A magyar helyesírás szabályai

MTA 1985

A PDF-et a nyílt forrású mwlib eszközkészlet generálta. Lásd a http://code.pediapress.com/-ot további információkért. PDF generated at: Sun, 12 Feb 2012 17:31:11 UTC

Tartalom
Szócikkek
A magyar helyesírás szabályai A magyar helyesírás szabályai/Előszó A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók A magyar helyesírás szabályai/A betűk A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1 3 5 6 12 18 27 29 30 41 43 59 64 69 80 87

Hivatkozások
Szócikkek forrása és közreműködői 91

Szócikk licencei
Licenc 92

A magyar helyesírás szabályai

1

A magyar helyesírás szabályai
A magyar helyesírás szabályai Magyar Tudományos Akadémia

Tizenegyedik kiadás Második (változatlan) lenyomat Akadémiai Kiadó, Budapest 1985

Bevezetés
Az alábbi lapokon tartalma található meg. A különálló lapok a fejezeteket alkotják. A tartalomban a fejezetek mellett láthatók a bennük szereplő pontok tartományai, ezzel segítve adott pontok megtalálását.

Forrás
Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból [1] származik. Elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. A dokumentum másolással került ide, emiatt bizonyos formázások elvesztek. A formázásokat kézzel állították helyre. FIGYELEM! A Wikiforrás és a Wikipédia szerkesztői nem vállalnak felelősséget a kiadott és az itt megjelenő példány közötti esetleges véletlen különbségekért.

Tartalom
• Előszó • Szabályzat • Általános tudnivalók [1–2.] • Írás és helyesírás • A magyar helyesírás • A betűk [3–16.] • A magánhangzók írása • A mássalhangzók írása • Az ábécé • A betűrendbe sorolás • A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] • A szótövek írása • A toldalékok írása • A szóelemek elhomályosulása • A szóelemző írásmód [49–85.] • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód • A hagyományos írásmód [86–91.]

] • A szótagolás szerinti elválasztás • Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása • Az írásjelek [239–275.] • A különírás és az egybeírás [95–142.] • A szóismétlések írása • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek.] • A kis kezdőbetűk • A nagy kezdőbetűk • Egyéb esetek • A tulajdonnevek írása [154–201.A magyar helyesírás szabályai • Az egyszerűsítő írásmód [92–94. valamint az ikerszók írása • Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása • Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek • A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] • A rövidítések • A mozaikszók • Egyéb tudnivalók [288–299.] • A számok • A keltezés • Más esetek A szótár és a tárgymutató itt nem található meg.] • • • • • • A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek 2 • A kitüntetések és a díjak neve • A címek • Tulajdonnevek köznevesülése • Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. .] • A magyar írásmód szerinti írás • Az idegen írásmód szerinti írás • Az átírás • Az elválasztás [223–238.] • A mondatokat záró írásjelek • A tagmondatok közötti írásjelek • A mondatrészek közötti írásjelek • A szövegbe ékelődést jelző írásjelek • Szavak és szórészek közötti írásjelek • Toldalékok kapcsolása • Egyéb írásjel-használati tudnivalók • A rövidítések és a mozaikszók [276–287.

Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Mégis célszerűbb volt megtartani. mert nehéznek vélik. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. időszerűvé tette. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. oszk. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. . a nyelvi tudományban új nézetek. 1954. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. s ezért elszigetelődnek. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. 1954 óta mind beszélt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek.. hogy a helyesírás állandósága. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató.A magyar helyesírás szabályai 3 Hivatkozások [1] http:/ / mek. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. Az a minden irányú fejlődés. hu A magyar helyesírás szabályai/Előszó . hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. a 10. az iskolai oktatás kiterjesztésének. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják.. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. és felmérték. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. mint bármikor ezelőtt. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. amely társadalmunkban így is végbement. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. módszerek jelentkeztek. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek./ Magyar Tudományos Akadémia (Előszó) Általános tudnivalók→ Előszó Helyesírási szabályzatunk 10. Egyes személyek. ha szünet nélkül gondozzák. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. az az életünk alapjaiig ható változás.

április 24-i ülésén megadta. a nem közismert. – Bár a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. Annak ellenére. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. A címszók után következő. és róluk véleményt nyilváníthassanak. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. Így lehetett a 11. helyeselhető írásmódokat. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait.).. törekedtek. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásban csak az. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Ebből az is következik. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. . hogy a tervezeteket sokan megismerhessék.és Irodalomtudományok Osztálya elé. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. Számos esetben lehetőség nyílt arra. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. szabályzatunk 11. a 10. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. kiadásbelinél. A szabályokra. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. utalószámok hívják fel a figyelmet. Ezzel lehetővé tették. csak kevés szó írása módosult. a betűrendbe sorolást. az alakváltozatokat. áttekinthetőbb. ésszerűbb a 10. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. de ezek tagolása.A magyar helyesírás szabályai/Előszó Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. gazdasági./ (Előszó) Általános tudnivalók→ 4 . a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. főként a 10. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek.

illetőleg az ezt tükröző. a) Írásunk betűíró rendszerű.. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől.] Egyéb tudnivalók [288–299. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. .] A különírás és az egybeírás [95–142. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.] [1] 1. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. rögzítő és irányító szabályrendszer.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] Az írásjelek [239–275. Helyesírásunk betűíró.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. A magyar helyesírás 2.] A betűk [3–16.A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 5 A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók ←Előszó .] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit./ Magyar Tudományos Akadémia (Általános tudnivalók) A betűk→ Általános tudnivalók Írás és helyesírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. c) A magyar írás hangjelölő. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. stb.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik.] A szóelemző írásmód [49–85. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak.] A hagyományos írásmód [86–91.] A tulajdonnevek írása [154–201. latin betűs.] Az elválasztás [223–238. szemben az olyan írásokkal. hanem hangokat jelölő betűk.

10. Dzs.] A betűk [3–16. c.] A szóelemző írásmód [49–85.. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. r. sz. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük.. Gy. stb. A magyar betű vagy egyjegyű. Mind kézírásban. 8./ (Általános tudnivalók) A betűk→ Hivatkozások [1] http:/ / en. zs. 5. Ő. stb. wikipedia.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók 6 ←Előszó . azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. v.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287./ Magyar Tudományos Akadémia (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ A betűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. gy.] Az elválasztás [223–238. ő. azaz egyetlen írásjegy: e.. dzs.] [1] 3.] A hagyományos írásmód [86–91. í. org/ wiki/ Sablon:szabályzat-nav A magyar helyesírás szabályai/A betűk ←Általános tudnivalók .] Az írásjelek [239–275.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. R. vagy többjegyű.. ü. Zs. dzs. á.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. b.. C. zs.] Egyéb tudnivalók [288–299. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. s. r.] A tulajdonnevek írása [154–201. és vannak nagybetűink: A.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.) . ty. stb. (Vö.] A különírás és az egybeírás [95–142.

A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. TILOS A DOHÁNYZÁS. Óbuda. A mássalhangzók írása 7. e. o. ggy. aggot. űr stb. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. f. [De elválasztáskor: locs-csan. (mondat). lly.. 226. Ürményi. n. kk. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. t. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. kér stb. ss. é. dz. 9. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. z: pálma. k. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. szikes. ú. kellett stb. ddzs. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 7 A magánhangzók írása 4. [Vö. húr. Izland stb. cc. ó. ssz.. l. zs: batyu. r. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. lódít. ff. hh. 5. Dzsingisz. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért koros – kóros – kórós stb. CSKP. Szolnok. Ázsia.vagy többjegyű. 6. p. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. í. díszszemle stb. fejtegetés. közül. mm. ny. i. iparkodik stb. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. zz: add. nyolc. rr. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. Új Írás stb. c. d. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). g. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. Zsolt stb. h. mint a kisbetűkre: Ökrös. ly.. stb. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). dd. stb. Mássalhangzóinkat egy. ll. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. Stb. csökönyös stb. fénynyaláb. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. tt. GYSEV stb. gg. jj. ü: ceruza. asszonnyal stb. Vereb – veréb – véreb stb. ö. vö. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. f). illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: . a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. vv. 283. asz-szony-nyal stb. gy. j. s.] 8. nn. nny. u. tty. m. ő. hős. pp. sz. eddzük. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. v. zzs: loccsan. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. edz-dzük. 227. ű: játék. Nyár van. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. ty. egy részük ékezet nélküli. ddz. Őze stb.

87. F. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. Sz. piaţa [e. z. Ű. l. E.: nim] német: Schäfer [e. Ó. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. H. R. Nîmes [e.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 8 hal – hall len – lenn eset – esett hason – hasson feje – fejje orom – orrom megy – meggy stb. o. b. z. O.: verter] olasz: Bologna [e. S. w. M. ú. D. Ú. Í.: vér] eő = ö: Eötvös [e. B. ű. Ó. R. zs. NY. p. (Vö.. Í. V. É. Werther [e. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. É. ny. e. n. Cs. 157. dzs. Ö.) 11. TY. T. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. I. u. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. w = v: Wesselényi [e. K. DZ. K. Ty. piranha [e. Zs. t. í. (Vö. C. D. g.: sós] ch = cs: Madách [e.) 12. Á. W. J. O. ó. N. Ü. quattrocento [e. v. C. r. pont tartalmazza. Dz. J. U. Á. G. Dzs. zs.: veselényi] stb. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. ly. LY. Z. M. DZS. .: józsika] th = t: Csáth [e. k. P. Ű. T. ty. á. Az így kialakult 44 betűs magyar ábécé: A. U. Q. 8. Az ábécé 10. 15. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. … P. Y. Y.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. CS.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Zs. F. d. q.: séfer].: piránya] román: Tîrgovişte [e. gy. Z.: grinics]. x. V.: skoda] francia: Eugène [e. dz. Ö.: gimarajs]. alakjuk a következő: A. Gy. pont szól.: özsen]. Ly. N.: pjácá] szerbhorvát: Đurić [e. sz.: kölcsei] stb. ö. ő. h. 3. Ü. G.: gál] eé = é: Veér [e. Régi. joule [e. X.: dvorzsák].: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. é. m.: cucor] s = zs: Jósika [e. 13. Ny. H. j. Q.. E.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. 5. f. W.: madács] cz = c: Czuczor [e. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. Ő. R … V.. I.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. c. cs. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.: török] oó = ó: Soós [e. kasza – kassza stb. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. L. ü. Z.: tirgovisté]. w-t. ZS. Ú. y. r … v. SZ. Ő. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. i. B. GY.: gyúrity]. P.: bolonya]. L.: takács] y = i: Kölcsey [e. Škoda [e. s. X. Živogošće [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. (Vö. S.

(Vagyis: bb = b + b. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata dac domb duzzog dzsem Dzsungária Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Csepel stb. A fontosabb általános szabályok. ggy = gy + gy. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. rr = r + r. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. illetőleg keressük meg: acél kettő remény cukor Nagy sokáig csók gép nyúl szabad olasz Tamás hideg öröm vásárol stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. stb.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 9 A betűrendbe sorolás 14. Piroska stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. háromjegyű) betűtől. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. tüzér stb. A betűrendbe sorolás az az eljárás.) . a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay pirinkó pirinyó pirít pirkad tükör Tünde tünemény tüntet lovagol stb. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Zsigmond stb. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. Dzsungel stb. ddzs = dzs + dzs. melyek a szótárakban. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. stb. lexikonokban. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk.és a nagybetűk között. háromjegyű) betűtől. való eligazodást segítik. névsorokban stb.

u – ú. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. nagyoll stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. keres kérés koros kóros kórós stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat márvány márványkő márvány sírkő tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Márvány-tenger Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. tárgymutatókban. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt kerek szel szél szelel szeles szelés széles Égei-tenger kerék Eger egér éger égés egész stb. szelet stb. o – ó. Márvány Zsolt másféle másol stb. kissorozat-gyártás márványtömb kis számban kistányér kis virág stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. ö – ő. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. kartotékokban stb.A magyar helyesírás szabályai/A betűk 10 kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol kaszt stb. i – í. ahogyan a könnyebben kezelhetőség . mint az egyszerű szavakat. e – é. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. mennyi stb.

). ch = c + h. sem az idegen betűk mellékjeleire. o. stb. u. c. d. e.). 16. sch = s + c + h. m. (ch = c + h. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. atlaszok és térképek névmutatói stb. i. g. ←Általános tudnivalók . valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. x. y. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. – Az idegen betűk közül azok. h. oe = o + e. p. gáz geodézia Georges góc Goethe stb.A magyar helyesírás szabályai/A betűk érdeke vagy egyéb szempont kívánja. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. l. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Gaal galamb moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka 11 Champagne Gärtner Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. illetőleg idegen betűket. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön../ (A betűk) A kiejtés szerinti írásmód→ . Muñoz stb. z. b. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. r. v. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. j. w. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. s. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. 15. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. n. Ebben a rendszerben mind a magyar. önálló egységnek számít. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. q. cz = c + z. k. stb. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. t. f. enciklopédiák. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük.

„házbul” stb.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. „ződ”.] Az elválasztás [223–238.. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. hogy általánossá válásukat segítse. például a kísér. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. „szóma”. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. régies) kiejtésűek. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. formákkal. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. szalma. -talan.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] [1] 17. -ve. -va. fény. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. az „erőssen”.] A hagyományos írásmód [86–91. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl./ Magyar Tudományos Akadémia (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ A kiejtés szerinti írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. „köppeny”.] Egyéb tudnivalók [288–299. ír. négy stb. -től. tíz. „nígy” stb. köznyelvi alakok. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. „ellemez” stb. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. -kor.] A különírás és az egybeírás [95–142.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] Az írásjelek [239–275. -s. szemben a nyelvjárási (ill. hogy a szóelemek (szótövek. régies) „késér”. házból stb. „kő”. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. húsz. ezért az írásban kerülendők. képzők.). -telen. -j.] A szóelemző írásmód [49–85. -t. -tól.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A betűk [3–16. „ákác”. stb. véd. formák nyelvjárási (ill. „szöllő” stb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. -n. kell. a „kőrut”. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. akác. 18. -bb. jelek.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 12 A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód ←A betűk .] A tulajdonnevek írása [154–201. zöld. .

szín. ugat. föveny – fövény. szomorú. ű-t. húsok. lapu. stb. gyalu. gömbölyű. 21. csepeg – csöpög. 27. lábas – lábos. fiú. gyanú. illetőleg í. mért – miért. színez. kapu. alku. foltoz – foldoz. Az i. általános használatú. hogy mely esetekben írunk i. Hosszú ú. 24. ürge. gyerek – gyermek. stb. batyu. gyönyörű. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. színes. füst. íznek. súlya. stb. faggyú. Peti. áru. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. ü és az í. hamu. Vannak olyan szavaink. A lány. gyűrű. fenn – fent. önálló szóként egymással váltogatható. nyí. bürü. stb. apu. lány – leány. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. ű 20. tűk. a leány. stb. kicsi. újra. helyesírásunkban már általában kialakult. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. ízes. seprű.) 22. homorú. Mari. (Vö. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. stb. stb. menü. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. u. szú. rí. zsalu. saru. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. fésű. ü rövid: adu. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. tanú. . választékos hangulatú. tű. hindu. reá stb. zrí. fizet. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. csorog – csurog. gyűszű. levő – lévő. Szavaink többségében az i. szaru. rá stb. fedél – födél. szívből.) Az alakváltozatok 25. hova – hová. u. revü. tied – tiéd. háború. 23. daru. u. ű van: domború. új. szörnyű. borjú. falu. súlyos. bábu. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. ú. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. dől – dűl. A hova és a hová. stb. koszorú. gyí. Vannak azonban olyan főneveink is. csendháborítás stb. A csepp és a csöpp. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. amelyeknek a végén az u. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. tűvel. bácsi. hűs. gyepű. illetőleg a szóbelseji í. gyűjtemény. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. savanyú. kikirikí stb. súly. csicsí. hűsek. nagyszerű. szív. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. ű: íz. Icu. húsból. satu. gyűjtjük. újabb. stb. hűsít. hosszú. a lenn és a lent stb. a csend és a csönd stb. kifli. varjú. hús. kátyú. rá – reá. seprű – söprű. ürü. ú. újság. 34. mű. kinn – kint. könnyű.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 13 A szótövek írása 19. A melléknevek végén mindig hosszú ú. csoda – csuda. gyűjt. szíves. betű. ú. eskü. néni. fut. (Vö. cseppfertőzés. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. mienk – miénk. nini. ü-t.

heroizmus. ironizál. de: irat (főnév). irónia – ironikus. szlavisztika. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. stb. – akadémikus. – ír. de: zsiradék. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. faluk – falvak. fésül. A metsz. varjúk – varjak. de: tized. az MTA-nak.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. apai. (Vö. apátlan. szók – szavak. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. ma is élő kettős alakok. A borjúk – borjak. hegedül. stb. tízen. bújjon. stb. ű – ü váltakozást mutató főnevek. Tompával. 27. stb. írás. szuverén – szuverenitás. zsíros.) . köpül. erdője – erdeje stb. Hosszú í. írat (ige). 31. köszörül. – De: akadémia. dűlt. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. lencsével. ú. köpű. ráckevei. bár az a. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. szocializmus. az ELTE-re. hipnózis – hipnotikus. az MTA-t. tízes. A ború.) 29. dűlve. de: bujkál. csepül. bosszul. – dűl. 32. derű. ú – u. illetőleg é-re változik: apa. (halas)tót – (halas)tavat. ELTE. akadémista. ill. csepű. például: lét – levet. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. dülöngél. stb. bujdosó. 21. zászlója – zászlaja. írok. húszat. tizen-. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. – tíz. Ráckevéig. hegedű. – Hasonlóképpen: Tompa. de: Ráckevén. 206. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. bújtat. akadémizmus. huszon-. 81. b) Vannak viszont szabályos í – i. 286. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. zsírt. – bújik. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. stb. tetsszem és tessem stb. iroda. stb. Például: kéz víz út tűz 14 kézben vízben útban tűzben kézre kézi de: kezet kezek kezes vízre vízi vizet vizek vizes útra úti utat utak utas tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes kezünk vizünk utunk tüzünk 28.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód A tőváltozatok 26. – lencse. hérosz – heroikus. irodalom. a)] 30. de: düledezik. de: lencsét. de: huszadik. fésű. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. de: Tompát. Ráckeve. huszad. borjút – borjat. – húsz. dűlő. tetűk – tetvek. dülleszt. lencsék. ill. stb. a legtöbb toldalék előtt á-ra. derül. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. [Vö. ü van: borul. ű. stb. hipnotizmus. hipnotizál. bújócska. de apát. (Vö. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. húszas. (Vö. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. lencseféle. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb. bosszú. ú. stb. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. látsszék és lássék. szociális – szocialista.

felforrt (víz).. 39... belül. mellől stb. -őzik: hallgatózik. ezért egy t-vel írjuk: hajót. -kózik. szerint. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. kevésbé. fölött. éles elméjű. voltaképpen. tanít. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. a -t. között. idősebb. a -t. szivattyú. a -szor. -kőzik: zárkózik. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. csengettyű. -jű melléknévképzőnek: négylábú. mozdítva. A helyesírás ezeket rögzíti. A -képp. -ódik. -ül és a -stul. keresztül. stb. -kődik: rázkódik. tulajdonképpen. kerül. Vácott. -özik: fáradozik. szürkületkor. erdőből. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. tetőről. hazáig. pörgettyű stb. 23. egyöntetű formájuk. -ről és a -tól. a -ból. hatott. -tyű és -ttyú. mögül. -tt igenévképző: bérelt (lakás). erős rugójú. másképp. -ödik: alkonyodik. (kivéve: túl).. fától. állandósítani stb. elvégzett (munka). stb. tiszta vizű. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. sast. A magánhangzók a toldalékokban 34. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. a t-t. törülközik. (vö. közül. stb. cipőstül. mássalhangzó után nem. hatkor.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód 15 A toldalékok írása 33. töpörtyű. alatt. . egyenáramú. csőstül stb.. könyvet.. jószívű. -től határozóragnak: szobából. -kozik. stb. állandósít. Győrött. írni. -ől végződésének: alól. -ű. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. fehér falú.). építmény. kérdi. -ődik: oldódik. víztől stb. -ozik. stb. ruhástul. végül. hátul. felől. bőkezű. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. A mássalhangzók a toldalékokban 37. hússzor. -közik: kínálkozik. stb. kerület. pezsdül. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. közt. -stül határozóragnak: magyarul. mérsékelt árú. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. dalolni. nézi. kente.. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor.. hosszú szempillájú. fésülködik. 24. jobb. kergetőzik. távolabb. szebb. billentyű. hallottuk. -ködik: árulkodik. nélkül stb. gömbölyödik. gyógyulás. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít.. négyig. nyolcat. -tt a névutók végén: iránt. csengetett. többször stb. kezdődik. -ször határozóragnak: háromszor. helyesbít. stb.). fordul. -ül és a -dul. veszkődik. buzdítás. házai. elől. öklömnyi stb. az -ig határozóragnak: városig. (vö. mögött stb. házról. fordulva. kitűzött (cél). -ül végződésének: alul. helyesebb. kecskeméti. az -ul. valakit stb. a -ról. dobott. 36. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. Kaposvárt v. feleségül. -ózik. nyolc órakor stb. kertjei. sarkantyú. például. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. mindig stb. -kodik. a névutók és a határozószók -ul. lapos tetejű. pezsdülő stb. családostul. buzdít. a -b.. dugattyú. megrótták. a főnevek -tyú. varrtuk. 35. holnapig. mérkőzik. sárgát. kevesebb. mozdít. -ből. -bb középfokjel: idősb.. -kódik. a -t. nagy kiterjedésű. mindig röviden ejtjük. -jú.. A tárgy ragját. ötször. az -ú. kitalált (történet). Pécsett. Kaposvárott. mosott (ruha). kivéve: át és hosszat. felül és fölül. öltözik. 38. -tt időjel: folyt. tanító. -dül igeképzőnek: gyógyul.

A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. visszük. kicsinyelli. -tyű és a -ttyú. Allahhal. a ’valamilyennek látszik’. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. -vel és a -vá. – És természetesen: megadatik. stb. 55–58. (ablakot) nyittat. a t végű névszókhoz pedig -talan. (szobát) festet. (erdőt) irtat. például: dobbal.. sötétlik. 41.). higgyen. vagy -tat. 83–84.. gyűjtetik. vegye. taníttatja (a lányát). (vö. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. akkor -tat. keveslem v.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. ill. hitetlen stb. (vö. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. fosztóképzős származékokban is. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. parttalan. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.). lopóddzék stb. stb. fegyelmezetlen. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. pléhvé. -telen változatában járul: csorbítatlan. nézzük. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. -tet formában járul.) 44.. stb. 66. vetetlen. 77–79. -etik. barnállik. nagyollom. kevesellem. de: (búzát) arattat. osztatlan. idd. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. de: észrevétlen. (könyvet) köttet. kicsinyli v. kővé. kékellett. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. peddzük stb. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. sejteti (vele). vesszen. például: babával. zöldell. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. stb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód a -d. (kenyeret) süttet. bont). éretlen. kihirdettetik. fedetlen. vesz. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. (Vö. higgyünk stb. emberré. érett stb. z. lesz. személyű rövidebb formában: írd. jöjjön. A -val. sződd. tegyek. 80–81. 43. sértetlen stb. sz. -vel és a -vá. foglaltatik. stb.. -tet a képző. 45. csehvel. kéretik. egyes szám 2. stb. -et. kéklett v. iszik. 68. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen.) 43. stb. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. képzetlen. fűtetlen. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. -ll képző: fehérlik. (Vö. -et. stb. tesz. -etlen képző van a befejezetlen. Az -atlan. tolattyú. kösöntyű. szénnel. kinyittatik. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. viseltetik.. -tatik. dohhal. legyen. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. szőjed stb. vigyed. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú.) 16 .) (Vö. stb. Tehát (új üveget) bontat. arat). úttalan. stb. nézd. csengettyű. szőjön. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l.. jósággal.) – Az eszik. öntözzön. fújjon. mint a -j módjel. igyál. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. 82. lőjön.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. piroslik. De: helyesel. (vasat) gyűjtet. (Vö. 75. edd. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. 45. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.. -etlen. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. élettelen. akkor -at.

itt – itten. nincs – nincsen. fakad. higgy – higgyél. mossál. látniuk – látniok. lenn szavakkal függenek össze. kevesellem. vágd – vágjad. 66. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. Nem tartjuk már számon az aggat. vágj – vágjál.A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód Toldalékolásbeli kettősségek 45. dobj – dobjál. szakít. szakad igék tövével. dolgozz – dolgozzál. lopódzik – lopózik. kicsinyli – kicsinyelli (vö. mondta – mondotta. fenséges. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. 17 A szóelemek elhomályosulása 46. írd – írjad. kérj – kérjél. fel vagy föl. keveslem. szégyellni – szégyelleni./ (A kiejtés szerinti írásmód) A szóelemző írásmód→ . fent vagy fönt. moss. bennszülött. hogy – hogyan. moss – mossál. ezzel – evvel. most – mostan. szeretniük – szeretniök. adjad. régiesebb. Viszont az írj.). küldte – küldötte. rosszallnám – rosszallanám. feljebb vagy följebb. fenn vagy fönn. tűrniük – tűrniök. 49. bent. 39. kinnlevőség stb. kérd – kérjed. Bár a benn. értem – érettem. küldte. öregedik – öregszik. kezdték – kezdették. írj – írjál. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. a második a lélek szóból származik. oly – olyan. 39. nézd – nézzed. lent. dobd – dobjad. érte stb. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. fakaszt. várniuk – várniok. bár az első a kéz. Az állsz. elavuló formák. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Több szavunk összetett. hidd stb. faggat. hidd – higgyed. rugdalódzik – rugdalózik. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. az állasz. küldötte. szaggat összefüggését sem az akaszt. A be. között nemigen van különbség. vájd – vájjad (vö. hétköznapi használatú. mosd – mossad. igyekezik – igyekszik. keveslem – kevesellem. add. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. az evvel és ezzel stb. (Vö. érted – éretted.. nyomatékosabb felszólítás. toldták – toldották (vö.). mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. higgyed stb. lejjebb. szeretniök stb. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. érette stb. 47. A hallgatódzik és hallgatózik. rég – régen. kissé ünnepélyesebb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kint.). A látniok. stb. Írásban is helyes tehát mindkét forma. épp – éppen. Mind az igék. mint az írjál.) 48. állsz – állasz. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. kijjebb. kinn. azzal – avval. nézz – nézzél. hullt – hullott. ←A betűk . akad. fenntart vagy fönntart.

stb. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. e. A házzal. fusson esetében pl. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).a felszólító módban használatos töve./ Magyar Tudományos Akadémia (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ A szóelemző írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. szállnak (= száll+nak.] A betűk [3–16.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. e. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. nyolcban (= nyolc+ban.: kertye).] Az elválasztás [223–238. barátaival (= barát+ai+val) stb. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le.] A tulajdonnevek írása [154–201. néztük (= néz+t+ük. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.] [1] 49.: szálnak). Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. e.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 18 A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód ←A kiejtés szerinti írásmód . község (= köz+ség. állatbarát (állat+barát) stb.: kösség).] A hagyományos írásmód [86–91.: nésztük). mind a toldalék.] Az írásjelek [239–275. kertnek. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő.] A különírás és az egybeírás [95–142. hiszen pl.. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. a házban. ha a szó egészét másképp mondjuk ki.] A szóelemző írásmód [49–85. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). lóval stb.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. .] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. e. fusson (= fus+s+on) stb. másrészt pedig azt. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. illetőleg a fut igének fus. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. barátfüle (= barát+fül+e)..: nyoldzban).] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.] Egyéb tudnivalók [288–299. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. e. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor.

s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. – s+z és zs+z = zz. sz–z. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. 53. 52. A h-nak nincs zöngés párja. cs–dzs. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. az összetételek. – sz+s és z+s = ss. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. a jeles és a képzős szavak. Ilyen párok: p–b. – sz+zs és z+zs = zzs. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. de maga nem zöngésülhet. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: . A ragos.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 19 A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. gy. ty–gy. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. de nem zöngésít. Ha a felsorolt hangok közü egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. Vannak olyan mássalhangzópárok. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven + tyúk negyveny tyúk negyven tyúk szín+nyomat színynyomat színnyomat stb. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. f–v. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). tehát zöngésen. d+cs és gy+cs = ccs. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. k–g. c–dz. a másikat a hangszalagok rezgésével. t–d. tehát zöngétlenül. – s+sz és zs+sz = ssz. d+c és gy+c = cc. így zöngétlenít ugyan. A beszédben az n hangot p. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik + belőle eszig belőle eszik belőle hideg + tél hidek tél hideg tél stb. s–zs.

-ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. hanem megtartja a szavak eredeti ny. 55. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -juk.. -jük. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. 80–81. 83–85. ty és gy hangjának. jetycsalás) áccipel náccukor (v. -játok. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).) 54. kis-szerű) kisszerű stb. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja naggyaik nagyjaik stb. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -jai. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. illetőleg ll hangjának. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: ejtés: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on írás: haggyátok hagyjátok haggyuk hánnya hagyjuk hányja hunnyátok hunyjátok faggyon fagyjon stb. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. (De vö. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. vagyis -ja. -juk. nátcukor) kösség egésség írás: átcsap jegycsalás át+cipel nád+cukor átcipel nádcukor köz+ség egész+ség község egészség száraz + zsömle szárazs zsömle száraz zsömle (v. -jaik járul. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. -játok.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 20 alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. Ha az anya. s így az igék eredeti l. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: . 56. atya és bátya névszók csonka tövéhez.

Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. -juk. Ha a t. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. hanem az eredeti tsz. 58. a t+s. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. vagyis -ja. ts. gysz. s így mind az ige végső mássalhangzóját. ds. dsz. -jeik járul. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jük. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. Ha a t. -jai. -játok. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jaik. 59. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -ják).A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 21 alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszél+j+etek beszéjjetek beszéljetek stb. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. A t+sz. -juk. d+s. gys betűkapcsolatot használja: . mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: ejtés: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánnya turbánja stb. -jük. -jei. -je. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja marad+j+anak maraggyanak maradjanak fon+j+átok ken+j+ük fonnyátok kennyük fonjátok kenjük stb. d+sz.

A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 22 alkotó tagok: ejtés: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság mecc acc eccer (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: . hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk+képest hozzán képest hozzánk képest stb. natyság) nagyság stb. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság naccság (v. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. Ha a toldalékos szó belsejében. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. A mássalhangzó-kiesés 61. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet.

legelő. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. (Vö. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után.. múló. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. (a) szebből (kérek). 49. málló. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. de: fullad. rosszallás. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). legelik. szégyellem. tépd. nyomd.. védd stb.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 23 alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. állomás. legel. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). stb. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. tudd. expressz-szerű. zöldellő. (De vö. múlik. zöldellett. málljanak. szólás. szálloda. fullaszt. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. fúl. (Vö. aszt hiszem) mos sincs írás: azt hiszem most+sincs mind+nek csukd+be most sincs minnek (v. de: dülled. 94. . dülleszt. stb. stb. pl.) A d végű igék 63. orra (bukott). ill. sakk). tehát: kezd+d = kezdd. balett-táncos. de: torkolat. szégyell. nézd. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. mállik. mind pedig l-es származéka él. (nem jól) hallak. fedd be. (Vö. mondd. de: gyullad. zöldell v. zöldellik. 60.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. mert a -szerű. cipőt).) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. gyúl. szégyellheti. ill. -be). játszd. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. össz-szövetségi stb.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. Az l és ll végű igék 64. gyullaszt. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). (megkérdezték a) vádlottól. rosszallhatjuk. 65. formákban is. Egyes szavaknak mind ll-es. edzd. 94. oldd stb. zöldellt v. hanem az áldd. mind a -d személyragot. fedd meg stb. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. rosszall. (Vö. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. szedd. hagyd. 94. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. de: sarkalatos. alakokban. mosd.. szidd. száll. mállottak. puff-féle stb. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. kezdd. szégyellni. mindnek) mindnek csug be csukd be mindnyájan mondd meg stb. állt. sarkallik. szállna. küldd. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. váll-lövés. stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. 60. hordd. fújd stb. kör). a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. hívd. stb.

magasat. 73. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. egyéb. magasabb.) 71. kisebbség stb. A céh. kicsinyell. (A testrész nevének írása viszont: ujj. méhvel. kicsinyellő és kicsinylő. 39. juh. bennünket. jöjjenek stb. Egyéb esetek 68. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. újat. egybe. jövedelem stb. mint a példák is mutatják. stb. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. kicsinyellné v. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. méhkas.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. – De: jöszte. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. kevesellette. akkor is rövid a gy: egyben. stb. egyén. egynek. pléh. erősebb. ríjon. egyes. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. (Vö. juhakol. együtt. stb. egyek. újabb. – De természetesen: eggyel és eggyé. nálad. – De: benne. rísz. jöjj. sződd. ujjra stb. 43. rójuk.. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. rítok. nőtök. stb. egység. más részében viszont röviden: egyed. kisebbedik. 83. méh.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód 66. düh. rüh stb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rí. juhtúró. (Vö. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. magasak. kisebbít. kevesellte v. csehvel. kékellő és kéklő. A jö. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. nőj. jöjjön. méhes. ujjak. 45. rósz. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. egyért. (Vö. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. erősek. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. – Hangzik a h ezekben: csehek. de: kicsinyelli és kicsinyli. együtt stb. Ha mássalhangzó következik a gy után. csehül. kicsinyellené. nyűdd. egyre. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. rovok stb. 74. Néhány ll végű igének két alakja van. legkisebbnek. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. erősen. stb. növendék. egyetlen. stb. újra stb. magasan. leszel. juhok. csehtől. rívás stb. egyel (ige). – Az írásban azonban. juh. egyik. egyed. leszünk. lődd. Csehszlovákia. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. stb. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. (nagyra) nőtt (fa). névszóban a h-t csak akkor ejtjük. méh. egyetem stb. 39. előled. úgy.) 75. méhek. keveselli és kevesli. csehnek. jönne stb.. együvé. róttak. juhval. ujjat.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. rövidebb változat: kevesell. (Vö. mint a többiben: leszek. 69. egyezik. (Vö. Írásunk a szókép állandóságára. rója. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. rótok. lesztek. jöhet. nőtt. kékellik és kéklik. jöttél. nősz. Múlt idejű alakjaikban. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. (fába) rótt (betűk). utánunk. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. egyedül. de: kevesellem és keveslem. egy magánhangzó utáni ll-es.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. egyre stb. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. 39. róla. cseh. kicsinyellés és kicsinylés. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egyenlő. 72. 70. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. nő. juhász. -tök személyragos alakjait. tőlünk. lesznek. de egy s-sel írjuk: kisebb. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. méhnek. stb. egyé (= egy+é). csehet. – De: rívok. a szavak minden 24 . lövő. jövök. nőttek.

– Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. nyissátok. -játok. hallgassák. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. mint h-tlan. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. illeszd. A felszólító mód tárgyas ragozású.) képezzük. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. stb. kettőzött sz-szel (ssz-szel). heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. sz. márts. 79. almanach. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. játsszuk. lósson-fusson. 78. 83. sz. eddzük. taníts. 25 A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. fellah. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. megtartjuk az igető végső t-jét. mártsd. vadásszátok. hanem mind a tővégi t-nek. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. egyes szám 2. egyes szám 2. Így például az ah. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. stb. 78. Az s. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. hallgasd. lássuk. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. szítsa. z és dz végű igék kijelentő módú. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. mossa. -jük. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. fürösszétek. hah. válassza stb. -juk. 81.) végén is mindig ejtjük a h-t. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. potroh. végezzük. – A ch végű szavak (pl. z és dz változatát tüntetjük fel. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. áh. válaszd stb. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. füröszd.stb. hozzák. z és dz végű igék 80. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban.). a h betűt írásban mindig feltüntetjük. éppen úgy. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. enyh. keh. éh. lássuk. pech stb. padisah. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. sz. Allah. egyes szám 2. (Vö. fürösz-. bocsássa. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. és mindig írjuk is. elolvassák. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. Az s. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. illesz. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. kössétek. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. eh. nyisd stb. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. . nevesse. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. doh. féltsétek. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. [Vö. Zilah stb. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. tanítsd stb. fűts. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. sz változatát tüntetjük fel: fess. kösd.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód alakjában jelen van a h.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel.. A bolyh. stb. 42. sah. rekeszd. A felszólító mód tárgyas ragozású. illesszük. rekessze. moh.

vesszenek. kulccsal. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. tettel. jobbá. -vel és a -vá. meggyel. tűr). (Vö. özveggyé. végezzünk. bölccsé. – Természetesen a hallatszik. higgyétek stb. gyönggyel. 60. (Vö. 94. tollá. 43. Betakarom. stb. lássék stb. rosszá. sz. -vá. húzd. 32.) 26 . iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). juhvá. kékkel.) 81. minddel. -vel és a -vá. alakváltozatok használata is helyes. könyvvé. (Vö. játszunk és játsszunk (e. tetté. -vel és a -vá. tesz. eddzétek. Allah stb. rozzsal. potroh. pléhvé. nedvvé. mossam. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. -vel. eszik. – Kilátszanak. stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. 75. (Vö. tessék. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. látszik. metsszük stb. tollal. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. savvá. -vé: bottal. játsszál. szárnnyá. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). stb. -vel. olvasd. arannyal. kedvvel. edzd. bolonddá. játszod. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. sah. cukorral.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. játsszák. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. mászd. könnyel. higgye.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. 82. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. potrohhal. -vé: hanggal. Allahhal stb. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. eszik. vesz. 39. kettőzött sz-szel (ssz-szel). vadásszatok. egyél. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. [Vö. úszd. (Vö. metssze stb. z és dz változatát tüntetjük fel. Stb. tervvel. (A többi. néggyel. hogy csak játszanak velünk. egyes szám 2. végezd. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. sz. 75. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). Megváltozott. tessél. stb.) A hallatszik. Az s. A tessem. pl. Kértem őket. -vá. e) Azokban a névszókban. nehogy kilátsszanak.: jáccunk). a tervvel és a tervel (= tervez). amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. játszik. edd. hozzad. királlyá. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. higgyük. látszik. komppal. és kettőzött gy-t írunk: higgy. stb. (Vö. idd. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. igyanak stb. hogy játsszanak velünk.).) A tesz. z+j. metszi stb. metszd (vagy mesd). lopóddz(ál). játszik. könnyé. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. gallyal. visz. szilánkká. szárnnyal. -vel. hidd. tudóssá. 7.) d) Ha a -val. -vé alakmódosulásai 83. szénné. stb. vidd. vigyétek. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. stb. névvé. tetsszél. sz+j. A lesz. ronggyá. -vel és a -vá. látsszam. hogy tetsszünk neki. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. – A doh. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. sahhá. Azt akarjuk. a -val. vesz. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. ha tetszünk neki. -vá. füstté. tetszik. -vé: jobbal. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. vízzé. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. stb. iszik. vedd. visz. – Hasonlóképpen: játszd. vegyük. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. tegyen. – Jó érzés lesz.A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód játsszátok. szívvel. és betűkettőzéssel jelöli. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. A felszólító mód tárgyas ragozású.

] A betűk [3–16. erre. Az az. A mutató névmás a. mindettől. 222. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba.] A tulajdonnevek írása [154–201. amiatt. .] A kiejtés szerinti írásmód [17–48./ (A szóelemző írásmód) A hagyományos írásmód→ 27 A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód ←A szóelemző írásmód .A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód A -val. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ekképp. ekkor stb. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. -féle. ugyanahhoz stb. ebbe. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. -vel és a -vá. efféle.. ez névmásnak és a -beli képzőnek.] A hagyományos írásmód [86–91.] Egyéb tudnivalók [288–299. Az avval és azzal.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. ←A kiejtés szerinti írásmód . afféle. valamint a -fajta. ezzé. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. effajta. akkor..] [1] 86. arra. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. ehhez. emellett. [Vö. 130. Az az.] Az írásjelek [239–275. affajta. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek...] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. pont foglalkozik. Ám csak: azzá.] A különírás és az egybeírás [95–142. illetőleg a szóelemzés rovására.] Az elválasztás [223–238. c)] 85.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. akkora. – Hasonlóképpen: amannak./ Magyar Tudományos Akadémia (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A hagyományos írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. 216–217. ekkora.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. ebbeli. evégett stb. eszerint. akképp. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. a mai kiejtés. ez névmás 84. ahhoz.] A szóelemző írásmód [49–85. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. amelyek az az.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé.. afölött.

amelyik stb. 83. süly.. peddze. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. stb. robaj. hely (főnév). kevély. bridzs. hanem hagyományosan szintén az e-vel: . A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly.: szécsényi] Tartsay [e..: ellipszilon] betűt. sóhaj. mély. amely. zárt ë hang. stb. mely szavakban írunk ly-t. csekély. mert azok a szavak. Csányi. 90. skatulya. akadály. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. nyavalya. tavaly stb. lyuggat. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. papagáj stb. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Meggyesi. ibolya. lye végződésű szavak: boglya. mily. ej végűek: duhaj. lyukas stb. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal).: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. edz. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. cserje. perje (fű) stb.: görcs] Kossuth [e. mely. zörej stb. De: bója (vízi jelzőeszköz). Hunyadi. írásunk azonban megtartotta az ly [e.): Batthyány [e. mint más szavainkban (pl. dörej. régies betűket (vö. ma-haradzsa. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. lyukban. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. csigolya. De: karvaly. tartály. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. korcsolya. 12. pedzi. karaj (és karéj). mosoly. de vannak olyan családneveink is. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. Török stb. súly. pocsolya. óhaj. 80–81. stb. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. 28 88. 87.: egresi] Georch [e.: battyányi] Hajnóczy [e. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat.és egybeírási szokásainkat. tolvaj. Ipoly.: dezsőfi] Egressy [e. ragály.: zicsi] stb. ilyen. hülye. Dózsa. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. lyukak. Gergely. olaj. pólya. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. olyan. (Vö. fogoly. pedz. héja (madár). Bizonyos fogódzóink mégis vannak. Kis. lyukból. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. Kétség esetén szótárban kell megnézni. lyukaszt.) 89.: tököli] Zichy [e.: tarcsai] Thököly [e.: hajnóci] Cházár [e. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. moly. kristály. Hagyományos írásmódról. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható.). madzag. tavaly. Mihály. zsindely. amelyek ly-nal írandók. pehely. foly(ik). amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. harkály. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. nagyon sokféle eredetűek. gally. gereblye. lyukad.: kosut] Széchenyi [e. zsöllye stb. oly. De: lakáj. külön.157. melyekben j-t.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. milyen. zsivaj. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. különböző jellegűek. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. edző. talaj. osztály.

vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö.] A hagyományos írásmód [86–91. sz. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. mindnyájan.] [1] 92. A többjegyű betűk (pl. 91. dzs stb. fütty stb. kapzsi.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. mindjárt.] A különírás és az egybeírás [95–142.] A szóelemző írásmód [49–85. hagyján.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. metsz.] Egyéb tudnivalók [288–299. illetőleg a régebbi írásformát: esd. illetőleg: .] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222./ Magyar Tudományos Akadémia (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ Az egyszerűsítő írásmód A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. ty.. ósdi.] A betűk [3–16. hosszú. játszik. 7.] Az írásjelek [239–275. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet..] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. cs. pünkösd stb.] A tulajdonnevek írása [154–201.. hágcsó. 93. ←A szóelemző írásmód . b)]: loccsan.A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód 29 ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerëkëket gyerekeket stb.] Az elválasztás [223–238. meggy.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153./ (A hagyományos írásmód) Az egyszerűsítő írásmód→ A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód ←A hagyományos írásmód . rögtön. tetszik.

] Az írásjelek [239–275. 163. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. expressz-szerű stb.] A betűk [3–16. eddzék.). könnyé (= könny+nyé). 62. mésszerű stb. Kodállyal stb.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. (Vö.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. c)].] A hagyományos írásmód [86–91. vö. eljátsszuk stb. stb. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). (e helyett: jegygyel stb. Arannyal. [Vö.] A szóelemző írásmód [49–85. nagygyűlés. Wittmann-né stb. nagyobban (= nagyobb+ban).] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. vádlottól (= vádlott+tól). fedd meg (= fedd+d meg). [vö.] Egyéb tudnivalók [288–299. ←A hagyományos írásmód .). 94. 163. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. díszszázad stb. 163. rosszal.. briddzsel. össz-szövetségi stb. mésszel. 62. Mariannal (Mariann+nal).] Az elválasztás [223–238. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód jeggyel./ Magyar Tudományos Akadémia (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ A különírás és az egybeírás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb..] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. tollal (= toll+lal).] A különírás és az egybeírás [95–142. hallak (= hall+lak). füttyel (= fütty+tyel). c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. illetőleg: sakk-kör. Tarr-ról. Hermann-nál. fénynyaláb.] [1] .. balett-táncos. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. jegygyűrű.] A tulajdonnevek írása [154–201. hossz-számítás./ (Az egyszerűsítő írásmód) A különírás és az egybeírás→ 30 A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás ←Az egyszerűsítő írásmód . c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. Meggyes. Bernadettől (Bernadett+től). 62..] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. [Vö. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos.

illetőleg kötőjel alkalmazását. félig kész. messze-messze (= nagyon messze) stb. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. szinte). háztól házig. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. egyhavi. nini. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. sok szög (= számos szög). A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. alig-alig (= nehezen). sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. hehe. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. nap nap után stb. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. a közlekedésben). . Például a víziló vízi állat ugyan. egy-egy (= néhány). de: jelzőlámpa (pl. kérve kéri. ki-ki (= mindenki). Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. 98. villamos gép. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. de nem ló. várt. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. – Az egyik gyakori ok az. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. ezért például a jókedv. Különírjuk számos. nono. tudván tudta. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. gyorsan. fiam. dádá típusú indulatszókat. stb. sok lehetőség. néha-néha (= nagy ritkán). szakkifejezés stb. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. napról napra. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el.) elemeit is: dugába dől.. márványtábla. stb. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. nagyon ügyes. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. szót is összetételnek tekintjük.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). félkész. Ezekből a körülményekből következik az. napsugár stb. ami viszont nem biztos alap. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. többféleképpen is megítélhető esetek. mint a tagok jelentésének összege. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. jobbnál jobb. kéményt seprő. gyorsan. Ennek legfőbb oka az. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. de: sokszög (a mértanban). – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. – A meggyökeresedett szokást megtartva. 31 A szóismétlések írása 96. sok-sok (= nagyon sok. A szóbeszéd is más. stb. az élen járó (csapat). várt. amely még nem igazi összetétel ugyan. vízbefúlás stb. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. már-már (= majdnem. különírt szókapcsolat elemei (pl. szebbnél szebb. (veszélyt) jelző lámpa. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak.. lépre csal. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). de: gyorsírás (= sztenográfia). tömérdek). mindig együtt használt. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. a nap sugara stb. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. főnévi igenév.) rag nélkül állnak együtt. de: élenjáró (= irányító szerepű). Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. rádiót javít stb.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 95. 97. várva várt stb. – Ha egy raggal jelölhető.

A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. c) A már teljesen összeforrott. orrán-száján. stb. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. hadseregben. stb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. de: a csúszómászók (= hüllők). 101. sakk-matt. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. kezét-lábát. sütni-főzni. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. gyalult (egész nap). sütött-főzött. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). hányaveti. szoba-konyha. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. búbánata. mint azok külön-külön. hírneves. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. testi-lelki. 99. sík-domború (lencse). A túlzófok kifejezésére használt leges. búbánat. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. stb. rabló-pandúr. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). stb. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. többé-kevésbé. sakk-mattot (mondott). rúgkapálnak. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. Két. stb. kenyeret (vásárolt). réges-régi. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. b) Néhány. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. hadsereg. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. stb. tejet. stb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. oktató-nevelő stb. ég-föld. írás-olvasás. árvíz. ide-oda. 32 A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). legeslegnagyobb. hadseregek. de: híre-neve. több-kevesebb. unos-untalan. körös-körül. sík-domborúra (csiszolt). kérő-esdeklő (szavakkal). keze-lába. vajat. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok).A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. gazdasági-társadalmi (változások). idébb-odább. nyelvi-stilisztikai (elemzés). piros-fehér-zöldet. sírva-nevetve (ölelte át) stb. árvíztől. eget-földet. hányavetiek. rúgkapáló. piros-fehér-zöld. stb. búbánatos. de: a szántóvetők (= földművesek). legeslegszebb stb. apraját-nagyját. sütés-főzés. rabló-pandúrt (játszottak). de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. anyja (eljött). piros-fehér-zöldre. fűrészelt. .előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. nőttön-nő stb. de híres-neves. akkor az összetétel még laza. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. sütnek-főznek. szoba-konyhás (lakás). végestelen-végig. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent.

(a) barátom kölcsönadta (pénz). különösen olyankor. (a zenekar) csinn-bummja stb. limlomot. . ugribugri. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). stb. magvaváló (szilva) stb. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). 33 Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ikerszók 102. félszeg). limlomos. stb. izgő-mozgó. valamint a minőség. dimbes-dombos. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. gizgazos. ímmel-ámmal. mendemondák. stb. mert az alanynak. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. nyakatekert (= bonyolult). izeg-mozog. fidres-fodros. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). Ista-Pistát.. 103. mezőgazdasági gépgyár stb. 106. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. stb. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. Alanyos. porhó borította (lejtő). icipici. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). csigabiga. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). egyetértő mosoly. orvosi titoktartás. piff-puff. a minőség. (a) munkások szervezte (gyűlés). Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. icipicit. baráti kézfogás. hercehurca. különösen olyankor. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Anna-Panna. ipari ország. izegnek-mozognak. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. terefere. Az alanyos. tereferél.. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. a) Vannak olyan ikerszavaink is. gizgazok. stb. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. irult-pirult.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). de: icit-picit. általános iskola. tyúkom-búkom. érett gyümölcs stb. 107. traktor szántotta (föld). hébe-hóba. ügyefogyott (= gyámoltalan. limlom. tíz forint és öttusa. Anna-Pannával. csigabigák. napsütötte (táj). A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. meleg nyár és színesfém. csinn-bumm stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). szúette (bútor). Ezek tagjainak együttes jelentése más. de: gizes-gazos. molyrágta (szőnyeg). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). eszeveszett (= őrült). amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. olvasó lány. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. anyja nevelte (gyermek) stb.

amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. különösen olyankor. 138. csoportot jelölő. köz-. melegágy (a kertészetben). ha csak alkalmi minőségjelző. élüzem. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. közérdek. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. desztillálótorony. vízinövény. diáklány. kölyökkutya. 109. előtag.. zártszék stb. söröspohár (= sörnek való pohár). belépőjegy. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. tanító néni. ajándék könyv. forgószél (szélfajta). – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. vendéglátóipar stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. útitárs. evezőlapát. öntelt magatartású stb. pótágy. jó néhányszor stb. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. szörnyű hideg stb. apró szemű. jótett stb. A -t. -jú. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. -ú. borzasztó rossz. Az olyan összetételeket. lakatosmester. rongy fráter. -ő képzős igenevet. vetített kép stb. javítóműhely. kőfal. hálószoba. átütőpapír. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. különösen olyankor. Hasonlóképpen: nagy néha. bel-. holtág (folyóé) stb. mérőműszer. pihenőnap. földrengésjelző műszer. gyermek király. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. (Vö. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). szak. csiperkegomba. ha egyszerű szó. hosszú szempillájú. -s. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. növényvédő szer. 115. vendég néni. a különírást általában megtartjuk: bal parti. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. belgyógyász barátunk. sötétzöld. rabszolga. fedett uszoda. mellékjövedelem. amelyekben az előtag azt jelöli. Az -ó. sajgó térd. az anyagnevet különírjuk jelzett 34 . a) A foglalkozást. belföld. huszár főhadnagy. tanár úr. költőpénz. szélező körfűrész. kutya hideg. felvonóhíd. előadó körút stb. nyúltagy. ivóvíz. hidegvérű (= nyugodt). fiatalkorú. piros tetős. minőséget. közgazdász szakértő. kort. stb. mérnök szaktárs stb. -ű. szomszéd falubeli. kül-. platinatégely stb. hanem valamire való képességet. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. előhívótank. szakember stb. szürke télikabátos. jó erős. hanem főnév is. holtpont.stb. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. mélykék. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. -beli. stb. stb. eladólány (üzletben). legényember. parancsoló hang. mindig egybeírjuk: alelnök. felszabadító mozgalom. haditerv. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. világossárga. csuda jó.). rakétaindító állvány. rendeltetést fejez ki.. alumíniumedény. Ezek tagjainak együttes jelentése más. -jű. törtfekete. védőnő. összekötő híd. szép kövér. fűszeráru. fenyőfa. halvány kékeszöld stb. kiváló termék. izzólámpa. Az anyagnévi jelzőt. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. 108. zárolt anyag. gyapjúsál. kutatóintézet. 113. izzó fém. 114. erős bordájú. sült hús. rendőr százados. zöldeskék. közvetítő javaslat. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. ellenőrző bizottság. kiképzőtiszt (beosztás). 111. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. fehér virágú. jó nagy. újpiros. faburkolat. kis hordónyi stb. világos narancssárga. légiposta. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. iskolaköteles korú. fiúgyermek. külügy. mozgókórház. kispárna (párnafajta). vendégművész stb. dőlt betű. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. 110. -nyi képző járul. adott szó. almásszürke. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. haragoszöld. tüzér tizedes.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. 112. nagy erejű.

huszonegy köbméteres stb. stb. -s. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). akár mind a kettő összetett szó. Ezek tagjainak együttes jelentése más.. negyven négyszögöles. századmagával. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. hanem (mennyiséget. hatökör (= buta). tévéantennát szerel. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). sok munka. különösen olyankor. -ű. vasárnap déli. hétfejű. -ú. stb. március havi. kedd reggeli. (Vö. hátat fordít. mind a melléknevekkel. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. huszonnégy tagú. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. stb. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. 116 napi stb. tizenkét emeletes. háromhavonként. hetvenöt centiméteres. kétpetéjű. számottevő (= jelentős. nagy halom kavics. két négyzetméternyi. stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. 5 évenként. 119. -jú. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). tenger virág. valamint egy -i. mind a számnevekkel: ötödévben. szemet szúr. kétnyelvű. Ezek tagjainak együttes jelentése más. tizenkétszög (mértani idom) stb. húszfőnyi stb. másodrendű. akár a számnév. több. 291. műanyag padlóburkolat. bőr pénztárca. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. ötéves. színgazdag = szín(ekben) gazdag. stb. helytáll (= derekasan viselkedik). tízperc (iskolában).) 118. kétzónájú. jótáll (= szavatol). dologtalan). A tárgyas. egy rakás fa. tekintélyes) stb. semmittevő (= lusta. 117. tízezer kilowatt áram. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. kezet fog. huszonötödmagukkal. 35 . Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. száz hektár föld stb. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. a). csütörtök estére. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. húsznaponként stb. mértéket. harmadik napon. a sok. negyedik osztályos. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. stb. hetedik alkalommal.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. főtengelyt esztergál. stb.) 121. vasbeton gerenda. harmadik havi. -ú. száztizenhat napi. 15 naponként. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. tizenkettedik havi. ötévenként. 123. c)] 120. harmadfél. kilenchavi. tizenöt naponként. De számjegyekkel írva: 9 havi. az asztal lapja és vásárfia. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. 117. hetedízben. könyvtárt összerendez. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. 119. tizenhatodmagunkkal. stb. ötödéves. hétfő reggel. három hónaponként. -s. egy szótagos. öttusa (sportban). száz hektoliternyi. ezer esztendő. ezredévi. (Vö. határozós. véget ér. [Vö. sem a (rendszerint -i. állást foglal. – Ha azonban akár a melléknév. nyersselyem ing. [Vö. nyolcoldalú. 119. tízpercnyi. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. négyoldalas. tíz deka vaj. ezermester (= sok mindenhez értő). ötödik rendű. 20 főnyi stb. ötágú. több energia stb. nagyságot jelentő) főnév is. péntek esti. 116. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. háromlábú. sokmilliós. 117. ötvenhét másodpercnyi. fél számnévnek). tizenötödrangú. két hordó bor. száz forint.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás szavától: acél mérőszalag. Tárgyas. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. százszor mond és százszorszép. (Vö. negyvennyolc órás. -jű.

36 . munkavállaló. lélegzet-visszafojtva. bennszülött. gyorsan ölő. fényképezőgép-objektív. szakmunkásképző. létszámnyilvántartó. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut. zűrzavar).A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. tökkelütött (= buta) stb. keveset érő. különösen akkor. földrengés. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. 125. földre hull. túlérzékenység. előítélet-mentes stb. csapágyfémgyártás. 138. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem. lényegbevágó. a nyomda szedőterme. a világ népei. tagbaszakadt (= jól megtermett). ráncba szed. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi. híradó. tengeralattjáró-támaszpont stb. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. munkaképes. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. menedékhelyet nyújtó. iskolaköteles. Ezek tagjainak együttes jelentése más.) 124. áldozatkész. a gépkocsi alváza. utánfutó. stb. disznóhús. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. ellenfél. 128. -és stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel. nyugdíjjogosult. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. -ó. c) A jelöletlen. pellengérre állítás. napraforgó (növény). gépkocsifényszóró.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. szélvédett stb. rosszul jár. ágrólszakadt (= szegény). baleset-előidéző stb. bolondokháza (= felfordulás. ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes. -ó..) járul. 138. raktárellenőrző stb. az iskola kapuja.) járul. a park virágágyai. jutalomra érdemes stb. az írógép billentyűi. sújtólégbiztos. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. stb. 126. távollét. háttérben mozgó. városháza stb. középpontba állítás. semmirekellő (= haszontalan). rigófészek. ökölvívás. közhírré tétel. iskolaorvos. világot járt. -ó. urat játszás. próbára tevés. a lakóház pincéje. albérletet kereső. stb. gázcsőfektető. munkába lép. tápanyagszegény stb. (Vö. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. pellengérre állít. tanácsháza.. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. -ás. fennszóval. megfigyel). kézhezvétel. -ás. stb. külföldre utaztakor. véghezvisz (= befejez). [De vö. istennyila (= villám). régmúlt. -ő. előtérbe kerülő. a brigád tagjai.. karöltve stb. papírba csomagolás. közeljövő. mélyhűtött. nyakon csíp. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. könnybe lábadt. helységnévtár. Ezek tagjainak együttes jelentése más. menetgyakorlatot tartva. utat tévesztve. stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás. gerelyhajítás. külföldre utazik. kárvallott. (Vö.. bennfentes. vásárfia (= ajándék) stb. úttörő. bérbeadás stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. tojásfehérje. világlátott. munkatárs. d)] 127. rögtönbíráskodás. bankjegyforgalom. -és stb. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. (Vö. vizsgára előkészít stb. 125. 138. mindent megvetés.

nem e szerint. megfogom a lepkét. szénapadlás. köztük a hasonlító összetételeket. tele-. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. c) Az igekötő külön szó marad. üljünk bele.v. 243. föl sem véve stb.. stb. fel. az. megtudták a hírt. ki-. (ti már) mehettek vissza stb. szét-. rendszerint. délelőtti. de: meg tudták javítani. hogy köszönt volna. de: el leszek fáradva. hazafelé. mindig egybeírjuk: barázdabillegető. vissza. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. át-. lebecsül. meg-megállt. meg nem értés stb. föld alatti (üreg). A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt. csigalépcső = mihez hasonló lépcső?: a csiga házához hasonló lépcső. Mindent megbeszéltünk. újra-. fenn. Így például: vámvizsgálat = hol történő. holnaputáni. stb.v. szó szerinti stb. villanyvilágítás. hogy ő tette. a nélkül a könyv nélkül. tova-. stb. le nem tenné. e. napközben. [Vö. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. Az ilyen. emlékkönyv. illegális). visszafelé stb.). úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait. ha egységes határozószót alkotnak.). mindenekfelett. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). össze-összevesznek. keresztül-. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől. Stb. ahelyett hogy heverészel! Stb. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. felnyit v. – Ha a névutóhoz -i képző járul. bele-. össze-. menjetek előre. meg-. ide-. ház melletti. be-. ketté-. de: le szokott utazni vidékre. motorcsónak. továbbá ha rámutatószói szerepűek.stb. fölül-. 84. rá-. oda-. ne sározd össze. hátra-. Ezután mindig jó leszek. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. elő-. hagyj fel (ezzel). hófehér. szembe-. hamutálca. félre-. egybeírjuk vele: átad. hollófekete. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. Más és más tehát: megvan húszéves. munka nélküli (jövedelem). közre-. felesége iránt. ellen-. cinóbervörös. külön-. végig-. a szerint kell eljárni. fölnyit. leszokott a dohányzásról. míg nyaraltok. a különírást megtartjuk: idő előtti. pártonkívüli (fn. Dolgozz. fönn-. c) Az a. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. haza szabad menni. eldobott. föld alatt.v. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. . Mindene a zene. benn-. újjá-. rajta-. Azalatt. félbe-. (akkor) ültünk le. hozzá-. vagy az ezt követőhöz. helyre-. földalatti (= 1. Sok alárendelő összetett szavunknak elő. munka nélkül. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. tovább-. holnapután. föl-. e miatt nem működik a gép. egybeírjuk őket: délelőtt. közre kell bocsátani. de: meg van töltve. elő-előtűnő.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás A jelentéstömörítő összetételek 129. agyon-. egybe-. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. haza-. körül-. stb. neki-. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. csak az iránt érdeklődik. végbe-. mellé-. kiállítani. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). testvérváros. Elment anélkül. utána-. nem nézve oda. többek között stb. 37 Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. széjjel-. tönkre-. újjá is építjük. mindenekelőtt. bokor mögött. különírjuk tőle: pihend ki (magad). de: bele szeretett volna szólni. vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. visszaszerez. benéz. felül. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Itt a hiba. vissza-visszatérve. stb. szembeszállás stb. mivel kapcsolatos vizsgálat?: vámnál történő. galambősz. vámmal kapcsolatos vizsgálat. le-leereszt. Hasonlóképpen: megtartás. kifestetem a lakást. metró. előre-. munkanélküli (fn. 2. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. elleszek nélküle. szembeállva. megtartó. szerte-. szó szerint.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. beleszeretett a lányba. de: meg fogom nézni. ultramarinkék. délutáni. túl-. délután. 131. bokor mögötti. ház mellett. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. közbe-. le-. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. alá-. s ezért összetett szóvá váltak. el-.

Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). szerteszéjjel. miután stb. sehogy. de: fennmarad v. mindenki. éppakkora. stb. csakolyan. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. de: (rossz) rágondolni is. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). inni való víz. sehogy sem. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. ennélfogva. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). visszafelé. szintakkora. sohasem. ide-oda tekinget. stb. őutána. de: (tapintatból) félreállt. önnönmagunk. bár-. hanem. ővelük. nekünk jött a csomag. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. hogy egybeírandó az olyan összetétel. semeddig. mindig rád gondolok stb. előre-hátra pillantva. 134. ha nevet. 136. (nem) félre állt (hanem középre). fönn maradt (a padláson). Tagadó névmások előtagjaként a se. Az akár-. valamerre stb.és vala. 135. önmagam. tinektek. énmiattam. de: nekimegy (a szekrénynek). dehogy. fenn v. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. hogyne. önmagad. őközöttük. (igés kapcsolatokból főnév. 132. de: hozzájárul (valamihez). ennél fogva húzd stb. 133. elsősorban stb. mindazonáltal. de: egy részt kapott belőle.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. szerteszét szórva stb. semmitől sem. mind-. ill. semmikor se. oda-vissza utazni. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. mindannyi. munkanélküli. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. csakhogy. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). önnönmagatok. le-föl sétál. nemtörődöm (ember). ide jött (nem a szomszédba). sehonnan. csakennyi. földalatti. haddelhadd. minden.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. mint ha sír. nemszeretem (dolog) stb. mihozzánk. Sok eset mutatja. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. bármikor. (határozószóból kötőszó). az első sorban ült. mintha szeretné. hártyásszárnyúak stb. valami. semennyi. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. akárhol. de: abbahagy. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. mimellettünk. senki sem. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. sehova se. sehol sem. egymagatok. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. mindenhonnan. fönnmarad (a neve). tegnapelőtt. éjféltájban. senkinek se. szerteszéjjel szórták. stb. Olyan szavak. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). de hogy is gondolod? . önnönmaga. sohasem. éppannyi. teáltalad. önmaguk. stb. semmiféle stb. 38 . De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. A külön. egyrészt (kötőszó). bármi. de: szebb.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. (csak) rá (= őrá) gondolok. ugyanannyi. melléknév). ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. fogdmeg(ek). épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). tinélkületek. neki (= őneki) megy a levél. szintannyi. de: idejött hozzám. ugyanolyan. semmikor stb. csakannyi. ugyanis. semmint. nemsokára. sosem. sose. stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. stb. stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót. éppolyan. sem. ugyanakkora. semmilyen. őtőle. – De: sohase. amely egészét tekintve más szófajú. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. dehogyis! (= nem). A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. nefelejcs. járókelő. (melléknévből főnév). tenálad. ugyanez. stb. stb. egymagad. ennivaló. szintolyan.

(bőséges) élelmiszer-készletű stb. könyvritkaság-gyűjtemény. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. honvédemlékmű. Az egyébként szabályos. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. matematikatanítás. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. megnemtámadási (szerződés). (Vö. A külön. elnemkötelezettség. barnakőszénkoksz. de: számtan-házifeladat. de: szabadvezeték-hálózat. 138. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. de egymásmellettiség. felezőegyenes. rendőrjárőr. stb. stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. cserépedénygyártásnak. paradicsomsaláta.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. ivóvízellátás. kerekasztal-konferencia rendezése stb. mértékegységrendszer stb. de: befogadóképesség. hogy könnyebben olvashatók legyenek. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. extraprofit-elmélet stb. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. de: hidegvíz-csap. pénzügyőrlaktanya. légi fénykép. de kerékpár-javítási. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet. hasonlóképpen: egymásutániság. Hasonló esetek: hideg víz. hasonlóképpen: legharcrakészebb. gyár). – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. leginkább hasznot hajtó stb. foszforműtrágya-gyártás stb. egyenlőoldalúság. stb. békeszerződés-tervezet. nyersolajmotor. deci-. dokumentumfilm-bemutató. szabad vezeték. házi feladat. szeretetreméltóság stb. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. stb. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. állománykiegészítés stb.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás 137.. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. de: légifénykép-montázs. élelmiszerkészlet. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. lőtt vadak árusítása (nem 39 . 139. munkaerő-nyilvántartás. de: legszívhezszólóbb. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. cserépedénygyártásban. televíziókészülék. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. készruhaáruház. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. élelmiszerkészletüknek. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. 62. tornász-csapatbajnokság. de: házifeladat-készítés. gépkocsivezető. kölcsön-visszafizetés stb. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. úttörővasút. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. De: sakk-kör stb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. – Ritkábban ugyan. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. leghasznothajtóbb stb. kerékpárjavításokat. rádiószaküzlet. nitrogénasszimiláció. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. honvédemlékműveink. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. amely az egészhez járul. teljesítménynövekedés stb. kerekasztal-konferencia. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. centi-. de: anyagcserevizsgálat-kérés. deka-.

egynemű. sokrétű.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. 167. -ű. stb.. aranyötvözet. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. a Kalmár fiú. (Vö. fényjáték. -rét. mogyoró. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. munkásszövetség. röntgensugár stb.) 141.. rézötvözet.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. stb. a) és a 290. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. Kazinczy-verseny... Fabulon arckrém. de: réz-arany ötvözet. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. Zsiguli gépkocsi. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. -s.) Felsorolásban az elmaradó közös. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. József Attila-díj. [Vö.. Apáczai Csere János-emlékünnepély. Herkules-erejű. 170. Hasonlóképpen: szövőipar. Balassi-strófás. árnyjáték. fonóipar.és Gárdonyi-szerű. -ú. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.: 171. Fazekas elvtárs. Ady-szobor. -féle. -nemű. Dezső bácsi. Jedlik Ányos-féle. a tizedes törtekkel a 274. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. (Vö. a Nagy család. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. föld-levegő rakéta stb. továbbá: kutya-macska barátság.A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás lőttvad-árusítás)./ (A különírás és az egybeírás) A kis és a nagy kezdőbetűk→ 40 . többféle. (Vö. Petőfi-szerű. Kászim pasa bástya stb. pont. c)] 142. Kovács mérnök. de: ajak-fog hang. foghang. Tömörkény. stb.. pálfordulás. és a 291. stb.és nyírfafélék. de: szövő-fonó ipar. de: fény-árny játék. a törtszámnevekkel a 291. 201. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. ésszerű stb. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). a sorszámnevekkel a 267. negyedrét. 262. Mátyás-templom. ←Az egyszerűsítő írásmód .. 168. 169. -jú. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. Kossuth-díjas. Mária-arcú. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. ajakhang. A -fajta. (Vö.

] Egyéb tudnivalók [288–299. három.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk 41 A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk ←A különírás és az egybeírás . a történelmi eseményeket jelentő szavakat. párt. stb. a mohácsi vész. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. a debreceni országgyűlés. itt. légkörkutatási szimpózium. és. karácsony. a francia forradalom. virágzik. az alkotmány ünnepe.] A betűk [3–16. a nevezetes napokat. most. a rövidebb-hosszabb időszakokat. édesanya. a magyar nyelv hete. nemzetközi orvoskongresszus. programok stb. élet. a nagy honvédő háború. a szabadságharc.) 145. 149. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia.] A tulajdonnevek írása [154–201. olvasó népért. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban.] [1] 143.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. elnök. országos távlati tudományos kutatási terv. a nagy októberi szocialista forradalom. fenséges. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. a szakma ifjú mestere. jóllehet.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. ejha. A rendezvények. ország.] Az írásjelek [239–275. család stb. felszabadulás. 146. szabadság. haza. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. (De vö. tavasz. nemzetközi nőnap.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.. – Az . húsvét.] Az elválasztás [223–238. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk.] A különírás és az egybeírás [95–142. nahát. ugye.] A hagyományos írásmód [86–91. rendezvénysorozatok. stb. társadalmi és politikai mozgalmak. bármennyi. ötéves terv. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. erdészeti és faipari tudományos napok. pedagógusnap. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. drága.. fásítási hónap.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. vasutasnap. ami. 150. anyák napja./ Magyar Tudományos Akadémia (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ A kis és a nagy kezdőbetűk A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. kevés. május elseje. a felszabadulás napja.] A szóelemző írásmód [49–85. külön fejezetben tárgyaljuk őket. a honfoglalás. termoanalitikai tudományos ülésszak. A kis kezdőbetűk 144.

szász. 253. Stb. stb. református stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. ábrák stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb.. urál-altaji. kínai. 149. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. orosz. sváb. valamint – pont. 42 A nagy kezdőbetűk 148.) 147. mohamedán. grafikonok. Apám. hogy… stb. Stb. szlovák. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. stb. Kinyílt / a földbe zárt titok. 264. (Vö. erősítheti a szavak hangulatát. barátom. Nyilvános telefon. Széntermelésünk. palóc. Szeretnék mindig Veled lenni. nyugati szláv. . szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. A légfék vázlatos rajza. népelemek. ha nem értene félre. Pénztár. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. 144. Melegen érdeklődött irántatok. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. stb. B porta. – Ha a szöveg első szava számnév. s ezt számjeggyel írjuk. néger. indián. katolikus. Házfelügyelő. kérdőjel. / Engesztelés és nagy Ítélet. germán. a táblázatok. vágány stb. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Stb. (Vö. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth akadémikust vitaindító előadásának megtartására. román. Igazgató úr. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. 256.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár.] 152. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. (Vö. ajtó. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. stb. Az útbaigazító feliratokat. metróvonal.. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. a Hatalom. 144. Igazgató. törökül. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. finnugor. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. 191. A legfőbb érdem az Önöké. 5.) Egyéb esetek 151. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. székely.”. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. a). a Végzet. Kisbetűvel kezdjük a népek. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2.) 150. III. magyar.) [Vö. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. „Légy fegyelmezett!” stb. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll.

az intézményneveket. de: fakó (színnév). rektor. oszlopba rendezett névsorban stb. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. az állatneveket. szót. a bizottság titkára.. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. oklevelek stb. stb. igazgató./ (A kis és a nagy kezdőbetűk) A tulajdonnevek írása→ 43 A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ←A kis és a nagy kezdőbetűk .] A szóelemző írásmód [49–85. személynév). Fakó (lónév). Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. miniszter. Rák (csillagkép neve).] Az elválasztás [223–238.A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. de: rák (állat neve). de: szőke (hajszín). özvegy stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. A családnevek előtti doktor. Szép Gergely és ifj. Ifj. 153.] Egyéb tudnivalók [288–299. a társtulajdonosok közös képviselője. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. a csillagneveket.] A különírás és az egybeírás [95–142. Patyolat . stb. a címeket stb./ Magyar Tudományos Akadémia (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. Jakab Imréné. a földrajzi neveket. Mészáros Mihály is. Kelemen László.. de: mór (népnév).] A tulajdonnevek írása [154–201.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. Id.] A hagyományos írásmód [86–91. a márkaneveket. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik.] [1] 154. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. levélcímzésben.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Mór (helységnév.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] A betűk [3–16. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. ←A különírás és az egybeírás .] Az írásjelek [239–275. hogy…. ifjabb.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. de: hollófészek (a holló fészke). igazolványok. titkár. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Hollófészek (hegy neve). idősb. Mészáros Mihály. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök.

A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. az Ének a pesti ligetről című vers stb. Annamária. (Vö. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Budapesti Műszaki Egyetem. Tóthpál. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Másrészt arra kell törekednünk. Maszlaczky. Vay stb. stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Wittmann-né. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. (Vö. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. . hófehér). Magyar Nyelvőr stb. Szerencsés András. Kemechey. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. New York-i stb. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Parázs (tűzhelymárka neve). Zsuzsa. Pais stb. Kazinczy. Észak-Afrika stb. 87. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Mind a családneveket (vezetékneveket). Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Werbőczy. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. A név nyelvi felépítése is jelezheti. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Thewrewk. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. de: parázs (izzó tüzelőanyag). s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Rákóczi. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Batsányi. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Pepsi-Cola. Hajdu. Hajdú. stb. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Zrini). Zrínyi. 156. 157. Szántó. Takács stb. Helyesírási tanácsadó szótár stb. Pál. sem pedig korszerűsíteni (pl. de: patyolat (fehér. Szeremlei-Szabó Zsolt. meddig tart a tulajdonnév. Kultsár. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Batsányi – Bacsányi). Deli. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Gombocz. Nagykőrös. Orczy. Kőrösi Csoma Sándor. newyorki stb. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Keöcherepy stb.) szó a név utolsó eleme. (Nem pedig: Kissel.) 44 A személynevek 155. Körmendi. stb. Rutascorbin. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. stb. Olaszország stb. 87. Velencei-tó. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. 12. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Wittmanné. Lorántffy. Tsétsi János.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása (vállalat neve). Apáczai Csere. Kis. Hegyalja.. Éva. Buday. Teleky stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. az utca (u. Gaál. Bíró. hogy tulajdonnévvel van dolgunk.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. ebben a formában használandók: Bocskai. Rákóczy. így pl. 12. Sigray.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Verseghy stb. Kiss. Kortárs (folyóirat címe). György.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. A város peremén. Csécsi). Központi Fizikai Kutatóintézet. Eördögh. c) Az olyan névformák. a című (c.. Ez egyrészt azt jelenti.

94.) 164. tóthpáli. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Ilosvai Selymes Péternél. Széll-lel stb. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. -vel (és néha -vá. 161. Kodállyal. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). és sorrendjük nem cserélhető fel. 160. (nem Cacas. (Vö. Marcellel. Vatai stb. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Szabolccsal stb. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Isten. Piroska. Chuliak stb. Hadúr. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Jolán. Tóthmátyás. Nagy Jánosné Kovács Anna. Táncsics Mihálynak. Konkoly-Thege stb. Wathay stb. 158. Madáchcsá. Endrődy-Somogyi. Árpád. Verbőci. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Klaudia. Pesti. stb.) 162. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Kőrösi Csoma. illetőleg olyan szövegösszefüggésben.. 165. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Kerpel-Fronius. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Csombor. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Csokonai Vitéz. Raul. 94.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Bálint. (Vö. – De ha a 45 . Paiszsal. Márió. Pesthi. Artúr. Tudja isten. Jupiter. illetőleg: Kakas. Zsolt. – Bár nem hivatalos. leninizmus. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Boldogasszony. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Kovács Anna forma is. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Tótfalusi stb. 83. Csulyak stb. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Bálinttal. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. (Vö. stb. a -val. Móriczcal. – De: Táncsics Mihály-i. Kossuthhoz.). Babitscsal. Czombor. -vel (és néha a -vá. Ozirisz. (nem Komjáti. stb. Marcellal v. jeleket. marxista. használatos az N. 209. Szemeréről. Félix.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Tótfalusi Kis stb. Zeusz stb. Zsanett. jókais. Az -i és az -s melléknévképzővel. Vilma. Nagygyörgy. Rátzcal. képzőket). – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. ezért a két névelem általában együtt használandó. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. madáchi. Betti. Werbőczy. Kunszabó. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. petőfieskedők. Alexandra. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. kispéteres. erdey-grúzi. s a szül. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Mind régi (eredeti és jövevény). -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. mikszáthos. Lexi stb. Véghgel. mint a közszavakhoz: Dózsát. Vörösbaranyi stb. a Hunyadiak. mi lett vele. Mariannal stb.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. de egyszersmind lehetővé teszi. (Vö. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. 159. 62. László. rippl-rónais. (Vö. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Nagyné Kovács Anna.) 163. Papp-pal. Vörösmartyé. Ilosvai Selymes Péter-es stb.). stb. Makk-kal.

szobor) kapcsolódik. Noszty fiú. stb. Szemere-kormány. [Vö. Bessenyei-kúria. 162. stb. Somogyi Béláné főelőadó. 168. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Moharos kartársnő. (Vö. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Petőfi-kultusz. [Vö. a Kossuthok. stb. -ű. Nagy Péter.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. b). Németh mérnök. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Sárosi János marós. Kászim pasa bástya. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Wesselényi-féle. Paál László-szerű. Erdélyi Ilona tudományos kutató.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Nyék törzs. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 201. Munkácsy-szerű. Mátyás-templomi. Polgár doktor. Petőfik.] 170. 165. b). [Vö. Eötvös József-i (iskolareform). Jeremiás próféta kolostor stb. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Szent Benedek-rend. Geiger–Müller-számlálócső. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. 171. Mária-arcú. martinkemence stb. 167. Inotai úr. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Előre brigád. Ha egymástól különírt. József Attila-díjas. krisztustövis.). Jagelló-ház. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Az uralkodóházat jelentő ház. -s. az ifjú Ady. Táncsicsok kora. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. b). Zrínyi-soros. Földényi-kórus. haragot stb. Kodály-módszerű.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Rettegett Iván. Dobay szakaszvezető. Jókai-regénybeli. Radnóti őrs. Hadrovics–Gáldi-szótár. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Habsburg-ház. Oroszlánszívű Richárd. Rőtszakállú Frigyes. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Ady-vers. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása személynév két vagy több elemből áll. stb. Anjou-ház. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. stb. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. -beli. -jú. Arany János-idézet. Szent Erzsébet stb. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. Konkoly-Thege-érmes. Marót-csoport. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. 166. Herkules-erejű.) 46 . Deák-párt. Kossuth-díjas. Bourbon-család. Kossuth-díj. Konkoly-Thege-érem. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Kodály-módszer. -ú. (Vö. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Erdey-Grúz–Schay-féle. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Vajda Elemér akadémikus. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Személynév – akár egy-. a nyelvújító Kazinczy. sőt fantázianevektől). 140. [Vö. Nádasdy-kastély. Joliot-Curie-féle. Sabin-cseppek. (Vö. Egy. a Kisfaludyak. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Celsius-fok. stb. érzékeltetheti. Zalka Máté lövészezred. 168. Ady Endre úttörőcsapat. 140. Kovács államtitkár. 169. 141. Lenkey-század. Szinyei Merse Pál-szerű.] 169. 140. 167. 140. Tudor-dinasztia. Zsófi néni. Szalay Tamás érdemes művész. a szép Csapóné stb. Az egy. Bartók Béla-emlékév. Szent István vértanú plébániatemplom. Bánk bán. Csák nemzetség.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést.

de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 47 Az állatnevek 172. Szeged stb. stb. Bagira. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Apáthy-szikla. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Ráró lovam stb. part utótagú országneveket. Pillányi út stb. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. az alapformát természetesen nagybetűvel. Cirmos. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Tiszántúl. Szombathely stb. de: Sárospatak (helységnév). Alapformájukban nagy. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: .) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. az országrészneveket.). a különírt tagokból álló nevek (pl. mert a formailag hasonló (sőt azonos).). tamási stb. Csákó. Dél-Amerika stb. Zsivány-patak. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. 175. ország. Sáros-patak (víznév). A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Vuk stb. föld. de: Ferenc körút (utcanév).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Ferenc-hegy (domborzati név). A földrajzi nevek 173. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Olasz Köztársaság. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Alapforma: -i képzős forma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói Tamási stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Ráró. Villám. alföld. Az egyelemű nevek (pl.

Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. a) Közszói előtaggal . egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. kisalföldi hegyaljai stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi -i képzős forma: budapesti balatonalmádi Hódmezővásárhely hódmezővásárhelyi Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 48 alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi Elefántcsontpart elefántcsontparti Kisalföld Hegyalja stb. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll.

a) pontban: Cselőte. ill. szőlőhegy. alapforma: Vas Mihály-hegy -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-fok stb. a 177. Így pl. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. hágó. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. patak. dunántúli-középhegységi stb. Kab. domb. Zéland. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. Az olyan nevek. dombvidék. Dunazug-hegységi stb. holtág. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. akár idegen eredetűek).A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 49 alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. dűlő. összetett szavak is: félsziget. névrészek. 177. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. és a kötőjelet megtartjuk. völgy. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. fennsík. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki Dunántúli-középhegység stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. tó.. b) pontban: Huron. hegy. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység stb. lapos. a 176. Buen Tiempo-foki stb. öntözőcsatorna. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. halastó stb. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. a) Közszói előtaggal . sivatag stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Kaszpi.

a). Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. 176. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. délkelet-magyarországi stb. vö. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. 177. Holt-Tisza. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. . a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. János-dűlő. alapforma: -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York stb. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. nagy stb. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 50 alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli Délkelet-Magyarország stb. csörnöc-herpenyői stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. a). vö. 178. győr-ménfőcsanaki stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Nagy-New York-i stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. vö.) kerül. a közszói tagokat kisbetűvel. belső. 176. a) Ha egy kételemű.

b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. vö. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. győr–sopron–ebenfurti stb. kötőjel nélkül. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. 177. vö. . a). ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. János-dűlő. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. 176. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. Holt-Tisza. 176. vö. déli-Shetland-szigeteki stb. a). b) Ha egy kételemű. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. 179. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 51 alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői Déli-Shetland-szigetek stb. holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. a közszói tagokat kisbetűvel. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. zala–somogyi-határároki stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. járás. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. grófság. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. bánság. 181. városkörnyék. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. terület stb. alapforma: Magyar Népköztársaság -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság grúz szovjet szocialista köztársasági Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). mint: Cseh–Morva-dombság cseh–morva-dombsági Zala–Somogyi-határárok stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. Minden tagot külön szóba írunk. . Alapformájukban hasonlóképpen. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 52 alapforma: Volga–Don-csatorna -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. a közszói tagokat kisbetűvel.

alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatag stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcső Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utca Március 15. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. híd stb. (Vö. 182.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: . tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. állambeli stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. út. 194. Tas vezér utcai Március 15. a Duna-hidak stb. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. ez azonban nem válik a név részévé. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). 183. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. tér.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 53 alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki Letenyei nagyközségkörnyék letenyei nagyközségkörnyéki Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. köz. Szahara sivatagi stb. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca.

az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. (a) második bakui stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Alsó Dunára dűlői stb. jelölt határozós. Maros–Körös közi stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlő stb. Hasonlóképpen: . Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 54 alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel Magas-Tátra (a) lengyel magas-tátrai (a) második Baku stb. Kis-kút feletti stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléke Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. 184. jelölt birtokos jelzős. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk.

a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Orion. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. holdak stb. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. bolygók. cégszerű nevében – az és kötőszó. tehát: föld körüli utazás. országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Egyszavas intézménynevek is vannak: . szállóbeli) Szabadság szállói (v. 187. építőipari vállalati Volga szállói (v. Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. szövetkezetek. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. ill. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Fiastyúk. szállóbeli) stb. csillagképek. Ezek összetartozását. A hivatalok. Tejút. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. Vénusz stb. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. a hold szépen világít.: Vas Megyei Tanács -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. A csillagok. sz. tudományos intézetek. Plútó. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Merkúr. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. oktatási intézmények. Ha a föld. A csillagnevek 185. Az intézménynevek 186. Sz.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 55 Mária asszony sziget Mária asszony szigeti Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. társadalmi szervezetek.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. a nap sugarai stb. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb.

de: a kutatóintézet kidolgozta. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. stb.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). az Eötvösön v. Kerületi Bizottsága stb. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. üzem. rendőrkapitányság stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. de: a bizottság véleménye szerint. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. egyetem.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). hivatal. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. testület stb. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. a Nemzetiben játsszák. tanács. Állam. Ker.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 56 Belügyminisztérium belügyminisztériumi Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumi Bélyegmúzeum stb. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. a tanács intézkedett. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. a pécsi nevelőintézet. stb. 189. vállalat. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. a XI. az intézménynév részének tekintjük. Pécsi Nevelőintézet. Sopron. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. neve akkor írandó intézménynévszerűen. Dusnok. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak.) olyankor is kisbetűvel írjuk. bélyegmúzeumi stb. amely megegyezik azzal a formával. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. az Eötvös Lorándon végzett. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a tolmácsi általános iskola stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). stb. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. Tolmácsi Általános Iskola stb. a tanárképző főiskolán stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. feljegyzés a jogi csoportnak. Tanács szakorvosi rendelője stb. iskola. . b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat.. Szegedi Nemzeti Színház stb. a Hazafias Népfront X.és Magfizikai Kutatóintézet. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Nemzeti Színház. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. segélyt kapott a vállalattól. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Szeged. 188. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. intézet. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). az Előre Asztalosipari Szövetkezetben).

stb. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vén Diák eszpresszó. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. levélpapíron. – De: jövőkutatási konferencia stb. tokaji bor. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvtudományi Intézet Építészmérnöki Kar 57 190. 191. meggylé. a lengyel hadsereg. Trabant (gépkocsi). Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Cégtáblán. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Vegacillin (gyógyszer). annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Fabulon (arckrém). A nem márkanévként használt. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. utaló szavakat. Tomi Mat mosópor. (Vö. vendéglők. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. Kerepesi temető stb. – Címkén. repülőterek. a dolgot jelölő szót is.) 192. Szegedi Szabadtéri Játékok. Gyártmányoknak. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. üzletek. a különírást is: Keleti pályaudvari. Lukács fürdő. 146. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. megállóhelyek. Odol fogkrém. Ferihegyi repülőtér. Kis Rabló étterem. Rómeó férfiruházati bolt. fürdők. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. 194. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Panangin tabletta. a Lukácsba jár úszni. (Vö. termékeknek. Alfa Romeo (gépkocsi). vásárok stb. Kis Rabló éttermi stb. kecskeméti barack. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. az osztrák légitársaság stb. temetők stb. mozik. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. Nemzetközi Valutaalap. szervezeteknek stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. A pályaudvarok. Vadászati Világkiállítás stb. hirdetésen stb. A márkanevek 193. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. kiállítások. egy karbantartó csoportot szerveztek. Katonatelep vasúti megállóhely. stb. Coca-Cola (üdítőital). stb. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. az olasz fémipari szakszervezetek.) . Ugocsa mozi. 183. stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. bélyegzőn stb.. stb. eszpresszók. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Ugocsa mozibeli.

Tanulmányok Arany János költészetéről. címét a következőképpen írjuk. Eötvös Loránd-emlékérem stb. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Az egyedi címeket. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Stb. Az Est. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. tehát a költői művek. Pályamunkások. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. Akadémiai Aranyérem. a szocialista munka hőse is megjelent. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. József Attila-díjas. Arany Toldijában. 200. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Álarcosbál. emlékérem stb. cikkek. A tanácskozáson Nagy József. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. a képzőművészeti alkotásoknak. – Stb. Kiváló Dolgozó stb. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. a Társadalmi Szemlét.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Ha a címeket szövegbe illesztjük. a Nemzeti dalt. Az állandó címeket. Kis éji zene. tehát az újságok. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. hát megleltem hazámat” is. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. Nobel-díjas. zeneművek. Továbbá: 1916 őszén.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása 58 A kitüntetések és a díjak neve 195. Zenedélelőtt stb. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. hogy több. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. Hajóvontatók a Volgán. Kék fény stb. érem. József Attila-díj. Népszabadság. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. képek. Nők Lapja. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Nyugat. Élet és Tudomány. Ember az embertelenségben. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. a zeneműveknek stb. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Képes politikai és gazdasági világatlasz. 197. hetilapoké. – Stb. sőt sok szám címeként használatosak. Hazám. a cikkeknek. 198. Valóság. egyediségre és egyszeriségre törekszik. IX. 199. a Számadásnak. a Szerelem?-nek…. szobrok. Ezeket az jellemzi. továbbá ha csupán címként szerepelnek. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. – Munkácsy képének. szimfónia stb. Nobel-díj. a Népszabadságé. illetőleg típusait jelölő szavakat. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Jókainak „Az arany . – Állandó cím az újságoké. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Új Tükör. műsorszámok stb. a Szocialista Munka Hőse. Kincskereső. könyvek. Magyar Nemzet. A szabályt akkor is követni kell. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. A címek 196. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Martinász. stb. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. értekezések. folyóiratoké. Örökzöld dallamok. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. A kőszívű ember fiai. Pest Megyei Hírlap. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme.

a Kritika-féle folyóiratok. 59 Tulajdonnevek köznevesülése 201.] A köznevesülés lassú folyamat.A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása ember”-e…. stb. stb./ (A tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása→ A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása ←A tulajdonnevek írása . pecsovics. priznic. háryjános. magyarosan írt közszói formák között. wertheimkassza.] Az elválasztás [223–238.] A hagyományos írásmód [86–91. Petőfi a Szülőföldemen-ben….] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. pl. pullmankocsi. 168. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével.] A betűk [3–16. Új Tükör-szerű hetilap. makadámút./ Az elválasztás→ Magyar Tudományos Akadémia (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. ferencjóska. stb.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. szentjánoskenyér. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). szendvics. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). stb. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. havanna. [Vö. 140. termosz stb.] A különírás és az egybeírás [95–142. ←A kis és a nagy kezdőbetűk .] A szóelemző írásmód [49–85. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Odüsszeia-beli (világ). dízelolaj stb. Népszava-beli (hirdetés)..] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. stb. pálfordulás.] A tulajdonnevek írása [154–201. dízelmotor.] Az írásjelek [239–275.] .] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement..] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. konyak. b). Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük.

stb. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. millió stb. ha közkeletűek.. monarchia. digitális. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. mecset. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. magnetofon. akadémizmus. karbamid. televízió. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. stb. -ista. szemben azokkal az idegen nevekkel. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. láma. technikus stb. x vagy q betű van. egzisztencia stb. 204. A tulajdonneveknek azonosító. -izál. mechanikus. idegen szavakként tartjuk számon. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. (Vö. futball. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. dzsunka. lézer. és vesznek át egymástól közszavakat is.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. szexuális. realizmus. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint.. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. 28. ha h-nak ejtjük. a következőképpen járunk el: A ch-t. tájfun. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. tajga. oxigén. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. realizál. eredeti formájukban használjuk. kemping. fix stb. típus – tipikus. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. egzotikus. pagoda. periódus – periodikus. antikvárium stb. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. szelektív stb. mikroszkopikus. mechanika. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. -itás. izotóp. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. .) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. gésa. még akkor is. -izmus stb. hisztamin. technika. minaret. Az olyan szavakat. azaz olyannyira meghonosodhatnak. tipizál. exogámia stb. számum stb.] [1] 202. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. esztéta – esztétika. szamuráj. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. karate. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. pech. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. tulajdonneveket is. textil. s csak néha tartjuk meg: exegézis. kombájn. (Vö. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása • 60 Egyéb tudnivalók [288–299. esztétikum. szovjet. 209. reális – realista. megtartjuk: jacht. 205. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. akadémista. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. 206. kóla. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. menedzser. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. esztétikus. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. taxi.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 207. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz v. Kolumbus Kristóf stb. (Đorđe Branković, Ján Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes, Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd stb. (Friedrich Engels, Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett). Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald; stb. (Vö. 161.) 208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; stb. A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris stb. 209. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó; stb. (Vö. 204.) 210. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva; stb. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus, de görögösen: Kroiszosz; Potemkin-falvak, de: Potyomkin; stb. A toldalékok kapcsolása 211. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi; stb. (Vö. 163–165., 174–184.)

61

Az idegen írásmód szerinti írás
A közszavak írása 212. A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb. (Vö. 214.) 213. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête stb. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: bacilus, de: Bacillus anthracis; dózis, de: dosis effectiva minima; tuberkulózis, de: tuberculosis bronchialis; stb.

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A tulajdonnevek írása 214. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal; stb. Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň; stb. Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk: Capek, Francois, Moliere; Chatelet, Gdansk, Liepaja, Lódz, Marasesti, Maranón, Plzen; stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Françoise helyett Franszoáz v. Franszoise, Karadžić helyett Karadzsity v. Karadzsics) teljességgel helytelen. A toldalékok kapcsolása 215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb. (Vö. 163–165., 174–184.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia), (a) pompeji (ásatások) stb. [Vö. 175. b)] Ha az i képző egyelemű, y-ra végződő idegen helységnévhez járul, az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi, vichyi stb. 216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ill. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina, de: signorinák; – Coca-Cola, Coca-Cola-szerű, de: Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, de: Sinaiában; campanile, campanileszerű, de: campanilén; – Goethe, goethei, de: Goethének, goethés (Vö. 29.); – allegro, allegroszerű, de: allegróban, allegrós; – Oslo, de: Oslóban, oslói; – Malmö, de: Malmőből, malmői; stb. b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal, Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel, Marxszal stb. [Vö. 163. b)] 217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk. A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel; stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s, -ista, -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs:

62

A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i; stb. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]

63

Az átírás
Az átírás elvei 218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 10.), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk. (Vö. 205., 210.) 219. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Fagyejev, Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra; stb. 220. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest, 1981. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Budapest, 1984. 221. A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.

Elég gyakori.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. száriban./ (Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása) Az elválasztás→ 64 A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása . Solohovval.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287.] Egyéb tudnivalók [288–299. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Plutarkhosszal.] A tulajdonnevek írása [154–201.] A különírás és az egybeírás [95–142. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Szapphóé.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat..] [1] 223. stb. arisztotelészi. ←A tulajdonnevek írása . Szöulnál. dzsúdózik.] A betűk [3–16.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. kamikadzék. Hriszto Botev-i.] Az írásjelek [239–275.] Az elválasztás [223–238. tatamin. kuvaiti./ Magyar Tudományos Akadémia (Az elválasztás) Az írásjelek→ Az elválasztás A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. . hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba.] A hagyományos írásmód [86–91.A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A toldalékok kapcsolása 222. Velikije Luki-i.] A szóelemző írásmód [49–85. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás.. Tobrukig. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. alma-atai.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.

a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. fi-a-i-é.. 224. dob-ban. pró-ba. Be-rety-tyó. Tri-eszt. a)] 226. hit-tem. rossz-kor. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. stb. fia-tal. tet-ted. könyvei-tek vagy könyve-itek. [Vö. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. rendületle-nül. maga-san. te-ker-vé-nyes. Soós. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. illetőleg a következő sorba átvinni. stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. Tallinn-nak stb. [Vö. moza-ik. „e-móció”. tiha-nyi. Le-ó stb. ko-sár. ker-tig. Zsolt. me-ta-fo-ra. Annáé-ké vagy Anná-éké. Car-rara. mil-liméter. – Így járunk el akkor is. ás-vány. Mikló-sék. – Minden szó annyi szótagú.. ba-tyu. Georch. Gyu-la. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Kecskemé-ten. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. több-let. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. né-gyet. váku-um stb. asz-tal. meggy-ből. ton-na. stb. ki-sebb. Az au. György. lajst-rom. 225. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. A több szótagú. Szél-lért. 229. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. ha az eredeti helyesírással átvett. De-zső. ró-zsa. nyolc. amelyek szótagot kezdenek. Leo-nóra vagy Le-onóra. dry. stb. ma-gá-nyos. kalci-um. stb. ragos. Chartres.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 65 A szótagolás szerinti elválasztás 224. Brahms. töl-gyes. leni-nizmus. stb. ill. Hume. pa-don. Job-bágy. mor-zsa. stb. háza-ik. ka-sza. tehát az „a-lap”. team. víz-zé. Csil-la. fe-udális stb. De: Széll-lel. street. Bar-tók. Pest. Schmidt. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. ka-to-na. szükség esetén elválasztható: kala-uz. 226. Kiss-nek. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. bugy-gyos. bizott-ság. hajt. Mari-etta. [De vö. Nîmes. pesti-es. „Á-ron”. Boz-zai. Me-csek. al-lons. „emóci-ó”. c)] . Bánk. font. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. „Le-a” stb. York. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. – Ez a szabály olyankor is érvényes. nem választjuk el: föld. Ecse-ren. blues. Papp-tól. vá-szon. stb. Szabol-csé. pén-zért. fosz-fát. vi-asz. tal-palatnyi. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. b) Azokat a magánhangzókat. hal-lak. stb. 230. recs-ki. ahány magánhangzó van benne: bál. stb. rendü-letlenül. strand. stb. sztrájk. tarisz-nya. Vajdá-ék. Maupas-sant. Sásd. asz-tal. könny-től. Maugham. drog. stb. stb. Azokat a szavakat. átvisszük a következő sorba: fi-ók. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. shop. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Er-zsi. fi-atal. É-va. há-zig. stb. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. eu betűkapcsolat. stb. 163. Gaal. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Ke-re-csend. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. kom-munális. Tallin-nig. a „haza-i”. part. Bony-hád. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. ideá-lis vagy ide-ális. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. Heren-dig.

ma-chináció. A fontosabb szempontok a következők. ery-the-ma. vonz-za. lán-dzsás. com-pa-gnie. Dosztojevsz-kij. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Ben-czúr [e. Kis-sék stb. pe-ches. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. tink-túra. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. Gi-gli. stb. -vel és a -vá. Kos-suth stb. pogy-gyász. 216. Ezért úgy tekintjük őket. temp-lom. Hosz-szú.: tö-rök]. halan-dzsázik. Ford-dal. A ch kétjegyű ugyan. házun-kat. rongy-gyá. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Hamburg-ban. mint más többjegyű betűinket. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. pszi-chológia. Mah-ler. edz-dze. brin-dza. pra-xis. War-gha [e. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. kossu-thi. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van.: bő-ti]. Szabolcs-csal. Bibera-chot. kamika-dzék. Ma-dzsar. Szé-chy [e. adósságo-kat. az x pedig két hang (k+sz) jele. móri-czos. [Vö. stb. Fara-ghó [e. tele-xezünk. – A -val. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. karszt-tá. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően 66 . azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Fuku-dzava. kilenc-kor. 230. cou-lomb. tá-dzsik. köny-nyes. Ojszt-rah. stb [Vö. (Vö. Gior-gio. Coo-per. Ale-xandra.: ben-cúr]. ennek elválasztásakor mind a sor végén. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. Beö-thy [e. 226. lopódz-dzanak. ma-ximum. Balo-ghék. Mon-taigne. Me-xikó. ce-chem. stb. Cze-tzet. stb.. Bo-lo-gna. edz-het. bratsz-ki stb. c). b)) 229. Kodály-lyal. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. stb.: de-zső]. húsz-szor.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. lopó-dzott. stb. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. züri-chi. há-zunk. f)] 228. Wa-shing-ton. bri-dzset. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. a) Az egy szótagba kerülő. csoport-tól. arany-nyal. galy-lyak. illetőleg: Szél-lért. gyűrű-dzik.: fara-gó]. stb. Ing-rid. Ugyanígy: játsz-szál. Ka-ra-džić. stb. pe-dzi. Ljub-lja-na. ma-dzag. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. de egyetlen hangot jelöl. lajst-rom. Marx-szal. ódz-kodik. adóssá-gok. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Ri-chárd. Babi-tsé. de nem egy hangot jelölnek. Boty-tyán. megy-gyel. ce-pha-lal-gia. A latin betűs írású nyelvekből átvett. stb. refle-xek. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. tömb-ben. d). Chur-chill. Kiliman-dzsáró. Veszp-rém. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. A dz és a dzs többjegyű betű. akkor úgy választjuk el a szót. fi-xet. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. szity-tya. Baude-laire. bridzs-dzsel (ragos fn.). bórax-szá. Gellért-től. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Thewrew-köt. Mün-chen. Pap-pot. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. mene-dzser. or-chidea. stb. ösz-sze.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. Bach-hal. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. Féli-xé. he-xameter. de egyetlen jegyű.: szé-csi]. mar-xizmus. ész-szerű. Nagy-gyal. metsz-szük stb. Fi-scher. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Thew-rewk [e. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. kulcs-csal. Fu-dzsi. mahara-dzsa. 227. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. 224. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. bóra-xos. Ily-lyés. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. ost-rom. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból.: var-ga] stb. Mar-xot. stb.

leg-alább. Za-laegerszeg. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. vas-út. de: gép-elem (fn. de: meg-int (= figyelmeztet). vagy-is. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. stb. Miche-langelo. fi-lantróp. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). as-piráns.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. konk-rét. angol. kivált szaktudományi munkákban. Kis-oroszi. Kö-zér-tig. MTESZ.). leg-erősebb. egyszer-egy. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. ing-ujj. gépe-lem (ige). 235. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. amelynek elválasztása kétféle. inst-ruktor. nem választható el: BVSC. diszk-rét. Ped-ro. ion-stabilitás. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Ke-ra-vill. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. maest-ro. francia. stb. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. rend-őr. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. kar-öltve. obst-rukció. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. stb. nemcsak a problémát okozó helyen. MLSZ. Pál-ffy. Gas-cogne. Zág-ráb. Röl-tex. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. ENSZ-ért stb. parag-rafus.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás szétválhatnak: cas-co. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. stb. demok-rata. mondat. pa-ragrafus vagy paragra-fus. SZOT. szét-üt stb. 234. szak-avatott. az ismertebb elő. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Chris-tie. bekezdés stb. ugyan-is. prog-nózis. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. lengyel stb. latin. tölgy-erdő. SZTK. komp-resszor. stb. szind-róma. Magyar-alád. van betoldva. Bornem-issza. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Az azonos alakú szavak között több olyan van. esp-la-nade. hón-alj. Fab-ri-zio. hol-ott. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. nem tekintjük összetételeknek. kis-asszony. elektron-optika. stb. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. NA-TO stb. rek-lám. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. inf-láció. dél-után. ha elválasztásukra kényszerülünk. 232.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. 67 Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. KISZ-esek. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. NDK-beli. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. . ELTE-re. kül-ügy. külön-élés. Ma-va-dé. épp-úgy. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. Shakes-peare. Kis-ar (helységnév).) nyelvű többszavas kifejezés. egy-előre. meg-öl. a másik összetett szó: me-gint (= újra). Dessew-ffy. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Bu-vá-ti. zápor-eső. Belg-rád. mind alap-. 231. kataszt-rófa. még-is. Ofo-tért. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ‑MOSZ. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. b) A szóösszevonásokat. Int-ransz-mas. mind-egy. viszont-eladó. hogy az egyik szó az első. prog-ram. NOB. stb. vírus-interferencia. stb. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is.

Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… …Nagy-Kevély… …nátrium-klorid… 68 (helyesírási szótárban) (helyesírási szótárban) (kémiai szakkönyvben) ←Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása . Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Tito-grad stb. vas-utas./ (Az elválasztás) Az írásjelek→ . meg-állás. tranz-akció vagy tran-zakció. kivételesen. milli-gramm. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. megál-lás. proto-plazma. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. deci-liter. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. stb. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. nagyatá-di. mikro-klíma. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. kilo-gramm. im-produktív vagy imp-roduktív. fela-dat. pre-klasszikus.A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás 236. 237. nagy-atádi. víg-operai. Antark-tisz stb. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. nemcsak a problémát okozó helyen. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. dez-informál vagy de-zinformál. Lenin-grád. infra-struktúra. stb. stb.. fel-adat. ultra-projektométer. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. anti-klerikális. melo-dráma. 238. preklasz-szikus. transz-urán. inter-akció. vasu-tas. vígope-rai. Sok olyan idegen szavunk van. para-frázis vagy paraf-rázis. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. extra-kromoszomális. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Ant-arktisz vagy An-tarktisz.

a kötőjel (vö.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153...] A szóelemző írásmód [49–85. 281....... a kettőspont (vö... ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.. 271. a vessző (vö. 256....] Az elválasztás [223–238.).. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 250.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 246. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 250–252. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.) .. 247–255. 272–273.. a kettőspont. a gondolatjel előtt és után stb. a pontosvessző előtt.. 240–242. 266. 290.] A tulajdonnevek írása [154–201. 244. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. 256. 275.] A hagyományos írásmód [86–91. 270. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.] A különírás és az egybeírás [95–142.)...).. Nincs viszont szóköz a pont. 256.). 264. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 240–242. 250..).. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. az idézőjel (vö. a vessző.] [1] 239. 266../ Magyar Tudományos Akadémia (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Az írásjelek A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. Szóközt hagyunk a szavak. 256–257. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák.). 268–269. a kérdőjel... a zárójel (vö. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.] Egyéb tudnivalók [288–299.).. a felkiáltójel (vö. 248. 262. 293–297... 100. 299. Az írásjelek szerepe kettős. 266–267. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 245.. a pontosvessző (vö. 296–297. a gondolatjel (vö. 258–259. 263.. Részben a mondatok szerkezetét. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 253.) a kérdőjel (vö.] A betűk [3–16. a felkiáltójel. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 248. 271.. 275.).] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. 274.)... a nagykötőjel (vö. tagolódását.). 247. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 278... 248. 256. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. 243.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.). 299.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 69 A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek ←Az elválasztás . 265. 250–252.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94.. 96. 240–242.] Az írásjelek [239–275. 256. 260–261.

ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) Folytasd ott. Több írásjel használata csak az alábbi esetekben elfogadható: három pont (…). b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Szeretném tudni. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. Fehér lett. Kértem. mint a fal. Stb. s. .vagy kérdőjel nem elfogadható! (Azaz ilyen: !!!!!! és ilyen ??? nincs. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.) Az apja is Miska. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. / a téli éjszaka. Éj van-e.) A többieknek egy takaró is elég. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. hiszen nem jön már. – Közvetett felszólítást. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. úgy arat. [De vö. akár nincs: Régi igazság. hogyha késem. család..és egy felkiáltójel (?!).A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 70 A mondatokat záró írásjelek 240. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő.. meg. ne üsse bele az orrát! Stb. s. legyen ő is Miska! Sokat késik. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy az és. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. A rakodópart alsó kövén ültem. három pont és egy kérdő. mi a baja.. haza. Ne várjunk rá tovább. Stb. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. kenyér. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. c) Az egyszerű felkiáltó.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet.!) A több felkiáltó. hogy azonnal menjen haza. / És mindnyájan várnak énrám. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni.vagy egy felkiáltójel (. (A második tagmondat kijelentő. holnap indulhat! Figyeljétek. Stb. és dühösen elrohant. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. b) A tagmondatokat bevezető és. meg. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. mint a gondolat maga.) [1] 241. / néztem. minek neked kettő? Induljunk már. De: Hirtelen fölugrott és elrohant.? vagy . egy kérdő. hogy anyanyelvét is jobban tudja. utasítást kifejező..) 242.) Érzed-e. vagy szemem világa veszett ki? Stb. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. aki még egy nyelven tud. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. akár van kötőszó. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. (A főmondat kijelentő. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. mégis fekete az utca. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. A mondatok végén a legtöbb esetben csak egy írásjel áll. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom.

/ Esküszünk. Kétszer. ahelyett hogy stb. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Több mint öt évig élt külföldön. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. ceruza. Cselekedj ahelyett. vagy ha jelezni óhajtjuk. 249. mint öt. 246. . Szeretett volna valami újat. illetőleg háromszor kezdtük újra. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. és az emberek arcába vágta. tinta. Stb. mint ötöt stb. álmos. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. egyre jobbat akarunk. nyáron is azt hordta. s. [De vö. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. elemek az első tagmondathoz tapadnak. Stb. becsületes. Stb. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. meg. ha azonos szerepű. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. vagy kötőszókat): Tetszetős. Cselekedj.. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. d) Ha azonos mondatrészek között és. Stb. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. hogy derekuk ne törjön. anélkül hogy pihent volna. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. égesd el! Stb. Stb. ahelyett hogy tétovázol! Stb. sás.. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. aszerint. Elhibázott. stb. káka lakják. hogy tétovázol! Stb. Stb. Hat több. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. 244. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. A rózsának. Ég és föld között lebegett. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. nagyot alkotni. (Ilyenkor a több nem ragozható. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. mint a tavalyi. hogy pihent volna. meg. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. ír. olvas. elé is pontosvesszőt kell tenni. 245. Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. – Ha azonban az anélkül. 71 A mondatrészek közötti írásjelek 247. könyv. eléjük nem teszünk vesszőt. [De vö. szépet. d) alpont. vagy kötőszó áll. pont. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. aszerint hogy. Ha azt akarjuk jelezni.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. szorgalmas. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. (Ilyenkor a több ragozható: többet. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. a port felkavarta. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. de helytelen elméletet agyalt ki. / Pocsolyás víz.) d) Az anélkül hogy. s.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 249. ahelyett stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. furcsa árok. lelkes. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. b)] A hasonlító több. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn.

Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. varrni tanult. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. A község tanácselnökének. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. 247. Aztán elővette a bicskát. egy öreg diófát. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. c) Ha a kitüntetést. népköztársaságunk nagykövetét. Stb. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Sem testem. a lámpa mellé tette. furcsák. se posztó. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. stb. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. minősítést. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. vagy azt választhatod. meg a zöldpaprikát. rangot jelentő. vagy kabátot! Stb. Dömötör Béla. nagyokat lélegezve. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet.] e) Ha az és.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Mivel a felsorolások végére tett stb. Egész nap az erdőt járta. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. Lehet jó is. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. Se pénz. beszélget stb. Stb. Hol ehhez. Mózes Pált. Kálmán Etelkát. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. és a beszédben szünet van közöttük. Stb. az állami díjas mérnökkel. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. sem lelkem nem kívánja. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Stb. hátravetett mondatrészeket vezet be. Maga János is ott lesz. felszabadultan. meg. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. meg a szalonnát. [De vö. Ma reggel nagy eső esett. meg a kenyeret. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. Stb. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. majd jóízűen falatozni kezdett. 248. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. kapdos. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. álldogál. hol ahhoz kapott. az irodalomtudomány doktora. s. rossz is. Kossuth 72 . Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. János maga is ott lesz. Kossuth-díjas írónőnknek. a feleségével együtt. Szép Izabella SZOT-díjassal. Kertjük díszét. Kállay Imre kandidátusé. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. búsak. stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. A sok pásztor mind muzsikál. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. a tőszomszédomat kereste. [De vö. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. b) alpont. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. városunk díszpolgára. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. az élet anyját… Stb. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Stb. illetőleg: Kovács Tiborral. a leány. az éjszakai vihar kidöntötte. 249. fokozatot. Nagybátyám szombaton érkezett meg. és szegény nővérére. Stb.

Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. 252. előbb hagyta elmenni a teherautót. Stb. de író lett.) Stb. / Csúnya hazugság volt. Péter. megint késett. (De vö. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Stb. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. a műszakiakhoz osztották be. nem tud eljönni. többször is kihallgatták. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. sajnos. nyom).) . Sok megszokott holmiját becsomagolta. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. 73 A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. 243. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. -ve és a -ván. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Stb. hazugság. [De vö. [De vö.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Stb. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. c). mint mérnököt. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Ha a közbevetett szó. beteg lett.] e) A -va. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. a baleset tanújaként. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. imádott / Jankóm… Most veszem észre. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. ezt a közbevetett mondatot vesszők. 250. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. vesszők. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Kiszaladt az udvarra. névszók is (pl. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. 271. István. Stb. mint említettem. Bátyámat. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. áteveztünk a túlsó partra. 271. (Vö. amit javíttatni vitt. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. 249. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Stb. Stb. kabátját magára kapva. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. les. 251. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. az írásjelet a közbevetés után. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. fagy. amit mondtam. csak még a magnója hiányzott. persze. hohó! mind. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Stb. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi.

megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek A megszólítás 253. Stb. az örökre élni fog. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. eléje is.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. hogy „testileg. Stb. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. Stb. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. – Ezt ledöntheti / Erőszak. 257. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. gondolatjellel kapcsoljuk. hogy nincs az az áldozat. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. ha úgy emeltük ki.” Stb. Az idézés 256.” Stb. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. a kötelességedet? Stb. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. édes fiam. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. és kisbetűvel kezdjük. rongyban. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.” Stb. 149. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. (Vö. Stb. Stb. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Tudod-e. Stb. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. mint farsangi plakátok. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. szellemileg egészséges. Az idézet végére. rátérünk a dolog lényegére.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. tehát gondolatjelek közé tesszük. Az olyan önálló. de idegenen sohasem. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. barátaim. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. „Ó. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Sándor. 255. / ha süvít a böjti szél. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. edzett nemzedéket neveljen”. „Még kér a nép. és kisbetűvel kezdjük. 254. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. Stb. amire ne lennék képes a gyerekeimért. 74 . amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.

hanem gondolatjeleket szokás használni. Reménykedve kérdezte: – Ugye. Stb. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. haj. gondolatjel van előttük. – Ugye.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. a). c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. aranyat lel – tartja a közmondás. utánuk viszont nincs. – Sok a teendőnk. magyarázó. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. 75 Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. sarkigazságokhoz. eszem a lelked! Hova megy. – Maga itt volt. hogy kisemmiztek. – Ne higgy neki! – támadt rá. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 258. – Hova a pokolba? – Maklárra. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. csak itt lenne már! Jaj. 256. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. jelszókhoz stb. . és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. b). 259. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. Ha közmondásokhoz. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. hé? Fiatalságunk évei. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. illetőleg elé. nem használunk idézőjeleket. de elfáradtam! Stb. [Vö. ha a mondat hangsúly. szállóigékhez. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. ezeket gondolatjelpár fogja közre. kiegészítő megjegyzést fűzünk. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. messze szálltak! Stb. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. láthatta. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik.

ki-be ugrál. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. 100. Holt-Tisza. [Vö. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. b).. hidegvíz-csap [vö. Konkoly-Thege stb. orrán-száján. irul-pirul [vö.). Magyar–Szovjet Baráti Társaság. bogáncs-szívem. a)] b) A szóismétléseknek. Nagy-New York. b)]. (Vö. s mikor egy forráshoz ért. József Attila-díja. 179. szótárban). vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb.). mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. amelyekben a tagok. könyvritkaság-gyűjtemény. a)]. Cseh–Morva-dombság. rövid pihenőt tartott. édes-bús.).).A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 261. Vas Mihály-hegy (vö. Szokatlan. 101. Hívták. szoba-konyhás [vö. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. 5-6 (darab). kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. 178. Mann-né. 140. 131. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. vissza-visszatérés. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. 103. 262. foszforműtrágya-gyártás (vö. olasz–német (mérkőzés). szövő-fonó ipar [vö. dimbes-dombos. gépgyártó.). a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. stb. mérkőzést). 265.és külkereskedelem. rendszerint csak az utolsó.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti.és gyümölcsfelhozatal. 103. stb. francia–spanyol (határ). Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. c)]. unos-untalan (vö.). Rohonci-Arany-patak. 76 . Csepel-sziget. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. stb. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. nem indult útnak. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. Stb. 139.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. 94. gizes-gazos (vö. Széll-lel. 102. b)]. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 139. 158.. [Vö. i) Mind a betűkkel. a)]. tizenegyezer-huszonnyolc stb. Kál-Kápolna. stb. néha-néha (vö. Érd-Ófalu (vö. csihi-puhi. 62. össz-szövetségi. stb. zöldség. 168–169. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. le-föl sétálás [vö. [Vö. nyolc-tíz (napra). ott-tartózkodás. b)]. meg-megállt. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. köd-gubában. kő-iszonyatját. rokon-őrtüzek stb.. gyémánt-hitemet. stb. szakos) stb. német–franciás (ti. 139. -szerelő és -javító üzem. (láttam az) angol–brazilt (ti. 97.és gyorsíró. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. 138. bel. Kazinczy-verseny. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. a)]. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. a)]. sírva-nevetve [vö. 10-12 (éves). József Attila-díj. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. de mert hideg volt. 177. d)]. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. (Vö. tej-. 98. Arany-patak-völgy (vö. stb. 263.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. Osztrák–Magyar Monarchia. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. örökkön-örökké. süt-főz. 176. Anna-Panna [vö. 289. Balassi-strófás. stb.

-be jár. betű.25-kor. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. 265. [Vö.. 1981–1985-i. Szojuz–14-ben.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. [Vö. az első–negyedikben.). Leonardo da Vinci-s. 753 – i. betűszókhoz stb. tavaszi–nyári. Bonn-nal. Ménesi út 11–13. 141. voltaire-es. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. 94. Rousseau-nak. 94. 164. az I–IV. 1983–1984. a jeleket. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. 62.-en. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. 171. a tavasz–nyár folyamán. / Ami immár közelebb van… stb. 179. Omega-féle (időmérők). 80%-os. a)] . Apollo–11. írásjelekhez. TU–154. New York-szerű. a 128–9.és számjelzése között: T–34. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. mérkőzésen) stb. 67-es. 1848–49-ben. 217. néma) betűre és a bonyolult. T–34-es. TU–154-gyel. Szojuz–14. Glasgow-ban.-en.-ben. stb. budapest–bécsi. / ez a mi munkánk… Respublika. Montreux-ig.. Illyés Gyula-féle. puff-féle (vö. stb. 456. 163. stb.. tavasszal–nyáron. 200. június–július hónapban. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. dzsessz-szerű. 280. 1914–18-as. stb. lapon. sz. Frankfurt am Main-i. 6%-kal. New York-i. 77 Toldalékok kapcsolása 265. szótárban). §-ban. (Vö. a 15. Bonn-nál [vö. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. 100 °C-on. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. Karlovy Vary-i. stb. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. c)]. az I–IV. 217. Bp. e. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.. évi. 264. [Vö.). 217. 164. (vö. ploieşti-i stb. az első–negyedik osztályban. Három pontot használunk akkor is. 286. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). aug. Meggondolni háborítlan.. kelet–nyugat irányban. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. Petőfi-szerű stb. 12-t. június–júliusi. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. osztályban. 16. 141. kelet–nyugati. stb.. a IV. (a) Videoton–Haladáson (ti.. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. stb. 20-án. (Vö. Duna–Majna–Rajna-csatorna. A ragokat.) – De: a 128–9. Népszabadság-beli (cikk) stb. rövidítésekhez. stb. [Vö. Wittmann-né [vö. a toldalékokat: 4-et. stb. (Vö. c)]. Apollo–11-es.vagy szó. az MTA-tól. 19-szer. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.

Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. te-kint stb./ vassal.. 269. jövőkutatás. (Vö. IX. évi. a SZOT. 293.): Vörösmarty: Csongor és Tünde.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek 78 Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal./ ot stb. cikkek. hazám! Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. tárcsás boronákkal stb. könyvek.. A könyveknek. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz.. Stb. Arany: Toldi.. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. katalógusban stb. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. Bp. Sor végén. kerület stb. versszak. Dumas. 282. munkaverseny.) 268. 15. értekezések. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar . Stb. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. 278./ nak. stb. Petőfi: János vitéz. (Vö. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel.). (Vö. utalásban. folyóiratok. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. 199. kb. amelyeknek hangulati velejáróját. költői művek. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. felsorolásban. 252. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. fejezetek címe. (Vö. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. költői műveknek. kombájnokkal. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. cikkeknek stb. A kijelentő mondatban megállapítunk. s utána mondat kezdődik. (De vö. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. du.) 270. stb.. A hírlapok. tervhivatal stb. özv. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat.. – Ha azonban a cím szövegben van. Stb. 267. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. 1983.) 272. értekezéseknek. Stb. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. dolgozatok. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. 271. Stb. III. a végére pontot teszünk: A személyes névmások. 290.

) – Az öt. 3°-kal stb.A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek versei”-ben. ←Az elválasztás . illetőleg a megfelelés jele A százalék./ (Az írásjelek) A rövidítések és a mozaikszók→ Hivatkozások [1] http:/ / 4dimenzio. (Vö. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.. 1.) 274. 265.6 (harmincnyolc egész hat tized). A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. a 6. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. com/ forum/ topics/ irodalom-klub-nyelveszet . [Vö. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 291. e)]. 79 a paragrafus jele /. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + – · : = az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele § . jele ~ az ismétlődés. fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele * ” ’ ° % a százalék jele / a vagylagosság. Stb. §-ban. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. [Vö.23 (egy egész huszonhárom század). (Vö.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. b)] 275. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. 289. stb. a tört szám stb. 199. ning.

a Mahart.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A betűk [3–16.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. az szb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. (= a szerkesztő). a f. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. az OTP. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.] Az írásjelek [239–275. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV.] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. k. gyes (= gyermekgondozási segély) stb.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.] Egyéb tudnivalók [288–299. . az i. az MTA. a szerk.. m. km kiejtve kilométer.] A hagyományos írásmód [86–91../ Egyéb tudnivalók→ Magyar Tudományos Akadémia (A rövidítések és a mozaikszók) A rövidítések és a mozaikszók A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. stb. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). kiejtve utca. stb. a tsz.] A különírás és az egybeírás [95–142. (= a felelős kiadó). A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki.] Az elválasztás [223–238. stb.] A szóelemző írásmód [49–85. Bp. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= az igazgatóhelyettes).] [1] 276. (= az idézett mű). az Áfor.] A tulajdonnevek írása [154–201. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 80 A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók ←Az írásjelek . kiejtve Budapest.

Sok rövidítés azonban a kis. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. (= s a többi).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). (= római katolikus). ol (= olasz) stb. alsó). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). fszla. (= Magyarország) stb. Mo.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. (= általános). Y. a vegyjeleket: S (= kén). négyzetméteres). (= mint vendég). amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. 280. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. stb. D. (= New York) stb. jelekhez stb. (= Salgótarján) tb. m2-es (= négyzetméterenként. 278. é. v. B. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. (= körülbelül). Rbl (= rubel).és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= magyar). k. ker. forinttal). s. pság. (= év nélkül). jelekhez stb. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= alatt. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. Kb. km (= kilométer). mfszt. k. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). m. húszan leszünk. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. ÉNy (= északnyugat). rég. (= nota bene!) stb. (= magasföldszint). a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. m. stb. kb. 281. ÉK-en (= északkeleten). A rövidítésekhez. m. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). ha szótárakban. MW (= megawatt).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. N.. °C-os (= Celsius-fokon. ÉK (= északkelet).. Szfv.-kivonat stb. uaz (= ugyanaz) stb. (= Debrecen). v (= sebesség). (= annyi mint). NB. HTSz. é. n. 278. ALAPTERÜLET: 100 m².) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. K-ot. (= Boldog új évet kíván). CS (= Csehszlovákia). 279. Ft-ot. káliummal). Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). N (= newton). stb. Ft-tal (= forintot. ol. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: . – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. °C-on. NL (= Hollandia). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. °C-kal. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. hl (= hektoliter). (Vö. vö. (= parancsnokság). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). nagy tömegben fordulnak elő. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. (Vö. Celsius-fokos) stb. stb. lexikonokban stb. (= vesd össze!). r. 282. 282. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). 282. (= Székesfehérvár).) mellől is elhagyható a pont.-ban (= utcában). cm (= centiméter). stb. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. Stb. az elő. i. m2-enként.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 81 A rövidítések 277. rkp. sz. dec. (Vö. gk. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén).-nek (= kerületnek). délben érkezünk. Na (= nátrium) stb. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. 279. K (= kelvin). (= gépkocsi).. az égtájak rövidítését: D (= dél). k. rég (= régies forma). (= december).. ( időszámításunk szerint). sin (= szinusz). (= rakpart). Celsius-fokkal. Cl (= klór). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= című). (= saját kezével). a mértékegységek jelét: g (= gramm). Salg. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. K-mal (= káliumot. ú.

ápr. k.-i B. bar Bp. ú. bp. évf. é. dag dl dm DNy Dr. D db de. ÉNy érk. alatt. áll.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 82 a. a. E Ft É ÉK em. du. ált. dec. cm cm2 cm3 csüt. f f. dr. aug. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent . °C c. A á. v. m. DK dkg v. é.

v. K K k. i. kb. ill. fej. Ifj. sz. Id. i. felv.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók 83 f. jegyz. h. fszt. ker. hó ford. ig. m. v. hl honv. ind. isk. júl. jún. igh. Ft g gimn. é. id. év febr. ifj. f. i. f. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület . J jan. folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. f. e. h h. fszla. h. i. hiv.

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

84

kg kk. km km2 K. m. f. köv. krt. l l. l. ltp. m m. m. M Ft m2 m3 máj. márc. mb. m. é. megh. min min. mm Mrd Ft N NB. N. N. nov. ny. Ny o. okl. okt. olv.

kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt, mint fent következő körút liter lap lásd! lakótelep méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd!

Özv. v. özv. özvegy p. Pa pont pascal

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók

85

(P. H.) pl. pu. r. s s. k. stb. sz. sz. szept. szerk. Szt. szül. t t. tc. ti. tvr. u. ua. ui. Ui. úm. ún. uo. v. V vö. vsz. W X. Y.

pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette, szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául

A mozaikszók
283. A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat), KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt), NDK (= Német Demokratikus Köztársaság), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség), TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo

A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók Szovjetszkovo Szojuza), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) stb. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör) stb. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, téesz, tévé stb. 284. A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat), Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet), Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat), Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat), Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala italiana), Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV, ALITALIA stb. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem), gyes (= gyermekgondozási segély), kisker (= kiskereskedelem), kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo), radar (= radio detection and ranging), szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor) stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. 285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront), ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete), NATO (= North Atlantic Treaty Organization), LSD (= lizergsav-dietil-amid), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat), Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. 286. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tmk-ban, a tsz-szel, tbc-s, tv-zik (v. tévézik), DNS-sel; stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli, KISZ-es, MAFC-os, TDK-s stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb. (Vö. 29.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél, a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója, kolhozban, telexszel, telexezünk; stb. De értelemszerűen: a Keravill-lal, az Elzett-től stb. (Vö. 94.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves, fényszövbeli, komszomolista stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák, a Hungexpónál stb. 287. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:

86

mérték. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos.] A szóelemző írásmód [49–85. ezer. százezer. TDK-dolgozat.] Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása [202–222.] A hagyományos írásmód [86–91. OTP-kölcsön. számjegyekkel is. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. ezernek. 15 méter szövet stb. Ofotért-üzlet. ←Az írásjelek . trafótekercselés stb. 3 Ft 50 f. Áfor-kút.] Az elválasztás [223–238. harmadmagával. 5 órakor.] A kiejtés szerinti írásmód [17–48. Alitalia-iroda.. 65 téglát stb. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.] A betűk [3–16. tízmillió stb. másrészt akkor. tv-közvetítés. ha a szám toldalékos alakban. SZOT-üdülő.] Egyéb tudnivalók [288–299. szb-titkár. A számokat a következőképpen tagoljuk.] [1] 288. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. UEFA-torna. pont szól.. . másrészt az időpont. 289. kéthetenként stb./ (A rövidítések és a mozaikszók) Egyéb tudnivalók→ 87 A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók ←A rövidítések és a mozaikszók . mikor számjegyírást. tízféle. húsz. URH-adás.] A kis és a nagy kezdőbetűk [143–153.A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír.] A tulajdonnevek írása [154–201. Hogy mikor használunk betűírást. tsz-tag.] Az írásjelek [239–275./ Magyar Tudományos Akadémia (Egyéb tudnivalók) Egyéb tudnivalók A számok A magyar helyesírás szabályai • • • • • • • • • • • • • • Általános tudnivalók [1–2. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép..] A rövidítések és a mozaikszók [276–287. stb.] Az egyszerűsítő írásmód [92–94. tévéközvetítés stb. Fényszöv-laboratórium. A számokat írhatjuk betűkkel is. hatvan után. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. pénzösszeg.] A különírás és az egybeírás [95–142. arra nincsenek határozott szabályok. téesztag.. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232.

március 9. 2. 292.-kel. az öt. háromnegyed óra múlva stb. ötvenháromezer. tizennégy. 1983. A keltezés 293. kongresszus stb. 11. osztály. hatvankétmillió stb.-nak futott be. 4. 28. két harmad. A v. Egyébként egyaránt helyes: 3. fél tizenkettőig. oldalon stb. s utána pontot teszünk. nov. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 295. s a jelzett szó főnévi értékű. 28. a 10–12. s utána pontot teszünk. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. vö. ágyéki csigolya stb. 5 602 164. stb. XI.) 291. a napot mindig arab számmal írjuk. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. háromnegyed négyre stb. VII. stb. 9710. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. IV/3-as körzet. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. november 28. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. 1978.-ba jár. kötet. II. nyolcszázkilencvenhat. ezeket is közzel tagoljuk: 21 4 12 9 126 210 305 258 88 290. arab számmal is. márciusban.413. a Tutaj u. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed.-ben stb. III. Rákóczi Ferenc. század.5. Gergely.16. 4/a osztály. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. 1983. 3.. 296. évi. 2500 Ft stb. XIX. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. ezerhétszázhetvenkettő. 1983. IV. de: 20 611. 4. 37. 365 nap. Béla. Terjedőben van a pontok nélküli. III. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. 1848. NB I. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. stb.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. a 8. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. XI. 353 864. XVI. agyideg. a 10. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 20 611. Petőfi u. 16. harmincnyolc egész egy tized stb. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. 8. IX. 5826. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. – Kétezeren felül. 28. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 12. kerület. 1983. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. de: 1848 márciusában (vö. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része.. század v. illetőleg jelölhető római számmal is.. IV. stb. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. (A keltezés e tekintetben kivétel. 38 tanuló. a v. osztály. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. sor. ha az ezres után a szám még folytatódik. IV/A osztály. osztály. A római számok visszaszorulóban vannak. kötet v.) .

1944/45 nehéz telén stb. 297. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: . 296. 295. 295. v. XIX–XX. december 10-e óta stb. 1848. század 1944. szóalakok számjegyes írása: 1-je. őszi. évi 1983–1984. október havában 1918. 1918–1919 forradalmai stb. december 20. évi 19–20. 1-jén. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 295. december 10. de: 1983. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.) 1945. 1-jéig stb. márc. de: 1944 őszén (vö. elsejéig stb. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 89 1867 és 1896 között stb. de: 1918 folyamán (vö. 295. április 4-ig vagy 4-éig. 1983–84. Más esetek 298. Magyarország 1514-ben. v. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 1983/84. század v. tavaszi–nyári 1918. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 15-én. március–áprilisban 1919.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 1848. stb. de: 1983. 12-től vagy 12-étől. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. október végén. de: 1918 októberének végén (vö. Az elseji v. vagy: 1983. v. és 31.) 1918. elsején. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. áprilisi 1983. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. október folyamán. december 20-a és 31-e között. Az elseje. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. között.) stb. óta. 1983/1984. 1-jei.

em. 20 4024 3500 A folyamatosan. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. 10/B Budapest VII. II. 10/B 1072 Szekszárd.. 10. Rákóczi út 28. Kadarka u. II. Budapest VII. Rákóczi út 28/A II. 10.35 stb. ←A rövidítések és a mozaikszók . 6–8. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 4–6.A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók 90 Mátyás Antal Debrecen Kis János Miskolc Csapó u. Pf.35-kor. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. kerület.35-ös stb. 2700 299.. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. egy sorba írt lakáscímeket. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10. em./ (Egyéb tudnivalók) . ker. Rákóczi út 28/A II..35-ig.

FBöbe. CsGábor. FBöbe. Burumbátor.org/w/index. Dhanak.php?oldid=73912  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. FBöbe. Burumbátor.org/w/index.php?oldid=26841  Közreműködők:: FBöbe. 10 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kis és a nagy kezdőbetűk  Forrás: http://hu. OsvátA. Gubbubu. 27 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu.org/w/index.php?oldid=74289  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. FBöbe.org/w/index. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Előszó  Forrás: http://hu.wikisource. Peyerk.org/w/index. FBöbe.wikisource. 3 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók  Forrás: http://hu. Gubbubu. Burumbátor. FBöbe. Dhanak. FBöbe.php?oldid=74635  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu.org/w/index.php?oldid=78828  Közreműködők:: Adam78.wikisource. Dhanak.org/w/index.php?oldid=74128  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A kiejtés szerinti írásmód  Forrás: http://hu.wikisource.wikisource.wikisource.php?oldid=26842  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu.php?oldid=78969  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu. FBöbe. Vadaro. Dhanak. Fekist. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az írásjelek  Forrás: http://hu. Gubbubu. FBöbe.org/w/index.php?oldid=75058  Közreműködők:: Adam78. Mathae.wikisource. 1 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az egyszerűsítő írásmód  Forrás: http://hu. Gubbubu. Burumbátor.php?oldid=76018  Közreműködők:: Adam78.php?oldid=40688  Közreműködők:: Adam78. Vadaro. Zlajos.php?oldid=75220  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. Zlajos. FBöbe. Gubbubu. Zlajos. 18 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A szóelemző írásmód  Forrás: http://hu.php?oldid=76302  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/Általános tudnivalók  Forrás: http://hu. Gubbubu. Őszapó A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása  Forrás: http://hu.wikisource. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók  Forrás: http://hu.wikisource.org/w/index.wikisource.wikisource.org/w/index. Dhanak.wikisource. FBöbe. FBöbe. FBöbe. FBöbe. Dhanak. Gubbubu A magyar helyesírás szabályai/A betűk  Forrás: http://hu. OsvátA.php?oldid=77423  Közreműködők:: Adam78.org/w/index. Csega.Szócikkek forrása és közreműködői 91 Szócikkek forrása és közreműködői A magyar helyesírás szabályai  Forrás: http://hu. 5 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/Az elválasztás  Forrás: http://hu.org/w/index.wikisource. Dhanak.org/w/index. Dhanak. Wutsje.org/w/index.wikisource.php?oldid=77393  Közreműködők:: Adam78. Gubbubu.org/w/index. 2 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A különírás és az egybeírás  Forrás: http://hu. Dhanak. Phurtoo.wikisource. Samat. Gubbubu. 4 névtelen szerkesztés . Zlajos. Burumbátor. FBöbe.php?oldid=74435  Közreműködők:: Adam78. Dhanak. Burumbátor. Gubbubu. Gubbubu. 6 névtelen szerkesztés A magyar helyesírás szabályai/A hagyományos írásmód  Forrás: http://hu. Gubbubu.org/w/index.wikisource. BRUTE.

Képek forrásai.0/ .org/licenses/by-sa/3.0 Unported //creativecommons. licencei és közreműködői 92 Licenc Creative Commons Attribution-Share Alike 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful