‘Az {rés felsGbbrendt Anyelviudomény tonénete soran a2 iris és a beszéd viszo- nyér6l rendkivil eltér6felfog4sok alakultak ki, Az ioit nyelv évszdzadokon kereszit kivaltsgos helyzetben volt: mint a7 irodalom kézvetité kézege a nyelvi tkéletesség kévetendid példaja let. Azt tartotték, hogy az frds dlland6sdgot és te- Kintélyt kolesonéz a nyelvnek. Ennek megfeleléen a nyelv- ‘ani szabélyok illusztrdlaséra kizdrdlag frott szvegeket has7~ néltak Ezzel szemben a mindennapok beszélt nyelvével nem \rddiek, nem tartottdk érdemesnek tanulményozdsra, esak f gondossdg és szervezetiség hidnyéi, a szabdlytalansdgot tisk bonne. Azt tan sttdk, hogy am: gfelel6 beszéd” az elismert nyelvtanok és az frot stilus k:7ikényveiben lefek {tet she! ses" norma kovetését kOveii meg. Esetenként még a hiejtgsnek is a standard irott format kellett kévetnie, ilyeneck példéul az angol uyelv hasendlataval kaposolatos bizonyos tandcsok, fgy: ,.ejtsd ki a h-kat” és ,ne hagyd el a t" (49. p.). R8viden, az {rott nyelv volta preskriptiv ha: (1. fej). legtontosabb tartépillére. |A beszéd felsébbrendit A 19, szfzad folyamén sz6rvanyosan voltak ugyan birél6i ennek az alléspontnak, de igazdn akernatty megkizelités ban terjedt el. Az ij iskola azzal érvelt, hogy a seed sok exer 6vvel megel6zi az {rist (49. fe).); howy ma- Kialakul a gyermekekben (mig az irést mesterségesen ‘oll tanftani); s hogy az. irésrendszerek misodlagosak —leg- obbszir a beszédhangokra épiinek. Az irés nem nyelv — ‘llitotta Leonard Bloomfield «merikai nyelvész (1887-1949) ~ hanem esupsn a nyely rogzitésének médja Iéthaté jelek segitségével.” itn, bude, A989 Emegkizelités szerint tovabbé, mivél a bebzéd az els6d- leges koavetit6 kézeg az emberek kizétti kommunikécis. ban, a beszédnek kell a.nyelvészeti kutatés elsédleges tér- ayat is képeznie. A vilég kultirdinak tobbsége soha nem rendelkezcit frésbeliséggel, fgy a kérdésben nines valaszté- si lehet6ségik. A korai nyelvészet és antropol6gia ezért si. Bette a beszélt nyely elemzését IchetGvé tev6 eljardsok ki- dolgozasét ~ kilindsen ott, ahol a kultdrékat elttings, a nyelveket pedig kihalds fenyegette. ,Amikorazt yondoljuk, hogy az frds fontosabb, mint a beszéd ~ frta Robert Hall (1911-) Leave Your Language Alone (Hagyd békén a nyel- vedet!, 1950) cima népszerti paperbackjében =, akkor ép- penséggel a kocsit fogjuk 16 eld.” Most, hogy a beszélt nyelv ilyen nagy fontosségra tet szett, x fréson volt a sor, hogy ross I:rbe keveredjsk. Sok nyelvész az frott nyelvet masodlagos jelent6ségi eszkoznck kezdte tekinteni, valaszthats, s- tos készségnek, melyet a kozbsségek egy kis esoportja ésupén kifinomult célokra hasznal (amilyen a tudoményos és irodalmi tevékenyss2) Szukség van ré a nyelv korai trténetének (filol6gia, 50 fe.) tanulményozaséhoz, a ,valédi” dolognak, a beszédnck azon. ban esupén halovany dmyéka lehet. A beszélt nyelvet csak stukréeni” hépes frés fokozarosan kikerilt a nyelvtudomany fontosabb kutatési téméi KOziil. A nyelvtanok tj nemzeds: kében, melyck kéziil bb esupén a beszédetfrta lo, a7 in kilendiitt az ellenkez6 irsnyba Kompromisszum Erthet6, mégis saindlatos, hogy sor kerithetetts nyelv és a beszéid ilyen szembeallfuisira. Nem iz, hogy a kommuni kci6 egyik kézvettt6 kOzege eredendéen , job! sik, Akérmi is a hOzOttUk fenndll6 tortencti viszony, t3- sgadhatailan tény, hogy a modern tdrsadalmak tagjai kt send ‘A beszécet 6s a2 (srl at szokés mondan, hogy lunki6kkiegésel- | Sce@mést Noo ink ecymdsrak, amor eet van bss ~etontve a oyan kivételes eseteit6, amikor egy osztdyban kommus | _ tkécioképteen gyocmekek vannak, vagy amikor a hazastrsak snom | nak 28a ogymdssa! Ha negy tévosdg vilaszt el benndnket, ako | ‘sem tudunk beszdin ~ kivéve a tachi felezorelée igenybevétcvel '6rténd kommunkaeiéspecisesete. !Masrésat teak sok funkcionlis hasoniésdg, amelyek fle nem leh sak dy elsikan Ktonosen, hogy s24muk a modem érsadalon ban egye nbvekszk * Az irs szonyiagos éllandésaiga miata tények rdgatéstiek és a ‘Gondoitok kozvettésének els es2k5ze (4). Napsirkban azo bana vakokszdmdra késaitbeszel0 KOnyvek, hanglelvelckdny- ‘ak €s ms eszkdzok ateratyiehetésdgeketnyilanak * A tivol kaposolatarastszoigaé leveleket és Gzeneteke! régebben 52kleii late. Manapeig akrelis mondhatuk Okt hala mag. ‘nokazetshnak, a2 GzenerogzTiOkészblekeknok, a rciceltonoknak 66 mas hason taldimanyoknak * A beszédotkézvetlensége taradaimi vagy ties (21.p) funkciok | betotésére teszlakaimassd. Az irsnak Is vannak azonban faikus | funki6 sezok kre bovirildtszk,ahogy azt a kolnleges akemak "al (SzUleésnapok,Karacsony, évforduldk,viasgacredményeh ogo slvany megszerzése [vagy mag nem szerzése] és még Sok egy) ‘megemi¢ke26 képesiapok gyarapodé UaltSga jez) ‘Aiko azonban meme ign felacatora stants koruia sor, | abesuéd nem poo a fst Az fo lelegyzésokct Konyedh ten) | 6s tvasgn. A ot lbzaok ds szdmadsiok ogtn mogmtaitk | sz bezeliggésekel A atiegyzeak ds iidkazonnal tess emia | ‘koaést segits eszk6zbk. Az irott magyardzatokat megértésikig tabbsz6r, | tei2loges sebességgel elena tas j{vil eliéré kommunikci6s rendsze:rel rendelkeznek, mind- kett6eltéré komir unikéci6s igények kielégiés r> alakult ki, 5 mostanra mindkett6 sajétos, a masik kizegben eléthetet- len kifejenési lehetdiségeket nyajt.Az irs nem helyettesit- heti a beszédet, shogy a beszéd sem az frést. A beszéd tudo- ményos vizsgélata nal, felett tudomanyteriit (IV. rés2) ‘Az frott nyely hasonlé jellegi kutatdsa még nem ennyire fejlet, de Eppoly igéretes jov6 cist al A beszéd és az irds kiilinbségei Az frist és a beszédet napjainkban a nyelvi kifejezés alter- haliv, ,egyenranga” rendszereinek tekintik, 6 kutatdsok induttak a kézilk lév6 kulonbségek természetének és mi- beniétének vizegilatira. A legnyilvanvaldbb fizikai tulajdon- sdgaik kiilénbsége: a beszéd_,hangz6 szubszianci: nal, jellemeden légnyon az feds pedis grat {elitoue felvittjelek formsysban, J6val érdekesebbek azon- ban az ilyen alap'=t5 megfigyelésekb6l adéd6, « struktaré ban és a méikisd shen megnyilvanulé kilunbséeck, E KUinbsee. je y an gondol- 68 afesztelen beszélgetés eltérése a leg- gy olyan formélis és el6készftett beszéd- etben is, mint amilycn a tandr é osztilya kOz6Ut, a 6 wz fot nyely stuitrdja nagyon kevéssé hasonlt ink és dtfrunk, Még a gir- nelt-zei olvashat6 irot formaban (125. p.), frou de a bes7élt nyelv struktdrsjinak és hasznélaté- snisSeei a pybhoresen cliérS kommaunikcids ely seikstgsroniok. \ base Kivil marad, e7ért a2 nberek tigyetlenck a nyelvi kil sjeze. ce szolgslé sokféle for- na el6ilitésdban és értelmerSsében, Ezt aztin sajat kéru on tapasztaljak meg, amikor azzal . feladattal szembe: nek, hogy széles kérd haszn‘latra plakéto! vagy inform fayagot kell készfteniik, s nem képesek a kivnt hatist el- Létezik viszont néhény szaké tanulményozta a grafikus megie! Teles linearitis amely igen részletesen figs aspeKtusait. Neveze- A gratia mesilontéshan semminemtalmogigazinabeszésio | 2k 6 oldalakolyan megszokott grafikus konvencidh, mayo | ___ Aphaisetostkorong mindkét oldalén clgavonaiban elheyezke elk egy felyamatosan indi format mutatnak. Ect a int ny 16 ematmérbja kegetet agyagkorongot 1908-ban, Krétaszigo- | | Wn tldtak Az idsjeek egynémelyike azonosiaté (esvészeke, ‘latokat és szerszdmotatdbrizoinah, 6s sziltiokjavasatok egy imasikjlsorozat értlmezésére, a korong egésze azonban mala rmegioaten, ‘Alistk sock rendeztsorozatai,ahel mindogy x30" egy szemant- ai eaység,Negységuk avi, egyszavasIesorlscks (mint evs it) a szateedsok ossndsorozatalitejed, 2 ud | Diakkalagyitkkataloguslban 6s az term étapokontaozha tuk Diner | eae 1Ocanes be ee gece Spams eateis™ seep | muncititamatentomeaete | St aaa ces Howe ¥Oswores Chae Teepenttrandnboege 5 : i Pe eset | (epee eran de Mao Fue 1850, | at Oe elemzésnek vetettsk alé az abéeé b: vvalamnint ezen betik (a kézirds kiilonb626 stilusaiban, nyom, tatésban stb, jelentkez6) tbb ezer alakvaltozatét. Ezek szakemberek — tipogrdfusok, betitervez6k é -készit6k. nyomtatistorténet-kutatdk, epigrdfusok (Feliratokkal foglal koz6 szakemberek) és paleogréfusok ({réstorténészek ~ 237. P.), midvészett@rénészek, trvényszéki szakértdk és mi sokan mésok ~ a grafikus megjelenités esztéiikai sajétossé- gaival é gyakorlati fethaszndlésaival (példéul a konyvki- adésban, a reklimozésban és térképészetben) egyardint fop- lalkoztak, Ezek az eliéro megkdzelitések azonban nem vezeltek egységes lefrd apparstus vagy terminolégia meg szilletéséhez, €5 a téma tbb fontos aspektusii, mindenek- el6tt @ grafikus kommunikéci6 kozvetiette hardsok elem: 2ését tovabbra sem kiséri kell6 figyelem. _ at. Aa ) A GRAFIKUS MEGJELENITES TIPUSAD Ars cas ac oreee a rendky- vill vltozatos alakot dlthet, 6s ezértellensll minden egy aidlyorisi rendszemek. Az alabbiakban ama egyik lehetséges megkbzeliését kSvetjuk, mely a szdvegeket az ltaluk meghtvint olvassistratégik slapjénvizsgija. (For ris: M. Twyman, 1982. Ez a munka egyébként tirgyalja 4 grafikus kommunikacid képi és sematikus jegyeit is.) tesen, aprélékS2ORARKUS MEGrLENirés BSS | Ezatolyame.os szovegekben meg- seokot koraci, Atrkbzbk nye wi egységeke: (szavakat), a sor- megszakitésok pedig rendszerint szavakat vagy (kbtjlekethaszna va) szétagokatvalasztanak el. Ez az cldalpd két sormegsza iti elvet uta be makes eben, A282, cldalon végig egyeiet jobboldali margé van, a szavak KGzot sz6kbzbk rem egytocmak, a sorok végén ‘yakran KBtjelek linak. A jelen bekezdésnek Kiegyenieton (toredazet 26") Jobb oldal rmargdja var, a szavakat ogyforma 26kb0k vélasziak el, és joval evesebd a szbelvdlasziis. A Eloktromos dramkBrok sorvégek e* tkesetben sem Atos ivonalat, amelyen az elcktromes fram thal, dramkdmek nevezzik. anak ogy ‘Az abra. gy ogyszorddramisrt muat be hatiraal ‘Azlelromos dram ogy elembbindu votes rda? ~ egy lassi oWasék frog, -3y kapesoln és kd zp, nak tervezet kSnyvsorozatb6l raid ismét az elembo ter vissza, drmazik alogtt-> sorvég ‘Aikor a kapesolé bokapcsalt helyzetben van, cegybeesik ogy grammathal egy az éramkér 2,65 a2 izSlémpdk vidghanak, 869 (rondat,lagmondat vagy ‘rikor a kapesok kapesot lyzetben van, mandatosszetov5 (16. fe) haté ‘az éramkist megszakfotnak mondjuk, rival 6s az inztkimpak nem kBdoek. (Fords\O Crystal Foster, 1983.7.9) Nemiineatis ol Jone farmajdbana sorokat nem egymds utén kell ova Ti. A tpogrdfia a figyeenet a s2Bveg KlnbOz5 részore iyi, s ‘ezoketaz clvas6 ojan alaposdggal tanundnyozza, hogy ceakekar- | ja. Aszbvegels6 dtovasdsa barmiyen inybantOrténet(akirf0g- | (gBlegesen fle is). Ezok a korwencick dalénosak a irdetések- | ben (484, p), a hatkGanapiUisdgidsban (482. p) és a kakészet bizonyosformaitan (100-p.) | LADO 1985-08 iret ‘b8 foe inakioos FIRST DIVISION ‘Hor | PWDUFAW 3 > FAT Th, Un sick ne DISS. Or Farts | aoe so itr Leas 18 3 101 233 1 8530 oy 5 20 Tl i Amenal 9 1 021 2 1 3 2 61118 (05.29 93528, | Mn CH $302 4321540 Eide} ahs ppt Spurs 13 4 1 113 ¢ 2 4 Lao ir onions; Grape $0 21082535 40 ae | Gites 7 33 01 8 232 5 516 re | Wolves 13 3 1 BR 412 6 ei 18 ait ver: Bipot 2 42 0132 13 3°53 415 ek 0:0) 512887 Stoke 13 4 3 013 102 4 B ¥982-ESTOL tee, ttih- cmOmiiaaitar gn S24 Siecais.. ||| ins a vr. 0530) Simm G2 Ste Sanat | | ences vitmptn 13 pet | bey Gi das ie san | | " a | Weak Ud aiusezesun | | eit ial 37 | Menu 23264033 Tun Rens Talon (© | Ma Find 2 ize os eit myaaer | hea 333 3.1/9 5 02 4 n ‘SEROLT, ttikizos aut Inswich 1332 213 9 0 1 & 3 veath (620) 4558. Bool ita e's 11g : nme Burnley 13 0 2 5 412 0 2 4 4 a‘Az raz kedvtt megiclentés! forma, amikor két vagy 1 vlaszts\ woe, lehetSsdg tei 6 vigsed kl enn a kitEnb8z5 lets bgok visto Sto ina rent tyét mit péiduibbon aid ermdomrondaret.ashsoqependry. ee ory ben A tbbsabts lagacdsota pla acral, i i A Plog Oy ts Vineet wast tai edb srt safe bardibor =— et ican vo ! ee tear A rz Oxy ites, ngs sigs sat hseitioe Ait a sai etm i Fey tesa van eat? | > Pisa Oty weew ew aurtesegesye I | ‘szikséges. ti inant | | 1eiimadivoabbnesie eedithosght 20K? pacineee es eee cen wo sot wen | | | APlrigyoseiy ets ates rudy nde abr a Aveaitnoss miele saistes—nemains rata sey 120m elézetes engedtiye szikséges. ee ee ein van Minden ashore rie Percy Oty ioc toty iSmteseagedthe sliséges. maphaladi-es ingen vadshoe& es Panui: Ost "ams lees engetiyeskotge, [Seat smibaia’S ‘Anangszimbolikhoz hascniéan (30. {e},) a grafkus tulsjdonsagokis fel- Grafikus humor | hesandhatck anyon vO vidgkteielen brzcésira Ariz Edvarivctachlankaatuita szatemesenhascndta haz alit sce |, cldkent ar abet maiak be mikodés kben az Ge vigan és © vagal tuajoneapa humeban, A Streets of London neva lvatcégjellegzetestipogratisja a Hogy el ezektaz exes relmenn? Ac edkansccoek Sze ie ‘olla, meyt eq katatgis bls bortjre oink, ogi megs f laszolniakérdést. cy ogszon reel sls. A Stes hanya arta. Hog dry: Ypgay Zaloka toremtsen, Hogy meghalaja a magezolotat. Hogy egyedild. {an inom megielenésset eléhet6vetegye az elémetelent Visszalogot. Mas. Es kvdnatos. Tr k, 6st meg az egyhangisacot! Tordkeny OF LONDON LT) Bolépi tosGrafetika és grafoldgia Egy nyelvirsrends2ore két szempontbél vizsgallat6,exek tigy viszonyulnak egyméshoz, mint a beszéd tanulményo- ‘dsdban a fonetika & a fonol6gia (27-28. fe). A fonetika ntajéra elnevezett grafetika az frésrendszereket alkots ‘bdlumok fiikai tulajdonségait, a fonolégia mintajéra eineverett grafoldgia az.irdsrendszerek alta kézvetitet nyel- Mi szembenaliésokat vizsgélja Igen kevés nyelvészeti 65. ej.) kutatés folyt ezeken terlleteken, a grafetika fogalma aldndsen alg ismert, Napjainkban azonban e témsk biz0- yas aspeKtusait Komolyan kutatjka tipogrétidban, a kir an (KEzirés) és a pszicholdgidban, kul6ndsen az vasis- és.{rdstantidssal, valamint a vizudlis észlelés vizsga- Jataval (34, 6 44, fe}, kapesolatban. A grafetika targya Egy megfelel6en kidolgozott grafetikai elméletnek a felb- leteken, képernySk6: és mas héttereken létha:_nye'vi jelek Itésahoz és ésloléséhez szitkséges eszkbzdh és akap- ri gek lehetne a tirgya. Ez ~IsS.orban a én és a szem motoros irfnyftésénak 65 koordinéci6jénak (v6. hangképz6 szervek haszndlatdval), valamint a jelek ész- Telésében és emlékezetben tartésaban szerepet jats26 pszi- choldgiai folyamatoknak a vizsgalatat jelentené (v8. a be- seédésalelés teriletével, 25. fe). Figyclembe véve a modern nyelvek Alta és az. frds tit nete sorén hasznalt grafikus eljérdsok sokféleségét, a ‘grafetikai kutatésok fejl6dése el6tt nagy lehetdsézek éllnak. ‘A legszemb se: az. rds halad- hat balral jo Gul a2 arab fds), feil- rE lefelé & alulrél felfelé(példaul az Skori gOrdg frés bizonyos vito zataiban). De kévethet egynél tobb irényt is példdul a wb 1égi feésrendszerben alkalmazott bustrophedon frésméd ese- tében (|, jobbra), ahol a sorok vltakoz6 irdnytiak. A nyel- vek egyidejdleg tObb eltéré konvencidt is hasznélhatnak, az angolban példéul gyakran alkalmaznak flgedleges elrende- ‘2 neonzeklimoknal és a kbnyvgerinceken. ‘Az ir6eszkbzbk és feliiletek természete rendszerint ha Léssal van akialakul6 frdsrendszer jellegére. A grafikus mi jelenités trnete sok eszkézt ismer: haszndltak vagy hasz- nélnak nédat,lédtollat, eesetet, acéltollhegyet, t5lt6-, golyss- sfilctollat, ceruzst, krétét, rajzszenet,fr6gépet, lézernyom- tatét, fényszed6 rendszereket és szdvegszerkesztOket. Az irdeszk62bk sokféle természetes és szintetikus készstményt alkalmaznak, ezek kore a kezdetben haszndlt vért6l é5 n8- ‘vényi nedvekt6l a modern szines tintékig, fotokémiai anya- gokig, a fénysugérig és az elektromos tltésig terjed. Az igénybe vet feliletek is nagy valtozatosségot mutatnak: s- lati csont, k6, agyag, viasz, eserép, szOvet, papirusz, perga- men, papir, film és elekironikus képerny6, Gyakran el6for- dul, hogy specialis feladatok (mint épitészeti tervezés, adatrigzités, mosodai megjelolés, biztonsagi kédolés, veg re, fra vagy filmre ids, elektronikusan leolvashats irs, pél- ‘daul druhézak pénz\draiban és kOnyvtdrakban) sajétos tech- nikék kidolgozdsat teszik szikségessé. S2ORARKUS MEGIELENITES HSE A grafikus megjelenttés harom 6 korszakénak (kéziras, nyomtatés és elektronikus megjelenstés) grafetikai tslajdon- sdgai sok hasonl6ségot mutatnak, mivel azonbaa vizsgéla- tukkal ktldnb626, eltér6 hagyoményokat kévet6 kutatisi {eriletek foglalkoznak, a kovetkezS lapokon Kuld.-killdn tdrgyaljuk Oket. A nyelvészeti grafolégist (fréstant) nall6 fejezetben (33. fj.) tekintjdk at. ’Azidstrténetben a bustrophedon résnak tGbb peda van. Has ‘nalskpéldul a koa gr6g rs egyik monet peribduséban. AgSrég | nv .okdrordul”t joer, 6 arr ual, ahogy az Ske szartéskor | etész6e az egyk, mald a mask irryba hiza az ek. iméletieg haromiéle bustophedon irs lehetséges (a) sorok megfordulnak, de a szavak nem: (b) a szavak 6s a Sorokegyardnt ‘magfordulnak: (6) szavakon és a sorokankivi a betdkis megfor ulna (a) Eza bustrornedon irdsban | egyikenek irasmédok ehetséges ilusztdcbj. A sok ort ‘nem azoniban szavaka rényiak (e) Ez egy mae x Huszrdcioja | | nebdE ans nodehporisub a a2 esetben a sorok 6s a szavak anludrofgeminérayge {e) Abarmad tsttrécié azt maa, slszamsn gt gran im ygort a sorok és a szavak, hanem ‘enlubrolgsm 2i xed & Rio wy BORD PSELbooAKELO | SAIAISWS~"oYATAN | LAS RP IMENMEEN E AIMOQIAS WA NAINS \ ‘Az Gorin lithaté hora gbrbg ez0r2éds (0. 6-5. sz) a harmadik tinusba tatozk, 62 legrlégosabban a megtorGut Eko ltha |" Bustrophecon rst a vig tab mis részén is talatak. Sok fel- iratrabukkantaka Feikéaitengerben 6 a tengerpat orszagokban = Kiétén, Cpruson, Olaszorszagban (ettusk és iat nyelveken), Kis-Azsidban (eta) 6s az kor D6:-Ardbia terete, De eldker- tek feliratok val volabb is: Inddben, K@zép-Amerikban, a HUS- ve szigeteken és Eup északrészln kore rinadbécéveiva). ‘A grafius megicionts valész- nite 6lehet hatésos ~méc- ja: pilanatok ala szetefoszls fastryomok a lovegébenM erasaees V.RESZ: AZ IRAS ES AZ OLVASAS ly KEZIRAS ‘A kézir’s (vagy kirogréfia) rengeteg forméjaval és stilusé- val kiterjedt esztétikai, pszichol6giai 6s természettudomé- nyos kutatds foglal{ozik, és e szakdgak mindegy‘két sajé- tos szempontok és médszerek jellemzik. A kézirésstilusok minden nagy irdsrendszeresalddban (eur6pai, sémi, kelet- &zsiai) sajétos és dsszetett fejl6désen mentek keresztil Nines éltalinosan elfogadott osztélyozési rendszer, és je- lentésen eltérd éikispontok léteznek a helyes megkSzelités. 161 6s termin l6giér6l. Ebben az alfejezetben igy csupin arra vallalkozhatunk, hogy az eurépai fréshagyoményon szemiléltetve bemitatunk néhdnyat a széles korben elfoga- dott kategoridk és lefrésok kozuil. (Mas hagyoményokrol 1.238. p.) Konyvirss ‘Sokkikinb6z5 kézrésstlusban megtalahat hossat tanuiményok sorén olsatot irésor ‘ma, melyet els6sorban rodalmi szdvegekma- solésdra hasandilak. A kOnyvids egységest- tot sata 6 egyonietes vol, 2 rnokok irésa aig kilenbézeit egymaséta Otdovstirés ‘Ahivatalos s magénszemslyek napi munka- Iban" asznéit kiléntie kézirésokat revez | fgy.Ak sban gyorear thats, gyakran nagyon | _ seabayyalan és nenazonchashats kurv ids, Majuszkula ‘Sok iréstipu.-an a betik magasséga tadb kevésbé egylorma, az iyenbetSkotataléban nagybetdknek nevezk. A 956g 6s latin 4b 6k eredotog ly médon ik. Az Gkor 9569 | vésotftiatok szoigtak az (6.300 Kart fexnmaradt) papirustekeresek itsdnak rin: tWakéntAzi.sz.t.szAzat apis usztca (szembon a rémal felratokbe wésotnagy kaitls irdsdva, TULMNOPQRSTUXY FELICESOPERUMQUIN Kora rémalkaptisruszika Minuszkula Sok ristipusban a bet fel ds all til nak egyKépzsletbel vizszntesvonalparon. Az iyon botdket dtalsban kisbetdinok novezk A minuszhula tds foxozatosan, 7-8. s24zad: ra alakult ki Az eredeti forma (.tiszta mi ruszlaa’) kés6bb mBdosut, amikor a2 is Unciisokkal és més jegyekiel (lal grog hanged) egészit Uncitis Ect az irsformatf6leg a gitBg 6s latin ké2- iratokban haszndlisk a 4 8242006 a 8. sz4- _zadig Az iéstnagy (a klejezts eredtelen- tése Jnchnyi magas’), korokded betik al ok AkésSbb tet vatozata, a funcids | tota meg az utat a modern kisbetik tle | do treetw arte leafy St jpaeuire repent wat fy rele rc Recs aumgeudexpi Gc saeudo propane Goadunc* stqamagna Qproomara UCR REM THOUCTIIRST pen pour Caan Iangotszas2 felunciis cs a2 Book of «ost ($2. 800 Ora) ural It a rdsoteketkerekced,felyamatos vona lak apesolsk ssze, ex megktnay és gyor sabod tes az vast Haszndlataa 4, sz4- zactél atalénos, és a kézirésban idével foWatotta az ucilis és felunci ids. (angolszasz féluncsts lrorsedgbanalauith Korbel az 5, szdzad- tothe. Ir szerzetesek vin jutot ol Ang. aoa, abo egytt haserask a wégdl tala zoo uel reel Kaotingmiouszala ‘Acttra ogy Ker 742-814) kapa new ak egies Eudpsbanotajesrtet Ses kin obser wot vila 6s teeth, snag hast gjairot az tna ketker3 kiistusora hosza thax lal ets abso: nay. fe bt vegys hazel py rendez renbeil gxuberib:caprarum aucou: orummanupracfTif- Long coptofilrcafeffluere! pe rexicincolomit™ yofebrin | canzacreimiracalo. tdquo cogebar uerteat fazebamu: Efabcrclo.quimaranums, Amrrart y Karoing minuszhula a8. szAzad vig A Stoudion evangdium - a legkordbbi vali mnuszkt (52.835) Git iris Karoling minuszkulibolalakuthi.a11.¢5 15 szézad ké25it szémos valtozatban, szles Kir bonhasznatsk A rds kerek haji it ogyone sebbek, merészebbek 6 csicsivesekltok. NE metorszaghan a legkorabbi nyo betpus rintsva vat |stats pie retitadins pfs, lope eae mira Mate Boma oposite Fe guuerce eoymiologut 10 BYR erdurouve, (each babrescurettic Vira mites baiinctste biel 14, szézadi got kdnyuids Atv irs Ezta szintén a Karoling! miruszkulra p09 ids fox, ag eds aternativjaként, Poggio (1380— 1459) alakitota Ki OlaszorszAghan Nove 22 dkot lai forrésokhoz vsszatérikivankorabeli hu ‘marista mangalom toekvSso8 itr Késdbb o2 szolglt a nyomiatott antiva betik ala ad neni camun eveuteo Lareree - jus fine mnufprebabuncer Poggi ereet anti ra Humanist kurziv iis Ez a megd6lt kuraivirdstorma Nicol Niccol olasz imok (1364-1437) nevehezfiz6dk,Id6vel bb alakitak Wi a nyomatot kurv (agy dt) betok ud werum cum on occulee larvae deat fuse mins probchunsay Nicool eredet kurz rsaPaleogréfia A paleografusok 6kori és ké7épkori kézirésokat tanulmé- nyoznak, hogy aszovegek keleckezési helyét és ide, vala- mint pontos forméjat megéllapitsék. A tudomény erilet el- s6sorban papiruszra, pergamenre vagy papfrra frt s20- vegekkel, de mis (példéul falca (rt) szévepfajtékkal is fog- Ialkozik. A legtébb paleogréfiai kutatds a gérég-latin ha- gyomény kéziratait vizsgélta. A paleogréfusnak megszémlalhatatlan probléméval kell szembenéznie, Régen kevés kényvet littak el détummal, cimlapot pedig esak a kés6 kozépkort6l keztek el haszndlni. A szOk6zbk hidnya miatt a klasszikus kor el6tti és klasszi- kus szdvegek tbbértelmtiek lehetnek, ezért az eredeti olva- sat megéllapitésdhoz szikkség van a s2vegviltozatok bssze- vetésére. A szdvegromlés kulindsen stilyos problémékat oko7. ‘A mésol6k munksjuk sordn hibékat kévettek el -ez nem meg lep6, hiszen feladatuk ,rutin” ellegd volt. A hibak aztén csak szaporodtak, amikor egy kéziratr6l tovabbi masolatok készil- tek, Az fmokok tulajdonképpen gyakran nem i nerték a ingsolt szveg nyelvét vagy disiektusét. Még olyua esetek- 5Lis tudunk, amikor kéthasés sz veget egyhasdbosként snésoliak le, teljesen értelmetien szveget hozva lire. Nagy problémét okoznak a rémai idokben kulondse- el- lerjedt réviditések. A sz6végi betdket ponttal vagy més jel- lel helyettesitették (scusepencié, példéul imp. = imperator), 6 betiket hagytak ki a szavakbél (kontrakeié, péld6ul a zsi- 5 vagy keresztény szent nevekben). Jdénként egész szava- kat gyorsirdsijelekkel helyettesitettek, példdul latin e¢ = 7, est = +. A kézépkor végére t5bb mint 13 000 rBvidiiés és jel, volt hasznslatban, A paleogrifisi detektfumunkéta nyelvnek, a korszak tor yeinek, x iréshoz hasznstt anyagoknak, az ui frisméjain foKEpp a kézirésstilan sok fejl6désének alapos ismerete segiti. Az Gjabb iddkben felbecstilhetetlen segitséget nysjtanak az olyan eljérdsok, mint az ibolyéntali sugdrzds felhaszndlisa az elhalvényult kévirés lsthat6va t6telében, ——— ] AMagna Chart zt a fontos rato pecsét, és nem ald- lids hitelestote. |, (Felandkai) Jos ‘angry t5bb mas KSzéphoe uralko- coz hasonldan nem tudo i 32. GRAFIKUS MEGIELENITES {237571 Epigréfia ‘Az epigrdfia kori feliratokat vizsgal: olyan szévegeket, amelyeket kemény,tartds anyagokra, példul k6re, mérvény- 1a, fémre, agyagra, cserépre, fara vagy viaszra metszé:. vé- sés, domboritas vagy festés ttjan vittek fel. Az epigrdfia az ‘kori civilizéciok eredeti feljegyzéseinek jellegét kivinje ‘megallapftani, ily médon elsOdleges adatokat szolgéltat a trténeti és filoldgiai kutatés sz4méra, s ekézben igen sok informécist nyt az frésrendszerek fejl6désének korai sza- Kaszairélis ‘Néhéryy kbzépkorikézrisstlusbant6bb alyan bets van, amelyet | legymés utn Al, bsszekapesolds tOpg6loges vonalak anak, Az 1m, az, az (oak in) vés a (moghiiénbOzte6 pont nal nt) ibe- tik alkotta sorozatokezért azonosnak lsszanak. Egy hat von) 4 sorozatpéidaul iurenak, misnak, iiv-nak vagy niuinak s 6 teimezhetd, 65 még sok més olvasat i lehetséges, ami komoiyan rmognehezti az értamezés ‘Angolszasz eredetik Egy téal angolszisz efirssal ogy okméaynak tobb erodes" val. | tonatt tudtdk elkdsoteni. Egyetion pergamenlapra kétszer vagy | | ‘8obszérrdmasoltk a szBvegot,akO2tdkfennmaradé Greshelyekre ulonflo szavakat vagy szimbélumokat (tak = gyakran a chyographum kid’ s2ethaszndtake cia 65 opt ee Kena elratoon at szabsialanu sadtvdgt, Az oat ores. gének bizonyitsa egyszed dolog vot: amikor a Osszetetsk 2 szivogoket, csak a eedetick leszkedtok pontosan, evar ee | DR leerrale bison fun og see rshcg [PiniconchSetinen yh icteog onpiediin | spun rena fens jeu “Noman v. nész: az tris és az oLvasAs ‘Az 6kori feliratoknak t6bb t{pusa ismeretes. Sok kézii- lik nagy méfemlékek (mint az egyiptomi piramisok vagy a perzsa sziklavéset Bisz.tunndl (380. p.))feliletén vagy >el- sejéber talélhat6, de pecséteken, gydrikin, medélokon és pénzérméken is (6nAll6 vizsgélatukat numizmatikdnak hiv- 46k) nagy szémban keriltek el6 emlékfeliratok. Agyagtab- lakon és papiruszokon az egész Kézel-Keletr61 rengeteg, {orténelmi eseményekr6l és mindennapi Uzleti tevékenység- 61 beszdmol6 felirat maradt fenn, s ezrekre tehet6 a kevés- bé formélis feliratok, példdul graffitik, szdma is. Okori fel- iratok illusztréci6i az 385.,398. és 407. oldalakon talalhat6k. Oklevéltan Az oklevéltan jogi és kézigazgat4si okményokat, ezek vala- mennyi fajtajét vizsgdlja. A legtdbb figyelem az uralkoddk, cesdszarok és pépak kozokirataira irdnyul, melyeket rendsze Tint amiagénokiratok rengeteg valtozatétél kiln targyalnak, A szaktertlet egyik legfobb feladata, hogy az er=deti okiratcat a vézlatokt6l, mésolatokt6l vagy hamis{tvainyok. t6l me, g | ‘A tipogrialtervezss jelentésége | Azatgondolatlanség ak (AE Marton: bf! on atoclete ben Tipeutig atorditva fav") yom (Fors: §. Orin, 1083) 2, 1929) ogy jb dal lapjén a tldzatot zokott médon tari, ne Arvo 75 Néhany modem betiltipus EiieLight abcdefghikimnopqrstu wwaye ABCDEFGHUKLMNOP ORsTUWWXIZ 1234567890..." Bohomas abcdefghijkimnoparstu vary ABCDEFGHIIKLMNOPQ ASTUVUDZ 1234567890. ::"»e6i? Monospaced abcdefghijkimopq rstuvwxyz ABCDEFGHIJKLMNOP ‘ORSTUVWXYZ 34567890..::77 > “hl? Fruti abcd 2 ‘ghijkimnopars tuvwxyz, ABCDEFGHIJKLMNOP. QRsTUVWxYZ 1234567890, ;:"»«81? ZALENSKI ABCDEFGHIJEL MNOPQRSTUVW XYZ 1234567890. ,6¢ Korinna abedef, tuvwxyz ABCDEFGHIJKLMN, ‘OPaRSTUVWXYZ 1234567890. 5:51? iiklmnopars Tahoma abcdefghijkimnopars tuvwxyz, ABCDEFGHIJKLMNOP QRSTUVWXYZ 1234567890,,; ‘Avantgarde ‘abedetghijkimnopa stuvwxyz ABCDEFGHIJKLMNO. PORSTUVWXYZ, 1234567890. "ye? BI? enon Medium abede fghisiCmnoparst unwxy2, ARCDEFGHIIRLMNOP Qrstuvwryz 1254567 ria HN mempap v. nész: az tes 6S AZOLVASAS Kéanyen tldlunk példt olan irésos magyarézatra, amelyot nchéz ‘megéten’ a tboryoltot njolvezet mat (63.fe).A tpogréfia kutatés, ‘akakmazasénak egyikfortos terllete,arikor az ovasbtegyazon Gze- ‘net altertiytpogréfalvltozataval szembesitk, hogy meghgyeisk, mmelyk vitozatsegt vagy gStoatalostményakot gy tink, bizonyos \atlozatokat sokkal Konnyeb ovasn és megéren ‘Tipogrfiaiszempontoél azonban nem létezk Jegjobb" médszer az informécis kézés6re.Figyelerbe kell venn/az olvasé hatter és tapasz- alata valamint a temates a kstimeényeket is, Eztmutata bo ogy vizs- lt, mol egy képzelebel Grutazs! iroce bonyollt Rize (a) kilénfsc megilentés!lehetSs6gottarinyoata. ba ei - mmerkedika viszonykkal, hasznosnak taj na az infor-dcicren al dgajaban (6) rendez el, mivel ez a frmatum sogh 3 ers => lényegtelen dolgokmegkisonboztetésében. Ey tapaszat sere, ban, aki marismeria kil altermatvil, ext alormessrc'ss lennk tlahaja,s joan kedvehelatr2ebb abies lentést (0. Egy tovabblalternativt is ber (Fons tege (a) alas tj, vazzon rida ha aznban a2 ayoglcheedge strona marian an Haceak az anyag ebay kerltozotak sue az asarobusta 1evindl hide azasola és aszataltee hosezathualza a eogend del, plz ivan, otra thls (G3 ainlikakomneczat Hat 6 pnenem sd Oordhoserabb veaise snupercsiagga eames moganna, Ari esk 2 iSkotozot Is artnet Aekoresak az aryaglbetidgokortzcay ‘azzonszaotel hazards hoss2a: tl vearzonaszebsszal ha az lads 7410 orn! Arsboraz és axanjileretSokgek egyeithot rts aaron! Ariorazid a anyagiertlségck nam tect aaron nuperesogza ha zuazishs2b Dats azzonkoameszautve haazvazis unite Yorn [iain om oes ee ee ee ce leaeiamenry tray ce ae () Idoje korldtozot”? | f | “gee reac Si en a f Waez iaés | Haaz , a eile Pee | | heetsr hove? | 1 Arr esak az i f u 1 kotétozot toon Nom gon Nam a es | | 1 1 ss | | | Azutaxdshosseab Az utaAshosszat | Arikorcsacazanyagile-) | | orn? Torna? |helbségekkorstozotak | aszbussza! | a f | igen Nem gen Anieorsciasésezanys:| yazzn | wazzon | | ' | oamoszautial | saupresiy | | fone | \ “mor az 6 a2 oye | ¢jehetctoek eget ovdtozetal olan! Grhajéval | omajival | 7 1 NYOMTATAS A nyomiatéshoz alapvetGen két dolog sziikséges: egy mé- solatkészitésre alkalmas eszkéz és mozgathat6 frdsjelek. Is- mereteink szerint az el6bbit Kinban mar legalabb a 7. szé- zad 6ta haszndlték: a legkordbbi ismert KOnyvet, a Gyémdnt ‘Szutrdt 868-ban nyomntatték, befestékezett fatablak segitsé- gével. A mozgathats irésjelek a 11. szdzadban jelentek meg: ekkor mozgathaté fa nyoméformékba metszett irdsjeleket kezdtek hasendini. A 15. sedzad elejére Koredban az eljérs codig fejl6dstt, hogy a nyomdaszok 100 ezer darabb6! 4116 ‘bronz frdsjelkészleteket gyértottak, Nyugaton azonban e fel- fedezések egyike sem viltismerté, s fgy nem voltak hatés- sal a nyomtatés késObbi trténetére. Eurépaban a nyomtatés terén a 15. szfzad kozeyvin wre tént jelent6s el6relépés, amikor Németorszdghan feltalaluik 4 mozgathat6 fémbetdket és a kévisajtt. E felfederiaucket Johannes Gutenbergnek (kb. 13971438) szoktak tlajde nitani, A kilonféle gépesitett szedési rends7erek 1, «pry di bevezetéséig a fémbetiket kézzel szedt&k. Az irk line ban kés6bb ltalinossé valt linotype szedést (mis even sorszedést) a mit szazad vége felé vezették be. A [énysre. dési eljérdsok az 1950-es években valtak széles kiln ol. Grhet6vé. A legutols6 taldlményt, a szémitégépes benisre dést pedig az 1960-as évek masodik felében kerdlieh el haszndini,22. GRAFIKUS MEGIELENITES NS ‘bu fan uur Bae 2 ‘au tute Wad ve san oe ate oalbe bo. Sutenberg nyomtatésat6ja \Valeban nam tuduk, hogyan nézett i Gutenberg eredet nyomtat rekonstukciéa mains Gutenberg Mizeumban lahat ‘Gutenberg g5tbetikkel szedett, 42 soros Bbidja 1456-ban készit el, A szdveg a ‘SzentJoromos-ée latin fords, a Vulgeta volt A 42 sores Biba a lene leghivebben tdnozza akézzel it Kinyveket. Ninsenekoldalszémok, cimlap vagy anyortatishelys re uals més jlzések Cimlapot a 15. exdzad vigsig nom haszndtak széleskérben Wiliam Caxton (kb. 122-1491) ‘Aképen Caxton, az els5 angtal nyomdész lahat, aint Burguncia heroegnbjének axryit egy pélédnyt Recuyel of the Historyes of Toyo (Tra tténetok gyteménye, 1475) cimd ela knyv6b6l. Caxton ete végéig mintagy 100 kia Vénytjelenetet reg, kSztik Chaucer Canterbury Talos (Canterbury meeék) 6s Malory Morto Dartnur (Arthur hald a} cima mavel. ja. Ea Ogyes Hess Andrés Chranies Hungarorum cim kGnyyének kl fonja, vagyiszr6 sora A Rémsbelé nds 1472 ben alapfotia meg ls6 magyar fin. Ac pinnéhany vg maga! Riadvenyat, a Chronica Hu vagy Budi Keénita). A Budin az Ur 1473.esztendo Andras aa. Gépies eee ‘até tte a 18, szzad étaismert, amodern sdtazonbancsak 1867-ben akcta meg Chistop ‘sit a2 indokola, hogy fgy nem akadnak 65520 a bilentyOk. Am valamitéle egyszett rendezési el nem fedezhet6 fl, A mdsocik sor etd nagyisbol .96pek prototpu Latham Shoes kai falas (1819 1800. ‘Az régépekko a htkGznap!kézisndl lvashatOoban és gor sabban het ir, de nem rendekeznck a nyomtat {os tpoligia szombendilésoktal (mint a Zatal, a sorkizérs (233. p] vagy a 80k sp nlaténak ehetSsdge). A modern saBvogszerkesatdwrek 6s vila itégépeknok azonban skerit ezekb6 a hatranyokb, . A legfontosabb grafémak az sbécét alkots egységek Az eayéb grafémik k67é tartoznak a killOnféle kizpontor { Spocidlis frasrendszerek rant teint vesznek Egy nyeen bell obo, mephatéoaok {unk betséséreakalas srendzeristzhot Azegykose toads tps it aszerin, mien cl szigd arene or sas Mount, 1873}: | Ortogrtia(cagy halyesirés) | ‘Amindennapihasznéla standard ristendszere, emely ext a vis- alatleggyakoribb trgya | Arti vest nti se zonpontchatey ‘Stonogréfia (vagy seGkirés) yan ends2er, amely gyorsab ist tes leet, ide tartoznaka ‘gyorsrdstendszerek (259, Kriptogrtia (vagy ttkosirs) Az ttt izenetek titkostéséra kialgozotrendszer (79. p). Pedogrétia (vagy gyermekirés) Gyormekek ovasdsnak segtésre idolgozat rendszer, ide taro nakaz olan abécbk, mint azit a. (kozdot oxtail abécé, 273.p). Technogrifa (vagy miszak! ids) Egy szakterietirdsrendszore, iy plddla fonts Airs (200p), keri jleések, a trképészo vagy a szamitbySpes kd, sijelek: <.>, <;> stb. 6s olyan specidlis szimbélumok, mint <@>, <&>, . A grafémak absztrakt ezységek, melyek killénbdz6 ala- kot dlthetnek. Az graféma példéul megjelenhet mint ‘Ava, a, vagy més egyéb alakban a kézirés stflusét6l és a vi- lasztott nyomdai betdtipust6l fligg6en. Minden egyes Ichet- séges alak egy grdf (v5. a morffal a morfoldgidban). Egy staf fizikai megjelenése rengeteget vsltozhat anéiktl, hogy az Grintené a mégottes graféma azonossdgit VALTOZATOK ES JEGYEK ‘Amikor a gréfokat egy graféma véltozataiként elemzik, allog. réfoknak hivjék Ske" (hasonléan az allofénokhoz, 207. p.) Egyes allogréfok hi andlaté a olykor fel lehet dllftani sza iyokat: a magyarban péleéul a mondatok vagy a tulajdon nevek élén és néhny "ads he! yzetben ,nagybetiket”, egy él. Nyelvenkéntieltérések ‘Anyelvok dSnként ekérnek abban, miyenalogréfokat hasznalnak yal egységekollésére, St6tajok | Tob eltérés van a szomslyes névmésohba | ango! Htén), you (en) | | nme ‘ch (6), i9 (6 | | trencia 2 (Gn), vous (5m) spay! YO(6N), Vo (m ster, Yo. (= stones) (3) ‘Anématben mindentinéy nagybetGvel kezdék: magyar limps, egy talpécs angol tholamp, ahammer émet fe Lampe, en Hammer Napok és hénapok magyar ‘dt, hea | argo! Monday, Tuesday, | francia fon, mart. ‘magyar Janu, ebrude I angol sanuary, February. német Januar, Februar spanyol enero, febrero franca Janvier, tier Nyelvek neve mmagyat Beszélek portugut ang ‘speak Portuguesa portugal Falo portugues. Kérdések és folkittisok Aspanyolban akérdS- 6 fekisolek amonda eleén 6s vég0 is dinak, a mondat ele meg van fordiva } <2Como so lama esta pueblo? (Hogy hivjak ez a et?) {Qué cia (Micsoda nap!)Az 1969-0 szomdlalforadalom egyik Kinyvanttt cB] annaka prob- leménak a megoldésa vot, meykirsrendszert hasenik az oszig legloniosabb nyelének, a szomdinak az idsanoz ‘A és tObb éven at heves wiaktirgya vo a latin, az arab 65 az cosemén irs elyelnek egyardntakadt szSszdguk Ez ut6bi az irés 20.szézacikdolgoedjé, Osman Yusuirl kaptaanovet,sérdekos ko verde az arab a2 olasz€5 22 etidpelemeknk. Az Husztéci6azirsta ‘megfee6 latin betikkel mata (0. Diinger, 1968). S3.NYELVESZETIGRAFOLOGIA SDAIR#IB Alatin irs szerepe (ari az olasznyotvnck a térséqher téséra vozothet6 vissza) nyivanvalé abban, hogy (az ara elt = iméssalhangz6k melt a maganhangzok's jet ah 122 (ts bar obbra halad. Ny betd fonda re vezst het6vsszajélehet nem ugyanset ahangértéket elk; masok az etiip Inds aalénos hatasdt muta, Osman tal kal, tetszbiege lek. ‘Az oszmén abécé nem arto sikr. 1973 januéridban a valasztis gil ea latinidsra eset, saz kapothivataos stitust. SLLIHHA7S Leare ee oer ee Grafoldgia regalia ndszerek OsszohasonitS vizsgdlata rendszerint Kiiénb626 fgllkzzkc Nem szabad elielo.anlazonban, hogy egy nye yezate bb rdsrandszareis lee. Akordbbl Jugoszivisben a 3p) da ‘mokatkilonrendszesnekekenok), aoa 85-88 cornfakes dobozrak a hifldalan: [Az engo dbicé a mérkanevekbon, a viaminok rvidtéseiben 65 az ndeibirdetdsokbon fgytneté meg (a hrdet6solyan nyelwstozat, anal az ango ids 6 az angol kc:s0nszavek igen gyakoiak, 44.9) + Az Osszetetiebb magislondsd irdsjegyek Kinal eredetd kandzsi logog-ammak (253. Poul az ilsatrci obb els részdbon t- lat idsjegyeket a kbvtkezSkdpnen kel vas (font eel ha- lava) staggers yal, eggel sag” Ugyan eztakdt sogont jn (ball jobbra kasi} ‘rdomes meget a betikepok kaonbségel + A gimbalylhivaganaszétagirs gratémdi kbs lthatunnghdnyat azolsalon. Nyeivtani megidlonbSatetésekot sje partial rsa szolgl, Ahogy at jlez2ik, afeécben hdrom hiragana szimbum ‘alate + A(pemakinab6! sz4rmaz6)kilesinszavek mesjelenitésére a szigle- tos hatakana szdtagiristhaszndjak Pédsulkdzvellend a Big Chance” (Wagy e28y) szavak alt sz angel, Stonoware Morning St" (porcelén reggetadkeszet)s2¢tag sarin forditisatlthalé, ami a kOvetkez keppen néz ki (igylembe véve a hosszi magén- és massahangzo- kal svloonueama-oningu-sesio.A Kolog'sez6 frdésa maga is nagyon érdokes: A Kelog klesnsz6, ez katakanairdsbanigak (he-r0-g-9u), 2 [a birtokos jee az angolban] azonban egy part, és.ezéthiragandban van ina (a > roszimbsium birtokiéstfeezki). az megigyethet6 ennok az 9 cayS2ABE ként ,kisbetdket” hasznélunk. A legtObb allograt esetében azonban a valasztdst olyan kevéssé feltit tényez5k hatéroz- 4k meg, mint a divat, a fontossdg, az elegancia vagy a sze- mélyiség (32. ij) A grafolégia has7nélja a megkillonbdztetd jegyek (207. p.) fogalmst is. Bara grafémékat egyetlen alakzatként vagy gestaltként érzékeljik, 6s nem mint vonalak és pontok halmazét, mindazondltal az alakokat bsszetev6ikre lehet bon- tani, s megéllapftani, melyek a szembenillds legfontosabb paraméterei ~ gorbe vs ezyenes vonal, pont jelenléte vs hié- nya, balra vs jobbra kanyarodé gorbe vonal és {gy tovabb. A francidban vagy a magyarban az ékezeteknek megkiilén- baztet6 szerepik van (ahogy az <é>, <é> és <> eseté- ben). A kinaiban és a japanban az (risjegyet alkot6 vonalak hordozzAk a szembenillést. A megkiilonbéctet6 grafoldgiai jegyek dltaldnos tipol6gisja azonban még nem késailt el V.RESZ: AZ IRAS ES AZ OLVASAS. FUNKCIONALIS KULONBSEGEK A grafol6gia és a fonologia kozdtti anal6gia lényeges, a funk- cidk szonosséga aconban nem él fenn (31. fej,).A grate nsk fonémékat jelenftenck “neg, de althatnak szavak vagy sza- vak részei hely-ttis (m. ca szdmok esetében, hol az -et 65 <2>-tsth. nyelvenként valtozé szavakk int ejtjik ki). A Kozpontozds g:afémdi ayelvtani eg: ai kapesola- tokat,illetve azok hatdrait mutatjék, ezeknek esetenként & hhangr6 beszédben semmi nem feleltethet6 meg (259. p.). A szavak meglév6 morfol6giai kapcsolatait (119. p.) pedig az frés sokszor jobban lattatja, mint a beszéd: példdul a sza- bad és a szabadsdg frasban kézelebb All egyméshoz, mint a beszédben (ahol a d-t ejtiink az els6 sz6ban, a mésodikban viszont {es}-t), hasonl6 a helyzet az olyan szécsoportok ese- nis, mint az angol telegraph /telepgraphy [telegraphic (4vie6 F tavirés t€virati), ahol a ha tabbszbr valtozik a bes; ‘azonban nem. 4 iRAs TORTENET Pee eeascciat eis setae folotid 616 mtoscok és logendk homdydba vere (3.6 49,16) Aigtecel tlldeateck a eayfgoeS lanerctnor zs8k mele egyalellzonytalantéérclmesta prob makkal is szolgdlnak. Bér fokozatosan szemiink elé tarul az irs Kalakaldodck thtéacte,ex sok helyen tg mindig his, oe: ‘A Broblezatt ord bonyotiie: hosy coral pers- ar eaiMialanaee Hey chtDoccl gy a gras ie) Sete letotbcuterak vcs excrete, es ets sinbolundnak tckinien 6c A killed elven Vilégs: az elbick szomélyes & sabjck jelentéat hor. doznak, és nom alkotnak meghatirazot 6n6kS,iametl6US szimbolumek6l 6 rendszen, szmiben aza,amikor egy Gare eatecrea es Gx esieayasnats eaten ice: mindeshaszlgja dial hasonl6 don érelezhetS, Ami oraz altos dlaiotdbrdzol6 szklaraje vagy estén, eres kétseg mer fel afele, hogy celja nem nyeli (bah hogy esztétikai, vallasos vagy mas funkciét tlt-e be, az vi- taat) Amikor azonban az lkotsnylvdmald geomet tlakznae vagy ope jlo sorta a rks 6st mnvesct kozbtti kilnbség kevésbé egyértelma. A probléma a nyelv- ben is tkréz6dhet: a korai gordgben és az egyiptomiban uugyanaz a s26 jelentette, hogy ,,fmi” és ,rajzolni”. Ma dgy Idtjuk, hogy a kikinbbz6 frésrenciszerek egymés- 161 figgetlenil, eltérd iddkb-n alakultak ki a vilég t5bb ré- szén~ Mezopotémiaban, Kindban és Kézép-Amerikaban és, ‘mésutt, Semmi nem témasztja ald, hogy feltételezziik kézis, eredetiiket. Természetesen Iéteznek hasonl6ségok e rendsze- rek kOz6tt, ez azonban korsntsem meglep6, hisz egy srott kommunikécis rendszer kialakitésénak lehetOségei beha- téroltak, AZ {RAS ELOFUTARAI Az frott szimbélumok egyezményes hasznélatinak legko rabbi példait a Kézel-Keleten és Dél-Kelet-Eurépaan fel tart, kb. i €. 3500-ra datélhat6 agyagtsblékon taldltsk meg. Jelent6s mennyiségd sumer eredeti tabla Kerilt el6 a mai Irak és Irn teriletén, a Tigris és az. Eufratész.folyok mer tén fekv6 lelOhelyekrol. Az Uruk vérosallamb6l szarmaz6 Lblékon példul mintegy 1200 féle, tbbnyire absztrakt jl- legd szimb6lum talélhat6, s “ldvasdrlasok, tizleti tranzak- idk, ad6kim: tatésok stb. fe egyzésére sz0'zéltak. SzAmos ringfeleléstfedeztek fel az agy :t&blik szimbs- lumai & azvs. agyag sadmlé"Skdvek Kézbt., amelyeket az eaész térséghen hasznsltak tb ezer Evvel a2 irs megjele nése el6t.A jellegzetes alakti szimlaldkivek feltehetGen egy gazdasigi elszdmolési rendszer elemei voltak legalabb a 9, évezred 6ta. Minden szdmlsl6k6 egy dllatot jelenitett meg, s valami- lyen edényben vagy tartdban Orizték az dllatok sziménak Kvetkezd ellendr2éséig. A térségben haszndlatos rendszer abban katonbdzbtt a masutt haszniliaki6l, hogy a ,szimla- WkGvek” agyagh6l voltak, s exért a kilénbdz6 Allatok Primtiv képiras ‘A kta sok primi képot 6s jolet tr fel, amelyek hasanitanak vgyan a2 résra, de hidnyaik bellUk az rdstendezerekt elvdrhats rendszerszeriség, A vésot vagy festott emboralakokat, geomet us joloket 6s mas dbrdkat a (0 eat és folettldkak szcakn, épiletekon, srokban, edényoken és egyéb tSrgyakon a vig 524: 10s pont (Forie:0 Deinge, 1968) FFestat flyamikavisok a 66 ranciaorszdgiAzi utr | | sG0@awmeg S158 % IATL Klink mintak Kalo} PlAwmrsfrukhoz més-més alakokat és mintékat kapesolhattak. Ké- ‘sObb a szmlélolvek egy lezdrt és pecséthengerrel hitele- sitet agyaglabdaban vagy ,borftékban” kisérték az. drut. AZ i.e. el6ti 4, évezredt6l 1 rendszerben megjelent egy tijdon- ség: az agyaglahda tartalmét a kils6 feldleten a labdaban talahat6 szamlal6xévek lenyomata keadte jelezni, Innen mét cesak egy apré lépés volt felismerni, hogy az agyaglabda tar- talméra nines is sakség, elegend a kils6 fellilet lenyoma- ta. A kb. i.€, 32. szdzadban Urukban talélt els6 agyagtsb- iieskakon alkalmazott ékirésos rendszer ezen az ,otlet"-en alapul, s jelent6sen ndveli a jelek szémét, Az ékirds, miutén Iéirejétt, még soksig foleg adminisztrativ funkeiGkat toltott be, irodalmi és torténeti szdvegek lejegyzésére el6szdr az i.e. 26. szazadban hasznéltak, Néhdny, az i €. 4. €vezred végér6l, Szizéb6l szdrmaz6 seimlalokdvet mutatunk be a lap aljén, A képek aati ébra cgyes szdmlélokivek és a legkorabbi, egyel6re nem meg fejthet6, sumer tablafeliratokon megjelen6 bekarcoltirdsje- kapesolatét mutatja, A héromdimenzids szmlaloks- vek és aketdit £ Tiratok kézdttfeltin6 a hasonlésig. (Forrés: D. Schmaadt-besserat, 1978) AZ IRASRENDSZCREK T{PUSAT Az irésrendszereket le lehet frni olyan grafetikus jellem26k (32. fej,)seritségével, mint a szimb6lumok nagysdga, stilu- sa és elrenclezése, vagy a7 frds irdnya, ex azonban nem segit a grafémak jell “ méletileg az alabb ismertetend6 frésrendszerek barmelyike a grafetikus konvencisk barmelyik készletével lejegyezhe- 16 volna, El6fordul pSidsul, hogy egy nyclvet t6rténete so- | | | | | Ezoka Szizibil olor, hléntle frm sz *2datdhatdk. A leggyakoribbak K62Ulndhéry formaitésszevetink | sleet sumerfelraoxboarotrésegyeve! | i SR. NYELVESZETIGRAFOLOGIA BI2H9I) ‘A Kréta ezigetén a koral minds7i korban, pecséteken 6s tablakon hasznait néhdny plktografikus szimb6lum (O. Diringer, 1968). ‘Atabb mint szdz szimbdlum ember alakokat,testrészoket, latokat 4s egyé®, htkBznapldolgokatdbrézol, Nom minden ismerhet fot ‘zonal, ami azt mutalja, hogy téténtelmozduls egy Weogratius rendszer fle. fo bgowrer 814 ¢ poeyi ® AXA =~ ‘A Hiv sigotekon tld, véset szimb6lumokkal bortot fatablak cegyikének mAsolata. Az (rs iinya vAltakozk (bustrophedon, 235.p.), és inden mésodix sor fjel fel az vasénak minden soe gdn meg kell fordtania a abt. SzAmos s2imbStumnak nyi vanvaléapitograttus|olage (; aul madaraka,nalakatdbrdz0) ‘mésok azonban nem értelmezho.ck. Az dst nom shor. tj eg8 s2ébenmeglir [A dSinyupat- messi Monte Alban évérosdban tlt egyk zapottk {oliat mésoata (J. Marcus, 1960). Négy, a virst flares 2k egy zapotékuralkodéval A (s6iSoboen nyo s2dRel |eizot) nevik a kivetke25 (a) 13 Csomé", (2) ,8 Majo”, c).1 B- ‘(A .Hérmas Tokors”. Ez utdbi elt ogy holyndy al) 1 Jaguar Dombja", 6s (9a zapotik uralkod6 neve, ami nem tejesen rmegetres. e a 'Nehany modern pitografhus kbziekedés! tbl, velit egy indi sziiaraj Ul; Monkdbdl. Sokatmondé akét tra hasolésga. Egyik ‘esetben az ut vizhez vazet, 6 a Jérmiveknek évatosan kal ze ‘edridk a mdsik esetben asziés Gsvény bztonsdgos ahegyikecs: ‘nek, de nem az alovasnak. Még nagyobb volng& hasoniésag, ha ‘amodern je halat is tartalmaznalWUORREBSAOIE v. nész: az iRAS Bs AZ OLVASAS 026 korszakokban jobbré! balra, balr6l jobbra, sot (a bustrophedon irésban, 235. p.) véltakoz6 irényban is frtak Eredményesebben kozelithetjik meg az.frasrendszereket, ha felosztjuk Oket olyan esetekre, ahol egyértelm kapcso- lat All fenn a szimbdlumok és a nyely hangjai k izitt (fonologikus rendszerek), és olyanokra, amelyeknél nincs ilyen kapesolat (nm fonologikus rendszerek). A napjaink- ban hasznélatos rendszerek télnyomGan fonologikusak; a nem fonologikus rendszerek leginkabb az irés korai torté- netétjellemzik, é ez az a korszak, ahonnan elindulunk. Nem fonologikus rendszerek Piktografikus frdsok ‘Az ilyen rendszerben a grafémsk (melyekre mint piktogra- {okra vagy piktogramokra szoktak hivatkozni) a val6 vilig dolgait abrizoljék. Hulldmos vonalak jelképezhetnek pél- ddgul tengert vagy folyst, ember- és éllatkorvonalak pedig 416 megfelelsiket. A piktogramok nem akarjék mivészien vagy élethien visszadni a valds4igot, de egyértelmdn ‘ és egyszertinek kell Lanniik, hogy azonnal felisme:hetO., 65 ha ahelyzet meg! (anja, egy elbeszélés részekén: reprodu- kélhatdk legyenek ‘Abhoz, hogy egy ilyen frist ,olvassunk”, esak fel kell ismemi a szimb6lumokat, sa piktogramok sorozata méris sokféleképpen elmondhat6, azon a nyelven, amelyet a be- s2£\6 wrténetesen hasznsi. Egy piktogram-sorozat olvasé- sakor azonban rengeteg bizonytalansg merilhet f6l. Sok ilyen rds megfe)tése nehéznek vagy lehetetlennek bizonyit ‘A problémét egy modem piktogrammal ~mondjuk egy k62- Koralideog fai.e.2.6venr hati daegtamms ’ nacre hing S ve 1S esi B ice Sisen Ba 5 toys A seat PP o1agy Jobbra: Pecsét-soatok a2 Indus- Voloyb6l, Eszaknyugatindabol Azirdscondszertmég nem skerit megieteni, de valdszindoektart- Jk, hogy deogratkus 6s fonatkus VUB4A VM — fi nig lekedési tablaval (az e1626 oldalaljan a bal széls6vel) -szem- leltethetjuk. A Kontextus ismerete nélkil a jelnek bérmiféle nolvasata” elképzelhet6 - valaki ésott/4s/ ésni fog /eltakarf- {ott /eltakarit /el fog takaritani / megéllitott/ megéllt/ meg fog Allitani egy hegyomlést ~ vagy akér az is (ahogyan az @ legabszurdabb kozlekedésitabla-érielmezési verseny sorén kiderilt), hogy egy szeles napon esernyot probél kinyitni! ‘A modem jérmtivezet6k ismerik a val6szing kontextust,ezért a tobbérteimiség rita. 5000 éves piktogramok tanulményo- zisakor azonban a val6szini kontextus nem mindig ismert. ‘Az okori Kréta sok megfejtetien vagy félig megfejtettpikto- grafikus frdsa mutatja a probléma jellegét (pl. a phaisztoszi korong, 232. p.) A piktogramok alkotjak a legkordbbi irésrendszereket, 6 a vildg sok részén, ahol fellelték a régi emberek emlékeit, megtaléthat6k. Egyiptomban és Mezopotémisban ie. 3000. re, Kindban i. e, 1500-ra tehet6 piktogramokat taldltak Ideografikus frasok ‘Az ideografikus irést rendszerint a piktografikus rds egy Késobbi fejlemén eként kilnttik el. Azideogra.nmdk vagy ideogrdfok jelen:'se absztrakt vagy egyezménycs, sa jelen- tés meg a Kils6 val6sdg kézbtti nyilvanval6 kepi kapesolat megsaifnik. Ezt két t6nyez6 magyardzza. Az ideogramma alakja annyira megvéltozhat, hogy tdbbé nem ismethet6 fel bene egy tirgynak a képe; eredeti jelentésének kibOvillé- sével pedig olyan fogalmakat foglalhat magéba, amelyek- nek nines egyértelma képi megjelenitéstk. A korai sumer frésban példul a horizonton éll6 nap rajza felvette a nap (mint id6egység)”", ,ragyog6” és ,fehét Len ideonea rencezet ‘Alogtt jl a hérastisialyztok és kapescatok korébe tartoze | Jolenést ez K, ahogy at akovetkez6 példak mutase: | X ‘Szerelem a hazasségban serelom ahézasségban pérnéval s Nslbiind egy 1804-ben DSLNgéridban oedezet ‘Szerelom a hézassdgban, pirndval fo 6s a libak sziméra (agazdagségjele) | Veszekedds te és feleség koz0tt (egy pdrna van Kozotok) | Egy asszony hat gyerekke, egy fr €s egy pda Egy lr on egy feezett asszonyhoz, és arakéi hogy élien vole arom tf ugyanazt afr asszonytszeroins HK SE ES HK os comes _|za pedig .megy”, ,All” és mas hasonl6 fogalmakat kezdett cl jelenteni. Ritkén talélni .tisztn” ideografikus frésrendszert ~ va- gyi olyat, amelyben a szimbdlumok kézvetlenil a fogal- rmakra és dolgokra utcinak. A legtibb ideografikusnak ne- vezett rendszer val6jéban nyelvi elemeket is tartalmaz. A szimb6lumok a nyely szavait jelenitik meg, vagy egy ré- szikk hangokat jel6l. A sumer, az egyiptomi, a hettita és a orai korszak més frésai mind piktografikus, ideografikus és nyelvi elemek keveréke voltak Napjainkideogrammi ‘A modern jelek gyakran ideogratixusak, mint atts iejezésére hasan dis vonaak(p6idduljobbca kanyaron tos) Az olyanje- lek, mint Jutydt Bovina’ tos! vagy ,nem vasalhatél keverk a piktogrammakat és a2 idnogramméket. " x I, Suménu-asardu (856-€24) Nippurleldkert Fokete Obe- lszkjének egy részlete. Az em- lekmire adébeszalgatats kéve- toket abrézolé jelenetoket és asszirékirésos szbvegeket vés- tok S3.NYELVESZETIGRAFOLOGIA MASINI Az ékirés Az ékiris eredete az i.e. 4 évezredre nytlik vissza. EIneve- 2ése a szimbSlumok frésénak az i. € 3. évezred els6 felére kialakult médszerére utal. Ect megel6z6en egy hegyes végd fr6vessz6vel, vagyis stilussal rajzolték a szimbélumokat (1.az alabbiabra els6 két oszlopat), é csak kés6bb alakult, ki a névad6 médszer, hogy a légy agyagb6l gytrt tablikba rovid, egyenes vonésok sorozatét nyomjsk egy héromszdg keresztmetszetd frévessz6vel. A stilust ferdén nyomtsk az agyagba, ezért a jelek egyil: fele szélesebb és az agyagban mélyebb lett, igy jottIétre a jellegzetes ékalak. A késObbi korszakokban keményebb anyagokat is haszndltak. A szim- bolumokat el6szr fentrdl lefelé irték, késObb, a jelek 90°-0s elforduldsa utén balrdl jobbra. A legkorabbi ékirds a piktogafikus szimb6lumokb6l fej- 16d0tt ki. KésObb az frdst szavak és sz6tagok lejegyzéser valamint fonetikus elemek jel6lésére hasznélték. Az ékirés, Kilnféle valtozatait tobb mint 3000 éven keresztil azegész Kozel-Keleten hasznélték, tobbek kOztt a sumerok, a babiléniak, az asszirok, a rzsak és a hettitak. A keresz- korszak kézeledtevel azonban hasznilata messatint A legutols6 ékirdsos «fa16k az i.e. 1. sadzadra tehe-Ck. Az {dst nem tudiak elolvasni a 19. szdzadig, amikor is tsbb ék- frdssal in nyelvet is sikerilt meg. sjteni Azalabbi oszlopok azeredeti rajzoltpiktogramokbdl mu- tatnak be néhdnyat, el6szr fliggOlegesen, majd a késObb hasznélatos elforditot pozicidban. A tényleges ékirésnak két vltozata lithat6 ~ egy a korai korszakb6l & egy mésik a kés6i korszakbél, amikor az asszirok egyszerdsitett szim- ‘bélumokat vezettek be. (Forrés: D. Diringer, 1968) in 0 Be Be | heaysta B e& HET | PGE | @ | ce | ARF | AEE | cee Tia Pr uy | @ | & | Bey | OBE] =| \ TF ATF {it Y | & | RE | BE] on & | DS | Bey | se | om I || OPE | OPE | ae el A |e] Ks W ‘> > fe kor LD; Ce > | de | wm y 2D pastes | 4 | Sona Sale See apeASS V. RESZ: AZ IRAS ES AZ OLVASAS Egyiptomi hieroglifak Egyiptomban i. . 3000 kori! alskult ki a piktografikus irds cay forméja, mely a hieroglif (gOrdgil ,szent véset") irs nevet kapta, mivelleginkabb templomokbél, sirokb6l és més specidlis helyekr6l keriilt el6. Az elnevezést més kultirék (példéul a hettita, a maja és az indus-volgyi) hasonl6 jellegd {rsaira is alkalmazni szoktik, de a hieroglfiras legkifejlet- tebb rendszere kétségkivil az egyiptomi. A rendszert hérom Evezreden keresctil folyamatosan haszndlték, mig végill a keresztény korszak elején egy kopt alapii irds fel nem vAl- totta Az frdsrendszer egységeinek elnevezése a hieroglifa. Az {rds éltaléban jobbrél balra halad; a szimb6lumok rendsze- Tint a sor elejének irdnydba néznek; el6fordulnak azonban az épilletek vonalét kvet6 fiigg6leges sorok is. Az irés Alta- nos jellege piktografikus, de val6jaban héromfajta szim- bélumiot tartalmaz, melyek egyiittjelenstik meg a szavakat, + Nehdny szimbélum ideogrammaként funkciondl, és Iéie- 76 dolgokat vagy fogalmakat jelenit meg: helyett 4 jivényeiben vagy )hasznlt rendszerhez igen hasont6 mé: képe elé tett F (fonogramma) példéul jelentheti a fil sz6t, ha pedig egy S-t teszlink elé, a sil sz6t Kapjuk. A hieroglifirésban ezt a médszert két massalhang- HiorghtfelratThebabel, 18. cinas2- fa (Kb. Le. 1490) korab6. A szcbor Szonnelort dbrézoa, aki Hatsopszut ‘idly vagy I. Thotmesz fra ie: [ena paltakinestamnoka 6s foligye ej vot A flat tartalma: egy Or ‘ischez 2613 ma, Szenneertiszts6 geinek és erecménysinek esol, 6s egy fohdsz a boldog tlviig él ter. Afokotegrntszcbor 7 em ma- gas. 1365 sorozatok és egyedil 4ll6 méssalhangz6k kifejezésére egyardnt hasznélték ety mn fie ee + A determinativumok olyan jelek, melyeknek nines hang- Ert6kilk, de mas szimbélumok mellé téve segitik az olva- s6t a s26 jelentésosztélyénak azonositéséban. ly médon lehetségessé valik egyébként azonosnak tdn6 szavak meg- Kiilnbiztetése. Eziittal is lehetséges hasonl6 modem s76- 4jatékot gySrtani: a magyarban a levéls26 két jelentésétle- hetséges lenne gy megkilinbdztetni, hogy egyszer egy ceruza, masszor egy fa szimb6lumaval egészftjik ki. Né- hany ahieroglifirésban gyakorta haszndit deteminativumok kez: © nap, napisten, nappal HK csilag, 6ra, imadra @ vivo Sf imtakozi, mad, dlesér >) rhe © he => iit FRE konyeric binat Rosotte-ik6 | fz egyitom isto 18, sxdzadig nem tuk meloon Napéleon 17338 egvitom expedetidna agi Rost (Raid) | halved kzslébon egy 1472 em nagysagh, kets bara AS: | littl ROW ugyanz afer at arom sea: ero. irae az obbd kids, mndenmep cokra hase cbmots (obit np rasa ds ge ‘gira vtovaottrmészatsen le tudortan és «20 stata ive Bvoghor AkS PoemaiossE fve.235-180) ste epeaitos onset hon ago af nowt A saBvegs lg 1622:ben Jean Fangs Cram Palio, tanc egyitiegus (1790-1892) pubeaa A Rose KS ImostaBiteh Mazeumban lant33. NYELVESZETIGRAFOLOGIA §Q530TR5" EGY OSSZETETT PELDA A. ‘Cz hieroglifa két elemb6l all: 77 a ,,fa” ideografikus szimboluma, @ & C pedig fonetikus szimbslumok, a h, illetve as helyettdlinak. Egy nés mellé téve ezek a szimbé- lurnok a hat zt adték. A sz6nak azonban kétjelentése volt farag” &s ,hétrdl”. Ezeket ezért detcrminativumok hozzé- Addsdval kilonbSztettSk meg: a kés szimbGlum hozzéadésa a $= -farag” sz6t eredményezte, egy parhétrafelé sésl6 lab hrozzdadésa pedig a G0 hétrdl” s26t (Foreés: H. Brunner, 1975). et eayptomi ieroptiréssal it kilynév: (a) aziten-kdly nevek 65 (0) a szemyes nevek. LL Amenemhet (€. 1931-1 Nagy Séndor (i ‘Aneveket ogy ovis gyi vagy cartouche ves K&S ict vat megvédei a rosszl (0, Dirnger, 1968 Logografikus frés Logografikus irdsrendszerekben a grafémak szavakat je- lenitenck meg. A legismertebb logografikus irés a kinai, va- lamint a beldle kislakult japin kandzsi (247., 394. p.) A szimbélumokat egyardnt nevezik logogrdfoknak, logogrammaknak vagy ~ a keleti nyelvek esetében ~ érds. Jegyeknek, A Kinai fréssal kapesolatban azonban két termi- ‘nol6giai jellegd probléma is felmerii. ElsOként, mivel a nai irds egy ideografikus frasbél alakult ki, és szimos piktografikus elemet tartalmaz, az irdsjegyekre gyakran mint ideogrammakra utalnak. Ez akifejezés azonban kordintsem ‘megfelel6, mivel az frésjegyek nyelvi egységekre utalnak, 6 nem kézvetlentl fogalmakra vagy Golgokra. Masodszor, az frdsjegyek val6jaban nemesa egész szavakat, hanem gyakran sz6részeket (morfémékat, 119. p.)jelenitenek meg, fgy részben még a ,logografikus” kifejezés is félreveret6, Jobb kifejezés hijan azonban tovésbra is hasznlatos. AA logografikus rendszereket tdbb ezer graféma alkotja Kang Hszi (1662-1722) nagy Kinai sz6téra kézel 50 ezer ‘résjegyet tartalmaz, ezek tbbsége azonban archaikus vagy rendk(vil specislis. A modem nyelvben az alapfoki fréstu- das mintegy 2 ezer frésjegy ismeretét feltételezi (I. 254. p), Hasonl6képpen, Japénban 1850 irdsjegy ismeretét frja el6 az Oktatésiigyi Minisztérium, és ennyit nevez meg atorvény mint a k6znapi haszndlat sorén nélklézhetetlent, Ezek k- il $81-et tanftanak meg az alapfokd iskola 6 éve alat. ‘A legtdbb nyely haszndl logogrammakat: nghinyata gya- ori grafémdk kéziil bemutatunk a lap aljén. Fonologikus rendszerek scillabikus irésrendszerben (vagy szillabdriumban) 1 graféma egy kiejtett szdtasrak felel meg, rendsze- egy massalhangzé—magénhangz6 pémak. Ilyen rend- scerek a legkorabbi id6k ta léteznek <> re Vrereinats | erelnat= 1+SAHOO - = | ‘V.RESZ: AZIRAS ES AZ OLVASAS Akinalirdsjegyekethagyornsnyosan ha tipusba soak suat rds), ‘hing song Az obbe a tipusba tartozéjelek két elomettartalmaz- nak. Az egyk a ,radkdlis-nak nevezett szomantkal elem (hasonlé 2 erogifids ,eterminatiumar “noe, 252,p). Ez Bsszekapesolédik egy fonethus elememel, aelynok azafunkcibja, hogy az ovasétemiékez- tesse a 26 hangalakira. eld a md anya" s26taz rds az fe asszony’szemantka elem 63.6, matonetikus mutalé sogtsdgvelfjoi ki A zd" jon ted ige suntan ma (ake térussal, 219. p), et a2 2A sz0- ‘manthus elem kétszeri megielenése fez, amit ugyanaz a fonet- us indkdtor KOvet. A ma irsjegynek az a jelentése, amelyet ‘egymagétan dva hordoz(J6, it nem szémit ¢h ana sti + cs9si_ Ezok 2 irsjegyek absatraktfogalmaka jelentenek meg, 6s a logkBzeebb drak az deogrammakto: ésiogy & x an jolentés eslace y2[ke aelipe as pr Pye |p 175 28 |r eo Relea pce Ge xete o[pelpim ufpalen =|y¢lp Telos 5a fea |p 6 |P |S Hula | = a Am | Bi] Ze Bhs] Ze B | Se Bus] fun |e | Raw | feo | 2 2 ma | ean | 5p He 1 | fam | 62 a Alam a= i a | ve | a A 8) EB 0 Fw | fi wer Hl | | 3 1 tm | 2 3 0] 35 | A a % ima] 20| Bh me 3 ws] 20 | = we eg | =| 3 w|i 23] 2 PE | ym ono | ee 4] | 2% 5/99 20 #6 R100 JE. n0| 44 20 se Aca Zo 4s |Z, 00 Ava se 7 62 |> en A rf Peat elbow Lix| 4 uli B\Kxelbe aS Balt « alzel zs Calheles ne fae + hujji_ Osszetettrsjogyek,ahol az elerek kbzbt szemantial kap- ‘sola van: “pap"+ old'=.féryes" #A ‘asszony"+ asszony'= veszokedés" 2 ‘ember’ + ember + ember’ = t6meg" + csuan osu Olan idsjogyek, melyeket egy irslegy alakiénak vagy ‘ofientécigjénak médosRasdval hoztakltre egy kapcsol6d jlentésa sxbleirshoz, pela test trdslagye az ember A idsjegyé- botszdrmazik. + esiaesieOlyanirésegyek, melyeket mas, hasoné ket irsje- yoltlklesdok, pela, van (10 et iésoy haszndiata fravezeetSvisza, hogy ext sjeggye inka van (shore) 28. ‘ haziang hszing Oyan icisegyek, amelyek megtartotak hasoniésa at az ere pikogrammanc: ee zona eves vane {toonaplil() ap (gest 6 napscat (8 heay (5) (casa (on ris hasan ogy Osi foma ‘Modern forma ® © 8 o A L o 2 @ $e, mu) 35 au SE an Penpares B ns) 10] Hm ru) oul Bi /Akinal és apn irésjegyeket az Ske alkot vonalak s24 mma alapdn osztalyorzak. Ez a lista a kinal rds 300 el sieges irésiogyéttartalmazza that, hogy grafkai lag egyre bonylutabbek Az idsjogyek magukban vagy ‘sezotot lormak részokéntishasznalhatsk (O.Dringe, 1968)33. NYELVESZETI GRAFOLOGIA Tha DavRZ a7 4 japin katana szilabérium 75 grafémé:tartamaz, me- Iyek kz hérom mas irsjogyekko! bsszekapcsolédva o- amet Jumbo Jet ‘vai 36 irdsjegyet képez. A rendszer tartalmaz néhany fo- AOAbOIT : Fle netkus elem yen a © rendszeres hasznlata egy usta tev szembendls zing loménok de, Arends leg jepdn nyetvoebekert degen nem kr eredet) | Paz FTF] APPL eS] swe isranasensise a | kale 1a |wal falln 41% ¥/e oT [al il wf ei nl [al 72/7 «| sul gu 1 17/7 v| fal e |e [ge se re] [te 7 ale Fal > oto 60 ‘ole | 7 ere v4 | ya hyajeval sya | = 3) {24 [ula sho 4] | [2 Peslk> 1 a] | 4» |b |avo|sho rye} | J | Cseroxi ‘Adprusiirs | [A Kasszius kotban a szétagirs letisetébb példsja a cprusi is, | mmely a2. 6. 653 szdzad kS25t volt hasndatban, Az lab 185 szibluma alan boos hats muta, oo lizat a egipkusabbseimadumokat és azok nangéréket mutta | ap 66 we | meet | i | 2 | see ee terlawes et lat Zee Se cee tet | tee te ee "ln oe Peepers A) ea digester bce ee ee Ped : Sele Sool 201 Saale ye One Salil cern | Poeoeces |» | 3 lea tg (2 18 deemed | | <1 te wm] 1S | + | 3 | celeg le zie le | ale ae f= 41 a ea | i is iS | | ae mY Alegkordbbi angol &bécéthitéritsk hoztk le Britannidban, a latin | abéce i vatozatat haszndlva az angolszdsz hangok lehetSleghiist- | gesebb fonetical megielenitésre. Négy hanggal szembekerdive azon- | ban, amelyeknek nem volt megieel6jk a ltinban, nehézségeik ti- mada. + a itdsthoz a rinairés p .wynn” néven ismert szimbslumat kezd- \khaszndini.A kézépangolban ect felvtotta az ou vagy a w, 1300 | utén a rinaelitkdn ford els. | +218/és a/s/ (a modem angol thn és this szavak els6 hangia) résé- | hoz a thorn” (vis) nevi b ninaszimbotumot kezctek el haszndli | Kés6ob a latin o+t egy vonallalathdzva egy diab szimbdtumot hoz- | _ kite mrt ete nevezek ot bet azorban nem ‘Angolszés7id6k hasandtékakéthang ekiléniésére, a kézépangokorban pedo fe: vtota Ske a th. Furcsa médon a Pnapjainkigtovabo 6, lyan me {erségesalakoKban, min amiyen a.Ye Olde Engish Tea Shoppe" The Old Engish Tea Shop", Kb [rigiangolteabot),aholaz Ytula- ‘onképpen egy hibasan ib. + 22 fal (a modern angol hat [kalap] kBzéps6 hangla) meglehet6sen ‘magas nyeivéléssal eették, majdnem gy, mint egy (e} (197. p). Eztahangmindségeta latin 22ketids maganhangzbval ak, abetit pedig.ash’nek (hau) nevezték el az ugyanezt a hangot megiele- ‘it6rinaszimbslum neve uti, A Kézépangol korszaka abet hasz- lata megszint,valészindleg mert hangVéltordsok (64 fe.) hata ‘ra t6Bbé nem volt szOkség ri,26s" betirésok, példéul az ardmi, a héber és az arab, ahol a ‘magdnhangz6k jelolése (diakritikus jelekkel) nem kétele- 26. Olyan frésok is v2 ak, példéul az Indiaban he sznélt “abécék, ahol a magénhangzOkat diakritikus jelekkel jeldlik ugyan, de ezek haszndlata kotelez6, s a méssalhangz6-be- ‘Wikhdz kapcsolédnak, ‘A legkorabbrél ismert betifrés az. ¢. 1700 kériil Palesz- tindban és Sziriéban kialakult északi-sémi frés. Ennek a rmintéjéra jottek létre a héber, az arab és a feniciai Sbécék. Le. 1000 kéril aztin maga a finiciai abéeé szolgalt mintéul a gbrégok szdméra, akik magénhangz6-betdkkel egészitet- ‘Az Eszaknyugat-Eurépaban, (Seg ‘Skandindvidban 6 a Bri-sigotekon hhaszndl ina abéeét mintogy 4000 {ola 6s csoktly szdeni kbzirat rz- te mag. A rinalrés kérdlboll az i sz.3szdzadea data amutott on és sikdvelonegSszer 217.524 zadig haszndak, A (> oda lt hate) logrbgoi ismort-va abécé 24 botdbil at 6 elsb hatbedjének ‘ave alapjan rendszerint mint ‘hathor” vagy Juthark nals is- imert Abeldingk ebb er alakvsl- tozatuk lteak A Britanaisban tls rinairés, hogy kiposlegyon vissza- ‘dni az angoszész hangokal, ova | bibetdketis haszndit Sani nem tud- jn portosan megrendani, onnan eredarina dc, de valészindleg latin bo8b6 szérazk. A Rana térsSgeben a rémaiak és | manok ne koreskodometfolylatiak az 1. 23zadoan | +E wx RET IS Egy 8. szdzadfaragat lake (Franks Cashel egyik oll bor, | rinaial it s2bveg. ‘Az ogham (vagy ogam) abécé eredete Ismeretien, bérnémelyek szernt minda ‘na, mind a2 eruszk irdssal kapeso- latban van. 2 ogham abécdt kérlbelt azi.sz,4,szézactkerdve azirésa SS" fe pit nyehvekirdsdhoz hasznaltak. ro zig dl rés2trlmintogy 500, elsse- ban sikGvekr vest flratotismerink. ‘Az dbéot 20 betds volt, ezck négy, 5 betit magiba foglalécsoportraoszthatdk. A bettket egyszar, evel perembe véset vonsok vagy rovatkak allots. Az rt rend ‘zernt ent eel vagy jb baraolvastk. S3,NYELVESZETIGRAFOLOGIA BUZSTIE Avid betdtrsainak ot jedtsége mogittetS az alabbibibic s26 *egrésaltek lap. Tovébbi példk talthatok a 238. és 982 oda ‘akon. (ort: . Gunnemark-D. Kenrick, 1985) Onmény 1 pdf Uhre toe Ante nak Magid tg tac, tga ohhh i" umatinbonese59 Balsziget pherewrn ancl gohebaqvertofnrionls Bug) the vermin athenan Burmal aprons: omobh lta vybBidh coroqmachgeeGeideernygan opt Taped rap 2 gt meape mmocuse Beste tide asin, Eregran get Dewnagei | ATH HATTA RTA wa ATE ort area A wie her Fife isp Rem tah cams th Ak 86h Rae iz ston ciyorif bna:cs 9 Probate nse Be Gudzsari FH AAA gue FAL GHENT FAA Dad Suvterta AWS ey spatecueyamnsegebepeendygrten ee ci een eee Hee dees & or wig eye ese fame gm guanine Manion | eat Gone wats songs Ocioey oqhedtedod sda om don gonad eco nde ecines eg® sat ead gg Say be Le Seal BD we tae ed wate bay bee age pipenu 9tt Cuge Bee a Hey Deareurdgi@pad cogs Tog gs ores D054 CLpese Te oces 6s wrgbasaream’ EL a Thal Tit pipes awe ewe fap ah ers megane FERC CRU BHP Te a RESWMS v. Rész: az IRAS Es Az OLVASAS tékki, KésObb a gordg abécé lett az e:ruszk mintéja (kb. i.e. 800), ahonnan az dkori rémai és végs6 soron valamennyi nyugati Abécé szérmazik GRAFOLOGIAI SZEMBENALLASOK Egy kialakult frésrendszerben sok Iehet6ség adédik grafv- légiai szembendlldsok kifejezésére. Ezek legjobban az alfa betikus rendszerekben rendelkezésre a6 lehetGségek seg ségével szemléltethet6k. BETOZES A szavak azonositésa elsSsorban a grafémék he- Iyes kivdlasztdsa 6s sorrendbe dlitisa —a nyelv betzési vagy helyestrdsi szabélyai ~névén torténik. Ez minden grafol6gi- ai lefrds legfontosabb dsszetev6je. Ezen szabilyoknak nem- sak azokat a ,szokisos” szabilyokat kell magukban fog- latniuk, amelyeket mindenkinek el kell sajatitania az olvasdshoz és fréshor, hanem a nyelvjardsi, stilisztikai vagy sszabad” valtozatokat is, A nyelvjardsi eltérésekre az ame- rikai-brit kilnbségek, mint a color / colour (sz{n) vagy @ thru irdsméd hasznélata a throu: ° (keresztil) helyettsz0! géllatnak példaként. A stilisatika,eltéréseket szemaléitethe- ti az a m6d, ahogy egyes szera6k a helyesiréstAtalaki:jat nem standard beszéd kiejtésének visszaadésa vagy érzékel- tetése céljsb6l. Frdekes példa erre a~ angolban a shuvvle haszndlata a shovel (Iapét)helyett a Cockney akcentus viss2a- adasakor: a két alaknak val6jaban ugyanaz a kiejtése, de a2 elobbi nem standard akcentus benyomését tudja kelteni. A magyarban hasonl6 hatésti az Gnaccsdga alak egyes irodal- imi mifvekben az duagysdga helyett. A szabad véllakozis (205. p.) esetei kbzé az angolban olyan alternativ alakok tar- mint judgment / judgement ({télt p25. A magyarban szabad véltozatoknak tekinthetdk ek altemativ trasmédjai, pSldsul Horvath 1 Scabady, Desseuffy | Dezs6ji stb. némely vezetél J Horvat, § SPECIALIS SZIMBOLUMOK Gyakran el6forduls jelentések gazdasigos kilejezésére sokféle szimbélum all rendetkezés- re, A legtbb koziilik logogramma (253. p.), példéul +, @ £,néhényuk azonban nem meghatérozott szavakra utal, mint példdul 3<, ami azt a helyet jeldti, ahol a papir elvéghat6; > ami irdnyt jelez; a telefonszdmot jel816 @ ; és a kereszt (1) (azangolban dagger {6r), ami azt mutatja, hogy valaki mér ‘meghalt. A specidiis szimb6lumok haszndlata segithet egy szBveg szervezésében (példéul a lébjegyzetekre utal6 csil- lagjelzések vagy fels6 indexbe tet szdmok), vagy felhivhatja a figyelmet egy szveg valamelyik részére (péld4ul egy hir- detésben egy néy elé nyomtatott nagy csillag). A * csillag- Jelzésnek az angolban fontos funkcidja a kihagyot betdk jelzése, kiléndsen a tabu szavakban (83. p.), a magyarban, az ilyen szavakat ki szoktdk pontozmi. ROVIDITESEK A szavak megréviditése fontos jellegzetes- sége az rott nyelvnek, Ide tartozik a cimek vagy rangok 6 viditéseinek hasznélata, mint Dr. Uf. ig. h. iti (= Ugyeletes tiszt), vagy a betGszavak haszndlata, mint KSH, MTA, MAV, APEH. A roviditések egy mésik nyelvb6l is szérmazhatnak, 65 ilyenkora teljes forma nem mindig ismert példul i.e {dest [azaz, annyi mint), etc. (= etcetera (és a w8bbi]), PC (= personal computer [személyi szém:t6gép]), CD (= compact disc), NATO. A roviditések egy részét szavakként ejtjdik ki (példéul MAV), néhényukat pedig betdinként (pé!- dul Kft), egy résziiket automatikusan feloldjuk beszéd koz~ ben (példéul a pu. az szinte mindig pé yaudvar), 6s vannak rovidfgsek, ahol tObb lehetség is megengedett (példéul a ‘kb, amelyet a beszédben cjthetiink kabé-nak és korilbelil- nek is). GRAFIKUS SZEMBENALLASOK A d6It és a félkovér betd, a nagybetd, a szin és mas grafikus véltozatok gyakran hasz- nélatosak jelentéskulnbségek kifejezésére; ezek kozil né- hényat bemutattunk a 229-230, oldalakon és a 32. fejezet- ben. A grafémak nagysdgénak véltoztatésa az egyik leggyakrabban haszndlt eszkbz arra, hogy egy tizenet bizo- nyos részeit kiemeljék, példéul hirdetésekben vagy megh{- vokban. Ha egy szveg latinrél g6t betdhipusra val, ,régi- es” képzetet kelthet, ahogy azt kardcsonyitidvézl6lapokon 6 cégtablakon tapasztathatjuk. Nem szabad azonban elfe- Iejteni, hogy nem minden nyelvnek azonosak a lehetGségei =a héber példaul nem haszndl d6lt vey nagybet. NAGYBETOK A sz6kezsc' nagybetdk lexikilis 65 nyel/t 1 ni egységeket egyardnt jeldlnek (246. p),rendszerint mon- datokat & seavakat, Egyetlen grafikus kiinbség jétszik hasenélatukban szerepet:nagy konta kiesi. A nagy-illetve a kisméretf nagybetdk (A Kontra 4) klénbsége nem hor- doz Konvenciondlis jelentést. A nagybets iris tovabbé nem alkalmazhat6 a szdmokra: a 33-as szémot akkor sem frjuk 33-nak, ha mondat elején all. “8S A szimbélur formétumon) n ‘TERBELIELRE oldalon (vagy tSst. Az is or egy alkslommal az 1984-es etidpiai éhinségr6l s2616 tuddsftis az Eur6paban térolt élelmiszerhegyekrol s7616 hirads mel. 1é kerilt. Ha nem egy lapon van a két kOzlemény, nem jon léire az a hatés, amely fgy Keletkezett. Az elrendezésnek uugyancsak jelentése van a képaléirésok esetén (kiilondsen feltin6, ha egy képaldiras rossz kép alé kerill), a cimek al- kalmazasakor, a cimek és alcimek elhelyezésekor egy s26- vegben vagy beszimoléban, valamint irodalmi szévegek, Kil6ndsen kolt6i szBvegek elrendezésekor (97., 483. p.) ak elhelyezkedése az, ga is hordozhat jelen: Kézpontozis Egy nyelv frésjeleinek két funkci6juk van, Az elsGdleges, hogy lehetOvé tegyék az frott nyelv szakaszainak dsszefiig- 26 olvasdsét, a masodlagos, hogy érzékeltessék a beszéd rit- musit és jllegét (bér sohasem kbvetkezetesen). Ez nagyj- bl megfelel a szupraszegmentilis jegyck (29. fej.) haszné laténak, de a beszédtél eltéréen a kézpontozss konvenci ‘egy bizonyos fokig az iskoldban tanuljuk meg, szabélyait pedig az angolsz4sz.orszigokban elfogadottan konyvkiaddk fektetik le stfluskézikOnyvekben. (Nalunk s24zadunk eleje ‘ta a Magyar Tudomsnyos Akadémia helyesirasi szabély- zata rbgziti az frdsjelhaszndlat szabslyait. Kordbban két sza- blyzat volt, egy akadémiai és egy iskolai.)ELVALASZTO IRASIELEK ‘A kézpontoz4s leggyakoribb funkcidja a grammatikai cgy- ségek (mondatok, tagmondatok, esoportok, szavak, 16. fe), celvilasztisa. A kiil6nféle jolek nagyjébol hierarchiaba szer- vez6dnek: az ‘Asjelek egy része nagyobb irisegységeket klonbéiztet meg, példdul a bekezdést; mAs jelek kisebb egy- ségeket, példdul szavakat vagy szavak részeit, megint mé- sok kézbils6 nagységa vagy Osszetettségd egységeket je- Talnek. A legfontosabb angol nyelvi konvenciok a kovet- kez6k (ezek tobbé-Kevésbe a magyar frott nyelvre is érvé- nyesek) srérkdz: seavakat vélaszt el; bekezdéseket kilonbiztet meg, ~az els6 mondat rendszerint ij sort kezd, és ez a sor rend: szerint bebtizott; kiln térkbz beszsirdsa bekezdések elvé- lasztdsét is szolgéthatja, kil6ndsen a diskurzus megszal disénak jeldléseként. + pont: a kérd6- és a felkisttsjellel egyitt a mondat végét jelolis idonként a szavak kézt haszndltnél nagyobb térkiz kveti (a nyomtatisi és gépelési konvencisk nem ezy'sé- gesek); a rdv! "tések jelzésére is hasznaljak (bir a gyakor- Jat véltoz6); obb (rends -rint hérom) egymés utin 4: 6 pont, aztjelzi, hogy a s:é'veg nem teljs. +pontosvess26. egy sszeistt mondat tagmondataitjeldl i, vagy egy felsorolss dsszetett egységeit vilasztja el (mint az el626 bekezdésben) kettdspont: leggyakrabban azt mutatja, hogy ami kOvet- Kerik, az a megel6z6k részletezése vagy magyarézata ~ hogy az ebben a mondatban is léthat + vessz6: haszndlata sokrétd, példdul egymésra kOvetkez6 grammatikai egységek vagy egy mésik egység belsejében haszndlt egység jel6lésére; haszndlata jelent6s ingadozé- sokat mutathat nyelvenként, de szemslyenként is ( abban, hogy az angolban haszndlni kel {3} el6ttazolyan felsorolésokban, mint apples, pears, and plums (alin, krték &s silk] (2 yesirési sza- bilyzat szerint nem) ‘Az clrondezés szemantikdja | Asziveg erondezésénck jlontSsige a szomantkai hati eléé sébon jet thatd José Paulo Paesnak e kbiteményébon, A szavak ozo ig6thagy a (Descartes hire kijolentéstismoré) ola szdméra annak az elvérdenak Walakulésahor, hogy a2 vis $2 ‘a sumlesz.Ahatés elveszne, ha akOteményt egyeten sorba ym tata voi, ‘Az Engyilkossdg, avagy a kiforditott Descartes cogito 33.NYELVESZETIGRAFOLOGIA {€259)(809" + kerek() és szdgletes [] zdréjelek: a vessz6 mellett a masik Iehet6ség egy grammatikai egység mondat kézepi vagy végi beékel6désének jelOlésére. + gondolatjel: prosdvai hasznlva ugyanaz.a funkcigja, mint a kerek vagy sz6g!stes zérdjeleknek; egyesével a mondat vvégén megjelen6 megjegyzés vagy utdlagos megfontolds elvilasztéséra vagy egy megnyilatkozds befejezetlenségé- nck kifejezésére hasznéljak; az informélis frasban gyak- ran helyettesit mas frdsjeleket. + idézdjelek: egy beszédrEszlet elejét és végét, cimet, idé- zeteket vagy a szavak ,speciélis” haszndlatét kilnbjzte- tik meg. Az egyes, illetve kett6s idézdjelek kbzitti vilasz- tis tetsz6leges: a korSbbi gyakoribb az angol kéz{rasban & a gépelt anyagokban, valamint Amerikaban a nyomta- tésban (a magyarben a kett6s idéz6jel az dltalénos, az egyes sak kiilonleges helyzetekben fordul el6). + kotdjel: ket felosztéstjelolhet egy s26 belsejében ~ a s2é sor végi elvélasztdsét (ennek nincsen beszél megfele- gje), és egy kifejezés vagy Ssszetett sz6 részeinck egy- mishoz kapesolését (példsul pickled-herring merchant vs pickled herring-n-*rchant [s6shering-keresked6, illetve beesipett heringk. esk. d6] ~ washing-machine [mo 6- 6p); a gyakorlat ez u:6bbi hasznélatban rendkivill "to. 26, a brit angol sz’ x03 olyan kontextusban alkalma tdjelet, ahol az amerikai angol elhagynd, a magyar seabilyzat pedig gyakran valtozik. JELENTEST HORDOZ6 IRASJELEK Néhény frésjel a nyelvtani kontextustl fig jelentést. * Kérdéjel: rendse funkci6ja is leet, mint ami getlen, Ondlls £11), van néhény specilisjelenté Jénos {!] volt ot) + Aposztrof vagy hidnyjel: az angolban leg cegyes- illetve tbbes szdmi birtokost (cat's, cats" [macs- K&é, macskaké)) és a grammatikai sz60sszevondsokat (U'm [< Lam}, won’ {< will not) jelolis bizonyos szavakban is megtalélhat6 (o'clock (6rakor], fish 'n’ chips {sit hal silt krumplival]); haszndlata jelent6s ingadoz4sokat mutat (St Johns vagy St John's? Harrods vagy Harrod’s?) és bizony- talansgot (*ice cream cone’s, helyesen ice cream cones [fagylaludlesérek)), *todays bargains (helyesen today's bargains (a nap leértékelt drui]). A magyarban hasznlata joval ritkébb, bér a mélt szézadi klasszikus szdvegekben példéul a nével6 valtakozdsét, az az lerdvidtlését jeldlték vele (A' magyaroknak), GYORSIRAS A gyorsirds nagy sebességtt frésméd, ahol a szokésos betik & a beszéd szavai helyett specitlis szimbolumok vagy r5vi- ditések fllnak. Ez a rendszer szindéka szerint az olvasok szik korének s26l (tobbnyire csak egy személynek., a gyors- {ronak), és az informécis rovid ideig tart6 megérzésére sz0l- gil cliekintve egyes irodalmi vagy tudominyos napl6ktdl). A gyorsirésndl ezért nem ritka a sajétszerd haszndlat: meg-