A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS VILÁGSZEMLÉLETE.

A FELVILÁGOSODÁS TÁRSADALOMFILOZÓFIÁJA;
LOCKE ÉS ROUSSEAU
„Sapere aude!” (merj gondolkodni), ez a felvilágosodás lényege, a haladás alapja.
John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról (1689) Minden ember szabadnak született, egyenlő
jogokkal és egyenlő értelemmel. Az emberi élet a munkára épül, a munka különbsége a tulajdon
egyenlőtlenségét eredményezi. A tulajdon védelme megköveteli, hogy az egyes emberek egymással
társadalmi szerződésben szabadságjogaik egy részét átruházzák közintézményekre, amelyeknek
kötelessége törvényt hozni, végrehajta(t)ni az előírásokat, bíráskodni. A liberális állam
alapelve:„Törvénytelen a politikai hatalom minden olyan alkalmazása, mely a békét és biztonságot
nem fenyegető egyéni viselkedést sújtja.”
A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS
Cél:a társadalom igazságtalan, erkölcstelen, ésszerűtlen rendjét meg kell változtatni, a zsarnokságot
és a fanatizmust le kell győzni. Közös mű: az Enciklopédia. A vallási világszemlélet kritikája
Deizmus: Isten ésszerű törvények szerint működő világot, gondolkodó embert teremtett, akinek
hivatása ennek megfelelően élni. A gondviseléshit, Isten antropomorf felfogása téves.
Voltaire ( François-Marie Arouet) 1694-1778 Vers a lisszaboni földrengésről; Candide Materializmus
és ateizmus: (Diderot, Helvetius, Holbach) Mechanikus materializmus: a világ mozgó anyagból áll,
rendjét a természet törvényeit szabják meg. Nincs érzékfeletti (transzcendens) világ, csak az
érzékelhető, anyagi világ létezik. Rousseau (1712-1778) egyenlőségelvű társadalomelmélete Az
egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól (1754) A mű szerint a „vadember” ősi egyenlőségben él, a
képesség és a szorgalom különbsége miatt alakul ki a magántulajdon és az egyenlőtlenség. Ezekből
ered a versengés, ami fejlődést eredményez, de az erkölcstelenség okozója is. A tulajdon tette
szükségessé a társadalmi szerződést, létrejött az állam. Az állam elfajulása: a zsarnokság, ami ellen
jogos lázadni. A társadalmi szerződés (1762) Rousseau jellemzése az ideális államról. Az ideális
szerződésben mindenki lemond minden jogáról az egész közösség javára. Népszuverenitás: a hatalom
az általános akaratot képviseli, a közakarat ellen vétőt „kényszerítik, hogy szabad legyen.”
Rousseau államában a magántulajdon és a fogyasztás korlátozott lenne, az állami kötelezettségeket
szentesítő vallást vezetne be.