1. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JELLEMZŐI. A VÁLLALKOZÁSOK INFORMÁCIÓS IGÉNYE.

Az információs társadalomban a gazdagság döntő forrásává a tudás válik. Ahhoz, hogy a mai
információs és kommunikációs technológiák által gerjesztett globális munkaerőpiacon a helyi
munkaerő sikerrel versenyezzen, az államnak a maga nemzeti keretei között magas
színvonalra kell emelnie a képzést és a kutatás-fejlesztést. /A versenyképes globális
munkaerőnek legalább kétnyelvűnek kell lennie; az idegen (elsősorban angol) nyelven
elsajátított ismereteknek azonban óhatatlanul egy átfogó és állandóan megújuló, a világ felé
nyitott nemzeti-anyanyelvi kultúrára kell alapozódnia./

Az "információs társadalom" kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel
hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján keletkeztek a "tudástársadalom",
"tudásgazdaság", "tudásmunkás" stb. összetételek. "Információ" és "tudás" nem ugyanazt
jelenti: a tudás az összefüggéseiben fölfogott információ. Az "információs társadalom" az
elterjedtebb, a "tudástársadalom" vagy "tudás-alapú társadalom" a szerencsésebb formula:
előbbi mintegy a világban keringő információk általános bőségére, utóbbi arra a
kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt - és arra a kézzelfogható
szegénységre, amelyet a tudás-alapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz.

A tudás különböző válfajai :

 készségek-ügyességek hordozta gyakorlati tudás

 fennhangon memorizált vagy írásban rögzített történeti és hivatalnoki tudás
 nyomtatott szövegek, ábrák és képletek által lehetővé vált elméleti-tudományos tudás

A tudás átfogó, mélyebb, gazdagabb, mint az információ. A tudás az adott helyzetben

értelmezett információ.

Hogyan lesz az információból tudás?

1. ÖSSZEHASONLÍTÁS: adott helyzetről, adott információ hogyan vethető össze más,

már ismert szituációval.
2. KÖVETKEZ.VIZSGÁLAT: az információból vonatkoztatható döntések és
tevékenységek.
3. KAPCSOLÓDÁSOK: Hogyan viszonyul a tudás egy eleme a többihez, mit gondolnak
mások az adott információról.
4. PÁRBESZÉD

Mostanára lett azonban a tudás a gazdagság és hatalom fő forrásává. Valamely ország

gazdaságának teljesítőképessége vagy akár védelmi ereje ma már nem elsősorban a
fölhasználható földterület nagyságán, a nyersanyagok bőségén vagy a népesség számán
múlik, hanem döntő mértékben a lakosság iskolázottságán, műveltségén, képzettségén,
tudásán. A tudás-alapú társadalom egyszersmind tanulás-alapú társadalom. A tudás rohamos,
állandó bővülésének viszonyai közepette az egyén készségei-ismeretei folyamatosan
elavulnak.

Aki az információs társadalom munkaerőpiacán helyt akar állni, annak egész életén át
tanulnia kell - vagyis munkája mellett is tanulnia kell. többnyire távtanulást jelent, melynek
közege, egyre inkább, a számítógépes világháló, az internet - az információs társadalom

1
gazdaságának, politikájának, tudományának és kultúrájának fokozatosan mindent átfogó és
mindent átható kommunikációs közege.

Az Internetet az értékes információk és ismeretek roppant, s minden nap hatalmasabb

tárházának tekinthetjük. Az Interneten gyakorlatilag minden komolyabb sajtótermék s
egyáltalán szinte minden friss információ hozzáférhető, miközben egye nagyobb
terjedelemben válik elérhetővé a globális kulturális örökség is: a világ jónéhány nagy kutató-
könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását.
Hátránya abban rejlik, hogy az információk nem egy helyen, állandósult formában találhatóak
meg. Előbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint
digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem
létező - virtuális könyvtárat képeznek.

Globalizáció és információs társadalom

A globalizáció az információs társadalom létrejöttével teljesedik ki. A globális gazdaság és a

globális számítógép-hálózat meghatározó nyelve a helyi sajátosságaitól megfosztott angol. Az
információs társadalom viszonyai között a versenyképes munkaerő legalább kétnyelvű:
beszélni s írni-olvasni tudja a globális angolt, miközben - szóban és írásban, vagy esetleg csak
szóban - használja anyanyelvét. Magyarország lakosságának idegennyelv-tudása - más
európai kisállamok vagy akár Németország lakosságának idegennyelv-tudásával
összehasonlítva - igen gyönge. Az információs társadalom s a mindenütt jelenlévő
multikulturalitás viszonyai között a nemzeti kultúra csakis nyitott kultúra lehet - a külső
hatásokra fogékony, azokat folyamatosan földolgozni és integrálni képes kultúra, mely
önazonosságát nem változatlanságában őrzi, hanem tudatos megújulásban és szintézisben
munkálja ki. A kor megkövetelte, nyitott magyar nemzeti kultúra fenntartásának-
továbbépítésének elemei, összefoglalva: az anyanyelvi kultúra magas szintű ápolása; az
idegen nyelvek, mindenekelőtt az angol nyelv széleskörű, hatékony oktatása; a könyvkultúra
támogatása; az Internet-kultúra támogatása; s mindezt előfeltételezve, a felsőfokú képzés és a
kutatás-fejlesztés színvonalának radikális javítása.

Az információs társadalom építőkövei:

 Szélessávú távközlés
 Műholdas távközlés
 Mobil hírközlés
 Önkormányzat elérhetősége, együttműködés
 Távmunka végzés lehetősége
 Távtanulás
 IKT információs és kommunikációs technológia (közigazgatás, egészségügy,
közlekedés)

TUDÁSTÁRSADALOM:

Forradalmasították a nyilvántartásokat, így forradalmasították az információ tudássá

alakítását.
 Hozzáférhető tájékozottság
 Kulturális sokszínűség előmozdítása
 Kifejezés szabadsága

2
Segíthet a gazdasági szakadék csökkentésében. Az információhoz való hozzáférés
meghatározza a tanulásnak a kulturális önkifejezésnek és a társadalmi részvételnek a
módozatait. Az elődeink által rögzített tudás, számunkra információ, mely a társadalom
hajtóereje.

Az UNESCO a tudástársadalom kifejezést részesíti előnyben.

Kialakulásának 4 alapelve:
1. Esélyegyenlőség az oktatásban
2. Kifejezés szabadsága
3. Általános információs hozzáférés (különös tekintettel a közérdekű inf.)
4. Kulturális sokszínűség elősegítése

Információs társadalom

Gormann
 A könyvtár az emberiséget szolgálja.
 Tiszteld a tudás átadásának minden
módját.
 A technika intelligens felhasználása.
 Óvd a tudást
Ranghanatan
 A könyvtár használatra van.
 Az olvasó találja meg a könyvét.
 Minden könyvnek meg kell találni az
olvasóját.
 Tiszteld az olvasó idejét.

Nemzetközi könyvtári szervezetek:

IFLA : Világszerte hatáskörrel bír, reprezentálja a könyvtár és információ szolgáltatás

érdekeit a kormányok felé. Független, nemzetközi szervezet, célja, hogy biztosítsa a
kötelékébe tartozó könyvtárak és információs rendszerek minél magasabb színvonalú
szolgáltatását. Magyar könyvtárosok egyesülete is tagja.

EUCLID: Független, nem profitorientált, európai hatáskörű. A kooperációt segíti a szakember

képzés és kutatás területei között.

ASLIB: Angol területen alakult 1924-ben. Információ menedzselése a fő tevékenységi

területe.

ALA: (USA) Célja, hogy segítse az egyén számára szükséges információhoz való hozzáférést.
Könyvtári és információs szolgáltatások javítása, szakmai minőség javítása. Területei:
finanszírozás, szellemi szabadság, közönség kapcsolat, humánerőforrás stb.

ASIS&T : Információs tudománnyal és technológiával foglalkozó társulat. Segíti az elméleti

felkészülést, fejlődő technikai, technológiai felkészítést.

3
A vállalkozások információs igénye:

A vállalatok belső információs rendszert (MIS) építenek ki a sikeres működés érdekében, ahol
5 fontos információs lépés van:

1. Összegyűjtés
2. Feldolgozás
3. Rendszerezés
4. Tárolás
5. Szolgáltatás

Mindezek segítenek az intézmény működéséhez szükséges információk – melyek lehetnek

gazdasági, személyzeti, piaci, eszköz – sikeres alkalmazásához.
A MIS a vezető információs rendszer mely egyrészt segíti a felsővezetőt a döntések
előkészítésében, másrészt feldolgozza az összegyűjtött információkat.

A vállalatok esetében fontos tisztázni, hogy milyen információkra lesz szükségünk, azokat
honnan tudjuk beszerezni (külső-belső források), hogyan tudjuk majd kezelni és hasznosítani.
Ezért fontos meghatározni, azokat a pontokat is, melyek akadályozhatják az információkat.

Mindenképpen tisztában kell lenni:

 Hatályos jogszabályok
 Pályázati lehetőségek, források
 Technológia ( működést határozza meg)
 Versenytársak (a piaci informálódásnak kell lennie az elsőnek, hisz ez határozhatja
meg fő karakterünket.)
 Árak (költségtervet kell készíteni, kiadás-bevétel oldala, rendelkezésre álló keret, s
ennek megfelelően lehet alakítani a személyi kiadásokat, létszámot.)

4
2. MENEDZSMENT FUNKCIÓK A VÁLLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE SORÁN.

Mi a menedzsment?

Művészet = a tanuláson kívül, velünk született adottságokra is szükség van, hogy ne csak
értsük, hanem érezzük is az emberek véleményét.
Tudomány = hisz saját tárgyát és módszerét igazolja, rendelkezik önálló és új tárgykörrel.
Szakma = mivel egy foglalkozás is magában.

A menedzser feladata, hogy elérje a kitűzött célokat, meghatározott időn belül, a

rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával.

MENEDZSMENT: a célok kitűzésének és megvalósításának folyamata, az 5 menedzsment

funkció által, humán – pénzügyi – anyagi -források felhasználásával.

1. TERVEZÉS: A jövő előkészítése ma. Itt kerülnek kidolgozásra, az egész intézményre

vonatkozó célok, valamint a megvalósításhoz szükséges feladatok és legalkalmasabb
módszerek is meghatározásra kerülnek.
2. SZERVEZÉS: során megalkotjuk azokat a tevékenységsorozatokat (folyamatokat),
amelyek a kitűzött cél elérését segíti. Létrehozzuk azokat a szervezeteket, amelyek
keretein belül a tevékenységek lezajlanak.
3. VEZETÉS: személyek és csoportok befolyásolási folyamata célok meghatározása és
megvalósítása érdekében. Emberekre irányul.
4. IRÁNYÍTÁS: a cél elérésére alkotott tervet a források és folyamatok irányításával
tudjuk megvalósítani.
5. ELLENŐRZÉS: visszacsatolás a megvalósulás és a tervek között.

Menedzsment háromszög:
stratégiai szint: intézménynek vagy családnak a jövőjét alapítják meg (tervezés, hosszú távú
tervek, célok)
taktikai szint: közép távú tervek, irányítás
operációs szint: műveleteket végzik (műveletek)

A menedzsment háromszög segítségével érzékeltethető az egyes szinteken dolgozók

felelőssége és hatásköre: legnagyobb a stratégiai szinten, az alsó szinten legtöbbször csak
saját munkájukért felelősek.

Kommunikáció iránya:
• alsó szintekről felfelé: beszámolás a végzett munkáról
• felső szintekről lefelé: utasítások és tájékoztatás

Stratégiai tervezés fogalma, célja, folyamata

Tervezés: elemzési folyamat, amely magába foglalja a jövőre vonatkozó elképzeléseket,

meghatározza az elérendő célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges
cselekvéssorozatokat. Megkönnyíti, hogy erőinket a legfontosabb tennivalókra
összpontosítsuk, és jelzi, hogy van határozott elképzelésünk a jövőről. Tervezéssel az
esetlegességek kiküszöbölhetők.

5
A tervezés tehát: a jövő előkészítése ma. Megvizsgáljuk és megfogalmazzuk, hogy mit, miért,
mikor kell és ki hogyan, mennyiért fogja megcsinálni.
A választ a célkitűzés, az időterv , az eszközök, a folyamat hierarchiája adja meg a tervezés
során.

A célok és a tervek háromszöge a menedzsment háromszöghöz illeszthető:

 stratégiai szint: A hosszú távú célok kijelölik az intézménynek a jövőre vonatkozó
irányát, az átfogó elképzeléseit. A tervek e célok megvalósításával kapcsolatos
teendőket rögzítik. A stratégiai szinten levők felelősek az intézmény jövőbeni
helyzetéért, a jövőkép kialakításáért és elfogadtatásáért, a célok kitűzésért, a tervek
kialakítása stb.
 taktikai szint: A hosszú távú célok elérésének a rövidebb távú konkrét célok teljesítése
a feltétele. megvalósítás eszköze. A középszinten dolgozók felelősek azért, hogy
hosszútávon megvalósulhassanak az intézmény céljai.
 operációs szint: A napi munka végzésének a szintjén rövid távú célok, cselekvési
alternatívák, programterv, programellenőrzés zajlik.

A stratégiai terv annak megfogalmazása, hogy hol tartunk és hova megyünk. Feladata:
o szervezeti tudatosság és identitás kialakítása és megtartása
o fenntartó meggyőzése az intézmény fontosságáról és szerepéről
o hosszú távú célok eléréséhez szükséges tennivalók végrehajtásának fontossági
sorrendjének kialakítása
o a munkatársak készségeinek fejlesztése (pl. az adatgyűjtésben)

Ki készítse? Célszerű, ha a vezető irányításával a munkatársak állítják össze, így a

tervkészítés motiválhatja a résztvevőket a feladatok végrehajtásában.

Fázisai:
1. Az intézmény jövőképének (vízió) meghatározása
2. Átfogó cél (misszió) meghatározása. Kiindulópont: mi célunk a világban –
kézzelfogható, egyszerűen megfogalmazott
3. Környezetelemzés (makro- és mikrokörnyezet, piac)
4. Konkrét célok, stratégiák és cselekvések számbavétele
5. Főbb irányvonalak meghatározása - részcélok, tervszerű marketing tevékenység stb.
6. Környezeti tényezők, hatások bemutatása
7. Pénzügyi, gazdasági megjegyzések
8. Kiegészítő megjegyzések
- vezető előszava - eddigi eredmények áttekintése
- összefoglaló - szakkifejezések, fogalom
- statisztikai mellékletek meghatározások
- teljesítménymutatók

Elemzések - csak tények és adatok alapján! Ezért elengedhetetlen a statisztikai adatok

gyűjtése, elemzése, összevetése.

Környezetelemzés
Stratégiai tervezéshez elengedhetetlenül szükséges a makro és mikrokörnyezet elemzése. Az
elemzés során figyelembe kell venni azokat a célokat, amelyek elérése érdekében készülünk
terveket készíteni. Az elemzések adatokra alapulnak.
Környezet, az a közeg, amelyben az intézmény tevékenykedik.

6
Makrokörnyezet - PEST elemzés
Makrokörnyezet = szélesebb közeg, a minket körülvevő világ, A trendeket vizsgáljuk, hogy
az intézménynek a világban való elhelyezkedését, azzal való viszonyát értékelni tudjuk.
A makrokörnyezet hatása egyirányú: hat az intézményre (lehetővé teszi vagy fenyegeti céljai
elérését), de az intézmény nem tud közvetlenül hatni rá.
Tényezői:
Politics (politika): kormányprogramok, egyes iparágak változásai, jogi szabályozás, adózás
stb.
Economics (gazdaság): infláció, foglalkoztatási struktúra, gazdaság, fizetőképes kereslet,
hitelképesség
Society (társadalom): demográfiai mutatók, oktatási színvonal
Technology (technológia, műszaki háttér): újítási kedv, lehetőségek, innováció, technológia
jelenlegi állása.

Mikrokörnyezeti elemzés - SWOT-elemzés

Mikrokörnyezet az a szűk környezet, amely az intézménnyel közvetlen kölcsönhatásban van.
Összetevői:
• belső környezet: az intézmény maga létesítményeivel, rendszerével, módszereivel,
munkatársaival, kommunikációjával stb.
• közvetlen külső ("működő") környezet: az intézmény szorosan körülvevő közeg,
amelyben működik: város, megye lakosaival, létesítményeivel, közműveivel stb.
belső és külső környezet párhuzamos vizsgálata
belső környezet
Strenghts (erősségek) Weaknesses (gyengeségek)
"működő" környezet
Opportunities (lehetőségek)
Threathes (veszélyek)

7
Külső környezet: lehetőségek, használók köre, fizetőképes használók stb.

BCG mátrix - szolgáltatások élettartama, egyúttal a szolgáltatás helye a piacon. Segít eldönteni,
hogy egy szolgáltatás fejlesztésére fordítsanak-e további összegeket.
• sztár - kereslet folyton nő
• kérdőjeles szolgáltatás - kereslet nő, de a lehetőségek nem biztosítottak
• fejőstehén - régi szolgáltatás leszálló ágban
• döglött kutya - kis kereslet, kis lehetőség

Piacelemzés
• környezeti lehetőségek (piac nagysága, versenyhelyzet, kereslet ciklikussága,
• munkaerőhelyzet, technológiai igényesség
• versenyhelyzet - piaci részesedés, szolgáltatások minősége, jövedelmezőség, költségek
nagysága
• hálós elemzés - szintvonalmérés
A tervezés folyamata körrel írható le:
1. igényfelmérés: jelen állapot és igények felmérése
2. hosszú távú célok meghatározása
3. célok kivitelezéséhez szükséges módszerek, technikák keresése
4. technikák kipróbálása
5. megfelelő módszer kiválasztása
6. kiválasztott módszer alkalmazása
7. cél, értékelés, visszacsatolás, folyamatos ellenőrzés

Szervezetek kialakítása és típusai

A szervezeti és működési szabályzatban nyomon lehet követni, mikor van szükség szervezetre?
- ha egy folyamatban nemcsak egy ember vesz részt, akkor szükség van
szervezet kialakítására
- lehet kétfős szervezet is, a hely között kapcsolat lesz, alá vagy fölérendeltség,
vagy beszámolási kötelezettség
- egy új munkatárs vagy az első vagy a második beosztottja lesz

Horizontális kapcsolat: egymás mellett levő szervezetek alakulnak ki.

Vertikális kapcsolat: egymás alatti szervezetek alakulnak ki. új szervezeti lépcső, vezetési szint
iktatódik be, hierarchia alakul ki
A hatékonyságot befolyásolja az is, hogy a szervezet milyen környezetben tevékenykedik, hogyan
illeszkednek egymáshoz a folyamatok.
A szervezet kialakítása nem azonos azzal, hogy a különböző struktúrák közül választunk, hanem
olyan tevékenység, ahol a környezeti feltételek és a belső adottságok figyelembevételével
létrehozunk a tevékenységünknek megfelelő szervezetet céljaink elérésére.

A szervezetek kialakítását befolyásoló tényezők:

1. környezet: piac, tudományos technikai környezet, kulturális, intézmények közötti
kapcsolatok
2. szervezet tárgyainak jellemzői: szakmai és vezetési ismeretek, konfliktustűrő képesség,
kommunikációs és együttműködési képesség, hajlamos-e a szervezet váltani
(szerepflexibilitás)
3. szervezet tagjainak motivációja
4. szervezet alapfeladatainak jellege: tervek mennyire szétszórtak, diverzifikáltak, sokrétűek,
mennyire függnek egymástól, mennyire komplex, újdonságtartalma
 5. vállalat, intézmény adottságai: mérhető, alkalmazott információ, technológia, helyszín,
rendelkezésre álló erőforrások, belső együttműködési készség

Létrehozás előtt meg kell vizsgálni azt a tevékenység sorozatot, amit el akarunk érni, hogy a
szervezet strukturális jellemzőit le tudjuk írni:
• milyen munkamegosztás: részfeladatokra való bontás és az egyes szervezeti egységekhez
való rendelés, ez a szervezeti tagolás alapja

Részlegek kialakításának szempontjai:

• néma létszám szerint (pl. katonaság)
• funkció: mit tesz az adott részleg
• terület: az a földrajzi terület, amit lefed a szolgáltatásával
• termék (pl. fordító részleg)
• felhasználó szerint
• folyamat vagy berendezés szerint (olvasóterem, zenehallgató, számítógép terem)
• témakör, szakterület szerint (helyismereti gyűjtemény)
3. AZ EURÓPAI UNIÓ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA A BŐVÍTÉS ELŐTT ÉS UTÁN, ÉS A
MAGYARORSZÁGI EURÓPAI UNIÓS KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA TÖRTÉNETE. A STRATÉGIÁK
LEGFONTOSABB MEGJELENÍTŐI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE HAZÁNKBAN.

A bővítés előtti kommunikációs stratégia:

A bővítés előtt 1996-tól az EU olyan átfogó kommunikációs stratégiát dolgozott ki amely a széles
társadalmi felkészítésre és a meggyőzés szervezett formáira alapozott. Szükség volt az EU
intézményrendszerének megreformálására a bővítés miatt.
A bővítés előtt nagy figyelmet fordítottak Ausztria és Németország közvéleményének
felkészítésére. A határmenti térségek miatt itt erősek voltak félelmek a bővítéssel kapcsolatban.
Európa 2002.1 évf.2.szám.2000.

Az EU 2004-es új kommunikációs stratégiája és tájékoztatás új intézményrendszere

A bővítés után a stratégia legfőbb prioritásai:
• Demokratikus kihívás: a tagállamok felismerték, hogyha az intézmények közelebb
kerülnek az emberekhez, akkor jobban meg ehetne nyerni a közvéleményt az Unió fő
célkitűzéseihez.
• A közvélemény elvárásai: az intézményeknek nyitottabbá kell válniuk, és a tagállamokkal
együttműködve kell kommunikálniuk arról, hogy mit tesz az Unió és milyen intézkedéseket
hoz. Olyan nyelvezetet kell használniuk, amelyet a széles közvélemény megért.
• Koherens és átfogó válasz: valódi párbeszéd kialakítása. Az EU hiteles kommunikációja
nem korlátozható pusztán az információ terjesztésére, meg kell magyarázni azok jelentését.-
(oktatói szerepkör)

FŐBB TÉMÁK ÉS ÜZENETEK.

Bővítés (továbbra is ), az EU jövője, emberi jogok, bevándorlás, állampolgárság, Euro, Európa
helye a világban.

Az EU kommunikációs stratégiájának megjelenítői:

 Európai Parlament információs irodái
 Eur-Op kiadó (20 hivatalos nyelvű publikálás)
 Európai Bizottság információs hálózatai (Letéti könyvtárak, Európai Dokumentációs
Központok, Európai Információs Központok, Euro Info Központok stb.)

Európai Bizottság információs hálózatok:

 DG Press hatáskörébe tartozó információs intézmények: pl. Letéti könyvtár, Európai
dokumentációs Központok
 Európai Bizottság egyéb információs intézményei pl. Euro Info Központok, EURES
(adatbázis)

Magyarország európai uniós kommunikációs stratégiája és a tájékoztatás főbb információs

intézményei

A MAGYAR KORMÁNY INFORMÁCIÓS STRATÉGIÁJA

1995-ben, ill. 2001-ben hirdette meg a 3 szakaszos strtégiát
1. Tájékoztatási szakasz (a csatlakozási tárgyalások befejezéséig)
2. Mozgósítási szakasz (a népszavazás időpontjáig)
3. a csatlakozás előkészítése (a csatlakozás időpontjáig)
A kommunikációs stratégia eszközrendszere:
 Írott tájékoztatás (pl. cikksorozatok, szórólapok, kiadványok9
 Elektronikus tájékoztatás (pl. tv és rádióműsorok)
 Rendezvények (pl. vetélkedők, konferenciák)
 Különleges akciók (pl. ösztöndíjak, nyári táborok)
Főbb célcsoportok: Fiatalok, újságírók, pedagógusok, egyházi, vallási vezetők, vállalatok.

A tájékoztatás főbb információs intézményei:

Külügyminisztérium
 Lakossági információs szolgálat
- eszközök
- EU vonal, telefonos tájékoztató szolgálat www.euvonal.hu
- Európai Információs Pontok (EIP) hálózata
- Kiadványok
 Képzések tájékoztatási szakemberek számára
 Könyvtári program
 Kiadványok
 Pályázatok
 Az EU tagként való kormányzati működés kommunikációs feladatai

Miniszterelnöki Hivatal www.meh.hu

Az EU kommunikációs kormányzati stratégia kidolgozása és megvalósítása a 90-es évek közepétől
a külügyminisztérium feladata volt. A kormányzati EU kommunikáció 2003-ban a Miniszterelnöki
hivatalhoz került.
A kormányzati EU-kommunikációs feladatok koordinálását a MEH-ben belül működő EU
Kommunikációs Főosztály látja el az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)
szakmai felügyelete mellett.
A főosztály a tárcák uniós projektjeinek koordinálása mellett továbbra is ellátja a lakossági EU
tájékoztatási szolgálat feladatait, amelyek a tartalomszolgáltatás, a felhalmozott és naprakész
ismeretek közzététele, valamint a lakosság uniós kérdéseinek megválaszolása.
Miniszterelnöki Hivatal EU Tájékoztató Szolgálat pl. EUvonal, EU Közkönyvtári Hálózat

A MAGYARORSZÁGI INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FONTOSABB INTÉZMÉNYEI:

• Európai Bizottság magyarországi képviselete, európai Tájékoztatási Központ
• Euro Info Service
• Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány
• Európai Bizottság információs hálózatai + egyéb tájékoztató és információs intézmények:
pl. Európai Dokumentációs Központok, Letéti Könyvtár, Euro Info Központok, Innovációs
Relé Központ (ezt nem tudom mit jelent), Európai Információs Központ

(Az anyag nagy része Gerencsér Judit előadásából való, amit az alábbiakkal egészítettem ki.)

EU Közkönyvtári program és hálózat

A 2001 óta szerveződő és ma már 84 - az ország egész területén arányos eloszlásban - vidéki városi
és községi közkönyvtári hálózat könyvtárai kettős feladatot látnak el.
Egyfelől külön gyűjteményként gyűjtik, kezelik és terjesztik az Európai Unióval és hazánk
csatlakozásával kapcsolatos alap és szakirányú ismereteket tartalmazó kiadványokat: könyveket,
periodikákat, ismeretterjesztő anyagokat, videókat és CD lemezeket.
Másfelől a helyi igényeknek és érdeklődésnek megfelelően lakossági fórumokat, nyugdíjas,
kismama és egyéb társadalmi klubokban, gazdakörökben, helyi és regionális önkormányzati
tisztségviselőknek előadásokat, ifjúsági vetélkedőket szerveznek. Rendszeresen jelentetnek meg
aktuális és közérdeklődésre számot tartó uniós híranyagot a helyi és regionális sajtóban, a kábel és
körzeti stúdiókon keresztül. Folyamatosan végeznek pályázatfigyelést régiójuk, ill. településük
önkormányzatai, vállalkozói, gazdálkodói részére.
Önálló kommunikációs tevékenységet folytatnak és ezzel hatékonyan, és gyorsan tudnak
információt eljuttatni az ország lakosságának minden rétegéhez.

http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/tajekoztato/eukonyvtar20040519.h
tml

2005 január végén elindították az EU forródrót nevű információs programot. A program lényege,
hogy az EU közkönyvtárakban a látogatók külön e célra kihelyezett készülékről, egyetlen
gombnyomással léphetnek kapcsolatba az EUvonallal.
4. AZ EURÓPAI UNIÓ HAGYOMÁNYOS (NYOMTATOTT) ÉS NEM HAGYOMÁNYOS (ELEKTRONIKUS)
INFORMÁCIÓFORRÁSAI MAGYARUL ÉS IDEGEN NYELVEN

Információforrások európai uniós állomány létrehozására:

Információforrások EU-s állománykialakítása

I. Hagyományos információforrások II. Elektronikus információforrások

1. Kiadói katalógusok 1. Weblapok, honlapok
2. Állománygyarapítási tanácsadók 2. Adatbázisok
3. Folyóiratok
4. Szóróanyagok

I. HAGYOMÁNYOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

I.1. K i a d ó k
Magyarul:
- Balassi - Eötvös - Múlt és
Kiadó Kiadó jövő
- ITD - Euro Info - MTA
Hungary Service VKI
- Kaligram - Európa - Osiris
m Könyvkiadó - Szaktudá
- Bp. Ker. - Geomédi s
és Ip.K a - TRI-
- Corvina - HVG- MESTER
- DHV ORAC - Új
Magyarország - KSH Mandátum
- Dialóg - Közg. és
Campus Jogi Kiadó
- ELTE - MTA
Idegen nyelven:
- Blackwel - Longman - Palgrave
l - Cambrid - Penguin
- MacMilla ge Univ. Press Books
n - Harvard - Sage
- Blacksto University Press - St.
ne Press Martin Press
- CEU - Oxford
Press University Press

I.2. Állománygyarapítási tanácsadók

Magyar:
- „ÚJ KÖNYVEK” Államonygyarapítás Tanácsadó
- EURO INFO SERVICE könyvajánlói
Idegen nyelven:
- Eur-Op hivatalos kiadó kiadványai és hírlevelei
- Eurostat hivatalos kiadványai

I.3. Folyóiratok
 A legtöbb mo-i napilapban, hetilapban, magazinokban, könyvtári és európai uniós
szakfolyóiratban megtalálhatók könyvajánlók és folyóirat-ajánlók. Példák és ajánlatok:
- Napilapok: Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet stb.
- Hetilapok, Magazinok: HVG, Haszon stb.
- Szakfolyóiratok: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT), Európai Szemle, Európa
2002., Az Európai Unió Agrárgazdaságtana, Európai Jog, Európai Tükör stb.)

I.4. Szóróanyagok és brosúrák

- Rövid, tömör információk, amelyek felhívják az olvasók figyelmét új és nagyon hasznos
kiadványokra az európai uniós témakörben. Példák:
o Euro Info Service ajánlatai,
o Felsőoktatási intézmények ajánlatai,
o Kiadói ajánlatok brosúrák formájában
Beszerezhetők: postai úton, kiállításokon, vásárokon, e-mailen.
Források: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, Euro Info Service, Eur-Op stb.

II. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

II.1. Weboldalak
Magyarul:
- www.nekeress.hu (6 online könyváruházban keres egyszerre, ebből 3 antikvárium)
- http://konyv.ker.eso.hu/?reszletek (elsősorban könyváruházak és letölthető ingyenes
könyvek kínálatát tartalmazza)
- www.szakkonyv.hu (15%-os kedvezmény, gyors szállítás)
- www.fokuszonline.hu (gyors szállítás, 30e Ft felett nincs postaköltség)
- www.libri.hu (5%-os kedvezmény)
- www.mekka.hu (10%-os kedvezmény)
- www.pontkonyv.hu (főként közgazdaságtani könyvek)
- www.alexandra.hu (15% kedvezmény, 10 e Ft felett ingyenes szállítás)
- www. konyvhalo.hu (5% kedvezmény)
- www.medianet.hu (könyv, mulimédia, térkép)
- www.webaruhaz.hu/konyv
Idegen nyelven:
- www.eubookshop.com
- www.europapublications.co.uk

II.2 Adatbázisok
Magyarul:
- Könyvkereső adatbázis www.konyvkereso.hu (Mo. legteljesebb könyvkereső
rendszere, legteljesebb könyves adatbázisa az Interneten. Fejlesztését 1992-ben kezdte el a
Typotex Elektronikus Könyvkiadó. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen ma már több
mint 80.000 könyv, több mint 6.000 kiadó, terjesztő és bolt adatait tartalmazza.) A rendszer
ingyenes használatával áttekintést kaphatunk a magyar könyvkiadók kínálatáról, az elmúlt 10
évben megjelent könyv szerzőjének vagy címének ismeretében tájékozódhatunk annak
részletes adatairól, megtudhatjuk, hogy az érdeklődési körünkben mi jelent meg, ezek után
pedig meg lehet rendelni a kívánt könyvet, amit néhány napon belül átvehetünk.
- Euro Info Service www.euroinfo.hu
- KELLO – Könyvtárellátó Közhasznú Társaság www.kello.hu (A KELLO
jogelődjét az alapítói jogokat gyakoroló miniszter 1991. november 1-jén kiválással hozta létre
a 45 éve könyvtárellátással foglalkozó TÉKA Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és
Könyvkiadó Vállalatból, s 1994. október 1-jén alakult közhasznú társasággá. A társaság
tulajdonosa a magyar állam. A tulajdonosi és vagyonkezelői jogokat a nemzeti kulturális
 örökség minisztere gyakorolja, az általa kijelölt felügyelő bizottság véleményének
figyelembevételével. A társaság törzstőkéje 189-8 millió forint. A foglalkoztatottak száma
150-160 fő.
A KELLO működteti a Parlament közelében a Honvéd utca és a Báthory utca sarkán bérelt
1200 m2 területű háromszintes Kódex Könyváruházat, mely Magyarország egyik
legnagyobb választékot nyújtó könyvesboltja, valamint a Szegeden 2003-ban megnyitott 70
m2 területű Kazinczy Ferenc Könyvesboltot.
Szerkeszti, kiadja és havonta két alkalommal a könyvtáraknak megküldi az ÚJ KÖNYVEK c.
állománygyarapítási tájékoztatót, amely teljességre törekedve ismerteti a kéthetente magyar
nyelven megjelent könyvújdonságokat és tartalmazza a megrendeléshez segítséget nyújtó
minősítő jeleket.
A könyvtárak által megrendelt dokumentumokat a kiadóktól beszerzi, ellátja besorolási- és
raktári számmal, könyvsarokkal és katalóguscédulával, majd csomagolja és postára adja.
Továbbá biztosítja a megvásárolt dokumentumok könyvtári szabványoknak megfelelő
(hunmarc és usmarc formátumú) bibliográfiai leírásainak ingyenes letöltését az interneten
keresztül.
Minden vele szerződésben álló könyvtárnak évente egyszer folyóirat-jegyzéket küld, s a
megrendelt folyóiratokat a megjelenés szerint heti két alkalommal postázza. Árusítja és
megrendelés alapján postai úton szállítja a könyvtárakban használt nyomtatványokat.
Biztosítja az általa forgalmazott dokumentumok interneten történő megrendelésének
lehetőségét. Kb. 1000 könyvkiadóval és több száz könyvkiadással is foglalkozó egyéb
szervezettel áll kapcsolatban. Minden magyar nyelven kiadott könyv terjesztését vállalja.
6500 nyilvános, iskolai és egyéb szakkönyvtárral, közművelődési intézménnyel áll
kapcsolatban. A KELLO tagja a 210 évvel ezelőtt alakult Magyar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesületének.
Magyar és idegen nyelven:
- Eur-Op hivatalos kiadóhivatal http://publications.eu.int/index_hu.html
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala az EU intézményeinek és más
szerveinek kiadócége.
Feladatkörébe tartozik az EU kiadványainak előállítása és terjesztése mindenféle formában és
adathordozón. A Kiadóhivatalt, melynek jelenlegi szervezeti felépítését és működését egy
intézményközi egyezmény rögzíti, és a tagintézmények főtitkáraiból álló igazgatótanács
irányítja. A Kiadóhivatal feladata, hogy a legjobb minőségű szolgáltatásokat nyújtsa
ügyfeleinek (EU intézményeinek és más szerveinek a szerzői részlegei) és olvasóinak (az EU
polgárai, valamint világszerte az európai ügyek iránt érdeklődők). A Kiadóhivatal minden
évben több katalógust és brosúrát tesz közzé az EU kiadványairól és szolgáltatásairól. A
katalógusok és brosúrák térítésmentesek, terjesztésük közzétételüket követően címjegyzék
szerint automatikusan, illetve megrendelés alapján történik. A most megjelent katalógus Az
Európai Unió legfontosabb kiadványai címet viseli. A minden évben német (DE), angol
(EN) és francia (FR) nyelven megjelenő válogatás a legfrissebb és legjelentősebb uniós
publikációkat tartalmazza.

Adatbázisok az EU-s tájékoztatásban – elsősorban információs intézmények és könyvtárak

számára
- PRE-LEX/APC (Az Európai Unió döntéshozatali folyamata)
Az adatbázis tartalma:
 Információkat kaphatunk az Európai Bizottság által elindított valamennyi
intézményközi folyamat anyagairól, pl. jogszabályjavaslatokról, jelentésekről,
véleményekről stb.
 Információkat az egyes intézményekről, melyek részt vesznek a
döntéshozatali folyamatban
 Hozzáférés: online, ingyenes http://europa.eu.int/prelex
 - EUR-LEX Az érvényben lévő és a legfrisebb EU jogszabályok online adatbázisa,
mely az EU összes hivatalos nyelvén hozzáférhető.
 Elérhető információk:
 alapszerződések (Római szerződés, Maastrichti Szerződés,
Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés stb.)
 Az Európai Bíróság döntései
 Hatályos jogszabályok, előkészítő szövegek
 Az Official Journal L. és C. alsorozatai 30-ig ingyenesen.
 A frissítés naponta történik.
 Kiadója az EUR-OP
 Ingyenes
 A keresést tárgyszóindex segíti

2004. november 1-től a CELES és az EUR-LEX adatbázisokat egyesítették!!! Az újítás oka az EU

új kommunikációs stratégiája – az információk elérhetővé tétele minden állampolgár számára
ingyenesen és térítésmentesen. A CELEX adatbázis tartalmát áttöltötték az EUR-LEX adatbázisba.

- ECLAS (European Commission Library Automated System) Az Európai

Bizottság Központi Könyvtárának gépesített katalógusa
 Egy bibliográfiai adatbázis, melyhez dokumentumot rendelő-küldő
szolgáltatás nem tartozik.
 Az adatbázis tartalma, azaz a könyvtár beszerzései 1978-tól: hivatalos
európai uniós dokumentumok, publikációk, dokumentum az európai integrációról, az
EU intézményeiről és ezek tevékenységéről, szerepéről, kiadványok a csatlakozni
kívánó országokról politikai, gazdasági, jogi megközelítésből, Az Európai Bizottság
munkájához szükséges dokumentumok, tudományos és kutatási kiadványok.
 Források: EU kiadványai, a nemzetközi szervezetek kiadványai (ENSZ,
NATO , GATT, WHO) munkadokumentumok, szakfolyóiratok és szakdolgozatok
 Ingyenes http://europa.eu.int/eclas
- IDEA (Inter-institutional directory of European adminisztration)
 Elsősorban egy olyan adatbázis, amely a EU különböző intézményeiről ad
tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan minden évben kiadják az adatbázis tartalmát
minden hivatalos nyelven, amely a Who is who int he European Union?
Institutional Directory címet viseli a nyomtatott formátumban.
 Kiadója az EUR-OP
 Visszakeresés 3 szempont szerint:
 intézmények, szervezetek, testületek, ügynökséges szerint
 személynevek szerint
 hierarchikus felépítést követve
 a hozzáférés ingyenes és online http://europa.eu.int/idea/ideaen.html
- RAPID Az Európai Unió napi hírösszefoglalói
 Itt az EU napi eseményeit lehet nyomon követni az EU intézményeinek
sajtóközleményei alapján
 Az adatbázis tartalma: sajtóközlemények, memók, beszédek, stb.
 Frissítése naponta történik, valamennyi hivatalos nyelven hozzáférhető
 Ingyenes, online http://europa.eu.int/comm/spp/rapid.html
- TED Az Official Journal S alsorozatának online verziója
 Ezt az adatbankot az EUR-OP készíti.
 Az adatbázis tartalmazza 15 tagállam minden közbeszerzési kiírása mellett
Japán, USA, Svájc és több mint 70 társult ország tenderfelhívását.
 Frissítése naponta történik, minden hivatalos nyelven
  Elérhetősége ingyenes és online http://ted.eur-op.eu.int
- Egyéb, néhány adatbázis
 CORDIS Közösségi kutatás-fejlesztési információs szolgáltatás
 EUDOR Az EU dokumentumküldő rendszere
 I’M GUIDE: Információs piac
 REGIO Regionális politika
CD-ROM
- CELEX Az Európai Unió hatályos jogszabályainak gyűjteménye (Ez volt a teljes
adatbázisa az EU-nak)
 Elsődleges jogforrások 1951-től (alapszerződések, csatlakozási szerződések
stb.)
 Nemzetközi szerződések
 Másodlagos jogforrások (irányelvek, döntések, rendeletek stb.)
 Kiegészítő joganyag (nemzetközi konvenciók, bel- és igazságügyi
együttműködési megállapodások)
 Előkészítő dokumentumok (az Európai Bizottság véleményezései, jelentések,
kommunikációk)
 Az adatbázis hivatalos kiadója és összeállítója az EUR-OP
 Az EU összes hivatalos nyelvén létezik, illetve elérhető (20 nyelven)
 Források: Official Journal L és C sorozatai, Jelentések
 Keresés: kulcsszavak segítségével, bool-operátorokkal (and, or, not)
 Előfizetési díja attól függ, hogy évente hány frissítés tartozik hozzá

Adatbázisok az EU-s tájékoztatásban – állampolgárok és vállalkozók számára

- EURÓPA ÖNÖKÉRT
 2 fő része
 Információ az állampolgároknak – Information for Citizens (Az
érdeklődő részletes, hasznos információkhoz juthat az EU-t és a belső piacot illető
jogaival és lehetőségeivel kapcsolatosan, tanácsot kap ara vonatkozóan, hogy a
gyakorlatban hogyan élhet ezekkel a jogokkal, bővebben értesülhet pl. az életről, a
munkavállalásról, tanulásról egy másik EU-országban.)
 Üzleti információ – Information for Business (Gyakorlati
tájékoztatást ad a vállalkozóknak a jogaikról és lehetőségeikről a vállalkozásuk
működtetése terén az EU-ban és belső piacán. Adatokat, információt és más
információforrásokra mutató linkeket összegyűjt. Főbb témakörei: üzleti élet,
forrásszerzési lehetőségek, közbeszerzés, szabályozás és finanszírozás, adózás, piaci
információ, társadalmi és humán információ)
Egyéb források
Állampolgároknak Vállalkozóknak
- Europe Direct - Euro Info Központok
- SOLVIT, EURES - Az Ön hangja Európában
- Az Európai Ombudsman - Europe Direct
- Euro Info Központok - SOLVIT
- Az Ön hangja Európában
- Állampolgárok Tanácsadó
Szolgálata
Internet források
Magyar:
- Magyar nyelvű Európa szerver http://www.euroinfo.hu
- Külügyminisztérium hivatalos honlapja http://www.kum.hu
- Külügyminisztérium EU-vonal www.euvonal.hu
- Magyar Kormányzati portál www.magyarorszag.hu/eu
- Igazságügyi Minisztérium www.im.hu
- MTI-EU http://eu.mti.hu
- Bruxinfo http://bruxinfo.hu
- Euportál http://www.euportal.hu
- Euoldal www.euoldal.hu
- Nemzeti Fejlesztési Terv www.nfh.hu
- Európai Tájékoztatási Központ www.eu.hu
- Eurohírek www.eurohirek.huú
- Europapa www.europapa.hu
Idegen nyelvű források:
- Európa Unió hivatalos oldal http://europa.eu.int
- EUROINTERNET http://eiop.or.at/euroint
5. TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉGEK AZ INTERNETEN. KERESŐRENDSZEREK FAJTÁI,
SAJÁTOSSÁGAI

Keresőgépek

A keresőgépek a legnépszerűbb és leghasznosabb Web-szolgáltatások, amelyek az

Interneten való könnyebb eligazodást segítik. Segítségükkel könnyedén megtalálhatunk
különböző dokumentumokat, képeket, programokat, sőt ma már sok keresőnél lehetőség van
személyek felkutatására is. A keresőgépek nagyjából azonos módon működnek. Indexálják az
Interneten található oldalakat, általában naponta vagy hetente, de sok esetben csak havonta
nézik át a hálózaton található dokumentumokat. Ekkor egy adatbázist készítenek, melybe
bekerülnek az új oldalak és törlődnek a már megszűnt vagy ideiglenesen nem működő lapok.
Egy keresőszolgáltatást úgy vehetünk igénybe, hogy ellátogatunk a kereső Web-lapjára,
majd egy beviteli mezőbe beírjuk a keresett szót. A Search, Go vagy Keresés gombra
kattintva indíthatjuk el a keresést, ekkor a böngészőbe betöltődik a keresett kifejezést
tartalmazó Web-oldalak címeinek listája, találati valószínűség (relevancia, relevance) szerinti
sorrendben.
Keresésnél fontos tudnunk, hogy hogyan írjuk be a megfelelő szót vagy kifejezést a
keresés mezőbe. Általában az angol nyelvű keresőknél használhatjuk a logikai kapcsolatokat
is, tehát az AND, OR, NOT és NEAR kifejezéseket. A szavak közti operátort nem mindig kell
beírni, de ajánlatos. A keresés eredményeképpen pedig megjelenik a kapcsolódó címek listája.
Azonban minden kereső egy kicsit eltérően működik, és nagyon gyorsan fejlődnek, így az
talán a legjobb módszer, ha kipróbáljuk őket. Az AND és NOT operátorok helyettesítésére +
és - jelet is használhatunk: a +mickey +mouse -minnie keresés eredménye olyan
dokumentumok listája lesz, melyek az első két szót tartalmazzák, a harmadikat pedig nem. Ha
hosszabb kifejezésre, vagy mondatra keresünk, tegyük idézőjelbe, pl.: "microsoft windows
xp", így a keresésből kimaradnak azok a találatok, amelyek a három kifejezést külön, az
oldalon elszórva tartalmazzák.
Egyes keresők képesek a szabályos angol nyelvű kérdések értelmezésére, így pl. a
"Where can I find information about NASA?" kérdésre az amerikai űrkutatási hivatallal
kapcsolatos oldalakat kapjuk vissza. Észrevehetjük azt is, hogy minden kereső más oldalakat
listázz ki, és nem ugyanabban a sorrendben, mint egy másik.

Keresőrendszer alatt az informatikában olyan webes felületű vagy szoftveres szolgáltatást

értenek, ami multimédiás tartalmak vagy adatbázisok rendszeres vagy egyéni kérésre történő
rendezését és/vagy nyomon követését és/vagy kivonatolását, és a tartalomnak a felhasználó,
és általában a szélesebb nyilvánosság részére történő rendelkezésére bocsátását nyújtja. A
megjelenítendő tartalom neve, ami szó vagy (szavakat, logikai operátorokat és egyéb
attribútumokat tartalmazó) összetett nyelvi kifejezés lehet, a keresőszó, tehát ezt kell megadni
a keresőrendszernek, és az megkeresi és kijelzi mindazt, amit ezzel kapcsolatban tud.

Általában címszavas keresés történik, vagyis a rendszer bekéri a keresendő címszót, a

felhasználó betáplálja (pl. begépeli egy űrlapmezőbe), majd a rendszer megjeleníti azokat a
tartalmi egységeket, találatokat, amelyek a rendszer szerint a címszóhoz kapcsolódnak.

Google www.google.co.hu
A Google egy internetes keresőrendszer neve. Különlegességei közé tartozik a PageRank (A
PageRanktm (PR) a Google egyik legfontosabb újítása volt, mellyel a Találati rangsorok
minőségét nagymértékben javítani tudták, felhasználva a honlapok üzemeltetőinek közvetett
értékítéletét: Végletekig leegyszerűsítve úgy lehete ezt a bonyolult technológiát leírni, hogy
minden A oldalról B oldalra mutató hivatkozás egy, a B oldalra leadott szavazatnak minősül.
A szavazat súlya függ attól, hogy a szavazatot leadó A oldalra hányan szavaztak, és így
tovább. A fenti analógiához hasonlóan számításba kerülnek az ugyanazon a webhelyen
található weblapok is, lehetővé téve a webhely belső hierarchiája szerinti súlyozást is. A
Google ennek megfelelően folyamatosan számolja, újraszámolja az adatbázisában levő
weblapok PageRank értékét. A felhasználók számára ez egy 1-10-ig terjedő skálán jelenik
meg, de minden bizonnyal a tényleges számítás ennél jóval nagyobb számokkal történik, tehát
két ugyanolyan PR értékű oldal valójában egy bizonyos értéktartományon belül helyezkedik
el. Minden egyes weblapra külön kiszámításra kerül ez az érték, tehát ugyanazon webhely
különböző lapjainak különböző PR értéke lehet. Az értékek kiszámolása bonyolult
algoritmusokkal történik, módja vélhetőleg folyamatosan finomodik, és titkos, bár az Eredeti
PageRank leírását alapul véve nagyvonalakban képet alkothatunk annak mikéntjéről. Az
egyes lapok PageRank értékének megtekintése többféleképpen lehetséges,) osztályozási
módszer, a groups keresés, a képkeresés, valamint számos innovatív internetes adatkinyerési
rendszer. A projektet Larry Page és Sergey Brin alapította, mindketten a Stanford Egyetemen
végeztek.

A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, aminek részben az az oka, hogy a

találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy a keresést végző személy elvárja.
A web egyik legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatásaként legalább 200 millió keresési kérés
érkezik be hozzá és társlapjaihoz (en:AOL, en:A9) naponta. A Google főhadiszállása (a
"en:Googleplex") Mountain View-ban, (Kalifornia) található.

A weblapok tartalmában végzett kereséseken túl lehetőség van többek közt képek, hírek,
fórumtémák és árucikkek keresésére is. 2004. júniusáig a Google mintegy 4.28 milliárd
weblapot, 880 millió képet és 845 millió felhasználói fórum üzenetet indexelt, azaz mintegy 6
milliárd elemet. Emellett még egy időre el is tárolja az indexelt weblapokat.

A név eredete

A név eredete a googol szám, mely a legnagyobb, saját névvel bíró számunk, ennek
alakításával keletkezett a "google" név. A név arra céloz, hogy a keresőrendszerben nagyon
nagy mennyiségű adat található.

Heuréka www.heureka.hu

2005 márciusától megújult szolgáltatásokkal áll rendelkezésére a Heuréka, az első magyar

kereső. Több olyan új lehetőséget kínálunk, amellyel a Heuréka ma egyedülálló a magyar
keresőprogramok körében:
- a beépített szinonímaszótár, amely a rokonértelmű szavak automatikus bővíti az
értelmes és célravezető találatok számát
- a nagyteljesítményű adatbázis frissítő robot, amely naponta félmillió magyar honlapot
jár be, ezzel biztosítva azt, hogy a Heurékával aktuális oldalakat találjanak meg a
felhasználók,
- a keresés gyorsasága,
 - többletszolgálatként, különös keresési tartományban a naponta, vagy annál is sűrűbben
újuló internetes hírforrások aktuális hírei napi többszöri frissítéssel elérhetőkké váltak.

A Heuréka alapszolgáltatásai:

A dokumentumokat a bennük szereplő szavak alapján lehet megtalálni. A Heuréka azokat a

dokumentumoknak az internetcímeit listázza ki, amelyek tartalmazzák a keresett szót, vagy
általánosabban: amelyeke megfelelnek a keresés logikai feltételeinek.

Keresni a Heuréka nyitólapján található szövegmező kitöltése után, az "OK" feliratú gombra
kattintva lehet, de a keresés az Enter gomb lenyomására is megindul. A keresett szót vagy
szavakat a beviteli mezőbe írhatjuk be. A kapcsolómezők beállításával további feltételeket
írhatunk elő: kiválaszthatjuk az ékezetkezelés módját, kijelölhetjük azokat a tartományokat,
amelyekben keresni kívánunk, továbbá kereséstechnikai módszerekkel leszűkíthetjük vagy
bővíthetjük a keresést. A program a találatokat sorba rendezi, és oldalanként tízesével
megjeleníti a talált dokumentumok

Ha az interneten a dokumentumokat nem a bennük szereplő (jellemző) szavak, hanem

tartalmuk, témájuk alapján szeretnénk megtalálni, akkor tematikus keresőre, pontosan szólva
katalógusra van szükségünk. Ilyen a HuDir, ami szintén a Hungary.Network szolgáltatása. A
Heuréka és a HuDir kombinált használata a keresést jóval hatékonyabbá és gyorsabbá teheti.
(A HuDir a Heuréka főoldalán keresztül is eléhető.)

Yahoo: http://www.yahoo.com

A Yahoo nem önálló keresőrendszer, hanem az AltaVistára épül, így az összehasonlításba

nem került be. Kezelőfelülete eltér, számos beállítást tesz lehetővé, ám ezek gyakorlatilag
csak az Altavistától érkező válaszok szűrésére szolgálnak. Külön kiemelendő szolgáltatás a
tematikus lista megléte, új lap bejelentésekor (How to Include Your Site) itt egyúttal be is
kategorizálhatjuk a lapot. A rendszer jelzi, hogy csak az utolsó három évben megjelent
lapokat veszi figyelembe. Különleges szolgáltatása még, hogy e-mail címeket is megkeres, ez
a szolgáltatás magyar címek esetén is eredményes lehet.

A kereső nyelvtana:
+ két szó együttes előfordulását keresi
- a szó kizárása a keresésből
t: csak a title mezőben keres
u: csak az URL-ben keres
" " pontos keresés
* szótő zárása

Hudir www.hudir.hu

A HuDir a Hungary Network jelenleg magyarul, később más nyelv(ek)en is elérhető

internetes portálrendszere. A "portál" szó az internetes szóhasználatban azt jelenti, hogy egy
közös bejáraton - a portálon - át több önálló szolgáltatás is kényelmesen elérhető.
A nyitóképernyőről:
A nyitóképernyő minden része egyben "link" is, azaz internetes hivatkozás. Ha rákattint,
aktivizálódik a szolgáltatás vagy újabb képernyő nyílik meg. Ha az egeret kattintás nélkül
bármelyik link fölé helyezi, egy kis ablakban elolvashatja, hogyan működik a link. Az ablakot
a jobb felső sarkában található x-szel zárhatja be, de rövid idő múlva magától is eltűnik.
A legfelső csíkról:
Ha rákattint a képernyő bal felső sarkában található HuDir feliratra, bármelyik oldalról
visszatérhet a nyitólapra. A jobb oldalon üzleti partnereink hirdetéseit látja, amelyek
folyamatosan változnak. Ha a grafikákra vagy a szövegekre kattint, eljut partnereink
honlapjára.
A második csíkról:
Ez a képernyőterület három hasábot tartalmaz.
Az első hasábban kínált funkciók:
- SÚGÓ - Segítséget ad a HuDir és szolgáltatásainak használatához
- ÚJ LAP HOZZÁADÁSA - Itt jelenthet be olyan új internetes lapokat,
amelyek még nem szerepelnek a HuDir címtárában: a megjelenő új oldalon töltse ki
a beíróablak rovatait. Fontos! Az angol nyelvű információ azért szükséges, mert
egyrészt így a HuDir angol nyelvű változatával is kereshetők lesznek a bejelentett
honlapok, másrészt az adatbázis a cég amerikai szerverén is elérhető. Különösen
ügyeljen az URL-ek pontos megadására, és arra, hogy a kulcsszavak a lényeges
információkat tartalmazzák.
- MÉDIAAJÁNLAT - Ez a pont nyújt bővebb információkat cégünkről és
megrendelhető internetes szolgáltatásainkról
A második hasáb: A legfelső sorban az aktuális dátumot látja. A következő két sorban
megtalálja, milyen névnap van aznap, illetve milyen névnap lesz másnap. Ha a nevekre
kattint, további információkhoz jut róluk.
A harmadik, színnel elkülönített hasáb: Itt találhatók a HuDir tartalomszolgáltató rovataihoz
vezető linkek.
- PANASZDA - Ha megsértették, feldühítették, méltánytalanság érte, itt
mesélheti el.
- Nyitólap A "Levél a panaszda gazdájának" linkkel e-mailt küldhet, és a
Panaszda működésével kapcsolatos észrevételt tehet. Ha az "Új panasz" linkre
kattint, új böngészőablakot kap. Töltse ki a rovatait, írja le a panaszát, és küldje el. A
szöveg nem jelenik meg azonnal: előbb a rendszergazdák elolvassák, kategóriába
sorolják, szerkesztik és az adatbázisba felveszik őket.
- A "Régebbi panaszok"-nál kategóriák szerint rendezve éri el a korábbi
történetek (és a hozzászólások) adatbázisát. A "HuDir" link visszavisz a HuDir
nyitólapjához.
- A három link alatt találja a legújabb panaszokkal kapcsolatos
információkat. Ha bármelyikre rákattint, az újonnan felnyíló ablakban megtalálja az
adott panaszt és a hozzá tartozó hozzászólások szövegét. Mind az eredeti panaszról,
mind a hozzászólásokról mondhat véleményt. Ha a "Vissza a nyitólapra" feliratra
kattint, visszajut a PANASZDA nyitólapjára.
- Az ezen a lapon a látható egyéb linkek, valamint a kategóriákba rendezett
régebbi panaszoknál szereplő linkek ugyanígy működnek.
- TINTA - Ha kedve van a világot foglalkoztató problémákról olvasni,
másokkal vitába szállni, olvassa a tinta rovatait.
- SZONDA - Ha alkoholt ivott, itt számíthatja ki, mikor ülhet autóba.
((Figyelem! Az eredmények tájékoztató jellegűek! Nem biztos, hogy ez a szonda
versenyképes a rendőrség szondájával szemben!)

A lap felső részének beviteli mezőiben írja be - vagy a mezők két oldalán látható nyilakat
"léptetve" állítsa be - az alkoholfogyasztás kezdetének időpontját és a testsúlyát. Ha az
"italok" feliratra kattint, megnézheti a főbb alkoholfajták szokásos adagját és
alkoholtartalmát. A középső két hasáb baloldali beviteli mezőiben ugyanígy óránkénti
bontásban megadhatja, hány adagot fogyasztott valamelyik italfajtából. Ezeket a jobb oldali
legördülő menüből választhatja ki. A megfelelő mezők kitöltésével egyidejűleg a jobb oldali
hasábban megjelenik, hogy mennyi tiszta alkoholt fogyasztott el, ez hány ezreléknek felel
meg, és mikorra várható a kiürülése. Ha ezt grafikonszerűen is szeretné látni, kattintson a
"grafikon" feliratú gombra.
- EDUPAGE - Ha kíváncsi a legfrissebb informatikai hírekre, itt találja
őket. A hírösszefoglalót hetente három alkalommal adja ki a washingtoni központú
Educause, a vezető egyetemek és főiskolák szövetsége, amely az oktatást az
informatika segítségével kívánja átalakítani.
- A következő képernyőrész bal olalán látható linkek:
- HEURÉKA - Ha rákattint, eléri a Hungary Network szó vagy
szóösszetétel alapú keresőjét.
- KIKI - Ez a link a Hungary Network magyar Ki Kicsodá-jához vezet.
- SZUPERKERESŐ - Itt egyetlen lapról kereshet a világ több mint egy
tucatnyi keresőjében.
- 1x1 APRÓ - A linkkel eljuthat a népszerű internetes hirdetőújsághoz.
- IKON - Ha ide kattint, képzőművészeti élet fontosabb eseményeinek
naptárában tájékozódhat.
A HuDirral kétféleképpen kereshet. Az egyik változat a hagyományos keresés szavak, illetve
kifejezések vagy kombinációjuk alapján. Az ehhez tartozó beviteli mezőt és a keresést indító
gombot a HuDir valamennyi képernyőjén megtalálja.
A másik változat, a tematikus, azaz tárgykörönkénti keresés kiindulási szempontjai is a
HuDir nyitóképernyőjén láthatók. Ez a keresési mód lényegében olyan, mint egy fa
szerkezete: elágazások segítségével kereshet rajta. Ha kiválasztotta a megfelelő kiinduló
"faágat", a következő képernyő bal oldalán megtalálja a további elágazásait, egyben látja
azokat az internetes helyeket is, amelyek megfelelnek az éppen aktuális elágazási pontnak. Ha
ezekre a linkekre, amelyek a képernyő nagyobb részét elfoglalják, rákattint, közvetlenül is
elérheti az Önt érdeklő internetes honlapokat. Amennyiben számuk meghaladja a húszat,
akkor több, egymást követő lapra kerülnek rá. A következő lapokra a lap alján látható
számozott navigációs linkre kattintva jut el.
Ha az adott elágazáshoz tartozó linkgyűjteményben nem találja az Önt érdeklő honlapot, a
baloldali tárgykörlistából válassza ki a megfelelő "al-tárgykört", így a faszerkezet további
elágazásaihoz jut el.
6. KÖNYVTÁRAK MEGJELENÉSI LEHETŐSÉGEI AZ INTERNETEN. A NEMZETI KÖNYVTÁR
ONLINE SZOLGÁLTATÁSAITÓL A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAK INTERNETES
SZOLGÁLTATÁSÁIG.

Ma már minden könyvtárnak, amely „ad magára”, van honlapja, ahol bemutatkozik,
szolgáltatásait kínálja, tájékoztat használata feltételeiről. A honlapokon rendszerint helyet
kapnak a potenciális felhasználói körnek szánt friss információk is, és csatolások (linkek)
vezetnek el egyéb forrásokhoz. A honlapokat nemcsak közvetlenül, hanem a legkülönbözőbb
linkgyűjtemények felől közelítve, illetve a keresőrendszereket használva is el lehet érni.
A magyar könyvtárak honlapjait, továbbá online katalógusait teljességre törekedve egy helyen
gyűjti össze a HUNOPAC (Könyvtári információk Magyarországon;
www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm)

A NEMZETI KÖNYVTÁR ONLINE SZOLGÁLTATÁSAI:

1. LibriVision, a sokoldalú olvasói katalógus: A LibriVision az AMICUS on-line

olvasói katalógusa, melyen keresztül az OSZK egyéb adatbázisai is elérhetők.

2. Bibliotheca Eruditionis – Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok

adatbank (1500-1700)
A projekt részei:
Könyvtörténeti adatbázisok
célja a Kárpát-medencében a XVI-XVII. században előforduló könyvanyag rekonstrukviója,
vagyis a Régi Magyarországi Nyomtatványok Virtuális Könyvtár: a magyar nemzeti
bibliográfia XV-XVII. századi részének digitalizálása. Ez az adatbázis három részből áll:
- bibliográfiai leírások kiegészítve a teljes lelőhelyjegyzékkel
- az egyes könyvek kiadástörténete
- az egyes kiadványok címlapjának, az ajánlásokat és előszavakat tartalmazó oldalaknak
a fotói

Olvasmánytörténeti adatbázisok
A magyar olvasmánykultúra 1526 és 1750 közötti időszakát átfogó adatbázis. A következőker
tartalmazza:
- levéltári források, amelyek az adott időszakban arról szólnak, hogy valaki(k)
birtokolt(ak)-e könyveket a Kárpát-medencében és hogyan írták le azokat
- a dokumentumok teljes szövegét, s a legfontosabb fakszimiléjét is
- a korabeli leírás alapján beazonosított művek címleírását
- a forrásokhoz, a könyves adatok tulajdonosaihoz, ill. a gyűjteményekhez és konkrét
könyvekhez kapcsolódó szakirodalmat
Zrínyi-könyvtár 3D-s rekonstrukciója
A költő Zrínyi Miklós könyvtárának eredeti állapot szerinti virtuális rekonstrukciója. A 3D-s
megvalósítás azt jelenti, hogy az egykori eredeti helyszínen készült felvételek, valamit a
korabeli ábrázolások és feljegyzések segítségével a hálózaton újra lehet építeni a ma már
sajnos sehol sem létező könyvtárat, mégpedig szakmailag teljesen korrekt tartalommal és a
könyvtár egykori vizuális képét is felidézve.

3. Dokumentum-előkészítés: A kutatói olvasójeggyel rendelkező olvasóknak részére a

törzsgyűjteményből könyvek, folyóiratok előkészítését vállalják. A kérést e-mailben
lehet elküldeni, egy űrlap kitöltésével.
 4. EPA – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis: Az EPA elektronikus
időszaki kiadványokat kezelő archívum és forrás ill. lelőhely-nyilvántartó rendszer,
mely egyrészt a MEK időszaki kiadványokat tároló gyűjteménye, másrészt a MEK
által működtetett országos internetes lelőhely-adatbázis.
Az EPA Archívuma teljes szövegű folyóirat-szolgáltatás. Az archívum
gyűjtőkörébe tartozik: nyilvánosa és ingyenesen on-line szolgáltatható, magyar nyelvű
vagy magyar kiadású, heti vagy annál hosszabb periodicitású (a határon túli
kiadványok kivételével) oktatási, tudományos vagy kulturális szempontból hasznos
időszaki kiadványok. Az archiválás alapja a „szám” (nem a honlap).
Az EPA-Adatbázis lelőhely és forrásnyilvántartó adatbázis, melyben az EPA-ban
leírt elektronikus kiadványok metaadatait tárolják.
Az adatbázisban leírt kiadványok : Digitális formában hozzáférhető, részben vagy
egészben teljes szöveggel olvasható, magyar nyelvű vagy magyar kiadású, saját (is)
írásokat közlő, szerkesztőséggel rovatokkal és archívummal rendelkező időszaki
kiadványok, illetve időszaki kiadványok kiadásváltozásai.

5. HEKTOR: Adattárak az OSZK-ban. A könyvtár néhány adattárának bibliográfiai

tételét jeleníti meg (Hazai könyvek 1976-, Külföldi könyvek 1987-, Ponyvák,
Zeneművek)

6. Hungarika Információ
A HUNI adatbázis célja, hogy tájékoztatást adjon:
- a határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről, kulturális
életéről, politikai és gazdasági helyzetéről
- a külföldi kutatók, írók, publicisták magyar vonatkozású közleményeiről
- a magyarországi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású
közleményeiről, a magyar tudományosság nemzetközi visszhangjáról
Az adatbázis a külföldi magyar és idegen nyelvű, magyar vonatkozású közlemények
szakirodalmi információs rendszere. 1984 óta épül.

7. Hungarika Névkataszter: A HUNG adatbázis magyar biográfiai index. Olyan

számítógépes adatbázis és információs rendszer, mely a külföldi magyar
személyiségek életrajzi adatairól, valamint az adatok forrásáról ad tájékoztatás. Az
adatgyűjtés kiterjed a szomszédos országokban élő/élt és a Nyugatra távozott magyar
személyekre. Az adattárba belefoglalják mindazon személyek adatait, akik magyarnak
és említésre méltónak, vagyis személyiségnek tekinthetők. Az adatgyűjtés az 1880
után született személyek körére terjed ki.
A regisztrált adatok köre:
- életrajzi adatok (név, születés és halálozás helye és dátuma, tanulmányok
mikor került külföldre, további vándorlásai, foglalkozása, működési területe)
- forrásadatok (felhasznált források)
- kódok, rövidítések és deszkriptorok (pl. földrajzi kódok, a foglalkozást
deszkriptorokkal tartják nyilván)

8. Hungarika WWW: Az adatbázis kaput nyit a Magyarországon kívül található

hungarika könyvtári gyűjteményekre. Célja, hogy egy olyan hálózati hozzáférési
pontot létesítsen, amely áttekintést ad a jelentősebb külföldi hungarika könyvtári
gyűjteményekről. Amennyiben lehetséges, közvetlen kapcsolatot teremt a kiválasztott
 gyűjteménnyel az Interneten. Ha a kapcsolatra nincs mód, a hungarika gyűjteményre
vonatkozó információkkal látja el az érdeklődőt.
A gyűjteményekben található hungarikum típusok:
- Magyarországon készült nyomtatványok és egyéb könyvtári dokumentumok
- magyar nyelven készült nyomtatványok és egyéb könyvtári dokumentumok
- Magyarországon, ill. külföldön tevékenykedő magyar szerző publikációi
- Magyarországról, magyar nyelvről, magyarokról szól, azaz magyar
vonatkozású idegen nyelvű munkák
A Hungarika WWW 1997-ben nyílt meg. Az UNESCO támogatásával jött létre, mint
Patriotika WWWmodell.

9. IKB – Magyar Periodika Adatbázis

Az adatbázis tartalmazza a Magyarországon 1986-tól 2003. júniusig megjelent, az OSZK-nak
kötelespéldányként beszolgáltatott periodikumok bibliográfiai, besorolási és közhasznú
adatait. 2001-es újdonság, hogy a társadalom- és természettudományi folyóiratok
repertóriuma által feldolgozott, tárgyszavazott cikkek adatbázisának (IKER) egy keresett
folyóirathoz kapcsolódó tételei közvetlenül elérhetők.

10. IKER – Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma: Az adatbázis az 1993 óta

feldolgozott, Magyarországon megjelent és az OSZK-hoz kötelespéldényként
beszolgáltatott időszaki kiadványok válogatott társadalom- és természettudományi
cikkanyagának bibliográfiai tételeit tartalmazza. Feldolgozza a tudományos, irodalmi,
művészeti szaklapokat, az évkönyveket, valamint az országos napilapokat. Az
adatbázist havonta frissítik.

11. Könyvtári folyóiratok: A Könyvtártudományi Szakkönyvtár folyóirat-

tartalomjegyzék szolgáltatása. Ezeken az oldalakon a legfontosabb, magyar könyvtári
témájú folyóiratok tartalomjegyzékeiben böngészhetnek az olvasók.

12. Könyvtárközi dokumentumellátás

Szolgáltatásai:
- lelőhely-tájékoztatás
- bejelentések fogadása (a külföldi beszerzésekről)
- könyvtárközi kérések fogadása
- könyvtárközi kérések közvetítése belföldre és külföldre
- nemzetközi kölcsönzés
- nemzetközi másolatszolgáltatás
- dokumentumszolgáltatás az OSZK állományából (Az OSZK muzeális és
hungarikum-, valamint periodikumállománya eredetiben nem kölcsönözhető. A
nem-hungarikum állomány - egyéb hazai lelőhely hiányában - kölcsönözhető. Az
1952 után megjelent dokumentumok részeiről nyomtatott és elektronikus
másolat rendelhető.)

13. Különgyűjtemények
A Kézirattár katalógusai:
- Régi magyar könyvtár
- Régi magyaroszági nyomtatványok
- Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
 14. KSZK gyarapodás: Válogatás a Könyvtárudommányi Szakkönytár külföldi
beszerzéseiből. Ajegyzék bibliográfiai adatokat és rövid tartalmi ismertetést tartalmaz.
Nyomtatott változata a Könyvtári Figyelőben található.

15. MANCI – Magyar és Nemzetközi Cikkek: Az adatbázis a magyar könyvtár- és

információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív
feldolgozása alapján épül, a külföldi folyóiratokat pedig válogatva, 1986 óta dolgozza
fel. Az adatbázist negyedévente frissítik.

16. LibInfo – Librarian’s Information Online: A magyar könyvtárak közös internetes

tájékoztató szolgálata. A munkát az OSZK koordinálja. Az elektronikus levélben
érkező referensz kérdésekre 48 órán belül rövid, de szakszerű választ adnak a
kollégák.

17. NPA – Nemzeti Periodika Adatbázis: A magyarországi könyvtárakban található

külföldi időszaki kiadványok online lelőhely jegyzéke, amely 743 magyarországi
könyvtár bejelentésére épül.

18. MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár: A magyar Internet legnagyobb

szövegarchívuma és virtuális könyvtára. A magyar kultúra, oktatás és tudomány
számára fontos dokumentumok elektronikus változatait szolgáltatja. Az egyik
legnépszerűbb hazai portál.

19. MNB – Magyar Nemzeti Bibliográfia

MNB Könyvek Bibliográfiája: A Magyarországon kiadott és az OSZK-ba
kötelespéldányként beszolgáltatott vagy más forrásból beérkező könyvek
bibliográfiai tételeit tartalmazza. Az indulás éve: 1997. Hvonta kétszer jelenik meg,
az oldalon a legfrissebb számok tekinthetők meg.
MNB Új periodikumok: A hazai új indulású periodikumok szabványos bibliográfiai
leírását havi rendszerességgel közlő online kiadvány.
MNB Külföldön megjelenő hungarikumok

20. Corvina-oldal: A Bibliotheca Corviniana Digitalis nemzetközi együttműködésben

megvalósuló digitalizálási program eredményeit tartalmazza, folyamatosan frissítve.

A fentieken kívül a következőkről tájékozódhatunk még az OSZK honlapján:

- a könyvtár története, szervezeti felépítése, elérhetőségei
- nyitva tartás, beiratkozás, éves program, támogatók
- helyi szolgáltatások
- gyűjtemények, kincsek, kiállítások
- publikációk (a munkatársak által írt és a könyvtárról szóló publikációk)
- útmutatók (szabványok, tezaurusz, könyvtárkódok, beszámolók, tervek)
- aktuális információk
- linkek (MEK, MOKKA, Könyvtári Intézet

A KÖZKÖNYVTÁRAK INTERNETES SZOLGÁLTATÁSAI

A városi és megyei könyvtárak internetes szolgáltatásai (általában)
- OPAC
- a könyvtár története, bemutatása
- nyitva tartás, beiratkozás díjak
- szolgáltatások
- a könyvtárhasználat szabályai
- könyvtárközi kölcsönzés
- aktuális információk
- programok, kiállítások
- ajánló bibliográfiák
- az állomány bemutatása
- a könyvtár kiadványai
7. DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK JELLEMZŐI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI. MAGYAR DIGITÁLIS
KÖNYVTÁRAK

Az elektronikus könyvtár és a digitális könyvtár egymás szinonimája, míg a virtuális könyvtár

egy elektronikus katalógus, amely közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum
számítógépünkre letölthető.
A digitális könyvtári állomány nagy előnye az emberi beavatkozástól mentes, távoli
hozzáférés lehetősége, még akkor is, ha ez mind a hálózat, mind az olvasó-néző
berendezésekkel szemben magas követelményeket támaszt.

Az elektronikus könyvtár ismérvei

Az elektronikus könyvtár vagy digitális könyvtár - ezt a két fogalmat sokszor egymás
szinonimájaként használják - lényegéhez tartozik azonban, hogy ez több, mint
dokumentumoknak laza vagy ideiglenes halmaza. Az elektronikus könyvtár digitális
formában tárolt dokumentumok rendszerezett, feldolgozott, tartósan megőrzött és egy
közösség számára hozzáférhetővé tett gyűjteménye.
Az elektronikus könyvtárban őrzött, digitálisan rögzített dokumentumok formájukat
tekintve sokfélék lehetnek. A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeti célkitűzése az
elektronikus könyvtárak néhány évvel ezelőtti általános gyakorlatának megfelelően
elsősorban egyszerű szöveges formában rögzített dokumentumok gyűjtése volt. A tárolási
formák és a technikai lehetőségek gazdagodásával azonban egyre több könyvtár gyűjt és őriz
képi és mozgóképes anyagokat. Különösen fontos a képi tárolás ritka és régi könyveknél,
kéziratoknál: ezek ilyen módon sokak számára hozzáférhetővé tehetők, kutathatóvá,
tanulmányozhatóvá válhatnak az eredeti dokumentum sérülése nélkül.
Fontos tulajdonsága az elektronikus könyvtáraknak, hogy ide nem alkalomszerűen
elhelyezett dokumentumok kerülnek, hanem minden dokumentum keresztülmegy a
feldolgozó könyvtáros szakember kezén, aki ugyanúgy, mint a hagyományos értelemben vett
könyvtárakban, bibliográfiai leírást készít hozzá, s a könyvtár rendszere szerint sorolja be
annak állományába. Az elektronikus könyvtár arra törekszik, hogy a könyvtár dokumentumai,
az alapul szolgáló rendszerrel együtt, hosszú távon és megbízhatóan megőrződjenek, és
megtalálhatók maradjanak. Természetesen előfordulhat, hogy a könyvtár más szolgáltató
gépre vagy gépekre kerül át, a besorolási rendszer is áteshet javításokon, bővítéseken. A
könyvtár egészének azonban tartósan fenn kell maradnia, és biztosítania kell olyan
eszközöket, amelyek segítségével a dokumentumok a könyvtár esetleges módosításai után is
megtalálhatók maradnak.
A könyvtár gyűjtemény: állománya tudatos, rendszeres, megfontolt gyűjtőmunka révén
épül. Ennek során tekintettel kell lenni az érvényes jogi, elsősorban szerzői jogi
rendelkezésekre. A könyvtár tehát csak olyan dokumentumokat gyűjthet, amelyek vagy nem
állnak szerzői jogi oltalom alatt, vagy pedig a szerző, illetve jogtulajdonos esetleg bizonyos
feltételekkel, megszorításokkal hozzájárult a dokumentum elektronikus úton való
közzétételéhez.

A digitális könyvtárak jellemzői:

• Számos információforrást tartalmazhatnak a szövegtől a képig, a hangtól a videóig.
• Nagyban csökkentik a hagyományos könyvtárak megkövetelte fizikai tér iránti igényt.
• Felhasználóik bárhol a világon elosztva lehetnek, és néhány esetben eltérő szintű
szolgáltatások nyújthatók a helyi és a távoli felhasználók számára.
• Felhasználóik személyre szóló gyűjteményeket alakíthatnak ki maguknak.
 • Különböző szervereken található különböző információ-forrásokhoz nyújtanak
hozzáférést
• Egyszerre több felhasználó is használhatja ugyanazt az információforrást, ami a
hagyományos könyvtárakban nem lehetséges.
• Nemcsak a papírról a digitálisra történő váltást hozták magukkal, hanem a tulajdonnal
kapcsolatos paradigmaváltást is, hiszen sok digitális könyvtár olyan forrásokhoz nyújt
hozzáférést, amely nem a tulajdona.
• A könyvtárosok gyűjteményfejlesztési tapasztalata és szabályai kiemelkedő szerepet
kapnak, mivel a hozzáférés nem probléma, viszont a túl sok információ az, így szűrő-
mechanizmusok beépítésére van szükség.
• A valóban globális információs infrastruktúra kiépítéséhez szükséges a többnyelvű
információkezelés.
• Jobb információ-visszakeresést kell nyújtaniuk.
• A digitális információt különböző emberek egyéni igényeik alapján jeleníthetik meg
és használhatják.
• Megszüntetik az időbeli, térbeli és nyelvi korlátokat.

Ebben a felsorolásban persze egyaránt vannak tényszerűen létező jellemzők és óhajok, a

digitális könyvtárakkal szemben megfogalmazott, de még meg nem valósított követelmények,
még ha nem is mindegyik szerepel óhajtó módban.

A digitális könyvtárak hatásai:

• A felhasználóhoz viszik az információt.

• Az információ jobb keresését és kezelését teszik lehetővé.
• Javítják az információ megosztását.
• Friss információhoz való hozzáférést biztosítanak.
• Az információ jobb felhasználását teszik lehetővé.
• Javítják az együttműködést.
• Csökkentik a digitális szakadékot.

MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

A MEK létrejötte hosszú folyamat eredménye. Az első, kísérleti változatát Moldován

István hozta létre 1994-ben. A WEB felület kifejlesztésére egy év múlva került sor és ezzel a
mek.iif.hu szerver lett az Elektronikus Könyvtár központi szolgáltatása. 1999-ben az OSZK
felvállalta, hogy otthont ad a MEK-nek,. 2001-ben már saját szerveren, a mek.oszk.hu címen
indult el egy új, fejlettebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő könyvtári rendszer és
kezelőfelület. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar internet egyik legismertebb
szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett.

A MEK gyűjtőköre:
A MEK alapdokumentuma, az "Ajánlás a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz" az alábbi
módon rögzíti az elektronikus könyvtárba kerülő dokumentumok körét:
"Olyan magyar nyelvű, illetve idegen nyelvű, de magyar vagy közép-európai
vonatkozású, alapvetően szöveges anyagok, melyek számítógépes formában való szabad
terjesztése vagy szolgáltatása nem tiltott. A MEK gyűjtőkörébe elsősorban tudományos,
szakmai, oktatási, irodalmi vagy referensz jellegű dokumentumok tartoznak, beleértve
eredetileg nyomtatásban megjelent szövegek számítógépes változatait is."
 A könyvtárban gyűjtött dokumentumok a következő főbb csoportokba sorolhatók:

1. klasszikus szépirodalom: Ennek részeként gyűjtendő a magyar vagy a magyarra

fordított világirodalom, továbbá az idegen nyelvre fordított magyar irodalom.
2. kortárs magyar szépirodalom: A szerzők engedélyével a MEK gyűjti a mai magyar
nyelvű irodalom alkotásait, köztük a határon túli írók műveit is.
3. tudományos publikációk: Magyar szerzők által írt vagy magyarra fordított tudományos
művek, beleértve az egyetemeken, főiskolákon, tudományos kutatóintézetekben
készülő és papíron nehezen terjeszthető ún. "szürke irodalmat" is: konferencia
előadások, disszertációk, szakdolgozatok, munkaanyagok, tanulmányok stb.
4. oktatási anyagok: A felső-, a közép- és az alsófokú oktatásban használható, magyar
nyelvű segédletek, jegyzetek, tankönyvek és ismeretterjesztő művek.
5. referensz művek: Magyar nyelvű szótárak, lexikonok, bibliográfiák, címlisták és egyéb
kézikönyvek.
6. egyéb szöveges dokumentumok: Például szórakoztató irodalom, vallásos szövegek,
útikönyvek, vicc- és receptgyűjtemények stb., melyek terjedelmük és színvonaluk
alapján archiválásra érdemesek.
7. nem szöveges dokumentumok: Magyar vonatkozású térképek, továbbá kották és a fenti
csoportokhoz kapcsolódó egyes multimédia dokumentumok ill. szoftverek (pl.
oktatóprogramok, vagy egy adott témát feldolgozó Web-anyagok).

Ezeken felül a MEK az ún. "Virtuális könyvtár" részében gyűjti a következő

dokumentumtípusok URL címeit is, törekedve ezek folyamatos bővítésére és frissítésére:

1. magyar elektronikus könyvtárak és könyvkiadók;

2. magyar könyvtárak hálózati szolgáltatásai;
3. az Interneten elérhető magyar elektronikus hírlevelek, újságok és folyóiratok.

Minden elektronikus könyvtár meghatározott közösség számára épül és nyújt

szolgáltatást. A Magyar Elektronikus Könyvtár a magyar nyelven olvasni tudó, illetve a
magyar és közép-európai kultúra, tudomány, történelem iránt érdeklődő olvasók, kutatók
körét szolgálja, bárhol is éljenek a világon. A Könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez
nem szükséges, hogy a felhasználó számítógépes szakismeretekkel rendelkezzék: elegendő az
internet, a World Wide Web, az elektronikus levelezés használatának minimális ismerete. A
Könyvtár nemcsak az állományhoz, a gyűjtött dokumentumokhoz való egyszerű hozzáférést
nyújtja szolgáltatásként olvasóinak, hanem szakértői könyvtárosi segítséggel, számos
tájékoztató segédanyaggal is támogatja ismeretszerzésüket.

A Könyvtár szolgáltatásai ingyenesek.

A MEK-ben tárolt dokumentumokat bárki letöltheti tanulási, oktatási, kulturális célú,

non-profit felhasználásra. Kereskedelmi célokra azonban a szerző, illetve jogtulajdonos külön
engedélye nélkül nem használhatók fel a dokumentumok.

Mit nyújt a MEK?

A MEK gyűjteményébe minden olyan dokumentum bekerülhet, amit egy könyvtár

általában gyűjteni szokott, azaz egyszeri és periodikus kiadványok, teljes szövegű és
kivonatos anyagok, bibliográfiák, szótárak, térképek, kották és más dokumentumok.
A dokumentumokat témák szerint csoportosítva, tematikus "polcokon" találjuk meg.
 A nagyobb témakörök anyagának rendezését az egyes szakterületekhez értő
elektronikus könyvtárosok, ún. "polcgazdák" segítik.

A gyűjtemény legfelső szintű tematikus felosztása:

- természettudományok
- műszaki tudományok, szakterületek és gazdasági ágazatok
- társadalomtudományok és humán területek
- szabadidős tevékenység, kultúra
- kézikönyvek és egyéb, különleges dokumentumok

A könyvtár leggazdagabb része a magyar szépirodalmi „polc”, elsősorban a klasszikus

magyar irodalom.
A MEK saját gyűjteménye a rendszerébe foglalt, s a központi szolgáltató gépen tárolt
dokumentumokból áll. Ezen túlmenően azonban az ún. "Virtuális könyvtár"-on keresztül
kapcsolódási pontokat teremt más, távoli gépeken található magyar nyelvű vagy magyar
vonatkozású elektronikus könyvtárakhoz, internetes keresőrendszerek, vagy egyéb, a MEK
szempontjából fontos szolgáltatásokhoz.
Mivel ezeket a gyűjteményeket nem a MEK hozta létre, és nem is a MEK szolgáltató
gépein tárolódnak, az ott található anyagok tartalmáért, elérhetőségéért és minőségéért a MEK
nem vállalhat felelősséget. A MEK könyvtárosai törekszenek arra, hogy felvegyék a
kapcsolatot ezeknek a távoli könyvtáraknak a gazdáival. Jelzik nekik, hogy a MEK hivatkozik
az általuk összeállított gyűjteményre: viszonzásul ezen gyűjtemények közül jó néhány
ugyancsak hivatkozik a MEK-re, ezzel is növelve annak ismertségét. A Virtuális könyvtárban
található gyűjtemények dokumentumai nem szerves részei a MEK-nek, így nem készül
hozzájuk a MEK előírásainak megfelelő bibliográfiai leírás, nem vonatkoznak rájuk a MEK
formai előírásai, és a MEK keresőrendszerek segítségével sem lehet bennük tájékozódni. A
virtuális linkek révén azonban a MEK saját anyagának többszörösét teszi könnyen
hozzáférhetővé olvasói számára.
A MEK-ben tárolt művek a vak számítógéphasználók számára is hozzáférhetők; ők a
digitálisan rögzített dokumentumokat a számukra készített felolvasóprogrammal olvashatják.

NEUMANN JÁNOS DIGITÁLIS KÖNYVTÁR

A Neumann János Digitális Könyvtár története

Az 1997 végén létrejött intézmény rendeltetését a kulturális javak védelméről szóló törvény
fogalmazza meg. A munkáját közhasznú társaságként megkezdő közgyűjtemény elsődleges
feladata a kulturális örökség digitalizálásában való részvétel, az e téren folyó munkálatok
koordinálása, valamint a kulturális örökség digitalizálására épülő hálózati szolgáltatások
megindítása. A társaság tulajdonosa és fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma.

A kizárólag a számítástechnikára épülő, mindezidáig a társadalom széles körében szinte

ismeretlen szolgáltatások megismertetését és mind gyakoribb igénybevételét segíti elő egy
könnyen megjegyezhető név és logo. Így esett a választás a "Neumann-ház" elnevezésre,
amely a digitális könyvtár névadójának, a számítógép atyjának a neve mellett álló "ház"
szóval egy hívogató, befogadó, ma még szimbolikus, később talán valóságos helyre utal.
Intézményünk hivatalos neve: Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
Közhasznú Társaság.

ALAPTEVÉKENYSÉGÜNK

• KATALÓGUSÉPÍTÉS: Az interneten található magyar (és magyar vonatkozású)

cikkek, tanulmányok sokaságában nehéz eligazodni, de a katalógusunk megkönnyíti
mintegy 78000 dokumentum elérését.
• DIGITALIZÁLÁS: A digitalizálás célja a hagyományos és audio-vizuális hordozókon
megjelenő információk (szöveg, álló és mozgókép, hang) átalakítása a számítógép
számára értelmezhető, bináris kódokra.
• KOORDINÁCIÓ: A Neumann-ház a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával
kötött közhasznú szerződés alapján nyilvántartja a közgyűjteményekben folyó
digitalizálási projektekről szóló információkat, valamint részt vesz az elektronikus
dokumentumok kezelésére, archiválására vonatkozó szabványok és eljárások
kidolgozásában.
• KIADÓI TEVÉKENYSÉG: Az interneten közzétett irodalmi szövegek mellett négy
offline elektronikus kiadványt is készítettünk: két forrásgyűjteményt, és két
multimédia összeállítást adtunk ki CD-ROM-on.

Munkánk eredményét a SZOLGÁLTATÁSAINK közvetítik az olvasók felé.

A hazai Internet források katalogizálása: A WebKat.hu projekt

A digitális könyvtári szolgáltatások közül az egyik legfontosabb a felhasználók tájékoztatása a

magyar hálózati forrásokról. Az elmúlt években sok ezer internet-szolgáltató több tízezer, a
magyar kulturális örökség részét képező elektronikus dokumentumot tett közzé.

A WebKat.hu online katalógusba a magyar szerzők által készített, magyar nyelvű, és

lehetőleg magyar szolgáltatónál elérhető elektronikus dokumentumok adatai kerülnek be. A
dokumentumokat analitikus szinten dolgozzuk fel, vagyis minden olyan önálló szellemi
alkotás - tanulmány, vers, kép vagy folyóiratcikk -, amelynek saját címe (URL-je) van, az
adatbázisban önálló tételt alkot. A keresett dokumentumot a találati listából egyetlen
kattintással be lehet hívni a képernyőre. A "Részletes adatok" gombra kattintva az
elektronikus dokumentum bibliográfiai leírása jeleníthető meg.

Az online katalogizálást egy multimédia Web modullal rendelkező könyvtári szoftver

segítségével végezzük, amelynek segítségével a katalógustételhez egy távoli szerveren lévő
elektronikus dokumentumot is hozzá lehet fűzni.

Az online adatbázis építése: a WEBKAT.HU kialakításához kapcsolódó dokumentumok

(mint például az állománykezelési szabályzat) segíthetik a hasonló feladatok előtt állók
munkáját.

Digitalizálás

Szöveg digitalizálásakor a szöveget alkotó karakterek és a karakterekből álló lexikai,

szemantikai egységekhez kapcsolódó értelmező információ digitális "fordítását" kell
megoldani. A Neumann-ház tevékenységén belül ilyen vállalkozás például a Digitális
Irodalmi Akadémia, a Bibliotheca Hungarica Internetiana projekt, valamint Klasszikus
magyar költők és Kortásaink műveinek digitális kiadása.

Az állóképek digitalizálásakor a képet alkotó, a számítógép monitorán képpontként

megjelenő pixeleket és a megjelenítésükhöz szükséges információkat kell tárolni. Az
állóképek digitalizálása során más közgyűjtemények számára is hasznosítható eljárásokat,
módszereket dolgozunk ki. Intézményi együttműködésben tervezzük például a Magyar
Képzőművészeti Főiskola és a Nemzeti Színház egyes anyagainak digitalizálását.

A digitalizálandó anyagok származási helyétől függetlenül a legfontosabb szempont, hogy a

Neumann János Digitális Könyvtárba kerülő valamennyi anyag hiteles, tehát tartalmát
tekintve megbízható, szerzői jogi szempontból pedig "tiszta" legyen

Részvétel az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos könyvtári szabványok

kidolgozásában

Az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek teljesen új feladatok elé

állítják a könyvtárakat. A megoldandó feladatok: a digitalizálás, az elektronikus
dokumentumok közzététele, a kapcsolódó szerzői jogi kérdések tisztázása, az új
információhordozók katalogizálása.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ezeknek a feladatoknak a megoldásában a

Neumann-háztól aktív kezdeményező, javaslattevő szerepet vár el, hogy lehetőleg egységes
eljárások és módszerek terjedjenek el a könyvtárakban.

Gyűjteményünk

A digitális könyvtár olvasója hiába szaladna be a könyvtárba a keresett dokumentumért; itt

nincsenek könyvekkel megrakott polcok, folyóiratállványok, katalógusszekrények – és
nincsenek olvasók. A digitális könyvtár helyiségeiben számítógépek állnak, amelyek előtt
ülve a könyvtárosok az internetet pásztázva gyűjtik össze és teszik könnyen elérhetővé,
megtalálhatóvá a nemzeti kultúra kincseit.

A Neumann-ház saját gyűjteményében mintegy háromszáz magyar fejlesztésű CD-ROM

található. Az online szolgáltatott digitális könyvtári állomány dinamikusan bővül: a
Digitális Irodalmi Akadémia keretében 61 kortárs író és költő életművének digitalizálása, a
Bibliotheca Hungarica Internetiana projekt keretében klasszikus magyar irodalmi alkotások
kritikai kiadásának, valamint huszonnyolc magyar költő összes versének elektronikus
közzététele mellett több száz természettudományi és tudománytörténeti munka (köztük
Eötvös Loránd munkái), tucatnyi tanulmány és számos további elektronikus dokumentum
érhető el a katalógus segítségével a folyamatosan üzemelő szerveren.
8. MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAK DIGITALIZÁLÓ TEVÉKENYSÉGE. A
DIGITALIZÁLÁS HELYZETE NAPJAINKBAN

Egy évtizede vannak jelen a magyar könyvtárak tartalomszolgáltatóként a világhálón. Ma

közel száz közgyűjteményben folyik digitalizálás. Az elmúlt tíz évet elemezve látható, hogy
sem a digitalizálásban, sem a tartalomszolgáltatásban nem fokról fokra, hanem szakaszosan
bővült az ilyen tevékenységet folytató közgyűjtemények száma. Az első években alig néhány
intézmény próbálkozott kisebb-nagyobb digitális gyűjteményt kiépíteni; a könyvtárak - ha
digitalizáltak - inkább CD-ROM-on jelentették meg anyagaikat.
Néhány éve kezdődött egy új korszak, amelynek egyik jele, hogy számos egyetemi, több
megyei és néhány városi könyvtár is hozzákezdett saját digitális könyvtári gyűjteményének
kialakításába (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár, Hódmezővásárhelyi
Elektronikus Könyvtár, Vasi Digitális Könyvtár stb.).

Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár digitalizálási tevékenysége a Jókai- és helyismereti
gyűjteményben található képeslapokkal kezdődött.

Fejér Megyei Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtárhoz (MEK) hasonlóan a Vörösmarty Mihály Megyei
Könyvtár létre kívánja hozni a Fejér Megyei Elektronikus Könyvtárat (FEMEK). Valójában
már régebben elkezdődtek az ehhez kapcsolódó munkálatok: számítógépen olvashatóak már a
Fejér Megyei Könyvtáros, az ÁRGUS című folyóirat újabb számai stb. A FEMEK célja
azonban az, hogy még szélesebb körben hozzáférhetővé tegyen olyan régebbi vagy újabb
dokumentumokat, amelyek tartalmukban Fejér megyéhez kötődnek. A könyvtár
gyűjteményének tematikai megoszlása:
Hírlapok és folyóiratok Egyrészt régi, Székesfehérváron csak mikrofilmen hozzáférhető
megyei hírlapok és folyóiratok.
Helytörténeti, helyismereti művek. Régi kiadású, ritka kézikönyvek, egyéb olyan helyismereti
dokumentumok, amelyek csak egy helyi közgyűjteményben férhetőek hozzá, vagy olyanok,
amelyek csak az OSZK-ban vagy másutt találhatóak meg.
Helyi szépirodalom, helyi kiadású szakkönyvek. A Vörösmarty Társaság, az ÁRGUS Kiadó, a
Ma Kiadó és a megyei intézmények kiadásában megjelent művek.
Közhasznú tudnivalók Székesfehérvárról és Fejér megyéről. Térképek, útikalazok,
városismertetők, múzeumi tájékoztatók, adattárak - azaz olyan művek, amelyek alapján a
megyéről érdeklődő olvasó korszerű, új információkat nyerhet.
Vörösmarty Mihály emlékezete. A könyvtár névadójának és Vörösmarty Mihály Fejér megyei
kötődésének tiszteletére olyan, a költőről szóló dokumentumok, amelyek nem szerepelnek a
Magyar Elektronikus Könyvtárban. Tanulmányok, írások Vörösmartyról, műelemzések,
ajánló jegyzékek.

Heves Megyei Elektronikus Könyvtár

Célunk, hogy a Heves megyei vonatkozású oktatási, tudományos, kulturális célokra
használható, szabadon terjeszthető elektronikus dokumentumokat összegyűjtsük és
szolgáltassuk látogatóink számára.
Tartalma: Szépirodalmi művek, helyismereti művek
Bajai Elektronikus Könyvtár
Tartalma: Versek, drámák, novellák, fordítások, Bajai arcképcsarnok. A feldolgozott művek
kötődnek a megyéhez és Bajához.

Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtára

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtára az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium IHM-ITP-8 kódszámú "24.óra - Kulturális kincseink digitalizálása" elnevezésű
pályázaton nyert támogatás révén valósulhatott meg a könyvtár digitalizálási koncepciójának
megfelelően.
A digitalizálási munkákat a pályázat révén beszerzett eszközök segítségével a könyvtár
dolgozói végezték az IKRON Kft szakértőinek támogatásával, segítségével.
A könyvek feldolgozása/megjelenítése oldalalapú, a folyóiratoké pedig cikkalapú.
Valamennyi digitalizált dokumentum szövegesen visszakereshető. Az eredeti könyv és
folyóirat oldalak képformátumban (JPG) is megjeleníthetőek/nyomtathatóak.

Vasi Digitális Könyvtár

A Vasi Digitális Könyvtárat a Berzsenyi Dániel Könyvtár alapította 2003-ban a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A vállalkozás célja az, hogy a megye
közgyűjteményeiben létrehozott/andó elektronikus forrásokról, digitalizált dokumentumokról
portálszerű tájékoztatást adjon és a világ bármely pontjáról szabad hozzáférést biztosítson a
nyilvános megyetörténeti tartalmakhoz, valamint lehetővé tegye közérdekű információk
online keresését.
Tartalma:
Megyetörténeti adatbázis
Az adatbázis Vas megye történetével foglalkozó, a XIX. század végén és a XX. század elején
megjelent köteteket ill. összefoglaló művekre vonatkozó részleteit tartalmazza. Az adatokat a
XX. század közepéig napvilágot látott legfontosabb irodalom bibliográfiája egészíti ki. A
megyében található helységek bemutatását a helyismereti gyűjteményből válogatott
képeslapok, térképek, hírlapok címoldalai, valamint a kötődő személyiségek életrajzi adatai
gazdagítják.
Megyei közgyűjtemények a weben
Elektronikus katalógusok a megyénkben
Internet források Vas megyéről

Fonyódi Elektronikus Könyvtár

A Fonyódi Elektronikus Könyvtár elsősorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni
fonyódi vonatkozású, szabad terjesztésű elektronikus publikációkkal.
Tartalma: cikke, írások, címer, épületek, évfordulók, hirdetések, jeles fonyódiak, képek,
rajzok, könyv.
Az előbb felsorolt dokumentumok tartalmunkban Fonyódhoz kötődnek.

Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár

A HEK a hódmezővásárhelyi vonatkozású, oktatási, tudományos, kulturális célokra
használható, szabadon terjeszthető elektronikus dokumentumok könyvtára.
A HEK alapvető célja, hogy összegyűjtse, rendszerezze és elektronikus formában bárki
számára hozzáférhetővé, közkinccsé tegye azokat a dokumentumokat, melyek valamilyen
módon kapcsolódnak a városhoz és vonzáskörzetéhez; ingyenes és nyilvános szolgáltatásként
minden hálózathasználónak egyforma eséllyel biztosítsa a digitális objektumokhoz való
hozzáférést.
A HEK gyűjti és szolgáltatja, műfaji megkötés nélkül, azokat a magyar és idegen nyelvű
dokumentumokat, melyek nem kereskedelmi célú, számítógépes formában történő szabad
terjesztése megengedett.
Tartalom szerint:
• A Hódmezővásárhelyre vonatkozó anyagot: a város történetével és jelenével
foglalkozó dokumentumokat, valamint a város jövőjére vonatkozó terveket, fejlesztési
koncepciókat, stb.
• A Hódmezővásárhelyen kiadott műveket
• A hódmezővásárhelyi szerzők bárhol és bármilyen nyelven megjelent műveinek
digitalizált változatát, illetve azon szerzők műveit, akik életük során valamilyen
módon kötődtek a városhoz.
• A Németh László Városi Könyvtár régi hírlap- és folyóirat-állományát.
Megjelenési mód szerint
• Nyomtatásban megjelent művek digitalizált változata
• Elsődlegesen elektronikus formában megjelenő művek (tanulmányok, szakdolgozatok,
egyéb kéziratok)

A HEK felépítése, szolgáltatásai

1. Elektronikus könyvek
A HEK állományának alapját a Németh László Városi Könyvtár helytörténeti,
helyismereti gyűjteménye alkotja, kiegészítve azokkal a művekkel, melyeknek a HEK
biztosítja az első nyilvános megjelenési lehetőséget.
2. Folyóirattár

Könyvtárunk régi hírlap- és folyóirat-állományának értékesebb, védett darabjait

kívánjuk a hálózaton keresztül elérhetővé tenni.

3. Katalógusok

Régi könyvek internetes katalógusa

CD-ROM katalógus

Értékeink és ritkaságaink: Könyvtárunk könyv és hírlap állományából válogattunk.

4. Virtuális kiállítások

Könyvtárunkban hosszú évek óta hagyomány különféle, elsősorban helytörténeti jellegű,

illetve évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó kiállítások rendezése. Bár ezeket a
bemutatókat sokan látogatják, így is csak egy viszonylag szűk réteg számára elérhetők.

Állandó kiállításunk a Németh László Városi Könyvtár könyv- és folyóirat ritkaságait mutatja
be.

Emellett tervezzük egyéb, könyvtárunkhoz, a városhoz, évfordulókhoz, stb. kapcsolódó

kiállítások készítését, illetve Hódmezővásárhelyhez kötődő művészek alkotásainak
bemutatását.
További elektronikus könyvtárak:
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Elektronikus Könyvtár = Verseghy Ferenc Elektronikus
Könyvtár
Somogy Megyei Elektronikus Könyvtár
Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (egyházi gyűjtemény)
OMIKK
Budapesti Corvinus Egyetem
Debreceni Egyetem Könyvtára

A DIGITALIZÁLÁS HELYZETE NAPJAINKBAN

A digitális könyvtárak megjelenése és elterjedése a következő eredményeknek köszönhető:

- „információs szupersztráda” (internet) elterjedése az adatok gyors eléréséhez
- multimédia alkalmazások fejlődése
- nagyobb tárolókapacitás az egyre kisebb helyen elférő, ugyanakkor egyre több
adatot tartalmazó gyűjtemények számára
- felhasználóbarát kommunikáció ember és számítógép között
A televízió megjelenése óta semmi nem változtatta meg annyira a kommunikáció és az
információszerzés világát, mint az internet. A könyvtárak számra elsődleges jelentősége
abban rejlik, hogy ezzel az eszközzel vált először lehetővé, hogy az alapvető szolgáltatásokat
eleinte csak részben, majd egyre inkább teljes egészében kivigyék az épületen kívülre. Az első
lépés az olvasói katalógusok távoli elérhetőségének megteremtése volt. A sávszélesség
növekedése azonban azt is lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb méretű adatállományokat, tehát
adott esetben ne csak a szurrogátumokat, de a teljes dokumentumot is elérje és letölthesse az
olvasó. A multimédia alkalmazások fejlődése eredményeképpen pedig az is elérhető, hogy
illusztrációval együtt élvezhesse.
A könyvtárak számára a technika elsősorban a mindennapokban segített sokat. A gyakran
keresett, ugyanakkor csak meghatározott időben keresett dokumentumok (kötelező
olvasmányok, kézikönyvek) elegendő számú beszerzése helyett jóval olcsóbb megoldás az
egyszeri digitalizálás.
A következő előny az állományvédelemben jelentkezett, elsősorban muzeális értékű
ritkaságokat gyűjtő könyvtárak esetében. A digitalizálás célja itt elsősorban az állomány
megóvása.
A technikai lehetőségek azonban nem csak a könyvtárak világát változtatták meg, de a
szerzőkét, kiadókét is. Egyre nagyobb számban keletkeznek olyan dokumentumok, amelyek
már egyáltalán nem jelennek meg papíron, hanem csak elektronikus formában.

Egyre több pénzt fordítanak digitális gyűjtemények létrehozására és fejlesztésére, ugyanakkor

az irodalomban sok szó esik arról, hogy a ma készülő digitális állományok tartós
elérhetőségének megteremtése nélkül az információ elvesztésének esélye igen nagy. A tartós
megőrzés kérdései nem csak a papír világában vetődnek fel. A digitális állomány felelős és
hatékony megőrzésének munkálatait nem lehet elkerülni.
A digitális könyvtári állomány nagy előnye az emberi beavatkozástól mentes, távoli
hozzáférés lehetősége, még akkor is, ha ez mind a hálózat, mind az olvasó-néző
berendezésekkel szemben magas követelményeket támaszt.
9. INFORMÁCIÓS VAGYON, INFORMÁCIÓS PIRAMIS, INFORMÁCIÓMENEDZSMENT

Információs vagyon
Általánosan elfogadott vélemény az, hogy az információ értéke több annál a költségnél, amibe
megszerzése, tárolása és „feltalálása” kerül. Az a baj azonban az, hogy ez az általános
vélemény nem alapszik megbízható számításokon, statisztikai elemzéseken, hanem egyfajta
„menedzseri vélekedés”, annak elismerése, hogy az, aki megfelelő mennyiségű, minőségű és
formájú információval rendelkezik, az előnyhöz jut az üzleti életben.
Horton már két évtizeddel ezelőtt „erőforrás-gazdálkodásról” beszélt, s nyomában kiterjedt
szakirodalma van az információs erőforrások és az információs vagyon értelmezésének.
Horton akkoriban természetesen a ma már „hagyományosnak nevezett információforrások
gazdasági értékelését végezte el, s kategóriái, módszerei nemigen alkalmazhatók Internetes
adatbázisokra, milliós példányszámban eladott szoftverekre.

Az információs vagyon az adat, az információ és a tudás felhalmozott értéke, az információs

tőke. Lehet felhalmozási, tárolási, átalakítási, védelmi költsége, de alapvető szerepe az
értéktermelés. A megfelelő mennyiségű és minőségű információs vagyon segítségével
növelhető a (szellemi) dolgozók termelékenysége, a termék és szolgáltatás
információtartalma, s ez üzleti eredménynöveléssel jár.

Adat – információ – tudás

Az adat, az információ és a tudás leggyakrabban használt szavunkká vált. Először tisztázzuk a
fogalmakat!

Adat
Az adat fogalmának számos meghatározása van. Az értelmező szótár szerint: az adat
valaminek vagy valakinek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet. Huszka
szerint az adat értelmezhető, de nem értelmezett ismeret.
Minden adatból, minden adattípusból temérdek van, mindenféle formában, mindenféle
részlegnél. Az adatok tömegében egyszerre vannak jelen számunkra fontos és érdektelen
adatok, lényeges és lényegtelen adatok.
Az adatnak önmagában nincs jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése.
A túl sok adat olykor meg is nehezíti a lényegesek azonosítását és értelmezését.
Az adatok az üzleti tények, tranzakciók egy-egy szeletét világítják meg, egy-egy részét írják
le, mutatják be.
Az adatokat meghatározott adatstruktúra szerint rögzítik, meghatározott menetben, szabályok
szerint kezelik.
Balázs Sándor szerint: „Az adatok – tények – rögzített elemi ismeretek, amelyek alkalmasak
arra, hogy emberek, vagy automatikus eszközök továbbítsák, értelmezzék és/vagy
feldolgozzák azokat. Vonatkozhatnak egy jelenségre, fogalomra, felismerésre, megfigyelésre,
tapasztalatra, állapotra, folyamatra, dokumentumra, személyre stb. Az adatok akkor válnak
információvá, amikor kapcsolat létesül közöttük.

Információ
Az információ értelmezett adat, amelynek legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot,
határozatlanságot oszlat el. Az adat minden esetben objektív, ezzel szemben az információ
szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül nincs értelme.
Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle
ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el.
Az információ – üzenet, amely általában dokumentum formájában, látható vagy hallható
kommunikáció elemeként jelenik meg. A többi üzenethez hasonlóan feladóval és címzettel
rendelkezik. Az információ arra szolgál, hogy változtasson a dolgok felfogásának módján,
hogy befolyásolja a címzett ítéleteit és viselkedését.
Minőségileg más, mint a puszta adat; információtartalommal kell bírnia. Az informál szó
eredeti jelentése is a formát ad kifejezéssel függ össze, s valóban, az információ lényege,
hogy formálja a befogadó személyt, változtat annak szemléletmódján és meglátásain.
Szigorúan véve tehát, mindezekből az következik, hogy nem a feladó, hanem a címzett dönti
el, hogy a kapott üzenet valódi információ-e. Az információ tehát értelmezett, használható
adat.
Az információ legfontosabb szerepe, hogy a tervezés, a vezetés és a szaktudás alapjául
szolgál. A fentiekben ismertetett definíciók alapján világossá vált, hogy az információ
adatfeldolgozással születik. Valójában ez az átalakulás – az adattól az információn keresztül a
tudásig – a hatékony üzleti tervezés alapja. Tehát az adatot feldolgozzák, és információ
formájában nyújtják át a tervezőknek. Az információt ezután a vezetők értékelik, és ezzel
támogatják a döntéshozatalt. Az értékelés egyrészt a vezetők meglévő tudásbázisának
megfelelően zajlik, másrészt a döntéshozatal lépései tapasztalatként összegződnek és a
tudásba integrálódnak.
A vállalkozásgazdaságtani nézőpontból az információ meghatározásához hozzáteszik, hogy
az információ nem más, mint „a cég működése szempontjából fontos ismeretanyag”, tehát
mindenféleképpen erőforrásként kell rá tekintenünk. az információ egyike a legnagyobb
fontossággal bíró vállalati erőforrásoknak. Helyet kap a tervezés és döntéshozatal
modelljeiben, csakúgy, mint a teljesítmény és a jövedelmezőség felmérésében.

Tudás
Mind az adat, mind az információ, mind pedig a tudás elengedhetetlen fontos és egymással
összefüggő fogalmak.
A tudás a valós világ tükröződése az emberi tudatban, amelynek nem minden része fejezhető
ki verbálisan, szavakban.
A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és összekapcsolt információk heterogén és folyton
változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és
elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.
A tudás az egyénekben lakozik, szerves alkotórésze az ember összetettségének és
kiszámíthatatlanságának. Bár a vagyont jól körülírható és konkrét dolognak képzeljük, a
tudástőke nehezen megfogható kincs.
A tudás átfogóbb, mélyebb és gazdagabb, mint az adat vagy az információ.
A tudás (vagy ismeret) egy döntési folyamat során felhasznált, megtanult és hasznosított,
aktivizált információ. A tudás az adott helyzetben értelmezett információ. A tudás birtokosa
képes az információt befogadni, értelmezni, értékelni, szintetizálni, és az adott helyzetre
alkalmazni.

Az információ tudássá való átalakítása/átalakulása

 A tudás úgy keletkezik az információból, ahogyan az információ létrejön az adatból.
Az információ tudássá alakításában gyakorlatilag minden munkát az ember végez. E
transzformáció a következő folyamatokon keresztül történik:
Összehasonlítás: az adott helyzetből eredő információ
hogyan vethető össze más, már ismert
szituációkkal?
Következmények milyen – a döntésekre és a
cselekedetekre vonatkozó –
következtetések vonhatók le az
információból?
• Kapcsolódások hogyan viszonyul a tudás egy adott
eleme a többihez?
: mit gondolnak mások az adott
• Párbeszéd információról?

A tudás az adat-információ-tudás létrán a harmadik fokozatot képezi. A tudást sokszor úgy

határozzák meg, hogy felsorolják, mi mindent foglal magában a megfelelő tájékozottságon
felül: tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát,
értékrendet, döntési és cselekvési mintákat, intuíciót, reflexeket stb.

A tudás a fejekben lakik. A tudás forrása az ember a maga összetettségével és

kiszámíthatatlanságával.

A tudást rendszerezett médiumok közvetítik, például könyvek és különböző dokumentumok,

valamint sokféle személyes kapcsolat, a kötetlen beszélgetéstől egészen a mentor-gyakornok
viszonyig.

Beszélhetünk szavakkal kifejezhető, ún. explicit tudásról, és hallgatólagos, ún. tacit tudásról
(készségről, tapasztalatról).
A tudás keletkezésének négy módja:
- tacit tudásból tacit tudás: amikor egy személy közvetlen módon megosztja ismereteit
egy másik személlyel, azaz közvetlen emberi kommunikáció
- explicit tudásból explicit tudás: amikor valaki a létező, dokumentált tudásból új,
dokumentált ismeretet hoz létre
- tacit tudásból explicit tudás: amikor valaki rögzíti, ezáltal átalakítja személyes tudását
explicit, dokumentál tudássá
- explicit tudásból tacit tudás: rögzített, dokumentált ismeretek felhasználása új
összefüggések felismerése vagy ismeretek létrehozás céljából.

Az adat-információ-tudás hierarchiájában hozzáadott értékről van szó. Az érték az

információvá és tudással alakítás
során keletkezik:
[Ha jól gondolom, ez az információs piramis! ]

Az információ, mint erőforrás

Az információ szerepe a társadalmi élet minden szektorában nő. Az információt mint

erőforrást az információ életciklusában hozzák létre, közlik, használják, karbantartják,
visszakeresik, majd újrahasználják.
Ahhoz, hogy versenyképesek és sikeresek legyünk, több erőforrás is szükséges.
Ilyen erőforrások a munkaerő, a nyersanyagok, az energia, a tőke és végül az
információ/tudás. Napjainkban gyorsan változó világában a naprakész információ, a jól
hasznosítható, felfrissített tudás szerepe a siker alapfeltétele, mind a távlati, középtáv célok
elérésben, mind pedig a napi tevékenységek végzésében.
Miért lett kritikus erőforrássá, sikertényezővé az információ, a tudás? Mi az oka annak, hogy
azt a társadalmat, amelyben élünk, egyre gyakrabban nevezzük információs vagy
tudástársadalomnak?
Mindez számos tényezővel függ össze /globalizáció, verseny, információs és kommunikációs
technológiai fejlődés, digitalizáció stb. /, de a legfontosabb, hogy az információ társadalmi
szerepe, elfogadottsága, és hasznosítása a modern társadalom egyik legfontosabb alappillére.
Az információ és a tudás fontos, értékelt erőforrás, melyhez térítéssel és/vagy térítésmentesen
jól kiépített információs csatornákon keresztül hozzá lehet férni, és ezzel a lehetőséggel a
társadalom egyre növekvő része él is.
Nyilvánvaló, hogy az információval, tudással mint erőforrással való élés a vállalatok számára
létkérdés, a túlélés, a fejlődés előfeltétele, hiszen tudniuk kell /s lehetőleg minél pontosabban/,
hogy mire számíthatnak a piacon, mit tudnak eladni, ismerniük kell versenytársaikat, az
általuk nyújtott szolgáltatás/ok/ költségigényeit stb. Ahhoz, hogy „tudják”, és „ismerjék” a
fentieket, elengedhetetlen, hogy külső és belső információforrásokat vegyenek igénybe.

Információmenedzsment

Az információmenedzsment célja az információs erőforrások hatékony menedzselése és a

szervezet képessé tétele arra, hogy gondoskodni tudjon mindarról, amire szüksége van az
információs rendszerek alkalmazása, az információhoz való hozzáférés és a végfelhasználók
megfelelő segítése tekintetében.
Az információs erőforrások menedzsmentje /amit később felváltott az
információmenedzsment kifejezés/ elsősorban a termelés, a szolgáltatások, a kereskedelem, a
kutatás-fejlesztés, valamint a közigazgatás területén vált igen fontossá. A fejlődés az 1990-es
évek második felében új dimenziót vett, tudatosították, hogy az értéktermelés legfontosabb
erőforrása az emberi tényező, az emberi tudás. A fejlett országokban egyre inkább a "szellemi
munkás", a knowledge worker a fontos. Az emberi tényező primátusa természetesen nem
csökkenti a technológia fontosságát. Hogyha az emberi kommunikációt és a munkavégzést
megfelelően támogatják a modern informatikai módszerekkel, akkor az egyben hozzájárul az
üzleti hatékonyság növeléséhez is.

Az információs erőforrások menedzselése az információval, mint erőforrással való

gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ennek értelmében az információs
szakemberek nemcsak az adat- és információs folyamatokért, pl. feldolgozásért, terjesztéséért
felelősek, hanem az információs erőforrások hatékony és eredményes kezeléséért is.
Cronin tanulmányát alapul véve az információmenedzsment céljait a fentiek értelmében 5
tényező biztosításában kell keresni:
1. A szervezet határozza meg információs követelményeinek teljességét, és azokat a
változó körülményekhez viszonyítva módosítsa,
2. Legyen a szervezetnek naprakész képe a rendelkezésre álló információról, és azokról a
szervezeten kívüli forrásokról, amelyekből információ nyerhető,
3. Legyen a szervezetnek megfelelő mechanizmusa arra, hogy információs állományát
folyamatosan összevesse követelményeivel
4. Gondoskodjon ezek szükség szerinti mélységi feldolgozásáról, hozzáférhető
tárolásáról, visszakereséséről, közvetítéséről, olyan kommunikációs folyamatokról,
melyek segítségével a költséghatékonyan lehet az információtól a forrástól a
használóig áramoltatni, úgy, hogy az információs erőforrások a legszélesebb körben
hasznosuljanak
5. Legyen tudatában információs erőforrásai hasznosíthatóságának a szükségletével, és
éljen is ezzel a lehetőséggel, annak érdekében, hogy a szervezet minél nagyobb
nyereségre tehessen szert.

A fenti 5 tényező az információpolitika, információstratégia fontosságára /1/, a

naprakészségre /2/ az elemzési és kezelési, optimalizálási mechanizmusokra /3, 4/, illetve a
hasznosítási, értékesítési momentumra /5/ hívta fel a figyelmet.

Az információs menedzsment /vagy információmenedzsment/ soktényezős terület: van

emberi, humán összetevője/az információ igénylői, a legkülönfélébb szinteken, s
természetesen ide tartoznak az információmenedzserek is, akik a tervszerű gyűjtést,
szelektálást, feldolgozást stb. végzik /, van technológiai vetületek /ide tartoznak a források, a
létrehozásuk, gyűjtésük, feldolgozásuk, tárolásuk, elérésük, igénybevételük folyamatai,
technológiai eljárásai, eszközei/, és végül nagyon komoly szervezési-vezetési összetevője
/ide tartoznak a különböző stratégiák, szabályozások, mechanizmusok, az információs
rendszerszervezés, projektek szervezése és kivitelezése stb./

Ebből következően nem véletlen, hogy az információmenedzsment nagy tortáján mindig is

számos terület szakemberei osztoztak, az együttmunkálkodás szerencsés esetben integrációvá
fejlődött ki. Jellegzetes interdiszciplináris terület, mely elméleti koncepciót a vezetés- és
szervezés- és vezetéstudományból, a közgazdaságtanból és információtudományból merítette,
de gyakorlati-módszertani fejlesztésében nagy szerepet kapott és kap a könyvtártudomány, az
irodaautomatizálás, az irat-, adatkezelési technikák, illetve az informatika alkalmazása, azon
belül különösen az adatbázis-építés, az információs és kommunikációs hálózati technológia
stb./
10. AZ INFORMÁCIÓMENEDZSERI ÉS INFORMÁCIÓBRÓKERI TEVÉKENYSÉG HASONLÓ ÉS
KÜLÖNBÖZŐ VONÁSAI TERVEZÉS, SZERVEZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS SZEMPONTJÁBÓL

Az információmenedzser és információbróker szakmák jellemzőit, a tevékenységek közti

hasonlóságokat és különbségeket próbálja a beszámoló megvilágítani. A képzés keretein belül
sok kérdésünkre megkaptuk már a választ, vannak azonban olyan problémák is, amelyek
minden bizonnyal csak ezen munkakörökben végzett évek során jelentkeznek,
jelentkezhetnek.

Információmenedzserek

Az információmenedzser az információval mint erőforrással való gazdálkodásért felel.

Jelentőségét mutatja - többek között - az is, hogy egyre több nagyvállalatnál létesítenek
informatikai igazgatói állásokat. Az információmenedzser feladata szervezeti, üzleti célok
alapján az információstratégia megfogalmazása. Az információstratégia alapján a
professzionális és egyéni információrendszerek fejlesztésének vezetése, irányítása a feladata.
Az információs szakemberek nemcsak az adat- és információs folyamatokért, pl.
feldolgozásért, terjesztéséért felelősek, hanem az információs erőforrások hatékony és
eredményes kezeléséért is. Az információ-menedzselés a szervezet (belső/külső)
információs erőforrásainak menedzselésével foglalkozik, biztosítva az elvárható
hatékonyságot az információs folyamatokban. Az IM szerep lényege és specifikuma a
hatékony vállalati, szervezeti információáramlás menedzselése.

Információbrókerek

Az információbróker az információkeresésre szakosodott szakember, aki megrendelője

problémájának megoldása érdekében térítésért testreszabott információs csomagot állít elő.
Tevékenysége során felkutatja az információs igényeket, beszerzi és elemzi a legszélesebb
körû (on-line, off-line) információt, a következtetéseket célorientált módon prezentálja,
értékesíti, szükség esetén a meglévő területek ismereteit adott esetben ötvözi, kiegészíti új
profilokkal, azaz új terméket, szolgáltatást állíthat elő. Az információbróker célja: a
megrendelő tudás iránti igényének kielégítése. Ide tartozik a céginformáció-kutatás,
versenyfigyelés, környezetfigyelés, tudásmenedzsment, informetria, webmetria, trendfigyelés,
irodalomkutatás, scientometria. E tevékenységek részben megvalósulhatnak a könyvtári
információszolgáltatás keretében, webes keresésekre alapulva, térítéses adatbázisokból, illetve
a szakemberrel folytatott interjúból való információnyerés és adatbányászás által is.
Tulajdonképpen a piackutató cégek, a szakkönyvtárak, sőt bizonyos fokig még az újságírók is
ezt a tevékenységet végzik. Nehéz meghatározni, hogy jelenleg hazánkban hány infobróker
tevékenykedik, mivel sokan nem nevezik magukat annak.
Vannak olyan könyvtárosok, marketingszakemberek, humánerőforrás-tanácsadók, oktatók,
akik annak ellenére, hogy nem nevezik magukat információbrókernek hasonló munkát,
végeznek.

Emberi erőforrás: Az információs bróker az adott terület kreatív, rugalmas,

problémaérzékeny szakembere, aki ért az on-line, off-line és a hagyományos információk
megszerzéséhez, feldolgozásához, célorientált kiértékeléséhez és prezentálásához. Ő az, aki
tudja, hogyan lehet a szükséges információkat költség-optimálisan, tartalmilag legmagasabb
színvonalon felkutatni és feldolgozni. Általában specializálódnak téma, iparág, az információ
típusa vagy a tevékenységi forma szerint. Elengedhetetlen a meglévő partnerek iparágának
megismerése, személyes kapcsolatok kiépítése, az adatbázisok keresésére szolgáló technikai
ismeretek folyamatos frissítése.
Az infobrókerek általában szabadúszók, önállóak, de az is előfordul, hogy szervezeten belül
integrálva mûködnek. Pl. egy nagyobb vállalkozáson belül önálló költségközpontban -
optimális esetben, könyvtárban dolgozik. (OMIKK, MTI).
Míg Nyugat-Európában egyre több könyvtár rendelkezik infobróker-részleggel, illetve
-munkatárssal, hazánkban ez még szinte ismeretlen. Magyarországon sokan félnek attól, hogy
az infobrókerek elveszik a könyvtárak piacát, mert az infobrókerek testreszabottabban és
gyorsabban tudnak információt nyújtani.

Az információbróker etikája http://www.uzletihirszerzes.hu/infobroker_etika.html

A beszerzett információ nem fogható meg kézzel, alapvetően bizalmi termék. A magyar
információs piacon egyelőre nem az információs túlkínálat, hanem a megrendelői igények
tudatosulásánál tartunk. Mégsem árt azonban felkészülni a fejlettebb piacra, ahol a
megrendelők majdan válogatnak a szolgáltatók között. Az információbrókerség
kialakulásában előbbre járó nyugati, főleg tengerentúli információbróker szakmai szervezetek
– az EIRENE (European Information Researchers Network) illetve az amerikai AIIP
(Association of Independent Information Professionals) - rendelkeznek szakmai etikai
kódexszel. A Magyar Információbrókerek Szövetsége célul tűzte ki, hogy 2003-tól a
szervezetben a tagság feltétele a szervezet által megszavazott etikai kódex elfogadása.
Bizalmas ügykezelés, garancia. Az a megrendelő, aki tudja, hogy az általa választott
információbróker elfogadja az információbrókerek szakmai kódexét, és aszerint is dolgozik,
számíthat arra, hogy alvállalkozója a kapcsolatfelvételkor ismerteti szakmai kompetenciáját.
Bizalmasan kezeli a megrendelő adatait, az által felvázolt feladatot, illetve a projekt
eredményét. Az információbróker előre tisztáz ügyfelével minden, a munka elvállalása előtt
előre látható lehetséges érdekütközést, amely veszélyeztetheti a titoktartást. Vállalja, hogy
ügyfelével kötött szerződéses munka során nyert információt személyes vagy szakmai
előnyök megszerzéséhez nem használ fel. Nem vállal el olyan feladatot, amely valamilyen
szakmai szempontból kifolyólag teljesíthetetlen. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon kérdésre
többféle válasz, adat érkezik. Céginformáció esetén például a megfelelő adatbázisban múlt
héten talált adat mára már akár elavult is lehet. Ezért fontos feljegyezni a lekérdezés idejét és
módját. A gyakori telefonos információszerzés során fel kell jegyeznie, hogy kitől milyen
információt kapott. Az információ szakmai minősítését és hitelességét ilyen módon a
megrendelő dönti el.
A megrendelő sok esetben nem tudja pontosan megfogalmazni információs igényét. Az ún.
referenszinterjú során az információbróker igyekszik a feladat lehető legpontosabb
meghatározására.

Szakmai hozzáértés: Az információbróker kötelessége, hogy megfelelő szinten tartsa tudását

és folyamatosan fejlessze szakmai készségeit, képességeit. Mivel az információbróker
általában egyedül tartja a kapcsolatot megrendelőjével, szerződésében kijelenti:
1. kompetenciáján túlmutató válaszok beszerzésére specialistát bíz meg
2. felelősséget vállal saját alvállalkozóinak teljesítményéért
3. tájékoztatja ügyfelét, hogy miért bíz / bízott meg alvállalkozót
4. megnevezi az alvállalkozót, amennyiben szükséges.
5. világosan meghatározza azokat a területeket, amelyekhez ért, és szolgáltatásokat,
amelyeket fel tud vállalni
6. világosan meghatározza, hogy milyen végzettséggel, felkészültséggel bír
7. csak olyan munkát végez maga, amelyhez megvan a jogosítványa.
Reklám és verseny: Az információbróker a helyi törvénykezésnek megfelelően hirdetheti
szolgáltatásait, de nem bocsátkozhat tisztességtelen versenybe. Kifejezetten tiltott az
összehasonlító hirdetés, amely más információbrókerek szakmai hozzáértését kérdőjelezi
meg. (Mikulás Gábor, B.O.S.S. Magazin)
A könyvtárak számára létkérdés, hogy a végtelen információözönben találják meg, majd
szűrjék, és szintetizált formában, személyre szabottan szolgáltassák a felhasználók által
igényelt tudáselemeket. Kiszl Péter leszögezi: az üzleti információs szolgáltatások
versenyképességének záloga a relevancia, a precizitás, a hitelesség, a teljesség, az aktualitás
és a megtérülés követelményeinek együttes teljesülése. Ehhez járul – emberi oldalról – az
elektronikus adatbázisok használata, az információtechnika professzionális kezelése, a
keresési stratégiák beható ismerete.

Információmenedzser Információbróker
Szükséges megterveznie és
szerveznie a munkavégzéshez
megfelelő körülményeket, pl.:
- vállalkozói
Az információ termék, erőforrás, környezet
szolgáltatás – tehát menedzselni kell! - szakmai
1. A menedzser célokat jelöl ki kapcsolatok kiépítése
(tervez) - munkaidő
2. Mozgósítja a rendelkezésre álló
Tervezés - adatbázisok
erőforrásokat (pénz, technika),
Szervezés hoz, forrásokhoz való
kijelöli a tevékenységeket végző
hozzáférés
személyeket, szervezeteket alakít ki
- keresési
(szervez)
Irányít és ellenőriz kompetencia
[Menedzsment funkciók, módszerek (7Q)] - reklám,
hirdetés, pr
- kommuniká
ciós készségek fejlesztése,
referensz interjúk folytatása
A szervezetben dolgozó munkatársak
Információforrások ismerete,
tevékenységeinek tervezése, irányítása,
Technológia-használat
szervezése és vezetése különleges
Emberi készsége,
tulajdonságokat, erős személyiséget kíván:
erőforrás Szakértelem, Jó kommunikációs
Áttekintőkészség, határozottság,
képesség, Kreativitás, Kitartás,
talpraesettség, szervezőkészség,
Lényeglátás!, Naprakészség
információtechnológiai szaktudás, stb.
Vállalati információs rendszerek
megtervezése, tudásportálok, vállalati
tudásbázisok, információs stratégia Elemzések, a megrendelő
„Termékek” létrehozása, különböző szervezetek számára szükséges információs
kijelölése, irányítása (– mindez az csomagok
információ mint erőforrás hatékony
kiaknázása érdekében).
11. A HIPERTEXT FOGLAMA ÉS JELLEMZŐI. A HTML NYELV SAJÁTOSSÁGAI, SZABÁLYAI.
A FRONTPAGE PROGRAM SZOLGÁLTATÁSAI

A hypertext

A hypertext – elsősorban a World Wide Web használatának elterjedése óta – divatos,

mindennapos fogalommá vált. Rövid módszertani bevezetés és a fogalom tisztázása után
bemutatjuk, mennyiben jelentenek alternatívát a hypertext alapú információkereső rendszerek
a megszokott, hagyományos eszközök mellett.

Néhány évvel ezelőtt került be a köztudatba a hypertext, hipermédia fogalma. A 90-es évek
elejének magyar nyelvű szaksajtóját lapozgatva tapasztalhatjuk, hogy itthon is szép számmal
jelentek meg a forradalminak tartott módszerről beszámoló cikkek. Majd, ahogy az lenni
szokott, csendesült a kezdeti lelkesedés, és mostanra már mindenki számára „világossá”,
„közérthetővé” vált a nap mint nap használt fogalom. Ebben a legnagyobb szerepet az új
„sztár”, a World Wide Web játszotta, amelyről ma már minden óvodás tudja, hogy az
„Internet hypertextes változata”.

Mi is az a hypertext?

Tisztázzunk először is egy gyakori félreértést: a hypertext nem program, nem is

programnyelv, és a legkevésbé sem azonos a World Wide Webbel. A hypertext, mint azt
éppen a WWW megalkotói, a CERN munkatársai is leszögezik, egy módszer [5] Története is
sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a WWW megjelenése. Az alapötletet Vannevar Bush,
Roosevelt elnök egykori tanácsadója írta le 1945-ben az Atlantic Monthly hasábjain [6]. Az
elnevezést azonban nem ő, hanem Ted Nelson használta elsőként, húsz évvel később, 1965-
ben [7]. Újabb húsz-huszonöt év kellett ahhoz, hogy megszülessen az eszköz, amellyel Nelson
víziója a világméretű kognitív hálózatról talán megvalósítható lesz.

Miben rejlik tehát a módszer lényege? Nelson óta jó néhányan próbálkoztak már a fogalom
definiálásával. Ezek a definíciók általában abban különböznek egymástól, hogy
számítástechnikai, avagy információtudományi szempontból vizsgálják a hypertextet.

Számunkra az információtudományi megközelítés a fontosabb, ezért egy ilyen definícióval

próbálkozom. Eszerint:

A hypertext az adatintegráció és információközvetítés olyan módszere, amely a tudást a

hagyományosan lineáris szövegstruktúra helyett a kognitív emberi gondolkodást hívebben
tükröző nemlineáris, térbeli, hálózatos rendszerben rendezi el. A felhasználó aktívan és
közvetlenül közreműködhet a tudásbázis alakításában és formálásában.

A felhasználó szempontjából nézve tehát a kattintásokkal előhívható újabb és újabb

információk (szakszerűbben: információegységek) szerencsés esetben egy kognitív háló
elemeiként épülnek be tudásába. A folyamat elvileg tökéletesen megfelel az ember tudatos
tanulási folyamatának, amennyiben a tanulás során is már meglévő tudásunk elemeihez kötjük
a frissen szerzett ismereteket. A felhasználó maga dönti el, hogy milyen sorrendben olvassa el
a felkínált információkat, tehát aktívan közreműködik saját kognitív hálózatának
kialakításában. Még nyilvánvalóbb ez az aktivitás, ha arra gondolunk, hogy jó néhány
hypertextrendszer megengedi a felhasználónak, hogy önmaga is kapcsolatokat keressen és
rögzítsen a rendszer elemei között, esetleg újabbakkal egészítse ki azt.

A kapcsolatok jellege, száma és tartalma pusztán a szerző, illetve a felhasználó ötleteitől,

asszociációs és interpretációs képességeitől függ.

Felhasználói stratégiák

Az információszerzés folyamata csak akkor lehet sikeres, ha a felhasználó pontosan meg tudja
fogalmazni, mire is kíváncsi. Ez azonban a legritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy csak azzal
van tisztában, hogy információra van szüksége egy adott, jól-rosszul körülhatárolható
témában. A hétköznapi felhasználó általában „tapogatózik”. Először megpróbál valamiféle
átfogó képet kapni a rendelkezésére bocsátott információtömegről, majd elmélyed abban a
részletben, amelyet a „legrelevánsabbnak” talál. Ezt természetesen nem így fogalmazza meg
magának, hanem egyszerűen a legérdekesebbnek tűnő irányba halad.

Felhasználói típusok:

1. A leghatározottabb típus a célzatosan kereső. Meglehetősen konkrét elképzelései

vannak arról, hogy mit keres, gyors döntéseket hoz a találatok relevanciájáról, és a
nem kellően relevánsnak ítélteket azonnal elveti.
2. Kevésbé határozott, ám annál nyitottabb az a kereső, aki ugyancsak meglehetős
pontossággal tudja megfogalmazni információigényét, azt az egész keresés alatt
szem előtt tartja, ám ha érdekes, de eredeti igénye szempontjából nem kellően
releváns információra bukkan, azt megjegyzi, „magával viszi”, és így halad tovább
kitűzött célja felé. Ezt a stratégiát „hólabdaeffektusnak” hívhatjuk.
3. Még nyitottabb, de sokkal kevésbé határozott az a felhasználó, aki bár egy konkrét
céllal kezdi a keresést, de közben olyan váratlan, érdekes információra bukkan,
hogy eredeti célját feledve teljesen új irányba kezd el kutatni. A szakirodalom ezt
„serendipity-effektusnak” hívja.
4. Végül van olyan felhasználó is, aki pusztán érdeklődő. Már a keresés elején sem
fogalmaz meg konkrét keresőkérdést, hanem hagyja magát meglepni.
Természetesen van körülhatárolható érdeklődési területe, de ez nem gátolja meg
abban, hogy attól eltérjen, és innen is, onnan is információmorzsákat vigyen
magával.

A „browsing-paradigma”

Hypertextrendszerek azáltal képesek újat nyújtani, hogy tálcán kínálják a kiegészítő

információk egész sorát. Struktúrájukból adódik, hogy a felhasználó nemcsak egyes
információegységek relevanciájáról dönthet, hanem a kapcsolatok relevanciájáról is. Így jóval
tágabb tere nyílik arra, hogy megismerje az adat(tudás)bázisnak nemcsak a tartalmát, de
rendszerét is. Nagyobb a lehetősége, hogy minden releváns információt megtaláljon, hiszen a
relevánsnak ítélt kapcsolatok további releváns információkhoz vezetnek. Másrészt fennáll a
veszélye annak, hogy a kereső célt tévesszen, és egyáltalában ne jusson el kívánt céljához.
Ennek kiküszöbölése a hyperdokumentumok készítőinek és a keretrendszerek
programozóinak az egyik legfőbb feladata.
A hypertextrendszerek keresési technikája a böngészés, angol elnevezéssel „browsing”. Jól
felépített hyperdokumentumban valóban úgy közlekedhet a felhasználó, mintha egy
barátságos könyvtár polcai között járkálna egyre újabb és újabb érdekességre bukkanva [15].
Kevésbé költői megfogalmazással: a hypertextrendszerek a fenti információszerzési stratégiák
közül elsősorban az utóbbi hármat támogatják. Az említett felsorolásban hangsúlyoztuk, hogy
az egyes felhasználói magatartásformák minden rendszerben, legyen az primer vagy
szekunder, egyaránt jelentkezhetnek, mégis a hyperdokumentumok azok, amelyek –
nemlineáris felépítésüknél fogva – elsősorban a böngészést támogatják.

A szakirodalomban egyetértés uralkodik arról, hogy a böngészés minden fajtája kreatív

információszerzés. Szemben az online elérhető adatbankok által elsődlegesen támogatott
célzott információkereséssel, a felhasználónak sokkal nagyobb a szabadsága, és sokkal
nagyobb esélye van arra is, hogy az „anomalous state of knowledge” kellemetlen és
elbátortalanító állapotát elkerülje.

A hypertext alternatíva

Tegyük tehát helyre a hypertextet, mint az információszerzés, -közvetítés eszközét! Fontos

pozitív tulajdonságai, hogy:

• a természetes, emberi intelligencián alapul, azt nemcsak utánozza, de működése

közben is állandóan támaszkodik rá azáltal, hogy a felhasználót kreatív módon
bevonja az információszerzés folyamatába;
• felhasználóbarát, hiszen kezelése könnyen elsajátítható, előképzettséget nem igényel;
• struktúrájából adódóan problémamentesen kezeli a multimédiát.

Mindezek a tulajdonságok közkedveltté teszik, de alkalmazóik sokszor megfeledkeznek

néhány kevésbé pozitív tulajdonságáról:

• technikailag és tartalmilag is jól előkészített, gondos felépítést igényel, különben

könnyen használhatatlanná válik;
• időigényes keresési forma, ezért nem minden felhasználó kiszolgálására alkalmas.

A HTML nyelv

HTML = HyperText Markup Language (Hipertext jelölő nyelv)

- a dokumentum szerkezetére köncentráló írásmód
- leíró nyelv (a WWW alapnyelve), formázó utasítások rendszere, amely a
megjelenítéstől független
- tetszőleges ASCII szövegszerkesztővel elkészíthető
- léteznek könnyű kezelőfelülettel rendelkező HTML szerkesztők, amelyek esetleg nem
is engednek kódszinten javítani (átmenet: HTML elemek beillesztését könnyítő
szerkesztők)

Az utasítások szerkezete

A HTML kódnak két fő része van:

- kiíratandó szöveg
- utasítás elem: formázási hivatkozás, stb. Ezeket az utasításokat < és > jelek közé kell
tenni, egy ilyen utasítást nevezünk elemnek
Kétféle utasításcsoport létezik:
- egy pontra vonatkozó
- egy szövegrészre vonatkozó: van nyitó és lezáró része is, a lezáró rész tartalmaz egy /
jelet is
<utasítás> SZÖVEG </utasítás>
Ezeket a nyitó-záró elemeket nevezzük TAG-eknek; az elem maga az utasítás, a tag annak
kezdő-záró része.

Az utasításoknak általában paramétereik is vannak, ezeket a lezáró > jel elé kell írni, a
paraméterek sorrendje tetszőleges.
<utasítás paraméter=”12”>SZÖVEG</utasítás>

- A dokumentum tördelése is utasításokkal történik, a kiíratandó szövegben elhelyezett

Enter, Tab, Shift (whitespace) karakterek nincsenek hatással a dokumentum
megjelenésére.
- A nyelv nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket.
- Megjegyzések: <! …>

A dokumentum szerkezete

Három fő rész:
1. HTML verziószám
2. fejrész: az oldal egészére vonatkozó jellemzőkkel
3. megjelenítendő oldal

<HTML> (Nem kötelező, ajánlott)

<HEAD> (fejrész: globális információk, nem a tartalomhoz kapcsolódik, nem kötelező)
<TITLE> (Kötelező, a dokumentum címe) </TITLE>
</HEAD>
<BODY>
.
.
.
</BODY>
</HTML>

A fejrész tartalma

<HEAD>
<TITLE> Első honlapom </TITLE>
<STYLE> (a szöveg megjelenítési stílusai változtathatók – stíluslapokkal)
<SCRIPT> beépített program
<BASE href=„http://www.szerver.hu/oldal/index.html”>
href=„http://www.szerver.hu/oldal/index.html” (az oldal pontos helyét rögzítjük,
hogy a relatív hivatkozások működjenek)
<META> (adminisztratív tulajdonságok)
<META NAME=„Author” CONTENT=„Kovács Pál”> Pál”
 A törzs tartalma

<BODY>
A törzs elemei két csoportra oszthatók:
- bekezdésszintű
- karakterszintű
A BODY-nak vannak saját paraméterei is:
• BACKGROUND =kép – URL (háttérkép)
• BGCOLOR =szín (oldal háttérszíne)
• TEXT =szín (oldalon lévő szöveg színe)
• LINK =szín (a még nem látott link színe)
• VLINK =szín (a már látott link színe)
• ALINK =szín (kattintáskor megjelenő szín)
Színmegadás módjai:
• # jellel bevezetett (24 bites), majd a vörös, zöld, kék színkomponensek
hexadecimális értékei következnek: #00FF00 (zöld), #FFFFFF (fehér)
• 16 gyakori színre az angol elnevezésével lehet hivatkozni.

A HTML programozás alapjai:

A HTML formátumú dokumentumok megtekintése egy ún. "World Wide Web

böngészőprogrammal" lehetséges. Hogy miért? A HTML dokumentum-formátumot
tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is. A HTML dokumentum egy
olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML-tag"-eket -
formázóutasításokat -, valamint megjelenítendő objektumokra történő hivatkozásokat is. Ezek
a HTML formázóutasítások (más szóval: parancsok, elemek) befolyásolják a dokumentum
megjelenítését, kapcsolatait. Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és
végrehajtja. Ezen okból a formázóutasítás mindig megelőzi azt a részét a dokumentumnak,
amelyre vonatkozik.

A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bővül, a nyelv

fejlődik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlődést. Ezért nem minden böngészőprogram
tudja a HTML utasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngésző, ha számára értelmetlen
utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletű - még
szabványosítatlan - utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészőknek sem.

Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különböző program nem biztos, hogy
azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek. A WWW-n kalandozónál kicsi a
valószínűsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betűtípus, mint a WWW-oldalt
fejlesztőnek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészőprogram
ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább ...

A HTML-ben mégis az a nagyszerű, hogy nagymértékben megközelíti a

platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum - ha nem is azonos módon - mindenki
számára megtekinthető. A HTML dokumentum normál szövegfájl. Bármely
szövegszerkesztővel létrehozható, ill. módosítható, amely nem használ különleges
fájlformátumot vagy ha létezik TEXT formátumú mentési lehetőség benne.
A HTML utasításokat a szövegben < és > jelek közé kell zárni. Egy-egy utasítás - HTML
parancs, HTML elem - hatását általában a záró utasításpárja szünteti meg, amely megegyezik
a nyitó utasítással, csak a / jel vezeti be (természetesen a < és a > jelek között). Az utasítások
nagy része opcionális elemeket is tartalmazhat, melyek csak a nyitóutasításban
szerepelhetnek, a záróban nem. Az opciók értékadásánál az idézőjel nem mindig kötelező,
csak ajánlott. A HTML utasítás kulcsszavaiban nem különböztetjük meg a kisbetűket és
nagybetűket.

HTML Stuktúra

Minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a záróutasítással végződik.

Ezen elemek közé kell zárni a teljes dokumentumot - formázóutasításokkal és
hivatkozásokkal együtt.

A HTML dokumentumot két részre lehet bontani a fejlécre és dokumentumtörzsre. (Egy

harmadik rész lehet a keretek definíciója.)

A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a utasítás jelzi. A fejlécelemek

között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a utasítások közé kell zárni. A
fejlécet a utasítás zárja. Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jelenítik
meg a böngészőprogramok.

A dokumentumtörzs - amit voltaképpen a WEB-böngésző meg fog jeleníteni - a fájl és

utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget,
hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!)

A FrontPage 2000 napjaink egyik kedvelt vezető weblaptervező eszköze. A weblap

tervezéséhez nem szükséges webszerver.

1. Front Page 2000 indítása

Új webhely létrehozása
Kattintsunk a File menüre, a legördülő menüből válasszuk a New (Új) parancsot. A megnyíló
almenüből a Web-et válasszuk. Megjelenik a New párbeszédablak, az itt látható ikonok
némelyikével varázslót indíthatunk, némelyikável sablont választhatunk.
A FrontPage 2000 nézetei (Views)
A webhelyeket, amelyeket lapok halmazának képzelhetünk a FrontPageban, hat különböző
megjelenést biztosító nézetben jeleníthetjük meg. A nézetek közötti váltás történhet a
menüből a View menü segítségével, de történhet úgy is, hogy a FrontPage alkalmazás
ablakának bal oldalán a Views (Nézetek) fejléc alatti ablakban kattintunk a nézeteket
szimbolizáló ikonokra. Page (Oldalkép) nézet/Normal fül; Page nézet/HTML fül; Page
nézet/Preview fül; HTML-kód és hatása együtt látható.
Eszköztárak
Amennyiben menüparanccsal akarunk az eszköztárakkal dolgozni, akkor ehhez a View menü
Toolbars parancsa szüksége. Azon eszköztár neve előtt, ami a képernyőn látható, egy „pipa”
található.

Pár szó a szövegbevitelről

Csakúgy, mit a szövegszerkesztőben, ENTER-t csak akkor nyomunk, ha új bekezdéshez
érkeztünk, sortörésre a SHIFT + ENTER billentyűkombinációt használjuk.
Folders (Mappák) nézet
Ha a Views fejléc alatti ablakban a Folders ikonra kattintunk, máris átváltottunk a Folders
nézetre. A Folders nézet hasonlatos a Windows Expolrer (Intéző) megjelenéséhez. Itt lehet
megtekinteni és átalakítani a webhely szerkezetét.

2. Első lépések – A webhely tervezése, döntsük el a fejlesztés helyét, milyen lesz a webhely
struktúrája, fogalmazzuk meg a feladatokat és gyűjtsük listába, Page/Normal nézetben
kezdjük meg a munkát, sűrűn ellenőrizzünk, szűrjük ki a hibalehetőségeket, ellenőrizzük a
linkeket, publikáljuk munkánkat az internetre, próbálgassuk webhelyünk működését, tartsuk
karban (folyamatosan) webhelyünket.

3. Képek
A manapság elterjedt webböngészők általában két képformátumot támogatnak: a GIF-et és a
JPEG-et.
Készíthetünk háttérképet, képeket beszúrhatunk, elhelyezhetünk weboldalunkon,
áthelyezhetjük és átméretezhetjük őket. A Picture Properties (kép tulajdonságai) paranccsal
megvizsgálhatjuk az alkalmazni kívánt kép tulajdonságait. Itt konvertálhatunk képet egyik
formátumról a másikra....

4. Hiperhivatkozás, navigáció, képtérkép

Webdokumentumaink számtalan más webhelyen található dokumentumra történő
hiperhivatkozást tartalmazhat. Lehet szöveg is hiperhivatkozás, de lehet kép is.
Hiperhivatkozást az Insert menü Hyperlink parancsával lehet létrehozni.
A Navigációs sáv webhelyünk struktúrájának grafikus megjelenítésére és annak bejárására
szolgál, szöveggel vagy képekkel valósítható meg.
Könyvjelző (bookmark) egy szövegrész, amelyre hivatkozva a böngésző a weblap egy adott
pontjához lapoz. Insert menü Bookmark paranccsal állítható be.

5. Táblázat beszúrása menüvel vagy ikonnal

A Frontpage-ben történő táblázatkészítés módja hasonló a Microsoft Wordben történő
táblázatkészítéshez. A Table (Táblázat) menü szolgál a táblázatkezeléssel kapcsolatos
parancsok gyűjtőhelyéül. Ilyenek: Táblázat rajzolása, táblázat beszúrása, sorok, oszlopok
beszúrása, cella beszúrása, táblázatcím beszúrása, cellák törlése, cellák egyesítése, cellák
felosztása, sorok és oszlopok egyenletes elrendezése, legszélesebb kijelölt, konvertálás,
tulajdonságok.

6. Keretek (Frames)
A keretekkel weblapunkat területekre oszthatjuk és azokban más és más HTML állományok
jeleníthetők meg. A keretek használatának számos előnye mellett kellemetlen hátrányuk, hogy
a keresőrobotok általában nem indexelik jól a keretes weblapokat. Reális alternatíva a keretek
helyett a táblázatok használata. A keretek méretezhetők, megoszthatók és törölhetők.

7. Űrlapok (Forms)
Az űrlapok alapvetően az információgyűjtés eszközei, űrlapmezőket és szövegeket
tartalmaznak. A FrontPage számos sablont (Confirmation Form, Feedback Form, User
Registration) és két varázslót (Discussion Web Wizard, Form Page Wizard) tartalmaz,
amelyek űrlapokat hoznak létre.

8. Multimédia
Elterjedésekor a World Wide Web „csendesen” indult. Napjainkban, mind audio-, mind
videoállományok elérhetők a weben.
12. A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI ADATBÁZISOK RENDSZERE

„A tudományos tájékoztatás a tudományról, a tudományos ismeretekről, adatokról,

információkról, nyújtott tájékoztatás.”
(SZEPESVÁRY,1993)

Az OSZK a bibliográfiai adatbázisrendszere szervesen kapcsolódik a tudományos

tájékoztatáshoz.
Az MNB füzetekben megjelenő adatokból az OSZK további számítógépes feldolgozások
céljait szolgáló adatállományt is készít. Az állomány rekordjainak felépítése megfelel a
nemzetközi gyakorlatban alkalmazott bibliográfiai adatcsere-formátumnak, illetve annak a
magyar könyvtári szabványokhoz adaptált változatának, a HUNMARC-nak
Idetartozik még az IKER, IKB, MANCI, EPA

Berke Barnabásné: a teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei.

3K 2003.5.sz
Az Országos Széchényi Könyvtár 57 éve jelenteti meg nemzeti bibliográfiai rendszerében a
Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriumát. A kiadvány mögött lévő
IKER adatbázis 1993-tól épül, és 2001-től férnek hozzá távoli felhasználók az OSZK webes
szolgáltatásai között. Mindazonáltal az OSZK vezetése 2003 februárjában számos szakmai és
pénzügyi megfontolás alapján úgy döntött, hogy az adatbázist és a kiadványt megszünteti,
helyette kibővíti másik két jelentős adatbázisának (Hungarika Információ, MANCI)
gyűjtőkörét és szolgáltatását. Az IKER eddigi feladatait lássák el az illetékes szakkönyvtárak,
akadémiai és felsőoktatási, megyei és települési könyvtárak. A szerző amellett, hogy leírja a
döntéssel kapcsolatos előzményeket, útmutatást kíván nyújtani egy országos cikkrepertórium
lehetséges megvalósításának lépéseihez.

Murányi Péter: Holmi filozófia, pszichológia, etika, művészet, zene. Könyvtári figyelő.
49. évf. 2003.2.szám
„Ha a jelenlegi feltárás bővítésére nincs lehetőség, sőt ahhoz sem elegendőek a kapacitások,
hogy a most feltárt anyag mennyisége mellett a kialakult lemaradást behozzák, akkor meg kell
vizsgálni azt, hogy mi az, amit mások megtesznek helyettük, s ezt felesleges lenne nekik is
megtenniük, különösen abban az esetben, ha az a másik feltárás gyorsabb, ugyanakkor kellő
mélységű is... Amíg megjelent, az Időszaki Kiadványok Repertóriuma a
Társadalomtudományok, természettudományok alcímet viselte. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a két nagy tudományterület egyenrangú lett volna a feltárás tekintetében. A
természettudományi anyagot nem tárgyszavazták, s a felvett anyag mennyisége is jóval kisebb
volt.”

Ezeken kívül fontos még:

MATARKA: Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa

FSZEK adatbázisai
- Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája
- SzocioWeb - A Szociológiai Információ internetes változata

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK)

Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban
CIKK adatbázis
Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 2001. december 31-ig építette
adatbázisát a tudományos műszaki élet területén megjelenő mintegy 1500 szakfolyóirat, az
OMIKK és vele együttműködő könyvtárak által gyűjtött könyvek, szabványok, ENSZ és EU
dokumentumok alapján. Az adatbázis 2001. december 31-én közel 450000 tételt tartalmazott,
de további építése megszűnt. Az Országos Műszaki Információs Központ 1994-tól
üzemeltette a CIKK adatbázist. Az adatbázis építése több mint 4000 időszaki kiadvány, a
könyvtár által beszerzett könyvek és egyéb ENSZ és EU dokumentumok feldolgozásával
történt. Az adatbázis építése 2001. december 31-én lezárult. Továbbiakban az adatbázis
használata ingyenes.

Az adatbázis 453716 tételt tartalmaz.

Ezek megoszlása:
Folyóirat-cikkek 415332
Könyvek 13939
Nemzetközi szervezetek dokumentumai 1783
Szabványok 11411
Tanácskozások 11251

2002. január 1-jével hozzákezdett a Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium

adatbázisának építéséhez, amely a magyar műszaki és gazdasági időszaki kiadványok,
valamint Magyarországon megrendezett konferenciák anyagait is fogja tartalmazni. Az
adatbázis szerkezete hasonló a CIKK adatbázis szerkezetéhez.

Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO)

Az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO) az intézet Alapító
okirata, valamint az 1997. évi CXL. kulturális törvény alapján az egészségügyi szakterület
információs központja, országos hatókörű szakkönyvtára, az Egészségügyi Világszervezet
letéti könyvtára, része a magyar könyvtárak közötti Országos Dokumentumellátó
Rendszernek. Az előbbiekben vázolt cél megvalósítása érdekében a könyvtár teljességre
törekvően gyűjti, feltárja, őrzi és szolgáltatja a magyar orvostudományi-egészségügyi és ezek
határterületein, bármilyen információhordozón megjelenő szakirodalmat és válogatva ezen
területek külföldi szakirodalmát.

Magyar Orvosi Bibliográfia

1957-óta készíti és adja ki az intézet a Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer részeként a
Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB) évente 6 szám, 1975-től szupplementumokkal, majd
1961-től ennek angol nyelvű változatát a Hungarian Medical Bibliography (HMB) című
kiadványt, 1972-től évente 2 szám.
A MOB elsődleges, tudományos szakbibliográfia, melynek feldolgozása autopszián alapszik.
Évente 6 füzetben (év végén kumulált név-és tárgymutató füzetekkel) jelenik meg, jelenleg
CD-ROM-on és on-line is hozzáférhető az intézet honlapján keresztül a www. medinfo.hu
címen.
1990-ben kezdték meg a bibliográfia számítógépes előállítását, amelyet sok kritika ért a
felhasználók és a szakmabeliek részéről egyaránt.
(Vajda Erik: A számítógéppel készült Magyar Orvosi Bibliográfia. In: Könyvtáros, 1991.5.sz.
p.304-306.)
Az OIK a szakmabeliek részéről javasolt feladatok egy részét a következő évben
megvalósította, elkészült “A magyar orvosi bibliográfiai rendszer leírása” című 11 oldalas
anyag belső használatra, a MOB füzetek használati útmutatót, betűrendes szakmutatót,
betűrendes személynévmutatót tartalmaztak, közölték a feldolgozott időszaki kiadványok
betűrendes jegyzékét és a gyógyszerkészítmények betűrendes mutatóját.
Az adatbázis a MICRO-CDS-ISIS adatbázis-kezelő rendszerre épült.
Az adatbázis-kezelő rendszer elsősorban a MOB és a Hungarian Medical Biblioghraphy
füzeteinek előállítására készült, de alkalmas volt helyi on-line keresésre is.
Most OLIB rendszert használnak.
Kereshetünk:
O CÍM, SZERZŐ
O KULCSSZÓ
O OSZTÁLYOZÁSI JELZET
o TÁRGYSZÓ szerint

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Információs Központ

MAB Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia. Folyóiratcikkek, könyvek, illetve könyvrészletek

és konferencia anyagok találhatók az adatbázisban. Teljes cikkeket nem tartalmaz!

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD)

tartalmazza 1989-től a Magyar Pedagógiai Irodalom c. nemzeti szakbibliográfia teljes
anyagát, valamint az OPKM-ben feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott
folyóiratcikkek adatait.
Az adatbázis tartalma:
neveléselmélet, oktatáselmélet, oktatásügy, közoktatás, szakképzés, oktatásmódszertan,
neveléslélektan, neveléstörténet, nevelésszociológia, gyógypedagógia
Az adatok forrása:
- a Magyarországon megjelent pedagógiai szakkönyvek
- a jelentősebb gyűjteményes munkák analitikus feltárásban
- magyar nyelvű folyóiratok pedagógiai tárgyú cikkei
- az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakkönyvek
- az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakfolyóiratok válogatott cikkei
A tartalmi feltárást az OPKM saját tárgyszórendszere biztosítja. Az idegen nyelvű
dokumentumok jelentős részéhez címfordítás és referátum is tartozik.
Az adatbázisban megtalálható dokumentumok hozzáférhetők az OPKM állományában.
A használat alapján Ön tetszőlegesen böngészhet szabad szavas kereséssel, on-line az
adatbázisban.

Országos Idegennyelvű Könyvtár

A magyarországi nyilvános szakkönyvtárak közül az egyik legfiatalabb intézmény az

Országos Idegennyelvű Könyvtár. Jelenleg két egyedi feladatkört lát el: eredeti nyelvű,
elsősorban kortárs világirodalmi, és zenei, továbbá nyelvészeti tárgyú dokumentumokat
gyűjtő szakkönyvtár, és a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja.

Mi ezeket használtuk az adatbázisai közül.

Műfordítás adatbázis
Nemzetiségi adatbázis
Az MNB IKR mellett mindenképp meg kell vizsgálni azokat a bibliográfiákat, amelyek a
kimaradt 6 főosztály anyagát dolgozzák fel az OSZK-val történt megállapodás alapján
(Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, Magyar Orvosi Bibliográfia, Műszaki cikkek a magyar
időszaki kiadványokban

(Szerintem hozzátartozik a tételhez, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az

adatbázisoknak, de ez nem biztos)
Alapvető elvárások egy adatbázis használhatóságának tekintetében:
• Minden mező kereshető és böngészhető legyen
• Keresés különböző folyamatai (egyszerű, haladó stb.) és böngészés folyamata ne
különüljön el egymástól
• A mezők legyenek szabadon kombinálhatók egymással
• Ugyanazt a mezőt többször is fel lehessen venni
• Az egyes sorok (amelyek különböző vagy azonos mezőket reprezentálnak) legyenek
szabadon kombinálhatók egymással, vagyis bármelyik logikai operátorral (ÉS,
VAGY, NEM)
• Műveleti sorrendet zárójelek segítségével lehessen meghatározni
• A csonkolás legalább a szavak végén legyen lehetséges
• Lényeges a mezők indexelésének módja (szavanként, kifejezésenként, mindkét
formában)
• A találatok megjelenítésekor fontos, hogy egy, az alapbeállításokban szereplő
formátumból és sorrendből kiindulva a használó többféle formátumban és többféle,
számára megfelelő sorrendben kaphassa meg a találatokat.
Az itt felvázolt szempontoknak a magyar adatbázisok közül az Arcanum Arctis (Warctis)
szoftverével készült adatbázisok felelnek meg leginkább a keresés és böngészés lehetőségeit
tekintve is, mind a CD-ROM-os változat esetében, amelyet több adatbázis is használt. Az
MNB CD-ROM adatbázisai: PRESSDOK, HUNDOK; a FSZEK adatbázisai.
15. AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓ ÁTFOGÓ FOGALMA, TÍPUSAI, FORRÁSAI ÉS SZOLGÁLTATÁSI

KÉRDÉSEI

Az üzleti információ fogalma (többféle meghatározásban)

„…a vállalkozási környezetre vonatkozó bármely olyan információ, amely befolyásolja a
vállalati döntéshozatalt” (Lowe Michael)
„…általánosságban fogalmazva minden olyan információ, amely szükséges a vállalkozások
sikeres gazdasági szerepléséhez, azaz alapításuktól kezdve a stratégiai és operatív döntések
meghozatalához a vállalkozás teljes életciklusa során. Konkrétabban: gazdasági-jogi
szabályozások, pénzügyi, piaci, termék-, cég- és műszaki információk (szabványok,
szabadalmak). Az üzleti információ legsajátabb jellegzetessége, megkülönböztető vonása,
hogy a használó elsősorban nem bibliográfiai, szakirodalmi forrásadatokat, hanem
meghatározó mértékben tényadatokat, ún. faktografikus információkat, tanácsadást, vagy
esetenként elemzést igényel. További lényeges eltérés, hogy az ilyen típusú szükségletek
többnyire egyedi válaszokra tartanak igényt, tehát itt nem lehet „konfekció”-t,
tömegszolgáltatást nyújtani.” (Huszár Ernőné)
„tág értelemben üzleti információszolgáltatás minden olyan szolgáltatás, ami támogatja,
illetve elősegíti egy adott terület, vagy régió gazdasági életét. Ennél fogva nemcsak
vállalkozásokra terjed ki, hanem a térület/régió szociális intézményeire, munkanélkülijeire, a
szakszervezetekre és a különböző érdekvédelmi szervezetekre is. Szűkebb értelemben a kis-
és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatások tartoznak ide, azaz azoknak a cégeknek
adott szolgáltatások, amelyek nem rendelkeznek önálló információs szakemberrel és
részleggel.” (brit könyvtári szakemberek)

Az üzleti információ típusai:

- üzleti meta-információ (egyszerre több típust foglal magába)
- céginformáció (beleértve a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó információkat)
- banki és tőzsdei információ
- jogi információ
- szabadalmi, használat- és ipari minta, védjegy információ
- szabvány-információ
- statisztikai információ
- vállalkozás-fejlesztési információ
- piaci (marketing) információ
- gazdasági fejlődésre vonatkozó információk, előrejelzések, elemzések, átfogó
(nemzeti) információk
- adózással. számvitellel kapcsolatos információk
- üzleti hírek
- egyéb üzleti információk

Az üzleti információszolgáltatásban két szintet különböztetünk meg. Szét kell választanunk az

elemzés nélküli, tömegfelhasználásra készült, széles körben hozzáférhető (publikus),
ingyenesen vagy alacsony költség mellett szolgáltatott adatokat (pl. alapinformációk),
valamint a gyűjtésen kívül jelentős többletmunkával és ráfordítással meghatározott – szűkebb
– körök számára előzetes igénybecslésre vagy megrendelésre készített elemzett információkat
(pl. minősített információk). Ezek „felett” állnak a vállalkozások bizalmas (belső) adatainak
megszerzésére szakosodott versenytársfigyelésből származó (legális) adatok, elletve a
legalitás határait átlépő kéminformációk.
Az üzleti információk sajátossága továbbá, hogy rendszerint nem primer szinten jutunk hozzá,
hanem szekunder forrásokból.

Az üzleti információ közvetítői:

Az a folyamat, amelyben az adatból értelmezett, hasznosítható információ, majd a vezetői
döntéshozatalt támogató vállalati tudás lesz, több közvetítő segítségével valósul meg:
- A vállalkozó egyben információs szakember is, maga tájékozódik az ingyenes vagy
előfizetéses adatbázisokból, személyes kapcsolatok útján. Mindez azonban sok időt
elvesz a munkából, de kétség kívül költségtakarékos megoldás. Akkor működik jól, ha
a gazdálkodó valóban jó adatbányász.
- Információs menedzser tartja kezében a vállalkozás információigényének kielégítését.
Profi szakember, aki a cég alkalmazottjaként fő- vagy mellékállásban végzi e
tevékenységét.
- Információbróker, azaz információs ügynököt bíz meg az ügyvezetés a vállalkozás
információval való ellátására. Mindenképpen megbízhatónak kell lennie, de még
ekkor sem oszthatók meg vele stratégiai jelentőségű információk.
- Információs nagyüzem, pl. könyvtár látja el információval a céget. Hazánkban ez a
forma jelenleg még nem elterjedt, de remélhetőleg az európai uniós csatlakozás után
megfelelő színvonalú könyvtárak sokasága fog szolgáltatásokat nyújtani a vállalkozói
kör számára.

Üzleti információszolgáltatás Magyarországon

Az üzleti információ, illetve az üzleti információs szolgáltatások piaca a politikai

változások és a piacgazdaság irányába történő elmozdulás nyomán, az 1990-es évek
elején jelent meg Magyarországon.
Az üzleti információ piaca szükségképpen az ország üzleti-gazdasági életének valós
viszonyait tükrözi, ezekben pedig a gazdasági átmenet összes nehézsége megmutatkozik:
a még le nem zárult privatizáció, az elmúlt évek gazdasági recessziója, a feketegazdaság
rendkívül nagy aránya, a korrupció, az üzleti kultúra hiánya, a piacgazdasági
intézményrendszer kialakulatlansága.
Magyarországon a magánszférában működő, üzleti információt szolgáltató cégek nagy része
külföldi partnerrel dolgozik együtt illetve külföldi tulajdonban van. A termékek egyre inkább
elektronikus formában jelennek meg, sok esetben az Interneten is elérhetők.
A szolgáltatások terén a magáncégek mellett fontos szerepet játszanak az állami intézmények,
az alapítványok, kamarák és szakmai szervezetek.
A vállalkozásokat segítő tevékenységek nagy részét a Gazdasági Minisztérium
koordinálja, együttműködve más intézményekkel, jelentős szerepet játszik még a
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A segítség általában finanszírozási jellegű
(hitelek, támogatások, pályázatok), de kiterjed a képzésre, tanácsadásra, információ
szolgáltatásra, az üzleti kultúra és a kommunikáció fejlesztésére is. A Gazdasági
Minisztérium mellett a következő szervezetek segítik a kis- és középvállalkozásokat:
Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. fő feladata befektetés-
ösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok szervezése és lebonyolítása. Üzleti
alapon kínál szolgáltatásokat a vállalkozók számára, többek között üzleti tanácsadást,
rendezvényszervezést, oktatást, kiadványok készítését. Az általa működtetett adatbázis
fő célja a partnerközvetítés.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány számos finanszírozási programot működtet a
vállalkozók számára (mikrohitel, Start Hitelgarancia Alap, Reorg-Starthitel, stb.).
A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amelyet államigazgatási szervek,
érdekképviseletek és oktatási intézmények alapítottak, oktatási anyagokat készít,
szakmai továbbképzéseket tart, konferenciákat szervez és tanácsadással is foglalkozik.

Kiszl Péter: Rendszerváltás a könyvtárakban – Közkönyvtárak a gazdasági információk

közvetítésében (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000/4.) (következik a cikk
lerövidítve)

Piacgazdaság – business információk

A hazai piacgazdaság kialakulásával Magyarországon is egyre erősödik a gazdasági

információ iránti igény. Információs társadalmunkban minden ember napról napra, egyre
gyakrabban kerül kapcsolatba a pénzügyi szférával (bankok, tőzsde, pályázatok stb.). A
legtöbb hétköznapi embernek (legalábbis szűkebb környezetére nézve) komoly pénzügyi
döntéseket kell hoznia (pl. kölcsönfelvétel, lakásfelújítás), és még jelentősebb a döntéshozatal
a kis- és közepes vállalkozások (KKV) esetében (megfelelő referenciával rendelkező üzleti
partnerek kiválasztása, befektetési lehetőségek megismerése stb.), hiszen itt nem mindig áll
megfelelő információs csatorna a háttérben.

Mindannyian jól tudjuk, hogy az információhoz (beleértve a gazdasági információt is) való
hozzájutás minden magyar állampolgár alkotmányos joga, legyen az magánember vagy
vállalkozó. A nagyvállalatok, multinacionális cégek, országos szervek esetében ez a probléma
fel sem merül, hiszen megfelelő infrastruktúrával rendelkező, jól képzett szakembergárda és
információs rendszer áll a menedzsment rendelkezésére. De mit tegyen a bolti eladó, a
kéményseprő, a pedagógus, ha gazdasági információra van szüksége? Hová forduljon?

Sokan keresnek fel állami szervezeteket (pl. kamarákat), de ezek egyike sem tud teljes körű
információszolgáltatást adni. Ha az átlagpolgár „csak” tájékozódni szeretne a napi aktuális
gazdasági viszonyokról, és netán még kérdései is felmerülnek ezzel kapcsolatban, időt
pazarlóan számtalan helyről kell adatokat begyűjtenie.

A könyvtárak mint a gazdasági információ szolgáltatói

A gazdasági struktúraváltásból adódóan a fiatal magyar demokráciának tehát szüksége van

komplex business információt szolgáltató központokra.

Ki adjon helyet ezeknek az információs központoknak? Alapítványok, szakmai egyesületek,

szervezetek, a helyi önkormányzatok, a kamarák? Kézenfekvő, hogy ezt a feladatot –
megfelelő támogatás és szemléletváltás, kellő szakértelem biztosítása mellett – a könyvtárak
lássák el, hiszen a könyvtárak

• információs bázisként élnek a köztudatban;

• a már meglévő információvagyon és infrastruktúra, valamint információs szakértelem
birtokában minden lehetséges változat közül – a szükséges ráfordításokat is
figyelembe véve – a leggazdaságosabban tudják megoldani ezt a kérdést;
• az üzleti információszolgáltatásban a „túlélés” egyik lehetőségét látják.
Természetesen nem a nemzeti könyvtárra vagy a szakkönyvtárakra gondolok, hanem a széles
közönséget kiszolgáló, általános közkönyvtárakra, amelyek vidéki városokban gyakran a
legfőbb és egyedüli információs központok.**

A nagykönyvtárak szerepére, tevékenységére nem kívánok kitérni, hiszen azok

szolgáltatásaikban más eszközrendszert használnak/használhatnak a városi intézményekénél.
Dolgozatomban egy átlagos városi könyvtár számára is viszonylag könnyen hozzáférhető és
használható információforrásokat tárgyalok.

A gazdasági információszolgáltatás tényezői

Dolgozatom célja a figyelem felkeltése, és egy olyan állománygyarapítási stratégia

összeállítása e probléma megoldására, amely a polcról bármikor leemelhető, bárki számára,
bármikor elérhető, megszerezhető dokumentumokat szolgáltat.

Hogyan valósítható meg ez a speciális információszolgáltatás, azaz a business információk

elérése a gyakorlatban? Milyen kiadványokat, szolgáltatásokat találjon itt az érdeklődő?

Dokumentumok

A dokumentumok tekintetében a következő felsorolásokat, táblázatokat gyarapítási

segédletként ajánlom a tevékenységre nyitott intézmények számára. Részletesebben a nem
hagyományos dokumentumokkal foglalkozom, hiszen az elektronikus információhordozók
növekedésével ezek felkutatása jelenti a legnehezebb feladatot.

A gyűjtemény három fő csoportját különíthetjük el:

Hagyományos, papíralapú kiadványok

A legtöbb közkönyvtár állományában már szerepelnek az általános (ismeretterjesztő vagy

tudományos igényű), áttekintő jellegű közgazdaságtani, statisztikai, marketing, menedzsment
stb. témájú könyvek, valamint a hatályos törvények, rendeletek gyűjteményei:

• Magyar Közlöny (és egyes ágazati közlönyök)

• Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
• Törvények, rendeletek hivatalos gyűjteménye
• Magyar Törvénytár stb.

egyéb kiadványok:

• Heti Csődértesítő
• Közbeszerzési Értesítő
• Pályázati Figyelő
• Cég és Jog stb.

és a helyi önkormányzati rendeletek. A naprakész tájékoztatás nélkülözhetetlen eszköze a

gazdasági sajtó:

• Heti Világgazdaság (HVG)

• Napi Gazdaság
 • Heti Gazdaság
• Figyelő
• az Üzleti7 stb. számai.

Többnyire ezek a dokumentumok is megtalálhatóak egy általános gyűjtőkörű

közkönyvtárban.

Elengedhetetlen az esetenként ingyenesen hozzáférhető céginformációs kiadványok kézbe

adása is, hiszen a cégadatok iránt mutatkozik a legnagyobb igény. Ezek a dokumentumok
általában évenként jelennek meg.

A helyi elvárásokhoz igazodva szükséges területi kiadványok gyűjtése is (pl. helyi

„kisokosok”, reklámújságok, szórólapok).

CD-ROM-ok

A második dokumentumcsoport a papíralapú kötetek CD-ROM-változatai. (Néhány

adatbázist flopin is forgalmaznak, de ezek csekély száma és jelentősége miatt ismertetésükről
eltekintek.) A gazdasági információs rendszerek területén ide tartoznak a
jogszabálygyűjtemények (2. táblázat), cégadatbázisok (3. táblázat), valamint egyéb
kiadványok (pl. sajtótermékek: HVG, Magyar Hírlap stb. teljes szövegű CD-ROM-kiadásai).

Üzleti információk a világhálón

Az üzleti információszolgáltató központból nem hiányozhat az internetkapcsolattal

rendelkező számítógép sem. A gazdasági információk többsége már fellelhető a világhálón is.

A szolgáltatás tényleges helye a könyvtárban

Célszerű megoldásnak tűnik a témával kapcsolatos szakirodalmat és tájékoztatási eszközöket

a törzsgyűjteménytől elkülönítve tárolni, akár kialakítva egy „gazdasági információs sarkot”
(pl. a közhasznú információs pultokhoz hasonlóan) a könyvtárban. Ez a hely – ideális esetben
– a bejárat közelében helyezkedjen el, hiszen nem szerencsés, ha az egy-két adatért betérő
olvasót végigsétáltatjuk az egész épületen. A szolgáltatásnak éppen az a célja, hogy gyorsan,
minél több aktuális információt nyújtson.

Személyi feltételek

A használó az információk jellegéből adódóan elsősorban a tényadatokat, az ún. faktografikus

információkat igényli, ezért a gazdasági tájékoztatás működtetése elképzelhetetlen jól képzett,
nagyfokú problémamegoldó képességgel bíró szakembergárda nélkül.

Optimális állapot akkor következne be, ha a szolgáltatást pénzügyi vagy gazdasági

végzettségű könyvtáros-informatikus tartaná kézben. A szakmának ehhez forradalmi
változáson kell keresztülmennie, hiszen a könyvtárosokból fokozatosan információs
ügynökök, brókerek válnak, akik vadásznak és lecsapnak minden információra, miközben
versenyt futnak az idővel. Remélem, hogy a könyvtárosképző intézmények is felismerik az
ilyen jellegű igényeket, és tanterveikbe beépítik a gazdasági információs rendszerek oktatását.
Kikerülhetetlen, hogy minden könyvtáros rendelkezzen megfelelő számítástechnikai
ismerettel. Alapkövetelményként be kellene vezetni pl. az Európai Számítógép-használói
Jogosítvány (European Computer Driving Licence = ECDL) megszerzésére irányuló vizsgák
sikeres teljesítését. Ennek érdekében érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Neumann János
Számítógép-tudományi Társasággal (NJSZT).

Fontos tényező, hogy rendszeres továbbképzések szervezésével a közkönyvtárosok is

megfelelő szintű gazdasági ismeretekre tegyenek szert.

Elengedhetetlen a gazdasági jellegű közigazgatás segítségnyújtása e vállalkozás

megvalósításához. Szükséges a Gazdasági Minisztérium (GM), a kamarák, vállalkozói
központok (VK), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a bankok stb. támogatása.
E szervek segítségével akár rendszeres fogadóórákat, előadásokat is lehetne tartani, ahol az
adott szakterület szakemberei (hitelügyek, vám, jog, tőzsde stb.) válaszolnának a felmerülő
kérdésekre. (Erre már találhatunk követendő példát néhány könyvtárban.) Az együttműködés
keretében szórólapok, tájékoztató füzetek, brosúrák is elhelyezhetők a könyvtárban.

A finanszírozásról

Köztudomású a közkönyvtárakat fenntartó önkormányzatok rossz anyagi helyzete. Sok

településen még a könyvtári alapfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi keret biztosítása is
gondot okoz. Azonban nem biztos, hogy e speciális információszolgáltatás forráshiányt
eredményezne, hiszen

• elismerem, hogy a dokumentumok beszerzése, a szolgáltatás infrastruktúrájának

megteremtése többletköltségekkel járna, de ezeket a szolgáltatásokat fizetőképes
felhasználók vennék igénybe, térítés ellenében. A piacgazdaságban a kereslet
mindenképpen biztosított;
• magánemberekkel, kisebb cégekkel megállapodásokat is köthetne a könyvtár, hogy pl.
havi díj fejében korlátlan használatot, tájékozódási lehetőséget biztosítana a
gyűjteményben. A bevételből a könyvtár folyamatosan fejleszthetné és karbantarthatná
gazdasági információs központját, lehetőség szerint pedig finanszírozhatná nonprofit
részlegeinek kiadásait is;
• beruházási költségkímélő tényező, hogy a könyvtárak többsége már rendelkezik
alapvető gazdasági szakirodalommal, jogszabálygyűjteményekkel, üzleti élettel
kapcsolatos folyóiratokkal, statisztikai kiadványokkal (évkönyvek, jegyzékek stb.).
Kedvező lehetőség az is, hogy az interneten számos szolgáltatás térítésmentesen is
igénybe vehető, és néhány céginformációs kötetet ingyenesen is terjesztenek.
Rendszerezéssel, tudatos gyűjtőmunkával és folyamatos, tendenciózus bővítéssel tehát
egy jól használható, általános gazdasági információs gyűjtemény építhető;
• pályázatokon kisebb-nagyobb összegek nyerhetők;
• egyéb bevételi források is szóba jöhetnek (pl. térítési díj ellenében szövegszerkesztést
és nyomtatást, esetleg faxok fogadását és küldését is elvállalhatjuk).

Jó lenne, ha a jövőben a kormányzat, illetve a szakminisztériumok nemcsak felismernék a

gazdasági információs központok jelentőségét, hanem működésüket, valamint üzleti
információs hálózataik kialakítását egységes elvek kidolgozásával és bevezetésével, valamint
az említett pályázatokkal is ösztönöznék. A pályázatok segítséget nyújthatnának az egységes
rendszer, a törzsállomány összetételének kialakításában, a finanszírozás, a működtetés
kérdésében.
Nem kerülhető ki a fenntartó önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásának számbavétele
sem. Ezt rendszerint könnyebb kiharcolni akkor, ha a képviselő-testület többsége vállalkozó,
nehezebb, ha más terület szakembereiből áll.

Összegzés

Igyekeztem röviden megfogalmazni, hogyan lehetne átalakítani, alkalmassá tenni a

magyarországi közkönyvtári hálózatot a harmadik évezred küszöbén már sürgető feladatként
jelentkező gazdasági információs kihívások kezelésére. Nem az egyetlen lehetséges
megoldást sugallom, gondolatébresztőnek és tájékoztatási segédletnek szánom ezt a cikket.

A feladat tehát nem lehetetlen, szükségessége nem kérdéses. Remélem, sikerült felhívnom a
figyelmet arra, hogy a korrekt, naprakész gazdasági információ áramlásának fontos bázisai
lehetnek a közkönyvtárak. Ha felismerjük a könyvtárakban rejlő lehetőségeket, és alkalmassá
tesszük változó világunk gazdasági információs igényeinek kielégítésére, ezzel is bizonyítjuk
mindig megújulni képes szakmánk elismertségét és tekintélyét.
16. tétel Egy adott üzleti információs terület, szolgáltatás céljai, feladatai,
célcsoportjai, tematikai jellemzése, példái.

Az üzleti információszerzés kulcskérdése, hogy a döntéshez szükséges információkat

megfelelő időben és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre, kerüljenek beszerzése.
Megoldása alternatíva lehet egy úgynevezett adatáruház létrehozása, amely azt jelenti, hogy a
különböző forrásból származó információkat elemzésre alkalmas adatokká alakítják, és
egységes adatbázisba gyűjtik.

Gazdasági/üzleti adatbázisok a Corvinus Egyetem Könyvtáránk honlapjáról:

Business Source Premier

Kimondottan gazdasági, üzleti folyóiratok feldolgozásával főleg a közgazdaságtan, a

pénzügy, a számvitel és a menedzsment irodalmának áttekintését könnyíti meg. Közel 2000
folyóiratot indexel és 1300 gazdasági folyóirat teljes szövegét lehet benne megtekinteni.
Az adatbázishoz részletes tájékoztató anyagok és keresési segédletek állnak rendelkezésre a
bejelentkezést követő oldalakon. Az adatbázis tartalma másokkal együtt vagy külön is
kutatható.

A feldolgozott folyóiratok listája

Magyar adatbázisok és egyéb adatforrások

Céginformációk

Complex CD Céghírek
Magyarországi céginformációs adatbázis, mely tartalmazza az újonnan bejegyzett
társaságokat, a társaságokhoz kapcsolódó változásokat, elutasító és kijavító végzéseket.
Tudósít végelszámolási eljárásokról, megszűnésekről, csődeljárásokról, felszámolási
eljárásokról, valamint hirdetményeket és mérlegeket közöl.

Jogi információk

Complex CD EU Jogtár
A 2002 májusában született gyűjtemány Magyarország első, az európai joggal foglalkozó jogi
információs adatbázisa. Az Európai Közösségről szóló alapinformációkat közli, lehetőség
szerint magyar, német, angol és francia nyelven. Részletek a tartalomból: - EU elsődleges
joga, időgépes Római Szerződés, - EU másodlagos joga, jogszabálygyűjtemény, - EU bírósági
döntések, luxemburgi esetjog, - EU-val kapcsolatos fontosabb magyar jogszabályok és ,
dokumentumok, Magyar tárgyalási álláspontok az EU csatlakozásról szóló tárgyalásokon, -
EU csatlakozás időpontjában változó magyar jogszabályok, Bibliográfia

Complex CD HMJ (Hatályos magyar jogszabályok három nyelven)

2000 februárjában indították útjára a Hatályos Magyar Jogszabályok - Geltende Ungarische
Rechtsnormen - Hungarian Rules of Law in Force című közlönyre épülő CD-ROM-ot. A
CompLex CD HMJ több mint 200 jogszabályt, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat
rendelkező részét, a kettős adóztatásról szóló egyezmények egy jelentős részét, több mint 100
Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több, mint 120 Versenytanácsi határozat rövid
összefoglalóját tartalmazza három nyelven (magyar, német, angol), és újdonságként
szerepelnek rajta nemzetközi egyezmények angolul. A CD-n kiegészítésül a magyar jogról
idegen nyelven megjelentetett műveket felsoroló bibliográfia is található.
A joganyagok időállapotait 1999 szeptemberétől lehet időgép funkcióval nyomon követni. A
CompLex CD HMJ-t negyedévente frissítik és bővítik.

Complex CD Jogtár
Az adatbázis a végrehajtási rendeletekkel, bírósági határozatokkal APEH iránymutatásokkal
egységes szerkezetbe foglalt hatályos jogszabályok gyűjteménye. Tartalmát képezik bírósági
elvi döntések, tájékoztatók, irányelvek, közlemények, TEÁOR, SZJ, eseti bírósági
határozatok 1977-től, önkormányzati normák, vámtarifák, törvények indoklása,
törvényjavaslatok, jogi bibliográfiai, iratminták. Tartalmazza a közlönyök eredeti szövegét is,
a helyesbítések átvezetésével. A joganyag legfontosabb részei angol és német nyelven is
olvashatók.

IM Online (Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat)

Az igazságügy-miniszter által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat a
bíróságok cégnyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat összesíti, és azokat kérelemre - az
adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban - bocsátja a kérelmezők rendelkezésre. A
szolgálat a Magyarországon bejegyzett cégek cégadatairól és közzétételi mérlegadatairól nyújt
hiteles tájékoztatást. Az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Szolgálattól kérhető
kiadmányok, illetve szolgáltatások: Névjegy, Nyilvános cégadatok kivonata , Nyilvános
cégadatok másolata , Nyilvános cégadatok bizonyítványa , Közzétételi közlemény,Mérleg és
Eredménykimutatás , Cégfigyelés

Nemzeti licensz alapján igénybevehető bibliográfiai, teljes szövegű adatbázisok

Elektronikus Információszolgáltatás
"Az EISZ egy olyan nemzeti program, amelynek célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos
kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti
licensz alapján vásárolja meg, így az eddigieknél lényegesen több információt, szélesebb
felhasználói körnek, fajlagosan kedvezőbb áron lehessen biztosítani."

Az Oktatási Minisztérium szerveréről a szolgáltatás keretében elérhető a: Web of Science

(2001. szeptembertől) , ScienceDirect (2001. szeptembertől), Swetsnet Navigator (2001.
novembertől). A szolgáltatások felhasználásának feltételei, a használatra jogosult
intézmények listája, gyakran ismételt kérdések, továbbá regisztáció és belépés az Oktatási
Minisztérium oldaláról, egyénileg lehetséges.

Web of Science
A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázis
csomagja és hivatkozási index szolgáltatása. Elérésére az Oktatási Minisztérium szerveréről
nyílik lehetőség regisztrált felsőktatási- és kutatóintézmények számára az Elektronikus
Információszolgáltatás keretében. Mindhárom adatbázis fontos a bibliográfiai adatgyűjtés és a
szcientometriai keresés szempontjából. Tartalmukban hetente folyamatosan bővülnek és
lehetőséget adnak tudományos konferenciák és jelentések, illetve szakcikkek rövid
összefoglalóinak, valamint egyes szerzők idézettségének megkeresésére 1996-tól. A WoS
három adatbáziscsomagja különböző tudományterületeket fed le: Arts & Humanities Citation
Index (AHCI) - bölcsészettudományi és művészeti index , Science Citation Index Expanded
és SciSearch (SCI) - természettudományi és műszaki tudományos index, Social Sciences
Citation Index és Social SciSearch (SSCI) - társadalomtudományi index

Science Direct
A ScienceDirect az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. Fő profilja
a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában
való terjesztése, de emellett nagy számban foglalkozik pénzügyi, gazdasági, üzleti folyóiratok
megjelentetésével is. A szolgáltatás keretében 1350 saját kiadású folyóirat, 10 000 teljes
szövegű cikk érhető el 4 évre visszamenőleg, ami kiegészül 100, más kiadó által kiadott
folyóirathoz való teljesszövegű hozzáféréssel is.

SwetsnetNavigator
A SwetsnetNavigator a Swets & Zeitlinger és a Blackwell kiadók közös szolgáltatása, mely
egyetlen felületen biztosítja 195 kiadó közel 6000 elektronikus folyóiratához a hozzáférést. A
szolgáltatáson belül lehetőség van egyes folyóiratok tartalmának böngészésére, valamint a
folyóiratok tartalmában való keresésre is. A cikkek mindegyike rövid ismertetéssel ellátott, de
nagy részükhöz teljes szövegük is hozzá van kapcsolva. A cikkek teljes szövege különböző
formátumokban tekinthető meg, menthető el, vagy nyomtatható ki.

Időszaki kiadványokban található információk

Több időszaki kiadványt dolgoz fel:

Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium és adatbázisa

A repertórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Országos Műszaki
Információs Központ és Könyvtár gondozásában havonta jelenik meg. Fő része 46
szakcsoport alatt ismerteti a dokumentumokat. A szerzőn, címen, bibliográfiai adatokon
kívül tartalmaz témaköri besorolási jelzetet, kötött és szabad tárgyszavakat, idegen nyelven
megjelenő kiadványok esetén magyar nyelvű értelmező címet is.
Elődje a Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban c. repertórium volt, melyből a
CIKK adatbázis épült egészen 2001 december 31-ig, a tudományos műszaki élet területén
megjelenő mintegy 1500 szakfolyóirat, az OMIKK és vele együttműködő könyvtárak által
gyűjtött könyvek, szabványok, ENSZ és EU dokumentumok alapján. Akkor közel 450000
tételt tartalmazott. A Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium adatbázisának építése 2002.
január 1-jével kezdődött. A magyar műszaki és gazdasági időszaki kiadványok, a
Magyarországon megrendezett konferenciák anyagait tartalmazza. Internetes elérhetősége:
http://www1.info.omikk.bme.hu/scripts/omikkweb/mmr.exe/load?html=kereso1.htm

Pressdok
Az adatbázis mintegy 150 magyar napi- és hetilapból, ill. folyóiratból válogatott, több mint
450.000 cikkre utaló tételt tartalmaz 1989. január 1-től napjainkig (havi aktualizálással).
Segítségével visszakereshető, hogy az elmúlt évek politikai eseményei, fontos személyiségek
megnyilatkozásai, gazdasági, politológiai és jogi elemzések mely napilapokban,
folyóiratokban jelentek meg.

Hundok
A PRESSDOK "párjaként" hasonló témakörök feltérképezéséhez nyújt segítséget ez az
adatbázis. Forrását azonban nem magyar, hanem 50 külföldi napi- és hetilap jelenti. A
Magyarországra és a kelet-közép-európai régióra vonatkozó idegennyelvű cikkeket leíró
tételeket 1991. január 1-től napjainkig tartalmazza (havi aktualizálással).

Egy időszaki kiadványt dolgoz fel:

FIGYELŐ ARCHÍV CD (1995-2001)

A Figyelő 1995-2001 CD-ROM a népszerű üzleti és gazdasági hetilap 1995. június 15. óta
megjelent összes számának teljes szövegét és fontosabb képeit, ábráit tartalmazza. E mellett
az évente kiadott, a legnagyobb hazai vállalkozások legfontosabb adatait tartalmazó TOP 200
ötévnyi anyagát, és a kéthetente megjelenő marketing szaklap, a Médiafigyelő két évfolyama
is megtalálható a CD-n. A hierarchikus tartalomjegyzék segítségével könnyedén lehet
tájékozódni az évfolyamok és lapszámok között. Emellett a teljes szövegű keresőrendszer
lehetővé teszi, hogy valamennyi lapszám bármely cikke, szava, neve, évszáma, földrajzi helye
gyorsan megtalálható legyen. A kívánt részek minden cikkből kinyomtathatók, exportálhatók,
szövegszerkesztőbe átemelhetők.

Speciális területek, világgazdaság, EU-gazdasági, közbeszerzés stb.

Országtanulmányok külkereskedők részére

Bemutatja a kétoldalú forgalom jellemző termékcsoportjait, a partnerország teljes
külkereskedelmének legjellemzőbb vonásait, illetve tanácsot ad, mely termékek, mely
termékcsoportok, tevékenységi körök átlagosnál gyorsabb fejlődése várható. A mellékletek
számos potenciális partnervállalat, valamint a kereskedelemfejlesztésben fontos szerepet
játszó szervezet adatait tartalmazzák. Átfogó információt ad az EU-ról, a CEFTA-ról.

Közbeszerzés az Európai Unióban

A kiadvány az Európai Unió közbeszerzési irányelveire, az egyes tagországok beszerzési
gyakorlatára, intézményeire vonatkozó ismereteket tartalmazza. Továbbá megtalálható benne
valamennyi vonatkozó európai jogszabály angol nyelvű szövege, valamit sokféle kapcsolódó
dokumentum, szószedet, címjegyzék, iratminta, s egyéb hasznos információk.

Statisztikai információk

Központi Statisztikai Hivatal - STADAT rendszer

Az adatbázis tartalma: Magyarországra vonatkozó országos, területi és nemzetközi statisztikai
adatok, melyek táblázatos formában tekinthetők meg. Az adatgyűjtés és feldolgozás
módszertanának ismertetése mellett különböző témakörökre vonatkozó gyorstájékoztatók és
megyei kiadványok is letölthetők. A táblázatok nyelve: magyar, angol. Az adatbázis
időhatárai: 1996-tól napjainkig. Az adatbázisban keresőkérdés megadására nincs lehetőség, az
adatok böngészéssel tekinthetők át. Az adatok a képernyőn táblázatos formában vagy .doc
fomátumban megtekinthetők és a böngészőbe épített mentési funkcióval menthetők el.

Nonprofit szervezetek adatbázisa

Nonprofit Önarckép 2001

A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány és a Figyelő közös kiadványaként,
2001 januárjában megjelent CD több mint 1700 magyarországi nonprofit szervezet adatait
tartalmazza. A szervezetek adatai mellett a nonprofit szférát érintő jogszabály- és útmutató-
gyűjtemény is fellelhető benne, melyek hasznos segítséget jelenthetnek nonprofit
szervezeteknek, adófizetőknek és munkáltatóknak egyaránt.

Komplex források /jogszabálygyűjtemény, szakmai ismeretek, piaci hírek stb./

Beszállítói Célprogram
A Beszállítói Célprogram nélkülözhetetlen jogi /jogszabálygyűjtemények/, logisztikai,
pénzügyi, minőségbiztosítási /ISO, TQM/ ismereteket, piaci információkat /forráskereső,
cégadatbázis, TEÁOR/ tartalmaz, eligazít a központi forrásokból elnyerhető támogatások,
kereskedelmi banki hitel- konstrukciók körébe.

Felhasznált források .

BDF Központi könyvtár http://www.bdf.hu/konyvtar

BKÁE Központi Könyvtár http://www.lib.bke.hu/onlab.html

OMIKK Műszaki és Gazdasági Repertórium http://www1.info.omikk.bme.hu/

17. A WEBLAPOKKAL KAPCSOLATOS FORMAI, TARTALMI, NAVIGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

A honlap, weboldal segítségével sokkal jobban el tudjuk mondani üzenetünknek a

világnak, és ez az üzenet korlátlanul eljuthat mindenkihez, miközben nincsenek oldalszámra
lebontott korlátok. Nincsenek időkorlátok sem, hiszen az eljuttatásra szánt információ azonnal
láthatóvá válik, és nemcsak egyoldalúan mondhatjuk el a mondandónkat, hanem közvetlen
kapcsolatot lehet kialakítani a közönséggel, hiszen lehetőség van a visszajelzéseket sokkal
közvetlenebbül megszerezni, mint más megjelenési formák kapcsán, például plakáttal,
szórólappal.
De ez csak fokozható: nemcsak sokkal egyszerűbben jut el az információ az
érdeklődőkhöz, hanem sokkal árnyaltabban, látványosabban adhatjuk elő a közlendőnket,
miközben korunk költséghatékonyságban legfejlettebb médiáját, reklámfelületét használjuk.
Egy honlap fejlesztésének költsége alatta marad a szórólapok nyomtatási költségeinek, és
jóval hatékonyabban látja el a feladatát: a tájékoztatást, a reklámot.
Egyre többen veszik igénybe az Internetet azzal a céllal, hogy gyorsan
hozzájussanak az információhoz, és abban reménykednek, hogy az információt
számukra barátságos, jól szervezett és szemet gyönyörködtető formában kapják meg,
hiszen jó hasznosan elidőzni egy szép és hatékonyan működő honlapon.
A honlapokat értékelhetjük technikai, formai, tartalmi és biztonságtechnikai
szempontból. Igazán nem lehet megfogalmazni, hogy melyik ezek közül a legfontosabb,
hiszen ez a honlap típusától, jellegétől függ.

Elérhetőség

Az első benyomásokat akkor szerezzük egy weblapról, ha megpróbáljuk felkeresni a

megadott webcímet, és el is tudjuk érni azt. Így alapvető elvárás, hogy a honlapunkat egy
olyan megbízható szerveren helyezzük el, ami éjjel-nappal folyamatosan üzemel. Ha egy lap
címe megváltozik, megoldás az lehet, ha a régi címről automatikusan be tud jelentkezni az új
weblap.

Külcsín

Amikor egy honlapot először keresünk fel, az elő meghatározó élményt az jelenti, hogy
milyen a lap kívülről. A tulajdonosok egy része emiatt egy nyitóoldalon, kapun keresztül
engedélyezi a belépést. Így mód van arra, hogy milyen böngészővel, milyen felbontásban
akarunk a dokumentumokhoz hozzáférni.
A honlapok küllemét több tényező határozza meg: az alkalmazott színek, képek,
grafikák, animációk, hátterek, karaktertípusok, különleges effektusok és ezek összhangja.
Az oldalak szerkezet, felépítése más, mint a nyomtatott szövegnél, de van néhány
szabály, amely az elektronikus dokumentumoknál is érvényes. Ilyen például az, hogy egy
oldalon belül nem érdemes több betűtípust keverni, s ha több is van, ezek hasonló stílusúak
legyenek.
Az oldalak tagolásánál fő szempont, a könnyen olvashatóság. A lényeges információkat
emeljük ki, mert az elektronikus szövegeket nehezebb olvasni, mint a nyomtatottat. Alapvető
elvárás, hogy a hosszabb szövegek letöltését biztosítsa a lap gazdája. A képek, grafikák
alkalmazása jelentősen megnövelheti az oldal méretét, és ennek megfelelően a letöltési idő is
növekedhet. A neten leggyakrabban JPG formátumú képekkel találkozunk, mert általában
ezek mérete kisebb. Grafikus alkalmazások esetében a GIF formátum lehet üdvözítő.
Képeknél lehetőségünk van arra, hogy beállítsuk mekkora méretben jelenjenek meg.
A karaktereket tekintetében elég egységes a net. Általában a Times New Roman és az
Ariel betűtípusokat alkalmazzák.

Navigáció

A legesztétikusabban megszerkesztett honlap sem teszi boldoggá a felhasználót, ha az

oldalak közti navigációt semmilyen eszközzel nem segítik. Ez eligazodásban segítség lehet
akár a keretek alkalmazása, így egyszerre több oldal is láthatóvá válik. Érdemes előre
megtervezni, hogy melyek azok a lapok, amelyek folyamatosan láthatóak, és tartalmuk
alapján segítik a keresést és az eligazodást.
Az oldalak közti navigációt leginkább a jól felépített menürendszer támogatja. Ezt már a
dokumentum szerkesztése előtt fel kell építeni, pontosan meg kell határozni, hogy az egyes
menüpontok mit takarnak, mit jelentenek, milyen almenüik vannak, ezek hogyan
kapcsolódnak egymáshoz. A menürendszer felépítésénél olyan fogalmakat kell használni,
hogy a felhasználó számára is egyértelmű legyen, hogy hol milyen ismeretekhez férhet hozzá.
A tájékozódást segítheti, ha a lap alján vagy tetején fényújságszerűen újra és újra láthatjuk a
menüpontokat.
A legegyszerűbb navigálási lehetőséget már a kezdetektől alkalmazzák a honlapokon.
Ez az „Előre”, „Vissza”, „Főmenüre”, „Nyitóoldalra” stb. gombok elhelyezése a dokumentum
minden lapján.
Egyre több honlapon találkozhatunk keresőrobotokkal, amelyek az adott website oldalai
között teszik lehetővé a keresést. A keresőrobotok elkészítésére igazán csak akkor van
szükség, ha a dokumentum túl sok oldalból áll, így nehezebb áttekinteni, 20-30 oldalas
weblapoknál felesleges a használatuk. Ezzel szemben nem igényel különösebb technikai
ismeretet, ha a lap gazdája elkészíti a webhely térképét, ami minden oldalról könnyen
elérhető, vagy folyamatosan látható.

Tartalom

Az első információkat akkor szerezhetjük a lapról és tartalmáról, ha a szerkezetét,

felépítését vizsgáljuk. Ebből kiderül, hogy a megadott címen milyen fejlesztési alapelveket
tartott szem előtt a lap gazdája, mit is akart szolgáltatni. Azt viszont minden honlapnál
vizsgálni lehet, hogy a fellelhető információk pontosak-e, teljesek-e, naprakészek-e.
A teljesség kérdése is annak függvénye, hogy miről keresünk adatokat, s milyen céllal.
Az oldal készítőjének mindenesetre úgy kell a lapot összeállítani, hogy különböző kérdésekre
készül fel. Az oldal frissítésének utolsó dátuma utalhat arra, hogy friss, naprakész ismereteket
kapunk-e, de ez természetesen nem biztosíték semmire.

Kapcsolódási pontok

A lapon belüli linkek adják a hipertext dokumentumok lényegét, hiszen a kapcsolódó

információk megjelenítésének lehetősége különbözteti meg alapvetően más
dokumentumtípusoktól. Az oldalon belül kapcsolódási pontként funkcionálhat a szöveg egy
része, egy ábra, egy kép, animáció stb. Egy weblapon belül található linkek három félék
lehetnek:
- a dokumentumon belül egy másik oldalra mutató link: az oldalak közötti, vagyis a
dokumentumon belüli navigációt könnyíti meg
- egy ablakban megjelenő háttér információra utaló link: akkor alkalmazzuk, ha olyan
információkat akarunk megjeleníteni a linken keresztül, amelyek mennyisége nem
indokolja egy teljesen új oldal megjelenítését
- egy másik weblapra mutató link: ezeket a kapcsolódási pontokat vizsgálva
megtudhatjuk, hogy a lap készítője milyen mélységben kutatta fel a hasonló tartalmú,
vagy kiegészítő információkat tartalmazó honlapokat.

Interaktivitás

Minden webhellyel szemben fontos, hogy a lap készítője, vagy karbantartója elérhető
legyen. Ez egyrészt lehetőséget ad arra, hogy az oldalra látogatók megtegyék észrevételeiket
és továbbítsák kérdéseiket a lap gazdájának. Másrészt mindenki számára nyilvánvaló, hogy a
honlap készítője nem akar névtelenség mögé bújni, vállalja a „művét”.
A visszajelzés egy technikailag fejlettebb formája a vendégkönyvek alkalmazása, így
bárki könnyen el tudja küldeni a véleményét anélkül, hogy ezért e-mailt kellene írnia.
A kapcsolatteremtésre egy másik lehetőség az űrlapok elhelyezése egy oldalon belül.
Vannak olyan webhelyek, amelyek levelezőlistákat, hírcsoportokat, fórumokat, csevegő
csatornákat is üzemeltetnek.

Speciális szolgáltatások

Bármely honlapon lehetnek olyan újszerű megoldások, effektusok, alkalmazások,

amelyek a webhely szolgáltatásait színvonalasabbá, könnyebben használhatóbbá, egyedibbé
teszik. Ezek lehetnek ötletes HTML megoldások, Javascript alkalmazások, vagy bonyolult
grafikai megoldások, Flash animációk, programok stb. Ezek a specialitások – amennyiben
hasznosak és jók – természetesen, csak rövid ideig lesznek specialitások, hiszen elég rövid idő
alatt átveszik más lapok is. Ilyen speciális szolgáltatás volt a ’90-es években a honlapok több
nyelven való megjelenése.