A piramisokat az egyiptomi birodalom korban ptettk, a Krisztus
eltti harmadik vezred els felben. Ebben az idszakban volt a legnagyobb a frak hatalma. Az egsz orszg minden lakja felett teljhatalmat gyakoroltak, a np istenknt tisztelte ket, s senki, mg a papok sem tudtk korltozni befolysukat. A np gigantikus sremlkeket, gynevezett piramisokat emelt a fraknak. A legjelentsebb piramisok Gza kzelben tallhatak s Kheopsz, Khephrn illetve Mkerinosz emeltette ket. De tallhat mg itt tbb halotti templom s kisebb piramis is, illetve itt lthatak Hafr s Menkaur vlgytemplomai, Hentkauesz kirlyn srja s termszetesen a llegzetelllt Szfinx is. A Kheopsz piramis Kr.e. 2530 ban plt, magassga pontosan 146, 59 m volt az ptskor - br mra csak 135 m maradt meg belle (ami egybknt gy is egy 45 emeletes felhkarcolval azonos magassgot jelent) alapterlete pedig 230 x 230 m. sszesen 2,6 milli kbl ll, gy tbb mint 31 milli tonna az sszslya. A piramis emberfej, de oroszln test rzje a Szfinx, 20 mter magas s 72 mter hossz. A III. s IV. dinasztia nagy frai, pldul Dzsszer, Sznofru, Kheopsz s Kephrn mind megpttettk risi piramisaikat, melyekbe aztn elhelyeztettk mumifiklt holttesteiket is. A piramisok ptse krl ma is sok a rejtly. Hogyan voltak kpesek az akkori emberek Krisztus eltt 2500 vvel (!) egyszer k s rz eszkzk segtsgvel, millimter pontosan megfaragni 12 tonns ktmbket (tkletes derkszgeket alkotva), majd hogyan tudtk ezeket a gigantikus kkockkat a helysznre szlltani s helykre illeszteni? Igazbl mg ma sem tudjuk, csupn teriink vannak. Azt azonban ma mr ki meri jelenti a trtnettudomny, hogy ezeket a gigantikus ptmnyeket nem knyszer hatsra, rabszolgkkal emeltettk, hanem szabad emberek nkntes alkotsai voltak. Az ptmunksok hittek abban, amit
csinltak, meg voltak gyzdve munkjuk jelentsgrl s arrl, hogy a
nagy m elksztsben jtszott segtsgkrt az istenek megjutalmazzk majd ket. A szveg forrsa: Az kori Egyiptom trtnete s titkai. Harmat rpd Pter trtnelemtanr blogja. http://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/06/23/az_okori_egyiptom_tortenete_es_titkai