Az emmausi tanítványok

Lukács 24:13-35

Szaktudományos elemzés
A feltámadásról szóló második elbeszélés jellemzően mutatja be a tanítványok nagypéntek
utáni állapotát. Gondolatvilágukba nem illett bele az, amit Jézus mondott nekik
feltámadásáról, ezért ezekre a szavaira nem is emlékeznek. Lelki zsibbadtságukon a
feltámadás ténye alig tud áttörni. Különleges megvilágosodásra van szükségük, hogy a
feltámadott Jézust megismerjék. A csüggedtség homályán Jézus lényének az a mennyei
vonása tud csak áthatolni, amelynek annyi jelét adta földi életében. Ezzel a jellegzetes
helyzettel kell számolnunk, amikor a feltámadásról szóló újszövetségi bizonyságtétellel
foglalkozunk. Ezt nem szabad abban az irányban félreértenünk, mintha a feltámadás ígérete
Jézus ajkán sohasem hangzott volna el, és mind ilyen jövendölései, mind a feltámadás
elbeszélése csupán a későbbi gyülekezetek betoldása lett volna.
Két olyan tanítványt mutat be az elbeszélés, akik nem a tizenkettes körhöz tartoztak, a nevét is
csak az egyiknek említi (Kleopás: a hagyomány szerint József testvére, megnevezetlen
útitársában pedig fiát, Simont sejtik, aki Jakab után a jeruzsálemi gyülekezet vezetője lett).
Emmaus a történet adata szerint kb. 12 km-re van Jeruzsálemtől. A két tanítvány emmausi
lakos lehet. Útjuk érthető, mert a város közelében lakó zarándokok az ünnep utáni napon
általában megkezdték a hazatérést. A két utas beszélgetése a közelmúlt eseményeit idézi,
értelmüket keresi, amikor Jézus csatlakozik hozzájuk, de nem ismerik meg. Kérdésével
bekapcsolódik beszélgetésükbe, és most derül fény a két tanítvány lelkiállapotára. Először is
mélységesen csodálkoznak azon, hogy az idegen semmit sem tud azokról az eseményekről,
amelyek őket lelkük legmélyéig felkavarták. Azután elárulják Jézusra vonatkozó
reménységeiket és ezekben való keserves csalódásukat.
Lukácsk ábrázolása nagyszerűen rajzolja lelki tehetetlenségüket. Szavaik summája az, hogy
mindeddig nem látta senki azt, akinek a teste a sírban már nem volt ott. Jézus váratlanul
kemény szavakkal veti szemükre értetlenségüket és lelki bénultságukat. A feltámadás
alapjaként először ő is az Írásokra hivatkozik, ha nem is utal ezekre részletesen. A
tanítványok szeme még mindig nem nyílik meg, de valami különleges folyamat indul meg a
lelkükben. Mély vonzódást éreznek az iránt, aki Jézus elvesztése óta először szól így
hozzájuk. Amikor útitársuk Emmausba érve úgy tesz, mintha tovább készülne menni, akkor
már nem akarják elengedni: a késői időpontra hivatkozva nyomatékosan marasztalják. A
különös ismeretlen iránti tisztelet is indítja őket, amikor asztalukhoz ültetik, de itt hamarosan
kitűnik, hogy nekik volt szükségük az ő társaságára. Megtörténik a Jézus környezetében
annyira ismert helycsere. A vendéglátók vendégekké, a vendég gazdává, családfővé lesz. Ez a
szituáció annyira „jézusi”, hogy most már megnyílik a két tanítvány szeme: megismerik
Jézust, és amikor ő hirtelenül ismét eltűnik közülük, visszamennek Jeruzsálembe a
tizenegyhez és a velük levőkhöz, hogy elbeszéljék a történteket. Szavuk már élő van készítve:
időközben Jézus Simonnak is megjelent, és Simon hívő tanújává lett közöttük a
feltámadásnak.

1
Didaktikai elemzés
A hittancsoportban csak 4. osztályosok vannak. Ezek a gyermekek jól ismerik egymást,
hiszen osztálytársak.
Ez a csoport a gyermekkor közepébe tehető, hiszen 9-10 évesek. Az alkotókészség, a
szorgalom, a kreativitás korszakának is hívhatnánk (Erikson), hiszen nagyban jellemző ekkor
a teljesítmény centrikusság, kitartáskészség, önfegyelem és kompetencia. Szívesen
gyűjtögetnek ebben a korban különféle tárgyakat (szalvéta, bélyeg, üres dobozok, címkék,
nyomdák…), és mindenféle információt. Jellemző mindenféle ismeret megszerzésének vágya,
melyeket magyarázat nélkül elfogadnak. Tehát ennek a kornak fő tevékenysége a tanulás. Az
ebben elért sikerek határozzák meg önértékelésüket. Ezért nagyon fontos, hogy mit tanítunk
meg nekik, mire helyezzük a hangsúlyt a történeten belül, hiszen a tanulás elsődleges
jelentősége miatt a gyermek úgy látja magát, hogy „Az vagyok, amit megtanulok”. Ezt a
sajátosságukat használjuk majd ki, mikor különféle bibliai személyekről és szituációkról
beszélünk nekik, melyekben vagy közvetlenül vagy közvetlen módon, Isten is jelen van.
Gyűjtögető szenvedélyükből fakadóan, szívesen tanulnak meg neveket és aranymondásokat.
Szeretik a teszteket, fejtörő játékokat. Népszerűek a „tudod-e” kérdések. Építkezni kell az
ilyen adottságokra, kis kártyán az aranymondás kiosztva igazi kinccsé válik a kezükben,
továbbá a gyűjtögetésnek köszönhetően biztosan sokan megőriznének egy színezőt ebben a
témában. Az óra még változatosabbá tétele érdekében igaz/hamis kérőív, ellenőrző kérdések
alkalmazhatóak.
Erkölcsi fejlődésükben az önérdek dominál, ezért hangsúlyos minden gyermekre külön
figyelmet szentelni, akár domináns, akár visszahúzódó, vagy esetleg zavaró hatást próbál az
óra menetében kifejteni. Bár még az önérdek játssza a főszerepet ebben a korban, de egyre
fontosabbá válik a társak szerepe is, melyek jelen esetben teljesen a kortársak jelentik. Ilyen
szempontból homogénnek tekinthetjük a csoportot. Viszont az érési folyamatokban lehetnek
eltérések egy korosztályon belül is, ezért nem kell görcsösen mindenkitől ugyan azt a szintet
elvárni.
Gondolkodási mechanizmusát illetően a konkrét operatív gondolkodás (Piaget) jellemzi. Ez
alatt a logikus gondolkodás értendő, amikor már a gyerek tud tényeket egymással
összefüggésbe hozni, általános megfigyeléseket végezni, konkrétumokat általánosítani. A
konkrét műveletek periódusa jellemi ezt a korosztályt. A konkrét, látható tárgyakon elvégzett
műveletek a megfelelők számukra, az elvontabbak még nem. A konkrétumok nagyon jól
megragadhatók a bibliai történetekben.
A gyermek mitikus-betű szerinti hite (Flower) miatt mindent szó szerint értelmez, a
jelképeknek, szimbólumoknak csak egy jelentése van, gondolatai csak egy síkon mozognak: a
konkrétumokban. A történet megértése szempontjából ez jól jön, hiszen konkrét tényekről,
eseményekről, történésekről van szó.

2
Az óra célja
Kognitív: Az emmausi tanítványok története.

Affektív: Annak az örömnek az átélése, hogy Jézus nem hagyott minket magunkra.

Pragmatikus: Az élő Jézussal ma is lehet találkozni!

3
Az óra Az óra menete Idő Módszer Eszköz Megjegyzés
fő
részei
Szervezési feladatok
eszközök előkészítése, teremrendezés

I. Köszöntés Tanítói közlés

Bevezető Közös kezdőimádság:
rész Köszönjük Istenünk, hogy itt lehetünk, kérünk, hogy légy itt
velünk. Ámen.

RÉ 236:1.7
Örvendezz, örvendezz, minden nép,
Vidd a hírt, vidd a hírt szerte szét: Lapon
Jézus legyőzte a sírok éjjelét. kiosztom -
ismétlés
Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
Szólanak, szólanak angyalok:
Húsvét hajnalán Jézus feltámadott!

Él az Úr, él az Úr, mit se félj,

Benne higgy, benne higgy, jót remélj:
Jézust meglátja mind, aki hitben él.

Mondjunk hát, mondjunk hát éneket,

Hirdessék, hirdessék mindenek:
Jézus által nyerünk Örökéletet.

4
 Ráhangolás – ismétlés

Átvezetés

II. Célkitűzés
Fő rész Két emberről hallunk ma, akik személyesen találkoztak a
feltámadt Jézussal.

A történet elbeszélése
A páskaünnep után két tanítvány hazafelé ballagott. Emmausban
laktak. A falujuk nem volt messze Jeruzsálemtől, ezért gyalog
mentek. Így legalább tudtak beszélgetni is. Hiszen az, ami
Jézussal történt, egészen összezavarta őket.
Miközben egymással beszélgettek, észre sem vették, hogy valaki
melléjük szegődött. Jézus volt az. Látta, hogy a haláluk miatt
A történet
szomorkodnak, és elhatározta, hogy megvigasztalja őket. De a
elmondása képek
bánat, mintha még a látásukat is elvette volna: nem ismerték
segítségével.
meg.
- Miről beszélgettek ilyen szomorúan? – szólította meg
barátságosan őket.
- Te tényleg nem tudod, hogy mi történt? Hiszen erről
beszél egész Jeruzsálem! – felelte az egyikük. – Jézus
miatt szomorkodunk. Nem értjük: Ha tényleg ő volt az
Isten fia, akkor miért halt meg? Miért hagyott itt
bennünket?
- - Ráadásul azt hallottuk, hogy néhány asszony kiment ma
reggel, hogy bebalzsamozza, és üresen találták a sírját!
Egyszerűen eltűnt Jézus holtteste! Sőt az asszonyok azt
mondták, hogy angyalokkal találkoztak a sírnál, akik azt
hirdették, hogy Jézus él! Vajon mi történhetett? – tette

5
 hozzá a társa, akinek Kleofás volt a neve.
- Tényleg nem értitek? – kérdezte Jézus. – Nem olvastátok
a próféták írásaiban, hogy Jézusnak meg kellett halnia és
azután fel kellett támadnia? Minden úgy történt, ahogy
Isten előtte meghirdette!
Aztán megmagyarázott nekik a Bibliából minden olyan részt,
ami a Messiásról szól. A tanítványok csodálkozva hallgatták.
Érezték, hogy mindenben igazat beszél. Ahogy hallgatták, lassan
elszállt a bánatuk, és a lelküket öröm és bizakodás töltötte el. És
minél tovább hallgatták azt az embert, annál ismerősebbnek tűnt
nekik.
Eközben Emmausba érkeztek.
- Ne menj tovább, mert már este van! Az út is veszélyes
ilyenkor. Maradj inkább velünk ma este! – kérlelték a
tanítványok a különös idegent.
Jézus beleegyezett. Bementek a házba, és közösen asztalhoz
ültek. Jézus akkor vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és
nekik adta, úgy ahogy életében a tanítványai között annyiszor
megtette.
- Hiszen ez Jézus! – ismerték meg azonnal. De mire
felocsúdtak a meglepetéstől, Jézus már nem volt velük.
- - Induljunk azonnal! – bíztatták egymást lelkesen. – Még
ma este el kell vinni az örömhírt a többieknek!
Azzal otthagytak mindent, és visszasiettek Jeruzsálembe. Amikor
megérkeztek, mindent elmeséltek a többieknek. A tanítványok
örömre serültek:
- Jézus él! Valóban feltámadt! Legyen hála és dicsőség
Istennek!

Applikáció:
A tanítványok számára mindaddig rejtve maradt, hogy Jézus él,
míg Ő személyesen a kenyér megtörésében fel nem ismerték.

6
 Azóta Jézus a mennyben van, de Szentlelke által mégis itt van
közöttünk. Nem látjuk, de itt van és él. Úgy is mondhatnánk,
hogy más halmazállapotban van közöttünk.
Jézus jelenlétével találkozunk, amikor imádkozunk, vagy amikor
a Bibliából megértünk egy-egy üzenetet. Amikor Jézusról
beszélünk, fontos tudnunk, hogy Ő ma is él és most is itt van
III. köztünk. Viszont csak akkor tudunk vele valamit kezdeni, ha
Befejező személyesen is találkozunk vele. Jézus most is itt van és
rész személyesen szeretne mindnyájatokkal találkozni!

Aranymondás megtanítása:
„Láttuk az Urat!”
János 20:25

Munkáltatás, barkácsolás:
Sóliszt gyurmából kenyér formázása.

Ismétlés:
Az aranymondást ki tudja még egyszer elmondani?

Záró imádság
A hitoktató imádsággal zárja az alkalmat.
Előkészített
anyag