Escolar Documentos
Profissional Documentos
Cultura Documentos
Az impresszionizmus egy olyan 19. századi művészeti stílus, melynek célja az 1800-as évek
festészeti mintáihoz görcsösen ragaszkodó művészeti felfogás megújítása. Az irányzat neve a latin
impressio szóból eredeztethető, ez annyit tesz: benyomás, élmény; megjelenik az irodalomban és a
zenében is egyaránt. Követői arra törekedtek, hogy pillanatnyi, futó benyomásaik, egyéni hangulataik
művészi ábrázolásával tükrözzék a változó valóságot. Ezt az érzelmekre ható különleges fény- és
hanghatásokkal, erőteljes színekkel, formákkal, átvitt értelmű hasonlatokkal, kifejezésekkel, hangutánzó
szavakkal érték el.
A festészetben figyelhető meg legtöbbször az irányzat. Szabálytalan, "véletlenszerű"
kompozíciók, látványos, kissé darabos ecsetkezelés, tiszta színek használata, optikai keverés a vásznon,
vázlatszerű hatás, kevésbé részletezett formák, "festői" előadásmód jellemzi az impresszionizmust.
Moulin de la Galette
Gondolkodó (1880)
Mont-Sainte-Victoire (1885-57)
Ő is a természeti fények és színek gondos megfigyelője, mint az impresszionisták, ő azonban a
látvány felszíne mögött a változatlanságot, a maradandót akarja kifejezni. Technikája melynek lényege
hogy a kép struktúráját nagyrészt vékony, rövid színnégyszögeket alkotó ecsetvonásokból építette fel.
Cézanne azt vallotta, hogy a világ az övé, és úgy fordítja le a maga nyelvére, ahogyan akarja – ez a
művész igazi szabadsága.
A Mont Sainte-Victorie-ról készült utolsó festményien a tömeget és formát mindinkább
elvonatkoztatta a valóságos látványtól. Cézanne geometriai formákból állította össze a képeit: téglaest,
kúp, gömb. A képen alkalmazza a komplementer színeket, ahogy más posztimpresszionisták is(kék-
narancs, vörös-zöld, sárga-lila). A kép három térrészre osztható: sötét – zöldesbarna; élénk és világos –
sárga, piros; világos – kék. Ugyanazok a színek ismétlődnek hegy szinte beleolvad az égbe.
Fazakas Melinda
12. c