Badiny Jós Ferenc - Maghar A Magyar

Badiny Js Ferenc
M a h - G a r a M a g y a r . .
Ny ilt Levl Komor czy G zh oz
Vla sz Sumer s M a g y a r . . . ?"' c. kny vr e
A SZERZ KIADSA BUENOS AIRES
1976
ILDI s kis puli kuty j a emlknek
a jnlom e kny vet,
a kis puli kpben l ma g y a r h sg
szent va lsg na k dicsr etben. "
A SZERZ
Copyright: prof. Francisco Jos Badiny
Hecho el depsito que establece la Ley 11.723
LIBRO DE EDICION ARGENTNA
LIBRO DE TEXTO
Pri nt ed in Argent na
mir el dia 30 de agostc
lorial ABC, Rivadavia 281, Quilmes, Prov. Bs. As. Argent na.
Se termin de i mpri mi r el dia 30 de agosto de 1976, en la Edi-
6
ILDI sr jba n ta llt feh r , a la bstr om PULI
KKIDU 5. vezr ed Kr - e. )
(Ez a lelet s a cmla pon kozolt. l' l! Ll- t br zol a g y a g tbla is a z IRAK-i
M zeum tula jdona , mely nek szvessg bl, a Dir ector a te of Antlquities of
Ba g da d 11578. sz eng edly vel kzljk a leleteket br zol,
er edeti fny kpeket. )
ka ns-
Dr . Ha j nos Lszl:
EGY SZUMIR KISLNY ZENETE
M essze, g y h a tezer ve,
M ezopotmia tr sg ben,
mg a z znvz" eltti ID- ben, (')
lt KU- M AH- G AR- I NP- e,
Szumir ina k Na g y Ha ta lma s Npe.
Ah ol eg y r g i sr ba ,
s kr ssa l meg va g y on r va ,
eg y pa r ny i KIS lng :
ILDI, eg y szumir kislny ,
a por l r g kztt
a z r kltbe kltztt.
Az g i kzssg be", h ol
nincsen bn s pokol,
nincs semmi bnh ds s elkr h ozs,
csa k SZP r emny s meg tisztuls:
ILDI kis lelke oda kltztt.
ERIDU volt a vr os neve,
EN- KI volt a z IZ- TEN- e,
N- KI AD UR"- t,
TAR- M AG - UR- t,
KI ott ur a lkodott
s ki ILDI h si a pja volt.
ILDI, kis szumir lny ka ,
a NAP ellobba nt szzi lng ja ,
a z a vg y a m, h og y ez a ver sem
a feledsbl letr e keltsen.
A sokezer vet, mr Tr tnelem ,
eg y g ondola tta l szllva tvelem:
M AH- G AR testvr em, g y er e velem.
Sza ka dozik a mlt sttsg e
s a mit a z s eltemetett, ime
a kislny sr jbl na pvilg r a h ozta :
eg y feh r a la bstr om szobr ocska ,
eg y PULI KUD- DA h a sonmsa ,
ILDI h sg es j tsztr sa !
S a h og y a NAP r eg g el elnti a z eg et,
tvolr l eg y kp bizta tn integ et:
M it zensz neknk, svr nk, ILDI,
KI ezt a z emlket most neknk kldi.
Va la mi PIR- KA- AN letr e kelvn
s meg szla l NP- nk si ny elvn.
Hiszen a kis PULI lt, sza la dt tovbb,
nemzedkeken t eg y ms utn,
ksr ve velnk sok ezer vet,
mig a z ID eg y - eg y et lpett.
Ott futkr oztl, j ba r t, nknt,
- BAL- sor sunkba n is h ksr knt,
ny elved lg a tva , h a ng osa n UG - G ATU- va ,
NP- nk okosszem, szor g os ba r tj a ,
EN- BER- szmba men, ig a zi tr sa .
S mig soka n, PARTOS- ok, minket elh a g y ta k,
HIT- et h a g y a n mlta t ta g a dta k,
elbe tr deltek ideg en UR- a kna k,
meg g y a lztk TUR- N, a z ,,g Fi a " vr t:
te meg ma r a dtl h ksr knt.
Velnk l ma is ez a lelkes LLAT,
a ma g y a r pusztn ma is meg ta llh a t,
a mint a PARAST r zi a G ULYT,
h or dva IN- AG - ot, G ADDA- t s SUBT,
s h og y a NAP ott fent delelve leng ,
G AM - s botjt BAL KAR- jn leszr ja
s a ,,vilg kzepn" llva elmer eng . . .
A KU- M AH- G AR: NAD h a ta lma s NP- nek,
NIM RUD volt a KI- R- LU- ja ,
s BABILON meg a la ptja .
NIB- UR volt : a h si pr duca ,
se a kir ly i szkita nemzetsg nek.
S h og y LIL, a lelke, g be kltztt,
mr fent r a g y og NIM RUD a csilla g ok kztt,
mint h a ta lma s va dsz a z UR eltt", ('-)
la kozik r ks fny ben:
a ny ila z Or ion csilla g kpben-
s HUN- AR s M AH- G AR, kt fia - vr e,
a M unka s a Tuds szvetsg e,
a Csoda sza r va st ma id vg ta tva ZI, (
;|
)
g a i kzt a ZEN- t NAP- ot. tzi
a Csodt, mely ma g a a z let:
vg y a k, j szndk s r emny ek.
s a ka r va - a ka r a tla n
zik eg y r e sza ka da tla n",
a sza bir - etr uszk- pr tos- h un s a va r ,
s a fennma r a dt si npe, a ma g y a r ,
mig pr ducos RPD fejedelme
a z si fldet meg szer ezte
vr nk szer zdsvel neknk,
mely et des h a znkna k" neveznk.
Sza ka dozik a mlt h omly a ,
sztter l a z Ig a zsg R- a dsa :
kis szumir lny ka , pa r ny i emlked,
ttr ve idt- messzesg et:
M it zensz neknk?
M it zensz neknk,
kik pusztulunk, vesznk
s mint oldott kve szth ull nemzetnk"?
Kik a kir ly i NP U- TU- DA va g y unk,
tpnek- sza g g a tna k, s lni a ka r unk!
Eg y szr ny h a missg ta ni va g y unk,
l la pja i a tr tnelmi mltna k
s msok viselik kes tolla inka t!
M er t elma r tk tlnk
elsszlttsg nk":
jtt- ment, pog ny ", nomdr a ny omna k
s h r es va lsg unka t kiteker ve,
csonka tlettel ker esztr e ver ve,
vr nk cseppjei eg y r e h ulla na k. . .
* * #
Azt zeni ILDI, a kir ly i lny ka :
a Tr tnelem Na g y Temetse",
h iba fldeli el, a mi a M lt.
Hiba , mer t a r g sz kissa
a z a g y a g tblkba vsett
si betket s kpet,
meg fejti ny elvnk s s r ovsr sa ,
meg r tjk mi a zt: M AH- G AR- ul!
S medd lesz a h a missg vetse,
mer t ERS, a z s Szza ny a mh bl,
Szepltlen Ter mkeny sg bl",
meg szletik a NAP fldi- test msa ,
NIM RUD tr zsnek leg szebbik h a jtsa , (
5
)
a Vilg Vilg ossg a ":
h og y meg ker esse, a mi elveszett",
a z Uta t, Ig a zsg ot, letet.
s h iba ter veltk: a z Ig a zsg tja
vg etr ma jd eg y veszth ely en,
s ker esztet" vetve a vdl M ltr a ,
a z EN- BER" vr es testt felmuta tva :
a z IG E, a z let fny e: kiszenvedett.
a ZEN- t TZ kia ludt: elvg eztetett"!
Hiba minden fondor la t, RIM N,
bitft s a HAL- lt leg y zve,
a z Ig a zsg felr a g y og , mint szivr vny ,
tlel mindent, fldet s eg et:
NIM RUD vr ei: ez a z zenet!
Ezt zeni a kir ly i lny ka :
Rg i dicssg nk ksik a z ji h omly ba n"?
,. E:lfa iu!t pr duc RPD vr e"
Eg ek ostor a i ny omor ult" br e?
Nem! Csa k vr nk szer zdse h ely ett
ideg en UR- a kna k a dtunk szl' sh ely et,
kik . . nemzetpuszt
f
ta n tsa ikka l" (
4
)
ir tottk h itnk s h a g y omny unka t;
g y er mekeink vir g jt- lelkt
a z si ta la jbl kitpdestk:
g y ldstk a multa t s j vendnket",
h a lljtok, M AH- G AR- ok: ezt bnh djk meg "!
De, mig bujdos bennnk eg y pa r ny i szikr a ,
a szitty a vr h eve ma jd felsztja ,
s h a r ejtve- fejtve, fojtva - vg y va ,
de fellobba n jr a ZEN- t TZ- e, lng ja !
Ezt zeni a kir ly i lny ka :
a kis PULI tiszta h sg vel,
ce' ek seink ERS HIT- vel,
s bzza tok. M AH- G AR- ok:
ki TUR- N- i vr t s sor sot h or dozott, (
5
)
Isten Fia , Jzus: feltma dott!
11
() Az znvlz'- leg enda , eg y szumir si, va llsos kltemny , mr kb.
ktezer vvel a biblia i G enezis ksztse eltt er edeti szumir a g y a g -
tblkon kr ssa l el va n jeg y ezve.
(-') G enezis: 10. 810.
() A Csoda sza r va s- mtosz a szumir va llsszemllet leg belsbb ta r ta lma .
(*) Kodly Zoltn ja ,kiltsa .
(5) A juda i teolg ia , g y : Ta lmud, Pa r a ch im91. a . la p- Ra si, Jzust fa jila g
s szr ma zsila g flr er th etetlenl NIM RUD . . fina k" mo idja .
Felh a sznlt for r s elssor ba n: Ba ciiny Jos Fer enc, Kldetl Ister - G a mig
n - n
Prtos lovas
KIS vros prtos kirlyi palotjbl
(Field mzeum)
12
BEVEZET
Tisztzni a ka r om a z olva s eltt, h og y mir t intztem
ezt a NYLT LEVELET Kommor czy G zh oz.
Azr t teszem, mer t ez a z kor i tr tnelmi ta nszken

diilg oz" eg y n r t eg y kny vet SUM ER s M AG YAR?" cm
a la tt. (M a g vet Kia d Bp. 1976. )
libben a kny vben a szer z (a ki sza kkpestst s tudo-
mny os h iva tsbeli h ely zett seh ol fel nem fedi) szer ny
vlemny em szer int a h a mistsok, flr evezetsek, flr e-
ma g y a r zsok s r ossza ka r a t r telmezseknek oly sor oza tt
kveti el, mely h ez h a sonlt eddig tudomny os munk-
ba n" seh ol sem lttunk. A kny v elolva ssa utn nkntele-
nl a r r a a meg lla ptsr a j ut a z olva s, h og y
1.) M a g y a r or szg on mr nem lteznek oly mveltsg i
fokon ll ember ek, a kik ismer ik a mezopotmia i r sfel-
ta ll s ma sumer "- na k nevezett npet s tuda tla nsg uk-
ba n vsr oljk meg a Komor oczy fle kny vecskt (a mir t
kr pnzt kia dni) va g y
2.) h a lteznek a ma g y a r str tnelmet jl ismer r e-
eek. fia ta lok, sza kember ek, tudsok s va lba n ig a z a z. h og y
a fia ta lsg mr a villa ny oson is szumir ozik", a kkor
a ma g y a r sisg t eltitkolni a ka r tudomny os ter r or a z,
mely elseg ti a z ily en r sok s kia dvny ok meg jelenst a z-
^fc/. il a clla l, h og y a kzvlemny t g y tr tse el a z ig a zsg tl.
^^( I l y et eg y etlen ms ma r xista lla mba n nem ta llunk meg ,
csa k M a g y a r or szg on. )
De szer intnk, ezek a vzna s olcs mdszer ek ig en jl
jnnek minda zokna k, a kik a szumir - ma g y a r a zonossg ot bizo-
ny tjk s h ir detik, mer t a zoka t
n h a zug sg oka t, mely ek a va l s ig a z dolg oka t a ka r j k
meg msta ni a leg knny ebb mint ma j d a kvetkezkben
ltjuk meg cfolni. . . s ezek a meg cfolt flr evezetsek
er stik meg leg jobba n a z lltsa inka t s tobor ozzk a ver -
h etetlen tuds h veinket s nvtelen munka tr sa inka t.
13
A meg nevezett kny v meg j elenst kisr sa j toh a dj r a t
a zonos tendencij h a ng szer else" a zt a kvetkeztetst vl-
totta ki bellk, h og y itt eg y kzpontila g ir ny tott mozg a lmi
g y r l va n sz, a minek Komor czy G za a kiszemelt fsze-
r eplje.
M eg er stette ezt a meg lla ptsunka t a z a h r a ds, mely
beszmol a Buda pest- i Tudomny eg y etem Blcsszettudo-
mny i Ka r n, 1974. mr cius 12- n ta r tott ela dsr l, mely et
szor osa n sszeka pcsol a z ismer tetst vg z sa jt ezzel a kny -
vel. Vlemny nk szer int ez a z sszeka pcsols tula jdonkp-
pen a ,Sumer s M a g y a r ?" c. kny v h iva ta lostsa is eg y ben,
a mi teh t
lobbi nem Komor czy ma g nvlemny e, h a nem a ma -
g y a r " tudomny os kr k h iva ta los llsfog la lsa .
Aka dmikusi szempontbl br lva a zonba n a Blcssz-
tudomny i Ka r on elh a ng zott ela dst, nem ta r th a tj uk vissza
ma g unka t eg y szer ny sszeh a sonlts lefoly ta tstl. Ug y a n-
is ez a blcsszeti tudomny os" ela ds eg y eddig Tu-
domny eg y etemen" soh a nem ltott klns mdszer sze-
r int foly t le.
Nem a zt tr g y a lta , a mit a r g szet felmuta t s a mit eg y
r g szeti lelet a la pj n kvetkeztetni leh et (Komor czy -
na k a Ta tr la ki leletekkel ka pcsola tos kifejezseir e h iva t-
kozunk) h a nem a zt a leh etsg et emelte ki, a mir e a r g -
szeti leletek szer inte eg y lta lba n nem vona tkozna k.
Ha sszeh a sonltjuk ezt a tudomny os" ela dst a zok-
na k a na g y szer ismer tetseknek va la mely ikvel, a mely ek a
Tel Avivi Eg y etemen elh a ng zotta k a biblikus r g szeti lele-
tek h ova ta r tozsr l, a kkor a zt kell h a ng sly oznunk, h og y
a zok minden a lka lomma l a pozitvumok bizony tsr a szor t-
kozta k. Ana k ellenr e, h og y mi kppen Kr ivelj ow:
sa tsok a Biblia i or szg okba n" c. kny vben lth a t-
j uk r isi h za g ok" muta tkozta k a z izr a eli tr tnelmi vo-
na tkozta tsokba n, a z ela dk minden esetben meg ta lltk a z
sszes leletek ka pcsola ta it. Soh a sem mondtk a zt, h og y a z Iz-
r a el fldjn elta llt leletek nem h ozzjuk ta r tozna k.
Komor czy a zonba n nem r endelkezett eleg end . leh et-
sg g el" a h h oz, h og y pozitvumokka l lljon el. Ennek titka
nem a z tudsbeli h iny ba n r ejlik, h a nem a neki kia dott
fela da t elvg zsnek elind tsba n (va g y is a z lta la sumer -
ma g y a r olg usokna k nevezettek munkj na k minden esz-
kzzel va l kipelleng r ezsben). g y a ta tr la ki leletek
14
kir tkelsnl is, ezeknek a sumer - ma g y a r olg usokna k" a
,. dia da lmmor bl" kellett kiindulnia . Ezr t lltja a zt, h og y
A ta r ta r ia i lelet fltt r vend sumer - ma g y a r olg usok
nem vettk szr e, h og y a lelet s umer " r telmezse vg zetes
ellentmodsba sodor ja ket. Ha elfog a djk, h og y a sumer ek
mr a z i. e. 3. vezr ed elejn a Kr ptmedencben ltek, mit
tudna k ezentl kezdeni a csa knem ng y ezer vvel ksbbi
h onfog la l ma g y a r sg g a l, a mely nek emlka ny a g r a eddig oly
soka t ptettek?"
s itt fel kell h vnom a z olva sk fig y elmt a r r a , h og y a
szumir npnek a Kr ptmedenben va l jelenltt a Kr . e.
4. vezr edtl kezdden
nem a sumer - ma g y a r olg us" dszt jelzvel illetett ku-
ta tk ta lltk meg s nem is a ta tr la ki leletek a z els bizo-
ny tkuk er r e,
h a nem a kzismer t s na g y tekintly a ng ol r g sz G or -
don CHILDE:. Th e Da nube in Pr eh istor y " c. (London, 1929)
kny vnek 205. olda ln lltja s bizony tja , h og y Kr . e.
3500- ba n mr eg y ma g a sr a fejldtt szumir kultr a ltezik a
Kr ptmedencben".
g y a ta tr la ki leletek sumir r telmezst" mr Vla ssa ,
Fa lkenstein, G a dd, M a ka y , s mindenki, a ki vizsg la t a l vet-
e G or don Ch ilde ttele a la pjn vona tkozta tta Szumr iba .
Teh t itt dia da lmmor r l" eg y lta lba n nem volt sz,
h iszen a leletek sa jtossg a a zoka t a utoma tikusa n a M ezo-
potmia i szumir kultr kr be sor olja . M i ezt h isszk, h og y
Komor czy a zr t emlti ezt a z lta la felttelezett dia -
da lmmor t" (tudomny os" ela ds ker etben) a szumir - ma -
g y a r ka pcsola toka t kuta tk tbor ba n, mer t nluk a z a k-
kd r dekszvetsg nl" kellemetlen felh bor odst" s
eg y lta lba n nem vr t h tr lta tst" okozta k ezek a ta tr -
la ki va ca k cser epek".
Komor czy ela dsa a zonba n eg y kuta tsi pr og r a mot is
a dott a ma g y a r tr tnelem sza kember einek. . . nevezetesen,
h og y va lba n be kell tlteni a zt a h za g ot, a mi r pdtl a ta -
tr la ki cser epekig muta tkozik.
r dekes g y emlkezetbl meg vizsg lni, h og y mit is
ltunk a kztuda tba n e h za g betlt" esemny ekknt a ma -
g y a r str tnetbl. . . ?
Lszl G y ula kzismer t els h onfog la lsa " mr a z a va -
r okig teh t a Kr . u. 5. szza dig jl betlt mindent s in-
nen vissza fel a h unok Atilla s eldeik a Pr tos Bir oda -
15
lom Npe mr Kr . e. 256- ig bizony tott s a KU- M AH- G AR
np tr zseivel tlti be a z eg sz vidket. A SAR- M ATA nevet
na g y on jl ismer i Komor oczy , h isz a ba biloni a kkd ny elven
mondja : kir ly i- fld" s h a npr e vona tkozik . . kir ly i
np". (Ta ln innen vettk a r ma i ppk bullikba n a ma g y a -
r okr a vona tkoz a zon kifejezseket h og y a ma g y a r ok a
kir ly i szktk". )
A sza r ma tkka l mr jl beleta posunk a Kr . eltti idkbe
s h a a leg ja bb biblia i- r g szeti kir tkelseket is ideikta t-
juk, mely ek a zt lltjk, h og y
a tur ni s zsia i filiszteusok h ozzk sza k fel ta r t
mozg sba a SKL (siculi) npet*, a kik keleteur pba n tele-
pednek le a Kr . e 12. s 13. szza dokba n" a kkor a SeKeL
nppel mr Er dly ben meg ma g y a r zh a t a sok szumir - er ede-
t fldr a jzi elnevezs.
A h ely zet g y nz ki, h og y ezt a z r t" a tr tnszek h a -
ma r be fog jk tlteni a M a g y a r str tnet jr a r sva l, h i-
szen a r g szeti a ny a g ktsg telenl a M ezopotmia i szr nir
npnek a kontinuitst" bizony tja Er dly ben is s a Kr -
ptmedencben is. Ug y a nis mskppen nem ta llh a tott vol-
na Dr . Ha r ma tt eg y Finnug or Ny elvet a z Ir ni tr sg ben"
s Fettich Nndor sem j elenth ette volna ki a zt, h og y a kr -
ptmedencei leleta ny a g tech nika i s for ma i kikpzse pr tos
(- per zsa ) s mezopotmia i szumir er edet".
M indezeket elr e bocstva foly ta tjuk Komor oczy
na g y dobba l" meg h ir detett szenzciina k boncolg a tst s
a z olva s ma jd ltni fog ja , h og y mikppen a ka r ja eltntetni
a M a g y a r Np szumir h a g y omny kincst s ebben a cfolh a -
ta tla n s ltez va lsg unka t a szumir - ma g y a r ny elva zo-
nossg ot.
M ikppen a szg mindig kibj ik a zskbl" g y Ko-
mor oczy zskjbl, (a mibe sa jnos a nny i szemetet spr t
bele) szintn kill kt h a ta lma s szg .
Ezek muta tj k meg a titkos cloka t", mely ek elr se
r dekben ezt a kny vt meg r ta .
Ug y a nis eleve ki kell zr nunk a zt a felttelt, mely sze-
r inc szndka a z lett volna , h og y csa k eg y szumir - ma g y a r r o-
konsg ot, h a sonlsg ot, va g y a zonossg ot bizony ta ni szn-
dkoz r vet a tuds komoly sg va l", a z ig a zsg flny -
Th e Inter pr eter s' Dictior a r y of th e Bible (Abingdorv Pr ess) Ph ilis-
tines 1. a 792- olda lon.
16
vei" s a tuds h a ta lmna k szer ny sg vel" meg cfoljon.
M r t leh etetlennek ta r tj uk a zt, h og y a tbb tuca tny i, lta la
meg emltett s for r sa da tknt kzlt Vilg kong r esszusokon
ela dott s elfog a dott munkk, ny omta tsba n meg jelent kny -
vek, sza kla pokba n a ng olul, nmetl, fr a nciul kzlt sza kv-
lemny ek, r tekezsek, a M TA. - na k beny j tott dolg oza tok, a
Szch eny i Kny vtr Kzir a ttr ba n elh ely ezett s M a g y a r -
or szg on ki nem a dott kzir a tok, stb.
eg y etlen eg y oly a da tot ne ta r ta lma znna k, a mit eg y tu-
ds" mg is csa k meg emlth etne a szumir - ma g y a r ka pcsola tok
\ a lsg na k elfog a dh a t bizony tka kppen.
P Viszont Komor czy eg y et sem ta llt. Az sszes r k,
sza kember ek, eg y etemi ta nr ok, tbbszr s diploms dokto-
Kik Komor czy na k mind csa k poj ck, a kiken csa k r h g ni
leh et s munkj uka t kig ny olni. s ezt nevezi a z kor i tr -
tnelmi ta nszk munksa " va lsg os tudomny na k".
E sor ok r ja a Buenos Air esi Jezsuita Eg y etem ny ilv-
nos r endes ta nr a a sumer olg iba n immr 12 ve. Ta n tv-
ny a i ma mint eg y etemi diplomva l r endelkez sza kembe-
r ek a vilg klnbz eg y etemein ta nta na k. g y a sza k-
ember mltsg va l kell vissza uta sta nia Komor czy na k a zt
:i minsth etetlen s tudomny os kr kben eddig soh a sem
ltott piszkold s lekicsiny l kitteleit, a mivel minden su-
mer olg us lta l kztiszteletben ta r tott Anton DEIM EL, j e-
zsuita pter nek a sumer olg ia a ty j na k a zt a munks-
sg a i, a mir e eddig minden szumir kir tkels ig y a jelenleg
leg moder nebb szumir - a kkd szszedet is (Lba t: pig r a ph ie
d'Accndienne") felpl, eg y na pszmos tuda tla nsg na k
flny vel a sumer olg ia . vzzn eltti' kor sza kna k r e-
/t . vluma " meg h a tr ozssa l illeti.
Ug y a nis itt bjik ki Komor czy eltitkolt clja ina k els
/. g e. s itt idznem kell Komor czy meg nevezett kny v-

Vk els sor a it g y :
ta nulmny oma t eg y ta ln esetleg esnek ltsz, de va l-
jba n r endkvl jellemz tr tnetkvel szer etnm kezdeni". . . ,
mer t n is eg y tr tnetkt" ikta tok ide, a mikor g y foly -
ta tom:
A mich ig a ni eg y etemen, Ann Ar bor ba n ta llkozta m el-
s/iii' :i neves semita - sumer olg ussa l, pr of. Smuel Noa h Kr a -
i- nurrel, a ki a kkor a Ph ila delph ia i Eg y etemi M zeum Ancient
Noa r Ea st osztly na k a fnke volt. M eg h vott, h og y a
Kong r esszus utn ltog a ssa m meg t a ph ila delph ia i m-
17
zeumba n s meg muta tj a nekem a zoka t a z kir a tos r itka sg o-
ka t, a mely eken a kkor dolg ozott ta nr seg djvel, a z a r g entin
szr ma zs Dr , Benito pr ofesszor r a l eg y tt. g y is tr tnt.
M eg ltog a tta m pr of. Kr a mer t, a zza l a 8 sumer og ia i nven-
dkemmel eg y tt, a kiket Ar g entnbl ma g a mma l vittem a z
Or ienta lista Vilg kong r esszusr a . Pr of. Kr a mer va lba n meg -
muta tta a mzeumba n r ztt, kb. 36. 000 kir a tos a g y a g tb-
lt, (a minek sa jnos fele sincs mg meg fejtve. )
Ar r a a kr dsemr e, h og y mikppen j h etnek n, va g y
va la mely ik nvendkem ebbe a mzeumba , fog la lkozni a tb-
lk meg fejtsvel pr of. Kr a mer a r r a h iva tkozott, h og y a z
utdjva l kellene ka pcsola tba lpnem s ma j d a tle ka -
pott uta stsok szer int kvetni kell a z eddig i meg fejtsi
ir ny za tot. "
Az n szndkoma t a zonba n mindig messzebbr e ter elte
kt dolog . Eg y ik, a z a r g entna i lektttsg em, (a z venknti
2030 beir a tkozott h a llg a t) s a msik a z, h og y idkzben
a JAOS- ba n meg j elent (Jour na l of Amer ica n Or ientl Socie-
ty ) cikkekbl meg tudta m s meg ismer tem, h og y a z ur a lkod
(eddig i) ir ny za t a z a Pola ndbl szr ma z Speiscr pr of,
h a g y a tka , a mely ik a kztuda tba a zt a ka r j a vinni, h og y
sumer np nem is volt h a nem minden a mit sumer na k
mondtunk eddig , smita pr oto- a kkd.
Ennek a z ir ny za tna k els szm kzellensg e P. Anton
EIM EL: SUM ERISCHES LEXICON"- j a , a mely ik feldol-
g ozza a z sszes eddig elfor dul kjeit (fog a lom s szta g -
jelentsi for mba n s sszetett j elekben is) spedig szumir s
a kkd vltoza tba n. (Teh t kizr ja a z a kkdostst. )
M sodik szm kzellensg pedig ma g a P. Anton l)ei-
mel S. J. , a ki g y mer t" r ni a Sumer isch e G r a mma ti k" (R-
ma , 1939) c. munkj ba n \ ^ ^ ^
da s Sumer isch e eine nich t semitisch e, wir klich g espr o-
ch ene Volksspr a ch e wa r " (va g y is: a szumir (ny elvi eg y nem-
semita , de va lba n beszlt npny elv volt. )
Die Er finder der Keilsch r ift sind die Sumer er . Die se-
mttisch en Ba by lonier na h men dieses Sch r eibsy stem a n,
oh ne ir g end ein neues pr incip h inzufg en". (Az kr s felta -
lli a szumir ok. A smita ba bilonia k tvettk ezt a z r sr end-
szer t a nlkl, h og y va la mi jdonsg ot h ozztettek volna . )
P. Deimel S. J. sumer olg usna k ezek a mindentt el-
fog a dott kittelei mr csr jba n leh etetlenn tettk a
Speiser fle soviniszta , smita ir ny za tot, a mit ma g a pr of.
18
Kia mer sem kvetett mg a kkor , mer t a z eldje s ta nt-
ja pr of. Ar no Poebel (nmet) ppen ennek a P. Dei-
inelnek volt munka tr sa .
A h ely zet a zta a nny iba n vltozott, h og y ma a Speiser
fle ir ny za tot a szlssg es cionista - na ciona listk tztk
zszla jukr a s ebben a z esetben mr a tudomny os r vels"
szmtsba sem jh et. A cionizmus r deke a h ber sg nek a
sumer ekig va l vezetse s ezzel a politikva l szemben
tudomny os r veket felh ozni a zr t nem leh et, mer t a zok a
Kumor ezy kny vben ta llh a t ma g y a r za tok, tor ztsok s
tuda tos flr evezetsek tjn lesznek nevetsg ess tve.
M i innen g y ltjuk, h og y a buda pesti kor i tr tnelmi
Uii'szken" dolg oz Komor czy na k oly a n tzisfle" dolg oza -
ta ez a meg nevezett kny v, a mely ben fnkt (a ki tudom-
M ink szer int a buda pesti r a bbikpz intzet ig a zg a tja is eg y -
h oni a ka r ta meg g y zni a r r l, h og y va lba n h iva tott" en-
ik'k a Speiser fle ir ny za t tudomny na k" a tovbbvite-
lr e. Hiszen minden ktsg et kizr a n bemuta tta a Sumer
is M a g y a r ?" c. kny vben a zt, h og y semmifle ma g y a r npi,
lu- m/. eii va g y kzssg i r deket nem szolg l h a nem kiz-
r la g ennek a Speiser fle ir ny za tna k" szentelte lett s
munkssg t. (M g a szeg ny pulikuty nka t" is leszr ta ,
pedig a z nem teh et ig a zn a r r l, h og y g a zdja Sumr ibl"
iicr /.ta , h iszen a kpe is meg va n r ktve eg y 6000 ves szumir
lb' n, miknt a zt a cmla pon lth a tjuk. )
Teh t ez a z eg y ik szg ", a mi kibj t Komor czy zskja -
im!. M ost fedezzk fel a msika t.
Anna k ellenr e, h og y Ka licz s M a kka y Jnos r g szeti
kir tkelsei teljesen meg er stik, st Szumr ia fel elmly -
tik, a zt a szr ma zsi leh etsg et, a mit Tor ma Zsfia oly na g y -
szer en kimuta tott s leletekkel ig a zolt a z kor i tr tnel-
mi ta nszknek" most mr ny elvszbl r g ssz vlt ber -
mensch " munksa a zt r j a :
Tor ma Zsfia kvetkeztetsei mr a na g y r szt ela vul-
ta k. . . " s ez a kifejezse a msodik szg ", a mi meg int ki-
bjt.
* * *
Itt tjkozta tnom kell a z olva st a r r l, h og y a z USA- i
200 esztends j ubileumi nnepsg eken Romnia h iva ta losa n
19
kikldtt tudomny os kpviseli" a zza l leptk meg a sem-
min nem csodlkoz sza ka mer ika i kzvlemny t, h og y
a z olh np szumir szr ma zst
ta r ta lma z tudomny os" munkka t killtottk, st - sz-
nes filmet is vettettek er r l. A ma g y a r sza kember ek meg -
h kkenve ismer tk fel a bemuta tott r g szeti s a z olh ok
szumir er edett bizony t - leletekben" TORM A ZSFIA Er -
dly ben ta llt s a ma g y a r - szumir ka pcsola tok bizony tsr a
felh a sznlt mzeumi tr g y a ka t. Azoka t, a miket a z Er dly t
meg szll olh ok eg y szer en eltula jdontotta k. Aki ma g y a -
r ul r ez, a nna k meg vetssel kell elfor dulnia ettl a komo-
r czY"- tl, a ki Tor ma Zsfina k a zoka t a bizony tka it el-
a vultna k" minsti tudomny os" kny vben, mely eket a z
olh ok a ma g y a r mzeumokbl kisva " sa jt nemzeti
ntuda tuk fejlesztsr e s sa jt szumir szr ma zsuk" bizo-
ny tsr a a na g y vilg el tr na k,
(s itt a z ig a zsg os kuta t kt kr dst tesz fel a kzvle-
mny nek:
a . ) a ma g y a r or szg i ma r xizmusba n nincsen oly ;.n mr
v ma r xista nemzetszolg la t, mint a z olh oknl. . . ?
b. ) M a g y a r or szg on mindent leh et a ma g y a r sg sisg -
nek elr ulsba n s meg h a mistsba n r ni, elkvetni
s monda ni. ,. ?
Ug y a nis a M a g y a r or szg on ta llt szumir szr ma zst bizo-
ny t lelet a ma g y a r " sisg bizony tsr a mr ela vult s
eldoba nd, de a z olh ok, mint r omnia i j felfedezst" fel-
h a sznlh a tjk?)
De for dtsuk meg a h ely zetet. M ondh a tn- e, r h a tn- e
Romniba n eg y r omn Komor czy " a zt, h og y Vla dimr Du-
mitr escu: Ar ta Pr eh istor ica in Romnia " cm kny vben,
br kba n, kpekben s sznes leny oma tokba n kzlt, ,,Tor ma
Zsfia fle a ny a g mr ela vult"?
n nem h iszem, h og y a ma i, nemzeti ntuda tot fejleszt
s nemzeti r dekeket mg a h a mistott dk- r omn si-
sg g el" is szolg l Romniba n, eg y Komor czy " mer ne
r ni a r omn ismtlem nem ig a z, h a nem h a mistott si-
sg ellen eg y ily en cm kny vet: Sumer s Romn???"
oly a t, a miben a r omnok bizony tka i" g y ki lennnek fig u-
r zva , nevetsg ess tve, mint a ma g y a r Komor czy " teszi
ezt a szumir - ma g y a r a zonossg va lsg os, ig a z s nemzetkzi-
leg elismer t bizony tka iva l.
20
A r omnok a z ily en r omn Komor czy t" eg y szer en
[ela ka szta nk.
M eg kell lla pta nunk teh t ezekutn a zt, h og y a z a ma -
g y a r " Komor czy a ki a meg nevezett kny vt g y a jnlja :
. . Szleimnek, a kik a ma g y a r tr tnelmet szer etni ta ntot-
ta k" . . . bizony nem ma g y a r tr tnelmi foly tonossg szolg -
la tba szeg dtt Tor ma Zsfia leszr sva l, h a nem a z olh ok
szer etetr l tett ta nbizony sg ot.
A Sumer s M a g y a r ?" c. kny vbe r otta k teh t a felso-
r olt kt politika i r dek szolg la tba n tnek a g y on mindent,
a mi a ma g y a r sisg ig a zsg na k r dekben ker lt felsznr e.
ppen ezr t fog unk r szletekbe menen fog la lkozni ma jd
e kny v fer dtseivel, mer t mennl tbb h a missg t s fl-
r evezetst muta tj uk ki a nnl bizony totta bb vlik a kt
ma g y a r ellenes politika i r dek szolg la ta , mely nek h sg ben
ma g y a r ul s a ma g y a r ok flr evezetsr e" e kny v r dott.
l. UG ALZAG ISI felir a ta (Kr . e. 2500) a beker etezett k jelek-
ben KUSOK FI A" s NAP- KUS- A" kifejezsek olva sh a tk
21
3&MBrp#2L
m
?
2
4-fXILm]
^fc <N. TI =i_
;s
;
5s
? ^ T WV^
t *
v
.
:
.' ?^f
#?^* .. ; - ->"'
rUlAN G^HÊ ANDTV4CPARTMIAN
INVAfeltVrO HUNGARY.
* .4, u
-D C3 -
s ai
"5 r"
Q
= rO
a-g
JgJ
Ili*
I s S
o
s a
I
5i1
aa
5
IN
IN
I.
NYLT LEVL KOM ORCZY G ZAHOZ
Komor czy r .
Elr ebocstom a zt, h og y e z z e l a meg szltssa l nincs
s/a ndkom va la mi tiszteletet a dni ma g na k, h a nem be a ka -
icim muta tni a zt a mdszer t, a mivel ma g a sza kkpzett fej-
va dszh oz h a sonla n eg y ms utn sor ba veszi a szumir -
ma g y a r a zonossg g a l, va g y szumir - ma g y a r vona tkozsokka l
fog la lkoz, j a ka r a t s felttlen ma g y a r - szellem r soka t
l' s a zokna k r it tma dj a szemly es s plety ka szer stlusba n
g y esen elker lve a munkj ukba n fellelh et tudomny o-
sa n bizony tott s a ma g y a r sisg t meg er st a da toka t. Be
a ka r om muta tni leg elszr a zt, h og y ez a kicsfol s tudo-
mny os kntst visel mdszer ezs h og y a n for dth a t vissza
a r r a , a ki a zt kita llta teh t ma g r a Komor czy r .
g y h iva tkozom kny vnek a zon kittelr e (102. old. ) a
sumer . kuty a ' szt r g ta ismer jk; g y h a ng zik: UR" . M a g a
szer int teh t h a a zt mondj uk UR" kuty t kell r teni.
Ezzel s csa kis ezzel a Komor czy fle r telmezssel s Ko-
mor czy fle sumer olg iva l" r ta m a meg szlitst g y :
. Komor czy UR. "
Ug y a nis a kuty t szr ivel" g y g y tjk a leg h a tso-
sa bba n. s h a mr g y kezdtk el s beszlnk a kuty r l,
a nna k szr r l is, beszljnk a kuty a br r ol" is.
Ezt a zr t kell meg emltennk, mer t va n mg sok a
sumer ekkel fog la lkoz va lba n tudomny os munka , a me-
ly ik elker lte a fig y elmt s nem vette be cltbli kz.
Kzek eg y ike Bobula Ida : KUTYABR" cm r tekezse,
a mit ma g na k felttlenl meg kellett volna neveznie, mer t
meg emltette a zt a szemly t, a kinek ta nulmny va l" Dr .
(Bobula Ida ebben a kitn r tekezsben fog la lkozik. Ez pe-
dig Ta ms von BOG YAY, a kir l n g y r :
Ta ms von Bog y a y ja bb, r szletes, minden tekintet-
ben lesen eluta st br la ta a sumer - ma g y a r olg ia " jelen-
sg nek eszmei h tter t is meg vilg totta . " (33. old. )
Nos ez a z eszmei h ttr " a mi Ta ms von Bog y a y
r sba n va n benne s melly el mint a sumer olg iva l soh a
sem fog la lkoz eg y n ny ilvn eszmei h tter nek" a v-
delmben beleszlt a bba , a mih ez semmit sem r t ez va n
ler va Dr . Bobula Ida : KUTYABR" c. r tekezsben.
23
r demes idzni belle a zt a r szt, a mely ik meg vilg tja
Ta ms von Bog y a y s G za von Komor czy sumer - ma g y a r -
ellenessg nek szellemi h tter t.
g y r Dr . Bobula Ida :
A ltr t va l kzdelem sor n va nna k kor sza kok, mikor
eg y - eg y nemzet fennma r a dsa szempontj bl dnt fontos-
sg , h og y mit tud a z a nemzet a sa jt er edetr l, mltjr l,
r demeir l s h iva tsr l, de a z is, h og y mit tudna k r la m-
sok, a kiknek sor sunk a la k tsr a a z a dott pilla na tba n h a ta l-
muk va n. . . Amely ik h a ta lom eg y msik nemzet letter be
a ka r tr ni, h og y nemcsa k fldjt, de npt is kizskmny ol-
h a ssa , a z r ossz h r t klti kiszemelt, va g y a tny leg mr r a b-
sor sba ta sztott ldoza tna k. " ,
s a mindig lesen lt Bobulna k eztta l meg int ig a za
va n, mer t most va g y unk a bba n a kor sza kba n, a mikor a M a -
g y a r sg sor sa eldl. Ha felfedezi sisg nek h a ta lma s kincst,
si tr a dciit j r a letbe ikta tj a s a zoka t va llsos keg y elet-
tel polja (ppen g y , mint a zsidk teszik a ma g ukva l)
a kkor meg ma r a d. Ha ezeket elveti s beleny ug szik a finnug or -
sg ba elvsz s ta dj a h ely t a ma g y a r osod h ber ek-
nek", a kik a z olh okka l eg y tt tr nek be a ma g y a r sisg
r ksg be.
Teh t ezr t lesz minden szumir - ma g y a r vona tkozs el-
szr kicsfolva , nevetsg ess tve, ma j d utbb meg ka pja a z
a ntisemitizmus vdj t is s r endr sg i elj r s is kvetkezik
(mikppen a zt mr Lig eti La jos szksg elte kizr la g csa k
a tudomny " vdelmben).
g y ll a szumir - ma g y a r ny elvh a sonlts leh etsg e a
ma i ma r xista M a g y a r or szg on de viszont a z ol h ok. . . ?
a zok szumir szr ma zst bizony ta ni sza ba d.
Teh t Bobulna k ig a za va n. A M a g y a r Np si szr ma -
zsna k kuty a br t" a ka r j k eltula j donta ni s ezt g y a leg -
knny ebb, h a eg y szer en a zt h ir detik, h og y nincs is neki.
De h a nincs meg a M a g y a r sg na k ez a kuty a br e" a
szumir - ma g y a r a zonossg tny ben s ily en nem ltezik, a kkor
h og y a n leh etsg es a z, h og y a
szumir - ma g y a r a zonossg ot ta g a d teh t a M a g y a r sg
si kuty a br t" elsikka szta ni a ka r sza kmunkk" szm-
ba n h r omszor osa i s kilba n tszr sei a nna k, a mit
a Bobula s eg y b ter mszetesen emltsr e se mlt"
fa na tikusok" r ta k.
24
Ha t h a nincs szumir - ma g y a r a zonossg s nincs a M a -
g y a r sg sisg nek eg y ily en leg r g ibb kuty a br e". . . , a k-
kor mir t ta g a djk. . . ?
MINEK RNI ARRL, AMI NINCS S MINEK OLYANT
BIZONYTANI, AMI NEM LTEZIK. . .?
De ta g a djk. Komor czy is. Fog la lkozzunk teh t vele,
foly ta ssuk ott, a h ol elkezdtk s
MARADJUNK A KUTYKNL.
A 102. olda lon Komor czy szer int a z UR szumir sz a la tt
,,kuty a " r tend.
Ha a la ikus olva s kezbe vesz eg y oly a n kny vet, a h ol a z
kir a tos szumir tblk kjeii la tin bets szveg g el va nna k
tr va , a kkor r dekes meg lla pta ni a zt, h og y a z UR" kjei-
le
1
, r t szveg nem jelent kuty t.
g y pl. veg y nk el eg y PD. (pr esa r g onic) teh t Kr . e.
3000 kr li kir a tot (A. de la Fuy e: Documents Pr sa r g oni-
que DP. 133. 12. oszlop 6 s 7 sor ba n), mely nek szveg e g y
h a ng zik szumir ul:
LU-GAL UR-MU. . . ma g y a r ul NAGY EMBER (kirly)
UR-aM.
Tekintve, h og y a ma g y a r ny elv is ,,LU"- na k h vja a z ember t
a r g i kifejezsekben pl. LU- F Szkely , GAL nvvel tu-
ca tjva l ta llkozunk M a g y a r or szg on (csa k mr kimostk
a g y unkbl a jelentst) de ez h a sznla tos g y is: KAL (L-
ba l 343. sz. kjeii s UR- M (u), va g y UR- (a )M a zonos bir tok-
h a tr oz szkpzse ny elvnknek ezek szer int mr j 6000
ve, ny ilvn ma i ny elvnk si for mja ez a szveg .
Emltsnk meg eg y msika t is. Veg y k el G UDEA k-
lbljt, a h ol (De Sa a r zec: Dcouver tes en Ch a lde Pl. 29.
I2. ) a 2. sor ba n ug y a nezt a kuty a j elet" ta lljuk ily en sz-
szettelben:
UR- SAG . . . s ezt csa k ma g y a r ul leh et kifejezni g y :
K- SAG . . . va g y is ur a sg ". . . , mer t a ma g y a r ul nem tud
fr a ncia meg fejtk is ug y a nezt a z r telmet a dtk e szveg nek.
Ht nem r dekes, h og y ezt a jelet Komor czy csa k ku-
ty na k" ltja . A tveds kt h ely r l jn.
Ug y a nis ennek a z kjeinek a kpjele va lba n eg y kuty a -
fej, mely mint kpjel" UR vr osbl er ed, a vdelmezje-
25
knt" tisztelt g i kuty na k a templomi szobr n ta llt r s sze-
r int.
Ezt a jelet a zonba n a ma g y a r ul szintn nem beszl meg -
fejtk nem Hund, dog , va g y ch i en" . . . teh t kuty a " nv-
vel illettk, h a nem g y r telmeztk: g ua r di a n" . . . a minek
tkletesen meg felel a ma g y a r R sza vunk. g y tudj uk teh t
meg lla pta ni ppen a ma g y a r h a ng ta n seg tsg vel a z
si most sumer na k nevezett sza va ink kiejtst, mely
szer int ez a L. 575. sz. kjei
szemly ek s isteni- er neveir e va l vona tkozsba n (te-
h t kir ly i s va llsi szveg ekben) mindig a h a ta lom, ur a sg ,
s UR kifejezje s g y kell kiejteni, a h og y a n ezt mr 6000
J ^ ve mondj uk. . . UR. Az Isten Fina k, a ki a Szent Fokossa l
^êlvla sztotta a z eg et a fldtl a z si M a h - G a r (most sumer -
na k nevezett) ter emts tr tnetben neve a z okir a tokon:
UR ding ir N-LiL. . . s ez bizony nem kuty a .
A h iba msik for r sa a z, h og y a ma g y a r ul nem beszl
kir a tfejtk nem ismer ik a szumir ny elv lelkisg t sem s a
va lsg os istenszemlletket sem.
M iutn szumir seink g y h ittk, h og y ,,mikppen a fl-
dn g y a menny ben is" nluk a z g i tr sa da lomba n is
volta k kuty a h iva ts" teh t a z ember r e vig y z lla tok,
g y h a ily en g i kuty r l va n sz va llsi szveg kben a z
UR jelet R- nek kell ejteni. UR- M AH, teh t NAG Y R.
NAG Y- R pedig mindig a z g i or oszlnjelr e vona tkozik.
A fldi kuty ka t is kellett va la h og y kifejezni a z r sba n
s ezt is na g y szer en r endszer eztk a z okos r stud seink.
Emlkk ma is l a ny elvnkben. g y ka pj uk meg a va ldi
s ma h a sznla tos kuty a " sza vunka t. Nzzk csa k meg ezt is:
Az 575. jel nma g ba n mint mondtuk soh a sem je-
lentett kuty t", h a nem UR- a t, g y :
Ha kuty t" a ka r ta k monda ni s r ni, mellje tettek eg y
msik jelet. Pl. a h zr z kuty t g y mondtk:
AUR- K R- KU. . . va g y is a z ottla k r ", (ku = er , h a
^^ta lom, feg y ver s mint ig e ny ug odni, la kni. " L. 536. sz.
jele. ) Tekintve, h og y a kuty r a a z si ny elv sok ms szt is
ismer t a h a r a ps kuty t kln meg j ellte. . . s g y mond-
ta :
NIG S n KUD-DA, a h ol NIG (L. 563. ) szumir ul nstny
kuty t jeent.
SUn (D. 15. sz. jele) = szj s fog .
KUD (L. 12. ) = h a r a pni.
DA = h a tr ozott nvelkpzs.
26
NIG - SUn KUD- DA ma g y a r r telme szjja l (fog g a l) h a -
r a p nstny kuty a ".
Va nna k a zonba n szveg eink, a h ol a NIG r telmet eg y
msik kjellel r jk, a mit g y jellnek a G lossa r iumok NIG -
(L. 597. 1, a mely et a z si ny elvta n a z elvont dolg ok jellsr e
is h a sznl ug y a n, de va g y ont, tula j dont" is j elent s mint
ig e, G AR- na k monda nd, mikor j elentse ug y a na z, mint a
ma i ma g y a r mondja pl. : na g y G AR- r a l tr r " .
A msik NIG - (NIG - j)- vel ily szveg szer epel:
NIG , (va g y G ARj- SU,, KUD- DA.
g y ez a NIG - va g y G AR nem j elent kuty t a meg neve-
k szveg ben, mg is a h - r es semitolg us Delitsch is fel-
uinteti (Sumer isch e G lossa r " c, munkj ba n a 247. old. ) ezt
a kifejezst g y : bissig e Hndin", teh t mg is a h a r a ps
kuty r a " r ti.
Leh et, h og y g y kell monda ni ezt a NIG - - SU,, KUD-
DA kifejezst G AR- SU,, KUD- DA (G AR- (olS KUD-
DA i, a h ol g y a kuty a r telmet csa k a KUDDA viszi.
s, h og y ez a kuty a fle" dolg okr a vona tkozik, a zt ppen
P. Deimel ma g y a r zza meg , a ki (Deimel: Akka disch e G lossa r
jvben DAG ) 145. old. a KU 25. vltoza tba n
LU
a
NIG
a
KUD- DA nv a la tt a VM SZED ember szu-
mir elnevezst muta tj a be.
A szumir sny elvnk g y a kuty a tula j donsg ot", a
meg ma r a st, bntst, sr tst, h a r a pst, teh t mg a z ember r e
is r vitte s va lsznleg innen jn, innen ma r a dt meg a
KUD- DA, mint a kuty a tula j donsg ot" viv elnevezs ma i
ny elvnkben a ny elvfejlds s h a ng tr tnet sza bly a ina k
mdostsa szer int a szumir bl jn
KU DD- A = h a r a ps" r telemben s g y
KU TY- A, lesz a fejldtt ma g y a r ba n.
fe A KUD- DA r ejtly e teh t g y mr r g en meg va n oldva
e.s Komor czy ennek meg msitsr a tuda tosa n h a mist
(mint a zt tbbszr bemuta tj uk ma jd s ppen a zr t ler vidt-
jk a z er r e vona tkoz fig y elmeztetseinket s a z ezir ny
tny kedst csa k g y fog juk jelezni:
KiVIH va g y is: Komor czy M eg int Ha mist").
KM H a 102. s 103. olda lon. g y r :
,. A Kud- da r ejtly e a zonba n a kzelmltba n meg old-
dott. Elemezvn a sz sszes elfor dulsi h ely t, kztk tbb
27
<
sumer ir oda lmi szveg et is, eg y sumer olog us, M . E. Coh en
tisztzta , h og y a sz eg y r telmen . teknsbka ' . Fa r ka va n,
de nem ug a t. "
A va lsg : M . E. Coh en (nem sumer olog us, h a nem semi-
tolg us ny elvsz) munkj na k, mely r e K. h iva tkozik, cme
Th e identifica tion th e KU" (a KUS meg h a tr ozsa . ) A
KU nem a zonos a KUD- DA- va l, mer t a KUD (L. 12. )
kjei s jelentse klnbzik a KU
2
(L. 562. ) kjeitl s
jelentstl
KUD (L. 12. ) = vg ni, sza kta ni
KUi (L. 562. ) = " un a niml a mph ibie" (Lba t szer int),
a mir l eddig Deimel a zt h itte, h og y kr okodilus" (D. 562. /2. )
M . E. Coh en a K. lta l idzett kny vben na g y szer en
meg lla ptja , h og y nem kr okodilus h a nem teknsbka s
a KUD- DA kuty a - fle leh etsg r l sz sincsen a kny -
vben!
Ug y a nis Coh en kny ve KU- r l beszl a nna k sz-
szes a kkd vona tkozsr l s
KU nev lla tna k va lba n fa r ka va n s nem ug a t,
mer t teknsbka de ezt a KUS- t a z ig en kpzett M . E
COHEN
soh a sem nevezte KUD- DA- na k.
* * *
A KUD- DA- nl lldog lvn, meg kell lla pta nunk a zt,
h og y Komor czy a z sszes er r e vona tkoz munkka t tbn-
g szte. M int mondja , Plfa lvy tl s Sch edeltl vette t ezt a z
elnevezst. Sch edelnek a cikkei a buda pesti Kuty a " c. foly -
ir a tba n jelentek meg , a mi K. r szr e ig en elr h et kr de-
zem , h og y mir t nem emlkezett meg a kkor Dr . Novotny
Elemr pr ofesszor cikkr l is, a mely ik ug y a nennek a Ku
. ty a " c. foly ir a tna k a z 1969 pr ilisi szmba n lth a t.
Ug y a nis itt Dr . Novotny na g y on a la pos s a felkszlt
szumer olg us tudssa l levezeti ennek a KUD- DA- na k a szu-
mir etimo' g ijt. Dr . Novotny ma r h a - r zt, va g y is psztor
kuty t olva s ki a kvetkez szumir szbl: G U- UQ- DA, a mi
a kieitsnl KUD- DA- na k va lba n mondh a t.
Dr . Novotny szer int:
G U, (L. 297). . . ma r h a , bika
UD (L. 381). . . na p, id, fny , NAPR, (UDU), vig y z,
DA (L. 335). . . olda l, mellette, r izni.
28
g y va lba n meg ka pj uk a ma r h a - or zo" r telmet.
Ez eg y msik leh etsg e a ma g y a r kuty a " sz er edet-
nek.
De nzzk meg a tbbi ma g y a r kuty ka t is.
Na g y on kzismer t psztor kuty a M a g y a r or szg on a ko-
mondor . Ha a puli Szumr ibl jtt, a kkor felteh etjk a zt is,
h og y a komondor is onna n jtt. Hiszen oly a n fur csa neve va n.
Ko mo n d o r . Vizsg ljuk csa k meg a szumir etimolg ia
a la pjn, h og y mit is jelent ez:
KU mint mr a bemuta tott h zr z kuty nl ta lltuk,
feljebb ismer tetve.
M U Lba t 6l- es sz. sza va szer int leh et: btor , nv s
bir tokos nvms: eny m".
UNU
:
, Lba t 420- a s sz. j ele szer int j elentse: psztor s
ny j is.
DUR
:
, Lba t s Deimel eg y nteten 208. kjei szer int
sszetett j eg y ekben a na g y lla tok jelzje. Ezzel a
DUR, jellel klnbztetik meg a na g y lla toka t.
Pl. meg ta llh a tj uk a l, teve, s a dr omedr ssze-
tett kjeiiben.
A ma g y a r KOM ONDOR teh t a z si npnknl a lka l-
ma zott KU- M U- UNU- DUR
: t
- bl er ed s a ng y kjeinek a z
sszetett r telme tkletesen ig a zolja a zt, h og y eg y er s,
na g y test, sa jt, psztor , h zi lla tr l va n sz.
Va n mg eg y msik kuty a nevnk is, a mely ik a KU-
VASZ. Ezt is le tudj uk vezetni szumir bl ig en eg y szer en.
M eg int itt va n a KU mint mr most a 3. kuty nl ta lljuk
meg . M er t meg volt a h zr z kuty nl, a mit mint feljebb
UR- KU, illetleg R- KU- na k mondtunk, meg volt a KU- M U-
UNUs- DUR na g y kuty nl s most meg ta llj uk a kuva sz-
nl", a mi a z si ny elven KU- ASSA. s ebben a z a z r dekes,
h og y SSA Lba t s Deimel 1. szm kjei zr int lr -
mt" jelent. (Akkdul is h a sznlj uk ezt, de nem ASSA- na k
mondjk, h a nem RIG M U- na k. )
KU- ASSA (kiejtse ASSZA) ma g y a r KU- VASZ jelentse:
e:s lr ma j, h a ng os.
s h a mr vg ig nztk a z sszes ma g y a r kuty inka t s
mindeg y iket siker lt meg ta llnunk a z si most sumer nek
nevezett de a z kir a tok szer int M AH- G AR- na k monda nd
seinknl, a kkor ta ln nzzk meg a zt is, h og y a zt a cseleke-
detet, a mit ezek a der k ma g y a r kuty k a z kuty a szolg -
29
la tukba n" elkvetnek, meg ta lljuk- e? Ug y a nis mindezek a
kuty k ug a tna k.
Teh t h a a kuty ka t meg ta lltuk Szumr iba n, a kkor
meg kell ta llnunk a z ug a t" szt is.
s ez a kvetkez kppen a la kul:
UG (L. 130. s 444. ) j elentse: or oszln, mr g essg s
harag is.
G A (L. 233. ) jelentse: h z, va g y ig eknt menni, k-
r lj r ni.
TU (L. 58. ) jelentse: tenni, alkotni. g y a ma i, fej-
lesztett ma g y a r ny elvnkben a z UGAT, a 6000 eves ssza v-
tl csa k eg y ,,u" betvel klnbzik, a menny iben fiOOO v-
vel elttnk UG - G A- TU- na k mondtk. A kiej tsben a kt
eg y ms mell ker l G " a z ter mszetesen eg y beolva d. A
szvg i ma g nh a ng z nemcsa k a ma g y a r ny elvben, h a nem
br mely ik ny elvben a G r imm tr vny szer int elma r a d,
elkopik s g y ma r a dt a ny elvfejlds tr vny ei r telmben
a z si ugatu-bl a ma i ugat.
Azt h iszem, ezzel ppen eleg et tettnk a nna k a kteles-
sg nknek, h og y tiszteletet a dj unk a ma g y a r kuty kna k.
akik (s itt tuda tosa n r om a szemly r e vona tkoz h iva tko-
zst) 6000 ven ker esztl h siesen kita r totta k a keny er et a d
ma g y a r g a zdik mellett. A puli ma is puli, a komondor ma is
komondor , a kuva sz ma is kuva sz s mindeg y ik becslettel
meg ug a tja g a zdja ellensg t.
Ta nulh a tna Komor czy ezektl a der k kuty ktl a ke-
ny er et a d h a zj na k s ma g y a r npnek a vdelmben.
* * *
A kuty k vg r e h a g y ta m a pulit. Ug y a nis K. a zt lltja
a kny vben, h og y a puli nem er ed M ezopotmibl s a pu-
lina k semmi kze sincs a ma g y a r sisg h ez.
A cmla pon kzlm a z ir a ki mzeumtl ka pott fny k-
pet, mely et semmifle kny vbl t nem vettem, h a nem min', a
ba g da di mzeumba n killtott eg y ik tr g y r l kszli fny -
kpet, a DIRECTORATE G ENERAL of ANTIQUITIES
BAG DAD 11578. szm eng edly vel kzlm, mikp ;en
a zt a Buenos Air esi Jezsuita Eg y etem lta l kia dott s Th e
Sumer ia n Wonder " c. a ng ol kny vemnek 130. olda ln meg je-
llm.
Ezen a z a g y a g - tbla tr edken ott va n r a j ta a pulina k a
r a jza s a puli r a jza a la tti kir sbl tkletesen kiveh et (mg
30
a kpen isi a puli neve, a mely ik Lba t 37l- es sz. PU kiej ts
jelvel s ug y a ncsa k Lba t 59- es sz. Ll jelvel va n r va .
Lba t pr ofesszor na k a meg nevezett munkj ba n a
PU a nny it jelent, mint: hossz, va g y meghosszabbtani,
elnyjtani s
LI jelentse: ordtani (a h og y a zt a smita - a kkdok is t-
vettk SAG AM U kiejtssel ug y a n ennek a jelnek a h a szn-
la tt. ) Teh t PULI szumir - ma g y a r ul: hosszra nyjtva ord-
tani. Va g y is a z, a mit a puli csinl. Ter elni s h osszr a futni,
kr lfutni a ny ja t s csa h olni. Teh t a PULI nevben tk-
letesen benne va n minden, a mit si s ma i ny elvnk mond

a PULI kuty a jellemzsr e.
s itt elr keztnk meg int eg y oly a n ponth oz, a h ol a z
elbb meg jellt K. - fle h a mistsi flh vst msodszor is a l-
ka lma znunk kell.
KMH 2 x: (Komor czy M eg int Ha mist msodszor . )
Kny vnek 95. olda ln a zt lltja , a pulir a vona tko-
za n , h og y
minden a da tot a sumer - ma g y a r olg us Dr . Plfa lvy Sn-
dor tltt ki. "
Viszont elfelejti a zt meg emlteni, h og y a Buda pest- i A
KUTYA" c. foly ir a ta 1969 j nius 6- i szma , Dr . Sch edei
Andor cikkben, kzli a z Ildi sr jba n ta llt . . . puli"
szobr ot s pulit" br zol a g y a g tblt, ug y a na zt, a minek s-
ii)'telt iii'bk's'i.a nekem, az iraki hatsgok adtak eng e-
dly t ('sd 30. o'da lon) s a mit itt a cmla pon s a 7. olda lon
muta tok be.
A Kf. mor czy . . h a ^d ma r xista szelleme" teh t nemcsa k
a szumir - mi. ey a r r zr ma zst *a g a dja , h a nem mg a mezopo-
tmia i er edet puli kuty nkna k sem eng edi meg , h o^y bele-
ug a ssa ma g t a ma g y a r str tnetembe s vele ,. eg v kuty -
ny t" emelkedjen a nemes h onszer elem nemzeti ntuda ta .
Az olhoknak ez a marxista halad szelleme" a legna-
gyobb nemzeti ntudatot eredmnyezte a tudomnyos krk-
ben. Mindent kikutatnak, mindent lernak, mindent publikl-
nak, ami a romn nemzet rdeket szolglja.
31
Ug y a na kkor a ma g y a r or szg i tudomny os kr k ennek
pontosa n a z ellenkezjt teszik. g y ezeket a ma g y a r or szg i
tudomny os kr ket nem leh et ma g y a r " tudomny os kr k-
nek nevezni, mer t minden cselekedetk a nemzeti r dek el-
len for dul. Ah ol flfedeznek eg y ma g y a r sisg i a da tot, a b-
ba n a pilla na tba n ker esik a zt, h og y mikppen a dh a tnk, h o-
g y a n a j ndkozh a tnk oda a zt ideg eneknek: a ma g y a r sg
ltezst g tl ellensg nek.
Ha mi j r unk el g y mint a h og y fentebb a r omnokr l
emltettk a kkor Komor czy a zt politikna k novezi s
nem tudomny na k. Ig en: nemzetpolitika ez. A msik a Ko
mor czy fle, nemzet- ellenes politika . De a z is politika . M r
most a z olva sr a bizzuk, mely ik h ely esebb s er k!cssebb.
s a mi er klcss, nem szksg kppen tudomny ta la n. . .
M indenesetr e eddig ktsg telenl bebizony tottuk a k-
vetkezket:
1.) KUTYA sza vunk sfor mja a KU- DA szumir szba n
va lsznsdik, h iszen a tbbi KU- ty a neve is a KU szumir
kr sjellel va n r va ppeng y , mint a KU- DA. (K- M U-
UNU- DUR, KU- ASSA. )
2. ) PULI kuty nk j 6000 vvel elttnk SZUM RI-
BAN (ERIDUBAN) szobor , r a jz br zolssa l meg ta llh a t s
ler t neve PULI.
* * *
De foly ta ssuk K. kny vnek elemezst s beszljnk
32
II.
A SZUM IR NYELVRL
Ah og y Komoiczy a pulit a ka r ta elsikka szta ni, ug y a n-
g y a ka r ja eltntetni ma g t a szumir ny elvet is. Kny vinek
9. olda ' n a zt r ja , h og y : a sumer ny elv kih a lt. "
Itl meg kell ny ug ta tnunk a szer zt, h og y a szumir ny elv
nem h a lt ki. M er t a 150 vig ltez a kkd dina sztia a
na g y Ha mmur a bi s utdj a ina k ur a lkodsa utn is va n-
Bk szumir ul ir t szveg eink. Teh t, h a a z r sna k a ny elve a
szumir volt, a kkor a npnek is szumir ul kellett beszlni, h iszen
a zr t r tk a cser ptblkr a a szveg eket, h og y a npet r -
testsk r la .
Va n eg y na g y szer s ma j dnem psg ben flma r a dt tb-
la , a mely ik ebbl a z idbl va n s ppen pter Deimelnek a
munka tr sa Ar no Poebel fejtette meg , a ki a bba n a z
idben a ph ila delph ia i mzeumna k volt a z ig a zg a tja Ez a z a
h r es Poebel, nmet pr ofesszor , a kitl Kr a mer minden tudo-
mny t elsa jttotta . Poebel volt Kr a mer na k a mester e. Kr a -
mer t a leg h r esebb kny vt mely nek a c me: , A tr tne-
lem a sumer okka l kezddik" a h r es Ar no Poebelnek dedi-
klja a zza l a kifejezssel, h og y na g y mester emnek". Teh t,
h a a na g y mester " fejtette meg ezt a szveg et s h a a z szu-
mir ul va n, a kkor r demes vele fog la lkozni.
A h iva tkozott s a szumir ul r t kir a tos tbla meg ta ll-
h a t a ph ila delph ia i mzeumba n s a z ismer tetst ta r ta lma -
z munka a kvetkez:
Ar no POEBEL: Histor ica l Texts" (Th e Univer sity M u-
m of Ph ila delph ia Vo. IV. Nl), a h olis a 69. olda lon a Ka s-

(Kusita ) KARDUNIAS kor a elttinek, va g y is Kr . e. 1300
kr linek jelli keletkezst s ez a tbla is wr itten in
Sumer ia n" (70. olda lon) va g y is ma g y a r ul ez a tbla szu-
mir ny elven va n rva".
A szer z Ar no Poebel (Deimel pter munka tr sa ) en-
nek a z kir a tos tblna k A NEW CREATION AND DELU-
G E TEXT" (Eg y Uj Ter emtstr tnet s znvz Szveg ) c-
met a dott s kifejezetten h a ng sly ozza a zt, h og y a tbla ke-
letkezsi ideje
33
1.) a smita ba biloni Ha mmur a bi fle dina sztia
utni s
2.) nem NIPPUR- i er edet.
Ezzel bizony tva va n a z a tny , h og y Szumr iba n, a Tig -
r is s Eufr tesz kzben s ma g ba n Ba bilonba n is a z ur a lko-
d ny elv a g lutinl szumir " volt Kr . eltt a 13. szza dba n.
A szumir ny elv teh t nem h a lt ki mg ebben a z idben
sem (mint a h og y ezt Komor czy szer etn), mer t kih a lt ny elv-
vel nem r na k tr tnetet s kih a lt ny elv nem szer epel ir o-
da lmi ny elvknt" seh ol.
s ppen a z ily en szveg ek mint a z elbb emltett Poe-
bel fle szveg , indokoljk meg a . komor czy k' a zon ig y ekeze-
tt, a melly el szer etnk a szumir ny elvet mr kih a ltna k s a
tudomny bl eltntetettnek minsteni. Ug y a nis ezek a szu-
mir ul r t szveg ek, mely ek a smita npek puszttsa i utn
keletkeztek na g y on r dekes meg vilg ostsba h ely ezik a mi
seinket, a most szumir na k, de a z r sa ikba n M AH- G AR-
na k nevezett r sfelta ll npet.
* * *
Itt eg y r vid tr tnelmi vissza pilla ntst kell lefoly ta t-
nunk. Ar r l tudunk, h og y a Kr . e. 2000 vet meg elz vsz-
za dokba n indult meg a z u. n. . . szumir kultur lis jjszlets-
nek a z idsza ka ". Ezt a z idsza kot minden sza kmunkba n
meg leh et ta llni s g y h vj k a ma g y a r ul nem beszl sza k-
ember ek sumer - r ena ssence".
Azt is tudjuk, h og y ennek a z idsza ka a z a lbbi ur a lko-
dk a la tt r te el fny kor t:
UR vr osba n: UR- NAM M U.
URUK vr osba n: UTU- SEN- G AL, s
La g a sba n: G U- DE- A.
Eh h ez a h r om na g y szer ur a lkodh oz fzdik a szumir
jjpts ideinek leg szebb tr tnete.
Hog y micsoda lendlettel ptettek mindent jr a s to-
vbb a zt bizony tja , h og y a L a g a s G U- DE- A pa pkir ly ,
a kit r a g y on sok sza kmunka a z ptsz ur a lkodna k ' nevez,
20 ves ur a lkodsa a la tt 17 templomot ptett. E na g y ur a l-
kodk utda i a jltben, bsg ben, s a bkben nem oka t t-
r dtek a zz', h og y sza k s sza k- ny ug a t fell eg y smita be-
Fzivr g s indult meg . Az ebbl a z idbl er ed szveg ek meg -
emlkeznek er r l a beszivr g sr l s ezeket a smita npeket
34
(smita nv a la tt ne r tsen senki sem zsidt, zsidk mg nin-
csenek Kr . e. 2000- ben, h a nem ezek a z a r a bok sei), teh t a z
s a r a b npeket, a szumir szveg fekete fejek"- nek h vja .
A jltben felntt g y eng e szumir ur a lkodk ideje ppen
ezzel a beszivr g ssa l j r le s a smita beszivr g s nemcsa k
a nny it jelent, h og y a smitk letelepednek, h a nem, h og y a
smitk r ombolna k, pusztta na k mindent, a mit a szumir ok fel-
ptettek.
g y a III. UR- i dina sztia utols kir ly a IBISIN- nek g y sz-
da la mely et ppen Komor czy lta l emltett Sch mckel n-
met szumer olg us kny vbl veszek ler ja , h og y a szumir ok
a szomszdos ELAM BA kltzkdnek s sza k fel h zdva
h a zt ker esnek.
Teh t a z ,,IBISIN g y szda l" bizony tja a zt, h og y Szum-
r ia npe sza k fel, a Ka ukzus fel h zdik s menekl a
smita pusztts ell.
Azutn ISIN- ben s LARSA- ba n siker l a smitkna k
meg vetni a lbuka t s dina sztika t a la pta ni. A pusztts
a zonba n tovbb foly ta tdik s a z utna kvetkez . n. I.
Ba biloni- Akkd Dina sztia Ha mmur a biva l r i el h a ta lm-
na k cscspontjt. De neh og y a zt h ig y jk, h og y ezek pte-
nek. Ezek is r ombolna k. Teh t mondh a tj uk a zt, h og y a z v-
ezr edes tr tnelem foly a mn, a mit a szumir ok ptettek, a zt a
smitk ler omboltk. Ne mondja itt nekem senki a zt, h og y a
Ha mmur bi- fle dina sztia nem r ombolt, h iszen sir Leona r d
Woolley munkj ba n (') meg emlkezik a r r l, h og y ,,UR v-
r os vg leg es elpuszttja SAM SUILUNAS, Ha mmur a bi fia . "
Neh og y a zt h ig y jk, h og y a z eg sz szumir np sza k fel
vndor olt. A leg ja va vissza ma r a dt. Ug y a na z volt a h ely zet,
mint mikor a z or oszok meg szlltk M a g y a r or szg ot. Nem
:
,emig r lt" a z eg sz or szg la kossg a . A na g y obbik r sz h ely -
ben ma r a dt. A h ely ben ma r a ds, a kita r ts meg h ozta a z er ed-
mny t is, mer t a 150 vig ta r t ba biloni Ha mmur a bi- fle
. a s zt i t meg dntik a testvr npek, a Ka ttik s a Kusitk
kvetkezik eg y 300 ves j, szumir ul beszl ur a lom. Hog y
szumir ul beszltek, a zt bizony tjk a zok a fennma r a dt kir a -
tos szveg ek, mint pl. a z is, a mit a z elbbiekben emltettnk.
Ezzel a szveg g el s ennek a meg fejtsvel fog la lkozni
fog ok a Kldetl Ister - G a mig c. kny vem II. ktetben (a
Szumir - M a g y a r Ny elva zonossg Bizony t Ada ta i" c- ben). Itt
csa k a nny it emltek meg , h og y ebbl a szveg bl kiveh et
eg y j vilg nzet, illetleg a smita puszttsok utn keletke-
zett j va llsi ta r ta lom, a mely a r g i s G eor g e SmHh lta l
35
meg fejtett u. n. Ka ldeus G enezis", ka ldeus ter emtstr tnet
ta r ta lmt szinte j r a r tkeli.
Ug y a nis ez a z j ter emtstr tnet s znvz c. szveg ,
a mit Poebel meg fejtett, eg y eg szen klnleg es s r dekes ki-
ttelt ta r ta lma z. Az els oszlopba n, a mikor a ter emtst ler -
ja s a ter emtsben r sztvev isteni er ket is felsor olja , be-
szl ember isg r l (NAM - LU- G AL- M U) s a z ember isg et
meg ter emtettnek minstve a szveg 14. sor ba n mg is em-
lt eg y ember fa jtt, a mit fekete fej nek" nevez s a zt a z
lla tok s a fldmvelsh ez szksg es ng y lba k meg ter em-
tse eltt ter emti. Teh t ebbl a zt kell kivenni, h og y a feke-
te fejeket a kik a la tt ny ilvn a szumir ok a smita npeket
r tettk ezeket a z Isten ksbb ter emtette. (Ezen j Te-
r emts- Tr tnet" szer int. )
g y a z eg sz ter emtstr tnet a bba n klnbzik a G eor -
ge Smith lta l emltettti, h og y a fekete- fejeket" kln
meg emlti. Nekem a z a z r zsem, h og y ez a z j tr tkelt
ter emtstr tnet s znvz leg enda , a mit a szumir ny elven
ismtlem a smita puszttsok utn r ta k le, mr ma -
g ba n fog la lja a smita npek, va g y is a fekete- fejek" lta l
tr tnt puszttsok feletti a g g oda lma t s szomor sg ot, eg y -
ben a z eg sz znvizet g y fog ja fl, h og y tula j donkppen a z
znvz a zr t j tt, h og y ezek a fekete fejek pusztulj a na k el.
Az znvzi br ks (a biblia i No), a kit itt Poebel ZI- U- G ID-
DU- na k nevez fekete fej eket" nem mentett ki a pusztu-
lsbl.
ZI- U- G ID- OU a szumir np fennma r a dsna k meg szem-
ly estje s n a zt h iszem, h og y ezt ma g y a r szempontbl ma
is r vny esteni leh et. Ug y a nis ma ppen oly a n a r ombols,
mint a bba n a kor ba n volt. Nem h za inka t, h a nem letnket
s szellemnket r omboljk. Az si tr a dciinka t a ka r j k ve-
lnk elfelejtetni. Ha meg lenne a z eszkzk s meg lenne a
leh etsg k, a komor czy - fle ellenkezk" ma is elkvetnk
ug y a na zt a puszttst, a mit Szumr iba n a smitk vg eztek,
fizika ila g is. Hisz ezr t a ka r j k kiny ila tkozta tni s a kztu-
da tba vinni a zt, h og y a szumir ny elv mr kih a lt".
De a sumir np tlt minden puszttst. Eg y r szk mr
a ba biloni puszttsok idejn sza kr a vonult, a leg na g y obb r -
szk pedig tlte a ba biloni smita ur a lkodkna k a z idejt is.
'Ott ma r a dt, g y a kor olta , h a sznlta , tkletestette a ny elvt.
M eg ma r a dt. . . szumir na k!
A bizony sg pedig , h og y tltk a ba biloni idt, a bba n
ma r a dt fenn, h og y a z u. n. a kkd ny elvbl na g y on sok sfc
36
I
1
Q
ment a t a szumir ba es ezt a ma g y a r ny elvnkn ker esztl tud-
juk ma bizony ta ni.
Amikor 1200- ba n Kr . e. a na g y a sszr bir oda lom letr e
kel, a kkor a z a sszr ok mg na g y obb keg y etlensg g el fog na k
h ozz a kldeusna k nevezett szumir np ir tsh oz. A np t-
meg estl vonul sza k fel s most mr nem ma r a d M ezopot-
miba n. Nem olva d be a z a sszir ok s smitk kz. Nem cser l
ny elvet imiknt K. r ja ), h a nem sza k fel elvndor olva , meg -
ta r tja ny elvt, a z si szumir ny elvet. M a mr bizony tott tny ,
h og y ezi a z si szumir ny elvet a mezopotmia i tr sg ben min-
denki beszlte s a z eg y es ter leteknek a ny elve csa k ny elv-
fcjtsbeli klnbzsg et muta t fel. Azr t ta llunk a z kir a -
os sumir szveg ekben 34 s eg y esek 7 klnfle ny elv-
jr st.
De a leg r dekesebb a z, h og y a z a ny elv, a mit K. . . a kkd-
na k" mond, a zt pter Deimel a kvetkez kppen emlti, a kt
leg fontosa bb ny elvjr st ismer tetve, a mit minden sumer ol-
g us ismer : a z M E- KU s a z EM E- SAL ny elvj r soka t. Er r e
a kt ny elvjr sr a vona tkoza n a zt mondj a :
. ,Az EM E- KU dl- Ba bilonina k, va g y is Szumr ina k a
leg r g ibb nem smita ny elve, mig a z EM E- SAL szintn eg y
nem smita , de a z EM E- KU- h oz h a sonl ny elve volt sza k-
Ba bilonina k (Akkdna k). Akkd a zonba n ksbb a smita
npek lta l lett elr a sztva s ezr t nevezik szintn a smita
ba bilonia k ny elvt minden jog g a l a kkdna k. "
Pter Deimelnek ebbl a kittelbl lth a tj uk, h og y ez a
kt leg fontosa bb ny elvjr s a z EM E- KU s a z EM E- SAL
vo't tula jdonkppen Szumr ina k mint mondta m csa k
ny e' vjr si klnbsg g el difer encildott beszdje. Ezt a zr t
fontos meg emlteni, mer t ta llta k kir a tos tblka t 3 ny elv
(
szjeg y zkekkel. Ezt mr 1866- ba n ppen Ra wlinson publi-
klta s a 3 ny elv textusokon 3 oszlop ta llh a t. Az els
or - z'op a z EM E- SAL, a msodik oszlop a z EM E- KU s a h a r -
ma dik oszlop a semita - a kkd", a mit ksbb a z a sszir ok is t-
vettek. Csupn pldna k meg emltek eg y et, (teh t ismtlem,
a z e's kifejezs EM E- SAL a msodik EM E- KU s a h a r ma -
dik . . smita a kkd"):
cmmer G ASAN . . . ding ir NIN- KI . . . it DAM - Kl- NA.
37
Ezzel tula j donkppen vla szolunk Komor czy na k a z
eg y ik kittelr e is, a mikor a z a sszony " ma g y a r sza vunka t
ker esi. A fent emltett h r om kifejezs eg y nteten a nny it
jelent, mint a Na g y a sszony ", va g y a szent a sszony ", va g y
g kir ly n or szg a ".
Komor czy kny vnek a 105. olda ln, a mikor a z a sszony -
r l va n sz, a zt mondja , h og y :
Szumir ul ,DAM ' a z felesg , s a sszony a nny it j elent
mint ,MUNUS". (nem MUMUS B. J. )
Itt ismtelten meg kell j eg y eznnk a na g y felkilt jelet
(Komor czy meg int h a mist).
KMH 3 x.
M UNUS nev szumir sz eg y etlen eg y szumir sztr ba n
nem ta llh a t, sem a z a sszony r a , sem msr a vona tkozla g .
M UN" (L. 95. sza va ) a kkdul TAPTU ma g y a r j elentse
,,s". Teh t Komor czy szumer olg ij a a dlibbos kpze-
leteken" csa va r og , mer t oly a n szumir sza va ka t vesz be a tu-
domny os kny vbe" a mik nem lteznek. De menj nk to-
vbb a kir tkelsben.
Ltj uk a z EM E- SAL szumir ny elvj r sba n G ASAN"
a z EM E- KU szumir ny elvj r sba n a NIN" s a smita a k-
kdba n DAM" jelenti a z a sszony t. A DAM " szt a smi
tk a szumir ny elvbl vettk t, mer t szumir ul DAM, h za s-
tr a sa t" j elent. Fr j et va g y felesg et. Aszer int, h og y mily en
nem- jelz" kjeit tesznk elje. Ha a fr finemet jelz k-
jelet tesszk elje, a kkor a r fi h za str sa t j lenti s ni ne-
met jelz kjellel a ni h za str sa t j elenti.
M int mondjuk, szumir ul a z eg y ik ny elvj r sba n a z a sszony
G ASAN" s a msik ny elvj r sba n NIN" . Va n mg eg y
a sszony sz a smita a kkdba n a z ASATU" va g y a mit r vi-
den ASAT"- na k mond a smita a kkd ny elv.
Ez a plda a ma g y a r a sszony " sz na g y on meg vi-
lg tja a Szumr ibl va l kivndor lsi uta ka t. Ug y a nis Ko-
mor czy a kny vnek 70. olda ln a zt mondj a , h og y :
A sumer ny elv r okonta la nsg a nem va la mi feltn ki-
vtel. Az kor i kelet tr tnelme a sumer on kvl eg y sor
oly a n ny elve muta tott fel, a mely ek a z ismer t ny elvcsa ldok
eg y ikh ez sem sor olh a tk. Ily en tbbek kztt a z ela mi, a
hurri, a z urartui, a hatti s mellettk j nh ny m? ny elv
nll r sbelisg nlkl, pld. a guti, a kassu, stb. A r okon-
ta ' a n, va g y szig et ny elvek ily en menny isg e mellett nem sok
38
cfolh a ta tla n s meg g y z er edmnny el kecseg tet a mlt sz-
za di fog a nta ts kuta tsi ir ny za t, mely klnkln pr bl-
ja meg ta llni eg y - eg y ily en szig etny elv r okona it eur zsia
r eg i va g y ma i ny elvei kztt. "
Csa k eg y etlen eg y szt fog ok emlteni a ma g y a r a sz-
szony t" s ezzel Komor czy na k ezt a teljesen eg y ni s mond-
h a tnm j r a tla nsg t s a mezopotmia i tr sg ben va l isme-
r etlensg t bemuta t kitteleit ismer tessem, mer t M ezopot-
miba n szig etny elvek" nem lteznek, h a nem a z ezen a te-
r leten h a sznlt ny elvjr sok szer int s a zokna k a lny eg te-
len klnbzsg vel, mindenki a z si KU-MAH-GAR np
ny elvin beszli. Teh t a na g y hatalmas MAH-GAR npnek a
ny elve volt a z ur a lkod. Ebbe ta r tozott bele a h ur r ita ny elv,
a subur va g y sa ba r , va g y sa ma r ny elv, a Ka ssu s a g uti is.
Ug y a nis, va nna k szveg ek pl. a r r l, h og y a z els smita ki-
r ly na k ny ilvntott s lltla g Adg a de vr ost a la pt, I. Sa r -
g on ur a lmt (2370 Kr . e. ) letr np, a mit a z kir a tok g uti-
r a k", va g y kutina k" (kuta i) r na k, a zok a kor a beli kir a -
tos szveg ek szer int a La g a si pa pkir ly na k G uddena k
szvetsg esei s G uddea ny elvn beszlnek. G uddea pedig
kla sszikus szumir " ny elven r t s beszlt.
Teh t nem tudom mifle szig et ny elvet" ker es Komo-
r czy a g utia knl, a mikor kor a beli textusok va nna k a g uti"
ny elven s ezek szumir ul olva sh a tk.
Va g y mit a ka r a h ur r i ny elv emltsvel monda ni, a mi-
kor meg va n lla ptva a z, h og y a h ur r itk volta k a szumir ok
' a ni mester ei a ny elvben '(- ).
Az eimia kna k a ny elve szintn csa k dia lektikus klnb-
sg et muta t a szumir r a l, h iszen a z Elmbcl szr ma z kir a -
tos tblk is szumir ul beszlnek. Elmba n s Szumir ba n v-
ezr edeken ker esztl eg y mst vltotta a z ur a lom. Hol szumir
kir ly ur a lkodott Elmba n, h ol elmi kir ly ur a lkodit Szu-
mir ba n.
Va n m g eg y npnv, mely et emlt Komor czy s ez a
ka ' sa ". Na g y on j ! tudjuk, h og y ez a Tig r is s Eufr tesz
I'or isvidkn la k np volt a z S" va g y ASSTJ", a mely ik
va g y SSA" va g y KASSU" va g y ezeknek vltoza ta i, mint
KUs. KUSN, KUSIT, KOS KOSA, KOSSAR, OG UZ, OZ,
AZ, G UZ, UZ nevekkel va n emltve. Az ezen sza va kh oz r a -
g a sztott IR, AR, va g y UR" a np nevt jellik csa k. A KUS-
SU, va g y KASSU npnek a Kspi- t vidkn lv KASSU
bir oda lmt a tr tnelemmindentt emlti s ez a z Z- KASSU
39
np vol a besseny knek a z se, a kik szintn M ezopotmi-
bl tvozta k sza kr a a SBR nppel.
De ma r a dj unk a z a sszony " sza vunk sszeh a sonltsnl.
M r 2 szumir ny elvj r st sszeh a sonltottunk a ba biloni
a kkdna k nevezett smita ny elvvel. M ost nzzk meg , h og y
h og y a n mondta a z a sszony t a tbbi emltett Komor czy
szer int szig etny elv"?
Hur r ita ny elven a z ASTE" va g y ASTI- ASTUHI" =
n ('). A SUBAR, SUBIR ter letet vg r vny esen szer etnm
vg r e npny elven" tisztba tenni, ug y a na zon a z a la pon,
mint a h og y a z a kkd- h ber h a sonltsok va nna k. Teh t a mi-
kor a SUBIR, SUBAR, SZABIR, SUBUR nevekkel ug y a n-
a zon npet j elent r sokr l beszlnk, a kkor kr em a z
olva st, h og y (ismtlem a h ber a kkd h a sonltsokh oz h a -
sonla n) csa k a mssa lh a ng zk r tkt veg y k. Teh t a SU-
BUR- SABAR- SZABIR- SAM AR- SUBAR sza va kbl s e mmi
ms nem r dekes, mint a 3 mssa lh a ng z S- B- R.
g y a z SBR np ny elvbl, a mit NUZZI- ba n ta llt tb-
lkr l vett ki Cy r us H. G or don,
a felesg " neve szintn ASSATU.
A szumir ba n, mint mondtuk G ASAN (Lba t 35. ) r a sz-
"szony t j elent s a z elmi USSAN L. 301. ) j elentse = Istenn.
r juk most le a z sszes a sszony neveket:
szumir eme- ku G ASAN G SN
szumir emesa l NIN NN
h ur r ita ASTE, ASTUHI . . . ASTH
SBR ASATU AST
elmi USSAN SSN
ma i ma g y a r ASSON(y ) SSNy )
Azt h iszem, nem fr ktsg ezekutn a h h oz, h og y a ma i
fejldtt ny elvj tott" ma g y a r ny elv ASSZONY" sza va is
beleillik ezekbe a ny elvj r r okba s innen er ed. s h a kieg -
sztjk a z a sszony r a vona tkoz szumir a zonossg a inka t, mg
a szumir NIN" ma g y a r NN" sza vunk a zonossg va l
(a h ol ismt kr em csa k a mssa lh a ng z r tkeket fig y elembe
venni), teh t mssa lh a ng z r tkben N- N = N- N- el. A sz
ug y a na z.
M indezekbl a z sszeh a sonltsokbl ismtelten a zt . l-
la pth a tjuk meg , h og y a np nem cser lt ny elvet, meg ta r tot-
ta s- ny elvt cs sza k fel a ka ukzusi h eg y ekbe vonult s a
smitk vettk t a sok szumir sz kztt a SBR np-
40
ti a z ASATU elnevezst. Ezek a zok a z si- szumir leszr ma -
zotta k, a kiket okos pa pja ik, a mg usok visznek, meg ta r tva
a z si mg us va lls szent ta r ta lmt nluk s a z a sszr ur a l-
kodk ezek ellen vezetik a h a dj r a toka t sza k fel.
M inden a sszr kr nika meg emlkezik a r r l, h og y a z l-
ta luk UR- AR- TU"- na k nevezett ter leten la k si S-B-R
npet h og y a n ir tjk. De nemcsa k feg y ver r el ir tottk, h a nem
mg a z emlkket is ki a ka r tk tr lni a z utdokbl, mer t a z
si SUBAR np teh t a z S- B- R np neve nluk, a smi-
ta a kkdoknl szolg t" j elent.
s a h a djr a tok g y ilkolsa ir l beszlnek a z a sszir kir -
ly ok kr niki. Nincs eg y a sszir kir ly sem, a ki a zt nem r n,
h og y :
Levg ott fejeikbl r a kta m h eg y eket" (,).
A Ba la va t- i ka pukon, a mely ek a Br itish M useum- ba n
va nna k killtva mindenki lth a tj a , h og y ez a g y ilkols
va lba n meg tr tnt. Az ott lth a t eg y ik dombor mvet ide
teszem ismer tetl s kzlsl, de a nna k a szndkna k a le-
leplezsr e is, a mi Komor czy r szr l ma is fnnll minden
ellen, a mi S-B-R.
* * *
Komor czy ug y a na zt teszi er klcsileg a z S-B-R np h si
h a g y a tkt a ma g y a r oknl meg ta ll tudsokka l, mint a mit
a z a sszir kir ly ok tettek a z S- B- R nppel, a ma g y a r ok szabir-
na k nevezett seivel. A meg nevezett kny vben ppen g y
r a kja elmletileg eg y ms mell a z si ma g y a r h a g y omny -
ny a l, a szumir - ma g y a r a zonossg s h a sonlts tudomny os
munkj va l fog la lkozkna k a levg ott fejeit, mint a h og y a n
a z a sszir kir ly ok tettk a mi si sza bir seinkkel. De a zok a

fejek, a miket Komor czy a z emltett kny vben mint lesi-
pusks fejva dsz kivg ezni kvnt ezek mg lnek, g on-
dolkodna k s cfolna k. s a cfola tok er stik meg a zoka t a z
lltsa inka t, mely eket a z eddig vilg kong r esszusokon, r -
sokba n s kny vekben kzltnk.
Ezr t meg y nk tovbb s ezr t fog la lkozunk Komor -
czy na k a h a mistsa iva l.
* * *
41
^^\ ba la va ti ka puk" donibor mve, mely en ltszik a levg ott
^W fejekbl ptett oszlop (Br itish M useum, London)
Az S- B- R npr e vona tkoza n meg kell mg j eg y eznnk
a zt a szumer olg iba n ler g ztett s meg lla ptott tny t, h og y
SUBAR- TU a nny it j elent: meg - nem- bilincseit, sza ba d.
Sza ba dna k tett, va g y sza ba dna k szletett lvn a szumir
TU" a szlni" ig nek is a z kjei s n g y vlem, h og y
ebbl jn a ma g y a r tuds" fog a lma is. Ug y a nis a szumir va l-
lsblcselet szer int a leg na g y obb tuds " a z a ter emtsnek a
foly ta tsa . Aki Szl" a z Tud".
s ezt nem sza ba d elfelejteni a z S- B- R np utda ina k. Az
S- B- R si h a g y omny a zt kveteli, h og y a npben ljen a z a
uda t, h og y sza ba dna k szletett, nem meg bilincseltnek s

UD.
(Komor czy kny vnek a z a leg na g y obb clja , h og y ezt
a tuda tot semmistse meg a ma g y a r olva sba n. )
Ez a z S- B- R npr e vona tkoz sokfle elnevezs meg ma -
g y a r zza a zt is, a mit Komor czy szintn el a ka r tntetni. A
sumer " va lsg os npnevet. lla ptsuk meg most a zt.
42
III.
HOG YAN M ONDJUK HELYESEN SUM ER"?
Komor czy kny vnek 7. s 8. olda ln fog la lkozik ezzel
a tmva l s indokolni pr blja , h og y ma g y a r ul mir t h a sz-
nlja a sumer " elnevezst s mir t nem a szumir "- t.
Eg y etlen indoka a r r a vona tkozla g , h og y a szumir t el-
h a g y ja mint r ja a z, .
M inth og y a szh a sznla t ma ing a dozst muta t, a h ely es
tJM ma a . sumer ', a zt h iszem eg y enlr e mg na g y obb neh z-
s êk nlkl elter jeszth et volna . "
Felkr em a z olva ska t s a zoka t a kik r dekldnek a ma -
g y a r sg na k a M ezopotmiva l ka pcsola tos h a g y omny a i s
szumir - ma g y a r ny elva zonossg ir nt, h og y soh a se h a sznljk
nnek a npnek a meg jellsl sumer " nevet. Ug y a nis ez a
Bezold- fle ( fejtette meg ) Br itish M zeum 14013. szm
tbljna k a leolva ssbl er ed.
Ezen a tbln lv kjelek a mezopotmia i s- ny elvn-
kn, teh t S- B- R np s- ny elvn KU- M AH- G AR- na k olva -
sa ndk. M iutn a KU (L. 536. sza va ) a z a kkd ny elvben sU-
na k h a ng zik, a meg nevezett 3 kjeit semita - a kkd" ny el-
ven sU- M U- AR olva sa tta l r vny estettk. Ebbl vette Op-
per t a sumer elnevezst.
(A Bezold" fle ktny elv szveg g y nz ki):
szumir : (tr t r sz) ANTA EM E KU . . . (tr s)
a kkd: SAPLIS AKKADA- A ELIS SU . . . (tr s)
vissza lltott szumir szveg :
KI- TA EM E URI- KI ANTA EM E KU- M AH- G AR.
Kldetl Ister - G a mig c. kny vem 96. olda ln bemuta -

i OPPERT levezetst, a h og y a n a tbla szumir KU" jele
utn esedkes M AH- G AR jelekbl a kkdos tott a kvetkez
kppen:
(szumir ): KU M AH G AR
la kkd): SU M U R s ebbl
SU M E ER.
Teh t ny ilvnva l, h og y nem nevezh etj k seinket g y ,
a h og y a smita - a kkdok h vtk ket, sumer "- nek.
Ezutn a z kjei utn neknk KU- M AH- G AR- na k kell
h vnunk ezt a z S- B- R npet.
43
Ennek a S- B- R npnek a z or szg r l a zonba n a z kr s-
sa l r t a g y a g tblk na g y on sok h ely en beszlnek. M eg emlt-
j k itt a leg fontosa bba t, a mi meg ta llh a t DSL 7. s 94. sz.
kjeiben. Ug y a nezt a z kjeit emlti Lba t is sztr na k a
7- es sz. jelben.
Ha meg vizsg ljuk ezt a z sszetett kjeit, a mit Deimel
s Lba t szer int eg y nteten g y kell kiejteni SZUBIR- KI,
a kkor lth a tj uk a zt, h og y ez sszesen 4 kjeibl a ddik ssze,
4 fog a lom jeg y bl.
Az utols j el KI, mr ismer etes, mer t ez a z or szg ok
s bir oda lma k meg jellsr e szolg l r a g , a mit mint postfi-
xumot, meg klnbztet g r a ma tika i, teh t ny elvta ni jelnek
tula jdont minden szumir ny elvta n.
Az els fog a lom j eg y e ennek a z sszetett kjeinek a
SU". Ez a SU a zonba n klnbzik a ttl a y U"- tl, a mit a
fentiekben mr eml tettnk, a h og y a semita - a kkd ny elv ol-
va ssa a szumir KV" kjeit U"- na k.
Ez a SU (SZU) nem a zonos a KU- t h ely ettest y U (SUi-
va l.
Ez a SU" a SZUBIR" kifejezsben ,;SZU" s mint
emltettem, meg ta llj uk Lba t sztr ba n a 7- es sz. a la tt s
jelentse ma g y a r ul test". (De a szsszettelben oly a t is je-
lent pl. , h og y h a d- test. ) A msodik 2 fog a lomjeg y kpezi a
BIR
4
szt, a mi meg ta llh a t Lba t 168. sz. j elben s a nny it
j elent mint: szntfld. De ennek a j elnek ez a SU- BIR sz-
szetett szba n lv r telmezse a z eg y etlen eset, a mikor BlR-
nek mondjuk. Teh t csa k a mikor a szntfldet mvel np-
r l s a z S- B- R np or szg r l va n sz. M inden ms esetben
ez a jel EDIN"- nek olva sa nd. (Ennek meg felelje a ma -
g y a r ba n a z ,,edny " sza vunk, a mely ik a r g i idben bizony a
kr lzr t, h a tr olt s meg mvelt ter letekr e is vona tkozott. )
g y teh t a SZUBIR- KI kifejezs a mi mint emltem
g y a kor i a z kir a tos szveg ekben a np si nevr e vona tko-
zik s a np or szg t jelli. Ha ng ta nila g a z M " s ,,B" ms-
sa lh a ng zka t ug y a na zza l a szer vvel kpezzk, mer t h a a z a j-
kunka t sszezr va ,,M " h a ng ot mondunk, a kkor a z a jkunk
kiny itsva l szletik meg a B". Az ,,M "- bl a B" kimond-
sa eg y h a ng tmenet, a mi sza bly os, g y teh t a SZUBIR sz
h ely ett SZUM IRt mondunk, va g y SABAR h ely ett SZAM R
h a ng ozta tsa , h a ng ta nila g teljesen ug y a na z. (SZAM R nem
SZAM R. )
Ezr t indokolt a z, h og y a z si npnket . ,szumir "na k ne-
vezzk s ezt a felfedezst nh a i Dr . Va r g a Zsig mondna k k-
44

sznh etjk, a ki elsnek r a g a szkodott a h h oz, h og y ezt a mezo-
potmia i s- npet g y nevezzk.
Teh t semmikppen sem fog a djuk el Komor czy na k a
H
sumer izlst", mer t neknk a sa jt ny elvnkn r t ny elv-
emlkeink va nna k, a mely eken npnk sneve va lba n szu-
mir " s ennek a szumir - szubir na k csa k eg y vltoza ta a sza -
bir , a mely et meg ta llunk a z - kor i tr tnelemr kna k a mun-
kjba n. M iutn Komor czy a zt lltja , h og y sza bir np
nincs, ezt a kijelentst eg y szer en nevetsg esnek kell tekin-
teni, mer t mindenki, a ki csa k eg y kicsit is fog la lkozott a ma -
, ^ - g y r tr tnelemmel, na g y on jl tudja , h og y ig enis Sza bir ia
. Hf f e ltezett s Hona la pt Na g y r pd Ur a lkodnk is sza bir
^. W( S- B- R) er edet s ABA SM UEL a ny ja is Kh or ezm- bl.
a za z KU- M AH- G AR- RI- ES- M D- bl va l.
Ezekkel a z a da tokka l k vnta m meg er steni a zt a z ll-
tsoma t, mely szer int a szumir npnk nem h a lt ki, ny elve
sem, h a nem a g y ilkols s pusztts ell meneklve sza k fe-
l vndor olt s h a csa k eg y ember ltny i idt tudta k eltlteni
eg y h ely en, bkben s ny ug a lomba n, a kkor a zonna l lla mot
a la ptotta k.
Tekintetbe vve a zt, h og y a z a sszr ur a lom 1200- ba n kez-
ddtt s Kr . e. 612- ig , teh t 6 vszza don t ta r tott ennek a
smita ur a lomna k a keg y etlenkedse, a zt a 600 vet a szu-
mir np nem tlth ette s nem tlttte Mezopotmiban.
Volt eg y r teg , a mely ik vissza ma r a dt, de a tudomny t,
a tudst viv blcs mg us pa pok sza kr a vittk ma g ukka l a
np tmeg t. Nem csodlkozh a tunk g y a zon, h og y a Va n t
mellett a Ka ukzus dli lbnl eg y Kld Bir oda lma t ta l-
lunk, a mely ik er s, okos s ellenll a z a sszr okna k is. Viszont
a z a szir kr nikk bizony tjk a zt, h og y a tma dsa ikna k a f
clja a Va n t kr ny ki bir oda lom.
Itt csa k a zt a ka r om meg emlteni, h og y ezzel ig en soka t
fog la lkozta k a z or osz Rostovzeff, kitn tuds szer int ez a

bir oda lom a z ember i civilizcina k cscspontj t r te el a
Kr . e. 8. s 7. sz. veiben" (
3
).
Azt h iszem ez eleg end bizony tk a r r a , h og y a mi szu-
mir seink ma g ukka l h oztk a tudomny t s a z er t, a npet
s a ny elvet is.
ppen ez a h a ta lma s mveltsg i fok volt a z oka a nna k,
h og y a ma g y a r ul nem tud sza kember ek, a z ig a zsg kuta t-
sba n ig en kezdtek fog la lkozni ezzel a nppel, ezzel a ny elv-
vel, a z kir a tok ny elvvel s Komor czy kny vben meg db-
bent a z, h og y ezeket a kivl ideg en tudsoka t csa k g y fu-
45
tola g r inti es nem emlkezik meg eg y lta ln munkj ukr l.
Ug y a nis meg kell lla p ta nunk a zt is, h og y nincs eg y et-
len eg y eur pa i va g y zsia i np, a mely nek a ny elvvel a z ide-
g en teh t a zt a ny elvet nem beszl tudsok a nny it fog la l-
kozta k, mint a ma g y a r ny elvvel. Itt meg emltem Ra vlinsont
s Lenor ma ntot, a kik kteteket r ta k a szumir ny elvnek a
ma g y a r ny elvvel va l sszeh a sonltsr l s a zonossg r l.
Kr dezem most a z olva st s Komor czy t is, h og y
mit tettek volna pl. a r omnok, h og y h a lett volna eg y
fr a ncia Lenor ma nt s eg y a ng ol Ra wlinson, a ki a nny it r t vol-
na a r omn ny elvtl, mint ez a kt ember , ez a kt ideg en tu-
ds, a szumir - ma g y a r sszeh a sonltsokr l s a zonossg okr l
mondott, bizony tott s nemzetkzi vilg kong r esszusokon a
ta g a dssa l szemben kzdtt a z ig a zr t.
n a zt h iszem, h og y h a a r omnokna k lenne eg y ,. Lenor -
ma nt"- j uk va g y lenne eg y r omnul nem beszl tudsuk, a ki
r t volna , bizony tott volna , a nemltez dko- r omn szr ma -
zs mellett va la mit, a kkor a r omnok mr szobr ot emeltek
volna ennek a z ideg en tudsna k. De mit tesznek a . ,ma g y a r
tudomny " ma i mveli?
Komor czy s a h ozz h a sonlk meg sem emltik a zoka t
a na g y szei bizony tkika ;, a mely eket a z ideg en tudsok h oz-
ta k fl a szumir - ma g y a r ny elva zonossg r dekben.
s itt fel kell h vnom a fig y elmet a z emig r ciba n l
eg y ik kitn sza kember r e, a kinek kt doktor tusa va n. de
a nna k ellenr e szemly t s tudst, tekintly t Komor czy
semmibe sem vette, mer t meg sem emlti t s munkj t. Ez
a ktszer es diploms Dr . r dy M ikls, a ki Komor czy
kny vben a 39. olda lon meg nevezett G ilg a mes Kia d tula j-
donosa s a Studia Sumir o Hung a r ica c. kny vsor oza tna k a
kia dja . Dr . r dy M ikls 1974r ben a dta ki ennek a kny v-
sor oza tna k a 3. ktett, a mely iknek cme A Sumir ur a l- a l-
tji- ma g y a r r okonsg kuta tsna k tr tnete. "
Ezzel- elr keztnk a h h oz a fejezeth ez, a mit meg ta llunk
Komor czy kny vnek a 47, 48 s 49. olda la in, a mikor is a
szumir - ma g y a r ny elvr okonosts br la tr l beszl. Teh t
nzzk meg , h og y mikppen ll tula j donkppen
46
IV.
A SZUMIR-MAGYAR NYELVROKONOSITAS
ELISMERSNEK NEMZETKZI HELYZETE
Komor ezy kny vnek meg emltett olda la in a zt r ja . "
(49. old. )
A sumer - ma g y a r ny elvr okontst klfldi sza kkr k r -
szr l is tbbszr r te br la t. Kt kr itikt mr emltettem. "
tla pozta m a z sszes olda la ka t e 49. olda l eltt s meg -
ta llta m ezt a kt klfldi" kr itikt. Az eg y ik sza kr t"
kr itikus Zsr g er Lszl, a kir l Komor ezy a zt r ja , h og y :
G ny osh a ng , de jl tjkozott s sly os r veket for g a t
cikke (1966) a ma g y a r or szg i kzvlemny eltt is ny ilvn-
va lv tette, h og y a sumer - ma g y a r r okonsg h a mis s ka la n-
dor elmlett a klfldi ma g y a r sg sem va llja eg y nteten".
Szva l ez a z eg y ik klfldi" sza kvlemny . (Zsr g er
Lszlna k szumer olg ia i munkssg r l, h a va la ki tud va la -
mit, szveskedjen a r r l r testeni minket, mer t ily en nev
tudsr l mi eddig nem tudtunk. )
A msik klfldi" sza kvlemny g y szl:
Nemr g meg szla lt a ma g y a r ny elvtudomny na g y te-
kintly mester e Romniba n, Sza b T. Atilla a sumer - ma -
g y a r ny elvr okonostst ,felleg jr ' elkpzelsek kz sor olta . "
Teh t Romniba n, a h ol ma a r omnok a 200. Amer ika
j ubileumi nnepsg ek el sznes filmen vittk a z szumir -
r omn szr ma zsukna k a bizony t a da ta it, eg y lltla g os
ma g y a r , a ki mg h ozz a ma g y a r ny elvtudomny " na g y mes-
ter e" Sza b T. Atilla a sumer - ma g y a r r okonostst el-
lenzi, ellenben nem h a llottunk mg a r r l, h og y tilta kozott
volna a sumer - r omn r okonostsi s a zonostsok ellen. Sz-
va l ez a kt klfldi" sza kvlemny va n a Komor ezy kny -
ben, Dr . r dy nek a z elbbi olda lon emltett kny vt a zr t
r tj uk na g y on fontosna k, mer t ez a kny v mr ma g a is les
cfola ta Komor ezy minden r sna k.
Bemuta tja a szumer olg ia ttr it. Az kir a tok felfede-
zstl kezdve vg ig meg y a zon a tudomny os kuta tson s
klnfle vlemny ek eg y mssa l va l tkzsn is, a mivel a
sumir ny elv felfedezse, meg fejtse, r endszer ezse utn sz-
szeh a sonltsr a ker lt a klnfle ny elvekkel.
Komor ezy a zr t jelenti ki ezeket a z a da toka t tlh a la -
dott llspontna k" s a nna k ellenr e, h og y nincs eg y etlen eg y
sny elve sem a vilg na k, a mely ik 5000 ves ir ott emlkekkel,
47
oly a n r endszer ezett sztr a kka l s ny elvta nokka l r endelkez-
ne, mint a szumir , mg is a zt mer i r ni, h og y : A sztr a kba n
va g y a z kr sos szveg ek tr sba n szer epl sumer sza va k
h a ng ta ni tekintetben nem tekinth etk tbbnek, mint konven-
cina k". (69. old. )
Ez szer ny vlemny nk szer int a leg tuda tla na bb meg -
lla pts, a mely ik ig a zolja a zt, h og y ez a Komor czy soh a a z
letben szumir olg iva l nem fog la lkozott.
Csa k a zr t a ka r ja a r g i kuta ' soka t semmiv tenni s le-
r tkelenteni, mer t a z sszes r g i kuta tsok mind a ma g y a r
ny elv fel muta tna k s minden r g i kuta t er edmny t csa k
g y tudott flmuta tni, h a a ma g y a r ny elvh ez ny lt.
s ezt muta tj a be ig en kitnen s tudomny os felk-
szltsg g el Dr . r dy M ikls. M inden kommentr nlkl fo-
g unk ide csa tolni nh ny szveg et Dr . r dy M ikls: A Sumir -
Ur a l- Altji M a g y a r r okonsg kuta tsna k tr tnete (G ilg a -
mes, N. Y. 1974) cm kny vbl:
HENRY C. RAWLINSON (18101895) ISM ERTETSE
Az a sszir o'. g ia i ta nulmny ok ter n Ra wlinson a Kir ly i
zsia i Tr sa sg nl ta r tott ela dsa utn, a kvetkez vben
jelent meg a mr soka k lta ! vr t M emoir on th e Ba by lonia n
a nd Assy r ia n Inscr iptions" (1851) c. munkj a , mely ben
. . . a beh istuni kir a tos szveg eket tette kzz pr h uza mosa n,
kr ssa l, va la mint a la tta bets kiolva ssba n (tr a nsliter lva i
s la tin for dtsba n. Ezeket ksr te a M emoir . . . " c. r teke-
zsnek els 16 olda la . (75. old. )
M ir e a M emoir " meg leh etsen h ossz idt ig ny be ve-
v ny omda i elksztse meg tr tnt, Ra wlinson kidolg ozta a
ba biloni szveg r szletes ma g y a r za tt is, s a zt 104 olda la s
dolg oza tba n Ana ly sis of th e Ba by lonia n Text a t Beh istun"
cmen (Ra wlinson 1851/b)*, a M emoir "- h oz csa tolva , ug y a n-
a bba n a ktetben szintn kzztette. Ez a kzlemny most
mr r szletes a na lzist s for dtst a dj a a ba biloni ny elv
szikla felir a t teljes els oszlopna k (37 sor ), kzben na g y sz-
m ja vtst vg ezve a M emoir " r szt kpez kir a tos sz-
veg msola ton s a la tin bets tr son is.
M ieltt a zonba n a teljes dolg oza t na pvilg ot ltott, szol-
g la ti teendi Ra wlinsont ismt a Kzel- Keletr e szltottk,
s mg 1851- ben vissza uta zott Ba g da dba . Innen kldte be-
szmolit a Roy a l Asia tic Society na k, a mely nek 1853 feb-
r ur 5-i lsn a titkr r szleteket olva sott fel a z idkzben
48

J
i
1
I
ber kezett levelekbl. Ez a z 1853- a s felolva ss, va la mint a z
1854 s 1855- ben meg jelent eg y - eg y ja bb kzlemny e kln
fig y elmet r demel, mer t ezek a sumr ok tny leg es felfedez-
se szempontjbl a la pvet fontossg a k.
A felolva ss sszefog la lst meg ta llj uk a Th e Ath ena e-
um (London) 1853 febr ur i, 1321. szmba n s fa c- similben
kny vnk g y jtemny es r szben (Ra wlinson 1853)*. Ra w-
linson itt szmol be elszr tr tnelmi s fldr a jzi felfedez-
seir l, a sumr nph ez ta r toz els tr g y i bizony tkokr l,
a za a kzlemny szer int: na g y szm oly a n felir a t felfede-
(U sr l, a mely eket va ldi, bona fide szkta ny elven r ta k,
11H'y (bbj- kevsb r okonsg ba n va n a z Ach a imenida felir a -
lok g y nevezett md ny elvvel. " Ily en szkta ny elv felir a -
t t ta llta k a per zsa bir oda lom dli r szn, Nippur , Ur uk,
V. kr ny ki tg lkon s a g y a g tblcskkon. Ezek a felir a -
dk mind sokka l sibbek, mint a z Ach a imenida kir ly okh oz
s Nebuch a dnezza r dina sztijh oz ta r toza k, r ja Ra wlin-
.-<>n. ;4y vli, h og y ezek a z si szktk volta k a z els telepe-
dek, messze meg elzve mind a per zska t, mind pedig a sze-
mita npeket, s bizony osna k ltja , h og y a leg sibb vr osa ik,
g y Ur uk, Nippur , Akkd, Bor sippa , stb. dlen fekdtek,
l' g y a ncsa k idzi a Tor a h bsg es meg er stst Nimr d szk-
ta - kusila bir oda lmr l.
Azlta l, h og y a felfedezett si np ny elvr e tg r telem-
ben vett szkta " elnevezst h a sznlt, elsnek h iva tkozott a
M imr ur a l- a 'ta ji r okonsg r a , ug y a nis a mlt szza dba n tur -
i i szkta nven neveztk a tr k- ta tr , ma g y a r - finn ny elve-
ket s npeket, mely eket a z kor i szktk s mdek r okona i-
na k ta r totta k.
Ebbl a felolva ssbl r teslnk a r r l, h og y eg y na g y obb
ta nulmny a va n kszlben, a mely ben a kor a i, szlesen el-
U r jedt szkta sg meg ismer tetsvel, kia la kulsuk, npi ka p-
csi. la ta ik kr dsvel fog fog la lkozni. Ez a na g y fontossg ,
miy ensznt, ter jedelmes dolg oza t a kvetkez vben el is
#
szlt, cme ,Notes on th e Ea r ly Histor y of Ba by lonia ' (Jeg y -
lek Ba bilnia kor a i tr tnetr l) (Ra wlinson 1854)* Benne
kevss ismer t, r itka for r sok ser eg n meg y ker esztl. A Fo-
ly a mkz tr tnelmnek r ekonstr ulsnl komplex mdszer t
kvet. sszh a ng ba vonja a r g szeti leleteket, ny elvszeti
elemzsek er edmny eit, a z kor i g r g tr tnetr ktl r nk
ma r a dt r ott for r soka t, s a g r g h si eposzokba n mly en-
lekv, kielemzett tr tnelmi ma g ot. Elemzse sor n vizsg l-
ja a Kzel- s Kzp- Kelet, va la mint sza k^Kelet Afr ika ko-
49
r i npeit. A szemita k s indoeur pa ia k beteleplse eltt,
ezeket a ter leteket la k szkta npek tr tnelmt fonja eg y
ker ek eg ssz ebben a lebilincsel dolg oza tba n.
A vizsg ldst a ba bilnia i szktkka l", a za z a ma su-
m r na k nevezett snpessg g el kezdi. A G enezisben is szer ep-
l Nimr d, a na g y va dsz s leszr ma zotta i Ra wlinson meg l-
la ptsa i szer int bizony os, h og y Ba bilnia er edeti, szemit-
ka t meg elz sla kit j elentik". Ug y a nis ezeket a ba bilnia i
szktka t g y a kr a n nevezik a szemita r sokba n nimr - nek, tb-
besszmba n nimr utna k, a minek a j elentse va dsz pr duc.
A ksbbi a sszr idk felir a ta i is a na mr i nvvel szkta fa j
npeket jellnek. Ezekr l r ja Ra wlinson: a na mr ika t min-
denkppen a szemita k eltti ba bilnia ia k leszr ma zotta ina k
ta r tom". A leg endsh r Nimr d, a na g y va dsz, meg szem-
ly estje a z g en a z Or ion csilla g kp, ennek a r a b neve mg
ma is El Ja bba r = Az r is, mely Nimr d mellkneve (').
Ra wlinson a kvetkezkben a ba bilnia i szktkna k a
susa ia kh oz s lta lba n Elm la kih oz fzd, h a nem is
na g y on kzeli, de mg is h a tr ozott r okonsg t s tr tneti
ka pcsola ta it vizsg lta . Tovbb, szer inte a z Ava r is. va g y Aba -
r is vr ost a la pt szkta h y kszoszok npnek a nevt viseli
a ka ukzusi Ibr ia s Albnia . Szkta fa jtj g y a r ma tost
telepesekkel kth et ssze a ny ug a t- eur pa i Ibr ia (Aba r ia ),
mely nek foly tn a ba szkokig ny l ki, va la mint a Ba lknon
jr a meg jelen Albnia neve is. Ezutn r szletezi a felttle-
[(' ) M eg jeg y ezzk, h og y a Kr . u. - i kor bl is ismer t a z
zsia i steppei lova s npek klnleg es vonza lma a pr duch oz
(leopr d), mely nek br e h a r ci ltzetk r szt kpezte. Az
ily en letmd h onfog la l ma g y a r ok pr duc br bl kszlt
ka ca g ny t viseltek. (Lsd a ka ca g ny " sza kir oda lmna k t-
tekintst Rva y 1911"- ben e cmsz a la tt. )
Az kor i s kzpkor i h a sonl letmd npeknl a pr -
duc ily en klnsen kiemelt szer ept meg ismer ve r dekes
lenne vizsg lni, h og y a ma g y a r kr nikk Nimr d (Nemr oth )
sa pr a tr tn h iva tkozsa (Kza i 1283) nem tr tnt- e in-
kbb eg y va ldi tr tnelmi ma g ot r ej t monda , mint a jelen-
leg felttelezett biblia i tvtel a la pj n.
Ra wlinson idejben mg nem ismer tk, ma a zonba n mr
tudott a z, h og y a pr ducot j elent a sszr nimr u sz a sumr -
bl tvett jvevny sz, a h ol nib szintn pr ducot j elent iDei-
mel 1934). ]
50
r . l r okonfa jna k ta r tott per zsia i szktk", a mdek tr t-
nett s mg us va llst, va la mint a szintn szkta pr tusok-
h oz va l viszony t.
Tr tneti elemzsben felny l a z Oxus s a z Ar a i vid-
kig , Ba ktr iig s a Kusn bir oda lomig , sza kon pedig a Ka u-
kzusig . Ennl sza ka bbi r szekr e vona tkoza n for dtsba n
idzzk Ra wlinsont: Nem kszlk kvetni a szktk tj t
a Ka ukzus mg tt, de elter jedsk bsg esen meg ny ilvnul
a ma i Eur pba n beszlt ny elvekben, g y a la ppba n, finnben,
sztben s a ma g y a r ba n, va la mint a z zsia i og ur ok szmos
csopor tj ba n. . . ".
Ug y a na bba n a z ela dsba n lla ptotta meg Ra wlinson,
h og y ezeknek a ba bilnia i szktkna k a npi neve a kkd"
mely kifejezst kb. a mlt szza d vg ig h a sznltk. De a z a
tny teljesen elsikka dt s elfelejtdtt, s a ma i sza kir oda lom
meg sem emlti, h og y ug y a ncsa k muta tott elsnek r , h og y
a z a kkd mellett msik g a is va n ezeknek a r g i szktkna k:
ezek a sumr ok". M a g y a r r a for dtva Ra wlinsont, ug y a nis a
kvetkezt olva sh a tjuk: Azutn, h og y a szemita tr zsek (k-
lnsen a z a r a meusok s a z a r a bok klnbz csopor tja i) h a -
ta lma meg nvekedett, a sh umir s a z a kkd, a szktk kt
na g y csopor tja (divisions) volt ismer t ma g bl Ba by lnibl".
Teh t a kett ug y a na z a tur ni np Ra wlinson elemezse sze-
r int. *
s a fntiek ismer tetse utn be kell muta tnunk meg int
Komor czy kny vnek eg y ja bb h a mistst.
KM H 5x.
Ez a h a mists meg ta llh a t Komor czy kny vnek a
120. olda ln, a h ol a zt r ja :
M a g a H. C. Ra wlinson mr 1855- ben felismer te a su-
mer ny elv r okonostsi ksr leteinek kiltsta la nsg t, Id.
Ath ena eum 1855. p. 1438: . . . ktsg es, h og y meg leh et- e l-
la pta ni br mi kzelebbi ny elvi ka pcsola tot e pr imitv ny elv
(sumer ) s a ma i idk va la mely ny elvjr sa kztt. . . ".
Kzljk a z olva sva l, h og y ily et Ra wlinson a z Ath e-
na eum 1855. vben meg jelent 1438. olda ln nem r t. Bizony -
tsknt kzljk a z 1438. olda l teljes ma g y a r for dtst, a mit
Dr . r dy M ikls kny vnek 319, 320 s 321 olda lr l vesz-
:- /k ', a h ol is a z er edeti a ng ol szveg meg ta llh a t. Aki el-
lenr izni a ka r ja for dtsunka t, a z nzze meg Dr . r dy M ik-
lsna k a kny vben kzlt er edeti a ng ol szveg t.
(For dtst lsd a z 1. sz. fg g elkben. )
51
A kvetkezkben tvesszk Dr . r dy kny vbl
LENORM ANT SZUM IR- M AG YAR AZONOSTSAI
cm a da toka t is. Ug y a nis ezt is g ondosa n elker li Komor czy
a kny vben, mer t eg y etlen eg y szer emlti meg Lenor ma ntot
a 13. olda lon, a mikor a zt r ja , h og y :
A sumer ny elv r ej tly nek szentelt klfldi sza kta nul-
mny okr a M a g y a r or szg on elsknt Hunfa lvy Pl fig y elt fel,
a z 1870- es vek elejn s F. Lenor ma nth oz r t levelben. "
Ez a z eg y etlen, a mit meg emlt. M i a zr t fog la lkozunk
r szletesen a Lenor ma nt- fle a ny a g g a l, mer t a tudomny os
kuta t csopor tunk lta l ler g ztett a zonostsi ter v a z nem
tlnk er ed, h a nem teljesen Lenor ma ntna k a tudomny os
ter vei szer int vg ezzk a z a zonostst.
Lenor ma nt ug y a nis a szumir - ma g y a r ny elv a zonostst
a z a lbbi sumir - ma g y a r ny elva zonossg i bizony t a da tok
a la pjn vg ezte el:
1.) Az lta lnos ma g nh a ng z h a r mnia meg lte.
2. ) A kpzk h a sznla ta a szr ma zk sza va kba n.
3. ) A r a g ozsnl a th z eset r a g ok j r ulna k, mely ek k-
zl sok eg szben h a sonl.
4. ) A tbbesszm s a dulis a zonos kpzse.
5. ) E ny elvekben a nemek kztt klnbsg et nem tesz-
nek.
6.) A nvszk s ig k tvei vltoza tla nok ma r a dna k.
7. ) A szemly es nvmsok a zonosa k.
8. ) A post- pozitiv ig e r a g ozs (a z utr a g okka l elltott ig e-
r a g ozs) e r okon ny elvekben a zonos elvekr e plt.
9. ) A ca usa tive ig ea la k h a sonl kpzkkel va l kpzse.
10. ) A neg a tv ig er a g ozs meg lte, mely minden ms ny elv-
csa ldbl h iny zik.
11. ) Az ig e nevek h a sznla ta ktszk h ely ett.
12. ) Az utszk h a sznla ta ott, a h ol a z r j a s smita ny el-
vek pr epozcika t a lka lma zna k.
13. ) A h a tr oz szk kpzse.
A jelenleg i ny elva zonostsi sza kmunkink sem tudna k
jobb munka r endet meg h a tr ozni, mint ez, a mit ismtlem
Lenor ma nttl tvesznk. (Dr . r dy meg nevezett kny v-
nek a 169. olda lr l. )
Teh t foly ta tjuk Fr a ncois Lenor ma nt munkssg na k is-
mer tetst klnskppen a ma g y a r ny elvvel vg zett h a son-
l
Ir tsokr a vona tkoza n, a kit a szumir - ma g y a r ny elva zonossg
leg els h ir detjnek tekintnk.
Az olva s ma jd ltni fog ja , h og y g y is va n. (Dr . r dy
171173179. old. ):
A 19. szza dba n klnbz szer zk, a z r sfelta ll, tu-
r ni npr e h r om fa jta . elnevezst h a sznlta k, g y akkdot"
h a sznlt Hincks, Ra wlinson, Sa y ce, Lenor ma nt, Ha upt, Sch r a -
der , Delitzsch ; sumr t is, a kkdot is, sokszor ktjellel sumr -
a kkdot" Hmmel, Donner , Ujfa lvy , ksbb Sa y ce, ma jd a
ma g y a r ok kzl G iesswein, Tor ma s Ha lsz; s csa k "su-
m r t" h a sznlt Opper t. Az elnevezs ma i kia la kulst Op-
per tnl mr tr g y a ltuk.
A nemzetkzi tudomny os vilg szleskr elismer se
kzepette, Lenor ma nt r endszer ez munkir a klns vla sz
jtt 1874- tl kezdden. Eg y Ha lvy nev, ma g y a r ul is tud,
Romnibl Fr a ncia or szg ba ker lt szemitolg us, eg y mst
r cikkeiben, ma jd ksbb sa j t foly ir a tba n (Revue Semi-
tique) ma ka csul tma dta 43 ven ker esztl s ta g a dta nem-
csa k a sumr - tur ni r okonsg ot, h a nem ma g na k a sumr
ny elvnek s npnek a ltezst is. Azt a ka r ta bizony ta ni;
h og y a sumr np nem ltezett, a ny elv csupn a ba bilnia i
szemita pa psg titkos ny elve, mer t mint lltotta , a Foly a m-
kzben s a z a zza l szomszdos ter leteken a tr tnelem eltti
idktl kezdve msok, mint szemita npek nem lh ettek. l-
ltsa it g r cssen vdelmezte, elmleteit j r a s jr a ta la -
ktotta , h og y a z eg y r e inkbb h a lmozd sumr r g szeti le-
letek s ny elvszeti er edmny ek ny oma szt sly t meg pr -
blja ellensly ozni. A tny ek h a lma za sem volt elg a r r a ,
h og y tudomny os tvedst beismer je s tves llspontjt
mdostsa , va g y vissza vonja . Szomor pldja ma r a d a tr -
g y ila g ossg tl s tny ektl ma g t mer even elzr elmleti
ny elvsznek.
A sumr olg usok munkj a a zonba n felta r tzta th a ta tla -
nul h a la dt elr e. 1875- ben meg j elent Lenor ma nt h a r ma dik
na g y jelentsg munkj a , a La langue primitive de la Chal-
de et les idiomes Touraniens (A kldea ia k si ny elve s
a tur ni ny elvek), a mely et a leg na g y obb tudomny os elisme-
r ssel fog a dta k a z a ng ol s nmet ny elvszeti kr k (Lenor -
ma nt 1875/a )*. E kny vben a sum r s tur ni ny elvek r o-
konsg t vdi meg Ha lvy tma dsa iva l szemben, fknt a
ma g y a r r a tma szkodva . Kny vnkben is kzlt leg lny eg e-
sebb r szeiben a h a ng ta ntl kezdve a fnvr a g ozsig ma jd-
nem teljesen a ma g y a r ny elv szer kezetr e, log ikjr a s kiej-
53
tsmdjr a tma szkodik, Riedl 1858- ba n Bcsben meg jelent
M a g y a r isch e G r a mma tik cm kny ve s ms ny elvszek
munki a la pj n.
Lenor ma nt a la possg a leg jobba n kitnik a ma g y a r h a ng -
tr tnet mly r eh a t ta nulmny ozsbl, a mely h ez ny elvem-
lkeinket, g y a Ha lotti beszdet", a M a r g it leg endt" s a
Huszita ma g y a r Biblit" is felh a sznlta . A ma g y a r h a ng z-
h a sonuls tr vny szer sg t meg lla ptotta a sum r ba n is s
r velse sor n r muta tott a szvg i ma g nh a ng zk szer epr e,
a mely a sumr h oz h a sonla n meg ta llh a t a r g i ma g y a r
ny elvben, g y pldul Zulta = Zsolt, Bor su = Ba r s, Zobolsu =
Sza bolcs. Ideg en ltr e a r g i ma g y a r tr tnelmi nevek s
ny elvemlkek elemzse eg szen meg lep s muta tj a Lenor -
ma nt plds, kvetend mdszer t.
Tovbbi kzs sumr s ma g y a r ny elvi sa j tsg knt em-
lti a nvszi s ig ei jelentssel is b r eg y szta g sza va ka t,
mint pl. fog (a mivel r g unk) s fog (a kzben ta r t) stb. Ismt
ma g y a r pldka t h oz fel a ny oma tkost kettzsr e, g y
mint ff (leg fbb, leg els), va g y klnkln, dibdh , dir ib-
da r a b, dnomdnom, stb. Az ily en kettzs szer inte jelleg ze-
tes sumr szkpzsi md, s a nna k ellenr e, h og y ez ms
ny elvcsa ldokba n is elfor dul, a sumr h ez h a sonl fejldsi
foly a ma t csa k a ma g y a r r a s r okona ir a jellemz.
Ug y a nily en r szletessg g el s a la possg g a l fog la lkozik a
g y jtnevek - sg , sg kpzjvel is, a mely a r okontott ny el-
vek kzs jellemzje. Ug y a ncsa k na g y r szletessg g el tr -
g y a lja a szer z a fnvr a g ozst, a mely nek jelleg e a zonos a
ma g y a r va l s ms r okon ny elvekvel, ezek ny elvi log ik-
j t a dva vissza . Kln fejezetet szentel a h a tr ozk (h ely ,
ok, id, stb. ) szer epnek, mely ek a h a ta lma s idtvla t elle-
nr e is na g y ofk a zonossg ot muta tna k a ma i ma g y a r ba n
s a h a jda ni sumr ba n.
. . . Lenor ma nt tovbb foly ta tta a sum r s tur ni ny el-
vek sszeh a sonltsa a la pelveinek r szletes kifejtst 1876-
ba n meg jelent munkj ba n, mely nek c me tude sur quel-
ques pa r ties des sy lla ba ir es cunifor mes" (Ta nulmny a z
kir a tos sz ta g jeg y zkek nh ny r szr l) (Lenor ma nt 1876).
Ebben eddig i er edmny eit csopor tostja s tekinti t. Ug y a n-
csa k szmba veszi tmog a tit s ellenfeleit; a zok kztt a kik
1876- ba n vele eg y etr tettek a sum r s tur ni ny elvek r okon-
sg t illeten volta k a kvetkezk:
Ra wlinson s a z eg sz a ng ol iskola , kztk Sa y ce, Op-
per t, G elzer , M . M ller , G or r esio; a z a lta jistk kzl
54
Yr j- Koskinen, Donner , La g us, Hunfa lvy , L. Ada m s
Sa y ous.
Azok a kik kiss ta r tzkodbba k:
Sch r a der , Delitzsch s P. de Cour telle
s a kik a r okonsg ot ta g a djk:
Ah lquist, Budenz s Ujfa lvy .
Lenor ma ntna k a z elbb emltett munkj bl ltj uk a zt,
h og y
a z
sa jt lltsa szer int M a g y a r or szg r l a leg na g y obb
ellensg eiknt emlti meg Budenzet s Ujfa lvy t.
* * *
Bemuta tunk mg eg y msik ideg en tudst, a ki ug y a n-
csa k flfedezte a szumir - ma g y a r a zonossg ot. Ez pedig a
fr a ncia
SAYOUS, a ma g y a r ok tr tnetnek fr a ncia sza kr tje
Lenor ma nt eg y msik munkj ba n olva sh a tjuk a fr a n-
cia EDURD SAYUS (18421898) sum r ny elvet elemz
meg jeg y zseit, mely ek a Pr izsi Ny elvszeti Tr sa sg (Soci-
t de Ling uistique de Pa r is) eltti ela dsba n h a ng zotta k
el. M ivel a z ela ds nem j elent meg ny omta tsba n, a nna k su-
mr vona tkozs r szeit Sa y ous neve a la tt, Lenor ma nt (1873)*
sa jt kny vbe, a z tudes Acca diennes I. ktetbe (3. r sz
133135. old. ) fog la lta . Ela dsba n Sa y ous ig en h ozzr t-
n s h ossza sa n, a z tudes mr meg j elent r szleteir e uta lva
tbb oly a n meg fig y elst kzlte, mely ek Lenor ma nt sumr -
ur a ' i ny elvsszeh a sonltsa ina k tovbbi meg er stsr e szol-
g lta k.
g y r muta tott, h og y a sum r mu, me (ma g y a r ul: n, mi)
szemly es nvms m betj e a ma g y a r ba n is g y a kr a n meg je-
lenik r a g knt, eny m r telemmel, va g y h og y a tbbes szm
titeket- ben a ti s te kettzse sum r jelleg . A sum r 3. sze-
mly n betje pedig a z n szcskba n ltszik meg jelenni.
M int meg jeg y zi: a zt leh et monda ni, h og y a nvmsok kzti
h a sonlsg vita th a ta tla n". Ezenkvl h a sznosa k volta k a
szmnevekr e s a ta g a d ig kr e va la mint a mveltet ig kr e
vona tkoz meg jeg y zsei, a h ol szintn tovbbi ma g y a r meg -
felelket h ozott fel. Vg l a szkincs Opper t lta l bemuta tott
eg y ezseit teljesen meg g y zeknek" tlte meg .
Lenor ma nt j kor sza kot ny it tudes Acca diennes- bl
ezt a Sa y oust idz r vid r szletet muta tj uk be, s ez r szben
55
J
w
a zt clt is szolg lja , h og y e Lenor ma nt kzr sva l kszlt
klnleg es kny v kt olda lt meg r ktsk.
Edur d Sa y ous klnben a 19. szza d leg j elentsebb
ny ug a t- eur pa i ma g y a r sza kr tje volt, a kinek M a g y a r or szg -
g a l, a ma g y a r ir oda lomma l s tr tnelemmel fog la lkoz kny -
vei s ta nulmny a i jelentek meg . Tbbszr h ossza bb idt tl-
ttt M a g y a r or szg on, 1869- ben s a 70- es vek els felben
ng y szer , ma jd 1896- ba n tdszr j r t M a g y a r or szg on. M un-
kssg a elismer seknt ta g ja volt a z ir oda lmi Kisfa ludy Tr -
sa sg na k s 1875 ta a M a g y a r Tudomny os Aka dmina k.
(Dr . r dy tl tvve, a 185187. olda lr l. )
* * *
Kzljk ug y a ncsa k Dr . r dy g y jtsbl (197- 199. old. l
A nmet RUG E, a svjci- nmet G ELZER elismer st is.
Ig en r dekes ela dsba n fog la lkozott a sumr ok npta -
ni h ova ta r tozsva l s mitolg ia i ka pcsola ta iva l SOPHUS
RUG E (18311903), a dr esda i poly tech nikum fldr a jzi s
eth nolg ia i ta nszknek ta nr a . A ny omta tsba n is meg je-
lent ela ds cme Die Tur a nier in Ch a lde (die Akka dier )"
(Rug e 1876). A sumr ok h ova ta r tozsna k eldntst
:
,a np-
tudomny leg vonzbb ta lny "- knt jellemezte. Ny elvszeti
tr en, a sumr t tur ni ny elvnek, a szibr ia i ur a l- a lta ji npek
r okonna k tekintette. M itolg ia i elemzsben r muta tott,
h og y a z eg sz a sszr monda kr tur ni er edet, emltve, h og y
a vzzn- monda h se sumr istensg . Beszlt a va llsi h iedel-
mek s a csilla g sza ti ismer etek ka pcsola tr l is, ma jd vissza -
uta stotta a sumr sg ltt ta g a dni pr bl er fesztseket.
A sumr np szmos kultur lis v vmny na k ismer etr jen
ela dsna k f konklzija knt lla ptotta meg , h og y a z a k-
kdokka l (sumir okka l) most ime a tur nia k kztt is eg y el-
sr a ng kultr np tnt fel".
A kvetkezkben HE1NRICH G ELZER (18471906) Le-
nor ma nt munkssg t elemz cikkt ismer tetj k, mely r -
viddel Ha lvy tma dsa s Lenor ma nt (1875/a )* viszontv-
la sza utn jelent meg . G elzer svjci- nmet tr tnsz s ny el-
vsz, Bzelben s a Jna - i eg y etemen ta ntott. Tbb kny ve
jelent meg . A Da s Ausla nd"- ba n meg j elent cikkben G elzer
(1875)* sszefog la lja a vitt r muta tva , h og y Ha lvy md-
szer e nem felel meg a tudomny os kvetelmny eknek. Csa k
msodkzbeni munkk a la pj n dolg ozik, nem er edetiekbl.
56
ssze is tveszt sza va ka t, s elemi log ika i h ibka t vt r ve-
lsben.
Azt, h og y a z kr s meg a lkotja nem volt smi np, a z
a sszr ny elvpoly fonia ja mellett a z is muta tj a , h og y a z a sszr
kr sbl h iny za na k a jelleg zetesen smi h a ng ok jelei, me-
ly ek pldul a fncia ia kba n jl meg va nna k. Szer inte mg a
la ikus is lth a tja , h og y a sumr fnv s ig er a g ozs a la kja i
oly a nok, mint a z a g g lutinl tur ni ny elvek. M ivel a z si
sumr s a moder n tur ni ny elvek kzt na g y a z idtvolsg ,
dicsr i Lenor ma ntot, h og y a ma i ny elvek leg r g ibb ny elvem-
lkeit h a sznlja a z sszeh a sonltsr a . Azt is h ely esli, h og y
Lcnor ma nt a zoka t a ny elveket is bevonja sszeh a sonltsi
munkjba , a mely ek h ely k s tr tnelmk kvetkeztben
K'deva l r okoni ka pcsola tba n volta k, g y mint a md s a
susa i ny elv. Plda kppen tbb sza vuka t ssze is h a sonltja ,
mely ek mint a g y jtemny es r szben lth a tk ig en ta -
lla k. Szer inte Lenor ma nt bebizony totta a sumr ny elv l
voltt s a zt, h og y ,,a mddel s susa iva l eg y tt a z a g g lutin-
l ny elvek csopor tjna k eg y kln g t kpezte".
* * *
Az szt" Dr . HERM ANN OROSZUL BIZONYT
De h og y ms nemzetisg r e is h iva tkozzunk, ne csa k
fr a ncir a s nfmetr e. kzlnk eg y munkt, a mi a z 1896- ba n
:;z or osz r g szek X. kong r esszusn h a ng zott el Rig ba n eg y
ela ds, mely nek cme: ,. A sumir ny elvr l s a nna k ug or - a l-
tji nve' vekkel va l r okonsg r l". (tvve Dr . r dy 211
13. old.)
A szzad vgn, 1896-ban, egy igen jelents h ely en, a z
Or osz Rg szek X. Kong r esszusn, Rig ba n h a ng zott el eg y
ela ds ,. 0 sumir skom ja zike i eg o otnosenii k ug r o- a lta js-
kim j a zika m" (A sumir ny elvr l is a nna k ug r o- a lta ji ny el-
vekkel va l r okonsg r l) cmen. Az ela d a z szt Dr . K. A.
HERM ANN (18511909) (nh o! csa k A. Her ma nnknt je-
llve, teljes neve Ka r i Aug ust H. ), a ki a z or osz fennh a tsg
a la tt ll sztor szg i Dor pa t, ma i nevn Ta r tu eg y etemnek
ny elvsze. A kong r esszuson eg y msik ela dsba n r g i szt
l'ikmevekkel fog la lkozott.
Her ma nn doktor tust 1880- ba n szer zett a lipcsei eg y e-
lmn ny elvszetbl, a h ol Delitzsch is ta ntott, ma jd 1889-
'l a docpa ti eg y etemen a z szt ny elv ta nr a lett. Kiemelked
c nvelv r endszer ezsvel ka pcso' a tos munkia s npzenei
57
g y jtse, r ta a z els tfog szt ny elvta nt. Pontos mve
mg a z Eesti kir ja nduse a ja lool (szt ir oda lomtr tnet) 1898-
bl.
Az or osz ny elven ta r tott sumr - ur a l- a lta ji ela dst,
mely nek nh ny r szlett s konklzijt er edetiben is k-
zljk, Her ma nn (1896)* tr tneti vissza pilla ntssa l kezdte,
emltve a zt a kultur lis s mitolg ia i r ksg et, a mit a z a sz-
szr ok a sumr oktl ka pta k. M a jd a sumr - ur a l- a !ta jv r okon-
sg ttelnek na g y nev kpviselit, va la mint nh ny ellenz-
j t vette szmba .
Ezutn tr t t a ny elvszeti r velsr e. M int mondja ,
ny elvek r okonsg na k bizony tsh oz ng y ter leten szk-
sg es a tr vny szer sg ek s a zonossg ok bemuta tsa .
1.) Ha ng ta ni tr en meg lla ptotta , h og y a sum r s ur a l-
a lta ji ny elvekben eg y a r nt elg g r itkk a z sszetett mssa l-
h a ng zk, mint pl. a szlv ny elvekben oly g y a kr a n elfor du-
l scs, cs, stb. h a ng ok. A ma g nh a ng zk ter n, a h a ng zh a r -
mnia tr vny e a z, a mely a sum r r a s ur a l- a lta jikr a ug y a n-
g y jellemz, s kny szer t er vel ta nstj a kztk a r okon-
sg ot.
2. ) Etimolg ia i tr en, a nemek meg klnbztetsnek
h iny a eg y msik f h a sonlsg a sumr s ur a l- a lta ji ny el-
vek kztt, mely ellenttben ll a z indoeur pa i s szemita
ny elvek g y a kor la tva l.
3. ) A szkincs eg y ezseit, g y vli, mg nem elg g ku-
ta ttk, r szben a sumr szkincs h iny os ismer ete mia tt, br
a mr ismer t sztr i a ny a g is bsg esen bizony t. Itt tbb
mint h r om olda lon ker esztl elemezte a sum r s fleg finn-
ug or , kztk ma g y a r s szt szmeg felelseket, vizsg lva a
fnevet, mellknevet, szemly es nvmsoka t, bir tokr a g ot,
szmneveket, ez utbbia ka t klnsen h a sonla kna k ta ll-
ta , s a z ig ket.
4. ) A sumr monda t szer kezete, a menny ir e a z mr ismer t,
Her ma nn szer int szintn bizony tja a z ur a l- a lta ji ny elvekkel
va l r okonsg ot.
Vg kvetkeztetst or oszbl for dtva g y a dh a tj uk visz-
sza : M indezek a sum r s a z ur a l- a lta ji ny elvek kzti r o-
konsg ma g y a r zsr a bemuta tott pldk utn, a r r a a vle-
mny r e j utotta m, h og y a sum r ny elv r okona a z ur a l- a lta ji
ny elveknek, s a sum r np er edetben kzel ll a mong ol-
finn npcsa ldh oz. E r okonsg sokka l tbb bizony tkh oz
fog unk j utni, a mikor a z kir a tos ir oda lom a la posa bba n fel
lesz kuta tva . De a mit eddig mr tudunk, a z eleg end pozi-
58
nv vlemny for mlsh oz e r okonsg ot illeten. Az h og y
eg y ny elv teljes tr vny ei meg eg y eznek ms ny elvek a zonos
tr vny eivel, nem leh et vletlen. Az ur a l- a lta ji ny elveknek,
de klnsen a finnug or ny elveknek a na g y a pja , va g y leg a -
ibb is idsebb testvr e a sum r ny elv. "
g y mula ttuk be teh t a z olva sna k a zoka t a klfldi
sza kvlemny eket, a mely ek a szumir - ma g y a r ny elva zonossg
kuta tsa iba n a leg els tevkeny sg ek s a leg els tudomny os
munkk volta k. Csa k nh ny a t kzltnk. Hiny zik mg na -
fcg y on sok. Hiny zik mg Opper t, h iny zik Sa y ce, de nem
a ka r juk ezekkel meg tlteni a kny vet. Akit r dekelnek ezek
a z a da tok, a jnljuk, h og y r endeljk meg Dr . r dy M ikls
kny vt s ebben mindent meg ta llna k (").
Itt csa k a zt a ka r j uk leszg ezni, h og y a zt a munkt, a mit
most mi csinlunk s a mir t a Komor czy a k r szr l a ,. dli-
ba bos ny elvszkedk" szpt jelzt ka pj uk meg , komoly ny el-
vszek mr 100 ven t nemzetkzi vilg - kong r esszusokon
ig a zoltk. Hog y ez ma nincs a vilg on a kztuda tba vve s
h og y ez ellen a beig a zolt ttel ellen a semitolg usok lla nd-
a n fel tudna k lpni, ez kizr la g a nna k ksznh et, h og y
a ma g y a r or szg i h iva ta los tudomny os kr k r szr l
semminem csa tla kozs eh h ez a klfldi tudomny os munk-
h oz nemtr tnt, h a nemppen ellenkezleg . A buda pesti M a -
g y a r Tudomny os Aka dmia volt a kiindulsi kzpontja min-
den szumir - ma g y a r a zonossg ot bizony t tudomny os mun-
ka ellenzsnek. Az ideg enek mr csa k a zr t is csodlkozta k
ezen, mer t a mikor k ezt bizony tjk a szumir - ma g y a r a zo-
nossg ot , a kkor a ma g y a r ok a h ely ett, h og y r lnnek s
foly ta tnk a bizony tkok g y jtst, oly br utlisa n for dul-
k ellenk, mint most ug y a nezt velnk teszik.

Ily et mg a vilg nem ltott. Ez a zt muta tj a , h og y M a -
g y a r or szg on 1526 ta a z ur a lkod h a ta lom nem ma g y a r ,
h a nem a ma g y a r sg ellensg e. s, a mit a Ha bsbur g ok nem
kvettek el s nem tudta k elkvetni, a zt most foly ta tja a z a
. . tudomny ossg ", a mit a ma i h a la d ma r xista szellem meg -
eng ed, va g y ta ln tmog a t?
M eg lla pth a tjuk a zt, h og y a h ely zet semmit nem vlto-
'iiii. Vlemny a dsunkr a leg jobb lesz, h a ide ikta tj uk (Dr .
i'r dv M ik's emltett kny vnek 211, olda lr l) a kvetke-
. . kct:
5.0
Br G oldzich er sumir olg iva l nem fog la lkozott, teh t
vlemny e nem tudomny os elemzs, h a nem csa k szemly es
szimptia kvetkezmny e a sumir olog ia t va lj ba n teljesen
elma r a szta l beszmolja volt a z els a lka lom a r r a , h og y a
M a g y a r Tudomny os Aka dmia ezzel a kr dssel h iva ta los
lsn fog la lkozzk. S mint a h og y eg y kor tr sa Na g y G za
eg y etemi ta nr meg lla ptotta , h og y ez a Ha lvy t dicst
na g y h a ts jelents a zt er edmny ezte, h og y M a g y a r or szg on
biz. ny osfok btor sg " kellett a h h oz, h og y va la ki a sumir
ny elvr e h iva tkozzk.
M a a jelen kor unk G oldzich er Ig nca Komoiczy G z-
ba n tma dt fel j r a . Ez ug y a na zokka l a z eszkzkkel dolg oz-
va , szintn a smita ny elvszetben s a smita r dekkr ben
fejtve ki minden tevkeny sg et ppen g y mint G oldzi-
ch er Ig nc (a z a kkor i r a bbikpz intzet ta nr a ). M a Ko-
mor czy kny ve a ka r j a elr ni a zt a z er edmny t, a mit a tu-
domny os kr kben a mlt szza dba n G oldzich er Ig ncna k a
j e. entse r t e. s ebben a ma g y a r or szg i jelenleg i tudom-
ny os h iva ta los ir ny ts ppen g y tmog a tj a Komor czy G -
zt, mint a h og y a Ha bsbur g ur a lom tmog a tta a mlt sz-
za dba n G oldzich er Ig ncot. Teh t ma is elmondh a tj uk a zt
Na g y G zva l eg y tt h og y
a ma i M a g y a r or szg on bizony os btor sg kell a h h oz,
h og y va la ki a sumir ny elvr e h iva tkozzk".
A , cscda sza r va st" z kt testvr
(Hitita dombor m. . . a Louvr eba n)
60
V.
AKIKET M G SEM LEHET LETAG ADNI. . .
Amily en na g y vona la n" sklik t kny vben Komor -
czy a nem ma g y a r sza ktudsok szumir - ma g y a r a zonostsi bi-
zony tka in, ug y a noly a n ler tkelssel, g ny osa n s tiszte-
letlenl kezel minden ma g y a r sza kember t, eg y etemi ta nr t
s a zoka t a tbbszr s doktor tussa l r endelkez szelle-
mi na g y ja inka t, a kik btor sg ot vettek ma g ukna k" a h h oz,
h og y a szumir - ma g y a r ny elva zonostssa l sza kma ila g fog la l-
kozza na k.
Az olva s, a ki ta ln kell fevilg osts h iny ba n
h ic'. t a d Komor cczy na k, a bbl a ter mszetes felttelezsbl
indul ki, h og y a kny vet, a mit olva s a zt eg y ma g y a r em-
ber r ta .
Itt va n a z olva s na g y tvedse, mer t Komor czy csa k
ma g y a r ul beszl, de lelkivilg na k for mja , va la mint szel-
lemi s a ny a g i r dekkr e teljesen smita belltdsa , ezt a
kny vet a smita felsbbr endsg h ir detsnek szolg la tba n
ir ta s mdszer e h ely telen, mer t sr ti s bntj a a ma g y a r n-
tuda tot.
Ug y a nis a smitk szellemi r tkeinek dicstsh ez tel-
jesen felesleg es g va lznij ler tkelni s leta g a dni a ma g y a r
szellemi na g y sg ok kitn er edmny eit. A smitk szellemi
na g y sg a a bba n mr meg ny ilvnult, h og y a z h a g y omny a i-
ka t ta r ta lma z Tor a h - t s a Pr ftk kny veit siker lt a ke-
r esztny sg Biblij ba n a ker esztny npek lta l va llsos
keg y elettel imda tni. Ennl na g y obb szellemi er edmny t mr
a lig h a fog na k elr ni a jvben. g y felesleg es a z dicsr sk
r dekben a ma g y a r szellemi kivlsg ok munkit ler tkel-
ni, mikppen a zt Komor czy teszi.
g y a zon kifejezseit, mely ekkel pl. eg y ik leg kivlbb
tudsunka t G iessweint szembelltva a kifejezetten
ma g y a r ellenes politika i (s nem tudomny os) a la pon ll
r a bbikpz intzeti ta r r r a l, G oldzih er Ig ncca l ler t-
keli, szintn nem leh et msna k, mint politika i r dekbl fa ka -
d vlemny nek minsteni. Az r tkek leta g a dsa , a va 'sg
meg mstsa ug y a nis semmikppen nem nevezh et tudo-
mny na k.
61
g y ismetelten ide kell ikta tnunk a ma r ismer etes fel-
ni va st:
KM H 6 x.
Kny vnek 14. olda ln g y r :
Az g y nevezett sumer kr dst, a sumer ny elv lte kr li
vitka t nlunk elszr G IESSWEIN Sndor ismer tette (1887-
88). " (Teh t er r l a nemzetkzileg na g y r a becslt kitn ma -
g y a r tudsr l semmi elismer s, semmi ismer tets tbb r va
nincs. )
Ellenben a zonna l szembe va n lltva (a Komor czy lta l
szolg lt smita politika i ir ny za t szer int) kor na k a ^zza l a se-
mitolg usva l, a ki a ma g y a r sg tr tnelmi ig a zsg r a k h ir -
detst ma mr kztudomsa n meg a ka dly ozta . . . s
ez a ma g y a r ellenes smita politikus g y va n a szintn s-
mita politika i r dekeket szolg l Komor czy kny vben meg -
emltve. . . foly ta tla g osa n a fenti idzet utn r va :
Nem sokka l ksbb a z izlm na g y tudsa . (????"> a kr -
djelek B. J. F. - tl va lk) a kivl G oldzih er Ig nc is h r t a dott
a sumer ny elv kr l foly h eves sszecsa psokr l. . . Jeg y ez-
zk meg a zonba n, h og y G oldzih er mr a z elbb emltett ta -
nulmny ba n is, teh t 1877- ben, mint . h ova tovbb ta r th a ta t-
la n elnevezsr l' beszlt a . tur ni' ny elvcsa ldr l. "
A KM H itt a bba n muta tkozik, h og y :
1.) a zt lltja , h og y G IESSWEIN a vitka t" ismer tet-
te. . . s ez nem ig a z, mer t ez a kivl ny elvsz csa k ny elvszet-
tel fog la lkozott s ny elva zonossg oka t muta tott ki na g y szer
kny veiben, mely ekbl ide ikta tj uk a szksg es s meg g y z
bizony tkoka t. E munkknl ig en fo'itos a meg j elentett' .
ve, 1887 s 1890. Ug y a nis Komr czy g v lltja be ezek'
minth a eg y beesnnek G oldzih er a zon jelentsvel, mely et
M a g y a r Tudomny os Aka dmih oz ter jesztett s melly el ;i 4w.
olda lon fog la lkoztunk. Ug y a nis a z idr endi a da tok muta tj'l";
Komor czy a zon szndkt, melly el
2. ) g y ta llja a G iesswein- i ismer tetseket", minth a
a zok is ma g tl r th etden ma g ukba fog la lnk a G old
zih er es smita " ellenkezst a szumir np s ny elv tr n
minstsvel ka pcsola tba n.
Nzzk meg teh t eg y tt, mikppen vlekedett
G2
G IESSWEIN SNDOR A SZUM IR- M AG YAR NYELV-
AZONOSSG RL
Dr . r dy M ikls emltett kny vnek 237. s 239. olda la ir l
vesszk t a z a lbbi idzetet:
G iesswein Sndor : M IZRAIM s ASSUR TANSG A.
(M izr a im = Eg y iptom) volt a ma g y a r ir oda lomba n a z els
kny v- ter jedelm munka , a mely a z eg y iptolg ia s a sszr ol-
g ia er edmny einek a szentr sh oz va l viszony t fejteg ette.
G iesswein (18871* kny vnek a sumir s ma g y a r ny elv-
r okonsg r l szl r szben, a Ka ldea sla ki lta l beszlt
ny elvet h a tr ozotta n a tur ni illetve ur a l- a lta ji ny elvcsa ld-
_ ba ta r tozna k tekintette. A r okonsg kimuta tsr a , a z em-
P ber ta ni r vek r intse mellett, a la pos ny elvta ni sszeh a son-
ltst vg zett. Pldkka l r velt a kvetkezkppen:
1. M indkt ny elv a g g lutinla n r a g oz, ellenttben a t-
ve', h a j' t indoeur pa i s smi ny elvekkel.
2. A viszony r a g ok s kpzk a sum r ba n ug y a ng y , mint
a z ur a l- a lta ji ny elvekben elkopott fnevek. M indezeket a
ny elveket jellemzi a r a g s a szt kzti ma g nh a ng z h a r -
mnia .
3. Rokon vonsa a sumr s a z ur a l- a lta ji ny elveknek,
h og y eg y szer r a g okka l ki tudj a fejezni a nvsz oly a n vi-
szony a it, a mikor a z indoeur pa i s smi ny elvek kln ell-
j r szka t a lka lma zna k, pl. a da - r a = a ty - oa k; to th e fa th er .
4. Kzs jellemzje. e ny elveknek a bir tokr a g h a sznla ta ,
mely ekh ez tovbbi viszony r a g ok illeszth etk, g y pl. a su-
mir a da - na - r a ug y a ng y va n kpezve, mint a z a zonos jelen-
ts ma g y a r a ty - j- na k. Ug y a nez a ng olul: to h is fa th er .
5. Vilg osa n levezeth et tbb ma g y a r s sum r bir tok-
r a g kzeli h a sonlsg a , tovbb a bir tokr a g ok s fleg a ma -
g y a r tr g y a s ig er a g ozs tbb szemly r a g j na k a . - sumr sze-
r iuly es nvmsokka l va l szembetn eg y ezse. Pldul a z
^ftr lsn szemly a sumr ba n mu
:
n. Ug y a na kkor a da - inu a -
ly - m; dug a - mu = beszle- m, beszle- k, stb. , a za z a sumr el-
s szemly m betje a ma g y a r ba n is ug y a ng y bele va n pl-
ve a r a g ba . Va g y a msodik szemly ben a sum r zu = te;
uila - zti a ty - d; dug a - zu = beszlsz, beszle- d, stb.
fi. A ny elvta ni h a sonlsg okh oz j r ul mg a szkincs b-
eijes eg y ezse, mely G iesswein szer int ktsg telenn teszi,
h og y
; l
sumr s a ma i ur a l- a lta ji ny elvek a zonos ny elvcsa -
!. ll);i ta r tozna k.
63
Itt kvnjuk meg jeg y ezni h og y *
s u
s s z e m
l
y r a g
j
a i
msok s fkpp a ma g y a t a r g y a ^ g eg
kzti h a sonlsg ^ 2 J a sumr szemly es nvm-
r evtele. A ma g y a r bir tokr a g oKês
f a r a m u t a l o l l
sok a zonos voltr a k - ^ ^ g S K t o szleskr s inten-
A kvetkez vtizedben G essw ^
e l a d a s s a l
z v
ny elvszeti m u n l ^ ^ ; , . ny elvszet f pr obi-
Kvetkez kny ve ,,Az ossje ^ . ^ kesobb Fr e,
mi" (G iesswein 1890), a meiy u (G iesswein 1892).
Sgban ^t^^^^s^^^
Benne na g y
f e l k
=
s
" S f ^ a l kia la kulsna k va loszinus,-
ezek eg y etlen osi ny eivooi
v
" ...
ma e y a r
or s za g i es \w'
S A munka - S W ^ ^ S T S ^ t o t - k vele.
ny ug a t- eur pa i \
u d
u
ma
"
y
f
sum
f
r nv
elvvel ka pcsola tos meg
i nt olva sh a tjuk benne a
s u m
. ny ^
l v c s a
i
a d l a r g y a
-
Ua ptsa it:
A
V ' ^ nnJ ol ttok- ta tr , sza mojd es finn-
lsnl a ma ndzsu mong ~- ^
l a l s
U n r ja , h og y ide
ug or csopor tok ta bla za tos ssze og a
&
^^ ,
k
-
r a
_
sor olh a t va lsznleg mint h a tod J ^ ^ ^
t
tos ny elvek kozul a ^ a k k a d ^ ^
A o l d a l o n
^
mdia i ny elvek <G iesswe
s r a u t a
lva , es
jeg y zetben pedig a tor ok ta tr g s ig er a g ozsi
eg y - eg y Wr tokr a g os g ^ g , ^ * , h og y pp ily
pldt (va r om, na p- om) tein
i g
je".
fer mszet vo^ a z a kka d- sumer ny e ^^ ^
Lth a tjuk teh t h og y a na g y ,
{ t u d o ma
ny , . s
ta nr t, a kinek M ^ ^ ^ ^ l S sor ba n intzi el. A,t
foly ir a t is f o g l a l k " &%
y
a k i v
el a sajt munkss,,
a smita politikus trsat zom* ,
s e m i t a
supremaeu.
s jelen knyve is azonos c e i t â s . nevezi s kivl" el-
hirdetst) szolgl nagy tudsnak m* ^ ^ . ^ ^
g
zvel dszti, a nna k ellener e 'nogY
k r k b e
v o l t i s m
, , ,
munkssg a csa k a ^ . g y ^ ^ I n v o s emlts - r vona tta ,
s semmifle nemzetkzi t u d o ma n v o ^ ^
G o l & M w t
zla g - seh ol nem ^ ^ a n u l na g y r deme": g y llte o l-
^ . # ^ f K 5 U a Komor cy ,,,
lmka t. . . es ez _ eieg
szellem h ttr " ot ^
c s o
} ^ .
v a U a 3
os ir oda lmi t.-i
(G oldzih er a ma g y a r or sza g ZSIOOK
e n t u d l l
.
mkeinek szer zi kztt ^
e
a z
n tny
mnyos" mkdsl a ^tur a m
u G o / a ( >
5S?i SSS! ^
a Magyar Tudom,nv
"
Akadmia eltt. )
r-
M ost a r r a kr em a z olva st, nzzk meg eg y tt ismt,
h og y mikppen a ka r ja meg semmisteni Komor oczy str t-
nelmnknek a zoka t a na g y szer bizony tka it, mely eket g y
neveznk:
TORM A ZSFIA SZUM IR- M AG YAR AZONOSTSAI
Itt elr e kell bocsta nunk a zt, h og y ezeket a z er edm-
^fc\ i kel ma r mind
^^ kisa jttottk a z olh ok a sa jt szumir - olh szr ma zsuk
h izony a ka iktnt, c: nek ellenr e a zonba n Komor oczy ela -
vultna k" minsti Tor ma Zsfia er edmny eit (55. old. ) s a zo-
ka t is a Komor oczy fle tmeg - sr ba " h a jtja doblni, a kik
Tor ma Zsfia kuta tsa it a la pul vve fog la lkozta k a s- zumir -
mg y a r vona tkozsokka l.
Komor oczy tula jdonkppen itt muta tj a ki a fog a feh r -
je*. ", mer t tudomny os ismer tetsekben leh etetlen oly min-
sth etetlen kitteleknek a z a lka lma zsa , a mily enekkel a
szer ny vlemny nk szer int na g y szer felkszltsg
S/. CS ISTVNT illeti. Ug y a nis a Komor oczy lta l h a sznlt
kifejezsek nem a tudomny os ny elvezet" ta r tozka i, (eh h ez
h a sonlka t a Rkosi r ezsim lta l a z u. n. h or th y sta tisztek"
ellen h ozott h a llos tletekben lttunk csa k. ) Komor oczy g y
r SZCS ISTVN munkjna k lta la tudomny osna k"
vlt miita tsba n:
Szcs va kmer kr itiktla nsg a odig mer szkedett, h og y
h ozzszljon a sumer szfejtsi kr dsekh ez. . . " (5253. old. )
Teh t Komor oczy szer int va kmer sg " kell a h h oz, h og y
^ va l a k i la i' a kvl M a g y a r or szg on, mer j en a szumir -
J ^na g y a r vona tkozsokka l fog la lkozni. Ezek utn teljesen r t-
h et, h og y smita filozfijna k eg y ni meg ny ila tkozs-
ba n" szinte szemly es sr tsnek veszi a zt, h og y ez a va k-
mer " SZCS mg ennek a msik kellemetlen tur ni",
Huszka Jzsefnek eg y kor i fa nta sztikus tl etei t" . . . illetve
. Tor ma Zsfia felfog st". (55. olda l. )
kvetni mer i a szkely ka pu er edetr l r t ta nulmny -
ba n. Itt ny lta n meg mondja Komor oczy , h og y sem a
Szkely ka pur l, sem a r ovsr sr l beszlni nem illik s
nem a jnla tos s a szumir ok er dly i kontinuitsa ", va g y is a
: zekely ek szr na volta szer inte tele va n mula tsg os tve-
dsekkel". (5657. old. )
cn
Itt kitr nk a r r a , h og y ez a tveds" va lba n fennll
de a z eg y etlen, a ki tved" a z Komor czy . Kny vnek 57.
olda ln ug y a nis emlti a zt, h og y :
a ka ldeus pa pok mg a szza dfor dul tj n is foly ta tjk
a tr t pr opa g a ndt Er dly ben". . .
Teh t ezeknek a ka ldeus pa pokna k ltezst ma g a sem
ta g a dja , h a nem meg er sti a kvetkezkppen: (ug y a nott)
A csiki . ka ldeusok' a zonba n nem Dl- M ezopotmia i. e.
1. vezr edi la kossg na k, de nem is a h ellnizmus s r ma i
kor ug y a ncsa k kldeus"- knt ismer t csilla g jsa ina k utda i,
h a nem eg sz eg y szer en a szir ker esztny sg eg y ik g h oz,
a keleti (nesztor inus) eg y h zh oz ta r toz pa pok. . . eg y h zuk
a Sza sza nida bir oda lom mezopotmia i pspksg r l nevezte
ma g t ka idna k (ch a lda eus) mr r g i idk ta . "
Ez a kis tveds" Komor czy r szr l eg y h a ta lma s
bizony tka a M AG YAR EG YHZ ltezsnek.
Ug y a nis a szkely ek ezt a ka ldeus va llst" M AG YAR
VALLSNAK neveztk. Ennek a M AG YAR VALLSNAK
ta r ta lma va lba n a biznci ,,nesztor inus"- na k nevetett h it
foly ta tsa s ez a ma g y a r za ta a nna k, h og y a Ha bsbur g n-
met- r ma i ur a lom Er dly ben is ldzte ezeket a z inkvizci
eszkzeivel s a leg fbb ldzk, a r ma i- ka tolikus pa pokka l,
jezsuitkka l eg y tt mkd pr a voszlvok volta k. Az ldzs
nem a felfor g a t tevkeny sg " mia tt tr tnt (mint Komor
czy r ja ), h a nem a zr t, mer t
ezeknek a csiki s szkely mg us- kldeus pa pokna k a
M AG YAR VALLSA sem ismer t el semmifle juda i befo-
ly st s csa k a z Eva ng liumot h ir dette minden szvetsg i-
h ber s j uda i vona tkozs nlkl. . . ppeng y , mint a biznci
nesztor inizmus is eg y kor on. "
(Ennek a va llsna k ltezst meg er sti eg y ik mellettem
l munka tr sa m, a ki a z els vilg h bor eltti idkben Be-
r esztelke nev kzsg ben (Szszr g en mellett) tlttt g y e-
r ekkor i veibl emlkezik elemi iskola i ta n tj r a , a ki ezt a
M a g y a r Va llst ta ntotta a z iskolba n. )
Ksznjk Komor czy na k ezt a bizony tkot, a miben
eg y etlen tvedse csa k a z, a mint r ja , h og y ez a M AG YAR
EG YHZ a Sza sza nida bir oda lom mezopotmia i pspks-
g r l nevezte ma g t ka idna k" (57. old. )
Itt tved, mer t ez a mezopotmia i pspksg a PRTOS
BIRODALOM BAN a la kult s ez PTER APOSTOL BABI-
LONI G YLEKEZETE, (lsd Pter I. Levele 5, 13. ). A Pr -
6
fos Bir oda lom h a g y a tkt tvev per zsa sza sza nidk a ba bi-
loni zsidk seg tsg vel s a r ma i j uda i- ker esztny zsidk
tmog a tsva l leg etik e pspksg h ez ta r toz 300 ktemp-
lomot. mikppen a r r l Huber Lipt beszmol (
7
), de M a ni
meg g y ilkolsa utn fellp M AZDEK, a pr tos- h un- a va r - na k
nevezett npek tr zsszvetsg ! npkzssg vel tmenti a
cski ,,kldeusokig " e M a g y a r Va llst, mely nek a Pr tos Bi-
r oda lomba n is, a Sza sza nidk a la tt is s a ztn a szkely ek
k"i/( is a va llsi ny elve a z volt, a mit ma szumir - ma g y a r na k
a zonostunk.
A szkely sg teh t a zr t vszelt t minden ba jt, mer t a
nemzeti ntuda tt fennta r t nemzeti va llsa volt a M AG YAR
LLASBAN.
Es ez a M AG YAR EG YHZ mely sokszor meg sem
vnli szer vezve ta r totta eg y be a Szkely Nemzetsg et.
ft;y vezet minket a va llsblcseleti kir tkels is ug y a n-
oda , a h ov TORM A ZSFIA j utott a r g szeten ker esztl.
M ivel Komor czy . ,ela vultna k" minsti er edmny eit
tljen a z olva s. Ide ikta tjuk a r la szl ismer tetst. (t-
vesszk s idzzk Dr . r dy emltett kny vnek 245261. ol-
da la ir l):
Apja meg r ta Szolnok- Doboka vr meg y e ezer ves tr -
u nclt, bty ja pedig Er dly r ma i kor i h a g y a tkna k ssa
mellett, elvlh etetlen r demeket szer zett Aquincum r omja i-
na k feltr sva l s a z a quincumi mzeum ltestsvel. Ne-
w! r mzeum fa ln emlktbla r kti meg . Tor ma Kr oly
fia ta l kor ba n r szt vett Bem ser eg ben a sza ba dsg h a r cba n,
utna eg y ideig vissza vonult csa ldi bir tokukr a , ma jd poli-
tika i s eg y etemi ta nr i ply n tevkeny kedett. Ha tva na dik
> vHicz kzeledvn ny ug a lomba vonult s Rmba n telepe-
^k le a h ol r ma i ta nulmny a ina k lt.
^^ Zsfia , a mint er r l meg emlkezik, ma g a is a pja s bty -
l.i ny omdoka it kvette volna a r ma i r g szeti ter n, a zon-
ba n idkzben 1870 tj n a Huny a d- meg y ei Szszvr osba
knlto/tek. Ezutn kezdi siker es nll sa tsa it. M int ma g a
I
l
,
"s*j'g y zi, 1875- ben Rmer Flr is sztnzsr e kezdett k-
ki. r s/nki leletek utn kuta tni (Tor ma 1897:131). Ha ma r osa n,
' i M a r os- menti Tor doson bukka nt Zsffia a r r a a z jkkor i,
iimii- jelleg a ny a g r a , a mely lete leg jelentsebb leletnek
lu/"iiviilt. A M a r os, kny kh a j la tba n, eg y r e- msr a mosta
ki i-^v lelop szlbl a klnleg es a g y a g s k tr g y a ka t, va la -
67
mint a kr ny ez szntfldekr l is fel- fel tntek a g y a g tb-
lcskk, cser p tr melkek. Tor ma Zsfia sa tott a fldeken,
a mig a pa r a sztok tr elme el nem fog y ott s a zt meg nem a ka -
dly oztk, a zonba n tovbbr a is ember ekkel fig y eltette a fel-
sznr e ker l ma r a dvny oka t. A kzelben lv nndor i ba r -
la ng - csopor tba n s Nndor va ly a n szintn h a sonl j kkor i
leletekr e bukka nt. Felfedezseir l Tg ls G bor (1876) sz-
molt be a Fvr osi La pok" olda la in. E leletekr l Tor mna k
(1879, 1880) kt ta nulmny a j elent meg a z ,,Er dly i M zeum"
mm tudomny os foly ir a tba n.
r isi g y jtemny e 10. 387 da r a bbl llt. Va g y ont en-
nek felkuta tsr a , s ka r ba nta r tsr a ldozta fel ug y a na nny i-
r a , h og y lete a lkony n a ny a g i okokbl kny telen volt meg -
vlni a z a nny i munkva l s ldoza tta l szer zett g y jtemny -
tl. Eg szsg t is a lsta a szntelen meg fesztett munkt
ig ny l kuta ts, s a r g szbeteg sg , a r euma . Kincsetr g y j-
temny e mlt h ely r e, a z Er dly i Nemzeti M zeum '. r em s
Rg isg tr ba ker lt Kolozsvr ott, a h ol a z ma is meg ta ll-
h a t.
E na g y szer g y j temny t Tor ma Zsfia h a lla utn a
mzeum fia ta l munka tr sa Roska M r ton ksbb a z Er d-
ly i Nemzeti M zeum ig a zg a tja , sr g sz, eg y etemi ta nr
r endszer ezte vtizedes munkva l s a z a ny a g na g y iszt A
Tor ma Zsfia g y jtemny cmen r a jzok for mj ba n kzztet-
te 1941- ben, ma g y a r - nmet kettsny elv kny vben, a g r .
Teleki Pl Tud. Int. tmog a tsva l. Kny vnk g y j temny es
r szben a sumr szempontbl leg r dekesebb leletekbl tbb
olda lny i illusztr cit muta tunk be. Ug y a na kkor Roska kny -
vben teljes bibliog r fijt (61 uta ls) ta lljuk a nna k a z
a ny a g na k, a mely Tor ma Zsfia munkssg r l 1941- ig meg -
jelent, felsor olva a r g szn tizeneg y klfldi s h a za i mun-
kjna k meg jelensi h ely t s idejt is.
Tor ma Zsfia a r g szeti a ny a g elemzsekor elsnek mu-
ta t r leleteinek s a mezopotmia ia kna k leg szor osa bb h a son-
lsg r a , s a szimblumok, va la mint istensg eket meg jell
r sjelek a zonossg r a . Ezekr l a klnleg es leletekr l a le-
h etsg ekh ez mr ten ig y ekezett tj kozta tni a klfld vezet
tudsa it, r emlve seg tsg ket a leletek h ova ta r tozsna k
meg lla ptsba n. g y g y j temny nek leg jellemzbb da r a b-
ia it ma g va l vitte a z 1880- a s ber lini s 1882- es ma ina - fr a nk-
fur ti r g szeti kong r esszusokr a . De a leletek a nny ir a jsze-
;ek volta k, h og y ennek elismer sn kvl a kor leg tbb ve-
zet r g sze ta ncsta la nul llt elttk. g y teh t Tor mna k
68
k( Ifctl a fr a dsg os s r g s uta t eg y edl meg kezdenie, h og y
a z sszeh a sonlt r g szet seg tsg vel e leletek ka pcsoldsi
pontja ina k felkuta tsva l a zok h ova ta r tozst felfedje. Tor -
ma Zsfia teh t ttr volt, a z sszeh a sonlt r g szet tt-
r je. M unkjba n npr a jzi, va llsi, lta lba n kultur lis ka p-
csola tok felfedezsr e tr ekszik, h og y bemuta ssa a Kr pt-
medencei leletek s a M ezopotmia - i sum r leletek ka pcsola -
ta it.
Br levezetseir e szmos klfldi tuds felfig y el, kz-
luk Sa y ce pr ofesszor , Sch liema nn a kikkel levelezett, Vier -
ih w. va la mint a ph ila delph ia i Br inton, a ki kuta tsa it ismer -
etle is (Tor ma 1897), a felkeltett h ullmok la ssa n ellnek, s

| . ma Zsf. a munkj r a feleds bor ul. A tor dosi leletekkel
niig /a r szempontbl fog la lkoz h r om munkj a ma na psg
ma r csa knem h ozzfr h etetlen s a g y j temny t ismer tet,
de kultr tr tneti elg ondolsa it nem r int Roska M r ton
f. lc munka is ig en- ig en r itka . Ezr t klnleg es jelentsg e
va n e kny v g y jtemny es a ny a g ba n kzlt s a z a lbbia k-
I) ni ismer tetsr e ker l munkkna k.
A tor dosi leletek kultr tr tneti s npr a jzi elemzs-
nek er edmny eit h r om munkba n tr g y a lta . A leg kor bbi,
. Kth nog r a ph isch e Ana log ieen" (Npr a jzi Ha sonla tok) cmen
. li nba n nmetl jelent meg 1854- ben. Kia dja H. Coste-
uoble, ug va r a z a ki Lenor ma nt nmet ny elv munkit is ki-
a dta . A Je'etek jszer volta , a kimveletlen sza kter let, en-
nek kvetkeztben a kiseg t kolleg ilis sza kvlemny h i-
M VI mia tt Tor ma nem g ondolt npr a jzi elemzsnek kzz-
i. telr e. M int r ja a zonba n, Hunfa lvy Pl, a kivel ka pcsola tot
ta r tott s a ki meg is ltog a tta , er teljesen sztklte, h og y
munkjt elksztse s a zt ma g y a r ul a z Eth nog r a ph iba n"
kzzteg y e. Tor ma a dolg oza tot el is ksztette s r cHctvi
ma r ion a nna k fenti meg jelenst nmet ny elv munkj ba n
r elr e jelezte. Ennek ellenr e a z utols pilla na tba n eg y

r etlen mozza na t kvetkeztben a z r . zonos ta r ta lm ma -
i;y a r ny elv munka soh a sem j elent meg . (Vletlen lenne? A
beszr s B. J. F. )
A kvetkez vekben kt ma g y a r ny elv ta nulmny a
le'i- nt meg tor dosi sa tsa ina k elemezsr l. Eg y ik a Szolnok-
Duboka meg y ei nk ezr edvi emlkla pj ba n 1896- ba n Ha -
znk npe smy th osna k ma r a dvny a i" c men (Tor ma 1896)*,
ma jd eg v vvel ksbb Huny a d meg y e monog r a ph ij ba n a
kibvtett ta r ta lm A tor dosi stelep s h a znk npe smy -
h . slia k ma r a dvny a i" cmen (Tor ma 1897)*. Ezekbl lt-
60
I
szik, h og y leleteinek leg sibb h a sonmsa i M ezopotmiba n
keesendk. A kt dolg oza t r szben kieg szti eg y mst, a ko-
r bbi eg y szer bb, a msodik tudomny os jelleg cikk A ma -
g y a r ok, szkely ek s sumr ok sszeka pcsolh a t kultur lis ele-
mei e kt dolg oza tba n tovbb bvltek a nmet munkh oz
viszony tva . M inden a sum r okr a vissza vezeth et h a sonlsg ,
a mi a nmet ny elvben tr g y a lva volt, a z a kt ma g y a r dolg o-
za tba is bele va n fog la lva . Ezekben sem csa k kizr la g ma -
g y a r vona tkozsoka t tr g y a l, h a nem br kisebb mr tkben,
de ms npek szoksa iba n fellelh et h a sonla tokr a is kitr .
Tor ma Zsfia 1896- os s 97- es munkj ba n a szba nfor -
g npek sszeta r tozsr l a kvetkezket mondj a : A su-
mer - a kka d (a za z sum r ; meg jeg y zs . M . ), mint a z ur a l- a l-
ta i npcsa ldh oz ta r toz tur ni fa j, h ely et fog la lt a finn-
ug or sg s tor ksg kztt; innen olva dh a tott a ma g y a r ny elv-
be a mint ezt Sa y ous fr a ncia a ssy r iolg us szr evette
tbb ily en a kkd- fle elem. "
A h a sonla toka t tekintve g y vli, h og y seink na pim-
dsa a sumr ok csilla g kultuszba n g y ker ezik, s a h etes szm
kiemelked va llsi szer epe a sumr ok lta l ismer t h t szent
boly g r a vezeth et vissza . A tor dosi ma r a dvny ok kzt ta -
llh a t ker k, g mb, csilla g , bog r , stb. a la kza tok is a na p-
imds jelkpei. A tor dosi blvny ocskkon sum r istenek
kjeles nevei ta llh a tk, a mely felismer st a kor a beli na g y -
tekintly a ssr olg usok r mmel vettk t. lla t- ma szko-
ka t lt npi szoksokna k M ezopotmiba ny lna k a g y -
ker ei, a r g i ma g y a r kr tnc s a szkely ek csr dng lje
mind a na pimdsr a vissza vezeth et va llsos tncok foly to-
nossg a i. A szkely ka puk plma s csokor motvuma i, a
pa lc h za kr a festett fk, a ma g y a r np mjus- fja , mind
foly ta tsa a z si foly a mkzi szent letfna k, a mely a tor do-
si leleteken ug y a ng y elfor dul. Eg y klnleg esen ma g y a r
motvum, a tulipnos or na mentika szla i, ismt a Foly a m-
kzbe vezetnek s ez a tzzel s a na pistennel ka pcsola tos,
csa kg y mint Atilla lobog jn a Tur ul va g y Ka r uly ma dr
is. M indezek a h a sonla tok illusztr cik for mj ba n lth a tk
a g y jtemny es r szben.
Er edmny eit eg y na g y obb munkba n is kzr e a ka r ta
a dni, de ebben 1899 november ben bekvetkezett h a lla meg -
a ka dly ozta . M g meg r te, h og y lelkes, nfelldoz s mun-
ks lete leg szebb kitntetseknt a kolozsvr i Fer enc Jzsef
Tudomny eg y etem, Blcsszet, Ny elv- s Tr tnettudomny i
Ka r a 1899 j niusba n dszdoktor r a va ssa .
70
1
i
I
I
Azt h isszk, h og y a fenti ismer tets indokolja s kvete-
li a zt, h og y a z sisg t ismer ni a ka r Nemzet ne a feleds
fty lva l bor tsa be ennek a der k r g sznnek a h a ta lma s
munkj t, h a nem tovbb foly ta ssa . Hiszen Ka licz s M a kka y
Ig y ekeztek is foly ta tni, de a foly ta ts tula j donkppen ILDI
zenete szer int a z Aty a isten r endeletr e tr tnt, mer t h a
a z u. n. ,,ta tr la ki lelet" el nem ker l a fld a ll, ta ln Tor ma
Zsfia munkj na k sok r tkes er edmny e teljesen felszv-
dik ;iz olh str tnetbe". g y a zonba n ta g a dh a ta tla nul is-
mtelni kell a h a sonltsoka t, sszevetseket s Komor czy
tuny vben er r e is g ondosa n" kitr . M g a lig ismer teti meg
;/. olva sva l a zt, h og y a ta tr la ki lelet"- tel ka pcsola tosa n
i a jdonkppen mir l is va n sz de a zt mr is leszg ezi
iim- r l csa lh a ta tla n), h og y a z a Kr . e. 3000 kr li er dly i
|a k. *sg a mely iktl ezek a leletek szr ma zna k. . . s Ko-
iii'. ioc/y g y mondja (110. old. ):
. ,Eg y a zonba n mr is bizony os: a h ely i la kossg , a kiktl a
tblk, . . szr ma zna k, nem sumer ny elv volt. "
Nem tudjuk mily en a la pon r ja ezt, h iszen a tblk kp-
jelei s r a jza i a z si Djemet- Na sh r r g szeti szumir kor sza k-
ba n a mezopotmia i szumir npnl ta llta kka l a zonosa k. Ht
h a a zonosa k a jelek, a kkor mir t nem a zonos nptl, de
mur i nem a zonos ny elvh a sznla tbl er ed. . . ? Ha a h ber ek
v. i'a h ol ,,- h ber " jeleket ta llna k, a zt a ma g ukna k mond-
ja k Ezek szumir jelek a kkor mir t nem ta r tozh a tna k a
s/. uniir okh oz. . . ? A tudomny ba n kvetelt log ika szer int oda
k-II ta r tozza na k, de mint ltjuk, a ma g y a r or szg i komor czy
! "' r iiy " mg a log ikt is szmzte.
Kz. r t teh t mellzzk a Komor czy fle diletta ntizmus
| iii| iiitcncijt s nzzk meg eg y tt a zoka t a tblka t, a m-
^^ ug y neveznek:
TATABLAKI LELETZK
Komor czy g y ismer teti kny vben:
..A jeles kolozsvr i r g sz, Nicola e Vla ssa . . . eg y ldo-
:. iii (jodr ben, szer ta r tsi r endeltets tr g y a k mellett h -
11 m a g y a g la pocskt ta llt. Kt tbln r sjelek volta k, a h a r -
III iilikon beka r colt r a j z. . . A, Fa lkenstein, I. J. G elb ponto-
ii iin"{l'a ptottk a jelek s a mezopotmia i r sr endszer
v i vony t. . . A lelet eg y r telmen bizony tja , h og y Er dly
71
fldje a z i. e. 3. vezr ed elejn va la mi mdon ka pcsola tba n
llt Dl M ezopotmiva l . . . " (108109. olda l. )
Komor czy nem ismer teti a tblk na g y szer bizony t
ka it, h a nem minden ig y ekezete a z, h og y meg lla ptsa zk-
r l a nem szumir er edetet a nna k ellenr e, h og y Fa lken. s
lei:- , s G elb szumir er edetnek" minstettk a zoka t.
A na g y ta g a d" a zonba n mg is g y r : vitn fell ll
h og y a leleteg y ttes, br dl- mezopotmia i tipus, nem a su
mer ektl szr ma zik. "
Ezt kedves olva s a zr t kell elh inned, mer t Komo-
r czy mondta . Semmi bizony tkot er r e a na g y kp llta n
r a ug va n fel nem h oz, de mg is el kel! h inr . ed, h iszen iy
mondja ez a na g y sumer olg us":
. . . felteh et h og y a z i. e. 43. vezr ed for dulja kr li
szza dokba n. . . tbb oly a n ter leten is, a mely . . . ka pcsola t-
ba n llt M ezopotmiva l, va la mifa jta nll, h ely i r sbeli
sg j tt ltr e". (110. old. )
s h a a zt mondja felteh et", a kkor g y is va n, de mi a
fennek ker lnek el a fld a ll mg is a zok a vny a dt cser e-
pek, mely ek mindeg y ikn nem ez a ,,komor czy - fle va la mi-
fa jta nll, h ely i r sbelisg " jelei, h a nem a
. szumir kpjelek s a zutn a szumir kjclek"
ismtldnek meg M oh enjo- Da r o, Tepe- G a wr a M ezopot
mia Tr ja s a Duna - medence kztti ter leten.
Nem mondh a tnnk mi is Komor czy mdszer vel g y :
felteh et, h og y ezen a ter leten leg a lbbis M e/. opot
mitl Er dly ig a zonos ny elven r ta k s beszltek. . . ?
Ug y a nis a log ika ezt a felttelezst" er edmny ezi.
Itt lekzlm ismtelten a Kldetl Ister - G a mig c. kony
vem 250. c' da ln ta llh a t kpet s a 248. olda lr l is a z sz
fzeh a sonlt tblza tot, mely a z lta la m eg y ny elvnek" bi-
zony tott ter leteken elfor dul r sj eleket muta tja be.
Ez utbbin lth a tj uk, h og y a Ta tr la ki Leletek nem .
Vinca " va g y Komor czy lta l csa k bnti"- na k ne
vezett kultr kr bl va lk, h a nem a sokka l r g ebbi KRos
i TORDOS kultr kbl, mely ek ideje nem a z i. e. 3. vezr ed
eleje, h a nem a z i. e. 5000 v kr li. Ennek a kultr na k a ki;.
la kiti pedig a zok a z OLT melletti la ksok volta k, a kikei ;,
sza kir oda lom oltenia n people" nven jell meg (
s
), de <ik ,.
r a jt ny elvkn a ma i Olt foly t ALUTAna k neveztk,
. vr . i bizony szumir ul va n.
72
M i
De teg y k g y , mint mr mondtuk. Nzzk meg eg y tt
ezeket a Ta tr la ki Leleteket.
Veg y k elszr a zt a kt tblcskt, a min r sjelek va n-
na k.
A ta tr la ki lelet kt r sos tbljva l r szletesen a Kl-
detl Ister - G a mig c. tr ilg im II. Ktetben a Szumir -
M a g y a r Ny elva zonossg Bizony t Ada ta i eben fog la lkozom.
Itt nem a zokr a tr ek ki, h a nem a 3. lla tjelenetes tblcskt
szer etnm a z olva skna k szer intem va lsg os szumir ol-
g usi kir tkelssel" bemuta tni. A na g y szer felfedezs, a mit
kzlk, Dr . r dy M ikls nevh ez fzdik, a ki emltett kny -
vnek 259, 260; 261, 263, 264 s 265. olda la in a kvetkez-
kppen r tkeli ki s h a sonltja a ta tr la ki lelet lla tjelene-
tes tblcskjt:
A Tor dos- Ta tr la k- i leletek tr g y a lsa ka pcsn eg y meg -
fig y elsemet szer etnm most ismer tetni. A h r om ta tr -
la ki tbla kzl a kt r sjeleket ta r ta lma zva l g y a kr a n fog -
la lkozna k, ellenben a h eg y i kecskr e emlkeztet, ng y lb
lla tot br zolva l j va l r itkbba n. Ezt a tblt a z 1. kp
muta tj a a r a jta lv h r om r szlet- r a jzza l. Kzptt va n kt-
sg kvl eg y nvny r szlet, ettl jobbr a , eg y a tbla szle
ir ny ba h a la d ng y lb, tn h eg y i kecske, a nvny -
tl ba lr a pedig eg y fg g leg es h ely zet a la k. A kr ds a z,
h og y mit br zol a fg g leg es a la k? Ezzel ka pcsola tba n a
v' emny ek meg oszla na k.
1. kp . 2. kp
1. kep, a tatrlaki Ua tjelenetes a g y a g tbla . 2. kp, Vla ssa s M a kka y
(sertnt az 1. kpnek ez a leg ta llbb mezopotmia i meg felelje
(Pecsth eng er r bl. Dzsem de t Na sr kor sza k)
Er edeti kzlemny ben Vla ssa (1963) e kpben va dsz
Jelenetet lt, g y vlve, h og y a fg g leg esen ll a la k eg y
lla tr a tma d ember . E felfog s tmog a tsr a bemuta t eg y
ily en tmj sumr h eng er pecst ny oma tot Ur - bl, nmely a
2. kipen lth a t.
74
za i
Fa lkenstein (1965:272) szer int a ba lolda li fg g leg es a la k
eg y ma g a sba ug r lla t.
M a kka y (1968:273) szer int Vla ssna k siker lt eddig a
It- g jobb pr h uza mot bemuta tni. g y vli, h og y a j elenet va g y
ember t br zol, a ki a sza r va s lla tot kveti felteh eten ln-
dzsva l a kezben, va g y pedig a j elenet eg y r a g a doz lla -
tot muta t, a mely a h eg y i kecskt kveti, illetve ppen r
ug r ik.
E sor ok r ja g y vli, h og y a tbln br zolt j elenetr e
a fenti elemzseknl sokka l ta llbb s va lsznbb ma g y a r -
za tot ta llh a tunk, h a a ta tr la ki tblt sszeh a sonltjuk kt
semdet Na sr kor a beli sum r h eng er pecsttel. Ezeket E.
Tinr ich (1967:79. s 89. kp) utn kzljk a 3. kpen". E
.7 \7/-2--,^)Z>^7My^^
X la . Sb) k:>. E munka szer zje, r dy M . szer int, a ta tr la ki lla tj elenct
nnmJh mim motvumna k h a sonmsa meg ta llh a t e kt Dzsemdet Na sr -
i-<ri h eng er pecsten. Ez ny ilvnva lv leszi, h og y a z 1. kp ba lolda ln
ji.- \ii r lmosodott a la k eg y h ts lba in a z letfa eltt ll pa ts- sza r va s
nr g y lb. (3a Kh a fa dzsbl va l, a 3b lelh ely e nem ismer t. )
' Heni i ch H957:104i munkj a szer int a z idzett kpek er edete a k-
ilkiv. u: :ia kp: Fecsth eng er a Ka fa dzse- i Sin templombl: H- Fr a nk-
l. Illustr . Lo. don N2WS, Noy . 13. 1937; E>zsemdet Na sr szint (Or ientl
I
75
kt bemuta tott h eng er pecst a la pj n a velk kzeltleg eg y -
kor ta tr la ki tbla elemei a kvetkezket br zoljk:
Kzpen a z kor i kelet br zolsa iba n oly g y a kor i let-
ft jelkpezi a nvny r szlet. A nvny stlusba n teljesen
a zunos msa lth a t a 3b kpen. Stlusba n klnbz, de
lny eg ben a zonos letfa lth a t a 3a kpen is.
M indkt pecsth eng er en a z letfn kvl kt kszli- ,
va g y h eg y ikecske- szer lla t lth a t. Kzlk a z eg y ik mind
a ng y lbva l a fldn ll, mint a h og y a ta tr la ki tbln
a z letftl j obbr a . 'ev h eg y i kecske is. Ug y a na kkor a 3b
kpen a z letfa kzelben lev kecske r zstosa n a leveg be
emelkedik, a 3a kpen pdig , a z lla t teljesen mer leg esen ll
h ts lba in a z letfa eltt. E h a sonla tok a la pj n g y vlem,
h og y a z utbbina k pontos meg felelje a ta tr la ki lla tjelene-
tes tbla ba lolda ln lev a la k. Ennlfog va , Vla ssa s M a kka y
h a sonla ta i nem ta ' lk. Fa lkenstein is csa k a kkor lenne k-
zelith eten h ely es, h a a z lta lnos lla t" meg jellsbl a t-
ma d, r a g a doz lla tot kizr ta vplna .
sszeg ezsknt teh t: a ta tr la ki ba lolda li fg g leg es a la k
is ug y a noly a n h eg y i kecske, mint a jobbolda li, csa kh og y a
ba lolda li, h ts lba in llva , a z \etfa eltt a ma g a sba emel-
kedik, a 3a kp j eleneth ez h a sonla n. -
M ind a ta tr la ki tbln, mind pedig a kt Dzsemdet
Na sr kor a beli sum r h eng er pecsten a z letfa eltt ma g a sba
emelked pa ts, sza r va s lla tna k szmos ksbbi pldja s
pr h uza ma va n. Ezek kzl szpsg ben kiemelkedik a z ur i
kir ly sr okba n ta llt a r a ny bl s la pis la zulibl kszlt kt
szobor , mely ek eg y ike a ph ila delph ia i Univer sity M zeum-
ba n, msik a Br itish M zeumba n lth a t. A szobr ok h ts
lbukon ll g y a pja s, j uh szer lla tot br zolna k eg y enes,
de csa va r t sza r va kka l, ells lba iva l a r a ny fcskt r intve.
Ez a z lla t lth a t a z Ur i M oza ikon is kt g r be sza r v juh -
va l eg y tt. A pdr tt eg y enes sza r v lla tta l ig en kzeli h a
sonlsg ot muta t a z eg y edl a psztor kod ma g y a r ok lta l
teny sztett na g y ter met, h a sonl sza r v g y a pja s ,,ma g y a r
r a cka j uh ". Az ur i kosos- letfs j elenet is lny eg ben a zonos
a ta tr la ki tbla j elenetvel, s minden bizonny a l va llsi r -
telme volt, h isz a 3a s 3b kpen lth a t pecstleny oma tokon
Ina t. Publ. LXXII No. 33)- A 3b k i a zonostsa : Pecsth eng er , Otp
XXII, Pl. IV. 27; Dzsemdet Na sr szint (lelh ely e nem ismer t).
2 A r*ts lla tok fa jta szer inti meg jellst nem tekintjk biztos
n>nosit sna k.
76
a szently stilizlt kpe is ltszik. Emellett eg y ta nulmny -
bl a mely a msik kt ta tr la ki tbln lev r sjelek meg -
fejtsvel fog la lkozik vilg os, h og y e tblkon templomi
a domny ok listja va n (Ha r ma tt 1966).
Eddig va n Dr . r dy na g y szer bizony tsa , mely kieg -
szti a PULI- va l ka pcsola tos a da toka t.
Ug y a nis nemcsa k a PULI j tt M ezopotmibl, h a nem
t
;r elte a vndor ton seleink klnleg es fa jtj j uh a it is,
iely ppeng y , mint a Puli csa k a M a h - G a r Np tula j-
dona s sor str sa volt.
A Na g y Np a PULI s a M a g y a r Ra cka J uh eg y tt
tr tek h a za a Kr ptmedencbe.
s itt ismtelten Komor czy meg tveszt munkj r a kell
a fig y elmet felh vni,
KMH 7x.
a mikor kny vnek 83. olda ln csa k mellkesen meg -
jeg y zi", h og y a z . letfa ' jelkp M ezopotmiba n ismer etlen
volt. "
Itt kzljk Dr . r dy lta l emltett a r a ny bl s lpis
la zulibl kszlt szobor na k a Br itish M zeumba n lv kp-
mst, a h ol a KOS ll a z letfa" eltt. (Ezt a kpet tvettk:
Dr . Bobula Ida : Sumer ia n Tecnolog y : A Sur vey of Ea r ly M a -
tr ii Ach ievements in M esopota mia (Smith sonia n Repor t for
1959, pa g es 637675, Wa sh ing ton, 1960. ) de meg ta llh a t:
M a g y a r r a cka juh (Lszl Gy. utn 1944.)
77
Sir Leona r d Woolley : Ur in Ch a lda e c. Br ockh a us -
Wiesba den 1957. kia ds kny vnek 32. old. 5. tblj n is. )
Ra cka - kos a z letfa eltt
78
sza i
n
a
K
a
ir Woolley ug y a nezen kny vnek 71. olda ln meg jeg y zi,
ezek a Kos- szobr ok 1000 vvel elzik meg br a h m sz-
tcst, g y a biblia i kostr tnetnek ezzel va l pr h uza moss-
t neh z meg ma g y a r zni. "
M a g y a r szempontbl a zonba n a z a leg fontosa bb, h og y
eddig a tr tnelemben csa k kt pdr tt- sza r v lla tfa l ta ll-
. ztunk.
Eg y ik ez a PG . 1237. sz. szumir kir ly sr ba n ta llt, be-
muta tott a r a ny lpisla zul kosszobor s a msik a M a g y a r or -
szg on ina is l r a cka j uh .
Ezeknek a zonossg a ltezik minden szfejts s sz-
onlts nlkl is.
Tekintve, h og y a szumir - ba biloni kozmolg ikus vilg -
jzemllet r telmben a z v a ta va szna ppa l kezddtt, sa ta -
a szpont elr snek idejvel lp be a Na p a kos- csilla g kp-
e", a z j r itmus, a z j let a Kossa l indul. Ezr t ll a - Wool-
ey lta l is va llsi j elkpnek ny ilvntott - KOS a z Uj let Fa -
ir el tt. . . va g y is szimbolizlja a zt, a mi a va lsg ba n tr -
i'iiik.
Ter mszetesen er r e a z a r a ny bl ksztett, vir g okka l d-
zitett fcskr a nincs r r va , h og y n va g y ok a z let- fja ",
c a jelkpes br zolsok mindig r ej teki"ek. M inek ma g y a -
zzuk a zt a z ezer ny i br zolst, h a nem letfna k", a h ol
7i templomi jelenetekben (mint a z UR- NAM M U oszlopon, lsd
Kldi tl Ister - G a mig c. kny vem sznes bor tla pjn) a z Is-
ns/. emly eltt ll Ur - Na mmu a z Eufr a tes szent vizt nti
ANA s NING L eltt lv ny ilvn szent nvny r e". . . ?
Nem a zt jelenti ez a j elenet, h og y a pa pkir ly ktelessg et
. dia i a z letet tpllni a nvny zet, fk, ltetvny ek g on-
zsa lta l. . . ? s Pijoa n (") jl mondja a z letfa " meg h a -
r o/sba n, h og y mi leh et ms, mint . letfa ' a z, a mi a z lct-
luv va l szksg es j a va ka t t er mi . . . ?
Itt nem a jelkp sokszor stilizlt a la kjt kell venni, h a -
a ta r ta lma t, a mit kifejezni a ka r .
Hog y a n leh et oly a t llta ni, h og y M ezopotmibon isme-
fi'llcn volt
z ' etfa ", a mikor a z eg sz szimbolika e fa kr l for og .
IIH'S pecst, szobor , dombor m,a h ol a kzpen ne eg y fa "
IIU- s kr ltte lla tok, ember ek. . . s mindig va llsos vo-
i iikoz. isu kifejezsben.
le. h a a z ember tla pozza Por a da eg y ik munkj t ("),
I i szumir str tnettl Ziwijig s Lur istntl a szktkig
m
m
1
79-
bemuta tj a a ,,tr ee" szer intnk letfa " br zolsna k
fontossg t.
Abbl a clbl a zonba n, h og y mg j obba n ki emeljk a
KM H 7 x h ely zetet, bemuta tj uk itt a Louvr e- ba n r ztt, feke-
te kbl kszlt, kultikus poh r tr edkt, a mely et a Louvr e
h iva ta los kir tkelse, a z eg y ik leg r g ibb er edet szumir let-
fa br zolsna k ta r t. (A kpet tvettk: Dr . Bobula Ida a z
elbbiekben emltett munkj bl Th e Smitsonia n Repor t
for 1959 Wa sh ing ton: 1960. 1
A leg r g ibb szumir letfa " (Louvr e)
De foly ta ssuk a meg kezdett ismer tetsnket a z ,. a kiket
nem !eh et leta g a dni" fejezetnkbn, mer t elr keztnk a h h oz a
szemly h ez, a kinek munkj t na g y r a beeslve ig en na g y
keg y elettel mondjuk ki nevt s ez, a z ig a zsg os M a g y a r
Tuds bszkesg e
80
Dr . VARG A ZSIG M OND
Dr . r dy nek ig a za va n, a mikor g y r meg nevezett kny -
vnek 273. olda ln:
Fer enczy G y ulva l kezddtt Debr ecenben a z a szumi-
I
r olg iva l ka pcsola tos szellemi r a mla t, mely nek foly ta tja
Va r g a Zsig mond eg y etemi ta nr , a M . Tud. Aka dmia sumir
tmr a kir t Fy j uta lmna k ny er tese.
A sumir - ma g y a r - ur a l- a ltji ka pcsola tok vizsg la ta te-
r n Fer enczy t Va r g a Zsig mond szellemi eldjnek kell tekin-
t s nk . Br Fenr enczy nem ta ntotta a nla j va l fia ta la bb
^Piit, a ki iskola it Kolozsvr ott s klfldn vg ezte, de r -
dekes a z, h og y Va r g a ply a futst a debr eceni na g y kny v-
I ta r ba n, Fer enczy beosztottj a knt kezdte. *
Itt kell teh t meg emlkeznnk Fer enczy G y ula eg y etemi
ny . r . ta nr munkssg r l, a ki ,,a z els szumir , ma g y a r ur a l-
a ltji r okonsg ot tr g y a l kny v szer zje", mely et SZUM ER
fiS AKKD cmen a dott ki 1897- ben. Ezt kveti 1900- ba n
msodik na g y szer munkj a , A Civilizci Blcsje" cmen.
Dr . r dy M ikls meg nevezett kny vben ter jedelmesen
kzli er edeti szveg szer int ezt is s r demes tvenni - ismer -

tetsl Fer enczy kny vnek 61. olda lr l a zt, a mi a szu-
mir ok nemzetisg i s ny elvi h ova ta r tozs"- r a vona tkozik
ig y iDr . r dy M . 271. old. ):
. . . A r endelkezsnkr e ll bizony sg ok a zonba n e
pontnl sem h a g y na k fenn ktsg et a r r a nzve, h og y a
s/. umir oka t a tur ni npek eg y st g na k ne ta r tsuk.
_ Kzt a felvtelt kveteli a ny elv, a mely a tur ni npek
ny elvvel r okon. . . Nemcsa k szkincsr e nzve, mely eg sz
meg dbbent h a sonlsg ot tntet fel s a vletlen meg eg y e-
zsi teljesen kizr ja , s mely r okonsg nem csa k eg y es sza va k-
t
h a nem a fog a lma k eg sz kr r e kiter jed elnevezsek
y a na zonossg r a , a h a ng z illeszkedsr e, a ny elv r endsze-
r eiiek felptsr e, ber endezsr e, a sz s monda tfzs r okon
voltr u is vona tkozik. *
Fer enczy nek er r e a meg lla ptsr a ptette fel Va r g a
Zsig mond kuta tsi r endszer t s ig en sa jnla tos, h og y Ko-
nior oczy oly a n g y a lza tos for mba n emlkezik meg ennek a
kitn tudsna k munkj r l.
De (most ismteljk Komor czy na k, Szts Istvnt ledo-
| r ung ol kitteleit) h og y a n mer szkedik Komor czy a r r a , h og y
81
kr itikt g y a kor oljon a 14 keleti ny elven beszl s r Dr .
Va r g a Zsig mond felett a kkor , a midn sa jt ma g a nem
szumir olg us (sem sumer olg us), eg y keleti ny elvet sem be-
szl s a nna k ellenr e, h og y smita belltds, mg a h -
ber t sem ta nulta meg .
(Dr . Va r g a Zsig mond pedig mg h ber l is beszlt s r t. )
Ebben a z sszeh a sonltsba n ny ilvnul meg a tudom-
ny os mly sg s ta r ta lom, mely ennek a g y szos esetnek kt
szer eplje kztt ttong . Csa k ssze kell h a sonlta ni Dr . Va r -
g a tezer v tvolbl" c. munkj na k na g y szer ny elve-
zett, a mikor leg na g y obb ellenfeleit tr g y a lja . Soh a eg y sr -
t kifejezs. Soh a eg y lekicsiny l g ny olds r sba n nem
ta llh a t, h a nem a tuds flny vel, ktsg telen bizony tka i-
na k h a lma zva l g y zi le ket. s minder r l mit mond Komo-
r czy . . . ?
Va r g a szer intnk kitn bibliog r fija . . . Komo-
r czy szer int:
. . . a z elsdleg es for r sokig nemig en j utott el ily m-
don okonzer va tivizmus s a z idej tmltsg bizony por odott
leveg je jr ja t. " (va la mi na g y ot a ka r t monda ni s a kon-
zer va tivizmust" is meg r eg tette. )
Va r g a szumir ny elvta na : . . . Komor czy szer int: eg y -
szer en r ossz, mer t a szer z (Va r g a ) mer even elzr kzott min-
den uj " (idzjel B. J. F. ) felismer stl. " (Ezt g y kell r teni,
h og y nem a smita - a kkdbl indult ki, h a nem a tur ni szu-
mir bl, br tmeg vel h ozza a z a kkd vona tkozsoka t, st
mg a h ber h ez is levezeti. )
A m h a r ma dik r sze: a szumir - ur a la ltj i r okonsg ki-
muta tsa , Komor czy vlemny e szer int: mr mdszer t te-
kintve is elh ibzott", de Komor czy elfelejti meg monda ni,
h og y mir t elh ibzott. . . ?
Komor czy na k ez a vlemny e a zonba n tula j donkppen
nem Dr . Va r g a na g y szer munkj t kisebbti, h a nem a M a -
g y a r Tudomny os Aka dmit pelleng r ezi ki. Ug y a nis Va r -
g a Zsig mond ezen munkj na k a z a ny a g t s g a zda g ta r ta l-
mt r demestette kitntetsr e, a M . Tud. Aka dmia , a mikor
a zt a FAY- DIJJAL meg j uta lma zta (").
Komor czy teh t kih a g y ta a Sumer s M a g y a r . . . ? " c.
kny vbl a M a g y a r Tudomny os Aka dmit s nem tudj uk,
h og y mir t nem emltette meg , mint a sumer - ma g y a r ol-
g us"- ok ma g y a r or szg i h iva ta los cinkost", h iszen a M a g y a r
Tudomny os Aka dmia
82
>
kifejezetten a szumir - ur a la j tj i ny elva zonossg meg l-
la ptsr a
ir t ki ply za tot. Ug y a nis h a ily en nem ltezne, a kkor minek
ir ta ki . . . ? Neg a tivumok meg lla ptsa nem ta r tozik bele a
Tudomny ba , mer t, a mi NINCS a zt bizony ta ni se kell,
meg ta g a dni se. NINCS = a xima .
Komor czy na k ezt a h a ta lma s munkj t", mely ben a
bibliog r fir t (Jeg y zetek c. fejezet) h ls ksznetnket r -
demeli (eltekintve a clza tos csipkeldsektl s ler tkel
plely ka szer a da toktl)
teh t ismtlen a Sumer s M a g y a r ?" cmen r t eg y b
monda niva ljt tula j donkppen a M a g y a r Tudomny os Aka -
dmia h a tr oza ta semmisti meg .
M eg int ide kell tennnk a mr ismer etes mottt:
KM H 8 x.
a mint r ja Va r g a meg nevezett kny vr l:
,,A kny v elzmny e a M . Tud. Aka dmia 1916- ba n ki-
ir t juta lomttele volt. A ply za tr a ber kezett kzir a tok (G a l-
i'. ezy . Va r g a ) r tkelst a szer z nevnek ismer ete nl-
kl G ombocz Zoltn s M unkcsi Ber nt vg eztk, vle-
mny k sly os br la tot ta r ta l ma zott. " . . . A j h iszem ol-
va s a zt h iszi, h og y ez a sly os b r la t" a M . Tud. Aka dmia
h iva ta los br la ta , mer t Komor czy g y es r etor ika i pkh l-
ja ig v tla lja . A M a g y a r Tudomny os Aka dmia viszont Dr .
Va ig a munkj t a szumir - ur a la ltj i ny elvr okonsg bizony -
tsba n kitntette, mint mondtuk, a Py - Djja l, de a zza l a
h iva ta los vlemnny el, h og y :
. . a ny elvr okonsg meg lla ptsh oz nem elg a ny elvta -
ni s/e,kezetek meg felelse, h a a zt eleg end r okon sz nem
la ii' iig a tj a . "
Teh t a Komor czy fle sly os b r la t" a bbl llt, h og y
a M a g va r Tudomny os Aka dmia
elismer te a szumir s a z ur a la ltj i ny elveknek szer kezeti
a zonossg t mr 1920- ba n.
itjy nem r tj k a zt, h og y Komor czy most mir t teszi
iievets. g ess a M a g y a r Tudomny os Aka dmi t. . . a mikor
Va r a mdszer t" kig ny olj a ?
Ug y a nis ezzel a z Aka dmia a nny ir a meg elg edett, h og y
lismer te mint mondtuk a z sszeh a sonltott ny elveknek
s/er kezeti a zonossg t. Ezt a z elismer st Dr . Va r g a h ely es
iiiils/cr a lka lma zsa nlkl elr ni nem tudta volna .
83
Komor czy teh t flr evezet s minden lltsa g y telje-
sen tudomny ta la nn vlik, mer t nlklzi a tudomny os ku-
ta tsok leg fontosa bb kellkeit, mint
a tisztessg es s pr ta tla n kr itikt,
a tudomny os kuta tk munkssg a ir nti tiszteletet s
a z r dek s politika mentes ig a zsg ot.
Veg y nk el teh t Dr . Va r g a bizony tka iva l ka pcsola t-
ba n eg y msik br la tot, de most ne a z ellenkezk kzl.
Idzzk, h og y mit mond Dr . Va r g a munkssg r l (
, 3
):
Dr . BOBULA IDA
>A Va r g a lta l ismer tetett r okon sza va k szma a lig h a -
la dta meg a szza t. Ezeknek is eg y r sze er ltetettnek ltszott.
A h bor s viszony ok s neh z kr lmny ek mia tt Va r g a ny il-
vn nem tudott meg ismer kedni a leg j a bb kuta tsok lta l fel-
tr t s na g y on kibvlt szumir sza ny a g g a l, a mely h ez n a
ny ug a ti kny vtr a kba n, kevesebb tudssa l, de szer encsseb-
ben, h ozzjutotta m.
M ly sg es g y ny r sg g el r eztem, h og y tbb szza d ta
szomjh ozva a z ig a zsg ot, most vg r e elj utottunk oda , h og y
vla szolni tudunk a ma g y a r er edet- kr dsr e. A szumir ny elv
s kultr a h ih etetlen g a zda g sg sfor r s beny omst tette
r m, mely mint a z let mesebeli kk ta va ,
jj szlh eti a z elg y tr t, h a llr a vlt s sztszr t M a -
g y a r Nemzetet. Ha felismer jk s elfog a djuk a ny ilvnva l
ig a zsg ot, a z a meg jh ods, j ezr edv g r ete, (a kiemels t-
lem. B. J. F. )
Eg y ik olda lon ez a r a g y og per spektva h vott a m-
sik olda lon a h ideg jza nsg vott. vtizedeken t fog la lkoz-
ta m h iva ta losa n tudomny politikva l s tudvn tudta m, h og y
a ny ilvnva l ig a zsg tvolr l sem elg a h h oz, h og y h iva ta lo-
sa n elfog a dott ttel leg y en belle. A leg tbb ig a zsg r dek-
szvetsg et sr t s a tudomny bszke felleg vr a it mindentt
a fennll h a ta lma k, a z r dekszvetsg ek pnzelik s ir ny t-
jk, (kiem. ismt tlem. B. J. F. )
A meg ltott j ma g y a r ig a zsg tj ba n h a ta lma s r dek-
szvetsg ek eg sz sszefg g h eg y lnca ll ezzel meg kz-
deni, oly a n szeg ny en, elh a g y a totta n, eszkzk nlkl s
oly a n kedveztlen kr lmny ek kztt, a mily enek a z eny -
mek, szinte leh etetlen vlla lkozs. Oly a n, mint tuta j on neki-
vg ni a z cenna k, st ember i szmts szer int mg a nnl is
r emny telenebb. Szmot vetettem a zza l, h og y h a feltma sz-
84
tom a szumir - ma g y a r r okonsg elmlett, meg sr tve a minden
szumir ny elvh a sonltssa l szemben kimondott ta but, kih vom
a vilg leg tbb h iva ta los sza ktekintly nek h a r a g os ellenke-
zeset. Eh h ez csa tla kozni fog minden ma g y a r csontfej s va s-
ka la p, mindenki, a ki lusta g ondolkozni s mer ev a h h oz, h og y
r evideljon. Ezeknek publicitst, tmj nt, elg ttelt a dna k a
klnfle szer vezett r dekszvetsg ek mig a z n sok vi
munkva l meg szer zett tudomny os h itelem, j h r em, becs-
letem a z ily enkor szoksos keg y etlen mdon, ebek h a r min-
ca djr a ker l. Fa nta sztna k fog na k bly eg ezni, fejlett tech -
nikva l utnna m indtjk a mindentt ta llh a t flmveit
uj ong ka t, svih koka t, feltnsi viszketeg sg ben szenved
ntiktla n eg y neket, a zutn velk eg y csokor ba ktnek s
minden bolondsg r t, a mit msok kvetnek el, elssor ba n en-
g em tnek. Elr e tudta m, h og y el fog ok veszteni biztos l-
la st, keny er et, minden komoly leh etsg t a nna k, h og y seg t-
h essek szer encstlen csa ldomon s a nna k r va g y er mekein.
Eg y per cig sem ktelkedtem a bba n, h og y a z utkor el fog ja
ismer ni, h og y nkem s minda zokna k, a kik elttem j r ta k,
ig a zunk volt a szumir - ma g y a r r okonsg dolg ba n, de kiss el-
szomor tott a g ondola t, h og y ezt ma j d csa k a sr kvemr e fog -
jk [elr ni. M indezzel szemben mr leg r e tettem a z r va nem-
zet ny er niva ljt s ezzel a kr ds eldlt. A M indenh a tr a
bzta m a z g y et, meg r ta m, sokszor ostotta m s 1951- ben a
vilg na g y kny vtr a ina k sztkldtem Sumer ia n Affilia tions
cim s a pr oblma lny eg t ismer tet munkma t.
g y is volt. Dr . Bobula llst vesztett s flmveit svi-
h a kok", a kik a nny it r tenek a szumir olg ih oz, mint a ppa
. 1 s/. ur ony vivsh oz, monda na k r la br la tot s felkszlts-
g et ktsg be vonjk". Az ily en Foltiny Istvn s Bog y a y
i pa r don! von Bog y a y ") r sa it nevezi a mvelt s szume-
r olg ia ba n kpzett" Komor czy vita cikkeknek" a kkor , a mi-
iin ezekkel senki szba nem llt.

1
Aztn Lotz Jnos meg semmist r ecenzio"- jt ismer te-
it, de nem mondja meg , h og y va n- e ennek a Lotz"- na k va la -
mi s/umer olg ia i munkj a , va g y , h og y va n- e va la mi ismer ete
J szumir ny elvszet ter n? g y tudj uk, h og y Lotz r nem
. /uiner olg us. g y h ozzszlsa sza kma i szempontbl
. iWktelen.
Ks meg int ide kell ikta tni a zt, h og y
K.M 1I 9 x:
a zr t, mer t a zt lltja , h og y Dr . Bobula Ida : Sumer ia n
85
Affilia tions c. kny vt csa k kt sza kma beli br lta , a h og y a n
Komor czy mondja :
,A tudomny os let llsfog la lsr a pedig mi sem jel-
lemzbb, mint h og y mindssze kt r ecenzi fog la lkozott a z
a ng ol ny elv, teh t a nemzetkzi tudomny os let szmr a
knny en h ozzfr h et munkva l " . . . s meg emlti M . La m-
ber t- et s Lotz Jnost. (34. old. )
M i nem va g y unk a r r a felh a ta lma zva , h og y Dr . Bobula
vdiknt lpjnk fel, mer t mindig meg vdte sa jt ma g t.
Ekkor a h a zug sg ot a zonba n mint, a mit Komor czy llt
csa k a zr t kell vissza uta sta nunk, mer t A Sumr - M a g y a r
Rokonsg Kr dse" c. kny v kia dsa idejben 1961- ben
keznkben volta k tuca tj va l" a sza kvlemny ek s mily en
kr , h og y nem kzltk le ket a kkor .
De h a ng sly ozni kell a
KM H 10 x:
felh vsunka t Komr czy eg sz ismer tetsr e, a melly el Dr .
Bobula szemly t g y ig y ekszik bellta ni, h og y Boh ula fel-
kszltsg t jog g a l ktsg be vontk". . . s a sok ,,ms
r a va l h iva tkozs" ismtelg etsvel ltszik, h og y tula j-
donkppen Komor czy a z, a ki ktsg be vonja Bobula sza k-
tudst.
Vg telen sa jnla tta l kell ny ila tkoznunk Komor czy tu-
domny os elma r a dottsg n. Ug y a nis Bobulna k a leg r osz-
sza bb h r t kelti a z 1951- ben kia dott na g y szer munkj a
a , SUM ERIAN AFFILIATIONS" ismer tetsvel. Huncut s
fondor la tos r etor ikjva l g y sejteti, minth a Dr . Bobult a
nemzetkzi tudomny os kr k" szr e se vettk volna , de a zt
nem emlti, h og y a klnleg es voltnl fog va a vilg on eg y e-
dl ll, h a ta lma s s a leg ismer tebb sza ktekintly ek vezetse
a la tt ll SM ITHSONIAN INSTITUTION felkr te Dr . Bobu-
lt ppen a SUM ERIAN AFFILIATIONS mve a la pjn
(h isz ez volt a kkor a z eg y etlen szumir tr g y munkj a ), h og y
a z vkny vben" (1959) Th e Smith sonia n Repor t For
1959" a djon eg y ta nulmny t a szumir tech nolg ir l. g y
jelent meg Dr . Bobula na g y szer r tekezse SUM ERIAN
T E C H NO L O G Y : A SURVEY OF EARLY M ATERIAL
ACHIEVM ENTS IN M ESOPOTAM IA" cmen, a h ol 30 olda
la s br kka l ta r ktott szveg h ez 80 szumir olg us szer -
ztl szr ma z 136 munkr a tr tn for r sa da t h iva tkozs-
sa l, 12 mly ny oms kp- tbla va n csa tolva s ebben minden
benne va n, a mit a szumir - ma g y a r ka pcsola tok kuta tsba n
86
ismer tetni s ta nulmny oz-
ni kell. Az . letfa ' s a ,Kos'
innen vett kpnek bemuta -
tsa utn ug y a ncsa k in-
nen veszem t Subd kir ly -
n f e j d s z t, csupn csa k
a zr t, h og y a szumir tvs-
mvszet r emekbl szr ma z-
ta ssa m Dr . Bobula kuta t-
sa a la pj n a ma g y a r vitz-
ktst.
Ez is csa k kt h ely en ta -
llh a t. A szumir - M a h - G a -
r oknl s a M a h - G a r ma g y a -
r oknl.
M i g y vljk, h og y Ko-
mor czy csa k a kkor br lh a t-
na Dr . Bobult, h a mr ne-
ki is lenne oly a n munkj a ,
a mely ik a Smith sonia n Re-
por th oz h a sonl sza kir oda -
lomba n meg jelent.
* *
M eg int keser eg nem k e l l ,
h ojjy mit is tennnek a z ol-
h ok, h a lenne eg y Dr . Bobu-
la juk, a ki ta llna pl. oly a n
olh sumer szpr oka t, mint
Dr . Bobula a szumir - ma g y a r
iker sza va ka t ismer teti? Va g y
h a lenne eg y olh Sumer ia n
Affilia tions". . . ? Aka dna va -
la ki Romniba n, a ki g y r -
na r la , mint a zt Komor czy
teszi a ma g y a r Sumer ia n
Affilia tions"- a l? s mir t. . . ?
Ta ln a zr t, mer t Dr . Bobu-
la vlemny nek tkr kpe-
knt
a tudomny bszke felleg vr t a h a ta lom s a z r dek-
szvetsg ir ny tja a ma i ma r xista M a g y a r or szg on"?
Sa jnos Komor czy kny vbl ez ltszik s mg a z is,
h og y a z emltett h a ta lom s r dekszvetsg " nem oly nem-
zetni! ma g y a r viszony la tba n, mint a z ug y a ncsa k ma r xista jel-
leg r omn h a ta lom s r dekszvetsg " a r omn nemzeth -
sg ben.
Ug y a nis, h a nem g y lenne s a ma i ma r xista ma g y a r -
or szg i ur a lom a nemzetisg i kr dst csa kg y ta r ta n felsz-
nen, mint a zt a r omnok teszik, a kkor Komor czy kny ve so-
^^h a s em j elenh etett volna meg .
^^ De ig en g y a ns neknk Komor czy na k ez a tendencija ,
melly el a ma g y a r np kzismer t tur ni" voltt ta r th a ta t-
la nna k" mondja s ezt a tur nizmust eg y tudomny
mezbe bujta tott tr sa da lmi s politika i mozg a lomna k" mi-
nsti. (28. olda l. ) Ez csupn a r r a va l, h og y sa jt r dek-
szvetsg nek politika i clkitzst leplezze.
Ker essk meg teh t eg y tt Komor czy r dekszvets-
g t".
Vizsg ljuk meg tudomny os mdszer ezssel a zt a ma -
g y a r szempontbl nzve ng y ilkos szndkot, melly el a
ma g y a r or szg i tudomny os kr k" h ir detik, r jk, h a r sog -
j k a vilg minden npe flbe g y :
M I M AG YAROK SEM TURNIAK, SEM SZUM IROK NEM
VAG YUNK, HANEM A KULTURLATLAN UG OROK A
M I SEINK
Ha M a g y a r or szg on a ma g y a r sisg t kuta tni nem
eng edik s ebben a tudomny os kuta tsi szndkok ir ny tva
va nna k, a kkor ny ilvnva l, h og y a ma g y a r sg h ely be va la -
^ J r i k " be a ka r na k lni. Klnskppen a zr t g ondolunk er r e,
^ Pner t va nna k ppa i bullk, s biznci ir a tok, a h ol a M a g y a r
Npet a szktk kir ly i tr zsnek" emltik.
A ma r xista ma g y a r kor mny za t ltezse eltt, a ma g y a r -
sg kzismer ten tur nina k is s szktna k is volt elismer ve.
M ost Komor czy kny vbl meg tudj uk, h og y ez mind
a kett ta r th a ta tla n" s kor ona ta nna k h ozza Aisleitner J-
zsefet s Dvid Anta lt, mint kt kr ssza kr tt".
Aisleitner t, mint kivl teolg ia i ta nr t ismer tk, a ki
ny lta n szembeszllt a zza l a ter iva l, a mit a juda i- ker esz-
tny teolg ia szer inte minden bizony tk h iny ba n
h ir detett, h og y a nzr eti Jzus zsid szr ma zs lenne. Azt
88
/
is meg mondta ny lta n, h og y Betleh em nincs Jdeba n, h a -
nem Nzr ettl 30 km- ny ir e, G a llileba n.
Aisleitner teh t nem a tur nizmussa l h a nem a biblia i
pr oblmkka l fog la lkozott.
Hog y Dvid Anta l szemben llt a tur nizmussa l, ezt
fa ji ellenszenvbl tette g y , mint a h og y pl. a ,tur nista Za jty '
szembe h ely ezkedett a semitizmussa l a r r a vona tkozla g , h og y
a kivla sztott npi" szupr emcit cfolta .
Itt teh t a szr ma zsbl er ed politika i r dekek tkz-
tek kieg sztve a npi, fa ji h ova ta r tozs tudomny os kuta t-
sa iva l.
Ez a z tkzs a zonba n fennll ma is Dvid Anta l s
Aisleitner nlkl is ppen a zr t, mer t a smita r deksz-
vetsg ek er sza kka l vltozta tj k meg a tudomny os tteleket.
g y Komor czy kny ve is a zt sejteti, h og y r dekszvet-
sg i ktelezettsg e a semitizmus s a z oda ta r tozk dicsr ete.
M dszer e g y nz ki innen e ktttsg szolg la tba n, h og y
mindent leta pos, ami szerinte turni". M iutn a szumir np
is tur nina k" va n elismer ve s a ny elve is r dekszvet-
sg nek szolg la tba n teh t minden s mindenki ellen
for dul, a ki ezt a szumir-turni-magyar sszefg g seket ke-
r esi. Itt a ztn eszkzket nem vlog a t, mer t eg y ka la p a l ve-
szi G os2tony it pity ipa lkva l s Bobult va la mely ik . svih k-
ka l" intzteti el.
De g ondolkodott- e mr va la ki a zon, h og y mir t nem le-
h etnk M I M a g y a r ok turni s szumir rokonok, vagy leszr-
mazottak. . . ? M ir t kell minket kicsa pni ebbl a Na g y zsia i
csa ldbl s h a lsza g g a l" tel teni. . . ?
M er t itt nema tur nisg nemzeti ntuda tr l" va n sz. . .
Ug y a nis h a elvesszk a nna k a z r dekszvetsg nek"
a szolg la tba n r t s a z utbbi vekben pia cr a dobott kny -
veket, a kkor meg r tjk, h og y mir t indtjk ki pontosan M a -
g y a r or szg r l a zt a z ir ny za tot, a mely ik kij elenti, h og y
MI MAGYAROK LLTJUK, HOGY NEM VA-
GYUNK TURNIAK".
Er r e a feleletet meg a dja a semitolg ia " eg y ik nemzet-
kzi r epr ezentnsa CALVIN KEPHART: RACES OF
M ANKIND" (Ph ilosoph ica l Libr a r y Inc. NY. 1960) c. kny -
ve, a mely ben a 75. s 76. olda lon tr g y a lt TURANIAN fa jta ,
leh a t a TURNI NPEK, TRK a lcsopor tjba n a kvetkez
ii; pket ta lljuk:
89
Tibet, Tur kistn, Kspi kr ny k, Tr kor szg , M ezopo-
tmia s Pa lesztina kiter jedsben Pr e- Sumer ok, Sumer ok
s Hittitk, Smitk, M a g y a r ok s Bolg r ok. " (r dekes meg -
jeg y ezni, h og y a M a g y a r oka t nem tette a z UG OROK kz. )
Teh t a ma g y a r ok s smitk eg y tt a tur ni npek cso-
por tjba ta r tozna k a leg ja bb" ir ny za t szer int.
Ig enm de a M AG YAROK AZT HIRDETIK, h og y k
nem is SZUM IROK s NEM IS TURNIAK.
Akor h t lemondva a z r ksg r l s eltvozva nknt
a tr tnelem sznpa djr l a z eltnt M a g y a r np h ely ett
jog g a l tur ni- szumir s kir ly i szk ta " ma r a d a SM ITA
NP.
Ennek a z r dekszvetsg nek" a szolg la tba n r teh t
Komor ezy s ezekutn kr dezem a z olva stl:
va n- e jog a neki a M a g y a r Np nevben beszlni s a g zu-
r a ir - tur ni voltunk szer inti sisg nk lemondst h ir detni. . . ?
Ha nincs jog a mer t nem a M a g y a r r dekszvetsg "
ta g ja s nem a M a g y a r sisg Ig a zsg na k szolg lja , a kkor
h og y a n r h a t s ny ila tkozh a t a M a g y a r sg nevben. . . ?
Nem tudom mily en vla szt ka pok e kr dsemr e, de tu-
domsvtel vg ett kzlnm kellett ezt a j h iszem, ma g y a r
olva skka l.
Azr t r om ezt, mer t nekem semmifle nzeteltr sem,
sem neh zsg em nincs a smita koleg kka l. Teh t sem a zsi-
d, sem a z a r a b sza kember ekkel ellenkezsben nem va g y ok.
St inkbb a zt mondh a tom, h og y a zsid sza kember ek kl-
nskpp tmog a tna k. E tmog a tsukba n kzvetlen a Kl-
detl IsteM Ja mig " c. kny vem meg jelense utn itt Bue-
nos Air esben, ltog a tott meg a ma g y a r ul beszl zsidkna k
eg y ik j elents szemly e, a ki M a g y a r or szg r l j tt ki ide h i-
va ta los ltog a tba . Ez a z r nekem kifejezetten tudomsom-
r a h ozta , a kvetkezket, (a mit ta ln pr blok szszer int idz-
ni emlkezetbl):
M i ma g y a r zsidk a pr ofesszor r kuta tsa i s publik-
cii el semmifle a ka dly t nem g r dtnk, st ksznjk, h a
mr g tbbet kikuta t. Ug y a nis ma g a r ja kny vben, h og y a z
emig r cis ma g y a r sg ifjsg a nem r endelkezik eg y oly a n
er s tr a dicionlis a la ppa l, a mely r e bszke leh etne. g y ez a
finnug or szr ma zsi elmlet ket a r r a kszteti, h og y ezt meg
se emltsek, h a nem r mmel beolva dja na k a . ny ug a ti kult-
r bl' bzrrna: a zon or szg ok fia i kz, a h ova bevndor ol-
90
4
ta k. Nem g y a ma g y a r ul beszl zsid ifja k, a kik klfldn
is, a kr h ova ker lnek a dia szpr ba n, beszlnek ma g y a r ul
s ma g y a r ul beszl j zsidkna k ta r tj a meg ket a bib-
lia i tr a dci.
Pr ofesszor Ba diny !
A ma g y a r or szg i np 100 v a la tt kir tja nma g t, s a
tudomnny a l fog la lkozk 5 kr a j cr r t el fog jk a dni a z r k-
sg ket. 100 v mlva mi ma g y a r ul beszl zsidk le-
s/. iink a M AH- G AROK s ksznettel fog unk a dzni Ba diny
pr ofesszor na k, a ki ezt kikuta tta s, a kinek a munkir a ma jd
Pliva tkozni fog unk. Dolg ozzon teh t csa k Pr ofesszor r , a ma -
g y a r ul beszl zsidsg a ma g a munkj t soh a sem fog ja h t-
t lta tni. "
Kr lbell g y h a ng zotta k a h ozzm intzett sza va k s
a zta is, a h og y elmlta k a z vek, ltom, h og y nekem h tr l-
ta tst va lba n soh a sem okozna k a smitk, teh t sem a zsi-
d, sem a z a r a b koleg k. Ellenkezleg , sok a da tot ka pok tol-
lk s pl. Aisleitner a zon ter ij na k a foly ta tsba n, mely -
ly el a zt lltotta , h og y a nzr eti Jzus nem volt zsid, n
a zsid teolg usoktl ka pta m iszony sok a da tot, va lba n a n-
na k a bizony tsr a , h og y k a nzr eti Jzust zsid fa jna k
el nem ismer ik. St oly a n a da tom is va n ismtlem zsid
teolg ustl a mely ik szer int a nzr eti Jzust Piltus el
a zr t lltottk, mer t Iskr ites Jds ta nva llomsva l bi-
zony tottk a zt a tny t, h og y a
. . mg us pa p Jzus, tula jdonkppen a Pr tos Bir oda lom
eg y ik kmje volt".
Nem a ka r om itt ezekkel a z a da tokka l neh ezteni ezt a
ut a ir a tot,mer t er r l kln munkba n szmolok be. Itt csa k
ûmentumknt emltem meg a r r a vona tkozla g , h og y ne-
ki m a smita kolg kka l semmi ba jom, nzeteltr sem nincs.
A tudomny os vitk nem ellensg eskedsek. Az ter mszetes,
ling y minden tuds r a g a szkodik a z llspontjh oz a ddig , a mig
I msik meg nem g y zte t. s er r e vona tkozla g pontosa n
i Knimer r el lefoly ta tott s a XXIX. Or ienta lista Vilg kong -
r esszuson a Sor bonne- on vg zdtt vitmma l ka pcso-
la tba n ma jd mg a ksbbiekben vissza tr ek. A nekem kelle-
metlenkedk mindig a z oly a nok, mint Komor czy , a kik le-
itleg . . ma g y a r nemesi elnvvel" is r endelkeznek, de a fa j-
:ilukna k elh a jlott, elg r blt, eltor zult csemeti.
91
Ug y a nis ezek ksztik el a ta la jt a h h oz, h og y a zsid-
sg 'r dekszvetsg e ter veit elr je M a g y a r or szg g a l ka pcso-
la tba n.
M int mondta m a z elbbiekben
M a g y a r or szg bl - s nem zsidna k, h a nem ma g y a r na k"
ismer t - tudomny os ember ektl kell kiindulni a nna k a
ma g y a r " tudomny os llsfog la lsna k, a mely ik tbb
tonnny i ny omta tott ter mkkel a zt h ir deti, h og y
M I M AG YAROK NEM VAG YUNK TRNAK, SEM
SZUM IR LESZRM AZOTTAK.
M I M AG YAROK NEM JTTNK SEM KLDEA-
BL, SEM A KAUKZUSBL. A M I SHAZNK
A FINN- UG OR TUNDRA.
Ug y a nis eg y etnolg ia i s tr tnelmi r t kell a Kr pt-
medencben ter emteni, h og y ez betlth et leg y en a zza l a sok
j felismer ssel", a mit Komor czy a szumir olg iba n emle-
g et s a mitl a na g y tuds Dr . Va r g a Zsig mond mer even el-
zr kzott". (32. old. )
Az olva s, a ki a zt h iszi, h og y Komor czy ma g y a r r deke-
ket szolg l a meg nevezett kny vvel, itt biztosa n a r r a g on-
dol, h og y a szumir ny elvtudomny ba n ker ltek el oly a n j-
donsg ok, a miket mr ismer s sza kma ila g " br lja Dr .
Va r g t is.
Sa jnos fel kell vilg osta nom a j h iszem olva ska t
s kztk a zoka t is, a kik a ma i j uda i- ker esztny sg szer int
lik va llsos meg g y zds j mbor letket", a zoka t is,
a kik a kiss la ztott g y eplszr viszony la g os j ltben min-
den sisg ir nt kznbsek s a zoka t is, a kik szor ong szv-
vel nznek a M a g y a r Jvbe, h og y ez a z Or tuta y - Komor czy
fle tr tnelmi s szr ma zsi h za g unk
h a ma r osa n betltdik a Buda pesten szkel
UJ HAM M URABI BIRODALOM M EG ALAKULS-
VAL.
A Buda pestr l kor mny ozott de msh onna n fg g s
M a g y a r or szg on ltestett Ui Ba biloni Ur a lom ltr eh ozs-
ba n a z Or tuta y - Komor czy fle mdszer es ta g a ds csa k a z
eg y ik sszetevje ezen r dekkzssg na g y s kzpontila g
ir ny tott ter vnek.
92
A ter v msik componenst ta r ta lma z tudomny os bi-
zony tkok" mr na pvilg ot ltta k a z a ng ol beszd vilg
kny vpia cn, a h ol mr minden jsg ismer teti ARTHUR
KOESTLER: THE THIRTEENTH TRI BE" (A tizenh a r ma -
dik tr zsi e. kny vt.
Kbben a szer z a r r l szmol be, h og y ltezett eg y h a ta l-
ma s Ka zr Bir oda lom, mely a VII. szza dtl a XI. szza dig
r eztette befoly st a Fekete- teng er tl a Kspi- teng er ig s a
Ka ukzustl a Volg ig . Hiva tkozva a kellkppen mg fel
nem der tett a da tokr a kzli a zt, h og y a z lta lnosa n elfog a -
dott llspont szer int, a 8. szza dba n a ka zr kir ly i h z s a
lp eg y es r szei felvettk a zsid va llst. . . s itt a juda iz-
Sus g y szer epel, mint eg y bks s r ta tla n- pr ta tla nsg "
(bUimoless- neutr a lity j a ny ug a ti ker esztny Biznc s a keleti
mch a medn ka liftus szig or pr opa g a ndj a kztt.
300 vvel ksbb miknt a szer z ismer teti a Bi-
zncca l eg y ttmkd or oszok sza kr l meg tma dj k Ka zr -
or szg ot s , nem h a g y na k ma g uk utn mst mint r omoka t
i'S elszeg ny edett npet. "
A menekl ka zr ok elfutotta k, ki a Ka ukzusba , ki M a -
g y a r or szg ba s soka n a kr imi ter letekr e. Ezek a menek-
lk, a h ol letelepedtek, r g tn meg a la ktottk a zsid kzss-
g eket, mely ek g y sei lettek a keleteur pa i zsidsg na k,
a mibl a ma i vilg zsidsg leg na g y obb r sze szr ma zik.
A ma i moder n zsidsg " teh t a szer z szer int
nem smita , h a nem tr k- szlv szr ma zs. s itt idznk a
kny vbl a mint r ja , h og y ennek a ma i moder n zsidsg -
na k a z sei:
nem a Jor dntl, h a nem a Volg tl j nnek s nem Kna -
nbl, h a nem a Ka ukzusbl. . . s fa jila g ezek sokka l
szor osa bba n ta r tozna k a HUN s M AG YAR tr zsekh ez,
mint br a h m, Izsk s Jkob fj h oz. ". . .
^KS v. g l a r r l is felvilg ost minket, h og y
,. oly a n dolog soh a sem ltezett mi nt ,zsid fa jta ' . " (Th er e
wa s never such a th ing a z a j ewish r a ce". )
Tekintettel a r r a , h og y a vilg sa jt 90 %- ig Ar th ur Koest-
ler ck kezben va n, ennek a z i elmletnek a leg r videbb idn
h v'iil i",en mlv g y ker ei lesznek.
M inth og y a
M AG VAK NP TILTAKOZIK AZ TURNI S SZU-
M llt VOLTA ELLEN s a ma i M a g y a r or szg a kzpontja en-
93
nek a tilta kozsna k teljesen indokolt, h og y a vilg kzv-
lemny e r videsen be fog ja h ely ezni
a Ka ukzusbl jv, Hun s M a g y a r szr ma zs, tur ni
(tor kvr ) zsidka t a jog os tula j donukba " a Kr ptme-
dencbe.
g y ma jd ismtelten a tr a dcikon a la pul lla m-
a lkotsi jog er ejvel (mely nek a la pj n a ma i Izr a el meg -
szletett) ltesl r videsen a z a z Uj- Ba bilon, mely M AG YAR-
ORSZG nevt viseli tovbbr a is, a zonba n a z ur a lkod osz-
tly teljes jog g a l a
?
i tur ni vr s h un- er edet moder n zsidsg lesz", a me-
y ik bszke er r e a tur ni " szr ma zsr a s M AH- G AR vol-
tr a . . .
A finnug or oktl" er ed npsg meg ma r a d szolg na k.
r ljn, h og y a h a lsza g " seivel eg y lta lba n h ely et ka p
a z g r et fldj n" s nem teleptik t a vog ul seih ez, a h on-
nt beszemtelenkedett a r r a a fldr e, a mi j og osa n" a . . tur -
ni" zsidsg .
Ezzel ka pj a meg a z si ba biloni ZI- DU (ma g y a r
h a sznla tba n ZSI- D) a z er edeti j elentsta r ta lmt is. Ug y a n-
is ez P. Deimel szer int ech t" (va ldi, va lsg os) j elents.
s g y lth a t a nemzeti va llsblcselettel r endelkez
zsid intellig encia dia da la a j uda i- ker esztny sg nemzetk-
zi mkony va l elbuttott M a g y a r sg felett.
* * *
A tr tnelem szeker t r obog pa r ipk viszik.
r pd npt a z ellensg sokszor belkte e szekr a l.
Hog y mg is meg ma r a dt i a z nem e np r ul vezetinek a z
jdeme, h a nem a z Isten Aka r a t.
WE sor ok r jt ea - a tuda t vezeti, a mikor a z Or tuta y k s
Komor czy k s r s tevkeny sg e ellenr e is h iszi ennek a M a -
g y a r Istennek a Sznt>- Aka r a tt.
E tr h etetlen h it' bir tokba n foly ta tom Komor czy kny -
vinek vizsg la tt. "
J
, ,
' > --"'
* ' * *
s itt a ka r ok, Ijeg y ejejtel, meg emlkezni eg y smita , te-
h t zsid kolg r oj ^ Dvid,Anta lr l,, a ki ug y a n nem nzte
94
j szemmel a z n kuta tsi munkma t. M int Komor czy em-
lti kny vnek 88. olda ln, Dvid szer etett tr flkodni a su-
mir , jobba n mondva a z a kkd ny elv sza va it h a sznlva , a su-
mir ma g y a r szfejtsek s sz h a sonltsok kicsfolsr a .
Kg y ik kzeli munka tr sa m, Dvidna k j ismer se volt s
mondh a tni eg y kolleg ilis ba r tsg kttte ket ssze.
Kz a munka tr sa m Dvidot mg a kr h zba n is meg ltog a tta
s meg mieltt Dvid kr h zba ker lt volna , levlben r te-
stett a r r l, h og y n is meg ka pta m Dvidna k a meg tisztel,
g ny os kifig ur zst, a mit ide s csa tolok. Csupn a zt a vl-
tozta tst csinlom benne, h og y a ma g a m neve h ely r e ber om
Komor czy nevt s Dvid neve h ely be ber om a ma g a mt.
^fc' :-, . ; Dvid fle kig ny olst Komor czy r a vona tkozta tom s
iv.l a kis ver sike fle tkolmny t csupn a z utols sor r a l n
toldotta m meg .
Teh t g y szl ez a g ny old ver sike:
Komor czy EN- BAR (Em- ber )
DU- G A- BA DUL (Dug ba dl)
NAM TUD (Nem tud)
t;fc PAsLsU (Eg y pa sa s)
Zl IR- BA HUL (Zr be h ul)
I
KN Ba diny (n Ba diny )
NAM E- A- ZI- KU (Nem EL- A- ZI- K, elzok)
KM E- KU DILI- ZI- KU . . . (Szumir ba dilizik", dilizek).
I
i.M eg jeg y zs: Dvid itt a Dr . Va r g a lta l felfedezett tr g y a t-
l. m" ig er a g ozs els szemly r a g j t h a sznlj a a z ig evg
KtT- va l. Pl. elzok(u)".
Lth a tjuk a zt, h og y Dvid a szumir sza va kh oz a szumir
I
ny elvta n sza bly a it a lka lma zta . Teh t na g y on jl ismer te a zt.
J-A . ipen ez a kis ver sike kes bizony tka a nna k Dvid
Aula i somitolg us kita llsba n a r r a , h og y a szumh r - ma -
A a r a /onossg va lba n ltezik. De a zt is bizony tja Dvid
I
^ ^ my ver se, h og y a sumir - ma g y a r a zonossg ny elve meg ka pta
.1/ a kkd ba biloni h a tst s, mer t h iszen a ma i ma g y a r ny elv-
ben ;i stunir ts a ba biloni a kkd sza va k bizony kever ve va n-
n. ik Kir l szintn kln munkba n szmolok be. Itt csa k
I
M <;;er ii'item a Dvid Anta l emlkr e r ott mondkmba n.
Dvid Anta lt n a zr t becslm s tisztelem, mer t t-
it u A/onkvI mindenkit tisztelek, a ki a fa jtjt szolg lja .
I M . g y a r t s, zsidt is, a r a bot is, st olh ot is. Az ember nem
iilici ;:r r <il h og y h ova szletett, de a h ova szletett, a zt a csa -
95
ldot, a zt a tr zset, a zt a npet szolg lnia kell. Nincs a lbb-
va l dolog , mint a z, h a eg y ember elh a g y ja a sa jt csa ldjt,
s sa jt fa jtja ellen l. s itt Dvid Anta lt lltom a ma g y a r
tudomny os sza kember ek" plda kpeknt. Dvid Anta l a z
utols leh eletig szolg lta a zsidsg ot. s tudssa l szol-
g lta , mer t a kkd, h ber vona tkozsa i szer intem meg cfol-
h a ta tla nok. Ha Komor czy Dvid Anta lt kvetn, a kkor ezt
a kny vet nem r ta volna meg , a zr t sem, mer t nem h isszk,
h og y Dvid Anta l ily en h a ng on, ily en stlusba n, ily en flr e-
vezet mdon tudott volna eg y kny vet r ni a sa jt fa jtj
semitolg usok munkina k ler tkelsr e. De a nna k ellenr e,
h og y Dvid kig ny olt, mg is meg ka pta m tle a leg na g y obb
elismer st eg y szba n. Kzvetlen h a lla eltt ltog a tta meg
t ez a munka tr sa m, a kivel mint ismtlem j ba r t-
sg ba n volt s a kkor Dvid a kvetkezket mondta :
Azr t a nna k a buenos a ir esi ember nek ig a za va n a kkor ,
a mikor nem a szfejtsekh ez ny l, h a nem a sumir szveg ek-
r l a ka r ja leszedni a ma g y a r a zonostsoka t. Ez a z eg y etlen
t, a mivel a ma g y a r ok va la mit elr h etnek. "
Azta is kvetem Dvid Anta lna k ezt a z tba ig a ztst,
s ppen a zr t zr om ide ezeket a keg y eletteljes sza va ka t.
Ig en h ls va g y ok neki a zr t, mer t lt benne a tudomny
ig a zsg na k a tiszta sg r a va l tr ekvs s h a lla eltt
h a csa k eg y pilla na tr a is de a zt velem ka pcsola tba n kife-
jezsr e h ozta . Ny ug odjon bkben Dvid Anta l s h a Komo-
r czy Dvid Anta ltl ta nult volna va la mit, a kkor nekem nem
kellett volna most ezt a h ossz ny lt levelet h ozz r nom.
s h a mr va lba n tudsoka t" emleg etnk, a kkor nz-
zk meg eg y tt ismt, h og y mily en munkt vg zett a z a kit-
n ma g y a r tuds, a kit Komor czy kny vnek 101. olda ' n
szintn ler tkel, s a kit g y h vna k
!)6
GOSZTONYI KALMAN
M ieltt Komor czy G osztony i szfejtseih ez h ozzny lt
volna , meg kellett volna nzni a zt, h og y G osztony ina k a kny -
vt ki a dta ki, a mit emlt a j eg y zetek cm fejezetnek 163.
olda ln. Hiva tkozik a nlkl, h og y oda r n G osztony i kny v-
nek a kia djt. Ezt va lsznleg Komor czy ksza ka r va teszi,
mer t G osztony i Klmn kny vt a leg na g y obb fr a ncia ny elv-
'jiet intzet a dta ki. Ez a z intzmny pedig oly a n kny vet nem
|>z ny ilvnossg r a , a mely ben a z a da tok nincsenek tbb elis-
mer t fr a ncia sza kember tl leellenr izve.
Tudomsom szer int G osztony i Klmn 26 vet ta nult a
vilg eg y ik leg kitnbb szumer olg us- a sszir olg us pr ofesz-
szor tl. Ra y mond Jestintl.
Ar r l is r teslve va g y ok, h og y G osztony i Klmn pr o-
fesszor Jestint ny elvszeti szimpziumokon be is h ely ettesi-
tette. Pr ofesszor Jestin G osztony i Klmnt bels s biza lma s
munka tr sna k tekinti.
Teh t ig en na g y mer szsg kell a h h oz, h og y va la ki G osz-
tony i Klmn kny vben r otta ka t ily en tudomny ta la nul c-
folg a ssa , mikppen a zt Komor czy teszi.
Nem emltek semmi mst, csa k a h og y a z 5 ezer v eltti
szumir kifejezst a ma i kifejezssel sszeh ozza a nlkl, h og y
eg y h a ng tr tneti kir tkelst va g y ny elvfejldsi mozza na -
tot kzbe ikta tna . Ug y a nis G osztony i a zt nem g y r ta , a h og y
Komor czy mondja . G osztony i ny lta n meg mondj a , h og y
a TU DUG , G A a sumir szveg ekben mr ma g a is r -
olva sst jelent. M iutn ebbe Komor czy lta l e ml t e t t
TU,i sszetett kjeibe mr bele va n fog la lva a TU (Lba t 58.
*
. jele) teh t mr ma g ba n fog la lja a TD ig nek a jelent-
t, g y Komor czy h iba zr ja ki eg y g y etlen fog ssa l
a zza l, h og y a TU
6
j elnek nincs D mssa lh a ng zva l vg zd
vltoza ta , mer t a TU
tt
- ba n mr benne va n a TUD s a zt kln
is leh et olva sni. Teh t mindenkppen tendencizus s h ely te-
len a z, a h og y Komor czy G osztony i Klmnna k a na g y szer
munkjt ler tkelni a ka r ja .
De meg int a zt kell kr deznem, va j on mit tennnek a z
olh ok a z olh - szumir r okonosts ig y ekezetben, h a lenne
nekik eg y G osztony i Klmnj uk, a ki 26 vig a vilg eg y ik
IcijIiiiTsebb szumcr olg us pr ofesszor a ta nr seg dj eknt dol-
97
g ozva a leg na g y obb fr a ncia ny elvszeti intzet kia dsba n r
eg y kny vet s a miben olh sza va ka t a szumir bl vezet le?
Lenne eg y olh K. ", a ki a zt kicsfolja , meg tma dj a , ler t-
kelje?
Nem h iszem!
Ezt csa k eg y fa jtjtl messzeh a jlott, ideg en r dekkzs-
sg et szolg l ember teszi, mer t itt nincs indokols. Ug y a nis
G osztony i tudomny os voltt ktsg bevonni nem leh et, p-
pen a zr t, mer t h iszen szfejtseit pr ofesszor Jestin ellen-
r izte le.
Pr ofesszor Jestin mellett meg Komor czy oly piciny ke,
h og y ig en boldog leh et a kkor , h a a vilg h r pr ofesszor Jes-
tin meg eng edi a zt, h og y a sa r uit meg ig a ztsa ".
Szent Lszl
(LszlG y . utn)
98
Ebben a fejezetben, a mely nek a zt a cmet a dta m: Aki-
kot nem leh et leta g a dni", meg kell emlkeznem mg eg y M a -
g y a r or szg on l kivl szumir olg usr l, a kinek neve:
Dr . NOVOTNY ELEM R
Ha Komor czy t va lba n r dekeln a szumir olg ia s nem
politika i belltodottsg a mbciir t kzdene, h a nem va l-
ba n a tudomny t szolg ln, a kkor mr r g en fel kellett volna
vennie a ka pcsola tot ezzel a kitn ma g y a r szumir olg ussa l,
^ r . Novotny Elemr r el. Ug y a nis Novotny na k a szumir - ma -
Pâ r szveg a zonostsa i ismtlem szveg s nem sz
a zonostsa i oly a n na g y h r ek, h og y er r e a XXIX. Or ien-
ta lista Vilg kong r esszus vezetsg e is felfig y elt, s g y tr -
H'iit a z meg , h og y a Pr izsi Vilg kong r esszusr a Dr . Novotny
Elemr , a szoksos s ny omta tott meg h vn kivl, eg y kln-
leg es meg h v levelet is ka pott, a mit a kong r esszusi osztly -
vize'. M . ARNAUD pr of. szemly esen intzett Dr . No-
vulny Elemr h ez, a nna k a z h a jna k kifejezsvel, h og y : ku-
ta tsi er edmny einek a z r dekessg e meg kvnj a a zt, h og y
ezen a kong r esszuson Dr . Novotny felttlenl meg jelenjen s
b< zmoljon munkssg r l. "
Sa jnos Novotny Elemr nem j uth a tott ki a z Or ienta lista
Vilg kong r esszusr a s g y nekem kellett a z kuta tsi er ed-
meny eit a z n ela dsomh oz fg g elkknt" csa tolni s a z n
r vid idmbl 8 per cet a r r a sznni, h og y na g y vona la kba n is-
mer tessem a z munkssg t. Teh t nem g y ismer tettem No-
votny E l e m r tteleit, mikppen a zt Komor czy kny -
vbon a 61. olda lon meg jeg y zi: eg y r pir a tba n" h a nem a
XXIX. Or ienta lista Vilg kong r esszus kzel- keleti sza koszt-
ly na k a plnuma eltt, mikppen a r r l ma jd a ma g a mr l r t
ej ezetben beszmolok.
f Komor czy kny vnek eg y msik kittelben szintn ki-
fig ur zza Dr . Novotny t a zon a z a la pon, h og y Kza i kr nik-
idna k a ma g y a r szveg eit h a sonltotta a sumir ny elvh ez".
Hifi. old. )
Ez Komor czy na k eg y fa tlis tvedse, mer t Dr . Novot-
ny Elemr Annony mus: G esta Hung a r or umbl vette ki zo-
tt. il ;i neveket, a mely eket ez a kr nika g y jell meg , mint a
ma g y a r r pd- h zi ur a lkod csa ld seit. Ezeket a neveket
is felr ta m fa li tblkr a s bemuta tta m a Sor bonne- on. Ezek
a zok a nevek, a miket a ma g y a r ul nem beszl s a Sor bonne-
99;
on sszejtt szumir olg usok ka psbl szumir ul olva s-
ta k el.
Nem fog ok soka t ma g y a r zni, h a nem ide csa tolom Dr .
Novotny Elemr illetkes dolg oza tt, a mely a ng ol ny elven
meg jelent a Th e Sumer ia n Wonder " c. a Buenos Air esi Je-
zsuita Eg y etem lta l kia dott kny vben (Buenos Air es 1975)
Anony mus: G esta Hung a r or um" cm kr nikj ba n,
a mely r l fel kell tennnk, h og y va la mely r g ebbi kr nika
a la pj n kszlt, a kvetkez ily en neveket ta llj uk:
1.) UG EK novilissimus dux Almos a ty ja .
2. ) EUNEDUBELIAN dux EM ESE a ty ja .
3. ) EM ESU UG EK felesg e: ALM OS a ny j a .
f Ezek mind j szumir nevek!
E neveket vizsg ljuk meg eg y enknt, elemr l- elemr e.
AD. 1.) UG EK: szumir ul: UG - EG E; UG - EK,
UG = np
EG E - EKE - EK(IG I- bl h ts lekopssa l) = r , ur a lkod
Jelentse: a np ur a (fejedelme)
AD. 2. ) EUNEDUBELIAN szumir ul: ENE- DU BI- IL-
I- AN- NI
ENE EN = r , ur a lkod
DU = g y er mek
BI I LI BAL- I (IBBI- IL- I- bl) = r , kir ly . Szsze-
r in t: a z g (Isten) fia .
Dvid Anta l BBEL s ASSR" c. kny vben uta l a r -
r a , h og y a . sumir ok nemzeti istennek: EN- LIL- nek, a leveg -
g ur na k kzismer t neve volt, a BL" = r , kir ly .
(V. . Bl Pl h ely sg neveinkkel, va la mint a z ug y a n-
ebbl szr ma z Peleske, Pilis fldr a jzi nevekkel. )
AN = g va g y isten; AN NI v. AN NA. ennek g e-
nitivusza .
^k A r v teljes jelentse: Ur a lkod: a z g ur na k (kir ly -
^Pia k) g y er meke.
r telmezsnk h ely essg t a ltma sztj k a z u n . szumir
kir ly listk, a h olis tbb h a sonl nevet ta llunk:
EN: M E- EN- DU- AN- NA = Ur : a z g (AN- NA) kir ly -
na k (M E- EN) g y er meke (DU).
EN: M E- EN- G AL- AN- NA = Ur : a z g kir ly na k g y er -
meke (G AL)
EN: M E- EN- LU- AN- NA = Ur : a z g kir ly na k ember e
LU)
100
EN: SIB- ZI- AN- NA = Ur : a z g keg y es (ZI) psztor a
(SlBl
EN: G E- DU- AN- NA = r n: a z g ur na k (G E) g y er me-
ke (DUl.
Ez utbbi mr nem kir ly , h a nem a Holdisten fpa pnje
volt, Ur vr osba n (i. e. III. vezr ed kzepn), de viszont
;i kir ly leny a .
I. cona r d C. Woolley , a ng ol r g sz Ur vr osna k feltr ja
meg emlti, h og y a szumir oknl szoksba n volt, h og y a kir ly
leny a lett Holdisten fpa pnj e".
Ezt fog juk ltni a kvetkezkben is.
AD. 3i EM ESU, sumir ul: EM E SU = keg y es a ny a , de
,i siiinir sztr a k (Deimel) szer int pa pn, fpa pn (EM ES).
EM E - a ny a
SAG (SUG , SIG ), lekopssa l SA, SU. S = keg y es, tiszta .
M inth og y EM ESE is ur a lkod (dux) leny a votl, ktsg -
telen, h og y a r g i szumir h a g y omny okh oz h ven, fpa pni
(is/tet tlttt be.
g y neve tula jdonkppen eg y h zi mltsg ot" fejez ki.
Anony musnl a dux" fejedelmet j elent (Almus: pr imus
<lnx" Hung r i). M ondh a tj uk teh t, h og y a z itt tr g y a lt
< i ma g y a r fejedelmi" szemly ek, va la mint lmos fejedelem
ne. e is, a fentiekbl kitnen, eg y tl- eg y ig j szumir nevek.
Ha ez g y va n, mr pedig g y va n, a kkor ez nem-
i sa k eg y szer ny elvszeti bizony tka a szumir - ma g y a r a zo-
nossg na k, h a nem ta nbizony sg a eg y ben a ma g y a r sg szu-
mir etnika i er edetnek is!
Az sszeh a sonlt ny elvtudomny szer int a ny elvr okon-
a ina k leg fontosa bb ismr ve: a lexiklis (szkincsbeli) s g r a
ma lika i (ny elvta ni) eg y ezsek. Ezek a kr itr iumok leg jobba n
meg fig y elh etk a monda tokba n. M r pedig nincs s nem volt
i \ ih g na k olva n l va g y h olt ny elve, a melly el a h a ng tr t-
npt a la pjn eg sz ma g y a r monda toka t leh etne minden kii
f. mnscbb neh zsg nlkl eg y eztetni.
Ily en ny elv csa k eg y va n s pedig a z si szumir ny elv.
y.t a wiimir - ma g y a r a zonossg na k minden ktsg et kizr
leuna g y obb bizony tka . *
101
Nem h isszk, h og y va n a vilg on mg eg y nemzet, a me-
ly ik ur a lkod kir ly i h zna k szemly eir e vona tkoz neve-
ket ily en tkletes s pontos szr ma zssa l tudja va la mely s-
npbl levezetni, mikppen a zt a ma g y a r sg teszi a szumir -
ma g y a r ny elva zonossg seg tsg vel.
De szer etnm szembellta ni Dr . Novotny Elemr pr ta t-
la nsg t s tudomny os szemllett Komor czy politika i z
s tudomny ta la n r sa iva l.
Ezr t ide ikta tj uk Dr . Novotny Elemr nek a szumir - ma -
g y a r ny elva zonostsi kuta tsokr a vona tkoz vlemny t,

a mit tvesznk Az Isten s ezzel ka pcsola tos sza va ink eti-
molg ija " c. munkj bl.
Ezzel a r vid ta nulmny unkka l a z volt a clunk, h og y
nh ny si sza vunk szumir eg y eztetst bemuta ssuk, s g y
eloszla ssuk tudomny os kr einknek a zt a tves h iedelmt,
h og y a szumir - ma g y a r a zonossg ttele a z str tneti cso-
da bog a r a k" kz ta r tozik, s - ennek kij elentse utn a
,. szumir - kr dst" vg leg lezr tna k kell tekinteni.
Az a kr lmny , h og y eg y esek a Zsir a i M ikls lta l em-
ltett r g i ny elvekkel: etr uszk, ba szk, eg y iptomi, zsid, stb.
ksr eltk meg , s itt h a ng sly oznom kell, nem eg -
szen a la pta la nul, eg y eztetni ny elvnket, csa k a zt bizony t-
ja , h og y a ma g y a r ny elv eg y ike a vilg leg sibb ny elvnek.
Tudva lev, h og y a szumir kultr a s ny elv, vzbe dobott
sknt ter j edt el a kor a beli npek teng er ben. De tovbb
menve ebbl a kultr bl r szesltek mg a fia ta l indog er -
mn npek is.
Ezt C. Antr a n, fr a ncia a sszir olg us, a ki ig en soka t f-
r a dozott a zon, h og y a szumir r okonsg dicssg t" a z indo-
eur pa i npek szmr a meg szer ezze, g y ismer i el: a z in-
d- eur pa i kultr a a la pj a na g y mr tkben, a szumir kultr a ! "
Ily en ir ny kuta tsoka t foly ta tta k a z a ng ol, nmet, or osz s
a mer ika i tudsok is, eleg et tve npk ir nti ktelessg knek.
m a ma g y a r tudomny os kr k a szumir - ma g y a r ka p-
csola tok beh a t vizsg la tt, br er r e minden a la p meg volt,
r th etetlen okbl mellztk. Pa pp Lszl, kitn ma g y a r
ny elvsznk, A sumir - ma g y a r kr ds" cm (1970) dolg oza -
tba n kny telen elismer ni, h og y a ma g y a r tudomny a fel-
sza ba duls ta klnsen, de a z eg y Va r g a Zsig mond ki-
vtelvel, mr a z els vilg h bor ta elh a ny a g olta a
sumir kr dst". s ez g y va n, ma na psg is! Jlleh et a ma g y a r
tudcmnv oly kitn kpzettsg s kima g a sl tuds ny el-
vszg r dva " r endelkezik, h og y h a ez a kr ds meg oldsr a
102
I
I
I
I
I
1
I
I
malinak" meg g y zdsnk, h og y r videsen ig en jelents s
g a zda g er edmny eket tudna felmuta tni.
Ter mszetesen, mint a tudomny os kr dseket lta l-
ba n, ug y a szumir kr dst sem sza ba d meg kzelteni elt-
U- Ucl". Nem leh et ily fontos, na g y h or der ej s a z eg sz tu-
domny os vilg ot par excellence" rdekl tudomny os
k: r cli'.st eg y kzleg y intssel va g y csa k eg y tekintly r e a la po-
zni!: . . ba da r sg " szva l elintzni.
Azt h iszem a fentiek ppen eleg end r vet szolg lta tna k
i na . h og y Novotny Elemr nek ebben a fejezetben va l sze-

t'peltetst ig a zoljuk, mer t a z tudomny os munkj a a ny -
ny ir . 'i ig a zsg os, a nny ir a pr ta tla n s a nny ir a nem sr t sem-
mifele ms nemzeti ntuda tot, va g y nemzeti politikt, va g y
enlek^/ovelsg i ir ny za tot, h og y minden tiszta sg va l meg -
. uii mii a na g y r a becslst s a tmog a tst.
M eg kell mg emltennk a zoka t a kitn sza kember e-
ket is. a kikr l Komor czy meg emlkezik a kny vben, kisebb-
tmg vobb g nny a l s kisebb- na g y obb ler tkelssel. M ondh a t-
nunk inkbb na g y obb ler tkelssel, mint kisebbel. Ezek ko-
/nlt elsnek
Dr. FEHR M. JEN
ie\e s/iiepel, a kit a sor ok r ja szemly esen ismer s dokto-
r tusa it, h a ta lma s tudst s kpessg t ppen eleg endnek
ta r tja a h h oz, h og y sa jt ma g a a djon meg felel vla szt a Ko-
Hiunic/. y fle illetlenkedsekr e. Ezen sor a imba n teh t nem
!> jjl. ilkozunk eg y lta lba n FEHR M . JEN vdelmvel, mer t
f'iiv/cn a zt sokka l jobba n meg fog ja r ni, mint a h og y a zt mi
le lU'fivk,
M a M . nlkppen vlekednk CSKE SNDOR r sa iva l
. .'.-e i Kiunoiczy fle kr itikr l, mer t ismer ve
CSKE SNDOR
i*e v- s/cli tudst lvn sza kkpzett ny elvsz , g y
ik luiuv szintn ma id meg vla szolja kellkppen Komo-
.; n. i'i a vele ka pcso'a tos vilemny t.
v i I
I
103
M eg kell emlkeznnk a zonba n eg y M a g y a r or szg on m-
kd kitn szumir olg usr l, a kinek neve
Dr. ZAKAR ANDRS
Dr . Za ka r na k minden leh etsg e meg va n, h og y szem-
ly esen, szba n, r sba n va g y ta ln h r la pila g is feleletet a d-
j on Komor czy na k a vele ka pcsola tos llsfog la lsr a s tisz-
tba teg y e a zoka t a szh a sonltsoka t, a miket elvg zett.
M inden esetr e innen klfldr l a zt kell meg lla pta ni,
h og y Dr . ZAKAR ANDRSNAK a z a kitn ta nulmny a ,
a mit a CURRENT ANTROPOLOG Y c. sza k- a mer ika i sza k-
la pba r t, oly r isi por t ver t fel s a nny i sza kember vla szolt
r , h og y sem a zeltt, sem a zutn ily en ny elvszeti pr oblm-
r a a dott vla szok nem h a la dtk meg ezt a szmot.
Azt is meg kell lla pta nunk, h og y a vla szok leg na g y obb
r sze csupn a zt kifog solta , h og y Za ka r Andr s nem csa tolt
eleg end lexiklis a ny a g ot a z bizony tka ina k 'a z a lt-
ma sztsr a .
Az ter mszetes, h og y a Speiser elmletet kvet semito-
lg usok ppen g y lelttk Za kr t, mint a h og y Komor oczy
is teszi. Ez a zonba n a lny eg en nem vltozta t, mer t a politi-
ka ila g ir ny tott tudomny os" kifejezsek nem fedik a va -
lsg os tudomny ta r ta lmt.
Amenny iben Dr . Za ka r Andr s nem fog vla szolni a
Komor oczy kny vben r otta kr a , ezt a nna k kell vennnk,
h og y eg y szer en sza kma ila g nincs meg a mdja er r e.
- - n
104
4
i
Ah og y for g a tom Komor czy na k a kny vt, ltom, h og y
mg menny i vla szola nd fer dts va n itt, a mit felttlen tr -
g y a lni a ka r ok, a zr t a kvetkezkppen szinte novella sze-
r en fog ok fog la lkozni a z eg y es szfejtsekkel, sz h a son-
ltsokka l s kezdjk a zon, a mit Komor czy szintn nem k-
mlt s nzzk meg mily en a szumir - ma g y a r a zonostsokba n
A M AG YAR ISTEN
Isten" sza vunka t a zr t kell tr g y a lni, mer t K. kny v-
nek 98. olda ln ezzel r szletesen fog la lkozik.
Indokolsul a kvetkezt h ozza fel:
P ,,A sumer - ma g y a r olg usok nem tudna k klnbsg et ten-
ni a sumer s a z a kkd sza va k kztt. Ha a szfejts szesz-
ly e g y h ozza , sumer na k mondj k a z a kkd sza va ka t is. Su-
mer etimolg ia cmen nem eg y ma g y a r szt va lj ba n a z a k-
kdbl szr ma zta tta k. J plda er r e a z isten. " (Isten kis i"-
vel. i
Komor czy g y esen elh a llg a tja a zt, h og y a ma g y a r ny elv
h emzseg a z a kkd sza va ktl. Teh t, h a a z lta la sumer - ma -
g y a r olg us"- okna k nevezettek, a kik sza va ka t h a sonlta na k, a z
a kkdbl va g y a szumir bl veszik a sza va ka t, szer ny v-
lemny nk szer int eg y lta lba n nem kvetnek el semmi
h ibt, mer t h iszen a ma g y a r ny elvben elfor dul a kkd va g y
szumir sza va k vissza h a sonltsna k a tny ben a z csa k eg y
r szlet kr ds, h og y a kr dses sz a Ba bilonba n ta la kult s
a kkdna k nevezett szumir ny elvh ez, va g y pedig a z a kkd nl-
kli s vltoza tla n szumir ny elvh ez ta r tozik. A ma g y a r ny elv-
ijn ta llh a t sz s a szumir na k, va g y a kkdna k nevezett
sz kzlt g y is ma jdnem 4 ezer esztend ll fenn. A h a son-
lts teh t mindenkppen jog os. Ug y a nis a z a kkd szkincs a
ma g y a r ny elvben a zt bizony tja , h og y a ma i ma g y a r ok SBR
jisei r szesei volta k a smita Ha mmur bi idejnek s ur a lm-
a k, a mikor a smita a kkd ny elvet a szumir (SBR) sla ko-
sokr a r kny szer tette.
Az Isten" sza vunkr a vona tkozla g Komor czy kny v-
nek 98. olda ln a zt mondja , h og y ez a sz nem szumir , h a nem
a kkd sz, mg pedig szmnv: Eg y ".
Ebben Komor czy na k ig a za is va n, de elfelejtette meg -
monda ni, h og y ezt a z a kkdok a szumir I TI N" (L. Nr . 1.)
va g y EsTEN" (L. 480. sz. ) kjelekbl s sza va kbl vettk
t. Teh t a z ,,ISTEN"- n vltozta tott a kkd szna k er edeti
for mja ez a kt szumir sz, a mit emltettnk.
105

g y jog osa n lltj uk a zt, h og y a ma g y a r ba n h a sznla tos
Isten" sza vunka t mi is ebbl a kt szumir szbl vettk t,
fg g etlenl a ttl, h og y a z a kkdok is ug y a nezt a z tvtelt
meg csinltk.
De h ely esbtek. M i nem vettk t a szumir bl, h a nem
si M AH- G AR ny elvnk tr vny szer fejldse foly a mn a z
si ny elvnk ISTIN" va g y Es TEN" sza va ma ",ISTEN"-
nek h a ng zik.
Ez a ny elvfejlds ter mszetes foly a ma ta . Nem leh et eb-
be a fejldsbe eg sz eg y szer en beleilleszteni ta g a dssze-
r en a zt, h og y ez a sz a z a kkdba n is meg va n. Ha meg -
va n, meg va n. De tlnk ment oda .
Az a tny , h og y a z a kkdok ezt a z 1 " szm meg h a tr o-
zsr a h a sznljk, a mi felfog sunkon szintn nem vltozta t,
mer t mi nem a r r a h a sznljuk.
Ez is eg y ik pldja a nna k, h og y a smita a kkdok min-
dent ler tkeltek, a mi a szumir ny elvben ma g a sztos s isteni
volt. Csa kg y mint a SUBIR- SBAR- SUBUR" (SBR) np
nevnket is mikppen mr ela dtuk ler tkeltk s a
,. szolg a " meg jellsr e h a sznltk. Ug y a ng y h a sznlja a z a k-
kd ny elv a NAP isteni er ej nek meg szemly est nevr e
,. UTU- r a h a sznlt si szumir kjeit, pl. a Ha mmur a bi k-
dexben, eg y szer g r a ma tika i pa r tikulna k.
Teh t mindenkppen j lesz, h a meg nzzk a zt, h og y a
szumir - ma g y a r Istenr e vona tkoz kjeleknek mily en jelen-
tsei va nna k.
Lba t s Deimel 1. sz. kjei eg y vzszintesen r t k
szumir kiejtsei a kvetkezk:
Ab, AS (a z), DI- LI, DIS_>, IsTEN. Ezek a szumir h a ng r -
tkek a z a kkdba n mind csa k Isten" jelentssel szer epelnek,
a mi a kkdul, mint emltettem, a z eg y " szmot jelenti.
Szumir ul a zonba n nem a z, h a nem a z Eg y "- el ka pcsola -
tos fog a lma k va nna k ezekbe a klnfle jelentsekbe beleso-
r olva , mer t h isz a szumir ok nem volta k oly a n eg y g y ek,
h og y 4 va g y 5 fle szt h a sznlta k a szmsor eg y " szmr -
tknek a kifejezsr e.
g y teh t a z AS, AS, ( a z) . . . mindenkor a z Eg y etlen"
kifejezje volt. (Az eg y etlen Isten).
DILI (va g y DELI) a la tt a teljes r tk ember t r tettk,
a ki a kivlsg ok s tkletessg eg y sg t" vitte ma g va l.
Ez a DILI sz mint tkletessg , mint teljessg teljesen
a zonos a zza l a szva l, a mit a ma g y a r ba n DELI- nek mondjuk.
106
u
DISj . . . na k tkletesen meg felel a ma g y a r DICS, DI-
CSSG, mint eg y sg , mint teljessg .
r ja a zonba n a szumir blcs s log ikus kr s fg g leg e-
sen r t kjellel is ug y a nezt a fog a lma t, a mi meg ta llh a t L-
ba t s Deimel 480- a s sz. j elben. Ez a fg g leg esen rt ck szu-
mir ul va lba n jelenti a z l- es szmot s szumr ul g y ejtik,
h og y G E, a mibl va lsznleg a ma g y a r eg y " er ed.
Ug y a ng y h a sznlja ezt a j elet is a szumir ny elv ,. E-
TEN" r telemben a z Eg y etlenr e", a kir e a z elbbiekben em-
iitett vzszintes kjeinek jelentseibl a z IfiTIN" s a z AZ"
vona tkozik (va lsznnek ta r tj uk, h og y a nna k a ter ina k a z
r telmben, mely szer int, a szumir kultr a g y olddott fel
u npek teng er ben, mint a vzbeej tett s, g y vljk, h og y
ez a z si szumir AS (SZ) sza vunk ment t a kztuda tba s
a vulg r is h a sznla tba , mint a kr ty knl a leg teljesebb
. eg y etlen" er . . . a z SZ).
(De a juh - sz, va d- sz, h a l- sz, stb. szkpzseink er ede-
te szintn ez a z eg y sg r e", teljessg r e" s g y a tuds-
h a ta lmr a " vona tkoz si sz" sza vunk. )
A ma g y a r Isten" sz mr leg a lbb 6. 000 ve a z . EG YET-
LEN', . M INDENHATT' jelenti s Komor czy nem fog ta -
' lni eg y szumir szveg et sem, a h ol Istennek" leh et olva sni
a z a r itmetika i szmsor 1-s szmt a z EG Y"- et, mer t a zt a
szumir mindentt G E" va g y G YE"- nek mondj a .
De h og y meg g y zzem t er r l a z itt elmondotta kr l, ta -
ln ide ikta tom a szumir ter emtstr tnetnek a szveg t,
a mely bl meg tudh a tja Komor czy s a z olva s is, h og y mi-
est da mly sg es ta r ta lma va n ennek a mi ISTEN" sza vunk-
na k, a miben a z si ny elvnk va llsos keg y elettel polja a zt,
a mit a z a lbbia kba n mi g y mondunk el, mint snpnknek a
leg els imdsg t, a szumir G enesis kezd sor a iba n:
1.) Kezdetben volt a mindenh a t tuds a M AG .
2i ISTEN volt ez a MAG-R.
.'{) A mindentuds, blcsessg s a TI-TOK volt MAG-
R.
4i TI-TOK volt a sttsg , a vizek mly sg vel.
107
5. ) Nma sg volt a TI- TOK, csend s ny ug a lom pedig
a TEN.
6. ) A TI- TOK- ba n, a TEN felett ltezett a z IZ - ABBA(n).
7. ) ISTEN szelleme volt a z IZ s
8. ) g y lett a kezdet IZ- TEN.
9. ) A TI- TOK- ba n, ABBA, IZ- zel szletett a z Istenfi.
10. ) N- LIL(ek) nvvel lett a Fny , a Vilg Vilg oss-
g a , a mindentuds s tiszta sg Fny e.
11. ) lett a z els Isten- let a z IZ- TIN.
12. ) Benne szletett a z RK LET ABBA.
Ta ln a z eg y etlen" ISTEN neve meg r th et a ma g y a r
ny elv csodla tos s si lelkisg t ma is h or doz ny elvnk t-
kletessg bl, a mikor eg y etlen szva l" kifejezi a zt a h osz-
sz monda tot, a mivel a Tor a h s a ker esztny ek Biblijna k
G enezise kezddik, mer t a z a bbl ider t, a lbbi szveg et:
s settsg va la a mly sg sznn, s a z Isten lelke le-
beg va la a vizek f el ett" . . .
mi a z si M a h - G a r ny elvnkn mr j 6000 ve g y mond-
j uk: IZ- TEN.
Az r k let neve nlunk IZ- TIN
Az eg y etlen, mindenh a t desa ty a ,
ter emtnket pedig g y nevezzk: ISTEN, va g y ESTEN.
Hog y a smita a kkdok mit csinlta k ezzel a nvvel
a z minket nem befoly solh a t.
A M a g y a r Isten" a z ily en, mint a h og y ler tuk.
Aki ma g y a r ul beszl ug y a n, de ezt a szt mskppen r -
ti, bizony nem ma g y a r a z.
* * *
Amint emltettem, Komor czy na k h a r dekeln t va -
lba n a szumir kuta ts mr r g en ka pcsola tot kellett vol-
na felvennie Dr . Novotny Elemr r el, a kinek kuta tsa i a szu-
mir - ma g y a r a zonossg ok kincsesh zt kpezik.
Ra g y og plda knt ideikta tj uk Dr . Novotny kuta tsi
er edmny einek a zon kivona tt, mely et a z ISTEN s ezzel
ka pcsola tos sza va ink szumir etimolg ij a " c. dolg oza tbl
vettnk t:
108
Va nna k a ma g y a r ny elvben klnsen ny elveml-
keinkben oly a n sza va k, mely eket a ma g y a r ny elvtudo-
mny mveli sem a z ur li (finnug or ), sem a z a ltji (tr k)
ny elvek, de ms ny elvek a la pj n sem tudna k meg fejteni s
e/er t . ismer etlen er edet"- knt kny velik el.
Kz a sz tbb r g i ny elvemlknkben: a Ha lotti Beszd-
ben 11200 kr l), Knig sber g i Tr edkben (1350 kr l) ,stb.
- lbb zben is elfor dul s pedig ily en for mba n: isten, y s-
ii- n (u. stenl, Ur y sten, esty n ur (1528 Szkely udva r h ely i k-
dex' i
M iutn ez a sz semmifle ny elvbl nem er edezteth et,
for duljunk ny elvnk si for r sa : a SUM IR ny elv fel s k-
sr eljk meg a nna k seg tsg vel e sza vunka t is letr e kelteni
4fc meg szla lta m, - a tr tnelmi ig a zsg r dekben.
Ismer ni kell a zonba n a z elzmny eket. A SUM IR h itvi-
lg ba n a fldi ember ek lete s h a lla felett a sor smeg h a -
t. ir oz" (NAM - TAR) istenek dntttek, a kik a h a la ndk
g y nevezett sor stblj t" ny a kukba n h or doztk. Ily en
. . sor smeg h a tr oz " isten volt: a nippur i EN- LIL (ELLIL), a
sumir ok si nemzeti istene, tovbb a sumir ter mkeny sg
istenn s istena ny a : IN- INNA (a z g r nje) r viden: NA-
NA; a ksbbi IS- TR; ma j d Ur vr os h ely i fistene: NA-
AN- NA- AR, va g y ZU- EN": a h oldisten; vg l a La r sz-
ba n s Szippa r ba n tisztelt: UD (UTU) va g y BABBAR, a na p-
isten". (Lsd: Dvid Anta l Bbel s Assur cm mvt, Bu-
da pest, 1926. )
Itt ki kell tr nnk a r r a is, h og y a z r stud sumir pa pok
s r nokok, istennevek eltt a z kr sba n szmeg h a tr oz-
kent" ideter mina tivum) a DIN- G IR" szt h a sznltk. E- sz
jelentse tula jdonkppen: ter emt" (szszer int: letet nem-
z, szl) Eg y es sumir olog usok szer int (G osztony i) ez a zonos
;i . . teng er " sza vunkka l: EN- G UR (TEN- G UR- bl) = cen,
vg telen. Ez leh etsg es is, mer t a sumir ok kezdetben minden
eleit a z svzbl" (cen, teng er ) szr ma zta tta k s mint
Jfcn: szel imdok, leg elszr is a teng er t istentettek meg .
r WJN G AR sza vunkba n TEN = ny ug a lom, G AR = tmeg , r a -
da t; TKNG AR = mozg s. Ez a beszr s tlem er ed. B. J. F. )
Ter mszetesen a ker esztny h itr e tr t ma g y a r sg a pog ny "
. . DING IR" szt, a ker esztny Isten" meg jellsr e h iva -
ta losa n nem h a sznlh a tta , br e sz ny oma i fldr a jzi ne-
veinkben fennma r a dta k. Csa k eg y - kt pldt emltnk: Ten-
sjitr di" Ar pdkor i kzsg (Ten- g ur - di = Ter emt g y er meke)
Ter ebes kzsg (Ti- ir - ibi- es = Ter emt fia i).
109
Ismer etes, h og y a sumir np, Isten (va g y g ) g y er mekei-
nek ta r totta s nevezte ma g t.
Ny elvemlkeinkben a ker esztny h itr e tr t ma g y a r sg
istennek teljes ma g y a r neve:
UR- YSTEN (1350) illetve
UR- ESTYN (1528).
Ennek sumir meg felelje:
UR- US- TIN.
Ez elemr l- elemr e:
UR (va g y UD) = r iz, r ;
US (ES, IS) = elmls, h a ll;
TIN- TEN (r v. TI va g y TE) = let.
Az UR va g y UD UTUL) cmet a sumir ur a lkodk h a sz-
nltk. (Lsd a kir lvlistkba n: UR- NIN- G AL, UR- BAR-
BAR, URUK- I, UR- NM M U, v. EN- G UR, URI, UR-
NINURTA, ISINI, tovbb UTUL UD KALAM - M A
szintn uiuki kir ly nevt). A sumir felfog s szer int a z ur a l-
kod mint a z isteni r end r e, psztor a volt a npnek s k-
telessg e volt, h og y a la ttva li jltr l s boldog sg r l g on-
doskodjon, lvn a z istensg fldi h ely ta r tj a .
Tudjuk, h og y a z r pdok kor ba n a z ,,UR" (g r g for -
r sok szer int URUM ) cm kezdetben csa k a z ur a lkod h z
ta g ja it illette meg , de idk foly a mn a ztn e cm lta -
lnosa bb vlt.
Ny elvemlkeinkben, g y a Ha lotti Beszdben, de ms h e-
ly tt is csupn a z ISTEN" sz szer epel. Ez felfog h a t g y is,
mint elvons a z UB- ISTEN szbl. M inth og y a zonba n
mint ell is mondottuk a TIN- TEN sz ig en g y a kr a n sze-
r epel meg r vidtve, mint TI- TE, a sumir ,,in- en" sz pedig :
ur a t (ur a lkodt) jelent, ennek meg felel ta g olss! a z
U- TI- IN va g y Is- TE- EN sz ma g ba n is a h a ll (si let
ur t" j elentette.
A h a ll s let ur na k" (r nek) Istenfog a lmt ms ki-
fejezsi for mba n is meg ta llj uk r g i ny elvemlkeinkben. A
sumir - ma g y a r a zonossg tr g y i bizony tka i" (Buda pest,
1969. ) cm kor bbi ta nulmny omba n r muta tta m a r r a , h og y
a z 1055. vbl szr ma z Tih a ny i Aptsg Ala ptlevelnek
ma g y a r szr vny a i" kzelebb llna k a z si sumir ny elvh ez,
mint a ma i ny elvnkh z. E szr vny ok meg ny ug ta ta n s
meg g y zen csa kis a sumir ny elv a la pj n fejth etk meg .
110
K becses ny elvemlknkben ktzben is elfor dul a :
. M UI. UOODI" h ely nv, mely eg y bknt eg y na g y obb bir tok
U'sU'l jellt a Ba la ton pa r tj n.
Kfiiick a h ely nvnek sumir pr ototpusa :
f IU LU- U- UD- I (HUL- LU- HU- UD- E- bl)
Jelentse ma i ny elvnkn: Ha ll r e.
Klemr l- elemr e:
G L G AL; HUL HAL = pusztuls, elmls, meg sem-
ir . iM lles;
I. A va g y LU (LAL- v. LUL- bl) = teljes, teljesnek lenni.
IIUI. - LAL va g y HUL- LU = teljes pusztuls, a za z, h a ll.
V (i. . ,h a ll" s h ulla " sza va inkka l.
HU (G U- va g y G A- bl) = g enitivusz.
UI) (v. AD) = r iz (de a ty a is!)
I va g y E = bir tokos nvms eg y es szm 3. szemly e, tel-
jesen: INva g y E- NE.
M inth og y a sumir U" kj einek O" h a ng r tke is va n,
olva sa ta szer intem, HOLLDI" (sok ily en csa ldnv va n! )
A kuta tk Holld" kzsg nvvel a zonostjk. (Ez szintn le-
h etsg es. )
Olva sa tunk klnben h a sonlt a HOLL" sza vunkh oz.
K/ M imiil: HUL- HU h a sonulssa l: HULLU HOLL.
IIIJL elpusztt
III! ma dr .
. Iilenlso teh t pusztt ma dr .
Ami ;i h a ll" sza vunka t illeti, ez a Ha lotti Beszdben is
elfor dul a kvetkez szveg g el:
} IIALALNEK HALLAAL HOLZ.
Kniiek sumir pr ototpusa :
IIAL- LAL- NEKE HAL4LAL- A- HA HUL- ZU.
A/ eg y ezs feltn! A sumir szveg szszer int: teljes
pusztulsna k, teljes pusztulsva l pusztulsz el. A szveg ben
ismer etlen sza va k, illetve szelemek: NE- KE va g y NA- KA =
i' neki, neki.
Kz sumir da tivusz (de g enitivusz is) ebbl szr ma zik a
. na k- nek" r a g unk.
111
HA (G A G I illetve KA Kl- bl) a va l- vel.
ZU = te (szemly nvms eg y esszm 2. szemly e).
M r a z eddig tr g y a lt a ny a g bl is meg lla pth a t a su-
mir kifejezsi for mk g a zda g sg a , de ez a tovbbia kbl mg
fokoza tosa bb mr tkben fog kitnni.
Az elbb eg y eztetett HULUOODI" h ely nvnek a z equi-
va lense" a Vr a d- i Reg estr umba n (12081235) szemly nv-
knt szer epl:
NUM WOLOHOD".
Sumir ul: NU- UM WULU (M ULU) HU- UD.
Jelentse: Nem ltezsnek (a za z a h a llna k r e.
Elemzse: NU- UM va g y NA- AM = nem (ta g a dsz).
M ULU va g y WULU = ltezs, va g y msknt:
M ALU va g y WALU = ltezs, ltez, va l.
Itt is h a ng sly ozni kell, h og y a z kr sba n m w. A
tbbi sz mr ismer etes. .
Ennek a kifejezsnek r telmileg pontosa n a z ellenttje,
de szer kezeti felpts tekintetben vele a zonos, a Benedek
veszpr mi ispn vg r endeletben (1171) elfor dul szemly -
nv:
VOLOOD.
Sumir ul: WULU (M ULU) HU- UD.
Jelentse: A ltezs (va g y is a z let) r e.
E szemly nevek er edetileg si sumir istennevek volta k.
Tudj uk a zonba n, h og y a sumir ok szemly nvknt r endsze-
r int a nna k a z istenknek a nevt vettk fel, illetve h a sznl-
tk, a kinek seg tsg ben leg inkbb bzta k. Ezek teh t volta -
kppen ov s vdnevek volta k.
A fent tr g y a lt sza va kba n fknt a z a " s u" (ennek
olva sa ta o") h a ng zk vlta kozst fig y elh ettk meg Ezr t
uta lnunk kell a r r a , h og y F. Delitzsch (nmet) a sszir olg us,
kit eg y bknt a sumer olg ia a ty j na k" ta r ta na k, nem a z
a " h a ng zt, h a nem a z u"- t ta r tj a a z er edeti sumir a la p-
h a ng zna k. Eh h ez kpest a NA- AM = nem (ta g a dszt er ede-
tileg NU- UM " volt s ny elvemlkeinkben pontosa n g y is for -
dul el!
M AH- AN M UH- UN; M U- UN = menny (ma g a s g ) a
Ha lotti beszdben: M UN (a z u" kjeinek va n " s "
h a ng r tke is!) G AL- M AH- DI G UL- M UH- DT = na g y , M a -
112
K- 'it/liis i isten) g y er meke, a Tih a ny i Ala ptlevlben HOL-
M iiDI"', a mi a sumir HUL- M UH- DI- na k felel meg .
K/ek a lny eg telennek ltsz ny elvjelensg ek va lj ba n
jji'M komoly bizony tka i a sumir - ma g y a r a zonossg tny -
nek.
A Tih a ny i Ala ptlevl ma g y a r szr vny a i" kztt mg
. ;;\ istenr e va l uta ls lla pth a t meg :
ASAUUAG I".
Sumir ul: ASA- U- WAG E.
Jelentse: Eg y edl va l (eg y edl ltez).
Elemzse: ASA USU (emesa l for ma : ESE) = eg y edl,
<! els is.
U (U- NU- bl, ENE h ely ett, r vidts);
VVA-G E (M A- G E), va g y WU- G I (M U- G I) = lev, ltez.
A ny elvta nokbl a ma " va g y mu" a la k ismer etes, de
Ki (ilil) a ,,wa " va g y wu" olva sa t j tt, a mint ltj uk ,
loter be. Jelentse:' lev ltez. A G E" (G I), a sumir : G E-
K,\" seg dig bl = (lenni) h ts lekopssa l j tt ltr e.
A kifejezsekben g a zda g sumir ny elv monda niva lj t
tbbflekppen tudta kifejezni. Er r e lta lba n a ny elvszek
a /i mondjk, h og y a sumir ny elv a kultr lt beszdh ez szk-
M III' S finoma bb jelentsbeli r ny a la toka t is tudta r zkeltetni.
A fent tr g y a lt istenfog a lom nh ny ms kifejezsi for -
ma jr fog juk eztta l bemuta tni. Nevezetesen: ,,BAD- TI- BIR-
KA ", a kir ly listk szer int znvz eltti sumir vr os.
Nevt ktsg telenl va la mely ik sor smeg h a tr oz" Istentl
iIN- ANNA) vette. A vr osnv elemr l- elemr e:
HAD HAT = ler omls, h a ll;
TI (TIN- bl) = let;
HR iHAR a la kpr ja ) = dnt, br .
Jelentse teh t: Ha ll s let br j a (eldntje). (V. . a
in ii . . RIR" szva l, tbbese: Bir - k).

Ide ta r tozik a sumir vzzn h snek neve is, a kit tudva -
N- vueii a z istenek ma g uk kz emeltek, teh t istenn tettk:
XI- US- UD- RA = let (s h a ll) r e. (Va n ms r telme-
zse is, de szer intem ez a h ely es. )
'/.\ iZIG - bl) = let;
l/S ilft- IS) = h a ll;
III) r ;
HA da tivusz.
113
Ezzel teljesen a zonos r telm a z ug y a ncsa k sumir er e-
det, de mr a kkd h a ng szer els":
UT- NA- AB- IS- TIM = r izje a h a ll (s) letnek, a za z
let s h a ll r e.
UD- UT = r , r iz;
NA- AB = neki, ; IS (U- bl) = h a ll, elmls;
TIM (DIM - bl) let.
r dekes s elg ondolkozta t, h og y a z si BAD- TI- BIR- RA
s ZIUSUDRA nevek a ma iva l teljesen eg y ez szr endet mu-
ta tna k.
Ezzel szemben a ksbbi s fejlesztett UTNAABISTIM "
szr endje a ma ih oz kpest mr for dtott.
Eztta l a ma i ny elvnkbl vett 2 pldn ker esztl szem-
lltetjk, h og y ez a ktfle szr end, a mint ez a sumir pr o-
totpus elemzsbl kitnik, ma is meg va n ny elvnkben.
Npnk a j kr l a csodlkozs kifejezseknt g y a kr a n
h a lljuk ezt a felkiltst:
Aty a r isten! "
Ennek a sumir pr ototpusa : AT- HA (AD- DA- bl) UR-
US- TEN.
Ha ezt a szveg et, - a ma i szr endnkh z a lka lma zkod-
va , h ely esen a ka r j uk r telmezni, g y a szr endet teljesen
meg kell vltozta tni s pedig a kvetkezkppen:
let (TIN v. TjEN) h a ll (US v. IS) r iz (UR) a ty ja
(AT- HA).
Ez teh t for dtott szr end!
Rg i sr felir a tokon g y a kr a n olva ssuk ezt a szveg et: ,,Is-
ten ny ug oszta lja !"
Ez sumir ul: IS- TE- EN NUG - US- TAL- HA".
Elemzs: IS- TE- EN =h a ll (s) let ur a .
NuG (NU- G A- bl r vidts) = pih ens csinls, va g y is
ny ug a lom",
US( SU- bl, meta tzissel) = neki,
TAL va g y TIL = teljess tenni;
HA (HE) JA (JE), opta tivusz s felszlt md = le-
g y en.
A sumir szveg szszer int: Ha ll (s) let ur a (Isten) pi-
h ens csinlst neki (ny ug a lmt) teljess teg y e!
Ez a szr end mr a ma i szr endnkkel teljesen eg y ez'
114
A mr idzett ta nulmny omba n ezt a szr endbeli eg y e-
netlensg et a zza l ma g y a r zta m, h og y a sumir kezdetben mo-
noszilla bkus (szta g - ) ny elv volt, s eg y szta g ny elvben a sz-
r end nem br klnsebb fontossg g a l.
Ig en fig y elemr e mlt B. Hr ozny (cseh ) pr ofesszor na k,
a h ettita r s meg fejtjnek a z a meg lla ptsa , h og y
a z si sumir ny elv ketts r teg ezs volt.
Na g y G za , ma g y a r tr tnsz viszont ezt a z eg y etlens-
g et ug y a na zon ny elv, de eg y mstl tvoll npcsopor tok
kln ny elvfejldsvel, ma j d j r a ta llkozsva l (i. e. 3. 500)
h ozza sszefg g sbe.
M indezek per sze csa k ma g y a r za tok s nem vltozta tna k
a zon a tny en, h og y a sumir ny elv de fa cto ktfle sz-
r endet h a sznlt.
Vg l mg ide kvnkozik a z esztend" sza vunk er ede-
tnek vizsg la ta .
A sumir ok ber s h ta tos fig y eli volta k a ter mszet-
nek. Sza lkotsuk, mely nek va lsg os mvszei" volta k
. ja va r szt ezen a la pszik.
szr evettk, h og y a zld nvny zet bizony os id mltn
meg sr g ul, elpusztul. Ez a sumir ok g y fejeztk ki:
SAR G UL SAR- G AL.
Elemr l- elemr e: SAR = zld nvny zet,
G UL va g y G AL = elpusztul.
Jelentse: A zld nvny zet pusztulsa .
Ez teh t a sr g ul" sr g a " sza vunk er edete.
Tudtk teh t, h og y a veg etci elh a l, elmlik. Ezt ms-
szva l g y fejeztk ki: US va g y ES. Ez eg y bknt a z sz"
(; vsza k) sza vunk er edete. Azt is tudtk, h og y a ter mszet j
letr e kel, jj led. Ez a TIN TEN szva l jelltk. A ter -
mszet elh a lsna k s jjszletsnek foly a ma ta a zonba n
liossza bb idt vesz ig ny be. Ezt a z idsza kot: UDU (lekops-
sa l: DU va g y UM U WU (M U WU) szva l fejeztk ki.
Az itt felsor olt sza va ka t sszetve meg ka pj uk a z:
US- TEN- UDU, illetve
ES- TEN- DU sszetett szt.
Ennek jelentse: a z elmls (ter mszet h a lla ) s a z let
(ter mszet jjledsnek) idsza ka .
Ez teh t a z esztend" sza vunk er edete.
115
A ma i ny elvnkben a z esztend" mellett a z v" szt
is h a sznljuk s ez a z lta lnosa bb.
Ennek a sumir meg felelje: a z UMU UWU. els leko-
pssa l: M U (WU).
Jelentse: idszak, v.
Ennek emesa l" dia lektusbeli vltoza ta : EWE (EM E),
a mi meg felel a ma i: ve, v sza vunkna k. "*
* * *
Dr . Novotny na g y szer elemezse tula j donkppen a z si
ny elvben fellelh et a zon lelkisg et muta tj a be, mely a z IS-
TEN sza vunk fennseg esseg enek dicsr ett ta r ta lma zza min-
den vona tkozsba n.
Hls ksznetet mondunk Dr . Novotny na k, a z a la pos
tudssa l s va lba n tudsh oz ill for mva l s ta r ta lomma l
r endelkezsr e a dott bizony tsa ir t.
D-
116
VI.
A FLREVEZETSEK SOROZATA
Ebben a fejezetben sszestem Komor czy tendencizus
flr ema g y a r zsa it s a zt a h a mis kir tkelseit, a melly el a z
olva sk szumir olg iba n va l j r a tla nsg t kih a sznlva , a
M ;ih - g a r - ma g y a r na k sisg t s ny elvnk ig a zi, szumir er e-
} delt meg ta g a dja .
g y e l s z r Komor czy na k a zza l a szfejtsvel fog -
la lkozom, a mit a z n eg y ik munkmbl vesz t (A szumir -
ma g y a r a zonossg bizony t a da ta i"), a mi eg y kis la iku-
sokna k szl felvilg ost ir a t. Ezt a zza l a clla l r ta m,
h og y a zokna k is, a kik eddig semmifle szumir ismer etekkel
nem r endelkeznek, tudomsr a h ozza m a ma g y a r ny elvnek
si s szumir r a l a zonos mibenltt.
Ksbb szksg essg t ltta m a nna k is, h og y kieg szt-
sem ezeket a felvilg ostsoka t s a z eddig i tudomny os er ed-
mny eket sszefog la lta m tbb knny en sokszor osth a t
fny msola tba n s ezt sztkldtem a vilg minden r szn r -
dekld ismer seimnek.
De na g y on r dekes dolg ot ltok Komor czy kny vnek
a 40. olda ln. Itt fog la lkozik ezzel a z n felvilg ost ig y e-
kezetemmel s a zt r ja , h og y ezeket Bizomny osnl M a -
g y a r or szg on is meg leh etett vsr olni olda la nknt 6 fo-
r intr t".
M ikor Komor czy kny vt elolva sta m s eh h ez a sza -
ka szh oz r tem, a kkor vg ig nztem a r g i levelezseimet s
meg lla ptotta m a zt, h og y n ebbl a z infor mcis a ny a g bl
j^fcg y a r or szg r a eg y etlen eg y pldny t senkinek nem kiild-
OTM , mer t a kikkel M a g y a r or szg on sszekttetsben llta m,
a zok sokka l ma g a sa bb fokn volta k a szumir olg ia i ismer e-
teknek, mint a mit a z n r sa im ta r ta lma zta k, (mely eket
ismtlem kizr la g tjkoza tla n la ikusokna k csinlta m. )
M eg ta llta m a zonba n Komor czy na k h ozzm r t levelt,
a mely bl ig en na g y ba r tsg ossg g a l ma g y a r testvr i"
mdon, szinte kolleg ilis h a ng on, a r r a kr t, h og y kldjek ne-
ki szumir a ny a g ot, mer t nem tud h ozzjutni a z emig r ciba n
lv kuta tsi er edmny ekh ez. Ekkor r ta m neki eg y levelet
117
s elkldtem ezeket a kia dvny oka t is a zza l, h og y ez a telje-
sen la ikusok r szr e szolg l itt a z emig r ciba n, a mit Ame-
r ikba , Ca na dba , Ausztr liba kldtem szt a z ismer seim-
nek s meg r ta m a zt is neki, h og y a z eg y etlen M a g y a r or -
szg on, a ki ezt kzh ez ka pj a .
Teh t h a Komor czy a zt r ja , (40. old. ) h og y M a g y a r -
or szg i bizomny osomnl leh etett ezt ka pni" s volt a z
eg y etlen, a ki ezt kzh ez ka pta , a kkor ny ilvnva la n a z. a ki
a z n bizomny osomknt ebbl j pnzt csinlt ma g -
na k s olda la nknt 6 for intr t r us totta . M er t ismtlem, ezt
Komor oczy n kivl M a g y a r or szg on tlem senki meg nem
ka pta .
* * *
Ezen kis kitr utn tr j nk vissza a z n szfejtsemh ez.
Az emltett munkmba n fog la lkozok eg y szva l. De n ezt a
szt eg y szumir szveg r l vettem le s a munkmba n kzlm
er edetiben a szumir a r ch a ikus r st is, h og y a z olva s lssa ,
h og y h onna n veszem. Ug y a nis mint Dvid Anta l mondta
, n etimolg ikus sz fejtsekkel nem fog la lkozom, h a nem a
szumir er edeti okir a tokr l szedem le a zoka t a szveg eket s
sza va ka t, a mely ek a ma g y a r ny elvben meg ta llh a tk. g y mu-
ta tta m ki a zt, h og y a ma g y a r
IZ- E- NA- TI"
si sz, a mi a ny elvfejlds sza bly os kvetkezmny ei-
vel s kvetelmny eivel a ma i I ZENET" sza vunkka l a zonos,
mr a LUG AL- ZAG G ISI" kir a tos kor ong on meg ta llh a t
s ennek ideje Kr . e. 2350 kr li.
Komor czy itt ig en nevetsg esen pr blj a a z n meg lla -
ptsoma t meg cfolni, de a mit mond, a z semmikppen nem
leh et h ely tll. Ug y a nis a mi si M AH- G AR ny elvnk sem
ma , sem 5000 vvel ezeltt, nem szedte ktfel a z ig eg y kt.
Teh t neknk nincs oly a n szveg nk, a h ol a z ig eg y k ktfel
va n tr ve s a z eg y ik fele a sz elejn s a msik fele a sz
vg n va n. Ez a leg na g y obb tudomny ta la nsg s ebben bizo-
ny tja Komor czy a zt, h og y mily en butna k nzi a ma g y a r
olva st, h og y ily eneket is el a ka r h itetni, vele, mer t ez
nemcsa k a ma g y a r ny elvszet h a nem a szumir g r a ma tika
szer int is leh etetlen.
Komor czy g y r ja a z lta la m IZ- E- NA- TI- na k olva sott
szveg et SI- E- NA- SA. . . va g y is szer inte eg y eness tettek
118
szmr a ". (88. old. ) Ez a Komor czy fle kifejezs eg y lta -
ln nem illik be a z emltett kir a tos szveg ek r telmbe, mer t
S = sza r v" s soh a sem j elent a nny it, mint eg y enes" es
Komor czy szer inti SI- SA", sszetett ig e a szumir ba n nem
ltezik. Az ig eg y k fele a sz elejn, msik fele a sz vg n
S . . . SA a szumir - ma g y a r ba n leh etetlen.
Az utols j elr e vona tkoza n, a mit sza "- na k olva s
a zt mondja , h og y ennek va n ug y a n Dl, DE, Dl " h a ng r tke
is, de ezek kzl eg y edl a Dl " j elent tr vny t. Ismtelten
ide kell r nunk a mottt
KM H 11 x:
mer t Lba t sztr na k 457. kjei szer int a tr vny " fog a l-
ma kifejezh et a Dl " h a ng r tkkel, mint pld. Dl- f IL- LA",
a mi a nny it jelent, mint tlet". Ha sszevetjk ezt a kt
szt, ditilla " s tlet", va la mi oly a n a zonossg fle cseng
;i flnkbe. De Lba t TI | " h a ng r tkkel is a tr vny " fo-
g a lmt jelli meg s ug y a noly a n kjellel r ja , mint a DI"- t
(L. 45). Teh t a z n olva sa tom h ely es. Va n TI szumir sz,
moly tr vny t" j elent s ez a z sg y ke ma i TI- los, Tl- tok,
slb. sza va inkna k. g y Komor czy tuda tosa n fer dt.
De a kkor is ug y a nezt teszi, a mikor ktsg be vonja a zt,
h og y a szumir ,,E" h a ng r tk a szj mozg a tssa l ka pcsola tos
szr tkeket fejezi ki, mint pl. a ma g y a r E"- sz, va g y BE"-
sztd, mer t ezt a z kjeit szintn meg ta llj uk Lba t sztr -
na k 308. szm sza vba n s ezt a smita a kkdok ,,KABU,
va g y KIBU" szr tkkel vettk t s mind a kt ny elven a ny -
ny it j elent: beszlni". Er r e a j elr e s a zr t mondom, h og y a j
szjmozg ssa l ka pcsola tos r telem kifejezsvel h a sznljk,
mer t pl. E- LA- LU" a nny i, mint nekes" s nekel". r - ' <
dekes meg jeg y ezni a zt, h og y mikor va la ki szveg nlkl ne-
kel, a kkor ELALA, ELALU sza va ka t h a sznl. (Ter mszete-
sen a zt is leh et monda ni, h og y vletlen, de h og y ppen a ma -
g y a r ok kvetik el ezeket a vletlensg eket", mr eg y kicsit
kezd g y a ns lenni. ) ]
Ug y a nezzel a z kjellel kezddik a z a sz is, h og y ESE-
M EN", a minek a z r telme mg nincsen teljesen tisztzva . - I
iTa ln a ma g y a r esemny " ez?) tj
De vissza tr ve Komor czy br la tr a , a mivel ezt a z
eg y etlen sza va ma t ismer teti, a zt kr em a kedves olva stl,
h og y fog a dja csa k el, h og y a z ide r t s si r sunk ny elv- t
iinh kein ta llh a t sz: IZANATI" a z bizony a z g bl jtt
zenetr e vona tkozik s nem a r r a , a mit Komor czy mond:
eg y eness tenni".
119
SZP ASSZONY SZITA. . .
*
Szinte mr szllig eknt ismer t ez a h r om sz a ma -
g y a r kzvlemny ben, mita G y ula Jnos eg y h r la pi ny ila t-
koza tba n vletlen eg y ezsnek" ny ilvntotta e h r om sz-
eg y ezst, a z lta la kita lltna k" nevezett r okonsg unkba n.
Komor czy a zonba n ennl sokka l kny r telenebb. Azt
lltja , h og y va ljba n a zonba n mg vletlen eg y ezs sincs
s ,szp' a z sumer ul szig
5
. . . stb. " (105. old. ) Itt teh t meg int
fel kell h vnunk a z olva s fig y elmt a r r a , h og y
KM H 12 x:
mer t a ma i ma g y a r ny elvnk SZP" sza vna k nem a r g i
ny elvnk SZIG .- s sza va a meg felel, mer t a G " mssa lh a ng -
z neh ezen vltozik t P"- v a mi si ny elvnk h a ng ta na
szer int. Ellenben a B" mssa lh a ng zna k P"- v vlsa a z
tr vny szer . g y a z si ny elv ZI B" (L. 395. ) sza vt a lka l-
ma zzk a szveg ek a ma i SZP" fog a lom kifejezsr e s
ug y a nezzel a kiejtssel tiszteltk meg a templomi szpeket"
is (ZIBo L. 190. ) Ezt a kifejezst Lba t pr ofesszor a s-
mita Ba bilontl kezdden mr pr ostitute"- nek r tel-
mezi. Ha vissza meg y nk a npny elv tjszllsa h oz, a kkor
ltjuk, h og y itt is SZIPEK" nvvel illettk a j szv" nket.
Az ASSZONY" sza vunka t mr a z elbbiekben bemu-
ta ttuk s ltjuk, h og y a z si M a h - G a r ny elv minden tjsz-
lsbl s a ba biloni a kkdbl is j h etett, (lsd: 40. old. )
A SZITA" sza vunkr a vona tkozla g Komor czy en-
g edly t a d a ZIDA" si szumir sza vunkh oz va l viszony t-
sr a , de a zt mondja , h og y ez lisztet" j elent.
Va lba n ZID
a
(L. 536. ). . . liszt".
Azonba n DUG - ZID- DA. . . a g y a g bl kszlt liszt- ta r t"
teh t. . . va lba n ZIDDA va g y is SZITA.
Felkr em a z olva st, h og y ne h a llg a ssa na k sem Komor -
czy r a , sem G uly r a , h a nem sa jt ma g uk g y zdjenek meg a
szumr - ma g y a r a zonossg r l, mer t g y ppen oly a n kitn
sza kismer ettel fog na k r endelkezni a szumir ny elvszetben,
mint a z a na g y szer la ikus, a ki G uly a Jnos szumir - ellenes
ela dsn a szumir - ma g y a r ny elva zonossg nh ny bizo-
l
ny tkna k felsor olsba n a zt is mondta , h og y :
si ny elvnkn G U4- UL- LA, va g y is a ma i G ULYA sza -
vunk, mr j 6000 vvel ezeltt is ug y a na zt a ma r h a csor dt
j elentette, mint ma . "
A leg r dekesebb pedig ebben a szumir - ma g y a r a zonoss-
g ot ta g a d ela ds lefoly sba n a z volt, h og y ezt a fa tlis
120
/
eg y ezst a z ilusztr is ela d G ULYA Jnos nem tudta
meg cfolni.
(M eg jeg y ezni kvnj uk ennl a sznl a zt, h og y a K-
na i vkny vek HUN a da ta i" szer int: G h u- la h un ny elven is
ug y a na zt a g uly t, ma r h a csor dt j elenti. Lsd: K. SHIRATO-
Rl: Sinolog isch e Beitr a g e zur G esch ich te der Tr k- Vlker . )
KOM ORCZY HAM IS SZSZARM AZTATASAI
Fel kell h vnom meg int a fig y elmet a mr ismer t ten-
dencizus flr evezetsr e". Ug y a nis Komor czy ebben a
kny vben fog la lkozik nh ny szfejtssel is. sszesen 810
sz fejtse a la pjn tlkezik. Ez a mdszer a kkor ta ln h e-
ly es lenne, h a csa k enny i sz for dulna el a szumir - ma g y a r
a zonossg bizony tsba n s nem lenne tbb. De szza kr a
meg y a z a zonos sza va kna k a menny isg e s leg a lbb 1000- ig
r a h a sonl sza va k tmeg e. 364 a zonos szg y k va n, a mely ik
ma is g y h a ng zik, mint 6. 000 vvel ezeltt. De a kedves ol-
va s fig y elmt felh vom a r r a , h og y
360 a zonos szg y k Komor czy na k nem eleg end, h og y
a kt ny elv a zonossg t elismer je. Viszont a cseh Hr ozny , a
h ittita ny elvben a meg ta llta a z enni" szt. Tekintve, h og y
ma g y a r ul beszlt, de cseh volt, ebbl a z enni " szbl, (a mi a
h ittita ny elvben ug y a na zt j elenti, mint a ma g y a r ny elvben,
va g y is va la mit enni") levezette a nmet essen" ig t s ezen
a z a la pon lltjk a z indo- g er mn tudsok, h og y a h ittita
ny elv a z indoeur pa i ny elvcsa ldbl er ed. Teh t a z indo-
eur pa ia k bizony tsr a eleg end eg y etlen eg y sz s Komo-
iezy a 364 a zonos szg y k s mg h ozz leg a lbb 1000 h a -
sonl sz ltezse ellenr e is kicsfolja a szumir - ma g y a r a zo-
nossg bizony tst, de a z eg y " sza va s h ittita - indoeur pa i
bizony tst elismer i.
G ondolkodjunk kedves olva s ezen. Az elmlkedssel be
fog juk mindny ja n ltni h a ma r osa n a zt, h og y itt nem ny el-
vszetr l s ny elvh a sonltsr l" va n sz, h a nem a ma g y a r sg -
na k a kita sztsr l. A ma g y a r sg elpuszttsr l s a ma -
g y a r sg si h a g y omny a ina k s si r ksg nek a z elsa jt-
lsr l.
Ezt a szndkot a zonba n Tudomny na k" nevezni nem
I. h :;.
De a zr t se h a llg a ssunk Komor czy r a , mer t elvr ja a zt
-si ny elvnktl, h og y 6000 ves sza va ink vltoza tla nul" le-
!-.v.M ick lth a tk a ma i ny elvben. Viszont 360 a zonos szg y -
121
knket meg sem emlti, de ma g a ny elvszeti sza lt- mor t-
loka t csinl pl. , a mikor a zt lltja , h og y
a lkoh ol" a 4000 ves a kkd G uh l u" szbl jn. De
h og y a n?. . . a zt nem mondja meg , h isz G uh lu = szn;
a cser eszny e" sza vunka t a z a kkd Ka r a su"- bl szr -
mezta tja , a mi ug y a n mezt" j elent, de eb ur a fa k!
Aztn a zt mondja , h og y a nemzetkzi na f ta " sz a na p*
tu"- bl jn, de ily en a kkd sz Lba t pr of. sztr ba n nincs,
(Akr menny ir e is a ka r nnk mi is r fog ni a nna k a kor na k a
leg mveltebb npr e a szumir okr a , h og y k mr a bba n
a z idben ismer tk a na ftt", de biztosa k va g y unk, h og y a
kedves olva sk kzl senki sem h inn el, mer t ez a sz 250
300 vnl nem r g ebbi. )
Ily en tudomny os" kzlseket csa k a fa na tizmus s a
sza ktuds sutba vetse szlh et.
Ug y a nezen indtkbl ig y ekszik meg semmisteni a 104.
olda lon Br czi G za a zon meg lla ptst, a melly el Br czi
a szumir ny elv h ely h a tr oz r a g j a ina k mindeg y ikt ma i
ny elvnkben felfedezi s a zonosna k ta r tj a .
Komor czy itt Br czina k is nekiug r ik de g y ltszik,
ezen a z olda lon kzlt monda niva lj ba n mr elfelejtette,
h og y a z elbbi 49. olda lon Br czi G zt mg cfolh a -
ta tla nna k" ma g a szta lja .
De meg int va la mi ba j va n, mer t h a a cfolh a ta tla n
kr itikj " Br czi G za ily en h a ta lma s ny elvta ni eg y ezst is-
mer el a szumir - ma g y a r ny elvben, a kkor ta ln mg iscsa k l-
tezik va la mifle szumir - ma g y a r ny elva zonossg . Teh t me-
g int esedkes a
KM H 13 x:
Ug y a nis a szumir na k nevezett si M a h - G a r ny elvnk
h ely h a tr oz esete nemcsa k a h ol ?" kr dsr e felel r a -
g oka t eg y esti, h a nem ide ta r tozna k a szintn h ely et jell
h onna n. . . ?",s h ova . . . ? " kr dseket fed r a g j a ink is.
Teh t minda z, a mit a ma i ny elvszet a bla tivus, loca tivus s
la tivus" nven r szletez, a z a z si szumir ba n mind h e-
ly et h a tr ozott.
Dr . Va r g a vilg osa n uta l er r e a h ely zetr e s a kitn
sza kkpzettsg Br czi G za is ppen a zr t kvette Dr . Va r -
g a meg lla ptsa it, mer t g y r ta :
E h r om esetet eg y v leh et fog la lni a zr t, mer t mind a
h r om h ely h a tr ozsr a szolg l eset volt. . . E h r om ir ny
122
4
I
f
. 'g Tnllh a t a
M AD KL DA M E
j/. veg , moly a ,,Kl"- ok h ely nek or szg t, va g y is KALD(e)A
y elvl emlti, (a z a lbbia kba n kzlm a z kr a tot, a h ol a 7.
|ir l>a n a kvetkez szveg olva sh a t:
EM K NAM LU KI- EN- G I M AD- KAl^DA M E. )
I
I Ta ln ezektl szr ma zta ttk ma g uka t a zok a z er dly i
ildr iis pa pok", a kikr l a 66. olda lon meg emlkeztnk. )
I
123
h ely i kr ds jelenlte a szumir ba n a leg r g ibb szveg ekben is
meg lla ptott tny , de, h og y menny ir e a z slla pot er edm-
ny e, a zt ma nem leh et eldnteni. "
Komor czy kny vnek 104. olda ln felsor olt r a g ok teh t
szer int a meg lla pts szer int kezelendk, h iszen nem a bc- s
r . ssa l, h a nem leg na g y obb r szben fog a lom s szta g r ssa l
llunk szemben, (a szumir ny elvr l" beszlnk s nem a z
ikk. iclr l. l g y a z:
a . . . pl. IZI- A. . . = tzbe, (iz- a - du = izza d sza vunkba n,
va g y izz- a , izz- va sba n lth a t tz h ely e. )
1
^_ na . . (nemcsa k r szesh a tr ozi ig ei infixum), h a nem
; ^P ni liung zilleszkedsi leh etsg g el, mint pl.
Kl- Na - A- N(a ). . . ma i ny elvnkben = sr - j- n. De a - ni
a la k a ni- pny elvben ma is h a sznlt. Pl. : meg y ek Kovcsk-
W- ' l. (Kovcsokh oz h ely ett. )
- r a . . . s - iu. . . bizony La ng don (Sumer ia n G r a mma r
TO. 67. old. ) szer int h ol . . . ? " kr dsr e felel loka tivus- i r -
telemmel is br de ir ny kifejezsr e h a sznlja a ny elv-
(/. uka s. g y a z a ma g y a r ntk: meg y a g zs Ka nizs - r a . . .
z si M a h - G a r ny elvnk r endje szer int va n kpezve. . ,!,
Kcsziotekbe nem a ka r unk belemenni, mer t a kit r dekel
ez a ny elvta ni a zonossg , nzze meg ug y a na zt a for r st, a mi . !.
f
a r czi G zt is meg g y zte s ez Dr . Va r g a Zsig mond tezer ; j,
v Tvla tbl" c. kny vnek 274281. olda la in r t na g y sze-
r en elemezs.
M i itt csa k a zt emltjk meg , h og y a z si - DA r a g unk ma

i h a szna la tos for mja a sok fldr a jzi elnevezsben muta tko- |jjj
,ik - mint ERS-D(a), PKOZ-D (a) s az gi csillagkp | V| j
:
NllvlKU-(a) is ugyanezen kpzs szerint hel yet hat r oz". . " .j
I
i felsoroltakban lak-helyet.)
Hivatkozom itt ismt Kldetl Ist er-Gami g" c. kny-
.i-iii (i(i. oldaln kzltekre, aholis bemut at om, hogy az Ox-
Ini^fcAshmolean Museum 1.924.475. sz. kiratos t bl jn
M !
Ash . 1024.475
Obv.
Br czi G zna k a zon bizony tst, melly el a z tezer ves
h ely h a tr ozi szumir r a g okna k a ma i ma g y a r ny elvben va l
a zonosltezst felfedezte s elismer te,
a zon va lsg kes bizony tkna k tekinth etjk, h og y a z
si ma szumir na k nevezett M a h - G a r ny elvnk bi-
zony velnk eg y tt fejldtt s velnk eg y tt l ma is s
a mig ma g y a r l, bizony h olt ny elvv nem vlik.
Ezt a va lsg ot a zonba n mi mr nemcsa k szeg y eztet-
sekkel bizony tjuk, h a nem a Kr . u. - i 10- 12. szza dokba n ler t
ma g y a r ny elvnk szveg eivel,
mely ek kzelebb llna k a z si (szr ni;) M a h - G a r ny elv-
h ez, mint a ma i ma g y a r h oz.
pper . ezr t a 140. olda lon bemuta tunk pldka t be'. lk
* * *
124
A SZUMIR SZKSZLET
tr g y ba n is ny ila tkozik Komor czy . Kny vnek a 69. olda -
ln a zt mondj a :
Eg y enlr e csupn a z a kkd ny elvr l va nna k h la a
h a ta lma s s sokolda l a ny a g na k, va la mint a smi sszeh a son-
lt ny elvtudomny na k pontosa bb ismer eteink. "
Teh t a zt a szumir ny elvet, a mely ikbl ezt a z eg sz a k-
kd ny elvet lefejtettk, nem ta r tj a eleg endnek. g y mondja ;
,,A sumer olg ia eg y enlr e nincs a bba n a h ely zetben, h og y
a sumer szkincset meg bzh a t er edmny r emny ben vesse
ssze ms ny elvekkel. "
Ezt a ztn kieg szti mg a zza l, h og y a zt r ja , h og y ssze-
sen 1000 kjei va n s ma csa k kb. 300 s eg y nh ny kjellel
r endelkeznk.
Teh t ide kell ikta tnunk meg int
KMH 14 x:
mer t a szumir kjei kszlet kb. 4800 s ebben nincsenek
benne a z sszetett kjelekbl a lkotott sza va k.
A szumir h a ng ta n sokka l dsa bb, mint a z a kkd, s meg
va n lla ptva a z, h og y a z a kkdok a z szeg ny es felktns
ny elvket a szumir ny lbl tkletestettk, mer t h iszen mg
a leg tkletesebb a kkd ny elvemlknek a Ha mmur a bi K-
dexnek szveg ben is tmeg vel ta llunk oly a n szumir ki-
fejezseket, a miket a ma i semitolg usok is szumer okr a mm"-
na k neveznek a zr t, mer t a z a kkd ny elv ezekkel a kifejez-
sekkel nem r endelkezik.
M eg int meg lla pth a tjuk, h og y Komor czy kny ve cl-
tuda tosa n h a mist s a tudomny va ldi r tkeit el nem is-
mi r munka , mely a r r a a z a la pr a tma sztj a minden kir t-
kelst, h og y
HJa a smi sszeh a sonlt ny elvtudomny na k". . .
g y Komor czy na k minda z a z sszeh a sonlt ny elvtudo-
mny , a mit mi a ka r unk vg ezni a szumir - ma g y a r ny elvvel,
nem leh etsg es s nem tudomny os", a zr t mer t nem smi.
De a smiek" ny ug odta n vg ezh etnek a z a kkd ny elvvel
. . sszeh a sonlt ny elvtudomny t". Ta ln a zr t nem eng edik
meg M a g y a r or szg on a szumir - ma g y a r sszeh a sonlt ny elv-
ludomny h iva ta los g y a kor lst, h og y a smi- a kkd ny elvtu-
domny levezetst kitnnek leh essen bizony ta ni? Anna k
ellenr e, h og y a smi- a kkd ny elvszet levezetsei is fleg a
szumir bl indulna k ki, minden csa k a nna k a kztuda tba vite-
125
lr e meg y Komor oczy nl is, h og y szumir nem is volt, mer t
a mi va n, srz mind a kkd, illetleg pr oto- a kkd".
A Be vezet "- ben eml tett Speiser - ir ny Komor czy ba n
teh t na g y szer kvetr e ta llt.
Azza l a kifejezssel is fog la lkoznunk kell, a mit Komor -
czy szintn leny el s lny eg telennek ta r t. Ez a
T U R A N
a zt mondja , h og y tr n nv a la tt
Az ir ni tr tnelmi for r sokba n a Kspi- teng er tl ke-
letr e sza k- keletr e l s Ir nna l ellensg esen szemben-
ll nomd tr zsek r g i elnevezst" kell r teni.
Ebben Komor czy na k nincs ig a za s ide kell r nunk me-
g int a mottt
KM H 15 x:
Ug y a nis Fidr usi Sa h na me"- j a tkletesen ler ja Ir n s
Tr n tr tnett. Ebbl meg tudj uk a zt, h og y va la mikor eg y
a zonos np lt a zon a z eg sz ter leten, a mit ma Ir nna k s
Tur nna k neveznk. Ug y a nezt mondj a a z AVESTA s a PEH-
LEVI kny vek, mely ek szintn ir ni s tur ni testvr npek-
r l beszlnek. Az itt la k npet, mindeg y ik r s eg y nteten
,,HUN"- na k nevezi A meg nem r ts kzttk a z Isten- szem-
llet kvetkezmny e. Za r a sutr a r efor mcij va l meg a ka r ta
szntetni a r g i h it ARDVISURA s ANAHITA tiszteletet,
(a mi semmi ms, mint a na p s a szza ny a imda ta . ) Ezt
beh ely estette a j s a r ossz istensg kettssg vel. Teh t
nem nomd tr zsekr l" va n sz, h a nem Kzp- zsia sok
milliny i la kossg r l, a h unokr l, a kik ellen a kna i cs-
szr sg a vilg leg na g y obb p tmny t, a Kna i Fa la t emelte.
A h bor utn a z Oxustl (Amu- Da r ja ) sza kr a lv r ; z'
neveztk Tur nna k s a dlit Ir nna k.
De ug y a ncsa k Tur nna k h vtk r g en a z kir a tok
Ra wlinson szer int M ezopotmia sza ki r szt is.
Ug y a ncsa k Tr n" nven illettk a filiszteusok a z 3
ur a lkod kir ly a ika t.
s itt csndesen, h ta tta l kell meg j eg y eznnk a zt is,
h og y a nzr eti Jzus neve is TUR- AN", a mi a z si szumir
ny elven a z Isten fit j elenti.
Nem leh et teh t a TRN" sz ta r ta lma felett csa k g y
tsikla ni, h og y a nomd" letmdda l sszeh ozva , mr ki is
vg eztk s politika i kntsnek minstj k, mer t a tur ni
126
i
1
npeknek s bir oda lma ikna k" tr tnete h a ta lma s kteteket
tlt be.
Viszont a tur ni npek" si tr a dciin a la pul lla ma l-
kots jog t ma ppen a smi npek" eg y ike kvnj a politi-
ka ila g sa jt r szr e r vny esteni (miknt a r r l a 92- 94.
i. 'd;ila inkon meg emlkeztnk). Teh t a TURNI SZRM A-
ZS mg iscsa k tbb s na g y obb r tk, mint a nomd let-
md", va g y a lh tr l vg zett ka ps- kultr a ", a mit most di-
cs s- elejinknek a jndkozni szndkozna k.
Lth a tod kedves olva s , h og y a M a g y a r sg Tur ni
vcltna k eltula jdontsva l a z sh a znk ldott fldje a
Kr pt medence tula jdonjog t is viszi a z a z r dekszvetsg ,
mely nek szolg la tba n Komor czy kr dezi, h og y Sumer - e a
M a g y a r . . . ?"
n - ^ - a
A tur ni" a r a ny kincs Na g y szenimikLsr l
127
VII.
M I TRTNT A SORBONNEON 1973- ba n
S M AG AM RL
M iutn Komor czy a nny it fog la lkozott szer ny szem-
ly emmel a kny vben, h og y csa knem minden olda lon meg ta -
llh a t a nevem, vla szolnom kell mindenkppen ezekie a
Komor czy fle kijelentsekr e, br sokka l fontosa bb lenne ta -
ln ismer tetni a nla mnl na g y obb k pzetsg szumir olg u-
sokna k a munkj t. Szem eltt ta r tva a zt, h og y Komor czy
fleg a 29. Or ienta lista Vilg kong r eszusna k Pr izsba n leza j-
lott Kzel Keleti Sza kosztly i lsn tr g y a lta ka t ma g y a r z-
za flr e s a z eg sz kong r esszus g y t elintzi eg y lltla -
g osn Lba t pr ofesszor lta l r t levllel, (a mely et llt-
la g Ausztr libl ka pott), fontosna k ta r tom, h og y ezzel a t-
mva l kezdjem a felvilg ostst.
A Komor czy lta l emltett Szumir h r a d" c. emig r -
cis jsg mr beszmolt a r r l, h og y a z sza k- Amer ika i szu-
mir kuta tsok ba r ti kr e lta l meg a la ktott bizottsg meg -
lla ptotta a zt, h og y Lba t pr ofesszor na k tula j dontott, r m
vona tkoz levl, h a mists. M iutn Lba t pr ofesszor a zta
meg h a lt s ezt a h a mistst nem tudj a mr ig a zolni, ta ln
a z lesz a leg jobb, h a idecsa tolok n eg y er edeti levelet Lba t
pr ofesszor a lr sva l, a mely bl a z olva s meg lla pth a tj a
a zt a ba r ti s kolleg ilis viszony t, a mi Lba t pr ofesszor s
kztem fnnllt.
Ez a tudomny os ka pcsola t kzttnk 1967- ben kezd-
dtt a z ANN- ARBOR- i 27. Or ienta lista Vilg kong r esszus
eltt. Azta is lveztem Lba t pr ofesszor na k a tudomny os
seg tsg t s nemcsa k , h a nem pr ofesszor Ra y mond Jestin
is jelents tmog a tst ny j totta k nekem munkimba n. (K-
lnsen pr of. Jestin, a ki a szumir - ma g y a r szveg eg y eztetsek
ben a dott seg tsg vel elir ny tott a bba n, h og y a h omofnia i
pr oblmk szer int, mily en r tkeket veg y nk be a szveg
eg y eztetsekbe. )
Teh t ez a levl, a mit ismtlem er edetiben ide csa to-
lok a z utols bekezdsben uta l a r r a , h og y Lba t pr ofesz
F7ir eg y kicsit tbbr e r tkelte a z n munkma t, mint Komo-
r czy .
128
I
I
f i t ;tzt k vnom megj egyezni , hogy ppen azrt k z l m
f _ih.it professzornak hozzm i nt zet t rgi l evel t , mer t ebben
ci i nj r iy(i7-ben el ismerssel nyi l at k oz i k munk mr l . gy
nem val sz n az, hogy 6 vvel ksbb ami k or a 29. Or i en-
I
rttfiNfa Vil gkongresszus el nke l et t azzal t i szt el t meg,
n ;iy .1 Kzel Ke-'eti Szakosztl y megnyi t l snek ,
:
t " el -
KU J. I kize l ei t s n vol t am az egyet l en az t el snapi el -
.(/ ki i /i t , ; i ki nek eladst meghal l gat t a mu nk m ,,Ier-
I
I . W rset " . i kart a vol na ki f ej ezni , ( mi kppen azt Komor cz y
i.il.ilj.i i
e ou i a i
1
Nriab tt >T
M 1 C
oaalaar l Profaaaaar
Praaalaaa J !/
raaal tata 4 a ri l a a a f l a
D. l r i r r i l i J.i H l r . n r
kaaaa i trva
I
f
a akar Calla<a,
1* raaaraia 4a ratra alaakla l a l t r a , at aata kaaartf
a aaa x i r . f a a u l * aaut ktaa fal ra 4a aaa *#l.
J a aaakaita i u . laa 4ta4*a m i r l i n i i , t, alua l a r i Mi i t ,
aa4irra*a, y aaaaalaaaaf, aoaa vatra al raatl oa. ia al ai a
Ja iraaaaata Tatra aoaaaa* h It Blraatlaa 4a l ' I a r r i a a r l a
flallaaala, ot otdi l*adraaal
t xr i i Ki i l i i i n i i i B
2 7 raa 4a la c. r a a t i a a
75-r4IS-*T
a oa raaaralant anaara, at aaa tgaa aaa veaur our
t i l t * ^ r a Ta l i , Ja n t i i prla 4 a tfrolra, Noaalaur at akar cal -
ij".. k l' aaaraaalaa 4a aaa aaatiaw ata tant aarti aal i araaaat
4 l al l >4 4 *.
Uuf
laatt Lakat
Prafaaaaur au CaJIkfa 4a rttna
Ak i r t mr r i a vi l gkongresszusoknak a l ef ol yst , az ma-
ik im-jt fiiiy'a l l ap t ani , hogy az a l evl , ami t l l t l ag L a-
gi j ^ . . f \ i / i . r Auszt rl i bl r t vol na s Komorczy a Sor-
^ , . M I * - . 4 | t urt cnl szumi r- magyar azonos tsi bi zony t kai m-
> rt i ml i-vi-tlen eredmnyt mut at j a f el hami s t vny,
-. urn\ rf i nck M l l t l agos l evl nek v an egy k i t t el e, ame^
I
120.
ly ik a r r a h iva tkozik, h og y a kong r esszusna k eg y kln bi-
zottsg a nem lla ptotta meg a szumir - ma g y a r a zonossg t-
zist. "
Az Or ienta lista Vilg kong r esszusokna k a sza bly a i sze-
r int ez leh etetlensg , mer t kln bizottsg a i" a Kong r esz-
szusna k nincsenek.
Ajnlom na g y on a z olva sna k, h og y e tr g y ba n kr dez-
zk meg Dr . Ha r ma tt Jnos eg y etemi ta nr ur a t M a g y a r -
or szg on, a ki ppen a Pr izsi 29. Or ienta lista Vilg kong r csz-
szus eg y ik osztly ba n lsvezet" is volt, s mint ?. Kong -
r esszus szer vezetnek bels ta g ja , tisztba n va n a Kong r esz-
szus szer vezeti s tr g y a lsi sza bly a iva l. Teh t r h iva tko-
zom, mikor a zt r om, h og y a kong r esszusna k semmifle ,,k-
. 'n bizottsg a i" nincsenek, h a nem a z Or ienta lista Kong r esz-
szus a kvetkez lla nd bizottsg okka l mkdik:
1.) Rendez Bizottsg (Or g a nizing Committee)
2. ) Pnzg y i Bizottsg (Finnc Committee)
3. ) Sa j t Bizottsg (Publca tions Committee)
4. ) Pr og r a m Bizottsg (Pr og r a m Committee)
5. ) Consulta tive Committee".
Rsznkr e ez a z utols a leg fontosa bb, mer t ennek a h i-
va tsa a z, h og y a zoka t a z ela dott munkka t, mely eket a
kong r esszus eg y es bizottsg a ina k a z lsein vita tna k s a vi-
tk sor n nem fog a dna k el, (teh t tbb a z ellenkez mint a
jvh a g y ), ezeket a z ela dsoka t s munkka t eh h ez a Coo-
M ilia tiv Committee- h ez ter jesztik fel, a mely ik vg s fokon
dnt a felett, h og y a Kong r esszus elfog a dja - e a bea dott s el-
a dott munkt, va g y pedig vissza uta stja .
Teh t, h a Ba diny Js Fer enc lta l ela dott szumir - ma -
g y a r a zonossg i bizony tsi munkt a kong r esszus nem fo-
g a dta volna el s a nna k a z lsnek a tr g y a lsa , a mely iken
ez a munka ela dsr a ker lt, a z ellenkezknek s a vita tko-
zkna k a tbbsg vel a zt kvetelte volna , h og y a munka visz-
sza uta stta ssk, a kkor ez a munka a Consulta tiv Committee
dntisvel lett volna el nem fog a dva ".
A h ely zet pedig itt a z volt, h og y a z n ela dsoma t eg y et-
len eg v ellenkezs nem kvette. Ez r th et is volt, h iszen sen-
ki sem vr ta a zt, h og y a fa litblkon bemuta tott szveg ek,
a miket a kong r esszuson r sztvevk szumir ul olva sta k el, ma -
g y a r szveg eknek lesznek ny ilvntva . g y a ma g y a r sziv-
Keket szumir ul olva s ma g y a r ul nem beszl szumir o-
Fg us sza kember ek a utoma tikusa n elismer tk a szumir - ma -
130
i)
Mi
mt
m
n*
0 * r a zonossg va lsg t, h iszen k olva stk szumim) a be-
iiuiiuiuii ma g y a r szveg eket s ma g y a r ul nem olva sh a ttk,
mixr l ma g y a r ul nem tudna k.
De, h og y Komor czy t is s a z olva st is meg ny ug ta ssa m
a r r l, h og y a Sor bonne- i 29. Or ienta lista Vilg kong r esszus
ig - ius na g y on r dekldtt a szumir - ma g y a r a zonossg i a da tok
u!. m, ezt a zza l bizony tom, h og y a kong r esszus r endez bi-
.'Us.iga a z n ela dsoma t a Kzel Keleti Osztly meg ny it
uVvnek a pr og r a mjba tette.
Ismtelten a zokr a h iva tkozom, a kik ismer ik a vilg kong -
n- i/usnk lefoly st, mer t a zok na g y on tisztba n va nna k
1//.1I. h og y a meg ny it ls mindig a leg fontosa bb s ezeken
uiul- ziTint a zok szokta k szer epelni, a kiket a vilg kong r esz-
tj\ fontosna k ta r t. g y a 29. Or ienta lista Vilg kong r esszus
K"/t Ki'leli Sza kosztly meg ny it lsnek els ela dja pr of.
miii iM oa h Kr a mer volt. M sodik, Louvr e M zeum Kzei-
Ki- iii is Eg y iptomi Osztly na k a vezetje pr of. Amit
. 1 s/iinii, pL cseleknek vilg h r sza kr tje) s a z lsnek z-
K. i'. oa doja , e sor ok r ja .
Szer epelt mg ug y a nezen a z lsen, A buenos a ir es szu-
111. pi. esetek" cm munkjva l M a r g a r et von Ha y na l a sz-
oiiv. - a g . a ki mint diploms or ienta lista ppen a zr t lett er -
. 1' . 1/ u vsr e betve, mer t g y a vilg leg h r esebb szumir pe-
1 ,, ikt- r to a szintn ela d pr of. Amit" leh etett a z
Is. a ki kzbe vette a zt a kt szumir pecst leny oma tot, a mit
M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg , a z ela dsa ksr ete kp-
i*- n, a z a szta lr a tett meg vizsg ls s ellenr zs vg ett.
Nem titkolom el, st meg ismtelem a zt, h og y ennek a
^^<- /i g y lsnek a pr og r a mjba va l h ely ezsemben r sze
volt ta ln a nna k a kolleg ilis meg becslsnek is, a miben a
. . i- g n- sszus elnke pr of. Ren Lba t a z n kuta tsi
iiiiika ssg oma t meg tisztelte.
I*
K bevezet utn, kr dezem a z olva stl, h og y mir e szl-
a lna k a kong r esszusok? A sza kember ek a vilg minden r -
. r l idt s pnz nem kimiv meg jelennek eg y vi-
tig kong r esszuson a zr t, h og y j tteleiket br la t a l teg y k.
Hog y kuta tsi er edmny eikkel kzljk a z eg sz vilg sza k-
^. ilwr i' ivel. a kik ott sszeg y lnek, meg vita tj k, eldntik,
K' : V a tetei h ely es- e va g y h ely telen. Er r e g y lik ssze a
ki. ng ti- s. szus, er r e va lk a kong r esszusna k a z lsei. Teh t a
kong r esszus nem a lkot kln bizottsg oka t, mer t a bizottsg
i u i : i
i uz ls",, a h ol a z ela d ela dja a tteleit s a z ls
131
EJ I
nek r esztvevi a kong r esszusna k a bejeg 3'zett s elismer t
ta g ja i dntenek. Ez kpezi a bizottsg ot". Ez a Kong r esz-
. szusok r telme. Csa k mint ismtlem vits s ktes ese-
tekben foly a modna k a kong r esszus leg felsbb tudomny os
szer vh ez, a Consulta tive Committee- h ez.
Ha teh t a z n ela dsoma t a z ls vita nlkl fog a dta
cl, a z a nny it jelent, h og y a z r tkt felismer te s h ely esnek
ta r totta . Ug y a nez a h ely zet M a r g a r et von Ha y na l ela ds-
va l is, a melly el kln fog ok fog la lkozni.
Ide kel teh t ikta tnunk ismtelten a mr eddig is h a sz-
nlt mottt:
KMH 16 x:
a mikr (kny vnek 61. olda ln) a zt r ja A sumer - ma -
g y a r olg usok fellpst tr g y szer eluta sts st eg y eset-
ben nmi za jja l j r g ny s nem- tetszs ksr te. "
Komor czy nem volt ott a Sor bonne- i vilg kong r esszu-
son, h onna n vette ezt a z r teslst s mily en a la pon h a mi-
st, . mer t a mit r , a z h a zug sg .
A Sor bonne- on 29. Or ienta lista Vilg kong r esszuson ve-
lem eg y tt szer epel sza kember ek la dsa it mindenkor elis-
mer s ksr te.
Eg y edl velem for dult el a kkor , a mikor a z ela ds id-
ta r ta lmna k a meg h a tr ozott s a lkotmny szer en" ler g -
ztett 25 per cny i idm letelt, h og y a jelenlv nh ny bibli-
kus semitolg us" (de nem okir a tokka l dolg oz tudsi kia bl-
ni kezdetf, h og y Time- time". . . va g y is, h og y lej r t a z id. "
Az lst vezet elnk fig y elmeztetett, h og y va lba n lej r t a
25 per c s fejezzem be a z ela dsoma ta . Er r e n a z lst veze-
t elnknek a kvetkezket mondotta m:
Ksznm a fia g y elmeztetst elnk r . Va lba n lejr t
a 25 per cem s a z ela dsoma t be is kellene fejeznem, de a
kong r esszus h a tr ozmny a i r telmben minden ela ds utn
10 per c ll r endelkezsr e a vitk lebony oltsr a . M iutn ne-
kem a z a meg g y zdsem, h og y a z n ela dsoma t vita kvet-
ni nem fog ja , mer t a bemuta tott fa litblimna k a ma g y a r
szveg t a jelenlv szumir olg us sza kember ek, a kik ma g y a -
r ul nem beszlnek, szumir ul olva stk el, g y a utoma tikusa n
c' ismer tk ezeknek a Kr . u. 10001200- bl szr ma z ma g y a r
szveg eknek a szumir voltt. Kr em teh t, h og y a 10 per cet,
szveskedjen r endelkezsemr e a dni, h og y a z ela dsoma t tisz-
icr sig er en s r endesen befejezh essem. "
132
Az Inuk sz nlkl eng edly ezte a 10 per ces meg h osz-
M bbitst s ez a nna k a kijelentsemnek a z elismer se is
\M .j h a g y k a z lta la m bemuta tott ma g y a r szveg eket szu-
nir ul olva stk el s g y va lsznleg vitna k h ely e nem lesz.
fti. nl ili"nv nin is volt. )
K/ek utn mg ela dta m a szumir - ma g y a r a zonossg na k
A>I * jM - r doiii bizony tkt, a mely mint g r a ma tika i kln-
'. J I ' SM ^ - csa k a szumir s a ma g y a r ny elvben ta llh a t.
Ha ng sly ozta m, h og y a zr t ta r tom fontosna k ezt ela dni, mer t
.- .<l bizony tom a zt, h og y itt tula jdonkppen nem a szumir -
ma>ar nyelv sszehasonltsrl van sz, hanem egy azonos
Eaayrlv szablyos fejldsnek vizsg la tt bony oltjuk le s
k .1/ sny elvnek fejldsi fokoza ta it h a sonltjuk ssze,
ka i ii fokoza toka t, a miket a ny elvtr tnet klnbz s
r g j nisll inesszelv idkzkben muta t fel.
I<y r ta m fel a tblr a a zoka t a szveg eket, a mit a z k-
i ' kliul vettem, u-s a z a zokba n ta llh a t u. n. ,,tkr szimet-
lii la g o/a s"- ! muta tta m be. Ug y a nis ez a
TKRSZIM ETRIS RAG OZS
r va k a z kir a tok ny elvben s a ma g y a r na k nevezett ny elv-
_l n ta llh a t meg .
II. i Kiuiior czy sza kma ila g a ka r t volna fog la lkozni a z n
. . II/M ela dsomma l, a kkor mir t nem br lta pldul eze-
IcH* M i. r ! plety ka - szer mdn ny lt h ozz a z n pr izsi sze-
i- \ . emh ez?
De felttelezem, h og y a z olva sk sokka l na g y obb isme-
i'i-l r endelkeznek a szumir olg iba r i, mint Komor czy , g y
i i -i neki nvitok felvilg ostst itt, h a nem szinte tisztelet-
I va g y uk a z olva sk tudsa ir nt s a z olva skna k muta tom
e ug y a na zt, a mit Pr izsba n a Sor bonne- on ela dsom utols
7. ikjs/b:in a tblr a r ta m
K/eket a szumir szveg eket btr a n sszeh a sonlth a tjuk
^fc' i npda la inkka l, mer t a zokba n ta lljuk meg a zt a z k-
y k mi r g ztett si ny elvta ni sza bly unka t, mely szer int:
a v/uva k eg y ms mell r st for dtit sor r endben kvetik a
r tkh oz illetkes r a g ok".
Pl . Bnva J r os h za ba n- a na k".
l- .v kezddik eg y r g i ver sike. )
i- r bben a ny elvta ni sza bly szer int a z utols r a g meg y a z
M kifejezsh ez, teh t a z utols r a g a Ba ny a Jnos ta r toz-
a A szveg teh t g y a ddik:
133
Ba ny a Jnos- na k a h za - ba n".
Ezt nevezzk tkr szimetr is" r a g ozsna k. Ug y a nez ta ll-
h a t meg a lenti szveg ekben, a mely ek a mi ma i ny elvnktl
minimum 4 ezer vny i tvolsg r a va nna k.
Nzzk meg eg y tt ket.
M int elbb mondta m, a szumir kir a tok leg r g ibbjein
is meg ta llh a t a z r sr endnek a z a for mja , a mit mi tkr -
izimmetr is r a g ozsna k" nevezzk.
Az els plda , a mit bemuta tok, pr of. Ra y mond Jestin:
,,Abr g de G r a mma ir e Sumr ienne" (r vidtve: JAG S) 53.
olda lr l va l, a h ol is a kivl szumir olg us Jestin a
bir tokos eset tr g y a lsnl, sza bly knt g y mondj a :
g nitif nor ml r eg ens- r ectum a est double"
ny elvta nila g : KA DING IR- A- A
r sba n: KA DING IR- RA- KA
Ha ez a kifejezs r a g okka l nem r endelkezne, a kkor va -
lba n kt bir tokviszony os" ka pcsola t llna elttnk, a h ol
a z eg y ik: KA . . . a za z templomka pu" s
a msik: KA DING IR. . . a za z Isten temp-
Icmka puja ".
M ost felmer l a z a kr ds, h a mr g y ki va n fejezve a
monda niva l, mir t kellenek a r a g ok. . . ?
Eg y szer en a zr t, mer t a r a g okka l a z r telem meg vlto-
zik, h a a tkr szimmetr is" r a g oz r endszer szer int olva s-
suk le a szveg et. Teg y k a zt. Az utols r a g a KA"
teh t a z els bir tokviszony h oz csa tola nd s a z
olva sa t g y : KA - KA. . . a za z templomka pu- na k a ".
Az utols eltti r a g a RA" a DING IR sz ta r tozka . A
teljes h ely es olva sa t g y : KA - KA DING IR RA. .
va g y is Az Isten templomka puj na k a . . . ". Lth a tj uk teh t.
h og y nem eg y szer ketts bir tokviszonny a l llunk szemben,
h a nem eg y tkletes ny elvta ni szer kezettel, a h ol a tkr -
szimmetr is r a g ozs" r smd leh etv teszi a meg h a tr o-
zst is, h iszen a RA" szta g ma g ba fog la lja a h a tr ozott
nvelt.
Veg y nk el eg y neh ezebb szveg et s pedig G UDEA
,A" cilinder nek X. 28. sor bl g y :
DING IR G AL- G AL SIR- BUR- LA- (KI)- A G E NE.
Alka lma zzuk a zonna l a tkr szimmetr ia r endszer t",
134
4
I
I
!
I
I
I
1
teh . it a z utols r a g a z els szh oz s g y foly ta tva r juk
fel a szveg et g y , a mint olva sni fog juk:
DING IR- NE G AL- G AL- G E SIR- BUR- LA- (KI)- A. . . a za z
A Sir bur la ki (La g a si) na g y - na g y Isten- EK- NEK A. . .
Ny elvta nila g elemezve:
a DING IR szh oz ka pcsold - NE r a g jelzi a tbbessz-
uiui. A mr ismtldssel fokozott kifejezs G AL- G AL
a bir tokos eset - G E r a g jva l, mint a r a g nlkli teljes
bir tokviszony g enitivusi kifejezje, a teljes bir tokvi-
v/ony r a va g y is DING 1R- NE G AL- G AL" kpzettr e
vona tkozik s g y a kt szbl eg g y lett fog a lma t teszi
biztokos esetbe teljesen g y , mint a ma i ny elvnk.
SIK BUR- LA- (KI) kifejezsh ez ka pcsold A" ug y a na z
a h a tr ozott nvel, a mit ma a sz elejr e tesznk, de
va nna k ssza va ink, a mikbe ez a h tul h a sznlt kiemel
meg h a tr oz ta r tozk mr benne va n, a nna k ellenr e.
h og y ma mr szt kpez a r g i s nlkle ltezett f-
nv vei, mint pl. :
i r g i AB(p)- bl. . . a ma i APa ,, a z si AB- A szer int,
a r tg - i KASZ ig bl. . . a ma i KASZa , KASZ- A szer int.
De a ,,tkr szimmetr is r a g ozs" h a sznla tna k eddig i
ismer etlenscg t h ozh a tjuk fel a nna k a z indokolsr a , h og y
s. ikszor a leg kpzettebb szumir olg usok sem kpesek a z
s M a Ji- G a r szveg eket h ely esen leolva sni. g y pl. :
Pr of, Jestin a meg nevezett kny vnek (JAG S) 55. ol-
ila l. ui i /A a szveg et
I
1
i: DUli BA A
ug y olva ssa : Da ns la ma ison des ta blettes", va g y is a z
vh / BAN".
A . . liikr szimmetr is r a g ozs" ismer ete is a tka isa z- tv- '
n^Ph iuta lja , h og y ez a z olva sa t h ely teVn.
1
Ug y a nis: a meg lv s r a g nlkli bir tokviszony - DUB
i. ,,' r i. vs- h i'iz". . . eg y beta r toz kpzetet emeli ki a z utols
. . A". Teh t g y kell olva snunk: A" r ovsh z. (va g y
isllilx". l
lijv ma ia d a ztn a BA. . . va lba n h ol. . . ? " kr ds-
i !< h flvh a tvozi r a g , a loca tivus" meg h a tr ozja knt,
'r in! a h ely es olva sa t:
A r i. vsh z BA.
!-'.!.ii'n kr dezem a z olva st. . . . va n- e mg a vilg on
I
135
ily en a zonossg eg y mstl 5000 ves tvolsg ba n lv kt
ny elvor ma kztt. . . ? Ug y e nincs.
Ht a kkor mir t nem ismer ik el a zt, h og y a z eddig szu-
mir na k nevezett, de a z ekir a tokon M AHiG AR- na k ler t
ny elv a ma i ma g y a r ny elv si for mj a . . . ?
* * *
M ikor ezt elma g y a r zta m a z ottlv sza kember eknek,
a z els volt Lba t pr of. , a ki fejvel h ely eslleg integ etett s
mondta , h og y ez h ely es.
Ta ln g y r th etv vlik a z a h ely zet, h og y mir t nem
volt a z n ela dsom utn tilta koz, a nna k ellenr e, h og y mi-
kor befejeztem a z ela dst, a z lst vezet elnk fennszva l
meg kr dezte:
,,va n- e va la kinek ellenvlemny e, va g y h ozzszlsa
pr of. Ba diny ela dsh oz?"
s vr t eg y j da r a big . Senki nem szlt s mivel n vol-
ta m a z utols ela d, a z elnk g y szlt:
ezzel pr of. Ba diny tzist tveszem s a z llst ber e-
kesztem".
(Hog y a Kong r esszus a tzisemet tvette, a zt semmi sem
bizony tja jobba n, mint a z, h og y a zta meg ka pta m a vezr -
titkr levelt, mely ben r test, h og y ez r sba n is bea dott
munkma t tkldte a kia dna k, a mely ik a kong r esszus v
kny vt szer keszti. )
* * *
s itt meg kell mg emlkeznem a r r l a z esetr l is, a mit
Kcmo. czy szintn tr g y a l, a mi szintn a kong r esszusna k a
plnuma e' tt za jlott le s pr of. Kr a mer r el va l h ossz
vek ta ta r t vitmna k a lezr st j elentette.
Kcmor czy kny vnek 81. s 82. olda ln fog la lkozik ez-
zel, a mit n a Kldetl Ister - G a mig c. kny vemben is kz-
lk. Kr a mer er edeti levelnek a tudomsr a va l h oza ta l ez,
mely r e Komor czy a zt mondja , h og y n Kr a mer nek a keze
r st (En- Sukus- sir - An- Na ) la tin betit sem olva sta m h e-
ly esen, mer t a nv msodik elemt SUBUR- na k nztem".
Ide csa tolom meg int a z er edeti levelet.
Emltettem, h og y ennek a nvnek a z elemezse h ossz
vek ta ta r t levelezsben ny ilvnul meg , a mit nemcsa k Kr -
mer r el foly ta tta m le, h a nem Kr a mer na k a ta nr seg djvel
136
iiii.iiri igel.
Kranier prof. hozzm intzett kzrsa
i
i - '
co
'
Dr . Ca r los Benitova l is. Ug y a nis a szba nfor g nv
nemcsa k lta la m, h a nem ig en sok szumir olg us lta l is vita -
tott volt eddig . ppen ezr t ny lta m h ozz n is.
A dolog ott kezddik, h og y pr of. Dr . Kr a mer ezt a nevet
a z eg y ik munkj ba n Sumer ia n Liter a r y Texts fr om
NIPPUR" (a 11. olda lon) nem g y for dtja , mint nekem r ja ,
h a nem ENM USKESDANNA" nevet r , s g y mondja Th e
lor d of ARATTA". Ezt Kr a mer 1942- ben r ta .
1946- ba n Ja cobsen kzlt eg y munkt, a mely ben Kr a -
mer nek a zt a kny vt mlta tj a . (BASOR 102. ) Ebben Ja cob-
sen a zt r ja , h og y ezt va lsznleg EN- SUH- KISDANA" nv-
vel kel! kimonda ni, s nem g y , a h og y Kr a mer r ta .
Pr of. Benito meg kldte nekem a doktor i tzist, a minek
cme ,,ENKI und die Weltor dnung ". Ebben Lba t 208- a s s
152- es sza va ir a h iva tkozik EN- SU- KUS- SIR- ANA nvvel ka p-
csola tba n, a nna k ellenr e, h og y ezek a z kjelek eg y lta lba n
nem a zonosth a tk a zza l, a mit itt kzlk, mint Kr a mer keze-
r st. Ha meg nzzk a z er edeti szveg et, a mely ik a z En-
mer kr s a z a r a tta i ur a lkod" c. kir a tos szveg sszetett
jelben ide vona tkozik, a kkor meg r tj k, h og y Kr a mer a ne-
kem r t levelben mr SUBUR- t r itt a bels sz g y a nnt.
mint a leg ja bb a lter na t vt , h iszen oda r ja meg jeg y zs-
knt, h og y a z elbbi ENSUKUSSIRANNA kiolva ss a z
tenta tiv", va g y is felttelezett.
n g y vettem Kr a mer nek ezt a z r st, mint a ki a z ed-
dig i vitka t ide r evidilta s a SUBUR kifejezsben lla po-
dott meg . (n is a zt fej tettem le a szveg r l. ) g y a z Or ienta -
lista Kong r esszuson ezt is elvettem s bemuta tta m Kr a mer -
na k a levelt, de eg y lta lba n nem tilta kozott a . . Subur "
ellen, (a mit it Komor czy emlt) ny ilvn a zr t, mer t ebben
kztnk nezeltr s nem volt. Ug y a nis nem a Subur " kjei
kpezte a vita tr g y t a Sor bonne- on, h a nem a z a z kjei, a mit
itt SIR"- nek olva s s a mely ik pr of. Lba t sztr ba n a
144. kjeiknt szer epel. Ennek pedig SI R" j elentse nincs,
h a nem a z eg sz vilg on, minden szumir olg us s minden szu-
mir sztr ezt a z kjeit DUM U"- na k olva ssa , a mi a nny it je-
lent, h og y fi". n a zt mondta m Kr a mer nek, h og y
a ma g a lta l ide r t szveg r g tn meg muta tj a neknk
a np nevt s meg tudj uk ebbl a z eg y szveg bl a Lba t
szer inti olva ss a lka lma zsva l a zt, h og y a z a r a tta i nep
a SUBUR np volt. Hiszen ez a z ide r t szveg , a mit idig a z
a r a tta i kir ly nevnek h ittek, a nny it mond, h og y A SUBUR
kir ly a z g fia ".
138
!
I
Lba t pr of. h ely esnek vette a z r va l h iva tkozsoma t
I Knimer pr of. eg y lta lba n nem tilta kozott ez ellen a meg -
I
Idus ellen, pedig h a h ely telen lett volna , biztosa n szt
_- niflt v- ilna a z n ma g y a r za tom ellen.
Teh t kr dezem h og y : mi jog on vdol eng em a zza l Ko-
Fiiior czy , h og y nem j l olva sta m Kr a mer nek a z r st, mikor
Kia nier pr of. ismtlem a 29. Or ienta lista Vilg kong r esz-
I
- zus plnuma eltt nem tilta kozott ez ellen a z olva sa t ellen?
Va g y a zt h iszi Komor czy , h og y Kr a mer nem mondta
volna nekem ott ny ilvnosa n mindenki eltt, h og y pr ofesz-
szor . ma g a r osszul olva ssa a z n r soma t"?
Ksznel leg y nk. A Pr izsba n, a vilg sza ba dsg fvr osa

a ii a z ember ek a z ig a za t meg mondj k s h a va la kinek
iiius ig a za , a zt is tudomsr a h ozzk.
I
Csa lniuk nh ny fa litbln bemuta tott szveg et . ,
mely eket mint Dr . Novotny pr ofesszor ta nulmny t s meg -
ejtcseit ela dsom fg g elkeknt a 29. Or ienta lista Vilg -
mg r esszus plnuma el ter jesztettem.
Rg i ny elvemlkeinkbl ter mszetesen csa k a zoka t a
szemelvny eket" fog om bemuta tni, a mely ek meg tlsem
l/cr int a sumir - ma g y a r ny elvi ka pcsola toka t j obba n meg -
vilg tjk s a kir tkelsnl dnt jelentsg ek.
i ,
'' i
139
A TIHANYI APTSG ALAPTLEVELNEK
M AG YAR SZRVNYAI
Ez a ny elvemlknk 1055. vben kelt. Ta r ta lma zza I.
Andr s ma g y a r kir ly lta l a la p tott tih a ny i Benedek- r endi
A,.Ais;itf r - iszr e a domny ozott bir tokoka t s a nna k h a t-
r a it. Az oklevl h itelessg h ez ktsg nem fr ! Az oklevl
la tin ny elven r dott. Ny elvszeti szempontbl kiemel-
ked fontossg v a la tin szveg be beg y a zott ma g y a r
ny elvi szr vny ok" teszik.
Ez a lka lomma l csupn a zokka l a ma g y a r szr vny ok-
ka l" kvnok fog la lkozni, a mely ek a la pttelem h ely tlls-
g t s la tin fonetikva l r t va ldi sumir szveg ek fejlesztett
for mi szemllteten tma sztj k a l. Veg y k ezeket
sor r a .
l. l Az els szr vny ": Tich on". Ez ma i nevn: Ti-
h a ny , a mint a cmben is szer epel. A nv a ksbbi la tin
ny elv oklevelekben: Tikh on, Tikoniensis, Tich oniensis. Te-
h t ezekben a : k, kh , eh r s vlta kozik, ma j d h "- ba n lla -
podik meg . Ez a h a ng vltozs a sumir h a ng fejldssel eg y e-
z: g va g y k h .
A nv sumir pr ototpusa (sa la kja ):
Ti- ku- unu.
A sumir szveg elemr l- elemr e: Ti " (til- bl) = let,
,,ku" = fny es, tiszta , keg y es, szent. Jules Opper t (fr a ncia )
a z eme- ku" szva l ka pcsola tba n uta l a r r a , h og y a ku"
imdst is jelent, ezr t szent r telemmel kell for dta ni
teh t: szent ny elv"; ,,unu" = h z, la ks (pl. : Ud- unu =
Na p (Vilg ossg h za , ez eg y bknt La r sza " vr os si ne-
ve. A ma g y a r h ely sg nevek kztt meg felelje: Adony kz-
sg . )
Jelentse: Szent (keg y es) let h za . A ma g y a r ny elv-
szek a sumir ny elv ismer ete nlkl a szlv Tich omir ,
Tich osla v szemly nevekkel h oztk etomolg ikus ka pcsola t-
ba e nevet. A szlv ny elvben a zonba n a kezd Ti" szta g
,,Ty i"- na k olva sa nd s ej tend.
Sokka l inkbb elfog a dh a t a fenti meg olds, mer t h isz
Tih a ny ba n volt a szer zetes r end Aptsg na k kolostor a s
temploma , s itt va lba n szent (keg y es) let foly t.
2. ) Fuk". Ezt a szr vny t a kuta tk a zonostjk a ma i
Si- fok h ely nv msodik ta g jva l.
140
*
. Sumir sa la kja (pr ototpusa ) s fejldse:
fwj ujj bu- uku pu- uku fuku fok.
K* tula jdonkppen a z ell bemuta tott: bi- ig i, be- eg e =
I, c| r csa t, eleje jelents szna k u" h a ng zs vlto-
tta , h o| a ,. g " fejldik: ,,k"- nl meg r ekedt. Szema ntika i-
< it> beveh et a vr fok, h eg y fok sza va kka l, a h olis a fok
a r a r va g y h eg y kiemelked fels r szt j elenti.
A >umir ,,u" h a ng zna k itt o" h a ng r tke va n.
. 1 K ny elvemlknkben kt zben is elfor dul a Hu-
IwtM xii h ely nv, mely eg y bknt eg y na g y obb bir toktestet
Jl J Ha llon pa r tj n. A h ely nv sumir pr otot pusa :
'Nul- lu- h u- Ud- i.
Jelentse: Ha ll r e. Ez va la mely ik Sor smeg h a tr oz
^^V. mt. ir i sumir islen (va lsznleg : Na na Istr ) neve,
mi si sumir szoks szer int, mint v s vd nevet
^^r mr ly nvknt is h a sznlta k.
Klemzs: (Ana lizis).
K
G ul va g y g a l h ul va g y h a l = pusztuls, meg semmi-
!*. La va g y lu (la l va g y lul- bl) = teljes, teljesnek
ntti, A ket szt sszetve: Hul- la l va g y Hul- lu = tdljes
us xl ul s , a za z: h a ll.
V. i). a ma i h a ll" s h ulla " sza va inkka l.
Hu fg u va g y g a - bl) = g enitivusz eset (g enitive), (ca se)
Vi\ (va g y Ad) = r iz (a ty a is).
I
..I" va g y ,,e" a bir tokos nvms eg y es szm 3. sze-
ly e. ov, teljesen ,- ni . e- ne.
Itt i-i a z u o; olva sa ta teh t Holldi (sok ily en ma g y a r
o. a !. . <li mv va n). A kuta tk Holld" kzsg nevvel a zono-
ja k (Ez szintn leh etsg es).

4 i Za ka da f. A ny elvemlkekben ktszer for dul el:
,.
K
y , Ur ,.
n
i igen g y a kor i fldr a jzi nv h a znkba n. M a i n-
f
i ^t. ika da l. Sumir elzmny e:
Za - ktid- da - a tu.
Jelenlse: Ha tr k, szszer int: kt r iz kve. M s su-
ntr vltoza ta : Za - kud- du- ur - r i, a zonos jelentssel. Az elne-
. i. niu- t szr ma zik, h og y a sumir h a tr kveken a z isten
m kir ly , lh t kt r iz (psztor ) kpe volt lth a t. Ezek
fiUk a h a tr oka t s ezr t volt szent s sr th etetlen g y a
mint a h a tr .
Elemzs: Za - k; ka d- da va g y kud- du (ka s- da - bl)
141
elr e h a t h a sonulssa l) = kett; atu (a sumir utu" vlto-
za ta ) s ur = r iz (Ha levy szer int is!).
5. ) Ur sa . Szintn h ely nv. A kuta tk ka pcsola tba h oz-
zk: r s r si h ely nevekkel. Szer intem ez er edetileg ml-
tsg ", ma jd szemly nv volt.
Sumir ul: Ur - sa va g y Ur - si.
Jelentse: Keg y es psztor (r ).
A teljes sumir nv: Ur - su- ur u A vr oslla m keg y es
psztor a (r e). Anony mus ,,G esta Hung a r or um" cm kr -
nikjba n (1200 kr l) pontosa n g y szer epel, mint h onfog .
lt vezr nv. M s sumir meg felelje: Sib- zika la m- ma
Az or szg h (keg y es) psztor a . Ebbl a z tnik ki, h og y a
ma g y a r fejedelmi szemly ek (dux) a z si sumir h a g y om-
ny oka t meg ta r tva fpa pi funkict is g y a kor olta k.
Elemzs: Ur va g y sib r iz, psztor .
Sa - si- su (sa g - bl) = keg y es, fny es, tiszta ; ur u = vr os-
lla m; ka l- a m- ma = or szg .
6. )Putu wu eieze (et) knez.
Uj sumir : Putu- wu- eg e- ze (et)keen- es.
Rg i sumir : Pa ta - mu- ig i- zi (et) k- in- is- e.
A pa ta - mu En- lil- ke" kifejezs g y a kr a n szer epel a z
kir a tos tblkon. A sza kir oda lombl pedig ismer j k a Pa t-
en- zi Pa t- e- zi va g y csa k r viden En- si" kifejezst
mint a sumir pa pkir ly ok" cmt. Itt tudni kell, h og y a z;
si sumir jog szoksok szer int a z or szg legitim ur a lkodja
csa k a z leh etett, a ki En- lil istentl Nippur ba n fpa pja
tj n a z ur a lomr a meg bzst ny er t, pontosa bba n, a kit ez
nven nevezett". Ez sumir kifejezssel Pa d- da - mu Pa ta -
mu elr eh a t illeszkedssel Putu- mu. Az ig i- zi eg e- ze
eie (eje) = j elentse: keg y es r (va g y ig a z r ). Szema n-
tika ila g (jelentsta nila g ) telj esen eg y ez a sumir kir ly ok
En- z" cmvel.
A putu w ej eze" nven nevezett keg y es (ig a zi
r " teh t ug y a na nny it j elent, mi nt a sumir : Pa t- e- zi va -
g y is ur a lkodt ,kir ly t.
Eh h ez ka pcsoldik a z et la tin ktszva l a . ,knez"
sz. Itt ny ilvnva la n h a ng kiess (elizi) tr ti t. Olva sa ta
g y : kenz. M inth og y a sumir s" a ma g y a r ba n is sok eset-
ben z"- v vltozott a sumir pr otot pus:
keen- es- e
er edeti a la kja : ki-in-is-e
142
c
I
Jelentse: ki- en (En- ki) isten g y er meke. E$ (us- i) =
i>c- fr m*k, ver , iva dk (Ha levy ). Szszer inti j elentse meg -
eg y e/ik a ki- in- g ir keen- g er r g i sumir npnvvel.
A kir ly nvsor ok szer int a II. ur i dina sztia eg y ik ki-
r ly a iKn- tcmen- a kor tr sa ): Lu- g a l Ki- in- is- e du- du. M int-
iH.jjy ufjy a sumir , mint a fenti szveg ben ez a sz a z ur a l-
h - ii iim iLu- g a l Pa t- e- si) utn kvetkezik, va lszn,
r>"Hy mindkett a kir ly fpa pi funkcijr a uta l. Ezt
Luur na sztj a , h og y a ma g y a r sg g a l r intkez szlv npek
|M |, fejedelem" (fr st) j elentssel vettk t a tr g y a lt
k'4il.
!
| 7 i (Usna ii h ely nv. Na g y obb bir tokot jell.
Sumir ul: Ci- K- na - g u. Jelentse: na g y r .
Klem/s: G i- i va g y Di- is = ur ; na (va g y nu) = na g y -
M u k lenni, kiemelkedni; g u (g e) lekopssa l: u" a djec-
<vum kpz. Teh t na - g u va g y na - u = na g y , ma g a s. Ezt
^ h ely nevet Kisbr kzsg nevvel a zonostjk a kuta tk.
M iutn ki- K (g i- is- bl) = ur , ba r = fny es, ennek j elentse:
>> r . Azt, h og y ki ez a fny es illetve na g y r , meg -

iiuiidja a kzsg r g ebbi neve: Apti (Kisbr - a pti), va g y is
Tih a ny ba n szkel Apt. Ny elvemlkeinkben elfor dul a
1)I- I" vltoza t is: Ds- na - a za g Diszna a sz. Sumir ul: Di-
f
nm-u-mtng. Az eddig ismer etlen a za g " sz j elentse: f-
>n, liszla , szent. Szszer inti j elentse: Szent (va g y fny es)
ujK'y ur Kz ny ilvnva la n mg ma g a sa bb eg y h zi va g y vi-
LIÎ mltsg ot jellt. M a mr a zonba n pontosa n a zonosta -
i nem tudjuk.
H i A ny elvemlkben elfor dul a : Nog u a za h f eh e" h a -
Ui'm- ijloI h ely nv. Sumir ul: Nu- g u (va g y Na - g u) a za g -
* - r g r . M iutn a bi- ig i be- eg e (fejlesztett a la kba n fe-
9" ' nemcsa k ft, de fember t, ur a t is jelent, ezt szintn g y
- bkent Asz- f kzsg nvbl.
' T! ^| . i ! j uk: Na g y szent (fny es) r (esetleg fejedelem). V.
- lO. i M una r a u ker ek s M ona r a u buku. M indkt h a -
ji meg jells a g isna u" a ptsg i bir tokr a vona tkozik. Sze-
ntem ug y ,,ker ek" mint a buku" h ely sg nevek j elzs
'<n4i Teh t: ker ek- i, fuk- i (nem va lszn, h og y Si- fok).
muna r a u - mona r a u sz sumir meg felelje: M u- na - a r a - u.
j <'lemr ul- elemr e: M u = ma g ; na = k, a r a - u = r . Sz-
nnt M a Kut r l k va g y is ma lom (V. . a npies mnr "

i\*, . imi ma lomg a zdt j elent).
143
A mog y or " sz h a sonl a fentih ez. M u- g ur - u va g y
M u- un- g ur - u = ker ek ma g (ma g ja ker ek). G ur = kr be-
men, kr befor g va g y is ker ek. M u ma g , un (u- nn)
v.
11. ) Kulun (la tinosa n: Culun) t s pr a edium is.
Sumir ul: Kul- unu va g y Ka l- a n.
Elemzs: Kul va g y ka i (g a l- bl) = g y er mek.
An, un- u g va g y g isten.
Jelentse: g g y er meke va g y g isten g y er meke. D-
vid Anta l ma g y a r a sszir olg us szer int a sumir ok a z g va g y
liten g y er meknek neveztk s ta r tottk ma g uka t (Ba bilon
l ASSur . Buda pest, 1926. ) A nv onnt veszi er edett, h og y
a t s pr a edium va lsznleg a h onfog la l Ka la n" nem-
zetsg szllster leth ez, illetve bir tokh oz ta r tozott. Ez a
feltevs a zonba n tovbbi kuta tst ig ny el.
M a h ler Ede (ma g y a r ) kuta t meg emlti, h og y Nippur
vr os neve a zonos a biblia i: Ka ln- va l, a mi cir a tosa n:
Kul- unu". Nippur volt eg y bknt a kultur lis lei kzp-
pontja . Sumir fldn is ur u- a za g - g a " = szent vr osna k is
neveztk.
12. ) Ekli (la tin: Ecli). Itt is h a ng kiess tr tnt. Teljesen:
Ek- ili va g y keli.
Sumir for mja : Ek(e)- il- i (Eg e va g y lig i- ili- bl).
Jelentse: Az g ur a ". Teh t istennv, a mit szemly -
nvknt h a sznlta k. A kuta tk Szer int duna i r v (a d por -
tum: Ecli). Teh t a szemly nvbl h ely nv lett: Ekei va g y
Ekil. M a is va n ily en kzsg nv: Ekei (Komr om meg y e).
Itt fel kell h vnom a fig y elmet a r r a , h og y ebben a ny elv-
emlkben tlsg osa n sok a ma g nh a ng z kiess. A ma g y a r
ny elv ppeng y mint a sumir nem szer eti a mssa lh a ng -
z tor ldst s mr skelten a lka lma zza a z elizit. Ebbl a r -
r a leh et kvetkeztetni, h og y ezt a ny elvemlket nem ma -
g y a r , h a nem ideg ena jk szer zets fog la lta r sba . ' Ennek a z a
h tr ny os kvetkezmny e, h og y a mint meg lla ptotta m
a na g y g y a kor la tta l s tudssa l r endelkez ny elvszeink is
nem eg y szer tvedsbe esnek, szfejtsk sor n.
13. ) Fidemsi. Az oklevl nem mondj a a ptsg i bir tok-
na k, h a nem a nna k h a tr t jell ter r a ". E nvnl is eliz
(h a ng kiess) tr tnt. A h ely es olva sa t szer intem: Fidemesi.
A kuta tk Csepel szig etr e h ely ezik, a zonba n msutt is va n-
144
nak ily h ely nevek. A tr tneti sor r end:
Kidcmes Fcdemes Fdmes. Ezt a nevet kt r sz-
iv kell bontuni s pedig :
a.) Fid es b. ) emesi (emes) a da .
A fid fed fd h a ng fejldsbl lth a tj uk, h og y itt
i ma i . ,fi>ld" (ter r a ) sza vunk a r ch a ikus a la kj va l llunk
k/c- mben, a mit npiesen ma is fd fd"nek neveznek. Ez
eg y ike a leg sibb sza va inkna k. Sumir - fld, mint a foly a mi
kuliur k fldje ismer etes. Ezek a kezdeti kultr k a foly
li' M jni va g y is pa r tj n a la kulta k ki. A foly pa r tj a volt ele-
- nic . 1 mvels a l vett fold.
^îjfiur ui: bi- g i- id = foly pa r tj a .
^H^lemzs: bi = v (nvms); g i g e (va g y ki- ke) =
fa r (, h ely ; id foly .
Ennek a la kulsa : bi- g i- id pi- g i- id fi- g i- id fi-
h i' id - li- id fid. (V. . a z ell bemuta tott: bi- ig i fej
Ha ng tor tt- neti fejldssel). r dekes, h og y mr kor a i ny elv-
t inlikc- iiikben (1046.) ta llkozunk a fej lettebb fld" for -
inuv. il, a mi ny ilvnva la n feh id fejid fejd fld
a la kulssa l jtt ltr e. Ez is ig a zolja a zt a meg lla ptso-
r n. il, h og y a ny elvfejlds nem volt eg y enletes!
b i Az Emesi" sz sumir pr ototpusa : eme- se keg y es
a ny a iKmo a ny a ) si, su, a (sa g - bl) = keg y es, tiszta , f^
ny es A Deimel szer int: emes" pa pn, fpa pn. Ez ssz-
iM M g bun ll a szszer inti for dtsomma l. Ily en r telemmel
v a s/a vunk kiveszett. M eg ta llh a t a zonba n a z emse"
--" s/ti a ny a (va g y nstny ) ser ts jelentssel.
A leniickh ez kpest a z oklevlben szer epl: fidemsi te-
li. . ! i/t jelenti, h og y : fpa pn fldje.
l-l i Seg isti. Ez nem h ely nv, h a nem kisebb ta va t j elent.
Siiimiul: Sig is- t = tkints. Sig is (F. Hmmel sze-
inti^^kioits. Ti- (tim) . t.
l î Ka ng r e/ via . Amint a la tin szveg meg jelli, ez
ifin v. i- g vbcn bir tokh a tr . Itt is kiesett a msodik ma g n-
-ng/;, a ,,z" vg h a ng z elzmny e: s. Olva sa ta teh t: Ka n-
a r c*.
A M inier olg ia ttr i meg lla ptottk, h og y a sumir
I'fi f'jiFi- g ibb neve: Ki- in- g ir Keen- g er . (Opper t, De-
.-.< h , s t b i
Ki- in va g y Ki- en (In- ki En- ki) istennv. Jelentse:
145
Als vilg (Ki) (fld s vizek ur a ). Eg y bknt a sumir ok
ter emt istene, a z isteni tr isz h a r ma dik ta g ja .
G ir G er va g y G a r = g y er mek, nemzett (F. Delitzsch
ter emtmny nek" for dtja ).
Jelentse teh t: Ki- en (isten) g y er meke.
A ,,Ke- en- g er " mly h a ng vltoza ta a g a r "- h oz ig a -
zod elr eh a t illeszkedssel: Ka - a n- g a r .
A tovbbia kba n tudni kell, h og y a sumir ny elv a tb-
bes szmot ktflekppen kpezte: va g y a z ,,es" (ez g y a ko-
r ibb) va g y a ke" (g e- bl), ez a r itkbb, tbbes j ellel mind-
kt sz j elentse: sok.
Eh h ez kpest a ka - a n- g a r tbbes szma : Ka - a n- g a r - es.
M eg ka ptuk teh t a Ka ng r ez" nv er edeti a la kj t.
Az oklevlben elfor dul Ka ng r ez Ka - a n- g a r - es"
via , a zt j elenti teh t, h og y sumir ok, va g y is ma g y a r ok tja .
A keen- g er " tbbes szma : Ke- en- g er - e- ke (va g y Ke-
en- g er - es) = En- ki g y er mekei. Ez utbbit teljesen a zonos
for mba n meg ta llj uk Benedek veszpr mi ispn (comes)
1171. vben kelt vg r endeletben", mint ter r a (s villa ).
,. Keng er ek"- et. Jelentse itt is: sumir ok a za z ma g y a r ok fld-
je.
Ezek per dnt bizony tkok. M eg jeg y zem itt, h og y a
Ke- en- g er , ku- un- g ur , ka - a n- g a r sumir npnvvel felttle-
nl etimolg kus ka pcsola tba n llna k a : Hung r ia , Hong r ois,
Ung h or ia , Ung a r n or szg nevek, mely ek klnfle ny elve-
ken M a g y a r or szg ot jellik.
16. ) G nir uu eg e Holmodia .
Sumir szveg : g e- n- ir wu- eg e: G ul- muh - di- a .
Rg ibb for ma : g e- ni- ir mu- ig i G a l- ma h - du- a .
A sumir szveg elemr l- elemr e:
g e= eg y , els (ig e- bi, els lekopssa l)
ni- ir = fejedelem (nim- g ir sszevonsa )
mu wu = , v de leh et nevezett" is
ig i eg e = r , ur a lkod, tekint.
G a l va g y g ul = na g y .
M a h va g y M uh - ma va g y mu = M a g a sztos (Isten)
du- di = g y er mek.
A szveg ttve ma i ny elvnkr e: Els fejedelem ur a
(nevezett r ): G a l- ma h - dia = na g y M a g a sztos g y er meke.
Itt fel kell h vni a fig y elmet, h og y a sumir ok M a h " =
146
lfa f(a . szto$", Fensg es" cmmel mindig a leg fbbnek tr -
ult ifttenukct tiszteltk meg . A ,,G a l M a h " lta lba n a
tuJM ir ok r eg i nemzeti istennek El- lil (En- lil) istennek volt
enne. V. i. Isin sumir vr oslla mba n. E- g a l- ma h Na g y
toaH*hf.loa h za (temploma ) KA- DIN- G IR- RA- KI- ba n (Ba b-
ll- bcni. K- ina h Ur - ba n pedig E- nuun- M a h .
M r elbb emltettem, h og y a sumir ny elv fejlds-
in a ..%" h a ng z h tj n ig en g y a kr a n lekopik. Ezr t
fia l- inuh - d" nv is Almdi"- r a vltozik M a is va n ily en
v ;i Ha lilton ny ug a ti pa r tj n: Ba la ton- Almdi.
4
*
~ * A * * *
m
^ ^ ^ Kzt'k a szveg ek is fel volta k r va (nem mind) a zokr a a
'h liikr a . mely eket a Sor bonne- on bemuta tta m s mint Dr .
fov. dny kuta tsi er edmny eit ela dsom fg g elkh ez
Fa lolla m. Kzek a zok a ma g y a r " szveg ek, a mely eket a j e-
\i> sza kember ek ,,szumir ul" olva sta k el.
Per sze ily en pozitvumoka t a Sumer s ma g y a r ?" cm
t nvv nem emlt, h a nem tudomny ta la n mende- mondkka l

:\r k<vik. ennek a z eddig pldtla n s a 29. Or ienta lis-
ta Vdg kong r esszus plnuma eltt lefoly ta tott bizony tsi el-
li. 'L- na k ir tokt lecskkenteni.
Komor czy a zonba n, a mikor a Sor bonne- on leza jlott s
^Bli. i a nem ltott ela dsomr l beszlt, elfelejtette a zt, h og y
ni- ir k a / ela dsna k ig en sok szemta nja volt, a kik pontosa n
(Ik- nke/. en vlekednek mindenr l, mint a mit itt ler .
Az n Sor bonne- i mkdsemnek leg na g y obb er edm-
Tv ul a zt ta r tom, h og y a z ott lv szemta nk eg y ike Rev.
' I)r Isina el Quiles, a ki jelen kor unk eg y ik leg elismer tebb
t. '. nfu. vi s ma na psg g y emleg etik t, mint r g en Ka ntot,

g y Sch oppenh a uer t tiszteltk, ismtlem ez a kitn
iilii'olus. a ki a keleti filozfina k is a mester e, szemta nj a
X"^k\-
C
'H ela dsomna k s ltta a z elr t er edmny t is. Az el-
l / ^ i t . i n h ozzm jt s kzlte velem a zt, a mit mint a
IU'M 'I . Air esi Jezsuita Eg y etem r ektor ma g nificusi mins-
,'i ln- ii h a tr ozott ott el s ez a kvetkez volt:
f
. J'r of. Ba diny ! sszestse eg y kny vben minda zoka t a
/M ivitckoka t, a mit ma g a ennek a ttelnek a z elkszts-
ii iiJiir a z elbbi kong r esszusokon is ela dott, (a minek szin-
ti n la nuja volt) ,mer t a z eg y etemnk ki fog ja a dni ma g na k
f i a bizony tka it kny v a la kba n. Kr em, h og y senki ms
. ulnva ' ne tr g y a ljon, h a nem ksztse el ny omta ts a l a z
1
147
sszes munkt g y , a h og y itt a zt mondom. "
A kny v a ng olul j elent meg . C me THE SUM ERIAN
WONDER", kia dja a Buenos Air esi Jezsuita Eg y etem Or ien-
ta lista Iskolja s a menny iben a z olva ska t r dekli, va g y
Komor czy meg a ka r n ismer ni, g y szveskedjenek meg r en-
delni a zt a z eur pa i vezr kpviseltl, a ki senki ms, mi nt
Brill-Leiden.
Spa ny ol ny elven most ker l sa jt a l s a bizony tkok
ma g y a r feldolg ozst a Kldetl Ister - G a mig c. tr ilg ia II.
s III. ktete h ozza .
s ide kell r ni meg int a mottt
KMH 17 x:
a mikor g y r (38. old. ):
A ny ug a ti ma g y a r emig r cina k a z a r sze, a mely a
. sumer - ma g y a r olg ia ' ta na it h ir deti, nem tudott mly ebb g y -
ker eket er eszteni j h a zj na k szellemi letbe, ezr t h ely -
zete s ezzel eg y tt a kzls leh etsg e is leg tbb eset-
ben szntelenl vltozik". . . mer t ez meg int h a zug sg s e
fer dtst leg jobba n a z bizony tja , h og y
1.) a szumir - ma g y a r a zonossg i bizony tkoka t a Bue-
nos Air esi Jezsuita Eg y etem a dta ki s
2. ) a z ide ta r toz ta nulmny oka t ez a z eg y etem a sa j t
h a zj a " (Ar g entna ) szellemi ter mknek ta r tja ,
3. ) er r e h iva tkozik a kny v elsza vba n a z elszt r
szemly , a ki senki ms, mint a z eg y etem Rector M a g -
nifieusa .
* * *
Ez a kny v a zonba n nemcsa k Ba diny Js Fer enc kuta tsi
er edmny eit sszesti, h a nem a Buenos Air esi Jezsuita Eg y e-
tem Szumir olg ia ta nszkvel eg y tt dolg oz kuta tk s a zon
a ka dmikusok munkj t is ismer teti, a kik a z eg y etem ir ny -
tsa szer inti, ma g y a r sisg i kuta tsokba n r szt vettek s ku-
ta tsi er edmny eiket a 29. Or ienta lista Vilg kong r esszus pl-
numa el ter j esztettk. g y meg ta llh a tk benne M iss M a r y
BRADY, M me. G . ENDERLIN s M a r g a r et von HAYNAL
a sszony sg ta nulmny a is.
Ezeknek meg emltsekor tr g y a lnunk kell e leg utbbi
ta nulmny t, mer t Komor czy kny vnek 93. olda ln ezzel
fog la lkozik, felh bor t tiszteletlensg g el kezelve ezt a mi-
kppen ma jd a kvetkezkben lth a t fontos s tudom-
148
I
r\
- m wen/ciknt kezelt felfedezst, a mi a 29. Or ienta lista
vilg kong r esszus Kzel- Keleti Osztly na k szintn a z els
ulfur a h a ng zott el a Sor bonne- on
A BUENOS AIRESI SZUM IB PECSTEK
.i?itiw-I Sa jnos meg int ide kell ikta tnunk a mottt
Jg
KM II 18 x:
r i i kny vnek emltett olda ln teljesen meg h a mistj a s ki-
M I ' J I M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg ela dsna k sz-
vP m it! a zon kell g ondolkozni, h og y a z a kittele, mely et
M a lka lma z, nem mer ti- e ki a sa jtba n va l tuda tos h a mis-
tjk < r g a lma zs tny t. Ug y a nis a kvetkezkben tudst:
M a r g a r et von Ha y na l mr emltett pr isi dolg oza ta
mtactos felfedezsknt muta t be nh ny mezopotmia i pe-
ba r fth mg er t. A tr g y a ka t g y mond Ba diny Js 196*9-
U-n fnJc- zlo fel Buenos Air esben a z Etnog r fia i M zeumba n.
tovbbia k sor n kider l, h og y tula jdonkppen csa k mso-
i "kr ul va n sz, sszesen 53- r l. . . A Ba diny Js ta llta
. . mwila i" okna k von Ha y na l klnleg es r tket tula jdont,
tor xfva n, h og y a z er edeti da r a bok a II. Vilg h bor sor n el-
etek. . . A cikk Ba diny Js msola ta i" kzl kettt is-
r tet, mellkelve vzla tos r a j zuka t is. Az ember isg leg el-
tetekj e" h a ng zik a ma g y a r za t. . . s er r l a szumir
Cftctr l meg jeg y zi, h og y a z Er dly i M zeum h a sbj a in Ko-

ir Litvn mr h r om vtizede kzlte ezt a r a j zot". . . de
in a /l, a mit M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg indokolsknt
l(Kiljti e veteke" felemltsr e sem pedig a msik pe-
f
r lh eng er r a jzr l nem tudst.
Â tr elmes olva s felvilg ostsr a s Komor czy (sa j-
"'WM.V kell neveznnk) eg szen a lja s s tiszteletlen, tudo-
C
y os kny vekben eddig pr ecedens nlkli mdszer nek be-
ilu. sa r a , ide ikta tjuk M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg
Or ienta lista Vilg kong r esszus plnuma eltti ela ds-
na k r a ovcg r szeit, g y kezddik:
I069. j nius ln, Ar g entna leg elismer tebb na pila pj-
va >r na pi kpes mellkletben LA NACION- ba n
g jr lcni eg y cikk: Testimonio Olvida do" cmen.
Ar g entnba n a h ol a la kossg na g y obb r sze nem r en-
| /ik eleg end ismer ettel a z sr g i mezopotmia i civiliz-
lni!. LA NACION kzismer t jsg cikke na g y meg lepe-
149
test vltott ki, a mikor g y r t:
A tr tnelem Szumr iba n kezddik, mer t a z els em-
ber i civilizci itt szletett. A sr g a foly vlg y i CHINA leg -
sibb mveltsg e a Kr . e. msodik s a h a r ma dik vezr ed leg -
vg r e meg y csa k vissza .
M ezopotmiba n a zonba n a z els ember i teleplsek
szzezer vr e vissza vezeth etk s a z els vr osok mint a
h a la ds els jelei meg jelennek mr a Kr . eltti 6000 s 4500
kztt.
A tovbbia kba n a z a r g entin szlets jsg r tudstja
a z olva st a szumir vr oslla mokr l, a z ur a lkodk (pa - te- si)
s Isten kztti viszony r l, a z ember isg els ir ott tr vny ei-
r l (UR- NAM M U) s a pecstek h iva tsr l.
Ez teh t a z a z infor mci, a mir l a z a r g entin jsg ol-
va sit 1969, j nius 1- n, va sr na p tudstotta .
Ter mszetesen r g tn a zt kr dezh etj k: mi volt a z ok
a r r a , h og y ily en kzlemny t kzh r r t et t ek. . . ? M i ennek a
tudstsna k a z er edete. . . ? s mir t publiklna k ily en r g i
dolg oka t a z a r g entin h tkzna pi let s or n. . . ?
Sokszor nemvr t vletlen dolg ok tr tnnek a z letben.
Ily en volt a z a z eset is, a mikor a Buenos Air esi Jezsuita Eg y e-
tem Szumer olg us Pr ofesszor a r a ka dt a z Etnog r fia i M -
zeumba n eg y kis fa dobozr a , a mely ik mr 60 ve volt eg y sa -
r okba dobva . A doboz ta r ta lma ma r eg y fl vszza d ta a fe-
leds volt, mig vg r e eg y sza kember kezbe ker lt. s a
doboz ta r ta lma sem tbb sem kevesebb nem volt, mint 53 s-
r g i, mezopotmia i pecst, mely ekbl
16 a z si Szumir kor ba ,
12 a Ba bilonba ,
4 a Ka ssita kor ba ,
9 a z Ach emenida - Per zsa idbe,
3 a Smi- Akkd,
10 a smi- a mur r u, h ur r ita s ela mi.
Ter mszetesen a pecstek elker lse r isi r dekldst
vltotta k ki a Buenos Air esi Sa lva dor Eg y etem Or ienta lista
Iskoljna k h a llg a tinl s mi a z ,,a sszr iolg ia s szumi-
r olg ia "- ta nszk ta g ja i Pr ofesszor unkka l nemcsa k a pe-
cstek leolva ssva l fog la lkoztunk, h a nem felkuta ttuk a z Et-
nog r fia i M zeum r a t- s levltr t, h og y a pecstek kld-
j t teh t a zok szr ma zst meg lla ptsuk.
tg y vezette be M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg Sor ben-
nei ela dst, a mit a ng olbl for d tottunk ma g y a r r a .
150
Ebbl meg lla pth a tk a kvetkezk:
l. l M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg Sor bonne- i ela d-
Jit eg y lta lba n nem beszl szenzcis felfedezsr l", h a -
M-m ismer teti a leg na g y obb a r g entin na pila p beszmoljt,
a h ul . 1/ a r g entin jsg r nem mindenna pi" esemny nek
nii- i. iM 'tcili' a zt a z r dekessg et, h og y 5000 v tvla tbl Bue-
lu Air esig sug r z kultr a ter mkei 60 vig volta k eg y sa -
tttkba diibva a nlkl, h og y va la ki szr e vette volna . De
iiity vi'h uk - a buda pesti jsg r k is h a sonlkppen j r n-
na k fi. h a va la h ol Buda pesten ta llnna k 53 szumir pecstet.
2 i M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg nem beszl mso-
!"! ^fe i's Ba diny pr ofesszor nevt ela dsba n meg sem em-
- 1 i M g Komor czy tudstsbl a tudomny ta la n pr e-
iM ilt-ni-ta r a d, a ddig a z emltett von Ha y na l a sszony sg va -
Inba n sza kr telemmel tr g y a lja a kr lmny eket is s a pe-
i' lek vizsg a la tt is.
In meg kell emltenem a zt, h og y ezeknek a pecsteknek
i vi/^g la ta teljesen sza kszer en foly t le.
Ug y a nis a Jezsuita Eg y etem Or ienta lista Iskolj na k a z
Lm/ir iolg ia s szumir olg ia ta nszkr e beir a tkozott r endes
h a llg a tibl eg y bizottsg a la kult, a mely ik
a i r endszer ezte s idr endbe sor olta a pecsteket,
I) i a zokr l leny oma toka t ksztett a nny i pldny ba n,
a menny i eg y etemi h a llg a t a bizottsg ba n volt (+ 1
pldny a pr ofesszor na k).
M iutn a bizottsg na k 7 ta g ja volt er r e a tudomny os
|
i/g a l. ifr a i's a ta nulmny ok elvg zsr e 7 ta n is ll r endel-
e/rsrv a LA NACION na pila p szintn bizottsg ila g
u Kji'lr nt r epor ler ei, fny kpszei s ig a zg a tin kvl.
Kiinvi a Buenos Air esi szumir pecstek szr ma zsr a s
i/vuâ iuna k kr lmny eir e vona tkozla g kielg ti a ked-
!
i s ^l as o kvncsisg t s a r r a is eleg end, h og y Komor czy
'nU- N- n r ossza ka r a tt ismtelten bemuta ssuk.
* * *
!
A/ iKlckes ebben a z esetben a zonba n a z, a mit Komor -
V kih a g y " es meg sem emlt. . . s ez nem a z ember isg
! ><- :<- keje". Ezt csa k a zr t eml tette meg M a r g a r et von
r
pnal . . ^/cniy sg , mer t pr of. Kr a mer eg y ik kny vben (La
ii ju einpie/a en Sumer ) kzl eg y mezopotmia i pecst-
151
I
ny oma tot, a mit ug y a ng y nevez a z ember isg els vet-
ekje". Von Ha y na l a sszony sg szemly esen ny j totta Kr a -
mer pr ofesszor na k a Buenos Air esi pecstny oma t g ipszmso-
la tt, a mely en a z a lbbi veteke" lth a t
s a nna k a vlemny nek a dott kifejezst, h og y a z, a mit
pr of. Kr a mer leg r g ibbnek minstett a meg nevezett kny v-
ben, a z ksbbi, mer t a Ka ssita kor ba n (kusita idben) h a sz-
nla tos ker esztj elkp" lth a t r a jta .
Itt bemuta tj uk a Kr a mer fle vetekt" is.
Ami a ma g y a r str tnet s a M a g y a r sg szumir er edet-
vel ka pcsola tba h ozh a t, a z eg y h a r ma dik pecst, mely nek
meg emltstl va kodott" Komor oczy ppen a zr t, mer t
ennek bemuta tsa s emltse mr
mezopotmia i szumir pecsten lth a t pldva l ig a zol-
ja eszter g omi r pdh zi 14 or oszln mindeg y iknek a tes-
tn lth a t, 4 kbl ll ba biloni fog a lomjeg y et.
Er r l a pecstr l M a r g a r et von Ha y na l a Sor bonne- on
a z a lbbi kir tkelst a dta el:
A pecsten lth a t istenszemly ek fveg e szer int a pe-
c*ct a z uj- ba biloni kor sza kba (Kr . e. 600 kr l) sor olh a t. Az
,. det fa " br zols a pecst kt szln a ksi a sszir kor tu-
la jdonsg a , de mondh a tj uk ny ug odta n ba biloni er edetnek,
miutn ebben a z idben BABILON a sszir ia eg y ik ta r tom-
152
M V.I volt. Ug y a nezt a for mt ta lljuk meg a zonba n a z Ach e-
mciiidk idejben is. A tzg csilla g a bels kr r el a ba bi-
lniii 1STAR szimbluma , mivel a t zg " csilla g ennek a z
idsza kna k a ter mke. A csilla g mellett ll eg y h a g y omny os
/ninir ltzetet visel istenszemly , a kit knny en felismer -
h etnk, mer t eg y oly a n bikn ll, a mely iknek olda lr a r va n
r v! iwbiloni ka r a kter r sr end szer inti neve a h r om k
SIN. g y a Holdisten , a ki eg y ik kezben a mr ct s a
msikba n a z letviz" poh a r t ta r tj a , itt a ter mkeny sg
szimbluma ina k ksr etben va n br zolva , mer t nemcsa k
/nt lla tn ll,
i. meni h ta meg ett ott va n a z ,,g i bika sza r va " is a leg -
kifejezbb h oldszimblum. A nveked jh old s Vnusz"
10 g csilla g ) sug r zsa a z g bl ter mkeny tik a Fldet.
A msik olda lon eg y msik stenszemly tr nol. Tr nja a
.-i Hg ukba r . A tr n eg y or oszln h tn ll, mely nek olda -
ln olva sh a tjuk a z istenszemly nevt, a h og y a ba biloni k-
a sr endszer szer int oda va n r va : EA. . . a Tuds Istene.
Ez a z els ba biloni pecst, mely et eddig ismer nk, umcJy -
v a z islennevek r va nna k r va . Ettl a z idsza ktl kezdd-
ii a z eg sz Kzel- Keleten ta llunk oly a n or oszln- br -
l. isoka , a h ol a z or oszln testn meg ta llj uk a ng y ket,
ml r si, a mely ik muta tj a , h og y ezek a z or oszlnok EA is-
:! iszemly t jelkpezik.
Ennek a Buenos Air esben elker lt szur a r pecst-
k ksznh et a z, h og y meg oldh a tj uk a nna k a z or oszln-
iinblumna k a titkt is, a mely ik a z Ister - G a mi (M a g y a r -
. . szg ii most mr ker esztny szently fa lr a va n festve
kb. a Kr . u. - i 1011. szza dbl er ed.
A ba biloni sva lls h a g y omny a i elter jedtek a Dunig
. i ker esztny sg h ez is s a leg r dekesebb r sze ennek a z
idencna k a z, h og y a szumir - ba biloni r ksg a z n kz-
' niikd:semmel most ider t a z Atla nti- cen msik ol-
153
[
Ennek a na g y szer s a keleti tudomny ok" diplo-
mjva l r endelkez a sszony na k r s a teh t a leg na g y obb
szenzci" ma g y a r sg tudomny i szempontbl , mer t
megmagyarzza s ktsgtelenti az esztergomi oroszl-
nos szimblum oroszlnjnak oldaln tallhat okiratot
s azt a Tuds Istennek" a babiloni EA"-nak, a
babiloni rsrend szerint rt nevnek ismeri fel.
Ht ez a z oka Komor czy h a llg a tsna k". Ezr t nem
emlti meg M a r g a r et von Ha y na l a sszony sg msik" pecst-
jt.
E sor ok r ja szemta nja volt ennek a Sor bonne- i el-
a dsna k s ltta a zt is, h og y a vilg eg y ik leg elismer tebb szu-
tk mir - ba biloni pecst- sza kr tje Pr of. AM IT (a Louvr e
^^ Kzel- Keleti s Eg y iptomi leleteinek ch ef- coser va teur - jel kz-
be vette von Ha y na l a sszony sg lta l bemuta tott kt pe-
cstet, a zoka t na g y tva l meg vizsg lta s h ely benh a g y -
la g sz nlkl vissza a dta . Szemly es kr dsemr e a dott v-
la szba n a pecstek er edetisg t meg er stette.
* * *
A Helsinki- i h a llh a r a ng kong a M a g y a r let felett. Te-
metni a zonba n csa k a h a lotta t" leh et. . . s a MAGYARSG
MG L.
Hog y idig j utottunk a z a g niba n, ez a nna k a kvet-
kezmny e, h og y eldobtuk SI HAGYOMNYKINCSNKET
Ny ug a tba h ely eztk ma g unka t" s nem vettk szr e, h og y
a mveit ny ug a t" leg for r bb h a j a a z, h og y minket, mint
a z sza ki pr imitv znk kultr - szeg ny eit" minl h a ma -
r bb letr ljn a z eur pa i tr kpr l.
Helsinki ma meg muta tta , h og y a magyar NEMZETV-
DELEM alapja SI SZRMAZSTUDATUNK LETRE
KELTSE s TBBEZERVES SZENT HAGYOMNYA-
I NKNA K VALLSOS KEG YELETTEL VAL POLSA.
Ezr t a zt kr jk a z olva stl s minden M a g y a r Testvr -
tl, h og y a z Esztergomi Oroszln Szently tiszteletben osz-
tozzon velnk. El kell kszteni e SZENT HELY keg y eletes
kezelst. A h a za tr M a g y a r Testvr ek za r ndokolj a na k el
Eszter g omba , a z otth onia k pedig szer vezzk meg e szently
keg y eletes polst a zokon a na pokon, a mikor Holdtlte va n.
Ide r om, h og y mit kell tudni e h a g y omny tiszteletben
154
VIII.
AZ ESZTERG OM I VRKPOLNBL
S AZ OROSZLNOKRL
Eg y ik a mer ika i munka tr sa m meg ltog a tta Eszter g om-
ba n a z u. n. Vr kpolnt. M int ideg en kuta t" kr t a M -
zeumba n va la mi ismer tett, a miben le va n r va a kpolna
tr tnete, er edete, keletkezse. Adta k neki eg y M zeumi
Fzetet", mely Der cseny i Dezs szer ztl Az Eszter g omi
Vr kpolna " cmet viseli s a ma g y a r szveg mellett eg y
g y olda la s fr a ncia szveg g y zi meg a z ideg en ltog a tt"
ITr r l, h og y a mit ltott, a z mind ideg en fleg fr a ncia - mes-
ter ek munkja , zlse s mvszete s a ma g y a r okna k mind-
a zokh oz, a mit bemuta tna k, eg y lta lba n semmi kzk nincs.
ig en j pldja ez a kny vecske a nna k, h og y a ma i ma g y a r -
or szg i tudomny os kr k" clja a nemzeti h a g y omny ok s
ma g y a r sisg ler tkelse, h iszen a leg csekly ebb leh et-
g et sem a dj k meg a szemlldnek a h h oz, h og y va la mit is
|,. ma g y a r a lkotsna k" ta lljon. Eg y ideg en", de j szndk
V-s a z ig a zsg ot ker es kuta tna k ig en nevetsg esnek s poli-
tika i znek tnik fel oly a n nemzeti r tkeknek a tuda tos
ltula jdontsa , lekicsiny lse s ideg en h a tsna k" va l mi-
stse, a mir l knny szer r el meg lla pth a t, h og y a ma -
y a r oknl va lba n sa jtjukknt meg volt.
A jelenleg i ma g y a r or szg i tudomny ossg a ma g y a r elle-
es politika i vezets pa r a ncsur a lma a la tt ll. ppen a z Eszter -
__. m kr ny ki Pilis- i ter leteken lv pletma r a dvny ok
kezelse ig a zolja leg fkppen a zt a tudomny ba n eddig
,smer etlen szndkot, mely a kuta tsi leh etsg eket a zza l
tr lta tja , h og y a r g szeti a ny a g ot tuda tosa n elpuszttja
j> mieltt a kuta ts meg indult volna . g y nem siker lt
M a utols vtizedekben muta tkoz a zon leh etsg kia knzsa ,
a zt szolg lh a tta volna , h og y meg ta llj uk ATILLA VA-
,OST s VETUS BUDT. Ug y a nis h a ez a ma i ma g y a r -
s/g i politikusoka t nem is r dekli minden keleti tudo-
mnny a l fog la lkoz tuds ig en na g y kvncsisg g a l for dul e
[h etsg fel. Teh t ig en klns", mondh a tni r osszn-
Itti" intzkedsnek veh et a z a tny , h og y a kuta tsok h e-
ii ma g y a r " h a tsg ok felpa r cellztk, ela dtk, bep-
fr tftk a zoka t a ter leteket, a h ol ATILLA VETUS BUDA-
\H. \T kuta tni s kisni leh etett volna . Eg y lta lba n nem
ici(ciuk r g szeti r tknek" a
155
Pilis- h eg y sg , Dms, Pilisszentker eszt s Eszter g om k-
ztti ter leteken elter l h eg y i vr a k ma r a dvny a it, a z eze-
ket sszekt s sok mr fldr e kiter j ed fa l, r ok s snc- vo-
nula tokna k vr er dtmny es fa l ma r a dvny a it, r g i kvezett
uta kna k, vzduzza sztkna k, kolostor okna k psg ben meg ma -
r a dt r szeit s ezek sszefg g st muta t r endszer t. Ledn-
tttk a h a ta lma s, ember a lkotta mvek ny oma it, sszetr tk
a pa lotk fa r a g ott, meg munklt kveit, nem vettk szr e"
la ktelepek, na g y pletek meg ma r a dt a la pfa la it s a z ezer -
ny i cser pma r a dvny t kzbe sem vettk.
Ezt a tudomny os kuta ts ellen elkvetett bntny t
a zok a ma g nkuta tk fog la ltk r sba , a kik a r r a kvetkez-
tettek, h og y
1.) a z elh a ny a g olt s r szben elpuszttott r g szeii a ny a g
Pilisben a Duna medenct 896- ben meg szll r pd-
Hz kir ly i kzpontj na k ma r a dvny a it r ej ti, tovbb
2.) a nna k a vr osna k r omj a it is, mely et a M a g y a r
Kr nikk szer int r ma i kor ba n elbb Her culina k,
ma jd Sica mbr ina k, a h unok s a va r ok ATILLA V-
r osna k, a g er mnok Etzelbur g na k, a z r pd- kir ly i
Hz ma g y a r j a i pedig BUD- na k (VETUS BUDA) ne-
veztek.
Ezeknek a ma g nkuta tkna k a vlemny t ig a zoljk a
M a g y a r Kr nikk. g y Anony mus Kr nikj a a Kr . u. 12.
szza dbl a zt kzli:
Atilla , a h unok kir ly a a Duna mellett kir ly i la kot
ptett ma g na k a fels h vvizeknl, a zt er s fa la kka l
meg er stette s a z ott ta llt r g i p tmny eket meg j-
ta na . Ezt a vr ost a nmetek Etzelbur g na k, a ma g y a r ok
Buda - Vr na k neveztk. . . a h onna n a ma g y a r ok ur a l-
kodi h dtsa ikr a ki i ndul ta k. . . s ez volt a kir ly i
kzpont. . . . r pdot 907- ben tisztessg esen (na g y disz-
szel) eg y kis pa ta k fejnl temettk el, Atilla vr osnl,
ott, a h ol ksbben a ma g y a r ok meg tr tsnek" idejn
templom plt, mely et ALBA- na k neveztek Boldog a sz-
szony tiszteletr e. ". (Anony mus Kr nika 52. fej. )
Kza i Simon Kr nikj a a Kr . u. 13. szza dbl a mikor
meg emlkezik a Pa nnnia i Hunokna k a r ma ia kka l vvott
na g y csa tjr l, a zt kzli, h og y :
,. a h unok Sica mbr inl keltek t a Dunn. Ott a r a ttk
n a
fy g y zelmket s a h a tba n elesett vezr eiket a z Or -
szg inl, a Kvesvlg y nl temettk el, a h ol a BL-
I M
VANYK" volt. Ez a Sica mbr ia lett Atilla vr osa , me-
H
ly et a nmetek Etzelbur g na k, a ma g y a r ok viszont Bu-
dna k neveztek".
Ezeknek a z a da tokna k a bir tokba n ltva a z Eszter -
g om kr ny kn s Pilisben emltett ma r a dvny oka t, fa la ka t,
vr osr omoka t eg y lta lba n nem tudunk h itelt a dni a z
. . Eszter g omi Vr kpolna "- r l ny j tott h iva ta los" kzle-
mny nek, mer t ma g a a z plet cfolja a nna k a Kr . u. 13.
szza dba n va l ptst. Hiszen h a ezt csa k a bba n a z idben
ptettk volna a kor a beli Kza i Simon felttlenl meg -
emltette volna kr nikjba n ug y a ng y , a h og y a Boldog a sz-
szony templomt is kzli. De ma g a a h iva ta los kzlemny "
i is ig en ktsg esen s bizony ta la nul vezeti be ma g y a r za tt,
I ^B a mikor g y mondja :
. ,A kpolna szer ves r sze eg y na g y sza bsa n elkpzelt
kir ly i vr pa lotna k oly a n h ely en s kr ny ezetben,
a mely a r ma i, szlv s ma g y a r tr tnelem els szza -
dba n is szer epet j tszott". . .
s a ponta tla n szer z eg y lta lba n nem tudst a r r l, h og y mi-
kor is volt a ma g y a r tr tnelem els szza da ". . . ?
M iutn nem a z a clunk, h og y neg a tv s flr ema g y a r -
z, r ossza ka r a t tudstsoka t cfoljunk kzljk sza k-
r t munka tr sunk meg lla ptsa it a kpolna mvszi r sz-
Ln r H ieteir e vona tkoza n s mi r szletesen a z sza ki u. n. mellk-
[_ kpolnva l" s a z sza ki fa l ,lflkeinek' kt szls' oszlop-
fjn ma r knsa n jellemezett fejekkel" fog la lkozunk.
M unka tr sunk sza kvlemny e a z a lbbi:
Az eszter g omi vr kzpkor i lla pottl el kell vla sz-
ta ni minda zoka t a z pletr szeket, a mely ek a kzpkor i r -
ptsek" elttiek. Ezeket a r g isg eket a z r pdkor i la k-
tor ony na k", vr pa lotna k" s vr kpolnna k" nevezett
pleteken ta llh a tj uk. Ha eltvoltunk minden ker esztny
va lls ig y ekezetet" a r g i pletek eg y h zia stsr a ", g y
kvek sszeillesztsnl, for mjnl, r a g a szta ny a g nl, a
'oltoza tok kia la ktsna k ny ug a ton jellemezett szoka tla n-
g ba n", nem a kor a - g tikt, h a nem a leg tisztbb Pr tos- Bi-
r oda lmi ptszeti stlust ta lljuk, a mi szzzr a lth a t ma . a
zel- kelcti r omtemplomoknl. Aki csa k eg y ily en pr tia i"
i mplomot ltott, a nna k nem ideg en a z eszter g omi vr k-
ui'na ptszi s*ilusa , a r zsa a bla k ker etelse" a z a ttika i
lba za ton" ll oszlopok sa r oklevl dsztse, a z a ka nth uszle-
l:-s oszlopfk, a z oszlopfk szg fejdsztses a ba cusa , a kt
. - 1
157
a
,. mellkkpolna " ka puj a felett h zd cikk- ca kkos (a sszir -
h a ts?) dszts. Ug y a ng y a Vr kpolna sza ki nor ma nn-
vea "- nek nevezett ka puj a feletti ny olcg csilla g for ma is
tiszta mezopotmia i motvum. (Istr - csilla g . )
A kir ly i lflke" (iszony nevetsg es elnevezs r -
g szeti sza kir oda lomba n) bels vn lth a t pa lmetts- dsz-
ts is teljesen pr tos- a va r mvszeti elem, a mi mg j obba n
meg er sti a zon lltsunka t, h og y a vr a t a h un- a va r idk-
ben ptettk, mer t h iszen h a a szently dsztse ebbl a z
idbl er ed, a kfa l, mely en a dszts va n; nem szr ma zh a t k-
sbbi kor bl. Ug y a ng y a szently fig ur lis dsztse a pa l-
metts kor ong ba fog la la t j obb els lbt emel or oszln
a ba liloni kozmolog ikus szemllet va llsi szimbluma ,
(A mely ba biloni kir st s va llsi tr vny eket j elent j elkpe-
ket visz.
De meg er sti a ba biloni- pr tos mvszet eszter g omi je-
lenltt a z a kt fej, mely a kpolna sza ki fa lna k kt szls
oszlopfjn ta llh a t. Eg y G er evich Tibor nevezet r oma n-
tikus, j uda i- ker esztny vlemny ez, e kt fejben ig en ne-
vetsg esen pa r odizlni a ka r j a ezt a r itka mkincset a zza l,
h og y a kt kbl fa r a g ott fejben a nem bizony th a t k-
fa r a g mester ek a r ckpt" l t j a . . . a z lta la kir ly i r epr e-
zentcij intimnek" nevezett ma g nkpolnba n, a h ol csa k
a kir ly i udva r kivltsg osa i" veh ettek r szt. *
* *
Ha va la ki fog la lkozik a z ir ni tr tnelem Pr tos Bir o-
da lmi mvszetvel s szobr a iva l a kkor a zonna l felismer i
a kit a r cot s ppen ez a z eg y ik fontos kzls, mely et itt bizo-
ny tunk. Az a z oszlopf, mely et a ma g y a r kfa r a g " fejnek
h ir detnek a kpolna mkincseinek ler tkeli senki ms,
mint a Pr tos Bir oda lom a la ptj na k NAG Y ARSZAK- na k
teje.
Ha sonltsuk ssze a Pr tos Bir oda lmi h a sonmsva l, moly

a Kr.e. 200 kr li vbl er ed. Az a zonossg meg lep s ktsg -
teleniti meg lla ptsunka t Na g y ARSZK letna g y sg szob-
r a , a h ol ug y a nez a z a r c lth a t. Az eszter g omi szently teh t
a z si ba biloni- pr tos- h un- a va r - ma g y a r h a g y omny oka t r zi
> ezt er sti meg a fr a ncia kfa r a g " fejnek pa r odizlt b-
r a xuls. mely tkletes msa a La g a s- i G udea - Ur - Nin- G ir su
l- a pkir ly ok szobor fejeinek. Ezeknek fejdsze a sumir kultr -
r cna issa nce flr er th etetlen s eg y ni, seh ol meg nem ta ll-
isa
5
h a t sa jtossg a , (lsd Ur - nin- g ir - su szobr t a 174. olda lon. )
NAG Y ARSZAK FEJ E
SUSA- bl (Kr . e. 2. szd. Louvr e) s Eszter g omba n
De a ba biloni- pr tos h a g y a tkot r zi ma g a a kir ly i szen-
tly is, mely et pr ofnul lflknek" neveznek a juda i- ke-
r esztny sg h iva tsosa i.
A vr kpolna kt mellkkpolns" a la pr a jza is Pr tos-
Bir oda lmi h a g y omny . Ug y a nezek a z a la pr a jzok j ellemzik *i
sumir - ba biloni- pr tos templomi szently eket s a z . . lfl-
knek" nevezett h ely isg a z, a h ol a z eszter g omi mellkk-
)olnba n" a kir ly i tr nig ter jed a z sza kr l s dlr l jv,
g y mssa l szembenz 77 or oszln sor a a kir ly i h a ta -
lom leg felsbb s leg titkosa bb szently e volt Eszter g omba n
f>s Pr tos Ba bilonba n is.
Ez volt a z OROSZLNOK SZENTLYE.
A . sumir - ba biloni- pr tos- h un- a va r - ma g y a r npek h a g y o-
mny a eg y nteten a z a lbbi r end szer int csopor tostotta tr -
a da lmt s r endezte be tr sa da lmi lett:
l . i A KIRLYI HATALOM .
Ez ma g ba og vpste'fe a leg felsbb h r om h iva tst: a
a pi, h a dvezr i s a leg fbb br i h a ta lom s ktelessg g y a -
nr ia st Ez a h r om isteni er edet volt s mindenkor a ki-
159

NAGY ARSZAK - A PARTOS BIRODALOM ALAPTJA
(Kr.
?
. 3. szd. HATRA-bl _ a Mosul-i Mu. cu. nban?
160
i. lv - /iniely tl fg g g tt, h og y ezt sa jt ma g a g y a kor olta ,
. meg osztotta a kir ly i csa ld ta g ja iva l. M indenesetr e a z
(tcT}(i<mi szently ,. tizenng y or oszlnj a " kes bizony tka
untuk. h(|{V a kir ly i h a ta lom g y a kor lsba n r szt vettek a z
i i i . - . / ! . i n<i k " .
2 I A TAKSADALOM TAG OZDSA:
AZ OROSZLNOK kpeztk a zt a r teg et, a mely ikbl
*t ur a lkodk szr ma zta k
Kz volt teh t a kir ly i na g y csa ld. A M a g y a r oknl a z r -
pd- Hz. A kir ly i h z isteni szr ma zsa tuda tostva volt s
ct a vezet r teg mr a sumir - ba biloni ezer vek ta
M ir nbol ur nna k, a z ug y a ncsa k sumir - ba biloni or oszlnos b-
r zolsoka t h a sznlta .
A kvetkez tr sa da lmi osztly :
A K1RALYHAD volt. A feg y ver es h a dser eg et szolg lta -
t tr zsszvetsg ek s na g y csa ldok ta g ja i, a kikbl a ksbbi
nemesi osztly fejldtt ki.
G YEPK NPNEK (f a lusia kna k. . . ?) h vtk a keny e-
r et ter mel fldmvel s lla tteny szt la kossg ot, a mibe
a z or szg leg tbbje ta r tozott.
FEKETE NP volt a neve a h a difog ly okbl s szeg dt-
tekbl ll szolg a h a dna k.
Az els h r om tr sa da lmi osztly ta g ja i bir tokka l s l-
la mpolg r i jog g a l r endelkez szemly ek volta k. A Fekete
Npbe ta r tozkna k sem bir toka sem lla mjog a nem volt.
Amikor a ma g y a r sg ot ttr tettk I. Istvn r endeleteivel
a juda i- ker esztny sg be, a mely iknek feudlis r endszer e a r -
ili . . or oszlnok" ,,kir ly h a d" s g y epiek" leg tbbjt g y a -
lza tos szolg a sg ba ", ma jd ksbb h iva ta losa n a r g i szol-
C- ilia dda l" eg y enl jobbg y sg ba ta sztotta a r g i h it ma -
U.v.irja i s a jobbg y ok: leig zika t h vtk fekete npnek".
Er r e h iva tkozik eg y r g i h it ma g y a r tltos- imdsg ",
. . M eleg or cva l, des ny elvvel
Imdsg r a llunk.
Fejet h a jtunk a fekete nppel.
Istennk r izz meg szltl- fer g eteg tl,
r izz tzveszedelemtl,
Onzz r a bltl tolva jtl,
Kr tev estl. . .
Adjl psg et eg szsg et.
M a ideg ennel, ker esztny ember r el ta llkozvn
161
Runbe estnk vol na . . .
Ideg ennek bnt felejtsd el,
M a g unk bnt bocssd meg .
Ir g a lma zz Istennk. "
(Ez a z imdsg Dr . M szr os G y ula g y jtsbl va l,
a ki a zt eg y tltos- iva dktl ta nulta . Ez a tltos- iva dk mond-
ta g y : a ki ezt a z imt monda ni a ka r ja , a r cva l kelet fel
lljon. " Szer etettel tovbbtj uk a z olva sh oz e tltos- iva dk
kr st. )
* *
A tr sa da lmi ta g ozds meg ismer se utn most mr meg -
r tjk, h og y a pa pkir ly i szently ben g y lt ssze a kir ly i
h a ta lma t g y a kor l testlet, a mely ik llt:
tizenng y or oszlnbl s a z elttk tr nol kir ly bl, a ki
ny ilvnva la n a z or oszlnok feje volt s mint tizentdik, va -
g y is a teljes, a fny l, a tiszta , a z ig a zi, a tkletes, a sokezer -
ves tekr a tikus ur a lmi r end" leg ma g a sa bb s Istentl ka -
pott h iva tst g y a kor olta g i or oszlni minsg ben.
Itt most kt szmma l ta llkozunk. Tizenng y s tizent.
M ivel a z Istentl ka pott Ur a lkodsi Rendben va lba n r end"
va n, mely nek a la pja a szma ds s felelsg , nem csodlkoz-
h a tunk a zon, h a ezek a szmok is a z Isteni Rend"- bl er ed-
nek. Ug y a nis csa k innen er edh etnek.
A teokr a tikus ur a lmi r end" Istentl, a za z a z ,g i ki-
r ly tl", a ki eg y szer r e intzi a z g i s a fldi g y eket", a
sug r zsokka l ka pja r endeleteit. Ezek a sug r zsok" a z g i
testek meg ny ilvnulsa i s a tuds " meg ny ila tkozsa a bba n
r ejlett, h a a tuds, va g y tltos" tudott olva sni a z g kny -
vben".
Itt a ma g y a r szr ma zs olva s semmi mst ne kpzel-
jen el, csa k a zt, h og y a mi a j uda ia knl meg volt a Biblia
r sa i szer int ug y a na z a sumir - ba biloni- h un- a va r - ma g y a r
npeknl is meg kellett leg y en, h iszen a h ber ek tudsna k
minden a la pjul, a semitolog usok mg Cy r us G or don pr o-
f r/oT is a sumir - ba biloni tudskincset jellik meg .
A biblia i kny vek a zon ler sa : (II. M z. 16: 1, 6, 9, 10. )
r keznek Izr a el fia ina k eg sz g y lekezete SIN pusz-
la ja b*. . a msodik h na pna k tizentdik na pj n. . . r on-
na k ix- dig mondta M zes. . . j r ulj a tok a z r el. . . este meg -
tudjtok, h og v a z r h ozott ki titeket Eg y iptom fldjr l. . .
< me .z r dicssg e meg jelenik a felh ben".
Iftl
m
i
Toltl a tizentdik na pon, este j elent meg a z r " a fel-
h ben. Ug y a ncsa k M zes II. kny vnek 12. fejezete kiemeli a
titruntttyedik s a tizentdik na p fontossg t, s ug y a nezen
[-/ 11. ver se a zt mondja , h og y a z r ezen a tizentdik
nj\um ment el Izr a el h za i f el ett" . . . s a z r pskj na k"
' i'Vtvik C na pot.
A h ber ek pskna k" neveztk a zt a tizentdik na p-
j. il . 1 h na pna k, a mit a ba biloni Enuma Elis V. tblj a sa -
li. illu "- na k mond s a h oldtltt nevezi ezzel a kifejezssel.
I\ Ba bilonba n teljes, tiszta tkletes g i or oszlnna k h vtk a
lih olda i,
De a z idzett biblia i szveg ktsg telenti ezt a vona t-
Kla ta sl, h iszen a zsidk SIN pusztj ba r keztek". SIN
|K*dif> ba biloni ny elven a HOLD neve. . . a sumir - ma h - g a r
/li- KN na ng ta ni vltoza ta .
Iy r keznk el a h oldmisztr ium mg ikus titka ih oz,
a mi a z si kita a nta di m" a za z mikppen a menny ben, g y
il A i'i. dn is" tr vny eg y ik r szlete.
P
n
A SUM IR- BABILONI HOLD- TRVNY
A FLDI URALKODSBAN
Azokna k a r g i kultr kr knek a z ember ei, a kiknek vi-
lg szemllett a kozmosz" va g y is a Ter mszet Rendj e
ininy totta s nem szolg lta k klnfle eg y h zpolitika i r de-
keket, bizony szer ettk a fny t. A Na pfny volt nekik a z
let s a z ig a zsg ". Teh t minda zok, a kik a z letet ir ny tot-
ta k s a z ig a zsg ot szolg lta ttk, ennek a tiszta fny nek, en-
nek a mcsokta la n isteni er nek volta k a h ir deti.
1
A Na p- Ur a sg g a l, a z g en tndkl Isten- Fiva l, bizony -
nem is volt semmifle za va r , mer t na ppa l fent" j r t, jjel
meg a lszllt" s a z let r endje volt a z j r sa . A Na pna k
W' i en fontos llomsa be volt ikta tva a z ember i letbe,
a mikor pir ka dt" a z ember is br edt. Amikor de-
cit" a z ember is meg llt s a mikor ny ug odni kszlt, a z
mber is Isten fel kzeledett a ny ug ovsa eltti pilla na tok-
ba n. Hiszen g ondoljunk csa k a r r a , h og y minden keleti" np-
jel meg va n va la mily en szer ta r tsfle mg ma is a Na ple-
mentvel ka pcsola tba n.
A Na p- r teh t letnk ur a is volt s h ozz a lka lma z-
<>dlunk.
Nem mondh a tj uk el a zonba n ug y a nezt a Holdr l.
163
A Hold tele va n titokza tossg g a l, h iszen a z jh old h ozza
nir vr fiYck nvekedst is s fog y h oldkor ltetett vir g el-
Aztn bizony h r om na pr a el is tnik a szemnk eltt.
Azt h iszem, h og y a Hold sok titokza tossg t mg a bbl
r r fl vilg bl kell er edeztetni, a mikor nem volt Holdunk s
kitAn a Fold elfog ott" eg y r a konctla n stksflt s a mig
mh a iolg nja lett, a Fld is kicsit meg r zkdott. Teh t innen
i* jon mg a h oldmisztr ium.
D nzzk csa k a Hold fldkr li ker ing snek a tr -
vny szer sg t. Az a lbbi br n lth a tj uk, h og y a z jh old
meg jelenstl tizenng y " na p telik el, mig a tizentdik"
* teljes fny , a Telih old".
telih old
\ /
{o
g y h oid %J) jh old
NAP
Innen meg int tizenng y " na p mlva j utunk j a la kh oz
a mikor is elfog y " a h old. A Na p el ker lve nem ltj uk a d-
dig , mig ennek sug r kvjbl ki nem ker l s h a r ma dna -
pa n fel nem tma d h a lotta ibl".
g y ismer jk meg a h oldmisztr ium a zon titokza tos sz-
ma it, mely ek na g y on befoly soltk a r g iek lett.
Ug y a nis a z si mezopotmia i ma h - g a r lettr ben a h -
r omna pos fekete Hold" a zonostva volt a h a lotta k or szg -
va l" s jelkpe a z ur na , a lda , a kor s, a mely ik mindig ka p-
cvilutba n va n kt kg y va l. A kor sna k kt" kg y fle va n.
lfi4
> ::% - < Uil. ni va nna k mintzva a kg y k, mint a fog y s kel
h > lil i/itiiboluma i. De ug y a nezt j elenti a fejnlkli test is s a
k-..!:"ii fi j is. h iszen feltma dni csa k a h a lott lla potbl le-
h i i T. il. ir . mg ez a szemllet lt Her desben is, a ki Jzust
1-i'v.i n/t mondj a : ,. Akinek a fejt vtettem a z a Jnos
. . . . t. im,. ili fel
a
h a llbl. " (M r k, 6, 16. )
\ II' Kdk ezek a z llomsa i a zonba n nem ma g nv-
I \i ki pe/tek a z si ma h - g a r va llsszemlletben, h a -
i TI .1.- i'iiiixTjs. g els ir ott tr vny kny vbe, a z UR- NAM M U
K)lr \ln- va nna k bejeg y ezve s tr vny knt kvetve g y :
A/ n a h r om na pon, a mikor a Hold nem vilg t,
M tiki i-l i. i'in h a g y h a tja la kh ely t. Semmifle munkt v-
Ki-.-in 's u / i i g y jta ni nem sza ba d. Nincs fny a z g en, tz
- Ii ;;vir i . i fldn s senki sem eh et meleg tett telt. " (Ha r -
I*M i; Fvth er : Fr a uen und M y ster ies. )
'I'iTIIH. /elesn intzkedik a tr vny a r r l is, h og y ezen
. ' t-a.ii la pon a nk elklntsk ma g uka t a fr fia ktl, h i-
.- ii . . r ii. ii h a sznla tos sz menstr ucin" a nny it jelent,
ii. . . 1 Imliivlluzs".
A Na p- r fny r e ez a h r om na pos stt id veti r k
. t. - i. vika l i s ez a titokza tossg mint ltez, vltozta th a ta t-
l. i! linvt'M y . szcr sg g y lett beikta tva a ma h - g a r np
". 1'nly a ma tba , mint a h a llr a va l emlkezs. De nem a
ir tiieny lelensg lla pota ez, h iszen benne l a feltma ds tu-
da t. i. Ha r ma dna pon j fny jn s vele g y z a z ig a zsg is.
Va n ;i/ mba n a z UR- NAM M U tr vny tblj na k a tel-
i- s IYIIM C a h oldtltser e" vona tkoz intzkedse is,
untkor i-.\ mondja :
Dl - TI I - LA" (tleti tizenng y br dntsvel csa k a
ii/i iidli. lk na pon h ozh a t. "
Y.t a / nsi tor vny eg y szer ibe ma g y a r za tot a d nekim'- :
r . , Iiiijiv a z eszter g omi vr kpolna nem kpolna ' "- h a -
m ii. . i kir ly sg leg felsbb szkh ely e, a h ol a tizenntg y or osz-
i. ui Ir r iulil. br knt tl a tizentdikkel, a kir lly a l, a ki a
NAI" FIA "lei s h a ll felett.
I . minden! meg ta llunk a ma i ma g y a r sg szent h a g y o-
<i V. olM r
K
1
- ni k vesv/. k a sumir na k nevezett si ma h - g a r ny elv
| H Tll. 1. 1 ' DSI, 457/43. sz. ) sza vt mely a ma i ma g y a r ba n
I 1 I, l.r.T tlet, va g y is oly br i dnts, mely va g y fel-
> '' v u; h il. i'r a tl. A ma g y a r ny elv a z tlet szt r g en
. ' i'.' . h i . . 'nlta . h :i va lba n a z "let"- r l volt sz s mg
165
a z Ar pdh zi kir ly ok r sa iba n ez g y va n r g ztve, h ug y
i leg felsbb dntsnknek jog i for mulja ta r ta lma zta a z in-
ler leones", a za z a z or oszlnok kztt" kifejezst. M ost t-
h a tjuk, h og y micsoda lelkiismer etlensg kell a h h oz, h og y
. lflknek" nevezzk a zt a szently t, a h ol a z let s h a ll
ur a i a z or oszlnok j ttek ssze a Na p Fiva l a bba n a
cuda tba n, h og y a z g i Kir ly sg fldi g y eit intzik tisztn,
fny ben s a zon a na pon, a mikor a z g en nincsen semmi r -
ny k, a z or oszlnok kztt" meg tr tnt a leg felsbb intz-
keds.
Ug y a nis a tizentdik na pon teljes a fny .
A Na p- r na ppa l nti letet a d er ej t a fldr e s a mi-
kor ny ug ovr a tr a telih old h ely ettesti minden er ejvel. s
j zen a na pon a Telih old is Or oszlnn vlik. Ezr t ta lljuk
UR vr osba n tmeg vel a zoka t a kultikus clokr a h a sznlt
. idny eket, a mely iken kt bika s kt or oszln" jelzi a h old-
r vny t. Ug y a nis a sor r end ez:
telih old (or oszln) fog y h old (bika ) jh old (bika )
telih old jr a (or oszln). " (br a . )
A kv. old. : Kultikus, a la bstr om edny UR- bl (Kr . e. 3000)
Az tlet teh t va lba n inter leones", va g y is or oszl-
nok kzl" er ed, mer t a kir ly a szently ben l a tizenng y
or oszlnna l s ezen a na pon a NAP- R, mint or oszln a dja a
fny t, a blcsessg et, a z ig a zsg ot, h iszen tudj uk, h og y a Na p
h za a z Or oszln csilla g kpe s ezen a na pon a z R- IVIAH
(Ha ta lma s Or ) a neve ennek a z g i or oszlnna k, ppen a zr t,
mer t a kkor is er ben ma r a d, a mikor a Na p- r a lszllt. Az
j g en a z Or oszln- Telih old r a g y og . Nincs sttsg . Nincs r -
ny k csa k fny , fny , mely a blcsessg a fejben s ig a z-
sg a llekben.
Ezr t kell teh t a z eszter g omi (Ister - G a mi) lflkket"
M a g y a r Nph a g y omny leg dr g bb kincsnek s leg na -
g y obb szently nek tisztelni s meg becslni.
ITT VOLT A VILG KZEPE"
Ug y a nis ez a kir ly i szkh ely volt a M a g y a r Npi ntu-
Ja tba n a Vilg Kzepe. A kir ly pedig a ng y vilg r sz ur a .
Ug y a na zt a kir ly i cmet viselte, a mit j tezer vvel elt-
. unk a NAP- UR, NIB- UR, NIM RUD a ty nk szent vr osna k
- a . . sumir Va tiknna k" fpa pja i a domny ozta k.
Itt h ls szvvel kell meg emlkeznem a kivl ma g y a r -
jr szg i kuta tr l Bosny k Sndor r l a kinek kuta tsi
166

I
I
* < * N Vi- . n>*4 !m~ ' . - . , ;
eir dmcny eivel eg sztem ki bizony tka ima t, ug y a nis a
kovt tkt- ikct r ja a Vilg Kzepr l":
. . Bor z Na g y Jnos r deme, h og y a ,vilg kzepe' , ,fld
k. ikluke'. ,cg kzepe', ,g kldke' kpzeteket svqllsunk
a la ptteleiv tette. Az g s fld kzepr l- kldkr l a ma -
Hy a r ny elvter let minden tjeg y sg bl va n a da tunk, s szz-
nl tbb a da t bir tokba n leszg ezh etjk, h og y a z g s a fld
kuldoke- kozepe a z ember kzpont pa r a szti vilg kpben a z a
h ely , a h ol a z ember ll, a h ol leszr ja botj t, va g y a h ol . el-
vg tk a kldkt".
A vilg kzepe tizenng y a da t szer int ott va n, a h ol le-
r *ctt a z a r a ny a lma ' . Az . g ig r fa ' tipus meskbl tudjuk,
h og y a leg fels g i r teg ben, a Na p bir oda lmba n minden
a r a ny bl va n, f, fa , vir g ok, a fn is a r a ny a lma ter em. A kis-
tcr eny eiek pldul M a conkt ta r tj k a vilg kzepnek, mer t
. ott esett le a z a r a ny a lma , a mit Szent Pter ej tett el. ' Szent
Pter npnk mesiben s tuda tos meg fog a lma zsa iba n
is a menny or szg ka pusa . Az g kzepn- kldkn ll,
a mit elejt, a z a z ember la kta vilg kzepr e esik.
(A ka r a koszr cskiek is a zr t ta r tj k fa luj uka t a vilg
kzepnek, mer t a r eg e szer int Szent Pter elej tette a
menny or szg kulcst, s a zt a fa lu h a tr ba n ta lltk
meg . ) A fld kzept- kldkt a z g kzepr l- kldkr l
leesett a r a ny a lma jelli. Az a da tok msik csopor tja a r r l ta -
nskodik, h og y a vilg kzepe- kldke a z eg y kor i ma g y a r l-
la mi let kzpontja (Szkesfeh r vr , Eszter g om, Buda , Po-
zsony ), s ezt a kitntet cmet va g y a z a r a ny a lma leessvel,
va g y a z emltett vr osok kzponti ir ny t szer epvel indo-
koljk. A kvetkeztetst a z a da tok eg y r telmen a dj k: a
vilg kozepn- kldkn llt mindenkor a kir ly i szk, s a z
ur a lkod jelvny e a Na p bir oda lmbl, a z g kzepr l- kl-
dkr l leejtett a r a ny a lma . Oh ma nn Bla szobor kompozci-
j na k felir a ta is, a szkesfeh r vr i tr en, a r r l va ll, h og y a z
. or szg a lma szimbolizlja Szkesfeh r vr eg y kor i kor onz
szkvr os jelleg t s a z a kkor i lla mi let kzpontj t". Az
or szg a lma (a mely a r a ny ozott is!) a zonos' a vilg kzept-
koldkt jell a r a ny a lmva l, jelkpezi, h og y a kir ly a Na p
fldi kpviselje. (A h onfog la ls kor ba n, a ketts kir ly sg
idejn a szent kir ly neve ,knd' , s a tr k er edet sz je-
lentse: ,a Na p fia '. )"
Itt meg kell jeg y eznem, h og y a ,knd' , va g y ,king ' to-
r ok sz szintn a ma h - g a r ,ki- en- g ir ' . king ir , kng r , ka ng a r '
szna k vltoza ta s jelentse: ,ISTEN FIA' .
168
m
c *
,.A vilg kzepr l a szentjbia k g y beszlnek: ,Apm
Hjr >/i>kla monda ni, h og y ott a fldnek a kldke, h ol bilit
i botot. ' Az a lfldi, a z er dly i s a Kr ptokon tli, a Sze-
ir i M u- llr it l csng - ma g y a r ok kzt soka n g y tudj k, h og y
-iU 4 vil. ig kzepe- kldke, a h ol leszr juk botunka t. La ka tos
I * ir . r itT csng klt is elr a g a dta tssa l r fa luja szpsg r l,
sluj il a vilg kzepnek, M oldova kzepnek, a csng k or -
!.."* kzepnek rzi:
Szip a falum Szabufalva,
Moldovnak kzpibe.
Imdom in ilve-halva,
Riszeglk szi pszi gi be. . .
Szeret foly edzsik oldaln,
Mszikan a Moldova.
It t a fidnek kldike,
Itt a csng uk or szg a . . .
A fold kldke, a vilg kzepe a nnemnek kpzelt, kr a la -
k, meg szemly estett fld- istena sszony na k kldke. Abszt-
r a kci: a z ember kldke a kkor (s csa k a kkor ! ) va n a ,vilg
IttM Ec'pcn', h a a z ember i testet a mr ta n s a z a na tmia tr v-
njr ei utn a kr be r a jzoljuk, mint a h og y a vilg bels r end-
jet ker es Leona r do is tette. A vilg kzepn, a fld kldk-
in- ! emelkedik a z g ig r fa a z eg ekbe, s ny lna k le g y ker ei
t a ls vilg okba . "
. ,A fld kldke (a z g kldkvel eg y tt) a III. Ur - i di-
n. 'isjr tia idejn, a z i. e. 21. szza dba n szletett sumir nekek-
ien bukka n fl elszr , ma jd ksbb ms sumir nekekben
s. A sumir szveg ekben a fld kldke mindig a bir oda lom
tiZjM intjt jelenti. Az kor i npeknl ksbb is ta llkozunk
. i fold kldknek kpzetvel, a zsidk, a z eg y iptomia k, a g -
"og ok s (etr uszk kzvettssel) a r ma ia k is tbbszr r na k
ila . A fld kldke, ms szva l a vilg kldke a z inkk
indolg ijba n is elfor dul. Az inkk bir oda lmuka t,
I
j j ûg y , mint a ba bilonia k va g y a z eg y iptomia k , a
lg y vilg tj bir oda lmna k' neveztk. Az inka m-
isz lny eg e, h og y a z inkk se a r a ny plcj na k leszr s-
v;il jellte ki a h ely et, a h ol Cuzco vr ost ksbb felptettk,
f
| HA a r a ny plca va Lips sza va iva l . h a tva n centimter
lovkzsg ba n s csilla g g a l kor onzva a z ur a lkodi mltsg
J- lvi- ny e lett". Cuzco nevnek j elentse is: . kldk'. A . vilg
kldke" elnevezs (felteh eten a z indin kultr k kzvett-
v-li ksbb Hsvt- szig et r g i nevben (Te Pito o te Henna i
- llnik. "
169
Lszl G y ula 1938- ba n a j og a r okr l r t ta nulmny -
ba n va la menny i a ddig ismer t a da tot szmba vett s a r . jel-
lemz a la possg g a l elemzett. Lszl G y ula a da tsor h oz, mint
j a da t, a z inka r eg e ka pcsoldik, a mely ktsg kvl a tr t-
nelem eltti idkben ker lt t zsibl a z a mer ika i konti-
nensr e. A ma g y a r jog a r leg r g ibb elkpe mindenesetr e k-
zs leh et a z inkk csilla g g a l kor onzott mltsg j elvny -
ovel. . Jog a r unk kr istly g mbjr l Rh eim G za a tkr
s a Na p a na lg ija a la pjn kimuta tta , h og y Na pjelkp.
A npi a da tok s a tr tnelmi a na lg ik ig a zoljk, h og y a
ma g y a r jog a r a vilg kzept- kldkt kijell bot ur a lkodi
jelvnny vlt utda . "
(Bosny k Sndor a da ta it tvettem: Ar a ny a lma , bot, suba . . . "
c. ta nulmny bl. M vszet, Bp. 16, vf. 6. sz. 67. old. )
Itt mg a zt kell meg jeg y eznnk, h og y a M a g y a r Kir -
ly ok Jog - r "- ja (ebben a szba n benne va n h iva tsa , a za z a
,. minden tr vny ur a ") is el va n ltva a z Isten- Fia . va g y
Nup- Fia szimblumva l, mer t a j og a r on is r a j ta va n a z or osz-
ln, mg pedig a testr e r a jzolt 4 kkel, a mir l ma j d a kvet-
kezkben meg ltjuk, h og y a z kr ssa l r t sz szintn a nny it
jelent: ISTEN- FIA.
A j og a r t mr a sumir na k nevezett ma h - g a r ur a lkodk
is viselik, a kiktl a z a sszir kir ly ok is tvettk a ng y
vi' g r csz ur a " kir ly i cmmel eg y tt.
-.; * *
A fent ismer tetett a da tok a la pj n most mr lth a tj uk,
h og y a z Or oszlnok Ister - G a m- i szently e" volt a vilg k-
zepe a M a g y a r Np szmr a mr csa k a zr t is, mer t ott
tzur ta le a r a ny plcj t (jog a r t) a M a g y a r ok kir ly a ".
* * *
Ha mr eddig elvezettem a kedves olva st a z eszter g omi
Or oszlnok Szently nek titka iba n, meg szer etnm mg a zt
ti r nug y a r zni, h og y si szer ta r tsa ink mikppen biztostjk
a npnek a zt a tuda tot, h og y a ma h - g a r np mindeg y ike a z
lilr n Fia . Ter mszetesen a leg els Instenfisg a kir ly t, a z
ur a lkodt illeti, de a z g Tr vny e mindenkir e r vny es. Ami
kir ly na k, a z ur a lkodna k j r a z g i ldsbl, ug y a na z ille-
ti a npet is.
M ondtuk mr , h og y a z or oszln csilla g kp a Na p Hza
ITO
- . 1/ ur a lkod, mint a Na p Fia , a ki a fldn r szt vesz a Na p-
i- r eletet a d g ondoskodsba n a zza l, h og y ig a zsg osa n s
blcsen tl, okosa n kor mny oz s vdi a Npt, h a sonlkp-
pen s/ksg eli a fldi szer ta r tsoknl ug y a na zt a h ely zeti fel-
i teleket itt a fldn, mint a mi a z g en a Na p- r na k bizto-
..itv.'i va n. A Na p- r a z Or oszln csilla g kpben ur a lja a lefu-
tott utjna k sszes csilla g za ta it. (Azoka t mind, a mit a g r -
i;t>k Zodia kosna k neveznek, sszesen 12. )
Knnek a csilla g kpnek a feje a Na p- r a kkor , a mikor g i
h a /a ba n, a z Or oszln csilla g kpben ta r tzkodik. Az a sztr o-
nmia mr meg lla ptotta , h og y ebben a h zba n leg er sebb
i na por , h iszen tudjuk, h og y a Na p- r j lius 23- tl a ug usz-
tus 2.'i- ig ta ny zik itt s bizony a z sza ki fltekn ekkor va n
. i leg for r bb ny r . Sokszor r eztk mr a ny r i na pokba n,
h.M '.y a Na p- r tny leg teljes er ejben va n.
Amikor a z ur a lkod inter leones" h ely zetben va n s a z
;en . telj es a fny " teh t a tizentdik na pon s minden
. ilka liimma l a mikor , mint a Na p Fia intzkedik, tl, h a tr oz,
na lkudik szksg e va n a zokr a a bizony os g i h a sonls-
. kr n" mely eket minsg e mint Na p fia meg kvetel.
U.v neki is meg kell muta tnia , h og y ur a lja a tbbi csilla g k-
|M *k'l". Szksg es volt teh t a z sva llsba n oly a n pa lst szer -
i./!. se, mely ik
l r szbl kszlt, mely tizenkettnek eg y ike a leg dsze-
- il>l) s efelett va n a z ur a lkod a Na pfi feje. ppen-
'it;v. mint a z g en.
A juda i- ker esztny sg r ma i vltoza ta sem tudta elt-
itilni a z si h it ezen h a g y omny t. Ker esztny estettk" a
kor onzsi pa lstot, de csa k 12 r szbl ll na pr uh a a z ppen-
. ;y . mint a kecskemti suba . M er t a kir ly i pa lstba n a z
lilkodn va lba n a Na p- Fia , de a kecskemti psztor sem
m. tv h a subjt felveszi s ba lkzbe fog ott botjt a sa jt vi-
I. ii^. mk a ko/. epibe szr ja . r demes itt meg emlteni a tbbi
u'. v. u kor onzsi jelvny ek si er edett is. Ug y a nis g y vi-
,: -..ni la tjuk, h og y a z eszter g omi szently h a g y omny os
I-" . i;;ii es ma g a sztos voltt mindezek szpen kieg sztik.
* * *
(VI t ma r meg r ted kedves olva s mir t nem is-
r lr ti KiiiU'ir czv a zt a msik" pecstet, mely et a kitn
- ti- 1. nr u- iillista a sszony a Sor bonne- on bemuta tott s
'i . Ktr r (a m- i or oszlnos jelkp eddig flr e ma g y a -
171
r zott r telmezst tisztzta .
A M a g y a r sg leg szentebb h a g y omny a it mely ek a z
Isten Fih oz vezetik a npet Komor czy nem ta r totta
ildomosna k" meg emlteni.
Hely ette a z ,,u" betr l beszlt.
De meg int fig y elmeztetnem kell a z olva st Komor czy
dicstelen mester kedsr e s tuda tos flr evezetsr e, a h og y
ip/. en a z eszter g omi or oszln- szimblumr l r s a zt a ,. su-
mcr - ma g y a r olg usok c mer nek" nevezi (82. old. ) meg
wn emltve ter mszetesen a zt, h og y ez a z Eszter g omi Szen-
tly ben ,,tizenng y " pldny ba n ta llh a t.
AZ OROSZLN TESTN LV NG Y K
fc. ntos itt, a mir l Komor czy g y r (83. old. ):
,,A cmer kny es pontja a z or oszln h a sa . Ezen ug y a nis
itt- g y kr sos jeg y ll. " (Szva l elismer i a z kir a tot" s)
nem olda lbor dna k" minsti, mint G er evich . Ez a besz-
r s tlem er ed. B. J. F. )
a leg eg y szer bbek eg y ike, a z u" jel, ng y szer eg y ms
mellett: mde ppen for dtva , mint, a h og y h ely esen llnia
kellene. S ezen tl, ez a jel a z kr sos szveg ekben leg fel-
j ebb h r omszor ismtldh et eg y ms utn (h a eg y szer sze-
lepei, h a ng ir tke - u, h a ktszer , ma n, stb. , h a h r omszor
e*, stb. l ng y szer soh a sem. "
Teh t a tilta kozs ismer t jelsza vt kell ide ikta tni:
KM 1I 19 x:
mer t ez nem ig a z. Veg y k sor r a a j eleket Lba t pr of.
. ul. ir a szer int:
1 ck. . . (L. 411. ) a tizes" szmot j ellve ta ln u" , de mg
mindig vita tott a h a ng r tke. Soka n va nna k, a kik

wun" r tknek h iszik s ezt ppen a ma g y a r ny elv
e r s t i meg , h isz ng y - WUN", t- WUN", h a t-
WUN", stb. a tizes szmj a ink kiejtse, mely ek
ter mszetesen a h a ng zilleszkeds szer int a lka l-
ma zkodna k, de a z a la pj uk a z si WUN".
Fontos a zt meg jellni s tudni, h og y a z U" ,
va g y WUN" r tkek kizr la g csa k a s zmoknl
jnnek tekintetbe, mer t pl.
I k.. . <L. 411. ) szveg ben, szumir ul. UM UN (a kkdul b-
lu" va g y bla ") jelentse eg y for mn: ur a sg .
1 fk. . . <L. 471. ) a h sza s" szm jellse esetn Nl "
HI. s), (va g y M IN"- de ebben a z esetben j elentse
17]
kett" va g y msodik". )
2 r k . . eltte csilla g g a l: (L. 471). . . . D. UTU s a kkdul
D. sAM As = Na per , Na pistensg . )
M iutn a z eszter g omi or oszln testn ott va n a
csilla g is, teh t most nem kompliklj uk felvilg os-
tsunka t a zza l, h og y a 2 k = 20, 3 k = 30, 4 k =
40 s 5 k = 50 a szmr endben, h a nem vesszk ezek-
nek a csilla g g a l meg h a tr ozott" jelentst. g y :
:i k. . . (L. 472. ) Szumir ba n: Dingir B ba biloni a kkd
szer int SIN a h oldistensg neve.
I i-k . (L. 473. ) Szumir ba n Dingir NIMIN. Ba bilonba n EA
ISTEN, a minden tuds a ty ja .
Teh t a z eszter g omi or oszln testn a csilla g g a l r t ng y
r k va lba n EA neve.
De a zt nem tudj uk meg r teni, h og y eg y M a g y a r or -
szg on sza kma beli teh t tudomny os kny vnek elis-
mer t r sba n, mint Komor oczy kny ve,
h og y a n kzlh et a szer z oly a smit, a mi nem fedi a va -
lsg ot, a mikor a zt r ja (83. olda l), h og y :
a z kr sos j el ng y szer soh a sem szer epel a z kir a to-
kon", a mikor nemcsa k ng y k", h a nem mg t k is
la I Ih a t Lba t pr of. na g y szer sztr ba n,
. -> k. . . ( L. 475. ) csilla g g a l: Ding ir NI NNU. . . EN-LIL, a z
Isten Fina k neve.
La ssa n a zt h iszem meg vilg osodik a z olva s eltt a z a
. ny , h og y Komor oczy Sumer s ma g y a r ?" c. kny ve nem
ns, mint
sa jt ma g y a r voltna k szeg ny sg i bizony tvny a .
* * *
Anna k bizony tsr a , h og y a 4 k" a szumir - ba biloni
r end szer inti a kvetkez olda lon kzljk a z eszter -
"" i or oszlnokr l ksztett fny kpet, mely en lth a t, h og y
4 k" mindig a z or oszln h a la dsi ir ny h oz ig a zodik.
. 'r iii. r czy a zon lltsa , h og y
..ppt'ii for dtva va n, mint a h og y h ely esen llnia kel-
i , lh t szintn va ltla n.
173
2*. * I UU
s?"-"^-
Az eszter g omi kir ly i szently or oszlnos jelkpei a
ktflekppen r t 4 kjellel"
J e i k e p e i a
UK- NIN- G IR- SU fveg e
ionos a fr a ncia kfa r a g "
fejdszvel
174
IX.
A M AG YAROK NIM RUD" HAG YOM NYA
Utols fejezetnek sznjuk ezt a va lsg ot, a mely et Ko-
ciiczy szintn meg a ka r semmisteni s ide ikta tjuk me-
n ezt a . mr fr a szt fig y elmeztetst
KM H 20 x:
mer t nem ig a z, a mit g y r : a z - szvetsg Nimr djt
i mden tette Asszr ih oz kti, a ,na g y va dsz' va ljba n eg y
i- szir leg endbl szr ma zik. "
Cfola tul ide ikta tom a cm szer inti h a g y omny kin-
- miket.
* * *
Amikor eg y np tr sa da lmi r endjt s ur a lkodi r end-
/i' it vizsg ljuk, lpten- ny omon beletkznk oly a n npi
. nksokba , meg ny ila tkozsokba s sa jtossg okba , mely et a
i). pia j z" tudomny a a ,,npi szj h a g y omny ok" befoly sa -
i k tula jdont.
M inl klnleg esebbek s vltoza tosa bba k ezek a npi
. iiiitossg ok, a nnl er sebb s mly ebb a h a g y omny ", mely
i sa jtossg ok indtka s ltr eh ozja .
Va nna k oly a n npek is, mely ek h a g y omny ta nna l" nem
' (Iclkcznek. Ennek oka fleg a z, h og y soh a sem ltek ,. n-
i '!." eletet, h a nem mindig ideg en npsg sa jtossg a it vet-
:
-. ,ii.
Va nna k a zutn oly a n fa jila g vr - er s, s- npek is, mely e-
' iilcticn ur a lma k szolg a sg ba ta sztotta k ug y a n, de a . . npi
i. i,r M 'iii. iny a ik" er eje oly mly g y kr zet volt s a nny ir a
"fejAv vlt a szolg v tett npnek mg szolg a - sor sa eltti
'Iffebi- M . h og y eg sz lelkivilg t betlttte s a np meg ta r -
tf*6 munng t a szolg a sg neh z vszza da in ker esztl is.
Ilvr ii (isnp a : M AG YAR!
l'- iy a nis h a a M a g y a r Np lelkisg t nem meleg tette
IOIKO, cj'vs/inl, ntuda tla n de szjh a g y omny on t si-
tfcdf| | I. VI l, npi r edet- tuda t, bizony a csa knem 1000
^/tiS - m-m ma g y a r r dek ur a lmi r endszer , a z eg y h zi feu-
. - kojjiitvli/mus h a ta lma t elseg t r endelkezseivel s a nem
rxixjjjcur npcsopor tok a ny a g i, er klcsi s politika i tmog a t-
175
sva l, r g en be tudta volna olva szta ni a ma g y a r fa j tt" a z
ezer ven t csa knem meg sza kts nlkl ta r t telep-
tsi h ullmok ideg en npsg eibe.
Hog y ez a beolva szts" nem siker lt s a M a g y a r or szg -
ba beteleptett ideg enek"- et a M a g y a r sg szvta ma g ba ,
eltntetve a zok csa knem minden npi sa jtossg a it ez
kizr la g a z si ma g y a r h a g y omny tuda t" er ej nek tula j-
donth a t.
Ezt csa k a kkor r tj k meg ig a zba n, h a felfedezzk h og y
ez a h a g y omny tuda t ppen a tuda t- a la tti" ltezsben a
leg er sebb.
ttr th ettk teh t a ma g y a r npet er sza kka l si h i-
tr l a r ma i h itr e. Elr endelh ettk a ktelez templomba -
j r st, a pa pi tizedet, a r ma i eg y h zi szemly ek felsbbr en-
dsg t is. Amikor a Np sisg nek, va llsos keg y elettel
polt mltsg t" sr teg ettk a h sg vel mr r ma i h i-
tv vlt M a g y a r Np ntuda tla nul is s tuda tosa n is a z si
h a g y omny ok tiszteletben nmult el.
Nmn, sztla nul tr te a meg a lzta tst is, a szolg a sg ot
is, de meg ma r a dt si ny elvben s si h a g y omny a iba n M a -
g y a r na k.
Ily en a ma g y a r sg tuda tba n mr bele csontosodott
h a g y omny a a M a g y a r Npnek a
NIM RUDI EREDET.
M eg er sti ezt a z . . er edet- tuda tot" klnsen a juda i- ke-
r esztny sg va la menny i szektj ba ta r toz ma g y a r oknl a z a
va lsg is, h og y Nimr ud sa pnka t a Biblia is eml ti", (mond-
j k a juda i- ker esztny h it ma g y a r ok).
s h og y ezt a z ser edetet minden ma g y a r ntuda tla nul"
s a szjh a g y omny iszony er ej nek seg tsg vel ta r tja
fent, a zt a z a kr lmny bizony tja , h og y na g y on sok ma i
ker esztny " ma g y a r ember a zt sem tudj a ki volt Nimr ud,
h ol lt s mikor de ta r tj a s h ir deti a Npnek a biblia i
na g y va dsztl" va l szr ma zst.
Ht h a ily en na g y er r ejlik a z ismer etlen h a g y omny -
tuda tba n, a kkor micsoda h a ta lma t kell a dj on a ma g y a r lelki-
sg nek ennek a h a g y omny na k a meg ismer se s tuda tostsa ?
Nos ezek a sor ok ppen a zt szer etnk meg ismer tetni a z
olva sva l, h og y tula jdonkppen h onna n jn s mily en is a
M a g y a r
176
i
a
t
i
NIM RUDI HAG YOM NY
Kbbl a h a g y omny - ismer etbl elssor ba n a zt ta nulj uk
nu-jK. bdg y . . .
. . minden npi tr sa da lom r endj nek kia la kulsa es kia la -
kil>a . a va lla sszemlletben meg ny ila tkoz h itvilg i felfog s
l u^vr i i y e. "
Ug y a nis ebben a h itvilg i felfog sba n" ta lljuk meg
. t/oka t a z istenh ez ta r toz er ket, mely eket a z ember i elkp-
,<!* - a sa jt tr sa da lmi r endj nek meg felel a la kba n, for -
mba n s mdon meg szemly estett.
!i>y ta lljuk meg a z si (ma sumr na k nevezett) M AH-
CAK h itvilg ba n a z Isten- Szellem tndkl Fi t"
1/ DlM tAK G ILG AM ES- t, a kinek tr tnett, a r la
i!o kr sos a g y a g tblk els meg fejtje G eor g e Smith
M . M KUD- LEG ENDANAK nevezett (' ):
Nl. M KU (ba biloni ny elven = Pr duc- Hst j elent (- ).
NIB- UK (') a za z Pr duc- r , a kinek tisztelett a r la el-
nevezett szent vr osba n NIB- URU- , (NIPPUR)- ba n ptett
itinpliim szolg lta .
M iutn a z si M a h - G a r h itvilg ba n a fldi ur a lom a z
nbl kldetett le" (') g y ter mszetes, h og y minden g i
h a ta lmi r szletnek meg volt a h ozzta r toz fldi vetlete s
(or dtva is minden fldi ur a lkodsi meg bza tsna k meg
M iit a sa jtos g i" vona tkozsa is, h iszen a z ima - a la p g y
/oh KITA ANTA DM . Ezt ma a ker esztny ek g y mond-
j a k . . mikppen a menny ben, g y itt a fldn is".
IijV ta r tozik h ozz a fldi NIM RU NIBUR h a g y o-
mny h oz" a z g i Na g y Va dsz Csilla g kpe", a mely et se-
ink AKI- AN- na k neveztek el. Ez a z si M a h - G a r (sumir )
ri> elven a nny it jelent, h og y : (np)AR- bl lett G I". Ebbl
\ tte a t a vilg h r es Ch or ezm- i bli tuds csilla g sza ta ug y a n-
/l a nevet s innnen a z a r a b csilla g szok a z ORI- ON (mr

' a r a bositUU elnevezssel ikta ttk be a z g i Na g y Va dszt"
a menny boltr l szer kesztett tr kpkbe.
De ma g a a NIM RU- D nv is a ma sumir - ba bilonina k
iK- vi'/ett h a g y omny ok ma r a dka . Ug y a nis a M a h - G a r
h itvilg nem istentett fldi szemly eket. Az eg y iptomi va l-
l. i- /emle!etet, a mely ik a z ur a lkod fr a t fldr e szllt isten-
k. ni tisztelte a z si M a h - G a r felemelkedett szellemisg
li. iM in telte ma g v, h a nem a zt h ir dette, h og y a fldi
ur a lkodst ig a zsg osa n betlt s a z g i r endelkezseket h -
v. r i beta r t LU- G AL' (kir ly ) h a lla utn Isten dicssg be
177
va ttj tik va g y is a ma i ny elven mondva . dvzl' s h e-
ly et ka p a z Eg y isten kzelben". (Apoth eozis elve. )
g y jellte ki a z eg y ik isteni kiny ila tkozta ts" tj n a
ma h g a r h itvilg NIB- UR, NIM RU nev s a z I. Ur uk- i di-
na sztia kir ly a i kztt, eg y ik er edeti sumir tbln feltnte-
lelt kir ly (*) g i ta r tzkodsi h ely l h a lla utn a z
ARI AN csilla g kpet, a mit NIM RU- DA, va g y NIM RU- D k-
jelekkel r ta k le a ma h - g a r ny elvta n sza bly a i szer int,
mely a zt kveteli, h og y
,,h a eg y szemly ta r tzkodsi h ely t a ka r j uk feltntet-
ni, a kkor a zt mindig a h ely h a tr ozi" (loca tivl r a g h oz-
za dsva l r jk el. "
NIM RU ta r tzkodsi h ely e g y lesz NIM RU- DA, mer t
. . DA" utr a g a z si ma h - g a r ny elvben ppeng y , mint a n-
na k 5000 ves fejlesztett for mj ba n a ma i ma g y a r ny elv-
ben S a h ely meg h a tr ozs" eg y ik r a g ja . g y ka pjuk meg a
M ik ,. D" vg zds ma g y a r fldr a jzi h ely h ely es r telmt,
mely szer int pl. ERS- D a z er sk" la kh ely e, BOR
G ON- D a br g n"- k, LEPN- D. . . va lsznleg a le-
pr ny kszitk", stb. De ug y a ng y : ny om- DA, moso- DA.
Teh t NIM RUD is ug y a na zt j elenti, mint a z AR1- AN,
va g y is a z g i szllsr a " tkltztt a zt a szemly t, a ki a z
cg fold h a ta lma ssg na k ur a lkodsba n eg y ik r sztvevje
volt h a lla utn eg y szer en csa k meg vltozta tta a la kh e
ly ct. A Fld h ely ett a z g ben la kik de tovbb l.
ti ez a tovbblsi tuda t" a la pja a Nimr udi Ha g y o-
mny na k. Ebbl a ma g y a r za tbl teh t most meg ta nultuk,
noicy NIB- UR va g y ba biloni ny elven NIM RU, IZ- DU- BR -
G lIXAM ES nvvel va n beikta tva a z eml tett s er edeti k
ir- UM il ir t, KIS nevezet, ma h - g a r (sumir ) vr osba n ta llt
. . URALKODSI SORRENDBEN", ug y a na bba n, a miben t
xonviz eltti ma h - g a r vr os neve is fel va n tntetve. (Er idu.
Iâ r a k. Sippr , Sur upa k s Ba d- Tiba r r a . )
IZ- DU- BAR NIB- UR g y szer epelt a z si ma h - g a r h it-
vilg ba n, mint a z Isten- Szellem Fina k N- LIL nvvel
meg szemly estett, csodla tos Er for r sna k a VILG VI-
LG OSSG NAK fldr e szllt for mja . Ezt a z elg ondo-
lst tkr zik vissza a z kir a tokon fennma r a dt a zon r sjelek.
mely ekkel EN- LIL- t s NIB- UR- a t a z a g y a g tblkon fel-
tntettek. Az a zonossg a zonna l felfedezh et, h iszen En- LIL
cg i szemly isg nek h itt Istener , a kinek nvvel va l meg je-
l<iU- *cr e, a ma h - g a r ny elv sza bly a i r telmben a lka lma zott
t . . istensg g el ka pcsola tos elnevezsek jellsl h a sznlt
178
u n meg klnbztet r sj el" ny olcg csilla g va n oda r va
. 1 nevet jelz fog a lom j eg y ek el, mig fldi vltoza ta , a za z a
f'. ldr t' szllt s ember r lett Isten- fia mr a z ember - fia " s
i,,\ neki nem j r a z g iekr e vona tkoz meg klnbztets. Az
a lbbia kba n la th a tj uk a klnbsg et is s a nevet jell fo-
. . ! :n jelek a zonossg t is.
Bemuta tjuk itt a Kr . e. 3200- bl szr ma z u. n. ding ir
IM K diug ir SI N" nev tblt, a h ol a z 5. sor ba n feltntetett
4 | el ba lr l jobbr a a kvetkezkppen olva sa nd (P.
I>i inul szer inti ("):
1-
M IM ' K- KI- A NIP-
l' l' K va r osa , va g y is NIB- **
I i; v r usa , a h ol a 3. jel X
KI \ in is, ter let, or szg .
rr;-^ji lin s ,,A" 3. sze-
nulvu lula jdonr a g , mint C
ni . i". mondjuk g y :
< . . ,. -. . A , 6 -
ffi#^-2<* Ml
^ j > J f F5=- DE=-
a a a *
c-Slg) ff
"H <H> F^
MII iDSA 170. old.) = Prduc
l U n . fuidiloltja RU) (DSL. Nr. 945) = r, hatalmas,
Ml ! UK l' rduc Hs, Hs Pr duc s
M M HU a z emesa l ny elvj r s szer int = ug y a na z.
fch lwVl n7 si ma h - g a r EM E- y AL ny elvjr sbl szer kesz-
u i i ini(;i a kkdok a ny elvket (
7
) mikppen a zt P.
I* iwwl iu. - i:. illa |)itja s a ba biloni a kkd h a g y omny kpe-
i i iii . i br h er izmusna k is.
i. , ker lt be a biblia i G enezisbe (G n. 10. 810) NIM -
M t | ii. i M 'nta - a kkd vltoza tba n.
M - vi/szljuk meg a 6. sor t. .
hl "KViin. i/t a kt jelet ta lljuk, mint a z 5- ben felette,
!*- K ma i nem M l ! UR (RU) neve, mer t a zon a jelen, mely a z
179
3. . tor ba n (els jel) NIB j ele volt, eg y ny olcg csilla g ot ta l-
lunk.
El meg ta llh a t (L. s DSL. No. 13) minden sztr ba n
a a z istennel va g y a z g g el" ka pcsola tos kifejezsek jell-
j e (deter minnsa ).
fg y a 6. sor 1 jelt DING IR N kiejtsben kell olva sni
mlg a
6. sor 2. jele ebben a ka pcsola tba n (L. No. 313) LI L. . .
t u i . . Llek" jelents.
DING IR N- LIL teh t N ISTEN LLEK ma g y a r ul s
a z Isten Fina k, a Vilg Vilg ossg na k neve, a ki
a ,. Szent Fokossa l elvla sztotta a z Eg et a Fldtl, a mikor
meg jelent mint a z letet a d Vilg ossg " (").
* * *
Ezekbl a z r ott szveg ekbl s a z r sfor ma ta r ta lmr l
meg lla pth a tjuk, h og y a z N ISTEN LLEK NIB- UR
r - jy ma ssa l felttlenl ka pcsola tba n va n. mer t, h a nem lla na
f<inn va la mily en ka pcsola t, a kkor a z ,r s' mint a TUDS
KZLJE nem fejezn ki ezt a ka pcsola tot.
A ka pcsola t teh t meg va n s a h itvilg ba n meg ta llh a t.
Onna n indul, h og y a z Isten Fina k, a ki ezen a tbln
a int N LLEK ISTEN va n meg va n a h itvilg i a ny a g i"
fa r mij a is. Ug y a nis a z si ma h - g a r Ter emts Tr tnet a z Is-
iin Szellem s a Kozmikus a ny a g eg y ttes ltezsr l (co-
itencia ) beszl. . Az Isten Fia mind a kettt ur a lja , h iszen
a kelr tl va llsfilozfik a la pj n
,jk fi mindig er sebb a z a ty nl".
g y jelenik meg a z si ma h - g a r h itvilg ba n a Fi- Isten
K#Vdn**t, a h ol a z
AN- LLEK ISTEN- i h a ta lma mellett meg ta llj uk a z
IN- ANYAG - ISTEN fog a lma t is, a mit a z a g y a g tblk
M NG I g N- KI jelekkel r g ztenek. Ebben DING IR N
uc/a r ***, mint a 6. sor 1. jele s a KI meg ta llh a t a z 5. sor ,
I jUfcr n.
K kelt eg y ms mell r sa kifejezi a z Isten- Fisg
mtW lny eg t.
T- h *t N- LLEK s N- ANYAG tula j donkppen EG Y-
* TARTOZIK, de mg is klnkln r zkelh et a Vilg -
twn JetenU- tuk s munklkodsuk. Ez pedig nem ms, mint a
M IKDCM fATSAG h ely es r telmezse elttnk mr
ilika i fa ftf ea ilendvel.
m
Ter mszetesen ig en na g y szer epet j tszik ebben a va l-
lsszemlletben a z a jvendls, is, mely nek keletkezse visz-
s*a meg y a leg r g ibb idkbe s a mely ik szer int a z Isten fia "
r fy na pon testet ltve ember knt jelenik meg a fldn.
A Nimr ud- i Leg enda tula j donkppen ebbl a vr a kozs-
bl mer ti iszony er ejt, mer t sokig a zt h itte a Np, h og y
a foldr cszllt Isten- Fia s ppen ezr t nevezi t minden va ll-
si szveg EN- LIL FINAK. g y fedezzk fel t a zutn, mint
a ur pck er edetnek for r st, h iszen g y minden np a z Isten
Fitl szr ma zik. M eg ta lljuk a z a la kj t Ba bilonba n is,
mint BAL- US- t (ISl- s) a ki Ba bilon a la ptja . Ra wlinson

ster int (" ez a BL- US a zonos BL- NIBRU- va l. a kinek kt
fia va n: M AH- R s TUR- A.
iM AH- R lesz g y a la ptja As- URU (Assur ) vr osna k is,
mely a zutn - mint mr smita telepls M AG - R sze-
melvt feledtetve jtszik na g y szer epet a mezopotmia i
tr tnelemben. De mindig meg ta llh a t a h iva tkozs, h og y
at s- or edet NIB- US- tl, a za z a pr duc- stl" szmtdik.
Ug y a ncsa k Ra wlinson bizony tja , h og y M ezopotmina k
i - - - i ki r szt, mely et a szumir kir a tok a z kr sos kor sza kba n
l'KI-KI nvvel jelltek (a za z URAK ORSZG NAK, va g y
IIHl Or szg na k neveztek) a z sidben A- TUR- AN (a h og y
ma g y a r ul ma is mondjuk A TRN) nven ismer tek.
Itt Ba bilniba n ta lljuk meg BL- NIBRU jelk-
l*- s br zolsa it, mely ek a z or oszln klnfle for mi. Az
r mber fej or oszln, va g y or oszlnfej ember jelkpben is
O jelenik meg , mint BL- NIBRU, M AH- R s ezt a z or osz-
la n- tiszteletnek ltsz de va lj ba n a z Istenfisg ot va ll-
MI% keg y elettel pol h itvilg i ta r ta lma t ta llj uk meg Ba -
bilon npnl s mg er sebben g y a kor olva Ba bilon kz-
vetlen szomszdsg ba ta r toz a zon vr osokba n, a mely ek nem
# n / r n v e d t k el mint fvr os a z ur a lkod r endszer ek vl-
tozsva l j r va llsi ta la kulsoka t s ideg en befoly soka t.
Ily en vr os volt pl. KUTA, a h onna n Sa nch er ib ba bilonia kka l
- Sippr - ia kka l eg y tt telepti t a j s ma h - g a r (sumir ) la -
k. . ssg ot SAM RIBA. ( Kir . Kny ve II. 17. 24. )
Jdea npe a sa ma r itnusoka t kuta i" nvvel klnbz-
teti meg ma g tl s or oszlnimdkna k h vjk ket, meg -
emltve a zt is, h og y or oszlntest s ember fej Isten- szobr uk
va n. a mit NER G L nven tisztelnek.
M ost mr a nny i nevet ismer nk Nimr udda l ka pcsola t-
ba n, h og y ide kell ikta tni La ng don kuta tsi er edmny eit a h -
h oz, h og y tisztn lssunk. g y r La ng don (
l u
):
181
Th e Ph oenicia n ' Sed' is th e Ea ster n r epr oduction of th is
my th of th e SUN- G OD a s HUNTEB. "
Th e Hunter a s a n a spect of th e Wester n Sun- g od r epr e-
sents r a th er NINURTA of th e Sumer ia n Pa nth eon. NINUR-
TA, r ed a ppa r ently NIM URTA in dia lectic Sumer ia n, is pr o-
ba bly th e or ig in of th e na me NIM RUD, t h e fa mous HUN-
TER" . . .
(A fncia i SED a keleti msola ta ennek a Na pisten m-
toszna k mint VADASZ.
A VADSZ", mint a ny ug a ti Na pisten vetlete, inkbb
a Sumir Pa nth eoni NINURTA- t kpviseli. NINURTA, a su-
mir ny elvj r s szer int va lsznleg NIM URTA felttelez-
h eten a h r es VADASZ NIM RUD nevnek er edete. . . )
Itt h ozz kell tennnk La ng don meg lla ptsh oz a zt,
h og y NINURTA, va g y NIM URTA a z emesa l ma h - g a r sumir )
ny elvjr sba n NIB- E- TA s ennek r telme: ELTVO-
ZOTT PRDUC HS* ' . . . lvn a z eddig ismer etlen TA"
sz a z eltvozs fog a lmna k kifejezje.
A HS PRDUC" NIB- R sokfle nevben teh t
kln kell vla szta nunk a zoka t a r vona tkoz elnevezseket,
a mely ek a z L NIB- R- r a vona tkozna k s a zoka t is fel kell
ismer nnk, mely ek a h a lla utni istentett lla potba n
nevezik meg t.
g y r demes tovbb olva snunk La ng don na g y szer kny -
vben, mely ben minda zoka t a z eseteket felemlti bele-
r tve a biblia i Nmr ud idzetet is a h ol a Nimr udi h a g y o-
mny t felh a sznljk a smita npek sa j t h a g y omny ta nuk
kia la ktsr a . Lth a tj uk, h og y a sumir na k nevezett M AH-
G AR TUDSKINCS kia pa dh a ta tla n for r sbl mer t minden
np s eg y edl ennek a z si M a h - G a r (sumir ) npnek ma i le-
szr ma zottja i a zok, a kik nem na g y on kuta tj k 5- 6000 ves
sa jt h a g y omny kincsket, h a nem meg elg ednek a zza l, a mit
a juda i- ker esztny sg ta d nekik, mint smita (biblikus) h a -
g y omny t", a smita (juda i) intellig enciva l tfor mlt vlto-
za tba n.
g y r tovbb La ng don a smita mitolg iba n va l ku-
ta tsi er edmny eir l:
Th is my th , incor por a ted in one of th e oldest Hebr ew
documents (s itt a 272. j eg y zet a la tt a G enezis 10, 810. r -
szeir e h iva tkozik), mely szer int: Ha ta lma s VADSZ" a z
r eltt, mint Nimr ud. Az bir oda lmna k kezdete va la B-
bel, Er ekh , Akkd s Klnh a Siner fldjn). . . r evea ls h is
182
Ba by lonia n or ig in; for h e is sa id to h a ve founded Ba by lon,
Er ech , Acca d a nd Ca lneh in Sinea r (Sumer ).
If Ca lneh is a n er r or for Kulla ba , a pa r t of Er ech , a t
lea st two of th ese cities Er ech a nd Kulla ba , wer e con-
nected with th e exploits of th e h er o G ILG AM ESH, a nd since
NIM URTA mentioned a s th e g od of Kulla ba , th er e seems to
be a confuson of two my ts in th e Hebr ew leg end. (Biblia i
Nimr d, th e mig h ty h unter befor Ya w, a nd son of KUSH,
is clea r ly th e G ILG AM ESH of Ba by lonia n my th olog y ; a nd
Nimr d, founder of cities in Sumer . . . is sur ely NIM URTA,
th e G od of th e spr ing Sun, son of th e Ea r th - G od Enlil of
Nippur . "
(Ez a mitosz, a mi a z eg y ik leg r g ibb h ber okmny ba
va n befog la lva , biztosa n muta tj a ba biloni er edett, h iszen Ba -
bilon, Er ek Ur uk", Akkd s Kin a la ptsr l beszl Su-
mer ia fldjn.
Ha Kulla ba Er ek Ur uk" eg y ik ta r tozka tveds-
bl Kin, a kkor a meg nevezett vr osokbl leg a lbb kett
EREK s KULLABA ka pcsola tba n va n G ILG AM ES h si
ka la ndja iva l s miutn NIM URTA g y va n emltve, mint
KULLABA Istene, vilg osa n lth a t a kt mitosz sszeza va -
r sa a h ber leg endba n.
Nimr ud a h a ta lma s va dsz Jeh ova eltt s KUS Fia
ny ilvnva la n a Ba biloni mitolg ia G ILG AM ESE s Nim-
r ud a Sumir vr osok a la ptja biztosa n NIM URTA, a ta -
va szi- na pisten, a NIPPUR- i FLD ISTENNEK ENLIL-
nek FIA. )
* * *
A fentiekben La ng don ig en r dekesen csopor tostja sz-
sze a smita mtoszokbl Sumer - Ba bilonba vissza vetth et
h a g y omny oka t.
Ezekben r sznkr e a z a leg fontosa bb, h og y :
Nimr udot is a z Isten- Fia En- Lil fina k nevezi,
va la mint a z, h og y a z
sszes Nimr udda l ka pcsola tos neveket vissza vezeti a va -
lba n Ur ukba n l s kir ly knt ur a lkod NIM BUD- G ILG A-
M ES ur uki kir ly h oz.
Eg y Nimr udr a vona tkoz nevet a zonba n nem ta l-
lunk a fenti idzetekben s ez: NER- G L.
Kny vnek 93. olda ln La ng don a zonba n ktsg telenl
tudst minket a r r l, h og y a Sumir - Ba biloni mitolg iba n
183
EN- LIL kt fit ta llta meg , mint:
NI M URTA. . . a ta va szi Na pistent s
NER- G AL. . . a tli h ideg sg okozjt.
NINURTA- va l ka pcsola tba n, mg ig en fontos meg j eg y ez.
nnk, illetleg idznnk a kvetkezket, mely ek j a bb Nim-
r ud- i elnevezseket" ta r ta lma zna k:
NINURTA, g od of th e spr ing sun, a r e a lr ea dy h er e, a s
NING IRSU a nd NINSUBUR. " (")
(NINURTA, a ta va szi na p istene, itt mr NING IRSU
va g y NINSUBUR. )
Kuta tsunkba n ig en fontosa k ezek a nevek is, mer t NIN-
^ G I R - S U elnevezst P. Deimel kifejezetten NIM RUD msik
nevnek ta r tj a ('- ) mely SIR- BUR- LA- KI (La g a s ). . . (ma -
g y a r r telmezssel g i vilg ossg f ldj e"). . . ur a lkodsi s
va llsi ir a ta iba n szer epel s
NIB- G IR- SU (a z PRDUC FIA) va g y NIB- UR- SG
vltoza ta , mikppen a zt mindig h a ng ozta tta eg y ik kivl ma -
g y a r sumer olg us Dr . Pa ss (
, : |
).
NI NSUBUR = NIB- SUBUR, va g y is a SUBUR- PRDUC.
* *
M ost ta ln idszer , h og y r endszer ezzk a z sszes NIM -
RUD- r a vona tkoz elnevezseket.
Ezt a r endszer ezst a zonba n a sumir - ba biloni h itvilg
g ondolkodsmdja szer int kell elvg eznnk s mentesteni
kell ma g unka t mindenfle vltozta tsi ideolg itl, g y a s-
mita mitolg ia felfog stl is. ppen a zr t kell ezt meg ten-
nnk, mer t ktsg telenl meg lla ptjk a kuta tk, h og y a z
sszes smita , h ber , g r g mitolg ia a la pj t a sumir - ba biloni
va llsszemllet kpezi.
(Aki nem elg szik meg La ng don s Cy r us G or don bizo-
^ ny itsa iva l (
u
) a z ta ln olva ssa el a ker esztny ek Biblij t"
V a mit va llsa ISTEN SZAVA"- knt h inni kvetel. Ebben
a kny vben a mr emltett idzeteken kvl pl. a Kr -
nikk I. 1, 10. a la tt is Nimr ud h a ta lmr l ka p tudstst. De
M ikes pr fta mg Asszr it is NIM RUD FLDJNEK ne-
vezi. (M ikes 5, 6. )
A ma h - g a r (sumir ) h itvilg ba n a z ISTEN FINAK ket-
ts meg ny ila tkozsva l ta llkozunk.
E kettssg a z okos ma h g a r pa psg a zon meg vilg osod-
sbl er ed, mely szer int
a z a ny a g i test ember ben Isteni Lelket fedeztek fel.
184
A lelket" a zonostottk a z r ktl fog va ltez ISTEN-
SZELLEM M EL. , mely ember i testben Llek ug y a n, de ismt
Isten- Szellemm vlik, a mikor a testet elh a g y ja , mer t a z meg -
h a lt.
g y lett isteni kiny ila tkozta tss" bennk a z RK
LET fog a lma s ezzel vilg osodott meg bennk a z ISTEN-
FISAG TUDATA is, h iszen a ki Isten szellem lelket h or d
a ny a g i testben, a z ISTEN G YERM EKE.
M iutn ezt meg lla ptottk ma g ukr l s felfedeztk a z
Istenfisg uka t llekben fel br ta k emelkedni a nny ir a ,
h og y a z Isten Lny vel, Lny eg vel s M indenh a tsg va l
fog la lkozta k.
Az Istenfisg tuda tostsna k cscsa knt a vilg ot l-
tet fny t" r eztk Isten els szer etet- meg ny ilvnulsna k
c's er r e mondtk, h og y a FNY a z ISTEN FIA.
A Fny - Ha tsba n s sug r zsba n a zonba n a ny a g ot is
fedeztek fel, mely et a test a z a ny a g tpllj na k, ltetj-
nek ismer tek meg . g y keletkezett bennk a z
Isten Fia Szellemi s Any a g i Ala kj na k felfedezse.
g y lett
AZ I STEN. . . eg y etlen" TE- RAM - TU. . . (ter emt), a ki
EG Y a FIVAL, mer t a FIA is . . .
N- LIL. . . N- LLEK. . . mint a Lelkek Ur a " s
N- KI. . . N- ANYAG . . . mint a z Any a g Ur a ".
A Lth a ta tla n eg y etlen" Isten Fia teh t ppen oly a n, mint a
fldnjr , sok isteng y er mek" Llek s Any a g .
Ht nem csodla tos a z a leik. lelemelkeds, Istennek ez a
bmula tos meg kzeltse, a z ember i szellemnek a sztr lis ma -
g a ssg okba va l feljutsa , a tisztnlts, a melly el a z ember i
let g a zda g ta r ta lmt a z istenfisg tuda tba n felfedezte
sok ezer vvel mielttnk. . . a z si M a h - G a r Hitvilg . . ?
M enny ivel a la csony a bb szint a ma i ember kr lelh etet-
len ma ter ia lizmusa , melly el a z Isten lny t a ny a g i g a zda g sg
szer zsr e s politika i ur a lmi r vny eslsr e h a sznlja .
s a z izg a ta n r dekes ebben a z si M a h - G a r h itvilg -
ba n a z, h og y a z Istenh ez va l lelki felemelkedsben a z Ig a z-
sg Fny e a nny ir a betlttte a z Istenh ez tr ekvket, h og y ez
a z eg y etlen Istenszemllet, a mely et a tr tnelmi esemny ek
is ig a zolta k. Ug y a nis meg jelent a fldn eg y ISTEN- FIA. a ki
a z ember i r telem s llek leg ma g a sa bb s leg tkletesebb
meg ny ila tkozst tr ta a vilg el s tetteivel, sza va iva l meg -
185
M
m
m
i
1
i
i
er stette a z eltte sok ezer vvel ler t . n. M a h - G a r HITVI-
LAG I TARTALM AT.
M itolog ikus vona tkozsba n viszont ig en feltn a z, h og y
ennek a z ISTEN- FINAK fldi munklkodsba n pontosa n
a z a semita - h ber ir ny za t volt a kr os, a mely ik La ng don
szer int a z si sumir - ba bilnia i h itvilg bl mer tette min-
dig s sa jt ze szer int tfor mlta a ma mitolg ina k h -
vott de ny ug odta n va llsszemlletnek" nevezh et a la p-
ja it. M iutn a h ber va llsi ir oda lom ( ma j d mikppen a
ksbbiekben ltni fog juk) ezt a fldn j r , de g i kldtt-
knt ember r lett Isten Fit a Nzr eti Jzust is a Nim-
r ud- i h a g y omny okh oz csa tolja , a zt h iszem eleg end indoko-
lsul szolg l ma g a ez a tny is a Nimr udi Ha g y omny
fontossg na k h a ng sly ozsr a .
De foly ta ssuk tovbb a M a h - G a r Hitvilg kuta tst.
M ondtuk, h og y a TE- RAM - TU si sumir kifejezs tovbb
l a ma i ma g y a r TE- REM - T szba n, a mit lta lba n a lkot,
mindentud, lth a ta tla n, de mindenttlv" I STEN fog a lm-
va l a zonosth a tunk. De nzzk r szletezve:
TE (L. 376) TEM EN. . . a la p, a la pts, a mir e va la -
mi pl.
RAM (L. 187) mr tk, keg y . Eddig pontosa n nem
tudtk meg lla pta ni a zt a ta r ta lma t, a mit ez a fog a lomjeg y "
kifejez. Ug y a nis a ma h - g a r szza ny a " h iva tsr a vona tkoz
s a z URUK- i ur a lmt muta t kjeibe va n befog la lva a z a
fog a lomjeg y , mely et Lba t (L. 396) SAR kiej tssel jsg -
na k, teljessg nek, tkletessg nek" ismer , de muta tj a e tk-
letessg . . kettssg t" a kt vzszintes k. Teh t mindentt a
dua lits. A Jsg s Tkletessg kettssg e" mi nt a z
ISTEN- SZELLEM s a KOZM IKUS ANYAG . (Eg y edllla n
ez a fel L. 170 AM " va g y URAS" j elentse: felsg es,
h s")
De h og y flr e ne r th essk ezt a z sszetett fog a lomje-
g y et, mg h ozz va n csa tolva a z IZ j ele (L. 296), a mely a z
ISTEN- SZELLEM kifejezje. (Lba t a RAM kjeit a z
a bstr a ct" fog a lmna k kifejezsl is ta r tja . )
TU va g y TUD (L. 58) ter emteni.
g y semmi ktsg nk nem leh et a z si ma h - g a r su-
mir ) TE- RAM - TU ug y a na zt feezi ki, mint a ma i ma g y a r
ny elvben a TE- REM - T.
186
Teh t a z Isteni Ter emt Ha ta lomba n is a kettssg er eje
muta tkozik s innen kezdve mindentt.
Az slla pot kettssg e: a z ISTEN- SZELLEM s a KOZ-
M IKUS ANYAG . Amikor a Ter emts meg indul s a stt-
sg be betr a FNY s a M OZG S a kkor a z
Isten- Fina k kettssg e muta tkozik meg Isten- Szellemi
s Any a g i for mjba n mint mondtuk n- Lil s n- Ki.
Teljesen log ikus teh t, h og y a ma h - g a r (sumir ) h itvilg
a fldr e r kezett s a bba n a z idben leg tkletesebb Isten-
fit NIM RUDOT is ketts for mba n ikta tta be h itvil-
g i r ksg be.
NIM RUD a ny a g i for mja : a z LET. A testben va l
ltezse.
Isten- Szellem for mja a testi h a ll belltsva l, tl-
vilg i ltezsvel ka pcsola tos, va ldi mitolg ia ".
r juk teh t eg y ms mell a Nimr ud- i neveket g y kt
csopor tba n:
Any a g i for mr a vona tkozik: Isten- Szellemi for mr a :
NIB- R, NIB- RU NIB- UR- TA
NIM R, NIM - RU NIM - UR- TA, NIM - RU- D
G ILG AM ES (IZ) G IS- G IL G A- M ES
NER- G AL IZ- DU- BAR, ARI- AN
NIB(M )- SUBUR NIN- G IR- SU
M ost veg vk sor r a eg y enknt ezeket a neveket:
NIB- R. '. . a HS PRDUC, a ki a fldn let s h a ll
ur a volt. M ivel ember i testben volt Isten- Fia , meg h a lt s
NIB- R- TA. . . nven tiszteltk, mint a msvilg r a t-
kltztt Pr duc Hst.
NI B- RU. . . Ug y a na z, mint NIB- R, a ki h a lla utn a z
Aty a istentl ms fela da tot ka pott s
NIM - R, NIM - RU. . . is- a Fldn. M eg dicslve
NIM - R- TA. . . nven is tiszteltk. De h og y a NIB- R- i
fela da tot betltse
NIM - RU- D. . . lett, a z g i Na g y Va dsz, a ki a z (Or ionba n)
ARI- AN. . . ba n eg y esti a Na g y Npbl j v g ieket.
De a z a kir ly is, a ki a SUBUR- URUK vr osba n ur a l-
kodott, mint a z I. Ur uki kir ly - dina sztia 5. kir ly a (
i n
)
G IL- G A- M ES. . . nven s mivel sem ta llta meg
ember i testben a z r k letet, Istennl lv szellemt
G IS- G IL- G A- M ES- . . nven r k tette meg a mitolg ia .
187
(Itt a zonba n meg kell j eg y eznnk, h og y a z a z kjei mely et
,,G IS"- nek monda na k, IZ"- nek ej tend, lvn ennek a z k-
j elnek ketts h a ng ta ni r tke (g is s iz). Ug y a nis a zr t tettk
a ma h - g a r r studk a meg dicslt kir ly neve el ezt a z k-
jelet, h og y a z Isten Bir oda lmba va l tkltzst s isten-
tett lla pott r sba n is kzljk, mer t I Z" = a z Isten Szel-
lemmel, mely ember i testben a Llek". Ez a ,,llek" a testi
h a ll bellsa kor vissza tr a z Isten Kebelbe". IZ"- z v-
lik, IZZIK", mig j r a Istenszellem lesz s ez a z IZZIK"
lla pot a M eg tisztuls Tze. Ez a z a tz", mely bl a z embe-
r i llek szletik s a szlets foly a ma ta nem izzs", h a nem
LIH" = LEH" . . . leh elet a z let leh elete s ez h t" .
g y r th et meg , h og y a z Isten- Szellem sok ember i testben
llekk vlva bizony na g y on h ideg .
Az is r th et, h og y a z elh ideg lt llek" er sebben IZ-
ZI K" a z Istenh ez va l vissza tr s tj n. Ta ln er sebb s
na g y obb tisztttzr e" va n szksg e, h og y a na g y fldi
elh ideg ls utn ismt vissza szer ezze er edeti boldog l-
la pott. (La ba tnl ,IZ' va g y G IS, No. 296. A smita - ba biloni
M a r dukr a is h a sonl nevet vona tkozta tna k D. IZ- BAR. La -
ba tnl ug y a na zon szm a la tt. )
Kln fejezetben kell tr g y a lnunk Nimr ud a zt a nevt,
mely et a h ber mitolg iba n g y ta llunk
NER- G AL
A smita mitolg ia emlti, h og y a KUTAI NP" , mely et a
Ba bilontl nem messze lv ma h - g a r (sumir ) KUTA nev v-
r osbl kltztetett Sa mr iba a na g y Sa nch er ib a sszr kir ly ,
NER- G AL tiszteli volta k. Itt meg kell lla pta ni, h og y ennl
a La ng don szer int szintn Nimr udr a vona tkoz nvnl
a z els szta g NER" mr vltozta ts a ma h - g a r (sumir
NI R" szbl (L. 325), mely ur a lkodt, h st, kir ly t" j elent
s ba biloni vltoza ta
ETILLU va g y ETELE. (A h un ETELE ATILLA ,
g y nevben is NIM RUD leszr ma zottja . )
NI R- G AL. . . teh t Nimr udot, mint NAG Y KIRLYT,
NAG Y HST jelli.
Azt h iszem NIR- G L nimr udi ta r ta lmba n va n a z eg sz
Nimr ud- i Ha g y omny ma g y a r za ta .
Ug y a nis a msvilg r a tkltztt" Pr duc Hst NIB-
UR- a t a z g i Na g y Va dsz Kpben a va dsza t" fo-
g a lma jellemzi. Az g i Na g y Va dsz va dszik" ug y a n, de
188
semmi va dszzskmny a nincs. g y a va dsza t" a h a la ds
j elkpe.
Az g i Na g y Va dsz zi" a Csoda sza r va st.
E j elkpes g ondolkodsmd tu]la jdonkppen a Na pna k,
mint Isten- Fina k s mint a z let Aty jna k a zon h a la dst"
fejezi ki, a mely ik nem ta r tozik bele szor osa n a fldi r itmusba .
Teh t nem a na ppa l s jsza ka , tl s ny r ltr eh ozja , h a -
nem a titokza tos pr ecesszis" mozg s elr ejtje.
Ebben a r ejtelmes mozg sba n ta lljuk meg a . misztikus"
a zonostsoka t is. A Csoda sza r va s" a Na p, mint Isten fia ,
kinek fia Nimr ud, a Na g y Va ds z. . . s k eg y tt h a la d-
na k". Amikor a pr ecesszis Na p a stt flvben j r , a kkor a
Nimr udi NIR- G L szemly esti meg t. s itt nem a szem-
ly eken va n a h a ng sly , h a nem a z g i h a la ds" biztosts-
ba n.
Az ember a z g r e tekint s nem r zi ma g t elh a g y a tott-
na k. Az letben is meg va nna k a r a g y og " na pok. Ily enkor
NIM RUD h a ta lma s lendlete h a tr ta la n elkpzelsekbe ve-
ti a z ember i boldog sg ot. . . s Nimr ud mindig a jsg , szer e-
tet s boldog sg h ozja . Az let stt" na pj a iba n a zonba n
NIR- G L lesz . s mily enek a z let stt" na pj a i. . . ? M i-
kor ka pjuk ezeket. . . ? Ez a kzdelem, a h bor k, a z elny o-
ma tsok idei. A Nimr ud- i r emny kedsben a z ember r el l-
v ER" a zonos NIR- G AL- la l, a NAG Y HSSEL, a ki
NYER- G EL s NYARG AL, a z letr t kzd subur - sa ma r
kuta i" ma h - g a r ember r el.
Ezr t nevezi a ma h - g a r h itvilg NIR- G L- t a tli Na p-
er " h or dozjna k s a h bor seg tjnek". Viszont NIR-
G L er s, btor , va kmer , a M AG - R is. Az g i Or osz-
ln", a ki Ha ta lma s, h iszen a z letet a d Na pot is h ozza .
(Az or oszln csilla g kp a Na p Hza a ba biloni csilla g sza tba n. )
Ezr t tisztelik Nimr udot a NIR- G L- i szimblumba n, a z
Or oszlnba n. Ezr t r a kj k teli a ma g a sla tokon ptett temp-
loma ika t a subur - sa ma r . . kuta ia k" or oszlnos jelkpekkel, a mi
utn or oszlnimdkna k" nevezik ket a juda ia k. r dekes
meg oldst a d ez a felfedezs a nna k a z eddig r th etetlen bib-
lia i tr tnetnek, a mit r va ta llunk a Kir ly ok II. Kny ve 17,
26. s kvetkez ver seiben:
,. 26. 1 M ondna k a zr t Asszr ia kir ly na k: a kiket ide
h oztl s Sa mr ia vr osa iba teleptettl, nem tudjk e fld
Istene tiszteletnek mdjt, a zr t or oszlnoka t bocstott a z
r a jok, a mely ek meg lik ket, mer t nem tudjk e fld Istene
liszteletnek mdj t. "
189
A ma i ember eltt fur csa ez a meg lla pts, eg y r szt
a zr t, mer t h iszen csa k EG Y Isten va n" s va la mily en Fld"
Istene nem tud l or oszlnoka t bntetsl a z ember ekr e bo-
csta ni, a zr t mer t nem tisztelik t a z ember ek lta l kita llt
va la mi mdon. Ug y a na kkor meg kell a zt is lla pta ni, h og y
Sa ma r ia fa unjba n or oszln nincs. A fenti biblia i idzet te-
h t l or oszlnokr a nem vona tkozh a t.
- .
i
E 1 I
^
n D e n
.
h
a meg nzzk a zt a h ber jelet, mely itt meg -
lik" szva l va n for dtva , ltj uk a zt a j uda izmus va llsi sz-
veg ei a kkor h a sznljk, h a a j uda i va llsr a vona tkozla g va -
la mi kr os cselekedet ll el, teh t a juda i va llst s a nna k
er deket szem eltt ta r tva elpusztul, r tktelenn vlik"
g * a z, a mir e a z r sjel vona tkozik. Jelen esetben teh t:
W a z or oszlnok a j uda isg szempontjbl elpusztt-
j k a sa mr ia i npet, mer t a z nem h a jla nd felvenni a j uda i
va llst.
A biblia i tr tnet kvetkez sza ka sza i teljesen ig a zol-
j k ezt a felfog sunka l, mer t a 27. ver sben Asszr ia kir ly a
r endel eg y juda i pa pot, a ki a 28. ver s szer int el is meg y
es ta ntj a a sa mr ia i kuta i" npet a j uda i va llsr a , de a 29. .
ver s h iba va lna k minsti ezt a z okta tst, mer t bizony a zok
nem h a jla ndk eltr ni a z si h itktl. Anna k ellenr e, h og y
nem tisztelik a z Istent" a 26. ver sben h iny ojt s elr endelni
ker t mdon a z or oszlnokr l tbbet nincs sz. Pedig , h a
Isten bntetseknt" l or oszlnok lennnek itt a fszer ep-
lk, a zokna k fel kellett volna fa lni mind a Sa ma r ia - i Npet,
H? ~
m i n t a b i b I i a i
szveg meg lla ptja , eszk g ba n sem
volt kvetni a juda i pa p" ta ntst, a ma g a sla tokon p-
tettek templomoka t a sa ma r itnusok" s ppen a Kuta - bl
va l fr fia k csinlta k NER- G ALT'f (30. ver s. )
g y lesz a biblia i tr tnet kes bizony tja a nna k, h og y
a subur - sa ma r KUTA- i ma h - g a r np a SUBUR- URUK- i NIM -
RUD h a g y omny szer int a neh z, h bor s s meg a ' z. v
ês ztendkben NIR- G AL tiszteletvel vdekezett. Ug y a ni ;
WVIR- G AL j elenlte mr ma g ba n a h a r cos, vdekez, pr du-
cig nevelst s letfelfog s va llsi ta ntst s a Npr t va '
h si nfelldozs ktelessg t is. Ezt pedig a Np a bba n a
tuda tba n tette, h og y lett a dva a Npr t, biztosa n Nimr ud-
h oz ny a r g a l" a ny ir - g l" h itben a z RI- AN la ki kztt
va l r kkva lsg h oz.
Ezr t volta k a sa mr ia i ma g a sla tokr a ptett ma h -
pa r templomok fa lr a festve a ba biloni or oszln- jelkpek
. eppenug y , mint a subur - sa ba r - sza bir M a g y a r sg Na g y r -
190
pd Pa pkir ly i Dina sztijna k ur a lkodsa a la tt plt temp-
lomokba n mint a z Ister - G a mi Szently ben is a z si h a -
g y omny Nimr ud- Jzusi foly tonossg na k br zolsa knt
a zoka t szintn meg ta lljuk.
s ezek a zok a z or oszlnok", a mely ek elvesztik a n-
pet a juda i va lls r szr e", mer t a kik ezeket a jelkpeket h a sz-
nljk, r tik s tisztelik a zt a h itvilg i ta r ta lma t, a mit a z
or oszlnok misztr iuma ma g ba fog la l bizony si h itket
el nem h a g y jk. Elpusztulna k, ker esztr e fesztetnek, lve te-
metetnek el. de h ek ma r a dna k a z Isten Fia Ta n Ig a zsg h oz.
A NIR- G L- i or oszln btor sg a s h siessg e a z Isten
or szg ba n a ztn
IZ- DU- BR lesz. . . a za z Isten- Szellem Tndkl Fi,
a ki seg t a Fny , a Jsg , a z Ig a zsg meg ta r tsba n.
Utoljr a h a g y tuk a
NIB- SUBUR
ismer tetst. Ug y a nis enr . ek a nimr udi nvnek a z tvteltl
ig en ta r tzkodott" a h ber mitolg ia . Sa jnos a ma i semito-
lg ia i ta nulmny ok is ig y ekeznek mellzni" mindent, a mi
SUBUR- SUBAR- SAM AR- SZABIR" s a r r a a na g y Bir oda -
lomr a vona tkozik, a mit a ma h - g a r (sumir ) kir a tok g y r na k:
SUBUR- KI, va g y SUBAR- KI, (Subir - Ki) s SUBAR- TU.
Ezen a ter leten a biblia i Nimr udot mindentt NIB-
SUBUR- na k nevezik, a mi a nny it j elent: SUBUR PRDUC.
Ebbl a z elnevezsbl er ed minden h a g y omny - r szlet, mely
a Kr ptmedencbe 896- ba n (Kr . u. ) vissza tr s ma g t
. . M AG YAR"- na k nevez, sok tr zs np, a benne kir ly i
mltsg g a l elismer t subur - sa ma r - sza bir vezet- tr zsnek, su-
bur h a g y omny a ikppen fennma r a dt. Ily en Nimr ud szem-
ly e, or oszlnos jelkpei s a pr duc- voltr a va l emlkezsl
a kir ly i meg klnbztet dszknt h a sznlt pr ducbr .
Pr ducbr bi ksztett r uh za tot csa k a z ur a lkod viselt, a ki
a z Isten- Fitl va l szr ma zst is ma g na k tudta s h itte.
A subur - sa ba r - sza bir r p Bir oda lmr l kln fejezetben
szmolunk be. Itt a zonba n fontosna k ta r tj uk a zt meg jeg y ez-
ni, h og y G eor g e Smith a Nimr ud Leg enda (ma i G ilg a mes
:osz) meg ta llja s els meg fejtje ennek a leg endna k
fh st JZ- DU- BAR nven mondja s a zonostja a biblia i
Na g y Va dssza l Nimr udda l. Azon a tbln, mely et meg fej-
te' t -i a Br itish M zeumba n K. 3200 sz. a la tt ta llh a t,
ERECH (URUK) sumir vr os meg h dtsr l va n sz s a z
191
kir a tokon ez a vr os mindik SUBURI URUK- na k va n r vi
Izdubr va g y NIM RUD r ja kny vben Smith (
i e
) -
fennh a tsg a s ur a lma a l ta r tozott a z eg sz ba biloni ki
ny k". M iutn URUK Ba bilontl dlr e fekv sumir vr c
g y va n r va Subur i Ur uk" s beleta r tozott a Nimr i
di SUBUR BIRODALOM BA, ter mszetes, h og y Ba bilon i
subur i" volt ebben a z idben. Teh t SUBUR- KI" Bir oda
mh oz ta r tozott a z eg sz sumir (ma h - g a r ) fld, a Kspi t
melletti CHOREZM bevonsv! a Ka ukzusig , mely ne
er edeti neve M a h - G a r Heg y volt.
Ennek tuda tba n most mr meg r tj k, h og y a Bir oda ]
mt vesztett s elny omott SUBAR- SUBUR SAM AR Np meg
mentj nek s felsza ba dtjna k a Nimr udi Ha g y omny meg
ta r tst s jr a ledst h itte. A tr tnelmi esemny ekbe
meg lla pth a t, h og y va lba n meg is ta r totta ezt a Npet -
a ma i na pig a z a h a g y omny kincs a nna k ellenei, h og ;
a z utols 1000 v a la tt a h a g y omny tuda tostsa iszony i
kr t szenvedett a smita vltoza toka t ma g va l h oz j uda i
ker esztny sg er sza kos tr tsvel. A Ha g y omny er ej
a zonba n tuda t a la tt is" eleg end volt a Np meg ma r a dsa
h oz. Ug y a nis a h itvilg i ta r ta lom meg semmistsr e szolg l*
mdszer ek s a fizika i puszttsok eszkzei oly keg y etleni
volta k, h og y e Ha g y omny mindent tl er eje nlkl, a ma h
g a r na g y np mr minden utdj ba n elpusztult volna .
De nem pusztult el. Ha nem most e Szent Ha g y omny a i
jr a tuda tostva a Lelki For r a da lom Tisztt Tzben iz
zik" s biztosa n UJ LETRE kl.
Az UJ LETRE KELS nem ms, mint a h a g y omny ol
tuda tba n va l meg er sds.
Ennek elr endelse meg tr tnt eg y eg szen csodla tos m
don a M AG ARU- NIM RUD TBLA" meg jelensvel.
* *
192
A MAGYAR-NIMRUD" TBLA TRTNETE
S SZVEGE
G or lszky va ma g y a r r h lg y Ba g da dot ltog a tta meg
s eg y r g isg ker eskedtl vett eg y a g y a g tbla tr edket,
a min kir a tok ltszdta k. Ezt a tblt vsr lja szemly esen
a dta t Ba diny pr ofeszoma k.
me a tbla :
193
Az er sen meg r ong lt a g y a g tbln a kvetkez szveg
olva sh a t:
Az 1. sor : csa k a jobb fels sa r okba n kt kjei olva sh a t,
g y : 1Z- TEN.
IZ (L. 296) mint el bb. . . ISTEN- SZELLEM E.
TEN (L. 376. ) meg ny ug odni, ny ug a lom.
| 4 B . 3 H 5 6 " 7 j
ppen ennek a z kjeinek a z itt muta tkoz vltoza ta ir -
ny t el minket a tbla meg r sna k idejbe, mer t ezt a TEN
kjeit g y Lba t szer int a ma h - g a r (sumir ) kla szikus
kcr ba n itk, a mi meg felel a Kr . e. 2600 kr li idnek.
A 2. sor ba n: sszesen 8 jelet ta llunk, mely ek kzl
S& r th etsg kedvr t ki kell emelnnk a 6- a t, a mi nem
kjel. Tekintve, h og y ez a jel a leg vilg osa bba n kiveh et a z
sszes tbbi kztt flr er ts nlkl lth a t a fer de r s
for mja . Az sszes eddig szlelt s r eg isztr lt mezopotmia i
r sjelek kzl a L. 367. jelnek leg sibb for mja a z, a mely ik
ezzel a zonos s a M AG va g y SZEM " (g a bona szem) kifejez-
sr e h a sznltk. Viszont ez a for ma , mely ben a mi tblnkon
ltszik a kla szikus kor ba n mr mdosulst szenvedett. Fel-
tn teh t s kveteli a kr dst, h og y mir t is r tk ezt a j e-
let ily en for mba n teh t nem kjellel tbbi k r s k-
z. . . ? Ezt csa k a zr t r h a ttk, h og y kiemeljk a monda t vo-
na tkozst s a h a g y omny t er stsk a z si jellel, a mi a z
EM E- SAL (ba iloni) ny elvjr sba n s va lsznleg g y a SU-
BUR- SABAR ny elven is M AG ARU kiej lssel volt "h a szn-
la tba n s mint ily en a z sisg , a z er edet jellje. (Akkd h a sz-
r ' a tba n ezt kedveznek, jna k lenni" fog a lomknt h a sz-
nl' k de a nny it is jelent, h og y eg y a ka r a ton lenni". )
1. j el: ZALAG (L. 381) Csillog ,
194
2. j el: ug y a nez,
3. j el: LIL (L. 313) llek, leh elet. . ..-.' .
4. j el: M AS (L. 74. ) tiszta leg els.
5. j el: NUN (L. 87) fensg es, kir ly i de j elent . . h er ce-
g et" is. Viszont. Ba bilon si neve: NUN- KI s ez Fen-
sg es, va g y felkent vr ost" j elent. g y itt a z r telem
ug y a na z.
6. j el: . . . a mr emltett M AG ARU",
7. j el: NIM RU (L. 444) pr duc. . . ba biloni ny elven,
8. j el: . G URUS (L. 322) er s, de ug y a nez KL" = h a ta l-
ma s r telm is.
A 7. s 8. jelnek a z eg y ttese P. Deimel szer int:
NIB, a za z a ma h - g a r (sumir ) si r sr endh ez h ven
PRDUC, (lsd: Deimel SAG . 170. old. )
M ost olva ssuk el a ma i ma g y a r r telemben g y :
Csillog , csillog Tiszta Lelke Fensg es M AG ARU" Ha -
ta lma s Pr ducna k.
* * *
M eg h a totta n vetem pa pr r a e sor oka t, r ezve a z si Ha -
g y omny kincs h a ta lmna k h vst, mint kiltst, mint fel-
szltst a ma i M a g y a r sg h oz. NIM RUD a HS PR-
DUC, a M a g y a r sg h a g y omny ba n l SAPA jelenik meg
a ma i ma ter ia lizmus eltvedt ma g y a r ja i eltt. Vletlen lenne
pontosa n eg y NIM RUDI szveg tblcska meg vsr lsa ?
s a z Isten Aka r a tt r z eg y szer , de na g y h it kuta t-
ba n feltr eg y kr ds g y : meg r ti- e a ma i M a g y a r sg a Nim-
r udi h vst. . . ?"
szr e veszi- e, h og y Jvje ennek a z si Ha g y omny na k
tuda tostsba n s va llsos keg y elettel va l polsba n r ej-
l i k. . . ?
) Nem tudok vla szt a dni e kr dsekr e, csa k h iva tkozni
bir ok ms npekr e, a kik ezt a h a g y omny t elvittk. Akik fel-
fedeztk e h a g y omny iszony na g y r tkt s h a ta lmt s
sa jtjukna k a ka r tk h ir detni, ta nta ni.
g y tette a smita Ha mmur pi Ba bilon- i kir ly sg a , a h ol
a smita fisten" M ARDUK (a h ber Jeh ova eldje)
volt h iva tva a SUBUR NIM RUD- a t beh ely ettesteni.
Bemuta tunk eg y ba biloni - pecstet, a mely ben M ARDUK
a z Or ion csilla g kpben mint a smita Nimr ud" (eltr lve
195
a z si ma h - g a r h a g y omny t) ny ila z a szr ny a s sr kny r a .
M ABDUK AZ ORIONBAN - NIM RUD AZ ASSZROKNL
Az a sszr ok is ma g ukna k mondottk, h iszen a la ptotta
AS- URU vr ost. Kzlnk eg y a sszr br zolst is.
De leg mly ebbr e Ra wlinson kuta tsa i j utotta k
1 7
), a ki
a zt a r g i h a g y omny t ta llta meg , mely szer int Nimr udna k
kt fia volt a mezopotmia i fldn.
" Sumer iba n M UG EIR (M AH- G AR)
Ela mba n HUN- RI
M ind a kt fir l eg y - eg y vr ost neveztek el. M ug eir
Sumer iba n va n, Hun- r i meg Ela mba n.
Az si h a g y omny szer int csa k a z tud ur a lkodni ezen a
vidken, a kinek e kt vr os kulcsa a kezben va n.
A ma i M AG YAR NP e ketts h a g y omny bl szr ma zik.
A M a h - G a r np s a Hun Np vr e va n er eiben.
A M a g y a r Jv titka e ketts Ha g y omny tuda tostsa
a Nimr udi ser edet tr tnelmi foly a ma tossg ba n.

196
FORRSADATOK
A MAGYAROK NIMRUD HAGYOMNYA" cm fejezethez
(i) SM ITH G eor g e: Assy r ia n Discovenes (London, Sa mpson, Low, 1875. )
(:!) LBAT, Ren: M a nuel D' pig r a ph ie Akka dienne, Impr mer le Na -
tiona le, Pa r is. 1369)
(<) P. DEIM EL. Antr n S- J. : Sumer is: h es Lexicon- II. No. 131. a . ) 1. s 575
(4) Sir WOLLEY, Leona r d: r in Ch a l a a a (Br ockh a us, Wiesba den, 1957)
241. old. Die Sumer isch e Knig sllste"
(.) S!r WOOLLEY, Leona r d: Op. eit. 242. old.
m P. DEIM EL, Anton S- J : Sumer isch e G r a mma ti k (Roma , 1939. ) 107
olda l, 28. bung .
i") P DEIM EL, Anton S. J. : Op. cit. 7 ) a la tt, 2. olda l.
II Lsd: EN- LIL a nd th e Cr ea tion of fch e Pica x (En- Lil s a Fokos te-
r emtse) c. sumir mltcszt.
M-I RAWLINSON. G eor g e M . A. : Histor y of Her odotus (Cuneifor m Dis-
r over y ) (London, 1862, Joh n M ur r a y . )
11"> LANG DON. G . S- M . : Semitic M y th olog y Distr ibution <L:> don. 1931. )
of Semitic Ra ces.
n i . LANG DON: Op. cit. Th e Sumer o- Acca dia n Pa nth eon.
n- 'i DEIM EL,: Op. cit. 6. a la tt 26. olda lon.
(':<> Dr . Pa ss i r of. Ba diny h oz r t levelbl,
n i ) LANG DON: Op. cit. s
G ORDON H. , Cvr i' s: Th e Common Ba ckg r ound of G r eek a nd Hebr ew
Civiliza tioni (Nor ton & Como. New Yor k 1965)
(| - . | Sir WOOLLEY: 0\ fit. 242. olda l.
ii") SM ITH. G eor g e: Ov ct . 169. olda l.
il"i RAWLINSON, G eor g e M . A. : Op. cit.
* * *
FORRSADATOK
Az I VIII. FEJEZETEKBEN
in Sir L. Woolley : Ur en Ch a . lda (F. A. Br ockh a us Wiesba de , 1957. )
i- i M a x Oppenh eimer : Tel Ha la f (London, 1939)
Ar lh ur Ung na - i: SUBARTU (Leipzig . 1936. )
i
;
i) J. Fr iedr ich : Kl?r r e Beitr g e ZT Ch ur r i s t s ' h en G r a mma tik. (M lt-
teil. d. Vor der - Asia tisch - Eg y nt. G esellsch a ft. 1939, 63. Old. tvve dr .
B: bu' a Tda for r sa ny a g bl. )
in Js Pijoa n: Histr ia G ener a l del Ar t: . (Es a sa - Ca lpe S- A. M a dr id,
1930 Vol. II. 231. old. Fig . 321.)
197
(5) M - Rostovzef: A Histor y o th e Ancient Wor ld (Oxfor d, 1930. I. k-
tett, 117. old. )
() Dr . r dy M ikls: A Sumir , Ur a l- Altji, M a g y a r Rokonsg Kuta t-
sna k Tr tnete. I. r sz- (G ilg a mesh , New Yor k, 1974.)
(7) Huber Lipt: Zsidsg s Ker esztny sg (Ka locsa , 1936.)
(") Ja :ketta Ha wkess a nd Sir Leona r d Woolley : Histor y o M nk in d-
Pr eh lstor y a nd th e Beg inning s of Civiliza tion (UNESCO, 1963 >
251. olda l.
() Js Pijoa n: Op. Cit. 334335. old. letfa "-
(io) Edith Por a da : Th e Ar t of Ancient Ir n (Cr own Publish er s, inc.
New Yor k, 1965) tr ees"
(ii) Aka dmia i r test, Buda pest, 1920.
(12) Dr . Bobula Ida : A Sumr - M a g y a r Rokonsg Kr dse (Editor ESDA.
Buenos Air es, 1961.) 2021. olda l.
* * *
Rvidtsek
L: Ren Lbat: M a nuel d' pig r a ph ie Akka dienne (Pa r is,
Impr imer ie Na tiona le, 1963. )
DSL: P. Anton Deimel S. J.: Sumer isch es Lexicon (Ro-
ma , 1933. )
SAG: P. Anton Deimel S. J.: Sum. - Akk. G lossa r (Ro-
ma , 1933. )
198
UTSZ
r somba n clom nem a meg nem r ts ter ebly estse
volt, h a nem a TUDS h ir detse. Ezr t inkbb ta ntotta m.
De veszekednem is kellett a z ig a zsg r t s mentsg emr e szol-
g ljon a z, h og y n is a zt a clt kvetem itt kint a z emig r -
ciba n mint Lszl G y ula a z des Ha zba n. Leh etsg eink
s eszkzeink klnbzk ug y a n, de h iszem s tudom n is
a zt, h og y
neknk fela da tunk, h og y a lelkesedsben kibonta koz
er ket a fig y el, mr leg el ember g ondola tvilg a fel ter el-
jk, a nlkl, h og y a lelkesedsben benner ejl nenies h onsze-
i elmet cskkentennk",*
Ezr t muta tta m be na g y r szt a zokna k a fer dtseknek s
r ossza ka r a t flr ema g y a r zsokna k, a mely eket Komor czy
G za Sumer s M a g y a r ?" c. kny vben, ppen ennek a ne-
mes h onszer elemnek" a cskkentse r dekben r t.
Ta ln mondh a tr va la ki a zt, h og y h ely telenl ma g y a r -
zom tudomny os kntsben" ca mmog r veit. El is r h etne
a vd a kkor , h a Komor czy csa k s kizr la g " a tudomny -
nl ma r a dt vo'na . De a bba n a pilla na tba n, a mikor a nemes
h onszer e'met" feledh etetlen r mekk
1
s g ondola tokka l meg -
r kt kltink ih letett s tisztnlt felemelkedst is a
sr ba h zza s D1. ADY vita th a ta tla n ma g y a r sg t eg szen
. 'a za tur nizmusna k" nevezi (25. old. ) s a zt lltja , h og y M a -
g y a r sg unk eme stksesla g a a z sisg eszmit a lig h a
vette k?mo' va n" (24. ol d. ) . . . mr tlmeg y a . . tudomny "
h a br a in s politika i ir ny t vesz. Ez a politika i ir ny pedig ,
a mit Komor czv kvet h a tr ozotta n a nemes h onszer elem
cskkentsr e ir ny ul, teh t ma g y a r - ellenes. Clja pedig a z,
h og v elter elje a z r dekldst a szumir kuta tstl s a stt
h om' y " leplt bor tsa r str tneti kibonta kozsunk e leh e-
tsg r e.
Eg y et a zonba n nem vett szmba Komor czv es ez a z a
pszich olg ia i ma r a dvny , a mi kny ve tta nulmny ozsa utn
a z olva sba n meg ma r a d. Az a z r zs, sejtelem, mely a zt sg -
ja : . . va la minek mg is kell itt lenni, h a enny ir e tilta kozik el-
' ene". Nos ppen ez a z r zs a z, a mi meg indtja a z r dekl-
dt, h og v kicsit utna nzzen a dolg okna k". . . Az els r -
r ie'ccssg e cedig ennek a kvr csisg na k a z, h og y a ka r va , nem
a ka r va el kel
1
ismer nie a z olva skna k a zt, h og y
* Lsz'S G ula : Az str tnsz s kznsg e cim dolg oza ttl. (Tr t*
:. o!mi Szemte, B?sst. 12/1976.)
199
mita kistk a z kir a tos a g y a g tblka t, a zta minden
ig a zsg r a tr ekv tuds a ma g y a r ny elvben ker este a tblk
ny elvnek titkt.
M sodik: Komor czy kny vnek 2/3- a d r szt a zokr a a
for r smunkkr a va l h iva tkozs kpezi, mely ek a szumir -
ma g y a r " a zonossg r a vona tkozna k. Teh t a z olva sna k kell
a zt is meg lla pta nia , h og y r isi a z r deklds e tma ir nt.
Kltink felsg es tilta kozsa er sti meg a z ig a zsg ot s
va lsg os seit ker es M a g y a r Npnek a z r zseit a kkor ,
midn seh og y sem a ka r beleilleszkedni a bba a z ig a zta la n s
meg a lz str tneti kr ny ezetbe, a h ov a mindig ideg en
r dekeket szolg l tudomny os er sza k, a z ideg en ur a lkod
h a ta lom seg tsg vel bekny szer ti. Anna k ellenr e, h og y
a biblis ny jszellem a meg szoks r a bj v tett soka ka t a
tbbsg bl mindg kir ppent a ma r ca ng ol foh sz g y : VA-
LAHOL UTAT TVESZTETTNK".
M indenki tudta , mindenki r ezte, a ki g y sh a jtott fel,
h og y EZ NEM IG AZ. De a h onszer elem" teh etetlen ktsg -
beesse ms meg ny ug ta tt, ms kiuta t nem ta llt.
s g y is va n. A M AG YARSG NEM TVESZTETTE
EL TJAt, h iszen
a Kr ptmedencben meg telepedett sk elszledt, ksei
leszr ma zotta i tr tek vissza mindig a z SHAZBA mint
mindentt mondjk ATYIK FLDJRE, h og y a z si
Fldn, a z si Ny elvben leljenek bkt, boldog sg ot s Ha -
zt, a z si Nemzetsg h ez va l ta r tozs j og n.
Teh t a mikor mi a szumir - ma g y a r a zonossg bizony tsi
r veit h ozzuk fel, tula jdonkppen a jog os s minket illet tr -
tnelmi r ksg nk ig a zsg t ta nstjuk a bba n a na g y per -
ben, mely et a klnbz r dekszvetsg ek" indtotta k meg
a M a g y a r sg si jussna k eltula j dontsr a .
M iv! a Tudomny " eddig g y szer epelt, mint a z Ig a z- ,
sg For r sa , mint a z Ig a zsg leg fbb Tr vny szke", min-
den j og unk meg va n a h h oz, h og y si Tr tnelmi Ltezsnk
bizony lika it elter jesszk s a zt kr jk,
h og y ezek tudomny os mdszer ekkel vizsg lta ssa na k meg ,
nempedig a h a ta lom" s ellensg " r dekei szer int a z
ig a zsg ot ker es fe!- per esek nmta ssa na k el.
M i nem kr nk a tlnk klcsnvett szellemi j a va kr t
kr tr ts' . . Nem kr jk, h og y seink szolg a sor sr t, ig a zs-
g unk sr ba tipr sr t j vttelt a dja na k.
200
Csa k a nny it a ka r unk, h og y M A eg y enr a ng felekknt s
tisztelettel illessenek" minket. A minket" a la tt a szumir a zo-
nossg g a l r endelkez M AG YARSG OT r tjk, mely lni
a ka r a M a g y a r Hit szer int.
* * *
ppen ezr t a zt kr jk a z olva stl, h og y ne illesse e
sor ok r jt senki sem a z a ntisemitizmus vdjva l. A zsid-
sg . . r dekszvetsg i" tevkeny sg nek felfedezse s Komo-
r czy kny vben ezzel a zonos szellemi h ttr nek" kimu-
ta tsa nem a ntisemitizmus, h a nem NVDELEM .
Ug y a na z, a mit a pa lesztina i zsidsg is foly ta t feg y -
ver r el is. A ma r xizmusna k, a kommunizmusna k, a ka pita liz-
musna k, a demokr cina k s mindenfle ideolog ikus ir ny -
za tna k e! kell ismer ni a zt, h og y a
M AG YARSG NAK AZ E M B E R I J O G O K PPEN
OLYAN LET- FELTTELEKET BIZTOSTANAK, M INT
AZ OROSZOKNAK, ANG OLOKNAK, AM ERIKAIAKNAK,
VAG Y A ZSIDKNAK.
A M AG YARSG LNI AKAR. . . !
Nem e sor ok r ja a z, a ki felfedezte, h og y a ma i M a g y a r -
or szg ur a i nem ma g y a r ok", h a nem a jug oszlv kommunis-
ta r M ilova n DSILAS r ja Beszlg etsek Sztlinna l"
c. kny vben a kvetkezket:
Zda nov elvtr s teljesen meg tiszttotta a z or osz KP kz-
ponti bizottsg t a zsidktl s ug y a na kkor dicsh imnuszt zeng
a ma g y a r KP s a ma g y a r kor mny r l, h olott mindny j a n
dljuk, h og y ezek csa knem kivtel nlkl or osz zsid bevn-
dor lk. Ebbl csa k a zt kvetkezteth etem, h og y M oszkvna k
r dekben ll, h og y a ma g y a r cscsh ely eket zsidkka l tltse
be, mer t ezek g y kr telenek s nem fog h a tna k ssze a ma -
g y a r nppel M oszkva ellen. "
Dsila s ezen meg lla ptsa meg er stst ny er t a M a g y a r -
or szg r a ltog a t s ma mr nem ma g y a r lla mpolg r " emig -
r nsok jelentseibl, a mely ek kivtel nlkl mind a r -
r l szmolna k be, h og y a ma i M a g y a r or szg on
teljes jog lla mpolg r csa k a zsid (va lls s nemzeti-
sg et va lli va g y a z, a ki ennek a z r dekszvetsg nek szel-
lemben munklkodik. Aki nem h a jla nd elismer ni s sz
201
nlkl szolg lni ezt a h a la d ma r xista szellemnek" nevezett
ir ny za tot a z pl. nem ka p tlevelet s lla mi llst sem.
E sor ok r jt nem vezeti semmifle a ntisemitizmus,
a mikor ezeket a tny eket meg lla ptja , h a nem ppen ellenke-
zleg :
a zsidsg klnleg es intellig encijt ismer i el a bba n a
na g y szer meg ltsba n, a mivel felfedezte a tur ni szr -
ma zsba n" a jv na g y h a ta lmi r endszer nek eleng edh e-
tetlen feltteli s ma g t bszkesg g el tur ni npnek"
va llva , a z si h a g y omny okon a la pul lla ma lkotsi jo-
g ot a ka r ja ismtelten r vny esteni de eztta l mr
nem a meg szer zett Pa lesztinr a h a nem a Kr ptme-
dencr e.
s mia la tt a szumir - ma g y a r a zonossg g a l r endelkez M a g y a r
Np nma g r l a zt h ir deti, Komor czy k szcsvn t ,
h og y
NEM TURNI, SEM M I KZE NINCS SEM A HUNOK-
HOZ, SEM A TURNIAKHOZ, HANEM A FINNUG OR- na k
NEV. LZETT SZAKI TUNDRK IVADKA
ezen nkntes lemonds utn, ktsg sem fr h et a h h oz,
h og y a ma g t tur nina k va ll zsidsg " jog osa n telepljn
be a Kr ptmedencbe.
* * *
Amikor teh t e sor ok r ja tudomny os r vekkel bizo-
ny ta ni h a jtja a Komor czy G za meg nevezett kny vben
kipelleng r ezett sszes ismer t s ismer etlen de a nemes
h onszer etet r dekben munklkod" munka tr sa iva l a zt
a tny t, h og y a
szumir - ma g y a r kontinuits s a zonossg tudomny osa n
bizony tott tny e a la pjn, a tur ni M a g y a r sg ot illeti a Kr -
ptmedencben a z si h a g y omny okon a la pul lla ma lkotsi
jog (ug y a ng y , mint a zsidsg ot Pa lesztina fldjn)
a kkor e bizony tka ink felsor olsna k meg vizsg lsa s
elfog a dsa ell nem leh et a zza l kitr ni, h og y a ki ezeket r ja
a z a ntisemita .
Nem kedves olva s. Nem a ntisemita . Eg y szer en csa k
ma g y a r , a ki ppen g y kvnja szolg lni a Nemzett, a h og y a n
br mely ik zsid pr ofesszor szolg lja Izr a elt.
202
M a g y a r ul ma g y a r mdr a . M a g y a r Npi or szg ot s
ma g y a r ok ur a lmt kvnj a szolg lni. A ma r xizmus ellen nem
tilta kozunk, de leg y en a z oly nemzeth ma g y a r mdon, a mi-
ly en nemzeth olh - mdon" a z olh ok ma r xizmusa .
Csa k a z ellen tilta kozunk, h og y M a g y a r or szg on a tudo-
mny felleg vr t oly izr a eli r dek s szellem" h a ng a dk
ir ny tjk, a kik nem eng edik meg a zt, h og y a szumir - ma g y a r
a zonossg i bizony tka inka t va lba n ma g y a r s h onszer et"
kivl tudsok meg vizsg ljk s mg a zt sem, h og y a fia ta l-
sg eg y etemen fog la lkozzon a zza l a tudomny g g a l, a mibe a
szumir - ma h g a r kir a tok ny elve ta r tozik.
Az ellen tilta kozunk, h og y ezek a h a ng a dk" a M a g y a r
Tudomny t" kpviseljk. Anna k nevben ny ila tkozza na k,
mint 1976 g oldzieh er ig nca i".
Tilta kozsunk felett ne fusson t a kedves olva s, h a nem
g cndoljon a r r a , h og y elfor dulh a tna - e Izr a elben eg y h a sonl
eset. . . ? Elfor dulh a tna - e a z pl. , h og y a z izr a elitk str t-
neti s ny elvszr ma zta tsi" kr dseiben Izr a el lla mba n
mondjuk Dr . Bobula Ida ny ila tkozh a tna h iva ta losa n s
kny vben a Tel- Avivi kny vna pon. . . ?
* * *
E sor ok r ja tlmeg y minden a ntisemitizmuson a kkor ,
a midn a zsid npet lltja oda kvetend pldna k a M a -
g y a r sg el. Addig , mig a M a g y a r sg ba n fel nem br ed a
nemzettestvr i meg becsls, a nemzettestvr i szer etet, a z sz-
szeta r tczs s a nemzeti va llsblcseleten a la pul lelki meg -
r ts s va llsg y a kor la t vilg ossg a ppeng y miknt
a z a z intellig ens s ntuda tos zsid npnl meg va n a ddig
csa k a nemzetkzi szektk s - szvetsg es ideg en mtoszok
. szolg ja ma r a d.
Ebben a lelkilla potba n a zutn sa jt ur a lmr a sem t-
r ekszik, h iszen a neki fa jideg en s g ondolkodsva l ellent-
tes istenszeml'etek tvesztiben nemzeti va llsblcselet-
r e ptett nemzeti g ondolkodsr a kptelen. s ppen ezek
a zok a lny eg ek, mely ekkel a ma g y a r sg r a r neh ezed zsid
r dek s a z olh nemzetiessg r endelkezik.
s itt a z a z r dekes kr lmny j elenik meg , h og y a M a -
g y a r sg ot nem ideolg ia , va g y politika i llsfog la ls, h a nem
ppen a Tudomny " s a z a bba n lv klnbz sza kmk
kir tkelt sisg - bizony tka i lltjk vg s elh a tr ozs el.
203
l. mer i- e a DLI szr ma zsi ir ny szumir - ma g y a r a zo-
a kM â na k 6000 ves r ssa l r t teh t r sbeli bizony t-
?tffe*i M a h - G a r voltna k ma mitolg ina k mondott
- J B Ha g y omny a it,
a tvltozta tja - e lelkivilg t ezeknek va llsos keg y elettel
jii polsr a nekivg va a z j ezer vnek,
^gy lemondva mindenr l ta dj a r ksg i j usst a
u" zsidsg na k.
A dntst a M a g y a r Npnek kell elvg eznie,
' f j tz Isten a ka r a ta elttnk va n csa k ta nulni kell a z
kir endeltekbl.
J R a g y a r Npnek kvetni kell a z si M a h - G a r Ha g y o-
t-.yok Tr vny kezst s Ur a lkod Rendjt jelkpez Ister -
or oszlnok Istenr endelte cselekedett. Hozzjuk
nla n kell ler zni ma g r l a r ma i tmjnsza g ideg en
Jii .-lat stt h omly t s bszke, or oszlnos, emelt fejjel, a
Npinek ntuda tva l kell kilpnie a Vilg Vilg oss-
Fny essg be.
, sor ok r ja fldi h iva tst betltve, csa k kny r g ssel
Jh a t a M AG YAR ISTENHEZ, ttr ve a h a zug sg fa -
csa k a zt kilth a tja innen a z cen msik felr l, a
la dni vg y M a g y a r Np f el . . . :
"A M AG VAR M AH- G AR!
-D-4-G-
I
I
I
Tartalomjegyzk
t
zet kltemny Dr . Ha jnos Lszltl: Eg y szumir
tislny zenete 3
tet 13
fiit Levl Komor czy G zh oz 23
Szumir Ny elvr l 33
og y a n mondjuk h ely esen Sumer "? 43
Szumir - M a g y a r ny elvr okonosts elismer snek
nemzetkzi h ely zete 47
lenr y C. Ra wnson (18101895) ismer tetse 48
j r ma nt szumir - ma g y a r a zonostsa i 52
>us, a ma g y a r ok tr tnetnek fr a ncia sza kr tje 55
j A nmet Rig e, a svjci- nmet G elzer elismer se . . . . 56
l\z ,,szt" Dr . Her ma nn or oszul bizony t 57
l k et mg sem leh et leta g a dni 61
^ iesswein S. a szumir - ma g y a r ny elva zonossg r l. . 63
Tor ma Zsfia szumir - ma g y a r a zonostsa i 65
a tr la ki leletek 71
r . Va r g a Zsig mond 81
r . Bobula Ida 84
G osztony i Klmn 97
fcr . Novotny Elemr 99
j/)r. Feh r J en . . . s Cske Sndor 103
j Dr . Za ka r Andr s 104
U M a g y a r Isten 105
II Flr evezetsek Sor oza ta 117
Z- E- NA- TI 118
| Szcp Asszony Szita 120
omor czy h a mis szszr ma zta tsa i 121
szumir szkszlet 125
'URN 126
,}
Ai Jrtnt a Sor bonne- on 1973- ba n s ma g a mr l . . 128
f SRzimmetr is Ra g ozs 133
'ih a ny i Aptsg i a la ptlevl M a g y a r Szr vny a i 140
Buenos Air es Szumir Pecstek 149
Az Eszter g omi Vr kpolnr l s a z Or oszlnokr l . 155
Szumir - Ba biloni Holdtr vny a fldi ur a lkodsba n 163
M a g y a r ok N mr ud" Ha g y omny a 175
A M a g y a r - Nimr ud" Tbla ' 193
Jtsz 199
sz. Fg g elk, Ra wlinson: Th e Ath eneum (N

9
1467)
438. olda lna k ma g y a r for dtsa 206
;,- a
1
205
1. szm FG G ELK
RAWLINSON, H. C (1855). A ROYAL ASIATIC SOCIETY 1855-
dec. elsejn ta r tott fy lsh ez intzett r tests" 1855, dec. 1. Th e Ath c-
neum" (No. 1467), 1433. olda lon
SOCIETIES
Asia tlc, dec. 1. EDott Ka r oly , Esq (mly en tisztelt) a z elnki szkben:
Ra wlinson ezr edes jelentst tett a G YLSHEZ, a mely nek na g y np-
r a jzi fontossg a va n g y mond elz a lka lma kkor felh vta a fig y el-
met a r r a a tny r e, h og y Ba bilon sla kossg a a mely ek a Bibliba n
Nimr d nven ismer etesek szkta s nem a smita csa ldba ta r tozik.
mindig tisztba n vek a g a . ', h eg ;, a smita fa jna k (npfa jna k) meg tele-
pedse Ny ug a t zsi&oa :i nszony la g moder n (Uja bbkor i) idpontba n tr -
tnt, de eg szen a kzUmllig nem ttelezte fel, h og y enny ir e uja bbkor i
volt. M a . a zonba n kpes a z: llta ni, h og y Ba bilonba n eg szen Na bukono-
doz:r idejig a szitty a (szkta ) elem volt ur a lkod. Kldena k minden
kezdeti (si. kezdetleg es I cser pfelir a ta leg y enek emltve a zok, a me-
ly ek a z a sszr h ir oda Som ltsitse elttiek, a Kr . eltti tizenh a r ma dik v-
szza dbl. a mely ekbl kze: h a r minc klnbz fa jta va n a Br itish M -
zeumba n, a mely ek a z si leg elsi kir ly ok neveit s cmeit (ur a lkodi
jog cmeit) tntetik e". szitty a iszkta ) ny elven va nna k r va . Tny leg ez
volt a Ba bilonia k ig a zi a ny a ny eh e eg szen Na bopolessza r s Na bukonodo-
zor idejig , a midn a semtta a sszr h . va ta los ny elv er sza kosa n kny sze-
r tetett a nemzetr e. Ra wlinscn ezr edes g y foly ta tta :
. Asszr ia ksbb: kir ly a i a la t: a Kr . eltti h etedik vszza dig , a med-
dig a kt or szg kz:t. ka - . csola t na g y on benssg es volta szitty j. ba bi-
loni (ny elv) g y l'szik. h ea y Nimvben na g y on mveltetett, mer i a Br i-
tish M useum minden Kuiu:tdsik r omja ibM kisott a g y a g tblja , a mely e-
ket sy lla ba r lumok isz'. r a ii mindt- dd g ta r ta lma zta k, a z er edeti m*nt-
r a mok puszta fonetikus ma g y a r za ta ina k tekintettk s ka ccsolt ideog r a -
mokna k. Ezeket ma tbbe- kevsb a z a sszr - ba biloni (szkta ) ny elvek
eg y eztet a lfa btinsi, ny elvta nna k s sztr a i- a k tekintjk. A ba biloni
szkta , a mely nek npr a jzi neve Aikd, a mely et a z kr s felta ll na k te-
kinth etnk a zlta l, h eg y elszr is tr g y a k dur va r a ' za it k>zit:ttk,
ksbb a ztn, a mikor ezek a r a jzek be'. k fog a lmt ltttk s e belknek
oly h a ng ta ni r tke: tita t, a mely meg felelt a z er edeti tr g y ' evnek Az
ily mdon for mlt a lsbt: 1000 ven h a sznla tba n kellett lenni Ba bilon-
ba n, a zeltt, h og y a smitk meg ksr eltk a z sa j t ny elvkh z h a sz-
nlni; ily kr lmny ek kztt m. r den esetr e nem volt knny eltr teni
ket er edeti szndkuktl Az a ;sz r ok tny leg g y ltszik meg ta r -
tottk a betk er eden szkta h a ng r tkt a mely et a szkta , ny elvbl ka p-
ta k s csa k mdosta niuk kellett a z a lfa bJta h a sznla tt oly kppen, h og y
minden jonna n ifr esh ) sier zeu h a ng z eg y enr tke a sa jt ny elvk j e-
lentsnek feleljen meg . r nisszva l a smita szinonimh oz ta r toz, a z er e-
deti szkta elnevezsnek feleljen meg . Ezt a ketts funkcit (r telmet i
nem csupn a z ind. vidus iklcnll) jeleken a lka lma ztk, h a nem tbb
jelbl a lkotott sza va k :n, va g y inkbb tbb szta g bl llkon is g y . h og y
mind a zok a fur csa istr ng i csopor tok, a meHek a z a sszr felir a tokon el-
for dulna k, a mely eket mindeddig 'ka pcsolt, pr os) compound ideog va mek-
na k ta r totta k, ezeket ma os- szku for mkna k kell elismer nnk, a na k
ellenr e, h og y olva snunk es kiejtenik a smita eg y enr tkk szer int kell.
Ez a meg fejts, a mely mi ny elvekben sir csen h a sonla t nlkl, teljessg g el
meg dnti a fonetikus s a z ideor r a fikus r smd kever knek ug y a n a zon
r endszer ben (szveg ben) felttelezett a ncma lij t. M eg ny ug ta t a z a tu-
da t, h og y a szkta ny elv t&nulmny ozsr a Ba bilonba n b a ny a g ll r en-
delkezsr e. A tblk tny leg a kteteit ta r ta lma zzk a z sszeh a sonlt pl-
dkna k s a so.- kzi for dtsokna k; a zonba n ug y a nekkor ktsg es, h og y le-
206
h u. r g es- e szor os ny elvszeti r okonsg ot meg lla pta ni u pr imitv iiy r lv n
a inuik va la mely ik meg szer ezh et uja bbkor i ny elvja r ma kzlt A pmim-
mituil (r a g oz) r endszer jobba n kzelit! meg a M ong olt va g y M BIKUUI.
Bi. n! a tur ni csa ld br mely tr zst; de kevs va g y semmi u izM iil lia -
unlsg . tAla lnos szer vezete (nelvta nr a nzve), a ny elv (h ely nwbbtn a
ny elvek) ug y a na h h oz a tr zsh z (stock) ta r tozna k, mint a * klr a lo* iikl-
la , va g y a z ela mita , va g y a md, (a z utbbi mr tr g y a volt eg y kulilo
a na lzisnek, de minth og y mindh r om eg y mstl klnbz ny elv, a me-
ly ik eg y mstl ma j dnem a nny ir a klnbznek, mint o tr k, u mimg ol.
va g y a ma ndsu. A smitk is Ba bilonba h ely ezendk, nevezetin a z 0
ig er a g ozsuk; de nem va lszn, h og y na g y obb ter jedelemben, m'. nl a pr i-
mitv a fr ika i ny elvek, a mely ek bizony r a kz. s er edetek Az a kkduk
ptettk Ba bilnia pr imitv temploma it s fvr ost Ug y a na zon tmeket
imdtk s ug y a na zon h ely eken telepedtek meg , mint a smita utda ik;
de ms elnevezs a la tt jelennek meg g y a mitolg ia , mint a tldr ujzi meg -
h a tr ozs szer int. Azok a misztikus csopor tok, lly leg a minl ez mr r g -
ta ismer etes , Ba bilnia klnbz vr osa it jelentettk, a mely ek Uj-
szlsbeli eg y enr tkt csa k a lka lmila g h ely ei teltettk be, ezek a z si
szkta nevei a z illet vr osokna k A klnbz jelvi. y ek el nem tveszt-
h et clza tta l bizony os ba biloni istensg et jelltek meg . Pldul NEBO.
va g y M EBODACH va lsznleg a lka lmi nevek, va g y va lsznleg szkta
ny elvjr s szer int jelentik az illet istent A zsidkna k ismer n. k kellett
e ketts szh a sznla tot, br ez seh ol sincsen kln emltve a Bibliba n.
Nimr d vr osa i pldul mind szkta nevek, Bbel kivtelvel M a g a Sh l-
nea r ismer etlen a smita ir a tokba n, va lsznleg Bbel szkta eg y enr tke
volt. miknt Sh esba ch (Jer emis 25, 26. ) a kldea i UR" volt
Ba bilonina k a kor bbi a sszr felir a tok szer int a fldr a jzi neve ..Ak-
kd" volt, ebben a z or szg ba n la kk szkta tr zseknek meg felelen. K-
sbb, a mikor a smita tr zsek (fkppen a z a r a mea ia k s a z ur a bok kln-
bz csopor tja i) meg er sdtek. Szumlr s Akkd, a szktk kt nig y r sz-
leg e Ba bilnia lta l klnbztetett meg Jelenleg nem leh et h a tr ozotta n
llta ni, h og y a kldea ia k mely ik flh ez a szkta , va g y smita f/clh rz - -
ta r tozta k. Ezek nincsenek emltve a leg sibb cser p felir a tokin t/ny l g
mg eg szen a z a sszr idsza kig Azon k. r h ok nevel, a kik k r ta n*! vol-
ta k Ninive ur a lkodina k s a kiket La liin k. ildi- a l iua xnuu4. <uiki>a k Wh "
tekinteni, biztosa n smitk volta k M sr szr l a kldr uk u t u mi i i u :
s nimnva J volia k szor osa n szvetkezve, a kik blz:cr ukl'. Ai mi ui a *
mikpp a g r g k kldea iiika t tulllHk / Omifny h " br " I * I WH
ezt a feliia tok Ig a zoljk, Sa ig on a la tt at i k i i t >l i ml i U ' >
emig r lta k miknt a z Asszr ia feletti l i r s y Unct ku^. r j. . g n*ii n A. ,
r a tna k s Akkdna k nevezik M a a bizony tk)* nitr Ws' u. w. miii
szl. h og y A kldea ia ka t a z a kkdok eg y r evlr g lfr k t a iUua - a a a iia
Ir zsnek meg felelen s a Kldeba n ur a lkodj klta ir u**' "" H -
da ch - a din- a kh it, Nebo- ba l- a dint, M cr oda ch - ba l- dlnt. tb. a Jt>ei aa>
ma zsa kna k mondjuk, a kik pusztn a z a s^zlr la l a r ma iir a kM ii K>
keztben j utotta k h a ta lomh oz Ezen ma g y a r za t j a va r a a a %.>>-> hm >a a *
er v a z, h og y a ksbbi kir ly ok Na bopa lcs- szer ll Ir fr l* - a kii a #ia
kvl smitk volta k, a kldea ia k nevt soh a sem emltik ti a nU(*a .
a lig h a kvetkezstt volna be, h a a . kr dses tr z- ek, a mely ek bnwnl ' a
g y n h a ta lma sa k volia k, ug y a na zon fa ja k lettek voliia . mint ; ur :i *>
csa ld. Ha a kldea ia ka t a z Akkd eg y r sznek tekl- ith etjuk *\ fca bikm
er edeti szkita npe ma g jna k, a kkor meg r th etjk, h og y . ml* a kllv
h a dser eg t a z nemzetsg bl sor oztk, a nemzettl a z 6 r g i pr imin
vr osa iba n. Or ch oe s Bor sippba n szkeltek, mveltk a z Ir a - s a n V-
la g sza t tudomny t, a mely et er edetileg k ta ntottk a smitkna k ll
mden meg ta r tottk ir oda lmuk jelleg zetessg t eg szen a zon Idsza kig .
Hmkor a g r g k meg szlltk Ba bilont.
207
AZ UTOLS SZ JOG N
Ta nulmny oma t a zza l vg zem, a mivel kezdtem. lltot-
ta m, h og y Komor oczy G za : Sumer s M a g y a r . . . ? c. kny ve
nem tudomny os r tekezs, h a nem tudomny os kntst vi-
sel smi- politika .
Itt h iva tkozom kny vnek 55- 56. olda la ir a , a mikor Szer -
va tiusz Jen G ILG AM ES" c. fa fa r a g st, mint mvszi a l-
kotst is ler tkeli s eg y lta lba n nem tiszteli a mvszi ih -
let eg y nisg nek sza ba dsg t, a mikor a zt is ler tkeli e sza -
va kka l: mir t kell a G ilg a mesh - Eposzh oz eg iptizl stilus
s fknt mr t kell a ma g y a r r ovsr s. . . ?"
Szva l Komor oczy nem tr i a ma g y a r r ovsr st sem.
Va lsznneg ta r tj uk, h og y Szer vtiusz mvsz r sok-
ka l tbbet fog la lkozott G ilg a messel, mint Komor oczy s g y
tudja , h og y G ilg a mes a zonos a ma g y a r h a g y omny ok sa ty -
j va l Nimr udda l , a ki bizonv Eg y iptom ur a is volt, h i-
szen a h r omny elv biblia a Ta r g um g y mondj a :
nincs szksg nk Hg r r a , a nna k a fr a na k a g y er me-
kr e, a ki fia Nimr udna k" (Biblia Sa cr a Poly g otta of Wa lton
(Londonii, 1657. Tome III. 218. s G enesis 16, 5 of Jona th a n
ben Uziel's TARG UM ).
G ilg a mes mellett a ma g y a r r s jog os. Leg y en a z kr s,
va g y r ovsr s.
De kr dezem a z olva stl is s Komor czy tl is, h og y jo-
g osna k ta r tja - e a M AG YAR CM ER mellett a h ber r st g y ,
mint itt bemuta tj uk. . . ? (tvve a z let s Tudomny 1976.
I. 2. szmna k 16. olda lr l. )
208

Badiny Jós Ferenc - Maghar A Magyar

Enviado por

Dados do documento

Título original

Direitos autorais

Formatos disponíveis

Compartilhar este documento

Compartilhar ou incorporar documento

Opções de compartilhamento

Você considera este documento útil?

Este conteúdo é inapropriado?

Direitos autorais:

Formatos disponíveis

Badiny Jós Ferenc - Maghar A Magyar

Enviado por

Direitos autorais:

Formatos disponíveis

Badiny Js Ferenc

Azr t teszem, mer t ez a z kor i tr tnelmi ta nszken

/. g e. s itt idznem kell Komor czy meg nevezett kny v-

letesen benne va n minden, a mit si s ma i ny elvnk mond

m of Ph ila delph ia Vo. IV. Nl), a h olis a 69. olda lon a Ka s-

a z a sszir kir ly ok tettk a mi si sza bir seinkkel. De a zok a

uda t, h og y sza ba dna k szletett, nem meg bilincseltnek s

Kldetl Ister - G a mig c. kny vem 96. olda ln bemuta -

fog la lkozta k a z or osz Rostovzeff, kitn tuds szer int ez a

etle is (Tor ma 1897), a felkeltett h ullmok la ssa n ellnek, s

r elr e jelezte. Ennek ellenr e a z utols pilla na tba n eg y

kzli er edeti szveg szer int ezt is s r demes tvenni - ismer -

iin ezekkel senki szba nem llt.

g y a r ny elva zonostsi kuta tsokr a vona tkoz vlemny t,

i na . h og y Novotny Elemr nek ebben a fejezetben va l sze-

in ii . . RIR" szva l, tbbese: Bir - k).

M i itt csa k a zt emltjk meg , h og y a z si - DA r a g unk ma

Ksznel leg y nk. A Pr izsba n, a vilg sza ba dsg fvr osa

ja k (Ez szintn leh etsg es).

>> r . Azt, h og y ki ez a fny es illetve na g y r , meg -

nnt M a Kut r l k va g y is ma lom (V. . a npies mnr "

t nvv nem emlt, h a nem tudomny ta la n mende- mondkka l

t. '. nfu. vi s ma na psg g y emleg etik t, mint r g en Ka ntot,

Cftctr l meg jeg y zi, h og y a z Er dly i M zeum h a sbj a in Ko-

Ha sonltsuk ssze a Pr tos Bir oda lmi h a sonmsva l, moly

mindig vita tott a h a ng r tke. Soka n va nna k, a kik

/l a nevet s innnen a z a r a b csilla g szok a z ORI- ON (mr

mint BAL- US- t (ISl- s) a ki Ba bilon a la ptja . Ra wlinson

sz. Fg g elk, Ra wlinson: Th e Ath eneum (N

Você também pode gostar