DEE: ame comnine more on A perm korszakban bekévetkezett pusztulis Dragons World Ifjasigi kOnyvek A Yucatan-félszigeti aszteroida- becsapédés 0.0.0.2 e cee Dragon's World LTD Barringerkréter .............10 Lipsfield ; Surrey RH8 ODY A lisszaboni foldrengés ....... .16 Great Britain Az tij-madridi fdldrengés .......17 Els6 kiads: Dragon's World Kft, 1995 A San Franciscé-i féldrengés 18 A fenti konyy egyetlen része sem sokszorosithaté Avalparais6i fSldrengés ....., .19 vagy kiizélhet6 semmilyen formaban és semmilyen : 5 m elekironikus, sem mechanikus A messinai foldrengés ........ .20 cljarassal, beleértve a fénymasolast, hangfelvetelt Akantéiféldrengés ..........21 vagy birmilyen m: stirol6 és rendszert a kiadé el6zetes irésos engedélye nélkiil. Ez al6l kivételt képeznek a recenzidkban megje~ lend révid idézetek Minden jog fenntartva, form 6 Az anchorage-i fldrengés ..... .22 A tangshani Idrengés 60.2... 23 Az Srményorszagi fSldrengés .. 24 Akobei fildrengés ...........25 Knésszosz pusztulésa ...... 26 Széveg: Michael Pollard Szerkesst6: Kyla Barber Tervez6: Mel Raymond ‘TerverGassvisztens: Karen Ferguson Victoria Furbisher Josine Meijer Miivészeti vezet6: John Strange Szerkesctségi vezet6: Pippa Rubinstein Pompeji pusztulasa ........ 27 Az Etna kitdrése A Laki kitérése A Tambora kitérése Krakatau (Rakata) Mount Pelée ... 2.20.20. 6.+ 32 Forditotta: Keresnyei Klira ‘Térdel6: Bocz Jozsef St. Helens-hegy ............ 33 ROMERO! ass wan emcmawarcens 2 34 AVinbzin 2 ovvearcawawes, 29 88 A Huang He dradasa 0... 36 A kOnyy katalégusadatai eléshetk a British, Librarynal, ISBN: 963 368 322-x ‘Az Eiszaki-tenger aradasa . . A Mississippi aradasa A nagy vihar Akalkuttai ciklon ......... 40 Magyarorszigon kiadja a Pécs Alexandra Kiadoja © Pécsi Direkt Kft. 7630 Pécs, Alkotés u. 3. Tel.: (72) 517-800 wwwallexandra hu Agalvestoni hurrikin ..... Al A bangladesiciklon ........ 2 Fifi hurrikn 2.0.2.2... Ami eredeti cime: DISASTERSA darwini ciklon Oktberi hurrikin Eurépaban A bangladesi ciklon . .. . A Sahel-Svezet elsivatagosodasa Aszily Ausztrélidban A Spanyol Armada pusztulisa A ciprusi sdskajaras . . A nagy londoni szmog Niosz-to A nagy londoni tiizvész . A chicagoi ttizvesz . A Sao Paulo-i tiz .... Ausztraliai bozotttiz Kinai erdéttiz ‘ A Konstantinapolyi pestis... .. A fekete halal Himlé Amerikéban Anyarozsmérgezés Kolerajarvany Az irorszigi éhinség Filoxérafertézés Kinai aszdly és éhinség Influenza 0.2.02 eee eee AIDS we Erdéirtés Europaban Anyulak Ausztrdlidban Senghenydd serena A Joaquin-vélgy megsillyedése es ‘Az amerikai porsivatag ppt Talidomid Kiisztiim Szennyezés A Vaiont-gat ésszeomlasa Féldesuszamlas Aberfanban A Koyna viztiroz6 okozta féldrengés ........- oie A sesovéi gizsrivargds ........ 80 Az Amoco Cadiz tragé olajszennyezés cece el Az ixtoci olajkitrés . 82 A Nowruz olajmez6 kitdrése -. . 83 Bhopali vegyianyag-szivirgis .. 84 A biizeli vegyianyag-bemosédas . 85 A csernobili nukledris baleset_ . . 86 Piper Alpha ..........+.-+++ 87 Hillsborough-futball- szerenesétlenség 2.66.6... 88 Az Exxon Valdez balescte AZATAO oo eects es 90 Talajerozid .. 5... . Erd6irtés az Amazon menti erdéségekben . Savas es6 2 Az afrikai esGerd6k kitermelése 94 A termOfdldek szikesedése ... ..95 Az 6zonréteg A Tay-hid dsszeomlisa A Titanic elsiillyedése Quintshilli vonatszerencsétlenség 99 AZRIOL léghaj6. ..... 6... 100 AHindenburg ............ 101 A Thetis . * wee A parizsi repilégep baleset.. . .103 Tenerife reptéri repiilogép- szerencséilenség.- A Challenger tirrepiilégép 105 A Fiildp-szigeteki kompkatasztr6fa 106 A balti-tengeri komphajé clsilllyedése ...........-.- 1076 Lakhelyiink, a Fold, latszatra Altakaban nyu- godt és stabil hely, ahol min- den tigy rt nik, ahogy len- nie kell. Aztin egyszerre be- kovetkezik va- lamilyen ese- mény, amely esziinkbe jut- tatja, hogy Fol- dunk csupan egyike anak a tbb milliérd dménynek, amely univerzumot alkotja. A Fold kérge Ihat és elmozdulhat, foldrengé- Bolyg6nk idéjari harra alakulhat, hurrikinokat at ziiditva lakéira. A Fold sebezhet tclen az tirb6l jové timadisokkal szemben, legyenek igy tistkbsbk. azok meteoritok Bavezer6, A kényviinkben takilhats szaz nagy katasztréfa felét a Fold bels6 eri okoz- tak, dsszefiiggésben a klima és a fOld- rajzi viszonyok megvaltozasaval. Van- nak kézéttiik olyanok, amelyeket mai tudasunkkal mar megjésolhatnank, gyelembe véve a katasztrofit megeléz6 vulkankitéréseket vagy klimatikus val- tozasokat. JO példa erre a Huang He vagy a Sarga folyé dradasa, amelyck a trténelem folyaman rendszeres arada- saikkal szimos ember életét oltottak ki minden alkalommal. Mas katasztr6! azonban teljességgel megjésolhatatla- nok. Az 1811-ben bekévetkezett min- den iddk egyik legerdsebb fldrengése —amely a Missouri dllambeli New-Mad- rid varosat sijtotta - olyan helyen zaj- lott, ahol soha azelétt nem észleltek je- lentésebb fSldmozgast. Senki sem Lit- re 1908-ban, hogy a szibériai ‘Tunguskaban hatalmas meteorit esap6- dik majd a foldbe — szerencsére anél- kiil, hogy emberaldozatot kovetelne Az efféle varatlan események bizonyit- jak, hogy tudasunk ellenére a vilig, amelyben éliink, mindig szolgalhat 1é- legzetelallito meglepetésekkel. A természeti katasztr6fak oka sokféle Iehet. A térténelem egyik legnagyobb Aldozatot kéveteld katasztr6fii azok a jérvanyok voltak, amelyek megallitha- tatlanul soportek végig teljes kontinen- en. Volt a trténelemben olyan id6- ak, amikor a fertéz6 betegségek ter- jedését és okit még nem értették a ko-abeli emberek, és ezek gyakran hosszi kig tizedelték a lakossagot, gi és tarsadalmi Gsszcomlast hozva ma- gukal, hisz leginkcibb az aktiv dolgo- 26k kaiil szedték Aldozat életben maradtak, til regek vagy til alok voltak, nem maradt an yanyok utin mas, csupan a gyengék é éhe7k. A vildg nagy részén mara mar a legszérnydibb betegségeket — példaul bubopestist és a kolerat — felszamoltak, vagy legalabbis kezelni tudjak, am jabb betegségek, példul az AIDS fel- bukkandsa is arra figyelmezteti az em- beriséget, hogy tijabb kutatasokra é gydgyitdsi eljarasok kidolgozasara kell torekednie. A kényviinkben bemutatott kataszt- r6fik harmadik csoportiéba tartoznak azok, amelyek valamilyen emberi te kenység sordn alakultak ki. Nem szé- mitva a hébordikat ~ melyek aldozarai- nak szima messze feliilmulja az elemi csapasok halottainak szimat -, az em- beri kapzsisag és butasg szimtalan kii- lénb6z6 médon vezetett ka trténelmiink soran, A vermésze nyezettel szembeni nemtdrSdémség — amelynek soran tébbek kézétt hatalmas mennyiségii szeméuel fertézzik meg a term6fdldeket, mérgezziik a légkort és az 6cednokat — j6 néhany dllat- és nd- vényfajt sodort a kihalis s7élére. A leg- t6bb efféle dolog la: hossza éveken keresz a a bhopal 5 1984-ben, vagy az zennyezese 1989- Exxon Valdez ben azonnali y totta a kézfigyelmet arra, hogy sajat ér- dekiinkben, minél gondosabban oda kell figyelniink k6rt tiinkre, ‘A nogy éhinséa lrorszégban, féldrengés Kantonban, az ézonlyuk elvékonyodasa, a hills borough-i fuiballragédia é¢ 0 Titonic elatilyedéeo mind-mind egyike azoknok a féjdalmas tragédidk- nak, amelyekkel az emberiségnek szembe kellett néznie térténolme folyamén BevezeroA perm korszakban bek6vetkezett pusztulas (250 millié évvel ezelétt) K6rillbeliil 250 millié évvel ezelétt F6l- diinket még nem tagoltak kontinensel re az Oket kOriilvevG Gceanok: egyetlen 6cean, és egyetlen, Pangednak neve- zett, hatalmas, dsszefiiggd fSlddarab lé- tezeut csupan. Ez a nagy kiterjedést te riiletet virul6 dllat- és névényvilég vette birtokéba. Foldiinknek ebben a kora- ban még nem jelentek meg a dinoszau ruszok, és a vildgot a estiszomaszOk uraltik. A névények kéziil a tilevel és a pafrinyok voltak a legelterjedteb- bek. A foldrajztudésok e7t a korszakot nevezt¢k el perm idészaknak. A perm korszak végén azonban bi kévetkezett valamiféle nagys: tasztrofa. Senki nem tudj tortént pontosan, am a k isti ka- biztosan, mi razfOld es az V Egy meieorit becsapédésa okozhatott volna mint om y hasonié kataszirdfd nely @ perm id 0k végén rengeteg dllat é n6yény kihalashoz veretett nyek egyharmada szett. Az egyik elm kus méretii geol6giai valto; zett be, amelynek sorin vagy megeme! kedeit a fOldkéreg, vagy a tengerek szintje apadt le hirtelen. Egy msi sa hozta mags ikus valtoza: Az éldlények ilyen nagy t8mego kihaléso val6. sdggol kikévezte oz ulct @ dinoszauruszok evolicidjo széméra, ezek k5zUl az els6 eay dek 200 és 135 mili ével ezel6tt tintek fel Képesek voltak r6, hogy alkalmazkod Fold megvdltozott Kliméjéhoz, és t86b mint 100 millié éven keresztil uralidk bolygénkat svilig egy része elpusztult a a | ! |) | becsapédas | (65 millid évvel ezelétt) K6riilbeliil 65 millié évvel ezel6tt egy Sridsi természcti katasztr6fa pus el az él6lények nagy tbbségét Foldiin kon, Ez vetett véget a dinoszauruszok koranak, ez sOporte el a korabeli foldi fajok csa 1980-ban Luis Alvarez, a University of Canada tanira allt el6 egy elm Ext a felvételt oz Grsik- lord készitetiék. 161 l6tho: {6 rajta @ tzhdnyé ketlo: na (a vulkén tetején elhe- lyezked6 krdter), omely 6 kilométer étmérdi6.Krakatau (Rakata) (1883) Krakatau, vagy mas nevén Rakata egy kicsiny vulkani sziget Indonéziaban 1883 tavaszin tiizhanydja mtikédésbe lépett, hatalmas robajl kani hamu- és k6z4port b6l, 4m cz meglchetGsen megszokott jelenségnek szamitott, igy nem telt az eseménycknek figyelmet senki. KésObb, augusztus 26-dn, a moraj egy- re hatalmasabb lett, a kiztidulé forrd anyag mennyisége pedig egyre fenye na Krakatau cié soran felrob- viget tobb mint kétharmada megsemmisiilt. A sziget lakatlan volt, igy a kitérés nem kévetelt emberéleteket. Am, ettl fiiggetleniil sz6rnyti kévetkezménye! kel jart. A vulkankitorés és dsszeomlas 35 méter magas szdk6art okozott, amely eljutott egészen a kérnyezi kott szigetekig, a oros partvi- dékére, Javara r limok Atesaptak a szk6ar altal tonkre~ tett véd6gatakon. Tébb mint 36 000 lé- lek veszett oda a vizben. A Krakataubol kitéré hamu feljutott a légkdr magas zonytat6 deton: INDIALOCEAN egeiig, clsdtétitve az eget Indonézia folott, és hihetetlen szinekben pompa 26 napnyugtakat megjelenitve a Féldén deniitt. ‘A Krokatou kitbrése volt a leghangosobb ese- mény a vildg tSrténetében. A dorrenés 0 3600 Vilométernyire fol Nyugat- és Dél-Auszrlio parain is halhaté volt, sét, a 4800 kilométer- nyire es6 indiai-Ocedni szigeten, Rodriguezen \is éslelték « hangielenséget CSENDES-COEAN 31Mount Pelée (1902) A karibi Martinique szigetén fekv6 Mount Pelée kitérése volt minden id6k legtobb aldozatot kévetelé vul- ni katasztrofaja. A Mount Pelée a maga 1350 méteres magassagival a sziget északi felén magasodik. St. Pierre varosa t6le nyolc kilométerre I 4rasztotta el a szigetet. Egy héttel kés m6 lava (megolvadt, forrd kézet), amikor végigoml6tt a St. Pierre-t61 nem messze fekv6 cukornadiiltetwé- nyeken. Majus 8-4n azutan a Mount Pelée addig soha nem latott erével beliil 40 000 ember halalat okozta. Martinique szigete sxamara a kitorés akkora ‘anyagi kérokat okozolt, az éidozatok macas széma olyan sokkoléan hatott mindenkire, hogy © kitérés uidn a sziget ‘eljes kidrtését ter: verték. Ehelyett ozonban ujjéépitették az épule- teket é 07 infresiruktUrdi, és mdra a sziget lo- kosainak szdma eléri a 327 000-et, csaknem kétszeresét a robbanés elétti Iélekszomnak fekszik. 1902 Aprilisaban figyelmezte- 16 jeleket adott a hegy: vulkani hamu- b 150 ember haldlat okozta a ki- tort ki, a belle kiémlé lavafolyam pe- dig végigs6pért St. Pierre-n, és kériil- A.A homu- és lévaes6, elkeveredve o kitérés so- ran feltbré mérgez5 géz0kkol, nagyon sok ember ‘lt meg. Még ennél is tobben leték haldlukat St, Pierte-ben felcsopé tizvészben WA léva véaigzddult St. Pierre vérosén, és 0 ki- kétében is felperzselte, egy kivételével, az dsszes hajét. A nogy hajdkik616 tellesen megsemmisilt a kitrés sorén.St. Helens-hegy (1980) Az Amerikai Egyesiilt Allamok északnyu- gati részén, Washington Allamban talal- hat6 St. Helens-hegy népszerd turi kézpont volt valamikor. Kuipos form: hofodte csticsai gyOnyOrd katvanyt nyujt- va magasodtak az erdés tajék fle 1980. majus 18-4 e a kep mind6rdk- re, visszavonhatatlanul megvaltozott A kitOrésre szamitottak a szakembe- rek. Mir honapok 6ta morajl6 b kat adott a hegy, kisebb g6 felh6k tortek el6 a kraterb ban senki sem tasatrofilis | Arra azon- imitott, hogy ilyen ka- vulkan kitérése hegy tetejét, hatalmas, titongé tirt a helyén. Langolé hamu és nyomaban esak a pusztulds maradt A hegy esticsin megolvadt a jég, és az igy képz6d6tt vizfolyam kéveket és sa- rat zaditott az alant elteriil6 vélgyekbe. A katasztrofa 32 kilométeres korzetben mindent elpusztitott. A hegy egykori 2950 méteres magassaga 2560 méterre csokkent, Az aradat hidakat sodort ma- ¥ Ezen az infravérés felvételen a vulkéni hamu rézsastinnek és vorosnek lotsa, [l mutase, 1 lyen tavolsagokra jutott el: 600 négyzetkilométer- nyi erdé let oz enyészet martalbk6ve. ‘A Homu, forré gazok és k6zeldarabok robbanrak eld a St. Helens-heay belseiébdl oz 1980-0s kits: rés sorén gival é épiileteket tet a folddel l6vé. Csodaval hataros médon, tak szdma csak hatvanhirom volt. halot- AS}. Helens-hegy & komyéke méro Nemzeti Volkéni MBemiékként makédik, turisték sza- iméra kiépitett specidlis Gtvonallal. Az Egye- silt Allamok korménya tabbek koz6it felvila~ gosité munkéra hoszndlja ¢ terdletet, it! mu- {aijdk be oz érdeklSd6knek, milyen éridsi ve- saélyt jelertenek a vulkankitbréssk,Armero (1985) Hidha tr ki egy vulkan lakatlan terile- ten, uthatasai akkor is fenyegethetik a tavolabb €16 embereket. Pontosan ez a jelenség jatsz6dott le akkor, amikor a kolumbiai Andokban talalhaté Nevado del Ruiz vulkanja kitort Egyetlen lélek sem lakik a vulkan kézelében, am 50 kilométerrel tivo- labb mar van egy viros: Armero. A tele- piilés a La Lagunilla foly6 vélgyében fekszik, czt pedig a vulkan lejt6in dsz- svegytil6 vizek tapliljak. ‘A Nevado del Ruiz 1985 egy délutan- jan tort ki, 8000 méteres magassiigba lévellve a hamuesét. A katasztr6fa els jeleként hamues6 zidult Armero utcai- ra, Ahogy beallt a s6tétség, iszapzuha tag hémpolygétt el6 a vulkan gyomr. bol, végigrohanva és kilépve a folyéme- derbél, beteritve 4 varost, Néhany embernek sikeriilt felmdsznia a tet6re, dm a varosban é16 23 000 la- kosb6l 20 000-nek nem volt ideje a menekiilésre. Az iszap végigaigott a va- roson, maga ala temetve a hazakat, ke- vesebb, mint 15 perc alatt. A repiildgé- pekkel érkez6 mentéalakulatok szerint ¥ Armero vérosébon a vulkénkitérésbél szérmazb iszap 0 legnagyobb épileteket is romba doniétte 1985.ben ‘AA Nevado del Ruiz vulkénbdl fustfelhd emekedik ‘© mogosbe, a kolumbiai Armero varosdt ennek a vulkénnak a kitorése déntotte rombo 1985-ben mésnapra olyan volt a vidék, mintha soha, semmiféle viiros nem allt volna Armero helyén. Még o legjobb szindéké tondes is vagzetes bait okoznat idénként. Amikor o7 els6 ho- mues6 elontotte 0 varost, a helyi rédiédllo- més arra intelte az embereket, hoay Srizzék meg nyugalmukat, és maradjanak ott, ohol wannak, A tondcs elhengzésénak idején még lehetéséq lett volna r6, hogy a lakosok magasabb helyre hizbdjanak, és fay meg- menekiilienck az iszapérodat eldPes A Viz6zon (kb. Krisztus el6tt 6000) Avilig szimtalan kuluiraja kéatil j6 né- hiny megemlékezik a vi trténeté- r6l, amely val6sziniileg tigy 8000 évvel ezel6tt torténhetett, vagy talin még en- nél is korébban. A bibliai Orestamentum is leirja az eseményt, melynek sorin Noé barkjjaban megmentett minden Allatfa bol két példanyt. Hasonlo vizozintdrté- netet talilunk az 5000 éves Gilgames- eposzban, amelyet az. 6si asszir kultira inistud6i rottak fel agyagtablikra, amely az észak- és dél-amerikai indié legendait gydjjti egybe, ezenkivil felbuk- kan még a torténet példaul az 6si kinai €s hawaii elbeszélésekben is. Ezek a torténetek olyannyira egybe- vignak, hogy a tudésok szerint minden bizonnyal ugyanaz az aradat Gnthette cla fldet egyszerre mindeniitt, tigy Kr. e, 6000 tajékan. A legendak egy ré- sze heves viharokrol is beszmol, amelyben a hajok fennakadtak (mint A Ez a kés6 tizenhatodkk szézadi, kézzel festet ist- dm illusztrdcié a Vizdzdn-térlénet megvidgitiséra keészil, és Noét dbrézolja o bérkéjéban Noé barkaja is) a hegyek csticsan, leir- jak a varosokat clinté tengerart, és a viz ell magashegyi barlangokba mene- kiil6 embereket. Sohasem ismerhetjtik meg a Viz6zon pontos eseménysorat, egy azonban bi- zonyosnak latszik: nagyszabisti termé szeti katasztrofa lehetett — talin nem csupan egy, hanem tbb, egymdst kove- t6 esemény. Az 6si kulttirak legend: ban meg6rz6tt emlékek, mara mar cst pan irodalmi alkotésok, kultirank szer- ves részét képezik. AVidi6n eayik leirés6t eay olyon agyagiéb- lén fedezték fel, amely |. Assurbanipal, Asszi- ria kirdlyénak kénywtérbol saérmazik. Ez az turalkod6 Kr. e. 669 6s 626 kéz8tt kormé- nyozia o birodelmat. Az agyagtéblét dara- bokbay tolélia meg 1872-ben egy brit ré- aész. O volt oz, oki késdbb dsszedllotta o dorabokot, és felfedezte, hogy a bibliai Noé- toaénet részletelt tortalmozza 4 Exon a tizendtidik seézodi angol hériskényb6l siérmoz6 illusetréci6n az a jelenet léthaté, omikor ‘22 éllatok elhagyisk Noé barkéjét, miutén a viz visszahizédott