4.

Herzberg elmelete

A megeiegedettseg es a rnotivacio ket kiilonbozo dolog. Nem igaz az az elofelteves, hogy az elegedett dolgozok natckonyabbak, mint a nem elegedett tarsaik. Ket klilonboz6 dologrol van szo, alllelyekre ket kulonbozo

tenyezocsoport hat:

• higienias tenyez6k: az emberek elegedetlenseget befolyasoljak

• motivacios tenyezok: az elegedettseget befolyasoliak

Vizsgalatok soran higienias tenyezoket azonositottak,

lllunkafeitetelek, munkahely biztonsaga. Ezek

elegedetlensegre vezet.

pi. fizetes, statusz, kedvezotlen volta

Ha ezek megfelelo szinten biztositottak, akkor sem vezet megelegedettsegre, legfelj ebb az elegedetlenseg minimumahoz.

Az elegedettseget hefolyasolo motivalo tenyezok (lllotivatorok) pl. felei6ssegvallaias lehetosege, nagyobb teljesitmeny, fejlodes, karrier.

E16ny:

egyertelmu eligazitast ad a vezetoknek, hogyan oldjak meg a felmerulo

problemakat (motivaci6s, elcgedetlensegi)

Hatrany:

• befolyasolja az egyenre jellemzo szelektiv eszlelesi folyamat

• tobb kutato kiserleti credmenyei nern tamasztjak ala

• nem veszi figye1embe az egyeni kepessegeket (onbizalom es a kepessegek jelentcse mertekben befolyasoljek azt, hogy kinek

milyen feladat minosul kihivonak)

101

Elv Ebbol credo motivator
A Csokkeno ellenorzes az Felelosseg es egyeni
elszamoltathatosag fenntartasaval eredrnenyesseg erzetre
B A sajat munkaert valo Felelosseg es elismeres
elszamoltathatosag novelese
Bizzunk teljes termeszetes szervezeti Felelosseg, eredmeny es
C egysegek egy-egy szemelyrc (modul,
divizio, terulet, 'stb.) elismeres
Hataskor novelese az alkalmazott Felelosseg, eredmeny es
D tevekenysegi koreben, munkakori
szabadsag elismeres
Az idoszaki jelenteseket inkabb
E kozvetlenul a dolgozo kapja kezhez, Belso elismeres
semmint a kozvetlen fonoke
Uj, nehezebb feladatok felvetele a
F munkakorbe, amelyeket elozoleg nem Fejlodes es tanulas
vegzett
Bizzunk specialis vagy specializalt
G feladatokat az egyenre, amclyek reven Felelosseg, fejl6des, elomenetel
szakertove valhat
..... ', ~,..H \1,' • a sikernek az adott egyen erofesziteseibol kell kovetkeznie

• a feladatnak kihivonak, de nem lehetetlennek kell lennie

• konkret es gyakori visszacsatolas arrol, hogy mit teljesitettek

5. Teljesitmeny - hatalom elmelet

Motivum: az egyenekben fontossaguk es erosseguk alapjan hierarchikusan elrendezett es osszekapcsolt erzelmi jellegu gondolati halozatok (lathato, hogy nem orokletes jelleguek, hanem tanuIt jelensegek)

A teljesitmeny motfvum olyan belso hajtoero, amely azt tukrozi vissza, hogy mennyire fontos az egyen szamara a siker

Akiknek magas a teljesitmeny motivacios szintjiik, azok bizonyos munkafelteteleket reszesitenek elonyben. Ezek:

A teljesitmeny motivacio ellentettje a kudarckerulesi motivacio, E ketto komplementer jelleggel letezik bennunk,

Hatalmi motivum: valamely szernely azon szukseglete, hogy hatassal lehessen masokra, ezaltal megalapozhatta, fenntarthassa, visszaallithassa szemelyes presztizset, hatalmat

Megnyilvanulasai:

• hajlamosak agressziv mcgnyilvanulasokra, eroszakos cselekedetekre

• igyekeznek masokbol eros erzelmi hatasokat kivaltani

• fontos szamara az elismertseg, a tisztelet

103

1. Elvaras elmelet

2. Meltanyossag elmelet

3. Celkituzesi elrnelet

4. Megerositesi elmelet

Az onmcgval6sitashoz vezeto viselkedesek

• Ugy eld asz cletet, mint a gyerek, teljes elmelyedessel es osszpontosftassaL

• Inkabb uj dolgokat probalj ki, mintsem ragaszkodj a biztos modszerekhez.

• Az erzeseidre hallgass, ne pedig a tekintely vagy a tobbseg hangjara tapasztalataid ertekelesebenl

• Legy oszinte: keruld a szinlelest es a szerepjatszastl

• Keszulj fel ra, hogy nem leszel nepszeru, ha nezeteid nem cgyeznek meg a tobbsegevel

• Vallalj felelossegetl

• Amit eldontottel, hogy megtcszel, vidd is veghez!

Az onmegva16sit6k jellemzf tulajdonsagai

• A valosagot gyakorlatiasan eszlelik es j61 turik a bizonytalansagot

• Olyannak fogadjak el magukat es masokat, amilyenek

• Spontan m6don gondolkodnak es viselkednck

• J 6 humorerzekuk van

• Kreativak

• Torodnek az emberiseg joletevel

• Melyen atelik az elet alapelmenyeit

• Inkabb keyes, mint sok cmberrel eros es j6 kapcsolatokat alakitanak ki

• Objektiv nezopontbol kepesek az eletre tckinteni

A motivacio folyamat elmeIetei

104

1. Elvaras elmelet

Elofeltevese: az cgyenek csak olyan erofeszitesekre hajland6k, amelyek szamukra kivanatos eredmenyekre vezetnek

Ez a rnotivacio dontesi szempontb61 is racionalis megkozelitesc

Ketfajta varakozast kulonboztet meg:

• Erdfeszites - Teljesitmeny (E-T):

a kapcsolatra vonatkozik, azt becsuli, hogy a viselkedeshez kapcso16d6

erofeszites milyen eredmenyekre fog vezetni

• Teljesitmeny - Kovetkezmeny (T -K):

arra iranyul, hogy adott teljesitmenyekhez milyen kovetkezmenyek jarulnak

Az elvaras elrneletben a preferenciak erosseget, a kovetkezmenyek fontossagat valencianak nevezzuk

Az elvartis elmelet modellje:

}-

H TELJESiTMENY 1

t--

VARAKozAsOK - E-T

- T-K

I-

H MOTlvAcro

VALENCIAK L

.._____---I

I KEPESSEGEK

A motivacio tehat a varakozasok es valenciak fuggvenye, mig a teljesit- • meny a motivaciok es a kepessegek osszhatasakent alakul ki.

105

• inputok: azok a dolgok, amelyeket az egyen VlSZ a munkajaba (szakertelem, keszseg, gyakorlat stb.)

2. Melhillyossag elmelet

Meltanyossag elmeleti megkozelites szerint az embereket az motivalja, hogy meltanyos (igazsagosnak erzett) kapcsolatokat tartsanak fenn masokkal es a meltanytalan (igazsagtalannak erzett) kapcsolatokat ugy valtoztassak meg, hogy azok meltanyossa valjanak

Ebben a megkozelitesben a rnotivacio nem az egyen belso feszultsegenek eredmenye, hanem a masikhoz viszonyftott osszehasonlitasbol szarrnazo feszultseg motival. Az szamit, hogy mit kap az illeto a tobbiekhez kepest,

Az elmelet kapcsolatkategoriaig:

• outputok: amelyeket az egyennek --~ velemenye szerint - meg kell kapnia az elvegzett tevekenysegekert cserebe

• referenciak: akihez, akikhez hasonlitja tetteit es azok kovetkezmenyeit (ennek a kategorianak a meltanyossag elmeletben kulcsszerepe van)

Az osszevetes mindig az input / output aranyokra vonatkozik

Meltanytalansag csokkentese:

• viselkedesi akciok

• pszichologiai eszkozokkel csokkentjuk a feszultseget

106

Esemenyck ertekelese

3. Celkitiizesi elmelet

Az elmelet modellje

Esemenyek tortenesek

Esemenyck eszlelese

Cclldtiizcs

Teljesi tmeny

Kovetkeztetesek:

• linearis jellegu osszefugges all fenn a eel osszetettsege es az eredmeny kozott

• a specifikus celok nagyobb teljesitmenyre vezetnek, mint az altalanos celkituzesek

• a celkitiizesi folyamatban va16 reszvetel onmagaban nem vezet jobb teljesitmenyre

• visszacsatolas nelkul a eel elvesziti ertelmet

107

U gynokeimeiet

4. Megerosites elmelet

A multbeli cselekvesek kovetkezmenyei befolyasoljak a jovobeni viselkedesek bekovetkezesi valoszinusegeit

Pozitiv megerdsites: a cselekveshez pozitiv kovetkezmenyeket kapcsolnak

Negativ megerdsites: valamilyen nem kivanatos kovetkezrnenyt szuntetunk meg

Buntetes ket formaja:

• negativ kovetkezmeny

• pozitiv kovetkezmeny elmaradasa

Megszuntetes: megvonjuk azokat a kovetkezmenyeket, amelyek hatasara a cselekves rendszeresen ismetlodik

Csak ugy tudjuk motivacioinkat, egyeni celjainkat kielegiteni, ha a szervezeti celok megvalositasan faradozunk?

-0 gynokelmelet az olyan helyzetek elemzesevel foglalkozik, ahol valaki mastok) eroforrasait hasznalja, de onerdeket figyelembe veve cselekszik

Tulajdonosi es a menedzsment szerepek szetvalnak.

Tulajdonos (eloljaro es a menedzserek (ugynokok) egymassal konfliktusban levo celokat kovetnek.

Az elmelet szerint az eltero erdekeket a ket fel kozotti szerzodessel szabalyozzak.

108

• a szervezet kimeno teljesftmenye alapjan Iteli meg az ugynokot

• az ugynoki magatartas befolyasolasan keresztul igyekszik a tulajdonos a kivant eredmenyt elerni.

A szerzodes tartalma ket csoportba sorolhat6:

A teljesitmeny, illetve magatartas alapu elOljar6-ugynok szerzodesek kulonbozo problema helyzetekben

1. Ha az eloljaro es az ugynok teljesitrneny alapu szerzodest kot, az ugynok nagyobb valosztnuseggel cselekszik az elolj a1'<). erdekeinek megfeleloen.

2. Ha az eloljaro elegendo informacioval rendelkezik az ugynok tevekenysegenek megitelesehez, ugy az ugynok nagyobb valoszintisegge] cselekszik az eloljaro erdekeinek megfeleloen.

3. Pozitiv osszefugges all fenn a magatartas alapu szerzodesek es az intcrmaciorendszcrek szuksegessege kozott, mig teljesitrneny alapu szerzodesek eseteben ez az osszefugges negativ.

4. A teljesitmeny bizonytalansaga a magatartas alapu szerzodeseket valoszinusiti es negativ osszeftlggesben all a teljesitmeny alapu szerzodessel,

5. Az ugynok kockazatvallalasa a teljesitmeny alapu szerzodest teszi lehetove, mig kockazat kerulf magatartasa a magatartas alapu szerzodest valoszmuslti (ti. sokba kerul a kockazatos dontest atengedni, ha cgyebkent kockazatkerulo).

6. Az eloljaro kockazatkerulese viszont negativ osszefiiggesben all a magatartas alapu szerzodessel, es eppen a teljesitmeny alapu szerzodest valoszfnusiti.

7. Az elOljar6 es az ugynok kozotti celkonfliktus eseten valoszinubb a teljesitmeny alapu szerzodes es kevesbe valoszinu a magatartas alapu szerzodes.

8. A feladat programozottsaga vonzobba teszi a magatartas alapu szerzodest (rnivel a programozottsag miatt egyebkent is igen sok informacio all az elol.i aro rendelkezesere) es negativ osszefiiggesben all a teljesitrneny alapu szerzodesse].

9. Mind jobban merheto a szervczet teljesitmenye, annal vonz6bb a teljesitmeny alapu es annal kevesbe vonzo a magatartas alapu szerzodes,

10. Minel hosszabb az eloljaro es ugynok kapcsolata, annal valoszimibb a rnagatartas alapu es kevesbe valoszinu a teljesitmeny alapu szerzodes.

109

• a fentiek miatt nagyon instabil

Csoportok a szervezetben

Csoport

ket vagy tobb, egymassal interakcioban a116 szemely, akik hatassal vannak egymasra

A csoport mercte

Ket /o~· csoportok

• hianyzik a harmadik szemely, aki

• tanacsokat ad

• dontobiroi szcrepe van

• gyakori a csoporton beluli feszultseg

• gyakori az ovatoskodo velemeny-nyil vanitas es a konfliktuskerules

Hdrom fds csoportok

• torvenyszeni a konfliktusok keletkezese

• hatalmi harcok

• ki-kivel tart, ki kinek a part jan all

• nem egyhangu dontesek eseten koaliciok jonnek lere ("kctto az egy ellen")

Klscsoportok

• altalaban 4-15 fObol allnak

• legidealisabb a 7±2 fos kiscsoport

• kedvezobb a paratlan szam a dontesi folyamatokban (pares szamu tag eseten a vezeto szava dont: esely az egyszcmelyi hatalomra)

110

Csoportmeretek novekedese

• csokken a csoportkohezio (osszetartas, egymas iranti vonzodas)

• kevesebb lehetoseg az interakciokra

• csokken a tagok megbecsultsegenek, fontossaganak az erzete

• no a formalizaltsag, eloterbe kerulnek az inforrnalis csoportok

Csoporttipusok

Referencia (elsddleges) csoport

• az a csoport, amely elegge fontos- az egyen szamara ahhoz, hogy formalja ertekeit, attitudjeit, gondolatait (pl. csalad, barati kor, munkahelyi kollektiva)

• osszehasonlftasi alapot nyujt az egyennek sajat viselkedesenek megitelesehez

• a referenda csoporttol az egyen otletei, gondolatai, viselkedese vonatkozasaban visszacsatolast igenyel/kap

• a referenda csoport viselkedese erosen befolyasolja az egyen viselkedeset

Formalis csoportok

• ponto san definialt keretekkel, hatarokkal rendelkeznek

• j6I meghatarozott hierarchiaval, strukturaval jellemezhetok

• adott bel so munkamegosztassal rcndclkcznek

• ennck megfeleloen alakitjak ki celjaikat es szabalyaikat

III

• az egyeni szuksegletek es vonzalmak alapjan alakul ki

• tagsaga onkentes, a kozos erdekeken es ertekeken alapul

• tarsas kapcsolatok, kolcsonos tamogatas, kikapcsolodas

Informalis csoportok

A csoportalakitast befolyasol6 tenyezok

• kozos hiedelmek, funkcionalis osztalyok
•
ertekek es attitudok c.~~ kozos fizikai
•
• biztonsagi tevekenysegintellektua
szuksegletektarsas lis torekvesek
egyuttlet iranti '0
sztlksegletek
~r
... CSOPORT I ..
"" J{lNLETRE !""I
~lm~

• a csoport merete a I • fizikai kozelseg
kivulallokkal szemben • az interakcio
• Iehetoseg a vezetove megvalositasa
valasra 112

Csoportfejlodes

Bevezeto peri6dus

• csoportcelok, tevekenysegek es prioritasok kialakitasa

• e szakasz konnyen lehet kaotikus es bizonytalan

• a csoport vezetojere nagy nyomas nehezedik

Konfliktusos peri6dus

• a vezeto megprobal befolyast gyakorolnia csoport tagjaira

• a celok es prioritasok folott is vita alakulhat ki

Csoportta {ires periodusa

• konszenzus a csoport celjait es vezetojet illetoen

• egymas iranti bizalom es pozitiv erzesek alakulnak ki

A szemelykozi kapcsolatok rendezesenek periodusa

Erzekcsal6das

• ha a hatalmi es hataskori problemak megold6dnak, az a csoportfelfogas alakulhat ki, hogy minden rendben van a csoport korul

• elhanyagoljak a vel emenykulo nbsegeket, felfogasbeli, stilusbeli kulonbsegeket

Kidbrdndulds

• a figyelembe nern vett kulonbsegek miatt polarizalodik a csoport (klikkek kialakulasa)

Elfogadds

• az el6z6 ket problemakor megoldasa

113

Cf.l ~
'0 sr:
~O 'ro 0
~ OJ)
H '0
0 - Cf.l
N"bD ,..... ~O
l:1 0 +-'
>- s 0
.,.q
0
~
L- -

..•. t>/) I .~~ •.• ..•..•.• t: .. i>-..

t---- ......• ~i§·.· ... 1-----1 ..••... ~ ..•.•.• ~ ..•.

.. ~.

I

'",

bJ)
'0 I
Cf.l '0
6' '"d
0 OJ)
0 ~ '0
..::.::: Cf.l
'0 I---l "- ro Cf.l
....... S 0
0 .8'
§ ,....;
ro
..::.::: ~
0 .......
t-o < • segitenek kielegiteni az ember kiszamlthatosagra es elore jelezhetosegre vonatkozo igenyeit

CsoportnOl'ma

Csoporton beluli elvarasok es varakozasok, amelyek a csoporton beluli viselkedesi formakra vonatkoznak.

A normak tajekozratjak a tagokat, hogyan kell viselkedniuk

• biztonsagi es kenyelmi erzest adnak a csoporttagok szamara

• bizonyos mertekben korlatozzak is az ertekek kifejezeset, az egyenek viselkedesforrnait

• minel szorosabb a norma, annal szorosabb ellenorzest igenyel

• a fontos normak olyan ertekek es viselkedesek menten alakulnak ki, amelyek kozponti jelentosegtiek a csoport szamara

• a csoport valamennyi tagj anak el kell fogadni es alkalmazkodni kell ezekhez a normakhoz

A csoportnarmak megerdsitesenek eszkozei

• jutalmazni azokat, akik a normakkal osszhangban tevekenykednek (magasabb statusz, nagyobb befolyas, stb.)

• buntetni a normaktol elteroket (figyelmeztetes, jogok megvonasa, csoportbol val6 kizaras)

A statusz

• az a relativ pozicio vagy allapot, ami egy adott szemelyre egy adott tarsadalomban vagy csoportban jellemzo

• az illeto rangjanak jelzese, egyfajta ertekmero

116

Meg ny i/wi 11 uldsai:

• a szervezeti hierarchiaban elfoglalt pozicio

• iskolai vegzettseg, hozzaertes, szakertelem

• kapott dijak es elismeresek

• jovedelmi viszonyok

• szemelyes tulajdonsagok (megjelenes, ruhazkodas, kor, nem)

• egyeb fizikai javak (auto, lakas, fizikai kornyezet)

• kulturalis azonossag, nemzetiseg

CsoportJegkor, csoporthatas

• a csoporton beluli ertekek, norrnak, vezetesi stilus egyuttesen hatarozzak meg a csoportlegkort

• a csoportlegkor jelentos mertekben befolyasolja a csoporthatast, melynek formai:

• konformitds

olyan viselkedesi vagy erzelmi valtozas, mely egy letezo vagy kepzelt csoport nyomasara megy vegbe

• engedelmesseg

jutalom elereseert buntetes elkeruleseert

• azonosulds

az emberek azert viselkednck konform modon, mert olyan mertekben kerultek masok hatasa ala, hogy ennek ercdmenyekent hasonl6 cselekvesre is hajland6k

• internaliuicio

az emberek azert fogadnak el parancsokat, utasitasokat, mert azok sajat ertekeikkel es meggyozodesukkel konzisztensek

117

Kommunikaci6 a szervezetben

Mi a kommuniluici6?

Az a tevekenyseg, amely soran ket vagy tobb ember bizonyos szimbolumok segitsegevel informaciok, gondolatok kozos ertelmezesere torekszik

Szimbolumok

• jelek

• gesztusok

• beszed

A kommunikacio nelkulozhetetlen a szervezeti celok megvalositasahozi !! (szervezeten beluli erintkezes, dentes, visszacsatolas, ellenorzes)

A kommunikaci6 4 f6 funkci6ja (Scott - Mitchell)

Erzclmi funkcio

• a kommunikacio reven a szervezet tagjai kifejezesre juttatjak erzelmeiket (elegedettseg, bosszusag, stb.)

• eszkoz a feszultseg levezetesehez

• elosegiti a konfliktusok feloldasat

Monvactos funkcio

• a beosztottak mozgositasanak eszkoze (csatornaja):

• utasitas

• jutalmazas

• megerosites

• buntetes

Informaciris funkci6

• a dontesek bizonytalansagat csokkento adatok eljuttatasa a donteshozohoz

• kiemelkedo jelentoseguek a technikai szempontok:

• a szukseges adatok forrnaja

• a szukseges adatok teljessege es pontossaga

• a megfelelo kozvetito csatornak

118

Ellendrzesi funkcio

• az elvegzett tevekenysegekrol torteno visszajelzesek biztositasa a vezetok fele

• az ellenorzesi funkcio es a struktura kozott szoros kapcsolat lathato

A kommunikaci6 altaianos modellje

zajok

,

........ Csatorna " .

~--------------~

I-~_'''~: K6do16::- ---------+-

: .":

: :-. --------+ .

Fogad6

KUld6

r"' .. ·II .... II~ .. """.:: .... :IIIf1I1I1I1"'IIIIII.""~ .. :

. .

. .

---o:~ Dek6dol;;.~,._--------; K6do16 .:+----1

. .

1ii1l "",,""

. ..

t

t

t

Zavarok a kommunikaci6ban

Zaj:

a szandekolt uzenet azonos tartalmu atvitelet korlatozo vagy megakadalyozo tenyezok

119

• a kommunikacio emocionalis, csoportdinamikai es kulturalis

jellegzetessegeibdl szarmazo zajok

• a kuldo szandekabol szarmaztathato zajok

• a fogad6 eszlelesebol, ertelmezesebol szarmazo zajok

• a visszacsatolas soran felmerulo zajok

A szervezeti kommunikacio szempontjabol az un. magatartdsi eredetii zajok a legfontosabbak

A kommunikacio emocionalis, csoportdinamikai es kulturalis jellegzetessegeibol szarmazo zajok

A kommunikacio erzelmi hattere

• a sikeres kommunikaciohoz nem csak a technikai feltetelek szuksegesek

• az inforrnacioknak un. erzelmi tartalmuk is van

• a kolcsonos bizalom, a megertes, az erzelmi kotodes, a kozos elmenyek es erzesek rnegkonnyitik a kommunikaciot es elosegitik annak sikeret

• ennek hianya meg is akadalyozhatja a sikeres kommunikaciot

Csoportszinten

a csoport letszamanak novekedesevel csokken a kommunikacio eredmenyessege

• nem tisztazott, ki a fogad6

• nehezkes a kommunikacios hidak kiepitese

• nehezkes a visszacsatolas

Szervezeti vagy tarsadalmi szinten

• a kulturalis adottsagokhoz valo alkalmazkodas a sikeres kornmunikacio elofeltetele (pl. kozos nyelv, szokasok, illemszabalyok, stb.)

120

A ktlldf szandekabol szarmaztathato zajok

• a kuldo szamara sem teljesen vilagos az uzenet

• nem megfeleloen k6dolt az uzenet (pI. rossz megfogalmazas)

• hatalmi celbol szandekolt nagy bizonytalansag-tartalmu uzenetek

• szandekos megtevesztesek

• informaciok elhallgatasa ("felinformaci6k" adasa)

• pszichologiai hadviseles

• hatalmi pozici6 feltese

• a beosztottak 1'6sz6r61 a felettessel vale alkupozicio erositesere

A fogad6 eszlelesebdl, ertelmezesebcl szarmazo zajok

• a bonyolult, osszetctt informaciokat a fogad6 nchezen tudja felfogni, ertelmezni

• a fogad6 figyelme, koncentracioja sem egyenletes ("lankad a figyelme")

• az inforrnacio ertelmezeset a csoportfelfogas, a szervezeti felfogas IS gatolhatja

• a fogad6 kuldo iranti bizalma csekely, ezert elutasitja az inforrnaciot

• a fogad6 informacios szuroket uzemeltet, igy elveszik szamara az adott

informacio

• eloiteletek alapjan tOr{)i a fogad6 bizonyos uzeneteket

• a hianyos inforrnaciok szubjektiv ertelmezese, kiegeszitese

• a pozitiv uzeneteket konnyebb fogadni, mint a negativakat

A visszacsatolas soran felmeruld zajok

• a fogad6 elutasitja az uzenetet, mert szemelye elleni tamadasnak veli

• a visszacsatolas csak az uzenet egy reszere vonatkozik, a teljes uzenet igy konnyen elvcszik

• a visszacsatolas sokszor elmarad

• nem vilagos az uzenet, de nem mer rakerdezni

• nincsenek kiepitve a visszacsatolas csatomai

• a "csoporterdek nem engedi" a visszacsatolast

121

A vezeto szerepe a hatekony kommuniluici6ban

• elosegiteni a hatekony komrnunikacio csatornainak kiepiteset (tamogato

szerep)

• tajekoztatas (kezdemenyezo szerep)

• informacio tovabbitas (kozvetito szerep)

• ellenorzes (kontroll szerep)

A vezetonek az informacios folyamatok tamogatasa soran ugyelnie kell:

• a redundanciak elkerulesere

• a nem formalis csatornak mukodesere

Informalis csatornak a szervezetben

"ftilcsek, pletykak, hallornasok"

Elonyei:

• gyors

• szemelytelen informacio-tovabbitast tesz lehetove

Hatranyai:

• pontatlansag

• torzulasok

• megbizhatosag?

]22

Konfliktusok a szervezethen

Konfliktusnak nevezziik az egyct nem ertest, valamilyen feszultseget vagy barmely olyan nehezseget, arnely ket vagy tobb fel kozott all fenn. A konfliktus egyenek es csoportok kozott egyarant letrejohet,

Konfliktusok termeszetc

• a konfliktus dinamikus folyamat, 68 nem egy statikus allapot

• mcghararozott kiindu16ponttal rendelkezik

• a felek jol azonosithato szakaszokon mennek keresztul, am ezt kulonbozo medon, es akar tobbszor ismetelve is megtehetik

A lwnfliktusok e16nyei es hatranyai

Elso megkiizelites

• a szervezeti konfliktusok megelozheto, megoldando / megoldhat6

problemat jelentenek

• felszinre kerulesuk segit megoldani az ad ott problemat

• a konfliktusok nagy resze mege16zhet6, tehat megfelelo vezetesi modszerek, szervezeti klima kialakttasavel elkerulhetok a problcmak

Masodik mcgkozcHtes

• egy szervezet eleteben a konf1iktusok kialakulasa elkerUlhetetlen

• pelda: kemeny koltsegkeretck, k6lts6gracionalizalas kontra innovacio,

K+F

• kovetkeztetes: ha a konfliktus elkerulhetetlen, akkor az elkerulesere tett

torekveszek meg inkabb frusztralo hatasuak

• azaz nem megelozni, hanern kezelni kell a konfliktusokat

123

,-

'0

-

u

,~

et:

E-< N <FJ ;;;; et: ....

"--

r--;;..

Z 'W

-

~

N W ;:,::: f-< W ;;.-

:0

~

1

1

t

Harmadik megkozelttes

• az a problema, ha nines konfliktus

• a szervezct eletehez, dinamikajahoz hozzatartoznak a konfliktusok (a konfliktus mint mozgatorugo)

• a till sok konfliktus viszont mar veszelyes

• tulsagosan lekoti a figyelrnet

• megosztja a kollektivat

• masutt szukseges eroforrasokat kot le

• ellehetetleniti a kooperaciot

• vegso soron veszelyezteti a eel ok megvalositasat

• Megoldas: a szelsosegek kozotti "arany kozeput"

A konfliktusok okai (is kovetkezmenyei

Egyeni jellemzok

• az erzeseink, erzelmeink diktalta cselekvesek, viselkedesek gyakori

konfliktus- forrasok

• pI.: ertekrendunkkel ellentetesek a munkatarsak viselkedese

• ez belso konfliktust teremt

• mit teszunk?

• megprobalunk hatni rajuk

• hatalmunknal fogva befolyasoljuk oket

• ha ezek nem mukodnek, munkahelyet valtoztatunk

• ide tartoznak az egyeni szuksegletek gerjesztette konfliktusok

• adott csoporton belul kulonbozo szuksegletu egyenek lehetnek

• az eltero szuksegletek kulonosen eroforras-hiany eseten

konfliktusokat eredmenyeznek

• az eszlelesi es Iteletalkotasi folyamatok eredmenyei is konfliktusok forrasava valhatnak (pI. ugyanazon szemely eltero megitelesei)

125

• a konfliktusok valoszfrnisege az emberek kozotti erintkezes gyakorisagaval aranyos

• a konfliktusok kialakulasa csokkentheto I megelozheto a hataskorok es dontesi jogkorok pontos megadasaval

Szituacios tenyezok

• amennyiben a felek egymastol fuggenek, a konfliktusok kialakulasanak is nagy a veszelye (pl. vezeto-beosztott kapcsolatban a vezeto is fugg a bcosztottak munkajanak rninosegetol)

• az informacioval valo visszaelesek, manipulaciok is konfliktus-forraskent jelentkeznek

Szervezeti strukturak

Konfliktusok

• az egyes funkcionalis egysegek kozott (eroforrasok megszerzese)

• torzskar es a funkcionalis egysegek kozott

• diviziok kozott (rivalizalas)

• diviziok es kozpont kozott (onallosodas, eroforras elosztas, investmentcenterkent vale rmikodes)

• matrix-szervezetben a dolgoz6k ketiranyu iranyitasabol kovetkezoen

126

[/)
[/) ,~
u.:i ,~ 0:
co Q 0
~ :0 ~
u.:i tI) ~ N
'0
.....1 J-. ,~ ~
u.:i (l) ~ ~
:>-<
o E-i ..,.(
....... ~ ~
~ r.... :;:::J ~
0 ~ ;>-; ~ ...:1
r.I'.l -< 0 ~. ~
= Z ~ N
r.::: >-< ir:
.... -<u.:i a:
r.I'.l -'.....1 ....
...... f-<u.:i ~
r:Il Zf-<
~~ O'i.l.l 0
"'0 0...:>- ~
- ~ p.,
0 ::g
- u.:i
~ N 0
r:Il t:/) X
:= ~
~ '~ u:
~ v:
...... ,~ ,~
= ~ (l) ~
== of) 0 ' ....
t;,:) c Z ~
0 '~ <!)
~ ~ >-. ~ ,~
on o: ~
-< ~ ...:l
~ ~
>-
<!)
tI) Of)
,0 C
J-. <!)
(l) < >-.
~ u.:i on
~.' u.:i.....1
~u.:iC::O:u.:i
'~ >- ~ f-<
N ~ S ~'~
-<:0 r...........1 > Elharltas

• mindket fel alkupozicioj a gyenge

• a korabbi konfliktusokbol szarmazo tapasztalatok inkabb visszavonulasra kesztetnek

• bizonyos emberek konfliktus-kerulesi hajlammal jellemezhetok ("csak baj, problema ne legyen")

• celszeni taktika, ha a kontliktus gyoztesenek koltsegei meghaladjak a nyereseget (racionalitas)

Alkalmazkodas

• velemenyek hozzaigazitasa a masik partner kivansagahoz

• .jobb feladni a sajat velemenyt, mint masokat ellensegge tenni", azaz a sajat erdek mar nem tarthat6 fenn tovabb

• az alkalmazkodas akkor is letrejohet, ha azember r~ion, hogy hibat vetett es ezaltal vedi magat

Versenges

• a sajat alkupozicioja erosebb a masikenal

• a sajat erdeket szeretne ervenyesiteni a masik rovasara

• itt csak cgy gyoztes lehet

• eszkozei: fenyegetes, erveles, hatalom, meggyozes

Egytittmukbdes

• mindket fel alkupozicioja eros

• elfogadjak a masik fel erdekeit, mikozben ervenyt szereznek sajat erdekeiknek is

• pelda: a narancs es a heja esete

• az egyuttmukodes elofeltetele a kornmunikacio

Kompromisszum

• senki nem erheti el azt, hogy csak az 0 szempontjai ervenyesuljenek

• senki nem erheti el azt, hogy a sajat szempontjai maradektalanul telj estilj enek

• egymast kizaro celokkal rendelkezo, aZO]lOS hatalmi (alku) pozicioban leva felek kozott j ohet letre

128