Forrás: http://www.doksi.

hu

A Magyar nyelv történetének főbb szakaszai, főbb nyelvemlékeink

Főbb nyelvemlékeink
1. A Tihanyi apátság alapítólevele:
- Az egyik legrégebbi hiteles nyelvemlékünk (szórványemlék).
- 1055-ből származik.
- András ajándékozta az apátságot a bencés rendnek.
- Az alapítólevél a birtok határait és leírását tartalmazza.
- Kiderül, hogy az ómagyar nyelv magánhangzókat tekintve sokkal zártabb volt.
- 58 db közszó és toldalék, 1 db mondattöredék.
- Pannonhalmán található jelenleg.

2. Halotti Beszéd és Könyörgés:

- 1192-95.
- Első egybefüggő magyar és finnugor szövegemlék.
- Temetési beszéd.
- Műfaja prédikáció (középkori egyházi műfaj, tanító célzattal íródott).
- A Pray-kódexben 154. oldal. (Pray György 19. századi jezsuita történész.)
- Egy latin nyelvű halotti búcsúztató szabad fordítása.
- 32 soros (26 sor beszéd, 6 sor könyörgés).
- Benne két kihalt szó: heon (csupán), isa (íme).

3. Ómagyar Márai-siralom:
- Legelső versemlék (1300 körül írta egy szerzetes latin mintára).
- A Leuveni-kódex 134. lapjának hátoldalán található.
- Témája: Szűz Mária kesergése fia halála felett. A kínhalált szemlélve
kétségbeesésben vergődik. Hol saját nyomorult állapotát zokogja el, hol fiát
szólítja, majd. magát ajánlja fel a halálnak fia helyett, aztán Jézus kínzóinál
könyörög kegyelemért. Mivel nem jár sikerrel, osztozni akar fia sorsában.
- Rímek és alliterációk, sőt figura etymologica (pl.:„Világ világa,”) található
benne.

A magyar nyelv története

A. Ősmagyar kor (vándorlások korától a honfoglalásig)
- szókészlet változása: a mai Fehéroroszország pusztáin találkozva a Türk, Kazár,
Szabír, Bolgár törzsekkel, a honfoglalók felvettek a nyelvbe török eredetű
szavakat. (Az ősi, nem jövevényszavak száma kb. 700.) Új szavak:
állattenyésztéssel, törzsi szerveződéssel kapcsolatos (alma, ács, árpa, búza,
kecske, ökör, törvény) Belső keletkezésű szavak: szóösszetétellel
(orr+szájorszaorcaarc) Több szótagból álló szavak keletkeztek.
- hangrendszer változása: a jövevényszavak miatt kialakulnak a vegyes hangrendű
szavak. Több magánhangzó volt, mint ma, de nem volt „ö”. Zöngétlen
mássalhangzók mellé kialakulnak a zöngés párok: p, t, k  b, d, g
- nyelvtani rendszer változása: kezd kialakulni a szavak ragozás általi mondatba
szerkesztése. Igeragozás már volt. Kialakul az alanyi- tárgyas és az ikes ragozás.
Megkezdődik a szófajok elkülönülése. (pl.: nyom, les, vész szavak főnevek és
igék is.)
Forrás: http://www.doksi.hu

Ebből a korból nem maradtak fenn nyelvemlékek, minden csak

-
visszakövetkeztetés, spekuláció.
B. Ómagyar kor (honfoglalástól a mohácsi vészig – 1526)
- Már vannak írott nyelvemlékek, XIV. századtól: kódexek.
- szókészlet változása: latin (iskola, kápolna, tinta), szláv (fölművelés,
államigazgatás, barack, család, gabona, kapál, jászol, pecsét, pénz, palota), német
(iparosság, polgár, bognár, borbély, céh, erkély, érc, erszény), olasz, francia
jövevényszavak. Ezek a szavak elmagyarosodnak. A honfoglalás után 100 év alatt
teljesen átalakul az írás a rovásírásból latin betűssé. Teljes betűkészlet volt,
Erdélyben a XVII. századig megmaradt. A 19. sz. közepéig a latin a hivatalos
nyelv Magyarországon.
- hangrendszer változása: szóvégi magánhangzók kopnak („Hodu utu rea.”), a kor
végére teljesen eltűnnek. Erős hangrendi, illeszkedési törvény  többféle
hangrendű toldalékok. Kialakulnak az összetett (több hangból álló) képzők.
C. Közép magyar kor (1526-től a felvilágosodás kezdetéig– 1772)
- Megszűnőben a nyelvjárások, egységesül a nyelv.
- Reformáció  magyar nyelvű irodalom egységesülés.
- Tudományos művek magyarra fordítása  szókészletet fejleszteni kell (Pázmány
Péter, Apáczai Csere János)
D. Újmagyar kor (1772-től napjainkig)
- Felvilágosodás, nyelvújítás, reformkor.
- 1880-as évek közepétől a mai magyar nyelvet használják. Teljes egységesülés.
- 1778: Bessenyei György Magyarság c. röpirata. Szerinte a népnyelvet fejleszteni
kell. Nem ért egyet azokkal, akik szerint a magyar nyelv alkalmatlan a
tudományos kifejezésekre.
- Kovács Mihály: Kémia vagy természet titka (1807 – első kémia könyv)
- Bugát Pál: új szavak (vegyész, gyógyszer, műtét)
- 1832: első helyesírási szabályzat, Vörösmarty Mihály szerkeszti
- kiejtés szerinti írásmód helyett szóelemző írásmód (Kazinczy dönt)