Jog © Marvany Lajos: A maar rtnelem Aiaitidsa. (Sodzadunk, 1931, 351.p) © Jogndominy: K6aliny. 1888, 20. s2, 171. ps Budapest Hira, 1900, 20 és 48, s2, 9.7 % Kutndce Katalin (ct) Balogh Jen embetter. Vlas Balogh lend mineibl. MTA Krminoligiai Kezlemenyek 21. (Budapest, MTA Krminolgisi Tiasig, 1988 [a tvabbiakbon: Kurucz},3.p.) * Balogh: Pevigi tanto 14. ps Balogh Jen Fer Leal em ive el, (logtudamsnyi KealGny, 1909, 44. &f, 21.2, 181. p) Kuta, 6p 5 Finke i916 t: Binet! dolgoztok 1916 (110. p) El ake és Lid meg Finkey Ferenc: bie birds a jogakadémiat tamrendjében. Vogndominyi Korliny, 1897, 113. p); A bine. 16 periog dmaléculsa a joi tonulményi rene. Jogtudominy Kealény, 1913,61.p) ° Balogh: Peg anki i ° Balogh: Perot 82. "Balogh: Paso toniny HI pV. Sis magyar etn tomy ltée A Play Elem ling Kay ton 57, Sommerer Boloeh Elomi (Spe, Play Bence Alapitvany, 2015, 123.p.) 6 Balogh; Peg ty * Balogh: Peo tn, 41-19. V8, Balogh Bog ret aio ino (Budapest Sze» Maya Tod. Aka- rrinmeebeiibl [26 kt 1908. e, 338 164) © Las hinted pero okie nade Balogh Jen eye nie M. Tadominjos Akademia | tag. El firs (Balan, 1B glam, 19085. 8,626) i Képes Gyéray Dania kézponti allamszervezete 1536-1660 kézétt 7 1534-36. évi polgéshdbont (Il. Keresztély siker- tclen visszatérésikiscrcte, a Knud J. V. Jespersen din tOrténész.dltal a lutheri tanok szenvedélyes hivének nevezett II, Keresztély trénra Kerilése) utén jelentds valtozdsok térténtek Danidban, Az tijkor a kato- ikus egyhéz megsemmistlésével (evangélikus fejedetmi ceyhizzal val felvltisdval), Norvégia alkotmenyos 6 all6siginak felscAmoliséval, valamint egy teljesen ij, a kirdly é az orszéigtandcs egydttmikdésén alapulé, ers ézponti korményzatot jelent6éllamrendszerIérejotével eszaintst be Dania Az 1536. évi események MI, Keresztély (1534-1559) az. arisztokratikus orszig- tanées (rigsréd) egyhizi tagjait, a katolikus paspokoket vvidolta a ket évig tarté véres polgérhabori cldidézésével, uugyanis a tandcsurak 1533-ban (a koribbi szokisjogot megsértve) vallési megfontolésok miatt nem voltak haj- landok &t api I. Frigyes (1523-1533) halla utin kidly- la valasctani. Miutén 1536. augusztus clején gyéztesként vonult be Koppenhigaba, elrendelte mind a het diniai plspok letartdztatisat, oktdber végére pedig (a szokisos nemesi tangeskozésok, herredagok helyett) svéd mintéra dltalénos rend ayilst (rigsdag) hivottdssze a fevirosba.> A din jogt@rténct-tudomény ériékelése szerint az or szdgayilés cla a hasonld politika valsighelyzetek meg- eldzése, egy ,llandé rezsim” megalkotisa, az 1534-36. 64i polgarhaborihaz hasonlé jOvbbeli éllapotok megeld- zése volt A digtin t8bb mint 1200-an gyilick Ossze, a rnemescken kivill a virosi polgdrsdg és a parasztok kivetc is —az egyhéziak azonban nem jelenhettek meg.’ A rigs- *@ dag kt fontos dokumentumot hagyot jové: eeynészt II. Keresztély hitlevelet (hadfestming), mésrészt az 1536. oktéber 30-ai recesst, amely a2 ij egyhézpolitika alapel- voit rgzitete. Ahogy Paul D. Lockhart fogalmaz: a hitlevel a krdly és a vilgi arisztokrécia,a recess pedig a krdly és valameny- niyialattvaldja Kozatti egyezsévet tokrozte A hdndfest- rning megszivegezése kapesin az uralkod6 el6zékeny- nek bizonyul, hiszen — gyézelmi pozicidjét kihaszndlva ~ megtehette volna, hogy erdteljesen koriétozza a tandes Joeait, de ez nem tortént meg. Ugyanakkor, bir a dén mo- narchia 1536-ban sem. valt Grékletessé, az. inferregmum rossz.emilcke miat elfogadtattaa tandcsurakkal a vivente rege kitdlyvalasctést (a tandes a mindOssze kétéves Fri- ayes herceget meg is vilasztotta a kirily utédjava),’ és mogszintette a rigsrdd kirilyi vérak felett 1483 ta él- vezett rendelke2ési jogit (slotslovsmyndighed), eloirva, hogy a kirdly haléla pillanataban minden var az elézéleg mar megvélasctot utddra szall, Emellett a hitlevél végérdl ~lemaradt” az. cllendllsi zaradék.* ‘A rendekkel (kGztik a parasziok kaldotteivel elfogad- tatott mésik dokumentum, a recess a kirilyi reformacié bevezetésérdl rendelkezett. hatérozatban IM, Keresztdly a plispokokettette feletdssé azért, hogy — azzal, hogy 1 Frigyes haléla utin nem valasztottak azonnal kirdlyt—pol- ‘githaboriba tasztotték az orszigot, és bintetéstl meg- fosztotta Sket hivataluktol. Ezzel egyidejilegelkobozta az ‘egyhizi birtokokat is, amit egyrészt - némi képmurtatéssal ~azzal indokolt, hogy igy az uj evangélikus egyhéz anél- kal tudja majg tereszteniIsten igéet, hogy fold igyekkel kellene bajldcnia; mésrés7t azzal tamasztot ali, hogy az eyhizi vagyon éllamositisinak késznhetden kerhets el a magas dllamadéssig miatt amy szikséges rendki- villi addkivetés” Az egyhzi birtokok elkobzisira vonatkoz6 rendelke- 2ést a gyiikést KOvetden haladéktalamul véere is hatottik. Mig koribban a kirdlyi birtokok az orszag dsszos fOldbir- tokénak mindossze hatodrészéttetek ki, a recess végre- hajtésival ez az ariny kétharmadra (azaz ~ Svédorszig- hoz hasonléan ~ a hatszoroséra) nivekedert.” Knud J. V. Jespersen az Gj din llamegyhdz lérej6ttét VIM. Henrik vallisreformijahoz (det of Supremacy, 1534) hasonlitia, &egillpitja, hay az egyhhiz a recess eredményeképpen _walédi fejedelmi egyhizza” valt™ A katolikus egyhz mellet az 1536. évi .rendszervil- 1s” mésik nagy vesztese a Dinidval 1380 dia perszonslu- nidban all6 Norvégia volt, melynek az 1450, augusztusi bergeni seerailés még a Dénidval val6 egyenjogtségit garantélta (Norvégiét,sajit torvényei szerint és sajétla- Kosai lta kell Kosmnyozni”.” Az orsig (é személy szerint Olav Engelbrekisson_aidarosi érsek) azonban lo jflis maradt Il, Kerestdiyhez, igy bihSdnie Kell. 1. Keresztdly feloszlatta a norvég orszigtanéesot, amivel Norvégia ~ a hozzé tartoz6 Izlanddal és a Ferber szige- tekkel egytitt—a din korona tartoményévavalt, bar nll jogrendszerét tovblra is megtarthata* Dénia alkotmanya 1536-1660 kézétt Az 1536-1660 kOz6tti idészakot, melyet a kirily és az arisztokracia euytitmikidése jellemez, a din torténetiris a ynemesi kormanyzat” korénak (dinul: adelsvride) ne- vezi Ez azonban Paul D. Lockhart megéllaptisa szerint felrevezet6, usyanis ara utal, minthe az orszdgtanscs @ rilyi akarat ellengben korményozta volna az orszigot Byron J. Nordstrom az ,¢ tokratikus kOztirsaséa” kifejezéssel azthangstlyozza, hogy a krdlytvé lasztottik, és jogkoreit a tandcesal (ahogy Nordstrom mondja: né- hhiny nemessel”) megosriva gya- orothatta" Ez sem helyes, hiszen épp a kirilyvalasztis volt az a jog- kor, melynek kapesin a tandesurak 1536-ban engediek III. Keresztély kérésénck, és trindrdkissé vilasz- totték a gyermek Frigyes herceget, belétva, milyen vesaélyekhez ve- zelhet egy tObbéves interregnum. A kirilyi hatalom ezzel de facto Grokletessé vill, ami a lepkevésbé sem jellemz a ,nemesi kéztir sasgokra” (isd a lengyel Ree pospolita példsjat, amelynek igen lényeges eleme volt a monarchia szabadon valasztt jellege).* ‘A din kézpontositottrendi lam. sajatsigos modellit legjobban a huarchia (,kettds uralons”) S26 ja le, amelyet Knud Fabricius dn torténész haszndlt elészor, 1920-ban megjelent Kongeloven cml: monografajsban.” Ennek az a Kompromisszum az alapja, amely a rigsrdd megmaradt(vilsgi) tagjai és Il. Keresztély kivzatt 1536- , & olyan KSzpontositott monerchiat jelent, melyben az alapvetd déntéseket a7 uralkod® a tandcesal egyiit hozza meg. A kindly é az orszégtanics © kézs uralmat testesiti meg .Dinia koronija” (Danmarks kro- ne), amely 2 korabbiakhor képest dj, arisztokraikus fel- fogisa a fohatatomnak.” Ke ssl in ily (él: 1577-1648, wralkodot 1588-1648) portrja (Pieter lacs: esiméme, 1604, a Rlsarive [din orsigos lev) gitemsncbal) Knuid J. V.Jespersen szerintezzel meg is saint a konk- ret személyi Kor jelentésége: ,kitdlyok meghalhatnak, a fandcs tagiai valtorhatnak, de” Dénia Korondja — mint a sauverenitis & az allamisig alapja ~ ezekilfiggetlenil Iktezik"2" Szemben tehét a magyar Szent Korona-tannal vagy az angol rendi monarchia arra sok tekintetben emé- kertetd szaverenitéskoncepcisjaval (King in Parliament), a din rendiéllamban a King in Council felfogisa vit ural- odsvi.” A tovabbiakban ennek a korszaknak, azaz Dénia 1536-1660 kézitialkotmsinyos berendezkedésének egyes 16 intéaményeit, hatalmi tényezdit tekinjak rOviden Kirély ‘A din kirdly a kiizépkori skandinav jogfelfogisnak meg- feleléen ,els6 volt az egyenl6k ktzbtt” (primus inter pa- res)" Paul D. Lockhart két érdekes térténclmi példaval is illasetrljaezta helyzetet: I, Frigyesrdl (1559-1588) kz tudott volt, hogy még esalidi eseményeire (igy gyermeke Keresztel6jére) is meghivta tandesosait; IV. Keresztéyrél (1588-1648) pedig fejeayezték, hogy amikor 1599-ben az orsaigtanics néhny tagjval hajéraszallt, hogy meg- stogassa norvégiai birtokait, mez hagyta, hogy Christian Fredriksen kapiténynak szblitsek* ‘A konkrétdllamf@i hatiskroket virsgilva érdemes a kival6 odensei Leon Jesper- sen dsszefoglald elemzését segitsé- ail hivni, 6 azt hangsilyozza, hogy 1660-ig az uratkods hatalménak legfontosabb Koritozisa az volt hogy a rigsrdd beleeavezése nélkil nem izenhetett hadat, nem hivhatott be idegen hadsereget az orszdgha, 3 nnemesek paraszthéridi krében nem vethetett ki ad6, é nem iijoncozha- tort (a gyakorlathan emellett a tandes inden adértatssal kapesolatos ddintésben, azaz a polgérokat, sot a Kicilyi birtokok bértit illo addk ivetésében is résat vet) * A kirdly volt ugyanakkor a had sereg fOparanesnoka, az orszag leg fbb biraja (c hatishorétatandccsal megosziva a vilégi kézigazgatis és az egyhie fee A kalgyek tere t= elierden mas en llamokt Skécia, Aragénia, Lengyelorszig vagy Magyacors Atillete meg a torvényalkotis joga.” A dan uralkod6 hatiskorei tehat m: keabtt korszakban, azaz az abszolit monarchia \sét mogelézden is meglehotésen széles kériick voltak. Az, hogy a kirilyok e jogkireik kivzill Snylegesen me: lycket gyakoroltak Onalléan, nagymértékben figw6tt aFir sel B nem kevésbé pedig az éppen uralkodé kirily személyes kvaltisat6l is * IV. Keresztély példéul mér az. 1611-13. vi kalmari habori kezdetekor egyértelmiivé tette, hogy hhadigyi és killgyi kérdésekben nem hallgat a ,békepar- ‘i alléspontot képvisel6 orszdgtandcsra, sétha kell, anak dntéseellenére is hadba vonul (ami a harmincéves habo- ri végére saimyiieredménnyel jart az orszdgra nézve) Kirélyvélosztés ‘A Din Kirdlysig a2 1661. januar 10-ei, abszohit & 6rok- letes kormanyzatr6l” sz6i6 térvényt (Enevolds-arverele- sgelingsaks) megel6zben vilasaiott monarchia volt. A ki- rilyt a XIV, szazadig a tartoményi gytiléseken (landting) vlasztotak, maj ezt a szerepkort a kalmari uni ids ban az orszégtandcs vette at, amint ara mar az 1397. vi mids egységokmany (unionsbrev) is uta.” Bhhez képest 1536 utén ket fontos valtozas tortént Egyrésct, miutén a kirdlyvalasztis 1533, évi elhalasctisa polgarhéborihoz vezetett, az 1536. évi rendi gyiiés ey dnt6t, hogy a tandcs kirdlyvélasztisi joga I. Keresztély leszirmazottaira, azaz az Oldenburg-féz tagiaira korké- toz6dik, Iényegében a Norvégidban érvényes tréndrol lési szabalyokat kovetve.”® Ennek alapjén a rigsrdd mar 1536-ban, azaz vivente rege megvlasctotta a késbbbi I. Frigyest." A kévetkezd lépés a dinasztikus utd felé az volt, amikor a tanées 1576-ban, mar I. Frigyes uralko- isa idején arra is kotelezettségetvallalt, hogy ha a ki- rilynak nem lenne tile frigyermeke, akkor aztvélasztia meg, aki Frigyes idsebbik lanydtfeleséel vette.” E dontések némiképp formélissé tették a hitlevelek (hindfestningek) aléirisit, legalabbis annyiban, hogy a kirély megvélasatésit igy mar nem lehetett a kondiciSk elfogadisdhoz. kétni. Talin a tanées alkupozicidja fen tick szerintiromlisdnak tudhat6 be, hogy 1608-ban Keresztdly orszdgeyilésen, a rendekkel tudta utédié valasztani idésebb, szintén Keresztély (Christian) nevis fit. Ezzel a krdlyvlasctisi jog eyakorsa at is szalt a tandesrél a rendekre, dea rigsrad a2 uted személyébe val6 beleegyezés jogat (hyldning) azértfenntartotta magénak.”” Bar a valasztott kirdlysig fonmai értetemben fennma- radt, a tronut6dlés 1536 utin zokkendmentessé valt, & 1643-ig az is maradt. A gyakorlatban mindvégig a dinasz- tikus elv érvényestit:* a tandcs 1536-ban a kétéves Pri- ‘yes, 1580-ban a héroméves Keresztély koronaherceget Valasziotta utddnak. (Mint ldttuk, 1576-ban, azaz amikor még IL. Frigyesnek nem volt fidgyermeke, a legidésebb leénygyermek, az akkor héroméves Erzsébet kitélyi her- cegné majdani férét is elfogadta volna.) ‘Az orszigoyillés 1608-ban IV. Keresztly id6sebb fist vélasztotta meg, aki azonban 1647-ben meghalt, Ez adott lehetSséget a tandcsnak arra, hogy a fiatalabbik fii, Fri- gyes megvélasztisinak jévahagyasét igen szigori felté- telekhez késse. Végiil a rendek 1648-ban, IV. Keresziély halla win kirllyé valasztottak IL Frigyest (1648-1670), aki alig két évvel késob megvalasziatta velik Keresztély nevi fidt utddjul, amihez 1655-re sikerilt kicsikamia a taicsurak beleenyezését® Hitlevelek A din k6zjogi hagyomény szerint a megvalasztand6 ural- kodénak kétclezettséget Kellett villalnia a trvények & reégi szokasok, valamint a rendek dltal megfogalmazott konkrét fetétclek betartistra. Ezt a nyilatkozatot hand- feestningnek neerték, ami s2é szerint ,kézfogist” elent,* ‘azonban mi ~ a magyar alkotmanyt@rténetbdl ismert ki- fejezéssel — hitlevélnek forditjuk. Jens Chr. V, Johansen szerint ¢ dokumentumok is kézrejétszottak abban, hogy @ dn jogi gondolkodisban a torvényekuralma (rule of law) vlt meghatérozéva.” ‘Azel ilyen oklevel az V. Erik (Brik Klipping, 1259 1286) tal az 1282. jiliusi nyborgi Danehofon (fénemesi 6 fBpapi gyilésen)aldirthdndfestning volt, melyet gyak- ran emlegetnek ,in Magna Carta” néven is.* Elészir 1320-ban irk el6 a kirly megvlasctisdnak feltételeként akbtelezettségvéllalisok megtétlét I. Kristf oklevelét iy mir valghindfestingnek, azaz valasztsi hitlevélnek neverhetjk.” I Keresztély 1448, 6 trdnralépését vtt téretlen gyakorlatts, hogy minden tj uralkodé kibocsét cayet, amikor kirallya valasatjak.® A kondiciok legfabb biztositéka, az ellenillis jopa (us resistend)) expressis verbis Jénos kidly (1481-1513) 1483. évi hitlevelében je- lent meg elészér: A itlevelek kibocsatésinak, ijonnan trénra lép6 ural- odéval val6 aldiratésénak szokisa 1536 utén sem t0rt meg, a vivente rege kirslyvlasztisok (utbdvalasztésok) cllenére. A vilasztott kirélysdg elvi fennmaradsa és a le- git tronralépés feltteleként —a Habsburg-kori magyar allamhoz hasonl6an ~eldirthitlevel-kibocsétis a dinaszti- kas elvtémyeréseellene is segitett megdrizn a din mo- narchia korltozottjlleget, egészen az 1660. évi abszolu- tisatikus fordulatig, IIL Keresztely kirdllya vilasztésénl s2616 1536. ok- tdber 30-ai horsensi megallapodsban 49 feltétel szerepelt, ami L Frigyes 76 szakaszb6l dll6 1523. évihitlevelchez pest nem tekinthet6 soknak. A csdkkenés annak tudha- 18 be, hogy aij uralkodé és a (vligi) tandesurak Kzzott az.az egyezség szilettt, hogy ttelesen feldlvizsgéljak az 1523. évi hdndfestinget, 6 esak a feltétlentl szakséges részokettartak meg beldle ‘Azesemények ismeretében nem meglepS, houy példul az egyhiz és a papok kivéltségaittaglalé kilene szakaset a hit megvédelmeztsére vonatkoz6 altalinos kételezett- ségvllalis vtota fel. Ami ennél is Inyegesebb: elhagy- tak az cllendlisi jogra vonatkozs zéradékot, valamint a tandesurak azon ,fenntartot jogit”, ogy a kordlmények megvéltozdsa esetén ijabb fetételeket hatarozhassanak ‘meg, Ezen tilmenden pedig, bar II. Keresztélyelismerte, hogy Dinia valasztot kids, belekerlt a eayezséebe cay rendelkezés, mely szerintakirly fst ,Dénia hercegé- nek és utddnak” kell fekinteni.® Magaba 2 hitlevélbe végil esak 36 fetétl kerilt be, melyck Kozitt a Kondiciok utdlagos médositisénak jo- gt & azellenllasi2iradékot természetesen nem talljuk meg Fontos rendelkezése tovabba az 1536. évi heind- fasiningnck, hogy Norvégia Snéllésaga megsciint, azt a «din uralkod® a tovabbiakban mint a birodalom egy tar-tomanyét (azaz Jyllandhoz és a seigetekhez, valamint 22 cekkor még Dénishoz tartoz6 Skinghec" hasonléan) kor- ‘ményozhatta.* Nem kérdés tehét, hogy a kidlyi hatalom (UL. Keresztély polgicdboris gyézelménck és « nemesek Jogai .megvédelmezésének” készdnhetden) megerdsédstt ‘Az 1536-ban megalkotott ,lland6 rezsim” bevéltotta a hozzé fiizott reménycket, Az 1559-ben trénra lép@ tj uralkodo, I. Frigyes apishoz képest nyughatatlantermé- szete miatt az orszégtandcs, amely a konszenzuson ala- pulo ,arisztokratikus kormanyzés” sikere folytén ismét cerére kapot, a koronizéshoz az 1536. évi kondicidkn’l szigoribb feltteleket kivant timasctani Frigyes ezeket a bekesség kedvéért — egyetlen pontileltekintve ~ el- fogadia.* "Az 1559. augusztus 20-An alairt handfestning Iénye- ges pontokon tért el a korabbit6l. Egyrészt visszakerilt a feltételek ktzé a kirdly haléla esctére a kirdlyi vérak feletti rendelkezési jog (az 1483 6a ismert slotslovs- myndighed), amelynek egy ij kirdly kiskorisdga ese- tén legalabb akkora gyakorlati jelentésége lehet, mint amekkora korabban a interregrumok alkalmaval volt. Emellett megerdsitetigk a nemesi birtokok védelmét és mas eldjogokat, sot a nemesek ij privilégiumot is kap- tak: a Kilfoldi kereskedékkel val6 Kozvetlen kereske- és jogs” Az adelsvalde harmadik uralkodéja, IV. Keresaély 1596-ban, Kiskorssiga végén it ald hitlevelet, melyben cayebek mellettvallalta, hogy az orszigtandcs beleegye- ise née nem zen hadat és nem vet kirendkivili ad6- kat** Az 1596, évi korondzis érdekessége, hogy Peder Jensen Vinstrup, Sjelland paspoke beszédcben a kirélyt Krisetus helytarijénak (vicarius Christ) nevezte, a ki- rilyi hatalom isteni eredetére utalva®* Thorkild Kjeer gaard ezzel kapesolatban arra mutat ri, hogy az isteni {jogon uralkodést a rendi kort megel8zSen, I (Nagy) Val- ddemar idején, a XI. szzadban hangsilyozték wtoljira Daniaban.”* A din alkotménytorténet utols6 kirdlyi hitlevele I Frigyes 1648, évi hdndfestningje volt, melynck eléemé- nye az els6 vesztes ,svéd hibori” é a trondrdk0s Ke- resatély Koronaherceg, 1647-ben bekovetkezett halla. AZ 1645. évi bromsebr6i békében Déninak — silyos terlet- vesatésck mellett a svéd hajSkat mentesitenie kellett af Kirilyi bevételiforrstjelent® Sund-vim megfizetésének kételezetsége ale, a Kotelezetség biztositékaként pedig 30 évre zalogba kellett adnia a partvidéki Halland tarto- minyt Svédorszgnak, amivel elveszitette az Oresund fe- lett kizdrélagos ellendraést™ IN. Keresztly 1648 februirjaban bekbvetkezett halé- la utan a rigsrdd — hosszi vives ulin — mégsem szaki- totta hagyomannyal, és az lhunyt uralkod6 kisebbik fat, IIL. Frigyest (1648-70) valasztotta kirlly’, aki nem volt felkészitve az illamifoi tisatség betbltésére (hiszen bity- Ja volt a megvalasztot tréndrokds). A vilasctésnak silyos fra vot: a tandesuraka fatal uralkod6t minden korabbinal keményebb és megalizdbb hindiesining alairiséra k6te- Jezték. A hitlevél 55 pontbsl allt, melyek k6ziil az utolsé tulajdonképpen az elensllsijogot eleventete fel ara az esetre, ha (,amitl Isten évjon") a kirdly nem tartané be a Jog ondicidkat, hiszen ez esetben a rigsrd gyakorlatlag &t- vehette volna a komményzést* IL, Frigyesnck a héndfestningben a nemesek vala- rmennyi privilégiumanak, fgy kiln nevesitve: az adémen- tesség 6s az llami hivatalok kizérdlagos betdltésejognak megerdsitésére is kétclezetiségetkelletvéllania.” A rigs- rid megtitott, hogy a kirdly a tandcsurek beleegyezése nélkil cthagyja az orszdg terete, emellet a hitlevel - az 1536 6ta kovetett gyakorlattal szakitva ~aztis kimondta, hogy Frigyes halla esetén az. uralkodo megvalasztéstig a tandesra szAllt volna az lami hatalom.* Ez ut6bbi szabaly akar a rossz emlékitinterregnumok felélescéséhez is vezethetet volna, alkalmazésira azonban nem kerilt sor Bgyréset II. Frigyes a tandesban domindlé s6gorok pdrjval” (IV. Kereszisly vejeivel és a korltik ‘esoportosuld aristokratakkal) szemben megeréstdve mar 1650-ben elfogadtatta fa utédlésit az orszigayilssel és késdbb a rigsrcial is, misrészt 1660. okt6ber 17-En, az abszolutizmust bevezet6 orszgayiilésen meghozot intéz- edésck hatisira a hitlevélben vallattvalamennyi kétele- zetisége all feloldozta az uralkodet az orszgtandcs (amely ckkortlésezetutoljira a din tOrénelemben) = Orszdggydlés ‘Herman Schiick megéllapitésa szerint a skandiniv poli- tikai rendszer XIV. szdzad kbzepére kilt k6z6s 53j5- tossiga volt az eurSpai Stalénos rendi gyiilésekhez é az angol hiya” Mindez Svédorszigraisigaz a gig (1520-2s évek), Dina alkotmanytorténetére azonban egészen a polgiri stalakulisig rényomta bélyepét (had utaljunk e helyitt esak ar, hogy 1660-1849 kizdtt egy- Altalan nem mikéddtt parlament az orszigban). Erik Klipping 1282. évi hdndfestningjében sok egyéb mellet ara is igéretet tet, hogy évente Ossechivja a f= nemesck és fopapok gytilését, ,amelyet hofhak neveznek” (arlamentum, quod hof dictur).” Ebb8l a megfogalma- zésbél is latszik, hogy ennek mir kordbban is megvolt a agyakorlata (feltételezések szerint a XID. szizad kozepetd valhatott rendszeressé az alkalmazésa), Az alsdbb nemes- ség, polgdrsig, szabad parasziség részvétlével stakinos {gyiléstviszontekkor még nem tartttak ~e rétepek esak {artomanyi szinten, a landstimgnck nevezet hagyom’nyos sgyiléscken képviseltették magukat ‘Az orszigos politikaban a Danehof vette &t a lands- tingek dOntéshord szerepét, amelyck a kés6 kézépkorél helyi kéztigyekkel, azon bell is els6sorban tWrvényke~ ésse (azaz biniskodéssal)foglalkoztak.* A kalmari unio {ddszakban veyanakkor mir aztltjuk, hogy a Danehof iselsorvadt (Sashalmi Endrétidéave: nem volt XV. s zadla dtvezet6 kontinuitésa”),” ugyanis az 1400-as évek- re az orsedgtanics let aa forum, amely léakirly az ak- tualis orszgosjelentéség dgyeket vtte* Amikor pedig szélesebb fonemesi korrel Uiésezett egyitt az uralkod6, axt herredagnak (,urak gyilésének”) nevezték ‘A dan alkotmdnyt6rténet els6 teljes orszaguyilésének (rigsdag) az 1468 novemberében I Kereszily altal Kalund>Jog. ‘ie a4 Dorgba dsszehivotttandeskozést tekintheyjk"!amelyen a skandindv tirsadalomfejlodésnek megfelel6 négy rend (a rnemesséz, az egyhiz, a virosi poleérok és a szabad paraszt- siig) veetettrész. A rigsdagokon a nemesek (a tandcson kivilick is), valamint a pispokok és prépostok személyesen jelenhettek meg, mig az alsdbb papségot, a polgérségot és 0 paraszisigot kovetck (szokis szerint egyhézkeriletenkeént, illetve varosonkent két-kétf8) kepviselték.® ‘A héndfestningek nem kotelezték a kirilyokat a digta rendszeres dsszehiviséra. A teljes orszaggytilések alka- lomszeriien mikédtek, 6 ez nemesak a kés6 kOzépkorr, hhanem az 1536-1660 k6zétiidszakra is jellemz6 volt liven rendkivalialkalom volt aj korményzatirendszer alapjait megteremtS 1536. dszi_orszéggyiilés, amelyen Abb mint ezerkétszdzan vettek részt,réadasul a kialakult hlyzetre tekintttl kizirélag vilégiak ** Ez volt az utols6 colyan gyilés, amelyet rigsdagnak neveztek ~ az elnevezés kés6bbi mell6zése Herman Schick szerintarra uta, hogy a fejedelmi reformécioval a katolikus pispok0k politika hhatalma ,megtért” 1536 utin a din orszdgeyiiléseket egyszerien sten- dermode (rend ayes") néven ennlitették:” Tobb fortis szerint 1536-1627 kbzott egyetlenilyen éltakinos gyalést tartottak, amelyet IL. Frigyes hivott dssze 1570 januarja- ban, hogy a habonis koltségek miatt ij adékhozesikarjon ki egy szélesebb tirsadalmi beleegyezést, a lemondéséval is fenyegetve arendeket." Ezen az orszagayilésen rendel- keztek utojéra szavazati joggal a parasztok * IV. Keresztly (1588-1648) uralkodisinak els felében valjban nem mikédett orszdgeyilés, azonban meg kell Jeayeznink, hogy egy (funkciojt tekintve) ,xés2-orsedg- agyilést”azért tartotak 1608 majusdban, melynek egyetien tdrgya Keresztly herceg trondrokOssé valasztisa vot. Ezen a gyilésen — amelyet egyébként nem a kidly,hanem az or- szagtandes keademényezett™ — a nemesek is Kivetek dtjén vette részt, 6 e vot az utolsé alkalom, hogy a parasziok kaldotetis meghivtik tandeskozni(szavazati jog nélkil)" ‘Az als6-szaszorszigi hébord aztin visszahozta az or- szagayilések tanésinak szokésit. A silyos katonai vere- ség hatiséra az orszdgtandcs elérte, hogy IV. Keresztély az 1627. év elejée Osszehivja a rendeket Koppenhdgaa.”” Srervezettiténetiscempontbl ennek az orszaigeyilésnck az adja a jelentdséget, hogy a hérom rend (nemesek, egy- haziak és virosi polgdrsdig) kOvetei mér Kilin tandeskoz- tak. Ezzel tehét a din rendi orszégeyilés a héromkamaris, ‘modell szerint szervezdd6tt ij.” (Megjegyzendd azon- ban, hogy — a francia ahalénos tendi gyiéssel ellenétben —a din orszéggyiléscken nem terjet el aza szokis, hogy arendek 2: | arényban leszavazhatték egymést* Knud J. V. Jespersen arraviligit 18, hogy az 1627. 6vi onszaggyiilés Osszchivésa a harmincéves haboriban val6 részvetel miatt a kirily 6 az orszdigtandcs kot kalakult feszlt gk6rben a tandes gyengulésének els6 jele vol ‘Azaz a gyakran (joggal)elitizmussal vido, a politika ha- talmat a kirdly melett kordbban kizardlagosan gyakorl6 5 fgy az alsobb rendeket is ,képvisel6” tanics az 6 &l- lispontja szernt azért dGntdutigy, hogy kezdeményedi az uratkodéndl a rendek dsszchivését, hogy szélescbb tarsa- dalmi témogatottségot szerezzen maganak.” Jespersen alléspontjét timasztja ald, hogy még ugyan- ebben az évben ijabb (1627/28,) orszagayilést tartttak, 1majd 1631-ben, 1638-ban és 1645-ben is—azaz soha kordb ban nem latottgyakorisiggal ~ dsszehivtak a rendeket" Az 1638. nyéri odensei orszigeydlés Kiln rOgzitette a rend- szeres Ssszchivés svikségessépét,”tovabba a kivetett adék beszedésének feldgyeletée ez alkalommal kinevezet Jand- ommisscerek isa hétom rendb8l ert ki.” ‘Az 1643-45, évi katasztrofalis svéd-din hébonival Ssszefiigg® haboris adéssagok miatttartott 1645. vi or- szdggyiilésen” mar a nemesség pozicidja erdstdott meg a tObbi renddel szemben, amit j6l mutat az a hatérozat, rmely szerint minden tartomdnynak lesz egy helyi (azaz nem a tanécsarisetokricia kéreihez tartoz6) nemesi biz~ tosa, akiknek a tobbi rendéel val6 konzulticié és a rend sérelmek orszigtandcs eléterjesztése lesz a feladata.” ‘A masik fontos orszégos Ogy - az adék kérdése mel- lett ~ amelyben idérél idére a rendek dontését kérték, a trénbrokos megvalasctisa, azaz a hivatalban levé kirdly utédlésénak elokészitése volt. Az 1608. évi koppenhiégai orszéggyilés volt az els, amely e targyban szavazott, majd a rigsrdd — az utblagos belecgyezés jogit fenntart- vva~ kis jelentette, hogy a leend6 kirdly megvélasztisa a rendek feladata" Ezt kOveiGen még két alkalommal ke- rilt sor orszdgeyilésen (a kévetkezd) kirdly megvélasz- tisdra: 1648-ban (IT. Frigyes) é 1650-ben (a maidani V. Keresztdly). IL. Frigyes uralkodisa idején még két orsvigaydlést tartottak, 1657-ben és 1660-ban — ezeket ismeét a hiéboris kindisok 6s az ezekkel Ssszefigg® kérdések tettsk sziksé- esse, (Az 1657. februiri orscdgeyilés az adé és az ijon- cok megajénldséval adottfelhatalmazast II Frigyesnek a ‘Svédorszdg elleni habor: meginditiséra.) Megieeyzend5, hogy a XVI szdzadban a din rigsrdd hasonis okokbél Norvégidban is tobbsz6r dsszehivia a rendi gyilést!™ Rendi orszéggyilések Dinisban 1536-1660 kozbtt Tiipont Gissehinsinak oka 1536 oktdber | I Kerestly hilevele reformiciésboveze= | [1570.janudr az északi | Seoudnegiigtia TGR gee | wintery Kora) inate [Te ane |e tog ib Tecra T6278 Fonda TS ber 18 [isa ent ra ak lo [ieee Fe ms hs SV KER [Tear [ios ior at is on | | nega Teter dig anon] =| slinos adé kveseAz idBk sorén a képviselet szdkilt (nem Kivetve tovébb a svéd mintét, a parasztok koveteit 1627 utén mar nem hividk meg ~ igy tekintve, hogy a parasztbérloket a bér- beadoik, azaz a nemes foldbirtokosok képviselik -, a kor- szak vége felé pedig mar az als6bb nemesség is a landstin- sgeken megvélasztott kGvetck itn jelent meg), mikizden gyre élesebbe vit a feszltség az adémentességet élvezé (6 legfeljebb nkéntes ,adomsnyt” felajanl6) nemesek, valamint az adéfizetd rendek (egyhiz, varosok) kOvetei keozot, ; ‘A din-svéd hiborik idészaksban az ut6bbiak — kilind- sen kirdlyhoc hi protestins egyhizi vezetdk és koppenhs- sg kereskedk IIL Frigyes melédlltak a privilégiumaikat {8l6 tandes-arisctokratékkal szembeni politkai kzdelem- ben, aminek 1660-ban, az utols6 din rendi orszdggyilésen az abszolutizmus bevezetése lett az erodménye. Orszégtandes ‘Az 1536 uténi dyarchia idészakénak meghatéro25 — az orszéigeytlés, st részben az dllam® hagyomanyos jog- kore is gyakorlé ~ intézménye lett Danisban a tandes, amely a XIMI-XIV. szizad fordul6jdig més KOzépkor lla. ‘mokbhoz hasonléan még , kirdly tandcsa” (Kongens rid) volt Ezutin azonban tagjait az orszdg tandcsosaiként” (consiiarii regni)" kezdték emlegetni ~ nem véletlenil, ugyanis atestilet ekkor kezdett fokozatosan fllggetlened- ni az uralkod6tél, Bér formailag tovsbbra is 6 nevezte ki a tandcsurakat,szokissavalt, hogy a legbefolysosabb £0- nemeseket kell meghivnia, § a XIV. sezadt6l hivataluk- nil fogva letek a tandcs tagiai az orszigos méltdsigok (és 1536-ig a katolikus pispok0k is). Az eriskezii IV. Valdemér halla utin kivaltképp meg- erds6d6tt a rid; 1377-ben a Danchof Iényegében tigy ddontod, hogy atruhdzza ré sajt korabbi jogkéreit®” Ezzel a fonemesi-fOpapi részorszaggyiléscknek a megtartisa feleslegessé is vilt. A Danehofot utoljéra VIL. (Pomeri- niai) Erik (1397-1439) hivta ssze 1413-ban," hogy @ Holstein-parti slesvigi felkel6k hitlenségi dgyében egy ‘mine! nagyob étszim és tekintély6 bird forum mondja ki a biindsok jészigvesztéstt,azaz a nagy slesvigi birto- kok visszavételét” A tanies a Danehofhoz hasonléan arisetokratikus tes- talet volt, ém anndl Iényegesen szikebb: rendszerint har- rine £ kor mozgot a ltszima” Hatiskorei pontosan nem voltak rogzitve. Sigurdur Lindal seavaival: ,miné! gyengébb kezi uralkod6 lt a trdnon; anndl erdsebben Grvényestilt a tandes hatalma”."” A XV. sedzad végére a rigsréd mar egyltt dontoit a kidllyal adéigyekben és hadigyekben; gyakorolta a kitdlyvélasztési jogot, in terregnum esetén pedig az orszdg kormanyzasinak (és uugyanekkor a kirélyvdlascds feltételeinck szabad megél lapitdsénak) jogit is” L Keresatély 1448, vi hitlevelében, majd pedig Janos, IL Kereszidly & I. Frigyes kirdlyok 1483., 1513. és 1523 xi hitleveleiben a hagyoményos jogok tiszteletbentartsa ‘mellett mar kiemelten (és egyre erdteljesebben) szerepelt a tanacesal val6 egyitt kormnyzés KOtelezettsége. Az in- terregmum idején gyakorolt ,kollektiv éllamfi jogk6r” pedig abbél a szokésbol eredt, hogy a kily halélakor a kkivetkez® uralkodé megvalasztisdig a rigsrdd vette at a varak feletti atonal autoritist (slotslovsmmyndighed) ‘Az 1536. évi egyhézpolitikai valtozasoknak az al- kotményos intéeményrendszerre is k6zvetlen kihatisuk volt, Megszint a katolikus fopapok tagsiga a rigsrddban, amely fgy tisztin vildgi teste valt™ Az. egy évvel ké- sébb elfogadot, Johannes Bugenhagen (Luther kézvetlen ‘munkatérsa) segitségével kidolgozottvalléstigyi rendelet, 2 Ordinatio Ecclesiastca (dénul: Kirkeoninans)® mind- et még vildgosabba tette,ugyanis kifejezctten kimondta 2 egy hivatalok és a tandestagség,Gsszeférhetetlen- séget™ ‘A dan fOnemesség megerdsédéscher vezetett a norvég orszégtandes (az utols6 nidarosi érsek, Olav Engelbrekts- son dltal vezetett riksrdd) 1536. évi feloszlatisa és Nor- vvégia dn kézponti Korményzatba val6 beolvasztisa is,” amivel megszint az, Oldenburg-hézi kirdlyok azon Iehet®- sége, hogy legalabb a norvég koronéra orOkletes, dinaszti- Jas alapon timaszthassanak igényt.® A dén-norvég unién bell a din koronaeszme maradt a kizdrdlagos szuvereni- tisfelfogis.” 1536 utina din orszgtandes a parlamentethelyetest 63a legfBbb birbi jogkdroket is eyakorlé k6zponti szerv- vé~akirdllyal a déniai rendi dualizmusban Iényegeben egyenrangi alkotmsinyos tényezévé ~ emetkedet." Bir a vivente rege kirdlyvélasztés bevezetésével az interreg- ‘mumok megszintek, a kirily kiskorisiga idején tovabbra isatanées gondoskodott a fOhatalom gyakorlisirdl régen- sek itjan — amin ez IV. Keresztély nagykoriva vlésdig, 1588-1596 Kozdtt is tOrtént! Emellet ¢kirdlynak min- den killpoitkai kérdést meg kell tirgyalnia a rigsrddal, tovébbd rendkivili ad6k kivetése, valamint k6zrendtiek vagy killfoldiek részére dn nemesi cim adoményozésa sem volt Ichetséges a tanécs beleegyezése nei." Ill, Keresztly hitlevele szerint a kirdlynak az orszdg hirom legfobb méltdsdgét (FOudvarmester, kancellir és tébomagy) maga mellé kellet vennie a korményzésban, 5 mindhérrmuknak helyett kellettbiztositania az orszdg- tandcsban."® Az uralkodénak ezenfeltl aca is fgéretet kel- Jet tennie, hogy a legfontosabb kormanyzati poziciSkat Dénisban sziletett nemesek szaméra tarja fenn."™ Ezzel a fonemesség kOzvetve megszerezte maginak a legfon- tosabb politikai tisztségeket, a tandcsurak tekintetében uugyanis tovabbra is az a gyakorlatérvényestlt, hogy a je- loltek rendszerint ugyanabbsl a 10-12 befolysos arisz~ tokrata csalédb61 kerlhetek ki, akik — Knud J. V.Jesper- sent idézve ~ még a birtokos nemességnek is esak egy nagyon szik felsd szegmensét” képviset sk." A rigsrd tagiait szoros pénzigyi, csalidi és dinaseti has szalak fliztck egyméshoz, ami a testiletnek ~ Leon Jespersen szavaival ~ ,elitista és exkluziv”jelleget kb: cs0nzdtt."" A kirdlyi kinevezés’ jog tehat korlatozott volt, 4 tanics pedig majdhogynem Orbkletes jelleget oltot ‘Ahogy Paul D. Lockhart fogalmaz: .ritkan tint fel homo novus a tandcs tagjai k6zét, és kevés olyan tandesir volt, akinek a kollégai vagy elddei k6zott ne lett volna ott a testvére, apja vagy éppen nagyapja”." Martin Bellamy JogJog ed se 4 regillapitésa szerint a IV. Keresztély uralkodésa idején kinevezett 48 tandcsirb6l esupén ket6 olyan vol, akit a {Wbbi tandestaghoz nem fizat sali kapesolat,* ‘A katolikus piispkok kizdrisaval a rigsrdd létszima is leesokkent, altalaban hisz { ald, ami értelemszertien a mik6dés, dontéshozatal hatékonységat névelte. A tag- létsz4m egyébként nem volt torvényben vagy kirdlyihit- levélben meghatérozva.' IV. Keresziély ezzel tobbszir vissza is élt- gyakran kivdrt addig az utols6 pillanatig, amikor mér annyira leesokkent a létsz4m, hogy nem le- hetett tovabb halogatni a kinevezéseket."” 1596-ban, nagykoriva valdsakor és hitlevele aldirésakor kilene tagot kellett kineveznie, 1616-ban hat, 1627-ben négy, rmajd 1640-ben ismét hat dj tandcsurat nevezett ki. Egye- di kinevezésre esak kivételesen kerilt sor, pedig htleve- Iben 6 is vallalta, hogy folyamatosen fenntartja a tandes taglétszdmat."" ‘A kinevezésekkel valé késlekedés volt az egyetienle- hetdség arra, hogy a kirily valamennyire befolyésolja a tandes Osszetételét, ugyanis az egyszer mar kinevezett tanfesurat vissza nem hivhatta, a kinevezés élethosszig sz6lt." TV. Keresztély 1644-ben megprobélkozott azzal, hogy a beiktatisi eskl szovepét azzal epéscitse ki, hogy a tandesuraknak az. uralkods alta kiadott megbizéleveleket & egyéh kirdlyi rendetkezéseket is meg kell tartaniuk,"* ez azonban a gyakorlatban nem jelentet valtozdst tandes még meg is erdsédétt akkor, amikor 6 ugyanekkor ara kérte tandcsurat, hogy ,nevezzenek meg alkalmas személycket, mert 6 egyet sem ismerigazin”. Az 1645, évi orszgeyilésen aztin az dbntés srUletett, hogy 2 ki- rély esak a tandcs hirom jelitje kOzal nevezhet ki ij ta- néestagot."* “Mint € feleményekb0l is litszik, IV. Keresztly kap- esolata a rigsrdddal kozel sem volt olyan harmonikus, mint elddeié. A hiboris ambicidk mar II. Frigyes ural- kodésdnak elején kisebb konfliktushoz vezettek, IV. Ke- resztdly kalmari, mad (killénésen)als6-sedszorszégi hi- ‘bondi idejen pedig tovabb éleaddatt a feszaltség. A kirdly tbb alkalommal is a zsarolés eszkGzchez folyamodva csikarta ki a tandcs kedvez6 dontését, a rigsrdd pedig — helyenként, mint példéul 1645-ben, a rendek segitsé- agével ~ az orszig pénziigyei foldtti befolyést probilta megerdsiteni Osszességeben megillapithatjuk, hogy a rigsrdd alkot- anyos poziciéja 1536-161 1596-ig, IV. Keresztély nagy- koniségdig meglehetdsen erds volt, ezt KGvetden viszont az uralkods — elsdsorban a Sund-vamokbsl befolyé rend- Kivil magas kirilyi jovedelmeknek Kisz6nhet®, nagyon edvezd pénziigyi helyzetébdl adédéan—ftiggetlenedni tudott a tandestél, Ez azonban esak a habonis veresézig tartot: 1628-29-11 kozjogi kérdésekben ismeét a rad vette ata kezdeményezst Mindez 1648-ban, Il, Frigyes trénra kfpésekor a mér cmilitet, minden kordbbindl restriktivebb kirdlyihislevel megfogalmazasihoz, majd ennck ellenhatasaként 1660- ban — a tandcs tilkapasai és egyes arisztokraték, kilGnd- sen Corfit Ufeldt,s6gor” kordbbi magatartisa miatt ~ a rigsrdd feloszlatésthor és az abszohit monarchia beveze- téschez vezetett Kancellaridk és kamara Dania kézponti igazgatisa az 1660-as évekig (az. absz0- Tutizmus bevezetését kévetd allamreformokig) alapveten egy késd kézépkori centraizalt monarchia képét mutata A.XVIL.seézad elején hirom kézponti szerv mik6dott: a két (dan és német) kancelliia, valamint a szintén 2 k6- zépkori kancelliiai tevekenység differencilbdasébs} ki- alakult Kamara. A legrégebbi ezek kézil a din kancelléria volt, amelyet a irisbeliség igénye hozottléte még a XI szazad masodik felében, I. Valdemér kirdly uralkodésa ‘dején — azaz nagyjébdl azzal egy idBben, amikor a ma- agyarkirilyi kancellria is treo.” A kancelir tistséget - Magyarorszighoz hasonlian a kezdetektSl egyhdziak, nemritkin magas rane fSpapok t6ltéték be." A'XIML szazadban ket roskilde pispok (Pe- der Sunesen és Niels Stigsen Galen) is elt — pspoki hi- vatala mellett ~ a kancellii funkci6t, de tatéhink slesvigi 65 viborgi pispokot, valamint prépostokat is « XII-XIV. szizadi krdlyi kancellérok kaz6t."” A XIV. srdzad végén ismét két alkalommal fordult el6, hogy Roskilde pispo- ke kirlyi kancellir is volt egyben (Niels Jacobsen Uifeldt 1376-ban, majd pedig Peder Jensen Lodehar 1396-98 k3- 26t), Mindez.— ahogy Magyarorszigon is (az esztergomi sek 6 a sékesfehérvar prépost kéz6tti hatiskérmegosz- tissal)— Dénisban is a kancellértiszség ,megkettbzbdésé- hea”, a fOkancellr tisziség ltejatehez vezetctt.™ Ismereteink szerint Jens Andersen Lodehat pispk volt az els6,akit Dania fOkancellarjinak (summus cancellarius regni Dacie, mai din irésméddal: Danmarks riges overs- te kansler) neveztek.' Elészir 1419-ben talélkozunk e2- zel a megnevenéssel, majd a kOvetke7 évben ketszer is, utoljéra pedig 1423-ban ~ mikzben a kirdlyi kancelliri tisztséget 1416 utin mar nem & (hanem két lund és roskil- dei kanonok) tlttte be. A fokancellricimre utalé kiln- {le latin megnevezések (Ggymint supremus cancellarius, ‘magnus cancellarius, archicancellarius) a XV-XVI. sz- 7ad fordul6jén valtak ismet hasendlatossd. Jens Olesen ugyanakkor azt hangsityozza, hogy bar @ fHkancelir let a kirdlyi nagypecsét Srafje, ez a météség, ‘al6jaban inkbb esak formals, tisztletbelicim volt. k= zépkor végére a kancellria tényleges, operativ iinyitdja a kiralyi kancellar (Kongens kansler) let ~ és maradt a kora ijkorban is, immér vildi fOmélsgként, A kalmari unio idészakdban néla volta kisebb (unis, héromkoronds) pe- set, melyet klinféle okleveleken alkalmaztak, Ekézben a kancelliriai apparitus — a ndvekv6 admi- niszariés the, az ellstand6 szakfeladatok differencis- Jédsa miatt— folyamatosan nt.” 1510 kori késziit az lsd, mais ismerthivatal utasits (kancelliinstruks) akan- celliia szdmira, amely ekkor mér a koppenhégai kastély- ‘ban miikédot lands jelleggel."* A kancellirién imokok (skriverek) és ttkérok (sekretcerek) dolgoztak, akik k6zott mar nemesak egyhaziakat, hanem net polgireyer- rmekeket is taldlunk. Az apparatus létszamarol pontos is- rmeretcink ninesenck, de a Nils Hybel és Bjom Poulsen konyvében kozalt adat szerint I. Keresztly uralkodsa idejob6l (1513-1523) nem kevesebb, mint harminchatit- nok neve maradt fenn.*A ézépkor végére a kancelliria ,megket rejott a német kancelliria, A he Holstein) tig viszonylag kordo, valészintileg mar I ( Kristof idején (1440-1448) scikségessé tette némettl be- szél imokok & ttk- rok alkalmazasét. Mi- utin pedig a ténjarél clizott Il Keresztélyt 1523-ban_—Frigyes slesvig-holsteini her- eg viltotta a tronon, magival vitte Dinié- ba gottorpi kancellé- ridjét Wolfgang von Utenhof kanceltiral egyitt (aki 1546-ban bekovetkezetthalélig tohtbite be a kancellii tisatet)"* 'AXVL seizadtl a német kancellar (0sk ansler) volt a kicély legbizalmasabb ta nicsadéja a diplomé- cia teriletén, ugyan- akkor e tsztséget nem mindig toltttek be, és a killigyek hivatalo- san a kirdlyi kancellir hatiskirdbe tartoz- tak.” Emellett ideig még egy norveg kancelliri — poziciot is fenmtartottak — ezt 1572-ben_valtiota fel a norvégiai helytarté (statholder i Norge) tisztsége.™ A kancelhiria me kettBzddésével | geben ket kiadmany isi hivatal jott létre, sajat Ugyviteli nyelvvel.” Ill, Keresztély uralkodsa ide- {ién, Johan Friis kirilyi kancellirsiga idészakaban esze- Tint is hatdroztak meg a dan és a német kancelliria KOzéitti feladatmegosztist.%* A din kbzigazgatis-toréneinek még nem eldéntat kérdése, hogy a kst kancellaria ténylegesen milyen ménékben volt figuetlen egyméstél, azonban az bizonyos, hogy az abszolit monarchia Ié a német és latin nyelvi oklevélkiadis 61 A német kancellaria foglalkozott minden ofyan i amelyben az adminisztrécié nyelve németil vagy tontnt, Idetartoztak a hercegsé vil ané met dllamokkal holland), Spanyc! spesolatos Johan Frisk b Bnck fost gek levelezésein Hollandiival (német, esetle aval, Skéciaval, Franciaors2 ;lorsziigeal (latin, francia) illewe Ar és Leng Svédorszig, Oroszorszig) a din kancelliria tartotta a kap- csolatot."™ A din kancelliria feladatat képezte ezentfell a din, norvég és izlandi ly jét alatvalbihoz intézettelhatérozasainak és mas okieve- Teinek kiadésa is (ami term végrchaj- 16, adminisztrativ jellegit teendOk ellitisét jelentette), A din kancellaria ve- zetije tovabbrais a ki- rilyi kancellir maradt, a napt tigyvitelt pedig a folitkir (oversekre- eer) irényitotta.* Adin kancelliria a rigsrid szoros fel Tete alatt dll. A kirdlyi kancellir méltésiganal volt ‘orszagtandesnak, i pedig a dan in dolgo- rok és jegyzk is jellemzsen neme- si (nem feltétlendl, de yakran—fonemesi) svarmazisii — fiatalok kézil eriltek ki, ake itt szeraztek igazgatasi akorlatot, —amelyet sajéturadalmukban, de késibbi politika kkarferjik sorin is jél fel tudiak haszndlni. Ezzel szemben a né- met kancellirién nagy- ésat_Kizrendiiek, taliban a polgarsig tagjaibol sedrmaze (6 bbnyire némed) bi vatalnokok dolgoztak, akik esak a kirllyal (6 mem a orszigia- niicesil) seemben ta- nisitottak lojalitst, A német kancellaria tiszwvisel6i az uralkodé megbizisébsl gyakran mentek kill fldre, itak el kveti megbizast és miktiltek kGzre kill ai kovetok fogadésban is." Paul D. Lockhart seerint IV. Keresztdly a német kancelliriat ,mar-mér egy Onalld kal igyminisztsrium szintjére emelt, miutin a harmincéves hora idején Konfiausa Kero tandecsal beta kdl Kaneelir lgyelet joga a nemst ancl ject volna,a kindly az utabbit személyes irinyitisa tamiben egyik bizalmas tandesadaja, Frevk hor fit segitte Manin Bellamy véleménye szerint az orszigta 1632-ben, Ditlev Reventlow német kancelhirra tithos tandesoss4 trtént kinevezésével vesz!Jog in az ellendraést a német kancelhiria felet."® A tandes- uurak 164I-ben panaszt is tejesztetek el6, arra kérve az uralkodét, hogy biztositson a kirdlyi kancellémak (ekkor Christen Thomesen Sehested toltsite be ect a tisztséget) nagyobb rahatist a német kancelliria éltal kibocsétottok- iratok feliigyeletére, IV. Keresztély azonban ennek nem tett eleget."! Il, Frigyes 1648-ban menesztette Reventlow-t, és polgari szarmazsi: Theodor Lentét nevezte ki,a német kancelliiaére, kit Brémabél hozott magéval. 0 olyany- nyira bizalmi embere volt a tj uralkodénak, hogy 22 ab- szolutizmus bevezetését kévetden is a német kancellria vezetdje maradt. A dan kancelliriét Christen Thomesen Sehested haléla (1657) utin Erik Krag fkitkr iranyitora, IIL Frigyes esak 1660 oktSberében nevezet ki ij kirdyi Kancellart Peder Reedtz kordbbi tandesir & kinestimok személyében, Kamara A két kancelliria melletti harmadik kézponti igazgatisi szerv a kamara (rentekammer) volt, amely az éllam be- veteleinek és kiadésainak nyilvantartsdért és a kapesol6- dé tigyintézésért felelt"® A kamara kordbban a dan kan- celléria egyik igyosztilyaként mikadot, & ténylegesen cesak a XVIL szizad elején Gnallésult, de levelezését ext kévetden is a din kancellirin keresctil folytatta.* Frank Jorgensen és Morten Westrup k®zigazgatds-rténeti mo- nografigjdban aztolvashatjuk, hogy magat a rentekammer kifejezést 1560 kori hasznaltakeldszbr."* A szervezet élén a kirdly ital kinevezet ket kinestir nok (senior és junior rentemester) allt egy 1625. éviuta- sités értelmében eldbbi a kamaritirinyitota, utdbbi pedi. a t6bbiallami szerv gazdlkodésat ellenérizte."* A kincs- témokok a nemesség Koreibdl Kertek ki (é jellemz- en tandcsurak voltak, vagy hamarosan azz4 nevezték ki ket), a kamardban dolgoz6 hivatalnokok (renteskrivere) tobbsége viszont a kizrendlick soraibdl. ‘A tandes a foudvarmester(rigshofmester) tisztség be- toltetlensége esetén pedig a koppenhigsi statholder vagy a kirdlyi Kancellr din igyekezett feldgyeini a kamara milkedését. Az 1566-ban, az északi hétéves habori ide- {én hazahivott Peder Oxe példéul a kévetkez6 évtél f- udvarmesteri mindségben iranyitotta @ kamarat, és annak segitségével konszolidalta az éllam pénziigyeit™? A ren- Temester nem szdmiott az orszigos mélbsigok KOzé, de szintén befolyasos tisztség volt. Christoffer Valkendorf — tekintélye folytan — tagja let a IV. Keresztély kiskonsa- a idejére 1588-ban létrejott gyémkorményz6 tandcsnak (regeringsrad). Fontos megiegyezni, hogy — sok mas kés6 kézépko- 1, Kora ijkor llamhoz hasonl6an ~ Déniaban sem igazin tettek ebben a korban klonbségeta krdly st kinestra és az oszig kinestéra kGzist. Formalisan létezett a kamarai szervezeten belil egy ,kirly sat kamarsjanak” ongens eget hammer) nevezetintEzmény, azonban e szervezet Icldndlés csak papiron létezet, a .sajt kamarnél” ugyan- isnem mikédot Sndllé szemeélyzet, nem vezetek dndl6an konyveket - esupsn annak igazoliséra szolglt, hogy a ki- rélynak volak olyan magénjivedelmet is, amelyek fel a tandocsal valé Konzultéci6 nk is dBnthetett." a Orszdgos méltésagok Axkét kancellia és a kamara mellett Dinia orsedigos f8- tisetségeit (rigsembedsmaend) is meg kell emlitentink A legfontosabb kézépkori orszégos méltésig a magyar ndoritisztséghez hasonlits drast volt, amely @ XIV. s2é- zadig ltezett. Emellett a tébomagy (mars, a fokamarés (kammermester) & a mar emlitett kancellir tisztsége je- lentds még a korszak tilnyomd részdben."* A fentifotiszt- ségeken tl a kés6 kOzépkorban, a XIV-XV, szdzadban emelkedett kia fSudvarmester és a Kirdlyi Tabla fObirs- jinak méltésiga Gusttiarius), majd a XVI. szézad elején (0 Frigyes uralkodésa idején) megjelent a kinestérmok és a német kancellr funkeija i." IIL Keresztdly hitlevelében tudomésul vette, hogy az. akkor legfontosabbnak szmitd harom méitésigot, a £8- tudvarmestert (ekkor mir: rigshofineser), a kirélyi Kancel- lért longens kansler) és a hadseroget irényitétibomagyot (igsmarsk) ,méitéségukban meg kell rizni", azaz kOtele- zettséget valalt ara, hogy azokat folyamatosan é megfe- Jel szinten (tandcsurakkal) bett,”" Bér ez a rendelkezés a késdbbi handfiestningekben is visszakOszint. a kirdlyok at mégsem tartotiktistcletben. I Frigyes és IV. Keresz- tély is el6szeretettel halogatiaa kinevezéseket."* Féudvarmester Miutin a drost méléséga a kalmari uni idéscakaban megszint, a foudvarmester (,22 orszég udvarmestere”, rigshofimeser) ett a legmagasabb orszigos tsziség Di- niaban — egyfajta ,fOminiszter”,akinek a koraijkori din ‘llamban a legfontosabo feladata 27 dllami pénztigyek fel- ‘igyelete volt! Bar a Din Kirdlység 1660 eléte még nem tckinthet fiskilis-katonai allamnak, a haboris idBszakok- ‘ban kivetet rendkivili adok beszedése és nyilvantartisa igen fontos és ératkeny feladatnak szimitot. A rigsréd erre a foudvarmesteri méltéségon keresztil tudott befo- Jyést gyakoroln Emellet(drost hiényéban) a foudvarmestert tekintették a kirdly helyettesének, pontosabben, ha az uralkodé a f8- virostl tavol volt, ta rigshofnester képviselte."* Nem soda, hogy a kirdlyok — bar kételezettségik lett volna - nem mindig siettek betlteni ezt a tisztséget. Peder Oxe 1575. évi halla tin példéul IL Frigyes nem nevezett ki Gj fBudvarmestert, hanem egy alacsonyabb méltéséera, Christoffer Valkendorf kinestémokra bizta a pénziigyek feligyeleté."* IN. Keresztly isa foudvarmesteri kinevezésekkel kés- Tekedettleginkabb." 1596-ban az emiitett Valkendorfot nevezte ki fSudvarmester, aki mar igen idbs volt ekkor, 65 ot év mlva clhunyt, Ezutén tobb mint 30 évig nem ne- vezett ki rigshofinestert. 1632-ben aztin eayik vejét (egy- ben ivécimbordjt), az ekkor 28 éves holsteini Frands Rantzaut nevezte ki, aki azonban hamarosan egy kiadés iviszat wtin a kirdlyi kastélyt kérdlvev sinedrokba ful- Tad. Kozel egy évtized telt el, mire ismet fBudvarmestert vezett ki az uratkod6 ~ misik veje, Coritz Uifelt sze- élyében.!”A korszak utolsé fSudvarmestere Joachim Gersdorff volt, akit mér IL, Frigyes nevezett ki az orszigtandcs tag- Java 1649-ben. 6 Ulfeldt kényszeri kilfldre tévozisa utén, 1652-ben lett Dinia rigshofinestere, 1660 utén pedig az orszagtandcs helyébe Iép@ éllamkollégium (statskolle- -gium) vezetésével bizta meg az uralkod6. Kirdlyi kancellér ‘Akancellériak kapesén mar emlitettik, hogy a din kancel- léria vezetije, a kirdlyi Kancellar (kongens kansler) s2in- {én orszdgos méltésag volt, amelyet tandcsurakka! kellett betblteni, illetve a kirélyi kancellirt ki Kellett nevezni a tandes tagiavd is. Az adminisctrici6 (iisbetiség) feligye- lete mellet az orszigtandes Ulésein is 6 elndkdlt, segyben akirdly és tandes kézaitilegfontosabb kivetitszerepét isbetoltote.* Utebbi szerepkordk miatt Paul D. Lockhart szerintjelentdsége a fOudvarmesterdt is felilrmita.”” A kitdlyi kancellir pozicidja mindvégig be volt tltve 1532-70 kota IM. Keresztély jobbkezének szdmit6 Jo- han Friis latia el a feladatkor, akit az uralkod6 1536 au- usetusiban, a polgérhdboris gyézelem utén a tandcs tag- java is kinevezett. Utédja a nem kevésbé befolyisos Niels Kaas lett, aki 1588-161 1594-ben bekbvetkezetthaldldig a ‘gyamkorményz6 tanécsot is vezette. Kaast 1594-ben Johan Friis unokadcese, Christian Friis til Borreby kévette a kancelléri méltésigban, akinek a ha- léla utin, 1616-ban Christian Frist! Kragerup kapott ki- nevezést IV, Keresztélytl, aki 1639. oktéber 1-jén hunyt cl 6 1640-ben mar megyolt az ut6dja Christen Thomesen Sehested személyében. Sehested 1657-ben halt meg, de ‘mint léttuk, IL Frigyes ekkor nem nevezet ki ij kancel- lart: harom évig a ftitkar, Erik Krag vezete a testiletet. Jostitiorius Az worszig kancellirja”(rigens kansler) a Kirdlyi Tab- Ja (Kongens Retterting) okieveleiént volt felelds a XI szdzadt6l, emellett 6 lett a féinemesek és fopapok gyilé- sének, a XV. szizad véget6l évente, rendszerint tavasszal tarlott herredag nevii részorszigayiiléscknek (egyben JegfSbb torvénykez6 forumoknak) a titkéra is."® Tiszt- ségét a XVI. szizadi birdsdgi reform emelte az orszgos rméltdsagok k62é."" A feladatkorre a kés6 k6zépkort6l hasznalt justitiarius megnevezés sokkal jobban thkrOzte valés funkcidjat, amely némiképp hasoalitott a magyar seemélyndkehez ‘A justitiarius méltosigat (a kirdlyi kancellirhoz ha- sonléan) a korszakban folyamatosan betolbtték, é5 a ki- nevezettek jellemzen halélukig litdk el megbizatésukat. 153744 kdz6tt Jorgen Qvitzow, 1566-ig Antonius Bryske volt a justitarius, akit 1566-70 kozdtt Axel Urne, maid 1585-ig Eiler Grubbe kévetett. Az6 utd lett Arild Huit- fel, a hires trténetirs (@ Danmarks Riges Kromike cimi, I-XVII. szézad forduldjan irt kronika szerzdje), aki 1586-16) 1609-ben bekOvetkezett haldléig tltdtte be az orszégkancellritiszséget,s egyben a rigsrdd tag is. Huitfeldt haldla utén, 1609-1630 octet a tisztséget Jakob Ulfeldt talttte be, akit egy régi, kirlyhoz hil ta- niesiir, Christen Thomesen Sehested kovetett 1630-ban. Mint mar littuk, 6 1640-ben kirdyi kancelri kinevezést kapott (cgyetlenként a justiiariusok kézil). Utédja Just Hoeg lett (1640-1646), a korszak utols6rigskanslerje pe- dig Christoffer Uime volt (1660-ig) Tébornagy A legfobb katonai méltéség (egyben ~ a foudvarmester és kkirdlyi Kancellér utin ~ a harmadik legfontosabb or _g0s tisziség) a tabomagy (rigsmarsk), azaz a hadsereg pa- rancsnoka volt 6 felelt hada keltseregek megszerv 2éséért és irinyitésaért. Kinevezésshez szikséges volt az “orszigtandcs beleegyeatsére.” Dainidnak egészen addig, mig a hadigyek kapesén el nem mérgesedett IV, Keresztély és a tandes viszonya, mindig volt marsallja. Aztin amikor Steen Maltesen Se- hested tibomagy (1536 6ta a tizedik ebben a tisztséxben) 1611 augusztusdban elhunyt, IV. Keresztsly késlekedett az ut6d kinevezésével, holott épp e2 év éprilisban tizent hadat Svédorszgnak." A vonakodis nem véletlen: a ta- nies ellenezte a kalmari habonit”. A Kozkeleti, de helytelen kifejezésse! a harmincéves haboris din szakaszaként” ismert als6-sziszorszagi bor idején sem volt kinnyebb a helyzet. Az 1616-ban ki- nevezett Jorgen Lunge 1619. 6vi halla utin évekig bet6l- tetlen maradt a tébomagyi poszt - ennek scintén a rigsrdd és akirly koz6tti konfliktus a magyarizata. 1627-ben az- tn ~a luteri vereséget és Jylland esészri esapatok tai rmegszallsit kOvetden — a kirdly mar nem tudott tovabl ellendllni az orsedgtandcs Kovetelésének, és kinevezte Jorgen Skeeh Dinia marsalljiva."® Eza kinevezés az egyik legjobb példa a krdly és a ta- nes KOzoiti, végsokig feszilt ellentére. A tandcs ata je- Iblt Skeel ugyanis kézismerten bekepérti elveket vallott, emellet pedig nem volt tagja az orszagtanesnak. Utdbbi tényt probilta IV. Keresztély a tanées ellen forditani, és errehivatkozva akarta megtagadni a kinevezést ~vagyis a tandes érdekében kialakult szokésra hivatkozott a rigsrdd jeldte ellenében. A tandcs azonban visszavigott, jelezve, hogy ez esetben nem ellenzi ha 2 krdly azt az ditala ko- rabban mir alkelmazott gyakorlatot kivet, hogy ajelotet a kinevezéssel egyidejtileg emeli be a taniesba."* A rigsréd ayézitt — et kévetden pedig mar folyama- tosan bettatték a marsali méltésigot. Skeelhaléla utin, 1632-161 Jorgen Ure, 1642-181 Anders Lille, 1658-1660 kézdtt (a misodik Karoly Gusztiv-habori idején) pedig Axel Urup lita ela legfontosabl katona funkciot. Tengernagy A hadiflota nbvekedése tte sztkségessé a misouik leg fontosabb katonai méltésig, a .birodalmi tengemagy” (rigsadmiral) megjelenéstt. Etiscaséy visel6je iranyitona a haditengerészetet haborsidbkben "Ede a, leafObb roons tengemagy” (overste admiral) funkcidja volt, amely még nem szémitot az orszégos meltésagok kozé. E tisaséeet clészar (1559-461) Herluf Tolle taste be. ‘Az északi hétéves hdbortidején (1563~ elle nevezni fiotaparancsnokot. Az uralkod6 val Evert Bilcke esett, aki azonban 1S67. augusztus |-jén, még miclthajéhadaval kihajézhatott volna a Kelet-tengerre, elhunyt, Utédja Peder Munk lett, aki 1575-61 a rigens ad- ira (92 orszig tengeragya”) mékésagot viscthett.'® 6 1588-ban a gyimkorményzé tandcs tagja let, 1596-ban pedig rigsmarshké lépettel6 (egyediliként a birodalmi admirdlisok Koza, TV. Keresztély tengemagyai kéztilkiemelend az 1610- ben kinevezett Mogens Uifelat, akinck a fia, Corftz Ul- feldt (Leonéra Krisztina kirdlyi hercegndvel_1638-ban Kotoit hazassiga révén) a kiily egyik veie let. Mogens. Ulfelat 1616-ban bekovetkezett halla utin Albret Skee! (a késdbbi marsall, Jorgen Skeeltestvére) ltt a tengemagy. Az 6 kinevezésekor Kerilt sor az admirdlisi feladatkOrok sé hivatalos iésbelirbgetésére."* A leghiresebb rigsadmiral azonban minden bizonnyal Ove Gjedde volt, aki 1618-ban azt az expedicidt vezet- te Indidba, melynek eredményét Tranquebar terileténck megvésérlisa és az ottani dn helydrséx megalapitésa je- lentette. Az 1643-45, évi svéd habori (,.Torstensson-hd- ori”) idején Gjedde mir a din kirdlyi flota parancs- nnokaként mikéd6tt ~ rigsadmirafi kinevezését azonban ‘sak 1645 marciuséban, 22a a katonai vereségutén kapia meg.” Birésdgi szervezet 1536 utin a dan birésdgi rendszer egyre jobban emlékezte- tett egy hiromszinti trvénykez6 szervezetre. Akilinféle tradicionalis kerleti (herredsting) & specidis rend - pél- él foldestri (birketing) vagy varosi (byring) ~birésigok alkottik a legals, helyiitlkezés szinjét, Folottok alta ‘a tartoményi gyilések, azaz az igazsigszolgilaté funk- ist (is) ella landstingek, a hierarchia estiesin pedig az uralkod6 és a féneme- sek kis itélkezéséb6l kiejl6d6 Kirdlyi Tabla (Kongens Rettertng) helyezkedett el” ‘A. kézépkori_tor- vénykezéssel ellen tétben ekkor mir jog orvostati_rendszer is megfigyelhct6, ami Grelemszeriion azt je- Ientette, hogy azalsdbb bindségok altal hozott tekkel szemben a hrcrarchiaban_folottik elhelyezkedohir le hetott fellebbezni. En- rick fontos ekizménye, hogy IM. Keresa miutin 1537-ben bejta az orszgot, megalapitotta, hogy .sok olyan ligyet hoznak elé, amelyeket kordbban a ker ieti vagy a tartomdnyi gyilés nem térgyalt meg", eeyéttal az is rogzitete, hogy senki tigyében nem fog eljémi ak- kor, ha azt el6s26r a elyi, majd a tartomanyi birdsagok nem birt el. Akorszakban — a Svédorszggal szembeni terletvesz- tésekig (1645, 1658) ~ 11 landsting miikodstt. Kein tar- tominyi .felsdbiréség” mik6ddtt Eszak-Jyllandnak, Ski- nénak, Hallandriak és Blekingének; a szigetek kézil pedig Sjellandon kivill Fynnek, Langelandnek, Lollandnak, Falsternek, Monnek és Borholmnak i. Az alsdbb bitésé- gokrl fellebbezett gyek ardnya viszonylag csekély volt, szonban 1576 utin a boszorkényperckben, 1623-61 an mesek ellen eljérdsokban, 1636 utin pedig az emberdlési iigyekben iskGtelezivé vita fellebbvitelieljaréslefolyta- ‘sa, azazazilyen tirgyiigyek automatikusan felkeriltek a landstingekre."” 1660-ig a legmagasabb szinti déniai bird forum a Kon- gens Retterting volt. Mér a 13, végérdl ismertink olyan iigyeket, amelyekben a kirly @ Danehofokon, késobb minden év tavaszdn tartand6 herredagokon egybegyilt fBurakkal egyitstelkezett. Ugyanakkor az is eldfordult, hogy a tandesurakkal sherredagon kivil biriskodott.”* Akirdly és a finemesek trvényke76 gyalését 1537-ben nevezitk elszir Kongens Rettertingnek, ami valamitéle funkciondlis elkilénilésre uta” Ez azonban még nem jelenttt land6 helyszint: a polgdshabort uténi években a irdly és a tandicsurak az orszigot jarva szolestattak igaz- sot, de még az 1620-as években is tObb kirdlyi virban trvénykeztek."™* A Kongens Retterting eleinte tilnyomérészt elsifokit birbsigkent jrt el, az 1630-as évek véxére viszont mér az el ker igyek tobb mint 80 sedzalékat landstingrdlérke- zeit fellebbezések adtk. Ditlev Tamm jogt6rténész-pro- fesszor arra az érdekes Osszefiggésre viligit 1a ezzel kapesolatban, hogy minél kizelebb helyezkedett el egy tartominy Koppenhigéhor (ekkor mér itt mikadat al- Jando jelleggel a Kirdlyi Tabla), annal nagycbbnak matat- kozott a ,fellebbezési hajlandésig”. A fellebbviteli tgyek egnagyobb része Sjecl- landrél & Sknébst érkezett, ezen bell is jellemaéen a kopper higai és a malmoi v rosi birésgon indultak els6fokon. A perek mindéssze 10. széza- lékaérkezett_a_Jyl- land-félszigetro."” A din jogtéré- net-tudominy”mésik Gréckes megéllapiti- sa, hogy a Kongens Reverting clé keris dgyck tinyomé része polgéri per volt, a bin tetbiigyek jllemzden a andstingckiteletével ig! Rosenborg katy lconvinche, Denis Jarvis fensképleiek)lezérultak. Ditev Tamm kutatésai szerint az 1615-35 ko- ‘ott idszakban a Kongens Retterting tal térgyalt Ggyek ‘mindéssze 9 sdzaléka volt bintetSigy." A Kiralyi Téb- lira Kerilt perek tObbsége meg nem adottadéssig miatt indult, azaz az egyszeri polgéri tigyek KOzé tartozott” er Andersen végil arra hivja fel a figyelmet, hogy az uralkodé esak az esetek kb, 60 szizalékdban vett részt ténylegesen a déntéshozatalban, amikor pedig valamilyen veges me (pl bing be nem fae- tése), mindig a justtiarius jar el. Osszegzés Jelen tanulmany Dénia kozponti allamszervezetének, Kormanyzatinak £6 pilléeit, a kirdlyi hatalmat, az sziggyilést és orseigtandcsot, a KOzponti igazgati szerveket & az orszigos méltéségokat, valamint a bit igi szervezetet mutaita be. Az 1536-1660 kéz6tti din Korményzati berendezkedésre a dyarchia a legtalélobb ‘megielélés, amelyet Knud Fabricius alkalmazott eldszdr, é amely a dén(-norvég) allamban a kirdly é3 a fBne- messég kiz6s uralmat jelenti. A déniai rendi dualizmus struktirdjiban nem az orszaggyilés, hanem az arisztok- ratikus orszigtandcs (rigsrdd) volt az uralkodi hatalom ellenpontja, Gyorey Keres A Kzponti igazgatis ugyanakkor ebben az. (abszolit monarchia dllamreformjait megel6z8) idéscakban még jérés7t kialakulatlan; Manin Bellamyt idézve ,sétagolt volt, és nagyon kevéssé vot hatékony”, melyben atandcs- urak az. aldjuk rendelt szakterlletnél sokkal szivesebben foglalkoztak sajit kezelésuradalmaikkal.™ A hatésko- rok meghatirozsa nem tortént meg egyérteimien, & a hivotaliappardtus létszima is meglehetdsen alacsony volt, ami ~ Dania és Norvégia terileti kiterjedését, valamint cegyes uralkodék, kilOndsen TV. Keresztely nagyratOrd ambiciitisfigyelembe véve — elégtelennek bizonyult az 4llam megfeleld mikodtetéschez."" Mindezen hidnyosségok ellenére, ha arra a kérdésre kkeressik a vilasat, hogy mi volt Dénia korményforméja cebben a kézel méstél évszdzadig tarté étmeneti korszak- ban, a kispontositott rendi monarchia mellett tennénk le voksunkat. Elsdsorban a kilgyek, réscben a hadigyek teriletén mér megielentek 2 modern birokrécia sb je- ei, mikSzben satosjelleget kolesonoz a dn lamnak az a tény, hogy az orszéggyilés nem tudott megszilérdulni. Egyeb (elsbsorban trsadalmi és gazdaségi) okok melltt e ket tényezd is kézreatszott abban, hogy 1660 utén az abszohit monarchia egészen tokéletes valtozata tudott ki- alakulni az orszdgban, Dinemarks zentrate Staatsorganisation zwischen 1536-1660 Die vorliegende Studie stellt die wichtigsten Saulen der zentralen Staatsstruktur und der Regierung Danemarks dar, die Kénigliche Gewalt, die Reichsversammlung und den Reichsrat, die zentralen Verwaltungsorgane und die hhohen Wirden des Landes, sowie die Gerichtsverfas- sung. Auf die dinische Regierungsverfassung zwischen 1536-1660 passt am besten die Bezeichnung Dyarchie (Doppelherrschaft), die im Danisch-norwegisehen) Staat eine gemeinsame Herrschaft des K@nigs und des Hoch- adels bedeutet. In der Struktur des danischen Stindedua- lismus bedeutete nicht die Reichsversammlung, sondem der Reichsrat der Aristokraten das Gegengewicht der konigtichen Macht, Die zentrale Verwaltung war dabei grdBtenteils noch nicht ausgebaut. Die Befugnisse wur- den nicht eindeutig fesigelegt, und die Amter waren mit ziemlich wenig Personal besetzt, was sich zum richtigen Jegyzetek Funktionieren des Staates als ungeniigend erwies. Miiss- te man trotz der genannten Mingel die Frage stellen, welche Regierungsform Dinemark in diesen beinahe 150 Jahren wahrend der Ubergangszeit hatte, wirde man, sein Votum fir die zentalisierte standische Monarchie abgeben. Vor allem im Bereich der auswactigen Angele- genheiten und tilweise auch auf dem Gebiet des Kriegs- ‘wesens erschienen schon die ersten Zeichen der moder- nen Birokratie, wobei dem danischen Stast die Tatsache, dass sich die Reichsversammlung nicht festigen konn- te, einen besonderen Charakter verlich. Neben anderen (vor allem gesellschaftichen und wirtschaftlichen) Ur- sachen spielien auch die genannten zwei Faktoren dabei cine wichtige Rolle, dass sich im Land nach 1660 eine einwandifreie Form der absolutistischen Monarchie her- ausbilden konnte. " Jespersen, Knud J. 4 History of Denmark. Second Edition. (New York, Palgrave MacMillan, 201,38.) 2 Fld, Ole: Darmarkshistrie. (Kabeshavn, Gyldenéal, 2010, 5, 79. Kahl, Ebbe: Danmarks hore e global perapelate (Ko benhava, Gyldendal, 2008, 80.) > ath, Mathias: Kopenhagen. Eine Bicgrafe> Menschen und Sobik sale von Absalon cur Kleinen Meesjunghau.(Main2 am Rhein, Ni rnerich-Asrus Verlag & Mei, 2014, 45, ps Findoisen, Jorg-Pe ter: Daneman. Ton den anfingen bis zur Gegenwart Geschichte er Linder Skandinaviens. (Regensburg, Vera Friedrich Paste, 2009, 109, p); Larson, James L: Reforming th: North. The King. Gdoms and Churches of Scandinavia, 1520-1545, (Cambridge, Cambridge University Press, 2010, 440. p.); Lockhan, Paul D. Denmark, 1515-1660. The Rise and Decline of. Renaissance Mo ‘naehy. (Oxford, Oxford University Press, 2007, 31. pr: Rying Bent: Danish in the South and he Nor. Volume Hl: Denmark His ‘a7: (Kaberhavn, The Royal Danish Ministry of Foreign Affi, 1985, 17-419. p) Jog aJog el] “Jespersen, Leon: The Constitaional and Adminiratve Siuation In: Jespersen, Leon (serk): 4 Revolution from Above? The Power State of 16th and 17th Century Scandinavia, (Odense, sense Uni- ‘versity Press, 2000, 43-181. p47, 180-p.) 5 Bath, M, im, 45. ps Seiden Jacobsen, Helge: An Ouline History ‘of Denmark. Keberhava, Host & Son Forag, 1986, 46. .) © Locka, P2007, i,m, 31. p > despersen,L, 2000 im. 47. p; Locka, P, 2007, 1m. 35. pi Manrbjerg, John P:_ Regimen Poliicwn’ and Reginen Rega- le. Polincal Change and Continuity in Denmark and Sweden (1450-¢ 1550). (Scandinavian Studies 72, 2000, 2-32, 141- 162 p., 154-155.) * Lockhart, Paul D: Frederik and he Potestont Cause. Denmark's ole in the War of Religions, 1559-1596. The Northern Wotd 10 (Ceide, Beil, 2004, 17.) Lockhart, P, 2007, im, 31.p 9 upuldanmarishistrin dleksikon-og kldevsmateraleeces sen-om-reformationen af 30-oktober 1536) (Letahs: 2013. 11.30.) "Bohn, Robert Danische Geschichte. (Minchen, Verlag C. H. Beck, 2001, 55.) " Jespersen, K., 201, jm 38,9 p. "Osi, Lester B. The Growth of Scandinavian Law. Philadelphia, Univer of Penasyvania Press, 1983, 143.) Rao, Anna Ma- ria ~ Supphellen, Steinar: Power Elites and Dependent Tetris, In: Reinhard, Wolfgang (werk): Power Elites and State Bung. (Oxford, Oxford University Press, 1996, 72-100. 85. p.)}; Schick, Henman: The Political Sytem. l: Helle, Knut (seek): The Camb- de Histor of Scandinavia Volume I: Prohiioyto 1520. (Camb- fidge, Cambridge University Press, 2008, 679-708. p, 758.) ° Bohn, R, im, 4, pJespersen,L, 2000, jm. 47, Lockhart P, 2001, im, 17. p; Rao, A.~ Supphellen, 8: i'm, 85. p Sashimi Endre: Az ember tesndl az rama Az dllam meiafra é forma wllossal a ryugti herescény kultrkérben, 1300-1800. Buda pest, Kromose Kia, 2015, 187.) Kale, im, 80; Lockhan, P, 2004 i.m.,26.p. ° Lockhar, P2007, my $6.p. "S Nordstrom, Byron J: Scandinavia since 1500. (Minneaplis, Ui- versity of Minnesota Pres, 2000, 20.) " Jespersen, L 2000, i. my 47. ps Lockhart, P, 2007, i. my 35. ps Maarbjere. J, j.m, 14-155 p. "™L.paldil Anderson, Peny: dz abszolursta dla. (Budapest, Gon- dalt Kind, 1989, 370 p) SashalniE, 2015,i,m., 72. p227. 2 labjegyzt Fabricius, Kod: Kongeloven: dens Tblvele og Plads i Samsidens ‘natur-og averelige Udvitling. En histori Undersogese(Kaben- avn, Selskabat for Udgivelse af Kilder til Dansk Historie, 1971 { Kiadis: 1920), 77.) 2 Jespersen, K, 2011, jm. 40, p; Lockhart, Pal D.: Ptcal Lan ‘quage and Wartime Propaganda in Denmark, 1625-1629. (Euro- ean History Quay 31, 20001 52, 5-42.p, 7.p); Lockhart, 2004, im, 26.p. 2 despersen,K, 2011, 1, m, 40. p [Kings could de, the members of| ‘he council could change, but "The Crown of Denmark’ ~ the fl rum of sovereigny and he state ~ existed independently") 2 Johansen, Jens Ch. V: Absolut and the ‘Rule of Low in Den ‘mark, 1660-<. 1730. The Your of Legal History 27,2006. 2.2, 183-173, 157_p); Kaspesen, Las Bo: How Denmark became de. ‘mocrate The Inpoc of Warfare and Miliary Reforms. (Aca Soio- Togica 47,2004, 1-52, 71-89. p, 18.9.) ® Lockhart P2004, im, 27. ps Oriel, Lim, 16. Rying,B, im, 10. % Locka, P, 2001, im, 9. p. [A Christian Fredriksen magyar Priyes fa, Keresrlly™telent- a sera mogjeayatse] Jespersen, L., 2000, im, 49. % Sasha E2015, .m, 146. p, Jespesen, L200, my 49.9 2 A témdl ivebben lsd Maoh, J, im, » Nagy Gabor: A kaziptor SvédKiradg trténee. (Miskole, Mis- kolei Egyeteni Kindo, 2012, 170.p.) [Nagy Gibor mesieyz, hogy sz unidsoklevtnck véglegs vltozatit nem ismerjk. A mai értel- mead szerint fellehet, hogy I Maritazinem fogata cl. A 1S.s28- ad sor ezonban jog jelentsegettulajdonitonak nei, a tndes- alkomninyossig (rddtonstinvionaliom) fonts hivakocSsi alanja Tet] » Kusild Kitgaard, Peter: The Cnsintonal Economies of Autoera- ti Suecession. Publi Choice 103, 2000. 1-2-2, 63-88. p., 77.) 2 espesen, L, 2000, jm, 47. ps Lockhart, P2007, im, 31-32, 38. pj Maabjew, J, im, 184-155. p, 2 Jespesen, L, 200, | my 87. » Kurnlé-Klgaar Pj, 77-p > Lockhart, P, 2004 im, 26. pa Lockhar, P, 2007, im, 32.p. » Olden-lergensen, Sebastian: Poss og poli: kligh deagtningen ved enevaldensindforelse 1660 Renzssancestie 8. (Kbenhav, ‘Mascum Tuscuanum Press, 1996, 30.p} ™ Nagy Gi.m, 83, 3» Johansen i'm, 157-p ™ Képes Gyoray: Dia aotménterénete a 13. sez vege map- Jatnkig, Jogténénet Eekezsek 37. Budapest, Gondolat Kiadé, 2008, 28. p); Linda, Siguur: Early Democratic Tudtions inthe ‘Norake Countries. Im: Wis, Folmer (ser): Nordic Democracy (Ketoenhavn, Det Danske Selska, 1981, 15-43. p.,27.p.); Orfed, Ly icm, IB. pj az esd dan kr char bovehbn isd Kiers ‘gaa, Erk: Denmark's Magna Carta (Kabenkava, Royal Danish Ministry of Foreign Afi, 1982) ™ Bagge, Svere: Cross & Scepter The Rise ofthe Seannavin King: ddoms from the Vikings 1 the Reformation. (Princeon, Princeton University Press, 2014, 150, 163. p); Feldba, im, 36. ps Hoffmann, Erich: Konigserobing und Tronfolgeordrung in D3- remark bis zum usgang des Millers. Berin-New York, Wal- ter de Grier, 1976, 139. p); Skowguard Petersen, Inge: The Da- ish Kingdom: Consolidation and Disintegration. o: Helle, Kaut (seer): The Cambridge Hisar of Scandinavia. Volume I: Prelas- tory to 1520, (Cambridge, Cambridge University Press, 2008, 353- 368, 366 p)~a fori németnyeven lsd Tamm, Didev~ Schu- ‘ber, Werner Jorgensen Jens UIE (seth: Quellen sur ddrischon Rechus- und Verfssungsgescichte (12-20. Jaundert). Rechts- historische Reibe 363. (Frankfurt am Main, Peter Lang, 57-60.) {10.s foris} © Kieran, E, im 6p. Lindl, . im, 27. p Shovgaard Peter sea, [sim, 365.9 Bagge, 8 i'm, 273 ps Lina, Sim, 28.p; Manner, J, im, 150. © Larson, J, im, 398p. © Jespersen, L, 2000, & m. 47. ps Locka, P, 2007, im, 31. ps Maatbjerg J. i.m, 144.5, “71658. vi rose’ békesoerabdésel a Svéd Kirlysighoz salt part ment tele, a mai Svédorszig di észe~a era megiegy- ise. © Bohr, Rim, 44. 4 Loekhan,P, 2004, m, 38p5 Lockbar, P, 2007, jm, 37-38 p. * Lockhart, P, 2007, im. 37. psa forisnéhdny szakaszdtnéet ryelven lsd Tarun, D.~ Sehuber, W. ~Jogensen, J, im, 74> 15.p. {19.2 fois} “ Bellamy, Mdtin: Cristian V and his Navy A Polial and Ad istrative History ofthe Danish Navy, 1396-1683. The Norther ‘World, Volume 25, Leiden-Bosto, Beil, 2006, 44, p); Munck, Thomas: Seveneent-Cenury Europe. Sate, Confiet and Social Onder in Europe, 1598-1700, Palgrave History of Europe. (New York, Palgrave, 1990, €2-p.) © Kjergaard, Thorkild: The Danish Revolution, 1509-1800. An Eco Istria! interpretation. (Camndg, Cambridge Univesity Press, 2004, 201. p): Locka, P, 2007 my 184 © Kjergaard Tim, 201 p. 8 Bath M, im, 87. ps Bellamy, Mi. m.,25.;Foldbek,O, i,m, 99, ps Jongensen, Frank ~ Wes, Morea: Dank certains. ‘ration den indi! 1848. (borg Dansk Histor: Failesforening, 1982, 39. pj: Kan, Alekszance Se: A shandinde rssgot ridete. (Budspes, Kossuth Konyvkinds 1976, 80. pj Laurng, Palle: 4 Histor of te Kingdom of Denmark. (Kabenhavn, Hist & Sons Foriag, 1960, 159-160. p); rfl, L,j.m., 9-5 Rying, Bim 1p, fore $5 szakasitnémet nyelve lsd Tame, D.— Schubert, W, Jorgensen, Jim, 86-87-p. [30.52 fos] © despesen, K., 2011, m, 48, pi; Lockhart, P, 2007, im, 228 229, p; Nordstrom, B, i My 56-57. p. Johansen, J im, 15%. ps Treasure, Geofey: The Making of Mo- ‘drm Europe, 1648-1780. (London-New York, Routledge, 2003, 413.p) ' Ehanan, Em: Te Danish Royal Law of 1665. (TE Journal of Mo- dem History 28,1957 2. sz, 102-107, 108. p.); Kasperse, L., im, 79 ps Lockhart, P, 2007, im, 245. ps Sasalmi E, 2015, itm, 203.p, Schick, H, 2008, m, 680 p. © Schuck, H., 2008, jm, 680, ;Skovgaaré-Petersen, Lm, 362p 5 Képes Gy, jm, 2008, 30. p; Orie, Lim, 18. 2 SashalmiE, 2015 im, 148 p, ® Lockhart, P, 2004, 5,27. p. © Linda, S i'm, 26 p Lockhan, P, 2007, im. 51. ps Ori, Li-m, 20. Schick, Herman: Royal Assemblies (Pariiaments, Eciaes), in: Pustiano, Philip ~ Wolf, Kirsten (szerk): Medteval ‘Scandinavia: An Encyclopedia. (New York, Routledge, 1993, 544 ‘545. p54. p) Schick, H., 1993s, im] © Bellamy, Mim, $3. Kiger, Kersten: Die StinlschenVorfas- ‘sungen In Standinavion in der Prien Newceit. Modell ener ex ‘mpatschon Typoegie? I: Kroge, Kersten (ser): Formung der “Phen Moderne: Ausgewahle Ayize (Belin-Hamburg-Mins- ter, LIT Vela, 2005, 179-198. p, 196.p) © Kerager, Kim, 196. ps Schick, H, 1993, im, S44-545.p Linda Sim, 2. ps Lockhart P, 2007, im. S1-ps Sehick,H, 19839, m, S44-SESp 6 Bath, M, im, 45,p; Seiden Jacobsen, H, im. 46.p & Schick, H, 1993a, Lm, S45 p © Bellamy, Mim, 82.9. © Jensen, Fred P Frederik Is malare polit 1869-70, (sors Tideskrif 12, 1973 6,82, $9-92.p, . p)js Locka, P, 2007, i.m,39.p, © Kruger, Ky i.m, 186-187. p Lockhar, P, 2007, 198 p. Brandt, Peter: Von der Adelemonarchie sur Kinglichen , Einge- wall, Der Unbau der Stindegesllchafin der Vorbercitungs- lind Erilphase des dinischen Absohulsmas. (Historische Ze- tse 250, 1990.1. s2, 33-72. p45. p);Jesprse, L., 2000, im, 48, pj Keige, K, im, 196, ps Lockhart P, 2007, im, 198. 7 Lockhan, Paul D: Denmark and the Empire. A Reasessment of Danish Foreign Policy under King Christian IV. (Scandinavian Studies 64, 1992.3. sz, 390-416. , 413. p) Lockhart, P, 2007, 5. m, 198. p; Rian, Oyster: Conclusions. In: Jespersen, Leos (Gzetk,: A Revolution fom Above? The Power Sate of 16 and 17th Century. Scandinavia. (Odense, Osense Univesity Press, 2000, 318-328. p,322.p} Jespersen, L200, im 178, ps Krier, Kim 196. p Sasha ‘iE, 2015,1.m,202p. % Keuger, Km, 188.p. 7 Jespersen, Knud J. V Repression and Representation: Political ‘Culture in Early Modern Scandinavia I anson, Mai (ze) Realities of Representation. State Building in Barly Moder Euro- ‘pe and European America, (New Yor, Palzave MacMillan, 207, 133-147. p.139.p) Heiter, Sten: Rigsndd Kongomeat og safinanser | 160'ere. (HistorskTidshrf 13. soraat, 3 ke, 1976. 12, 25-58. p, 485.) Lockhart, 2007, im, 198 © Bellamy, Mim 53.p. Lockhar, P, 2007. m. 204, Lockhart, P, 2007, 208, © Bellamy M, im, $3.ps Lockhart, P, 2007, i m, 208.p © Kurl-Khigaar, Bj. 77. ® Bah, M,i.m, 75.p. nore rend gylsek ora ijkor iténté8 isd Malek, Ja- ruse: Estates Assembles in Norway In the Sateerth and Sevente tenth Centuries. (atiament, Estates and Represettion 21, 2001. Is, 3-90.p) Kepes Gy, 2008, i,m, 26 pj Oriel, im, 17 p. Skovgaard Petersen 1, im, 363.p, Helle, Knut: Toward Nationally Organised Systems of Govern- ‘ment Introductory surse. In: Helle, Koat(szer): The Cambridge “sor of Scandinavia Volume: Prehistory to 1520. (Cambridge, Cambridge University Press, 2008, 345-382. p, 351. p); Kepes Gy i,m. 2008, 31. p); Linda, S, im, 26.p. © Schuck, H, 2008, m, 682. p. 1 Andersen, Pe: Legal Procedure and Practice in Medieval Den- ‘mark. Medieval Law and Is Practice, Volume II. (Leden-Boston, Biri, 201, 400-401. p); Schick, H, 1993a, jm. 584, ps Schick, H, 2008, i'm. 686.p. Riis, Thomas” The states of Scandinavia, ¢ 1390-1536: In: Alle ‘mand, Chistoter (ser): The New Cambridge Medieval Histo: Volume VIL. 61415-c1500. (Cambridge, Cambridge University res, 1998, 671-706 p. 679. .) © Képes Gy, 2008, im. 32. p Linda, Si. m, 26. ps Sasha Endre: A muparewrpai dlamfjlids wl. (Budapest, Panno- rica Kindo, 2008, 75.p.) Lind Sm 26 p. Hoftiana,E, im, 162-163. p; Linda, S, i mt, 26. ps Olesen, Jens E: Council ofthe Realm (Rigsrd). Tn: Pulsiano, Pip — Wolf, Kirsten (sve): Medieval Scandinavia: 4m Encylopedia. (New York, Routledge, 1993, 111-113. p, 112. p) Oriel L., % Iesparsen, Kym, 39-40. p 9 a rendelet 1539, jinus 141i odensei heredagon atolgozot, din ‘yelven Kado valtozat Kvonatsan met mele lsd Tamm, D.~Schuber,W.~ Jorgensen, im, 69-72.p (17. fois} % Kruger Km, 186 ps Norstom, Bim, 39-p. 9 Lockhart, P, 2007, im, 44-48; Rao, A.~Sopphellen Si. ms 85. py Seshaimi E2006. m, 16. p. 1m, 41-88. » Yespersen,K. 201, m, 40.9. "Kees Gyiay: cin pda Abscoluizmus ax elméeail a sya- ora, lo: Kéges Gyaray (szerk): Az abso monarcia, Bu dapest, Gondolat Kia, 2011, 136-168. p, 141. p)s Ladewig Petersen, Erling: From Domain Siate 10 Tat Stat. (Scandiavien onoie istry Review 23,1978. 2.2, 116-148. p, 128 p): Maarber. J, 158.p. 1 Jesperen, Leon: Ofice and Offence Cris on! Stractral Tras Jormaton in 17h century Scandinavia. (Seanénavian Joural of History 18, 1993.2 s2, 97-120. p, 108.) "© Locka, P, 200, im 26 p "> Brand Pi. 44 ps rier Kim, 186,p: Lockhart P, 2007, im 3h. " LoetharP, 20043, 33.p. We esprse, K, 20074. » 137. "Jaspers 1993, m 103. ps Jesprsen, L200 im. 48. p "Lockhart, P2008 jm, 26 p. Bellamy, M, im, 44, .~ Enekiopis,lexkonok ati alap- sin, az erdhesség kedvee egyezztk meg oy 1536] a aes 160. és flosaaistig he Bille Uie, vali hat hat ‘Brabe,Gydenstime és Rosenkrantz said neveztek ki Ari Kor teat Shakespeare a Hamlet ket, nem il poi szerept Gur Aldestrmek és Rosencrantnak nevet, a korbel din aiszoke ‘ca bel visaonyinak setter tet tnibiznysigoe (Lis Dansk Boga Lexikon. tlie omfatende Norge for Tisrimet 1537-1614. Fost uglvan, 19 band, 1887-1903. hp raneberg ‘orpdhl Den stove Danske, Gydendals dbneeneshioedh ip JogJog wow denstoredanske dll; Roskilde Historie, pnw sk Iistrie dk (Letlés: 2013. 1,289), 1 Jespersen,L, 2000, m, 48-9. p 1 Bellamy, M, im 4S. Jespersen, L., 2000, i,m, 48. ps Locke hart, P, 204, jm. 414, ps Monet T, m., 63.p, 0 Bellamy, Ma ims 45.p, 2 Bellamy, Mz i-m. 48. Jespesen, T2000, i,m, 48. p 1 Bellamy, Ma im, 45p. 1 Jespersen, 2000, im, 48. p 1S Jespersen, L, 200050. ps Lockhart, P, 2007 im, 209. 1 Krtger,K, i'm, 186.p, Lockban, Paul D Religion and Princely Liberties, Denmark Intervention inthe Thirty Years Wa, 1618 1625, (The Iterational History Review 17,1995. 1:2, 1-22.p., 4. pj bivebben lsd Lockhart, P, 2007, jm, 133, 142-147. p; részletsen: Ladewig Petersen, Erling: Defence, War and Finance: (Christian IV andthe Coun ofthe Realm, 1598-1629. (Seandina- ian Journal of History 7, 1982. 1-4. sz, 277-313.) Képes Gy, 2008, i,m, 26.p; Orfeé Lim, 17-p. 18 Jorgensen, F.— Westrup, Mim, 14 ps Schick, Herman: Chan- cary. nz Palsiano,Palip~ Wolf, Kirsten (sak: Medieval Scan- Jorgensen, F— Westup, M, iim 19. ©® Bellamy, M, im, 50. ps Jespersen, 1, 2000, im. 72. ps Képes| Gy, 2011, im, 154. Lockhart, P, 2000, im, 52. 31 Jorgensen, F.- Wessup, Mim, 18.p. 2 Bellamy, im. SD-p: Bohn, Rim. S7-pJesperse, L, 2000, fm, 72. ps Jorgensen, F- Westup, M: im, 19. p; Loch, 2004, im. 28.p. 1 Lockhart, P, 2004, im. 28. Lockhart, P, 2007, 2 Bellamy, Mim. SI. p. S Jorgensen, F~ Westup, M, jm, 19-20. p; Lockhan,P, 2004, iim, 28. ps Lockhan,P, 2007, i. m, 52. p m Shp. Bellamy, M, im. S1.psLoebar,P, 200m, 28.psLockhar, », 200% 82-p 2 Leek, P1982, m4. 28 Jspersen, 2000, m, 72 p Lockhart, P2007, jm 19.p 2 Bellany Mim, SIP °° Bllamy, My mS p. Jorgensen, F.~ Wessup, M, 19.9. °e Jogese,F. Wearap, Mm, 18.9. 0 Bally Mim, 52.p St Jeg, F~ Wes, M, jm 98.p ¥ Balamy, M, i. 52: 346 Bellamy M, im. 32 ps Loekhar , 2007, im, 199p. Bellamy, M. im. 82 Jergensen, F- Wesup M, im, 97p. "© Lect, P2007 199. 6 Jensen, F.— Wesrup M, in Mp 19 Hel, N— Poulsen, By my 100. ps Sespeen, L200, im, 7p frenten, F- Wesoup,M, om, 1p. 1 Lackary,P, 2004, im 27: pi Locka, By 2007, im, $5 56, 1 Jeapersen L, 2000, m7. Lockhart, P 2007 jm 52. © ork 200m, 27 p; Lokba 207i 197 p © Lec, 20043 27-9 ° Locka P, 2007 im 52. 3 Ballamy, M, m6. Lokba, P, 199i, 414.p ° Ballamy, Ma my. ps Lockbar 2007, 199. p Belang, Mim, 4p; Lockhart P, 200m, 27 pLoektar, , 2007. m, 197. 99 Lacary ,30D8 tm 27. ° Bellamy. M, im. 88. p Lockhart, P2007, i,m 85-56. p °S Lost P2007, 197-9. °8 Batamy, M, im 48-49, p Locka, P, 2008 .m,28.p "6 Jeapersen L 2000, m7. °S Bellamy, Mm, 49.p;Ladenig Petersen E, 1982. m,308-p3 Locka, P 193, im 410,414. 4 Lockbar, P2007, 3197p © Bellamy, Mim 49, Lok P, 2004.78.» "@ Betany. m9. "Bally M, m4. A fejeten knit eer ada forisa: Der sore Danse Gyldendels ine enehlopa. pl wor destoredanse dk) {Cevts 2035 1.27, 2016.03.08) "1 Tamm, Ditev: The History of Danish Lowe Selected Arles and ‘ibligrapy. (Kbenbavn, DIOF Pubsing, 2011.87-58.p) 2 Lagson Jy 48.0 "2 nda, bm, 320-p Tam, Dm 6p 1 Andersen Pm 400-401 p; Orel Lm 30. ps Tamm, D, iim, 6p 2 Adare Pim 400 6 Tau, Dac 2p. 2 Tamm, Dim 60. "Tam Dim, 6p. © anderen Pi 43. 8 Andersen Pim 406-407. p 8 Bellamy i 53.0 2 Bellamy Mz ma 34. PE