Első Magyar BTK És Parlamenti Vitája

SZAKDOLGOZAT
Kovács Alexandra
Miskolc
2015
1
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Jogtörténeti Tanszék
Az első magyar büntető törvénykönyv kitekintéssel az

országgyűlési vitára
Szerző: Kovács Alexandra
Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Szak
Levelező Tagozat
Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin
Egyetemi docens
Miskolc
2015
2
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of Legal History
The first hungarian Act on Criminal Code with an outlook to

the parliament debate
Author: Alexandra Kovács
BA in Public Empoyment and Social Insurance Administration
Correspondence training
Consultant: Dr. Ibolya Katalin Koncz
Associate professor
Miskolc
2015
3
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 5
I. FEJEZET ÁLTALÁBAN A BÜNTETŐJOGRÓL .............................................................. 7
1. Gyökerei ................................................................................................................................ 7
2. Korszakai .............................................................................................................................. 9
II. F E J E Z E T A CSEMEGI KÓDEX ELEMZÉSE.......................................................... 11
1. A Csemegi-kódex előzményei ............................................................................................ 11
2. A Csemegi-kódexről általában ............................................................................................ 16
3. A Csemegi-kódex általános, különös része, egyes ellentmondások, szabályozások .......... 16
4. A Csemegi-kódex értékelése, bírálata, szakmai méltatása, hatása a jogrendszerre ............ 23
III. F E J E Z E T CSEMEGI KÁROLY MUNKÁSSÁGA .................................................. 27
1. Életpályája........................................................................................................................... 27
2. Csemegi Károly fő művének állomásai .............................................................................. 28
IV. FEJEZET ............................................................................................................................ 30
A KOR TÖRVÉNYHOZÁSÁNAK MENETE ....................................................................... 30
V. FEJEZET .............................................................................................................................. 33
A CSEMEGI KÓDEX ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁJA ........................................................... 33
1. Az országgyűlés korábbi ülései ........................................................................................... 33
2. A Csemegi-kódex ................................................................................................................ 34
VI. FEJEZET ............................................................................................................................ 45
A CSEMEGI-KÓDEX EGYES SEPCIÁLIS TERÜLETEI ................................................. 45
1. A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései ................................................ 45
2. A vasút védelme a Csemegi-kódexben .............................................................................. 46
VII. FEJEZET ........................................................................................................................... 47
A CSEMEGI-KÓDEX HATÁSA NAPJAINKBAN .............................................................. 47
1. PIT-H-BJ-2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntetőügyben ...... 47
2. LB-H-BJ-2009-195. Bírósági Határozat - a Legfelsőbb Bíróság határozata büntetőügyben
................................................................................................................................................. 48
3. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat .................................................................... 49
4. 1/1999. Büntető jogegységi határozat ................................................................................. 49
ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................. 50
..................................................................................................................................................... 51
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 51
4
BEVEZETÉS
Szakdolgozatom célja összefoglalni és végigkísérni azt az utat, amely a Csemegi-kódex

megalkotásáig vezetett, kezdve a büntető-jogtudomány fejlődésével. Az alapok
megfelelő letétele, illetve kialakulása bármely jogterületet nézve meghatározó jelleggel
bír.
Dolgozatom rövid történeti áttekintése után a Csemegi-kódex előzményeinek
bemutatásával gördítem tovább mondanivalóm, majd az előzményektől távolodva a
kódex részletes elemzése felé veszem az irányt. Ezen fejezetben szót ejtek a törvény
indokolásáról, egyes rendelkezéseiről, s a velük kapcsolatos álláspontokról, kialakult
nézetekről. Célom bemutatni nevesebb törvényjavaslatokat, amelyek elvezettek a
megalkotásához és elengedhetetlen szerepet játszottak a kodifikálásában. Említésre
méltó tényező az 1843-as Deák Ferenc féle büntető törvényjavaslat.
Ezen fejezetek után megismerkedhetünk a büntető törvénykönyv alkotójával, Csemegi
Károllyal, mint a büntető jogtudomány kiemelkedő személyiségével, aki a magyar
büntetőjog kodifikálása terén maradandó alkotást hozott létre. Szó lesz életpályájáról és
a Csemegi-kódexszel kapcsolatos munkásságáról.
Bemutatni kívánom a dualista Magyarország törvényhozásának folyamatát, a
képviselőház és a főrendiház működését, amelyet elengedhetetlennek tartok témám
kidolgozásának teljessége és a könnyebb érthetőség szempontjából.
Nevezett kódexet sok bírálat érte, számtalan vitán esett át, szakmai méltatások övezték,
mely köröket érinteni fogok. A mű országgyűlési vitájáról szólván a főbb vitaterületeket
részletesen kifejtem, idézvén politikusok, neves személyek szavait, s magát Csemegi
Károlyt, valamint végigkísérem a parlamentbe jutásának folyamatát.
Kitérek egyes speciális intézmények – a fiatalkorúak és a vasút védelme – felvázolására
is dolgozatom teljessége érdekében.
A magyar büntetőtörvénykönyv kihat a mai jogalkotás folyamatára is. Alapját képezi
számos bírósági, büntető jogegységi, alkotmánybírósági határozatnak, valamint hatályos
törvények is visszautalnak rá.
5
„És mivel minden nép saját törvényei szerint él, azért mi is, Isten akaratából
országunkat igazgatván, a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó
elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességesés békés
életet. Hogy miként isteni törvényekkel gazdagabbá lett, ugyanúgy világiakkal is el
legyen látva, hogy amennyire ama isteni törvények által a jók gyarapodnak, ugyanúgy
bűnhődjenek a gonoszok emezek által.”1
Szent István első dekrétuma rendelkezéseinek bevezetése
1
http://mek.oszk.hu/01300/01396/html/01.htm 2015.03.16.
6
I. FEJEZET
ÁLTALÁBAN A BÜNTETŐJOGRÓL
1. Gyökerei
Első uralkodónk egyértelmű törvényalkotási szándékkal rendelkezett: a dekrétumában

meghatározott magatartások elkövetőjét büntetni kívánta.
A társadalom a közösségellenes megnyilvánulásokat felelősségre vonta, negatív
szankciókat helyezett kilátásba, majd foganatosította azokat. A bűncselekménnyé
nyilvánítás lehetősége a szabályalkotó kezében volt. Az, hogy mely magatartások
minősültek bűncselekménynek a jogban a törvényalkotástól függött, valamint a
társadalmi közösségek által elfogadott szokástól. A bűncselekménynek minősített és
szankcionált magatartások meghatározásában a társadalomban döntő szempont volt a
csoportok létének és biztonságának fenntartása, a hatalmat kézben tartók gazdasági,
politikai érdeke. A bűncselekmények köre és a felelősségre vonás feltételei a történeti
fejlődés során folyamatosan változtak.
Bűncselekménynek minősül minden olyan magatartás (cselekvés vagy mulasztás),
amelyet a hatalmon lévők annak nyilvánítanak, amelyek a közre és az egyénre
olyannyira veszélyesek, hogy meggátlásukra kriminális szankció igénybevételét ítélik
szükségesnek.2 A büntetés végrehajtási formája társadalmi rétegenként, területenként
változott. A büntetés a bűn kezelésére született meg, így fő célja a megtorlás volt.
További célja a társadalmi köznyugalom fenntartása, a közösség védelme a bűnözéssel
szemben, mivel a bűncselekményt elkövető magatartásával megzavarja a szabályok
biztonságába vetett hitet, valamint megingatja akár a hatóságok tekintélyét is. Célként
tűzte ki azt is, hogy a jövőben ne kövessenek el bűncselekményeket (megelőzés-
prevenció).3
A bűnözőnek tudomásul kellett vennie, hogy helytelenül járt el, s többé ne kövessen el
hasonló jogsértést, ha ez sikertelennek tűnik, olyan helyzetbe hozni, hogy ne legyen
lehetősége a bűnelkövetésre (különös megelőzés-speciális prevenció). A társadalomban
2
Magyar jogtörténet (2004) Osiris Kiadó - A MAGYAR BÜNTETŐJOG
TÖRTÉNETE – Bódiné Beliznai Kinga, Király Tibor, Lőrincz József, Máthé Gábor,
Mezey Barna 263-265. o.
(továbbiakban: Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG
TÖRTÉNETE)
3
Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 266. o.
7
lévő kívülállót a büntetés eszközével rá kellett bírni a bűn útjának elkerülésére
(általános megelőzés-generális prevenció). 4
A büntetőjog azon intézmények, jogszabályok és gyakorlat összessége, amelynek célja
a fennálló társadalmi-, jogi rend védelme, és amely oltalmazza a hatalmon lévők
speciális érdekeivel egyetemben a társadalom tagjainak, alattvalóinak, polgárainak
értékeit. E védelem a bűncselekmények körének és tartalmának meghatározásában, a
büntetőjogi tilalmak áthágása esetén a felelősségre vonásban és a büntetésben
összegződik. A büntetőjog jogággá a magánjogtól való függetlenedését követően vált a
18-19. században. A büntetőjog tartalmilag (ius puniendi) az állam büntetőhatalmát fejezi
ki, az államnak az egyénnel szemben fennálló joga, mely szerint a közösség biztonságát
veszélyeztető cselekményeket megtilthatja, elkövetésüket büntetheti.
2. Korszakai
A nemzetségi társadalom jogszolgáltatásának jellemzője a kettéváló igazságosztás, a

belső és a külső megkülönböztetés volt. A belső igazságszolgáltatás rendezte azon
bűntetteket, amelyeket a nemzetségek tagjai követtek el egymás ellen. Büntetésként a
kiközösítést alkalmazták. Ezzel szemben a külső igazságszolgáltatásban már megjelent
az ítélkező funkciót ellátó törzsbíró. A bűnök között különbséget tettek aszerint, hogy
azok a közösség, avagy a magánszemélyek ellen irányultak. A közösség sérelmére
elkövetett bűncselekményeket a politikai vezetés büntette meg, a vitás ügyek nagyobb
része a magánügyek közé tartozott, melyet a felek maguk intéztek el. A politikai
hatalom határozta meg a büntetés végrehajtásának kereteit, melyben a bíró volt a
segítségére. Ez tekinthető a büntetőjog államosítása kezdetének.
Az Árpád-korban vette kezdetét az igazságszolgáltatás állam kezébe történő kerülése,
mivel nem tűrte meg a magán igazságszolgáltatást. Ebben a korban a király és a
földbirtok állt a középpontban, miszerint ha a király ellen vétkeztek, az úgy tűnt, mintha
az állam ellen történt volna. Az egyházi és a világi földtulajdon védelme volt a
legfontosabb. Lépések történtek a bírák tekintélyének elismerése érdekében, mely ennek
köszönhetően be tudott avatkozni a büntető eljárásba. Ebben a korban alakultak ki az
állam rendje elleni bűncselekmények, a politikai bűntettek. 5
4
Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 263-266. o.
5
8
A 14-15. században a király lett maga a jog, amely azt jelentette, hogy minden jogsértés
őt érte, amellyel szemben megjelent az állami büntetőigény. A büntető jogszolgáltatás
megkettőződött, másként ítélkeztek jobbágy és nemes bűntette között. A különböző
parasztmozgalmak, jobbágyfelkelések miatt a büntető jogalkotás fellendült. Ez az
országgyűlés törekvéseit váltotta ki, de nem a törvényhozás egységesítését. Hiába
Werbőczi István munkája és a kodifikációs munkálatok, a büntetőjog ezen korszakban
nem került összefoglalásra.
A mohácsi vész után Magyarország államiságát kétely övezte. Az erdélyi jog belekerült
a magyar jogba. A büntetőjog nem csak az uralkodók eszköze volt a
szegénymozgalmakkal szemben, hanem a magyar nemesi rendi mozgalmak ellen is
eszközzé vált, ezzel is magyarázható a halálbüntetés elterjedése. A Quadtripartitum,
majd az osztrák büntetőjog beépülése és a törvényalkotás iránti igény felfogható a
büntetőjog függetlenedési folyamata kezdetének. Átfogó szempontok kerültek színre, az
állam védelme, a nemesek elleni büntetések enyhítése.
Új korszak nyílt a szatmári békének köszönhetően. III. Károly uralkodása alatt a
bűncselekmények tipizálásra kerültek, míg egyesek átminősítésen esetek át. Ezzel
megkezdődött a büntetőjog teljes közjogiasodásának folyamata, tudományos művelése.
A középkori büntetőjogban meghatározásra kerültek alapvető feltételek,
elengedhetetlen volt az elkövető személye, aki a társadalom uralkodó köre által
helytelennek ítélt magatartást végrehajtotta, amely cselekményt büntetni rendelte a
hatalom, mivel valamely személyt vagy annak érdekét sértette, aki ezáltal a sértett
pozíciójába került, ezért a büntető törvénykezés szükségessé vált. Elkövető bárki
lehetett (állatok, vagy akár tárgyak is). Felosztásra került az előkészület, kísérlet és
befejezett cselekmény. Az elkövetők személyét felosztották társadalmi státusz, nem,
foglalkozás, vallás szerint. A korszakban a bűncselekményi kategóriák két nagy
csoportját különböztették meg, amelyek: a közösséget (delictum publicum, az
uralkodót, majd az államot jelentette), valamint a magánosokat (delictum privatum) ért
sérelmeket tartalmazták. A közbűncselekmények közül a legsúlyosabbnak véltek: az
uralkodó, az állam, a táradalom elleni cselekmények. Ezek nevesítve: hűtlenség,
felségsértés, hivatali bűntettek. A magánbűncselekményeknél az állam nem támasztott
büntetőjogi igényt. A középkorban nem minden bűncselekmény után következett
9
büntetés, ugyanakkor volt rá példa, hogy olyanokat megbüntettek, akik nem követtek el
jogsértést. 6
Már ismert volt az enyhítő, illetve súlyosbító körülmények fogalma. Egyes
bűncselekményeket nem definiáltak, míg másokat részletesen körülírtak, ebben
mutatkozik a jogág rendszertelensége.
Kállay István kutatása alapján a büntetendő cselekmények négy csoportja: az isteni
törvények megsértése, az emberi törvények megsértése, az úrbérrel szembeni
engedetlenség, valamint a nem nevesített törvénysértések.
A 18-19. században a hasonló cselekmények párhuzamba állítására került sor. A
leggyakoriabbak az államot, a polgárokat sértő magatartások voltak, a vagyon, vallás
elleni cselekmények. A közre veszélyes cselekmények típusai: felségsértés (crimen
laesae majestatis), hűtlenség (nota infidelitatis), nyilvános erőszak (vis publica),
közvagyon elsikkasztása (crimen residui), közvagyonból történő lopás (crimen
peculatus), hivatalos hatalommal történő visszaélés (crimen repetundarum).
Az emberölés (homicidium) nevesített fajtái: szándékos emberölés (voluntarium),
gondatlan emberölés (culposum), szükséges emberölés (necessarium).
A vagyonnal kapcsolatos cselekmények leggyakrabban a magánvagyont károsították
meg (egyszerű lopás–furtum simplex, állatlopás, terménylopás, pénzlopás). 7
A mai magyar büntetőjognak tehát ezen korszakok képezik az alapját, a felsorolt
fejlődési folyamat figyelhető meg.
6
Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 272-282. o.,
285. o.
7
Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 272-282. o.,
285. o., 291-295. o.
10
II. F E J E Z E T
A CSEMEGI KÓDEX ELEMZÉSE
1. A Csemegi-kódex előzményei
A Csemegi-kódexnek számos előzménye lelhető fel, amelyeket az alábbiak szerint

kívánok bemutatni.
1504-1514 Werbőczi Hármaskönyve: „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti

regni Hungariae”, magyarul: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármas Köny-
ve”. Ezen könyv a magyar szokásjog legfontosabb összefoglalása.8 A közjogi elemek
feltűnése, a büntető jogi elemek logikus elrendezése figyelhető meg benne, valamint a
magánjog és a büntetőjog összefonódása. A büntetőjog lassú önállósodási törekvései
jelennek meg, azonban még nem jött el az idő a különválásra. Főként a magánjogi in-
tézmények szankciójaként jelentik meg. A Tripartitum tartalmaz szokásjogi, tradicioná-
lis rendelkezéseket, jogmodernizációs törekvéseket. 9
A 15-16. században az országgyűlés többször tárgyalt a jog egységesítéséről. Azonban

a kodifikáció alapvető feltételeinek hiánya volt a jellemző, amely visszavezethető az
ország államiságának meghasadására, a Habsburg uralomra, az ország központjának
határon túlra tolódására, a bécsi kormányzásra, valamint a hosszantartó háborús
állapotra. Megjelentek különböző gyűjtemények, amelyek tartalmaztak büntetőjogi
normákat, de ez nem jelentette a büntetőjog önálló kodifikálását. (Pl.: Bethlen Gábor -
Specimen juridici processus 1619 a perrendtartásra vonatkozóan, II. Rákóczi György -
Approbatae Constitutiones 1653). A magyar büntetőjogot a bécsi abszolút kormányzat
az osztrák büntető jogszabályok hatályba lépésével célozta meg korszerűsíteni. A
Rákóczi-szabadságharcot követően a magyar országgyűlésen megkezdődtek a
kodifikációs munkálatok. 10
1712 A Rákóczi-szabadságharcot békés időszak követte a politikában, amely a

jogrendszer áttekinthetőségének kedvezett. Bencsik Mihály terjesztett elő javaslatot
8
http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm 2015.03.10.
9
10
11
(Praxis Criminalis), amelyet az országgyűlés elfogadott. A cél a középút megtalálása a
konzervatív köznemesi igények és a modern büntetőjogi eszmék között. Igyekeztek a
magyar jog által le nem fedett területeket szabályozás alá vonni. A Tripartitum szerinti
bűncselekmény tipizálással felhagyva, a bűncselekmények jellege szerinti csoportosítás
történt meg. 11
1795 Cél egy olyan rendszer kimunkálása, amely a már meglévő magyar büntető
törvények rendelkezéseit és a bírói gyakorlatot veszi figyelembe. Ennek eredménye a
latin nyelvű Codex de delictis, amely az anyagi és alaki büntető joggal foglalkozott. Fő
célnak a polgár szabadságának és jogának védelmét tekintette, modern bűncselekmény
fogalommal rendelkezett (közbiztonság, becsületsértés stb.). Meg kívánta határozni a
bűnösség alakzatait, valamint a bűncselekmény stádiumait. A büntetések alapját a
börtönbüntetés képezte (életfogytig tartó, meghatározott ideig tartó, házi őrizet).12
1819 Vuchetich Mátyás: Insitutiones iuris criminalis hungarici

Ezen mű a magyar büntetőtudomány első tudományos büntető jogi könyve. Szlemenits
Pál rendszeresen adott ki magyar nyelvű írásokat: „Fenyítő törvényszéki magyar tör-
vény” (1836). Folyamatos fejlődés figyelhető meg, amely során a fogalmak pontosab-
bak, precízebbek, alaposabbak lettek, valamint a jogszabályi leírások tökéletesedtek. A
felvilágosult kormányzás politikája új törekvéseket követelt meg. A büntetőjog humani-
zálódott, amelynek során a halálbüntetés eltörlésre került. Ez egyrészről negatív és pozi-
tív vonzattal járt, mivel a bűnözés elszaporodott, ugyanakkor út nyílt a büntetőjog mo-
dernizációja felé. A korban jellemzővé vált a kodifikációs tevékenység megindulása, az
országgyűlés több alkalommal tárgyalta a büntető törvényjavaslatokat.13
1827-1829 A javaslat reakcionárius eszmékkel dúsított volt. Javarészt halálbüntetést,

testfenyítő büntetések alkalmazását vezette volna be. 14 Hallani sem kívánt a nem nemes
és nemes közötti egyenlőségről és a rendek közötti különbségek megszüntetéséről. A
kihágásokat önállóan kezelte, amely a magyar jogtörténetben ekkor jelent meg először.
11
12
13
Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 276-277. o
14
http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-a
semegi%E2%80%93kodex 2015.03.10.
12
Kihágás minden olyan cselekmény, amely nem esik a büntetőjog hatálya alá (a bíróság
munkájának megzavarása, csavargás, amelyet vagyonelkobzással, pénzbírsággal rendelt
büntetni). Másképp rendezte a bűncselekmények csoportosítását, amelyek közálladalom
elleni, az emberrel vele született/szerzett jogait sértő, valamint a jó erkölcsöt sértő cse-
lekmények.15
1843 A büntető kodifikációt sürgették a polgárosodási viszonyok, a modern eszmék

széles körű elterjedése, valamint a politikusok. A büntetőjog rendezése a bécsi udvartól
való függetlenedést jelentette, valamint a rendi előjog felszámolását a törvény előtti
egyenlőség központisága. A jogegyenlőség tekintendő az egységes büntető jog kialaku-
lása alapjának. Az országgyűlés bizottságot küldött három javaslat kidolgozására. Há-
rom albizottsága volt: anyagi, eljárási, börtönügyi albizottságok.16 A magyar kodifiká-
ció javára szolgált, hogy az anyagi javaslatok szövegezését Deák Ferenc végezte. „A
bűntettekről és büntetésekről” szóló büntető anyagi jogi javaslat teljesen önálló, „Az
azonkori összes európai büntető törvénykönyvet messze túlszárnyaló alkotás, a humánus
és jogászi gondolkozás valódi remeke”.17 A kódex általános és különös részre volt fel-
osztva. Főbb elemei a törvény előtti egyenlőség, a halálbüntetés eltörlése, a bűntett és
kihágás megkülönböztetése. Ismerte a bűnösség keretében a gondatlanság fogalmát, a
kísérletet, a részességet, a visszaesést, az enyhítő-súlyosbító körülményeket, valamint az
elévülést. A büntetések központjába a szabadságvesztést állította. A bűncselekmények
tipizálása a polgárok személyét, vagyonát, a társadalmat és álladalmat ért sértések sze-
rint történt. Találkozhatunk mai jogi megoldások előzményeivel, mivel a kihágást tör-
vény, kormányrendelet és szabályrendelet határozta meg. Kihágást elkövetőkkel szem-
ben fogházbüntetést, pénzbüntetést alkalmazott és megszabta ezek maximumát.
A büntetőeljárásról szóló tervezetet kidolgozók közül Szalay László személyét emel-
ném ki. A megjelenő esküdtbíráskodás intézményét a főrendek elvetették. Ezzel együtt
járt több pozitív intézmény elvetése is, mint a felek egyenjogúsága, a kötelező védelem,
a nyilvános tárgyalás intézménye.18
15
16
http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-a
csemegi%E2%80%93kodex 2015.03.10.
17
Finkey Ferenc
18
13
1844-1878 Átmeneti korszak
A reformkorban a büntetőjogi törekvések háttérbe szorultak, amelynek okai között ta-
lálható a felelős kormányzat kialakítása, a törvény előtti egyenlőség megteremtése, az
ősiség eltörlése. A büntető jogi javaslatok lekerültek az országgyűlés napirendjéről egé-
szen Deák Ferenc igazságügyi miniszter kinevezéséig. A megalkotásra kerülő 1848.
évi XVIII. törvény, a sajtótörvény magában foglalt bizonyos rendelkezéseket az 1843-as
büntető törvény javaslatából. A szerb-magyar szabadságharc idején szerkesztésre került
egy bizonyos „vésztörvényjavaslat”, amely az 1843-as javaslat hűtlenségi elemeire tá-
maszkodott.
1848-ban újra napirendre került a büntető törvény megalkotásának kérdése, Kossuth
Lajos december 14-én indítványozta, hogy: „Határozza el a Ház a múlt országgyűlések
által kidolgozott büntető törvénykönyv átnézését és a jelenlegi viszonyokhoz idomítását
esküdtszéki intézvény alapján.”19 A Ház végzése: „A büntető törvénykönyv kész tervé-
nek esküdtszéki elvre fektetve átdolgozásával Deák Ferencz képviselő megbízatik.”20
Ezzel folytatódott az 1843-as javaslatok továbbvitele. Deák elvállalta a munkát, ám a
továbbiakban az országgyűlés napirendjén nem szerepelt a büntető jog témaként.
1849-ben Magyarországon hatályba lépett az 1803-as osztrák büntető törvénykönyv
(Strafgesetz), amelynek központi eleme a szabadságvesztés büntetés volt.21
1861-ben az Októberi Diploma és a Februári Pátens közötti időszakban az Országbí-
rói Értekezlet megkezdte munkáját egy ideiglenes joganyag kidolgozása érdekében. Az
1843-as javaslat elvetésre került, a korábbi magyar szabályozás lépett életbe. „Szeren-
csétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még
általános elvei sem voltak leszögezve”22 (Degré Alajos). Egy elv leszögezésre került, a
nem nemes és nemes között nem lehet különbséget tenni.
Pauler Tivadar munkássága meghatározó e korban. 1864-ben kiadott munkája a Bünte-
tőjogtan, amely megfelelt mind az akkori elvárásoknak, mind az ítélkező gyakorlatnak.
Ezen mű összekötő kapocs az 1843-as javaslat és a Csemegi-kódex között.23
1871-ben meghívást nyert a minisztériumába a neves aradi ügyvéd Csemegi Károly,
hogy alkosson meg egy új tervezetet. Csemegi megalkotta a bíróságok és ügyészségek
szervezéséről szóló, az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elválasztó törvényeket, a
19
20
21
22
23
14
bűnvádi eljárást szabályozó könyvet, a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárás szabá-
lyait, a magyar büntetőjog első kódexét és a kihágási büntető törvénykönyvet.24
Ezen részletes időbeli áttekintéssel elérkeztem dolgozatom fő témájához, a Csemegi-
kódex elemzéséhez.
2. A Csemegi-kódexről általában
A Csemegi-kódex,25 valamint az 1879. évi XL. törvénycikk a kihágásokról26 (Kbtk.)

alkotják az első magyar törvénnyé lett teljes büntetőkódexet. A Csemegi-kódex (1878.
évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről) tervezete 1873-ra készült el, amely 1875-
ben került az országgyűlés elé. Jogtudományunk évtizedek óta várt ezen törvény
megalkotására, amely az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást
tartalmazó törvénykönyv volt Magyarország történelmében.27 A klasszikus büntetőjogi
iskola kiváló alkotása, liberális jellemzőkel tarkítva. Alkotója Csemegi Károly,
igazságügyi államtitkár, a büntetőjogi fogalmak pontos kidolgozásával máig ható
érvénnyel megalapozta a magyar büntetőjogi dogmatikát. A kor büntető
jogtudományának eszméit képviselte. A kódex büntetési rendszere megfelelt a kor
elméleti és gyakorlati követelményeinek, elválást jelentett a feudális viszonyoktól, így
kiválóan illeszkedett a 19. századi európai törvénykönyvek sorába, melyek a büntetések
humanizációján alapultak.28
3. A Csemegi-kódex általános, különös része, egyes ellentmondások, szabályozások
A kódex általános és különös részből áll, ezek 9, valamint 43 fejezetre és összesen 486
szakaszra tagozódnak. Az általános része az 1950. évi II. törvényig (Btá.), különös ré-
sze 1961-ig, az új Btk. megalkotásáig volt hatályban (1961. évi V. törvény).
Az általános rész tartalmazta a bevezető rendelkezést, a törvény hatályát, stádiumokat,
beszámítást kizáró-enyhítő okokat, büntetéseket, kísérlet/részesség fogalmát, szán-
dék/gondatlanság definíciókat, a bűnhalmazatot, a bűnvádi eljárás megindítását, a vég-
24
25
1878. évi V. törvény – A bűntettekről és vétségekről
26
1879. évi XL. törvény - A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról
27
28
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Jogi Lexikon – Csemegi-
kódex
15
rehajtást kizáró okokat, valamint elemezte a bűnösséget. A különös rész a védett jogi
tárgyak szerinti csoportosítást tartalmazta, miszerint az uralkodó (monarcha), az ál-
lam,29 a társadalom,30 az egyes személyek,31 a közbiztonság,32 és a hivatal elleni33 bűn-
cselekményekre oszlott. Ez mutatja, hogy a rokon bűncselekményeket együtt tárgyalta.
A cselekményeket súly szerinti megosztásban, hármas rendszer szerint taglalta
(trichotomia): bűntett, vétség, kihágás. Ennek oka az európai törvényhozásra vezethe-
tő vissza. Bűntett: szándékos jogsértés, amely nagyobb súlyú, nagyobb beszámítású,34
vétség: szándékos jogsértés, amely, kisebb súlyú és a gondatlanságból elkövetett jogsér-
tések. Ezen cselekmények között a megsértett jog fontossága, súlya, a kár jelentősége és
veszélye folytán különbséget kell tenni (Szándékosságon alapul pl.: a gyilkosság és a
rágalmazás, azonban nagy különbség áll fenn e két jogsértés között.).35 A kihágás nem
igazi jogsértés, hanem valamely cselekményből vagy mulasztásból származható jogsér-
tés megelőzése miatt alkotott törvény megszegése (Pl.: koldulás, csavargás, mely nem
sért jogot, de abból veszély következhet be.).36 Ezen hármas felosztást az országgyűlé-
sen az ellenzék, Komjáthy Béla támadta: „ha ez a felosztás elméletileg helyes is volna,
gyakorlatilag még egy törvényhozásnak sem sikerült keresztülvinni. Ettől eltekintve, ha
ez az elméletileg helyes felosztás a gyakorlatban keresztülvihető volna is, még akkor
sem lenne az helyes. A törvényhozásnak ugyanis ügyelnie kell a hazai hagyományokra,
márpedig hazánkban a bűntett és vétség közti különbségeket sem a régebbi büntető in-
tézkedések, sem az 1843-as javaslat el nem fogadta.”37
Az első szakasz megvalósította a nullum crimen sine lege (praevia) és a nulla poena
sine lege elvét, amelyekkel kizárta az analogia legist és az analogia iurist. „Bűntettet
vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít.”38 „Bűntett
vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése
előtt a törvény megállapított.”39 A jogállam fő kritériuma a bíróság törvényhozó szere-
pének mellőzése volt. A büntetőjogi legalitás (törvényesség) elvének az alapja, vala-
29
1878. évi V. törvény I-VIII. fejezet
30
1878. évi V. törvény IX-XIII. fejezet
31
1878. évi V. törvény XIV-XXXVI. fejezet
32
1878. évi V. törvény XXXVII-XL. fejezet
33
1878. évi V. törvény XLI-XLII. fejezet
34
1878. évi V. törvény 1-4. §
35
36
37
38
1878. évi V. törvény 1. §
39
16
mint a személyes szabadság alkotmányos biztosítéka.40 Modern felfogása a 18. századi
Európában terjedt el, Beccaria munkásságának köszönhetően.41 A 18. századtól a bünte-
tő törvénykönyvek tartalmazzák ezen elvet (a legelső: Sanctio Criminalis Josephina).
Ezen elvnek a céljai: jogforrás megjelölése, amely megállapíthat tényállást, valamint a
büntető törvény időbeli alkalmazhatóságának kijelölését. Bűncselekménnyé nyilvánítást
kizárólag törvény hozhat létre, bírói gyakorlat nem, ezen belül bűncselekményi tényál-
lást is kizárólag törvény állapíthat meg és nem a bíró.42 Bizonyos cselekményeket bűn-
cselekménynek kizárólag az elkövetéskor hatályos törvény minősíthet, amellyel a visz-
szamenőleges jogalkotást kizárta.43 Az említett elv fellelhető az 1789. évi Ember és
Polgár Jogainak Deklarációjában. A Csemegi-kódexnek ezen fő alapelve szerepel a
bűncselekmény fogalmában és a büntető törvénykönyv időbeli hatályát tartalmazó ren-
delkezésben.44
A Btk. első szakasza cselekmény (nem csak tett (actio), hanem annak eredménye is
lehet) kifejezést használta, amely tevésből vagy mulasztásból állhatott.45 Az 1843. évi
javaslat a cselekvést és a mulasztást külön alkalmazta, indokolásában az elkövető sze-
mélyét figyelmen kívül hagyta. „A kódex későbbi bírálói azt kifogásolták, hogy sem a
visszaesés szabályozásánál, sem a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok meg-
formálásánál a törvényhozó nem volt tekintettel az elkövető személyiségére.46 Balogh
Jenő azt vetette Csemegi szemére, hogy csak a jogi kérdés, az elméleti nehézségek, a
dogmatika vitái lebegtek szeme előtt. A bírónak azonban elsősorban az egyént, az adott
esetet, az előtte álló vádlott egyéni sajátosságait kell szem előtt tartania. A törvényho-
zásnak pedig módot kell adni arra, hogy a bíró ezt az osztályozást és egyéniesítést csa-
kugyan keresztül is vihesse.”47 A törvény indokolása az alapkérdésekre is kiterjedt.
Csemegi az indokolásban rámutatott, hogy a büntető törvénykönyvek nem határozzák
meg kifejezetten az alapelveket, amelyekből származnak, de Európa államaiban nincs
40
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Jogi Lexikon – Nullum
crimen sine lege (praevia)
41
Cesare Beccaria itáliai nemes, 1764-ben alkotta meg Európa szerte elismert művét:
„A bűnökről és a büntetésekről” http://uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-
cesare-beccaria 2015.03.18.
42
43
44
45
46
47
17
olyan büntető törvénykönyv, amelynek a kodifikálásánál ne vettek volna alapul egy
olyan alapelvet, amely az egészét átjárja, amelyre épülnek a rendelkezései, különösen
pedig a büntetési rendszer. A Btk. az 1843-as törvényjavaslat alapelvével értett egyet,
vagyis sem abszolút, sem relatív teóriát nem fogadta el kizárólagos vezéreszmeként.
Sem az erkölcsi igazság, sem a hasznosság, sem a javítás, egyike sem azon külön-külön
célok, amelyek a relatív elméletek kizárólagos céljaiként ismeretesek. Így az igazság és
a hasznosság egyesített elveiből képzett Vereinigungstheorie alapján állt.48 „Midőn az
állam valamely cselekményt büntetés terhe alatt megtilt, legfőbb erkölcsi hivatása telje-
sítésében jár el, és nem tesz egyebet, mint tagadásba veszi az erkölcstelenség és egyúttal
a jogrendre ártalmas bűntett létjogát, illetőleg az erkölcsi rendet sértő és a közérdeket
veszélyeztető ténnyel szemközt tagadásba veszi polgárainak tétlenül maradhatását. De
az a feladat nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi, hogy a büntetés más célokra
is, mint a prevenciónak, repressziónak, valamint a javításnak is megfeleljen.”49 Ezen elv
érvényesült a német büntető törvénykönyvben (1871), a belga törvényben (1867), vala-
mint fellelhető Rossi, Hélie, Livingston, Berner véleménye.50
Büntetőjogi felelőssége annak a fizikai személynek állott fenn, aki a cselekmény elkö-
vetésekor a 12. életévet meghaladta és beszámítási képességének birtokában volt51. A
84. § a 12. évet túlhaladott, de a 16. évet még be nem töltött személy büntetlenségét
mondta ki, ha a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem
bírt.52 Az ilyen kiskorú javítóintézetben volt elhelyezhető. A fiatalkorúakkal szemben
merev elhatározásokat képviselt, mivel a 42. § megengedte, hogy a fogságra ítélt, de
életük 20. életévét túl nem haladott személyeket - megjavításuk végett - a bíróság 6 hó-
napig terjedő magánelzárás alá vonjon.53 „A magánelzárás kellő óvatosság mellett al-
kalmazva leginkább hat a fiatalkorú egyénekre, ha azok teljes elkülönítés által a tanító,
a lelkész, a felügyelő kizárólagos hatalmába jutván ezeknek mód és alkalom nyújtatik az
erkölcsi erő teljes kifejtése által a rossz útra tévedt egyént a becsület és a kötelesség
útjaira visszahozni”.54 A 16. életév betöltésével valósult meg a büntetőjogi nagykorú-
48
egyesülés, szövetség http://topszotar.hu/nemetmagyar/Vereinigung 2015.03.18.
49
50
51
1878. évi V. törvény 83.§.
52
53
54
18
ság.55 A kódexnek ezen rendelkezéseit szakmai körök vitatták.56 Véleményük szerint a
büntethetőségi korhatárt jóval magasabbra kellene helyezni, mind szociológia, mind
embertani szempontok révén.57 A prevenció lenne elsősorban alkalmazható velük
szemben (nevelés, tanítás, erkölcsi felvilágosítás), valamint a fogház/börtön elvetése és
ehelyett próbára bocsátás, esetleg javítóintézeti nevelés. Megállapításuk szerint kormi-
nimumnak a 14. életév betöltése, maximumának a 18. életév betöltése az ideális.58
A Csemegi-kódex értelmében a bűntett kísérlete volt büntethető, a vétségé csak megha-
tározott esetekben, valamint enyhébb módon.59 Nem büntethető az elkövető, ha a kísér-
lettől önként elállt, illetőleg az eredményt önként elhárította. Az előkészületi cselek-
mény nem büntethető, kivéve, ha az sui generis (önálló) bűncselekmény.60
Részesség formái alatt a felbujtást és a bűnsegélyt nevesítette a törvény, a bűnpártolás
önálló bűncselekmény.61
Beszámítást kizáró és enyhítő okokat sorolt fel: öntudatlan állapot, elmezavar, jogos
védelem, végszükség, gyermekkor, tévedés.62 Mai értelemben ezen okok a büntethető-
ség kizárását vonják maguk után. A büntetés foganatosításának jogi és természeti indo-
kai is megtalálhatók, amelyek a büntetőeljárás egyes szakaszainak meggátlását jelentet-
ték (pl.: királyi kegyelem, az elkövető halála, elévülés).63
Ha az elkövető személye ellen egy eljárásban több bűncselekmény elkövetése miatt
ítélkeztek, akkor bűnhalmazatot említett a törvény. „Ha ugyanazon személy több bün-
tetendő cselekményt vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el: az
egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki.”64 A büntetés kiszabá-
sára a következő lehetőségek adottak voltak: cumulatio (halmozás), absorptio (fel-
emésztés), asperáció (fokozás vagy súlyosbítás).65 Halmozásnál a bíróság külön-külön
szabta ki a büntetést minden egyes bűncselekményre, melyek végül összeadásra kerül-
tek.66 Így sor kerülhet akár több száz éves szabadságvesztés-büntetésre. Felemésztés
55
56
szociológusok, pedagógusok
57
58
59
1878. évi V. törvény 65-66. §
60
1878. évi V. törvény 65-68. §
61
1878. évi V. törvény 69-74. §
62
63
64
65
1878. évi V. törvény 97-99. §
66
19
esetén a bűncselekmények közül a legsúlyosabbat vették figyelembe, s annak büntetési
tételét szabták ki.67 Súlyosbítás során a bíróság túllépett a legsúlyosabb bűncselekmény
felső tételén, azonban a halmozással nyerhető mértéket nem érte el.68
A Csemegi-kódex III. fejezete háromféle főbüntetést nevesített: halálbüntetést (de fac-
to, két bűncselekményre alkalmazható), szabadságvesztés-büntetést (fegyház, államfog-
ház, börtön, fogház) és pénzbüntetést.69 „A jelen törvényben meghatározott esetekben, a
szabadságvesztés büntetésen fölül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának ide-
iglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés, együtt vagy külön állapítandó meg.”70
Mellékbüntetésként a hivatalvesztést, a politikai jogok gyakorlásának ideiglenes fel-
függesztését, a foglalkozástól eltiltást, az elkobzást, a pénzbüntetést és a kiutasítást ne-
vesítette.71
Perczel Béla igazságügy-miniszter a törvény különös részét illetőleg a Btk.-t az ország-

gyűlésnek elfogadásra azzal ajánlotta, hogy „a javaslat védelme körébe vonja mindazt,
amit egy feladatnak teljesen megfelelő büntetőtörvénynek oltalma alá vonnia kell, vé-
delme körébe kell vonja ugyanis az államot, ennek törvényes hatóságait és intézményeit,
valamint az ország minden egyes lakójának életét, testi épségét, becsületét, személyes
szabadságát és vagyonát”.72 A törvényhozásban jelentős bírálásra került a Csemegi-
kódex különös része. A bűncselekményeket jogtárgyak szerint három csoportra osztotta:
állam, társadalom, egyének ellen elkövetett bűncselekmények, mely csoportokba tartozó
cselekményeket a kódex eléggé elkülönített.73 Így megfigyelhető, hogy nem követte az
1843-as javaslatot, amely az egyének, a társadalom, az állam elleni bűncselekmények
sorrendet használta. Ebben hasonlít a német büntető törvénykönyvre, amely a francia
Code Penalon alapult.74
67
68
69
70
71
72
73
74
A francia büntető törvény a klasszikus polgári átalakulást tükrözi, kiadására a
Napóleoni kodifikációk lezárását követően 1810-ben került sor, egyes intézményeit
1810-ig önálló törvényként nevesítettek meg. Tartalmazza a bűncselekmények
trichotom felosztását, a büntetési nemeket, a törvény hatályát, valamint a büntetések
végrehajtásának formáit. A klasszikus büntetőjogi elvek alapján készült, a kiszabható
büntetések mértékét a bírói mérlegelésre bízta. Magában foglalt bűntettre, vétségre,
20
A btk. tükrözte a kor politikai és társadalmi viszonyait, így a legsúlyosabb bűncselek-
ménynek az uralkodó megölését, annak kísérletét titulálta, amelyet halállal kívánt bün-
tetni.75 Védelemben részesítette a vagyont, a tulajdont, a kereskedelmet, amelyek meg-
sértése a csalárd bukás, váltóhamisítás bűntettet valósította meg.76 A lopásnak tizenket-
tő minősített esetét sorolta fel,77 azonban a lopott dolog értékét figyelmen kívül hagyva
bírálta a lopást.78 (Pl.: vallási szertartáshoz tartozó tárgy ellopása, betöréses lopás, köz-
veszély színhelyén elkövetett lopás, a hivatali lopás, a visszaeső által elkövetett lopás
stb.).
A magánosok elleni erőszakra kifejezett figyelmet fordított a Csemegi-kódex, „6 hóna-
pig terjedhető fogházzal büntetendők, akik gyárak, műhelyek előtt összecsoportosulnak
avégett, hogy a munkásokat a munkahely elhagyására bírják”.79 Ez a sztrájkok szerve-
zői, résztvevői ellen irányult. A 172. § az uralkodó ideológiák és intézmények védelmét
taglalta. A törvény büntetni rendelte az izgatást a nemzetiségek, a hitfelekezetek, a tu-
lajdon, a házasság intézménye ellen.80
A XVIII. fejezet megemlített egyes bűncselekményi kategóriákat az élet elleni cselek-
mények közül.81 Szándékos és gondatlan emberölési kategóriákról beszélt. Ezen belül:
szándékos emberölés, amelynek a gyilkosság minősül82 (előre megfontolt szándék –
dolus praemeditatus), erős felindulásban elkövetett emberölés83 (dolus repentinus), il-
letve a megfontolt szándékkal elkövetett emberölés.84 Ezen kategóriák mellett szerepelt
a kívánságra ölés (euthanasia),85 az öngyilkosságban való közreműködés,86 a gyermek-
ölés,87 a magzatelhajtás,88 az elhagyás.89
kihágásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen törvény felismerhető a Csemegi-kódex

kodifikációs tevékenységében.
75
1878. évi V. törvény 139-141. §
76
1878. évi V. törvény XXXV. fejezet, XI, fejezet
77
78
79
1878. évi V. törvény 177. § (2)
80
1878. évi V. törvény VI. fejezet
81
1878. évi V. törvény 278. §, 279. §
82
83
84
85
86
87
88
89
21
A szándékos testi sértés három alakzatát tartalmazta a XX. fejezet, amely a gyógyulás
időtartama szerint oszlott fel 8 és 20 napra.90 A súlyos testi sértés (20 napon túl gyógyu-
ló) 3 évig terjedő szabadság-vesztéssel volt büntethető. 91
A XVIII. fejezet 258. §-a védte a becsületet, mint emberi tényezőt.92 Ezen tényező ellen
cselekmény a rágalmazás és a becsületsértés,93 a sajtó útján elkövetett becsületsértés
vétséget is büntetni rendelte.94 Ezen szabályozást vitatták a Csemegi-kódex bírálói és
indítványozták annak átdolgozását, amely törekvés 1914-ben valósult meg.95 A kifogás
tárgyát képezte, hogy a rágalmazásra véleményük szerint túl alacsony büntetési tétel
került kiszabásra96 (6 hónap fogház–pénzbüntetés, sajtó ügyben 1 év).
Hat fejezet taglalta a vagyon ellni bűncselekmények esetköreit (XXVI-XXXI. fejezet),
amelyek: lopás,97 rablás, zsarolás, 98 sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés,99 jogtalan elsa-
játítás,100 orgazdaság, bűnpártolás,101 csalás.102 (A Kbtk. nevesítette a lopás kihágási
alakzatát. Ide tartozott a 2 forint értéket meg nem haladó élelmiszer vagy élvezeti cikk
lopása, de csak akkor, ha nem volt megállapítható minősítő körülmény 126. §.).
A leánykereskedelemről, mint bűncselekményről a kódex nem rendelkezett.103 A kerí-
tésre nem tartalmazott büntetést, mert szerinte ennek a magatartásnak a bizonyítása igen
nehéz.104 Az I. büntető novelláig105 ezek a cselekmények büntetlenül maradtak, a bünte-
tőjog tűrte ezen „üzleteket”. 106
90
91
92
93
94
95
96
1878. évi V. törvény 258. §, 277. §
97
1878. évi V. törvény XXVI. fejezet
98
1878. évi V. törvény XXVII. fejezet
99
1878. évi V. törvény XXVIII. fejezet
100
1878. évi V. törvény XXIX. fejezet
101
1878. évi V. törvény XXX. fejezet
102
1878. évi V. törvény XXXI. fejezet
103
104
105
1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella
106
22
4. A Csemegi-kódex értékelése, bírálata, szakmai méltatása, hatása a jogrendszerre
Fentebb említettek során észlelhető, hogy a Csemegi-kódexet számos bírálat érte. Az

országgyűlési vitán Komjáthy Béla kifogásolta a kódexet amiatt, hogy lényeges kérdé-
sekben eltért az 1843. évi javaslatoktól. Ennek értelmében, nem követte a bűncselekmé-
nyek kettős felosztását, bevezette a halálbüntetést, büntetési minimumot állapított
meg.107 Ugyanezt a felvetést képviselték a fiatalabb nemzedék képviselői: Fayer László,
Balogh Jenő, Finkey Ferenc.108 Fayer László bírálatának középpontjában az állt, hogy
Csemegi az 1843-as javaslatot teljesen mellőzte. Az ország arra volt felkészülve, hogy
az új törvény ezen javaslaton alapuljon, ehelyett azt vette észre, hogy az új törvény a
legjelentősebb kérdésekben ellenkező irányú döntést tartalmazott.109 Balogh Jenő az
eltérést egyrészt Csemegi Károly kodifikátori tevékenységével magyarázta, másrészt
azzal, hogy abban a korban a büntető-jogtudomány területén uralkodó volt a jogdogma-
tikai irányzat. Csemegi a dogmatika tudósa volt és nem törvényhozója. Azt írta, hogy
Csemegi nem volt oly nagy törvényhozó, mint az 1840-es évek vezető férfijai,110 és
ebben Baloghnak igaza volt, amely abban mutatkozik meg, hogy az 1840-es évek kodi-
fikációs munkálatainak Deák Ferenc, Szalay László voltak a vezető személyiségei. Az,
hogy a magyar jogászi közgondolkodásban számosan visszakívánták az 1843-as javas-
latot, nem csupán a nacionalista érzület megnyilatkozását jelentette,111 még akkor sem,
ha az 1843-as javaslat 1878-ban nem volt átültethető a törvények sorába. Fayer a bünte-
tőjogban a humanista eszmék védelmezője volt, kitartott azokért a felvilágosodás által
ihletett, a reformkorban felkarolt eszmékért, amelyek az 1843-as törvényben kodifiká-
lódtak. Ezeket kérte számon Csemegi Károlyon, ezt a szellemi örökséget óvta.112
Az 1843-as javaslat nem csupán magyar jelenség, hanem része volt annak az európai
mozgalomnak, amely a büntetőtörvények megalkotását irányította. Pauler Tivadar
országgyűlési előadó fejtette ki, hogy az 1874. évi osztrák törvényjavaslat, amely né-
met, olasz, belga, francia törvényhozások felhasználásával készült, befolyással volt a
107
108
109
110
Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Gábor Áron, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc
111
112
23
magyar törvényre, valamint, hogy a magyar törvényhozás mindig kapcsolatban állt az
európai törvényhozással, annak hatásai érzékelhetők benne.113
A Csemegi-kódex bírálói a törvény fő hibájának vélték, hogy büntetési rendszere bo-
nyolult, a mellékbüntetéseket rendszertelenül/helytelenül párosította a főbüntetések-
hez.114 A fegyházbüntetés általános minimuma túl magas, egyes büntetési tételek túlsá-
gosan alacsonyak voltak. Fő hibái között említették, hogy a fiatalkorúakra és a vissza-
esőkre nem került megfelelő szabályozás megalkotásra.115 A törvény pechére, pont a
megalkotásának éveiben indult meg az a kriminológiai irányzat, amely rámutatott a túl-
ságos jogdogmatizálás veszélyeire a „rendszerimádásból” származó következményekre,
melyek miatt a Btk. sok tekintetben nem felelt meg az életnek.116 Ezek a kifogások kö-
rülbelül tíz év múlva a revíziójának szükségességét követelték meg, és elvezettek az
1908. évi novellához,117 illetve az 1913. évi törvényhez.118
Azonban nem elhanyagolható azon tény, hogy a kódexnek számos erénye volt. Fő bírá-
lója Fayer László elismerte, hogy a törvény önálló, nagy munka. Sokra tartotta a kódex
indokolását, s véleménye szerint a büntető jog egész területét lefedte, kifejtett kellő
mélységgel a tanait.119 Finkey szerint a törvény negyedszázados élete által igazolódott,
hogy ezen büntető törvénykönyv törvényhozásunk egyik legjelesebb alkotása volt.120
1945 után több elismerést, mint bírálatot váltott ki a Csemegi-kódex. Ries István iga-
zságügy-miniszter 1947-ben jellemezte a törvényt: „Bár a magyar büntető törvénykönyv
a lehető legtökéletesebbet nyújtotta, amit a dogmatikus büntetőjogi iskola az individuál-
liberális világnézet társadalmi és gazdasági rendjének körülbástyázása céljából adha-
tott: ez az elméleti és kodifikációs szempontból egyaránt kiváló alkotás csak rövid ideig
maradt az anyagi büntetőjog kizárólagos forrása. A büntető törvénykönyv egyfelől az
egyéni szabadság biztosításáért harcoló világnézetnek, másfelől a tényálladék kristály-
tiszta meghatározására törekvő ún. klasszikus büntetőjogi irányzatnak valóságos bete-
tőzése.”121
113
114
1878. évi V. törvény III. fejezet
115
116
117
1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella
118
1913. évi XXI. törvény – A közveszélyes munkakerülőkről
119
120
121
24
A marxista büntető-jogtudomány a kódex osztályjellegére mutatott rá. Kádár Miklós
1952-ben a burzsoá büntetőjog kifejeződését vélte fellelni benne, amely a kizsákmányo-
ló osztályoknak az érdekeit védelmezte, a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit
súlyosan büntette, de az uralkodó osztályok tőkés tagjai által elkövetett cselekményeket
elnézően kezelte.122 Kovács Kálmán rámutatott arra, hogy a kódex a klasszikus, dog-
matikus büntetőjogi iskola jegyeit hordozta magán, a liberális kapitalizmusban keletke-
zett jellegzetes burzsoá büntető törvénykönyv. Szerinte a büntetőjogi fogalmak kidol-
gozása precíz, ám az 1843-as javaslathoz képest visszalépést jelentett.123 Markója Imre
igazságügy-miniszter 1978-ban az országgyűlésen beterjesztette az új büntető törvény-
könyvet, amely folyamat során hangsúlyt fektetett arra, hogy a 100 éve megalkotott első
magyar büntető törvénykönyv liberális büntetőjogi elveket valósított meg, szakított a
feudális büntetőjogi rendszerrel.124
Az 1878-1879. évi büntető jellegű törvények jogrendszerünk fejlődésének kiemelkedő
alakzatai voltak. A századfordulóra a büntető perrendtartás és az esküdtszéki törvény
megalkotásával egy jogterület, a büntetőjog teljes kodifikálása megvalósult. Az első
siker a Csemegi-kódexnek volt köszönhető, amely leküzdte a jogi reformot akadályozó
szabályozást.125
A Csemegi-kódex büntetési rendszere sem kíméletlennek, sem szigorúnak nem vélhe-

tő.126 Az enyhítő körülményeket a bíró széles körben mérlegelhette, így ezzel enyhébb,
avagy súlyosabb büntetés alkalmazását tette alkalmazhatóvá. A közérdek a büntetések
szigorítását kívánta, ez abban is mutatkozott, hogy a fellebbviteli bíróság sokszor sú-
lyosbította az elsőfokú ítéletet.127 Ami a halálbüntetést illeti nem volt gyakori, mond-
hatni ritka. Ezt alátámasztja, hogy a Csemegi-kódex hatályba lépését követő tíz év alatt
tizenhét halálos ítéletet hozott meg a bíróság, amelyből tíz elítélt kegyelmet kapott.128
Ezen ítéleteket 1884-ben hozták, azonban 1896 és 1899 között nem történt halálbünte-
122
123
124
125
126
127
1878. évi V. törvény VII. fejezet
128
25
tés.129 Az elítéltek feltételes szabadságra bocsátását gyakran alkalmazták, amelyek sike-
resek voltak, ezért a fegyház kiszabása nem volt jellemző.
A Csemegi-kódex mély nyomot hagyott a magyar jogi gondolkodásban. Ezt bizonyí-
totta a több évtizedes hatályban maradása, amelyet három jogásznemzedék sajátított el,
vallotta eszméit. Ezek közül sok a mai napig is használatos, fellelhető a jogrendszerben.
A kódex belevéste a bíróságokba, a jogalkalmazó szervekbe a törvény fontosságát, mi-
szerint akkor ítélkeznek törvényesen, ha azon döntés törvényi keretek között is marad.
Csemegi Károly nemcsak eklektikus volt, hanem jog-összehasonlító, így mindent hasz-
nosított. Ezt bizonyítja a kódex minden ízben. Művében gyakran hivatkozott társadalmi,
jogpolitikai indokokra. Erre szolgál példaként az 1. §-hoz fűzött indokolás: „Ezen sza-
kasz által két nagy elvi szabály, az egyéni szabadság biztosítékának két lényeges feltéte-
le céloztatik bejegyeztetni büntető törvénykönyvünkbe.”130 A kódex elméleti, tudomá-
nyos háttérre támaszkodott, kapocsként funkcionált az elmélet és gyakorlat között.
A büntető törvénykönyv a bűncselekmények hármas felosztásának elvén alapult, a bün-
tetendő cselekmények azonban nem egy törvényben helyezkedtek el. A kihágások külön
kódexbe kerültek. A hármas felosztás összhangját a két törvénykönyv szerkezeti egysé-
ge fejezte ki. A Kihágási Büntető Törvénykönyv (1879. évi XL. törvény - Kbtk.) 1880.
szeptember 1-jén lépett hatályba.131
129
130
1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről – Indokolás
131
26
III. F E J E Z E T
CSEMEGI KÁROLY MUNKÁSSÁGA
1. Életpályája
Nasch Károly 1826. május 03-án született Csongrádon. Elemi iskoláit szülőfalujában
végezte, németül, franciául, latinul, görögül, olaszul tanult. Tizenhét éves korában részt
vett a megyei törvényszék ülésén, ekkor már vonzódott a jog iránt. Ebben az időszakban
változtatta nevét Csemegi Károlyra. 1846-ban ügyvéd, majd Csongrád megye választott
aljegyzője volt, mint a megye követe résztvevője volt az utolsó rendi országgyűlésnek.
Támogatta Kossuth Lajos és Deák Ferenc programjait.132 Őrnagyként küzdött a bánáti
és bácskai hadjáratban, melyek bukásának következményeként a temesvári várban
raboskodott, itt tanult meg angolul. Fél éves fogság után Aradon ügyvédként
praktizált.133 Szakmai röpiratokat szerkesztett, publicisztikai tevékenységet folytatott. A
Pesti Naplóban és a Törvényszéki csarnokban cikkeket tett közzé, melyek megalapozták
kodifikációs karrierjét. A kiegyezést követően Horváth Boldizsár igazságügyi
miniszter így szólt: „Szükségünk van az Ön munkásságára, amellyel idáig is, előttünk
jól ismert módon szolgálta a jog és igazság eszméit. Ezért felkérem Önt, hogy munkáját
állítsa be az Igazságügy-minisztérium szolgálatába, mely Önt miniszteri
osztálytanácsossá kinevezendi”.134 Az igazságügyi-minisztériumban 1867-től 1879-ig
végezte munkásságát, ahol államtitkári tisztséget ért el. 1878-ban beszédével megvédte
a magyar büntető törvénykönyv nagy támadásokat kiváltott javaslatát, amely törvény
becikkelyezést nyert a magyar törvények között. Ezek után kúriai tanácselnökké
nevezték ki, ahol 1893-ig dolgozott. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem
díszdoktorává választották. 1878-ban a Magyar Jogászegylet megalapítója és elnöke
volt1898-ig. Tüdőgyulladás betegsége folytán 1898. március 18-án elhunyt. 135
132
A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti
értekezések, Osiris Kiadó, Budapest 2001, Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
tudományos kiadványa, Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi
Károly (1826-1899) 9-11. o. (továbbiakban: Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19.
században Csemegi Károly (1826-1899)).
133
Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) 11.o.
134
135
27
2. Csemegi Károly fő művének állomásai
Az 1795-ös és 1829-es sikertelen kodifikációs kísérletek után136 a reformkor számára

világosnak tűnt, hogy a büntető igazságszolgáltatás alapjává az írott büntető jogot, a
liberális világnézetből kiinduló, kodifikált büntető törvénykönyvet kell tekinteni. Ez
alkalmas a feudális viszonyok eltörlésére és a polgáriasodó törekvések erősítésére.
Ennek bizonyítására szolgált az 1843-as javaslat, amelyből végül nem lett törvény.137
Az 1867-es közjogi kiegyezést követően vált fontossá a büntetőjog kodifikációja. Ennek
fontossága magyarázható volt a gazdaság gyors ütemű fejlődésével, a polgárok
tulajdonainak védelmével, az uralkodó érdekeinek biztosításával. Általános
követelménnyé vált a politikai bűncselekmények meghatározása és a kiegyezés
alkotmányjogi megoldásának büntetőjogi védelme. Az igazságügyi kormányzat
Csemegi Károlyt bízta meg egy új törvénytervezet kidolgozásával. Csemegi 1871-ben
elkezdte élete legfontosabb művének elkészítését, a magyar büntető törvénykönyvet. A
társadalom fejlődése, változása folytán már nem volt érdekszerű az 1843-as javaslat,
Csemegi ezt teljesen mellőzte művéből. Felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy
kitől kapta pontosan a megbízást Csemegi Károly, Horváth Boldizsártól, avagy Bittó
Istvántól? Ez nem került tisztására. 138
„A büntető eljárás ott kezdődik, ahol a büntetendő cselekmény elkövettetett. Elkövettet-
te-e a büntetendő cselekmény? Honnan méltóztatik azt nekem megmondani, hogy igen
vagy nem? Máshonnan nem, mint a büntető törvénykönyvből. Mi a bűnvádi eljárás?
Vajon legelőször is azon kezdi-e a bíró, hogy vizsgál. Nem azon kezdi. A feljelentés ese-
tében a bírónak először számot kell adni magának arról, vajon úgy, amint a dolog felje-
lentetett, bír-e azon kritériumokkal, melyek azon cselekményt büntetendővé teszik.”139
136
A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti
tudományos kiadványa, Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és
kodifikátora: Csemegi Károly (továbbiakban: Horváth Tibor – Az első magyar büntető
törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly)
137
Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi
Károly 24. o.
138
Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi
Károly 24. o.
Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 100. o.
139
Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója
alkalmából, A Magyar Kriminológia Társaság és Csongrád város által rendezett
28
Fayer László eképp vélekedett Csemegiről:
„Csemegi Károlyé az az érdem, hogy Magyarországon az anyagi büntetőjog kodifikálva

van. Magyarország történetében korszakot alkotó esemény, melynek számtalan kihatá-
sai vannak úgy a köz- mint a magánéletre. Egy darab szervezet ez, mely az államélet
alapját rakja le.140
emlékülésen 176-179. o. (továbbiakban: Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi

Károly születésének 175. évfordulója alkalmából)
140
alkalmából 181. o.
29
IV. FEJEZET
A KOR TÖRVÉNYHOZÁSÁNAK MENETE
A törvényhozás a kétkamarás országgyűlésen zajlott, amelynek részei a képviselőház és

főrendiház voltak.141
A képviselőház tagjainak megválasztására egyéni választókerületekben került sor,142
elnökét és két alelnökét titkos szavazással, általános szótöbbséggel, hat jegyzőjét
viszonylagos szótöbbséggel választotta meg. Az elnök választása az egész
országgyűlési ciklusra, a többi tisztviselőé egy parlamenti ülésre volt érvényes. A
főrendiház a dualizmus időszakában a magyar országgyűlés második kamarájaként
működött.143 Örökös jogú tagjai voltak a királyi család teljes korú, atyai vagy gyámi
hatalom alatt nem álló férfitagjai, akiket főhercegi rang illetett meg. Tagok voltak
magyarországi hercegi, grófi vagy bárói címet nyert családoknak a 24. életévüket
betöltött, nagykorú férfitagjai, akik az 1885-ös főrendiházi reformot követően legalább
6000 korona adót fizettek.144 Továbbá tagok voltak az ország régi rendi méltóságai,
zászlósai (az országbíró, a horvát bán, főlovászmester, a főudvarmester stb.), a pozsonyi
gróf, a koronaőrök, a fiumei kormányzó. Hivataluk alapján megillette a tagság a magyar
királyi kúria, a közigazgatási bíróság és a budapesti királyi tábla elnökét és
másodelnökeit. Egyházi méltóságú tagok: az esztergomi hercegprímás, az érsekek, a
megyés püspökök, a pannonhalmi főapát stb. A magyar minisztertanács felterjesztésére
az uralkodó 50 olyan magyar állampolgárt nevezhetett ki főrendiházi tagnak, aki
közéleti pályafutásával erre érdemet szerzett.145
A határozathozatalra és a választások lebonyolítására 50 főrendiházi tag jelenléte volt
szükséges. A magyar országgyűlés két kamarája az üzenetváltásokon kívül némely
meghatározott esetben közös ülést tartott. Az országgyűlés megnyitása és feloszlatása
esetén mindkét ház tagjainak jelenléte kötelező volt. A parlamenti ciklust megnyitó és
bezáró trónbeszéd a házakban külön–külön került felolvasásra, közös ülésen a
koronaőrök megválasztása, eskütétele, a királyi hitlevél, az eskü becikkelyezése és a
141
http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html 2015.03.10.
142
1874. évi XXXIII. törvény szabályozta
143
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht
m 2015.03.10.
144
1885. évi VII. törvény szabályozta
145
m 2015.03.10
30
koronázási ülés történt.146 A főrendiház tagjai tevékenységükért díjazásban nem
részesültek, az alsóházi képviselők napidíj átalányt és lakbért kaptak.147
Az országgyűlés előkészítése parlamenti osztályokban és bizottságokban történt. A
képviselőházi osztályokat a ház megalakulását követően sorshúzással alakították meg.
Központi bizottságot alakítottak ki. Az osztályokat minden ülésszak elején újra
sorshúzással megújították. Bizottságok: igazságügyi, pénzügyi, mentelmi,
közoktatásügyi, zárszámadási, közgazdasági, számvizsgáló. A tanácskozás három
szakasza: a napirendre tűzött javaslatok általános vitája, majd a törvényjavaslatok
részletes tárgyalása, végül egy következő ülésnapon a javaslat harmadszori
felolvasása.148
A főrendiház nyilvánosan ülésezett az elnök vezetésével. Az első megszólalás a
mindenkori bizottsági előadót, illetve a javaslat indítványozóját illette. Ezután a
kisebbségi vélemény előadója szólhatott, míg az általános vitában minden képviselő
csak egyszer szólalhatott fel. A miniszterek bármikor felszólalhattak. Ha már nem volt
több felszólalás, a napirenden lévő kérdés kötelező szavazásra került.149 Húsz
parlamenti képviselő írásbeli kezdeményezésére az elnök köteles volt másnapra
halasztani a szavazást. Bármely határozat meghozatalához legalább száz megválasztott
képviselő jelenléte volt szükséges. A törvényhozói folyamatban kiemelkedő fontosságú
személy volt a képviselőház elnöke, mivel ő vonta felelősségre azt az országgyűlési
tagot, aki a tárgyalás menetében zavart keltett. Ha a felszólaló képviselő másodszori
figyelmeztetés ellenére eltért a napirendtől, az elnök a szót tőle megvonhatta.150
A főrendiház ritkán szavazott a képviselőház ellenében, ilyen esetben halasztó hatállyal
bírt a döntése (kétszer küldhette vissza a törvényjavaslatot megvitatásra.) Az érdemi
törvényhozó munkát a képviselőház végezte, amelynek tagjait természetesen
146
m 2015.03.10
147
m 2015.03.10
148
m 2015.03.10
149
m 2015.03.10
150
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.htm
2015.03.10
31
választották, kezdetben három, majd öt évente.151 A képviselőház és a főrendiház
egymással üzenetváltással érintkezett, mely mindig a képviselőházból indult, mivel
javaslatot csak ide lehetett beterjeszteni. Vagy teljes megegyezésre jutottak, vagy nem
történt megegyezés, ebben az esetben a képviselőház elejtette a javaslatot.152 Az
országgyűlés nyelve magyar volt, mivel a választhatóság feltétele a magyar tudás. A
horvát tagok horvátul beszélhettek, de érteniük kellett magyarul. 153
151
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/a-dualista-magyar-allam-1867-1900/a-dualizmus-kori-magyar-allam-szervezete
2015.03.10.
152
2015.03.10.
153
2015.03.10.
32
V. FEJEZET
A CSEMEGI KÓDEX ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁJA
1. Az országgyűlés korábbi ülései
A magyar büntető törvénykönyv megszerkesztésének gondolata az 1687. évi

országgyűlésen merült fel először.154 Az idő elteltével több javaslat született, de egyik
sem teljesedett törvénnyé.155
A kor elismert, kiemelkedő színvonalú műve az 1843-as Deák Ferenc javaslat volt.
Ezen mű az alsótábla által elfogadásra került, de egyes elemei folytán, így a
halálbüntetés eltörlése, az esküdtbíráskodás felállítása miatt a főrendiház nem fogadta
el, az visszaküldésre került az alsótáblához.156 1848-ban újabb kísérletre került sor e
javaslatnak a népképviseleti országgyűlés elé történő terjesztésére. Ez csak kísérlet
maradt, melynek oka némileg Szalay László távollétére is visszavezethető, azonban
tényleges kiváltó ok a politikai és társadalmi rendet ért változásokban rejlik a
Batthyány-kormány idején.157 1848. december 14-én a képviselőházban Kossuth
Lajos indítványozta, hogy Deák Ferenc alkossa meg a büntető törvénykönyvet, azonban
erre nem került sor a bekövetkezendő hadi események folytán.158
Az 1861-es Országbírói Értekezleten az 1848-as magyar viszonyok visszaállításra
kerültek. 1867. április 29-én összehívásra került a Horváth Boldizsár igazságügyi
miniszter féle törvényelőkészítő bizottság, mely ülésen Fábry István, a büntetőjogi
albizottság elnöke javaslata az 1843-as alkotás visszaállítása volt.159 Csatskó Imre
királyi tábla bírót érte azon feladat, hogy elkészítse a törvénytervezetet, mely feladatnak
1869 novemberére eleget tett „az 1843-i javaslat lényeges intézkedéseinek teljes épen
tartásával”, melyet azonban mellőztek, ezzel az 1843-as javaslat is végleges jelleggel
eltűnt, valamint háttérbe szorult a büntető törvénykönyv megalkotása. 160
154
155
Említésre méltó az 1712-1715 évi országgyűlés bizottsága elé tárt Bencsik Mihály
féle Praxis Criminalis, az 1728-as, 1795-ös (Deputatio Juridica), 1827-es tervezetek.
156
157
Megalakulása: 1848. március 17-én, miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos
158
159
160
Pauler Tivadar – Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez, Budapest 1878. 240. o.
33
2. A Csemegi-kódex
Csemegi Károly tervezetét több éves munkával elkészítette, az első javaslatot 1872-ben
és 1873-ban dolgozta ki. 1872. március 6-án beterjesztésre került a képviselőháznak.161
Ebből törvény nem lett és a miniszter a borítója miatt „Sárga könyvnek” nevezte,162
köriratilag megküldte a bíróságoknak és javasolta az elfogadását. 1873. október 29-én a
képviselőház ülésén Pauler előterjesztette a javaslatot, mely az igazságügyi bizottság
elé került.163 A tárgyalások megkezdése előtt az országgyűlés feloszlott, mely
következtében Csemegi a javaslatot átdolgozta. Ennek megvitatására Perczel Béla
igazságügyi miniszter értekezletet hívott össze. Bár 1874-ben a budapesti tábla teljes
tanácsülése elfogadta, a legfőbb ítélőszék vonakodott. 1875. augusztus 3-tól 15-ig
tanakodtak, majd Csemegi újra átdolgozta javaslatát164 (második miniszteri javaslat).
1875 november 5-én került Perczel Béla által az országgyűlés elé. Csemegi hétszáz
oldalas – kézzel írott - miniszteri indokolása a nyomdába került (részei: általános
kérdések, általános rész, jogösszehasonlító anyagok, különös rész). Csemegi műve
elkészítéséhez az egész európai szakirodalmat felhasználta (különösen az 1870. évi
osztrák bizottsági javaslatot, a német, belga, olasz javaslatot és a 1875-ös Glaser féle
tervezetet). A képviselőház igazságügyi bizottsága hatvankét ülésen 1876. április 3-tól
1877. szeptember 15-ig tárgyalta. A bizottság elnöke Pauler, a kormányt Perczel
igazságügyi miniszter és Csemegi Károly államtitkár képviselte. 165 Ezen tárgyalásokon
Csemegi 101 beszédet mondott. A javaslat tárgyalása, lényeges változtatások nélkül a
képviselőházban 1877. november 22-én kezdődött. A legelső tárgyalás 13 napig tartott,
egyes rendelkezések visszakerültek a bizottságokhoz, melyeket 1878. januárjában
tárgyaltak, január 13-án került sor a képviselőház előtti harmadik felolvasásra. A
főrendiház hármas bizottsága tárgyalás alá vette a képviselőház által megállapított
161
162
163
164
165
34
szöveget.166 A kormány képviseletében Perczel miniszter és Csemegi államtitkár állt,
szakértőként megjelent: Pauler Tivadar, Kozma Sándor. 1878. januárjában 5 napon át
tartott a főrendiház első tárgyalása, valamint a második tárgyalás is 5 napig tartott,
március 27-ig. Április 8-án egyezség jött létre a két ház között minden szakaszt
illetőleg. A király május 27-én szentesítette, az országgyűlés mindkét házában 1878.
május 29-én hirdették ki. A javaslat másfél éves országgyűlési vita után az 1878. évi V.
törvénycikként jelent meg és 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba.167
Kitűnik a fent említettekből, hogy a büntető törvénykönyv már elfogadásakor heves
támadásokba ütközött. Ennek egyik oka volt a kódex elkötelezettsége a polgári
büntetőjog klasszikus tanai, a klasszikus büntetőjogi iskola elvei mellett. Csemegi
Károly a klasszikus irányzat büntetőjogi princípiumait a lehető legnagyobb
következetességgel alkalmazta, és eszerint építette ki a kódex rendszerét is. Azért
választotta a büntetőjog kodifikálását, mert ebben látta a jogállam kibontakozását, a
polgári védelem alapját. 168
A parlament két háza plenáris és bizottsági tárgyalásain közjogi-politikai jellegű
„harcok, összecsapások” bontakoztak ki az ellenzék és a kormánypárt között. Ezen
viszonyok tökéletesen jellemzik a dualizmus kori Magyarország törvényhozó testületét,
politikai arculatát. A Csemegi-kódex tárgyalásakor nem a büntetőjogi szakmai
kérdések, hanem a javaslat közjogi, politikai vonatkozásai miatt került sor éles vitákra.
Ezt magyarázza, hogy a büntetőjog eszközként funkcionált az osztályharcok között.169
A vita főbb területei a következők:
○ A büntető törvénykönyv nemzetietlen jellege

Ezen a területen a szélsőbaloldali képviselők érveléseiben a konzervatív eszmék, a
nemzeti hagyományok, a haladás gondolata kerültek összetűzésbe.170
Helfy Ignác (Kossuth Lajos volt titkára) hiányolta a kódexből a nemzeti jelleget, mivel
az mellőzte a Magyarország bírái által összegyűjtött elemeket, a Corpus Jurist. Úgy
166
167
168
169
170
35
vélekedett, hogy ez nem a magyar büntető törvénykönyv, hanem a „Strafgesetzbuch
über Verbrechen und Vergehen” (1867 Bécs) magyar nyelvre fordítása.171
Simonyi Ernő ugyanezen álláspontot képviselte, miszerint a kódex túl sok külföldi
törvényt vett át magába, ez tompítja magyar jellegét. Szerinte Magyarországnak „amely
nyolc századon át adminisztrálja a büntető igazságszolgáltatást” van büntető
törvénykönyve, csak nem került kodifikálásra. „Gyűjtsük össze ezt az anyagot és
vizsgáljuk meg, mi illik a jelen kor igényei, körülményeihez és azokból csináljunk
kódexet”. Az 1843-as javaslatot jónak vélte. Ellentmondásos a véleménye, mivel Anglia
igazságszolgáltatását dicsőítette, azonban ott nem volt se büntető, se polgári
törvénykönyv. Azon elvvel ütközött a véleménye, miszerint a magánjog kodifikálása
nemzetietlen, a feudális osztályoknak a kodifikálatlan jog inkább a megfelelő.172
Csemegi Károly válasza ezen vitatott kérdésre az volt, hogy az ellenzéknek meg
kellene adnia a módját, hogy hogy lehetne elérni, hogy a büntető törvénykönyv magyar
legyen. Mivel véleménye szerint nem lehet megkülönböztetni egymástól sem a magyar,
sem az olasz lopást, azokat ugyanúgy kell definiálni. Mi különbség van a francia vagy a
német rablás között? Szerinte a nemzeti bűntettek egyre inkább eltűnnek. Megemlítette
Mittermaier német jogtudós megállapítását, miszerint az 1843-as javaslat két speciális
magyar bűntettet tartalmaz, larva–alakosság, illetve proditio fraterni sanguinis–
vérárulás. Ezeket a Csemegi-kódex is tartalmazza, csupán elnevezésükön változtatott,
ezzel érvelt Csemegi a nemzeti jelleg hiánya miatt kialakult vita során.173
○ Magyarország és Ausztria államközi kapcsolatai, a kiegyezés, az ország

függetlenedésének kérdései
Ezen felvetés Magyarország és Ausztria államközi kapcsolatai a törvényjavaslat
napirendre tűzése iránti vitában merült fel az ellenzék részéről.174 Ezzel a következő év
februárjáig elhalasztani kívánták a javaslat tárgyalását. Ezt az időszakot nem találták
alkalmasnak a tárgyalásra a közösügyi delegációk ülésezései miatt, azt akkor kívánták
folytatni, ha a kiegyezési tárgyalásokkal a ház elkészült.175 Szilágyi Dezső szerint akkor
kell tanácskozni a Btk.-ról „midőn a szabad és nem szabad határvonalának politikai és
171
172
173
174
175
36
egyéb cselekvények szerinti megvonásáról van szó”, ha a házban a laikusok teljes
körűen részt vesznek, azonban ez hosszabb időt igényel.176
Komjáthy Béla felszólalása szerint az általános vitán sérelmezte, hogy az osztrák
államot „hol belföldnek, hol külföldnek tekinti”, mivel szerinte az osztrák állam
számukra külföldöt jelent, mert Magyarország és Ausztria a kiegyezés sor nem egyesült,
hanem egyezményt kötöttek „közösöknek elkeresztelt ügyek mikénti intézésére”, ami
mellett mindkét állam megőrizte önállóságát.177 Felszólalásában megjegyezte a politikai
bűntettekről szóló fejezet kapcsán, hogy az mintha a „Lustkandl elvei szerint alakult
összbirodalom számára készült volna” és önálló Magyarország nem is létezne. Ezen
megállapítását azzal indokolta, hogy hiányolja az ország függetlenségének védelméről
szóló rendelkezéseket, ilyen rendelkezések az 1843-as javaslatban megfogalmazásra
kerültek. Nem ismerte el az Osztrák-Magyar Monarchia fogalmát, mert az ellentétben
áll közjogi viszonyunkkal és nem ismeri el Magyarország önállóságát. Szerinte
szükséges lenne kivenni a büntető törvénykönyvből minden olyan előírást (hűtlenség,
felségsértés) amely az Osztrák-Magyar Monarchiát védi. A kiegyezés és a 1867-es
törvények nem állhatnak büntetőjogi védelem alatt, ezen rendelkezéseket meg kell
változtatni, hazafias kötelezettségnek vélte. Fel kívánta tárni a törvény árnyoldalait ezen
gondolataival kapcsolatban.178
Helfy Ignác egyetértett ezen érvelésekkel. „Kortestörvénynek” nevezte a kódexet,
támadta azon részét, amely öt évig terjedő államfogház büntetést szabott ki az
alkotmány, a monarchia másik állammal fennálló kapcsolatának, vagy a közösügyek
tárgyalására hivatott bizottság törvényes joga elleni izgatással szemben. A kódex célját
abban látta, hogy „biztosítsa azon közjogi alapot, amely hazánkat oly nyomorba ejtette”.
A politikai bűncselekményekről szóló fejezetek támadása – melyek tárgyalására
részletekben került sor – már élesebb és pontosabb volt a dualista monarchia és a
közjogi kapcsolatok büntetőjogi védelme kapcsán (alkotmány elleni izgatás,
felségsértés).179
Mocsáry Lajos felszólalása az ellen szólt, hogy a törvény a hűtlenség körében
megemlítette az Osztrák-Magyar Monarchiát, a másik állam védelmét, ezzel
„becikkelyezzük az Osztrák-Magyar Monarchia fogalmát”, ez a fennálló törvényekbe
176
177
178
179
37
ütközött, mely a két országot külön említette. Törvénybe kellene foglalni a
perszonáluniót (reálunió helyett), valamint az uralkodóház közösségében rejlő bizalmi
kapcsolat védelmét a Pragmatica Sanctió szerint kellene ellátni. Magyarország állami
hatalma másabb, mint egy ténylegesen független országé, mivel a hatalmi központ
Bécsben helyezkedett el. Visszautalt Kossuth és Wesselényi ügyére és ellenezte, hogy
„az idegen hatalomnak és a szolgálatába szegődött szolgalelkűségnek” kezébe adja a
politikai bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható halálbüntetést. A
halálbüntetés eltörlése és fennmaradása körében igen mély és heves vita alakult ki.180
Vele egyetértésben Simonyi Ernő a politikai bűntettekre a halálbüntetést
impolitikusnak tartotta.181 A közösügyek kriminális úton való szankcionálása ellen vitát
kezdeményezett Helfy is.182
Németh Albert az alkotmány elleni izgatás tárgyában megemlítette, hogy a dualista
Magyarországon nincs parlamentarizmus, ezáltal nem kerülhet az ellenzék hatalomra. A
kormányunknak „mint jó muzulmánnak első kötelessége szemeit Bécs felé fordítani”.
Magyarország és Ausztria viszonyának valamelyest történő megváltozásáig nem lehet,
nem szabad a politikai bűncselekmények büntetési tételét súlyosbítani.183
Szilágyi Dezső az osztrák Btk. hiányát abban vélte felfedezni, hogy az nem védte
Magyarország területét. A plenáris és a bizottsági vita során a viszonosságot említették
a javaslat védői, amit az igazságügyi bizottság el is fogadott. Eszerint cél, hogy az
osztrák állam védje Magyarország területét „azon bűnös fordulatok ellen, amelyek a
Lajthán túl keletkeztek”. A szélsőbaloldal nem osztotta ezt a véleményt, ők kivennék a
kódexből azt a részt, amely a magyar-osztrák kapcsolatot szabályozza, s az osztrák
területet védi, helyette „a magyar állam önállósága és függetlensége, s az ezt biztosító
törvények védelmeztessenek meg”.184
Pauler Tivadar – a kormány részéről – az alsóházban védte az Osztrák-Magyar
Monarchia gondolatát, mivel ez a kifejezés már szerepelt más törvényben is, ahol a
külföldi szerződésekről esett szó. Válaszolván az ellenzék eszméire, miszerint
Magyarországon több száz éve két párt van, melyekből az egyik a teljes nemzeti
függetlenséget keresi, a másik az Ausztriával való kapcsolatot támogatja, szerinte már
1723 óta nem lehet ezen két irányban gondolkodni a haza javát illetőleg. A kiegyezés a
180
181
politika ellenes
182
183
Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 106. o
184
38
törvényes és a kódex ezt védte. Ezen kifejtett indokokkal Pauler lezártnak tekintette a
vitát – a jövőre nézve is -, mind a kiegyezésre, mind a két állam kapcsolatára
vonatkozóan. Az Osztrák–Magyar Monarchiát megváltoztathatatlan tényként fogja
fel.185
○ Büntető jogi védelem az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen,

miniszteri felelősség
A lázadásról szóló szakaszok vitája során a miniszteri felelősség volt a fő téma. Az
ellenzék biztosítani akarta a törvényhozás alkotmányos alapjait mind „az alulról jövő
megtámadások”, mind a felülről fenyegető veszély, avagy az országgyűlés törvénytelen
feloszlatása ellen. Csemegi Károly érvelése szerint a miniszteri ellenjegyzés, a közjog
adott biztosítékot az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen és mivel a büntető
törvénykönyv magánjogi jellegű volt (jus publicum derogat privato), nem lenne értelme
szabályozni a miniszterek felelősségre vonását. Az ellenzék válasza erre az volt, hogy a
bűntett szempontjából az lényegtelen, hogy közjogi vagy nem közjogi jellegű, azt
büntetni kell. A 48-as törvény rendelkezése arról szólt, hogy kik ítélkezhetnek a
miniszter felett, azonban a büntetés meghatározásáról nem esett szó.186 Pauler azzal a
gondolattal hárította el az ellenzékieket, hogy ha nincs országgyűlés, „bármit is tennénk
is itt a törvénybe, úgy sem lehetne az foganatosítani”.187
○ Az országgyűlési képviselők szabadságának védelme

A hatóságok elleni erőszakkal foglalkozó szakaszok vitájában szó esett a képviselői
tevékenység védelméről. Az került a vita középpontjába, hogy még a „csőszöket, éjjeli
őröket” is védte a törvény, azonban a nem biztosított a képviselőknek kellő
szabadságot. Ezt az igazságügyi miniszter elismerte és indítványozása folytán az
igazságügyi bizottság, az országgyűlés és a közösügyi delegációk tagjaira is
kiterjesztette az említett szakasz hatályát. Felszínre került a szegény emberek (misera
plebs contribuens) védelmének szabályozatlansága. Probléma volt, hogy egyes
hatóságok visszaéltek a képviselőkkel szemben, akkor hogyan fognak viselkedni „azzal
a nyomorult, földhöz tapadt szegény emberrel, akinek az istenen kívül pártfogója
nincsen”.
185
186
187
39
Csatár Zsigmond képviselő így szólt: „minél szegényebb valaki, annál inkább
igazságtalanul bánnak vele, annál inkább elnyomatik igazsága”. Ezen gondolatok sem a
kormánypárt, sem az ellenzékiek véleményére nem hatottak. A Btk. azon
rendelkezéseit, amelyek a magánosok megmozdulásait, bérleti követeléseiket, sztrájkkal
kapcsolatos tevékenységeiket súlyosan rendelte büntetni mindkét ház vita nélkül
elfogadta, a szélsőbaloldal sem emelt szót a munkások érdekében.188
○ A sajtó és a szólásszabadság korlátozása, esküdtbíráskodás

A szabadságjogok közül a sajtó- és a szólásszabadság korlátozása ellen tiltakozott a
baloldal189 (a személyes szabadság védelmével foglalkozó szakaszok parlamenti
tárgyalása során egyáltalán nem alakult ki érdemi vita pl.: levéltitok közhivatalnok általi
megsértése, személyes szabadság megsértése magányszemély által stb.). A kormányt
azon támadás érte az általános vita során, hogy „a sajtószabadságot meg akarja
gyilkolni”, ezért szerepelnek a büntető törvénykönyvben a sajtóvétségek. A főrendiház
szerint azon szakaszok, melyek az országgyűlés és a delegációk megrágalmazásáról
szóltak, a sajtószabadságot rendkívüli módon leszűkítették, fő sérelme az volt, hogy „a
Lajthán túl több személyes szabadság legyen, mint itt nálunk”, mivel az osztrák
törvények nem védték a delegációk szabadságát.190 Az országgyűlés mindkét háza – a
bizottságok javaslata alapján – felhívást továbbított a kormánynak, hogy a viszonosság
elvét juttassa érvényre. A Btk. tárgyalása során harc folyt a képviselőházban a
felségsértés tárgyában a sajtószabadság, mint „az összes közszabadságnak biztosítéka”
iránt. A kormányt amiatt vádolták, hogy meg akarja szüntetni a sajtóügyekben eljáró
esküdtszéki intézményt, mivel az fennállása alatt biztosítja a polgárok szabad
gondolkodásának a jogát.191 Tisza Kálmán miniszterelnök felszólalt az ellenzék
tájékoztatása végett, hogy a kormány „a sajtó szabadságát érinteni, azt korlátozni nem
fogja”. Perczel igazságügyminiszter így vélekedett: a kormány „a szólás- és
sajtószabadság fontosságát és szükségességét teljes mértékben elismeri és érzi”.192
Várady Gábor szabadelvű képviselő szerint a valódi sajtó- és szólásszabadság
megvédése érdekében a javaslatnak az osztrák állammal lévő kapcsolat elleni ’izgatás’
188
Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 107-108. o
189
190
191
192
40
kifejezés helyett a ’lázítás’ kifejezés szerepeljen. Ezen indítvány az igazságügyi
bizottság elé került és a törvényhozás el is fogadta.193
Chorin Ferenc szerint a 173. § az intézmények és a fennálló törvények törvényes úton
történő megváltoztatására irányuló cselekedetet büntette, ez ellen szólalt fel. Nem
tartotta helyesnek, hogy a kódex túllép az 1848-as sajtótörvényen, mivel nem jó a
büntető törvényben olyan tényt megjelentetni, amely a kiegyezés negatívumairól
igyekezett meggyőzni a közvéleményt (az osztrák btk. nem tartalmazott ilyen
rendelkezést). Chorin azt mondta, hogy „bizonyos mozoghatási kört mégiscsak kell
engedni” az alkotmány megváltoztatására, ezzel a célja a kormánypárt és a
szélsőbaloldal közti nagy ellentét kiküszöbölése volt. Büntetni rendelte Pauler azt, aki
az Ausztriával fennálló kapcsolat ellen ténykedett. Csemegi Károly fenntartotta azt az
álláspontját – szakítván a liberalizmus elveivel -, hogy fel kell lépni a „rakoncátlan
individualizmus túlkapásai ellen”. 194
○ Az osztályok ellen izgatás szükségessége/szükségtelensége

Az országgyűlés politikai szempontból kiemelkedő vitája körébe azon körök tartoztak,
amelyek az osztályok, a tulajdon és a házasság jogintézménye ellen léptek fel.
Mocsáry így vélekedett ezen kérdésről: „mióta a jogegyenlőséget kimondták, nem lehet
valóságos osztályokról beszélni, tehát izgatni sem lehet ellenük”. Egy másik vélemény
szerint biztosnak veendő, hogy Magyarországon ki fognak alakulni az osztályok és
köztük az ellentétek, ennek oka a gazdasági fejlettség lesz, ami ellen hamarabb törvényt
kell alkotni, ez jelentené a probléma orvoslását.195 Csemegi és Pauler az uralkodó
osztályt képviselte. Pauler akkor látja az osztályok elleni fellépést „instant
veszedelemnek”, ha a gyári viszonyok fejlődésnek indulnak, azonban a földbirtokos
osztály ellen már most harcolnak.196 Csemegi elmondta, hogy a törvény előtti
egyenlőség eszméje nem szüntette meg az osztályok közötti különbségeket, fennáll az a
lehetőség, hogy „a birtokos osztály ellen a nem birtokos osztályt, a kabátos ember ellen
a parasztot lázítják”. Törvényi kötelesség ezen osztályok védelme, nehogy az osztályok
193
194
195
196
41
közötti ellentét „az állam fegyveres erejének közbelépését és alkalmazását tegye
szükségessé”.197
○ A tulajdon sérthetetlensége, a szocialista és kommunista eszmék

kihirdetésének szabadsága, avagy tilalma
Ellenétes nézetek alakultak ki a tulajdon, a házasság jogintézménye és a
szocialista/kommunista eszmékkel kapcsolatban, mely vitákban a liberális eszmék is
előfordultak. Magyarországon a szocializmus azáltal fog meggyökeresedni, ha
eszméinek vitáját törvénnyel zárják le, valamint a szocialisták közül vértanúkat
választanak.
Madarász József, a Függetlenségi Párt vezetője „nem tartja lehetetlennek a szocialista
eszmék jövőbeli győzelmét, a magántulajdon megszüntetését”. Szavait idézvén: „nem
mondhatjuk ki előre már kárhoztatását azon elveknek, amelyekre nézve bizonyos,
netalán bekövetkezendő kor felvilágosodottságánál fogva, talán képes volna az
emberiséget meggyőzni, hogy ezen, most általam is elfogadott alapjai helyébe a
társadalomnak más alapokat kellene állítani”.198 Pauler a liberális eszméket
visszautasította, a tulajdont mindenképpen megóvni kívánta, mert minden civilizáció a
tulajdon szentségén és a házasságon alapul, ezért e két intézmény ellen „harcot nem
tűrhet az állam”.199 Csemegi Károly magyarázata erre a radikalizmus elleni támadás,
„nem akarunk forradalmakat, hogy ne legyünk kénytelenek akarni az
ellenforradalmakat”.200
○ A nemzetiségi szabadság kérdése

Az alsóház általános vitájában a Btk. egész vitája folytán ezen kérdéssel nem
találkoztunk. Mocsáry Lajos nem tartotta szerencsés lépésnek, hogy a törvény fegyvert
biztosít a magyar nemzetiség védelmére más nemzetiségekkel szemben, fejtette ki a
részletes tárgyalás során. Ennek következménye lenne a bíróságok önkénye, valamint a
nyílt agitáció titkossá válása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetünkre veszélyes
megmozdulások Bécsből erednek.201
197
198
199
200
201
42
Zay Adolf szerint „a vezérnemzet netalán téves és veszélyes politikáját nem akarja
tüskön-bokron vakon követni”.202
A főrendiházban egy felvidéki megye főispánja a lelkészek és tanítók nemzetiségi
agitációja ellen kívánt súlyos büntetéssel élni. Ezen „sui generis” bűncselekményekre
szerinte külön szakasz szükséges a büntető törvénykönyvben. A szlovák nemzetiség
ellen közigazgatás útján tett intézkedéseket jónak, de kevésnek tartotta, ezért speciális
büntetőjogi eszközöket javasolt.203 A főrendiház tárgyalásán, azon szakaszokkal
kapcsolatban, amelyek a lázításról szóltak, négy báró (álláspontjuk megegyezett az
általános vitán elhangzottakkal), két főispán, a besztercebányai püspök, a
főkamarásmester szólaltak fel. Majthényi báró szerint a felsőház azért bírálja erélyesen
a nemzetiségiekkel kapcsolatos kérdést, mert „a méltóságos főrendek, mint törvényhozó
testület jelen szerkezetükben leginkább megőrizték a nemzeti jelleget”.204 A bárókkal
együtt a püspök ugyanazon álláspontot képviselte, azonban azt ellenezte, hogy a
nemzetiség elleni izgatás terén új bűncselekmények kerüljenek meghatározásra, a
besztercebányai püspök szavaival élve: „én ez irányban nem a büntető
törvénykönyvtől, hanem egy erős kormánytól várom a segélyt”. Előbb említettekkel
egyetértvén a főkamarásmester is azt mondta, hogy kormányzati úton kell fellépni a
nemzetiségi kérdéssel szemben, azonban erre a törvényhozást, mint eszközt, kevésnek
vélte.205
Csemegi Károly eközben a főrendek megnyugtatására összpontosított, miképp a kódex
megfelelő szakaszai represszáliákat foglaltak magukban a nemzetiségek mozgalmaival
szemben. A kormány, a hatóság és a felekezetek elöljárói rendelkeztek a megfelelő
eszközökkel ezen problémákra (pl.: hivatalvesztés). Csemegi érvei megfelelően
hatottak, melynek eredményeképpen a főrendiház elvetette a bárók azon módosításait,
amelyekkel a nemzetiségi megmozdulások ellen új szankciórendszeri kidolgozását
kívánták. Ezen témakört érintő vitával kapcsolatban – mely mindkét házban és azok
bizottságaiban lefolyt – a kormánypárt, az ellenzék részéről nem merült fel semmiféle
javaslat, indítvány, mely a problémákat társadalmi, gazdasági eszközökkel orvosolná.206
202
203
204
205
206
43
A Csemegi-kódex (amely első burzsoá törvénykönyvként kerül említésre) nagy
haladást jelentett a kodifikálatlan magyar joggal szemben és előrelépést a 48-as
viszonyokhoz képest. A parlamenti vitája során is kitűnt, hogy vannak hiányosságai,
nem feltétlenül a hagyomány képviselője, az 1843-as javaslathoz képest sok mindenben
visszamaradottnak tűnhet. Fő kivetnivaló abban rejlik, hogy a kor viszonyaihoz
(társadalmi, gazdasági, politikai) képest nem jelent továbblépést, sem fejlődést.
„Célkitűzése már nem az volt, hogy a burzsoá viszonyokat a feudális rendszerrel és
maradványaival szemben erősítse meg”,207 hanem a kiegyezést követő korszak tőkés és
nagybirtokos osztályainak hatalmának biztosítását célozta meg, valamint ezen osztályok
parasztsággal, nemzetiségiekkel, munkásosztállyal szembeni védelmét. A kódex nem
teljesíti ki az állampolgári biztosítékok büntetőjogi védelmét, hanem bizonyos
szabadságjogok (pl.. sajtószabadság) tekintetében megszorításokat alkalmaz. A
Csemegi-kódex nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket a marxista
208
jogtudomány a haladó jogi hagyományok szempontjai által meghatározott.
207
208
44
VI. FEJEZET
A CSEMEGI-KÓDEX EGYES SEPCIÁLIS TERÜLETEI
A Csemegi-kódex számos speciális rendelkezést tartalmazott, melyek tételes elemzése

hatalmas terjedelme folytán jelen dolgozatban nem valósítható meg, azonban ezen
szabályozásból megemlítenék két területet.
1. A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései
A kódex főbüntetésként az alábbiakat nevesíti: halálbüntetés, fegyház, államfogház,

börtön, fogház, börtön.209 Külön szabályozási rendszere van a fiatalkorú fogházra ítéltek
büntetésének végrehajtását illetően.210 A büntetés céljaként a nevelés említhető meg,
mivel a fiatalkorúak fogékonyak a nevelésre, javításra, azonban ezen javításnak negatív
hatása is megmutatkozik, ami szintén hatással lehet a fiatalkorúakra. Súlyosabb
büntetést szab ugyanazon cselekmény elkövetése miatt a fiatalkorúakra, mint az idősebb
korúakra. Eszerint a fiatalkorút büntetése során teljes mértékben el lehet különíteni a
többi rabtól, ennek a jelentősége abban rejlik, hogy az adott személyt kevesebb negatív
hatás éri társaitól.211 A bíróság ítéletében rendelkezhetett arról, hogy a 20. életévet be
nem töltött illető hat hónapnál nem súlyosabb büntetést (nevelés célzattal)
magánelzárásban töltse. Továbbá arról is rendelkezhetett a büntetés enyhítése céljából,
hogy a büntetést a kiskorú javítóintézetben töltse.212 A kódexet ezen vonatkozásban sok
támadás érte, amelynek oka mind társadalmi, mind tudományi okokra vezethető vissza.
A Csemegi-kódex hiányossága a fiatalkorúak büntetési rendszerének hibájában,
bonyolultságában rejlik. A kódex módosítása e téren szükségessé vált, mivel a fejlődő
tudomány, társadalmi változások miatt némely rendelkezési elavultak.213
209
210
211
212
213
Szalóki Gergely – A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó szankciói 1-2. o.
45
2. A vasút védelme a Csemegi-kódexben
Hazánkban a gőzvasút megjelenésével kerültek felszínre a közlekedésben rejlő

veszélyek. Az első vasúti útvonalak közül 1846. július 15-én került megnyitásra a Pest-
Vác közti szakasz. Ennek üzemvitelét az „Éjszakai Ferdinánd Császár Vasút”
rendelkezések határozták meg, amelyek az utazók védelmét szolgálták mind a pályákon,
mind a vasúti állomásokon.214 Ezen védelem fokozottabbá vált a vasút dinamikus
fejlődése és a forgalom növekedése folytán. Ilyen események folytán szükségessé vált a
vasút büntetőjogi védelme a külső és belső támadások ellen. A Csemegi-kódex az
elvárásoknak kimerítően eleget tett. XXXIX. fejezetében a közveszélyű cselekmények
körében megemlítve szabályozza a „vaspályák, hajók, távirdák megrongálása és egyéb
közveszélyű cselekményeket”.215 Az extráneusokkal szembeni védelmet a kódex így
fogalmazza meg: „Aki a vaspályán gőz-, vagy más hajónak, vagy ezekhez tartozó
tárgynak szándékos megrongálása által, a vasúton vagy a hajón lévő személyeket vagy
árukat veszélynek teszi ki: a közveszélyű megrongálás bűntettét követi el, és öt évig
terjedhető fegyházzal büntetendő.”216 Ha ezen bűntettetek közül valamely elkövetése
közben súlyos testi sértés valósul meg, akkor a tettes öt évtől tíz évig terjedő fegyházzal
büntethető, ha haláleset történik akkor életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.217 Ezen
cselekmények gondatlanság esetén enyhébben büntetendők. Hamis jelzést adó személy
mind külső, mind belső elkövető is lehet, azonban büntetni csak a belső személyt (vasúti
hivatalnok vagy szolga) szolgálati kötelezettségének megszegése folytán keletkezett
veszélyhelyzet miatt lehetséges.218 Az elkövetkezendő időben ugyan a technika
rohamosan változott, azonban az emberi magatartások, a bűncselekmények elkövetése
ugyanúgy megmaradt, melyet szabályozni kellett. 219
214
dr. Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex
gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok 519. o.
215
216
217
218
219
dr. Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex
gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok 519. o.
46
VII. FEJEZET
A CSEMEGI-KÓDEX HATÁSA NAPJAINKBAN
A Csemegi-kódex, mint az első magyar büntető törvénykönyv napjainkra is nagy

hatással bír, megjelenik a bírói gyakorlatban, egyes törvények indokolásai
visszavezethetők rá. Ezek közül lássunk pár példát.
1. PIT-H-BJ-2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntető-

ügyben
A 2012. évi C. törvény (Btk.) 326. § (1) bekezdése szerint „orgazdaságot követ el, aki
csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból,
kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik”.220
Jelen ügyben az első elkövetési magatartás vizsgálata vált szükségessé.
Az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) 370. § (1) bekezdésének törvényi tényállása

az orgazdaság elkövetési magatartásait a fentiekkel mindenben egyezően határozta meg:
büntetni rendelve a bűncselekményből származó dolog - vagyoni haszon végett történő -
megszerzését, elrejtését vagy annak elidegenítésében való közreműködést.221 E
rendelkezés nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat nem tulajdonított jelentőséget annak,
hogy a hatalomba vett dolgot az elkövető mire használta fel, így megszerzésként
értékelte az elfogyasztást, az elfogyasztásban való részvételt is.
Ez az álláspont a későbbiek során sem változott.222
220
2012. évi C. törvény 326. § (1) bekezdése
221
1878. évi V. törvény 370. § (1) bekezdése
222
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - PIT-H-BJ-
2011-47. Bírósági Határozat, Dr. Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve, 13.
kötet - Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás; Budapest, Attila -
Nyomda Rt. 188. o.
47
2. LB-H-BJ-2009-195. Bírósági Határozat - a Legfelsőbb Bíróság határozata bünte-
tőügyben
A hűtlen és hanyag kezelés egyaránt klasszikus értelemben vett bűncselekmény,

amelyet hasonló törvényi tényállás alapján már az 1878. évi V. törvény is büntetni
rendelt,223 kiindulva abból az általános társadalmi, erkölcsi elvárásból, ha valaki másnak
a vagyonát kezeli, azt a megbízójának érdekei szerint, hűségesen és becsületesen köteles
gondozni. Ha pedig a vagyon tulajdonosának kárt okoz, azért büntetőjogi felelősséggel
tartozik. Ismert volt a „vagyonelkezelés” fogalma is, amikor a vagyonkezelő a vagyont
félrekezelte és azt elvesztette, valamint nem újdonság valamely részvénytársaság
igazgatósága tagjának, felügyelő bizottsága tagjának büntetőjogi felelősségre
vonhatósága sem. Ezzel szemben a bírói gyakorlatban az olyan esetek fordulnak elő
többségben, amikor a vagyonkezelő a vagyonban okoz kárt, de olyan hátrány nem
következik be, ami teljes vagyonvesztéssel jár.224
3. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat
A sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgyáról, valamint más ingatlanának

csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettjéről.
Az 1878. évi V. törvény (Csemegi Kódex) 355. §-a a sikkasztás - a 333. §-a lopás -
elkövetési tárgyaként az idegen ingó dolgot jelölte meg.225 E folytán töretlen
joggyakorlat alakult ki, s a Kúria kimondta (K.208/1935.), hogy jogok a sikkasztásnak
nem lehetnek tárgyai.226 A Csemegi-kódexet felváltó 1961. évi V. törvény a lopás
(291. §) és a sikkasztás (292. §) tényállásából az „ingó” jelzőt elhagyta, mivel a
következetes ítélkezési gyakorlat alapján egyértelmű, hogy az elkövetési magatartás
megvalósítása ingatlanra nézve kizárt. A két törvényhely együttes említése a
tradíciókkal összhangban azért történt, mert a sikkasztás elkövetési tárgyát a jogalkotó a
lopásból vezette le, kiemelve, hogy az csak ingó dolog lehet. A sikkasztás elkövetési
223
1878. évi V. törvény XXVIII. fejezet
224
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - PIT-H-BJ-
2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntetőügyben
225
1878. évi V. törvény 333. §, 355. §
226
Kúria K.208/1935
48
tárgyát érintően az 1978. évi IV. törvény sem változtatott, az ítélkezési gyakorlat
ugyanúgy tartalmazza, hogy a sikkasztás elkövetési tárgya kizárólag ingó dolog lehet. 227
4. 1/1999. Büntető jogegységi határozat
A Btk. 2. §-ának visszaható hatályú alkalmazása, ha a Btk. Különös Részének valamely

keretkitöltő jogszabályi rendelkezésében a bűncselekmény elkövetése után változás
következik be.228
A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó jogi szabályozás előzményeit elemezve
megállapítható, hogy az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) az időbeli hatály
kérdésében némileg eltérő szabályozást fogalmazott meg. A Csemegi-kódex 2. §-a
értelmében, „ha a cselekmény elkövetésétől az ítélet hozásáig terjedő időben különböző
törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba, ezek közül a legenyhébb
alkalmazandó”.229 Ezen rendelkezés alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat a
keretkitöltő jogszabályok módosítása esetén a visszaható hatályt kizárta. A jogirodalom
a visszaható hatály alkalmazását akkor, amikor a keretjogszabályok módosulása miatt
megszűnt a büntetőjogi védelem, szükségesnek vélte.230
227
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - 1/2005.
Büntető-polgári jogegységi határozat - A sikkasztás bűncselekményének elkövetési tár-
gyáról, valamint más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni
bűncselekmény sértettjéről.
228
2012. évi C. törvény 2. §
229
230
Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - 1/1999.
Büntető jogegységi határozat - dr. Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Kézikönyve -
Széchenyi Rt. Budapest, 1941. 18. kötet, Árdrágító visszaélések stb. 105-106. o.
49
ÖSSZEGZÉS
Szakdolgozatom végére érve és a leírtakat átgondolva, úgy gondolom, hogy sikerült

eleget tennem a munkám elején felvázoltaknak, amely szerint az 1878. évi V. törvény
részletesen bemutatásra került annak pozitív, valamint negatív oldalaival egyaránt.
Törekedtem arra, hogy a könnyebb érthetőség szempontjából megfogalmazásaim
világosak, s lényegre törőek legyenek.
A köztes fejezetek részletesen tartalmaznak egyes szakaszokat, illetve azok indokolását,
bemutatván ezzel a jogalkotó célját, eszmefuttatásait.
A dolgozatom utolsó fejezetében a gyakorlatra kívántam helyezni a hangsúlyt, akként,
hogy megnyilvánuljon a Csemegi-kódex fontossága, hatása a magyar jogrendszerre.
Kifejezésre jusson, hogy Csemegi Károly forradalmian „újat” és hatékony művet
alkotott.
Azt hiszem abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ezen kódex fő sajátossága abban
is rejlik, hogy akadályt nem ismerve, számos bírálat, vita után elérte célját, az
országgyűlés elfogadta és a király szentesítette. Törvényünk kiemelkedő jellegére utal,
hogy évtizedekig hatályban volt, ami elegendő arra, hogy beleivódjon a magyar büntető
jogrendszerbe, annak gyökereit képezze és meghatározza a jövő eszméit.
„A bűn nem mindig ott kezdődik, ahol a büntető törvénykönyv paragrafusba foglalja a
tényállást.”231
231
http://www.citatum.hu/kategoria/Jog/3 - Szabó László 2015.03.10.
50
IRODALOMJEGYZÉK
● Magyar jogtörténet (2004) Osiris Kiadó - A MAGYAR BÜNTETŐJOG

TÖRTÉNETE – Bódiné Beliznai Kinga, Király Tibor, Lőrincz József, Máthé Gábor,
Mezey Barna
● A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti
tudományos kiadványa, Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi
Károly (1826-1899)
● A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti
tudományos kiadványa, Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és
kodifikátora: Csemegi Károly
● Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója
alkalmából, A Magyar Kriminológia Társaság és Csongrád város által rendezett
emlékülésen
● Degré Alajos: Jogtörténeti tanulmányok. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti
kérdései II. Szerkesztette: Csizmadia Andor és Pecze Ferenc. Budapest, 1968.
● Pauler Tivadar – Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez, Budapest 1878.
● Debreceni Jogi Műhely – A fiatalkorúakkal kapcsolatos életkori szabályozás
alakulása a Csemegi-kódextől napjainkig - Szentmiklóssy-Szabó Boglárka
● Szalóki Gergely – A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó szankciói
● Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex
gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok
● Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve, 13. kötet - Sikkasztás, jogtalan
elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás; Budapest, Attila-Nyomda Rt.
● Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Kézikönyve - Széchenyi Rt. Budapest, 1941. 18.
kötet, Árdrágító visszaélések stb.
● Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában
51
JOGSZABÁLYJEGYZÉK
● 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről

● 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről – Indokolás
● 2012. évi C. törvény – A Büntető Törvénykönyvről
● PIT-H-BJ-2011-47. BH
● LB-H-BJ-2009-195. BH
● 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat
● 1961. évi V. törvény - a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
● 1978. évi IV. törvény - A Büntető Törvénykönyvről
● 1/1999. Büntető jogegységi határozat
● 1879. évi XL. törvény - A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról
● 1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella
● 1950. évi II. törvény - A büntető törvénykönyv általános részéről
● K.208/1935 Kúria
● 1913. évi XXI. törvény – A közveszélyes munkakerülőkről
● 1885. évi VII. törvény - A főrendiház szervezetének módosításáról
● 1874. évi XXXIII. törvény - Az 1848. évi V. törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk
módosításáról és kiegészítéséről
HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE
● http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm
●http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-
acsemegi%E2%80%93kodex
●http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
●http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht
m
●http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=495&Itemi
d=29
●http://jogasz.cafeblog.hu/2014/09/28/ne-piszkald-a-btk-t/
●http://www.citatum.hu/kategoria/Jog/3
52
● http://mek.oszk.hu/01300/01396/html/01.htm
● http://uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-beccaria
● http://topszotar.hu/nemetmagyar/Vereinigung
● http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html
53

Első Magyar BTK És Parlamenti Vitája

Enviado por

Dados do documento

Título original

Direitos autorais

Formatos disponíveis

Compartilhar este documento

Compartilhar ou incorporar documento

Opções de compartilhamento

Você considera este documento útil?

Este conteúdo é inapropriado?

Direitos autorais:

Formatos disponíveis

Első Magyar BTK És Parlamenti Vitája

Enviado por

Direitos autorais:

Formatos disponíveis

SZAKDOLGOZAT

Állam- és Jogtudományi Kar

Az első magyar büntető törvénykönyv kitekintéssel az

Szerző: Kovács Alexandra

Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Szak

Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin

Department of Legal History

The first hungarian Act on Criminal Code with an outlook to

Author: Alexandra Kovács

BA in Public Empoyment and Social Insurance Administration

Consultant: Dr. Ibolya Katalin Koncz

Szakdolgozatom célja összefoglalni és végigkísérni azt az utat, amely a Csemegi-kódex

Szent István első dekrétuma rendelkezéseinek bevezetése

Első uralkodónk egyértelmű törvényalkotási szándékkal rendelkezett: a dekrétumában

A nemzetségi társadalom jogszolgáltatásának jellemzője a kettéváló igazságosztás, a

A Csemegi-kódexnek számos előzménye lelhető fel, amelyeket az alábbiak szerint

1504-1514 Werbőczi Hármaskönyve: „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti

A 15-16. században az országgyűlés többször tárgyalt a jog egységesítéséről. Azonban

1712 A Rákóczi-szabadságharcot békés időszak követte a politikában, amely a

1819 Vuchetich Mátyás: Insitutiones iuris criminalis hungarici

1827-1829 A javaslat reakcionárius eszmékkel dúsított volt. Javarészt halálbüntetést,

1843 A büntető kodifikációt sürgették a polgárosodási viszonyok, a modern eszmék

A Csemegi-kódex,25 valamint az 1879. évi XL. törvénycikk a kihágásokról26 (Kbtk.)

3. A Csemegi-kódex általános, különös része, egyes ellentmondások, szabályozások

Perczel Béla igazságügy-miniszter a törvény különös részét illetőleg a Btk.-t az ország-

kihágásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen törvény felismerhető a Csemegi-kódex

Fentebb említettek során észlelhető, hogy a Csemegi-kódexet számos bírálat érte. Az

A Csemegi-kódex büntetési rendszere sem kíméletlennek, sem szigorúnak nem vélhe-

Az 1795-ös és 1829-es sikertelen kodifikációs kísérletek után136 a reformkor számára

„Csemegi Károlyé az az érdem, hogy Magyarországon az anyagi büntetőjog kodifikálva

emlékülésen 176-179. o. (továbbiakban: Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi

A törvényhozás a kétkamarás országgyűlésen zajlott, amelynek részei a képviselőház és

1. Az országgyűlés korábbi ülései

A magyar büntető törvénykönyv megszerkesztésének gondolata az 1687. évi

A vita főbb területei a következők:

○ A büntető törvénykönyv nemzetietlen jellege

○ Magyarország és Ausztria államközi kapcsolatai, a kiegyezés, az ország

○ Büntető jogi védelem az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen,

○ Az országgyűlési képviselők szabadságának védelme

○ A sajtó és a szólásszabadság korlátozása, esküdtbíráskodás

○ Az osztályok ellen izgatás szükségessége/szükségtelensége

○ A tulajdon sérthetetlensége, a szocialista és kommunista eszmék

○ A nemzetiségi szabadság kérdése

A Csemegi-kódex számos speciális rendelkezést tartalmazott, melyek tételes elemzése

1. A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései

A kódex főbüntetésként az alábbiakat nevesíti: halálbüntetés, fegyház, államfogház,

Hazánkban a gőzvasút megjelenésével kerültek felszínre a közlekedésben rejlő

A Csemegi-kódex, mint az első magyar büntető törvénykönyv napjainkra is nagy

1. PIT-H-BJ-2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntető-

Jelen ügyben az első elkövetési magatartás vizsgálata vált szükségessé.

Az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) 370. § (1) bekezdésének törvényi tényállása

Ez az álláspont a későbbiek során sem változott.222

A hűtlen és hanyag kezelés egyaránt klasszikus értelemben vett bűncselekmény,

3. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat

A sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgyáról, valamint más ingatlanának

4. 1/1999. Büntető jogegységi határozat

A Btk. 2. §-ának visszaható hatályú alkalmazása, ha a Btk. Különös Részének valamely

Szakdolgozatom végére érve és a leírtakat átgondolva, úgy gondolom, hogy sikerült

● Magyar jogtörténet (2004) Osiris Kiadó - A MAGYAR BÜNTETŐJOG

● 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről

Você também pode gostar