Matematika BSc tanarszak

Analzis IV. eloadasjegyzet

2010/2011. tavaszi felev
Sikolya Eszter
ELTE TTK Alkalmazott Analzis es Szamtasmatematikai Tanszek
2011. oktober 11.

ii

Tartalomjegyz
ek
El
osz
o

1. Differenci
alegyenletek
1.1. Radioaktv anyag boml
asa (vagy szaporodas) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2. Inhomogen line
aris differenci
alegyenlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.3. Szetv
alaszthat
o v
altoz
oj
u differencialegyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1
1
2
3

2. To
altoz
os differenci
alsz
amt
as I.
bbv
2.1. Parci
alis deriv
alt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.1.1. f : R2 R eset . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.1.2. Lok
alis szels
oertek es parcialis derivalt . . . .
2.1.3. f : Rp R eset . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2. Differenci
alhat
os
ag . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2.1. Bevezet
o. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2.2. f : R2 R eset . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2.3. Ir
anymenti deriv
alt, Lagrange-kozepertektetel
2.2.4. f : Rp R eset . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.3. A Young-tetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.4. A Taylor-polinom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.5. Ketszer differenci
alhat
o f
uggveny szelsoerteke . . . .
2.6. f : Rp R eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

5
5
5
6
8
8
8
9
11
13
14
16
18
21

3. To
altoz
os differenci
alsz
amt
as II.
23
bbv
3.1. f : Rp Rq f
uggvenyek differencialhatosaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3.2. Differenci
al
asi szab
alyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
4. Implicit
es inverz fu
enyek
29
ggv
4.1. Egyv
altoz
os implicitf
uggveny-tetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
4.2. Implicit- es inverzf
uggveny-tetelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
5.
Ivhossz, vonalintegr
al, primitv fu
eny
ggv
5.1. G
orbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Vonalintegr
al . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.3. Primitv f
uggveny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.4. Folytonos f
uggveny primitv f
uggvenye . . . . . . . . . . . . . . .
5.5. Folytonosan differenci
alhat
o f
uggveny primitv f
uggvenye . . . .
5.5.1. Parameteres integr
al . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.5.2. Folytonosan differenci
alhato f
uggveny csillagtartomanyon
5.6. A Newton-Leibniz tetel tov
abbi
altalanostasai . . . . . . . . . .
5.6.1. Green tetele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.6.2. Fel
ulet, felszn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.6.3. Integr
altetelek h
arom dimenzioban . . . . . . . . . . . . .
iii

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

35
35
38
39
40
43
43
44
45
45
46
47


TARTALOMJEGYZEK

TARTALOMJEGYZEK

T
argymutat
o

49

iv

El
osz
o
Ez a jegyzet a 2010/2011-es tanev tavaszi feleveben tartott matematika tanarszakos Analzis IV. kurzus anyag
ahoz
kesz
ul. A jegyzet a felev sor
an folyamatosan bov
ul, az utolso valtoztatas datuma a cmlapon lathato. A jegyzetben
bizony
ara el
ofordulhatnak hib
ak ezek jelzeset orommel veszem a seszter@cs.elte.hu e-mail-cmen !
A tetelek,
allt
asok, bizonyt
asok stb. ut
an talalhato szamok a Laczkovich M. - T. Sos Vera : Analzis II. c. k
onyv
megfelel
oire utalnak.
q
Fontos jel
oles : a jegyzet sor
an haszn
alom egy x = (x1 , . . . , xp ) Rp vektor hosszara az |x| := x21 + + x2p
jel
olest. Ez az el
oz
o feleves sz
ohaszn
alattal az x pontnak a 0 Rp origotol vett u
n. euklideszi tavolsaga, vagyis
|x| = d2 (x,0),
ahol d2 az Rp -beli euklideszi metrik
at jel
oli.
Neh
any sz
o a tanul
asr
ol.
1. Javaslom, hogy ezen jegyzeten kv
ul az eloadasokon kesz
ult orai jegyzetet is tanulmanyozzak!
2. Az anyag egyszeri, alapos elolvas
asa a megertest szolgalja az anyag elsajattasahoz nem eleg. Nagyban
megk
onnyti es megr
ovidti a vizsgaidoszaki felkesz
ulest, ha a megertes a felev soran folyamatosan t
ortenik,
az anyagban val
o halad
assal p
arhuzamosan.
3. Az anyag els
o
attanulm
anyoz
asa ut
an peldaul a Targymutato segtsegevel fejbol probaljak meg lerni a
legfontosabb definci
okat es teteleket! Ha valami nem megy, lapozzak fel egybol a megfelelo reszt, es nezzek
at u

jb
ol!
4. Ha a definci
okat es teteleket elsaj
attottak, csak akkor kezdjek el a bizonytasok megtanulasat! Ez hasonl
oan
vegezhet
o, ahogy az el
oz
o pontokban lertam. Minden bizonytasnal elsosorban azokat a lenyeges
allt
asokat,
teteleket jegyezzek meg, amely(ek) a bizonytas fo lepeseit alkotjak.
5. Veg
ul, hogy az anyag nagyobb
osszef
uggeseit is megertsek, sz
ukseg van a teljes anyag u
jbol elolvas
as
ara, vagy
legal
abbis a f
obb pontok
attekintesere.
Aj
anlott irodalom :
Thomas-fele kalkulus 3., Typotex, 2007. (Jol hasznalhatok az 1-2. kotetek is)
Fekete Z. - Zalay M.: T
obbv
altoz
os f
uggvenyek analzise, M
uszaki Konyvkiado, 2006.
Laczkovich M. - T. S
os Vera : Analzis II., Nemzeti Tankonyvkiado, 2007.


TARTALOMJEGYZEK

TARTALOMJEGYZEK

vi

Els
o fejezet

Differenci
alegyenletek
1.1. Radioaktv anyag boml
asa (vagy szaporod
as)
y 0 (t) = k y(t)
y 0 (t)
=k
y(t)
ln |y(t)| = k t + ln c,

c R+

kt

cR

kt

c R.

|y(t)| = c e ,
y(t) = c e ,

/ exp()

t
1.1. All
as. Minden olyan differenci
alhat
o y : R R f
uggvenyhez, melyre y 0 = k y, letezik c R konstans, hogy
y(t) = c ekt ,

t R.

Bizonyt
as. Legyen
(t) := y(t) ekt .
Ekkor
0 (t) = y 0 (t) ekt ky(t) ekt = ky(t) ekt ky(t) ekt = 0,
teh
at konstans.

Altal
anostva a fenti problem
at, keress
uk azokat az y, az I intervallumon ertelmezett differencialhato f
uggvenyeket,
melyekre teljes
ul, hogy
y 0 (x) = f (x)y(x),
(1.1)
ahol f C(I). Vil
agos, hogy ha F egy primitv f
uggvenye f -nek (minden folytonos f
uggvenynek van primitv
f
uggvenye, ld. 2. felev), akkor
y(x) := c eF (x) , x I
tas bizonytasaval analog modon lathato, hogy csak ilyen
megold
as tetsz
oleges c val
os sz
am eseten. A fenti 1.1. All
alak
u megold
asok leteznek.
1.2. P
elda.
y 0 (x) = x y(x)
A megold
asok az 1.1.
abr
an l
athat
ok.
Kezdetiertek-feladat megold
asa
Keres
unk olyan differenci
alhat
o y : I R f
uggvenyt, melyre
y 0 (x) = f (x) y(x),
y(x0 ) = y0 R.
1

xI

 LINEARIS

1.2. INHOMOGEN
DIFFERENCIALEGYENLET

1.1.
abra. y(x) = c e

x2
2

FEJEZET
ELSO

cR

V
alasszunk f -nek olyan F primitv f
uggvenyet, melyre F (x0 ) = 0, tehat
x

Z
F (x) :=

f (t) dt,
x0

es legyen c := y0 . Ekkor
y(x) = c eF (x) = y0 e

Rx
x0

f (t) dt

j
o megold
as, hiszen
y(x0 ) = y0 e

Rx

0
x0

f (t) dt

= y0 .

1.3. P
elda.
(
y 0 (x) = x y(x),
y(0) = 1
Ekkor az 1.2. Pelda megold
asai k
oz
ul csak az y(x) = e

x2
2

a megoldas.

1.2. Inhomog
en line
aris differenci
alegyenlet
Keress
uk azokat az y, az I intervallumon ertelmezett differencialhato f
uggvenyeket, melyekre teljes
ul, hogy
y 0 (x) = f (x)y(x) + g(x),
ahol f, g C(I). Megszorozva az egyenlet mindket oldalat egy tetszoleges differencialhato f
uggvennyel, kapjuk,
hogy
y 0 (x)(x) (x)f (x)y(x) = (x)g(x).
Ha elerj
uk, hogy
(x)f (x) = 0 (x)
legyen, akkor a kapott egyenlet
[y(x)(x)]0 = (x)g(x)
alak
uv
a egyszer
us
odik. Az (1.1) megold
as
ab
ol kapjuk (1.2)-re, hogy
(x) = eF (x)
2

(1.2)

 FEJEZET
ELSO

ALASZTHAT

VALTOZ

U
DIFFERENCIALEGYENLETEK

1.3. SZETV
O
OJ

egy j
o megold
as, ahol F a f egy primitv f
uggvenye. Ebbol, mivel g C(I), vagyis Riemann-integr
alhat
o is,
[y(x)(x)]0 = (x)g(x)
Z x
y(x)(x) = c +
(t)g(t) dt
x0
Z x
eF (t) g(t) dt
y(x) = c eF (x) + eF (x)
x0
Z x
= c eF (x) +
eF (x)F (t) g(t) dt,
x0

ahol x0 I tetsz
oleges.
Ha kezdeti
gy, hogy F (x0 ) = 0 legyen, vagyis
R x ertek is adva van, vagyis y(x0 ) = y0 , akkor valasszuk ismet F -et u
F (x0 ) = x0 f (t) dt, es c := y0 . Ekkor
y(x0 ) = y0 eF (x0 ) + eF (x0 )

x0

eF (t) g(t) dt = y0 .

x0

1.4. P
elda.
y 0 (x) +

x+1 x
y(x)
=
e
x
x

A megold
asok az 1.2.
abr
an l
athat
ok.

1.2. abra. y(x) = ex + xc ,

1.5. P
elda.

y 0 (x) + y(x)
x =
y(1) = e.

x+1
x

cR

ex ,

Ekkor az 1.4. Pelda megold

asai k
oz
ul csak az y(x) = ex , D(y) = (0, +) a megoldas.

1.3. Sz
etv
alaszthat
o v
altoz
oj
u differenci
alegyenletek
Keress
uk azokat az y : I J intervallumon ertelmezett differencialhato f
uggvenyeket, melyekre teljes
ul, hogy
y 0 (x) = f (x) g(y(x)),
ahol f C(I), g C(J). Tegy
uk fel, hogy 0
/ R(g). Ekkor
3

 ALASZTHAT

VALTOZ

U
DIFFERENCIALEGYENLETEK

1.3. SZETV
O
OJ

Ha G a

1
g

y 0 (x)
= f (x).
g(y(x))
Ry 1
egy primitv f
uggvenye, vagyis G(y) = y0 g(t)
dt, akkor mindket oldalt integralva
Z

G(y(x)) = c +

f (t) dt.
x0

Szerencses esetben ebb

ol y(x) ki is fejezhet
o.
1.6. P
elda.
y 2 (x) y 0 (x) = 1 2x
A megold
asok az 1.3.
abr
an l
athat
ok.

1.3.
abra. y(x) =

3
3 3 x x2 + c,

cR

FEJEZET
ELSO

M
asodik fejezet

T
obbv
altoz
os differenci
alsz
amt
as I.
Eml
ekeztet
o
f : R2 R f
uggveny grafikonja

2.1.
abra. Ketvaltozos f
uggveny grafikonja
Graph(f ) = {(x, y, z) : (x, y) D(f ), z = f (x, y)} R3

2.1. Parci
alis deriv
alt
2.1.1. f : R2 R eset
2.1. Definci
o (19.54). Legyen f : R2 R, (a, b) int D(f ). Az f f
uggveny x szerinti vagy els
o v
altoz
o szerinti
parci
alis deriv
altja letezik (a, b)-ben, ha
lim

xa

f (x, b) f (a, b)
f (a + h, b) f (a, b)
= lim
R.
h0
xa
h

0
eppen az tortenik, hogy az (a, b) pont 2. koordin
at
aj
at
Jel
oles: D1 f (a, b) vagy f
x (a, b) vagy fx (a, b) stb. Itt tulajdonk
ler
ogztj
uk, es az gy kapott x 7 f (x, b) egyvaltozos f
uggvenyt derivaljuk a-ban.

2.2. Definci
o (19.54). Legyen f : R2 R, (a, b) int D(f ). Az f f
uggveny y szerinti vagy m
asodik v
altoz
o
szerinti parci
alis deriv
altja letezik (a, b)-ben, ha
f (a, b + h) f (a, b)
f (a, y) f (a, b)
= lim
R.
yb
h0
yb
h

lim

2.1. PARCIALIS
DERIVALT

MASODIK
FEJEZET

2.2.
abra. x szerinti parcialis derivalt

2.3.
abra. y szerinti parcialis derivalt
0
eppen az tortenik, hogy az (a, b) pont 1. koordin
at
aj
at
Jeloles: D2 f (a, b) vagy f
y (a, b) vagy fy (a, b) stb. Itt tulajdonk
ler
ogztj
uk, es az gy kapott y 7 f (a, y) egyv
altozos f
uggvenyt derivaljuk b-ben.

2.3. Definci
o. Az f : R2 R f
uggveny els
o ill. m
asodik parci
alis deriv
altf
uggvenye D1 f : R2 R ill. D2 f :
2
:R R
D(D1 f ) = {(x, y) int D(f ) : D1 f (x, y)} ,

(D1 f )(x, y) := D1 f (x, y)

D(D2 f ) = {(x, y) int D(f ) : D2 f (x, y)} ,

(D2 f )(x, y) := D2 f (x, y)

2.4. Definci
o (19.78). Az f : R2 R m
asodrend
u parci
alis deriv
altjait az elso ill. masodik parcialis derivaltf
uggvenyek tov
abbi paric
alis deriv
altjaib
ol nyerj
uk :
D11 f := D1 (D1 f ), D12 f := D1 (D2 f ), D21 f := D2 (D1 f ), D22 f := D2 (D2 f )

2.1.2. Lok
alis sz
els
o
ert
ek
es parci
alis deriv
alt
2.5. Definci
o (19.57). Az f : R2 R f
uggvenynek lok
alis minimuma ill. maximuma (lok
alis szels
oerteke) van az
(a, b) int D(f ) pontban, ha (a, b)-nek letezik olyan U = B((a, b), r) kornyezete, hogy
f (x, y) f (a, b) ill. f (x, y) f (a, b) (x, y) U.
Az f (a, b) R sz
am az f lok
alis minimuma ill. maximuma (a, b)-ben.
Ha
f (x, y) > f (a, b) ill. f (x, y) < f (a, b) (x, y) U
teljes
ul, akkor f -nek szigor
u lok
alis minimuma ill. maximuma (szigor
u lok
alis szels
oerteke) van (a, b)-ben.
6


MASODIK
FEJEZET

2.1. PARCIALIS
DERIVALT

2.4. abra. Lokalis maximum

2.6. T
etel (Lok
alis szels
oertek sz
ukseges feltetele, 19.58). Ha az f : R2 R f
uggvenynek az (a, b) int D(f )
pontban lok
alis szels
oerteke van, es leteznek a parci
alis deriv
altjai (a, b)-ben, akkor
D1 f (a, b) = D2 f (a, b) = 0.
Bizonyt
as. K
onnyen l
athat
o, hogy ha az f : R2 R f
uggvenynek az (a, b) int D(f ) pontban lokalis szels
oerteke
van, akkor az x 7 f (x, b) ill. y 7 f (a, y) egyvaltozos f
uggvenyeknek is lokalis szelsoerteke van a-ban ill. b-ben. Az
allt

as a 2.1. es a 2.2. Definci

okb
ol, valamint az egyvaltozos differencialszamtas kereteben tanultakbol ad
odik.
2.7. P
elda. Az f (x, y) = sgn (xy) f
uggvenyre D1 f (0,0) = D2 f (0,0) = 0, megsincs lokalis szelsoerteke (0,0)-ban.
2.8. P
elda. Az f (x, y) = xy (nyeregfel
ulet) f
uggvenyre D1 f (0,0) = D2 f (0,0) = 0, megsincs lokalis szels
oerteke
(0,0)-ban.

2.5. abra. f (x, y) = xy

2.9. T
etel (19.59). Legyen f az A korl
atos es z
art halmazon ertelmezett folytonos f
uggveny, es tegy
uk fel, hogy
f -nek leteznek a parci
alis deriv
altjai int A pontjaiban. Ekkor f a legkisebb es legnagyobb erteket vagy A-n veszi fel,
vagy int A egy olyan pontj
aban, ahol D1 f (a, b) = D2 f (a, b) = 0.

Bizonyt
as. Az el
oz
o felevben l
attuk (ld. Altal
anostott Weierstrass-tetel), hogy f -nek van legkisebb es legnagyobb
erteke A-n. A tetel gy a 2.6. Tetelb
ol ad
odik.
2.10. P
elda (19.56). Az
(
f (x, y) =

xy
x2 +y 2 ,

0,

(x, y) 6= (0,0)
(x, y) = (0,0)

f
uggvenynek leteznek a parci
alis deriv
altjai (0,0)-ban, D1 f (0,0) = D2 f (0,0) = 0, de a f
uggveny nem folytonos
(0,0)-ban (ld. el
oz
o felev.)
7


AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

MASODIK
FEJEZET

2.1.3. f : Rp R eset
A fentiek k
onnyen
altal
anosthat
ok p v
altoz
os f
uggvenyekre. Peldaul:
2.11. Definci
o (19.54). Legyen f : Rp R, a = (a1 , . . . , ap ) int D(f ), i {1, . . . , p}. Az f f
uggveny i. v
altoz
o
szerinti parci
alis deriv
altja letezik a-ban, ha
lim

tai

f (a1 , . . . ai1 , t, ai+1 , . . . , ap ) f (a1 , . . . , ap )

R.
t ai

f
(a) vagy fx0 i (a, b) stb. Itt tulajdonkeppen az tortenik, hogy az a pont osszes koordin
at
aj
at
Jeloles: Di f (a) vagy x
i
ler
ogztj
uk az i. kivetelevel, es az gy kapott t 7 f (a1 , . . . ai1 , t, ai+1 , . . . , ap ) egyvaltozos f
uggvenyt deriv
aljuk
ai -ben.

2.2. Differenci
alhat
os
ag
2.2.1. Bevezet
o
2.12. Definci
o. Egy f : R R f
uggveny differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban, ha
lim

xa

f (x) f (a)
= f 0 (a) R
xa
m

f (x) f (a) f 0 (a) (x a)

=0
xa
xa
lim

(2.1)

m
f (x) = f (a) + f 0 (a) (x a) + (x) (x a),

lim (x) = 0.

xa

(x,f(x))

f(x)f(a)

szel
rint

(a,f(a))

xa
a

2.6.
abra. Egyv
altozos f
uggveny derivaltja a-ban
2.13. Megjegyzes. Az
y = f (a) + f 0 (a) (x a)
a f
uggveny a pontbeli erint
ojenek egyenlete.
2.14. Definci
o (Ld. line
aris algebra). Az ` : R2 R (homogen) line
aris f
uggveny, ha 1 , 2 R, hogy
`(x, y) = 1 x + 2 y,
(Itt 1 = `(1,0), 2 = `(0,1).)
8

(x, y) R2 .

(2.2)


MASODIK
FEJEZET

AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

2.2.2. f : R2 R eset
2.15. Definci
o (19.61). Legyen f : R2 R f
uggveny, (a, b) int D(f ). Azt mondjuk, hogy f differenci
alhat
o az
(a, b) pontban, ha letezik olyan ` = `(a,b) : R2 R linearis f
uggveny, melyre
f (x, y) f (a, b) `(x a, y b)
= 0 (vo. (2.1))
|(x a, y b)|
(x,y)(a,b)
lim

(2.3)

m
f (x, y) = f (a, b) + `(x a, y b) + (x, y) |(x a, y b)|,

lim

(x, y) = 0 (vo. (2.2))

(2.4)

(x,y)(a,b)

2.16. T
etel (19.64). Ha f differenci
alhat
o (a, b)-ben, akkor folytonos is (a, b)-ben.
Bizonyt
as. A (2.4) egyenlet alapj
an k
onnyen ellenorizheto, hogy lim(x,y)(a,b) f (x, y) = f (a, b), tehat f folytonos
(a, b)-ben.
2.17. T
etel (19.65). Ha f differenci
alhat
o (a, b)-ben, akkor f -nek leteznek a parci
alis deriv
altjai (a, b)-ben, es a
fenti definci
oban
`(x, y) = D1 f (a, b) x + D2 f (a, b) y.
Bizonyt
as. Tekints
uk a differenci
alhat
os
ag (2.3) definciojat es rogzts
uk le y = b-t! Ekkor `(x, y) = 1 x + 2 y
jel
olessel kapjuk, hogy
f (x, b) f (a, b) 1 (x a)
lim
= 0,
xa
|x a|
amib
ol a 2.1. Definci
o alapj
an k
ovetkezik, hogy D1 f (a, b) = 1 . A D2 f (a, b) = 2 hasonloan adodik.

2.7.
abra. Ketvaltozos f
uggveny derivaltja
2.18. K
ovetkezm
eny (19.66). Legyen f : R2 R f
uggveny, (a, b) int D(f ). Az f pontosan akkor differenci
alhat
o
az (a, b) pontban, ha ott leteznek a parci
alis deriv
altjai D1 f (a, b) es D2 f (a, b), tov
abb
a
f (x, y) f (a, b) D1 f (a, b) (x a) D2 f (a, b) (y b)
=0
|(x a, y b)|
(x,y)(a,b)
lim

(2.5)

m
f (x, y) = f (a, b) + D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b) + (x, y) |(x a, y b)|,

lim

(x, y) = 0

(x,y)(a,b)

2.19. Definci
o (19.68). Ha f differenci
alhato (a, b)-ben, akkor az f 0 (a, b) := (D1 f (a, b), D2 f (a, b)) R2 vektort
a f
uggveny (a, b)-beli deriv
altvektor
anak vagy gradiensenek nevezz
uk.
9


AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

MASODIK
FEJEZET

2.20. T
etel (19.69). Legyen f : R2 R f
uggveny, (a, b) int D(f ), es tegy
uk fel, hogy a D1 f es D2 f parci
alis
deriv
altf
uggvenyek leteznek az (a, b) pont egy k
ornyezeteben es folytonosak (a, b)-ben. Ekkor f differenci
alhat
o (a, b)ben.
Bizonyt
as. Legyen > 0 r
ogztve. Megmutatjuk, hogy letezik > 0, hogy ha |(x, y) (a, b)| < , akkor
|f (x, y) f (a, b) D1 f (a, b) (x a) D2 f (a, b) (y b)| < |(x a, y b)|,
amivel a 2.18. K
ovetkezmeny alapj
an az
allt
ast belattuk.

2.8. abra.
A D1 f es D2 f parci
alis deriv
altf
uggvenyek folytonossaga miatt letezik > 0, hogy ha |(x, y) (a, b)| < , akkor
|D1 f (x, y) D1 f (a, b)| <

es |D2 f (x, y) D2 f (a, b)| < .

2
2

(2.6)

Rogzts
unk le egy |(x, y) (a, b)| < tulajdonsag
u (x, y) pontot es alkalmazzuk az t 7 f (x, t) f
uggvenyre az
egyv
altoz
os Lagrange-k
ozepertektetelt a [b, y] (vagy [y, b]) szakaszon! Eszerint letezik c = c(x, y) [b, y] pont,
melyre
f (x, y) f (x, b) = D2 f (x, c) (y b).
(2.7)
Alkalmazva most a t 7 f (t, b) f
uggvenyre az egyvaltozos Lagrange-kozepertektetelt a [a, x] (vagy [x, a]) szakaszon
kapjuk, hogy letezik d = d(x, y) [a, x] pont, melyre
f (x, b) f (a, b) = D1 f (d, b) (x a).

(2.8)

A feltetelekb
ol ad
odik, hogy
|(x, c) (a, b)| < es |(d, b) (a, b)| <
is teljes
ul, amib
ol (2.6) alapj
an
|D2 f (x, c) D2 f (a, b)| <

, es |D1 f (d, b) D1 f (a, b)| < .

2
2

(2.9)

A (2.7), (2.8) es (2.9) felhaszn

al
as
aval
|f (x, y) f (a, b) D1 f (a, b) (x a) D2 f (a, b) (y b)|
|f (x, y) f (x, b) D2 f (a, b) (y b)| + |f (x, b) f (a, b) D1 f (a, b) (x a)|
= |D2 f (x, c) (y b) D2 f (a, b) (y b)| + |D1 f (d, b) (x a) D1 f (a, b) (x a)|

< |y b| + |x a| < |(x a, y b)|,

2
2
amivel a bizonyt
as kesz.
2.21. Definci
o. Az f : R2 R f
uggvenyt ketv
altoz
os polinomf
uggvenynek (vagy polinomnak ) nevezz
uk, ha az
f (x, y) f
uggvenyertek c xn y m (c R, n, m N) alak
u tagok osszegekent all elo.
Ket ketv
altoz
os polinom h
anyados
at ketv
altoz
os racion
alis t
ortf
uggvenynek nevezz
uk.
10


MASODIK
FEJEZET

AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

2.22. K
ovetkezm
eny (19.70). A polinomf
uggvenyek minden
utt differenci
alhat
ok. A racion
alis t
ortf
uggvenyek differenci
alhat
ok az ertelmezesi tartom
anyuk minden pontj
aban.
2.23. Definci
o (19.72). Legyen (a, b) int D(f ) es f differencialhato (a, b)-ben. Ekkor az f f
uggveny (a, b) pontbeli
erint
oskja a
z = f (a, b) + D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b)

egyenlet
u sk. Atrendezve,
0 = D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b) + (1)(z f (a, b)),
teh
at az erint
osk az R3 ter egy (a, b, f (a, b)) ponton atmeno (D1 f (a, b), D2 f (a, b), 1) normalvektor
u skja.

2.9.
abra. Az f (x, y) = x2 + y 2 + 3 f
uggveny egy erintoskja
2.24. Megjegyzes. A deriv
alt definci
oj
ab
ol adodik, hogy az erintosk eleg kozel van a f
uggveny grafikonj
ahoz,

hiszen
|f (x, y) (f (a, b) + D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b))|
= 0,
lim
|(x a, y b)|
(x,y)(a,b)
ahol a sz
aml
al
oban az f (x, y) es az erint
osk megfelelo pontjanak tavolsaga szerepel.

2.2.3. Ir
anymenti deriv
alt, Lagrange-k
oz
ep
ert
ekt
etel
2.25. Definci
o (19.74). Legyen v = (v1 , v2 ) egy egysegvektor, vagyis
q
|v| = v12 + v22 = 1.
Az f : R2 R f
uggveny (a, b) int D(f ) pontbeli v irany
u ir
anymenti deriv
altja letezik, ha
lim

t0

f ((a, b) + t (v1 , v2 )) f (a, b)

f (a + tv1 , b + tv2 ) f (a, b)
= lim
R.
t0
t
t

eppen az tortenik, hogy a t 7 f ((a, b) + t (v1 , v2 )) egyv

altoz
os
Jel
oles: Dv f (a, b) vagy f
v (a, b). Itt tulajdonk
f
uggvenyt deriv
aljuk 0-ban.
2.26. Megjegyzes (19.76). A parci
alis deriv
altak valojaban specialis iranymenti derivaltak:
D1 f (a, b) = D(1,0) f (a, b),

D2 f (a, b) = D(0,1) f (a, b)

2.27. T
etel (19.75). Ha egy f : R2 R f
uggveny differenci
alhat
o az (a, b) int D(f ) pontban, akkor ebben a
pontban letezik minden v = (v1 , v2 ), |v| = 1 ir
any menti deriv
altja Dv f (a, b), tov
abb
a
Dv f (a, b) = hf 0 (a, b), vi = h(D1 f (a, b), D2 f (a, b)) , (v1 , v2 )i
= D1 f (a, b) v1 + D2 f (a, b) v2
11


AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

MASODIK
FEJEZET

2.10.
abra. Iranymenti derivalt
Bizonyt
as. A bizonyt
asban az egyszer
useg kedveert (a, b) helyett rjunk a-t, (x, y) helyett pedig x-et. Ekkor
a 2.18. K
ovetkezmeny alapj
an f differenci
alhat
osaga a-ban azt jelenti, hogy letezik olyan f
uggveny, melyre
f (x) = f (a) + hf 0 (a), x ai + (x) |x a|,

lim (x) = 0.

xa

Irjunk x helyebe a + t v-t! Ekkor

f (a + t v) = f (a) + hf 0 (a), t vi + (a + t v) |t| |v|.
Mivel a skal
aris szorz
as line
aris, valamint |v| = 1, ezert ebbol

Elvegezve a limt0

f (a + t v) f (a)
= hf 0 (a), vi (a + t v).
t
hat
ar
atmenetet kapjuk, hogy

(2.10)

Dv f (a) = hf 0 (a), vi.

2.28. P
elda. Olyan f
uggvenyre, amelynek minden v irany
u derivaltja letezik a (0,0)-ban, de megcsak nem is
folytonos a (0,0)-ban, ld. 2.11.
abra.

2.11.
abra. f (x, y) = 1, (x, y) ,

f (x, y) = 0, (x, y)
/ .

2.29. Definci
o. Legyenek a = (a1 , a2 ), b = (b1 , b2 ) R2 pontok a skon. Az [a, b] szakasz az
[a, b] := {a + t (b a) : t [0,1]} = {(1 t) a + t b : t [0,1]}
ponthalmaz.
12


MASODIK
FEJEZET

AG

2.2. DIFFERENCIALHAT
OS

2.30. T
etel (Lagrange-k
ozepertektetel, 19.77). Legyen az f : R2 R f
uggveny differenci
alhat
o az [a, b] szakasz
2
pontjaiban, a, b R . Ekkor
(a) az F (t) := f (a + t (b a)), t [0,1] f
uggveny differenci
alhat
o [0,1]-en es
F 0 (t) = hf 0 (a + t (b a)), b ai,

t [0,1];

(b) letezik olyan c [a, b] pont, melyre

f (b) f (a) = hf 0 (c), b ai = D1 f (c) (b1 a1 ) + D2 f (c) (b2 a2 ).
Bizonyt
as. (a) Legyen t [0,1] r
ogztve. Azt kell belatnunk, hogy
F (t + h) F (t)
= hf 0 (a + t (b a)), b ai.
h0
h

lim

Definci
o szerint F (t + h) = f (a + (t + h) (b a)) = f (a + t (b a) + h (b a)). Jelolje a
:= a + t (b a),
v := b a. Ekkor a bel
atand
o
allt
as
lim

h0

f (
a + h v) f (
a)
= hf 0 (
a), vi,
h

ami ad
odik a 2.27. Tetel bizonyt
as
aban szereplo (2.10) egyenlosegbol, az ott latottakkal teljesen anal
og m
odon.
(K
onnyen meggondolhat
o, hogy a bizonyt
as a |v| = 1 feltetel nelk
ul is m
ukodik.)
(b) Az (a) pont jel
olesevel f (b) = F (1), f (a) = F (0). Mivel F differencialhato [0,1]-en, ezert az egyvaltoz
os Lagrangek
ozepertektetel szerint letezik u (0,1), melyre
f (b) f (a) =

F (1) F (0)
= F 0 (u) = hf 0 (a + u (b a)), b ai
10

az (a) pont alapj

an. Ebb
ol c := a + u (b a) [a, b] jelolessel kovetkezik az alltas.

2.2.4. f : Rp R eset
K
onnyen meggondolhat
o, hogy fentiek hogyan altalanosthatok a p valtozos esetre.
2.31. Definci
o (Ld. line
aris algebra). Az ` : Rp R (homogen) line
aris f
uggveny, ha 1 , . . . , p R, hogy
`(x) = 1 x1 + + p xp ,

x = (x1 , . . . , xp ) Rp .

(Itt 1 = `(1,0, . . . ,0), . . . , p = `(0, . . . ,0,1).)

2.32. Definci
o (19.61). Legyen f : Rp R f
uggveny, a = (a1 , . . . , ap ) int D(f ). Azt mondjuk, hogy f differenci
alhat
o az a pontban, ha letezik olyan ` = `a : Rp R linearis f
uggveny, melyre
f (x) f (a) `(x a)
=0
xa
|x a|
lim

m
f (x) = f (a) + `(x a) + (x) |x a|, lim (x) = 0
xa

2.33. T
etel (19.64). Ha f : R R differenci
alhat
o a-ban, akkor folytonos is a-ban.
2.34. T
etel (19.65). A fenti definci
oban
`(x) = D1 f (a) x1 + + Dp f (a) xp .
2.35. Definci
o (19.68). Ha f differenci
alhato a-ban, akkor az f 0 (a) := (D1 f (a), . . . , Dp f (a)) Rp vektort a
f
uggveny a-beli deriv
altvektor
anak vagy gradiensenek nevezz
uk.
13


2.3. A YOUNG-TETEL

MASODIK
FEJEZET

2.36. T
etel (19.69). Legyen f : Rp R f
uggveny, a int D(f ), es tegy
uk fel, hogy a D1 f, . . . , Dp f parci
alis deriv
altf
uggvenyek mind ertelmezve vannak az a pont egy k
ornyezeteben es folytonosak a-ban. Ekkor f differenci
alhat
o
a-ban.
2.37. Definci
o (19.72). Legyen a int D(f ) es f differencialhato a-ban. Ekkor az f f
uggveny a pontbeli erint
o
hiperskja a
xp+1 = f (a) + D1 f (a) (x1 a1 ) + + Dp f (a) (xp ap )

egyenlet
u hipersk. Atrendezve,
0 = D1 f (a) (x1 a1 ) + + Dp f (a) (xp ap ) + (1)(xp+1 f (a)),
teh
at az erint
o hipersk az Rp+1 ter egy (a1 , . . . , ap , f (a)) ponton atmeno (D1 f (a), . . . , Dp f (a), 1) normalvektor
u
hiperskja.
2.38. Definci
o (19.74). Legyen v Rp egy egysegvektor, vagyis
q
|v| = v12 + + vp2 = 1.
Az f : Rp R f
uggveny a int D(f ) pontbeli v irany
u ir
anymenti deriv
altja letezik, ha
lim

t0

Jeloles: Dv f (a) vagy

0-ban.

f
v (a).

f (a + t v) f (a)
R.
t

Itt tulajdonkeppen az tortenik, hogy a t 7 f (a + t v) egyvaltozos f

uggvenyt deriv
aljuk

2.39. T
etel (19.75). Ha egy f : Rp R f
uggveny differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban, akkor ebben a pontban
letezik minden v Rp , |v| = 1 ir
any menti deriv
altja Dv f (a), tov
abb
a
Dv f (a) = hf 0 (a), vi = h(D1 f (a), . . . , Dp f (a)) , (v1 , . . . , vp )i
= D1 f (a) v1 + + Dp f (a) vp
2.40. Definci
o. Legyenek a, b Rp pontok a skon. Az [a, b] (
altal
anostott) szakasz az
[a, b] := {a + t (b a) : t [0,1]} = {(1 t) a + t b : t [0,1]}
ponthalmaz.
2.41. T
etel (Lagrange-k
ozepertektetel, 19.77). Legyen az f : Rp R f
uggveny differenci
alhat
o az [a, b] szakasz
p
pontjaiban, a, b R . Ekkor
(a) az F (t) := f (a + t (b a)), t [0,1] f
uggveny differenci
alhat
o [0,1]-en es
F 0 (t) = hf 0 (a + t (b a)), b ai,

t [0,1];

(b) letezik olyan c [a, b] pont, melyre

f (b) f (a) = hf 0 (c), b ai = D1 f (c) (b1 a1 ) + + Dp f (c) (bp ap ).

2.3. A Young-t
etel
Az al
abbi tetel arr
ol sz
ol, hogy mikor cserelhet
o fel az egyes valtozok szerinti derivalas sorrendje.
2.42. T
etel (Young, 19.80). Ha az f : R2 R f
uggveny D1 f es D2 f parci
alis deriv
altf
uggvenyei ertelmezve vannak
az (a, b) int D(f ) pont egy k
ornyezeteben es differencialhatok az (a, b) pontban, akkor
D12 f (a, b) = D21 f (a, b).

14


MASODIK
FEJEZET

2.3. A YOUNG-TETEL

2.12. abra. Lemma a Young-tetelhez

2.43. Lemma (19.81).
1. Ha a D1 f parci
alis deriv
altf
uggveny ertelmezve van az (a, b) int D(f ) pont egy k
ornyezeteben es differenci
alhat
o az (a, b) pontban, akkor
f (a + h, b + h) f (a + h, b) f (a, b + h) + f (a, b)
= D21 f (a, b).
h0
h2
lim

(2.11)

2. Ha a D2 f parci
alis deriv
altf
uggveny ertelmezve van az (a, b) int D(f ) pont egy k
ornyezeteben es differenci
alhat
o az (a, b) pontban, akkor
lim

h0

f (a + h, b + h) f (a + h, b) f (a, b + h) + f (a, b)
= D12 f (a, b).
h2

(2.12)

Bizonyt
as. Az 1. pontot bizonytjuk, a 2. teljesen hasonloan megy. A differencialhatosag 2.18. Kovetkezmenybeli
definci
oj
at felrva a D1 f
uggvenyre (a, b)-ben kapjuk, hogy
D1 f (x, y) = D1 f (a, b) + D11 f (a, b) (x a) + D21 f (a, b) (y b) + (x, y) |(x a, y b)|,

(2.13)

ahol lim(x,y)(a,b) (x, y) = 0. R

ogztett h > 0 eseten jelolje
uh (x) := f (x, b + h) f (x, b)

(2.14)

egyv
altoz
os f
uggvenyt. Ekkor a lemma
alltasaban szereplo kifejezesre
f (a + h, b + h) f (a + h, b) f (a, b + h) + f (a, b) = uh (a + h) uh (a).

(2.15)

Mivel f az els
o v
altoz
oja szerint differenci
alhato (a, b) egy kornyezeteben, ezert kis h eseten uh := u is differenci
alhat
o
az a pont egy k
ornyezeteben. Alkalmazzuk egy ilyen u-ra az egyvaltozos Lagrange-kozepertektetelt [a, a + h]-n!
Eszerint letezik = (h) [a, a + h], melyre
u(a + h) u(a) = u0 () h = (D1 f (, b + h) D1 f (, b)) h

(2.16)

az u (2.14) definci
oja alapj
an. Most rjuk fel a (2.13) egyenloseget (x, y) helyett (, b + h)-ra ill. (, b)-re ! Ebb
ol
D1 f (, b + h) = D1 f (a, b) + D11 f (a, b) ( a) + D21 f (a, b) h + (, b + h) |( a, h)|;
D1 f (, b) = D1 f (a, b) + D11 f (a, b) ( a) + D21 f (a, b) 0 + (, b) | a|.

(2.17)

Osszevetve
a (2.15), (2.16) es (2.17) egyenlosegeket kapjuk, hogy
f (a + h, b + h) f (a + h, b) f (a, b + h) + f (a, b)
u(a + h) u(a)
D1 f (, b + h) D1 f (, b)
=
=
2
2
h
h
h
|( a, h)|
| a|
= D21 f (a, b) + (, b + h)
(, b)
.
h
h
15


MASODIK
FEJEZET

2.4. A TAYLOR-POLINOM

Mivel |a| h, ezert az utols

o ket tagban a t
ortek korlatosak, h 0 eseten = (h) a, gy lim(x,y)(a,b) (x, y) =
= 0 miatt limh0 (, b + h) = limh0 (, b) = 0. Ebbol
f (a + h, b + h) f (a + h, b) f (a, b + h) + f (a, b)
= D21 f (a, b),
h0
h2
lim

es ezt kellett bel

atnunk.
Bizonyt
as. (Young-tetele) Mivel a Young-tetel feltetelei alapjan a Lemma mindket pontjanak feltetele teljes
ul,
ezert sz
uksegkeppen D12 f (a, b) = D21 f (a, b).
2.44. P
elda. A Young-tetel nem teljes
ul az al
abbi f
uggvenyre :
(
2
2
xy xx2 y
(x, y) 6= (0,0),
2,
+y
f (x, y) =
0,
(x, y) = (0,0).
2.45. Definci
o (18.28). Legyen f differenci
alhato az (a, b) R2 pont egy kornyezeteben. Ha f parcialis deriv
altf
uggvenyei differenci
alhat
ok az (a, b) pontban, akkor azt mondjuk, hogy f ketszer differenci
alhat
o az (a, b)
pontban.
A definci
ob
ol nyilv
anval
o, hogy ha f ketszer differencialhato (a, b)-ben, akkor teljes
ul ra a Young-tetel.

2.4. A Taylor-polinom
2.46. Definci
o. Legyen az f : R2 R f
uggveny differencialhato az (a, b) int D(f ) pontban. Ekkor az f f
uggveny
(a, b) pontbeli 1. Taylor-polinomja
f
T1,(a,b)
(x, y) = f (a, b) + D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b)

az a legfeljebb els
ofok
u polinomf
uggveny, melynek grafikonja az erintosk.
A (2.5) keplet alapj
an
lim
(x,y)(a,b)

f
f (x, y) T1,(a,b)
(x, y)

|(x a, y b)|

= 0,

amit u
gy is mondhatunk, hogy az 1. Taylor-polinom els
orendben k
ozelti f -et, mivel a nevezoben az (x a, y b)
vektor hossz
anak els
o hatv
anya szerepel.
2.47. Definci
o (19.92). Legyen az f : R2 R f
uggveny ketszer differencialhato az (a, b) int D(f ) pontban.
Ekkor az f f
uggveny (a, b) pontbeli 2. Taylor-polinomja
f
T2,(a,b)
(x, y) = f (a, b) + D1 f (a, b) (x a) + D2 f (a, b) (y b)+

1
D11 f (a, b) (x a)2 + D21 f (a, b) (x a) (y b) + D12 f (a, b) (x a) (y b) + D22 f (a, b) (y b)2
2!

egy legfeljebb m
asodfok
u polinomf
uggveny.
Jel
oles. Legyen az f : R2 R f
uggveny ketszer differencialhato az (a, b) int D(f ) pontban. Jelolje d1 f (a, b) :
2
2
2
: R R es d f (a, b) : R R az al
abbi (ketv
altozos) f
uggvenyeket:


d1 f (a, b) (x, y) := D1 f (a, b) x + D2 f (a, b) y;


d2 f (a, b) (x, y) := D11 f (a, b) x2 + D21 f (a, b) x y + D12 f (a, b) x y + D22 f (a, b) y 2
= D11 f (a, b) x2 + 2D21 f (a, b) x y + D22 f (a, b) y 2
16


MASODIK
FEJEZET

2.4. A TAYLOR-POLINOM

Ezzel a jel
olessel
1 2
(d f (a, b))(x a, y b)
2!
Ez nagyon hasonlt az f : R R f
uggvenyek 2. Taylor-polinomjanak alakjahoz :
1
f
T2,a
(x) = f (a) + f 0 (a) (x a) + f 00 (a) (x a)2 .
2
Az al
abbiakban megmutatjuk, hogy a 2. Taylor-polinom m
asodrendben k
ozelti a f
uggvenyt.
f
(x, y) = f (a, b) + (d1 f (a, b))(x a, y b) +
T2,(a,b)

(2.18)

2.48. T
etel (19.91).
f
(a, b) = Di f (a, b),
Di T2,(a,b)

f
(a, b) = f (a, b),
T2,(a,b)

f
(a, b) = Dij f (a, b), i, j = 1,2.
Dij T2,(a,b)

f
Tov
abb
a, ha p olyan legfeljebb m
asodfok
u polinomf
uggveny, melyre a fentiek teljes
ulnek, akkor p = T2,(a,b)
.

Bizonyt
as. A tetel els
o resze egyszer
u sz
amolassal ellenorizheto. A masodik reszt nem bizonytjuk.
2.49. T
etel (19.97). Legyen az f : R2 R f
uggveny ketszer differenci
alhat
o az (a, b) int D(f ) pontban. Ekkor
1.
lim

f
f (x, y) T2,(a,b)
(x, y)

(x,y)(a,b)

|(x a, y b)|2

= 0,

(2.19)

f
vagyis T2,(a,b)
m
asodrendben k
ozelti a f
uggvenyt.
f
2. Ha p olyan legfeljebb m
asodfok
u polinomf
uggveny, melyre (2.19) teljes
ul, akkor p = T2,(a,b)
.
f
Bizonyt
as. Az 1. pontot bizonytjuk, a 2-t nem. Jelolje g(x, y) := f (x, y) T2,(a,b)
(x, y). A 2.48. Tetel szerint

g(a, b) = 0, Di g(a, b) = 0, Dij g(a, b) = 0,

i, j = 1,2.

(2.20)

f
T2,(a,b)

Mivel f es
differenci
alhat
o az (a, b) egy kornyezeteben, gy g is. Legyen (x, y) ebbol a kornyezetb
ol, es
alkalmazzuk g-re a 2.30. Lagrange-k
ozepertektetelt az [(a, b), (x, y)] szakaszon ! Eszerint letezik c = (c1 , c2 )
[(a, b), (x, y)], melyre
g(x, y) = g(x, y) g(a, b) = D1 g(c) (x a) + D2 g(c) (y b).

(2.21)

f
T2,(a,b)

Mivel f ketszer differenci

alhat
o (a, b)-ben,
pedig akarhanyszor differencialhato a skon (hiszen polinom),
ezert g is ketszer differenci
alhat
o (a, b)-ben. Defincio szerint es (2.20) alapjan
D1 g(x, y) = D1 g(a, b) + D11 g(a, b) (x a) + D21 g(a, b) (y b) + 1 (x, y) |(x a, y b)|
= 1 (x, y) |(x a, y b)|
D2 g(x, y) = D2 g(a, b) + D12 g(a, b) (x a) + D22 g(a, b) (y b) + 2 (x, y) |(x a, y b)|
= 2 (x, y) |(x a, y b)|.
Ezeket felrva (x, y) helyett c = (c1 , c2 )-re kapjuk, hogy
D1 g(c) = 1 (c) |(c1 a, c2 b)|,

D2 g(c) = 2 (c) |(c1 a, c2 b)|.

A kapott kifejezeseket (2.21)-be helyettestve

g(x, y) = 1 (c) |(c1 a, c2 b)| (x a) + 2 (c) |(c1 a, c2 b)| (y b).
A c pont v
alaszt
asa miatt (x, y) (a, b) eseten c = (c1 , c2 ) (a, b). Tovabba, nyilvan |(c1 a, c2 b)| |(x
a, y b)|, |x a| |(x a, y b)| es |y b| |(x a, y b)|. Ezek alapjan
lim
(x,y)(a,b)

f
f (x, y) T2,(a,b)
(x, y)

|(x a, y b)|2

g(x, y)
|(x a, y b)|2


|(c1 a, c2 b)| (x a)
|(c1 a, c2 b)| (y b)
=
lim
1 (c)
+

(c)

2
|(x a, y b)|2
|(x a, y b)|2
(x,y)(a,b)
=

lim

(x,y)(a,b)

= 0,
mivel az utols
o ket tagban a t
ortek korl
atosak es lim(x,y)(a,b) 1 (x, y) = lim(x,y)(a,b) 2 (x, y) = 0.
17

FUGGV

O
ERT
EKE

2.5. KETSZER
DIFFERENCIALHAT
O
ENY
SZELS

MASODIK
FEJEZET

2.5. K
etszer differenci
alhat
o fu
eny sz
els
o
ert
eke, konvexit
asa
ggv
A tov
abbiakban celunk, hogy - az egyv
altoz
os esethez hasonloan - elegseges feltetelt adjunk ketszer differenci
alhat
o
f
uggvenyek lok
alis szels
oertekenek letezesere ill. konvexitasara. Ehhez sz
ukseg
unk lesz a kvadratikus alak fogalm
ara.
2.50. Definci
o. Legyen q : R2 R polinom. Azt mondjuk, hogy q kvadratikus alak, ha
q(x, y) = c11 x2 + c21 xy + c12 yx + c22 y 2 .

(2.22)

2.13.
abra. Pozitv definit kvadratikus alak, q(x, y) = 21 (x2 + y 2 )
2.51. P
elda. Kvadratikus alakra : f ketszer differencialhato (a, b)-ben, q = d2 f (a, b)


d2 f (a, b) (x, y) = D11 f (a, b) x2 + D21 f (a, b) x y + D12 f (a, b) x y + D22 f (a, b) y 2 .

(2.23)

2.52. Definci
o (19.98). Egy q : R2 R kvadratikus alak pozitv ill. negatv definit, ha minden (x, y) R2 \{(0,0)}
eseten q(x, y) > 0 ill. q(x, y) < 0. A kvadratikus alakot pozitv ill. negatv szemidefinitnek hvjuk, ha az elobbiekben
egyenl
oseg is meg van engedve. Egy q : R2 R kvadratikus alak indefinit, ha felvesz pozitv es negatv ertekeket is.

2.14.
abra. Indefinit kvadratikus alak, q(x, y) = 21 (y 2 x2 )
2.53. Megjegyzes. A fenti definci
oban a feltetelek teljes
uleset eleg egy abszol
ut ertek
u (hossz
u) (x, y) R2 vektorokra
megk
ovetelni.
Tov
abb
a, line
aris algebr
ab
ol ismeretes, hogy egy q kvadratikus alak definitsege a (2.22) egyenletben szereplo egy
utthat
okb
ol kepezett


c11 c21
C :=
c12 c22
18


MASODIK
FEJEZET

FUGGV

O
ERT
EKE

2.5. KETSZER
DIFFERENCIALHAT
O
ENY
SZELS

m
atrix definitsegevel egyezik meg. Ha det C > 0 es c11 > 0, akkor C pozitv definit, ha det C > 0 es c11 < 0, akkor C
negatv definit. A c21 = c12 (szimmetrikus matrix) esetben ha det C = 0, akkor C (pozitv vagy negatv) szemidefinit,
ha det C < 0, akkor C indefinit. (Ebben az esetben a det C > 0, c11 = 0 nem fordulhat elo.)
Az al
abbi tetel arr
ol sz
ol, hogy ha egy f
uggveny ketszer differencialhato (a, b)-ben, akkor a d2 f (a, b) kvadratikus
alak definitsege hasonl
o szerepet j
atszik a lokalis szelsoertek letezeseben, mint egyvaltozos f
uggvenyek eseten az
adott pontbeli m
asodik deriv
alt el
ojele.
2.54. T
etel (Lok
alis szels
oertek letezese, 19.99). Legyen f : R2 R ketszer differenci
alhat
o az (a, b) int D(f )
pontban, es tegy
uk fel, hogy D1 f (a, b) = D2 f (a, b) = 0.
1. Ha f -nek (a, b)-ben lok
alis minimuma ill. maximuma van, akkor a (2.23)-ban defini
alt d2 f (a, b) kvadratikus
alak pozitv ill. negatv szemidefinit.
2. Ha a (2.23)-ban defini
alt d2 f (a, b) kvadratikus alak pozitv ill. negatv definit, akkor f -nek (szigor
u) lok
alis
minimuma ill. maximuma van (a, b)-ben.
Bizonyt
as. A bizonyt
as elejen gondoljuk meg, hogy a q kvadratikus alak (2.22) defincioja alapjan tetsz
oleges t R
val
os sz
amra
q(t x) = t2 q(x), x R2 .
(2.24)
A bizonyt
as sor
an az egyszer
useg kedveert (a, b) helyett a-t, (x, y) helyett pedig x-et runk. Mindket pont bizonyt
asa
a (2.19) Taylor-formul
an alapul, mely a (2.18) jeloles valamint a D1 f (a, b) = D2 f (a, b) = 0 feltetel felhaszn
al
as
aval
az al
abbi alakot
olti:
f (x) f (a) 21 d2 f (a)(x a)
= 0.
(2.25)
lim
xa
|x a|2
Mindket pontban a lok
alis minimum esetet bizonytjuk, a lokalis maximum esete hasonloan megy.
1. Indirekt tegy
uk fel, hogy d2 f (a) nem pozitv szemidefinit, tehat talalhato olyan x0 R2 , |x0 | = 1 vektor, melyre
d2 f (a)(x0 ) < 0. Legyen
d2 f (a)(x0 )
:=
> 0.
2
A (2.25) hat
arertek alapj
an -hoz letezik 1 > 0, hogy ha 0 < |x a| < 1 , akkor


f (x) f (a) 1 d2 f (a)(x a)
d2 f (a)(x0 )
2
<

.
(2.26)
|x a|2
2
M
asreszt, mivel f -nek a-ban lok
alis minimuma van, ezert letezik olyan 2 > 0, hogy ha |x a| < 2 , akkor f (x)
f (a). Legyen := min{1 , 2 } es 0 < t < tetszoleges. Ekkor az x := a + t x0 pontra |x a| = t < teljes
ul.
Erre felrva (2.26)-ot kapjuk, hogy


2


f (a + t x0 ) f (a) 1 d2 f (a)(t x0 ) < d f (a)(x0 ) t2 .


2
2
Ebb
ol, felhaszn
alva (2.24)-et,
1
d2 f (a)(x0 ) 2
f (a + t x0 ) f (a) < t2 d2 f (a)(x0 )
t = 0,
2
2
ami ellentmond f (a + t x0 ) f (a)-nak.
2. Tegy
uk fel, hogy a d2 f (a) kvadratikus alak pozitv definit. Mivel d2 f (a) egy (ketvaltozos) polinom, gy folytonos
az egesz skon, ezert az (
altal
anostott) Weierstrass-tetel szerint az


S := x R2 : |x| = 1
kompakt halmazon van minimuma ez legyen m := minS d2 f (a) > 0, a feltetel alapjan. A (2.25) hatarertek alapj
an
:= m
-h
o
z
l
e
tezik
olyan

>
0,
hogy
ha
0
<
|x

a|
<
,
akkor
2


f (x) f (a) 1 d2 f (a)(x a)
m
2
<= ,
2
|x a|
2
19

FUGGV

O
ERT
EKE

2.5. KETSZER
DIFFERENCIALHAT
O
ENY
SZELS

MASODIK
FEJEZET

amib
ol
f (x) + f (a) <

1
m
|x a|2 d2 f (a)(x a).
2
2

A (2.24) felhaszn
al
as
aval, m definci
oja szerint
2

d f (a)(x a) = |x a| d f (a)

xa
|x a|

m |x a|2 .

Igy
f (x) + f (a) <

m
1
m
1
|x a|2 d2 f (a)(x a)
|x a|2 m |x a|2 = 0,
2
2
2
2

vagyis ha 0 < |x a| < , akkor f (a) < f (x), tehat f -nek szigor
u lokalis minimuma van a-ban.
2.55. Megjegyzes. A 2.53. Megjegyzes alapj
an d2 f (a, b) definitsege eldontheto a


D11 f (a, b) D21 f (a, b)

D12 f (a, b) D22 f (a, b)


(2.27)

(a feltetelek alapj
an szimmetrikus) m
atrix definitsege alapjan.
2.56. Megjegyzes. A fenti tetel egyik
allt
asa sem megfordthato ! (Ld. egyvaltozos eset.)
Terj
unk most r
a a konvexit
asra !
2.57. Definci
o. Azt mondjuk, hogy a G R2 halmaz konvex, ha minden olyan szakaszt tartalmaz, melynek
vegpontjai G-ben vannak.

2.15.
abra. Ketv
altoz
os konvex f
uggveny, f (x, y) = 12 (x2 + y 2 )
2.58. Definci
o (19.101). Az f : R2 R f
uggveny konvex (konk
av) a G D(f ) konvex halmazon, ha minden
x1 , x2 G eseten az egyv
altoz
os t 7 f ((1 t)x1 + tx2 ) f
uggveny konvex (konkav) [0,1]-en, vagyis minden x1 , x2 G
eseten
f ((1 t)x1 + tx2 ) ()(1 t)f (x1 ) + tf (x2 ), t [0,1]
2.59. T
etel (19.103). Legyen f : R2 R ketszer differenci
alhat
o a G D(f ) konvex nylt halmazon. Az f f
uggveny
akkor es csak akkor konvex (konk
av) G-n, ha minden (a, b) G eseten a d2 f (a, b) kvadratikus alak pozitv (negatv)
szemidefinit.
Bizonyt
as. Nem bizonytjuk a 2.54. Tetel bizonytasaban hasznalt technikak felhasznalasaval igazolhato.
20


MASODIK
FEJEZET

2.6. F : RP R ESET

2.6. f : Rp R eset
Az eddigiekben t
argyaltak megfelel
oen
altalanosthatok R2 helyett Rp -re (p 2).
2.60. Definci
o (19.85). Egy f : Rp R f
uggveny a int D(f ) pontbeli k-adrend
u parci
alis deriv
altjai, Di1 ...ik f (a),
1 i1 , . . . , ik p (k 2) u
gy kaphat
ok, hogy a k 1-edrend
u parcialis derivaltf
uggvenyeket: Di1 ...ik1 f , 1
i1 , . . . , ik1 p deriv
aljuk valamelyik v
altozo szerint a-ban.
Egy f : Rp R f
uggveny a pontbeli ketszeres differencialhatosagat ugyan
ugy definialjuk, mint p = 2 esetben
(differenci
alhat
o a egy k
ornyezeteben, es minden parcialis derivaltja differencialhato a-ban.)
2.61. T
etel (Young-tetel, 19.84). Ha az f : Rp R f
uggveny ketszer differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban,
akkor
Dij f (a) = Dji f (a), i, j = 1, . . . , p.
2.62. Definci
o. Legyen az f : Rp R f
uggveny ketszer differencialhato az a int D(f ) pontban. Az

D11 f (a) D21 f (a) . . . Dp1 f (a)

D12 f (a) D22 f (a) . . . Dp2 f (a)

f 00 (a) :=

..
..
..
..

.
.
.
.
D1p f (a) D2p f (a) . . .

Dpp f (a)

p p m
atrix neve Hesse-m
atrix.
Az (
altal
anostott) Young-tetel alapj
an a Hesse-matrix szimmetrikus. A (2.27) kepletben szereplo m
atrix egy f :
: R2 R f
uggveny Hesse-m
atrixa. Az el
oz
o alfejezet alapjan a Hesse-matrix definitsegebol kovetkeztethet
unk lok
alis
szels
oertek letezesere, illetve a f
uggveny konvexitasara/konkavitasara. Ezek a tetelek is megfelelo modon
altal
anosthat
ok p v
altoz
os f
uggvenyekre.
A k
ovetkez
okben a Taylor-polinommal kapcsolatban tanultak altalanostasarol lesz szo.
2.63. Definci
o (19.86). Egy f : Rp R f
uggvenyrol azt mondjuk, hogy k-szor differenci
alhat
o az a int D(f )
(k 3) pontban, ha k 1-szer differenci
alhato az a pont egy kornyezeteben, tovabba minden k 1-edrend
u parci
alis
deriv
altja differenci
alhat
o a-ban.
2.64. Definci
o (19.92). Legyen az f : Rp R f
uggveny n-szer differencialhato a-ban. Ekkor az f a pont k
or
uli
n. Taylor-polinomja
f
Tn,a
(x) = f (a) +

++

p
X

Di f (a) (xi ai ) +

i=1
p
X

1
n! i

1 X
Di i f (a) (xi1 ai1 )(xi2 ai2 )
2! i ,i =1 1 2
1

Di1 in f (a) (xi1 ai1 ) (xin ain )

1 ...in =1

(x Rp ) legfeljebb n-edfok
u polinomf
uggveny. Bevezetve a
p
X

(d f (a))(x) :=

Di1 ik f (a) xi1 xik

i1 ,...ik =1

jel
olest, a Taylor-polinom az al
abbi alakba rhato :
f
Tn,a
(x) = f (a) + (d1 f (a))(x a) +

1 2
1
(d f (a))(x a) + + (dn f (a))(x a).
2!
n!

2.65. T
etel (Taylor-fomula Lagrange-maradektaggal, 19.95). Legyen az f : Rp R f
uggveny n + 1-szer differenci
alhat
o az [a, x] szakasz pontjaiban, a, x int D(f ). Ekkor van olyan c [a, x] pont, melyre
f
f (x) = Tn,a
(x) +

1
(dn+1 f (c))(x a).
(n + 1)!
21


MASODIK
FEJEZET

2.6. F : RP R ESET

Ennek segtsegevel igazolhat

o az al
abbi
altal
anos tetel, mely szerint f n-dik Taylor-polinom n-edrendben k
ozelti
f -et.
2.66. T
etel (19.97). Legyen az f : Rp R f
uggveny n-szer differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban. Ekkor
1.

f
f (x) Tn,a
(x)
= 0,
n
xa
|x a|

lim

f
vagyis Tn,a
n-edrendben k
ozelti a f
uggvenyt.
f
2. Ha p olyan legfeljebb n-edfok
u polinomf
uggveny, melyre (2.19) teljes
ul, akkor p = Tn,a
.

22

Harmadik fejezet

T
obbv
altoz
os differenci
alsz
amt
as II.
3.1. f : Rp Rq fu
enyek differenci
alhat
os
aga
ggv
3.1. Definci
o. Legyen f : Rp Rq , i {1, . . . , q}. Az f f
uggveny i-dik koordin
ataf
uggvenye
fi : Rp R,

fi (x) = [f (x)]i ,

x D(f ),

ahol [f (x)]i R jel

oli az f (x) R vektor i-dik koordinatajat.
3.2. Definci
o (Ld. line
aris algebra). Az ` : Rp Rq line
aris lekepezes, ha `(x+y) = `(x)+`(y) es `(x) = `(x)
p
teljes
ul minden x, y R , R eseten.
Ismeretes, hogy ha az Rp es Rq vektortereket a szokasos bazissal latjuk el, akkor minden ` linearis lekepezeshez
egyertelm
uen hozz
arendelhet
o egy A = (aij )qp q p matrix, melyre `(x) = A x minden x Rp -re, teh
at A-t
a tov
abbiakban azonosthatjuk `-el. Az A matrix i. soraban eppen az Ai : Rp R, Ai (x) = ai1 x1 + + aip xp ,
x Rp i-dik koordin
ataf
uggveny (egy linearis f
uggveny) egy
utthatoi allnak. Az A matrix j-dik oszlop
aban pedig
eppen az A(ej ) Rq , ej = (0, . . . ,1,0, . . . ) Rp j-dik bazisvektor kepenek koordinatai allnak.
3.3. Definci
o (20.11). Legyen f : Rp Rq f
uggveny, a int D(f ). Azt mondjuk, hogy f differenci
alhat
o az a
pontban, ha letezik olyan A : Rp Rq line
aris lekepezes (azaz, q p matrix), melyre
lim

xa

f (x) f (a) A(x a)

= 0Rq
|x a|

(3.1)

m
f (x) = f (a) + A(x a) + (x) |x a|,

lim (x) = 0Rq

xa

(3.2)

3.4. T
etel (20.13). Az f : Rp Rq f
uggveny akkor es csak akkor differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban, ha f
minden fi (i {1, . . . , q}) koordin
ataf
uggvenye differenci
alhat
o a-ban. Ekkor a (3.1)-ben szerepl
o A q p m
atrixban
aij = Dj fi (a), i = 1, . . . , q, j = 1, . . . , p, vagyis

D1 f1 (a) D2 f1 (a) . . . Dp f1 (a)

D1 f2 (a) D2 f2 (a) . . . Dp f2 (a)

A=
(3.3)

..
..
..
..

.
.
.
.
D1 fq (a)

D2 fq (a)

...

Dp fq (a)

Bizonyt
as. Vil
agos, hogy a (3.1)-ben
lim

xa

fi (x) fi (a) Ai (x a)
f (x) f (a) A(x a)
= 0Rq lim
= 0 R i = 1, . . . , q.
xa
|x a|
|x a|

Mivel A linearit
asa eseten Ai line
aris, ill. megfordtva, ha Ai linearis minden i-re, akkor a belol
uk mint koordin
ataf
uggvenyekb
ol kepezett A f
uggveny is line
aris, a tetel elso reszet a 2.32. Defincio alapjan belattuk.
Szinten a fenti ekvivalencia alapj
an kapjuk, hogy a matrix alakja sz
uksegkeppen (3.3), hiszen a 2.34. Tetel szerint
az egyes Ai koordin
ataf
uggvenyeket meghatarozo egy
utthatok eppen (D1 fi (a), . . . , Dp fi (a)).
23

 ASI
SZABALYOK

3.2. DIFFERENCIAL

HARMADIK FEJEZET

3.5. K
ovetkezm
eny (20.14). Ha az f : Rp Rq f
uggveny differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban, akkor a (3.1)ben szerepl
o A m
atrix egyertelm
u, (3.3) alak
u, es neve : f a pontbeli Jacobi-matrixa. Jel
oles : A = f 0 (a).
3.6. T
etel (20.16).
1. Ha f differenci
alhat
o a-ban, akkor f folytonos a-ban.
2. Ha minden i = 1, . . . , q, j = 1, . . . , p, eseten a Dj fi parci
alis deriv
altf
uggvenyek leteznek a egy k
ornyezeteben
es folytonosak a-ban, akkor f differenci
alhat
o a-ban.
Bizonyt
as. 1. A 3.4. Tetel szerint minden fi koordinataf
uggveny differencialhato a-ban, gy a 2.33. Tetel alapj
an
folytonos is a-ban. K
onnyen l
athat
o, hogy ekkor f folytonos a-ban.
2. A 2.36. Tetelb
ol k
ovetkezik, hogy minden fi koordinataf
uggveny differencialhato a-ban, gy a 3.4. Tetel alapj
an
nyerj
uk az
allt
ast.

3.2. Differenci
al
asi szab
alyok
A k
ovetkez
o
allt
as annak az
altal
anost
asa, hogy egyvaltozos esetben a linearis (aid) f
uggvenyek derivaltja konstans.
t
3.7. All
as. Ha f : Rp Rq egy line
aris lekepezes, a hozz
a tartoz
o m
atrix A, akkor f minden x Rp pontban
0
p
differenci
alhat
o, es f (x) = A, x R .
Bizonyt
as. Egyszer
uen k
ovetkezik abb
ol, hogy
lim

xa

A(x) A(a) A(x a)

0
f (x) f (a) A(x a)
= lim
= lim
= 0Rq .
xa
xa |x a|
|x a|
|x a|

3.8. T
etel (20.19). Ha az f, g : Rp Rq f
uggvenyek differenci
alhat
ok az a int D(f ) int D(g) pontban, akkor
f + g es f is differenci
alhat
o a-ban, es
(f + g)0 (a) = f 0 (a) + g 0 (a),

( f )0 (a) = f 0 (a).

Bizonyt
as. K
onnyen ellen
orizhet
o a differenci
alhatosag definciojabol.
3.9. T
etel (Kompozci
of
uggveny differenci
alhat
osaga, 20.20). Legyen g : Rp Rq differenci
alhat
o az a int D(g)
q
s
pontban, f : R R differenci
alhat
o az g(a) int D(f ) pontban. Ekkor f g differenci
alhat
o az a int D(f g)
pontban, es
(f g)0 (a) = f 0 (g(a)) g 0 (a).
A jobb oldalon egy s q es egy q p m
atrix s p szorzata
all, ami a megfelel
o line
aris lekepezesek kompozci
oj
aval
azonosthat
o.
3.10. Lemma. Minden A : Rp Rq line
aris lekepezeshez tal
alhat
o olyan K R+ sz
am, melyre
|A(x) A(y)| = |A(x y)| K |x y| ,
Bizonyt
as. Pl. K =

qP

ij

x, y Rp .

a2ij megfelel
o ld. linearis algebra ill. elozo felev.

Bizonyt
as. (Tetele) A bizonyt
as teljesen az egyvaltozos eset analogjara tortenik. Jelolje A := g 0 (a), B := f 0 (g(a)).
Ekkor a differenci
alhat
os
ag (3.2) definci
oja alapjan leteznek olyan es f
uggvenyek, hogy
g(x) = g(a) + A(x a) + (x) |x a|,

(3.4)

f (y) = f (g(a)) + B(y g(a)) + (y) |y g(a)|,

(3.5)

24

 ASI
SZABALYOK

3.2. DIFFERENCIAL

HARMADIK FEJEZET

es limxa (x) = 0, limyg(a) (y) = (g(a)) = 0 ( folytonossaga is felteheto). Mivel g differenci

alhat
o, ezert
folytonos is a-ban, gy letezik olyan > 0, hogy ha |x a| < , akkor g(x) D(f ) (itt kihasznaltuk, hogy g(a)
int D(f )), teh
at a int D(f g) teljes
ul. Ilyen x-ekre tehat y = g(x) helyettestheto (3.5)-be, tehat felhaszn
alva
(3.4)-et, kapjuk
f (g(x)) = f (g(a)) + B (A(x a) + (x) |x a|) + (g(x)) |g(x) g(a)|
= f (g(a)) + (B A)(x a) + B((x)) |x a| + (g(x)) |A(x a) + (x) |x a||,
ahol kihaszn
altuk a B linearit
as
at. Ahhoz, hogy (f g)0 (a) = B A eleg belatni, hogy
r(x) := B((x)) |x a| + (g(x)) |A(x a) + (x) |x a||
jel
olessel letezik olyan f
uggveny, melyre
|r(x)| (x) |x a| es lim (x) = 0.
xa

A 3.10. Lemma alapj

an letezik olyan K > 0, melyre |A(x a)| K |x a|, gy
|r(x)| (|B((x))| + |(g(x))| (K + |(x)|)) |x a| := (x) |x a|.
Ha x a, akkor (x) 0, es mivel B linearis, gy folytonos is, ezert B((x)) B(0) = 0. Felhaszn
alva g
folytonoss
ag
at a-ban es a limyg(a) (y) = (g(a)) = 0-t kapjuk, hogy limxa (g(x)) = 0. Ebbol limxa (x) = 0
k
ovetkezik, es ezt akartuk bel
atni.
3.11. K
ovetkezm
eny (20.23). Legyen g : Rp Rq differenci
alhat
o az a int D(g) pontban, f : Rq R (s =
= 1 eset) differenci
alhat
o a g(a) int D(f ) pontban. Ekkor F = f g (ahol F (x) = f (g1 (x), . . . , gq (x)), x D(f g))
differenci
alhat
o a-ban, es minden j = 1, . . . , p eseten
Dj F (a) =

q
X
(Di f )(g(a)) Dj gi (a).
i=1

Ez a keplet k
onnyebben megjegyezhet
o, ha f v
altoz
oit y1 , . . . , yq -val jel
olj
uk, es g1 , . . . , gq helyett is y1 , . . . , yq -t runk.
Ezzel a jel
olessel a fenti keplet :
F
f y1
f y2
f yq
=

+ +

xj
y1 xj
y2 xj
yq xj
szok
as l
ancszab
alynak is nevezni.
3.12. K
ovetkezm
eny (20.25). Ha f, g : Rp R (q = 1) f
uggvenyek differenci
alhat
ok az a int D(f ) int D(g)
alhat
o a-ban.
pontban, akkor f g es g(a) 6= 0 eseten fg is differenci
Bizonyt
as. Jel
olje T : Rp R2 , T (x) := (f (x), g(x)), valamint legyen : R2 R, (x, y) := x y. Vil
agos,
hogy f g = T . Mivel T koordin
ataf
uggvenyei f es g differencialhatok a-ban, gy a 3.4. Tetel szerint T is az.
differenci
alhat
os
aga k
ovetkezik abb
ol, hogy polinom. Ezert a 3.9. Tetel alapjan f g is differencialhat
o.
alasztani, amely racionalis tortf
uggveny leven az y 6= 0 halmazon differenci
alhat
o.
Az fg eseten (x, y) := xy -t kell v
Az
allt
as az el
obbihez hasonl
oan ad
odik.
A k
ovetkez
o tetel annak az egyv
altoz
os differencialszamtasbol ismert alltasnak az altalanostasa, hogy ha egy
invert
alhat
o, folytonos f f
uggveny eseten f 0 (a) 6= 0, akkor (f 1 )0 (f (a)) = 1/f 0 (a).
3.13. T
etel (Inverzf
uggveny differenci
alhatosaga, 20.26). Legyen f : Rp Rp differenci
alhat
o az a int D(f )
0
pontban, es legyen az f (a) (p p) m
atrix invert
alhat
o. Tegy
uk fel, hogy letezik olyan g : Rp Rp folytonos
f
uggveny, mely f (a) egy k
ornyezeteben van ertelmezve, es ott f (g(x)) = x, g(f (a)) = a. Ekkor g differenci
alhat
o
f (a)-ban, es
g 0 (f (a)) = [f 0 (a)]1 .

25

 ASI
SZABALYOK

3.2. DIFFERENCIAL

HARMADIK FEJEZET

Bizonyt
as. A bizonyt
as sor
an tegy
uk fel az egyszer
useg kedveert, hogy a = f (a) = 0 (a tovabbiakban az egyszer
useg kedveert 0Rp helyett 0-t runk). Ugyanis, ha ez nem gy volna, akkor f helyett a f(x) := f (x + a) f (a)
f
uggvenyt tekintve, a bizonyt
as f-re ervenyes, es ebbol egyszer
uen meggondolhato f -re is.
Ezut
an ket lepesben j
arunk el.
I. Tegy
uk fel, hogy f 0 (0) = I az Rp identit
as-lekepezese. Azt kell belatnunk, hogy ha a 0 egy kornyezeteben
f (g(x)) = x, g folytonos, akkor g 0 (0) = I. Az f 0 pontbeli differencialhatosaga es f (0) = 0 alapjan
lim

x0

f (x) x
f (x) f (0) I(x 0)
= lim
= 0.
x0
|x 0|
|x|

Mivel limx0 g(x) = g(0) = 0 es g 6= 0 a 0 egy kipontozott kornyezeteben (f (g(x)) = x miatt), ezert a fenti
hat
arertekben a kompozci
of
uggveny hat
arertekerol szolo tetel szerint rhatunk x helyett g(x)-et, vagyis
lim

x0

f (g(x)) g(x)
x g(x)
= lim
= 0.
x0 |g(x)|
|g(x)|

(3.6)

Ahhoz, hogy a g 0 (0) = I

allt
ast bel
assuk, az kell, hogy
lim

x0

g(x) x
g(x) g(0) I(x 0)
= lim
= 0.
x0
|x 0|
|x|

(3.7)

Egyszer
u
atalakt
assal kapjuk, hogy a 0 egy kipontozott kornyezeteben
g(x) x
g(x) x |g(x)|
=

.
|x|
|g(x)|
|x|
Felhaszn
alva a (3.6) hat
arerteket, eleg bel
atni, hogy a 0 egy eleg kicsi kipontozott kornyezeteben
A (3.6) hat
arertek alapj
an, = 1/2-hez letezik olyan > 0, hogy 0 < |x| < eseten

|g(x)|
|x|

korl
atos.

1
|g(x) x|
< ,
|g(x)|
2
amib
ol
|g(x)| |g(x) x| + |x| <

1
|g(x)|
1 |g(x)|
|g(x)| + |x|
<
+ 1,
2
|x|
2 |x|

|g(x)|
|x|

< 2. Ezzel a kv
ant (3.7) hatarerteket belattuk, gy g 0 (0) = I.
t
II. Ha f 0 (0) = A egy tetsz
oleges invert
alhat
o m
atrix, akkor definialja f := A1 f . A 3.9. Tetel es a 3.7. All
as
alapj
an
f0 (0) = (A1 )0 (f (0)) f 0 (0) = A1 A = I.

gy 0 < |x| < eseten

Ezert f-ra alkalmazhat

o az I. resz bizonyt
asa a g := g A f
uggvennyel, hiszen
f(
g (x)) = A1 (f (g(Ax))) = A1 (Ax) = x.
Igy kapjuk, szinten a 3.9. Tetel es a 3.7. All
t
as alapjan,
I = g0 (0) = (g A)0 (0) = g 0 (A(0)) A0 (0) = g 0 (0) A.
Ebb
ol g 0 (0) = A1 k
ovetkezik.
Terj
unk most vissza egy tetel erejeig a t
obbv
altozos integralszamtashoz ! A Jacobi-matrix segtsegevel altalanosthatjuk az egyv
altoz
os helyettesteses integr
al
asr
ol tanultakat.
3.14. Definci
o (20.31). Az f : Rp Rq f
uggvenye folytonosan differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban, ha f
differenci
alhat
o az a pont egy k
ornyezeteben, es koordinataf
uggvenyeinek parcialis derivaltjai folytonosak a-ban.
26

 ASI
SZABALYOK

3.2. DIFFERENCIAL

HARMADIK FEJEZET

3.15. T
etel (Integr
altranszform
aci
o, 22.23). Legyen H Rp merhet
o halmaz, g : H Rp folytonosan differenci
alhat
o es injektv int H-ban. Ekkor g(H) is merhet
o, es ha f : g(H) R korl
atos, akkor
Z
Z
f=
(f g) | det g 0 |
g(H)

(az egyik oldal pontosan akkor letezik, ha a m

asik, es ekkor egyenl
ok).
Bizonyt
as. Nem bizonytjuk.
3.16. P
elda. Legyen g(r, ) := (r cos , r sin ), (r, ) H az u
n. pol
artranszform
aci
o. Ekkor


 cos r sin 

det g 0 = 

sin r cos
= r cos2 + r sin2 = r.

27

 ASI
SZABALYOK

3.2. DIFFERENCIAL

HARMADIK FEJEZET

28

Negyedik fejezet

Implicit
es inverz fu
enyek
ggv
4.1. Egyv
altoz
os implicitfu
eny-t
etel, Lagrange-multiplik
atorok
ggv
Problema. Az f (x, y) = 0 alak
u
osszef
uggesbol kifejezheto-e az y az x segtsegevel? Vagyis : van-e olyan f
uggveny,
hogy f (x, (x)) = 0 x D() ?
4.1. P
elda.
f1 (x, y) := x2 + y 2 2x 4y + 5 = 0
Vil
agos, hogy csak x = 1 es y = 2 eseten teljes
ul.
f2 (x, y) := x2 + y 2 2x 4y + 4 = 0
K
onnyen l
athat
o, hogy a
1 : [0,2] [2,3],
es

1 (x) =

2x x2 + 2

p
2 (x) = 2x x2 + 2

2 : [0,2] [1,2],

f
uggvenyre is igaz, hogy f2 (x, 1 (x)) = 0 x D(1 ) es f2 (x, 2 (x)) = 0 x D(2 ).
4.2. T
etel (Egyv
altoz
os implicitf
uggveny-tetel, 20.28). Legyen f : R2 R, es tegy
uk fel, hogy f (a, b) = 0, (a, b)
D(f ). Tegy
uk fel, hogy f folytonos az (a, b) pont egy k
ornyezeteben es D2 f 6= 0 ebben a k
ornyezetben. Ekkor
letezik a-nak ill. b-nek olyan K(a) R ill. K(b) R k
ornyezete, hogy
1. Minden x K(a) eseten ! (x) K(b), melyre
f (x, (x)) = 0.
2. A : K(a) K(b) f
uggveny folytonos K(a)-n, (a) = b.
3. Ha f folytonosan differenci
alhat
o (a, b)-ben, akkor differenci
alhat
o is az a pontban, es
0 (a) =

D1 f (a, b)
.
D2 f (a, b)

Megjegyezz
uk, hogy a tetel csak a implicit f
uggveny letezeserol szol, altalaban nem tudjuk ezt a f
uggvenyt
el
o
alltani. Ennek ellenere a deriv
altj
at ki tudjuk szamtani az a pontban. . . !
Bizonyt
as. A tetelnek az 1. reszet bizonytjuk abban az esetben, mikor f folytonosan differencialhato (a, b)-ben.
Ekkor a D2 f parci
alis deriv
altf
uggveny is folytonos (a, b)-ben, es D2 f (a, b) 6= 0. Legyen peldaul D2 f (a, b) > 0 (a
D2 f (a, b) < 0 eset hasonl
oan meggondolhato). Ekkor D2 f folytonossaga miatt letezik az (a, b) D(f ) pontnak
olyan r > 0 sugar
u Kr (a, b) D(f ) k
ornyezete, hogy
(x, y) Kr (a, b) eseten D2 f (x, y) > 0.
29

(4.1)


IMPLICITFUGGV

4.1. EGYVALTOZ
OS
ENY-T
ETEL

NEGYEDIK FEJEZET

4.1.
abra. Implicitf
uggveny-tetel
Tekints
uk az
fa : y 7 f (a, y)
f
uggvenyt! Mivel
fa (b) = f (a, b) = 0, es (fa )0 (b) = D2 f (a, b) > 0,
ezert fa lok
alisan n
ov
o b-ben, gy leteznek olyan b1 < b < b2 szamok, hogy
f (a, b1 ) = fa (b1 ) < 0 < fa (b2 ) = f (a, b2 ),
es feltehet
o, hogy (a, b1 ), (a, b2 ) Kr (a, b). Az f f
uggveny folytonossaga miatt van olyan p > 0 es q > 0, hogy
(x0 , y 0 ) Kp (a, b1 ) es (x00 , y 00 ) Kq (a, b2 ) eseten f (x0 , y 0 ) < 0 < f (x00 , y 00 ).

(4.2)

A p es q elegend
oen kicsire v
alaszt
as
aval feltehet
o, hogy
Kp (a, b1 ) Kr (a, b), Kq (a, b2 ) Kr (a, b).
Legyen
:= min{p, q}, es K(a) := (a , a + ),
vagyis K(a) tartalmazza Kp es Kq k
oz
ul a kisebb sugar
u (az abran Kp ) vet
uletet az x-tengelyen. Legyen
:= max{b (b1 p), b2 + q b}, es K(b) := (b , b + ),
vagyis K(b) tartalmazza Kp es Kq k
oz
ul a nagyobb sugar
u (az abran Kq ) vet
uletet az y-tengelyen.
Rogzts
unk most egy tetsz
oleges x K(a) pontot, definialni fogjuk hozza a megfelelo (x) K(b) erteket. Jel
olje
fx : y 7 f (x, y),
mely f folytonoss
aga k
ovetkezteben egy val
os v
altozos folytonos f
uggveny.
A (4.2) alapj
an
f (x, b1 ) = fx (b1 ) < 0 < fx (b2 ) = f (x, b2 ),
mivel x K(a) miatt (x, b1 ) Kp (a, b1 ) es (x, b2 ) Kq (a, b2 ). Alkalmazva fx -re a Bolzano-tetelt [b1 , b2 ]-n, letezik
olyan y (b1 , b2 ), amelyre
fx (y) = f (x, y) = 0.
Csak egyetlen ilyen y letezik, ugyanis, ha y 6= y is olyan lenne, hogy
fx (y ) = f (x, y ) = 0,
30


IMPLICITFUGGV

4.1. EGYVALTOZ
OS
ENY-T
ETEL

NEGYEDIK FEJEZET

akkor fx -re alkalmazva a Rolle-tetelt [y, y ]-on (vagy [y , y]-on), letezne olyan c az y es y kozott, hogy
(fx )0 (c) = D2 f (x, c) = 0
lenne. Ez pedig lehetetlen, hiszen (x, c) Kr (a, b), es (4.1) miatt D2 f (x, c) > 0 kellene legyen.
Teh
at b
armely x K(a) sz
amhoz egyertelm
uen rendelheto olyan y K(b) szam, hogy f (x, y) = 0, azaz letezik
olyan
: K(a) K(b), (x) := y
f
uggveny, hogy
f (x, (x)) = 0 x K(a).
Az egyertelm
useg miatt (a) = b is teljes
ul.
4.3. P
elda. A fenti tetel felteteleinek sz
uksegessege konnyen lathato az alabbi egyszer
u peldan. Legyen
f (x, y) := x2 + y 2 1.
Vil
agos, hogy az f (x, y) = 0 egyenletet kielegto pontok az (origo kozeppont
u) egysegkorvonal pontjai. Vegy
unk egy
(a, b) (egysegk
orvonalon lev
o) pontot, melyre f (a, b) = 0 ! Ha a (1,1), b > 0 (vagyis (a, b) a felso felskban fekv
o
k
orven van), akkor D2 f (a, b) = 2b > 0, es az implicitf
uggveny-tetel alapjan egyertelm
uen letezo : K(a) K(b)
f
uggvenyre
p
(x) = 1 x2 .
Ha a (1,1), b < 0 (vagyis (a, b) a also felskban fekvo korven van), akkor D2 f (a, b) = 2b < 0, es az
implicitf
uggveny-tetel alapj
an egyertelm
uen letezo : K(a) K(b) f
uggvenyre
p
(x) = 1 x2 .
Mi a helyzet, ha a = 1 es b = 0 ? Vil
agos, hogy nem tudunk olyan K(a) es K(b) kornyezeteket megadni, melyekre
x K(a) es y K(b) eseten az f (x, y) = 0 egyenletet kielegto pontok egy f
uggveny grafikonjat alkotn
ak. Teh
at
nem letezik a kv
ant f
uggveny. Egy ilyen pontban D2 f (a, b) = 2b = 0, tehat az implicitf
uggveny-tetel feltetele
nem teljes
ul.
A k
ovetkez
okben u
n. felteteli halmazokon keres
unk szelsoerteket.
4.4. Definci
o. Legyenek g1 , g2 , . . . , gq : Rp R (q < p) f
uggvenyek, tovabba
H := {x Rp | g1 (x) = 0, . . . , gq (x) = 0}.
Azt mondjuk, hogy az f f
uggvenynek a g1 = 0, . . . , gq = 0 feltetel mellett felteteles szels
oerteke van az a H
uggvenynek lokalis szelsoerteke van.
pontban, ha az a pontban az f|H f
4.5. T
etel (Lagrange-fele multiplik
ator m
odszer, 20.43). Legyenek f, g1 , g2 , . . . , gq : Rp R folytonosan differenci
alhat
o f
uggvenyek, q < p. Tegy
uk fel, hogy az f f
uggvenynek a g1 = 0, g2 = 0,. . . , gq = 0 feltetel mellett felteteles
szels
oerteke van az a D(f ) pontban. Tegy
uk fel tov
abb
a, hogy

D1 g1 (a) D2 g1 (a) . . . Dp g1 (a)

..
..
rang
= q.
.
.
D1 gq (a)

D2 gq (a)

...

Dp gq (a)

Ekkor leteznek olyan 1 , 2 , . . . , q R sz

amok, hogy az
F := f + 1 g1 + 2 g2 + . . . + q gq : Rp R
f
uggvenyre F 0 (a) = 0Rp vagyis, az f 0 (a), g10 (a), . . . , gq0 (a) vektorok line
arisan
osszef
ugg
ok. Teh
at
D1 f (a) + 1 D1 g1 (a) + + q D1 gq (a) = 0
D2 f (a) + 1 D2 g1 (a) + + q D2 gq (a) = 0
..
.
Dp f (a) + 1 Dp g1 (a) + + q Dp gq (a) = 0.
31


IMPLICITFUGGV

4.1. EGYVALTOZ
OS
ENY-T
ETEL

NEGYEDIK FEJEZET

Bizonyt
as. A bizonyt
ast p = 2, q = 1 es felteteles minimum eseten vegezz
uk el (a felteteles maximum esete
hasonl
oan gondolhat
o meg), az a helyett pedig (a, b)-t runk.
A feltetelek alapj
an a g := g1 : R2 R f
uggveny folytonosan differencialhato, es az (a, b) pontban g(a, b) = 0.
Ebben a pontban a rangfeltetel


rang D1 g(a, b), D2 g(a, b) = 1
azt jelenti, hogy peld
aul D2 g(a, b) 6= 0. Ekkor a 4.2. Egyvaltozos implicitf
uggveny-tetel szerint letezik a-nak K(a)
es b-nek K(b) k
ornyezete, es letezik olyan : K(a) K(b) differencialhato f
uggveny, amelyre
x K(a) eseten g(x, (x)) = 0,
es (a) = b. Ez azt jelenti, hogy a
H = {(x, y) R2 | g(x, y) = 0} {(x, (x)) R2 | x K(a)} =: H .
Tov
abb
a
0 (a) =

(4.3)

D1 g(a, b)
,
D2 g(a, b)

azaz
D1 g(a, b) + 0 (a)D2 g(a, b) = 0.

(4.4)

Mivel az f|H f
uggvenynek lok
alis minimuma van az (a, b) H pontban, ezert letezik r > 0, hogy az (a, b) pont
Kr (a, b) k
ornyezeteben
(x, y) Kr (a, b) H eseten f (x, y) f (a, b).
(4.5)
A (4.3) alapj
an x K(a) eseten (x, (x)) H H. Felhasznalva, hogy folytonos K(a)-n, meggondolhato, hogy
letezik olyan K (a) K(a) k
ornyezet, hogy
x K (a) eseten (x, (x)) Kr (a, b) H.
Igy (4.5)-b
ol
x K (a) eseten f (x, (x)) f (a, (a)) = f (a, b).
Ez azt jelenti, hogy a
h : K (a) R, h(x) := f (x, (x))
val
os f
uggvenynek lok
alis minimuma van az a pontban. A h f
uggveny differencialhato (differencialhato f
uggvenyek
kompozci
oja), ezert h0 (a) = 0. A kompozci
of
uggveny derivalasi szabalya alapjan
h0 (x)

= f 0 (x, (x)) (x0 , 0 (x))

= h D1 f (x, (x)), D2 f (x, (x)) ,

1,

0 (x) i

= D1 f (x, (x)) + 0 (x)D2 f (x, (x)).

Ezert
h0 (a) = D1 f (a, b) + 0 (a)D2 f (a, b) = 0.

(4.6)

Legyen R egyel
ore tetsz
oleges sz
am, es szorozzuk meg -val az (4.4) egyenloseget, majd adjuk ossze a (4.6)
egyenl
oseggel. Ekkor
D1 f (a, b) + D1 g(a, b) + 0 (a)[D2 f (a, b) + D2 g(a, b)] = 0.
(4.7)
A megv
alaszthat
ou
gy, hogy
D2 f (a, b) + D2 g(a, b) = 0

(4.8)

2 f (a,b)
(l
athat
o, hogy a := D
o.) Ha a eseten (4.7)-ben a szogletes zarojelben levo tenyezo 0, akkor
D2 g(a,b) megfelel

D1 f (a, b) + D1 g(a, b) = 0
32

(4.9)

 INVERZFUGGV

4.2. IMPLICIT- ES
ENY-T
ETELEK

NEGYEDIK FEJEZET

is teljes
ul. Osszes
tve az eredmenyeket, azt kaptuk, hogy ha az f f
uggvenynek felteteles minimuma van a g = 0
feltetel mellett az a = (a, b) pontban, akkor az F := f + g f
uggvenynek az elso valtozo szerinti parcialis deriv
altja
0 (ezt mutatja (4.9)), es a m
asodik v
altoz
o szerinti parcialis derivaltja is 0 (ezt mutatja (4.8)).
Teh
at


F 0 (a) = F 0 (a, b) = D1 F (a, b), D2 F (a, b) = 0R2 .

4.2. Implicit-
es inverzfu
eny-t
etelek
ggv
4.6. T
etel (Folytonos lok
alis inverz letezese). Legyen g : R R differenci
alhat
o a b pont egy k
ornyezeteben, itt
g 0 (y) 6= 0. Ekkor g-nek letezik a g(b) = a egy K (a) k
ornyezeteben ertelmezett folytonos (jobb)inverze, , melyre
g((x)) = x minden x K (a).
Bizonyt
as. Defini
alja az f : R2 R f
uggvenyt f (x, y) := x g(y). A feltetelek alapjan f -re teljes
ulnek a 4.2. Egyv
altoz
os implicitf
uggveny-tetel feltetelei az (a, b) pontban, gy letezik olyan folytonos : K(a) K(b) f
uggveny,
melyre
f (x, (x)) = 0 g((x)) = x, x K(a).

Az al
abbi tetel annak az egyv
altoz
os differencialszamtasbol ismert alltasnak a megfeleloje, hogy ha f 0 (a) 6= 0,
akkor f -nek a-ban nem lehet lok
alis szels
oerteke.
4.7. T
etel (Lok
alis injektivit
as, 20.32). Legyen f : Rp Rq (p q) folytonosan differenci
alhat
o az a int D(f )
pontban, es tegy
uk fel, hogy az f 0 (a) : Rp Rq line
aris lekepezes injektv (vagyis, az f 0 (a) q p m
atrix rangja p).
Ekkor f is injektv az a pont egy k
ornyezeteben.
Bizonyt
as. Nem bizonytjuk.
4.8. T
etel (Lok
alis sz
urjektivit
as, 20.35). Legyen f : Rp Rq (p q) folytonosan differenci
alhat
o az a int D(f )
pontban, es tegy
uk fel, hogy az f 0 (a) : Rp Rq line
aris lekepezes sz
urjektv (vagyis, az f 0 (a) q p m
atrix rangja q).
Ekkor az R(f ) ertekkeszlet tartalmazza az f (a) pont egy k
ornyezetet.
Bizonyt
as. A bizonyt
asnak csak egy alapotletet ismertetj
uk. Legyen b eleg kozel f (a)-hoz, es defini
alja h(x) :=

= b f (x) + x. Bel
athat
o, hogy h kontrakcio a B(a, ) zart gombon (megfelelo -ra). A Banach-fele fixponttetel
alapj
an gy h-nak letezik egyetlen x B(a, ) fixpontja, melyre
h(x ) = b f (x ) + x = x ,
amib
ol f (x ) = b, teh
at b R(f ).
4.9. K
ovetkezm
eny (Nylt lekepezes tetele, 20.37). Legyen f : Rp Rq (p q) folytonosan differenci
alhat
o a
H D(f ) nylt halmazon, es tegy
uk fel, hogy minden x H eseten az f 0 (x) : Rp Rq line
aris lekepezes sz
urjektv
(vagyis, az f 0 (x) q p m
atrix rangja q). Ekkor az f (H) := {f (h) : h H} kephalmaz nylt halmaz.
4.10. T
etel (Inverzf
uggveny-tetel, 20.38). Legyen f : Rp Rp folytonosan differenci
alhat
o az a int D(f ) pontban,
es tegy
uk fel, hogy az f 0 (a) : Rp Rp line
aris lekepezes injektv (vagyis, det f 0 (a) 6= 0). Ekkor letezik olyan > 0
es > 0, hogy
1. x B(f (a), ) eseten ! (x) B(a, ) : f ((x)) = x ;
2. a : B(f (a), ) B(a, ) f
uggveny differenci
alhat
o B(f (a), )-n ;
3. f 0 (x) injektv (vagyis, det f 0 (x) 6= 0) minden x B(a, ) eseten es
1

0 (f (x)) = [f 0 (x)]

x B(a, ).

Bizonyt
as. Nem bizonytjuk. A tetel 3. pontjaban szereplo keplet a 3.13. Tetelben szereplo keplettel azonos.
33

 INVERZFUGGV

4.2. IMPLICIT- ES
ENY-T
ETELEK

NEGYEDIK FEJEZET

4.11. T
etel (T
obbv
altoz
os implicitf
uggveny-tetel, 20.40). Legyen f : Rp+q Rq folytonosan differenci
alhat
o a
c = (a, b) int D(f ) pont egy k
ornyezeteben, ahol a Rp , b Rq , es f (c) = f (a, b) = 0Rq . Tegy
uk fel, hogy az
fa : Rq Rq , fa (y) = f (a, y) f
uggvenyre (fa )0 (b) injektv (vagyis, det fa0 (b) 6= 0.) Ekkor letezik olyan > 0 es
> 0, hogy
1. x B(a, ) eseten ! (x) B(b, ) : f (x, (x)) = 0Rq ;
2. a : B(a, ) B(b, ) f
uggveny folytonosan differenci
alhat
o B(a, )-n ;
3. az f b : Rp Rq , f b (x) = f (x, b) jel
olessel
1

0 (x) = [fa0 (x)]

(f b )0 ((x)),

Bizonyt
as. Nem bizonytjuk.

34

x B(a, ).


Ot
odik fejezet

Ivhossz, vonalintegr
al, primitv fu
eny
ggv
Ebben a fejezetben ismet integr
alsz
amt
asrol lesz szo, megpedig a fizikaban gyakran hasznalatos u
n. vektormez
ok
g
orbe menti integr
alj
ar
ol. Ez a fogalom fizikailag u
gy interpretalhato mint az a munkavegzes, mely egy pont er
ohat
as
altal val

o mozgat
asa sor
an t
ortenik.

5.1. G
orbe
5.1. Definci
o. Egy g : [a, b] Rp lekepezest g
orbe nek nevez
unk. p = 2 esetben skg
orbe rol, d = 3 esetben
terg
orbe r
ol beszel
unk.
Speci
alis skg
orbe: g : [a, b] R2 , g(t) = (t, f (t)), ahol f : [a, b] R f
uggveny. Ekkor R(g) = graph (f ).
Nagyon fontos, hogy a g
orbet, melyet lekepezeskent definialtunk, ne keverj
uk ossze az ertekkeszlethalmaz
aval b
ar
ink
abb ez ut
obbi felelne meg a mindennapos szohasznalat gorbe elnevezesenek.

5.1.
abra. A g : [0,2] R2 , g(t) = (cos t, sin t) skgorbe ertekkeszlete
Vil
agos, hogy ha az 5.1.
abr
an a g lekepezest [0,4]-n - vagy akar [0,3]-n - definialjuk, akkor is ugyanehhez az
ertekkeszlethalmazhoz jutunk.
5.2. Definci
o. Egy [x, y] Rp halmazt Rp -beli szakasz nak hvunk, ha
[x, y] = {t x + (1 t) y : t [0,1]} .
Egy Rp -beli poligon (vagy t
or
ottvonal ) egymashoz csatlakozo szakaszok unioja.
A g
orbe vhossz
at u
gy fogjuk defini
alni mint (az ertekkeszlethalmazanak) bert poligonjai hosszainak szupremu
m
at.
35


5.1. GORBE

ODIK

OT
FEJEZET

5.2.
abra. G
orbe vhosszanak kozeltese poligonnal
5.3. Definci
o (14.15). Egy g : [a, b] Rp g
orbe vhossza az
( n
)
X
s(g) := sup
|g(ti ) g(ti1 )| : a = t0 < t1 < < tn = b R.

(5.1)

i=1

Itt |g(ti ) g(ti1 )| = |[g(ti1 ), g(ti )]| szakasz hossza.

A g : [a, b] Rp g
orbe rektifik
alhat
o, ha s(g) < .
5.4. Definci
o. A g g
orbe egyszer
u v, ha R(g)-nek letezik bijektv folytonos parameterezese.

5.3.
abra. Cikloisgorbe ertekkeszlete
t
5.5. All
as (14.19). Ha g1 es g2 ugyanannak az egyszer
u vnek a bijektv folytonos parameterezesei, akkor s(g1 ) =
= s(g2 ).
Bizonyt
as. Vil
agos, hogy ha a g
orbek g1 : [a, b] Rp es g2 : [c, d] Rp , akkor h = g21 g1 : [a, b] [c, d] bijektv,
folytonos, teh
at szigor
uan monoton. Ebb
ol egyszer
uen meggondolhato, hogy a g1 es g2 gorbeknek ugyanazok a bert
poligonjai, gy s(g1 ) = s(g2 ).
5.6. Definci
o (14.16). A g : [a, b] Rp g
orbe folytonos/(folytonosan) differenci
alhat
o/Lipschitz-tulajdons
ag
u,
ha minden j = 1, . . . , p eseten a gj : [a, b] R koordinataf
uggveny folytonos/(folytonosan) differencialhat
o ill.
Lipschitz-tulajdons
ag
u.
Megjegyezz
uk, hogy ha egy f : [a, b] R f
uggveny folytonosan differencialhato, akkor minden x, y [a, b], x < y
eseten a Lagrange-k
ozepertektetel alapj
an letezik olyan c = c(x, y) [x, y], melyre
f (y) f (x) = f 0 (c) (y x).
36

 ODIK

OT
FEJEZET

5.1. GORBE

Ebb
ol kapjuk, hogy
|f (y) f (x)| sup |f 0 | |y x|,

x, y [a, b],

[a,b]

vagyis f Lipschitz-tulajdons
ag
u L := sup[a,b] |f 0 | R konstanssal. Ebbol kovetkezik, hogy ha egy g : [a, b] Rp
g
orbe folytonosan differenci
alhat
o, akkor Lipschitz-tulajdonsag
u is.
5.7. T
etel (14.20). Ha a g : [a, b] Rp g
orbe Lipschitz-tulajdons
ag
u (pl. folytonosan differenci
alhat
o), akkor g
rektifik
alhat
o.
Bizonyt
as. A Lipschitz-tulajdons
ag miatt leteznek olyan Kj > 0, j = 1, . . . , p konstansok, hogy
|gj (y) gj (x)| Kj |y x|,

x, y [a, b].

Legyen K := max1jp Kj . Ekkor az (5.1)-ben szereplo tetszoleges t0 = a < t1 < < tn1 < tn = b feloszt
asra
n
X

|g(ti ) g(ti1 )| =

i=1

n q
X
(g1 (ti ) g1 (ti1 ))2 + + (gp (ti ) gp (ti1 )2
i=1

n p
n
X
X

K 2 p (ti ti1 )2 = K p
(ti ti1 ) = K p (b a),
i=1

Ebb
ol k
ovetkezik, hogy s(g) K

x, y [a, b].

i=1

p (b a), gy g rektifikalhato.

5.8. T
etel (14.21). Ha a g : [a, b] Rp g
orbe differenci
alhat
o es minden j = 1, . . . , p eseten gj0 R[a, b] (pl., ha g
folytonosan differenci
alhat
o), akkor
Z b
Z bq
s(g) =
(g10 (t))2 + + (gp0 (t))2 dt.
(5.2)
|g 0 (t)| dt =
a

Bizonyt
as. A tetelt csak k
ozelt
oleg bizonytjuk, megpedig u
gy,Phogy az s(g) szamot az (5.1)-ben szerepl
o, va
n
lamely t0 = a < t1 < < tn1 < tn = b felosztashoz tartozo i=1 |g(ti ) g(ti1 )| alak
u osszeggel k
ozeltj
uk.
Haszn
aljuk fel, hogy minden j = 1, . . . , p eseten gj differencialhato. Igy az adott felosztas [ti1 , ti ] reszintervallumain alkalmazva a(z egyv
altoz
os) Lagrange-kozepertektetelt kapjuk, hogy leteznek c1,i , . . . , cp,i [ti1 , ti ] sz
amok,
melyekre
g1 (ti ) g1 (ti1 ) = g10 (c1,i ) (ti ti1 ), . . . , gp (ti ) gp (ti1 ) = gp0 (cp,i ) (ti ti1 ).
Ekkor
n
X

|g(ti ) g(ti1 )| =

i=1

n q
X
i=1
n q
X

(g1 (ti ) g1 (ti1 ))2 + + (gp (ti ) gp (ti1 )2

g10 (c1,i )2 (ti ti1 )2 + + gp0 (cp,i )2 (ti ti1 )2

i=1

n q
X

g10 (c1,i )2 + + gp0 (cp,i )2 (ti ti1 ),

i=1

ami eppen a

Rb
a

|g 0 (t)| egy integr

al-k
ozelt
oosszege.

5.9. Megjegyzes (14.13). A fenti tetel specialis esete, ha f : [a, b] R folytonosan differencialhato, g : [a, b] R2 ,
g(t) = (t, f (t)), es gy f grafikonj
anak vhossza
Z bp
s(g) =
1 + (f 0 (t))2 dt.
a

5.10. P
elda. A g : [0,2] R2 , g(t) = (a(t sin t), a(1 cos t)) cikloisgorbe vhossza :

2
Z 2 q
Z 2
Z 2
t
t
2
2
2
2
s(g) =
a (1 cos t) + a sin t dt = 2a
1 cos t dt = 2a
sin dt = 4a cos
= 8a
2
2 0
0
0
0
37


5.2. VONALINTEGRAL

ODIK

OT
FEJEZET

5.2. Vonalintegr
al
Most r
ater
unk a vektormez
o g
orbe menti integr
aljara. Az integral definciojat a Riemann-osszeghez hasonlo k
ozeltes
segtsegevel mondjuk ki.
p
p
5.11. Definci
alja a g
Ro (22.28). Legyen g : [a, b] R gorbe, f : R(g) R . Azt mondjuk, hogy az f vonalintegr
g
orbe menten g f R, ha minden > 0 sz
amhoz letezik az [a, b] intervallumnak olyan a = t0 < t1 < < tn = b
feloszt
asa es ehhez ti1 < ci < ti , i = 1, . . . , n sz
amok, melyekre
Z

n


X


(5.3)
hf (g(ci )), g(ti ) g(ti1 )i < .
 f
 g

i=1

5.4.
abra. Gorbe menti vektormezo
5.12. T
etel (22.35). Legyen g : [a, b] Rp g
orbe differenci
alhat
o es minden j = 1, . . . , p eseten gj0 R[a, b] (pl., g
folytonosan differenci
alhat
o), tov
abb
a f : R(g) Rp folytonos. Ekkor

Z
Z b
Z b X
p

f=
hf (g(t)), g 0 (t)i dt =
fj (g(t)) gj0 (t) dt.
(5.4)
g

j=1

R
Bizonyt
as. Ezt a tetel ismet csak k
ozelt
oleg bizonytjuk u
gy, hogy az g f szamot az (5.3)-ban szerepl
o, va
lamely
t
=
a
<
t
<

<
t
<
t
=
b
feloszt
a
shoz

e
s
t
<
c
<
t
,
i
=
1,
.
.
.
,
n
sz
a
mokhoz
tartoz
o
0
1
n1
n
i1
i
i
Pn
hf
(g(c
)),
g(t
)

g(t
)i
o
sszeggel
k
o
zel
tj
u
k
.
Haszn
a
ljuk
fel,
hogy
minden
j
=
1,
.
.
.
,
p
eset
e
n
g
differen
i
i
i1
j
i=1
ci
alhat
o. Igy az adott feloszt
as [ti1 , ti ] reszintervallumain alkalmazva a(z egyvaltozos) Lagrange-kozepertektetelt
kapjuk, hogy leteznek d1,i , . . . , dp,i [ti1 , ti ] sz
amok, melyekre
g1 (ti ) g1 (ti1 ) = g10 (d1,i ) (ti ti1 ), . . . , gp (ti ) gp (ti1 ) = gp0 (dp,i ) (ti ti1 ).
Ekkor
n
n
X
X
hf (g(ci )), g(ti ) g(ti1 )i =
[f1 (g(ci )) (g1 (ti ) g1 (ti1 )) + + fp (g(ci )) (gp (ti ) gp (ti1 ))]
i=1

i=1
n
X


=
f1 (g(ci )) g10 (d1,i ) (ti ti1 ) + + fp (g(ci )) gp0 (dp,i ) (ti ti1 )
i=1
n
X


=
f1 (g(ci )) g10 (d1,i ) + + fp (g(ci )) gp0 (dp,i ) (ti ti1 ),
i=1

ami eppen az

Rb
a

hf (g(t)), g 0 (t)i dt =

R b Pp
a

j=1


fj (g(t)) gj0 (t) dt egy integral-kozeltoosszege.
38

5.3. PRIMITIV FUGGV

ENY

ODIK

OT
FEJEZET

5.3. Primitv fu
eny
ggv
Ebben az alfejezetben a t
obbv
altoz
os primitv f
uggveny fogalmarol lesz szo, valamint arrol, hogy a Riemannintegr
aln
al megismert Newton-Leibniz-formulat hogyan altalanosthatjuk vonalintegralra.
5.13. Definci
o (22.36). Legyen f : Rp Rp , D(f ) nylt. Azt mondjuk, hogy a F : R primitv f
uggvenye
f -nek -n, ha F differenci
alhat
o -n es minden x eseten
F 0 (x) = f (x) Dj F (x) = fj (x), j = 1, . . . , p.
5.14. T
etel (Newton-Leibniz formula vonalintegralra, 22.38). Tegy
uk fel, hogy az f : Rp Rp folytonos f
uggvenynek van F : R primitv f
uggvenye -n. Ekkor tetsz
oleges g : [a, b] Rp folytonos es rektifik
alhat
o
g
orbere
Z
f = F (g(b)) F (g(a)).
g

R
Bizonyt
as. A tetelt csak k
ozelt
oleg bizonytjuk u
gy, hogy az g f szamot megint az (5.3)-ban szerepl
o, vala
mely
t
=
a
<
t
<

<
t
<
t
=
b
feloszt
a
shoz

e
s
t
<
c
<
t
,
i
=
1,
.
.
.
,
n
sz
a
mokhoz
tartoz
o
1
n1
n
i1
i
i
Pn 0
hf
(g(c
)),
g(t
)

g(t
)i
o
sszeggel
k
o
zel
tj
u
k.
Mivel
F
differenci
a
lhat
o
-n

e
s
g
:
[a,
b]

,
ez
e
rt
az
adott

i
i
i1
i=1
feloszt
ashoz tartoz
o [g(ti1 ), g(ti )] szakaszokon alkalmazva a 2.30. Tobbvaltozos Lagrange-kozepertektetelt F -re
kapjuk, hogy leteznek di [g(ti1 ), g(ti )] pontok, melyekre
F (g(ti )) F (g(ti1 )) = hF 0 (di ), g(ti ) g(ti1 )i,
Ebb
ol
F (g(b)) F (g(a)) =

n
X

[F (g(ti )) F (g(ti1 ))] =

n
X

i = 1, . . . , n.

hF 0 (di ), g(ti ) g(ti1 )i.

i=1

i=1

A primitv f
uggveny definci
oja alapj
an
n
n
X
X
hf (g(ci )), g(ti ) g(ti1 )i =
hF 0 (g(ci )), g(ti ) g(ti1 )i
i=1

i=1
n
X

hF 0 (di ), g(ti ) g(ti1 )i = F (g(b)) F (g(a)).

i=1

A k
ozelt
o egyenl
oseg igaz, ha a t0 = a < t1 < < tn1 < tn = b felosztas eleg s
ur
u. Ugyanis ekkor mivel
g rektifik
alhat
o es folytonos, g(ci ), ti1 < ci < ti eleg kozel van a di [g(ti1 ), g(ti )] ponthoz. Masreszt, mivel

F 0 = f folytonos, ezert F 0 (g(ci )) is eleg k

ozel van F 0 (di )-hez.

5.15. Megjegyzes (22.39). Ha a g : [a, b] Rp gorbe differencialhato es minden j = 1, . . . , p eseten gj0 R[a, b] (pl.,
uggvenye F , akkor az 5.12. es
g folytonosan differenci
alhat
o), tov
abb
a f : R(g) Rp pedig folytonos, es primitv f
a 3.9. Tetelek alapj
an
Z

Z
f=

hf (g(t)), g 0 (t)i dt =

(F g)0 (t) dt = F (g(b)) F (g(a))

az egyv
altoz
os Newton-Leibniz-tetelb
ol ad
odik.
5.16. Definci
o. A g : [a, b] Rp g
orbe z
art g
orbe, ha g(a) = g(b).
5.17. Ko
eny. Ha az f : Rp ( Rp ) folytonos f
uggvenynek van primitv f
uggvenye, akkor tetsz
oleges
vetkezm
g : [a, b] folytonos es rektifik
alhat
o z
art g
orbe menten vett vonalintegr
alja 0. Tov
abb
a, tetsz
oleges folytonos es
rektifik
alhat
o g
orbe menten vett vonalintegr
alja f
uggetlen az u
tt
ol.

5.18. T
etel (22.44). Legyen f : Rp ( Rp ) differenci
alhat
o -n. Ha f -nek van primitv f
uggvenye -n,
akkor minden x eseten
Di fj (x) = Dj fi (x), i, j = 1, . . . , p.
39

5.4. FOLYTONOS FUGGV

ENY
PRIMITIV FUGGV
ENYE

ODIK

OT
FEJEZET

Bizonyt
as. Mivel f differenci
alhat
o, ezert tetsz
oleges F primitv f
uggvenye ketszer differencialhato, tehat alkalmazhat
o r
a a 2.42. Young-tetel (illetve, ennek egy megfeleloen altalanostott valtozata Rp -re). Ebbol minden x
eseten
Di (Dj F )(x) = Dij F (x) = Dji F (x) = Dj (Di F )(x) Di fj (x) = Dj fi (x), i, j = 1, . . . , p.

5.4. Folytonos fu
eny primitv fu
enye l
etez
es
enek el
egs
eges felt
e ggv
ggv
tele
Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk, hogy milyen elegseges feltetelt tudunk adni arra, hogy egy f : Rp
Rp folytonos f
uggvenynek letezzen primitv f
uggvenye. Ehhez sz
ukseg
unk lesz meg nehany gorbekre vonatkoz
o
fogalomra, valamint a vonalintegr
al neh
any egyszer
u tulajdonsagara.
t
5.19. All
as (22.40). Ha g1 : [a, b] Rp , g2 : [b, d] es g1 (b) = g2 (b) u
n. csatolt gorbek, akkor legyen
g1 g2 : [a, d]
az u
n. egyestett g
orbe, melyre
(g1 g2 )|[a,b] = g1 es (g1 g2 )|[b,d] = g2 .
Ekkor b
armely f : Rp f
uggvenyre

f,

f+

f=
g1 g2

g2

g1

ha az integr
alok leteznek.
Bizonyt
as. K
onnyen ad
odik a vonalintegr
al definciojabol.
t
5.20. All
as. Ha g : [a, b] Rp g
orbe, akkor az

g : [a, b] ,

g (t) := g(a + b t)

legyen az ellentetesen ir
anytott g
orbe. Ha egy f : Rp f
uggveny eseten letezik
Z

Bizonyt
as. Mivel az

R
g

f , akkor letezik

is, es

Z
f =

f.
g

(5.3) definci
oj
aban
n
X

hf (
g (ci )),
g (ti )
g (ti1 )i,

(5.5)

i=1

a = t0 < t1 < < ti1 < ti < < tn = b, ci [ti1 , ti ]

R
alak
u k
ozelt
o
osszegek szerepelnek, ezert eleg meggondolni, hogy minden ilyen kozeltoosszeg egyenlo egy, az g f

integr
alt k
ozelt
o
osszeg mnusz egyszeresevel, es fordtva. Mivel
g (t) = g(a + b t) teljes
ul, azert a fenti (5.5)
k
ozelt
o
osszeg az al
abbival egyenl
o:
n
X
hf (g(ci )), g(ti ) g(ti1 )i,
i=1

a = tn < tn1 < ti < ti1 < t0 = b, ci [ti , ti1 ],

ahol s = a + b s. Igy
n
X

hf (
g (ci )),
g (ti )
g (ti1 )i =

i=1

n
X
hf (g(ci )), g(ti1 ) g(ti )i,
i=1

40

5.4. FOLYTONOS FUGGV

ENY
PRIMITIV FUGGV
ENYE

ODIK

OT
FEJEZET
ahol

a = tn < tn1 < ti < ti1 < t0 = b, ci [ti , ti1 ].

R
Teh
at az oszt
opontok
atsorsz
amoz
asa ut
an az g f egy kozelto osszegenek mnusz egyszereset kapjuk. A megfordt
as
ugyangy meggondolhat
o.
Kor
abban bel
attuk a vonalintegr
alra vonakozo 5.14. Newton-Leibniz formulat, mely szerint ha g : [a, b] Rp
folytonos es rektifik
alhat
o g
orbe, tov
abb
a f : Rp olyan folytonos f
uggveny, melynek az F : R primitv
f
uggvenye -n (vagyis F differenci
alhat
o es F 0 = f -n), akkor
Z
f = F (g(b)) F (g(a)).
(5.6)
g

Az
allt
asnak megfogalmaztuk ket k
ozvetlen kovetkezmenyet is. Az egyik, hogy primitv f
uggvennyel rendelkez
o
folytonos f
uggveny z
art g
orben vett vonalintegralja 0. A masik pedig, hogy ilyen f
uggveny vonalintegralja f
uggetlen

az u
tt
ol, vagyis ugyanolyan vegpontokkal rendelkezo gorbeken vett vonalintegraljai megegyeznek.
Az al
abbiakban megmutatjuk, hogy ezen
alltasok mindegyike megfordthato, vagyis barmelyikbol kovetkezik, hogy
f -nek van primitv f
uggvenye. A tov
abbiakban gorbe alatt mindig folytonos es rektifikalhato gorbet ert
unk.
5.21. T
etel (22.41). Legyen Rp , f : Rp folytonos. Ekkor ekvivalensek :
(i) Minden g : [a, b] folytonos, rektifik
alhat
o z
art g
orbe (vagyis g(a) = g(b)) eseten
Z
f = 0.
g

(ii) Minden olyan g1 : [a1 , b1 ] es g2 : [a2 , b2 ] folytonos, rektifik

alhat
o g
orbek eseten, melyekre g1 (a1 ) =
= g2 (a2 ) es g1 (b1 ) = g2 (b2 ) is igaz (vagyis a ket g
orbe ertekkeszletenek vegpontjai megegyeznek), teljes
ul,

hogy
Z
Z
f=
g1

f.
g2

(M
askepp : a vonalintegr
al f
uggetlen az u
tt
ol.)
(iii) f -nek letezik primitv f
uggvenye -n, vagyis letezik olyan F : R differenci
alhat
o f
uggveny, melyre
j = 1, . . . , p, x .

Dj F (x) = fj (x),

Bizonyt
as. (i) (ii).
Legyenek g1 : [a1 , b1 ] es g2 : [a2 , b2 ] olyan gorbek, melyekre g1 (a1 ) = g2 (a2 ) es g1 (b1 ) = g2 (b2 ). Feltehet
o,

hogy a2 = b1 (pl. g2
atparameterezesevel). Ekkor az 5.20. Alltas szerint a

g2 : [a2 , b2 ] ,
ellentetesen ir
anytott g
orbevel a
z
art g
orbe lesz, ugyanis

g2 (t) := g2 (a2 + b2 t)

g1
g2 : [a1 , b2 ]

(g1
g2 )(a1 ) = g1 (a1 ) es (g1
g2 )(b2 ) =
g2 (b2 ) = g2 (a2 ),

tas alapjan
es a feltetel szerint g1 (a1 ) = g2 (a2 ). Igy (i), az 5.19 es az 5.20. All
Z
Z
Z
Z
Z
0=
f=
f+
f=
f
f,
g1
g
2

teh
at

g
2

g1

g1

Z
f=

g1

f.
g2

41

g2

5.4. FOLYTONOS FUGGV

ENY
PRIMITIV FUGGV
ENYE

ODIK

OT
FEJEZET

5.5. abra.
(ii) (iii).
R
ogzts
unk egy c pontot. Legyen
Z
F : R, F (x) :=

f,
gc,x

ahol gc,x jel

olj
on egy c-t x-szel
osszek
ot
o sima g
orbet. Legyen ej Rp (j = 1,2, . . . , p) az j-edik egysegvektor.
Ekkor
!
Z
Z
1
F (x + sej ) F (x)
= lim
f
f =
Dj F (x) = lim
s0 s
s0
s
gc,x+sej
gc,x
Z
1
f.
= lim
s0 s g
x,x+sej
0
Felhaszn
alva, hogy a gx,x+sej (t) = x+tej , t [0, s] gorbe folytonosan differencialhato, gx,x+se
(t) = ej , az 5.12. Tej
tel alapj
an kapjuk, hogy
Z
Z
1 s
1 s
Dj F (x) = lim
hf (x + tej ), ej idt = lim
fj (x + tej )dt.
s0 s 0
s0 s 0

Az egyv
altoz
os Riemann-integr
al k
ozepertektetele alapjan egy h : [a, b] R folytonos f
uggvenyhez letezik olyan
[a, b], melyre
Z b
h = h() (b a),
a

(vagyis a f
uggveny alatti ter
ulet egy b a es h() oldalhossz
usag
u teglalap ter
uletevel egyezik meg). Felhaszn
alva,
hogy a [0, s] 3 t 7 fj (x + tej ) f
uggveny folytonos (mivel f az), letezik olyan = (s) [0, s], melyre
Z
1 s
1
Dj F (x) = lim
fj (x + tej )dt = lim fj (x + ej ) s = lim fj (x + ej ) = fj (x),
s0 s 0
s0 s
s0
mivel s 0 eseten (s) 0 es fj folytonos. Teh
at
Dj F (x) = fj (x),

x .

Mivel j tetsz
oleges volt, es fj folytonos, ebb
ol az is kovetkezik, hogy Dj F folytonos -n minden j-re. Igy kovetkezik,
0
hogy F differenci
alhat
o -n es F = f .
(iii) (i)
Ld. az 5.17. K
ovetkezmenyt.
5.22. Megjegyzes. A fenti bizonyt
as (ii) (iii) reszeben felhasznaltuk, hogy barmely c, x eseten letezik c-t
x-szel
osszek
ot
o, -ban fut
o sima g
orbe. Ez csak akkor igaz, ha -rol feltessz
uk, hogy u
n.
osszef
ugg
o halmaz. Ha
nem
osszef
ugg
o, akkor az egyes
osszef
ugg
osegi komponenseire alkalmazva a bizonytast, az F primitv f
uggveny az
gy kapott f
uggvenyekb
ol el
o
allthat
o. Ennek meggondolasat itt tovabb nem reszletezz
uk.
42

 ODIK

OT
FEJEZET

FUGGV

5.5. FOLYTONOSAN DIFFERENCIALHAT

O
ENY
PRIMITIV FUGGV
ENYE

5.5. Folytonosan differenci

alhat
o fu
eny primitv fu
enye l
etez
es
e ggv
ggv
nek el
egs
eges felt
etele
Az el
oz
o fejezetben l
attuk, hogy a z
art g
orbeken 0 vonalintegrallal rendelkezo folytonos f
uggvenyeknek van primitv
f
uggvenye. Ezt a feltetelt azonban a gyakorlatban igen nehez ellenorizni, hiszen minden lehetseges zart g
orben vett
integr
alt ki kellene sz
amolni. Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk, hogy egy eleg sima (folytonosan differenci
alhat
o)
f : Rp Rp f
uggveny primitv f
uggvenye letezesere milyen konnyebben ellenorizheto feltetelt tudunk adni. Kider
ul,
hogy a kor
abban bel
atott 5.18. Tetel megfordtasa megfelelo tulajdonsag
u tartomanyon alkalmazhat
o. Az
allt
as
bizonyt
as
ahoz sz
ukseg
unk lesz a parameteres integral fogalmara.

5.5.1. Param
eteres integr
al
Legyen h : [a, b] [c, d] R folytonos f
uggveny (ahol most [a, b] es [c, d] valos intervallumok). A
Z b
H : [c, d] R, H(y) :=
h(x, y) dx
a

f
uggvenyt parameteres integr
al nak nevezz
uk (y a parameter).

5.23. T
etel. Legyen h : [a, b][c, d] R folytonos f
uggveny. Tegy
uk fel, hogy D2 h letezik es folytonos [a, b][c, d]-n.
Ekkor a H : [c, d] R,
Z b
H(y) :=
h(x, y) dx
a

f
uggveny differenci
alhat
o (c, d)-n es minden y (c, d) eseten
Z b
0
H (y) =
D2 h(x, y) dx.
a

Bizonyt
as. Legyen y (c, d) tetsz
oleges. Ekkor s (c, d), s 6= y eseten
Z b
H(s) H(y)

D2 h(x, y) dx =
sy
a
! Z
Z b
Z b
b
1
=
h(x, s) dx
h(x, y) dx
D2 h(x, y) dx =
sy
a
a
a
Z b
Z b
1
(h(x, s) h(x, y)) dx
D2 h(x, y) dx =
=
sy a
a
Z b
Z b
1
=
D2 h(x, )(s y) dx
D2 h(x, y) dx =
sy a
a
Z b
=
(D2 h(x, ) D2 h(x, y)) dx,
a

ahol az utols
o el
otti sorban alkalmaztuk a Lagrange-kozepertektetelt h-ra a 2. valtozoban, (s, y) vagy (y, s)
(es tulajdonkeppen f
ugg x-t
ol, de ennek a tovabbiakban nem lesz szerepe). Mivel D2 h folytonos [a, b] [c, d]-n,
ezert > 0 > 0, hogy (x, s), (x, y) [a, b] [c, d], amelyre
|(x, s) (x, y)| = |s y| < ,
teljes
ul, hogy |D2 h(x, s) D2 h(x, y)| < .
Legyen s (c, d), s 6= y olyan, hogy |s y| < . Mivel az y es s kozott van, gy | y| < is fennall, amib
ol
|D2 h(x, ) D2 h(x, y)| <
is k
ovetkezik. Ekkor a fenti egyenl
oseg alapjan
 Z

Z b
 H(s) H(y) Z b

b



D2 h(x, y) dx
|D2 h(x, ) D2 h(x, y)| dx <
dx = (b a).



sy
a
a
a
43


FUGGV

5.5. FOLYTONOSAN DIFFERENCIALHAT

O
ENY
PRIMITIV FUGGV
ENYE
Ez eppen azt jelenti, hogy limsy

H(s)H(y)
sy

ODIK

OT
FEJEZET

es

H(s) H(y)
H (y) = lim
=
sy
sy
0

D2 h(x, y) dx.
a

Ezt a tetelt a parameteres integr

al deriv
al
asa neven szoktak emlegetni, es formalisan azt mondja, hogy

Z b
Z b
h
d
h(x, y) dx =
(x, y) dx,
dy a
a y
azaz kell
oen sima f
uggveny eseten az integr
al parameter szerinti derivalasat az integral alatt is el lehet vegezni.

5.5.2. Folytonosan differenci

alhat
o fu
eny csillagtartom
anyon
ggv
Most a kor
abban bel
atott az 5.18. Tetel tetel megfordtasat fogjuk igazolni. Meggondoltuk, hogy ha Rp ,
p
f : R differenci
alhat
o, es f -nek letezik F : R primitv f
uggvenye, akkor
i, j = 1, . . . , p, x .

Di fj (x) = Dj fi (x),

(5.7)

Az al
abbiakban megmutatjuk, hogy ha u
n. csillagtartom
any es f folytonosan differenci
alhat
o -n, akkor a fenti
(5.7) feltetelb
ol k
ovetkezik, hogy f -nek van primitv f
uggvenye.
5.24. Definci
o. Legyen Rp . Az tartomany csillagtartom
any, ha letezik olyan c pont, hogy minden
x eseten
[c, x] := {c + t(x c) Rp : t [0,1]}
(a c pontb
ol az minden pontj
ahoz el lehet l
atni -ban. . . ).

5.25. T
etel. Legyen Rp csillagtartom
any. Legyen f : Rp folytonosan differenci
alhat
o, vagyis f differenci
alhat
o es minden i, j = 1,2, . . . , p eseten Di fj folytonos -n. Ekkor ekvivalensek :
(i) Minden x eseten
Di fj (x) = Dj fi (x),
0

azaz f (x) R

pp

i, j = 1, . . . , p,

szimmetrikus m
atrix.

(ii) f -nek letezik primitv f

uggvenye -n, vagyis letezik olyan F : R differenci
alhat
o f
uggveny, melyre
j = 1, . . . , p, x .

Dj F (x) = fj (x),

Bizonyt
as. (i) (ii)
Legyen x , x 6= c tetsz
oleges. Legyen a c pontot x-szel osszekoto gorbe az a
gc,x (t) := c + t(x c) , t [0,1].
Az gc,x g
orben vett vonalintegr
al legyen a F f
uggveny x-beli erteke, azaz definialja az F : R f
uggvenyt
Z
F (x) :=
f, x .
gc,x

Ekkor az 5.12. Tetel alapj

an
Z

hf (c + t(x c)), x ci dt,

F (x) =
0

0
mivel gc,x
(t) = x c. Megmutatjuk, hogy F primitv f
uggvenye az f -nek. Legyen j {1,2, . . . , p} tetszoleges index.
Ekkor minden x eseten
!
Z 1
Z 1 X
p
Dj F (x) = Dj
hf (c + t(x c)), x ci dt = Dj
fi (c + t(x c))(xi ci ) dt.
0

44

i=1

ITASAI

5.6. A NEWTON-LEIBNIZ TETEL

TOVABBI
ALTAL
ANOS

ODIK

OT
FEJEZET

Most alkalmazzuk a parameteres integr

al derivalasarol szolo 5.23. Tetelt. A parameter ez
uttal xj , az j. v
altoz
o

lesz. Igy folytatva a sz

amol
ast:
!
Z 1 X
p
{Dj fi (c + t(x c)) t} (xi ci ) + fj (c + t(x c)) 1 dt,
Dj F (x) =
0

i=1

hiszen ha i 6= j, akkor Dj (xi ci ) = 0. Most hasznaljuk ki, hogy Dj fi = Di fj . Igy kapjuk, hogy
!
Z 1 X
p
Dj F (x) =
{Di fj (c + t(x c)) t} (xi ci ) + fj (c + t(x c)) dt.
0

(5.8)

i=1

Tekints
uk a
: R R, (t) := fj (c + t(x c)) t
f
uggvenyt! A feltevesek miatt differencialhato (mivel fj az), es a 3.9. Kompozciof
uggveny derival
asi szab
alya,
valamint az egyv
altoz
os szorzatf
uggveny derivalasi szabalya alapjan
0 (t) = hfj0 (c + t(x c)), (x c)i t + fj (c + t(x c))
=

p
X

Di fj (c + t(x c)) t (xi ci ) + fj (c + t(x c)).

i=1

Vegy
uk eszre, hogy az (5.8) integr
al alatt eppen 0 (t) all. Ezert :
Z
Dj F (x) =

0 (t) dt = [(t)]10 = (1) (0) = fj (c + x c) 0 = fj (x).

Teh
at Dj F (x) = fj (x). Mivel fj folytonos -n, ezert Dj F folytonos minden j-re, amibol mar kovetkezik, hogy F
differenci
alhat
o. Igy val
oban F az f primitv f
uggvenye.
(ii) (i)
Az
allt
as a m
ar bizonytott 5.18. Tetel.

5.6. A Newton-Leibniz t
etel tov
abbi
altal
anost
asai
L
attuk, hogy az 5.14. Tetel a Riemann-integral elmeletebol ismeretes Newton-Leibniz tetel altalanost
asa vonalintegr
alra. Ebben a fejezetben olyan, a differencialgeometriaban es a fizikaban fontos szerepet jatsz
o o
ugsszef
geseket ismertet
unk (bizonyt
as nelk
ul), melyek szinten felfoghatok mint a Newton-Leibniz tetel altal
anost
asai.
Az 5.28. Green-tetel tulajdonkeppen a Newton-Leibniz tetel ketvaltozos, az 5.34. Tetel pedig a h
aromv
altoz
os
vari
ansa. Ez ut
obbinak fontos k
ovetkezmenye az 5.35. Gauss-Osztrogradszkij es az 5.36. Stokes-tetel.

5.6.1. Green t
etele
A tetel kimond
as
ahoz sz
ukseg
unk lesz egy gorben ertelmezett valos ertek
u f
uggveny u
gynevezett vhossz szerinti
vonalintegr
alj
anak fogalm
ara.
5.26. Definci
o (22.52). Legyen gR : [a, b] Rp gorbe, f : R(g) R(!). Azt mondjuk, hogy az f vhossz szerinti
vonalintegr
alja a g g
orbe menten g f ds R, ha minden > 0 szamhoz letezik az [a, b] intervallumnak olyan
a = t0 < t1 < < tn = b feloszt
asa es ehhez ti1 < ci < ti , i = 1, . . . , n szamok, melyekre
Z

n


X


f (g(ci )) |g(ti ) g(ti1 )| < .
 f ds
 g

i=1

A k
ovetkez
o
allt
as az 5.8. Tetel megfelel
oje vhossz szerinti vonalintegralra.
45

ITASAI

5.6. A NEWTON-LEIBNIZ TETEL

TOVABBI
ALTAL
ANOS

ODIK

OT
FEJEZET

t
5.27. All
as (22.53). Legyen g : [a, b] Rp g
orbe differenci
alhat
o es minden j = 1, . . . , p eseten gj0 R[a, b] (pl.,
g folytonosan differenci
alhat
o), tov
abb
a f : R(g) R folytonos. Ekkor
Z
Z b
f ds =
f (g(t)) |g 0 (t)| dt.
(5.9)
g

A Green-tetel arr
ol sz
ol, hogy ha f : R2 R val
os ertek
u, folytonosan differencialhato f
uggveny, akkor f 0 -nek egy
2
g : [a, b] R sima g
orbe
altal hat
arolt tartomanyon vett ter
uleti integralja eloall mint az f n lekepezesnek a
tartom
any hat
ar
an vett (vhossz szerinti) vonalintegralja. Itt n a tartomany hataranak kifele mutato norm
alisa,
vagyis ha g sima g
orbe, akkor
n : [a, b] R2 ,

1
(g 0 (t), g10 (t)) .
|g 0 (t)| 2

n(t) =

5.28. T
etel (Green, 22.47, 22.54). Legyen g : [a, b] R2 pozitv ir
anyt
as
u egyszer
u (azaz, [a, b)-n injektv) z
art
skg
orbe, mely veges sok folytonosan differenci
alhat
o vb
ol
all. Jel
olje a g
altal hat
arolt (korl
atos) tartom
anyt A R2 ,
alhat
o, akkor
es legyen A G nylt. Ha f : G R folytonosan differenci
Z
Z
f n ds =
f 0,
g

ahol n(t) =

1
|g 0 (t)|

t
(g20 (t), g10 (t)) a g
orbe t pontbeli u
n. k
ulso normalisa.
Igy a fenti formula az 5.27. All
as alapj
an
Z

f (g(t)) g20 (t) dt =

Z
D1 f,

f (g(t)) g10 (t) dt =

Z
D2 f.
A

A Green-tetel joggal tekinthet

o az egyv
altoz
os Newton-Leibniz-tetel ketvaltozos altalanostasanak. Ugyanis, az
ut
obbi arr
ol sz
ol, hogy egy f 0 f
uggveny [a, b] intervallumon vett Riemann-integralja egyenlo f (b) f (a)-val. Nyilv
an
nevezhetj
uk az 1 vektort (sz
amot) az [a, b] intervallum b pontjaban vett k
ulso normalisanak, a 1 vektort pedig az
a pontban vett k
uls
o norm
alis
anak, es gy f (b) f (a) = f (b) n(b) + f (a) n(a).

5.6.2. Felu
let, felszn
A fel
uletet tekinthetj
uk a g
orbe ketv
altoz
os
altal
anostasanak.
5.29. Definci
o. Legyen A R2 merhet
o. A g : A Rp lekepezes Rp -beli (parameterezett) fel
ulet. A fel
ulet
folytonos/(folytonosan) differenci
alhat
o, ha g az.
Speci
alis fel
ulet: g : A R3 , g(x, y) = (x, y, f (x, y)), ahol f : A R f
uggveny. Ekkor R(g) = graph (f ).
5.30. P
elda. G
ombfel
ulet parameterezese: g : [0,2] [0, ] R3 , g(, ) = (R sin cos , R sin sin , R cos ).

5.6.
abra. Felszn kozeltese
A fel
ulet felsznet a technikai nehezsegek elker
ulese vegett egy fel
uleti integrallal definialjuk. A keplet hasonlt
a folytonosan differenci
alhat
o g
orbe vhossz
ara vonatkozo (5.2) formulara.
46

ITASAI

5.6. A NEWTON-LEIBNIZ TETEL

TOVABBI
ALTAL
ANOS

ODIK

OT
FEJEZET

5.31. Definci
o (22.56). Legyen A R2 merheto es g : A Rp folytonosan differencialhato fel
ulet. Azt mondjuk,
hogy a g felszne letezik es erteke
Z
|D1 g D2 g| ,
A

ha a |D1 g D2 g| integr
alhat
o A-n, ahol
|a b| = |a| |b| sin =

|a|2 |b|2 ha, bi2 ,

a, b Rp

az a es b vektorok
altal kifesztett paralelogramma ter
ulete ( a kozbezart szog
uk.)
t
5.32. All
as (22.59). Legyen A R2 merhet
o, zart halmaz es f : A R folytonosan differenci
alhat
o. Ekkor f
grafikonj
anak felszne
Z p
F (graph (f )) =
1 + (D1 f )2 + (D2 f )2 .
A
3

Bizonyt
as. Legyen g : A R , g(x, y) = (x, y, f (x, y)) a graph (f )-et parameterezo fel
ulet. Ekkor D1 g = (1,0, D1 f ),
D2 g = (0,1, D2 f ). Igy
p
p
|D1 g D2 g| = (1 + (D1 f )2 )(1 + (D2 f )2 ) (D1 f )2 (D2 f )2 = 1 + (D1 f )2 + (D2 f )2 ,
amib
ol az
allt
as a fenti definci
o alapj
an adodik.

5.6.3. Integr
alt
etelek h
arom dimenzi
oban
Egy fel
uleten (egesz pontosan, annak ertekkeszleten) ertelmezett valos f
uggveny felszni integraljat a fel
ulet felsznehez hasonl
oan nem k
ozelt
o
osszegekkel, hanem egy ter
uleti integrallal definialjuk. A formula az vhossz szerinti
integr
alra vonatkoz
o (5.9) formula anal
ogja.
5.33. Definci
o (22.60). Legyen A R2 merheto, g : A Rp folytonosan differencialhato fel
ulet es f : R(g) R.
Az f felszni integr
alja
Z
Z
(f g) |D1 g D2 g| ,

f dF =
A

ha a jobb oldali integr

al letezik.
A k
ovetkez
o tetel hasonl
o meggondol
assal, mint ahogy az 5.28. Green-tetelnel lattuk a Newton-Leibniz formula
h
aromdimenzi
os vari
ans
anak tekinthet
o.
5.34. T
etel (22.61). Tegy
uk fel, hogy a korl
atos K R3 halmaz K hat
ara veges sok, folytonosan differenci
alhat
o
alhat
o, akkor
fel
uletb
ol
all. Ha az f : K R folytonosan differenci
Z
Z
f n dF =
f 0,
K

ahol n(x) R3 az x K pontban a K erint

oskj
ara mer
oleges, K-b
ol kifele mutat
o egysegvektor : a K u
n. k
uls
o

norm
alisa. Igy a fenti formula n = (n1 , n2 , n3 ) jel
olessel
Z
Z
Z
Z
Z
Z
f n1 dF =
D1 f,
f n2 dF =
D2 f,
f n3 dF =
D3 f.
K

Az al
abbi ket tetel alapvet
o fontoss
ag
u a fizikaban, ezen bel
ul is az elektrodinamikaban es a folyadek
araml
asok
elmeleteben. Mindkett
o a fenti tetel egyszer
u kovetkezmenyekent bizonythato.
5.35. T
etel (Gauss-Osztrogradszkij, 22.65). Tegy
uk fel, hogy a korl
atos K R3 halmaz K hat
ara veges sok,
folytonosan differenci
alhat
o fel
uletb
ol
all. Ha az f = (f1 , f2 , f3 ) : K R3 folytonosan differenci
alhat
o, akkor
Z
Z
hf, ni dF =
divf,
K

ahol
divf = D1 f1 + D2 f2 + D3 f3 .
47

ITASAI

5.6. A NEWTON-LEIBNIZ TETEL

TOVABBI
ALTAL
ANOS

ODIK

OT
FEJEZET

5.36. T
etel (Stokes, 22.65). Tegy
uk fel, hogy a korl
atos K R3 halmaz K hat
ara veges sok, folytonosan diffealhat
o, akkor
renci
alhat
o fel
uletb
ol
all. Ha az f = (f1 , f2 , f3 ) : K R3 folytonosan differenci
Z
Z
(f n) dF =
rotf,
K

ahol
rotf = (D2 f3 D3 f2 , D3 f1 D1 f3 , D1 f2 D2 f1 )
es
a b = (a2 b3 a3 b2 , b1 a3 a1 b3 , a1 b2 a2 b1 ),

48

a, b R3 .

T
argymutat
o
erint
osk, 11
erint
o hipersk, 14

kvadratikus alak, 18
definitsege, 18

csillagtartom
any, 44

linearis lekepezes, 8, 13, 23

Lokalis injektivitas tetele, 33
Lokalis sz
urjektivitas tetele, 33
lokalis szelsoertek, 6
es parcialis derivalt, 7

deriv
altvektor, 9, 13
differenci
alhat
os
ag, 9, 13, 23
es folytonoss
ag, 9, 13, 24
es parci
alis deriv
altak, 9, 13
es parci
alis deriv
altak folytonoss
aga, 10, 14, 24
differenci
al
asi szab
alyok, 2425
Jacobi-m
atrix, 23
k-szoros, 21
l
ancszab
aly, 25
Lagrange-k
ozepertektetel, 13, 14
differenci
alegyenletek
line
aris, 2
szetv
alaszthat
o, 3
egyszer
u v, 36
fel
ulet, 46
felszne, 47
felszni integr
al, 47
felteteles szels
oertek, 31
Lagrange-multiplik
atorok, 31
folytonos differenci
alhat
os
ag, 26
g
orbe, 35
(folytonosan) differenci
alhat
o, Lipschitz, 36
vhossza, 36
differenci
alhat
o g
orbe vhossza, 37
egyestett, 40
ellentetesen ir
anytott, 40
rektifik
alhat
o, 36
Implicitf
uggveny-tetel, 29, 34
Inverzf
uggveny-tetel, 33
ir
anymenti deriv
alt, 11, 14
es differenci
alhat
os
ag, 11, 14
ketszeres differenci
alhat
os
ag, 16
es konvexit
as, 20
es lok
alis szels
oertek, 19
konvexit
as, 20
koordin
ataf
uggvenyek, 23

Nylt lekepezes tetele, 33

parameteres integral, 43
parcialis derivalt, 5
k-adrend
u, 21
parcialis derivaltf
uggveny, 6
polinomf
uggveny, 10
primitv f
uggveny, 39
folytonos f
uggvenye, 41
folytonosan differencialhato f
uggvenye, 44
Tetelek
Differencialhato gorben vett vonalintegr
al, 38
Differencialhato gorbe vhossza, 37
Differencialhatosag
es iranymenti derivalt, 11, 14
es parcialis derivaltak, 10, 14, 24
Folytonos f
uggveny primitv f
uggvenye, 41
Folytonos lokalis inverz, 33
Folytonosan differencialhato f
uggveny primitv f
uggvenye, 44
Gauss-Osztrogradszkij-tetel, 47
Green tetele, 46
Implicitf
uggveny-tetel
egyvaltozos, 29
tobbvaltozos, 34
Integraltranszformacio, 27
Inverzf
uggveny derivalasa, 25
Inverzf
uggveny-tetel, 33
Jacobi-matrix egyertelm
usege, 23
Kompozciof
uggveny derivalasa, 24
Konvexitas sz
ukseges es elegseges feltetele, 20
Lagrange-fele multiplikator modszer, 31
Lagrange-kozepertektetel, 13, 14
Lokalis injektivitas tetele, 33
Lokalis sz
urjektivitas tetele, 33
Lokalis szelsoertek elegseges feltetele, 19
49

TARGYMUTAT
O

TARGYMUTAT
O

Newton-Leibniz formula felszni integr

alra, 47
Newton-Leibniz formula vonalintegr
alra, 39
Nylt lekepezes tetele, 33
Parameteres integr
al deriv
al
asa, 43
Stokes-tetel, 48
Taylor-formula, 17, 22
Taylor-formula Lagrange-maradektaggal, 21
Young-tetel, 14
Taylor-polinom
2., 16
Lagrange-fele maradektag, 21
n., 21
Taylor-formula, 17, 22
vonalintegr
al, 38
vhossz szerinti, 45
additivit
asa, 40
differenci
alhat
o g
orben, 38
ellentetesen ir
anytott g
orben, 40
Newton-Leibniz formula, 39
Young-tetel, 14

50