Aprende Konaba Partisaun Iha GNU/Linux (Parte 1)

Konaba Partisaun
Partisaun hanesan maneira ida para hafahe espasu iha hard disk ho metodu logic no la'os ho metodu fiziku, hodi nune'e Ita bele edita no manipula partisaun husi
kapasidade hard disk ne'ebe iha tuir nesesidade.

Vantajem husi partisaun:

Fasil para organiza dadus ou dokumentus, ezemplu bele hafahe partisaun ida ba sistema operasaun no partisaun seluk para rai dadus/dokumentus.
Halo seguru dadus ou dokumentus, ezemplu karik partisaun sistema falha, dadus ou dokumentus ne'ebe iha partisaun seluk nafatin seguru.
Bele instala sistema operasaun liu husi ida.
Hasa'e atuasaun tempu asesu ba hard disk ne'ebe lais liutan.

Tipu Partisaun Iha GNU/Linux
Bainhira atu kria partisaun iha hard disk, dahuluk presija hatene tiha lai tipu partisaun ne'ebe iha.
Partisaun iha hard disk fahe ba tipu tolu, ne'e maka Primary, Extended, no Logical.

Tuir mai esplikasaun badak husi tipu hirak ne'e:

Primary
Tipu partisaun ne'e hanesan partisaun Primary iha hard disk, jeralmente bodik ba sistema operasaun. Kada hard disk ida bele kria maksimu partisaun Primary
4 deit karik la iha partisaun Extended, ou maksimu 3 partisaun Primary karik iha partisaun Extended.

Extended
Tipu  partisaun  ne'e  hanesan  mos  parte  husi  partisaun  Primary  no  maksimu  bele  kria  ida  deit  iha  hardisk  laran,  utilizadu  para  akomoda  partisaun  Logical.
Hanesan  esplikasaun  konaba  tipu  partisaun  primary  ne'ebe  limitadu  ho  kuantidade  4  deit,  bainhira  atu  kria  partisaun  ne'ebe  barak,  bele  utiliza  partisaun
Extended.

Logical
Partisaun ne'e bele kria karik iha ona partisaun Extended no utilizadu para rai dadus. La iha limitasaun kuantidade husi partisaun Logical, ne'e signifika iha hard
disk ida bele kria partisaun Logical ho kuantidade depende husi nesesidade.

Oinsa Bele Hatene Tipu Partisaun Iha GNU/Linux?
Iha GNU/Linux Ita bele hatene partisaun Primary, Extended no Logical husi numeru ne'ebe iha hanesan ezemplu tuir mai:

Partisaun Primary
komesa husi numeru 1 to'o 4

Ezemplu:
sda1, sda2, sda3, no sda4.

Partisaun Extended
komesa husi numeru 1 to'o 4 depende husi kuantidade partisaun Primary ne'ebe iha.

Ezemplu:
Karik iha hard disk disponivel ona partisaun Primary 2, signifika partisaun Extended bele iha pozisaun sda3 ou sda4.

Partisaun Logical
komesa husi numeru 5 ba leten.

Ezemplu:
sda5, sda6, no seluktan.

Hanesan ezemplu husi ilustrasaun iha kraik ne'e, sei esplika oinsa identifika tipu partisaun iha hard disk husi sistema GNU/Linux.
 Ezemplu  Ilustrasaun  Husi Tipu Partisaun Iha Hard disk (Linux)

Ezemplu husi ilustrasaun iha leten signifika:

­ Partisaun Primary iha 3 (sda1, sda2 no sda3)
­ Partisaun Extended iha ida deit ne'ebe okupa sda4
­ Partisaun Logical iha 3 (sda5, sda6 no sda7)

Notas:
Geralmente sda hanesan hard disk Primary ne'ebe identifikadu iha sistema GNU/Linux. Karik disponivel hard disk 3 sei detekta sda, sdb, sdc no seluktan.

Komparasaun Tabela Partisaun Windows & GNU/Linux?
Iha  sistema  operasaun  Windows,  partisaun  sei  identifikadu  ho  tipu  alfabetu  la'os  numeru  hanesan  iha  GNU/Linux.  Aliende  ne'e  mos,  partisaun  sei  temi  ho  naran
'Drive'.

Tuir mai ezemplu ilustrasaun tabela partisaun iha sistema operasaun Windows:
  

Ezemplu Ilustrasaun Tabela Partisaun Ne'ebe Identifikadu Iha Windows

Ilustrasaun husi ezemplu iha leten signifika:

­ Partisaun Primary iha 1 (drive C)
­ Iha Windows partisaun Extended la definido ho alfabeto
­ Partisaun Logical iha 3 (drive D, drive E no drive F) 

Karik konvertidu ba tabela partisaun GNU/Linux hanesan tuir mai:

Ezemplu Ilustrasaun Tabela Partisaun Ne'ebe Identifikadu Iha GNU/Linux

­ Partisaun Primary iha 1 (sda1)
­ Partisaun Extended iha ida deit ne'ebe okupa sda2
­ Partisaun Logical iha 3 (sda5, sda6 no sda7)

Alokasaun Partisaun Ba GNU/Linux
Kuandu hakarak halo alokasaun partisaun ba sistema operasaun Linux, presija komprende uluk deskrisaun jeral konaba tipu partisaun ne'ebe mensiona iha leten,
hodi nune'e labele halakon dadus ou dokumentus.
Partisaun ne'ebe atu aloka ba instalasaun sistema operasaun Linux, minimu tenser iha partisaun mamuk rua:

1. partisaun / (root)
2. partisaun Swap

Notas: 
/ Root  hanesan  partisaun  prinsipal  ba  Linux,  karik  iha  sistema  operasaun
Windows  makaDrive  C.  Rekomendasaun  kapasidade  para  instalasaun
sistema Linux minimu 4GB.

Swap Partisaun ne'ebe preparadu nudar Virtual Memory ba Linux, kuandu memoria
komputador  nakonu  parsialmente  prosesu  serbisu  sei  desviadu  ba  partisaun
swap.  Kapasidade  ba  partisaun  swap  tenser  2X  bo'ot  husi  RAM.  Ezemplu
memoria ou RAM komputador 512MB, kria swap sai 1GB. 

Ho partisaun rua ne'ebe iha leten, bele kompleta kriteriu minimu para instala sistema operasaun Linux.

Tuir mai ezemplu ilustrasaun husi tabela partisaun rua ne'ebe mensiona:

Ezemplu Ilustrasaun Kriteriu Minimu Partisaun Ba GNU/Linux

­ sda1 no sda2 utiliza tipu partisaun Primary
­ Partisaun sda1 ba Swap
­ Partisaun sda2 ba / (root)

Aliende  ne'e  mos  iha  sistema  operasaun  Linux,  diretorio  ne'ebe  maka  disponivel  iha  partisaun  root  bele  ita  kria  ketak  tuir  utilidade.  Hanesan  diretorio  /home  ho
fungsaun  para  rai  dadus  ou  dokumentus  husi  utilizador  ne'ebe  sei  parte  ida  hamutuk  ho  partisaun  root  kuandu  alokadu  tuir  kriteriu  minimu.  Maibe  karik  hakarak
impede dadus ou dokumentus labele lakon bainhira akontese buat ne'ebe la espera, hanesan ezemplu halo re­instalasaun Linux, sujestaun husi Autores diak liu kria
partisaun /home ketak husi partisaun prinsipal (/).

Notas: 
/home Equivalente  ho  diretorio  "Documents  &  Settings"  karik  iha  sistema
operasaun Windows XP ou "Users" iha Windows 7 ba leten.

Ezemplu ilustrasaun husi alokasaun ketak partisaun /home hanesan iha kraik ne'e:

Ezemplu Ilustrasaun Partisaun /home ne'ebe ketak husi / (root)

Esplikasaun husi ezemplu ilustrasaun iha leten:

­ sda1, sda2, sda3 utiliza tipu partisaun Primary
­ Partisaun sda1 ba Swap
­ Partisaun sda2 ba / (root)
­ Partisaun sda3 ba /home 

Kria Partisaun GNU/Linux Husi Hard Disk Ne'ebe Ezisti Ona Windows!
Ezemplu  iha  leten  kuandu  kondisaun  kapasidade  hard  disk  alokadu  tomak  ba  GNU/Linux,  maibe  oinsa  karik  atu  kria  partisaun  husi  hard  disk  ne'ebe  ezisti  ona
sistema operasaun Windows?

Resposta husi pergunta refere maka presija kria parsialmente kapasidade hard disk ne'ebe ezisti ona para bele alokadu ba GNU/Linux. Jeralmente komputador ho
sistema operasaun Windows konsisti partisaun rua ne'ebe maka drive C no D. Karik partisaun husi D disponivel kapasidade hard disk ho espasu bo'ot, diak liu resize
partisaun refere bodik ba GNU/Linux.

Tuir mai ezemplu ilustrasaun husi tabela partisaun Windows ne'ebe jeralmente disponivel iha komputador:
 Ezemplu Ilustrasaun Tabela Partisaun Iha Windows Em Jeral

Depois resize partisaun D no kria fali partisaun foun para alokadu ba sistema operasaun GNU/Linux, tabela partisaun sei konvertidu sai hanesan ezemplu ilustrasaun
iha kraik ne'e:

Ezemplu Ilustrasaun Resultadu Husi Resize Partisaun Windows

Esplikasaun husi ezemplu ilustrasaun iha leten:

­ Partisaun sda1 ba C
­ Partisaun sda2 ba Extended
­ Partisaun sda5 ba D
­ Partisaun sda6 ba Swap
­ Partisaun sda7 ba / (root)

Karik hakarak aumenta partisaun /home, tabela partisaun sei sai hanesan tuir mai:

Ezemplu Ilustrasaun Resultadu Husi Aumenta Partisaun /home

­ Partisaun sda1 ba C
­ Partisaun sda2 ba Extended
­ Partisaun sda5 ba D
­ Partisaun sda6 ba Swap
­ Partisaun sda7 ba / (root)
­ Partisaun sda8 ba /home

Artiklu "Aprende Konaba Partisaun Iha GNU/Linux" parte dahuluk to'o iha ne'e deit, no sei iha kontinuasaun ba parte daruak.

Nafatin le'e weblog MataDalanLinux!

Referensia:
http://www.wikipedia.com
http://www.tldp.org
http://www.ibm.com