Você está na página 1de 39

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály­szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

A jogszabály mai napon (2015.VI.30.) hatályos állapota
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VII.1. )
A   jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

2009. évi XLVII. törvény

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A bűnügyi nyilvántartások az azokban
kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.
(3)  Az  e  törvény  hatálya  alá  tartozó  hatósági  nyilvántartások  vezetésére  és  az  azokhoz  kapcsolódó  hatósági  eljárásra  a
közigazgatási  hatósági  eljárás  és  szolgáltatás  általános  szabályairól  szóló  2004.  évi  CXL.  törvény  rendelkezéseit  az  e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában
a) belső azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok hozzárendelése a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos
jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásában  vagy  a  büntetőeljárás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásában kezelt adatokhoz;
b) bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar  állampolgárokkal  szemben  hozott  ítéletek  nyilvántartásának  vezetéséért  felelős,  a  Kormány  által  kijelölt  központi
közigazgatási szerv;
c) daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj­ és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj­ és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj­
és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;
d) DNS­elemzés: a DNS­profil meghatározásának folyamata;
e)  DNS­profil:  a  dezoxiribonukleinsav­molekula  meghatározott  szakaszainak  vizsgálata  alapján  képzett  alfanumerikus
adatsor;
f)  EGT­állam:  az  Európai  Unió  tagállama  és  az  Európai  Gazdasági  Térségről  szóló  megállapodásban  részes  más  állam,
továbbá  az  az  állam,  amelynek  állampolgára  az  Európai  Közösség  és  tagállamai,  valamint  az  Európai  Gazdasági  Térségről
szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
g)  ellenszegülés:  a  mintaadásra  kötelezett  személynek  az  a  célzatos  cselekvése,  magatartása,  amely  a  mintavétel
megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;
h) érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;
i) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT­állam;
j)  kapcsolati  kód:  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  által  képzett  olyan  alfanumerikus  azonosító,  amelynek  célja  az  érintett
személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában kezelt adataihoz;
k)  minta:  a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  vagy  az  e
törvény  alapján  mintaadásra  kötelezett  természetes  személytől  származó  ujj­  és  tenyérnyomat,  valamint  DNS­profil
meghatározására alkalmas anyag;
l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány
által kijelölt szerv;
m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS­profilhoz, valamint az ujj­ és tenyérnyomathoz
hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;
n) szájnyálkahártya­törlet: a  szájüreg  belső  felületéről,  annak  sérelme  nélkül,  steril  gézzel  vagy  más,  az  egészségügyben
használatos hordozóval letörölt anyag;
o) testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel
tűrésére kényszerítés.

II. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása

3. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer
a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartásokból
áll.
(2)2  A  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  az  adatokat  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  kezeli,  a  bűnügyi  nyilvántartási
rendszerből  adatot  továbbít,  valamint  a  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatokról  e  törvény  szerinti  hatósági
bizonyítványt  állít  ki.  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerrel  kapcsolatos  adatfeldolgozási
feladatok  ellátásával  csak  államigazgatási  szervet  vagy  kizárólagos  állami  tulajdonú  gazdálkodó  szervezetet  bízhat  meg
kivéve,  ha  e  korlátozás  alól  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  irányítására  kijelölt  miniszter  előterjesztésére  a  közigazgatási
informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami
nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

4. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja
a) a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok
tekintetében az érintett, valamint
b) a büntetés­végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek
azonosítása.
(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
a) az érintett
aa) családi és utónevét,
ab)3 születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
ac) nemét,
ad) születési helyét és idejét,
ae)4 anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
af) személyi azonosítóját,
ag) előző családi és utónevét,
ah) állampolgárságát, előző állampolgárságát, valamint
ai)5 lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b) az érintett arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak,
c) a kapcsolati kódot, valamint
d) a halál tényét és időpontját.
(3)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  (2)  bekezdés  a)  és  b)  pontjában  meghatározott  adatok  nyilvántartásba  vételével
egyidejűleg kapcsolati kódot képez.
(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv belső azonosító kódot küld a bűnügyi nyilvántartó szervnek, az a kapcsolati kódról
haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli,
amíg  az  érintett  adatai  a  bűnügyi  nyilvántartásokban  vagy  a  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartásában
szerepelnek.
5.  §  (1)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  érintett  személyazonosító  adatait  bejegyzéskor,  a  nyilvántartások  adatainak
módosításakor  vagy  javításakor,  valamint  az  adatigénylés  alapján  vagy  a  kérelmező  saját  adatairól  történő  adattovábbítást
megelőzően ­ a változások nyomon követése céljából ­ elektronikus úton egyedileg összehasonlítja
a)  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás  hatálya  alá  tartozó  személyek  esetében  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás
központi szerve vagy
b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást
vezető szerv
által kezelt adatokkal.
(1a)6  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  anyakönyvi  eljárásról  szóló  törvény  alapján  a  központi  anyakönyvi  szerv  által  a
névváltoztatással  érintett,  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás  aktív  nyilvántartásában  nem  szereplő  személyek  adatairól
történt  értesítés  kézhezvételét  követően  haladéktalanul  egyedileg  összehasonlítja  az  érintett  személyazonosító  adatait  az
értesítésben megküldött adatokkal.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban
bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.
(3)7  Az  (1a)  bekezdésben  meghatározott  összehasonlítást  követően  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  központi  anyakönyvi
szerv  értesítésében  megküldött  adatokat  haladéktalanul  törli,  ha  az  érintett  személyazonosító  adatait  a  személyazonosító
adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.
(4)8  Ha  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  EGT­állam,  harmadik  ország  vagy  nemzetközi  szervezet  tájékoztatása  alapján  arról
értesül,  hogy  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás  hatálya  alá  nem  tartozó  érintett  személyazonosító  adatai  a
személyazonosító  adatok  és  fényképek  nyilvántartásában  szereplő  adatoktól  eltérnek,  akkor  a  személyazonosító  adatok
változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.
6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha
a) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy
b) a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott.
(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,
a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól,
hogy az ügyész átvette­e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá
c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
(3) Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a
gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(4)9  A  bűncselekmény  miatt  jogerősen  végrehajtandó  szabadságvesztés  büntetésre  ítélt  személy  arcképmását  az  elítéltet
befogadó büntetés­végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:
a) a bűntettesek nyilvántartása,
b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
c)10 a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és
d)11 a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,
e)12
8. § (1) A 7. §­ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.
(2)  Ha  a  7.  §­ban  meghatározott  nyilvántartások  valamelyikében  kezelt  adatra  vonatkozóan  a  nyilvántartás  feltételei
megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az
adatokat,  amelyeknek  a  7.  §­ban  meghatározott  másik  nyilvántartásba  való  felvételéhez  előírt  feltételek  bekövetkeztek,
átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen
helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az
adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

A bűntettesek nyilvántartása

9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:
a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,
b) a büntetett előélet tényének igazolása
ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc) mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
10.  §13  A  bűntettesek  nyilvántartásában  annak  az  adatait  kell  nyilvántartani,  akivel  szemben  a  bíróság  bűnösséget
megállapító  jogerős  ítéletet  hozott,  és  az  ítélet  jogerőre  emelkedése  napján  a  2013.  június  30­ig  hatályban  volt,  a  Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.
11. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b) a belső azonosító kódot;
c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított
ca) bűncselekmény megnevezését,
cb)14 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,
cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
ce)15 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
d)  az  első­,  másod­  és  harmadfokon,  valamint  a  perújítás,  a  felülvizsgálat,  továbbá  a  törvényesség  érdekében  emelt
jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
e)16  a  kiszabott  büntetés  nemét,  mértékét  és  végrehajtási  fokozatát  (foglalkozástól  eltiltás  esetén  a  foglalkozás  vagy
tevékenység  megnevezését,  járművezetéstől  eltiltás  esetén  a  járművezetői  kategóriát,  kitiltás  esetén  a  település,  országrész
megnevezését,  sportrendezvények  látogatásától  való  eltiltás  esetén  a  sportrendezvény,  valamint  a  sportlétesítmény
megnevezését);  a  kiszabott  mellékbüntetés  nemét  és  mértékét;  a  büntetés  végrehajtásának  felfüggesztése  vagy  részbeni
felfüggesztése  esetén  a  próbaidő  tartamát  és  a  felfüggesztés  leteltének  időpontját;  a  korábbi  felfüggesztett  vagy  részben
felfüggesztett  büntetés  végrehajtásának  elrendelése  esetén  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett  büntetést  kiszabó
bíróság  megnevezését,  határozatának  számát  és  jogerőre  emelkedésének  napját;  a  korábbi  felfüggesztett  vagy  részben
felfüggesztett  szabadságvesztés  büntetés  próbaideje  meghosszabbodása  esetén  ennek  tényét,  a  meghosszabbodott  próbaidő
tartamát  és  leteltének  napját,  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett  szabadságvesztés  büntetést  kiszabó  bíróság
megnevezését,  határozatának  számát  és  jogerőre  emelkedésének  napját;  a  javítóintézeti  nevelés  hátralévő  részének
szabadságvesztésre  történő  átváltoztatása  esetén  a  javítóintézeti  nevelést  alkalmazó  bíróság  megnevezését,  határozatának
számát és jogerőre emelkedésének napját;
f)17 a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése
esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi
munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre
emelkedésének napját;
g) összbüntetésbe  foglalás  esetén  az  alapügyben  eljárt  bíróságok  megnevezését,  határozatuk  számát,  az  összbüntetésként
megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
h) közkegyelem  vagy  egyéni  kegyelem  alapján  a  bírósági  határozatot  érintő  változásokat,  az  egyéni  kegyelmi  határozat
számát és keltét;
i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését,
határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
j) a törvényi mentesítés várható időpontját;
k)18 a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén
ka) ennek tényét,
kb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
kc)  a  külföldi  bíróság  és  az  elismerő  határozatot  hozó  magyar  bíróság  által  hozott  határozat  számát,  keltét  jogerőre
emelkedésének napját,
kd)  az  ítéletben  a  magyar  bíróság  által  elismert  bűncselekmény  megnevezését,  és  az  1978.  évi  IV.  törvény  vagy  a  Btk.
szerinti minősítését,
ke) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá
a  külföldön  történt  büntetés­végrehajtással  kapcsolatos  adatok  közül  a  foganatba  vétel  időpontját,  a  feltételes  szabadságra
bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni
felfüggesztése  esetén  a  próbaidő  tartamát  és  a  felfüggesztés  leteltének  időpontját,  a  korábbi  felfüggesztett  vagy  részben
felfüggesztett  büntetés  végrehajtásának  elrendelése  esetén  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett  büntetést  kiszabó
külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
kf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek
tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát,
kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;
l)  a  nyilvántartásba  vételt  követően  lefolytatott  különleges  eljárás  során  hozott  határozat  tárgyát,  számát  és  keltét,  a
határozat jogerőre emelkedésének napját;
m)19 a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) A büntetés­végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a)20 a  szabadságvesztés  vagy  az  elzárás  előjegyzett  kezdő  napját,  a  befogadás  napját,  illetve  a  szabadságvesztés  vagy  az
elzárás  végrehajtása  megkezdésének  napját,  a  szabadságvesztés  vagy  az  elzárás  kitöltésének  előjegyzett  utolsó  napját,  a
szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
b)21 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a
feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt
bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

22
c)22 a  büntetés  félbeszakítása  esetén  az  engedélyező  megnevezését,  határozatának  számát  és  keltét,  a  félbeszakítás  kezdő
napját,  a  félbeszakítás  leteltének  napját,  a  félbeszakítás  meghosszabbítása  esetén  a  meghosszabbítás  leteltének  napját,  a
jogellenesen büntetés­végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása
megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
d)23 a szabadon bocsátás és a büntetés­végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
e)24 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények
látogatásától  való  eltiltás  leteltének  napját,  továbbá  a  járművezetéstől  eltiltás  végrehajtását  befolyásoló  tényeket  és  ezek
fennállásának időtartamát.
12. § (1)25 A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)­g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a
tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a
korábban  engedélyezett  feltételes  szabadság  megszüntetésének  tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre
emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(1a)26 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén
ennek  tényét,  a  meghosszabbodott  próbaidő  tartamát  és  leteltének  napját,  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett
szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1)
bekezdés  e)  pont]  a  büntetés­végrehajtási  bíró  közli,  ha  arra  a  közérdekű  munka  vagy  a  pénzbüntetés  szabadságvesztésre
történő átváltozása miatt került sor.
(2)  A  11.  §  (1)  bekezdés  h)  pontjában  meghatározott  adatokat  az  alapügyben  első  fokon  eljárt  bíróság  közli  a  bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(2a)27 A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz
szükséges  időtartamot,  feltételes  szabadságra  bocsátás  esetén  a  11.  §  (2)  bekezdés  b)  pontjában  meghatározott  adatokat  a
büntetés­végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)28 A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában  meghatározott
adatok  közül  a  feltételes  szabadság  megszüntetésének  tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre  emelkedésének
napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)29 A 11. § (2) bekezdés a)­d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel
korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének
tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre  emelkedésének  napját  a  büntetés­végrehajtási  intézet  közli  a  bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(5)30 A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és
ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői
engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.
13. § A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:
a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;
b) a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása
ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc) mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
15.  §  A  hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásában  annak  az  adatait  kell
nyilvántartani,
a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
b)  akivel  szemben  a  bíróság  bűnösséget  megállapító  jogerős  ítéletet  hozott,  és  az  ítélet  jogerőre  emelkedésének  napján
mentesült,
c) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
d)31 akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve
akivel  szemben  a  bíróság  terheltként  elkobzás,  vagyonelkobzás  vagy  elektronikus  adat  végleges  hozzáférhetetlenné  tétele
intézkedést alkalmazott, valamint
e)32 akit az ügyész megrovásban részesített,
f)­g)33
16. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b) a belső azonosító kódot;
c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított
ca) bűncselekmény megnevezését,
cb)34 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cc) elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
35
ce)35 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
d) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
e)  az  első­,  másod­  és  harmadfokon,  valamint  a  perújítás,  a  felülvizsgálat,  továbbá  a  törvényesség  érdekében  emelt
jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
f)36  a  kiszabott  büntetés  nemét,  mértékét  és  végrehajtási  fokozatát  (foglalkozástól  eltiltás  esetén  a  foglalkozás  vagy
tevékenység  megnevezését,  járművezetéstől  eltiltás  esetén  a  járművezetői  kategóriát,  kitiltás  esetén  a  település,  országrész
megnevezését,  sportrendezvények  látogatásától  való  eltiltás  esetén  a  sportrendezvény,  valamint  a  sportlétesítmény
megnevezését),  a  kiszabott  mellékbüntetés  nemét  és  mértékét,  a  büntetés  végrehajtásának  felfüggesztése  vagy  részbeni
felfüggesztése  esetén  a  próbaidő  tartamát  és  a  felfüggesztés  leteltének  időpontját;  a  korábbi  felfüggesztett  vagy  részben
felfüggesztett  szabadságvesztés  büntetés  próbaideje  meghosszabbodása  esetén  ennek  tényét,  a  meghosszabbodott  próbaidő
tartamát  és  leteltének  napját,  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett  szabadságvesztés  büntetést  kiszabó  bíróság
megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
g)37  az  alkalmazott  intézkedés  nemét  és  mértékét,  a  korábban  alkalmazott  próbára  bocsátás  megszüntetése  vagy
meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének
napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett
büntetés  kiszabása  esetén  a  jóvátételi  munkát  elrendelő  bíróság  megnevezését,  határozatának  számát  és  jogerőre
emelkedésének napját;
h) összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését,
határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését,
határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
j)38 a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén
ja) ennek tényét,
jb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
jc)  a  külföldi  bíróság  és  az  elismerő  határozatot  hozó  magyar  bíróság  által  hozott  határozat  számát,  keltét,  jogerőre
emelkedésének napját,
jd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti
minősítését,
je) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a
külföldön  történt  büntetés­végrehajtással  kapcsolatos  adatok  közül  a  foganatba  vétel  időpontját,  a  feltételes  szabadságra
bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni
felfüggesztése esetén, a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,
jf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek
tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát;
k)39 a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját;
l)  a  nyilvántartásba  vételt  követően  lefolytatott  különleges  eljárás  során  hozott  határozat  tárgyát,  számát  és  keltét,  a
határozat jogerőre emelkedésének napját;
m)40 a szakrendszeri azonosító kódot.
(2)  A  büntetés­végrehajtási  adatok  közül  a  hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek
nyilvántartása tartalmazza
a)41 a  szabadságvesztés  vagy  az  elzárás  előjegyzett  kezdő  napját,  a  befogadás  napját,  illetve  a  szabadságvesztés  vagy  az
elzárás  végrehajtása  megkezdésének  napját,  a  szabadságvesztés  vagy  az  elzárás  kitöltésének  előjegyzett  utolsó  napját,  a
szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
b)42 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a
feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt
bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,
c)43 a  büntetés  félbeszakítása  esetén  az  engedélyező  megnevezését,  határozatának  számát  és  keltét,  a  félbeszakítás  kezdő
napját,  a  félbeszakítás  leteltének  napját,  a  félbeszakítás  meghosszabbítása  esetén  a  meghosszabbítás  leteltének  napját,  a
jogellenesen büntetés­végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása
megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
d)44 a szabadon bocsátás és a büntetés­végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,
f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás
megszüntetésének tényét,
g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,
h)45 a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját,
i)46 a pénzbüntetés teljesítésének napját,
j)47  a  közérdekű  munka  vagy  a  pénzbüntetés  szabadságvesztésre,  valamint  a  pénzbüntetés  közérdekű  munkára  történő
átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott
büntetés mértékét,

48
k)48 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények
látogatásától való eltiltás leteltének napját, a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának
időtartamát,
l)49 a jóvátételi munka igazolásának napját,
m)50 a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját.
17. § (1)51  A  személyazonosító  adatokat,  a  16.  §  (1)  bekezdés  c) pontjában  meghatározott  adatokat,  továbbá  azt  a  tényt,
hogy  a  feltételes  szabadságra  bocsátás  kizárt,  valamint  a  11.  §  (2)  bekezdés  b)  pontjában  meghatározott  adatok  közül  a
korábban  engedélyezett  feltételes  szabadság  megszüntetésének  tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre
emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(2) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó
szervvel.
(3) A 16. § (1) bekezdés e)­j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely
előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(3a)52 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén
ennek  tényét,  a  meghosszabbodott  próbaidő  tartamát  és  leteltének  napját,  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett
szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1)
bekezdés f) pont] a büntetés­végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő
átváltozása miatt került sor.
(4)53 A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában  meghatározott
adatok  közül  a  feltételes  szabadság  megszüntetésének  tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre  emelkedésének
napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)54 A 16. § (2) bekezdés a)­d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel
korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének
tényét,  napját,  a  határozat  számát,  keltét  és  jogerőre  emelkedésének  napját  a  büntetés­végrehajtási  intézet  közli  a  bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(6) A 16. § (2) bekezdés e)­g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(6a)55 A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)56 A 16. § (2) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokat a büntetés­végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7a)57 A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és
ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői
engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.
(7b)58 A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(8)59 A 16. § (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a
bűnügyi nyilvántartó szervvel.
18.  §  (1)60  A  hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásába  felvett  adatokat
szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
a) ha a büntetés határozott tartamú,
aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy
b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig
kell nyilvántartani.
(2)61 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos
bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a
mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás
befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított öt évig kell nyilvántartani.
(3)62 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos
bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b)63
kell nyilvántartani.
(4)64 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre
vonatkozó  adatokat  szándékos  bűncselekmény  miatt  kiszabott  mellékbüntetés  esetén  a  mellékbüntetés  végrehajtása
befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.
19.  §  (1)  A  hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásába  felvett  adatokat
gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén
a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig
kell nyilvántartani.
65
(2)65 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan
bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a
mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás
befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított három évig kell nyilvántartani.
(3)66 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre
vonatkozó  adatokat  gondatlan  bűncselekmény  miatt  kiszabott  mellékbüntetés  esetén  a  mellékbüntetés  végrehajtása
befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.
20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat
a) megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,
b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,
c)67 jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,
d)68 kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
e)69 javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
f)70 büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől
számított három évig kell nyilvántartani.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és
hatékony  lefolytatásának  elősegítése,  törvényességének  biztosítása,  továbbá  az  érintett  és  mások  jogainak,  biztonságának
védelme.
22.  §  (1)  A  büntetőeljárás  hatálya  alatt  állók  nyilvántartásában  annak  adatait  kell  nyilvántartani,  akivel  szemben
büntetőeljárás indult.
(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a)  akivel  szemben  a  büntetőeljárás  magánvádas  bűncselekmény  miatt  előterjesztett  magánindítvány  alapján  indult,
függetlenül attól, hogy az ügyész átvette­e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá
c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b) a belső azonosító kódot;
c) a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti
ca)71 megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cb) elkövetési helyét, idejét;
d) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
e)72 a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti
minősítését, a vádirat számát és keltét;
f) vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;
g) a nyomozás vagy az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát
és keltét, valamint a nyomozás vagy az eljárás továbbfolytatásának időpontját;
h)73 az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés
elrendelésének  tényét,  valamint  azt  a  tényt,  hogy  az  előzetes  letartóztatás  óvadék  letétele  miatt  szűnt  meg,  a
kényszerintézkedés  időtartamát,  megszűnése  vagy  megszüntetése  tényét,  a  kényszerintézkedés  elrendeléséről,
meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a
kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
i)74 a büntetőügy iktatószámát;
j)75 a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;
k)76 az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;
l)77 a szakrendszeri azonosító kódot.
24. § (1)78 A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)­e) és i) pontjában  meghatározott  adatokat  az  a  nyomozó
hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.
(2) A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat a nyomozás felfüggesztése esetén a határozatot hozó nyomozó hatóság,
ügyészség, az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)79 A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés
elrendeléséről,  meghosszabbításáról,  fenntartásáról,  valamint  megszüntetéséről  határozatot  hozó  bíróság  közli  a  bűnügyi
nyilvántartó szervvel.

80
(5)80  Ha  a  kényszerintézkedést  az  ügyészség  szünteti  meg,  a  személyazonosító  adatokat,  a  23.  §  c)  és  i)  pontjában
meghatározott  adatokat,  valamint  a  kényszerintézkedés  megszüntetése  tényét  az  erről  határozatot  hozó  ügyészség  közli  a
bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)81  A  23.  §  j)  pontjában  meghatározott  adatokat  a  büntetőügyek  egyesítéséről,  elkülönítéséről  vagy  áttételéről
határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)82  A  büntetőeljárás  jogerős  befejezésének  időpontját  a  bíróság,  a  nyomozás  megszüntetésének  időpontját  a
határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
25. §83 A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
b) a nyomozás megszüntetéséig vagy
c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer­függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő
más ellátáson vagy megelőző­felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás
vagy  eljárás  felfüggesztése  esetén  a  kábítószer­függőséget  gyógyító  kezelésen,  kábítószer­használatot  kezelő  más  ellátáson
vagy  megelőző­felvilágosító  szolgáltatáson  való  részvétel  sikeres  igazolására,  illetve  a  tevékeny  megbánásra  tekintettel  a
nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig
kell nyilvántartani.
26­30. §84

A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása85

30/A. §86 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre
utazási  korlátozás  érvényesülésének  az  elősegítése,  a  külföldre  utazási  korlátozás  ellenére  történő  külföldre  utazások
megelőzése.
30/B. §87 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a)  aki  előzetes  letartóztatásban,  kiadatási  letartóztatásban,  ideiglenes  kiadatási  letartóztatásban,  átadási  letartóztatásban,
ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés
alatt áll,
b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése
végrehajtását utóbb elrendelték,
d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f)  akinek  az  Európai  Unió  tagállamaival  folytatott  bűnügyi  együttműködésről  szóló  törvény  alapján  megtiltották
Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
30/C. §88 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b)89 az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét;
valamint  az  egyéb  korlátozás  elrendelésekor  meghatározott  időtartamot  befolyásoló  későbbi  döntés  szerinti  új  időtartamot;
továbbá  abban  az  esetben,  ha  a  kiadatási  letartóztatás,  az  ideiglenes  kiadatási  letartóztatás,  az  átadási  letartóztatás  vagy  az
ideiglenes  átadási  letartóztatás  azért  szűnik  meg,  mert  az  érintettet  Magyarország  kiadta  vagy  átadta,  az  átadás  tényét  és
időpontját,
c)  a  kiszabott  végrehajtandó  szabadságvesztés  tényét  és  mértékét,  valamint  a  részben  felfüggesztett  szabadságvesztés
büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,
d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének
a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,
e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,
f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,
g)90  a  30/B.  §  f)  pontjában  meghatározott  esetben  az  egyéb  korlátozás  tényét,  időtartamát,  az  egyéb  korlátozás
elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,
h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti
bűncselekmény
ha) megnevezését,
hb)91 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:
ia)92  a  kényszerintézkedés  elrendeléséről,  meghosszabbításáról,  fenntartásáról  határozatot  hozó,  valamint  az  egyéb
korlátozás  elrendeléséről  és  az  egyéb  korlátozás  elrendelésekor  meghatározott  időtartamot  befolyásoló  későbbi
határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
ib)  a  szabadságvesztés  büntetést  kiszabó,  a  felfüggesztett  vagy  részben  felfüggesztett  szabadságvesztés  végrehajtását
elrendelő,  illetve  a  kényszergyógykezelést,  valamint  a  javítóintézeti  nevelést  és  a  javítóintézetből  történő  ideiglenes
elbocsátást  elrendelő  első,  másod­  és  harmadfokon,  valamint  a  perújítás,  a  felülvizsgálat,  továbbá  a  törvényesség
érdekében  emelt  jogorvoslat  során  eljárt  bíróság  megnevezését,  határozatának  számát  és  keltét,  a  határozat  jogerőre
emelkedésének napját,
ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó
bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
id)93  a  30/B.  §  f)  pontjában  meghatározott  esetben  az  egyéb  korlátozás  elrendeléséről  és  az  egyéb  korlátozás
elrendelésekor  meghatározott  időtartamot  befolyásoló  későbbi  határozatot  hozó  bíróság  megnevezését,  határozatának
számát és keltét,
j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,
k)  a  javítóintézeti  nevelésből  elbocsátás  napját,  a  javítóintézetből  történő  ideiglenes  elbocsátás  napját,  az  ideiglenes
elbocsátás leteltének napját, valamint
l)94 a 30/B. § a), b), c), d) és e) pontjában  meghatározott  kényszerintézkedés,  büntetés,  intézkedés  vagy  egyéb  korlátozás
elrendelése vagy kiszabása esetén annak tényét, hogy a terhelt vagy az elítélt a jogerős ítélet vagy határozat meghozatalakor
érvényes úti okmánnyal rendelkezett.
30/D. §95 (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b), c), d), e), f), h) pontjában, i) pont ia)­ic) alpontjában és l)
pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
a)96 kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlésre köteles.
(2) A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint
ideiglenes  végrehajtási  letartóztatás  elrendelésével  kapcsolatos  adatokat  a  határozatot  hozó  bíróság  közli  a  bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(3)97  A  kényszerintézkedés  és  egyéb  korlátozás  megszüntetését  ­  a  (3a)  bekezdésében  meghatározott  kivétellel  ­  a
határozatot hozó bíróság vagy ügyész közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3a)98 Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási
letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4) A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés­végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó
szervvel.
(6)99  A  30/B.  §  f)  pontjában  meghatározott  esetben  az  egyéb  korlátozással  kapcsolatos  adatokat,  valamint  a
személyazonosító adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
a)100 kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c)  kényszergyógykezelés  és  javítóintézeti  nevelés  esetén  a  hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű
személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.
30/E. §101 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b)  a  szabadságvesztés  büntetés  esetén  a  szabadságvesztés  előjegyzett  utolsó  napjáig  vagy  a  szabadságvesztés  büntetés
végrehajthatóságának megszűnéséig,
c)  a  kényszergyógykezelés  megszüntetéséig  vagy  határozott  idejű  kényszergyógykezelés  esetén  annak  tartamáig,
javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell  nyilvántartani,  és  ­  amennyiben  ilyen  adattovábbítást  kell  teljesíteni  ­,  akkor  a  76.  §  (1)  bekezdésben  meghatározott
adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL
SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA

31. §102 Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában
(a  továbbiakban:  tagállami  ítéletek  nyilvántartása)  szereplő  adatok  kezelésének  célja  az  Európai  Unió  más  tagállamában
magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt
adatoknak:
a) tagállamok közötti ­ az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott ­ kölcsönös
cseréjének elősegítése,
b) az  elítélttel  szemben  más  bűncselekmény  elkövetésének  megalapozott  gyanúja  miatt  folytatott  büntetőeljárásban  való
figyelembevétele.
32.  §  A  tagállami  ítéletek  nyilvántartásában  annak  a  magyar  állampolgárnak  az  adatait  kell  nyilvántartani,  akinek
bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította.
33.  §  (1)  A  tagállami  ítéletek  nyilvántartása  a  tagállami  ítéletben  szereplő,  az  Európai  Unió  más  tagállamának  kijelölt
központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,
c)  az  ítélet  alapjául  szolgáló  bűncselekmény  megnevezését,  a  bűncselekmény  jogi  minősítését,  a  bűncselekmény
elkövetésének időpontját,
d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.
(2)  Az  (1)  bekezdésben  meghatározott  adatokon  túl  a  tagállami  ítéletek  nyilvántartása  ­  ha  az  Európai  Unió  más
tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte ­ tartalmazza
a) az érintett szüleinek nevét,
b) az ítélet ügyiratszámát,
c) a bűncselekmény elkövetésének helyét,
d)103 az érintett külföldi személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,
e) az érintett ujjnyomatát,
f) az érintett álnevét, továbbá
g) a mentesítés várható időpontját.
(3)104 A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát
és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott
ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte.
33/A.  §105  (1)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  érintett  személyazonosító  adatait  bejegyzéskor,  a  tagállami  ítéletek
nyilvántartása  adatainak  módosításakor  vagy  javításakor,  valamint  a  kérelemre  történő  adattovábbítást  megelőzően  ­  a
változások  nyomon  követése  céljából  ­  elektronikus  úton  egyedileg  összehasonlítja  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás
központi szerve által kezelt adatokkal.
(2)106 A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a központi anyakönyvi szerv által a
névváltoztatással  érintett,  a  személyiadat­  és  lakcímnyilvántartás  aktív  nyilvántartás  hatálya  alá  nem  tartozó  személyek
adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait
az értesítésben megküldött adatokkal.
(3)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  összehasonlítást  követően  haladéktalanul  átvezeti  a  személyazonosító  adatokban
bekövetkezett változást.
(4)107 A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a központi anyakönyvi
szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem
kezeli.
(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi
nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi
nyilvántartó szerv ­ ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot ­
a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat­ és lakcímnyilvántartás központi szerve
által továbbított, az érintett szüleinek nevére,
b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat­ és lakcímnyilvántartás központi szerve, a
közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány­nyilvántartást kezelő központi adatkezelő
szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára
vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.
(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)­(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható
meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a
bűnügyi  nyilvántartó  szerv  részére  megküldte,  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  ezeket  az  adatokat  megküldi  a  szakértői
nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont  szerinti  daktiloszkópiai  nyilvántartásban  kezelt  ujj­  és  tenyérnyomatokkal
való összehasonlítás céljából.
(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)­(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható
meg,  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  Európai  Unió  más  tagállamának  kijelölt  központi  hatósága  által  megküldött,  egy
személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.
34. § (1) A 33. §­ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának
idejéig  kell  nyilvántartani.  Ha  e  tájékoztatásban  nem  szerepel  mentesítésre  vonatkozó  adat,  az  adatokat  akkor  kell  törölni,
amikor  a  tagállam  kijelölt  központi  hatóságának  tájékoztatása  szerint  azt  az  érintett  tagállam  bűnügyi  nyilvántartásából
törölték.
(2)  A  33.  §­ban  meghatározott  adatok  változását  az  érintett  tagállam  kijelölt  központi  hatósága  által  adott  tájékoztatást
követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti.

IV. Fejezet

A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Közös szabályok
35.  §  A  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartása  daktiloszkópiai  nyilvántartásból  és  DNS­profil­
nyilvántartásból áll.
36. § (1)  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  e  törvény  alapján  nyilvántartásba  vétel  céljából  részére  megküldött  mintákat,
valamint DNS­profilokat
a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
c) elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
(2)  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  e  törvény  alapján  részére  megküldött  ujj­  és  tenyérnyomat  vagy  DNS­profil
nyilvántartásba vételével egyidejűleg belső azonosító kódot képez, amelyet haladéktalanul megküld a bűnügyi nyilvántartó
szervnek  annak  megjelölésével,  hogy  a  belső  azonosító  kód  a  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartásának
mely nyilvántartásában szerepel.

A daktiloszkópiai nyilvántartás

37. §108 A daktiloszkópiai nyilvántartás célja
a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj­ és tenyérnyomat
alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
b) a bűncselekményt elkövető,
c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,
d) a büntetés­végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,
e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint
f)109 a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt
személy azonosítása.
38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás
a)  a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatok nyilvántartásából,
b) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint
c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásából
áll.
39. § (1) Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj­ és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői
nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj­ és tenyérnyomatot a 38. § szerinti
nyilvántartásokban kezelt ujj­ és tenyérnyomatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj­ és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó
szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely ­ 38. § szerinti ­ nyilvántartásban található az
ujj­ és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj­ és tenyérnyomat
a) az (1) bekezdés szerint ujj­ és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint
b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj­ és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a
38. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
40.  §  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatok  nyilvántartásában  annak  az  adatait  kell  nyilvántartani,  akinek  ujj­  és  tenyérnyomatát  bűncselekmény
elkövetésének  helyszínén  vagy  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzítették,  ha  ezen  adatokhoz
személyazonosító adat nem kapcsolható.
41.  §  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét és idejét;
b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;
c) a büntetőügy iktatószámát;
d)  a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatot, valamint
e) a szakrendszeri azonosító kódot.
42. § (1)  A  41.  §  a)­d) pontjában  meghatározott  adatokat  a  nyilvántartásba  vétel  alapjául  szolgáló  bűncselekmény  miatt
büntetőeljárást  folytató  nyomozó  hatóság  vagy  ügyészség  ­  a  nyilvántartásba  vétel  kezdeményezésével  egyidejűleg  ­  küldi
meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel
alapjául  szolgáló  cselekmény  nem  bűncselekmény  vagy  a  nyomozás  adatai  alapján  nem  állapítható  meg  bűncselekmény
elkövetése,  és  az  eljárás  folytatásától  sem  várható  eredmény,  ennek  tényét  a  határozatot  hozó  nyomozó  hatóság,  ügyészség
vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(3) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény
elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj­ és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj­ és
tenyérnyomat  olyan  személytől  származik,  aki  nem  hozható  összefüggésbe  a  nyilvántartásba  vétel  alapjául  szolgáló
bűncselekmény  elkövetésével,  ennek  tényét  a  büntetőeljárást  folytató  nyomozó  hatóság,  ügyészség  vagy  bíróság  közli  a
szakértői nyilvántartó szervvel.
43.  §  (1)  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b)  el  nem  évülő  bűncselekmények  esetén  a  42.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott  adatok  megküldésének  időpontjától
számított húsz évig,
c) a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy
d) a 42. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2)  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  ujj­  és
tenyérnyomatok  nyilvántartásába  felvett  adatokat  a  39.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott  közlés  időpontjáig  kell
nyilvántartani, ha a 39. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj­ és tenyérnyomat azonosságát
a) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy
b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásában
kezelt ujj­ és tenyérnyomattal állapítja meg.
44. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont
személynek az ujj­ és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit
a)  ötévi  vagy  ezt  meghaladó  szabadságvesztés  büntetéssel  fenyegetett  szándékos  bűncselekmény  elkövetésének
megalapozott gyanúja vagy
b)110 öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos
ba) 2011. december 31­ig hatályban volt adócsalás és csempészet,
bb) a 2013. június 30­ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV.
törvény  172.  §),  személyi  szabadság  megsértése  (1978.  évi  IV.  törvény  175.  §),  emberkereskedelem  (1978.  évi  IV.  törvény
175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény
184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV.
törvény  186.  §),  cserbenhagyás  (1978.  évi  IV.  törvény  190.  §),  megrontás  (1978.  évi  IV.  törvény  201.  §),  tiltott  pornográf
felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság
(1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV.
törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás
hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot
ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi
IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás
vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV.
törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV.
törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat­hamisítás
(1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat­hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978.
évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282­282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok
elleni  bűncselekmény  (1978.  évi  IV.  törvény  300/C.  §),  pénzhamisítás  (1978.  évi  IV.  törvény  304.  §),  költségvetési  csalás
(1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz­helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978.
évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV.
törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja
vagy
bc)  testi  sértés  (Btk.  164.  §),  segítségnyújtás  elmulasztása  (Btk.  166.  §),  kábítószer­kereskedelem  (Btk.  176­177.  §),
kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182.
§), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), egészségügyi termék
hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés
(Btk.  198.  §),  kerítés  (Btk.  200.  §),  prostitúció  elősegítése  (Btk.  201.  §),  kitartottság  (Btk.  202.  §),  gyermekprostitúció
kihasználása  (Btk.  203.  §),  gyermekpornográfia  (Btk.  204.  §),  magánlaksértés  (Btk.  221.  §),  közlekedés  biztonsága  elleni
bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234.
§),  cserbenhagyás  (Btk.  239.  §),  hamis  vád  (Btk.  268.  §),  bűnpártolás  (Btk.  282.  §),  vesztegetés  (Btk.  290.  §),  vesztegetés
elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági
vagy  hatósági  eljárásban  (Btk.  295.  §),  vesztegetés  elfogadása  bírósági  vagy  hatósági  eljárásban  (Btk.  296.  §),  befolyás
vásárlása  (Btk.  298.  §),  befolyással  üzérkedés  (Btk.  299.  §),  bántalmazás  hivatalos  eljárásban  (Btk.  301.  §),  bántalmazás
közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk.
306.  §),  hivatalos  személy  elleni  erőszak  (Btk.  310.  §),  közfeladatot  ellátó  személy  elleni  erőszak  (Btk.  311.  §),
terrorcselekmény  feljelentésének  elmulasztása  (Btk.  317.  §),  közveszély  okozása  (Btk.  322.  §),  lőfegyverrel  vagy  lőszerrel
visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat­
hamisítás  (Btk.  342.  §),  biztonsági  okmány  hamisítása  (Btk.  344.  §)  hamis  magánokirat  felhasználása  (Btk.  345.  §),  egyedi
azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás
(Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele
(Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz­helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás
(Btk.  396.  §),  tiltott  adatszerzés  (Btk.  422.  §),  információs  rendszer  vagy  adat  megsértése  (Btk.  423.  §)  bűncselekmény
elkövetésének megalapozott gyanúja
miatt büntetőeljárás alá vontak.
(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól,
hogy az ügyész átvette­e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá
c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a büntetőeljárás alá vont személy ujj­ és tenyérnyomatát,
c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d) a belső azonosító kódot.
46. § A büntetőeljárás alá vont személy ujj­ és tenyérnyomatát ­ a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg ­ az
a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet büntetőeljárás alá vonta.
47.  §  (1)  A  büntetőeljárás  alá  vont  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak  nyilvántartásába  felvett  adatokat  a  25.  §­ban
meghatározott időpontig kell nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
48. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj­ és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,
a)  akinek  adatai  a  büntetőeljárás  alá  vont  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak  nyilvántartásában  szerepeltek,  és  a
nyilvántartásba  vétel  alapjául  szolgáló  büntetőeljárásban  a  bíróság  vele  szemben  jogerős,  bűnösséget  megállapító  ítéletet
hozott, vagy
b) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) az elítélt személy ujj­ és tenyérnyomatát,
c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d) a belső azonosító kódot.
50.  §  (1)  A  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személy  ujj­  és  tenyérnyomatát  ­  a  (2)  bekezdésben
meghatározott kivétellel ­ az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés­végrehajtási intézet
küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2) Ha az ujj­ és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául
szolgáló  ügyben  a  bíróság  jogerős,  bűnösséget  megállapító  ítéletet  hozott,  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  ujj­  és
tenyérnyomatot az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a)  nyilvántartásba  veszi  a  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak
nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásából.
51. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett
adatokat a 18­20. §­ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot, valamint, ha az érintett ujj­ és tenyérnyomatát a büntetőeljárás időtartama
alatt  nyilvántartásba  vették,  és  ebben  az  ügyben  a  bíróság  jogerős,  bűnösséget  megállapító  ítéletet  hozott,  ennek  tényét  a
bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

A DNS­profil­nyilvántartás

52. § A DNS­profil­nyilvántartás célja
a)  a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  anyagmaradvány
alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
b) a bűncselekményt elkövető, valamint
c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt
személy azonosítása.
53. § A DNS­profil­nyilvántartás
a)  a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  DNS­profilok
nyilvántartásából,
b) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásából, valamint
c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásából
áll.
54.  §  (1)  Ha  az  e  törvény  szerint  arra  jogosult  szerv  DNS­profil  nyilvántartásba  vételét  kezdeményezi,  a  szakértői
nyilvántartó  szerv  a  nyilvántartásba  vételt  megelőzően  haladéktalanul  összehasonlítja  a  DNS­profilt  az  53.  §  szerinti
nyilvántartásokban kezelt DNS­profilokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS­profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt
a tényt, hogy mely ­ 53. § szerinti ­ nyilvántartásban található a DNS­profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS­
profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli
a) az (1) bekezdés szerint a DNS­profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint
b)  azzal  a  szervvel,  amelynek  kezdeményezésére  azt  a  DNS­profilt,  amellyel  az  azonosságot  megállapították,  az  53.  §
szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
55. § A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  DNS­profilok
nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS­profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény
elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító
adat nem kapcsolható.
56. § A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  DNS­profilok
nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét és idejét;
b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;
c) a büntetőügy iktatószámát;
d) a  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  anyagmaradványt,
továbbá az abból meghatározott DNS­profilt, valamint
e) a szakrendszeri azonosító kódot.
57.  §  (1)111  Az  56.  §  a)­c)  pontjában  meghatározott  adatokat,  valamint  a  DNS­profil  meghatározására  alkalmas
anyagmaradványt  a  nyilvántartásba  vétel  alapjául  szolgáló  bűncselekmény  miatt  büntetőeljárást  folytató  nyomozó  hatóság
vagy ügyészség megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(2)112 A DNS­profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített
anyagmaradványból  a  szakkérdés  vizsgálatára  kirendelt  szerv  meghatározza,  és  az  56.  §  a)­c)  pontjában  meghatározott
adatokat, a DNS­profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére ­
a DNS­profil meghatározását követően haladéktalanul ­ megküldi.
(3) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel
alapjául  szolgáló  cselekmény  nem  bűncselekmény  vagy  a  nyomozás  adatai  alapján  nem  állapítható  meg  bűncselekmény
elkövetése,  és  az  eljárás  folytatásától  sem  várható  eredmény,  ennek  tényét  a  határozatot  hozó  nyomozó  hatóság,  ügyészség
vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(4) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény
elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  DNS­profilok  nyilvántartásába  korábban  nyilvántartásba  vett  DNS­profil
olyan  személytől  származik,  aki  nem  hozható  összefüggésbe  a  nyilvántartásba  vétel  alapjául  szolgáló  bűncselekmény
elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó
szervvel.
58. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS­profilok
nyilvántartásába felvett adatokat
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b)  el  nem  évülő  bűncselekmények  esetén  az  57.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott  adatok  megküldésének  időpontjától
számított húsz évig,
c) az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy
d) az 57. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2)  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített  DNS­profilok
nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. §
(1) bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS­profil azonosságát
a) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában vagy
b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában
kezelt DNS­profillal állapítja meg.
59. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel
szemben
a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c)113 három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
ca) 2013. június 30­ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény
201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés
(1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),
cb)  emberkereskedelem  (Btk.  192.  §),  szexuális  visszaélés  (Btk.  198.  §),  kerítés  (Btk.  200.  §),  kitartottság  (Btk.  202.  §),
gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), embercsempészés (Btk. 353. §),
d)114 2013. június 30­ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV.
törvény 282. §),
e)115 kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),
116
f)116 fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy
g)117  a  2013.  június  30­ig  hatályban  volt  állam  elleni  bűncselekményekkel  (1978.  évi  IV.  törvény  X.  fejezet),
terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A.
§),  visszaélés  atomenergia  alkalmazásával  (1978.  évi  IV.  törvény  264/B.  §),  pénzmosással  (1978.  évi  IV.  törvény  303.  §),
valamint  szolgálati  bűncselekményekkel  (1978.  évi  IV.  törvény  XX.  Fejezet  I.  cím)  kapcsolatban  fennálló  feljelentési
kötelezettség elmulasztása,
h)118  atomenergia  alkalmazásával  visszaélés  (Btk.  252.  §),  állam  elleni  bűncselekmények  (Btk.  XXIV.  fejezet),
terrorcselekmény  (Btk.  314­316.  §),  terrorcselekmény  feljelentésének  elmulasztása  (Btk.  317.  §),  terrorizmus  finanszírozása
(Btk.  318.  §),  nemzetközi  gazdasági  tilalom  megszegése  (Btk.  327.  §),  nemzetközi  gazdasági  tilalom  megszegése
feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)­bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b)
pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)­be) alpont és c) pont],  rongálás
[Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b)  pont,  ha  a
kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3)
bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §
(1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)
miatt indítottak büntetőeljárást.
60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya­törletet, valamint az abból meghatározott DNS­profilt,
c) a szakrendszeri azonosító kódot,
d) a belső azonosító kódot.
61.  §  (1)  A  DNS­profil  meghatározására  alkalmas  szájnyálkahártya­törletet  ­  a  nyilvántartásba  vétel  kezdeményezésével
egyidejűleg  ­  az  a  nyomozó  hatóság  vagy  ügyészség  küldi  meg  a  szakértői  nyilvántartó  szervnek,  amely  a  terheltet
büntetőeljárás alá vonta.
(2)119  A  büntetőeljárás  alá  vont  személy  DNS­profilját  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  határozza  meg,  amelynek  során  a
Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
62. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §­ban meghatározott
időpontig kell nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában annak az adatait
kell nyilvántartani,
a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba
vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, vagy
b) akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) elítélt személytől levett szájnyálkahártya­törletet, valamint az abból meghatározott DNS­profilt,
c) a szakrendszeri azonosító kódot,
d) a belső azonosító kódot.
65. § (1) A DNS­profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya­törletet ­ a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ az
érintett  befogadását  követően  az  elítéltet  befogadó  büntetés­végrehajtási  intézet  haladéktalanul  megküldi  a  szakértői
nyilvántartó szervnek.
(2)  Ha  a  DNS­profilt  és  a  szájnyálkahártya­törletet  e  törvény  alapján  a  büntetőeljárás  alatt  nyilvántartásba  vették,  és  a
büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv
a DNS­profilt és a szájnyálkahártya­törletet az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában,
és ezzel egyidejűleg
b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS­profiljainak nyilvántartásából.
(3)120  Az  elítélt  személy  DNS­profilját  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  határozza  meg,  amelynek  során  a  Kormány  által
kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
66. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat
a 18­20. §­ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.
(2)  Az  (1)  bekezdésben  meghatározott  időpontot,  valamint  ha  az  érintett  DNS­profilját  és  szájnyálkahártya­törletét  a
büntetőeljárás időtartama alatt nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet
hozott, ennek tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

V. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL

Az adattovábbítás formái és tartalma
67. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint
a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
b)121 az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c)122 az arra jogosult kérelmére adatot igazol, vagy
d)123  az  útlevélhatóságnak  a  külföldre  utazási  korlátozás  törlése  céljából  automatikus  adattovábbítás  alapján  adatot
továbbít.
(2)  A  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatok  statisztikai,  valamint  tudományos  kutatási  célra  ­
személyazonosításra alkalmatlan módon ­ átadhatók és felhasználhatók.

Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

68. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban:
közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
a)124  a  bíróság  büntetőeljárás  lefolytatása  vagy  büntetés  és  intézkedés  végrehajtása,  valamint  bűnügyi  jogsegélykérelem
teljesítése céljából,
b)125  a  nyomozó  hatóság  és  az  ügyészség  bűncselekmények  megelőzése,  felderítése,  büntetőeljárás  lefolytatása  vagy
büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,
c)  a  nemzetbiztonsági  szolgálatok  a  törvényben  meghatározott  felderítési,  nemzetbiztonsági  védelmi  és  elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
d)126  a  rendőrségről  szóló  törvényben  meghatározott  terrorizmust  elhárító  szerv  a  terrorcselekmények  vagy  azzal
összefüggésben  elkövetett  más  bűncselekmények  megelőzése,  felderítése  és  megszakítása,  továbbá  kiemelt  személyvédelmi
feladatai ellátása céljából,
e)127  a  rendőrségről  szóló  törvényben  meghatározott  belső  bűnmegelőzési  és  bűnfelderítési  feladatokat  ellátó  szerv  a
hatáskörébe  tartozó  bűncselekmények  megelőzése  és  felderítése,  a  kifogástalan  életvitel  ellenőrzése,  valamint  a
megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,
f)128 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,
g)129 a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.
(2) A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:
a) közbiztonság­védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári
felhasználású  robbanóanyagra,  a  pirotechnikai  termékre  vonatkozó  hatósági  jogkörben,  valamint  a  fegyver,  a  lőszer,  a
haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver­ és lőszertároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a
kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez
aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ab)130 a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
b) a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából
ba) a 11. § (1) bekezdés c), e), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint
bb)131 a 16. § (1) bekezdés c), f), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;
c)132  a  közrendvédelmi,  valamint  határrendészeti  feladatainak  ellátása  során  a  kényszerintézkedések  végrehajtása
ellenőrzése céljából a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok;
d)133 a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során
a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
da)134 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
adatok,
db)135 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott
adatok, valamint
dc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
e)136  a  rendészeti  feladatokat  ellátó  személyek  és  a  személy­  és  vagyonvédelmi  tevékenység  ellenőrzése  során  a
közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ea)  a  11.  §  (1)  bekezdés  c)  pont  ca),  cb),  cf)  alpontjában,  e),  f),  h),  i)  pontjában,  a  11.  §  (2)  bekezdés  e)  pontjában
meghatározott adatok, valamint
eb)  a  16.  §  (1)  bekezdés  c)  pont  ca),  cb),  cf)  alpontjában,  f),  g),  i),  k)  pontjában,  a  16.  §  (2)  bekezdés  k)  pontjában
meghatározott adatok;
f)137 a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából
fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
adatok,
fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k)  pontjában  meghatározott
adatok, valamint
fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
g)138 külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a
létesítmény  tervezésével,  építésével,  üzemeltetésével,  átalakításával,  a  nukleáris  berendezések  karbantartásával,  a  nukleáris
anyag  felhasználásával,  tárolásával,  szállításával  és  a  szállítmányok  kísérésével  összefüggő  munkakörökben  történő
foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során
ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,
gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint
gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
h)139 a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából
ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,
hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint
hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
i)140 a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából
ia) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ib) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
j)141  a  szakszolgálati  engedély  kiadására  irányuló  eljárásban  szakhatósági  jogkörben  eljárva,  valamint  a  repülőtér  zárt
területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
adatok,
jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k)  pontjában  meghatározott
adatok, valamint
jc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
k)142 befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok;
l)143 határ­ellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő
ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.
(3)144 A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a
következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatok, továbbá
b)145 a 16. § (1) bekezdés f) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés a), d) és k) pontjában meghatározott adatok.
(4) A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)146 a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a bűntettesek nyilvántartásában, a
hátrányos  jogkövetkezmények  alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásában,  valamint  a  büntetőeljárás  hatálya
alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok,
b)147  az  állampolgársági  ügyekért  felelős  miniszter  és  az  állampolgársági  ügyekben  eljáró  szerv  az  állampolgársági
eljárásban  a  honosítás  és  visszahonosítás  törvényi  feltételeinek  vizsgálata  során  a  bűntettesek  nyilvántartásában  és  a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok.
(5)148 A hadkötelezettség bevezetését követően a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
valamint  a  katonai  igazgatás  területi  szerve  a  hadkötelezettség  feltételei  fennállásának  megállapítása  céljából  jogosultak
közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok,
b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,
c)149 a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.
d)150
151
(6)   A  menekültügyi  hatóság  a  menekültkénti,  menedékeskénti  vagy  befogadottkénti  elismerés  vagy  az  elismerés
visszavonása feltételei fennállásának megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,
b) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)152 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
d) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.
(7)153  Az  idegenrendészeti  hatóság  a  harmadik  ország  állampolgára  tartózkodásának  engedélyezésére,  a  tartózkodás
feltételeinek  ellenőrzésére  és  az  engedély  visszavonására  irányuló  eljárásában  közvetlen  hozzáféréssel  jogosult  átvenni  a
következő adatokat:
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,
b) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)154 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok.
(7a)155  Az  idegenrendészeti  hatóság  az  EGT­állampolgár  vagy  harmadik  országbeli  állampolgár  családtagja  tartózkodási
jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására
irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,
b) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)156 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok.
(8)157 A büntetés­végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult
a)  az  elítélt  személyazonosságának  ellenőrzése  céljából  a  4.  §  (2)  bekezdés  a)  és  b)  pontjában  foglalt  adatot  átvenni,
valamint
b) a büntetőügy iktatószámának és a jogerős bírói határozat számának megadásával, a 11. § (1) bekezdés b) és m) pontjában
vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj­ és
tenyérnyomatát vagy DNS­profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették.
(9)158  Az  útlevélhatóság  a  külföldre  utazás  jogát  korlátozó  feltételek  fennállásának  ellenőrzése  céljából  közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.
(10)159  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  e  törvényben  meghatározott  találati  adattovábbítás  és  automatikus  találati
adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult
a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.
(11)160  Az  Országgyűlési  Őrség  törvényben  meghatározott  személy­  és  létesítményvédelmi  feladatainak  ellátásához
közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
b)161 a 16. § (1) bekezdés c), f), g) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok,
c)162 a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.
d)163

Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei

69.  §  (1)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  adatigénylés  alapján  kizárólag  annak  az  adatigénylőnek  és  abban  a  körben
továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény
a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint
b)  az  adatoknak  a  bűnügyi  nyilvántartásokból  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  adattovábbítása  alapján  történő  átvételének
lehetővé tételével
előírja.
(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) a családi és utónevét,
ab)164  születési  családi  és  utónevét,  továbbá,  ha  arra  vonatkozóan  információval  rendelkezik,  előző  születési  családi  és
utónevét,
ac) a születési helyét és idejét,
ad)165 az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési
családi és utónevét,
ae) az állampolgárságát,
af)166 a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának
általános követelményei

70. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből
a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat ­ törvény rendelkezése
alapján  ­  akkor  továbbíthatja,  ha  az  adatigénylő  pontosan  megjelöli  az  adatátvétel  célját,  továbbá  azt  az  adatkört  és  azt  a
törvényi  rendelkezést,  amely  tekintetében  és  amely  rendelkezés  szerint  az  igényelt  adatok  kezelésére  törvény  feljogosította,
valamint
b)  e  törvény  rendelkezése  alapján  adatokhoz  való  közvetlen  hozzáférést  kizárólag  akkor  biztosíthat,  ha  a  közvetlen
hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2)  A  közvetlen  hozzáféréssel  csak  az  a  személy  vehet  át  adatokat,  akinek  a  közvetlen  hozzáférésre  jogosult  szerv  erre
felhatalmazást adott.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és
feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv ­ a felhatalmazás kiadását,
változását követően haladéktalanul ­ értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a)  pontjában
meghatározott feltételnek nem felel meg.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány167

71.  §168  (1)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatok  alapján,  jogviszony
létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának
(a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(2)  Ha  törvény  lehetővé  teszi,  hogy  a  kérelmező  valamely  eljárásban  az  eljáró  szerv  adatigénylését  kezdeményezve
igazoljon  valamely,  a  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatok  alapján  megállapítható,  törvényben  meghatározott
tényt, az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d)169 nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy
e)170 mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában
meghatározott tények önállóan vagy ­ a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével ­ együttesen is igazolhatóak.
(4a)171  Ha  a  kérelmező  foglalkozástól  vagy  tevékenységtől  eltiltás  hatálya  alatt  áll,  akkor  a  (3)  bekezdés  b)  pontjában
meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni ­ erre irányuló
kérelem hiányában is ­ a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelmező
által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.
(6) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
72. §172 (1)173 A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon,
a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  által  működtetett  ügyfélszolgálaton  személyesen  szóban  vagy  ügyfélkapun  keresztül  egyedi
informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell előterjeszteni.
(1a)174 A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító módon történő hangrögzítés
mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c)  ha  a  kérelmező  a  hatósági  erkölcsi  bizonyítvány  továbbítását  meghatározott  címzett  részére  kéri,  az  adattovábbítás
címzettjének belföldi kézbesítési címét,
d)  a  71.  §  (3)  bekezdés  a)­e)  pontjában  meghatározott  azon  tényt,  amelynek  igazolását  a  kérelmező  hatósági  erkölcsi
bizonyítványban kéri,
e)  ha  a  kérelmező  a  71.  §  (3)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott  tény  igazolását  kéri,  az  igazolandó  feltételeket
meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű
aláírását, valamint
g) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
73. §175 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)­
e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben  kezelt  adatokra  tekintettel  megállapítja,  hogy  az  adatok  az  érdemi  döntés  meghozatalához  szükséges
információkat  nem  vagy  nem  teljes  körűen,  illetve  ellentmondásosan  tartalmazzák,  a  tényállás  tisztázása  érdekében  az
ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3)  Ha  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  (2)  bekezdés  alapján  meghosszabbított  ügyintézési  határidő  alatt  a  megalapozott
döntéshozatalhoz  szükséges  információkat  hatáskörében  megszerezni  nem  tudja,  az  eljárását  legfeljebb  hat  hónapra
felfüggeszti és az erről szóló döntésében a kérelmezőt a rendelkezésére álló adatok közlésére hívja fel.
(4)  A  kérelmező  a  (3)  bekezdésben  meghatározott  esetben  az  adatközlési  kötelezettségét  kizárólag  eredeti,  hiteles  irat
formájában  teljesítheti,  ezen  adatok  tekintetében  nyilatkozatot  nem  tehet,  nyilatkozata  a  döntéshozatal  során  nem  vehető
figyelembe.
(5)  Ha  a  kérelmező  a  (3)  bekezdés  szerinti  felhívásnak  az  eljárás  felfüggesztésének  időtartama  alatt  nem  tesz  eleget,  a
bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást megszünteti.
(6)176  Ha  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  hatósági  erkölcsi  bizonyítvány  kiállítása  iránti  eljárásban  ­  a  személyes  úton
előterjesztett  kérelemre  indult  eljárás  kivételével  ­  megállapítja,  hogy  a  kérelem  nem  tartalmazza  a  72.  §  (2)  bekezdésében
foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.
74. §177 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező által igazolni kért ­ a 71. § (3) bekezdés a)­e) pontjában meghatározott ­ tényt,
c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.
(2)178  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  az  (1)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott  adattartalmat  ­  az  5.  §  (1)  és  (1a)
bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően ­ a kérelmező személyiadat­ és lakcímnyilvántartásban vagy a központi
idegenrendészeti  nyilvántartásban  kezelt  adataival,  vagy  a  központi  anyakönyvi  szerv  értesítésében  megküldött  adatokkal
egyező módon határozza meg.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt ­ a 75. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével ­
papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.
(6) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a
bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi
bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.
(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
(8)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  hatósági  erkölcsi  bizonyítvány  kiállítása  iránti  eljárásában  az  eljárás  alatt,  illetve  az
érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen
vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.
75. §179 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag Magyarország diplomáciai vagy
konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a továbbiakban: külföldi kérelem).
(2)  Ha  a  kérelmezőnek  az  (1)  bekezdés  szerinti  személyes  megjelenése  aránytalan  nehézséget  okoz  és  a  kérelmező
személyazonossága  egyéb  módon  is  kétséget  kizáróan  igazolható,  a  hivatásos  konzuli  tisztviselő  mérlegelheti  a  hatósági
erkölcsi  bizonyítvány  iránti  kérelem  postai  úton  történő  elfogadását.  Ebben  az  esetben  a  kérelmező  személyazonosságát  és
aláírását  az  érintett  ország  gyakorlata  szerint  erre  felhatalmazott  külföldi  szerv  vagy  személy  hitelesíti.  A  hitelesítés  ­
nemzetközi  szerződés  eltérő  rendelkezése  hiányában  ­  akkor  fogadható  el,  ha  a  diplomáciai  felülhitelesítésének  feltételei
fennállnak.
(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint ­ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott
kérelem esetén ­ a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv
a)  elektronikus  közokiratként  állítja  ki  és  a  kérelmező  vagy  meghatalmazottja  részére  Magyarország  diplomáciai  vagy
konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott
belföldi kézbesítési címre kézbesíti.
(5)  A  (4)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott  módon  kiállított  hatósági  erkölcsi  bizonyítványt  minősített  elektronikus
aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
(6)  A  hivatásos  konzuli  tisztviselő  az  elektronikus  közokiratként  kiállított  hatósági  erkölcsi  bizonyítványról  papír  alapú
hiteles  másolatot  állít  ki.  A  konzuli  tisztviselő  hitelesítésével  így  kiállított  okirat  a  konzuli  tisztviselő  működése  szerinti
diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek
a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles
másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.
75/A. §180 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen
keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2)  A  tájékoztatásra  irányuló  kizárólag  elektronikus  felületen  keresztül,  egyedi  informatikai  alkalmazás  igénybevételével
benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)­c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.

Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából181

76.  §182  (1)  Ha  az  érintett  személyről  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók  nyilvántartásában  a  30/C.  §  l)
pontjában  szereplő  adat  szerepel,  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés
útiokmány­nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:
a)  az  érintett  személyazonosító  adatai  közül  a  4.  §  (2)  bekezdés  a)  pont  aa)­ae)  és  ag­ah)  alpontjában  meghatározott
adatokat, valamint
b) a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l) pontjában meghatározott adatokat.
(2) Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó
bejegyzés útiokmány­nyilvántartásból történő törlése céljából a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat,
amelyek  a  külföldre  utazásról  szóló  1998.  évi  XII.  törvény  24.  §  j)  pontja  alapján  az  útiokmány­nyilvántartásban  nem
kezelhetőek, haladéktalanul törli.

V/A. Fejezet183

ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR
ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL184

76/A. §185 A bűnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresése alapján továbbítja az
Európai  Unió  tagállamainak  bíróságai  által  magyar  állampolgárokkal  szemben  hozott  ítéletek  nyilvántartásának
adatállományából  arra  a  magyar  állampolgárságú,  bűncselekmény  elkövetésével  megalapozottan  gyanúsítható  személyre
vonatkozóan  kezelt  adatot,  akivel  szemben  külföldi  bíróság  tagállami  ítéletet  hozott  és  az  ítélet  érvényét  magyar  bíróság  a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti eljárásban még nem ismerte el.

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETEI KÖZÖTT
TÖRTÉNŐ ADATCSERE

Automatikus adattovábbítás

77. § A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az
Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.
78. § (1)186 A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió más tagállama központi hatóságát
a bűntettesek nyilvántartásába, valamint ­ a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével ­ a hátrányos jogkövetkezmények
alatt  álló,  büntetlen  előéletű  személyek  nyilvántartásába  felvett,  az  érintett  tagállam  állampolgáraira  vonatkozó  bűnösséget
megállapító jogerős ítéletben szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:
a) az elítélt személyazonosító adatai,
b) az ítélet kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az ítéletet hozó bíróság megnevezése,
c)  az  ítélet  alapjául  szolgáló  bűncselekmény  elkövetésének  helye,  időpontja,  a  bűncselekmény  megnevezése  vagy  jogi
minősítése, valamint azokra a rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,
d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatok.
(2) Az átvevő tagállamot tájékoztatni kell
a) az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról, továbbá
b)187 arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából vagy ­ a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével ­ a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából törlésre kerültek.
(3) Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti
adatokat valamennyi érintett tagállamnak továbbítani kell.

Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából

79.  §  (1)  A  68.  §  alapján  az  adatok  átvételére  jogosult  szerv  az  e  törvény  mellékletében  meghatározott  adatkörben  ­  a
bűnügyi nyilvántartó szerv útján ­ adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.
(2)  Az  adatok  átvételére  az  (1)  bekezdés  szerint  jogosult  szerv  az  átvett  adatokat  csak  a  kérelemben  meghatározott
büntetőeljárás céljára használhatja fel.

Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik
országnak

80. § (1)188 A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a
kérelem  vagy  az  (1a)  bekezdés  szerinti  tájékoztatás  kézhezvételétől  számított  tíz  munkanapon  belül  a  mellékletben
meghatározott  formanyomtatványon  vagy  elektronikus  úton  adatokat  továbbít  ­  a  büntetőeljárás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok
kivételével ­ a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.
(1a)189  Ha  az  (1)  bekezdés  szerinti  adattovábbítási  kérelem  teljesítéséhez  a  kérelemben  foglaltakon  túl  további  adat
szükséges,  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  kérelem  kézhezvételét  követően  haladéktalanul  további  tájékoztatást  kér  az
adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.
(2)190 Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar állampolgárról igényel adatot, akire
vonatkozóan  a  tagállami  ítéletek  nyilvántartásában  is  szerepel  adat,  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  adattovábbítása  e
nyilvántartásban  kezelt  adatokra  is  kiterjed.  A  megkereső  tagállam  kijelölt  központi  hatósága  részére  ­  az  állampolgárság
szerinti tagállam kijelölt központi hatóságát kivéve ­ adat csak büntetőeljárás céljából adható át.
(3)191 Az (1)­(2) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően ­ ha az lehetséges ­ az adatok ellenőrzésével biztosítani kell,
hogy  azok  naprakészek  és  pontosak  legyenek.  Amennyiben  utóbb  megállapításra  került,  hogy  hibás  vagy  hiányos  adatok
kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni kell.
(4)  Ha  az  Európai  Unió  más  tagállamának  kijelölt  központi  hatósága  nem  a  megkeresett  tagállam  állampolgárságával
rendelkező állampolgár tekintetében intéz megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a
bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.
(5)  A  tagállami  ítéletek  nyilvántartásából  harmadik  ország  részére  a  33.  §­ban  meghatározott  adat  kizárólag  az  adatot  a
bűnügyi  nyilvántartó  szerv  részére  megküldő  tagállam  által  meghatározott  korlátok  között,  büntetőeljárás  céljából  történő
felhasználásra továbbítható.

192
80/A.  §192  Ha  a  megkereső  tagállamban  vagy  Magyarországon  lakóhellyel  rendelkező  vagy  korábban  lakóhellyel
rendelkező  személy,  illetve  a  megkereső  tagállam  vagy  Magyarország  állampolgára,  vagy  volt  állampolgára  a  bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi
hatóságához, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.

VII. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK
NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL

Közös szabályok

81. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartása adatállományából
a) összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,
b) az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy
c) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel automatikus találati adathozzáférést biztosít.
(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási
célra ­ személyazonosításra alkalmatlan módon ­ átadhatók és felhasználhatók.

Találati adattovábbítás

82. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak kezdeményezése alapján az általuk megküldött
mintát elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság tényét, a
bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartásában  kezelt  adatokat,  valamint  az  azokhoz  kapcsolódó
személyazonosító adatokat haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(3)  Ha  az  (1)  bekezdés  szerinti  összehasonlítás  eredményeként  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  azt  állapítja  meg,  hogy  a
mintából  meghatározott  ujj­  és  tenyérnyomattal  vagy  DNS­profillal  azonos  ujj­  és  tenyérnyomat  vagy  DNS­profil  nem
található  a  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartásában,  ennek  tényét  haladéktalanul  közli  a  megkereső
szervvel.
(4)193 Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a) a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,
b)  a  nemzetbiztonsági  szolgálatok  a  külön  törvény  szerinti  felderítési,  nemzetbiztonsági  védelmi  és  elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv felderítés, elhárítás és információszerzés,
d)  az  igazságügyi  szakértői  tevékenységről  szóló  törvény  szerint  szakvélemény  adására  jogosult  szerv  szakvélemény
elkészítése, valamint
e) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt
személy azonosítása,
f)194  a  rendőrségről  szóló  törvényben  meghatározott  belső  bűnmegelőzési  és  bűnfelderítési  feladatokat  ellátó  szerv  a
hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése
céljából jogosult.
(5)  A  (4)  bekezdésben  meghatározott  eseteken  kívül  a  daktiloszkópiai  nyilvántartásból  az  (1)  bekezdés  szerinti
összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a) a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása,
b) a büntetés­végrehajtási intézet a befogadás során a befogadott személy azonosítása,
c)195 a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy
személyazonosságának megállapítása
céljából jogosult.

Igénylés alapján történő adattovábbítás

83. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás
lefolytatása,  valamint  bűnügyi  jogsegélykérelem  teljesítése  céljából  a  nyomozó  hatóság  vagy  az  ügyészség,  a  bűnügyi
jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek
nemzetközi  együttműködése  keretében  végzett  információcsere  céljából  a  rendőrség  és  a  Nemzeti  Adó­  és  Vámhivatal
bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére196
a) a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj­ és tenyérnyomat azonos másolatát,
b) a DNS­profil­nyilvántartásban kezelt DNS­profilt,
c) a 41. § a)­c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
d) az 56. § a)­c) pontjában meghatározott adatokat
továbbítja.
(2) Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

VIII. Fejezet

A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS SZABÁLYAI

Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak197

84.  §  EGT­tagállam,  harmadik  ország  valamint  nemzetközi  szervezet  részére  történő  adattovábbítás  céljából  a  bűnügyi
nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint ­
ha erre e törvény alapján jogosult ­ közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át:198
a)  a  nemzetközi  bűnügyi  jogsegélyről  szóló  törvény  vagy  az  Európai  Unió  tagállamaival  folytatott  bűnügyi
együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a
törvényben, valamint a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott adatkörben,
b)199 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
törvény  alapján  közvetlen  információcserére  feljogosított  magyar  bűnüldözési  feladatot  ellátó  szerv  a  bűnüldöző  szervek
nemzetközi  együttműködésének  tárgyában  létrehozott,  törvénnyel  kihirdetett  nemzetközi  szerződés  alapján,  valamint  az
Európai  Unió  kötelező  jogi  aktusain  alapuló  információcsere  teljesítése  céljából  a  bűnüldöző  szervek  nemzetközi
együttműködéséről  szóló  törvényben,  az  Európai  Unió  kötelező  jogi  aktusában,  továbbá  a  nemzetközi  szerződésben
meghatározott adatkörben,
c)200 a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről
szóló  törvény  szerinti  kiegészítő  információk  beszerzése  és  továbbítása  céljából  a  bűntettesek  nyilvántartásába,  a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett
adatokból.

Automatikus találati adathozzáférés

85.  §  (1)201  A  Belga  Királyság,  a  Németországi  Szövetségi  Köztársaság,  a  Spanyol  Királyság,  a  Francia  Köztársaság,  a
Luxemburgi  Nagyhercegség,  a  Holland  Királyság  és  az  Osztrák  Köztársaság  között  a  határon  átnyúló  együttműködés
fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött, a 2007.
évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló adatigénylés
teljesítése  céljából  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  biztosítja  az  Európai  Unió  más  tagállamának,  valamint  az  Európai  Unió
kötelező  jogi  aktusában  meghatározott  más  állam  (a  továbbiakban  együtt:  együttműködő  tagállam)  kijelölt  nemzeti
kapcsolattartó pontja részére
a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj­ és tenyérnyomat, valamint
b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS­profil
elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2)202  Ha  az  (1)  bekezdés  alapján  végzett  összehasonlítás  eredményeként  megállapítható,  hogy  a  bűnügyi  és  rendészeti
biometrikus  adatok  nyilvántartásában  kezelt  ujj­  és  tenyérnyomat  vagy  DNS­profil  megegyezik  az  összehasonlítás  alapjául
szolgáló  ujj­  és  tenyérnyomattal  vagy  DNS­profillal,  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  együttműködő  tagállam  nemzeti
kapcsolattartó pontja részére ennek tényét, valamint az ujj­ és tenyérnyomathoz vagy DNS­profilhoz kapcsolódó szakrendszeri
azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3)203  Ha  az  (1)  bekezdés  alapján  végzett  összehasonlítás  eredményeként  megállapítható,  hogy  a  bűnügyi  és  rendészeti
biometrikus  adatok  nyilvántartásában  kezelt  ujj­  és  tenyérnyomat  vagy  DNS­profil  nem  egyezik  meg  az  összehasonlítás
alapjául szolgáló ujj­ és tenyérnyomattal vagy DNS­profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti
kapcsolattartó pontjával ezt a tényt automatikusan közli.
(4)204  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  nyomozó  hatóság,  az  ügyészség  vagy  a  bíróság  rendelkezésére,  egyedi  ügyben  a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj­ és tenyérnyomatot, valamint DNS­profilt automatikus
találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj­ és tenyérnyomatokkal,
valamint  DNS­profilokkal.  Egyedi  ügyben  kizárólag  bűnmegelőzési  célból  a  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok
nyilvántartásába felvett ujj­ és tenyérnyomatnak az automatikus találati adathozzáférés útján történő összehasonlítását kérheti a
bűnüldözési feladatot ellátó szerv is.
(5)205 Ha az ujj­ és tenyérnyomat vagy DNS­profil (4) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez
az  együttműködő  tagállam  nyilvántartásaiban  kezelt  ujj­  és  tenyérnyomattal  vagy  DNS­profillal,  az  egyezés  tényéről  a
szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget
vagy  bíróságot,  amely  az  összehasonlítást  elrendelte.  Az  értesítés  tartalmazza  az  együttműködő  tagállam  nyilvántartásaiban
kezelt  ujj­  és  tenyérnyomathoz  vagy  DNS­profilhoz  kapcsolódó  szakrendszeri  azonosító  kódot,  valamint  az  érintett
együttműködő tagállam megjelölését.
(6)206  Ha  a  (4)  bekezdés  szerinti  összehasonlítás  eredményeként  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  azt  állapítja  meg,  hogy  a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj­ és tenyérnyomattal vagy DNS­profillal azonos ujj­ és
tenyérnyomat vagy DNS­profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel,
nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.
(7)207  A  bűncselekmény  helyszínén  és  a  bűncselekmény  elkövetésének  nyomait  hordozó  tárgyon  rögzített
anyagmaradványból  meghatározott  DNS­profilt  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  az  együttműködő  tagállammal  egyeztetett
időpontban automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában kezelt DNS­profilokkal.
(8)208  Ha  a  DNS­profiloknak  a  (7)  bekezdés  szerinti  összehasonlítása  egyértelmű  egyezést  eredményez,  a  szakértői
nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító
kódról,  valamint  az  érintett  együttműködő  tagállamról  haladéktalanul  értesíti  azt  a  nyomozó  hatóságot,  ügyészséget  vagy
bíróságot, amelynek eljárásában a DNS­profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.
86.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  Kormánya  és  az  Amerikai  Egyesült  Államok  Kormánya  között  a  bűncselekmények
megelőzése  és  az  ellenük  való  küzdelem  terén  folytatott  együttműködés  fokozásáról  szóló,  a  2008.  évi  LXVI.  törvénnyel
kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó
szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj­ és tenyérnyomat, valamint a DNS­
profil  elektronikus  úton  történő  összehasonlítását  a  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személyek  ujj­  és
tenyérnyomatainak  nyilvántartásában,  valamint  a  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személyek  DNS­
profiljainak nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése
miatt  jogerősen  elítélt  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak  nyilvántartásában,  valamint  a  bűncselekmény  elkövetése  miatt
jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj­ és tenyérnyomat vagy DNS­profil megegyezik az
összehasonlítás alapjául szolgáló ujj­ és tenyérnyomattal vagy DNS­profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás
alapján  kijelölt  nemzeti  kapcsolattartó  pont  részére  ennek  tényét,  valamint  az  ujj­  és  tenyérnyomathoz  vagy  DNS­profilhoz
kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése
miatt  jogerősen  elítélt  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak  nyilvántartásában,  valamint  a  bűncselekmény  elkövetése  miatt
jogerősen elítélt személyek DNS­profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj­ és tenyérnyomat vagy DNS­profil nem egyezik meg
az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj­ és tenyérnyomattal vagy DNS­profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás
alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponttal ezt a tényt automatikusan közli.

Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás209

86/A.  §210  (1)  Ha  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  85.  §  (2)  bekezdése  alapján  szakrendszeri  azonosító  kódot  küldött  az
együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély,
vagy  a  bűnüldöző  szervek  nemzetközi  együttműködése  keretében  kérelemmel  fordult  a  magyar  szervekhez  a  szakrendszeri
azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,
az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a
4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.
(2)  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  68.  §  (10)  bekezdése  alapján  közvetlen  hozzáféréssel  történő  adatátvétellel  átveszi  a
bűnügyi  nyilvántartási  rendszer  személyazonosító  adatok  és  fényképek  nyilvántartásából  a  szakrendszeri  azonosító  kódhoz
tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában  foglalt  adatokat.  Az  átvett  személyazonosító  adatokat  haladéktalanul  megküldi  az
személyazonosító  adatok  továbbítását  kérő  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központnak,  ügyészségnek  vagy
bíróságnak.
(3)  A  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központ,  az  ügyészség  vagy  a  bíróság  a  (2)  bekezdés  alapján  átvett
személyazonosító  adatokat  a  bűnügyi  jogsegélyre,  vagy  a  bűnüldöző  szervek  nemzetközi  együttműködésére  vonatkozó
törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok
birtokában  a  bűnügyi  jogsegély  vagy  a  bűnüldöző  szervek  nemzetközi  együttműködése  keretében  további,  a  bűnügyi
nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatok  továbbítását  kéri,  a  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központ,  az  ügyészség
vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az
együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.
86/B.  §211  (1)  Ha  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  85.  §  (5)  bekezdése  alapján  szakrendszeri  azonosító  kódot  küldött  az
összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített
szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz
fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot
ellátó  szerv  és  a  nyomozó  hatóság  a  kérelmét  a  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központon  keresztül  továbbítja  az
együttműködő tagállamnak.
(2) Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az
összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő
tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes
adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi
nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.
86/C.  §212  (1)  Ha  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  85.  §  (8)  bekezdése  alapján  szakrendszeri  azonosító  kódot  küldött
valamely  nyomozó  hatóságnak,  ügyészségnek  vagy  bíróságnak,  az  értesített  szerv  a  bűnügyi  jogsegély  vagy  a  bűnüldöző
szervek  nemzetközi  együttműködése  keretében  az  együttműködő  tagállamhoz  fordulhat  a  szakrendszeri  azonosító  kódhoz
tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét
a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(2) A személyazonosító adatok birtokában az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS­
profil  meghatározásának  alapjául  szolgáló  anyagmaradvány  rögzítésére  sor  került,  az  együttműködő  tagállamtól  kérheti  az
érintett  személlyel  kapcsolatos  további  bűnügyi  személyes  adatok  továbbítását.  A  bűnügyi  személyes  adatokat  a  bűnügyi
jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv
útján lehet igényelni.
86/D.  §213  (1)  Ha  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  86.  §  (2)  bekezdése  alapján  szakrendszeri  azonosító  kódot  küldött  a
Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező
szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult
a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi
Bűnügyi  Együttműködési  Központ,  az  ügyészség  vagy  a  bíróság  megkeresi  a  szakértői  nyilvántartó  szervet  a  megkapott
szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.
(2)  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  68.  §  (10)  bekezdése  alapján  közvetlen  hozzáféréssel  történő  adatátvétellel  átveszi  a
bűnügyi  nyilvántartási  rendszer  személyazonosító  adatok  és  fényképek  nyilvántartásából  a  szakrendszeri  azonosító  kódhoz
tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában  foglalt  adatokat.  Az  átvett  személyazonosító  adatokat  haladéktalanul  megküldi  az
személyazonosító  adatok  továbbítását  kérő  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központnak,  ügyészségnek  vagy
bíróságnak.
(3)  A  Nemzetközi  Bűnügyi  Együttműködési  Központ,  az  ügyészség  vagy  a  bíróság  a  (2)  bekezdés  alapján  átvett
személyazonosító  adatokat  a  bűnügyi  jogsegélyre  vagy  a  bűnüldöző  szervek  nemzetközi  együttműködésére  vonatkozó
törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése
keretében  további,  a  bűnügyi  nyilvántartási  rendszerben  kezelt  adatok  továbbítását  kéri,  a  Nemzetközi  Bűnügyi
Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből
azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

IX. Fejezet

ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

Az érintett tájékoztatása

87.  §  (1)214  Az  érintett  az  e  törvény  hatálya  alá  tartozó  nyilvántartásokban  szereplő  adatai  kezelésére  vonatkozó,  az
információs  önrendelkezési  jogról  és  az  információszabadságról  szóló  törvény  szerinti  tájékoztatásra,  valamint  az  adatok
törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.
(2)215 Az adatkezelő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint
megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére
jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a)  a  bűncselekmények  megelőzésének,  felderítésének,  a  büntetőeljárás  lefolytatásának,  büntetés  és  intézkedés
végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,
b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és
bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.
(3)216  A  tájékoztatás  (2)  bekezdés  szerinti  mellőzését  írásban  kell  indokolni,  annak  megjelölésével,  hogy  a  tájékoztatás
mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került
sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.
88. § (1)  Ha  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  vagy  a  szakértői  nyilvántartó  szerv  megállapítja,  hogy  a  nyilvántartott  adatok
helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.
(2)217  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  a  személyes  adatok  kezelésére  vonatkozó  törvényi  rendelkezések  betartásának
ellenőrzésére  vonatkozó  jogkörében  eljáró  Nemzeti  Adatvédelmi  és  Információszabadság  Hatóság,  valamint  az  e  törvény
hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való
betekintést biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet
kell felvenni.
Adattovábbítási nyilvántartás

89. § Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének
ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
90. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás ­ a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ­ tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
d) az adattovábbítás időpontját,
e)  azt  a  törvényi  rendelkezést  vagy  az  Európai  Unió  általános  hatályú,  közvetlenül  alkalmazandó  jogi  aktusának
rendelkezését,  amely  az  adatigénylőt  az  eljárásában,  ellenőrzési  tevékenysége  vagy  feladatköre  gyakorlása  során  az
adatkezelésre feljogosítja,
f) az  adatigénylő  megnevezését,  az  adathozzáférésre  a  70.  §  (2)  bekezdése  szerint  felhatalmazott  személynek  a  közvetlen
hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint
g) a továbbított adatok megnevezését.
(2)218 A Megállapodás alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Megállapodás
15. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
91. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a)  az  adatkezelés  jogszerűségének  ellenőrzése  céljából  a  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  irányításáért  felelős  szerv  vagy  a
szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c)219 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
d)  az  adatokkal  való  visszaélésre  utaló  bűncselekmények  megelőzése,  felderítése,  valamint  büntetőeljárás  lefolytatása
céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági,
iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2) Az Európai Unió más tagállama számára a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés
a)­c) pontja szerinti szervek igényelhetnek adatot.
91/A.  §220  (1)  A  szakértői  nyilvántartó  szerv  a  85.  §  alapján  teljesített  automatikus  találati  adathozzáférésről  az
adathozzáférés jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az automatikus találati adathozzáférést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,
b) az automatikus találati adathozzáférést elrendelő, a 85. § (4) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését,
c) az automatikus találati adathozzáférést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,
d) az automatikus találati adathozzáférés célját,
e) az automatikus találati adathozzáférés időpontját,
f) az automatikus találati adathozzáféréssel érintett adatokat,
g) az automatikus találati adathozzáférés eredményét.
(2)221 Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szakértői nyilvántartó szerv a keletkezésüktől számított két évig kezeli,
és  azokat  a  Nemzeti  Adatvédelmi  és  Információszabadság  Hatósággal  ­  kérésére  ­  haladéktalanul,  de  legkésőbb  a  kérelem
kézhezvételétől számított négy héten belül közli.
(3)222  A  Nemzeti  Adatvédelmi  és  Információszabadság  Hatóság  az  (1)  bekezdésben  meghatározott  nyilvántartással
összefüggő ellenőrzése eredményét 18 hónapig megőrzi, ezen időtartam lejártát követően haladéktalanul törli.

X. Fejezet

MINTAVÉTEL RENDJE

Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából

92. § (1) A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy
ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről
az elítéltet befogadó büntetés­végrehajtási intézet a befogadást követően haladéktalanul gondoskodik.
(3) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről
abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.
(4)  A  nyilvántartott  személy  köteles  alávetni  magát  az  arcképmás  rögzítésének,  ellenszegülése  esetén  vele  szemben  testi
kényszer alkalmazható.

Mintavételi eljárás az ujj­ és tenyérnyomat, valamint a DNS­profil nyilvántartásba vétele céljából
93. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj­ és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő
ujj­ és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően
haladéktalanul gondoskodik.
(2)  A  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személyek  ujj­  és  tenyérnyomatainak  nyilvántartásába  e  törvény
alapján  felvételre  kerülő  ujj­  és  tenyérnyomat  levételéről  az  elítéltet  befogadó  büntetés­végrehajtási  intézet  ­  az  érintett
befogadását követően haladéktalanul ­ gondoskodik.
(3)  Nem  kell  újból  mintavételt  elrendelni,  ha  az  ujj­  és  tenyérnyomat  nyilvántartásba  vételére  a  büntetőeljárás  alatt  sor
került, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.
94.  §  (1)  A  büntetőeljárás  alá  vont  személyek  DNS­profiljainak  nyilvántartásába  e  törvény  alapján  felvételre  kerülő
szájnyálkahártya­törlet  levételéről  a  61.  §  (1)  bekezdése  szerinti  nyomozó  hatóság  vagy  ügyészség  a  megalapozott  gyanú
közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2)  A  bűncselekmény  elkövetése  miatt  jogerősen  elítélt  személyek  DNS­profiljainak  nyilvántartásába  e  törvény  alapján
felvételre kerülő szájnyálkahártya­törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés­végrehajtási intézet ­ az érintett befogadását
követően haladéktalanul ­ gondoskodik.
(3)  Nem  kell  újból  mintavételt  elrendelni,  ha  a  DNS­profil  nyilvántartásba  vételére  a  büntetőeljárás  alatt  sor  került,  és  a
büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.
(4)  A  mintaadásra  kötelezett  személyt  az  (1)  és  (2)  bekezdésben  meghatározott  szerv  ­  a  mintavételt  megelőzően  ­
tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya­törlet levételének célja a DNS­elemzés.
95. § (1) A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.
(2)  A  mintaadásra  kötelezett  személy  köteles  alávetni  magát  a  mintavételi  eljárásnak.  A  mintaadásra  kötelezett  személy
ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.
(3) Testi kényszer alkalmazására kizárólag
a) a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,
b) az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó
hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint
c) az elítéltet befogadó büntetés­végrehajtási intézet
erre feljogosított tagja jogosult.
(4)  A  testi  kényszer  alkalmazására  egyebekben  a  Rendőrségről  szóló  1994.  évi  XXXIV.  törvény  rendelkezéseit  kell
megfelelően alkalmazni.
(5) Az (1)­(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

96. § (1)223 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,
b)  kijelölje  a  szakértői  nyilvántartó  szervet,  valamint  a  büntetőeljárás  alá  vont  és  az  elítélt  személy  DNS­profiljának
meghatározásában közreműködő szervet,224
c)225 állapítsa meg a 86/A­86/D. §­ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályait,226
b)  a  bűnügyi  és  rendészeti  biometrikus  adatok  nyilvántartása  részére  történő  adatközlés  és  az  e  nyilvántartások  által
teljesített adatszolgáltatás rendjét,227
c)228 az arcképmás, az ujj­ és tenyérnyomat, a DNS­profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, továbbá
az  ujj­  és  tenyérnyomat,  valamint  szájnyálkahártya­törlet  levételének  részletes  technikai  szabályait,  továbbá  a  DNS­profil
meghatározásának szakmai­módszertani követelményeit229
rendeletben állapítsa meg.
(3)230 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg231
a)  a  bűnügyi  nyilvántartásokban  kezelt  adatok  igazolására  kiállított  hatósági  bizonyítvány  kiadásának  részletes  eljárási
rendjét,232
b) a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.233
(4)234 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e
törvény  szerint  a  hatósági  erkölcsi  bizonyítvány  kiállítása  iránti  eljárásért  fizetendő  igazgatási  szolgáltatási  díjak  körét,
mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.235

Hatálybalépés

97. § Ez a törvény 2009. június 30­án lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés

98. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Tanács 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről,
b) a Tanács 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének
megszervezéséről és azok tartalmáról,
c)  az  Európai  Parlament  és  a  Tanács  95/46/EK  irányelve  a  személyes  adatok  feldolgozása  vonatkozásában  az  egyének
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
d)236  a  különösen  a  terrorizmus  és  a  határokon  átnyúló  bűnözés  elleni  küzdelemre  irányuló,  határokon  átnyúló
együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23­i 2008/615/IB tanácsi határozat 2­11. cikkei, valamint a különösen a
terrorizmus  és  a  határokon  átnyúló  bűnözés  elleni  küzdelemre  irányuló,  határokon  átnyúló  együttműködés  megerősítéséről
szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23­i 2008/616/IB tanácsi határozat 2­14. cikkei,
e)237 az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló
bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat,
valamint  a  terrorizmus  és  a  határokon  átnyúló  bűnözés  elleni  küzdelemre  irányuló,  határokon  átnyúló  együttműködés
megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes
rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat (2009. szeptember 21.),
f)238 a Tanács 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban
való figyelembevételéről.
99.  §239  (1)  A  bűnügyi  nyilvántartó  szerv  2013.  január  10­ig  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásába
a) a bűntettesek nyilvántartásából,
b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és
c) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából
átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a­c) pontokban meghatározott nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)­k)
pontjában  meghatározott  adatait,  akiknek  az  adatait  a  30/B.  §  alapján  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásában is nyilván kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.
(2) Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel átveszi a külföldre
utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi
XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §­a alapján vezetett útiokmány­nyilvántartással.
(3) Ha az érintett
a) az átvételkor az útiokmány­nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat
nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat az útiokmány­nyilvántartásba bejegyzi,
b) az átvételkor az útiokmány­nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában  meghatározott  adat
szerepel  az  útiokmány­nyilvántartásban,  de  az  nem  egyezik  meg  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány­nyilvántartásba
az átvett adatoknak megfelelően jegyzi be,
c) az átvételkor az útiokmány­nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat haladéktalanul törli.
(4) Az útiokmány­nyilvántartásnak a (2)­(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma alapján az útlevélhatóság a bűnügyi
nyilvántartó  szerv  részére  továbbítja  a  30/C.  §  l)  pontja  alapján  a  külföldre  utazási  korlátozás  hatálya  alatt  állók
nyilvántartásában kezelendő adatot.

Módosuló jogszabályok

100­105. §240
106. § (1)­(2)241
(3)242

Melléklet a 2009. évi XLVII. törvényhez

A bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresés

A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük 
a kitöltési útmutatót.

a) A megkereső tagállamra vonatkozó adatok:

Tagállam:
Központi hatóság(ok):

Kapcsolattartó:

Telefon (előhívószámmal):

Fax (előhívószámmal):

E­mail cím:

Levelezési cím:

Ügyiratszám (amennyiben ismert):

b) A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk*:

Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév):

Előző nevek:

Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek:

Nem: F □ N □

Állampolgárság:

Születési idő (számmal: éééé/hh/nn):

Születési hely (város és állam):

Apja neve:

Anyja neve:

Lakóhely vagy ismert lakcím:

Személyazonosító szám vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma:

Ujjlenyomat:

A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:

* A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni.

c) A megkeresés célja:

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

1. □ büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és ­ amennyiben rendelkezésre áll
­ az ügyszámot) ...............................................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................................................................

2. □ büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt
az eljárás folyamatban van, és ­ amennyiben rendelkezésre áll ­ az ügyszámot)

(i) □ igazságügyi hatóságtól származó megkeresés ...............................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................

(ii) □ illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés .............................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................

(iii) □ az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme .........................

................................................................................................................................................................................................................
Az információ iránti megkeresés célja:

Megkereső hatóság:

□   Az  érintett  személy  nem  járult  hozzá  ahhoz,  hogy  az  információt  kiadják  (amennyiben  az  érintett  személytől  a  megkereső
tagállam jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek).

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E­mail cím:

Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége):

Válasz a megkeresésre

Az érintett személlyel kapcsolatos információk

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

Alulírott hatóság megerősíti, hogy:

□ nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában;

□ rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítélet(ek)ről; az ítéletek jegyzéke e válasz
mellékletét képezi;

□ rendelkezésre áll(nak) az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információ(k); ezen információ(ka)t csatolták
(nem kötelező);

□   rendelkezésre  áll  információ  az  érintett  személy  bűnügyi  nyilvántartásába  bejegyzett  ítéletről,  de  az  ítélethozatal  szerinti
tagállam tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára

□   lehet  továbbítani.  További  információra  vonatkozó  kérelem  közvetlenül  .........­nak/­nek  küldendő  (kérjük,  nevezze  meg  az
ítélethozatal szerinti tagállamot);

□ a megkeresés a megkeresett tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető.

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E­mail cím:

Egyéb  információ  (büntetőeljárás  keretén  kívüli  megkeresésekkel  kapcsolatban  az  adatok  felhasználására  vonatkozó
korlátozások):

Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát:

Kelt

.................................................................­án/­én

Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét:

Név és beosztás/szervezet:
Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét, és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak. A
formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam nyelvére.

1  Kihirdetve: 2009. VI. 19.

2  Megállapítva: 2011. évi LXIX. törvény 7. § alapján. A módosított törvény címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2011. VI. 25­től.

3  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

4  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

5  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

6  Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 104. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1­től. Módosította: 2014. évi XXX. törvény 8. §.

7
  Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 104. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1­től. Módosította: 2014. évi XXX. törvény 8. §.

8
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 46. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

9
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 47. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

10
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 1.

11
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 48. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

12
  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 1. Hatálytalan: 2015. IV. 1­től.

13  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 196. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

14  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 197. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

15  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) a).

16  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (1). Hatályos: 2014. I. 1­től.

17  Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

18  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (2). Hatályos: 2014. I. 1­től.

19  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 197. § (3). Hatályos: 2013. II. 1­től.

20  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

21  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

22  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

23
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

24
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 197. § (5). Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 2.

25
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 50. § (1). Hatályos: 2015. I. 1­től.

26
  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (3). Hatályos: 2014. I. 1­től.

27
  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (4). Hatályos: 2014. I. 1­től.

28
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 50. § (2). Hatályos: 2015. I. 1­től.

29  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 50. § (2). Hatályos: 2015. I. 1­től.
30
  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 198. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

31
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 51. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

32
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 51. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

33
  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 2. Hatálytalan: 2015. I. 1­től.

34
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 200. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

35
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 200. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

36  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (5). Hatályos: 2014. I. 1­től.

37  Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

38  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (6). Hatályos: 2014. I. 1­től.

39  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § d).

40  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 200. § (4). Hatályos: 2013. II. 1­től.

41  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 52. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

42  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 52. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

43  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 52. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

44  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 52. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

45  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (7). Hatályos: 2014. I. 1­től.

46
  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (7). Hatályos: 2014. I. 1­től.

47
  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (7). Hatályos: 2014. I. 1­től.

48
  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (8). Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 2.

49
  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (8). Hatályos: 2014. I. 1­től.

50
  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (8). Hatályos: 2014. I. 1­től.

51
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 53. § (1). Hatályos: 2015. I. 1­től.

52  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (9). Hatályos: 2014. I. 1­től.

53  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 53. § (2). Hatályos: 2015. I. 1­től.

54  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 53. § (2). Hatályos: 2015. I. 1­től.

55  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (10). Hatályos: 2014. I. 1­től.

56  Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (5). Hatályos: 2013. VII. 2­től. Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85.

§ e).

57
  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 201. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től. Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § f).

58
  Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (11). Hatályos: 2014. I. 1­től.

59
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § g).

60  Megállapította: 2010. évi CLXI. törvény 57. §. Hatályos: 2011. I. 1­től.
61
  Megállapította: 2013. évi CCXLV. törvény 37. §. Hatályos: 2014. I. 1­től.

62  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) f).

63  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) a). Hatálytalan: 2010. V. 1­től.

64  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) b).

65  Megállapította: 2013. évi CCXLV. törvény 38. §. Hatályos: 2014. I. 1­től.

66  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) c).

67  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 204. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

68  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 204. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

69  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 204. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

70  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 204. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

71  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § h).

72
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § h).

73
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 54. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

74
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 54. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

75
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 54. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

76
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 54. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

77
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 54. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

78  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 3.

79  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 55. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1­től.

80  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 55. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1­től.

81  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 55. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1­től.

82  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 55. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1­től.

83  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 206. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

84  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. Hatálytalan: 2015. IV. 1­től.

85  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

86  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

87  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

88
  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

89
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 56. § (1). Hatályos: 2015. I. 1­től.

90
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 56. § (2). Hatályos: 2015. I. 1­től.

91
  Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 214. § a).

92
92
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 56. § (3). Hatályos: 2015. I. 1­től.

93
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 56. § (4). Hatályos: 2015. I. 1­től.

94
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 4.

95
  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

96
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 5.

97  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 6.

98  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 57. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

99  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 7.

100  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 5.

101  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3). Hatályos: 2013. I. 1­től.

102  Megállapította: 2010. évi CLXI. törvény 59. §. Hatályos: 2011. IV. 1­től.

103  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 8.

104  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (14). Hatályos: 2014. I. 1­től.

105  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 58. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

106  Módosította: 2015. évi VIII. törvény 17. §.

107
  Módosította: 2015. évi VIII. törvény 17. §.

108
  Megállapította: 2010. évi CLXI. törvény 61. §. Hatályos: 2011. IV. 1­től.

109
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 9.

110
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 207. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től. Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 86.
§.

111  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) g).

112  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) h).

113  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 208. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

114
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 208. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

115
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 208. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

116
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 208. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

117
  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 208. §. Hatályos: 2013. VII. 1­től.

118
  Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (6). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

119
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 209. §. Hatályos: 2013. I. 1­től.

120
  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 210. §. Hatályos: 2013. I. 1­től.

121  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § j).

122  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § k).

123
123  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (4). Hatályos: 2013. I. 1­től.

124  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 10.

125  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 110. § (1) g), 2014. évi LXXII. törvény 72. § 11.

126  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (1). Hatályos: 2011. I. 1­től.

127  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (1). Hatályos: 2011. I. 1­től.

128  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 211. §. Hatályos: 2013. I. 1­től.

129  Beiktatta: 2013. évi CXCVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

130  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (15). Hatályos: 2014. I. 1­től.

131  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l).

132  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 12.

133
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 13.

134
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 14.

135
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l), 2014. évi LXXII. törvény 72. § 15.

136
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

137
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

138
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

139  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

140  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

141  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

142  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

143  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 59. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

144  Megállapította: 2013. évi XXXVI. törvény 360. §. Hatályos: 2013. V. 3­tól.

145  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § m).

146  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 16.

147  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 83. §.

148  Megállapította: 2011. évi CLXXVII. törvény 48. §. Hatályos: 2012. I. 1­től.

149
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 17.

150
  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 4. Hatálytalan: 2015. IV. 1­től.

151
  Megállapította: 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (2). Hatályos: 2011. I. 1­től.

152
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l).

153
  Megállapította: 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (3). Hatályos: 2011. I. 1­től.

154
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l).
155
  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (4). Hatályos: 2011. I. 1­től.

156
  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l).

157
  Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (16). Hatályos: 2014. I. 1­től.

158  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (6). Hatályos: 2013. I. 1­től.

159  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 19.

160  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (7). Hatályos: 2013. I. 1­től.

161  Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l).

162  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 18.

163  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 4. Hatálytalan: 2015. IV. 1­től.

164  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 212. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

165  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 212. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

166  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 212. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1­től.

167
  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (8). Hatályos: 2013. I. 1­től.

168
  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (8). Hatályos: 2013. I. 1­től.

169
  Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 18. § b).

170
  Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 18. § b).

171
  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 39. §. Hatályos: 2014. VII. 1­től.

172
  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (9). Hatályos: 2013. I. 1­től.

173
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 63. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

174  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 64. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

175  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (10). Hatályos: 2013. I. 1­től.

176  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 65. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

177  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (11). Hatályos: 2013. I. 1­től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte:

2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (17) a). Hatálytalan: 2013. I. 1­től.

178
  Megállapította: 2013. évi LXXVI. törvény 105. §. Hatályos: 2014. VII. 1­től. Módosította: 2014. évi XXX. törvény 8. §.

179
  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (12). Hatályos: 2013. I. 1­től.

180
  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (13). Hatályos: 2013. I. 1­től.

181
  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (14). Hatályos: 2013. I. 1­től.

182  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (14). Hatályos: 2013. I. 1­től.

183  Beiktatta: 2010. évi CLXI. törvény 62. §. Hatályos: 2011. VII. 1­től.

184  Beiktatta: 2010. évi CLXI. törvény 62. §. Hatályos: 2011. VII. 1­től.

185  Beiktatta: 2010. évi CLXI. törvény 62. §. Hatályos: 2011. VII. 1­től.
186  Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 214. § b), 2014. évi LXXII. törvény 72. § 20.

187  Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 214. § b), 2014. évi LXXII. törvény 72. § 20.

188  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 66. §. Hatályos: 2015. IV. 1­től.

189  Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (8). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

190  Módosította: 2010. évi CLXI. törvény 68. § (10) b).

191  Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 18. § c).

192  Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (9). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

193  Megállapította: 2010. évi CXLVII. törvény 103. §. Hatályos: 2011. I. 1­től.

194
  Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (10). Hatályos: 2013. VII. 2­től.

195
  Beiktatta: 2010. évi CLXI. törvény 63. §. Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 21.

196
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 67. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

197
  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 68. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

198
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 22.

199
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 23.

200  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 73. § 6.

201  Megállapította: 2010. évi CXLVII. törvény 104. §. Hatályos: 2011. VIII. 26­tól.

202  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 109. § (11), 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § n).

203  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 109. § (11), 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § n).

204  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 69. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

205  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 109. § (11), 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § o), 2014. évi LXXII. törvény 72. § 24.

206  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 25.

207  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 109. § (11), 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § p).

208  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 26.

209  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 70. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

210
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 70. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

211
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 70. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

212
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 70. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

213
  Beiktatta: 2014. évi LXXII. törvény 70. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

214
  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (26).

215
  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (26).

216  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (26).

217
217
  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (15).

218
  Módosította: 2010. évi CXLVII. törvény 110. § (1) g).

219  Megállapította: 2011. évi CXII. törvény 79. § (8). Hatályos: 2012. I. 1­től.

220  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 105. §. Hatályos: 2011. VIII. 26­tól.

221  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (15).

222  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (15).

223  Megállapította: 2013. évi LXXXVIII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. VII. 20­tól.

224  Lásd: 401/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.

225  Megállapította: 2014. évi LXXII. törvény 71. §. Hatályos: 2015. I. 1­től.

226  Lásd: 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet.

227  Lásd: 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet.

228
  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) j).

229
  Lásd: 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet.

230
  Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 29.

231
  Lásd: 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet.

232
  Lásd: 22/2009. (VI. 19.) IRM rendelet.

233
  Lásd: 22/2009. (VI. 19.) IRM rendelet.

234
  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (15). Módosította: 2014. évi LXXII. törvény 72. § 30.

235  Lásd: 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet 9­14. §.

236  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VIII. 26­tól.

237  Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VIII. 26­tól.

238  Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 70. §. Hatályos: 2012. VI. 27­től.

239  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (16). Hatályos: 2013. I. 1­től.

240  Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 106. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 1­től.

241  Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 106. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 1­től.

242  Hatályon kívül helyezte: ugyane bekezdés. Hatálytalan: 2009. VIII. 1­től.

A net.jogtar.hu (http://net.jogtar.hu) oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. ­ Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!

Você também pode gostar