ftvaÁav kr"Áovt,tí.

a
j 0 Ü,:) lrrl,:) JJJJ
.J ),\
, tl
,l
J

l'U ü|;\l r'oz,lxtÚ

t,,l
b* ,)
JJ
{{
{
,''J* U rZ' l: iL'I U 3 U i'-!l t\(
s t'ul*n'

'.:,*1..,..:3ffi-

'.{,

ffi
u*H
#;#
?'
j

,,. :'.-

-,.',, ?-
t/'
slt
e%\
.l!b

;r':-:.:.,{ *
**&:
,'!f!

'@*
.,
'.,b

+S&

-.' 2/ )/
I ) 11r 11
 Tivadar Andorné

Fogalmazás
Foglalko ztato 3. osztályosoknak

foll.oll
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Felelós vezető: Tőth Csaba

Miíszaki vezető: Juhász Valéria

Képfeldolg ozás: Tb ic h mann Fark a s

Tordelés, tipográfia: Jószay Magdolna

A rajzokat készítette: Karócsonyi Györgl

ISBN 978 963 5965 51 9

Munkaszám: |I92

Cím:
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
4034 Debrecen, Husziír Gál u. 31-33.
Telefon: 06 (52) 45G861, 06 (52) 45U862,06 (30) 9358-569
E-mail: tkk@tk*.hu . www.tkk.hu

RendelésÍelvétel:
Telefon:06 (52) 472467,06 (52) 471-179
Fax 06 (52) 472466 . E-mail: nagyker@tkk.hu
 Ajánlás

Az alsó tagozaÍos anyanyelvi nevelés részösszetevói közül a fogalmazásÍanitás fő fel-

adata a szo- és írásbeli kifejezóképesség fejlesztése.
Ehhez kíván ez a munkafúzet segítségetnyújtani gyereknek, szülőnek, pedagógusnak.
A gyerek írott beszéde lassabban Íejlődik' mint a szóbeli közlés. Igy az öná1ló írásbeli
munkához sok-sok gyakorláson át vezet az ut.

#ln:;il.T#iilffi:i.?H'x:HilT'i::ÍiÍ:,!tr;":;-i::::I";Í;I',;:";
het a tanuló aklfejezés gazdagságára, megindulhat fantázlája.
Segíthet e fiizet az esztétikai nevelésben, a környezet, a természet megismerésében,meg-
szerettetésében, az erkö lcsi fogalomrendszer kialakítás ában.
Segédanyagkéntfelhasználható a tanító napi felkészülésébena környezetismeret és az
o s z t ó lyJő n ö ki o rók any agához.

Eleinte a mintaadá,' a sok segítség (rqzok, mondatok rendezése, szinonimaszotár),

az áIlatot'ról szóló valódi érdekességek(Tudod-e?) biztosítékaiaz eredményes munká.
nak. Késóbb egyre önállóbb és hosszabb feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak. Ha át.
éIIk az,,alkotáS'' örömét, szárnyakat kapnak. CéIom ez.
A szerző
 Volt egyszer egy hatalmas, kerek erdő. Ebben a kerek erdőben az áIlatok, madarak jól
megfértek egymás mellett. A lombok sűrűje, afák odva, a gyökerek mélye, az áÍLáthatat-
Ian bozot otthonuk volt.
E,bben a kerek erdőben csupa olyan á|Íat éIt, melyeket a gyerekek ismertek, szerettek.
Róluk fogtok mondatokat, történeteket látni, olvasni, kitalálni, írni.

Nézd meg jól a képet! Színezd ki tz állatokat! Ha nincs rajta a te kedvencedo rajzold
bele!

W%
1. Válaszd ki a következő sztvakköztil a neked legiobban tetsző 10 legszebb szót! Húzd
a|ál

ajt"ő,virágzlk, szeretet, osztály, durva' igazságos, selymes, figyelmetlen, siet, segít, ha-
ragos, kedves, utca, vidám, ad, jóság' fa, rvha, fészek, cipő, anya, cica,

2.Iri le te is 5 olyan szót, ami neked tetszik!

A szavak jelentenek valamit. Figyelj ahasznáIatukra!

J
 3. Az írók, költők is ezt tették. Az ő műveik részleteiben húzd alá a szép szavakat, ki.
fejezéseket!

,,Kiülök a dombtetóre ,,Ködtól fátyolos a szemhatár

onnan nézek szetteszét, Régen tovatúnt a forró nyár.
S hallgatom a fák lehulló Szürke álom ü1 a tájon
Levelének tágy neszét.,, Lelkünk dideregve fényre vár.''

(Petőfi Sóndor) (népktjltés)

4. Olvasd el a kiivetkező szovegeket! Válaszolj a kérdésekre!

,,Lefelé hajlott a nap. Búcsúzóul betekintett még az etdőbe.'' (Fekete IsNán: Vuk)

Melyik ez a napszak?

,,Ekkor már melegpárákat lehelt a föld és a virágos fák illatos üzeneteket küldtek egy-
másnak.'' (Fekete István: Vuk)

Melyik ez aZ évszak?

Rajzold le!

5. Melyik szó il|ik legiobban a mondatba? Húzd alá!

Az erdő súriijébe besüt a napfény.

beszűrődik
bevilágít
beragyog

6
 A róka átmegy a réten.
átfut
átsza|ad
átoson

A madarak vidáman énekelnek a fa tetején.

dalolnak
Íi||áznak
fuvo1áznak

Az őzLke minden zajtol megijed.

megriad
osszerezzen
fé1

6. A következő szavakhoz írj hasonló jelentésűt! (Lapozzhátra! Segíthet a rokon értel.

mű szavak gyűjteménye, a szinonimaszótár. Ezt a későbbiekben is használhatod!)

e|virágz1k

megijed

fut

jóllakik

kiabá1

7, Hűzd, alá, azt a szőt, ametyik nem illÍk a mondatba! Írd fölé a jó megotdást!

Az egér becammog a lyukba.

A nÉlátbal|ag a réten.
A medve berohan a barlangjába.
A 1ó sebesen megy a kocsiúton.

8. Metyik oszlop szavai szebbek, hangulatosabbak? Karikázd be!

megérett - a nyát pirosra érlelte

fíiszáIak - selymes, puha fÍíszálak
patak - kristálytiszta patak
szólőfürt - duzzadő szőlőftrrtök
szelló - enyhe szelló
 9. olvasd el a következő mondatokat! Mely állatokról tudtál meg többet? Miért? Húzd
alá!

A nyuszi félénkenlapul a magas fűben.

A róka vörös.
A hangya egész nyáron szorgalmasan gyűjtöget.
A medve eszik.
A békák esténkéntvidáman kuruttyolnak a csendes tó partján.

10. Bővítsd az e|őző feladat 2 legrövidebb mondatát! (Használhatod a következő szava.

kat: méz, ravasz' erdő sűrűjében.)

11. Bővítsd saját elgondolásod szerint a következő mondatokat legalább 2 szóval!

(A hol? hova? mÍkor? miért? milyen? kérdőszavakra adott válaszok segíthetnek.)

A róka vadászni indul.

A kutya ugat.

A mókus diót ropogtat.

Sünike elrejtózik.

Az egérke rág.
 12.Ird a képek alá a megfelelő mondatot!

Tojásait szeretettel melengeti.

Tavasz van.
A gólya puha fészket rak.
Néhány hét múlva kicsiny gó1yák kelepelnek a kéménytetején.

Olvasd el összefüggően többször!

13. olvasd el a mondatokat! Nézd meg a képeket! Ird a megfelelő kép mellé ahozzái|-
lő mondatot!

Ahogy meglátta a gyerekeket, lelapult a földre.

Messziről észrevettek egy nyulat.
Pisti és Panni az erdő szélénsétált.
Amint közeledtek hozzá. fülelni kezdett.
Hirtelen az erdő súrújébeiramodott.
 Olvasd el összefüggően többször a történetet!

14. összekeveredtek a következő történet képei. Számozással állítsd a ttirténéssorrend.

jébe! Írrt mellé ahozzái||ő mondatokat! Pótold a hiányzó mondatokat a képek alapján!
 e:;. :;:""M:
i?{Á

Améhecskék mézet gffitenek a tarka réten.

Észreveszi ezt a torkos mackó.

Adj címet a mesének!

Írd le helyes sorrendben a mondatokat!

Olvasd el összefüggően többször!

Tudod-e?
A méhek áprilisban merészkednek Vj a szabadba. Hangos zümmögéssel adnak kifeje-
zést örömüknek, hogy kiszabadultak a té1i rabságból. E'lsó dolguk a lakásuk kitakarítása.
Társasan élnek, egymáson kölcsönösen segítenek. Ha pl. valamelyikük bőséges táplá-
lékforrásra bukkan, azonnal értesítitársait. Szédületes körtáncba fog akaptárban.

15. Írj mesét a képek segítségével!Használhatod és válogathatsz akövetkező rokon ér.

telmű szavak köziil!

taláIt' IeIt",
felszállt, felrepült, feltelepedett,
észrevette, megIáÍta,
énekelt, dalolt,
kipottyant, kiesett,
elszaladt. elfutott

1l
 A ruíka és a holló

Milyen volt a róka?

Milyen volt a holló?

Tirdod-e?
A holló sok mindenre megtanítható. Sok holmit' főként a fényes tárgyakat szereti. El-
dugja őket. Megtanítható beszélni, az embei szavakat helyes hangsúllyal ejti.

16. Nézd meg a képet! Találrl ki, mi történhetett előtte? Mi történhetett utána? Rajzold
le!

I2
 Megjórta Cirmí

Irj róla történetet (e|beszé|ést)!

Válogathatsz a következő szavak köziil!

nyalánk Cirmi, belopakodott, beosont, lakmárcznikezdett, nyalogatnikezdte,leesett,

leborult, ledólt, leütötte, zaj, csattanás

olvasd el összeÍiiggően!

l3
 Mi|yen közmondás i|lik a történethez?

Tbdode?
Az emberi
anya sem gondozhatja több szeretettel és nagyobb odaadással a gyerekét,
mint a macska. Kicsinyeivel szinte beszélget, olyan ktfejező a hangia.

17. Nézd meg a képet! Képzeld el, mi történhetett e|őtte, utána! Rajzold le!

Írj történetet a képsor alapján!

L4
 Te mit tettél volna?

T[dodc?
Alig pihen 6 oút a fecske, a többi időt a levegőben tölti, szakadatlanul repülve. Min-
dig élelmet keres, apró rovarokaÍ, legyeket, szúnyogokat. Rendkívül éles a látásuk. Zsák*
mányukat is a levegóben ejtik. oránként akár 200 km-t is megtesznek. A magyar ember
vendégszeretően fogadj a őket.

18. összekeveredtek a történet mondatai. Először számozással rendezrt őket a történés

sorrendjébe, majd írd le helyesen!

A kikelő fiókák tehetetlenek.

A zord té1 elól meleg, déli tájakra vándorolnak.
Sokáig etetni kell óket.
Abban melengetik tojásaikat.
Távas sza1 megérkeznek ho zzánk a költö ző madar ak.
Oszre már akkorák. mint sztileik.
Fészket raknak a kéménytetején.

Adj címet a történetnek!

A cím rövid, érdekes.

A címben megnevezhetjük a történet szereplőjét, a tulajdonságát Yagy a helyet, ahol
az esemény történik.

t5
 Szerinted melyik cím a legérdekesebb? Húnd alál

Visszajöttek a gólyák
A gólyák
Benépesült a gólyafészek
Újra itthon vannak a vándormadarak

Tudod-e?
Amikor a góIyák fészkeiket építgetik, a go|yapár egyike őrt á|| a fészek mellett, mig a
másik az épitőanyagothozza. Családi életük szorakoztató. Hogy a fiókák ki ne essenek
a fészekból, a gondos szülók vesszőt áIitanak a fészek peremén.

19. Számozd meg a mondatokat a történés sorrendjébe!

Madarat akart" fogni.

A kutya felugrott és jól megkergette a megszeppent cicáÍ".
Cirmi felmászott" a fára.
Ijedten vette észre, hogy a fa a|att" szundikáló Bodrira pottyant.
A madár hirtelen elrepült.
Cirmi leugrott.

Adj címet a történetnek! Választhatsz az alábbiak köztil is!

Cirmi és a madárfogás
Cirmi cica póru| járt
Bodri haragtra
 Melyik közmondás illik a történethez? }Jűzd a|á!

Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Jobb fé1ni, mint megijedni.
Amelyik kutya ugat, az nem harap.

20. a) Olvasd el!

Ebred az erdő

.A tavasz első sugarai melengetni kezdték a földet. A 3. osztályos l sBvEzBrÉs

gyerekek kirándulni indulta az erdőbe. J
. Megfigyelték a természet ébredését.Barangoltak a sűrúben. Látták,
hogy sok helyen már előkékJett az ibolya' vidáman ingattafejét a gyöngy-
virág. A fiatal levelek kózt beszűrődött a langyos , tayaszi napsugár. Né- rÁncyerÁs
hány bokor színes virágban pompázoÍt. Körülöttük méhek döngi";éltek,
a fákon madarak énekeltek.
. A gyerekek - nem zaYarYa az erdő lakóinak életét- sok szép emlék- l nnpprBzÉs
ke1 tértek haza a iól sikerült kirándulásról. J

b) IJány mondatból ái| az 1. bekezdés?

Hol fog most történni az esemény? Huzd aIá|
Mikor történik? Huzd alál
Kik a szereploi a történetnek? Húzd alál
Mit tudtál meg az első bekezdésből?

c) fIány mondatból áll a 2. bekezdés?

Miról szóI? FogaImazd meg egy mondatban!

d) }Jány mondatból áll a 3. rész?

Mit tudtálmeg belőle?

e) Afogalmazas 3 részből áll.

1. Bevezetés: hol történik az esemény? (színhely)
mikor? (idő) ( l-2 mondat)

kikol szőI? (szereplők)

2,Tárgyalás: az esemény leírása (5-8 mondat)
3. Befejezés Lezárja aZ eseményt, de kifejezheti a szereplók érzéseit,az esemény kö-
vetkezményeit, és t"aftalmazhatja az átr|ásfoglalást ( 1-2 mondat).
h{inden rész első mcrndatát beliebb kezdiük.
 / olvasd el újból a történetet! Megfelelt.e a gyerekek viselkedése az erdőlakók ehárá.
sának?

Az Erdő fohtÍsza

Vándor, ha elhaladsz mellettem ne emelj rámkezeÍ!

Énvagyok tiizhelyed melege hideg, té1i éjszakákon
Énvagyok tornácod barátságos fedele,
amelynek árnyékába menekülsz a tiiző naptól
és gÉmölcsöm oltja szomjadat.
Énvagyok a gerenda, amely házadattartja'
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy amelyben fekszel
a deszka, ame$ól csónakodat építed.
Énvagyok házad ajtaja, bölcsód fája, a koporsód fedele.
Ne bánts!

g) Hogyan óvhatjuk az erdő lakóinak otthonát?

W
ffi,w
21.Ird le a következő fogalmazast hármas tagolással!

Mi keriilt a lepkehúIóba?

Tavasz van. Kicsi maci a tétre indul lepkét fogni. Elóveszi a lepkefogót. Vidáman sé-
táI a zold pázsiton atarka virágok között. Egy patak partjához ér. Hirtelen felröppen
elótte egy gyönyörű, színes szárnyú pillangó. Maci nagyot lendít a lepkehálón és puff -
a vízbe'pottyan. A lepkefogó is megtelik vizze|'. Amint kiemeli, egy halacska ficánkol
benne. Igy lepke helyett halat fogott.

B:.

f'o

18
 B:.
Tudodc?
A medve kitűnően úszik és jól mászik afára. Ameddig elegendó növényi tápláIékotÍa.
1á1, beéri vele, de ha a szükség hajtja, megeszi az áIlatokat is. A nagyobbakat hátulról ro.
hanja Ílog, miután hosszas hajszolás után kimerítette óket.

22. olvasd el a mesét!

a) Hűzd a|á a bevezetésbeno mikor és hol történik az esemény? Ki a szereplője?

A hanga kalandja

. Kora délután melegen sütött a nap. Megszomjazott a kis hangya és lement a patak-
hoz inni.
. Ekkor történt abaj. Jött egy nagy hullám és elsodorta. Észrevette a merüIő hangyát
egy galamb. Ágacskátvitt a csőrében és ledobta a bajba kerülónek. A hangya ráült a
gallyra. Avíz kisodorta a partra. A hangya kimászott.
. Jó tett helyébe jót várj - hálálkodott a galambnak.

b) Hogyan lehetne még befejean? Húzd alá azt a mondatot, amelyikkel helyeffesíteni
lehetne a mese befejező gondolatát!
_ Iey sikerült megmenekülnie.
- A hangya örült, hogy ilyen segítókész volt a galamb.
- A lalamb is örült, hogy jót cselekedhetett.
- A hangya később viszonozta ajótettet.

c) Miért fontos segíteni egymásnak?

Tirdoda?
A galamb gyors, kitartó, ügyes repüló. Gyorsaságuk vetekszik a gyorsvonatéval.
Kicsinyeik vakok, csupaszok, nagyon gyámoltalanok. A galambok fészeképítésben
ügyetlenek.
 23. Adj címet a mesének és írj hozzá befejezést!

Melegebben stit a nap. Előcsalja a fák leveleit. Nyílnak a virágok.

Aszázszorszép büszkén emelkedik a többiek fölé. . Énvagyok a legszebb - emelgeti
színes vkágfejét. Az ilbo|ya csendesen lehajtja kékjéta föld felé. A gyöngyvirág is szeré.
nyen fehérlik a fóben afákközött. Ekkor hirtelen szorítást érez a százszotszép. Egy kis.
fiú letépi. Pár lépésután eldobja.

Mí a véleményeda büszke vírágról és a kisÍiriról?

24. a) Adj címet a történetnek! Folytasd a megkezúett mondatokat!

Elmúlt a hosszú, hideg tél. A nyuszicsalád húsvétrakészülódött.

Nyulanyó sok tojást vett tyúkanyótól. Ugri.Bugri ecsetet

Füleske egész nap hímes

Napokig

Kosarakba

Elvitték

Húsvétra

ó/ Rajzold le Nyrilanyóék tojásfestését! Készítshúsvétiüdvözlőlapot!

20
 Tudod-e?
A nyul éber, gyors, Íayasz, félénk.Gyorsaságát annak köszönheti, hogy hátsó |ábai
hosszabbak a mellsóknél. Igy hegyre feljobban tud szaladni, mint lefelé.

25. Két történet mondatai összekeveredtek. Húzd alá azokat a mondatokato amelyek a
rókáról szólnak. Írd h!

A vadkacsák a Íó vizén ringatoztak.

Az erdő még fiivetlen, barna.
Meglátta ezt a ÍaYasz róka.
A fák ágaiközt egyre melegebben süt a nap.
Rögtön kacsapecsenyére fájt a foga.
Melengeti a földet.
Kizöldül a Íií,előkéklik azilbolya, kipattannak a rügyek.
Selymet bont a barka.
Ha1k szavakkal hizelgett a kacsáknak.
Azok közelebb úsztak ato partjához.
Tavasz van.
A róka majdnem elkapott egy kacsát, mikor az hirteIen lebukott a to fenekére.
Ravaszdi beleesett a vízbe.
Szégyenébeneloldalgott.

Ravasz níka pórul júr

B:.

f.o

B:.
2I
 Megiött a tavasz

B:.

f.o

B:.
olvasd el többször a fogalmazást!

Tudod-e?
A vadkacsa nagy odaadással ü1 tojásain. Távozásakor mindig a maga to|7azatából té.
pett pelyhekkel takarja be óket. A különbözó ellenségek ellen más-más módon védekez.
nek. Levegőbe emelkednek, viz alá buknak, szárnyaikkal esót vernek maguk körül a ví.
zen.
A róka legszívesebben régi elhagyott borzlyukakban lakik, de néha arra kényszeriti a
borzot, hogy megossza vele lakását. Aleggyorsabb és legügyesebb állat eszén is túljár ra.
v aszságáv aL agyafiírt s ágával, alattomo s s ágával.

2ó. Olvasd el a fogz|mazást! Húzd alá azt a szőt, amelyik többször fordul elő!

Sok gomba nőtt az erdő al1án. Közülük egy gombának igen nagyra nőtt a kalapja.
Csúfolták érte a társai. Szegény szégyellte is a nagy kalapját. Hirtelen naw eső esett
az erdőben. Nyulak, békák, bogarak menekültek a nagy eső elől. Mind a naw kalapú
gomba a|att talátt menedéket.
Büszke is volt rá.

99
 Keress hasonló értelmű szothozzá! (Segít hátul a szőtár.)

nőtt:

nagy:

kalap:

esett:

esó:

27. Egészítsd ki a történet hiányos mondatait! Használj rokon értelmű szavakat!

Iskola a kerekerdőben

Az erdei állatok reggelenként iskolába az etdei tisztásra.

A bölcs bagoly oktatta óket. Irtak, számoltak. Megtanultákazt is, hogyan kell egymás.

sal szemben viselkedni. Megértettétek a leckét? - kérdezte délben a bagoly. - Igen! . ma-

kogta a nyúl. - Igen! - a medve. - Igen! -

a kisegér. - Igen! - aborz. - Igen! -

a fecske. Ezérttudnak békébenétni egymással. Egy kicsit még játszottak a zöldben, majd

hazaindultak. Futott a nyúl, a medve, a borz,

a fecske.

Milyen jó is ez az etdei iskola!

Rajzold le ezt az iskolát!

23
 Tudod+?
A bagoly nappal alszik. Naplemente után hagyja el rejtekhelyét és árnyként, halkan
suhan élelmet keresni. Hasznos, irtja az egeret, patkányt.

28. Adj címet a következő fogalmazásnak! Fejezd be a megkezdett mondatokat!

Bodri kutyus finom ebédet kapott. Étkezésután jóllakottan szundikált a fa alatt..

A kíváncsi kiscica épp arrajárt. Nagyokat szimatolt a levegőben. Messziről érezte a

kutya táIjában maradt éte1 ínycsiklandó illatát. Egyre

Ovatosan

. Már a szája széIét . Belekóstolt

. Hangosan lefetyelte

Meghallotta ezt

Nagyot mordult

Hűtzd a|á az alábbi szavak köziilo milyennek ismerted meg a cicát?

falánk, kíváncsi, mohó, nyalánk, bátor, óvatos

Tndod-e?
A kutya olyan kitörő örömmelüdvözli hazaérkező gazdáját, hogy csaknem felborítja.
A kutya tükörképe gazdájának. Minden kutya felveszi annak aháznak a szokásait, ahol
é1. Ha mindig szeretettel bánunk vele, nem lesz durva, vad.

29. a) Bizonyára ismered a tiicsök és a hangya történetét. Írd újra a mese cselekményét
a megkezdett bevezetés után! Segíthetnek a következó szavak:

gffitögette, szorgalmas, cipelte, éléskamra,hideg tél, zordtéI, vidám, muzsikált, ciri-

pelt., zenéIt, notázott, beköszöntött, sóvárogva, szomorúan, éhesen

24
 A tücsiik és a hangla

Nyár volt. A nap melege pirosra érlelte a gytimölcsöket, sárgára abűzát.

A hangya

ó,) Melyik közmondás illik legjobban a történethez?

Nyáron gyűjts, hogy télen fűts!

Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.
Aki nem dolgozik, ne is egyék!

c/ Milyen volt a hangya? Húzd alá!

szorgalmas, udvarias, előrelátó, becsületes, gondos

d/ Milyen volt a tiicsök? Húzd a|á!

mozgalmas, gondos, felelőtlen, könnyelmű, lusta, kedves, meggondolatlan, okos, ok-

talan

Tudod+?
A hangyák bolyban élnek. Munkamegosztásban dolgoznak. A boly tatarozása a mun-
kások feladata. A nagyfejiiek a katonák. Hadjáratban rendezik és vezetik a sereget.
Gyakori eset, hogy egy-egy bolyban különféle fajú hangya lakik együtt. Ha a bolyban
a másik fajnak csak a munkásai vannak, azok rabszolgák.

25
 30. olvasd el a következő szavakat! Segítségiikkelkészítsd el a fogalmazást!

felmászott, ügyesen cikázott, polc, rágcsált, lah'rnározott, nyílt, belopakodott, elbújt,

cic c, kerg ette, zav at ta, ttzte, megfo gt a, me gragadta

. Cini egérnek sajtra fájt a foga. Ügyesen besurrant az éléskamrába.

Thdode?
Az egér hamar észreveszi, ha nem bántják. Szereti a zenét. Kedveli az édességet,te-
jet, húst, sajtot, szalonnát, gyümölcsöt. Sok kárt tud okozni.

31. Írj fogalmazást a kedvenc állatortról!

Arlj címet és figyelj a tagolásra! Kertild a szóismétlést! Ebben segít a munkafüzetvégén
|évő szőtár!

26
 32. a) Te hogyan véded a természetet? Rajzold le! (Miért fontos ez? Mi mindenre kel|
vigyázni?)

27
b ) Készítsróla foga|m azást!

33. MÍlyen enrlékezetes esemény történt veled ebben az évben? Rajzold le!
 Készítsri|a foga|mazástlNe feledd a fogalmazáshármas tagolásáról, a szóismétlésről
tanultakat!

29
 Rokon értelmű szavak gffiteménye

ab b ahagy : félbeszakít,szüneteltet, befejez, megszüntet

akadóly: nehézség,korlát, buktató
alszik: szunyókál, szendereg, bóbiskol, nyugszik
azonnal: rögton, mindjárt, máris, haladéktalanul, rögvest, azonmód, egyból, nemsokára
b aj : bókkenő, kellemetIenség, nehézség,megpróbáltatás

barango l: kóborol, vándorol, bolyong

beborít: befed, betakar, beburkol, belep, bevon
b efej e z : bev égez, elkészít

csemege: édesség,desszert, nyalánkság

esik: csepereg' Szemerkél, szemetel, szitáI
csillog: ragyog, villog, fénylik
do lgozik: munkálkodik, fárad ozlk, csinál, foglalkozik valamível
díszít:ékesít,szépit., cicomáz, dekorál
éget: perzsel, pörköl, pirít, süt
elfut: elszalad, elrohan, eliramodik, e1sze1e1, e1menekü1, futásnak ered, nyakába veszi a
Iábát
e ls za kad: elpattan, elhasad, elreped, elválik

e rő s : izmos, kernénykötésií' teherbíró, erősfájú

eszik: Íáplálkozik, falatoz1k, fogyaszt, harap, tömi magát

fáradt : megviselt, törődött' kimerült, erótlen' megfáradt
felugrik: felpattan, talpra ugrik, felkel, felszökken
friss: hűs, fiatalos' élénk,gyors
hajnal: szürkület, pirkadat, virradat, napkelte
keres: kutat, ftirkész, böngész, nyomoz valami után
lusta: rest, henye, renyhe, lomha, naplopó
makacs: önfejű' nyakas, fafejű, hajthatatlan, konok, csökönyös
megdermed: megfagy, elgémberedik, megmerevedik, kővé válik
me glepő : csodálatos, feltűnő' furcsa, yáratlan, meghökkentő
mindig: állandóan, megszakítás né1kül, szakadatlan, szüntelenül
napo S : napsütéses, napfényes, napsugaras, verőfényes, derült
n ém a : szotlan, hallgatag, hangtalan

nevetséges; mulatságos, nevettetó, komikus, kacagtato, derűs, humoros, tréfás

ócska: régi, használt, viseltes
okos: eszes, joesz,ő,jófejű' értelmes, bölcs' éleslátású
ragyo g : csillog, tündöklik, szih'rázIk, fénylik, sugárzik
rejte khe ly : búvóhely, menedékhely
settenkedtt: ólálkodik, lopódzik
s ov óny: vékony, cingár, nyuzott, v ézna

süt: ra$yog, pirít, Í,íiz'éget

szakad: ömlik, zuhog, zúdul
s z e s z ély e s : tjszámíthatatlan, rigolyás, következ etlen
színe s : színpompás, tarka, változatos, sokszínű
s zo morús óg: bánat, búslakodás, rosszkedv, kedvetlenség, levertség

30
s zo serény, dolgos, buzgő, hangyaszorgalmú
rga l ma S..
takar: fed, terít, burkol
tapi ntato s: figyelmes, óvatos, udvarias, kíméletes
teher: rakomány, súly
tetszető s : mutatós, szemreval o, szép, megkapó
tombol: dühöng, pusztít, dúl, üharzik
töké lete s : utolérhetetlen, teljes, mintaszerű, kiváló
vóg: nyt, metsz, vagdal, hasogat, csap
viz s gó l : tanulmrínyo z, fejteget, Íiirkész,kutat
Z€|l!: harsog, zúg, mennydörög, szól

3l
 1|,
': r Il,'ll' \ú |1| ' !\ltl t

TórH KÖtttwrrRrsxrnÉs ÉsKnoó xn. Kiadványaink me$rende|hetők:

4034 Debrecen, Huszár Gá| u. 31_33 Telefon:06 (52) 472-O67;06 (52) 471-"a79
Telefon/fax: (06 52) 450-861; (06 30) 358-569 Fax:06 (52) 472-061
E-mail: tkk@tkk.hu . www.lkk.hu E-mai|: na$yker@Íkk.hu

ilillllll
ililliltl
t!il1ilil
,tilll!lLllil![ 5519r1