A F o r d u la t

MAGYARORSZÁG XX. SZÁZADI,

KÜLÖNÖSEN AII. VILÁGHÁBORÚ
UTÁNI KIFOSZTÁSA
Konferenciaelnök: Dr. Drábik János
 2008. augusztus 19. (kedd)
Ülésvezető elnök: Dr. D rábik Já n o s

9:30-10:30 Dr. D rábik János

Bevezetés
M agyarország folyam atos fosztogatása
10:30-11:10 Dr. Balogh Z oltán
Az ország k ifosztását nem , de a D u n án tú l term észeti csodáinak
tö n k re té te lé t sikerült m egakadályozni
11:10- 11:40 S zünet
11:40-12:20 Dr. Bencze Izabella
N em zeti vagyonunk sorsa a rendszerváltozás u tá n
12:20-13:00 Dr. Bogár László
„M agyarország felszám olása” avagy tö rtén elm i vagyonvesztések
hullám ai
13:00-14:15 E b éd szü n et
14:15 - 14:55 Dr. Léh Tibor
A szo\rjet agresszió által okozott károk m egtérítésének jogos
követelése
14:55-16:15 Prof. Dr. B okor Imre
M agyarország kifosztása és tragédiája a XX. században
M eghívott: Sólyom Ildikó m űvésznő
16:15-16:45 S zünet
16:45-17:25 M ándoki A ndor
A m agyar energiapolitika és a globalizáció
17:25 -18:05 Varga Istvá n
Cselekvési lehetőségeink a kibontakozásra
18:05 -18:45 Vezér-Szörényi László
A kiegészítő pénz m ű k ö d tetése M agyarországon
18:45-19:15 S za la y Z suzsanna
A szelíd pénz forradalm a
19:15-19:40 Dr. PhS. F arkasinszky Tibor
M agyarország jelenkori kifosztásának m értéke, h a tá sa i és a
teen d ő k
Dr. Drábik János

Magyarország folyamatos
fosztogatása
M agyarország folyam atos fo sztogatására az elm últ k ét évszázadban a
rákén y szeritett háb o rú k k al és a nem zetközileg m egszervezett eladósítással k e­
rült sor. M ár 1848-ban az ad ó sság ba kényszerítési kísérlet elu tasítása m ia tt tö rt
ki a h áb o rú Ausztriával. A XEX. század m ásodik felében a rendszeresen ism étlődő
válságokat a rejtőzködő pénzkartell, a pénzügyeket h á tté rb ő l irányító pénzcso­
p o rt id ézte elő. M agyarország csak a külső kényszerek h a tá s á ra lé p e tt be az első
világháborúba, am elyet a nem zetközi pénzkartell k é szített elő és r o b b a n to tt ki.
A nem zetközi pénzvilág k am atg y arm ata volt M agyarország a k ét világháború
k ö zö tt is. A m ásodik világháború u tá n a Szovjetunió és a kom m unista d ik tatú ra
fo szto g atta az országot. 1989 u tá n a m agyar n em zet közös vagyonát beolvasz­
to ttá k a nem zetközi pénzügyi közösség globális részvényvagyonába. M agyaror­
szág az egyetlen szuperhatalom , a P énzim périum tarto m án y áv á vált. E m iatt a
m agyar n em zeti jövedelem kiáram lik az országból. M iként lehet a pénzuralm i
rendszerből kikerülni és visszaszerezni az elv esztett nem zeti vagyont?

T he co n tin o u s looting of H ungary

T he co n tinuous looting of H ungary in th e last tw o centurys has b een carried

o ut w ith th e w ars an d w ith th e intem ationally organised in d eb tn ess im posed
upon th e Country. T he w ar broke o ut w ith A ustria in 1848 because th e H ungár­
ián G overnm ent h ad rejected th e a tte m p t to force H ungary intő indebtness, as
well. T he hiding financial cartell, an in te rre st group leading th e financial m at-
ters b eh in d th e scene, caused th e regularly re p e a te d financial and econom ic cri-
ses of H ungary in th e second half of 19th centuiy. T he C ountry en tered th e first
world war, which w as p rep ared an d se t off by th e in tem atio n al financial cartell,
only u n d er th e stro n g p ressu re of ex tem al forces. H ungary h as already becom e
th e in terrest-colony of th e in tem atio n al financial com m unity betw een th e two
world wars. Following th e second world w ar th e Soviet Union and th e com m u-
nist d ictarto rsh ip h ad b een looting on th e country. After 1989 th e ruling financial
in terrest groups of th e World in corporated th e collective w ealth of th e H un­
gárián nation, alm ost entirely, intő th e global Capital stock of th e intem atio n al
financial com m unity. In th is way H ungary h as becom e th e province of th e only
super-pow er of th e World: th e M oney E m pire. Is it possible fór th e H ungarians
to get o u t of th is system ruled by m oney and greed an d regain th e possession of
th eir lo st natio n al w ealth?
 M agyarország folyam atos fo szto g atására az elm últ k ét évszázadban az ism é­
te lte n rák én y sz erített háb o rú k k al és a nem zetközileg m egszervezett eladósítás-
sal került sor. A bécsi R othschild-ház adósságba-kényszerítési kísérletének az
e lu tasítása m ia tt tö r t ki a forradalom 1848 szeptem berében, és alakult á t a b é ­
kés forradalom véres háborúvá.
Már a reform korban is az volt a m agyar társad alo m egyik legfontosabb p ro b ­
lém ája, hogy a m agyar pénzügyeket m onopólium ként egy bécsi m agánbank in­
tézte. M agyarországon n em volt bankhitel. A pénz azért á ram lo tt ki az ország­
ból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi b ankot. De k iáram lo tt a pénz adók, regálék, köl­
csönök, a kölcsönök k am atai, vám ok, kincstári jegyek és a császári k ato n aság
elszállásolási költségei form ájában is.
Am ikor 1848-ban K o ssu th le tt a pénzügym iniszter, azonnal hozzáfogott az
üres állam kassza m egtöltéséhez, és egy bankjegynyom da felállításához. A gaz­
dasági élet m ű k ö d ését biztosító, fedezettel bíró m agyar p én zt a k art bevezetni.
A bécsi R othschild-ház irán y ítása a la tt állott O sztrák N em zeti Bank, az ONB,
azon b an nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az általa k ib o csáto tt b an k ­
jegyeket, és egyidejűleg g y o rsított ü tem b en v onta ki a nem esfém - és ércpénzt
külföldre. K o ssuth ezért m ár 1848. április 19-én rendeletileg m e g tilto tta m eg az
arany és az ezü st külföldre vitelét. Terve az volt, hogy 5 millió pengő-pénz ala p ­
já n m integy tizen k ét-és fél millió forintnyi pénztárjegyet b o csát ki. A R othschild
érdekeltségű ONB azonban azt ak arta, hogy a m agyar korm ány tőle vegyen fel
12 millió forint h itelpénzt, de azzal a feltétellel, hogy a m agyar korm ány ism erje
el az ONB bankjegykibocsátó m onopólium át M agyarország terü letén , és fizes­
sen k am ato t a R othschildok által n y ú jto tt hitelpénz u tán . K ossuth ezt elu tasí­
to tta , és az önálló m agyar pénz m ellett d ö n tö tt. A pénzügyekben m eg m u tatk o ­
zó k ib ék íth etetlen ellen tét v e z e te tt el a fegyveres konfliktushoz, am elyből végül
szabad ság h arc és függetlenségi h áb o rú lett.
A szab ad ság h arc b u k á sá t követően az ONB összes kívánsága teljesült. M a­
gyarországon 1873-ban m ár 482 pénzintézet, 160 különböző biztosító intézet,
de csak 164 nagyobb iparvállalat m űködött. Ezek szinte m ind a R othschild-ház
által irán y íto tt pénzkartellhez kapcsolódtak valam ilyen m ódon. Az inform ális
pénzk artell m ű k ö d ését irányító és végző b an k árh atalo m a személyi kapcsola­
tokon és a gondosan k iép ített összefonódásokon keresztül b iz to síto tta p én z­
ügyi egyeduralm át. A szab ad ság h arc u tá n az ONB és a m ögötte álló nem zetközi
pénzk artell erőteljes nyom ást gyakorolt a H absburg uralkodóházra és a kor­
m ányzatra, hogy az kem ényen lépjen fel az önálló m agyar p én zt követelő m a ­
gyar korm ánnyal szem ben.
A kiegyezés u tá n az osztrák-m agyar p énzrendszer közösségét b izto síto tták .
M agyarország az ONB bankjegy kibocsátási m onopólium át ugyan form álisan
nem ism erte el, a tényleges állapot azonban az volt, hogy az ONB által kibocsá­
t o t t bankjegyek forgalom ban v oltak ugyanúgy, m int, bárm ely m ás állam pénzei.
A m agyar pénzügyi és gazdasági élet irányítói a XIX. század m ásodik felében
az ism étlődő válságokat az ONB tu d a to s pénzügyi m anipulációjának tu lajdoní­
to ttá k . A M agyarországon ren d szeresen visszatérő válságok nem term elési an ar­
chia következm ényei voltak. A rejtőzködő szuperkarteü, vagyis a pénzügyeket a
h á tté rb ő l irányító érd ek cso p o rt id ézte elő a válságokat, m égpedig úgy, hogy M a­
gyarország n em zetg azd aság án ak egészét az ellenőrzése alá vonta, és átv e tte a
többi, alkartellnek te k in th e tő kisebb kartell irán y ítását is. A szuperkartell a b é­
csi R othschild-érdekeltség irán y ítása a la tt álló, bécsi központból szervezett és
ellenőrzött term elési és pénzügyi viszonyokat h o zo tt létre. A M onarchia részét
képező M agyar K irályságban egyetlen jelen tő s vállalat sem volt a R othschild-ér-
dekeltségtől független. M agyarország nem zetgazdasága a R othschild-ház h ege­
m óniája a la tt m űk ö d ö tt. Egyfajta korporációs uralom ról beszélhetünk. Az egész
ország ipari és kereskedelm i élete egyetlen pénzügyi szervezet lá th a ta tla n , kel­
lően álcázo tt, de erős ak ara tá n a k volt alárendelve.
A m agyarok sajnos n em tu d tá k , hogy kivel állnak szem ben, m ert az elrejtő­
z ö tt az arctalan pénzviszonyokban. A m agyar társad alo m a király ellen fordult,
de az ellenség valójában egy rejtőzködő p énzcsoport volt. Az em berek n em vol­
ta k tu d a tá b a n , hogy a nem zetközi pénzoligarchia létrejöttével a kam atozó hi­
telpén zren d szer v ette á t fokozatosan az irányítást. A pénzoligarchia azonban
nem csak kam atszed és form ájában fo szto g atta az országot, hanem úgy is, hogy
titk o s-k arte llt h o z o tt létre, és ezzel egész M agyarországot gazdasági függőségbe
tu d ta taszítan i. Ez pedig lehetővé te tte az érték tere m tő m unka eredm ényének
egyre növekvő k isa já títását hitelezési és kartellezési technikákkal.
A R othschild-ház az általa irán y íto tt lá th a ta tla n pénzkartell létezését m in­
den lehetséges m ódon titk o lta. E b ben volt a fő ereje. így tö rté n h e te tt meg, hogy
a M onarchián belül egész M agyarország egy zárt v adaskerthez vált hasonlóvá,
bekerítve egyetlen pén zcso p o rt h atalm án ak lá th a ta tla n , de annál inkább érez­
h ető acélkerítésével. E b b en a k ö rü lk erített v adaskertben, a k am atg y arm attá
vált M agyarországon a vad nem volt m ás, m int a m agyar nép, amely a kerítésig
fu th a to tt, de azon tú lra m ár nem ju th a to tt.
A M onarchián belül M agyarország csak a külső kényszerek h a tá s á ra lé p e tt
be a b b a a világháborúba, am elyet - m a m ár bizonyíthatóan - a szupergazdag
beruházó b ankárokból álló n agyhatalm ú nem zetközi pénzkartell k észített elő és
ro b b a n to tt ki. A vonakodó, békeszerető M agyarországra rákényszerítették ezt
a h áb o rú t, m égis a legsúlyosabb b ü n tetéssel ó t sú jto ttá k T rianonban. Magyar-
ország elv esztette terü letén ek k éth arm ad át, lakosságának tö b b m int 60 száza­
lékát, és az ugyancsak a nem zetközi bankárok által irán y íto tt N épszövetségnek
a Jóv átételi B izo ttság a 200 millió aranykorona m egfizetésére kötelezte a kivér­
zett, kifo szto tt C sonka-M agyarországot.
A trian o n i b ék ed ik tátu m u tá n újra fel k ellett építeni m indazt, am it a világhá­
ború, a bolsevista p ro le tá rd ik ta tú ra és a rom án h adsereg fosztogatása okozott.
A m agyar pénz teljes elérték telenedése re tte n e te s c sap ást m ért a gazdaságra.
Először a középosztály ereje tö rt meg, am ely a háb o rú legfőbb te rh é t viselte, az
infláció k ö v etk eztéb en pedig vagyonát és p én zét is elveszítette.
E b b en a helyzetben a N épszövetség m a g a ta rtá sa m eghatározó volt. Arra
k én y szerítette a m agyar korm ányt, hogy nevetségesen csekély összegű, 250 millió
aranypengőnyi stabilizációs kölcsönt vegyen fel. A N épszövetség főm egbízottja
ú tjá n go n d o sk o d o tt arról, hogy a trianoni b ék ed ik tátu m rendelkezéseit könyör­
telen ü l végrehajtsák. E b ék ed ik tátu m értelm ében a m agyar állam ra k iv etett h á ­
borús jó v átétel m egfizetéséig m inden m agyar állam i bevételt zálogjog te rh e lt az
A n tan t h atalm ak javára. E nnek következtében a M agyar Állam a nem zetközi
pénzpiacokon csakis a b ékeszerződések ellenőrző testü letén e k , a N épszövetség
F ő tan ácsán ak a hozzájárulásával k a p h a to tt kölcsönt. E bben a te stü le tb e n a
m agyarokat gyűlölő Dr. E d u árd B enes-nek volt m eghatározó szerepe.
A N épszövetségi F ő m egbízott feltételei szerint a M agyar Állam kincstári jö v e­
dékének és vám bevételének - a kölcsön többszöröséig tö rté n ő - zárolásán kívül
jóvá kellett hagyni a N em zeti B ank létesítéséről szóló törvényt, m éghozzá az
általuk m eg szab o tt feltételekkel. Ez az új intézm ény, a szigorú b an k tito k szerint
m űködő MNB, am elyet m ag án p énzem berek irányítottak, az állam olyan m o ­
n etáris felségjogait v ette át, m int a pénzkibocsátás, árfolyam -szabályozás, k a­
m atszabályozás, hitelezés, vagyis a nem zetgazdaság irányításának legfontosabb
jogosítványait. A külföldi pénzoligarchia, am ely a M N B-törvény révén korlátlan
ellenőrző h atalom hoz ju to tt, ezt k övetően szinte e lá ra sz to tta M agyarországot a
kölcsöneivel, am iért a ztán később, az 1929-es gazdasági válság idején, nagy á ra t
kellett fizetnie.
Az MNB tulajd o n o sai nev ü k et elrejtve gyakorolhatták szavazati jo g u k at a
Közgyűlésen. így v álaszto ttá k m eg a N em zeti B ank tizenkét-tagú főtanácsát,
am ely szab ad m egítélés alap ján d ö n tö tt a m agyar korm ányt m egillető pénzügyi
szuverenitás legfontosabb kérdéseiben. A nem zetközi pénzoligarchia a z t csi­
nált pénzügyileg M agyarországon, am it csak akart. M iközben A m erikában egy
százalék, N agy-B ritanniában k ét százalék volt az alap kam atláb, M agyarorszá­
gon 15 százalék felett volt, és a m agyar korm ány nem a v a tk o zh ato tt be, m ert a
N épszövetség olyan feltételek et csikart ki tőle, hogy az MNB függetlenné vált
a korm ánytól. A h aszn o t m eghaladó kam ato k leh etetlen n é te tté k a term elést.
A nem zetközi pénzoligarchia és az irányítása a la tt álló bankrendszer a kierő­
szakolt p énzszűkítéssel m eg b én íto tta a m agyar gazdaság m űködését. A követ­
kezm énye h atalm as m éretű m unkanélküliség lett, és 1936 végéig évi kétm illiárd
m unk aó ra v eszett el. Az eladósítással és kam atpénzzel m űködő m onopólium hoz
a m agyar korm ány n em n y ú lh ato tt. Ez bizonyult a m agyar nem zeti jövedelem
elvételére a leghatékonyabb m ódszernek.
Az első világháború u tán i - m inden nem zetközi elvet felrúgó - b ék e d ik tá tu ­
m ok arról is rendelkeztek, hogy k ártérítésb en ne csak a győztes állam ok része­
süljenek, h an em a polgáraik is, h a vagyonuk a legyőzött országban valamilyen
m ódon elveszett.
A m ásodik világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a vesztes orszá­
gokat, k ö ztü k M agyarországot, jelen tő s összegű jó v átétel fizetésére kötelezte.
M agyarországnak 300 millió dollárt kellett fizetnie, ebből 200 milliót a Szovjet­
uniónak, 50 m illiót Jugoszláviának és 50 m illiót Csehszlovákiának.
1945 u tá n nem csak a h áb o rú s pu sztításo k k al és az a zt követően fizetett jóvá­
tétellel le tt szegényebb M agyarország, de a m agyar nem zet a kom m unista h a ta ­
lom átvétel k ö v etk eztéb en elveszítette nem zeti tu d a tta l rendelkező v ezető réte­
gét is, am ely talán m ég az anyagi veszteségeknél is súlyosabb csap ást je le n te tt
szám ára.
1956-ban a m agyar n ép kinyilvánította, hogy nem kér a k om m unista d ik ta tú ­
rából, abból, hogy új urai rendórállam i erőszakkal vegyék el tőle m unkája ered ­
m ényét. A m agyar n ép azo n b an abból se kért, hogy m ár a k é t világháború közt
m egism ert p énzuralm i technikákkal - m egtervezett eladósítással - fosszák m eg
fáradozásai gyüm ölcsétől. A h á tté rb e n együttm űködő K elet és N yugat legfel­
sőbb irányítói végülis a m agyar forradalom elfojtásában állapodtak m eg hall­
gatólagosan. Ez anyagi jav ak b an m érve 12 m illiárd akkori forintban kifejezhe­
tő k á rt o k o zo tt az országnak. Nagy vérveszteséget és k á rt je le n te tt a m integy
kétszázezer m agyar állam polgár külföldre m enekülése is. Ez forintban további
20 m illiárd veszteség. A m egszálló erők ellátási költsége, a szám ukra felépített
járulékos objektum ok összege 8260 m illiárd forintba került. A legnagyobb vesz­
teség azonban, am it p én zb en m ár nem is lehet kifejezni az, hogy a szovjet m eg­
szállók által h atalo m ra se g íte tt K ádár-rendszer állami politika szintjére em elte
az orvosi segédlettel vég zett töm eges nép irtást. Az á tm o so tt agyú, nem zeti ön­
tu d a tu k tó l m eg fo szto tt m agyarok három évtized a la tt m integy hétm illió u tó d u ­
k a t sem m isítették m eg ab o rtu sz form ájában. Ez a hétm illió m eg nem sz ü letett
m agyar és u tó d ai a m agyar tö rté n elem legnagyobb vérveszteségét jelentik. így
valójában M agyarország nem csak vagyonától, de népességének jelentős részé­
tő l is m eg fo sztato tt.
Az 1989-cel kezdődő ren d szerv áltás eredm ényeként a nyíltan b eren d ezk ed ett
nem zetközi pénzvilág m egszerezte a Világbank és a N em zetközi V alutaalap ál­
ta l m integy 140 m illiárd d ollárra becsült m agyar nem zeti vagyonnak a tú lnyo­
mó részét, és azt b eo lv aszto tta globális részvényvagyonába. A m agyar lakosság
k é th a rm a d a vagyontalanná vált, m eg le tt fosztva önrendelkezésének gazdasági
alapjától, a n em zeti vagyonból szárm azó tőkejövedelm étől, és elveszítette azt a
h a ta lm a t is, am elyet e vagyon b irtoklása jelent. A m agyar lakosság tö bbsége az
ország gazdájából az új tu lajdonosok bérm unkásává vált, aki csak m unkabérhez
ju th a t, h a van m unkája.
A nem zeti vagyon elvesztésével, leépítésével, az országból való kivitelével fo­
kozato san m eg szű n t an n ak a lehetősége, hogy a m agyar lakosság szellem i m u n ­
kaerejét tu d ja érték esíten i nagy h o zzáa d o tt értékkel rendelkező term ék ekben
és szolgáltatásokban. A m agyar gazdasági s tru k tú ra a sz a k tu d á st alig igénylő
összeszerelő vagy m ég annál is prim itívebb m unkából áll, és ennek a m u n k á­
n ak az á ra a világpiacon rendkívül alacsony. M agyarországot te h á t évente tö b b
m int ezerm illiárd fo rin ttal rövidíti m eg a rossz gazdasági szerkezetből adódó
cserearányrom lás.
A nem zetközi pénzoligarchia nem csak a term eló-vagyont szerezte meg, h a ­
nem az é rte a d o tt - az ered eti értékének m integy 20 százalékát kitevő - 20 milli­
árd dollárnyi v ételárat is. Ugyanis a kizárólag az ő irányítása a la tt álló MNB a d e ­
vizát m agánál ta r to tta , a költségvetésnek pedig az e lad o tt fizikai vagyonért ál­
ta la k ib o csáto tt já té k p é n z t - levegőből előállított forintot - a d o tt. Ez a tö bbezer
m illiárd forint pedig, m egtéve körforgását a nem zetgazdaságban, adósságszol­
gálat, k am at, tó k ejárad ék és profit form ájában külföldi tulajdonosokhoz került.
E zek a forintot b ev álto tták devizára, és a deviza-vételárat kivitték az ország­
ból. Az MNB pedig a hozzá visszakerült forintot egyrészt kivonta a forgalomból,
m ásrészt a m esterség esen g erjesztett infláció form ájában sem m isítette meg. A
m agyar n ép te h á t elveszítette fizikai term elővagyonát, de a n em zetgazdaság el­
v eszítette bizonyos idő m úlva az érte k a p o tt deviza ellenértéket is.
2004-ben n em csak az tö rté n t, hogy az ország egy n em zetek feletti birodalom ,
az E urópai Unió részévé válva m egszűnt független állam lenni, hanem az EU-
tagság n e ttó évi m integy 4500 m illiárd forint folyam atos veszteséget okoz az or­
szágnak, felgyorsítva eladósodását.
A nem zetközi pénzügyi közösség azért ta r tja m agyarországi intézm énye, az
MNB segítségével rendkívül szűkén a m agyar m onetáris bázist, hogy így kény­
szerítse a m agyar állam ot a m ég meglévő közvagyon olcsó k iárusítására, to v á b ­
b á a m agyar term őföld és lakóingatlan-vagyon áron alul való eladására. Magyar-
ország kifo sztását jól jelzi az, hogy 2006-ban n e ttó nyolcm illiárd euró áram lo tt
ki a külföldi tarto zásállo m án y ho zam aként az országból, 2007-ben pedig m ár
kilencm illiárd euró.
M agyarország külföld felé irányuló tartozásállom ánya jelenleg negyvenötezer-
milliárd forint, m integy 256 m illiá r d dollár, és ennek a hatalm as összegnek a hoza­
m át kell kiterm elnie. Ez a hozam profitból, tőkejáradékból, adósságszolgálatból
és kam atfizetésből áll. M agyarország fosztogatása napjaink valósága. K övetkez­
m ényeként n em csak politikai, gazdasági és pénzügyi, de dem ográfiai válság is ki­
alakult. A m agyar nem zet évről évre felgyorsuló ütem b en fogy, és a nem zet fenn­
m arad ása k erült veszélybe.

A m agyar so rsd rám a

Az elm últ évszázad trag ik u s tö rté n e té t a m agyar nem zet sorsdrám ájaként is
felfoghatjuk. Ez a so rsd rám a a végéhez közeledik. A n em zet sírját m ár m eg ás­
ták, de n em gyászolók, h an em pénz- és hatalom éhes hódítók veszik körül. S ze­
m ükből nem gyász, h an em b osszúéhes győzelmi mám or, arrogancia és a bitorló
rossz lelkiism erete sugárzik. Ez keveredik a m érh etetlen nyerészkedési vággyal
és a zsákm ány m e g ta rtá sa m iatti páni félelemmel.
A d rám a első felvonása 1920-ban ért véget, am ikor a történelm i, etnikai és
az önrendelkezési elv m egszegésével, nem zetközi bűncselekm énynek m inősülő
k e ttő s m ércét alkalm azva, feldarabolták M agyarországot.
A d rám a m ásodik felvonásaként - 1945 u tá n - m egsem m isítették a m agyar
nem zet vezetórétegét, am elynek m ég volt érzelm i és lelki k ötődése az 1100 éves
m agyar állam hoz és népéhez.
A so rsd rám a h arm ad ik felvonása 1956. A m agyar n ép n em k ért az in tern acio ­
n alista kom m unizm usból, de h elyette nem a m ostani kozm opolita globalizm ust
ak arta, h an em a sa ját ú tjá t járni, az önrendelkezését visszaszerezni. Teljesít­
m ényét ne vegyék el tőle se ko m m unista rendőráUam i erőszakkal, se eladósí­
tással, pénzügyi m ódszerekkel. A m ár akkor is együttm űködő kom m un ista és
globalista érd ek cso p o rto k vereségre ítélték a m agyar nem zet forradalm át. Hogy
soha tö b b é fel ne állhasson, m integy nyolc millió abortusszal k iv éreztették a
m arad ék M agyarország törzsm agyarságát. E zt a veszteséget tú l kell élni, de ki­
heverni n em lehet.
A negyedik felvonás 1989. A pénzim périum felkészített ügynökei a hazai kolla-
boráns tech n o k raták segítségével - pénzügyi technikákkal, eladósítással - elvet­
té k a m agyar n em zet vagyonát. M agyarország többé nem a magyaroké. O rszá­
gunk, hazánk a Washingtoni K onszenzus végrehajtásával m ások tulajdona lett.
Az ötö d ik felvonás 2004. E kkor M agyarország elveszítette szuverenitását, egy
n em zetek feletti b iro d alm i s tru k tú ra au to n ó m tarto m á n y a lett, független állam
h elyett. E zt az állap o to t betonozza be a ratifik álás a la tt álló Lisszaboni Szerző­
dés. A szervezett m ag án h atalo m által létreh o zo tt E urópai U nióba a viszonos­
ságot m egtagadó, igen h átrán y o s és igazságtalan feltételekkel kényszerítették
be M agyarországot. 2003-ig 8866 m illiárd forint n e ttó veszteséget okozott a
m agyaroknak az E U -tagságra való felkészülés. 2004 ó ta pedig évi m integy 4000
m illiárd forintba kerül a tagsággal járó te rh e k viselése. K ezdettől n e ttó befize­
tők vagyunk. Az ún. „tám o g atás” nem egyéb, m int a m ár á ta d o tt összegek egy
részének a keserves vissza-páiyázgatása.
A m agyar költségvetési hiány és külkereskedelm i deficit egyik legfőbb oko­
zója te h á t az, hogy az EU folyam atosan sarcolja M agyarországot, nem pedig
tám o g atja. Az EU a szervezett m agánhatalom intézm énye a szuperbankárok
ú tjáb an álló n em zetállam ok olcsó és önkéntes felszám olására. Az EU fölösleges
és elb ü ro k ratizáló d o tt vízfejjé vált. Ami jó t h o z o tt - em berek és árúk szabadabb
m ozgása, vám ok csökkentése, szorosabb együttm űködés E urópa állam ai között
- a z t olcsóbban és h aték o n y ab b an el le h e te tt volna érni nélküle. N em kellett
volna feladni n em zeti szu v eren itásunkat, önrendelkezésünket, az önálló m agyar
jogrendszert. Az EU term észetellenes, m ert nem olyan közösség, m int a bioló­
giai és társad alm i reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nem zet. E k ét
dolog az élet n élk ülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő - funkciótlan
- képződm ény.
N apjainkban a m agyar n ép so rsdrám ájának az u tó já té k á t éljük. Folyam at­
ban van a term őföld és a lakóingatlanok elvétele és á tjá tsz á sa külföldiek tu laj­
donába. M ár m inden előkészület m eg tö rtén t.

2006. fordu ló p o n t

A ren d szerv áltás ren d szerén ek csődje 2006-ban nyílt ellenállásba torkollott.
A m agyar lakosság tö b b ség e ekkor é rte tte meg, hogy nincs hová hátrálnia, ha
kom p rád o r és kozm opolita vezető rétegei - a pénzvilág zsarolásának engedve -
b eszü n tetik a nem zeti k o ck ázatra épülő, nagy szolidaritási rendszerek közfinan­
szírozását. Az előző ren d szer a rendkívül alacsony m unkabéreket kiegészítette
béren kívüli ju ttatáso k k al. A közvagyont m agának kisajátító és külföldieknek
játé k p é n z é rt áten g ed ő kollaboráns érdekcsoportok arra hivatkozva akarnak
m ost szabadulni a közfeladatok finanszírozásától, hogy az állam i vagyon eltűnt,
és nincs m eg m ár a belőle k o ráb ban befolyt tőkejövedelem . De a lakosságnak
sincs jövedelm e, mivel a közvagyon nem az ő m agánvagyona lett. A koalíciós
korm ányzat akkor h iv atk o zh atn a joggal arra, hogy a m agyarok m o st m ár egyé­
nileg gondoskodjanak m agukról, ha a közvagyont a privatizáló érdekcsoportok
nekik ju tta ttá k volna.
E zt a trag ik u s h elyzetet az ideiglenesnek szán t alkotm ány is elősegítette. Tele
van szankció nélküli, csonka szabállyal, m elyek nem kikényszeríthetőek. A vá­
lasztási törvény m ia tt az állam polgárok fele ki van rekesztve az Országgyűlésből
az an tid em o k ratik u s - és m ielőbb eltörlendő - 5%-os szabállyal. Mivel a tö m eg tá­
jék o z ta tá s is a pénz- és korporációs oligarchia tu lajd o n áb an és ellenőrzése a la tt
van, ezért a lakosság n em tu d ténylegesen élni a szólás- és a sajtószabadsággal.
Egyedül a gyülekezési szab ad ság m a ra d t volna az elégedetlenség kifejezésére, de
a Pénzim périum urai és m agyarországi kiszolgálói rendőrállam i m ódszerekkel
fo jto tták el a tü n te té se k e t. Először k irek esztették a p olgárokat a parlam entből,
m ajd pedig álszen t m ódon k ö v etelték az utcai politizálás b eszü n tetését. Ahhoz,
hogy m egm aradjon a m agyar nem zet, vissza kell szerezni M agyarországot, visz-
sza kell állítani a m agyarok által létreh o zo tt nem zeti vagyon m agyar tulajdonosi
jogviszonyát. Vagyoni alap nélkül nincs sem egyéni, sem nem zeti önrendelkezés.
A vagyon h atalom , és a h atalo m vagyon.

M elyik b irodalom te tte g yarm atává M agyarországot?

H azánk az egyetlen igazi szuperhatalom , a PÉNZIM PÉRIUM provinciája lett.

A m agyar közvagyon legértékesebb részét b eo lv aszto ttá k a nem zetközi p énz­
ügyi közösség globális részvényvagyonába. A m agyarok bérből és fizetésből élő,
függő helyzetű m unkavállalókká váltak önállóan gazdálkodó, szabad polgárok
h elyett - sa ját hazájukban. M unkájuk m inden eredm énye elhagyja hazáju k at tő-
kejáradék, profit és k am at form ájában. Ez a pénzfeudalizm us rendszere, am ely­
ben a m agyar m unkavállalók évente három és fél h ó n ap o t robotolnak ingyen
arctalan pénzviszonyokba elrejtő zött ism eretlen uraiknak.

Kik ezek az új oligarchák?

Ők a világ feletti u ralm at m egszerző m agánpénzm onopólium tulajdonosai.

E rre a m onopólium ra tám aszk o d v a szerezték m eg az em beriség term elő vagyona
feletti ellenőrzést. A pénzim périum egyben ta r to tt törzsvagyona a szupergazda
dinasztiák családi alapítványaiba, holdingjaiba, befektető alapjaiba, tö b b ezer
m ás alapítványba van gondosan elhelyezve, és m ag án tu lajd o n b an lévő kollektív
vagyont alkot. S zakértők által felbecsült nagysága 300 trillió dollár. Ez az óriási
vagyon pedig állandóan növekszik. A tokiói ENSZ In tézet k u tató i állap íto tták
m eg 2000-ben, hogy h a az em beriség létszám át 10 főre, a világ vagyonát pedig
100 dollárra redukálnánk, akkor egy em beré lenne 99 dollár, és 9 em beré egy.
E nnek a vagyoncentralizációnak felel m eg a hatalom szélsőséges k oncentrációja
egy szűk, szupergazdag csoport kezében. Övéké a világot uraló pénzim périum .
E nnek le tt M agyarország a tulajdona.

Új honfoglalás szükséges

Pénzügyi m ódszerekkel v ették el hazánkat, hasonló m ódszerekkel kell visz-

szaszerezni.
M egvannak erre a tö rténelm ileg helyesnek bizonyult technikák. M ost csak
a közp én zren d szer v isszaállítására, a term elő és infrastruktúra-fejlesztő állami
program ok b ein d ításá ra utalok. A központi bankok a pénzim périum intézm é­
nyei, m agánérdekek szolgálatában állnak. A közhatalom ellenőrzése alá visz-
szahelyezve azo n b an h aték o n y an tu d n á k elősegíteni az állam, a gazdaság és az
állam polgárok adósságfüggésének a m eg szü n tetését. Pénzuralm i korszakban
pénzügyi techn ik ák k al kell harcolni. így kell m o st végrehajtani az új honfogla­
lást is, hogy n em zetü n k fennm aradhasson.
1989-et követően a n em zeti vagyon átad ása, eladása, privatizációja nyom án
az á llam h áztartás pénzeszköz-állom ánya, am ely 1989-ben a nem zeti összterm ék
162%-a volt, nem n övekedett, h anem az 1989-es évi m ennyiség egy negyedére
csökkent. Egyidejűleg az állam h áztartás és a nem zetgazdaság k ötelezettség­
állom ánya folyam atosan növekszik, m a m eghaladja a 45 ezer m illiárd forintot,
dollárban kifejezve 256 m illiárd dollárt. Ez 1989-ben 22 m illiárd dollár volt. Foly­
ta tó d ik a m agyar n em zetg azd aság eladósítása a nem zeti pénz külföldi pénzre
tö rté n ő lecserélésével. E hhez a pénzcseréhez nagy m ennyiségű devizára van
szükség, hogy a devizaszám la - m int valu tatartály - m indig tele legyen. E zt a
devizatartalék o t azért növelik folyam atosan, hogy korlátlanul kivihető legyen a
tőke ho zam a az országból.
T isztázni kell, hogy jogilag kié a kizárólag m agyar állam i tu lajd o n b an lévő
M agyar N em zeti B ank devizaszám lája, és kié az azon lévő 17 m illiárd euró pénz-
vagyon. T isztázni kell, hogy a M agyar N em zeti B ank m iért nem él em issziós
jogával, és közvetve m iért ru h á z ta á t pénzkibocsátási és pénzbevonási jo g át a
nem zetközi pénzvilág intézm ényei szám ára. Ma, h a nő a forgalom ban lévő fo­
rin t m ennyisége, bővül a forint-likviditás. Ekkor azonban az MNB a pénzvilág
kívánságára a bővülést a forgalom ban lévő forint folyam atos kivonásával el­
lensúlyozza. A folyam atos pénzkivonás - a viszonzatlan á tu ta lá s összege - n e ­
gyedévenként kétm illiárd euró, vagyis m inden évben 7-8 m illiárd euró hagyja el
M agyarországot. 2006-ban ez az összeg m eg h alad ta a 8 milliárd, 2007-ben pedig
a 9 m illiárd eurót. A folyam atos jövedelem el- és kivonást, jövedelem vesztést
sz ak ad atlan hitelfelvétellel kell pótolni.

A pén zu ralm i ren d M agyarországon

E zer m illiárd forint derivatíva áram lik ki és be n a p o n ta M agyarországon. Ez

az összeg azért m ozdul meg, hogy kellő jövedelem m el távozzon az országból. Az
átu talási és elszám olási ren d szerekben 900 ezer m illiárd forint m ozog évente. Ez
a nem zeti összterm ék, a G D P negyvenszerese. Ez az óriási á tu talási volum en évi
205 millió pénzügyi tran zak ció t jelent. Az MNB korlátlan m ennyiségű pénzzel
és ellenőrizetlenül tu d ja finanszírozni a napi spekulációs tranzakciókat. A p én z­
áram lásb an 91% a spekuláció és 9% a reálgazdaság szükségleteit kielégítő pénz-
forgalom. Ez m ásk én t m egfogalm azva azt jelenti, hogy a m agyar pénzgazdaság
és term elő g azd aság egésze egy országos m éretű kaszinóvá vált.

Van-e a g lo b alitásn ak a ltern atív ája?

L ehetséges-e egy m ás, egy jo b b világ? A globalitással szem ben a lokalitást

kell fejleszteni. E ric F ritz S ch u m acher „Small is B eautifull” című könyvében
foglaltak szellem ében m eg kell szervezni az egészséges gazdasági és pénzügyi
önvédelm et, és az ehhez szükséges gazdasági protekcionizm ust is vissza kell
állítani a jogaiba. A k am attal, eladósítással m ű k ö d te te tt hitelpénzrendszer
globalizálása hely ett az egyenlő esélyek és a vállalkozói szabadság elveire épülő,
szociális p iacgazdaságot kell globalizálni, m éghozzá m indezt alulról jövő k ezd e­
m ényezésre, és alulról felfelé haladva m egszervezve. A tu d á sa la p ú társad alo m
kiegészítendő a bölcsesség-alapú társadalom m al.

Mit kell h alad ék talan u l elkészíteni?

Mindenek előtt Magyarország társadalmi-gazdasági tervét kell kidolgozni és

törvénybe foglalni. Másodszor, el kell készíteni évente a teljeskörű állam háztartási
mérleget, amely tartalm azza a költségvetést, a helyi önkormányzatok, a társad a­
lombiztosítás és az elkülönített alapok szám adását is. Harmadszor, le kell bontani a
pénzuralmi struktúrák által épített vasfüggönyt, egyrészt az állam és dem okratikus
parlam entje és kormánya, m ásrészt az MNB között. Negyedszer, ne csak a bankok
állítsák elő a gazdasági élet közvetítő közegét, a pénznek nevezett egyezményes je ­
leket, hanem a gazdasági élet m ás szereplői is. Ötödször, nem csak a költségvetés
ellenőrzésére, hanem a nem zetgazdaság egészét ellenőrző szervezetre van szükség.
S zükséges az állam i hitel- és p énzkibocsátás, a term elői és infrastru k tú ra-fej­
lesztő program okra. Ez a fajta állam i p én zk ib o csátás nem okoz inflációt, m ert a
k o n k rét term elő és in fra stru k tú ra p ro jek tek végén előálló kapacitásnövekedés,
az új o b jek tu m o k érték e, az előálló tö b b le tte rm é k és tö b b letszo lg áltatás értéke
fedezi a k ib o c sá to tt hitelek et, és ily m ódon a term elógazdaság és a pénzügyi­
szek to r egyensúlya n em borul fel. E zen túlm enően kedvező m ultiplikátor h a tá s
érvényesül, m e rt m u n k ak ép es felnőttek tíz- és százezrei segélyreszoruló eltar­
to tta k b ó l adófizető m unkavállalókká válnak. Ez jelen tő se n m egnöveli az állam
adóbevételeit, am i viszont csökkenti az állam m űködéséhez szükséges hitelek
felvételét, ezáltal m érsékli az állam eladósodását, a kifizetendő k am ato k ösz-
szegét. Ezek olyan szilárd alap o n nyugvó javaslatok, am elyeket a gyakorlatban
tö b b sz ö r - és m indig sikerrel! - m ár kipróbáltak. így, például 1933. és 1948. u tá n
N ém etországban, a New Dal idején az E gyesült Á llam okban, De G aulle tá b o r­
nok elnöksége a la tt pedig F ran ciaországban
Ma m ár nem csak szükséges, de lehetséges is a regionális és elektronikus fi­
zetőeszközök bevezetése - a bizalm on alapuló csereközösségek m inél nagyobb
szám b an tö rté n ő létreh o zása - M agyarországon.
Minél előbb törv én y t kellene hozni arra, hogy a távozó m ultinacionális cégek
m ielő tt olcsóbb m u n k ab érű országokban költöznének, előzőleg fizessék vissza
azokat az állam i tám o g atáso k at és adókedvezm ényeket, am elyeket azért k a p ­
tak, hogy M agyarországon m űködjenek, és itt m unkahelyeket biztosítsanak.

Szükséges a n em -term elő, sp ek u latív pénzügyi tran zak ció k m egadóztatása?

Ugyancsak felül kell vizsgálni, hogy a pénzügyi szektor szereplői valam int a m ul­
tinacionális cégek arányos m érték ben vesznek-e részt a közteher viselésében.
 Bogár László állapítja m eg egy 2008. április 30-i interjújában, hogy a m agyar gaz­
daság döntő többségét k ét tu c a t multinacionális cég ellenőrzi. A magyar m unka-
vállalók 12%-át foglalkoztatják, és az összes bér 15%-át fizetik ki. Továbbá ók fizetik
az összes adó m integy 38%-át, ugyanakkor az adózás utáni profit 92%-a az övék.
Ez jelzi, hogy kik is azok, akik m iatt bevétel-hiányos állapot alakult ki. A m agyar
költségvetési deficit hazugság, m ert a válság m élyebb oka az, hogy akik a m agyar
gazdaságot ellenőrzik 92%-os profit m ellett, mindössze 38%-kal járulnak hozzá a
bevételekhez. Vagyis: nem a m agyar állam közcélra fordított kiadásai m inősíthetők
soknak, hanem az e célra fordítható bevételeket kell kevésnek minősítenünk.
A baloldali korm ányok regnálása idején beindult állam talanítási folyam at kö­
vetkeztéb en rázáru lt a m agyar társad alo m ra egy harapófogó. E nnek az a lénye­
ge, hogy a m unkaerő ára, vagyis a bér reálértéke a 30-40 évvel ezelőtti szinten
rögzült. A m unkaerő újraterm eléséhez szükséges javak és szolgáltatások ára
viszont világpiaci szintre em elk ed ett a radikális állam talanítás, a teljes p rivati­
záció és a nem zetközi nagyvállalatok szab ad hozzáférése nyom án. A usztriában
m a egy n api átlagos bevásárlás 20%-kal kevesebbe kerül, m int M agyarországon,
m iközben o tt tö b b m in t négyszer akkorák a bérek, m int hazánkban.
Nem leh et eléggé hangsúlyozni: halad ék talan u l igazságos közteherviselésre
van szükség azért, hogy az állam nak tö b b forrás álljon rendelkezésre a rendszer-
váltás veszteseinek a tám o g atására. A lakosság vagyontalan, hátrán y o s helyze­
tű k éth arm ad a - d ö n tő en önhibáján kívül - k ép telen az elemi szintű civilizációs
javak, a kö zo k tatás, az egészségügy és az em berséges szociális ellátás szolgálta­
tásaihoz hozzájutni.
A tö b b m in t hétezer m illiárd forint jövedelm i adóból a lakosság fizet 6,1 m il­
liárd forintot. V éget kell vetni annak, hogy a m ultinacionális cégek to v áb b ra is
állam i tá m o g a tá st, kedvezm ényt, szubvenciót követelhessenek ki m aguknak
csupán azért, m ert érdekérvényesítő erejük túlságosan nagy, és ezzel az erővel
következm ények nélkül visszaélhetnek.

Új m eg állap o d ást kell kö tn i az E urópai Unióval

Szükséges a termőföld és lakóingatlan-védelmi jogszabályok soron kívüli elfoga­

dása és megerősítése. Figyelembe véve az érvényes Európai Uniós szabályozást, va­
lam int a m ost ratifikálás alatt álló Lisszaboni szerződés rendelkezéseit, a kölcsönös
előnyök, a viszonosság és az egyenlő-elbánás elvei szerint újra kell tárgyalni minden
olyan feltételt, amelyben igazságosabb és előnyösebb megállapodás elérése lehet­
séges, és amelyek enyhítik az EU kötelezettségek által a m agyar nem zetgazdaság
egészére, illetve a magyar társadalom viszonyaira gyakorolt rendkívül káros és h á t­
rányos hatásokat.
Az Európai Unió m űködését m eghatározó alapvető nem zetközi m egállapodá­
sok és jogszabályok nem zeti - vagyis tagállam i - hatáskörben hagyták a tulajdonvi­
szonyok szabályozását. Az Európai Unió Bizottsága azonban - szem forgató m ódon
m egtagadva a viszonosság és az egyenlő elbánás dem okratikus elveit, a kelet-eu-
rópai új tagállam ok belépésekor úgynevezett „értelm ezést” ad o tt ki, amely szerint
az új tagállam okban a term őföld is tóketulíydonnák tekintendő, és így a földtulaj­
donra is vonatkozik az új tagállam okban a tőke szabad áram lásának az alapelve.
M ásként megfogalmazva, az új tagállam okban kötelező szabad adásvétel tárgyává
tenni azt a term őföldet, ami viszont nem, hogy nem kötelező, de tiltva van az E u­
rópai Unió többi tagállam ában. E zt az antidem okratikus EU-bizottsági értelm e­
zést m inél előbb m eg kell tám adni az illetékes EU intézményeknél, és el kell érni
az alapszerződésnek ellentm ondó bizottsági értelm ezés visszavonását, m ert sérti a
tagállam ok egyenlőségének és a viszonosságnak az elvét.

Á llam i p én zk ib o csátás az MNB d ev izatartalék a egy részének a fedezetével

Az MNB állami tulajdonban lévő devizatartaléka az MNB devizaszám láján m eg­

haladja a 17 milliárd eurót. Ebből 8 milliárd eurót fedezetként használva az állam
kibocsáthat legalább 2000 milliárd forint közhiteit a term elő és infrastruktúra fej­
lesztő program ok finanszírozására. Ez lökést ad h atn a elsősorban a gazdaság azon
szektorának, amelynek szereplői a m agyar állampolgárok, valam int a m agyar tulaj­
donban lévő kis és közepes vállalkozások. Ily m ódon a 17 milliárd euró devizatarta­
lékból kilencmilliárd euró továbbra is kiszolgálhatja a külföldi tulajdonú bankokat
és befektetőket, és azok ez u tá n is zavartalanul átválthatják forintjaikat devizára,
hogy kivihessék az országból. Nyolcmilliárd euró viszont az állami kibocsátású köz-
hitel-forint fedezete lenne. A m agyar nem zeti vagyont, vagyis az állam kezelésében
ta r to tt köztulajdon elidegenítéséből szárm azó devizabevételt m eg kell tartan i a
köztulajdonban, és azt a közpénzkibocsátás fedezetéül kell tartalékolni. Ily módon
a devizatartaléknak csak egy része állna rendelkezésre a spekulációs célból ideérke­
zett forró tőke átváltásához. H a lenne akár időbeli, akár volumenbeli korlát, akkor a
forrótoké is tovább m aradna az országban, és keresné a lehetőséget, hogy a m agyar
gazdaságba fektessen be, új m unkahelyeket terem tve.
Az MNB teljes m érték b en a m agyar á lla m tulajdona. Az MNB m űködését sza­
bályozó feles jogszabály lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés és a K orm ány visz-
szavonja a sa ját h atásk ö réb e az MNB em issziós jogának a gyakorlását, valam int
azt, hogy d ev izatartalék án ak és adóbevételének a fedezetére közpénzt b o csás­
son ki, hogy ily m ódon is m unkahelyeket te re m tse n a 1,2 millió alkalm azásban
nem álló, m u n k ak ép es felnőtt szám ára.

A m o n etáris felségjogokat az O rszággyűlésnek és a K orm ánynak kell gyakorol­

nia

N em elég a költségvetés, de m ég az állam h áztartási m érleg elkészítése sem.

A p én zren d szer által vezérelt g azdaságot a m onetáris folyam atok határozzák
meg. E zért M agyarországon a h atalo m elsődleges gyakorlója a K özponti Bank,
a m ö g ö tte álló nem zetközi pénzügyi stru k tú rá k és azok frontintézm ényei. Ez
a m o n etáris k o rm ány az elsődleges. A m ásodlagos, fiskális hatáskör, az ad ó ­
rendszer irán y ítása és a költségvetés elkészítése m ár függő változó, azaz alá van
rendelve a független változónak te k in th e tő m onetáris irányításnak. A lá th a tó
és korm ánynak n ev ezett korm ányzat ezért valójában m ár csak a m ásodlagos.
aláren d elt h atásk ö rű , fiskális korm ány.
M agyarország k ét m eghatározó politikai ereje ténylegesen liberális pénz- és
gazdaságpolitikát képvisel. Az ún. „baloldali”, szocialista-liberális koalíció koz­
m opo lita neo-liberális p o litik át folytat. A nem zeti, konzervatív oldal pedig nem ­
zeti neo-liberális g azd aságpolitikát képvisel.
Az Európai Unió által képviselt négy szélsőségesen liberális alapelv - a tőke, az
áru, a szolgáltatás és a m unkaerő szabad áram lása - a tőke tejhatalm át szavatolja.

G azdag László jav aslatai a válság leküzdésére

A P écsi Egyetem közgazdász ta n á ra elsőként a pénzstabilitás m egterem tését

javasolja. E nnek kell m egelőznie m inden m ás célt, így a gazdasági visszaesés, a
recesszió valam int a m unkanélküliség elleni harco t, de m ég az egyensúlytalan­
ság felszám olását is. M agas infláció m ellett m ég a gyors növekedés is rossz, m ert
elavult szerkezetben megy végbe. Nem előnyös Uyen e setb en a m unkanélküliség
csökkenése sem , m ert elavult m unkahelyek m enekülnek meg, vagy pedig ilye­
nek jö n n ek létre.
M ásodikként kiemeli, hogy a p énzstabilitás au to m atik u san m aga u tá n von­
ja a k am atláb ak csökkenését. E nnek a javító h a tá s a nyom ban érezhető a k ölt­
ségvetés egyenlegén. A m agyar állam 4700 m illiárd forint külföldi adósság és
10 000 m illiárd forint belső (az MNB felé fennálló) adósság u tá n fizeti a kam atot.
(Ehhez annyit te h e tü n k hozzá, hogy 2008 au g u sztu sára m ár összesen m integy
17 000 m illiárd forintnak az adósságszolgálati te rh e it viseli.) A k am atk iad ás n a ­
gyobb összeg, m in t az egészségügyre vagy a tanügyre illetve a k u ta tá s ra és a
fejlesztésre fo rd íto tt éves kiadás.
H arm ad ik k én t azt kell figyelembe venni, hogy a pénzstabilitás m egindítja a
gazdasági m akro-szerkezet átalakulását. E nnek következetes véghezvitele érd e­
kében fel kell függeszteni a gazdasági szférának n yújtott állami tám ogatásokat.
Ez alól az agrárterm elők azonban - sajátos körülményeik m iatt - kivételt képez­
nek. M indezek nyom án b eindulhat az Alois S chum peter által 'terem tő pusztulás­
n ak ’ nevezett folyamat, a tőke, a m unka áram lani kezdenek az alacsonyhatékony­
ságú szektorból a m agasabb hatékonyságú felé. Javulhat az exporthatékonyság,
egyre versenyképesebbé válhat a gazdaság, és ezzel összhangban javulhatnak a
különböző nem zetgazdasági m érlegek is. A problém ák m egoldódnak m inden faj­
t a költségvetési nadrágszíj-összehúzó intézkedések nélkül. Mindez nem elméleti
elgondolás, ez ténylegesen így m en t végbe a fejlett nyugati világban.
N egyedikként azt hangsúlyozza G azdag László, hogy h a 10-15 év a la tt végbe­
m egy a m agyar gazdaság szerk ezetváltása vagy korszakváltása, akkor el lehet
kezdeni a nagy elosztórendszerek reform ját.
Ez u tó b b ib ó l az is következik, hogy jelenleg idő elő tt bonyolodott a korm ány­
zat az olyan nagy elosztórendszerek, m int a tanügy, egészségügy, nyugdíjrend­
szer erőszakolt, v o lu n tarista m egváltoztatásába. Az az elképzelés, hogy ezzel
erőforrások szab ad u lh atn ak fel a gazdaság szám ára nem igazolódott be Nyu­
gaton. A zokban az országokban, ahol bev ezették a nagy elosztórendszerek re ­
form ját, az nem p én zt ho zo tt, h anem p én zt v itt el, m ert igen sokba került, és a
v álto ztatáso k nyom án előálló újabb rendszer sem igényelt kevesebb pénzügyi
ráford ítást. A tényleges helyzet szerint a m egreform ált rendszerek pénzigénye
m egnövekedett. Igaz viszont az, hogy a ren d szerek hatékonysága m inden or­
szágban m eg nő tt. Ez u tó b b i körülm ény m ia tt a m agyar társad alo m n ak is m eg
kell m ajd ten n ie ezeket a v álto ztatáso k at, de a gazdaság ren d b etétele u tán , és
nem előtte.
G azdag László szerint nem az elosztórendszerek rossz, pazaroló m űködése
az egyensúlyi zavarok oka, h an em fordítva: a rosszul m űködő gazdaság ered m é­
nyez eleve rossz, pazarló elo sztórendszert. E bből következik, hogy nem az elosz­
tóren d szerek reform álgatásával kell b íbelődnünk a gazdaság mély áram latainak
ren d b etétele helyett.
A m egoldás kulcsa n em a jövedelem politika, hanem a m onetáris rendszer irá­
nyítása. M ár szó volt róla, hogy M agyarországon (és m á s u tt is a világon) jelenleg
nincs bérinfláció. H azánkban sem a túlfogyasztás, a lakosság felé kiáram ló jöve­
delem a bajok oka. E zért jövedelem politikai intézkedésekkel nem lehet kezelni
az alap b eteg ség et, h an em csakis szigorú m onetáris politikával. A szigorú m o n e­
tá ris politika a g azdaság mély áram aira hat, nem pedig a fogyasztás és elosztás
felszíni szféráira. E bből következően a m onetáris szigor nem eredm ényez élet-
színvonal rom lást. A m o n etáris szigor - amely nem keverendő össze a költségve­
tési m egszorításokkal - életszínvonal sta b ilitást eredm ényez, hiszen megőrzi a
fizetésből élők és a nyugdíjasok jövedelm ének vásárlóértékét.
M agyar újjászületés csak új - pénzügyi és gazdasági eszközökkel v ég reh ajto tt
- honfoglalással lehetséges. Le kell állítani a m agyar nép erőforrásait élősködő
m ódon elszívó pénzügyi szivattyúkat. V éget kell vetni M agyarország gátlástalan
fosztogatásának. Mivel a vagyon hatalom , a nem zeti vagyonnal együtt visszasze-
rezhetó k a n em zeti ö nrendelkezéshez és m egm aradáshoz szükséges erőforrások
is. A cselekvőképességét visszanyert nem zet leküzdheti dem ográfiai h an y atlá­
sá t és m eg m arad h at a m agyar élet.

Dr. D rábik Já n o s m agyar-am erikai ügyvéd és jogtanácsos. ELTE B ölcsészkar

filozófia szak án végzett, 1979 novem beréig különböző jogi, szerkesztői és állam -
igazgatási m u n k ak ö rö k et tö ltö tt be. 1981-ben b ejegyzett jo gtanácsos New York
állam ban, 1983-tól a M üncheni S zabad E urópa Rádió m u n k atársa, m ajd vezető
program szerk esztó je. 1999-tól a Leleplező cím ű könyvújság főszerkesztő-he­
lyettese. 11 k ö te t szerzője, ism ertebb m unkái: U zsoracivilizáció, T udatm ódosí­
tás, A pénz d ik ta tú rá ja , V ilágdem okratúra, 1956 - A m agyarok h arm ad ik útja,
Orwellia, Az em b erk ö zp o n tú világrend.
Balogh Zoltán
Magyarország kifosztását nem,
de a Dunántúl természeti csodáinak
tönkretételét sikerült megakadályozni

A szovjet tu lajd o n b a k erült b au x itbányáinkat 1954-ben visszavásároltuk. 1962-

ben A pró Antal, M oszkvában aláírta a tim föld-alum ínium egyezményt.
De ahelyett, hogy a b au x ito t itth o n dolgoztuk volna fel olcsó szovjet áram ­
mal, a nyersanyagot Volgográdba szállították, m ajd az alum ínium ot onnan visz-
sza - vasúton. M eg tilto tták a titá n n a l kapcsolatos m agyar k u ta tá s o k a t annak
ellenére, hogy G illem ot professzor m ár 1949-ben m egkezdte kísérleteit a nyírádi
bauxit titán tarta lm áv a l k apcso latban, és a fém titán előállításáért 1957-ben Kos-
su th -d íjat is k ap o tt.
Nem esik szó a m agyar-szovjet tim föld-alum ínium egyezm ényben a nyers­
anyagunk titá n ta rta lm á ró l sem. Amikor m a az ország elad ó so d o ttság át a m i­
niszterelnök a m agyar nép túlfogyasztásával m agyarázza, nem em lítik soha,
hogy m it je le n th e te tt volna a stratég iai fém, a titá n hazai kinyerése és é rték e­
sítése a m agyar nép haszn ára és, hogy a M oszkvában aláírt szerződéssel hány
dollár m illiárdot aján d ék o zo tt Apró elvtárs a Nagy T estvérnek.
Egy m ásik tém akör:
H a to v áb b folytatódik a nyírádi és a T atab án y a környéki vízem eléses b á ­
nyászat, súlyos környezeti károkkal kellett volna szem benéznünk. A Hévízi-tó
m egszűnése m ellett végveszélybe k erü lh ettek volna B u d a p est gyógyforrásai is,
és h a a D una vize beáram lik a karsztvíz-renszerbe, em berek m illióinak ivóvize
szennyeződött volna el. H a a Hévízi Kórház akkori vezetője - az előadó - nem ta ­
gadja m eg 1987-ben a k öm yezetrom boló d okum entum aláírását, a vízszivattyúk
továb b m űködnek, tovább folytatódik a vízkiem eléses bányászat.

We co u ld n ’t im pede th e looting of th e country, b ú t we did succeed in saving

m iracles of n a tú ré of th e D unántúl

In 1954 we b o u g h t back our bauxite m ines ta k e n over by th e soviets. In 1962

A ntal Apró signed th e Alum ina-Alum inium A greem ent in Moscow.
In stead of Processing th e bau x ite in th e hom eland w ith cheap soviet electric-
ity, th e raw m aterial was tra n sp o rte d to Volgograd th e n th e alum ínium brought
back - by rail. All H ungárián research related to th e titan iu m was forbidden, even
th o u g h professor Gillem ot h as already begun his experim ents in 1949 ab o u t th e
titan iu m -co n ten t of th e bau x ite from Nyírád an d in 1957 he won K ossuth-Price.
 T he titan iu m -co n ten t of o u r raw m aterial is n ő t even m entioned in th e hun-
garian-soviet alum ina-alum inium agreem ent. Today, w hen th e prim e m inister
explains th e in d eb ted n ess of th e country w ith th e overconsum ption of th e pop-
ulation, no one ever m en tio n s w h at th e inland extraction an d m arketing of th e
strateg ic m etál, th e titan iu m could have m ean t to th e H ungárián nation, and
th a t how m any billions of dollars com rade Apró h as gifted to th e Big B ro th er by
signing th e agreem ent.
A n other topic:
If th e m ining in N yirád an d in th e neighbourhood of T atab án y a continued we
would have h ad to face serious environm ental dam ages. T ogether w ith th e ces-
sa tio n of th e laké of Hévíz th e m edicinái springs of B u d a p est would have b een in
d istress an d if th e w ater of th e D anube h ad stream ed in th e k arst-w ater system ,
th e drinking w ater of millions of people would have b een contam inated. If in
1987 th e d irecto r a t th a t tim e of th e H ospital of Hévíz (the presenter) h ad n őt
denied th e signing of th e en v ironm ental-distructive docum ent, th e hydraulic
p um p s w ould still be still w orking an d th e m ining would still continue.
G illem ot László professzor, a B u d ap esti M űszaki E gyetem tan ára, a fém ipar ku-
tató ig azg ató ja E u ró p áb an elsőként 1949-ben kezdte m eg a titán n al kapcsolatos
k u ta tá sa it. É rdekelte, hogy a Nyírád térségi bauxit 2,5 %-os titánoxidjából hogy
lehet fé m titán t előállítani. H iszen az 5 millió to n n a titánoxid 4 millió to n n a fém-
titá n -ta rta lm a világviszonylatban is jelen tő s m ennyiségűnek szám íto tt. M un­
katársaiv al újnak szám ító re a k to rt fejlesztettek ki, amellyel sikerült fém titán t
előállítani. Erről 1951-ben az Akadém iai nagygyűlésen szám olt be. E zt követően
d ö n tés sz ü le te tt titán g y ártó üzem építéséről. Az építkezés 1954. elején elkezdő­
d ö tt, ‘55. decem beri átad ási tervekkel. A zonban 1954. június 29-én az építkezést
korm ányszintről leállították. A professzor 1957-ben m eg k ap ta m ásodik Kos-
su th -d y át, ennek indoklása; „A hazai nyersanyagból tö rté n ő titán g y ártá s m ód­
szerének kidolgozásáért és fém üzem i m egvalósításáért”. 1958-ban pedig kiszállí­
to ttá k az elh árítás és a szigorú titk o sítás a la tt lévő k u tató in tézet összes m űsze­
rét, re a k to rá t és a teljes do k u m en tációt ponyvás te h e ra u tó k ra rakva, fegyveres
védóőrizettel „ISM ERETLEN HELYRE” szállították. M ajd m inden további ku ­
ta tá s t m eg tilto tta k ezen a terü leten . A volt m u n k atársak egy része elm ondta,
hogy a lefoglalt anyagot a Szovjetunióba szállították, oda, ahova az 50-es évek
elején a professzornak el kellett m ennie o tt is beindítani a titá n n a l kapcsola­
to s k u ta tá so k a t. De vegyük so rb a az esem ényeket: 1945-ben a szovjet csapatok
m űszaki k ötelékében Bobkov ezredes á tv e tte a m agyar baux itb án y ák és az alu­
m ínium felügyeletét és irán y ítását. A szovjet tu lajd o n b a került baux itb án y ák at
azonb an 1954-ben óriási p én zek ért visszavásároltuk. Innentől, h a szabad ország
vagyunk, akkor ren d elk ezh etü n k ásványi kincseinkkel. De idézzünk a K G ST XV.
ülésének az 1971. decem beri varsói anyagából, am elyet m inden résztvevő ország
vezetője aláírt: „...A SZOCIALISTA NEM ZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS...
Valamennyi szocialista ország szigorúan szem elő tt ta r tja a teljes egyenjogúság
és kölcsönös szuverenitás, testv é ri kölcsönös segítség és kölcsönös előny elveit.
A szocializm us tá b o rá b a n senki nem bír, és n em b írh at sem m i féle különleges
jogokkal és kiváltságokkal... ellen tétb en a k ap italista nem zetközi m unkam eg­
osztással, am ely a gyengének az erős által való kizsákm ányolását fejezi ki... a
nyersanyag és energetikai készletek kihasználásának h atékonysága jelentős
m érték b en függ a nyersanyagnak fogyasztóhoz való elju ttatásáv al kapcsolatos
szállítási költségektől. Ezen költségek csökkentése elérhető: a nyersanyag d ú ­
sításával, közvetlenül a k iterm elés helyén... a nyersanyagok feldolgozása útján,
lehető ség szerin t a k iterm elés helyének közelében. A SZÁLLÍTÁS LEGGAZ­
DASÁGOSABB FORM ÁINAK F EJLE SZT ÉSE KÜLÖNÖSEN A VILLAMOS
TÁVVEZETÉK ÉS CSŐVEZETÉK É PÍT É S E K Ú T JÁ N ...” De idézzünk T ím ár
Vilmos, Szakái Pál, Dr. D om ány A ndrás 1967-ben m egjelent: „AZ ALUMÍNIUM-
IPAR VILÁGHELYZETE ÉS AZ ALUMÍNIUM ELŐÁLLÍTÁSA” c. m unkájából:
„...A b au xitkészletek földrajzi elhelyezkedése nem esik egybe a tim földgyárak,
az alum ínium kohászat és feldolgozóipar telepítési helyével. Ugyanis a tőkések
vonakodnak a k o ckázatok vállalásától, hogy a felszabadult gyarm atok teljes
önellátóságra és gazdasági függetlenségre törekedve a tő k eb efek tetések et e s e t­
leges állam osítás fenyegeti. E zért a gyarm atokon, ahol a bauxitkészletek cca.
50%-a találh ató , csak a nyersanyag kiterm elését folytatják, s a kiterm elt bauxi-
to t ak ár 1000 km távolságra is szállítva dolgozzák fel úgy, hogy a szállítás k ölt­
sége eléri a bauxittermelési költség 50-100%-át is. A KGST MEGALAKULÁSA­
KOR EZT A GYAKORLATOT ÍTÉLTÉK EL A TAGORSZÁGOK...” Ebben az
időben a valuta-kitermelés komoly gondot jelentett Magyarországnak. De volt
egy remek lehetőségünk, bauxit-timföld export a világpiacra. Az NSZK egy idő­
ben a teljes igényét e területen a tőlünk beszerzett nyersanyaggal elégítette ki.
De m iután tagja lett a NATO-nak büntetésül egy grammot sem adtunk nekik.
Pedig azonnal fizettek valutával, a kis távolság m iatt alacsony szállítási költség
mellett. Ausztria is ism ételten kérte a magyar kormánytól, hogy az 1962-ben le­
járó bauxit-timföld szerződés kerüljön újra megkötésre, megemelt kontingens­
sel. Szintén azonnal fizettek valutával, kis távszállítási költséggel. De komoly
igényekkel lépett fel Lengyelország is, más szocialista országokkal együtt. Az
elkészített tervekbe azonban egyetlen tonnát sem ütem eztek kapitalista orszá­
gok számára. Ugyanakkor Moszkvában 1962. november 15-én APRÓ ANTAL
MINISZTERLNÖKHELYETTES, AZ NGKB ELNÖKE MAGYAR RÉSZRŐL
ÉS NOVIKOV ELVTÁRS A SZOVJET FÉL RÉSZÉRŐL ALÁÍRTÁK A MA-
GYAR-SZOVJET TIMFÖLD-ALUMÍNIUM SZERZŐDÉST 1980. DEC. 31-IG.

Megállapodás

A Dunántúli-középhegység vízre orientált környezeti hatásvizsgálata

kormányzati döntést nem Igénylő határozatainak végrehajtására

2.1 Gyógyászati értékű hévizhasznosítások közvetlen védelme

érdekében:
a .1 ... El kell készíteni a távolabbról történő hévizpótlás tervét.

B u d a p e s t , 1967. jú n iu s 3o.

(/cM,
K a p o ly í ifá s íió Kováds A ntni dr.M edve L á sz ló Iv ó n y í P á l//

A szerződést a kormány elnöke, Kádár János jóváhagyta a 3338/1962 sz. h atá­

rozattal. A szigorú titkosítás alól 2007-re m ár feloldott szerződés mellékletében
szerepel az útvonalrajz nyersanyagunknak Volgográdba szállításáról, vasúton
2500, vízi úton 3500 km-re. A szovjet fél a tőlünk megvásárolt nyersanyagot fel­
dolgozza, és az alumínium tömböket ugyanezen a távon küldi hazánkba.
 A tim föld illetve az alum ínium szállítási
lehe tőségén ek vázlata

Tehát AZ ODA-VISSZA SZÁLLÍTÁS VASÚTON 5000, VÍZI ÚTON PEDIG 7000

KM, a magyar fél megvásárolja az alumínium tömböket, és a nyersanyag-alumíni­
um közti különbözetet Magyarország kurrens termékek szállításával egyenlítheti
ki! Hogy miért nem az olcsó szovjet elektromos áramot szállítottuk hozzánk, a
meglévő elektromos hálózaton és így dolgoztuk fel a saját nyersanyagunkat csak
a későbbi kutatásaim során értettem meg. A szerződésben szó sem esik arról,
hogy a felek milyen mértékben viselik a hatalmas távolságra történő szállítás költ­
ségeit. Ezért megnéztem más szerződéssel kapcsolatos költségek alakulását. A
jamburgi földgáz-kitermelési és szállítási költségek már megismerhetők. Az erre
vonatkozó szovjet-magyar együttműködési szerződés m ár feloldásra került a tit­
kosítás alól. És itt szó esik az Orenburgi tapasztalatokról is. Idézzünk az Ipari
Minisztérium, az Országos Tervhivatal és az OMFB 1985.1.18-i vezetői értekezlet
389/1/1985 sz. anyagból: TÁRGY: A TÁVLATI ENERGIAELLÁTÁS ÉS FEJLESZ­
TÉS EGYES GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEI... „A SZOVJET FÉL ÁLTAL
ELSŐSORBAN KÍVÁNT ÉPÍTŐ-SZERELŐ MUNKA / KOMPRESSZORÁL­
LOMÁS, LAKÓTELEP SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK/ AZ ORENBURGI TA­
PASZTALATOK ALAPJÁN SZÁMUNKRA RENDKÍVÜL KEDVEZŐTLEN, 1
RUBEL ÉRTÉKŰ TELJESÍTÉS 150-200 FORINT RÁFORDÍTÁSÚ... LEGKED­
VEZŐBB SZÁMUNKRA AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS/ KB. 40 FT/Rbl. /”
De idézzünk az OTH és PM. anyagából: 7516/VII/1985 sz. a la tt:.... EXPORT-
SZABÁLYOZÁS... AZ 1985 ÉVI RUBEL ÉS NEM RUBEL EXPORT TELJESÍ­
TÉSE NAGY ÖSSZEGŰ TERVEN FELÜLI TÁMOGATÁSSAL BONYOLODIK,
AMI NAGYMÉRTÉKBEN RONTJA A KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁT...
DÖNTÉS ZSÜLETETT A RUBELÁRFOLYAM 28 FT-RA TÖRTÉNŐ EMELÉ­
SÉRŐL... A TŐKÉS EXPORT SOKAK ÁLTAL HANGOZTATOTT, NEM KI­
ELÉGÍTŐ JÖVEDELMEZŐSÉGÉT A TÉNYADATOK NEM TÁMASZTJÁK
ALÁ...” Szeretném megjegyezni, hogy az emelés előtti időszakban a rubel árfo­
lyama 17 Ft körül tartózkodott hivatalosan. De folytassuk az idézést. Az OTH
7895/V/1985 sz. anyagából az alumínium vertikumot illetően: „... Legalább ilyen
fontos kérdés a rendelkezésre álló fém értékesebb, feldolgozottabb formában
való hazai és export-célú hasznosítása, az alacsonyabb értékű term ékek (bau-
xit, timföld, kohóalumínium) kivitelének ésszerű visszaszorítása.” A tervhivatal­
ban, minisztériumokban, magas beosztásban dolgozó - magyar érzelmű - em be­
rek leírták véleményüket. Próbálták védeni a magyar érdekeket, de semmi sem
változott, a politikai vezetés hajthatatlan volt. Bizonyításul idézzünk a kormány
1970. március 12-én m egtartott ülésének anyagából. Az ülést vezető Fock mi­
niszterelnök közölte, hogy Apró Antal miniszterelnök-helyettes nem lesz jelen,
m ert Moszkvában tárgyal.

Dr. Balogh Zoltán - 1.B. Melléklet B au x it-k ivite l

1979. 595183 231349 12,16 504 401 22,39

Tárgy: AZ ALUMÍNIUMIPAR KÖZPONTI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA.

A szigorú titkosítás alól m ár feloldozott anyag a következőket tartalmazza:
„... Lévárdi Ferenc ipari miniszter... A KÜLKERESKEDELEM KÍVÁNSÁGA,
HOGY A TŐKÉS EXPORTOT TARTSUK FENN TOVÁBBRA IS... A TÖMB­
ALUMÍNIUM EXPORT A LEGGAZDASÁGTALANABB EXPORT A VILÁ­
GON. AKÁR FÉLGYÁRTMÁNYT, AKÁR TIMFÖLDET EXPORTÁLUNK, AZ
KERESKED ELM I SZEM PO TNBÓL ELŐNYÖSEBB, KÜLÖN NEM SZE R E ­
PEL AZ ELŐ T ER JE SZ TÉ SB E N ... A T Ő K ÉS PIACRA VONATKOZÓ SZÁM
SOKAT S E JT E T MAGÁBAN, BIZONYOS BAUXIT ÉS TIM FÖ LDEXPORTOT
FENN AKARJUK TARTANI...” U gyanerről az értekezletről Bíró József külke­
reskedelm i m iniszter a kővetkezőt h o zta a résztvevők tudom ására: „MÁRIS
KINT VAGYUNK A PIACON A TIM FÖLDDEL, DE A SZOVJETUNIÓ IS KINT
VAN, ÉS ÖSSZETALÁLKOZUNK AUSZTRÁLIÁBAN.” Az én kérdésem : nem
lehetn e a volgográdi k an y art kiküszöbölve egyenesen A usztráliába szállítani a
nyersanyagunkat, nem fárasztva ezzel a szovjet elvtársakat. F enti idézetekből
néhány nagyon érdekes tén y szű rhető le:
1. Ezek a vezetők jól ism erték a kialakult problém át, és jav aslato t te tte k a
m egoldásra. Apró A ntal és K ád ár Já n o s azonban nem v ette figyelembe ezeket.
2. A pró A ntal - a m egbízható m oszkovita - távollétében a m iniszterek b á tra n
elm o n d ták a vélem ényüket.
3. S zerették volna a szám ukra előnyös nyugati exportot fenntartani, de hiva­
talos exporttervekben nem tü n te tté k fel a nyersanyagunk tőkés exportra szánt
m ennyiségét, hiszen elkötelezett politikusaink m ódosítva a tervszám okat, a tőkés
expo rtra szán t nyersanyagm ennyiséget a SZU-ba küldenék. E zért a ssyát nyers­
anyagunkat n yugatra csem pészve szerzünk valu tát gazdaságunk szám ára.
M agyarország m iniszterelnöke 2006 szeptem berében Szocsiban Putyin el­
nöknél te t t láto g atása u tá n a következőket nyilatkozta: „A SZOVJET-MA-
GYAR K ERESKEDELM I KAPCSOLATOKNÁL VISSZA KELL TÉRN I AZ
1990 E LŐ TTI SZIN TRE.” Azt azonban n em em lítette, hogy ugyanazokkal a fel­
tételek k el gondolta, ahogy felesége nagyapja. Apró A ntal m eg k ö tö tte a 62-es
szerződést, vagy ném i előnyt is elképzelhetőnek ta rta n a M agyarország szám ára,
ahogy elh an g zo tt Varsóban a XV. K G ST ülésen. VÉGÜL SZERETNÉM HANG­
SÚLYOZNI, HOGY A MAGYAR-SZOVJET TIMFÖLD-ALUMÍNIUM SZERZŐ ­
D ÉSBEN SZÓ SEM E SIK AZ EXPORTÁLT MAGYAR NYERSANYAG TITÁN
TARTALMÁRÓL. A H E TE K c. lap 2007. decem ber 7-én m egjelent szám ában
a jó tollú újságíró h áro m é rin te tte l k észített riportot: Kapolyi László volt ipari
m iniszterrel, M ihala Ferenc szakm érnök, kiváló titán k u tató v al (akinek Gillem ot
professzor a ta n á ra v o lt), valam int velem. Idézzünk M ihala docens nyilatkoza­
tából: „A nyírádi b au x it az alum ínium szem pontjából kifejezetten gyenge m inő­
ségű volt, ráad ásu l a víz alól kellett felhozni. A benne lévő titá n értéke viszont
kim agaslott. A hülyegyerek is rá jö tt volna, hogy óriási üzlet, h a elviszik a bauxi-
to t, visszahozzák az alum ínium ot, a titá n t viszont m eg tartjá k m aguknak. E hhez
m ég K GB-iskola sem k ellett.”
De hogy m iért nem dolg o zh attu k fel nálunk sa ját bauxitunkat, m iért állíto tták
le a t itá n t előállító üzem ép ítését, am ikor szovjet szakem bereket is a kiváló m a­
gyar m érnökök ta n íto ttá k m eg e te rü le te n m inden lényegesre, hiszen a n em zet­
közileg elism ert szakértelem nálunk volt. S ót üzem eket a d tu n k á t felszereléssel,
teljes tervdokum entációval, m inden ellenszolgáltatás nélkül. Az üzem ek bein­
d ítá sá t m ég m agyar nyersanyag odaszállításával is segítettük, m agyar m érnöki
felügyelettel. SEynos a Szovjetunió hiányt szenvedett a fontos titá n fémből.
De m iért volt a fém titán kiem elten fontos stratégiai fém a hidegháború id e­
jé n a h ad ip arb an ? Vizsgáljuk m eg a h ad ip art is: az 1960-as években az USA az
U2 kém repülőjét a SZU fölé küldte, am elyik 21 ezer m éter m agasan repült, 900
km /óra sebességgel. Az U2-t azo nban rakétával lelőtték. E zt követően az USA
hadm érnökei elk észítették az új k ém repülőt az SM71-et, am elyet BLACK BÍRD
névre kereszteltek. Ez m ár 26 ezer m éter m agasan repült, 3200 km /óra se b es­
séggel. E zt m ár n em tu d tá k lelőni. De az óriási nyom ást csak a nagyon drága
titánfém b ő l k é szített gép b írta ki. M ajd jö tt a B2-s SPIRIT, a csupaszám y bom ­
bázó, fedélzeti szám ítógép repülésvezérléssel. M ajd az F117-es lopakodó. A hi­
degh áb o rú idején, a 60-as években a fém titán kilója 10 dollárba került a Londoni
T őzsdén. M agyarország az első komoly 100 millió dollár középlejáratú hitelét
1974-ben v ette fel. H a a titán g y ártó üzem ünk elkészülhet, akkor a 4 millió to n n a
fém titán u n k b ó l csu p án 10 000 to n n á t kellett volna a Londoni T őzsdére vinni,
és nincs szükség hitelfelvételre. T ovábbi szállítás esetén pedig 1990-re nem 22
m illiárd dollár adósságunk, h an em kom oly v alu tatartalék u n k keletkezik, mivel
a 4 millió to n n a fém titán érték e 40 m illiárd dollárt ért. A titk o sítás alól feloldott
doku m en tu m o k m egism erése u tá n sok m in d en t m eg értettem . Nagy kérdés, mi
tö rté n t volna akkor, h a a professzor nem kezdi el k u ta tá s a it a nyírádi bauxit
titánjával? A d o k u m entum okból m egism ert tén y ek et b e m u ta tv a írta m m eg k ét
k ö tetb en a tö rté n te k e t. A könyvek anyagával k apcsolatos legnehezebb k érd ést
az egyik szaklektor te tte fel, am ely így hangzott: „Mit gondolsz, h a nincs titá n a
nyírádi b au x itb an , 1956-ban G rebennyik táb o rn o k tankhadosztályai akkor is el-
özön lö tték volna M agyarországot?” Ó szintén bevallom , a k érdésre nem tu d ta m
válaszolni, de m a sem tudnék.
M agyarország m iniszterelnöke G yurcsány Ferenc az ország eladósodását a
m agyar nép túlfogyasztásával m agyarázta. De nem t e tt em lítést az Apró A ntal
által aláírt 1962-es m agyar -szovjet szerződésről. E nnek aláírásával Apró elvtárs
dollár m illiárdokat aján d ék o zo tt a Nagy T estvérnek m inden ellenszolgáltatás
nélkül. Az én kérdésem ezzel k ap csolatosan így hangzik: „Nem az Apró család
m a élő tagjain ak kellene b o csán ato t kérni a m agyar néptől, felm enőjük gavallér
gesztu sa m ia tt? ”
De hogy k erü ltem én orvos létem re ebbe a kegyetlen küzdelem be?
R eum atológus és belgyógyász szakvizsgával rendelkezvén sikerült m egszervez­
nem 9 év a la tt az ország reum ás-m ozgásszervi betegellátó hálózatot, 1984-ben
sz ere ttem volna befejezni az igazgatási m u n k át és a szervezést. Úgy gondoltam
visszatérek a reum atológiai osztályra, és csak azzal foglalkozom, am i egy orvos
életéb en igazán szép: b etegellátás, k u ta tá s, o k tatás. 1986-ban azonban leégett
a Hévízi K órház tóép ü lete. Ez u tá n b eh ív ato tt az egészségügyi m iniszter, és azt
kérte, pályázzam m eg a Hévízi K órház m egürülő főigazgatói állását. Válaszom
egyértelm ű volt: nem nyújtom be pályázatom at, m ert o tt csak bukni lehet. Ak­
kor egy nagyon szom orú m o n d at h an g zo tt el a m iniszter részéről: „Nem csodá­
lom, hogy n em akarsz egy halálraítélt tó p a rtjá ra m enni dolgozni.” Ezen pedig
én lep ő d tem meg, m iért van a Hévízi tó, ez a világcsoda halálra ítélve. Néhány
hó n ap u tá n újra behív attak , és elhangzott egy súlyos m ondat: „Nagy gondban
vagyunk, hajlandó vagy-e segíteni?” Szikrányi b ecsület esetén erre nem leh e­
t e t t nem m el válaszolni. K özöltem a feltételeim et, az állást nem pályázom meg,
helyezzenek oda. M egpróbálok segíteni, de m eg tarto m főorvosi állásom at B u­
d ap esten , h a b u k tam legyen hova visszatérni dolgozni 53 évesen. így kerültem
m iniszteri b izto sn ak a Hévízi K órház élére. Hévízen a következő volt a p roblé­
ma: a nyírádi térség b au xitbányái légvonalban cca. 30 km -re helyezkednek el
Hévízi K órháztól és a tótó l. A problém a gyökerét ak artam m egism erni, ezért
gum icsizm át h ú ztam , és m u n k ásru h át öltve szem élyesen já rta m végig a b a u ­
xitbányákat, hogy közelebb kerüljek a problém a m egism eréséhez. Nyírád té r­
ségében a titá n t tartalm a zó b auxit m essze túlnyom ó többsége a kristálytiszta
ivóvíz m inőségű karsztvíz a la tt helyezkedik el a föld m élyében. Hogy a fontos
nyersanyagot ki tu d ják bányászni Nyírád és T atab án y a térség éb en tö b b , m int 10
m illiárd k ö b m éter karsztv izet em eltek ki, am elynek 60%-a a D unába m ent. De
erre a vízem elésre m eg k ap ták a hivatalos engedélyt. A 60-as évektől kiép ítettek
22 vízemelő k u ta t, egyenként 150-200 forint bekerülési költséggel /akkori p én z­
érték!/. Egy k ö b m éter b au x it k iterm eléséhez 200 kö b m éter karsztvizet kellett ki­
emelni, hogy a b au x it szárazra kerülve b ányászható legyen. De a vízem elést m ár
jóval az engedélyezés elő tt is végezték, így a térségi kiem elt víz összm ennyisége
a becslések szerint elérte a 6-8 B alaton vízm ennyiségét. A depressziós tölcsér
term észetesen a föld m élyében to vaterjedt. A Hévízi tó n ál az eredetüeg meglévő
116 m éteres karsztvíz oszlop túln yom ása b iz to síto tta a tó 550-600 L/sec gyógy­
vízhozam át. A nagym érvű vízem elés eredm ényeként a tó n ál in floribus meglévő
116 m -es karsztvízoszlop lecsökkent 4, azaz négy m éterre. A négy m éteres víz­
oszlop túln y o m ása m ár csu p án 270 L/sec gyógyvízhozamot tu d o tt biztosítani. A
depresszió azo n b an elérte B u d a p est térség ét is. I tt a gyógyforrások m űködését
m indössze 2 m éteres karsztvízoszlop túlnyom ása b izto síto tta. A felsorolt m eg­
döb b en tő tények ellenére m eg szü letett 1987 jú n iu sáb a n a tó és az é rin te tt té r ­
ség gyógyforrásainak halálos ítélete. E zt az é rin te tt m inisztérium i vezetők va­
lam ennyien aláírták. Az u ta s ítá s b a a d o tt dok u m en tu m o t követően jö tt az ipar
kérése újab b 10 m éteres k arsztvízszint-csökkentésre, hiszen a stratég iai fém
kivétele csak így volt b izto síth ató . De h a ez bekövetkezik, akkor Hévízen m eg­
szűnik a 4 m éteres karsztvízoszlop és a túlnyom ás, ső t a karsztvízszint 6 m éter­
rel m élyebbre kerül, m int a tó beöm lési szintje, így a szívóhatás kiszippantja a
tó b a n lévő gyógyvizet. Hogy ne álljon o tt üresen ezért az u ta s ítá s szerint táv o ­
labb k u ta k a t kell fúrni, és a gyógyvizet csövön vezetni a tó b a. Lényeg az, hogy a
titá n ta rta lm ú b au x it szárazra kerülve bányászható legyen. B u d a p esten pedig
m egszűnnek a gyógyforrások, és B u d a p est befejezi fürdővárosi tevékenységét.
De ennél is nagyobb baj, hogy a dunavíz középszintje m ag asab b ra kerül, m int a
lecsökkent karsztvíz-szint, am ely az ellennyom ást biztosítja. így a dunavíz m in­
den szennyével k arsz tb a áram olva elszennyezi a térség b en lévő 2-3 millió em ­
b er ivóvízbázisát. Az é rin te tte k elfogadták ezt a gyalázatos tervet, és szám om ra
é rth e te tle n m ódón senki sem tiltakozott. Egyedül a M agyar Tudom ányos A ka­
dém ia k ét tag ja rö g zítette írásban, hogy a kialakult katasztrófa-helyzetért nem
az A kadém iát terheli a felelősség. R észem ről m indvégig azzal érveltem , hogy a
B akonyban ö t m ásik helyen is találh ató bauxit, am elyet vízem elés nélkül lehet
bányászni, m iért nem abból teljesítjük a szerződési kötelezettségeket. E zt nyíl­
ván azért nem fogadták el, m ert az ezeknél meglévő b au x it nem ta rta lm a z o tt
fém titán t. A gyalázatos d o kum entum ról egyedül a Hévízi K órház pecsétje és
vezetőjének aláírása hiányzott. De e kórház vezetőjeként szám om ra is kötelező
le tt volna az aláírás, hiszen az EÜ m inisztérium m iniszterhelyettes szinten alá­
írta. így m indössze k é t lehetőségem m arad t. Vagy benyújtom azonnali lem on­
dásom at, m ajd ak ad m ás, aki aláírja a d okum entum ot, vagy m egtagadom az
aláírást. R észem ről ez u tó b b it választottam . Addig folytatni a küzdelm et, amíg
m agyar érzelm ű m iniszterelnök nem kerül kinevezésre, aki m egszűnteti a víz-
em eléses b án y ászk o d ást a térségben.
De mi a d o tt erő t a rem énytelen küzdelem hez?
1. A genius loci. A hely szellem e azért, m ert Hévíz közelében áll D eák Ferenc
kúriája, a szobrával. A h aza bölcsének m ondása úgy h an g zo tt az 1848-as sza­
badság h arc b u k ása u tán , hogy „REM ÉNYTELEN HELYZETBEN IS TUDTAM
KÜZDENI”.
2. Az 1956-os F orradalm unk és S zabadságharcunk. T udtuk, hogy rem én y te­
len, m égis b ecsü lettel végigvittük. S mi, akik életben m arad tu n k , csu p án a kö­
telesség et teljesítettü k . De ugyanígy csak a k ötelességünket te lje síte ttü k 1987-
89 között, am ikor a term észeti kincsek m eg m arad ásáért kellett harcolni, ism ét
rem énytelenül. Sokan m ondják keserű szívvel m a is honfitársaink közül, hogy
a helyzet rem énytelen. T alán van erkölcsi alapom felhívni figyelm üket D eák
F erenc szavaira, valam int 1956 p éld am u tatására , am elyek ta lá n erő t adnak,
s hiszek benne, hogy n álu n k is sikerül elfogadni a gascogne-i m ondást, amely
Cyrano szavaival így hangzik: „Az em b er nem a siker rem ényében harcol, sokkal
szebb, h a rem én y telen .”

Dr. Balogh Z oltán, reum atológus, belgyógyász, az o rvostudom ány k a n d id átu ­

sa, c. egyetem i docens. M iniszteri b izto sk é n t 1987 elején k e rü lt Hévízre, m ajd a
Hévízi K órház igazg ató jak én t a tó és ugyanakkor B u d a p est gyógyforrásainak,
ivóvizének m egm enkítéséért.

A cím tárgyával k ap cso lato s publikációk:

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szem ével
I. K üzdelem a m eg m arad ásért (2006, m ásodik ja v íto tt kiadás, Kairosz
K iadó, B u dapest)
A Hévízi tó K álváriája egy orvos szem ével
II. C sendes ö tv en h ato so k (2007, Kairosz Kiadó, B udapest)
Dr. Bencze Izabella

A nemzeti vagyon sorsának

alakulása a rendszerváltozás után
Az egységes állami, társad alm i tu lajd o n t is felszámoló rendszerváltozást köve­
tő e n alapvető követelm énnyé vált a társad alm i tulajdon lebontása, a m agán- és
köztul£udon jogi alapjainak m eg terem tése, a piacgazdaságra való á tté ré s folya­
m atá b a n a m ag án tu lajd o n m egerősítése, az állami feladatok ellátásának b izto ­
sítása érdekében a közvagyon, m ás néven: kincstári vagyon körének kialakítása.
Egy d em okratikus jogállam felépítése során m indezek végrehajtása történelm i
szükségszerűség volt. Hogy sikerült a feladatot m egoldania a M agyar K öztár­
saságnak? Mi le tt a m érh etetlen értékű vagyont m agába foglaló szocialista ál­
lam i tu lajd o n sorsa? G azd ag o d o tt-e az új rend által m eg h atáro zo tt szabályok
követésével az ország, vagy so h a vissza nem térő történelm i esélyt v e sz te tt a
nem zeti vagyon elherdálásával? M aradt-e az intézm ényes privatizáció lezárá­
sá t követően olyan m ennyiségű vagyona a nem zetnek, amellyel m egnyugtatóan
lé p h e te tt be a h arm ad ik évezred kapuján? Ki és hogy kezeli m a azt a m aradék
állam i tulajd o n t, am ely az A lkotm ány szerint is a nem zet vagyona? Milyen va­
gyona van m a a m agyar nem zetnek? M it te h e t a nem zet a m eg m arad t vagyona
m egm entése érdekében?

The fate of the national fortune after the change of the régimé

A fter th e change of th e régim é th a t elim inated th e unitary s ta te an d social

pro p erty th e dem olition of th e social fortune becam e a basic requirem ent, and
so did th e creatio n of a legal su p p o rt fór priváté and public property, th e rein-
forcem ent of th e p riváté p ro p erty in th e process of th e changeover to m arkét
economy, th e creatio n of th e public property, in o th er words: of th e public purse
to assure th e com pleting of th e s ta te tasks. All th is was a historical necessity to
build a dem ocratic country. How did th e H ungárián R epublic m anage to solve
th e problem ? W hat h ap p en ed to th e p roperty of th e socialist s ta te th a t accum u-
lated an im m ense fortune? Did th e country get richer by following th e rules of
th e new régim é, or did he lose a unique historical opportunity by playing away
th e n atio n al fortune? After th e cut-off of th e institutionalized privatization did
th e re rem ain enough n ational assets to reassuringly ste p intő th e th ird m illen­
nium ? Who an d how han d les th e residual w ealth th a t - according to th e Con-
stitu tio n - is possession of th e nation? W hat kind of w ealth does th e H ungárián
n atio n p osses? W hat can th e n atio n do in order to savé its rem aining fortune?
írta. így m indössze k é t lehetőségem m arad t. Vagy benyújtom azonnali lem on­
dásom at, m ajd ak ad m ás, aki aláírja a d okum entum ot, vagy m egtagadom az
aláírást. R észem ről ez u tó b b it választottam . Addig folytatni a küzdelm et, amíg
m agyar érzelm ű m iniszterelnök nem kerül kinevezésre, aki m egszűnteti a víz-
em eléses b án y ászk o d ást a térségben.
De mi a d o tt erő t a rem énytelen küzdelem hez?
1. A genius loci. A hely szellem e azért, m ert Hévíz közelében áll D eák Ferenc
kúriája, a szobrával. A h aza bölcsének m ondása úgy h an g zo tt az 1848-as sza­
badság h arc b u k ása u tán , hogy „REM ÉNYTELEN HELYZETBEN IS TUDTAM
KÜZDENI”.
2. Az 1956-os F orradalm unk és S zabadságharcunk. T udtuk, hogy rem én y te­
len, m égis b ecsü lettel végigvittük. S mi, akik életben m arad tu n k , csu p án a kö­
telesség et teljesítettü k . De ugyanígy csak a k ötelességünket te lje síte ttü k 1987-
89 között, am ikor a term észeti kincsek m eg m arad ásáért kellett harcolni, ism ét
rem énytelenül. Sokan m ondják keserű szívvel m a is honfitársaink közül, hogy
a helyzet rem énytelen. T alán van erkölcsi alapom felhívni figyelm üket D eák
F erenc szavaira, valam int 1956 p éld am u tatására , am elyek ta lá n erő t adnak,
s hiszek benne, hogy n álu n k is sikerül elfogadni a gascogne-i m ondást, amely
Cyrano szavaival így hangzik: „Az em b er nem a siker rem ényében harcol, sokkal
szebb, h a rem én y telen .”

Dr. Balogh Z oltán, reum atológus, belgyógyász, az o rvostudom ány k a n d id átu ­

sa, c. egyetem i docens. M iniszteri b izto sk é n t 1987 elején k e rü lt Hévízre, m ajd a
Hévízi K órház igazg ató jak én t a tó és ugyanakkor B u d a p est gyógyforrásainak,
ivóvizének m egm enkítéséért.

A cím tárgyával k ap cso lato s publikációk:

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szem ével
I. K üzdelem a m eg m arad ásért (2006, m ásodik ja v íto tt kiadás, Kairosz
K iadó, B u dapest)
A Hévízi tó K álváriája egy orvos szem ével
II. C sendes ö tv en h ato so k (2007, Kairosz Kiadó, B udapest)
Dr. Bencze Izabella

A nemzeti vagyon sorsának

alakulása a rendszerváltozás után
Az egységes állami, társad alm i tu lajd o n t is felszámoló rendszerváltozást köve­
tő e n alapvető követelm énnyé vált a társad alm i tulajdon lebontása, a m agán- és
köztul£udon jogi alapjainak m eg terem tése, a piacgazdaságra való á tté ré s folya­
m atá b a n a m ag án tu lajd o n m egerősítése, az állami feladatok ellátásának b izto ­
sítása érdekében a közvagyon, m ás néven: kincstári vagyon körének kialakítása.
Egy d em okratikus jogállam felépítése során m indezek végrehajtása történelm i
szükségszerűség volt. Hogy sikerült a feladatot m egoldania a M agyar K öztár­
saságnak? Mi le tt a m érh etetlen értékű vagyont m agába foglaló szocialista ál­
lam i tu lajd o n sorsa? G azd ag o d o tt-e az új rend által m eg h atáro zo tt szabályok
követésével az ország, vagy so h a vissza nem térő történelm i esélyt v e sz te tt a
nem zeti vagyon elherdálásával? M aradt-e az intézm ényes privatizáció lezárá­
sá t követően olyan m ennyiségű vagyona a nem zetnek, amellyel m egnyugtatóan
lé p h e te tt be a h arm ad ik évezred kapuján? Ki és hogy kezeli m a azt a m aradék
állam i tulajd o n t, am ely az A lkotm ány szerint is a nem zet vagyona? Milyen va­
gyona van m a a m agyar nem zetnek? M it te h e t a nem zet a m eg m arad t vagyona
m egm entése érdekében?

The fate of the national fortune after the change of the régimé

A fter th e change of th e régim é th a t elim inated th e unitary s ta te an d social

pro p erty th e dem olition of th e social fortune becam e a basic requirem ent, and
so did th e creatio n of a legal su p p o rt fór priváté and public property, th e rein-
forcem ent of th e p riváté p ro p erty in th e process of th e changeover to m arkét
economy, th e creatio n of th e public property, in o th er words: of th e public purse
to assure th e com pleting of th e s ta te tasks. All th is was a historical necessity to
build a dem ocratic country. How did th e H ungárián R epublic m anage to solve
th e problem ? W hat h ap p en ed to th e p roperty of th e socialist s ta te th a t accum u-
lated an im m ense fortune? Did th e country get richer by following th e rules of
th e new régim é, or did he lose a unique historical opportunity by playing away
th e n atio n al fortune? After th e cut-off of th e institutionalized privatization did
th e re rem ain enough n ational assets to reassuringly ste p intő th e th ird m illen­
nium ? Who an d how han d les th e residual w ealth th a t - according to th e Con-
stitu tio n - is possession of th e nation? W hat kind of w ealth does th e H ungárián
n atio n p osses? W hat can th e n atio n do in order to savé its rem aining fortune?
 M agyarország XX. századi k ifosztása - sajnálatos m ódon - valószínűleg kim e­
ríth e te tle n tém a.
Jogász lévén m in d en ek elő tt ragaszkodnom kell ahhoz, hogy előzetesen tisz­
tázzam a „kifosztás” jogi fogalm át. Tény, hogy a kifosztás büntetőjogi tényállás,
azaz bűncselekm ény. A m agyar b ü n tető jo g szerint a kifosztást az követi el, aki
idegen dolgot - jo g talan eltu lajd o n ítás érdekében - az általa kifejtett erőszak,
fenyegetés h a tá s a a la tt álló szem élytől vesz el. Nem egyszerű lopásról van te h á t
szó, hanem a jo g talan eltu lajd o n ításn ak komoly fenyegetéssel, erőszakkal kell
járnia. A dogm atikai értelm ezés szerint a dolog elvétele csupán m ásodlagos fel­
tétele a kifosztásnak. Az elsődleges feltétel a m eg tá m a d o tt sérelm ére elkövetett
erőszak illetve fenyegetés.
Nos, h a eb b en a szoros k o n te x tu sb a n vizsgáljuk M agyarország XX. századi
kifosztását, v élhetően arra a k ö v etk eztetésre kell ju tn u n k , hogy a büntetőjogi
értelm ezés szerint nagyon sok elkeserítő és felháborító, erőszakkal és fenyege­
téssel eg y ü tt járó tulajdon-elvétel n em m eríti ki a kifosztás b ü n te tő tényállását,
m ert hiányzik a jogellenesség ténye. Hiányzik, m ert a nem zet kifosztását első­
sorban idegen állam ok, vagy a n em zet saját állam a, illetve az általuk a d o tt jogi
felhatalm azás alap ján a szo lg álatukban álló intézm ények és polgárok követték
el az A lkotm ánnyal és m ás jogszabállyal a lá tám aszto ttan , vagy szerződésen ala­
pulva. Vagyis am it te tte k , hiv atalo san nem jogellenes.
Az országot m egcsonkító tria n o n i d ik tátu m is szerződés, s az Alkotm ány-
bíróság szerint a nem zet tagjait, így az országot kifosztó kom m unista állam o­
sítás is jogszerű, csak ig azság talan volt. A szovjet csap ato k évtizedekig ta rtó
m agyarországi állo m áso ztatása bilaterális szerződésen alapult. Az egészségügy
és az o k tatásü g y n ap jain k b an zajló szétverése, a falurom bolás, a vidéki iskolák,
„kisposták” bezárása, a v asúti közlekedés felszám olása - m ind-m ind hatályos
jogszabályok alapján tö rtén n ek . T erm észetesen m égis sokan látjuk úgy, hogy
ezek a lépések is m ind az ország kifosztásának részei.
N éha m ég jogszabályi alap o k at se m kell keresnünk.
M ert vajon n em az ország ö n n ö n kifosztása-e az, am ikor a gazdasági, politi­
kai helyzet m ia tt vagy csak a jo b b m egélhetés rem ényében százezrek hagyják
el az országot? K ifosztás ez is, a szürkeállom ány és a kétkezi m unka elvétele az
országtól. Még akkor is, h a a m ai „ k itán to rg ást” m ás k öntösbe bú jtatju k , és p él­
dául „globalizáció” fedőnévvel látju k el. Vagy n em az ország kifosztása-e, hogy a
m agyar nyelv felism erhetetlen to rzulásokon megy keresztül, s hogy önm agában
a „nem zet” szó kim o n d ása is szélsőséges m a g a ta rtá ssá vált sokak szem ében?
Nem az ország kifosztása-e, hogy m agyar ren d ő r ta p o ssa m eg a m agyar zászlót
2006. o k tó b er 23-án?
S oro lh atn án k vég nélkül az o rszág kifosztásának m inősíthető esem ényeket és
tényeket. Tudjuk, hogy n em csak a kézzel fogható dolog erőszakkal való elvétele
m inősülhet kifosztásnak. A n em zeti id en titás, a gyökereink tag ad ása, a nem zeti
érzelm ek, a szellem i érték ek felszám olására irányuló törekvések, a nem zet ta g ­
jain ak egészsége, reprodukciós képessége és hajlam a elleni intézkedések m ind-
m ind az ország teljes kifosztásának lépcsőfokai.
S tény, hogy m indez az állam részéről fellépő fenyegetéssel, erőszakkal tö r­
ténik. Nő az adóprés, m eg állith atatlanul em elkednek az árak. A rezsiszám lák
sokak szám ára m ár kifizethetetlenek. A m iniszterelnök folyam atosan terro rcse­
lekm ényekkel és k o n sta n s fasiszta veszéllyel fenyegetőzik. A P arlam en tet rendre
vasrácsokkal zárják el a polgároktól. A csatlós m édia élenjáró a n é p b u títá sb a n
és erkölcsrom bolásban. Az állam polgárok retteg n ek az elbocsátásoktól, így az
egzisztenciavesztés terro rja is felü tö tte a fejét. A korm ány lassan sem m ibe veszi
a p arlam en t dö n tésit, az ÁSZ vélem ényét, s n éh a v itáb a száll az A lkotm ánybíró­
sággal is. A tények m ag u k ért beszélnek.
A közjogi ered etű kifosztás jogi alapokon áll, így nem m inősülhet bűncselek­
m énynek. E zért lépjünk is tú l a szorosan v e tt jogi értelm ezésen, és hagyjuk el a
jogellenesség, m in t b ü n tető jo g i jellem ző vizsgálatát, hiszen a politika és a h a ta ­
lom m indig b irto k áb an van an n ak a m egoldásnak, hogy intézkedéseit jogszerű
köntö sb e öltöztesse. É s nincs jogi lehetőség a felelősségre vonásra, m ert nincs
közigazgatási bíráskodásunk.

De végül is ki az, aki az országot, a n em zetet jogszerűen kifoszthatja?

A tö rtén elem egyértelm űen azt bizonyítja, hogy erre nagy léptékekben kizáró­
lag az állam képes, az erőszakrendszerén keresztül. Az állam és nem zet ugyanis
- m int m indnyájan tu d ju k - nem azonos fogalmak. Az állam ot a nem zet hozza
létre azzal a céllal, hogy az állam m egszervezze polgárai életét, hogy jogszabály­
ok közé terelje eg y üttélésüket, hogy ellássa azokat a feladatokat, am elyeket mi,
polgárok rá bízunk. Ezek az ún. közfeladatok, am elyek e lláth ató sá g a érdekében
az állam szám ára - az általa m eg h atáro zo tt m értékben - k ö zterh et fizetünk, s
rábízzuk m inden olyan vagyonúnkat, amely közös. M inden olyan vagyonúnkat,
am ely m ű k ö d tetésé n ek célja nem annak elherdálása, hanem a nem zet jo b b ítá ­
sának, gy arap ításán ak szolgálata. Az állami tu lajd o n n á t e t t közvagyon nélkül
nincs állam, nincs nem zet, nincs ország. Ez közel kétezer éves íratla n szabály: az
úgynevezett fiscust, az állam k in cstárat V espasianus róm ai császár hívta életre,
s az intézm ény azó ta is a dem okráciák vagyoni bázisát képezi.

2.

M agyarországon a ren d szerv áltozást m egelőző szocializm us egyik legna­

gyobb g a ztette a m ag án tu lajd o n to tális felszám olása, vagyis az állam osítás volt.
A term előeszközök, v asutak, bankok, ingatlanok, jogok, gyárak, gyógyszertárak,
biztosítók, term őföldek, nyom dák, üzem ek felett egy valós ta rta lo m nélküli, jogi
szörnyszülött u ralm a h a ta lm a so d o tt el, am elyet társadalm i tulajdonnak hív­
tak.
 M egkezdődött a vagyon k o m m unista kezelése, am elynek eredm énye 1989-re
egyértelm űvé vált. Az állam h áztartás összeom lott. A kötelező, kivétel irán ti tisz­
te le t fen n ta rtá sa m ellett leszögezhetjük, hogy erdőink a kom m unista elvtársak
vadászterületévé váltak, vagy azo kat végzetesen elhanyagolták. M űem lékeink,
kastélyaink, jeles ép ü leteink m ag tárrá, istállóvá vagy TSZ irodává lettek , vagy
az akkori h atalm i elit kizárólagos - n éh a azó ta is fennálló - h aszn álatáb a kerül­
tek. B érházaink m áig is nehezen helyrehozható sebeket kap tak , gyáraink te rm é ­
keinek m érh ető részét szétlo p ták a m éltatlan em beri sorsra ítélt m unkások és
az „új re n d e t” m egalkotó állam i vezetők.
A kézzel fogható vagyont illetően a II. világháború u tán i első és m ásodik ki­
fosztást az idegen h atalo m tám o g atásáv al m űködő sa ját állam unk követte el. Az
első 1947. és 1954. k ö zö tt tö rté n t: ekkor az ország lakosságának a kifosztása zaj­
lott, m ajd a m ásodik lépés során 1989-ig a társad alm i tu lajd o n n á vált felbecsül­
h e te tle n vagyonnal való, hozzá n em értő, felelőtlen gazdálkodás következtében
m agának az országnak a kifosztása tö r té n t meg.
E ljö tt 1989. a rendszerváltozás éve. S zám talan szebbnél szebb feladat h u llo tt
az ölünkbe a nem zet vagyonát illetően is. A m eg m arad t vagyon m egm entése.
A rra vállalkoztam , hogy az ország lehetséges kifosztási p alettáján ak csupán
egy piciny szegletét m u tato m be, am ennyiben röviden elem zem a m agyar közva­
gyon so rsán ak alak u lását a m agyar rendszerváltozást követő időszakban. Vajon
ezen, a kifosztás szem pontjából látványosan értelm ezhető terü leten m egállapít-
hatók-e az állam által tö rtén ő , vagy általa m ásoknak b iz to síto tt kifosztás jelei?
Az egységes állami, társad alm i tu lajd o n t is felszám oló rendszerváltozást kö ­
vetően egyértelm ű és alapvető követelm énnyé vált a társad alm i t ú l i d o n lebon­
tása, a m agán- és köztulajdon jogi alapjainak m egterem tése, a piacgazdaságra
való á tté ré s folyam atában a m ag ántulajdon m egerősítése, az állami feladatok
ellátásán ak b izto sítása érdekében a közvagyon, m ás néven a kincstári vagyon
körének kialakítása. Egy dem o k ratikus jogállam felépítése során m indezek vég­
reh ajtása tö rtén elm i szükségszerűség volt. Sikerült-e ezt a feladatot az új m a­
gyar d em okráciának h ib a nélkül m egoldania?
Nos, a kérd és m egválaszolásához elsősorban azzal kell tisz tá b a n lennünk,
hogy mi is képezi a nem zet tárg y iasult vagyonát?
Az A lkotm ányunk 1989-es m ó d osítása ó ta a válasz egyértelm ű: az állam tu laj­
dona a nem zet vagyona. M indaz a vagyon te h á t, am i az állam, m int elkülönült
szervezet jogi értelem b en v ett tu lajd o n áb an áll, nem csak az országé, hanem az
egész nem zeté.
Tény, hogy 1989-ben m egindult az állami, társad alm i tulajdon leb o n tásán ak
a folyam ata. N álunk n em volt reprivatizáció: az Országgyűlés úgy d ö n tö tt, hogy
az állam teh erb író képességéhez igazodó k árp ó tlást valósít meg, am elyben elis­
m eri az állam osítás so rán igazságtalanul, ám de jogszerűen okozott károkat.
A k á rta la n ítá st nem úgy o ld o tta meg, hogy a m ég m eglévő vagyontárgyakat
v issz a ju tta tta az ered eti tu lajdonosnak, vagy leszárm azottainak, hanem szim ­
bolikus m érték ű k árp ó tlási jegyekkel rendezte a rend ezh etetlen helyzetet. A
m agyar kárp ótlási folyam at nem m o n d h ató sik ertö rtén etn ek . Elem zése nem
feladata ennek az előadásnak, de leszögezhető, hogy a szabályozási kiskapuk
m egléte és az em beri gyarlóság, vagy inkább erkölcstelen harácsolási vágy kö­
vetkeztéb en b ein d u lt az ország kifosztásának következő fázisa, am ely a m ai n a ­
pig is ta rt.
A tö rtén elm i tén y ek ked v éért persze ne hallgassuk el azt a folyam atot, amely -
jól-rosszul - alapvetően 1989. és 2000. k ö zö tt zajlott. E zekben az években nálunk
is kialakultak a fiscushoz kapcsolódó klasszikus vagyoncsoportok, lé tre jö tt a
kincstári, azaz közvagyon, és m egjelent az állam érték esíth ető ún. m agánvagyo­
na. K ialakult a tu lajdonosi szem lélet ab b an az értelem ben, hogy az állami tu laj­
donnal való rendelkezés - látszólag - m ár nem hatalm i intézkedésekkel, közigaz­
gatási h atáro zato k k al, h an em szerződésekkel tö rté n t. Ingyenesen nagym értékű
vagyonhoz ju to tta k a m egalakuló önkorm ányzatok, törvényben m eg h atáro zo tt
feltételek m ellett a társad alm i szervezetek, a szakszervezetek, a sportcélú szer­
vezetek, p árto k . M egkezdődött az egyházi ingatlanok visszaadása. Az állam i fel­
a d a to t ellátó szervezetek (m inisztérium ok, országos h atásk ö rű szervek, állami
kórházak, egyetem ek, m úzeum ok, színházak) vagyona és a term őföldvagyon egy
tulajdonosi joggyakorló szervezethez került, s e körben m egkezdődött a vagyon
m ennyiségének és érték én ek felm érése.
T ag ad h atatlan u l tö rté n te k te h á t pozitív lépések is. Persze sok hiányosság is
m egállapítható, pl. a m ai napig sem ju to ttu n k el - önkéntes jogkövetés alapján
- a csu p án letétb e h elyezett m űkincsek felmérésig, és jogos tulajdonosuknak
tö rté n ő visszaadásig.
K ülönálló szervezet kezébe k erült a valam ikori állami tulíydonú gazdálkodó
szervezetek vagyona is, am elyek először átalak u ltak gazdasági társasággá. E zt
követően azo nb an ezen a te rü leten m egindult a vagyon gátlástalan, ellenőrizet­
len privatizálása.
A m agyar privatizáció első éveire m a m ár úgy leh et em lékezni, m in t a sz a­
b ad rab lás k o rszak ára. M egfelelő jogi szabályozás hiányában az ún. sp o n tá n
privatizáció volt az, am elyben főként a tűzhöz közelálló, a rendszerváltozáskor
a h atalo m b ó l ki nem re k e sz te tt régi rendszerbéli elit tag jai gyakorlatilag jog­
szerű n ek íté lh e tő szerződésekkel percek a la tt m illiom osokká, m illiárdosokká
váltak, s b eép ü ltek a g azdasági h atalo m b a. Ezzel n em csu p án a tö rv én y tiszte­
lő és a h atalo m b ó l k izárt p o lg ártársaik at, h an em alap jáb an véve az országot, a
n e m zetet fo szto tták ki ism ételten. A lassan m egism erhető szerződések n ém e­
lyike egyértelm űen bizonyítja, hogy az érték esítések m élyen a valós érté k a la tt
tö rté n te k , am ely tén n y el egyértelm űen eg y ü tt já r t a m agyar á llam h áztartás
gyengülése is. S az ún. privatizációs vagyon te k in te té b e n ez a folyam at a m ai
napig n em állt meg, só t, a kifosztási folyam at kibővült az uniós p énzek körüli
botrán y o k k al s a m in d en t b eb o rító korrupcióval. E zeket az állításo k at nem
c su p án felröppenő kósza hírek, h anem az Állami S zám vevőszék jelentései, és a
form ális jogszerű ség b ő l kilépők esetén jogerős bírósági ítéletek is a lá tá m a s z t­
ják.
E zt - a kom m unizm us európai bu k ását követő - eredeti tőkefelhalm ozási, egy­
ben ország-kifosztási folyam atot nagyban elősegítette az a tény, hogy a nem zeti
vagyon m ennyiségét és é rték ét a m ai napig nem tu d tu k egzaktan m eghatározni,
így a „zavarosban h alászás” lehetősége m a is a d o tt m indazoknak, akik erkölcsi
ta r tá s hián y ában ezzel a m egoldással próbálkoznak.
Ism ét kihangsúlyozandó, hogy a h atalom - a saját elitje, s nem az ország érd e­
k ét nézve - ren d re olyan jogszabályi környezetet terem t, am ely jogilag elfogad­
hatóv á teszi az erkölcsi értelem b en m esszem enően m egfogható és elítélhető, a
nem zetet anyagi szem pontból m egkárosító, h a úgy tetszik, kifosztó lépéseket. S
a korm ány teszi m indezt politikai arroganciával, a m egfélem lítéssel és fenyege­
téssel kiharcolt teljhatalm ával, valam int a végrehajtó- és törvényhozó h atalom
teljes ö sszeolvasztásának eszközével.
Az u tó b b i h a t évben felgyorsuló kifosztással k apcsolatos jogalkotás ékes pél­
dája az új vagyontörvény, am ely 2007. őszén lé p e tt hatályba, s am ely ellen tí­
zezrek tiltak o ztak és tiltak o zn ak m a is. Ez a törvény egyértelm űen u ta t ny ito tt
az addig v éd ett közvagyoni elem ek értékesítésének is, ide értve a m iniszteriá­
lis ép ü letek et, a m úzeum ok, kórházak, egyetem ek épületeit, a term őföldet és a
nem zetgazdasági szem pontból rendkívüli jelentőséggel bíró társaság i részese­
déseket. Ilyenek pl. a hun g aricu m okat előállító társaságok, a vízművek, áram -
szolgáltatók, erőm ű társaság o k , gázszolgáltatók részesedései, amely u tó b b iak ­
b an m ár egyáltalán nem rendelkezik részesedéssel a m agyar állam.
Ez a folyam at visszafo rd íth atatlan eredm ényt szül. E zért a valós érték alatti
érték esítések sora, illetve a stratég iai vagyon k iáru sítása nem csupán az ország
anyagi m eg k áro sítását eredm ényezi, hanem elveszi az országtól az önálló álla­
m iság egyes kritériu m ait is. Az állam k isz o lg á ltato ttá válik. Hiszen a m agyar
állam pl. n em d ö n th e t tö b b é m ajd az ivóvízkészletéről, energia- szolgáltatásáról,
hungaricum ok híján nem lesz arcu lata és a nem zet polgárainak id en titás-tu d a-
ta. N éhány külföldi tő k és kezébe k erülhet a m agyar term őföld zöme, s a sérült
szuverenitás okán az állam alk alm atlan lesz arra, hogy lakosságát m egvédje a
globalizáció által g erjesztett nép- és nem zetnyom orító hatásoktól.
M int em lítettem k o rábban, közvagyon nélkül nem létezik állam, nem létezik
ország, és n em létezik nem zet.
Álljon itt p á r a d a t a vagyonvesztésünket illusztrálandó. Egyes felm érések sze­
rin t az állam i és m ag án tu lajd o n arányát tekintve E u ró p áb an m ára M agyaror­
szágon a legkisebb az állam i tulajdon, nem éri el a 20 % -ot sem . Az u tó b b i h at
évben kiem elkedően m eg n ő tt, 2008. tavaszán m ár m integy száz m illiárd dollár­
nyi állam adósságunk egyötödét, 20 milliárd dollárt a nem zeti vagyon é rték esíté­
séből fed ezett a korm ány ah elyett, hogy ezt az összeget a m eg m arad t nem zeti
vagyon h elyrehozatalára fo rd íto tta volna. Az 1992. ó ta törvényi m ellékletben név
szerin t m eg h atáro zo tt m integy 160, nem zetstratég iailag fontosnak m inősített,
állam i tu lajd o n b an ta rta n d ó társaság o k szám a 2008-ra 40 körülire csökkent. E b ­
ből a körből csak m aga az új vagyontörvény m integy 60 tá rsa sá g o t m in ő sített
tavaly ősszel elad h ató n ak . A rra v onatkozóan pedig, hogy az alulértékelés, a kü ­
lönböző korrupciós és pályázati trükkök következtében m ilyen m értékű k ár és
vagyonvesztés érte eddig az országot, m ég csak hozzávetőleges a d a tu n k sincs.
A m eg m arad t nem zeti vagyon összértékét m ost hivatalosan 6 ezer m illiárd F t
körüli összegre becsülik, de az értékelés hiányosságai okán a valós érték 50-100
ezer m illiárd körülire teh ető .
S az ország rendszerváltozás u tán i harm adik kifosztási folyam ata egyre in ten ­
zívebben folyik.
T erm észetesen m egfogalm azható, hogy m ilyen lépések szükségesek a m eg­
m a ra d t n em zeti vagyon m egm entéséhez. E nnek a koncepciónak a legfontosabb
elem ei a következők:
> Új vagyontörvény kell.
r- F ü ggetleníteni kell a vagyon feletti uralm at a politikától, ezért m in ő sített
tö b b ség ű törvénnyel kell védeni a nem zeti vagyont.
> A vagyon felett a korm ánytól, a közvetlen pénzpolitikától független szerve­
zetn ek kell gyakorolnia a legfontosabb rendelkezési jogosítványokat.
> Ú jra kell fogalm azni az állam i feladatokat, s a klasszikus rendező elvek m en ­
té n újból kell cso p o rto sítan i a nem zeti vagyont.
> A vagyont valós érték en kell nyilvántartani.
> El kell érnünk, hogy a n em zetnek legyen közvetlenül is beleszólása a vagyo­
n a sorsába.
> Fel kell deríten i m inden régi, gyanús ügyletet.
> K özvetlen jogérvényesítési lehetőséget kell biztosítani a nem zet tagjai szá­
m ára a gyanús jogügyletekkel kapcsolatban.
> Vissza kell állítani a közigazgatási bíráskodást.

T udjuk, hogy a politikai h a talm at ezek a javaslatok nem érdeklik.

E zért úgy gondolom , a civil szerveződések, az állam polgárok és a n em zet ta g ­

jai azok, akiknek a nem zeti vagyon m egm entése, illetve az ország további ki­
fo sztásán ak m egakadályozás érdekében lépéseket kell tenniük, a dem okrácia
m ind en eszközének igénybevételével. S nem csupán az o rszághatáron belül, h a ­
nem m o st m ár az o rszág h atáro n kívül élő m agyarokkal is össze kell fognunk,
h a egységes a n em zeti a k a ra t abban, hogy véget vessünk országunk állam általi
kifosztásának. H angot kell ad n u n k a világ m agyarjai, a nem zet együttes tilta k o ­
zásának! H a m ár n em leh ettek a h a táro n kívüliek az állam polgárai, h á t legyen a
nem zet - önszervezően - egységben, és legyen a m aradék nem zeti vagyon m eg­
m en téséért folytatandó eg y ü ttes küzdelem az új összekovácsoló erő!

Dr. B encze Izabella, ügyvéd, a szovjet csapatkivonás vezető jogásza, a K incs­

tári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese. Szám os publikációja je ­
len t m eg az állam i tu lajd o n n al k apcsolatban, s a m arad ék nem zeti vagyon m eg­
m en tése elk ö telezett k épviselőjeként - a m édiában is - ren d sze resen h angot ad
szakm ai vélem ényének. Az állam i tu lajd o n kezeléséről szóló szem inárium okat
vezet a Corvinus E gyetem en. A M agyar R ádió K özalapítvány E llenőrző T estü­
letén ek az elnöke.
 A cím tárgyával k ap cso lato s publikációk:
1998. - A kin cstári vagyon M agyarországon, avagy milyen tulajdonos az ál­
lam ? (Jogi k om m entár)
1999. - A kin cstári vagyon a jog tü k réb en ( K ö te t „A szám adás a talen tu m ró l”
sorozatban)
2002. - Az állam i k öztulajdon intézm ényi rendszere (tanulm ány)
2005. - A ren d szerv áltás u tán i „ tu lajdonrendezés” folyam ata - az eljárás n é­
hány elem ének alkotm ányossági vonatkozásai (G azdaság és Jog 4/2005. XIII.
évfolyam)
2005. - A korm ányzati vagyonnal való gazdálkodás jogi szabályozásának kér­
dései (Tanulm ányok a közpénzügyi rendszer reform járól, 2. kötet)
2006. - A közvagyon védelm e (Előadás. Nyolcadik M agyar Jogászgyűlés kiad­
ványa.)
2006-2008. - S zám os p ublicisztika különböző napi és havi lapokban a nem zeti
vagyonnal k ap cso latb an
Bogár László

A „rendszerváltás”, mint kísérlet

Magyarország felszámolására
Az ö n m ag át ren d szerv áltásk én t m egnevező folyam at valójában csu p án egy
újabb „birodalom -váltást” jelen t M agyarország tö rté n etéb en . Az „új birodal­
m at” m indössze annyi különb ö zteti m eg az előzőektől, hogy azokkal szem ben
nem földrajzi, h an em szim bolikus té rb e n épül fel, így sokkal rejtette b b , követke­
zésképp lényegesen h aték o n y ab b an fosztja le a m agyar társad alo m érték-m ező­
it, m in t azt az előzőek te tté k .
1989.-ig a m agyar statisztik ai rendszerben lé te z e tt a nem zeti vagyon szám ba­
vétele, ám ettő l kezdve nyom talanul eltűnt, m in t „értelm ezhétetlen” kategória.
Ehelyett arra le tt volna szükség, hogy létrejöjjön egy három -dim enziós nem ze­
ti vagyon-leltár, am ely nem csak az anyagi értelem ben vett vagyonok kom plex
rendszerét tartalm azza. A m ásik k é t dim enziót a külső term észeti elem ek (föld,
víz, levegő, élővilág, ásványkincsek) illetve a „belső” term észeti javak (egészség-
vágyon, lelki, erkölcsi, szellem i érték-készletek) jelentik. Az elm últ közel k ét év­
tized során a m agyar társad alo m ezeréves tö rté n e té n e k legbrutálisabb kifosztá-
si-hullám át szenvedte el. Az előadás k ísérletet tesz a veszteség és a helyreállítás
főbb összefüggéseinek a felvázolására.

T he “change of th e rég im é” as a te n tativ e to th e liquidation of H ungary

T he p ro cess th a t called itself a change of th e régim é in fact rep re sen ts noth-

ing b ú t a new “change of em pire” in th e history of Hungary. The only difference
betw een th e “new em p ire” an d th e previous ones is th a t th is one isn ’t built in
the geographic space b ú t in a symbolic one, therefore it is m uch m ore hidden
and far m ore effective in despoiling th e society th a n th e previous ones.
U ntil 1989 th e review of n ational w ealth existed in th e H ungárián sta tistic
system ; however since th e n it disappeared w ithout trace as non-interpretable
category. In ste a d of th is th e creation of a th re e dim ensional inventory of w ealth
would be needed, th a t would have contained th e com plex system of th e w ealth
- n ő t ju s t in m aterial regard. T he extem al elem ents of th e n a tú ré (earth, water,
air, m inerals) an d th e “in tern ál” n atu ral goods (health-w ealth; spiritual, morál,
m entái v alue-stocks) rep re sen t th e o th er tw o dim ensions. D uring th e p á s t two
decad es th e H ungárián society h as suffered th e m ost b ru tal looting-wave of its
thousan d -y ear history. T he p resen tatio n in te n ts to sketch th e losses and th e
re stitu tio n ’s m ain correspondences.
M agyarország tö rtén elm i m ély p o ntra ju to tt. V égzetes lepusztulási lejtőn ta r t le­
felé m ind az anyagi és term észeti értelem ben v ett vagyonok, m ind a népesedési
és egészségvagyon, m ind az olyan „szim bolikus” vagyonok terén, m int a nem zet
lelki, erkölcsi, szellem i „készletei”. Minél p o n to sa b b k ép et kellene te h á t alk o t­
nunk arról a tö rtén elm i folyam atról, am ely idáig ju tt a t o t t m inket, illetve, ami
válto zatlan u l visz egyre m élyebb és veszélyesebb válság-örvények felé.
A m it először is rögzíteni kell, az az a tény, hogy fél évezrede folyam atosan
birodalm i függésben élünk, és m inden eddig m inket kifosztó im périum kivette
a részét an n ak a lepusztulási lejtőnek a létrejöttében, am elyen m a is m ozgunk.
R áad ásu l az is fontos m ozzanat, hogy az igazán súlyos kifosztás nem is elsősor­
b an azokban az időszakokban zajlott le, am ikor az éppen aktuális birodalom
„konszolidált” („business as u su a l”) körülm ények k ö zö tt fo szto g ato tt m inket,
hanem am ikor a nagy birodalom -váltások m en tek végbe. A török kiűzését köve­
tő iszonyú k ataklizm ák so rán 20-25 év a la tt nagyobb vagyonvesztés m en t végbe,
m int a 150 évnyi hó d o ltság idején. Az első világháború, a jó v átételek és T rianon
10 év a la tt szintén nagyobb lep u sztulással já rt, m int a 200 éves H absburg u ra ­
lom. A m ásodik világháború és az iszonyú jó v átétel szintén nagyobb roncsolást
h o zo tt m agával, m in t az időben és té rb e n egyaránt „harm adik” birodalom (H it­
leri N ém etország) m inket érő előzetes kifosztása. É s végül a szovjet birodalom
összeom lása és a nyugati globalitás birodalm ának berendezkedése összehason­
líth atatlan u l nagyobb k á rt okozott, m int a szovjet m egszállás 45 éve összesen.
B ár e rövid előadás keretei ezt n em teszik lehetővé, de fel kell hívnom a figyel­
m et egy m ásik összefüggésre is. Az egyre súlyosabb birodalm i alávetésünk és
kifosztásunk elm últ fél évezrede éppen a világ-kapitalizm us b ru tális „globalo-
d ik ta tú rá ja ” kib o n tak o zásán ak időszaka. C supán optikai csalódás te h á t az, hogy
látszólag öt különböző birodalom fo szto g ato tt m inket, m ert ez az öt valójában
egy! M int ahogyan a „levantei e red etű ” m ed iterrán kereskedő k apitalizm us M a­
chiavellije, a felvilágosodás Voltaire-i „sötétségére” épülő jak u b in u s lé tk a ra k te ­
re, Lev Davidovics B rostein (alias Trockij) a Wall S tre e t diszkrét finanszírozásá­
val felép ített „bolsevizm usa” és m o st a „neoliberális globálnyikok” világm éretű
rém u ralm a u g y anannak a tö b b ezer éves p u sz tító világerónek a különböző m eg­
jelenési form ája, am elyet persze „politically n ő t co rre ct” valódi nevén nevezni.
M indezt a zért ta rto m fontosnak előre bocsátani, hogy főként n yugaton élő n em ­
zet-testv éreim et óvjam a ttó l a végzetes történelm i optikai csalódástól, hogy a
N yugat és az ó m o stan i nagyszerű „dem okráciája és p iacgazdasága” a létező
világok legjobbika, és, hogy m indig a ja v á t a k a rta M agyarországnak. É szlelnünk
kellene végre, hogy a M ediciek és a Fuggerek geopolitikai „harapófogójában”
összeroppanó M agyar Királyság ó ta folyam atosan „ú tb an van” m inden, am i a
valóban önálló, független, a S zentkorona szakralitására épülő lét-szervezódé-
si m ó d ra alapozódó M agyarországra em lékeztetne a K á rp á t m edencében. A
török birodalom is inkább csak ürügy és eszköz volt a k ora globális kapitaliz­
m us kezében, hogy belső h atalm i konfliktusaik „rendezése” közben „egy füst
a la tt” felszám olják M agyarországot is. A legnagyobb kontinentális hatalm at,
F ranciaországot például sem m i n em akadályozta m eg abban, hogy sa ját nyers
világuralmi tö rekvéseitől hajtv a a 150 éven keresztül m inket éppen brutálisan
kifosztó O szm án birodalom hűséges stratég iai szövetségese legyen. M iközben
mi ö n p u sztító n aivitással ép p en ezt a N yugatot v éd tü k önfeláldozóan! A Nyugat
globális birodalm a ezu tán az „en tré” u tán , tö rté n elm ü n k m inden kritikus elága
zási p o n tján ál m in d en t m e g te tt annak érdekében, hogy cinikus-gátlástalanul
lefosszon és kiáru sítso n m inket. P aradox m ódon ez m ég a szovjet birodalm i alá
v etettség ü n k re is igaz. H iszen egyfelől a jaltai pak tu m nyom án ezt közvetlenül is
nekik köszönhetjük, ráad ásu l ennek a szálnak van egy Ja ltá n ál sokkal súlyosabb
és m élyebb szerkezeti összefüggése is. É s itt újra azt kell kém em , hogy p róbál­
junk elszakadni attó l a m ásik végzetes optikai csalódástól, hogy a „szocializmus
és kapitalizm u s” egym ás tö rtén elm i ellentétei, plusz az egyik „rossz”, a m ásik
ellenben „jó”. A m ag át szocializm usnak nevező lét-szerveződési m ód ugyanis
nem csak, hogy n em ellen téte a kapitalizm usnak, hanem a kapitalizm us legnyer-
sebb „vegytiszta” form áját te ste síti meg. L étrejö tte an n ak köszönhető, hogy a
XX. század elején K elet és K özép-E urópa társad alm aib an m ég m indig létezett a
zárt, tradicionális anyagi és szakrális szim bolikus viszonyok k ö zö tt élő paraszti
társadalom . A globális k apitalizm us urai azonban tisz tá b a n voltak azzal, hogy
ezt rövid idő a la tt csak egy olyan b rutális berendezkedés tu d n á szétroncsolni, és
olyan eszközökkel, am elyet akkor m ár a „fejlett és d em okratikus”, ergo finnyás
ízlésű N yugat legfeljebb A frikában en g e d h e te tt m eg m agának. Szétroncsolni
pedig egyszerűen azért kellett, m ert csak így le h e te tt „legyártani” a védekezés­
képtelen és engedelm es m unkaerő és fogyasztóeró állatok gigantikus csordáit
ezekből a p arasz ti társad alm ak b ó l, am it elegánsan „globális integrációnak” szo­
kás nevezni, és am elynek egyetlen célja a globális erőforrás-szivattyúk sikeres
m űködtetése. A m ag át „szocializm usnak” nevező szerveződési m ód ezt a felada­
to t kiválóan teljesítette! M integy „elő-em észtette” a térség társad alm ait, és m i­
kor e felad atán ak eleget te tt, kollaboráns oligarchiái szíves-öröm est „visszaszol­
g á lta ttá k ” a z t ered eti tulajdonosaiknak. Hogy a m ár em lített Lev Davidovics
B ronstein m ilyen szerep et is já ts z o tt m indebben az nyílt titok. Annyira, hogy az
am erikai k o n gresszusban egy M cFadden nevű képviselő bűnvádi eljárást kívánt
kezdem ényezni a FED és szám os am erikai pén zin tézet ellen, m ert bizonyítékai
voltak arra, hogy egy svéd b an k csoporton keresztül közvetlenül finanszírozták
B ronsteint (Trockíjt) és an n ak „bolsevik forradalm át”.
A m agyar forradalom és sz ab ad sá g h arc 1956-os eltip rá sá b a n a zért segí­
te t t k észségesen a N yugat globális b irodalm a a szovjet im périum nak, m ert az
ered eti „projektje” szám ára a forradalom kom oly fenyegetést je le n te tt. Egy­
részt a p a ra sz ti tá rsa d a lm a k szétverése m ég éppen, hogy csak elkezd ődött,
m ásrészt 1956 a N yugat u rai szám ára veszélyesebb kihívás volt, m in t a szov­
jet birodalom nak. Azt jelezte ugyanis, hogy egy szakrális m ély-szerkezetében
m ég m indig ép n em zet k ép es m e g m u ta tn i az egyedüli k iu tat. Azt tu d n i illik,
hogy a „kapitalizm us v ersu s szocializm us” ham is síkjából „térb en kilépve” kell
m egkeresni az em beri lé t egyetlen leh etség es ú tjá t, a hagyom ány szakrális lé t­
harm óniájához való v isszatalálást. Ez azo n b an olyan nyilvánvalóvá te tte volna
a n yu g atias k ap italizm u s zsák u tcáján ak végzetes tén y ét, am it a N yugat urai
aligha e n g e d h e tte k m eg m ag u k n ak, ezért te tte k m eg m in d en t an n ak érdeké­
ben, hogy 1956 elbukjon.
Az e re d e ti p ro jek th ez a „lib erális” reform ok je le n te tté k a v issz a té ré st, p e r­
sze csak az u tá n , hogy a lázad ó n e m z e t m e g k a p ta globális u raitó l a m egfelelő
b ü n te té s t. Az 1956-ot k ö vetó év tized so rán a p a ra sz ti tá rs a d a lm a t sz é tro n ­
csoló e re d e ti te rv sik eresen m egvalósult, és e lk e z d ő d h e te tt a „visszaadás”
lassú elő k észítése. E z t m á r ak k or is az „M SZP-SZD SZ” nagykoalíció je le n ­
t e tte . K á d á r szem élyesen b íz ta m eg N yers R e zső t és T ard o s M á rto n t a n n ak
a „refo rm n ak ” a kidolgozásával, am ely a „visszatérés” első állo m ása volt. A
h etv en es és a n yolcvanas évek so rá n az a d ó ssá g c sa p d a rá z á ru lt az ország­
ra, de n em csak anyagi értelem b en . A m ag y ar tö rté n e le m so rá n b ék eid ő b en
m ég so h a n em m e n t végbe olyan n ép esed ési, egészségség-vagyonban és lel­
ki, erkölcsi, szellem i ja v a k b a n való fogyatkozás, m in t a k ád ári konszolidáció
„aran y k o ráb an ”. A felk észü letlen m agyar tá rs a d a lm a t olyan rövid idő a la tt
és olyan p é ld á tla n b ru ta litá s s a l h ajszo ltá k á t a globális alk alm azk o d ás kény­
szerű szak aszán , hogy en n ek m áig ta r tó végzetes következm ényei le tte k . Az
egyik ta lá n leg d rám aib b fejlemény, hogy 25 év a la tt a m eg k étszere ző d ő m e ­
zőgazd aság i te rm é sá tla g o t 15-szörös üzem anyag felh aszn álással és 40-szeres
vegyi an y ag felh aszn álással é rtü k el, m ind ek ö zb en a k ö zépkorú falusi férfiak
rák -h a lá lo z ása m e g ö tsz ö rö z ő d ö tt(!). Ez volt az igazi „ren d sz e rv á ltá s”, vagyis
an n a k a fo ly am atn ak a k ezd ete, am elynek so rá n a N yugat globális b iro d alm a
„v isszav ette” a m o st m á r „feleslegessé váló" szovjet b irodalom b ru tá lis p o ­
litikai k a p ita liz m u sá tó l a „kényszerítő p a s sz k é n t” rá b íz o tt o rszág o k a t, ahol
ez p é ld a m u ta tó b ru ta litá s sa l felszám olta a trad icio n ális, szakrális p a ra sz ti
tá rsa d a lm a k a t.
L ássu k ezek u tá n a „hiv atalo s” ren d szerv áltási k orszak „teljesítm én y ét” a
vagyonvesztés terén . Illetve egy kis m ódosítás, m e rt 1988-ban K ád ár Já n o s
m ég a zért b ev eze tte a k ap italizm u st. S ajnos a m agyar közvélem ény elenyésző­
en kis része van tisz tá b a n azzal a nem je le n ték telen ténnyel, hogy M agyaror­
szágon a k ap italizm u st n em az 1990-ben m eg v álaszto tt új korm ány v ezette be,
h an em az előző rendszer. K ád ár Já n o s m ég a p á r t vezetője, am ikor 1988 ta v a ­
szán az előző ren d sze r p arlam en tje ellenszavazat nélkül elfogadja a társaság i
törvényt, am ely lehetővé te tte m in d en m agyar és külföldi te rm é sz e te s és jogi
szem élynek, hogy b árm ek k o ra (akár m illiárd dolláros!) tőkével m agánvállal­
k o zást alap ítso n . E rre a d ö n tésre csak úgy k e rü lh e te tt sor, hogy h a a külső és
belső h atalm i alkuk m ár 1978 és 1985 k ö zö tt m inden fontos kérdésre v o n atk o ­
zóan végleg eldőltek. Nos, enn y it arról, hogy „kinek” a ren d sze rv áltásáró l van
szó az elm ú lt húsz év során!
Am it először is m egállap íth atu nk, az néhány sokkoló ad at. Az egy keresőre
ju tó reálb ér M agyarországon a 30 évvel ezelőtti szintre süllyedt, a m agyar n é­
pesség általáno s egészségi m u ta tó i a 40 évvel ezelőtti szinten stagnálnak, és a
népesség szám a 2010-ben újra az 1960-ban, te h á t 50 éve m ár elért 10 milliós szint
alá süllyed. B ékeidőben a m agyar nem zetet m ég nem é rték ilyen b ru tális lepusz­
tu lási folyam atok, azt kell te h á t feltételeznünk, hogy a „békeidő” csu p án optikai
csalódás. M agyarország valójában h áb o rú b an áll, csak ezt a h áb o rú t sokkal rój
te tte b b , következésképpen sokkal veszélyesebb fegyverekkel vívják ellene.
Az elm últ húsz év so rán a k é t legfontosabb jövedelem tulajdonos jövedelem
dinam ikája k ö zö tt elképesztő különbség alakult ki. A b en n szü lö tt páriaként,
t,ártott bérből és fizetésből élők reálbéreinek éves növekedési ü tem e m indössze
0,7% volt évente. Ezzel szem ben viszont a „hazánk terü letén ideiglenesen ál­
lom ásozó” m ultinacionális tő k e -stru k tú rá k profitjainak éves növekedési ütem e
m egh alad ta a 23%-ot. Ez azt jelenti, hogy a transznacionális tő k e 33-szor (!)
olyan gyors ütem b en növelte a jövedelm eit az elm últ húsz év során, m int ameny-
nyit az ezt előállító bérből és fizetésből élőknek m egengedett. Ez egy rossz hír,
de ahogy m ondani szokás, van egy jó hír is. És ez pedig az, hogy ez a következő
húsz so rán m ár n em ism étlő d h et meg. H a ugyanis a m inket függésben ta rtó és
kifosztó birodalom ezt az afrikai szintű jövedelem -ollót a következő húsz év so ­
rán is fenn kívánja tartan i, akkor ennek az időszaknak a közepén, nagyjából egy
évtizeden belül a m agyar társad alo m fizikailag m egsem m isül. A „rendszervál­
tá s ” fedőnevű program te h á t nem m ás, m int a globalitásnak egy M agyarország
nevű „lokalitás” felszám olására t e t t m eglehetősen b ru tális kísérlete.
Az a „m agyar g azd aság n ak látszó tárg y ”, am ely állandó szereplője a ham is
közbeszédnek, v alójában k é t tu c a t m ultinacionális óriásvállalat lokális te le p ­
helyeinek h áló z a ta csu p án . Jól jellem zi ezt a tén y t, hogy m iközben ez a s tru k ­
tú ra az összes b ér kb. 15%-át, az összes tő k étő l elvont ad ó n ak 35%-át fizeti, az
egész m agyar g azd aság b an m eg term elődő profit tö b b , m in t 90%-át k o n c e n t­
rálja és sziv atty ú zza ki az országból. A folyam atosan ism étlődő és egyre s ú ­
lyosbodó válságoknak v alójában ez a fő oka. A m agyar állam h áztartás, te h á t a
„köz” h á z ta rtá s a és a család o k h á z ta rtá sa i azért vannak lepusztulóban, illetve
lep u sztu lá su k at legalább lassítan d ó , azért ad ó so d n ak el egyre veszélyesebb
m érték b en , m ert a valóságos h a ta lm a t k ezében ta r tó „birodalm i h a ta lo m ­
gazd aság ” foly am ato san kifoszt m inket. N em fizeti m eg az „állam -üzem nek”
adókkal a szám ára n y ú jto tt teljesítm ények valós ellenértékét, és nem fizeti
m eg a „család-üzem nek” a m u n k ab érre l an n ak újraterm elési költségeit. Mind
az „állam -üzem ”, m ind a „család-üzem ” ezért végzetes h arapófogóban (sa tu ­
ban?!) vergődik. A m u n k aerő árát, a b érek et véglegesen rö g zítetté k a 70-es
evek szintjén, a m u n k aerő ú jraterm eléséh ez szükséges áruk és sz olgáltatások
á rá t azo n b an a globális piaci sz in tre viszik fel. E zért lehetséges az, hogy A uszt­
riában egy átlag o s b ev ásárlás m a m ár kb. 20%-kal olcsóbb, m int M agyaror­
szágon, m iközben az o sz trák b érek tö b b m in t négyszer (!) akkorák, m int n á ­
lunk. A m ag y ar állam h áztartás, szem ben a globalitás által m an ip u lált ham is
közbeszéddel, n em „k iad ás-tö b b letes”, h an em „bevétel-hiányos”. A k é t állítás
logikailag azo n o sn ak látszik, ez azonban csak a látsz at. Aki ugyanis azt állítja,
hogy a m agyar álla m h á z ta rtá s „k iad ás-tö b b letes”, az ezzel a z t sugallja, hogy
a m agyar állam , illetve az általa tá m o g a to tt „vesztesek” túlfogyasztanak, p a ­
zarolnak, hedonizálnak, ezért erőforrás m egvonással kell ők et b ü n te tn i. E zt a
sz ere p et tö ltik b e az ism étlő d ő „m egszorítások”. Aki viszont a z t m ondja, hogy
a m agyar álla m h á z ta rtá s „bevétel-hiányos”, az ezzel azt ism eri el, hogy a m a­
gyár tá rsa d a lo m nagyon is előállítja az önm aga folyam atosan bővülő, em b ersé­
ges színvonalú ú jraterm eléséh ez szükséges erőforrásokat, csak az őt kifosztó
globális h atalo m -g azd aság a z t elszívja előle. Az it t tevékenykedő tra n sz n a c io ­
nális vállalato k te h á t h aszn álják az „állam -üzem ” te rm ék eit (a m agyar állam -
h á z ta rtá sn a k év en te tízezer m illiárd fo rin tjáb a van „M agyarország ú jra te rm e ­
lése”!), de n em fizeti m eg ezek valós é rté k é t az adókban, ső t a k ik én y szerített
kedvezm ényekkel és tám o g atáso k k al m ég to v áb b to rz ítja az elosztási viszo­
nyokat. H asználja a m agyar „család-üzem ek” á ltal m eg term elt m u n kaerő-árut,
de n em fizeti m eg an n ak tén y leges é rté k é t a bérekben. Ezzel egyre m élyülő
repro d u k ció s válság b a ta s z ítja m in d k ét üzem et, és am ikor azok ép p en azért
ad ó so d n ak el, hogy a velük szem ben tá m a s z to tt igényeknek eleget tegyenek,
akko r cin ik u s-g átlástalan u l az é p p en álta la g e rje sz te tt válság te rh e it az általa
kifo szto ttak k al (az állam m al és an n a k polgáraival) fizetteti meg.
H árom alapvető kérdés m erül fel ezek után. Az első, hogyha ez így van, m iért
hagyjuk, hogy így is m aradjon?! A m ásodik, hogyha így m arad, an n ak m i lesz a
következm énye? É s végül a harm adik, hogy m it lehetne tenni, h a vissza akarunk
fordulni erről a v égzetes lep u sztu lási lejtőről.
Hogy a m agyar társad alo m m iért hagyja m indezt, a z t egy Bibó Istv án tó l v ett
idézet világítja meg. 1945-ben ezt írta az „E ltorzult m agyar alkat, zsák u tcás m a­
gyar tö rté n elem ” cím ű tan u lm án y ában. „A politikai és társadalm i zsákutcáknak
ezen a so ro zatán bu k d ácso lt végig a m agyar nem zet. Ez az időszak a la tt olyan
politikai és társad alm i k o n stru k ciókban élt, am elyekben a dolgokat a m aguk
nevén nevezni nem csak nem le h etett, de nem is volt szabad. Ahol a tényeket
nem az okok és okozatok egyszerű láncolatában, hanem azon kívül álló feltevé­
sek és várakozások jegyében k ellett értelm ezni és m agyarázni, ahol álbajokra
kellett pazarolni jó erőket, s ráolvasással gyógyítani valóságos bajokat. M inden
eltorzulás, am i ez a la tt az idő a la tt a m agyar közösségi élet különböző te rü le te ­
in m eg m u tatk o zo tt, valam ilyen m ódon visszavezethető az alapvető politikai és
társad alm i k onstrukció ham isságára. H osszú lejáratra pedig az ebből eredő for­
d íto tt kiválasztás az egész közösség vezető ré te g é t kicseréli, és logikusan vezet
az egész uralm i szféra erkölcsi és értelm i lezülléséhez.”
Bibó m indezt az általa kifejezetten negatívan szem lélt 1867-es kiegyezéssel
k ap cso latb an írta, de valam ennyi azó ta létező ham is-hazug berendezkedésre
fokozottan igaz. F ő k én t azért, m ert a m agyar nem zet ezeréves történelm ének
legnagyobb k ifosztását m égiscsak a kiegyezés hazug ren d sze rét lezáró trianoni
d ö n tés u tá n szenvedte el. E nnek a dö n tésn ek a legpusztítóbb következm énye p e ­
dig nem elsősorban anyagi, h an em lelki, erkölcsi és szellem i term észetű . T rianon
ó ta ugyanis a m agyar társad alo m , m int közösség „be van tiltv a”! M inden em beri
közösség csak akkor képes fennm aradni, h a van átélh ető önazonossága, h a van
e re d et-tö rtén ete (honnan jövök?), h a van ü d v -tö rtén ete (hová tarto k ?), és van
szen v ed és-tö rtén ete (hogyan tan u lo k a m últam ból a jövóm felé ta rtó ú t tö ret-
tetéseiból?). A m inket függésben ta rtó birodalm ak azonban folyam atosan b e ­
tiltják, ki gúnyolják, m egalázzák, megbélyegzik a nem zeti önazonosságunk nyílt
átélését. Az elfo jto tt tu d a t-ta rta lm a k viszont nem csak az egyént, hanem annak
közösségeit is veszélyesen, végzetesen m egbetegítik, és ez tö rté n ik a m agyar
nem zettel is, m o st m ár lassan egy évszázada. Az újabb és újabb generációk m ár
nem is sejtik, hogy olyan feldolgozatlan tra u m á k a t cipelnek egyre súlyosabb tá r ­
sadalom -lélektani teh erk én t, am i folyam atosan roncsolja lelki, erkölcsi, szellemi
energiáikat, gyanakvást, bizalm atlanságot, ap átiát, önzést, cinikus g átlásta la n ­
ságot terjesztve, ső t ezeket „hasznos” viselkedési m in ták k á téve. M agyarország
kifosztásának valójában ez a lep u sztulás a leginkább végzetes m élyszerkezete!
Ha ugyanis ez a spirituális ta la p z a t szétroncsolódik, akkor m inden további kér­
dés - cinikusan szólva - „oka fogyottá” válik. E zért van az, hogy a m agyar nem ­
zet, m int közösség m a k ép telen „önm agával szóba állni”. Z avarosabbnál zava­
rosabb, alkalm atlan értelm ezési k eretek és fogalom -készletek kavarognak „se­
honnan sehová”, és így a közbeszéd is szétrom bolt állap o tb an van, te h á t esély
sincs a helyzetünk elbeszélésére és m egbeszélésére, így persze a közös cselekvés
nem zet-stratég iáján ak a létreh o zására sem . A vagyon-vesztésünk legm élyebb
es legveszélyesebb réteg e te h á t valahol ezek m en tén a kérdések m en tén é r t­
hető meg. A fél évszázada mélyülő népesedési és egészségválságunk valójában
ennek a m élyszerkezeti nem zet-válságnak a kivetülése. A m agyar nem zet b eteg
allatk én t viselkedik, am ely m ár n em képes elem i létfen n tartási és fajfenntartási
feladatait sem teljesíteni. Ez a vagyon-vesztés m ásodik dim enziója. A h arm adik
dim enziót az anyagi vagyon-rendszerünk lepusztulása jelenti. I tt is első helyen
kell kiem elni a term észeti erőforrások (föld, víz, levegő, élővilág, ásványkincsek)
szerepét. Bárm ilyen m egd ö b b en tő M agyarországon 1990 ó ta sem m ilyen k om p­
lex nem zeti vagyon-leltár nem létezik. Úgy hajszolták á t és fo szto tták ki a m a­
gyar társad alo m vesztes tö b b sé g ét a „globális alkalm azkodás” kataklizm áján,
hogy közben azt a statisztik ai szám bavételi ren d sze rt is felszám olták, am i erről
egyáltalán tu d ó síth a tn a . A szűkén értelm ezett anyagi, gazdasági jellegű vagyon­
vesztésünket az alábbi összefüggések jelzik a legdrám aiabb m ódon. A hetvenes
evek során m ai áron kb. tíz m illiárd dollár n e ttó eröforrásbevonás tö rté n t. Az
ezért kifizetett k am at kb. 150 m illiárd dollárt tesz ki, és közben az adósságállo­
mány kb. 100 m illiárd dollárral n ő tt. Az adósság-csapdából eredő „tiszta vesz­
teség ” te h á t eddig 250 m illiárd dollár. U gyanezt fejezi ki egy m ásik m etsz etb en
az az összefüggés, m iszerint a m agyar állam h áztartás kötelezettségei az elm últ
húsz év során 100 m illiárd dollárral n ő ttek , m iközben az eszköz-állom ánya a p ri­
vatizáció követk eztéb en 100 m illiárd dollárral csökkent. Ez azt jelenti, hogy míg
húsz évvel ezelő tt az eszközök és a követelések volum ene nagyjából azonos volt,
ma a m agyar á llam h áztartással szem beni követelések állom ánya tö b b m int hét-
szeri!) akkora, m in t az összes eszköze. Vagyis a m agyar állam a legm élyebb csőd
állap o táb an van, hiszen eszköz-állom ánya m ár csak a tö red ék ét fedezi a vele
szem ben álló követeléseknek. Az elő ttü n k álló évtized során ez a végzetesen
instabil állapot aligha m arad fen n tarth ató . Csakhogy m ind a k é t logikai kiút
azonnali p o lgárháborús h elyzetet eredm ényezne. Vagyis az a lehetőség, hogy a
követeléseket csökkentjük radikálisan, vagy az állam vagyonát növeljük a kö­
vetelései szintjére egyaránt kezelhetetlen erejű társadalm i konfliktusok egész
töm egét ro b b a n ta n á ki.
 De akkor m it teh etü n k ? Az első feladat a helyzetet leírni képes nyelv kialakí­
tá s a és a k özbeszédben való uralkodóvá tétele. A m ásodik feladat, hogy ezen a
„visszaszerzett nyelvünkön” neki lássunk az átfogó három -dim enziós nem zeti
vagyon-leltár felépítéséhez. É s végül a harm adik, hogy a társadalm i, gazdasági,
k ulturális elitet arra kényszerítsük, hogy lásson hozzá egy ezekre a tu d áso k ra
épülő n em zet-stratég ia kidolgozásához. E stratég ia kritikus p o n tja k étség tele­
n ül az, hogy a m inket függésben ta rtó globális birodalom belátja-e, hogy a m a­
gyar válság és összeom lás szám ára nagyobb veszteségek forrásává válhat, m int
am ekkora anyagi és szim bolikus erőforrásokkal m o st kellene hozzájárulnia a
rendszer-korrekcióhoz. R em énykedjünk benne, hogy így is lesz.

Bogár László, a K ároli G ásp ár R eform átus E gyetem docense

A cím tárgyával k ap cso lato s publikációk:
M agyarország és a globalizáció - O siris, 2003
l)r. Léh Tibor

A szovjet agresszió által okozott

károk megtérítésének
jogos követelése
i !>56-ban a szovjet h ad sereg agressziót k ö v etett el M agyarországgal szem ben,
háborús akciót v ezetett az ország ellen, m egdöntve a legális korm ányt, figyel­
m en kívül hagyva a m agyar nép ak aratát. A M agyarok Világszövetsége a forra­
dalom 50. évfordulója alkalm ából 2006. október 15-én rendkívüli em lékező K ül­
döttg y ű lést ta r to tt, és a következő h a tá ro z a to t hozta:
„1956 októberében és novem berében M agyarországot fegyveres tám adás érte
n világ a kko ri legerősebb hadserege részéről. M agyarország hadüzenet nélkül
háborús színtérré vált. A z á rta tla n ul kio lto tt életek tízezreiért, a z ekko r okozott
szörnyű pusztítá sért, a M agyarok Világszövetségének rendkívüli, em lékező Kül-
ilöttgyűlése kezd em én yezi és követeli kártérítés fizetését az agressziót elkövető
Szovjetunió utódállam aitól. Teszi ezt a n nál is inkább, m ivel időközben ezek az
állam ok a jo g álla m isá g és a d em okrácia útjára léptek."
E zt az agressziót, - a Szovjetunió u tó d ján ak m inősülő Orosz Föderáció ve­
zetői elism erték. A nem zetközi jog értelm ében te h á t a Szovjetunió bűncselek­
m ényt k ö v etett el!
A m agyar n ép jogos igénye, hogy a v ilágtörténelem ben m orális győzelem ként
szám on ta r to tt fo rrad alm át és sz ab ad sá g h arcá t eltiprói ne csak erkölcsi, hanem
:myagi elég tételt is szolgáltassanak.

T he rightful claim o f th e p ay m ent of th e dam ages caused by th e soviet

aggression

In 1956 th e Soviet Army co m m itted an aggressive a ct against Hungary. By this

act it overthrew th e legal H ungárián G overnm ent and ignored th e w ishes of the
H ungárián People. T he World F ed eration of H ungarians held and extraordinary
assem bly of th e delegates, to com m em orate th e 50th. Anniversary of th e 1956
Revolution an d p assed th e following R esolution:
In October a n d Novem ber 1956 H ungary w as a tta cked by the then most
pow erful A rm y in the world. W íthout a declaration o f war, the territory o f H un­
gary becam e a theatre o f M ilitary activities. or the tens o f thousands o f lost
innocent lives a n d the terrible d estruction w hich took p iacé at the time, the
extraordinary com m em orative assem bly o f the World Federation o f H ungarians
in itfa te d a n d d em ands the p a ym en t o f in d em n ity fro m the successor States o f
the S o viet Union w h ich carried out the aggression. It sees the p o ssib ility o f a
ju s t a n d right solution, as the countries in question, have become constitutional
dem ocratic states.
T his unprovoked aggression was a d m itte d by th e leaders of th e R ussian
F ederation, th e S uccessor S ta te to th e Soviet Union. According to th e te n e ts of
In tern atio n al Law, th e Soviet Union com m itted a crime.
I t is th e rightful claim of th e H ungárián People th a t th e R evolution and War
of In d ep en d en ce of 1956, which although m ilitarüy crushed by th e Soviet Union,
was acclaim ed by th e World as a M orál Victory, should now alsó récéivé m aterial
com pensation.
 A dolgozat a J u s titia B izo ttság az 1956-os szovjet k ato n ai intervencióról ké­
s/ü lt tényfeltáró és elem ző vizsgálati anyagának kivonatára épül

Preambulum

M indenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az 1956-os szovjet agresszió a n em ­

zetközi jog értelm éb en bűncselekm ény volt, a k ártérítés követelése a m agyar
ilépnek egy elid eg en íth etetlen joga, a m indenkori korm ánynak, állam elnöknek
pedig kötelessége. E zért a jó v átétel indítványát, kidolgozását és sikerét csak t á ­
m ogatni lehet, függetlenül p ártp olitikától, etikai vagy vallási hovatartozástól,
a jóv átételi k ereset nem m egosztó, hanem ellenkezőleg, m agyarság-összefogó
nem zeti érdek. U gyanakkor a m agyar nép s állam jogos követelése nem az orosz
nép ellen irányul, mely nem felelős a tö rté n te k é rt, az agresszióért, a kom m unista
rendszerért - a felelősség a m indenkori állam ot terheli és szem élyesen az akkori
döntésh o zó k at

I.
ÁLTALÁNOS ÉS NEM ZETKÖZI JO G I ALAPOK VIZSGÁLATA,
AZ ’56-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEINEK
FÜGGVÉNYÉBEN.

(KÁRTÉRÍTÉS A NEMZETKÖZI JOGBAN, KIEMELT JOGI ÉRVEK, A HAZÁNK

ELLEN 1956-BAN ELKÖVETETT SZOVJET A GRESSZIÓ JÓVÁTÉTELÉÉRT)

A k ártérítés fogalm a m ár a nem zetközileg re n d e z e tt jogviszonyok elő tt is lé­

lezett, de akkor m ég sok volt a tisztáz atlan kérdés, am elyek a visszaélési leh ető ­
ségek forrásait k épezték. Alapvető jogi fogalom, hogy a cselekedetek felelősség­
gel járn ak , és károkozás esetén, az elkövetőnek (elkövetőknek) m egkell téríteni
az ok o zo tt károkat. Ez így van a polgár-, a b ü n tető - és a nem zetközi jo g b an is.
1956-ban a szovjet h ad sereg agressziót k ö v etett el M agyarországgal szem ben,
háborús akciót v e zetett az ország ellen, m egdöntve a legális korm ányt, figyel­
m en kívül hagyva a m agyar nép ak aratát. A M agyarok Világszövetsége a forra­
dalom 50. évfordulója alkalm ából 2006. ok tó b er 15-én rendkívüli m egem lékező
közgyűlést ta r to tt, és a következő h a tá ro z a to t hozta:
„1956 o k tó b eréb en és novem berében M agyarországot fegyveres tá m a d á s érte
a világ akkori legerősebb h adserege részéről. M agyarország had ü zen e t nélkül
hábo rú s szín térré vált. Az á rtatlan u l k io lto tt életek tízezreiért, az ekkor okozott
szörnyű pu sz tításért, a M agyarok Világszövetségének rendkívüli, em lékező K ül­
döttgyűlése kezdem ényezi és követeli k ártérítés fizetését az agressziót elkövető
Szovjetunió u tódállam aitól. Teszi ezt annál is inkább, mivel időközben ezek az
állam ok a jogállam iság és a dem okrácia ú tjá ra léptek.”
Az MVSZ keretéb en , egy független b izo ttság alakult (Ju stitia B izottság n é ­
ven), azzal a feladattal, hogy feltárja, vizsgálja (elemezze) és jogi, valam int szak­
m ai érvek alapján feldolgozza a m agyarsággal szem ben elkövetett sérelm eket,
to v áb b á indítványozza az illetékes szervek felé (kormány, bíróság, ügyészség)
azokat a szükséges lépéseket, am elyeket m eg kell ten n i a jogorvoslat b ein d ítása
(teljesíthetősége) érdekében.
A továb b iak b an , m agyar korm ány felad atát képezi, hogy (a k a p o tt ad ato k
b irtok áb an ) tárg y aláso k at kezdem ényezzen k á rté ríté s céljából a volt Szovjet­
unió utódállam aival, a tárg y aláso k ku d arca esetén pedig, forduljon nem zetközi
jogi intézm ényekhez. A m ennyiben a korm ány nem vállalná fel ennek a felad at­
n ak a teljesítését, akkor a M agyarok Világszövetsége és a Ju s titia B izottság tesz
m eg m in d en t an n ak érdekében, hogy a problem atikus kérés igazságos m egol­
d á s t nyeljen.

II.
A KÁRTÉRÍTÉS ALAPJAI

a.) A HÁBORÚS KÁROK KÖVETKEZM ÉNYEINEK SZABÁLYOZÁSA A

M ÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG

Az alcím ben m egjelölt szabályozás gyakorlatilag a napóleoni háborúk, vala­

m int néhány későbbi konfliktus h a tá s á ra fogant (a felek m egállapodásával al­
k o to tt) h áb o rú s jogszabályokat tartalm azza, am elyeket az első világháborús
káresem ények vizsgálata során is alkalm azták.
N evezhetjük a sors iróniájának, de az 1914-1918-as háb o rú so rán h atályos
h áb o rú s jo g ra vonatkozó n em zetközi m egállapodások an n ak a m ásodik b é ­
keko n feren cián ak a gyüm ölcsei, m elyet H ágában h ív tak össze, és am ely 1907.
o k tó b er 18-án zárult. M eg kell jegyezni, hogy nem az 1907-es m egállapodás
volt az első jogi egyezm ény a hadviselő felek kö zö tt, m ert ezt m egelőzően sz á ­
m os diplom áciai n y ilatk o zato t s z e n te síte tte k a XIX. század m ásodik felében,
de ezeknek n em volt k ötelező erejú jogi értéke. Az elfogadott m egállapodások
közvetlen előzm énye, az 1899. jú lius 29.-ei békekonferencia volt, m elyet szin­
té n H ág áb an h ív tak össze. A nnak ellenére, hogy az 1907-es m egállapodás az
1899-es évin alapul, de an n ál sokkal részleteseb b , egyben kötelező jellegű a
ratifikáló állam o k ra nézve.
A szabályozásban talált.kom prom isszum a következő: az ö nkéntes csapatok
és h a d te s te k tag jait is h ad b an állónak m inősíti, ab b a n az esetben, h a élükön
felelős vezető áll, h a fel tu d n a k m u ta tn i egy állandó és távolról is felism erhető
jelzést, h a nyíltan viselnek fegyvert, és h a a h adm űveletekben alkalm azkodnak a
h ábo rú s szokásjoghoz. M ásrészt,- a haderő, a harcolókon kívül állhat olyan sze­
m élyekből, m in t a táb o ri lelkészek, orvosok, ápolók, stb., te h á t fogságba esésük
során, őket is hadifogolyként kell kezelni.
A h áb o rú s vezetésről szóló szabályzatban lefek tetett törvények m ég érd ek e­
sebbnek bizonyulnak. A m ennyiben helyesen alkalm azzák őket, kétségtelenül
ez u tó b b iak k o rláto zták leginkább a hadviselő állam ok p u sz tító k atonai erejét.
Ezen törvények elején, az egyik legm eghatározóbb tulajd o n ság a lévén, az összes
l öbbi m ag y arázatáu l szolgál: „A hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az el­
lenség elp u sztítására irányuló eszközök m egválasztásában” (22-es cikkely).
Röviden: ez a rendelkezés alkotja egy olyan h áb o rú s jog alapját, m elynek egy­
értelm ű célja, a h áb o rú szigorának enyhítése. E zen általános rendelkezést rész­
letező egyéb rendelkezései k ö zö tt találu n k olyat, am ely tiltja a kegyelem adás
m egtag ad ását, olyat, mely tiltja a m ag át m egadó ellenfél b án talm azását, illetve
m egölését, az ellenséges p olgár tu lajd o n án ak tö n k retételét, elsajátítá sát, kivéve
ab b an az esetben , h a a rom bolás vagy eltulajdonítás a háború érdekét szolgálja,
t ilos to v á b b á m érgek és m érgező fegyverek bevetése.
Ez utó b b ih o z közelít - b á r sokkal általán o sab b an fogalm az -, az a rendelkezés,
amely a fölösleges fájdalm at okozó fegyverek, lövedékek, vagy speciális anya­
gok h a s zn álatát tiltja. Logikus m ódon tilos v édtelen városokat, lakásokat, vagy
ép ü letek et tám ad n i vagy bom bázni, mivel ez m inden k atonai szükségletet nél­
külöz. H elységharcban vagy légi-csapás, illetve rakéta-és tüzérségi tű zcsap ás
alkalm azásakor, m inden lehetséges m ódon törekedni kell a helyi kultúráknak,
m űvészeteknek és tu d o m án y o k n ak szen telt épületek, valam int a történelm i
em lékm űvek és kórh ázak m egóvására. A rendelkezés b e ta rtá sá tó l akkor lehet
('ltekinteni, h a ezek a helyek kato nai célokat is szolgálnak.
1907-ben, a H ágában jelenlévő felh atalm azo ttak m eg voltak győződve arról,
hogy ez a kölcsönös m egegyezésen alapuló jogi m egállapodás csak egy lépcsőfok
a további törvényhozásban, és a háb o rú s jog folyam atos fejlődésében. „A földi
háború törvényeiről és szokásjogról szóló m egegyezés” előszavában a rendele­
te t sa ját elh atározásukból „A háb orús jogszabályokról szóló törvénykönyv telje­
sebb v áltozata" cím et k ap ta.
A hágai egyezm ényt k ésőbb kibővítették a genfi konferencia során, mely az
1864-ben alakult Vöröskereszt szellem iségének folytatása, azt nem zetközi szin t­
re emelve.
Az I. világháború u tán i békeszerződésekben nagy összegű k ártérítésre ítél­
ték a vesztes országokat. N ém etországnak 132 M rd aranym árkát, A usztriának,
Bulgáriának és M agyarországnak 12 M rd aranym árkát kellett fizetnie a győztes
állam oknak (ez M agyarország esetéb en 200 millió aranykorona kifizetését jelen ­
te tte ) .
Ami a lakosságot illeti,- a győztes állam ok törvényben rendelkeztek a privát
károk jóvátételéről, így a k ártérítés nem csak a k á rt szenvedett állam ot illette
meg, h an em an n ak polgárait is (!), akik a bonyolult jogszabályok m ellett, bizo­
nyos feltételekkel részesü lh ettek belőle.
Az első világháború u tán , a m ai ENSZ elődje, a N em zetek Szövetsége,- foly­
ta tv a a hágai egyezm ény szellem ét, arra tö re k e d e tt, hogy a nem zetközi konflik­
tusok m egoldása békés ú to n tö rténjen, háború, illetve k atonai erő elkerülésé­
vel.
A II. világháborút lezáró b ékeszerződést 1947. február 10-én írtá k alá P árizs­
ban. A békeszerződés h áb o rú s jó v átétel fizetésére kötelezte a vesztes országo­
kat (N ém etország, Finnország, O laszország, R om ánia és M agyarország). M a­
gyarországnak összesen 300 millió dollárt kellett fizetni, ebből 200 milliót a Szov­
jetuniónak, 50 milliót Jugoszláviának, 50 m illiót Csehszlovákiának.
 b.) A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAK, AZ ENSZ TEVÉKENYSÉGÉ­
NEK FÜGGVÉNYÉBEN.

A II. világháború u tá n m egalakult ENSZ, (előbb S an F ranciscóban, m ajd ké­

sőbb New Yorkban) fő célja a n em zetek közötti békés együttélés biztosítása.
A Szovjetunió alapító tag ja 1945. ok tó b er 24-e óta, M agyarország pedig 1955.
decem ber 17-én nyerte el a tag ság át.
M ára szinte m inden állam tagja, kivéve Svájc, a S zent Szék, és T ajvan k ivéte­
lével. Az ENSZ ch artáján ak 2. és 4. §-a tiltja a h áb o rú t, m int a konfliktusok m eg­
oldásán ak eszközét, ugyanakkor tü tja az erőszakos eszközök h a szn álatát is. A
nem zetközi jo g b an a h áb o rú k iro b b an tása bűncselekm énynek nyilvánítható, és
m int m inden bűncselekm ényt követően, az áldozat igényt ta r th a t a jóvátételre.
Az agressziónak és a h áb o rú s bűncselekm ényeknek gyakorlatilag sok form ája
van, péld áu l a lakosság elleni erőszak, fegyverszünet m egszegése, fosztogatás,
stb.
2001-ben az E gyesült N em zetek közgyűlése létreh o zo tt egy bizottságot, mely
a nem zetközi felelősség tém akörével foglalkozik.

c) KUVAITI PÉLDA

1990. au g u sztu s 2-án Irak m eg tám ad ja K uvaitot. 1991. április 3-án az ENSZ
B iztonsági T an ácsa Irak o t felelősnek nyilvánította különböző károk okozása
m iatt, am elyek a K uvait elleni agresszió és m egszállás során keletkeztek.
E célból egy K ártérítési B izo ttság jö tt létre, am ely G enfben székelt és h a t
különböző felszólalási-kategóriát fogadtak el. Fizikai (élő) személyek, valam int
cégek (jogi szem élyek) kö v etelh etnek k á rté ríté s t a korm ányukon, vagy n em zet­
közi szervezeteken keresztül.
A K ártérítési B izo ttság tö b b milliárd dollár m egfizetésére kötelezte Irakot. A
k á rté ríté s t az iraki P etrol V állalat eladásából k ezd ték finanszírozni. Jelenleg a
k ártérítési folyam at végrehajtása, az iraki belső konfliktusokkal te rh e lt helyzet
m ia tt nehézségekbe ütközik.

III.
A SZOVJETUNIÓ FELELŐ SSÉG E

A nem zetközi jo g b an a felelősségre vonás tényezőből tevődik össze: egy bi­

zonyos időben egy ország szervezete (m int például a k atonai hadsereg) által
e lkö v etett cselekmény, valam int a d o tt állam által a nem zetközi kötelességek
m egszegése által elk ö v etett bűncselekm ények.
M ásrészt azokban az esetekben, m ikor szem élyek követik el a nem zetközi
bűncselekm ényt, ezek a szem élyek a nem zetközi b ü n tető jo g b an b üntetőjogi fe­
lelősségre is vonhatók. Ezen kívül, h a ezek a szem élyek egy állam hivatalos k é p ­
viselői, és en n ek alap ján já rn a k el a bűncselekm ény elkövetésekor, akkor a cse­
lekm ény két irányú felelősségre vonással já rh a t: ugyanazért a bűncselekm ényért
klasszikus nem zetközi felelősségre vonással és a nem zetközi büntetőjogi felelős­
ségre vonással.
Ami a szovjet állam felelősségre vonását illeti, három típ u sú jogi felelősségre
vonást lehet alkalm azni:
1.Felelősségre vonás, M agyarország belső te rü letén tö rté n t erőszakos, illegális,
fegyveres agresszió (direkt kár), és az állam polgárok ellen elkövettet agresz-
szió elkövetéséért (indirekt kár).
2. Felelősségre vonás az em beri jogok m eg sértéséért - a lakossággal szem ben
elk ö v etett bűncselekm ényekért.
3. Felelősségre vonás egyénileg a szovjet vezetők és cinkostársaik ellen, nem ­
zetközi bűncselekm ény elkövetéséért (agresszió, h áb o rú s bűnös és em beriség
elleni bűnös)
Az 1956-os forradalom leverésében egyének ellen nem igen lehet nem zetközi
b ü n te tő pereljárást indítani, viszont a Szovjetunió u tó d a ellen ez lehetséges, a
nem zetközi b ü n te tő jo g b an m ég a m ai napig is fennáll.
Szovjetunió, m in t állam , az agresszió által m eg sértette az 1949-es Genfi K on­
venciót, ez értelem b en h áb o rú s bűnös.
S zin tén m e g sértette a szokásos nem zetközi jogot az elkövetett agresszió ál­
tal, mely fogalom a N em zetközi B ü n tető B íróság (ex-Jugoszlávia) elő tt is lé te ­
zett.
Ugyanúgy, ahogy b ű n t k ö v etett el az em beriség ellen az 56-os agresszió alatti
m egtorlással: civilek kivégzése, b örtö n b e zárása, dep o rtálás - m indezek a m ini­
m ális em beri jogok m egtagadásával.
Az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés egyik m ellékletében m eg h atáro zo t­
tak szerint, szovjet csap ato k állom ásozhatnak M agyarországon és R om ániában,
hogy bizto sítsák a Szovjetunió és A usztria szovjet zónája közti k ato n ai u tá n p ó t­
lási vonalat.
1955. m ájus 15-én A usztria szuverén sem leges állam lett, ezzel a négy meg-
szállási övezet m egszűnt, és a szovjet csap ato k útvonal-biztosítási feladata is
véget ért. Egy n ap p al az osztrák sem legesség elfogadása elő tt (vagyis: m ájus
14-én) viszont, létreh o zták a Varsói S zerződés S zervezetét (Varsói Szerződés:
VSZ), és ezzel (a szovjetek vélem énye szerint) to v áb b ra is lehetővé vált, hogy
csap atait M agyarország terü letén állom ásoztassa.
Az aláb b iak b an m ellékelt VSZ okm ány elem zése alapján viszont m egállapít­
ható, hogy ez a S zerződés n em jogosít fel egyetlen állam ot sem a Szerződő Felek
részéről, hogy c sap ato k at állom ásoztasson egy m ásik állam terü letén . E bből
következik, hogy a M agyarországon m arad t különleges h a d te s t csap atai jo g ta ­
lanul ta rtó z k o d ta k h azán k b an 1955. m ájus 15-ét követően!
A Szerződő Felek m egállapodása alapján készült okm ány nem rögzíti egy
vagy tö b b Szerződő Fél által fo g anathatosító S zerződés felm ondási lehetőségeit
(feltételeit), és nem jo gosítja fel senkit sem arra, hogy fegyveres erőszakkal lé p ­
jen fel a Szerződésből kilépni szándékozóval szem ben. A S zerződés 8. cikkelye
kifejezetten tiltja az egym ás belügyeibe való beavatkozást.
 K ö ztu d o tt, hogy a h ivatalos m agyar kormány, a Varsói S zerződést felm ondta,
és nem k érte a Szovjetunió b eav atkozását. A m agyar korm ány 1956. novem ber
2-án az E gyesült N em zetek B iztonsági T an ácsá t hivatalosan felkérte, hogy a
Szovjetunió azonnal vonja ki c s a p a ta it M agyarországról, és az E gyesült N em ze­
te k Szervezte lépjen fel e kérés v égrehajtása érdekében. A Szovjet vétó m ia tt - a
nyugati állam ok tá m o g atása ellenére - M agyarország k érését elu tasíto tták .

A VARSÓI SZERZŐ DÉS SZERVEZETÉNEK 1955. MÁJUS 14-1 MEGALA­

KULÁSÁT RÖ G ZÍTŐ OKMÁNY MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATA

B arátsági, eg yü ttm ű kö d ési és kölcsönös segélynyújtási szerződés az Albán

N épköztársaság, a B olgár N épköztársaság, a M agyar N épköztársaság, a Ném et
D em okratikus Köztársaság, a L engyel N épköztársaság, a R om án N épköztársa­
ság, a Szovjet S zo cia lista K öztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák K öztársa­
ság között.

A Szerződő Felek,
• újból m egállapítva, hogy o lyan európai ko llektív biztonsági rendszer m eg­
terem tésére törekszenek, am ely va la m en n yi európai állam részvételén
a la p u ln a társadalm i és állam rendszerükre való tekin tet nélkül, s am ely
lehetővé tenné erőfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása érde­
kében,
• figyelem b e véve egyszersm ind a p á rizsi egyezm ények m egerősítése kö v e t­
keztében E urópában előállt helyzetet, am ely egyezm ények a felfegyverzett
N yugat-N ém etország részvételével és az észak-atlanti tömbbe való bevoná­
sá va l a „Nyugat-európai Unió" ala kjá b a n új k a to n a i csoportosulás létre­
h ozását helyezik kilátásba, am i fo k o zza az újabb háború veszélyét és veszé­
lyezteti a békeszerető á llam ok nem zeti biztonságát,
• m eggyőződve arról, hogy az európai békeszeretó á lla m o kn a k ilyen körül­
m én ye k kö zö tt m eg kell ten n iü k a biztonságuk biztosításához szükséges és
az európai b é k e fe n n ta rtá sá n a k érdekét szolgáló intézkedéseket,
• az E gyesült N em zetek Szervezete A la p o k m á n yá n a k célkitűzéseit és elveit
követve,
■ a barátság, az eg yü ttm ű kö d és és a kölcsönös segélynyújtás további m eg­
szilá rd ítá sá n a k és fejlesztésének érdekében, az állam ok függetlensége és
szu veren itá sa tiszteletben tartásának, va la m in t a belügyeikbe való be nem
a va tko zá sn a k elveivel összhangban,
elhatározták, hogy m eg kö tik a jelen barátsági, együttm űködési és kölcsönös
segélyn yú jtá si Szerződést és

M egh a tá lm a zo tta ikkén t kijelölték:

• az A lbán N épköztársaság N em zetgyűlésének Elnöksége M ehmet Shehut, az
A lbán N épköztársaság M inisztertanácsának elnökét,
• a B olgár N épköztársaság N em zetgyűlésének Elnöksége Vlko C servenkovot,
 a B olgár N épköztársaság M inisztertanácsának elnökét,
• a M agyar N épköztársaság E lnöki T anácsa Hegedűs A ndrást, a M agyar
N épköztársaság M in iszterta nácsának elnökét,
■ a Ném et D em o kra tiku s K öztársaság E lnöke Ottó Grotewohlt, a Ném et De­
m o kra tiku s K öztársaság m iniszterelnökét,
• a Lengyel N épköztársaság Á llam tanácsa Jo zef C yrankiew iczet, a Lengyel
N épköztársaság M iniszterta nácsának elnökét,
• a R om án N épköztársaság N agy N em zetgyűlésének Elnöksége Gheorghe
Gheorghiu-Dejt, a R om án N épköztársaság M inisztertanácsának elnökét,
• a Szovjet S zo cia lista K öztársaságok Szövetsége Legfelső T anácsának El­
nöksége N yiko la j A lekszandrovics B ulganyint, a Szovjetunió M iniszterta­
n á csá n a k elnökét,
• a C sehszlovák K öztársaság Elnöke V iliam Sirokyt, a C sehszlovák K öztársa­
ság m iniszterelnökét, a k ik kellő a lakban és teljesen rendben talált m egha­
ta lm a zá sa ik bem u ta tá sa u tá n az alábbiakban állapodtak meg:

1. C ikk
A Szerződő Felek kö telezik m a g u ka t arra, hogy az E gyesült N em zetek Szerve­
zete A la p o k m á n yá n a k m egfelelően nem zetközi ka p cso la ta ik b a n ta rtózkodnak
az erővel való fen yegetéstől, v a g y a n n a k alkalm azásától, és nem zetközi v itá ik a t
békés eszkö zö kkel oly m ódon old ják meg, hogy ne veszélyeztessék a nem zetközi
békét és biztonságot.
2. C ikk
A Szerződő Felek kijelen tik, hogy az őszinte együttm űködés szellem ében k é ­
szek részt ven n i m in d en nem zetkö zi akcióban, a m elynek célja a nem zetközi béke
<>s biztonság b izto sítá sa és m in d en erejüket e célok m egvalósítására fo rd ítjá k.
A Szerződő Felek egyben arra fo g n a k törekedni, hogy m ás olyan állam okkal
való m egegyezés alapján, a m elyek hajlandók ebben együttm űködni, hatékony
intézkedéseket fo g a n a to sítsa n a k a feg yverzet általános csökkentésére és az
atom- és a hidrogénfegyver, va la m in t a töm egpusztító feg yverek egyéb f a jtá i­
nak betiltására.
3. C ikk
A Szerződő Felek a nem zetkö zi béke és biztonság m egerősítésének érdekeit
szem, előtt ta rtva ta n á csko zn i fo g n a k egym ással a közös érdekeiket érintő m in ­
den fo n to s nem zetkö zi kérdésben.
A z együttes védelem b iztosítása és a béke és a biztonság fen n ta rtá sa érdeké­
ben m in d a n n yiszo r h a la d ékta la n u l ta n á csko zn i fo g n á k egym ással, va la h á n y­
szor va la m e ly ik ü k vélem énye szerint a Szerződésben résztvevő egy vagy több
állam ot feg yveres tá m a d á s fenyegeti.
4. C ikk
H a va la m ely állam , va g y valam ely állam csoport E urópában fegyveres tá m a ­
dást in téz a Szerződésben résztvevő egy vagy több állam ellen, a Szerződésben
résztvevő m in d en állam az E gyesült N em zetek Szervezete A la p o k m á n ya 51.
C ikkén ek megfelelően, az egyéni vagy ko llektív önvédelem jo g á n a k m egvalósí­
tásakép p en eg yen kén t és a Szerződés többi tagállam ával való m egegyezés sze­
rint, m in d en szükségesnek m u ta tkozó eszközzel, a fegyveres erő a lkalm azását
beleértve, azon n a li segítséget n y ú jt a m egtám adott á lla m n a k vagy állam oknak.
A Szerződésben résztvevő álla m o k h a la d ékta la n u l ta n á csko zn i fo g n a k a nem ­
zetkö zi béke és biztonság h elyreállítására és fen n ta rtá sá ra szükséges együttes
intézkedésekről.
A z e c ik k a la p já n tett in tézked ésekről az E gyesült N em zetek Szervezete A la p ­
o km á n ya rendelkezéseinek m egfelelően tá jéko zta tn i fo g já k a B iztonsági T aná­
csot. E zeket az in tézked éseket azonnal felfüggesztik, m ihelyt a B iztonsági Ta­
nács m egteszi a n em zetkö zi béke és biztonság helyreállítására és fen n ta rtá sá ra
szükséges in tézkedéseket.
5. C ikk
A Szerződő Felek m eg á lla p o d tak abban, hogy m eg a la kítjá k azon fegyveres
erőikn ek egyesített paran csn o ksá gát, am elyeket a Felek m egegyezése szerint az
együttesen m egálla p íto tt elvek a la p já n m űködő parancsnokság vezénylete alá
helyeznek. Védelmi képességük m egerősítésére szükséges egyéb összeegyeztetett
intézked éseket is tesznek, hogy m egvédelm ezzék n ép eik békés m u n ká já t, b izto­
sítsá k h a tá ra ik és terü letü k sértetlenségét és az esetleges tám adással szem beni
védelmét.
6. C ikk
Abból a célból, hogy a Szerződésben résztvevő állam ok m egvalósítsák a jelen
Szerződésben előírt egym ás kö zö tti tanácskozást és m egvizsgálják az e Szerző­
dés végrehajtásával ka p cso la tb a n felm erülő kérdéseket, P olitikai Tanácskozó
B izottságot á llíta n a k fel, a m elyben a Szerződésben résztvevő m inden állam ot
a korm á n y va la m elyik tagja va g y m ás külön kin evezett k ik ü ld ö tt képvisel. A
bizottság - h a szükségesnek lá tja - kisegítő szerveket a la kíth a t.
7. C ikk
A Szerződő Felek kö telezik m a g u ka t arra, hogy nem vesznek részt sem m iféle
koalícióban va g y szövetségben és nem k ö tn ek sem m iféle egyezm ényt, a m elynek
céljai ellentétesek a jelen Szerződés céljaival. A Szerződő Felek kijelen tik, hogy
az érvényes nem zetkö zi szerződéseikben m egállapított kötelezettségeik nem el­
lentétesek a jelen Szerződés rendelkezéseivel.
8. C ikk
A Szerződő Felek kijelen tik, hogy az egym ás kö zö tti gazdasági és ku ltu rá lis
kapcso la to k továbbfejlesztése és erősítése érdekében a barátság és az eg yü tt­
m űkö d és szellem ében fo g n a k eljárni, kölcsönösen tiszteletben ta rtvá n fü g g et­
lenségüknek, álla m i szu veren itá su kn a k és az egym ás bélügyeibe való be nem
a va tko zá sn a k az elvét.
9. Cikk
A jelen Szerződéshez társadalm i és állam rendszerükre való tekin tet n élkü l
csa tla k o zh a tn a k oly m ás állam ok, am elyek kifejezik készségüket, hogy a jelen
Szerződésben váló részvétellel h a jla n d ó k elősegíteni a békeszerető á llam ok erő­
feszítése in e k egyesítését a békének és a népek biztonságának biztosítása cél­
jából. A z ilyen csatlakozás a Szerződésben résztvevő állam ok beleegyezésével,
a csatlakozásról szóló o kira tn a k a Lengyel N épköztársaság ko rm á n yá n á l való
letétele u tá n lép hatályba.
 10. C ikk
A jelen Szerződést meg kell erősíteni és a m egerősítő o kira to k a t a Lengyel
N épköztársaság k o rm á n yá n á l kell letenni. A Szerződés a z utolsó m egerősítő ok­
irat letételének n a p já n lép hatályba. A L engyel N épköztársaság ko rm á n ya a
Szerződésben résztvevő többi állam ot m inden m egerősítő o kirat letételéről tájé­
ko zta tn i fogja.
11. C ikk
A je le n Szerződés h úsz évig m arad érvényben. A Szerződés a kö vetkező tíz
r.vre is érvényben m a ra d a zon Szerződő Felek között, am elyek ezen időszak le­
járta előtt egy évvel nem n y ilv á n ítjá k k i a Lengyel N épköztársaság ko rm á n yá ­
nak a Szerződés felm o n d á sá ra irá nyuló kívá n sá g u ka t. H a az európai ko llektív
biztonsági rendszer létrejön és ebből a célból általános európai k o llektív biz­
tonsági szerződést k ö tn ek - am ire a Szerződő Felek állandóan törekedni fo g n a k
a jelen Szerződés az általános európai szerződés h a tályba lépésének n apján
érvényét veszti.

K észült Varsóban, a z 1955. évi m ájus hó tizen n eg yed ik napján, egyetlen p él­
dányban, orosz, lengyel, cseh és ném et nyelven, am ely szövegek m in d eg yike egy­
form án hiteles. A jelen szerződés hitelesített m á solatait a Lengyel N épköztársa­
ság k o rm á n ya elju tta tja a Szerződés va la m en n yi résztvevőjéhez.

F entiek h iteléül a M eghatalm azottak a je le n Szerződést a lá írtá k és pecsétjü k­

kel ellátták.

MAGYARORSZÁG m egszállásának bizto sítása céljából, a szovjetek tovább

növelték az itt állom ásozó csap ataik szám át, egy legális korm ányt d ö n tö ttek
m eg erőszakkal (fegyveres erővel), és K ád ár vezetésével, egy bábkorm ány segít­
ségével elő k észítették a ta la jt arra, hogy (a későbbiekben) nukleáris eszközeiket
közelebb vigyék a nyugat felé, h azán k egyes d unántúli terü leteit felhasználva.

H ab ár az ENSZ B iztonsági T anácsa a szovjet vétójog m ia tt a Szovjetuniót

nem tu d ta elm arasztalni, de az ENSZ Közgyűlése elítélte a szovjet agressziót.
A Szovjetunió felelősségét k ésőbb az Orosz Föderáció elnöke elism erte, sőt,
b o csán ato t kért, nyilvánosan m egkövetvén a m agyar népet. M ásképpen fogal­
mazva: am ikor a szovjet d ik ta tú ra véget ért, az utódállam ok vezetője elism erte
felelősségét.

IV.
A KÁRTÉRÍTÉS FELM ÉRÉSE

A kuvaiti preced en s érték ű (különleges) p éld án ak tek in th ető , figyelembe

véve, hogy az ENSZ egy külön b izo ttság o t h o zo tt létre a k ártérítés m egállapítá­
sa céljából. A m agyar e setb en jogszerű, indokolt és igazságos lenne, hogy a m a­
gyár állam hivatalos felm érés u tán , esetleg nem zetközi szak értő k et is beavatva,
a k á rté ríté s t a szovjet utó d állam o któl kéije.

A k ár leh et direkt, vagy indirekt, m ert a kuvaiti példából kitűnik, hogy in-
d irek t károk is jó v átételre szorulhatnak. A k ár nem csak anyagi lehet (szétlőtt
házak), de gazdasági is. M orális vagy lelki k á rt a nem zetközi jog n em ismer, en­
nek m egítélésére nincs nem zetközi precedens. K iindulópont lehetne, az akkori
rezsim „ellenforradalom i k áro k ”-ként nevezett kárbecslése, am elyet az akkori
hatóság o k állap íto ttak meg: kb. 20 m illiárd forint érték b en (1957-es árfolyam ér­
ték b en szám olva).

A J u s titia B izo ttság szakem berei felm érték m ai forintban a k á rt a következő

té te le k szerint:
1. A szovjet intervenciós erők tüzérségével, légi erejével és harckocsijaival
okozo tt károk B u d ap esten , P écsett, D unapenterén, D ebrecenben, Miskolcon,
G yőrött, valam int a nyugati h atársáv b a n lévő m ezőgazdasági területeken. M eg­
rongált ú th áló zato k , k ato n ai objektum ok, repülőterek és vasútvonalak.
2. A szovjet csap ato k felvonulásának hírére beindult m en ek ü lt-árad at
egyenes k övetkezm ényeként m integy 200 000 állam polgárunk m enekült külföld­
re. A m en ek ü lt tö b b sé g életk o rát és k ép zettség ét tekintve a legaktívabb szelle­
mi és fizikai m unkaerő-réteghez ta rto z o tt.
3. A 200 ezer főre feld u zzasztott szovjet m egszálló erők (beleértve a csa­
lád tag o k at is) ellátási költségei 35 éven át.
4. B ecsült károk, az ú th áló zat harci járm űvekkel tö rté n ő ro ngálása kö ­
vetkeztében, a k ato n ai repülőgépek gyakorló repüléseik okozta zajok m iatt, id e­
genforgalm i csökkenés követk eztében (H ajdúszoboszlón, Hévízen és a B alaton
környékén lévő szállodákban), to v áb b á a gyakorlatokon felhasznált üzem anyag­
okra (gépjárm űvek, repülőgépek).

Ö sszesen 9 972 m illiárd forint.

Megjegyzés: A szám ítás nem tartalm a zza az okozott környezeti k áro k at és

egyéb, a megszálló szovjet hadseregnek n y ú jto tt szolgáltatások értékét.

V.
AZ UTÓDÁLLAMOK FELELŐSSÉGE

Felvetődik a kérdés, hogy a Szovjetunió széthullása u tán , kitől lehet k ártérí­

té s t követelni? A nem zetközi jo g szerint az utódállam ok felelőssége v ita th a ta t­
lan, m indenek elő tt az Orosz Föderációé, de U krajnával és Fehéroroszországgal
szem ben is, a felelősségük folyam atosságára utaló nem zetközi jogszabályok le t­
te k m egfogalm azva, az 1978. au g u sztus 23-i bécsi egyezm ényben.
Az egyezm ény tu lajd o n k ép p en k ét különböző logikát követ, m iszerint szó
van az „íjjból függetlenedő áUamok”-ról (azaz: azokról az országokról, am elyek
a gyarm ato sítás alól szab ad u ln ak fel), illetve m ás egy „nagyobb állam ból elsza­
kadó terü let/ek ”-ról. Az első esetb en a szakítás dinam izm usán van a hangsúly,
*-záltal érvényesül a „tiszta lap ” elve, m íg a m ásik e setb en az egyértelm ű kiindu-
lopont ép p en ellenkezőleg,- a folyam atosság.
Az egyezm ény m eg h atáro zza a következő alapelvet: „m inden olyan szerződés,
mely érvényben volt az állam ok elszakadásának id ő p o n tjáb an az ered eti állam
teljes terü letére nézve, hatályos m arad m inden így létrejö tt u tó d állam ra nézve
is.” (34. cikkely), az előbb em lített szerződés egyébként h atály b an m arad a d o tt
esetb en az ered eti állam m arad ék terü letére nézve is (35. cikkely).
A nem zetközi jog differenciál a különböző szituációk között: k é t vagy tö b b
ország egyesülése (például a volt k ét N ém etország), vagy egy ország békés k e t­
tészak ad ása (Csehszlovákia), vagy vitás szétszak a d ása (Jugoszlávia). Ami a
mi esetü n k et illeti, a pozitív nem zetközi jog jóform án m inden esetb en elism eri
az Orosz F öderációt, m int a Szovjetunió u tó d ját, helyesebben folytatólagossá­
gát. E nnek a folytatólagosságnak objektív k ritérium ai közé tarto zik az, hogy az
Orosz Föderáció d eterm in án s volt a szovjet tagállam ok között, földrajzilag az
egyik legnagyobb, és a világ n agyhatalm ai közé ta rto z o tt.
Ami Fehéroroszországot és U krajnát illeti,- ez a k é t ország csak részbeni
folytonossággal rendelkezik, mivel m indkét ország az E N SZ-nek alapító tagja,
szám os nem zetközi szerző d ést ratifikáltak sa ját neveikben, am elyek (egyben) a
S zovjetuniót is érin tették .
Az ENSZ főtitkárához 1991. d ecem ber 24-én írt levelében Boris E lstine elnök
leszögezte, hogy az O rosz Föderáció a Szovjetunió u tó d ján ak tek in ti m agát, Yuli
M ikhailovich Vorontsov, O roszország állandó képviselője az EN SZ-ben 1992. ja ­
nuár 27-én szin tén hasonló m ódon nyilatkozott, lejelentette, hogy az Orosz F ö­
deráció folytatja a joggyakorlatot és elfogadja kötelezettségeit, m elyek a Szov­
jetunióra érvényesek voltak. A fentiekre való tek in tettel, az Orosz Föderáció, a
volt Szovjetunió jogi u tó d állam án ak m inősül.

VI.
ELÉVÜLÉS

A Szovjetunió 1956-ban nem zetközi b ű n t k ö v etett el a M agyarország elleni ka­

tonai agressziójával. Egyértelm ű, hogy addig, am íg M agyarország szovjet m eg­
szállás a la tt volt, és hazán k b an nem volt dem okratikus rendszer, gyakorlatilag
lehetetlen volt a Szovjetunió felelősségét felvetni, illetve k á rté ríté st követelni.
A jogi gyakorlatba ism ert elévülés fogalm át - te h á t - jelen esetb en nem le­
h et szóba hozni vagy alkalm azni, annál is inkább, m ert egyes tények nem csak a
Szovjetunió nem zetközi jogszabályokba ütköző (jogi, m orális, etikai) cselekm é­
nyeit tükrözik, h an em - ezen túlm enően -, az em beriség ellen elkövetett b ű n cse­
lekm ények is tö rté n te k , am elyek elévülhetetlenek!
 VII.
KONKLÚZIÓ

V itath atatlan , hogy 1956 o k tó b erében és novem berében, a Szovjetunió fegy­

veres agressziót k ö v etett el M agyarország ellen. A szovjet fegyveres erők kijelölt
részei - h ad ü zen e t nélkül - b eö zö nlöttek az ország terü letére. A m agyar polgári
és k ato n ai forradalm i erők ellen, a N éphadsereg egyes alakulatai ellen, a polgári
lakosság, v alam int polgári szervezetek (forradalm i bizottságok, tan ácsi szervek,
szakszervezetek, rendőrség, nem zetőrség, stb.) ellen lép tek fel, em beréletek so ­
k aság át o lto ttá k k io lto tta k ki, és h atalm as gazdasági káro k at okoztak az or­
szágnak.
E zt az agressziót, - a S zovjetunió u tó d ján ak m inősülő -, Orosz Föderáció ve­
zetői elism erték. A nem zetközi jog értelm ében te h á t a Szovjetunió bűncselek­
m ényt k ö v etett el
E zért a JU ST ITIA BIZOTTSÁG által kidogozott, a jó v átétel beindításához
szükséges alapanyagot (esetleges kiegészítésével egyetem ben),- a m agyar kor­
mány, korm ányfő és állam elnök, a vonatkozó nem zetközi jogszabályok alapján,
m inden lehetséges n em zetközi fórum on képviselje, illetve terjessze elő.
A v ita th a ta tla n jogos k ártérítés nem csak nem zet-összefogó, elhallgathatat-
lan és elen g ed h etetlen nem zeti érték, h an em m inden m agyar em bernek, az
összm agyarságnak m orális és anyagi érdeke.
A m agyar n ép jogos igénye, hogy a v ilágtörténelem ben m orális győzelem ként
szám on ta r to tt 1956-os fo rrad alm át és szab ad sá g h arcá t eltiprói ne csak erköl­
csi, h an em anyagi elég tételt is szolgáltassanak, hozzájárulva így a nagy p u sz tí­
tá s u tá n az ország újjáépítéséhez.

Dr. Léh Tibor, ügyvéd, nem zetközi jogász, a párizsi Ö sszehasonlító Jogi In­
tézm ény volt tan árseg éd je, szám os francia és nem zetközi folyóiratban je le n t
m eg jogi elem zése. A M agyarok V ilágszövetségének elnökségi tagja, a K á rp á t­
m eden cén Kívüli Régió eln ökhelyettese. A Iu stitia B izottság k o o rd in áto rak én t
a kártérítés-ig én y lés jogi részén ek kidolgozója.
Prof. Dr. Bokor Imre

Magyarország kifosztása és
tragédiája a XX. században
1)0-70 perces id ő ta rta m b a n fel lesznek vázolva azok a tragikus időszakok, am ikor
a M agyarország, a n agyhatalm ak politikai m anővereinek áld o zatak én t (sajátos
geopolitikai helyzetünk k övetkeztében) b eleso d ró d o tt k ét világháborúba, m ajd
áldozatává v ált 1956-ban a szovjetek világuralm i törekvésének.
Igazolható, hogy az első világháborút követő békeszerződésben h azán k a t súj­
to ttá k a legszigorúbb, igazságtalan és kegyetlen erkölcsi, anyagi, valam int te rü ­
leti szankciókkal, ezen belül a környező állam okhoz csato lt országrészeken élő,
löbb m int ötm illió m agyar ajkú állam polgárunk honvesztésével.
A m ásodik világháborúba is ak aratu n k o n kívül, ún. vis m aior helyzetben keve­
redtü n k bele, és a h áb o rú vége felé először a hitleri N ém et B irodalom fegyveres
erői, m ásodszor pedig a szovjet csap ato k szállták m eg hazánkat. A m egszállá­
sok so rán a szó szoros értelm ében kifosztották az országot, a szovjetek a vétlen
lakosság köréből m integy 350 ezer főt vagoníroztak ki hátországukba, m ajd az
első világháborúhoz hasonlóan, a békeszerződésben ism ét terü le tü n k cso nkítá­
sát és 300 millió dollár k ártérítés m egfizetését írtá k elő.
E zt kö v ette a szovjetek tö b b évtizedekig ta rtó m egszállása, amely nem csak
irdatlan te rh e k e t r ó tt a m agyar népre, h anem tudom ányos, kulturális, technikai,
m űvészeti és m ás terü leti fejlődésében is évtizedekre v e te tte vissza, nem beszél­
ve a bolsevik ideológia terjesztéséről, a m ezőgazdaság és az ipar leépüléséről.
1956-ban a m agyar n ép fegyvert fogott a szovjetek hazai lakájai, m ajd a forra­
dalom leverésére beözönlő szovjet fegyveres erők ellen, de a túlerővel nem bír-
lunk, viszont olyan mély seb et ü tö ttü n k a bolsevik G óliáton, am elyet képtelen
volt kiheverni, b ár az agonizálása (sajnos) sok időt vett igénybe.
Az ’56-os forradalm unk és szab adságharcunk során az agresszorok óriási k á ­
rokat okoztak hazánknak, tö b b százezer em ber kim enekült nyugatra, rom m á
lőtték B u d ap est egyes kerületeit, a kádári m egtorlás időszakában pedig, m in t­
egy ezer em b ert végeztek ki, tíz és százezreket ítéltek szabadságvesztésre.
Meg kell jegyezni, hogy a szovjetek nem le tte k elm arasztalva az agresszió el­
követése m iatt, jó v á té te lt a m ai napig nem fizettek, az MVSZ Iu stitia B izottsága
altal (tételesen) kidolgozott v eszteséglistát a hatalom csúcsán lévők „közjogi
m éltóságok” v álaszra sem m éltatták .
Az előadás sajáto s „gazdagítására” felkértük Sólyom Ildikó m űvésznőt annak
felvázolására, hogy tra g é d iá n k a t és k ifosztásunkat hogyan látja, hogyan érzékeli
es éli m eg (vagy át) egy család tragédiájának és kifosztásának szenvedő alanya­
ként.
 VII.
KONKLÚZIÓ

V itath atatlan , hogy 1956 o k tó b erében és novem berében, a Szovjetunió fegy­

veres agressziót k ö v etett el M agyarország ellen. A szovjet fegyveres erők kijelölt
részei - h ad ü zen e t nélkül - b eö zö nlöttek az ország terü letére. A m agyar polgári
és k ato n ai forradalm i erők ellen, a N éphadsereg egyes alakulatai ellen, a polgári
lakosság, v alam int polgári szervezetek (forradalm i bizottságok, tan ácsi szervek,
szakszervezetek, rendőrség, nem zetőrség, stb.) ellen lép tek fel, em beréletek so ­
k aság át o lto ttá k k io lto tta k ki, és h atalm as gazdasági káro k at okoztak az or­
szágnak.
E zt az agressziót, - a S zovjetunió u tó d ján ak m inősülő -, Orosz Föderáció ve­
zetői elism erték. A nem zetközi jog értelm ében te h á t a Szovjetunió bűncselek­
m ényt k ö v etett el
E zért a JU ST ITIA BIZOTTSÁG által kidogozott, a jó v átétel beindításához
szükséges alapanyagot (esetleges kiegészítésével egyetem ben),- a m agyar kor­
mány, korm ányfő és állam elnök, a vonatkozó nem zetközi jogszabályok alapján,
m inden lehetséges n em zetközi fórum on képviselje, illetve terjessze elő.
A v ita th a ta tla n jogos k ártérítés nem csak nem zet-összefogó, elhallgathatat-
lan és elen g ed h etetlen nem zeti érték, h an em m inden m agyar em bernek, az
összm agyarságnak m orális és anyagi érdeke.
A m agyar n ép jogos igénye, hogy a v ilágtörténelem ben m orális győzelem ként
szám on ta r to tt 1956-os fo rrad alm át és szab ad sá g h arcá t eltiprói ne csak erköl­
csi, h an em anyagi elég tételt is szolgáltassanak, hozzájárulva így a nagy p u sz tí­
tá s u tá n az ország újjáépítéséhez.

Dr. Léh Tibor, ügyvéd, nem zetközi jogász, a párizsi Ö sszehasonlító Jogi In­
tézm ény volt tan árseg éd je, szám os francia és nem zetközi folyóiratban je le n t
m eg jogi elem zése. A M agyarok V ilágszövetségének elnökségi tagja, a K á rp á t­
m eden cén Kívüli Régió eln ökhelyettese. A Iu stitia B izottság k o o rd in áto rak én t
a kártérítés-ig én y lés jogi részén ek kidolgozója.
Prof. Dr. Bokor Imre

Magyarország kifosztása és
tragédiája a XX. században
1)0-70 perces id ő ta rta m b a n fel lesznek vázolva azok a tragikus időszakok, am ikor
a M agyarország, a n agyhatalm ak politikai m anővereinek áld o zatak én t (sajátos
geopolitikai helyzetünk k övetkeztében) b eleso d ró d o tt k ét világháborúba, m ajd
áldozatává v ált 1956-ban a szovjetek világuralm i törekvésének.
Igazolható, hogy az első világháborút követő békeszerződésben h azán k a t súj­
to ttá k a legszigorúbb, igazságtalan és kegyetlen erkölcsi, anyagi, valam int te rü ­
leti szankciókkal, ezen belül a környező állam okhoz csato lt országrészeken élő,
több m int ötm illió m agyar ajkú állam polgárunk honvesztésével.
A m ásodik világháborúba is ak aratu n k o n kívül, ún. vis m aior helyzetben keve­
redtü n k bele, és a h áb o rú vége felé először a hitleri N ém et B irodalom fegyveres
i-rői, m ásodszor pedig a szovjet csap ato k szállták m eg hazánkat. A m egszállá­
sok so rán a szó szoros értelm ében kifosztották az országot, a szovjetek a vétlen
lakosság köréből m integy 350 ezer főt vagoníroztak ki hátországukba, m ajd az
olsó világháborúhoz hasonlóan, a békeszerződésben ism ét terü le tü n k cso nkítá­
sát és 300 millió dollár k ártérítés m egfizetését írtá k elő.
E zt kö v ette a szovjetek tö b b évtizedekig ta rtó m egszállása, amely nem csak
irdatlan te rh e k e t r ó tt a m agyar népre, h anem tudom ányos, kulturális, technikai,
m űvészeti és m ás terü leti fejlődésében is évtizedekre v e te tte vissza, nem beszél­
ve a bolsevik ideológia terjesztéséről, a m ezőgazdaság és az ipar leépüléséről.
1956-ban a m agyar n ép fegyvert fogott a szovjetek hazai lakájai, m ajd a forra­
dalom leverésére beözönlő szovjet fegyveres erők ellen, de a túlerővel nem bír­
tunk, viszont olyan mély seb et ü tö ttü n k a bolsevik G óliáton, am elyet képtelen
volt kiheverni, b ár az agonizálása (sajnos) sok időt vett igénybe.
Az ’56-os forradalm unk és szab adságharcunk során az agresszorok óriási k á ­
rokat okoztak hazánknak, tö b b százezer em ber kim enekült nyugatra, rom m á
lőtték B u d ap est egyes kerületeit, a kádári m egtorlás időszakában pedig, m in t­
egy ezer em b ert végeztek ki, tíz és százezreket ítéltek szabadságvesztésre.
Meg kell jegyezni, hogy a szovjetek nem le tte k elm arasztalva az agresszió el­
követése m iatt, jó v á té te lt a m ai napig nem fizettek, az MVSZ Iu stitia B izottsága
altal (tételesen) kidolgozott v eszteséglistát a hatalom csúcsán lévők „közjogi
m éltóságok” v álaszra sem m éltatták .
Az előadás sajáto s „gazdagítására” felkértük Sólyom Ildikó m űvésznőt annak
lel vázolására, hogy tra g é d iá n k a t és k ifosztásunkat hogyan látja, hogyan érzékeli
cs éli m eg (vagy át) egy család tragédiájának és kifosztásának szenvedő alanya­
ként.
 The looting and the tragedy of Hungary in the 20th century

In a te rm of 60-70 m in u tes th o se tragic tim es will be sketched, w hen Hungary,

as a victim of th e political m anoeuvres of th e great pow ers (as a consequence
of its p articu lar geopolitical situ atio n ), has drifted intő tw o w orld wars, th e n in
1956 becam e victim of th e soviet’s endeavour to w orld dom ination.
It can be proved th a t in th e tre a ty following th e F irst World War, H ungary was
punish ed w ith th e m o st severe, u n ju st an d em el m orál, m aterial and territorial
sanctions, am ong these: th e loss of hom eland of m ore th a n 5 m illión H ungarian-
speaking people who lived in th o se p a rts of th e country th a t w ere a tta c h e d to
th e neighbour sta te s.
In th e Second World War we w ere alsó involuntary involved, in a so called vis
m aior situ atio n , an d by th e en d of th e w ar o u t land has b een occupied first by
th e arm ed forces of th e G erm án em pire, th e n by th e soviet troops. D uring these
occup atio n s th e country h as b een literally sacked, th e soviets en train ed and
tra n sp o rte d ab o u t 350 th o u sa n d innocent in h a b ita n ts to th eir n eighbour coun­
try, th e n - like in th e case of th e F irst World War - th e tre a ty of peace ordered
again th e dism em b erm en t of our territory an d th e p aym ent of 300 millión dollars
com pensation.
T his h as been succeeded by several decades of soviet occupation, th a t n ő t
only m ade th e n atio n c a n y an im m ense burden, b ú t it alsó im peded in its sci-
entific, cultural, technical, artistic an d so on developm ent, n ő t to m ention th e
propag atio n of th e Bolshevik ideology, th e dem olition of th e agriculture and in-
dustry.
In 1956 th e H ungárián n atio n to o k arm s against th e soviets’ inland flunkies,
th e n ag ain st th e arm ed forces, th a t stream ed in to quiet th e revolution. Al-
th o u g h we co u ld n ’t cope w ith such superior num bers, it took tim e fór th e soviet
superpow er to recover.
D uring th e revolution an d w ar of independence of '56 , th e aggressors caused
huge d am ages to o ur country, several h u n d red th o u sa n d people fled to th e west,
som é d istricts of B u d a p est were sm ashed to ato m s an d th e retaliatio n of K adar
execu ted approxim ately 1000 people, and h u n d red s th o u sa n d people were sen-
ten ced to y ears of im prisonm ent.
I t m u st b e m en tio n ed th a t th e soviets have never been reprehended fór th e
aggressions com m itted, th ey h av en’t paid any com pensation, th e item ized list
of losses elab o rated by th e Iu stitia C om m ittee of th e World F ederation of H un-
garians h asn ’t even b een considered by th e leaders of th e country.
To colour th e p resen tatio n in a p articu lar m an n er we invited a rtist Ildikó Só­
lyom to sk etch how she sees, senses and lives th e n a tio n ’s tragedy and looting
as sufferer su b ject of a family’s tragedy and looting.
KLŐSZÓ

Kz az - összefoglaló - tan u lm án y abból a célból készült, hogy ,felvilla n tsa "

a K árp át-m ed en céb en gyökeret vert, állam ot a la p íto tt n ép ü n k tö rtén elm én ek
rgyes fejezeteit, és érzékeltesse azokat az esem ényeket, am elyek determ inál­
lak h azán k tö rtén elm ét, és közvetlenül vagy közvetve befolyásolták erkölcsi,
gazdasági, népességi, kulturális, tudom ányos, technikai, m űvészeti és terü leti
helyzetünk alakulását.
B izonyítható, hogy a m agyarság ún. „befogadó” nép volt m inden időben, és az
i.s tény, hogy m ás állam ok gyakorlatától eltérően, nálunk nem került senki sem
hátrányos helyzetbe azért, hogy az anyanyelve, a vallása, a faji h o v atarto zása
vagy a bőre színe eltér a m agyarokétól. Az erőszakos asszim iláció alkalm azásá­
ra nem k erü lt so r hazánkban, m ég a z t sem követelték m eg az ide telep ü lt id e ­
genektől, hogy szak ítsan ak ö rö k lött szokásaikkal, és ne ápolják nem zeti (ségi)
kultúrájukat.
E zek a m eg állap ításo k akkor is igazak, h a tö b b m in t ezeréves tö rté n elm ü n k
során (átm enetileg) v o ltak olyan rövid időszakok, am ikor á lta lá b a n külső
nagy h atalm ak n y o m ására előfo rdultak kisebb, helyi kilengések, de ezek eltör­
pültek az oroszoknál (szovjeteknél), a ném eteknél, a rom ánoknál, a csehszlo­
vákoknál, a törököknél, az U SA -ban vagy m ás állam okban lezajlott (szám os
helyen évszázadokon á t ta rtó , váltakozó inten zitású ) pogram ok, erőszakos
asszim ilációk és m ás, b u rk o lt kilengések (pl. nem zetiségi iskolák m e g szü n te­
tése, n em zetiségi n y elvhasználat, feliratok, ünnepségek, stb . tiltása, akadályo­
zása, b ü n te té se .
T alán ez a m ag y arázata annak, hogy n apjainkban külföldi politikusok és saj­
tóorgánum ok kiem elt „elő szeretettel” foglalkoznak m inden olyan h azánkra
utaló, vélt vagy „b elem agyarázott” rasszista jelenséggel, am elyet „feltupírozva”
tálalnak a közvélem ény felé, hogy feledtessék sa ját szennyesüket, és eltereljék a
figyelmet önm agukról.
A cím ben felvetett k érd és vizsgálatánál m ég azt is figyelembe kell venni, hogy
geo-stratégiai helyzetünkből kifolyólag olyan „ütköző” zónában élünk, ahol ú t ­
jában voltunk a tatáro k n ak , a törököknek, az osztrákoknak, a ném eteknek, az
oroszoknak (szovjeteknek), és súlyos véráldozattal, valam int felm érhetetlen
nagyságrendű anyagi veszteséggel „fizettünk” azért, m ert szabadságszerető nép
lévén n em a k a rtu n k senkinek sem behódolni.

HÁBORÚK ÉS V ESZTESÉG EK
I./T atárjárás

1241. április 11-én, a N yugat felé tartó , B a tu k án vezette m ongol-tatár fősereg

súlyos c sap ást m ért a IV Béla király v ezette m agyar csap ato k ra a Sajó m enti
M uhi-puszta körzetében. IV. B élának sikerült elm enekülnie a ta tá ro k elől, akik
feldúlták az egész országot, raboltak, gyilkoltak, és válogatás nélkül m indent
pu sz títo ttak .
 A ta tá ro k d ú lása 1242 m árciusáig ta r to tt, akkor Ögödej nagykán halálának h í­
rére a ta tá ro k kivonultak az országból. A ta tá rjá rá s során az alföldi m egyékben
a telep ü lések m integy 50%-a elpusztult.
A m ásodik honalap ító néven em leg etett IV. Béla király h a talm as, látványos és
eredm ényes m unkával, politikai, katonai, gazdasági intézkedések sokaságával
ta lp ra állíto tta az országot, e lu ta s íto tta a m ongolok által felajánlott szövetségi
jav aslato t (IV. O rb án p á p a tá m o g atásán ak b irto k áb an ), m ajd az ism ételten b e ­
tö rő t a tá r sereget m eg fu tam íto tta.

117 Mohács + törökdúlás

II. S zulejm án szultán, 1526. április 23-án indult el (kb. 75-80 ezer főt szám lá­
ló csapataival) Isztam bulból M agyarország ellen, és au gusztus 26-án érk ezett
M ohács alá, ahol II. Lajos király készült 25 ezer fős seregével m egakadályozni a
törökök térn y erését. A m ohácsi c sa ta au gusztus 27-én v ette k ezd etét, és k ét óra
leforgása a la tt a tö rökök d ö n tő győzelm et a ra tta k a m agyarok felett. Mintegy
14-15 ezer k ato n án k lelte h alálát a csatatére n , II. Lajos király m enekülés közben
a Csele p a ta k b a fulladt.
A törökök elő tt m egnyílt az ú t B u d a felé, h azánk a T örök Birodalom hódító
h ábo rú in ak szenvedő alanyává vált 1699-ig. Az ország terü letén ek nagy részét
m egszálló, elsöprő erőfölényben lévő tö rö k csap ato k kím életlenül fosztogattak,
gyilkoltak, rab o ltak , g y újtogattak, és csupán a nem zet élni a k a rá sá t fémjelző el­
lenállásnak volt köszönhető, hogy irtó zato s erőfeszítéssel sikerült átvészelnünk
ezt a hosszú, gyötrelm es időszakot, m ajd külső segítséggel kiverni a törököket
az országból.
A törökökkel vívott hon- és nem zetvédó háborúink során a m agyarság em ber-
veszteségének nagyságrendjét jól érzékelteti az a dem ográfiai összehasonlítás,
m iszerint a tö rö k h ó d oltság elő tt az ország lélekszám a nagyjából m egegyezett
F ranciaország vagy N agy-B ritannía lakosságának számával! E urópa a m agyarok
hősi ellenállásának köszönheti, hogy a törökök nem voltak képesek tov áb b te r­
jeszkedni nyugati irányba.
M érh etetlen nagy v éráldozat és felbecsülhetetlen anyagi veszteség árán véd-
tü k ö n m ag u n k at és a keresztény világot a pogány n épirtókkal szem ben.
A m ongolok (tatáro k ) és főként a törökök elleni szabadságharcaink gyakorla­
tilag E u ró p a védelm ét is szolgálták, és ez a „védőbástya” jellegű m issziónk olyan
h atalm as vérveszteséggel já rt, hogy a törökök kiűzését követően a m agyarság
korábbi - Angliához és Franciaországhoz közelítő - lélekszám a az egyötödére
csökkent!

l l l j H ab sb u rg uralom .

A tö rö k h ó d o ltság o t egy m érsékeltebb m ódszerekkel operáló, de az ország

gazd aság át p erm an en sen fosztogató, valam int a m agyarság jogait m egnyirbáló
i isztrák elnyom ás v á lto tta fel. A császári polgári adm inisztráció és a kato n aság
túlkapásai so ro zato s népfelkélésekhez, m ajd 1703-ban a II. Rákóczi Ferenc ve­
zette szab ad ság h arc kitöréséhez vezetett. A szabadságharc a kuruc seregek ve­
reségével, illetve az 1711-es szatm ári békével é rt véget.
A H absburgok uralm a ígérgetésekkel, látszat-intézkedésekkel és rendőrter-
i őri m ódszerek illetve eszközök alkalm azásával tovább folytatódott, de az 1848
elején k itö rt európai forradalm i m egm ozdulások h a tá s á ra m árcius 15-én P esten
is győzött a forradalom , am ely szab ad ság h arcb a torkolt, és csak I. Miklós cár
:!00 ezer fős csap ataiv al tu d tá k térd re kényszeríteni szabadságharcos erőinket
1849 au g u sztu sáb an , és neki „köszönhető”, hogy M agyarország n em szak ad t ki
a H ab sb u rg Birodalom ból.
A H aynau császári generális vezette m egtorlás áldozatává vált gróf B atthyány
Lajos m iniszterelnök, 13 táb o rn o k , to v áb b á m integy 260 civil és k atona. E zreket
vittek el A usztriáb a k ato n ai szolgálatra, tö b b száz főt ítéltek többéves börtön-
b ü n tetésre vagy várfogságra.
A H ab sb u rg uralom h azán k at is érintő b e tető zését képezte az I. világháború
kiro b b an tásáb an való aktív részvétele és M agyarország bevonása az agresszo-
i ok táb o ráb a.

IV/ T rian o n

Az I. világháborút lezáró párizsi (trianoni) békeszerződésben M agyarorszá­

got m eg fo sztották terü letén ek k étharm adától, ötmillió m agyar ajkú szem élyt
rek esztettek ki h atárain k o n tú lra, és 200 millió aranykorona m egfizetésére kö­
telezték h azán k a t a győztes nagyhatalm ak. E kkora csapás egyetlenegy agresz-
szort sem ért, arról nem is beszélve, hogy M agyarország (az O sztrák-M agyar
M onarchián belül) az I. világháború k iro b b an tásáb an sem m ilyen szerepet nem
látszott, a h áb o rú b an való részvétele kizárólag az osztrákoktól függött.

V./ M ásodik világháború

M agyarország 1941. jú n iu s 27-én, az európai állam ok k ö zö tt a legutolsóként

üzent h a d a t a S zovjetuniónak. M indennem ű m entegetőzés és m agyarázkodás
mellőzésével kijelenthető, hogy hazánk vis m aior helyzetben volt (!), a k ét nagy
birodalom k onfliktusában vagy a n ém et m egszállást v álaszth atta, vagy a n ém e­
tek m ellé áll. H arm adik válto zat nem volt!
A Szovjetunió elleni agresszióban való részvételünkért újabb területcsonkí­
tással, valam int 300 millió USA dollárral kellett „fizetnünk” a békeszerződésben
m eg h atáro zo tt követelm ényeknek alapján.
A „felszabadító” Vörös H adsereg em ellett speciális „zsákm ányoló” alakula­
tával k ifo szto tta h azán k gyárait és üzem eit (gépi felszereléseket, nyersanyago­
kat és rak tári készleteket), szám olatlanul rekvirálták el m ezőgazdasági term é­
nyeinket, haszon állatain k at, m űkincseinket, ső t tö b b százezer polgári szem élyt
vagoníroztak be, és szállíto ttak a Szovjetunióba többéves vagy életfogytiglani
m unkavégzésre.
A m integy százezer fős m egszálló kontingens összes költségeit fizetnünk kel­
lett, és a zt is el k ellett tű rn ü n k , hogy a nyakunkra ültessék a M oszkvából ideirá­
ny íto tt Rákosi-féle b an d át, akik sikeresen tö n k re te tté k a m agyar gazdaságot,
bevezették a p ro letárd ik tatú rát, és a d a p tá ltá k a koncepciós perek v égrehajtá­
sá ra vonatkozó k inti ism ereteiket.

VIJ ’56-os fo rrad alo m és szab ad ságharc

A so ro zato s törvénysértések, a bev eze te tt lelki és fizikai terror, az e rő lte te tt

szövetkezeti m ozgalom és a kuláküldözés, az eszetlen m unkaverseny, a nem zeti
szim bólum ok és ü n n ep ek eltörlése, őseink és hőseink feledtetése töm eges elége­
d etlen ség et sz íto tt, am ely m in d ent elsöprő forradalom m á alakult át.
Az MDP szervezetei n ap o k a la tt felbom lottak, az ÁVH-sok, a vezető párt-
funkcionáriusok és a forradalm i töm egekre so rtü zet vezénylők gyáván sz étsza­
ladtak , a forradalom leverésébe beavatkozó szovjet harckocsikat és k ato n á k a t
a zöm ében fiatal, silány fegyverekkel és benzines palackokkal harcoló P esti S rá­
cok m eg fu tam íto tták .
A hazu g szovjet nagykövet (A ndropov), valam int a szovjet korm ány kétszínű
m agyarázkodása az ú jonnan beözönlő intervenciós csap ato k ered eti célját „ ta ­
k a rg a tta ”, m iszerint: H ruscsov és korm ánya döntése alapján leverik a forradal­
m at, és a szám u k ra m eg b ízh atatlan n á vált Nagy Im re m iniszterelnök helyett a
m agyar tö rté n elem legnagyobb árulóját ü ltetik a nyakunkra, d u plájára növelik
a m egszálló kon tin g en s létszám át, m ajd hatékony segítséget nyújtanak K ád ár­
nak a m eg to rlás „péld am u tató ” végrehajtásához.
Az u tó b b i olyan .Jól sik erü lt”, hogy K ád ár nagyságrendileg tú lte tt H aynau
generálison: közel ezer em b er halála terheli a lelkét, 25-30 ezer em b ert le tt le­
ta rtó z ta tv a és hosszabb-rövidebb b ö rtö n b ü n te té sre ítélve. 200 ezer em ber m e­
nekü lt ki az országból, a m egszállók által okozott k ár összértéke pedig 10 ezer
m illiárd forint körüli érték re rúg!
Az MVSZ J u s titia B izo ttság a által készült tanulm ány tartalm a zza a károko­
zás tételes felbontását, az alábbi csoportosításban:
(1) a harckocsik, a tü zérség és a légierő okozta károkat;
(2) a term elés leállásából keletkező károkat;
(3) az ú t- és v asú th áló zatb an o kozott károkat;
(4) a kereskedelem és a tu rizm u s visszaeséséből eredő károkat;
(5) a kb. kétszázezer fős k ato n ai kontingens 35-36 évig ta rtó költségkihatását;
(6) a h azán k b an diszlokált szovjet k atonai kontingens által a te r ­
m észeti k örnyezetben okozo tt káro k at (víz, gyógyvíz, élővilág, stb.).
S ajn álato s tén y k én t kell m egem líteni, hogy a J u s titia B izottság dolgozatát a
m agyar m édiák konzekvensen agyonhallgatták.
Az MVSZ tiszteletb eli elnökének (Rácz S ándornak), elnökének (P atrubány
M iklósnak) és a Ju s titia B izo ttság elnökének (Bokor Im rének) aláírásával ellá­
t ott, a legfőbb közjogi m éltó ság o k nak elküldött anyagot (érdem i) válaszra sem
m éltatták , és a p arlam en ti p á rto k elnökeihez to v á b b íto tt jelen tés is hasonló „el­
b írálásban” részesült!
Az MVSZ és a Ju s titia B izo ttság időt, energiát és anyagi áld o zato t nem kí­
mélve m egkísérli á ttö rn i a h allg atás és/vagy a közöm bösség falát. A B rüsszelben
m eg tarto tt, m érsékelt sikerrel járó nem zetközi sa jtó tájék o z tató csu p án az első
lopés volt k itű z ö tt célunk érdekében, hogy a h azai és a nagyvilági közvélem ényt
m egism ertessük a m agyarságot é rt trag éd iák eddig elhallgatott vagy elto rzíto tt
t enyanyagával, és elérjük, hogy megfelelő szinten, egy illetékes te s tü le t foglal­
kozzon ezzel a kérdéssel.

AZ 1956-OS SZOVJET KATONAI INTERVENCIÓ

SORÁN KELETKEZETT VESZTESÉG EINK

BEVEZETÉS

A K árp át m edencében h o nalapítóvá vált m agyarság történelm e, dicsőséges

i's trag ik u s esem ények so ro zatát tartalm azza. H azánk geo-stratégiai helyzeté­
nek k övetkeztében, a szláv és a germ án n épek „tengerében” (érdekszférájuk­
ban, ütközési zónájukban), gyakran k ev ered ett konfliktusba szomszédjaival,
valam int - a szom szédjait is tám ad ó - (mongol, török) hódítókkal.
A kis népekre jellem ző „vis m a io r” helyzetekben, M agyarország is átm en eti
vagy ta rtó sa b b szövetségre lé p e tt egyes nagyhatalm akkal (törökökkel, o sz trá­
kokkal, ném etekkel, szovjetekkel), felelt a következm ényekért (1.: I. és II. világ­
hábo rú k at), nem egy esetb en irreálisan m agas árat fizetve azért, m ert elke-
nilhetetlenül b eleso d ró d o tt a világuralom ra tö rő birodalm ak k ö zö tt k irobbant
konfliktusokba.
T örténelm i tény, hogy a m agyarság soha nem kezdem ényezett és nem indí­
to tt hód ító h áb o rú k at, n em ak art m ás nép ek et leigázni, jogos érdekeit békés
u tón kív án ta rendezni, ugyanakkor függetlenségének vagy terü leti in teg ritásá­
nak védelm e érdekében, gyakran ra g a d o tt fegyvert, idegen hódítók és/vagy h a­
zai kollaboránsaik ellen.
1956-ban, a szovjet névre átk eresztelt orosz hódítók, cári elődjük hagyom ánya­
ira tám aszkodva, kb. 200 ezer fős, állig felfegyverzett hadsereggel verték le a hely­
tartó ju k k én t id etelep ített R ákosi-G eró-Farkas és bandájuk ellen kirobbant forra­
dalm unkat, valam int az agressziójuk ellen k ibontakozott szabadságharcunkat.
Elsöprő (létszám ban és harci-technikai eszközökben m egm utatkozó) erő­
fölényük b irto k áb an szétlő tték B u d a p est egyes negyedeit, főútvonalon lévő
epületeit, tö n k re te tté k ú tvonalaink tö b b sé g ét, szám os városunk laktanyáit és
középületeit, rep ülőtereinket, lezárták a nyugati h atárain k at, kollaboránsaik
bevonásával akadályozták, elfogták vagy legyilkolták a ny u g atra m enekülők egy
m áig is tisztáz atlan szám ú - részét.
A szovjet szuronyokkal létreh o zo tt Kádár-féle bábkorm ány felállításával és
kollaborálásával,- to v áb b i szem élyi és an ya g i veszteségek kö zvetlen vagy kö z­
vetett okozói voltak, mivel az „összkom fortos” sztrájk kiro b b an ása (valam int az
abból eredő anyagi károk), illetve a n y u g atra m enekült, m integy 200 ezer főt
kitevő em berveszteségünk, az agresszorok szám láját terhelik, nem elfelejtkezve
arról sem, hogy tevéken yen kö zrem ű kö d tek K ádár véres m egtorlási akcióiban.
Vizsgálat tárg y át képezi az is, hogy az ún. K ád ár rezsim konszolidációját kö­
vetően (vagyis 1957 m áju sátó l kezdve), m iért volt szükség m egnövelt létszám ú
szovjet („ideiglenesnek” cím kézett) csap ato k állo m áso ztatására hazánkban, és
milyen költség k ih atással volt ez a m agyar népgazdaságra?
T ek in tettel arra, hogy a Szovjetunió a forradalm árjainktól elszenvedett erköl­
csi, ideológiai, a n ya g i és szem élyi veszteségei ellenére, m ég hosszú ideig kon­
zerválta a h atalm át, ezért a szocialista tá b o rn ak nevezett, a K rem lből irányított
társad alm i „képződm ény” szétesését követően, csak m ost k e rü lh etett sor arra,
hogy m egvizsgáljuk a h azán k ellen elkövetett szovjet agressziót, és k ártérítési
igényeink tételeit.
Az em beriség tö rtén elm éb en lezajlott m integy 14 000 h áb o rú t (fegyveres ösz-
szetű zést) lezáró 8 000 békeszerződés többségéből m egállapítható, hogy a „hadi­
sarc” (k ártérítés vagy jó vátétel) nagyságrendjében általáb an a győztes fé l d ö n ­
tö tt, de n em sz ám íto tt ritkaságnak, hogy a szem ben álló fe le k m egállapodása
alapján ren d ezték le ezt a kérd ést..

JO G I ELEM ZÉSEK

ÁLTALÁNOS ÉS NEM ZETKÖZI JO G I ALAPOK VIZSGÁLATA, AZ ’56-OS

FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEINEK FÜGGVÉNYÉ­
BEN.
(KÁRTÉRÍTÉS A NEM ZETKÖZI JOGBAN, KIEMELT JO G I ÉRVEK, A HA­
ZÁNK ELLEN 1956-BAN ELKÖVETETT SZOVJET A G R ESSZIÓ JÓVÁTÉTE­
LÉÉRT)

1956-ban a szovjet h ad sereg agressziót k ö v etett el M agyarországgal szem ben,

h áb o rú s akciót v e zetett az ország ellen, m egdöntve a legális korm ányt, figyel­
m en kívül hagyva a m agyar n ép ak aratát. A M agyarok Világszövetsége a forra­
dalom 50. évfordulója alkalm ából 2006. október 15-én rendkívüli m egem lékező
közgyűlést ta r to tt, és a következő h a tá ro z a to t hozta:
„1956 októberében és novem berében M agyarországot fegyveres tám adás érte
a vilá g a kko ri legerősebb hadserege részéről. M agyarország hadüzenet nélkül
háborús színtérré vált. A z á rta tla nul kio lto tt életek tízezreiért, az e kko r okozott
szörnyű p u sztításért, a M agyarok Világszövetségének rendkívüli, em lékező K ül­
döttgyűlése kezd em én yezi és kö veteli kártérítés fizetését az agressziót elkövető
Szovjetunió utódállam aitól. Teszi ezt annál is inkább, m ivel időközben ezek az
állam ok a jogá lla m isá g és a d em okrácia ú tjá ra lép tek.”
Az MVSZ keretében, egy független b izo ttság alakult (Ju stitia B izottság n é ­
ven), azzal a feladattal, hogy feltárja, vizsgálja (elemezze) és jogi, valam int szak­
m ai érvek alapján feldolgozza a m agyarsággal szem ben elkövetett sérelm eket,
lovábbá indítványozza az illetékes szervek felé (kormány, bíróság, ügyészség)
.i/.okát a szükséges lépéseket, am elyeket m eg kell ten n i a jogorvoslat b eindítása
i teljesíthetősége) érdekében.
A to vábbiakban, m agyar korm ány felad atát képezi, hogy (a k a p o tt ad ato k
birtokában) tárg y aláso k at kezdem ényezzen k á rté ríté s cédából a volt Szovjet­
unió utódállam aival, a tárgyalások k u d arca esetén pedig, forduljon nem zetközi
|i igi intézm ényekhez. A m ennyiben a korm ány nem vállalná fel ennek a feladat­
nak a teljesítését, akkor a M agyarok Világszövetsége és a Ju s titia B izottság tesz
meg m in d en t an n ak érdekében, hogy a problem atikus kérés igazságos m eg­
oldást nyerjen.

\ KÁRTÉRÍTÉS ALAPJAI

1907-ben, a H ágában jelenlévő felh atalm azo ttak egy egyezm ényt fogadtak
11. am ely „A háborús jo g szabályokról szóló tö rvén ykö n yv teljesebb változata"
n m e t k ap ta, és eb b en részletezték az agresszor által elkövetett háborús vesz­
teségek k ártérítési k ö telezettség ét, am elyet később k ib ő v ítették a genfi kon­
ferencia során, az 1864-ben alakult V öröskereszt szellem iségének nem zetközi
szintre emelésével.
Erre tám aszkodva, az I. világháború u tán i békeszerződésekben nagy összegű
kártérítésre ítélték az agresszoroknak m in ő sített országokat. N ém etországnak
132 M rd aranym árkát, A usztriának, B ulgáriának és M agyarországnak 12 M rd
arany m árk át kellett fizetnie a győztes állam oknak (ez M agyarország esetéb en
:<()0 millió aranykorona kifizetését je len tette).
Ami a lakosságot illeti,- a győztes állam ok törvényben rendelkeztek a privát
k árok jóvátételéről. íav a ká rtérítés nem csak a ká rt szenvedett állam ot illette
mea. hanem a n n a k vo la á ra it isd ). akik a bonyolult jogszabályok m ellett, bizo­
nyos feltételekkel részesü lh ettek belőle.
A II. világháborút lezáró bék eszerződést 1947. február 10-én írtá k alá P árizs­
ban. A békeszerződés h áb o rú s jó v átétel fizetésére kötelezte a vesztes országo­
kat (N ém etország, Finnország, Olaszország, R om ánia és M agyarország). M a­
gyarországnak összesen 300 millió d ollárt kellett fizetni, ebből 200 m illiót a Szov-
letuniónak, 50 m illiót Jugoszláviának, 50 m illiót C sehszlovákiának.
A II. világháború u tá n m egalakult ENSZ, (előbb S an F ranciscóban, msyd ké­
sőbb New Yorkban) fő célja a n em zetek közötti békés együttélés biztosítása.
A Szovjetunió alapító tag ja 1945. október 24-e óta, M agyarország pedig 1955.
decem ber 17-én n yerte el a tag ság át.

A KUVAITI PÉLDA

1990. au g u sztu s 2-án Irak m eg tám adja K uvaitot. 1991. április 3-án az ENSZ
Biztonsági T an ácsa Irak o t felelősnek nyilvánította különböző károk okozása
m iatt, am elyek a K uvait elleni agresszió és m egszállás során keletkeztek.
 E célból egy K ártérítési B izo ttság jö tt létre, am ely G enfben székelt és h a t
különböző felszólalási-kategóriát fogadtak el. Fizikai (élő) szem élvek, valam int
cégek (ioei szem élvek) kö vetelh etnek kártérítést a k o rm ányukon, vaav nem zet­
kö zi szervezeteken keresztül.
A K ártérítési B izo ttság tö b b m illiárd dollár m egfizetésére kötelezte Irakot.
A k á rté ríté s t az iraki P etrol Vállalat eladásából kezd ték finanszírozni. Jelenleg a
k ártérítési folyam at végrehajtása, az iraki belső konfliktusokkal te rh e lt helyzet
m ia tt n ehézségekbe ütközik.

A SZOVJETUNIÓ FELELŐ SSÉG E AZ '56-BÁN ELKÖVETETT A G R ESSZIÓ ­

JU K FÜGGVÉNYÉBEN

Az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés egyik m ellékletében m eg h atáro zo t­

ta k szerint, szovjet csap ato k állom ásozhatnak M agyarországon és R om ániában,
hogy b izto sítsák a Szovjetunió és A usztria szovjet zónája közti k atonai u tá n p ó t­
lási vonalat.
1955. m áju s 15-én A usztria szuverén sem leges állam lett, ezzel a négy meg-
szállási övezet m egszűnt, és a szovjet csap ato k útvonal-biztosítási feladata is
véget ért. Egy n ap p al az o sztrák sem legesség elfogadása elő tt (vagyis: m ájus
14-én) viszont, létreh o zták a Varsói S zerződés S zervezetét (Varsói Szerződés:
VSZ), és ezzel (a szovjetek vélem énye szerint) to v áb b ra is lehetővé vált, hogy
csa p a ta it M agyarország te rü le té n állom ásoztassa.
A VSZ okm ányaiból kitűnik, hogy egyetlen állam ot sem jogosít fel arra, hogy
csa p a to ka t állom ásoztasson eay m á sik állam területén. E bből következik, hogy
a M agyarországon m a ra d t különleges h a d te s t csap atai jogtalanul ta rtó z k o d ta k
hazán k b an 1955. m ájus 15-ét követően!
A Szerződő Felek m egállapodása alapján készült okm ány nem jogosítja fel
egyetlen tag állam o t sem arra, fegyveres erőszakkal lépjen fel a S zerződésből
kilépni szándékozóval szem ben. A S zerződés 8. cikkelye pedig kifejezetten tiltia
az egym ás belügyeibe való beavatkozást.

A KÁRTÉRÍTÉS FELM ÉRÉSE

A kuvaiti precedens érték ű p élda alapján, a m agyar esetben is jogszerű, in­

dokolt és igazságos lenne, hogy a m agyar állam hivatalos felmérés után, esetleg
nem zetközi szakértőket is beavatva, a k ártérítést a szovjet utódállam októl kéije.
A k ár leh et direkt, vagy indirekt, m ert a kuvaiti példából kitűnik, hogy indi-
rekt károk is jó v átételre szorulhatnak. A kár nem csak a konkrét p u sztításb ó l
k im u tath ató k áro k ra vonatkozik, hanem a gazdasági potenciál csökkenése (ki­
esése) követk eztéb en b ek ö v etk ezett k árokra is. K iindulópont lehetne, a kádári
rezsim „ellenforradalom i k á ro k é k é n t nevezett kárbecslése, am elyet az akkori
h atóság o k állap íto ttak meg: kb. 20 m illiárd forint érték b en (1957-es árfolyam ér­
ték b en szám olva).
AZ UTÓDÁLLAMOK FELELŐ SSÉG E

A Szovjetunió széth u llása u tán , az u tódállam okra h árul a felelősség, mivel az

1978. au g u sztus 23-i bécsi egyezm ény m eghatározza, hogy: „M inden olyan szer­
ződés, mely érvényben volt az állam ok elszakadásának id ő p o n tjáb an az eredeti
állam teljes terü letére nézve, hatályos m arad m inden így létrejö tt utódállam ra
nézve is.” (34. cikkely), az előbb em lített szerződés egyébként h atály b an m arad
a d o tt esetb en az ered eti állam m aradék te rü le té re nézve is (35. cikkely).
A m i esetü n k re vonatk o ztatv a: a nem zetközi jog m inden esetb en elism eri
az Orosz F öderációt, m in t a Szovjetunió u tó d ját, helyesebben folytatólagossá­
gát. E nnek a folytatólagosságnak objektív kritérium ai közé tarto zik az, hogy az
Orosz Föderáció d eterm in án s volt a szovjet tagállam ok között, földrajzilag az
egyik legnagyobb, és a világ n agyhatalm ai közé ta rto z o tt.
Ami F ehéroroszországot és U krajnát illeti,- ez a k ét ország csak részbeni
folytonossággal rendelkezik, mivel m indkét ország az EN SZ-nek alapító tagja,
szám os nem zetközi szerződést ratifikáltak s ^ á t neveikben, am elyek (egyben) a
S zovjetuniót is érin tették .
Az ENSZ főtitkárához 1991. decem ber 24-én írt levelében Boris E lstine elnök
leszögezte, hogy az Orosz Föderáció a Szovjetunió u tó d ián ak te k in ti m agát. Yuli
Mikhailovich Vorontsov, O roszország állandó képviselője az EN SZ-ben 1992. ja ­
nuár 27-én szin tén hasonló m ódon nyilatkozott, kijelentette, hogy az Orosz F ö­
deráció folytatja a joggyakorlatot és elfogadja kötelezettségeit, m elvek a Szov­
jetun ió ra érvényesek voltak. A fentiekre való tek in tettel, az Orosz Föderáció, a
volt Szovjetunió jogi u tó d állam án ak m inősül.

ELÉVÜLÉS KÉRDÉSE

A Szovjetunió 1956-ban nem zetközi b ű n t k ö v etett el a M agyarország elleni ka-

i onai agressziójával. Egyértelm ű, hogy addig, am íg M agyarország szovjet m eg­
szállás a la tt volt, és hazán k b an nem volt dem okratikus rendszer, gyakorlatilag
lehetetlen volt a Szovjetunió felelősségét felvetni, illetve k á rté ríté st követelni.
A jogi gyakorlatba ism ert elévülés fogalm át - te h á t - jelen esetb en nem le­
het szóba hozni vagy alkalm azni, annál is inkább, m ert egyes tények nem csak a
Szovjetunió nem zetközi jogszabályokba ü tköző (jogi, morális, etikai) cselekm é­
nyeit tükrözik, h an em - ezen tú lm enően -, az em beriség ellen elkövetett b ű n cse­
lekm ények is tö rté n te k , am elyek elévülhetetlenek!

KONKLÚZIÓ

V itathatatlan, hogy 1956 októberében és novem berében, a Szovjetunió fegyveres

agressziót követett el Magyarország ellen. A szovjet fegyveres erők kijelölt részei -
iladüzenet nélkül - beözönlöttek az ország területére. A m agyar polgári és katonai
lorradalmi erők ellen, a N éphadsereg egyes alakulatai ellen, a polgári lakosság, va­
lam int polgári szervezetek (forradalmi bizottságok, tanácsi szervek, szakszerveze­
tek, rendőrség, nem zetőrség, stb.) ellen léptek fel, em beréletek sokaságát oltották
kioltottak ki, és h atalm as gazdasági károkat okoztak az országnak.
E m b eréletek so k aság át o lto ttá k k io lto ttak ki, és h atalm as gazdasági k áro ­
k a t oko ztak az országnak, ezért a JU STITIA BIZOTTSÁG által kidogozott, a
jó v átétel b ein d ításáh o z szükséges alapanyag felhasználható az utódállam okkal
szem beni k ártérítés m egállapításánál..
A m agyar nép jogos igénye, hogy a v ilágtörténelem ben m orális győzelem ként
szám on ta r t o tt fo rrad alm át és szab ad sá g h arcá t eltiprói, ne csak erkölcsi, h a ­
nem anyagi elég tételt is szolgáltassanak.

A SZOVJETUNIÓ MAGYARORSZÁG ELLENI 1956-OS KATONAI IN TER­

VENCIÓJA

ALAPFOGALMAK

AGRESSZIÓ: a nem zetközi jo g b an egy állam erőszakos, főként k ato n ai fel­

lépése, egy m ásik állam m al szem ben. A dott körülm ényekben, agressziónak
m inősül (hét) egy állam nak a m ásik állam m al szem beni fenyegető (tám adó) vi­
selkedése. A gressziónak szám ít az is, h a egy szuverén állam felségterületét id e ­
gen fegyveres erők szándékosan m egsértik, és tiltak o zás vagy felszólítás ellenére
sem táv o zn ak onnan.
AGRESSZOR: az erőszakos (fegyveres) tám adó (agressziót kezdeményező) fél.
HÁBORÚ: az állam közi (politikai, ideológiai, gazdasági, faji, vallási, stb.)
konfliktusok fegyveres erőszakkal tö rté n ő m egoldása.
HÁBORÚS BÚNCfiF.T .F.TCMÉNY: a polgári lakosság elleni erőszak, a háborús
fosztogatás, a bűn ö s hadviselés, a h arctéri fosztogatás, a fegyverszünet m eg­
szegése, a h adikövet elleni erőszak, a vöröskereszttel való visszaélés és külön
jogszabályokban m eg h atáro zo tt egyéb b ű n te tte k . A HÁBORÚS BŰNCSELEK­
M ÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE NEM ÉVÜL EL!
HADMÚVKT.FT: a fegyveres erők tevékenységének egyik form ája, cél, hely és
idő szerin t összehangolt csap ások és m anőverek összessége, egy m eg h atáro ­
z o tt (k itű zö tt) hadm űveleti feladat teljesítése érdekében.
FEGYVERES KÜZDFT.FM- a h áb o rú sajátos ism érve, a hadviselő felek k a to ­
nai szervezetei kö zö tt lezajló harctevékenységek, m eg h atáro zo tt célok teljesítés
érdekében.

A SZOVJET KATONAI INTERVENCIÓ, A NEM ZETKÖZI KATONAPOLITI­

KAI HELYZET FÜGGVÉNYÉBEN

A szovjet k ato n ai felderítési ad ato k b irto k áb an H ruscsovék m ár szeptem ber­

ben „észlelték”, hogy valam i készülőben van E gyiptom ellen, ezért m e g te tté k a
szükségesnek látszó lép ések et a közel-keleti esem ények „kezelésére”.
 K észen álltak arra, hogy - a d o tt esetb en k atonai erővel is „m egsegítik”
E gyiptom ot, az im perialisták agressziója ellen. A segítség részben légi úton,
részben h ad iten g erészeti erőkkel le tt volna végrehajtható, de benne volt a nagy
..sakkjátszm ában” az is, hogy a szovjetek K özép-E urópában, esetleg Nyugat-
E uróp áb an ú jab b pozíciók (területek) m egkaparintásával kárpótolják m agukat,
ha a N yugat le lesz kötve Egyiptom m al. H ruscsov nem felejtette el azt a híressé
vált sztálini m o n d ást, m iszerint: „A zsá km á n y azé, a k i m egszerzi!”.
E nnek érdekében n agyszabású előkészületeket te tte k a szárazföldi erők
harckészségének és harck észü ltségének fokozására, tartalékokkal, lőszerrel és
üzem anyagokkal való ellátására, hogy a d o tt esetb en késedelem nélkül mobili-
/.álhatóak legyenek harctevékenységek v égrehajtására.
M indezek a készülődések rendkívül nagy tito k b an folytak, de utólag rek o n st­
ruálni lehet a szovjet korm ány és a k ato n ai v ezetés szándékát, a csap ato k m oz­
gási időpontja, felkészültsége, feltöltöttsége, m ennyisége és összetételének
elem zése segítségével.
A M agyarországon állom ásozó K ülönleges H a d te st személyi állom ánya sza­
badságolásának k o rlátozása, illetve b eszü n tetése szeptem berben m egkezdő­
dött! M indez nem m agyarázható a m agyar belpolitikai helyzettel, m ert sem
szeptem berben, sem o k tó b er első felében nem tö rté n t sem m i olyan esem ény h a­
zánkban, am ely k ato n ai erők harckészültségének m egerősítését igényelte volna,
sőt m ég a honvédségnél vagy a rendőrségnél sem lé p te tte k életbe sem m ilyen
korlátozó vagy m egerősítő intézkedéseket.
Hruscsov és h arced zett k ato n ai stratégái, Z sukow al az élükön, úgy ítélték meg,
hogy az a d o tt helyzetben (óvatosan és sokrétűen álcázva) m eg lehet kezdeni csa­
pataik nyugati irányba tö rté n ő átcsoportosítását, és egy kedvező pillanatban (a
váratlansági tényezőt kihasználva) érvényesíteni lehet a nyugati állam ok száraz­
földi erőihez viszonyított - nyom asztó nagyságrendű - erőfölényüket (élőerőben,
harckocsikban, p áncélozott szállító-járm űvekben és tüzérségi eszközökben).
Egy E u ró p áb an lezajló VSZ - NATO összecsapásnál ezek az erők kiegészültek
volna a lengyel, NDK, csehszlovák, m agyar, bolgár és rom án haderők kijelölt csa­
pataival. E b b en az idő szak b an a M agyar N éphadsereg létszám a 200 ezer fő körül
m ozgott, és g yatra felszerelése ellenére, jelentős erővel, valam int tö b b tízezer
hősi h alo ttal já ru lt volna hozzá a szovjetek kalandjához.
A szovjet korm ány u tasítására, 1956. október 23-án 19.45-kor (!). a K árpáti
K atonai K örzet p aran csn o k a (E I. B atov h adseregtábom ok) harci riad ó t ren-
(lelt el, és p aran cso t a d o tt egy lövész és egy g árdahadosztály részére, hogy C sap-
lleregszász-Nagyszólós térség éb en lépjék á t a szovjet-m agyar h a tá rt, és vonul-
lanak a Szolnok-Abony, H atv an -Jászberény k örzetekben kijelölt gyülekezési
körletükbe.
Valójában: a m agyar h a tá r m egsértése, és fegyveres erők beözönlése hazánk
i őrületére m ár agressziónak m inősül, függetlenül attól, hogy harctevékenység-
! ol vagy harctevékenység nélkül zajlott le az akció, mivel egy szuverén állam
H 'lségterületének ilyen jellegű (durva) m egsértése teljes m érték b en kim eríti a
fegyveres erőkkel tö rté n ő (közvetlen) fenyegetés kritérium át, az érdekellenté-
i ek feloldásának fegyverekkel való m egoldását.
 1956. o k tó b er 24-én hajnalban, a L ascsenko (P jotr Nyikolajevics) altábornagy
p aran csn o k ság a a la tt álló un. K ülönleges h a d te s t csap atai Székesfehérvárról
bevonultak B u d ap estre, és k o n k rét harctevékenységet kezdem ényeztek a B u­
d a p e ste n lévő egyes forradalm i erők és a hozzájuk csatlak o zo tt k ato n ák ellen,
akik egy-egy o b jektum k ö rzetéb en szerveződtek és felléptek a Rákosi-Gerő-féle
rezsim nép irtó és népnyúzó politikájával szem ben.
A különleges h a d te s t csap atain ak B u d a p estre vezénylését nem előzte m eg
sem a kormány, sem a p arlam en t állásfoglalása, illetve a szovjet korm ány felé
tö rté n ő felkérése.
Vagyis: a K rem lben m ár d ö n tö tte k a k ato n ai bevonulásról, a „m ellékszerep­
lők” pedig, az intervenció m in d k ét fázisában, csu p án dró to n rá n g a to tt figurák
voltak H ruscsov és Zsukov színpadán.
O któ b er 27-én a M agyar N ép k ö ztársaság Elnöki T anácsa által m egválasztott
új korm ány elnöke: Nagy Im re, h aladéktalanul lépéseket t e tt a fegyveres ö ssze­
tű zések m egszüntetésére, a ren d helyreállítására, és a szovjet csap ato k B u d a­
p estrő l való kivonására. Nagy Im re szám os A ndropovnak (Jurij Vlagyimirovics),
a Szovjetunió b u d ap esti nagykövetének cím zett, írásos, valam int szóbeli tilta k o ­
zása ellenére felgyorsult a szovjet csap ato k beözönlése az ország terü letére, m i­
közben a szovjet korm ánynyilatkozat (október 30-án) azt rögzítette, hogy a csa­
p ato k kivonása azonnal m egkezdődik, h a a m agyar korm ány ezt kéri. Andropov
azzal „ á lta tta ” Nagy Im rét, hogy a beérkező szovjet fegyveres erők a kivonuló
csap ato k b izto sítási felad atait látják el.
A h áb o rú s állapot tén y ét m egerősíti Nagy Im re m iniszterelnöknek a S za­
b ad K ossu th Rádió B u d a p est és a S zabad Petőfi R ádió Győr hullám hosszain
elhan g zo tt felhívása 1956. novem ber 4. 05.20-kor, am elyben ism ertette, hogy:
„Ma hajnalban, a szovjet csa p atok tám adást in d íto ttá k fő vá ro su n k ellen a z­
zal a n yilvá n va ló szá n d ékka l, hogy m egdöntsék a törvényes m agyar korm ányt.
C sap a ta in k harcban á lln a k! A ko rm á n y a helyén van! E zt közlöm az ország
népével és a vilá g kö zvélem én yével!”.
Szám os helyen súlyos h arcok alakultak ki a szovjet intervenciósok, és a m a­
gyar forradalm árok között, am elybe kisebb erőkkel bekapcsolódtak a M agyar
N éphadsereg fegyveres erői is.
Szovjet részről a forradalm ár csoportok és a N éphadsereg alakulatai elleni
fegyveres fellépés (hadm űvelet, harctevékenység, fenyegetés, blokád, m egtévesz­
tés, stb.) tén y ét egyértelm űen bizonyítják Zsukov (Georgij K onsztantyinovics),
a Szovjetunió m arsalljának, honvédelm i m iniszterének 1956. novem ber 4.12.00-
tól 1956. novem ber 10. 09.00-ig k észített (összesen 10 darab) „SZIGORÚAN
TITKOS!” m inősítésű JE LEN TÉSE, a m agyarországi harctevékenységek hely­
zetéről.
A Zsukov jelen tések b en szereplő kifejezések („szovjet csapatok h a d m ű ve­
lete, -.- előre kid o lgozott hadm ű veleti terv alapján, csa p a ta in k elfoglalták,
-.- c sa p a ta in k u ltim á tu m o t a d ta k át, -.- a m agyar csapatok főbb helyőrségeit
körülzá rtá k, -.- csa p a ta in k roham ra indultak, -.- c sa p a ta in k m egszállták, -.-bir­
to ku kb a vették, -.-csa p a ta in k teljes egészében elfoglalták, -.- ka to n a i igazgatást
vezettü n k be, -.- nagy m ennyiségű lőfegyvert, harci tech n iká t és lőszert zsák-
m anyoltak, kétórás tüzérségi előkészítést h a jto tta k végre, fo g lyu l e jte tté k ”,
stb., stb J d ö n tő tö b b ség e csak háborúval, illetve harctevékenységgel k ap cso ­
lni,os jelen tések b en , leírásokban, közlem ényekben vagy k ato n ai szakirodalm ak-
i >an h aszn álato sak (zsákm ányszerzés, tüzérségi előkészítés, hadm űvelet, m eg­
szállás, stb., stb.).
A felsorolt té n y ad ato k sem m ilyen k étség et nem hagynak annak a m egítélhe-
i őségében, hogy 1956-ban a Szovjetunió fegyveres agressziót kö vetett el hazánk
i llen, és b ru tálisan eltip o rta fo rradalm unkat.

HÁBORÚS BŰNÖK

Tanúkkal és dokum entum okkal bizonyítható, hogy a szovjet intervenciósok

szám os esetb en k ö v ettek el h áb o rú s b ű n ö k et vétlen polgári lakosokkal, fegyve­
res forradalm árokkal, v alam int fogságba e se tt katonákkal szem ben.
H áborús b ű n n ek m inősül:
- a fogságba e s e tt szem élyek kínzása és/vagy kivégzése;
- a fogságba e s e tt szem élyek kihurcolása a Szovjetunióba;
- a kórházak, m en tő au tó k és/vagy fegyvertelen házak lövetése .
H áborús bűn ö k k ateg ó riájáb a tarto zik a békés tü n te tő k elleni lőfegyverek
használata, am elyet m egfélem lítés és m egtorlásként alkalm aztak a szovjetek
segítségével felfegyverzett k arh atalm isták (pufajkások). Meg kell em líteni, hogy
;i karh atalo m m egszervezésének első időszakában a k a r h a t a lm is t á k a szovjet
katonákkal közösen (összehangolt tervek alapján) járóröztek B u d a p esten és az
itrszág szám os terü letén .
A szovjet szuronyok jelenléte és tám o g atása nélkül, a k arh atalm isták nem
m ertek volna olyan b ru tálisan fellépni a fegyvertelen polgárokkal szem ben,
m int te tté k azt az ország szám os pontján, Kádár, Apró, M ünnich, M arosán
vagy B iszku „főguruk” közvetlen vagy k özvetett intézkedésére (sugallatára, bá-
lorítására, p aran csára).
H a csak a K o ssu th téren , o k tó ber 25-én lezajlott vérfürdőre gondolunk, ahol
szovjet k ato n ák is jelen voltak, m indm áig elm aradt a p aran cso t kiadók és az
elkövetők felelősségre vonása. Szovjet részről érdem leges inform áció n em jelen t
meg ezzel k apcsolatosan, h o lo tt k izárt dolog, hogy a helyszínen jelenlévők szov­
jet tisztek vagy közkatonák, ne k észítette k volna igazoló jelen tések et az esem é­
nyekről és sa ját tevékenységükről.
A szovjet k ato n ák egyes szem élyek ellen elkövetett háborús bűneiről rész­
ijén szem tanúk, részben pedig túlélők nyilatkozataiból sz erzett tu d o m á st a
közvélemény.
A S zovjetunióba tö r té n t d ep o rtálás tén y ét a „JELCIN-DOSSZIÉ” III. Fejezet,
8. p o n tja (Szeröv és A ndropov jelentése az SZKP K özponti B izottságának, B u­
dapest, 1956. novem ber 14.) igazolja:
„A m a i n a p fo ly a m á n több ízben is fe lh ív o tt Kádár és M ünnich elvtárs (m ind­
egyik külön-külön), s közölte, hogy a szovjet katonai hatóságok egy va sú ti sze­
relvényen a feg yveres felkelésb en részt vett m agyar fia ta lo k a t szá llíto tta k a
Szovjetunióba. K ádár és M ünnich ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy nem
helyeslik a z ilyen szovjet eljárást, m ert szerin tü k ez késztette a m agyar v a su ta ­
sokat általános sztrájkra, és ro n totta a b elpolitikai helyzetet.
M ünnich elvtárs a zt kéri, hogy a szovjet csapatok parancsnoksága hivatalos
sajtókö zlem én yekb en jelen tse be, hogy M agyarországról se n kit sem szállított és
nem is fo g szá llíta n i a Szovjetunióba.
A m i vo n a lu n ko n u ta sítá s m ent arra, hogy a jövőben a leta rtó zta to tta k a t zárt
gépkocsin szá llítsák, m egerősített konvojjal." (Sic!)
Aláírások: Szeröv, Andropov.

„KVÁZI” HÁBORÚS BŰNÖK ÉS BŰNÖSÖK (?)

Jogi értelem ben, az itt részletez ett b ű n ö k m a m ég nem ta rto z n a k a háborús

b űnö k kategóriájába, m égsem leh et elhallgatni ezeket, m ert nem csak hazánk,
de az egykori szocialista tá b o r tö bbsége is elszenvedte azokat a borzalm akat,
am elyek Lenin és társai h o n o síto ttak m eg a Szoloveckij szigeteken lévő GULAG-
okon, a rab o k - sajátos - kivégzési (likvidálási) m ódszerének bevezetésével.
Arról van szó, hogy a bolsevikok,- a vélt, a kreált vagy a valós ellenségeik fi­
zikai m egsem m isítése során gyakran alkalm azták áldozataik esetéb en a kezek
h á trad ró to zá sát, a tarkón-lövést, m ajd koporsó nélkül, arccal a föld felé fek te­
t e t t helyzetben, jeltelen gödrökbe tö rté n ő „ elkaparásukat”.
A h a lo tta k (kivégzettek) ilyen jellegű m eggyalázása annyira m eg d ö b b en tő ­
nek, m eg m ag y arázh atatlan n ak és h ih etetlen n ek tű n t, hogy sokan m ég a nagy­
szám ú bizonyítékok ellenére is k étségbe vonták, hogy em ber az em berrel szem ­
ben, képes volt ilyen szörnyűségeket elkövetni.
Ez a kivégzési m ódszer járványszerű gyorsasággal te rje d t el a Szovjetunióban
(a GULAG szigetvilágban), Lengyelország (a szovjetek által m egszállt) te rü le ­
tein, Jugoszláviában, valam int (egyes változatai) K ínában, K am bodzsában, Bul­
gáriában, É szak-K oreában, Észak-V ietnám ban, R om ániában és az NDK-ban.
M agyarországra 1956 o k tó b erében érk ezett el ez a .járvány”, ebben p u sz tu lt
el a m egtorlás időszakának tö b b száz áldozata, köztük Nagy Im re, M aiéter Pál,
D udás József, Szabó Ján o s és sokan m ások.
A m egtorlás egyes fázisainak végrehajtási m ódja, a le ta rtó z ta tá stó l kezdve az
áldozatok h o lttestén ek eltü n tetésé ig bezárólag, m inden k étség et kizáróan arra
utal, hogy szovjet „szakem berek” közrem űködésével (irányításával) zajlo ttak le
ezek az „akciók”, a m agyarság tö rtén elm e során ilyen jellegű m egtorlás nyom ai
sem találh ató k .
Az ellenséggel vagy az ellenféllel szem beni bosszúállás szovjetektől „im por­
tá l t”, és szovjet közrem űködéssel m egvalósított form áját h o n o síto tta m eg K á­
d ár és ban d ája, a felelősség vállalásában m ind az im portálónak, m ind pedig az
exportálónak, osztozniuk kell!
Az is a bolsevikok m ódszeréhez ta rto z o tt (és hazán k b an is m eghonosítot­
ták) , hogy a kivégzettek h o zzátartozóinak nem a d ta k tá jé k o z ta tá st a kivégzés
tényéről, id őpontjáról és a tem etkezési helyről. Még a zt is tilto ttá k , hogy a fel­
i ('telezett nyughelyekre virágokat tegyenek a gyászolók. K ád ár lovas rendőrei
sz étta p o s tá k
a 301-es és a 298-as parcellák környékére (titokban) kiszórt virá­
gokat, m ert a h atalo m b irtokosai m ég ettő l is e ltilto ttá k a gyászolókat.
H a m indezek - az eddig „szőnyeg alá s e p e rt” b ű n te tte k -, a feledés hom ályába
m erülnek, akkor bárm ikor m egism étlődhetnek, és a hasonló b ű n ö k elköveté­
sére hajlam o sak at nem ta r tja vissza a leleplezéstől vagy a szám onkéréstől való
lolelem.
T alán az egykori Szovjetunió népeinek a legnagyobb érdeke, hogy fény d e ­
rüljön ezekre az em beriség ellenes gonosztettekre (bárhol tö rté n te k is, és bárki
volt az elkövető), hiszen ók szenvedtek a leg tö b b et és a leghosszabb ideig a sza­
dista bolsevik b an d ák terro rja a latt.
A S zovjetunióban alig volt olyan család, akit ne é rin te tt volna az esztelen
bolsevik terror: M olotovnak a felesége került a GULAG-ra, P oszkrebisevnek
iSztálin titk árá n ak ) a feleségét kivégezték, K aganovicsnak a te s tv é ré t lő tték
agyon, T uhacsevszkijt családostól likvidálták, Ja g o d át agyonverték, Trocky fe-
i«'t egy jégcsákánnyal „lékelték” m eg, és fo ly ta th a tn á n k a so rt a tö b b i ism ert
vagy kevésbé ism ert, illetve ism eretlen szem élyek millióival, akik a bolsevik
rendszer áldozatai voltak.
Dosztojevszkij, az orosz realizm us kiem elkedő író-óriása, a „MEGALÁZOT-
TAK É S M EGSZOM ORÍTOTTAK”, a „BÚN É S BÚN HÓDÉS”, a „FÉLKE-
OYELMŰ” és m ás regények vagy elbeszélések szerzője, alighanem forog a sír­
jában am iatt, hogy az egyéniség, a nem zet, a szabadság és az orosz elh iv ato tt­
ság legm agasabb szin tjét képviselő bölcseleti-etikai in d ítta tá sú rem ekm űveit,
inennyire h á tté rb e sz o ríto tták a szocreál írók, milliós példányokban m egjelen­
te te tt hazug, p rim itív , téveszm éket és m arxista-leninista m aszlagokat tartal­
mazó kiadványai.

A SZOV JET INERVENCIÓS ERŐ K VEZETÉSE ÉS ÖSSZETÉTELE

MOSZKVA ZSUKOV, G E O R G IJ KONSZTANTYINOVICS, a

Szovjetunió m arsaiba, honvédelm i m iniszter
SZOLNOK KONYEY Iván SZ. m arsall, a VSZ E FE főpa­
ran csnoka
DEBRECEN MAMSZUROV, HADZSIU. D. altábornagy, HDS
p arancsnok
SZÉKESFEHÉRVÁR BABADZSANJAN, AMAZASZP
HACSATUROVICS vezérezredes, HDS p aran cs­
nok
TÖK ÖL LASCSENKO, P JO T R NYIKOLAJEVICS altá­
bornagy, a KH parancsnoka
 AZ INTERVENCIÓS SZOV JET E RŐ K Ö SSZE SÍT ET T ADATAI
Létszám : kb. 110 ezer fő,
T üzérség: kb. 1185 löveg és aknavető,
Gépkocsi: kb. 14 ezer d arab,
Légvédelm i löveg: kb. 760 d arab,
Vadászrepülőgép: kb. 159 darab,
Bom bázógép: 122 d arab,
Szállítógép: kb. 72 darab.

OKOZOTT KÁROK RÉSZLETEZÉSE

1. TÉTEL
A szovjet intervenciós erők tüzérségével, légiereiével és harckocsijaival oko­
z o tt károk B u d ap esten . P écsett, D unapentelén, D ebrecenben, M iskolcon, Győ­
rö tt, valam int a nyugati h a társáv b a n lévő m ezőgazdasági területeken. M egron­
gált ú th áló zato k , k ato n ai objektum ok, repülőterek és vasútvonalak.
R észleteiben:
-ipari term elésb en b ek ö v etk ezett k áro k ............................. -9,000 m illiárd forint;
-kereskedelm et, rak tárh á ló z ato t és vendéglátóipart é rt károk..-1,600 m illiárd
forint;
-M agyar Á llam vasutakat é rt k áro k ......................................... -0,400 m illiárd forint;
-B udapesti és vidéki (harcokból eredő) épü letk áro k ........ -1,000 m illiárd forint.
Ö SSZE SEN .................................................................................. -12,000 m illiárd forint.

2. T ÉTEL
A szovjet csap ato k b evonulásának hírére beindult m enekült á ra d a t egyenes
következm ényeként m integy 200 ezer állam polgárunk m enekült külföldre. A
m enekült tö b b sé g életk o rát és k ép zettség ét tekintve, a legaktívabb szellem i és
fizikai m unkaerő réteghez ta rto z o tt. H a egy főnél csu p án 100 ezer forintos ok­
ta tá s i és szakképzési átlag-költségekkel szám olunk, akkor -2 0 m illiárd forint
veszteség.

3. TÉTEL
A 200 ezer főre felduzzasztott szovjet m egszálló erők (beleértve a család tag o ­
k a t is) ellátási költségei 35 évvel (420 hónappal) és szem élyenként havi 100 ezer
forinttal szám olva: - 8400 m illiárd forint.

4. TÉTEL
A m egszálló erők (és családtagjaik) szám ára felép ített (berendezett) lakóhá­
zak. járulékos objektum ok (iskolák, óvodák, k u ltúrterm ek, rak tárak , te le p h e ­
lyek, garázsok, m űhelyek, stb., kb. 60 m illiárd forint értékben.
 5. T ÉTEL
B ecsült károk,- az ú th áló zat harci járm űvekkel tö rté n ő rongálása következ-
i i ben, a k ato n ai repülőgépek gyakorló repülései okozta zajok m iatti idegenfor-
ralm i csökkenés k ö v etk eztéb en (H ajdúszoboszlón, H évízen és a B alaton kör­
nyékén lévő szállodákban), to v áb b á a gyakorlatokon felhasznált üzem anyagok­
ra (gépjárm űvek, repülőgépek,) kb. 8 m illiárd forint értékben.

Ö sszeállította:
Prof. Dr. B okor Im re
a J u s titia B izottság elnöke

A J u s titia B izottság anyagának kidolgozásában közrem űködött:

Dr. Léh T ibor (jogi szak értő és koordinátor), Lévay A ttila közíró, P éteri A til­
la koordinátor, Szabó Béla köziró, Csukás Irén forradalm ár, dr. C sendes László
hadtörténész, Hiripi Lajos m érnök, Kéri E dit közíró, P atru b án y Miklós MVSZ
i lnöke, R átz S án d o r MVSZ tiszteletbeli elnöke.

A cím tárgyával kap cso lato s publikációk:

A m agyarság tragédiái
A m agyarság trag éd iái a XX. században
M anifesztum (m agyar-orosz/szovjet tö rtén elm i kapcsolatok elemzése)
M agyarország a m ásodik világháborúban
Trianon
H orthy Miklós m eg k ésett p o rtréja
G róf Teleki Pál
M agyar holokauszt
M agyar állam polgárságú zsidók ta rto z á sa a m agyar népnek.
iMándoki Andor

A magyar energiapolitika
és a globalizáció
Mindenki szám ára n élk ülözhetetlen a fény és az energia. E zért fontos, hogy min-
cIm ki ju sso n hozzá elérhető áron, m ég a legszegényebb em ber is. K özszükséglet-
ini van szó, de m a m ár a villanyáram , fütő gáz, szén, olaj m egvásárlásáért annyit
követelnek a szolgáltatók, hogy a lakosság nagyobb részének az életerő fenntar-
i nsához szükséges energiaforrások és élelm iszerek beszerzésére sincs elegendő
lovedelme. 1990 u tá n a M agyarországra érkező globalizáció a hazai gazdaságot
leépítette, szerk ezetét á ta la k íto tta 2 millió m unkahely felszámolásával.
A globalizáció eredm énye, hogy leépíti a nem zeti term elést, és bővíti a p ia­
cot a külföldi, a globalizációs tő k e szám ára, ezzel im portnövekedést hajt végre.
Privatizálja a k ö ztulajdont, így az energiaszolgáltatókat is, ezzel a globális tóke
u on alul ju t vagyonhoz. Valós versenyt nem terem t, folyam atosan növeli a fo­
gyasztói á rak at az ígért csökkentés helyett. Ezzel a külföldi b efektetők ex trap ro ­
f i é t érn ek el, am it ki is visznek az országból. E ddig sem m i jót, előnyt, hasznot
nem h o z o tt a globalizáció liberális politikája a m agyar társad alo m szám ára.
A globalizáció a k apitalizm us legújabbkori m egjelenési formája, könyörtelen
kizsákm ányoló g yarm atosítás, k am atrab ság b a n ta rtá s. Az egyéni vagy szűk cso­
portok érdekeinek érvényesítése gazdagodásuk szolgálatában. A pénz d ik ta tú ­
rája a szorgalm as m u n k a fölé tornyosul. Az elm últ két évtizedben nálunk érte el
legteljesebb sikerét E u ró p áb an , m ert itt ta lá lta m eg a legodaadóbb kollaborán-
sokat, a kozm opolita liberálisokat.
T udni kell azonban, hogy a k apitalizm usnak csak egyik m egjelenése ez a csa-
lárd, rom boló forma. N em a k apitalizm ussal van baj!

H un g árián electricity-politics an d globalisation

The light an d energy is essen tial to u s all. T herefore it is im p o rtan t th a t each

person, even th e p o o rest o b tain s it on a reachable price. E venthough they are
eonvenience goods, th ese days supplíers are asking fór such a high price fór
electricity, heat-gas, coal an d oil th a t th e m ajority of th e population does n őt
have enough incom e to buy food and th e energy fuels necessaiy fór survival.
The globalization th a t cam e to H ungary after 1990 axed th e econom y of th e
country an d changed its s tru c tu re by laying ofT2 millión people from th eir palces
(if work.
 T he resu lt of globalism is t h a t it cu ts b ack th e n atio n al o u tp u t, production, it
expan d s th e m ark ét fór th e foreign, globálist capital an d th ro u g h th is m anages
a rise of im p o rted pro d u cts. I t privatizes th e com m on w ealth, including th e
energy suppliers, so th e global capital accuires asse ts below price. I t does n őt
create reál com petition, it increases th e consum er prices constantly, in stea d of
th e prom ised reduction.T his way th e foreign investors achieve ex tra profit th a t
they tak e o u t of th e country. So far, th e liberal politics of globalization h a sn ’t
b ro u g h t any good, ad v an tag e or benefit to th e hungarian society.
G lobalism is th e latest, th e p o stm o d em form of capitalism , a m ercyless,
exploitative colonization, an interest-slavery, th e enforcem ent of in terest of
individuals or restricted groups fór th eir personal enrichm ent. In th e last tw o
decad es th e fullest success in E urope it had in our country, b ecause here it found
th e m o st devoted collaborants, th e cosm opolitan liberals.
B ú t we m u st u n d erstan d , th a t th is distructive, false system is only on form of
capitalism . T he problem is n ő t w ith th e capitalism .
 \ ren d szerv áltás e lő tt az energiapolitika kiegyensúlyozott volt M agyarországon.
Ksszerúen h aszn álta ki a hazai forrásokat. T erm elt és szolgáltatott. B iztonságos
i-Hátast a d o tt. Az itth o n hiányzó energiát im portálta, de ezzel nem ro n to tta a
külkereskedelm i term ékforgalom m érlegét. A lakosságnak m egfizethető áron
a d t a az áram o t, a földgázt, a szenet és az olajat. M integy 100 ezer em bernek
a d o t t m u n k át. A társad alo m érdekeit szolgálta a m agyar energiapolitika, m ég
az internacionalista, k o m m u n ista d ik ta tú ra idején is.
1990 u tá n a globalizáció a hazai gazdaságot leép ítette, szerkezetét átalakí-
i o tta 2 millió m unkahely felszám olásával. A G D P-ben a reálszféra részesedését
::/3-ról 1/3-ra ro m b o lta le. Ez legfőképpen a n ehézipar és a m ezőgazdaság cson­
kolásával jö tt létre. A m ikor 2000-ben a G D P eléri az 1989. évi szintet, akkorra az
iírszág energiafelhasználása 20%-al csökken. Mzyd a gazdaság növekedése meg-
mdúl 2006-ig 27%-al em elkedik, az energiafelhasználás is m eglódul 11%-al, és
1155 P etajoule lesz az energiaigény.
A reálszféra leépítése az energiaforrások term elését is érzékenyen érinti. Meg­
változik a felhasználás. A szénféleség, a kőolaj és a földgáz 22, 29 és 30%-al vett
korábban részt az ellátásban. A rendszerváltó reform erek a term elésnek ro n ta ­
nak, és 49%-al a szén, 45%-al a kőolaj, 53%-al pedig a földgáz kiterm elését csök­
kentik. E n n ek következm énye, hogy az igény m érséklése ellenére a korább i 51%-
i>s im p o rtrészesed és to v áb b növekszik a felhasználásban. 2006-ban a földgáz 84,
:i kőolaj 75, a szén 24, a villanyenergia 17%-a szárm azik az im portból. 1990. előtt
a földgáz, kőolaj b eh o zatala 27%-al része sed ett a forgalom ban. E llentételezé­
sük gépekkel, m ezőgazdasági term ékekkel és élelm iszerrel tö rté n t oly m ódon,
liogy a forgalom m érlege állandóan egyensúlyban volt. M ost azonban folyama-
i osan veszteséges. 2006-ban a fő szállítóval, O roszországgal szem ben a m érleg­
hiányunk 900 m rd forint.Az energiaforrások szerkezetében is változás állott be
1989. és 2006. évek k özött. A szénféleségek haszn álatán ak aránya 22-ról 11%-ra
m érsékelődött. Ezzel szem ben nö vekedett 30-ról 38%-ra az egyre dráguló föld­
ráz felhasználása. 1990. elő tt a hazai term elésből a források 49%-a szárm azott, és
után a m ár az im p o rt 2006-ban 78%-ot é rt el.
A lakosság részesedése az energia felhasználásában a rendszerváltás során
m arad, m in t k o ráb b an 33%. A szerkezete azonban m ódosul. A szénféleségek
77-ről 8%-ra csökkennek. A villanyáram 27%-ról felére m érséklődik. Növekszik
azonban lényegesen a földgáz 27-ről 45%-ra. É rzékenyen érinti a lakosságot a
villany és a földgáz árán ak d rasztikus drágulása, folyam atos em elése. 1989. elő tt
a villany á ra l,54.-Ft/kwo, a földgázé 3,92.-Ft/m3. E lviselhető m értékűek voltak.
M ostanra ezek az árak a fogyasztói árindexet m eghaladóan növekednek, és az
• let vitele szem pontjából elviselhetetlenek. Az illetékesek m indig a világpiaci
arakra hivatkoznak, am ikor em elik az árakat. Ez félrevezetés, m ert az EU -ba
a villanyunk ára a legd rág áb b ak között van. Felvetődik a kérdés, hogy hova
i ünik a P aksi 8 F t-o s olcsó áram feletti drágítás és a m agyar alacsony m un k ab é­
rekből szárm azó m eg tak arítási haszon? A m agyar term elés /szén, földgáz, olaj/
alacsony költségéből szárm azó ex tra profit m iért növeli a földgázértékesítők
hasznát?
 Privatizáció az en erg iaip arb an

A liberálisok azzal hirdették a m agánosítást, hogy versenyt terem t, árak at

morsékel, és minőségjavulást eredm ényez. Az energiaiparon is keresztülerősza­
kolták a privatizációt, a villanyáram , a földgáz és az olaj szolgáltatások terü letén
egyaránt. Semmi sem indokolta a két nagy energiaszolgáltató állam i vállalat pri-
vatizalásat, csak a liberálisok m ohó zsákm ányszerzési gerjedelm e. T anulságos
ezért a két nagy szolgáltató m ag án o sítását m egism erni.
A villanyenergia szolgáltatása 1990. elő tt teljes egészében az állam feladata
volt. Kiválóan működött. 42 ezer em bernek a d o tt m unkát. A lakosságnak m eg­
fizethető áron, 1,20 forintért /1986/ a d ta az áram kilow attóráját. Nyereséges volt
a működése, adozott, és 10% ho zam ot fizetett az állam háztartásnak.B iztonsá-
gosan szolgaitatott áram ot a felhasználóknak. A liberálisok k én y szerítették ki
a privatizanojat 1995-96-ban. A 10 m illiárd dollár érték ű vagyon 68%-a feletti
rendelkezesi jogot eladták külföldieknek /részben állami tu lajd o n ú cég ek n e k /1,5
milliárd dollárért. A lakosság most az inflációt tö b b m int k étszeres m érték b en
meghaladó árért, kapja az áramot. Ez a legdrágábbak k ö zö tt van E u rópában. A
külföldi új tulajdonosok 22 ezer embert tettek ki az u tcára. A dót alig fizetnek. Az
állam ha/tartas elvesztette a tu lajdona u tá n járó hozam ot, ez min. 200 m illiárd
forint évente. Az új tulajdonosok 10-40 százalékos h aszn o t visznek haza. A m ég
köztulajdonban levő Paksi Atomerőmű 8 forint önköltségű áram a is a külföldi
befektetők hasznát növeli az áregységesítési m egállapodás értelm ében.
Hasonlo a gaz és olaj szo lg áltatásának privatizációja is. 1989. elő tt O rszágos
Kőolajipari és Gázipari T röszt kielégítően lá tta el a gazdaságot és a lakossá­
got. A társaság évi 301 milliárd forint n e ttó árbevétellel, 38 m illiárd forint tisz­
ta jövedelemmel. 73 milliárd forint értékű sa ját vagyonával term elt, és 47 ezer
embernek adott munkát /1986/. A rendszerváltás során privatizálásra k erültek
a gázszolgáltató társasag o k 77 m illiárd forintért, /salját vagyonuk 1986-ban 15
milliárd forint/ A Magyar Olaj és G ázipari R t. pedig 98,4 m illiárd forint n évértékű
reszvóiiyrsomuggal került tőzsdei bevezetésre, sa ját vagyona 262 m illiárd forint
1994-ben. Egyertelmu, hogy a privatizáció áron alul valósult m eg. M ostanra a
korábbi köztulajdonú vállalatból a legnagyobb m agántulajdonú v á lla la t a le tt az
országnak Évi nettó árbevétele 2891 m illiárd forint, exportja 1554, sa ját vagyona
1271 milliárd forint. Létszama leap ad t 14311 főre, adózás előtti és u tán i nyere­
ségé 362. illetve ’i ' i l milliárd forint /2006/. A vállalat, volt tu lajdonunk kiválóan
működő nyereseges üzlet. 2006-ban tiszta haszn a 325 m illiárd forint. Csak 25
milliárd adót fizet, m iközben a lakosságot m egfizethetetlen gázárakkal nyom o­
rítja. Nem kellett volna k ö ztulajdonban ta rta n i ezt az ü zletágat? N em kellene
visszaállamosítani elv eszteg etett közös vagyonúnkat?
Az új tulajdonosok most még arra sem törekednek, hogy osztozzanak az ex t­
raprofion a fogyasztó lakossággal. Vagy ak ár új, h atékony erőm űveket építsenek
a villanyipar területén, hogy lehessen á ra t m érsékelni a felhasználók részére. A
két enrgiaszolgáltató nagy vallalat privatizálása nagy vagyonvesztéssel valósult
meg. Munkahelyek ezrei /55 ezer/ felszám olásával zajlo tt le. A term elői vagyon
eladasanak hozadéka /5-10%/ is elveszett az állam h áztartás szám ára. Az elm a­
rad!. berkifizetés nagyságrendje 110 milliárd forint/év. Az im port növekedése, az
adó elvesztése, a m unkanélküli segélyek kifizetése... egyszóval te te m e s veszte­
séggel já r t a m agánosítás, am ely m ind az állam h áztartás hiányának növeléséhez
larul hozzá. Szinte felm érhetetlenek a veszteségek, pedig csak k ét vállalat p ri­
vatizálásáról van szó.

A globalizáció eredm ényei, károkozásai

A globalizáció h a tá s a k áro s az energia ellátás te rü le té n is.

1/ L eépíti a hazai energiahordozók term elését. M unkahelyeket szám ol fel. F ék e­
zi a h azai energia-vagyon h aszn álatát.
:!/ Bővíti a p iacot a külföldiek szám ára, növeli az im portot, am ivel a külkereske­
delm i term ékforgalom deficitjét fokozza. A világkereskedelem bővítésével a
globalizáció érdekeit szolgálja.
:v A köz tu lajd on ú energiaterm elő vagyont áron alul ju tta tja a külföldiek tu lajd o ­
n á b a a privatizációval.
1/ Valós versenyt nem te re m t a piacon a globalizáció. Az energiaipar fejlesztése
sem valósul meg.
A haték o n y ság növelése m indig a létszám csökkentésével jön létre. Az ígére­
te k ellenére a fogyasztói árak folyam atosan em elkednek, am i nagyban hozzá­
járu l az infláció fenntartásához.
ii/ A globalizáló b efek tető k a leg képzettebb m unkaerőnket használják. Súlyo­
san szennyezik a környezetünket. B ért csak az uniós negyedét fizetik. A dót
peddig alig.
7/ A külföldi b efek tető k ex tra p rofitot realizálnak, am it ki is visznek az ország­
ból.
Sem m i jó t, előnyt, h aszn o t n em h o z o tt a globalizáció, a liberális energiapoliti­
ka. Liberális csalárd hazugság volt, hogy „az állam rossz gazda" és „az állam nál
bárki jo b b tu lajd o n o s” vásári reklám szöveg. B ecsapták, m eglopták a m agyar
Társadalmat.

O rszággyűlési h a táro zati jav aslat

E n ergiapolitikai koncepció
2007-2020.

Az O rszágyűlés energiapolitikai koncepciót a lk o to tt. A koncepció lényegében

íz 1990. u tá n fo ly ta to tt globalizáló energiapolitika továbbvitele. Mellőzi a tá r s a ­
dalmi érdekek képviseletét, és a világkereskedelem szolgálatába rendeli a régió
Magyarország/ en ergiaellátásának kérdését.
1. Igények, termelés, szerkezet. Az energiafelhasználásban 2006. és 2020.
'•vek k ö zö tt 1155-ről 1170-1248 P etajoule növekedést /9-17%/ tervez a tanulm ány
a G D P növekedése és a m eg tak arítás figyelembevételével. A villam osenergia-
iuény a terv ezett m eg tak arítással 44,2 TWh/év. A term elés 36-39 TWh/év. V álto­
zás a szerk ezetb en a m egiyjuló energiák 10%-os növekedésével, a földgáz pedig
!7%-os részesedéssel m egőrzi vezető helyét a prim ér energia felhasználásban.
 2. M egtakarítások, fejlesztések. A terv b en szerepelnek, de konkrét ösztön­
zési ren d szer nélkül n em v árh ató siker. Az iparág fejlesztése és bővítése állami
szerepvállalás nélkül n em valósul meg.
3. Földgáz d o m inanciája. Á tgondolásra szorul, m ert értelm etlen a hazai
term elés fékezése. M iért nem vállal szerepet az állam , a m akói m élyszintű gázva­
gyon kiterm elésében? A te rv ezett k ét nagy gázvezeték építésébe való b ek ap cso ­
lódás átg o n d o lást igényel. Csak a N abucco p rogram jelen t ugyanis versenyt. A
Déli Á ram lat b eruházási pénzén inkább m unkahelyek te rm té sé t kellene szorgal­
m azni. A földgáz h aszn álatán ak további bővítését hatásvizsgálat eredm ényétől
kell függővé tenni.
4. A z im port fen n ta rtá sa , bővítése, a hazai fo rrá so k mellőzése. Ez a te n ­
d encia káros, m ert fékezi a foglalkoztatást, és a külkereskedelm i term ékforga­
lom h iányának egyik okozója, a g azdaság versenyképességének fékező eleme.
5. Lakosság és a z energiaárak. Az ipar és a m ezőgazdaság leépítésének
követk eztéb en a lakoság le tt az energia fő fogyasztója.Ezzel egyidejűleg az árak
tisztesség telen ü l m egem elkedtek, túllépik az uniós átlagot, m iközben a b é­
rek m essze elm aradnak. B u d a p esten egy átlagos dolgozó n e ttó keresete több
m int 50%-át fizeti ki, hogy legyen vize, világítása, fűtése és főzési energiája.A
b ekfetetó k pedig ex tra p rofitot realizálnak, elorozzák az áron alul m egszerzett
term elői vagyon érték én ek k ü lö n bözetét és a csekély bérek előnyéből szárm azó
h aszn o t is.

A k orm án y zati koncepció értékelése

A globalizációs gazdaságpolitika szolgáltatáscentrikus. Reálszféra. A te r­

melés, term esztés /ipar.m ezőgazdaság/ elsődlegességét elveti. A szolgáltatásra
koncen trál /szállodák, vendéglők, áruházak, bankok, villák, bordélyok.../. E nnek
m egfelelően m érsékelt m ennyiségű energiára van szüksége. K evesebbre, m int
a term elő gazdaságnak. M agyarországon az energiaellátást ennek m egfelelően
ala k íto tta á t a globalizáció. Elsődleges célja a világkereskedelem forgalm ának
növelése. E zért a helyi energiaforrások felhasználása h ely ett inkább részesíti
előnybe a m inél m esszebbről szállíto tt energiahordozókat. A szállítás igénye
növekedik, ezzel egyben növekedik az olaj felhasználása is, am i ugyancsak első­
ren d ű célja a globalizációnak. E nnek m egfelelően csökken a hazai források h asz­
nálata, és növekszik az im port. A koncepció a teljes privatizációt irányozza elő.
A privatizáció teljeskörű m egvalósítása m ellett az új m onopolhelyzet kiépítése
is a folyam atba tartozik. A term elői vagyon és a piac birto k áb an m ár evidencia­
k én t jelenik m eg az energiaárak k orlátlan em elésének tendenciája. Ez nincs t e ­
k in tettel a szociális elvárásokra, szolidaritási követelm ényekre. E zért v árhatóan
2020-ig az árak te k in te t nélkül b árm ire is korlátlanul fognak em elkedni.
Ezekkel szem ben az ország jelenlegi helyzetében új gazdaságpolitikára van
szükség. E zért összegezésképpen m egállapítható, hogy a vizsgált energiakon­
cepció 2010. u tá n m ár n em elégíti ki a m egváltozott igényeket. H iszen a gazda­
sági növekedéshez egy új gazdaságpolitika szükséges, am i az energiaigényeket
is m egváltoztatja. Az új irányzat term elés-, m unka- és tisztességalapú gazda-
■.agot, erő set ak ar létrehozni, am ihez a jelenlegi koncepció m ár alkalm atlan.
Az új energiapolitikának jelen tő s növekedést és innovatív változásokat szük­
séges szolgálnia. A hazai erőforrásokat vegye igénybe. Az im p o rto t jelentősen
csökkentse, az á ra k a t a lakosság igényének és a term elés versenyképességének
növelése érd ek éb en m érsékelje. Az energiaellátás sz o lg áltatását köztulajdonba
kell venni, hogy a társad alo m érdekeit érvényesítse, és sz ab ad ítsa m eg a privát
profit ex tra m érték ű terem tésén ek kötelezettségétől. Az eddigi tap a sz ta la to k
i s eredm ények nem igazolják az energiaellátás privatizációjának társad alom i
hasznát. E zért az en erg iaellátást vissza kell állam osítani.

N övekedést követő energ iap o litika

Az korm ányzati energiapolitikai koncepció a globalizáció érdekeit szolgálja,

értelm etlen ü l h aszo n talan a társad alo m szám ára. Új, innovatív típ u sú k o n cep ­
cióra v an szükség. E nnek néhány elem ére vonatkozó javaslatokű:
1. Ö nkorlátozás, m egtakarítás. Valamennyi energia: ipari, m ezőgazdasági te r­
melés, a féktelen áru és em b er m o zg atására /globalizáció/ kiterjedően érvényes,
hogy jelen tő s eredm ények érh ető k el. M eg kell azonban terem ten i hozzá azokat
az ösztönző eszközöket, am elyek az em beri társad alo m erkölcsi erejét m ozgás­
ba képesek hozni a szükséges önkorlátozásra.
2. M egtakarítás az energiaterm elésben. Jelen tő s tartalék o k forrása. Eszközei
a meglévő ism eretek ad ap táló alkalm azása. Ö sztönzésük pénzügyi tá m o g a tá st
igényel.
3. A m egújuló energiák közül a d o ttsá g ain k legalkalm asabbika a földhő, a geo-
i erm ikus energia h aszn o sítására, a fűtés és a m elegvíz-ellátás szolgáltatásának
i i'rületén. Az USA és K ína u tá n h azánk rendelkezik a legtöbb földhőenergia
vagyonnal. Szám os akalm azása, gyakorlati eredm énye igazolja m ár m egvalósí-
i asának gazdaságos voltát. Tövábbi elterjesztéséhez csak ésszerű és célszerű
adap tálásra van szükség. E hhez h a th a tó s állam i tá m o g a tá st kell rendelni. Ki­
használásának g azdaságosságát tovább leh et növelni a korszerű hőszivattyú-
technika kapcsolásával. E rre is m egvalósított objektum ok szolgálnak referenci­
aként. E hhez is állam i tám o g atás szükséges a töm eges elterjesztés érdekében.
4. A széntüzelésű erőm űvek újbóli telep ítésén ek tervezése az USA és K ína gaz­
d aság áb an szám u n k ra is m eggondolás tárg y át képezheti a jelen tő s szén-és lig­
nit vagyonunk felhasználásának jövőbeni igénybevételére. N yom asztó energia­
im portunk ezzel csökkenthető. A m ennyiben a CO2 gázok leválasztása, táro lása
kérdésében záros időn belül m egoldást talál a k u ta tó fejlesztés, úgy energiapo-
ii ük án k újragondolása szükséges a hazai erőforrások felhasználásának előtérbe
hozása céljából.
5. A z atom erőm űvek kapacitás-bővítésének szándéka hasznos elem e a kor­
m ányzati koncepciónak.
6. A fo lyó vizein k vízenergiájának kihasználása új u tak keresésére ösztönöz, m i­
vel jelentős eredm ényhez vezethet, legfőképpen a villamosenergia term elésében.
7. A m a kó i fö ld g á z kiterm elésébe való állam i szerepvállalást vizsgálat tárg y á­
vá kellene ten n i esetleges hasznos d ö n tés m eghozatala érdekében. E lképzelhe­
tő, hogy alapos hatásvizsgálat arra világít rá, hogy célszerű az állam nak ebben
az ü zletb en részt vállalnia.
Új energiapolitika szükséges legfőképpen a hazai energiavagyon kihasználása
tek in tetéb en , hiszen ezzel csö k k enthető az im port, m érsékelhetők az energia­
árak, és m indezzel növekedik a gazdaság versenyképessége.

Ö sszegezés

Az eddig fo ly tato tt globazlizálő, privatizáló energiapolitika csak k á rt oko­

z o tt a társad alo m n ak . E zért, az energiaellátást köztulajdonba kell venni. Addig
is, am íg erre sor kerül, a társad alo m követelje, hogy a tu lajd o n át képező Paksi
A tom erőm ű áram át a lakosságnak és a közületeknek szám lázzák. így lesz valós
verseny a társad alm i tu lajd o n és a m agántulajdon között. O lcsóbb lesz a lakos­
ság szám ára az áram , enyhül a szegénység.

M ándoki A ndor vasokleveles kohóm érnök, okleveles külkereskedelm i köz­

gazdász, m érnök. A M agyar Vas és A célipari E gyesülés nyugalm azott m űszaki
igazgatója, a Perinov K ülkereskedelm i Iroda volt vezetője, a P aten tk ó T alál­
m ányok H aszn o sítását Tervező Kft. tulajdonosa, a K apu cím ű folyóirat gazda­
sági ro v atán ak vezetője, a K ereszténydem okrata N ép p árt Ip ari K ereskedelm i
B izo ttság án ak elnöke. Szám os szakm ai tanulm ány, dolgozat írója, néhány sza­
badalo m feltalálója, m akrogazdasági elem zések szerzője.

Irodalom :
1/ Állami Szám vevőszék: P rivatizáció M agyarországon 2004. Tanulmány, B u d a­
pest.
2/ M ándoki Andor: K eresztén y d em okrata kritika a hazai privatizálásról. E lőadás
a KDNP V itafórum án 1996 okt. 26-án.
3/ Mihályi P éter: A m agyar privatizáció kritikája 1989 - 1997. K özgazdasági és
Jogi K iadó B u d a p est 1998.
4/ M ándoki Andor: Új gazdásági ren d ü n k 10 éve. K apu M elléklet 2001.
5/ D rábik János: Az em berk ö zp o ntú világrend. Gold Book Kft. B u d a p est 2007.
6/ M ándoki Andor: A globalizáció igájában, E lőadás, K apu 2004 03 szám.
7/ Dr. P etz Ernő: A M agyar villam osenergia-ipar privatizációjának tragikus tö r­
tén ete.
Leleplező könyvújság 2006/2.
8/ M ándoki Andor: A villanyáram ára. Leleplező, könyvújság 2006/1.
9/ Jo h n Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallom ásai. Ráció Kiadó, B udapest
2006.
10/ M ándoki Andor: Liberális gazdasági ren d váltás és a kereszténydem okraták,
E lőadás, K apu 2008 05 szám.
Vezér-Szörényi László

Kiegészítő pénz működtetése

Magyarországon
M indenki jól jár, aki részesül a kiegészítő pénznem ek áldásaiból. E gyetlen v eszte­
ni a nagy bankok, akik p én zü k et jó drágán, m agas k am ato k ért adják kölcsön.
Csak az em bereken, a közösségeken múlik, hogy akam ak-e sorsukon javítani
i s hajlandóak-e m ásokkal össze fogni egy jo b b jövő érdekében - vagy pedig m a­
radnak a jelenlegi torz pénzren d szernek az áldozatai és egyben fenntartói.
Az elektronika és az in te rn e t fejlettsége az em beriség tö rtén elm e folyam án
11lost először kínál leh ető ség et arra, hogy egy közösség létrehozza a sa ját és igaz­
ságos pénzrendsz

O p eratin g w ith co m p lem en tary m oney in H ungary

Everybody has to gain from th e benefits of com plem entary currencies. The
' mly ones th a t loose are th e big banks, m oney in stitutions, who lend th e ir m oney
u-ry expensive, fór high in terest.
It d ep en d s on th e people, w h ether they w ant to im prove th eir fate and are
’villing to co o p erate w ith o th ers fór th e sake of a b e tte r future - or they choose
i<> rem ain th e victim s an d a t th e sam e tim e su stain ers of th e p resen t biased
m onetary system .
Fór th e first tim e in th e history of m ankind, th e advanced State of develope-
m ent of electronics an d th e in te rn e t m akes it possible fór a com m unity to create
ii.s own an d ju s t m onetary system .
tő, hogy alapos hatásvizsgálat arra világít rá, hogy célszerű az állam nak ebben
az ü zletb en részt vállalnia.
Új energiapolitika szükséges legfőképpen a hazai energiavagyon kihasználása
tek in tetéb en , hiszen ezzel csö k k enthető az im port, m érsékelhetők az energia­
árak, és m indezzel növekedik a gazdaság versenyképessége.

Ö sszegezés

Az eddig fo ly tato tt globazlizálő, privatizáló energiapolitika csak k á rt oko­

z o tt a társad alo m n ak . E zért, az energiaellátást köztulajdonba kell venni. Addig
is, am íg erre sor kerül, a társad alo m követelje, hogy a tu lajd o n át képező Paksi
A tom erőm ű áram át a lakosságnak és a közületeknek szám lázzák. így lesz valós
verseny a társad alm i tu lajd o n és a m agántulajdon között. O lcsóbb lesz a lakos­
ság szám ára az áram , enyhül a szegénység.

M ándoki A ndor vasokleveles kohóm érnök, okleveles külkereskedelm i köz­

gazdász, m érnök. A M agyar Vas és A célipari E gyesülés nyugalm azott m űszaki
igazgatója, a Perinov K ülkereskedelm i Iroda volt vezetője, a P aten tk ó T alál­
m ányok H aszn o sítását Tervező Kft. tulajdonosa, a K apu cím ű folyóirat gazda­
sági ro v atán ak vezetője, a K ereszténydem okrata N ép p árt Ip ari K ereskedelm i
B izo ttság án ak elnöke. Szám os szakm ai tanulm ány, dolgozat írója, néhány sza­
badalo m feltalálója, m akrogazdasági elem zések szerzője.

Irodalom :
1/ Állami Szám vevőszék: P rivatizáció M agyarországon 2004. Tanulmány, B u d a­
pest.
2/ M ándoki Andor: K eresztén y d em okrata kritika a hazai privatizálásról. E lőadás
a KDNP V itafórum án 1996 okt. 26-án.
3/ Mihályi P éter: A m agyar privatizáció kritikája 1989 - 1997. K özgazdasági és
Jogi K iadó B u d a p est 1998.
4/ M ándoki Andor: Új gazdásági ren d ü n k 10 éve. K apu M elléklet 2001.
5/ D rábik János: Az em berk ö zp o ntú világrend. Gold Book Kft. B u d a p est 2007.
6/ M ándoki Andor: A globalizáció igájában, E lőadás, K apu 2004 03 szám.
7/ Dr. P etz Ernő: A M agyar villam osenergia-ipar privatizációjának tragikus tö r­
tén ete.
Leleplező könyvújság 2006/2.
8/ M ándoki Andor: A villanyáram ára. Leleplező, könyvújság 2006/1.
9/ Jo h n Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallom ásai. Ráció Kiadó, B udapest
2006.
10/ M ándoki Andor: Liberális gazdasági ren d váltás és a kereszténydem okraták,
E lőadás, K apu 2008 05 szám.
Vezér-Szörényi László

Kiegészítő pénz működtetése

Magyarországon
M indenki jól jár, aki részesül a kiegészítő pénznem ek áldásaiból. E gyetlen v eszte­
id a nagy bankok, akik p én zü k et jó drágán, m agas k am ato k ért adják kölcsön.
C sak az em bereken, a közösségeken múlik, hogy akam ak-e sorsukon javítani
i s hajlandóak-e m ásokkal össze fogni egy jo b b jövő érdekében - vagy pedig m a­
radnak a jelenlegi torz pénzren d szernek az áldozatai és egyben fenntartói.
Az elektronika és az in te rn e t fejlettsége az em beriség tö rtén elm e folyamán
11lost először kínál leh ető ség et arra, hogy egy közösség létrehozza a sa ját és igaz­
ságos pénzrendsz

O p eratin g w ith co m p lem en tary m oney in H ungary

Everybody has to gain from th e benefits of com plem entary currencies. The
' mly ones th a t loose are th e big banks, m oney in stitutions, who lend th e ir m oney
u-ry expensive, fór high in terest.
It d ep en d s on th e people, w h ether they w ant to im prove th eir fate and are
’.villing to co o p erate w ith o th ers fór th e sake of a b e tte r future - or they choose
i<> rem ain th e victim s an d a t th e sam e tim e su stain ers of th e p resen t biased
m onetary system .
Fór th e first tim e in th e history of m ankind, th e advanced State of develope-
m ent of electronics an d th e in te rn e t m akes it possible fór a com m unity to create
ii.s own an d ju s t m onetary system .
 1 A jelenlegi to rz p én zren d szer

M iért n em ju tu n k az 5-ről a 6-ra? Pedig a legtöbb em ber egy életen keresztül

szorgalm asan dolgozik, azo n b an anyagilag m égsem viszi sem m ire sem. Vajon
hogyan lehetséges ez? Mi lehet en nek az oka?

1.1 „Fiat p én z”, vagy a levegőpénz

A „Fiat p én z” kifejezés olyan pénzeszközt takar, amely vagy csak részben,

vagy egyáltalán nem rendelkezik fedezettel.
Az elnevezés „Fiat p én z” a latin „Fiat lux” - Legyen világosság! - kifejezésből,
a Bibliából szárm azik (Ószövetség, Mózes 1. könyve). M int ahogy a sem m iből
lön a világosság, úgy a világon jelenleg forgalom ban lévő papírpénzek túlnyom ó
többség e is a sem m iből készült.
A p én zterem tésn ek e form áját engedi a legtöbb ország jegybankja, amivel az
aktuális korm ányok ren d szeresen élnek is.
Egy pénznem ről általáb an n em leh et kideríteni, hogy csak „Fiat p énz”. A leg­
lényegesebb ism ertető jü k az, hogy gazdasági fedezettel nem rendelkeznek, h a ­
nem csak jogi biztosítékokkal.

1.2 A kam ato s k am at

A jelenlegi pénzrendszerek a k am ato s k a m a tra alapszanak (valójában uzsorá­

ra). A k a m a to t következőképpen szám ítjuk ki:

K am at = T őke * K am atláb * Futam idő

A k épletből is egyértelm űen látszik, hogy a k am ato n keresztül gyakorlatilag

id ő t ad n ak el. T eh át egyszer m ár elad ták a jegybankok a sem m it p apírpénz for­
m ában (ami eleve abszurd), m o st ezt a sem m it k a m a tta l terhelve m ég az időt is
eladják (duplán a b szu rd ). A k am ato s k am ato n keresztül az időt pedig nem csak
egyszerűen, h an em exponenciálisan adják el (triplán abszurd) a pénz tu lajd o n o ­
sai (általáb an a kereskedelm i b an k o k )!
Mivel a pénz m ennyisége a k am ato s k am at m ia tt exponenciálisan nő a gaz­
daságban, ez m inden k ép p en d rám ai m értékű pénzhígulást eredm ényez. A tö r­
ténelem ta n ú sá g a szerint m indegyik k a m a tra épülő pén zren d szer 70-80 év u tá n
törvényszerűen összeom lik, am it általáb an háborúk, polgárháborúk követnek.

1.3 P én zin tézeti p én zterem tés

A forgalom ban levő pénz 80-90 százalékát nem a jegybankok, hanem a ke­
reskedelm i b an k o k terem tik . Anélkül, hogy m élyen belem ennénk a p én zterem ­
tés m echanizm usába, legyen elég m o st annyi, hogy a banki törvények engedik a
pénzterem tés m u ltip lik áto r funkcióját a kötelező ta rta lé k rá ta alacsony szinten
i artásával. Ez a gyakorlatban a zt jelenti, hogy h a valaki egy b an k b an M agyaror­
szágon leköt 1000 F t-o t b e té tk é n t, a kétlépcsős bankrendszer ebből a szám ára
ideális esetb en 20 000 F t-o t terem t, a valós pénzm ennyiség 20-szorosát.
A lényeg azo n b an e funkció h a tá s a a gazdaságra. A le k ö tö tt pénzm ennyiség
:!0-szorosa terem tő d ik , azo n b an a legnagyobb problém a az, hogy az adósság a
bankok felé m indig nagyobb, m in t a te re m te tt pénz mennyisége. K önnyen b e ­
látható, hogy e m ia tt az ad ó sság visszafizetése m atem atik ailag is lehetetlen.

1.4 A spekuláció

A spekuláció azo n b an m ég ennél is nagyobb becsapás. H a m egnézzük, meny-

iiyi pénz cserél gazd át az érték tere m tő reálgazdaság összes terü letén együttvéve
i s vele szem ben a tő zsdéken, akkor azt találjuk, hogy ez az arány 1:40 a tőzsdék
lávára. Az érték tere m tő tevékenység produkálja világviszonylatban az anyagi
lavak 100%-át, de a pénzforgalom nak csak a 2,5%-át (ez egy b ru ttó összeg, ebből
még adózni is kell, járu lék o k at űzetni, stb.). A m u n k a anyagi m egbecsülése is
'■írnek az arán y n ak megfelelő: a m e g te re m te tt é rté k alig 1%-ára teh ető .
Még elképesztóbb az arány, h a m egnézzük, m ennyi p én zt realizál egy átlagos
i ozsdei alkusz egy átlagos szakm unkáshoz képest. Ez az arány 1:400 lesz az al­
kusz javára! M égpedig úgy, hogy a tevékenysége során sem m ilyen új érté k nem
képződött!
N ap o n ta 2 billió USD fordul m eg a tőzsdéken, m indez bárm iféle értékterem -
i i s nélkül. A spekulációval - valójában csak virtuálisan te re m te tt - aránytalan
m ennyiségű pénz és a reális gazd aságban k ép ző d ö tt pénzek egybem osásával a
m unkabér elk épesztően olcsóvá vált! H a ehhez m ég azt is figyelembe vesszük,
hogy M agyarországon a b érek csak töredékei a nyugatiaknak, akkor fogalm unk
ii het arról, hogy m icsoda globális kifosztás zajlik m a nálunk.

1.5 Rövid összefoglaló

íme, m eg találtu k a tan u lm án y elején feltett k érdésünkre a választ, hogy vajon

miért nem viszi az em berek tö b b sége anyagilag sem m ire sem , h iáb a dolgozik
i iry életen át. N yugodtan kijelenthetjük, hogy ebben a pénzrendszerben n em ­
hogy nem leh et m unkából m eggazdagodni, de m ég megélni sem egyszerű!

2 A m egoldás elm életi alap jai

2.1 A jin-yang elv a pénzelm életben

Az aláb b iak b an b e m u ta to tt ren dszerünk a világ egyik legm odernebb közgaz-

■i.isági elvére épül, am elyet B ern ard A. L ietaer, belga közgazdász, a University
"i Oalifomia professzora d olgozott ki.
 L ietaer rájö tt, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer a felelős a világot sújtó gaz­
dasági problém ák, az ökológiai p usztulás, sőt, részben a h áb o rú k kirobbanása
m iatt.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a jelenlegi pénzrendszer kiváltására tö b b elm élet
is létezik, azo n b an e tan u lm án y szerzője vélem énye alapján a m agyar körülm é­
nyekre egyelőre csak L ietaer elm élete ad ap tálh ató .
A hasonló konkurens elm életek abból indulnak ki, hogy a jelenlegi p énzrend­
szer b eláth ató időn belül összeom lik, és a v árható pénzügyi k atarzist csak egy
k om prom isszum m entes szab ad p énz bevezetése te n n é elkerülhetővé.
L ietaer elm élete szerin t azo n b an ez az összeom lás nem egy rövid idő a la tt
fog bekövetkezni, h an em an n ak agóniája tö b b évig, só t talán évtizedeken ke­
resztü l elnyújtva fog ta rta n i. A gazdaságban ta p a sz ta lh a tó tények, m int pl. az
US D ollár p erm an en s árfolyam vesztése a nnak látványos összeom lása nélkül, ezt
látszan ak alátám asztan i.
L ietaer javasolja a jelenlegi p énzrendszer m e g ta rtá sá t dom ináns „YANG”
típ u sú jellegével, an n ak hiányosságait „JIN ” típ u sú kiegészítő pénznem ekkel
fedné le. Egy ilyen JIN-YANG típ u sú kom binált p énzrendszer szerinte képes az
egyensúlyt fen n tartan i és szelíd á tm e n e te t biztosítani egy eljövendő új és igaz­
ságos p én zren d szer irányába.

2.2 Miből fak ad n ak a jelenlegi p én zren d szer hiányosságai?

A pénzzel a fő problém a az, hogy alapvető funkciói, m int

- csereeszköz
- érték m érő
- értékm egőrző
- érté k te re m tő
részb en vagy egészben egym ásnak ellentm ondó célokat valósítanak meg.
Egyidejűleg nem lehet h asználni ugyanazt az eszközt cserére is és érték tere m ­
tésre is, m ert csereeszközként forognia, érték tere m tő k é n t pedig - tő k ek én t le­
kötve - nyugodnia kell.
A p én zn ek k itü n te te tt szerepe van a gazdaság tö b b i szereplőjével szem ben,
ugyanis ta rtó s és ebből kifolyólag tetszőlegesen visszatarth ató . E m iatt a gaz­
daság b an a legkedvezőbb helyzetbe a pénz tulajdonosai kerülnek. Míg például
egy pék n em te h e ti m eg azt, hogy a k isü tö tt kenyerének az elad ását visszatartja
(m ert az h am aro san tö n k re m enne), addig a pénz tulajdonosait ilyen veszély
nem fenyegeti, ső t m egtehetik, hogy a v issz a ta rto tt pénzüket csak m ég több
p énzért, azaz k am atra ad ják kölcsön a pénzzel n em rendelkezők szám ára.
A fenti to rz pénzfogalom h o zta létre torzszülöttjeit, az előző fejezetekben á b ­
rázolt
o k a m a to t és a k am ato s k am atot,
o a levegópénzt
o és a spekulációt.
A pénz funkcióiban rejlő ellen tm ondásokat csak szabadpénz kibocsátásával
lehet feloldani.
 2.3 Szabadpénz k ib o csátása

A szab ad p én z lényege az, hogy a pénz jelenlegi k itü n te te tt helyzetét m eg­

szüntetjük, és fünkcióit egym ástól leválasztjuk.
A pénz k itü n te te tt h elyzetét úgy tu d ju k m egszüntetni, hogy a világban t á ­
lalható összes anyagi javakhoz h asonlóan felruházzuk az értékcsökkenés és a
valamikori elm úlás tulajdonságával. H a egy term ék m egszűnt létezni (pl. elfo­
gyasztással), akkor logikus, hogy az azt jelképező szim bólum nak, a pénznek is
vele egy ü tt kell m egszűnnie.
A pénz funkcióit pedig úgy tu d ju k egym ástól leválasztani, hogy célirányítot-
i an végezzük a pén zk ib o csátást. Ez azt jelenti, hogy m ás p én zt használunk a
kereskedelem ben, m int pl. a hitelügyletekben vagy bárm i m ásra.
így a „hagyom ányos” p én zü n k et feldaraboljuk - egyelőre - 2 részre:
1. C serepénzre, am ely értékm érő és gyors körforgású csereeszköz és
2. H itelpénzre, am ely nyugvó értékm egőrző eszköz.
A célirányos p énzek a hagyom ányos pénzekhez k épest tö b b inform ációt k ép ­
viselnek, nem csak
- p én zn em et (pl. Forint)
- cím letet (pl. 1000-es)
han em ezen felül a
- célirányt (pl. Csere)
- és esetleg az érvényességet (pl. érvényes 12 hónapig) is tartalm azzák.
A lényegük az, hogy az eddigi univerzális p én zt speciális pénzekké alakítjuk
at.
A jelenleg divatos „étkezési utalványok” is ugyanilyen célirányos pénzek, ahol
a célirány az étkezés, és az érvényesség is csak egy bizonyos időszakra, általában
a tárgyévre k o rláto zo tt.
Ahhoz, hogy az előbb em lített célok m egvalósulhassanak, a szabadpénznek
rugalm asnak kell lennie. E zt a ru galm asságot jelenleg kizárólag az elektronikus
form ájú szám lapénz garantálja.

2.4 C serepénz

A cserepénz olyan szabadpénz, am ely ebben a funkciójában csak csereeszköz

os érték m érő . A pénz tö b b i funkcióját úgy v álaszto ttu k le, hogy az elektroniku­
san tá ro lt szám lapénzekre d íjat (negatív kam at!) v ete ttü n k ki, hogy a p én z tu ­
lajdonosaink érdekelve legyenek a pénzük m inél gyorsabb körforgásában. így
rserep én zb en az értékm egőrzés és felhalm ozás lehetetlenné válik.
A cserepénz a k ereskedelem és a szolgáltatás lebonyolításának eszköze. Az
értékek felhalm ozása n em pénzben, hanem anyagi javakban, közösségi javak­
ban (pl. járd aép ítés) tö rtén ik .

A fentiek elektronikus m egvalósítása a C sereforint, kézzelfogható form ája p e ­

dig a C serefo rin t utalvány.
 2.5 H itelpénz

A h itelpénz m ű k ö d ését egy példán keresztül lehet ábrázolni. P éldánkban té ­

telezzük fel, hogy P é te r felhalm ozott nagyobb m ennyiségű cserepénzt és szeret­
né m egőrizni az érték ét. E b b en az esetb en P é te r cserepénzét kölcsön adja egy
m ásik tag n a k Pálnak, akinek szüksége lenne rá. H a P é te r n em ad n á kölcsön,
akkor a pénze h av o n ta 1%-ot veszítene értékéből. Pál viszont a lejárat u tá n a
kölcsön 100%-át fizeti vissza neki. így a kölcsönügylet folyam án P é te r pénze
m egőrizte é rté k é t - m égpedig Pálnál!
Ennyire egyszerű a hitelügyletek m egvalósítása! Bárki, aki rendelkezik cse­
repénzzel, h itelt n y ú jth at bárki szám ára. Egyet azonban nem te h e t meg: nem
k é rh e t k a m a to t pénze után!
A hitelpénz - k o n k rétan a H itelforint - hitelezés éppúgy m űködik, m int ahogy
a hagyom ányos polgári kölcsönügyletek. A felek k ö tn ek egy hagyom ányos ka­
m atm en tes F orintos kölcsönszerződést azzal a kitétellel, hogy a ta rto z á s leró­
ható term észetb en is C sereforint form ában. így a kölcsönügylet érvényesíthető
bíróság elő tt is, és a hitelező biztos lehet abban, hogy visszakapja a pénzét. Az
adós pedig k am atm en tes H itelforinthoz ju to tt.

2.6 A JIN-YANG elv a pénzügyi rendszerben

Elózó fejezetben lá th a ttu k 2 db ,jin ” típ u sú pénzeszköz, a Csereforint és a

H itelforint leírását.
Úgy lesz k o m p lett a rendszerünk, hogy m elléjük felvesszük a „yang” típusú
F orint főpénznem et.
Jin típusú Csereforint

Y ang típusú Forint

Jin típusú Hitelforint

Egy dom ináns fődeviza m ellett létezh et akárhány kiegészítő pénznem is, de
rendszerü n k jelenlegi k iép ítettsége szintjén egyelőre csak e k e ttő t k épes kiszol­
gálni.
A m agyar n em zetg azd aság b an egy fópénznem , legalább 4 kiegészítő p énz­
nem és m ég legalább 20 lokális pénz lenne ideális.
A helyi pénzek b ein d íth atják a vidék gazdaságát, a kiegészítő pénznem ek
pedig gondoskodnának az általános fellendülésről. K iegészítő pénznem ek ál­
talán o ssá válásával néhány év a la tt nullára csökkenthető az állami és az ön-
korm ányzati eladósodás, ső t ezu tán m egkezdődhet külföld felé az adósságok
visszafizetése.
 :t A szabadpénz m egvalósítása m agyar körülm ények között

A m agyar szab ad p én z m eg valósítására 3 dolgot h á z a síto ttu n k össze:

1. E lektronikus szám lapénz
2. Elszám olás vegyes p én znem ben (Forint - Csereforint, H itelforint)
3. In te rn e te s w ebáruház
A szab ad p én z így egy in tern etes honlap segítségével valósul meg.
www.bizalom .net

:t.l Az első m űködó m agyar e lektronikus szabadpénz rendszer

.'C.l.l C sereforint

A Csereforint egy olyan C serepénz, am ely árfolyam ában megfelel a „hagyom á­

nyos” F orintnak, azaz vele p a ritásb an áll. F orintot egy az egyben lehet beváltani,
visszafelé pedig 105 C sereforintért lehet 100 F orintot kapni. A zért kell ez az 5%
visszaváltási dy, hogy a C sereforintokat m inél tovább ta rts á k az ügyfelek körfor-
r isban, és lehetőleg ne sű rű n váltsák ide-oda a C sereforintot Forintra. M inden
i screforint 100% fedezettel (áru b an vagy pénzben) rendelkezik. A P orint és a
( screfo rin t könyveléstechnikailag egy és ugyanaz. Jogilag a csere term észetb en
lorténó fizetésnek felel meg.

.{.1.2 C serepiac

Az in tern etes online cserepiacon a fizetési eszköz a sa ját áru, sa ját szolgálta-
i as, esetleg sa ját m unkaerő, és an nak értékm érője a Csereforint.
Ez a cserefolyam at p o n to sa n így zzglik le a m egszokott életünkben is. H a va­
laki dolgozik, akkor a m unkaerejével fizet, illetve az érte járó csereeszközt, a
l orin to t cseréli be k ésőbb - a globális cserepiac egyik résztvevőjénél - a boltb an
■U-lmiszerre, anélkül, hogy en n ek a cserefolyam atnak a tu d a tá b a n lenne.
A csere a la tt nem csak a k é t fél közötti közvetlen cserét értjük. M inden, am i
in ‘kerül a cserepiacra az o tt m ind csereárunak, csereszolgáltatásnak minősül.
K/ért lehetséges a cserét időben és té rb e n eltolni, közben pedig elektronikus
( sereforintban ta rtju k nyilván cseretö b b letü n k et, illetve csere ta rto zásu n k at.
így részben vagy teljes egészben készpénz nélkül bonyolítható le a kereskede­
l e m és a szolgáltatás.
A bban az esetben, h a az áruforgalm at nem lehet 100%-ig cserével lefedni,
akkor a hiányzó részt F o rin tb an egyenlítjük ki. így egyidejűleg cserélünk is és
iV/.etünk is.
Cserélni leh et pl. egy term ék árából a haszonrészt, de nem lehet az adórészt.
Kzért egy áru vagy term ék á rá t m indig 2 részre kell felosztani, csererészre és
m aradékrészre. A csererészt C sereforintban, a tö b b it pedig F orintban kell ki­
egyenlíteni. A csere/fizetési arán y t mi határozzuk meg, pl. 80% cserével, 20%
készpénzzel.
A F o rin t és a C serefo rin t könyveléstechnikailag egy és ugyanaz. Jogilag a cse­
re term észetb en tö rté n ő fizetésnek felel meg.
 3.1.3 H itelforint

A H itelforintot úgy valósítjuk meg, hogy kam atm en tes kölcsönszerződést

k ötün k F o rin tb an azzal a kitétellel, hogy term észetben, C sereforintban is tör-
leszth etó az adósság. E zu tán csak á t kell u talni a megfelelő Csereforint összeget
a h itelt igénybevevő szám lájára. A hitelező szám ára Csereforintjai átalakulnak
nyugvó, de ta rtó s H itelforintra, az adós pedig kam atm en tesen ju to tt Csereforint
hitelhez. Mivel a kölcsönügylet érvényesíthető bíróság előtt, a hitelező biztos
lehet ab b an , hogy visszakapja a p énzét.

3.1.4 A dózás

A csere m int tevékenység n em befolyásolja az adózást. Jogilag a csere meg­

felel a term észetb en tö rté n ő fizetésnek. T ehát h a egy, az áfa körbe tarto zó jogi
szem ély ad el valam it a cserepiacon, akkor éppúgy kell ad ó t fizetnie, m int eddig.
A szám laadás is p o n to sa n úgy tö rténik, m in t eddig. A csere részt és hagyom á­
nyos részt össze kell vonni, és a rra rászám olva az áfa-t kell a k o m p lett szám lát
kiállítani.
Azon szem élyeknek, akik alanyi adó m en tesség et élveznek, nem kell ezután
sem áfa-t fizetniük. Alanyi ad ó m en tesség et az APEH biztosít azok szám ára,
akiknek az évi forgalm uk az 5 millió F t-o t nem haladja meg.

3.1.4.1 A dózási példa

Egy au tó g arázsb an alk alm azo tt szerelő m unkaidő u tá n m egjavítja a szom ­

szédja a u tó ját, akkor k érh et érte C sereforintot (és F orintot is), de nem kell u tá ­
n a áfa-t fizetnie. H a viszont a g arázs végzi el ugyanezt a szerelést ak ár C sere­
forintért, ak ár F orintért, ak ár kom bináltan, akkor éppúgy kell fizetnie áfa-t a
k om p lett összeg u tán , m in t ahogy eddig.
A szerelőt nyugtaadási, a g arázst pedig szám laadási k ötelezettség terheli.
A szerelőnek a 1995. évi CXVII törvény alapján jövedelm ének az e törvényben
elism ert költségekkel csö k k en tett része u tá n kell 25% fo rrása d ó t fizetni. E felül
m ás adózási k ö telezettség n em terheli.
A garázs szám ára a C sereforintot a F o rin ttal egy az egyben össze kell vonni,
és e k o m p lett összeg u tá n kell a szokásos m ódon adóznia.

3.1.4.2 É rd ek es lehetőség

A jelenlegi jogszabály szerint, ha az ad ó h átralék o t nem lehet készpénzben

teljesíteni, akkor az ad ó h ató ság n ak el kell fogadnia a fizetést term észetb en is.

Mivel a Csereforint is term észetb en tö rté n ő fizetésnek m inősül, érdekes kér­

d é st v et fel a jövőben a C sereforintban tö rté n ő adófizetés.
 :i.2 Felhasználók, ü zem eltető k

A ren d szert h aszn álh atja bárki, m agánszem élyek éppúgy, m int jogi szemé-
ivek. M indenki jól jár, aki része valamely csereközösségnek. K ét olyan te rü le te t
1/ ónban ki kell em elni a tö b b iek közül, am elyeknek súlyozottan fontos a jelen-
ii'l ük: az önkorm ányzatok és a szövetkezetek.

3.2.1 Ö nkorm ányzatok

Igazán érdekes lehetőségeket kínál rendszerünk az önkorm ányzatok szám ára.

Az in tern etes cserepiacokon 5-10-szer gyorsabban dolgozik a pénz, m int a
hagyom ányos gazdaságban. Amely régióban használnak helyi fizetőeszközt (pl.
i sereforintot), o tt sokkal gyorsabb a fejlődés, m int m áshol. Ez az önkorm ányzat
/rim ára m indenképpen m agasabb helyi és iparűzési adóbevételben nyilvánul
"M‘g.
Óriási lehetőségeket rejt m ag ában a helyi vagy önkorm ányzati pénzek kibo­
csátása és m ű k ö d tetése. A m agyar jog engedélyezi a helyi pénzek elektronikus
1.1bo csátását a 2004. évi XXXV törvényben.
Az önkorm ányzat a belső p énzrendszerére tám aszkodva olyan p rojekteket fi­
nanszírozhat meg, am ire a k öltségvetéséből nem telne.

Az önkorm ányzati p énzek ismérvei:

• A helyi p énzek k ib o csátása önkorm ányzatok szám ára, egy teljesen
újszerű finanszírozási m ó d szert takar, ezért sem m ilyen hagyom ányos pénzügyi
m űvelettel n em h aso n líth ató össze.
• A p én zk ib o csátás eddig M agyarországon egy kétlépcsős banki re n d ­
szerben tö rté n t. Az önkorm ányzati pénzek tulajdonképpen egy teljesen új, m a
meg n em létező h arm ad ik lépcső létreh o zásá t jelentenék.
• A ren d szer lényege, hogy az önkorm ányzat kezébe veszi pénzügyei irá­
nyítását, és a hivatalos tám o g atáso k m ellett, sa já t pénzeszközöket hoz létre,
a mivel új fo rrást b izto sít m űködéséhez, fejlesztéseihez.
• A jogszabály ezt a leh ető séget a 2004. évi XXXV. törvény á ltal b izto sít­
ó i . am ennyiben az önkorm ányzat (vagy tö b b önkorm ányzat szövetsége) erre a
' ólra egy sz ak o síto tt h itelin tézetet hoz létre, e törvény alapján az a d o tt pénzin-
i özet rendelkezik az elek tro n ik u s pénz kibocsátási jogával.
• A pénzk ib o csátás m en ete nagyjából m egegyezik a jegybanki vagy k e­
reskedelm i banki ügym enettel. A legnagyobb különbség a b b an rejlik, hogy ez-
iittál kizárólag elek tro n ik u s fo rm ában tö rté n ik a szám lapénz kibocsátása, de
ax ezzel k apcsolatos összes tö b b i jog, forma, eljárás m egegyezik a bankival. A
i icnzkibocsátás so rán a jogszabály engedélyezi a p én zterem tési m u ltip lik á to r
alkalm azását, am ely nagysága a szak o síto tt pénzintézet szavatoló tőkéjének 20-
zorosát jelenti.
 1. számú
önkormányzat

l
Kistérség/ek
Megyei
önkormányzat 2. számú I
Önkormányzati önkormányzat I
szövetségek

r
önkormányzatok
szakosított
pénzintézete

Résztvevő
vállalkozók, N. számú
jogi és önkormányzat
magánszemélyek

ún. Harmadik
személy/ek

• E lek tro n ik u s pénz a la tt olyan szám lapénzt értünk, am it elektronikus a d a t­

hordozón, általáb an e lek tro n ik u s k árty án vagy szám ítógépen ta rta n a k nyilván.
• A h atályos jogszabály nem korlátozza a kibocsátandó p énznem et. így a k ép ­
viselő testü let ren d eletéb en rö g zített néven sa já t önkorm ányzati pénz létreh o ­
zása is lehetséges, am inek n évértéke kibocsátáskor megegyezik a F orint árfo­
lyamával. A k ib o csáto tt pénz fedezete lehet készpénz, deviza, állam papír, b etét,
kötvény, részvény, adósságlevél vagy a pénzpiacon azonnal érték esíth ető likvid
eszköz.
• E lad ó so d o tt önkorm ányzatok részére is k ib o csáth ató helyi pénz, am ennyi­
ben az önkorm ányzat képes további sa já t kötvényt kibocsátani. E bben az e se t­
ben a kötvény fedezetét a jövőben befolyó önkorm ányzati bevételek bizonyos
hány ad a fogja képezni.
• A helyi pénzeszközökhöz ju to tt önkorm ányzatok fizethetnek beszállítóik­
nak vegyes pénznem ben, fo rin tb an és helyi pénzben. A Forint/helyi pénz ará­
ny át az önkorm ányzat állapítja meg. Minél nagyobb arányú a helyi pénzzel le­
fed ett te rü le t nagysága (pl. B alaton Szövetség), annál nagyobb arányú lehet a
helyi elektronikus pénz aránya a pénzforgalom ban.
 • A helyi pénz csak akkor m ű ködhet, h a a helyi vállalkozók azt elfogadják
ii/.etőeszköznek. E m iatt érdem es a sz ak o síto tt hitelintézet tulajdonosi körébe
bevonni a helyi g azdákat, vállalkozókat. Csak akkor érdem es foglalkozni a helyi
pénzekkel, h a az elfogadók arán y a eléri, vagy m eghaladja min. az 50%-ot.
• A helyi p én zn ek szab ad o n átv á lth a tó n a k kell lennie a tö b b i devizához. A
pénzváltó szerep ét a fent em lített szak o síto tt p én zin tézet tö lti be.
• A helyi pénz akkor stabil, h a a helyi p énzben bonyolított pénzforgalom pozi-
i ív egyenlegű, de legalább 0, azaz a bevételei és a kiadásai egyenlege 0.

3.2.2 S zövetkezetek

A szövetkezetek szám ára különleges lehetőség kínálkozik, ugyanis egy szö­

vetkezet kétféle m ódon h aszn álh atja a rendszert:
1. Egy cserepiac üzem eltetőjeként
2. Egy m ásik cserepiac tag jak én t

3.2.2.1 S zövetkezeten belüli cserepiac ü zem eltetése

Óriási lehetőségeket rejt m ag áb an egy szövetkezeten belüli cserepiac létreh o ­

zása és m ű k ö dtetése. A szövetkezet szám ára m egvalósítható lesz a sa ját belső
pénz kibocsátása, elszám olása.
Ez közgazdasági értelem be véve a szövetkezet sa ját pénznem e, idegen szó­
val devizája. Jogi szem pontból nem az, de ez nem befolyásosa a m űködését. A
/ö v etk ezet a belső pénzrendszerére tám aszkodva p rojekteket finanszírozhat
meg.
A szövetkezet egyes tag jai vagy csoportjai jogilag egy szervezetet képeznek.
Kend szerünk tám o g atja a szövetkezeten belüli p rofitcenterek létreh o zását is.

:i.2.2.2 S zövetkezet k ülső cserepiac tag jak én t

É rdem es a szövetkezetnek ak ár egy vagy tö b b külső cserepiachoz tartoznia.

\ külső cserepiacon a term ék ek gyorsan gazdára találnak, illetve külső term é-
i.ékhez gyorsan és a piaci árnál olcsóbban lehet hozzájutni.

4. Ö sszefoglalás

M indenki jól jár, aki részesül a kiegészítő pénznem ek áldásaiból. E gyetlen

vesztesei a nagy bankok, akik p én züket jó drágán, m agas k am ato k ért adják köl­
esem.
Csak az em bereken, a közösségeken m úlik, hogy akam ak-e sorsukon javítani
es hajlandóak-e m ásokkal össze fogni egy jo b b jövő érdekében - vagy pedig m a­
cidnak a jelenlegi torz p énzrendszernek az áldozatai és egyben fenntartói.
 Az elektronika és az in te rn e t fejlettsége az em beriség tö rtén elm e folyamán
m o st először kínál leh ető ség et arra, hogy egy közösség létrehozza a sa já t és igaz­
ságos p én zren d szerét!

Vezér-Szörényi László in form atikus, dip lo m áját 1984-ben szerzi a D rezdai

M űszaki E gyetem en. E lőször b anki szoftverek készítésével foglalkozik, érdek­
lődése később az in fo rm atik áró l egyre jo b b an a pénzügyek irányába terelődik.
Pénzügyi ism ereteit a B ank A u striánál alapozza m eg Bécsben 1990. és 1992. kö­
zött, később ped ig F ra n k fu rtb an és B aselben dolgozik különböző bankoknál.
1998-tól 2003-ig a D eutsche B ank független tan ácsad ó ja. A kiegészítő p énzne­
m ekkel szin tén N ém etországban ism erkedik meg, hogy tu d á s á t kam atoztassa,
2006-ban visszaköltözik M agyarországra.
2007-ben m eg alap ítja a K orona csereklubot, 2008-ban b ein d ítja az első m űkö­
dő in te rn e te s cserepiacot.
Szalay Zsuzsanna

A szelíd pénz forradalma

(Közbirtokosságon nyugvó pénzrendszer megteremtése)

\ pénz a közösségen belüli m u n k am egosztást biztosító infrastrukturális tényező:

irhetővé teszi a tevékenységcsere résztvevői k ö zö tt az inform áció- és az anyag­
it um lást. K özösséget szolgál, a közbirtok része. A főáram latú közgazdaságtan
i .n gyalja a pénz funkcióit, úgy m int: értékm érő, csere-, felhalmozási, spekuláci-
■is eszköz funkció, am elyek közé 1971. (B retton Woods-i rendszer összeom lása)
■>i a o d aértik a h atalm i eszköz funkciót. A funkciók egyidejű érvényességének a
lehetetlensége globális m éretű válságok form ájában fejeződik ki. A dö ntő kérdés
i harm adik funkció.
M egengedhető-e, hogy a felhalm ozás akadályozza a cserét? A p énznek forog­
nia kell, de m i in d ítsa el a következő állom ásra, m itől forogjon? Am ikor a kam at
pozitív: a p én ztartásró l való lem o ndást jutalm azzuk. A negatív kam at a pénz-
i artá st b ü n tetv e bizto sítja a forgást.
P aradigm aváltást jelent, h a elfogatjuk az ellentétes előjelet.
A szelíd pénz negatív tarto m á n y b an mozgó kam atm echanizm ust, közintéz-
11írnyek által m ű k ö d te te tt pénzforgalm at, közbirtokként m egjelenő p én zt jelent,
i artalm ilag v isszatér a pénz genéziséhez, form ailag felhasználja az inform ációs
11 chnológia eredm ényeit: elektronikus pénzként m űködik és forog.

llevolution of th e gentle m oney

The m oney is th e in frastru ctu ral factor ensuring division of th e labor within
Mic com m unity: it enables exchange of inform ation and m aterial betw een th e
11 n tícip an ts of th e activity trad e. It serves th e com m unity, it is p a rt of th e com-
n property. T he m ain stream econom y describes th e functions of th e money
i the following: value m etric, tra d e good, accum ulation an d speculation tool
.ind. since 1971 (the collapse of th e B retto n Woods system ) th e function of pow-
■i l ool. T he im possibility of th e sim ultaneous validity of all th ese functions testi-
in s itself in th e form of global crisis.
The m ain q u estio n is th e th ird function. Is it acceptable fór accum ulation to
■iistruct th e trad e? T he m oney n eeds to circulate, b ú t w hat is it th a t should
• i it flowing to its n ex t destin ations? When th e in te re st ra te is positive: th e
ii nouncem ent from th e m oney holding is rew arded. Negative in terest ra te en-
■iirés th e circulation by p enalising th e holding of money.
Accepting th e opposite sign m eans a change of paradigm .
The g entle m oney m eans in te re st rate m echanism in th e negative rangé, mon-
■-v circulation o p erated by public in stitutions, m oney appearing as public good.
11 ic lu rn s to th e genesis of money, functionally it em ploys th e achievem ents of
i in* inform ation technology: it functions an d circulates as electronic money.
 „..természetes gazdasági rendet kell m egvalósítani,
am elynek eg yik alapvető elem e a
gazdaság lokális szerveződéséhez való v isszatérés”
S ík la k y István: Létbiztonság és H arm ónia, É ghajlat, 2003. 21.old.

„A p én zt a pénztulajdonosok egyoldalú szem pontjai szerint

úg y tökéletesítették, hogy az, csereeszközként h a szn á lhatatlanná vált...
kulcs helyett reteszt kovácsoltak"
S. Gesell: A term észetes gazdasági rend (ford.. S ík la k y István),
Kétezeregy kiadó, 2004. 249.old.

A fenti k ét idézet főhajtás. T iszteletad ás Síklaky István (1927-2005) és Silvio

Gesell (1862-1930) m u n k ásság a előtt. Az idézetek visszaadják az itt követke­
ző írás lényegét: a lokálisan szerveződő, term észetes ren d et ta rtó közösségek
együ ttm ű k ö d ését szolgáló p én zrendszer követelését.

Alapfogalm ak: a gazdaság, a pénz

A gazdaság, a gazdálkodás m indenkori, te h á t a d o tt időszakra jellem ző for­

m áját nem tek in tjü k örökérvényűnek, hanem a zt m int az em ber és a term észet
közötti kom m unikációként tételezzük.
Sőt, m ég p o n to sa b b an azt állítjuk, hogy a gazdálkodás n em m ás, m int a b en ­
n ü n k et körülvevő külső term észet és az em beri lényegünket kifejező belső te r­
m észet egym ásra h atása, a k e ttő közötti bonyolult kom m unikáció. Ez a kom ­
m unikáció nem p u sz tán inform ációcserét, hanem jó esetb en viselkedési össz­
han g o t m eg terem tő eg y ü ttm ű k ö d ést jelent. M inden közösség m inden tettével
gazdálkodást valósít meg, a sa ját belső és külső term észetén ek egyidejű m űve­
lését, g ondozását végzi.
A pénz kialakulása szerves fejlődés eredm énye, a gazdálkodó közössége­
k e t szolgálja. A pén zren d szer intézm ényrendszert jelent, am ely m egegyezésre,
kölcsönös elfogadásra épít, közösséget szolgál. M űködtetése annak a k ö zh ata­
lom nak a feladata, am elyet a közösség a m aga ügyeinek intézésével m egbízott.

A pénz funkciói a fő áram latú közgazdaságtanban

A m o stan ság o k ta to tt pénzügyi tankönyvek első oldalain szerepel a pénz

funkcióinak ism ertetése, am elyet egyúttal a pénz definíciójának is tekintenek
ezen tankönyvek. M ár i tt felhívjuk a figyelmet, hogy a p o ntos m eghatározás ki­
kerülése, nem -vállalása a lényeg és a m egjelenés ellentm ondását, feszültségét
sejteti. A pénz ren d eltetése az alábbi négy szereppel fogalm azódik meg. A kö­
vetkezőkben ezeket fogjuk elem ezni, s m ^jd látni fogjuk, hogy a jelzett feszült­
ség logikailag is levezethető, m ert a négy funkció egyidejűleg nem teljesülhet.
 i c liát a négy szerep a következő:
1. A pénz érték et mér, érték ek et tesz összehasonlíthatóvá, ezért értékm érő
imikciója van.
2. L ehetővé teszi a tevékenységek cseréjét, vagyis forgalm i eszköz funkciót
i olt be.
3. Vagyont képvisel a felhalm ozási eszköz funkció okán.
4. S pekuláció tárg y a és eszköze. Ilyenkor a spekulációs eszköz funkciója ér­
vényesül.

A fentiek a jelenleg uralkodó p énzrendszer sajátosságai. E zt a felsorolást a

i n ettó n Woods-i ren d szer 1971-ben bekövetkezett összeom lása és m ég inkább
,\y. elektronikus pénz elterjedése ó ta ki kell egészítenünk egy ötödikkel. A pénz
<■ pénzként végképp elveszítette m ateriális k ötődését. F iatp én zk én t ígérvénnyé
vult. K ö telezettség et jelen t egyfelől és b eh ajtási jogot másfelől. T iszta energia,
vnfíyis hatalom .
A pénz m ostani m egjelenési form ájában a hatalom szimbólum a, kialakult a
i írnz ötödik funkciója a hatalm i eszköz funkció. Ez a hatalom a tőkeként m űködő
i Miiz tulajdonosaihoz kötődik, a közhatalom gyengülésével j á r . A közhatalom fo­
kozatosan elveszíti, elveszítheti törvény-alkotói és törvény-betartatói képességét.
: iirkítva: ahol a h atalom nak joga van, o tt ellenszegül a jog hatalm ának, és meg-
c inmisíti azt. G lobalizálttá vált m odem korunk fejre állított m ódon, zsarolásként
n vényesülő ellenállási záradéka ez. A pénz így gazdasági jelenségből, gazdaságot
/rrvező, szolgáló in frastruktúrából nem -legitim h atalm i eszköz lett.

A funkciók egyidejű érvényességének lehetetlenségéről

A szervesség a H erm ész T riszm egisztosz-i bölcsességet, vagyis az „am int

ii nn, úgy len n ” igazságát, a m akrokozm osznak és a m ikrokozm osznak egységes
i örvények szerinti ren d ező d ését jelenti. Ahogy az em beri te s tb e n a vér, ugyan­
úgy szállítja az inform ációt és az energiát a gazdaságban a pénz. Mi tö rté n ik a
ü stü n k k e l, h a a véráram lás valahol elakad, leáll vagy feltorlódik? Trom bózis,
nyár-katasztrófa, stb . következhet be. Erről nincs, de egy m ásik bom lasztó je ­
lenségről, a b u d ap esti dugókról m ár m indenkinek lehet sa ját tap asztalata.
Az értékm érő, a forgalm i eszköz, a felhalm ozási eszköz, a spekulációs eszköz
' n végül a h atalm i eszköz funkció m egjelenése civilizációnk egy-egy, történelm i-
i' Kjól leírható, értelm ezh ető korszakában jelen t meg. Viszont az idóról-idóre be-
i.ovetkező k o n junkturális és szerkezeti válságok m ár koráb b an is, m ostani glo­
bális válságunk (a g azdasági-társadalm i polarizáció fokozódása, a klím aváltozás
iínyei) pedig m ár m in d en k ép p en a zt bizonyítják, hogy az ö t funkció egyidejűleg
in‘in érvényesülhet. F öldünk lázas állapotba került, a belső és a külső term észet
irrem tó eg yüttm űködése véglegesen és végletesen m egbicsaklott, összeom lás
írnyeget.
Az érték m érő és a forgalmi eszköz funkció érvényesülése tevékenységcserét
i' lietővé téve bizto sítja a m unkam egosztást, így m inden civilizáció, m inden ci­
vilizált közösség létalap ján ak tek in th ető , hogy legyen egy ezt biztosító pénz-
rendszere. A dön tő a harm adik, a középső: lehetővé tegyük-e, hogy a p énz fel­
halm ozásra érdem es m inőségében önm aga forgását is nehezítve akadályozza a
cserét?
A h arm ad ik funkció m integy 500 évvel ezelőtt, a kam atfelszám ítással vált
érvényessé, ekkortól a pénz a vagyon képviseletén tú l vagyonképződésre is al­
kalm assá vált. A nagy világvallások elítélték a k am atszed ést. A ztán az iszlám
kivételével az egyértelm űen tilto tt tevékenység m egengedetté vált. L uthernél
feltételes jó v átételk én t, a k e ttő s k ár jó v átételek én t jelen t m eg a kam at: késedel­
m es visszafizetés esetén m eg kell téríte n i a kölcsönt adó esetleges költségeit és
elm arad t haszn át. Csak ezután, Kálvinnál vált a k am at a pénzkölcsönzés m eg­
szoko tt díjává. A k o ráb b an m ég jószággal, élő m inőséggel, te h á t élettel m ért és
szám on t a r to tt vagyon m ércéjévé ezzel a pénz vált.
M int m on d tu k , a m in d en t eldöntő p o n t a pénz és a k am at viszonya. A m á­
sik k ettő , a negyedik és az ötödik funkció a k a m a t m űködési m echanizm usát
kiszélesítve és elmélyítve leh ető séget ad a spekulációra, m ajd pedig a hatalom
érvényesítésére.

A p én zn ek forognia kell, d e m itől forogjon?

Az 1972-ben fo rg ato tt K abaré film dala sokunknak ismerős: „Money m akes

th e World go ro u n d ” - vagyis: A pénz forgatja a világot. A tevékenységek cseré­
jé t, a közösségen belüli m u n k am egosztást p énznek kell közvetítenie. A pénznek
forognia kell, m in t a lab d án ak , h a lab d ajáték o t szeretnénk játszani. E zt énekli a
te s té t áru b a bo csátó p ro stitu ált, és tu d ja ezt a földjének gyüm ölcsét p iacra vivő
term elő is.
Milyen legyen az a m echanizm us, am i a pénz állandó körforgását biztosítja?
Mai világunkban a k am at felszám ítása biztosítja ezt, am elyet szinte axiom atiku­
sán pozitív nagyságúnak tételezzük. Pozitív, m int a gravitáció. A pozitív k am atú
pénzren d szer a m egszokott forma, m ár fel se tű n n e k jellegzetességei. Röviden
szedjük logikai so rren d b e és elem ezzük, m it is jelen t a pozitív kam at!

A pozitív kam at, m in t az egyik lehetséges forgató erő és sajátosságai

A kiindulási p o n tu n k , hogy hagyom ányosan pozitívnak tek in tjü k a kam at

n a g y s á g á t.
a. A pozitív k a m a t m egosztja az árucserében résztvevő jav ak at pénz és
n em pénz jellegűekre. Cserére való készségük, likviditásuk eltérő.
b. A fenti m egosztás bekövetkezik az em bereknél is: pénz- és egyéb jó-
szágtulajdonosokra: A pénztu lajd onos fölénybe kerül az árutulajdonossal szem ­
ben.
c. Az árutu lajd o n o s á n y a romlékony, rozsdásodó, rothadó..., te h á t ő in­
k áb b cserére k én yszerített.
 d. A p én ztu lajd o n o s v isszatarth atja p é n zét szám ottevő sa ját k ár nélkül,
iMegakadályozhatja, hogy a pénz b etö ltse közösségi feladatát, a tevékenységcse-
l'O t .
e. A v isszatarth ató ság alapján a pénztulajdonos pozitív k am at formá-
iaban követeli a ju talm át, h a lem ond pénzének használatáról, vagyis áru ra való
iMcserélhetöségét m ásn ak engedi át.
f. A fenti lem ondás időleges, a k am ato s k am at alapja ez.
g. A v isszatartás (a forgalom m egakasztásának) ellenszere a kam at, an-
i’olul in terest. A szó (egyéni szintű) érdeket is jelen t az angolban. Ez is m u ta tja
i két fogalom, az egyéni érdek és a k am at azonosságát.
h. Az é rték tö b b let (mai szóval h o zzáa d o tt érték) ugyan a term előszfé­
rában keletkezik, de ez a pozitív k am atú pénzforgalom ban - p énzrendszer által
realizálódik.
i. A realizálódás valójában azt jelenti, hogy a pénzügyi szféra által csök­
ken, m ódosul az é rté k e t előállító elsődleges jövedelem tulajdonosok (vállalko­
zik, m unkások) haszna.

Ami a pozitív k am at elfogadása m ögött van

A pozitív k am atú p én zren d szer m egkülönbözteti a cserében résztvevőket, az

h u és p én ztulajdonosokat. A csere kényszere nem egyenlő m érték b en érvényes
iájuk, m ég akkor is így van ez, h a m indkét félnek érdekében áll a csere. Vilá-
i'i ink jelenségei, élőlényei, a m unkával előállított javak, m ind m agukon viselik a
m úlandóság jegyét. K eletkeznek, születnek, az tá n elm ennek, elm úlnak. A csere
másik elem ére viszont ez n em vonatkozik.
G ördülékenyebb le tt a csere, de ezzel kiváltságos szerepbe került a pénz tu-
i.iidonosa: az övé ro m latlan ság a m ia tt értékálló . A gazdaság résztvevői közül
érvedül ő úgy is d ö n th et, hogy elreteszeli a pénz ú tját, a pénzforgalm at m eg­
akasztja. K orábbi h aso n latu n k ra gondolva, m in th a a szívbillentyű leállna, vagy
m intha a labdzgáték résztvevője nem ak arn a passzolni. A p énznek forognia kell,
m e r t k ülönben nincs tevékenységcsere, m unkam egosztás.
Adjunk neki ju talm at, köszönjük meg, h a lem ond - m ondja a pozitív k am atú
pénzrendszer. Ez to v áb b erősíti a pénztulajdonos kivételezett helyzetét, vagyis
i/ t , hogy ő egy, a közfunkciót ellátó közösségi-infrastrukturális elem et m agán­
zó replőként birtokol. A k am at a pénz, a tőke idóegységnyi szolgáltatásának,
H iidelkezésre b o csátásán a k a dija . E záltal az időnek p énzértéke és a pénznek
nioertéke lesz, am it m unkával kell megszolgálni. Kinek? A vállalkozónak és al­
kalm azottjának.
Összefoglalva azt m on d h atju k , hogy a mai, pozitív kam atozású, te h á t k a m a t­
odó m ag án p én zren d szer k ét alapvető, rendszer-m eghatározó tulajdonsága,
ii'Híy k am ato s k am atm ech an izm u st m ű k ö d tet, és közérdek helyett a pénztulaj-
■ii mosok egyoldalú szem p o n tjait érvényesíti.
Lássuk m ik is ennek a fajta ren dszernek (amely történelm ileg az 1500-as évek
iierekától vált általánossá) a következm ényei. A leírás az első p o n to t kivéve
szűkszavú és rövid lesz, m ert így vagy úgy m ár m indenki saját bőrén is érezheti.
Ind u lásk én t rögzíteni szeretnék, hogy M arxszal ellentétben, mi m iben látju k a
kizsákm ányolás, vagyis a jo g o su latlan értékelvétel lehetőségét: nem általában
a m agántulajdon, h an em a pozitív kam atozású pénzrendszer, és m ég inkább a
m agán p én zren d szer a kizsákm ányolás (sem leges m egfogalm azásban: a ren d ­
szerrom boló allokációnak) a forrása.

A pozitív k a m atú p én zren d szer hatásai

A. Az érték et előállítók jövedelm e, vagyis a vállalkozók profitja és a m u n ­

kások m ellett részesed ést k ér egy, az érték előállítás folyam atában nem résztve­
vő szereplő, az első k e ttő n ek az ő jövedelm ét is ki kell term elnie. M intha a dobó­
kocka, am ely a tá rsa sjá té k fo ly tatását biztosítja, egy és csak is egy résztvevőé és
nem a közösségé lenne. A dobókocka tulajdonosa m onopolhelyzetéből adódóan
ju t jövedelem hez, ó nem vesz részt a m unkában, az érték-előállításában. R á ad á­
sul:
B. Mivel a kölcsönt a h asználati düjal, vagyis k a m attal m egnövelten kell
visszafizetni, ezért ez állandó növekedési kényszert jelent.
C. A növekedési kényszer m ia tt fokozódik az em ber és a term észet túl-
használtsága, jó llehet sem m ilyen zárt rendszer n em visel el b elsejében végtelen
növekedést.
D. A polarizáció fokozódik, ez súlypont-eltolódással, borulásveszéllyel
jár.
E. Az aránytalanságok növekednek, különbségek fokozódnak m ind a
gazdaságban, m ind a társad alo m ban.
F. A fenti h atáso k felerősödtek, am ikor a földet, a m unkaerőt és a pénzt
m ag át is áruvá téve az ezekhez való em beri viszonyt piaci erők h a tá s a alá u tal­
tá k .

Proudhon-M arx-G esell

E lm élettörténetileg, po litik atö rténetileg igen fontos kérdés, ki hol lá tta a b a­

jok okát, ennek alapján m ilyen gyógym ódok fogalm azódtak meg, és milyen gya­
korlati m egoldások kerü ltek bevezetésre. Izgalm as, m int egy krimi.
P ro u d h o n rá jö tt arra, hogy az áru és a pénz, te h á t az árutulajdonos és a pénz-
tulajd o n o s viszonya nem szim m etrikus, ő az á ru t p ró b álta m eg a pénzzel azo­
nos m inőségűvé tenni. E zért cserebankokat szervezett, hogy kiiktassa a pénzt,
de m eg b u k o tt vele. N em gondolt arra, hogy az, am i term észeti ad o ttság , m int
az áru rom lékonysága, azt n em lehet m egváltoztatni. De a pénz örökbecsű vol­
ta az viszont nem term észeti tulajdonság! Az áru és a pénz te rm é sz e té t csak
úgy közelíthetjük egym áshoz, h a ez u tó b b it tesszü k az áruhoz hasonlóan rom ­
landóvá közösségi m egállapodások, törvények segítségével. Ahogy a pénz nem
m ás, m in t em b er által társad alm i szerződésként előállított eszköz, ugyanúgy
i arsadalm i szerződésként m ó d o sítható is az. Civilizált em beri közösségek a m a­
riik életén ek és m u n k am eg o sztásának könnyebb m egszervezésére társadalm i
/erző d ésk én t k ialak íto tták a p én zhasználatot, m int közösséget szervező in téz­
m ényrendszert.
És m o st itt adju k á t a szó t Silvio Gesellnek, aki m egm agyarázza, hogy a sző­
ri alista törekvések ideológusai m iért sz o ríto tták ki, és m iért hallg atták agyon
i 'ruodhont, m iközben M arxot 50 évvel később piedesztálra em elték: „ennek a
marxi elm élet rem énytelensége és ennek megfelelő á rtatlan ság a az oka”
Milyen u ta t jav aso ltak a m arxisták? G esell 1916-ban jövőbelátó m ódon fogal­
m azott: „nincstelenek politikai tú lerejének m egterem tése szervezésük révén”,
amely szervezés azó ta tu d ju k , hogy m it je le n te tt: k ezdetben agitációt, forradal­
mi han g u lat k ialak ítását és szítását, később a forradalom k iro b b an tását. Egész
Kurópa m egszenvedte a kom m unizm us k ísé rtetét. Tragikus kísérlet volt.
Mit k ínált fel ezzel szem ben P roudhon? „H arcoljunk a pénz előjoga ellen az­
zal, hogy az á ru t és a m u n k át készpénzzé em eljük”. C serebankja m egbukott,
mert rossz irányból kezdem ényezte a kiegyenlítődést. A pénz is legyen rom lé­
kony, jav aso lta k ésőbb Gesell.
Gesell 15-20 évre te tte az elh ib ázott földjogból és az elhibázott pénzrendszer-
itol kinövő m esterség es g átak lebontásához szükséges időszakot, hogy „az ér-
irk tö b b let eltűnjék és a term előeszközök elveszítsék tőkejellegüket”. De az ő
művének a so rsa se le tt könnyebb. K önyvének írása idején talán se jte tte, hogy
a /. ö ju ta lm a is az agyonhallgatás lesz: a pénzuralom szám ára m ég inkább veszé­
ly es irán y zato t m ég in k áb b el k ellett nyomni.
M eg tap asztaltu k a k ö zép-európai szocializm ust, ennek során később a szö­
vetkezeti m ozgalm at is h iteltelen ítették .

A szelíd pénz értelm ezése

Mit jelen t az eddig leírtak alapján a mi cím ünk? M ert m ost m ár rá kell térn ü n k
n asunk lényegére: egy, a közösséget szolgáló pénzrendszer alapvonásainak m eg­
lő ^alm azására. A szelíd pénz jelenti a pénzrendszer lényegét. Vissza kell adnunk
a pénz jogos nim buszát. A pénz nem piszkos, csak a rendszer teszi azzá. A pénz
közösségi tulajdon, a közösségi birtok, a közbirtok része. Forgalmából, u ta z ta tá ­
sból, p ark o ltatásáb ó l egyéni haszon nem szárm azhat. V illám csapásként érhet
i>rnnünket ez a felismerés, hirtelen m inden talp ára áll és összerendezódik. A sza­
v a k új értelm et nyernek, előre tö r régi, veretes tartalm uk. Ilyen az önérdek, az
mi érdek és a közösség viszonya és a közbirtok fogalma. A közbirtok egyéni célú
ilasználatával járó önérdek-m űködés sose járul hozzá a közösség üdvéhez.
A közbirtokosság m ű k ö d tetésé n alapuló közösség leírása m egtalálható Im reh
i .1ván „A re n d ta rtó székely falu” (Kritérion, 1973) cím ű könyvében. Ezen írás­
b a n m o st csak egy m o n d a tta l tu d ju k kifejezni elism erésünket az összefoglaló
mii felé. E szerint:
„A faluközösség, vagy ahogyan m ég nevezték, a «com m unitás» valóban olyan
kerete volt a székelységnek is, am ely az életnek k eretet nyújtott, a gazdálkodás­
nak, az igazg atásn ak szervezett form ákat b izto síto tt, a falu lakóit egybefogta
és képviselte m ás t á r s a d a lm i alakulatokkal, főleg pedig a felsőbb hatóságokkal
szem ben” - 21.old.
A faluközösség, a ko m m u n itás m ai fogalm aink szerint az önkorm ányzatokat
jelenti. A szelíd pénz b ev ezetésének leggyüm ölcsözőbb te re p é t vélem ényünk
szerin t az önkorm ányzatok jelentik.
A szelíd pénz értelm ezése k é t feladatot ad:
1. D efiniálnunk kell az ezt alkalm azó közösség kereteit, a re n d ta rtá s
alapját, vagyis a k ö zbirtokosság terjedelm ét, m iben létét. A fenti m ű á tta n u lm á ­
nyozása n agyban seg íth eti ezt a m unkát.
2. M eg kell h atáro zn i az önszerveződő közösségek, pl. önkorm ányzatok
létén ek szabályrendjét.

A szelíd pénz értelm ezésénél csak néhány alapvetésre szorítkozhatunk, a tel­

jesség igénye nélkül:
1. A lapvetően negatív tarto m á n y b an m ozgó kam atm echanizm ust és
közintézm ények által m ű k ö d te te tt pénzforgalm at jelent. A negatív kam atnagy­
ság a pénz k eresleti és k ínálati viszonyai, valam int a pénzkezelés adm inisztratív
költségei m ia tt felkúszhat a zérus pontig, bizonyos esetekben 1-2%-kal fölé is.
A p é n z ta rtá st, a pénz p a rk o lta tá sá t negatív k a m a tta l teszi a közösség jogossá,
vagyis aki a közösség p én zét m agánál ta rtja , az fizet azzal, hogy a nála levő pénz
egyre k ev eseb b et ér. A pénz forgása a negatív k a m a tta l b izto síto tt. Az ilyen ka­
m a to t a közösség felé (a p é n z t kibocsátó közösségi intézm énynek) fizetik be,
szem ben a pozitív kam atnál, am ely a pénz m indenkori tu lajdonosának (teh át
nem feltétlen a kibocsátónak) ju to tt. Gesell nyom án a szelíd p én zt forgásbizto­
síto tt p én zn ek nevezzük, a k ét fogalm at egyenértékűnek tekintjük.
2. E lkülönült p én ztulajdonosok itt nincsenek, m ert a pénztulajdonos
m aga az egész közösség. A pén zrendszerünk ezen tu lajd o n ság á t írásunk alcíme
fejezi ki: a pén zren d szer közbirtokosságon alapszik, és a p é n z ta rtá st m egfizet­
tető , vagyis jelenlegi fogalm aink szerint negatív k am atú k am atm echanizm ust
m űk ö d tet. (A pénzforgalm azók pénzkezelési díjat kapnak.)
3. A pénz a közösségen belül kizárólag belső elszám olási eszközként, t e ­
h á t érték m érő k én t és csereeszközként érvényesül. T anulnunk kell a m ai válla­
lato k vezetőitől, jelesül, a szám viteli re n d é rt felelős kontrolling szakem berektől.
T ö b b le té rtelm et kell ad n u n k a szám adás szónak: szám vetés jelen t a m últról, ki
hogyan sáfárk o d o tt kincseivel.
A nagyvállalatok olyan d ecen tralizált profit-központokat, stratég iai üzleti
egységeket hoznak létre, am elyek egym ás felé belső elszám oló á rak at alkalm az­
nak, eredm ényességük önállóan értékelhető, különálló stratég ia kialakítására
képesek. T eh át elkülönülnek és elkülöníthetők. Ez azért is így van, m ert jól d e­
finiálható term ék-piackom binációkat képviselnek. A nagyvállalatok ezen üzleti
egységei jo g o su ltak dönteni, hogy vállalaton, szervezeten (a mi fogalmi rend­
szerünk szerin t közösségen, önkorm ányzaton) belülről vagy kívülről szerzik be,
vásárolják m eg erőforrásaikat. Belülről elszám oló áron, kívülről hagyom ányos
piaci áron.
 A szelíd p én zt m ű k ö d tető p én zren d szer funkciói

A következőkben soroljuk fel Silvio Gesell nyom án, hogy milyen feladatokat
i-.i'U b etö lten ie a szelíd (az ő sz ó h asználatában forgásbiztosított) pénznek. Meg­
lepően egyszerű lesz a felsorolás:
1. B iztosítsa az áru k cseréjét
2. G yorsítsa az áru cserét
3. Tegye olcsóvá a cserét.

A szelíd (forgásbiztosított) pénz h atásai függnek attól, hogy m ilyen körben

vezetjük be. Gesell nem zetgazdasági szinten jav aso lta bevezetni, erre se akkor,
e később nem tö rté n t kísérlet. Gesell életében is m ár (az ő aktív közrem űködé­
se nélkül), de később is, m inden recesszió idején rem énykeltő kísérletek indul­
lak helyi, te h á t nem nem zetgazdasági szinten. E zredfordulónk idején, napjaink­
é in is egy ilyen jellegű új h ullám nak vagyunk részesei.
Az elektronika, a távközlés fejlődése h o zta létre az elektronikus pénzt, rövi-
■len e-pénzt. Gesell a pénz rom landóvá té te lé t m ég csak a papírpénz felülbélyeg­
zésével, m ai szem m el nézve kissé m acerásan tu d ta elképzelni.
A m ateriális alap ját elvesztő, tisz tá n elektronikus jelnek te k in th e tő pénz vég­
leg elveszítette m inden közösséghez való kötődését, közösséget szolgáló erejét.
Mar csak hit, elvárás van m ögötte, ami persze önm agában m ég nem lenne baj.
Kaadásul a gazdaság körforgásába nem term elés (terem tés) ú tján kerül, hanem
iia-fölérendelt viszonylatként, vagyis adósságként.
Az új típ u sú szelíd (forgásbiztosított) pénznek tartalm ilag vissza kell térnie
i pénz genéziséhez, csak és kizárólag a közösségi tevékenység cseréjét, m unka­
m egosztását kell és szab ad b iztosítania. Viszont form ai m egjelenésében ki kell
használnia az inform atikai fejlődés lehetőségeit, vagyis azonnal elektronikus
im-mában kell bevezetni, ahol is a Gesell jav aso lta negatív k am ato zást m ár a
/am ítógépes program biztosítja. És a szoftver program ok ennél sokkal több
m indenre is képesek!

A szelíd pénz és a pozitív k am atú pénz viszonya

A cím ben jelzett kérd és m eg k erülhetetlen és elszak íth atatlan a ttó l a kérdés-
i ni, hogyan értékeljük a globalizációt. Bogár László nagyívű könyvében három -
ieie n ézetet vázol fel:
1. T udom ányos állításk én t m egjelenő hatalm i propaganda, am ely sze-
m it a globalizáció és pénzrendszere term észeti jelenség. Az a l k a lm a z k o d á s o n
i. ívül n em te h etü n k sem m it, próbáljunk m eg a nyerő oldalra állni.
2. Az altern atív m egközelítés a globalizáció terjedelm i kritikájának te-
i inthető. E szerint a globalizáció valam inek a m értéktelenné válása, az, hogy
nem veszi észre, nem kezeli a negatív h atáso k at, és nem hagyja érvényesülni az
k é se tte k e t, a védelem re szorulókat.
3. A tartalm i kritikusok a globalizációt és vele együtt az általa m ű ködte-
i n p énzrendszert, m int civilizációs vakvágányt u tasítják el.
 A globalizációt dicsőítők m inden bizonnyal elvetik a szelíd pénznek m ég a
g ondolat-kísérletét is, te h á t ők, ahogy m o stan ság m ondani szokták, sem m i
fan táziát nem lá tn a k benne. S zám ukra a k e ttő együtt nem összeegyeztethető.
Éles h a tá r az első és a m ásik k é t csoport k ö zö tt húzódik, és valószínű, hogy a
középső cso p o rt tám o g ató bázisa a legszélesebb, legalábbis am i a pénzről való
gondolkodást illeti.
B e m a rd L ietaer „Die Welt d es G ELD ES” (Aréna Verlag, W ürzburg, 2001.)
vagyis „A pénz világa” cím ű könyvében az új típ u sú p én zt összefoglaló néven
kiegészítő pénz-nek nevezi és tek in ti (1. 75.o.). A hagyom ányos pénz - kiegészí­
tő pénz szükséges k ettő sség ét a Yang-Ying fogalom párral ú ja le, m ert hogy a
k e ttő eg yütt alkot egy egészet. A hagyom ányos pénznek azért tu lajd o n ít Yang-
karak tert, m ert azt hierarchikus kontroll a la tt b o csátják ki, elsősorban a ver­
senyt tám o g atja, és a gazdagság koncentrálódásához vezet. A kiegészítő pénzek
szerinte Y ing-karakterűek, m e rt azokat az em berek dem o k ratik u san forgatják,
ezáltal senkinek sem áll érdekében, hogy a versenyt és a gazdagság k o n cen trá­
cióját elősegítse. A társad alm i p roblém ákat L ietaer a Y ang-pénzek használati
m onopólium ára vezeti vissza, szerinte a tö rtén elem is azt bizonyítja, hogy a jó ­
lé te t (W ohlstand, az ő szó h aszn álatában) a duális Ying-Yang rendszer biztosítja.
É rvelését példákkal, úgy m int: a gyógyászattal (m edicinális vs. alternatív orvos­
lás), a F engshui-t kínáló építészettel, a m ediációt javasló ügyvédekkel, a te rm é ­
szetes anyagokat kínáló szakácsokkal és asztalosokkal egészíti ki.
Ezen írás szerzője a h arm ad ik cso p o rtb a tarto zó n ak vallja m agát: a szelíd
p én zt k ö vetkezetes m ódon, k islépések ú tján kívánja m egterem teni. Az új típ u sú
pénz a ttrib ú tu m a a szelídség. Szelíd, m ert nem válhat önm űködővé, önnem ző-
vé. Se indulásakor, se k ésőbb nem vesz fel hatalm i k arak tert. L étrehívásában
ugyan h aso n líth at a m ásodik cso port által m egfogalm azott kiegészítő pénzhez,
de eltérő jövőképe m ia tt alapvetően különbözik attól.
Mivel a globalizációt létrehívó civilizáció összeom lása elkerülhetetlen, ezért a
szelíd p énzre nagyobb feladat vár rá: Noé b árk ája kíván lenni. S a szelíd p énzt
m ű k ö d tető önszerveződő közösségeknek az ókori keresztény kisközösségek pél­
d áját kell követniük.

Szalay Z suzsanna
közgazdász, egyetem i oktató
Dr. PhS. Farkasinszky Tibor

MAGYARORSZÁG JELENKORI
KIFOSZTÁSÁNAK MÉRTÉKE,
HATÁSAI ÉS A TEENDŐK
I. Az ország kifosztásáról
és az állami költségvetés helyzetéről

l ) A z alapproblém a. Erről az ún. „m édiában” és a p arlam en tb en is általában

hallgatnak.
M anapság társadalm i-gazdasági alapproblém a az ország folyam atos és nö ­
vekvő arányú nem zetközi kifosztása a külföldi globalista bankok és vállalatok
által.
N álunk napjain k b an a nagyobb b ru ttó hazai term ék (GDP) és a kisebb b r u t­
tó nem zeti jövedelem (GNI) eltérése n e ttó egyenlegszerűen jelzi azt a jövede­
lem veszteséget, am elyet kiszívnak az országból - kb. ennyivel tö b b tulajdonosi
jövedelem áram lik ki az országból, m int am ennyi beáram lik.
Ez a k ifosztásunkat jelző jövedelem veszteség az 1995-2006. években így ala­
kult m illiárd F t-b a n folyó áron (a K özponti S tatisztik ai H ivatal ad atai szerint):

Év G D P m ínusz GNI Ugyanaz a GDP

m illiárd F t százalékában

1995 212,4 3,8

1996 296,7 4,3
1997 494,8 5,8
1998 619,9 6,1
1999 668,4 5,9
2000 720,4 5,3
2001 808,6 5,3
2002 944,7 5,5
2003 949,1 5,0
2004 1219,4 5,9
2005 1301,3 6,3
2006 1704,2 7,2
 2006-ban pl.:
GDP 23757,2 m M á rd F t
Külföldről k a p o tt (+) és külföldnek fizetett (-)
m unkajövedelm ek egyenlege +4,3 „
tulajdonosi jövedelm ek egyenlege -1826,8 m illiárd F t
EU-nak fizetett adó és tőle k a p o tt tá m o g atás
egyenlege +118,3 „

= GNI 22053,0 „
G D P-G N I 1704,2 m illiárd F t

Az ad ato k b ó l érzékelhető, hogy a kifosztásunk állandó jellegű, t a r t ó s és nö­

vekvő arányú; 1995-2006. évek k ö zö tt a G D P 3,8%-áról 7,2%-ára e m elk ed ett, az
arány m ajdnem m egkétszereződött.
A nem zetközi (globalista) tő k e képviselői b ere n d e z k e d te k h azánk
hosszú táv ú , kegyetlen k ifosztására. A hazai tő k ések és p o litikusok egy része
pedig ah h o z ellenállás nélkül, a nem zeti érdek h a tá ro z o tt k ép v iselete nélkül
segédkezik. U gyanakkor igyekszik h á tté rb e szo rítan i a zo k at a tő k é s e k e t és p o ­
litiku so k at, akik tö rek ed n ek az ország és a nem zet érdekeinek m egfelelő k é p ­
viseletére.
2006-ban kereken 1700 m d Ft/év, azaz ezerhétszáz m illiárd Ft/év n e ttó egyen-
legszerűen az a végleges veszteségünk, am elyet kiszívtak az országból - kb. eny-
nyivel tö b b tulajdonosi jövedelem áram lo tt ki az országból, m in t am ennyi b e ­
áram lo tt.
Az ún. „m édiában” gyakran esik szó - egyébként helyesen - az E U -tól k a p o tt
tám o g atásró l (2006-ban egyenlegszerűen kereken 120 m d Ft-ról), ugyanakkor
azon b an az országból kivitt tu lajdonosi jövedelem összegét (2006-ban egyenleg­
kén t 1820 m d F t-o t) hallg atás övezi.
Az em lített 1700 m d F t a b ru ttó hazai term ék, a G DP 7,2%-a, 10 millió lakosra
szám ítva 170.000 Ft/lakos/év. Ó riási összeg! Ez az arányú kifosztás durván szá­
m ítva 10-14 év a la tt kivonja az országból az 1 évi teljes G D P ö s s z e g é t!
Az 1700 m d F t túlnyom ó (kb. 2/3) részben állami adósságtörlesztés és k am at-
fizetés, am ellett (kb. 1/3 részben) vállalati nyereségkivitel is.
E zért nincs elég p énze a m agyar korm ányoknak a valóságos állami feladatok
m egoldására, és az ország gazdasági fejlődése is m egtorpant. Az állami költség-
vetés csődhelyzetbe került.
2) E h elyzet káros h a tá sa i m egm utatkoznak a gazdasági és társadalm i élet
m inden terü letén , így különösen:
• az országban a gazdasági fejlődés m egtorpant, vagy lényegesen elm arad a
kifosztásunk nélküli lehetőségekhez képest;
• a foglalkoztatás te ré n nincs elegendő szám ú m unkahely, egyes vidékeken
különösen nagy arányú a m unkanélküliség;
• a m u n k ak ép es és arra alkalm as lakosság egy része külföldön kényszerül
m unk aleh ető ség et keresni;
• a lakosság reáljövedelm e nem növekszik, vagy lényegesen elm arad a kifosz­
tá su n k nélküli lehetőségekhez képest;
 ■ az állam nak nincs elég pénze (főleg a nagy összegű kam atfizetés m iatt) az
állami feladatok m egfelelő ellátására (hadseregre, rendőrségre, egészségügyre,
■ikt atásra, szociális ellátásra, lakásépítésre, közlekedésre, egyéb infrastrukturális
'd ó k r a , környezetvédelem re stb.);
• az állam i vagyon elkótyavetyélése, vállalatok, intézm ények tönkretétele,
majd lényegesen érték ü k a la tti privatizációja és a bevételeknek nem az adós-
aRCsapda felszámolására, hanem nagyrészt külföldre menő kamatfizetésre for­
dítása;
• a korrupció;
• a család alap ítás m egnehezülése foglalkoztatottsági bizonytalanság, lakás­
hoz ju tá si nehézség, anyagi eszközök hiánya és a tu d a ti züllesztés (az önzés,
karrier és az anyagi jav ak b irto k lásának tú lz o tt előtérbe helyezése, erkölcstelen
■létm ód n ép szerű sítése filmekkel stb.) következtében;
• a nép esség erőteljes fogyása, egészségi állap o tán ak rom lása, szakképzettsé-
n összetételén ek elm arad ása a k ívánatostól stb.
3) A z ún. konvergencia-program pedig nem a kifosztásunk m egszüntetését,
hanem an n ak továb b i fe n n ta rtá s á t célozza:
■ a privatizációs bevételekből az ad ó sságcsapda felszám olása és elkerülése
helyett a n em zeti vagyon túlnyom ó részének elkótyavatyélése u tá n
• m o st m ár az életszínvonal fokozatos csökkentése árán is.
(A konvergencia-program azért felelhet m eg „B rüsszelnek” és a globalista
i iankok képviselőinek is, m ert fen n tartja a kifosztásunkat.)
4) Nem ilyen konvergencia-program ra, hanem az ország nem zetközi kifosztá­
s t m egszüntető, vagy jelen tő sen m érséklő p rogram ra van szükség.

P ro g ram o t kell készíteni a k ifosztásunk m egszüntetésére!

5) Fontos, hogy országunk szekerét a globalista b ankok és vállalatok is v itték

a kátyúba, ezért indokolt és m éltányos, hogy ók is segítsenek onnan kihúzni!
11'lnnék sokféle m ódja lehet.)
(j) Amelyik p á rt és korm ány n em vállalja fel a kifosztásunkat m egszüntető
program elkészítését és v ég reh ajtását, az falaz a kifosztásunkhoz.
Nem elég azonban csak beszélni, írni a problém áról - b ár az is tö b b a hali­
ra tasn ál -, p ro g ram o t kell készíteni a kifosztásunk m egszüntetésére, m ajd azt
vrgre is kell hajtani.

II. K iinduló vázlat a kifo sztásu nk m egszüntetésére irányuló program hoz

„Egyre tö b b szerző vélem énye szerint egyébként a globalizáció nem m ás, m int
i leokolonializm us”, vagyis újgyarm atosítás. De m eddig tű rik ezt az em berek?” -
kérdezi C sath M agdolna az Egy éve az EU-ban c. könyvében (2005).
És valójában m it leh et ten n i a felkelés és a „terrorizm us” elkerülésével? S o­
kat, így pédául:
1) Az állam ot nem gyengíteni, h anem erősíteni kell.
 a) Államilag ellenőrizni és szabályozni kell az országból kivonható tőke
és jövedelem m érték ét. Pl. m ind a hazai, m ind a külföldi tulajdonú, M agyaror­
szágon m űködő tő k e és M agyarországon szerzett profit-, kam atjövedelem leg­
alább 2/3 részét véglegesen M agyarország te rü le té n kell m űködtetni, illetve b e ­
ruházni.
b) K érni kell a külföldi állam adósság nagyobb részének elengedé-'Sét,
vagy a fizetendő k am at m érték én ek 2/3—3/4 arányú csökkentését; illetve/avagy:
c) K érni kell és legalább 10 évre fel kell függeszteni az adósság-•szolgálat
(törlesztés, k am atfizetés) teljesítését, hogy közben a m agyar állam és a gazda­
ság ta lp ra tu d jo n állni.
d) Nyilvánvaló, hogy a globális kapitalizm us m egközelítőleg sem tu d ja
bizto sítan i a teljes foglalkoztatást. E zért a „versenyszféra” m ellett ki kell ala­
k ítani olyan erős állami szek to rt, am ely elsősorban nem profit-, hanem foglal­
koztatás-érd ek elt. Fő felad ata biztosítani, hogy legyen m unkahelye és k eresete
az országban m indenkinek, aki arra törekszik, és a versenyszférában nem tu d
elhelyezkedni.
e) Meg kell sz ü n tetn i a külföldi székhelyű vállalatok adókedvezm ényét
és a vele való visszaélés lehetőségét.
2) E rősíteni kell a n em zeti érdek védelm ét és érvényesítését
a) a politikai p árto k b an , a törvényhozásban és az állam i ap p arátu sb a n ;
b) az o k tatásb an , a k u ltú rá b an és a tö m eg tájék o ztatásb an ;
c) széles kö rb en ism ertetn i kell a lakossággal az ország rendszeres ki­
fosztását.
3) Bővíteni és erősíteni kell a n em zeti érdeket szolgáló polgári szervezeteket.
4) N em zetközi összefogásra kell törekedni a globalista ú j-'g y arm a to sítás ->
ellenében a nem zeti érdekeiket védő m ás országokkal.
5) Ki kell dolgozni a n em zeti érdekeink védelm ének és érvényesítésének kö­
zép- és h o sszútávú program ját, figyelemmel a határain k o n tú l élő m agyarság
érdekeire is.
A p rogram kidolgozásába b e kell vonni a társad alo m m inden fontos réteg é­
nek képviselőit, a p á rto k n em zeti érd ek ért ten n i kész politikusait, szakértőit is.
L ehet tenni, s nem is keveset. Csak tegye m eg m indenki, am i rsyta múlik.
T erm észetesen nem várható, hogy a nem zetközi tő k e képviselői öröm m el fo­
g adn án ak a fentiekhez hasonló m agyar kezdem é-^nyezéseket. Feszültségekkel
nyilvánvalóan szám olni kell. Ezek m értékének és fajtáinak felvállalása politikai
m érlegelés és ésszerű kom prom isszum ra törekvés tárgya is.
Ám az is nyilvánvaló, hogy n em szabad a surlódásm entesség érdekében le­
m ondani a m agyar nem zeti érd ek érvényesítéséről és hagyni az ország további
jelen tő s kifosztását.

Dr. PhS. F arkasinszky Tibor, a közgazdaságtudom ány k an d id átu sa, a m a­

gyarságtudom ány bölcsésze, m agyar ósvallás- és ő stö rté n e tk u ta tó , a M iskolci
Bölcsész E gyesület Nagy Lajos K irály M agánegyetem én tanár.