Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

PROJEKT ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

1. A kérelmező:

Neve Dr. Mócsai Attila

Munkaköre egyetemi tanár
Postai címe 1094 Budapest, Tűzoltó utca 37-47.
Elektronikus címe mocsai.attila@med.semmelweis-univ.hu

2. A felhasználó intézmény:

Megnevezése Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézet

Címe 1094 Budapest, Tűzoltó utca 37-47.

3. Az intézményben az állatvédelmi jogszabályok teljesülésének biztosításáért felelős

személy:

Neve Dr. Szél Ágoston

Munkaköre a Semmelweis Egyetem Rektora
Postai címe 1085 Budapest Üllői. u. 26.
Elektronikus címe rektori.hivatal@semmelweis-univ.hu

4. A felhasználó intézmény működési engedélyét kiadó hatóság:

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és

Megnevezése
Állategészségügyi Igazgatósága (1135 Budapest, Lehel u. 43-47.)
Az engedély száma 8/2014

5. Új engedély megszerzése esetén:

A projekt
Genetikailag determinált arthritisszel rendelkező állatok tenyésztése
megnevezése

6. Karikázza be, hogy az alábbiak közül mely célkitűzésnek, illetve célkitűzéseknek felel
meg a kísérleti tevékenység. Több célkitűzés esetén meg kell jelölni a kísérlet elsődleges
célját:

a) alapkutatás
b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

1 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy

más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy
kezelése,
bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése,
szabályozása vagy módosítása, vagy
bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek
javítása,
c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint
egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének,
hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése
d) a természetes környezet védelme az emberek vagy állatok egészsége vagy jóléte érdekében
f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából
folyó képzés
g) igazságügyi orvostani vizsgálat

7. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy hatósági szabályozási követelmények teljesítése

céljából végzendő, vagy bevált módszereket alkalmazó, termelési vagy diagnosztikai
célból végzendő több azonos típusú projekt együttes engedélyezését kéri-e.

Nem kérelmezem több azonos típusú projekt együttes engedélyezését.

8. A projekt ismertetése, tudományos indokolása.

A projekt során két, genetikailag determinált arthritisszel rendelkező egértörzs tenyésztését

végezzük. Ezek közül 1) a Tg197 humán TNF transzgént hordozó egerekben (Keffer et al.,
1991)a konstitutívan aktív humán TNF transzgén, 2) a K/B×N egerekben (Korganow et al.,
1999) pedig az autoimmunitásra hajlamosító MHC háttéren expresszálódó, ízületi antigénekre
specifikus T-sejt-receptor transzgén jelenléte miatt öröklött és genetikailag determinált módon
ízületi gyulladás jön létre. Az ízületi gyulladás számos aspektusában hasonlít a humán
rheumatoid arthritisre, ezért ezek a modellek, illetve a belőlük származó biológiai anyagok (pl.
szérum, IgG) felhasználásával kiváltott másodlagos modellek a rheumatoid arthritis
vizsgálatának legelterjedtebb genetikai módszerei. A Tg197 humán TNF transzgén modell
(Keffer et al., 1991) elsősorban a rheumatoid arthritis TNF citokinek által mediált lépéseinek,
a K/B×N arthritis (Korganow et al., 1999), illetve a K/B×N egerekből származó szérum
felhasználásával végzett K/B×N szérum-transzfer arthritis (Kouskoff et al., 1996) az
autoantitestek szerepének a vizsgálatát teszi lehetővé.

A két modellrendszer segítségével a rheumatoid arthritis molekuláris mechanizmusainak

számos különböző aspektusát tervezzük vizsgálni. Elsősorban arra vagyunk kiváncsiak, hogy a
különböző tirozin-kináz jelátviteli utask milyen módon vesznek részt az autoimmun arthritis
kialakulásában. Ennek a kérdéskörnek igen komoly orvos-biológiai és klinikai jelentősége van,
mivel a kináz-gátlószerek fejlesztése a gyógyszerfejlesztés egyik legforróbb területe, melynek
súlypontja a daganatos betegségekről részben áttevődött a gyulladásos betegségek vizsgálatára
és terápiájára.

2 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

Saját kísérleteinkben korábban kimutattuk, hogy a K/B×N szérum-transzfer arthritis

kialakulásához elengedhetetlenek a PLCγ2 foszfolipáz (Jakus et al., 2009), a Syk tirozin-kináz
(Jakus et al., 2010) és az Src-típusú tirozin-kinázok (Kovács et al., 2014). Kimutattuk továbbá
a CARD9 adapter-fehérje szerepét folyamat NF-κB és citokinek általi részfolyamatában
(Németh et al., 2016). Munkacsoportunk tagjainak jelentős tapasztalata van a Tg197 humán
TNF transzgén egerek vizsgálatában is.

A tervezett kísérletek során a huTNF transzgént hordozó egereket heterozigóta formában tartjuk
fent, az egyes egyedeket allél-specifikus PCR segítségével genotipizáljuk. A transzgén-pozitív
egereket a humán rheumatoid arthritis terápiájában is használt, a humán TNF-et közömbösítő
adalimumab (Humira) gyógyszerrel kezeljük, ami a tünetek minimalizálását eredményezi. A
K/B×N egerek esetében a háttér-vonalakat (KRN transzgén és NOD egértörzs) külön-külön
tartjuk fent, így a háttér-tenyésztés nem okozza arthritis kialakulását. A KRN transzgént allél-
specifikus PCR segítségével azonosítjuk. A K/B×N egereket a KRN transzgén-pozitív és a
NOD egerek keresztezésével hozzuk létre, ilymódon a betegség csak az F1 generációban jelenik
meg.

A Tg197 humán TNF transzgént hordozó és a K/B×N egerek tenyésztése számos további
kísérlethez biztosít megfelelő és stabil háttér-kolóniát. A két egértörzs alkalmazásának
eredményeként a rheumatoid arthritis kialakulásának jobb megértése, új támadáspontok
azonosítása és ezáltal hosszú távon új terápiás lehetőségek kidolgozása várható.

9. A projektben alkalmazott összes kísérlet ismertetése.

A tervezett kísérletek során két transzgénikus egértörzs tenyésztését végezzük:

1) A Tg197 humán TNF transzgénikus egértörzs tenyésztése

Ezen egerek a hordozzák a humán TNF-et konstitutívan aktív formában kódoló Tg197
transzgént (Keffer et al., 1991). A transzgén hatására az egerekben 2-3 hónapos korukra ízületi
gyulladás (arthritis) alakul ki (Keffer et al., 1991). A folyamat megfelel a humán TNF által
kiváltott ízületi gyulladásnak, és gátolható a humán TNF elleni antitestekkel. A modell az egyik
legszélesebb körben alkalmazott krónikus passzív ízületi gyulladás-modell, amely többek
között számos TNF-antagonista kifejlesztésében központi szerepet játszott.
A tenyésztés során a Tg197 humán TNF transzgént hordozó hím egereket vad típusú
nőstény egerekkel pároztatjuk. Az utódok között a Tg197 transzgént hordozó egyedeket allél-
specifikus PCR-reakcióval azonosítjuk. A tenyésztésre használt Tg197 transzgén-pozitív
egereket hetente kétszer a humán terápiában alkalmazott adalimumab (Humira) TNF-
antsgonistával kezeljük, ezáltal minimálisra csökkentve a háttér-tenyészetekben megfigyelt
ízületi gyulladást. Az adalimumab-bal kezelt egerek lényegében tünetmentesnek tekinthetők.
Ezek a hím egyedek a tenyésztés során többször pároznak a vad típusú nőstény egerekkel.
A törzsállomány létszáma max. 25 db Tg197 transzgén-pozitív egér. Ebbe nem számít
bele a tenyésztéshez használt, káros fenotípussal nem rendelkező egerek száma, valamint a
tenyésztés során születő, Tg197 transzgént nem tartalmazó vagy további tenyésztésbe be nem
vont alomtestvérek. Az egereket Tecniplast SealSafe Plus IVC GM500 ketrecdobozokban (501
cm2 alapterület) tartjuk, dobozonként átlagosan 3 egérrel (3 transzgén-pozitív hím vagy egy

3 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

transzgén-pozitív hím 1-2 vad típusú nősténnyel), ami egerenként átlagosan kb. 165 cm2
alapterületet jelent.
A felesleges tenyésztés elkerülése érdekében a tényleges tenyésztési állatszám az
utódokkal történő kísérletek számától függően változik. Amikor kevés vagy minimális
utódszámú kísérlet történik, a fenntartó tenyésztést minimalizáljuk, ami a transzgénikus törzs
biztonságos fenntartásához szükséges kb. 10 transzgén-pozitív hím egyedet jelent.
Az egerek kb. 6 hónapig vannak a tenyészetben. A kísérlet végén az állatokat CO2-
anesztéziával és cervikális diszlokációval öljük le. A tenyésztés során született, további
kísérletre esetleg fel nem használt utódokat leöljük.
A kísérlet súlyossága “mérsékelt”, mivel az adalimumab-kezelés mellett a Tg197 TNF-
transzgén hatása nem tud érvényesülni, ezért lényegében nem alakul ki ízületi gyulladás. Az
adalimumab-kezelés nélkül a kísérlet súlyossága “súlyos” lenne.

2) A K/B×N transzgénikus egerek tenyésztése

Ezen kísérletek célja a K/B×N szérum-transzfer arthritis háttér-tenyészeteinek a
fenntartása (Korganow et al., 1999). A kísérletek során az ízületi fehérjéket felismerő KRN
TCR transzgént horzodó egereket NOD egerekkel pároztatunk. Az utódokat a KRN/B6 és a
NOD törzsek neveiből képzett K/B×N betűszóval jelöljük. A KRN transzgén a NOD törzsből
származó, autoimmunitásra hajlamosító MHC-alléllel együttesen ízületi gyulladást
eredményező autoimmun folyamatot indít el (Kouskoff et al., 1996). Emiatt az egereknek
látható arthritis-e alakul ki. A K/B×N egerek felhasználásával végzet K/B×N szérum-transzfer
arthritis az egyik legelterjedtebben alkalmazott közép-hosszú lefutású arthritis-modell.
A tenyésztés során külön tenyésztjük a KRN-transzgént hordozó és a NOD egértörzseket.
Ezzel biztosítjuk, hogy csak a tényleg kísérleti célra alkalmazott K/B×N egerekben jelenjenek
meg káros fenotípusok. A káros fenotípussal rendelkező K/B×N egerek nem tenyésztjük tovább
(a tenyésztés mindig a káros fenotípussal nem rendelkező egerekkel történik), ennek
megfelelően ismételt pároztatás vagy elletés sem történik.
A tenyésztés állatvédelmi szempontú tökéletesítése érdekében az egereket puha almon
tenyésztjük és tartjuk, a ketrecekbe puha fészek építésére alkalmas anyagot teszünk. A kinyert
K/B×N szérumot fagyasztva gyűjtjük, ezáltal a kevésbé aktív kísérletek időszakában nyert
szérum később felhasználhatóvá válik. A tökéletesítés érdekében folyamatban vannak olyan
kísérletek is, melyek során az általunk korábban megfigyelt védettséget kihasználva a K/BxN
egereket olyan genetikai háttérre próbáljuk keresztezni, ahol nem jön létre manifeszt betegség,
de az egerek szérumában kimutathatók a további kísérletekhez szükséges IgG autoantitestek.
A törzsállomány létszáma max. 50 db K/B×N egér. Ebbe nem számít bele a tenyésztéshez
használt, káros fenotípussal nem rendelkező egerek száma, valamint a tenyésztés során születő,
KRN transzgént nem tartalmazó alomtestvérek. Az egereket Tecniplast SealSafe Plus IVC
GM500 ketrecdobozokban (501 cm2 alapterület) tartjuk, dobozonként átlagosan 3 egérrel (3-4
azonos nemű alomtestvér vagy egy hím 1-2 nősténnyel), ami egerenként átlagosan kb. 165 cm2
alapterületet jelent.
A felesleges tenyésztés elkerülése érdekében a tényleges tenyésztési állatszám a K/B×N
szérummal történő kísérletek számától függően változik. Amikor kevés vagy minimális
utódszámú kísérlet történik, a tenyésztést minimalizáljuk vagy akár meg is szüntetjük, szükség
esetén pedig a káros fenotípussal nem rendelkező KRN és NOD törzsekből indítjuk újra.
Amikor több szérum gyűlik, mint amennyi elfogy, a szérumot lefagyasztjuk, így az a
későbbiekben további K/B×N állatok tenyésztése nélkül is felhasználható.
4 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

Az egerek kb. 6 hónapig vannak a tenyészetben. A kísérlet végén az állatokat CO2-

anesztéziával és cervikális diszlokációval öljük le. A tenyésztés során született KRN transzgén-
negatív (B×N) egerek egy részéből szintén szérumot nyerünk, amit kontrollként használunk. A
további, fel nem használt utódokat leöljük.
A kísérlet súlyossága “súlyos”, mivel az egereknek genetikailag determinált, tartós ízületi
gyulladása alakul ki.

10. A projektben felhasználni kívánt állatfajok:

Állatfaj Tervezett állatszám Eredet

Mus musculus 200/év SE EOK állatháza

11. A projektben felhasználni kívánt állatok elhelyezésének, tartásának és gondozásának

körülményei.

Az állatokat az SE EOK állatházában, SPF körülmények között, egyedileg szellőztetett

ketrecállványban tároljuk. A tárolás egyéb körülményei a FELASA ajánlásainak megfelelően
történnek.

12. A projekt súlyossági kategóriába történő besorolása.

1. enyhe
2. mérsékelt
3. súlyos
4. érzéstelenítéses-túlaltatásos

13. Amennyiben a projektet nem vagy nem kizárólag az 2. pontban megnevezett

létesítményben hajtják végre, a kísérletek végrehajtásának helyszínéül szolgáló
létesítmény, illetve terep:

A projektet kizárólag az 2. pontban megnevezett létesítményben hajtjuk végre.

14. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a projektben részt vevő munkatársak

megfelelnek a 35. §-ban előírt oktatási, végzettségi és képzettségi követelményeknek:

A projektben résztvevő munkatársak a következők:

Dr. Mócsai Attila, általános orvos, PhD, DSc
Dr. Németh Tamás, általános orvos, PhD
Dr. Némethné Futosi Krisztina, okl. biológus, PhD
Dr. Csete Dániel, ált. orvos
Simon Edina, okl. agrármérnök
Kása Orsolya, okl. biomérnök
Csepregi Janka, okl. biológus
Erdélyi András, okl. biológus
Dr. Bényei Balázs, okl. állatorvos, PhD
5 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

Papp László állatgondozó

Papp Klára állatgondozó

A fenti munkatársak mindegyike rendelkezik állatvédelmi kísérletekben való részvételre

jogosító engedéllyel.

15. Mentességi kérelmek felsorolása a megfelelő indoklással ellátva.

–

16. A projekt nem szakmai jellegű összefoglalója.

A rheumatoid arthritis a népesség jelentős részét érintő, súlyos és krónikus ízületi gyulladással
járó autoimmun betegség, melynek terápiája mindmáig nem megoldott. A tervezett kísérletek
során a rheumatoid arthritis két öröklött egérmodelljének vizsgálatához szükséges háttér-
tenyésztést végezzük. Az ilymódon tenyésztett egerek segítségével feltárjuk a rheumatoid
arthritis kialakulásának molekuláris alapjait, ami reményeink szerint új terápiás megközelítések
kifejlesztését teszi lehetővé. A két modell egyikében a gyógyszeres kezelés mellett mérsékelt,
a másikban súlyos arthritis alakul ki, amely végtagfájdalommal és általános diszkomfort-
érzéssel jár. A tervezett kísérletek során az egyik modellben a betegséget lényegében
megszüntető gyógyszeres kezeléssel, a másik modellben speciális alom alkalmazásával és
speciális tenyésztési stratégiával minimalizáljuk a gyulladásos betegség mértékét, illetve az
okozott diszkomfortot. A kísérletbe összesen max. évi 200 egeret vonunk be, melyeket a
Semmelweis Egyetem magas technikai színvonalú állatházában tartunk. Az érintett egyedek
számát szintén speciális tenyésztési stratégiával (káros fenotípussal nem rendelkező egyedekből
kiinduló keresztezéssel), illetve a tenyésztésnek a további kísérletek függvényében történő
minimalizálásával, esetleg akár teljes leállításával minimalizáljuk. Az in vivo kísérletekkel
párhuzamosan számos in vitro kísérletet is végzünk, melyek káros fenotípussal rendelkező
állatok felhasználása nélkül tudnak választ adni bizonyos tudományos kísérletekre.

17. Irodalmi hivatkozások.

Jakus Z, Simon E, Frommhold D, Sperandio M and Mócsai A: Critical role of phospholipase
Cγ2 in integrin and Fc receptor-mediated neutrophil functions and the effector phase of
autoimmune arthritis. J Exp Med 2009, 206: 577-593.
Jakus Z, Simon E, Balázs B and Mócsai A: Genetic deficiency of Syk protects mice from
autoantibody-induced arthritis. Arthritis Rheum 2010, 62: 1899-1910.
Keffer J, Probert L, Cazlaris H, Georgopoulos S, Kaslaris E, Kioussis D and Kollias G:
Transgenic mice expressing human tumour necrosis factor: A predictive genetic model
of arthritis. EMBO J 1991, 10: 4025-4031.
Korganow AS, Ji H, Mangialaio S, Duchatelle V, Pelanda R, Martin T, Degott C, Kikutani H,
Rajewsky K, Pasquali JL, Benoist C and Mathis D: From systemic T cell self-reactivity
to organ-specific autoimmune disease via immunoglobulins. Immunity 1999, 10: 451-
461.
Kouskoff V, Korganow AS, Duchatelle V, Degott C, Benoist C and Mathis D: Organ-specific
disease provoked by systemic autoimmunity. Cell 1996, 87: 811-822.
Kovács M, Németh T, Jakus Z, Sitaru C, Simon E, Futosi K, Botz B, Helyes Z, Lowell CA and
Mócsai A: The Src family kinases Hck, Fgr, and Lyn are critical for the generation of the

6 

 
Semmelweis Egyetem    A projektengedélyezés iránti kérelem száma: 

Munkahelyi Állatjóléti Bizottság                                            MÁB tölti ki! 

in vivo inflammatory environment without a direct role in leukocyte recruitment. J Exp

Med 2014, 211: 1993-2011.
Németh T, Futosi K, Sitaru C, Ruland J and Mócsai A: Neutrophil-specific deletion of the
CARD9 gene expression regulator suppresses autoantibody-induced inflammation in
vivo. Nat Commun 2016, 7: 11004.

Budapest, 2016. dec. 8.

Dr. Mócsai Attila

egyetemi tanár

7