A szmolsi zavar vizsglata

rta: Juhszn Gspr Dorottya

A szmolsi zavar vizsglata
A vizsglatot minden esetben el kell vgezni, amikor a beszdhibs gyermeknl a diszkalkulia gyanja ezt szksgess teszi,
vagy a tnetek beszdhiba nlkl is jelentkeznek.
Eszkzk: ngyzethls papr, ceruzk, korongok, 20 db egyforma trgy, jtkpnz
1. Mennyisgi relcik alkotsa
1.osztly (20-as szmkr)
Instrukci: "rd le a kvetkezt: 3 5 1 0 7 7 !" (a szmokat a tanr diktlja)"
Rajzold be a tbb-kevesebb jelet a szmok kz!" Ha a relcis jeleket nem tudja a gyermek alkalmazni a feladatot fejben
vgzi el.
Instrukci: "Melyik a tbb: a 3 vagy az 5? stb. "Ha fejben nem tudja elvegezni, trgyakkal vgezzk a kvetkez feladatokat:
Instrukci: "Vegyl ki a dobozbl sok korongot! Kevesebbet! stb."(A relcis jelek helytelen berajzolsnak oka a skbeli
tjkozds zavara is lehet!)
2. osztly (100-as szmkr) feladatvgzs fejben:
Instrukci: "Melyik a tbb: a 12 vagy a 13? Melyik a kevesebb: a 16 vagy a 17?"
Feladatvgzs rsban
Instrukci: rd le a szmokat: 72 36 63 68 100 27!-diktlva. Rajzold be a tbb-kevesebb jelt a szmok kz!"
Sikertelen megolds esetn az 1. osztly feladatait vgezzk.
3. osztly feladatvgzs fejben:
Instrukci: "Melyik a tbb: a 36 vagy a 34? Melyik a kevesebb: a 71 vagy a 72?
Feladatvgzs rsban
Instrukci: "rd le a szmokat! Rajzold be a tbb-kevesebb jelt!" 124 162 204 207 402 (A szmokat a tanr diktlja.).
Sikertelen megolds esetn a 2., esetleg az 1. osztly feladatait vgezzk. A rossz megolds oka lehet a helyirtk bizonytalan
ismerete is!
A 4-8. osztlyos gyermekekkel az els hrom osztly feladatait vgezzk el a tudsszintnek megfelelen.

2. Szmlls
1. osztly (20-as szmkr)
Instrukci: "Szmolj 1-tl 20-ig flfel s visszafel!" Rossz megolds esetn trgyakat, korongokat szmllunk. A
szmllsnak szinkronban kell lenni a trgyra, korongra val rmutatssal. Fontos a szmlls ritmusa is. Ez lehet lass vagy
gyors, egyenletes vagy akadoz.
Tipikus hiba a szmok kihagysa, felcserlse.

2. osztly (100-as szmkr)

A vizsglatot az els osztly szmllsi feladatval kezdjk.
Instrukci:" Szmllj 18-tl flfel egyesvel! Szmllj 72-tl vissza egyesvel!"(Az instrukciban nem hasznlhatjuk a
"szmllj nvekv sorrendben ill. cskken sorrendben" kifejezseket, mert a diszkalkulis gyermek a matematikai
fogalmakat felteheten kevsb rti meg.) A szmllst kt tzes tlpsig folytatjuk.
Tipikus hiba az 1. osztlyosnl lertakon kvl: kerek tzesek kihagysa, ill. felcserlse.
Instrukci: "Szmllj tzesvel, 10, 20.....!" "Szmllj tzesvel 100-tl visszafel!"
A tipikus hibk a fentiekkel megegyezek.
3. osztly (1000-es szmkr)
A vizsglatot az 1. s 2. osztly feladataival kezdjk.
Instrukci: "Szmllj 126-tl egyesvel flfel!" Szmllj 256-tl egyesvel vissza!" (A szmllst kt tzes tlpsig
folytatjuk.)
Instrukci: Szmllj 120-tl tzesvel flfel 210-ig! Szmllj 530-tl tzesvel visszafel 390-ig!"
A 4-8. osztlyos gyermekekkel az els hrom osztly feladatait vgezzk el a tudsszintnek megfelelen.

3. A helyirtk ismerete
Msodik osztlytl vgezzk.
A diktlt szmok kzl nhnyat kivlasztunk.
Instrukci: "Hny egyes, hny tzes, hny szzas (ezres) van ebben a szmban?"
Tipikus hibk: a helyirtk fogalma hinyzik; helyirtk helyett a szmjegyet nevezi meg, a (pl. 157 esetben t egyes helyett
egy hetes). Sikertelensg esetn jtkpnzzel dolgozunk: tforintos, tzforintos s szzforintos pnzeket hasznlunk.
Instrukci: "Rakj ki a pnzekbl 125 Ft-ot!"
Tipikus hiba: a gyermek pusztn szmllssal akarja megoldani a feladatot pl. 25 egyforintost szeretne kirakni

4. Globlis mennyisgfelfogs
Az albbi feladatokat minden osztlyfokon elvgezzk.
Btortsuk a gyermeket, hogy nyugodtan hasznlja segtsgl az ujjait, ill. brmilyen eszkzt, amelyet a "szmolshoz"
szksgesnek tart.
Instrukci: "Mutasd meg az ujjadon, amit mondok!"5, 7, 2, 9, 10, 8, 3, 4, 6. Megolds kzben megfigyeljk a kzmozdulat
hatrozottsgt, az irny megtartst, valamint azt, hogy a kt kz viszonylatban hogyan tud globlis mennyisgekkel
manipullni (pl. a 7 utn a 2 mutatsakor).
Tipikus hibk: egyesvel nyitja ki az ujjait, nem tartja a maga ltal vlasztott jobbrl vagy balrl halad irnyt az ujjak
nyitsakor.
Sikertelensg esetn vagy bizonytalan megoldskor korongokkal vgezzk a feladatokat.

5. Mveletek vgzse
- A mveletek vgzsnek vizsglatnl hrom alapvet szempontot kell figyelembe venni:
- rti-e a gyermek a mveletet (pl. a kivons elvtelt jelent, a mennyisg kevesebb lesz);
- a lert mveleti jelet tudja-e azonostani tartalmilag az elvgzend mvelettel;
- van-e s milyen a szmolsi technikja.

A szmolsi technikt a kvetkezkppen rtkeljk:

- hinyzik, egyltaln nincs
- van, de rossz mdszer, automatizlsra, magasabb szmkrbe val tlpsre nem hasznlhat
- van, de lass, bizonytalan, br j technikja

Ptls
Minden osztlyfokon az albbi feladatokat vgezzk el.
Instrukci: "Vegyl ki a dobozbl 3 korongot!"(Informcirtk, ha egy mozdulattal nem tud 3 korongot kiven ni a
dobozbl.). "Legyen t! "Legyen megint hrom!" "Legyen ht!
Tipikus hiba: nem rti az instrukcit (ilyenkor szksg lehet az instrukci ms megfogalmazsra: pl. tegynk hozz, vagy
vegynk el belle!); prblkozsszer megolds a szmolsi technika hinya miatt.
Instrukci: "Kilenchez mennyi kell, hogy, tizenhrom legyen?" "Nyolchoz mennyi kell, hogy tizenngy legyen?"
Tipikus hibk: a tzes tlpshez nincs szmolsi technikja, rossz szmolsi technikt alkalmaz.

Bonts
Minden osztlyfokon a kvetkez feladatokat vgezzk.
Instrukci: "Vegyl ki t korongot a dobozbl!" A tanr elveszi mind az 5 korongot, majd egyik kezben mutat kettt."
Ennyit megmutatok. Mennyit nem?"
Instrukci: "Vegyl ki ht korongot!" "Ennyit megmutatok. Mennyit nem?" A tanr ngy korongot mutat meg.
Tipikus hibk: nem tudja a cselekvsben bemutatott mveletet a matematika nyelvre lefordtani a gyermek; nincs r vagy
rossz a szmolsi technikja.

sszeads
1.osztly (20-as szmkr)
Instrukci: "rd le, amit mondok. Hrom meg ngy"
Tipikus hibk: a "meg" szt s a "+" jelet nem tudja azonostani; nem teszi ki az "=" jelet. "Szmold ki!"
Tipikus hiba: nem rti az sszeads mvelett; nincs vagy rossz a szmolsi technikja (pl. egyik kezn egyenknt nyitja a
hrmat, a msikon a ngyet, majd egyesvel megszmllja)
A gyermek rsban kapja a kvetkez feladatokat: .`

9 + 6 =.

7 + 8 =.

12 + 4 =..

16 + 4=.

10 +10 =.

Tipikus hiba: a tzes tlpshez, ill. a 10- s 20 kztti mveletek elvgzshez nincs szmolsi technikja; van szmolsi
technikja, de rossz mdszer.
2. osztly
A vizsglatot az 1. osztly feladatainak elvgzsvel kezdjk.
Instrukci: "rd le, amit mondok! Harminckett meg ngy!"
(A tipikus hibk hasonlak az 1. osztlynl lertakkal, s rvnyesek a tbbi osztlyfokon is.) Msodik osztlytl kezdve e
rossz szmolsi technikt a helyirtk fogalmnak bizonytalansga is slyosbtja..
A gyermek rsban kapja a kvetkez feladatokat:
47 + 5 =.

30 + 20 =.

38 + 40 = .

23 + 52 = .

28 + 37 =.

3.osztly
A vizsglatot az 1. osztly feladatainak elvgzsvel kezdjk. A 2. osztly feladataibl a kvetkezket kapja a gyermek rsban:
47 + 5 = .

38 + 40 = .

28 + 37 =.

Instrukci: "rd le, amit mondok! Szzhuszonhat meg hromszztvenkett!"

Tipikus hibk: az 1. s 2. osztlyban elfordulkon kvl: a leirt mveletben szerepl szmok rossz elhelyezse (pl. az azonos
helyirtk szmjegyek nincsenek egyms alatt);a mveletet balrl jobbra vgzi el.
A gyermek, rsban kapja a kvetkez feladatokat:
345

298

+206

+572

"Olvasd ki az eredmnyt!"
Tipikus hiba a fentieken kvl: a gyermek elfelejti a maradk hozzadst.
4. osztlytl
A 3. osztlynl leirt feladatokkal (idertve az 1. osztly s 2. osztly feladatainak rszleteit is) kezdjk az sszeads
vizsglatt.
Instrukci: rd le, amit mondok: ngyezer-hromszzharminct meg kettezer-hatszzhuszonngy!"
A gyermek, rsban kapja a kvetkez feladatot:
6827
+3549
"Olvasd ki az eredmnyt!"
Kivons

Osztly
1. osztly

Diktlt feladat
5-3=

2. osztly
3. osztly
-265 -294
4. osztly

rsbeli feladat
9-6 =

36 - 5 =

42-7=, 60-10=, 57-20=, 90-35=

68 - 24 =, 72-35=

427

683

4826
-3205

7218
-3749

705

611

-215

-386

A kivonsra jellemz tipikus hibk 2. osztlytl:

Irny tveszts (pl. a 72 - 35 = esetben a kvetkezkppen dolgozik a gyermek 70 - 30 = 40, 5 - 2 = 3, 40 + 3 = 43); Az
rsbeli mveletvgzs esetn a nagyobb szmjegy kivonandbl vonja ki a kisebb szmjegy kisebbtendt; feladatvgzs
kzben tvlt az sszeadsra.

Szorzs
2.osztly II. flv. 3. osztly, 4. osztly I. flv
A szorzs mveletnek elvgzshez a gyermeknek tudnia kell azonos szmokat sszeadni.
Instrukci: "Mennyi htszer hat? "Ha a megoldst "rvgja", ez azt mutatja, hogy a szorztbla bevsse bizonyos szinten
megtrtnt, de nem jelenti egyttal azt, hogy rti a szorzs mvelett.
Instrukci: rd le, amit diktlok! Hrom meg hrom meg hrom meg hrom. Szmold ki! Hogyan tudnd egyszerbben
kiszmolni?" Ha a fenti sszeadst nem tudja szorzss talaktani, azt jelenti, hogy nem tudja a szorzs mvelett
rtelmezni.
Instrukci: "Mennyi kilencszer nyolc? hatszor hat? hromszor ht? tszr ngy?"
Tipikus hiba: nem tudja "rvgni az eredmnyt.
Ebben az esetben megkrdezzk a gyermektl, hogyan szokta kiszmolni. Kt lehetsg: az adott szorztbla vgigmondsa,
ill. sorozatos sszeads (itt ismt lemrhetjk, rti-e a szorzs mvelett.)
4.osztly II. flv, 5. osztly
A vizsglatot a 2., 3. osztly, 4. osztly I. flv feladatainak -elvgzsvel kezdjk.
Instrukci: rd le, amit mondok. Hromszztizenht szorozva kettvel! Szmold ki!"
Tipikus hibk: az rsbeli szorzs mvelett nem tudja matematikai jelekkel lerni; balrl jobbra indul el a szorzssal;
elfelejti a maradk hozzadst; a szorzatot nem a helyirtknek megfelel helyre rja:
6. osztlytl is a 2-3. osztly, 4. osztly I. flv feladataival kezdjk a szorzs vizsglatt.
Instrukci: rd le, amit mondok! Kettszzhatvanngy szorozva harmincttel. (264 . 35) Szmold ki!"
A tipikus hibk azonosak a 4. osztly II. flv s 5. osztlynl lertakkal. Sikertelensg esetn visszatrnk a 4. osztly II.
flv, 5. osztly anyaghoz.

Oszts

3.osztly II, flv, 3. osztly, 4. osztly I. flv

Az oszts mveletnek elvgzshez a gyermeknek tudnia kell azonos szmokat elvenni, valamint a szorztbla bizonyos
szint tudsra van szksg.
Instrukci: "Mennyi: harminckettben a ngy?" Ha a megoldst "rvgja", ez azt mutatja, hogy a bennfoglal tbla bevsse
bizonyos szinten megtrtnt, de nem jelenti egyttal azt, hogy rti az oszts mvelett.
Instrukci: rd le, amit diktlok! Tizenkettbl hrom, bl hrom, bl hrom, bl hrom! Szmold ki! "Hogyan tudnd
egyszerbben kiszmolni?" Ha a fenti kivonsokat nem tudja osztss alaktani, nagy va lsznsggel ez azt jelenti, hogy a
gyermek nem rtelmezi az oszts mvelett.
Instrukci: "Mennyi ngyszer hrom? Szmold ki! Ellenrizd, hogy jl szmoltl-e: tizenkettben a hrom...?
Tipikus hiba: a szorzs s oszts kztti kapcsolatot nem rti a gyermek.
4.osztly II. flv. 5. osztly
A vizsglatot a 2. osztly II. flv, 3. osztly, 4. osztly, I. flv feladataival kezdjk.
Instrukci: rd le, amit diktlok: hatszzhuszonhrom osztva nggyel. (623 : 4). Szmold ki!" Tipikus hibk: jobbrl kezdi a
mveletvgzst; elfelejti a maradk lerst; nem j helyre rje a maradkot; a rszszmtsok szmjegyeit rosszul helyezi el
a skban; az osztt s az osztandt felcserli.
6.osztlytl kezdve vgezzk:
A vizsglatot a 2. osztly II. flv, 3. osztly, 4. osztly I. flv, II. flv s 5. osztly feladataival kezdjk
Instrukci: rd le, amit mondok! Htszzharmincegy osztva huszonhattal! (731 : 26 =) Szmold ki!"
Tipikus hibk: az elz osztlyoknl lertakon kvl: a ktjegy oszt szmjegyeivel kln-kln vgzi el az osztst.

6. Szveges feladat megoldsa

sszeads egyszer szveges feladatban
1.osztly, 2. osztly I. flv:
Instrukci: "Mondok neked egy szveges feladatot. Jl figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: Hrom sni lakott
az udvarban. Ngy melljk kltztt. Hny sni lakik az udvarban?....
Instrukci: Most mondd el te is!"
Tipikus hibk: nem tudja pontosan elismtelni (felteheten a gyenge szm- s verblis emlkezet miatt); a krdst elhagyja.
Instrukci: "Jegyezd le, amit fontosnak tallsz! Szmold ki!"
Tipikus hibk, nem tudja kiemelni a lnyeget a szvegbl a szveg sszefggseit nem ismeri fl; nem tudja a szveget a
matematika nyelvre lefordtani; a vlaszt nem tudja megfogalmazni.

Kivons egyszer szveges feladatban

1.osztly, 2. osztly I. flv

Instrukci: "Mondok neked egy msik szveges feladatot. Jl figyeld- meg, mert utna e1 kell ismtelned!" Plda: "Kilenc
autm van, hrmat neked adok. Mennyi van most nekem?"
Instrukci: "Most mondd el te is!"
Instrukci: "Jegyezd le, amit fontosnak tallsz! Szmold ki!"
A kivonst tartalmaz egyszer szveges feladat megoldsban jelentkez tipikus hibk azonosak az sszeadst tartalmaz
feladatval.

sszeadst s kivonst tartalmaz sszetett szveges feladat

2 osztly II. flvtl minden osztlyfokon elvgezzk az 1. osztly, 2. osztly I. flv feladatait, valamint a kvetkezt:
Instrukci: "Mondok mg egy szveges feladatot. Jl figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: "Hat fi megy
kirndulni, hrommal tbb lny. Hny gyerek megy kirndulni?"
Instrukci: "Most mondd el te is!"
Instrukci: "Jegyezd le, amit fontosnak tallsz! Szmold ki!"
Tipikus hiba: az 1. osztly, 2. osztly I. flv feladatainl lertakon kvl: nem tudja a gyermek a feladatot rszleteire bontani.

Szorzst tartalmaz egyszer szveges feladat

Az sszeadst s kivonst tartalmaz feladatok elvgzse utn a 3. osztlytl kezdve oldhatjuk meg a kvetkez feladatot
Instrukci: "Mondok ismt egy szveges feladatot. J1 figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: "Ngy vzm van,
mindegyikben hrom-hrom szl virg van. Hny virgom van?"
Instrukci: "Most mondd el te is!"
Instrukci: "Jegyezd le, amit fontosnak tallsz! Szmold ki!"
A tipikus hibk azonosak ez elz szveges feladatoknl lertakkal. Megjegyzs: ha a gyermek ignyli, a szveges
feladatokhoz
rajzot
kszthet.

7. Matematikai-logikai szablyok felismerse

Ktvltozs sor folytatsa rajzban
1-2 osztly
Instrukci :"Rajzoltam ide formkat, folytasd ugyangy!"(a hromszg fekete, a kr piros). A tanr nem kszti a gyermek el
a ktfle ceruzt.
Tipikus hibk: a gyermek nem ismeri fl egyik szablyt sem (szn, forma); csak az egyik szablyt ismeri fl.(A formk
kivitelezsnek minsge itt nem szempont.)

Egyvltozs szmsor folytatsa

1., 2., 3. osztly

Instrukci: "Ez egy szmsor. Folytasd!" Plda; 2, 5, 8, ......
Tipikus hibk: a gyermek nem ismeri fel, hogy a szmsor cskken vagy nvekszik; nem tudja rtelmezni valamennyivel
nvekszik fogalmt; nem tudja tartani a szablyt; mveletvgzsi nehzsgei vannak.
Instrukci: "Ez egy szmsor. Folytasd!" Plda: 20, 18, 16....
Tipikus hibk: e gyermek nem ismeri fel, hogy a szmsor cskken vagy nvekszik ;nem tudja rtelmezni a valamennyivel
cskken, valamennyivel kevesebb fogalmt; nem tudja a szablyt tartani; mveletvgzsi nehzsgei vannak.

Ktvltozs szmsor folytatsa

4.osztlytl minden osztlyfokon elvgezzk:
A vizsglatot az 1., 2., 3. osztly feladatval kezdjk.
Instrukci: "Ez egy szmsor. Folytasd!" Plda: 2, 5, 3, 6, 4.......
Tipikus hiba: az egyvltozs sornl lertak, rtelmezsi hibk.

8. Szmemlkezet
A vizsglatot minden osztlyfokon elvgezzk, az els sikertelen. megoldsig folytatjuk.
Instrukci: "Szmokat mondok, mondd utnam!"
Plda: 2 7, 3 8 1,

9 2 7 5 , 6 3 8 1 4, 7 2 3 0 9 1

Instrukci: "Szmokat mondok, mondd utnam fordtott sorrendben!"

Plda: 6 1, 3 8 4, 2 9 5 6

sszefoglalva,

szmolsi

zavar

iskolskori

tipikus

tnetei

kvetkezk:

Matematikai kszsgek gyengesge, pl.:

pontatlansg, szlelsi hinyossgok alakfelismersnl, formamsolsnl, brk hasznlatnl szmfelcserlsek, helyirtkzavarok,
tri irnyok keverse, gyakori tvesztse,
tkrrs, tkrolvass,
a klnbz szmtani mveletek, matematikai jelek, kifejezsek, szablyok megrtsnek nehzsge
mennyisgi vltozsok felismersnek zavarai
szmlls nehzsge (szmfogalmak kialakulatlanok)

sszefggsek bizonytalan felismerse

szmjegy, szmkp felismersnek, egyeztetsnek, grafikus brzolsnak zavara
szmemlkezet gyengesge
rossz szmolsi technika, mveletvgzsi nehzsg
nagysghibk ejtse,
helyzethibk, kihagysok, sorrendhibk
soralkotsok, sorozatok rsa - olvassa tern gyakori hibzs
az alapmveleteknl a tzesek tlpse,
a maradk megtartsa,
az irnyok figyelembevtele kivonskor,
tbbjegy szorzval val szorzskor a rszletszorzatok helynek megllaptsa bizonytalan,
szimblumok, jelek hasznlatnak hinya, bizonytalansga,
matematikai szkincs fejletlensge
felletes, szelektv szvegszlels
szveges feladatok adatait nem tudja megjegyezni
szorzs, oszts rtelmezsben,
trtszm rtelmezse, tizedes trtek rsa, olvassa tern,
skidom s test kztti klnbsg megllaptsnl,
kerlet, terlet rtelmezsben,
alapvet mennyisgfogalmi hinyossgok,
mrtkegysgek tudsa, tvltsa tern,
szveges feladat matematika nyelvre tfordtsa,
elmaradott az tletalkots, kvetkeztets, indokolni tuds,
gyenge az elemz-sszehasonlt kpessg,

Pszichs rszfunkcik gyengesge, pl.:

sajt testen, tri, skbeli, idbeli tjkozds zavara
nagymozgs, finommozgs zavarai
figyelmk szrt, rvid idej

koncentrlkpessg gyengesge
utnmond emlkezet gyengesge
feladattudat s feladattarts neheztett

Nyelvi tnetek, pl.:

beszd- s nyelvfejldsi zavar s elmarads (veszlyezettetek: beszdgyenge, megksett/akadlyozott beszdfejlds
gyermekek)
beszdszlels s beszdrts nehzsge
a szkincs gyengesge
nyelvi kifejezkpessg gyengesge
nyelvtani hibk a beszdben
olvass-rs problmk
fogalmi hinyossgok

A tneteket slyosbthatjk a krnyezeti tnyezk, szerepk lehet a msodlagos pszichs tnetek kialaktsban.

sszelltotta: Juhszn Gspr Dorottya

Forrs:
Forrs: freeweb/zenit, fejlesztok/diszkalkulia, Hmori Judit Mercdesz: A szmtgp felhasznlsi lehetsgei a diszkalkulia
terpiban (szakdolgozat)