Arisztotelész-A lélekről

 Azt próbálja elmondani, hogy mi a lélek

 Szubsztanciáról, anyagról és formáról beszél
 Szubsztanciák és testek
 Gyakran előforduló szavak: szubsztancia, lélek, test
 Lélek az élettel bíró test teljesültsége a teljesültség is megvan benne egy párszor
 Itt hasonlítja az embert a növényekhez
 Egy és lét-> teljesültség értelmében használjuk
 Lélek- test kapcsolata
 Egy lét, teljesültség és egy két kifejezés dőltbetűsen van írva!!!!
 Van benne egy példa a baltáról
 utána a szemgolyó szubsztanciájáról beszél, hogy annak a látás lenne, az mer az a lelke
 test teljesültsége a test és lélek kapcsolata a szem és pupilla kapcsolat révén
 a második fejezete olyan hogy a matekot veszi elő, a négyzetesítést ebből kihozza, hogy mitől
különbözik a lelkes lény a lelketlentől. abban hogy él. és mit jelent élni növényeken mutatja
be
 érzékelés és princípium táplálkozás és tapintás kapcsolata és különválik
 Táplálkozás, érzékelés, mozgás, de ezeknek köze van, a lélekhez érzékelés szerepel sokszor
 érzékelés, élőlény, lélek, szavak ismétlődése
 dőlt betű van benne
 tudás és egészség
 test és lélek kapcsolata, potenciálisan létezik. potenciális létező
 3 fejezet jön.
 lélek képességei: táplálkozó, törekvő, érzékelő, helyváltoztató, mozgást végző
 érzékelő képesség, törekvőképesség,
 érzékelés-> gyönyör és fájdalom érzet-> vágy
 táplálék érzékelése éhség szomjúság
 helyváltoztató képesség és gondolkodóképesség, képességek!!!!
 lélek hasonlítása a mértani idomokhoz
 a definíció meghatározása. sok bene a definíció szó. mértani idomok hasonlóak a lélekhez.
 4 fejezet
 kérdés a mi? mi a gondolkodó képesség, mi az érzékelés
 táplálkozás és nemzésről szól
 táplálólélek táplálkozik
 élőlény másik élőlényt hoz létre, hogy része legyen az isteni részben
 mi végett: mi célból és minek a javára
 úgy próbáé megmaradni egynek és ugyanannak, hogy olyat hoz létre, ami maga volt fajt
terén
 dőlt betűk megint: forrás cél szubsztancia
 visszatérő motívum a mi végett mi célból és minek a javára. és a képességek hangsúlyozása
 táplálkozás is folyton visszajön.!!!!!!
 növény hasonlat a növekedésre újra-> empedoklész
 dőlt fölfelé és lefelé
 élőlények állatok, növények. mindig ezekről beszél
 táplálkozás hasonlítása a mesteremberhez és anyaghoz
 5. fejezet
 érzékelés egészéről szól
 érzékelés érzékszervek, érzékelő képesség
 érzékelés: potenciális és aktuális
 hatás elszenvedése, mozgás, tevékenység
 szenvedés és hatás!!!
 lény hozzáértése, valami képes valamire
 potenciális és aktuális hozzáértés
 gondolkodó ember példája
 érzékelő lény változása a nemzés, nemzés-érzékelés
 érzékelés kerül előtérbe és az érzékelhető dolgok
 hatás elszenvedése téma a végére
 6. fejezet
 érzékelés tárgyai. ismét érzékelés a kulcsszó
 érzékelés, érzékszervek
 7. fejezet
 a látása látásról fog szólni e fejezet
 önmagánál fogva látható kifejezés dőltbetűvel van
 mivel a fény által látunk, a fényt fogja meghatározni
 átlátszó meghatározása
 fény a kulcsszó most!!!
 megcáfolja empedeoklészt hogy nem jól mondta
 színekről szín befogadója a színtelen
 csillogó testeknek nem látjuk a színét a halak feje, pikkelye stb.
 a szín hozz mozgásba az átlátszót, ami kapcsolatba van a szemmel, azért látunk
 Démokritosz cáfolása-> ha nincs közeg, levegő akkor nem látnánk a színeket
 szaglás meg illat meg zaj nem közvetlenül érintkezik, hanem közeg által
 kell közös tulajdonság
 8.fejezet
 hang és hallás kérdése
 hang aktuális és potenciális
 aktuális hang valami révén valamibe ütközve, azok adnak ezt, amik megszólalnak
 csak ütve lehet adni hangot
 tárgyak egymáshoz és levegőhöz ütődnek
 visszhang akkor, ha visszaveti a levegőt a levegő
 zaj, hang, hallás, visszaverődik, mint a fény
 a levegő miatt hallunk
 hogyan hallunk a levegő által, ha a tárgy sima
 fülben levegő van azért hallunk
 Leírja, ahogyan hallunk. hallás
 hogyan hallunk mit hallunk MI A HANG?
 hangmélység olyan, mint az érzékelésnél a tompaság és éles tárgy
 kommunikációs hang a lelkes lény hangja, mert csak annak van-> levegő mozgása
 amik halak szólnak az a levegő mozgása
 kommunikációs hangot csak az adhat, ami levegőt fogad be
 lélegzésre szükség van a belső meleg miatt
 beszéd azért kell, h a helyes életvitelben részünk legyen
 légzés szerveit sorolja fel
 kommunikációhoz szükséges hang keletkezése
 KOMMUNIKÁCIÓS HANG!!
 azért némák a halak, mert nincs gégefőjük…. világos.
 9. fejezet
 szaglás és szagolható dolgok
 szag mineműsége
 az ember ebbe gyarló, nem eléggé éles az érzéke
 szaglás és ízlelés hasonlósága
 tapintása az embernek legjobb ezért legnagyobb az állatok közt
 kemény húsú emberek értelmetlenek, a lágyhúsúak értelmesek
 milyen szagok vannak
 nem szagolható dolog
 közeg kell, levegő vagy víz
 hogyan érzi az az állat a szagot, ami nem vesz levegőt-> más érzék is kell, hogy legyen, csak az
ember nem érzékel légzés nélkül
 máskor éreznek szagot bizonyos állatok nem belégzéskor
 mi a különbség ezek és a mi érzékszerveink közt-> merev, nem merev
 csak száraz közegben lehet
 10.fejezet
 ízlelés a tapintható egy fajtája
 Test, amit ízlelni lehet, a nedvesben van és ez tapintható
 hogyan történik az érzékelés-> oldódás révén
 ízlelés tárgya az íz
 látás és hallás összehasonlítása (az íznél.. igen…) látható és láthatatlanból következtet az
ízlelhető és nem ízlelhetőre
 íz princípiuma iható és ihatatlan
 iható az érzéssel és tapintással közös
 ízlelő érzéknek nedvessé kell válni
 se túl száraz se túl nedves, mert akkor azt érzi, amivel be van borítva
 4 íz
 ízlelő a potenciális és az ízlelhető az aktuális
 11. fejezet
 tapinthatóra és tapintásra ugyanaz az érv vonatkozik
 hús-e az érzékszerv vagy csak közeg a hús
 érzékelések ellentéten alapulnak-> de a tapintás területén sok az ellentét
 tapintás egységes tárgy nem világos
 tapintás érzete egyszerre keletkezik a tapintással
 mintha levegő ránk nőtt volna
 test legyen a tapintás közege
 vízben lévő kockák példája
 máshogy érzékelnek keményet és lágyat
 ha egy hártya lenn közvetítő, akkor éreznénk
 közvetítő elem..
 tapintás a közeg reánk gyakorolt hatása által keletkezik
 mint a levegő a szagláshoz úgy viszonyul a hús a tapintáshoz
 érzékszerv belül van a testen, mert ha érzékszervre teszik, nem érzik, de ha a húshoz teszik,
érzik ergo nem a hús az érzékszerv
 tapintható különbségek
 érzékelés a hatás elszenvedése
 ami ugyanolyan azt nem érzékeljük, csak ami túlsúlyban van
 az érzék egy bizonyos közép csak
 minden érzék ellentétekre vonatkozik ezért a tapintás is a tapintható és tapinthatatlan
érzéke
 tapinthatatlan- kicsi a tapintható minőségek különbsége
 12. fejezet
 érzék érzékelhető formákat anyaguk nélkül képes befogadni- pecsét hasonlat
 érzékelés hatást szenved
 elsődleges az érzékszerv
 képesség és érzékszerv különbözik
 érzékelés képessége a kiterjedésnek
 ha túl erős nem jó, mert az arány megbomlik
 a növények azért nem érzékelnek, mert nem rendelkeznek a középpel, se nem tudják
befogadni az érzékelés tárgyait
 szag okoz az a szaglást
 ami nem képes érezni a szagot arra nem hat a szag
 de amelyik érzi arra is csak annyira hat amennyire érzékelni tudja
 szag fény stb. hatást nem gyakorol a testekre, hanem arra amibe bene vannak
 tapinthatóak gyakorolnak hatást
 ha valami hatást szenved el, pl. levegő az válik érzékelhetővé
 VÉGIG AZ ÉRZÉKEKRŐL VAN SZÓ, VALAMELYIK ÉRZÉKRŐL ÉS ÉRZÉKELÉSRŐL, KIVÉVE AZ
ELEJÉN OTT A LÉLEKRŐL.