Ézsaiás bevezetés

John A. Martin: Ézsaiás könyve, A Biblia ismerete IV., KIA Bp. 1999.
A Biblia egyik legkedveltebb könyve. Talán … a legismertebb a prófétai könyvek
közül. … Irodalmi szempontból is értékes, és gyönyörű leíró szókincse van. … Sok
tényanyag található benne a Kr. e. 700 körüli izráeli társadalomról. … Rámutat
népe hibáira, jelzi azt is, hogy a hívők maradékát Isten mindig meghagyja, hogy
munkálkodjon rajta keresztül. … Minden más prófétánál többet beszélt a nagy ki-
rályságról, amely elkövetkezik Izráel számára a Messiás második eljövetelekor. …
Tárgyalja Izráel bűnének mélységét, és Isten dicsőségének, valamint eljövendő or-
szágának nagyságát.
A szerző és az írás időpontja
Az Ézsaiás név jelentése: „Jahve az üdvösség”. … Vsz. Jeruzsálemben lakott, és be-
járása volt a királyi udvarba. A hagyomány szerint Uzzijjá király unokatestvére
volt, de nincs egyértelmű bizonyíték erre. … Személyes kapcsolatban állt Júda kirá-
lyai közül legalább kettővel, akik Dávid leszármazottai voltak1.
Nős volt2 … két fia született, Seárjásúb3 és Maher-Salal-Has-Baz4. Ézsaiás megbíza-
tásából5 egyesek arra következtetnek, hogy pap volt, de ezt a könyvben semmi sem
bizonyítja.
Halálának éve ismeretlen, de vsz. túlélte Ezékiást, aki Kr. e. 686-ban halt meg 6. Vsz.
túlélte Szanhéribet is, aki Kr. e. 681-ben halt meg. … Prófétai szolgálata valamikor
Uzzijjá király uralma idején kezdődött7 … legalább 58 éven át szolgált, legalább
739-től, amikor Uzzijjá meghalt8, 681-ig, amikor Szanhérib meghalt.
Kr. utáni II. századból eredő hagyomány szerint Ézsaiás vértanúhalált halt, mert
Manassé király megölette. Justinus vértanú9 azt írta, hogy Ézsaiást kettéfűrészel-
ték10.
Sok mai tudós két vagy több részre osztja ezt a könyvet, azt állítva, hogy a részeket
más-más szerző írta. … A szilárd zsidó és keresztyén hagyomány szerint a könyv-
nek csupán egy szerzője volt. Ézs szerzőségét nem kérdőjelezték meg egészen a
XVIII. sz-ig, amikor a liberális teológusok támadni kezdtek számos ószövetségi
könyvet, és megkérdőjelezték szerzőik kilétét, valamint belső egységüket.
Ézs Uzzijjá, Jótám, Áház és Ezékiás király uralkodása alatt prófétált, akik mind jú-
dai királyok voltak.
1 Ézs 7:3 „Akkor így szólt az ÚR Ézsaiáshoz: Menj ki Seárjásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó
vízvezetékének a végéhez, a Ruhafestők mezejéhez vezető útra,”
Ézs 38:1 „Abban az időben Ezékiás halálosan megbetegedett. Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment
hozzá, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradhatsz
életben!”
Ézs 39:3 „Ekkor Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte tőle: Mit mondtak ezek
az emberek, és honnan jöttek hozzád? Ezékiás így felelt: Messzi földről, Babilóniából jöttek hoz-
zám.”
2 Ézs 8:3 „Miután a prófétaasszonynál voltam, teherbe esett, és fiút szült. Akkor ezt mondta nekem
az ÚR: Legyen a neve: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!”
3 Ézs 7:3 „Akkor így szólt az ÚR Ézsaiáshoz: Menj ki Seárjásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó
vízvezetékének a végéhez, a Ruhafestők mezejéhez vezető útra,”
4 l. 2. lábjegyzet
5 Ézs 6. rész
6 Vsz. Manassé uralma alatt halt meg 686-642
7 Kr. e. 790-739
8 Ézs 6:1 „Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöl-
tötte a templomot.”
9 kb. Kr. u. 100-165
10 vö. Zsid 11:37 „Megkövezték, megégették, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecs-
kék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve, sínylődve azok,”

1/14
 Ézsaiás bevezetés
Izráel történelmében nagyon küzdelmes évek voltak ezek mind politikailag, mint
pedig lelkileg. Izráel északi királysága romlásnak indult politikailag, szellemileg és
katonailag, majd végül áldozatul esett az Asszír Birodalomnak Kr. e. 722-ben. Úgy
tűnt, hogy Júda déli királysága is összeomlik, és Asszíria bekebelezi, de ellenállt a
támadásnak. Ebben a politikai küzdelemben és lelki hanyatlásban lépett a színre
Ézsiás, hogy elmondja üzenetét a Júdában élő népnek: bízzanak Istenbe, aki győ-
zelmes királyságot ígért nekik Mózes és Dávid által. … Felszólította a népet, hogy
ne Egyiptomban bízzon … mert az Úr az egyetlen védelem, akire szükségük van.
Hóseás és Mikeás kortársai voltak. … Ézs könyve az első a 17 ószövetségi prófétai
könyv közül, nem azért, mert ez a legrégebbi, hanem azért, mert a legátfogóbb tar-
talmú.
Egység
1. Külső bizonyítékok
A zsidó hagyomány egységesen Ézsaiásnak tulajdonítja a könyvet. A holt-tengeri
tekercsek tartalmazták Ézs könyvének teljes másolatát. … A Qumránban élt közös-
ség a Kr. e.-i II. sz-ban egységes könyvként kezelte. A LXX az Ószövetség Kr. e. II.
sz-i görög fordítása semmilyen módon nem utal arra, hogy Ézs nem egységes
könyv.
Az újszövetségi írók szintén azt gondolták, hogy Ézs volt az egész könyv szerzője.
Az Újszövetség Ézs valamennyi fontosabb szakaszából idéz, és Ézsaiást nevezi
meg szerzőként. … Ézsiást 22X említi név szerint az Újszövetség, többször, mint
bármelyik más ószövetségi prófétát.
Jézus Krisztus Ézsaiást tartotta a róla elnevezett egész könyv szerzőjének. … Egy-
szer odaadták neki „Ézsaiás próféta könyvét”11, melyet kigöngyölt, és felolvasta be-
lőle az Ézs 61:1-212
2. Belső bizonyítékok
Ugyanazok a kifejezések és motívumok előfordulnak az egész könyvben: „Izráel
szentje”; „út”; „maradék”; az igazság helyreállítása. … A könyv teológiai egysége
egyetlen szerző mellett szól. Ez a teológiai tényező erős bizonyíték azoknak, akik
hiszik, hogy a Biblia Isten szava. … A 40-55. r-ben kifejtésre kerül az a teológiai
üzenet, hogy Isten azért szól előre népének a fogság utáni visszatérésről, hogy
higgyenek benne, amikor bekövetkezik. … Ő szuverén Isten, képes előre megmon-
dani az eseményeket. Ez a képessége bizonyítja rendkívüliségét, ellentétben a ha-
mis istenekkel. … Aki azt állítja, hogy a 40-55. részt Círus uralkodása után írták, az
megfosztja ezeket a részeket teológiai érvényességüktől, és szinte jelentéktelenné
alacsonyítja mondanivalójukat.
A könyv célja
Elsődleges célja az volt, hogy emlékeztesse olvasóit arra a különleges kapcsolatra,
mely Izráel népének tagjai és Isten között fennáll. … A többi íróprófétához hason-
lóan ismerte az ábrahámi szövetséget13, melyben Isten megígérte, hogy

11 Lk 4:17-19 „Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megke-
reste azt a helyet, ahol ez van megírva: „Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy
evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyok-
nak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem
az Úr kedves esztendejét.”
12 „Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt
vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és
szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Istenünk bosz-
szúállása napját, vigasztalok minden gyászolót.”

2/14
 Ézsaiás bevezetés
(a) Izráel különleges kapcsolatot élvezhet vele;
(b) Izráelé lesz Kánaán földje;
(c) áldás lesz másoknak
Tudatában volt a mózesi szövetségnek is, … tehát felhívta Júda népét, hogy térjen
vissza a megfelelő szövetségi kapcsolatba Istennel. Emlékeztette nemzedékét a bű-
nökre, amikben éltek és azok következményeire. Isten meg fogja ítélni a nemzetet,
de végül Ábrahámnak tett ígéretei miatt visszahozza őket földjükre.
Tudatában volt annak, hogy Júdának is fogságba kell mennie, mint korábban a
megbukott É-i királyságnak. Könyvét az emberek két csoportjának írta:
(a) saját nemzedékében azoknak, akik eltávolodtak a szövetségi kötelességek-
től, melyeket a mózesi törvény szabott meg a számukra. Arra szólította fel
őket, hogy térjenek vissza a szentséghez és az engedelmességhez;
(b) azoknak a jövőbeli nemzedékeknek, akik fogságban lesznek. Őket vigasz-
talta azzal a bizonyossággal, hogy Isten visszavezeti őket földjükre, és
megalapítja királyságát, melyet a békesség és az anyagi jólét fog jellemezni.
A „vigasztalás” témája kiemelkedő az Ézs 40-66-ban.
A könyv témái és teológiája
Nehézségbe ütközik egy központi téma meghatározása, … amelyhez a könyv min-
den része kapcsolódna. A könyvnek két fő témája van, ez jellemző a két fő szakasz-
ra, az 1-39. valamint a 40-66. részekre. Ézsaiás követte az 5Móz teológiáját: mielőtt
eljöhetne az áldás ideje, a büntetésnek kell eljönnie, mert a nép nem tartja be a mó-
zesi szövetséget.

1-39. 40-66.
Az ítéleten van a hangsúly A megmentésen és a vigasztaláson van
a hangsúly
Rámutat a nép bűnére, amelyet
rendezni kell, mielőtt helyreállhatna az
Istennel kötött szövetség
Az ítélet az a megtisztító erő, amely az itt hangsúlyozott
bűnbocsánathoz és elengedéshez vezet.

13 1Móz 12:2-3 „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Megál-
dom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzet-
sége.
1Móz 15:18-21 „Ezen a napon kötött az ÚR szövetséget Abrámmal, és azt mondta: A te utódaid-
nak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, a kénieket, ke-
nizzieket és kadmóniakat, a hettitákat, perizzieket és refáiakat, az emóriakat és kánaániakat, a gir-
gásiakat és jebúsziakat.”
1Móz 17:3-8, 19 „Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá: Ez lesz az én szövetsé-
gem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved,
mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, kirá-
lyok származnak tőled. Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemze-
dékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény
vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.” … De Isten ezt mondta: Nem!
Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szö-
vetségre, meg utódaival is.”

3/14
 Ézsaiás bevezetés

1-39. 40-66.
Nemcsak a bűntől való megváltást
hangsúlyozza, hanem túl is mutat ezen,
a kozmosz megváltozására, melynek
során az Úr helyreállítja a teremtett
rendet.
Hangsúlyt kap a bűn elítélése Leírja a bűn váltságát, és az ennek
eredményeként az emberekben és a
teremtett világban bekövetkező
változást.
Izráel megváltását az „eszményi Szolga”, a Messiás végezheti el, aki meg tudja va-
lósítani azt, amit a szolga nemzet nem tud.
Az ókori Közel-Keleten a neveknek nagyobb jelentőségük volt, mint ma. Az ember
neve utalhat jellemére. … Isten nevének jelentései fontos szerepet kapnak több pró-
fétai kinyilatkoztatásban.

Név Előfordulás Ézsaiásban

„az ÚR” hw:hy] Több mint háromszázszor. Ez a név Isten
szövetséges neve
„Isten” !yhiloa> / lae Sokszor szerepel. Úgy tűnik, hogy az lae
kifejezés más istenekkel szembeni kihívásként
szerepel, mert számos esetben akkor fordul
elő, amikor az Úr hamis istenek fölötti
szuverenitásáról beszél.
„Úr” yn:doa} Isten teremtett világa feletti uralmára utal, és
számos esetben előfordul Ézsaiás könyvében.
„Seregek Ura” t/ab;x] hw:hy] A leggyakoribb összetett név Istennel
kapcsolatban. Az 1-39-ben negyvenhatszor, a
40-66-ban pedig hatszor fordul elő. Ez az
összetett cím összeköti Isten szövetséges nevét
a minden mennyei hatalmasság fölötti
szuverenitásával.
„az Úr, a t/ab;x] hw:hy] @/da;h; Tízszer
Seregek URa”
„Izráel Istene” laer;c]yI yheloa> Tizenkétszer
„Izráel laer;c]yI v/dq] Huszonötször
Szentje”
„Megváltó” LaewGO Tizenháromszor. Ez a név csak egyetlen
helyen szerepel még az Ószövetség többi
részében.

4/14
 Ézsaiás bevezetés

Vázlat
I. Isten büntetése 1-39
A. Az Úr vádolja a népet 1-6
1. A könyv felirata 1:1
2. Az Úr pere népével 1:2-31
3. A helyreállítás ígérete 2:1-5
4. A jelenlegi állapot és a jövőbeli következmények 2:6-4:1
5. A szent túlélők 4:2-6
6. A terméketlen szőlő 5:1-7
7. Vádirat 5:8-30
8. Ézsiás megbízatása 6
B. A szabadulás próféciái 7-12
1. Immánuél születése 7
2. Az eljövendő szabadító 8:1-9:6
3. Az északi királyság fogsága 9:7-10:4
4. Asszíria bukása és a nagy királyság felemelkedése 10:5-12:6
C. Ítélet a népek felett 13-23
1. Babilon 13:1-14:27
2. Filisztea 14:28-32
3. Móáb 15-16
4. Damaszkusz 17:1-11
5. A szárnysuhogás országa 17:12-18:7
6. Egyiptom 19-20
7. A sivatag 21:1-10
8. Edóm 21:11-12
9. Arábia 21:13-17
10. Jeruzsálem 22
11. Tírusz 23
D. Büntetés és a királyság áldása 24-27
1. Az ítélet ideje 24
2. Az áldás ideje Isten országában 25-27
E. A jajok 28-33
1. Jaj Efraimnak és Júdának 28
2. Jaj Jeruzsálemnek 29
3. Jaj az önfejű gyerekeknek 30
4. Jaj az egyiptomi szövetségnek 31-32
5. Jaj a pusztítóknak 33

5/14
 Ézsaiás bevezetés

F. Bosszúállás és áldás 34-35

1. Az Úr bosszúállásának napja 34
2. Az Úr áldásának napja 35
G. Történelmi közjáték: Júda fogságba megy 36-39
1. Isten hatalmasabb Asszíriánál 36-37
2. Júda babiloni fogsága 38-39
II. Isten helyreállító munkája 40-66
A. Isten népének szabadulása 40-48
1. Isten fensége 40
2. Felhívás a nemzetekhez 41
3. A szolga személyének szembeállítása a szolganem- 42
zettel
4. Ígéret a méltatlan szolga újbóli összegyűjtésére 43:1-44:5
5. Az Úr az egyedüli Isten 44:6-45:25
6. Az Úr hatalmasabb Babilonnál 46-47
7. Felszólítás Izráelnek 48
B. A szenvedő szolga helyreállító munkája 49-57
1. Az elutasított szolga 49-50
2. A maradék felemelése 51:1-52:12
3. A szolga felmagasztalása 52:13-53:12
4. A szabadulás a szolgától ered 54-57
C. A helyreállítás felismerése és megvalósulása 58-66
1. A helyreállítás Isten kezdeményezésére következik 58-60
be
2. A Messiás és az Atya eljövetele 61:1-63:6
3. A nemzet imája és az Úr válasza 63:7-65:25
4. Az Úr beteljesíti ígéreteit 66

6/14