énmiattam. nefelejcs. éjféltájban. de: (tapintatból) félreállt. sehogy sem. de: fennmarad v. mindazonáltal. mindenhonnan. hanem. Tagadó névmások előtagjaként a se. semmint. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. szerteszéjjel. semmiféle stb. fenn v. hogyne. miután stb. földalatti. stb. nemsokára.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. de: (rossz) rágondolni is. ide-oda tekinget. semmikor se. csakannyi. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. inni való víz. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. őközöttük. de: egy részt kapott belőle. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. le-föl sétál. semmitől sem. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). stb. sehol sem. de: hozzájárul (valamihez). semennyi. munkanélküli. akárhol. dehogyis! (= nem). eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. nemtörődöm (ember). valamerre stb. visszafelé. de: abbahagy. szerteszéjjel szórták. stb. sehova se. mindenki. 134. de hogy is gondolod? . semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót. Az akár-. amely egészét tekintve más szófajú. ugyanakkora. ugyanolyan. önmagam. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. tinektek. fogdmeg(ek). sem. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. mint ha sír. önnönmaga. elsősorban stb. éppolyan. – De: sohase. egymagatok. melléknév). egymagad. önmaguk. A külön. stb. szintolyan. teáltalad. sosem. ide jött (nem a szomszédba). (nem) félre állt (hanem középre). és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. ha nevet. tinélkületek.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). szintannyi. de: szebb. (melléknévből főnév). 133. semeddig. az első sorban ült. fönnmarad (a neve). csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). sehogy. bár-. minden. (igés kapcsolatokból főnév. önnönmagunk. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). 135. önnönmagatok. bármi. mindannyi. dehogy. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. stb. ugyanis. senki sem. nekünk jött a csomag. előre-hátra pillantva. senkinek se. mihozzánk. ugyanannyi. sehonnan. éppakkora. (csak) rá (= őrá) gondolok. stb. őtőle. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). mind-. stb. hártyásszárnyúak stb. oda-vissza utazni. ővelük. csakolyan. éppannyi. mindig rád gondolok stb. 136. sohasem. Sok eset mutatja. stb. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. tenálad. szerteszét szórva stb. járókelő. tegnapelőtt. hogy egybeírandó az olyan összetétel. 132. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón).

Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. gépkocsivezető. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. Az egyébként szabályos. honvédemlékmű. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár). úttörővasút. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. 139. kerekasztal-konferencia rendezése stb. A külön.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. barnakőszénkoksz. békeszerződés-tervezet. hogy könnyebben olvashatók legyenek. élelmiszerkészlet. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. egyenlőoldalúság. hasonlóképpen: legharcrakészebb. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. deka-. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. lőtt vadak árusítása (nem 39 . extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. deci-. rádiószaküzlet. extraprofit-elmélet stb. paradicsomsaláta. – Ritkábban ugyan. de: házifeladat-készítés. Hasonló esetek: hideg víz. stb. teljesítménynövekedés stb. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. de: befogadóképesség. élelmiszerkészletüknek. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. készruhaáruház. leghasznothajtóbb stb. kerékpárjavításokat. de: szabadvezeték-hálózat. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet. pénzügyőrlaktanya. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. 138. amely az egészhez járul. felezőegyenes. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. leginkább hasznot hajtó stb. kerekasztal-konferencia. de egymásmellettiség. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. tornász-csapatbajnokság. foszforműtrágya-gyártás stb. megnemtámadási (szerződés). (bőséges) élelmiszer-készletű stb. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. de: légifénykép-montázs. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. szabad vezeték. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. könyvritkaság-gyűjtemény. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. de: hidegvíz-csap. munkaerő-nyilvántartás. kölcsön-visszafizetés stb. de: legszívhezszólóbb. ivóvízellátás. házi feladat. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. 62. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. hasonlóképpen: egymásutániság. nitrogénasszimiláció. (Vö. de: számtan-házifeladat. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. nyersolajmotor. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. centi-. cserépedénygyártásban. cserépedénygyártásnak. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. elnemkötelezettség.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. de kerékpár-javítási. stb. matematikatanítás. stb. állománykiegészítés stb. De: sakk-kör stb. honvédemlékműveink. szeretetreméltóság stb. televíziókészülék. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl.. mértékegységrendszer stb. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. de: anyagcserevizsgálat-kérés. stb. rendőrjárőr. légi fénykép.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 137. dokumentumfilm-bemutató.

rézötvözet. egynemű.. és a 291.. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Fabulon arckrém. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta.) Felsorolásban az elmaradó közös. Fazekas elvtárs. Petőfi-szerű. pont. a Kalmár fiú. -s. [Vö. Kazinczy-verseny. röntgensugár stb. 169. Kászim pasa bástya stb. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni.) 141. a tizedes törtekkel a 274. a) és a 290. Apáczai Csere János-emlékünnepély. munkásszövetség. de: fény-árny játék. (Vö. de: réz-arany ötvözet. föld-levegő rakéta stb. -ú. (Vö. a Nagy család. 170. Tömörkény. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). (Vö. 167. stb.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. József Attila-díj. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. aranyötvözet. Zsiguli gépkocsi. stb. továbbá: kutya-macska barátság. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle.: 171.és nyírfafélék.. de: ajak-fog hang. Mátyás-templom./ (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ 40 . ésszerű stb. -féle. ←Az egyszerűsítő írásmód . – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. A -fajta. (Vö. Herkules-erejű. Mária-arcú. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. -rét. a törtszámnevekkel a 291. -jú. a sorszámnevekkel a 267. 201.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás lőttvad-árusítás). negyedrét.. -nemű. fényjáték. Balassi-strófás. Kossuth-díjas. stb. árnyjáték. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.és Gárdonyi-szerű. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. Hasonlóképpen: szövőipar. sokrétű. foghang. c)] 142. pálfordulás. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató.. többféle. Ady-szobor... stb. Dezső bácsi. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. -ű. Jedlik Ányos-féle. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. ajakhang. Kovács mérnök.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. 262. mogyoró. 168. de: szövő-fonó ipar. fonóipar.

az alkotmány ünnepe. nahát.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk 41 A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk ←A különírás és az egybeírás . Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. olvasó népért. tavasz. a nagy honvédő háború. programok stb. itt.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. a honfoglalás. a nagy októberi szocialista forradalom. a francia forradalom. – Az . Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. ejha. rendezvénysorozatok. A rendezvények.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153./ Magyar Tudományos Akadémia (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] Egyéb tudnivalók [288–299. kevés. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. anyák napja. haza. ugye. országos távlati tudományos kutatási terv. elnök. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. nemzetközi nőnap. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk.] A betűk [3–16.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. a debreceni országgyűlés.] A hagyományos írásmód [86–91.] Az írásjelek [239–275. ország. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. család stb. húsvét. légkörkutatási szimpózium. vasutasnap. erdészeti és faipari tudományos napok.. 146. most. karácsony. stb.. jóllehet. társadalmi és politikai mozgalmak. szabadság. és.] Az elválasztás [223–238. A kis kezdőbetűk 144. fenséges. a mohácsi vész. három.] A tulajdonnevek írása [154–201. a szakma ifjú mestere. ami. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret.) 145. 150. a rövidebb-hosszabb időszakokat. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. élet. a felszabadulás napja. nemzetközi orvoskongresszus. a szabadságharc. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. a nevezetes napokat.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A szóelemző írásmód [49–85.] [1] 143. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. felszabadulás. virágzik. ötéves terv.] A különírás és az egybeírás [95–142. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. 149. párt. külön fejezetben tárgyaljuk őket. (De vö. termoanalitikai tudományos ülésszak. a magyar nyelv hete. országos középiskolai tanulmányi verseny stb.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. fásítási hónap. pedagógusnap. stb. édesanya. drága. május elseje. bármennyi.

sváb. 42 A nagy kezdőbetűk 148. Stb. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. stb. (Vö. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. katolikus. ábrák stb. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. 264. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. barátom.) 150. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra.) 147. Pénztár.”. Melegen érdeklődött irántatok. / Engesztelés és nagy Ítélet. ajtó. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. indián. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. mohamedán. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. kínai. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. népelemek. Kisbetűvel kezdjük a népek. III. germán. B porta. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. finnugor. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. 253.] 152. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. A légfék vázlatos rajza. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. nyugati szláv. stb. Az útbaigazító feliratokat. Stb. székely. A legfőbb érdem az Önöké. a). a Hatalom. (Vö. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth akadémikust vitaindító előadásának megtartására. 144. magyar. néger. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. (Vö. román. „Légy fegyelmezett!” stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. . hogy… stb. 144. stb. metróvonal. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra. 191. Igazgató úr. vágány stb. Nyilvános telefon.. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. valamint – pont. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. stb. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. 149. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. 5. ha nem értene félre.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. református stb. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. palóc. Házfelügyelő. törökül.) [Vö. 256. Igazgató. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. a Végzet. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2.. Kinyílt / a földbe zárt titok. Széntermelésünk. erősítheti a szavak hangulatát. s ezt számjeggyel írjuk. Apám. Szeretnék mindig Veled lenni. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. szlovák. kérdőjel. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Mi vagyunk: Jövő és Igazság.) Egyéb esetek 151. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. grafikonok. Stb. urál-altaji. – Ha a szöveg első szava számnév. orosz. a táblázatok. szász. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen.

ifjabb. Szép Gergely és ifj.] Az elválasztás [223–238. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz. titkár.. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. szót. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Kelemen László. oszlopba rendezett névsorban stb. a földrajzi neveket. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Fakó (lónév). hogy…. stb. Jakab Imréné. 153. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. de: mór (népnév).) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr.] A szóelemző írásmód [49–85. Ifj. a bizottság titkára. igazolványok. Mór (helységnév..] A különírás és az egybeírás [95–142. a márkaneveket.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. igazgató. Patyolat . stb. levélcímzésben. de: rák (állat neve). oklevelek stb. az állatneveket. az intézményneveket. A családnevek előtti doktor. a címeket stb. de: hollófészek (a holló fészke).] Egyéb tudnivalók [288–299. Id. Mészáros Mihály./ (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ 43 A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ←A kis és a nagy kezdőbetűk . de: fakó (színnév). idősb. személynév). özvegy stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. Rák (csillagkép neve).] Az írásjelek [239–275.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. miniszter. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Mészáros Mihály is.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. Hollófészek (hegy neve)./ Magyar Tudományos Akadémia (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. a társtulajdonosok közös képviselője. ←A különírás és az egybeírás .] [1] 154. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). a csillagneveket.] A betűk [3–16. de: szőke (hajszín).] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] A tulajdonnevek írása [154–201.] A hagyományos írásmód [86–91. rektor. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is.

György. Kőrösi Csoma Sándor. Annamária. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Wittmann-né. hófehér). – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Hegyalja. Helyesírási tanácsadó szótár stb. Teleky stb. 12. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. (Vö. Velencei-tó. Apáczai Csere. Kortárs (folyóirat címe). melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Gombocz. Szerencsés András. c) Az olyan névformák. Vay stb. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. 87. Pál. Takács stb. Olaszország stb. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Wittmanné. Sigray. (Nem pedig: Kissel. Zrínyi. stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. 156. Verseghy stb. Kazinczy. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss.. Thewrewk. Rákóczi. Tsétsi János. az Ének a pesti ligetről című vers stb. . Észak-Afrika stb. stb. meddig tart a tulajdonnév. 157. Buday. Deli. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Zrini).) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Eördögh. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Gaál. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Ez egyrészt azt jelenti. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Kemechey. Zsuzsa. sem pedig korszerűsíteni (pl. Bíró. Lorántffy. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. newyorki stb. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Batsányi – Bacsányi).) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. (Vö. Pais stb. Maszlaczky. stb. Központi Fizikai Kutatóintézet. Budapesti Műszaki Egyetem. Szántó. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Szeremlei-Szabó Zsolt. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Tóthpál.) 44 A személynevek 155. a című (c. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Batsányi. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Mind a családneveket (vezetékneveket). Magyar Nyelvőr stb.) szó a név utolsó eleme. az utca (u.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Hajdu. Kis. 87. Keöcherepy stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása (vállalat neve). Hajdú. Csécsi). c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. így pl. A város peremén. Kultsár. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Éva. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Werbőczy.. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. de: patyolat (fehér. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. stb. Körmendi. Orczy. Rutascorbin. New York-i stb. Rákóczy. Pepsi-Cola. Nagykőrös. Kiss.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. 12. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Másrészt arra kell törekednünk. Parázs (tűzhelymárka neve). ebben a formában használandók: Bocskai.

a régies betűt változatlanul hagyjuk. de egyszersmind lehetővé teszi. használatos az N. Marcellal v. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Széll-lel stb. mint a közszavakhoz: Dózsát. Zsolt. -vel (és néha -vá. illetőleg: Kakas. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. stb. a Hunyadiak. Kunszabó. Véghgel. Vatai stb. Verbőci. Bálint. Ilosvai Selymes Péter-es stb. (Vö. Babitscsal. Paiszsal. stb. Kodállyal. Jolán. Boldogasszony. Szemeréről. László. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. mikszáthos. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Endrődy-Somogyi. 158. Wathay stb. Félix. stb. 83. ezért a két névelem általában együtt használandó. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Betti. Zeusz stb. Piroska. Czombor. Táncsics Mihálynak. Madáchcsá. petőfieskedők. Mind régi (eredeti és jövevény). – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Kovács Anna forma is. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. kispéteres. Csulyak stb. jeleket.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Lexi stb. Tótfalusi stb. 160. jókais.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Móriczcal. Vilma. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. Alexandra. mi lett vele. 165. Zsanett.). Chuliak stb. Az -i és az -s melléknévképzővel. (Vö. 94. 161. 94. – De: Táncsics Mihály-i.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Isten. Makk-kal. – Bár nem hivatalos. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Ozirisz. és sorrendjük nem cserélhető fel. Marcellel. Vörösmartyé.. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. 159. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Nagy Jánosné Kovács Anna. Nagyné Kovács Anna. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. leninizmus. Hadúr. (Vö. Mariannal stb. Nagygyörgy. -vel (és néha a -vá. madáchi. Ilosvai Selymes Péternél. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Klaudia. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. (nem Komjáti. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Márió. Jupiter. Tudja isten. 62. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal.) 164. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Csokonai Vitéz. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). s a szül. marxista. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna.). stb. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Werbőczy. (nem Cacas. Pesti. Pesthi. erdey-grúzi. Tótfalusi Kis stb.) 163.) 162. Rátzcal. rippl-rónais. Csombor. Árpád. a -val. Kossuthhoz. tóthpáli. Kerpel-Fronius. Konkoly-Thege stb. Vörösbaranyi stb. Papp-pal. Tóthmátyás. (Vö. Szabolccsal stb. – De ha a 45 . 209. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. képzőket). A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. (Vö. Raul. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Artúr. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Bálinttal. Kőrösi Csoma.

az ifjú Ady. a Kisfaludyak. Jókai-regénybeli. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Moharos kartársnő. Petőfi-kultusz. Jeremiás próféta kolostor stb. Kodály-módszer. 140. Mátyás-templomi. -jú. 167. Táncsicsok kora. stb. b). Szinyei Merse Pál-szerű. 171. Az uralkodóházat jelentő ház. 140.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. a szép Csapóné stb. Szent Benedek-rend. -beli. [Vö. szobor) kapcsolódik. Bourbon-család. a Kossuthok. Zsófi néni. Eötvös József-i (iskolareform). Nádasdy-kastély. (Vö. stb. Rőtszakállú Frigyes. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Joliot-Curie-féle. Bánk bán. Deák-párt. Vajda Elemér akadémikus.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Nyék törzs. Csák nemzetség. [Vö.). krisztustövis. 162. Kászim pasa bástya. [Vö.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása személynév két vagy több elemből áll. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. (Vö. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Rettegett Iván. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. 141. Wesselényi-féle. Egy. Szent Erzsébet stb. Geiger–Müller-számlálócső. Celsius-fok. Zalka Máté lövészezred. Bessenyei-kúria.) 46 . Ha egymástól különírt. Kossuth-díjas. stb. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. Németh mérnök. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Szent István vértanú plébániatemplom. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Jagelló-ház. haragot stb. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Radnóti őrs. Herkules-erejű. Földényi-kórus.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. -ű. Marót-csoport. Sárosi János marós. Konkoly-Thege-érem. Ady Endre úttörőcsapat. 140. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Konkoly-Thege-érmes. b). Polgár doktor. 167. Kodály-módszerű. stb. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. 166. Szemere-kormány. Oroszlánszívű Richárd. Paál László-szerű. József Attila-díjas. Erdey-Grúz–Schay-féle. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Lenkey-század. stb. b). 140. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Hadrovics–Gáldi-szótár. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Előre brigád. stb. Tudor-dinasztia. a nyelvújító Kazinczy. 169. 165. Somogyi Béláné főelőadó. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Mária-arcú. Anjou-ház.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. martinkemence stb. [Vö. érzékeltetheti. -s. Dobay szakaszvezető. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Munkácsy-szerű. Noszty fiú. 168. Arany János-idézet. Nagy Péter. Petőfik. -ú. Bartók Béla-emlékév.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Szalay Tamás érdemes művész. Az egy. 168. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár.] 169. (Vö. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Ady-vers. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Személynév – akár egy-. 201. sőt fantázianevektől). Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Erdélyi Ilona tudományos kutató.] 170. Kossuth-díj. Zrínyi-soros. Kovács államtitkár. Sabin-cseppek. Inotai úr. Habsburg-ház.

Ráró lovam stb. Alapforma: -i képzős forma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói Tamási stb. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. part utótagú országneveket. de: Sárospatak (helységnév). stb. Cirmos. Pillányi út stb. Alapformájukban nagy. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Az egyelemű nevek (pl. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 47 Az állatnevek 172. Vuk stb. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). A földrajzi nevek 173. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). alföld. Villám. 175. Olasz Köztársaság. tamási stb. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. az alapformát természetesen nagybetűvel. Ráró. Bagira. Csákó. Apáthy-szikla. az országrészneveket. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. föld. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. de: Ferenc körút (utcanév). Tiszántúl. Szombathely stb. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Ferenc-hegy (domborzati név). – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Szeged stb.). a különírt tagokból álló nevek (pl.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Sáros-patak (víznév). Dél-Amerika stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: . Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Zsivány-patak.). Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. ország.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl.

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 48 alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi Elefántcsontpart elefántcsontparti Kisalföld Hegyalja stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi -i képzős forma: budapesti balatonalmádi Hódmezővásárhely hódmezővásárhelyi Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. kisalföldi hegyaljai stb. a) Közszói előtaggal . – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk.

völgy. névrészek. tó. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. a 177. ill. halastó stb. a 176. a) Közszói előtaggal . amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. a) pontban: Cselőte. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. öntözőcsatorna. Buen Tiempo-foki stb. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. patak. dűlő. hágó. dunántúli-középhegységi stb. 177. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. akár idegen eredetűek). Az olyan nevek. lapos. Zéland. fennsík. b) pontban: Huron. hegy. Kaszpi. domb. szőlőhegy. Dunazug-hegységi stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 49 alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. dombvidék. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki Dunántúli-középhegység stb. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység stb. Így pl. és a kötőjelet megtartjuk. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. alapforma: Vas Mihály-hegy -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-fok stb. összetett szavak is: félsziget. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. sivatag stb. Kab. holtág..

a). 177. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. Holt-Tisza. vö. csörnöc-herpenyői stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja.) kerül. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. 176. 178. vö. 176. a közszói tagokat kisbetűvel. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 50 alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli Délkelet-Magyarország stb. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. délkelet-magyarországi stb. győr-ménfőcsanaki stb. János-dűlő. alapforma: -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York stb. a) Ha egy kételemű. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. a). b)] elé egy közszói előtag (rohonci. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. nagy stb. . az alakulatot nagybetűvel kezdjük. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. vö. belső. Nagy-New York-i stb.

176. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. a közszói tagokat kisbetűvel. . – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. b) Ha egy kételemű. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. 176. János-dűlő. a). 177. kötőjel nélkül. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 51 alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői Déli-Shetland-szigetek stb. vö. 179. vö. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. a). déli-Shetland-szigeteki stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. győr–sopron–ebenfurti stb.

Alapformájukban hasonlóképpen. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. bánság. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. zala–somogyi-határároki stb. alapforma: Magyar Népköztársaság -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság grúz szovjet szocialista köztársasági Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 52 alapforma: Volga–Don-csatorna -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. Minden tagot külön szóba írunk. járás. terület stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. 181. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. grófság. mint: Cseh–Morva-dombság cseh–morva-dombsági Zala–Somogyi-határárok stb. a közszói tagokat kisbetűvel. városkörnyék. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. .

téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. alapforma: Váci utca Gorkij fasor -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcső Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utca Március 15. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatag stb. Szahara sivatagi stb. voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. a Duna-hidak stb. Tas vezér utcai Március 15. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). 182. állambeli stb. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: . út. köz. (Vö. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. híd stb. 183. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. 194. ez azonban nem válik a név részévé.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 53 alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki Letenyei nagyközségkörnyék letenyei nagyközségkörnyéki Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. tér.

valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. 184. Maros–Körös közi stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléke Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. jelölt határozós. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. jelölt birtokos jelzős. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 54 alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel Magas-Tátra (a) lengyel magas-tátrai (a) második Baku stb. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. Alsó Dunára dűlői stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlő stb. (a) második bakui stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. Hasonlóképpen: . Kis-kút feletti stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük.

Tejút. 187. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 55 Mária asszony sziget Mária asszony szigeti Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: . Sz. társadalmi szervezetek. Merkúr. ill. sz. Ezek összetartozását. Orion. A csillagnevek 185. cégszerű nevében – az és kötőszó. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Vénusz stb. a hold szépen világít. holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. építőipari vállalati Volga szállói (v. Plútó. tudományos intézetek. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.: Vas Megyei Tanács -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. A hivatalok. Fiastyúk. szövetkezetek. szállóbeli) stb. csillagképek. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. Ha a föld. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. bolygók. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. A csillagok. Az intézménynevek 186. oktatási intézmények. a nap sugarai stb. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. tehát: föld körüli utazás.

– Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. de: a bizottság véleménye szerint. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Nemzeti Színház. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Dusnok. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. Tanács szakorvosi rendelője stb. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. az Eötvös Lorándon végzett. az intézménynév részének tekintjük. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. rendőrkapitányság stb. stb. bélyegmúzeumi stb. a tolmácsi általános iskola stb. feljegyzés a jogi csoportnak. de: a kutatóintézet kidolgozta. tanács. Kerületi Bizottsága stb. egyetem. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. vállalat. iskola. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Ker. a tanárképző főiskolán stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. a tanács intézkedett. 188.. Szeged. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. Állam.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). Pécsi Nevelőintézet. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. stb. . segélyt kapott a vállalattól. Sopron. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). a Hazafias Népfront X. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. a Nemzetiben játsszák. stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk.) olyankor is kisbetűvel írjuk. hivatal. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Tolmácsi Általános Iskola stb. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket.és Magfizikai Kutatóintézet. 189. üzem. az Eötvösön v.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. Szegedi Nemzeti Színház stb. a pécsi nevelőintézet. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. testület stb. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. intézet. a XI. amely megegyezik azzal a formával.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 56 Belügyminisztérium belügyminisztériumi Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumi Bélyegmúzeum stb.

Rómeó férfiruházati bolt. (Vö. üzletek. A márkanevek 193. meggylé. Katonatelep vasúti megállóhely. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. stb. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Szegedi Szabadtéri Játékok. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. levélpapíron.. fürdők. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. Gyártmányoknak. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Nemzetközi Valutaalap. Tomi Mat mosópor. bélyegzőn stb. szervezeteknek stb. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. A pályaudvarok. tokaji bor. termékeknek. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Ugocsa mozi. hirdetésen stb. 194. kiállítások. a különírást is: Keleti pályaudvari. Odol fogkrém. utaló szavakat. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvtudományi Intézet Építészmérnöki Kar 57 190. – Címkén. (Vö. stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. stb. Kerepesi temető stb. Trabant (gépkocsi). megállóhelyek. Cégtáblán. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. repülőterek. egy karbantartó csoportot szerveztek. vendéglők.) 192. a lengyel hadsereg.) . Vén Diák eszpresszó. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. a Lukácsba jár úszni. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Vadászati Világkiállítás stb. Fabulon (arckrém). eszpresszók. Ugocsa mozibeli. kecskeméti barack. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. Ferihegyi repülőtér. az osztrák légitársaság stb. Lukács fürdő. Kis Rabló éttermi stb. a dolgot jelölő szót is. A nem márkanévként használt. Vegacillin (gyógyszer). a Kis Rablóban vacsoráztak stb. mozik. 191. Kis Rabló étterem. stb. Panangin tabletta. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Alfa Romeo (gépkocsi). 183. 146. stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Coca-Cola (üdítőital). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. vásárok stb. az olasz fémipari szakszervezetek. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. temetők stb.

József Attila-díjas. Ember az embertelenségben. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. – Stb. a Szerelem?-nek…. képek. Nyugat. Az állandó címeket. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Az egyedi címeket. a szocialista munka hőse is megjelent. Népszabadság. József Attila-díj. Kis éji zene. Ha a címeket szövegbe illesztjük. címét a következőképpen írjuk. Zenedélelőtt stb. Élet és Tudomány. a Társadalmi Szemlét. Hajóvontatók a Volgán. tehát a költői művek. a zeneműveknek stb. Pályamunkások. egyediségre és egyszeriségre törekszik. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Magyar Nemzet. tehát az újságok. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Álarcosbál. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Tanulmányok Arany János költészetéről. Nobel-díjas. Akadémiai Aranyérem. hetilapoké. stb. A szabályt akkor is követni kell. Az Est. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. IX. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. a Szocialista Munka Hőse. érem. Kék fény stb. zeneművek. 197. a Népszabadságé. műsorszámok stb. – Stb. a Nemzeti dalt. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. a képzőművészeti alkotásoknak. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Örökzöld dallamok. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Kincskereső. a Siralomháznak a betyár a főalakja. hogy több. – Állandó cím az újságoké. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Nők Lapja. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. hát megleltem hazámat” is. a Számadásnak. könyvek. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. folyóiratoké. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Eötvös Loránd-emlékérem stb. Kiváló Dolgozó stb. emlékérem stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. szimfónia stb. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. A kőszívű ember fiai.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 58 A kitüntetések és a díjak neve 195. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Pest Megyei Hírlap. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Ezeket az jellemzi. – Munkácsy képének. értekezések. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. 199. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Arany Toldijában. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. szobrok. A tanácskozáson Nagy József. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. A címek 196. Továbbá: 1916 őszén. cikkek. Valóság. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Hazám. a cikkeknek. 200. Jókainak „Az arany . 198. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Martinász. sőt sok szám címeként használatosak. stb.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. illetőleg típusait jelölő szavakat. Nobel-díj. Új Tükör.

/ (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása ←A tulajdonnevek írása . Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. a Kritika-féle folyóiratok. pálfordulás..] Az írásjelek [239–275.] A hagyományos írásmód [86–91. 168. pecsovics.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. magyarosan írt közszói formák között.] . stb. ferencjóska. pullmankocsi. makadámút.] A betűk [3–16. dízelmotor. Orvosi Hetilap-beli (cikk). 59 Tulajdonnevek köznevesülése 201. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. stb. stb.. szendvics. konyak.] Az elválasztás [223–238.] A szóelemző írásmód [49–85.] A köznevesülés lassú folyamat. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. háryjános./ Az elválasztás→ Magyar Tudományos Akadémia (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] A tulajdonnevek írása [154–201. 140. [Vö.] A különírás és az egybeírás [95–142. pl. dízelolaj stb.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. havanna. wertheimkassza. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Magyar Hírlap-beli (közlemény).A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ember”-e…. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Új Tükör-szerű hetilap. b). ←A kis és a nagy kezdőbetűk . stb. szentjánoskenyér. stb. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. Népszava-beli (hirdetés).] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. termosz stb. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. priznic. Odüsszeia-beli (világ). ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka.

hisztamin. szamuráj. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. karate. kóla. számum stb. . tulajdonneveket is. típus – tipikus. A tulajdonneveknek azonosító. textil. technika. 209. idegen szavakként tartjuk számon. futball. 204. mechanika. minaret. lézer. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. kemping. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint.] [1] 202. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. (Vö. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. kombájn. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. esztétikum. izotóp. még akkor is. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. reális – realista. egzisztencia stb. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. fix stb. antikvárium stb. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. exogámia stb. technikus stb. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. szemben azokkal az idegen nevekkel. monarchia. tájfun. ha h-nak ejtjük.. s csak néha tartjuk meg: exegézis.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. megtartjuk: jacht. tajga. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. pech. menedzser. stb.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. és vesznek át egymástól közszavakat is. -izál. láma.A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása • 60 Egyéb tudnivalók [288–299. eredeti formájukban használjuk.. oxigén. 205. digitális. 28. karbamid. -itás. dzsunka. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. egzotikus. millió stb. taxi. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. ha közkeletűek. televízió. periódus – periodikus. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. esztétikus. szovjet. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. realizál.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. esztéta – esztétika. magnetofon. akadémista. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. -ista. a következőképpen járunk el: A ch-t. gésa. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. szelektív stb. stb. (Vö. tipizál. x vagy q betű van. -izmus stb. mechanikus. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. szexuális. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. 206. akadémizmus. pagoda. Az olyan szavakat. mecset. azaz olyannyira meghonosodhatnak. mikroszkopikus. realizmus.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 207. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz v. Kolumbus Kristóf stb. (Đorđe Branković, Ján Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes, Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd stb. (Friedrich Engels, Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett). Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald; stb. (Vö. 161.) 208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; stb. A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris stb. 209. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó; stb. (Vö. 204.) 210. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva; stb. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus, de görögösen: Kroiszosz; Potemkin-falvak, de: Potyomkin; stb. A toldalékok kapcsolása 211. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi; stb. (Vö. 163–165., 174–184.)

61

Az idegen írásmód szerinti írás
A közszavak írása 212. A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb. (Vö. 214.) 213. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête stb. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: bacilus, de: Bacillus anthracis; dózis, de: dosis effectiva minima; tuberkulózis, de: tuberculosis bronchialis; stb.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 214. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal; stb. Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň; stb. Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk: Capek, Francois, Moliere; Chatelet, Gdansk, Liepaja, Lódz, Marasesti, Maranón, Plzen; stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Françoise helyett Franszoáz v. Franszoise, Karadžić helyett Karadzsity v. Karadzsics) teljességgel helytelen. A toldalékok kapcsolása 215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb. (Vö. 163–165., 174–184.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia), (a) pompeji (ásatások) stb. [Vö. 175. b)] Ha az i képző egyelemű, y-ra végződő idegen helységnévhez járul, az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi, vichyi stb. 216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ill. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina, de: signorinák; – Coca-Cola, Coca-Cola-szerű, de: Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, de: Sinaiában; campanile, campanileszerű, de: campanilén; – Goethe, goethei, de: Goethének, goethés (Vö. 29.); – allegro, allegroszerű, de: allegróban, allegrós; – Oslo, de: Oslóban, oslói; – Malmö, de: Malmőből, malmői; stb. b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal, Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel, Marxszal stb. [Vö. 163. b)] 217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk. A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel; stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s, -ista, -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs:

62

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i; stb. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]

63

Az átírás
Az átírás elvei 218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 10.), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk. (Vö. 205., 210.) 219. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Fagyejev, Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra; stb. 220. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest, 1981. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Budapest, 1984. 221. A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.

] A szóelemző írásmód [49–85. Solohovval./ (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az elválasztás→ 64 A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása .] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. kamikadzék.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. Hriszto Botev-i.] A tulajdonnevek írása [154–201. alma-atai.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás.] Az elválasztás [223–238.] Egyéb tudnivalók [288–299.] A különírás és az egybeírás [95–142. Tobrukig.] [1] 223. Szöulnál. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat.] A hagyományos írásmód [86–91. tatamin. Elég gyakori. száriban. . arisztotelészi. Plutarkhosszal. stb. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba..A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A toldalékok kapcsolása 222.] A betűk [3–16./ Magyar Tudományos Akadémia (Az elválasztás) Az írásjelek→ Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] Az írásjelek [239–275.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. kuvaiti.. dzsúdózik. Szapphóé.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Velikije Luki-i. ←A tulajdonnevek írása .

stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. – Így járunk el akkor is. Car-rara. Tallin-nig. 224. Er-zsi. Bony-hád. könny-től. sztrájk. ko-sár. rossz-kor. recs-ki. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. stb. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. „Le-a” stb. Bar-tók. víz-zé. Me-csek. me-ta-fo-ra. Le-ó stb. stb. Job-bágy. dob-ban. tet-ted. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. ha az eredeti helyesírással átvett. 230. vá-szon. street. nem választjuk el: föld. stb. ás-vány. Maupas-sant. ró-zsa. tarisz-nya. stb. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. rendü-letlenül. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. ki-sebb. blues. Tri-eszt. könyvei-tek vagy könyve-itek. stb. ton-na. York. ma-gá-nyos. amelyek szótagot kezdenek. stb. ragos. Bánk. Szél-lért. rendületle-nül. shop. stb. bizott-ság. [De vö. ka-to-na. asz-tal. Gyu-la. Boz-zai. ill. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. Nîmes. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. „Á-ron”. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. tehát az „a-lap”. Szabol-csé. [Vö. Leo-nóra vagy Le-onóra. font. fia-tal. 225. kom-munális. átvisszük a következő sorba: fi-ók. Kecskemé-ten. vi-asz. leni-nizmus. stb. É-va. Csil-la. De: Széll-lel. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. moza-ik. fosz-fát. Az au. strand. dry. te-ker-vé-nyes. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. ahány magánhangzó van benne: bál. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. 163. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. [Vö. mor-zsa. bugy-gyos. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Vajdá-ék. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Hume. c)] . né-gyet. al-lons. tal-palatnyi.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 65 A szótagolás szerinti elválasztás 224. stb. Ke-re-csend. Schmidt. váku-um stb. drog. kalci-um. – Minden szó annyi szótagú. De-zső. há-zig. „e-móció”. pesti-es. pén-zért. töl-gyes. stb. part. illetőleg a következő sorba átvinni. nyolc. eu betűkapcsolat. hal-lak. b) Azokat a magánhangzókat. Mikló-sék. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. Maugham. asz-tal. Annáé-ké vagy Anná-éké. a)] 226. György. Zsolt. ker-tig. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. A több szótagú. mil-liméter. több-let. 226. fi-a-i-é. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. pa-don. tiha-nyi. Mari-etta. Chartres. Gaal. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. ideá-lis vagy ide-ális.. meggy-ből. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. stb. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. team. maga-san. Georch. Ecse-ren. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. hajt.. fe-udális stb. Azokat a szavakat. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Soós. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. „emóci-ó”. Sásd. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. a „haza-i”. ka-sza. hit-tem. lajst-rom. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. pró-ba. Heren-dig. Tallinn-nak stb. Kiss-nek. stb. háza-ik. fi-atal. Papp-tól. stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Brahms. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Pest. Be-rety-tyó. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. ba-tyu. 229. – Ez a szabály olyankor is érvényes.

ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. ost-rom. szity-tya. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. mar-xizmus. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. Féli-xé.). kamika-dzék. 226. ma-chináció. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. stb. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. stb. Gior-gio. csoport-tól. stb [Vö. Marx-szal. kilenc-kor. bri-dzset. 216. mint más többjegyű betűinket. Babi-tsé. pe-dzi. A fontosabb szempontok a következők. Nagy-gyal. megy-gyel. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Beö-thy [e. tá-dzsik. Mün-chen. ce-chem. ce-pha-lal-gia. A ch kétjegyű ugyan. illetőleg: Szél-lért. kulcs-csal. Fu-dzsi. 230. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Ugyanígy: játsz-szál. Ljub-lja-na. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. Coo-per. bóra-xos. adóssá-gok. lajst-rom.: var-ga] stb. edz-het. brin-dza. házun-kat. Ojszt-rah. Mon-taigne.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Me-xikó. de nem egy hangot jelölnek. Ily-lyés. A dz és a dzs többjegyű betű. Mah-ler. Szé-chy [e. Hosz-szú. Thewrew-köt. d). de egyetlen hangot jelöl. stb. Ma-dzsar. há-zunk. pe-ches. Veszp-rém. Gellért-től. com-pa-gnie. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. mahara-dzsa. 227. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. -vel és a -vá. köny-nyes. rongy-gyá. halan-dzsázik. Fuku-dzava. Ford-dal. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. arany-nyal. stb. 224. vonz-za. bratsz-ki stb. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. a) Az egy szótagba kerülő. lopó-dzott. Ing-rid. Bibera-chot. karszt-tá. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. az x pedig két hang (k+sz) jele. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli.: de-zső]. Kis-sék stb. ösz-sze. – A -val. züri-chi. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Pap-pot. or-chidea. f)] 228. fi-xet. Kodály-lyal. Hamburg-ban.: fara-gó]. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével..) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. Fi-scher. húsz-szor. kossu-thi. Ka-ra-džić. he-xameter. stb. Dosztojevsz-kij. c). Kos-suth stb. tele-xezünk. ész-szerű. de egyetlen jegyű. b)) 229. [Vö. tömb-ben. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Wa-shing-ton. Ale-xandra. Szabolcs-csal. tink-túra. bridzs-dzsel (ragos fn. adósságo-kat. metsz-szük stb. gyűrű-dzik. stb. móri-czos. Gi-gli. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. Thew-rewk [e. ennek elválasztásakor mind a sor végén. A latin betűs írású nyelvekből átvett. ódz-kodik. stb. ma-ximum. stb. Cze-tzet. Mar-xot. Bach-hal. War-gha [e. lán-dzsás. Boty-tyán. Ri-chárd. Fara-ghó [e.: tö-rök].: ben-cúr]. stb. Ezért úgy tekintjük őket. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. stb.: bő-ti]. ma-dzag. cou-lomb. ery-the-ma. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. refle-xek. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Balo-ghék. stb. mene-dzser. bórax-szá. temp-lom. pogy-gyász. lopódz-dzanak. akkor úgy választjuk el a szót. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően 66 . galy-lyak. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. pra-xis. (Vö. pszi-chológia. edz-dze. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ben-czúr [e. Kiliman-dzsáró. Chur-chill.: szé-csi]. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Baude-laire. Bo-lo-gna.

szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. Ped-ro. inst-ruktor. leg-erősebb. külön-élés. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. épp-úgy. lengyel stb. NA-TO stb. termosz-tát vagy termo-sztát stb. vírus-interferencia. ENSZ-ért stb. hol-ott. vas-út. ha elválasztásukra kényszerülünk. elektron-optika. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. nemcsak a problémát okozó helyen. leg-alább. Kis-ar (helységnév). de: meg-int (= figyelmeztet). demok-rata. Miche-langelo. NDK-beli. bekezdés stb. rek-lám. dél-után. stb. konk-rét. mind-egy. obst-rukció. Röl-tex. Az azonos alakú szavak között több olyan van. mind alap-. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Chris-tie. Kis-oroszi. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. b) A szóösszevonásokat. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. KISZ-esek. hón-alj. nem tekintjük összetételeknek. NOB. SZTK. egyszer-egy. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. prog-nózis. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. vagy-is. Fab-ri-zio. de: gép-elem (fn. SZOT. szak-avatott. francia. 231. ion-stabilitás. 234.). stb. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. stb. stb. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. meg-öl. stb. rend-őr. Ofo-tért. komp-resszor. inf-láció. Kö-zér-tig. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. stb. parag-rafus. stb. diszk-rét. Ma-va-dé. prog-ram. szét-üt stb. kis-asszony. pa-ragrafus vagy paragra-fus. egy-előre. angol. . Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. ELTE-re. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ‑MOSZ.) nyelvű többszavas kifejezés. kül-ügy. 232. 235.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Int-ransz-mas. van betoldva. 67 Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. kar-öltve. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Belg-rád. ugyan-is. as-piráns. kataszt-rófa. Magyar-alád. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. MLSZ. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. viszont-eladó. Dessew-ffy. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Bu-vá-ti. a másik összetett szó: me-gint (= újra). Bornem-issza. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. latin. Gas-cogne.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás szétválhatnak: cas-co. még-is. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. az ismertebb elő. Pál-ffy. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. MTESZ. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. tölgy-erdő. amelynek elválasztása kétféle. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. maest-ro. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. nem választható el: BVSC. stb. esp-la-nade. Zág-ráb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. Ke-ra-vill. ing-ujj. fi-lantróp. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Za-laegerszeg. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. zápor-eső. Shakes-peare. kivált szaktudományi munkákban. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. hogy az egyik szó az első. gépe-lem (ige). szind-róma. mondat.

Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. meg-állás. megál-lás. tranz-akció vagy tran-zakció. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. Lenin-grád. 237. extra-kromoszomális. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. víg-operai. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. Antark-tisz stb. Sok olyan idegen szavunk van. stb. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… …Nagy-Kevély… …nátrium-klorid… 68 (helyesírási szótárban) (helyesírási szótárban) (kémiai szakkönyvben) ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása . dez-informál vagy de-zinformál. para-frázis vagy paraf-rázis. milli-gramm. vas-utas. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 236. in-tranzitív vagy int-ranzitív. fela-dat. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. nemcsak a problémát okozó helyen. kivételesen. proto-plazma. nagy-atádi. im-produktív vagy imp-roduktív. 238.. stb. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. kilo-gramm. deci-liter. fel-adat. mikro-klíma. transz-urán. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. melo-dráma. ultra-projektométer. vígope-rai. nagyatá-di. anti-klerikális. vasu-tas. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. inter-akció. stb. preklasz-szikus. infra-struktúra. Tito-grad stb. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé./ (Az elválasztás) Az írásjelek→ . Ant-arktisz vagy An-tarktisz. pre-klasszikus.

A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 69 A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek ←Az elválasztás .. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. a kérdőjel... 245. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.). a kettőspont. a felkiáltójel (vö... Szóközt hagyunk a szavak. 96. 271.). valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 247.. 268–269..] A tulajdonnevek írása [154–201.) a kérdőjel (vö. 246.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. 266. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 281... a zárójel (vö.] A szóelemző írásmód [49–85.. 100. 270. 275... részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. 299.. 260–261.] A hagyományos írásmód [86–91... 271.] Egyéb tudnivalók [288–299. 250.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. 272–273. 240–242. 256–257. 243. 263.). egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 248. a gondolatjel előtt és után stb.. 274. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. 240–242.] A betűk [3–16. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. 299. Az írásjelek szerepe kettős. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.. 244... a nagykötőjel (vö. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 293–297.). 275.).. 264.] Az írásjelek [239–275. 256. a gondolatjel (vö. a vessző. a pontosvessző előtt.] Az elválasztás [223–238.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. a pontosvessző (vö. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a vessző (vö. 240–242... Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 253.). tagolódását... Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak./ Magyar Tudományos Akadémia (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. a kettőspont (vö. 290. 278.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 250.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] [1] 239. 262. 296–297.. 256. Részben a mondatok szerkezetét. 256. 248. 250–252...). Nincs viszont szóköz a pont. 247–255.. 256. 248.) .. 265...] A különírás és az egybeírás [95–142.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. az idézőjel (vö. 256.).).. a kötőjel (vö.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. a felkiáltójel. 250–252.). 258–259. 266–267.). Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. 266. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.

s. akár van kötőszó.) 242. Stb. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke.. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. kenyér. hogy úszik el a dinnyehéj. egy kérdő. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.vagy egy felkiáltójel (. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. ne üsse bele az orrát! Stb. aki még egy nyelven tud... úgy arat. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. legyen ő is Miska! Sokat késik.) A többieknek egy takaró is elég. . Ne várjunk rá tovább.!) A több felkiáltó. A mondatok végén a legtöbb esetben csak egy írásjel áll. [De vö. Stb. mi a baja. mint a gondolat maga. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. meg. s.) Az apja is Miska. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. minek neked kettő? Induljunk már. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. haza. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.) [1] 241. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 70 A mondatokat záró írásjelek 240. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. mégis fekete az utca. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. három pont és egy kérdő. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító.? vagy . Éj van-e. utasítást kifejező.. akár nincs: Régi igazság. Több írásjel használata csak az alábbi esetekben elfogadható: három pont (…). meg. Szeretném tudni. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. b) A tagmondatokat bevezető és. (A főmondat kijelentő. hiszen nem jön már. (A második tagmondat kijelentő.vagy kérdőjel nem elfogadható! (Azaz ilyen: !!!!!! és ilyen ??? nincs.és egy felkiáltójel (?!). vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít.) Érzed-e. Kértem. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. hogy azonnal menjen haza. vagy szemem világa veszett ki? Stb. hogy az és. / És mindnyájan várnak énrám. / néztem. Stb. A rakodópart alsó kövén ültem. – Közvetett felszólítást. hogy anyanyelvét is jobban tudja. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. és dühösen elrohant. / a téli éjszaka. c) Az egyszerű felkiáltó. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. hogyha késem.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. holnap indulhat! Figyeljétek. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Fehér lett. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. mint a fal. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. család. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem.) Folytasd ott. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el.

Hat több. elemek az első tagmondathoz tapadnak. ahelyett hogy stb. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. a port felkavarta. vagy szabadok? / Ez a kérdés. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. sás. meg. hogy derekuk ne törjön. 244. A rózsának.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 249. Stb. Ég és föld között lebegett.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. álmos. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. aszerint. káka lakják. ahelyett stb. 249. tinta. vagy kötőszókat): Tetszetős. és az emberek arcába vágta. ha azonos szerepű. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. stb. s. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. könyv. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. aszerint hogy. Cselekedj ahelyett. Stb. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. (Ilyenkor a több nem ragozható. Több mint öt évig élt külföldön. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. Ha azt akarjuk jelezni. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. pont. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. mint öt. nyáron is azt hordta. vagy kötőszó áll. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. 71 A mondatrészek közötti írásjelek 247. / Esküszünk. nagyot alkotni. illetőleg háromszor kezdtük újra. becsületes.. mint a tavalyi. d) alpont. anélkül hogy pihent volna. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. elé is pontosvesszőt kell tenni. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. olvas. – Ha azonban az anélkül. [De vö. Stb. [De vö. . Elhibázott. szorgalmas. mint ötöt stb. Szeretett volna valami újat. ír. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. egyre jobbat akarunk. d) Ha azonos mondatrészek között és. (Ilyenkor a több ragozható: többet. Cselekedj. 245. Stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. b)] A hasonlító több. de helytelen elméletet agyalt ki. eléjük nem teszünk vesszőt. Kétszer. furcsa árok. vagy ha jelezni óhajtjuk. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Stb.) d) Az anélkül hogy. 246. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. lelkes. szépet. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. Stb.. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. s. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. ceruza. Stb. meg. / Pocsolyás víz. hogy pihent volna. hogy tétovázol! Stb. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. égesd el! Stb.

Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Egész nap az erdőt járta. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. a leány. a feleségével együtt. stb. s. Stb. Stb. az irodalomtudomány doktora. Stb. rossz is. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Sem testem. fokozatot. Aztán elővette a bicskát. Se pénz. városunk díszpolgára. 249. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. meg. Szép Izabella SZOT-díjassal. János maga is ott lesz. Kertjük díszét. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. nagyokat lélegezve. [De vö. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Stb. [De vö. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. a tőszomszédomat kereste. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. az élet anyját… Stb. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Dömötör Béla. sem lelkem nem kívánja. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. rangot jelentő. Stb. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Maga János is ott lesz. stb. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth 72 . a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. a lámpa mellé tette. vagy kabátot! Stb. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Ma reggel nagy eső esett. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. Hol ehhez. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. kapdos. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Mózes Pált. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. 248. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Kossuth-díjas írónőnknek. varrni tanult. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. Kállay Imre kandidátusé. népköztársaságunk nagykövetét. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. és szegény nővérére. egy öreg diófát. az állami díjas mérnökkel. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. b) alpont. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. c) Ha a kitüntetést. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. meg a zöldpaprikát. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Lehet jó is. minősítést. az éjszakai vihar kidöntötte. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. búsak. se posztó. vagy azt választhatod. 247. Kálmán Etelkát. majd jóízűen falatozni kezdett. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. furcsák. Stb. hol ahhoz kapott.] e) Ha az és. A sok pásztor mind muzsikál. beszélget stb. illetőleg: Kovács Tiborral. Stb. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. felszabadultan. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. és a beszédben szünet van közöttük. hátravetett mondatrészeket vezet be. A község tanácselnökének. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. álldogál. meg a kenyeret. meg a szalonnát.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Mivel a felsorolások végére tett stb.

mint mérnököt. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. amit javíttatni vitt. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. a baleset tanújaként. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Bátyámat. les. Stb. áteveztünk a túlsó partra. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. nem tud eljönni. 271. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. imádott / Jankóm… Most veszem észre.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. [De vö. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. 249. 243. (Vö. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. az írásjelet a közbevetés után. de író lett. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. fagy. névszók is (pl. (De vö. István. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a műszakiakhoz osztották be. Ha a közbevetett szó. c). Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. mint említettem. beteg lett. Kiszaladt az udvarra. 250. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Stb. kabátját magára kapva. hohó! mind. -ve és a -ván. / Csúnya hazugság volt. Stb. [De vö. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. nyom). gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. előbb hagyta elmenni a teherautót. sajnos. 271. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. megint késett. csak még a magnója hiányzott. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták.) . 251. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Sok megszokott holmiját becsomagolta. vesszők. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. hazugság. Stb.) Stb. persze. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Stb. 252. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Stb. Stb. 73 A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. amit mondtam. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. többször is kihallgatták. Stb. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Péter. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba.] e) A -va. ezt a közbevetett mondatot vesszők.

a kötelességedet? Stb. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. ha úgy emeltük ki. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. és kisbetűvel kezdjük. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. hogy „testileg. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. Stb. „Ó. az örökre élni fog. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. 254. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. Az olyan önálló. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. és kisbetűvel kezdjük. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. rongyban. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. 255. mint farsangi plakátok. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. Stb. tehát gondolatjelek közé tesszük. – Ezt ledöntheti / Erőszak. Stb. Stb. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. eléje is.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. Stb. 257.” Stb. szellemileg egészséges. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Az idézés 256. de idegenen sohasem. barátaim. Stb. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. rátérünk a dolog lényegére. Stb. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. mondat értékű kiemelt megszólítások után. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. édes fiam.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A megszólítás 253. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be.” Stb. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. (Vö. gondolatjellel kapcsoljuk. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. amire ne lennék képes a gyerekeimért. 74 . edzett nemzedéket neveljen”. „Még kér a nép.” Stb. 149. / ha süvít a böjti szél. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Tudod-e. Sándor. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. Az idézet végére. hogy nincs az az áldozat. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Stb. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük.

Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. a). 256. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Stb. de elfáradtam! Stb. szállóigékhez. magyarázó. – Sok a teendőnk. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. messze szálltak! Stb. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. gondolatjel van előttük.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. – Maga itt volt. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. [Vö. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. haj. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. – Ne higgy neki! – támadt rá. utánuk viszont nincs. ezeket gondolatjelpár fogja közre. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. – Ugye. jelszókhoz stb. illetőleg elé. 75 Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. csak itt lenne már! Jaj. hé? Fiatalságunk évei. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. . Reménykedve kérdezte: – Ugye. eszem a lelked! Hova megy. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. nem használunk idézőjeleket.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 258. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Hova a pokolba? – Maklárra. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Ha közmondásokhoz. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. b). – Kik jártak itt? – faggatta tovább. 259. ha a mondat hangsúly. sarkigazságokhoz. hogy kisemmiztek. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. kiegészítő megjegyzést fűzünk. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. aranyat lel – tartja a közmondás. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. láthatta. hanem gondolatjeleket szokás használni.

[Vö. 103.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. stb. [Vö. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. stb. Kazinczy-verseny. -szerelő és -javító üzem. Stb. irul-pirul [vö. csihi-puhi. néha-néha (vö. 76 . merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Arany-patak-völgy (vö. 102. Csepel-sziget. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. Érd-Ófalu (vö. a)]. össz-szövetségi.. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. tej-. b)]. szoba-konyhás [vö. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. rokon-őrtüzek stb. rendszerint csak az utolsó. 289. hidegvíz-csap [vö. József Attila-díj. tizenegyezer-huszonnyolc stb. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. 177. ott-tartózkodás. 10-12 (éves). foszforműtrágya-gyártás (vö. (Vö. amelyekben a tagok. 178. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. 179. b).) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. Anna-Panna [vö. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. stb. bel. Holt-Tisza. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. József Attila-díja. 131. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. zöldség. rövid pihenőt tartott. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. nem indult útnak. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. süt-főz.). mérkőzést). stb. ki-be ugrál. a)]. a)] b) A szóismétléseknek. Mann-né. i) Mind a betűkkel. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. 158. gizes-gazos (vö. könyvritkaság-gyűjtemény. 101. szótárban). a)]. Konkoly-Thege stb. illetőleg a szóelemek határán három azonos. b)]. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Balassi-strófás. Szokatlan. Kál-Kápolna. a)]. francia–spanyol (határ). vissza-visszatérés. gyémánt-hitemet.). illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Vas Mihály-hegy (vö. Rohonci-Arany-patak. s mikor egy forráshoz ért. d)]. 265. szakos) stb. de mert hideg volt. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. Nagy-New York. 139. 139. Széll-lel. 262. 140. stb. Cseh–Morva-dombság. 97. édes-bús. stb. 98. 138. c)]. unos-untalan (vö.és külkereskedelem. nyolc-tíz (napra). orrán-száján. örökkön-örökké. le-föl sétálás [vö. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép.. b)].).). Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). Magyar–Szovjet Baráti Társaság. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 168–169. (Vö. dimbes-dombos. 263. [Vö. (láttam az) angol–brazilt (ti. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. gépgyártó. 5-6 (darab).és gyorsíró. meg-megállt. köd-gubában.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 261. 176. Osztrák–Magyar Monarchia. szövő-fonó ipar [vö.és gyümölcsfelhozatal. 139. sírva-nevetve [vö. stb. német–franciás (ti. 62. kő-iszonyatját.).. 103. olasz–német (mérkőzés). Hívták. 94. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. stb. bogáncs-szívem. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. 100.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi.).

b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. betű. stb. 217. az MTA-tól. Apollo–11. (vö. Illyés Gyula-féle. rövidítésekhez. stb. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle.-be jár. TU–154-gyel. az első–negyedik osztályban. 171. A ragokat. 179. Három pontot használunk akkor is. stb. 200. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t.). a 15. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. (Vö. / Ami immár közelebb van… stb. Bp. dzsessz-szerű. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. tavasszal–nyáron. (Vö. stb. stb. 280. kelet–nyugat irányban. ploieşti-i stb.-en. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. 264. Frankfurt am Main-i. Bonn-nál [vö. budapest–bécsi. 217. / ez a mi munkánk… Respublika. a jeleket.és számjelzése között: T–34.vagy szó. Karlovy Vary-i. betűszókhoz stb. tavaszi–nyári. az I–IV. 753 – i. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. 67-es. Meggondolni háborítlan. [Vö. (Vö. [Vö. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. évi. a toldalékokat: 4-et. osztályban. a IV. Ménesi út 11–13. Wittmann-né [vö. Petőfi-szerű stb. 80%-os. e. 141..) – De: a 128–9..-en. néma) betűre és a bonyolult. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. a)] . T–34-es. §-ban. szótárban). [Vö. 94. 94. 20-án. 286. TU–154. 164. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. Omega-féle (időmérők). június–júliusi. 164. 456. c)].. mérkőzésen) stb. stb. Szojuz–14-ben....) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). Bonn-nal. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Glasgow-ban. 1983–1984. 163.. Apollo–11-es. 16. (a) Videoton–Haladáson (ti. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. 19-szer. 1914–18-as. aug. az első–negyedikben. stb. c)]. sz. 12-t. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. kelet–nyugati. az I–IV. Duna–Majna–Rajna-csatorna. puff-féle (vö. New York-i. Népszabadság-beli (cikk) stb. Rousseau-nak. Leonardo da Vinci-s. Montreux-ig. 77 Toldalékok kapcsolása 265. 265. 62. a tavasz–nyár folyamán. 1848–49-ben. stb. lapon. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. 141.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. a 128–9. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. 100 °C-on. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. Szojuz–14. New York-szerű.-ben. június–július hónapban.).25-kor. 1981–1985-i. 217. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. írásjelekhez. [Vö. stb. 6%-kal. voltaire-es. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs.

) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. utalásban. versszak. s utána mondat kezdődik.. 293. 278.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. cikkeknek stb. stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. munkaverseny. stb./ vassal. Sor végén. 290. te-kint stb.) 268. (De vö. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. dolgozatok.. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. Petőfi: János vitéz. özv.). 267. A könyveknek. (Vö.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. 1983. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 15. Stb. kerület stb.. A hírlapok. 269. fejezetek címe. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. (Vö. Bp. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. katalógusban stb.) 272./ ot stb. folyóiratok. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. a végére pontot teszünk: A személyes névmások. Stb. költői művek. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. Arany: Toldi. 199. (Vö. kb. tárcsás boronákkal stb. hazám! Stb. a SZOT. Stb. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. amelyeknek hangulati velejáróját. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. 282. jövőkutatás../ nak. cikkek. könyvek. értekezéseknek. 271. költői műveknek. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. IX. 252. Dumas.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 78 Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266.. évi. Stb. (Vö.. III. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra.) 270. – Ha azonban a cím szövegben van. értekezések. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar . felsorolásban. du. A kijelentő mondatban megállapítunk. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. kombájnokkal. tervhivatal stb. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk.

1. e)]. stb.) – Az öt. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. 289. 291.23 (egy egész huszonhárom század). valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. ←Az elválasztás . a tört szám stb. jele ~ az ismétlődés. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.) 274. com/ forum/ topics/ irodalom-klub-nyelveszet . (Vö.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. [Vö. Stb. (Vö. 3°-kal stb. illetőleg a megfelelés jele A százalék. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 199. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + – · : = az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele § . §-ban. b)] 275. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. 79 a paragrafus jele /. 265.6 (harmincnyolc egész hat tized). a 6. fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele * ” ’ ° % a százalék jele / a vagylagosság. ning../ (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Hivatkozások [1] http:/ / 4dimenzio.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek versei”-ben.

a Mahart. kiejtve Budapest..] [1] 276.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 80 A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók ←Az írásjelek . k. az MTA. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. stb.] A tulajdonnevek írása [154–201.] A betűk [3–16.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. az Áfor.] A hagyományos írásmód [86–91. km kiejtve kilométer. kiejtve utca.] Az elválasztás [223–238. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). .] Egyéb tudnivalók [288–299. (= a felelős kiadó). a szerk./ Egyéb tudnivalók→ Magyar Tudományos Akadémia (A rövidítések és a mozaikszók) A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. (= az idézett mű). az szb. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. m.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. stb. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. (= az igazgatóhelyettes).] A szóelemző írásmód [49–85. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek..] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A különírás és az egybeírás [95–142. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. Bp. a tsz. a f.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. az OTP. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. stb. az i. (= a szerkesztő).] Az írásjelek [239–275.

é. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. n. N (= newton).és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). ol. Ft-tal (= forintot. ÉNy (= északnyugat). nagy tömegben fordulnak elő. ú. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). r. é. v (= sebesség). D. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. ÉK-en (= északkeleten). (= magasföldszint). (= Debrecen). Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. délben érkezünk. lexikonokban stb. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). rkp. m. káliummal). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. (= rakpart). (= Boldog új évet kíván). a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. Sok rövidítés azonban a kis. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). (= magyar). Cl (= klór). a vegyjeleket: S (= kén). (= Székesfehérvár). Mo. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. K (= kelvin). rég. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. kb. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. 279. ker. (= parancsnokság). v. (= december). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. k. rég (= régies forma)..-ban (= utcában). ALAPTERÜLET: 100 m². NB. HTSz. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). (= nota bene!) stb. húszan leszünk. m. (= alatt. mfszt. gk. Stb.-kivonat stb. dec. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). Y. sin (= szinusz).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. 279. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. 278. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. 280. (= gépkocsi). s. Na (= nátrium) stb. forinttal). K-ot. Ft-ot.. vö. (= saját kezével). (Vö. k. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. stb. Celsius-fokos) stb. Celsius-fokkal. az égtájak rövidítését: D (= dél).) mellől is elhagyható a pont.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. ol (= olasz) stb. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. MW (= megawatt). pság. CS (= Csehszlovákia). Szfv. °C-os (= Celsius-fokon. jelekhez stb. N. uaz (= ugyanaz) stb. (= s a többi). (= körülbelül). i. K-mal (= káliumot. km (= kilométer). (= Salgótarján) tb. stb. jelekhez stb. 278. NL (= Hollandia). stb. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: . (= mint vendég). az elő. (= általános). négyzetméteres). ha szótárakban. (= év nélkül).és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. fszla. 282. (= Magyarország) stb. k. Rbl (= rubel). 282. Kb. Salg. B. sz. (= című). °C-on. m2-es (= négyzetméterenként. 282. (= New York) stb. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. m. ( időszámításunk szerint). cm (= centiméter). a mértékegységek jelét: g (= gramm). A rövidítésekhez. hl (= hektoliter). (Vö. stb. (= római katolikus).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). (= annyi mint). 281. (= vesd össze!). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). (Vö.. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.-nek (= kerületnek).A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 81 A rövidítések 277. °C-kal. ÉK (= északkelet). stb. m2-enként. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. alsó). Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén).

bp. A á. dag dl dm DNy Dr. áll. ÉNy érk. °C c. ú. é. k. é. dr. v. dec.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 82 a. D db de. du. alatt. a. ápr. cm cm2 cm3 csüt. m. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent .-i B. f f. E Ft É ÉK em. DK dkg v. aug. bar Bp. évf. ált.

i. Ifj. júl. f. ill. é. hó ford. id. v. ker. J jan. év febr. sz. f. igh. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület . h. ifj. felv. hiv.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 83 f. folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. isk. jegyz. i. h. fszt. e. i. fej. Id. kb. h h. i. ind. v. K K k. ig. m. Ft g gimn. f. fszla. hl honv. jún.

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

84

kg kk. km km2 K. m. f. köv. krt. l l. l. ltp. m m. m. M Ft m2 m3 máj. márc. mb. m. é. megh. min min. mm Mrd Ft N NB. N. N. nov. ny. Ny o. okl. okt. olv.

kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt, mint fent következő körút liter lap lásd! lakótelep méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd!

Özv. v. özv. özvegy p. Pa pont pascal

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

85

(P. H.) pl. pu. r. s s. k. stb. sz. sz. szept. szerk. Szt. szül. t t. tc. ti. tvr. u. ua. ui. Ui. úm. ún. uo. v. V vö. vsz. W X. Y.

pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette, szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául

A mozaikszók
283. A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat), KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt), NDK (= Német Demokratikus Köztársaság), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség), TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók Szovjetszkovo Szojuza), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) stb. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör) stb. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, téesz, tévé stb. 284. A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat), Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet), Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat), Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat), Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala italiana), Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV, ALITALIA stb. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem), gyes (= gyermekgondozási segély), kisker (= kiskereskedelem), kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo), radar (= radio detection and ranging), szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor) stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. 285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront), ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete), NATO (= North Atlantic Treaty Organization), LSD (= lizergsav-dietil-amid), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat), Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. 286. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tmk-ban, a tsz-szel, tbc-s, tv-zik (v. tévézik), DNS-sel; stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli, KISZ-es, MAFC-os, TDK-s stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb. (Vö. 29.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél, a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója, kolhozban, telexszel, telexezünk; stb. De értelemszerűen: a Keravill-lal, az Elzett-től stb. (Vö. 94.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves, fényszövbeli, komszomolista stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák, a Hungexpónál stb. 287. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:

86

stb. kéthetenként stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. szb-titkár. másrészt akkor.. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. TDK-dolgozat. SZOT-üdülő.] A hagyományos írásmód [86–91. UEFA-torna. A számokat írhatjuk betűkkel is. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. tv-közvetítés.] A szóelemző írásmód [49–85.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. ←Az írásjelek . névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. százezer..] Az elválasztás [223–238. arra nincsenek határozott szabályok. 5 órakor.] Egyéb tudnivalók [288–299.. Ofotért-üzlet. 289. Fényszöv-laboratórium. mérték./ Magyar Tudományos Akadémia (Egyéb tudnivalók) Egyéb tudnivalók A számok A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. Hogy mikor használunk betűírást.. Áfor-kút.] A tulajdonnevek írása [154–201. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. ezer./ (A rövidítések és a mozaikszók) Egyéb tudnivalók→ 87 A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók ←A rövidítések és a mozaikszók . pont szól. tévéközvetítés stb. URH-adás. Alitalia-iroda. ha a szám toldalékos alakban. mikor számjegyírást. tízmillió stb.] [1] 288. trafótekercselés stb. ezernek. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. hatvan után. 3 Ft 50 f. pénzösszeg. OTP-kölcsön. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. A számokat a következőképpen tagoljuk.] Az írásjelek [239–275. tsz-tag. 15 méter szövet stb.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. másrészt az időpont. számjegyekkel is. 65 téglát stb. tízféle. . húsz.] A különírás és az egybeírás [95–142. harmadmagával. téesztag.] A betűk [3–16.

XI. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. nov. 20 611. a v. kötet v. 12. stb. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. VII. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3.. III. 4. nyolcszázkilencvenhat. az öt. 1983. IV/3-as körzet. NB I. Rákóczi Ferenc. 2500 Ft stb. A v. A keltezés 293. a Tutaj u. háromnegyed négyre stb. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. század. 1848. Béla. 5 602 164. márciusban. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. XIX. s a jelzett szó főnévi értékű.-ba jár. harmincnyolc egész egy tized stb. század v. 38 tanuló. március 9. vö. hatvankétmillió stb. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. de: 1848 márciusában (vö. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. sor. stb. II. XVI. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. IV/A osztály. osztály.) 291. agyideg. a 10. XI. kongresszus stb. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. a napot mindig arab számmal írjuk. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 28. 37. ha az ezres után a szám még folytatódik. (A keltezés e tekintetben kivétel. 16. oldalon stb. 365 nap.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. III.16. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. 8. 1983. osztály. kerület. Egyébként egyaránt helyes: 3. a 10–12. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 9710. IV. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. 2. IV. de: 20 611. két harmad. A római számok visszaszorulóban vannak. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. 4/a osztály.. – Kétezeren felül. évi. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 28. 292. osztály. 296. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. ágyéki csigolya stb. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. a 8. illetőleg jelölhető római számmal is.) .. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 5826.-nak futott be. IX. november 28. stb. 3. Terjedőben van a pontok nélküli. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. 28. 11. 1978. 4. 295.413. s utána pontot teszünk. kötet. 1983. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm.5. ötvenháromezer.-ben stb. fél tizenkettőig.-kel. tizennégy. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. háromnegyed óra múlva stb. arab számmal is. stb. Petőfi u. ezerhétszázhetvenkettő. Gergely. 1983. 353 864. ezeket is közzel tagoljuk: 21 4 12 9 126 210 305 258 88 290. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. s utána pontot teszünk.

de: 1918 folyamán (vö. 1848. Más esetek 298. 296. március–áprilisban 1919. de: 1918 októberének végén (vö. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. vagy: 1983. 1983/84. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. április 4-ig vagy 4-éig. és 31.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1848. 1944/45 nehéz telén stb. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: . október folyamán. október havában 1918. 1-jéig stb. Az elseji v. 15-én. 295. 1-jei. v. között. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 295. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. márc. 12-től vagy 12-étől.) stb. XIX–XX.) 1918. őszi. elsejéig stb. század 1944. 295. áprilisi 1983. december 20-a és 31-e között. elsején. október végén. stb. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Az elseje. 297. század v. évi 1983–1984. Magyarország 1514-ben.) 1945. december 10-e óta stb. december 20. tavaszi–nyári 1918. december 10. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 295. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. de: 1983. óta. 1983/1984. v. de: 1983. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 89 1867 és 1896 között stb. 1918–1919 forradalmai stb. 1-jén. de: 1944 őszén (vö. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. Ha a napok sorszáma után névutó következik. évi 19–20. 1983–84. v.

Rákóczi út 28/A II. 20 4024 3500 A folyamatosan. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. Budapest VII. 10. 10/B 1072 Szekszárd. 10. 10/B Budapest VII. 2700 299. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg.35-ös stb./ (Egyéb tudnivalók) .. em. 4–6. II. Rákóczi út 28. egy sorba írt lakáscímeket. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb.35-kor. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII.. 10. Pf. Rákóczi út 28/A II. ←A rövidítések és a mozaikszók . ker. Kadarka u. 6–8. em.35-ig. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. II. kerület..35 stb.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 90 Mátyás Antal Debrecen Kis János Miskolc Csapó u.

Burumbátor. Vadaro. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás  Forrás: http://hu. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/A betűk  Forrás: http://hu. Dhanak. Gubbubu.wikisource.org/w/index. Őszapó A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu.wikisource. Dhanak. Dhanak.wikisource. FBöbe.php?oldid=75220  Közreműködők:: Adam78.org/w/index. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Előszó  Forrás: http://hu. Burumbátor.php?oldid=77423  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu. Dhanak. Dhanak.wikisource. Gubbubu. FBöbe. Dhanak.php?oldid=26842  Közreműködők:: Adam78.php?oldid=77393  Közreműködők:: Adam78. 4 névtelen szerkesztés . FBöbe.org/w/index.wikisource.wikisource. 6 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód  Forrás: http://hu. Gubbubu.org/w/index. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód  Forrás: http://hu. Gubbubu. Mathae.php?oldid=73912  Közreműködők:: Adam78. OsvátA.org/w/index.wikisource. Phurtoo. Csega.wikisource.php?oldid=78969  Közreműködők:: Adam78. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók  Forrás: http://hu.php?oldid=40688  Közreműködők:: Adam78.wikisource. Wutsje. FBöbe. Dhanak. Zlajos. Zlajos. Gubbubu. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók  Forrás: http://hu. Dhanak. Dhanak. Fekist.org/w/index. FBöbe.wikisource.org/w/index.org/w/index. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek  Forrás: http://hu. Dhanak.org/w/index. FBöbe.php?oldid=26841  Közreműködők:: FBöbe.org/w/index.php?oldid=75058  Közreműködők:: Adam78. Vadaro. Peyerk.php?oldid=74435  Közreműködők:: Adam78. 27 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu.php?oldid=74635  Közreműködők:: Adam78.org/w/index. FBöbe. FBöbe. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók  Forrás: http://hu. Samat. FBöbe. FBöbe. BRUTE. FBöbe. Gubbubu.php?oldid=78828  Közreműködők:: Adam78. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás  Forrás: http://hu.org/w/index.org/w/index. Dhanak.wikisource.wikisource. Dhanak.wikisource. Gubbubu. 18 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód  Forrás: http://hu. Dhanak.php?oldid=76018  Közreműködők:: Adam78.php?oldid=74128  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu.Szócikkek forrása és közreműködői 91 Szócikkek forrása és közreműködői A magyar helyesírás szabályai  Forrás: http://hu.php?oldid=76302  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. FBöbe.wikisource. Gubbubu. FBöbe.org/w/index.org/w/index. 10 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk  Forrás: http://hu. Burumbátor.wikisource.php?oldid=74289  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu. OsvátA. Gubbubu. Burumbátor. Gubbubu. Burumbátor. Burumbátor. Gubbubu. Zlajos. FBöbe.wikisource. 1 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód  Forrás: http://hu. FBöbe. CsGábor. Zlajos.org/w/index.

0 Unported //creativecommons.Képek forrásai.org/licenses/by-sa/3. licencei és közreműködői 92 Licenc Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0/ .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful