Fenntartható háztartás

Pestiné dr. Rácz Éva Veronika1, 2 – Dr. Zseni Anikó1, 2 – Dr. Nagy Géza1, 2 – Kajdi Zsuzsanna2

1: Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Baross Gábor Építési és Közlekedési
Intézet, Környezetmérnöki Tanszék, 9026 Győr, Egyetem tér 1.
2: Tudással a Környezetért Egyesület

Összefoglaló

Bevezetés
Az eldobható pelenkák használatának következménye, hogy csecsemőnként közel egy tonna
többlet hulladék keletkezik. Ez évente Magyarországon kb. 100 000 tonna plusz kommunális
hulladékot jelent – az eldobható törlőkendőket nem is számítva. A kismamák többsége nincs
tudatában annak, hogy gyermekét mennyi hulladékkal indítja útjára, és hogy létezik más
megoldás. A textilpelenkával kapcsolatban elavultság, sok gond, kézi mosás és vasalás jut
eszükbe.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre inkább teret hódítanak a mosható
pelenkanadrágok, amelyek felrakása hasonlóan egyszerűen történik, mint az eldobható
pelenkáké, csakhogy nem a kukában végzik, hanem a mosógépben újra és újra megtisztulva
akár több gyermeket is kiszolgálnak.
A mosható pelenkák nemcsak környezetbarát megoldást jelentenek, de csökkentik is a
pelenkázás költségeit. Ennek ellenére azok a szülők, akik ismerik a mosható
nadrágpelenkákat, gyakran anyagi okok miatt nem döntenek mellette. Inkább választják, hogy
havonta új csomagokat vásárolva 5–7000 Ft-onként törlesztgetik az eldobható pelenka
sokszor 200 000 Ft fölé kúszó költségeit, minthogy egyszerre kiadjanak 80–100 000 Ft-ot,
ami a gyermek teljes pelenkaszükségletét kielégíti. A pelenkák mellett érdemes mosható
törlőkendőket és környezetbarát mosószereket (pl. szódabikarbóna, mosódió) használni.
Nem túlzás azt mondani, hogy azok a kismamák, akik az egyébként is tiszteletreméltó
gyermekvállalás és gyermeknevelés mellett a fentieket is szem előtt tartják, környezettudatos
módon szolgálják a fenntartható háztartást és egy kicsit nagyobb horizontra kitekintve a zárt
láncú gazdaságot.

Jelen tanulmányunkban a mosható és az eldobható pelenkák környezeti hatásait azok

életciklus elemzésének segítségével értékeljük. Felvázoljuk a pelenkák életciklus elemzése
készítésének és értékelésének legfőbb problémáit. Végül ismertetjük javaslatainkat, amivel
háztartási szinten a mosható pelenkák környezetterhelő hatásait még inkább csökkenteni lehet.

Hulladék-kitekintés

A települési szilárd hulladék mennyisége hazánkban a 2000-2004 közötti időszakban 4,5 és

4,7 millió tonna/év körül ingadozott. 2008-ban közel 4,9 millió tonna, 2016-ban közel 5,7
millió tonna települési szilárd hulladék keletkezésével számolnak (KvVM, 2006). Ennek a
mennyiségnek 2004-ben csupán 12%-a volt anyagában hasznosítva, 3%-a égetésre került, a

1
maradék 85% pedig hulladéklerakóinkban került lerakásra (KvVM, 2006). Az Országos
Hulladékgazdálkodási Terven belül a települési szilárd hulladék-gazdálkodás 2008 után
következő időszakra vonatkozó céljai között szerepel a települési szilárd hulladék lerakási
arányának 50%-ra való csökkentése (KvVM, 2006).
Az eldobható pelenkák becslések szerint a kommunális hulladékok 3%-át jelentik Budapesten
(Barótfi, 2000). Ez évente Magyarországon kb. 100 000 tonna plusz kommunális hulladékot
jelent. Az Egyesült Királyságban a háztartási hulladék 2-3%-át teszik ki az eldobható
pelenkák, mennyiségük 400 ezer tonna évente (Aumônier – Collins, 2005).
Egy kisgyermek pelenkás korában kb. 4000 db pelenkát használ el, ami 500-800 kg
(Aumônier – Collins, 2005) illetve 850 kg (Olive, 2004) hulladékot jelent gyermekenként.
Mivel átlagosan 2,5 éves korukra válnak a kisgyermekek szobatisztává, ez a pelenkás
időszakra vonatkoztatva évi 200-340 kg használt pelenka-hulladékot jelent, ami meghaladja
az egy főre eső éves háztartási hulladék mennyiséget (242,5 kg/fő/év (VKSZ, 2007)).
Mivel ez utóbbi érték a szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást végző családokban jóval
kevesebb, így az ilyen háztartásokban különösen kiemelkedő a pelenkahulladék aránya. A
több pelenkás gyermeket nevelő családokban is fokozottan jelentkezik pelenkahulladék
hatása. Ezekben a családokban a mosható pelenkákra való áttérésnek jelentős környezeti
hatása lehet.
Az eldobható pelenkák alternatíváját jelentő mosható pelenkák használatával lecsökken a
lerakást igénylő hulladék mennyisége, ám mosásuk során vízre, mosószerre és energiára van
szükség.

A fentiekből kitűnik, hogy időszerű dolog a mosható, ezáltal újra használható pelenkák
alkalmazásának kérdésével foglalkozni. Kérdésével – hiszen azért joggal merül fel az a
kérdés: vajon az eldobható vagy a mosható pelenkák jelentenek kisebb környezetterhelést, ha
az előállításuktól egészen a használatból történő végső kivonásukig tekintjük végig
életútjukat. A kérdésre tudományos alapossággal kerestük/keressük a választ, ezért
körülnéztünk a világban: hol foglalkoztak már ezzel a problémával, hol készítették el a
pelenkák életciklus elemzését (LCA).
Bár az 1990-es évek elejétől kezdve több elemzés is készült (Vizcarra et al., 1994; Sauer et
al. 1994), különösen az eldobható pelenkák életciklusáról, jelentős részük nem tekinthető
pártatlannak, és az akkori amerikai viszonyokból indulnak ki (pl. egészen más transzport
távolságok, energiapazarló háztartási eszközök jellemzőek). Ráadásul az elmúlt évtizedben
mindkét pelenkatípus gyártásában jelentős technológiai változások történtek.
Figyelemre méltó Rachel Olive (2004) Queenslandi Egyetemen készített dolgozata, melyben
az eldobható, a komposztálható és a mosható pelenkákat hasonlítja össze. Az elemzés ugyan
nem tekinthető teljesnek, de sok, az életciklus kimenetelét befolyásoló tényezőre kitér, és a
korábbi munkákról is összehasonlító áttekintést ad.
A legfrissebb átfogó életciklus elemzést a Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége készítette, amely az eldobható és a mosható
pelenkák életciklus elemzését végezte el (Aumônier – Collins, 2005), kétféle kezelést (otthoni
és mosodai mosást) figyelembe véve. Jelen tanulmányunk elsősorban ezen az elemzésen
alapul.

A pelenkák életciklus elemzésének alapjai

Az életciklus elemzés a leltár fázisból, a hatásbecslésből és a fejlesztés analíziséből áll.

A pelenkák életciklus elemzésének elkészítésekor az alábbi paraméterek jelentették a
kulcselemeket, amelyek adatai bekerültek a leltárfázis vizsgálatába (Aumônier – Collins,
2005):

2
 • az elektromos áram előállítása, energiahordozó típusok szerint (pl. fosszilis-,
nukleáris-, víz-, szél- stb. energia),
• gyapottermesztés és pamutszövet-gyártás,
• mosószerek gyártása,
• vízkezelés,
• szennyvíztisztítás,
• hulladékgazdálkodás,
• a pelenkák anyagának gyártása,
• a mosható pelenkák használatának különféle szcenáriói,
• egyéb kapcsolódó árucikkek, csomagolóanyagok inputja.

Mindkét pelenkatípus esetében számos belső és alapvető anyag- és energiaáram létezik. Ezek
közül az alábbiakat választották ki részletes elemezésre (Aumônier – Collins, 2005):
• vízhasználat,
• fosszilis energiahordozó használat (szén, kőolaj, földgáz),
• szilárd hulladék (belső áramlás),
• KOI (kémiai oxigénigény),
• BOI (biológiai oxigénigény),
• nem megújuló és megújuló energiaforrások CO2 emissziója,
• metán emisszió,
• dinitrogén-monoxid emisszió,
• nitrogén-oxidok (nitrogén-dioxidként) emissziója,
• kén-dioxid emisszió.

A hatásbecslés során probléma orientált megközelítést használtak, így az a következőkre

összpontosított (Aumônier – Collins, 2005):
• globális felmelegedés,
• ózonréteg elvékonyodása,
• fotokémiai oxidáció,
• a nem megújuló erőforrások kimerülése,
• eutrofizáció,
• savasodás,
• humán toxicitás mértéke,
• vízi és szárazföldi toxicitás mértéke.

Az eldobható pelenkák életciklus elemzése

Az eldobható pelenkák életciklusa

A pelenkák anyaga és csomagolása

Az eldobható pelenkák fő alkotói a cellulóz rostok és a polimerek. A nedvszívó mag puha

cellulóz bélésből és szuperabszorbens polimerből (SAP) áll. A nedvszívó mag szerepe a
vizelet abszorbeálása és felfogása. A baba bőrével érintkező belső réteg egy polimeralapú,
textil struktúrájú anyag. Ebből a rétegből a folyadék keresztülfolyik egy bélés rétegen egészen
a nedvszívó magig. A rugalmasan illeszkedő puha szegélyek elől és hátul egyaránt
meggátolják a kifolyást. A pelenka gyermekre rögzítése egy tépőzáras rögzítőcsíkkal történik,
és általában derékgumirozás segíti a jobb illeszkedést.
A pelenkákban lévő különféle anyagok polimer alapú ragasztóanyaggal vannak egymáshoz
ragasztva. A pelenkák csomagolóanyaga polietilénből készül, több csomagnyi pelenkát pedig

3
kartonpapírból készült dobozokba csomagolnak. A pelenkák különböző kiszerelésben
kaphatóak.

A pelenkák szállítása, használata, hulladékként történő kezelése

A pelenkákat a gyárból vagy közvetlenül a kiskereskedelmi egységekbe, vagy a gyárak által

fenntartott elosztóközpontokba szállítják. A vásárlók a kiskereskedelemben megvásárolják,
majd onnan hazaszállítják a pelenkákat. Az otthoni használatot követően a használt, vizelettel
és fekáliával szennyezett pelenka a többi háztartási hulladékkal együtt kerül elszállításra,
majd – túlnyomórészt – hulladéklerakókban helyezik el azokat, esetleg elégetik.

Az eldobható pelenkák életciklusa tehát röviden (1. ábra):

• Gyártás (nyersanyagok, víz, energia használata).
• Szállítás a kiskereskedelembe.
• Tárolás a kiskereskedelmi egységben.
• Hazaszállítás a kiskereskedelemből.
• Használat.
• A használt pelenka hulladékként való elszállítása.
• Hulladéklerakókban való elhelyezés vagy hulladékégetőben történő elégetés.

1. ábra Az eldobható pelenkák életciklusa (Aumônier – Collins, 2005) nyomán. T: jelentősebb transzport.

Az eldobható pelenkák életciklus elemzésének fő megállapításai

Az eldobható pelenkák életciklusát három alapvető részre oszthatjuk a leltár fázis és a

hatásbecslés eredményeinek egyszerűbb összefoglalásához: (1) a pelenkák anyagának és a
pelenkáknak az előállítása és a kiskereskedelmi egységekbe szállítása; (2) a
kiskereskedelemből történő hazaszállítás; (3) hulladékként való kezelésük. A továbbiakban az
egyes anyagáramokat és környezeti hatásokat egy egységnek véve azt mutatjuk be, hogy a
fenti három életciklus-szakasz között hogyan oszlik meg egy-egy anyagáramlás ill. környezeti
hatás.
A leltár fázis anyagáramait megvizsgálva megállapítható, hogy a fosszilis CO2, N2O, NOx,
SO2, szén, kőolaj, földgáz, víz anyagáramaiból a legnagyobb hányadot a pelenkák anyagának

4
és magának a pelenkának az előállítása jelenti (Aumônier – Collins, 2005). A hulladékká vált
pelenkák kezelése – feltételezve, hogy azok döntően hulladéklerakókban kerülnek végső
elhelyezésre – a metán, a szilárd hulladék és a KOI anyagáramában jelentkezik a legnagyobb
hányaddal (Aumônier – Collins, 2005).
1. táblázat Eldobható pelenkák anyagáram leltárából kiemelt fő komponensek

Anyag Fő komponens (részesedés)

CO2 (fosszilis) SAP (36%)
Légszennyezés
CO2 (megújuló) Bélés (100%)
Metán SAP (26%)
N2 O Bélés (83%)
NO2 SAP (25%)
SOx SAP (30%)
Szén SAP (26%)
Forrás

Nyersolaj SAP (32%)

Földgáz SAP (38%)
Víz Bélés (51%)
Szilárd hulladék SAP (42%)
Hulladék

BOI Bélés (85%)

KOI Bélés (94%)

A hatásbecslés eredményei alapján a pelenkák anyagának és magának a pelenkának az

előállítása van a legnagyobb hatással
• a nem megújuló erőforrások csökkenésére,
• globális felmelegedésre,
• fotokémiai oxidációra,
• savasodásra,
• eutrofizációra,
• emberi toxicitásban,
• szárazföldi toxicitásban (Aumônier – Collins, 2005).

2. táblázat Az eldobható pelenkák környezeti hatásáért felelős fő komponensek

Hatás Fő komponens (részesedés)

Forráskimerítés SAP (34%) + PP (22%)
Globális felmelegedés SAP (35%)
Ózon vékonyodás Szállítás (75%)
Fotokémiai oxidáció SAP (35%) + PP (31%)
Savasodás SAP (30%) + PP (26%)
Eutrofizáció Bélés (25%) + SAP (23%)
Humán toxicitás Elektromos energia (40%)
Édesvízi ökotoxicitás Elektromos energia (71%)
Szárazföldi ökotoxicitás SAP (48%)

A hulladékká vált pelenkák kezelése az ózonréteg elvékonyodásából és az édesvízi

toxicitásból részesedik a legnagyobb hányadban a három életciklus-szakasz közül. A pelenkák
kiskereskedelmi egységekből történő hazaszállítása okozza a legkisebb környezeti hatást,
azonban például a fotokémiai oxidációra, a globális felmelegedésre, a nem megújuló

5
erőforrások csökkenésére és a savasodásra gyakorolt hatása feltétlenül figyelmet érdemel
(Aumônier – Collins, 2005).
Részletesebben megvizsgálva a pelenkák anyagának és magának a pelenkának az előállítását,
megállapítható, hogy a szuper abszorbens polimer előállítása okozza a legjelentősebb
környezeti hatást ezen az életciklus szakaszon belül (Aumônier – Collins, 2005).

A mosható pelenkák életciklus elemzése

Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége külön vizsgálta az otthon mosott és a

tisztítószolgálattal mosatott pelenkák életciklusát (Aumônier – Collins, 2005). Mivel
Magyarországon nincs pelenkatisztító szolgálat, ezért csak a háztartásokban mosott pelenkák
esetével foglalkozunk. Bár a mosható pelenkák piaci részesedése alacsony Európában, nagyon
sokféle márka és típus van forgalomban. Léteznek ún. „minden az egyben” pelenkák és külön
feladandó külső és belső rétegből álló pelenkák. Míg az előbbieket egyszerűbb kezelni
(ugyanúgy lehet feladni, mint az eldobható pelenkákat), azonban az egybeépítés miatt a
minden pelenka rendelkezik nedvességzáró külsővel, így ezek is részt vesznek a mosási
ciklusban. A két lépcsős pelenkák esetén külsőből elegendő 2-3 db, csak a belsőket mossák.
Mindkét alaptípuson belül sokféle változat van, amelyek a külsők és belsők anyagában és a
mérettartományokban különböznek– ez utóbbi jelentősen befolyásolja a teljes pelenkázási
időszakra szükséges készlet nagyságát. Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége
frottír belsőkre és PVC külsőkre végezte az elemzést.

A mosható pelenkák életciklusa

A pelenkák anyaga és csomagolása, szállítása

A textilpelenkákhoz szükséges gyapotot Európán kívül termesztik (Pakisztán, Kína, USA), a

termesztésnek magas a víz- és növényvédőszer-igénye. A pamut fonálból készült szövetből
varrják a pelenkákat. Jelentős szállítás a gyapot, a pamut fonál és a textil szövet szintjén
történik.

A pelenkák használata

A használt pelenkákat általában áztatják mosás előtt, ehhez fertőtlenítőt használnak. Ezután
mosógépben mossák mosószer és öblítőszer felhasználással, végül szabad levegőn vagy
szárítógéppel szárítják.
A mosható pelenkák életciklusát a 2. ábra foglalja össze.

6
 2. ábra A mosható pelenkák életciklusa (Aumônier – Collins, 2005) nyomán

A mosható pelenkák életciklus elemzésének fő megállapításai

A mosható pelenkák leltár fázisának anyagáramait tekintve megállapítható, hogy a

legnagyobb részesedést a pelenkamosás elektromos áram felhasználása jelenti a fosszilis CO2,
CH4, NOx, SOx, szén és földgáz esetében (Aumônier – Collins, 2005). A mosószerek elállítása
a megújuló CO2, az N2O, a földgáz, a BOI és a KOI anyagáramából részesedik a legnagyobb
részben. A frottírpelenka-készítés (a gyapottermesztés öntözővíz szükséglete miatt) a
vízhasználatban, a szennyvíztisztítás pedig a szilárd hulladék anyagáramában a legjelentősebb
tényező (Aumônier – Collins, 2005).
3. táblázat Mosható pelenkák anyagáram leltárából kiemelt fő komponensek

Anyag Fő komponens (részesedés)

CO2 (fosszilis) Háztartási energiahasználat (58%)
Légszennyezés

CO2 (megújuló) Hulladékgazdálkodás (39%) + Mosószer (36%)

Metán Háztartási energiahasználat (46%)
N2 O Mosószer (51%)
NO2 Háztartási energiahasználat (42%)
SOx Háztartási energiahasználat (42%)
Szén Háztartási energiahasználat (71%)
Forrás

Nyersolaj Mosószer (30%) + Hulladékgazdálkodás (24%)

Földgáz Háztartási energiahasználat (54%)
Víz Frottírpelenka-készítés (55%)
Szilárd hulladék Szennyvíz-kezelés (69%)
Hulladék

BOI Mosószer (81%)

KOI Mosószer (70%)

A mosható pelenkák hatásbecslése alapján a mosáshoz elhasznált elektromos áram

felhasználása van a legnagyobb hatással
• a nem megújuló erőforrások csökkenésére,
• globális felmelegedésre,

7
 • savasodásra,
• emberi toxicitásra,
• édesvízi és szárazföldi ökotoxicitásra (Aumônier – Collins, 2005).
4. táblázat A mosható pelenkák környezeti hatásának fő komponensei

Hatás Fő komponens (részesedés)

Forráskimerítés Háztartási energiahasználat (57%)
Globális felmelegedés Háztartási energiahasználat (56%)
Ózon vékonyodás Hulladékgazdálkodás (33%)
Fotokémiai oxidáció Szállítás (37%)
Savasodás Háztartási energiahasználat (42%)
Eutrofizáció Háztartási energiahasználat (30%)
Humán toxicitás Háztartási energiahasználat (53%)
Édesvízi ökotoxicitás Háztartási energiahasználat (73%)
Szárazföldi ökotoxicitás Háztartási energiahasználat (64%)

A hulladékgazdálkodás az ózonréteg-elvékonyodásának legnagyobb hányadáért felelős (noha

közel akkora az elektromos áram felhasználás okozta hatás is!). A fotokémiai oxidációra
leginkább a kiskereskedelmi egységekből történő hazaszállítás van hatással (noha az csak
egyszeri alkalom, szemben az eldobható pelenkák gyakori bevásárlásával). A mosószerek
előállítása az eutrofizációra gyakorolt hatásában az első. (Aumônier – Collins, 2005)

Az életciklus elemzések összegzése: Mosható pelenkák kontra eldobható

pelenkák

Az angliai életciklus elemzés azt a – talán nem várt, meglepő – eredményt hozta, hogy a leltár
fázis anyagáramait és a környezeti hatásokat tekintve nincs jelentősebb különbség az
eldobható és a mosható pelenkák között (5. és 6. táblázat).
Az anyagáramokat tekintve az eldobható pelenka a megújuló energia-források CO2
emissziója, a metán és nitrogén-oxid emisszió, a kőolaj, földgáz és szilárd hulladék
tekintetében haladja meg a mosható pelenkák értékeit. A mosható pelenkák ellenben a víz,
szén, BOI és KOI áramokban jelentenek nagyobb tényezőt.
Mindkét pelenka típus esetében a nem megújuló erőforrások kimerülésére, a savasodásra és a
globális felmelegedésre gyakorolt környezeti hatás a legnagyobb, és ebben nincs jelentős
különbség a két pelenkatípus között, noha az eldobható pelenkák környezeti hatása kicsivel
nagyobb (1,1-1,2-szeres). Az eldobható pelenkák fotokémiai oxidációra gyakorolt hatása 3-
szorosa, az ózonréteg elvékonyodására gyakorolt hatása 6-szorosa a mosható pelenkáknak. A
mosható pelenkák az emberi és édesvízi toxicitás szempontjából jelentenek nagyobb hatást.
Noha a hatások nagyon hasonlóak, az egyes életciklus-szakaszok környezeti hatásai között
nagy eltérések vannak. Az eldobható pelenkák esetében a környezetre gyakorolt legnagyobb
hatást a nyersanyagok előállítása és ezek pelenka anyaggá – pl. szuper abszorbens polimer és
a bélés anyag – jelenti. A mosható pelenkák esetében az otthoni mosáshoz és szárításhoz
használt elektromos áram a legjelentősebb a környezeti hatás szempontjából.
A hulladékgazdálkodás nem járul hozzá jelentősen az összes környezeti hatáshoz egyik
rendszer esetében sem, noha az eldobható pelenkák használatakor részesedése nagyobb, mint
a mosható pelenkák használatakor.
A globális felmelegedésre és a nem megújuló erőforrások kimerülésére gyakorolt hatást
számszerűsíteni is lehet: egy 2,5 éves koráig pelenkát használó gyermek környezeti hatása (a
pelenka típusától függetlenül) körülbelül ugyanakkora, mint egy 2100-3500 kilométernyi

8
 távolságot megtevő autóé (Aumônier – Collins, 2005). Hazánkban 97 000 élveszületés/év
adattal számolva összesen ez 204-335 millió km-nyi autózást jelent!!

5. táblázat Az eldobható és a mosható pelenkák leltár fázisának eredménye: az anyagáramok abszolút és

relatív (a két pelenkatípus viszonylatában) értékei (2,5 éves korig tartó 1 gyermek pelenkázása, naponta
átlagosan 4,16 db pelenka az eldobhatóból) (Aumônier – Collins, 2005 alapján)

eldobható mosható eldobható

anyagáramok mosható pelenka
pelenka pelenka pelenka
vízhasználat 34383 kg 85964 kg 1x 2,5 x
szén 50,8 kg 168 kg 1x 3,3 x
kőolaj 108 kg 28 kg 3,9 x 1x
földgáz 87,9 kg 57 kg 1,5 x 1x
szilárd hulladék 663 kg 284 kg 2,3 x 1x
BOI (biológiai
1,02 kg 2,1 kg 1x 2,1 x
oxigénigény)
KOI (kémiai
1,40 kg 6,1 kg 1x 4,4 x
oxigénigény)
nem megújuló
energiaforrások CO2 490 kg 507 kg 1x 1,03 x
emissziója
megújuló energia-
források CO2 260 kg 23 kg 11,3 x 1x
emissziója
CH4 emisszió 6,09 kg 2,2 kg 2,8 x 1x
N2O emisszió 0,0201 kg 0,02 kg 1x 1x
NOx emisszió (NO2-
2,65 kg 1,6 kg 1,7 x 1x
ként)
SOx emisszió 2,04 kg 1,9 kg 1x 1,1 x

3. ábra Az eldobható és a mosható pelenkák anyagáramának összevetése (kg). Az adatokat az egyszerre

áttekinthetőség kedvéért transzformáltuk.

9
6. táblázat Az eldobható és a mosható pelenkák hatásbecslésének eredménye: a környezeti hatások
abszolút és relatív (a két pelenkatípus viszonylatában) értékei (2,5 éves korig tartó 1 gyermek pelenkázása,
napi átlag 4,16 db pelenka az eldobhatóból) (Aumônier – Collins, 2005 alapján)

környezeti eldobható eldobható mosható

mosható pelenka
hatások pelenka pelenka pelenka
globális 626 kg CO2
559 kg CO2 eq 1,12 x 1x
felmelegedés eq
ózonréteg 0,00026 kg
0,00004 kg CFC-11 eq 6,5 x 1x
elvékonyodása CFC-11 eq
fotokémiai
0,174 kg C2H2 0,048 kg C2H2 3,6 x 1x
oxidáció
a nem megújuló
erőforrások 4,82 kg Sb eq 4,09 kg Sb eq 1,2 x 1x
csökkenése
0,338 kg PO4
eutrofizáció 0,334 kg PO4 eq 1,01 x 1x
eq
3,78 kg SO2
savasodás 3,13 kg SO2 eq 1,2 x 1x
eq
49,4 kg 1,4-
humán toxicitás 132 kg 1,4-DB
DB 1x 2,7 x
mértéke eq
eq
7,01 kg 1,4-
édesvízi toxicitás 11,4 kg 1,4-DB
DB 1x 1,6 x
mértéke eq
eq
1,92 kg 1,4-
szárazföldi 1,53 kg 1,4-DB
DB 1,3 x 1x
toxicitás mértéke eq
eq

Problémák

Egy életciklus elemzés elkészítésekor számtalan probléma adódik az adatok

bizonytalanságából. Az eldobható pelenkák esetében nagyon jelentős tényező például az egy
gyerek által használt pelenkák száma. A pelenkacserék száma változik az életkorral, függ a
baba emésztési szokásaitól, a szülő hozzáállásától, a pelenka minőségétől stb. A kétféle
pelenkázás esetén lehet eltérés a szobatisztaságra való áttérő kisgyermekek átlagéletkorában.
További bizonytalanságot okoz a környezeti hatások pontos számszerűsítésében a pelenka
márkája, a gyár, a bolt és a háztartás közti távolság stb. is.
A mosható pelenkák esetében a pelenka típusa (azaz a mosható pelenka gyártási folyamata), a
mosás körülményei (mosószer, öblítő, mosógép-kihasználtság, kézi mosás), a pelenkák
szárításának módszere (szárítógép vagy nem), a széklet kezelésének módja, az elektromos
áram eredete (fosszilis vagy megújuló energiaforrásokból származik-e) szintén erőteljesen
befolyásolja a végső környezeti hatást.
A Környezetvédelmi Ügynökség (Aumônier – Collins, 2005) elemzése teljeskörű és
megalapozott, néhány ponton azonban vitatható. Míg a gyapot termesztés folyamatát
belevették az életciklus elemzésbe, az eldobható pelenkákhoz szükséges élőfát adottnak
tekintették, amit csak ki kell termelni. Bár az erdőket ritkán öntözik, növényvédőszer- és
műtrágyaigényük sincs, viszont újratermelődése hosszú folyamat. Legalább a kivágott erdő

10
következtében kiesett CO2 megkötést figyelembe lehetett volna venni. A pelenkák
hazaszállítására fordított autózás figyelembevétele mindkét pelenka esetén vitatható, mivel a
pelenkabeszerzés az egyéb háztartási dolgok bevásárlásával kapcsoltan történik.

Adaptáció hazai viszonyokra

A brit tapasztalatokat természetesen nem lehet változtatás nélkül a hazai helyzetre alkalmazni.
Nálunk az eldobható pelenkák piaci részesedésében magas a nem márkás pelenkák
részesedése, ami a gyártási és egyéb adatok különbözősége miatt bizonytalanságot okoz az
életciklus elemzés bemeneti adataiban.
A hazai energiaprofil is jelentősen eltér az Egyesült Királyságétól, ami főleg a mosható
pelenkák környezeti hatását befolyásolja a mosáshoz használt villanyáram eredetén keresztül.
Az elemzésben a mosható pelenkák kiugróan magas kőszén igénye (és a magas fosszilis CO2
kibocsátás) pontosan abból ered, hogy az elektromos áram főként feketekőszén üzemű
erőművekből származik. Hazánkban viszont az atomerőművek dominálnak.
A mosható pelenkák környezeti hatását kisebbítő különbség, hogy a szárítógép használata
elhanyagolható (a szárítógépek hazánkban egyáltalán nem elterjedtek a háztartásokban) és a
babaruhákat sokan nem öblítik az allergizálás elkerülése miatt.
Az elemzésben a lerakott eldobható pelenkahulladékból 450 kWh/tonna elektromos áram
kinyerését feltételezték, aminek a hazai viszonylatban töredéke valósul meg.

Az életciklus elemzés a hulladéklerakásnál véget ér, azonban Magyarországon is egyre

nagyobb problémát jelent a lerakók korlátozott kapacitása (KvVM, 2006). Az égetéssel
jelentős energia nyerhető, azonban hosszabb távon ez sem kívánatos megoldás (KvVM, 2006;
Shalin et al., 2007). A mosható pelenkák használatával jelentős hulladékmegelőzés érhető el
(becslésünk szerint országos szinten 2-3%), különösen a már szelektív hulladékgyűjtést és
komposztálást alkalmazó településeken (akár 8%). A hulladékcsökkenés igazán látványosan
az érintett háztartások szintjén jelentkezik, hiszen az éves pelenkamennyiség meghaladja az
egy főre jutó hulladékmennyiséget (4. ábra).

4. ábra Egy gyermek éves pelenkahulladékának összevetése az 1 főre jutó átlagos hulladékkal különböző
szelektív gyűjtési szokások mellett (kg)

11
Javaslatok

A kutatások alapján az alábbi javaslatokat lehet megfogalmazni a pelenkák használata okozta

környezeti hatások csökkentése érdekében.

Az eldobható pelenkák esetében a pelenka alapanyagainak és a pelenka gyártásának kell

környezetbarátabb irányba elmozdulnia: pl. mellőzni kell a felesleges alapanyagokat, a
cellulózt nem fehéríteni, és környezetkímélően megművelt erdőkből előállítani. A keletkező
hulladékok csökkentésére – ahol lehet – biológiailag lebomló anyagokat kell használni.
A mosható pelenkák környezeti hatásainak csökkentéséért elsősorban a felhasználó tehet
sokat, az energiafelhasználás csökkentésével, valamint a környezetkímélő mosási eljárások
alkalmazásával:
• alacsony hőfokon történő mosás
(60°C helyett 40°C-on történő mosás esetén az energiaráfordítás 65%-ban csökken),
• alacsony centrifuga fordulatszám,
• öblítő mellőzése,
• környezetbarát mosószerek, áztató használata (mosószóda, mosódió, ecet),
• „vegyes mosás” alkalmazása (ruhák, popótörlők, partedlik…),
• tele mosógép vagy félprogram,
• szárítógép használatának mellőzése
(a gépi szárítás energiaigénye kb. kétszerese egy 40°C-os mosásénak),
• vasalás mellőzése.

Felhasználóként egyelőre nem befolyásolhatjuk a felhasznált elektromos áram előállítását, de

a megújuló energiaforrások egyre nagyobb részesedésével az energiatermelés és -felhasználás
környezeti hatása is mérséklődni fog.

Összegzés

Munkánk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon helyes-e az a feltevésünk,
miszerint az eldobható kontra mosható pelenkák „vitájában” a hulladék kontra vízszennyezés
problémája rejlik-e. A hazai szakirodalom gyakorlatilag teljes hiánya miatt a témával
kapcsolatos alap kutatásokra külföldi tanulmányokban bukkantunk rá. Az ezek közül
legteljesebb, legsokrétűbb hozzáállást az angol Environment Agency által megrendelt és
finanszírozott pelenka életciklus elemzésekben találtunk. Ezek az elemzések ugyan konkrétan
a 2001-2002-es évi angol adatokra támaszkodnak, azonban kiindulásként jól használhatók
számunkra is. Az eldobható és mosható pelenkák életciklus elemzése azt a – talán kissé
meglepő – eredményt hozta, hogy nincs jelentős különbség a kétfajta pelenkatípus környezeti
hatásaiban, illetve nem a hulladék kontra vízszennyezés a legjelentősebb különbség. Az
eldobható pelenkák esetében a környezetre a nyersanyagok előállítása és ezek pelenka
anyaggá – pl. szuper abszorbens polimer és bélésanyag – történő alakítása van a legnagyobb
hatással. A mosható pelenkák az otthoni mosáshoz és szárításhoz használt elektromos
árammal okozzák a legjelentősebb a környezeti hatást.
A hazai viszonyokra való adaptáláskor több olyan tényező is van, amelyek a mosható pelenka
javára mozdítják el a mérleget.

12
Irodalomjegyzék

KvVM (2006): A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 2007-2016,

Aumônier, S., Collins, M. (2005): Life Cycle Assessment of Disposable and Reusable
Nappies in the UK. Environment Agency, Bristol, UK, P209
Vizcarra, A. T., Lo, K. V. and Liao P. H. (1994): A Life Cycle Inventory of Baby Diapers
Subject to Canadian Conditions. Environmental Toxicology and Chemistry, Vol. 13 (10) pp.
1707-1716
Sauer, B. J., Hildebrandt, C. C:, Franklin, W. E. and Robert G. Hunt (1994) Resource and
Environmental Profile Analysis of Children’s Diaper Systems. Environmental Toxicology and
Chemistry, Vol. 13 (6) pp. 1003-1009
Olive, R. (2004): A Life Cycle Analysis of Disposable, Reusable and Compostable Nappies
Under Bristbane Conditions. The University of Queensland, Australia

Sahlin, J., Ekvall, T., Bisaillon, M., Sundberg, J. (2007): Introduction of waste incineration
tax: Effects ont he Swedish waste flow. Resources, Conservation and Recyling 51. pp. 827-
846

Barótfi I. (szerk) (2000): Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, Bp.

www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b108

13