Or. Vigh BélaSeakmailagellon6rizto DR. KISZELY GYORGY A rajpokat SZECSKO TAMAS fotdkat készitatte © Dr. Vigh Béla, 1972 BEVEZETES Bayéltalan nom tun, ha ast lit, hogy a ge valamelyos ismerete ma mar hozétartoik Atalinos iniveltséginkhoa. Am, aki ciak hallomésbl vagy Yieelapokbsl ismeri a juin, ux vyyranolyan Kovsct {ud ral, mint ak moiolyogen vagy éppen lezen le vine, bs ga ener ‘Az igazaighor nzonban ax ie hoaaétartouik, hogy nem rg még vajmi kevés let ag mvt a ga megismersre, ‘AobD mint harmine évvel exit Kiadott — & 4 mi UikGtl som tlfron mentes — néhdny Konyv rem Ihe lett alapja a Jou andlenebh Kar mopimertetéagnek. Kilonosen a joga kéndésaiben lgilletckesebb orvovae testnoveldtandrok é# sportededk nlklonte ogy olyan konyvet, amely sakseer elomzéwel tudoményenért6kG iamerttéot ado volna sadmulra, hogy egratalén Ale last foglalhattak voina jogn meliote vagy ellone. gen eves taakembor ade, sia hiényos iedalom, tora: hi snjét tata x moigvene alan, minden mogatist ndktloeve at olvkor @ romeindtat rie tik ellenére.~ fotattaa ja torjeatént. Nem hie. nit we dgynek az sam, hogy Kocbon Onjelal fga-ckte- 1k Ulett ake teljon Inigalmaval,elkponat6 eed mények gdretéaével snilitttce Restle ala” a yan dn érekiodtket. Mi sem tormésintewh, hogy 8 sake ‘verdten verotes és hoigért esadeelmaradéna bamar Ieloastota relMindocek ellenérs idénként még fllingolt x joyézd kod da szinte mindon gonerécié mogkixérelte elsajati- tani Get a ttokzates testedréai médot. Ennek az. a ma vnrdsate, hoxy a rirosi életméd — fbként x géposités, eS foglaheonds terjedése, il ax egyoldald testi mun- a kevethertsben az ember ogyre kevéslsé nsenélja nuit A dlealanos iskolat torase kevesn folytatjah Tendsvores aporita, ill, a serdaldkor véyén a fistalok {abbadge a sportot is abbabagyja. Nem esoda, hi a har nina életévekben mira legtobb ember éreielpubuliss fink hatrényait: ey kis emelkedtal vagy néhiny € Totnyl Iépeadzdatl levegdért, kapkod erdlkodnie el Ihaagy Ditordarasot odébb akar tolni stb, Sportoln hincr Red, ieje sem nagvon, s éthets, ha kapea Ip wGwodagreren" smelyet otthondban és bérmikor G- hel, a megtanula. De mort Kovés ax ideje, ax igért credmény pedig egyre késik,exéet inka lemond arré), Ciniben hitét ia elveszttte, A jéga azonban titok marad Slotte tovdbbra is Sokan minddssze néhany yyakorlatis Sutnak el, s azok Iényogét és hasznat som érti ey aztin nem meglep6, ha a jéyérdl 2616 exy-08y iamerotterjerté ckk megjelenése utin az olvaaSk MOK hhokkkentS kerdésekke! fordulnak a azere6khée ‘Sokan még mais ,cvodét” vérnak « joyatsl, elkspzet- hhetetlontl hosed életet, abt a haldl elkeralést, rend hetetlen ewéanasget, természotfletti képességeket” ath, A kihit ugganis em tose Kulonbséget « ja d a Talirizmus kozott. Mindezek olyan elmaradott sem Totet tikrtznek, amely ® XX. suizad misosik felében ‘Paldban meudobbent6! Pedi ex a személet még mo is IWeezik, # ot magyarizza & ,gyégyit6 emberek”,Iaikus ‘eueaznég-apostolk, kuruzaldejolenley is nage néperers segat_A Koruzsls terjedésének igen nagy veszélye re} ik joga bonyclult rendazorében, és ,.mindenre hese rlhate" gyakoritaiban is. A Gen Kiros egésaxdtigyt Ge viligazomlélet. hntdoait i csuke zal tudjuk elon Iyounis ha a tudomény preels mérlegére texzik minder 6 tandt, minden gyakorlatt, elmeletet, exésaséytigyi za sagt inden it entant Vajon helytalldk-e « joga gyakorlatai, tanai a tudo. mény, eladuorban wx orvontudomény szamszg8b6) née- ve! Enre a kérdéore kivanunk vélaszolni a tudomi mai fllésa é a jéga vinsydlaténak eddigi eredményei lapjén. Moglljak-s helyaket n joygutapmuodalatne a modern tudomény magviligitaxiban' Mi babona «mi a hasenélhats elem « Joya szertodigaz6 gyakorlat-erde- jéhon’ Milyen torna végerhet6 orvosiellenéraés nélcl, ' mikor kell orvosi tanteért fordulni? Milven beies” ‘sGghen hasznlhat6,» mikor nem? Alkalmas-o gyéxytor- nénak, munkadrtalom ellon vagy kiegészit6 sportnak? Mindezsk o kérdéek felmerilnek w mai jou-divat id {fin # ezekre ceuk megalapozott tudoményos w2emsig Dol lehet megnyugtaté vélagzt adai. Sokszor azonban 1 jee oktatdi vagy éppen az orvosok, akikhea prbl ‘maka fordulnake, magok som iamerik « j6ga rendkze- rit vagy a vele kapesolator jabb kutatésok eredmé nyeit. Ex indokolja, hogy deszefoglaljuk & kizreadjuke 4 Joga-kutatas logojabh eredményeit egy olyan kinyy- ben, amelyet az érdekléddkin kival a azakembordk is hasconnal forgathatnak. 'A feltett Kerdéseke maradéktalan megvélaazolésa 2em ony feladat. A joa modern értelmezését nagyban gitolja, hogy nyelvoreterégies,kifejezdsmédja képletes "hz eddigi jOge-hirdetdle koedtt kevés szakember van, 5 rnom vontak még minden jége-gyakorlatotrésletaen tudoményos vizgélat ald. A'j6ga ismeréinek tobbége nem szakember, az orvowok, sportorvocok nagy re pedig nem ismeri a jSga rendseeré, iy a tudominy é a Joga Oucegventetixe behatd munkit igénvel “Alighe dllthatné birki i, hogy ja tljs, let ma yardestét ndbatja, Av eddigl adatok Osszegydjtée 6 Ieritikas elomzése szonban hozzdjérul abhoz, hogy a j6 gn rondererének kritikijat elvégezhoastk. ‘Kenywinkben elvorban a hatha jogat, a joxa-torndt 1térgyaljuk, ae rividen megemlitjtk az dn. szellemi jégit, valhmint a jigaval rokcon ismertebb rendszerekeot G tudomanyos éridkolésuk rBvid vézlatat i. A JOGA FOGALMA, CELIA, FELOSZTASA {A ga Indénak tabb exer 6 hagyomanyokon ép- 1s sakorintrondare, ame jelleastestornaayalor Into Mgséaslvondsbal, valamint a gondolatot {ezpontoaitéy a tuaiot de rzlemlagotbetelydels ‘elon’ gyakoratl dl ‘A bee nom egjtion tan, hanem érdmos, tobbé-ke va pirhuramen ender egyitese, mele tonban seyiéehetartornah, mert masmeeiben & felogtnuk- Terrigen hasonlk A kildnfle renderoroket kee nagy cenportia otha “Ar ogy hatha gn, mel testgvakoratok a én dscandsl & mudraki, valanintligtsaabsivonin: bly azn, prandjendbl il, de eenkival ado ye tormagystoratt és ogsesgige! seabitW tattale "A més selloni jp, ox tudatos és w tudataltt imi sony da ele gyakorltokl Al 1a. oye rendere — amelvet lon Kony nk- bon vengdlank~eaeorvenst vegetativ mht tor. ndval, lgeegvakorintoal & egsestyigyeebiok ial lie mgjeitan. Cala logokletene eg sda elére 6 fenntartna. & malo ge pod 1 gtaklotews seta megtoremtetr, many ‘en eva: m kg behatdosra vale legmelloob Fenkelé Kialkitnrn novel, A hatha jyat a kilonéle ‘elem ferininyentok lapiskoljénak tekinti do vannak olvan hatha jégik is, akik esupin as epésaég rmaximélis fokénak eléréaét tizik ki ell, A jog-rendscer meyértéachea nom eléy annak tamnit lolvasni; mint minden jelenség, ex is legkinnyebten ‘orténelmi és foldrajei hdttorében vizygilva érthetd meg iyanin, Wxért eldsxdr logalabh vérlatonan dttekinejuk 8 Joya keletkexését India torténotének tikesben, No sj hljule wz id erro a fojezetre, & ne Iapoazuk &t, mert hhamarosan meyavduGdhetink arrél, hogy a ja kiala kuldsinak ismeretében szimos, qgysbkent nehezen ma uvarichats résclet szinte magétal értetdd6ve fog vali zdmunkra AJOGA KIALAKULASANAK TORTENETE A joga az Short Tndidban kelotheztt. Been nemesi 4 mai Indini Unié rtend6, haneim Pakisetan, © Deng kien, Nepal és Coylon terete is, Hasonl rendre rok ismeretewek my HiteéIndidbil€ Indonesitb tovabbia tibet, tt'~ mint ke litt fogjak még ‘Kina, jain € ou vég ltnskb fy t 2 jeu jllegeteson iat rendeer, hilakitdadban m Kimyexd dlamok Kultars i aeropet jtszottak Thi fore’ adottsig’ magyban horaajarultak oh hon, hogy’ ot sajétos kultura alakuljon Iie Bgyedne at Hurdpdet moghbneltskiterjée, manrért telat alone va sgitotte eld vajstoskultirdjnak x lak "Dien i tengr aru estore ven ‘onal szimra: akon a Himalaju Sgheny ld hate 0, tabbnyire Keloten & nvuguton i maga hegvek ire koe ck a kirnyerd nip he Inogatdsn ds befoyasn ot, Egyadul eaknyogatt hati rin eyengébb w terméwaten deli vonal: Ae itt lev6Hindukus hegysée_ (ma Nyugat-Pakisztin & a Szov- jotunié hatdrdra eik) hégéi ardnylag konnyen jérhatk, a torténelom folyamén ezek voltak az dllandé kapui fz idogen betrésnek ia. Pulajdonképpen maga w hindt nép nagyrésce is ezen a kapun vandorolt mai helyére ‘A tormésnotos videlmi rendszor, valamint az it lev ha talmas folysk korall termékeny teriletek — pérosulva faz dghojlatra jellegzetos nye oobs évszakot Istrehord tmonszunnal ~ adtak alapot, éetlehetGaéget az itt kic alakult indiat népességnek: é Icltérjnak, ‘A jéga jellegzetoneégoiher elaécorban maga a nép j&- rult hoezd, amely kinlakitotta. A mai hindu (eltekintve f kisebb mértékd, do igen sokféle keveredést6l) két 15 épesoport keverdke: az indoourépai eredet® in. indo- frjo de ax Galakosedg kixé sorolhat6 dravida, munda inépesoport, Az indoeurépai népesoport (réyebben a két Togtévolabbi kipwiselgjérél indogerménnak nevesték) ‘nem egysdges, do kénse nyelvd és kultirdja Genép, amely faz ie. 4. évemedben mér itt tanyézott Burizsidban. E néposoporthel alakultake ki a szléy, germén, oro, latin, ind stb. népek, E népesoporthél viltak le késdbb ‘a hinduk Ose, akike magukat drjéknak novezték. ElObb tt Irdni-fenallra vindorotal (Irén nove isa rj” #26 bl ered) Ar drja nép egy réazo itt maradva kialakitotta fa porzsik Gacit_ mis réaze tovdbb vindorolt délkeletre, f dtlépee az enlitett Hindulus hogysés higott, betort Tndidba, ie, 2500 koral. A hindu nép misik £ kompo- nenso, a deavidik 6 mundék ekkor mér India terletén Alte, « feltehetSlog a Galakossighor tartoznak. Az s- lakske slaesony termet, sbtét bord embertipus, vald- szinGleg Ausatrélia 6 Melanézia negroid népeinek vér- okonal, E néyeket igéatak le a betord érjél, akik vi- front magas temetdek, fehér birek voltak, sem volt ritka kenateak w ake 6 keke sem, A hindu mitologia Tegrégibb alukjét, Sivit — aki a noméd indodrjéle Td istendnek tovahbfojlestettalakju — ma is fehér Dérinek, voqteessadke hajinak 6 kék szomdnek abr 10 ih, fh x oad pun hover aut jm mai hind ips, kovereds nagyréaet mepmagye. vézen a polarizdlt« gyalran eealagtges indat elem Winkle, ame egyben jog in flloma ‘8 jog eredatt& az India Kalen Keadetetrégebbon ae indorjakig veut vines. Kettle, hogy « mat alte megteromtt ax Indodrék voltak, ha dokieben folyatott reget dantdnoleazonban t0bb lao tae tak fl, amelybisonyitj,hngy mar a dk mexilené- Se elt in igen fete itr viggeote Tada tereten E elotok nagy rézo a mai Nyuga-Pakivatin tele trea Tn fey. mentén erally ea ot 8 kalUérat indus-volgyt Kultdrdnak is novel Alege emkek, amelyek a jgt-tan jlenlétre utalinak, ebb] 1 indus-vlgythulerabolrednok (1 bra). A pan dant Harappa kinnyékén —amely as Induanala at tmelléfolyje ment fokcik ~ még e mit aehatban Sriokes lle heriltek el: a tn, poedtok. Beck ks, 34m nagyssg néeyidgleter tlds vagy om Bok, amelyekmsickdba, ceopbdl vagy csontha! ke szilick Rajto ember, lati vagy novangi jek lt hat, valine oy még ee ideag mog nem fet ir jel. Apes htlapjén bijtato van, ami bingo. Sun a flrinikro weg. A rajtl tathnto sok iblgatngy hog’ ae. vannak bende: nek lanjan fltelerik, hogy poe Oként™ mse nltdk ket. Ax egy ven pecndtion elie meg lo ‘or a igi Arison: « pees Kicopen emberlak lthats”feabtiyoeIituadiben vagy pedmdsrana testelyzetbon (2 dba). A heck w ton nyuonal amint ext a Iétuszilésre ma is eldirjék, noha az emlitett Ilet 56000 vet A feel irom an van fej fj die & hit sear in lthats. Av alae molt ogy tg Ss ogy elt, yeodt totojén pig az omit ia jelok vannile hevéwe, A hey mindonbivonnyal egy ‘imbslumot,valunilvenistomsget deol A tare fatehetéen «th penn i van mosjlond bikva se er ae Sh neon 4 na Inde pails — a guint Ara egg oS iit tate je 2 brivis részeA bika ae latin bike exilaghépéneke fell meg. K népek csllagksatiismorete mar ~ a well ize egvkcord egyiptom! & mezopotémial kulrakhos Ingonldan ~ elég magus volt A tavane napéjegyenbiogg «8 régikulturikban we ev kezdetéejlenteto (6 Indidban ma is. A tavaszi napéjegyenldaggkor «nap mindig ‘ugyanabban a eallagképbon tartéakadil, amriyet mat ‘torténolom ldtti népek i imerte, @ valeriadlog nagy jelontdségt tulajdontottak neki. A nap 2108 € ltt hal 6t ogy esillaghépen, mjd belép a kovet. easbe, A tavaszpont kb. az {6 5. éveuredvégétdl 4: Gveared koceptig jet a bike eilaghépben, He: az i esilagiszat-Kultikus eszmevilagban 13. nepek smindon bizonnyal jot tudeak, » mintegy korsimbslum tk tartttilea bik, amit plea pectin val gy ori mogjlens is muta. Az indin-vlgyi mavetag io 1s zie 4 6verrodbon alae ki, «a bika seimbdlum rintegy Korszakjl26je annale a kaltdeénal, aiben a {Sca-rndsaer hordatel is fetbukkantak, ‘Az indus-volgyi kuleire egyébleént gen magas fokot tol. Harappa vieeshor hsonld, kissot Mohexjo: aro (Mohendssoded) vérosban pl. feet ute seo. ‘ahilézatot talk jo. 3000-6, amit pdig sok mai indiai telepals ip nelle (hogy mai jhe csstornied- sunkat ne is emlitsuk). A jéga nyomal tehdt vinsrove- athetOk az ie. 8000, vig. Ha a pecan tallats {nds sikerul mogfejteni, talan rézletesc flv {et is kaphatank eredotdneekorlményeir ‘Az indus-volgy kultura omellett ast bizonyitje, hogy 8 jogacrondacert nem as drju népelewttle maguakkal In did, hanem az ott mdr anna ol6tt is mogtaldlbts volt. Hasonld emlékek — elsvorban «légeéayakorl tokrol —"ismeretesek ménutt is, Azsidban pl. az 6s kt nai kultéra hagyoményaiban. A inal kultesval se- reneséebbelevagyunk, mint az indiaval, mert ot eg gia. maradtak fonn’rézlles trténelml, mavesmts orvosi kinyvek, amelyek a nyomondst. moglonnyik 13 iegy i.e. VE eedzaibsl valé nai flirat példul exészen reéscletesen ir le ogy, a jogaval teljoson meegyers lg- résgyakorlatat, Nyllvénvalé tehét, hogy a légeteuya- Torlatokat mar az i.e. I. dvezredbon magas fokon vé eats « kinaiak & Toljes parhuzam slithaté a kinai fn (lélegzet, energia, emécid) & a hindu prénérsl (Welogsot,éloterS wh.) sable tan koaate. Tabhan tigy ¥é Tik,howy # kinai legadtorna ne india joyb6l szdrmazil ‘Maspero olaaz orientalsta kutat6 szerint szonban w i hay taoista légeéstechnika. nem vezethet6 le ax indi jogivel valé kapaolatokbl, Bér kimutathats, hogy inal Igatagyakeratolre eréeen hatott a jéga-tan, az india’ hats azoniban elaicorban a buddhizmus elterje- Aécckor érvényesilt. A buddhizms indiai eredet tan, Gaz i.e. TV. azzadban holetkezett; Kiniba osak a Fa. I. zadban jutott el. Hzzol sxemben 22 eldbb id ett Kini egzésgyakorlat |. ©. VI. exizadl, tehit hit ‘es evel elébb heletkezet. TTermészeteson indiai hats a buddhizmus eldtt is el juthatott Kina tralotére. Az indus-volgyi kalba ki torjedt kereskedelmi kaposolatban dllott pl. Mezopots- migval, «nem valiezind, hogy a kinai kulisrtl ugyan- “akkor oly hermetikusan el Tettvolne z6rva, hoxy a joga- tanok ne Kerilhettek volne Kingha. Foltstelechet6 ax is — mint ahogy Palos irja —, hogy a kinai & az indiai légeéagyskorlatok egymdstél fuggetlentl keletkeztek, Tegvaléerindbbnek Itazik, hogy mind a légaiagya. horlatok, mind a tabbi textgyakorlat eredete kordbbi az frdos, mivészti sth, emikeknél. Abho2, hogy exy dat ‘km képe aaimbélummé valjon, magénak az dls ‘méd Kialakuldsérak és elterjedésének meg kellett elie hie eat az id, Ar sem Iehetetlon, hogy exyszerre tbh hlyen is kialakaltak 9 jogahor hasonld.rendszerek amelyek eredete egyardnt torténelem eldtti idokbe fyi visa. A komyezetét é elséeorban dnmagit ‘megfgyel6 ember fltétiontilr& Kellett hozy jojion pl ‘8 Kgeistzabslyouisnake a lehetGstyére és hatéséra “ Allégaés preciz moyfigyoléaére,olomedadre,atudatallapot- ra gyakorolt hatdadnak felfedenéaére azonban eléggé Kitarté elmélyilt Gigyelom azukséyes. Nem valdei- ni, hogy valamilyen nomad, vandor6, harciae népoek médja lett volua erre; valéssindbb, hogy csak letelepe- dott, fkdmdveld, munkamegosztisban 6, rabszolgh- kat is tarté dllamban, termésnetrajailyg kedvead, tar- mikeny, kil Limadistl védett helven nyilterre alka Jom. Ehhez nyilvinvaldan India teriletén volt meg leg inkébb a megfelelS kirnyezct és foltétel. Mindamellett hhasonlé ismeretekre mishol is s2ert tehetett az ember, mint ahogy azt a kinai,egyiptomi, a6t méy az Gel inks Ieultérakban is fllelhet® jéga-elomek tandaitat ‘Nézzuk azonban tovabb, hogyan vezot az it aa ind volgyi kultirétdl a hindu joga kinlakndig? ‘Az indue-volgyi kultira virigrdednale ax Indidba zdnlé arjak votettok véget. Tabb hullémban keltek & 8 Hindukus hegyséyen, 6 eldbb India ézaknyugati 6 set vettsk birtokukba, leigéeva az ott lovs lakoswigr, rmajd kelot é dlkolot folé i kiterjeertettske hatalm at. Hgésven delre, a tulajdonképpeni Indiai-fleigetre 6 Ceylonba nem jutottake el, itt ma is eligsorban a exe deti Sslaksk lexzdrmazottai, dravida népek élnek, ame- yok ma. hindule Genalélekezdménak mintogy egy de tzike ki ‘A benyomulé dja térasck sxdmos éllamot alapitet tak,» djabb indiai kultért inditottak ol 6vezredes virgg- ‘sa felé. Ebben n kultdraban alakult ki ga mai o méleti é& gyakoriati forméja i, aminek tovabbfejléidese 44 két nép koverodése é miveltagyének egvbeol¥vadéea kkoaben zajlott le, ‘A ga elmeletieleme ax indosrjak swent sedvegeiben, faz in. védileban is falllhet6k. A eda” an6 jelentise tudés: a védik seont, opis eibveyel, amely iqibb képviseldje a Rig-wida. Az iateneket di keket & epikus hayyoményokat tartalmazs Rig-néadt tz drjak részben mar mayukkal vitték Indidba, résaben 1spedig ott alakitotték ki. Nohée mogéllapitani, hogy a ya elemei vajon a magukkal vite iemeretekbél vagy Inde az indus-vilgyi kultidbdl sedrmaznak-e; valése nibb ex utdbbi, az dsi india’ hogyoményok aokerset ha tian, A védik Gi szovegei valéjaban nem feottmeBvegele volta, ugyanis uzokat esak évaxdeadokkal késObb idle lo, mindaddig él ezovegként Srizték, amelyeket a papok, KltOk ez6r6l sora betanultak, é » mogfeels alkalmab kor elrecitaltak. A védék nyelve egyébken nye els6 forméja, az in, ,.védai seanszlit”, amelybol édbb, mostersigesfelewetéaelalakitottake i a Klose sikus szanszkris” nyelvet, A eeansalrit mér kialakulé: sakor bizonyos mértékig” kilimboadtt « népnyelvtsl, maja késGbb legalabb annyira eltavolodatt attsl, mint példdul a mai ole a latintél, « nohe a nép megértett Deszélni nem tuita. (Brekes, hogy a msi hindusatd nyelv a mayyarral kézés szavakat ia tartalma; pl bi tor = bahddur, zach = daceb, vaeke = béeér, tej = hak, git = ghit, toni = torn, raknt = ring, intéakodée = intéxdn stb.) A védikban é az eposzakban (Mahabhérata, Kémd- ina) esisorbar a szellomi j6ga ulkotselomeinek jele Tétére lehet kovetkeztotni, a hatha jégtbsl, a jége-tornd- ‘él — a jéganlétaleltekintve — cake a légréstzabilyo- 2s tochnikéja alakulhatott Ii Ere a korra scik a brahmanizmus fokozatos elterjo- éco. A brahmanizmus a védiltus azent axdvegeken ala- ‘pul, Gsiindiai vallds. Tstoncinek nagy réave ax Gel dja Istenalakokbol cred. Jellogzetewsge m kasetrendazerrel valé szoros kapssolat, # « lélekvandoriésban vals rmindamellett a jolene vallisi trelem, fejltt flozs- fiai gondolkozénéd & uz in. brahmani dialektika is jellemsi "fet em & bist Atamok Kor nay xa még mindig ninetonok, igy exis, tbeténelom eldtinek’ tokintheté. Az ob indit irda — az indus-volyyi kultea még megfejtetlen irésjogyeit nom wzdmitva — oeak az 16 i. VIIL—VIL szazadban s2bletett és honosodott meg Bz x in, brahmi irisméd, amelybdl a jllogsotes in ial fesformék kialakultak. A brihmi itt 0 hegyos any egyenesen Brahmé fGistentdl sirmactatja; yes indiologusok az indus-volgyi fsb veeetik le, bdr eo, suinibb, hogy nyugat-dzsiai, fnieiai eredet6, mint mi Intin tris indas herve juteategh Laisbe, Let © brahmanok étalakitottake ée alkamassd tettde a szansakrithangok lejegyzésére, Kérben jelentéaer lakult # az irds irdnya is mogfordult (e feneiat Indst jobbrél balra inti, mint pl. n aadkely rovésiniat. mig ‘© brahmi irés bale jobbrahalad, mint ami mai frank) ‘Aa irés moghonosodésa — eajnos — még mindig. nom jelenti a pontos torténelmi détinmok rogaine, exert a Hoen-tan tovabbtejlidéaének idérendjét illetéen sale kovetkestetésckre vagyunk wtalva. A régi indusok "gy Idtsrik ~ nem tartottéle fontosnak a t8rténelmet, rmert sak igen késtin Kezdték feljegyezni az exeménye, et, ami a mai kutats szdméra nayy nehéeaégeket okow, Amellett, ha valamilyen mévatirtak, nem tuntették fel ' nevilket, hanem beleolvasztottike act nay epaszok srovogeibe. Suimukra ez bistositotta a halhatadlanad got, sadmunkra vizont a térténet kibogowdadban gy hehézséget oko. A trténelemirds kezdote é az ela bi tos détumok ismereto © buddhizmusnak, kéesinhst Buldta, ill. Gautama Sciddhdrtha, « buddhizmon Moy ‘alapitéja i ©. 900-ban szlotett az észak-indiai Nepal Dan, mint a haroos kaszt tagia, » 480-g dle. Az dala alupitott buddhizius tilnétt Tndia hatdesin, és dasal Vilégvalléssé lett (Indidban viszont — érdekes médon — Kesh yyakorlatlag meysadnt). A buddhizmus ko vetdi ehatéan érdeklddtek valliealapitdjuk élete inint Ge apré résrleesstuel feljogyeatike azt, megemlitve 2 akkori uralkodékat is. (A rosunyelvek anerint nem is india, hanem elsisorban kulfoldi — kinai— buddha. tk voltak e tortsnetidk.) Az arénylag pontos idémeg. hhatdronds tehit wz ie. TV. ezdeadtol keadédik. Beak uw‘az idépontokbél nagy biztonsigual visera IehetKovet: Nextetnt egéazen as 1. VT. suézadig, igy Inds igavt storténelmi Kora ettl ax itl kez iA buddhizmus mée igen kiterjedten alkalmazta a jiga modeveret; mage & Kéziamert Buddha-szobor is }6Ea- Ulceben Old férfit dbrézol. Ugyanalkor a kyzéstechnika Inagy szcrepet kap, & besa vallisi keretbe. Baktay Bevin seorint a jogactan — oleogorban szeliomi jogs eeynét a buddhizmas el6te megkizelit6leg mai formé ban volt mog, sa baddhizmus ennek gyakorlatait hasz- alta fl. Ketocgtelen, hogy’ az i, e. VE azézadtdl, tohst ‘2600 éve sadmothatjuke a szelomi jogn & a hatha joa flgamédjainak, Kgedeyyakorlatainal ltonéett ‘A joa teatcultinét e2olgAlé gvakorlatait » buddhiz~ mussat majdnem ey idabon Kelotkezett mésike valli puma dzatiniemustan, valamint sok més ezekts wvakor- Total bet is mextadljuke, Bz rémutat a jogo tulajdon- Keppent lenyegére: ugyanie © kilonbizs flfogdsit rend: wektkben mint meskizelitdleg azonos szerkezoti tech hika szerepel. A lotuszulés a kulonbé26 elmélikedések Végeéaére alkalmas textholyzet (amely elméletek exy: Tndeanl ellentétevek i Iehetnek); yondolat-Gaszpontosits ttyakorlatok, amelyek felhazznéthatok a klonboa’ vie Higncactek tanainak megtanulésira és megértésére (nem pealve pln azent Kinyvek tabb tizezer soros vereirl Minclyekee kivilsl vald betanuldsa bizony nem kis faladat); legadgyskorlatok, amelyek alkalmasak az al- Kohl, & kabiteszeree hatésuinak elérésére is, ext los faléldbban ekertéaie-techniknak lehet nevezni, Ty Joie ittindon hasenddhats arra is, hogy a kolnbz0 vi Tendzetak helvesngét hiseékeny Telkek ott bizonytt- ses -lam-lirn milven gaz ez vagy ax a vallés, mert nari kellemos boklgedigéreés tai el a teste!” — por Too, e four svakorlat Kovetkertsben, A jogezyakorintok fikalmazdsa a kilénbie5 vallisokban azt « hiedelmet Kell hogy « jeu vallds vagy annak része. Ex a nézot tives. A jon ne indiai vallsol dltal elszeretettel fel- 18 haz, de trea gen vals gel TUL Kaul termeot mogfgveicen slaps biotech tka amely alkalies uz laggrendsergyaborlat! bel Incl gy aes mgr "gel, kilo Tova floes fees emt sige tankingy a Se seine ASiga searing Joga sete wzrajneku hagyominy Paondsdl OL Le rjc md heetheaat Moston Snkorb Telyers A tudomingos visglatok-Patandast ear nly moped atm elated et nem Walbuntog ne at aniead ce ao halt sr Tene tht Togkeewebb 1000 vex Nem aja mog ely hind hagyominynak sax sapntj, hogs 2 tert aa ae tent Leholtges st bivonyo, hogy dpe sud ordi vatota vagy eatin, ajdt we tej Formiju Korb kelchnea, deen orn} mie ttfedrittoonk Reade uta kel ii A Sipe ‘Surin nom ‘nletsen ral.» Toga rndsr, IManom ea egezen tomren kit le fob tél ‘sete sed Yonla jen, chit cok nt vodfonal Nasa baptist ‘mile ugvencale moglehotdoon tOmde magyar kommentir turtozik, az tn. Jéga thésja, A magysréze- tak mrajekent Pye 9 Aebhaata ego so ‘ij ett eal haleowdt dee x op or ‘ek Sujoo, en hagyomany com bisa por: {Sonat ner ils mero Ja he ne Vi siatan nd” 10 or Mid a curin, mind J6ga Bhaja anny 1 vid tet friemanerd hogy 061 og em Hiuthat ev Nom tee a eljy Dano hogy oltatat Yeveronalkt vg tana msttskdet malslon * ioyactanuls — sxdméra. A. j6ga-proxit Ugvanis cvak mestertl, .guru”-t6 leet eliajétitani, tn keletkendstil nayjainiiy eltelt évezredek folyamaa »rindig igy terjodt estore tanitvdnyra, A sx6vegek nagy részo érthetetlen, szimbolikus, mis részo viezr sedmunkra ia érthotnak tinik. Léssunke néhény példdt Patandssili Jéga seurdibsl Baltay Krvin fordivéesban: Bhé rése: 1. Lmo a joga kifetéco. 2, A jéga az elno-kizeg véltoxdeainal el nyomésa. 5, Ax elme-v@onteok stflék é (vagy) sitldsosal, vagy gitléstalanok, 6, (Bzok): Helyes tudis, tévedés, flredrtés (gpa tudis), alvas 6 omlékenés A helyes tudis forrécai: kbzvetlen mog- ltée, kovethertetée és tancigtétel. 9. A félroértés (képzelt tudés) szavakél fred, amelyeknek nines. valéségtartal- smu, 10, Ab alvés az ome olyan viltozésn, amely- bon a (ténylege) téryyak a tompultatg flytén (&tmenotileg & létseding) meg saGinnee létern... 11, Binkédas, nyugtalonség, idoyosség (i {gatottsdg), (fondetlon) bo- & kilégzéook Iisérik az elmemGkidés eavarait. sth A Jéga seurni kolo-kerésst, do mindonesetre leit rmogelézik az india’ yorssa hatdeok. A perzsik— az indo- firjak kozvotion vérrokonai — még Buddha életében hhetirnek Indidba, « Dériusseal élikon elfogaljle, majd birodalmukhor eeatoljdk az Indus folyé nyagatipartjaig terjed’ teriletet. A perzan uralommal Zara/husctra (Zoronszter) Aveazta valliea ia moghonosodik Tndia nyugati (emai Pakisetin) vidékein,s6t az indini pins mai vildynézste is innen ered. (firdekes moyerliteni, hogy az India elnevevés is a perzasknake készdnhot5 [Az Tnvdos oly neve evsdetileg gyanis ,Szindha” volt, fmelvet a perzadke Hinvdu"-nakeejtettek, wa folyérdl reveaték el'a rajta tii teruletet & népet, A goroyok porzaiktdl vették &t 6 alakitottéle ki az Tndows & India neveket, amelyek kézul az utébbi késdbb nyuga tom elterjot.) ‘A porzsa birodalomnak Arisiotelése nagy onog filo- u6fus neveltje, Nagy Siindor votett véget, mepverve TIL. Dirius poresa wrolkodé soregst, majd meyindulva India fle, 1. 6. 20-ban 6 is aulepect'a sok néperIsvort Indus folyén. A gong é hindu kaposolatoke Indira is hhatottalr, de a gorog dkov filoz6fusok, kilindwen Platén ‘&ancoplatonista Plotinos:tanaiban fodezhetdk fl indi, tubboke kozdtt jog jellogs hatiok is Mindeddig elsfsorban e szellemi jége-tanok kislaku- lisa zajlott le; « tulajdonképpeni joga-torna. a whbi {éxa-elomnél késdbbiiddponthan alakult ki. A jé 1 jogo modern, sportivinyaati tovabbfejlodéaének, kealon dgénak tekinthot6, amely a koads jéya éstanbsl fojlddote ki. A hatha jogét feltohetdleg Géraksandtha gt slapitotta, aki ae. s2. XTIUL szdzadban él tobe ,cotk” rmintogy hétszde évvel ezeldtt. A hatha’ jége keadett formal valdeaindleg ennél régebbiek, Nem lehetetlen, hogy Kialakuldadban ezerepe vole s hellenisetkas hata: nak is, hitgen az Skori Gérdgorsedgban az atlétika igen fejlet volt, Ax els olimpini jatéhokat i.e. 776-ban tar. tottik, & Nagy Sandor katonkival, majd a2 6 Kévets szaknyugat-indiai ord fojodelmekkel a xportjatckok is cljutottak Indigba. A hellonisatikus hats Indiaban tz idazdmitdsunk Kexdoto kil kétadgtelen; ext bizo- nyitjdk w Kalonbied mavészeti alkotdsok is. Allitélag rmagit az els6 Buddho dbrizolést ia a yordg jellogd szobrisaat hozta létre. Ugyanesak ¢ kultira szobrain Jolentak mog a kulonbied avantk, mudeal, texttarté- ok, amelyek a késGbbi hatha jéyénak logfSbb elomeivé alta ‘Az i, sz, IV—IX, sedandea esik @ hindu renesednse, az irodalom, a mivészet és a bolecelet nagy virderdstnale ora. Virgyrik as indiai din. éjurvéalieus orvostuddomany, amelynek orvosai boncolnak, « mel 6vezreddel Hareey atl6tt mar ismerik nm vérkeringéet, es eljutnak a Det séyeket oko2é mikrobik fogalmaig is. Altalénossé valle ‘8 1008 wzdmmrendiver (a mi arab’ szdmaink ie Indidbsl sermarnal). A buddhizmis kead visezaszorulni, © az ‘addig hattérbe keralt brahmanizmus ellonhatésa mind ink&bb el6térbe kortl. A beahmanizmusbél_kialaleul she thi scout hOnyveket felolorenitG, sjerort valldn ‘ hinduizmus; maga a buddhizmus pedi a TX. wezadra mdr majdnom tajesen cltinik Indigbél. Mindenflé nagy bolesek tevekenykednek, akik a jéga-tanokat ‘eladzorhan gyakorlatiirdnyban — tovabbfejesztl ‘A nagy fellendiléet késdbh hanyatlds kovoti, eles reitve 2 alapot a2 ugyanciak éezaknyugatrsl botord ‘mohamedin uralonnak,amely a XI. seézadt6l a XIV. tart, «éppen a hatha jogt mogeziletve szempontjabol fontos (I késsbb). Az arubok hatalménak is djabb be: turds vot véget: a mongol Pim nagy héditésai, amelyek a XIV. dead vigén keulbdnek. Timur exyik utéda, Babar 1826-ban Hindusrtin & Delkin teriletén me falapitja 8 nagymopu birodalmat, 8 Delit toi vsross. Kozhen mogindul Eurdpa érdeklédéve ie India irént, ‘mivel még 1498-bin Vasco da Gama felfedezi az India {elé vezetS tenger utat. Elobb portugal, holland majd ‘ngol, francia kereskelli kapesolatok itesiiinek Ind val. 1757-11 az angol wralom keri fOlénybe, 6 nz wold rnagymogul is az anyolok fogsdyaban fejezi he sets, Graksandtha zi hatha joya rendszere — mint eml- tettik — a XIII aiézadban, tehét mér a muzulmén ura Jom kendete alatt létott napvilégot. A jéya-testkultira Wialakuldsdnak elizményoi a2 1. éveared mésodil fle nek reneszdneza, Lozvetlentl pedig » mohamedénolkal folytatott hareok idGaeaka, Lehetagges, hogy at isekam lnyomiésn, w vele folytatott hare is eltérbe hozta a jéginak a tostkeltira ininyéban torténd fede, mint shogy axt kibb ax angol uralom aldl val fl frabaduls mozgalmainak hatdséra létjuk. Weninger ‘szerint a hatha j6ga i sz, a TL szfzadban keletkezet, famikor a Klasszikus axellomi joga Keadett hanyatlan, ‘ helyet adatt a modernebb irinyeatoknak, Gérakoanétha,jgi gynkorlatrendszerét két knyvben, 1 Hatha jéydban és « Graton oatakdban Orokitette meg G alapitatta a Gérakndti-iskolat, amely a gyakorlatokat rmesterrél tanitvényra ,orokitette” tovabb. Ebbdl szir- rinanale a klassik hatha Joga mavek, a Hath jaya pradipika é 9 Geranda scamhita, ‘A hatha jdga-rendaver ‘8rténelmileg valéweindlyg fokozatowan alnkul ki « torténelem elétts korbsl ismert {onalés, a2 ugvanceak Garé légeéagvakorlatol, az lusémitésunk kezdete Keil készult szobrokon is fel- lelhets testtartasok, aszandk, mudrik si rendszersbil Ugyancsuk nz dazanékra é mudrdkra kapunk adatokat a IVY. szizadban gyakori mivészet szakirodalomban, ta tn. Silpasdactrdkesl (A mivéecet veréefonalal) it konyvekhon. E_kézikényvek pontosan megseabjs, hogy milven istensdy milyen test~ i. kéztartdaeal bs olhats (kéztartésok = hassték, hassta=kér). A kovet eeu teattartdook fordultak el legayakrabban (3. brs} 1 abhaja mudra (mognyugtats, félelmet eloszlaté-tar. tis); 2. dhjéna mudra-(elmélked6, elmélyedé-tartés); 3, Dhimiseparsa mudra (foldet érint6-tartés); 4. dher macsakra mudra (2 Tan Kereke" tarts, vagyis tant ktaté-tartés): 5. varada mudra vagy varada haszta adoményor6, kegyosntd-tartda): 6. katkichaszta (vind {ob stb. foyd-tartis); 7. andzsali haseta vagy namaszkara rudra (felajénld vagy hédolétartas); 8. kartari mukha auy kartari huszt (llé-tartés, jolvénytarté-Kéz-tartis) 8. szuesi hasztu vagy vitakra mudra (tG-tartés, érvei, Int6, fenyegeté-tartés); 10. gudzea hasetu (elefirt ‘artis; az elofant orményéra emlékeztet): 11. katjéva lambita haszta (dorékhor tate ké2); 12. Mla haszta (le cans kéz-tarts) at Akalonbsnikéztartsuok fontos serepet kapnak hin ddu t6ncban is, uhol minden kéztartés néma jel amellyel 4 tancos eljitazza mondanivaldjét, A késtartévoknak: 2see ea eae Eran one IV, sedandban val yen procie leis 6 beskatulyd- ha arra enged kivetkeztetni, houy a testtaetésoknak inde igen régen iamertéke a jolontdudgét. Kart som valé- tind tehét, hogy a hatha jéga, amelynek Iényegst a tenttartdtok adjék, hirtelon Kelotkezett volna a XTIL svizndban. Géraksandtha jéginak a hatha jégéban val6- trindleg eaak olyan szorepe van, mint Patandesdlinale zelloms jégaban: alegiljabh 6 leghaazndlhatbb irdsos u gy Qjteményét adja a hagyoményos testtartésoknak A jdge-torna réyebbi, 6ibb eredotére wtal az ezzel kp csalatos monda is ‘A hindu monda szorint Siva 8 400 000 dszanét, vagyis testtartést probalt ki, amelyek kéztl csak #4-et tals Ertékesnek a gyakorlis edjabl. Ma dltaldban 16—2) troknak a gyalorlatolnale © exdana, amelychot legélia: linosabban ismornek é zyakorolnak. Ez a szdm inkibb syakorlat-csoportokat jelont, amelyek deez-sz4ma — be. leéreve az egyes varideidkat ia —~ meghaladja o szdeat. ‘A j6xn szdmos onéezadyigyt szabélyt is mayb fog amelyek valészindlog szintén s mindennapos tapascta: ath6l, probilkozisokbol fejlddtok ki. Az ogévaséutey’ szabilyok kialakulésa is jl kUvethetS virténelmiley. hiszen nayy részile kepesolatos ax sjurvédilus ogi sségtudomany, a hinduke orvortudomanyénal kialake: liséval. Az djurvédikus orvostudoményra mint « jogs. egésestgigy fontos térerendsrorére még kilén viseea tern Nom az6ltunk még a hatha jéga logkewéshé iemert résrérGl, a dinamikus jéga-gyakoriatokeél, © dandalob 4 Ohdeckik rondszeréedl, A Hatha 69a. pradipikinas, ‘ez a rondszore eltér az ismestebb éscandk mudrdk statikus gyakorlataitél, egyben logkizelebb ll ami nyugati tornarendszorunkhe. A dandalok é bhésckik nyuguton esuk minteyy negyedsrdenda véltake ismere teseé, amiben fontos szerep jutott Magyaronsedgnak is minthogy réscletes ismertetésuk eldazor magyar nyelver jelent meg. (1943-bon). Kialakuléauke sjabb keletG Bs felvirdyzasuk az angol mops idejére tehet5. Az an: gol uralom Indigban i XVETT sedead véyére szilfrdult og, bir ens befolyésa 1600-61 a kereskedelmi jello Kelet-Indiai Térsaséy (Bast India Company) mega kalsit6l mar érvényesale, Tulajdonképpen India kime: rithetetlen forrésai tették Anglist mar @ XIX. erheadban a vildy vezet6dllamavé. Az angolok indiai uralma cask ‘4 mésodik vilighibord utén, 1047-ben ért véget, 8 ezzel %rmogeatint Anglin veces poxcija is, Az angol uralom ltt, Kalondon anna wégo fel, kienjedellonllés ‘moagalmal indaltak meg. Erdekes médon az elnyomée cazokovsolta az indst népalet, « India sohasem volt lynn exyeéges, mint ¢ppen az angolok ellen. Az elle- Silést moggalmale, ariyeknok ogy nagyszervensje ‘anda vot eerkenteghatotnk dandalok &bhackik {si tithes tantésainaketerjodésére 6 tovdhbfejl6déaro EE tornagyakorlatok igen alkalmasak a testi dgyenég, elaSsorban pedig ax izomsat nagymérvifejlosténée ‘Titkes oioportok alakltak, ahol egy-egy verstS magn bo tote a fatalokatéerporteltatta Okt. B gyakor- Intok sommifle eakbet nom igényelnek, gv kitinden hwandlhat6k titokban a katonal kiképadses, hasonls clkaxitéare, amit zal a ell végetek Thdi-zerte, hy hn ljon a 6 a idegenchel vale veges lsu molder, ene atalok rohouck késhe w fogyvert. A hin dk dandalokat és bhdszlikat i a redetnek tart Lehetees, hogy a ook degen betrét megeltIndidban «kordhbi meget, elgeorban ax ierlim hosszan tarts & Kegyetlonelnyomésn eintén serkonteg hatott ‘test e6t fleet gyaoratok kilakldna, Véngil a legijabh Ksletok » jogu-rendszerher sat lakons lenditi-aait grakorlatek, A lend gyakorlatol ‘x clibh emlitettInottizomiojleet5 tornagyakorl {okban is nerepeinck, «laité gyakorlatok azonban tnuy’laxitsgyakorlaltl, a saviszandtel olvckintve, flog mvugatihatésra — javardant mar it Enrépban ~ kolotketek A ja modern nyt kapesolata’kétfld, Rgrésat gk jog behatdan tanulmdnvortak a mai nyugati tornarendaaorekot, mdarat én haténdre a tornénal riygaton razdmow lyn iy ala i, amely ga vagal tovabbojledenek takinthets sak mogindltm joguvakoritok orvotudo- evita i, Tntotee alse, aml. foladataltGetdk ki a jégt-gyakoriatek hatésénak meer, 2% iniovres ellendredeét (iyen a Verwovai Joga Intact Bombayban, Indiaban; a Harrimani Joga Intéaet New Yorkban sth). Lonavlaban, Délindigban, mar a hiss ‘vekbon Iéeatattck intéototazzal a ella, hogy & joa rendscerét seigord tudomanyosellonirenek resadk a ‘Ax intézot Jépa Dharsana eimmel tadomanyen fly6 Jrazot indtote,amelyben ae intent kutatdsanak ered ményeit tottdh ozs ‘Avmintegy f6l 6veedaados, modern nomaetktah jogo irodalom semow munkit lel fel. A 0b. munkakrd) onyvaink végn irodalom gyzdket Kalan ‘A’ magyar jéyecitodalom lente miltra tekinthet visa, # tb tekintothen a kornyesd & nyugat dln: Imoltal semben stink tekinthet5, Hansnkban ol sabe Dr. Volgyesi Ferenc iamerttte a jigatant sont ‘dogs embernck cin munkjban. A sellem jgoral réeretosen foglalkooUt neves indildgusnl, Bata E in a Diadalmas jéga cima mveben, valamit «logo Indiéels6 munkéjaban. De. Wentager Antal konyve, 1 Keleti Je mind a szllomi, mind a hatha joga fae fetéadt ada a negyvenes évek elején. Mive eurdpai Vissonylatbun ia jelenty kisslot a joga-tan modern, tudominyos értelmeaésére é miatikae_sllangokt rmontes taryvaliséra. A snored emelltt kéeremdkdatt a wyakorlatok tovabbfeleztdaben & kirken i Selvaraja Vesudian Sport de j6na, valamint J6pa-sport Aidheban c. mvében mind a selemi, mind a hatha gat népszortsitattehazdnkan,elsine frva le nyge- ton a dandalok & bhéackik gyakorlatrondszeét 25 éves eine utin Iogijaiban — 1068-ban — Assen Milanoe & Ivanka ‘Borissnn bar seerak Jia e konyve magyar forditasan, maja 1970-ben Dely Karoly ngyanesak JépeeRonywe mutatja bea hatha joa rend seerst a mai gonericienak,iavmar moder felfgésban, ‘jabbanexyrenayvobb sedmban jelennek mo olyan tudomingyes cikkok, katatési oredményok, amelyek fgyakorlatok hatisinal egeakt médurollel végaate ainwgilatérdlazdnolnak be. Igy aktuilias vale, hogy 2 joga-tant no ak egysserien modern seempontl ‘tenivogenzile, banom kutatdst crodmények lpia tack tadoményos kotikajét adjuk,»exeel megkisraljak Imegteremtent ya tudoményos.jogactan” alapait derék- sit us8. Bivaktepada-paszosimatindsrana — derék- hajlités torpeeztlésben: 8, Padahasztdszann, — ldb-kéa-tartis; 10, Desanwirdszana — térd-homlok ulés; 11 Sirisaaaa — foj-térd és; 12 Maha mudra — nagy jelkép; 15. Bivaktspada-dzsanusirdszana — terpewzes térd:homlok alias; 14, Bkapada-dandajamena-dessnusiréazana — £ lias fj-térd Alls 15, Prunabivaktepada-disanusirisgana — jg apanye: 16, Ardha-kurmészana — {61 teknsblutlés; 17. Bhapaca-sirdszana — f6l Mb-foj vlés; 18, Sankatiscana (ekapada-dandsjamana-ckapa- siréssana) — 6ll fl Idb-fo} po, zorongdl- ie 19, Omkariszane — émdllés; 20. Dvipadaairészana — Idb-foj lds; 21. Kurméiccana — tekndsbéka-tartis; 22, Joga nidréerana — jga alvé-péas 38, Utthitedvipadasirdzzana — emelt Mbefej tartés. ‘Az egyes gyakorlatok kivitele,jllege é fobb hatdaa ‘a kovetess. 1. Haléseana — ekeilés A haléatana © loginkibh ismert”jéga-gyakorlatok egyike, s egyben alegjobb eldrehajlité gerinegyakorlat i. Kivitele ogytzeri: hanyattfelvésben mindkét labat felemelve a foj folott hétra, a talajra kell tenn (1. kép). A léb felemeléookor nydjtott karokkal a fbldén ellen: nyomést Iehet gyakorolni. Ax alaé végtag természotesen nydjtva van, aminoveli a gerinefeaziléat. Klgazor eval. kiseé hajlitotttérddellehet végrehajtani, eta ab el som aa szokte érni a talajt. Ha a lab kiavetlenil a fj f2litt 6 {oldot, akkor ex.» poz megflel a haldszana ess variaid- nak. Er a forma az égy6ki gorine torngja. A ldbujjakat 4 talajon fokozatosan hétrafelé caisetatwa a gerine {5 feaxlési pontja uz dyyékrdl a héthsrakanzra tovddik 6 ‘ez Geran ,hiti serine” -varideija, Végil A (65. bra, ‘kg A fopamere Seeeaass anit seakaecdnak bajitdon; lemolinny TN fen Eee er 2a NA aug i SS ’ usvan egy harmadik, amelyik nyaki gorineot hajlitja rmaximélisan eldte. Bbben a helyzctben a ldbat a fej mogitt teljeson itr Kell ovisztatni, hogy a gerine legerdsebb tonést yontjn w nyak wrakagzdra emi A nyake csigolyékra yyakorolt hatast dgy lehet_ még fokozn, Thogy © ket Rerinket a gvukovlatelején fejink alé tesz sk. Lehet elowne nz ujjakat, majd minds, egymisba feltetett tenyeret a tarké ald helvezni. Az All lyenkor teljeven a szegvesontea nyomédik, A Iégaés megnehect A gyakorlatot kovér testallkatak ® hagule maxims ‘ietenyomédiea miait nem tudjak végrehajtani vagy cwnk a eles kiléyréa pllanatéban sikeril nekik, Hats f gerine kulinboed fontjainak eldrehajitisén kival az fizana elsGworban az ald végtag de a medenco hajlité izmait nyojeja. Leginkdbb a comb feeeitdizom-esoportjx nl meg, hesonldan nydjtésban vannak w hatizmok is. A nyijtis ogyitt jor a térdianlet fesziléséve is, Bs ‘ugvancnak a gynkorist hata ki tartozik a hasizmok megdolgoatatien ix. Az dtnna beworolhaté lonne « for ditott tevthelyzetd yyakorlatok kizé is, hiszen tart rmazza azole elector tartasét de hats is, 1 tdonados- ontja azonban mein a hityerine. A vérkeringésre ya Ieorolt hati w forditott teathelyzetb6l a mell és hstireg, comelkedott nyomésit6l ered (Lng a gerinegyakoriatol Inatdsninak elamaéadt: 186, old.) 2. Karnapithéssana — térd-fil tartés Akovmnapithienana végeredményben, a haldszana ogvik ‘varieiijanak, tovdbbfejlentéxének ix tekinthots. For- midju mogogyecik w haléwzana harmadik, ayaki gerinere hats valtenntval. Hata abban kilinbiee aldieanstdl, hogy esak maki gerincet lnjitjs. Eat gy éri el, hogy a Mibake em nyjtatt, haem behajltottdllapotban, kozvetlena ‘fej mellé kétoldalt kerdinek. A térdek a fol fog Ikbare, innen az eredeti néy iat Ful- vagy fulté-tartis (karna = ful, pith = fult6), Azzal, hogy a térd be van hhajlitya, megeztnik wtérdinlet & us aed végtag fesitd- jamainale nydjtdsa, a nyaki gerine visont maxinlisan ‘moghajlik, Sajnos, amit nyerunk azzal, hogy a térdet teljesen a fil mellé teszak, annak ellenében elveitjuk f heldtwana hasonlé varideldjénale ast ax alingdt hogy & Kezotafej ald lchet tenniésgya yorinehajlitdsdtfekozni, ti, vagy a kéz van a tarkén, vagy o térd a fl mellett, a kettd egyatt nem megy (86. ébra). Egyéb éettani ha taal teljenen mezoyvernok a hélészandéval adh foedivow teathelysethal ered wirkeringiat hats 8. Ségar mudra — a jiga jelképe A. jégu mudra_ gyakorlat-kombinécié:_geriretorna jouatlésben (2., 3, kép). Bet legkonnyebb viddzsrzand- ban, trdeldlésben végezni: térdeldilésben elérehajolva a homlokkal a térdek elatt a foldet kell meyérintent (37 Abra), Ex a véltonat a legtobb ember samira ux eli probira is wkeril. Nehezebb Iétuszulésben, mégpatiy két OkDOlsexréset mert kell tudni ela mayét a ltusziGt Imdsrésct, mort a két testlartés egymést nebezt : a 6 useulée a gerinelajlts hatést fokozza, az eldrehajlis ut1, dra. Age saaden ‘Wie bint GE dl traigtts oe snd gtagbens Ve SEocange mae Tiacdiet teat, Sper ne e: podig ax nls véytag eens A kéa tartdsa klinboad: Iohet a térdre, ccmbra tamasrkodni eléroddlés kezben vagy a kexet hitratenni, & az egy kézzel a mésik esuk- lot megfogni. A gyakorlat hatdsst fokozhatjuk, ha & hhétul daszefoyott kerinkkkel karunkat felomeljak, még pedig « hitunk fd, a lehet6 legmagasabbra. Bz a kar~ fartds a vl sepitagyévelfokozzn a gerine eldrehajita- st (98, dra), Gritz Ex az éuzana elScorban gerinctorna, mégpedig egyen- letesen az eyez gorincoszlopra hut. Mésodsorban — a ‘iésméd — also végtag abletere,izmaira hat, az Wek térgyaldsakor ismortetett médon. Tet mex kell jegyez hogy amennyire erGeiti ax elGrehajlés a Iotuszilés hae taal, annyira cbkkenti a két hatde eyymds, ha w gya- Trorlatot térdelda sben véyzik. Ax eldrehajlis’ meyszin ‘oti a térdelSiskor holethezett fesrlést, 6 az tlés a rmedence meyemelée révén mogkonnyiti ax elrehajlist 28d Aen ‘ae ttt us Enirtolyan konnyd a gyakorlat védzsréscardban vagy téede\6oeaben,vinont hats is elmarad a ltustlses ‘alto mogoit. A Joga mudra amellet, hogy erineha its, fleet n asizmokat, de nbvli a hua nyomést ‘Az lovehalge« mellkat skadlyoaze a kitejedoben, erie a Lgosst noes, Legtobbeaie Gay vei, hogs tibaatni mely alégaé utdn eldrojlés Kozben Wile fezne, majd 58 masodpercg Igy maradnar, és ismet fologyenosednek. Eldrhajlott dlinpotban a Kus szine- tel, s a beligaés a laa felogyenosedés ala torténik ‘8 onatei nyomést fokomnIehet ogy stares: ‘lhe szoritott keast a has ald réedee Kell ayomni. {ay elirebajoln "A Joya tmudsét szerv-vieeeahelyox6 gyakorlatnak is tito, mart korrigsje a hawt szorvekalyedéstt. Emellttajénija.gorimcerdalés, maj- 6 emésztési ravarok, lep-megbelegedés é cltaorban. asi ziti rakédis ellen. I gyégyhatésolra majd még kilon visa térunk 4, Arddha-keurmészana — [él teknis- Ddékatartés wiltozata ‘An itt Kivetkezd véltozat annyira elit a tekndsbéka- Adsl és Fl tlendebéke-lést is, hogy itt tdrgyaljuk ‘8 jéza mudra esoportban, abovs forma zerint tartozik Az ardha-kurmiscana véltozat Kony gyakorlat A védzsrdsaandban, tehét a térdeldilésbon vigeett jog rudra viltoratdnak is tokinthet6. Térdeloobisben egy szerion eldre kell hajolni, hogy a homlok a fidet. éje, ‘majd mindkét kart eldre kinvjtani és szintin o foldre Fektetni (4, 5. ke). “Hatésa jgen dazctett, ¢ mivel kezdk is mey tudjake csindlni, mindenkinek ajénthaté. Ax alsd végtagon a ‘vidzerdecandnake mogfelelé élettani hatés mutatkorik, fs hajlitae mintt a lab keringée viltosik. A eomb fese- noSe ne mteeapoaan = cee Snes tiitmai onsho nyse alat, 9 tédiclet pedis erés Injte hath alatt lA gerincben a ldrojltis a hat- itmok nyttdra vallen peig omer he Xaaoal kapeeolek, Vag a fejbon 6m fled végagbr ‘ onditotstesthelyetdsanditor has verkeringés- ‘ilo tapmestlunk (80. Abra). 40 ra. A mmrgonon ~ ny pe deta baa: GE — gine Sie rach omer btsy Va tatbelyt iit ‘oped ie) a nas rekernge 120 5. Sasangéseana — nyil-pée A saxangésrana ugvanesak hasonlit a joy mudea- csoport fiszandihoz. Akiresak az ol6zé fal teendubéle artis varideidja, ex is doszetett dazana, Logfiképpen neqvakorlat, méxpediy a nvaki gorine eldrshajltdja, {tnomevaleldrehajlit, bane w gorinet frets terhelésnek is kits A testeily eyy résae a fjen nyu, szik (40, ara). Kivitele egvszerd el6eair a fore kell Uni térelbléshon, a feet w térdek elé tenni, mikGzben na két kéa n hokst fogs, Bzutin flemelkedtink (0. kép) Mivel a fej & nyak keringéso ix mejgvalenik, « forditott. tosthelyzetd yvakorlatol kes is besonolhat®, 6. Paszesimatiina — hatsé nytijté-pbe A paszesimaténa — dorékhajlitéstérdelGilésbon, Toké- lotes forméjéban m homoknak ol Kell mie a térdet (41 bra), Ax alsé végtag nydjtva de Ssszendrva fekscik a oldén, a karok a térd mellett kinydkolnek, Kezzellehet 8 bokit foyni, de ele is lehot nvaln, «uijal a nagyjj = a tObbi Isbujjak kozé akaazkodva a gerinchajlitést se dir § past fpr detent bt eet Aeris i ie naisett i hamite t ae a wind via ns tt ra ts Ee ee bee eas cae ‘Keableg: a hajlitéizom-csoportokat nydjtja, ezenkivil See or re ad hajlitésénak elérésénez. A panzsimatdnrasedmos variée Utthita-paszcsimatdndszana — emelt , derékhajlitis mat ders « panesinetinn noes vihgatn Glyn sl la fi 12 1, Ar nina ans ‘ale cen edn 18 veep ae ve sans nit j6l tudjék. O16 helyzotben wz daszeadrt labakat ny ‘ott térddel magasre kell emelni — mintogy 8P-nyira 4 talajtdl. Keutin nysjtott kareal fel Kell ny a idbs hhoz, é@ @nagyuijba kapaszkodni. A foj a térden nyse (42. dbra). Azért nehezobb a paszosimaténdl, mert itt elas test siya 6s a fold ellennyomésn nem seuit ye rine hajlitisihian: méardexe andet in, mort a nehe ga. orlat kozben méy az egyensilyt is tartani kell, hiszen az eyéez test a keresztcsont igen labilis alupén nyugaaile Hatéstanilag teljesen megeyyezik a puszesimatdnaval Az alaé végtagon a hajlits izomesoportokat-nydjte, ‘us intletekkel egvutt,u gerincet elare hajlitja 6 «hae inmokat fejleszti. Spocidls twlajdonadya, hogy mindezck mallet mé egvensilygvakorlt is 8. Bivaktapada-paszesimatdndszane — deréthajlitas terpescillésben A paszesimaténa-gvakorlatnak taldn legnehezebb viltozate a bivaktapadn-paszesimaténdszans. Uléaben 4 labakat terpeszteni kell, eldl a fej a foldig. hajlik, riktben a két k6z a léb ujaitfogja. A térdek termesze ‘tesen nysjtott helyzethon vannak (49. dba, crtinatiniransEx « viltoxat hatdadban a gerinchajltison kivill « villizmokat. we ead végtogon pedi a hajlité da kize Tits (adduktor) isomesoportokat nyOjtja. Hatdssal van crenkival a térd. 6 a csipéizblotre, A hasizmokat & testoldalijamokat meget. Aha és mellGri nyomis rveleik 9, Padahasstiseana — ldb-kés tartis |A podahasrtészana 4llé helysstbon végzett_paszesi- maténa. Hasonlf; « nélunk js dltalénosan ismert dergh- hajlitéshon (8. kép). Allo helyzetben, nvdjtott térdekkel fly kell hajal, hogy’ tenyerek a lab elt a fldre smasekodjanak. A fej a ténleken nyugszik. Keézzel a bok is mey lest foyni, 6 hizdssal a derékhajlitisban segédkezni. Padihasetéseandban u fols6 test wily is fegit a derékhajitésban. Valtozat a kéztartisban 2, hha a ké nem ell, hanem a ldbazdrak mentén keétoldalt hétranydlva~ asarok mogott, minél messzeb'b — érinti Atala lognehezebb variécit itt i, mint © paszosimae tanandl, terpestllisban lehet eléri. Ceak akkordra kell terpesatont, hogy a fo} a két térd konott elfrjen,f a fejet a térd vonala mogé hétralehet ny jtant, sa ger tot eazel a lehetdlegjobban moghajltani "A podahasztzana a paszesimaténa hotdsait, kom- bindlje a félig forditott testhelyzettel. Ennek megfele- Ten dettani hatiea is diszatett: az als6 végtagon a fess ‘6izom-esoportok maxims nyGjtésa, hasonléan s hii & vallovi lamok nydjtésa, « gerine ol6rehajldsa, vals mintatérdiziletiazalagok feraiése. Akt haslzom-lesze- hniz6, emellott naveli a hasGri és mellGri nyomést. A for ditott felsitec-dlée minte — elssorban a fefben — nd fs vérnyomds, magvéltosik a keringés. A forditott test Ihelyzetbol adlddé élettani hatésok réssletendsére forditotttesthelyzet gyakorlatok ismertetéekor tértink ki Tulajdonképpen a padshasztdszana is © gyakorlatok 12k Ne ae et nt koné tartozn. £6 hata swouan nem eben bane serine crehajliténtban vj, wsGrt herd a wei hajlitékhow (44. ara). " Ker 0 gerne: 10. Desunusiviseana — térd-homlok iilés A ‘ymazsiatéon folds viltzatal hie tart 4 Ganiirdaana Ax eet db Doble, [rumisearahevaston lomo los hasta “ur ellnoldal combhi flask A iste og nydjiva van, Ge ve 0 nydjtott ya el wif Sey, hom oma endl eA hark eliotn ‘ta nyajt ab jibe kapactorina hs) {Bite hat ent psn, onal mégaom egy lesen. gore a nydjtott law har seyitegével kénnyeben hak meg mint et gy tds eltordn eterdan nn ee sh clos ponton evenye: women «pases tdndval, ahol inkébb « gerine hajlott meg. A mésik ki Tons, hogy ae oldalirins elhalanKovetkertehen nom taj once ok nal og gs 251 i A ie — ee a an te ‘unaiban?S~Gelt hal oyanozon niibon; GE wgrine ee A gerine nom yontosan elére, hanem kissé oldalt ajlik, Ga mély hatismoke koe ia Grezhetéen az euyik oldali jobban megnyulik, mint a mésik oldali. Hasonlé. a helyzet az setebied hasizmolkkal, valamint a hase yoméssal ist a nyGjtott [db felé es6 oldalon hats jobban érvényesal I, Siniszana — fej-térd ités A foj-térd die a deanasirészans magas tartdaban végeett ikergvskorlata. O16 helyzetbon az oyyik labat Dohajtjuk, w libujjakat a masik comb al tesizUk, mig A mésik 1éb nydjtwa van, Most a térdet a homlokkal kell érinteni, de nem dyy, mint w dassnusirdszana rordn, ldrehsjléseal, hanom ellonkezsloy: a ldbezdrat megra- ieadva a térdet kell fojhea emelni (46. dba), ‘A gyakoriat hatiaw azotett; eldsxor is oringgya- orlat, a zerincot eldrehajlitj. A felemeltIibon « pase csimutindhoz insonl6 nyijt6 hatdst ériink el mind a hhajlitgizmokban, mind pedig a térdizilotben. A behaj- litott lébban enyho keringéétlés Kelotkezik, értorna, hatdesal. A valov iamait is fejesati 126 Sotaetarom areata ethos ds SSSR nt cae 12. Maha mudra ~ nagy jelbéip ‘Az el6bbi dasunusiriszandhox hawonllt. St mes is ouverik vole, attél eltekintve, hogy’ nen hhanem mindkét léb nvdjtote allapotban lbterpeszben van. A fej ax egvikeldali térdre hail A kkéz- vagy a Isbujjakba kupaszkodik, vagy a bokaba Az utobbi esethen a konyok a térd meliet fekarile ‘Terméezeteven az Osszes féloldalas gvukorlatot, akércsale ect is, felvéltve minkdét oldal felé el kell vigeani, Hats sdban megegyezik a dzsanusirdizandval, cak a nytt tarts matt ae ellenoldali lbon is enyhe nyojts hatés Gevényesll (47. dra. astdt ons a ala gag hain 13, Bivektapada-desanusirdscana terpeszes terd-homlok éllés A hivaktapndediasmitieann tulajdonkéypen alls hueyxethen wéyzntt mala muda. A lehets legnagyobb erp kell li naj ogy Mb fl6 hajolni. Az wre ‘a térdre fake, mig kezek vy bolt, vay’ Lib ‘ujat fogjak, eetleg ws labfoj mellott érintik a tala (eke, Bnnok hatéw ix abban tér el a paszesimatindstél, wy féloldalus,tehst » gerincet nem Uixetin elie, hanem elire-oldalt hajitja, A hasizmok féloldalasan hixédnale fice, mig «ws oldal izmai enyhén megny dlnale ‘A geakorls oldilon a térdizilet é a ealpHizilet van igsnvhe véve, mig a comb fewaitdi (extenrarai) é& kbze itd fadduktora’) meyy dank ‘Ax allo helyzst mintt az oldalew hails konnyebb, nert a hajlitaan a text aly ie nytt, vane fig forivat toxthelyzett gyakorlatnak saimit. A vérugyanis 138 ‘evra tate gts rine ry 1 ‘cpt atmo ayidan unt nlnehatas N= ae == suintén sillyéndl fogva — a fejbe, a véllba és fla végtayokba dramlik, ahol emiatt, megvéltorik a vérke- ing (48. air), 14, Bkapada-dandajamana-dzsanusiréscana — fellébas fej-térd éllés Ee is hasonlit » pasesimaténa féloldalas viltoraté hot, eaittal azonban a paszesimaténa-mondulatot — hhomfoknak a tare valéfaktetéest — éllva ellelvégezni, Az ellenhatést itt is a har adja meg, amely Kinydlva a felemelt lab djjéba kupaszkodik (49. sbra) Hiatisa uzonos a puszesimatans esoport mét leit tub tayjééval, pl» maha mudrééval. A maha mura hatée ‘mechanizmusihor esatlakozik az egyensilyi tartéabsl reds pluse nehézssy, mivel fllébon Kell a grakorlatot ‘végrohajtani. 129dt erp — pi ee oan ane ee = fe ign rd 15, Purnabivaktepada-dssanusirissana — Boe spirga A paszeimaténgtipusigyakorlatokce sorotbatjuk ‘gil jgn-epdndt i Kivitlo has nun fame spsrgéchen alg hlynet kell Mindi do x egy It lee Aitéve aig Kell gyakorolni amg habe nem mogyink I kor » foe uel lov ttre tee ‘ik, Aker paccenitandbnn martettthelyetek ek folahate 130 ii fina repent lg — eer a Fon itil oe "1S —Na ae hi lottuni hatésa eluorban a gerinore & aexfpSiletre Irényul. Az elol lov6 ldbon a hajlité izmok maxims nyGjtést szenvednek. NyGjts hatds alate dla hétizom: zat is A féloldall hasizmok dstehGzddnak, né az el6re. nyGjtott Ish oldalin a hastiri nyomds. A nagy combideg (0 nerous ischiadicwe) is jelentie hizdsnak van kitéve (50. bra), 16. Ardtha-kurméscana — fél teknés- békaillés A {61 felandshckuiléssel jabb_gerinchajlité-csoport emi. Mindegyilnele jellegeatessige, hogy w Iabat ‘8 gerine job elérehalitéen érdekében w valira vagy a ayakba kell helyezni. Kivétel ez al6l az eldbbiekhen tr. gvult ardhe-kurmészana variéeld, amelyet hatdstann ‘apn a jdgu mucra-csoporth kel wrolni. A gvakorlae tok dltalénos tulujdonsdya meg. hogy igen ‘nehewsk, fexértelstsorian eldrehaludottjéyizdknak, es mindenek ltt egészasgencknel valdk, A fl toknéabéka-tartis még agvike « konnyesbeknek, Kivitele a kovetke2S: envhe terpeseilésben a foldre ast‘lnk, két térd konitti eAvolniy ne legyon tohb riéternél, A kivetkeus lépisbon elére hajolva a homlo- Ikunkkal talajt érintjok. Beutén a két kurt oldalt IKinyitjuke az enyaén behajlitott téredek wlatt. A tenye- rok lefelé néaronek, A térdek x meliaut Kozrofogjalk, f térdhojlat a vallfo6 kerdl, Mey Kell probilni annyira lorehajolni, hogy a mell a filet Gr, 6 w ket kar a f0l din fekidjék. A testhelyzet felvétele tin izomluxitas Iivetkeril, é Ieetdley Insta, normals Kas Av arth kurmészana egyben a kurmészana ex elgvakorlata, ‘Az dezann életiani hatésa olefsorban a yerine eri ldrehajlitéssban érvényosil, Bxzel egyidejdleg « hit & ‘ vallov izmai nyujtdanake vannak kitéve, Ha a ako Iatot takeletenen skeril elvéqezni, akkor & yerine nyaki réexe nem bajlik meg. ezzel azemibon w tOhbi wrakaax finn inkbb, Megns has de a mellkesi nyomis ax fends dertkhaylitas kivetkestében elaiaorban a hasi fmerveket éri nage Konipremaid, A vérkeringés « melh Ieasban, a nyukibws én fejben meviltrik (51. abn) ce fais TN amanyajtian hat nla GE gerne eeehajlison Thi agil aes Thine rigs 132 17, Bkapada sirdscana — fil ab-foj ies Ez az észuna szintén eldgyakorlat « hasonl6, wehezebb teattartésokhor. Kiviteléher torokulésben « fore lve ‘az ogvik bat a Ke segitadyével x fo) mogé. w nyakba kell tenni, A méaik Ib a tordkléanek meyfeleien w fl. din mara, A és ax ortotox tartda szerint ~ « mell late ima’™-turtdaban van (3/6 ab). Bletanilag © gyakoriat » gerinchajitéson kival a caipSirilet sealaguira, valamint a térdiziletre hat. Egvoldalon Gsezenyomja ® hsi sserveket (32. Abra) ra apa float tri Ha jobb oldslon végezzitk, ex elsdiorban a méj, bal oldalon a lp keringéuét valtoatatja meg. Az iznok kil fog w has 6 a mély hitizmok teéningje ‘Ha mar ax elepacts sirdszana jl mogy, akkor leet cole hozzéfogni a dvipadasirdszanthoz, A’ fllabas tar- ‘vokt mindkét old felé el kell véyezni. Az ekapada rirdazandhon igen hnwonls eldkéaaitd-pa még u sankat fesana, 13318, Sankatiseana — dllé {él ldb-fej poe A sankatiszana dllé helyzetben véguett ckapada sir sana. Ez a gyakorlat is ogyaverre ovale egyi-ogyile végtayot é a gerincet tomaztatja; minthogy a gerinc {estitéorojével szemben mindig ceak ogy lab hat, kif zottabh a2 sle6 vigtae tornsje, mint a gerineé. Itt is fkapada siriszantbol Koll Kiindulni, tehdt torokilésben, flve, egyik ldbat kéazel a fej migé naka tenn Ezutén a harok sogitedge nélkil felogyenesedni, mi oaben a két tenyér a mell litt dasze van téve, A fel- cuyrenesedés az pice ceipét é3 az alad végtaot is be: kaposolja. a torndbe. ettani hatése az 46 végtagon — Kilndven a fl- Alliskor — nz, hogy eréa aktiv. megterhelée hérul az Ueazes feritdizomesoportes, hasonls médon a exipS- 6 farizmok: nagy riezéroi (53 Shra), A ellenkeaS oldali, flhalitott also végtaghan aceip6 6 térdiet caavarsn All elétérben. A gorine elGrebajldea sem paseziv, mert ald tartdaa koveskeztében ax daszes hétitmok miki: ‘lygynboeiat; TH Seoentejlenston ma )) Beige 1 nek. Ax eldrchajlés az oldal- 6 husizmokat is igénybe Yeszi a tores mopfoszitéso miatt. A fels6 test megkizell- tileg vieszintes helyzetben van, ami a fej vémnyomését ‘emeli, A vémnyomés nivekodéadher hozzdjérul a has ‘& mellias nyoméednak emelkedéso is. Végereiményben tehit a gerinchajlitde mellett igen sokoldalt hatés eles sire alltlmas a sankeatieoann. A folorolt hatdaokhoz még hozzijon sz is, hogy a féllébas alldhelyzet lablis ogyenndly! helyzetet teremt, igy sz. dizana egyensély- tgyakorlatnak is szdmie, Ax egyensilyondst megneheziti hogy a trea 6 flhajliott lab merev egységet allot, nem Iehet finom moagésaival az ogyensilyt korrigéin 19. Ombardszana — dméllés ‘Az ekepads-srdsrana trider harmadile tagja az ém- ‘liga, Nvét onnan kapta, hogy emléketet aszanazkcit "n6m’ betire, Kivitele toroklésbsl indul ki: eldazdr az kapada-rizana-plnt, kell felvenni, vagyis az egyik Tébat a fej flott, hétul a nyaleba tenn, majd az ellen ‘oldali kart « foldon fokw6, behajlittt lab térdhajlataba ccsctatni, Ar egész felkar legyen « térdhajatban, 5b dias Seka in eta btn Seyeneivyyeorics Ym eed tan ent wi Teen ome Beate elaghe ot wg 138,