Scribd Logo
Fazer o upload

Bem-vindo(a) ao Scribd!

  • Számrendszerek, Adatábrázolás, Logikai Műveletek - Tétel

    Enviado por

    MemeF
    79 visualizações4 páginas
    Számrendszerek, adatábrázolás, logikai műveletek

    Título original

    Számrendszerek, adatábrázolás, logikai műveletek- Tétel

    Direitos autorais

    © © All Rights Reserved

    Formatos disponíveis

    DOCX, PDF, TXT ou leia online no Scribd

    Você considera este documento útil?

    Este conteúdo é inapropriado?

    Denunciar este documento
    Számrendszerek, adatábrázolás, logikai műveletek

    Direitos autorais:

    © All Rights Reserved
    Baixe no formato DOCX, PDF, TXT ou leia online no Scribd
    Sinalizar o conteúdo como inadequado
    79 visualizações4 páginas

    Számrendszerek, Adatábrázolás, Logikai Műveletek - Tétel

    Enviado por

    MemeF
    Számrendszerek, adatábrázolás, logikai műveletek

    Direitos autorais:

    © All Rights Reserved
    Baixe no formato DOCX, PDF, TXT ou leia online no Scribd
    Sinalizar o conteúdo como inadequado
    de 4

    Szmrendszerek, adatbrzols, logikai mveletek

    Mutassa be rviden a mindennapokban s a szmtstechnikban alkalmazott


    szmrendszereket!

    Mindennapjainkban a 10-es szmrendszert hasznljuk legelterjedtebben, de nem ez a kizrlagos. Pldul az


    id mrsnl, az ra-perc-msodperc egysgek kztt 60 a vltszm. Vagy ott van a biolgia, ahol a DNS
    tulajdonkppen ngyes szmrendszert hasznl a fehrjk kdolsnl!
    A 10-es szmrendszerben egy tetszleges szmot vve, pl 254 gy rhatunk fel: 2x100+5x10+4x1
    ltalnossgban teht brmely tetszleges szmot az anx10n++a2x102+a1x101+a0x100

    A kettes szmrendszer Neumann Jnos ta a szmtgpeink mkdsnek alapja. Csak a 0 s az 1


    szmjegyek hasznlatosak, illetve a helyi rtkek a kvetkezk:
    2n22=4, 21=2, 20=1
    A 90-et pldul gy vlthatjuk t kettes szmrendszerbe: 10110102. A kettes szmrendszerbe val
    tszmtshoz a kettes maradkos osztst hvjuk segtsgl.

    90|0
    45|1
    22|0
    11|1
    5|1
    2|1
    1|1
    0|
    Vesszk a megfelel szmot, s elosztjuk kettvel. A szm mell fogjuk rni a maradkot, al pedig a
    hnyadost lefel kerektve. Addig folytatjuk az eljrst, amg a 0 hnyadoshoz nem rnk. A kettes
    szmrendszerben a szmjegyeket bitnek (binary digit) nevezzk. A nyolcas csoport neve bjt (byte).
    11001001= 1x27+1x26+0x25+0x24+1x23+0x22+0x21+1x21= 128+64+8+1=201

    A tizenhatos szmrendszerrel is gyakran tallkozhatunk a szmtstechnikban. Pldul egy weblap


    forrskdjt megtekintve gyakran tallkozhatunk a kvetkez rszlettel: <body bgcolor=#A2BBD8>. A
    rszlet webes szoksoknak megfelelen a lap httrsznt adja meg tizenhatos szmrendszerben. A tizenhatos
    szmrendszerben is az alapszmnak megfelel tiznehat szmjegyet hasznljuk. Az els tz szmjegyet a
    szoksos 0-9 szmjegyekkel jelljk, a maradk hat szmjegyet pedig az A-F betkkel.
    950=3x256+11x16+6x1=3B6
    Az elbbi eredmnyt 3B6H-knt rjk leginkbb, H a hexadecimlis, azaz tizenhatos szmrendszerre utal.
    Vesszk a szmot, elosztjuk tizenhattal. A szm mell rjuk a maradkot, al a hnyadost lefel kerektve.
    Addig folytatjuk, amg a bal oldali oszlopban elrjk a harmadik hnyadost.
    *

    Vltson t egy tetszleges szmot tzesbl kettesbe, majd tizenhatosba s vissza


    tzesbe!
    *

    Milyen elnyei vannak a binris szmbrzolsnak technolgiai szempontbl


    (ramkri megvalsts)?

    A digitlis szmtgpekben minden adat binrisan kdolt. Az adattpus meghatrozza, hogy az adat
    milyen rtkeket vehet fel, s milyen mveletek vgezhetk vele. A szmbrzols az a md, ahogyan a
    szmokat szimblumokkal jelljk. Szkebb rtelemben vve a szmbrzols az a md, ahogyan a
    szmtgpek a szmszer adatokat megjelentik. ltalban egy szmbrzolsi mdtl megkveteljk, hogy
    egysges s rendszeres legyen, azaz ltezzen olyan algoritmus, amely tetszlegesen adott, brmely szba jv
    szmhoz (legalbbis egy meghatrozott intervallumon bell) megadja azt a szimblumot, amely a krdses
    szmbrzolsi mdban az illet szmot brzolja.

    A binris szmbrzols mdszerei (fixpontos s lebegpontos) s jelentsge az


    informatikban.

    A szmok trolsnak ktfle mdja van: Ltezik fixpontos s lebegpontos szmbrzols. A


    fixpontos szmbrzolsnak a lnyege, hogy megadjuk a vessz helyt, ami elvlasztja az egsz rszt a trt
    rsztl. A lebegpontos szmbrzols (IEEE 754/1985) 4-, 6-, 8-, 10- vagy 16 byte-on trtnhet.
    Fixpontos: A matematikai egszeket s a fixpontos trteket a szmtgp egyarnt egsz szmknt
    kezeli (gpi egszek). A binris vessz helyt nem jelli kln bit. A fixpontos brzolskor a binris vessz
    helyt a programozs (fixen) elre rgzti.(Egsz szm esetn a tizedespont az utols bit utn.) Az eljel
    nlkli egszek binris alakjukban troldnak. (Ha szksges, a szmot balrl nullk egsztik ki.) Eljeles
    szmbrzolsnl az els bit az eljelbit: pozitv szm (0), negatv szm (1). Tlcsorduls: ha az egszrsz
    tbb bitet tartalmaz, mint amennyi rendelkezsre ll. Lecsorduls: ha a trtrsz tbb bitet tartalmaz, mint
    amennyi rendelkezsre ll. Az esetlegesen tlcsordult szmjegyek elvesznek, gy inkbb egsz szmok
    brzolsra clszer hasznlni. Nyolc biten trolhat rtkek:-128-tl +127-ig. Eljeles egsznl, ha a szm
    nem kisebb nullnl, binris alakjban kerl trolsra, egybknt kettes komplemensekpzdik. A kettes
    komplemens kpzsnek mdja:
    Egyes komplemens kpzse (bitenknti negci):

    0 1 0 0 1 0 0 1
    1 0 1 1 0 1 1 0

    Kettes komplemens kpzse:


    A kettes komplemens kpzsnek msik mdszere: jobbrl balra haladva lerjuk a binris szmot az els
    egyesig (ezt mg lerjuk), ettl kezdve az sszes bitet negljuk. Kettes komplemens elnye: kivons
    visszavezethet sszeadsra.

    0 0 0 0 0 1 0 1
    1 1 1 1 1 1 0 1
    1 0 0 0 0 0 0 1 0

    Lebegpontos szmbrzols sorn a binris vessz helyt tetszleges mdon helyezhetjk el, s a
    tovbbiakban a gp automatikusan gy helyezi el. Alapja, hogy a szmok hatvnykitevs alakban is felrhatk
    (pl.: 3.141015): m*ak. a=a szmrendszer alapszma, m=mantissza (ltalban normalizlt rtk troldik itt. Ez
    alatt azt rtjk, hogy a tizedesvesszt a legnagyobb helyirtk egyes mg toljuk, ezrt mivel a tizedesvessz
    eltt biztosan egyes ll, ezt szksgtelen megjellni.), k=karakterisztika=exponens (mivel szksg van pozitv
    s negatv hatvnykitev trolsra egyarnt, ezrt a tnyleges kitevnl 127-tel /dupla pontossg esetn 1023-
    mal/ nagyobb szm troldik. gy ha itt pl. 30 ll, az 30-127=-97-et jelent. Ha 1,15230-t akarjuk brzolni, az
    exponens trolt rtke 30+127=157 lesz.). A hatvnykitevs forma egyrtelmsge miatt elfogadtak egy
    kzs elvet: az m mindig kisebb, mint egy, s a tizedesponttl (esetnkben inkbb kettedesponttl) balra es
    szmjegy nem lehet nulla. Ezen feltteleket teljest felrsi mdot normalizlsnak nevezzk, amit
    termszetesen a szmtgpek automatikusan elvgeznek. Itt is van eljelbit, ezek rtke az elbbivel
    megegyez.

    Logikai mveletek jellemzse.

    Logikai alapmveletek:
    1.) llts s tagads (tagads tagadsa)
    llts az a logikai alapmvelet, amellyel azt fejezzk ki, hogy a trgy, dolog a valsgban
    ltezik vagy valamilyen tulajdonsggal rendelkezik. (Lehet igaz is s hamis is.)
    Tagads az a logikai mvelet, amellyel azt fejezzk ki, hogy a trgy, a dolog a valsgban nem
    ltezik, vagy valamilyen tulajdonsggal nem rendelkezik. (Lehet igaz is s hamis is.)
    Tagads tagadsa egyenl az eredeti lltssal, annak a nyomatkos, megerst vltozata. (Ha
    igaz az llts, akkor igaz a tagads is, s hamis az egyszeri tagads. Ha hamis az llts, akkor
    hamis a tagads tagadsa is s az egyszeri tagads.
    2.) Azonosts s megklnbztets = sszehasonlts
    Azonosts az a logikai alapmvelet, amellyel a klnbzsgben keressk, feltrjuk az
    azonosat, a megegyezt. (A tanknyvek sszefoglal krdsei kztt sok ilyen tallhat.)
    Megklnbztets az a logikai alapmvelet, amellyel az azonossgban keressk a
    klnbzsget.
    sszehasonlts az a logikai alapmvelet, amikor egyszerre (egyforma jelensggel) vgzem el az
    azonosts s megklnbztetst. Ez a legnehezebb s legjobban gondolkodtat mvelet. Itt
    nagyon jl kell ismerni az sszehasonltand trgyakat kln-kln is. Ki kell emelni
    (absztrahlni) a sokfle tulajdonsgbl, a megegyez s megklnbztet jegyeket.
    Az azonosts s megklnbztets valjban nem vlaszthat kett.
    3.) 3.) Analzis s szintzis
    Analzis az a logikai alapmvelet, amellyel a trgy egszt gondolatban rszeire (nem fajtira)
    bontjuk.
    Szintzis az a logikai alapmvelet, amellyel a trgy rszeit gondolatban egssz egyestjk.
    ltalnos krdsei: Mit alkotnak egytt? Minek a rszeit sorolom? stb.
    4.) Absztrakci s konkretizci
    Absztrakci az a logikai alapmvelet, amellyel a trgy lnyeges jegyeit kiemeljk a tbbi kzl.
    Minden fogalomalkotsnl vgznk absztrahlst, amikor a lnyegtelen jegyekbl kiemeljk a
    lnyegest, st az absztrakt fogalmak esetben ktszeresen absztrahlunk: elszr amikor a
    lnyegtelen jegyektl elvlasztjuk a lnyegeset; msodszor absztrahlunk, amikor magtl a
    trgytl is elvlasztjuk a lnyeges jegyet s egy nll fogalmat alkotunk belle.
    A szintzis s konkretizci meggyeznek abban, hogy mind a kett egssz egyest, de
    klnbznek is, mert a szintzis a trgy rszeit, a konkretizci a trgy kiemelt
    tulajdonsgait egyesti egssz.
    5.) Indukci s dedukci
    Indukci az a logikai alapmvelet, amellyel megkeressk, feltrjuk az egyesben a kzs,
    ltalnos tulajdonsgot. A valsgban kln ltalnos (az egyestl fggetlenl) nem ltezik. De
    miden egyes magban hordja a kzs, ltalnos tulajdonsgot, s az ember ppen az indukci
    segtsgvel kpes ezt megkeresni. Ennek kvetkeztben a gondolkodsunkban megjelenik az
    ltalnos.
    Dedukci az a logikai alapmvelet, amellyel az ltalnos, kzs tulajdonsgot visszavezetjk,
    ahhoz az egyeshez, amelyik azt magban hordja.
    A logikai alapmveleteket a megismers folyamatban ltalban nem elszigetelten, hanem egyttesen
    hasznljuk. A klnbz helyzetekben azonban hol az egyiknek, hol a msiknak van jelentsebb szerepe. A
    logikai alapmveletek a gondolkods folyamatban szletnek. Ezek nlkl nincs megrts.

    Hol tallkozhatunk a szmtstechnikban a logikai mveletekkel?

    Logikai mveletek igazsgtbli.


    1 byte-on amely 8 bit-tel egyenl 0255 vagy -1280+127 tudjuk a szmokat brzolni
    1 bit: Ide kerl a kitev eljelbitje.
    2-9 bit: Ide kerl a kitev (+127) karakterisztika.
    10- bit: Ide kerl a trtrsz mantissza.
    Technolgiai szempontbl a binris jeleket egyszeren s nagy biztonsggal lehet trolni. A CD-n stt
    s vilgos pontok, mgneslemezen a mgnesessg ktfle irnya, ramkrknl van ram nincs ram. A
    logikai ramkrkkel egyszeren lehet mveleteket vgezni [vagy (OR), s (AND), kizr vagy (XOR)
    megenged vagy (EOR) s a nem (NOT).
    A szmtgpekben minden szmot bitsorozatok reprezentlnak. A szmtgp-architektrkban a
    memrik legkisebb kln kezelhet egysge 8 bit=1 byte, ezrt minden adat bitekben vett hossza 8 egsz
    szm tbbszrse.
    A gondolkods logikai szempontbl mveletvgzs. Ez nem cl, hanem eszkz. Kt nagy
    mveletcsoportot klnbztetnk meg; az egyszerbb mveleteket alapmveleteknek, a bonyolultabbakat
    specilis mveleteknek nevezzk.

    Você também pode gostar